Professional Documents
Culture Documents
SOMBOR, 2005.
Buzási Marganić Mária
A VIZUÁLIS KULTÚRA ALAPJAI
DIGITÁLIS TANKÖNYV
Kiadó:
Buzási Marganić Mária
Lektor:
Grác Mária
Grafikai formatervező:
um
Buzási Marganić Mária
Sombor, 2005.
pr
impresum
im es
Tartalom
Bevezető
I. A képi közlés illetve a vizuális kommunikáció 7
II. A képzőművészeti forma három mentális forrása 12
III. A képzőművészeti ábrázolás alapelemei 16
IV. A mű szerkezete, a kompozició 54
V. A térelemek 64
VI. A térábrázolás 68
VII. Az építészet 75
VII. A mű szerkezete, a kompozició 79
VIII. Képzőművészeti kifejezésmódok
és technikák 81
IX. Írás és tipógráfia 111
X. A fotoművészet és film 116
XI. Az animáció és a képregény 125
XII. Fogalomtár 132
Irodalom 152
Kedves Olvasó!
Küldött üzenet
Adott jel Vett jel
Üzenet forrás Befogadott Címzett
megértett/
félreértett
átértékelt üzenet
Feed-back
a címzett visszaüzen
7
A vizuális alkotás készítője üzene-
tét képi formába önti, amely a téma/tartalom
és a vizuális nyelv összetevőiből áll. A vi-
VIZUÁLISAN
zuálisan kódolt üzenetet befolyásolja a tár-
KÖZLŐ /
sadalmi – kulturális környezet, ugyanúgy, mint ALKOTÓ
a kép, azaz alkotás megértését és értelmezését EMBER
a befogadó részéről. Az üzenet tehát több-
szörös módosuláson esik át. Először az alkotó
szándéka szerint, majd a befogadó által lá-
tott jelenség szintjén és legvégül a befogadó
által látott, vett üzenet jelentése szintjén.
ÜZENET
Nagyon sok zavaró körülmény gátol- LÉTREHOZÁSA
hatja az üzenet megértését, helyes értelmezé- KÖZLÉS /
sét, amíg a résztvevők között megtörténik az ALKOTÁS
információk, értékek, viselkedési és gondolati
minták átadása, átvétele, cseréje. Az üzenet
továbbítása különböző jelrendszerek, közvetítő
rendszerek útján történik, és az információ fel-
dolgozását elsősorban a műveltség, a hagyo- VIZUÁLISAN
KÓDOLT
mány, a szokások, a kultúra alapján dolgozzuk
ÜZENET
fel, de függ a különböző tapasztalatanyaggal
rendelkező emberek fogékonyságától is. Röv-
iden, ismernünk kell a jelet, a vizuális kódot.
A vizuális kultúra alapjai
8
A vizuális kommunikáció elméle-
tével több tudós foglalkozott. Az ismert sváj-
ci nyelvész, Ferdinand de Saussure (1857-
1913) véleménye szerint a nyelv a gondolatokat
kifejező jelek rendszere: “Elképzelhetünk te-
hát egy olyan tudományt, amely a jelek életét
tanulmányozza a társadalmi életen belül, ez a
társaslélektan és következésképpen az általá-
A beográdi Művászeti Egyetem
nos lélektan része lenne, amelyet mi (a görög logoja
szemeion - jel - szó alapján) szemiológiának
nevezünk. Ez arra hivatott megtanítani bennün-
ket, miben állnak a jelek, s milyen törvények
igazgatják őket. Mivel a szemiológia még nem
létezik, nem tudjuk megmondani, hogy milyen
lesz, de van létjogosultsága, s helye előre meg
van határozva. A nyelv-tudomány csupán egy
része ennek az általános tudománynak; a törvé-
nyek, amelyeket a szemiológia majd feltár,
alkalmazhatók lesznek a nyelvtudományban
is, ez utóbbi ily módon egy jól meghatározott
területhez kapcsolódik majd az emberi jel-
enségek összességén belül” (Saussure, 1967).
A vizuális kultúra alapjai
Nevill Brody
Buzási Marg anić Mária
Plakát, 2öö5.
9
szerint: “A jel, vagy helyettesítő (representa-
men) az, ami valamit valaki számára valamely
tekintetben vagy minőségben helyettesít.” Is-
mert még Umberto Eco vizuális üzenetek sze-
miotikája és E. H. Gombrich tevékenysége, aki
a vizuális kifejezés és a kommunikáció kapcso-
latát tekinti át. A képi gondolkozás alapműve
Rudolf Arnheim 1969-ben kiadott Vizuális
gondolkodás című könyve. Ö a látásra épülő
megismerés jelentőségére hívja fel a figyelmet.
Az Adhoc-Gruppe Visuelle Kom-
munikation (Frankfurt) egy kiadványában a
szerkesztő egy reklámelemzés bevezetőjében
megállapítja, hogy: „Nincs olyan általá-
nos érvényű műalkotás-elmélet, amelyből
levezethetnénk azt, hogy bármely optikai
kommunikációs eszközt jogunk lenne kizárni
a kutatásainkból.” E gondolat utal a vizuá-
lis kommunikáció eszközeinek elemzésére,
mely szerint minden vizuális közlés - az
érzékelés szintjén - azonos a műalkotáséval,
tehát azonosak az értelmezési módszerei is.
A vizuális kultúra alapjai
Bu zási Margani ć Mári a
10
Plakát, B. Ljubičić Reklámhordozó felület lehet szinte minden
A vizuális kultúra alapjai
Buzási Marg anić Mária
Óriásplakát, 2004.
FELADATOK:
1. Elemezze egy plakát vizuális és verbális közlését
2. Készítsen el egy lógó tervet
11
II. A KÉPZŐMŰVÉSZETI
FORMA MENTÁLIS FORRÁSAI
A látható világot az ember vizuálisan
birtokolja. Vegyünk, pl. egy gyümölcsöt. Mit lá-
tunk? Ami elsősorban megragadja tekintetünk: a
szín, az alak, a forma, a körvonal, a felület, a tex-
túra.
A vizuális kultúra alapjai
12
1. A láthatóval való párbeszéd
Minden festmény a művész valóságél-
ményének megjelenítése, de többféle valóságról
beszélhetünk. A művész az ihlettet gazdag él-
ményanyagából meríti. Ide sorolhatnánk a köz-
vetlen környezetéből, vagy fantáziavilágából jött
impulzusokat.
A mű motívumával folytatunk párbeszé-
det. A motívumnak több összetevője lehet. Első
szinten beszélhetünk kulturális-történelmi forrá-
sokról, az élővilágról, az urbánus világról.
A ritmus,
Tovább elemezve a motívumot beszél- Neolitikumi agyagedény
hetünk:
• A természeti elemek (pl. növény és ál-
latvilág, ember) kapcsán olyan tulajdonságokról
amelyek
a) lényegi, szükségszerű tulajdonságai a
formának
b) a formáról állítható élményanyagok,
c) gondolati-élményszerű élményanyagok.
• Az emberi élményanyag olyan ele-mek
A vizuális kultúra alapjai
A kontraszt, Reklámfotó
13
2. Az esztétikai rend
megtapasztalása (érzése)
Az esztétikai rendre törekvés az ember
veleszületett tulajdonsága. Az ötlet és a motívum
meglelése még nem jelenti magát a műalkotást.
Az még az idea szférájában lebeg. A művész
az alkotási folyamatban nem hanya-golhatja el
a képi elemek különböző ábrázolási rendszerek A szimmetria: Telek Balázs, fotográfia
szerinti elrendezését. Színre lép az alkotó addigi
tapasztalata és tudása, de tudatalatti rend sz-
eretette is. A tiszta rendre való törekvés a képi el-
emek és a kompozíciós rendszerek kiválasztását
jelenti, amelyek:
8. Az alliteráció
FELADAT:
1.Készítsen egy Power Point prezentációt
e témakörből
15
III. A KÉPZÕMŰVÉSZETI ÁBRÁZOLÁS
ALAPELEMEI (A KÉPI NYELV)
A vizuális kultúra alapjai
16
1. A pont. A vonal
Egy tiszta felület a nézőt várakozással tölti el.
Olyan hatása van, mint egy színpadnak, ame-
ly egy várható látvány színterévé, vizuális es-
eménnyé változik, amint valamilyen akciót
hajtunk rajta végre. Jelentéshordozóvá válik.
A pont, grafikai értelemben a legkisebb
jel. Általa osztható fel a képfelület. Egy pont a
A vizuális kultúra alapjai
Csillagkép
A pontok megoszlása egy felületen
sűrűségében meghatározhatja a sötét-világos ér-
téket, térillúziót fejezhet ki. Az poszt-impresszio-
nisták, pontosabban a pointilisták fedezték fel
a különböző színű pontok általi színkeverést,
ami tulajdonképpen a szemben történik. A pont
nem utolsó sorban textúrális hatású is lehet.
Camille Pissaro
17
A vonal a képzőművészeti nyelv legel-
vontabb eleme. Euklidész szerint egy szélesség
nélküli hossz. Valamely felületen a toll és ecset ál-
tal úgy hagy nyomot, mint ahogy az eke a barázdát.
Vonalat húzhatunk valamely eszköz
segítségével, mint pl. vonalzó, vagy körző, az
eredmény mereven egyenes, kínosan pontos,
személytelen vonal lesz. Csak a szabadkézzel
húzott egymagában létező vonal lehet lendü-
letes, de ugyanakkor félénk és tétova is. Az i-
lyen vonal a kéz szabad és könnyed moz-
gásából ered és magában hordozza alkotója ér-
zelem- és élményvilágát, jellemét. Gesztusnak,
gesztusnyomnak is szokták nevezni, mert szinte
a személy stílusjegyeinek hordozója, jelképe.
A vonal optikailag valamely tár-
gy körvonala, két alakzat imaginári-
us határvonala, vagyis az ábrázolás el- Georges Seurat: Cirkus, 1891.
emeit a környezettől elkülönítő vonal.
Körvonallal határozzuk meg a tárgy
jellegét (vagyis, hogy keskeny-e, széles-e, át-
látszó, stb.); a tárgy alakját (kerek-e, tojás-
A vizuális kultúra alapjai
Körvonal (kontúr)
Határvonal
A körvonal, M. C. Escher grafikája
Belső (strukturális) vonal
at.
A határvonal két alakzat éríntővonalát
jelenti
A strukturális vonal a tér belső vol- A határvonal
tát ábrázolja, vagyis az anyag minőségét,
a térhatást és a ritmikus mozgást.
Egyes művészek elméleti szinten is
foglakoztak a vonal kifejező képességeivel. Sz-
erintük vonallal szinte mindent ki lehet fejez-
ni. Egyesek szinte már egy dogmatikus szintig
jutottak. Azt állították, mint pl. William Hog-
gart, hogy az egyenes vonal nem szép. Az ún.
kígyózó vonal a tökéletesség jelképe, s a grácia
vonalának nevezte. Érdekes elmélet, de egyet
kell értenünk, hogy mindegyik fajta vonal lehet A strukturális vonal, G.Morandi
rajza
18
esztétikus s kiválthat egy bizonyos hatásfokot.
Borisavljević felosztása szerint a
különböző vonalak a következőket fejezik ki:
egyenes vonal (ún. NYUGALOM, GAZDAGSÁG
fekvő)
homorú görbe (lefelé FÁRADSÁG, LUSTASÁG
ívelő)
Beszélhetünk a vonalak mozgásáról
is. Megfigyelhetjük, hogy egyes vonalak
statikus, mások dinamikus jellegűek. Egy
körívet leíró vonal eleve mozgást fog sugall-
A vizuális kultúra alapjai
19
ség. Eszközeink- a vonalak, a formák, a színek,
a fény - szintén a geometrián alapszanak. Pl. egy A B
összetettebb emberi figura érzékelése csak ak-
kor lesz pontos, ha formailag leegyszerűsítjük.
A geometria és esztétika kapcsola-
A C B
tával sok elméleti kutató foglalkozott. Milutin
Borisavljevićet a szimmetrikus vonal foglalkoz-
tatta. Vegyünk, pl. egy ab szakaszt, s c pont-
ban felezzük. A szakasz észlelése a közepétől
a végei felé fog történni. Szemünk a c-től az
a-ig, majd a c-től a b-ig terjedő részt fogja látni.
A C B
Szemünket két egyforma szenzáció éri. Ha így
osztjuk fel a szakaszt egy kiegyensúlyozott ké- A “AB” szakasz elemzése
pet észlelünk. Nyugodtnak érezzük magunkat.
Ha megbontjuk ezt a harmóniát azál-
tal, hogy a szakaszon egy ferde szakaszt hú-
zunk keresztül egy aszimmetrikus közepet
kapunk. Az így felosztott szakaszt már nem
tudjuk két egyenlő részűként látni, s ez nyug-
talanságot idéz elő. Egy nem esztétikus jel-
enség tanúi leszünk. Az aszimmetria, a szim-
metria biztonságérzete, könnyű érzékelése,
A vizuális kultúra alapjai
Ritmus
Buzási Mar gani ć Mári a
Diagramok
Szimmetria
Kontraszt
20
Az egyensúly által látszólagos nyugalmi állapot érhető el. A szimmetria a
legkézenfekvőbb egyensúlyi állapotot jelenti.
Kontraszt által tulajdonságugrású állapotokat teremtünk. (fekete-fehér, ma-
gasság-szélesség, kicsi-nagy ellentéte)
Az alakzatok fajtái
Mértani alakzatok
A mértani alakzatok szigorúan hat-
A passzív és aktív vonal
22
nak, nyugalmat sugallnak, konstruktívak.
