P. 1
Versmondó / XVII. évfolyam / Ősz

Versmondó / XVII. évfolyam / Ősz

|Views: 2,060|Likes:
Published by Versmondó

More info:

Published by: Versmondó on Dec 23, 2009
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

08/04/2012

pdf

text

original

XVII. ÉVFOLYAM 2009.

ÖSZ
Tartalom
TANULMÁNY
Ágh Itván:
1944. október vége
Rigó Béla:
Nem tudhatom - tudatom
Radnóti Miklós:
Nem tudhatom
Carl Spitteler:
Csak király
Arató László:
Radnóti, a halál szülötte
Radnóti Miklós:
Huszonnyolc év
"Én és a világ"
Hont Iván szubjektív utóhangjai
egy monodrámához
Tverdota György:
Újratemetés és kisajátítás
Radnóti Miklós:
Tajtékos ég
N. Horváth Béla:
Neoklasszicista törekvések
József Attila és Radnóti költészetében
Radnóti Miklós:
Járkálj csak, halálraítélt!
Asztalos Gábor:
Radnóti Miklós nyomában
Szamosveresmarton
Radnóti Miklós:
Veresmart
Rédei Miklós:
Egy versmondó így látja
VERSSZÍNHÁZ
Devecseri Zoltán:
Negyedik parancsolat
VTiegmann Alfréd:
...emlék és ... varázslat
Szennik Éva:
Kortársalgó 57
TÁBOROK
3 Lutter Imre
Latinovits szellemében 62
4 Hegedüs Ágota:
Görbe tükröm 62
5 Csere Ágota:
Szakítós 64
9 Lazarev Oleg Alekszandrovics:
Inycsík 65
14 Deák Csillag:
Junior Parnasszus írásmüvészeti és
17 kreatív workshop 65
VERSENYEK
24
Császár Bíró Lilla:
31
"Aki verset mond, k ö l t ő v é kell növeked-
nie" 68
32
"Örök pódiumon" 5. Országos
vers- és prózamondó verseny 70
VII. Radnóti Miklós Országos
39
jubileumi vers- és prózamondó verseny 71
XVI. Bartalis János vers-
39
és prózamondó verseny 72
Kaleidoszkóp VersFesztivál 73
XIII. Dudás Kálmán nemzeti vers- és
47
prózamondó találkozó 74
51
KÖNYVAJÁNLÓ
Horgas Béla:
54
Tartózkodó kérelem az olvasóhoz 75
KÖZHASZNÚ JELENTÉS
A MVE 2008. évi közhasznúsági
55
jelentése 78
Radnóti Miklós:
56
Éjszaka: 79
versmondó
TANULMÁNYOK
Ágh István
1944. október vége
Akkor a répaföldön dolgoztunk mindahányan,
hétköznap, mégis ünnep volt az ő ő
hogy végre valahára együtt anagycsaládban,
bátyám és két ő közelében lehettem,
mert visszaadta ő az alma máter, Pápa,
Érsekújvár és Veszprém, a háborús szünetre,
s nekem se kellet járnom, otthoni iskolánkat
katonák, menekültek számára foglalták le.
Ahogya marharépák sokaságát csiráztuk,
én csak az apraját, mert nem bírtam még kilóssal,
megjelent a kisbíró, parancs, hogy egy családot
szállásolnak be hozzánk, akik tízen is voltak,
fekete bársony ruhás ember és ő után a
kicsik csutkababával, ám arra nem emlékszem,
hovafértek a házban, amíg tovább nem álltak
a behemót lovakkal, hosszú ekhós szekéren.
Senki se mondta, honnan és miért menekülnek
a mi falunkon át, s miért baj az, ha svábok,
csak hogy a ő de melyik úton jöttek,
s látták-e, amit tudni vélünk a krónikából,
jöttek-e, mint afoglyok Cservenkán is keresztül,
megszálltak-e, mint nálunk, épp Szentkirályszabadján,
a munkatábor mellett, ahol más miatt ű
század pihent, s mint falka hajszoltan elporoszkált.
Az itt hiányzó férfi, amott ő talán az
ő menetnek, mely a semmibe marsol,
ahogy Radnóti Mikós élte, s razglednicával
értesít odaátról, pontosan mi volt akkor,
feszül. mint húr, ha pattan, a test a költeményben,
tarkólövésre bukva, s az Így végzed hát te is,
a sárral kevert ő ő ő
valóra válik, bár még be sem következik.
Közben az oktalan nép jámbor világán végig
fOldönfutók vonszolják léptük végtelen hosszát,
itt a bácskai kislány csutkababáját félti,
s a ő meghal, versben már Szentkirályszabadján,
országúti keresztek bólintanak mohásan,
ha a szekéren biccent, s zökken a nyaklott teste,
kiárad Mindenszentek lassú litániája,
Halottak napi gyertyák gyulladnak körülötte.
S ahogy a valóságból kitetszik látomásom,
egy élmény ű képe jelenik meg ő
a megfeszített Krisztust látom sárga plakáton,
rajzszögekkel a füstös kocsma falára ű
Ne káromkodj! - és legyek lepik, mint lépes mézet,
én pedig málnaszorppel, hajcsár- és kocsisforma
idegenek közt állok, akkor még aligfélve,
inkább csak meglepetten, ártatlan csodálkoztam.
3
TANULMÁNYOK
Rigó Béla
Nem tudhatom - tudatom
ő ű
Tisztelt hallgatóim - akik harmadnapon is feltámadtak -, engedjék / engedjétek
meg, hogy talányos címemet némileg megmagyarázzam. Dolgozatom a Radnóti-
recepcióval foglalkozik: pontosabban, milyen kötelezettségeink és ő van-
nak e téren az iskolai oktatásban, és milyen eszközökkel tudjuk hatékonyan kiaknázni
ezeket a ő
Szeretnék csatlakozni azokhoz, akik szerint a Radnóti-év összehozása önmagában
siker, a minden szempontból (sajnos még) sokáig mérceként ő József Attila-év
méltó folytatója. (Ezt a sikert korábbi hiányok is fémjelzik: nem volt Szabó ő
Illyés- vagy Márai-év. ő a ő a kihagyásokra több esélyünk lesz, mint a foly-
tatásra.)
Az ünnepi év számos ő kínál: a tudomány lefolytathatná végre a Radnóti-
revízió félbemaradt szakmai vitáit. (Jelenleg az antitézisnél tartunk, Sokan értenek
egyet az ő Beney Zsuzsa által megfogalmazott ítélettel, mely szerint Radnótit -
költészeten kívüli okokból - korábban túl magasra értékeltük.) ő ftiggetlenüllétezik
egy másik Radnóti-revízió is. Egy szlovákiai magyar püspök panaszkodott jeles iroda-
lomtörténészünknek, hogy ottani fiatalok kérték számon ő miért nem inkább egy
magyar ő csinálnak kultuszt Radnóti helyett. Az irodalomtörténész Petrovics
Sándor jelenlegi helyét firtatta, amire csak egy lemondó püspöki legyintés volt a válasz.
Úgy gondolom, ebben a helyzetben mindenképpen meg kell tartani a Radnóti által
elfoglalt pozíciót irodalomtanításunkban. A holokauszt élményét ugyanis jelenleg csak
a Bori notesz közvetíti iskolásainknak. A ű tanításában a hangsúly a
holokauszt ő a ő ű tolódott át. A Sorstalanság fogadtatásában
pedig benne van egy nemzetközi ő is számot tartó monográfia ő
de Kertésznek és ű ő irodalomoktatásunkban semmi jót nem ígér. Bár
új ordas eszmék sehonnan sem uszulnak ránk, azokat mi már házilag (hazailag) is ő
tudjuk állítani. Ez ellen Radnótival sem tehetünk semmit, de legalább adjunk esélyt a
helyünkre ő új generáció(k)nak, hogy választhassanak.
Bizonyára hallgatóink között is van, aki ő idegen szempontoknak tartja az
általam felhozottakat. De jó lenne az irodalomtudomány szakembereinek végre tudo-
másul venni, hogy kivételes helyzetüket az iskolai magyaróráknak köszönhetik. Ennek
igénye szabja meg az egyetemi oktatás volumenét. E nélkül az egész szakmát a zenetu-
domány vagy a ű - jóval ű - keretei közé szorítaná a racionali-
tás.
A címben ígért ő (demonstratív) ű lényege, hogy egy adott ű
feldolgozása minél jobban beépüljön az oktatási (nevelési) folyamatba, minél több
kapcsolódási pontja legyen közönségének eddigi ismereteivel, és minél több kapcsoló-
dási pontot adjon további ismeretek beépítéséhez. Ezt figyelembe véve választottuk ki a
maximálisan elkoptatott ű Nem tudhatom ű Radnóti-költeményt, ő
módszerünk szemléltetésére.
4 versmondó
TANULMÁNYOK
Radnóti Miklós
Nem tudhatom...
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem ő itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
ő ő én, mint ő gyönge ága
s remélem, testem is majd eföldbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, ő
Ki gépen szálljOlébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
az gyárat lát a ő és szántóföldeket,
mlg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
ő fiittyös gyümölcsöst, ő és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan slrogat,
s mi ő pusztitandó vasút, vagy gyárüzem.
az bakterház s a bakter ő áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, ajárda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy ő léptem én,
ím itt e ő de ő e ő se látható,
nincs ű mellyel mindezjól megmutatható.
Hisz ű vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, ő is ű
és csecsszopók, akikben ő az értelem,
világít bennük, ő sötét pincékbe bújva,
mígjelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ő felelnek.
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.
Ha valami újdonsággal kívánunk elöjönni, akár szövegfelolvasással is indíthatunk.
Ám egy olyan ő van szó, amelyet (Bálint András müsorában láthattuk) szavalás
közben abba lehet hagyni, a közönségre bízva a szöveg folytatását. (Ilyesmit utoljára a
veronai Arénában láttam, ahol DanielOren karmester a közönséggel énekeltette végig a
rabszolgakórus harmadik ráadását.) Érdemes tehát tanítványainkat beszéltetni a verssel
versmondó 5
TANULMÁNYOK
kapcsolatos ő Máris kész az ő feladat: illesszük be Radnóti versét haza-
fias költészetünk nagy vonulatába. A sort Balassi Búcsúja hazájától nyitja meg (legfel-
jebb Bornemissza Siralmas énnékem-je ő meg), az életét számtalanszor kockára
ő végvári vitéz itt mondja ki ő (na, jó, másodszor) "édes hazám", innen lehet
József Attilára átugrani, aki Balassi kifejezését idézi. A két pillér közé pedig nagyon
sok verset összehordhat a szorgalmas diákcsapat. Ha ezek "üzenetét" pár mondatban
megpróbálják összefoglalni, hamar eljutunk egy ő modellhez. Balassi akkor
fogalmazza meg vallomását, amikor elhagyni készül hazáját. József Attila egy könyör-
telen realizmussal rajzolt komor freskó végén "magyarnak számkivetve" jut el a (felté-
telekhez kötött) vallomásig. ő "gyalázatában" imádja nemzetét. Ez az ellenponto-
zás követelmény, Aki ű harmóniával körülvéve csak úgy minden ok nélkül
elkezdi versben szeretni a hazáját az egyéb huncutságokra is képes. Hazafias verseink
csakazértis versek. De hol van a Nem tudhatomban ez a csakazértis ellenpontozás?
A ő stáció a szöveg közös birtokbavétele. A szemléltetö ű alap-
követelménye, hogy mindenkivel mondatokra bontva megértesse a szöveget. Ebbe
belefér számos félreértés, de tilos minden ő függetlenül elfogadott magyarázat.
Ezt pedig nem ű végig vinni. Mindjárt rájövünk, ha belevágunk.
"Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent ..."
Ki az a más? Hát a pilóta! szoktuk mondani. Pedig az nem lehet, mert a ő a lírai
én pontosan tudja, hogya pilótának mit jelent e tájék: térkép ű látványt, térképen
beazonosítható hadicélt. Máris van tehát egy megválaszolatlan kérdésünk, Tegyük
zárójelbe és menjünk tovább!
A második versszakban a lírai ő lírai mi lesz. És bekerül egy nem ő
fogalom: a ű
.Hisz ű vagyunk, akár a többi nép"
A harmadik szakaszban (egy sor csupán) egyes szám második ű az állít-
mány. ő úgy érezhetjük, az egész verset ennek a megszólítottnak mond-
ták. De ki a megszólított? Ki ez a virrasztásával megszemélyesített szárnyával mitizált
éji felleg? Szaporodnak a zárójelek. Eljutottunk ahhoz a ponthoz, amikor a demonstrá-
ció ő érzik, hogy alulinformáltak. Lehet, hogy szövegcentrikus irodalomeszté-
tikák ezt eretnekségnek tartják, de bizonyos ű nem ő ő informá-
ció hozzáadása nélkül. Az információhiánynak sokféle oka lehet, de a lényeg ű
az alkotó egy bizonyos információközösségben él - feltételezett - közönségével. Aki
nem tartozik a körbe, mert nincs meg a ű mert más kor gyermeke stb., annak
pótolnia kell hiányosságait. (A tanulók eleve ilyen pótlásokat igényelnek, ez a tanítási
folyamat egyik legfontosabb része. Persze a különféle szinteket ő közönség
miatt a pótlás nehéz feladat, ha valakit számára evidens dolgokról tájékoztatunk, még a
ű élvezetét is tönkretehetjük. Ezúttal azonban szerencsénk van. Minden világos lesz,
ha megelevenítjük azt a ű három hetet, amiben ez a vers találkozott közönségével és
elnyerte mai, ő formáját.)
Kor-kórkép
Ez a premier tele van szimbolikus motívumokkal. Ezt legjobban Ferenc ő ő
könyvét felhasználva eleveníthetjük fel. Radnóti feleségével, húgával, ű baráti
körének egy részével, (Ortutay, Hont Ferenc, Major Tamás, Boldizsár Iván stb.) élete
utolsó szilveszterét tölti. Ekkor olvassa fel a ő Ez az ő napok-
ban többször ő Tolnai Gábor, Vas István többször is hallják a verset. A
hatás döbbenetes. Radnóti életében még sosem tapasztalta, hogy szerettei ennyire el-
lenállnak egy ű Elismerték erényeit, de az egészet utálták. Nekik egészen mást
jelentetett, amikor Magyarországot átölelték a lángok, egén megjelentek a szövetséges
bombázók. Azt a szilveszter éjszakát a fennálló rend "faji", politikai üldözöttei töltötték
6 versmondó
TANULMÁNYOK
együtt, akik tudták, hogy a bombák a rendszerrel együtt ő is elpusztíthatják, mégis
ez az egyetlen esélyük az életben maradásra. Az ott ű ű ő is sok
mindent ű de lássunk egy kis ő a holokauszt ő nagy
magyar áldozatainak írásaiból.
Gelléri Andor Endre három évvel ő Radnótinál, hozzá hasonlóan rnunkaszol-
gálatos lett, onnan került koncentrációs táborba, amelynek megérte felszabadítását, de
ez már nem tudott rajta segíteni. Idézett szövegünk az Egy önérzet ő való.
Gelléri ekkor középiskolás. Annyi ő mint diákjaink.
,,- Nagy zaj keletkezett a tantermen kívül, s az egész osztály kifelé fülelt, míg csak
ki nem nyílt az ajtó, s azon egy sápadt arcú, Turul-sapkás fiatalember nem dugta be a
képét:
- Ki a zsidókkal! - ordította ez a fiú.
S nekünk ő mert csak ketten voltunk, fel kellett állnunk, és indul nunk kel-
lett kifelé, ahol pofonok csattogtak már, és sírás is hallatszott, meg a zsidózás hallat-
szott még csúnyán.
S ekkor felállt az osztályunkból egy Rogátsy ű fiú, akinek az apja becsületes
fényképész volt a Körúton, felállt, és odament a három ordító diákhoz:
- Kik maguk? - kérdezte nyugodtan.
Ekkor megkapta ő az egyik diák, és lekent neki egy nagy pofont, gondolva, hogy ez
a szegény, nemes Rogátsy nyilván zsidó lehet. De Rogátsyt igen kedvelték az osztály-
ban, s minden szó és magyarázat nélkülodaugrottak a barátai, s olyan ő döngetés
ő ő még nem is láttam iskolánk falai között. S míg ő verekedtek egy-
mással, a keresztények, a jó Rogátsynak volt ideje rám pillantani s inteni, hogya sza-
baddá vált ajtón osonjak ki. S én osontam is kifelé, vegyes érzelmekkel. Inkább, hogy
oda akartam állni én is a ő közé, hadd verjenek engem Rogátsy és társai he-
lyett, de Rogátsy újabb szigorú pillantással eltiltott engem ő s másik társammal a
W.c. fele vettük az utunkat.
S lapultunk a W.C.-ben, de nem nagyon sokáig, mert a turulisták oda is benéztek, s
most aztán verni kezdtek engem is. És vertek, és verte k, engem, az atlétát, le egészen a
ő aljáig, ahol feleszméltem, és egy kidobott öreg rajzszéket ragadtam fel. S ezt
forgattam magam körül, zúgva és halálra szántan, és ő ő és zúgó székem-
ő elijedve, már a kapunál voltam, már eldobtam fegyveremet, hogy az utcára jutva
ű amikor jobb kéz felöl odalépett hozzám még egy ő turulista.
- Te büdös zsidó - mondta nekem hidegen, indulat nélkül, és mint akinek ez a pa-
rancsa, harag, indulat nélkül még egyszer az arcomba csapott. S amikor én szembefor-
dultam vele, hogy öklömmel az ő arcába vágjak, hirtelen kés villant meg. Ez egy másik
turulista volt, a hátam ő aki ugyancsak harag és felindultság nélkül igyekezett en-
gem hátba szúrni. De valahogy e1ugrottam a szúrás elöl, s így csak új ő anyagát
hasította ketté a támadóm.
Hazautaztam villamoson. S amikor bejöttem, és megláttam a szüleimet, hát sírva
fakadtam. S amikor anyám meglátta szétszabdalt kabátomat, ő is zokogni kezdett, míg
apám nagykalapácsot ragadott, s úgy üvöltötte:
Ki merte bántani az én édes fiamat? S te hagytad magad?
Félig igent és félig nemet intettem. Aztán elmondtam mindent. S apám ekkor lebo-
rult az asztalra, s kalapácsára hajtva a fejét, ő is sírni kezdett."
ő ő nevének hallatán ű ő növendékeink. Hát ő is?
Úgy bizony, a robusztus fizikumú nye1vakrobata éppen egy évvel az emlékezetes szil-
veszter ő halt meg Ukrajnában. A Csontbrigádból ő a pusztítás köze.
ledtét ő 1938-ban írja meg akkor hihetetlennek ű ő látomását a haláltáborokról.
Utólagos szemmel láthatjuk, hogy legendás fantáziája szegényesnek bizonyult a való-
sághoz képest.
versmondó 7
TANULMÁNYOK
"Valahol egy ű keskenyarc ű fel. Óvatosan közeledik. Ember? Nem
ű Ez a fej egy koponyacsont, barna, ráncos, vékony iruával bevonva. A sze-
mek helyén két sötét folt. Az üreg mélyén halvány, nedves csillogás. Rövid, gyors
fejmozdulatok. ő aztán hosszasan figyel, így, lábujjhegyröl, dermedten, mint
a menekülésre ál1andóan kész állat.
Fécamp érzi, hogy perzsel a nap. Mozdulni nem tud.
Újabb ű csontarcok ű fel, egyforma mind, és ő fürge pillan-
tásokkal siklanak ide-oda a tehetetlen ember körül. ..
Most egy kétméteres csontváz közelít, ű hosszú homlokkal. Dorongot
tart a vál1án, mint ahogya dupla ű puskát viszik könnyedén. Szétterpesztett lábbal
ál1 a csoport ő
- Gyenge Hiéna - mondta megelégedetten, és bólogatott. Többen utánamakogták,
mintha valami szélütött kórus szerepelne itt:
- Gyenge Hiéna ... Gyenge...
- Új Hiéna és Gyenge...
Amit az egyik mond, azt elismétli nyomban a többiek kórusa, mintegy örülve a szó-
nak, gépies fontoskodással.
- Már ma eszünk Van Gyenge Hiéna...
- Már ma eszünk eszünk... - újságolják egymásnak falevélsusogásszerü, hangsúly-
talan, halk beszéddel a csontmajmok.
Az óriási csontváz int a doronggal, és mint a karmester jelére, elnémul a kórus. Va-
lami furcsa torokhangon, mintha litániát mondana, szinte énekelve szól:
- Nem esszük meg, mert Törvény van! Gyenge Hiéna is Hiéna, amíg él. Ez az er-
kölcs!
- Ez az erkölcs...
- Mert valaminek kel1lenni! - Valaminek kell... lenni! ...
És lihegtek. Némelyik sípolva. És álltak, és bámulták Fécampot.
- De holnap már eszünk! - mondta a szólista.
Holnap eszünk. .."
Szerb Antalt idézzük meg harmadik tanúnak. A ű jeles tudós, a szel1emi fri-
volitások kedvenc írója kiscserkészként ismerkedett meg Sík Sándorral, aki azonnal
eszményképe lett. Kapcsolatuk sokáig megmaradt, bár a Prohászka püspök által kike-
resztelt fiú egy ő után a katolicizmussal szemben is fogalmazott meg kételyeket. Sík
azonban az ilyesmit az önálló gondolkodás természetes velejárójának tartotta, eszébe
sem jutott kiátkozni a kis eretneket.
A ő Szerb Antalnak sokáig a humánus kultúra volt a val1ása. Az üldöztetések
idején nem vált ő izraelitává, csak a zsidó sorsot vál1alta társaival együtt. Zsidó író
vagyok, mondta magáról, aki magyarul ír. Olyan szöveget választottunk ő amely
csupán félig az övé. Utolsó nagy munkája a Száz vers antológia. A világirodalom szá-
mára legkedvesebb verseiböl állította össze ezt a ű kötetet.
A ű nem csupán a zseniális ű hanem a parádés fordítások sereg-
szemléje is. Szerb Antalnak köztudottan különleges hallása volt a vershez, éppen ezért
nagyon ritkán bátorkodott belekontárkodni a költészetbe. A Száz vers egyikét azonban
ő maga fordította. ő ő sorsának ismeretében nyugodtan állíthatjuk, ezzel a gesz-
tussal is üzenni akart.
8 versmondó
TANULMÁNYOK
Carl Spitteler
Csak király
Cornelius Clemens konzul szólt: "Kívánom,
hogy minden rabszolgám csak azt a munkát
kapja, amelyhez kedve, vágya vonja.
Csak mit szívesen, azt végezzük jól el.
Rossz helyre téve mit sem ér az ember,
Jó fazekas is kontár kerti munkán. "
De egyszer szemlét tartott birtokán
s látott egy szolgát, akin gúnyolódtak
s többiek, mert az sután s ügyetlen
munkált az úton, tétován, ütése
saját ujját sebezte kalapáccsal.
ű fordul tiszttartójához
a konzul és szemével kérdi, mint van.
"Bocsáss meg ", szólt az, "mindent megpróbáltam
a kallótól a takács ű
de ez bizony nem értett semmihez sem. "
Cornelius Clemens most türelme-vesztve
ily szóval fordult az ügyefogyotthoz:
"Mi volt hát otthon, mondd, a mesterséged? "
A rabszolga ő arcát
sötét ő emelte: "Csak király. "
A konzul hallgatott, részvéte felkelt
s az ember sorsán hosszan ű ő
S mert kegyes úr volt, így szólt: "Öljétek meg. "
Utólag megjegyzem, ezzel a verssel valaha kísérleteztem. Jó ű tanulókból
álló középiskolai osztályomban röpdolgozatot írattam. A padsorok szerint a és b cso-
portra osztott tanulóknak négy-négy külön feladatot adtam, csupán az ötödik volt kö-
zös, rövid esszében kellett kifejteniük, mi számukra a Csak király üzenete. Persze ma-
nipuláltam ő Az egyik csoport harmadik kérdésnek ő Királyok ellen ű ver-
sét kapta, a másik a Hetedik ec1ogát. Senki nem mondta a diákoknak, hogy a ő
kérdések között ő kapcsolat lehet, de ő erre maguktól rájöttek. Akiket ő
ő meg, azok többsége úgy vélte, hogya rab király esete világosan példázza,
hogya felséges úr hatalom nélkül csak egy tökfilkó. Míg a Radnótival ő
közelebb jutottak a ő és fordító szándékaihoz.
Ezek mellé tehetjük Radnóti Miklósné naplójának egy részletét. Radnótit az utcán
kapja el egy erre a célra kiállított baka, aki becipeli a zsákmányt akaszárnyájába:
"... ahol egy borbéllyal kopaszra nyíratják, mondván, hogy tetves zsidó, úgy kell neked.
Guggolva kell ű a ű aztán saját magának kell elsöpörni, eltakarítani a
levágott hajat, ő még hatvan fillért is kell fizetnie a borbélynak. Aztán kivezénylik az
udvarra, hátulról fejbe verik, és jó óra hosszat vagy még tovább a ű gyakor-
latoztatást csinálják, ő bukfencezést a puszta poros, piszkos földön aztán hason
csúszást, feküdj-öt, mikor már nem bírja, akkor megrugdossák, és közben hoznak be
másik ő azzal a felkiáltással: megint fogtunk ő - két sárga karszalagos mun-
kaszolgálatos az is, és így nyilvánvaló, hogy ez a kaszárnya szellem: ő megszerve-
zett vadász, a kínzandó alanyokra. A tiszturak kommentálják a kínzást, hogy: ne félj,
koszos zsidó, nem az oroszok fognak ő hanem a németek, és én (vagyis ő még
húsz év múlva is itt leszek. - A két újabb áldozat közül az egyiknek szívbaja ván, mint
versmondó 9
TANULMÁNYOK
mondja és sírni kezd, mire jó összeverik. Véres lesz az arca, nem engedik akkor, mikor
Miklóst, hanem elvezetik lemosni, ne vigyen magával külsérelmi nyomokat.. ."
A hazaszeretet próbája
A vers három szakaszra oszlik. Az ő 28 soros, a második 7 soros, a harmadik egy
soros. Számos, vagy inkább számtalan elemzését ismerjük. Egy szakmai közönség ő
ezeket fölösleges részletesen ismertetni vagy éppen megfejeini újabb gondolatokkal.
Csupán azt emelném ki, hogy Radnóti ő a hazaszeretet intimitását emeli ki,
ezért megy érveket ű vissza a gyermekkor em1ékeinek világába. Ennek taglalásá-
nál azonban sokkal fontosabb most számunkra egy kérdés megválaszolása. Ki az a
más? Formailag ű a válasz, hallottam is párszor: mindenki, aki nem Ő De ez így
kapásból nem igaz, hiszen a pilóta - bár sokan ő teszik a "másság" csúcsára - nem
lehet más, mert pontosan tudjuk, hogy számára mit jelent e tájék. Némi gondolkodással
sok mindenkit kizárhatunk a más kategóriából. A Hitlerrel való szövetség ő a
ő bolsevik rém által ő és még sok ő nagyon pontosan
tudhatja a ő hogy számukra mit jelent ez a haza. Nem úgy általában, hanem konk-
rétan itt és most. Hiszen ezt a kérdést Radnóti abból az alkalomból teszi fel, hogy lán-
goktól ölelt kis országunkat most már rendszeresen kezdik bombázni a szövetséges
ő Nappal az amerikaiak, éjjel az angolok. Ennek paradox módon sokan
örülnek. A ő front a háború végét, Hitler bukását jelzi, vagyis azt az esélyt,
hogya fasizmus üldözöttei életben is maradhatnak. Igaz, a bombák ő is elpusztíthat-
ják, de korántsem olyan biztosan, mint a gyilkoló hadigépezet. Ezért csapnak össze az
indulatok ama szilveszteri vers felolvasás alkalmából is. Szó sincs arról, hogya valósá-
got bármelyik vélemény befolyásolhatná. A bombázók az ő ő függetlenül
jönnek és pusztítanak. A vita arról folyik, hazának kell-e tekintenünk a bennünket el-
pusztítani ő hatalmat, ellenségnek kell-e tekintenünk az ellenségessé vált hazát
pusztító fegyvereket. A vers mondandójában érdekelt mások szerint a pilóta értünk
keresi a hadicélokat. Radnóti velük vitázik. A hazát az életünknél is jobban kell szeret-
nünk, fenyegetettségünk nem ok arra, hogy akármilyen ű pusztulását kívánjuk.
A második szakasz kérdése: ki az a mi? Radnóti gondolatmenetét folytatva úgy véli,
bármilyen a helyzetünk, ő még saját népünkhöz tartozunk, vétkeiben is osztozunk.
A ő ű nép/népek ő csupán a vesztesekre ő gyakorlattal szem-
ben Radnóti - neki van erre morális alapja - a többi nép ű ő és ő ő is
beszél. Mondandójának lényege azonban: nem kívánhatj uk - magunkat mentve - ártat-
lanok halálát. "Élnek dolgozók itt, ő is ű Az egykori ő társak
szellemi utódai ma is köztünk élnek. Ök Radnótit azzal is megvádolják, hogy végül a
ű ő kategóriájában magát is kimenti a ő alól. Ez már a harag elfo-
gultsága. Radnóti azokról a dolgozókról és ő ő beszél, akiket nem kell tisztító
bombázással megszabadítani a haláltól. Felveti: van-e jogunk mások, ártatlanok életé-
nek veszélyeztetésével növeini saját életben maradásunk esélyeit? És ami elméi is fon-
tosabb, egy ilyen bombázás nem csak az ellenséget ő le, hanem a fenyegetett csecs-
szopókkal együtt a ő is fenyegeti. Mert a mi kategóriába mindnyájan beletarto-
zunk, tehát a mi ő ő van szó.
Az utolsó sor megint egy kérdést vet fel, ki az a ki nem mondott, csupán az igerag-
ban ő te? A szilveszteri éjszakán felolvasott versben még nem ez a sor szerepel.
Egyes tanúk szerint Radnóti azt írta: ű Mária borítsd ránk virrasztó éji fátylad! Má-
sok (Fi fi is) arra a változatra emlékeznek: Nagy szárnyadat borítsd ránk hazánk védasz-
szonya. Ez a sor több okból verte ki a biztosítékot. Nem csupán a keresztény kurzus
propagandájának idecsempézése miatt háborogtak a mások. A különféle csodaváró
legendák primitivitásai zavarták ő Radnóti azonban a fenyegetett emberek ő
vakhitét is felvállalja. Szerencsénkre egy kicsit mégis meghátrál, így a dacosan oda-
10 versmondó
TANULMÁNYOK
csördített befejezés helyére egy ű kép kerül. A szárnyas virrasztó éji felleg kép
egyszerre transzcendens és reális. Ha ő borítja az eget, akkor nem lehet bombázni.
Ez a realista csoda.
Konklúziók
Versben sok mindent lehet csinálni, mondják, de hazudni nem lehet. Radnóti ebben
a költeményében árulta el legvilágosabban, hogy lélekben magyarnak és katolikusnak
érzi magát. Ez tény, függetlenül attól, hogy ebben a hitben mennyi az önáltatás. De ez
az alapja annak, hogya Radnóti holokauszt ő hiányzik a bosszúvágy. Pedig
ez a költészet épp abban különleges, hogy nem az utólagos ő írja meg - min-
dent túlélve - kálváriáját, hanem valaki a szögesdrót mögött a halálmenetekben alkot
ű verseket. Talán ez a ű magyarázza a Radnóti-versek nem csök-
ő ű egy olyan társadalomban, ahol ő valami föl tudja szítani az
egykori ű tüzeit.
A Nem tudhatom egyébként változó gyakorisággal van jelen kultúránkban. Iskolai
ünnepélyek kedvenc darabja, ezért is érezzük, hogy inkább más verseket választunk a
költötöl. Talán ha a kimondás drámáját tudnánk érzékeltetni, akkor megértenénk, hogy
ez a vers a magyar irodalom egyik ő üzenete.
Függelék
Megjelent az ÉS-ben
Gondozni csak pontosan, szépen...
Vannak szóra sem érdemes pontatlanságok. Például, amikor Kartal Zsuzsa - Radnó-
tiját gondozva (ÉS 2009/27) - azt mondja, hogya ő .hexameterekkel... és párrím es
francia alexandrinusokkal ő le a keretlegényeket... " Ezek a szellemi ő
biztosító fegyverek ugyanis (paradox módon) nem francia (f. a.), hanem német -
nibelungizált - alexandrinusok (n. a.) voltak. A magyar prozódiára adaptált f. a. (attól
ő hogy hím- vagy ő rímmel záródik) hatos vagy hetedfeles jambus, amelyet a
harmadik versláb után álló sormetszet oszt ketté. N. a. esetén a sormetszetet egy betol-
dott csonka versláb ő A különbség egyetlen szótag. Fontos ez? Radnótinak fontos
volt.
A sokszázados "alexandrinus" tradíció két változata ő utakon érkezett
hozzánk, így különbözik a magyar verselésben betöltött szerepük is. A legtöbb f. a.
szövegünk fordítás. (Gondoljunk a kiváló ő - Szabó ő ő Nemes Nagy Ágne-
sig - által megszólaltatott francia klasszikus drámákra!)
A magyar n. a. inkább eredeti ű található meg. Száz évvel Radnóti ő
(1843.) Garay János Az obsitos ő felében n. a-ban, a másodikban - magyar alexand-
rinusoknak is nevezett - ű tizenkettesekben meséli Háry János kalandjait.
