Kószó József

CSERÉPKÁLYHÁK ÉS
CSEMPEKANDALLÓK

* • •

SZUKÍTS
KÖNYVKIADÓ
ALAPÍTVA 1929
Tartalomjegyzék 3.5. Konvekciós hőleadású légfűtő
cserépkályhák
Előre gyártott elemekből épülő
63

konvekciós légfűtő cserépkályhák 64

Hagyományos építésű konvekciós
légfűtő cserépkályhák 66
Hagyományos építésű, füstgázhasznosítóval
kombinált konvekciós légfűtő
ELŐSZÓ 6 cserépkályhák 67
3.6. Központi fűtés kazánjaként működő
JELÖLÉSEK 7 cserépkályhák 69
Meleg vizes központi fűtési cserépkályhák 69
1. A CSERÉPKÁLYHÁK Központi fűtési kazán konvekciós
ÉS CSEMPEKANDALLÓK kályhacsempe köpenyfallal 71
ISMERTETÉSE 8 Melegvíz-fűtés kandallóval 71
Központi fűtési kazán konvekciós
1.1. Hagyományos cserépkályhák 8 kályhacsempe köpenyfallal 82
1.2. Korszerű cserépkályhák 10 Meleg vizes központi fűtési
1.3. Csempekandallók 13 csempekandallók 82
1.4. Cserépkályha és csempekandalló 3.7. Többcélú cserépkályhák 82
mint belsőépítészeti formaelem 15 Cserépkályha sütővel 83
Cserépkályha tűzhellyel 84
2. A CSERÉPKÁLYHÁK Cserépkályha kandallóval 85
ÉS CSEMPEKANDALLÓK 3.8. Hordozható cserépkályhák 87
3.9. Csempekandallók 87
SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE 22
Nyitott tűzterű csempekandallók 87
2.1. Tűztér 23 Zárt tűzterű csempekandallók 91
2.2. Rostély 24 Hordozható csempekandallók 91
2.3. Hamutér 25 3.10. Kályhacsempével burkolt
2.4. Tűztér- és hamuzóajtó 25 beépített fűtőtestek 92
2.5. Tűztérfalak 27 3.11. Hagyományőrző épített kályhák 93
2.6. Füstjáratok 27 Vályog kemence-kályhák 93
2.7. Füstjáratfalak 28 Vályogkályhák 94
2.8. A füstjáratok összekapcsolása 29 Csempeszemes kemencék 94
2.9. Köpenyfal 31 Fekvő járatú kemencék 94
2.10. Takaróburkolatok 44 3.12. Búbos kemence 96
2.11. Légfűtő járatok 44
A CSEREPKÁLYHÁK
3. A CSERÉPKÁLYHÁK ÉS CSEMPEKANDALLÓK
ÉS CSEMPEKANDALLÓK MÉRETEZÉSE ÉS TERVEZÉSE 99
FŐBB FAJTÁI 47 4.1. A méretezéshez és tervezéshez
3.1. Hagyományos üzemelésű cserépkályhák 47 szükséges alapismeretek 99
Egyjáratú cserépkályhák 47 Hővezetés, hőáramlás, hősugárzás 99
Kétjáratú cserépkályhák 48 Tüzelőanyagok és fűtőértékük 102
Háromjáratú cserépkályhák 48 Az égéshez szükséges levegőmennyiség 102
Négyjáratú cserépkályhák 50 Az égés során keletkező füstgázok 103
Ötjáratú cserépkályhák 52 A kályhák hatásfoka 103
Függőleges és vízszintes járatú A kályhák fajlagos hőleadása 103
cserépkályhák 53 Fűtőfelületek 103
Fekvő járatú cserépkályhák 55 4.2. Cserépkályhák és zárt tűzterű
3.2. Töltő rendszerű cserépkályhák 55 csempekandallók méretezése 104
Alsó égésű, széntüzelésű cserépkályhák 55 A cserépkályhák hőleadásának
Felső égésű, széntüzelésű cserépkályhák 57 meghatározása és méretezése 104
Folytonégő termokoksz-cserépkályhák 57 A rostélyok méretezése 104
3.3. Gáztüzelésű cserépkályhák 58 A tűztér méretezése 105
3.4. Elektromos üzemű cserépkályhák 60 A hamutér méretezése 106
Hőtároló cserépkályhák 61 A füstjáratok méretezése 106
Konvekciós cserépkályhák 62 A kiegészítő berendezések méretezése 106

4
 4.3. Kémények és méretezésük 108 6. SZERELVÉNYEK
Általános előírások ...108 ÉS FELSZERELÉSI TÁRGYAK 141
Falazott kémények 109
Gyűjtőkémények 110 6.1. Kéménybélelő és légfűtő elemek, idomok.... 141
Fémlemez kémények 110 6.2. Tüzelőrostélyok 141
Huzatnövelők 111 6.3. Köpenyfalajtók 141
Kéménykürtők méretezése 122 6.4. Tűzhelylapok 145
Külső kémény, kéményfej 123 6.5. Konvekciós hőleadású cserépkályhák
4.4. A Schiedel kéményrendszerek 124 és csempekandallók betételemei 146
Samott béléscsőrendszer (RR) 124 Acél cserépkályha-fűtőbetét 147
Egyszerűsített hőszigetelésű kémény (SR) 125 Hőálló beton vagy samott
Hátsó szellőzésű hőszigetelt cserépkályha-fűtőbetétidomok 147
kémények (SIH) 126 A kandallóbetét 148
A hátsó szellőzés működése 127 Állványos tűztérelem 148
Schiedel kémény keresztmetszeti méretezése.... 128 Füstkamra 149
Schiedel Quadro levegő- és füstgázgyűjtő Kandallóbetétek a fűtési levegő
kémény 130 előmelegítéséhez 150
Nyitott tűzterű kandallóbetétek 150
5. A CSERÉPKÁLYHÁK Zárt tűzterű kandallók betételemei 150
ÉS CSEMPEKANDALLÓK Tűztér- és hamuzóajtók 162
ÉPÍTÉSE 131
7. AJÁNLOTT MEGOLDÁSOK
5.1. A cserépkályhák és csempekandallók ÉS TERVEK 164
építési anyagai 131
Kályhacsempék 131 7.1. Hagyományos felépítésű cserépkályhák
Kiegészítő és szerkezeti elemek 136 és csempekandallók 164
Építési kötőanyagok 136 7.2. Konvekciós hőleadású, korszerű
Habarcsok és betonok 137 fűtőbetétes cserépkályhák 165
5.2. Hagyományos szerkezeti rendszerű 7.3. Előre gyártott elemes cserépkályhák 169
cserépkályhák és csempekandallók építése ....138 7.4. Hordozható cserépkályhák 172
5.3. Konvekciós hőleadású cserépkályhák 7.5. Részben és teljesen előre gyártott
és csempekandallók építése 140 csempekandallók 172

pH

5
 Előszó
Kedves Olvasóm!
Felmerülhet Önben a kérdés, hogy egy
alig több mint tíz éve megjelent köny­
vet, melynek témája és annak szakmai
tartalma száz év alatt mit sem változott,
miért kell „átdolgozva" kiadni. A vá-
Kályha, szobák fölmelegitésére szolgáló csukott
tüzelő helyiség, melynek belülről megmelegített
fala v. köpenye közvetíti a szobával a meleget.
Minél jobb meleget vezető és meleget megtartó
anyagból van tehát a K. szerkesztve, melegítési
célokra annál tökéletesebb. A K.-k különböző ne­
meit és szerkezetét 1. Fűtés; itt inkább csak a
cserépkályhának — mint a K. legrégibb és máig
is a legelterjedtebb nemének — külső alakjáról
és annak fejlődéséről, valamint gyártásáról lesz
szó. Az őskor népei, melegebb éghajlat alatt is
i. ábra. Német cserép-kályha a XVI. századból.
élvén, inkább kandallóval (1. o.) fűtötték lakosztá­
lyaikat. Ez azonban csak nagyon tökéletlenül me­
legít s azért a hidegebb éghajlatok lakói minden
bizonyára már nagyon korán találhatták fel a
K.-kat; irott bizonyítékok azonban csak a Kr. u.
650. év körül kezdenek létezésükről tanúskodni,
mig kályhafiókok csak a XIV. sz.-ból, egész K.-k
pedig a XV. sz.-tól kezdve maradtak reánk. Ezek
a K.-k mind mázas v. mázatlan, dombom v. fes­
tett díszítésű, égetett agyaglemezekböl — a kály­
hafiókokból (1. o.) — vannak szerkesztve és kívül­
ről fűthetők. Alakjuk rendesen négyszögletes, sok­
szor az egész magasságban egyforma szélességű,
sokszor egy szélesebb alsó és egy keskenyebb felső
építményre oszlik. Talapzatuk lábakon nyugszik;
fölül, néha középütt is, többé-kevésbbé díszes pár­
kánynyal birnak. Formailag és díszítésükben leg­
tökéletesebbek e korban a svájci ós német K.-k
(1. 1. ábrát); ezeket utánozzák a többi országok,
köztük Magyarország is, ez utóbbi inkább csak a
Külön említést és köszönetet érde­
melnek azok az európai cégek, me­
lyek szakmai fejlesztésük eredmé­
nyeit és sok-sok fotót bocsátottak
rendelkezésemre e kötet átdolgozá­
sához és tökéletesítéséhez. Köszö-
6
lasz ugyan egyszerű, mert tényleg úgy
tűnik, minden maradt a régiben, de azért
ha fellapozzuk e kötetet, és néhány
órára elmélyülünk a „dolgok" sűrűjé­
ben, akkor megtapasztaljuk, hogy a
technika e tekintetben is fejlődik, még
ha a lépések nem ölesek is, mint az űr­
hajózásban, hanem csak hangyányiak.
Összehasonlításként idézünk egy kö­
zel másfél száz évvel ezelőtti szakmai
kályhafiókok díszítésében, mint a K. architektú­
rájában alkalmazván nemzeti motívumokat. A
barokk és rokokó korszakban az előbb testes K.-k
megnyúlnak; nem fiókokból, hanem nagyobb da­
rabokból (sokszor az egész kályha csak 2 darab­
ból áll) szerkesztik és vagy polikrom dlszítésüek,
vagy egészen fehérek, néha aranyozott részletek­
kel. E korszakban már a francia K.-k lépnek elő­
térbe (1. 2. ábrát). A vas- és porcellán-K.-k hasz­
nálata a XVIII. sz.-ban kezdődik. Magyarország­
ban a XV. sz. közepén kezd a K. használata szé­
lesebb körökben elterjedni. Vajda-Hunyad várából
töredékek maradtak fenn egy liliomos díszitményű
fiókos és főpárkányu, háromszínű mázos K-ból.
2. ábra. FraDCia rokokó-kályha.
Nálunk a K.-t általában a szoba sarkába tették
és melléje néha padokat helyeztek. A legrégibb
reánk maradt magyar K.-k a XVII. sz.-ból valók.
Ilyen több van Felső-Magyarországon, p. egy igen
szép Krasznahorkán, azonkívül kettő az orsz. m.
iparművészeti múzeumban. Az utóbbiak közül az
egyik kisebb embermagasságú, polikrom díszítésű,
a másik óriási nagy Besztercebányáról szárma­
zik; ennek igen gazdag szőllöfürtös, baluszteres
főpárkánya van, fiókjainak ónzománcos, fehér és
kobaltkék tulipános díszítése pedig tipikus ma­
gyar ízlésre vall.
netemet fejezem ki a fotókért a Ha-
gos,Rösler, Keramik Art, Krog Iversen,
Atelie Ara, Buderus, Attika, Sommer-
huber, Gutbrod, Live, Poli Keramik,
Rembser hof Keramik, Hase, Rink
Kacherlofen, ADK, Hilpert Wodke,
leírást, és már szembe is tűnik sok min­
den abból, ami körülvesz minket szű­
kebb környezetünkben, a lakásban.
Az idézet egyik megállapításához -
mely szerint „formailag és díszítésük­
ben legtökéletesebbek a svájci és né­
met kályhák" - néhány gondolatot
fűzve kijelenthetjük, hogy ez az állítás
ma is helyénvaló, mert a fejlesztések,
az újító szellem bázisa - a földrajzilag
e területeken honos népeket tekintve -
mit sem változott.
A régies szöveg megértéséhez ugyan­
akkor egy kis tolmácsolás is szükséges,
hisz pl. az abban említett „kályhafiók"
nem valami bútordarab tartozékához
vagy éppen a kályha hamufiókjához
hasonló alkalmatosságot jelenti, hanem
azon magát a kályhacsempét mint a
köpenyfal burkolóelemét kell értenünk.
Több mint egy évszázadot ugorva
az időben persze nyilvánvaló, hogy
szakmailag a kályhák külső megjele­
nésében, a belsőépítészeti szempon­
tokban és - a hatásfoknövelő technika
alkalmazásának következtében - a
tűzterek kiképzésében is jelentős vál­
tozások történtek. Ezek tették indo­
kolttá a kötet átdolgozását, melynek
fotói hűen tükrözik a fejlődést.
Ezúton mondok köszönetet a könyv
megjelenésében közreműködőknek és
azoknak, akik segítették munkámat
létrehozásában: T.-né Pördi Etelnek,
K.-né Csányi Eszternek, Kószó Tamás­
nak, valamint a Géja Kft.-nek, a Godin
Kft.-nek, a Mullit Kft.-nek, a Schiedel
Kft.-nek, a Váll Ker. Kft.-nek és az
Edil Kamm Kft.-nek.
Koppe, Olsberg, Biotherm Superfire
Dovre, Ton Art, Kago cégeknek.
Kelt Szegeden,
2001 boldogasszony havában
Kószó József
Jelölések
Régi SI
a tűztér mérete m m
b abszolút nyomás mm Hg N/m 2
B óránkénti tüzelőanyag-szükséglet kg/h kg/h
c füstgáz áramlási sebessége m/s m/s
fb beégő keresztmetszete m2 m2
fcs füstcső keresztmetszete m2 m2
f1 első füstjárat keresztmetszete m2 m2
fn az n-edik füstjárat keresztmetszete m2 m2
Fn helyiség fűtésére szükséges fűtőfelület m2 m2
Fk tüzelőberendezés (betéttel) névleges fűtőfelülete m2 m2
Fr teljes rostélyfelület m2 m2
Frsz rostély szabad keresztmetszete m2 m2
h tűztér magassága cm m
Ha tüzelőanyag fűtőértéke kcal/kg J/kg
K a kémény és a konvekciós tér keresztmetszete cm 2 cm 2
K h kémény magassága m m
I füstjáratok hossza m m
L fajlagos tényleges levegőmennyiség 0 °C hőmérséklet
és 1013 mbar barométerállás esetén m3/Vkg m3/Vkg
Lo fajlagos elméleti levegőszükséglet 0 °C hőmérséklet
és 1013 mbar barométerállás esetén m3/Vkg m3/kg
m légfelesleg-tényező
Q a fűtendő helyiség hőszükséglete kcal/h W
Qn tüzelőberendezések fajlagos hőleadása 2
kcal/(h-m ) W/m
2

Szb konvekciós tér magassága m m

t füstgáz hőmérséklete °C K
tf fűtőfelület közepes hőmérséklete °C K
T tüzelőberendezésben tárolt hőmennyiség kcal J
V fajlagos tényleges füstgázmennyiség 0 °C hőmérséklet
és 1013 mbar barométerállás esetén m3/kg m3/kg
V h hamutér térfogata dm 3
dm 3
1. A cserépkályhák
és csempekandallók ismertetése
A zárt tűzterű kályhák, amelyeket már
szinte kizárólag fűtésre használnak, ré­
gen még többcélú kemencékre hason­
lítottak, azokat utánozták formájukat,
felépítésük anyagait illetően is. Mivel
a kályháknak később csak fűtőfunkciója
volt, ezért igyekeztek minél jobb hatás­
fokot elérni. Kezdetben a kemencékhez
hasonlóan agyagból készült kályhák
falába cseréptányérokat tapasztottak,
amelyek megtartották a meleget, tárol­
ták és fokozták a kisugárzását is. Ké­
sőbb azután külön erre a célra készí­
tették az ún. kályhaszemet, egy befelé
mélyülő négyszögletes tálat, amely a
későbbi kályhacsempék közvetlen őse.
Ezeknek a ház rangjától, gazdagsá­
gától függően hihetetlenül változatos
forma- és színvilága alakult ki (1.1.
ábra).
A cserépkályhák alkalmazásának je­
lentős visszaesését a háború utáni for­
mai szegényedésük és a különböző új
fűtési módok megjelenése okozta. Saj­
nos ennek a folyamatnak nemcsak az
aránytalan, dísztelen, rossz hatásfokú
cserépkályhák estek áldozatul, hanem a
korszerűsítés ürügyén a gyönyörű for­
májú, szép színű, értékes csempéjű cse­
répkályhák tömege is összetörve, vissza­
hozhatatlanul a szeméttelepekre került.
Ma már tudjuk, hogy nemcsak szép
formájuk, lakást díszítő hatásuk miatt
kár a kidobott cserépkályhákért, ha­
nem - ahogy azt a későbbiekben látni
fogjuk - kedvező fűtési tulajdonsága­
ik miatt is sajnálhatjuk elvesztésüket.
Szerencsére nem mindenhol vetették
el a cserépkályhák alkalmazását, sőt -
a mai kor technikai lehetőségeinek és
követelményeinek megfelelően - meg­
kezdték, ill. folytatják műszaki fejlesz­
tésüket, ha úgy tetszik, korszerűsítésü­
ket is (1.2. ábra).
1.1. ábra. A fűtés és a főzés funkcióját
történelmi időkben mindig más és más
alkalmatosság töltötte be a lakásban
a) a szabadtűzön való főzés látta el a fűtés
szerepét; b) a középkori időkben már a tűz­
hely fölé kéményt vezettek „le", ehhez épí­
tették a mai kandalló ősét; c) az elmúlt fél
évszázadban a kandalló a rang és a gaz­
dagság kifejezője lett.
1.2. ábra. Mindannyiunk álma - télen - egy
meleg kályha
1.3. ábra. Hagyományos cserépkályha
1.1. Hagyományos
cserépkályhák
A cserépkályhák felépítése és működé­
se egyszerűen megfogalmazható: a he­
lyiségben rakott tüzet olyan fallal veszik
körül, amelynek a hőtárolását és hőlea-
dását mázas kerámialapokkal növelik,
majd az így kialakult zárt térből az égés
során keletkező füstgázokat a kémény­
be vezetik. A hagyományos építésű cse­
répkályhák ezen az elven működnek.
Az egy füstjáratú, vagy régi szakmai
kifejezéssel élve járat nélküli cserép­
kályhák fejlődése során a különböző
típusok egymástól csak annyiban kü­
lönböznek, hogy a kályhások olyan szer­
kezeti megoldásokra törekedtek, ame­
lyekkel a kéményen át távozó füstgáz
hőjét előzőleg minél jobban elvonják.
Ehhez a füstgáz útját a kályhán belül
ún. füstjáratokkal, füstjáratrendszerekkel
mind bonyolultabbá, hosszabbá kellett
tenni. Persze minden esetben meg kel­
lett találni az optimális egyensúlyt a
füstjáratok hossza, bonyolultsága és a
kémény huzata között. Ezt - amint a
későbbiekben majd látni fogjuk - csak
sok évtizedes kísérletezés után sikerült
megfelelően megoldani.
A hazánkban leggyakrabban előfor­
duló, legelterjedtebb hagyományos cse­
répkályhák azonos működési rendszeren

1.4. ábra. Hagyományos tüzelésmódra épí­
tett, kiemelt lábazatú sarokkályha külső
fűtéssel
1.5. ábra. A cserépkályhák formavilágát a
kályhatest karaktere (tömege) és felületi
struktúrája nagymértékben befolyásolja
1.6. ábra. Modern, hagyományos tűztem
cserépkályha az ezredforduló éveiből
belül természetesen számos formai vál­
tozatban készültek. A leggyakoribb az
1.3. ábrán látható sima, dísztelen csem­
pékből hálósan rakott, hasáb alakú cse­
répkályha (1.4...1.6. ábra).
A hagyományos cserépkályhák azo­
nos működés mellett lehetnek sokszög
vagy kör alakúak is, de akár térplasz-
tikaszerűen is megépíthetők, és így dí­
szévé válhatnak egy otthonnak vagy
egy közösségi térnek. Az 1.7. ábrán
látható kályha füstjáratai úgy vannak
kialakítva, hogy a füstgáz a kályhát
körülvevő padkát is felmelegíti. Ha­
sonló példa látható az 1.8. ábrán is, az­
zal a különbséggel, hogy a kályha tüze­
lése és hamuzása egy szomszédos,
alárendeltebb helyiségből végezhető, így
nem láthatók az ajtók. Ez a megoldás
nemcsak esztétikai előnyökkel jár, ha­
nem a fűtéssel és a hamuzással járó sze­
metelést is kizárja a tiszta helyiségből.
A félreértések elkerülése végett fel­
hívjuk a figyelmet arra, hogy az előző
Hagyományos üzemű cserépkályha
ábrákon bemutatott kályhák csak egye­ erdei pihenőház nappalijában
di kályhacsempe-idomdarabokból épít­
hetők fel.

Hagyományos külső fűtésű „lábas"
cserépkályha falifülkében építve
1.9. ábra. A korszerű cserépkályha talp­
keretre építve, belső légfűtő járattal már
sokkal felülmúlja a hagyományos válto­
zatokat úgy hatásfokában, mint élettarta­
mában
10
A hagyományos cserépkályháknak -
az általános elterjedésüket magyarázó
előnyös tulajdonságaikon kívül - van
egy hátrányos tulajdonságuk is. A kály­
ha épített falai és füstjáratai közvetle­
nül érintkeznek a tűzzel és a forró
füstgázokkal, így - mivel a fűtés sza­
kaszos - a hőtágulásból adódó mozgá­
sok az épített falak elhasználódásához
vezetnek. Ezért a hagyományos építé­
sű cserépkályhákat viszonylag gyakran
kell átépíteni, átrakni. Ezt a hátrányt
nem csökkentették jelentősen az ún.
folytonégő vagy töltőkályhák sem, bár
működésük a tüzelőanyag minőségé­
től és fajtájától függően többé-kevés­
bé folyamatos, azonban az épített fa­
lakkal közvetlenül érintkező tűz, ill.
forró füstgázok az előbbiekhez hason­
ló módon csökkentik az épített szerke­
zetek élettartamát. Ezért a még hagyo­
mányos cserépkályhának minősülő
töltő rendszerű cserépkályhák átrakási
periódusa is közel azonos a klasszikus
cserépkályhákéval. Ebben a kérdésben
lényeges változást csak a korszerű cse­
répkályhák hoztak (1.9. ábra).
1.2. Korszerű
cserépkályhák
A cserépkályhák fejlesztése során el­
sősorban azt a problémát kellett meg­
oldani, hogy a tűz és a forró füstgázok
ne érintkezzenek közvetlenül az épített
szerkezetekkel, amelyek érzékenyen
reagálnak a hőtágulásra, és hamar el­
használódnak (1.10. ábra).
1.10. ábra. Korszerű üzemű cserépkályha
kiemelt padkafalra építve
A megoldást az jelentette, hogy hő-
tágulásra kevésbé érzékeny anyagok­
ból (acéllemezből, öntöttvasból, tűzálló
betonból stb.) a cserépkályhában elhe­
lyezhető tűztérbetéteket készítettek.
Mivel a tűz és a forró füstgázok a tűz-
térbetéten belül vannak, közvetlen érint­
kezésük megszűnik az épített szerke­
zetekkel.
A tűztérbetétek alkalmazása továb­
bi előnyökkel járt:
- a hagyományos építésű cserép­
kályhákhoz képest az új megoldás
ugyanakkora teljesítményű, de kisebb
és könnyebb cserépkályhák építését teszi
lehetővé;
-a cserépkályhák építése ezzel a
megoldással lényegesen egyszerűbbé
vált, mert a füstgázok az épített szer­
kezetektől független, zárt térben ha­
ladnak;
- mivel a füstjáratok kialakítása füg­
getlen a cserépkályha épített szerkeze­
teitől, az ilyen cserépkályhák kötetle­
nebb formájúak is lehetnek;
- a fűtőbetétes cserépkályhák lénye­
gében a felmelegedett épített csempe­
fal sugárzó hatásán kívül a fűtőbetét és
az épített fal közötti levegő felmelegí­
tésével légfűtéssel, vagyis konvekciós
hőleadással is működnek.
A korszerű cserépkályháknak szá­
mos változata készíthető. Fokozatosan
elterjedő előre gyártott változatuk egy
példája látható az 1.11. ábrán. Ha a
1.11. ábra. Elemeiben kapcsolt korszerű
cserépkályha
1 padkaelem; 2 falelem; 3 fémanyagú tűz-
szekrény; 4 füstelvezető cső, hatásfoknö­
velő kapcsolattal; 5 légfűtő zsaluziák
1.12. ábra. Korszerű cserépkályha alátét­ Korszerű üzemű cserépkályha padkával
elemmel
a) hálós, normál; b) süllyesztett; c) kiemelt
szegővel; d), e) kötésben, íves búbbal; f) fer­
de; g) kúpos; h) egysoros; i) kétsoros záró­
építménnyel

1.13. ábra. Szerelt cserépkályha hálós és

kötésben épített formaváltozatai a)...d)

cserépkályhát hagyományosan falazzák

a fűtőbetét körül, akkor is számos for­
mai változat képzelhető el, mint ahogy
az az 1.12. ábrán is látható. A formai
változatosság így is szembetűnő, hol­
ott a bemutatott kályhák talpazata és
teste azonos térfogatú, csak a felső le­
zárásuk különböző. Vannak olyan pró­
bálkozások is, hogy a cserépkályha
egyes elemeit előre gyártják, és a hely­
színen összeépítik. Ilyenkor elsősorban
a csempék különböző változatai adnak
lehetőséget az egyedi kialakításra
(1.13...1.15. ábra).
A korszerű kandallók valamennyi itt
bemutatott változata lábakon áll. Ezt
az indokolja, hogy a konvekciós hőát­
adáshoz a szoba nehezebb hideg leve­
gője alulról áramlik a kályhába, és fel­
melegedve vagy a kályha tetején, vagy 1.14. ábra. Korszerű légfűtő cserépkályha
pedig a kályha felső részén lévő zsalu­ külső fűtéssel; padkafal nyíláson keresz­
tüli hőleadó légjárat bevezetéssel
kon át áramlik vissza a szobába (1.16...
a) felső kivezetővel; b) oldalsó kivezető csem­
1.18. ábra). peelemekkel

11
 1.15. ábra. Korszerű, ún. „emeletes" vagy
lépcsőzött falú cserépkályha, padkafallal

1.16. ábra. Korszerű légfűtő cserépkály­

hák magasító padkaelemmel

Nyitott tűzterű
csempekandalló
előre gyártott,
égetett kerámia­
anyagú elemekből
építve, falazott
tűztérrel

1.17. ábra.
Korszerű légfűtő
cserépkályhák
a talpkeretestől
a magasító
padkaelemesig

12
 Zárt tűzterű csempekandalló falazott padkával

1.20. ábra. Hagyomá­

nyos építésű, nyitott
tűzterű csempekandal­
ló a századfordulóról
a) elölnézet; b) oldal­
1.18. ábra. Korszerű légfűtő cserépkály­ nézet
hák kapcsolt - faanyagú - padkával

1.3. Csempe­
kandallók
Nagyon nehéz éles határvonalat vonni
a cserépkályhák és a csempekandallók
között. A zárt tűztér sem lehet a cse­
répkályhák kizárólagos jellemzője, mert
ismeretesek zárt tűzterű kandallók,
csempekandallók is. Lényegesebb kü­
lönbség talán, hogy a kandallók tűzte-
re általában nagyobb a kályhákénál, és
a füstgázokat az előbbiekből rendsze­
rint füstjáratok nélkül, közvetlenül a
kéménybe vezetik. A csempekandallók
annyiban térnek el a többi kandallótól,
hogy felületük jelentős mértékben csem­
pével, kályhacsempével borított, és 1.21. ábra. Hagyományos építésű, nyitott
1.19. ábra. Nyitott tűzterű csempekandalló tűzterű csempekandalló sarokelhelye­
falazott fölső burkolati fallal és fapadkával
felépítésük ennek folytán olyan, hogy zéssel

13
1.22. ábra. Zárt tűzterű, vegyes burkolati
felületű (csempe/vakolat) falikandalló

1.23. ábra. Zárt tűzterű, balos sarok-csem- 1.24. ábra. Zárt tűzterű fali csempekandal- 1.25. ábra. Zárt tűzterű, jobbos sarok-csem­
pekandallók padkával lók padkával pekandallók padkával
a) azonos burkolatú felső résszel; b) vakolt a) azonos burkolatú felső résszel; b) vakolt a) azonos burkolatú felső résszel; b) vakolt
felső burkolati fallal felső burkolati fallal felső burkolati fallal

14
1.26. ábra. Légfűtő falikandalló
Zárt tűzterű csempekandalló többoldali
padkával mint belső térelválasztó is
1.27. ábra. Zárt tűzterű kandalló padkával
a tűztérben égő tűz közvetlenül vagy
közvetve fel is melegíti a csempével
borított falakat. Ezért a csempekandal­
lók építése közel azonos a cserépkály­
hák építésével (1.19...1.27. ábra).
A csempekandallók nyitott és zárt
tűztérrel készülhetnek és - ahogy az
az ábrákon látható - rendkívül válto­
zatos kialakításúak. A változatos formá­
jú és többféle anyag felhasználásával
épülő csempekandallók esetében ügyel­
ni kell arra, hogy az egyes alkalmazott
anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai
ne okozzanak idő előtti elhasználódást.
A csempekandallók a cserépkályhák­
nál kevésbé alkalmasak fűtésre, ugyan­
akkor nem szabad figyelmen kívül hagy­
ni azt a hangulati hatást, amelyet a tűz
közvetlen élménye okozhat.
a)
1.28. ábra. Falikandalló a nappali tér kö­
zepén, ülőbútorokkal szemben elhelyezve
a) fotó; b) alaprajzi részlet
1.4. Cserépkályha
és csempekandalló
mint belsőépítészeti
formaelem
Mint már az előzőekben tárgyaltuk, a
házak, az épületek fűtésére valamely
fűtési technikát mindenképpen szüksé­
ges betervezni, ill. megépíteni. Évezre­
dekkel ezelőtt az egyszerű nyitott tűz
jelentette a szükségletek megoldását,
legyen az akár az élelem főzése vagy a
fűtés. Mára ez teljesen átalakult, mert a utolsósorban a padlófűtésről sem, hisz
főzés (és sütés) funkciója a legtöbb eset­ az utóbbit nem is látjuk. Visszatérve
ben külön van választva a fűtési szük­ az épített fűtési eszközökre, a cserép­
séglet kielégítését biztosító kályhától, kályhákra és a kandallókra, ezek rend­
ill. kandallótól. kívül jelentős hangulatteremtő erővel
A belső terek berendezésénél - ha bírnak úgy az alaprajzi elhelyezés­
elegáns külföldi vagy hazai lakáskul­ ben, mint megjelenésükben (1.28... 1.31.
túrával foglalkozó lapokat forgatunk - ábra).
megállapíthatjuk, hogy a fűtést bizto­ Óriási változások mennek végbe a
sító cserépkályha vagy kandalló a fűtött csempeelemek gyártási méretében, mér­
tér fókuszában van. Ugyanez viszont tani formájában és a belőlük létre­
nem mondható el a központi fűtés hő- hozott belsőépítészeti térelemekben
leadójául szolgáló radiátorokról, és nem egyaránt. A burkolat, ill. a köpenyfal
15
 sővel „felöltöztetett" alkalmatosságok
bekerülési költsége, ami egyben meg
is határozza ezek alkalmazását (1.38...
1.40. ábra).
Cserépkályháknál azonkívül, hogy
jól illeszkedjenek a belső tér architek-
tonikus képébe, fontos tényező, hogy
kívülről vagy a fűtött tér felől üzemel­
tethetők legyenek. A kályhatestnek -
külső fűtés esetén - teljesen falhoz
simulónak kell lennie az üzemi kap-

a) 1.29. ábra. Falikandalló belső

térelválasztó falhoz kapcsolva
a) fotó; b) alaprajzi részlet

1.30. ábra. Sarokkandalló a lakás nappali terében, átlós elhelyezéssel

a) alaprajzi részlet; b) fotó

négyzetes (szokványos) elemeit nagy­

mértékben felváltják a speciális, arra az
egy karakterre szabott változatos mére­
tű kályha, ill. kandallókomponensek.
Ezt lehetővé teszi a leegyszerűsödő
gyári termelés, valamint az azt felvál­
tó ún. formatervezett egyedek megje­
lenése és megjelenítése különböző for­
mákban (1.32...1.37. ábra).
A karakter kialakításában az igé­
nyességen - és az anyagi ráfordításon
- túl legtöbbször az egyediség a meg­
határozó. Egy előre gyártott légfűtő
cserépkályha árának sokszorosa lehet
egy hasonló hőleadású, de egyedi kül­
b)
16
1.31. ábra. Légfűtő cserépkályha mint belső
térelválasztó, mely azonban mégsem el­
választ, hanem összeköt, és „átöleli" a
lakószint kapcsolt terét, valamint az ebéd­
lőt és a nappali pihenés helyéül szolgáló
teret is

Külső vagyis hátsó fűtésű légfűtő cserép­

kályha íves alakú kerámiaelemekből, pihe­
nőpadkával.

1.33. ábra. Hagyományos kályhacsempék,

változatos felületi kidolgozással

1.34. ábra. Domború

„hajlítású" kályha­
1.32. ábra. Több évszázaddal ezelőtti stí­ csempéből bármely
lusokból kölcsönvett motívumok és kály­ kályhatestkarakter
haelemek kezdik újból reneszánszukat élni megformálható
az ezredfordulón könnyed technikával
1.35. ábra. Kemence alakú, külső fűtésű
cserépkályha. Elemeinek típusa soron­
ként változik

1.38. ábra. Különleges alakú légfűtő cse­

répkályha csempeburkolt és vakolt fallal
a) oldalnézet; b) elölnézet, tüzelőajtóval

1.39. ábra. ívelt vetületi és magassági tö

megkarakterű cserépkályha padkávai

1.36. ábra. A szórt vagy absztrakt felületi 1.40. ábra. Változatos vagy különleges
tagolást biztosító csempeelemek gyártása (belső téri) térplasztika cserépkályhából
„szigorúan" egyedi módon történhet
T

1.37. ábra. Különleges,

egyediséget sugárzó
külső fűtésű légfűtő
cserépkályha

1.41. ábra. Cserépkályhák tömege a (kéményes) falhoz viszonyítva

a) szabadon álló; b) egyoldalt falhoz simulóan; c) falhoz kapcsolva,
hátsó konvekciós légréssel; d) sarokelhelyezéssel, falhoz kapcsoltan,
hátsó konvekciós légréssel

a) b) c) d)
18
csolat miatt, míg belső fűtésnél a faltól
kijjebb nyerhet elhelyezést, természe­
tesen mindig a kapcsolódó kémény
közelében. A formameghatározásnál az
elhelyezés és a hőleadó felület mérete
fontos tényező a kályha hatásfokának
javításában (1.41...1.42. ábra).

b)
1.42. ábra. Külső fűtésű cserépkályha ki­
emelhető (deszka) padkával
a) nézet; b) felülnézet Sarokkandalló falazott köpenyfallal és kiegészítő kerámiaburkolattal

1.43. ábra. Előre gyártott talpelemre ültetett 3x3-as elemméretű 1.44. ábra. Előre gyártott padkaelemre ültetett 3x4-es elemmé-
cserépkályha retű cserépkályha
a) normál; b) kiemelt középpel; c) félgömb (búbbal) a) normál; b) kiemelt középpel; c) fali kapcsolással, külső fűtéshez

19
1.45. ábra. Előre gyártott padkaelemre épí­
tett 3 x 5-ös egységméretű cserépkályha
a) normál; b) középmagasítással; c) fali kap­
csolással, külső fűtéshez
1.47. ábra. Előre gyártott elemű légfűtő
cserépkályha konvekciós fűtéshez
a) normál; b) kiemelt középpel; c) kapcsolt
deszkapadkával
1.48. ábra. Hagyományos samott tűzterű
cserépkályha-technológiával épülő tüze­
lőberendezés, tapasztott felülettel
a) nézet; b) alaprajz
20
1.46. ábra. Előre gyártott padkaelemre épí­
tett 4x4-es egységméretű cserépkályha
a) normál; b) kiemelt középpel; c) fölső „búb"
záradékkal
1.49. ábra. Cserépkályha építése hagyo­
mányos falazott (kemence)padkával
a) nézet; b) alaprajz
Gazdaságossági kérdéseket alapul
véve legelterjedtebbek a részben előre
gyártott, talpelemre épített egyszerű,
de az átlagosnál nagyobb hatásfokkal
bíró cserépkályhák. Ezek elnevezésük­
nél fogva elemszámmérettel vannak
meghatározva (pl. 3x3 vagy 4x4 elem
vetületi méretű), valamint felső lezá­
rással és nem utolsósorban a hagyomá­
nyos falazott tűzterű vagy légfűtő betét­
tel vannak ellátva (1.43... 1.46. ábra).
Egyszerűségük miatt különösen
elterjedtek az előre gyártott talp- és
burkolati elemes légfűtő cserépkály­
hák, melyek fűtési hőleadója egy fém-
szekrényű belső kályha, és erre kerül a
konvekciós burkolat, mely kielégíti a
1.50. ábra. Cserépkályha és kandalló kom­
binált együttépítése külön-külön kémény­
kapcsolattal. Egyidejű kettős fűtésre is
alkalmas
a) nézet; b) alaprajz
1.51. ábra. Zárt tűzterű kandalló ülőpadká­
val könnyen kapcsolható bármely búto­
rozási módhoz

1.52. ábra. Zárt tűzterű csempekandalló vál­

tozatos „térplasztikája"

Lépcsős tömegkarakterű, külső fűtésű légfűtő cserépkályha. A nem szokványos lép-

csőzetű karakter befolyásolja az egész helyiség (vagy) fűtött tér belsőépítészeti kia­
lakítását
belsőépítészeti igények követelmény­
szintjét. Lehetnek úgy belső, mint kül­
ső fűtésűek (1.47. ábra).
Hazánkban éppúgy, mint szerte
Európában, kezd elterjedni a „parasz­
ti" építészet (szerk.: szótárban ne ke­
resd!), mely az újraéledő külterületi
épületfelújításoknál és házépítéseknél
nyer alkalmazást. Lényege abban van,
hogy a modern technika jelenlétével
a lakásbelsőt a hagyományőrző „ősi"
építészet formaelemeivel öltöztetik fel
(1.48... 1.50 ábra).
1.53. ábra. Zárt tűztem kandalló kiegészítő
sütőszekrénnyel és kapcsolt bukójáratos
A zárt tűzterű kandallók formavi­
kiegészítő hőleadóval lága mára már mindent felülmúl. Vál­
tozatosságuk akkora szegmenst fog­
lal magában a belső tér képzésének
lehetőségeiből, hogy még évszázadok
múlva is felbukkanhat valami új, az
emberek legnagyobb örömére (1.51...
1.54. ábra. Hordozható csempekandalló
kapcsolt sütővel 1.54. ábra).

21
2. A cserépkályhák és csempekandallók
szerkezeti felépítése
A cserépkályhák és csempekandallók
funkciójuk betöltéséhez teljesen meg
kell, hogy feleljenek az alapvető szak­
mai követelményeknek és előírásoknak.
Mindezek mellett fontos ismerni főbb
részeiket, működési folyamatukat, és
ami a lényeg, az egymásra hatást.
A tüzelőberendezések legfőbb része
a tűz helye, de éppúgy fontos az égés­
termék elvezetése, a hamuzó vagy a
burkolati köpeny is. Az egymásra ha­
tás tulajdonképpen nem kézzel fogható 2.2. ábra. Különleges füstjáratú kandalló­
fogalom, ám mégis lényeges. A kály­ kemence
hák üzemeltetése során a hőleadás és 1 kandallóbetét; 2 füstsisak; 3 váltócsappan­
tyú; 4 fekvő járat; 5 emelkedő járat; 6 bukó­
a hőmérséklet-változás miatti hőtágulás járat; 7 kémény
az elsődleges szempont. A hagyomá­
nyos építésű cserépkályhák többszöri
átrakása az egyenetlen hőtágulás miatt
szükséges. Ezért fontos, hogy az eltérő
rétegezésű és anyagú szerkezetet min­
dig ún. dilatációs réssel kell megépí­
teni (2.1...2.8. ábra).
2.5. ábra. Hagyományos üzemű cserép­
kályha (kiemelt) falazott tűztérrel
a) hosszmetszet; b) keresztmetszet; c) né­
zetrajz

2.3. ábra. Különleges füstjáratú kandalló

kemence

2.1. ábra. Hagyományos tűztem cserép­

kályha fő részei (az ábra bal oldalán a szer­
kezeti, jobb oldalán a működési egységek
láthatók)
1 tűztér; 2 beégő; 3 biztonsági átégő; 4 bu­
kó füstjárat; 5 emelkedő füstjárat; 6 talpa-
zati átégő; 7 fekvő füstjárat; 8 fekvő át­
égő; 9 kéménycsatlakozás; 10 tűztérnyílás;
11 hamutér; 12 rostély; 13 talpazati kitöltés;
14 csempe köpenyfal; 15 takaróburkolat;
16 tűzbiztonsági gátfal; 17 tisztitódugó;
18 tűztér hátfala; 19 tűztér hőleadó fala;
20 füstjárati belső fal; 21 bélés; 22 tűztér ta­ 2.6. ábra. Hagyományos építésű cserép­
karófala', 23 párkányelem; 24 füstcső; 25 tal­ kályha kiemelt tűztérrel, falazott rendszer­
pazat (baloldalt a rusztikus, jobboldalt a ha­ 2.4. ábra. Többjáratú kandalló-kemence ben építve
gyományos megoldás); 26 padka közvetlen kéménycsatlakoztatáshoz a) metszet; b) alaprajz; c) nézet

22
2.7. ábra. Korszerű cserépkályha fő részei (az ábra bal oldalán
a szerkezeti, jobb oldalán a működési egységek láthatók)
1 cserépkályhabetét; 2 konvekcios nyílások; 3 külső áramlási
zóna; 4 légtér; 5 tisztítónyílás fedővel; 6 füstelvezetés; 7 belső
áramlási zóna; 8 másodlagos áramlási zóna; 9 dobterelő; 10 csem­
pe köpenyfal; 11 záró- (fedő-) burkolat; 12 zárószegő; 13 tűztér-
ajtó; 14 hamuajtó; 15 füstcsőcsonk; 16 füstdob; 17 terelőlap;
18 füstcső; 19 zsalus kivezetőnyílás; 20 kályhabetét konvekciós
lemezburkolata; 21 lábazati szegő; 22 aljelem; 23 padka

Hagyományos építésű és tűzterű cserépkályha

2.1. Tűztér
A tűztér a cserépkályhák és kandallók
legfontosabb része, amelyben a szi­
lárd, ritkább esetben a gáznemű tüze­
lőanyag tökéletesen elég. Méretét az
alkalmazni kívánt fűtési rendszer, va­
2.8. ábra. Zárt tűzterű csempekandalló fő
részei (az ábra bal oldalán a szerkezeti,
lamint a kályha méretei határozzák meg.
jobb oldalán a működési egységek lát­ A tűztér a kályha legnagyobb hőmér­
hatók) sékletű része, ezért mindig tűzálló tég­
1 tűztér; 2 tűztérajtó; 3 hamutároló; 4 égési­ lából vagy más tűzálló anyagból ké­
levegő-ellátás; 5 füstkamra; 6 füstszabályo­
zó; 7 füstjárat; 8 konvekcios légáram; 9 lég­
szül. A tűztér általában három oldalról
tér; 10 zsalus kivezetőnyílás; 11 tűzifatároló; zárt, a negyedik oldalról ajtóval hatá­
12 betételem állványa; 13 lábazati fal; 14 bur­ rolt. A fa- és gáztüzelésű cserépkály­
kolat; 15 konvekcios lemez; 16 tűztérelem; hák tűzterének alja tömör, a szén- és
17 hőálló tűztérbélés; 18 szemöldök; 19 ké­
vegyes tüzelésű kályhák tűzterének al­
mény; 20 füstcső; 21 zárófedés
ján rostély van. A tűztér felső részéhez
csatlakoznak a füstjáratok.
A csempekandallók készülhetnek
nyitott tűztérrel is. Általában két válto­
2.9. ábra. Hőálló anyagból készült tűztér
(ún. robbantott képe) a működésben lévő
zatuk lehet: egy és két oldalon nyitott
cserépkályha tömegén belül tűzterű kandallók (2.9...2.16. ábra).

23
 2.11. ábra. Tűztérbetét beépítése légfűtő,
ún. konvekciós hőleadójú cserépkályhába

2.10. ábra. Tűztérbetét légfűtő cserépkály­

hához (működési metszet)

2.13. ábra. Zárt tűzterű, szürkeöntvény tűz-

térfalú kandallóbetét üvegezett tűztéraj-
tóval

2.14. ábra. A tűztérbe épített hatásfoknö­

velőt elsősorban előre gyártott betétek­
nél alkalmazhatjuk

2.12. ábra. Körül nyitott tűzterű kandalló­

betét, melynél a tűztérfal szürkeöntvényből
készült 2.15. ábra. Korszerű, ún. kombusz-
toros tűzterű kandallóbetét „robban­

2.2. Rostély tott" képe;

1 másodégést biztosító tűztérfal (fúvó­
kákkal); 2 tűztér; 3 komplett tűztér­
Rostélyt általában csak szén- és vegyes betét
tüzelésű kályhákban alkalmaznak. Ezek­
ben a rostély több feladatot lát el:
- a tüzelőanyagot a tűztérben tartja;
- lehetővé teszi az égéshez szüksé­
ges primer levegő tűztérbe áramlását;
-lehullatja az elégett tüzelőanyag
hamuját a hamutérbe.