A szabálytalan, játékos körvonalú alakzatok
- kontúrjaiktól függően különböző hatásúak
lehetnek. Lehetnek melegek, lágyak, vidá-
mak, mozgékonyak, de lehetnek kemények,
merevek, ridegek, tragikusak, megfélemlítőek
vagy elernyedtek, fáradtak, szomorúak.
Szaharai barlangrajz
A vizuális kultúra alapjai
24
kelteni bennünk, hogy egyensúlytalanságát
saját egyensúlytalanságunknak véljük (vagy
érezzük), s ebből kifolyólag kellemetlenül
fogjuk magunkat érezni. Szinte félelem ura-
lkodik el rajtunk, hogy a torony lezuhanhat. 1.
A felületek (alakzatok) és
viszonyaik 1:1 1:1,31
A felület síkbeliségéből adódóan a
képzőművészeti ábrázolásban fontos szerepet
tölt be. Fechner, német esztéta, aki a különböző
alakzatokat, arányaikat tanulmá-nyozta, arra a
következtetésre jutott, hogy csak az mondható
szépnek, ami arányaiban az aranymetszés
szerinti. Előtte már Luca Pacioli reneszánszkori
Buzási Marg anić Mária
1:1,618 1:2
matematikus is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Pa-
Graves kísérletei
cioli szerint az ideális alakzat arányaiban 1:1,618.
Maitland Graves kísérleteiben teszt-
lapokat - egy sorozat különböző arányú tég-
la-lapot használt. A kísérleti alanyokat arra
kérte, hogy szépségük szerint rangsorolják
őket. Az eredményekből különböző ta-
nulságokat lehetett levonni: 470 kérdezettből
270 az aranymetszés szerinti téglalapot rész-
esítette előnyben, a Pláton-féle négyzet csak 7
szavazatot kapott. Fechner kísérletei is ugya-
nezt támasztották alá. Egyetlen megkérdezett
sem vélte, hogy az aranymetszés szerinti nem
szép, de sokan választották a megközelítőleg Az emberi koponya és a csiga összehasonlí-
aranymetszés szerintit is szépnek. tása az aranymetszés szerint
25
Weber és Thorndike (Torndajk) kísér-
letei nem bizonyították az aranymetszés szeri-
nti téglalapnak esztétikai előnyét. Arra a követ-
keztetésre jutottak, hogy ha a kérdezett személy
a téglalapot nem akarja valamire felhasználni,
akkor minden téglalapnak van esélye, hogy
kiválasszák. Ergo, mindegyik szép lehet,
arányérzetűnk nem függ az esztétikai szabály-
októl. Kiértékelésük közel áll Leo-nardo da Vin-
ci és Albrecht Dürer tanaihoz. Ők hosszú tanul-
mányozás után leszögezték, hogy nem létezik
eszményien arányos emberi test. Lehet, hogy az
évszázadok folyamán alkalmazott aranymetszés
rendeltetése nem is az abszolút szépséget szol-
gálta, hanem az adott helyzetben jobban meg-
felelt. Az építészetben játszott szerepét viszont
könnyen megmagyarázhatjuk ismervén Vit-
ruviusz és Le Corbusierre elgondolását, mely
szerint az ember az építészet mércéje s az em-
beri test arányai az aranymetszés szerintiek.
A festészetben a képforma le-
het álló, fekvő, hosszúkás, keskeny, né-
gyzet alakú. A mai festőszergyártó cégek is
A vizuális kultúra alapjai
Mondrian Matisse
Buzási Mar gani ć Mári a
Michelangelo, Rab
Buzási Mar gani ć Mári a
33
magyar angol német francia szerb
fehér white weiss blanc bela
fekete black schwarz noir crna
szürke gray, grey grau gris siva
piros red rot rouge crvena
vörös
kék blue blau bleu, plava
azur modra
zöld green grün vert zelena
sárga yellow gelb jaune žuta
34
Színtan
A színtan egyik legfontosabb feladata,
hogy a különféle színárnyalatokat a színérzetek
szerint rendszerezze. Newton a színeket
színkörbe rendszerezte.
Az első színháromszöget Tobias Mayer
készítette el, amelynek csúcsain a vörös, a zöld
és a kék foglal helyet.
A színháromszög legfontosabb tulajdonságai:
- a háromszög oldalai mentén tiszta,
telített színek foglalnak helyet; a kék és a zöld
csúcspontok, valamint a zöld és a vörös csúcs-
pontok közötti vonalakon a tiszta spektrum-
színek helyezkednek el;
- a kék és a vörös csúcspontok közötti
vonalon a spektrumban nem szereplő bíbor
színek vannak;
- a háromszög súlypontja a fehér szín;
a telített színek és a fehér pont között a telítetlen
színek helyezkednek el;
- a súlyponton át húzható vonalak a
háromszög területén az egymást kiegészítő, ún.
A vizuális kultúra alapjai
Ostwald színrendszere
A színingermérést a fotometriára
felépítve 1931-ben egységesítette a CIE szín-
háromszög Grassmann törvényei alapján. Az
RGB és a CMYK színterek nem tudják töké-
letes biztonsággal leírni az adott színeket a sa-
ját rendszerükön kívül. Ennek a problémának a
A vizuális kultúra alapjai
Munsell színfája
37
Goethe szerint a fehér színérzet osztat-
lan, egyszerű érzet, ugyanakkor a tarka színek
épp a sarkosság révén érzéki-erkölcsi hatással
telítődnek: „ A színek a fény erős tettei és mély
bánatai” A meleg-hideg színek csomópontja,
a sárga-kék szín szembesítése a következő
fogalompárokkal jellemezhető: fény-árnyék,
teli-üres, világos-sötét, ragyogó-kihunyó, erő-
gyengesség, közeli-távoli, vonzó-taszító, lúgos-
savas. A két szín a zöld keverékében jut egyen-
súlyba.
A színek és az egyes színhatások Goethe színtemperament
rózsája
különbözőképen befolyásolják életünket. Az
egyes színhatásokat a reklámpszichológia a
következőképen határozza meg:
- A szín befolyásolja a hangulatot
- A szín élénkít és ingerel
- A szín azonosulásra és emocionális
együttműködésre indíthat
- A szín a felkínált készítménnyel kap-
csolatban közvetlen asszociációkat kelthet
- A szín könnyebben érzékelhető mint
A vizuális kultúra alapjai
38
egészen a képzőművészetekig vezet. Számos kísérletet végeztek a színtévesztés té-
makörében is. John Dalton (az atomelmélet atyja) azt tapasztalta, hogy amit mások
vörösnek tartanak, az ő számára csupán egy sötét foltnak látszott, a narancs, sárga és
zöld színt pedig csupán a sárga szín különböző árnyalatainak érezte. A színtévesztés
a férfiak körülbelül 8, a nők, pedig 1 százalékánál fordul elő. A színtévesztés nemcsak
a “beteg” szem jelemzője. ,, Minden színspecifikáció bántja a szemet és ellenállásra
készteti a szervet” — írja Goethe. Ha néhány másodpercen keresztül egy ragyogó, erős
színű tárgyra nézünk, és azután megvilágított, lehetőleg fehér felületre pillantunk,
szemünk előtt egy más szinű foltot látunk lebegni, amely szemünkkel együtt mozog
— állapította meg Helmholtz.
A vizuális kultúra alapjai
Színtévesztési tesztek
Sir William Bragg (The Universe of Light (A fény birodalma). London, 1933.)
szinkont-raszt-kísérletei sorozatával bizonyította, hogy az érintkező színes felül-
B uzási Margani ć Mári a
39
Még mindig nem szoktunk hozzá ahhoz — ko-
rábban legalábbis így volt —, hogy ezeket a tisz-
tán realista vonásokat megfessük. Figyelmün-
ket inkább arra összpontosítjuk, ami az egyéni
arcszínben normális szórt nappali világításnál
nézve állandó. Megszoktuk, hogy a maradandó
benyomás kedvéért elhanyagoljuk az esetleges,
pillanatnyi megvilágításokat.” (Franz Boas:
Primitive Art (Primitiv művészet). Cambridge
Mass., 1928)
A színek esztétikája
Az egyes festők másként viszonyulnak
a színekhez. Egyesek számára azok érzéki-
optikai jelentéssel bírnak (Velázquez, Zur- Sir W. Bragg kísérletei
barán, Jan Van Eyck, Leibl, impresszionis-
ták), mások pszichikai (El Greco, Grünewald),
valamint intellektuális-szimbolikus jelleget
tulajdonítanak neki (az ősi muvészetek).
A szín, mint képzőművészeti elem
minőségében, világosságában és telítettsé-
gében képes megjeleníteni milyen a fény
A vizuális kultúra alapjai
41
halhatatlanságba vetett hitet fejezi ki. Az ola-
jág a béke jele, a babérkoszorú a hírnév jele.
A művészettörténetben a szín már a leg-
korábbi ábrázolásokban megjelenik. A paleo-
litban mint színes felületet alkalmazzák. Még
nem képes átvenni szerepét a tárgyak loká-
lis színei vagy a térbeliségének kifejezésére.
Az ógörög váza festészetben a szín még
mindig arra szolgál, hogy elválassza a figu-
rát a háttértől. Az egyiptomi művészetben
már jelentkezig a tér ábrázolásában. Tört,
szórt színekkel igyekeztek kifejeznia víz
áttetszőségét. Ugyanakkor tanúi lehetünk a
fény kezdetleges érzékelésének is (erős nap-
fény, stb.), de a tér mélységét még hanyagolják.
A XV században kezdik igazán ábrá-
zolni a szín térbeliségét. Leonardo szerint
a festő ha egyetemes művész akar lenni,
tudnia kell ábrázolni a ködöt, esőt, port és
füstöt, a víz átlátszóságát és a csillagos eget.
A XVII század felfedezi a sugárzó,
világító szín, a fényforrás színének ábrázo-
A vizuális kultúra alapjai
42
5. A valőr, a tónus
43
1. Magas, dúr jellegű valőr kulcs
Erőteljesen, vidáman
és méltoságteljesen hat
Egon Schiele festménye
Nyugodtan hat,
intellektuális,
csendes hatású
Fra Angelico oltárképe
44
4. Közepes, moll jellegű valőr
kulcs
Melankólikus, szentimentális,
ábrándszerű hatású
Rouault festménye
Az irány által fejezhetjük ki a tárgy, test
térbeliségét, azaz milyen térbeli elhelyezke-
dése, helyzete. Ez az elem által tájékozódhatunk
valamely irányba, eligazodhatunk a térben.
A vizuális kultúra alapjai
Óriáskerék, Bécs, 61 m
Egyiptomi festmény
48
kiterjedése jelezte. Ez időben a nagyság, hi-
erarchia szorosan összekapcsolódott a hata-
tom, az erő és a jelentőség hierarchiájával.
Ezért a térbeli tagozódás első skálája struk-
turálisan megfelelt az értékek tagozódásának.
A nagyságviszonyok nem csupán a térábrá-
zolást szolgálták, hanem egyúttal a képi hang-
súlyok szimbólumai és eszközei is voltak.
A nagyságbeli különbségek
révén a térabrázolásnál is jelentős sz-
erephez jut. Általa fejezhetjük ki, hogy
valamely eleme a képmezőben kö-
zelebb illetve távolabb helyezkedik el.
Tapasztalatunk befolyásolja látásunkat.
Ames kísérlet bizonyítsa, hogy a lineáris
perspektíva törvényein alapuló látásunk P. Gauguin festménye
optikai csalódás áldozata - a szoba nem
kocka alakú, és oldalai sem merőlegesek.
A vizuális kultúra alapjai
Az arány
B uzási Margani ć Mári a
és nagyságukat arányban fejezik ki, pl. a kézfej 1:5 a kéznek, a fej 1:8 a testnek.
Az egyiptomi művészetben alkották meg az első arányosság rendszert, amely
a tárgyilagos antropometrián (ember-mérésen) alapult. Talán az egyiptomi az egy-
etlen művészet, ahol ezt a kánont egy az egyben a művészeti ábrázolásban betartot-
ták. Három mértékegységet ismertek: könyék (466 mm), amely egyenlő hét tenyér
méretével (66,5 mm) és négy ujj szélességével. Az egyiptomi kánonban léptékként
a lábfej magasságát vették alapul. A test magassága 18 (később az Új-birodalomban
22) egység volt. (más kánon szertint alapegyégként a lábhosszat vették, a test ma-
gassága 7 egység volt). Úgyszintén kánon meghatározta a test szélességét, és az
egyes testrészek arányát. Az ábrázolásban hálórendszer segítségével vitték át a tes-
trészek nagyságait. Ezzel a hálórendszerrel határozták meg a figura mozdulatát is.
B uzási Margani ć Mári a
Az egyiptomi kánon
A görög művészetben sok művész foglalkozott az ideális arányok kivizs-
gálásával. Az ismert i.e. V sz-i szobrász, Polikletosz a Doryphoros (Kopjavivő) c.
szobrában fogalmazta meg az emberi test törvényszerűségeit. Meg kell jegyezni,
hogy a szobor arányossága a görög ideál szerinti, vagyis a testrészek egyes nagyságai
50
nem direkt a természetből vett minta alapján
lettek kiválasztva. Egy esztétikai tételt jelent,
melyet a természet tanulmányozásával kellett
kiegészíteni. (a fej 1 : 7 arányban van a testhez).
