P. 1
Adam teremtésének torténete

Adam teremtésének torténete

|Views: 351|Likes:
Published by menyanthes2003

More info:

Published by: menyanthes2003 on Nov 12, 2009
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

11/21/2010

pdf

text

original

A teremtés torténete

Abou-Dja'far Mo'hammad-ibn-Djarir-ibn-yazîd Tabarî utan

Isten hat nap alatt teremtette a vilagot, amit igy mond a Koranban : « Hat nap alatt teremtettuk az egeket és a foldet, és ami a ketto kozott van, és nem fogott el faradtsag bennunket.” (50/38). Ez a hat nap, az evilagi idot kovetve, 6000 évnek felel meg, ahogy Isten mondja: « Allahnal egy nap annyi, mint ezer esztendo abbol, amit ti szamoltok.” (22/47.)

Az elso, amit Isten teremtett, az a toll volt, és mindent, amit teremteni akart, megparancsolta a tollnak, hogy irja le. Ezutan a toll elkezdett irni. Isten megteremtette az egeket, a foldet, a napot, a holdat, a csillagokat, majd az égi szféra elkezdett forogni. Hat ezer év telt el ebben az idoszakban. Ha akarta volna, Isten egyetlen pillanat alatt is megteremthette volna az univerzumot, de O tekintélyes ido alatt teremtette, hogy tudd, az okos muvének tudomannyal, intelligenciaval, és tudassal kell készulnie.

Mohamed profétank (BLV) azt mondta: a sietség az ordogtol valo, a megfontoltsag, és a ido kihasznalasa pedig Istentol jon.

A teremtés korszakat illetoen: Isten a teremtést vasarnap kezdte, és péntek utolso orajaban fejezte be azt. Szombaton nem teremtett semmit.

A zsidok ezutan azt kérdezték: Mi az a hat nap, amely alatt Isten teremtette ezt a vilagot, és mit teremtett az egyes napokon? A Proféta (BLV) ezt valaszolta: Vasarnap és hétfon teremtette a foldet, és mindent, ami a foldben hasznos és karos az ember szamara. Kedden teremtette a hegyeket, és mindent, ami azokban hasznos és karos az ember szamara. Szerdan teremtette a fakat, és mindent, ami bennuk van jo és rossz, hasznos és karos, viz, és minden,

ami az ember hasznara lehet. A vilag osszes alkotasa megteremtetett négy nap alatt, ahogy a Koranban le van irva: “Mondd:’Vajon ti valoban nem hisztek abban, aki két nap alatt teremtette a foldet, és hozza hasonlo (isteneket) helyeztek mellé? O a tremtmények Ura! Es szilardan rogzitett (hegyeket) helyezett ra, (amelyek) foléje (magasodnak). Es megaldotta azt és megszabta azon az élelmuket négy nap alatt – pontosan (annyi) azoknak, akik kérdeznek. Aztan az ég felé fordult – és az (még) fust volt – és azt mondta annak és a foldnek:’Jojjetek ide onként, vagy akaratotok ellenére!’ Azok ketten azt mondtak:’Odamegyunk onként.’ Es ugy rendelkezett (az egek felol), hogy hét ég legyen két nap alatt. Es mindegyik égnek kijelolte a dolgat. Es lampasokkal ékesitettuk fol a legalso égboltot, - orizetul (a satanok ellen). Ezt szabta meg a hatalmas és a (minden) tudo.” (41/9-12.)

A Proféta: Csutortokon teremtette Isten az egeket, és mindent, ami bennuk van. Pénteken teremtette a csillagokat, a Holdat, a Napot. A dzsinnek, az angyalok, és mas emberek, akiket nem ismertunk a nap kezdetétol harom oraig. A dzsinnek ezt a vilagot a negyedik, és az otodik oraban uraltak, ezalatt a két ora alatt Isten semmit nem teremtett. A hatodik ora – ami a nap felét jelenti – és az utolso ora kozott teremtette Isten Adamot. Megparancsolta az angyaloknak, hogy helyezzék el Adamot a Paradicsomban. Mikor az utolso ora elérkezett, Isten kirendelte Adamot a Paradicsombol a bun miatt, melyet elkovetett.