24

2.16. ábra. Tűztér és kapcsolódó szerke­
zetei működési fázisban
2.17. ábra. Tűztérajtó hőálló üvegezéssel
A rostély anyaga legtöbb esetben le-
mezgrafitos, legalább öv. 10-es anyag­
minőségű öntöttvas.
A rostélyt a tűztér alján körben 5-5
mm-es hézaggal kell elhelyezni, egy­
részt a szabad hőtágulás, másrészt pe­
dig a kiemelhetőség érdekében. Mindig
úgy kell a tűztér alján elhelyezni, hogy
szabad nyílásainak keskenyebb részei
felül legyenek, mert ellenkező esetben a
hamu és a hulladék megszorul a ros­
tély nyílásaiban, és eltömi azokat.
Vegyes tüzelésű kályhák esetében a
rostélyt 2...3 cm-rel, széntüzelésű kály­
hák esetében pedig 8 cm-rel alacsonyab­
ban helyezik el a tűztérajtó szabad nyí­
lásának alsó szélénél.
2.3. Hamutér
A hamutér a tűztér alatt van, és egy­
részt a felső határát képező rostélyon
át lehulló hamut tárolja, másrészt le­
hetővé teszi, hogy a primer levegő be­
jusson a tűztérbe.
A hamutér méreteit lehetőleg úgy kell
meghatározni, hogy befogadja az egy
nap alatt elégetett tüzelőanyag hamuját.
Ha a hamutérbe hamufiókot helyeznek,
egyszerűbb a kiürítése.
A hamuteret nem éghető, tűzálló
anyagból kell megépíteni, mert előfor­
dulhat, hogy parázs vagy kisebb égő tü­
zelőanyag-darab kerül bele. Mindig ajtó­
val készül, egyrészt az égéshez szükséges
levegő szabályozása, másrészt a hamu
szennyezőhatásának elhárítása végett.
2.4. Tűztér-
és hamuzóajtó
A tűztérajtók legtöbbször kettős ajtók.
A belső oldalon van a rácsos kivitelű
parázsajtó, amely ajtónyitáskor vagy
nyitva tartott ajtó esetén megakadályoz­
za a parázs vagy szikra kicsapódását.
A külső ajtó tömör, de az égéshez szük-
Légfűtő sarokkandalló zárt tűztérbetéttel
séges levegő bevezetésére szabályoz­
ható nyílása van. Ennek leginkább a
fatüzelésű kályhák esetében van jelen­
tősége, mert ott nincs hamutér. A szén­
­s vegyes tüzelésű kályhák esetében a
tűztérajtón és a hamuzóajtón levő le-
vegőztetőnyílás együttes beállításával
optimálisan szabályozható a tökéletes
égést adó légáramlás.
A hamuzóajtó kialakítása azonos a
tűztérajtóéval, azzal a különbséggel,
hogy az elsőhöz nem készül parázsajtó.
A hamuzóajtó levegőztetőnyílásának
segítségével szabályozható a tűztéri
égés intenzitása.
A szén-, koksz- és vegyes tüzelésű
kályhák mindkét ajtaját, tokszerkeze­
teikkel együtt, mindig öntöttvasból kell
készíteni. Fatüzelésű kályhákhoz acél­
lemez ajtók is alkalmazhatók, megfelelő
kialakítás esetén az ajtókban üvegezés­
sel. A legalább 4 mm-es hőálló üveget
az ajtóban azbeszt tömítőzsinórral kell
elhelyezni, lehetővé téve a hőtágulásból
adódó mozgását.
A tökéletes légzárás végett célszerű
valamennyi ajtó esetében a nyíló szár­
nyak és a beépített tokkeret csatlakozá­
sánál, ütközésénél azbeszt tömitőcsíkot
elhelyezni. Ezzel egyrészt a kályha le­
zárása után megszűnik az égést tápláló
25
levegőáramlás, másrészt pedig a kémény
sem működik szellőzőként a lakásban,
ha a kályha nem üzemel. Ugyanezek
miatt az ajtókat nagyon gondosan kell
beépíteni, hogy a hő okozta tágulások
következményeként ne keletkezhessék
nyílás a tokszerkezetek és a csempela­
pok között.
A folytonégő cserépkályhákba az em­
lített két ajtón kívül még egy töltőajtót
is be kell építeni. Ennek kialakítása az
előbbiekkel azonos, de levegőztetőnyí-
lás nélküli.

2.19. ábra. Hagyományos építésű

cserépkályha tűztérfala és kapcsolt
füstjáratfala - működési, ill. kap­
csolási vázlat

2.20. ábra. Többjáratú cserépkály- •

ha a tűztér, ill. az égéstermék-elve­
zető metszetével (A és B füstelve­
zetés iránya - alternatívák)
a) metszet; b) keresztmetszet; c) cse­
répkályha padkával - nézet

2.18. ábra. Különböző füstjáratfalak, elté­

rő keresztmetszetű járatok párosításához
(két-és háromjáratú)

2.22. ábra. Tűztér és füstjáratfal kapcsolatai a tágulások figye­

lembevételével
a) tűztér egy füstjárattal; b) tűztér két füstjárattal; c) tűztér két merő­
2.21. ábra. Járat nélküli cserépkályha metszete a tűztéren keresztül leges füstjárattal; d) tűztér két rekeszfüstjárattal; e), f) ferde falú füst­
a) falra ültetve; b) szabadon álló, külön füstcsőcsatlakozóval járattal; g) soros füstjáratkapcsolatokkal

26
2.5. Tűztérfalak
A tűztérfalak tűzálló téglából vagy más
tűzálló anyagból készülnek. A tűzálló
tégla legtöbbször samott, de előfordul­
nak tűzálló betonelemek is. A tűztérfa­
lak vastagsága általában 20...76 mm,
attól függően, hogy a tűztérben milyen
tüzelőanyagot égetnek. A fal vastagsága
azonban attól is függ, hogy a tűztérfal
a bélelt köpenyfalhoz közvetlenül csat­
lakozik-e - ebben az esetben véko­
nyabb -, vagy a tűztér mellett füstjárat
van, tehát a tűztérfalnak önállóan kell
megállnia. Ez utóbbi esetben a tűztér­
fal nem lehet 60...76 mm-nél véko­
nyabb.
A tűztérfal falazóelemeit, tégláit min­
dig kötésben kell rakni, és gáztömör
illesztésüket agyag- vagy samottha-
barccsal kell biztosítani. Agyaghabar­
csot általában csak a fa- és vegyes tü­
zelésű kályhákban alkalmaznak, míg a
szén- és a folytonégő termokoksz kály­
hákban célszerűbb a samotthabarcs.
A tűztér belső oldalát nem szabad
vakolni, csak a falazóelemek hézagait
Külső fűtésű, falazott tűzterű, fekvő és
kell kikenni, kitömni a falazat anyagá­ álló járatú fali cserépkályha, padkával.
val. Az agyaghabarcsba falazott tűztér­
falak hézagait sokszor 10... 15 mm mé­
lyen kikaparják, és samotthabarccsal
kenik ki. A kikent tűztérfalakat borítás 2.6. Füstjáratok
előtt minden esetben tisztítókefével vagy
vizes szivaccsal átdörzsölik.
A tűzterek lezárását, borítását min­ A füstgázok füstjáratokon jutnak a cse­
den esetben a tűztérfalakkal azonos répkályha tűzteréből a kéménybe. A ke­
anyagból kell elkészíteni, falvastagsága resztmetszetük legtöbbször négyzet
min. 40 mm lehet. vagy téglalap, ritkábban háromszög,
A tűztérfalak ismertetésekor kell ki­ sokszög vagy kör. Fontos, hogy az
térnünk a hagyományos cserépkályhák égés során keletkező magas hőmér­
építésének egyik leglényegesebb prob­ sékletű füstgázok minél több hőt ad­
lémájára: a tűzzel érintkező tűztérfalak janak át a füstjáratok falainak, majd
és a forró füstgázzal érintkező füstjá­ ezek közvetítésével a kályha köpenyé­
ratfalak hőtágulásából adódó mozgását nek és a fűtendő légtérnek, mielőtt a
mindenképpen biztosítani kell, beleért­ kéményen át távoznának. Ezért a kály­
ve a köpenyfalakhoz való csatlakozását hákban az intenzív füstjáratokat lehe­
is. A cserépkályhák leggyakoribb hibá­ tőleg közvetlenül a köpenyfal mögé,
ja, hogy építésükkor a mozgásokat le­ a csökkenő hőmérsékletű füstgázt ve­
hetővé tevő hézagokat nem alakították zető járatokat pedig a hátsó vagy belső
ki megfelelően (2.18...2.23. ábra). oldalra helyezik.
Az említetteken kívül megjegyez­ Alapvetően megkülönböztethetők
zük, hogy a tűztérfalakat - ha köz­ függőleges és vízszintes füstjáratok.
vetlenül a köpenyfal mellé kerülnek - A függőleges, ha a füstgáz felfelé ha­
célszerű teljes felületükön a köpeny­ lad benne, emelkedő füstjárat, ha lefe­
falhoz ragasztani, mégpedig mindig lé, akkor bukójárat. A vízszintes vagy
agyaghabarccsal, még akkor is, ha a 2.23. ábra. Tűztér- és füstjáratfal-kapcso­ közel vízszintes fütjáratoknak is két faj­
lások
tűztér falazásához samotthabarcsot tájuk van, de ezeknek nincs külön el­
a)...f) dilatációs; g), h) tömör kötési kap­
használtunk. csolatokkal nevezésük. Az egyik teljes hosszában

27
2.24. ábra. Füstjáratok kialakításai
a), b) tűztér és füstjárat; c), d) fekvő járatok
borítással
2.25. ábra. Füstjáratok
a) biztonsági átégő; b), c) beégő; d) talpa-
zati átégő; e) alsó átégő; f) felégő; g) tere­
lők; h) tetőátégő; i) bukóátégő; j) füstcső
a) b)
c) d)
változatlan keresztmetszetű, a másik -
a kedvezőbb kialakítású - füstjárat fel­
ső palástja a füstgáz haladási irányában
emelkedik. Ez utóbbinak jobbak az
áramlási viszonyai.
Ajáratok elhelyezése, keresztmetsze­
ti mérete és összhossza meghatározója
a jó üzemelésnek és a jó fűtési hatás­
fok elérésének. Kialakításuk azonban
jelentős mértékben a rendelkezésre
álló kémény tulajdonságaitól (kereszt­
metszetétől, hosszától, huzaterősségétől
stb.) függ. Könnyű belátni, hogy minél
jobb egy kémény huzaterőssége, annál
összetettebb, hosszabb füstjáratrendszer
építhető be a kéményhez csatlakozó cse­
répkályhába; és fordítva: minél rosszabb
egy kémény huzata, annál inkább kerül­
ni kell a bonyolult vagy hosszú, kály­
hán belüli füstjáratok kialakítását.
A füstjáratok ideális keresztmetsze­
te négyzetes, de ettől eltérő oldalirányú
füstjáratok is alkalmazhatók. Ez az ol­
dalarány azonban semmiképpen nem
lehet kedvezőtlenebb 1:3-nál. Ha a
megfelelő hőleadáshoz szükséges füst­
járatok csak a járatok számának növe­
28
a) b)
e) f)
h) i)
lésével és csak lapos járatokkal alakít­
hatók ki, akkor a tűztértől számozva a
füstjáratok oldalarányának a követke­
zőknek kell lenniük:
I. járat 1:3;
II. járat 1:2,5;
III. járat 1:2;
IV. járat 1:1,5;
V. járat 1:1.
2.7. Füstjáratfalak
Az előző alfejezetben ismertetett füst­
járatok határolófalainak két változata
különböztethető meg. Az egyik válto­
zat a füstjáratok között helyezkedik el,
önhordó kivitelű, és anyaga lehetőleg
tömör vagy üreges tégla (pl. padlás­
burkoló vagy kábeltégla), vastagsága
30...40 mm. A másik változat a füstjára­
tokat a külső oldalon határolja, és rend­
szerint közvetlenül a cserépkályha kö­
penyfala mögött helyezkedik el. Ez a
fal többnyire az előbbiekkel azonos tég­
lafajtákból épül, de tégla helyett előfor­
dulhat a ragasztott cserépborítás is. Azo­
kon a szakaszokon, ahol a füstjáratok
c) d)
g)
j)
már megfelelően lehűlt füstgázokat szál­
lítanak, a füstjárat fala gyakran maga a
bélelt köpenyfal.
A füstjáratok falazóanyaga minden
esetben agyaghabarcs. A köpenyfalak­
hoz csatlakozó járatfalakat teljes felü­
letükön (a tűztérfalakhoz hasonlóan)
ragasztani kell, hogy a járatfalak hőát­
adása minél jobb hatásfokú legyen.
A füstjáratok belső felületeit nem sza­
bad vakolni, csak a falazás fugáit kiken­
ni. A hőtágulási mozgás miatt ugyanis a
vakolat leeshet, és a lehullott vakolat­
darabok eltömik a járatokat és növelik
a füstjáratok légellenállását.
A füstjáratokat határoló falak építé­
sekor is figyelembe kell venni hőtágu-
lásukat, hőmozgásukat; dilatációs hé­
zagokat kell kiképezni az egyes elemek
csatlakozásainál (2.24. ábra).
A füstjáratok falainak vastagsága -
a köpenyfalak vastagságával együtt -
jelentős mértékben befolyásolja a cse­
répkályhák hőtárolását és hőleadásának
intenzitását. Vékonyabb falak esetén
ugyan gyorsabb a kályha hőleadása, de
kisebb a hőtároló képessége. A vasta­
gabb falak lassabban adják át környe­
zetüknek a hőt, de nagyobb a hőtároló
képességük.
 Ezeket az összefüggéseket minden
egyes esetben mérlegelni kell a kályha
helyétől, méreteitől, feladataitól és tü­
zelőanyagától függően.

2.8. A füstjáratok
összekapcsolása
a)
Jelentőségük miatt külön alfejezetben
foglalkozunk mindazokkal a kapcsola­
tokkal és szerkezeti elemekkel, amelyek a)
a füstjáratok helyes kiképzéséhez és
összekapcsolásához szükségesek. Ezek
teszik lehetővé a füstjáratok megfelelő d=70...80°
és biztonságos működését, üzemelését.
Az egyes kapcsolatfajtákat és szer­
kezeti elemeket a 2.25. ábrán mutatjuk
be, ahol a következő ismertetések jól
követhetők. A biztonsági átégő a hazai
gyakorlatban sajnálatos módon ritkán
alkalmazott kapcsolat, amelynek elhe­
lyezését pl. a DIN szabvány kötelező­
vé teszi. A biztonsági átégőt a tűztér és 2.26. ábra. Füstcsappantyú
a) nézet; b) metszetrajzok; A nyitott, B zárt
az első füstjárat közötti beégővel azo­
állapot; 1 csappantyúház; 2 csappantyúle­
nos magasságban vagy annál magasab­ vél; 3 biztonsági csappantyúlevél; 4 ten­
ban helyezik el. Kettős feladata van; gely; 5 belső ütköző; 6 külső ütköző; 7 fogó;
egyrészt a kályha begyújtásakor, ami­ 8 biztonsági nyílás
kor a füstjáratok még nem kellően me­ b)
legek, a lassú tűz füstgázai a biztonsági
2.28. ábra. Karos fordulótolattyú
átégőn áthaladva fokozatosan felmele­
a), b) nézetrajzok; 1 füstcső; 2 zárólevél;
gítik a kéményt. Másrészt a tűztér felett 3 fordulótengely; 4 konzol; 5 távtartó; α nyi­
és a járatok magasabb pontjain össze­ tási szög
gyűlt el nem égett gázok a nyíláson át
eltávozhatnak, így felrobbanásuk tel­
jes egészében megakadályozható.
A beégő a tűztér és a füstjárat össze­
kapcsolására alkalmas szabad kereszt­
metszet. A tűztér legmagasabb pontján
helyezkedik el. A függőleges füstjá­
ratokhoz függőleges síkú, a vízszintes
füstjáratokhoz vízszintes síkú beégők
kapcsolódnak.
A vízszintes síkban elhelyezett be-
égőket felégőknek is nevezik.
A beégő szabad nyílása minden eset­
ben akkora vagy nagyobb, mint az általa
összekapcsolt füstjáratok keresztmet­
szete. A nyílás oldalaránya a négyzetes
1:1 arány és a téglalap alakú 1:2 arány
között változhat.
A beégő kisebbik mérete sohasem le­
het kisebb, mint a kapcsolódó első füst-
járat kisebbik mérete.
Az eddig ismertetett, füstjáratokat
összekapcsoló nyílásoknak kiemelt fel­
adatuk miatt van külön nevük. 2.29. ábra. Füstkamraváltozatok kerek, ill.
2.27. ábra. Füsttolattyú • négyzetes pillangószelepes füstelzáróval
a), b) nézetrajzok; 1 füstcső; 2 tolattyúház;
3 perem; 4 zárólap; 5 ütközőperem; 6 fogó 29
2.30. ábra. Füstkamraváltozatok kerek, ill.
négyzetes pillangószelepes füstelzáróval

a) b)

2.33. ábra. Égéstermék elvezetése a tűz-

térbetétből ún. bukójáratos hőleadón ke­ Átégőknek nevezzük a különböző
resztül irányú füstcsatornákat összekötő nyí­
a) egyenes irányú; b) tört irányú hőleadó lásokat. Attól függően, hogy az átégő
dob közbeiktatásával hol helyezkedik el a kályhán belül, tal-
pazati, alsó, tető- és bukóátégőket kü­
lönböztetünk meg.
Ezek keresztmetszete sohasem lehet
kisebb az általuk összekapcsolt füstjá­
1 ratok nagyobbik keresztmetszeténél.
Tekintettel arra, hogy a kályhákban a
korom általában az átégők közelében
rakódik le, a cserépkályha tisztítónyí­
lását általában az átégőnél helyezik el.
Ha az egy- és háromjáratú cserép­
2 kályhákban a jó hőleadás elérésére csök­
kenteni kívánjuk a füstgázok áramlási
sebességét, akkor terelőket vagy más
néven terelőlapokat építünk be az első
2.31. ábra. Füstelzáró bovdenes kapcsolóval
3 füstjáratba. A terelőlapok anyaga azo­
nos a tüztérfalak anyagával, hiszen a
hőterhelésük azokkal közel azonos.
A terelőlapokkal csak fokozatosan
4 csökkenthetjük a füstjárat keresztmet-
2.35. ábra. Kandallóbetét kiegészítő füst­
járattal mint többlethőleadóval
a) zárt állapot; b) fölfűtőállapot; c) energiata­
2.34. ábra. Égéstermék elvezetését bizto­ karékos üzemállapot; A tűztér; B füstkamra;
sító csőelemek C füstjárat; D kéménycsatlakozás; 1 tűztér-
1 könyökcső tisztítófedővel; 2 füstcső; 3 fa­ elem; 2 füstsisak; 3 tűztérajtó; 4 levegősza­
lipersely; 4 légzáró tömítőbetétes szorítóbi­ bályozó; 5 tűzrács; 6 váltócsappantyú kü­
lincs lönböző állásokban; 7 füstcső

2.32. ábra. Kandallóbetét kapcsolása füst­

csővel a födémre ültetett szerelt ké­
ményhez

30 a) b) c)
 szetét. Az említett vízszintes síkú ke­
resztmetszet-csökkentéssel egyidejűleg
fokozatosan növelni kell a terelőlapok
egymástól való távolságát is.
A füstcső a különböző irányú és ke­
resztmetszetű füstjáratokat köti össze
a kéménnyel; a kályha felé mindig lej­
tésben kell elhelyezni.
A füstcső legtöbbször négyzet, né­
ha kör keresztmetszetű.
A füstszabályozók a füstgázok áram­
lását szabályozzák vagy elzárják; a füst­
csőben szokták elhelyezni (2.26...2.35.
ábra).
A váltócsappantyú az áramlás sebes­
ségének szabályozásán kívül alkalmas
az áramlás irányának megváltoztatá­
sára is. A 2.35. ábrán látható kandalló­
betét a csappantyú egyik állásában köz­
vetlenül a füstcsőhöz csatlakozik, míg
a csappantyú átállításakor a füstgázok
a kiegészítő füstjáraton áthaladva, hő­
jüket leadva jutnak csak a kéménybe.
Ezzel a csappantyúval mindkét füst­
járat egyszerre el is zárható.
2.9. Köpenyfal
A cserépkályhák és csempekandallók
eddig ismertetett szerkezeti elemeit ma­
gába foglaló kályhatest határolófalait
nevezzük burkolati vagy köpenyfalnak.
A hagyományos építésű cserépkály­
hák és csempekandallók esetében a
felmelegített köpenyfal felülete a fűtő­
felület (2.36. ábra). Ugyan a korszerű
építésű kályhák köpenyfala is felme­
legszik, de valójában csak konvekciós
lemez és belsőépítészeti térelem. 2.36. ábra. Hagyományos búbos cserép­
A köpenyfal általában három fő rész­ kályha modernebb formában
ből áll. A legalsó részét talpazatnak vagy
lábazatnak nevezzük, erre építik a fal­ Ahogy az az ábrán is látható, elkép­
szerkezetet, végül a kályhatestet felül zelhető lábazati rész nélküli kályhatest
a borítás zárja le. is, de ebben az esetben is ügyelni kell
A köpenyfal talpazati részének szá­ arra, hogy a tűztér vagy hamutér alsó
mos formai, szerkezeti és funkcionális síkja és a kályha alatti födémszerkezet
megoldása képzelhető el, amelyekből között min. 4 óra tűzállósági határérté­
néhányat a 2.37. ábrán mutatunk be. kű réteg helyezkedjék el.
31
 1 7 12 2 6 7 4 3 7 5 9 8 11 5 8 10 11 4 11 14 4 11 7 13

a) b) c) d) e) f) g)
40...45 mm 50...70mm 60.70 mm 75...90mm
2.37. ábra. Talpazati kiképzések
a) lábazat nélkül; b) talpazati csempével;
c) fél csempesoros beugró; d) csempelábas;
e) keretállványos; f) tutajtalppal; g) kiemelt
padkával; 1 csempefal; 2 talpazati elem; 3 fal­
csempe; 4 szegő; 5 kezdőszegő; 6 béle­
lés; 7 tűzvédő réteg; 8 acél kerettartó; 9 láb;
10 fémtalp; 11 vasbeton lemez; 12 tűzvédő
kitöltőréteg; 13 légréteg; 14 padka

2.38. ábra. Fatüzelésű cserépkályha talpa­

zati kiképzése
a) alaprajz; b) metszet és végnézet; 1 lába­
zati csempesor; 2 szellőzőnyílás; 3 átszel­
lőző tér; 4 aláfalazás; 5 3...5 mm-es acélle­
mez; 6 samott tűzlap; 7 tűztér

2.39. ábra. Csempeváltozatok béléssel

a) könnyű; b) közepes cserépborítású; c) ön­
hordó, kitöltőfalazatos; d) nehéz kivitelű; 1 ha­
gyományos csempe; 2 peremes csempe;
3 4 üreges csempe; 5 hagyományos kagy­
lós; 6 peremes kagylós csempe; 7 bélés;
8 habarcsréteg; 9 utólagos cserépbélés;
10 ragasztó fugahabarcs; 11 cementes ha­ 2 2 4 6
b) barcs kiöntés; 12 éltégla bélésfal a) b) c) d)

Ezt általában határolófalak közötti, A 2.38. ábrán látható megoldásnál

az előkészítés anyagainak törmelékei­
ből készített feltöltéssel vagy annak
habarcsban úsztatott változatával ala­
kítják ki. A kályhákat és a csempekan­
dallókat gyakran lábakra állítva építik.
Ennek a megoldásnak - túl az esztéti­
kai megjelenés hatásosságán - a ha­
gyományos kályhák esetében előnye
lehet, hogy a leginkább felmelegedő
tűztérfenék hőleadóként működik. Ez
a megoldás a fatüzelésű cserépkály­
hák esetében a leggyakoribb. A tűztér­
fenék vagy tűzlap hőleadását nemcsak
lábakra állítással lehet kihasználni, ha­
nem a cserépkályha talpazatának fekvő
járatokkal áttört kialakításával is.
Légfűtő cserépkályha köpenyfalának
építése
ügyelni kell arra, hogy az átszellőző
nyílások a fűtött tér légáramlásának
irányába, és ne a tüzelőajtó alá kerül­
jenek, mert az utóbbi esetben a jára­
tokba jutó hamu szennyezheti a helyi­
ség levegőjét.
A kályhák talpazati részének anya­
ga sokféle lehet, a sima, a profilos vagy
a külön erre a célra gyártott és formá­
zott kályhacsempétől kezdve a techno­
lógiai és formai igények által meghatá­
rozott bármilyen (beton-, acél-, fa- stb.)
anyagig. A talpazatra épül a köpenyfal
falazatnak nevezett része. Fő anyaga a
különböző mintázatú, díszítésű, külön­
böző peremezésű és változatos színek­
ben külön erre a célra gyártott kály­
hacsempe. A soronként hálósan vagy

42
 2.40. ábra. Légfűtő cserépkályha, ill. csem­ 2.41. ábra. Kályhacsempeelemek köpeny­
pekandalló köpenyfala és takaróburkolata fal építéséhez (alternatíva)
1 burkolati csempe; 2 szellőzős elem; 3 sa­
rokelem; 4 padkaszegő; 5 padkasarokelem;
6 takarószegő; 7 takarószegő sarokelem;
8 takarólap; 9 cserép; 10 habarcs; 11 tartóvas

kötésben rakott falazati csempe elemeit

kapocskötésekkel és hosszanti kötések­
kel egymáshoz rögzítik, majd vékony
habarcsrétegbe rakott cseréppel bélelik.
A falazat réteges felépítése, ill. a
felépítés helyes kivitelezése meghatá­
rozó a kályha hőleadásában és hőtáro-
lásában. A korszerű, tehát konvekciós
hőleadással működő cserépkályhák és
csempekandallók esetében a bélelés el­
maradhat ugyan, de a konvekciós lég­
2.42. ábra. Kandallók burkolati keretei fából
áramlás kiegyensúlyozottabb, ha ezek
falazatát is bélelik.
Az olyan kályhákba, ahol a füstgá­
zok hőmérséklete nagy lehet, esetenként
utóbélelést is kell készíteni, amelynek
anyaga azonos a bélelés anyagával.
Különleges esetben előfordul, hogy a
csempealapok mögé éltéglából külön
bélésfalat készítenek. Ez a megoldás
leggyakrabban tányéros vagy kagylós
csempék esetében szokásos, mivel itt
a hagyományos bélelésre nincs mód.
Indokolt esetben a sík csempékhez is
építhetnek bélésfalat. A csempefalak
könnyű (150...170 kg/m2), közepes
(200...230 kg/m2) és nehéz kivitelű 2.43. ábra. Burkolati falba építhető légfűtő
elem
(250...300 kg/m2) változatait a 2.39.
ábrán mutatjuk be. szerkezetekkel épülő kályhák fűtőtel­
A könnyű kivitelű falszerkezeteket jesítménye 2...5%-kal rosszabb, mint
elsősorban korszerű, fűtőbetétes és gáz­ a közepes kivitelűeké, viszont a foly­
üzemű kályhákhoz és kandallókhoz al­ tonégő kályhák esetében éppen ezek a
kalmazzuk. Az egyrétegű cseréppel utó­ legegyenletesebb hőleadásúak (2.40...
lagosan bélelt közepes kivitelű falszer­ 2.44. ábra).
kezetekkel lehet a leggazdaságosabb, A köpenyfal harmadik részével, a cse­
jó fűtési teljesítőképességű, ugyanak­ répkályhák borításával vagy takarásá­
kor viszonylag kis anyagfelhasználású 2.44. ábra. Kandalló és légfűtő cserépkály­
val sajátos biztonsági funkciója miatt ha burkolati fala „áttört", ún. konvekciós
kályhákat építeni. A nehéz kivitelű fal- külön foglalkozunk. elemekkel

43
 a)
2.45. ábra. Cserépkályhák borítása
a) egyrétegű; b) kétrétegű cseréppel; c) cse­
réppel és kályhacsempével; 1 párkányelem;
2 peremszegő; 3 agyagtapasztás; 4 teher­
hordó, gáztömör cserépréteg; 5 kitöltő cse­
répréteg; 6 csempeborítás; 7 idomacél
Külső fűtésű hagyományos és légfűtésű
cserépkályhák padkával
b)
2.10. Takaró­
burkolatok
A cserépkályhák és csempekandallók
köpenyfalának legfelső része a takarás
vagy borítás. Azonkívül, hogy lezárja
a füstjáratokat, biztonsági szempont­
ból is fontos része a kályhának. A tűz-
térben és füstjáratokban valamilyen
oknál fogva összegyűlt el nem égett
füstgázok robbanása esetén hasadó­
nyíló felületként működve megnyílik,
megakadályozva ezzel a kályha fala­
zatának szétesését, összeomlását. Gáz­
üzemű kályhákon kötelező megnyílni
képes takarást építeni, de tanácsos
minden kályha takarását ilyen módon
megépíteni.
A takaróburkolatokat - függetlenül
rétegfelépítésüktől - a falazatok záró­
sorától oldható kötéssel kell elválasz­
tani. Ez nemcsak az esetleges robba­
nás okozta megnyílás miatt szükséges,
hanem azért is, mert így a füstjáratok
tisztításakor a kályhatest borításának
c)
eltávolítása, ill. visszaépítése során a
falazat felső sora sértetlen marad.
A borítások rétegfelépítésének né­
hány változatát a 2.45. ábra mutatja;
az egyrétegű borítás gázüzemű cse­
répkályhákhoz, a kétrétegű fa-, vegyes
tüzelésű és folytonégő cserépkályhák­
hoz szokásos.
A borítást csak abban az esetben
készítik kályhacsempéből, ha a kályha
olyan alacsony, hogy a tetejére rá lehet
látni. Egyéb esetekben az agyagtapasz-
tással, simítással befejezett borítást rend­
szerint párkánycsempeelemekkel sze­
gélyezik.
2.11. Légfűtő járatok
A korszerű cserépkályhák belsejébe a
nagy hőmérsékletre kevésbé érzékeny
(acéllemez-, öntöttvas- stb.) anyagú fű­
tőbetétet, tűzszekrényt építenek, amely
nem érintkezik közvetlenül a köpeny­
fallal, hanem fala és a köpenyfal kö­
zött légtér van. Ez a légtér a légfűtő
járat (2.46. ábra).

2.47. ábra. Légfűtő járatok egyszerű meg­
oldása
a) betételem köpenyfallal; b) betételem füst­
járattal és köpenyfallal; 1 acél kályhabetét­
elem; 2 füstcső; 3 bukó füstjárat; 4 váltó­
csappantyú; 5 kéménycsatlakozás; 6 átégő;
7 légfűtő réteg; 8 köpenyfal; 9 füstjáratfal
b)
2.48. ábra. Hagyományos cserépkályha
iégfűtő járattal
A hideg; B meleg levegő; C légáram; 1 áttört
nyílású, „szellőzős" csempe; 2 kettős falú,
„konvektoros" csempe; 3 sarokcsempe;
4 peremszegő; 5 tűztérfal; 6 borítás; 7 ta­ Hagyományos külső fűtésű cserépkály­
karás ha légfűtő járattal és (fűtött) padkával
2.49. ábra. Légfűtő járat tűztérbetétes cse­
répkályhánál, kapcsolt hőleadó dobbal
2.50. ábra. Légfűtő cserépkályha tűztér
betéttel és kapcsolt - függőleges - több
járatú hőleadóval
2.51. ábra. Légfűtő cserépkályha öntött­
vas tűztérbetétje és a füstcsövek biztosít­
ják az intenzív hőleadást, míg a kapcsolt
fekvő járatok csak javítják a hatásfokot
a füst távozó hőjének mérséklésével
2.52. ábra. Légfűtő cserépkályha teljes bel­
ső légfűtő járattal, kapcsolt fekvő füstcsa­
tornával, ahol a füstjáratok egyesített fa­
lai kifelé sugárzó, míg befelé konvekciós
hőleadással teljesítik a maximális hatás­
fokú fűtést
2.53. ábra. Légfűtő cserépkályha többszín
tes ház fűtéséhez
2.54. ábra. Légfűtő csempekandalló kettős
falú fém tűztérbetéttel
A kályha vagy kandalló talpazatán
levő szellőzőnyílásokon át beáramló hi­
deg levegő a légfűtő járatban felme­
legszik, majd a kályha vagy kandalló
felső részén meleg levegőként áramlik
ki, felfűtve a kályha körüli teret is. Ezt
a folyamatot konvekciós hőleadásnak
nevezzük, amelynek során a kályha vagy
kandalló falazata, köpenyfala is felme­
legszik és fűt is, persze a konvekciós
légfűtéshez képest kisebb mértékben.
A két hatás együtt rendkívül jó fűtési
hatásfokú.
2.55. ábra. Légfűtő járatok kitorkollására
alkalmas beépítőkeretes szellőzőrácsok
A légfűtő járattal épülő kályháknak
két változata van (2.47. ábra): az egyik
esetben a be- és kiáramló levegő meny-
nyisége, valamint áramlási sebessége
nem szabályozható, a másik esetben
nemcsak szabályozható, de esetenként
ventilátor beépítésével még fokozható
is. A hőleadó elemek, a légfűtő járatok
mérete és elrendezése, valamint a sza­
bályozási mód méretezéssel határoz­
ható meg.
A légfűtő járatos konvekciós légfűtés
hagyományos építésű cserépkályhák
esetében is megoldható, ha a köpeny­
fal a 2.48. ábra szerinti. A megoldás
lényege, hogy a kályha köpenyfalát ket­
tős falú kályhacsempékből építik úgy,
hogy a kettős fal közötti légrések egy­
másba nyílva függőleges légjáratot ké­
pezzenek. A légjárat legalsó és legfel­
ső csempéjét úgy alakították ki, hogy
alul a hideg levegő beáramolhasson,
felül a meleg levegő pedig kiáramol­
hasson a légjáratokból (a szerző sza­
badalma). A kályhatípus termovíziós
vizsgálatai alapján megállapították,
hogy a hagyományos kályhákhoz ké­
pest a fűtőfelület nagysága 1/3-dal
csökkenthető (2.49...2.55. ábra).
3. A cserépkályhák és csempekandallók
főbb fajtái
Az előző fejezetben ismertetett szer­
kezeti és funkcionális elemekből nagyon
sokféle cserépkályha és csempekandal­
ló építhető a helyi adottságoknak és esz­
tétikai igényeknek megfelelően. Ebben
a fejezetben az előforduló főbb fajtá­
kat mutatjuk be.
A cserépkályhák és csempekandal­
lók különféle csoportosítási szempont­
jai közül elsősorban az üzemelés mód­
ját emeljük ki, mivel a legjobban ennek
alapján különböztethetők meg. Ugyan­
is a különböző üzemelésű kályhák anya­
gai és szerkezeti elemei sokszor azo­
nosak, viszonylag kevés az olyan
szerkezeti elem, amely csak egyfajta
üzemelésű kályhához alkalmazható.

3.1. Hagyományos a) b)

üzemelésű 3.1. ábra. Egyjáratú (járat nélküli) cserép­

kályha

cserépkályhák a) keresztmetszet; b) hosszmetszet; 1 tűztér;

2 tűztérfal; 3 tűzlap; 4 ferde tűztérlezárás;
5 hőtároló kitöltés; 6 tűztérajtó; 7 csempefal; Egyjáratú, modern karakterű külsővel
8 szegő; 9 csempetakarás; 10 csappantyú; épített hagyományos üzemű cserépkály­
Hagyományos üzemelésűek azok a cse­ 11 füstcső; 12 padka fallal ha kiegészítő fűtésként a lakás tetőte­
répkályhák, amelyekben időszakosan rének vendégszobájában
(naponta egyszer vagy kétszer begyújt­
va) tüzelnek. Ezek a kályhák fa-, szén­
vagy vegyes, tehát fa- és széntüzelésre
alkalmasak. A felhasználandó tüzelő­
anyag határozza meg a kályha belső
kialakítását, falvastagságát és ajtóinak
elhelyezési módját.
A hagyományos üzemelésű kályhákat
legáltalánosabban aszerint csoportosít­
ják, hogy a tűztér és a kéménybe csatla­
kozó füstcső között hány füstjárat van a
kályhatesten belül, és hogy ezek milyen
irányban: függőlegesen vagy vízszinte­
sen helyezkednek el. Ezen a ponton be­
lül a legelterjedtebb cserépkályhákat en­
nek megfelelően csoportosítottuk.

Egyjáratú cserépkályhák
Az egyjáratú cserépkályhában a tűztér
és a füstcső között egyetlen járat van,
így lényegében a tűztér és a füstjárat
egybeesik. Ez az oka annak, hogy az
egyjáratú cserépkályhákat gyakran já­
rat nélküli cserépkályháknak is nevezik.

Kétjáratú cserépkályha padkafalra építve
A 3.1. ábrán bemutatott egyjáratú
vagy járat nélküli cserépkályha metsze­
tein látható, hogy ez a kályhafajta ha­
sonlít legjobban a kandallókhoz. Ez a
hasonlóság abból ered, hogy ez talán a
legősibb kályhatípus, hiszen lényegében
úgy keletkezett, hogy ősi kandallók
tűzterét ajtóval lezárták. Ebből adódik,
hogy ez a kályhatípus egyszerűbb anya­
gokból - vályogból vagy téglából - is
megépíthető. Nem feltétlenül szüksé­
ges ehhez a kályhához külön kémény
sem, hiszen az égés során keletkező füst­
gázok a kályha tetejére épített lemez-
csövön is elvezethetők. (Ilyen megoldá­
sok alkalmazásakor ügyelni kell, nehogy
a magas hőmérsékletű lemezkémény tü­
zet okozzon.)
Az egyjáratú kályhákat hamutér nél­
kül, fa- vagy vegyes tüzelésre építik.
A hamutér elhagyásának elsősorban az
az oka, hogy a rostélyon beáramló pri­
mer levegő nagyon megnövelné a kály­
ha huzatát, így a forró füstgázok a gyor­
sabb áramlás miatt nem adnának át
elegendő hőt a köpenyfalaknak.
Az egyjáratú kályhák lényeges elő­
nye, hogy könnyen megépíthetők, hu­
zatigényük valamennyi kályhatípus
közül a legkisebb, így alacsony lakó-
és hétvégi házakban már 3,00...4,00 m
magas kéményekhez is alkalmazhatók.
48
a)
3.2. ábra. Kétjáratú cserépkályha
a) hosszmetszet; b) keresztmetszet; 1 tűztér;
2 füstkamra; 3 beégő; 4 bukónyílás; 5 füst­
járat; 6 üzemi füstcső; 7 fölfűtő füstcső; 8 ko­
rom; 9 tisztítódugó; 10 tűztérfal; 11 csem­
pefal
További előnyük, hogy gyorsan felfűt-
hetők, hőleadásuk intenzív, de hőtáro-
lásuk viszonylag kicsi. Így elsősorban
hétvégi házakban célszerűek. Az egy­
járatú vagy járat nélküli cserépkály­
hák fűtési hatásfoka 50. ..60% közötti.
Kétjáratú cserépkályhák
A kétjáratú cserépkályhákban - ame­
lyeket hazánkban ritkán építenek - a tűz­
tér mögött vagy mellett bukójárat is ké­
szül. Ahhoz, hogy megfelelő legyen a
füstgázáramlás, a kéménybe vezető füst­
csövet a bukójárat alsó végén kell csat­
lakoztatni úgy, hogy a kormot a füstcső
becsatlakozása alatt még össze lehes­
sen gyűjteni. Könnyű belátni, hogy az
alsó részbe csatlakozó füstcső miatt a
kályhában nem ideálisak az áramlási
körülmények, mivel a meleg füstgáz fel­
felé áramlik. Viszont a kémény megfe­
lelő felmelegedése után, mikor már jó
a huzat, a bukójáraton áthaladó füstgáz
a hőjének jelentős részét még kiáram­
lás előtt át tudja adni a járat falainak.
Ezt a nehézséget hidalják át a 3.2. áb­
rán bemutatott kétjáratú kályhatípus­
sal, amelynek két füstcsőbekötése
van. A felső füstcső a felfűtés, az alsó
füstcső pedig az üzemelés idejére biz­
tosítja a megfelelő légáramlás feltételeit.
A kettős füstcsöves kályhák füstcsövei-
b)
be elzárószerkezeteket kell beépíteni a
kívánt üzemmód beállítására.
A kétjáratú kályhák hamutér nélkül
és hamutérrel egyaránt megépíthetők.
Általában fa- vagy vegyes tüzelésre al­
kalmasak.
Előnyük, hogy viszonylag könnyen
megépíthetők, huzatigényük - különö­
sen kettős füstcső alkalmazása esetén
- nem számottevő: alsó füstcsőcsatla­
kozással 4,00...6,00 m, alternatívval pe­
dig 3,00...4,00 m magas kémény szük­
séges. Ennek megfelelően alacsony
lakóépületekben és hétvégi házakban
is megépíthetők. Ennek a kályhatípus­
nak valamivel lassúbb a felfűtése és
kevésbé intenzív a hőleadása, viszont
valamivel jobb a hőtárolása, mint az
egyjáratú kályháknak. A kétjáratú cse­
répkályhák fűtési hatásfoka 55...65%
közötti.
Háromjáratú
cserépkályhák
A háromjáratú cserépkályhákban a tűz-
térhez csatlakozó első füstjárathoz,
amely a kályha legfelső részéig, egé­
szen a takarásig vezet, bukó füstjárat
csatlakozik, majd ehhez a második já­
rathoz, alsó átégővel, emelkedő függő­
leges járat kapcsolódik, amely a füst-
csövön át már közvetlenül a kéménybe
vezeti a füstgázokat. Az első járatban
a magas hőmérsékletű füstgázok ha­
ladási sebességét rendszerint terelő­
lapokkal csökkentik, ami javítja azok
hőleadását.
 A háromjáratú kályhák már általában
hamutérrel készülnek (3.3. ábra) és fa-,
vagy szén-, vagy vegyes tüzelésűek.
Az égési levegőt bevezető szabályoz­
ható nyílás lehetőleg a hamutérajtón le­
gyen. A tűzteret a hamutértől elválasztó
rostély és a tüzelőajtó alsó széle közötti
magasságkülönbséget a tüzeléstől füg­
gően kell megválasztani. A széntüze­
lésű kályhákban mélyebb a tűztér, a ma­
gassági különbség elérheti a 10... 12
cm-t is, míg fatüzelés esetén elegendő
a 2...3 cm-es magasságkülönbség.
A kályhatípus szükséges kéményma­
gassága 6,00...8,00 m. A háromjáratú
kályhák fűtési hatásfoka 60...70% kö­
zötti.
A (3.3 ábrán bemutatott) háromjáratú
cserépkályha ülő- és támaszpadkával

3.3. ábra. Háromjáratú cserépkályha

a), b) függőleges; c)...f) vízszintes metszet;
I tűztér; 2 tűztérajtó; 3 biztonsági átégő; 4
felégő; 5 tűzrács; 6 füstkamra (első járat); 7
átégő; 8 füstjárat; 9 alsó átégő; 10 tűzfal;
II hamutér; 12 hamutérajtó; 13 talpazatifal;
14 tisztítónyílás; 15 tölcséres kiképzés; 16 ki­
töltőanyag; 17 terelőlap; 18 füstcső; 19 kettős
falú kályhacsempe fal; 20 szegő; 21 takarás
csempével; 22 kémény; 23 járatvonal iránya

f) e) d)
49
 a) b)
Négyjáratú külső fűtésű cserépkályha
falazott padkával 12 1 17

d) e)
c)
3.4. ábra. Négyjáratú cserépkályha
a), b) függőleges; c)...e) vízszintes metszet;
(A...C a füst útja) 1 tűztér; 2 tűzrács; 3 tűz-
térajtó; 4 hamutér (hamuládával); 5 hamu­
térajtó levegőszabályozóval; 6 felégő; 7 első
és második füstjárat; 8 átégő; 9 bukó- (har­
madik) járat; 10 a járat iránya; 11 emelkedő-
(negyedik) járat; 12 tűztérfal; 13 hamutérfal;
14 takarólap; 15 füstjárattal; 16 utóbélelés;
17 csempefal; 18 tisztítódugó; 19 szegő;
20 füstcső; 21 talpazat; 22 biztonsági átégő

A 3.5. ábrán bemutatott négyjáratú

cserépkályha oldalpadkával

Négyjáratú cserépkályhák

A cserépkályhában a négy járat már

többféleképpen rendezhető el, ezek kö­
zül kétféle elrendezés vált általánossá:
- Kevésbé használatos az olyan el­
rendezés, amikor a tűztértől a takarásig,
a kályha teljes szélességében és az aj­
tók feletti oldalon elhelyezkedő első já­
rat felül két átégőn át két (iker) bukó­
aknához csatlakozik; ezek között van
a negyedik, az emelkedő akna, amely a
füstcsövön át már a kéményhez csatla­
kozik;

50
 a)
c)
d)
3.5. ábra. Négyjáratú cserépkályha soros
füstjáratokkal
a), b) függőleges; c)...f) vízszintes metszet;
1 tűztér; 2 tűzrács; 3 hamutér; 4 felégő;
5 füstkamra; 6 takarás; 7 fekvő átégő; 8 biz­
tonsági átégő; 9 terelő; 10 átégő; 11 fölfűtő
füstcső csatlakozása; 12 fekvő füstjárat;
13 alsó csatlakozás; 14 füstjárat; 15 tűztérfal;
16 csempefal; 17 tisztítódugó; 18 másod­
dugó; 19 tisztító- (hamu-) ajtó; 20 hamuajtó;
21 tűztérajtó; 22 bélés; 23 rácsos ajtó; 24 ké­
mény; 25 díszítőcsempe
b)
e)
- Elterjedtebb a 3.4. ábrán látható
elrendezés, amikor a tűztér tetején levő
két felégőn át kerülnek be a füstgázok
az ugyancsak ikerelrendezésű első és
második járatba, majd ezekből két be-
égőn át az emelkedő járatok között el­
helyezett harmadik bukójáratba, azu­
tán a negyedik, emelkedő járatba.
Ezen a két általánosan ismert elren­
dezésen kívül az ún. soros elrendezést
is alkalmazzák, amelynek példája a
3.5. ábrán látható. Ebben az esetben
egymás mellé kerülnek az emelkedő
és bukóaknák, és a négy járatból adó­
dóan a kályha kéménycsatlakozása
alul van. Ennek a változatnak az előző
kettőnél jóval nagyobb a huzatigénye.
51
 a) b)

Ötjáratú cserépkályha kapcsolt (fém)

konvekciós hőleadó lemezzel.

3.6. ábra. Ötjáratú cserépkályha

a)...f) metszetek; 1 tűztér; 2 tűzrács; 3 ha­
mutér; 4 felégő; 5 tűztérajtó; 6 hamutérajtó;
c) d)
7 első füstjárat; 8 bukó füstjárat; 9 átégő;
lOtisztrtódugó; 11 járatkapcsolás; 12 füstcső;
13 légtér; 14 láb; 15 tartószerkezet; 16 csem­
pefal; 17 párkány; 18 aláfalazás; 19 tűztér-
fal; 20 ragasztóhabarcs réteg; 21 takarás;
22 bélésfal

A négyjáratos kályhának bármilyen

változatát építjük is meg, a harmadik
járat átégőjének közelében célszerű el­
zárószerkezetes kéménycsatlakozást ki­
alakítani, amely elsősorban felfíitéskor
lényeges. Amint a kályhatest és a ké­
mény már megfelelően nagy hőmérsék­
letű, akkor ezt a csatlakozást el kell zár­
ni, hogy a füstgázok csak valamennyi
járat érintésével távozhassanak a kály­
hából.
Más a háromjáratú kályháknál is cél­
szerű, de a négyjáratú kályháknál min­
denképpen szükséges biztonsági átégő-
ket kialakítani.
Az általánosan ismert elrendezésű
négyjáratos kályhák üzemeléséhez
6,00...8,00 m magas kémény szüksé­
ges. A soros elrendezésű kályhák huzat­
igénye nagyobb, így azokhoz legalább
7,00... 10,00 m magas kéményt kell
építeni.
A négyjáratú kályhák fűtőteljesítmé-
nye 60...72% közötti.
e) f)
Ötjáratú cserépkályhák
Az ötjáratú cserépkályhák belső járata­
inak elrendezése a 3.6. ábrán látható,
és az eddigiek után nem igényel rész­
letesebb ismertetést. Így csak azokkal az
eltérésekkel foglalkozunk, amelyekben
az ötjáratú kályhák különböznek a ke­
vesebb járatúaktól.
A 2...5 járat körülveszi a tűzteret,
így a kályha két oldalsó részét inkább
a füstgázok, mint a tűz melegítik fel. Az
öt járat függőleges emelkedő és bukó­
aknái folytán a füstcső a kályha felső
részéhez csatlakozik.
Az ötjáratú kályháknak viszonylag
nagy a huzatigénye, így 6,00...10,00 m
magas kéményt kell építeni.
Az ötjáratú kályhák fűtési hatásfo­
ka 60...75% közötti.

