Professional Documents
Culture Documents
880 Ft
ISSN 1216-8890
2 0 0 8 t r a n s a r t e x p r e s s
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨ ²²²²²²²²²²²²²²
2 ²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²²
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
MAGYARORSZÁG Naív és marginális művészet Minél sűrűbb, bonthatatlanabb Pages – fotós könyvek új FOLYAMATOK — Munkácsi Márton
Szerbiában elemre volt szükségem. Végül generációja Hollandiából művészvideók (1896—1963)
Ludwig pályázat 2008 • Magyar Képző- és ezt a bázist Pythagoras nyomán • Dorottya Galéria • Videospace Budapest Fotográfiák / Photographs
• Barcsay Terem (Magyar Iparművészek Szövetségének a szám szellemi alapvetésében www.ernstmuzeum.hu/dorottya http://videospace.c3.hu/ • Vintage Galéria
Képzőművészeti Egyetem) székháza találtam meg. A tizenkét darab Budapest V., Dorottya u. 8. Budapest IX.,Ráday u. 56. www.vintage.hu
www.mke.hu Budapest VI., Andrássy út 6. 180 × 190-es kép tehát számokra 2008. február 14—március 8. 2008. február 14—március 14. Budapest V., magyar u. 26.
Budapest VI., Andrássy út 69-71. 2008. február 1—február 29. épül 1-től 12-ig… 2008. február 26—március 21.
2008. február 6—február 13. Lelkes A. Gergely Ringel Goslinga Pinczehelyi Sándor
Lévai Ádám Family Tree Vázlatok és változatok Ez a város egy távoli bolygó?
18. Artcamp — Szolnoki Illuzionisták Haraszty István • Lumen Galéria (Műveletek hallal, malaccal, • Knoll Galéria
Művésztelep • Új Színház • Symbol Art Galéria http://photolumen.hu báránnyal) www.knollgalerie.hu
Forrás www.ujszinhaz.hu www.symbolbudapest.hu Budapest VIII., Mikszáth K. tér 2. • OCTOGONART Galéria Budapest VI., Liszt F. tér 10.
• MAMŰ Galéria Budapest VI, Paulay E. u. 35. Budapest III., Bécsi út 56. 2008. február 14—március 8. www.octogon.hu 2008. január 31—március 22.
www.mamu.hu 2008. február 6—február 29. 2008. február 6—március 3. Budapest I., Várfok u. 7-9.
Budapest VII., Damjanich u. 39. A történet folytatódik – 2008. február 14—március 14. Arnulf Rainer és barátai
2008. január 23—február 15. Kis Róka Csaba Kortárs művészek Van Gogh • Virág Judit Kortárs Galéria
Középkezdés / Kickoff nyomában
Kocsis Judit • N&n Galéria Szotyory László www.mu-terem.hu
Magyar Filmplakát Kiállítás • MODEM Budapest V., Falk M. u. 30.
• VAM Art & Design Galéria www.nagybalint.hu Parkok és Felhő-Mandala
és Verseny 2008 www.vamdesign.hu www.modemart.hu • Várfok Galéria Várfok 2008. február 22—március 22.
Budapest VI., Hajós 39. Debrecen, Baltazár Rezső tér 1.
• Piros-Fekete Galéria — Budapest VI., Király u. 26. Terme
2008. február 13—március 3. 2008. január 15—március 9.
Teátrum (Jövő Háza) 2008. február 11—február 29. www.varfok-galeria.hu Wim Delvoye
www.jovohaza.hu Budapest I., Várfok u. 14 • Ernst Múzeum
Budapest II., Fény u. 20-22. Ryszard Kapuściński Szilágyi Teréz
Rádai Andrea 2008. február 14—március 14. www.ernstmuzeum.hu
2008. január 31—február 15. Találkozás egy ismeretlennel • Raiffeisen Galéria
• acb Kortárs Művészeti Budapest VI., Nagymező u. 8.
• Lengyel Intézet www.raiffeisen.hu
Galéria El Kazovszkij 2008. február 15—március 23.
Pacsika Rudolf www.polinst.hu Budapest V., Akadémia u. 6.
www.acbgaleria.hu A részrehajló ítélet
ADDIKTÍV és SZABAD Budapest VI., Andrássy út. 32. 2008. január 21—március 9.
Budapest VI., Király u. 76. • Várfok Galéria XO Terme REHAB
• Chinese Characters 2008. január 30—március 1. 2008. január 31—március 5. • Labor
Bodor Anikó www.varfok-galeria.hu
contemporary art space Budapest I., Várfok u. 11 http://labor.c3.hu
Falak
www.vittula.hu/cas/ Egle Anita Szilágyi Lenke 2008. február 14—március 14. Budapest V., Képíró u. 6.
• BTM Fővárosi Képtár /
Budapest VI., Kertész u. 4. • Godot Galéria Viszonylag új képek 2008. február 29—március 28.
Kiscelli Múzeum
2008. február 5—február 16. www.godot.hu • Nessim Galéria Tóth Gábor
www.btmfk.iif.hu
Budapest VII., Madách út 8. www.nessim.hu Lépten-nyomon Sóváradi Valéria
Budapest III., Kiscelli u. 108.
Hit — Erotika — Politika 2008. február 6—március 1. Budapest VI., Paulay E. u. 10. • Magyar Műhely Galéria • Klebersberg Kultúrkúria
2008. január 24—március 9.
• VAM Art & Design Galéria 2008. január 15—március 6. www.magyarmuhely.hu www.kulturkuria.hu
www.vamdesign.hu Háy Ágnes Koronczi Endre Budapest VII., Akácfa u. 20. Budapest II., Templom u. 2-10.
Budapest VI., Király u. 26. MozgóKép Kigyós Borbála PopSzinergia 2008. február 20—március 15. 2008. március 7—március 28.
2008. január 18-tól • Pixel Galéria — C épület Mosoly • Műcsarnok (MenüPont)
(Jövő Háza) • VAM Art & Design Galéria www.mucsarnok.hu A FÉNY — Kollektív kiállítás Minden mozi! / All that
Szurcsik József www.jovohaza.hu www.vamdesign.hu Budapest XIV., Hősök tere Egry József születésének cinema!
Arcadia Budapest II., Fény u. 20-22. Budapest VI., Király u. 26. 2008. ferbruár 6—március 9. 125. évfordulóján • Ludwig Múzeum — Kortárs
• Virág Judit Kortárs Galéria 2008. január 9—március 2. 2008. február 6—március 6. • Magyarországi Volksbank Művészeti Múzeum
www.mu-terem.hu PREMIER Zrt. bankfiókja és galériája www.ludwigmuseum.hu
Budapest V., Falk M. u. 30. Artur Żmijewski • Duna Galéria Budapest XI., Istenhegyi út 40/A. Budapest IX., Komor M. u. 1.
2008. január 29—február 19. Kovács Péter Balázs 2008. február 7—március 30.
Radikális szolidaritás / Radical Budapest XIII., Pannónia u. 95. 2007. november 27—2008. március 15.
Tájbeszéd 2008. ferbruár 20—március 9.
Solidarity
dr. Nagy Miklós • Hamilton Tözsdeügynökség Pető Hunor
• Trafó Galéria Derek Michael Besant
Fotográfiák Aulája Benedek Barna, Józsa Bálint
www.trafo.hu (Kanada) Matricák
• Karinthy Szalon www.aulichart.hu Sztereó
Budapest IX., Liliom u. 41. 15 álmatlan éjszaka / 15 restless • Budapest Kiállítóterem
www.karinthyszalon.hu Budapest V., Aulich u. 5. • MONO Kortárs Művészeti www.budapestgaleria.hu
2008. január 25—március 2. nights
Budapest XI., Karinthy F. út 22. 2008. február 11—március 6. Galéria Budapest V., Szabad sajtó út 5.
• Csikász Galéria
2008. január 29—február 19. TIZENEGYES — Az Élesdi www.monogaleria.hu Veszprém, Vár u. 17. 2008. február 14—március 30.
Művésztelep kiállítása Z. Szabó Zoltán Budapest I., Ostrom u. 29. 2008. február 15—március 15.
Baudelaire képzőművészeti • Szombathelyi Képtár Stalker 2008. ferbruár 13—március 10. Bohár András (1961—2006)
pályázat www.elender.hu/~szkeptar • Újlipótvárosi Klub-Galéria Kortárs ruha-tér-kép • Budapest Galéria
• Petőfi Irodalmi Múzeum Szombathely, Rákóczi F. u. 12. www.ujlipotvarosiklubgaleria. Baranyai Levente Kiállítóháza
• Néprajzi Múzeum
www.pim.hu 2008. február 1—március 2. com „hústáj” www.budapestgaleria.hu
www.neprajz.hu
Budapest V., Károlyi M. u. 16. Budapest XIII., Tátra u. 20/B. • Dovin Galéria Budapest III., Lajos u. 158.
Budapest V., Kossuth L. Tér 12.
október 25—2008. február. 20. Lelkes A. Gergely 2008. február 8—március 7. www.dovingaleria.hu 2008. február 21—március 30.
2007. december 12—2008. március 16.
Tizenkét bőr Budapest V., Galamb u. 6.
Fazonigazítás • Klebelsberg Kuno 2008. január 18—március 12. Hegedűs 2 László
A magyar film 100 éve Az élők és a holtak
• VAM Art & Design Galéria Művelődési, Kulturális és archívuma — Carl von Linné 100ARTBOOKS
• KOGART Ház Konkoly Gyula
www.vamdesign.hu Művészeti Központ www.kogart.hu emlékére • Budapest Galéria
Budapest VI., Király u. 26. • St.art galéria
www.kulturkuria.hu Budapest VI., Andrássy út 112. • Centrális Galéria Kiállítóháza
2008. január 26—február 20. www.startgaleria.hu
Budapest II., Templom u. 2-10. 2008. január 17—március 7. www.osa.ceu.hu www.budapestgaleria.hu
Budapest V., Vármegye u. 7.
2008. február 15—március 2. Budapest V., Október 6. u. 11. Budapest III., Lajos u. 158.
Boros István 2008. február 11—március 13.
2008. január 31—március 16. 2008. február 28—március 30.
Kereszteződések Szigeti Tamás
• Árkád galéria Intro Szabó Benke Róbert
No Future Jovánovics György TESTBESZÉD — Válogatás
Budapest VII., Rákóczi út 30. • K. Petrys Ház
Munkák fényképezőgéppel az Antal-Lusztig
2008. január 21—február 21. Budapest VIII., Horánszky u. 13. • Liget Galéria
2008. február 5—március 7. www.c3.hu/~ligal/ 1970—1978 gyűjteményből
Budapest XIV., Ajtósi Dürer Sor 5. • Kisterem • MODEM
Asztalos Zsolt www.kisterem.hu www.modemart.hu
Benne 2008. február 14—március 13.
Gaál József Budapest V., Képíró u. 5. Debrecen, Baltazár Rezső tér 1.
• Stúdió Galéria Együgyűek — emlékezés 2008. február 14—március 16. 2007. április 22—2008. március 30.
http://studio.c3.hu a Lipótra Láthatósági viszonyok /
Budapest VII., Rottenbiller u. 35. • Bartók 32 Galéria
Visibility Works
• Barcsay Terem (Magyar Ézsiás István Természet és technika:
2008. február 6—február 23. www.bartok32.hu
Képzőművészeti Egyetem) EXPANSIO — à relief MADI Az újraértelmezett
Budapest I., Bartók B. út 32 • Ráday Galéria Moholy-Nagy
Verebics Ákos, Bánki Ákos 2008. február 12—március 7. www.mke.hu
Budapest VI., Andrássy út 69-71. www.raday-galeria.hu • Vasarely Múzeum
H-26 (human 26) …olyan periódusba értem, ahol
2008. február 20—március 13. Budapest IX., Ráday u. 8. www.jpm.hu
• Mű-vész Pince (Platán fontossá vált, hogy a képeimben
Szirtes János 2008. február 21—március 16. Pécs, Káptalan u. 3.
Galéria) legyen egy tovább nem bontható
Budapesti Tél, Prágai Tavasz, Göbölyös Luca, 2007. december 20—2008. március 31.
www.polinst.hu biztos alap, amelyen megvethe-
Zágrábi Nyár, Mezőszemerei Ősz Katarzyna Korzeniecka Baranyay András
Budapest VI., Andrássy út. 32. tem a lábam. Ahonnan elindulok,
ahová rendszeresen visszatérek; — digitális nyomatok PÁRbeszéd 1 • Városi Képtár — Deák Annemiek de Beer,
2008. február 8—február 27.
• Vízivárosi Galéria Gyűjtemény Maurice van Tellingen
meghatározva ezzel a kép és a • Platán Galéria
festési folyamat alapvető rit- www.marczi.hu www.polinst.hu www.deakgyujtemeny.hu • Deák Erika Galéria
DLA 2007
mikáját. Budapest II., Kapás u. 55. Budapest VI., Andrássy út. 32. Székesfehérvár, Oskola u. 10. www.deakgaleria.t-online.hu
• Pécsi Kisgaléria
Első lépésben azt mondtam, hogy 2008. február 15—március 7. 2008. január 24—március 14. 2008. január 18—március 16. Budapest VI., Jókai tér 1.
Pécs, Szent István tér 4.
2008. február 15—február 27. ez a gravitációs elem szabad. 2008. február 28—április 5.
Lehet lendület, kompozíció, szín, CSALÁDOK V. — Pán-Mezei A magyar animáció — műhe- Somody Péter
Jean Fontaine forma, fény, lyuk, stb. Fontos, család lyek a két világháború között Saját ábrázat Akkor és most, most és
Ember, Állat, Gép hogy kellő súllyal bírjon. Tovább • 2B Galéria • kArton Galéria és Múzeum • Inda Galéria akkor
• Galéria RadaR gondolva-dolgozva azonban, www.pipacs.hu/2b www.karton.hu www.indagaleria.hu • Pinceszínház
Budapest XI., Karolina út 65. ezekben az elemekben még túl Budapest IX., Ráday u. 47. Budapest V., Alkotmány u. 18. Budapest VI., Király u. 34. II./4. Budapest IX., Török Pál u. 3.
2008. január 30—február 29. sok esetlegességet találtam. 2008. február 8—március 8. 2008. február 13—március 14. 2008. február 20—március 21. 2008. március 17—április 14.
A borítón: LUc TuYMANS: Törvénytelen II, 1997, olaj, vászon, 113 × 77,5 cm • Fotó: Felix Thirry, Courtesy Zeno X Gallery, Antwerp
Budapest
2008_ 2
főszerkesztő
Hajdu István
ihajdu@c3.hu 2 Hornyik Sándor
szerkesztők
Terrorelhárítás
Százados László Gerhard Richter és Luc Tuymans „Történelem utáni”
szazados.laszlo@mng.hu történeti festményei
Szipőcs Krisztina
szkriszta@c3.hu
m
i m p r e s s z u m
fotó
Rosta József
1 4 Schuller Gabriella
o
jozsef.rosta@gmail.com
2 5 Frazon Zsófia
Szoborpark mint urbánus színpad
Parcella projekt
t
Lapunk támogatói:
Terjesztés:
Árusításban terjeszti
3 0 Baglyas Erika
a Lapker Rt. Együtt hálni a csillagokkal
a
és alternatív terjesztők.
Előfizetésben terjeszti Kibontott táj, Bukta Imre retrospektív kiállítása
a Magyar Posta Rt.
Üzleti és Logisztikai
Központ (ÜLK).