A zsidok ezutan azt mondtak: Igy talaltuk mi ezt az Oszovetségben is, és szombaton Isten megpihent. A Proféta: Hazudtok, Istennek nincs szuksége pihenésre. Pihenésre annak van szuksége, aki elfaradt valamiben. Az igazsag az, amit az Ur mond ebben a versben: “Hat nap alatt teremtettuk az egeket és a foldet, s ami a ketto kozott van és nem fogott el faradtsag bennunket.” (50/38.)

Adam teremtésének torténete

Mikor Isten meg akarta teremteni Adamot, megparancsolta Gabrielnek, hogy vegyen a talaj felszinérol egy-egy marékkal az osszes agyagtipusbol: a feketébol, a fehérbol, a pirosbol, a sargabol, a kékbol, minden fajtabol. Gabriel a fold kozéppontjahoz ment, ahol ma a Kaba talalhato. Mikor le akart hajolni, hogy agyagot vegyen fol, a fold beszélni kezdett hozza: O Gabriel, mit csinalsz? O valaszol: egy kis anyagot akarok venni a fold felszinérol, iszapot és kovet, mert Isten egy helytartot fog formalni beloled. A fold igy szolt: Istenre eskuszom, nem veszel te innen se agyagot, se port, se kovet. Mi lenne, ha Isten belolem formalna teremtményeit, majd ezutan a teremtmények csak rosszat tennének a foldon, és igazsagtalanul ontananak vért? E beszéd kovetkeztében Gabriel visszahuzodott tiszteletbol, és egy szemérnyi foldet sem vett. Igy szolt: O Uram! Tudod jol, mit mondott nekem a fold, miféle beszédet mondott.

Isten elkuldte ezutan Mikael angyalt, mondvan: Hozz egy kis iszapot és kovet. Mikor Mikael megérkezett, a fold ugyanazokat mondta neki is, mint Gabrielnek. Mikael tiszteletbol visszahuzodott, és egy szemérnyi foldet sem vett el.

Isten ezutan elkuldte Izraelt, a halal angyalat ugyanezzel a paranccsal. Izrael, megérkezvén ugyanazt a beszédet hallotta a foldtol, de nem huzodott vissza, és ezt mondta: Nem fogom nem véghezvinni Isten parancsat a te beszéded miatt. Izrael lehajolt tehat, és negyven konyéknyi agyagot vett a fold felszinérol, minden fajtabol, ahogy az Ur mondta: “Bizony, porbol teremtettunk titeket.” (22/5.) A tourab szo (ez szerepel ebben a terminusban) az arabban ugyanazzal a jelentéssel bir, mint a perzsa nyelvben, jelentése por. Isten egy masik helyen ezt mondja: “Tapados agyagbol teremtettuk oket.” (37/11.) Isten azt is mondja hogy “szaraz agyagbol” (55/14.), mert eloszor szaraz volt fold, fehér, fekete, és kulonbozo fajta. Mikor eltelt egy bizonyos ido, ez a fold format oltott; a Nap ravetette sugarait, megszaradt; majd Isten ebbol teremtette Adamot, akinek ugyanazt a kulsot adta, mint a mienk, akik az o leszarmazottai vagyunk. Senki a foldon nem latott olyan arcot, mint az ové; se angyal, se ember. Hareth, a Satan elment, h lassa ezt az arcot. Adam hosszu évekig maradt igy, elterulve, ahogy Isten megteremtette, a Koranban ez igy szerepel: “Vajon nem volt-e egy olyan idoszaka az embernek, amikor nem volt o semi, ami emlitésre mélto?” (76/1.) Tudd tehat, hogy Adam kiterulve maradt a helyén negyven évig. Senki sem gondolt ra, nem tudta, mi az, miféle teremtmény lehet.