52
Függőleges és vízszintes
járatú cserépkályhák

Az eddig tárgyalt cserépkályhák mind

függőleges járatúak voltak. Az ebben
a pontban tárgyalt kályhák felépítése
hasonló, de járataik között vízszintes
elhelyezésűek is vannak. Ezért ezeket
kombinált füstjáratú cserépkályháknak
is nevezik,
A 3.7. ábrán egyszerűbb, a 3.8. áb­
rán lényegesen összetettebb kombi­
nált füstjárat-kiképzésű kályha látható.
Ezeknek a kályháknak csak a füstjárat­
kiképzése tér el a korábban tárgyalt
kályhák felépítésétől. Minden más rész­
letükben azonosak azokkal.
A kombinált füstjáratú kályhák elő­
nye, hogy többféleképpen megépíthetők,
testesek, nagy fűtőfelületűek, akár sü­
tővel is összeépíthetők.
Az egyszerűbb felépítésű kombinált
füstjárat-kiképzésű kályhákhoz 5,00...
7,00 m magas, az összetettebb típu­
sokhoz 8,00... 16,00 m magas kémény
szükséges.
Többek között a füstjáratok bonyo­
lult kapcsolataitól is függ a kályhák fű­
tési hatásfoka. Ennek megfelelően az
egyszerűbb kombinált füstjárat-kikép­
zésű cserépkályhák fűtési hatásfoka
60...70%, az összetettebb változatoké
65...75% közötti.
Kombinált járatú hagyományos cserép­
kályha kiemelten magas fekvő és álló
járatokkal, felső kéménykapcsolattal. 3.7. ábra. Függőleges-vízszintes járatú
cserépkályha
a), b) függőleges; c), d) vízszintes metszet;
1 tűztér; 2 tűztérajtó; 3 tűztérfal; 4 csempe­
fal; 5 bukó füstjárat; 6 emelkedő füstjárat;
180... 200 °C
7 biztonsági átégő; 8 fekvő füstjárat; 9 át­
égő; 10 tisztítónyílás; 11 korom; 12 füst­
kamra; 13 hamutér; 14 bélésfal; 15 tűzrács;
16 füstcső
1 3 4 5

c)
14 8 4 9

a) b) d)
53
 c)

d)

a)
3.8. ábra. Függőleges-vízszintes-függőle­
ges járatú cserépkályha
a), b) függőleges; c)...f) vízszintes metszet;
(A...K a füst útja); 1 tűztér; 2 tűztérajtó; 3 tűz-
rács; 4 hamutér; 5 beégő; 6 alsó függőleges;
7 fekvő; 8 felső függőleges füstjárat; 9 átégő;
10füstcső; 11 korom; 12 tűztérfal; 13 járatfal;
14 bélés
b) e)
3.9. ábra. Fekvő járatú, fatüzelésű cserép­
kályha
a), b) függőleges, c)...f) vízszintes metszet;
1 tűztér; 2 tűztérajtó; 3 tűzlap; 4 tűztérfal; 5 be­
égő; 6 füstjáratfal; 7 fekvő füstjárat; 8 bélésfal;
9 átégő; 10 tűzgátló lap; 11 füstcső; 12 kö­
penyfal; 13 légfűtő járatok f)

Fekvő járatú cserépkályha kiemelt padka­

falra ültetve

a) b)

c) e)

d) f)
Fekvő járatú
cserépkályhák
A szinte kizárólag fatüzelésre épített
fekvő járatú cserépkályhák annyiban
különböznek az előzőektől, hogy ezek­
ben a tűztér mögötti résztől eltekint­
ve kizárólag fekvő füstjáratok vannak.
A vízszintes füstjáratok spirálvonal
mentén helyezkednek el, átégőkkel és
felégőkkel kapcsolódva egymáshoz,
mint ahogy az a 3.9. ábrán látható.
Az ilyen típusú kályhához szüksé­
ges kéménymagasság 5,00...6,00 m.
A típus fűtési teljesítménye 60...70%
közötti.
3.10. ábra. Alsó égésű cserépkályha kiemelt
talpazattal
a) nézetrajz; b), c) függőleges, d)...f) víz­
szintes metszet; 1 töltőkosár; 2 tűztér; 3 tűz-
rács; 4 leégők; 5 biztonsági átégő; 6 füstjárat;
7 tűztérfal; 8 tűzkosár fala; 9 takarólap; 10 já­
ratfal; 11 átégő; 12 bukóátégő; 13 korom;
14 bélésfal; 15 samott takarófal; 16 aláfalazás;
17 talpazatperem; 18 csempefal; 19 láb;
20 párkány; 21 égéstermék-kivezető; 22 töl­
tőajtó; 23 tüzelőajtó; 24 hamuajtó; 25 leve­
gőszabályozó
22
23
24
a)
d)
3.2. Töltő rendszerű
cserépkályhák
A töltő rendszerű cserépkályhák felépí­
tése csaknem azonos az eddig tárgyalt
cserépkályhákéval.
Az eltérés az ajtók számában és a
tűztér közvetlen környezetének kiala­
kításában van. Az ilyen típusú kályhá­
kon ugyanis három ajtó van; a már is­
mert tűztérajtón és hamuzóajtón kívül
a harmadik ajtón lehet a tüzelőanyagot
a tűztérbe tölteni. A tűztérben a folya­
matos égés miatt rendkívül nagy a hő­
mérséklet, így a tűztér falait a többi
kályhatípusénál gondosabban kell meg­
építeni, de kialakításuk függ a kályha
égési rendszerétől is (erre az egyes tí­
pusok leírásánál még visszatérünk).
A töltő rendszerű cserépkályhákat
más néven folytonégő kályháknak is
szokták nevezni, ami abból ered, hogy
ezek alkalmasak arra, hogy a tüzelő­
anyag rendszeres betöltésével és a ke­
letkezett hamu rendszeres ürítésével ősz­
től tavaszig folyamatosan üzemeljenek.
Annak ellenére, hogy ez számos
előnnyel jár, nem gyakran építenek
töltő rendszerű kályhákat.
b)
e)
A töltő rendszerű kályhák építése na­
gyobb gondosságot igényel ugyan, de
élettartamuk, tisztítási-átrakási periódu­
suk lényegesen hosszabb az időszakos
tüzelésű kályhákénál.
Mindezeken túl üzemeltetésük na­
gyon gazdaságos, jól kialakított válto­
zataik a 80%-os fűtési hatásfokot is el­
érhetik.
Az előbbiek ismeretében nehéz meg­
érteni, hogy alkalmazásuk miért nem
terjed szélesebb körben.
Alsó égésű, széntüzelésű
cserépkályhák
Az alsó égésű, széntüzelésű cserépkály­
hákban a tüzelőanyag a rostélyon, ül.
közvetlenül a rostély felett ég. Az égés
során keletkező füstgázok a tűztér két
oldalán levő átégőkön át kerülnek a
kályhatest kétoldali függőleges füst­
járataiba. Innen tetőátégőkön jutnak
tovább egy közös bukójáratba, majd pe­
dig egy alsó átégőn át az utolsó felme­
nő járatba, végül a füstcsövön át a ké­
ménybe. Ez a folyamat a 3.10. ábrán is
követhető. Az ábrán az is látható, hogy
c)
f)
55

Külső fűtésű, lépcsőzetes tagolású cse­
répkályha, csempeburkolatú padkával.
c)
e)
3.11. ábra. Felső égésű cse­
répkályha
a), b) függőleges, c)...f) víz­
szintes metszet; (A...F a füst
útja); 1 füstjárat; 2 fekvő tűz­
rács; 3 álló tűzrács; 4 hamu-
zó; 5 beégő; 6 bukó füstjárat;
7 átégő; 8 tűztérfal; 9 taka­
rólap; 10 bélésfal; 11 járatfal;
12 járattakarás; 13 aláfala­
zás; 14 tisztítónyílás dugó­
val; 15 korom; 16 biztonsági
átégő; 17 töltőajtó; 18 tüze­
lőajtó; 19 hamuzóajtó; 20 le­
vegőztető; 21 kombinált füst­
járat; 22 takarás; 23 füstcső;
24 csempefal; 25 aljlemez;
26 láb; 27 légtér; 28 párkány;
29 borítóburkolat
56
23 21 29 22 21 28
d)
f)
a rendkívül nagy hőmérsékletű tűztér
és a hozzá csatlakozó két füstjárat fa­
lát fokozottan bélelni kell. Ezért a tűz­
terét, valamint az említett két füstjáratot
teljes magasságáig hőálló samott-téglá-
ból együtt kell falazni. A tűztéri fal min.
65 mm, a füstjáratok falai pedig min.
40 mm vastagok, és mindegyiket sa-
motttliszt habarccsal kell falazni. A sa­
mott-tégla falazatok mögött elhelyez­
kedő palástfal közeinek kitöltésére már
agyaghabarcsot is alkalmazhatunk.
A tűztér rostélyát mintegy 8... 12 cm-
rel mélyebbre kell helyezni a tüzelőaj­
tó alsó szélénél. A tűztér két oldalán a
beégők magassága nem lehet nagyobb,
mint a tüzelőajtó magasságának fele
vagy kétharmada. A kályha töltőajtaját
a tűztér legmagasabb pontján kell elhe-
lyezni. Ugyancsak ilyen magasan kell
elhelyezni a tűztér biztonsági átégőjét
is, a tűztér valamelyik oldalán. A biz­
tonsági átégőnek különösen a kályha
feltöltésekor nagy a jelentősége.
Az égési levegőt szabályozó nyílás
elsősorban a hamuzóajtón legyen, de
lehet hasonló a tüzelőajtón is, mert ezek­
kel az égés nagymértékben szabályoz-
hatóvá válik.
Az alsó égésű, széntüzelésű cserép­
kályhák üzemeléséhez szükséges ké­
ménymagasság 6,00...8,00 m. A kály­
hatípus megfelelő üzemeltetésével
elérhető fűtési hatásfok 70...80%.
Felső égésű, széntüzelésű
cserépkályhák
Ez a kályhatípus külső megjelenésében
semmiben sem különbözik az előző
pontban tárgyalttól, csak belső kiala­
kítása más. Itt a tűztérbe betöltött tü­
zelőanyag felső része ég, és a tűztér
felső szélén kétoldalt helyezkednek el
azok a beégők, amelyeken át a füstgáz
a tűztér kétoldali bukójárataiba, majd
onnan egy-egy emelkedő járaton át a
tűztér fölötti járatrendszerbe jut. Az
ilyen típusú kályhák felépítése a 3.11.
ábrán látható.
A felső égésű töltőkályhák esetében
fokozottan kell ügyelni arra, hogy a tűz­
tér két oldalán levő beégők alsó síkja
semmiképpen ne legyen alacsonyabban,
mint a töltőajtó közepe, mert a töltés­
kor nem kerülhet tüzelőanyag a füstjá­
ratokba. Ugyancsak lényeges, hogy a
tűztér beégőit nem szabad az ajtó felő­
li járatokon elhelyezni, mert akkor töl­
téskor a keletkező füstgázok nem a
füstjáratokba, hanem a töltőajtón át a
légtérbe ömlenek. Lényeges a tűztér-
nek és nyílásainak az arányrendszere
is; a töltőajtó felső széle és a tűztér fe­
dése közötti távolság a tűztér falában
elhelyezett beégők magasságával azo­
nos, de semmiképp sem kisebb a be­
égők magasságának kétharmadánál; a
töltőajtó alsó széle és a rostély közötti
távolság körülbelül a tűztér teljes ma­
gasságának kétharmada; a tüzelőajtó
alsó éle és a fekvő rostély között 6...10
cm legyen a távolság, ez egyesített aj­
tó esetén max. 4 cm-re csökkenhet.
A kályhába be kell építeni a tűztér
alját képező vízszintes rostély síkjára
Sarokcserépkályha közvetlenül kapcsol­ igényel. Rendszerint erre a célra készí­
va a térelválasztóként (is) épült kémény­ tett öntöttvas tűzkosarat építenek be a
testhez
kályhába, amely tűztérmagasságú, és
közel merőlegesen egy kiemelhető álló kívülről mozgatható rostélyt foglal ma­
rostélyt is, amelyet a rostélyon fenna­ gában. A három ajtót a tűzkosártól
kadt salak eltávolításakor ki lehet emel­ függetlenül építik be a kályha köpeny­
ni a helyéről. falába.
A füstjáratokat a felső égésű töltő­ A tűztér kiképzéséhez szükséges ön­
kályhák esetében az alsó égésűénél va­ töttvas és samottgyártmányok a hatva­
lamivel kisebb hőmérsékletű füstgáz nas évek óta nincsenek kereskedelmi
melegíti fel. Ebből adódóan a füstjára­ forgalomban, így ennek a típusnak rész­
tok falai agyagtéglából is lehetnek, és letesebb bemutatását nem tartjuk szük­
cseréppel is bélelhetők. A tűztér falait ségesnek (3.12. ábra).
azonban változatlanul min. 65 mm vas­
tag samott-téglából kell készíteni, sa-
motthabarcsba falazva és a kályha hátsó
falánál agyaghabarccsal a köpenyfal­
hoz ragasztva. A tűzterét 40 mm vas­
tag samott-téglával is le lehet fedni.
A felső égésű, széntüzelésű kályhák­
hoz 6,00... 10,00 m magasságú kéményt
kell építeni. Fűtési hatásfokuk 70...80%
közötti.
Folytonégő termokoksz-
cserépkályhák
Lényegében ez a kályhatípus is az alsó
égésű, széntüzelésű cserépkályhák cso­
3.12. ábra. Széntüzelésű, elemeiben fala­
portjába tartozik, azzal a különbséggel, zott kályha tűzteres és kapcsolt füstjára­
hogy kizárólag koksz eltüzelésére al­ ta. A hőtágulásból adódó intenzív mozgá­
kalmas. A koksz folyamatos égése so­ sok miatt a tűzterét tanácsos (rugalmas)
acélszalaggal övszerűen átkötni, mert így
rán keletkező rendkívül magas hőmér­ a tűztér, ezáltal az egész kályha élettar­
séklet miatt különleges tűztérkiképzést tama megsokszorozódhat
57

Külső fűtésű, gázüzemelésű cserépkály­
ha kétszintes lakás nappalijában
3.3. Gáztüzelésű
cserépkályhák
A gázüzemű cserépkályha tűzterében
erre a célra kialakított, földgázzal vagy
városi gázzal működő gázégő állítja elő
azt a hőenergiát, amely a kályha köpeny­
falát átmelegíti.
Tűztere nem igényel különleges ki­
alakítást. Füstjáratai leginkább a fek­
vőjáratú cserépkályhák belső elrende­
zéséhez hasonlítanak.
A gázüzemű cserépkályhák építése­
kor vagy átépítésekor a következő né­
hány probléma megoldására komoly
figyelmet kell fordítani:
- A gázüzemű cserépkályhák füst-
járatait csak fekvő rendszerűre szabad
kiképezni, a járatok felfelé emelkedve
lehetnek lépcsős kialakításúak is, de
bukójárat és holttér nem alakulhat ki a
járatokban, mert robbanásveszélyes.
58
6
7
5-
1
2
3
14
a)
3.13. ábra. Gázüzemű,
egy légjáratú cserép­
kályha
a)...d) metszetek; 1 tűz­
tér; 2 gázégő; 3 automa­
tikus berendezés; 4 tűz­
térfal; 5 takarólap; 6 tere­
lőlap; 7 légjárat; 8 borító­
fal; 9 hasadó-nyíló felület;
10 füstcső; 11 deflektor;
12 csempefal; 13 kémény;
14 csempefal; 15 oldható c)
kötés
3.14. ábra. Gázüzemű, zárt égésterű lég­
fűtő cserépkályha üzemi metszete
- A tűztér falai lehetőleg 40 mm vas­
tag samottlapokból készüljenek, agyag­
habarcsba ágyazva.
- A bélelés a gázüzemű cserépkály­
hákban csak a terelőlapokat tartja; ezt,
valamint a csempelapok bélelését gon­
dosan, gáztömör kivitelben kell elkészí­
teni jó minőségű agyaghabarcs felhasz­
nálásával.
- A gázüzemű cserépkályhák taka­
rását egy réteg cseréppel vagy csempé­
vel úgy kell elkészíteni, hogy az a kály­
ha hasadó-nyíló felületeként működjék.
b)
7 6 12
1 4 12 d)
- A kályha füstcsövét a legfelső füst­
járat végén kell elhelyezni, és olyan def-
lektorral felszerelni, amely biztonsági
okokból megakadályozza a túl erős hu­
zat kialakulását, a visszafelé áramló le­
vegő bejutását a füstjáratokba. Ugyanis
mindkettő eloltaná a gázégőt. A deflek­
tor ugyanakkor robbanás esetén bizton­
sági szelepként is működik.
A tűzterét csak különleges gázégők­
kel szabad fűteni. A beépítést a tervezés
időszakában a területileg illetékes gáz­
szolgáltató képviselőjével egyeztetni
kell, mert a gázüzemű cserépkályha lé­
tesítése engedélyköteles.
A gázüzemű cserépkályha építését
megelőzően azt a kéményt, amelybe be
kívánjuk kötni, tüzeléstechnikai szakem­
berrel véleményeztetni kell, mert csak
megfelelő minőségű és magasságú ké­
mény esetén szabad a kályhát üzemel­
tetni.
Jó megoldás, ha a kéményt Wester-
form vagy azbesztcement csővel kibé­
leljük. Meglevő kéményeket is ki lehet
bélelni, ha ezt a kémény elhúzásai és
állandó keresztmetszete lehetővé teszi.
Ügyelni kell arra, hogy főleg bélelt ké­
mények esetében a füstgázból a kémény-
 15

-12

8
5
6
1

a) b)
4 3 2 12

c)
3.15. ábra. Gázüzemű, kettős (iker) légterű
cserépkályha
a)...d) metszetek, jelölése a 3.13. ábra sze­
rint

ben kicsapódó kondenzvizet felfogjuk

és elvezessük.
A gázüzemű cserépkályha egyszerű
változata a 3.13. ábrán látható. Ha na­
gyobb kályhát kell építeni, járatrendsze­
re megkettőzhető (3.14. ábra). Csak
5,00 m2-nél kisebb fűtőfelületű gáz­
üzemű kályhát szabad építeni. Ha en­
nél nagyobb fűtőfelületre van szükség,
úgy ikercserépkályhát kell építeni, két
égővel és két kéménnyel.
Végezetül hangsúlyozni kell, hogy
minden olyan helyen, ahol folyamatos
fűtésre van szükség, és földgáz vagy
városi gáz rendelkezésre is áll, a leg­
gazdaságosabban a gázüzemű cserép­
kályhával lehet fűteni (PB-gázzal gáz­
üzemű cserépkályhát tilos üzemeltetni,
mert életveszélyes!).
A gázüzemű cserépkályhák fűtési
hatásfoka 80...85% (3.15...3.19. ábra).

3.16. ábra. Cserépkályhatestbe épített- zárt égésterű - gázégő

felső bordás hőleadóval

59
 3.18. ábra. Gázüzemű légfűtő cserépkályha

3.17. ábra. Gázüzemű cserépkályhabetét

metszete
1 égőrács; 2 égőtér (tűztér); 3 biztonsági
szelep; 4 elektromos gyújtópatron; 5 nyit­
ható (látszó) rácsozat; 6 hőcserélő bordázat;
7 a magas hőmérsékletű gáz útja - hő-
leadáshoz; 8 tűztérszekrény; 9 kondenzá­
ciós tér; 10 kémlelő- (és tisztító)ajtó; 11 füst­
csőcsatlakozó csonk

3.19. ábra. Hősugárzó betétes gázüzemű

cserépkályha röntgenrajza. (Ezt a típust
lakóhelyiségben tilos alkalmazni!) Alkal­
mas kiállítótermek, műtermek, várók fű­
tésére

3.4. Elektromos
üzemű
cserépkályhák
Az elektromos fűtőtestekkel üzemelő
cserépkályháknak számos előnyük van:
tiszták, higiénikusak, könnyen szabá­
lyozhatók, jól automatizálhatok, nem
kell hozzájuk kémény, az időnkénti
fűtőbetétcserén kívül alig igényelnek
karbantartást, korszerű változataikkal
közel 100%-os fűtési hatásfok érhető el.
Mindezek ellenére jelentős hátrányuk,
hogy a mai energiaárak miatt üzemel­
tetésük költségesebb, mint bármely
más cserépkályhatípusé. Mivel ener­
giaigényesek, az áramszolgáltató vál­
lalatok a területükön sok helyütt nem
3.20. ábra. Időszakos tüzelésű cserépkály­
ha elektromos fűtőbetéttel
1 fűtőszál; 2 automatika; 3 elektromos csat­
lakozó; 4 szobatermosztát; 5 tűztér; 6 kályha­
test fűtőfelülete; 7 helyreállított takarás; 8 ki-
falazás; 9 kémény
is engedélyezik üzemeltetésüket, csak
rendkívül indokolt esetben vagy jelen­
tős hálózatfejlesztési hozzájárulás fe­
jében. Mégis mindenképpen célszerű az
elektromos üzemű cserépkályhák vál­
tozatait megismerni, mert adódhatnak
esetek, amikor semmilyen más fűtési
mód nem alkalmazható.

60
 4
3
2

3.21. ábra. Cserépkályha elektromos fűtő­

felülete
1 fűtőszál; 2 csempefal; 3 elektromos csat­
lakozó; 4 termosztát; 5 kiemelt talpazat

Elektromos üzemű konvekciós cserép­

kályha (működési elvét lásd: 3.24. ábra)

3.23. ábra. Hőtárolós cserépkályha

padkával

3.24. ábra. Elektromos üzemű konvekciós

fűtőtest
a) nézet; b) metszet; c) alaprajz; 1 fűtőszálak;
2 burkolat; 3 fűtőfej; 4 vezeték; 5 főkapcsoló;
6 termosztát; 7 konvekciós tér; 8 hőszigete­
lés; 9 főfal; 10 csempefal; 11 bélés; 12 áll­
vány; 13 légterelő

3.22. ábra. Kényszeráramoltatású, elektro­

mos fűtésű hőtároló cserépkályha
1 hőtároló test; 2 fűtőbetét; 3 csatlakozófej;
4 elektromos csatlakozódoboz; 5 elektro­
mos csatlakozóvezeték; 6 ventilátor; 7 belső
légjárat; 8 hőszigetelő réteg; 9 külső légjárat;
10 terelőlap; 11 termosztát; 12 kályhacsem­
pe burkolati fal; 13 szellőző; 14 nyitható
zsalus rácsozat; 15 áttört talpazat; 16 padka;
17 légtér
5
Hőtároló cserépkályhák 6
4

Lényegében szinte bármilyen meglevő 2

cserépkályha átalakítható, ill. átállít­
ható elektromos üzeműre. A 3.20. áb­
rán látható meglevő kályhatestet nem
rakták át, csak a tűzterét tisztították ki.
Az előző üzemelési mód következtében
keletkezett tágulási hézagokat kitöl- a) b) c)

61

3.25. ábra. Elektromos üzemű kályha;
csempeburkolatú fali fűtőkészülék
törték fugázóanyaggal, a füstcső lég-
tömör kifalazásával megszüntették a ké­
ménybekötést azért, hogy az elektromos
fűtőtesttel létrehozott hőenergia ne tá­
vozhasson a kéményen át. Ez a cserép­
kályha már azért is hőtároló, mert gyak­
ran kedvezményes árú éjszakai árammal
fűtik, és a kályhatest által tárolt hőener­
giát a nap folyamán fokozatosan adja le.
Célszerűbb azonban kifejezetten
elektromos üzemre tervezett hőtároló
cserépkályhát építeni, mert akkor a cél­
nak megfelelő kialakítással a fűtés gaz­
daságosabbá tehető.
Az elektromos üzemű hőtároló cse­
répkályhák két alapvető változatát építik:
A 3.21. ábra szerinti változatot su­
gárzó burkolatú elektromos üzemű cse­
répkályhának is nevezik. Lényege, hogy
62
Légfűtő (külső üzemű) cserépkályha elekt­
romos (kiegészítő vagy) időszakos üzemű
kétoldali szárnypadkatámlákkal
3.26. ábra. Kerámialap burkolatú, elektro­
mos üzemű fali fűtőkészülék
a nagy hőtároló képességű kályhates­
tet éjszakai árammal felfűtik, majd az
így felmelegített kályhatest fokozatosan
adja át a hőt a fűteni kívánt térnek. Az
akkumuláló kályhatest nagy térfogat­
súlyú betételemekből készül, amelyek
anyaga vagy magnezit idomtégla, rit­
kább esetben falazat, vagy ömlesztett,
gömbölyű élű kőzet. A hőakkumuláló
közeg felfűtése automatizálható, de a
kályha hőleadása utólag nem befolyá­
solható, nem szabályozható. Az ilyen
kályhák teljesítménye minden esetben
a felhalmozott energiától függ. Előnyük,
hogy a kályhatest gyenge hőszigetelő
és jó hővezető képességű köpenyfala
miatt a hőleadás egyenletes. Az ilyen
kályha nem igényel kéményt, nem kell
a tüzelésével bajlódni, higiénikus, esz­
tétikai hatása mégis azonos lehet sok
szilárd tüzelésű cserépkályháéval.
Az elektromos üzemű hőtároló cse­
répkályhák 3.22. ábrán bemutatott má­
sik változata is nagy térfogatsúlyú, jó
hőtároló képességű akkumuláló közegre
épül, de a körülötte levő légtérben kiala­
kuló konvekciós légáramlás szabályozá­
sával, kényszeráramoltatásával a kályha
hőleadása szabályozható. Ez a változat
lényegében egyesíti magában a hőtároló
és a következő pontban ismertetett elekt­
romos üzemű konvekciós cserépkályhák
kedvező üzemelési tulajdonságait.
A szoba megfelelő helyén elhelye­
zett termosztáttal a kényszeráramoltató
ventilátor mindig a szükséges mérték­
ben üzemeltethető, így a fűtött tér hő­
mérséklete a kívántra állítható be.
Konvekciós cserépkályhák
A kályhák hőleadásához szükséges köz­
vetítő közeg a levegő, amelyet a fű­
tőtest körül vagy szabadon hagyunk
áramolni, vagy (pl. ventilátorral) sza­
bályozzuk áramlását.
A 3.24. ábrán bemutatott kályha ese­
tében a csempefalazat mögötti elektro­
mos fűtőtesteket úgy helyezték el, hogy
a körülöttük áramló levegőt fel tudják
fűteni. Az így felmelegedett levegő az
esetleg szabályozható légterelőn át a
fűtendő térbe ömlik, és helyére beáram­
lik a lehűlt levegő a kályhatest lába­
zati részén levő nyílásokon. Ezt a fo­
lyamatot csak a levegő áramlási útjába
tett szabályozható zsaluval lehet befo­
lyásolni (3.25...3.26. ábra).
 25

18
24
16
17
19 14
18- 9
17 15
14
19 13
22 5
23 3
2
21 1
6
20- 5
7
8
9
10
26 4
11
12

3.5. Konvekciós
hőleadású légfűtő
cserépkályhák
A szilárd tüzelésű cserépkályhák legkor­
szerűbb típusai a konvekciós hőleadású
cserépkályhák. Ezek alapvetően eltér­
nek a hagyományos üzemelésű cserép­
kályháktól, mivel köpenyfaluk felme­
legszik ugyan, de fűtési teljesítményük
elenyésző ahhoz a légfűtéshez képest,
amelyet a kályhában elhelyezett fűtő­
betét és a köpenyfal közötti légrésben
áramló levegő hoz létre.
Ez a kályhatípus Nyugat-Európában
csaknem kiszorította már a hagyomá­
nyos építésű cserépkályhákat. Ennek a
jó hatásfokon kívül az is magyarázata,
hogy a fűtőbetétet gyárban állítják elő,
ezenkívül fokozottan hőálló anyagok­
ból készül, és így a hőmozgásokra ke­
vésbé érzékeny, a körülötte levő kö­
penyfal egyszerűbben megépíthető, és
a közvetett hőhatás folytán a kályhák
hosszabb élettartamúak.
3.27. ábra. Korszerű fűtőbetétes légfűtő
cserépkályha
1 tűztér; 2 acéllemez hátfal; 3 takarófal;
4 konvekciós lemezborda; 5 tűzrács; 6 samott
tűztérfal; 7 hamutér; 8 fenékfal; 9 légtér;
10 légutak; 11 tartószerkezet; 12 talpazati
rész; 13 légzáró fal; 14 hőcserélő; 15 hőcső;
16 szellőzőcsempe; 17 sík takarócsempe;
18 szegő; 19 szegő sarokcsempe; 20 alsó
párkány; 21 sarok; 22 falcsempe; 23 állít­
ható zsalus légterelő; 24 főfal; 25 kémény;
26 padka
A fűtőbetét füstgázhasznosító ele­
mekkel is kiegészíthető. Ebben az eset­
ben nemcsak a hőleadó felület nagysága
növekszik, hanem az is megvalósítható,
hogy a fűtőbetét vagy tűztérbetét és a
füstgázhasznosító elem ne azonos he­
lyiségben, sőt ne azonos szinten legyen.
Ezáltal elérhető, hogy egy helyről, eset­
leg egy alárendeltebb helyiségből tü­
zelve több helyiséget is fűtsünk ked­
vező esztétikai hatású cserépkályhával
(3.27. ábra).
A működési elvből következik, hogy
ezeknél a kályháknál lényeges a tűztér­
betét hőleadó felülete és az azt körül­
vevő légtér kialakítása. A tűztérbetét
hőleadó felületét konvekciós bordákkal,
Korszerű fűtőbetétes cserépkályha faanya­
gú padkával (metszetét lásd: 3.27 ábra)
lemezekkel lehet növelni. Ebben az eset­
ben a tűztérbetétet körülvevő köpeny­
fal és a tűztérbetét közötti távolságot a
bordák méretei határozzák meg. Akkor
jó a légáramlás, ha a konvekciós leme­
zek, ill. bordák és a köpenyfal belső
síkja közötti távolság 2...6 cm. Ha nin­
csenek konvekciós bordák a tűztérbeté-
ten, akkor az említett távolság 6...8 cm.
A tűztérbetétet kétféle módon lehet
a cserépkályhába beépíteni. Az egyik
esetben a végleges helyére elhelyezett
tűztérbetét köre építik a köpenyfalat, a
másik esetben a köpenyfalat úgy építik
meg, hogy a tűztérbetét utólag elhelyez­
hető legyen benne. Ez a második meg­
oldás pontosabb kivitelezést igényel,
különösen a füstcsőcsatlakoztatás meg­
oldásánál. A kályha átszellőzőnyílásának
akkorának kell lennie, hogy a tűztérbe­
tét beférjen rajta, és javítás vagy csere
esetén a köpenyfal elbontása nélkül ki­
emelhető legyen.

63
 3.29. ábra. Előre gyártott elemes cserép­
kályha „robbantott" rajza
1 acéllemez fűtőbetét; 2 keretváz; 3 beállított
talpkeret; 4 huzatfokozó; 5 bélés; 6 díszítő­
burkolat; 7 fölső ajtókeret; 8 alsó ajtókeret;
9 talpelem; 10 záradék; 11 szellőzőlevegőző;
12 zárókeret; 13 díszítő-szorító borda; 14 sze­
relőborda; 15 díszítőkeret; 16 légfűtőrács;
17 záróelem

Előre gyártott elemekből 3.28. ábra. Korszerű, komplett tűztérbetét

füstgáz-hőhasznosítóval
épülő konvekciós légfűtő a) oldalsó, b) hátsó elhelyezés; 1 tűztérelem;
2 füstnyak; 3 csatlakozó füstcső; 4 hőcse­
cserépkályhák rélő; 5 füstcsőkönyök tisztítónyílással; 6 tá­
gulási hüvely; 7 toldat; 8 keretállvány; 9 ha­
mutér; 10 láb; 11 ajtókeret béléssel; 12 ajtó;
Az ipari háttér hiánya miatt hazánkban 13 ételmelegítő állvány; 14 beépítőfül; 15 állít­
ez a kályhatípus nagyon ritkán fordul ható zsalus légfűtőajtó
elő. Mégis meg kell említeni, mivel egy­
szerűen felépíthető, gazdaságos és jól
üzemelő kályhaváltozat, így remélhe­
tő, hogy a későbbiekben nálunk is el­
terjed.
3.30. ábra. Előre gyártott elemes cserép­
A 3.29. ábrán bemutatott kályha lát­ kályha
szólagos bonyolultsága ellenére köny- 1 tűztérbetét; 2 füstcső; 3 hőleadó (dob);
nyen és gyorsan felépíthető. Az ilyen 4 kémény; 5 épület fala; 6 konvekciós lég­
előre gyártott, kereskedelemben kapha­ fűtő tér; 7 első falelem; 8 oldalelem; 9 inten­
zív fűtő falelem; 10 takarólap, takaróelem;
tó kályhák fő elemei többféle változat­ 11 padkaelem; 12 fűtőrács, állítható lamel­
ban is készülnek, hogy ezekből a leg­ lával
megfelelőbbet lehessen az adott helyen
felépíteni. A típus tűztérbetételeme ké­
szülhet acéllemezből, öntöttvasból, bor­
dázott vagy bordázatlan kivitelben.
A kályha burkolata, köpenyfala kis és
nagy elemekből egyaránt elkészíthető.
Az ilyen kályhákkal elérhető fűtési ha­
tásfok 80...85% (3.30...3.35. ábra).

64
 3.31. ábra. íves záradékú kályhacsempe
burkolati köpenyfal kiselemes előregyár-
tása
a) több elemsoros; b) két elemsoros

Előre gyártott elemes, fűtőbetétes csempe­

kandalló fapadkával

3.32. ábra. A különböző alakzatú burko-

lati falfelületek előre gyárthatóak kályha-
csempékből

3.34. ábra. Teljes felületen előre gyártott 3.35. ábra. A kályhacsempe burkolati fal
burkolati (U alakú) falelem kapcsolt lá­ előregyártásával a különböző méretű
3.33. ábra. Előre gyártott falelemes légfű­ bakkal. Beépítése a tú'ztérbetét elhelye­ kerámiaelemek könnyebben sorolhatók,
tő cserépkályha zése után lehetséges mint például falazásnál

65
Hagyományos építésű Hagyományos építé­
sű konvekciós légfűtő
konvekciós légfűtő cserépkályha falazott
padkával
cserépkályhák

Az eddig elmondottakon túl ennek a

kályhatípusnak az a lényege, hogy az
előre gyártott tűztérbetétet hagyományos
építésű kályhában helyezik el úgy, hogy
a konvekciós áramlás a köpenyfal és a
tűztérbetét fala között létrejöhessen.
A 3.36. ábrán bemutatott kályha
olyan kombinált változat, amelyben a
konvekciós légfűtést hagyományos hő-
leadású kályharésszel egészítették ki,
ugyanis a füstgázokat a füstjáratokon
kivezetve lényegében hasznosították a

3.36. ábra. Cserépkály­

ha fűtőbetéttel és fa­
lazott füstjárattal
a) alaprajz; b)...d) met­
szetek; (A...F a füst út­
ja); 1 tűztérbetételem;
2 tüzelőajtó; 3 égési le­
vegő; 4 légtömör keret;
5 füstcső; 6 csappan­
tyú; 7 konvekciós tér;
8 talpazati fal; 9 csem­
pe köpenyfal; 10 sze­
gőcsempe; 11 légte­
relő; 12 bukó füstjárat;
13 emelkedő füstjárat;
14 konvekciós járatfal;
15 elválasztó járatfal;
16 átégő; 17 bélésfal;
18 kémény

66 c) d)
még meglevő hőjét. Az ábrán látható
kályha füstjáratai hagyományos falazó-
téglából készültek. A nagyobb hőmér­
sékletű járatokat ezenkívül külön csem­
pe köpenyfal veszi körül, míg a kisebb
hőmérsékletű járatokat és a tűztérbeté­
tet csak a kályhát borító bélelt csempe
köpenyfal határolja. Ezeket a falazato­
kat a hőtágulásból adódó mozgások
figyelembevételével kell kapcsolni,
összeépíteni. A kályha légfűtő része a
korábban leírtakkal azonos módon mű­
ködik. A légáramlás szabályozására az
alsó és felső nyílásokba légterelőket,
áramlásszabályozókat szereltek.
Hagyományos építésű,
füstgázhasznosítóval
kombinált konvekciós
légfűtő cserépkályhák
Ez a kályhatípus abban különbözik az
előzőtől, hogy a füstgáz tűztérbetéthez
csatlakozó füstgázhasznosítón halad át,
mielőtt a kéménybe kerülne. Ezzel a
megoldással jelentős mértékben növelni
lehet a tűztérbetét hőleadó felületének
nagyságát, sőt ez a megoldás azt is le­
hetővé teszi, hogy egy tűztérbetéttel a
lakás több helyisége is fűthető legyen.
A füstgázhasznosító elemek anyaga
általában egyszerű acéllemez, ül. kö­
zepes minőségű acélcső; hegesztett ki­
vitelben készülnek.
10 12 18
a) 20
3.37. ábra. Cserépkályha fűtőbetéttel és
füstgáz-hőhasznosítóval
a) metszet; b), c) alaprajzok; 1 tűztérbetét-
elem; 2 konvekciós borda; 3 konvekciós tér;
4 tűztérajtó; 5 füstcsőcsonk; 6 csatlakozó­
hüvely; 7 hőhasznosító; 8 hőcső; 9 szekun­
der járat; 10füstcső; 11 tisztítónyílás; ^ c s a p ­
pantyú; 13 szegőcsempe; 14 csempefal;
15 légfűtő nyílás; 16 zárólemez; 17 hőszige­
telés; 18 zárócsempe; 19 tisztítódugó; 20 láb;
21 köpenyfalajtó; 22 kémény; 23 főfal
b)
c)
Hagyományos építésű, füstgázhasznosí­
tóval kombinált konvekciós légfűtő cse­
répkályha padkával
A kályhatípus legegyszerűbb válto­
zatában, amely a 3.37. ábrán látható,
közvetlenül az előző pontban bemutatott
tűztérelem felett helyezték el a füstgáz­
hasznosító elemet. Ezt a kettős épít­
ményt egyszerű építésű köpenyfal veszi
körül, s ezen alul a levegő beáramlásá­
ra, felül pedig a meleg levegő kiáram­
lására megfelelő nyílások vannak.
Két helyiség fűtésére alkalmas a 3.38.
ábrán bemutatott kályha. Ebben az eset­
ben az egyik helyiségben van a tűztér-
betétes kályharész, a másik helyiségben
a felépített köpenyfal mögött helyezke­
dik el a füstgázhasznosító elem. Egye­
bekben a kályha, ül. kályhák szerke­
zeti kialakítása azonos az előbbiekben
ismertetett kályhatípusokéval.
Ez és a későbbiekben ismertetett vál­
tozatok megépítése előtt meg kell ter­
vezni és pontosan méretezni, hogy a
fűtött helyiségek hőigényének mekkora
hőteljesítményű tűztérelem, milyen
hőmérsékletű füstgáz és milyen hőlea-
dású füstgázhasznosító felel meg.
Az előbbihez hasonló a 3.39. ábrán
bemutatott kályha is. A két példából jól
látható, hogy túl a hőenergia 80...90%-
os hasznosításán, esztétikailag is számos
lehetőséget nyújt a tűztérbetétes cse­
répkályha és a füstgázhasznosító kom­
binációja.
67
 11
10 9 6
14 4 10
1 10 4
12 12 5
4 13 8
14 2
19 14 1
3
7
10
.11
16
11 20
13 15 17
17
4 17 18
11-
15 18

a) 10 14 b)
3.38. ábra. Kéttestű cserépkályha fűtőbe­
téttel és hőhasznosítóval 16 14 13 4 12 10 12 11 9 4
a) alaprajz; b) metszet; 1 tűztérbetételem;
2 tüzelőajtó; 3 hamuzóajtó; 4 füstcsőkönyök;
5 füstcsappantyú; 6 tisztítófedő; 7 füstcső;
8 díszrácsajtó; 9 légterelő; 10 csempe köpeny­
fal; 11 szegő; 12 konvekciós lemez; 13 hő-
hasznosító; 14 konvekciós légtér; 15 kereszt­
ajtó; 16 tisztítónyílás; 17 talpazat; 18 szabad
légtér; 19 kémény; 20 padka

3.39. ábra. Két helyiség fűtése cserépkály­

hával
a) alaprajz; b) metszet; 1 fűtőbetételem;
2 konvekciós borda; 3 tüzelőajtó; 4 kon­
vekciós tér; 5 díszajtó; 6 légterelő; 7 füst­
csőkönyök; 8 tisztítónyílás; 9 csatlakozó­
nyak; 10 első, 11 másodátkötés; 12 füstdob;
13 csempe köpenyfal; 14 szegő; 15 takarás;
16 padka; 17 talpazat; 18 állvány; 19 kémény
19 13 5 3 1 13 14 16

a)

Előre gyártott tuzterbetétes, kapcsolt

(füstgáz-) hőhasznosítóval egybeépített
cserépkályha

68 b)
 27 26 15 28 20 12 15

23
15-

3.40. ábra. Egymás fölötti szin­ d)

tek fűtése korszerű cserép-
kályhával
a) metszet; b)...d) alaprajzok;
1 tűztérbetételem; 2 konvekciós
borda; 3 tüzelőajtó; 4 hamuajtó;
5 konvekciós légrés; 6 csap­
pantyú; 7 díszrács ajtó; 8 hőszi­
getelt füstcső; 9 állvány; 10 tal­
pazat; 11 csempefal; 12 borítás;
13 elválasztófal; 14 fölső burko­
latifal; 15 légáram; 16 talp; 17 ön­
hordó járatfal; 18 fekvő járat;
19 fekvő választófal; 20 konvek­
ciós fal; 21 bélés; 22 bak; 23 át­
égő; 24 ferde csempefai; 25 pad­
ka; 26 takaróbélés; 27 csempe­
18
takarás; 28 kémény; 29 ajtó
c)
25 24 21 23 22 15

ponti fűtés kazánjaként működő cserép­

kályháknak, amelyek meleg víz előállí­
tásával működtetnek egy központi fűtési
rendszert. Ez alapvetően kétféleképpen
oldható meg. Az egyik esetben a hagyo­
mányos építésű cserépkályha tűzterébe
melegvíz-termelő betétet tesznek, a má­
sik esetben pedig a központi fűtés ka­
zánját körülveszik egy konvekciós lég-
a) 11 1 3 7 5 11 fűtésű cserépkályha-köpenyfallal.
b)

Meleg vizes központi

Ugyanennek a kályhaváltozatnak sa­
játos kialakítása, ha egy tűztérbetéttel
és füstgázhasznosítóval egymás fölötti
tereket fűtenek (3.40. ábra). A kály­
hában a füstgáz hőjét hagyományos,
épített füstjáratok hasznosítják a fel­
ső szinten, de ugyanez a megoldás el­
képzelhető úgy is, hogy a felső szinten
acéllemez füstgázhasznosítót helyez­
nek el, és az fűti a felső teret konvek-
ciós légfűtéssel. Megjegyezzük, hogy
a bemutatott példa tűztérbetétje az alsó
térben utólag is beépíthető vagy cse­
rélhető; a tűztérbetét és a felső szint
közötti füstcsövet pedig hőszigetelni
kell, hogy a füstgázok hővesztesége ki­
sebb legyen.
3.6. Központi fűtés
kazánjaként
működő
cserépkályhák
Tulajdonképpen már az előzőekben be­
mutatott, több helyiség egyidejű fűtésére
alkalmas kályhák is központi fűtési cse­
répkályháknak tekinthetők. Ezek azon­
ban általában csak két vagy legfeljebb
három helyiség fűtésére alkalmasak,
mert a füstgázhasznosító berendezések
méreteinek gátat szab az égéshez szük­
séges huzatot adó kémény. Így csak azok
nevezhetők központi fűtési vagy köz-
fűtési cserépkályhák
Amegoldás lényege a 3.41. és 3.42. áb­
rákon bemutatott vázlatokon látható.
A cserépkályha felépítése azonos az
eddig ismertetett hagyományos cserép­
kályhákéval.
A példa ezektől csak annyiban tér el,
hogy a cserépkályhába egy sütőegysé­
get is beépítettek.
A megoldás azt is sugallja, hogy az
ilyen központi fűtési kályhákat célszerű
soronként, előre gyártott elemekből épí­
teni, mert így később egyszerűbben kar­
bantarthatók, és a melegvíz-előállító be­
tét is könnyebben cserélhető.

69
 3.42. ábra. Cserépkályhába épített fűtőbe­
tét mint központi fűtési kazán
1 fűtőbetét; 2 hullámosított kazánfelület; 3 tűz­
3.41. ábra. A cserépkályhába épített fűtő­ tér; 4 rostély; 5 hamuzó; 6 égési levegő;
betét alkalmas kisebb lakások fűtésére 7 samott tűztérfal; 8 töltőajtó; 9 tűztérgátfal;
és melegvíz-ellátására 10 biztonsági átégő; 11 sütőajtó; 12 sütő;
Elemes építésű cserépkályha tűztérbe sze­ 13 lemez járatfal; 14 köpenyfal; 15 talpazat;
relt központi fűtési hőcserélővel, a lakás 16 fedő; 17 füstcső; 18 előremenő vezeték;
nappali terében 19 visszatérő vezeték; 20 szivattyú; 21 boj­
ler; 22 hőszigetelés; 23 bojlerbetét; 24 ter­
mosztát; 25 használati meleg víz; 26 hideg
víz; 27 fogyasztóhely; 28 fűtőtest; 29 kémény

17 16
27

13

14
12
11
10
18 24-
8
9
7
3
6
28 5
15
4

19 20 22 20 18 19

70
 Ezekre a kályhákra fokozottan érvé­
nyes az a figyelmeztetés, hogy csak
gondos épületgépészeti méretezés után
szabad hozzáfogni megépítésükhöz.

Melegvíz-fűtés kandallóval
A központi fűtés ritkábban használatos
példája a következő műszaki megoldás,
amelynek elvi működése azonos az
etázsfűtéssel. A hőtermelő egység a tűz­
tér tűzrácsába, a kandallóba van beépít­
ve, a tűztér hátfalával párhuzamosan,
mint egy hőcserélő csőregiszter (3.43.
ábra). A hőcserélőt nyílt és zárt tűzterű
kandallóba egyaránt beépíthetjük, sőt
utólag is beépíthető hagyományos rend­ A zárt tűzterű csem­
pekandalló tűzterébe
szerű falazott kandallókba. A hőcse­ épített központi fűtési
rélőt és a kandallót is a fűtési igénybe­ betét rásegít az épü­
vételre méretezik. let fűtési rendszerére

A meleg vizes fűtőberendezés másik

kialakítási lehetősége, ha az épület köz­
ponti fűtési hálózatára kötjük a kan­
dallóban termelt meleg vizet a 3.44.
ábra kapcsolási vázlata alapján.
Elő- és utószezonban így megoldható
a teljes fűtés, télen a kiegészítő (rá-)
3.44. ábra. Csatlakozás meglevő központi fűtési
fűtés és - a hőcserélőkön keresztül -
rendszerre
a teljes melegvíz-ellátás. Utóbbi alkal­ 1 kandalló; 2 hőcserélő; 3 felszálló csőrendszer; 4 visz-
mazása csak rendkívüli esetben java­ szatérő csőrendszer; 5 bojler; 6 fűtőcsőkígyó; 7 há­
solható, mert megépítése költséges. lózati hidegvíz-csatlakozás; 8 hőérzékélő; 9 vezérlő­
csatlakozó; 10 lefúvás; 11 használati meleg víz; 12 fű­
A korszerű fűtési rendszerek fejleszté­
tőtest; 13 kazán; 14 használati meleg víz hőcserélője;
sének eredményeként kandallókat, fő­ 15 zárt tágulási edény; 16 biztonsági szelep; 17 négy­
ként kandallóbetéteket ma már az ösz- járatú szelep; 18 háromjáratú keverőszelep; 19 szi­
szes energiahordozó-fajtához (fa-, szén­ vattyú és visszacsapó szelep;
20 használati meleg víz
­s gáztüzeléshez) gyártanak. Különö­ lecsatlakozása
sen érdekes a gázüzemű kandalló. En­
nek két változata ismert.