Lüssiposz az emberi figurát meghosszabbítot-
ta még egy fej-hosszal. A görög ábrázolásban
mennyire voltak ezek a kánonok irányadóak
mi sem bizonyítsa jobban, mint hogy Pheidiász
a híres Athéne szobránál tudatosan rövidítette
meg az alsótest méreteit, mivel a szobrot magas
talapzatra tervezte és a néző szempontjából így
arányosabban érvényesülhetett az összhatás.
A középkori művészet is foglalkozott
az ember-ábrázolás kérdéseivel. Különösen az
emberi fej arányaival foglalkozott. Számára is
az emberi fej a mérték. A bizánci kánont alapul
véve a fejet négy részre osztja, de már elveti a Polikletosz (balra) és Lüssiposz
körök szerinti felosztást. A fej megszerkesz- (jobbra)
tésében hálórendszert alkalmaz (16 négyzet 4
sorban helyezve alkotja a fej arányosságának
rendszerét). Az egész testre kiterjesztve az
arányosság-rendszer léptéke a fej lesz. Ez a szig-
orúan meghatározott rendszer teljességében
A vizuális kultúra alapjai
Vitruvius kánonja, amely alapul szolgált Leonardo da Vincinek Leonardo da Vinci ismert kánonja
51
. Az 1415-ben felfedezett rajz nagy ha-
tással volt a reneszánsz művészetre.
Leonardo da Vinci Vitruvius alapján ra-
jzolta meg az ismert kánonját. A re-
neszánsz művészet jellemzője az em-
beri test tanulmányozása, az anatómia
felfedezése és alkalmazása a művészi ábrázo-
lásban. Ismert még Albrecht Dürer kánonja.
Dürer kánonja
52
Buzási Mar gani ć Mári a A vizuális kultúra alapjai
53
George
El Greco
Grosz
Rodchenko
Giacometti
IV. A MŰ SZERKEZETE,
A KOMPOZICIÓ
A ritmus
A ritmus a művészet egyik legősibb, legálta-
lánosabb és legállandóbb kompozíciós elve.
Hogy a művészetben vagy valamilyen jelensé-
B uzási Margani ć Mári a
a vignetta stb.
A díszitőművészetben, vagyis az ornamentikában
a fő hangsúly magára a díszítményre helyeződik, annak
dekoratív jellegére. Díszítménnyel találkozhatunk a
népművészetben, az iparművészetben, az építészetben,
stb.
.
V. Vasarely
55
A díszítmény az idők folyamán bizonyos motívumok leegyszerűsített
formáiból, stilizáció által fejlődött ki. A motívumok eredetük szerint lehetnek:
növényi-, állati- és geometrikus motívumok. A motívumok ismétlődése megha-
tározott szabályok szerint történik, mint amilyen a ritmus, a motívumok ritmi-
kus váltakozása, szín, nagyság, stb. szerinti variációi és térbeli kiterjedése szerint.
Néhány ismert díszitmény: a rozetta (kőrózsa), a palmetta, a fonott minta, az ara-
beszk, a bordúr (szegélyminta), a spirális.
A szegélyminta
A rozetta eredetét tekintve a rózsa motí-
vumából fejlődött ki. Jellemzői a az el-
emek körbeli kiterjedése
A vizuális kultúra alapjai
Fonás motívuma
57
tónusok, a hasonló intenzitások, és a hasonló kategóriák harmóniájáról.
Matematikában az egyensúly a jobb és bal oldal kiegyenlítődését jelenti. Vagyis: 3
= 3 , de ezt az arányt másként is kifejezhetjük:
3 = 2 + 1 vagy 3 = 1 + 1 + 1. A vizuális egyensúly lehet: szimmetrikus (1), aszimmetri-
kus (2) és optikai egyensúly (3).
A vizuális kultúra alapjai
Buzási Mar gani ć Mári a
58
Az aranymetszés
A képzőművészek gyakran alkal-mazzák
alkotásaiknál az aranymetszés matematikai szabá-
lyát, amely szerint egy adott szakasz két részre osz-
tása oly módon történik, hogy a kisebbik rész úgy
arányuljon a nagyobbikhoz, mint a nagyobbik az
egész-hez, vagyis függvényben kifejezve: 0,618 : 1
= 1 + 0,618. Ezzel a szabállyal egy arányrendszer-
hez jutunk, mely az organikus világban, bennünk
és az általunk alkotott világ arányrendszerében is
megtalálható.
A vizuális kultúra alapjai
A kontraszt
A formák kölcsönhatása - így az arány és
a ritmus is azok különbségeiből származik. Az
elemek magukban sokszor jelentéktelenek, de
megfelelően klválasztott viszony következtében
vagy egy másik erősen különböző vagy egye-
nesen ellentétes formaelemmel összekapcsolva
feszültséget érhetünk el. Kontraszt csak akkor
Buzási Mar gani ć Mári a
A domináció
A képzőművészetben dominánsnak
nevezzük azt az elemet, amely a kép sík fő tar-
talmát és vizuális központját jelenti. Egy alak
dominálhat nagyságával, formájával, színével,
tónusával, irányával.
Sok hasonló elem vizuális zűrzavart, bi-
A vizuális kultúra alapjai
zonytalanságot jelenthet.
nagyság dominációja.
A képi egység
A képi struktúra lét-rehozása, rendezése
összetett folyamat. Az alkotó tudatosan válasz-
tja ki a mű mondanivalójával összhangban
a képzőművészeti kifejező elemeket, kom-
pozíciós elvet és képzőművészeti technikát. A
képi egységre való törekvés az összes kifejező
elem, kompozíciós elv és képzőművészeti
technika egységébe foglalását jelenti.
Rauschenberg műve
60
Kompozíciós rendszerek
Több féle komponálási rendszert - konvencíót ismerünk és mindegyik feltételezi
a különböző módszerek, ábrázolási eljárások használatát, habár magukba foglal-
hatnak más elemeket is,amelyek, pl. a művész érzésvilágából indulnak ki. Ilyen a
szubjektív vagy a tárgyilagos ábrázolás. Az ábrázolási eljárások függnek az ábrá-
zolási készség okától, céljától, a felhasznált eszközöktől és folyamatoktól és legvé-
gül a következményeitől vagyis eredményeitől. Egy műalkotás különbözni fog attól
függően, hogy realisztikus, expresszionisztikus vagy racionális ábrázolási eljárásokat
alkalmaztak-e. A realisztikus eljárás a formák természetbeli optikus észleléséből in-
dul ki, tehát a művész értelemszerűen olyan színeket és formákat fog kiválasztani,
amelyek megfelelnek a látott dolog képi újraformálására. A művész többszörösen
visszatér a természetbe, hogy újraértékelje a kiválasztott eszközök helyességét. Ez az
eljárás csak akkor mínősíthető művészinek, ha nem a természet passzív utánzásáról
hanem annak újraformálásáról beszélhetünk. Ha az alkotási folyamatot mély érzés
előzte meg, akkor a művész késztetést érez, hogy a befogadóban is hasonló érzéseket
váltson ki. Értelemszerűen a kiválasztott kifejezőeszközei is érzelemdúsak, tulaj-
donságugrásúak, feszültséget kiváltóak lesznek. Az ábrázolási eljárás pedig spon-
tán, direkt és közvetlen lesz. Az ilyen ábrázolási eljárás inkább tesz tanulságot az
érzelemvilágról mintsem a dolgok természetbeli kinézetéről. Itt nyílvánvalóan az
expresszionista ábrázolási eljárásról beszélhetünk.
I. Az irány, térbeli helyzet szerint: vízszintes(1), függőleges(2), átlós (3) és központi
kompozíciót(4).
A vizuális kultúra alapjai
Egyiptomi falfestmény(1)
B uzási Margani ć Mári a
Modigliani (2)
(1), előtérbeli elrendezés sze-rinti (néha több kép is egymás mellett)(2), 2-3
párhuzamos tömeg elrendezése kisebb eltolódással (3), sekélyebb térábrá-
zolás (4), lineáris perspektíva (5), a látókörhöz viszonyított kompozíció -
madártávlat vagy békatávlat (6), a piramidális kompozíció (7), és a teljes té-
rillúzió (8), valamint a nyitott kompozíció (9) és a zárt kompozíció (10).
V. Kandisky (3)
A vizuális kultúra alapjai
64
formája a körplasztikának; Michelangelo szerint ideális a tojásdad forma.
Brancusi Alvó múzsa című szobra egy tojás alakú kődarabra emlékeztett, de az
ábrázolt női fej különböző képzettársításokra készteti nézőjét.
A dombormű ezzel szemben nem nyújt teljes térélményt, a síkból emelkedik ki s
csak szemtől, szembe látjuk; kidomborodásának foka szerint megkülönböztetjük a magas,
lapos és mélyített domborművet.
Henry Moor szobrain a külső és belső térfogatot kombinálja, ezáltal a kültér aktív
szerephez jut a tömeggel szemben. Max Bill lemezekből képezte térplasztikáit. Szobrainál
még inkább összemosodnak a kül- és beltér határai.
A szobrászat érdekes jelensége a híres csomagoló művész, Christo.
A szobor kategóriájába sorolhatok még a szoborcsoport, kisplasztika, a háromdi-
menziós rajzok és a kinetikus szobrok, a mobilok. A mobil egy térbeli mozgó test, amit a
légörvénylés vagy más energia mozgat. A szobrászok körében kedvelt ábrázolási forma
még a plakett, s fóleg az éremművészetre jellemző ez a kör formájú dombormű.
A vizuális kultúra alapjai
Daniel Spoerri
B uzási Margani ć Mári a
67
VI. A TÉRÁBRÁZOLÁS
Ahogy a művész vonalak, színfoltok és formák
által elhiteti a nézővel, hogy bizonyos tárgyat,
jelenséget ábrázol, ez maga az illúzió, így a
képzőművészeti tér is illúzión alapul. A művész
számára mindig is nagy kihívást jelentett a
körötte levő világ térélményének átültetése a
festővászon, a rajzlap, stb. sík felületére. A legré-
gibb időktől tanúi vagyunk a képzőművészeti
Egyiptomi festmény vázlata
térábrázolás valamely módjának és a
művészettörténet folyamán több módszert fe-
jlesztettek ki a térélmény vizuális ábrázolására.
A vizuális kultúra alapjai
1. A konglomerátum
(a vizuális zűrzavar)
A gyerekrajzok kezdetleges figu-
raábrázolásai a képsíkon tetszőlegesen van-
nak jelen. Az emberiség gyermekkorában
készült barlangfestményekre szintén az ál-
latfigurák össze-visszásága jellemző. Nincs
térhatásúk, semmilyen elrendezés igénye sem
tapasztalható. A paleolitikumi festmények és
a korai gyermekrajzok közös vonása, hogy
alkotóik nem érzékelik a térelemek kölcsön-
viszonyait, nincs érzékük a kép határairól.
Mint ahogy az idő fogalmával sincsenek tisz
A Lascaux-i barlangkép
68
tában, úgy jelent a a tér számukra egyetlen
egységet. Képeik elemeit véletlenszerűen,
minden rendszermentessen helyezik el. Ha
a gyermek rajzával a papír szélére ér, meg-
fordítja azt és a szabad felületen rajzol tovább.
2. A szalagtér
A korai civilizációk (Mezopotámia, As-
szíria, Egyiptom) festői a teret a legelemibb
rendszer szerint, egymás mellé helyezet tárg-
yak soraiban ábrázolták. Ezt nevezzük szalagté-
rnek. Kissé magasabb szintű ábrázolásmódnak
tekinthetjük az egymás fölé helyezett sorokat.
Az El Amarna-i palota falfestménye,
a halastó (i. e. XVI. sz.) a tavat felül nézetben, Az El Amarna-i palota falfestménye
a vizet és a halakat profilban ábrázolja. A tó
partján álló fák a fő nézetek szerint elölről hátra,
jobbra, balra fekszenek a síkba. Ezzel az előtér-
háttér vonatkozását, a közelit és távolit a szalag-
tér szabályai szerint, takarás nélkül kapjuk meg.
3. A színpad-módszer
A vizuális kultúra alapjai
4. A vertikális elrendezés
A középkori festészetet a kétdimen-
ziójú, síkbeli ábrázolás jellemezte. Az alakok
fontosságának kihangsúlyozását a hierarchikus
rend szerint azok nagyságával igyekeztek elér-
ni. Ezt nevezzük a jelentés perspektívájának.
A kétdimenziójú képfelület ábrázoló
művészete hagyományosan a vertikális el-
rendezésen alapult. A képsíkot egyenlővé tet-
ték a horizontális alapsíkkal és alsó határa
a nézőhöz legközelebb fekvő tájékozódá-
si pontot jelentette. Ugyanakkor egy más
módszert is alkalmaztak a tér mélyítésére.
Középkori mozaik, Szent Márk
Bazilika, Velence
69
A vertikális elrendezés: Egyiptomi falfestmény
A vizuális kultúra alapjai
A szalagtér: Cimabue
Buzási Mar gani ć Mári a
70
5. A lineáris perspektíva felé
A reneszánsz újjáéledés kezdetén a
görög, római színpad-módszert kezdték al-
kalmazni. Paolo Ucello a térillúziót elferdített
alakokkal, Pierro della Franceska, pedig a mé-
lységbeli fokozással igyekezett megoldani
a térhatást. Giotto a mélységábrázolását az
egymást metsző figurák segítségével érte el,
így azt a figurát, amely eltakarja egy másik
figura látható felületét, közelebbinek észleljük.