Mikor Hareth elment hozza, a foldon elterulve latta, a nagysagat, mint teste kelet-nyugat iranyba terjedt el. Az agyag, amelybol megformaltatott olyan lett, mint két kiszaradt palmaag. Ugyanugy, mint mikor két szaraz palmaagat egymashoz utunk, s egy bizonyos hangot hallunk, ugy rugta meg Haruth Adamot, s a szaraz agyag az emlitett hangot hallatta. Hareth elcsodalkozott. Figyelmesebben megvizsgalta Adam arcat, s ugy talata, hogy belul nincs semmi, ures. A szaja felé fordult, és belépett azon. Mikor Adam testébol kilépett, megmutatta az angyaloknak szive hutlenségét azt mondvan: ez a teremtmény semmi, mivel belul ures; és minden, ami belul ures, eltorheto. Isten megteremtette, és neki adta az evilag birodalmat, én legalabb harcolni fogok ellene, nem adok neki foldet, de szamuzni fogom a foldrol, mint tettem azt a dzsinnekkel is. Mi a véleményetek? Az angyalok igy valaszoltak: O Hareth (satan), amit mi a dzsinnekkel tettunk, azt Isten parancsara tettuk, aki azt parancsolta, hogy harcoljunk a dzsinnek ellen, és szamuzzuk oket. Most, hogy Isten megformalta ezt a teremtményt, és kivalasztotta, és azt parancsolta nekunk, hogy alavessuk magunkat neki, nem tehetjuk meg, hogy figyelmen kivul hagyjuk az O parancsat.

Mikor Haruth megtudta, hogy az angyalok masképp gondoljak, mint o, azon nyomban megvaltoztatta a beszédét: Igazatok van, és én is igy gondolom ezt, csak probara akartalak tenni titeket, hogy lassam, mit mondtok.

Mikor Isten életet akart adni Adamnak, megparancsolta a léleknek, hogy lépjen be a testébe. A lélek a torkan keresztul lépett be, a mellkasaig, a gyomraig, és ahova ért, a fold, az agyag, a por, és a fekete iszap, amelybol Adam teste megformaltatott, csontta valt, idegekké, erekké, hussa, borré, és ezekhez hasonloakka. Mikor a lélek Adam fejéhez ért, tusszentett, és igy szolt: Dicsoség Istennek! Gabriel: Isten legyen konyoruletes hozzad, o Adam!

Adam elforditotta a fejét, és meglatta a Paradicsomot az osszes joval, amit magaban foglal. Ekkor a lélek Adam gyomrahoz ért, és rogton enni kivant valamit. A Paradicsomban latott javak felé akart menni, hogy egyen beloluk. Megprobalt felkelni, de mivel testének also fele még agyag volt, nem sikerult neki. Gabriel ezt mondta: O Adam, ne siess. A Koranban ez all: “mert az embernek mindig sietos.” (17/11.) Tovabba: “Megformaltam az embert, és a természetét sietosre formaltam.” (21/37.) Mikor a lélek Adam egész testében elterjedt, és hozzakotodott ahhoz, Adam tokéletes emberré valt. Isten meg akarta mutatni az angyaloknak Adam érdemét, hogy tudjak, nem véletlenul rendelte el nekik az Adam iranti alazatot.

Megtanitotta neki az osszes nevet, ami a foldon volt talalhato, a tengerben és azon kivul élo négylabuakét, a legelo, és kérodzo allatokét, a repuloékét, és a tobbi ezekhez hasonloakét, amik ediig éltek, és ezutan fognak élni egészen az Itélet Napjaig. Megtanitotta neki a szaraz, és a nedves dolgok nevét, a nagyokét és a kicsikét, mint a tél, nyar, ég, fold, hegy, alfold, sivatag, tenger, és ezekhez hasonlo dolgok nevét. Ezt mondja Isten a Koranban: “Es megtanitotta Adamnak az osszes nevet. Aztan megmutatta az angyaloknak (a dolgokat) és azt mondta: Kozoljétek velem ezeknek a neveit, ha igazat mondtok! (Azok igy) feleltek: Dicsoség néked! Mi nem tudunk mast, cask amit te tanitottal nekunk. Te vagy (mindenek) tudoja, a bolcs! (O pedig) azt mondta: O Adam kozold veluk a neveket! Miutan kozolte veluk a neveket, az (Ur) igy szolott: Vajon nem mondtam nektek, hogy tudom az ég és a fold rejtett titkait? En tudom azt, amit kinyilvanitotok, és azt, amit elrejtetek.” (2/32-33.) Isten ezt is mondja: “En tudom azt, amit ti nem tudtok.” (2/30)