Ezzel felteszi a kérdést: a ű verses epikához újítsuk-e fel- többszázados haszná-
lattal megkoptatott - tradicionális versformánkat, vagy próbálkozzunk egy nálunk még
szokatlan tradícióval. A választ akkor gyorsan megadta a János vitéz és a Toldi, de egy
évtized múlva (1855-56-ban) már Arany János gondolta úgy, hogy az élete ő ű
szánt hun trilógiát inkább n. a.-ban írná meg. Végül (1863-ban) mégis a magyaros ale-
xandrinushoz visszatérve készült el a trilógia ő darabja, a Buda halála. (A két válto-
zatból idéznék egy-egy sort, lássuk, hogyan mondja a ő ugyanazt, kétféle ritmushoz
alkalmazkodva. N. a.: ,,Én majd a pálca lészek, / te légy, öcsém a kard.", magyarosan:
"Légy te, öcsém, a kard; / én leszek a pálca ...")
Arany kedvét a túlzottan feszes ritmus és a ő hímrím vehette el. (A f. a. fel-
váltva használ hím- és ő rímpárokat.) A huszadik század elején Tóth Árpád úgy tá-
masztotta fel az alexandrint, hogya ő képest liberalizálta: szabadon hasz-
versmondó 11
TANULMÁNYOK
nált hím- és ő rímpárokat, gond nélkül ment át f. a.-ba is n. a.-ból. Így alakította ki
egyik legjellegzetesebb versformáját. Legalább két tucat példát találunk rá.
Hogy mindebböl az Arany rajongó és a Nyugat ő generációját filológusként is
tanulmányozó Radnóti mit ismert, azt bizonyítani nem, csupán ű tudjuk.
Az ő költészetébe saját fordításain keresztül kerültek be az alexandrínusok. F. a.-ban
sok verset fordított Ronsard-tól Apollinaíre-ig. Egy Victor Hugo-fordításának (Stella) a
hatása saját f. a. versein (Kolumbusz, Ijjuság) is ő N. a. verseinek forrása egyér-
ű Walter von der Vogelweide Ójaj, hogy ű minden ű verse nem csupán
ritmusában példakép. Tipográfiájában széles szóköz jelzi a sorrnetszetet, ezt ismétli
meg Radnóti utolsó n. a. versében, az ő menetben.
Radnóti pontos ő volt. Élete alkonyatát is ű aprólékossággal rögzítette.
Kartal - érdekes és sok mindenben tanulságos - írásával az a bajunk, hogy túl gyakran
találunk benne pontatlan fogalmazásokat, meg nem gondolt gondolatokat. F. a. ügyben
is tévesen hivatkozik Kappanyos Andrásra. (Így gondezd Radnótidat ÉS 2009/26)
Kappanyos sok mindenre ő tanulmányában a f. a. kontra n. a. problémát megke-
rüli, "évszázadokat ő párrímes alexandrinok"-ról beszél. Ennél problematiku-
sabbak az olyan Kartal rnondatok, miszerint Radnóti "egy ő papot kért meg, név
szerint Sík Sándort", hogy keresztelje meg. Sík a ő életének kulcsfigurája. Csak
ennek nem ismeretében lehet leírni olyasmiket, hogy "Radnóti Miklos vallása a kultúra
volt". Ez talán egy másik Sík-növendékre, Szerb Antaira még igaz lehetne, de Radnóti
katolikussá válása dokumentálható folyamat, nagymértékben meghatározza sorsát és
költészetét.
És az sem szerencsés, ha a ő fogadtatásáról elmélkedve a ő eltávolodva
fantáziálunk: .Szép verseket klasszikus, kötött. néha rímes formákban nem volt divat. ",
Ha ő ő igenévvel sikerül kiegészíteni ezt a mondatot, és hozzátesszük
még folytatását, hogy .Radnotit .irodalmiasnak" tartotta sok pályatárs, ez meg a múlt
század ő felében volt a ű ő szitokszava ... ", akkor egy ő de semmivel
nem igazolható elmélethez jutunk. Mert mit kezdünk - ilyen mércével mérve - Babits-
csal vagy mondjuk, Kosztolányival, aki ugyan arról litáni ázott - Radnóti számára is
fontos versében -, hogy az ő korában .prozára szerelte a verset a ám ezt hibát-
lan anapesztusokkal sietve, bravúros rímekkel csengetve tette. Vagy mit kezdjünk a
harmincas évek ő ő neoklasszicizmussal, az induló Weöressel, vagy
éppen a "drága" Attilával, aki n. a.-ban is írt verset, hexameterekben és szapphói stró-
fákban udvarolt Flórának. Ráadásul Radnóti neoklasszicizmusa ű en a posz-
tumusz kötetében megjelent versekben manifesztálódik. Annak bírálóit pedig már nem
zavarták az irodalmiasságok. Döbbenten lelkesedtek Radnótiért. Senki sem nézte ki
ő hogy ilyen nagy ő (lesz).
De miért nagy? Erre a kérdésre többnyire az általa közvetített moráli s értékeket
hozzuk ő ő értékeinek inkább csak a leltárát tesszük ehhez hozzá: mennyi kultú-
rát cipelnek ő menetben hajszolt verssorai, milyen pontosan tartják be itt is az
ő lépésszabályokat. Ez mind igaz, de kevés.
Zárt, szigorú formákhoz alkalmazkodva a ő gúzsba kötve táncol. (Ezt leginkább
a ű érhetjük tetten, ahol az eredeti ű dokumentálja ő
ű megalkuvásait.) Radnóti ő ű tanulmányozva, mint egy-egy
izgalmas kalandot követhetjük végig, hogyan ismerkedik meg valamilyen formával,
hogyan hódítja meg, és hogyan válik az a forma költészetének karaktert adó részévé.
Közhely róla leírni, hogy pályája végén legfontosabb mondandóit két tradicionális
versformára (n. a. és hexameter) bízta. De miért ezekhez ragaszkodott? Hexametereire
nem a (latinos) szigor, hanem a (görögös) könnyedség a ő És ő "ma-
gyarosnak" érezzük a ritmusukat. A ő azzal kísérletezett - sokszor sikerrel -, hogy
verslábai egyúttal önálló ütemek is legyenek. (Erre egy példa utolsó ő a
12 versmondó
TANULMÁNYOK
Nyolcadik ec!ogából: "Csak hiszed. I Ismerem I újabb II verseid. I Éltet a I méreg.")
Éjszaka ű verse pedig egyedülálló ritmikai ű A páros ű leoninus itt a
hexameterrel játszik. Az ő sorpárban csak egyetlen szótag hiányzik a fülünk által
kiegészítésre váró ő aztán egy versláb a hiány, aztán tovább csonkol a
ő Már-már azt érezzük, elfogy a vers, de megfordul a trend, újra növekedni kezd a
verssor és vége.
A n. a. befogadása dokumentálható - az ő sorrendbe rakott - utolsó kötetben.
1941. április 6-án írja Tarkómon jobb kezeddel ű versét. Ezt olyan sikeresnek érzi,
hogy április 27-én -
vállalva a stílustörést!
- hexameterek helyett
n. a.-ban írja a Máso-
dik ec!ogát. Május 18-
án írt Péntek ű
versében a sormetszet-
nél kettétöri az alex-
andrinust. Két nap
múlva megint egy n. a.
születik, a Csodál-
kozol, barátném. Két
év után már játszani is
enged a megszelí-
dített forma. Mint
észrevétlenül ű
verse virtuóz módon
egyszerre ő és sérti
a hagyományokat. Az
alexandrinus páros rí-
mét keresztrímekkel
cseréli fel, a páratlan
sarok ő rímes f. a.-k,
apárosak hírnrímes n.
a.-k. Ezt a bravúros
játékot két versnyire
követi a Nem tudha-
tom, rögtön utána egy
hatsoros kis alexand-
rin ű (3 f. a. +
3 n. a.) a Gyermekkor. Valamivel ő egy újabb kettétört sorú alexandrinus játék, a
Zsivajgó pálmafák, amelyben már vannak - a formát tovább ő - szövegbetol-
dások is. Ugyanezt tapasztalhatjuk a Sem emlék, sem varázslat végén. Az ő
Razglednica is n. a. A "pontos" Radnóti érzelmeit tudással ő mester. Titkai ezért
ő csak nagyon meredek út vezet hozzájuk. Aki gondozni aka/ja saját
Radnótiját, az járja be.
Rigó Béla, Tverdota György, és N. Horváth Béla ő Radnóti Miklós születésének századik
évfordulóján alkalmából 2009. május 28-30-án ő a József Attila Társaság, a Radnóti
Irodalmi Társaság és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kara által megen-
dezett konferencián hangzott el. Köszönet a ő hogy hozzájárulásukat adták a közlés-
hez. Tverdota György és N. Horvát Béla tanulmányai ő a ő ű folyóirat Radnóti
számában jelentek meg.
versmondó 13
TANULMÁNYOK
Arató László
Radnóti, a halál szülötte
ő beszély
Beke Juditnak hálával és szeretettel
Szubjektív ő
Nem szeretem Radnóti Miklós költészetét. E kijelentésem két kérdést vet föl:
- Miért beszélek akkor mégis róla?
- Miért terhelem meg ő hallgatóit személyes indulatok közlésével?
Az ő problémafölvetésre az a válaszom, hogy Radnóti költészete tagadhatatlanul
ő költészet, a másodikra pedig az, hogy antipátiám személyes hátterének felfedé-
se nélkül hiteltelenek lennének a szavaim.
De miért nem szeretem Radnóti Miklós költészetét? Erre a kérdésre van egy tanáros
és van egy magánemberi magyarázatom. Tanárként "zavar", hogy Radnóti költészete
túl könnyen adja magát, szinte fölkínálkozik azon irodalomszemlélet számára, amely a
ű puszta élet- és kortörténeti dokumentumként kezeli, holott egy ű
ő szerintem ő nem ezek az ő határozzák meg. Emel1ett
versei zömének stílusát eklektikusnak és kimódoltnak érzem. ő nyelve nem újítot-
ta meg radikális an a magyar versbeszédet, nem hordoz és alkot új világlátást, nem
mozgat meg összetett gondolati tartalmakat.
A fenti kifogások egy részét fogalmazza meg egy teljesen más szempontból és ne-
gatív értékelés nélkül - a memoárregény vallomásosságának hangfekvésében - Vas
István, Radnóti egyik legjobb barátja, akinek hatása a magyar líra ő történetére
alighanem ő mint iskolánk névadójáé*: "Miklós ű gondossággal
tartotta rendben, úgy is mondhatnám, hagy megszervezte a maga irodalmi életét. [...]
Tudatosan ő életet élt, nemcsak annyiban, hogy bármilyen lassan is, állandóan és
folyamatosan dolgozott, hanem úgy is, hogy mindazt, amit látott és érzett, mint ő
anyagot fogadta magába. Ma már tudom, hogy e ű képessége és gyakorlata
nélkül semmiképpen sem tudta volna véghezvinni utolsó hónapjainak lélegzetelállító
költészeti csodáját. De én, aki az életet nagyobbrészt civil módra éltem, és a ő lét-
nemcsak az írás, hanem az érzékelés is - kiszámíthatatlanul szinte ű tört
rám, amint közelebb kerültem új barátomhoz, fölismertern benne ezt az irigylésre méltó
adományt, az élet ő készenlétét, és megpróbáltam ebben is követni. De hiába, Mik-
lósnak behozhatatlan ő voltak, pontosabban, énnekem voltak leküzdhetetlen
hátrányaim. Többek között a gondolkodás - vagy nevezzem töprengésnek? Ezzel nem
akarom azt mondani, hogy Miklós nem gondolkozott. Sokat gondolkodott a mesterség-
ő az irodalomról. De nem sokat gondolkodott az ő a világról, a ő
Ami megint csak nem azt jelenti, hogy nem voltak gondolatai. ő nagyon határozott és
helyes gondolatai voltak: ha valamiben nem értettünk egyet, utólag be kell látnom,
hogy többnyire neki volt igaza. De a gondolkodás nem nagy szerepet játszott sem az
életében, sem a költészetében. Ha van értelme annak a fogalomnak, hogy »gondolati
ő - Miklós ennek épp az ő volt."[I]
Valójában igencsak súlyos szavak ezek: Radnótit irodalmi íróként, nem pedig a
nyelvvel csatázó súlyos és jelentós gondolatok ű mutatják be.
Most pedig következzék a Radnóti-költészet iránti magánemberi antipátiám indok-
lása! Én ő tudtam azt, hogy Radnóti jobban focizott és rosszabbul pingpongozott,
mint az apám, mint azt, hogy milyen verseket írt.
* ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
14 versmondó
TANULMÁNYOK
Tudniillik Radnóti és az én - immár halott - apám jó barátokként egyszerre voltak
orvostan-, illetve bö1csészhallgatók Szegeden.
Bennem kisgyerekként az az infantilis vélemény fogalmazódott meg, hogy aki az én
ű hétköznapi apám barátja volt, az nyilvánvalóan nem lehetett nagy ő
ő természetesen azt gondolom, hogy ez az ítéletalkotás ű szólva
hülyeség, de vállalnom kell, hogy jelenlegi befogadásomat is befolyásolja ez a hajdani
gyermeki tévképzet.
Ugyancsak apám révén tudtam meg olyan apró életmozzanatokat Radnótiról, hogy
például rengeteget foglalkozott a hajával, a haj- és kézápolással, és rendszeresen járt
ű hivatásos ő Mindezeket természetesen bátran nevez-
hetjük nagyon emberi, ő ő ő apróságoknak, de számomra a ű
zés a Radnóti-költészettel szembeni averziórnnak mintegy óriásmetaforájává lett. Tud-
niillik ő ezt a típusú, finnyás szépségkultuszt véltem fölfedezni abban a lírai be-
szédmódban is, amelyet az én .Jcarcosabb'' ízlésem kivetett magából.
E szubjektív ő végeztével pedig térjünk át az ő címében exponált prob-
lémára! Az alábbiakban megpróbálom megmutatni, hogy miképpen vált Radnóti sze-
mélyes sorsa révén háromszorosan is a halál szülöttjévé. Hogy a traumatikus esemé-
nyek mentén miképpen konstruált magának olyan ű amely mintegy ezeknek a
traumáknak a ő eltakarására, elfojtására, idillikus ellenpontozására épült. Egy
olyan ő megforrnált-megszépített és stilizált életet és ű amely számomra
szépségkultuszában, esztéticizmusában problematikus, ugyanakkor amelynek tradicio-
nális szépségkultusza, idillizáló hajlama és stíleklektikája a huszadik század botrányá-
nak példafelmutató átélése közben, a munkatábor mocskában új jelentést és ő
get nyert.
Radnóti költészetének visszhangja itthon és kü1földön
Úgy ű a hazai irodalomtör-
ténetnek és -elméletnek is az a véle-
ménye Radnótiról, hogy nem tartozik
a magyar versbeszéd radikális meg-
újítói közé. Az elmúlt harminc évben
ugyanis alig született ő (új
értelmezést hozó, új szempontokat
ő szakirodalmi megnyilvánu-
lás ebben a témában - szemben pél-
dául József Attila, Szabó ő
Pilinszky János vagy Nemes Nagy
Ágnes tudományos recepció-jának
számbeli növekedésével. U-
gyanakkor azonban feltétlenül tu-
datosítanunk kell, hogy Radnóti költ-
észetének nemzetközi visszhangja
rendkívül ő példának okáért 1972
óta csak angolszász nyelvterületen
vagy nyolc ő fordítás-
ű több teljes ű
fordítás készült; ugyancsak itt nagy,
890 oldalas monográfia is született
az ő E külföldi ű
egyik oka ű az, hogy
versmondó 15
TANULMÁNYOK
Radnóti egyszerre reprezentatív alakja a magyar és az úgynevezett holokauszt-
irodalomnak.[2] Ez utóbbi szövegcsoport alkotásait a nyelv, illetve a beszédmód szem-
pontjából általában két nagy alcsoportra szokták osztani: az egyikbe a shoáról szóló
jiddis és héber ű ű tartoznak, a másikba azok az alkotások, amelyek a holo-
kausztot a tradicionális nyelvhasználatot ő eseményként értelmezik. Az
utóbbi csoportba tartozónak tekinthetjük például Paul Celan költészetét, Pilinszky
ű egy ő szegmensét vagy Kertész Imre prózáját. Ezen ű közös
ő abban határozható meg, hogy azt a megroncsolt vagy redukált nyelvet juttat-
ják szóhoz, amelyet a XX. század univerzális botránya sebzett fel; azt is mondhatnánk,
hogy kísérletet tesznek egyfajta új, némasággal, kopársággal, a szavak hiányával, ritkí-
tásával és újraértelmezésével, a szintaxis magasfeszültségével, töredezettségével, ki-
csavarásával vagy éppen ő mechanikusságával ő müvészi nyelv fölta-
lálására, újrateremtésére.
Radnóti viszonya mindkét csoporthoz ő problematikusnak ű egy-
részt ő mindvégig magyar nyelven ír, másrészt még az utolsó, a lágerben töltött ő
szakban is a legartisztikusabb, a Berzsenyi, Vörösmarty és Arany nevével fémjelzett
költészeti tradíció régi szavaival beszél. Mégpedig ű (Számolni kell azzal a
ő is, hogya Radnóti-költészetnek éppen ez a jellegzetessége, azaz az utolsó
években egyre meghatározóbbá váló intertextuális hangoltsága, szövegközi utalásokat
mozgositá karaktere. ő ő jellege teremti meg majd azt az új értelmezési
horizontot, ő sor kerülhetne - ő is - az ű újraértékelésére.[3])
Radnóti tehát nem beszédmódja, hanem sorsképlete, megélt és megköltött élete ré-
vén válik a holokauszt irodalmának ő Alakja és ű egymásra és
egymásba íródva teszi ő a nyugat számára a holokauszt egyik irodalmi reprezentán-
sává. Amint ezt a rendkívül ű magyar ű nem pusztán filologizáló vagy isme-
ő hanem értelmezésre is ő Radnóti-szakirodalom egyik legjelen-
ő szövegének alkotója, Vári György írja: "Radnóti a magyar holokauszt arca."[4]
Radnóti, akit háromszor szült meg a halál
Ezt az arcot, mely az utolsó hónapok "költészeti csodájában" nyerte el önnön ő
természetét, a halál formálta meg, hozta világra eqy egész ű folyamatában, mely
processzus három drámai kulminációs esemény köré ő
Az ő Radnóti születése, mely meggyilkolta anyját és ikertestvérét, a második a ti-
zenkét éves gyerek megrázkódtatása, mely akkor érte a kisfiút, amikor megtudta világ-
rajövetelének történetét, a harmadik pedig az abdai mártírhalál, mely ő
sen az egész ű átértelmezte, és a magyar holokauszt reprezentációjává tette.
ő gondolatmenetének alaphipotézise az, hogy e három halál egyetlen nagy
történetként Írja meg Radnóti ű vagyis az 1909. május 5-ei halálos szü-
letés és az J944. november 8-ai halálba, ezáltal ő öröklétbe való halás egyetlen
logikai-kompozíciós Ívvel fogható össze. A ő által minden jel szerint tudatosan
megkonstruált mártírsors s mártírium-költészet alapvetése ű a mélylélektan
kontextusában ő a legvilágosabban.[5] E feltevést ű alátámasztani az
1938-as Meredek út ű kötet nyitóverse, a Huszonnyolc év ű költemény:
16 versmondó
TANULMÁNYOK
Radnóti Miklós
Huszonnyolc év
ő rút kisded voltam én,
ikret ő anyácska. - gyilkosodl
öcsémet halva szülted-é,
vagy élt öt percet, nem tudom.
de ott a vér ésjajgatás között
úgy emeltek föl a fény felé,
akár egy ő kis vadállatot.
ki megmutatta már, hogy mennyit
ér:
mögötte két halott.
Mögöttem két halott,
ő a világ.
oly ő ő én,
mint a haramiák;
oly árván ő én,
a ő ide,
a ő kemény
szabadság tágas és
szeles ő
Milyen mély volt gyerekkorom,
s milyen hüvös.
Hívó szavad helyett kígyó
szisszent felém játékaim
kis útain, ha este lett
s párnáimon vért láttam én.
a gyermeket elrémito,
nagy, hófehér pehely helyett.
Milyen mély volt gyerekkorom,
s milyen magos az ifjúság!
A két halál megérte-é? -
kiáltottam a kép felé,
mely ott sütött szobám falán.
Huszonnyolc éves voltál akkor.
a képen huszonöt talán,
ünnepélyes ifju ő
komolykodó, ő ő
Huszonnyolc éves voltál akkor,
tnost ugyanannyi lettem én,
huszonnyolc éve, hogy halott vagy,
anyácska! véres szökevény!
Anyácska, véres áldozat,
a férfikorba ő én,
ő ű a nap, vakít,
lepke kezeddel ints felém,
hogy jól van így, hogy te tudod,
s hogy nem hiába élek én.
A vers rendkívül plasztikusan[6] mutatja be azt az önértelmezést, melynek alanya
önnön eredetét ő gyilkosságban jelöli meg. Ily módon válik ekvivalenssé Radnóti
számára a létezés és a ű eseménye. illetve állapota, amely az egész ű a
ű és az áldozati jóvátétel kontextusába helyezi: annak az embernek, aki így
érkezett a világra, muszáj nagyot alkotnia (életében és ű egyaránt) azért, hogy
igazoltnak tekinthesse a ő rokongyilkosság árán nyert egzisztálását, hogy ne csak
könyörögve remélje, hanem ki is mondhassa, "hogy nem hiába élek én".
ő prózában és radikálisabb megfogalmazásban így ír Ikrek hava ű el-
beszélésében:
,,- Nem igaz!
- De igaz, fiam. Az anyád, az édesanyád meghalt, amikor te születtél. Egyéves vol-
tál már te, szegény apád akkor vette feleségül az anyádat,
- Hazudik!
[... ]
Ülök az ágyban, szúrást érzek a szememben, didergek, és tudom, hogy igaz. [...]
A néni jön be, kis mélyedést paskol a paplanon s egy képet tesz elém.
- Itt az anyád, látod, nem hazudtam! - morog csöndesen a bácsi.
Nézem a képet. Egy szép, komoly, idegen asszony áll a képen, fehér rózsák vannak
a kalapján, fodros fehér ruhája van és oldalt néz, elgondolkozva. Nem nyúlok hozzá,
csak nézem. A néni az ágyhoz lép, és a kép mellé fekteti a Frommert. Lassan kihúzom
a kezem a takaró alól. Fölemelem a pisztolyt, az arcomhoz szorítom, behunyom a
félszememet és célba veszem az ablak kilincsét.
versmondó 17
TANULMÁNYOK
A néni felsír. Leteszem a pisztolyt, hanyatt fekszem. Nem gondolok semmire, ma-
gányt érzek és didergek.
[... ]
- Teljesárva vagyok! - ordítok, feldobom magam az ágyban, a falnak fordulok és
nyitott szájjal zokogni kezdek. Összekuporodom,[7] a térdem fáj és a fülem hasogat. A
párna nedves lesz, lejjebb csúszom, a takaró alá. A párna csücske kerül a szám elé,
összeharapom és elszakítom. Szédülök.
Mikor felébredek, üres a szoba. A félhomályban fénylenek az ablakok. Fáradt va-
gyok és valahogy idegen magamnak. - Úgyis meghalok - gondolom, - lesz majd itt
ijedtség... Bosszú ő bennem, meg szeretnék büntetni mindenkit, mindenért.
Összefonom a karomat a hátamon, mint az iskolában szoktam. Várom a halált. [...]
- Hogy halt meg anya? - kérdeztem három év múlva egy alkonyatkor a nénit.
- Tanulj, és ne kérdezz butaságokat! Meghalt!
- Hogy halt meg? miért halt meg? - A hangom megijeszthette, mert felém fordult és
összekulcsolta a kezét.
- A szíve nem bírta, ikerszülés volt.
- Ikerszülés volt? - mondtam ámulva utána. - Mi mindent rejtegetnek ezek még! -
esikordítottam össze a fogam, s a kezem ökölbeszaladt... Micsoda család! Minden más-
képpen van, mint másoknál, rendes embereknél!
- Hol az ikertestvérem? - támadtam a nénire gyanakodva.
- Meghalt, gyönge volt, egy-két percig élt csak. Az is fiú volt. - És?
- Mit és?
- És ... és anya azért halt meg, mert ikergyerekei lettek?
- Azért - töröl ki gyorsan egy könnyet a ő a néni -, de ezen már úgysem le-
het segíteni, ne kérdezgess, és különben sem való ő beszélgetni. Szégyelld
magad!
- Dehogyisnem való! - dühöngtem.
- És apa?
- Hát nem hagysz békén? Apád nem volt Pesten, egy órával ő érkezett meg.
Tanulj, és hagyj békén!
Egy nagy lélegzettel visszanyeltem torkomból a szívemet.
- Huszonnyolc éves volt akkor szegény Ilona - sírta hirtelen a néni és kiment a
konyhába. Rányitottam, de visszanyomta az ajtót és megfordította a kulcsot a zárban a
konyha ő - Tanulj, és hagyj békén. - kiabálta nedves hangon.
- Én a falhoz vágtam volna apa helyében azt a kölyköt, tudja? - ordítottam az ajtón át.
- Bolond vagy? Milyen kölyköt? - nyílt ki hirtelen az ajtó.
- Engem - sziszegtem összeszorított szájjal -, mindenki meghalt neki, csak én ma-
radtam! És most azt se lehet tudni, hogy én haltam-é meg, vagy a testvérem."
A ő szinte nyilvánvalónak ű hogy az ezúttal a ő önalakjaként
megjelenített ő öntudatlan gyilkos mivolta súlyos ű és ű
tet szült. Az apa általi kivégzés fantáziaképei egyszerre jelenítik meg azt az elementáris
indulatot, amellyel az elbeszélés narrátora önmagát és az ő a ű ű
státuszával sújtó személyeket, körülményeket ... végelemzésben magát a sorsot akarja
büntetni. De mivel az Ikrek hava ő ő ő nárcisztikus és ő
karakter, a továbbélés ösztönparancsa még egy újabb ű is megterheli: létezésének
minden pillanata parazitikus ű lesz, hiszen a vele biológiailag csaknem teljesen
azonos ő szívta/szívja el vitalitását.
Az eredettörténet ekképpen való tudatosítása Radnótit tizenkét évesen tudattalamil
és tudatosan eljegyezte a mártírhalállal.
Az ű intertextualitásának ezután ő a (meta)pszichológiai
szövegközisége is, amelynek jegyében az oeuvre és a személyiség egybetartozását
18 versmondó
-
TANULMÁNYOK
ő áldozati halál ű mintái között olyan alkotókat említhetünk még, mint
ő József Attila, García Lorca... És ne feledjük a mártírium szellemiségének eredeti
és abszolút csúcspontját: a jézusi sorsot. Radnóti tudatosan felépített vértanúsága egy-
fajta reflektált imitatio Christi-ként is ő amint ezt a huszonkét éves korában
írt Arckép ű vers is illusztrálhatj a:
Huszonkét éves vagyok, Így
nézhetett ki ő Krisztus is
ennyi ő még nem volt
szakálla, ő volt és lányok
álmodtak véle éjjelenként!
Mindezek alapján az áldozatság szerepkörét reflektáltan kimunkáló ű így
foglalhatnánk össze: én, Radnóti Miklós nagyon szeretem az életet, de ha gaz világi
hatalmak jóvoltából sorstársaim közül sokaknak meg kell halnia, akkor hadd haljak én
példázatos halált, mert amúgy is adós vagyok két élettel.
Ez a sajátos sorsérzékelés egyetlen paradox kontextusba vonja össze a ő és az
áldozat egzisztenciáját, mely összefüggés Radnóti alakját egyszerre emeli be egy jel-
legzetesen magyar történelmi létérzékelés és az úgynevezett poszt-auschwitzi trauma
relációjába. Ez utóbbi kifejezés alatt azt a lelki beállítódást értem, amelyet kivétel nél-
kül minden ő megtapasztalt annak a (sokszor öngyilkosságba hajszoló)
ű formájában, amely nem képes elhordozni a "miért éppen én éltem túl?"
kérdésének irracionalitását. Radnótit tragikus születéstörténete üldözötté válásának
pillanatában egyben ű ő is tette: a heidenaui és bori láger tapasztalatai,
az értelmezhetetlen gyilkoltatás procedúrája újra elevenné tette az anya és a testvér
ugyancsak racionalizálhatatlan, öntudatlan meggyilkolásának szenvedéstörténetét. Így
az abdai mártírhalál eseményében múlt és jelen olyan egységet alkot, mint az egyik
legnagyobb Radnóti-vers, az A la recherche bergsoni és prousti struktúrák mentén
megalkotódó ő Akit Abda határában ő az egyszerre a holokauszt
botrányának reprezentánsa és egy harmincöt évvel korábbi ő gyilkosság ő
je - a vér, amelyet föliszik a por, megfizeti a ő ű és ű
valamint a ő halhatatlanságnak rettenetes árát.
Hazug igazságok, igaz hazugságok
A reflektált mártírium megalkotása, mely az életet müvé, a ű pedig életté for-
málja, Radnótiban - naplója és levelei tanúbizonysága szerint - súlyos és permanens
önismereti krízist generált. Az olvasó számára ő és felkavaró az a széttar-
tás, az az inkongruencia, amely a ő elvi-irodalmi állásfoglalásai és énképének refle-
xiói között tapasztalható. ő megnyilvánulásaira a tisztánlátó okosság és a metszö
szenvedély a ő amint ezt az a híres levele is bemutatja, amelyet Komlós Ala-
dámak írt, arra a felkérésre válaszolván, hogy adjon verset a tervezett magyar ű
zsidó ő antológiához: " ... A szobám falán három »családi kép« van, három, fény-
képmásolat. Barabás egyik ő ismeretlen Arany festményének másolata,
ő a ő külön a fej, és Simó Ferenc egy nemrégiben fölfedezett fest-
ményének másolata az öreg Kazinczyrol. A ő csaknem mindegyik »nem
bennfentes« látogatóm, de az Aranyról is sokan (nem a kozismert, népivé stilizált arc)
megkérdezik.: »a nagybátyád?« vagy »a rokonod?« Igen - felelem ilyenkor, Arany és
Kazinczy. S valóban nagy-, nagy-, vagy dédnagybátyáim ő - S rokonom a hitétváltó
Balassa, az evangélikus Berzsenyi és ő a kálvinista Kölcsey, a katolikus Vörös-
marty, vagy Babits, avagy a zsidó Szép ő vagy Füst Milán, hogy közelebb jöjjek. S
versmondó 19
TANULMÁNYOK
az ő A Berzsenyi szemével látott Horatius éppúgy. mint a zsidó Salamon. a zsoltá-
ros Dávid király, Ésaiás vagy Jézus. Máté vagy János stb. rengeteg rokonom van. De
semmi esetre sem csak Salamon. Dávid, Ésaiás, Szép ő vagy Füst! Vannak távolab-
bi és közelebbi rokonaim. Nem mondtam ezzel újat Neked, azt hiszem. Ezt így érzem és
ezen a ő valáságon« nem változtathatnak törvények.
Zsidóságomat soha nem tagadtam meg, »zsidó ű vagyok ma is [. ..], de
nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakor-
lom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben ő ő bánatot baromságnak
tartom és nem »szellemiségem« és »lelkiségem« és ő meghatározójának.
l.,] én így érzem, és nem tudnék hazugságban élni. A zsidóságom "életproblémám ;
mert azzá tették a körülmények, a törvényeIv, a világ. ő probléma. Különben
magyar ő vagyok, rokonaimat felsoroltam, s nem érdekel [...]. hogy mi a véleménye
ő a mindenkori miniszterelnöknek. .. "
A fenti sorokból szinte süt a már-már kérlelhetetlenül tiszta szellemi igazságigény,
mellyel számomra lehetetlen egyet nem érteni. És ugyanakkor ez a mélyen átélt és
hiteles, hitvallás ű állásfoglalás reflektálatlanul siklik át bizonyos ű csúszta-
tásokon. A levélnek arra a részletére gondolok, melyben Radnóti - nyilvánvalóan ön-
maga számára is igaznak tartva, amit mond - arról ír, hogy soha nem volt zsidó nevelé-
se. Ez az egyik olyan önéletrajzi hivatkozása, amelyben manífesztálódik elöttünk, hogy
Radnóti bizonyos tartalmakat elfojtott magában, mert tudatosításuk identifikációs
konstrukcióit számára életveszélyesen aláásták volna. Tudniillik filológiailag bizonyít-
ható, hogy az Ikrek havában megörökített tizenkét éves kori krízis ő Radnóti igenis
részesült zsidó vallásos nevelésben. (Például aligha minösíthetö pusztán fiktív ő
motívumnak a korai Beteg a kedves ű vers ő néhány sora: ,,'" Hallod-é
halott apám! te szoknyás / koromban tanítottál lenge imákra: / imádkozz érte most,
mert elfajzottan / ő én ujmádi pásztorok közé, akik/ nem szoktak imákat énekelni '").