6. A lineáris perspektíva
A reneszánsz festők művészi célja a
természet tudományos-optikai birtokbavé-
tele volt. A reneszánsz törekvéseknek és vi-
lágnézeteknek megfelelően ezt úgy akarták
lépésről-lépésre megvalósítani, hogy a határ-
talan természetnek mindenkor egy kiragadott
Brunelleschi előként mutatta be a
részletére rögzitették a nézőpontot. A képsíkon lineáris perspektíva alapelveit híres
visszaadott térélményt a lineáris perspektíva „kukucskáló” kísérletei segítségével.
által sikerült elérni, ami Leon Battista Alberti
nevéhez fűződik, habár elsőként Brunelleschi
A vizuális kultúra alapjai
71
Raffaello, Az athéni iskola
A vizuális kultúra alapjai
7. A fordított perspektíva
A keleti mesterek a lineáris perspek-
tívát homlokegyenest ellenkező módon al-
kalmazták. Ők megnyitják a teret, ahely-
ett, hogy lezárnák. A tér számukra végtelen,
emocionálisan szimbolikus. A párhuzamos
perspektívában ábrázolt asztalon álló tárg-
yak középen maradnak – két egymást bénító
mozgás hat rájuk, ezek a mozgások a fordított
és az erősen összetartó perspektívával kapcso-
B uzási Margani ć Mári a
M. C. Escher grafikái
B uzási Margani ć Mári a
S. Dali
73
„A képek kettõs életet élnek. A rajzok, festmények és fotók – mint sík lapon levõ min-
ták – önmagukban is tárgyak, ugyanakkor teljesen más tárgyaknak is tûnnek szemünk-
ben. Egyrészt színfoltok mintázatát látjuk a papíron, árnyalatokkal, ecsetvonásokkal, fé-
nyképek szemcséivel, másrészt úgy látjuk, hogy ezekbõl egy arc, egy ház vagy egy hajó
a viharos tengeren tevõdik össze. A hajót ábrázoló festménynek nem kell életnagyság-
ban ábrázolnia ahhoz, hogy a lefestett hajót annak lássuk. A képek különleges helyet foglal-
nak el a tárgyak között, mert egyszerre látjuk bennük saját magukat és valami mást, ami
teljesen különbözik a papírtól vagy vászontól. A képek paradox tárgyak.” (R.L. Gregory)
Rubin paradoxonja
74
VII. AZ ÉPÍTÉSZET
(architektúra, építőművészet)
Az épület az emberi kéz alkotta építészeti mű. Ha egy teret behatárolunk vala-
mely természetes vagy mesterséges építőanyaggal, belteret vagy enteriőrt alakítunk ki.
Az épület beltérből és az őt körülvevő tömegből (massza) áll. Az épület egy vagy több
körülzárt helyiséget foglalhat magába, és így önálló zárt egészet képez. Az építészeti
téralakítás funkcionális és harmonikus egészet képez. Nem minden téralakítás készül
esztétikai szándékkal. Különbséget kell tennünk az építészet és a építőművészet között.
A művészi igényességgel történő építésztervezői munka az építőművész alkotása. Az
építmény esztétikai hatásának alapja a rendeltetésének, szerkezetének és formáinak
összhangja.
A vizuális kultúra alapjai
Az őskori építészeti műveken is érvényesül az építészeti konstrukció, vagyis a vivő és a vitt . A balolda-
li képen egy franciaországi dolmen, a jobboldalin az angliai Stonehenge
Bernini, a Szent Péter bazilika kolonnádjai Michelangelo, a Szent Péter bazilika kupolája
A vizuális kultúra alapjai
76
nus közegét. Egy épület külseje az építőanyagától függ. Lehet sima, vagy érdes, esetleg
domborműves - ami már az épületszob-rászat hatáskörébe tartozik. A kínai építészet-
ben különös igényességgel tervezték meg az egész épület színkompozícióját. A beltér
kialakítása a belsőépítész feladatköre, az épületet körülvevő összhatás a kerttervező,
vagy környezetszobrász (environment) feladata. Az építészeti remekművek jelleg-
zetessége a természettel való szoros kapcsolatuk, s a felhasznált anyagokkal, méretük-
kel, alakjukkal és szellemiségükkel szerves, hamonikus egységet alkotnak az őket
körülvevő térrel. Ez az építészeti filozófia legjobban az un. organikus építészetben
valósult meg (magyarul szerves építészet).
Palladio, Villa Rotonda, az organikus építészet előfutára Frank Lloyd Wright, Vízesés ház
A vizuális kultúra alapjai
77
A városépítészet (urbanizmus)
Az indiai Mohenjodaro a legrégibb városnak számít. A városok a közösségek tár-
sadalmi, kulturális és gazdasági központjai. A városépítészet feladatai közé tartozik
megteremteni az emberek életterének higiéniai-biológiai, pszichológiai-érzelmi felté-
teleit, valamint a munkájához, szórakozásához, pihenéséhez, tanulásához szükséges
feltételeket, továbbá az együttélés számos problémájának orvoslása. A legtöbb város
különösebb tervezés nélkül fejlődött ki, s számos generáció közösségi művészeti alko-
tása. A városépítészet főbb kifejezőelemei: az utcák, terek, parkok, de ide taroznak az
adminisztrációs, rekreációs, egészségügyi épületkomplexusok, stb. is.
A vizuális kultúra alapjai
Egy műalkotás legfontosabb feladata, hogy képes legyen esztétikai élményt nyújtani.
Ezt csak úgy érheti el, ha a hatáselemek egységes egészet alkotnak. A műélvezethez nem
kell feltétlenül megértenünk az alkotást, tetszésünk vagy nemtetszésünk szinte azon-
nal kiválthatja egy alkotás. A műértelmezés viszont sokkal összetettebb folyamat, a be-
fogadó az esztétikai üzenetet átkódolja fogalmi szintre, tehát alkalmazza a stíluskritikai,
ikonográfiai, tárgyelemzést. Továbbá nyított a nemszokványos műalkotások íránt (af-
rikai, prekolumbián, stb., új ábrázolási konvenciók szerint készült alkotások).
Mint ahogy a művészi, úgy a befogadói képességek is fejleszthetők és fontos az
ízlésnevelés, az előítéletektől mentes, autonóm befogadói magatartás kialakítása. A be-
fogadói kompetenciákhoz sorolhatnánk a vizuális nyelv ismeretét, a látványértelmezést,
Buzási Marg anić Mária
Műelemzés
80
VIII. KÉPZŐMŰVÉSZETI KIFEJEZÉSMÓDOK
ÉS TECHNIKÁK
Rajz
A rajz végig kíséri életünket. Amikor a gy-
ermek először felfedezi ceruza mint nyomhagyó
eszköz csodáját, nagy buzgalommal kezd el raj-
zolni. Alapjában véve rajznak tekinthetjük a gon-
dolatok és érzelmek sík felületen vonallal való
kifejezését. A rajz képezi minden képzőművészeti
alkotás alapját, tehát a szobrászat, építészet, fes-
tészet, iparművészet segédeszköze - vázlat és
tanulmányrajz formájában. A művészek nagy
tisztelettel voltak a rajz iránt. Vasary szerint
P. Uccello néhány ládányi rajzot hagyott maga
után. Valójában a rajz megérdemelt helyét a
A vizuális kultúra alapjai
82
Különböző nyomhagyóeszközök áttekíntése
Frottage
A frottage (frotázs) kíváló rajztechnika kreatív játékokhoz. Egy érdes felület-
re helyezett papírlapon a ceruza lágy dörzsölésével készül. Ezáltal kifejezésre jut a
különböző anyagok textúrája. A frottáge technikában általában puha ceruzát használ-
nak. Max Ernst emelte művészi színtre e technikát.
A vizuális kultúra alapjai
Szénrajz
Az egyik legősibb rajzeszköznek számít a kiégett, elszenesedett faág. A szén-
rajz, mint önálló rajztechnika a XIX századtól jelentkezik, habár tanulmányrajz készí-
tésére jóval előbb használták (pl. Dürer). Jellemzően puha elmosódott nyomot hagy. A
vonalak eldörzsölésével tónusgazdag, finom átmeneteket mutató, festõi hatású rajzot
kapunk, tehát kiváló technika az árnyalatok, gyenge árnyékok és a világos-sötét át-
menetek kifejezésére. Szénnel általában érdes papíron rajzolnak. A szénrajzot fixálni
kell, mert a szén nem tapad a papírra. A rajzot ajánlott hajlakkal befújni, de léteznek
B uzási Margani ć Mári a
83
Degas, szénrajz Ingres, szénrajz
Krétarajz
A kréta (feltalálójáról Conté-krétának is nevezik) fehér mészből és pigmentekből
készül. A ceruzánál puhább, a szénnél, pedig keményebb nyomhagyó eszköz. Sűrű,
szemcsés vonalakat hagy az érdes papíron. Krétarajzhoz használhatunk színes papírt
A vizuális kultúra alapjai
b) Nádrajz
A nád sokban hasonlít a tollhoz, csak kev-
ésbé hajlékony, vonalai sokkal merevebbek, ro-
bosztusak, a vonalak szélei kissé elmosódottak.
Nádvesszővel erőteljes rajzok készíthetők. Mivel a
Buzási Marg anić Mária
d) Lavirozás
Sok művész alkotásában nem elégszik meg a vonal kifejező erejével, ezért tó-
nushatások elérésére higított tust használ. Higított tussal lavírozott vagy úsztatott raj-
zot kapunk. A lavírozott technika valójában átmenetet képez a rajz és festészet között,
A vizuális kultúra alapjai
A dúc és a nyomat
Fametszet
A fametszet magasnyomású technika. A
dúchoz erezete miatt általában körte vagy meg-
gyfát használnak. A nemnyomó-elemeket (a ny-
omaton fehér vonalak és felületek) kb. 1-3 mm
A vizuális kultúra alapjai
Utamaro, fametszet
Derkovits Gyula, fametszet
88
Linóleummetszet
A linóleummetszet a magasnyomás tech-
nikája. A linóleum a parafa és lenolaj keverékéből
készül. A linóleum megmunkálása könnyebb,
mint a fáé. A nyomóelemeket kidomborodva
hagyjuk, míg a nemnyomó-elemeket fémvésőkkel
távolítjuk el. A linóleummetszet finom vonalú,
sík hatású. A színes nyomat készítésénél minden
színre külön dúcot kell készíteni.
Az iskolai gyakorlatban alkalmazhatjuk
a gipsz- és a kartonmetszetet, de dúcot alakítha-
tunk ki különböző természetes vagy mestersé-
ges anyagokból is. A munkaelv hasonló, mint a
fametszetnél, illetve linóleummetszet esetében. A
különbség magából az eljárásból fakad, a textil-
darabot felragasztjuk egy lapra, s így alakítjuk ki Buday György, linóleummetszet
a nyomó- és nemnyomó-elemek kompozicióját.
A vizuális kultúra alapjai
Dürer, fametszet
Rézmetszet
A rézmetszet ismert mélynyomástech-
nika. Rézlemez vésők általi metszésével készül, s
kemény, férfias technikának számít. A rézbe való
metszés technikája valószínűleg az ötvösök
Picasso, linóleummetszet
89
műhelyéből terjedt el a XV. században. Kezdetben
a fametszet vonalát utánozta, később inkább a toll-
rajz vonala jellemző rá. A nyomoforma barázdáit
fekete nyomdafestékkel betöltjük és a lemezre
prés által erős nyomást gyakorlunk. Az alája he-
lyezett papiroslap benyomódik a barázdákba, s
az azokban levő festék egy része rátapad
Dürer, rézmetszet
A vizuális kultúra alapjai
Goya, rézmetszet
Hidegtű
A hidegtű technikája által hasonló effek-
tusok érhetók el, mint a rézkarcnál. A különbség
a lemezbe mechanikusan bekarcolt és nem savval
maratott módszerből adódik. A bekarcolt vonalak
aránylag sekélyek s ez kevesebb példányszámú
grafikai lap nyomtatását teszi lehetővé.
Buzási Marg anić Mária
Rézkarc
A rézmetszet és a rézkarc közötti különb-
A mezzotinto eljárása
90
ség a goromba és lágy fogalompárban határoz-
ható meg. A rézkarc jellegzetésségéhez tartozik
a vonalháló, amelyet sokszor alkalmaznak több-
szörösen maratott dúcon. Ez által tónusokban
gazdag a rajz, a világostól a bársonyosan mély
fekete vonalak egymásba szövéséig. A rézkarc
lényege a rézlemez viasszal való befedése. A
grafikai vonal a viaszréteg tűvel való karcolása
és az így felfedett vonalháló savval való maratása
által készül. G. Morandi, rézkarc
A vizuális kultúra alapjai
Rembrandt, rézkarc
92
Vegyes grafikai technikák, kísérletezések
Gauguin xilography
A vizuális kultúra alapjai
lázst.
A visszafogottabb technikák jellegzetessé-
ge a dekoratívitás. Ezekhez tartozik a mozaik, az
üvegfestés (vitrázs), a viaszfestés (enkausztika),
a száraz falfestés (al secco), a nyirkos falfestés (al Kalf, csendélet
fresco), a sgraffito.
Pasztell
A többi festészeti technikához hasonlóan
a pasztell is pigmentporból és kötőanyagból áll,
de itt a kötőanyag minimális. Nevét a pasztaszerű
anyagról kapta, amelyból rúdacskákat gyúrnak.