Előfizethető Budapesten
az ÜLK kerületi ügyfél- 3 3 To l n a y I m r e
szolgálati irodáinál, a
t
Előfizetési ár:
Felelős kiadó: 590—,Ft 3 8 Szombathy Bálint
Hermann Péter
Árusítási ár: A lenullázott provincializmus
880—,Ft
Húshegyi Gábor—Sőrés Zsolt: Transart
HU ISSN 1216-8890 Összevont szám ára: Communication — Stúdió erté 1987—2007
1080—,Ft
Készült a
Mester Nyomdában 4 0
Voix — az út és a hang
Levélcím: Maud Benayoun filozófussal, műkritikussal
Balkon, Kállai Ernő
Művészeti Alapítvány beszélget Cserba Júlia
1024 Budapest, Fény u. 2
E-mail: balkon@c3.hu
2 0 0 8 t é r
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨ ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² 2² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ²
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
Hornyik Sándor
Terrorelhárítás *
a Még egy elhamarkodott ikonográfiai elemzésnek is tekintetbe kell vennie, hogy kell lenni, és így a két oldal „katonái” közötti
Gerhard Richter méltán híres Rote Armee Fraktion sorozata (1977. október különbség egyre csökken. A harmadik szériá-
18., 1988) nem Eduard Manet Halott torreádorára (1864) és Gustave Courbet ban már egyenesen a brit titkosszolgálat volt
Ornans-i temetésére (1850) reflektálva szól a történeti festészetről. Mint ahogy tisztje áll a terrortámadás mögött, aki éppen
Luc Tuymans Proper című kiállítása (2005) sem közvetlenül reagál az amerikai az amerikai „állami terrorizmuson” akar bosszút
terrorellenes háborúra (A külügyminiszter, 2005), illetve a World Trade Center elle- állni biológiai fegyver bevetésével.3 Ugyan nem
ni merényletre (Rombolás, 2005). A történeti festészet meg- és felidézése ennél teljesen köztudott, de a World Trade Center
sokkal mélyebben történik, a szó objektív és szubjektív értelmében egyaránt. elleni terrortámadásnak is létezik hasonló
Valahol a medializált képekben tobzódó populáris vizuális kultúrában és az emberi cselekményesítése, miszerint Osama bin Laden
tudat alapvető működésében, legyen az akár az emlékezés, akár a tudattalan terroristacsoportjának magvait éppen a CIA
működésén keresztül definiálva. hintette el az 1970-es évek Afganisztánjában.
Az amerikai állami terrorizmus (Afganisztán,
A terror reprezentációja Nicaragua) politikai kritikája természetesen
Talán nem véletlen, hogy a 21. század egyik legprogresszívebb és legsikeresebb nem újkeletű, és egyáltalán nem legitimálhatja
tévéfilmsorozata, a 24 éppen a terrorizmus kérdéseivel foglalkozik.1 A széria az ellenséges terrorcselekményeket. Viszont
természetesen politikailag és ideológiailag erősen terhelt, vagyis abból az alap- árnyalhatja az események döntően nyugati ér-
feltevésből indul ki, hogy az amerikai politikai rendszer (élén a kimagasló emberi telmezését, és hozzájárulhat a háborús helyzet
erőforrásokkal rendelkező elnökkel) alapvetően jó, és jól is működik. A jó persze összetettségének leírásához és megértéséhez.
távolról sem tökéletes, az emberi tényező ugyanis kiküszöbölhetetlen. A sorozat A WTC elleni merénylet komplexitásának be-
progresszivitása a fényképezésen és a komplex, több szálon futó történetveze- mutatásában igen találó és figyelemreméltó
tésen túl éppen az emberi tényező, a személyes dilemmák és az etikai problémák Jacques Derrida narratívája, aki szeptem-
bemutatásában rejlik. A terrorelhárítás emberei ugyanis a „jó” célok érdekében ber 11-e kapcsán az amerikai demokrácia
gyakran ugyanolyan kegyetlen és brutális eszközöket használnak fel, mint maguk háromszoros autoimmunitási kríziséről be-
a terroristák. 2 Mindazonáltal a színészi játékon és a történetvezetésen túl a szél. 4 Az autoimmun betegségek esetében az
sorozat egésze a terrorizmus megítélése kapcsán meglehetősen retrográdnak emberi szervezet védelmét ellátó immunrend-
tekinthető, hiszen a terrorizmus elleni háborúval összhangban az amerikai strike szer „idegen test”-ként azonosítja és semmisíti
back politikát népszerűsíti. Ezzel összhangban nem csak emberfeletti hősöket meg a test saját sejtjeit. Derrida e metaforát
(Jack Bauer) kapunk, hanem rettenetesen (embertelenül) gonosz és/vagy teljesen kibontva először is arról ír, hogy az Egyesült
beszámíthatatlan terroristákat, akikkel szemben — az ártatlan amerikai állampol-
gárok védelmében — bármi megengedhető. Az egyes szériák természetesen min- 3 Az amerikai állami terrorizmus (state terrorism) egyik
dig a jó győzelmével zárulnak, ennek azonban ára van. A győzelemnek hihetőnek legismertebb kritikája a szeptember 11-ei támadás kon-
textusában Noam Chomsky nevéhez fűződik. V.ö.: Noam
Chomsky: Az Egyesült Államok vezető terrorista állam. In:
Kovács Zsuzsa — Németi Tamás (szerk.): Szeptember 11.
1 A 24 első huszonnégy epizódját 2001 novemberében mutatták be, és jelenleg a hetedik évadnál Értelmezések, elméletek, viták. Balassi, Budapest, 2002.
tart a széria, amelyet Joel Surnow és Robert Cochran alkotott meg a Fox TV-társaság berkein belül. 55—64.
A sorozat egy fiktív terrorellenes kormány-ügynökség, a CTU (Counter Terrorist Unit) munkájáról 4 Giovanna Borradori: Philosophy in a Time of Terror.
szól, és a cím arra utal, hogy a cselekményt huszonnégy órán keresztül, „valós időben” követhetjük Dialogues with Jürgen Habermas and Jacques Derrida.
nyomon. A 24 2004-ben elnyerte a legjobb drámai TV-filmsorozat Golden Globe Díját. University of Chicago Press, Chicago, 2003. Derrida
2 A lelki és a fizikai terror egymással összefonódó alkalmazása és elszenvedése fontos szerepet gondolatai az autoimmunitásról magyarul is elérhetők:
játszott abban is, hogy a Jack Bauert (a Los Angeles-i CTU-iroda vezetője) alakító Kiefer Sutherland Szeptember 11. „fogalma”. Ford. Radvánszky Anikó. 2000,
színészként számos jelentős szakmai elismerésben részesült: a 24-ben nyújtott alakításáért 2002- 2006/6. 3-12. A kötet magyarországi recepciójához
ben Golden Globe, 2006-ban pedig Emmy Díjat kapott, és 2007-ben is jelölték a Golde Globe-ra. Derrida és Habermas nézeteinek ismertetésével: Bakcsi
Botond: A post mortem történelem vége? Posztmodern (?)
történetfilozófiák és „szeptember 11.” értelmezései. Világos-
* A szerző a tanulmány megírásának idején Bolyai János Kutatói Ösztöndíjban részesült. ság, 2006/1. 13-20.
2
t é r
Államokat most éppen azok támadják meg, totális vereséget szenvedett.7 A vereség nem csak azért totális, mert a szó
akiket a hidegháború éveiben amerikai pa- szoros értelmében — öngyilkos merénylők! — megtorolhatatlan, hanem azért is,
rancsra képeztek ki a Szovjetunió, és az általa mert szimbolikus csapást mért a világ első számú katonai és politikai hatalmá-
támogatott kommunista rezsimek ellen. Ehhez ra. Ráadásul olyan csapást, amely a rendszer (globális fogyasztói társadalom)
kapcsolódik az autoimmunitás második fázisa, eszközeit fordította a rendszer ellen, és lenyűgöző média-eseményként tálalta a
amely már nem a múltról, hanem a traumatikus támadást. Ebből adódóan nem meglepő, hogy Baudrillard a képtől, az esemény
esemény jövőbeni feldolgozásáról szól. Derrida szimbolikus reprezentációjától indul el, és a spektákulum Debord-i fogalmára
szerint az a legnagyobb probléma, hogy semmi visszautalva szinte teljesen elszakad az amúgy is csupán hiperreálisként elgon-
sem garantálja (a terrorizmus kiirtásának utó- dolható valóságtól.8 A spektakuláris csapás meggyőző elemzésén túl éppen ezért
piáján túl), hogy a tragédia a jövőben nem fog van jogosultsága Derrida kritikájának, aki a terrorizmus etikai, politikai és jogi
megismétlődni. De még nagyobb gond, hogy a kérdései felől nézve túlzónak gondolja a támadás mediális reprezentációját és
hidegháború utáni ellenség immáron anonim és félrevezetőnek a kizárólag „ikonikus” elemzést.9
láthatatlan, ami megnehezíti, sőt lehetetlenné Ha számításba vesszük a dekonstrukció politikai karrierjét és a képelméletté szub-
teszi a trauma feldolgozását vagy enyhítését. limálódott szimulákrum-elmélet fejleményeit az 1990-es években, akkor — a képek
És ebből adódóan lép működésbe a harmadik referencialitását előtérbe helyezve — Derrida és Baudrillard nézeteltérése mögött
fokozat, az elfojtás ördögi köre: „Tudni kell, a valós és a szimbolikus lacani párosa sejlik fel.10 Mintha Baudrillard arról beszél-
hogy a védekezés és mindannak formája, amit ne, hogy mi történik a képernyőn, Derrida pedig arról, hogy mi zajlik a színfalak
— két egyaránt problematikus szóval — terroriz- mögött. Mintha a média által közvetített — szimbolikus eszközökkel létrehozott
mus elleni háborúnak nevezünk mind rövid, és — realitás mindkettőjük olvasatában a szimbolizálhatatlan lacani valóst akarná
mind hosszú távon az állítólagosan megsem- pótolni és elrejteni: az elfogadhatatlan, kimondhatatlan és szörnyűséges amerikai
misíteni akart rossz okainak újrateremtésén állami terrorizmust, amely kitermelte magából az Al-Kaidát is.11 Baudrillard szim-
dolgozik. Legyen szó Irakról, Afganisztánról, bolikusa persze nem ugyanaz, mint Lacan szimbolikusa, de az előbbit tagadha-
vagy akár Palesztináról, a bombázások soha- tatlanul inspirálta az utóbbi, és a valós(ágo)t mindkettőjüknél éppen annak képei
sem lesznek elég «intelligensek», hogy elke- takarják el. Hasonlóképpen, ahogy Derrida megpróbálja dekonstruálni és történe-
rüljék (egy másik egyre kevésbé megbízható tileg kontextualizálni a szeptember 11-ei terrortámadás jelenségét, illetve koncep-
különbségtétel szerint: katonai és/vagy civil) cióját, az nem elsősorban a lacani valós ábrázolhatatlanságáról szól, de mégis utal
áldozatok személyes vagy közvetett vissza- arra, hogy mennyire körültekintően kell eljárnunk akkor, ha képek és a narratívák
vágását, amit ők majd könnyedén állítanak be mögötti politikai, kulturális és személyes valóságokra vonatkozó következteté-
legitim megtorlásként vagy terrorizmus-elle- seket akarunk levonni. Amíg azonban Baudrillard Lacant követve a szimbolikusra
nességként.”5 és a képre koncentrál, annak jelentőségét elemzi, addig Derrida a spektákuláris
Fontos tudni, hogy Derrida a „vendégszeretet” esemény jelentőségét és eseményszerűségét (és csapásmérő erejét!) próbálja
fogalmának újrainstallálásával egyfajta megol- csökkenteni azáltal, hogy filozófiailag dekonstruálja a terrorizmus fogalmát.
dást is kínál az autoimmunitási krízisre, amely Tanulságos e tekintetben, hogy amíg Baudrillard a terroristák sikerét állítja elem-
a hegemón és kolonialista ízű tolerancián túl zésének középpontjába, addig Derrida a demokratikus jogrend és politika kudarcát
a másság és az idegenség már-már önfeláldo- próbálja megmagyarázni. Mindkét elemzés helyénvaló és logikus, csak éppen
zóan nyitott „kezelése” és elfogadása mellett Baudrillard a valóságot teszi zárójelbe, Derrida meg inkább a képet.
kötelezi el magát.6 E filozófiai út és hagyomány
követése azonban meghaladja jelen írás kerete- Festői terrorizmus
it, mivel most inkább a képre és a művészi kép- Fura módon a zárójelek feloldhatók a két olvasat kombinálásával: a 24 és a
alkotásra szeretnék fókuszálni. A redukció nem 9/11 egyaránt látványos példája annak, ahogy az ideologikus képek eltakarják a
csak a témából — történeti festészet — adódik,
hanem abból is, hogy a szeptember 11-ei táma-
7 V.ö.: Kovács Zsuzsa — Németi Tamás (szerk.): Szeptember 11. Értelmezések, elméletek, viták.
dás jogi, politikai és társadalomelméleti tárgya- Balassi, Budapest, 2002. Szerepel a kötetben Jean Baudrillard elhíresült, provokatív és elgondolkod-
lása túlságosan is messzire vezetne, miközben tató írása is a WTC-katasztrófa „szimbolikus csapás”-ként történő értelmezésével: A terrorizmus
szelleme. I.m. 77-89. A WTC elleni terrortámadás különféle értelmezéseiről jó magyar nyelvű össze-
a WTC elleni támadás képei egy jóval lehatá-
foglaló: Trembeczki István: Terrorizmus és globalizáció. Magyar Tudomány, 2006/12. 1426-1431.
roltabb diskurzus felé mutatnak. Gyakorlatilag 8 Guy Debord: A spektákulum társadalma. (1967) Ford. Erhardt Miklós. Balassi, Budapest, 2006.,
egyetlen prominens szerző, Jean Baudrillard illetve a hiperreális világról, ahol a valóság és annak képi reprezentációja immáron megkülönböz-
tethetetlen: Jean Baudrillard: A szimulákrum elsőbbsége. (1981) Ford. Gángó Gábor. In: Testes könyv I.
vette ahhoz a bátorságot, hogy a traumatikus
Szerk.: Kiss Attila Attila — Kovács Sándor s.k. — Odorics Ferenc. Ictus, Szeged, 1996. 161.
eseményt képként elemezve levonja renegát 9 Jean Baudrillard — Jacques Derrida: Vita a terrorizmusról. Ford. Karádi Éva. Magyar Lettre
következtetését: Amerika szeptember 11-én Internationale, 52, 2004. 68-69.
10 A valós és a szimbolikus lacani fogalompárja felől közelít a WTC elleni merénylethez Slavoj
Zižek is: Isten hozott a való sivatagában! Gondolatok a WTC merénylettel kapcsolatban. (2001) Ford.
Erhardt Miklós. (http://www.c3.hu/~ligal/ManaZizek2.htm) A lacani fogalmak politikai alkalmazá-
sának releváns kritikájához lásd: Elizabeth Bellamy: Discourses of Impossibility. Can Psychoanalysis
Be Political? Diacritics, 23:1, 1993/Spring, 23-38. illetve: Matthew Sharpe: The Sociopolitical Limits of
Fantasy. September 11 and Slavoj Zizek’s Theory of Ideology. (2002)
http://clogic.eserver.org/2002/sharpe.html
11 Természetesen a valós és a szimbolikus lacani fogalmát pusztán metaforikus értelemben
használom. Egyrészt azért, mert a rendszert Lacan az emberi psziché működésének modellezésére
5 Derrida, 2006. 6. találta ki, nem pedig olyan kollektív entitások leírására, mint az állam, másrészt pedig azért, mert
6 Jacques Derrida — Anne Dufourmantelle: Of a lacani reális (la réel) ellenáll mindennemű jelölésnek és értelmezésnek, és így pusztán hiányként
Hospitality. Stanford University Press, Stanford, 2000. definiálható, olyan hiányként, amelynek helyén maga a realitás, a valóság áll. Vagyis a Valós (La
Magyarul a vendégszeretetről: Jacques Derrida: Világ koz- Réel), azaz a valóság hiánya per definitionem nem tölthető be semmilyen „igazi”, vagy „kritikai”,
mopolitái, még egy erőfeszítést! Ford. Boros János — Orbán vagy „eltitkolt” valósággal. V.ö.: Jacques Lacan: The Four Fundamental Concepts of Psychoanalysis.
Jolán. Magyar Lettre Internationale, 38, 2000/ősz, 77-81. Ed. by Jacques-Alain Miller, transl. by Alan Sheridan, W.W. Norton & Co., New York, 1977.