Hasonlóképpen ítélte szinte tökéletes elfojtásra az anya- és testvérgyilkosság vala-
mint a parazita-lét miatti ő ű mellett sajátos, ugyancsak ő anyakomp-
lexusát. ő e komplexus, ugyanis a ő igen sokáig szerelmes volt mos-
tohaanyjába. A kisfiú teljesen természetes és kivédhetetlenül szenvedésteli ödipális
vonzalma sajátosan meghasonlott, amikor kiderült, hogy az inceszustilalom szétfoszlá-
sa után is természetesen ugyanolyan elérhetetlen tárgya marad vágyainak a ű
érett asszony, a mostohaanya. E három, súlyos önismereti trauma[8] valószínüleg elvi-
selhetetlennek tünt Radnóti számára, ezért kellett megalkotnia a Gyarmati-ház mint
egyetlen család és az innen kisarjadó Fanni-szerelern magánmitológiáját. Ez utóbbi
életesemény vonatkozásában is kozmetikázásra ű szorult Radnóti
ő az oeuvre és az önéletrajz is, tudniillik szigorúan titkolni kellett, hogya hitvesi
szerelem és ű nagy ő néhány nem jelentéktelen verse, például a Harmadik
eeloga, a Zápor után és alighanem a Csodálkozol barátném... nem Fannihoz, hanem
Radnóti ű ő éhez íródtak.
Kérdés, hogy e mélyen emberi drámákat miért kellett mintegy titkosítani vagy más
esetben a tudattalanba szorítani, és elvállalásuk helyett egy sehol sem ő tisztaságú
énképet fikcionálni a helyükre? A válasz ű Radnóti identifikációjának
imitatio Christ-vonatkozásában rejlik: a jézusi áldozatiságot ugyanis csak egy makulát-
lanul tiszta és idillien jámbor személyiség veheti magára. [9]
Ha pedig az alkotó el tudja hitetni magával, hogya fenti szerep a sajátja, akkor az
egész ű át lehet és át kell kozmetikázní ű a ő fenyegetettség
kontra ő harmónia súlyosan ű bipoláris világképe mentén. E
szimplifikáció pedig valószínüleg elvezet minket a talán legveszedelmesebb és legkín-
zóbb elfojtott tudattartalomhoz, nevezetesen Radnóti azon sejtelméhez, hogy költészete
20 versmondó
TANULMÁNYOK
nemképes saját mércéjének megfelelni, hogy versbeszéde megtorpan az esztétikai játék
határainál, nem képes áttörni az egzisztenciális téttel ő szólás világába, és
hogy e súly nélkül a ű csalás. Jr;.1.1l'2"",111
Amint ezt az Ikrek havában megfogal- t
mazza egy önmaga fiktívalteregójaként
ő Jean Citadin ű ő
szavaival: ,,- Cocteau ű - magya-
rázta. és fölemelte az ujját. [. ..} Cocteau
ű és én nem szeretem a ű
ket. Csalnak, Cocteau is csal. A mutat-
ványai mögött semmi sincs. A ő ne
ű a ő érintse meg a
szivemet! mint Villon. mint Ronsard,
mint Verlaine! [ ...} Nem, még nem va-
gyok ő [. ..} Még nagyon foglalkoztat
a nyelv. akadályokat gördít elém, rossz-
indulatú és makacs. Még érezni a ver-
sen, hogy írták. Még sok benne a mutat-
vány, a ű Mondom, nem sze-
retem a ű Úgy fejezze ki az
érzelmeket a vers, mint egy fütty, egy
jajszó, vagy egy csuklás borozás után!
Ne ő hogy anyagból épül! Érzed
a követ a strasbourgi katedrálison?"
A fentiekben vázolt elfojtások sú-
lyos, ő szenvedéstörténete olyan, az igazmondás kapujába eljutó, nagyon ő
ű kulminál, mint az Á la recherche, az ő és a Nyolcadik ecloga, valamint
az ő menet. De - Beney Zsuzsa nyomán úgy sejtem -, hogy Radnóti élet-
ű mélyén ott lappang egy másik ő aki önmaga drámáit elvállalva, a ő
tisztaságukban szent borzalmat ő angyalok megszólaltatója lehetett volna. Zárszó-
képpen hadd idézzem meg ennek az önmagát az idillikusan szimplifikált ű
ű közé ő ismeretlen, nagy ű az egyik (vagy inkább egyetlen?) ver-
sét:
A félelmetes angyal
Afélelmetes angyal ma láthatatlan
és hallgat bennem, nem sikolt.
De nesz hallatszik, feljigyelsz,
csak annyi, núntha szöcske pattan,
szétnézel s nem tudod ki volt.
Öaz. Csak újra óvatos ma. Készül.
Védj Illeg, hiszen szeretsz. Szeress vitéziil.
Ha vélem vagy lapul, de bátor
mihelyt magamra hagysz. Kikél a lélek
aljából és sikongva vádol.
Az ő Úgy munkál bennem, mint a niereg
s csak néha alszik. Bennem él.
de rajtam kívül is. Mikor fehér
a holdas éj, suhogó saruban
fut a réten s anyám sirjában is motoz.
Érdemes volt-e? - kérdi ő folyton
s felveri. Suttog neki, lázítvafojtón:
versmondó
megszülted és belehaltál!
Rámnéz néha s ő letépi a naptár
sorjukra váró lapjait.
Már ű örökre
meddig s hová. Szava
mint vízbe ő hullott szivembe
tegnap éjszaka
ű ű lengve és pörögve.
Nyugodni ő éppen.
. te már aludtál. Meztelen
álltam, mikor megjött az éjben
s vitázni kezdett halkan itt veleni.
Valamifúrcsa illat szállt s hideg
lehellet ért fülön. .Vetkezz továbbl »-
így bíztatott, - ne védjen ő sem,
I?yers hús vagy úgyis és pucér ideg.
Nvúzd Illeg magad, hiszen bolond,
21
TANULMÁNYOK
ki ő mint börtön ével henceg.
Csak látszat rajtad az, no itt a kés,
nem fáj, egy pillanat csupán, egy szisszenés!"
S az asztalon felébredt s villogott a kés.
De mégsem: nem szabad az el nem készült ű kijátszani az elkészülttel szem-
ben, csak érdemes talán sejteni amazt is emez mögött. Az elkészült ű ő pedig
második ő álljon itt Pilinszky János zseniális jellemzése. Jellemzése, melyben
ő ű helyett a törékeny és keresett szépség megragadására az "üvegfúvás"
méltóbb és tisztelettudóbb metaforáját alkalmazta.
"És ezekbe az üvegfúvók aggodalmas finomságával alakított mondataiba szabadult
be a világ talán legmegalázóbb szerencsétlensége. Ügyetlenségböl nem változtatta meg
a (bukolikus, idilli) stílusát? Alig hiszem. Az, amit barbár ésszel szituációs zsenialitás-
nak neveztem, de amit ű ű is mondhatnék, hozta létre költészete utol-
só korszakának valóban »kiszámíthatatlan« remekeit. S itt érzem, hogy minden elemzés
mennyire kevés. A legtöbb, amit tehetek, a puszta tény leírása, hogy ez a »képtelen
ötvözet« létrejött. Létrejött az, amire eleve készült, s amire egyáltalán nem készült fel.
Eklogákban közölte azt, amit még egy Beckett is csak fejlövész stílusban meré-
szelt."[ 1O]
Jegyzetek
[1] Vas István: Nehéz szerelem. Miért vijjog a ű Szépirodalmi Könyvkiadó,
1981. ll. kötet, 176. o.
[2] - ő lásd Szegedy-Maszák Mihály Radnóti Miklós és a holocaust irodalma ci-
ű tanulmányát a ő Irodalmi kánonok (Csokonai Kiadó, Alföld Könyvek,
1998.) ű kötetében.
[3] Ugyanis a szakirodalomban a huszadik század utolsó évtizedeiben mindinkább ő
be ő úgynevezett posztmodern ő szemlélet a ő eredetiséghez,
radikális ő képest mindinkább felértékeli a ű tradíciókkal mint kö-
zös nyelvekkel folytatott szövegközi ű A ő által beszélt nyelv képze-
tévei szemben a nyelv által beszéltetett ő képzetét. Ehhez a "posztmodern értel-
mezéshez" jó kiindulópontot jelenthet Németh G. Béla pompás Radnóti-
elemzésének újraolvasása (Az életremény és a halálhívás vitája. In: Századutóról -
ő ő ő 1985.)
[4] Vári György: .rnert annyit érek én, amennyit ér a szó", Jelenkor, 2002.13.
[5] Ugyanakkor ez az értelmezés óhatatlanul ő ű de ő ő
szerint a kegyeletsértés a hagyományápolás, a múlt megelevenítésének egyik legter-
mékenyebb s így paradox módon leginkább tradíció-fenntartó, ő
formája.
[6] Ez a vers is példázza Radnóti költészetének ű problematikusságát,
amennyiben több ponton is alulmúlja a saját maga által fölállított esztétikai mércét,
több helyen is ő poétikai indokoltság nélkül megbontja stílusának egységét. Ha
például megvizsgáljuk ezt a három sort: " a ő kemény / szabadság tágas és /
szeles ő -" akkor egyrészt azt állapíthatjuk meg, hogy komplex, struktúrájában
síkváltó képpel állunk szemben (mely absztrakt fogalomhoz konkrét, fizikai tulaj-
donságokat ő ő kapcsol), olyan nyelvhasználati móddal, amely összetett
lélektani folyamatok fizikai-érzékletes szintre való átemelésével operál, másrészt
pedig azt, hogy ez a József Attilánál nagyon termékeny nyelvi aktus ebben a ű
korántsem éri el azt a gondolati intenzitást, telítettséget és pontosságot, amely a kép
mintájául szolgáló József Attila-költészet sajátja. Itt bizony én inkább epigonizmust,
mint tudatos és jelentésteli utalást, ő érzékelek. Hasonlóképpen, ha a
negyedik versszak ő két sorát ű "Milyen mély volt gyerekkorom, / s mi-
lyen magos az ifjúság" - akkor az az érzésünk támad, hogy az esetlegesen ízes táj-
nyelvi szóhasználatot ("magos") nem hitelesíti aszövegegész kontextusa - sem a
téma, sem a versben megteremtett ő nem motiválja használatát.
22 versmondó
TANULMÁNYOK
E problémák mentén mi, jelenbeli olvasók is eljuthatunk ahhoz a meghasonlott, ön-
kritikus megállapításhoz, amely, "Jean Citadin" ű alteregójának tanúsága szerint
Radnótit is kínozta, hogy tudniillik, költészete jó, de nem nagy ű hogy
"Még érezni a versen, hogy írták. Még sok benne a mutatvány, a ű (lkrek
hava).
[7] Az összekuporodás mozdulata a magzat egyik legjellegzetesebb tartását idézi föl,
amint azt az alábbi naplórészlet is ő látszik. ,,1941. ápr. 3. [...] Az ország
V,6-kor tudja meg, hogy miniszterelnöke öngyilkos lett. A kormány lemondott. [...j
Mihez kezdjek?
Anyába volna visszamenni jó! De Anya meghalt." (Radnóti Miklós: Napló)
Azt is mondhatnánk, hogya fenyegetettség érzése - amely némely mai történelem-
hamisítók véleményével ellentétben nem a nyilas uralommal vette kezdetét Magyar-
ország két világháború közötti történetében, hanem már az ő zsidótörvények be-
vezetésével - a prenatális, azaz a születés ő létbe való regresszió vágyát kelti fel;
az a fantázia pedig, amely az anyaméhbe való el- és visszabújást óhajtja, ő
érintkezik a halálvágy szférájával.
[8] E pszichológiai feldolgozatlanságokról, elfojtásokról Beney Zsuzsa Radnóti angya-
lai ű ű tanulmányában olvashatjuk a legmélyenszántóbb megállapításo-
kat. Jelen ő - Szegedy-Mászák Mihály, Németh G. Béla és Vári György ta-
nulmányai mellett - több ponton is adósa az emlitett írásnak. Lásd Beney Zsuzsa:
Radnóti angyalai. Jn: Irodalomtörténet 1996./1-2., különösena 192-195. oldalt!
[9] "Ó, ő tisztán élj te most, / mint a széljárta havasok / lakói és oly ű / mint
jámbor; régi képeken /pöttömnyi gyermek Jézusok. .Járkálj csak, halálra ítélt, 1936.)
[10] Pilinszky János: Radnóti Miklós. ln: Élet és Irodalom, 1974. november 7.
versmondó 23
TANULMÁNYOK
"Én és a világ"
(Hont Iván szubjektív utóhangjai egy monodrámához)
Radnóti Miklós: ő egy monodrámához ű költeménye viszonylag ő
került be a ő 1945 után kiadott ű köteteibe. ő a Radnóti Miklós ösz-
szes költeményeit kiadó könyvekben is a függelékekben található. A vers szolgált ala-
pul a sokkal inkább ismert Negyedik eclogához. Az ő 2 - emlékezetem szerint
- az 1970-es évek közepén egy Ki mi tudon mondták el. Érdekes módon Major Tamás,
a ű elnöke értékelésében megjegyezte, hogy még ő sem ismerte ezt a ű pedig -
mint ez a továbbiakban kiderül - tudnia kellett volna róla. Ma már egyre több vers-
mondó versenyen hangzik el, de azt hiszem, kevesen tudják, hogy miért pont ez a címe,
milyen monodrámához írt Radnóti ő és ki az az Ilona, akinek ajánlotta. Az
ő - részben dramatikus eszközök felhasználásával - 1978-ban a Független
Színpad-emlékesten Jobba Gabi mutatta be.
...
O e:..,! .
-l(t"" id!." "'(-0'
..... ;y;.,rpt á ./p.t,- '
v7/",!
Nem igazán kedvelem az
évfordulókat, emlékéveket,
hasonlóan a ő éves
ünnepekhez: karácsony,
húsvét, névnap, születés-
nap, házassági évforduló.
Kedvetlenségemnek nem
csak az az oka, hogy ilyen-
kor csak egy-két napra szól
a "szeressük egymást, gye-
rekek", illetve a kerek év-
fordulók esetében az adott
évben emlékezünk meg
ő ő akik-
ő addig alig emlékeztünk,
és az ünnepi év elmúltával
emlékezetünk tovább ko-
pik. Nem is lenne igazam,
mert azért örülök, hogy
akár évente néhány napra,
vagy adott esetben leg-
alább egy éven át jobban
szeretünk, élesebben emlé-
kezünk, és egyáltalán nem
biztos, hogy a hétköz-
napokon, "évköz-években"
kevésbé szeretünk, tom-
pább az emlékezetünk.
Inkább az zavar - és ma-
radjunk az évfordulóknál -
, hogy az ünnepi megern-
lékezéseket, rendezvényeket gyakran furcsa hangok zavarják meg. Azok, akik bármi-
lyen ok miatt a csendesebb években visszafogottabban nyilvánítottak véleményt, ilyen-
kor egész ő nyilatkoznak meg. Emlékszem: 1990-ben, József Attila születé-
sének 85. évfordulóján hangzott el a Magyar Televízióban ilyen mondat: József Attila
már nem aktuális. Most, a Radnóti-évben az egyik "csodás" honlapon (nem nevezem
24 versmondó
TANULMÁNYOK
meg, mert miért reklámoznám) lehetett olvasni, hogy "Szégyen Magyarországnak,
hogy egy nemzetidegen ő szentelik ezt az évet", Szerencsére, hamar le is vették
ezt a megjegyzést, de félek, hogy akadnak hasonló ű állásfoglalások is. Mondhat-
nák egyesek: ez belefér a demokrácia véleményszabadságába. Mondom: ez már nem.
S ha már személyes megjegyzéseket írok: két
évvel ő emlékeztek meg Hont Ferenc
születésének centenáriumáról, és olyan ű
politikai (még a Parlamentben is elhangzó)
támadások érték Radnóti kortársát és barátját,
a Szegedi Fiatalok ű Kollégiumának
egyik alapítóját, a szegedi Szabadtéri Játékok
ötletadóját, létrehozóját, egyik rendezöjét,
hogy - Radnótihoz kapcsolódva - szégyenem-
ben rágtam ökleim. Pedig másnak kellett vol-
na. Ezért, szeretem-nemszeretem, mégiscsak
kellenek ezek az évfordulók, hogy megszó-
laljanak igazibb hangok is: " ... fölindulnak
testvéri tankok szertedübögni rímeit. "
Ha kérdeztek volna (mégha "nem is magzatko-
romban"), talán korábban és jobban emlékezve
adtam volna közre, nem véletlenül szubjektív-
nek nevezett soraimat.
Fénykép a 30-as évek ő eredetije a
ő tulajdonában.
Az Én és a világ lényegében elfelejtett, és többek közt Radnótihoz, Schöpflin Gyulá-
hoz és Hont Ferenchez kapcsolódó színházi kísérlet. Egyszemélyes színpadi ű csu-
pán annyiban .rnono'', hogy egy ő ő ű Görög Ilonára) terve-
zett színpadi alkotás.
A lényege pontosan az, hogy egy kollektívalkotógárda hozza létre. A cím nem iga-
zán eredeti: azonos vagy hasonló címekkel találkozunk a magyar irodalom, ő az
ars-poétikák történetében.
Források
A monodráma ő - mint számos más hasonló megnyilvánulásé, Szegeden
ő az 1920-as években. ő baloldali fiatalok - ő Juhász Gyula tá-
mogatásával - jelentették meg az Indulunk címü verseskötetet (József Attila, Berczelli
Anzelm Károly, Homályos Ferenc néven Hont Ferenc is írt benne verseket), alapították
meg Igen ű mozgalmukat, s szervezték meg az Igen-matinékat, amelyek a
XX. századi pódiummüvészet szintén kevésbé ismert rendezvényei voltak. Innen veze-
tett egyenes út a Szegedi Fiatalok ű Kollégiumához, ahol már Radnóti is jelen
volt.
A szegedi fiataloknak a ő is ő szerepe volt mind a Szegedi Sza-
badtéri Játékok megszervezésében, mind más budapesti mozgalmakban, ő
Amonodráma ő legszorosabban a Független Színpad Munkaközösség-
ének tevékenysége ő
Az Én és a világ ő
versmondó 25
TANULMÁNYOK
A monodráma ötlete 1939-ben merült fel, amikor a Független Színpad nyilvános
ő betiltották, és a közösség tagjai részben más csoportokkal ű
(például Major Tamás színjátszócsoportjával, amelynek eredménye a népligeti Duda
Gyuri) továbbra is színházi ő mutattak be; másrészt ű és
tudományos tevékenységgel foglalkoztak. Hont Ferenc ekkor kezdte intenzíven ű
ni a dokumentumokat a magyar színjátszás ő amelynek eredménye talán
ő könyve: Az ű magyar színjáték (1941.).
A Független Színpad Magyar Munkaközösség Szövetkezet néven egy ideig még
folytatta ű de így sem engedélyezték a nyilvánosan ő Aiszkhülosz
Leláncolt Prométheuszát a Társadalom-egészségügyi Múzeumban ő
ő engedélyezték s átálltak a ő ű Kollektív színdarabirás-
sal foglalkoztak (például a Kutyaharapást ő c. verses-dramatikus játék).
A Magyar Munkaközösség 1939-ben olyan sajátos alkotás létrehozására vállalko-
zott, amelyet az író-
dramaturg (az ekkor
Nagypál István néven
ő Schöpflin Gyu-
la), a ő (Radnóti
Miklós), a ő
(Hont Ferenc), a színész
(Görög Ilona), a kép-
ő ű (Buday Györ-
gy), a ő (itt
Szabolcsi Bencét kérték
fel), a szocio-fotós (Ká-
rász Judit), a társa-
dalomtudósok (a népraj-
zkutató Ortutay Gyula,
az irodalomtörténész
Baróti ő közös
munkával hoztak volna
létre. A 20-as évek
avantgárd színpadi kí-
sérleti törekvéseinek
ő nagy szere-
pet kapott volna a moz-
ű Itt nem
ő Pala-sovszky
Ödön kísérleti színház-
ára, hanem a Szentpál
Olga vezette mozgás-
müvészeti iskola köz-
ű szá-
mítottak.
Nehéz kideríteni, hogy
kinek a nevéhez ű ő
a monodráma ötlete a
kollektív munkacsoport tagjai közül. ii Többen a ő Görög Ilonát, mások
Schöpflin Gyulát tartják ötletadónak. Ha már szubjektívnek nevezem a jelen tanul-
mányfélét, ű hogy Hont Ferenc ő szerepet játszott mind az alapöt-
26 versmondó
TANULMÁNYOK
let, mind a kidolgozás "ötletelésében". Mint korábban említettem, ekkor már komo-
lyabban foglalkozott színjáték-hagyományainkkal, így a tervezett monodráma magán
viselte a középkori színjátéktípusok ő a moralitások) és a protoreneszánsz
(commedia dell'arte) sajátosságait.
Az ő ő munkálatok ő magánlakásokon folytak, többnyire Szép Györgyné
VII. kerületi Jósika utca 26. sz. alatti lakásán. Nem szabályos színházi próbákról be-
szélhetünk, inkább (ma divatosan brainstormingnak nevezett ötletrohamokról. Azt sem
tudjukpontosan, hogy a felkészülés melyik fázisában írta Radnóti az ő Kocsis
Rózsa 1939-re datálja'", mások 1940 elejére. A munkák nem jutottak el igazából a pró-
bák szintjéig. Még 1940-ben többször találkoztak az alkotók, talán 1941-ben kezdték
volna a színpadra állítás munkáit, de közbeszólt a háború.
A monodráma jellege és tartalma
Az Én és a világ az egyén vívódásáról szól, aki hiába menekül a külvilág riasztó je-
lenségei ő akár a múltba, akár a ő vagy a ő életformák közé. Az
egyén keresi jogait, tevékenysége körét, de a társadalom elidegeníti magától: a gép
eltárgyasítja, a pénz áruvá alázza. A gép és a pénz itt jelennek meg mint amoralitások
nemcsak erkölcsi, hanem tárgyi megszemélyesítései is. Az indíttatás nemcsak antikapi-
talista ű a "nyájkollektivizmus", amely beolvasztja az egyént, a sztálinizmusra is
utal. A ő ő világháború pedig megsemmisíti az ént és
világát egyaránt. Az egyén úgy érzi, hogy kora társadalmában nem teljesedhet ki, ezért
énje ű körébe" zárkózik. A problémát a kor fiatal nemzedéke veti fel, az ő ő
ő iszonyata zokog fel amonodráma ő ajkáról.
A commedia dell'arte szabályaihoz híven nem írták meg ő a drámát, hanem ka-
navász készült, s a tervek szerint a munkafolyamat közben alakították volna ki a ő
szöveget. Ekkor írhatta Radnóti a ő amonodráma prológját, amely szóról
szóra megegyezik az ő ő soraival:
"Kérdeztek volna magzat-koromban ...
Ó, tudtam. tudtam én!
Üvöltöttem: nem kell a világ! goromba!
nem ringat és nem ápol, -
ellenemre van!...
Az ő azzal ő be, hogy a ő ő
elindul: vissza- és ő a történelemben
keresse és megtalálja önmagát.
Az ő kép (felvonás?, szín?) a középkorba ve-
zet. Itt hiába idézi fel a jobbágyélet idilli képeit,
mint parasztleányt a ,jus primae noctís", vagyis
az ő éjszaka jogán a kastélyba hurcolják. Jó-
ű papok mentik meg, így ő békét
talál a vallásban, és azt reméli, hogyamegváltó
halál a mennyek országába juttatja. A baloldalt
látható kép eredeti középkori freskó. A Független
Színpad egy korábbi ő ("Három
körösztyén leán") háttérként tervezték felhasz-
nálni.
A ő képben a megalázott parasztleány
után, mint egy utópisztikus-militarista világ ő látjuk viszont ő ő aki
a hatalomtól is megundorodik, s lakatlan szigeten vágyik pihenni. Nem nehéz e mögött
versmondó 27
TANULMÁNYOK
felfedezni, hogy az enyhén spanyolos stílusú ő kép az éppen ő ő spa-
nyol polgárháborúra utal.
Menekülése, majd a további részek még vázlatosabb ő magánya hamar
ű tragikomikus bohózatba ő körülmények közé kerül mint kannibál ő
(vagy ő Nem talál önmagára a ő Hollywoodot ő jelenetben,
sem mint ünnepelt filmsztár, sem pedig mint az ő visszavonult polgári asz-
szony.
Kétségbeesésében pszichikumát boncolgatja: érzelmi, gondolkodó, erkölcsi "énjei-
vel" viaskodik hosszasra tervezett monológban (ez ő az ő
A tervezett utolsó jelenetben ráébred arra, hogya szélsöséges individualizmus az
ő való menekülést jelenti. Visszatér a valóságba, és megérti, hogy "a világ bennünk
van és mi a világban". Élete értelmét a munkában, a közösségi élet vállalásában találja
meg. A monodráma az alkotó munka hinmuszával zárul.
Buday György színpadképe még
Az ember tragédiája 1937-es sze-
gedi szabadtéri ő készült,
de hasonló tervek készültek a
monodráma háttér-képeként is.
A monodrámát végig egyetlen
személy játssza, aki nem az epikus
színház elvei szerint "meséli el" a
történetet, hanem a jelenben ő
cselekményként alakítja. ő
Hang, hangok szólalnak meg,
jelképek, tárgyi szimbólumok
segítik hozzá a cselekvéshez. Az
avantgárd színpadokról ismert,
szimultán futó hírszalag betétek,
álarcok, világítástechnikai trükkök
biztosítják az egyedül, de nem
önmagában játszó egyén akcióját.
Mondanivalója és formája, szinte-
tikus felépítése, színházköz-
pontúsága a magyar avantgárd
eszmeileg ő érdekes
kísérletévé avatja ezt a mindmáig kallódó színjátéktöredéket.
Egy monodráma utóélete
Mint korábban említettem, a találkozások, ő tervezgetések ritkultak.
Hont Ferenc befejezte Az ű magyar színjátékot, a könyv folytatásán gondolkodott.
1941-ben Radnóti és Schöpflin még foglalkozott amonodráma megírásával, de szept-
emberben - ő még csak 3 hónapra - Radnótit behívták munkaszolgálatra. Felte-
ő ebben az ő egészíti ki - részben be is fejezi - a ű Schöpflin Gyu-
la
iv
. Hont Ferenc ekkor már a Vigadó-matinékat tervezi". Radnóti 1943-ban írja meg az
ő feldolgozásával a Negyedik eclogát", Itt a ő a Hanggal folytatja párbe-
szédét, ez is utalhat a monodrámában tervezett ő hangra. A monodrámáról az elkö-
ő években alig történik említés. A jegyzetekben felsorolt ű is röviden emlí-
tik. Idén - ő megjegyzéseim ellenére jó, hogy léteznek emlékévek - úgy látszik,
mégis ő és ő vált, válik minden ő ő számára.
28 versmondó
A két vers összehasonlítása
Ő EGY "MONODRÁMÁHOZ"
Ilonának
Kérdeztek volna magzat-koromban...
Ó, tudtam, tudtam én!
Üvöltöttem: nem kell a világ' goromba!
nem ringat és nem ápol, -
ellenemre van!
És mégis itt vagyok.
fejem rég kemény
s ű ő csak, hogy annyit ő én.
A vörheny és kanyaró
vörös hullámai mind partradobtak.
Egyszer el akart nyelni, -
aztán kiköpött a tó...
S a sziv, a máj, a szárnyas két ő
a lucskos és rejtelmes gépezet
hogy szolgál.: ó miért? S a bimbózó virág-
nem nyíllik még ki husomban a rák.
Szülcttem. Itt vagyok.
ő S mire?
Igértek néked valamit?
kérdeztem egyszer én
magamban még ű
S mindjárt feleltem is:
Nem. Senki semmit nem igért.
S ha nem igért, a senki tudja mért.
ő ő fényes csúcsra röpit fel a vágI'
s lenn vár a ő ő iszap.
A hallgatag növények szerelme emberibb.
A madár tudja tán, hogy mi a szabadság
mikorfölszáll a szél alá
és ring az ég hullámain.
A hegyek tudják hogy mi a méltoság.
hajnalban, alkonyatkor is,
a lomhán ő hegyek. ..
Hegy lettem volna, vagy növény, madár...
vigasztaló. pillangó gondolat,
ő istenkedés. Ma már
az alkotás is rámszakad.
Kérdeztek engem? Szambaveuek.
Ó, a szám... a Inh'ös és közömbös'
Nem érdeklern. nem gyülöl, nem szeret,
csak-megfojt.
Nézd én vagyok. Nem egy, nem ő
nem három és nem százhuszonhárom.
Egyedül vagyok a világon.
Én én vagyok.
S te nem vagy te. s nem vag)' Ő sem.
Gép vag)'. Hiába sziszegsz. Én csináltalak.
Én vagyok. Szétszedlek és te nem vagy, nem kapsz több
olajat, túl nagyra ő
S szolgálnifogsz, hiába sziszegsz!
Én én vagyok, én én vagyok,
ő én én vagyok. én én...
megcsuszom a végén I
versmondó
TANULMÁNYOK
NEGYEDIK ECLOGA
Ő
Kérdeztélvolna csak magzat koromban...
Ó, tudtam, tudtam én'
Üvöltöttem, nem kell a világ! goromba!
tompán csap rám a sötét és vág engem afény!
És megmaradtam. Afejem rég kemény.
S ű ő csak, hog}' annyit ő én.
A HANG
S a vörheny és" kanyaró
vörös hullámai mind partradobtak.
Egyszer el akart nyelni, - azuin kiköpött a tó.
Mit gondolsz. miért vett mégis karjára az ő
S a sziv, a máj, a számvas két ő
a lucskos és rejtelmes gépezet
hogy szolgál... ó miért? s a rettentá virág
nem nyílik még husodban tán a rák.
Ő
ű Tiltakoztnm. S mégis itt vagyok.
ő S kérdezed: miért? hát nem tudom.
Szabad szerettent volna lenni nundig
s ő kisértek végig az uton.
A HANG
Jártál ő fényes csúcsokon.
s láttál, ha este jött, a hegyre töppedt
bokrok közt térdepeini eg)' jámbor oz-sutát;
láttál napfényben álló fatörzsön gyantacsöppet.
s mczitlen ijju asszonyt folyóból partra lépni
s egyszer kezedre szállt eg)' n"gy sznrvasbogar...
És már tudom, hatátra érek én is,
emelt s leejt a hullámzó ő
rob voltam és magányom lassan
növekszik, mint a hold karéja ő
Szabad leszek. a föld feloldoz,
s az összetört világ a földfelett
lassan lobog. Az irotobltik elrepedtek.
Szotlj fel, te súlyos szárnyu képzetet!
A HANG
Ring a ű lehull, ha megérik;
elnyugtat majd a mély. emlékkel teli föld.
De haragodfüstje még szálljon az égig,
s az égre irj. ha minden összetört!
1943. március 15.
29
TANULMÁNYOK
Én én vagyok magamnak.
s neked én te vagyok.
S le én vagyok magadnak.
két külön hatalom.
S ketten mi vagy/mk.
De csak ha vállalom.
Ó. hadd leljem meg végre honnomat!
segits vigasztaló, pillangó gondolat!
Még csönd van. csönd. de már a vihar leheli.
érett gyümölcsök inganak az ágakon.
A lepkét ű szél sodorja. száll.
Érik bennem. kering a halál.
Ring a gyümölcs. lehull ha megérik.
Füstölg a halál. f;lni szeretnék.
Lélek vagyok. Arkangyalok égi haragja
ég bennem. riaszt a világ.
Ű ő kerit. ő a távoli nyáj.
ő a távoli nyáj. Porkoszorus katonák.
Dögölj meg. dögölj meg, dögölj meg hát világ
Ringass emlékkel teli föld.
Takarj be! védj. villámmal teli ég!
Emelj fel emlék'
Lélek vagyok. Élni szeretnék!
i A Független Színpad története sincs még eléggé publikálva. Legfontosabb megjelent
áttekintése: Kocsis Rózsa: Igen és nem c. monográfiája a magyar avantgarde színházi
mozgalmakról ő Bp. 1973.) Hont Iván: A Független Színpadtól a szocialista
színházig (Doktori értekezés, a ő tulajdonában, 1986.) Dobai Gábor interjúja
Hont Ferenccel (1977.) az OSZMI levéltárában Jász István: A Független Színpad és a
magyar valóság (Doktori értekezés, 1978.)
ii A továbbiakban válik igazán szubjektívvé ez a tanulmány, mert olyanok szóbeli visz-
szaernIékezéseire kell támaszkodnom, akik már nincsenek közöttünk (Hont Ferenc,
Görög Ilona, Kocsis Rózsa, Baróti ő Major Tamás stb.). Közléseik ű
ő de nem bizonyíthatók. Hont Ferenc 1941 óta vezette, szinte napról napra
naplóját, de nincs pontos utalás korábbi ő Hont Ferenc és Görög Ilo-
na kéziratos hagyatékanyaga az OSZMI levéltárában található meg. Feldolgozása,
rendszerezése még nem ő be.
iii Kocsis Tózsa: i.m. 600. old.
iv A ő Irodalmi Múzeum 2009. május 5-én rendezett Radnóti-emlékestjén tervezték
bemutatni a Schöpflin által megírt, összeállított monodrámát. A ő nincs tu-
domása arról, hogy végül elhangzott-e.
y A négy ű tartalmazó sorozatból hármat (az utolsót betiltották) 1942-ben
mutattak be. Hont Ferenc ő Költészet a dobogón címmel írt egy brosúrát. Erre ké-
ő számunkban visszatérünk.
vi V.ö. 2. sz. jegyzet
30
versmondó
TANULMÁNYOK
Tverdota György
Újratemetés és kisajátítás
(József Attila és Radnóti Miklás "komor föltámadása")
Tanulmányomban azt a ű összefüggést veszem szemügyre, amely a két kor-
társ alkotó: József Attila és Radnóti Miklós utóéletét egységbe fonja. Radnóti egy pon-
ton hathatósan ű ő társa utóéletének alakításában, kultuszának
ápolásában. Ö rendezte sajtó alá és tette közzé Galamb Ödön: Makoi évek ű emlé-
kezésének függelékeként a ő ifjúkori verseinek egy terjedelmes korpuszát, s ennek
kapcsán megfogalmazta több ízben is leírt gondolatát arról a különös fordulatról,
amelynek során az alakulóban ő ő termés a halál következtében az ű kris-
tályos alakzatává szilárdul: "És az olvasónak s nekünk, ő megadatott
az, hogy láthattuk a bámulatos metamorfózist, mikor egy folyton ő mü teljesen
készen átfordul az ő öröklétbe, a nemzet kincse lesz és ű lesz. S ehhez az
kellett, hogy egy csodálatos ű fiatal férfit kiszedjenek a tehervonat ő i
közül és összetört tagokkal és régen összetört lélekkel eltemessenek Balatonszárszón.