B uzási Margani ć Mári a
96
Signac, akvarell Turner, akvarell
Tempera
A tempera pigmentek és olyan különböző
kötőanyagok (emulziók) keveréséből készül,
amelyek vízben oldódnak (száradás után a
festőréteg vízben oldhatatlanná válik). A tem-
pera kötőanyagai a tojás, kazein, gumiarábikum,
újabban a műgyanták. A középkori mesterek
A vizuális kultúra alapjai
Gouache (guás)
A gouache fedőfestékként használható
vízfesték, amely fedőfehér hozzáadásával át-
látszatlanná válik. A gouache technika nagyon
rég óta használatos, a középkorban általában a
könyvfestésben használták iniciálék és minia-
túrok festésére. A technika mai jellege a XVIII
századra vezethető vissza. A technika sokban
hasonlít a temperához; sajátosságai közé tar-
tozik, hogy a színek keveredése nélkül több réteg
festhető egymásra. A képalkotás a sötéttől a vi Rubljov, tempera
97
lágos felé történik, általában tónusos papíron. A festést először középtónusú féligfedő
színnel kezdjük, majd fokozatosan mind sűrűbb festékréteget viszünk fel a képfelüle-
tre. Az újabb időkben más festészeti technikákkal szokták együtt alkalmazni – gouache
és akvarell, gouache és kollázs, gouache és pasztell.
Olajfestés
Habár sokkal lassabban szárad mint a tempera, mégis a legáltalánosabb és
legszélesebb körben használt festészeti eljárás. Ennek az az oka, hogy színei sokkal
mélyebbek, és fényesebbek, mint a temperafestékké. Nevét kötőanyagáról kapta.
A vizuális kultúra alapjai
Freskó
A falfestmény leggyakoribb típusa a freskó, amelynél a festék kötőanyaga
maga a mész. A mai értelmezésben a freskó falfestményt jelent, habár a falfestészetnek
több eljárása is ismeretes. A freskó a nedves, nyirkos vakolatra történő festészeti tech-
nikát jelenti. A középkori és reneszánsz művészet főbb alkotásai ebben a technikában
készültek (Giotto a páduai Cappella dell’ Arena freskói; Michelangelo mennyezetké-
pei a Sixtus-kápolnában; Raffaello Athéni iskola, stb).
A pigmentek alkalmazhatósága a mészállóságtól függ, ez oknál fogva a freskó
palettája jóval szerényebb. A mészálló festékport mészvízzel, mint kötőanyaggal kev-
erik A művész a még friss, nedves vakolatra dolgozik és így a festék több milliméter
mélyen felszívódik. Mível a vakolat száradása sem elhanyagolható tényező (6-8 óra),
a művész mindig akkora nagyságú vakolatot visz fel, amekkorát képes befesteni. A
freskófestés gyorsan cselekvő, biztos festőmódot feltételez. Mivel nem alkalmazható
az utánfestés, a művész természetes nagyságban megfestett kartonokról másolja át a
felvakolt felületre azokat a részeket, amelyeket festeni fog. Az átmásolási eljárás a
99
következő: az eredeti kép körvonalait kilyuggatták, majd a vakolatra helyezve egy
zsákocskába helyezett festékkel, krétaporral vagy szénporral átdörzsölték, hogy pon-
tozott körvonalak keletkezzenek a vakolaton és elősegítsék a kompozíció kivitelezé-
sét.
A freskó általában nagy méretű; monumentalitását maga a formák megra-
gadása és a folthatásra törekvő festőmód is fokozza. Üdeségében vetekedik az akvarell
technikával, színei selymes hatásúak, rendkívül időálló technika.
Az al secco technikája kevésbé bravúros festőkészséget igényel a művésztől,
mert a teljesen kiszáradt falfelületre fest, sokszor enyves vagy kazein alapú festék-
kel. Az al secco technika kevésbé idõtálló a freskónál. Sokan gúnyosan ál-freskónak
nevezik, mert a színek távol elmaradnak a freskó üdeségétől, fénytelenek, inkább
pasztell hatásúak.
A vizuális kultúra alapjai
Michelangelo, freskó
100
Pompeei freskó Rivera, muráll
Mozaik
A mozaik apró színes (üveg, kő, fém, zománc) kockák, lapocskák összeillesz-
tésével készült padlót vagy falat borító kép vagy díszítmény. A legrégibb mozaikok
Mezopotámiában készültek (Ur és Uruk városokban). Ismertek a görög, a római kori
(pompeji) és a bizánci mozaikok. A görög padlómozaikoknál már színes üvegkockákat
A vizuális kultúra alapjai
101
Vitrázs, vitrail, (vitráj)
A vitrázs a festett üvegablakok művészete.
Az üvegfestészet valamennyi technikai eljárása
azt a célt szolgálja, hogy a kép a hagyományos
technikai eljárásnak megfelelő látványt nyújtson.
A középkorban az üvegfestményt fényáteresztő
képessége, a ragyogása miatt tökéletesebbnek,
magasabbrendűbbnek tartották a táblaképnél,
miniatúránál vagy faliképnél. Két technikát kül-
önböztetünk meg. Az első a régebbi, amikor a
kontúrok szerint kivágott színes üvegidomok
összekapcsolása I keresztmetszetű ólomszalagok-
kal történik, a másik pedig a modernebb, a Tiffa-
ny-technika, amelynek során az üvegdarabkákat
vörösréz fóliával vonjuk be, mindegyiket külön-
külön, s aztán forrasztjuk össze.
A Tiffany, kezdete az 1880-as évekre nyú-
lik vissza, amikor a művészeti ág megalkotója és
névadója a párizsi világkiállításon bemutatta az
első egyedi megmunkálással készült lámpát.
Kollázs Vitrázsablak a Saint Denis katedrálisból
(collage, franc., ragasztás)
A vizuális kultúra alapjai
.................................................. ...........................
Agyag
Az agyag egyike a legalkalmasabb an-
yagoknak a szobrászati forma megalkotására.
Nem is csoda, hogy a neolitikum óta közkedvelt
ábrázolási anyaga a szobrászoknak. Az agyag
puha, képlékeny anyag, jól formázható, kön-
nyen alakítható ujjal és modelláló vesszővel.
Magát a formaalakító eljárást mintázásnak
nevezzük. A mintázás általában a kisebb elemek
hozzáadásával történik. Az agyag a legtöbb szo-
brász elengedhetetlen technikája, az agyagmin
104
táról gipszöntvényt készít (előbb negatív, abból
pozitív gipszformát öntenek) , s ezek képezhe-
tik alapját a fafaragásnak, a fémben való öntés-
nek, de önálló alkotásként is használatosak, ha
kerámiakályhákban kiégetik, ami által tartóssá
válnak. Ilyen eljárással készül a terakotta.
Bronz
Az agyag szoborról készült gipszöntet Az öntőforma keresztmetszetben
képzi a bronz szobor alapformáját. A bronz többféle
fémet, pl. rezet és ónt tartalmazó ötvözet. A bronz-
szobor belül üres, idővel zöld rézoxid patinát kap.
Fafaragás
A fa régóta ismert mint szobrászati an-
yag, a görögök, pl. olívafából faragták szob-
raikat, a gótikus művészetben, pedig közked-
velt a hársfa. A fa tulajdonságait illetően jól
faragható, időálló anyag. A fatörzs alakja, ke-
ménysége és struktúrája határozza meg a szo-
brászati formát. Sok művész szerint maga a fa
anyaga határoza meg a szobor témáját. A szo-
A vizuális kultúra alapjai
Textilművesség
A “texere” latin szó, jelentése: szőni. A textilművességhez (tapisserie) sorolhatók a
szövéssel készült szönyegek, gobelinek, falikárpitok és egyéb textilből készült alkotá-
sok. A középkori textilművesség eredeti rendeltetése a belterek falainakt díszítése, de
ugyanakkor a hidegtől is óvja. A szövők előre kitervezett karton alapján szövőszéken
alkották meg a különböző figurális kompozícióikat. A gótikus kárpitok telt (kék, vörös,
sárga) színekben készültek a főnemesi udvarok részére. A középkorban alakultak a
nagy manufaktúrás alkotóműhelyek, amelyekről az egyes falikárpitfajták nevüket
A vizuális kultúra alapjai
Jávai batik
109
A francia Gobelin műhely alkotása A híres angersi Apocalypse falikárpit
A vizuális kultúra alapjai
A díszítmény – ornamentika
Az ipar- valamint a népművészeti alkotások elengedhetetlen eleme a díszít-
mény. Az ősidők óta napjainkig alkalmazzák a stilizált növényi, állati, figurális va-
lamint geometrikus motívumokat a dekorációban, de megtalálható az épületszo-
brászatban, valamint a szobászati alkotásokon is. Az ornamentika magán viseli
valamely kor és nép jellegzetességét. A díszítmény jellegzetessége a szabályos ritmi-
kus ismétlődése valamely felületen. A kifejező elemek szerint beszélhetünk lineáris,
festett, vagy plasztikus díszítményről. Térbeli kiterjedése, valamint a motívumai
szerint a következő díszétményeket különböztethetjük meg: a szalagdíszítmény,
Buzási Marg anić Mária
111
Sumér 1rás Magyar rovásírás
Dísztû felirat i. e. 700 körül: “Marios med fhe fhaked Rumasioi”, azaz “Mariosz készített engem
Rumasziosznak”
A vizuális kultúra alapjai
A típográfia
A típográfia a szöveges közlés meg-
formálásával, kép és szedett szöveg együttes
elrendezésével foglalkozik. Szó azt jelenti: tí-
pusokkal írni. görögül azt jelenti,
hogy vert vagy vésett ábra, pedig
azt, hogy: írni.
Ezt a kifejezést a 16. sz. közepétől
használjuk, azelőtt azt a találmányt, amit
Gutenbergnek tulajdonítanak, úgy nevezték:
tollnélkül írni.
Gutenberg óta érvényben vannak bizo-
nyos szabályok a könyvnyomtatás, szövegtörés
A vizuális kultúra alapjai
114
Románkori betűstílus Gótikus betűstílus
115
XI. A FOTOMŰVÉSZET ÉS
A FILM
A fotógráfia
„A képek jelentés teli felületek. Kiemelnek valamit -
többnyire - a “kinti” téridőből, és ezt absztrakcióként
(a téridő néhány dimenzióját a sík két dimenziójára
szűkítve) teszik elképzelhetővé számunkra.” „a kép-
nek ez a saját térideje, nem más, mint, a mágia vi-
lága, egy olyan világ, amelyben minden ismétlődik, Camera obscura
és minden részt vesz egy jelentésteli kontextusban.
Az ilyen világ szerkezetileg különbözik a történeti
A vizuális kultúra alapjai
Lisette Modell
Funkcióját tekintve a fénykép lehet re-
produktív, dokumentatív, mágikus és metaforikus.
A régi mesterek a mesterséget és művészetet egybe-
Kertész
fonódva nem speciálódtak semmilyen témára sem.
Ma már léteznek fotóriporterek és reklámfotósok,
műszaki fényképészek és portretisták, fotóművészek
és fényképész iparosok. Az alkalmazott fotográfia
az építészeti, tudományos, divat és reklám fotó. A
Buzási Marg anić Mária
Alexander-Rodchenko
Buzási Marg anić Mária
119
A film
Az ember számára mindig is nagy
kihívást jelentett a mozgás rögzítése. A
falón elsikló árnyékok játékából a törté-
nelem folyamán számos megoldást született
a mozgás megragadásával és ábrázolásával
kapcsolatban (laterna magica, zootróp, stb.)
A taumatróp
120
A görögök tovább léptek, Platón barlang-
hasonlatát vitelezték ki. A barlang előtt ülő
ember hátat fordít a valóságnak, figyelmét az
itt elhelyezkedő bronzkolosszusok kötik le,
amelyek segítségével egy történetet mesél-
nek el vizuálisan, Odisszeusz győzelméről a
Küklopsz fölött. A dramatikus jelenet figurái-
nak szenvedélyes arckifejezése megragadja
a nézőt, érzelmeikbe bele tudja magát élni.
A római kori Trajánusz oszlopa a had-
vezér Drákok feletti győzelmét meséli el. Kom-
pozíciójában valójában egy kőbe faragott film
eposz. Sikerült összhangba hozni a főhőst, a
negatív hőst, a mellékszereplők hadait (kb.
2500 figura) a tökéletes történetet a vizuális el-
beszélés változatos eszközeivel (közeli és távoli
képkivágás, helyszínek, díszletek, képsorok,
montázs, meglepő fordulatok, erőteljes ér-
zelmek). Mégsem helyettesítheti a filmes mese-
mondást. A teljességhez valami még hiányzott.
A régi képmutogatók (Bänkelsänger) zenével
egybekötött előadásai a gótikus katedrálisok
díszletében már elővetíti a film mágiáját. A zene
A vizuális kultúra alapjai
121
Az első film, Lumiere testvérek
Egy film vizuális elemei a képkocka (kadar), a jelenet (scene) és az egymásután
következő képsor (szekvencia).A legkisebb képi egység a filmkocka (kadar), amely
egy látószögből felvett jelenet. A képkocka időbeli hossza határozza meg a film di-
namizmusát. A francia új-hullám filmjeinél, pl. nyomasztóan hosszúnak tűnnek az
egyes filmkockák. A jelenet több filmkockát jelent, míg a jelenetsor (szekvencia)
egymásután következő jeleneteket és a film nyelvén egy lezárt gondolatot jelent.
a filmkocka
a jelenet
egy jelenetsor
A vizuális kultúra alapjai
Buzási Marg anić Mária
Georges Méliès nevéhez fűződik a legtöbb filmtrükk, a baloldali képen látható egy
bonyolult szerkezet vázlata 1902-ből, a jobb oldali filmkocka az első, kézzel festett
filmből, (A tündérkert, 1903.)
122
A film kifejezőeszközei:
• a látvány elemei (helyszínek, díszletek, jelmezek, kosztümök, kellékek,
berendezés, különleges hatások),
• a montázs (lineáris, párhuzamos, belső montázs), plánok, kamera helyzete
és mozgása, stb.