3
2 0 0 8 t é r
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨ ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² 2² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ²
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
4
t é r
5
2 0 0 8 t é r
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨ ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² 2² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ²
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
6
t é r
körön kívül még további hat-hét (sic!) kultúrkör fordulatát is. 27 Ez természetesen egy egészen másfajta diskurzus, amely egy-
uralja a Földet, és ezek várható összecsapása általán nem beszél a történelem vagy a történelemtudomány végéről, viszont
fogja meghatározni a világ képét. Huntington azt képviseli, hogy nem létezik egyetlen, igaz és helyes történelem, és a szer-
az iraki konfliktus (Öbölháború) ismeretében zők személyéből és ideológiai háttéréből adódóan nem létezik egyetlen, igaz és
mindenekelőtt az iszlám és a nyugati kultúra objektív történelemtudomány sem. White ennek ellenére nem relativista, kizáró-
világméretű összecsapását prognosztizálta, lag az objektív realizmust és a naiv dokumentarizmust kritizálja. Nem azt állítja,
és a szeptember 11-e utáni terrorizmus elleni hogy nem létezik a valóság és a történelem, hanem a nyelvi fordulattal (a nyelv
(világ)háború bizonyos tekintetben igazolta is opacitása, a beszélő elkötelezettsége) összhangban azt, hogy a történelmi esemé-
jóslatait. A probléma „csupán” annyi, hogy ez a nyek cselekményesítése (enplotment) során a történetírók mindig ismert és bevett
Nyugat (egy részének) háborúja, és ilyen minő- narratívákat (tragédia, komédia, románc, szatíra) és retorikai formulákat alkalmaz-
ségében kilátástalan és értelmetlen. Az eltérő nak. És ebből nem csak az adódik, hogy a történet menetét és végkifejletét erősen
kultúrák megértése fel sem merülhet egy olyan meghatározza a szerző ideológiai orientációja, de az is, hogy a valóság és a fikció,
háborúban, amelyet az amerikai rezsim a jó és a tudomány és a művészet egyáltalán nem választható el olyan élesen, mint azt
a rossz mitikus összecsapásaként tálal. egyesek hinni szeretnék. Nagyon sommásan Fukuyama és White virtuális vitája
Huntington kritikájához amúgy elég fellapozni valahol az állam és az egyén, az ideológia és az ágens konfliktusaként is értékel-
Edward Said írásait arról, hogy milyen mitikus hető. Az egységes, globális, jóléti demokrácia áll szemben a különféle személyes
és regényes narratívák és ideológiák mentén történetekkel, amelyek párhuzamos világok, alternatív értelmezések és ellent-
értelmezi a Nyugat a Keletet,26 de általában mondásos ideológiák felé vezetik a tekintetet. Talán a terrorizmus mediális és
véve a történelem, illetve a történelemtu- képzőművészeti reprezentációinak diszkrepanciája is segíthet belátni, hogy a nagy
domány vége kapcsán röviden fel kell idézni narratívák sosem lesznek képesek kielégítően értelmezni az egyedi jelenségeket.
Hayden White narratológiai, illetve retorikai
Tör téneti festészet
Richter és Tuymans is történelmi eseményekre reflektál, de a sorozatok egyes
festményei afelé mutatnak, hogy Richter ebben az esetben is rendületlenül képeket
fest, méghozzá fotókat, tehát „valós” referenciával rendelkező képeket, miközben
Tuymanst inkább a belső képek érdeklik, az elme és az emlékezés képei, valami,
amit Lacan nyomán a megjeleníthetetlen „valós”-sal szembeállítva „szimbolikus”
26 Edward Said: Orientalizmus. (1978) Európa, Buda-
pest, 2000. Konkrétan szeptember 11-ére, és Huntington képeknek is nevezhetnénk. Mintha mindig a konkrétumtól (fotó, újságkivágás)
nézeteire reflektál: A tudatlanság összecsapása. (2001) In: elinduló Richter lenne az objektív realista, Tuymans pedig egyfajta szubjektív
Kovács — Németi, 2002. 33-37.
realizmust képviselne, amely inkább a befogadóra koncentrál. Az egyedi képet és az
objektív valóságot azonban mindketten megmunkálják. Richter alapvető technikája
a blur,28 a homály, amely egyszerre több forrásból (pixeles medialitás, nyomda-
Gerhard Richter technika, életlen fotó, rögzített mozgás, elkapott pillanat, a személyes emlékezés
Rudi bácsi, 1965, olaj, vászon, 87 × 50 cm
http://www.gerhard-richter.com/art/detail. pontatlansága) is táplálkozik. Tuymans pedig filmes technikákat alkalmaz, extrém
php?paintID=5595 kamera-beállításokat és vágásokat, meglepő nagyításokat és furcsa nézőpontokat.
Richter képei első látásra mindig ismerősek és otthonosak, Tuymans viszont meg-
próbálja elidegeníteni a látványt, a szokatlanra, a különösre helyezi a hangsúlyt.
Tematikai szempontból közös pont a II. világháború, de Richter amerikai bombá-
zó-repülőgépeket (Bombázók, 1963) és náci családtagokat (Rudi bácsi, 1965) fest,
Tuymans pedig lágereket (Gázkamra, 1986) és prominens náci vezetőket (Heydrich,
1988). A háború poklát és véres valóságát egyikük sem kísérli meg ábrázolni. Némi
magyarázattal szolgálhat erre, hogy Richter pornográf képeket és világháborús tö-
megsírokat rakott egymás mellé az Atlaszban. Tuymans pedig a kollektív emlékezet
működésére hivatkozik, illetve arra, hogy a borzalom hiánya néha kísértetiesebb
és rémisztőbb egy ábrázoláson, mint maga a borzalom. A háború ártatlan áldoza-
tai tehát egyikőjüknél sem láthatók, a filmektől és a médiától eltérően nem élnek
(vissza) a valós rettenetének és borzalmának illúziójával. Ez alól az 1977. október 18.
és a Mwana Kitoko sem kivétel, mégis mindkettő működik, és komoly érzelmi és
politikai reakciókat képes kiváltani. Vagyis mindkettő történeti festészet a javából,
de annak nem a klasszikus, akadémikus, hanem inkább kritikai realista válfaja azzal
a jelentős különbséggel, hogy már nem kötelezi el magát egyetlen nagy narratíva
(fejlődés, hanyatlás) és ideologikus (bal, jobb) történelemkép felé sem.
Richter 1988 folyamán közismert és híres sajtófotók alapján tizenöt festményt
készített a RAF tagjainak életéről és haláláról. Ha az eseményeket és a képeket
27 V.ö: Hayden White: A történelem terhe. Osiris, Budapest, 1997. E kötet és White kritikai ismer-
tetéséhez: Gyáni Gábor: Történelem. Tény vagy fikció? BUKSZ, 1999/ősz, 273-283. A történettudo-
mány retorikai, illetve narratológiai fordulatáról: Kisantal Tamás — Szeberényi Gábor: Hayden White
„hasznáról és káráról”. Narratológiai kihívás a történetírásban. Aetas, 2001/1-2. 116-133. Ugyanebben az
Aetas számban olvasható White programadó bevezetője a Metahistory című 1973-as kötetéből:
A történelem poétikája. Ford. Kisantal Tamás és Szeberényi Gábor. Aetas, 2001/1-2. 134-164.
28 V.ö.: Gertrud Koch: The Richter-Scale of Blur. October, 62, 1992/Autumn, 133-142.
7
2 0 0 8 t é r
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨ ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² 2² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ²
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
8
t é r
beszédét, amelyben teljes joggal reagált ke- Ennek állít emléket a tíz kép közül a leghátborzongatóbb (Kréta), amely az egyik
mény szavakkal („ha kell, vérrel és verejtékkel rendőrfelügyelő, Gerard Soete 1999-es interjúján alapszik. Soete azt nyilatkozta,
vívjuk ki függetlenségünket”) a kolonialista ízű hogy mielőtt kénsavval szétmaratta volna a holttestet, emlékül és bizonyí-
incidensre. Lumumba beszédében arra is kitért, tékként kitépett két fogat a halott miniszterelnök állkapcsából. Ráadásul még
hogy a függetlenség kikiáltása még nem jelenti mindig őrzi a fogakat, amelyeket csak közvetlenül a halála előtt fog majd az
azt, hogy leszámoltak volna a nyugati elnyo- Északi-tengerbe dobni. Az efféle részleteken túl egészen pontosan rekonstru-
mással és a kapitalista kizsákmányolással. álták magát a kivégzést is, a pontos időponttal (1961. január 17-én reggel 9 és
Érthető, ha a belga kormány és a nyugati 10 óra között), a helyszínnel (egy nagy fa alatt álltak meg az út mellett) és a
bányászati cégek Lumumbával szemben a szereplőkkel (maga Tsjombe elnök és két belga katonatiszt is jelen volt). Tuymans
nyugatbarát Moise Tsjombét támogatták is megfestette a maga rekonstrukcióját, ezen azonban csak a helyszín és a gép-
(Tsjombe), aki azonban vereséget szenvedett az kocsik láthatók, maguk a szereplők és a tragikus esemény, vagyis a feltételezett
első kongói szabad választásokon. Nem sokkal „lényeg” egyáltalán nem (Rekonstrukció).
a választási vereség után azonban Tsjombe Mintha Tuymans azt mondaná, hogy nem a kivégzés, a halál pontos rekonstruk-
hathatós belga támogatással (pénz, fegyverek ciója a fontos, hanem a kolonialista konfliktus átlátása. Nem az egyedi esemény
és 6000 idegenlégiós) polgárháborút robban- a lényeg, hanem a történelmi szituáció és annak ideológiai és politikai kompo-
tott ki, és uralma alá vonta a jelentős ásványi nensei. Lumumba emlékét baloldali gondolkodóként és fekete-afrikai politikus-
kincsekkel (réz, arany, gyémánt, uránium) ként kell megőrizni, nem pedig áldozatként. A halálához kapcsolódó hihetetlen
rendelkező Katanga tartományt, sőt kikiáltot- brutalitással kapcsolatban épp elég, ha a fekete kezekben világító fehér fogakra
ta annak függetlenségét is. Később a belső, gondolunk, amelyek azonban minden történeti realitásukon túl mégis csak a
hatalmi harcok során elfogatta, majd ki is mártíromság ikonográfiai kelléktárát idézik fel. Persze ez a kép sem önmagá-
végeztette Patrice Lumumbát.30 Az eset óriási ban, önnön vizualitásában sokkoló, csak akkor, ha ismerjük a háttértörténetet.
nemzetközi felháborodást keltett, aminek És ebben a szellemben Tuymans igen visszafogottan gazdálkodik a képekkel
folyományaként el kellett tüntetni a nyo- és a vizualitással a sorozat egészén. Tsjombét, a katangai diktátort például fehér
mokat, így három héttel a kivégzés után két asztal mellett látjuk egy politikai eseményen, és Lumumba sem áldozatként
belga rendőrtiszt kiásta a tetemet, darabokra jelenik meg, hanem a fekete politikus ikonjaként. Ugyanilyen ikon a napszem-
fűrészelte, majd tömény savval szétmaratta. üveges belga király, a „szép, fehér ember” is, aki egyben megtestesíti az ártatlan
bennszülötteket csúnyán kihasználó és kizsákmányoló kapitalista Nyugat sztere-
30 Fontos megjegyezni, hogy a Kongói Krízis (1960— otípiáját is. Ugyanez a Nyugat azonban felépítette Leopoldville-t is, és „civilizálta”
1965) igazán Lumumba halála után durvult el, és végül Közép-Afrikát. Az összkép tehát távolról sem olyan egyszerű. Két momentum
Tsjombe is elbukott, és a CIA által támogatott Mobutu azonban mindenképpen lényeges: a zsurnalista eszköztár és a körültekintő kuta-
elnök katonai diktatúrája stabilizálta az országot (Zaire,
1965—1997). tás ellenére sem jelennek meg az igazi tettesek, még csak nem is fehér kezekben
virítanak Lumumba fogai, azt pedig senki sem tudja, hogy „valójában” kik is álltak
a gyilkosság hátterében, milyen politikai és gazdasági tényezők „adták ki” a végső
parancsot. Csak a végrehajtókat ismerjük, és az ő embertelen brutalitásuk árul el
a legtöbbet a hatalom kegyetlenségéről, kicsit úgy, mint a 24-ben. A másik lénye-
ges momentum, hogy Tuymans tudja jól, hogy nem szükséges magát a brutális
aktust ábrázolni. Egyrészt azért, mert a média és a filmipar vonatkozó képei már
szinte automatikusan előhívódnak a néző memóriájából, másrészt azért, mert az
egyén tragédiáján túl a háborúk és a népírtások poklát lehetetlen ábrázolni.
Lassan talán az is körvonalazódik, hogy mit is tud kezdeni a mai történeti
festészet a történelem megkerülhetetlen mediális képeivel? Richter a képeket
Luc Tuymans dekonstruálja: elhomályosítja, szétfesti a fotókat, Tuymans pedig magát az
Kréta, 2000 eseményt, mivel nem mindig használ fel sajtófotót, és amiket felhasznál azok
sem annyira közismertek (Lumumba ikonikus portréjától eltekintve). Ráadásul
egyikük sem alkalmazza a techno-tudományos világkép egyre pontosabb, mű-
holdas fókuszát. Richter éppenséggel defókuszál, Tuymans pedig félrefókuszál,
és így a domináns, hegemonikus nézőpontot is relativizálja. Az is a média és a
tömegkommunikáció hatalmi szerepére helyezi a hangsúlyt, hogy mindketten
— eltérő eszközökkel ugyan, de — az egyén és az állam konfliktusán keresztül
közelítenek a terrorizmus kérdéséhez. Richter a Baader-Meinhof csoport tagja-
inak halálán keresztül szeretné megjeleníteni az 1945 utáni német történelem
ideológiai és politikai ellentmondásait, Tuymans pedig Lumumba halálának
rekonstruálásakor a belga, imperialista gyarmatosítás és a nyugati gazdasági
kizsákmányolás kérdéseit állítja reflektorfénybe. Richter és Tuymans is hűvö-
sen, visszafogottan és körültekintően tárgyilagos. Tárgyilagosságuk azonban
nem a tudás (a pozitivista történelemtudomány vagy a tényfeltáró újságírás)
tárgyilagossága, hanem az abszolút és kizárólagos igazság létezésének kétség-
bevonása. Mediális alapokon nyugvó festészetükben a gondolkodás és a nézés,
a befogadás és a körültekintés kizárólag temporálisan kibomló és kibontható
igazsága jelenik meg. Mintegy azt sugallják, hogy a megértéshez, a gyászhoz
és a képalkotáshoz egyaránt idő kell.
9
2 0 0 8 i n t e r j ú
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨ ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² 2² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ²
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
A távolodás művészetéről
Luc Tuymans-szal Kopeczky Róna beszélget
• Kopeczky Róna: Mikor és hogyan merült fel a budapesti kiállítás* ötlete? Európában a festészet tért vissza, a jól
• Luc Tuymans: Tíz évvel ezelőtt megismertem Pribilla Ottiliát, aki Antwer- ismert Transavantguardia, a Neue Wilden és
penben galerista, és már akkor megszületett egy magyarországi kiállítás terve. a Figuration Libre mozgalmain keresztül.
Tíz évig tartott, mire sikerült — az európai és amerikai gyűjtők rossz szemmel • Nem így képzeltem a festészethez való
nézték, hogy egy volt kommunista országba kerül a képük. visszatérést. Igen, voltak az új vadak és a
• 1976-ban kezdte művészeti tanulmányait, majd a nyolcvanas években eltávolo- transzavantgárd, de nem tartottam azokat
dott a festészettől. Csalódott volt? rokonszenvesnek. Mikor első festményeimet
• Nem a festészetben csalódtam. Az én festészetem volt túlságosan egziszten- bemutattam Belgiumban, szinte senki sem fes-
ciális — fullasztóvá vált számomra, nem tudtam elég távolságot tartani tőle, s tett. Az időzítés nem volt szerencsés, de lehet,
ezért válságba került a festészeti módszerem. Ezzel egyidőben egy barátomtól hogy ettől váltak az emberek számára érdekes-
kaptam egy szupernyolcas kamerát, így kezdtem el filmeket forgatni. Ezután sé a festményeim. Természetesen követtem
áttértem a 16 milliméteresre, a Super 16-ra, majd a 35 milliméteresre. e mozgalmak művészeti aktualitásait, de nem
• Akkoriban figyelte-e az európai művészeti szcénában a 1980-as években egy- állt szándékomban velük szembehelyezkedni és
mással párhuzamosan megjelenő új művészeti irányzatokat? Míg Ön filmezett, magamat ily módon művészileg meghatározni.