Fagyasztó érzés és ő tanulság A tiszta és mindig világosságot áhító lelken
ű teljesedett be a sors Ilyen természetes halált csak egy ő halt még
a magyar irodalomban, ő Sándor, a magyar szabadság ő a segesvári csataté-
ren".[l] Ezek a mondatok hét-nyolc év múlva ő ükre is pontosan ráillettek, csak
éppen "a tehervonat ő közül" kifejezést kellett kicserélni "a tömegsírból és ő
koponyával" szavakra, s Balatonszárszó helyett ő jelölni meg a temetés helyszíne
gyanánt. A szöveg ő változatlanul érvényes, ami a közös tragikus ő s
mindkettejük "komor föltámadását", ű gyászban fogant ő illeti,
ő hatalmas a különbség, amelyet a kicserélt szövegrészek a halálukhoz ő
okok között megállapítanak.
A két ő kultusza között igen ő és tanulságos párhuzamok állíthatók föl,
ő mintha a Radnóti-tisztelet József Attila ő természetes folytatása,
az új történelmi helyzethez történt aktualizálása lenne. A Radnóti-kultusz születését
azonban az adott keretek között nem teljes terjedelmében, hanem annak az esemény-
nek, a két ő újratemetésének középpontba állításával veszem szemügyre, amely
József Attila utóéletében is fontos eseményt jelentett, de amely Radnóti tiszteletének
kialakulásában ő ő tett szert. Radnóti jelen volt 1942. május 3-án, a
Fiumei úti ő amikor ő ő hamvait ünnepélyesen elhelyezték.
Naplójában rögzítette a folyamat ő állomásait. ő a hírt a földi maradványok-
nak a ő szállításáról, amelyet Szántó Judit közölt vele: ,,»Attila Pesten van.«
Döbbenten nézek rá, hirtelen nem értem, hirtelen egy »no, ugye mindig mondtam«
ágaskodik bennem vidáman. Aztán megértem. »Felhozták Szárszóról, még nem tudom,
mikor lesz a temetés, az estet nem engedélyeztékc.; Aztán a temetés - konspirációt
sem ő - ő számolt be: "Egy este papírdarabot találok az ő
ban, aláírás nélkül, az írást nem ismerem: »Attila temetés holnap 1Oórakor Fiumei út. «.
Az esti lapokban semmi hír róla. Miért?" Végül feljegyzést írt a ő is, ő
két kritikus megjegyzést idézek: "Rátz Kálmán is itt van a nyilasaival. Hisz valamikor
sakkozott Attilával a Japánban. A vasárnapi újságok sem tudatták a temetés ő
A szervezetekben úgy látszik szétszaladt a hír, de ki értesítette Rátz Kálmánt? Az újsá-
gok ő kegyeletesek. "ill
Az újságok az ő második újratemetésekor is ugyanolyan ő kegyeletesek"
voltak, s ha nyilasok talán nem is, de a ő kultuszra ő más típusú ő
ő Radnóti hamvainak a Fiumei úti ő történt elhelyezésekor, 1946. augusztus
versmondó 31
TANULMÁNYOK
14-én ugyancsak megjelentek. A ő viszolygása azonban az újratemetést ő
minden ő jelenség dacára mégis csak részben indokolt, s ezt a vele történt
kegyeleti aktus talán ő ő példázza, mint az, amely József Attilával esett
meg. Az újratemetés ugyanis ő fordulat, amely egy kultusz intézményesülését
eredményezi. Az újratemetés révén minden nemes igyekezet a halott emlékének ápolá-
sára kilép a ű barátok, a lelkes hívek ű ő nyilvános ő
tést nyer, a szentesítés aktusában részesül, intézményi, tárgyi dimenziót kap. Az újra-
temetés a rehabilitálás olyan ű amely ünnepélyes körülmények között, széles
közönség ő asszisztenciája mellett zajlik le. Az ilyen módon felmagasztalt
teljesítmény értékének kétségbe vonása, a ő folyamat visszafordítása, ha
nem is lehetetlen, de nehéz vállalkozás.
A Radnóti-kultusz szertartásmestereit, köztük ő Tolnai Gábort, de Ortutay
Gyulát vagy Baróti ő is sok jogos kritika érte a múltban. Ez az elutasító, távolság-
tartó ű bármennyire ő is, nem vezethet azonban el a kultusz létjogosultságá-
nak kétségbe vonásához. A Radnóti-tisztelet természetes módon, majdnem szükségsze-
ű hajtott ki a második világháborút ő évek kulturális közegében. Majdnem
lehetetlennek ű hogy az újratemetésre ne került volna sor. Az esemény minden
bizonnyal akkor is megtörtént volna, ha a legszerencsésebb pillanatban, 1946 könyv-
napjára nem jelent volna meg a Révai kiadó gondozásában a ő posztumusz verses-
kötete, a Lábadozó szél. Nem tudok róla, hogy kiadástörténetét feldolgozták volna.
Annyi azonban e nélkül is bizonyos, hogya kötet törzsanyagát az a versösszeállítás
képezte, amelyet a ő 1944. március 20-án az Országos Széchényi Könyvtárban
letétbe helyezett, illetve amelynek egy példányát Gyarmati Fanni ő meg. Ehhez
csatolták a sajtó alá ő azoknak a verseknek a szöveg ét, amelyeket a ő a bori
táborból ő fogolytársaira bízott.
Sorsának tragikus alakulását tenni meg hírneve kialakulásának fonásává legföljebb
csak akkor lenne indokolt, ha a kötet megjelenése nem ő volna meg az újrateme-
tést. Bóka Lászlónak a Tajtékos ő írott kritikája ő bizonyíték az elismerés
irodalmon belüli megalapozottsága mellett. Bóka ugyanis a szerzö sorsa tragikus fordu-
latának ismerete nélkül, hazajöveteIében reménykedve állapította meg, hogy .most
vált, éppen ezekben a versekben vált igazán nemzeti ő A József Attilával
való párhuzam ezen a ponton is érvényes. Mindkét ő kultusza kezdeti stádiumában
ő vált a közönség számára a szövegkorpusz, amely lehetövé tette a tragi-
kus sors mögött ő aranyfedezetre ő hivatkozást. József Attila ű
versei halála után félévvel, 1938 könyvnapjára láttak napvilágot. A Tajtékos ég vers-
anyagából szinte pillanatok alatt kialakult az a repertoár, amely az olvasók és a krítika
által preferált, hivatkozott versek listáját tartalmazta: a Hetedik ecloga, a Levél a hit-
veshez, az ő menet, az A la recherche és társaik. A ő hívei nem csak egy
tragikus sorsú embert, egy mártírt, hanem ezeknek a verseknek a ő temették
újra. A meglepetést rendkívüli mértékben felfokozta az az öt vers, a Razglednicák,
amelyek a tömegsírból történt exhumálás alkalmával váltak ismertté.
Radnóti Miklós
Tajtékos ég
Tajtékos égen ring a hold,
csodálkozom, hogy élek.
Szorgos halál kutatja ezt a kort
s akikre rálel, mind olyan fehérek.
Körülnéz néha sfelsikolt az év,
körülnéz, aztán elalél.
Micsoda ő lapul mögöttem ujra
32 versmondó
TANULMÁNYOK
s micsoda fájdalomtól tompa tél!
Vérzett az ő és aforgó
ő vérzett II/il/den óra.
Nagy és ő számokat
írkált a szél a horn.
Megértem azt is, ezt is,
súlyosnak érzem a ő
neszekkel teljes, langyos csönd ölel,
mint születésem ő
Megállok itt afa tövében,
lombját zúgatja mérgesen.
Lenyúl egy ág. Nyakonragad?
nem vagyok gyáva, gyönge sem,
csak fáradt. Hallgatok. S az ág is
némán motoz hajamban és ijedten.
Feledni kellene, de én
soha még semmit semfeledte/n.
A holdra tajték zúdúl, az égen
sötétzöld sávot von a méreg.
Cigarettát sodrok magamnak,
lassan, gondosan. Elek.
1940. június 8.
A Radnóti egyéni pusztulásáról rekonstruált történet egy történelmi kataklizma kol-
lektív tapasztalatában gyökerezik. A háborút ő megmaradottak tömegei lesték a
híreket hozzátartozóikról, akik nem tértek haza a frontról, a hadifogoly-táborokból, a
haláltáborokból, abban reménykedve, hogy szeretteik a szerenesés ő közé kerül-
tek. Közben rémhírek terjedtek, amelyek a hazavárt áldozatok halálát jósolták. A ő
ő is jelent meg hír egy egri lapban, amely szerint "Radnóti Miklós fiatal népi költöt
fasiszta banditák Szegeden megölték". [4] Egy háborús ű tárgyalásán pedig az
egyik tanú azt vallotta, hogy az ő ő lemaradó Radnóti! a keretlegények
útközben puskatussal verték agyon.[S] Ezek a hírek ugyan nem bizonyultak igaznak, de
amikor az abdai tömegsírt 1946. június végén feltárták, s az egyik tetemet a nála talált
írott és tárgyi bizonyítékok alapján Radnóti Miklóssal azonosították, majd amikor ő
az özvegy és a barátok értesültek, világossá vált, hogy a ő sokadmagával mártírha-
lált halt.
Az újratemetés mindenkinek kijár, ő bebizonyosodott, hogy rosszul temették el,
akinek földi maradványai méltatlan elbánásban részesültek. A bármilyen okból hebe-
hurgya sietséggel tömegsírban elföldelt halottak utóbb többnyire átestek az újrateme-
téshez ő folyamat legmegrendítöbb eseményén, az exhumálás ű A sírok
feltárása és az agnoszkálás, a földi maradványok személyazonosságának megállapítása
normális esetben pontos jogi, adminisztratív szabályok szerint, szakemberek, a feladat-
hoz ő orvosok által végrehajtott eljárás. Bizonyos esetekben, például József Attila
hamvainak balatonszárszói feltárása alkalmával a feladat elvégzése nem jelentett ne-
hézséget. Ha több ismert halott hosszabb ideje nyugszik jeltelen sírban, mint Rajk
Lászlóval és társaival történt, már nehezebb a személyek kilétének felismerése. Isme-
retlen, az adott környezetben idegen személyek földi maradványainak vizsgálata során
versmondó 33
TANULMÁNYOK
versmondó 34
viszont nagymértékben fennáll a tévedés kockázata. Gerencsér Miklós könyvében egy-
részt a Radnóti és áldozattársai exhumálása körüli jogi szabálytalanságokat tette szóvá,
másrészt amellett érvelt, hogyaKatonapolitikai Osztály, az Ává ő mintegy önké-
nyesen vette kézbe a ő megyei tömegsírok feltárásának intézését.[6]
Tény, hogy Radnóti özvegye és a ő barátai már csak egy második exhumálásnak
lehettek részesei. Radnóti hamvait ugyanis a ő izraelita ő az abdai tömeg-
sír feltárása után, június 25-én eltemették, s a Budapestre szállítás érdekében újra ki
kellett hantolni. Az ű koporsóba tett maradványokat az ő befolyásos
közéleti emberré ő Ortutay Gyula határozott fellépésének ő augusz-
tus 12-én szemlélhették meg. Ekkor vették át az abdai sírban a ő ruházatában talált
személyi tárgyakat, dokumentumokat, köztük a Razglednicákat tartalmazó Bori noteszt.
Az újratemetés és a kétszeri exhumálás folytán mind a holttest azonosítása, mind sze-
mélyi tárgyai mibenléte és átörökítésük számos ellentmondást, kételyt támasztott. A
fiumei úti ő 1946. augusztus l-l-én, Sík Sándor által elvégzett katolikus teme-
tési szertartás tehát voltaképpen Radnóti második újratemetése volt.
Idáig a hamvak budapesti elhantolása lehetett volna egy család és egy ű baráti
kör magánügye. Az eseményt az a körülmény tette a Radnóti-kultusz kiindulópontjává,
hogya közvélemény a tragikus halált és a halotti búcsúztatást összekötötte a Tajtékos
ég. valamint a Bori notesz ő verseinek számbavételével. Ekkor következett be
az a jelenség, amellyel József Attila kultuszának születésekor találkoztunk: egybeesett a
gyász és a klasszikus
érték birtoklása fölött
érzett orom, a halotti
búcsúztatás és a felma-
gasztalás, ahogy ezt Be-
nedek Marcell a Tajtékos
ő írott méltatásában
megfogalmazta: "Ha
irodalmi tanulmányt ír az
ember, egyben nekroló-
got is ír". [7] Vagy ahogy
Trencsényi-Waldapfel
Imre az elfogódott kul-
tikus ő a szakmai
nyelvezetig ő elju-
tás parancsát megfo-
galmazta: "Ha hozzá, a
ő akarunk méltók
lenni, ki kell küzdenünk
magunkból az irodalom-
történetíró tárgyilagos
szavait".[8]
A kultikus beszédmód
ő ismérve, a
pszeudo-vallásos nyel-
vezet lépten-nyomon fel-
bukkant a Radnótiról
szóló írásokban. Számos
olyan formulával találko-
zunk újra, amelyekkel a
József Attiláról szóló
TANULMÁNYOK
szövegekben ismerkedtünk meg, de ennek a párhuzarnnak nem érdemes túlzottan nagy
ő tulajdonítani, hiszen a kultikus beszédmód általános jellemvonásával ál-
lunk szemben, amely viszonylag ű ő a zsidó-keresztény vallási hagyo-
mányból, a szentek ő vagy esetleg a görög-római mitológiából veszi példáit.
A kultuszpanelek közül természetesen azok mentek át használatba, amelyek a legjob-
ban illeszkedtek a ő sorstörténetéhez.
Az abdai tragédiát, mint ismeretes, hosszú, kínokkal teli gyalogmenet ő meg,
amelyet a pihenés, megállás helyei tagoltak szakaszokra, földrajzi nevek, amelyek a
verskéziratok alatt is szerepelnek. Így válhatott a méltatások, nekrológok uralkodó
toposzává a krisztusi keresztút alapfogalma: a stáció. E kultikus formulát érdemes an-
nak legkifejlettebb változatával, a ő az újratemetésekor a kommunista párt nevében
búcsúztató Nagypál István, azaz Schöpflin Gyula szavaival felidéznünk: "végig kellett
járnia az iszonyat kálváriáját, Borból Cservenkán, Mohácson, Szentkirályszabadj án át
az abdai ő Végig akarta jámi ezt az utat, az utolsó csöppet is kiinni a po-
hárból és tanúságot tenni róla. Ez az öt vers - öt stáció - a szenvedés és öntudat ő
kovácsolódott ű tökély. A négy »razglednica« - ő ... - félelmes,
magasztos fintor az élet köznapja felé; a keltezések: »a hegyek közt«, »Cservenka«,
»Mohács«, »Szentkirályszabadja« egy ország pusztulásának kiáltó ő S az egyes
versek: a hegyek közötti, ő kimondatlan búcsú igézete; a cservenkai: a gyilko-
lás tébolyára ő félelmetesen szép ellenpont; a mohácsi: az iszony, ahogyan azt ma-
gyar nyelven még ki nem fejezték; a szentkirályszabadjai: a beteljesülés".[9] A formula
még egy ő idézem annak illusztrálásaképpen, hogya szabadalom nem ma-
radt magyar kulturális körben. A Radnóti verseit románra fordító Eugen Jebeleanu a
Revista Literarába írott cikkében élt vele, a Razglednicákról szólva: "Az egyik zsebé-
ben megtalálták utolsó öt vers ét. Öt állomása ez az ellenálló nagy ő harcos és már-
tír kálváriájának."[l O] Radnóti utolsó útjának a passióra történt mintázása magyarázza,
hogy a versek világát és a versen kívüli realitást az utolsó versekben olyan szoros egy-
ségben látták a kortársak, köztük Szegi Pál: "A versnek, úgy érezzük, már szerves ré-
szévé lett az aláírt dátum és helymegjelölés is. Beleszól, belezenél, belekiált ez a ő
szürke adat. »Nagyvárad Csapatkórház. 1942. aug. 25.«, majd »1944. aug.-szept.
Bor.«, s végül, a még ki nem adott versek alján, kis dunántúli faluk nevei".[ll]
A kultikus nyelvhasználat másik állandó eleme a ő tulajdonított prófétai ő
relátás volt, akár a történelem menetére, akár személyes sorsának alakulására vonatko-
zott. Lengyel Balázs szerint "egy évtizeddel ő látta sorsát. Hihetetlenül pontosan
érzékelte a 30-as évek ő kezdve állandósuló fenyegetettséget."[12] Tolnai Gábor
ő ő hasonlítja halott barátjáét: "Egyik utolsó találkozásunkkor ő
tetted elém... A ő ezt ű d hozzá: - Én biztosan nem maradok meg ...
- Verseid és idegeid tökéletesen tudták, amit mi még ma sem tudunk és nem akarunk
valóságnak tartani".[13] Sík Sándor hasonló módon ő hivatkozott: .Jvlintha -
akárcsak ő - az ő finom idegzete, érzékeny lelke is ő megérezte volna a ször-
ű befejezést, melynek kérlelhetetlensége árnyékba borította az egész rövid és munkás
élet horizontját".[14] Érdekes, hogya segesvári tömegsír képzetével nem találkozunk a
Radnótiról szóló írásokban. A prófétai tisztánlátás formulájának használatában leg-
messzebb Cs. Szabó László ment, egyúttal fikció és valóság relációját minden eddiginél
szorosabbra fonva: "Minden úgy történt, ahogy verseiben jósolta. Az élet ű pon-
tossággal kitöltötte a versek képzeletbeli keretét valódi hegyekkel s azokban valódi
kötörökkel, valódi drótsövénnyel s a körül valódi gyilkosokkal". [l 5]
A kultuszpanelek számbavételét az ő korlátok miatt félbeszakítom, mert fon-
tosnak tartom kiemelni a kultikus magatartás három lényegi elemét, amelyekkel a Jó-
zsef Attila-kultusz születésekor már találkoztunk. Az egyik a koporsóban nyugvó halot-
tai szembeni kollektív, irracionális lelkifurdalás, amely annál motiválatlanabb, mivel a
ő kínzóinak és gyilkosainak ű és tágabb köre elég pontosan ő
versmondó 35
TANULMÁNYOK
volt. Igaz, éppen a barátok egyikének-másikának lelkiismeretét nyomhatta az önvád,
hogy talán többet segíthettek volna barátj ukon. Ilyen nyugtalanság ő ki Tolnai
Gábor mondataiból: .Verejtékezve bámulok magam elé, mardos a fájdalom, hogy
élniakarásomból nem tudtam átplántálni valamennyit tebeléd". [16] Bóka László inkább
mentséget keresett: "felajánlottam az alakulatomat, ahol sok mindenkit el tudtunk rejte-
ni".[17] Trencsényi Waldapfel Imre ű már inkább motiválatlannak ű "ki
az, akinek a gyászába ne vegyülne mardosó ű ha másért nem, hát azért, hogy ez
alatt az ő alatt úgy élt és úgy járt-kelt a világban, nuntha valahol a messzeségben még
Radnóti Miklós is az ő közösségéhez tartoznék?"[ 18] Ugyanennek az érzésnek
adott hangot Nagypál István: "az élvemaradott fájó szégyenkezéssel néz szembe a holt
baráttal, mintha ű terhelné, arniért megmaradt az ő közt; mintha ő lenne a szöke-
vény az elpusztult barátok köréböl".[19] Benedek Marcell A walesi hárdokat idézte,
akárcsak Lengyel Balázs: ,,»Sírva tallóz, aki él«. Sírva és szégyenkezve, amiért életben
maradt".[20] Kenyeres Imre is csatlakozott a ű ő "Nagyon rosszak
voltunk, arniért engedtük, hogy mások is gonoszok legyenek hozzá" .[21]
Az irracionális ű ellenpárja, a ő nagyon is reális megbélyegzése, fon-
tos szerepet játszott a korai Radnóti-recepcióban. József Attila öngyilkosságáért köz-
vetlenül senki sem volt ő ő ezért az ő esetében inkább ű ő
beszélhetünk. Radnóti kultuszának egyik felhajtó ereje az a ű volt, amellyel az
egykori áldozatok gyilkosaik, kínzóik ellen fordultak, amellyel megbélyegezték azokat
a kortársakat, akiket közvetlenül vagy közvetve ő tartottak a közelmúlt ször-
ű Ennek az indulatnak szinte korlátlan közvélemény-formáló ereje volt,
mivel az embertelenség megnyilvánulásai mindenki ő nyilvánvaló, letagadhatatlan
tények voltak. A vádak sokkal nagyobb súllyal esnek a latba, ha a ő ű
valamilyen nemzeti érték ő szemben követték el. Aligha volt erre a sze-
repre alkalmasabb személy Radnótinál. Ha átlapozzuk a Cserépfalvi Kiadó által megje-
lentetett Mártir írók antológiáját, az itt ő alkotó ű közül alighanem ő
tekinthetjük a legjelentékenyebbnek. A ő számos emberi és ű tulajdonsága
rendkívüli módon alkalmassá tette arra, hogy ő idézzék példa gyanánt akkor, amikor a
ő barbár magatartása miatt a magyar kultúrát ért veszteségekre kellett
hivatkozni. Ezt az általánosan ő szellemiséget a korai recepcióban legélesebben
Zelk Zoltán képviselte.[22]
De még Zelk számon ő hangú írásainál is többet mond a kultusz indulati töltésé-
ő az a bírósági tudósítás, amely a Tálos András ő tárgyalásán kitört
botrányról számolt be. Tálos egyíke volt a keret legkegyetlenebb, legembertelenebb
tagjainak, aki Radnóti megkínzásában is vétkes volt. Tárgyalásán nagy tömeg jelent
meg, nyilván volt áldozatai és azok hozzátartozói, s a tárgyalásra ő foglyot
véresre verték. A Tálassal együtt ő másik foglyot is bántalmazták, hiába han-
goztatta a szerencsétlen, hogy neki ehhez az ügyhöz nincs köze. ő a ő és a
segítségére ő ő is elagyabugyálta a tömeg, akik az ő bízott foglyok
védelmére keltek. [23] Radnóti kultusza ebben az ő bontakozott ki.
Végül szót kell ejteni a kultikus gyakorlat egyik érzékeny ő a kisajátítás-
róI. Tapasztalataim szerint, aki nem ellenséges vagy nem ő egy alkotó iránt, az
jól teszi, ha tudatosítja magában a kisajátításra való hajlamot. Nincs elsajátítás kisajátí-
tás nélkül. Amennyiben e hajlam nem túlzottan ő egyoldalú, ő ő
amennyiben a kisajátító nem veszíti el párbeszédképességét, vagy amennyiben kisajátí-
tó gyakorlata ő ű viselkedése elfér a normalitás határai között. József
Attila esetében éppúgy, mint Radnótinál, számos ponton megtörtént a normalitás hatá-
rainak átlépése. E normasértés ű és megbocsátható formája a részrehajlás,
amely például a Népszava temetési tudósításában ő tetten: "E versei közül a leg-
szebbek a Népszavában jelentek meg - hozzánk tartozott".[24] A cinikus, manipulatív
36 versmondó
TANULMÁNYOK
ű ártalmas változatra Bóka László egy olyan írása nyújt példát, amely nem
véletlenül nem került be a ő írásait tartalmazó ű "Hát ki lenne
olyan itthon ma, mint ő »Angyalföld és a Lágymányos proletárjainak ő ahogy
büszkén nevezte önmagát! Ki lenne ma nála hangosabb ű ő a kornak? Minden
szenvedésnél borzasztóbb ez a gondolat, hogy nem él és nem harcol velünk. Mert az ő
mértéket és arányt és latin rendet ő szeme ű találná a tervek szép
teljességében és az ő megtéveszthetetlen becsületessége és puritán igazmondása ítélet
lenne és útmutatás ... Milyen borzalom az, hogy ma nem szólhat, amikor minden ő
szólhat s amikor már nem átkot kell mondani, hanem az élet örömét is lehet dalolni,
ami úgy illenék éppen ő
A korai Radnóti-recepció mindazonáltal még nem veszítette el rugalmasságát, ki-
egyensúlyozottságát. A ő marxista elveit Lengyel Balázs sem tagadta, Sík Sándor is
tanúsította, hogy "olyan világnézet híve volt, amelynek abban az ő börtön és
megvetés volt az osztályrésze".[26] Ugyanakkor Zolnai Béla, a ő kisajátítás
jegyében akadálytalanul figyelmeztethette az olvasót, idézve a ő levelét, Radnóti
katolikus hitére: ,,»Mintegy tizenöt esztendeje határoztam el magamban, hogy har-
mincnegyedik évem betöltése ő megkeresztelkedem. Krisztus harminchárom esz-
ő múlt s még nem volt harmincnégy, amikor megfeszítették - ezért gondoltam
így... tizennyolc éves koromtól katolikusnak érzem és vallom magam. Spekulációnak
vagy menekülésnek valóban nem ő ma már a megkeresztelkedés, hiszen semmi
morális ő nincs ... Erdélyben raboskodtam... Lapátoltam szenet és cipeltem a
cukorzsákokat, azóta egy angyalföldi faárugyárban lövedék ládákat csinálok napi tíz
órán át«. 1943. május 2-án Sík Sándor keresztelte. Még másfél évet élt". [27] Sem Sza-
lay Sándor, a szociáldemokrata párt, sem Nagypál István, a kommunista párt szónoka
nem tartotta összeférhetetlennek, hogy a katolikus temetési szertartás után búcsúztassa
el a ő Utóbbi még egyformán vallotta Radnótit József Attila és Babits Mihály
legjobb tanítványának. A nekrológokban és a Tajtékos ő írott méltatásokban még
nagy hangsúlyt kaphatott a ő ő játékos, groteszk korszaka, az avantgárd,
az expresszionizmus, a szürrealizmus befolyása alkotói gyakorlatára, Apollinaire-
élménye.
Bóka László kisajátító gesztusa is jelezte, hogy az újratemetés idején már felrémlet-
tek azok a narratívák, amelyek a Radnóti-recepció ő irányaiként kínálkoztak, s ame-
ő Kappanyos András egy közelmúltban elmondott ő beszélt, de ural-
kodó szerephez sem a minden konfliktust véglegesen megoldó szocialista perspektíva,
sem a holokauszt képlete nem juthatott.[28] A korai recepció Auschwitz ő fogalmi
keretben, humanizmus és barbárság oppozíciójában, tehát egy olyan koordinátarend-
szerben bontakozott ki, amelynek keretében a ő háború ő és alatti ő gyakor-
lata is alakult. Az újratemetett Radnóti a barbárságnak áldozatul esett humanizmus
ő jelent meg a korabeli magyar közvélemény ő Kultusza egészsége-
sen, torzításmentesen indult, s hogy nem így folytatódott, abban az egész háború utáni
történelem tragikusan elhibázott irányvétele a ludas.
ill Radnóti Miklós. Jegyzet a hátrahagyott versekhez ln: Galamb Ödön: Makoi évek. Cserépfalvi, Bp.
1941. 107-
113. - Újraközölve. Kortársak Józse! Attilárol, II [Szerk. Bokor László, s. a. r. Tverdota György],
Akadémiai,
Bp. 1987. 1440.
ru Radnóti Miklós: Nap/ó. ő Bp. 1989.207-208.
m Bóka László: Tajtékos ég, Magyarok, 1946. augusztus 11.8. sz. 472-473. - Újraközölve: B. L.:
Arcképvázlatok és tanulmányok, Akadémiai, Bp. 1%2. 437.
Hl Igazság(Eger), 1945. április 12.3.
m Radnóti Miklos ha/áláról val/ottak cl Népbiroságon, Szabad Szó, 1947. február 9. 2.
versmondó 37
TANULMÁNYOK
IQl Gerencsér Miklós: Abdai talányok. A Radnóti-mitosz cáfolata, Antológia kiadó, Lakitelek, 1998.,
275.
UJ Benedek Marcell: Tajtékos ég, Radnóti Miklás versei, Utunk, 1946. október 26. 8.
ill Trencsényi-Waldapfel Imre: Radnóti Miklos. In: T.-W. 1.: Humanizmus és nemzeti irodalom,
Akadémiai, Bp.
1966. 394-397.
ru Nagypál István: Radnóti Miklos, Fórum, 1946. szeptember, l. sz. 7.
JlQl (K. J.): [Kiss ő Radnóti Miklos emléke a román sajtóban, Utunk, 1947. október ll. I.
WJ Szegi Pál: Radnóti Miklás, Válasz, 1946. 1. sz. 90-91.
u1l Lengyel Balázs. Radnóti Miklos, in: L. B.: A mai magyar líra, Officina, Bp. \ 948. 94.
UJl Tolnai Gábor: Levél Radnóti Mikloshoz, Független Magyarország, 1946. augusztus 12.2.
Lill Sík Sándor. Radnóti Miklos, ű 1947. június, 4. sz. 4.
Lli1 Cs. Szabó László: Meredek út. Radnóti Miklós emléke, in: Cs. Sz. L.: Két part, Révai, Bp. 1946.
293-294.
UQl Tolnai Gábor: Levél Radnóti Mikloshoz, Független Magyarország, 1946. augusztus 12. 2.
M Bóka László: Radnóti Miklos, in: B. L.: Arcképvázlatok és tanulmányok, Akadémiai, Bp. 1962.
150.
um Trencsényi-Waldapfel Imre: Radnóti Miklos. ln: T.-W. 1.: Humanizmus és nemzeti irodalom,
Akadémiai, Bp.
1966. 394-397.
ll2l Nagypál István: Radnóti Miklos, Fórum, 1946. szepternber, l. sz. 7,
Lfill Lengyel Balázs. Radnóti Miklos, in: L. B.: A mai magyar líra, Officina, Bp. 1948. 94.
illl Kenyeres Imre: Radnóti Miklás, Diárium, 1946. október-december, 89.
ml Zelk Zoltán: ő a tomegsirban, Szabadság, 1946. augusztus 13. 4.; Zelk Zoltán: Radnóti
Miklos temetése,
Szabadság, 1946. augusztus 17. 4.
[lJl Véresre verte a felizgatott tömeg a törvényszéken Radnóti Miklos ő gyilkosát. Megverték a
foghazon. a
ő is, a tárgyalást nem lehetett megtartani. Kossuth Népe, 1947. február 10.3.
J1:!.l Eltemették Radnóti Miklost, a ő Népszava, 1946. augusztus 15.7.
u2l Bóka László. Radnóti Miklos emléke. Haladás, 1949. május 12.3.
[ZQl Lengyel Balázs. Radnóti Miklos, in: L. B.: A mai magyar líra, Officina, Bp. 1948. 95.; Sík Sán-
dor. Radnóti
Miklos, ű 1947.június, 4. sz. 4.
a1l Zolnai Béla: Vesztett tanítványok nyomában, Radnóti Miklos, Gedeon Jolán, Halász Emma,
Haladás, 1947.
május 22. 15.
00 Kappanyos András: Így gondozd Radnótidat - ő megjelenés ő
38 versmondó
TANULMÁNYOK
N. Horváth Béla
Neoklasszicista törekvések József Attila és
Radnóti költészetében
I.
József Attila és Radnóti költészete, sorsa több ponton is találkozik. Hogy az ő
pályatárs hogyan értékelte a Járkálj csak halálraítélt kötettel országos ismertséget
ő Radnótit, arról nincs adatunk. Arról azonban van, hogy Radnóti hogyan látta
József Attilát s költészetét. Egyetlen nagyobb ő szöveg tanúskodik ő a
Jegyzet a hátrahagyott versekhez, Galamb Ödön Makói évek címü kötetének függelé-
ke, Naplójegyzete tanúsága szerint nem volt kedvére való a Cserépfalvitól kapott fel-
adat, hogy írjon ő "S most mit írjak! A ő kirostálta könyvei megjelenése
ő ezeket a verseket s most kiadjuk. .. érzem Attila rosszalló tekintetét..."(l) Ez az
aggálya visszatér a Jegyzet a hátrahagyott versekhez szövegében is, ő fordula-
tok mentegetik mind a kirostált verseket, amelyek nem kerültek be a kötetekbe, mind a
fiatal ő próbálkozásait. Radnóti József Attila poétikai rangját és irodalmi helyét
ő méri, mellé helyezi. A szöveg ezen ő része láthatóan megszabadul a
feladat ő s áttünik a lelki rokonság. Abban is, ahogya József Attila és ő
fi közötti hasonlóságot láttatja. ő "természetes halálát" a segesvári csatatéren így
kommentálja: "Nem bírta volna elviselni azt, ami utána következett. Attila sem." Az
ű sorsát, a ő halálát pedig így láttatja: "A versek mindig külön hangsúlyt kap-
nak a halállal. A ű amit a ő haláláig alkot, halálával hírtelen egész lesz s a kom-
pozíció, melyet életében szinte testével takar, a test sírbahulltával láthatóvá lesz, az
ű fényleni és ő kezd."(2)
Járkálj csak, halálraítélt!