123
A montázs két egymástól független
beállítás összevágását, összeillesztését jelenti., s
montázs nélkül nem létezhetne a filmművészet.
A valóságban a plánok egymással egybeolvad-
nak és nehéz megállapítani, mikor végződik a
filmben a kis totál, és hol kezdődik a nagy sze-
kond. A jó film egyik alapfeltétele, hogy a plánok
gyakran változzanak benne. Minden plánnak 1.
meg van a maga célzata és helyes alkalmazása.
Plánozási sémák:
1. a távol, nagy totál (a nézőt bevezeti a
történetbe, bemutatja a színteret, a szereplőket),
2. a félalap-plán (bevezet a cselekmény-
be),
3. a középplán, szekondplán (kihang-
súlyozza a drámai fordulatokat és a szereplőket), 2.
4. a fél közelplán, vagy premierplán (a
szereplőket kiemeli a színtérből, a cselekmény a
tetőfokon),
5. a közel (cselekmény kulminációja, be-
mutatja a hősök érzelmeit),
6. a részlet, szuperplán vagyis gro-plán
A vizuális kultúra alapjai
5.
Buzási Marg anić Mária
6.
125
Az animált film művészi tartalma által – ötlet,
dramaturgiai cselekményével, a poénokkal (a
gag), az animált rajzzal, zenével, speciális hang-
effektusokkal – vizuális élményt nyújt nézőjének.
Az élmény hatásfoka felbecsülhetetlen, ez oknál
fogva számos pszichológiai és szociológiai, stb.
értekezés foglalkozik negatív hatásával. Nem is
csoda, az animált filmben minden lehetséges, ami
a valóságban elképzelhetetlen. A főhőst az egyik
pillanatban egy teherkocsi lapította össze, még a
másik pillanatban…, átalakulhat, megnőhet, stb.
Formanyelvében a rajzfilm is követi a „nagy”
filmek eszköztárát. A képi elbeszélés elemei a
filmkocka, jelenet, jelenetsor. Minél több képkock-
át használunk, annál élvezhetőbb a produkció.
A vizuális kultúra alapjai
Marey képsorozata
127
A képregény
(ang. strip=szalag)
A plán és kontraplán
129
A vizuális kultúra alapjai
Feladat:
Elemezze a fenti képregények kifejezőelemeit!
131
X FOGALOMTÁR
Forrás: különböző Internetes fórumok, céges weboldalak, szótárak, könyvek
Absztrakció
- latin eredetű szó, elvonatkoztatást jelent, a művészeten belül a leglényegesebb dol-
gok kiemelését és általánosítását.
Absztrahálás
- lat. elvonatkoztatás.
Acélmetszet
- grafikai eljárás, amelynek során acéllemezbe vésik, majd savval maratják a rajzot.
Népszerű mélynyomású illusztrációnyomtatási technika.
Action painting
- angol kifejezés, egyszerre elvont és expresszív festői stílus, mely a magyar sza-
kirodalomban absztrakt expresszionizmusként ismert.
Akromatikus
A vizuális kultúra alapjai
Akvarell
- vízfestésű kép és maga a festészeti mód. A festők gyakran vázlatok készítésére
használják .
Akvatinta
- a rézkarc olyan változata, amely árnyalatgazdagságával a tusarajz hatását kelti.
B uzási Margani ć Mári a
Alkalmazott grafika
- hirdetési, forma- és arculattervezési, kommunikációs célú grafikai alkotás;
betűgrafika, prezentációs grafika, reklámgrafika, stb.
Alkalmazott művészet
- gyakorlati célokat szolgáló, de esztétikai követelményeket is kielégítö müvészi
alkotótevékenység, amelynek körébe tartozik a könyvmüvészet, a plakát- és rek-
lámgrafika, az ipari formatervezés stb.
Al fresco
- nedves vakolatra való falfestés technikája
Al secco
- száraz vakolatra való falfestés technikája
Alla prima
132
- egy rétegben való, aláfestés és áttetsző lazúrozás nélkűli festésmód.
Ametrikus
- aránytalan
Amfiteátrum
- kör- vagy ellipszis alakú ókori színház lépcsőzetesen emelkedő nézőtérrel
Amfora
- ókori görög vagy római kétfülű korsó
Amorf
- (görög) formátlan, alaktalan
Anamorfózis
- gör. átváltozást, átalakulást jelent. Eredeti művészeti értelmezése szerint perspek-
tíván alapuló, torzítottnak tűnő kép, amely megfelelő szögből eredeti formáját mu-
tatja. A mi értelmezésünkben olyan alakzatok, amelyekbe többféle formát képzel-
hetünk bele a műalkotás szemléletekor.
- növényi eredetű textil festék. Ma kémiai lag állítják elő kőszénből.
Animációs film
- a rajzfilm, a bábfilm, a kollázs és az árnyfilm közös elnevezése, amelyekben a moz-
gatás különféle technikai eljárásait alkalmazzák; fikciós film
Antik
A vizuális kultúra alapjai
- latin eredetű szó, amelyet a régi görög-római világ művészetének vagy a régi
művészet és kultúra, ódon, régi tárgyak megjelölésére használnak.
Antikva (tipográfia)
- álló latin betű
Applikáció
- latin, a művész valamilyen idegen anyagot használ az alapon amivel dolgozik.
Arabeszk
- levél és inda mintájú iszlám (hellenistikus) eredetű kígyózó síkdíszítmény, el-
B uzási Margani ć Mári a
Architráv
133
- az oszlopfők fedőlemezén nyugvó főgerenda vagy gerendasor
Árnyalat
- egy bizonyos színezet különböző telítettségű és világosságú változatára vonat-
kozik. Pl. a vörös szín számtalan árnyalata között szerepel a rózsaszín és a barna.
Assemblage
- (összeállítás) tárgyak, anyagok térbeli kompozíciója, térbeli kollázs
Atelier
- francia eredetű szó, jelentése műterem, műhely.
Attribúció
– egy műtárgy, műalkotás kapcsolása konkrét személyhez, műhelyhez, iskolához,
országhoz. A készítés helyének és körülményének, a mesternek a meghatározása.
Aukció
– latin eredetű szó, műtárgyak nyilvános árverése.
Avantgárd
– francia katonai kifejezésből ered, elővédet, előőrsöt, élenjárót jelent. A köznyelv-
ben új, modern irányzatok összefoglaló elnevezéseként honosodott meg.
Azsúr
– francia eredetű szó, vászon szegélydísze, a széléről kihúzott szálak révén nyerik.
A vizuális kultúra alapjai
Barokk
– eredetileg olasz szó, a XIX. sz. közepe óta a reneszánsz stílust követő művészeti
irányzat neve. A reneszánszra jellemző fegyelmezett mértani rendet a szabálytalan-
ság váltja fel. kb 1560-1760
Batik
– indonéz eredetű textilfestési eljárás, amely viaszolással készül.
Bauhaus
- művészeti mozgalom, iskola, mely nagy hatást gyakorolt a XX századi művészetre.
Hitvallása a funkcionalizmus
Buzási Marg anić Mária
Bazilika (Basilicae)
- hosszúkás, oszlopokkal körüvett vagy oszlopsorokkal hajókra tagolt csarnok, itt
üzleti, illetve törvénykezési ügyek folytak az ókori Görögországban. Középkori tem-
plom, melynek középső hajója, a főhajó szélesebb és magasabb az oldalhajóknál.
Belsőépítészet, belsőtérművészet
- egy köz- vagy magánépület művészileg formált belső tere. A belsőépítész feladata
a falak, a padlózat és a menyezet kialakítása, valamint a bútorok és más lakberen-
dezési és díszítő elemek esztetikus iparművészeti tervezése és kivitelezése
Betűcsalád
- egyazon grafikai elv szerint készitett betűfajta minden összetartozó változa-
tának együttese. A betűcsalád tagjai az antikva (álló), a kurzív (dölt), a kiskapi-
tális (kapitálchen), a félkövér (fett), kövér, félkövér kurziv, kövér kurzív. Egyes
134
betűcsaládokhoz terveztek keskeny, széles változatokat is. A groteszk típusokban
20-30 változatot számláló is lehet.
Betűk olvashatósága
- a nyomdabetűknek az a tulajdonsága, amellyel az ábécé összes betűjele határozot-
tan megkülönböztethető egymástól, elösegítve ezzel a betűjelek szóképekké, közöl-
ni kívánt gondolatokká alakítását tudatunkban. Az olvashatóságot befolyásoló leg-
fontosabb tényezök a következök: a betűk szerkezeti arányai, a betűfejek és talpak
arányai, a betű vonalvezetése, a betű nagysága, a betűk egymás közötti távolsága, a
soron belül a nyúlványos betük száma, a sorok hossza és a közöttük levö tér-köz, a
nyomat minősége, a külső hatások (megvilágitás erőssége, a papír színe, környezet
szine, a szem alkalmazkodása stb.).
Billboard
- (ang. , gigant poster) óriás plakát, nagy méretű reklámhordozó felület, plakát.
Biszter
– bükkfakoromból nyert barna akvarellfesték, illetve az ezzel készült munka.
Bizánci művészet
– az egykori Keletrómai Birodalom IV-XV. századi művészete. Átmenete képezett a
népvándorlás kori pogány és a keresztény román kultúra között.
Boltív
– Falnyílást áthidaló, oszlopokat összekötõ ív alakú építmény faragott kõbõl vagy
A vizuális kultúra alapjai
téglából.
Boltozat
- kőből, téglából, vasból, betonból épült íves áthidaló vagy térlefedő szerkezet, ame-
ly támfalakra, pillérekre vagy a falakból kiálló vállakra támaszkodik.
Brightness
- a fénykibocsájtó felület érzékelt intenzitása, pszihofizikai tulajdonság
Bronz
- többféle fémet, pl. rezet és ónt tartalmazó ötvözet, a szobrászat egyik főbb tech-
Buzási Marg anić Mária
nikája.
Büszt
– mellszobor vagy mellkép. Általában a fejet és a nyakat, esetleg a vállakat is ábrá-
zolja.
Camera obscura
- lyukkamera zárt doboz, elülső falán kis nyilással. A nyíláson behatoló fénysugarak
a kívül levő tárgyak fordított képét vetíti ki a doboz hátsó falának belsö oldalán,
amely így a képernyő szerepét tölti be. A keletkezett kép annál élesebb és gyengébb
a fényereje, minél kisebb a nyílás. Nagysága a nyilás és a képernyő távolságától
függ.
Chinoiserie
– francia szó, a kínai, illetve kínai stílusú, kínait utánzó műtárgyak gyűjtőneve. Kínai
ízlésű díszítmények Európában készült (mű)tárgyakon, melyek különösen a XVIII.
135
században voltak divatban.
Chryselephantinos
- arany- és elefántcsonttechnika, a görög szobrászat közkedvelt technikája. e tech-
nikával készűlt Pheidiász híres Athene szobra.
Cinquecento
– az olasz szó eredeti jelentése ezerötszázas évek. A XVI. századi itáliai művészet
összefoglaló neve.
Cizellálás
– végső felületi megmunkálás szobor vagy ötvösmunkákon, a részletek gondos fi-
nomítása. Nemesfém felületének vésővel történő művészi díszítése.
Clair-obscure
– francia kifejezés, jelentése “fény-árnyék”. A festői előadás azon módja, amelynél a
kép főrészeit erős fény emeli ki, amelynek hatását növeli az árnyékok mélysége.
CMYK
- nyomdai alapszínek C-cián, M-magenta, Y-sárga, K-fekete. A színes képeket a
négy alapszín segítségével lehet felbontani, illetve kinyomni
Craquelé
– francia szó, magyarul “repedezett”-et jelent és ilyen hatású mázat jelöl. A régi ola-
jképek repedezettségét is ezzel a szóval jelölik.
A vizuális kultúra alapjai
Csendélet
– a festészetnek az a műfaja, amely élettelen tárgyakat (gyümölcsök, virágok, apró
holmik, műtárgyak, stb.) ábrázol.
Boltozat, bolthajtás
- egy oszlopokkal, pillérekkel vagy fallal körített helyiség fölé kőből vagy téglából
szerkesztett - ritkábban cementből öntött - födél
Dadaizmus
– modern művészeti irányzat, rokon a futurizmussal és a theoretikus anarchizmus-
sal. Az irányzat az első világháború alatt fejlődött ki, s már hanyatlóban van.
Buzási Marg anić Mária
Dagerrotípia
– kezdetleges fototechnikai eljárás, minden felvételnél egyetlen fénykép készült. Az
eljárást a múlt század derekán találta fel egy francia festő.
Datálás
– latin eredetű szó, a műalkotások kormeghatározását, keletkezési idejének megál-
lapítását jelenti.
Dekollázs
- képzőművészeti technika; égetéssel, elmosással, kaparással, tépéssel, préseléssel
készült mű
Dekoráció
– latin eredetű szó, jelentése díszítés, díszítmény, érdemrend.
Delfti fajansz
136
– Delft németalföldi városban a XVII. század óta készített ónmázas fajanszok össze-
foglaló elnevezése.
Dekoratív
- díszítő jellegű, mutatós, tetszetõs
Design
– angol szó, jelentése rajz, terv. Ma a szót a huszadik századi nagyipari művészet
legtöbb fajtájára alkalmazzák (például a ruha-, bútor-, reklámgrafikusok munkáját
egyaránt így nevezik).
Dessin
– a rajz francia neve, a textilterveket is így hívják.