3.45. ábra. Nyitott tűzterű kandalló-kemen­

ce hagyományos fűtéshez és központi fű­
tési rendszer hőleadójaként
A sugárzó hőleadás; B konvekciós hőleadás;
3.43. ábra. Öntöttvas kandallóbetét C fűtött padka

71
 3.47. ábra. Központi fűtési kazán csempe­
kályha köpennyel
a) alaprajz; b) metszet; 1 kazán; 2 konvekciós
borda; 3 töltőajtó; 4 tüzelőajtó; 5 hőmérő;
6 biztonsági vezeték csonkja; 7 előremenő
vezeték; 8 visszatérő vezeték; 9 hamuzó;
10 talp; 11 csappantyú; 12 füstcső; 13 tisz­
títónyílás; 14 talpazat; 15 nyílás; 16 konvek­
ciós tér; 17 köpenyfal; 18 sarokcsempe;
3.46. ábra. Kandalló és a ház központi fű­
19 szegőcsempe; 20 takarás; 21 nyitható
tési kazánja az épület egyenletes fűtésé­
terelőelem; 22 idomacél tartó; 23 kampós­
hez mint alternatív fűtés
szeg; 24 kémény; 25 padka
1 tágulási edény; 2 központi fűtési (kettős
falú) kandallóbetét; 3 háromjáratú szelep;
4 szelepek; 5 keringetőszivattyú; 6 négyjá­
ratú szelep; 7 biztonsági szelep; 8 haszná­
lati hidegvíz-becsatlakozás; 9 használati
meleg víz; 10 mágnesszelep; 11 automatika;
12 vezérelt szelep

• A zárt tűztem kandalló üvegezett
ajtójú égőterében ég a gáz; a fűtés lég­
csatornákon keresztül és sugárzó hővel
történik.
• A nyitott vagy zárt kandallók al­
ternatív égőtérrel, zárt égőrendszerben,
meleg vizes központi fűtési kazánként
üzemelnek. Megjegyezzük, hogy a hazai
szabványok a nyílt égőterű kandallók­
ban gázfűtést nem engedélyeznek, míg a
zárt tűzterű kandallók üzemeltetése - ha
a gázhasználatra vonatkozó előírásokat
teljesítik - lehetséges (3.45...3.46. ábra).
Központi fűtési kazán
köpenyfal veszi körül, akkor a kazán fe­
lületén keletkező hő hasznosul, továbbá
a kazán elhelyezése esztétikusabb, és
legalább egy további helyiség is fűthető.
Az ilyen megoldás esetében ügyel­
jünk arra, hogy a kazán a nagyobb
szennyeződés elkerülésére az alárendel­
tebb helyiségből legyen fűthető. Vigyáz­
ni kell arra is, hogy a cserépkályha kon­
vekciós terét légtömören kell lezárni a
fűtőtér felé, hogy a fűtéssel járó por ne
kerüljön a cserépkályhába, majd a fű­
tött térbe.
Meleg vizes központi
sével igyekeztek megoldani a kandalló
környezetének fűtését. Az építési tech­
nológiák fejlődésével ma már meg le­
het építeni a kandallókat úgy, hogy ve­
lük a központi fűtéshez szükséges meleg
víz is előállítható.
A 3.48. ábrán bemutatott csempe­
kandalló teljes belső része gyárban elő­
állított, minőségi acéllemezből készült
betételemekből áll, a legnagyobb hőter-
helésnek kitett elemeknél, falaknál sa-
mottbéléssel. A betét köré kályhacsem­
pe köpenyfal készül, amely alkalmas
arra is, hogy konvekciós falként is mű­
ködjék, fokozva ezzel a környezet fű­
tését.

konvekciós kályhacsempe fűtési csempekandallók

köpenyfallal
Az általános esetben a lakás vagy csa­
ládi ház központi fűtési kazánját aláren­
delt helyiségben szokták elhelyezni, így
a kazán palástján keletkező hő nem hasz­
nosítható. Ha a kazán felülete a jobb
hőközvetítés végett konvekciós bordás
vagy lemezes, és a 3.47. ábra szerinti
A kandallók építésének gondolatát ál­
talában azért vetjük el, mert hiába nyújt­
ják a tűz ősi élményét, nem alkalma­
sak a helyiség vagy helyiségek teljes
fűtésére. Ennek az ellentétnek a felol­
dása a kandallóépítők régi problémája.
Már régebben is voltak olyan megol­
dások, amelyek légfűtő járatok beépíté­
3.7. Többcélú
cserépkályhák
Legtöbbször funkcionális, de néha esz­
tétikai megfontolásokból is a cserép­
kályhákat a fűtésen kívül máshogyan
is hasznosítjuk. Ezekre mutatunk be
néhány gyakrabban előforduló példát.

82

3.48. ábra. A kandalló mint kazán
1 tűztér; 2 samott tűztérfal; 3 hőleadó bor­
dázat; 4 víztér; 5 használati melegvíz-előállító;
6 füstcsappantyú; 7 tűzrács; 8 hamuláda;
9 égési levegő ellátás; 10 égési levegő elő­
melegítő; 11 csempe köpenyfal
a)
0 d)
6
11
10
3.49. ábra. Cserépkályha sütővel
a), b) metszetek; c), d) alaprajzok; 1 tűztér;
2 tűztérajtó; 3 tűztérfal; 4 burkolati fal; 5 bukó
füstjárat; 6 emelkedő füstjárat; 7 biztonsági
átégő; 8 fekvő füstjárat; 9 átégő; 10 tisztító­
idom; 11 koromzsák; 12 sütő; 13 járatfal;
14 füstcső; 15 bélésfal
b)
6 83
13
Cserépkályha beépített sütővel, mely alkal­
mas lehet (a tűztér kiképzésétől függően)
húsok vagy éppen kenyér sütésére is
Cserépkályha sütővel
A cserépkályhával egybeépített sütő egy
példáját már bemutattuk. A 3.49. ábrán
is látható, hogy a sütőket mindig a tűz­
tér felett kell elhelyezni, és törekedni
kell arra is, hogy a forró füstgázok a
sütő terét lehetőleg minden oldalról kö­
rülvegyék. Ha nem ilyen az elrendezése,
akkor a külön ajtóval ellátott sütőteret
csak melegítésre vagy melegen tartásra
használhatjuk.
A sütőtér tűztér felőli falát (alját)
mindenképpen samott-téglából kell ké­
szíteni, de a többi fala a kályha egyéb
 anyagaiból is épülhet. A határolófala­
kat gáztömören kell kialakítani, annak
ellenére, hogy a sütőteret mindig ki
kell bélelni egy ajtós acéllemez bélés­
elemmel.
Ajól megépített cserépkályha jól ki­
alakított sütőjében akár kenyeret is süt­
hetünk.

Cserépkályha tűzhellyel
A cserépkályhák legősibb és leggyako­
ribb formája a tűzhellyel összeépített.
A 3.50. ábrán látható változat esetében
két tűzteret alakítottak ki. Az egyik a
tűzhelyben van, és a főzőlapot meg
a sütőt fűti, a másik a kályharészben
a kályha csempefalazatát melegíti fel.
Ismeretesek azonban olyan változa­
Külső (vagy hátsó) fűtésű cserépkályha tűzhellyel és a kályharészbe épített sütővel tok is, amelyekben csak a tűzhelyben
levő tűzteret építik ki, és az ott kelet­
kező füstgázok a célszerűen kialakított
3.50. ábra. Cserépkályha tűzhellyel füstjáratokkal melegítik fel a cserép­
a) nézet; b), d) metszet; c) alaprajz; (A...C kályha köpenyfalát (3.51. ábra). Ez a
a füst útjai); 1 tűztér; 2 tűztérajtó; 3 rostély;
4 hamuláda; 5 átégő; 6 tűzhelylap; 7 csem­ megoldás azonban csak jó huzatú ké­
pekeret; 8 sütő; 9 füstjárat; 10 állvány; 11 pro­ mény és viszonylag kis fűtőfelületű cse-
filacél; 12 sütőajtó; 13 tűztérfal; 14 alátétfal;
15 talpazat; 16 tűzifatároló; 17 agyagtapasz-
tás; 18 burkolati fal; 19 osztófal; 20 járatfal;
21 kéménycsatlakozás

84
 Tűzhely sütővel

Cserépkályhával egybeépített kandalló (kapcsolódó ábra: 3.52.)

3.51. ábra. Takaréktűzhely

a) nézet; b) alaprajz; c) metszet; 1 tűztér;
2 bukó- (takarék-) járat; 3 fekvő járat; 4 ke­
rülő járat; 5 kémény; 6 sütő; 7 ételmelegítő;
8 hamuzó; 9 tömör tűzhelylap; 10 főzőlap;
11 tűzhelykarika; 12 köpenyfal; 13 bélés;
14 tűztérfal; 15 talp; 16 fatároló

répkályha esetén alkalmazható. Ez nem

jelent lényeges korlátozást, mivel a he­
lyiség fűtésében számottevő tényező a
tűzhely felmelegített főzőlapja is.

Cserépkályha kandallóval
Annak bemutatására, hogy a cserép­
kályhák milyen változatos módon épít­
hetők meg, és milyen sokféle használati
és esztétikai berendezéssel építhetők
össze, a 3.52. ábrán olyan cserépkály­
hát mutatunk be, amely önmagában is
többfunkciójú (sütő van benne), nem a
fűtendő térből kell fűteni és hamuzni,
ugyanakkor össze van építve egy önál­
lóan is üzemeltethető csempekandal­
lóval.
A kedvező esztétikai megjelenésű és
sok mindenre használható kályha felépí­
tése, szerkezete és anyagai azonosak a
korábban ismertetett kályhákéval, így
bemutatásukra itt nem térünk ki.

íves záradékú cserépkályhatest, változat
3.52. ábra. Cserépkályha csempekandal­
lóval (Fotó az előző oldalon)
a) nézet; b), c), e) metszet; d) alaprajz; 1 tűz-
tér; 2 tűztérajtó; 3 hamutér; 4 hamuzóajtó;
5 rostély; 6 tartóvas; 7 ferde tűztérfal; 8 di­
latációs hézag; 9 beégő; 10 füstjárat; 11 já­
ratfal samottból; 12 tűztérfal; 13 bélésfal;
14 tartófal; 15 alátétfal; 16 tisztítónyílás; 17 tal­
pazat; 18 tűztérborítás; 19 sütőlap; 20 sütő;
21 sütőfedés; 22 tapasztás; 23 fekvő füstjárat;
24 határoló járatfal; 25 légrés; 26 sütőajtó;
27 rácsos (mobil) sütőrekesz; 28 tisztítódugó;
29 kéménycsatlakozás; 30 csempe burko­
lati fal; 31 szegőelem; 32 padka; 33 vasbe­
ton lemez; 34 fatároló; 35 íves burkolati idom;
36 áttört idom; 37 habarcsréteg; 38 samott
tűztérlap; 39 füstkamra; 40 csappantyú;
41 kémény; 42 tégla- vagy agyag kitöltés;
43 égési levegő; 44 samottboltozat

A hordozható cserépkályhák fém váz­
szerkezetre épített, általában vegyes
tüzelésű cserépkályhák, amelyek felépí­
tése, anyagai azonosak a hagyományos
építésűekével, de méreteiknél fogva al­
kalmasak szállításra.
Természetesen ez a tulajdonságuk
csak korlátozott méreteket tesz lehető­
vé, így fűtőfelületük sem lehet nagy.
Ezért csak kisméretű helyiségek fűté­
sére alkalmasak. Ennek ellenére gazda­
ságos üzemeltetésük miatt egyre gyak­
rabban alkalmazzák őket, különösen
időszakos használatú helyiségekben,
hétvégi házakban stb.
Hordozható cserépkályhák
a) műhelybeni próbaterhelés szállításhoz;
b) kályhaváltozat, lakásban üzembe helyezve
3.9. Csempe­
kandallók
Nyitott tűzterű
csempekandallók
Faltestbe beépített nyitott tűzterű csem­
pekandalló látható a 3.53. ábrán, egy
fal elé épített pedig a 3.54. ábrán. Mind­
kettő tűzterének bélelőanyaga samott-
tégla, míg füstkarnráik, füstcsöveik acél­
lemezből készülnek. A faltestbe épített
kandalló füstkamrája és füstcsövei hő­
szigetelt kialakításúak.
A fal elé épített kandallót a füstkam­
ra és füstcső nagy hőmérsékletét kihasz­
náló légfűtéssel alakították ki. Ebben a
formában mindkét kandalló csak kiegé­
szítő fűtésre alkalmas.
Az előbbiekkel közel azonos kiala­
kítású csempekandallót szemléltet a
3.55. ábra. Jellemzője, hogy valamennyi
látható felülete kályhacsempe borítású,
és tűztere két oldalon nyitott.
Előfordulhat, hogy egy kandallót
többféleképpen is szeretnénk üzemel-
87
 A 3.54. ábrán szereplő nyitott tűzterű
13 14 5 1 17 15 14 16 18 kandalló zárt tűzterű változatának képe

3.53. ábra. Nyitott tűztem kandalló

a) nézet; b) alaprajz; c) metszet; 1 tűztér; 2
füstkamra; 3 füstelzáró; 4 füstcső; 5 samott
tűztérfal; 6 tűzlap; 7 dilatáció; 8 aláfalazás;
9 füstsisakkeret; 10 füstsisak; 11 habarcs-
tömítés; 12 hőszigetelés; 13 kifalazás; 14 kály­
hacsempekeret; 15 padka; 16 sarokelem;
17 tűztérszegő; 18 főfal; 19 toldat; 20 ké­
mény; 21 kéményajtó

A 3.53. ábrán bemutatott nyitott tűzterű

kandalló képe

88
 3.54. ábra. Nyitott tűztem légfűtő kandalló
a) nézet; b) alaprajz; c) metszet; 1 tűztér;
2 füstkamra; 3 füstszabályozó; 4 füstcső;
5 tűzrács; 6 hamuláda; 7 tűzlap; 8 samott
tűztérfal; 9 dilatáció; 10 habarcstömítés;
11 hőszigetelés; 12 idomacél; 13 díszrács;
14 csempefal; 15 csempekeret; 16 bélésfal;
17 légfűtő tér; 18 éltégla fal; 19 vakolat;
20 légterelő; 21 kémény; 22 főfal

3.55. ábra. Két oldalon nyitott tűzterű, ha­

gyományos csempekandalló
a) nézet; b) alaprajz; c) metszet; 1 tűztér;
2 füstkamra; 3 csappantyú; 4 tűztérfal; 5 di­
latáció; 6 tűzlap; 7 alátétlemez (fal); 8 bak;
9 légrés; 10 csempe köpenyfal; 11 szegő;
12 bélés; 13 konzoltartó fal; 14 konzolkeret;
15 habarcstömítés; 16 légfűtő nyílás; 17 ké­
mény

89
Zárt tűzterű sarok-csempekandalló cirku­
lációs légfűtéshez

A 3.57. ábrán bemutatott kandalló képe

b) 13 10 13 6
3.56. ábra Nyitott-zárt tűzterű kandallók
a) nézet; b), c) nyitott tűzterű, alaprajz, met
szét; d), e) zárt tűzterű, alaprajz, metszet
1 tűztér; 2 füstkamra; 3 füstszabályozó; 4 tűz
rács; 5 tűztérfal; 6 tűzlap; 7 dilatációs rés
8 kifalazás; 9 profilacél; 10 bélés; 11 tartó
12 konvekciós tér; 13 csempeburkolat
14 szegő; 15 tűzifatároló; 16 kémény; 17 ké
ményajtó; 18 légterelő; 19 zárt tér; 20 fém
lemez tűzszekrény; 21 acéllemez füstsisak
22 tűzszekrény légtere, kivezetés; 23 füstcső
24 hamufiók; 25 tűztérajtó; 26 hőálló üveg
27 fogó; 28 éltégla fal; 29 vakolat; 30 tűz
térállvány

3.57. ábra. Zárt tűzterű csempekandalló

a) alaprajz; b) metszet; 1 tűztér; 2 tűztérajtó;
3 tűzlap; 4 füstkamracsappantyú; 5 járatelzá­
ró; 6 füstkamra; 7 tűztérfal; 8 dilatáció; 9 bélés­
fal; 10 samott-takarás; 11 füstjárat; 12 csem­
pe köpenyfal; 13 tisztítónyílás; 14 padka;
15szegő; 16talpazatifal; 17légrés; 18vako-
lat; 19 habarcsréteg; 20 radiátor; 21 kémény;
22 nyílás
tetni: nyáron, valamint tavasszal és
ősszel inkább csak a tűz látványáért,
hűvös estéken sugárzó melegéért, télen
pedig kifejezetten fűtésre.
Ezt a többcélúságot olyan kandal­
lókkal lehet elérni, amelyek nyitott és
zárt tűztérrel egyaránt üzemeltethetők.
Ilyen példát mutat be a 3.56. ábra.

Zárt tűzterű
csempekandallók

A zárt tűzterű kandallók leginkább az

egyjáratú vagy járat nélküli cserépkály­
hákhoz hasonlítanak, csak tűztérajta-
juk lényegesen nagyobb. így, ha a kan­
dallót felfűtötték, ki lehet nyitni az
ajtókat. A zárt tűzterű kandallók tűztér­
rel is működtethetők, ha a kémény is
alkalmas erre.
A 3.57. ábra olyan zárt tűzterű csem­
pekandallót mutat be, amely érdekes
megoldást ad a kandalló üzemeltetésé­
nek különböző fázisaira. Felfűtéskor a
kandalló füstkamrájából közvetlenül ke­
rül be a füstgáz a kéménybe; amikor a
kandalló már folyamatosan üzemel, ak­
kor ennek a nyílásnak az elzárásával Hordozható fémvázas és samott tűzteres, csempeborítású, zárt tűzterű kandallók
és a kandalló feletti íves fűtő füstjárat a) mobil füstcsőtakarás; b) panoráma-üvegajtós; c) „modern", az ezredforduló első évéből
nyílásának megnyitásával a forró füst­
gáz egy másik nyíláson át kerül be a
kéménybe, és átmelegíti a kandalló te­
tején levő csempeburkolatot.

Hordozható
csempekandallók

Az egyik legolcsóbb és legpraktikusabb

fűtőberendezés a hétvégi házak - de
alkalmanként még lakások - fűtésére
is a hordozható csempekandalló. Ezek
minden esetben fémvázzal és acéllemez
tűztérrel készülnek, samott-téglával ki­
bélelve.
3.58. ábra. Radiátor burkolata kályhacsem­
péből
a) burkolat; b) elöl burkoltan; c) elöl és rész­
ben fölül burkoltan; 1 radiátor; 2 konzol; Ha ráccsal takarjuk le a szabad nyí­ 3.59. ábra. Cserépkályhakülsővel rendel­
3 főfal; 4 konvekciós légtér; 5 csempebur­ lásokat, a rácselemek felületét le kell kező beépített központi fűtési regiszter
kolat; 6 állvány; 7 alsó szabad nyílás; 8 rá­ mint hőleadó. Különös jelentősége (az idő­
vonni a szabad nyílás méretéből, sőt a sebb kori) melegedőpadkának van
csos takarás; 9 felső légnyílás; 10 perem­
rács okozta légellenállással is számolni
szegő; D a radiátor szélessége
kell.
A csempeburkolat anyaga süllyesz­ Az esztétikai megfontoláson kívül a
3.10. Kályha­ tett peremes falazó kályhacsempe, radiátorok burkolása akkor is célszerű,
agyaghabarccsal és cementtartalmú ha­ ha a bennük keringő hőhordozó magas
csempével burkolt barccsal falazva. hőmérsékletű, és így a fűtőtest érintése
beépített fűtőtestek A burkolatot mindig fémvázra épí­
tik, hogy ha a radiátor javításra szorul,
veszélyes égéseket okozhat (3.59. ábra).
Központi fűtés hálózatához kapcsolt fali
a burkolat roncsolás nélkül eltávolítha­ hőleadó, kerámia burkolóelemekből ké­
A különböző hőleadókat, radiátorokat, tó legyen. szült konvekciós „fűtőtest"
fűtőtesteket gyakran belsőépítészeti
megfontolásból burkolják. Ilyenkor
ügyelni kell arra, hogy a burkolás ne
rontsa jelentősen a hőteljesítményt.
A 3.58. ábrán öntöttvas radiátor és
burkolat változatai láthatók. Az ilyen ra­
diátorok hőteljesítményük közel 80%-át
konvekciós úton adják át környezetük­
nek. Ezt a burkolatok kialakításakor fi­
gyelembe kell venni.
Ha az ábrán látható radiátor hőtel-
jesítményének korrekciós tényezőjét
l-nek vesszük, akkor
- ha alul-felül szabad nyílású bur­
kolattal takarjuk, a korrekciós tényező
0,9...1,0;
- ha olyan burkolattal takarjuk,
amely felül is részben fedett, tehát csak
különböző méretű, ill. szélességű nyí­
láson áramolhat ki a meleg levegő, ak­
kor a nyílás méretétől függően a kor­
rekciós tényező:

/(mm) Korrekciós tényező

260 1,12
220 1.13
180 1,19

92
3.60. ábra. Vályogkályha
a) nézet; b), c) metszet; d) alaprajz; (A...E a
füst útja); 1 tűztér; 2 sütő; 3 kerülő járat;
4 beégő; 5 függőleges füstjárat; 6 kémény­
csatlakozó (karmantyú); 7 kémény; 8 átégő;
9 szabad légtér; 10 tűzifatároló; 11 ajtó;
12 tűztérfal; 13 kikenés; 14 tűzlap; 15 ho­
mokréteg; 16 teherhordó réteg; 17 tartóvas;
18 köpenyfal; 19 járatfal; 20 dilatációs fal;
21 lábazati fal; 22 lesarkítás; 23 takarólap;
24 zárótapasztás

3.11. Hagyomány­
őrző épített kályhák
Az ebben az alfejezetben tárgyalt kály­
hákat azért nevezzük hagyományőrző
épített, és nem ősi kályháknak, mert a
bemutatott példák csak a funkcionális
és formai hagyományokat őrzik, de épí­
tésük során a korszerű követelmények­
nek megfelelő anyagokat és szerkeze­
teket alkalmaztak.
Ezek bemutatása azért indokolt,
mert egyre többen vásárolnak régi pa­
rasztházakat, tanyákat, nyaraló vagy
néha lakás céljára, és ezekben olyan
kályhát szeretnének, amelynek formá­
ja és anyagai illeszkednek a ház han­
gulatához.

Vályog kemence-kályhák
A kályha külsejében nagyon hasonlít a
kemencéhez, de már elsősorban fűtésre
használják. A gyakran beleépített sütő
csak kiegészítő funkciója.
A 3.60. ábrán bemutatott kemence­
kályha felújított erdei házban épült. Az
időállóság érdekében a tűzteret samott-
lapokkal bélelték, de a kályha maga
kisméretű téglából épült, köpenyfala
féltégla-, járatfalai éltégla-vastagságú­
ak, híg agyaghabarcsba falazva. A fa­
lak és járatfalak belső oldala fugázott, a
külső oldalon viszont az egész kályha­
testet pelyvás agyaghabarcs vakolat­
tal vakolták. Ha a kályhatest vályog­
vagy paticsfallal épül, célszerű a va­
kolatát rabichálóval készítem. A tűztér
acéllemez ajtaján érdemes szabályoz­
ható levegőztetőnyílást is elhelyezni.
Ez a kályhatípus - figyelembe véve
a csatlakozó kémény adottságait - ké­
szülhet egy-öt járatos kivitelben. A tűz-

A népi építészet hagyományos elemeivel

kombinált konvekciós vályogkályha, ke­
rámiaelem burkolatú lépcsős padkával

3.61. ábra. Kályha paticsfalból
a) nézet és metszet; b) metszet; 1 tűztér;
2 felégő; 3 füstkamra; 4 átégő; 5 függőle­
ges füstjárat; 6 bukóátégő; 7 korom; 8 kar­
mantyú; 9 fatároló; 10fenéklemez; 11 tűzlap;
12 tűztérajtó; 13 levegőszabályozó; 14 sa-
mottborítás; 15 samott gátfal; 16 járatszű­
kítő; 17 takarás; 18 rakott agyag cserépfal;
19 csempeelem; 20 tapasztás; 21 dilatáció;
22 dilatációs fal
94
teret azonban mindig a fatüzelésű
cserépkályhákéhoz hasonlóan kell ki­
képezni. A bemutatott példában a tűz­
tér fölé acéllemez sütőt helyeztek, de
az ilyen kályhákba vízmelegítő üst vagy
henger is beépíthető.
Vályogkályhák
A vályogból épült kályhák annyiban tér­
nek el az előző pontban tárgyalt kemen­
cekályháktól, hogy külső megjelenési
formájuk már egyértelműen kályhajel-
legű, és rendszerint kizárólag fűtésre
valók.
A 3.61. ábrán bemutatott kályhát fel­
újított, egyszerű parasztházban építet­
ték meg. Lábazati része vályogtéglá­
ból, a tűztér alatti rész idomacél vázra
rakott kisméretű téglából, a járat- és
dilatációs (hát-) fal falazótéglából, a
tűztérlezárás felső tapasztású cserép­
ből, a tűztér bélelése 30, ill. 65 mm-es
samott-téglából, végül a köpenyfal ré­
teges paticsfalból készült, csempesze­
mekkel díszítve. A tűztéren típus cse­
répkályhaajtót helyeztek el. A hő okozta
szerkezeti repedések megakadályozá­
sára a réteges építésű köpenyfalba hor­
ganyzott vagy normál acélhuzalt cél­
szerű beépíteni.
A vályogkályhák működése azonos
a fatüzelésű cserépkályhákéval, ennek
megfelelően járataik kiképzése is ha­
sonló, a csatlakozó kémény huzatának
megfelelően.
Csempeszemes kemencék
A csempeszemekkel díszített kemen­
cék építési anyaga és technológiája
azonos a vályogkályhákéval, csak for­
mai és funkcionális kialakításuk tér el
azoktól. Általában laposabbak, tűzte-
rük felfűtés és kitisztítás után sütésre
is alkalmas.
A 3.62. ábrán ilyen kemence látható.
Fekvő járatú kemencék
A fekvő járatú kemencék előnye, hogy
már közepes huzatú kémény esetén is
megépíthetők. Elhelyezésük akkor a leg­
megfelelőbb, ha a kémény a kemence
tűztér felőli végére kerül, de ha ez szer­
kezeti okokból nem oldható meg, kü­
lön kéménycsatlakozással is megépít­
hetők.
Két alapvető típusuk ismert. A 3.63.
ábrán látható kemence tűztere maga a
sütésre alkalmas tér, míg a 3.64. ábrán
láthatóan külön sütőkemenceteret ala­
kítottak ki, a tűztértől és a füstjárattól
függetlenül.
 3.62. ábra. Csempeszemes kemence
a) metszet; b) alaprajz; 1 tűztér; 2 bukó füst­
járat; 3 torok; 4 tűztérajtó; 5 kémény; 6 ké­
ményajtó; 7 padkafal; 8 szegőcsempe; 9 tűz-
lap; 10 gátfal; 11 terelőfal; 12 köpenyfal;
13 „szemes" csempe; 14 takarófal

Az előbbi kemence (lásd a 3.63. áb­

rát) falai a hengeres boltozattal együtt
középminőségű, bontott nagyméretű
téglából készültek. A fekvő járatot és a
tűztér alját samottlapokból építették.
A kemence külső felületeit feszített
huzalhálóra felhordott középszemcsés
vakolattal vakolták. Az égéshez szüksé­
ges levegő a tűztérajtón vagy a hamuzó-
ajtón levő nyílással szabályozható. Az
optimális szabályozhatóság érdekében
a kéménycsatlakozásba is célszerű
csappantyút beépíteni.
Az ilyen kemencékben elsősorban fa-
gallyakkal tüzelnek, de elégethető ben-
nük napraforgó- vagy kukoricaszár is.
A másik kemence összetettebb ki­
Agyagból épített, a népi építészet íratlan
vitelű; önálló sütőterében tészta és hús
szabályai szerint formált (és tapasztott)
kályha padkával egyaránt süthető. A kemence felépítése
és anyagai azonosak az előzőével, csak
3.63. ábra. Fekvő járatú kemence ággyal külső felülete kályhacsempés.
a) nézet és metszet; b) metszet; 1 tűztér;
2 tűztérajtó; 3 fekvő járat; 4 csappantyú; 5 ha­
mutér; 6 hamuajtó; 7 rostély; 8 levegősza­
bályozó; 9 tartóvasak;
10 samott tűztértakarás;
11 tűzlap; 12 agyagré­
teg; 13 fenéklemez tar­
tóvasakkal; 14 lábazati
fal; 15 éltégla fal; 16 drót­
háló; 17 vakolat; 18 bol­
tozati fal; 19 füsttorok;
20 rézsű; 21 tisztítónyí­
lás; 22 padka

95

Ha a tűzteret és a tűztérfalakat sa-
mottal bélelik, akkor a kemencében a
fán kívül középminőségű szén is eltü­
zelhető.
Valamennyi kemencetípusnál a tü­
zelő- és hamuzóajtókat célszerű nem a
fűtendő helyiség felőli oldalukon, ha­
nem az alárendeltebb helyiség felől
elhelyezni, mert így a tüzeléssel és ha-
muzással járó szemét nem okoz kelle­
metlenséget.
96
Belső tüzelésű kemence-kályha vályog
és kályhacsempe kombinált építésével
(természetesen samott tűztérrel)
3.64. ábra. Fűtőkemence sütővel
a) nézet és metszet; b) metszet; 1 tűztér;
2 tűztérajtó; 3 rostély; 4 hamuzó; 5 hamu-
zóajtó; 6 tűztértakarás; 7 fekvő járat; 8 emel­
kedő (kerülő) járat; 9 fekvő (lassító)járat;
10 torok; 11 kémény; 12 füstelzáró; 13 sütő;
14 sütőajtó; 15 talpazati fal; 16 kitöltőanyag;
17 tűztérlap; 18 légtér; 19 alátétlemez;
20 samottfal; 21 köpenyfal; 22 szegőcsem­
pe; 23 sütőtakaró lap; 24 profilacél tartók;
25 borítás; 26 fal; 27 boltozati fal; 28 vako­
lat; 29 tisztítóajtó; 30 kéményfal
3.12. Búbos kemence
Másik neve kemence vagy sütőkemen­
ce. A leginkább hagyománytisztelő vi­
dékeken, pl. Szabolcsban és Békésben,
még nagyon sok van belőlük, és nap­
jainkban is sok épül. Fűtés szempont­
jából vannak külső és belső fűtésű, va­
lamint udvari kemencék; használatuk
szerint fűtő-, sütő- és aszalókemencé­
ket különböztetünk meg.
Hazánkban divatos az elhagyatott ta­
nyák és házak újraélesztése, és egyre
többen szeretnének tanyájukba vagy ép­
pen a lakásukba kemencét építeni. Leg­
elterjedtebbek a sütő- és fűtőkemen­
cék, amelyekben - a fűtés mellett - a
család kenyere, kalácsa is megsüthető.
Anyaguk lehet vályog, agyagtapasz-
tás (paticsfal), vert fal vagy tégla, ez
utóbbi kizárólag agyaghabarcsba rakva.
A kemencéhez mindig jó huzatú és
viszonylag nagy keresztmetszetű ké­
mény szükséges, amelynek legkisebb
magassága belső fűtés esetén 4-5 m,
külső fűtés esetén 2-3 m lehet, legki­
sebb keresztmetszete 27><40 cm.
Tanácsos a kéményt felül lefedni csa­
padék ellen és a huzat növelésére.
A kemence alaprajza lehet kör, ovál,
négyzet vagy sokszög; hőtanilag és sta­
tikailag legalkalmasabb a kör alaprajz.
Magassága változó; építhető alacsony,
kazettás kemence és magas, nagy fűtő­
felületű fűtő- és sütőkemence is. A fű-
tés céljából épített kemence hatásfoka
arányban van a szerkezet tömegével.
A kemence belmagassága feltétlenül
legyen legalább 1 m, nyílása (kamen)
a belmagasság és szélesség fele-fele
legyen, lehetőleg boltozatos kiképzés­
sel, fél ellipszisformában. Legkisebb
ajánlott falvastagsága 10 cm. Külső ke­
mencéhez - hogy sütésre is alkalmas
legyen - legalább 15 cm-es fal szük­
séges.

3.65. ábra. Búbos kemence

a) nézet; b) alaprajz; c) metszet; 1 sütőtér;
2 samott tűzpadló; 3 tégla vagy vályog pa­
lástfal; 4 (búb) vasalt agyag vagy téglafala­
zatú fedés; 5 nyakrész; 6 előke; 7 támasztó;
8 hamutér; 9 kémény; 10 boltozat; 11 ajtó;
12 hamuzó; 13 hamuzónyílás; 14 homok­
ágy; 15 feltöltés; 16 vízszigetelés; 17 tégla­
vagy vályogfal; 18 vakolás (vagy tapasztás);
19 padka
Külső fűtésű kemence-kályha speciális kályhacsempéből

A 3.65. ábrán látható kemence régi

néprajzi hagyományokban őrzött építési
technológiával épül, a ma rendelkezé­
sünkre álló anyagokból. A kemence el­
helyezhető épületben, fali és sarokel­
rendezésben, valamint szabadban.
Épületben fűtési szempontból külső
vagy belső fűtésű lehet; példánk mind­
két esetre megfelelő. Építéséhez jó hu-
zatú, legalább 4 m magas, 27*40 cm-es
keresztmetszetű kémény álljon rendel­
kezésre. Külső fűtés esetében ez a ma­
gasság 2-3 méterre is csökkenthető.
Falikemence esetén az ábra szerint,
sarokelhelyezés esetén az ülőrész
(padka) elhagyásával a sarokba épít­
hetjük. Ilyenkor a kemence és a fal kö­
zött hézagot (kuckót) kell hagyni.

97

Népies térkiképzésű vályogkemence fölső
ételmelegítővel és körülfalazott padkával
Készíthetünk fűtő- és sütő-, szaba­
don sütő és aszalókemencéket. A fűtő­
kemence fő- és kiegészítő (időszakos)
fűtésre alkalmas. Fűtőanyaga háztartási
hulladék, szalma, gallyak, fahulladék,
fatuskók stb.
Alap: Új házban szükséges, de régi,
meglevő alap nélküli parasztházban a
kemence alatti talajt elegendő tömörí­
teni. Talajnedvesség ellen szigetelés­
sel védeni kell.
Falszerkezet: Készülhet téglából, kő­
ből, vályogból, vert falból is. A kívánt
lábazati formát tömören kell kialakítani
a hőtárolás érdekében. A falazóhabarcs
anyaga mindenkor a megfelelő falazat
kötőanyaga (pl. tégla esetén mészha­
barcs, vályog esetén agyaghabarcs).
A kemence belső kitöltő alj szerkezete
száraz és döngölt föld vagy homok.
Tűztér- és kemencefal: Anyaga le­
het kör keresztmetszet esetén kismére-
Speciális kályhacsempéből készülő bú­
boskemence falazott padkával
tű fél vagy negyed tégla, vagy szalmás
agyaghabarcsba rakott cseréptörmelék.
Négy- vagy sokszögű változat esetén
készíthető kisméretű egész téglából
vagy vályogtéglából. Mészhomok tég­
la és kő kemencetűztérfal építésére
nem alkalmas. A tégla- vagy vályogfa­
lazat kötőanyaga lehetőleg agyaghabarcs
legyen; a tűzteret a falazat anyagával,
téglával vagy vályoggal kell lefedni.
A kör alakú vagy négyzetesre szűkített
felső részen 10-12 cm-enként kereszt­
vasakat kell berakni a téglák habarcs­
csal ragasztott rétegének teherviselé­
sére. A téglaréteg tetejére kiegyenlítő
agyaghabarcs, szalmás vagy drótháló
betétes, esetleg javított (sovány) mész­
habarcs réteg kerül a légtömör zárás
miatt. A tűztér belső vakolata lehetőleg
agyaghabarcsból, a külső agyag- vagy
javított mészhabarcsból készülhet. Az
agyaghabarcs vakolás (tapasztás) tudo­
mányát sajnos már csak kevesen isme­
rik. A vakoló (tapasztó) agyaghabarcs
minősége legyen azonos a vályognak
való agyagminőséggel. Szerves kötő­
anyagként ajánlatos hozzátenni gabona-
töreket (pelyvát) vagy kőzetgyapotot,
természetesen tépett állapotban, öm­
lesztve.
Tűztalaj: lehetőleg samott-téglából
készüljön, homokágyba rakva, homok
hézagtömítéssel.
Tűztérnyílás: A kemence nyílása ál­
talában íves, magassága és szélessége
a kemence fele, de legalább 50-50 cm.
A tűztér lezárására való vessző- vagy
drótváz - népies nevén előke - szal­
más agyaghabarccsal formázható.
A külső tűztérajtó (kamen) lehető­
leg nem éghető anyagú, levehető vagy
nyitható legyen.
Hamuzás: A kémény meghosszab­
bított vetülete vonalában levő szabad
nyíláson át a kemence alatt külön erre
a célra kiképzett hamutárolóból.
Égési levegő: Kizárólag a fűtés idő­
tartamára szükséges, a nyitott tűztér-
nyíláson keresztül jut be.
Burkolat: A lábazati rész és a tűz-
térpalást lehetőleg agyaghabarcs va­
kolattal készüljön. A kézzel és léccel
tapasztott felület kellemes, rusztikus
hatású.
A padka általában ugyancsak ta­
pasztott, de lehet deszka, lóca is, gya­
lult vagy ácsolt és csiszolt kivitelben.
A faburkolatot helyettesíthetjük egy­
szerű szőttesekkel vagy subával.
4. A cserépkályhák és csempekandallók
méretezése és tervezése
Ennek a könyvnek nem célja, hogy rész­
letesen ismertesse a cserépkályhák és
csempekandallók méretezésének és ter­
vezésének szabályait és menetét, mert
- ahogy arra a könyv előző részében
utaltunk - egy-egy cserépkályha épí­
téséhez mindenképpen igénybe kell
venni épületgépész tervező segítségét,
különösen a korszerűbb fajták, típusok
esetén. Így ebben az alfejezetben csak
azokat az alapvető fogalmakat és elve­
ket ismertetjük, amelyek mindenkép­
pen szükségesek ahhoz, hogy a könyv
ismertető fejezeteiben használt fogal­
mak és leírások érthetők legyenek. nyugvó légréteg, salak). A rossz hőve­ 4.1. ábra. A hő terjedése cserépkályhában,
zető anyagokból készülnek a hőszige­ ill. kandallóban
a) hővezetés; b) hőáramlás; c) hősugárzás
telések. Az egyes anyagok hővezető ké­
4.1. A méretezéshez pességét kísérleti úton meghatározott
hővezetési tényezőjük fejezi ki.
A hősugárzás során a hőenergia úgy
jut át egyik testről a másikra, hogy
és tervezéshez A hőáramlás során a hőt a közeg ré­ közben a két test közötti közeg nem

szükséges szecskéi viszik magukkal a melegebb

helyről a hidegebb helyre. Ebből követ­
melegszik fel. Ennek következtében
hősugárzásról akkor is beszélhetünk,
alapismeretek kezik, hogy a hő így csak a folyadékok­
ban és a gázokban terjed. A hőáramlást
ha a két test közötti teret nem tölti ki
anyag. A cserépkályhák és csempekan­
szokták hőkonvekciónak is nevezni. dallók felmelegedett köpenyfalai su­
Hővezetés, hőáramlás, A folyadékokban kialakuló hőáramlás gároznak hőenergiát a környezetükben
a meleg vizes központi fűtések, a gá­ levő tárgyak felé.
hősugárzás zokban kialakuló viszont a cserépkály­
hák és csempekandallók működésének
Felületi hősugárzásra méretezett fekvő
A különböző hőmérsékletű anyagok, az alapja. és álló járatú cserépkályha padkával
közegek között a hő mindig a nagyobb
hőmérsékletű közeg felől a kisebb felé
terjed. A terjedés három módja: a hő­
vezetés, a hőáramlás és a hősugárzás.
Minél nagyobb a két érintkező közeg
közötti hőmérséklet-különbség, annál
nagyobb a hő terjedésének sebessége.
A hővezetés során a hő valamely
anyagban a melegebb helyről a hide­
gebb felé terjed. Ennek során az anyag
molekulái, ill. atomjai nem mozognak a
hővezetés irányában, hanem csak saját
hőmozgásuk energiájának egy részét ad­
ják át egymásnak, ütközéssel. Az anya­
gok sajátos tulajdonsága a hővezető
képesség, amely anyagonként különbö­
ző. A cserépkályhák és csempekandal­
lók építőanyagait hővezető képességük
szerint három fő csoportba oszthatjuk:
jó hővezetők (pl. a fémek), közepes hő­
vezetők (pl. a téglák, csempék, kövek,
betonok) és rossz hővezetők (pl. fa,
4.2. ábra. Hagyományos rendszerű cse­
répkályha közvetlen hőleadása
4.5. ábra. Korszerű cserépkályha konvek
ciós hőleadása
4.3. ábra. Kettős falú, hagyományos rend­
szerű cserépkályha tökéletesített hőiea-
dóval, konvekcios felületnöveléssel
Külső fűtésű konvekciós hőleadójú - ke­
mence jellegű - sarokkályha falazott pad­
kával
4.7. ábra. Két tér fűtése konvekciós cserépkályhával és füstgáz­
hasznosítóval
4.4. ábra. Hagyományos tűztem cserép­
kályha, a konvekcios térben füstgázhasz­
nosítóval
4.6. ábra. Két lakótér fűtése cserépkály­
hával, az egyik helyiségben tűztérbetéte-
lemmel, a másik helyiségben falazott füst-
járattal
a) metszet; b) alaprajz

4.8. ábra. Két egymás fölötti tér fűtése gra­
vitációsan, ill. kényszeráramoltatással
1 tűztérbetételem; 2 füstgázhasznosító; 3 el­
választó lemezfal; 4 ventilátor
4.10. ábra. Hagyományos csempekandalló
nyitott tűztérrel és kiegészítő hőhaszno-
sítóval
4.11. ábra. Korszerű, konvekciós fűtésű
csempekandalló előre gyártott, zárt tűz­
tem betételemmel
4.9. ábra. Kombinált fűtés
a lakásban
A gyakorlatban ritkán találkozunk a
hő terjedésének tiszta módjával. Rend­ Sugárzó hőleadású cserépkályha fémvá­
zas tűztérbetéttel és samott tűzterheléssel
szerint a felsoroltak kombinációja for­
dul elő. A kályhák esetében is a tűztér-
ben keletkező hőenergia mindhárom
terjedési mód segítségével kerül a fű­
teni kívánt térbe. A tűztérben keletke­
ző hőenergia alapvető terjedési mód­
jait a 4.1. ábra mutatja be. Azt, hogy
ezek a cserépkályhák és a csempekan­
dallók típusától függően milyen kom­
binációkban fordulnak elő, a 4.2...4.11.
ábrákon mutatjuk be.
 égésekor szúrós, kellemetlen szag ke­
letkezik, amely csak jó huzatú kémény
esetén viselhető el. A kandallófák láng­
ja sóval és más anyagokkal különböző
színűre festhető, de a fafajták keveré­
se is sokszínű lángot adhat (ilyen lesz
pl. gyümölcsfa, tölgy, fenyő és juhar
összekeverése esetén).
Az építeni kívánt cserépkályha és
csempekandalló kiválasztása, ül. terve­
zése előtt kell eldönteni, hogy milyen
tüzelőanyagot kívánunk használni, vagy
milyen tüzelőanyagot lehet folyamato­
san beszerezni, ül. milyen tüzelőanya­
got lehet megfelelően tárolni a helyszí­
nen. Ettől függően kell a kályhatípust ki­
választani, ÜL kialakítását megtervezni.