Luc Tuymans
Levél, 1986 • Fotó: Rosta József
10
i n t e r j ú
11
2 0 0 8 i n t e r j ú
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨ ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² 2² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ²
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
állókép is az első három vagy négy filmemből. Ha megkérdeznék a látogatóktól, ségében. Ez engem azért érdekel, mert egy
hogy mire emlékeznek legtisztábban a kiállításból, lehet, hogy az állóképek számomra izgató festmény a tökéletesség
fekete-fehér objektivitását említenék. Sokkal nehezebb lenne egy festményre értelmében mindig befejezetlen.
emlékezni, ez lényeges különbség. Az emlékképeink életlensége fontos. • A fény használata párhuzamba állítható-e a
• Munkája során sikerült-e végül elérnie egy elemző, analitikus távolságot műveivel filmben és a festészetben?
szemben? • Igen, a filmes állóképek és a mixed-média
• Ismét a dolgoktól való távolságtartás kérdését emelném ki. Ebből a szempont- használatával készült festményeim egymás
ból a filmmel való kalandom meghatározó volt, főleg az emberi testtől idegen mellé helyezéséből adódik egy észrevehető kü-
tárggyal történő forgatás — a festészetben a kar hozzá van kötve a testhez. lönbség. Abban az időben éjjel festettem sárga
Ráadásul a filmben a végeredményt kivetítik... színű fénynél, ezért sokkal több kéket használ-
• Festményein halvány színeket használ, mintha a látványt fátyol borítaná, mintha tam, hogy kromatikailag egyensúlyba hozzam
egy üveg mögül néznénk vagy gáz lebegne a néző és a nézett között. Ezzel a hos�- a képet. Később, illetve mai is természetes
szabb elmélkedés folyamatát fedi fel, vagy a média által közvetített képek manipu- napfénynél dolgozom, azt semmilyen mester-
lálására utal, esetleg a kollektív emlékezet eltörlését jeleníti meg? Ha azt mondom, séges fény nem tudja helyettesíteni.
illúzió vagy illúziókeltés, mi jut róla eszébe? • A fotográfia és a film egy mechanikus médiu-
• Először is gyanakvással tekintek minden képre, a legszélesebb értelemben mon, fényképezőgépen vagy kamerán keresztül
véve, még saját képeimre is. Az illúzió fogalma pedig magába foglalja az illu- jön létre, miközben a festészetben az ember a
zionistát is, aki pontosan tudja, mit tesz, a nézők viszont azt érzékelik, hogy médium. A festészetben az alkotói munka kife-
amit látnak, az a valóság, miközben nem az. Ez egy hazugság, a nézők számára jeződése a gesztuson vagy a kép kiválasztásán
eljátszott csalóka látszat. Mindig felmerül a hatalom fogalma, a képek hatalma keresztül történik?
vagy maga a hatalom, a dolgok mögött rejlő manipuláció. A jólét ábrázolása vagy • Mind a kettőn. A kép kiválasztása a prag-
az abból fakadó élvezet nem érdekel, inkább az erőszak különböző stádiumai matizmusnak azt a fokát jelenti, amellyel
vagy típusai, mint a frusztráció vagy a pszichológiai erőszak. Hiszen az erőszakos meg fogom festeni. Például az orvosi köny-
képek hatása jóval erősebb. vekre épülő Diagnostische Blick sorozatban az
• Szóbakerült a hatalom fogalma. Filmeket forgatott, és összehasonlította a meg- illusztációkból választottam kis részleteket,
festett látványt a kamera mozgásával. Úgy érzi, hogy uralja a festett látványt és amint látható a Diagnostische Blick n°4-en,
ezt kényszeríti a nézőkre, vagy inkább a kép kényszeríti magát Önre? mely egy mellrákos nőt ábrázol, de csak a fejét
• A kép kényszeríti magát rám, mert olyan dolgokat festek, melyekre kíváncsi látni, azt, hogy mi baja van, nem. Megvál-
vagyok és amelyeket nem értek. Nem lenne semmi értelme, ha mindent tudnék. toztattam a játék szabályait, az empátiát,
A vizualitás paradox módon itt van a teljes képtelenségében és tehetetlen- az érzelmességet és a pszichológiát teljesen
12
i n t e r j ú
kiiktattam. Ezt a festményt vízszintes gesztussal zártam le, mintha egy rácsot Ami a művészeti nacionalizmust illeti, ezzel
applikáltam volna rá, hogy ne lehessen belemenni. Ezek pragmatikus dolgok. kapcsolatban is gyanakvó vagyok. A példa erre
• Művei kapcsán sokszor találkoztam a „banális ábrázolás”, „triviális megjele- az a festményem, mely az Yser-i vastornyot
nítés” meghatározással. Ezen az ábrázolásmódon keresztül festményei szociális ábrázolja Dixmuide-ben, ami az első világhábo-
szorongások kikristályosodásai, katartikus kifejezései, vagy tehetetlen fájdalom- rú előtt pacifista szimbólum volt, a két világhá-
képek? ború között a fasiszták, most pedig a flamand
• Sokszor hallottam és olvastam én is a munkám negatív besorolásáról. nacionalisták használják.
Ezt a negativitást ugyanakkor szublimálom, mert a valóságot ábrázolom, a
tények realizmusát és realitását. A gázkamra például tabu, de sosem közelí-
tem meg moralizáló szándékkal. A tárgy döntő szerepet játszik festménye-
imben, nem úgy, mint fétistárgy, hanem annak degradálásaként. Nem tudok
vidám műveket alkotni, nem azért, mert nem akarok, hanem mert számomra
lehetetlen. A hangulatom egyszerűen nem olyan, és ez a kor, amelyben élek,
erősen meghatározza a felfogásomat. Túl sok a tudás, az eredendő naivitást
és frissességet hamar elveszítjük. Aztán elkezdünk mindent racionalizálni,
amit látunk és átélünk. Festményeim visszataszító bűvöleteimnek gyümöl-
csei, amik a későbbi munkáimba vagy visszatérnek, vagy nem.
• Említette, hogy műveiben a tárgyak fontos szerepet játszanak. A kiállításban
felváltva szerepelnek portrék, üres terek és tárgyak. Hogyan fejezné ki a megfestett
tárgyhoz való viszonyát?
• Ez a kiállításon látható. A nagybátyám arcképét például egy régi festmény
alapján készítettem, mert ő a második világháborúban halt meg, a háza leégett,
egy fénykép sem maradt meg, csak ez az őt profilból ábrázoló festmény. Ebből
a képből egy frontális arcképet készítettem. Ez volt az első tapasztalatom a
képemlékezet utáni munkáról. A másik portrét, az Öngyilkosság-ot eltakartam
papírral és vasdróttal. Azután csak üres tereket festettem, mint a gázkamra és
egyebek. Az arcok vagy a figurák először csak játékokon keresztül jelennek meg
újra, mint üres terekben lakó egyedüli formák, hogy az üres terek monumentali-
tását ellensúlyozzák. Ezek modell- vagy dioráma figurák villanyvonatokkal, egy Luc Tuymans
Szív, 1987, olaj, vászon, 60 × 50 cm
miniatűr világ, melyben korlátlan hatalmunk van és mindent meg tudunk vál- Fotó: Felix Thirry, Courtesy Zeno X Gallery, Antwerp
toztatni. Később, 1992-ben, újból elkezdtem portrékat festeni, nem személyi-
ségeket, hanem olyan embereket, akik a vizsgálat tárgyai, mint a Diagnostische
Blick-ben. A kiállítás fő motívuma is egy viaszbabát ábrázol.
• A kiállításban a képeit szövegek kísérik. Luc Tuymans
Növény, 2003, olaj, vászon, 167,5 × 95,5 cm
• Mindegyik térben egy szöveget olvashat a látogató. Megkértek, hogy legyen Fotó: Felix Thirry, Courtesy Zeno X Gallery, Antwerp
egy didaktikus aspektusa is a tárlatnak, hogy a néző információkhoz jusson. Az
eredeti ötletem az volt, hogy ez forrásanyagként szolgál majd. Azt gondoltam,
a látogatónak mindent oda kell adni, nyíltan. Mikor az újságíróknak tartottam
külön tárlatvezetést, mindegyik festményemet kommentáltam, elmondtam,
mit ábrázol, hol történik. Igazából ez idegen tőlem, mert hatalmas különbség
van a között, amit én mondok, és a kép között, ami néma. Én egy ember va-
gyok, tudok beszélni, gondolkodni, de ennek semmi köze ahhoz, amit és ahogy
festek. Ez a melléhelyezés fontos. Ez a határozott különbség a művészeti világ
és a műtárgy között.
• Aktívan részt vett a kiállítás szervezésében. Milyen fogadtatást és reakciót vár a
látogatótól?
• Nem akarok semmit erőltetni, sem didaktikus lenni. Nem akarok senkit sem
nevelni. A látogató vizuális intelligenciával rendelkezik, látnia kell és saját magát
kel kérdeznie. Ezért lett a kiállítás látogatási útvonal nélküli, nem rendeztünk
kronologikusan, ez túl didaktikus is lett volna. Remélem, hogy a látogató gondol-
kodik, és ugyanolyan gyanakvással nézi a képeket, mint én.
• A látogatókat átadja a képkben rejlő szuggesztív erőknek?
• Igen, sok kép elég kicsi, vizuálisan minimális hatású, első látásra sekély jelen-
tésű, ezért sokat kell hozzáképzelni, feltenni magunknak a kérdést, hogy mit is
látunk.
• Mint belga festő, hogyan éli át országának aktuális politikai helyzetét, és hogyan
értelmezi önmaga számára a művészeti nacionalizmus fogalmát?
• Teljesen irracionális, ami Belgiumban történik. Részemről belga-párti vagyok,
de amiatt, hogy Antwerpenben élek, flamand művészként kategorizálnak, ami
azért nevetséges, mert értelmetlen lokalizálni egy ilyen kis régió művészetét és
kultúráját.
13
2 0 0 8 s z í n h á z
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨ ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² 2² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ²
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
Schuller Gabriella
a Az alábbi szövegben a lakásszínház 1 mint kulturális jelenség történelmi, poli- ségek, a forradalmi Franciaország városi
tikai, szociológiai, pszichoanalitikus és színházi aspektusait vizsgálom a Dohány kommunái, és a Mahnovscsina 3 .
utcai lakásszínház konkrét példáján keresztül, a színházi, városi és kulturális tér Az átmenetileg független zónák elsősorban
viszonylataira koncentrálva. azokon a helyeken jelennek meg, ahol az állam
Az egyik első lehetőség, hogy a csoport által New Yorkban felvett névhez mindent ellenőrizni és irányítani akar. „(…) mini-
kapcsolódva a foglalt házakkal foglalkozó térelméletek kontextusában vegyük társadalmak, melyek tudatosan a törvényen
fontolóra a színház működését. A házfoglalás a társadalmi aktivizmus egyik for- kívülre helyezkedtek és ha csak rövid, ám derűs
mája, s kialakulása a kapitalizmus térpolitikájára adott válaszként értelmezhető. életre is, de eltökélték a kitartást.” (Bey, 1991)
A kapitalizmusban a városi tér2 a tőkének alárendelt. A térszervezés egyik célja az Bey az átmenetileg független zónák kapcsán
emberek gyors áramoltatása a munkahely és lakóhely között, másik pedig a fo- három fő jellemzőt rögzít:
gyasztás ösztönzése, melynek részeként még a szabadidő eltöltése is a fogyasz- 1. a nukleáris család hierarchikus berendezkedé-
tással asszociálódik (passzázsok és plázák). További fontos elv, hogy egy adott se helyett a résztvevők horizontálisan szerve-
terület valakihez tartozik, és még ha (ingatlanspekulációs célokkal) akár évekig ződő, szellemi és vagyonközösségen alapuló
nem is használja a tulajdonos, másoknak nincs joga elfoglalni, és belakni azt. közösségekben élnek (bandák, törzsek, stb.)
A házfoglalók használaton kívüli ingatlanokat sajátítanak ki, és ezeket egyben 2. permanens ünneplés: a szaturnáliák és archa-
(nem kapitalista elvek mentén szerveződő) kulturális és szociális célokat szolgáló ikus ünnepek olyan világképben gyökereztek,
intézményekként működtetik. A foglalt ház társadalomkritikai jelensége kapcsán amelyben bizonyos eseményekre úgy tekintet-
számos, azt tágabb kontextusban vizsgáló teória artikulálódik, amelyek a Lakás- tek, hogy azok a profán időn, azaz az Állam és
színház működésének megragadását is segíthetik. Például a Hakim Bey ontológi- Történelem szabta időn és téren kívül esnek.
ai anarchista által kidolgozta átmenetileg független zóna fogalma. Az átmenetileg független zónák e kulturális
Az átmenetileg független zóna elméletének kidolgozását két forrás inspirálta: hagyomány örökösei.
a földrajzi térképek ideológiai elégtelensége; és történelmi példák. A földrajzi 3. pszichikus nomadizmus: ha üldözőbe veszik
térképek ideológiai értelemben soha nem képesek lefedni a terepet. A felfede- őket, az átmenetileg független zóna tagjai
zések korát követően, a modern államok születésével párhuzamosan a földte- egyszerűen továbbállnak, egyfajta gyökértelen
rületek mint egy-egy állam tulajdona jelennek meg (az utolsó földet 1899-ben világpolgársággal bírnak.
sajátították ki, és azóta már sor került a hold kiparcellázására is), de mindig A Kassák Ház Stúdió, a Lakásszínház mindhá-
léteznek olyan helyek, melyeket a térkép nem képes megfelelően reprezen- rom pontnak megfelel, hiszen
tálni. Az állam pszichikus gyarmatosítását megjelenítő absztrakt rácsozattal 1. Bár a csoportházasságot nem valósították
szembehelyezkedik egy másik pszichotopográfia, az ellenállás át- meg áthe- meg olyan radikális formában, mint az Otto
lyeződő helyei. Ilyen átmenetileg független zónák voltak például a kalózközös- Mühl-féle AA kommuna (ahol is tiltott volt a
tartós párkapcsolat, a ruhákat pedig közös
konténerben tartották), a leírások és vissza-
emlékezések egyértelműen megfogalmazzák
1 Noha a lakásszínház szóról szinte mindenkinek a Dohány utcai lakásszínház jut eszébe, a a szellemi- és vagyonközösség létét, melynek
jelenség sem térben, sem időben nem volt egyedülálló. A hetvenes években a lakásán tartott
színházi előadásokat Najmányi László és Forgács Zsuzsa is (ezekről ügynöki jelentések is készültek). megnevezésére gyakran a házasság metafo-
A kortárs lakásszínházi előadások egyik leggyakrabban idézett példája Bobby Baker The Kitchen ráját használják (pl. Halász, 1991b: 96 és Bálint,
show-ja, mely a női szerepek felülvizsgálatát célozza. Bővebben lsd. Ferris, 2002 és Griselda Pollock 1991: 92).
elemzését http://www.bobbybakersdailylife.com/pollock.htm
2 A városi tér kapitalista módon való szervezése különböző elvek szerint történik az induszt- 2. A permanens ünneplés állapota szintén a
riális és posztindusztriális korban. Itt csak a közös elemekre koncentrálok. Az indusztriális és résztvevők visszaemlékezéséből rekonstru-
posztindusztriális városi építészet egymáshoz való viszonyát vizsgálja Vidler, 1992. álható. „Képzeld el azt, hogy átmégy reggel
valamit megbeszélni, és a lakás tömve van kü-
* A Szabadság tér 69-85. Kassák Ház Stúdió — Lakásszínház — Squat: Autonóm terek című szöveg 3 A Mahnovscsina elnevezés Ukrajna 1917—1922 közötti
rövidített és szerkesztett változata, mely az Alternatív színháztörténet — a színháztörténetírás korszakára utal, mikor anarchista elvek szerint működő
alternatívái című projekt keretében készült. (Bővebben lásd http://www.btk.elte.hu/ohit/szinhaz/ parasztközösségként létezett Nesztor Ivanovics Mahno
Altszinhtortbevegleges.htm) irányításával.
14
s z í n h á z
15
2 0 0 8 s z í n h á z
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨ ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² 2² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ²
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
16
s z í n h á z
17
2 0 0 8 s z í n h á z
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨ ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² 2² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ²
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
18
s z í n h á z
átmenetet jelent, hanem bármilyen rögzített állapot „elvi” tagadását: legin- társadalmi szubjektummal oppozícióban álló
kább egyfajta állandóan folyamatban lévő, mindig újraképződő, s így perma- identitásformákat.
nensen változó énképet feltételez. Az átmeneti rituálékra rájátszó és azokat A fentiekben a Dohány utcai lakásszínház
speciális módon transzformáló művészi performansz tartós állapottá teszi a működésének három aspektusát vizsgáltam: a
liminalitást” (Fischer-Lichte 1999, 64). A Lakászínházban résztvevők számára hatalom és a hatalommal szemben megterem-
az előadások alternatív (mert liminális) identitáslehetőség kidolgozását tették tendő autonómia stratégiái, valamint a nézők.
lehetővé a hivatalos diktátum és citátum tárgyát képező szocialista társadal- A vezérfonalul szolgáló, a tér ontológiai anarchis-
mi szubjektummal szemben.10 Ezt az állítást megerősíti St.Auby Tamásnak ta, pszichoanalitikus, és antropológiai elgondolá-
a Lakásszínház előadásai kapcsán megfogalmazott kritikája, melyet a róla és sait célzó szövegek nyomán a Lakásszínház mint
a lakásszínházról szóló jelentések örökítettek meg számunkra. St.Auby, bár átmenetileg független zóna, mint abjektált
egyfelől folyamatosan látogatta a Lakásszínház előadásait, ellenvéleményének másik, és mint liminális terület ragadható meg.
adott hangot: semmiféle konkrét politikai programot nem fogalmaznak meg, a Ezek a hegemón hatalom alternatíváit jelen-
nézők az ideológiai tudatosság szempontjából ugyanúgy távoznak az előadásról, tő identitásminták fenntartásában hozhatók
ahogyan érkeztek, pedig direkt politikai cselekvésre van szükség a rendszerrel közös nevezőre. A határozott aktuál-politikai
szemben.11 Ezt a fajta apolitikusságot a tagok is időről időre megfogalmazták: megnyilatkozás következetes elutasítása elle-
„Halász gondosan törekedett arra, hogy semmilyen világos politikai célzás ne nére a csoport tevékenysége mégiscsak politi-
történjék. Amikor Szentjóby Tamás és mások arra figyelmeztették, hogy a kai színházként nevezhető meg, ha a „politika”
nézőknek világos politikai programot kellene nyújtania, hevesen ellenkezett, szó eredeti, görög kontextusához fordulunk:
és azt mondta, hogy ez neki soha nem volt célja.” (Klaniczay—Sasvári, 2003: állásfoglalás és részvétel a városállam közössé-
348) „Mi nem protestáltunk. Úgy gondoltuk, azzal, hogy engedély nélkül, sza- gét (a poliszt) érintő ügyekben.
badon csináljuk, amit csinálunk, azt állítjuk, hogy a létező rendszer nem létezik.