Diadalív
- a római kultúra és építészet sajátossága a diadalív, melyek a császárok győzelmeinek
állítottak örök emléket.
Digitális
- számjeggyel ábrázolt információ.
Dioráma
– görög kifejezés, áttetsző anyagra készült festmény, amely mindkét oldaláról más
és más képet mutat.
Dombormű
A vizuális kultúra alapjai
Eau forte
– a kifejezés “erős vizet” jelent franciául, a rézkarc francia elnevezése az eljárásban
használt savakról.
e-book
- eéeltromos formában készült digitális könyv, amelyet CD-ROM-on tárolhatunk
vagy más tároló eszköz segítségével terjezthetünk az interneten. Sokszor interaktív
tartalmakkal bóvítik.
Eklektika
– görög szó, a XIX. század második felének építészeti és iparművészeti stílusa, ame-
lynek jellegzetessége, hogy egy művön belül több stílus elemeit használja föl.
Elektronikus médiumok, média, médiák
- a tömegtájékoztatási eszközök: televízió, rádió, sajtó
137
Embléma
- védjegy jellegű jelképes rajz, jelvény
Emlékmű
- köztéri művészeti alkotás
Engobe
- (angób) a nemkiégetett, durva agyagedény borítása agyagréteggel, az ag-
yagedényre felvitt többnyire fehér vagy színes agyagmáz. Enkausztika
– görög eredetű szó, az antik görög művészetben kifejlesztett viaszfestési eljárás,
amelyben a festéket egy felhevített festőkéssel a felületre égetik.
Enteriőr
- intérieur, beltér, művészileg formált belső tér
Environment
–angol szó, olyan műalkotást nevezünk így, amely nagyméretű, olykor egész he-
lyiséget megtöltő térkompozíció. Környezetszobrász, a közvetlenül környezetet és
a körülforgást jelent. Az emberi környezetnek olyan művészeti szándékú “körül-
forgását”, illetve átalakítását jelenti, aminek lehetnek szobrászati vonatkozásai is
Enyészpont
- iránypont
Épületszobrászat
A vizuális kultúra alapjai
138
fokozott, olykor szélsőséges, de kifejező módon. Irodalmi megfelelője is létezik,
mindkét ága a tizenkilencedik, huszadik század fordulóján alakult ki.
Expresszív
- lat. kifejező.
Fajansz
- beégetett színezésű, átlátszatlan, ónmázas cserép. Nevét Faenza olasz városról kap-
ta
Faktúra
– latin eredetű szó, tárgyak, műalkotások felületének a kivitelezéséből (anyag sajá-
tosságai és megmunkálási módja, ecsetkezelés és festékhasználat) fakadó és a lát-
ványt is nagymértékben befolyásoló sajátos mód és minőség.
Fametszet
– olyan grafika, amelynek dúca keményfából (körte vagy puszpáng) készült. Könyvil-
lusztrációként a huszadik század elejéi népszerű technika volt.
Felület
- (kiemelkedő, bemélyedő, érdes, sima)
Fénykép
– motívuma szerint lehet családi kép, emlékkép, igazolvány kép, újság fotó, művész
fotó, reklám fotó, stb.
A vizuális kultúra alapjai
Festészet
– a képzőművészet egyik fő ága, légyege a sík felületen színes anyaggal történő ábrá-
zolás.
Figurális
– latin eredetű szó, olyan művészeti ábrázolás, amelyen a valóság felismerhető,
azonosítható elemei (emberi vagy állati alak) szerepelnek.
Fixálás
- lat rögzítés
B uzási Margani ć Mári a
Fluxus
– latin szó, jelenkori művészeti irányzat, amely a művészi tevékenységet folyamat-
ként fogja fel. A művészek akciókat bonyolítanak le, és ezeket rögzítik videón,
szövegben vagy fényképen.
Font
- a GEM-rendszer alatt egy font egy betűtípus egy változatának egy fokozatát
jelentette. A vektoros TrueType és a PostScript 1 esetében az összes fokozat adatait
(leírását) egyetlen fájl tartalmazza. Természetesen külön fájl az antikva, külön a
kurzív, (fél)kövér és (fél)kövér kurzív változatokat.Egy-egy fájl jelent egy fontot.
Az előbbiekből következik, hogy ha egy betűből több változatra van szükség, akkor
újabb fájloknak kell tartalmaznia a leírásuk adatait. Mivel egy név alatt legfeljebb
négy fájl lehet, ilyenkor új nevet adnak a többi betűfajtának.
Forma
- tárgy, test alakja. Lehet: természetes, mesterséges, íves, szögletes, nyúlánk, kövér,
139
kicsi, nagy, zárt, nyitott, szabályos, sza-bálytalan
Fotográfia
– a fényképezés művészete, illetve mestersége. Valóságlátványok reprodukálása fé-
nyérzékeny lemezek segítségével.
Fotografika
– olyan fénykép, amelynek grafikai hatása van.
Fotogram
– absztrakt kompozíció, amit fényérzékeny papíron alakítanak ki.
Fotomontázs
- több fénykép egyesítése új, összefüggő egységes képpé. Célja, hogy egyszeri felvé-
tellel megvalósithatatlan vagy nehezen megvalósítható felvételeket (pl. körlátkép)
helyettesítsen. Szimbolikus képeken a képtartalom erőteljesebb kifejezésére szol-
gál. Előállítható képek összeillesztésével vagy több negativ egymásra másolásával.
Művészi fényképezésben és a reklámtechnikában alkalmazzák, de jelentkezhet,
mint autonóm művészeti kifejezés is.
Födém
- síkmennyezet, az épület szintjei közötti vízszintes tartószerkezet.Építési módja sz-
erint lehet sík vagy boltozatos födém
Freskó
A vizuális kultúra alapjai
– olasz eredetű elnevezés. Falfestészeti eljárás, ahol a művész a még friss, nedves
vakolatra dolgozik és így a festék több milliméter mélyen felszívódik.
Fríz
- az ókori görög templomok háromrészes párkányának középső, domborművekkel
díszített vízszintes sávja; szalagdíszítmény
Frontalitás
- latin eredetű szó, a keleti művészetnek (elsősorban a szobrászatnak) az a jelleg-
zetessége, hogy a művész az alakot a nézővel teljesen szembefordulva ábrázolja;
egy függőleges egyenes, amely az orron és a köldökön vezet át a testet két egyforma,
szimmetrikus részre osztja.
Buzási Marg anić Mária
Frottage
- frottázs, fr., valamely érdes felületre helyezett papíron dörzsöléssel készült alko-
tása
Futurizmus
- huszadik századi művészeti irányzat, amelynek témája a gépi világ, a technika, a
jövő.
Gemma
- latin szó, olyan drága- vagy féldrágakő, amelyet figurális ábrázolással díszítenek.
Geometrikus
- jelentése mértani, a művészet egyes korszakait, műfajait, illetve műveit mértani
díszítés jellemzi.
Genre-forma
140
-zsáner-forma
Giccs
– ál-optimizmust sugalló, kétes értékű, édeskés, pusztán anyagi érdekből készült
hamis mű. Olcsó hatásokra törekvő, felszínes, érzelgős mű.
Glüptika
- művészi véset.
Gobelin
- kézzel szőtt művészi falikárpit, nevét a flamand Gobelin családról kapta
Gótika
- a késő középkor művészeti stílusa.
Gouache
- francia eredetű szó, vízfesték, amelynek színei az adalékanyagok folytán nem kev-
erednek egymással.
Graffiti
- (az olasz grafitto szó jelentése: karcolás, karmolás) eredetileg falrajzot, falra vésett,
illetve karcolt szöveget jelent, falrajz, falfirka. Köztereken található rajzok, firkált
szövegek összefoglaló elnevezése.
Grafika
A vizuális kultúra alapjai
- görög eredetű szó. A képzőművészet egyik fő ága, általában színek nélküli, vona-
lakkal történő ábrázolás.
Gravírozás
- francia szó származéka, rajz vagy írás vésése kőbe, fémbe, üvegbe.
Gravure
- francia eredetű szó, jelentése metszet.
Griff
- mesebeli állat: félig sas, félig oroszlán, az épületszobrászat kedvenc motívuma
Buzási Marg anić Mária
Gumiarábikum
- lat. kémia arab mézga; különféle akácfajták ragasztónak használt, vízben oldódó
mézgája
Happening
- az angol szó jelentése történés, kortárs művészeti irányzat, amely az ötvenes-hatva-
nas években terjedt el. A művész olyan eseményt rendez, ahol váratlan, meghökkentő
dolgok történnek.
Hamisítvány
- rosszindulatú megtévesztés céljával készített másolat.
Hellenizmus
– görög eredetű elnevezés, az antik görög művészet i. e. IV-I. század közötti
időszaka.
Heraldika
141
- lat címertan
Hidegtű
– rézkarckészítési mód, egy ceruza formájú tűvel közvetlenül a lemezre rajzol a
művész. A grafika rajzos jellege felerősödik.
Hieroglifa
- óegyiptomi képírás jele
Homlokzat
– az épületnek utcára, udvarra vagy kertre szolgáló, rendszeresen nyilásokkal áttört
és építészetileg többé-kevésbé gazdagon kiképzett fala; a falnak (a tetőzettel egy-
etemben készült) geometrikus rajza.
Hue
- lásd színezet (színárnyalat)
Idol
– eredetileg a pogány istenszobrok elnevezése, ma a durván faragott, egyszerű, az
archaikus kultúrák kisméretű kultikus emlékeinek jelölésére használják.
Ikon
– görög eredetű kifejezés, a görögkeleti egyházművészetben a falfestménytől meg-
különböztetett szentkép vagy táblakép.
Ikonográfia
A vizuális kultúra alapjai
142
Iniciálé
– díszes kezdőbetűk a középkori kódexekben
Inkrusztáció
– latin szóból származó kifejezés, berakási típus, a márványfalat vagy –padlót színes
márványlapocskákkal meghatározott minta szerint díszítik.
Installáció
– latin eredetű szó, a művészeti szóhasználatban eredetileg felszerelést, berendezést,
a kiállítási tárgyak elrendezését jelentette; a kiállítási grafika és építészeti háttere,
így nevezik az egész teret megtöltő térkompozíciókat is.
Intarzia
– olasz szó, a berakásnak az a típusa, amikor a fából készült faburkolatot vagy bútort
meghatározott minta szerint kivágott, eltérő színű vagy erezetű falemezzel díszítik;
a bútorok faberakásos díszítménye.
Intérieur
- enteriőr, beltér, művészileg formált belső tér
Iparművészet
– a tágabb értelemben vett képzőművészet, a vizuális kultúra azon ága, amelyhez a
tárgyalkotó és a környezetet díszítő műfajok tartoznak.
Izokephália
A vizuális kultúra alapjai
Japonizmus
– a japán művészeti stílusok hatása az európai művészetre.
Jón stílus
- az antik Görögországból elterjedt oszlopfő; jellemzõje a kettős voluta
Kalligráfia
– (gör.) a. m. szépirás, szépiró művészet.
Buzási Marg anić Mária
Kámea
– olyan drága- vagy féldrágakő, amelyet domborműves ábrázolással díszítenek.
Kánon
– görög eredetű szó, a méretekre, arányokra, színezésre, tematikára, elhelyezésre,
kompozícióra vonatkozó előírások összessége, amelyet egy adott kor művészete
alkot és magára nézve kötelezőnek tart.
Karakter
- a szöveg legkisseb alkotóeleme a karakter.
Kazein tempera
- a tempera különleges fajtája a mészből és túróból készült kazein, amelyet
kötőanyagként adtak a pigment festékhez.
Kékfestés
143
kékfestő anyag mintázása a több ezer éves batikolásból ered
Képfelbontás
- a nyomandó kép részletgazdagságának mértéke. Két változata van: 1. Digitális fel-
dolgozásnál egysége a dpi (dots per inch), vagyis az egy hüvelykre (inch) jutó pon-
tok száma; 2. Fotótechnikai (hagyományos) feldolgozásnál egysége a raszter, vagyis
az egy négyzetcentiméterre jutó pontok száma
Kerámia
– más néven agyagművesség, fazekasság. Az iparművészet és a kézművesség egyik
legrégibb területe.
Khiazmus
- a kontraposzt túlzott fokozása, ahol az ellentétes irányú erők folytán a test kilép
egyensúlyi helyzetéből
Khitón
– az ókori görögök gyapjúból vagy vászonból készült ingszerű alsóruhája, amelyet
nők és férfiak egyaránt viseltek.
Kinetikus művészet
– görög eredetű szó, az ötvenes-hatvanas évek mozgó, hangot adó, világító szo-
brainak összefoglaló elnevezése (a valóságos vagy látszólagos mozgást megtestesítő
művészet).
Kisplasztika
A vizuális kultúra alapjai
Kollázs
– francia szó, papírok, fényképek, képnyomatok egymásra ragasztott montázsa, a
huszadik században elterjedt technika.
Kolográfia
144
- grafikai technika, a dúc kialakítása kollázs technikával készül
Kolofónium
- gör–lat fenyőgyanta; hegedűgyanta
Kolonnád
– collonád, oszlopsor, oszlopcsarnok, oszloposfolyosó
Kolorit
– latin szó származéka, a művész színhasználatát, színvilágát, a mű színhatását jelö-
li.
Komplementer
- kiegészítő
Kompozíció
– képzőművészeti mű elnevezése, az alkotás szerkezete, elemeinek elrendezése,
belsőstruktúrája.
Komputeres művészet
– számítógép segítségével kialakított gazdag színkompozíciók és látványos montáz-
sok.