Az égéshez szükséges
levegőmennyiség
Tüzelőanyagok Kőszén 26 000...27 600 Az égés vegyi folyamat, amelynek so­
és fűtőértékük Antracit 33 100 rán az anyag hőfejlődés mellett oxigén­
Koksz 20 900...27 200 nel egyesül. Cserépkályhákban és csem­
Amint azt az előző fejezetben láttuk, Brikett 17 600...24 300 pekandallókban az égéshez szükséges
a cserépkályhákban és csempekandal­ oxigént levegővel juttatjuk a tűztérbe.
lókban szilárd és légnemű tüzelőanya­ A keményfák nyugodt lánggal ég­ Cserépkályhákban ez a tűztérajtón vagy
gokkal fűtenek. Cseppfolyós (pl. olaj-) nek, és kevés a hamujuk, fűtőértékük a hamuzóajtón elhelyezett szabályoz­
tüzelésű cserépkályhákat nem építenek, nagyobb a puhafákénál. A gyantatartal­ ható levegőztetőnyílásokon, kandallók­
az elektromos üzemű cserépkályhákhoz mú fák élénk, gyors lánggal égnek, és ban a tűztér ajtaján elhelyezett nyíláson,
szükséges energia pedig nem minősül a gyantakristályok miatt gyakran pat­ vagy nyitott tűzterű kandalló esetében
tüzelőanyagnak. tognak, sisteregnek, égésükkor gyako­ a tűztér nyílásán át oldható meg.
Égéshőnek nevezzük azt a hőmennyi­ ri a szikrakicsapódás. Így ha például
séget, amely 1 kg tömegű anyag teljes fenyőfával fűtünk, fokozott figyelmet Tökéletes égéshez
elégése során felszabadul. A tüzelő­ kell fordítanunk a szikrakicsapódásra. Tüzelőanyag elméletileg
anyagok esetében ezt a hőmennyiséget A keményfák közül a bükköt, tölgyet, lkg szükséges levegő
fűtőértéknek nevezik. akácot, kőrist, égert, juhart, gesztenyét, m3
A cserépkályhák különböző fajta fák­ szilt és általában a gyümölcsfákat hasz­ Fa 4,2
kal, különböző minőségű szenekkel, va­ nálják fűtésre. A puhafák közül leg­ Tőzeg 4,1
lamint földgázzal vagy városi gázzal fűt­ gyakrabban a nyírrel, hárssal, fenyővel,
Brikett 5,7
hetők. A kandallókban különböző fajta nyárral és jegenyével fűtenek. Kis fű­
Barnaszén 6,3
fákat égetnek el, és csak néhány kü­ tőértékük és gyorsan kihűlő parazsuk
lönlegesen épített, zárt tűzterű kandal­ miatt ezeket azonban ritkábban alkal­ A gyakorlatban azonban az elméle­
ló esetében kerülhet sor széntüzelésre. mazzák. tileg szükséges levegőnél többre van
Néhány fontosabb tüzelőanyag fűtő­ Kandallók esetében nemcsak a fa fű­ szükség az égéshez. Ezt a többlet-le-
értéke, kJ/kg: tőértéke lényeges, hanem az is számít, vegőmennyiséget légfeleslegnek hív­
hogy az elégetendő fának milyen a láng­ juk. A légfelesleg-tényezők azt mutat­
Fa (nyers állapotban) 8800 ja és a füstje. A kandallófát csapadék­ ják, hogy az elméletileg szükséges le­
Fa (száraz állapotban) 12 500... 13 800 mentes helyen - ha lehet a szabadban vegőmennyiség hányszorosára van
Faszén 24 300 - kell tárolni, mert a nagyon kiszáradt szükség a kályhában az égéshez. Ezek
Tőzeg 12 500...16 700 fa gyorsan elég. Kandallók tüzelésére a következők:
Lignit 7 100... 11 700 nagyon jók a folyók mentén és árterü­
Barnaszenek 12 500...25 100 leteken található ún. hordalékfák (pl. fűz Tüzelőanyag Légfelesleg-tényező
- borsodi 12 500... 16 700 vagy nyár), mert világoskék lánggal ég­ Fa 1,7...2,0
- nógrádi 12 500... 15 900 nek, és jó illatúak. Beszerzésük azon­ Tőzeg
- észak-dunántúli 13 400... 18 000 ban nem mindenhol könnyű. A gyü­
és barnaszén 1,5...2,0
- tatai, dorogi, tokodi 18 880...21 300 mölcsfák közül az alma, a körte és a
szilva égése kellemes illatú. A fenyőfa Kőszén 1,5...1,8
- Mecsek vidéki 20 900...25 100

102
 A kályhák felépítéséből következik,
hogy minél nagyobb a légfelesleg-ténye-
ző, annál valószínűbb a tökéletes égés,
viszont annál több hő távozik el a füst­
gázzal, és annál kisebb a tűztér égési
hőmérséklete. Ebből következik, hogy
a kéménytől függően kell megválasz­
tania kályhatípust és belső felépítését
(4.12. ábra).
4.12. ábra. A tökéletes fűtési üzemmód­
hoz tökéletes és szabályozható égést
biztosító levegőmennyiség szükséges
Az égés során keletkező
füstgázok
Kísérleti úton meghatározható, hogy az
egyes tüzelőanyagok égése során milyen
mennyiségű füstgáz keletkezik. A leg­
lényegesebb azonban az, hogy a füst­
gáz az égéskor felszabaduló hőmeny-
nyiség jelentős részét magával viszi,
áramoltatja. Ezért minél hosszabb ideig
4.13. ábra. Tökéletes hatásfokkal párosított
tökéletes égéstermék-elvezető
1 tűztérbetét; 2 állvány; 3 hőcserélő (rekupe-
rátor); 4 talp; 5 tűztér burkolata; 6 könyök­
cső; 7 füstcső; 8 falhüvely (stucni)
tudjuk a füstgázokat a kályhába be­
épített füstjáratokban keringetni, vagy
minél jobban csökkentjük a füstgázok
áramlását, annál több hőenergiát adnak
át a határoló-, a járat- és a köpenyfa­
laknak.
Ha ezt a folyamatot rosszul tervez­
zük meg, vagy a kályhát rosszul üze­
meltetjük, akkor a füstgázokkal távozó
hőenergia-veszteség elérheti az égéskor
keletkező hőenergia 30%-át is (4.13.
ábra).
A kályhák hatásfoka
A kályhákban és csempekandallókban
elégetett tüzelőanyag égésekor felsza­
baduló és a kályha által a környezetnek
átadott hőmennyiség viszonya alapján
állapítható meg a kályha hatásfoka.
A hatásfokot az elégetett tüzelőanyag
által létrehozott hőmennyiség százalé­
kában fejezik ki (pl. a 80%-os hatásfok
azt jelenti, hogy az égés során keletke­
zett hőenergia 80%-át adja le környe­
zetének a kályha) (4.14...4.15. ábra).
4.14. ábra. Szilárd tüzelésű cserépkályhák­
nál és kandallóknál, mint minden tüzelő­
berendezésnél, a kéményen távozó ener­
giát nevezzük üzemi hőveszteségnek,
vagyis a bennmaradt energiahányad (%)
határozza meg a hatásfokot
4.15. ábra. A tüzelőanyagoktól a megfelelő
hatásfokot megfelelő előkészítésükkel és
nedvességtartalmuk optimálisra csökken­
tésével érhetjük el
A kályhák fajlagos
hőleadása
A cserépkályhák és csempekandallók
fűtés során átmelegedett köpenyfala
vagy egy tűztérelem felhevült felüle­
tének 1,00 m2-e által a környezetének
1 óra alatt átadott hőmennyiségét ne­
vezzük az adott kályha vagy elem faj­
lagos hőleadásának.
Fűtőfelületek
A fűtőberendezéseknek a fűtendő kör­
nyezettel, légtérrel közvetlenül érintke­
ző felülete a fűtőfelület.
A cserépkályha fűtőfelületéhez szá­
mít általában a tűztér rostélya feletti
kályharész palástja és a fedés felülete.
A rostély alatti palást csak akkor szá­
mít fűtőfelületnek, ha a füstjáratok ki­
alakítása olyan, hogy a lábazati rész is
átmelegszik. A cserépkályhák tetősík­
ján felül elhelyezett díszítés, párkányzat
és a füstcső nem számít bele a kályha
fütőfelületébe.
A cserépkályhákba és csempekan­
dallókba beépített tűztérbetételemek fű­
tőfelületének csak az a része vehető
számításba, amely a fűtendő helyiség
légterével érintkezik. Ha a fűtőfelüle­
teken bordákat, acéllemez lamellákat
helyeznek el, azok kiterített felülete is
103
 építési rendszeréből adódóan a kályha
fűtőfelületének hőmérséklete sem min­
den esetben azonos, ezért mindig ún. át­
lagos fajlagos hőleadással számolhatunk.
A különböző fűtőrendszerű cserépkály­
hák és a bennük alkalmazható betétek
fajlagos névleges hőleadása vagy más
néven fűtőteljesítménye a következő:

A fűtőegység Fűtőteljesítmény
W/m2
Cserépkályhák
fatüzelésű 650...700
szén- és
brikett-tüzelésű 700...800
kis huzatigényű,
brikett-tüzelésű 800...930
koksztüzelésű,
5 m2 felett 1100...1160
koksztüzelésű,
3...5 m2 1160...1300
koksztüzelésű,
3 m2-ig 1300...1400
4.16. ábra. Füstgázhasznosítók Fűtőbetétek
a) közvetlen; b) terelőlapos; 1 kazán; 2 füst­
cső; 3 füstdob; 4 terelőlap acélköpenyes,
samottbéléses 4600
Falazott padkafalra épített zárt tűztem
csempekandalló felső ferde köpenyfallal. öntöttvas,
(Terv és kivitel: Kondorosi András) 4.2. Cserépkályhák bélés nélküli 4000...4650

számításba vehető, viszont a díszíté­ és zárt tűzterű Füstgáz­

sek, fogantyúk felületei nem.
A csempekandallók fűtendő légtérrel
érintkező felületei csak abban az eset­
ben számíthatók fűtőfelületnek, ha a
kandalló építése olyan, hogy ezek a fe­
lületek a tüzelés során felmelegszenek.
A füstcsövet hőleadóként csak a tűz-
térelem és a füstgázhasznosító össze­
kötésének szakaszán lehet figyelembe
venni. A kéménybe csatlakozó 1,00 m-
nél rövidebb füstcsőszakaszok hőleadó
felületként nem vehetők figyelembe.
A füstcsövekből kialakított füstgázhasz­
nosítókkal fütőfelületként lehet számol­
ni a belépő és kilépő füstgáz hőmér­
séklet-különbsége alapján.
A hőhasznosító dobok tényleges fu­
tófelülete az, amely a környezet levegő­
jével érintkezik. Bordázott kivitel ese­
tén max. 20%-kal növelhető az eredeti
felület nagysága. Belső hőcsövek teljes
felülete hőleadó felületként veendő fi­
gyelembe. Itt hívjuk fel a figyelmet arra,
hogy a füstgázhasznosító összekötő
fustcsövekkel együttesen számított hő­
leadó felülete nem lehet nagyobb a tűz-
térelem hőleadó felületének 2/3-ánál.
csempekandallók
méretezése
A méretezés és tervezés teljes mélysé­
gű ismertetése a vonatkozó épületgé­
pészeti és tüzeléstechnikai szakköny­
vekben található meg. Itt csak azokra
a leglényegesebb összefüggésekre té­
rünk ki, amelyek ennek a könyvnek a
megértéséhez és áttekintéséhez szük­
ségesek.
A cserépkályhák
hőleadásának
meghatározása
és méretezése
A cserépkályhák hőleadása a kályha fű­
tőfelületének hőmérséklete és a kályhát
körülvevő tér levegőjének, határolófe­
lületeinek hőmérséklete közötti különb­
ségtől függ. Az időszakos fűtésű kály­
hák hőleadása ingadozik, és a kályha
hasznosítók
füstcsőregiszter 2300
füstdob 2000...2500 -
Az előbbieket ki kell egészíteni azzal,
hogy mivel a füstgázok hőhasznosítása
a 4.16. ábra szerinti, a külső konvekciós
térben elhelyezett hőhasznosítók na­
gyobb hatásfokkal is üzemeltethetők.
A helyiség fűtéséhez szükséges fű­
tőfelület nagysága úgy határozható meg,
hogy a helyiség hőszükségletét osztjuk
az alkalmazni kívánt kályha fajlagos
fűtőértékével, és így megkapjuk, hogy
hány m2 felület szükséges a helyiség
fűtéséhez (4.17...4.19. ábra).
A rostélyok méretezése
Rostélyokat általában szén- és brikett­
tüzelésű cserépkályháknál alkalmaznak.
A fatüzelésű kályhák hamutér és így
rostély nélkül épülnek.
A szén- és brikett-tüzelésű cserép­
kályhák rostélyának mérete a kályha fű­
tőfelületének nagysága, a kályha név-

104
4.17. ábra. A cserépkályha hőleadásának
méretezésekor a direkt hőleadót kell el­
sődlegesen számításba venni
1 tűztérbetét; 2 tűztér; 3 füstgáz járata mint
hőleadó; 4 kályhatestpalást mint fűtőfelület
4.18. ábra. Hagyományos cserépkályha
tökéletes hőleadással
a) metszet; b) alaprajz; 1 alap vagy teher­
hordó födém; 2 lábazat (v. láb - kerettel);
3 teherhordó talplemez; 4 csempeburko­
lati köpenyfal mint hőleadó felület; 5 taka­
rólap; 6 párkány; 7 tisztítódugó; 8 tűzálló
tűztérfal; 9 bukójárat; 10 emelkedő füstjárat;
11 fekvő füstjárat; 12 biztonsági rés (a ké­
mény előf ütésére); 13 tűzkosár; 14 rostély;
15 hamuzó; 16 tűztérajtó; 17 hamuzóajtó;
18 füstcső; 19 kémény; 20 belső takaróbur­
kolat; 21 sugárzási zóna; 22 szabad lég­
áram (útjában nem lehet fal, bútor stb.)
leges fűtőteljesítménye, hatásfoka és a
rostély hőterhelése alapján határozha­
tó meg. Ebben a számításban a kályha Csempéből épített zárt tűzterű kandalló
padkával és sima felső köpenyfallal
hatásfokát 60...80% közötti értékkel, a
(Terv és kivitel: Kondorosi András)
rostély hőterhelését 150 000...232 000
W/m2 értékkel kell figyelembe venni.
Az előbbiek alapján számítottak sze­
rint a széntüzelésű kályhák esetében a
rostély méretére a fűtőfelület század­
része, míg a kis huzatigényű, brikett­
tüzelésű kályháknál a kályha fűtőfelü­
letének hetvenedrésze adódik.
A teljes rostélyfelület 40%-a tekint­
hető a rostély szabad felületének.
A tűztér méretezése
A tűztér magasságán a rostély felső
síkja, fatüzelésű kályhák esetében pe­
dig a tűzfenék felső síkja és a tűztér
fedésének alsó síkja közötti távolságot
értjük. Tűzterek méretezésekor főleg
ezt az értéket kell meghatározni.
A tűztér mérete függ a tüzelőanyag
fajtájától, valamint a fűtendő tér hőszük-
ségletétől. Ennek megfelelően a külön­
böző típusú kályhák tűzterének magas­
sága a következő:
A cserépkályha típusa h (cm)
Időszakos, szen­
es brikett-tüzelésű,
4.19. ábra. Korszerű légtöltő cserépkályha
valamint alsó
kapcsolt hőleadó dobbal
és felső égésű Q/150 + 40 a) metszet; b) alaprajz; 1 tűztérbetét; 2 tűz­
Kis huzatigényű, szen­ térajtó; 3 füstcső; 4 hőleadó; 5 kéménycsat­
lakozás; 6 cserépkályha köpenyfala; 7 kon-
es brikett-tüzelésű Q/150 + 20 vekciós rácsozat; 8 alternatív fűtési csatorna;
Fatüzelésű Q/150 + 40 9 légfűtési elzáró (szabályozó); 10 kémény;
11 fűtés (takaró) ajtó; 12 konvekciós tér;
13 sugárzási zóna; 14 bevezetőnyílás (rés);
ahol Q a fűtendő helyiség hőszükséglete
15 konvekciós hőáram; 16 felületi hőáram
és h a kialakítandó tűztér magassága. útja
105

Az ennek alapján kiszámított magas­ Térelválasztónak is funkcionálható sarok
sági méretek csak akkor helyesek, ha a - zárt tűzterű -csempe kandalló
tűzterek előírt maximális és minimális
magassági értékeinek is megfelelnek: terek méretezésekor ezt a körülményt
is figyelembe kell venni.
A tűztér magassági
A cserépkályha
típusa
mérete (cm) A hamutér méretezése
max. min.
A hamutér méretei nem befolyásolják
Időszakos,
a cserépkályha működését. Ezeket leg­
szén- és inkább a felettük levő rostély és a hamu-
brikett-tüzelésű, zóajtó méretei határozzák meg. A szak­
alsó és felső irodalomban a minimális méretűeket
égésű, töltő tüntetik fel; szén- és brikett-tüzelés ese­
rendszerű 90 50 tén minimum 1 dm3, kis huzatigény
Időszakos, esetén pedig 2 dm3.
szén- és
brikett-tüzelésű, A füstjáratok méretezése
kis huzatigényű 50 A füstjáratokat elméletileg a tüzeléskor
Fatüzelésű 100 50 keletkező fajlagos tényleges füstgáz­
mennyiség térfogata, az óránként eltü­
A tűztér mélysége és szélessége a zelt tüzelőanyag mennyisége, a kelet­
cserépkályha felépítésétől és a számí­ kező füstgáz kezdeti és kilépési
hőmérséklete közötti különbség és a
tott rostélymérettől függ. A fatüzelésű
cserépkályhák tűztérméretét az az elv is füstgázok áramlási sebessége alapján
meghatározza, hogy a cserépkályha tűz- méretezik. A gyakorlatban azonban az
terében elférjen az egy napra szükséges egyes füstjáratok keresztmetszeti mé­
famennyiség. retei a rostélyfelület nagyságának függ­
Alapvetően kétféle cserépkályha- vényében a következő tapasztalati kép­
tűztér-típust különböztetünk meg. Az letekkel határozhatók meg:
egyik az ún. kosártűztér, amely a cserép­
kályha teljes alapterületét elfoglalja és - az első füstjárat keresztmetszete, m2:
általában, 2,5*2-től 3x2,5 csempemé­ fx = 2/3 Fr
retű. A másik a lengyel tűztér, amelynek
mélységi mérete azonos a cserépkály­ - az utolsó füstjárat keresztmetszete, m2:
ha mélységével, de két oldalán a kály­ fn = 1/3 Fr
hán belüli füstjáratok határolják. A tűz- ahol Fr a teljes rostélyfelület nagysága.
106
A számított értékek alapján meghatá­
rozó a közbenső füstjáratok nagysága
közötti különbség, m2:
A füstjáratokat a beégők kapcsolják
össze, amelyek méreteit részben a füst­
járatok keresztmetszeti méretei, részben
pedig azok az elvek határozzák meg,
amelyeket a 2.8. alfejezet, a kályha­
típusoktól függően pedig a 3. fejezet
tartalmaz.
A füstcső keresztmetszetét meghatározó
tapasztalati képlet:
L = Fr /3,
Ahol Fr a teljes rostélyfelület.
A füstgázok szokásos áramlási sebessé­
ge a cserépkályhákban 1,00...3,00 m/s.
Az előbbiektől eltér a fatüzelésű kály­
hák füstjáratainak méretezésére kidol­
gozott tapasztalati képlet, mivel ezekben
nincs rostély, amelynek mérete megha­
tározhatná a füstjáratok keresztmetsze­
teit. A fatüzelésű kályhák füstjáratainak
keresztmetszetei a következő tapaszta­
lati képletek alapján határozhatók meg
(négy füstjárat esetén):
f1 =Fk:100 m2; f2 =Fk:110 m2;
f3=Fk:l20m2; f4 = Fk:130 m2.
A füstjáratok hossza, m: l= 1,00=Fk;
a beégő keresztmetszet, m2: fb = Fk:80;
a füstcső keresztmetszete, m2:
f cs =F k :200.
A kiegészítő berendezések
méretezése
A cserépkályhákba beépíthető fűtőbe­
tételemek és füstgázhasznosítók (füst-
dob, füstcső stb.) rendszerint gyárban
előállított termékek, amelyek gondos
méretezés, valamint szigorú műszaki
előírások alapján készülnek. A cserép­
kályhába kerülő minden egyedi kiegé­
szítő berendezés méretezését és terve­
zését épületgépész vagy tüzeléstechnikai
tervezőre kell bízni.
A nagyobb fűtési hatásfok és a lakás
több helyiségének tökéletesebb fűtése
4.20. ábra. Kandallós helyi lég­ Elemeiben szerelt fali csempekandalló
fűtési megoldásnál direkt já­ előre gyártott padkafalra ültetett tűztérrel
rattal és alul kapcsolt sza­ és felépítményével
bályozható égésilevegő-után­
pótlással kiegyenlíthetjük a
helyiség belső légegyensú­
érdekében légfűtő járatokat kell, ül.
lyát, amelyet üzem alatt a ké­ lehet építeni. Legtökéletesebbek a kör
mény szívó hatása fejti ki keresztmetszetű csövek, míg függőle­
ges járatokhoz a négyzetesek. A fekvő
vagy döntött járatokat tanácsos kör
keresztmetszetű fémlemez csőből ké­
szíteni, mert ezek belső ellenállása a
legkisebb. A falazott négyzetes kürtők­
nek mindazonáltal ellenáramot gerjesz­
tő zugaik vannak (4 db), így erősen
4.21. ábra. Kandallóval való légfűtés zárt
légelvezető csatornákkal csökkentik a légszállító képességet,
1 égésilevegő-utánpótlás; 2 fűtésilevegő­ továbbá a falazott kürtők belső palástel­
beáramlás; 3 légfűtés lenállása sem tökéletes, pl.: kitüremlő
habarcs stb. (4.20...4.24. ábra).

4.22. ábra. Zárt tűzterű kandallók légfűtési

csatlakoztatási lehetőségei

4.23. ábra. Zárt tűzterű kandallók lakáson

belüli fűtési lehetőségeinek alaprajzi vál­
tozatai

v*

4.24. ábra. A WESTERFORM-H hajlítható

légcsatorna szintek közötti fűtő- (és
égésilevegő-) csatornaként kiválóan al­
kalmazható
107

Zárt tűzterű légfűtő csempekandalló fa­
lazott padkára ültetve. (Terv és kivitel: Kon-
dorosi és Társa Bt.)
4.3. Kémények
és méretezésük
A kémény vezeti el a fűteni kívánt épü­
let (helyiség) fűtőberendezéseinek füst­
gázát, továbbá - a légcsatorna közvetí­
tésével - az égéshez szükséges levegőt
a tűztérbe juttatja.
A huzat nagysága függ:
• a kürtő magasságától;
• a kürtő ellenállásától;
• a külső levegő és a füstgázok kö­
zötti hőmérséklet-különbségtől;
• a külső légmozgástól és a
• légnyomástól.
A kürtő magasságát és keresztmet­
szetét hőtechnikai számítással kell mé­
retezni a kívánt tüzelőberendezés telje­
sítményének ismeretében. Már meglévő
kémény esetében a tüzelőberendezést
a kémény terhelhetőségének függvényé­
ben kell kiválasztani.
A kéménykürtő megfelel, ha a ké­
mény füstjáratának belső felülete sima,
falazatának hézagai tömörek, és anyaga
a füstgáz vegyi hatásával szemben el­
lenálló.
108
A legjobb huzatminőség kör alakú
kéménykeresztmetszettel érhető el, mert
a hengeres kürtőfal mellett áramló füst­
gázoknak így a legkisebb az ellenállá­
suk. A négyszög keresztmetszetű kémé­
nyekben a szekunder áramlások miatt
a huzat rosszabb.
Általános előírások
• A kémény feleljen meg az érvé­
nyes szabványokban előírt követelmé­
nyeknek.
• A kémények kürtőjét felfelé szű­
kíteni, a kürtő keresztmetszetét elzáró
(csökkentő) szűkítő vagy egyéb szer­
kezetet beépíteni nem szabad.
• A kémény legyen biztonságosan
tisztítható.
• Az „A" és „B" tűzveszélyességi
osztályba tartozó helyiségbe vagy épít­
ménybe, ill. annak falába kéményt vagy
füstcsatornát építeni nem szabad.
• A kémény tető feletti magasságát
úgy kell meghatározni, hogy az a kör­
nyezetet szikrával, pernyével és füsttel
ne veszélyeztesse.
• A kémény kitorkollása (kéményfej)
legalább olyan magas legyen, hogy a ké­
ményfej fölé függőleges tengellyel és
a kitorkollásra illeszkedő, lefelé muta­
tó csúccsal szerkesztett 60°-os nyílású
kúpot bármilyen építmény (esetleg nagy
lombú fa vagy fasor) 70 cm-nél job­
ban ne közelítse meg. Ez az előírás a
tv- és egyéb antennákra nem vonatko­
zik. A tetőre - nem megfelelő körülte­
kintéssel - telepített parabolaantenna
„leárnyékolhatja" a kéményfejet, ami
negatívan befolyásolhatja a kémény
működését.
• A kémény magasságának a min­
denkori tetősík fölötti függőleges mé­
rete 80 cm-nél nem kisebb lehet.
• Új építmény építésével, bővítésével
a környezetében már meglevő kémé­
nyek működése nem gátolható. Tehát az
előző előírásoknak megfelelően ilyen­
kor gondoskodni kell a kémények meg­
hosszabbításáról vagy átalakításáról.
• Gáztüzelésű kéményekre nem sza­
bad rákötni szilárd tüzelésű berendezést.
• Ha működő kéménybe kandallót
kötünk be - függetlenül a teljesítőké­
pességétől -, egy időben egyszerre csak
az egyik berendezés üzemeltethető.
• Egyedi kémény kürtőjét függőle­
gesen kell vezetni. Téglából falazott
kémény kürtője szükség esetén a füg­
gőlegessel legfeljebb 30°-ot bezáró
szögben elhúzható. A kéménykürtőt csak
egy irányban szabad elhúzni max. 200
cm vetületi távolságra; az összes elhú­
zások vetületi mérete nem haladhatja
meg a 300 cm-t.
• Gyűjtőkéménybe csak egy darab
nyitott tűzterű (vagy max. 3 db) zárt
tűzterű kandalló köthető be.
• Kémény és tüzelőberendezés víz­
szintes füstcsatornája nem vezethet át
más lakás vagy intézmény területén.
• Huzatfokozó nélkül beépített füst­
csatorna vízszintes vetületi hossza
(a kürtőtengelytől a csatlakozó csatorna­
végig) nem haladhatja meg a 200 cm-t,
és a kürtő irányába legalább 10%-os
emelkedése legyen.
• A kéménykürtő külső síkjának fő­
falakban legalább 25 cm-re kell lennie
az éghető anyagú nyílászáróktól és a
beépített szekrényektől.
• A kéményfal vastagsága 12 cm-nél
kisebb nem lehet.
• A kémény legkisebb keresztmetsze­
te: négyszög keresztmetszet esetében
196 cm2; kör keresztmetszet esetében
153 cm2.
• Téglalap keresztmetszetű kémény­
kürtő hosszabbik oldala nem lehet a ki­
sebbik oldal másfélszeresénél nagyobb.

• A kéménypillér minimálméretű fa­
lában tilos elektromos gáz- és vízveze­
téket vezetni, azok csak a felmenőfal­
ban levő kéménykürtőre merőlegesen
vezethetők.
• Kéménypillért csak tömör égetett
téglából vagy kemény kőből szabad épí­
teni.
• Kéménytisztító ajtót kell beépíteni
minden magas tetős épület kéményébe
a padláson, lapos tetős épületek kémé­
nyébe a tetősík járóvonala felett 80 cm-
re úgy, hogy az balesetmentesen meg­
közelíthető legyen.
• A kéménytest tetősík feletti részét
idő- és fagyálló anyagból kell készíteni.
• A kéménytest tetejét fedkővel vagy
azt helyettesítő záróelemmel kell ellátni.
• Eternitcső bélésű kéményt kandal­
ló részére építeni nem szabad.
• Gázüzemű kéménykürtő és kan­
dalló-kéménykürtő között min. 12 cm-
es gáztömör fal szükséges.
• Többszintes épületben épülő nyi­
tott tűzterű kandallók számára külön-
külön kürtőt kell építeni.
• Koromzsákajtót minden kémény­
kürtőbe kell építeni a fűtött lakásból vagy
helyiségből megközelíthetően, a padló
vonala felett legalább 40 cm-re elhe­
lyezve.
• Kémény- és szellőzőkürtő közötti
legkisebb falvastagság (tömör égetett
agyagtégla esetén) 25 cm-nél kisebb
nem lehet.
• A füstcsatorna vasbeton tartószer­
kezettel közvetlenül nem érintkezhet.
• Tűzveszély elkerülése céljából az
épület födémje és a tető faszerkezete a
kéménytől legalább 12 cm-re legyen.
• Kéménytest előtt gázvezetéket min.
4 cm-re lehet vezetni.
• A kéményelhúzást nem szabad
csorbázattal falazni.
4.25. ábra. Falazott kémények tetősík fe­
letti részének viszonyulása a kültéri hő­
mérséklethez, hideghez
a) rossz a hőszigetelés nélküli, mert az égés­
termékkel távozó pára a kürtő falán kicsa­
pódik, és ezáltal csökken az áramlási inten­
zitás (továbbá a kürtő fala néhány tél után
szétfagy); b) hőszigeteléssel és béléscsővel
tökéletes megoldás
Falazott kémények
A falazott kémények tömör falazatú épü­
letek és építmények falszerkezetében,
a falazással egy időben négyszög vagy
kör keresztmetszettel készülnek. Az ún.
szabad kémények közül ma már csak
a kandallókéményeket használják - fő­
ként nyaralókban -, és még előfordul­
hatnak régi építésű lakóházakban. A sza­
bad kéményeket nyaralókban fűtésre
vagy kerti tüzelésre, sütésre, míg régi
lakóépületekben tűzhelyként is használ­
ják. Az utóbbiak még a századforduló
parasztházainak 50-80%-ában megta­
lálhatók voltak, mára csak nagyon ke­
vés maradt belőlük.
A szabad kémény a tűzhelyén kívül
a kemence (búbos kemence) füstjét is
elvezette. A kémény középső gyűjtő­
szakaszában - amely részben a padlás­
térbe épült - helyezték el a parasztcsa­
lád húsfüstölőjét.
A négyszög keresztmetszetű kémé­
nyek könnyen és gyorsan falazhatók.
Nagy hátrányuk azonban, hogy a kür­
tők sarkaiban a korom lerakódik, nehe­
zen távolítható el, valamint a csavarvo­
nal mentén távozó füst hőmérsékletét a
sarokban levő levegő erősen csökkenti,
a kémény huzatának hatása kisebb.
A falazott kéményeket az épület bel­
ső falában célszerű elhelyezni. Ha a
füstjárat külső falban épül, a füst gyor­
san lehűl, a huzat erőssége csökken, és
a pára lecsapódik. A vékony falú külső
4.26. ábra. A kémény helye a tetőgerinc­
hez viszonyítva minőségileg befolyásol­
ja az üzemmódot
a) rossz megoldás; b) helyes, mikor a ké-
ménykitorkollás a tetőgerinc közelében van,
és a tető fölé emelkedik
kémények esetében sűrűn előfordul,
hogy a hideg külső levegő és a meleg
belső füstgáz okozta hőmérséklet-inga­
dozás hatására a kémény függőlegesen
szétrepedezik. A repedezett kémény
hatásfoka csökken, gyorsan tönkremegy,
üzemeltetésre alkalmatlanná válik.
A külső falakban elhelyezett kémények
(kürtők) külső falvastagságát számítás­
sal kell ellenőrizni, de semmi esetre sem
lehet 25 cm-es tömör téglafalnál kisebb.
A kémény lehűlésének elkerülésére
a füstcsatorna és a fal külső síkja kö­
zött légrés is készülhet.
A kémény téglafalát tömör (vízszin­
tes és függőleges) hézagokkal kell meg­
építeni úgy, hogy a fugákból a tömítések
utólag ki ne hulljanak. A kürtőjáratok
hézagait a falazással egy időben javí­
tott cementes habarccsal kell kikenni.
Kizárólag cement + homok anyagú ha­
barccsal nem szabad a kürtőt kikenni,
mivel vízzáróvá teszi a kéménykürtő
belső falát. A kéményfalon végigfolyik
a füstgázokból lecsapódó víz, és kés­
lelteti a kémény felmelegedését. Javí­
tott (mésztartalmú) habarcs esetében a
lecsapódó víz beszívódik a kürtő falá­
ba, majd a kémény felmelegedésével
újból elpárolog, és a meleg füstgázok­
kal távozik.
A legkisebb kéménykürtő 14x14 cm-
es (régi építésű épületekben 15x15 cm-
es). Ügyelni kell arra, hogy a fél tégla
keresztmetszetű kémények kürtőjárat­
vonala nagyon egyenes, elhúzásnál pe­
dig enyhén íves legyen. Hazánkban el­
terjedt az a helytelen megoldás, hogy
a tervezett kéményt a padlástérben és
a tetősíkon kívül is csak féltégla-vas­
tagságú fallal építik. Az ilyen kémény
a gyors elhasználódáson kívül energia­
takarékossági szempontból is hibás meg­
oldás, a fűtési költségeket 15%-kal is
növelheti (4.25...4.26. ábra).
109

A kör keresztmetszetű kémények ki­
alakításakor a kéményfal a négyszög
keresztmetszetűvel azonos módon, a fa­
lazással egy időben készül, külön ké­
ménydugóval. A kürtő sarkait javított
habarccsal töltik ki. A kéménydugó le­
het fémből vagy hengeres faragott fá­
ból, felül fogó- és rögzítőszerkezettel.
A kéménydugót a falazással és a kitöl­
téssel egy időben felfelé kell húzni.
A kör keresztmetszetű füstjárat ha­
tásfoka a legmegfelelőbb. A falazott, kör
keresztmetszetű kürtő sarokkitöltő anya­
gai azonban könnyen kihullhatnak, és
ez erősen fokozhatja a koromképződést,
valamint ronthatja a huzatot.
A falazott kéményeket téglán kívül
kőből is lehet építeni, puha és félkemény
homokkőből, ill. tufából. Mészkövet ké­
ménybe építeni szigorúan tilos. Bazalt­
féléket csak belső hőszigetelés esetén
lehet kéményépítéshez használni.
Gyűjtőkémények
A gyűjtőkémények előnye a falazott
kéményekkel szemben a gyorsabb meg­
építés és a gazdaságosabb üzemelés,
azaz a nagyobb teljesítmény és a töké­
letesebb égés.
A gyűjtőkémény belül változó ke­
resztmetszetű kör, kívül négyzet alap­
rajzú, kettős falú, előre gyártott elemek­
ből épül, elsősorban olyan épületekben,
amelyekben nincsen téglafal.
Különleges bekötési szabályai van­
nak, és kivitelezéskor rendkívül pontos
elhelyezési munkát igényel, ezért csak
szakember felügyeletével építhető.
110
Íves vetületi méretű, zárt tú'zterű
csempekandalló kapcsolt padkával
A gyűjtőkéménytípusok közül kiemel­
kedik a Schiedel kéményrendszer, amely
a jó kéménnyel szemben támasztott ösz-
szes követelménynek eleget tesz, akár
kandallóhoz, akár más tüzelőberende­
zéshez csatlakozik.
A 60-as évek elejéig az egyhéjú ké­
mény képviselte a legmagasabb mű­
szaki színvonalat. A tüzelőberendezések
magas égéstermékgáz-hőmérséklete
miatt alig volt velük probléma. Az olaj­
tüzelés fokozódó alkalmazásával egy­
re növekvő mértékben következtek be
kéménykárosodások. Az alacsony égés­
termékgáz-hőmérsékletek, a csekély
mértékű égéstermékgáztömeg-áram­
lás és az ezzel kapcsolatos kondenz-
víz- és savképződés okozták a problé­
mákat.
A megoldást a kéthéjú és háromhé-
jú szigetelt kémények jelentették; ide­
tartozik a Schiedel kéményrendszer is.
A legújabb tüzelőberendezés-fejlesz­
tések az égéstermékgázok hőmérsékle­
tének további csökkenését eredményez­
ték. A jó hatásfokú tüzelőberendezések
kihasználják az égéstermékgázok kon­
denzációs hőjét, és a füstcsöveken 40 °C
hőmérsékletű égéstermékgázokat bocsá­
tanak ki. Ez azt jelenti, hogy a jó hőszi­
getelés ellenére a kéményben az égés­
termékgázok hőmérséklete a vízgőz
harmatpontja alatt van, ezért nem zár­
ható ki a kondenzvíz kicsapódása a
kéményben. A tüzelőberendezések kíná­
lata az utóbbi években jelentősen kiszé­
lesedett. A szén- és fatüzelésű, magas
égéstermékgáz-hőmérsékletű tűzhelyek­
kel szemben korszerű, alacsony hőmér­
sékletű, rendkívül jó hőkihasználású
tüzelőberendezéseket, ill. kandallókat
fejlesztettek ki. Az igen különböző
igénybevételű kéményeknek a korom-
lerakódási veszély miatt jól kiégethe-
tőnek, nagyon magas hőmérsékleteket
állónak kell lenniük, de az alacsony
égéstermékgáz-hőmérsékletek problé­
máját is tartósan meg kell oldaniuk.
A követelményeket a következő mó­
don foglalhatjuk össze:
• minden tüzelőanyagra alkalmas;
• saválló;
• kiégésbiztos;
• nedvességgel szemben érzéketlen.
A kéménytechnikának ezekkel az igé­
nyekkel kell számolnia. Bármelyik új
kéménynek e szempontokból nemcsak
az adott időpontban meghatározott kö­
vetelményeket kell kielégítenie, hanem
a jövőben várható fejlesztések eredmé­
nyeinek is meg kell felelnie.
A Schiedel kéményrendszert, mére­
tezését, valamint építési technológiá­
ját könyvünk 4.4. fejezetében mutat­
juk be.
Fémlemez kémények
Anyaguk acél, ötvözött alumínium, vö­
rösréz és bronz. A lemezkéményeket
épületen belül és a tetőn kívül szaba­
don, oldalrögzítéssel szerelik, korcolva,
szegecselve, csavarozva, ill. hegesztve
(az utóbbi csak acéllemez esetében).
A fémlemez kéményeket kettős fallal
készítik, a lemezfalak közötti nem ég­
hető anyagú hőszigeteléssel. A kémény
belső fala mindig fokozottan hőálló
fémlemezből (acél vagy ötvözött alu­
mínium) készül, míg a kémény külső
falaként - az épületen és a lakáson be­
lül - az előbb említett fémlemezek bár­
melyike számításba jöhet. A színesfé­
mek költségesebbek, de rusztikusabb
hatást keltenek. Az épületen kívüli ké­
ményszakasz lemezburkolatát az idő­
járásnak jól ellenálló fémből kell ké­
szíteni. A padláson és a tetőtérben a
külső fémlemez burkolat tégla- vagy
kőfallal is helyettesíthető. A megfele­
lően hőszigetelt fémlemez kémény ki­
fogástalanul működik, hőszigetelés­
ként a kőzet- vagy salakgyapot lemez,
ill. az üvegszál paplan jöhet számítás­
ba. Köpenyfal esetében duzzasztott
perlitet, ill. kovaföldlisztet használnak.
4.27. ábra. Elemes huzatnövelő mint épí­
tészeti formaelem Schiedel huzatnövelő kéményfej

-4 ** f-
4.28. ábra. Vasbeton huzatnövelő kereszt­
metszete

Huzatnövelők
Természetes huzatnövelők a kémény­
toldó betonelemek, valamint a kémény­
fejre szerelhető fém szívófejek és def-
lektorok. A huzatnövelővel a kémény
teljesítőképessége 10-20%-kal növel­
hető, és egyben helyettesíti az amúgy is
szükséges fedőelemet (4.27...4.31. ábra).
Nyitott tűzterű kandallók kémény­
működésének javítására kizárólag hu­
zatnövelő kéményfej építhető be. Zárt
tűzterű kandalló esetében szokásos az
aláfúvás friss vagy előmelegített leve­ 4.30. ábra. Huzatnövelő fémlemezből; met­
gővel, ez azonban csak akkor alkalmaz­ szet, nézet, alaprajz (0 175; 200; 225;
ható, ha a kémény gravitációs nyomás­ 250 mm)
különbsége nagyobb, mint a füstjáratok
és a kémény áramlási ellenállása.
4.29. ábra. Huzatnövelő kéményfej előre
gyártott elemekből (az időjárás minden
agresszivitásának ellenáll)

A kéményfejet minden esetben meg kell

védeni a behulló csapadéktól. A kürtő­
vég esztétikus lezárása az épületegyüt­
tes építészetileg hangsúlyos elemévé
válhat. A bélelt és kettős falú lemezké­
ményekben a lecsapódás jó hőszigete­ 4.31. ábra. Fémlemez huzatnövelő fej
léssel lényegesen csökkenthető. Elve­ a) nézet; b) metszet; 1 kéménykürtő; 2 fal;
3 beton fedlap; 4 huzatnövelő elemek; 5 fú­
zetéséről és semlegesítéséről külön kell vóka; 6 takarólemez; 7 tőcsavar és távtartó
gondoskodni. rúd; 8 működési keresztmetszet

111
Kéménykürtők méretezése
A jó kandalló tervezése a kéménnyel
kezdődik. Meglevő kéményt számítással
és fíistnyomáspróbával kell ellenőrizni,
új kémény esetében pedig tanácsos a
kívánt teljesítményű cserépkályha- és
csempekandalló-kürtő méretigényét
figyelembe venni. A kéménykürtő
keresztmetszete a nyitott tűztérnyílás
1/8-1/15 része, legkisebb magassága
3,00 m legyen (nyitott kandalló eseté­
ben nem a rostélyvonaltól, hanem a tűz­
térnyílás felső vonalától mérve).
A kémények méretezésekor vagy a
nem megfelelő működés okainak meg­
állapításakor ellenőrizni kell, hogy a
levegő és a füstgáz zárt körben áram­
lik-e. Általában a kémény meghatáro­
zott áramlási szakaszát méretezzük,
azonban a zavarok hatását minden eset­
ben a képzeletbeli áramkörszakaszban
is figyelembe kell venni.
A levegő és az égéstermék a kiala­
kuló hatásos nyomás hatására áramlik.
A Ap hatásos nyomás a különböző tér­
fogatsúlyú gázoszlopok nyomáskü­
lönbségéből jön létre:
DP = (g lev -g fg )h ,
ahol a glev külső levegő térfogatsúlya,
N/m3; gfg a kéményben áramló füstgáz
térfogatsúlya, N/m3; h a tűztér szemöl­
dök- és kéménykitorkollás-síkja kö­
zötti magasságkülönbség, m.
A kéményben minden esetben létre­
jön az a számítással meghatározható
egyensúlyi állapot, amikor a füstjárat
hatásos nyomása egyenlő az áramkör
ellenállásával.
A kéményhuzatot a hideg külső le­
vegő sűrűsége és a forró füstgázok sű­
rűsége közötti különbségből eredő Dpgr
gravitációs nyomáskülönbség és a Dp s z
szél hatására bekövetkező nyomáskü­
lönbség összességéből eredő Dph hatá­
sos nyomás határozza meg.
2
Dph = Dpgr + Dp s z N/m .
A kémények méretezésének alapja
a megfelelő hatásos nyomáskülönbség
elérése. A kémények a technikában szo­
kásos pontossággal azonban nem mé-
retezhetők.
A számítási eljárás pontosságát be­
folyásoló, bizonytalanságot okozó té­
nyezők közül a következőkre kell kü­
lönös figyelmet fordítani:
• a külső hőmérsékleti és szélviszo­
nyok előre pontosan nem határoz­
hatók meg, és az átlagérték, amely-
lyel számolunk, a gyakorlat során
általában eltér a valóságostól;
• a kéményben áramló füstgázok kö­
zepes hőmérsékletét előre nem is­
merjük;
• a felesleges levegő behatolása -
a rossz tömítés következtében -
növeli a füstgáz mennyiségét, csök­
kenti a kéményben levő hőmérsék­
letet;
• a tüzelőanyag mennyiségének vál­
tozása változó mennyiségű füstgázt
és eltérő nyomásviszonyokat okoz,
amelyektől a kémény huzata függ;
• a kémény teljes átmelegítése során
- sok esetben több órán át - a szá­
mítottnál alacsonyabb a füstgáz hő­
mérséklete, különösen szakaszos
üzem esetén.
Az előbbi szempontok miatt a kür­
tők méretezésekor biztonsági pótléko­
kat kell figyelembe venni.
A kéményméretezés célja a kémény­
kürtő hk hosszának (magasságának)
és keresztmetszetének megállapítása.
A számítás alapja, hogy a kéménnyel
létrehozott huzatnak elegendőnek kell
lennie a kémény és a kandalló huzat­
szükségletének fedezésére.
A kémény Hk huzata, amely meg­
egyezik a Dph hatásos nyomáskülönb­
séggel, a Dpgr gravitációs nyomáskü­
lönbség és a Dp s z szél hatására kialakuló
nyomáskülönbség összege. Mivel a
kéménynek szélcsendes időben is meg­
bízhatóan kell működnie, a szél hatását
a magasság és a kéménykeresztmetszet
meghatározásához nem szokás számí­
tásba venni.
A kémények ellenőrző méretezésé­
hez a táblázatok tartalmazzák az 1,2-
5,80 kW teljesítményű kandallók mé­
reteit.
A kéménykürtő-mérettáblázatokban
vizsgált kandallók típusa: nyitott tűzterű,
oldalt nyitott; nyitott tűzterű, körül nyi­
tott; és zárt tűzterű.
A kiszámított hőszükséglet, vagy
kiegészítő fűtés esetén a hőszükség-
let-különbség pontos meghatározásával
kell kiválasztani a kandalló típusát.
A kiválasztott hőteljesítményű kan­
dalló ismeretében a kéménykereszt­
metszet megadható a kürtő hk magas­
ságának ismeretében. Amennyiben a
kürtőkeresztmetszet valamely oknál
fogva adott, akkor a hk magassági mé­
retet keressük (4.1...4.4. táblázat).
A táblázati méretek ± 5 % eltéréssel
alkalmazhatók, természetesen a bizton­
sági szempontok figyelembevételével.
A külön égésilevegő-csatorna hiányá­
ban a táblázati méretek 0-40%-ig is vál­
tozhatnak. Ez esetben mindig épületgé­
pész szakemberrel kell felülvizsgáltatni
a frisslevegő-utánpótlást.
Meglevő kürtő esetében a tervezés
megkezdése előtt tüzeléstechnikai szak-

hk kéménymagasság (m) Hőtelje- hk kéménymagasság (m)

3,0 4,5 6,0 8,0 10,0 12,5 sítmény 3,0 4,5 6,0 8,0 10,0 12,5
(kW) Kéménykürtő keresztmetszeti mérete (cm) (kW) Kéménykürtő keresztmetszeti mérete (cm)
<2,3 14x20 <1,9 14x20
<2,9 20x20 vagy 017,5 <2,3 vagy 017,5
<3,5 20x27 vagy 0 2 0 <2,9 20x20
<4,0 27x27 vagy 025 <3,5 20x27 vagy 0 2 0
<4,6 27x27 vagy 027,5 <4,0 27x27 vagy 0 2 5
<5,2 27x34 <4,6 27x34 vagy 027,5
<5,8 34x34 vagy 0 3 0 34x34 vagy 0 3 0
Megjegyzés: A méretek 0-500 m tengerszint feletti magasságra és 80% <5,8 vagy 032,5
relatív nedvességtartalmú levegőre vonatkoznak. Megjegyzés: A méretek 0-500 m tengerszint feletti magasságra és 80% re­
4.1. táblázat. Kéményméretek egy, két és három oldalról nyitott latív nedvességtartalmú levegőre vonatkoznak.
tűzterű kandallóhoz, külön frisslevegő-csatorna esetén, zárt 4.2. táblázat. Kéményméretek szabadon álló, körül nyitott tűzterű
helyiségben kandallóhoz, külön frisslevegő-csatorna esetén, zárt helyiségben

122
Hőtelje- h k kéménymagasság (m) Hőtelje- h k kéménymagasság (m)
sítmény 3,0 4,5 6,0 8,0 10,0 12,5 sítmény 3,0 4,5 6,0 8,0 10,0 12,5
(kW) Kéménykürtő keresztmetszeti mérete (cm) (kW) Kéménykürtő keresztmetszeti mérete (cm)
<1,5 14x20 <5,8 14x14
<1,9 vagy 017,5 <6,9 14x14 vagy 0 1 5
<2,3 20x20 <8,1 14x20
<2,9 20x27 vagy 0 2 0 <9,2 14x20 vagy 017,5
<3,5 27x27 vagy 0 2 5 < 10,4 20x20 vagy 017,5
<4,0 27x34 vagy 027,5 < 11,6 20x20 vagy 017,5
<4,6 vagy 0 3 0 < 14,5 20x20 vagy 0 2 0
<5,2 34x34 <17,4 20x27 vagy 0 2 3
<5,8 37x40 vagy 035 Megjegyzés: A méretek 0-500 m tengerszint feletti magasságra és 80% re­
latív nedvességtartalmú levegőre vonatkoznak.
Megjegyzés: A méretek 0-500 m tengerszint feletti magasságra és 80% re­
latív nedvességtartalmú levegőre vonatkoznak. 4.4. táblázat. Kéményméretek zárt tűzterű kandallóhoz
4.3. táblázat. Kéményméretek nyitott tűztem kandallóhoz, kizá­
rólag a fűtött helyiségből bevezetett égési levegővel

emberrel meg kell vizsgáltatni a ké­

ménykürtő falazattömörségét, kereszt­
metszetét, gáztömörségét, magasságát
és huzaterősségét.
A kémények biztonságos mérete­
zéséhez szükség van a hatásos nyomás
meghatározására; az áramkör-ellenállás
méretezésére; a kéményfalazat (hőszige­
telés) pontos meghatározására, amely-
lyel épületgépészeti kiadványok foglal­
koznak.

Külső kémény, kéményfej

A kémény tetőn, ill. épületen kívüli ré­
szét külső kéménynek, felső végződé­
sét kéményfejnek nevezzük.
Ezek szervesen az épület tömegéhez
tartoznak, elhelyezésük lényegesen be­
folyásolja az épület megjelenését, hom­
lokzatát, tehát a helyük megválasztása 4.33. ábra. Hagyományos és béléscsöves
- természetesen a lakáson belüli csat­ 4.32. ábra. Nosztalgikus kéményfejek ha­ kémények kéményfejei vasbetonanyagú
lakozás figyelembevételével - nagyon gyományos falazatú kéményekhez lezárófedővel
a)...d) cserép-, ill. téglaboltozatos lezárással; a)...e) téglaburkolattal; f) kőburkolattal
fontos. A külső kémény anyaga és bur­
e)...f) vasbeton kagylós lezárással
kolata lehetőleg mindig legyen azonos
az épület anyagával és homlokzati bur­
kolatával. Általában csak nyers felület­
tel, vakolatlanul készülnek; lehetőleg
fagyálló anyagúak. A falazott kéményre A kéményekre a tetőfedés síkja fölé
8-10 cm vastag beton vagy kő fedlapot - ferde tetőkhöz 15, lapos tetőkhöz 20
helyeznek, minden esetben vízorral el­ cm magasságig - korróziómentes lemez­
látva, amely csökkenti a kifagyás ve­ lábazatot kell készíteni (4.32...4.34.
szélyét a kéménytesten. Kéménykürtők ábra).
külső lefedése vagy fedkővel együtt ké­ A kéményfej kiképzésénél, a ké­
szül, vagy fémlemezből előre gyártva, ménysisak elhelyezésénél figyelembe
és a befejező munka során szerelik a kell venni a leggyakoribb szélirányt 4.34. ábra. Normál kéményfej csapadék el­
kéményfejre. (4.35...4.36. ábra). leni „takaráshoz"

123
4.4. A Schiedel
kéményrendszerek
A Schiedel kéményrendszerek Európá­
ban az élvonalba tartoznak.
Sokéves tapasztalat és állandó to­
vábbfejlesztés eredményeként jöttek
létre. A gyakorlati alkalmazásban kipró­
bált konstrukciók minden alkalmazási
célra nagy biztonságot kínálnak.
A Schiedel kéményrendszerek a fű­
téstechnikában széleskörűen elterjedtek.
A cég az alábbi termékeket gyártja:
• Schiedel samottcsőrendszer;
• Schiedel egyszerűsített hőszigete-
lésű kémény;
• Schiedel hátsó szellőzésű szigetelt
kémény;
• Schiedel Quadro levegő-füstgáz ké­
mény.
A kéménykonstrukciók széles válasz­ 4.36. ábra. Falazott köpenyfalú, elemes sa-
mottkürtős (Schiedel) béléscső
téka: 1 béléscsőelem; 2 hőszigetelés; 3 falazott
• a minden tüzelőanyaghoz alkalmas köpenyfal; 4 kültéri köpenyfal; 5 fedkő; 6 víz­
samottcsőrendszer, orr; 7 záró (dilatációs) elem; 8 kéménytisz­
• a téglafalnál olcsóbb könnyűbeton tító ajtó; 9 koromzsákajtó; 10 koromzsák;
11 füstcső; 12 csappantyú
köpenytéglák,
• a szükségletnek megfelelően kivá­
lasztott hőszigetelési megoldás
sok lehetőséget kínál az optimális ké­
ményberendezések tervezéséhez és el­
készítéséhez.
A fűtéstechnikában elért fejlesztések
a kéménnyel szemben azt a követel­
ményt támasztják, hogy alacsony égés­
termékgáz-hőmérsékleteknél is, és az
ebből következő harmatpont-hőmér­
séklet túllépése mellett is megbízhatóan
működjön. Ebben a vonatkozásban a
Schiedel hátsó szellőzésű szigetelt ké­
ménye lehetőségeket kínál a kémény­
technika továbbfejlesztésében. A Schie­
del hátsó szellőzésű szigetelt kémény
Európában elsőként kapta meg a bizo­
nyítványt arról, hogy nedvességre ér­
zéketlen (4.37. ábra).