Erre kellett a botrány. Az már redundancia lett volna, ha mi még visszalépve azt
HIVATKOZÁSOK:
is közöljük: ez a rendszer egy nagy lószar.” (Halász, 1991a: 8)
St.Auby Tamást, mivel egy a fennálló társadalmi rendet bíráló kéziratot találtak Aman, Anders (1992) Architecture and Ideology in Eastern
Europe during the Stalin Era: an Aspect of Cold War History
nála (Konrád—Szelényi: Az értelmiség útja az osztályhatalomig), 1974. október 20-án
New York, MIT Press
őrizetbe vették majd az eljárás részeként kiutasították az országból. A Lakás- Bálint, István (1991) Maszk a valóságon IN Színház 1991/
színház tagjai 1976. januárban és februárban hagyták el az országot.12 A Kádár október—november 86-93.
Bey, Hakim (1991) The Temporary Autonomous Zone
rendszer kivetette magából mind a liminális, mind a rögzített, de a szocialista http://www.hermetic.com/bey/taz3.html
Donáth, Péter (1991) A másság IN Színház 1991/október-
november 42-45. (az interjút Bérczes László készítette)
10 Az utolsó tagmondat meg is fordítható, hiszen — ahogy arról korábban szó esett — éppen e dik- Foucault, Michel (1997) A hatalom szeme IN Kalligram
tátumok és citátumok teremtették és tartották fenn a szocialista társadalmi szubjektum képzetét. 1997/5. 2-15
11 A főszöveg következő mondatában szereplő idézeten kívül: „[Szentjóby] a csoport tevékeny- El Kazovszkij (1991) Éles élet IN Színház, 1991. október —
ségében egyáltalán nem ismerte fel a veszélyes elemeket, ezzel szemben azt javasolta, hogy november, 36-42 (az interjút Bérczes László készítette)
konkrét, adott esetben politikai programot adjon az együttes mind tagjainak, mind a nézőknek.” Ferris, Lesley (2002) Cooking Up the Self: Bobby Baker and
(Klaniczay—Sasvári, 2003: 356). „A legradikálisabb elemek, /pl. Szentjóby Tamás/ több alkalommal Blondell Cummings ’Do’ the Kitchen In Sidonie Smith — Julia
megpróbálták a csoport tagjait a nosztalgikus hangulatok helyett valamiféle „határozott program” Watson (eds.) Interfaces. Women, Autobiography, Image,
kialakítására rábírni, azonban ezek a törekvések következetesen kudarccal végződtek. Mind Halász- Performance Ann Arbor, UMP 186-210.
nak, mind a többi csoporttagnak az volt a véleménye, hogy a darabokban előforduló elemek forrása Fischer-Lichte, Erika (1999) Az átváltozás mint esztétikai
csakis a személyiség lehet.” (nyomtatott formában eddig nem publikált ügynöki jelentés http:// kategória IN Theatron 1999/nyár—ősz 57-66.
www.c3.hu/collection/tilos/248.html — http://www.c3.hu/collection/tilos/249.html). György, Péter (2000) Néma hagyomány, Budapest,
12 A társulat három tagját (Breznyik Pétert, Halász Pétert és Koós Annát) 1975 elején felszólí- Magvető
tották, hogy keressen befogadó országot. Bővebben lsd. Koós, 2006: 24-25. A társulat többi tagja György, Péter (2004) A hely szelleme IN BUKSZ 2004/4.
disszidensként követte őket. 328-335. http://www.artpool.hu/boglar/sajto/buksz_
gyorgyp.htm
Halász, Péter (1991a) Két séta gőzfürdő után IN Színház,
1991/október-november 4-12 (az interjút Bérczes László
készítette)
„helyszíni szemle”, a Pig, Child, Fire! előadáshoz
New York, 1978. február (?) Halász, Péter (1991b) Nem érdekel, hogy mi lesz holnap
Kivándorlás, 1976. január • fotó: Dobos Gábor Breznyik Péter, Bálint Eszter • fotó: Dobos Gábor IN Színház, 1991/október-november 96. (az MTV1 1990.
november 11-i Napzárta című műsorának szerkesztett
változata)
Klaniczay, Júlia—Sasvári, Edit (2003) Törvénytelen avant-
gárd. Galántai György balatonboglári kápolnaműterme
1970-1973, Budapest, Artpool—Balassi
Koós, Anna (2006) A nem kívánt hagyaték, Budapest,
Akadémiai Kiadó
Kristeva, Julia (1996) Bevezetés a megalázottsághoz, in:
Café Bábel, 1996/2. 169-190
Sasvári, Edit (2000) Miért éppen a Pór? A Kádári üzenési
mechanizmus természetéhez IN Évkönyv 2000 http://
www.rev.hu/html/hu/kiadvanyok/szovegek_evk2000/
sasvari.htm
Sibley, David (1995) Geographies of Exclusion: Society and
Difference in the West London, Routledge
SZM (1991) a Színház tematikus számának melléklete,
1991. október—november
Turner, Victor (2002) A rituális folyamat. Struktúra és
antistruktúra, Budapest, Osiris
Chicago, Chicago University of Press
Vidler, Anthony (1992) The Architectural Uncanny, Essays
in the Modern Unhomely, Cambridge, Mass., MIT Press
19
2 0 0 8 i n t e r j ú
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨ ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² 2² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ²
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
• Tardos Károly: Hogyan keveredtetek a szobrászatba, a köztéri szobrászatba, az összetett jelenség, amely csak ránk volt jellem-
emlékművek, köztéri elemek áthelyezésének, átértelmezésének közegébe? ző, és aminek végül Kis Varsó lett a neve.
• Kis Varsó: Szerettünk volna a lehető legszabadabban dolgozni, nem pedig egy • Egyik következő „fellépésetek” a Műcsarnok-
kitaposott ösvényen haladni. A köztérrel foglalkoztunk, és rögtön emlékművek, ban volt, a 2000-ben megrendezett, Áthallás
szobrok között találtuk magunkat. Társadalmi tartalmakat hordozó szobrászati című kiállításra készült Márvány utca című al-
ötleteink voltak, s érdekelt minket a monumentalitás. kotásotokkal. Ekkor, úgy tudom, először léptetek
• Az első komoly, visszhangot keltő kiállításotok a Lengyel Intézetben 1996-ban fel hazai nagy intézményben. Itt egy Márvány
rendezett Kis Varsó volt, amelyben a Szovjetunió ajándékaként épült varsói kultúr- utcai épület homlokzatának a mintázatát he-
palotáról és a városról készített makettjeiteket állítottátok ki. Hogyan született az lyeztétek kiállítási közegbe és értelmeztétek át.
ötlet, hogy a Kis Varsó nevet vegyétek fel? • Akkor már hosszú ideje működtünk kollek-
• Ez volt az első kiállításunk egy intézményben, de visszhangról szó sem volt, tív formában és ilyen minőségünkben nyer-
különösen ahhoz képest, hogy nekünk ez fontos lett volna. tünk meghívást erre a kiállításra. Petrányi
• A kiállítás adta az ötletet vagy valamilyen más szempont alapján lett a nevetek Zsolt volt a kiállítás kurátora, és éppen azért
Kis Varsó? hívott meg minket, mert érdekesnek találta
• Ebben az időszakban számtalan dolgot csináltunk, amelyek között ez csak az azt a megközelítést, ahogyan a szobrászat-
egyik projekt. Voltak utazási projektjeink is, voltunk Bukarestben, voltunk Varsó- tal foglalkoztunk. Az volt az elképzelésünk,
ban. Ezek során kialakult egyfajta közös élményvilágunk, életformánk, művészeti hogy megpróbálunk egy kicsit Budapestre is
tevékenységünk. És ez a kiállítás inkább erre a bizonyos valamire utalt. Volt egy orientálódni. Korábban volt projektünk már
Bukarestben is, és volt az a bizonyos Lengyel
Intézetbeli kiállítás, amely viszont Varsóval volt
kapcsolatos, s egyszersmind Kelet-Európával
is. A Műcsarnokbeli kiállításnál viszont úgy
képzeltük, hogy ez a munka reflektálni fog a
budapesti köztérre; arra a városra, ahol élünk,
ahol a Kis Varsó működik.
• Ez mérföldkő volt…
• Ez tényleg egy monumentális szobrászati
alkotás volt. Továbbá ez volt az első olyan
eset az életünkben, amikor egy nagyszabású
projekt mögé egy komolyabb infrastruktúra,
szakértelem került — ez végül is mérföldkő-
nek tekinthető. Volt egy intézmény, mel�-
lyel együttműködtünk, volt egy kurátor, aki
meghívott minket erre a kiállításra, volt egy
költségvetés, amit az intézmény adott, és vol-
tak a mi előzményeink, melyek alapján ebben
a keretben ezt a projektet létrehoztuk. És ez
egy másik szituáció, egy fokozati különbség
a korábbi kiállításokhoz képest, ahol teljesen
„mindenen kívül”, az általunk szerzett pénzből
Kis Varsó / Little
összeszervezett projekteket mutattuk be.
Warsaw Ez volt az első eset, amikor Majoros Ist-
Márvány utca / ván személyében asszisztenssel dolgoztunk
Marble Street, 2000
installáció / együtt egy projekten. És ennek a kiállításnak
installation
a kapcsán született és jelent meg az első, Kis
fotó / photo:
Sulyok, Miklós Varsóról szóló cikk is, amit Páldi Lívia írt.
20
i n t e r j ú
• Amit a szcénában nem is mindenki ismer részleteiben: 2001-ben a Hajós utcai • Művészek, művészcsoportok korábban is
független teretekben minden héten kölcsönkértetek egy műtárgyat, amely vitára alapítottak már különféle értelemben vett
ösztönözte a közönséget , és beszélgetéseket szerveztetek róla az ironikusan köl- galériákat, független tereket. Hogyan tekintetek
csönvett A hét műtárgya címmel. a Vajda Lajos Stúdióra, a Ligetre, az Újlakra?
• Igyekeztünk a szcénát átfogóan kezelni. A Hajós utca már a harmadik helyünk Mennyiben tekintitek újszerűnek vagy másnak
volt, a korábbiak továbbfejlesztett változata. Előtte ugyanis volt a Hegedűs Gyu- hozzájuk képest azt, amit ebben a másfél évben
la utcában egy helyünk, majd a Paulay Ede utcában is, ez inkább nyitott műterem csináltatok?
volt, kiállítással. Évekig az volt az érzésünk, hogy a Kis Varsónak több tagja is • A Vajda Lajos Stúdióról a mai napig nincs
lehetne. Csináltunk közös kiállítást Fuchs Tamással, illetve Uglár Csabával. pontos fogalmunk. Vagy például a Helyettes
Azután a Hajós utcában volt egy hatalmas terünk, ahol mi éppen a Tornasor című Szomjazók tevékenységét is csak később
munkánkon dolgoztunk Szabó Ádámmal, Szász Györggyel és más szobrászok-
Kis Varsó / Little Warsaw
kal közösen. Felmerült, hogy másoknak is legyen itt kiállítása: Péli Barnának Nefertiti teste / The Body of Nefertiti, 2003
és Galbovy Attilának szerveztünk kiállítást a szobrászok közül, és Gajzágó fotó / photo: Petrányi, Zsolt
Donáta munkáiból csináltunk festészeti tárlatot. És, ami talán még fontosabb:
ekkor született A hét műtárgya is.
• Összességében ez igen nagy szervezőmunka lehetett.
• Ebben az időben rengeteget segítettek nekünk a barátaink is. Ettől függetlenül
elég sokat vacakoltunk vele.
• Ezért volt, hogy egy idő után telítődtetek vele, és akkor meg is szűnt a hely?
• Szerettük volna ezt kiegészíteni egy tárgyiasabb formával, úgy, hogy a Balkon-
ban legyen egy Kis Varsó rovat, amely az egyik utolsó eseménnyel párhuzamosan
létre is jött.1 Attól tartottunk, hogy az intézményeken kívüli kezdeményezésünk
önmagába zárt intézménnyé válik, noha mi azt akartuk volna, hogy ez kapcsola-
tokat találjon mindenféle már létező felületekkel, struktúrákkal.
• Abban a korszakban azért már voltak kapcsolatok a független, a kereskedelmi és
az állami intézmények között.
• De ez valahogy akkor, a mi szempontunkból mégsem volt lehetséges. Egysze-
rűen azért, mert amire mi gondoltunk, az ugyan elég hasonló volt ahhoz, amit
most a Tranzit csinál, de a Tranzit mögött van egy komoly tőke, ami működteti,
mögöttünk pedig nem volt semmi ilyesmi.
• Ha jól értem: ha megtaláltátok volna a formát, akkor csináltátok volna tovább?
• Igen, de ezzel párhuzamosan feltámadt bennünk az érdeklődés a nemzetközi
színtér iránt is. Meghívtást kaptunk a Berlini Biennáléra Saskia Bostól. Többet
utaztunk és próbáltuk feltérképezni, hogy a munkánknak mi lehet a helye Buda-
pesten kívül, a nemzetközi közegben. Talán emiatt sem forszíroztuk azt, hogy
egy lokális szcénában hogyan tudna továbblépni az az innovatív forma, amit a
Hajós utcában létrehoztunk.
21
2 0 0 8 i n t e r j ú
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨ ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² 2² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ²
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
22
i n t e r j ú
• Például?
• Például az Impexben. De hivatkoztak a Hajós • Az elején nagyon hasznos volt a keret. A műtárgy jó médiumnak tűnt, hogy
utcára mások is, ez egy számontartott jelenség egyáltalán el lehessen kezdeni egy diskurzív gondolkodást, de aztán túl kötött
volt. Lényeges azonban, hogy igazából ez nem formának bizonyult. Nagyon jó, hogy a Nagy Kriszta vitatkozik a Szűcs Attilával
egy szolgáltatás volt, amit a közönség díjazott egy festményről, de ha jobban megvizsgálod a dolgot, akkor egy idő után eléggé
vagy sem, hanem egy szituáció, amibe sokan perverz.
bekapcsolódtak, és akik odajöttek és beszél- • Valami újra, másra, nyitottabb dologra vágytatok?
gettek, formálták, amit egyszersmind fogyasz- • Voltak már törzsvendégek, az egész kezdett mindig ugyanolyan lenni, és
tottak is. A végén azonban már kezdtük úgy egyszerűen azt éreztük, hogy nekünk más impulzusra van szükségünk. Az, hogy
látni, hogy nem lehet lebontani egyetlen mű- külföldön voltunk, nagyon hasznos volt, mert sok mindent teljesen átértékeltünk
tárgyra a kérdést. Az elején nekünk volt fontos, magunkban, amiről addig fogalmunk sem volt. Például azt, hogy egy műtárgy ön-
utána meg nagyon fixálódott ez... magában mit is jelent. Magunknak akartuk újradefiniálni, hogy mi áll a munkánk
• Túl kötöttnek éreztétek? középpontjában, és igazából tudatosan akkor kezdtünk el foglalkozni azzal a
23
2 0 0 8 i n t e r j ú
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨ ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² 2² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ²
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
24
a s z c é n a
25
2 0 0 8 a s z c é n a
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨ ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² 2² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ²
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
26
a s z c é n a
4 www.projekt-bipolar.net, www.photolumen.hu
5 Az alkotások esetében mindig az eredeti címet használom, zárójelben a magyar fordítással.
27
2 0 0 8 a s z c é n a
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨ ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² 2² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ²
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
28
a s z c é n a
29
2 0 0 8 a s z c é n a
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨ ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² 2² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ²
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
Baglyas Erika
• MODEM, Debrecen
• 2007. december 13—2008. február 24.
a Együtt hálni a csillagokkal keveseknek adatik meg, akárcsak benne lenni a táj-
ban vagy pusztán élni. A világon annyi minden van, amiről lehet beszélni, de olyan
kevés az, amiről el lehet mondani az igazat. A tájat az tudja kibontani, aki érti,
mit jelent — mert benne él. De mindezekre nincs idő. És ritka ember az, akinek
mégis van hozzá ereje.