Járkálj csak, halálraítélt!
bokrokba szél és macska bútt,
a sötét fák sora ő
ő a ő
fehér és púpos lett az út,
Zsugorodj ő levél hát!
zsugorodj, ő világ!
az ő hideg sziszeg le
és rozsdás, merev füvekre
ejtik árnyuk a vadlibák.
Ó, ő tisztán élj te most,
mint a széljárta havasok
lakói és oly ű telen,
mint jámbor. régi képeken
pöttömnyi gyermek Jézusok.
S oly keményen is, mint a sok
ő ő nagy farkasok.
A Naplóban, amelyet Radnóti utolsó bevonulásáig vezetett, több bejegyzés kom-
mentálja a halál utáni létet, az ű recepcióját. Az 1940. december végi bejegyzésé-
ben megjelenik a halálban ő költészet gondolata, csaknem szó szerint, mint a
makói versekhez írott szövegben. Eszerint egy másfél évvel korábban munkásoknak
tartott ő fogalmazódott meg ő a gondolat, amint a ő - József Attila
párhuzam is, az ő Itt azonban még megtoldja egy mondattal: "Azt
csodálnám, ha élni tudott volna, s ezt csodálom néhányunknál is, akik még élünk.t'(a)
Az ő hírt adó szövegrészletben is ő a létnek az abszurditása, az érte-
versmondó 39
TANULMÁNYOK
lem, a tisztesség veszélyeztetettsége, ami Radnótinál ű párosul a halál
gondolatával: "Talán ötszáz ember van a ő ... Gáspár Zoltán beszél, a Vándor
kórus énekel s Rátz Kálmán is itt van a nyilasaival... Az újságok ő kegyelete-
sek."(4) S amikor Erdélyi József - aki a Japánban a kivégzendö magyar írók halállistá-
ját állította össze -,l943-ban egy nyilas lapban ő írta le József Atti-
lát, s a ő félzsidó származásáról értekezett, Radnóti ezt ű a hírhez: "Hát itt tar-
tunk már? Proust nagyobb író lenne, ha nem lenne félzsidó? Vagy ű kevésbé fran-
cia így? ... Jelszó: ő harsogják, s íme a tanulság.t'(s)
József Attila életében is csak a fiatalabb ő kapcsolatkeresését ismerjük. 1936.
október 26-i dátumú az a levél, amely a ő József Attilának íródik, s amiben két
versét küldi Radnóti a Szép Szónak. Noha a lap a Himnusz a Nílushoz ű verset csak
1937-ben közli, s nincs adatunk József Attila reagálásáról, a levél egyik mondata min-
denképp túlmegy a ő - versével házaló ő szokásos kapcsolatán: "Kérlek,
hogy azonnal olvasd el s küldj választ Ferivel ő mert ha nem használható,
vagy a ő számban nem találod helyét, akkor máshol helyezem el."(6) A határo-
zott hang s a szelíd fenyegetés, amit még az aláhúzás is kiemel, arra enged következtet-
ni, hogya levél s a kérés megalapozott volt. Ferencz ő ő Radnóti-monográfiájában
így láttatja a két ő kapcsolatát. "Radnóti még József Attila életében felismerte köl-
tészetének nagyságát. Szívélyes, baráti kapcsolat volt köztük, József Attila élete utolsó
éveiben többször járt Radnótiék Pozsonyi úti lakásában, de ű nem ala-
kult ki köztük".(7) József Attila írásaiban nem találjuk nyomát a személyes kapcsolat-
nak, bár kétségkívül számos alkalommal együtt találjuk nevüket. A Vajda János Társa-
ság, majd a Korunk antológiákban, egy szám erejéig a Gondolatban, a Zeneakadémia
1937. újévi estjén s a Szép Szóban. Az I. számban az alapítók után Radnóti következik
a Decemberi reggel ű verssel.
József Attila és Radnóti ő pályája, sorsa között kétségkívül több hasonlóság
van. Radnóti is Szegeden kezdi pályáját, s a történet több ő is közös. Így Sík
Sándor, akinél Radnóti doktorál, s akinél József Attila is tervezte doktori értekezését.
Sík Sándor szemináriuma nagy hatással volt Radnóti pályájára, s kettejük kapcsolata is
több volt tanár-diák kapcsolatnál, l 943-ban ő keresztelte meg. Radnóti is találkozik az
egyetem József Attila révén elhíresült professzorával, Horger Antallal, a nyelvészpro-
fesszor a Lábadozó szél kötet ellen is kivont szablyával óvta a hazát. Zolnai Béla pro-
fesszor, akivel József Attilának ugyancsak konfliktusa volt, Radnótit támogatta, s ami-
kor a ő megkeresztelkedett, ő kért e fel keresztapának.(8) (A ceremónián Zolnait
Ortutay Gyula helyettesítette.) A ő indulásban is némiképp hasonló sorsot jelez,
hogy szinte egyszerre zajlik az Újmódi pásztorok éneke és a Döntsd a ő ne sirán-
kozz kötetelkobzási pere.
Radnóti pályájának kezdetén az avantgárd hanghoz ő szociális tartalom társul. A
József Attila által szerkesztett Valóság ű lapban, amiben a híres-hírhedt Egyéniség
és valóság is megjelent, szerepelt Radnóti Emlékezz, Hiroschi ű versével, mindjárt
József Attila és Lukács György (Laurent György álnéven megjelent) tanulmánya után.
Utóbb a Férfinaplóban megjelent vers agitatív hangütése, szemantikája okán okkal
rokonítható József Attila agitatív, proletkultos verseivel és a korai József Attila ava nt-
gárdos ű alkotásaival, frazeológiájával. A Bálint Györgynek ajánlott, s a
tátrai kirándulás intim képeivel induló 1932. július 7-ben olvashatjuk ezt a Döntsd a
ő kötet verseire hajazó mondatot, gesztust, maniert: "Proletár öröm ez, proletárok!
Kiáltsatok mindannyiunknak ő ő hosszúlábú asszonyt!" Radnóti is kapcsolatban
állt a kommunista mozgalommal de annak eszmeisége nem érintette meg olyan mélyen,
mint József Attilát. Inkább az avantgárd szociális lázadását jeleníti meg a ő gesztu-
sokban, a ő nyelv hangszerelésében, amelynek ű megfogalmazását
40 versmondó
TANULMÁNYOK
adja a huszonharmadik születésnapjára írott 1932. május 5.: .Jvlost kürt szava számon a
szó/és elvtársaimnak hangos indulása!"
A ő Radnóti is szembetalálja magát Babitscsal. Babits a ő könyvre
rovatában Új népiesség címmel birálja ő Kálmán Falusi pillanat és Radnóti Lába-
dozó szél kötetét. Elhibázottnak vélhetjük - s nemcsak az utókor tudatával - az össze-
vetést, az egy lapon említést. ő Babits ő Lisznyaihoz hasonlítja: "A
Lisznyaiak és Vas Gerebenek nem haltak ki, ő soha úgy el nem burjánzottak, mint
ma." Radnótiról igy ír Babits: "Ebben a költészetben a Kraftausdruckok pótolják az
ő a pongyolaság a spontánságot, paraszti születés a hivatottságot, s a fenegyerekség
a tehetséget.t'(o) Valószinüleg Radnóti Szél se fúj itt már versének szerencsétlen szóvá-
lasztása emlékeztette Babitsot Lisznyaira, másrészt Radnótit paraszti származéknak
vélte, nyilván nem ismerve korábbi pályáját, származását. Babitsot okkal ingerelte
ő Kálmán ez ő tájt ő csillaga, hisz az Új nemzedékben, az Új ő
anthológiája ő irott méltató szavakból is fenntartás ő "A fiatal köl-
ő nagy részben maguk is a nép, a »százados szelíd szegénység« gyermekei, vissza-
szállnak a szegénység ű érzéseihez, nyelvéhez, gondolkodásmódjához, s száza-
dos emlékeihez, mitológiájához, fantáziakincséhez is."( ID) V ő ez a poétika, ez a
kultúra és az a ő amelyben "az ifjú ő népe reprezentánsának érzi magát, s
a hivatottság teljes pátoszával szólal meg" sem állhatott igazán közel hozzá. Még akkor
sem, ha a "forradalmi hangra" Illyés Három ő idéz, s a Radnótit elmarasztaló
írásban az illyési népiség az etalon. Némiképp hasonló a történet, mint ahogy Németh
László is népisége miatt marasztaIta el .Landbursch Attilát". Radnóti nem írta meg a
Tárgyí kritikai tanulmányát, csak gúnyverseket írt Babitsról az "agg koszorúsról"( II). S
majd ő is megírta az ő verset. Jóllehet 1934-ben az Új magyar líra ű írásá-
ban Babits a "Nyugat harmadik nemzedéke" terminust bevezetve még Radnóti nevét
kihagyta, de kapcsolatuk ő s az ifjú ő a Nyugat törzsasztalához tartozik
nem sokkal ő Majd a Babits halálára írott a Csak csont és ő és fájdalom ű
versnek ugyanúgy diskurzus a formája és tartalma is, mint a [Magad ő A
"magad ő szikár alak jelenik meg nyolc év múlva ebben a versben, akit mege-
vett a rák, s akinek alakjával a ő a ő a ű ő folytat diskurzust az
utód. József Attila ennek a nagy diskurzusnak egy személyes történeti keretét adja.
II.
Radnóti klasszicizmusát nyilvánvaló ű az eclogákhoz, egy, a klasz-
szikus kultúrára ő beszédmódhoz, ű kapcsolja az irodalmi tudat.
Annyiban kétségtelen ez az összevetés, hogy Vergilius világa, a bukolikus költészet az
antikvitást, annak római korszakát, kultúráját idézi. A magyar irodalomtörténetben a
neoklasszicitás Kazinczyék kora. "... a neoklasszicizmus a felvilágosodás eszmei-
filozófiai rendszerének és a korszak klasszikus ű és irodalmi megnyilvánulási
formáinak önálló egységet alkotó utolsó fázisa."(12) Kazinczyék honosították meg azt a
Vergilius nevéhez kapcsolható világot, amely Árkádiát jelentette. A neoklasszicitás
nosztalgikusan tekintett az ű aranykorra, amit az antikvitás számára képviselt. "Az
Árkádia azzá vált, aminek a római ő gondolta: a lélek állapota, a jelen sötét hori-
zontjával szembe állított aurea actas.t'(in Ily módon ebben a nosztalgikus antikvitáskul-
tuszban a szépség, az értelem, a ű a harmónia világa, a vergiliusi Árkádia, tulajdon-
képp egy metafora, amely ű opponálja a valós világot, annak kaotikussá-
gával, kulturálatlanságával, ő
versmondó 41
TANULMÁNYOK
Radnóti vonzódását a neoklasszicizmus világához az a ő ű ő gesztus is
jelzi, hogy szobájának a falán Arany és az öreg Kazinczy képe lógott. A portrék egyút-
tal magyarságtudatát is hordozzák, amint az a Komlós Aladárnak címzett ő is
ű amelynek legfontosabb kérdése az, hogy nem tartja magát zsidó ő
hanem magyar ő (Persze a neoklasszicizmus is ő nemzettudattal párosult
utóbb, amint az a magyar ű kultúra, irodalom megteremtésében játszott szerepé-
ő is ű Az 1937-es írás közben Kazinczy ő tiszteleg. A "jót s jól" a 30-s
évek ő az Újhold ő egyre határozottabb poétikai eszmény. Talán nem
választható el ő a folyamattól, hogy az írásra, az alkotásra vonatkozó önreflexív
címekben egyre gyakoribbak a ű elégia, óda, himnusz. A harc s a
fegyverek világának oppozíciója a béke, az alkotás: "Igaz, jó szerteütni néha, de béké-
ben / élni is szép lenne már s írni példaképpen." Radnóti másik eszménye az öregkori
Arany. Arany-kötetet vitt magával a munkaszolgálatra is, amíg el nem kobozták ő
Berzsenyihez is sajátos kapcsolat ű A Csodálkozol barátném nyilvánvaló allúzió, a
Levéltöredék barátnémhoz fikcióját idézi. Ugyanakkor a "Vajúdik fönn a hegység, a
hágók omlanak, / és itt e völgyben is repednek már a falak" világomlást ő képeiben
a Magyarokhoz ódai víziója is ő Az azonos versmérték, az alexandrinus ezen
fajtája és néhány motívum az ő menettel is rokonítja, mintegy annak ő
ként. S talán nem is ő
sorban az "ó bárha azt
hihetném" hasonlósága
okán, hanem a kétség és
remény vibráló oppozí-
ciója révén, ami az E-
ő menetben oly
plasztikus képekben és
emlékképekben állította
szembe az élet, boldogság
- halál, pusztulás vízióját.
Radnóti 1936-ban egy
tanulmányban, Berzsenyi
halálának 100. Évforduló-
ján, arra a ő ő
emlékezik, akinek versei-
ben a horaci bölcsesség és
a menekülés, a visszahú-
zódás ösztönös félelme
alkot egységet. Idéz a
Kazinczyhoz írott egyik
ő "Siessünk Bará-
tom, a ő or-
szágába! nincs ott sem
dér, sem zápor, ott nun-
denkor megtaláljuk mind-
azt, amí valóba lelkeinket
feszíté, ott a Dargó Iomjai
fedeznek, ott Te az enyim
vagy."( 14)
Radnóti neoklasszi-
cizmusának meghatározó vonása a ő vonzódás az antik formákhoz, az antik és
antikizáló versbeszédhez. "A forma ihlete lélegzetet teremt, a klasszikus magyar vers
42 versmondó
TANULMÁNYOK
lélegzetét, az antik vers idom hagyományát lírai költészetünkben. De »kényes egyen-
súly« ez, lezárni a romantika végtelenét és klasszikus formába tömi a folyton ő
világ ő állomásait."(15) - írja ő némiképp saját poétikai fordulatára
is utalva. Ebben a ő gesztusban Szegedy-Maszák Mihály a "nyelv fölmagasztosí-
tásának szándékát látja.t'(re) A ő beszéd, az írás, az antikvitás nem a megszólalás
gesztusa Radnótinál, hanem, mint a már idézett irás közben mondja, kapcsolatot te-
remtve a régi mesterrel, Kazinczyval, a feladat ez: "írni példaképpen". Az írás ugyanis
nem ű az emberi kultúra legnagyobb tette és eredménye, hanem annak emb-
lémája is. S az antikvitást ő az ókori kultúrát ő hexameter ezért szólal-
hatott meg önreflexív idézetként is, mint az emberiség és emberiesség jelképe is a He-
tedik ec/ágában: "Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is". Itt már maga
a fogalom, a hexameter válik szimbólumává az írásnak, a kultúrának. A Második eclo-
ga még az írás hatalmát és ő hangsúlyozza: "Írok, mit is tehetnék. S egy vers
milyen veszélyes, / ha tudnád, egy sor is mily kényes és szeszélyes, mert bátorság ez
. "
IS....
Radnóti megsokszorozza az írás jelképiségét azáltal, hogy nemcsak felhasznál egy
antik versformát, hanem alludiál is egyalkotásmódra és alkotásra és természetesen egy
értékeszményre. Ennek a "Nachdichtungen" alkotásmódnak sajátos ő
ő az áthallásokban gazdag világ, sajátos korrespendenciákat képezve. Szerb
Antal az imitáció elveként írja le a klasszicisztikus ű lényegét, mondván, hogy
a klasszicisztikus ű a mintát ű ő és ő utánozza. Erre az alkotás-
módra több példa is ő a Meredek út ő kezdve. A Nyugtalan árán
aszklepiadészi strófáiban a berzsenyis áthallásokban a ű csonkaságának, a költemény
töredékességének fájdalma és az élet torzó volta együtt írják le a kort. A címben jelzett
nyugtalanság valóban ott van a formális és aformális kérdésekben, a beszéd, az írás
törtségének hangsúlyozásában. A klasszikus, kiegyensúlyozott formával sajátos ellenté-
tet képeznek a változó kontrasztok, a magasság-mélység, árnyék-napfény korai roman-
ticizmusa. A nyugtalanság-kiegyensúlyozottság, a kor zaklatott rohanása, ő - az
alkotás ő ő nyugalma olyan tipikus alkotói szemléletet és antitetikus ő
szerkezetet is jelentenek, amelyet több ő idézhetnénk. Az ő ec/oga pásztorának
kérdésére, hogy "Hát te hogy élsz", a ő az ágyúdörej, ő romok világában
így jelképezi önmagát: "Írok azért, s úgy élek e kerge világ közepén, mint / ott az a
tölgy..." S majd ez, az örök állandóság képe, hite tér vissza a Levél a hitveshez és az
ő Razglednica képiségében: "Te állandó vagy bennem e mozgó ű / tuda-
tom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan."
A rájátszásnak, az allúziónak, a Nachdichtungen alkotási módnak legismertebb és
legszebb példája az ő menet. Többszörös rájátszás ő ebben a formai
bravúrra is ő alkotásban. Közismert, hogy Walter van der Vogelweide O weh war
sint verschwunden ű versének fordítása, tipográfiai tördelése ő az
ő menet szerkezetében, logikai struktúrájában. Az alexandrinusnak ez a Radnó-
ti által kedvelt formája több verséhez is alapul szolgál. (Csodálkozol barátném, Nem
tudhatom, Sem emlék, sem varázslat). S mint az ő rámutatnak, az ő
ő jambikus ütemek és a verssorok közti fehér foltok valóban visszaadják a
mozgás szaggatottságát, eröltetettségét. Radnóti a ű átveszi a világ
ő antitetikusságát is. Vogelweide versének múlt-jelen oppozíciója, álom
és valóság kontrasztja, a világ szétszakítottsága az ő menet szimmetrikus szer-
kezetében, és a látszat-valóság, hit-reménytelenség, életvágy-haláltudat kompozícióte-
ő végletes ellentéteiben tér vissza.
Ahogy Radnóti említett verseiben a beszéd tisztasága, az antik versidom egy ő
rendre ő világot szimbolizál, úgy idézhetnénk egy József Attila-sort a ő világ
megteremtésének igényére: "Még jó hogy vannak jambusok". Persze mindjárt le kell
szögezni, hogy ugyan József Attila kései költészetében is találunk antik formákat, he-
versmondó 43
TANULMÁNYOK
xametereket és a Drága barátaim ű vers klasszikus sírvers, hexameteres formá-
ban, a József Attila-i klasszícitás más ű Amíg Radnóti veseíben egy ű
ségeszményhez társuló versforma az értelem, a kultúra mindenhatóságát állítja szembe
az azt tagadó, semmibe ő társadalmi gyakorlattal, a József Attila-i letisztult vers-
formákat lélektani igény teremti. Ez az igény nem választható el azoktól a folyamatok-
tól, amelyeket a ő pszichoanalízise és betegségének manifesztációja jelent. Persze
azzal együtt, hogy József Attila költészete is rezonál az avantgárd halálára, hogy az az
avantgardisztikus versbeszéd és szerkezet, amelyet - Emil Verhaaren hatására is - a
nagy valóságtablók számára kialakított 1933 után ű ő Az Óda és a
[Magad emésztól ű az utolsó ilyen versnek, a szerelem és a lélektan tablója, hisz a
ő társadalmi tematikájú ű (Falu, ő Hazám) nagyon is kötött formát
öltenek, s a létezés nagy filozófiai tablója, az Eszmélet ugyancsak klasszikus versformát
követ. A József Attila-i versformák letisztulását a legpregnánsabban az 1935 eleji szo-
nettek mutatják. Ugyanakkor ő hogy ez a klasszikus versforma egy analizá-
ló, az énre, a ő reflektáló versbeszédnek ad foglalatot. A 9 szonett tárgya
ugyanis az én valamilyen ű értelmezése. Az ő három darabban csak közvetetten
történik ez meg (" ...kik elnézik, hogy nincsen kenyerem": Modern szonett, "Leülepszik,
nem illan el bajom": [Leülepszik]), a Légy ostoba azonban megnyit egy nyílt beszédet
és feltár egy gondolati struktúrát, A beszéd ő en a szabadság, autonómia, ű
ű ő fogalmakkal leírható gondolati tartományra fókuszál, formája pedig a vita.
Ez lehet egy ő vita, mint a Bartha Istvánnal folytatott diskurzus ű leké-
ő ő a ű ő a szabadságról, de a vita folytatódik a ő szinteken is,
amikor a pszichoanalízis adja meg a gondolati koordinátákat. A Légy ostoba a József
Attila-i vitamódszerrel ad absurdumig viszi a tagadást, a rend csak mint a folyó söpre-
déke ülepszik le, nem pedig az emberi kultúra (szabadság, eszmék, jóság, béke) ered-
ményeként. A szonett ő három sora azonban váratlanul feloldja a tagadást. Szer-
vesebb a vita, ő diskurzus eredménye az Én nem tudtani. A ű ő szóló tanítás"
mínt mese, azaz a freudi Ödipusz-mítosz és a szív barlangjában ő ű
szoros ő funkcióba kerülnek az elfojtott ű vonva. Amit aztán felold a
.most már tudom" antitézise, fogalmilag és értékítélettel utalva a ű ő
gazság"). A szonett zárt formarendszerébe belefeszül ez a vita (amint az ő folyta-
tott is a Boldog hazug és a Szonett parafrázisaiban), s noha pontosan felépül a petrarcai
modell, épp a kötöttségek fogják meg az értelmezés és önértelmezés gondolati szabad-
ságát, kiteljesedését. Talán ő is következik, hogy a ű problémáját aztán hosszabb
terjedelemben, három változatban is megírja József Attila. A ű a másik ű
ség, a rituális apagyilkosság szcenírozódik. A forma ugyan nem annyira kötött, de a 8-
6-os sorpárok mintha a szonett 8-6-os szerkezetét követnék.
A klasszikus szerkezet és a müvaji kötöttség önszabályozó voltának talán legismer-
tebb példája A Dunánál. Mint azt Tverdota György feltárta, ez a nagy ű ű
párhuzamosan keletkezett a Szabad-ötletekkel.( 17) "Verset kellene írni, már ő
kellett volna szállítanom. Nagyon jó az, hogy Magának minden jó, akármit írhatok és
éppen azt, amit eszembe jut"( 18) - írja az Átmentem a Párisiba ű pszichoanaliti-
kus iratban, világosan utalva a kétféle szöveg összetartozására és lényegi különbségére.
A vers, amit "szállítani kellett volna" a Szép Szó Mai magyarak régi lllagyarokról szá-
mába ígért nyitóvers. A Dunánál. A "kellene írni" pedig arra utal, hogy egy másfajta
késztetésnek, írásnak szívesebben eleget tesz a ő Az okát is megadja: akármit
leírhat, ami eszébe jut. Valóban így viszonyul a két szöveg egymáshoz. Mint Németh
G. Béla híres elemzése kimutatta: A Dunánál szerkezete a pindaroszi óda hánnasságát
követi.( 19) Az odafordulás a tárgyhoz, az anti strófa és az epodus persze ugyanazt az
alkotói igényt takarja, mint a Szabad-ötletek: az önelemzés, az önfeltárás szükségletét.
A Dunánál is bevallja a múltat, a ő az anyjához kapcsolódó ambivalens élmé-
44 versmondó
TANULMÁNYOK
nyét, a családtörténetet és egy sajátos genezist. Az emlékek azonban szabályozott mó-
don, nyelvileg, szintaktikailag artikulálva sorakoznak a versben, míg a másik szöveg-
ben a ű és az analitikus szituáció imitációja csaknem korlátlanná teszi a megneve-
zés, kimondás szabadságát, a nyelvi tabuk rituális áttörésével.
A József Attila-i versbeszéd elemzése ű arra az eredményre juthat, hogy
az utolsó évet az a versforma uralja, amit a 4 soros 8-9 szótagszámú sors variációk épí-
tenek fel. Melczer Tibor egy tanulmányában Radnóti nemzeti klasszicizmusáról ír.
ű beszélhetünk József Attila összefüggésében is ő hisz nemcsak a
ő Arany, Balassi áthallások és - a kortársak közül számosan - érzékelhetöek az
érett költészetben, hanem annak a versformának a határozott pozíciója is, amit a rímes,
négysoros, hangsúlyos és jambikus ű strófák képviselnek, egyfajta magyaros,
részben a régi magyar irodalomra, részben a XIX. századra ő versformaként.
Az utolsó év ő témájú versei ezt a szerkezetet követik. Sajátos ő a
szempontból a Fiára-ciklus, ami mögött meghúzódik a ő szándék, hogy egy virtu-
óz játékkal, a ő versformákkal - az antik ő a lazább formákig -
kápráztassa el a meghódítani kívánt lányt, ő nagyságát bizonyítva. A Rejtelmek
szimultán ritmusa a ű hetes sorokra is épül, mégpedig az ütemek cserélgetésé-
vei (3-4, 3-4, 4-3, 4-3, 4-3, 3-4, 3-4,4-3; 4-3, 4-3, 4-3, 4-3). A Megméressél négy sora
nagyon homogén a 9-es szótagszámmal, bokorrímeivel, pontos asszonáncaival. Ez a
vers önmagában is bravúr. A vallomás indítéka is feltárul: .mivel az árnyakkal betelten
I a ő között Flórára leltem." Az "árny" nem ű a múltra utal, hanem valószí-
ű arra a lelki tartalomra, amit a Kései siratá sejtet: .mindent elrontasz te árnyék." S
ő a dichotómiából, az ő ő ő bomlik ki ez a vallomás, a középkori
himnuszok és a XVII. századi virágének motívumait, hangnemét ötvözve egy klasszici-
záló játék keretében. Persze az emelkedett stílus, a hiperbolisztikus hangnem mögött ott
van a szomorú valóság, a "porráomlás", az "ólálkodó semmi", az, amivel "pöröl szo-
rongó szerelmem. "
A Flóra-versek többsége is ezt a formát követi, s a ő és kora után keletkezet-
tek is. Az utolsó három vers a négy soros strófaszerkezetre épül és ű ő a gondolat és
a sorvégek egybeesése. Tehát egy szigorú szerkezetet variálnak a 8-9-es sorváltozatok.
A [Talán eltiínök hirtelen] még azzal is ű hogya négy soron belül kettes egysé-
gek ő további zárt rendszert alkotva. Azzal együtt, hogya három utolsó vers
közül ennek a szövege a leginkább díszített, szemben a másik ő fogalmiságával.
ténykijelentéseivel. Ez a letisztult forma az életpálya végén annak a ő szükséglet-
nek is foglalata, amely puritán ű veszi számba az életkudarcokat. Hisz
nyilvánvaló, hogya [Karával jöttéL] Hét Torony metaforája, a [Talán ű hirte-
len...] zöld ő ágak metaforikus antitézise, az [íme, hát megleltem hazámat]
Ikis ű írtl "szép szó" fogahni metaforája oly módon uralkodó képek, hogy egy
ő és azok visszavonásából ő szöveg kisugárzó elemei. De a sikerte-
lenséget, a reménytelenséget sugallják.
ő fennkölt és ő kép, I tagolt beszéd mely hallgatót talál, - I mily mesz-
szí már" - fogalmazza meg Radnóti az Ó, régi börtönök szonettformájában azt az él-
ményt, egyéni sorsélményét és korélményét, amely neoklasszicizmusát táplálta. A
valóság szétesettségének modernista szemléletét, a részek fragmentalitását a beszéd
megformáltságával szembesíti, mint egyfajta létezés elemi követelményével: "Mi lesz
most azzal, aki míg csak él, I ami, csak élhet, formában beszél." Nem lehet kétséges, a
ő ő van szó, akinek szabatos szava van a hanyag társadalomra, s akinek szerepe az
antikvitás értelmezése szerint a tanítás: "S tanítna még. De minden szétesett.! Hát ül és
néz. Mert semmit sem tehet." Vagy ahogy József Attila fogalmazta egy évtizeddel
korábban: "Okos fejével biccent s nem remél."
-
versmondó 45
TANULMÁNYOK
Jegyzetek
1. Kortársak József Attiláról II. Szerk. Bokor László, s. a. r. Tverdota György.
Bp., Akadémiai, 1987.,1435.
2. Kortársak József Attiláról II., 1440.
3. Lm. 1339.
4. Lm. 1661.
5. Lm. 1835.
6. József Attila levelezése. S. a. r. Stoll Béla, Bp., Osiris, 2006., 1722.
7. Ferencz ő ő Radnóti Miklós élete és költészete. Bp., Osiris, 2005., 278.
8. Ferencz ő i.m. 182-184.
9. Babits Mihály: ő könyvre. Bp., Mogor, Helikon, 1973. 106.
10. Ferencz ő ő i.m. 268-269.
11. Babits Mihály: Esszék, tanulmányok 2., Bp., Szépirodalmi, 1978,372.
12. Pál József: A neoklasszicizmus fogalmáról. In: Itk, 1979.5-6.638-647.,658.
13. Pál József: A neoklasszicizmus poétikája. Bp., Akadémiai, 1988., 162.
14. Radnóti Miklós ű Bp., Szépirodalmi, 1982., 644.
15. Lm. 647.
16. Szegedy-Maszák Mihály: Irodalmi kánonok. Debrecen, Csokonai, 1998., 173.
17. Tverdota György: József Attila. In: Kortárs, 1936. május, 199417.78-86.
18. .Miért fáj ma is?" Az ismeretlen József Attila. Szerk. Horváth Iván, Tverdota
György. Bp., Balassi- Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1992., 388.
19. Németh G. Béla: A klasszikus óda megújításának mesterpéldája. In: 7 kísér-
let a kései József Attiláról. Bp., Tankönyvkiadó, 1982.,207-229.
46 versmondó
TANULMÁNYOK
Radnóti Miklós nyomában Szamosveresmarton
Egy-két évre visszanyúló szándékom volt Radnóti Miklós nyomainak felkeresése
Szamosveresmarton, azon a partiumi tájon, ahol a ő mártirútja ő Végül -
2006 nyarán - sikerült többször járnom a faluban. És sok mindent találtam. Még áll a
ház, amely a ő munka után testének nyugalmat adott. Az emberek még ma is
nagy tisztelettel beszéltek arról a családról, amely már az ő ő kezdve meg-
szerette, szívébe fogadta ő Akik közvetlenül idézhetnék emberséges arcát, sajnos már
mind "elmentek"; csak sírjaikat találtam. De még emlékeztetnek rá a hajdani lövészár-
kok felrobbantott kövei, mintha a ő kívánnák idézni: béke legyen. A tragikus már-
tírhalált halt lírikus, Radnóti Miklós élete félezer éves tipikus magyar ő pél-
dáz: Janus Pannoniusét, Balassiét, Zrínyiét, Csokonaiét, ő József Attiláét...
Magatartásában emberi és magyar, akinek a boldogság hiányában a létezés értel-
metlen. Sajátos lírájának forrását a köznapok örömei, a nemzet és az emberiség egye-
temes problémái képezték. ő tett hitet még akkor is, amikor erre már ő is
alig adatott.
Egy kor ő épült kegyetlenségének vált áldozatává, mint más milliók. Halála
óta számos értékelés, tanulmány bizonyítja, hogy helye líránkban a legnagyobbak kö-
zött van. ű szerves része és eredeti színfoltja a XX. századi magyar irodalom-
nak. Kevés ő embersége és mártíriuma ihletett annyi alkotót - esztétát, irodalmárt,
ő ű - emléke ő tisztelgésre, mint éppen az övé. A róla szóló vallomások
arról adnak számot, mit is jelentett az ő ő knek, s az ő csak költészetéböl ő
nek példája, embersége, mártíriuma, öröme és fájdalma, életszeretete és aggódásai,
féltései és kínjai, hite, figyelmeztetése, prófétai haragja, elszánt következetessége, be-
csülete és utolsó leheletig tartó írás- és szóláskényszere ..
ő alkalommal, 1940. szeptember ő ő ő 105 napot töltött mun-
kaszolgálatban, ennek nagy részét a partiumi Szatmár megyében, Szamosveresmarton
és Tasnádon töltötte.
Második alkalommal 1942. július I ő csaknem I I hónapos rettenetes rnun-
kaszalgálatra kényszeríttették, amely Erdélyben ő a Bihar megyei Margitta és
Élesd környékén, s a hatvani cukorgyárban meg egy budapesti üzemben folytatódott. A
megaIázó munka borzalmait mindenhol fokozták a szadista parancsnokság és a keret-
tisztesek kegyetlenkedései is. Munka után a ő is gyakoriak voltak a fe-
ő és a "harcászati" gyakorlatok. "Az emberek belehülyülnek, a jobbra át és
balra át-ba", jegyzi naplójában. Itt már felismerhette, hogya munkaszolgálat valódi
célja és lényege nem pusztán a katonai feladatok sikerének segítése, hanem a behívot-
tak megalázása, meggyötrése, elpusztítása.
Harmadik és egyben utolsó munkaszolgálata 1944. május 20-án ő és meg-
gyilkolása napjáig (1944. november 9.) tartott. A váci ű ő Szerbiába vitték,
Borba, a rézbányák vidékére, a hegyekbe, ahol a Bor-Belgrád közötti vasútvonalat
építtette a német hadsereg. Innen küldözgette haza a kis kockás noteszlapokra írt köl-
teményeit. .........