Samott 4.35. ábra. Egyedi hőszigetelt hátsó szel­

béléscsőrendszer (RR)
A Schiedel kéményrendszeren belül az
RR samott béléscsőrendszer lehetővé
teszi a legegyszerűbb kéményépítési
technológia alkalmazását. Lényege
abban van, hogy magas szintű szakmai
hozzáértést sem a tervezés, sem a kivi­
telezés nem igényel.
A falazattal együtt készülő kémény­
bélésrendszer építésekor:
lőzésű (SIH) kémény többszintes és több­
lakásos házban, Schiedel elemekből
Metszet: A földszint; B emelet; C padlástér;
1 samott kondenzelem; 2 samott béléscső;
3 samott tisztítóajtós elem; 4 samott füstcső­
csonkelem; 5 dilatációs rés; 6 beton köpeny­
elem; 7 hőszigetelő réteg; 8 tisztítóajtó;
9 körülfalazás; 10 vízszigetelés; 11 alaple­
mez (elem); 12 fekvő kémény (max. 2,0 m);
13 körülbetonozás (+ vasalat); 14 dilatációs
födémkiváltás; 15 fugázott féltéglafal; 16 víz­
orrlemez; 17 betonfedkő; 18 Schiedel hőtá-
gulási karmantyú; 19 kéményfej-takarólemez 4.37. ábra. Schiedel kémény

124
 4.39. ábra. Schiedel (SR) samott béléscsö­
ves, könnyűbeton külső köpenyfalazatú
kémény

4.40. ábra. Schiedel (SR) egyszerűsített

hőszigetelésű kémény egykürtős válto­
zata

4.41. ábra. Schiedel (SIH) samott béléscsö­

ves, hátsó szellőzésű, hőszigetelt kémény

A kisméretű téglafal, a samottcső

4.38. ábra. Schiedel (RR) samott béléscsö­
ves, hagyományos falazatú kémény
• A Schiedel samottcső hosszú távú,
biztonságos megoldást nyújt.
• A minden tüzelőanyaghoz használ­
ható, 1100 °C-ig hőálló, saválló
béléscsőrendszer megóvja a ké­
mény falszerkezetét az átnedvese­
déstől, az elkátrányosodástól, a te­
tőn kívüli részt a szétfagyástól.
• A kör keresztmetszet és a sima bel­
ső felület ideális áramlási viszonyo­
kat teremt a füstgáznak, javítja a
kémény huzatát, tökéletesebb tüze­
lési feltételeket teremt a kazánnak,
és ezáltal energiamegtakarítást tesz
lehetővé.
• A Schiedel samottcsővel bélelt ké­
mény biztosítja a tüzelőanyagok kö­
zötti szabad választást, semmilyen
további beavatkozást nem igényel
még gáztüzelés esetén sem, hasz­
nálója mindig azzal tüzelhet, ami
a legolcsóbban beszerezhető.
• A hosszú élettartam biztosítása ér­
dekében nagyon fontos a samottcső
helyes beépítése.
• A samottcsövek magassági mérete
egységesen 33 cm, a belsőátmérő­
választék 12 cm-től 90 cm-ig ter­
jed. A rendszer akár új kémények
esetében, akár meglévő kémények
utólagos béleléséhez használható.
és a köztük lévő levegő hőszigetelő
képessége lényegesen jobb, mint
más megoldások esetében. A füst­
gáz így kevésbé fog a kéményben
lehűlni, és kisebb lesz a kicsapódó
savas nedvesség mennyisége.
A Schiedel kémény építésénél az
alapvető építési szabályok betartása mel­
lett az alábbiakat is figyelembe kell
venni:
• Vegyes tüzelésnél ajánlott, gáztü­
zelésnél kötelező a kondenzvíz el­
vezetése.
•A samottcsövet mindig Schiedel
ragasztóval kell összeépíteni (7 rész
por, 1 rész víz, kb. 10 perc alatt pu­
hul meg).
• A samottcsövet a kémény falához
ragasztani tilos!
• A cső és a fal közötti hézagot sza­
badon kell hagyni.
• A cső központos vezetését a hely­
színen vágott ásványgyapot ékek­
kel kell biztosítani.
• Ha lehet, be kell építeni a Schiedel
hőszigetelést is!
• A tisztítóajtó samottkerete fölött 3
cm mozgási hézagot kell hagyni.
• A füstcsőcsonk köré ásványgyapo­
tot kell tekerni.
• A samott csőbélés mindig 3 cm-rel
rövidebb legyen, mint a kémény.
• A fedkő alá be kell építem a Schie­
del hőtágulási karmantyút. Csonk­
ja a samottcsőbe nyúlik.
• A Schiedel samottcsővel épített ké­
ményt golyózással tisztítani tilos!
(4.38. ábra)
Egyszerűsített
hőszigetelésű kémény (SR)
Az egyszerűsített hőszigetelésű Schiedel
kéményrendszer abban különbözik az
előzőekben röviden ismertetett tégla
köpenyfalazatú kéményektől, hogy a hő-
és saválló kéménybélésen kívüli, a ké­
mény stabilitását és a műszaki tér ki­
képzését biztosító palást 33 cm magas­
ságú betonelemekből falazva készül.
Tüzeléstechnikai és egyéb szempont­
ból csak annyi a különbség, hogy egy
önhordó kéménytest akár 30 m magas­
ságig építhető (de az oldalirányú moz­
gás megelőzésére 3 m-enként dilatációs
hézaggal a födémhez kell kapcsolni).
Schiedel SR - levegő hőszigetelé­
sű, samottbélésű kéményrendszer:
•A samott béléscső és könnyűbe­
ton köpenyelem kombinációjá­
val kialakított komplett kéménye­
ket minden szükséges tartozékkal
együtt szállítják.
• A samottcső, a köpenyelem és a
közöttük levő levegőréteg együttes
hőszigetelő képessége lényegesen
jobb, mint a hagyományos konst­
rukciójú kéményeké.
• Az előre falazott rendszernél füst­
csőcsonk bármikor és bárhol vág­
ható, de a füstnyak csatlakozásánál
a gáztömör ragasztást és a függő­
leges irányú dilatációs mozgást
125
 csatlakozó-„gallér" kialakításával
biztosítani kell.
A Schiedel kéményrendszeren belül
az SR-család az egyszerű és olcsó ké­
ményépítési technológiák közé sorol­
ható.
A hátsó szellőzésű hőszigetelt ké­
ménycsalád minőség és teljesítmény
szempontjából jelentősen felülmúlja az
SR-típusokat (4.39...4.40. ábra).

Hátsó szellőzésű
hőszigetelt
kémények (SIH) együtt megengedi a tüzelőberendezések 4.42. ábra. Schiedel (SIH) hőszigetelt ké­
alacsony égéstermékgáz-hőmérsékleteit. mény
a) egykürtős; b) egykürtős, szellőzőkürtővel
A hátsó szellőzésű Schiedel kémény­ A tüzelőberendezések magas tüzelés­ Főelemei: béléscső, hőszigetelés, könnyű­
rendszert a kéményépítő szakmában technikai hatásfokkal üzemeltethetők, beton köpenytégla
csúcsminőségűnek tartják. anélkül, hogy a kéményre ható hátrá­
Sorozatban előre gyártott és egymás­ nyos hatásoktól tartanunk kellene.
hoz pontosan illeszkedő épületelemek­
ből áll. Részei:
• samottból készült Schiedel belső
cső;
• Schiedel szigetelőlap;
• Schiedel köpenytégla;
• Schiedel tartozékok (4.41...4.42.
ábra).

Schiedel belső cső

A kör keresztmetszetű Schiedel belső

cső kitűnő minőségű samottból készül.
Tulajdonságai a kéménytechnika kö­
vetelményeinek pontosan megfelelnek.
Alábbi jellemzői különösen kiemelke-
dőek:
• magas hőmérséklet- és hőmérsék-
letváltozás-állóság;
• kiváló savállóság;
• nagyfokú tömörség és szilárdság;
• csekély felmelegedő tömeg (4.43.
ábra).

Schiedel szigetelőlap

A Schiedel szigetelőlap egyenletesen kö­

rülzárja a Schiedel belső csövet. Garan­
tálja a kémény optimális hőszigetelő
tulajdonságait.
A szigetelőlapok alakja és méretei a
Schiedel hátsó szellőzésű szigetelt ké­
ményhez igazodnak. Különleges alakja
és ék alakú bevágásai révén a Schiedel
szigetelőlap jól illeszkedik a belső cső
és a köpenytégla hengeres felületeihez.
A szerelést könnyen és gyorsan el lehet
végezni. A kémény kiváló hőszigetelé­
se a szigetelőréteg hátsó szellőzésével 4.5. táblázat. Schiedel kéményrendszerek típusai és jellemző méreteik
(Megjegyzés: falazott kéményeknél a béléscsövek mérete azonos a hőszigeteltekével.)
 4.44. ábra. A Schiedel kéményrendszer tar­
tozékai
1 tisztítóajtó; 2 vizsgálóajtó; 3 robbanási
csapóajtó; 4 füstelzáró
4.43. ábra. A Schiedel cég hő- és saválló
samott béléscsőrendszere
1 kezdőelem kondenzvíz-kivezetővel; 2 tisz­
títóidom; 3 közbenső béléscső; 4 füstcső­
csonk; 5 hőtágulási karmantyú
Schiedel köpenytégla
A Schiedel köpenytéglát könnyűbeton­
ból gyártják. Sarokrészein csatornák van­
nak kialakítva, amelyek lehetővé teszik
a szigetelőréteg hátsó szellőzését. Ez­
zel egy időben a belső csőoszlop és a
szigetelőréteg központosítása is bizto­
sított. A csekély fajsúlyú könnyűbeton
a kezelését és elhelyezését egyszerűvé,
könnyűvé teszi. A többkürtős kémények­
nél a köpenytéglában kialakított bordák
az egyes kéményjáratokat megbízha­
tóan választják el egymástól. A köpeny­
tégla szokásos falelemként beépíthető,
és vakolat felhordására alkalmas.
A jól átgondolt konstrukció, a pon­
tosan illeszkedő szerkezeti elemek
(belső cső, szigetelőlap, köpenytégla)
a kémény kifogástalan és megbízható
működését biztosítják a csatlakoztatott
tüzelőberendezések fajtájától függet­
lenül.
Schiedel tartozékok
A tartozék alkatrészek a többi szerke­
zeti elemhez pontosan illeszkednek. Az
eredeti Schiedel tartozékokat az alap-
5 10
Hatásos kéménymagasság méterben
csomag tartalmazza. Ez a működőké­
pességen túl biztosítja, hogy az alkat­
részek egymáshoz jól illeszthetők, és a
felépítés gyorsan végrehajtható (4.44.
ábra).
A hátsó szellőzés
működése
A nedvesség a hőszigetelés ellensége.
A legjobb hőszigetelésnek sincs értel­
me, ha nem gondoskodunk arról, hogy
a szigetelőanyagoktól távol tartsuk a
nedvességet. A levegő 25-ször jobb hő­
szigetelő képességgel rendelkezik, mint
a víz. Ha az építő- és szigetelőanyag
pórusai vízzel telítődnek, elvesztik hő­
szigetelő hatásukat.
A szigetelőrétegek hátsó szellőzte­
tését az építőiparban hosszú idő óta a
nedvesség okozta károsodások megaka­
dályozására alkalmazzák. Tipikus pél­
da erre a hőszigetelt külső falak hátsó
szellőzésű burkolata, egy olyan konst­
rukció, amely a gyakorlatban egysze­
rű felépítése és ezzel összefüggő meg­
bízhatósága révén bevált.
A Schiedel hátsó szellőzésű szige­
telt kémény konstrukciója ezekre a ta­
pasztalatokra épül. Lényege az, hogy
15
4.1. diagram. Széntüzelésű, huzatigényes
fűtőkazán vagy zárt tűzterű kandalló
Schiedel-kéményigénye az adott teljesít­
mény és kéménymagasság függvényében.
(Füstgázhőmérséklet a kéménycsatlakozó
nyaknál: t, = 250 °C.)
a köpenytégla sarkaiban csatornákat ké­
peztek ki, amelyekben a legalsó köpeny­
téglában levő levegőbevezető nyíláson
és a speciális lábazati téglán keresztül
állandóan levegő áramlik. A csatornák
alakjánál és elrendezésénél azokat a
geometriai lehetőségeket használják ki,
amelyeket a köpenytégla kör alakú bel­
ső és négyszögletes külső alakja bizto­
sít. A csatornákban az alulról felfelé
áramló levegő a kéményből a leadott hőt
és nedvességet magával ragadja, és a
szabadba szállítja.
A nemesacél hőtágulásihézag-kar-
mantyún levegőátvezető nyílások van­
nak, amelyeken keresztül a levegő a
kéménykürtőbe áramlik, majd az égés­
termékgázokkal együtt távozik a sza­
badba.
A nedvesség elvezetése a kémény
hátsó szellőztetése által a fűtés leállásá­
nak idején is hatásos. A hátsó szellőz­
tetés megakadályozza, hogy a nedvesség
a kémény szerkezetében összegyűljön,
ezáltal biztosítja a szigetelőréteg tartós
hatását, és védi a külső köpenyt a ká­
rosodástól.
127
 5 10 15
Hatásos kéménymagasság méterben
4.2. diagram. Fatüzelésű, huzatigé­
nyes fűtőkazán vagy zárt tűzterű
kandalló Schiedel-kéményigénye
Schiedel kémény
keresztmetszeti
méretezése
Minden tüzelőberendezés kifogástalan
működésének alapja és előfeltétele a ké­
mény keresztmetszetének helyes mére­
tezése. A megfelelő kéménykereszt­
metszet biztosítja a kazán szükséges
működési nyomását, az égéstermékgá­
zok szabadba távozását, valamint a jól
méretezett hőszigeteléssel és az azt ki­
egészítő hátsó szellőztetéssel együtt a
kilépő égéstermékgáz optimális hőmér­
sékletét.
A kéményszerkezet gazdaságossá­
ga és működésbiztonsága miatt a helyes
keresztmetszet-méretezésnek kezdettől
fogva rendkívül nagy jelentősége van
(4.5. táblázat).
Bármely tüzelőberendezéshez, amely­
hez falazott kéményt terveztek, minden
számítás nélkül például
14/14-es helyett Ć 14-es
15/15-ös helyett Ć 16-os
20/20-as helyett Ć 20-as
belső méretű Schiedel kémény épít­
hető, függetlenül a helyszíni adottsá­
goktól (4.5. táblázat). Természetesen
a rendszerhez tervezésisegédlet-szinten
kidolgoztak különböző esetekre vonat­
kozó méretezési diagramokat (4.1...4.2.
és 4.4...4.5. diagram).
128
4.3. diagram. Fatüzelésű, nyitott tűztem kandalló Schiedel-
kéményigénye. (Füstgázhőmérséklet a kéménycsatlakozó
nyaknál: t, = 80 °C.)
Az MSZ-04-82/2-85 és a 82/4-85
szabvány szerint egy Schiedel gyűjtő­
kéménybe - tüzelőanyagtól függően -
több tüzelőberendezés is beköthető,
szintenként max. 4. Többszintes épü­
letben az egy kürtőbe beköthető csat­
lakozások száma elérheti a 10-et is.
Schiedel kémény nyitott tűztem
kandallóhoz
A 4.3. diagramban találjuk meg a szük­
séges belső kéményátmérőt a nyitott
kandallóhoz a tűztér nyílásának nagy­
sága és a hatásos kéménymagasság
függvényében.
Az alacsony égéstermékgáz-hőmér­
séklet és az ebből következő alacsony
felhajtóerő miatt a nyitott kandallókat
lehetőség szerint közvetlenül a kémény
mellett kell elhelyezni. Az összekötő
darabot legalább 45°-os szögben kell a
kéménybe bevezetni.
A diagramhoz a következő kiinduló
értékeket kell alapul venni:
• Égéstermékgáztömeg-áramlás
m = 500 kg/h a tűztérnyílás min­
2
den m -ére.
• Égéstermékgáz-hőmérséklet
tf=80°C.
• A hőátbocsátási ellenállást (1/D)b
a DIN 4705 3. része szerint kell
meghatározni.
• A kémény belső falának érdessége
kf = 0,002 m.
• Az összekötő darab hossza max.
1,5 m.
• Az összekötő darab csatlakozása
a kéményhez 45°-os szögben.
Égésilevegő- vezeték
A ma szokásos tömören záró ablakok­
nál célszerű az égési levegőt a nyitott
kandalló számára saját vezetékén ke­
resztül a kandalló felállítási terébe ve­
zetni. Az égésilevegő-vezeték szükséges
keresztmetszetének felületét a 4.3. di­
agramjobb oldali részéből határozhat­
juk meg. A diagram a tűztér nyílásának
minden m2-ére 360 m3/h égésilevegő-
4.45. ábra. Schiedel Quadro kémény mű­
ködtetési metszete
1 lábazati tégla; 2 nyomáskiegyenlítő nyí­
lás; 3 tisztítóajtó-csatlakozás; 4 samottcső;
5 köpenytégla; 6 gázkazán; 7 tömítőkar-
mantyú; 8 központosító tömítőkarmantyú;
9 szerelt kéményfej; lofedkőelem; 11 égési
levegő; 12 (égési)levegő-csatorna; 13 tisz­
títóajtó
 800
700
600

500
450
400
350
300
260

100
90

4.4. diagram. Speciális gázkazán ventilá-
tor nélküli égővel. (Füstgázhőmérséklet
az áramlásbiztosítás után t, = 100 °C.)
4.5. diagram. Speciális gázkazán ventilátor
nélküli égővel (Füstgázhőmérséklet az
áramlásbiztosítás után t, = 140 °C.)
térfogatáramlást vettünk alapul. Ehhez
feltételeztük, hogy a nyitott kandallón
kívül további tűzhelyeket nem üzemel­
tetnek, amelyek a felállítási tértől égé­
si levegőt vonnának el.

Méretezési példa

Nyitott kandalló, a tűztérnyílás nagysá­

ga 0,5 m2, a hatásos kéménymagasság
6 m, az összekötő darab hossza 1 m,
a felállítási tér térfogata 15 m3. A szük­
séges belső kéményátmérő a 4.3. diag­
ram szerint 25 cm. Az égésilevegő-ve­
zeték szükséges szabad keresztmetszete
260 cm2 (a diagram jobb oldali része).

4.46. ábra. Schiedel Quadro kémény tető

feletti kiképzése, köpenyfalra terhelt kö­
rülfalazással
1 Quadro gyámlap; 2 tömítőkarmantyú; 3 kö­
rülfalazás; 4 központosító tömítőkarmantyú;
5 cementhabarcs kiöntés; 6 rögzítő (hor-
gony)készlet; 7 fedkő; 8 rácsos lemez; 9 fel­
ső (takaró) fedkő; 10 Quadro torkolati lég­
terelőkúp; 11 samottcső; 12 levegőcsatorna;
13 köpenytégla
(méretek)
QUADRO D A K U 0
típus
0 cm mm mm mm mm mm
14 140
360 640 710 605
16 160
18 180
400 680 750 650
20 200
25 250 480 740 810 740
30 300 550 800 880 810

129
 3 2 1 4.48. ábra. Quadro csatlakozóelem
4.47. ábra. Schiedel Quadro kémény füst­
csőcsatlakozásának metszete 4.49. ábra. Gázkazánok bekötése Schiedel •
1 füstgázcső (0 58-70 mm); 2 égésileve­ Quadro kéménybe; A min. 30 cm
gő-cső (0 88-110); 3 samott csatlakozóidom;
4 habarcsos kikenés; 5 Schiedel hézagkitt;
6 csatlakozóelem, belső idom; 7 gumihüvely termékek elvezetéséről is. Az égéshez lárddá tehető. Ez lehetővé teszi a ké­
(méretek)
szükséges levegő biztosítása és az égés­ ménynek a házon belüli tetszőleges el­
termékek elvezetése több kazán esetén helyezését is.
QUADRO D A R1 R2
is biztosítható a Quadróval, s ezzel he­ A Schiedel levegő-füstgáz rendszer­
típus
0 cm mm mm mm mm lyet lehet megtakarítani. nél a típusprogram is optimalizálásra
14 140 70 85 A Schiedel Quadro megfelel a leve­ került. Mindössze négy köpenytípusban
360
16 160 80 95 gő-füstgáz kéményekkel szemben tá­ hat különböző keresztmetszet helyez­
18 180 90 105 masztott összes követelménynek. Az hető el. Emellett a rendszer megfelel
400
20 200 100 115
alaptól a kiáramlási torkolatig biztosítja minden szükséges égési, hő- és hang­
25 250 480 125 150
30 300 550 150 180 egy rugalmas és biztos jövőjű rendszer szigetelési előírásnak. Nincs szükség to­
előnyeit. vábbi hőszigetelő körülfalazásra.
A Schiedel Quadro alkalmazásának
Schiedel Quadro levegő- további előnyei a következők:
és füstgázgyűjtő kémény -Egyszerű építés: Kisebbek és köny- A kéményrendszer méretjellemzői
nyebbek az új köpenytéglák - így még a következők:
Alkalmazása a többszintes és többla­ jobban használhatók. Egy új távolság­
kásos házak etázsfűtésénél jelent előnyt, tartó segítségével a kerámia betétcső Átmérő Megrend. Külméret Súly
ahol több szintet egy kéménykürtőbe könnyen központosítható. 0(cm) szám (cm) (kg/fin)
kapcsolhatunk be biztonságosan. -Sokoldalú csatlakozási lehetősé­ 14 Q 14 36/36 95
Minden kazán bármikor és korláto­ gek: A köpenytégla geometriája optimá­ 16 Q16 36/36 100
zás nélkül működhet, és egyedileg lis. Mind a négy oldalról biztosítja a csat­ 18 Q 18 40/40 115
szabályozható. lakozás lehetőségét. Emeletenként 4, 20 Q20 40/40 120
Ezzel megvalósul az optimális ener­ egy kéményhez összesen 10 tüzelőbe­ 25 Q25 48/48 155
giafelhasználás és a környezet is kevés­ rendezés csatlakoztatható. A csatlakozó­ 30 Q30 55/55 190
bé károsodik. Lehetővé válik a fűtési elemek az építkezéseknél használatos
költségek lakásonkénti pontos és külön- szerszámokkal könnyen beépíthetők.
külön történő kiszámítása. Ezzel elke­ A Schiedel hézagkitt segítségével a füst­ Minőségi samottcsövek és integrált
rülhető a közös költségek megosztásá­ gázkürtővel légmentesen összekapcsol­ fejmegoldás
ból adódó nézeteltérés (4.45. ábra). hatók.
A helyiség légterétől független zárt - Energiatakarékosság: Ott, ahol ko­ Az alkalmazott samott béléscső a meg­
égésterű kazánok esetén nem kell több rábban egy különálló levegőjárat volt, felelő tömítettség és szilárdság biztosí­
helyiséget egyetlen légtérré összekap­ most a hőcserélő elve működik: a hideg tása mellett hő-, hőingadozás- és sav­
csolni - ezzel elkerülhetők a hézag­ levegőt, amely a füstgázcsővel koncent­ álló. A cső és a csatlakozási helyek
mentes ablakok okozta égéstechnikai rikusan áramlik, lefelé tartó útja során nagyon egyszerűen szerelhetők.
problémák, a kellemetlen áthallások, a a füstgáz előmelegíti. Ez további ener­ A kéményfej olyan kialakítású, hogy
felesleges hőveszteségek. giamegtakarítást jelent. biztonságosan szétválasztja a kiáramló
A tüzelőberendezéseknek levegőre - Statikai biztonság: Ez különösen füstgázt a bevezetett égési levegőtől. Az
van szükségük üzemeltetésükhöz. akkor fontos, ha a kémény jelentősen esztétikailag is igényesen megtervezett
A Schiedel Quadro, ez a speciálisan ki­ túlér a tetőn. A négy vasalási horonyba kéményfej mind a tetőn kívül körbefa­
fejlesztett rendszer, biztosítja ezt a leve­ szükség esetén erősítővasak építhetők lazott, mind az előre gyártott kémény­
gőt, és egyúttal gondoskodik az égés- be, és ezzel a kémény megfelelően szi- fejköpeny alkalmazását lehetővé teszi!

130
5. A cserépkályhák
és csempekandallók építése
Ebben a fejezetben a cserépkályhák és
csempekandallók építéséhez szüksé­
ges főbb anyagokat ismertetjük, majd
vázlatosan bemutatjuk a hagyományos
szerkezetű és a konvekciós hőleadású
cserépkályhák építésének menetét. Ez
azért lényeges, hogy amikor esztétikai
és funkcionális megfontolások alapján
keressük a számunkra leginkább meg­
felelő kályhatípust, tisztában legyünk
a megvalósítás részleteivel is.
5.1. A cserépkályhák
és csempekandallók
A hazai kályhacsempegyártók több­
sége nagy pórusú samottcsempéket
gyárt, kevesebben nagyobb fajsúlyú,
ill. szerkezeti tömörségű kályhacsem­
péket készítenek. A nagy pórusú kály­
hacsempével könnyebb dolgozni, vi­
szont rosszabb a hővezető képessége,
mint a tömör, csak kvarchomokkal
soványított agyagból készült kályha­
csempéké. Ezeket viszont gondosab­
ban kell beépíteni, és nehezebben csi­
szolhatók vagy alakíthatók utólag.
A kályhacsempék tipizált méretrend­
szere hazánkban a 80-as évekig meg­
lehetősen kevés elemet tartalmazott, és
a 212x245 mm-es mérethálóhoz iga­
gyártók a választékot kiegészítették az
ún. feles csempével (5.2. ábra). További
jelentős lépés volt a négyzetes hálóhoz
illeszkedő kályhacsempe (5.3. ábra és
a méreteket tartalmazó 5.1. táblázat)
forgalomba hozása, amelyhez nélkü­
lözhetetlen a feles csempe. Egyes
gyártók ehhez a csemperendszerhez
kiegészítő párkány- és lábazati eleme­
ket is készítenek. A további ábrákon
a kisebb üzemek és kisiparosok által
gyártott kályhacsempék közül muta­
tunk be néhányat.
A különböző keresztmetszetű, pe­
remes formákat újabban kezdi kiegé­
szíteni, ill. felváltani a falazóperemes

építési anyagai zodott (5.1. ábra). A gyártott elemfaj­

ták választéka is meglehetősen sze­
kályhacsempék családja (5.4. ábra).
Ezekből díszesebb, tagozottabb típu­
gényes volt. Az utóbbi években a sok is készülnek (5.5. ábra).

Kályhacsempék
Az elmúlt évszázadok során a kályha­
csempéknek igen gazdag forma- és
színválasztéka alakult ki. Igaz, hogy a
ma ténylegesen rendelkezésre álló vá­
laszték lényegesen szűkebb, de még
mindig alkalmas arra, hogy nagyon
sokféle és sokszínű cserépkályhát és
csempekandallót építsünk belőle.
A kályhacsempék gyártásához az
anyagot speciális technológiával tisz­
títják, ill. készítik elő. A legjobb ezek
közül az iszapolóeljárás, amelynek elő­
nye, hogy az anyag mésztartalmát mi­
nimálisra csökkenti. A kis mésztartalom
elősegíti az egyenletesebb zsugoro­
dást, ami csökkenti a kipattogzást. Az
előkészített anyagot samottporral vagy
kvarchomokkal soványítják, hogy a
massza a formázás ideje alatt, ill. szá­
radáskor ne repedezzen meg, és mé­
retváltozása is a megengedett határ alatt
maradjon.
A kályhacsempét öntéssel, gépi saj­
tolással vagy kézi formázással állítják
elő. A megszáradt és formázott nyers
idomokat különféle színű mázakkal
vonják be, és az elemeket magas hő­
mérsékleten égetik ki.
5.1. ábra Kályhacsempék hagyományos
méretrendszerben

131
 5.4. ábra Sima vonalú kályhacsempék
elemei
1 egész; 2 fél; 3 egész sarokcsempe; 4 fél
sarokcsempe; 5,6 metszetek; 7 áttört egész
csempe
5.5. ábra Szemes kályhacsempék elemei
1 egész; 2 fél; 3 egész sarokcsempe; 4...6
metszetek; 7 áttört egész csempe

Négyzetes, „barokk" (mély) mintás csem­

péből épült cserépkályha padkával
(Herczku példa)

5.6. ábra Kettős falú légfűtő kályhacsempék

1 egész; 2 fél; 3 egész sarokelem; 4 áttört
egész sarokelem; 5 metszet; 6 áttört egész
5.1. táblázat Kályhacsempék méretei sarokelem

A csempe Méretek, mm
megnevezése a b c
Középcsempe
- egész 220 - 220
- egész 260 - 260
- egész 218 - 250
-fél 110 - 220
-fél 130 - 260
Sarokcsempe
5.7. ábra Kiselemes cserépkályha csem­
- egész 220 110 220 peelemei
- egész (260 130 260) 1 egész; 2 fél; 3 egész sarokelem; 4 kereszt­
- egész 110 110 220 metszet
-fél 130 130 260 Az előre gyártott kiselemes cserép­
-fél 125 125 250 kályhák és csempekandallók köpeny­
falait külön erre a célra gyártott kály­
A korszerű konvekciós légfűtéshez hacsempékből készítik (5.7. ábra).
felhasználható kályhacsempék gyártása A kályhacsempék peremének kikép­
hazai viszonylatban alig ismert. Aho­ zése is sokféle lehet (5.8. ábra). A leg­
gyan az 5.6. ábrán látható, ezek a kály­ ismertebb a vágóperemes kályhacsem­
hacsempék kettős falúak; a kettős fal pe, kevésbé ismert változat a kézzel is
közötti légrések az egymás fölötti csem­ méretre törhető falazóperemes kályha­
pékben konvekciós hőátadásra alkal­ csempe, amely Nyugat-Európában el­
5.3. ábra Négyzetes kályhacsempék kö­
zépső és sarokelemei mas függőleges járatokat képeznek. terjedt (5.9. ábra).

132
 Négyzetes,
„tányéros",
festett mintás
csempéből
készült
sarokkandalló
falazott padkával.
(Herczku példa)

5.8. ábra Alakítható méretű csempék pe­

remkiképzése (a szaggatott vonallal jelölt
rész levágható)
a) peremes; b) ütközőperemes; c) ütköző­
gombos

5.9. ábra Csempék peremkiképzése (kötött

méretek)
a) ütközőperemes; b) peremes; c) egy-, d)
kéthornyos

Az ott alkalmazott kályhacsempék

fix méretűek, a helyszínen már nem
alakíthatók, így széles (3...7 mm-es)
fugákkal kell őket beépíteni.
A kályhacsempék számos (hengeres,
boltozatos, íves stb.) formáját készítik
még, különféle színekben, de nem so­
rozatban. Ezeket minden esetben kü­
I
lön kell legyártani, ezért az átlagosnál
drágábbak.
A következőkben a hazai csempe­
gyártók termékei közül egy teljes csem­
perendszert mutatunk be.
Mullit Kft.
2112 Veresegyház, Anonymus u. 20.
Üzem:
2113 Erdőkertes, Fő u. 163.
Tel.: 28/475-905, fax: 28/476-181

A csempegyártó elem- és kiegészítő­

rendszere cserépkályhákhoz és csempe­
kandallókhoz felhasználható:
- típuselemeket és
- tipizált elemeket tartalmaz,
melyeket a cég a megrendelők igényei
alapján megtervez és legyárt.

5.10. ábra A MULLIT KFT. csempéinek

formaválasztéka

133
 Aranka
1/1
010

Aranka Ararica

|§%N
1/1 áttört 1/2 áttört
012 013

Kosáríves j Kosárfves
1/1 1/2
020 021

Kosárives Kosárives
1/1 áttört 1/2 áttört f
022 023

. ^ ™ ^ , .

Tálas 1/1 Tálas 1/2

030 031
Külső fűtésű cserépkályha padkával
jHiy
Tálas 1/1 Tálas 1/2 • w*%-
áttört áttört
032 033

Erdélyi
1/1
040

"~"T"f^-T- :

Erdélyi j / % ' A
1/1 áttört «T ?• 1
042 jA*.*^

Erdélyi
Rácsos V*/./-**''.
figurás
1/1
062
r- < >/. / <

fves •Hfl
medálos
Wnt H l Csigás 1/1
t/1
•
K-^ü
100
070

Medálos
1/1
/ ^
080
ÉIÉÉÉÍ
Medálos Medálos
1/1 áttört 1/2 áttört
082 083

Kazettás Kazettás
1/1 1/2
090 091

Kazettás Kazettás Nyújtott

1/1 áttört • 1/2 áttört kosárives
092 * 41 093 120

134 5.11. ábra A MULLIT KFT. teljes csemperendszere

5.12. ábra A MULLIT KFT. kiegészítő csem­
perendszere a lábazatoktól a párkányokig

5.13. ábra A MULLIT KFT. négyzetes alakú

csemperendszere (22x22-es hálós fel­ 5.14. ábra A MULLIT KFT. csemperend­
használáshoz) szerének alsó és felső kiegészítő elemei

135
Nyújtott kosárives Nyújtott kosárives 1/2 Nyújtott kosárives sarok

5.15. ábra A MULLIT KFT. „téglány" csem­

perendszere (22 x 30-as hálós felhaszná­
láshoz

Az előzőekben bemutatott típuscsem­

peelemek már főleg csak karbantartási Cserépkályha csempekandallóval és öntöttvas (hőálló
üvegezett) tűztérajtóval (Rácz cell. példa)
és felújítási munkáknál szerepelnek a
gyártói megrendelések között. 5.2. táblázat Derékszögű samott-téglák
Legtöbbet a tipizált csempeelemek­ méretei
ből készítenek, melyeket az 5.10...5.15. Mészhomok tégla:
Méretek (mm)
ábrákon mutatunk be. Mérete: 120x250x65 mm; tömege:
Típusjel széles­ hosszú­ vastag­
3,3...3,6 kg/db. A mészpor és kvarcho­
ség ság ság
mok keverékéből készülő sajtolt tégla
1 115 230 65
Kiegészítő és szerkezeti 1B 172 230 65
hőszigetelő, fagyálló és hőálló képes­
sége rosszabb az agyagtégláénál; ké­
elemek 1L 115 345 65
ményépítésre egyáltalán nem, köpeny­
1K 115 172 65
A cserépkályhák és csempekandallók 11 230 230 65 falazásra viszont kiválóan alkalmas,
tűzterét jó hőálló képességű tűzálló 1-20 115 230 20 mivel szép, jó hőtároló és jó hővezető
építőanyagokkal bélelik, ill. falazzák. 1-32 115 230 32 képességű.
A tűzálló téglák különféle fajtáinak 1-40 115 230 40 Homlokzati burkolótéglák: Méreteik
anyaga és tűzállósági foka is különbö­ 2 125 250 65 és minőségük különböző.
ző, de cserépkályhák és csempekan­ 2B 187 250 65 Kőagyag burkolólap: Felületi bur­
dallók tűzterének építésére, bélelésére 2L 125 375 65 kolóanyagként alkalmazható.
a hazai kereskedelemben legkönnyeb­ 2K 125 187 65 Majolika: máz nélküli, őrölt cserép­
ben beszerezhető samottgyártmányokat 22 250 250 65 törmelék és tűzálló anyag keveréke,
használják, elsősorban az ún. derékszö­ 2R 62 250 65 amelyet sajtolással alakítanak, szükség
gű samott-téglákat (méreteiket az 5.2. 2-20 125 250 20 esetén színes mázzal vonnak be, és
2-32 125 250 32
táblázat tartalmazza). 940 °C-on kiégetnek. Kályhák felületi
2-40 125 250 40
A kályhák építéséhez közönséges burkolására való.
égetett téglát és más tégla- és cserép­ 3 150 300 65 Pirogránit: sárgásbarna és vörös szí­
ipari termékeket is használnak, de csak 3B 225 300 65 nű, alacsony olvadáspontú agyagból
3L 150 450 65
a tűztéren kívüli és egyéb falazatok, öntött és 1000 °C-on kiégetett burkoló­
3K 150 225 65
terelőlapok építésére. Ezek közül a kö­ lap; mivel különböző burkolati elemek
33 300 300 65
vetkezőket használják leggyakrabban: 3R 74 300 65 és lapok készíthetők belőle, bonyolult
Kisméretű tömör tégla: formájú csempekandallók burkolására
Mérete: 250x120x65 mm; tömege: hogy átfüstölést, hatásfokcsökkenést is alkalmas.
2,8...3,3 kg/db. A tűztér falainak épí­ okozzanak. Homokkő: kandallófalazatok építésé­
tésén kívül csaknem valamennyi kály­ Kályhacserép: re alkalmas, természetes vagy faragott,
haépítési feladatra alkalmas. Mérete: 175x375x35 mm; tömege: megmunkált formában.
Padlásburkoló tégla: 2,0 kg/db. Sovány anyagból sajtolás­
Mérete: 200x300x35 mm; tömege: sal készül, keresztirányú lyukakkal;
2,8...3,0 kg/db. Kizárólag lég- és füst­ kályhák bélelésére használják. Építési kötőanyagok
járatok kifalazására használható, nem Hódfarkú cserép:
fagyálló. Mérete: 380x175x18 mm; tömege: A cserépkályhák és csempekandallók
Kábeltégla: 1,2... 1,4 kg/db. Főleg csempebélelésre elemeit kötőanyagokkal építjük össze,
Mérete: 215x300x38 mm; tömege: alkalmas. amelyek fizikai vagy kémiai kötéssel
2,0 kg/db. A lég- és füstjáratok kifala­ A cserépkályhák és csempekandal­ szilárduló anyagok.
zására alkalmas; hosszirányú lyukait lók burkolóanyagai közül a leggyako­ (A fizikai átalakítással szilárduló kö­
falazáskor figyelembe kell venni, ne- ribbak a következők: tőanyagok szilárdulási folyamata az el-

136
lentétes fizikai hatással megfordítható,
és ez többször is megismételhető. Ez­
zel szemben a kémiai átalakulással szi­
lárduló kötőanyagok szilárdulási fo­
lyamata nem fordítható meg.)
A cserépkályhákhoz és csempekan­
dallókhoz alkalmazott kötőanyagok a
következők:
Építési mész: habarcs kötőanyaga­
ként, valamint meszelés kötő- és szí­
nezőanyagaként használható.
Gipsz: habarcs kötőanyagaként, rit­
kán töltőanyagként is alkalmazható, ál­
talában azonban csak a tűztértől távo­
labbi felületi díszítésekhez használják.
Cement: a habarcsok, főleg burkola­
ti falak építéséhez használatos habar­
csok kötőanyaga.
Vízmentes (tűzálló) kátrány: az ége­
tett termékek szemcséi közé húzódó
kátrány illó része hő hatására elpárolog,
és a visszamaradó koksz a szemcséket
erős karbonkötéssel fogja össze.
Vízüveg (tűzálló): a vízüvegből hő
hatására keletkező szilícium-dioxid ösz-
szeköti a szemcséket, és megszünteti a
porozitást. A samott- vagy magnezitliszt­
tel összekevert vízüveg tűzálló habarcs.
Magnézium-szulfát: nagyméretű ido­
mok, döngölőmasszák és habarcsok
készítésére alkalmas.
Habarcsok és betonok
A nem tűzálló és tűzálló betonok és ha­
barcsok közül csak a tűzálló változa­
tokkal foglalkozunk, mivel a cserép­
kályhák és csempekandallók építéséhez
ezeket használják. Ez azért is elegendő,
mert a nem tűzálló habarcsok és beto­
nok összetétele a kályhák esetében is
azonos az általában az építésben alkal­
mazottakéval.
A tűzálló habarcsok esetében a fel­
használás céljának megfelelő tűzálló őr­
leményt mint töltőanyagot a szintén tűz­
álló kötőanyaggal keverik össze. Ennek
megfelelően vannak agyag-, cement­
­s vegyi kötésű tűzálló habarcsok.
A cementek közül erre a célra a leg­
alkalmasabb a portland- vagy ún. alu­
míniumcement.
A vegyi kötőanyagok közül leggyak­
rabban a nátronvízüveget alkalmazzák.
Cserépkályha- és csempekandalló­
építéshez töltőanyagként leggyakrab­
ban a nagy, itt. a finom szemcsés sa-
mottőrleményt használják.
A tűzálló habarcsokat mindig a kí­
vánt képlékenységűre kell keverni, víz
vagy vízüveg hozzáadásával. Ez utób­
biak mennyisége nem haladhatja meg
a habarcs térfogatának 22%-át. Ha szá­
raz habarcsot alkalmazunk, azt - a ce­
mentkötésű habarcsok kivételével - cél­
szerű a felhasználás előtt legalább fél
nappal bekeverni.
A habarcsok között külön említjük
a cserépkályha- és csempekandalló­
építés legősibb anyagát, az agyagha­
barcsot, amely még mindig a leggyak­
rabban használt habarcsfajta. Ennek az
az oka, hogy kiszáradás után is jól kö­
veti az építéshez használt téglák és sa-
mottkészítmények hőtágulásból adódó
mozgásait. A kályhaépítéshez sovány
agyagot használnak. A kövér anyagot
felhasználás előtt beáztatják, és addig
kevernek hozzá homokot soványítás
céljából, amíg megfelelő nem lesz.
Annak eldöntésére, hogy az elkészült
agyaghabarcs megfelelő-e, vagy sem,
próbaképpen egy jól kiszáradt, nedv­
szívó, kisméretű tégla lapjára 1 ...1,5 cm
vastagságú habarcsréteget hordanak
fel. A habarcs akkor jó, ha 3...5 perc
múlva körömmel kaparható, a hajszál­
repedések hossza nem több 10... 15 mm-
nél, és 1 dm2-re eső számuk nem több
3...5-nél.
A soványításra lényegesen jobb a sa-
mottliszt. Ügyelni kell arra, hogy a so­
ványító adalék anyag - akár homok,
akár samottliszt - nem lehet több, mint
a soványítani kívánt agyag. Ha az agyag
ennél többet igényel, akkor falazati ha­
barcsnak nem alkalmas. Ugyanis a túl­
zott soványítás következtében elveszti
kötőtulajdonságait, és megnövekszik
a hőtágulása. Ez utóbbi okozhatja, hogy
a fűtés során a falszerkezet megemel­
kedik, és szerkezete megrongálódik.
A legmegfelelőbb az agyaghabarcs ak­
kor, ha a soványításhoz használt adalék
mennyisége a tömegének 30...35%-a.
(Agyaghabarcsba csak minimális meny-
nyiségben használható, sőt nem is kí­
vánatos a vízüveg!)
A cserépkályhák és csempekandal­
lók építéséhez a tűzálló téglákon kívül
gyakran használnak tűzálló betonokat
és tűzálló döngölőmasszákat. Az ezek­
ből készített előre gyártott elemek le­
egyszerűsítenék és meggyorsítanák a
kályhaépítést. Helyszíni monolitikus al­
kalmazásuk pedig lehetővé tenné, hogy
különböző elemeket (tűztérpadló, tűz-
térhát- és -oldalfal, füstpárkány, füstel­
vezető, kéménycsatlakozás stb.) köny-
nyen, gyorsan és olcsón állítsanak elő.
Ennek ellenére hazánkban nemigen
gyártanak ilyeneket, holott a tűzálló be­
tonokhoz szükséges anyagok Magyar­
országon is rendelkezésre állnak. Fel
kell hívni a figyelmet arra, hogy a tűz­
álló beton alkalmazása csak 200 °C-nál
nagyobb hőmérsékleten célszerű és
gazdaságos.
A tűzálló betonokat töltőanyaguk és
kötőanyaguk szerint különböztetjük
meg. Töltőanyaguk lehet samott-,
kromit-, szilamanit- és bauxitőrlemény
vagy kromit- és vöröstégla-zúzalék.
Ezek közül leggyakrabban a samott-
vagy kromitőrleményt alkalmazzák, ill.
a kvarctartalmú vagy a vöröstégla­
zúzalékot. Kötőanyaguk lehet aluminát-,
bauxit-, sorel- vagy portlandcement.
A bauxitcement csak külföldről sze­
rezhető be, így az utóbbi időben hőál­
ló beton portlandcement kötőanyaggal
készíthetők.
137
 A portlandcement kötőanyagú tűzálló
betonokat kromitzúzalékkal 1100 °C-
ig, vöröstégla-zúzalékkal pedig csak
900 °C-ig lehet alkalmazni.
A portlandcement kötőanyagú tűzál­
ló betonokban igen lényegesek az ún.
mikrotöltőanyagok: a vöröstéglapor,
a samottliszt, a korundpor és a kromit-
liszt. Ezek összetevői reagálnak a kal­
cium-hidroxiddal vagy a kalcium­
oxiddal, és ennek eredményeképpen
kalcium-szilikátok vagy kalcium-alu-
minátok keletkeznek. Ez a keramikus
kötés szakaszában igen fontos. Ugyan­
is a cement kötési szilárdságának el­
érése után, amikor a betonok elérik a
600 °C-nál nagyobb hőmérsékletet, a
vízveszteség miatt szilárdságuk csök­
ken. A legkisebb szilárdságot
800... 1000 °C hőmérsékleten érik el,
amikor a beton szilárdsága már főkép­
pen a szemcsék tapadásán alapul. A tűz­
álló betonok esetében e tartományban
következik be az előbb említett kera­
mikus kötés, és megkezdődik az ún.
összesülési folyamat.
A betonok keveréséhez használt víz
mennyisége sohasem lehet több, mint
a töltő- és kötőanyagok tömegének
10%-a. A keverés során felhasznált ce­
ment mennyisége a száraz beton tö­
megének 10...30%-a lehet. Ennél több
cement felhasználása esetén a beton
berepedezik, és szilárdsága csökken.
A tűzálló betonok keverésekor a töl­
tőanyagot két részre kell osztani: az
5 mm-nél kisebb és az 5 mm-nél na­
gyobb szemnagyságú részre. A cemen­
tet a mikrotöltőanyaggal szárazon kell
összekeverni, kézzel vagy géppel. Ezt
követően a száraz keverékhez adagolják
a nagy szemcsés adalékot, majd a vizet.
A portlandcement-kötésű betonok
bedolgozási ideje 1...2 óra, a más ce­
mentből készülő betonoké pedig 0,5 óra.
Az aluminát- és bauxitbetonokat egy-két
napon keresztül félóránként, a portland-
cementbetonokat pedig 5... 10 napig egy­
két óránként locsolással kell utókezelni.
138
5.2. Hagyományos
szerkezeti rendszerű
cserépkályhák
és csempekandallók
építése
Mielőtt az építés menetének ismerte­
tésére rátérnénk, elöljáróban össze­
foglaljuk mindazokat az előírásokat,
irányelveket, amelyek a cserépkály­
hák és csempekandallók létesítését
meghatározzák. A hazai és külföldi
szabványokban foglaltak szerint ezek
közül a leglényegesebbek a követ­
kezők:
-A szabadon álló cserépkályhák
fűtőfelülete és a fal közötti távolság
minimum 12 cm. Falnyílásba épített
cserépkályha és a csatlakozó falak kö­
zött 1 ...1,5 cm-es dilatációs hézagot
kell kiképezni, és azt nem éghető, ru­
galmas anyaggal kitölteni.
-A füstcsövet úgy kell a falazott
kéménybe bekötni, hogy a kémény bel­
ső keresztmetszete ne csökkenjen, és a
bekötés hézagmentes legyen. A füstcső
a kályhában is csak a köpenyfal vagy
a bélelt köpenyfal belső síkjáig érhet
úgy, hogy az utolsó füstjárat kereszt­
metszete ne csökkenjen.
-A füstcsövet gyűjtőkéménybe kar-
mantyús toldócsővel kell bekötni.
- Külső, tehát lehűlő épületfalra te­
lepített cserépkályha vagy csempekan­
dalló mögött hőszigetelő réteget kell
elhelyezni.
- A cserépkályhák köpenyfala - és
a korszerű felépítésű cserépkályha
tűztérbetételeme - éghető anyagú épü­
letszerkezettel, fallal és burkolattal
nem építhető össze.
-Fafödémre cserépkályha közvet­
lenül nem építhető rá. A fafödémen
külön beton vagy vasbeton teherelosz­
tó réteget kell kialakítani, amely egyben
tűzfal is. Ha burkolat fölött készül, ak­
kor a lemez minimális vastagsága vas­
beton esetén 6 cm, beton esetén 8 cm.
(Mindenképpen szükség van statikai
ellenőrzésre.)
- Külön alapra vagy éghető anyag­
ból készült födémre a cserépkályhát
vagy a csempekandallót úgy kell fel­
építeni, hogy az az épület szerkezeti
mozgásaitól független legyen.
- A cserépkályha tűztere és bármi­
lyen éghető anyagú épületszerkezet
között min. 6 óra tűzállóságú, tűztér-
betételem esetén pedig min. 4 óra tűz­
állóságú falat vagy egyéb réteget kell
elhelyezni.
-A cserépkályha tisztíthatóságá­
hoz megfelelő számú és méretű tisztí­
tónyílást kell a kályha palástján elhe­
lyezni.
- A cserépkályhák és a zárt tűzterű
kandallók tüzelő- és töltőajtóit úgy kell
beépíteni, hogy robbanás esetén ne es­
senek ki, és zárhatók legyenek.
- Az égéshez szükséges levegő nyí­
lásait úgy kell kialakítani, hogy azok­
kal a levegő mennyisége szabályozha­
tó legyen, és el lehessen őket zárni.
- A tűztereket minden esetben nem
éghető anyagból - samottból vagy
acéllemezből - kell készíteni.
- A cserépkályha takaróburkolatát
mindig oldható kapcsolatokkal kell ké­
szíteni biztonsági okokból (lefúvófe-
lület) és azért, hogy tisztítónyílásként
is használható legyen.
- A tüzelőrostélyt, ill. tűzrácsot
minden esetben kivehetően kell beépí­
teni.
- A tűzterek legkisebb vastagságú
fala a köpenyfalhoz közvetlenül rak­
va 40 mm-es, szabadon álló falként
60 mm-es.
- Fatüzelésű cserépkályhákban - ahol
nincs tűzrács és hamutér - a samott tűz-
lap legkisebb vastagsága 40 mm, amely
alatt 5 mm vastag teherviselő és hőel-
osztó acéllemezt kell elhelyezni. En­
nek a padozattól mért távolsága 12 cm.
- A tüzelő- és töltőajtó, valamint a
hamuzóajtó előtt 80 cm-re, vetületében
pedig 60 cm-re éghető anyagú épület­
szerkezet, burkolat és bútor nem he­
lyezhető el.
- Gázüzemű cserépkályhát előzetes
gázszolgáltatói engedéllyel szabad
csak üzemeltetni.
- Minden cserépkályhát és kandal­
lót - a próbafűtés kivételével - csak
tüzeléstechnikai szakember engedélyé­
vel szabad üzembe helyezni, még átra­
kás esetén is. Az általános és legfon­
tosabb létesítési feltételek ismertetése
után néhány mondatban összefoglaljuk,
ill. bemutatjuk a cserépkályhák építé­
sének menetét.
A cserépkályhák építése a talpazat el­
készítésével kezdődik. Számos válto­
zatuk (tömör, szellőzőjáratokkal áttört,
 5.16. ábra Kályhacsempék
szétválogatása