Bukta Imre kibontotta a tájat olyannyira, hogy az általa megnyitott réseken át
mások is bepillanthatnak a máig tartó szűkös esztendők vidéki szegényvilágába,
Dabi István M., Hübler János, Kenezsi Nemere és még inkább abba, ami mindezek mélyén meghúzódik. Amiről máskülönben
Pre-Visio, menyitó sokat elmond, magának Bukta Imrének a keze. Akinek van rá szeme, nézze meg
a súlyos barázdákat, és „a sorok között olvasva” azt a több generáción átütő
életművet is megláthatja, ami most a debreceni MODEM épületének falai között
tárgyiasulva, kevesek által látogatva húzódik meg. Békésen. Ha átélni lehe-
átalakítási tetté. Akciójukat a rendelkezésük- tetlen is számunkra — hisz ahhoz nem elég, hogy nekünk is legyen egy házunk
re álló tér redukciójával kezdték, ugyanis a Mezőszemerén —, legalább szembesülhetünk azzal, hogy milyen az, amikor valaki
három közül az egyik helyiség bejáratát be- vállalja azt a világot, amiből érkezett.
fedték. Ezt a termet nem is használták, csak
a kiállítás záró buliján, amikor a rendezvényen A történet még azelőtt kezdődött, hogy Bukta Imre a szentendrei évek után
játszó zenészeket bújtatták egy kis résen visszaköltözött szülőfalujába, Mezőszemerére. Az 1996-ban készült fotó, a
be oda, és őket csak ezen a lyukon keresztül, Krumplievők, egyszerű és tárgyilagos lenyomata annak a világnak, amelybe
illetve, ha jól emlékszem, kivetítőn keresztül beleszületett, és amelyhez egész eddigi életművében hűen és következetesen
lehetett a hallgatóknak látni. A két első terem ragaszkodott. Ebben a képben benne foglaltatik a van gogh-i örökség és a mó-
közötti közvetlen átjárási lehetőséget szintén riczi juss, a szegény emberek „boldogsága”, átívelve 1885-től 1916-on át 1996-ig
megszüntették, ezért ezekbe külön-külön, és onnan tovább, gyakorlatilag napjainkig. Maroknyi társaság az asztal körül,
csak az utcáról lehetett belépni. Az elkülöní- gyér megvilágítás, akárcsak Van Gogh 1885-ben készült, azonos című festmé-
tett terek falára nagyméretű tükröket tettek,
azzal szemben pedig, egy-egy kivetítőt és ipari Bukta Imre
Kibontott táj, 2007. december 13—2008. február 24., MODEM, Debrecen, részlet a kiállításról
kamerát, amelyek „mozgóképes üzenetei” a
helyiségek között elhelyezett, szellemesen,
nagy műgonddal és képzőművészeti mintákat
megidéző módon megkonstruált, spirálalakú,
a célnak megfelelő rést magában foglaló, ma-
tematikai törvényszerűségek által is ihletett
szerkezeten keresztül jártak és tükröződtek
a két végpont (végfal) között. A tükröződési
folyamatoknak, és az újabb és újabb felvételek
rendszerbe épülésének köszönhetően fan-
tasztikus látomások szaporodtak, és épültek
egymásba és egymás fölé, és mivel az ipari
kamerák fekete-fehér képeket készítettek,
Dabi István M. pedig színeseket a maga kis
kamerájával, egyszerre láttuk fekete-fehérben,
amit színesben vettek fel, és amivel fordított
irányú átalakulás történt. A térbeli adottsá-
gok átalakítása nagyszerűen sikerült, a nézők
szellemes kiállításon vehettek részt.
30
a s z c é n a
31
2 0 0 8 a s z c é n a
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨ ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² 2² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ²
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
Bukta Imre
Kibontott táj, 2007. december 13—2008. február 24., MODEM, Debrecen, részletek a kiállításról
A merész kivágatok, amelyeket Bukta a műveiben használ, paraszt nagyszüleim szándék dominál. Nem ismerek senkit, aki ilyen
döngölt, vályogfalú házát juttatják eszembe. A vastag, oltalmazó falakban csak odaadóan bánik a kétcsillagos, kopott LEHEL
egyetlen tenyérnyi ablak nyújtott kilátást a csillagos égre. Csak egy szűk rés, de hűtővel, tisztelegve a mester előtt: Hommage
több nem is kellett, hisz ők maguk nap mint nap közvetlen kapcsolatban voltak á Beuys (1995), és aki ezen gesztusával a dol-
azzal, amire ma, városi emberként alig van rálátásunk. Bukta kocsmabelsőket gok közötti távolságot ilyen módon határozza
ábrázoló festményein (2004), a komor, mélytüzű kolorittal megfestett képeken meg. A hűtőszekrényben tartott tömérdek
is mindig van egy-egy ilyen ablakra emlékeztető fényfolt valami, ami mintha szalonnából apró faszánkók indulnak — indul-
megmenthetné a bent iddogálókat, de legalábbis kiutat mutathatna az adott nának. Csak mégis túl nagy a Távolság (2003),
helyzetből. Vagy az ablakon tompán beáramló hideg fény, vagy egy játékautoma- amit két ember között egy lebegő szánkó hidal
ta neon-világítású kijelzője, ami épp csak arra jó, hogy ellenfényében a látszólag át. A megtett út, a leélt élet az, ami meghatá-
gondtalanul idejüket múlatók mellett látható legyen a kocsma falára festett rozott távolságban tartja az embereket. Erről
Jézus a kis bárányokkal. Az Ártatlanság kora (2001) című képen is messziről eszünkbe juthat Bukta egyik Szentendrén be-
világítanak a betoldások. Használt gyufaszálakból kinövő fák, csempéből formált mutatott performansza, ahol kezében kötéllel
lombkoronáikkal, ágaik hajszálrepedések, gyökerük itt abból ered, amivé válnak egy szánkóra ültetett idős nénit húz lassan,
majd, ha felcseperednek. Az elmúlást, a leégett pillanatot, eltaposott mozzana- nehézkesen magához egyre közelebb a nyári
tot szimbolizáló gyufaszálak gyakran megjelennek Bukta képein. Az élet megren- füvön. Majd, amikor magához vonszolta, a néni
díthetetlen, örök körforgása itt is ugyanúgy jelen van, mint az Okos tájban (1993). otthonkáját hátulról egy bicskával felhasítja.
A falon katonás rendben sorakoznak a kukoricacsutkából készült kis bábuk, akik Azután letérdel elé, mint aki imára készül, mély
most „kezükben”, maguk szülte, életet adó termésüket tartják, mi több, kis zacs- lélegzetet vesz, belefúj a néni ruhaujjába, és az
kókban kínálják fel. Bukta Imre édesapjának állít emléket ebben a műben, akinek eddig a néni púpjaként rejtőző tollpihék kön�-
csak a halál szakíthatta meg mindennapi munkáját: a fia fejezte be helyette a nyen, finoman szállni kezdenek. Ez az a vizuális
termés begyűjtését. A betakarított kukoricákat lemorzsolta, a csutkákból pedig költészet, amely akciófotóin, festményein és
kolosszális hatású installációt épített, ahol a szimbolizált figurák (akik lehetnek összes művében jelen van. De bennük van az a
emberek, katonák, parasztok, de robotok is) önmaguk létének „gyümölcsét”, az világ is, amely Tarr Béla filmjeinek hosszú, lassú
újjászületés zálogát kínálják fel az életnek és nekünk, embereknek. snittjeiben is jelen van: a pattanásig feszített
Apjától származó öröksége az a citera is, amely az Adj egy katonát (2002) instal- drámai pillanat — egészen az örök körforgásba
lációban szerepel, oldalán egy citerahúrból készült — a mű címével azonos — fel- torkolló végkifejletig — addig a pontig, ahol
irattal. Mellette hokedlin, műanyagkannából kivágott tárgyak: szalonna, kenyér, kiderül, hogy nincs már remény, hisz a végzetet
kés, két kis kupica, és a falon, ami a kannából megmaradt. Bukta megint kivág eleve magunkban hordozzuk. Azonban a buktai
valamit, szétbontja a meglévő jelentéseket, szétszabdalja a formákat, a tartal- költészetben lévő drámába alázatos humor
mat az eredetitől nem eltávolított, de új jelentéssel felruházott helyzetbe hozza. vegyül, s ezzel részint megszabadítja a jelenté-
Vagy talán még az sem mondható, hogy új jelentéseket fabrikál, csak olyasmit seket a mindennapi élet súlyától, részint pedig
láttat, amit vállalt pozíciónk miatt képtelenek lennénk felfogni, ha tekinte- sokféleképpen magyarázható értelemmel ru-
tünket nem vezetné oda, ahol a mindennapjai zajlanak. A tájba, ahol nem csak házza fel a kibontott, szétvágott formákat. A
figyelője, de aktív résztvevője annak az életnek, amelyben a természet rendje Vidéki vasárnap (2003) mélyen megrendítő szo-
irányítja és határozza meg az emberek tetteit. Megnyilatkozásaiban gyakran morú humora a gyümölcsfákra felkötött fehér
ott bujkál az irónia, a szarkasztikus humor, de ez nem párosul egy kívülálló hideg nyakkendőkkel mesél a falusi életről, fejet hajt
büszkeségével. Magatartásában, és ezzel együtt műveiben is az együttérzés, a előtte, elfogadó vele, de elfogadó azzal is, ami
gondoskodás, a tárgyak és jelenségek szeretete, a lojalitás, az empátia, a jobbító az élet másik vége, hisz a gyümölcsfákra álta-
32
a s z c é n a
33
2 0 0 8 a s z c é n a
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨ ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² 2² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ²
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
34
a s z c é n a
Antal István
Ray Johnson — Artpool — Maggi — Prado — Desireau — Morandi — Oh Boy levelezés, 1989
a képen, hogy a tökéletes hangzáson túl, már-
már látványként is a betagolt (az üzleti világ
és a művészettörténészek által hitelesített)
képzőművészet utáni képző- és képcsináló
művészet nemes talmiságát, prímér jelszerű-
ségét, az alkalmazott képszerűségből kiemel-
kedettségét, direkt üzenetszerűségét idézik
elénk. Évekig elhallgattam volna, ha lett volna
annyi bor a közelemben.
„Másfajta, a végletekig becsületes ember volt.”—
mondja Ray Johnsonról Rosenquist a film
végén. amikor arra kérik, foglalja össze érzéseit
egykori barátjára emlékezve.
Hogyan rajzoljunk Nyuszit? — ez a filmes portré
címe, nem véletlenül. Egy általa megformázott,
jellegzetes nyuszi figura volt a travesztia kér-
désével elmélyülten és folyamatosan foglalko-
zó Johnson képi alteregója, „akinek” halálhírét
1994 decemberében tette közhírré a New York
Times halálozási rovatában, nem sokkal azelőtt,
hogy 1995. január 13-án a New York Állam- beli
Sag Harbor egyik hídjáról a vízbe vetette magát,
és meghalt. Végrehajtva ezzel „élete legna-
gyobb performance-át”.
„Ray Johnson a világ leghíresebb ismeretlen
művésze.” — jellemezte jelenlétét a művésze-
ti világban Mark Bloch. Ezt a fajta, „elisme-
rem is, meg nem is” jellegű méltatást a pop
art, különösen Warhol feltűnése óta rendsze-
resen megkapják a művészeti közélet ítészei
által rendhagyónak talált pályaívet építő
35
2 0 0 8 a s z c é n a
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨ ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² 2² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ²
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
Ray Johnson
Moticos, 1970-es évek eleje
(Ray Johnson és Edward M. Plunkett levelezése) Ray Johnson levelezése Monty Cantsinnal, 1980-as évek
36
a s z c é n a
a képernyőre varázsolja „Nyuszit” még akkor is, amikor testi valóságában éppen helyben. Itt tanítványa volt, többek között,
nem látható. Joseph Albersnek, Robert Motherwellnek,
A kiállítás számomra legdöbbenetesebb, filozófiai, képzőművészeti, ellenkultúrás Mary Callerynek, Lionel Feiningernek. Leg-
darabja, ami jeltudományi szempontból is úttörő jelentőségű, a Moticos elneve- meghatározóbb hatással Joseph Albers volt
zésű kép, jelkompozíció vagy kisméretű tabló. Galántai György szerint a kép Vilém rá. A Black Mountain College-ban talál-
Flussernek Az írás című könyvében szereplő gondolataival rokonítható, igazi mű- kozott John Cage-dzsel, Cunninghammel,
fajok feletti vagy közötti (alatti) képi látomás és jelsor, aminek látványa bennem Rauschenberggel, valamint Elaine és Willem
azt az érzést keltette, mint amikor úgy beszél valaki, hogy a megszólalást meg- de Kooninggal, akiket később szintén feltett
előzően benne formálódó hangképzetek teljessége és tökéletes volta szükségte- nyuszitérképére. Nem véletlen, hogy az őt érő
lenné teszi számára az artikulált beszédet. Ha ez az erő kiszabadul, vagy mindent hatásokra (is) absztrakt képeket fest jó darabig,
elsöprő üvöltésként lesz hallható, vagy buddhista, mindent betöltő, mégis belső és 1948-tól, New Yorkba költözése után az
hallgatássá szelídül. Általános bizonyosság, ami megelőzi a konkrét okát. Artaud Amerikai Absztrakt Művészek csoportjával
utolsó színpadi üvöltésének lehetett hasonló hatása. közösen vesz részt kiállításokon.
Abban az időben, amikor ez a műve született, Johnson úgy készített kollázsokat, Azok, akik hallottak már róla, Johnsont a mail
hogy csíkokra aprította, majd új kombinációkban ragasztotta egymás mellé régi art, a levelezési, kapcsolat vagy üzenet művé-
munkáit. Azért kapták a „moticos” nevet, mert amikor elkészült velük, megkér- szet legnagyobbjaként emlegetik. Ezzel ugyan
dezte Norman Solomont, barátját és kollégáját, hogy mi az a szó, amit éppen leszűkítik gazdag művészeti és művészeten
olvas, és a válasz „cosmotic” volt. Tintarajzok, újságkivágások és sztárfotók túli, illetve azon túlmutató tevékenységei-
kombinációja adta a kollázsok alapanyagát, de azok, létrejöttük körülményeiből nek a körét, de nem teljesen indokolatlanul.
következően, nem követhették mégsem a hírdetési mintákat, hiszen azoknál Johnson ugyanis a művészeti jellegű vagy a
sokkal elvontabb közegben léteztek. művészet-jelleg és a szabadon kiélt művészet-
Ray Johnson 1927-ben született Detroitban, finn bevándorlók gyermekeként. Vi- tudat új típusú kombinálásán alapuló, az egész
lágfelfogása és későbbi tevékenysége alakulásának szempontjából alapvető hatá- világot átölelő, privát kapcsolattartás gondo-
sú volt az a három év, amit ösztöndíjasként töltött a Black Mountain College-ban, latának és gyakorlatának legfontosabb alakja
a XX. századi progresszív művészeti vonulatokat elindító egyik legfontosabb mű- volt. Ennek nem mond ellent, de árnyalja a róla
37
2 0 0 8 k ö n y v
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨ ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² 2² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ²
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
38
k ö n y v
déknek a képviseletében, amely gyökeresen elemzések megfogalmazására kísérletet tenni, hiszen ahol együtt, egymáson
szakítani kívánt az elmaradott helyi művészet- átfolyva van jelen képzőművészet, zene, tánc, mozgókép, akció és költészet,
felfogással. A fiatalok megjelenése a kezde- mégpedig a világ minden tájáról összesereglett művészek produkciójában, ott a
tekkor elsősorban irodalmi indíttatású volt, szálakat összefűzni és a központi tartalmakat az olvasóközönség felé tolmácsol-
és az éppen hogy csak pályára lépett alkotók ni igencsak bonyolult, néha kifejezetten megfeszített munka. Alkati adottság
fokozatosan nyitottak más művészetek, előbb kérdése, mondhatnám.