A sors kegyetlensége, hogy munkaszolgálati behívóját "azonnal" jelzéssel, éppen
azon a napon kapta meg, amikor a magyar hadsereg - I940. szeptember 5-én - meg-
kezdte bevonulását Észak-Erdély és a Székelyföld területe felé.
Szeptember végéig a behívottakat Isaszeg, ő Szada és Veresegyház környé-
kén táboroztatták, majd október 2-án éjjel 3 órakor marhavagonokban útnak indították
Szinérváralja felé, ahova október 5-én (szombaton) érkeztek meg. Innen a csapatokat és
a lovas kocsikat a Szamos túlsó oldalán ő Szamosveresmart felé irányították, ahova
komppal lehetett átjutni. Szakadt az ő Mire a század átjutott a Szamoson, koromsötét
lett. Veresmarton bokán felül ő sár húzta, áztatta a bakancsokat. A faluban vigaszta-
versmondó 47
TANULMÁNYOK
lan sötétség volt. Sehol semmi fény, csak a munkaszolgálatosak saját lámpái ű
ameddig ki nem merültek az elemek. Megérkezésük éjszakáján, 25-én, felöltözve, ő
ő lucskosan egy pajtában aludtak. Sokan, ő férfiak gyermekmódra sírtak.
Szamosveresmart - mai román nevén Rosiori - a Nagybánya - ő - Szat-
mámémeti országút jobb oldala és a Szamos folyó bal partja között ő falu, körül-
belül azonos távolságra Nagybányától és Szatmárnémeti ő Átellenben a Szamos jobb
partja mellett Szinérváralja található. Az akkori l700-as lélekszámú település lakossága
- a 45-50 zsidó származásút kivéve - román etnikumú görög katolikus volt. Katona-
stratégiai ő az 1938-40-es években kapott, amikor a háborús ő
programjában ő lett annak a román védelmi, a királyról elnevezett Carol II. ő
vonalnak, amelyet a francia Maginot-vonal mintájára épített a román katonaság a tria-
noni határ megvédése érdekében a román-magyar határral szemben. Ennek keretében
minden ország-, megyei vagy helyközí úton, ő hidak ő tankakadályokat, csapdá-
kat, szögesdrótakadályokat létesítettek. Továbbá a terepviszonyoktól ő bizonyos
távolságra egymástól, masszív betonépítményeket, kazamatákat, ütegállásokat hoztak
létre, tankelhárító ágyúk, gépfegyverek, lángszórók stb. beszerelésére. A veresmartí
ő különösen nagy harcí eredmények betöltésére szánták. A helység jelenkorí
tudós króníkása, volt ő nagy hazafias büszkeséggel említi falumonográ-
fiájában, mint francía mintára épített Magínot II. védelmi ő Hála a sors kegyel-
mének, használatukra nem került sor. A magyar katonaí parancsnokság víszont elren-
delte ezeknek gyors lebontását. Ennek érdekében utász századokat vezényeltek a hely-
színekre, melyeknek parancsnoksága alá munkaszolgálatos századokat osztottak be. Így
került Radnótí Míklós egy katonai munkaszolgálatos századdal együtt 1940. október s-
ő november 30-ig Szamosveresmartra. Nyomait és emlékét ő szándékomban
nem sikerült találnom Veresmartonon ő ő szemtanút. Ez a próbálkozás most már
megkésett, az emberí élet tartama míatt ís.
Radnóti Miklós naplój ából kiderül, hogy a megérkezésük éjszakája utáni napon, ok-
tóber 6-án vasárnap, a munkaszolgálatosakat a gazdálkodó ű házaihoz osz-
tották el.
A falu akkori tizenéves fiataljai, ha még élnek, ma 70-80 év feletti ő Jól
emlékeznek a faluba érkezett munkaszolgálatosokra, de nem találkoztam olyannal, aki
név szerint emlékezett volna valakire is közülük. Arra viszont ű az emléke-
zés, hogy szüleik nagy tisztelettel viszonyultak hozzájuk, bennük ű kedves, fi-
nom, barátságos embereket ismertek meg. Az a szóbeszéd járta a faluban, hogy "azok
mínd doktorok". Sajnálták ő megalázó munkára kényszerültségük miatt. Ez a
veresmarti munkaszolgálat különben egy szelídebb formája volt ennek a ű
nek, ami annak volt tulajdonítható egyrészt, hogyaházaknál való elszállásolás által
elkerülhetetlenül érintkezhettek a lakossággal, másrészt a századot szerencsére ember-
séges utászok vezették, akik nem önkényeskedtek velük. Még ő is a maguk
részére, kosztjavítás szándékával, saját edényeikben a lakosságtól vásárolt élelmiszer
nyersanyagokból, bár ez rendeletileg tiltott volt.
Az említett naplójegyzeteiben található beszédes elbeszélés-láncszemek és szemé-
lyek megnevezése alapján biztos vágányra jutottam, hol lakott és kinél Radnóti Miklós.
Öt a többgyermekes Nistor Vasi le házába osztották, ahol ő ll-en, majd 9-en
aludtak egy földes szobában, szalmazsákon. Szomorú és szegényes körülmények vol-
tak, de a család tisztelete otthonossá tette a helyet, amit a munkából megtérve "esti
otthonnak" nevezett Radnóti.
A házigazda 6-8 éves széparcú, ő sötétszemü leánykája, Olguca és a 16 éves
értelmes, okos fiú, Likuca, már az ő napon kedvencének fogadta Radnótit. Likuca
másnap már megsimogatta a haját, és Miklósnak nevezte, reggel pedig, "Szervusz Mik-
lósl-sal" köszöntötte. Olguca általában csak Líkuca ő alatt, szeretettel pis-
48 versmondó
TANULMÁNYOK
logott. Innen jártak munkába a "farol II vonal" drótsövényeit puszta kézzel bontani és a
drótakadályok betonba ágyazott vaskaróit kiemelni. ő naponta 8-tól 14 óráig,
ő 7-12 és délután 13-17 órás program szerint.
Sajnos az "esti otthonnak" hamarosan vége lett. Hat nap eltelte után, október l2-én,
szombaton el kellett költözniük Nistoréktól, mert ez a szállás kívül esett a "körzet"-en,
ahol a munkát végezték, s amelyet a század részére engedélyeztek. Sajnálta, hogy nem
láthatja többé esténként a családot, a tejet forraló Ilonkát, az anyát, és Likuca sem húz-
za le többé a bakancsát este, hogy rokonszenve jeIéül nagyokat köpjön rá, amikor tisz-
títja.
Azután is gyakran visszajárt a Nistor családhoz. Azt is tudta, amikor október IS-én
Nistor Vasíle bátyja azért jött Putnokról, hogy elvigye Olgucát, akit örökbe fogadtak.
mert nem volt gyermekük. Radnóti rosszalló értetlenséggel kérdezte az anyát "Es oda-
adja?" A válasz ű volt. - "Oda. Van elég és lesz."
Radnóti sorsa az ő 8-10 nap után jobbra fordult. Mentesült a fizikai munkától. A
század irodájába osztották be. Anyagkimutatásokat, vételezéseket, nyilvántartásokat
készített és utászmérnökök mellett részt vett az ő övezetek feltérképezé-
sében. Sokat küldözgették szolgálati ügyben a környéken ő ő munkák
nyílvántartásával kapcsolatban.bnNovember ő napjaiban a századot átirányították
Dobrára, Krasznabéltek mellé. Radnóti néhányad magával Veresmarton maradt, az
ottani utászkülönítményhez vezényelve. Amolyan irodaszolgálati beosztás volt ez.
Gyakran ellátogatott Likucáékhoz és Szinérváraljára, felesége nagybátyjáékhoz, Gyar-
mati Sándor bácsiékhoz. A komp felé mentében mindíg találkozott a mindig ű
ő ő ő Flórián ű aki Szamoslankán lakott az út mellett, akinek
nevét meg is örökítette Veresmartra ő versében.
Többször ellátogatott Szatmárnémetibe és egy november végi vasámapon Nagybá-
nyára is ..
Kolezéron átutazva megcsodálta az apró fatemplomot, melynek alacsony ő
ő ő áhítattal szökött fel a torony. Ugyanakkor kortörténeti dokumentummal is szol-
gált, megjegyezvén, hogy ő kétszáz méternyire már épül a csúf "Richter-féle" szab-
vány ő Hasonlóan történelmi dokumentumot jegyez fel november 10-én,
amikor a krassói gyógyszerésznél rádiót hallgatva megtudja, hogy Chamberlain meg-
halt, és hogy Molotov Berlinbe repült.
Olyan otthonosan járt-kelt a Veresmart környéki szatmári tájon, mintha itt született
volna valamelyik faluban. Talán Kisko1cson, vagy Szamoskrassón. Úgy érzem, ide illik
találóan egy ő gondolat, amit 2006-ban Somlyó György Radnóti Miklós ű
költeményében fogalmazott meg:
ő látnok, mártir - mily fakó nevek,
ha csak a múltból ködlik fel alakjuk.
De te itt voltál köztünk, egyre halljuk
Még el se csendült nevetésedet. "
A gyakori semmittevés és a leszerelés bizonytalansága miatti gyötrelmek közepette
teltek az ő sáros és téliesre fordult novemberi napok Veresmarton. A Nagybánya
mögötti hegycsúcsok már hósapkával díszelegtek és hideg volt a faluban. Végül dec-
ember l-jén megjött a parancs,' átvezényelték Krasznabéltekre a ő Csoport pa-
rancsnokságához, ahonnan Tasnádra irányították. Itt leszerelést váró 70 ember közé
került, de 35-nek vissza kellett maradnia bizonyos visszaélések miatt, elmulasztott
munkák elvégzésére. D. ő visszautasított minden javasolt listát. A diplomáso-
kat választotta ki mint .felelösöket" a visszaélésekért! ő haszna tanári diplornám-
nak." - jegyzi be naplójába. December ő IS-ével bezárólag ő századi beosz-
tásban volt része. Reggel 5-kor ő és sötétedésig (du. 5-ig) ő munka, SZUl'O-
versmondó 49
TANULMÁNYOK
nyos ő felügyelete mellett. Alaktanya körzetét nem lehetett elhagyni. Mínusz 10-20
fokos hideg. Még mosdani sem tudtak.
December l6-án végre beköltözött a jókedv. Bizonyossá lett a leszerelés. Aznap
verseket költött, "emléklapokat" az orvosoknak, szakácsoknak és a sza-
kaszparancsnoknak. Tausig dr. viszont neki költött vissza egy "emléklapot".
.Különbet nem szült még hitvány ő
Mint Radnóti Miklós, ű koszorús ő
De mert rigmusait nem fojtotta borba,
Került ő Tasnádon ő
Ott is verseket ró okos szöke feje,
Éljen még száz évig, s Pantheonba vele!
(Tausig Bandi barátodtól sz. par. hely.)
December 17-én délután indult Tasnádról és IS-án reggel 5-kor érkezett Budapest-
re. Még aznap ő megkapta a leszerelési okmányt is. E három hónapi munka-
szolgálat viszontagságai és az azt lezáró kétheti ő tábor borzalmai ellenére sem
talált felülvizsgálni valót 1940. augusztus végi érzelmeiben. Egy ő 1942-ben
kelt vallomásában így írt ő " ...magyar ő vagyok ... hazám tájai kinyíl nak ő
tem, a bokor nem vág rajtam külön nagyobbat, mint máson, a fa nem ágaskodik lábujj-
hegyre, hogy ne érjem el a gyümölcsét. Ha ilyesmit tapasztalnék, megölném magam,
mert másképp mint élek, élni nem tudok, s mást hinni és másképp gondolkodni sem. .."
Ö Erdély földjén is a maga töretlen humanista-patrióta magatartását ő meg.
Amilyen gyöngéd, gyámolító szeretettel viszonyult az idegen ajkú lakossághoz, gyere-
kekhez, vagy a gyámoltalan öreg néne iránt, olyan igazán tudta szeretni az övéit is. S,
hogy mint szerette övéit, minden ott megélt szenvedés ellenére azt mutatják Erdély
általa leírt tájai s a leírások tükrözte érzelmek.
December 2-án Szatmárról Béltekre utaztában tehergépkocsival, a ő soro-
kat jegyezte naplójába: "Újra úton ér az alkony. Nagymadarásznál a befagyott Homo-
ródban világit a kármin ég. ő már szürkületre érünk, szép gótikus templom vi-
gyáz a magas dombról. A sötét házak fölött egy pillanatra ő fénye villan el. De
csorogni kezd a ő a könny, mar a hideg és vág a szél."
Vagy a veresmarti táj ő metamorfózisáról, átalakulásáról egy december 22-ei
bejegyzésében: "Még a fák is vigyázzba állnak mostanság, mint egy óriás Szolgálati
Szabályzat, olyan a táj. Hideg van."
November 19-én pedig "vergiliusi kép" gyanánt azonosítja a veresmarti tájat: "Az
árkokon, a csapdákon már keresztül szántottak a parasztok, az aknák gödreiben tócsa
csillog. Körül ökrök vonják az ekét."
S mi lesz mindebböl - az átélt rettenetek után és azok ellenére - a már odahaza,
Budapesten írott költeményében, a .Veresmart't-ban? Beszéljen ő maga a költe-
mény:
r
50 versmondó
TANULMÁNYOK
Radnóti Miklós
Veresmart
Megcsöndesült az út és rajta mint
egy terhes asszony, holló billeg át.
Sóhajt az út, - no végre hollo!
és ellocsogja néki bánatát.
Hallgatja ő a megsebzett vetés,
a harcra tört vidék pillája rebben,
még nem felejtett, bár az alkonyat
altatja egyre s folyton édesebben.
Apró veremben apró akna bú,
ő csillog, szétroppenne. de
már nem merészel. Orzi rosszallón
a káposzták sötét tekintete.
S a bölcsre kókadt napraforgók mögött
és ott az ifju fák tövén
acélkék köd lebeg vizszintesen:
a vérre váró ű ű drótsövény.
De hajnalban, ha harmat üli meg
(szelíd gyujtozsinár a szára)
nagy óvatosan közte kúszik el
s kinyit a tök arany virága.
S a csönd majd ujra permetezni kezd,
a sáncok ormán néha gólya áll,
a futóárok nyúl tanyája ma
s már holnap átszánt rajta Florian.
És visszatérnek mind a mlvesek,
aki takács volt, ujra ő fog
és éjjel szép fonállal álmodik,
mig fel, nem keltik gyöngyös hajnalok.
S az asszonyok is hajladoznak ujra,
lábuknál ő egy új világ,
hiú, mákszinruhás lánykák zajongnak
s kicsiny fiúk, kis ő gidák.
S a föld bölcs rendje visszatér, amit
ó csillagok szakállas fénye áztat;
állatok s kalászok rendje ez, nehéz
s mégis szelíd szolgálati szabályzat.
(1941. január 10.)
A hadi készültség brutalitásának képeivel ilyen szelíd szavakkal száll szembe a köl-
ő és a remény, a természet és a benne munkáló ember. Flórián, a román ű
versmondó 51
TANULMÁNYOK
csakúgy, mint a költöt is ő mívesek. Így hitt a természet és az ember pusztítással
ő szép ellenállásában.
Epilógus
Amint már jeleztem ő soraimban, Radnóti Miklós nyomainak megtalálása
Szamosveresmarton nehezen indult. A kérdezettek válaszai csupán általánosítások
voltak. ő csak azután jutottam, miután megismerkedtem Radnóti Miklós
"Napló"-jával, a veresmarti ő vonatkozó bejegyzéseivel. A varázslatos két gyer-
ő Olguca és Likuca említése rögtön megnyitotta az emlékezés folyamát.
Így jutottam el a Nistor család 1940-ben 3 éves, ma 69 éves, nyugdíjas, román nyelv és
irodalom szakos tanár utódj ához: Nistor DinuGheorghe-hoz, aki ma is Veresmarton él.
Ö lett kedves szimpatikus ő Örömmel töltötte el, hallani a családjáról
szóló értékes bejegyzéseket egy ő irodalmí alkotásban. Öugyan 66 év távlatából,
akkori gyermekértelmével csupán a házuknál ő bácsik sokadaImára révedezhet ho-
mályosan, de megtudhattam ő családja életének néhány mozzanatát, sikereit, tragédi-
áit. Mivel Radnótinak a Nistor családdal való kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolata
része volt itteni két hónapot eltöltött életének, úgy vélem, nem érdektelen megemlíteni
néhány történést ő
- A házigazda, Nistor Vasile 1952-ben ő dolgozva, vihar közeledtével, a kö-
zelben ő ökreit a szekérhez akarván vezetni, halálos villámcsapást szenvedett.
62 évet élt.
- Likuca (e név a román László=Vasile (Vasilicuta) becenevének felel meg), elvé-
gezve a ő 3 év katonaságot, 1947-ben ő Szorgalmas gazdálkodó lett
ő szép állatokat tartott, rangos gazdasági udvart és épületeket létesitett. Szerette és
segítette az özvegyen maradt ő és kiskorú testvéreit. A téli disznóölések
elképzelhetetlenek lettek volna nélküle, ameddig élt. Még a kollektív gazdasági ő
ben is volt saját szekere és lova. 1976 ő a ő kukaricatábla szélére csomókba
kihordott takarmánytököket rakta éppen, amikor a kukoricásból ő néhány szar-
vastehén és ő ő a ló úgy megijedt és megbokrosodott, hogy Likuca nem tudta
megfékezni. A ló alá került és a szekér is átment rajta. Ezáltal olyan súlyos agyi, gerinc
és ő sérüléseket szenvedett, hogy néhány napi haláltusa után Szatmáron, a korház-
ban meghalt. 52 évet élt. Ha élne, 82 éves, lenne. És élhetne! Vannak még a faluban 82
évet meghaladó korban többen is. Ö lehetett volna legilletékesebb ő
Veresmartról Radnóti Miklósnak!
- Az anya, Ilonka, akit a falubeliek Ilkának neveztek, hihetetlen és ű tisz-
teletnek örvendett mindenki ő aki ismerte. Élete magyarázatát adta, rövid, de
határozott válaszának, amít Olguca örökbefogadásakor, Radnóti rosszalló kérdésére
adott: "És odaadja?" - "Oda. Van elég. És lesz!" Ezen rövid válasz-szavak mindeniké-
nek megvolt a maga értelmes háttere:
- Az "Oda" azt jelentette, hogy az anya, gyermekei boldogulását, életüknek jobb
sorsra fordulását mindenek felett valónak tartotta. Ez a magyarázata Olguca örökbeadá-
sának is. A "Van elég" azt takarta, hogy, a családnak akkor 1940-ben már tagja volt az
akkor 3 éves Dinu-Gheorghe és az egy éves Lenuca is. Az "És lesz!" egy újabb gyer-
mek jöttét jelezte. 194I-ben született még egy kislány, aki az Olguca ő anyja
iránti ő annak keresztne vét, az Irma nevet kapta!
- Az anya, Ilka olyan volt, mint a .xlalbéli" édesanya, aki "éjszaka font, nappal var-
rott", aki özvegyen maradva is három kiskorú gyermekkel, biztosította azoknak a tanu-
lási ő hogy kitörjenek a Radnóti által is említett szegénység nyomorúságá-
ból. Dinu középiskolai tanár, Lenuca gyógyszerész, Irma pedig ő lett. Ilka 1987-
ben halt meg, 78 évet élt.
52 versmondó
, ,-
TANULMANYOK
- Olguca, az 1940-ben örökbeadott "széparcú, ő ű leányka, 66 évvel
korosabban, most Ózdon él férjével Nánási László középiskolai tanár-igazgatóval. Nem
sikerült telefonkapcsolatot létesítenem velük. Mindketten nyugdíjasok.
- Még egy említésre váró név: Flórián, a versben megörökített ő a
veresmarti ő nyugszik. Sírját vastag betonlap fedi. Hajlított ő ő készített
sírkeresztjén, vaslemez táblán még olvasható az olajfestékkel írott név: Silaghi Florian,
1888-1963.
Asztalos Gábor
Nagybánya
AVersmondó 2005.14. számában megjelent tanulmány némileg rövidített változata.
Forrásmunkák és ő
1. Radnóti Miklós: Napló. Melczer Tibor utószavával és jegyzeteivel. Bp., ő
Könyvkiadó, 1989.
2. Pomogáts Béla: Radnóti Miklós. Nagy magyar írók. Bp., Gondolat Kiadó, 1984.
3. Radnóti Miklós: Versek és ű Seres Zsófia ő szavával. Kolozsvár,
Dacia Kiadó, 1987.
4. Rus Vasile: Rosiori. Poveste monograficá fárá sfártit... Satu Mare, Editura Bion,
2004.
5. Nistor Dinu-Gheorghe, nyugdíjas román nyelv és irodalom szakos tanár. A beszél-
getések ideje: 2006.
6. Saba Margareta, tsz nyugdíjas, háziasszony. A beszélgetések ideje: 2006.
7. Negreanu Margareta, nyugdíjas ő Nagybánya. A beszélgetések ideje: 2006.
8. MerIi Ferenc, nyugdíjas órásmester, Szinérváralja. A beszélgetések ideje: 2006.
versmondó
53
TANULMÁNYOK
Egy versmondó így látja
100 éve született Radnóti
Olyan mondatok megfogalmazására törekszem, amelyek visszaadnak valamit abból
a ő ő amelyet a ő tragédiával ő ő életútja s az ezen az úton
kibontakozó költészet iránt érzek.
ő ő vonzódásomban szerepet játszott a ő származása, halálának körülmé-
nyei, a születésekor bekövetkezett tragédia és apja korai halála.
A ő alkata is közel áll hozzám: érzékeny, melankolikus ű hajlamos a szo-
rongásra. Úgy vélem, a lelki beállítódás és a körülmények sora mély kölcsönhatásban
van az ű A poéta az árvaság, az idegenség, a kiszolgáltatottság tudatával éri el
a ő Önálló ő világ megteremtésére törekszik, ennek fontosságát ki is fejti
1934-ben írt doktori disszertációjában, melyben az eredeti ő mint kifej-
ő ő beszél. Saját, egyedi formanyelvét a magány fájdalmának és a lélek
lázadásának megjelenítésére használja. Radnótira talán legnagyobb hatással a fasizmus
térhódítása volt, mély szorongással szólt arról, amit a fenyegetett élet iránt érzett.
Sorsa tipikus sors, minden ártatlan, tiszta, nemes eszméket ő ő és ő ember
sorsának a jelképe, az áldozat szerepébe kényszerülve. Törekvései az ű végéhez
közeledve egységbe forrnak adottságaival, s a maga nemében páratlan költészet szüle-
tik, nemzeti és európai értelemben egyaránt.
A tragikus sors beteljesülésének eseményeihez tartozik, hogy a barátai többször
akartak segíteni a munkaszolgálatosok ő menetébe kényszerített ő hogy
megments ék a pusztulástól, aki a mártíromságot szinte eleve elrendeltnek tekintette.
Egyszer engedett a segíteni akarásnak: amikor a bori táborból két menetszázad indult,
barátai unszolására került a másodikból az ő
Ez az életébe került... Rédei Miklós
nyugalmazott tanár, versmondó
54 versmondó
versmondó
Devecseri Zoltán
Negyedik parancsolat
"átirat" Radnóti Miklos l 00. születésnapjára
Tiszteld az ő ő
- apádat-anyádat,
s minden énekes prófétáját,
ki a ő hitet fakasztott,
a mindenütt velünk - ő
Tiszteld, akiket írni küldött
közénk a ő
kinek már ő is ballada,
derékalja - siratáének,
s adott anyja lett az Ország -
kapottfia Ö ő
(minek általa neveztetett)'
Tiszteld afélni nem ő
- szentek ő ő
alig hallható suttogás
sebet gyógyító varázs-szavait!
Emlékezd a zsoltár-fakasztókat,
a ű ű
öccsét - anyját - apját ha siratja.
a ű veletek ő ...
Az álom ű
eltünteti
az este gyalulatlan kerítése,
miképp a szenvedést is -
Tiszteld a madárlátta feleséget,
- virrasztó kezét a vállára küldte,
ő elillant az ő ő angyal
ama karddal; fönn a hegyek közt
nem óvhatta már-
Tiszteld azt, aki föladja
s aki szavaival szembeszáll,
pontos versekkel szól és száll a szó
száz éven túlra is majd.
száll, szál, hogy odaérjen!
Tiszteld, akit a ő
közénk írni küldött!
VERSSZÍNHÁZ
55
VERS SZÍNHÁZ
...emlék és ... varázslat
Az ő Magyar Versszlnház bemutatója ő
Fontos eseményre került sor ő a Városháza patinás dísztermében 2009. má-
jus 28-án. Az ő Magyar Versszlnház - a Magyar Versmondok Egyesületének Radnó-
ti-díjas ő ű - verskancertet adott Emlék és varázslat
címmel, a Radnóti Miklos szuletésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett konferen-
cián. amelyet a Nyugat- magyarországi Egyetem - Apáczai Csere János Kar rendezett.
A bemutató remek ő ötlet révén kapcsolódott a ő megrendezett há-
romnapos tudományos konferenciához, annak ünnepélyességékez nagyban hozzájárul-
va.
Volt valami különleges abban, hogy az ő a délutáni napfényben zajlott le egy
olyan ű teremben, amelynek ő falán, közvetlenül az elnöki emelvény és pulpi-
tus mögött az ország címere volt látható. Ismét az a címer, amelynek egykori állama
nem tudta megvédeni a ő akit most ünnepel, s amely országban ma egyre hango-
sabbak azok, akik azt a hatalmat idézik, amely a ő elveszejtésében szerepet játszott.
A Magyar Versmondók Egyesületének helyi ő Popper Ferenc mondott
ő utalva a ő versmondó hagyományokra s ismertetve a ő ű
és a ő személyét.
A "koncertet" - afféle kamarakoncertet - elvileg kis térre, intim helyszínre szánták,
de hála a rutinos ő s a lelkes ő a terem hatalmas méretei ellenére
igazán finom, ihletett pillanatok születtek, s így feledtük a hátteret és politikai realitást.
Belekeri.iltünk a ő varázslatába és vele emlékeztünk. Igen, vele emlékeztünk, mert
sajátos módon Radnóti valahogy már nem csak a ő barátok, egykori harcos-
társak emlékezetében él, hanem az egy generációval ő a miénkben is, s remél-
jük, így lesz ez a ő nemzedéknél is. Egy-egy versnél valóban olyan hangulat
támadt, mintha egy régi iskolai vagy vállalati ünnepségen volnánk. S a régi szelíd esték
már saját radnótis estjeinket, szerelernvallomásainkat idézik, hangulatos nyáresti boro-
zásokat, valóban az emlékezetbe ágyazódott soraival. S erre a hangulatra persze ráját-
szott a város is, a Radnóti-versenyek emlékeivel, magukkal az ő akik egykor,
ezeken a versenyeken ű fel, s lettek avatott tolmácsolói a ő sorainak.
ő de finom üzenetet hordozott a ő tétel egyetlen verse, a müsor
címére rájátszó Sem emlék, sem varázslat. Záró sora ma is szívbemarkoló, mégis szer-
ő lelemény volt, hogy e pesszimista alaphangra azután rácáfoljon maga az élet-
ű azoknak a verseknek a sora, amelyek ezen ű legmarkánsabb darabjai, s ame-
lyek utalnak arra az utóéletre, amelyben a ő bízott.
A szerkesztö, és egyben az ő spiritus rectora, Kiss László "hozott anyagból"
dolgozott. Tehát az ő repertoárján ő ő válogatott, úgy is, hogy volt,
akinek csak két Radnóti-verse volt. Ám érdeme, hogy az anyagok koncepciózus elren-
dezése révén, végül is igen kerek, szép, egymásra ő "koncertet" komponált. Andan-
ték, majd allegrók, presztók követték egymást. A személyes életút kezdeti állomásai, a
korai szerelmek, a kibontakozó nagy szerelem, az alkotás gondjai, a háború évei, a
nosztalgiák, a ő nagy pokoljárás versei követték egymást, hogya hittel teli Him-
nusz a ő zárja le, s emelje spirituális magasságba a szenvedés és halál ő
tragikumát. A tételek között a ő Richter János Zeneiskola növendékei muzsikáltak
tehetségesen, a Kodály-, Handel- és ű finoman alárendelve a versek
sorának. (Farkas Diána zongora, Gál Borbála fuvola.)
Öröm volt érzékelni a természetes ő sajátosságok mellett azt a spontán, vagy
tán nem is olyan spontán (hisz a Magyar Versmondók Egyesülete az egykori ű ő
56 versmondó
VERSSZÍNHÁZ
dési Intézettel mióta is ad sajátos hátteret a magyar versmondó ű egységes
izlést és hangmegütést, amellyel az együtt ritkán ő ő megszólaltak. Meg-
szólaltak, s mintegy tárházát adták azoknak a képességeknek, amelyek nélkül nincs jó
ő ű a szép hang, a jó orgánum és a gazdag lelkiség (Mohai Gábor, Bors
Anikó), a férfias ő és gondolatiság (Wahl László), a személyesség (Virágh Tibor), az
érzékenység, az empátia (Tóth Zsuzsanna), a finom formáló ő és odaadó jelenlét
(Tóth Zsóka), az értelmes tisztaság ( Horváth Ildikó), hogy csak kiragadott példákkal,
némi esetlegességgel jelöljünk meg néhányat ő (Nehogy félreértés essék, itt csak
ő irányokat érzékeltettünk, az ő ennél lényegesen gazdagabb eszköztárral ren-
delkeznek.) S öröm volt látni, hogya korosztályi sokféleség mellett is ő volt
az egység, valamiféle kontinuitás.
Ez a különleges bemutató ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az ő számok
örökös átgondolásra szorulnak, az "itt és most" érzelmi töltését minden egyes repro-
dukciónál hozzá kell adni a jól ismert szöveghez. Az "itt és most"-ban kell újrateremte-
ni a verseket. Ennek az elvárásnak szép bizonyítékát adták Tóth Zsóka és Tóth Zsu-
zsanna megszólalásai. ő a ő egyébként a ű a ű ő
Bogányi Gergely is nyilatkozott.)
Végül is az évfordulók mégsem öncélúak, a jól ismert Radnóti-versek mellett a rit-
kábban hallottakat újra ő ízlelgethetjük soraikat, motyogjuk magunkban,
ű ő azon a magától ő üres vizespoháron, mely "Boldog, mert véled él.",
de ha utánagondolunk ma is reveláció a békére vonatkozó sor : "Te tünde fény! futó
reménység vagy te,! forgó századoknak ritka éke", No, lám, ma béke van és mégsincs,
helyette békétlenség van, ő Így hát ma is érvényesek a szavak, forgó száza-
doknak valóban ritka éke az áhított béke, amelynek eljövetelét mi is áhíthatjuk együtt
Radnótival.
Az ő bebizonyította, hogy megéri a fáradozás, "a ő ír, a macska miákol, a
kis halacska... ". A Versszínház tisztességgel mutatkozott be fontos, ő értelmi-
ségi közönség ő s reméljük, hogy ő az éppen most bontakozó intézmény jó hírét
viszik szerteszét. Csak örülhetünk, hogy a Magyar Versmondók Egyesületének e föhaj-
tása újból ű került a ő Irodalmi Múzeumban október 14-én.
Wiegmann Alfréd
Kortársalgó
Bella István Kortársalgó címmel indított kulturális-közéleti beszélgetéssorozatot a
Versszlnház Budapesten 2009. február 26-a ő A Magyar Versmondok Egye-
sülete egykori ő ő Bella István Kossuth- és József Attila-díjas ő író,
ű elnevezett, havonta ő olykor komoly, máskor vidám beszélgetése-
it Turczi István, a Magyar Versmondák Egyesületének irodalmi alelnöke, József Attila-
díjas ő vezeti. Minden hónap utolsó csütörtökén találkoznak olyan ő és irok,
akik egy adott téma kapcsán mondják el gondolataikat, miközben verseiket, prózáikat a
ő mellett ő ű tolmácsolják. Az események szerves része a zene is. A
megszokottól ő hangnemet, dramaturgiailag szerkesztett beszélgetéseket és nem
mindennapi hangulatot ígér a Versszinház, amely a versek körül mozog, mégisfeledtet-
ni próbálja azt a megrögzött társadalmi tudatot. hogya vers a ő megtanulan-
dó, majd ő iskolai szöveg. A téma mindig aktuális, mindenkit ő Csak a
vendégek változnak. A szlnvonal és a hangulat nem.
versmondó 57
VERS SZÍNHÁZ
Szennik Éva interjúja Turczi Istvánnal
Mit gondolsz a Magyar Versmondák ő mint ő és mint irodalmi alel-
nök?