Konstruktivizmus
– modern művészetirányzat, amely mértani alakzatokra egyszerűsítette a világot. A
A vizuális kultúra alapjai
Kontúr
– francia szó, jelentése körvonal.
Koré
– görög lányszobor, testén redős khitón.
Korinthoszi stílus
- a korinthoszi oszlop rovátkolt törzsű, akantuszlevelekkel gazdagon díszített fejű
oszlop. A korinthoszi stílus túldíszítet jellegű
Korongolás
– agyagedény formálása fazekaskorongon.
Körkép
– jelentős történelmi eseményt nagyméretű, látványos panorámaszerűen, többnyire
körbefutó képen, illetve képsorozaton bemutató ábrázolás.
145
Körplasztika
– a művész a szobrot nem egy nézetre tervezi, az alkotás körbejárható.
Kréta
– mükénéi művészet – Kréta szigetén és Görögország déli részén az i. e. I. évezred
kultúrája.
Kroki
– fr sebtében készített, de művészi célzatú vázlat
Kubizmus
– a francia kocka szóból ered, a XX. század egyik legjelentősebb művészeti irányzata.
A művészek a látványt mértani formákra bontották, és a tárgyak valóságos összefüg-
géseinek tudatában állították újra össze.
Kupola
- nagyobb középület félgömb alakú boltozata
Kúrosz
– ruhátlan ifjú a görög szobrászatban.
Labirintus
– tekervényes, többnyire geometrikus jellegű, motívum a díszítő-művészetben
Land art
A vizuális kultúra alapjai
kívánt beosztását (vázlat, makett, beosztási terv). A layout fontos elem a kézirat-
előkészítésben.
Lavírozás
– francia eredetű szó, a papír felületen a festéket vagy tust vízzel hígítják, így árny-
alatok alakíthatók ki, illetve összefolyathatók a színek.
Lazúrozás
– a festék hígításával, vékony olajfestékrétegek egymásra festésével egymáson
áttetsző felületek gazdag színhatást nyújtó kialakítása.
Leporelló
– harmonikaszerűen szétnyitható, illetve összecsukható képeskönyv vagy prospek-
tus.
Linóleummetszet,linómetszet
146
- magasnyomású sokszorosító grafikai eljárás, amelynél a dúc a parafa és lenolaj
keverékébõl álló linóleumlap.
Litográfia
– görög szavak származéka, kőnyomat vagy kőrajz, a síknyomás közkedvelt tech-
nikája.
Luminance
- lásd világosság
Luminista
– latin eredetű szó, olyan művész, festő, aki számára a fény a legfontosabb kifejezési
eszköz.
Madártávlat
– olyan ábrázolási mód, amelyben a dolgokat felülről és távolról látjuk.
Magasnyomás
Hochdruck, Relief printing
- az a nyomtatási eljárás, amelynél a nyomóelemek felülete közel egy síkban vagy
hengerpaláston van, a nem nyomó elemek pedig ettől alacsonyabban helyezkednek
el.
Majolika
– ónmázas spanyol-mór edények elnevezése. Nevét Mallorca szigetéről kapta.
A vizuális kultúra alapjai
Makett
– a készülő mű kisméretű, arányos modellje, valósághű vázlata.
Makramé
– arab eredetű szó, csomózott kézimunka, amelyet általában faldísz, szatyor, táska
készítésére használnak.
Mandala
– lámaista művek, illetve szertartások sematikus ábrázolása.
Marina
Buzási Marg anić Mária
Márványozás
– márvány hatású, a márvány színes erezetét utánzó felületek kialakítása stukkón,
papíron, üvegen.
Massza
-tömeg
Meander
- kígyószerű díszítmény, ismétlődő szögletes formákban vezetett szegélydísz; a
görög művészet egyik jellegzetes motívuma. Nevét Maiandrosz kis-ázsiai folyóról
kapta.
Mélynyomás
Tiefdruck, Gravure printing
147
Portré
- arckép, egy meghatározott személy arcmása
Profán
- világi, nem vallási jellegű
Raszter
- fotótechnikai (hagyományos) feldolgozásnál a képfelbontás egysége a raszter,
vagyis az egy négyzetcentiméterre jutó pontok száma.
Raszteres grafikus állományok formátumai:
BMP OS/2, Microsoft Windows, EPS Adobe, CDR CoreIDraw, CGM Computer
Graphics Metafile, GIF CompuServe, MSP Microsoft Paint, JPG Joint Photo. Expert
Group, TIFF Aldus Corporation, WPG WordPerfect, WMF Microsoft Windows
Metafile
Reprodukció
- 1. Írások, rajzok, festmények, fényképek, grafikák stb. másolása fényképezés útján.
2. Nyomdai úton való sokszorosítás.
Rézkarc
- grafikai mélynyomási technika, a dúc kialakítása a rajz rézlemezbe való karcolása
és maratása által történik
Rézmetszet
A vizuális kultúra alapjai
Rozetta
- rózsa alakú, többszirmú, általában kerek, néha sokszögű, díszítőelem; rózsaablak
Sculptura
– képfaragás, szobor, faragott képzőművészeti alkotás
Síknyomás
Flachdruck, Planographic printing
148
- olyan nyomtatási eljárás amelynél a nyomó- és nem nyomó elemek közel azonos
síkban helyezkednek el. Lényege hogy a nemnyomó elemek könnyen nedvesíthetök
és nedvesítés után nem veszik fel a zsíros festéket, míg a nyomóelemek zsírszeretők
és csak a festéket veszik fel.
Sgraffito
- egymásra rétegzett többszínû vakolattal készült falfelület-díszítés; plasztikus,
grafika hatású épületdíszítő eljárás
Skicc
- vázlat, egy műalkotáshoz készült előtanulmány
Spektrum
- színkép. A színeknek a fehér fény felbontásakor keletkezett fokozata.
Stílus
- iróvessző, a viasztáblán való írásra szolgáló ókori eszköz, amely őrzi használó-
ja személyes keze nyomát. A 17. század óta az alkalmazzák a művészi munka
megkülönböztető jellemzésére: nemcsak a munka technikai oldalát (az ecset- vagy
a vésőkezelést stb.), hanem a mű formát öltött gondolati, ideális tartalmát is jelöli.
Ebben az értelemben tette Winckelmann a művészet történetének rendező elvévé,
népekre, nemzetekre, illetve korokra jellemző tartalmak hordozójává. Tőle ered a
stílus fejlődésének biológiai metaforikája: a korai, az érett és a hanyatló stádium,
amelyet egész korszakokra is kiterjesztett.
Stúdió
A vizuális kultúra alapjai
Stúdium
l- at tanulmány, kutatás
Szarkofág
-díszesen faragott kő- vagy márványkoporsó, az etruszkok kerámiából készítették
Szemantika
- jelentéstan
Buzási Marg anić Mária
Szfinx
- gör – lat férfifejű, oroszlántestű, óriási ókori egyiptomi kőszobor
Szimbólum
– jelkép, egyszerű jelvénnyel vagy képpel való megjelölése valamely eszmének, sze-
mélynek, vagy akár eseménynek.
Szín
- az anyagi jelenségek különböző hullámhosszon való fényvisszaverődése.
- Színezet - a fény hullámhosszától függő színérzet, a szín fő jellemzője, pl.
vörös, sárga, zöld, kék, stb. A színezetek kizárólag tiszta (telített) színek lehetnek és
folytonos átmenetben színkört alkotnak.
- Telítettség - az adott szín fehér tartalma. A telített (vagy tiszta, élénk) szín
és a teljesen telítetlen, semleges színek (fekete, fehér, szürke) között változhat az
árnyalat.
- Világosság - a szín helye a fehér és a fekete tartományban.A világossági
149
skála két végpontja a fehér és fekete, és minden színezetnek vannak világos és sötét
árnyalatai is.
- Komplementer színpárok - a színkörben egymással szemben lévő színek
kiegészítő (komplementer) színpárok. Keverékük szürkét eredményez.
- Színkontraszt -a térben és időben egymás melletti fény- és/vagy színingerek
által kiváltott érzetek kölcsönhatása.
- Színérték -egy-egy színnek az a jellege, amellyel a megvilágítottság
különböző fokozatát érzékelteti
Szobor
- alakzatot, alakot három kiterjedésben ábrázoló, más tárgy, létesítmény felületéhez
nem kapcsolódó képzőművészeti alkotás
Szobrászat
– képzőművészeti kifejezésmód, plasztikai művészet; a művész faragással, illetve
mintázással hozza létre alkotását a valóságos térben. Technika szerint lehet: bronz-
szobor, kőszobor, fémszobor, agyagszobor, gyurmaszobor, drótszobor, papírszobor;
állatot, embert ábrázoló szobor
Táblakép
- korábban kizárólag a fatáblára festést nevezték így, ma már minden olyan alkotás
gyűjtőneve lett, amely nem falfelületre készült
Tapisserie
A vizuális kultúra alapjai
- szövött kárpit
Tárgy
- élettelen dolog, használati cikk, eszköz. Lehet: természeti tárgy, mesterséges tárgy;
sajátkészítésű tárgy, boltban vásárolt tárgy; használati tárgy, dísztárgy; használati
tárgyfajták: bútor, szerszám, munkaeszköz, edény, könyv, játék, ruha. A tárgyak
ábrázolása lehet:elölről, oldalról, felülnézetből)
Taumatróp
- az utókép-jelenséget kihasználó optikai eszközök legegyszerűbbike, egy karton-
lap két oldalára különböző képet rajzolnak, amelyek gyors forgatásával egybeol-
vadnak
Buzási Marg anić Mária
Téma
- művészeti alkotás, megbeszélés, kommunikáció tárgya, motívum
Terrakotta
- olasz eredetű szó, máz nélkül kiégetett agyagot jelent. Az ebből készült használati
tárgyak és szobrok gyűjtőneve.
Tervrajz
- épület, gép, tárgy tervét feltüntető rajz, terület állapotát térképszerűen szemléltető
ábra
Textil, textília
- lat kelme, szövet
150
- képek, nem vektoros grafikák állományformátuma.
Tiffany
- iparművész, a művészeti ág megalkotója, aki az 1880-as években a páriz-
si világkiállításon bemutatta az első egyedi megmunkálással készült lámpát.
Timpanon
- gör épülethomlokzat orommezeje; szoborművekkel díszített, háromszögletű hom-
lokzati rész
Tipográfia
- 1. Nyomdászat. 2. Nyomdai úton sokszorosított közlés, gondolatrögzítés. Tech-
nikáját a szedés koronként elfogadott szabályai és elvei határozzák meg. 3. Régeb-
ben könyvnyomtató műhely. 4. Nyomtatványok szöveg- és képanyagának elren-
dezése, ennek megtervezése, teljes kialakítása (tipografizálás). Mértékegységként a
mai napig a Didot-pontrendszert alkalmazzák.
Tónus
- a festményen uralkodó szín- illetve fényhatás (világos, sötét, stb.)
Torzó
ol végtagok, esetleg fej nélküli csonka szobor
Tömegkommunikáció
- kommunikációipar
A vizuális kultúra alapjai
Tömegtájékoztatási eszköz
- a nyilvánosságnak szánt információk közvetítő eszközei, intézményei
Trompe-l’oeil
- (franc. = becsapni, félrevezetni), naturalisztikus aprólékossággal készült festmény,
amely a valóságos tárgy látszatát kelti.
Trumeau
- az osztósudár, a gótikus katedrálisok bejárat fölötti szemöldökgerendáját az osztó-
sudár támasztja alá.
Buzási Marg anić Mária
Tympanon
- az épületek homlokzatának háromszög alakú keretezett fülkéje, szoborművekkel
díszített, háromszögletű homlokzati rész
Urbanizmus
- városépítészet, városrendezés,várostervezés
Ukiyo-e
- (japán = tovatűnő világ) japán fametszet. Azokat az ábrázolásokat jelöli, amelyek-
kel a művészek az Edo-korszakra jellemző élvezetek atmoszféráját kísérelték meg
megragadni. Óriási hatása volt a XIX századi európai festészetre.
Veduta
- széles látókörű, mély távlatú, például várost és környékét magasabb helyről ábrá-
zoló, a 19. sz. előtt készült tájkép
Vignetta
151
- a középkori kéziratok szöllőindaszerű díszitménye; a nyomtatott oldalak ornamen-
tális dísze
Vitrázs
- üvegfestészet, a festett üvegablakok művészete
Vízfestés
- festészeti technika, l. akvarell
Vizuális dokumentum
- A látás érzékszervével felfogható dokumentum
-Adathordozón rögzített kép. Kétdimenziós vizuális dokumentum.
Vizualitás
- képi látás
Volumen
- térfogat
Voluta
- csigavonalba csavarodó díszitmény
Weboldal
- HTML-dokumentumok és hozzájuk kapcsolódó állományok csoportja, amelyet a
weben adott HTTP-kiszolgáló szolgáltat [Microsoft Press Szgépszótár]
A vizuális kultúra alapjai
Xilográfia
- fametszet
Ziqqurat
- kimagasló építmény, a mezopotámiai városok templomnegyedének központja
Zománc
- az agyag edényekre vagy fémfelületekre ráégetett, üvegszerűen átlátszó, fényes és
sima bevonat.
Zománcmozaik
Buzási Marg anić Mária
Zsánerforma
- epikus, idillikus, szentimentális, hangulatfestő, érzelmet, életképet kifejező művek
gyűjtőneve
Zsánerkép
- a mindennapi élet jellemző jelenetét ábrázoló kép. Életkép
152
Buzási Marg anić Mária A vizuális kultúra alapjai
153
Buzási Marg anić Mária A vizuális kultúra alapjai
154