a képzőművészet, majd a többi társművészet Tanulmányában Hushegyi rekonstruálja annak a pillanatnak a szlovákiai művé-
felé. A kezdetekkor vendégművészeket hívtak szettörténeti kontextusát, amelyben a Stúdió erté létrejött, ugyanakkor kellő
meg Magyarországról és Jugoszláviából, akiket mértékkel és súllyal jeleníti meg a némileg belterjes helyi magyarság művészeti
felléptettek a korabeli Csehszlovákia nagyobb szituációját, különös tekintettel a feljövő nemzedék ellenállásba ütköző törek-
városainak magyar ajkú egyetemista közönsé- véseire. Emellett kísérletet tesz rá, hogy megrajzolja azt a pozitív hatást, amit
ge előtt. Az irodalmi estek során fogalmazó- a fokozatosan példaképpé erősödő Stúdió erté-fesztiválok a szlovákiai és a
dott meg annak az igénye, és mutatkozott meg Kárpát-medencei progresszív művészetre gyakoroltak. Voltak időszakok, amikor
annak a szükségessége, hogy éves nemzetközi a fesztiváloknak kifejezett ülepítő, akkumuláló szerepe volt. Érsekújvárott a
találkozókat rendezzenek. Az ügy vivői ma- helyiek mellett a romániai, a jugoszláviai és a magyarországi magyarok egy
gyarok voltak, így némiképp természetesnek helyütt tudtak megjelenni, sokkal nagyobb számban, mint a korabeli anyaországi
tűnt, hogy a találkozókon rendre szép számmal fórumokon, méghozzá huzamos ideig. A szlovák és a nemzetközi jelleg mellett
jelentek meg Kárpát-medencei nemzettársak. ebben mutatkozott meg a korabeli fesztiválok egyik központi vonása. A Stúdió
A Stúdió erté-ről szakmai összefoglalót írni erté kisugárzása tehát igencsak sokrétű volt, hiszen helyben kifejtett tevékeny-
majdnem annyit vet a latban, mint a jelenkort sége távoli pontokon is hullámokat korbácsolt. Többek között Romániában, ahol a
sommázni, hiszen még az elmúlt években is a későbbiekben — mintegy közvetlen következményként — megszületett a számta-
tenni akarás, az aktivizmus híre áramlott Kassák lan évadot megért Szent Anna-tavi performansztalálkozó.
szülővárosából (az utolsó találkozót 2006-ban A Transart Communication néven elhíresült újvári fesztiválok jelentősége nemcsak
rendezték). A megtorpanás, majd az újbóli abban van, hogy a nemzetközi akcióművészeti szcéna mérvadó képviselőit gyűj-
magára találás egy röpke időszakát leszámítva tötte maga köré valamennyi kontinensről. Legalább annyira fontos a felgyülemlett
Közép-Európa egyik legjelentősebb élő-művé- alkotói energia felhasználás-technológiájának az újranemző alkalmazása is, amely
szeti fesztiválja, különböző nevek alatt, 1988 és a helyi, újvári csapattársak kiművelésében és aktivizálásában mutatkozik meg.
2006 között 18 kiadást ért meg, ami önmagában Az alapítókat nem számítva gondolok itt elsősorban a folyamatosságot képviselő
is páratlan teljesítmény, hiszen kontinensünknek Szűcs Enikőre, Jozef Cseresre, és a jelenleg egyik legperspektivikusabb fiatal ma-
abban a fertályában kelt életre és eresztett gyö- gyar irodalomtörténészre, H. Nagy Péterre. Az, hogy Érsekújvár mezővárosának
keret, amely Szlovákiának és a határokon átívelő fajsúlyos, egyetemes mércével mérhető progressziója van, elsősorban a Stúdió
magyar kultúrának is csupáncsak a provinciája. erté erőkifejtésének köszönhető. Emellett — talán kimondatlanul — a Stúdió erté a
Ha úgy akarjuk, duplán az. helyi kortárs galéria szellemiségét is észrevehetően befolyásolja, amelynek néhány
Mi kell ahhoz, hogy értékteremtő teljesítmény művészettörténész munkatársa rendszeres megfigyelője volt a fesztiváloknak.
szülessen ott, ahol korábban csak a szellemi Hushegyi és Sőrés monográfiájában ez a modell értékű és példa nélküli összefüggő
talajtalanság érzete keríthette hatalmába az folyamat tökéletesen tetten érhető. Nem az érsekújvári ugyan az egyetlen olyan
újat keresőket, a tenni akarókat, az elégedet- nemzetközi akcióművészeti találkozó, melyet tipikus közép-európai kisvárosban,
leneket? Hogyan találkozik egymással néhány rónasági provinciában rendeznek — ilyen például a Piotrków Trybunalski illetőségű
fiatal — Juhász R. József, Mészáros Ottó és fesztivál Lengyelországban —, ám sehol sem tapasztaltam azt, hogy a művészeti
Németh Ilona —, aki rövid időn belül megterem- akkumulációnak oly mértékű közvetlen érlelő hatása lenne a helyi viszonyokra, a
ti Közép-Európa egyik legrangosabb progresszív rendezvény annyira összenőne a hellyel, mint esetünkben.
művészeti rendezvényét, miközben mindegyikő- Végül s nem utolsó sorban: a Stúdió erté fesztiváljain a zene, illetve az alkotói zö-
jük a fesztivállal együtt növi ki magát nemzet- rej különös jelentőséggel bírt. Nemcsak a művészi előadások alkotóelemeként je-
közi alkotóvá? A csillagoknak miféle összeját- lent meg, hanem önálló formában is nagy teret kapott. A pop zenétől a klasszikus
szására van szükség ahhoz, hogy a kisebbségi műfajokon át a mai értelemben vett kísérleti-improvizatív zajművészetig a hang
létből kitörve, s a kezdeti politikai elnyomatás, igencsak széles skálája kapott teret Érsekújvárott. A fenti törekvésekbe nyújt
illetve szoros ellenőrzés dacára a Stúdió erté átfogó betekintést Sőrés Zsolt, a vonatkozó nemzetközi kísérletekben jártas kor-
olyan egyéni és közösségi teljesítményt tudjon társ hang- és zörejművész értő szövege, erősítve azt a szerkesztői igyekezetet,
felmutatni, ami mára megkerülhetetlen művé- hogy a művészettörténeti korpusz véletlenül se szenvedjen hiányt.
szettörténeti mérföldkő? S még sorolhatnám a A Stúdió erté bevitte a helyi közegbe a világot, az oda zarándokolt világművé-
kérdéseket, amiket a Hushegyi Gábor és Sőrés szeknek megmutatta Szlovákiát. A Mindenségben barangoló Kassák Lajos büsz-
Zsolt által jegyzett kiadvány felvet. ke lenne szülővárosának eme szellemi szegletére, boldogságot érezve annak
Hushegyi a kezdetektől, a legelső lépésektől láttán, hogy az általa elhintett magvak egészséges termést hoztak, nemzet-
figyelemmel kíséri a fesztiváli eseményeket, közileg kiterjedt termőtalajra leltek (teszem hozzá: Közép-Európa-szerte). Ha
regisztrálja annak koncepcióbeli átalakulásait, egyszer valaki arra adja a fejét, hogy összegezze Közép-Kelet-Európa vagy akár
elkötelezett hívévé válik az akcióművészeti tö- egész földrészünk akcióművészetének a produkcióját — biztosak lehetünk ben-
rekvéseknek. Művészettörténeti attitűdje szin- ne, csakis egy Tsúszó Sándor-i formátumú művészettörténész tehetne eleget
te összeér a Stúdió erté műhelyéből kiáramló ilyen emberfeletti feladatnak —, benne a Stúdió erté fesztiváljainak mindenkép-
szellemi-alkotói hitvallással, az újjáélesztett pen központi szerep jutna. Mert a Stúdió erté maga a központ, máig útmutató
aktivista lelkülettel. Jómagam is tapasztaltam, fárosz az általa lenullázott provincializmusban.
mily hálátlan dolog fesztiváli beszámolók és A gazdagon illusztrált kötet a kassáki értelemben vett „tett”-nek a méltó emlékműve.
39
2 0 0 8 i n t e r j ú
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨ ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² 2² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ²
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
40
i n t e r j ú
felejtésben. De annak magunk is tanúi vagyunk a huszadik század vége óta, hogy
amikor a történelmet el akarják felejteni, megbosszulja magát. Az emlékek, a
tények visszaszorítása eredményezte többek között Waldheim hatalomra jutását
Ausztriában a nyolcvanas években, a Vichy-korszak elhallgatása Franciaország-
ban a neo-populista mozgalom erősödését hozta, de sorolhatnám a példákat.
Ez a sorozat azon felül, hogy adalék a művészettörténethez, szeretne — bármi-
lyen szerény módon is, de politikai vészkiáltás is lenni: emlékezzetek, mi történt
a XX. század közepén, emlékezzetek azokra a bátor és kreatív nőkre-férfiakra,
akik képesek voltak kimondani a művészet területén azt, amit mások nem akar-
tak, és akik azt hirdetik, hogy a kultúrában nincs konszenzus. Mert akár az állam,
akár a magánszféra által irányított kultúra megöli a művészetet. Ha a művészek
beépülnek bármilyen szisztémába, akkor előbb-utóbb nem lesz művészet.
• Hogyan készülsz fel az interjúkra, mindenkinek azonos kérdéseket teszel fel?
• Ahogy mondtam, engem leginkább a háború utáni folyamatok, azon belül pedig
leginkább a művészet és az élet viszonya érdekel. Így, bár bizonyos értelemben a
kérdések különbözőek, az adott művész sajátosságaihoz igazítva ugyanazt céloz-
zák, és persze olyan kérdések is születnek bennem, melyeket maguk az interjú-
alanyok ébresztenek a beszélgetés során. Minden találkozást hosszú előkészítő
munka előz meg, mivel minden egyes művész más megközelítést igényel.
Jean-Pierre Raynaud
La Maison, 1969—1993
• Mindig személyesen találkozások formájában zajlik az interjú vagy előfordul,
hogy telefonon, levélben is?
• Ez mindig az adott művésztől függ, mint ahogy az is, hogy mennyi idő alatt
látványából fakad, mindabból, ami a valóság- készül el az anyag. Amikor Otto Muehllel találkoztam, már nagyon gyenge volt,
ban, önmagában nem sok érdekességet nyújt. Parkinson-kórtól megviselve, egy neonáci orvos által félszemére megvakítva, de
Az élvezetet a művésziesség és a reprezentáció a nagylelkűsége és különleges személyisége lehetővé tette, hogy beszélgeté-
szolgáltatja. A művészet és az élet szférájának sünk során felülkerekedjen ezeken a nehézségeken. Több személyes találkozás
e hagyományos elkülönítése szélesebb érte- után, amikor az egészségi állapota annyira romlott, hogy személyes beszél-
lemben lefedi a természetét és a kultúráét is. getésre már nem volt lehetőség, levelezés formájában folytattuk. Másfél
Pontosan ez az elválasztás az, amit a kortárs
művészet — amely célként vagy anyagként
magának kívánja utalni az életet — megpróbál
feloldani. A művészet fogalmának kitágítását Otto Muehl
Cím nélkül, 1988
követően minden a művészet anyagává válik.
Ebben az értelemben a művészet nemhogy
eltűnne és felbomlana, hanem éppen ellen-
kezőleg, bekebelezi az emberi tevékenységek
egészét, avagy más szavakkal, az élet, amely
ily módon a művészi tevékenység valódi ered-
ményességének biztosítékává válik, cserébe el-
veszíti hagyományos meghatározásainak nagy
részét. A művészet és élet közötti klasszikus
szétválasztással szemben a kortárs művészet
integrálni akarja az életet.
• Kik azok, akiket leginkább fontosnak tartasz e
körből?
• Raynaud, Muehl, Opalka, Günter Brus, Zoran
Music, Robert Filliou, Georges Brecht, Gilbert
& Georges, Boltanski, számomra ők e prob-
lémakör feltérképezésének legfontosabb
mérföldkövei. Közülük néhányan sajnos már
nem élnek, és különösen fájdalmas számomra,
hogy Music-csal már nem tudtam beszélgetni.
Az idő sürget. Fontos számomra mindezek-
nek a művészeknek a tanúsága, akiknek volt
bátorságuk megkérdőjelezni a művészet addigi
koncepcióját, összekapcsolni az esztétikát a
politikával, és ellenkező magatartást tanusítani
azzal a háború utáni Európában legelterjed-
tebb gyakorlattal szemben, ami a konszenzust
választotta, a szörnyűségek leplezését, a tör-
ténelem deformálását és a megnyugvást a
41
2 0 0 8 i n t e r j ú
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨ ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² 2² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ² ²
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
évig tartott a közös munka. Jean Pierre Raynaud-val másképpen történt. Első a Modernizmus szerves része. Nehéz Morellet-t
alkalommal a Boulevard Raspail-on lévő műtermében találkoztunk. Már az első és Rauschenberget összehasonlítani, annyira
találkozás alkalmával nagyon jól megértettük egymást. Úgy határoztunk, hogy különböző típusú művészekről van szó. A „mű-
a beszélgetést semleges helyen fogjuk folytatni, és erre közös megegyezéssel a vészet” szó nem ugyanazt jelenti számukra.
kiadó irodáját választottuk. Rauschenbergnél nagyra becsülöm azt az erős
• Ha már Jean Pierre Raynaud nevét említetted, mondanál néhány szót róla? hitet a művészetben, amit ki is mutat, és a
• Szívesen, annál is inkább, mivel annak ellenére, hogy miközben Franciaország- teljes, néha túlzott elkötelezettségét. Ez a túl-
ban nagy elismerés övezi őt, amint elhagyja a határt, senki sem ismeri. Az én zás számomra csak még inkább szimpatikussá
szememben Jean Pierre Raynaud korunk egyik legnagyobb művésze. Rokon teszi. Rauschenberg munkásságának egészét
léleknek érzem, és szellemi apámnak tartom. Ha vele beszélgetek, teljesen a művészet-élet vonal folytatásának szente-
szabadnak és nyitottnak érzem magam. Emberként és művészként egyaránt li, mert mint ahogy Combine painting-jeivel
nagyon tisztelem és csodálom őt. Mindazt, amit a költőkben és művészekben kapcsolatban mondta: „Painting relates to both
keresek: humanizmus, fegyelem, szigor, igényesség, azt nála megtaláltam. art and life. Neither can be made. I try to act in
Azt hiszem, sokan nem értik a psycho-tárgyakkal és a zászlókkal kapcsolatos that gap between the two.” 3 Ezt a folytonossá-
munkáit. Őszinte, teljes művész, és ritkán lehet manapság a kortárs művé- got hirdeti a ROCI-val is, amikor a művészetet
szetben olyannal találkozni, aki az elismertség ellenére sem veszíti el az emberi a politikai beavatkozás megnyilatkozásának
érzéseit, és készséggel áll mások rendelkezésére. Nekem is sokat segített a eszközévé teszi. Morellet a racionális kont-
sorozat technikai kivitelezésében, és mindvégig mellettem állt. Nagyon elgon- roll és irónia művésze. Ez az irónia, párosulva
dolkodtatott, amikor egyszer azt mondta nekem, hogy irigylésre méltók azok a az intézményi elfogadottsággal, cinizmusra
művészek, akik olyan fiatalon halnak meg, mint Klein és Manzoni. Rendszeresen fordult nála, és ennek érződik a hatása. A kor,
látogatom őt az új műtermében, és azóta újabb interjút is készítettünk együtt a amiben élünk, éppen eléggé cinikus, etikában,
Revue Archistorm számára. Óriási ajándékot kaptam tőle a nizzai Mamac-ban ren- politikában, gazdasági életben egyaránt, hogy
dezett kiállítás alkalmával, amikor a vitrinben ott láttam a könyvemet. És ez nem
hiúságomat legyezgette, hanem mert a találkozásunkat csodálatos történetként 3 „A festészet egyszerre beszél a művészetről és az
élem meg, és erőt ad ahhoz, hogy tovább folytassam ezt a munkát. Tudnod kell, életről. A kettő közül egyiket sem lehet megsérteni. A
kettő közötti intervallumban próbálok dolgozni.” Mary
hogy ezzel a sorozattal egy fillért sem keresek, annak ellenére, hogy rengeteg
Lynn Kotz , Rauschenberg, Robert. Art and life. Harry N,
munka van benne és komoly elfoglaltsággal jár. Inkább más munkával, félállás- New York 1990 Abrams, Inc, publishers, p.15.
ban keresem meg azt, amennyi a szerény megélhetésemhez szükséges. Ez a
szabadságom feltétele, így nem vagyok kitéve cenzúrának, és magam döntöm
el, kivel kívánok találkozni. Egyetlen alkalom volt, amikor a kiadó kért meg, hogy Robert Rauschenberg
keressem fel François Morellet-t. Nos, ez a találkozás elég rosszul sikerült. Kite, 1963, Collezione Ileana Sonnabend, Rovereto
http://www.mart.trento.it/gallery.