Nagyon nehéz ezt a ő elválasztani, mert ő egyetlen ember arca vagy
pozíciója. ő ő találkoztam a Magyar Versmondók Egyesületével, egy
rendezvényre voltam hivatalos, és azt tapasztaltam, hogy nagy nyüzsgés van. Szimpati-
kus volt, ahogya rendezvény össze tudta fogni a fiatalok azon részét, akik még érdek-
ő a ű iránt. Meglátásom szerint olyan ő áll az egyesület,
akiknek fontos a vers ő terjesztése. Ma már nem a közösségi mozgalmak idejét
éljük. A '80-as években úgy ű ez, hogy ő utasításra ő közössé-
gek jöttek létre. ő ez a mozgás teljesen megváltozott, hiszen a civil szféra kezdett
el szervezkedni, és létrehozta a saját közösségeit azokkal az emberekkel, akiknek az
ő a gondolkodásmódja, a habitusa és az érzelmi világa hasonló. Így született
meg a Magyar Versmondók Egyesülete is, amelynek nemcsak múltja van, jelene és
ő is. Így látom irodalmi alelnökként. ő leginkább azt mondanám, hogya
vers rövid, gyorsan olvasható, de igényel valamiféle azonosulást. Azt tapasztalom,
hogya fiatalok újra kezdik felfedezni, megszeretni a verset. Volt bizony egy pausa,
egyféle eltávolodás, ő inkább az internet és a ő videojátékok kerültek,
de azt látom, hogy most újra ő ő van ez a ű És most visszakapcsolódom a
tisztségemhez: mindennek fontos ő lehet az egyesület. Kifejezetten örülök
annak, hogy nem mindig csak a klasszikusok, az irodalom elismert, tanított személyi-
ségei kapnak helyet, hanem a kortárs irodalom is megkapja a ő figyelmet. Az egye-
sület jelenlétével ő az igényes, kortárs irodalmat, ami azért rendkívül fontos, mert
ez bizonyíthatja a szélesebb közönség, a társadalom számára is, hogy az irodalom él, és
nem pusztán a könyvek, a lexikonok része. Hogya szellemi tápláléknak csak egy ő
eleme a könyv, ami mellett nemcsak megtudhatjuk, de meg is érezhetjük az irodalom
ízét, ha a ő és az ő személyes kontaktusba kerülünk. Hogy saját
közösségi terünket alakítjuk, és ha költészeti találkozókon vagy irodalmi esteken ve-
szünk részt, azzal valódi impulzusok érnek, és akár aktív ő is válhatunk,
kipróbálhatjuk az írást vagy az interpretálást.
A közöl15'égtalálkozókat és az irodalmi esteket említetted. A közönség mennyire ki-
váncsi manapság a költészetre, a ő
ű ő vannak, akikre nem kívánesi a közönség és gyenge ő hada
van, akik a média segítségével hirtelen nagyon ű lesznek. A nagy ű
ség persze nem tart örökké, mert nem lesz mögötte az aranyfedezet, az írott szó. Min-
den korszaknak megvoltak a felkapottjai. Egy jó példa erre Petri György esete, akit
nagyon szerettem. Egy kritikus azt írta, hogy úgy veszi észre, hogy ő évre csökken
Petri György ű és a verseinek az üzenet értéke nem olyan ő mint a '80-
as években. Nagyon érdekes, hogya társadalom szerint aktualitását kezdi veszíteni az a
típusú költészet, amelyet ő képviselt. Veszélyes dolog az elavulás. Egy dolog a vers és
egy másik dolog a ő Az ő ő megjelenik, fotó készül róla, ő véleménye van.
Modifikálja azt a képet, amit egyébként csak a versei által képzelhetünk el, esetleg egy
másik kép alakulna ki róla. A Magyar Versmondók Egyesületének és nekem a közös
célunk az, hogy kialakítsunk egy egészséges egyensúlyt a vers és a verset alkotó sze-
mély között. Úgy, hogya közönség ezáltal kapjon egy viszonylag reális képet arról,
hogy ki mindenki alkot ma Magyarországon.
Az ő Kortársalgón a magyar irodalom nagy öregjei voltak a vendégeid. A közön-
ség hogy fogadta a kezdeményezést?
58 versmondó
VERSSZÍNHÁZ
A ő partnereim Szakonyi Károly, Kossuth-díjas drámaíró, a Digitális Iro-
dalmi Akadémia alapító tagja, Baranyi Ferenc Kossuth-díjas ő író, ű a
Magyar Televízió és a Magyar Rádió nívódíjasa, Czigány György Prima Primissima
díjjal kitüntetett, József Attila-díjas ő és ő Csaba, a jazz-hegedülés magyaror-
szági ő voltak. Nagyon sok fiatal volt az ő alkalommal. Az ifjú generá-
ció különösen ő erre. Érdekli ő az, hogy mit mond ez a hetvenöt éves, ő látás-
ra nagypapa ű figura. Megtapasztalhatták a fiatalok, hogy a kortárs, ő ő
is örökifj ak és olyan élményeik vannak, amilyenek nekünk, fiatalabbaknak, ő .. Fel-
ő humorosak, és lehet a szövegeken nevetni. Nem nyeglén, ahogya hétköznap-
okban egy-egy viccen vagy mondvacsinált történeten, esetleg mások nyomorán röhög-
nek az ilyen találkozást soha meg nem tapasztalók. Hallhattunk az esten érdekes anek-
dotákat Weöres Sándorról. Én nem tudom, mások hogy vannak vele, de nekem ezek a
történetek ő is nagyobb élményt nyújtanak, rnint egy nagyon megcsinált,
trendi film. Örömmel tapasztaltam, hogyaKortársalgó közönsége is jókat mulatott a
történeteken.
A Kortársalgó sajátossága. hogya ő mellett van egy színész és egy zenész, akik
a maguk nyelvére fordítják le a publikumnak az ugyancsak jelen ő ő írásait. Ez
a könnyebb fogyaszthatóság miatt lényeges?
ő két probléma van. Az egyik, hogy nincs átjárás a generációk között. A
fiatalok nem tudnak az ő az öregek nem veszik tudomásul, hogy fiatalok is
vannak utánuk. A Kortársalgó egyik nagy hozadéka lehet ez a kézfogó. A másik baj az,
hogy a ő ű ágak ő sem tudnak egymásról. Vagyis: az író
nem tudja, mit játszik a színész, a színész nem tudja, mit alkot a ő ű a kép-
ő ű nem néz filmeket. Nincs átjárás a ő ű ágak között sem.
Ezért van az, hogya Kortársalgóban rendszeresen író, színész, zenész találkozik. Meg-
próbáljuk összeédesíteni a ű ő ű Ez a két ő gondolat. Ennek
jegyében indult el a Bella István KortársaIgó, és vallom, hogya különleges története-
ken és ő pillanatokon túl ez ő rendkívüli.
Hogyan invitálod a ő vendégeidet? Mit mondasz nekik?
Semmit nem kell mondanom, mert ismernek engem. Amikor felhívtam Baranyit,
mondtam neki, hogy ekkor és ekkor lenne ez a dolog. Azt kérdezte csak, ki lenne a
házigazda. Mivel én vagyok a moderátor, szívesen elvállalta, mert tudja, hogy nem éri
kellemetlenség. Nem fogok belekötni, nem hepciáskodom, nem bántom meg és felké-
szülök. Nincs ennek különösebb trükkje, csak az ember tisztelje meg a vendégét azzal,
hogy tudja, kivel találkozik. A pályatársak iránti tisztelet alapkérdés. Tessék megtisz-
telni a másik költöt! Lehet, hogy én másképp gondolkodom, más módon fordítok ver-
set, nem az olasz, hanem az angol költészetet részesítem ő de attól még a mi-
ő amit ő képvisel, el kell ismerni. Ilyen ű
Ő voltak a nagy öregek, és rögtönfordultál is afiatalokfelé: a második Kortársal-
gó alkalmával egészen érdekes társaságo t ültettél össze ...
Úgy döntöttünk, lazítunk egy kicsit, és megkerestem Térey János, József Attila- és
Szép ő ő t, írót és Szálinger Balázs Junior Prima-díjas költöt. Témánk, a
generációk közötti átjárhatóság, egymás közti rivalizálás, valódi értékek, és költészeti
marketing volt. Érdekes ez annak tükrében, amit az ő mondtam, és pont ezért is
hívtam meg ő Mert más generáció, és a látható problémáról beszélni kell. A két
ő mellé rendeltük Galkó Balázst, aki ő ű József Attila költé-
szetében a legavatottabb versmondó Magyarországon. Meghívtuk Fekete-Kovács Kor-
nélt is, a kortárs dzsessz egyik legeredetibb ő Érdekes kavalkád volt. Re-
versmondó 59
VERSSZÍNHÁZ
mek közönség mellett, változatos, sajátos ű sok érdekességgel szolgáló be-
szélgetésnek lehettünk tanúi. Aztán a harmadik alkalommal megkevertük a két nemze-
déket: a ő társaim Ungvári Tamás József Attila-díjas ő és Karafiáth Orso-
lya, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével kitüntetett ő volt. Bornai
Tibor a KFT zenekar frontembere saját zenéjével és szövegeivel mondta el véleményét
az irodalomról, a ő a ő Boncolgattuk a hatalomhoz és a közönség-
hez való viszonyukat. Ez a Kortársalgó tényleg három generáció találkozása volt vers-
ben és zenében. Ráadásul mindhárman médiaszemélyiségek, emiatt kétfajta arcuk van:
a média felé sugárzott arcuk, és az alkotói arcuk. Ennek a ő ő jött ki az a
feszültség, amely az est legértékesebb hozadéka volt. És figyeltek egymásra, ami pél-
damutató a ma ő
A Kortársalgák végén többnyire a helyszínen maradtok és félreültök. ő beszél-
gettek ilyenkor?
ő azt kérdezik, milyennek találtam a beszélgetést, és mennyire volt ő
a közönségnek a téma és a vélemények. Aztán megkérdezik, mennyi a honoráriumuk.
Tényleg! És ő most ű le a gyors tanulságot, ami nem az, hogy kell nekik a
pénz, hanem éppen az, hogy anélkül jönnek el, hogy ezt ő megkérdezték volna.
Mutass ilyen embereket még... Aztán társalgunk irodalomról, ő események-
ő és ő szakmai kérdéseket boncolgatunk. Persze megbeszéljük azt is, ki kit
utál, vagy éppen szeret, ki kire irigy, kire haragszik. Mert ő is csak emberek. ..
A júniusi Kortársalgó rendhagyó volt, hiszen a Parnasszussal közös estet tartott a
Versszinház. Miben volt ez más?
Ez dupla esemény volt, a májusi és a júniusi Kortársalgó a nyárra való tekintettel a
Parnasszus költészeti folyóirattal közösen, az Írószövetség Klubjában zajlott, a két
hónapra tekintettel két részben. Vendégeink Ágh István Kossuth- és Déry Tibor-díjas, a
Hetek ő egyike, Vasy Géza irodalomtörténész, kritikus, a Magyar Írószövetség
elnöke és Pomogáts Béla József Attila- és Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Litera-
túra ő ő volt. A zenét egy jó barátom, Binder Károly ű zene-
ő napjaink meghatározó kortárs és jazz-zenesze szolgáltatta. Itt a közélet pont
akkora szerepet kapott, mint az irodalom, mert tetszik vagy sem, nem ő
egymástól a ő A közönség összetétele is eszerint változott: itt az ő ő mellett
a szakmai közönség volt nagyobb számban jelen. Persze nem véletlenül, mert a Par-
nasszus nyári lapszámbemutatóján azok is részt vesznek, akik a folyóiratban publikál-
nak, és azok is, akik velük szoros baráti vagy szakmai kapcsolatban állnak. Meghatáro-
zó, az irodalom szempontjából véleményformáló beszélgetésnek lehettünk tanúi, és ezt
a ő közeget igyekszünk ő a Versszínház 2009-20 l O-es évadában is.
Szennik Éva
60 versmondó
TÁBOROK
versmondó 61
TÁBOROK
Latinovits szellemében
ű táborok
Latinovits szelleme ott van, ahol a vers. Ha pedig a vers ott van, ahol Latinovits
született és pihen, akkor szinte ő az ő szellemiségét és erejét követni, magunkba
szívni. Évek óta Balatonszemes ad otthont a versmondás, és immár a versírás nyári
ű a Magyar Versmondók Egyesületével. A módszer azonos, csak a szerep-
ő az új ő ű palánták változnak. 2009 nyara, Balatomszemes,
Latinovits ű ő Ház, Szem-S Panzió. Európai színvonalú közösségi térben,
biztonságos, ő szállással, a Balaton partján, ű ő irók, színészek, ő
ű ismert televíziós személyiségek társaságában.
Versszínházi tréninggel indította idén nyáron ű kurzusait a Magyar
Versmondók Egyesülete. ő ő színészeknek és versmondóknak is ő
ű indult, így három tábor zajlott egyszerre Balatonszemesen július 18-tól 26-ig.
A táborokban oktatóként részt vett többek között Wiegmann Alfréd ő a Vers-
színház ű ő Kinizsi Ottó színész, a Versmondók kreatív alelnöke, aki
állandó ő munkája mellett színházi színészként és drámatanárként is
tevékenykedik, Karafiáth Orsolya ő és Bedecs László irodalomtörténész.
Három az egyben: három alkotótábor, egy ő egy helyen, ahol az ország leg-
ő pontjaiból ő különbözö korosztályú alkotók azt gondolják, hogya
vers, a színház, az irodalom nem szégyen, hanem segítség, a mindennapok színesebbé
tételére. Egy ű ahol megtanulhatják az érzéseket kezelni és reprodukálni, a gon-
dolatokat ű nyelven, hétköznapi módon kinyilvánítani. Egy csapat, ahol több
csoportban, azonos célért, de egyénre szabottan kapnak komplex képzést, színészmes-
ő hangképzésböl, kommunikációból, színpadi mozgásból, írásból, dramaturgi-
ából, a gyakorlatra, színpadra és hétköznap okra építve.
A táborok eredményességét jól mutatja, hogy a korábbi évek gyakorlatához hason-
lóan idén két tavalyi ő is harmadrostás volt a Szinház- és ű Egye-
tem színész szakán, a ő közül többen önálló kötettel rendelkeznek. Erre ő
a nyári táborok ő hangulatát és a szakmaiságot egyaránt szem ő tartó ű
lyek ő része most egy intenzív, komplex színházi képzés volt, amit Pataki András, a
Forrás Színház ő ő vezetett. A három tábor egyike a ű
Szeminárium Lutter Imre ő ű drámapedagógus, a Magyar Versmondók
Egyesületének ő elnöke és Szennik Évi ő kommunikációs alelnök
irányításával. Ebben a szekcióban a versmondók és ő a ű a
versrendezés, az ő készítésének érzelmi és technikai hátterének megismerése
és elsajátítása révén színházi közegbe helyezhették a verset. A Színész és ő ű
vész ő ű a színészmesterség, a színpadi beszéd és mozgás, a rendezés és
a dramaturgia mentén építette fel tematikáját, és a színjátszás ő kulisszatitkait
villantotta fel, gyakorlati módszerekkel.
ű Ágota
Görbe tükröm
Mióta meghíztam,
ű tukromet.
görbévé zsugorodott,
elvarázsolt kastély homályos
foncsora vigyorgott vissza.
62 versmondó
TÁBOROK
Gúnya marta le fényét,
pattogzott jégpocsolya.
Félrenézve akasztottam le,
nem fértem ki vele az ajtón.
Kövéren megfeszült, reccsent,
milliárd darabkája
ropogott a talpam alatt,
sírva söpörtem össze,
kupac csillámporrá.
Összetört tükör,
hét év boldogtalanság.
Jó, attól legalább
lefogyok.
A ű Bakos-Kiss Gábor idén végzett ű és Kiss László rende-
ő a Versmondó folyóirat ő ő vezették. József Attila-estj ével fellépett Rékai
Nándor ű A harmadik tábor, az ű ű célja, hogy a nem
professzionális vagy ő írók verstani, írástechnikai, költészetesztétikai ismere-
teit bövítsék, speciális prózaírói feladatokkal kész ű alkotására ösztönözzék. Az írók
szekcióját Turczi István, a Magyar Versmondók Egyesületének irodalmi alelnöke,
József Attila-díjas ő a Parnasszus költészeti folyóirat ő ő vezette. A
táborozók egységes hangképzésen, kommunikációs kurzuson és mozgástréningen vet-
tek részt, ő hallhattak az irodalom és a média viszonyáról, a hangjáték és a
költészet összefüggéseiröl, a hangzó vers és próza technikai fortélyairól. A ű
szeti Táborok záróakkordja július 26-án a Latinovits ű ő Házban rendezett est
volt, ahol a különbözö szekciók ő formájában prezentálták ű
Huszonhét év munka tapasztalata áll a Magyar Versmondók Egyesülete nyári
versmondó tábora mögött. A kezdetekkor az volt a cél, hogy egy, a világ zajától mentes
szigeten megvesse lábát a versmondás. Napjainkban az a cél, hogya versek szigetét a
ő társadalmával egy speciális híddal összekössük. Az elmúlt években a versmondás
reneszánszát kezdte élni, ezáltal a versmondó ű intenzív kurzusok iránt is
ő az igény. 2000 óta háromszorosára növekedett a vers táborokba ő fiata-
lok száma. Éppen ezért számtalan olyan tábor is létrejött, amely valójában csak a ki-
kapcsolódást szolgálja, hobbi ű tábor, miközben valódi szakmai alapokkal nem
rendelkezik. Egyesületünk azonban, mivel valódi letéteményese a ű
neves szakembereivel (színészek, ő írók, ő ű ő és dramatur-
gok) ű szeminárium keretében az igényes szórakozás mellett a ő hiva-
tásos ő ű nevelésén dolgozik a tíznapos ű táborban, non-
stop munkával, etalonokkal, és ifjú tehetségekkel. Versmondóink többsége a legered-
ményesebb a ő versmondó találkozókon, színházakban vagy versenyeken, és
ami a legfontosabb: lelkileg kiegyensúlyozott emberként a társadalom aktív részesei
kívánnak lenni. Ez az oka annak, hogyadrámapedagógiát alapmódszertanként kezel-
jük. A Magyar Versmondók Egyesülete arra törekszik, ű Tábor az
ország ő nyári ű ű váljon.
A tábor ő a ő korosztályokat képviselték: 14 éves kortól 60
éves korig jelentkeztek. A táborozók két szekcióban több különbözö szakmai csoportba
kerültek: a viszonylag hasonló szakmai szinten álló versmondók tematikusan alkottak
egy-egy csoportot: önálló szekciót képviselt a ű Szeminárium, a Színész
és ő ű ő ű két külön csoport dolgozott, mig az ű
szeti ű elkülönítetten folytatta munkáját.
versmondó 63
TÁBOROK
A programban a foglalkozásokat úgy készítettük ő hogy a tábor ő beosztá-
sa rendszerességet tükrözzön, de rugalmas legyen. Azért, hogya táborozó fiatalok az
értelmes ő is megtanulják szeretni, és hogya ő növelj ük.
Mindezt úgy, hogy azt érezzék: itt valóban minden az ő egyéni hozzáállásukon, menta-
litásukon, és a közösség összetartásán múlik. "Ök a ő , de az egyes helyzetek-
ben kikerülhetetlen a tapasztaltabbak segítsége mind saját korosztályukból, közössé-
ő mind a ő ő A bizalom már az ő közös "helyzetekben" kiépült, és ez
a biztonságérzet megmaradt a ő a tábor végeztével is ő pedig a
ű életben gyümölcsözik majd). Szükséges a ő karakterének megkere-
sése és feltárása nemcsak a tanárok, de önmaguk ő is. Ha ez sikerül, a versmondó
saját ő körét lehet tágítani, vagy éppen fókuszálni egy bizonyos témakörre, s
azt ő ő saját mezsgyéjén. Ilyen esetekben a tanítványok önmagukra talál-
hatnak és sokkal könnyebben kinyilatkoztathatják érzéseiket: megnyílhatnak. Egy kivá-
ló módszer ő lépésként erre - csak a példa kedvéért - a név ő bemutatkozás
gesztikulációval: virágként vagy állatot imitálva - mutogatva, csöndben, szavak nélkül.
Csere Ágota:
Szakítós
Ontlos sült és testes bor,
ezt adhatom Neked,
másban. én, kedves Tibor
már nem segíthetek
Tudom, a hátizsák nehéz,
és belepte a por,
mint életünk az unalom,
vidd hát, kedves Tibor.
Mert karod csupa szinizom,
probléma nem lehet.
Kedves Tibor, most búcsúzom.
Na. gudbáj, ég Veled.
A foglalkozásokon a játékos légzés- és beszédtechnikai gyakorlatokon túl bizalom-
játékok, helyzetgyakorlatok és mindenféle szituációs feladat segít a versmondóknak a
színpadi mesterség elsajátításában. Lényeges szempont azonban akorosztályonkénti
csoportbontás: a hasonló korú tanítványok hasonlóképpen gondolkodnak. Mégis törek-
szünk arra, hogy minden csoportban akadjon egy-egy, a professzionalitás felé ő
versmondó, aki támpontot jelenthet a többi társára nézve, s aki tud kontrolláIni és fej-
leszteni is egyúttal. A program egyébiránt az egyéniségekre és a közösségépítésre épül,
ezt a célt szolgálja ő a szubjektív gondolkodásmód és érzésvilág ő
hiszen az érteni-érezni ő képesség birtoklása és alkalmazása elengedhetetlen vers-
mondáskor; másrészt viszont a színpadi társakhoz és a közönségszólításhoz megkerül-
hetetlen a közösségépítés, az estek ő a zárlatig, ami gyakran néhány óra, oly-
kor pedig csak néhány perc (egy-egy vers ő Ez a sajátosság a pódiummü-
vészet egyik legnehezebben elsajátítható és alkalmazható titka. (Ez utóbbi egyébként
olyan észrevétlen, kézzel fogható eszközökkel veszi kezdetét, mint a vers tábor közös
pólója; de realizálódik a bizalomjátékokon alapuló globális helyzetgyakorlatokban.) A
kreativitás növeléséhez a versismeretet is felhasználjuk: olykor ő verssorokból
állíttatunk össze helyzetgyakorlatokat. függetlenül az adott költemények témáitól; más-
64 versmondó
TÁBOROK
kor egy bizonyos szintig eljutott helyzetet bonyolíttatunk tovább úgy, hogya végén
versekkel válaszoljanak egymásnak a szituáció ő
Figyelünk a versmondók koncentráció-képességére is. Megértetjük velük, hogy az
összpontositásra nem kizárólag mennyiségileg (tehát szövegtudás szempontjából) van
szükség, hanem az emocionális háttérre is hasonlóképpen kell koncentrálni. A szöveg-
tudás ő biztosítására versmondás közben egészen más feladatokkal instruál-
juk a versmondót (például írja le a nevét, jellemezze saját magát, oldjon meg írásban
számtani feladatot, bukfencezzen, miközben mondja a verset), vagy megzavarjuk
versmondás alatt ...
A Magyar Versmondók Egyesülete ifjúsági közoktatási és kulturális tevékenységét
a nyári alternatív közegben is eredménnyel folytatta. És ez a folytatás 2010-ben sem
marad el.
Nálunk a helyed, ha ő akarsz. Itt a helyed, ha nem akarsz ű lenni, de
szereted a versek világát, vállalod önmagad és évekre meghatározó önismereti anyagra
vágysz.
Jelentkezz, ha fejlesztenéd a ő eszközeidet, mert szükséged lesz rá tanulmá-
nyaid, munkád terén.
Gyere, ha csak jól akarod érezni magad! ő is...
Lutter Imre
Lazarev Oleg Alekszandrovics
Inycsík
minden oly ő nekem
és mind oly idegen
ismét eföldön létezem
és várva nem váram a végzetem
minden oly jó és bíztató
kostoltam már mind ínyemre való
Junior Parnasszus ű és kreatív workshop
Balatonszemes, 2009. július 18-26.
Már az alkotótábor címével ű a bajunk. Nem a postacímre gondolok. A Ba-
golyvár utca és a Szem-S Panzió kimondottan jól hangzott. Az ű címében
találtunk aggodalomra okot adó szót. Nem a workshop, vagy ű az rendben,
elvégre azért mennénk, kreatív, e nélkül mit keresnénk ott, ű ez gyönyö-
ű ő az összetett szó második fele, erre már csak a Parnasszus szó tesz rá egy
lapáttal, mindenek csimborasszója. De ott áll legelöl, a Parnasszus ő a junior szó.
Korhatárt nem jeleztek a felhivásban, akkor meg miért ez a cím?
ő veszek magamon és rákérdezek a kényes ő a ű ő Turczi
István József Attila-díjas ő a Parnasszus költészeti folyóirat alapító ő ő
a Magyar P.E.N. Club alelnöke (itt abbahagyom a felsorolást, írásom túllépné a terje-
delmi határokat).
Felesleges kérdés. A junior itt nem az életkorra vonatkozik.
Még meg sem ő a tábor és már meg is ő Jönnek a hírek, kemény
megterhelésnek leszünk kitéve. Turczi már osztja táborozóinak e-mailen az úgyneve-
zett nulladik típusú feladatokat (álomleírás, szimboleum, nemzeti jelkép, megszemélye-
sítve, fekete humorral megspékelve stb.), ez a beszállókártya. Nulladik típusú találko-
zások?
versmondó 65
TÁBOROK
ő minden akadályt. Narancsriasztás, orkán, özönvíz, ű lesza-
kadt villamosvezeték, sínekre ő fák. Július 19-e reggelén összeáll a csapat, zömében
a Magyar Író Akadémia végzett ő Az átlagos életkor magas, szerénységem nagyot
emel e statisztikai értéken, de van gimnazistánk és két egyetemi hallgatónk is. Rémál-
munkat házi feladataként ő megírtuk, de a valóság izgalmasabb a fikciónál. Kreatív
írásmaraton indul, az egész csapat fáradhatatlanul dolgozik, felolvas, értékel. Csak a
ő miatt kapunk szusszanásnyi ő Úgy rászokunk a kihívások teljesítésére, hogy
az utolsó napon, búcsúzáskor házi feladatot könyörgünk ki. ő ő
A változatos feladatok mellett naplót is kell írnunk. Az utolsó kreatív napon felol-
vasunk ő az utolsó ő napon emlékeztetnek minket, reményteli írópalántákat,
hogya naplófelolvasás nem marad el, ő a tábor ő a ű Szemi-
nárium és a Színész és ő ű ő ű ő is jelen lesznek. A
legjobb írásokat a záróünnepségen a Latinovits Zoltán ű ő Házban az ő
ű olvassák fel.
Turczi szerint én a pénteki napot is megírom. ő Nem rossz gondolat. A baj az,
hogy az elmúlt napokkal sok a lemaradásom, lyukas a naplóm. Úgyhogy ő nem
ő hanem "hátra" kéne megírnom. Hagyhatom mentorom ötletét a földön heverni?
Semmiképpen. Hagyjuk a múltat. Megírom a holnapi napot.
Balatonszemes, 2009. július 24. péntek
Már reggel rosszat sejtek. Jön a díjkiosztás. A felhozataIt figyelembe véve, könnyen
megeshet, nem leszek dobogós, írásom sem adják ő Ezen gyorsan túl kell lépni. ő
re. Máris kompenzálok. Hagyom a fenébe ezt az egész naplót, és elmegyek a fodrász-
hoz. Visszatérek a mai naphoz. Minek fessem a falra az ördögöt?
2009. július 23. csütörtök
A kopaszra borotvált fodrász imázsa nem sok jót igér, mégis behelyezkedem a haj-
mosó lány keze alá, a nagy ő jól esik a nem túl meleg víz. Már a kopasz széké-
ben ő utálok valakinek a tükörképével beszélgetni. Nyakában vastag aranyláncon
arany olló. Vágás? - kérdi. Csak szárítás és azt szeretném, ne látszódjék, hogy fodrász-
tól jövök. Ez nem tetszik, mégis nekiáll. Az eredmény nekem nem tetszik, felfújt fejem
van. Maradtam volna a naplóírásnál, akár a pénteki napnál. A táborba érve ő dol-
gom, hogy lepusztítsam mesterséges frizurámat, még most sem jó, de legalább nem
zavaró, majd a ő jobban tönkremegy. Nekiállok a naplóírásnak. Mit csinálok én
ő ilyen nagy problémát? Elvégre azt csinálok, amit akarok. A napló magánügy.
Lehet, verekednének érte a kiadók? Csak nem az én naplómra, cikkemre áhítozik a
színvonalas Versmondó lap?
Almainkban a szimbóleumok kiröhögik saját magukat, míg föl nem ébrednek, akkor
meg rajtunk röhögnek. Azt gondoltuk, nem fogják megmondani, kiszabni, mely szavak
szerepeljenek szövegeinkben (azt tudtuk, megkövetelik, mi ne legyen benne). Ennél
rosszabbra fordult sorsunk. Nyomatják, milyen mondattal ő mi legyen az
utolsó mondat. Meg már temetnének. Ezek a halálunkra spekulálnak. Befizettük a tábor
díját és praktikus módon velünk íratják meg saját nekrológunkat. Még jó, hogy sírt nem
kell ásni ebben a nagy ő Megmondta az édes jó nagynénikém, ma már semmi
sem szent. De élelmes csapat ez, Alma, Ágota, Anna, Csillag, Gigi, Kriszta, Marcsi,
üleg nem hagyja magát elpusztítani, bármilyen sok a feladat. Erre más módszert vetnek
be, semmi fennkölt kifejezés, mint például nekrológ. Egyenesen a szenzációhajhász
bulvárzsurnalizmus mocsarába süllyesztenének. Megmártózunk benne.
Aztán a stílus, még az is legyen nekem, tán még ő zenekíséretet is
mellékeljek cd-n, pl. oratóriumot szövegem alá? Ez egy urbánus ő ő igazán
nem várható el. Na meg az illusztráció, pillanatfelvétel, kit érdekel ez a mai videoklipes
66 versmondó
TÁBOROK
világban, minden mozgókép. Még jó hogy nem az egész családi albumot kellett
elhozni, így csak maradt hely a sminkkoffernek. A fénykép, ha már pillanatfelvétel,
beszéljen maga. És hagyjuk már nyugodni a kortárs költó1<et, ne mind idézgessük ő
sem szóban, sem írásban, vagy uram bocsá' hús-vér formájukban. Egy kivételt lehetne
tenni, ha csinos, parókát hord, vagy legrosszabb esetben sárga sapkát visel. Írjunk
háziállatunkról egypercest, legyenek benne megadott szavak. Hát az nem ű
hogy kedves kis házi ál1ataink ő egyig ű állatok, akkor is ha úgy nevezzük
Józsi, Béla, Péter. Egy újságcikket újra írni, elolvassa azt bárki? Én sziámi egypercest
írok. Istenem, csak nem teremtettem új ű Minden ő volt/van anyja, meg is
írták. Drága jó anyánkat mi tényleg ne háborgassuk, ne feledjük, a ű
országában élünk. És hogy jön ide ez az idegen ű és ű AMór és Cupp Idó? Kik
ezek és mit akarnak itt a nyilaikkal, vannak itt magyarok elegen, én mint bombázó,
mélységesen lenézem az ilyen ócska fegyverekkel flangáló macsókat. Turczi ő nap
azt mondta, egy feladatra azt lehet mondani: Passz. Igaz, hogy ezt ő szedte, de a
cím sem volt elég neki. Az ő sor, Hogyan lehet jóvá tenni a rosszat, na meg az
utolsó, majd úgyis ű ünk a ű ű semmiben közé varázsoljunk szöveget. Már
lefáradtam azzal a feladattal, hogy nem találok szavakat magamra, amit szintén meg
kel1ene imi. József Attila nem írta meg? Igaza volt Petrinek. Passz. Kimegyek a partra.
Azt már most tudom, hogy nagyon fog hiányozni ez a jó csapat, Alma, Ágota,
Anna, Gigi, István, Kriszta, Marcsi, Oleg, az izgalmas feladatok, a felolvasások, a
jótanácsok és a hasznos kritikák, maga a kreatív írás. Jó lenne folytatni, István néha
megfogná a kezünket és ráléphetnénk a Parnasszusra ő ő lépcsöfokra. (István
most azt mondaná, itt rossz a szöveg, felmehetünk az égbe. Most az egyszer valóban
azt szeretnénk.)
Deák Csillag
versmondó
67
VERSENYEK
"Aki verset mond, ő kell növekednie"
Latinovits Zoltán)
Tizenöt évvel ő indult egy családias versmondó verseny Balatonszemesen, ami
egybeesett a ű ő ház névadó ünnepségével. Az akkor még maroknyi középisko-
lás, a lelkes fiatalokból álló ő igen nagy átéléssel készültek szavalataikra, s
már akkor érezte mindenki, hogy feledhetetlen élményként marad meg emlékeikben a
Szemesen töltött ő Azóta minden évben megrendezzük a versenyt ugyanazon a hét-
végén, Latinovits Zoltán halálának idején, ugyanazon a helyszínen, csupán ő a
ő és a korcsoportok száma.
Rendhagyó módon ebben az évben a versmondó verseny ő és lebonyolító-
ja a Magyar Versmondók Egyesülete és a Latinovits Alapítvány. Természetesen itt kell
köszönetet mondani Balatonszemes Önkormányzatának a verseny folyamatos anyagi
támogatásáért, nemkülönben a Nemzeti Kulturális Alapnak és az Oktatási és Kulturális
Minisztériumnak.
Latinovits Zoltánhoz
Nézd, itt vagyunk újra' Sokadjára és sokan! Eljöttünk megint, hogya világgal fele-
ű és felmutassuk lelkünk egy-egy rejtett, parányi szeletét. amely hitiink szerint
arra szolgál, hogy kifordítsuk sarkából a világot, vagy legalábbis a versek által is ne-
mesedjen a lélek. gazdagodjon és er(isödjön a hit.
Az a hit, amely képes a jóra. s a megválaszolhatatlanban is segít eligazltani.