Csempe Erre cserépből készült ékeket használ­

szétválogatása nak, mint ahogy az az 5.17. ábrán lát­
csempe­
ható. Hálósan rakott csempefal esetén
kandallóhoz;
előkészítés és az ékeket a bordákban kötésben kell el­
építés helyezni a vízszintes sorokban. Az ékek
elhelyezésekor a bordaközöket jól átdol­
gozott lágy agyaghabarccsal kikenik,
5.17. ábra Hagyományos kályhacsempe­
majd az ékeket mozgatva a helyükre
fal ékelése és bélelése nyomják. Az ékek nem szorulhatnak a
a) belső nézet és metszet; b) alaprajzi rész­ bordák között, de az sem jó, ha túl ki­
let; 1) síkcsempe; 2) sarokcsempe; 3 ék; csik. A bordaközök kitöltésekor ügyel­
4 bélés; 5 sarokbélés; 6 agyaghabarcs
ni kell arra, hogy az agyagréteg ne le­
gyen vastagabb 5... 10 mm-nél, tehát a
legkisebb rész se maradjon ékelés nél­
kül. Ekelés után a bordák közötti felü­
letet a bordák élével azonos síkban kell
kikenni agyaghabarccsal.

füstjáratokkal tagolt stb.) ismert, de épí­ peremes vagy talpas kályhacsempéket

tésük egyik legfontosabb követelménye,
hogy felső síkjuk vízszintes legyen, és
felépítése alkalmas legyen a kályhatest
tömegének biztonságos hordására.
Az építés következő fázisa a kály­
hacsempék előkészítése. A tervezéskor
meghatározott kályhaméretek alapján
a kályhacsempéket szét kell rakni, mint
ahogy az az 5.16. ábrán látható. Ezzel
a módszerrel a kályhacsempék szín
szerint összeválogathatók; az eltérő
színű és sérült élű csempék a kályha há­
tuljába építhetők. A gondosan össze­
válogatott csempékből ezt követően szá­
razon, soronként előzetesen összerakjuk
a kályhát, hogy a csempék méretelté­
rése is kiszűrhető legyen.
Ezek után kerülhet sor a csempeso­
rok építésére. A kályhák köpenyfalát
hálósan vagy kötésben rakhatjuk fel.
A kötésben való építés nem igényel
olyan pontos munkát, mint a hálós rakás;
ez utóbbi ui. csak pontosan azonos mé­
retű csempékből készíthető. Meg kell
jegyezni, hogy a hagyományos, süly-
lyesztett peremes kályhacsempéket
elsősorban kötésben, míg a különféle
inkább hálós kötésben célszerű rakni.
A szárazon előkészített, méretre
szabott vagy csiszolt kályhacsempéket
beépítés előtt vízbe mártással kell por­
talanítani.
A hazánkban legjobban elterjedt
süllyesztett peremes kályhacsempéket
szárazon kell a végleges helyükre rakni,
majd híg, finomra szűrt agyaghabarcs-
csal kell kiönteni. Ez a kiöntés a csem­
pék közötti fugákat tömíti, és a csem­
pék pórusaiba kerülve biztosítja a
sorok stabilitását.
A ragasztás kevésbe ismert hazánk­
ban. Ennél az eljárásnál a kályhacsem­
péket a falazással azonos eljárással rak­
ják egymásra és egymás mellé, max.
10 mm-es fugákkal, amelyeket agyag­
habarccsal vagy - légfűtő konvekciós
kályhák esetében - cementhabarccsal
töltenek ki. (Ha a fuga mérete nem ha­
ladja meg a 2 mm-es vastagságot,
akkor egyéb burkoló szárazhabarcs is 5.18. ábra Hagyományos csempefal kö­
megfelel a fugák tömítésére.) tése
a) belülnézet; b) részlet; 1 kapocskötés;
A kötésben vagy hálósán rakott sűly-
2 hosszanti kötés; 3 csempefal; 4 bélése-
lyesztett peremes kályhacsempék hosz- zés; 5 ékelés; 6 habarcsréteg; 7 tűztérajtó-
szanti bordaközeit jól ki kell ékelni. nyílás; 8 hamuajtónyílás

139

5.19. ábra Falazócsempe kötése
a) egyenes ütközésű; b) hornyos; c) kettős
hornyos; 1 csempe; 2 kapocs; 3 hosszanti
kötés; 4 kapocslyuk; 5 ragasztó habarcsréteg
5.20. ábra Tisztítónyílások
a) csempefalban; b) a tűztér takarásában;
1 csempe tisztítódugó; 2 habarcsréteg; 3 du­
góbélés; 4 samottlap (mobil) záróelem;
5 takarólap; 6 tűztér; 7 bélésfal; 8 bélés;
9 csempefal; 10 korom
140
Függetlenül attól, hogy a köpenyfa­
lat kötésben vagy hálósan rakott csem­
pékből építjük, bordáikat 2,8 mm-es
lágyított acélhuzalból készült kapcsok­
kal kell összekötni (5.18. ábra). A tűz­
tér körül a kötéseket meg kell duplázni.
A hosszanti kötést elsősorban hálósan
rakott csempefalak esetében alkalmaz­
zák, akkor is leginkább a kettős vagy
tömör csempékhez (5.19. ábra). A sűly-
lyesztett peremes csempéknél a hosz-
szanti kötést az ékelés előtt kell a hé­
zagokba illeszteni.
A hagyományos rendszerű cserép­
kályhák építésekor a következő műve­
let a bélelés. Valamennyi kályhacsempét
- akár süllyesztett, akár falazóperemes
- a bordáin belül képlékeny agyagha­
barcsba helyezett hódfarkú cseréppel
ki kell bélelni. A habarcsréteg a lehe­
tőségekhez képest a legvékonyabb le­
gyen, és minden hézagot töltsön ki a
cserép és a kályhacsempe között. Kály­
hacsempénként lehetőleg egy darabból
álló cseréppel kell a bélelést készíteni.
A jól elkészített bélelés jelentős mér­
tékben javítja a köpenyfal hővezetését
és hőtároló képességét.
Azokon a felületeken, ahol nem ké­
szül utóbélelés, a bélelés után a felüle­
tet ki kell kenni, és vizes szivaccsal át
kell dörzsölni. A béleléshez áztatott cse­
repet kell használni, és bélelés előtt a
kályhacsempét vizes ecsettel portala­
nítani kell. A cserépkályhák és csem­
pekandallók azon köpenyfelületein,
ahol a falazat tűztérrel vagy nagy hő­
mérsékletű füstgázokkal közvetlenül
érintkezik, utóbélelést kell készíteni.
Ennek anyagait az előző fejezetekben
már ismertettük, itt most csak arra hív­
juk fel a figyelmet, hogy utóbélelés
nélkül a csempék elválnak egymástól,
és megrepedeznek. Ugyancsak lénye­
ges, hogy az előzőekben bemutatott
bélelést és az utóbélelést az építés so­
rán kialakuló munkaszakaszokban min­
dig ki kell kenni, felületük érdességét
meg kell szüntetni, mert az érdes járat­
falak csökkentik az áramlás sebessé­
gét, és ezzel növekszik a kályhában a
koromlerakódás.
A tisztítónyílások elhelyezése lénye­
ges, mert elhagyásuk esetén gyakrabban
kell a kályhát átrakni. Ugyanakkor a
jól beépített tisztítónyílások biztonsá­
gosabbá teszik a kályha üzemelését.
A kályhán minden esetben annyi tisz­
títónyílást kell elhelyezni, amennyit a
járatok száma és helyzete megkíván.
Ezeket mindig úgy kell elhelyezni, hogy
lehetőleg ne kerüljenek az áramlással
szembe.
A tisztítódugókat mindig a lezárt
cserépkályha elkészülése után kell be­
építeni, képlékeny agyaghabarcsba ra­
gasztva, ugyanis a tisztítónyílás az épí­
tés során a járatokba hullott törmelékek
kiszedésére is alkalmas (5.20. ábra).
A háromjáratú kályhák a tűztér takará­
sával is tisztíthatók úgy, hogy a samott-
lapokat ék alakúra faragva, agyagha­
barcsba ágyazva utólag helyezik el.
Gáztüzelésű kályhák esetében tisz­
títónyílás nem szükséges, és a fatüze-
lésű kályhákon is elhanyagolható.
5.3. Konvekciós
hőleadású
cserépkályhák
és csempekandallók
építése
A hagyományos szerkezeti rendszerű
cserépkályhák és csempekandallók elő­
ző pontban ismertetett általános létesí­
tési előírásai és irányelvei a korszerű
építésű kályhákra vonatkozóan a kö­
vetkezőkkel egészíthetők ki:
-A konvekciós hőleadású cserép­
kályhák és csempekandallók köpeny­
falai az épület falához közvetlenül is
csatlakoztathatók, ha a dilatációs moz­
gást lehetővé teszik.
- A konvekciós tűztérbetétek éghe­
tő anyagú épületszerkezetekkel, falak­
kal nem építhetők össze.
-A cserépkályhákban elhelyezett
tűztérbetétek és az épületszerkezetek
között 4 óra tűzállóságú rétegeket kell
elhelyezni.
A korszerű, konvekciós légfűtésű cse­
répkályhák és csempekandallók kö­
penyfalának építési módjai azonosak a
hagyományos szerkezetű cserépkály­
hákéval; kivitelezésük valamivel egy­
szerűbb, mert sem a tűztérrel, sem pe­
dig a magas hőmérsékletű füstgázokkal
nem érintkeznek közvetlenül.
A tűztérbetét és a köpenyfal közöt­
ti kedvező levegőáramlás érdekében a
kályhák köpenyfalának belül simának
kell lennie. Ezekben a kályhákban utó­
bélelésre nincs szükség, sőt a bélelés
is elmaradhat, bár ez jelentősen rontja
az áramlási feltételeket.
6. Szerelvények és felszerelési tárgyak

Ebben a fejezetben röviden ismertetjük

azokat a szerelvényeket, kiegészítő
berendezéseket és felszerelési tárgya­
kat, amelyek a cserépkályhák és csem­
pekandallók építéséhez és üzemelteté­
séhez szükségesek.
6.1. Kéménybélelő
és légfűtő elemek,
Ha a füstgázokat úgy kell vezetni,
hogy hőmérsékletükből ne veszítsenek,
akkor hőszigetelt füstcsövet kell hasz­
nálni. Erre alkalmas a WESTERFORM
-H INOXID hőszigetelt lemezcső,
amely annyiban tér el az azonos nevű
csőtípustól, hogy falrétegei közé 25
vagy 50 mm vastag kőzetgyapot réte­
get helyeznek.
A csőtípus kiegészítő idomok csatla­
koztatására is alkalmas, ill. saját idomai
6.3. Köpenyfalajtók
A korszerű, konvekciós hőleadású cse­
répkályhák köpenyfalába - attól füg­
gően, hogy milyen rendszerű a kályha,
vagy hogy a kályha fűtőbetétje honnan
kezelhető, ill. mikor és honnan építik
be - különböző méretű ún. köpenyfal­
ajtókat kell beépítem. Ezek az igények­
nek megfelelően egyedileg is elkészít­
hetők.

idomok is vannak.
Ezek a következők: SW-01 cső­
A köpenyfalakkal épített cserépkály­
háknál és csempekandallóknál a kon­
kapcsoló körbetét; SW-02 idomkap­ vekciós légjárathoz csak kisebb méretű
Kéménybélelésre nem használhatunk csoló karmantyú; SW-03 idom és cső­ szellőzőrácsokat építünk be, egy-két
azbesztcement csövet és alumíniumle­ véglezáró idom; SW-04 90 °C-os ívcső; csempeméretnagyságban.
mez lefolyócsövet. A kéménybélelés SW-05 45 °C-os ívcső; SW-06 T A köpenyfalajtók - az előzőekből
rendszerint akkor szükséges, ha már idom; SW-07 keresztidom; SW-10 megállapíthatóan - a kályha fűtésében
meglevő kéményhez kell új fűtőberen­ pillangószelep; SW-14 körmös sza­ és a hőleadás közvetítésében játszanak
dezést kapcsolni. Ilyen esetekben lagbilincs. Az SW idomok 0,8 mm-es szerepet.
olyan béléscsöveket lehet csak használ­ horganyzott acéllemezből készülnek. A köpeny falajtók acélszalagból és
ni, amelyek hajlíthatók a keresztmet­ profilelemekből készülnek, egy- és két­
szetük csökkenése nélkül, megfelelő ajtós változatban. Készülnek továbbá
szilárdságúak ahhoz, hogy a kémé­
nyekbe utólag behúzhatók legyenek,
6.2. Tüzelőrostélyok kétszer kétszárnyú változatok is, felül
kis nyílóelemekkel.
és bírják az üzemelés során keletkező A tűztér alján elhelyezhető rostélyok - A típus: egy- és kétszárnyú kö­
hőterheléseket. További követelmény négyzet és kör alakúak, 12...20 mm penyfalajtó (6.2. ábra); kisméretű, zsa­
lehet, hogy az alkalmazott béléscsö­ szerkezeti vastagságúak, és különböző lus és zsalu nélküli kivitelben készül;
veknek legyenek kiegészítő idomaik méretűek (6.1. ábra és 6.1. táblázat). Külső fűtésű - kemence jellegű - cserép­
(csatlakoztatóidom, tisztítóidom, a kon- Anyaguk ugyancsak szürkeöntvény. kályha
denzvizet összegyűjtő és elvezető
idom, rögzítőidom, kéményvéglefedő
idom stb.). A hazai kereskedelemben
erre a célra a következő csövek sze­
rezhetők be:
- A WESTERFORM-H INOXID
hajlítható, rugalmas, 0,15 mm vastag
rozsdamentes, saválló acélszalagból
készült kéménybéléscső, kiegészítő
idomokkal; gyártási hossza: 6,00 m;
cserépkályhákhoz alkalmazható jára­
tos belméretek: 0 150, 160, 200, 250.
- A H 0,2 mm vastag alumínium­
szalagból készített hajlítható cső; gyár­
tási hossza: 6,00-12,00 m; járatos
belmérete: 0 80, 100, 125, 150, 180,
200 és 250 mm.
A H hajlítható alumíniumcső már a
korszerű, konvekciós áramlású cserép­
kályhák és kandallók tűztérbetétjét és
fűtött terét összekötő légfűtő járatként
is alkalmazható.
 6.1 táblázat Tűzrostélyok

Méret (mm) Szabad keresztmetszet

Típusjel 2
a b c (cm ) %
Négyzet alakú
Cs 18x21 178 210 15 144 39
Cs 21 x 23 210 230 15 192 40
Cs21 x26 210 255 18 216 40
Cs 23 x 26 230 255 18 234 40
Cs 2 3 x 3 1 230 305 18 286 41
Cs 2 7 x 3 1 262 305 20 330 41

E 13 x 16 128 155 12 69 35
E 16 x 18 160 180 12 108 38
E 16x21 160 205 12 125 38
E 16 x 23 160 230 12 143 38
E 16 x 25 160 255 12 162 40
E 18 x21 178 205 12 140 38
E 18 x25 178 255 14 180 40
E21 x23 210 230 14 192 40
E21 x25 210 255 14 215 40
E21 x32 210 305 14 264 41
E 23 x 25 228 255 14 233 40
E 23 x 31 228 305 14 286 41
E 26x31 260 305 14 330 42

Kör alakú
6.1. ábra Négyzet és kör alakú tűzrosté­
lyok 0 15 148 - 12 55 32
0 17 164 - 12 71 34
0 18 180 - 12 89 35
0 19 196 - 12 108 36
0 21 214 - 13 133 37
0 23 230 - 13 157 38
-B típus: kétszer kétszárnyú kö­ 0 25 246 - 13 183 39
penyfalajtó (6.3. ábra); közepes méret­ Kapcsolódó ábra: 6.1.
ben, zsalus vagy zsalu nélküli felső
szárnnyal és zsalu nélküli nagyobb al­
só szárnnyal készül; nagy méretben
középen áttörten, alul és felül zsaluval
vagy áttörten készül.
A bemutatott ajtók szerkezete hide­
gen hajlított 3 mm-es acéllemez szel­
vény, a sarkokon illesztés utáni he­
gesztésekkel. Nyílószárnyai rusztikus
diópánttal vagy pattintással nyithatók,
zárt részei is rugós lemezcsappan­
tyúkkal biztosíthatók kinyílás ellen
(6.4. ábra). Az áttört részek 5x5 mm-
es négyzetacélból kialakított, külön­
böző motívumokkal díszített kovácsolt
ráccsal készülnek (6.5. ábra). A tipi­
zált zsalukat a nyílókeretekbe ponthe­
gesztéssel rögzítik, és a külső oldalon
elhelyezett fogantyúval működtetik
(6.6. ábra). Az ajtókat általában a kö­
penyfal építésével egy időben helye­ 6.3. ábra B típusú díszrácsajtó
zik el, de a rabic- vagy téglafalakba
6.2. ábra A típusú díszrácsajtók
célszerű utólag beépíteni (6.7. ábra).
a) egyszárnyú; b) kétszárnyú

142
 Belső tüzelésű légfűtő cserépkályha két­
szer két szárnyú köpenyfalajtóval

6.4. ábra Dísz rácsajtó szerkezete

a)...f) részletek; 1 függőleges tokszár; 2 fek­
vő tok; 3 küszöb; 4 borda; 5 hosszított furat;
6 rugós kapocs; 7 diópánt; 8 pántlap; 9 ta­
karó; 10 függőleges borda; 11 díszrács;
12 gomb; 13 karika; 14 zsalufordító; 15 sze­
relőfurat
3 1 2

6.7. ábra Díszrács ajtó beépítése

6.5. ábra Dísz rácsajtó mintaválasztéka
1 tokkeret; 2 nyílókeret; 3 díszrács; 4 fogó
6.6. ábra. Zsalus rács beépítése
a) függőleges; b) vízszintes metszet; 1 zsa­
lukeret; 2 zsalulevél; 3 csukló; 4 összekötő;
5 ponthegesztés; 6 nyílókeret; 7 díszrács;
8, 9 tokkeret
a) csempefalba; b) rabicfalba; c) téglafalba;
1 tokkeret; 2 nyílószárny; 3 csavar; 4 befa-
lazókarmok; 5 pánt; 6 habarcskikenés; 7 kály­
hacsempe; 8 bélés; 9 agyaghabarcs; 10 ra-
bicfal; 11 vakolat; 12 téglafal; 13 tapasz

143
Csempekandalló és konvekciós cserép­
kályha légfűtő járata felső kicsatlakozta-
tásának „lezárása" keretráccsal

Az ajtók mázolt felülettel készülnek,

így bármilyen színűre mázolhatók a csat­
lakozó felületek, a cserépkályha csem­
péjének színétől függően.

A köpeny falajtókat vagy más nevü­

kön díszrácsokat Magyarországon

AVÁLL-KERKFT.
6900 Makó, Návay Lajos tér 8.
Tel.: 62/212-177
gyártja.
(6.8. és 6.9. ábra)

6.8. ábra Egy- és kétirányú nyitható szár­

nyú díszrács vagy szellőzőrács kandallók­
hoz és cserépkályhához a légfűtő járat
kitorkollásának lezárására.
(Gyártó: VÁLL-KER KFT. Makó)

Méret Szabad kereszt­

Jel lxh (cm) metszet (cm2)
a) 23,0x23,0 210
b) 23,0x28,5 260
c) 25,0x66,0 700
d) 46,0x17,5 255
e) 45,5x23,0 420
f) 45,5x28,5 520
g) 67,5x23,0 650
h) 67,5x28,5 760

144
 6.4. Tűzhelylapok
A hagyományos és korszerű falazott
és mobil tűzhelyekhez előre gyártott,
öntöttvas tűzhelylapokat készítenek a
6.10. ábrán látható kialakítással és a
következő méretekkel:

Lapfajta a (mm) b (mm)

Kis tűzhelylap 395 316
Nagy tűzhelylap 475 316
Kis szélső lap 395 158
Nagy szélső lap 475 240

Az elkészített tűzhelyet ezekből a

lapokból összeállított tűzhelylappal
lehet lefedni. A lemezek felületei le-
mezgrafitos felületkezelésűek.

a) b)

6.9. ábra Kétszárnyú köpenyfalajtó cse­

répkályha (tűztérbetétjének) üzemelteté­
Méret Szabad nyílás­
Jel
séhez lxh (cm) méret l0xh0 (cm)
a...b) kétszárnyú; c...d) kétszárnyú, felső
a) 47,0x89,0 43,0x85,0
zsalus szellőzővel
(Gyártó: VÁLL-KER KFT. Makó) b) 57,0x89,0 53,0x85,0 6.10. ábra Tűzhelylapok
c) 47,0x109,5 43x85,0 a) elemes; b) sík, c) szélső lap; 1 áttört elem;
2 nagy karika; 3 középső karika; 4 kis ka­
d) 57,0x116,0 53x91,5 rika; 5 sík elem; 6 szélső lap; 7 toldat

145
 Kályhacsempéből épített hagyományos
fatüzelésű tűzhely, mellé kapcsolt sütővel

6.5. Konvekciós
hőleadású
cserépkályhák
és csempekandallók
betételemei
Az előzőekben leírt előnyei miatt vár­
ható, hogy a korszerű, konvekciós hő­
leadású cserépkályhák egyre inkább
elterjednek hazánkban is.
Ezek legfőbb előnye a tiszta és
energiatakarékos üzemelés.
Így külön pontban mutatjuk be azo­
kat az építő- és kiegészítő elemeket,
amelyek az építéshez elengedhetetle­
nül szükségesek.

6.11. ábra Kályhabetét;

kicsi

6.12. ábra Kályhabetét;

nagy

146
Acél cserépkályha­ 6.13. ábra Előre gyártott elemes fűtőbetétek
a) kettes, b) hármas, c) négyes
fűtőbetét
A durva kazánlemezekből készülő, sa-
mottal bélelt fűtőbetét konvekciós lég­
fűtésű cserépkályhákba építhető be, és
a kéményhez füstcsővel csatlakozik.
Fűtőfelülete konvekciós bordás. (6.11...
6.12. ábra)
Jellemzői a következők:
A típus
A jellemző
kicsi nagy
Huzatigény (Pa) 7,5 7,5
Hőteljesítmény (kW) 7,3 8,0
Fűtőfelület (m2) 1,5 1,5
Tömeg (kg) 112 114

A berendezések méreteit és kialakí­

tását a 6.11. és a 6.12. ábra mutatja be.

Hőálló beton vagy samott

cserépkályha-fűtőbetét- 6.14. ábra Előre gyártott tűztérelemek

idomok
A hőálló betonból és samottból egyaránt
készíthető előre gyártott elemekből a
6.13. ábra szerinti fűtőbetéteket lehet
felépíteni. Ezek köpenyfallal közvet-

147
6.3. táblázat. Kályhabetét típusváltozatai
Típusváltozatok
60/40 70/40 80/45
Az elem jele méret fűtőfelület* méret fűtőfelület* méret fűtőfelület*,
(mm) (m2) (mm) (m2) (mm) (m2)
a b sík bordás a b sík bordás a b sík bordás
I. 0,40 0,52 0,44 0,57 0,50 0,65
II.
III. 0,46 0,60 0,51 0,66 0,57 0,75
IV 600 400 0,40 0,52 700 400 0,44 0,57 800 450 0,50 0,65
V. 0,40 0,52 0,44 0,57 0,50 0,65
VI. 0,40 0,52 0,44 0,57 0,50 0,65
VII. 0,40 0,52 0,44 0,57 0,50
* 5 mm-es ágyazóhabarcs réteggel.
6.15. ábra Ha 2-3 elem magas tűztérele-
met készítünk, mindenképpen célszerű a
hőleadást bordázott felülettel növelni

lenül is körülépíthetők, de gazdaságo­ Állványos tűztérelem

sabban üzemeltethetők konvekciós lég­
réssel épített csempefallal körülvéve.
Az elemekből fekvő járatos fatüze-
lésű vagy gázüzemű fűtőbetét vagy
cserépkályha építhető 2...5 járattal.
Az elemek és a 6.14. ábrán, illetve
a 6.3 táblázatban bemutatott elemtípu­
sokból és méretrendszerrel készíthe­
tők, sík és bordázott hőleadó felületű
kivitelben (6.15. ábra). Ha 2-3 elem
magas tűztérelemet készítünk, minden­
képpen célszerű a hőleadást bordázott
felülettel növelni.
A kandallóbetét
A tűztérbetétes, konvekciós hőleadású
cserépkályhákhoz hasonlóan a csem­
pekandallókba is beépíthető olyan tűz-
térbetét, amely az égés során felsza­
badult hőt konvekciós hőleadással is
hasznosítja.
A hagyományos kandallók falazott
és betonozott tűztérmegoldásain kívül
készülnek kiselemes előre gyártott vagy
részben előre gyártott kandallóbetétek
és teljes tűztérbetétek állvánnyal és
tűzsisakkal együtt.
Külső formája azonos a hagyományos
falazott kandallókéval, azzal az elté­
réssel, hogy a teljes belső részt - a tűz-
térállványt, a tűzteret, a tűztérkamrát,
a füstcsövet (csappantyúval) és a hamu­
gyűjtőt - részegységekként előre lehet
gyártani (6.16. ábra).
Tűztérállvány: Idomacél keret alá
épített forrcsőoszlopok talpvégződéssel
és alsó köracél hosszmerevítő rudak­
kal, hegesztett kötéssel. Két alapválto­
zata egy, illetve két és három oldalon
nyitott kandallókhoz alkalmazható.
Tűzlap, tűztalaj: Anyaga azonos a
többi falelemével, lehet samott vagy
vasalt hőálló beton. A tűzlap két alap­
változata az egy oldalon, illetve a két

148

6.17. ábra Állványos tűztérelem kétoldalt
nyitott tűzterű kandallóhoz
és három oldalon nyitott kandallókhoz
alkalmazható. Legkisebb falvastagság
tűzrács esetén 6 cm; tűzrács nélkül 8 cm.
Tűztérfal: Anyaga általában azonos
a tűzlapéval, de lehet samott és hőálló
beton is. A tűztérfalak két alapváltozata
az egy oldalon, illetve a két és három
oldalon nyitott kandallókhoz alkalmas.
A tűztérfal és a tűzpadló ragasztóanya­
ga samotthabarcs.
Hamugyűjtő: A tűztér hamuját ösz-
szegyűjti, és hőjével előmelegíti a fű­
tési levegőt a tűztér alatti légkamrában. nyitott tűzterű változat megvalósításá­
Idomacélból, acéllemezből és öntött­
vasból készül. Anyaga 2 mm-es he­
gesztett fekete lemez. Ürítéséhez 1-2 db nálhatók.
fogantyút rögzítenek a belső oldalra.
Tüzsisak, tüzkamra: Anyaga 2-3 mm- levegő előmelegítésére is alkalmas.
es hegesztett fekete lemez, idomacél
kerethez szegecselve. Célszerű a füst­
torokban egybeépíteni a füstcsövet és
a füstcsappantyút vagy a füstszabályo­
zó berendezést. Egy, két és három ol­ kell 2 db 100 mm átmérőjű áttörés az
dalon nyitott tűztérhez készülnek. Az
utóbbiak sisakjának peremrészére füg-
gesztőhorgokat kell felhegeszteni a kon­ az acéllemez béléselem két oldalán alul­
zolos vagy félkonzolos függesztés ese­
tében.
Merevítő-függesztő rúd: Két és há­
rom oldalon nyitott kandallók esetében
a konzolos terhelőerőt viseli. Anyaga
12-16 mm-es köracél, két végén ho­
roggal, kampóval, a középrészen egy
ellenmenetes feszítőcsavarral.
Tűztérlapos betételem: Szerkezeti fel­
építése sokkal bonyolultabb az előző
pontban felsoroltaknál. Anyaga lehet
tűzálló beton vagy samott, idomacél és
öntöttvas kiegészítő elemekkel.
Beton tűztérelem: A hagyományos
kandallóépítés egyszerűbb eseteiben
nagyon célszerű és olcsó elemeket le­
het előre gyártani, pl. ha a tűztér három
fala egy elemből készül. Ezzel szemben
nagy hátrány, hogy a szállítás és a beépí­
tés nehezebb. Legegyszerűbb megoldás,
ha a falelemeket külön-külön gyártják.
Példánkban a betét 4 részegységből
áll, a két szélső falelemből, a homorú-
domború hátfalelemből és a sisak- (füst-
kamra)elemből. Az elemek feszítőpál­
cával vannak összekötve. Egy oldalon
nyitott és falikandallókba építhető.
Betonból és acéllemezből kombinált
légfűtési elem: Szerkezeti felépítése ha­
sonló az ismertetett alaprendszerhez.
Különbség csak abban van, hogy a tűz-
térhátfal és a tűz közé 3-4 mm-es acél­
lemez légtérelválasztó falburkolatot
építenek a kandalló szerelésével egy
időben. A légtér gáztömör szigetelése
az elemek szerelésekor az átfedések
tűzálló habarccsal való kikenésével és
tömítésével érhető el. Az előre gyártott
elemek anyaga hőálló beton középsima
felülettel.
A megoldások vastag és vékony fa­
lú kandallóelemekre vonatkoznak.
A vastagabb falú tűztérelemek na­
gyobb hőterhelést tudnak elviselni. Al­
kalmasak egy, két és három oldalon
ra. A vékony falú tűztérelemek ugyan­
csak mindhárom tűztérfajtához hasz­
A légfűtő acéllemez betét a fűtési
A betonelemek fenéklemezébe 2 db
100 mm-es lyuk szükséges a fűtő- vagy
égési levegő bevezetésére.
A falelemben csak légfűtés esetében
elem legfelső pontján, a légfűtő tér fel­
ső részén. Levegő-előmelegítés esetén
ra kell a kitorkolló nyílást helyezni.
Acéllemez légfűtő betétek: A légfű­
tésű kandallók fűtési betételemei acél­
lemezből is elkészíthetők, kettős vagy
egyrétegű fallal.
A kétrétegű acéllemez légfűtő betét
hatásfoka a tűztér és a füstkamra kö­
zötti és mögötti zárt légtér miatt jobb.
Az egyrétegű acéllemez légfűtő be­
tét elhelyezése és szerelése nagy gon­
dosságot igényel a gáztömörséget ille­
tően. A kétrétegűvel szemben előnye,
hogy olcsóbb és gyorsabb az elemek
gyártása. Hátránya, hogy egy idő után
a többször kitáguló betét a legtömö­
rebb csatlakozás esetében is átfüstöl.
A tűztér és a füstkamra együtt és
külön-külön is készülhet, ez utóbbi biz­
tonságosabb.
Az acéllemez vastagsága a tűztérben
3-4 mm, a füstelvezető 2-3 mm-es, a fe­
néklemez 4-6 mm-es bordás acéllemez­
ből készül, hegesztve. A szekrényelem­
mel célszerű egybeépíteni a füstnyak
fölé a füstszabályozót. A tűznyílásra a
stabilitás érdekében idomacél keretet
szerelnek, a megfelelő gáztömörség el­
érésére azbesztcsík tömítéssel.
Öntöttvas tűztérelem: A tűztérele­
mek csak sorozatgyártás esetén gazda­
ságosak.
Füstkamra
A régi építésű kandallóknál a tűztér
feletti füstkamra anyaga általában azo­
nos a tűztérfal anyagával. Falazott tűz­
tér esetében természetesen nem felel
meg a fal anyaga (pl. samott-tégla) a
füstkamra sima, áramlástani szempont­
ból kifogástalan belső felületének ki­
alakításához, hanem hőálló vakolattal
kell bevonni. Az egyszerű hagyományos
kandalló esetében a tűztér lefedésére
megfelel az előzőekben bemutatott
beton- vagy acéllemez-anyagú füst­
kamraelem.
Acéllemez füstkamra
• Egyrétegű acéllemez füstkamra
(6.17. ábra): Legegyszerűbb meg­
oldása a 2-3 mm-es fekete lemez­
ből szegecsekkel vagy hegesztett
kötéssel készített sisak, amelyet a
stabilitás és a gáztömörség elérése
érdekében célszerű L acélkeretre
rögzíteni. Két és három oldalon nyi­
tott tűzterű kandallók esetében a
konzolt méretezni kell, és rögzítő­
horgokkal szükséges ellátni. Cél­
szerű a füstelzárót a füstnyak fö­
lött beépíteni az elembe.
Tűzálló habarcstömítés és felső
kikenés szükséges. A füstkamra
külső részét zárt felső szekrény
149
6.17. ábra Acéllemez füstkam­
raelem
a) elölnézet; b) felülnézet; c) met­
szet; 1 füstkamratér; 2 acél­
lemez palást; 3 füstcsőcsonk;
4 csappantyúlevél; 5 csappan­
tyú; 6 hosszborda; 7 kereszt­
borda
esetén célszerű nem éghető hőszi­
getelő anyaggal burkolni.
• Kettős falú acéllemez (légfűtő) füst­
kamra: A kandallók hatásfokának
növelése érdekében célszerű a hő-
veszteséget kiegészítő berendezé­
sekkel csökkenteni. Ilyen pl. a lég­
fűtő betét, amely tulajdonképpen
központi fűtési kalorifer, hideg és
meleg levegős megoldással. A szek­
rény anyaga 2-3 mm-es, a hőcse­
rélő betété 3-4 mm-es acéllemez
(utóbbi vastag falú gázcső is le­
het), hegesztett kötéssel.
Központi fűtési betételem
A betételemet hagyományos falazatú,
előre gyártott beton, acéllemez és ön­
töttvas tűzterű kandallók esetében le­
het beépíteni.
Két alapmegoldása: a hátfallal pár­
huzamosan álló csobordázatos és a
tűzrácsban kiépített hőcserélős. Utóbbi
szén- és brikettfűtés esetében célszerű.
Anyaga fatüzelés esetén vékony,
széntüzelés esetén vastag falú gázcső,
hegesztett kötéssel, flexibilis szerel­
vénycsatlakozással.
150
Kandallóbetétek a fűtési
levegő előmelegítéséhez
Az égési levegő fűtőtérbe juttatásának
optimális kialakítása a kandalló terve­
zőjének egyik fontos feladata. A gaz­
daságos fűtés érdekében ezt a levegőt
előmelegítik, különböző kandallóbeté­
tek esetén különféle módszerekkel.
Betonelem kandallóbetét égésileve­
gő-csatornával: Anyaga és szerkezeti
felépítése azonos a tűztérlapos és tűz-
térfalas betonelemekével. A különb­
ség, hogy a hátrészfal egy vagy két
előmelegítő cellával egészül ki. Az
előmelegített égési levegő egy része
a tűztérrostélyon, nagyobb hányada
pedig a légtérbe juttatva a tűznyiláson
keresztül jut a tűztérbe. Az elemek fal­
síkra vagy sarokba helyezett kandalló­
hoz egyaránt alkalmasak.
Fűtési levegőt előmelegítő acéllemez
elem: Elhelyezhető a tűztér hátfalára,
a tűztérszekrénnyel együtt vagy kü­
lön, egy vagy több egységként beépít­
ve. A két betétegység egymástól füg­
getlenül van felszerelve és működik.
Anyaga 1-2 mm-es acéllemez, he­
gesztett vagy szegecselt kivitelben.
Nyitott tűzterű
kandallóbetétek
A nyitott tűzterű kandallóbetétek álta­
lában üzemekben előre gyártva -
• hőálló betonból,
• samottból,
• acéllemezből,
• öntöttvasból
és ezek kombinációjával - készülnek.
A nyitott tűzterű betétek beépítése
egyszerű, burkolati faluk kivitelezhető
egyedileg, vagy a gyártó cég köpeny­
típusai közül választható.
Az öntöttvas és acélbélésű, samott-
anyagú tűztérelemek hőtermelő betét­
ként tervezhetők, ill. beépíthetők köz­
ponti fűtőberendezésekbe is. Készülnek
légfűtő és meleg vizes rendszerekhez
egyaránt. Légfűtés centrális helyiség­
kapcsolás esetén alkalmazható; a me­
leg vizes betétek - szivattyú közbeik­
tatásával - kazánként üzemeltethetők.
Zárt tűzterű kandallók
betételemei
A zárt tűzterű kandallókhoz készülő
energiatakarékos betétek a felhasználók
részéről igen kedvező fogadtatásban
részesültek. A kandallóbetétek elsőd­
legesen légfűtési célra, egy-egy helyi­
ség vagy a teljes lakás fűtésére alkal­
masak - típusuk és teljesítményük
függvényében.
Zárt tűzterű kandallók készülnek
• egyhéjú betéttel,
• két- (v. dupla) héjú betéttel.
Az egyhéjú kandallóbetétek ma már
szinte kivétel nélkül öntöttvasból ké­
szülnek, s faluk, az 5-7 mm vastagságú
tűztérpalást, egyben hőleadóként mű­
ködik a kandalló cirkulációs (konvek-
ciós) terében. Egyes típusokat samott-
fallal, illetve tűzlap béléssel egészítenek
ki az élettartam növelése, az egyenlőt­
len hőterhelésből adódó idő előtti anyag-
fáradás elkerülése érdekében.
Az egyhéjú kandallóbetétek (konvek-
ciós) légtér felőli oldalát általában bor­
dázattal látják el, ami növeli a palást­
fal hőleadó felületét és élettartamát.
Az egyhéjú betéteket és füstcsövüket
palásthőszigeteléssel ellátni nem sza­
bad, mivel azáltal a szabad hőleadó fe­
lület csökken; a kettős falú betéteknél
ennek épp az ellenkezője kedvező ha­
tású a kandalló működésére.
 A kéthéjú kandallóbetétek hőtech-
nikai szempontból ma a korszerűek
közé tartoznak, ám bonyolult szerke­
zetük gondosabb beépítést és üzemel­
tetést igényel. A kéthéjú tűztérbetétek
a légfűtő kandallóbetétek kategóriájá­
ba sorolhatók, mivel a dupla betétfal
közötti légrés alul-felül kapcsolódik a
fűtendő lakótérhez - cirkuláció elvén
működnek, vagyis fűtenek. Két válto­
zatuk ismert, a
• gravitációs áramkörös és a
• kényszeráramoltatott fűtőbetétek.
A gravitációs elven üzemelő fűtő­
betéteknél a szükséges légmozgást,
vagyis a betétben lezajló hőátadási fo­
lyamatot a levegő faj súlykülönbsége
indítja be és tartja fenn. E megoldást
főleg kis teljesítményű betéteknél, köz­
ponti helyre telepített kandallóknál al­
kalmazzák. Előnye, hogy a kandalló
üzemeltetéséhez - a fűtéshez - nincs
szükség külső energiaforrásra, pl. elekt­
romos áramra, mivel a rendszerben nincs
ventilátor. Hátránya, hogy a fűtőbeté­
ten belüli lassú légcsere nem tudja
„levenni" a tűztérpalást felületéről a
maximális hőteljesítményt, emiatt a
(komplett) kandalló és a fűtőbetét
együttes hatásfoka 5-7%-kal alacso­
nyabb a kényszeráramoltatott (ventilá­
toros) változaténál.
A kényszeráramoltatott kandallóbe­
tétek jelentik műszaki szempontból a
csúcsot napjainkban a fűtőberendezések
e kategóriájában. A kényszeráramolta­
tással működtetett kandallók betétjei
a palástfallal párhuzamos légréseik,
csökkentett tömegük és az optimális
felületi légsúrlódás, illetve hőátadás­
átvétel miatt kisebbek. Mivel kisebb a
tűztérbetét belső palástját körülvevő
légrés vastagsága és tömegtérfogata,
az adott teljesítményű ventilátor jelen­
tősen felgyorsítja benne a légáramlást.
A csökkentett hőlégkamra-térfogat to­
vább fokozza a légáramlás sebességét,
így intenzívebb a hőleadás, illetve a
légfűtés.
Az 1990-es évek fejlesztéseinek ered­
ménye a másodégésű kandallóbetét.
Működésük leglényegesebb jellemző­
je, hogy tiszta égés megy bennük vég­
be. A tiszta égés (C+0 2 = C0 2 ) folya­
mán hő és szén-dioxid (C0 2 ) szabadul
fel, melyet földünk növényzete ismét
oxigénné alakít.
Az ecopalex rendszerben a katali­
zált utóégés során kevesebb káros, el
nem égett füstgáz termelődik. A tűz­
térbe fújt ún. másodlagos levegő hatá­
sára megy végbe az elsődleges égéskor
keletkezett gázok katalizált másodége­
tése. Az égési folyamat lejátszódása­
kor a lángkép sokkal élőbb és tisztább.
Ez a láng elégeti az előégésben kelet­
kezett - el nem égett - molekuláris gá­
zokat, melyek az alapégés során sza­
badulnak fel, és az előmelegített, az
elsődleges égés utolsó fázisában fúvó-
kaszerű nyíláson át bevezetett levegő­
vel dúsulnak (kombusztorelv). Az ily
módon működő típusok a kandallótech­
nikában jelenleg elérhető maximális
teljesítményt nyújtják.
A monoblokk-kandallóbetétek funk­
ciója hasonló, illetve azonos az előző­
ekben ismertetettekkel, viszont nagy
tömegű, közel embermagasságú szer­
kezetek, amelyek beépítve nagyrészt
kitöltik a kandallótest belsejét. A tűz­
térbetét belső, ún. „légúti" elrendezése
sokkal lazább, a nagyobb tűztérben jó­
val nagyobb hőteljesítmény érhető el a
kandallótest együttes tömegén belül.
A monoblokk-kandallóknak is két
alaptípusa ismert tüzeléstechnikai szem­
pontból:
• a normál tűzterű és
• a másodégésű tűzteres.
A normál tűzterű monoblokk-kan-
dallóbetétek tűztérköpenybélése általá­
ban samottlapokból, illetve hőálló be­
ton tűztérlapokból, valamint kiegészítő
öntöttvas elemekből áll.
A másodégésű tűzterekbe viszont a
láng irányának, illetve az égési folya­
mat áramlási vonalának megfelelően
kialakított (hullámosított, szűkített),
általában öntöttvas tűztérhátfalat épí­
tenek be, melyen a másodégést bizto­
sító fúvókák vannak. Az öntöttvas hát­
falnak azonkívül, hogy követi a lángtér
kúposan szűkített és hullámos felüle­
tét, az ún. „kombusztor" szerepét is be
kell töltenie, vagyis a másodlagos (tisz­
ta) égés égési levegőjét elő kell mele­
gítenie izzási hőmérsékletre, és azt a
lángtérfogat felső harmadában be kell
vezetnie a tűztérbe. A kandallóbetét
magas hőfokú füstjáratai különböző
csatornákon átvezetve adják le a ter­
melt hőmennyiség 60%-át, míg 25%-a
a tűztérajtón át sugárzással, a maradék
15% pedig a kéményen keresztül tá­
vozik.
Ez a kandallóbetét-típus hatásfok
szempontjából felülmúlja az összes
hasonló működésű kazán teljesítmé­
nyét, és beépítve igen szép látványt
nyújt. A kandallóbetét külső köpenye
hegesztetten acéllemezből készül, míg
a hőcserélő - a belső füstjáratok -
több kitérővel és kerülővel hűti le a
kéménybe kiáramló füstöt a lehető leg­
alacsonyabb hőfokra. Megjegyezzük,
hogy az alacsony hőmérsékletű füstgáz
jelzi a kazán kis hő veszteségét, vagyis
jó hatásfokát, és ha a hozzá csatlakozó
kémény is jó minőségű - hazánkban pl.
a Schiedel kéményrendszer valamely tí­
pusa -, akkor szinte biztos, hogy a fűtő­
berendezés gazdaságosan üzemeltethető.
A következőkben több hazai gyártó
és hazai kereskedelmi bázishellyel
rendelkező külhoni cég termékeit mu­
tatjuk be a kandallóbetétek európai vá­
lasztékából.
EDIL KAMIN Hungária Kft.
1107 Budapest, Száva u. 5-7.
Tel.: (1)260-0251
Fax: (1) 260-4127
Az EDIL KAMIN tűzterek mind­
egyike dupla lemezfallal körülvett önt­
vény égéstérrel rendelkezik.
151
6.18. ábra EDIL KAMIN VISION panoráma­ 6.19. ábra EDIL KAMIN TER-A sarokkan­ 6.20. ábra EDIL KAMIN TER-F egyoldali
liftes, üvegajtós, fémlemez kandallóbetét dalló-betét fémlemez légfűtő szekrény­ tűztérajtós kandallóbetét fémlemez lég­
a) nézet; b) tervezési adatok; 1 tűztér, ön­ nyel, nyitható üvegajtóval fűtő szekrénnyel, nyitható üvegajtóval
töttvas tűztérfallal; 2 acéllemez betételem­ a) nézet; b) tervezési adatok; 1 tűztér, ön­ a) nézet; b) tervezési adatok; 1 tűztér, ön­
szekrény eleme; 3 tűztér „nyitott" állapotban; töttvas tűztérfallal; 2 szekrényes fémlemez töttvas tűztérfallal; 2 szekrényes fémlemez
4 hőálló üvegajtó fém keretvázban (emel­ tűztérbetét; 3 tűztér „nyitott" állapotban; 4 hő­ tűztérbetét; 3 hőálló üvegajtó oldalt nyíló fém
kedő és oldalt nyitható); 5 levegőszabályo­ álló üvegajtó oldalt nyíló fém keretvázban; keretvázban; 4 levegőszabályozás; 5 fűtési
zás; 6 fűtési meleg levegő kivezetése; 7 auto­ 5 levegőszabályozás; 6 fűtési meleg levegő meleg levegő kivezetése; 6 automata füst­
mata füstszabályozó berendezés kivezetése; 7 automata füstszabályozó be­ szabályozó berendezés
rendezés
Műszaki adatok Nps Vps
Műszaki adatok Nps Vps Műszaki adatok Nps Vps
teljesítmény kW 13,5 14
teljesítmény kW 15,5 16,3 teljesítmény kW 15,5 16,3
hatásfok % 67 71
hatásfok % 68 71 hatásfok % 68 71
optimális
optimális optimális
fafogyasztás kg/h 5 5
fafogyasztás kg/h 5,5 5,5 fafogyasztás kg/h 5,5 5,5
súly kg 245 250
súly kg 210 215 súly kg 210 215
külsőlevegő­
külsőlevegő­ külsőlevegő­
beszívás cm2 300 300
beszívás cm2 300 300 beszívás cm2 300 300
füstcső 0 cm 20 20
füstcső füstcső
meleglevegő­ (5 m felett) cm 20 20 (5 m felett) cm 20 20
kivezetés cm 14x2 14x2
füstcső (4-5 m) cm 22 22 füstcső (4-5 m) cm 22 22
felfűthető légtér m3 290 300 füstcső (3-4 m) cm 25 25 füstcső (3-4 m) cm 25 25
meleglevegő­ meleglevegő­
Nps: természetes hőszállítású, Vps: venti­
látoros rásegítéssel kivezetés cm 14x4 14x4 kivezetés cm 14x4 14x4

felfűthető légtér m
3
335 350 felfűthető légtér m
3
335 350
152
 6.22. ábra EDIL KAMIN TONDA 62 kis hely­ 6.23. ábra EDIL KAMIN PIANA 62 kis hely­
igényű - utólag is beépíthető - fémlemez igényű - utólag is beépíthető - fémlemez
kandallóbetét kandallóbetét öntöttvas tűztérfallal
a) nézet; b) tervezési adatok; 1 optimális a) nézet; b) tervezési adatok; 1 optimális
méretű fémlemez tűztérbetét szekrényele­ méretű fémlemez tűztérbetétszekrény elemei;
me; 2 ventilációs levegőbevezető nyílások; 2 ventilációs levegőbevezető nyílások; 3 ha­
3 hamugyűjtő láda; 4 ívelt panorámás, fém­ mugyűjtő láda; 4 egyenes síkú fémkeretes
keretes kerámia üvegajtó; 5 fűtésilevegő­ kerámia üvegajtó; 5 fűtésilevegő-kivezetés
kivezetés (kétoldali) (kétoldali) (Műszaki adatok mint a TONDA
62 típusnál.)
6.21. ábra EDIL KAMIN UNO sarokkan­
dalló-betét fémlemez légfűtő szekrénnyel, Műszaki adatok Nps Vps
nyitható üvegezett ajtóval
a) nézet; b) tervezési adatok; 1 tűztér, ön­ teljesítmény kW 11,5 12
töttvas tűztérfallal; 2 szekrényes fémlemez optimális
tűztérbetét; 3 hőálló üvegajtó oldalt nyíló
fafogyasztás kg/h 4 4
fém keretvázban; 4 külső levegőbeszívás és
ventilátorház; 5 fűtési meleg levegő kiveze­ súly
tése; 6 automata füstszabályozó berendezés TONDA 62 kg 131 133

Műszaki adatok Nps Vps súly

PIANA 62 kg 126 128
teljesítmény kW 8,5 9
külsőlevegő­
hatásfok % 70 73 beszívás cm2 200 200
optimális füstcső 6.24. ábra EDIL KAMIN TONDA 62 és
fafogyasztás kg/h 3 3 (min. 2 m magas) cm 20 20 PIANA 62 típusú kiselemes kandallóbe­
súly kg 154 157 füstcső tét működési vázlata
1 tűztérbetét szekrényeleme; 2 elektromos
külsőlevegő­ (min. 4 m magas) cm 16 16
üzemű (cirkulációs) ventilátor; 3 fűtésileve­
beszívás cm
2
200 200 meleglevegő­ gő-leszívás; 4 fűtési (meleg) levegő kiveze-
kivezetés cm 14x4 14x4 tőcsöve; 5 működtető automatika
füstcső 0 cm 16 16
meleglevegő­ felfűthető légtér m
3
245 260 A monoblokktűzterek (UNO, VI­
kivezetés cm 14x2 14x2 SION, TER-A, TER-F) liftmechani­
Nps: természetes légjáratú üzemmódban, kával működő - felfelé és oldalra is
felfűthető légtér m3 180 190 Vps: ventilátoros rásegítéssel nyitható - ajtóval rendelkeznek, amely
Nps: természetes hőszállítású, Vps: venti­ lehetővé teszi a nyitott állapotban lévő
látoros rásegítéssel használatot is.