• Ha a kiadó kérésére kerested meg, ez gondolom azt is jelenti, hogy nem volt szán- jsp?area=42&ID_LINK=96&page=131
dékodban, nem szerepelt a „listádon”. Ebben rejlik a sikertelenség oka?
• Mindig nagyon tiszteltem François Morellet finomságát, intelligenciáját, mű-
veinek eleganciáját, de sohasem éreztem csodálatot a kivitelezéshez vezető útja
iránt. Nem kellett volna belemennem ebbe a „kalandba”, ami végül nem is veze-
tett jó eredményhez. Ez a számomra kudarccal végződő tapasztalat megtanított
arra, hogy ne hagyjam magam egy várható siker csapdájába csalni. Ez a siker
egyébként igen relatív, hiszen tudhatod, hogy egy ilyen sorozat olvasóközönsége
nagyon szűk réteghez szól.
• Elmondanád egy kicsit részletesebben, mi volt a probléma?
• Egy párizsi galériában találkoztunk, és tulajdonképpen minden jól indult, annak
ellenére, hogy a felesége is ott volt, aki nélkül lehetetlen Morellet-vel beszél-
getni. A bevezetőszövegem tetszett neki, és megegyeztünk, hogy mielőtt az
otthonában, Cholet-ban meglátogatnám, levelezve kezdjük el az interjút. Eleinte
nagyjából kéthavonta válaszolt, aztán egyre nehézkesebbé vált a levelezés, csak
nagyon lassan haladtunk, húzódozott a tartalmas választól, mondván, hogy túl
komolyak a kérdéseim. Csak szójátékokkal intézett el, a korábbi munkájáról
pedig egyáltalán nem akart nyilatkozni. Morellet vizuálisan kétségen kívül
kifogástalan műveket alkot, miközben azt mondja „miért van úgy elragadtatva,
a szépség megteremtéséhez nincs szükség különleges elmére”. A Szép megte-
remtődik! És abban az igyekezetében, hogy lerombolja az egót az alkotásban, a
saját, gyengének nem mondható énjét helyezi előtérbe. Sokkal jobban megértem
a valódi romboló szándékot Muehlnél vagy Filliounál, mert náluk ez a művészet és
az ember őszinte szeretetéből fakad, azzal a céllal, hogy megteremtse egy újfajta
művészet létrejöttének feltételeit.
• És Robert Rauschenberg?
• Szeretem Rauschenberg művészetét, de őszintén megvallom, személyesen
sohasem találkoztam vele. A kötetben Emmanuelle Lequeux-nek, a Le Monde
munkatársának beszélgetése szerepel, de nagyon lelkesített, hogy utószót
írhattam hozzá, amiben kifejezhettem azt a véleményemet, hogy munkássága
42
i n t e r j ú
Roman Opalka
1965 — ∞, részletek
43
2 0 0 8 t r a n s a r t e x p r e s s
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨ ²²²²²²²²²²²²²²
2 ²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²²²
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
¨¨¨¨¨¨¨¨
Bertien van Manen Haus-Rucker-Co Exact and Different. FACE ON John Kelly The Silver Camera — Best
Add nekem a képed / Give Me Live again Mathematics in Art from • FotoMuseum • Musée d'Art Moderne et Dutch News Photo of 2007
Your Image • Lentos Kunstmuseum Linz Dürer to Sol LeWitt www.fotomuseum.be d'Art Contemporain • Fotomuseum Den Haag
Hans van der Meer www.lentos.at • MUMOK (Museum Moderner A nt w er p en www.mamac-nice.org www.fotomuseumdenhaag.com
Európai pályák — Az alsóbb Linz Kunst Stiftung Ludwig) 2008. február 29—június 8. Nizza H ága
osztályú futball látképe 2007. november 16—2008. www.mumok.at 2007. november 9—2008. április 27. 2008. január 20—március 16.
/ European Fields — The március 16. B écs Wilfredo Priëto
Landscape of Lower League 2008. február 29—május 8. • Stedelijk Museum voor Adel Abdessemed
Liam Gillick
Football Mahrem Actuele Kunst (SMAK) Drawing for Human Park
Three perspectives and a short
• Ludwig Múzeum — Kortárs Footnotes on Veiling Pedro Cabrita Reis www.smak.be • MAGASIN — Centre National
scenario
Művészeti Múzeum • Kunsthalle True Gardens #6 (Graz) Gent d’art Contemporain
• Witte de With
www.ludwigmuseum.hu www.kunsthallewien.at • Kunsthaus Graz 2008. április 4—június 29. www.magasin-cnac.org
www.wdw.nl
Budapest IX., Komor M. u. 1. B écs www.kunsthausgraz.at Gr enobl e
Ro tt er da m
2008. február 22—április 6. 2008. január 24—március 16. www.museum-joanneum. Guillaume Bijl 2008. február 3—április 27.
2008. január 19—március 24.
steiermark.at • Stedelijk Museum voor
Rutkai Bori Gr az
Actuele Kunst (SMAK)
Léon Gimpel (1873—1948)
Maurizio Cattelan 2008. február 2—május 18. the audacious work of a „To Burn Oneself with
Krónikus Receptek www.smak.be
• Kunsthaus Bregenz photographer Oneself: the Romantic
Szabadkőmíves Kelemenné Gent
www.kunsthaus-bregenz.at Tony Cragg • Musée D’Orsay Damage Show”
módra 2008. április 5—július 8.
Br egenz versus F. X. Messerschmidt www.musee-orsay.fr • De Appel
• Liget Galéria
2008. február 2—március 24. • Orangerie Pá r izs www.deappel.nl
www.c3.hu/~ligal/ Csehország
Budapest XIV., Ajtósi Dürer Sor 5. www.belvedere.at 2008. február 12—április 27. A mszt er da m
Annette Sonnewend, B écs Ioana Nemes 2008. februuár 23—április 4.
2008. március 20—április 17.
2008. január 29—május 25. • Galerie Jiři Švetská Candice Breitz
Christina Tsilidis,
www.jirisvestka.com Post Script
Értékmentő szenvedély Anita Witek Upcoming: Russian
P r ága
— Műtárgyak magyar Role-models Eva & Adele • Collection Lambert Legends, Folk Tales and
• Rupertinum — Museum der 2008. március 21—április 5. www.collectionlambert.com
magángyűjteményekből • Fotogalerie Wien Fairy Tales
• Iparművészeti Múzeum www.fotogalerie-wien.at Moderne Salzburg Av ignon
• Groninger Museum
www.imm.hu B écs www.museumdermoderne.at Ivan Kafka a Tomáš Svoboda 2008. február 9—május 18. www.groningermuseum.nl
Budapest IX., Üllői út 33-37. 2008. február 26—március 26. S a l zb urg Shanghype Groningen
2008. január 21—április 20. 2008. március 16—június 8. • Futura Gregor Schneider 2007. december 15—2008. április 6.
www.futuraproject.cz süßer duft
Ernst Caramelle
A különc bolygó — Hiroshi Sugimoto P r ága Pilar Albarracin
Monika Schwitte 2008. február 24—május 4. Taryn Simon
VLADVISZOCKIJ 2008 • Museum der Moderne Mortal cadencia
• Galerie im Taxispalais An American Index of the
• Petőfi Irodalmi Múzeum Mönchsberg • Maison Rouge
www.galerieimtaxispalais.at Hidden and Unfamiliar
www.pim.hu www.museumdermoderne.at František Foltýn www.lamaisonrouge.org
Innsb ruck • Foam_Fotografiemuseum
S a l zb urg (1891—1976) Pá r izs
Budapest V., Károlyi M. u. 16. 2008. február 17—március 30.
2008. március 8—június 15. 2008. február 22—május 18. Amsterdam
2008. január 12—április 30. • Dům U Kamenného zvonu
www.foam.nl
(Stone Bell House)
Esther Stocker MONET—KANDINSKY— A mszt er da m
Hecker Péter, Gerber Pál www.ghmp.cz Charles Sandison / Claude
Geometrically considered ROTHKO UND DIE FOLGEN— Monet 2008. január 18—április 6.
• Deák Erika Galéria P r ága
www.deakgaleria.t-online.hu • MUMOK (Museum Moderner Wege der abstrakten 2008. március 6—június 1. Bertrand Lavier / Edouard
Budapest VI., Jókai tér 1. Kunst Stiftung Ludwig) Malerei Manet „To Burn Oneself with
2008. április 3—május 3. www.mumok.at • BA-CA Kunstforum Wien Miyako Ishiuchi • Musée D’Orsay Oneself: the Romantic
B écs www.ba-ca-kunstforum.at photographs 1976—2003, www.musee-orsay.fr Damage Show”
Körösényi Tamás 2008. február 1—április 6. Bécs Langhans Galerie Pá r izs • De Appel
A művészet él 2008. február 28—június 29. www.langhansgalerie.cz 2008. február 22—május 18. www.deappel.nl
• Schöffer Múzeum Martin Schnur P r ága A mszt er da m
A Guest of Honour — Fom 2008. március 18—június 1. A.R. Penck 2008. február 23—április 6.
Kalocsa, Szent István király út 76. Schein
2008. február 10—május 13. Francis Bacon to Peter Doig Peinture — Système — Monde
• Augarten Contemporary
• Museum der Moderne Dánia • Musée d’Art Moderne de la
www.atelier-augarten.at Minerva Cuevas, Aernout
Mönchsberg Ville de Paris
Ötvös Zoltán www.belvedere.at Mik. Mladen Stilinović
www.museumdermoderne.at Candice Breitz www.mam.paris.fr
„Veduta” B écs Trio exhibition
S a l zb urg • Louisiana Museum for Pá r izs
• Dovin Galéria 2008. február 6—április 6. • Van Abbemuseum
2008. március 15—július 6. Moderne Kunst 2008. február 14—május 21.
www.dovingaleria.hu www.vanabbemuseum.nl
Budapest V., Galamb u. 6. www.louisiana.dk
Werner Feiersinger, Bill Viola / Nan Hoover Eindho v en
Huml eb æk Patti Smith
2008. március 21—május 13. 2008. január 6—május 4.
Philippe Decrauzat Some Times 2008. január 9—március 30. Land 250
• Secession • Museum der Moderne
Gaál András, Andrea Branzi Allora & Calzadilla
www.secession.at Mönchsberg Finnország
Krzysztof Gliszczynski Open Enclosures Never Mind That Noise You
B écs www.museumdermoderne.at
PÁRbeszéd 2 — A festmény • Fondation Cartier
2008. február 29—április 13. S a l zb urg Nan Goldin Heard
evoluciója www.fondation.cartier.com
2008. március 20—július 6. • KIASMA • Stedelijk Museum CS
Platán Galéria Pá r izs
www.kiasma.fi www.stedelijk.nl
www.polinst.hu Jörg Imendorff Other than Yourself — An Hel sinki
2008. március 28—június 22. A mszt er da m
Budapest VI., Andrássy út. 32. • Sammlung Essl — Kunst der Investigation between Inner 2008. február 8—május 4.
2008. február 1—április 13.
2008. március 28—május 16. Gegenwart and Outer Space Hollandia
www.sammlung-essl.at • Thyssen_Bornemisza Art Beijing Studio: Zhuang Hong
K lost er neub urg / B écs Julian Schnabel MAGNUM Photos 60 years
KÜLFÖLD / EURÓPA Contemporary
• KIASMA
Yi and Lu Luo • Stedelijk Museum CS
2008. január 25—április 20. www.tba21.org • Groninger Museum www.stedelijk.nl
www.kiasma.fi
Ausztria B écs www.groningermuseum.nl A mszt er da m
Hel sinki
Hernán Diáz Alonso Max Ernst 2008. február 7—szeptember 21. Groningen 2008. február 8—május 12.
2008. március 8—április 13.
Pitch-Black Une semaine de bonté — 2007. november 10—2008. március 2.
A Surrealistic Novel Thyssen-Bornemisza Art
• MAK
Contemporary Franciaország Expositie ZEROl
www.mak.at • Albertina Weegee—from the Berinson
Collection as Aleph • Centrum kunstlicht in de
B écs www.albertina.at Richard Rogers + Architects collection
• Kunsthaus Graz kunst
2007. október 10—2008. B écs • Centre Pompidou • Foam_Fotografiemuseum
www.kunsthausgraz.at www.kunstlichtkunst.nl
március 2. 2008. február 20—április 27. www.centrepompidou.fr Amsterdam
www.museum-joanneum. Eindho v en
Pá r izs www.foam.nl
steiermark.at 2008. február 9—május 25.
Zwischen der Kriegen— Biennale Cuvée — World 2007. november 21—2008. március 3. A mszt er da m
Gr az 2007. december 14—2008. március 5.
Österreichische Künstler Selection of Contemporary 2008. március 6—október 26. Edwin Zwakman
1918—1938 / Between the Art Peter Knapp Dora Dolz Fake but Accurate
Wars — Austrian Artists • OK Offenes Kulturhaus Belgium Ou la passion des images ¿Adónde vas? • Hius Marseille / Foundation
1918—1938 Oberösterreich Shoji Ueda (1913—2000) • Museum Boijmans Van for Photography
• Leopold Museum Linz Seamus Harahan
Une ligne subtile Beuningen www.huismarseille.nl
www.leopoldmuseum.org www.ok-centrum.at LONELY AT THE TOP
• La Maison Européenne de la www.boijmans.nl A mszt er da m
B écs 2008. február 29—április 27. • MuHKA
Photographie Ro tt er da m 2008. március 1—május 25.
2007. szeptember 21—2008. www.muhka.be
www.mep-fr.org 2007. december 1—2008. március 9.
március 3. A nt w er p en
Reise/Wege (Travel/Paths) Pá r izs Eyes Wide Open
2008. február 1—május 9.
Kunst nach 1970. Aus der — From the Collection of the 2008. január 16—március 30. NeoRealismo — The new — Aanwinsten Stedelijk
Sammlung der Albertina Photo Gallery Le soigneur de gravité photography in Italy Museum & The Monique
• Albertina • Rupertinum — Museum der • Le Musée des Arts Eija-Liisa Ahtila 1932—1960 Zajfen Collection
www.albertina.at Moderne Salzburg Contemporains Jeu de Paume — site Concorde • Nederlands Fotomuseum • Stedelijk Museum CS
B écs www.museumdermoderne.at www.mac-s.be www.jeudepaume.org www.nederlandsfotomuseum.nl www.stedelijk.nl
2007. október 12—2008. S a l zb urg Sit e du Gr and -Hor nu Pá r izs Ro tt er da m A mszt er da m
március 16. 2008. február 23—május 25. 2008. február 17—június 1. 2008. január 22—március 30. 2007. december 12—2008. március 9. 2007. december 22—2008. június 14.
t r a n s a r t e x p r e s s
Írország Laughing in a Foreign ... 5 minutes later Luc Tuymans • CDAN Centro de Arte y Hreinn Fridfinnsson
wenn der frühling kommt [when Naturaleza
Carlos Amorales Language • KW Institute for • Malmö Konsthall
• Hayward Gallery Contemporary Art spring is here] http://www.cdan.es www.konsthall.malmo.se
Dark Mirror Huesca
• Irish Museum of Modern Art www.hayward.org.uk www.kw-berlin.de • Haus der Kunst Malmö
London B er l in www.hausderkunst.de 2007. november 16—2008. március 2. 2008. február 16—április 27.
www.modernart.ie
Dubl in 2008. január 25—április 13. 2008. január 27—március 9. München
2008. március 2—május 12. European Prize for Urban KÜLFÖLD / AMERIKA
2008. február 27—május 11.
Art Now: Strange Public Space 2008
• Tate Britain Wessen Geschichte Robert Indiana • Centro de Cultura
Jack Pierson USA
www.tate.org.uk • Kunstverein in Hamburg • Museum Wiesbaden Contemporània de Barcelona
• Irish Museum of Modern Art
London
www.kunstverein.de www.museum-wiesbaden.de (CCCB) Global Feminism Remix
www.modernart.ie
2008. február 2—április 13. H a mb urg
Wie sbaden
www.cccb.org • Brooklyn Museum
Dubl in
2008. január 12—március 23. 2008. január 20—május 18. B a rc elona www.brooklynmuseum.org
2008. március 12—május 18.
Derek Jarman curated 2008. január 15—március 15. Ne w Y or k