Eljöttünk újra, hogy sínek igazsága ellenében a TE ű e/(itt tisztelegjünk'
Mint ahogyan tették ezt sokan, akik közül a legnagyobbak már az égi pódiumon veled
együtt vá/ják a költészet feltámadását.
Tisztelgünk a Ml tudásunkkal, hogy mélto örököseid lehessenek néhányan, azok kö-
ű akik ezen a napon a TE példádat követve szólaltatják meg az irodalom gyöngysze-
meit. Ő is kitárulkoznak, Ő is odaadják tudásukat a nagyobb közösségnek. Ő is
hisznek abban, hogy a ű nélkül az emberi lét csupán vegetáció, mert az hor-
dozza az értelmes emberi lét igazi ő Az irodalom. a költészet szépsége feltárja
számukra a harmóniát és eligazít az igazság ű világában.
A versmondók, a költészet tudásának és átadásánakfelszenteletlen apostolai.
Nézem a rendkívüli ű a szinészkiráy portréját, s hallom senki mással össze
nem ő verselését, és azon ű ő hogy mi lehet az a földöntúli ő a tekin-
tetében s hangjában, amely ma is ű és megbabonáz. A versek sajátos hangsú-
lyai, a ű és nyilt tekintet, a kíméletlen tmfelmutatás és kitárulkozás; megmutatá-
sa mindannak, ami lelkünk ő sarjad, majd szárba szökkenve, áthatolva tejes
lényünkön katartikus ű nemesedik.
Itt vagyunk megint és eljövünk újra meg újra' A latinovitsi éthosz soha nem marad
magára, mert gondoskodó kezek, óvó tekintetek nem engedik kihunyni a csillag ragyo-
gását.
Kiss László,
a Latinovits Alapítvány elnöke
Az ideit nevezhetjük a legszínesebb találkozónak, hiszen hallhattuk a ő
Szedleczky Lászlóné ő szavalatát, aki 95 éves kora ellenére olyan ő
szólalt meg, hogy sok fiatal megirigyelhette volna. A Szlovákiából érkezett Nagy Gá-
bor egy több évvel ő sérülése miatt sem mozogni, sem beszélni nem tudott, és ez
68 versmondó
VERSENYEK
a mai napig ő is az ő ő de ha megtanul egy verset, azt hiteles álélés-
sel tudja mondani.
A középiskolások idén is többen jelentkeztek, ugyanis 38 ő hal1gatott meg
a ű közülük 12 embert juttattak a ő A ő a 25 ő ő nyol-
cat hallhattunk a második körben, köztük ő el a helyezések. A ű idén megújult,
Kiss László és Halmos Klára mellett újra köszönthettük körünkben Galkó Balázs szín-
ű Orbán ő ű és Tolnai Mária drámapedagógust, a Kaposvári
Egyetem Színház Tanszékének docensét. Igen heves vita keretében húzták meg a ha-
tárvonalakat, ezért lehetünk biztosak benne, hogy jó helyre kerültek a díjak. A középis-
kolások közül harmadik helyen Varga Veronika végzett a zalaegerszegi Zrínyi Miklós
Gimnáziumból. Megosztott ő helyen végzett a budapesti Babits Mihály Gimnázium
tanulója, Héricz Patrik és a barcsi Dráva Völgye Középiskolából Tatai ő A felnöt-
tek közül a hántai Dömök Krisztina lett a harmadik, aki eddig minden évben a középis-
kolások ő indult, de eljött hozzánk az érettségi letétele után is. Második
helyen a szintén minden évben ő budapesti ű Baráth Zsófia végzett, és az
álló taps az idei Latinovits-díj nyertesének, a már említett szlovákiai Nagy Gábornak
szólt.
A középiskolások közül különdíjasok: Varga Tóth József - Tata, Eötvös József
Gimnázium, Horváth Krisztina - Esztergom, Szent István Gimnázium. ő Márta -
Budapest, Baár-Madas Református Gimnázium.
A felnött kategóriában különdíj as lett Tóth Péter - Kunszentmiklós, Lövész Dániel -
ő Mach András - Budapest, Kiss Eszter - ő Kereszty Ágnes -
Homokkomárom.
A ő ő ű ő és szemesi illetve környékbeli ő ál1ó megem-
ő lerótták tiszteletüket egy-egy szál virággal a találkozó kitalálójának és megva-
lósítójának, Csonka Mártának sírjánál, aki június 9-én hunyt el, pont egy évvel ő
Amit bizton állíthatunk, hogy mellettünk állt idén is, hiszen ami állandósult az eddigi
években, az most is megvalósult: a legcsaládiasabb, legbarátibb hangulatú versenyt
tudhatja magáénak a balatonszemesi Országos Latinovits Zoltán vers-és prózamondó
verseny.
Császár Bíró Lilla
versmondó 69
VERSENYEK
"ÖRÖK PÓDIUMON" 5. ORSZÁGOS VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ
VERSENY
Pintér Tibor emlékére
2009. november 21-én, Veszprémben
ő a Veszprém Városi ű ő Központ és a
a Magyar Versmondók Egyesülete.
A verseny célja: Pintér Tibor, az országszerte ismert ő ű ő nép-
ű ő életének 72. évében, 1999. október IS-én hunyt el. Egész munkásságát a vers,
az irodalom ű ének szentelte.
Az elismert szakember ű ő ű során, valamint módszerta-
ni Írásaival is sokat tett azért, hogy a ő korosztályokból minél többen vállal-
kozzanak az ő üzenetének megszólaltatására. Emlékét, szellemi örökségét
ő hívjuk immár ötödik alkalommal a versenyzöket Veszprémbe, ahol Pintér
Tibor élt és dolgozott.
A nevezés feItételei: A ő a teljes magyar irodalomból szabadon vá-
lasztva, három (közülük egy ma ő ő versével vagy prózájával kell készülniük.
A verseny ő
I. kategória:
II. kategória:
III. kategória:
IV. kategória:
5-8. osztályos diákok
9-12. osztályos középiskolások
ő
szépkorúak (60 év felettiek)
A ű döntése alapján a korcsoportok legjobbjai díjazásban részesülnek.
Jelentkezés: név, életkor, foglalkozás, lakcím, telefonszám és a választott
ű közlésével,
2009. októher IS-ig a verseny helyszínén:
Városi ű ő Központ és Könyvtár - Farkasné Molnár Csilla
8200 Veszprém, Dózsa Gy. u. 2. Telefon: (88) 429-lll, Fax: (88) 429-693
E-maiI: fmcsilla@gmail.com
Nevezési díj: 1.000 Ft (a befizetéshcz esekket küldünkl)
70 versmondó
VERSENYEK
A Magyar Versmondók Egyesülete ő Megyei Szerveze-
te, a Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság, valamint a Bartók Béla
Megyei ű ő Központ Nonprofit Kft. Meghirdeti a
VII. RADNÓTI MIKLÓS ORSZÁGOS JUBILEUMI
VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENYT
A verseny ő 2009. november 13-14. (péntek, szombat).
Helyszíne: ő Bartók Béla Megyei ű ő Központ Kht.
A nevezés fe/tételei: két vers, próza vagy ű Radnóti Miklós ű ő és két
vers vagy prózai alkotás a magyar irodalomból (a ő napjainkig).
A versenyre nevezhetnek: tekintettel Radnóti Miklós születésének 100. évfordulójára az
egész ország területén, valamint a határokon túl ő magyar ajkú nem hivatásos vers- és
prózamondók.
Ajelentkezés alsó korhatára: 14 év, ő korhatár nincs.
A versenyt ifjúsági (14- 19. év) és ő kategóriában hirdetjük meg.
Nevezési díj: személyenként 3.000.- Ft, melyet a ő intézmény átvállalhat.
Szállásköltség: 2500,- Ft.
Jelentkezni a nevezési díj befizetésének igazolásával a mellékelt, illetve az ő
ő jelentkezési lap-on, vagy név, születési év, levelezési cím és a választott
ű felsorolásávallehet a ő címen:
Magyar versmondók egyesülete gyi'ir-moson-sopron megyei szervezete,
Popper Ferenc elnök, 9021 ő Baross G. u. 19.
A befizetéseket a ő számlára kérjük: 11737007-20701033
Jelentkezési ő 2009. október 20.
A verseny kétnapos: pénteken lesz a kétfordulós ő ő ennek alapján lehet bekerül-
ni a szombati ő A ű döntése értelmében a verseny legjobbjai díjazásban
részesülnek, és meghívást kapnak a 2010. év ő ő megrendezésre ő a
Radnóti-díjak elnyeréséért folyó, Radnóti Miklós országos ő ő vers- és pró-
zamondó versenyre. A verseny ideje alatt a vidéki, illetve a külföldi ő ellátá-
sát (étkezés, szállás) a ő szervek biztosítják.
ő felvilágosítás az alábbi címen ő Magyar Versmondók Egyesülete ő
Moson-Sopron Megyei Szervezete, 9021 ő Baross G. u. 19. Popper Ferenc, elnök:
96/312-583; illetve: 06 30/369-83-01 telefonon.
Ajelentkezés beérkezése után megküldjük a verseny részletes tájékoztatóját.
Várjuk jelentkezését'
Magyar Versmondók Egyesülete
ő Megyei Szervezete
Radnóti Emlékbizottság
és Irodalmi Társaság
versmondó
Bartók Béla Megyei ű ő Központ Nonprofit Kft.
71
VERSENYEK
Asociatia Culturala "APÁCZAI CSERE JÁNOS" Cultural Asociacion
ű ő Egyesület
Adress: 500168 Brasov, stro G-ral Dumitrache, nr. 20, bl. 257, ap. 9, Rornania
Tel: 00-40-(0)740-420638, fax:00-40-(0)268-472l0 1, e-mail: hbeszter@index.hu
Cod IBAN: R009BRDE080SV0585 1760800 (ROL), R082BRDE080
SVl0364680800 (EUR), BRD Brasov, Ag. Muresenilor
XVI. BARTALIS JÁNOS VERS- ÉS ÉNEKMONDÓ VERSENY
2009. november 12-15.
Brassó, Reménység Háza
Az Apáczai Csere János ű ő Egyesület (Brassó) ő a 2009. évben
is meghirdeti a Bartalis János ő nevével fémjelzett ő két kategóriában:
• Versmondó verseny,
• Énekmondó verseny (megzenésített versek,
hangszerkísérettel. Zenekarokat nem fogadunk!).
A ő irodalmi anyaga mindkét kategóriában:
• egy szabadon választott Kányádi Sándor-vers /megzenésített vers,
• egy szabadon választott XX. századi magyar ő ver-
se/megzenésített verse.
Egy-egy vers ő ideje nem haladhatja meg a 6 percet.
Ugyanaz a ő jelentkezhet mindkét kategóriában!
Részvételi tudnivalók:
A versenyen részt vehet minden, 16. életévét betöltött versmondó/énekmondó ő
korhatár nincs), aki nem végzett ű ő illetve nem ű hivatá-
sos ő
A jelentkezési lap tartalma: a ő neve, lakhelye, születési adatai, személyazo-
nossági igazolvány/útlevél száma, személyi száma (CNP), foglalkozása, munkahelye,
(diákok esetében az oktatási intézmény neve), e-maii címe, telefonszáma, a Kányádi
Sándor-vers címe, a szabadon választott vers ő és címe. A jelentkezési lap el-
ő hbeszter({iiindex.hu e-mail címre, 0268-472101 faxszámra, vagy az 500168
Brasov, str. Gen. Dumitrache, nr. 20, bl. 257, ap. 9, (Ház YBakó Eszter) postacímre.
A szervezö visszaigazolja a jelentkezést és közli a további tudnivalókat.
A ő rendelkeznie kell egy ű ő intézmény vagy civil szer-
vezet ajánlásával. Egy ajánló intézményt/civil szervezetet max. három ő kép-
viselhet!
Részvételi díj: 15,00 lej (helyben kell kifizetni).
A ő szállást és étkezést biztosítunk. Utazási költséget nem térítünk meg.
ő csak kivételes esetekben, a ő számának függvényében fogadhatunk,
akinek fizetnie kell a szállás- és étkezési költségeket (kb. 100 lej/nap).
Minden ő könyvcsomaggal jutalmazunk. Az ő három helyezett pénzjuta-
lom mellett (I.díj: 250, II.díj: 230, III.díj: 200 RON), ő ajándékcsomagban is
részesül. Az elért eredmények sorrendjében, számos különdíjat osztunk ki, intézmé-
nyek, egyesületek, magánszemélyek adományait.
Jelentkezési ő 2009. november 6.
További felvilágosítás: Házy Bakó Eszter, 0040-740-420638, e-mail:
hbeszterCá)index.hu
72 versmondó
i.' .. ii.·.. ii.i ..

,,",

...
KALEiDOSZKÓP
VIR\lh/IIVAI
VERSENYEK
www.versfesztival.hu
Kaleidoszkóp VersFesztivál
KaleidoszKópia
ő ű Vers a zenében. Vers koreográfiában. Vers ő Vers a
versben. Versszínház. Szakmaiság. Sztárok. Valódi sztorik. Mainstream. Underground.
Színek. Szavak. Kavalkád. Kaleidoszkóp: pódiumi est, mozgásszínház, koncert, vers-
mondás, performansz, emlékest, ű verseny, versláb, VersFesztivál, Magyar Vers-
mondók Egyesülete. A költészet él, a versmondás hétköznapi, a Kaleidoszkóp vers,
ahogy még nem ismered...
A Magyar Versmondók Egyesülete és tagszervezete, az Északkelet-magyarországi
Regionális Versmondó Egyesület, a Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál ő
évében visszaidézi a kezdeteket, és azokat a ű akik a Kaleidoszkóp szineit
gazdagítják/gazdagították. 2009 decemberében, két napon át, különkiadással jelentke-
zik: jön a KaleidoszKópia!
Kategóriák:
VERSMONDÓ VERSENY (2 vers)
I vers a kortársaktól, ő de nem kizárólag a Kaleidoszkóp VersFesztivál lekto-
rainak ő
- Bella István (1940-2006)
- Buda Ferenc
- Gyurkovics Tibor (1931-2008)
- Dukay Nagy Ádám
- Turczi István
- Vass Tibor
I vers az évfordulás klasszikusoktól:
- ő Sándor (1823-1849.)
- Reviczky Gyula (1855-1889.)
- Ignotus (1869-1949.)
- Ady Endre (1877-1919.)
- Tersánszky Józsi ő (1888-1969.)
- Radnóti Miklós (1909-1944.)
- Márai Sándor (1900-1989.)
- Weöres Sándor (1913-1989.)
A versenyeken minden, 12. életévét betöltött versmondó részt vehet, ő korhatár
nmcs.
RÖVID ELÖADÓESTEK (meghívásos)
A KaleidoszKópia tervezett ő 2009. december 4-5-6.
Helyszíne: a Repeta Sarok (Budapest, V. kerület, Curia u. 2.)
A VersFesztiválról felvétel készül, ő részleteket a Magyar Televízió sugároz,
hangfelvétel formájában pedig az ő megújuló Versrádió tesz közzé. A legnívósabb
produkciók ő a rangos Kaleidoszkóp-díjak mellett különdíjak várják. A Kaleido-
szkóp VersFesztivál saját honlapja ő ad a korábbi VersFesztiválokból:
www.versfesztiva1.hu
versmondó 73
VERSENYEK
Jelentkezési ő november 20.
Jelentkezési díj: ő
amelyet az alábbi bankszámlaszámra lehet átutalni, a jelentkezéssel egy ő
Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület
54500181-10001332 (A jelentkezési dij átutalás a nélkül a nevezés érvénytelen!)
Jelentkezési lap: kizárólag elektronikusan ő az alábbi e-maii címen:
jelentkezo(aJversfesztival.hu
További információ: Szennik Évi kommunikációs alelnök 06 (20) 512-8004
magyarversmondok(ivgmai l.com
A Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete és a Feketics ű ő Egyesület a
Vajdasági Magyar ű ő Intézet szakmai támogatásával
2009. november 21-21-én megszervezi a
XIII. DUDÁS KÁLMÁN NEMZETI VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ
TALÁLKOZÓT.
A versenyben minden 12. életévét betöltött magyar ű versmondó részt vehet. A
ő készülniük kell két verssel vagy prózával a magyar irodalomból, és egy
ű a kisebbségi irodalomból. A ő 2009. november 21-én ő 9 és
10 óra között várjuk a bácsfeketehegyi Kultúrotthonban (JNA 24.). A verseny hagyo-
mányosan ő ő ő szombaton, és a vasámapi ő zárul.
A Dudás Kálmán Találkozó egyben vajdasági ő ő a VIII. Kárpát-medencei
"Csengey Dénes" Vers-, Prózamondó- és Énekelt Vers Versenynek (ez utóbbi felhívás
ő a www.vmmi.org portálon).
ő Barta Júliánál a 0241738-003-as telefonszámon lehet hétköznapokon 19-21
óráig. Jelentkezés név, lakcím, életkor, telefonszám vagy e-maii cím, valamint a három
választott vers vagy próza megnevezésével telefonon a fenti számon, és az alábbi cí-
men:
Barta Júlia, Lenin u. 29. 24323 Bácsfeketehegy, vagy a
bartatenyi((ogmail.com és vmve. versmondo(rlJgmail.com e-maii címeken lehet.
Jelentkezési ő november 15.
A Találkozó keretében szombaton ünnepi ű keni! sor versmondó egyesületünk
15 éves fennállása alkalmából, egykori és jelenlegi tagjaink ű Vendé-
geink a budapesti TrainingSpot Társulat tagjai lesznek Hamvas Béla: A
babérligetkönyv ű interaktiv ő
74 versmondó
KÖNYVAJÁNLÓ
TARTÓZKODÓ KÉRELEM AZ OLVASÓHOZ
Ennek az ő a címében nemcsak azért idézem Csokonai udvarló ver-
sét, hogy varázsos modorából ezzel is elcsenjek némi csínt, és így nagyobb eséllyel
pályázhassak az Olvasó figyelmére, rokonszenvének elnyerésére. Nem, ennél ő
van szó - szeretném, ha lenne - e féleségben; kérelem és tartózkodás, magyarázat és
biztatás ő érzései és szándékai keverednek bennem.
Tartózkodásom abból a ő és tudatból fakad, mely világossá tette
ő hogy a magyar költészet itt ő antológiájáról szólni rendkívüli ő
ség. Bátortalanabb pillanataimban a tessékelés néma gesztusa is megkísértett, hiszen
hogy jövök én ahhoz, hogy hozzájuk, ezekhez a versekhez és ő feltoljam ma-
gam. Ezért hangoztatom a tartózkodást, hogy mégis jöhessek, hiszen álszerény kuka-
sággal örörnérzésemet, otthonosság-élményemet sem szeretném eltitkolni, melyet szer-
ő és a széljegyzeteket adó írótársaim nevében is tanúsíthatok. Az az "ér-
telmi szenvedély" kapott el valamennyiünket - Balassa Péter szép és pontos szavait
idéztem -, melyhez természetesen nem csak a költészet révén juthat el az ember, de így
szinte biztosra mehet; a magyar verseknek ez a koncentrátuma biztos tipp; a holt ma-
gyar ő ez a társasága föltétlen elragadja a kívánesi lelket. Márpedig valameny-
nyien kíváncsiak vagyunk,
szorongó drukkal lessük a
másik történetét: mit mond
nekünk? Ö hogyan csinálta,
miképpen élte végig, milyen
válaszokat talált? Vagy kér-
déseket legalább. Ráismerhe-
tünk-e benne a magunkéra?
Kicsikarhatjuk-e a ő
get, hogy ugyanazt mégis
másképpen éljük át? Ez a
személyesség kikerülhetet-
len, ezt nem kell szégyellni,
ebben nincs semmi ő vagy
ő idegen törleszke-
dés, így leszünk holtak és
ő egyetlen társaság egy
rétforma asztal körül, ahol
mindenki elfér. S a verseket
olvasva, magunkra öltve és
magunkba öntve a szent
szavakat, átérezve és meg-
értve a játék komolyságát,
tehát tovább görgetve jelen-
téseiket: a nagyság részesei
leszünk, ég és föld teátrumának ő S miközben tudjuk, hogy ez csak varázslat,
csak olvasás, fölmagasztosulásunk e távolságtartás mulatságosan szorongató formáiban
is megtörténik. Nem állom meg, hogy ide ne írjam: a ő ábrándban ilyenkor az
is megcsillant, hogy a Verses öröknaptár olvasói, a rétforma asztal körüllakomázók
egymást is jobban megértik. Ahogyan a széljegyzeteket író, oly ő ű és
ű társaink is szinte egy húron pendültek ebben a munkában. Egy ő
remény tört így át a mai ő szétszaggató viharain, minden összecsendülésre ő
versmondó 75
KÖNYVAJÁNLÓ
kos ingerültséggel, gyanakvással ő kórusain, mely azt bizonyította legpará-
nyibb rezdüléseivel is, hogy bizonyos szellemi szint fölött egyetértés van, összhangzat.
A ű gondolata Végh György ő képzeletében született - és ű
ben kezdett alakot ölteni. A hagyatékában maradt terv megvalósítását már öt évvel
ő megkíséreltiik Takács Mártával. A .minden napra egy vers" alapötlete persze
közben tovább alakult, és a Liget folyóirat ű ő vonzáskörében
talált végleges formára. A végleges természetesen csak azt jelenti, hogy lehetséges,
hiszen a versek itt vannak, és a napok rendjéhez igazodva kapaszkodnak össze, hol
szorosabb, hol lazább fogással. A szerkesztök tudják, hogya magyar költészet hatalmas
tárházából másféle, akár több azonos ű öröknaptár is ő lenne ... Tartózko-
dóan kérem tehát az Olvasót, hogy semmiféle társadalmi, irodalomtörténeti rangsort ne
keressen a ű és a hiányzó neveknek ne tulajdonítson különös jelentést,
mert mindez ő a válogatók ízlésére, a Liget ökologikus szemléletére vall,
ő távol áll a mennyiségi méricskélés és a különbözö szempontok szerinti egyen-
súlyozás.
A széljegyzetek, ezek a kis személyes hangú melléírások - mellébeszélések! -
szakmailag természetesen korrektek, de semmiféle teljességre nem törekszenek; együt-
tesen sem - semmiféle ő megtervezett rendbe nem illeszkednek. A kommentárokkal
csupán társaságot kívántunk adni az Olvasónak: kapaszkodót, ha ő biztatást, ha
többedszer találkozik a verssel. S ha úgy adódik, hogy egy-egy mozzanatot valaki más-
képpen érez vagy ért - hát legyen a kommentár vitatható ellenpont. ő soron - és
ezt sem hallgatom el - azt is reméljük, hogyaversbeszédek és a .mellébeszélések" a
szép esetlegesség és a személyesség ő kiszámíthatatlan elevenségével ugyan, de
mégis csak egyetlen, ő tárrá állnak össze, ő melyben az olvasó
egyedül, de nem magára hagyottan barangolhat. S akkor talán a ő mégis
kiadódik egy szerves értékrend, egy tágas és mai világszemlélet - ismét Csokonaival
szólva -, a .futós ő megragadásának ő kísérlete. Akkor a kommentárok
talán tovább folytatódnak az Olvasó meditációiban, aki cserék, változatok sorával saját
képére, hasonlatosságára építi tovább az öröknaptár vers-univerzumát.(1991.)
Toldalék a negyedik, átdolgozott kiadáshoz
Tizennyolc év telt el az öröknaptár ő 1991-es megjelenése óta, s hogy toldalé-
komat a negyedik kiadásban most azzal indíthatom: úgy érzékelem és gondolom, az
ő egyetlen hangot sem kezdett ki az ő leírt mondataimon - ez
talán szaporítja a könyv újbóli megjelentetését indokló érveket, és a változtatásokhoz
kapcsolódó ő reményeket. Szaporítja még akkor is, vagy éppen azért,
ha a globális és a nemzeti viszonyok a kulturális javak közös gyarapodásának, az ösz-
szekapcsoló szellem ű ma nem kedveznek. A vers, mint a ő Hang
súgása, nem ű - talán az "öröknaptár" kifejezés maga is érdektelen? Vagy még-
sem? S ha nem, mint gondolom, ajánljam védekezés gyanánt, a Babitstól tanult inte-
lemre hallgatva, hogy "semmi nem vagy, ha nem vagy ellenállás"? Ajánljam kapaszko-
dónak, menedéknek, a szellem ő ő A Liget egykori munkatársának kedvenc
kifejezését idézve: ennyire talán mégsem "zsivány a helyzet", és a patetikus petárdák
különben sem visznek sehova. De mi visz? A testetlen választ elhárítva, ebben a tizen-
nyolc év utáni toldalékban a kézbe fogható, ő olvasható, meggondolható kötetre
mutatok: létezik. Fölépülésébe persze az ő különféle szinteken és módokon nagyon
is beleszólt, hiszen a holt ő társaságát fájdalmasan megnövelte, s mert a napok
száma nem változott, ahány "új" vers bekerült könyvünkbe, annyi ő le kellett
mondanunk, s az antológia naptárt mintázó jellegét ehhez igazítva átrendeznünk. És
megjelent az ő versválasztásaink fokozott, a Liget ű kapcsolódó szubjekti-
vitásában is, amikor az ő tekintett esztétikai színvonal mellett ő a
76 versmondó
KÖNYVAJÁNLÓ
pályatársi ű a folyóirat körül alakuló történet tényeit engedtük hatni. Itt
szeretném ismételten kérni - tartózkodóan! - az Olvasót, hogy semmiféle irodalomtör-
téneti rangsorolást ne keressen a könyvben, és új külalakjában, a létrehozását erkölcsi-
leg és anyagilag is támogatók döntéseiben, örömében, a megalkotásában közvetlenül
részt ő munkatársak körének ő ő soron az egész történésben a kul-
túra ő és megtartó erejének vonzását, ű bizonyságát lássa. A nyomdatech-
nikai változás, a versekhez és jegyzetekhez végig színes képeket társító szerkesztés is
ennek a világérzékelésnek a szellemében ű - nem dekoratív tálalásnak, illuszt-
rációnak, hanem az antológia elemi rétegének szánjuk a képeket. A modern magyar
festészet számunkra ő (alkalmanként személyes ismereteinkhez, élménye-
inkhez is ő alkotásaiból abban a ő ő válogattunk, hogy az irott és a
festett (rajzolt) ű éltetik egymást, és az olyan, ő pillanatban talán egymástól
távolinak ő alkotás is, mint például ő Sándor Halhatlan a lélek és Vajda Lajos
Felmutató ikonos önarckép ű ű szellemileg összekapcsolható. A modern ma-
gyar festészet esztétikai értéke, szemlélete révén a korábbi századokban született ő
alkotásokkal is harmonizál. A Verses öröknaptár negyedik, átdolgozott kiadása - sajá-
tos antológiaként - ennek a gondolatnak a megvalósítását is kínálja az Olvasónak: a
szabad, személyes képzelet játékát. Használatát. A "megkedvelt költészet - ahogy Tóth
Eszter írta - a mindennapi életben is szolgál annyira s olyképpen, mint a húsleves vagy
a hegymászókötél". ő és mintegy tanúbizonyságul az ő Önarckép virággal
ű remekét idézem, vele zárom toldalékomat:
Én mindig ő kit
egy rózsa is, törékeny,
megtámaszt: egy vonalnyi
ihlet, az öröklétben.
Én egyre roskadó, én
pár hamuhodó rost,
a rózsát, szirmahullot,
kezemben tartva, most.
Horgas Béla
versmondó
77
KÖZHASZNÚ JELENTÉS
A Magyar Versmondók Egyesületének
2008. évi közhasznúsági jelentése
A Magyar Versmondók Egyesülete saját ő (részvételi díjak, nevezési dí-
jak), szponzori támogatásokból, illetve ő mértékben pályázati forrásokból elnyert
ő gazdálkodik.
ő támogatóink a Nemzeti Kulturális Alap, a Nemzeti Civil Alapprogram, az Euró-
pai Szociális Alap és az Oktatási és Kulturális Minisztérium, de kaptunk támogatást a
ő Alapból és a ő Önkormányzattól is. Az alapszabályban rögzített
szakmai munkán belüli üzleti ő származott bevétel a Hídvégi-Vernyik
Projektházzal közösen megvalósított Rubophen Versíró Verseny ő
Kisebb arányú bevétel származott még a tagdíjból és az l %-os felajánlásból, valamint a
Versmondó újság szerény értékesítéséböl.
A pályázatokból nyert pénzeszközök felhasználásával ű az egyesületet
ű támogatások), illetve valósítottuk meg és támogattuk a versmondó rendez-
vényeket, eseményeket (projekttámogatások).
A ő 2008-as saját szervezésű rendezvények:
Versgála 200S. A költészet napja tiszteletére
.Regösök húrján... " az 5-S. osztályosok versmondó versenye
budapesti és Pest megyei ő Budapest
regionális ő (Dunán inneni) Kiskunfélegyháza
dunántúli ő (Dunán túli) Veszprém
.Regösök húrján... H Gaia ű Budapest
Szécsi Margit - Nagy László - Kondor Béla vers- és prózamondó verseny
Országos Latinovits Zoltán vers- és prózamondó verseny
"Örök pódiumon... " Pintér Tibor vers- és prózamondó emlékverseny
ő lélekig" ű fesztivál, Siklós
l O. Kaleidoszkóp nemzetközi versfesztivál, Budapest
A költészet tavasza vers- és prózamondó verseny, Zilah
ű valósult meg és támogattuk
az Illyés Gyula IV. nemzeti vers- és prózamondó versenyt,
a "Reneszánsz daloskönyv" magyar vers-, próza- és énekmondó versenyt
Versmondó táborok
Gyermek versmondó tábor, Balatonszemes
ű szeminárium, Balatonszemes
Színész- és ő ű ő ő ű Balatonszemes
Parnasszus ű ű Balatonszemes
ű valósult meg és támogattuk
a vajdasági Szép Szó versmondó tábort,
a szilágycsehi versmondó tábort
A ő kívül 22 versmondó-találkozót, tábort és rendezvényt támogattunk,
ő szakmai részvétellel, határon innen és túl.
Versszínházi projektek:
Elindítottuk az ő Magyar Versszínházat, amely dr. Világosi Gábor, a Magyar
Köztársaság ű alelnöke patronálásával, az OKM és az NKA támogatá-
sában ű ő nem intézményesített formában.
Kiadói tevékenység
Kiadjuk, évente négy alkalommal megjelentetjük a Versmondó ű folyóira-
tot
ű a www.vers.hu .internetes portált, valamint az alábbi honlapokat:
7S versmondó
KÖZHASZNÚ JELENTÉS
www.versfesztival.hu; www.versmondo.hu; www.versradio.hu
A Magyar Versmondók Egyesületének 2008. évi közhasznú ű éves
beszámolójának mérlege:
Az összes közhasznú tevékenység bevétele
ő
1. Helyi önkormányzattól kapott támogatás
Személyi jövedelemadó 1%-a
2. Pályázati úton elnyert támogatás
ő áthúzódó tétel2009-re az Elsö Magyar Versszínházra
3. Közhasznú ő származó bevétel
4. Tagdíjból származó bevételek
5. Egyéb bevételek
Közhasznú tevékenység ráfordításai
ő
l. Anyag ű ráfordítás
(számlás kifizetések)
2. Személyi ű ráfordítások
3. Értékcsökkenés leírás
Tárgyévi közhasznúsági eredmény
Budapest, 2009. május 2.
26880 OOO Ft
700 OOO Ft
159 OOO Ft
16200 OOO Ft
10 OOO OOO Ft
9641 OOO Ft
174 OOO Ft
6 OOO Ft
16161000 Ft
15 977 OOO Ft
14 OOO Ft
170 OOO Ft
10719 OOO Ft
Az MVE elnöksége
Radnóti Miklós
ÉJSZAKA
Alszik a sziv és alszik a szivben az aggodalom,
alszik a pókháló közelében a légy a falon;
csönd van a házban, az éber egér se kapargál,
alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály,
kasban a méh, rózsában a rozsabogár,
alszik a ő búzaszemekben a nyár,
alszik a holdban a láng, hideg érem az égen:
fölkel az ő és lopni lopakszik az éjben.
/942.június J.
versmondó 79
Támogatóink:
Oktatási és Kulturális Minisztérium
Nemzeti KulturálisAlap
Mikszáth Kiadó - Horpács
A ő címe:
10II Budapest Corvin tér 8.
Elektronikus cim:vers@c3.hu
Honlap: www.vers.hu * www.versmondo.hu
www.versradio.hu * www.versfesztival.hu
Szerkeszti: az MVE kabinetje
ő ő KIss LÁSZLÓ
Telefon: 06 30 9223 573
ISSN 1217 - 3282
Ára 800 Ft
A Versmondó megrendel ő a ő
eimén
ő díj: 3200 Ft
Megjelenik évente hat alkalommal
Az egyes számok megvásárolhatók az Írók
Könyvesboltjában
Budapest VI., Andrássy út 45.
A címlapon DRADICS ÁRPÁD alkotása látható
ő terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti
Ügyfelek Üzletág, Központi ő és
Árúrnenedzsment csoport 1900 Budapest
ő ő az ország bármely postáján, valmint a
hirlapot kézbesitöknél.
E-mailen:hirlapclolizetes0)posta.hu
További információ: 06 80/444-444
Dradics Árpád
Radnóti: Három hunyorítás c i m ű verséhez.
Lassan é b r e d ő virágcserép, technika: elektrografika 2009.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->