153
6.25. ábra EDIL KAMIN DECO 54 kis hely­ 6.26. ábra EDIL KAMIN RIGA 54 kis hely­ 6.28. ábra EDIL KAMIN ACQUACALOR kan­
igényű - utólag is beépíthető - fémlemez igényű fém sarok-lemezkandallóbetét dallótestbe építhető központi fűtési ka­
kandallóbetét öntöttvas tűztérfallal (kétoldali feltárulkozással), öntöttvas tűz­ zánbetét üvegezett tűztérajtóval
a) nézet; b) tervezési adatok; 1 öntöttvas térfallal a) nézet; b) ACQUACALOR 22 típus;
keretű kerámia üvegajtó, felül égésminőség­ a) nézet; b) tervezési adatok; 1 hőálló kerá­ c) ACQUACALOR 29 típus tervezési adatai;
javító nyílássorral; 2 ventilációslevegő-beve- mia üvegezés nyíló ajtóval és fix oldalsó 1 nyílókeretes hőálló üvegajtó; 2 égési
zető nyílások; 3 hamugyűjtő láda; 4 fém­ „ablakkal"; 2 ventilációslevegő-bevezető (másod)levegő nyílása; 3 szerelhető taka­
lemez betétszekrény; 5 kétoldali fűtési- nyílások; 3 hamugyűjtő láda; 4 fémlemez rólap a használati meleg víz hőcserélőjének
(meleg) levegő-kivezetés betétszekrény; 5 kétoldali fűtési-(meleg)le- tisztításához; 4 betételem-burkolat; 5 alsó
vegő kivezetés (primer) levegőbevezetés a tűztér tökéletes
(Műszaki adatok mint a DECO 54 típusnál.) üzeméhez; 6 használatimelegvíz-ellátás
Műszaki adatok Nps Vps (szerelhető) hőcserélője - kétirányú - víz­
vezeték-kapcsoláshoz; 7 fűtési rendszer
teljesítmény kW 9,5 10 gépészeti csatlakozója (visszatérő), az előre­
optimális menő a kazántest felső pontján van (a fotón
nem látható)
fafogyasztás kg/h 3,5 3,5
súly DECO 54 kg 103 105
súly RIGA 54 kg 98 100
külsőlevegő­
beszívás cm2 200 200
füstcső
(min. 2 m magas) cm 20 20
füstcső Speciális tulajdonságuk, hogy a me­
(min. 4 m magas) cm 16 16 leg levegőt a kandalló helyiségén kívül
meleglevegő­ még négy helyiségbe képesek eljuttatni.
kivezetés cm 14x4 14x4 Firebox típusú tűztereink (TONDA,
felfűthető légtér m
3
210 220 PIANA, DECO, RIGA) sajátossága,
hogy a régi - már nem működő - kan­
Nps: természetes légjáratú üzemmódban, dallókba is beépíthetők, megfelelő át­
Vps: ventilátoros rásegítéssel alakítással. Kerámiával burkolt kandal­
lókhoz (cserépkályha) is ajánlják.
Legújabb fejlesztésű tűzterünk az
6.27. ábra DECO 54 típusú kandallóbetét ACQUACALOR, amellyel komplett
beépítése kandallótestbe (vázlat) családi házak központi fűtéses rend-

154
Műszaki adatok Műszaki adatok
M T M T
ACQUACALOR 22 ACQUACALOR 29

égési hőtel- égési hőtel-

jesítmény Kcal/h 22 000 22 000 jesítmény Kcal/h 29 000 29 000
hatásfok % 75 75 hatásfok % 77 77
víz direkt víz direkt
hatásfoka % 48 48 hatásfoka % 50 50
optimális optimális
fafogyasztás kg/h 6 6 fafogyasztás kg/h 8 8
súly kg 230 230 súly kg 275 275
füstcső (magas­ füstcső (magas­
ságtól függ) cm 20 20 ságtól függ) cm 25/22 25/22
külsőlevegő­ külsőlevegő­
beszívás cm2 200 200 beszívás cm2 300 300
víztartalom liter 50 50 víztartalom liter 100 100
nyomás max. nyomás max. 6.30. ábra EDIL KAMIN ACQUACALOR
üzemmódban bar 1,5 1,5 üzemmódban bar 1,5 1,5 kazánként is alkalmazható betételem mű­
ködési vázlata
30 °C-os meleg­ 30 °C-os meleg­ 1 A begyújtás fázisában nyitva tartandó
víz előállítása l/min. 10 _ víz előállítása l/min. 12 _ füstlezáró és szabályozó szelep a felfűtés
után az üzemelés alatt „tartalék" üzem­
felfűthető légtér m3 405 405 felfűthető légtér m3 558 558 módra állítandó a betét hőcserélésének
jobb hatásfokú üzeme miatt. Amikor a tűz-
(M: használatimelegvíz-ellátással, T: csak térajtó becsukódik, a füstelvezető pillangó­
fűtő üzemmód) szelep-üzemmód helyzetbe áll át; 2 A víz­
szintes terelőlemez eltávolítása lehetővé
teszi a használatimelegvíz-ellátás hőcserélő­
szerét lehet üzemeltetni, illetve kiegé­ jének teljes hatásfokkal való üzemét; 3 hasz­
szíteni a már meglévő fűtésrendszert. nálatimelegvíz- (25 m hossz - 0 12-es) hő­
A kandallóburkolatok sokféle módon 6.29. ábra Kandallóbetétek beépítési al­ cserélő; 4 kettős falú fűtőbetét kazán
ternatívái bázishely és a kapcsolt helyi­
megmunkált (csiszolt, pattintott, homok­
ségek fűtéséhez
szórással érdesített, antikolt) márvány­ a) egy-, b) két-, c) többhelyiséges alkalma­
ból, valamint fából készülnek (6.18... zás; d) füstelvezető csövek elemei; e) bel­
6.30. ábra). ső légfűtő kicsatlakozó; fix és állítható

155

6.31. ábra Öntöttvas tűztérpalástú (egy­
héjú) kandalló-betételem egyoldali, oldal­
ra nyíló tűztérajtóval és panoráma-oldal­
világítóval (CHEMINÉES Philippe, Le Foyer
600 típ.; teljesítménye 14-20 kW)
6.32. ábra Elöl nyitott, oldalra nyíló tűztér­
ajtós öntöttvas betételem jellemző méretei
(CHEMINÉES Philippe, Le Foyer 600 típ.)
6.35. ábra. Hőálló üvegezésű, emelkedő
tűztérajtós, öntöttvas falú, samott tűztér-
bélésű kandallóbetét jellemző méretei
(CHEMINÉES Philippe, Le Foyer 843 típ.;
teljesítménye 18-25 kW)
156
Balaton Air Service Kft.
CHEMINÉES PHILIPPE
1073 Budapest
Kertész u. 33.
Tel./fax: (1)268-0021
A Cheminées Philippe kandalló­
betétek óriási választékkal kínálják
magukat a hazai piacon. Túlnyomó
hányaduk egyrétűen, de öntöttvasból
készül. Alkalmazásuk abban tér el az
előbbi gyártó kettős falú típusaitól, hogy
beépítésük konvekciós légréssel kell,
hogy történjen. A beépítésnél a burko­
lati fal és maga a tűztérbetét mindig
„dilatációsan" kell, hogy csatlakozzon
6.33. ábra Emelkedő-nyíló, hőálló üvege­
a hőtágulások miatt. A konvekciós tér
zésű tűztérajtós öntöttvas kandalló-beté­
telem (CHEMINÉES Philippe, Le Foyer 650
típus; teljesítménye 14-20 kW)
0 230 0 230
6.34. ábra. Emelkedő-nyíló tűztérajtós ön­
töttvas kandallóbetét jellemző méretei
(CHEMINÉES Philippe, Le Foyer 650 típus)
0 230
a tűztérbetét fala és a burkolati köpeny­ 6.36. ábra Panorámaüvegezésű, nyíló tűz­
fal között: térajtós, öntöttvas falú, samott tűztérbé-
lésű kandallóbetét jellemző méretei (CHE­
- kisebb hőteljesítménynél 3-4 cm, MINÉES Philippe, Le Foyer 920 SR típ.)
- közepes hőteljesítménynél 4-5 cm,
- nagy hőteljesítménynél 5-7 cm,
ennél nagyobb keresztmetszet nem min­
dig szerencsés, mert a belső negatív
cirkulációs légáram csökkenti a hőlea-
 0 230

6.38. ábra Hőálló üvegezésű, emelkedő

és (vagy) nyílószárnyú tűztérajtós, öntött­
vas falú betételem (CHEMINEES Philippe,
Le Foyer 694 típ.; teljesítmény 10,5-16 kW)
a) nézet; b) tervezési adatok

dás hatásfokát. Az öntöttvas tűzterű

kandallók közölt teljesítményértékei
közül a kisebbik a nyitott, a nagyobbik
a zárt ajtóállásra vonatkozik (6.31...
6.41. ábra).
6.41. ábra Egyenes homloklapú, hő­
álló üvegezésű (nyíló szárnyú) tűz­
térajtós, öntöttvas falú kandallóbetét
(CHEMINEES Philippe, Le Foyer
2000 típ.; teljesítménye 14-20 kW)

157
 GODIN Magyarország Kft.
1068 Budapest, Benczúr u. 37.
Tel./fax: (1) 343-0408

Az Európában közismert GODIN

kandallógyártó cég több tucat fajta kan­
dallóbetétet és több száz különféle tí­ 6.44. ábra GODIN SU-
pusú kandallófelépítményt készít előre PERCHAUFF tűztérbetét.
Öntöttvasból készült rusz­
gyártva, helyszíni szerelésre.
tikus kivitelű, folyamatos
A GODIN kandallógyártó cég ter­ üzemű kandallótűztér
mékeiből a hazai piac igényeihez iga­ füstszabályozó szeleppel
zítva mutatunk be néhány jó tulajdon­ ellátva, kerámiaüvegezé­
sággal bíró kandallóbetétet. sű - oldalt nyíló - tűz-
térajtóval (teljesítménye
14-20 kW, tömege 140 kg)
a) nézet; b) tervezési adatok

6.42. ábra GODIN ECOCHAUFF 625 típusú

öntöttvas kandallóbetét nyitható szárnyú,
hőálló üvegezésű ajtóval (teljesítménye
7,0-11 kW, tömege 103 kg)
a) nézet; b) tervezési adatok 6.43. ábra GODIN 6.45. ábra GODIN 695
DEFI - szakaszos TX (liftes) tűztérbe­
tüzelésű - tűztérbe­ tét. Az öntöttvasból
tét; a betét egyszerű, készült rusztikus ki­
robusztus, de egyben vitelű, szakaszos üze­
esztétikus felépítésű mű kandallótűztér
öntöttvas tűztér, ke­ füstszabályozó sze­
rámiaüvegezésű tűz- leppel ellátva készül.
térajtóval (teljesítmé­ Az elöl nyíló és lif­
nye 12-15 kW, töme­ tes üzemű kerámia­
ge 139 kg) üvegezésű ajtót ki­
a) nézet; b) tervezési egészíti az oldalsó fal
adatok fix (hőálló) üvegezett
felülete (teljesítmé­
nye 10,5-16 kW, tö­
mege 204 kg)
a) nézet; b) tervezési
adatok

158
 A GODIN kandallóbetétek többsé­
gükben öntöttvasból készülnek, hőálló
üvegezésű ajtókkal. Beépítésük azonos
az előző (CHEMINÉES) típusúaknál
leírtakkal - a konvekciós tér kiképzé­
sére vonatkozóan. Az öntöttvas tűzte-
rű kandallók teljesítményértékei közül
a kisebbik a nyitott, a nagyobbik a zárt
aj tóállásravonatkozik.
A teljesítményadat a gázüzemű tűz-
térbetétnél kizárólag a „zárt" (ajtós)
állapotra értendő (6.42...6.49. ábra).

6.46. ábra GODIN PRITAMIC PR (liftes)

tűztérbetét. Öntöttvasból készült ruszti­
kus kivitelű, szakaszos tüzelésű kandal-
lótűztér, panorámaüveges elülső oldalki­
alakítással, kapcsolt nyíló és liftes
üzemű, kerámiaüvegezésű ajtóval (tel­
jesítménye 15-22 kW, tömege 162 kg)
a) nézet; b) tervezési adatok

6.48. ábra GODIN VERTIGO íves „homlo­

kú" kandallóbetét. Az öntöttvas tűztem,
fémkeretes és kerámiaüvegezésű, oldalt
nyíló ajtóval ellátott betételem új forma­
lehetőséget biztosít a „modern" belső­
építészeti igények kielégítéséhez (telje­
sítménye 14-20 kW, tömege 270 és 282 kg
a) nézet; b) tervezési adatok

6.47. ábra GODIN ARCADE SR (liftes) tűz-

térbetét. Az exkluzív, íves ajtóval és kerá­
miaüveggel ellátott öntöttvas tűztér meg­
könnyíti felhasználójának a lakótér belső­
építészeti kialakítását. Konstrukciójának
köszönhetően kiválóan alkalmas modern
kandallókba való beépítésre (teljesítmé­
nye 15-22 kW, tömege 186 kg)
a) nézet; b) tervezési adatok

6.49. ábra GODIN SUPER-

CHAUFF 696 gázüzemű tűz-
térbetét. Földgázzal vagy
propán-bután gázzal műkö­
dő, nagy hatásfokú öntöttvas
tűztérbetét, elektronikusan
szabályozott gázégőfejjel,
termosztáttal, a „lángok játé­
kát" imitáló kerámia faha­
sábokkal, öntvény és/vagy)
rézkeretes ajtóval. Az ajtó
üvegezése hasonló a többi
típuséhoz; hőálló biztonsági
kerámiaüveg (teljesítménye
10 kW, tömege 108 kg)
a) nézet; b) tervezési adatok

159
 VALL-KER KFT.
6900 Makó, Návay Lajos tér 8.
Tel.: 62/212-177
A fémlemezből gyártott kandallók
egyrétűen és kétrétűen készülnek,
konvekciós (légfűtési) alkalmazásra.
Tűzterüket belül samottborítás védi az
idő előtti elhasználódástól, úgy a tűztér
falánál, mint a tűztér aljában. Egyes tí­
pusoknál a fémlemezből sajtolt ajtó­
szárnyak keretében hőálló üvegezés
6.50. ábra MAKO-VALL-KER Góliát típusú
fémlemez kandallóbetét
6.51. ábra MAKÓ-F típusú, kettős falú fém­
lemez kandallóbetét (teljesítménye 7,5 kW)
160
biztosítja a tűz élményhatásának közve­
títését. A hamuzás a tűztéren kívül, ún.
hamuzófiókban történik, ami részben
megoldja az égési hatásfokot javító
primer légáram létrejöttét és szabályoz-
hatóságát is (6.50...6.53. ábra).
6.52. ábra MAKÓ-RADIANTE típusú
fémlemez kandallóbetét hőálló üve­
gezésű panoráma-tűztérajtóval. A kan­
dallóbetét beépítésekor a szintbe­
állítás a talpcsavarokkal történik
(teljesítménye 9 kW)
6.53. ábra RADIANTE
kandallóbetét beépített
állapotban
 GÉJA KANDALLÓ KFT. Zárt tűzterű
5200 Törökszentmiklós csempekandalló
kétszintes lakás
Dózsa György út 54. nappalijában
Tel.: 56/390-933

A kandallógyártó cég a hordozható

kandallókon kívül a hazai és külhoni
piaci igényeknek megfelelő fémlemez
kandallóbetéteket gyárt. A kandallóbeté­
tek főleg új kandallókhoz használhatók,
de alkalmasak régi nyitott tűzterű kan­
dallókba való (utólagos) beépítésre is.
A betét fémlemez köpenyfalát belül
hőálló samottbéléssel látják el az időt­
állóság érdekében (6.54...6.56. ábra).

6.54. ábra GÉJA Herkules típu­

sú két ajtószárnyú kandallóbe­
tét panoráma-homloklappal,
hőálló üvegezéssel

6.55. ábra GÉJA Miklós-F típusú egyajtós

kandallóbetét panoráma-homloklappal
és hőálló üvegezéssel

6.56. ábra GÉJA Miklós-F típusú kan­

dallóbetét előre gyártott kandalló­
testbe beépítve
161
 tűztérajtók az igényekhez mérten ön­
Tűztér- és hamuzóajtók töttvasból, profilacélból, profilozott fém­
A tűztér- és hamuzóajtókkal a tűztér, lemezből egyaránt készülnek. Újdon­
illetve a hamutér gáztömören elzárható. ság a fémcsapokkal rögzített, keret
A típustűztérajtó (6.57. ábra) a csem­ nélküli hőálló üvegajtó. Ez utóbbi tö­
pemérethez igazodik. Külön beépíthető mítettsége nem teljes, ezeket elsősorban
kerete van, kiemelhető parázsajtóval. nyitott tűzterű kandallók időszakos zá­
Az ajtón a fatüzelésű kályhákhoz szük­ rására alkalmazzák.
séges levegőztetőnyílás is elhelyezhető.
A típus-hamuzóajtó (6.58. ábra) mé­
rete ugyancsak a csempeméretekhez iga­
zodik, de magassága fél csempe ma­
gasságának felel meg.
Mindkét ajtó öv. 10 minőségű szür­
keöntvény, galvanizált bevonattal. Az
ajtókeretek és az ajtószárnyak közötti
hézagokat az erre kialakított horony­
ban elhelyezett azbesztzsinór tömíti.
Az ajtókba beépített, égési levegőt
biztosító nyílás négyzetes vagy kör ala­
kú lehet, és vagy toló, vagy elfordítha­
tó rendszerrel működik.
Kandalló- és cserépkályhaajtókat
gyártanak nagyobb méretben is; tömö­
ren, egy üvegmezővel és rácsosztott
üvegmezővel. Üvegezésük minden eset­
ben valamilyen hőálló üveg. A nagyobb

6.58. ábra Cserépkályha hamutérajtaja

a) nézetrajz; b) metszet {jelölések a 6.1. ábra
szerint)

PARÁZS NOSZTALGIA BT.

9200 Mosonmagyaróvár, Fertősor 54.
Tel.: 96/216-062
Öntöde: Enese TSZ major
Tel: 96/363-377

A gyártó cég a hazai cserépkályha­

6.57. ábra Cserépkályha tűztérajtaja
a) nézetrajz; b) metszet; 1 keret; 2 beépítőfül;
3 ütköző; 4 parázsajtó; 5 átszellőzőnyílás;
6 azbeszt tömítőzsinór; 7 ajtószárny; 8 levegő­
szabályozó; 9 pánt; 10 konzol; 11 zár (fogó)
építőknek biztosít választási lehetőséget
a több tucat tipizált tűztér- és hamu-
zóajtóval.
A főként csempefalban való alkal­
mazás esetén az ajtók tokkerete, ül. azok
peremezése hagyományos falazatú; kan­
dallókba, kályhákba és kemencekály­
hákba egyaránt beépíthető.
A tokkeret beépítésének előnye az
„utólag" vágott nyílásban való alkalmaz­
hatóság lehetősége. Ez utóbbi lehetővé
teszi a régi építésű és kis (típus)ajtók he­
lyébe való, teljes bontás nélküli beépítést.
A nyílószárnyak tömör ajtóknál a
profil-keresztmetszetű tokkerethez kap­
csolódnak (egytengelyes) csuklóspánt­
tal és zárófogantyúval. Az üvegezett
nyílószárnyak esetében a keretek több­
ségükben ugyancsak üvegezettek. Az
üvegezett ajtók két változatát gyártják;
6.59. ábra. Üvegezett - öntvény - tűztér­
ajtók íves záradékú formációkban (szá­
mok a megrendeléshez)
az egyiknél a hamuzóajtó külön van,
a másiknál a hamuzás lehetőségét biz­
tosító nyílószárnyat a kereten egy tag­
ban helyezik el, ill. szerelik.
Az ajtók és a tok anyaga normál
szürkeöntvény, felületük anyagában
fényezett, és galvántechnológiával be­
vonva készül. Külső látszó felületük
fényes (króm-), bronz- és rezezett be­
vonattal rendelhető. A kisebb hőterhe-
lésű, főként fatüzelésű darabok ajtóit
egyedi megrendelésre rézöntvényből is
készítik, fényezve (6.59...6.60 ábra).

162
6.60. ábra. Négyzetes záradékú tömör -
öntvény - tűztérajtók. E típusokhoz ugyan­
ilyen szélességben gyártanak hamuzó-
ajtókat is (számok a megrendeléshez)

Modern és különlegesre formált cserépkályhák tömör tűztérajtókkal

6.61. ábra. Öntvény szikrafogó tálcák;

1-4 tányéros; 5 állványos (számok a meg­
rendeléshez)

6.62. ábra. Tűzszerszámok öntvényből

(számok a megrendeléshez)

Az ajtók üvegezése viszont eltér az

Európában megszokottól, ugyanis az
átlátszó felület nem más, mint csillám­
pala, vagy a köznyelv szerint „Mária­
üvegezés".
A tűztér- és hamuzóajtókon kívül
szikrafogó tálcákat és tűzszerszámokat
is készítenek hasonló öntvényekből
(6.61...6.62. ábra).
7. Ajánlott megoldások Fekvő járatú, fatüzelésű
cserépkályha
Alsó égésű töltő
3.9. ábra;

cserépkályha 3.10. ábra;

A könyvben részletesen tárgyalt elő­ 7.1. Hagyományos Felső égésű töltő
nyei és hangulati hatásai miatt bármi­ cserépkályha 3.11. ábra;
lyen cserépkályha és csempekandalló felépítésű Gáztüzelésű cserépkályha
felépítését javasoljuk, csak mindig a fel­
építés helyének műszaki, gazdasági és
cserépkályhák - egy légjáratú
-kettős légjáratú
3.13. ábra;
3.14. ábra;
funkcionális igényei alapján kell az és csempekandallók Elektromos üzemű
alkalmas típust kiválasztani. Ennek cserépkályhák 3.20...3.24. ábra.
megfelelően az ajánlott megoldásokat A hagyományos építésű cserépkályhák
nem szűkítettük le a korszerű, konvek- terveit a 3. fejezetben, az egyes kály­ Hagyományos építésű,
ciós hőleadású cserépkályhákra és csem­ hatípusok ismertetésénél mutattuk be. kombinált cserépkályhák:
pekandallókra, hanem igyekeztünk leg­ Hogy könnyen visszakereshetők legye­ Cserépkályha sütővel
alább egy-egy példát bemutatni vala­ nek, a következőkben röviden felsorol­ egybeépítve 3.49. ábra;
mennyi kályhatípusra. juk a vonatkozó ábrákat: Cserépkályha tűzhellyel
Hogy elkerüljük az ismétlést, ebben egybeépítve 3.50 és 3.51 ábra;
a fejezetben elsősorban a korszerű kály­ Hagyományos építésű cserépkályhák: Cserépkályha és csempekandalló
hatípusok ajánlott terveit közöljük, de Egyjáratú vagy járat egybeépítve 3.52 ábra.
a többi kályhatípusra vonatkozó tervek nélküli cserépkályha 3.1. ábra;
is megtalálhatók az előző fejezetek pél­ Kétjáratú cserépkályha 3.2. ábra; Hagyományos építésű
dái között. Háromjáratú cserépkályha 3.3. ábra; csempekandallók:
Négyjáratú cserépkályha 3.4. ábra; Falba épített, nyitott
Négyjáratú cserépkályha tűzterű csempekandalló 3.53. ábra;
soros füstjáratokkal 3.5. ábra; Fal elé épített, nyitott
Ötjáratú cserépkályha 3.6. ábra; tűzterű csempekandalló 3.54. ábra;
Függőleges és vízszintes Kétoldalt nyitott tűzterű
járatú cserépkályha 3.7. ábra; csempekandalló 3.55. ábra;
Függőleges-vízszintes-függő­ Nyitott-zárt tűzterű
legesjáratú cserépkályha 3.8. ábra; csempekandalló
variálható felépítménnyel 3.56. ábra;
Íves füstjáratú
csempekandalló 3.57. ábra;

7.1. ábra. Egyszerű fölépí­

tésű légfűtő cserépkályha
fűtőbetéttel és füstgáz­
hasznosítóval
a) nézetrajz; b) alaprajz;
1 fűtőbetét; 2 füstgázhasz­
nosító (rekuperátor); 3 füst­
cső; 4 légfűtő konvekciós
tér; 5 csempefal; 6 szegő;
7 tűztérajtó; 8 díszrács ajtó

7.2. ábra. Légfűtő cserép­

kályha padkával
a), b) nézetrajz; c) alaprajz;
1 tűztérbetételem; 2 füst­
gázhasznosító; 3 füstcső;
4 konvekciós légtér; 5 esem-
pefal; 6 szegőelem; 7 taka­
rófal; 8 tüzelőnyílás; 9 va­
kolat; 10 légfűtő nyílások;
11 kémény ^.

164
7.3. ábra. Cserépkályha padkával
a) nézetrajz; b) alaprajz; 1 tűztérbetét; 2 tűz-
térajtó; 3 díszrács ajtó; 4 konvekciós tér;
5 füstgázhasznosító; 6 füstcső; 7 csempe­
fal; 8 padka; 9 vakolat; 10 légfűtő nyílás

Hagyományőrző, hagyományos
építésű cserépkályhák:
Vályogkályha sütővel 3.60. ábra;
Vályogkályha,
csempeszemes 3.61. ábra;
Vályogkemence,
csempeszemes 3.62. ábra;
Fekvő járatú
kemencék 3.63...3.64. ábra.

7.2. Konvekciós
hőleadású, korszerű
fűtőbetétes
cserépkályhák
A bemutatott tervek jelentős része már
megvalósult, így a könyvben a fényké­
püket is közöljük. Az ábrák működésüket 7.4. ábra. Cserépkályha
és felépítésüket mutatják vázlatosan, könyöklős padkával
mert részleteik, csomóponti kialakítá­ a) nézetrajz; b) alaprajz;
suk a korábbi fejezetekben ismertetett 1 tűztérbetét; 2 tüzelőnyílás;
3 légfűtő tér; 4 füstgázhasz­
műszaki elvek szerinti. nosító; 5 füstcső; 6 csem­
A konvekciós hőleadású, füstgáz­ pefal; 7 kémény; 8 szegő;
hasznosítóval összeépített kályhák egyik 9 könyökfal; 10 padkasze­
gő; 11 takarófal; 12 vakolat
legegyszerűbb megoldását mutatja a
7.1. ábra. Valamivel kedvezőbb, ha a
kályha tűztérbetétjét alárendeltebb he-

165
 7.5. ábra. Különleges, hasáb alakú cse­
répkályha
a) nézetrajz; b) alaprajz; 1 tűztérelem; 2tűz-
térajtó; 3 konvekciós tér; 4 füstgázhaszno­
sító; 5füstcső; 6 kémény; 7 csempefal; 8 sze­
gő; 9 padka; 10 légfűtő nyílás; 11 vakolat;
12 díszfal; 13 falkazetta

7.6. ábra. Hasáb alakú cserépkályha lég­

fűtő betéttel
a) nézetrajz; b) alaprajz; 1 tűztérbetét; 2 tűz-
térajtó; 3 tüzelőnyílás; 4 füstgázhasznosító;
5 füstcső; 6 konvekciós légtér; 7 csempe­
fal; 8 légfűtő nyílások; 9 szegő; 10 padka;
11 vakolat

166
7.7. ábra. Vegyes falazatú, különleges alakú
cserépkályha
a) nézetrajz; b) alaprajz; 1 tűztérbetételem;
2 tűztérajtó; 3 tüzelőnyílás; 4 füstcső; 5 füst­
gázhasznosító; 6 kémény; 7 konvekciós lég­
tér; 8 éltégla fal; 9 vakolat; 10 padka; 11 sze­
gőcsempe; 12 íves csempefal; 13 légfűtő
nyílások; 14 légfűtő nyílással áttört csempék

7.8. ábra. Cserépkályha tűzifatárolóval

a) nézetrajz; b) alaprajz; 1 tűztérbetét; 2 tűz­
térajtó; 3 díszrács ajtó; 4 konvekciós tér;
5 csempefal; 6 füstcső; 7 füstgázhasznosító;
8 légbevezető nyílás; 9 légkivezető; 10 sze­
gő; 11 padka takarólapja; 12 padkaszegő;
13 vakolat; 14 térfal; 15 tűzifatároló

167
 7.10. ábra. Cserépkályha elemes tűztérbe-
téttel
a)...d) alaprajzok; e) metszet; 1 tűztér; 2 ha­
mutér; 3 füstjárat; 4 légfűtő tér; 5 hamutér
fala; 6 tűztér fala; 7 füstjárat fala; 8 füstgáz­
hasznosító; 9 alátétfal; 10 sarokcsempe;
11 középső csempe; 12 légfűtő csempe;
13 szegő; 14 takarólap; 15 T tartóvas; 16 pad­
kaszegő; 17 kémény; 18 rostély; 19 díszrács
ajtó; 20 tűz- és hamutérajtó; 21 levegősza­
bályozó; 22 tisztítódugó; 23 téglafal; 24 lég­
tér; 25 vakolat

7.9. ábra. Cserépkályha padkával

a), b) nézetrajzok

168
 7.11. ábra. Korszerű cserépkályha fala­
zott füstgázhasznosítóval
a), b) nézetrajzok; c) alaprajz; d) met­
szet; 1 tűztérbetételem; 2 füstcső; 3 lég­
terelő lap; 4 dilatációs tömítés; 5 átégők;
6 füstjáratok; 7 mozgatható takarólap;
8 dilatációs rés; 9 tisztítónyílás; 10 alá­
tétfal; 11 kéménybekötés; 12 kémény;
13 takaró keretfal; 14 füstjáratfal; 15 kon-
vekciós tér; 16 légtér; 17 T tartóvas;
18 csempefal; 19 szegő; 20 áttört csem­
pe; 21 tűzfal; 22 díszrács ajtó; 23 padka

10 15
d )
^ J^io^
lyiségből fűtjük. Ilyen megoldás látható
a 7.2. ábrán, egy szomszédos helyiség­
ben elhelyezett újabb füstgázhasznosító
elemmel, amely képes a szomszédos
helyiség fűtésére is.
A 7.3. ábrán megfigyelhető, hogy a
tűztérbetétes cserépkályhák azáltal, hogy
köpenyfaluk csaknem függetleníthető
a tűztértől, milyen szabadon formálha­
tók. A bemutatott kályhatípusok for­
mai változatai láthatók a 7.4...7.8. ábrán
is. Természetesen az itt bemutatott pél­
dákon túl számos más megoldás is el­
képzelhető. Ez a formagazdagság első­
sorban a fűtőbetétnek köszönhető.
Az itt bemutatott, konvekciós hőle-
adással működő cserépkályhákon kívül
a könyv 3. fejezetében is találhatók
azonos típusú kályhák, részletesen ki­
dolgozott metszetekkel.
7.3. Előre gyártott
elemes cserép­
kályhák
A helyszíni munkák csökkentését célzó
előregyártás a cserépkályhákat is elérte,
így került sor olyan típusok kidolgo­
zására, amelyek részben előre gyártott
elemekből épülnek.
A 7.9. ábrán nézetrajzaival bemuta­
tott cserépkályha 7.10. ábrán levő met­
szetein látható, hogy a kályha tűztér-
betéte előre gyártott, fekvő füstjáratos
betételem. Közepes huzatú kémény ese­
tén a tűztérbetét közvetlenül a kémény­
be köthető. Ha jó huzatú kéményhez
építjük a kályhát, akkor a kályha pa­
lástja mögött füstgázhasznosítót is el­
helyezhetünk.
A korszerű kályhák másik típusa lát­
ható a 7.11. ábrán, amelyen az acélle­
mezből készült tűztérbetéthez falazott
füstjárat kapcsolódik, mielőtt a füst­
gázok a kéménybe jutnának. Hosszabb
idő tapasztalata, hogy tömör falazótég-
lából megépített füstjáratok akár 20
évig is tökéletesen működnek, ha meg­
felelően kivitelezettek. Lényeges, hogy
a füstjáratokra tisztítónyílásokat helyez­
zünk, és a füstjáratokat a köpenyfaltól
dilatációs hézaggal válasszuk el.
Lényegesen nagyobb az előregyár-
tási foka a 7.12. ábrán bemutatott kály­
hának, amely vízszintes, soronként elő­
re gyártott elemek, ún. gyűrűk egymásra
építésével készíthető el. A 7.13. és
169
 7.12. ábra. Előre gyártott elemes, szerelt
cserépkályha-alapegység
a), b) nézetrajzok; c), d) metszetek

7.13. ábra. Előre gyártott elemes, szerelt

cserépkályha kiegészítő egységekkel
a), b) metszetek, c), d) nézetrajzok

170
7.14. ábrán látható, hogy ezzel a mód­
szerrel a cserépkályhák sokféle változa­
ta állítható elő. Nemcsak az előre
gyártott elemek, hanem a köpenyfalba
kerülő kályhacsempék mintázata, mé­
retei is változatosak lehetnek.
7.15. ábra. Hordozható cserépkályha
a), b) nézetek; c), d) metszetek; 1 tűztérajtó;
2 hamuzóajtó; 3 tűztér; 4 beégő; 5 füstjárat;
6 rostély; 7 samott tűztérfal; 8 samott gátfal;
9járatfal; 10kályhacsempe; 11 láb; ^ a c é l ­
lemez; 13 tartókeret; 14 cserépborítás; 15 ha­
mutérfal; 16 csatlakozócsonk; 17 zárókeret
díszráccsal; 18 öntöttvas takarólap; 19 tisz­
títódugó; 20 szorítócsavar
7.14. ábra. Előre gyártott elemes cserép­
kályha
a) nézet és metszet; b) metszet; 1 tűztér;
2 kosárrostély; 3 bukó füstjárat; 4 átégő;
5 felégő; 6 füstjárat; 7 terelő füstjárat; 8 csil­
lapító füstjárat; 9 kéménycsatlakozás; 10 tü­
zelőajtó; 11 tüzelőnyílás; 12 hamuzóajtó;
13 égési levegő; 14 hamutepsi; 15 talp;
16 hamuzókar; 17 hamuzó kezelőkar; 18 tűz­
térfal; 19 tűztér hátfala; 20 alsó lap; 21 takaró­
lap; 22 sütő; 23 sütőajtó; 24 terelő; 25 bé­
lés; 26 ragasztás; 27 állvány; 28 csempefal;
29 szegő; 30 takarás; 31 füstcső
Előre gyártott, elemeiből szerelhető és
szerelt zárt tűztem csempekandalló
7.4. Hordozható
cserépkályhák
Már szinte semmilyen helyszíni mun­
kát nem igényelnek a hordozható cse­
répkályhák, amelyeknek egy példája
látható a 7.15. ábrán. A kályhát a Sza­
bolcs-Szatmár Megyei Kommunális
Szolgáltató Vállalat (Nyíregyháza,
Kereszt u. 9.) gyártja, és vegyes tüze­
lésre készül.
A kályha fő műszaki adatai:
A kémény
mérete, mm 0 150 vagy 140/140
A kémény huzatigénye, mbar
Hőteljesítmény (átlagos), kW
Fűtőfelület, m2
Tömeg, kg

7.16. ábra. Nyitott tűztem csempekandallók
a), b) nézetrajzok; c), d) alaprajzok; e) met­
szet; 1 tűztér; 2 tűzrács; 3 tűztérfal; 4 hátfal;
5 tömített fuga; 6 konvekciós tér; 7 légrács;
8 bak; 9tűztérlap; 10 samott-takarás; 11 kon­
vekciós borda; 12 füstsisak; 13 azbesztle­
mez; 14 csappantyú; 15 füstcső; 16 toldat;
17 kémény; 18 éltégla fal; 19 légcsatorna­
áttörések; 20 féltégla fal; 21 dilatációs hézag;
22 csempefal; 23 szegő; 24 takarás; 25 szem­
öldök; 26 vasalt kibetonozás; 27 T acéltar­
tó; 28 elzárófal; 29 zárt tér; 30 köpenyfal;
31 vakolat
7.5. Részben és
teljesen előre gyártott
csempekandallók
A hagyományos építési módokkal meg­
valósítható csempekandallók részletes
kialakítását a 3. fejezetben már bemu­
tattuk (1. a 3.33...3.43. ábrát). A 7.16. áb­
rán bemutatott kandalló ezektől annyi­
ban tér el, hogy konvekciós hőleadású

172
7.17. ábra. Zárt tűzterű csem­
pekandalló
a), b) nézetrajzok; c), d) alap­
rajzok; e) metszet; (1 ...27.ig I. a
7.16. ábra jelöléseit); 28 tűztér-
ajtó; 29 hőszigetelés; 30 hamu­
tepsi
köpenyfala a 6.7.4. pontban már ismer­
tetett előre gyártott kandallóbetét köré
épül.
A 7.17. ábrán látható csempekandalló
ugyanennek más formai megoldású és
zárt tűzterű változata.
Végül a 7.18...7.22. ábrán egy olyan
kandallótípust mutatunk be, amely tel­
jes egészében előre gyártott elemekből
építhető fel, és a termékcsaládot úgy
alakították ki, hogy a kandalló készül­
het zárt és nyílt tűztérrel is, és egyéb
részletei is változtathatók.
Ezt a kandallótípust a Kőfaragó és
Üvegipari Szövetkezet (Debrecen, Ál­
mos utca 5-7.) gyártja; felépítésének
lépései:
- a kandalló helyének kitűzése
(705x1000 mm) úgy, hogy az a ké­
ménybe csatlakoztatható legyen;
- az 1 lábazati elemek elhelyezése
a habarcságyazatban;
- a 2 alátétbakok elhelyezése a ha­
barcságyazatban;
- a négy kapcsolóelem elhelyezése
a habarcsban;
- a 6 tűztérlap elhelyezése a ha­
barcsban;
- a 9 elemek elhelyezése samottha-
barcsba ágyazva;
- füstsisak és füstcső elhelyezése szá­
razon, hogy a kéménycsatlakozás kitűz-
173
7.18. ábra. Előre gyártott kandalló elemei
1 lábazati elem; 2 bak; 3 elülső padkaelem;
4 oldalsó padkaelem; 5 csap; 6 tűztérlap;
7 oldalsó tűztérfalelem; 8 hátfal; 9 falelem;
10 oldalsó keret; 11 szemöldökelem; 12 ol­
dalsó; 13 elülső burkolati lemez
7.19. ábra. Előre gyártott csempekandalló
nyitott, Hl. zárt tűztérrel
a) elölnézet; b) oldalnézet

7.20. ábra. Előre gyártott kandallók tűz-

térváltozatainak alaprajzai
a) alul acél, felül beton tűztér; b) alul acél
és samott, felül beton tűztér; c) alul acél,
felül beton tűztér; 1 tűztér; 2 hőálló beton 7.21. ábra. Előre gyártott kandalló hőálló 7.22. ábra. Előre gyártott kandalló acélle­
tűztérfal; 3 acéllemez tűztérfal; 4 samottbé- beton tűztérrel; metszet (jelölések a 7.20. mez tűztérrel és samottbéléssel; metszet
lés; 5 konvekciós borda; 6 konvekciós lég­ ábra szerint) (jelölések a 7.20. ábra szerint)
tér; 7 tűztérajtó; 8 szemöldök; 9 füstsisak;
10 csappantyú; 11 füstcső; 12 tűzrács; 13 ha- - első köpenyfal összeszerelése, be­
muzó; 14 tűzlap; 15 beton talpelem; 16 acél
talpelem; 17 bak; 18 állvány; 19 tűztér bur­
emelése, a bekötőfuratok helyének be­
kolati eleme; 20 lábazati elem; 21 padka oldal­ jelölése, fúrása, tiplizése, majd a kö­
eleme; 22 első elem; 23 szemöldök oldal­ penyfal végleges felszerelése a fogóval;
eleme; 24 első elem; 25 fölső burkolat - felületi tisztítás és színezés;
oldaleleme; 26 első elem; 27 légterelő;
28 légzáró lemez; 29 rögzítőkapocs és - enyhe próbafűtés, max. 10 perces.
-csavar; 30 acélcsap; 31 kapocs; 32 kon­ Ez a kandalló acéllemez tűztérrel is
vekciós nyílás felépíthető, az előzőekben leírtakkal
azonos lépésekben.
hető legyen; a kéménycsatlakozás ki-
vésése;
- füstsisak és a füstcső elhelyezése,
beépítése samott- vagy agyaghabarcs­
ba ágyazva és kikenve;
- tűztérajtó és szemöldök elhelyezé­
se, rögzítése csavarozással és a függő­
leges hézagok kitöltése habarccsal;
- padkaelemek elhelyezése habarcs­
ban, az 5 csapok (2-2 db) beépítésével
együtt;
- falelem elhelyezése a függőleges
nyílásokat is kitöltő habarcsban;
-kapcsolóelem rögzítése a falhoz
tiplikkel, habarcságyazatba;
- szemöldökelem elhelyezése a csa­
pok (2-2 db) beépítésével együtt;

175