Mikor az angyalok lattak, hogy Adam tudasa meghaladja az ovékét, mindannyian belattak alsobbrenduséguket, és alavetették magukat neki a tudomany és a képzettség tekintetében. Miutan a teremtés véghezvitetett, és a dolgok neveirol is minden elmondatott, Isten megparancsolta az angyaloknak, hogy boruljanak le Adam elott, ahogy az a Koranban is szerepel: “Igy szoltunk az angyalokhoz: Boruljatok le Adam elott! Es ok mindannyian leborultak, kivéve Iblist. O megtagadta azt, és fennhéjazon viselkedett, a hitetlenekhez tartozott. (2/34.) Egyesek ugy tartjak ezt a terminust illetoen, hogy az az angyalok csak egy részére vonatkozik, de ok mindannyian leborultak, ami az emberi tudas felsobbrendoségének tiszteletét jelképezi.

Isten az elso embernek az Adam nevet adta, mert a foldnek abbol a részébol teremtette ot, amit arabul adîm-nak hivnak, mely szo valamely dolog felszinét jelenti.

A Koran kovetkezo verse: “Es az angyalok valamennyien foldreborultak” (15/30) az alazatossag bizonyitéka. A szo: leborulas itt a nagysag megbecsulését, tiszteletét jelképezi, mert a leborulas csak Istent illeti meg, ez az Adamnak adott tisztelet érdemének megnyilvanulasa. Ugyanigy borulunk le a Kaba elott is. A leborulas, és az imadsag ugyanis kizarolagosan Istent illenti meg, és a hely egyeduli tisztelete illeti a Kabat.

Isten igy szolt Iblishez: “Mi tartott vissza téged attol, hogy leborulj, amikor megparancsoltam neked? En jobb vagyok, mint o – mondta – engem tuzbol teremtettél, ot pedig agyagbol.” (7/12) Iblis magabol huzott bizonyitékot; Isten minden dolgok teremtoje, mindenkinél jobban tudja, melyik a jobb a két anyag kozul, melyeket O maga teremtett. Ha a tuzet jobbnak tartotta volna, abbol teremtette volna Adamot, és nem kulonbozo foldtipusok keverékébol formazta volna meg.

Ezutan Isten megatkozta Iblist: “Es az atkom lesz rajtad az Itélet napjaig!” (38/78.)

Elvette tole kulso megjelenését, és az ordog abrazatat adta neki. Megatkozta ot egészen az Itélet Napjaig a gogje, onmagaba vetett bizalma, és engedetlensége miatt.

Isten ezutan Adamot a Paradicsomba kuldte, és neki adta az osszes itt talalhato gyumolcsot és javakat. Mikor Adam a Paradicsomba érkezett, annak osszes lakoja elcsodalkozott az arca szépségét latvan, és tomegesen jottek, hogy lathassak Adamot.

Adam evett egy keveset a Paradicsom gyumolcsébol, alom nehezedett ra, és elaludt. A Paradicsomban nem alszunk, a lélek éber marad.

Isten megteremtette ezutan Evat, Adam képére, annak egy bal oldali oldalbordajabol. Mikor Adam kinyitotta a szemét, megpillantotta Evat az agyon. A Koran igy ir errol: “Azt mondtuk: O Adam! Lakozzal feleségeddel egyutt a Paradicsomban.” (2/35.) Mikor Adam Evara nézett, csodalkozottan ezt kérdezte: Ki vagy te? O valaszolt: A feleséged vagyok, Isten beloled, és neked teremtett, hogy a szived nyugalomra talaljon.

Az angyalok ezt mondtak Adamnak: Miféle dolog ez itt, mi a neve, és miért teremtette Isten? Adam valaszolt: Ez itt Eva.

Isten ezutan Adamot és Evat a Paradicsomba helyezte. Parancsokat tett Adamnak, szerzodést kotott vele, és azt mondta neki: Iblis (satan) az ellenséged, vigyazz, nehogy megtévesszen téged, és feleséged, és kivesse hatalmat rad, mert akkor elhagyod a Paradicsomot, boldogtalanna valsz, és a Pokolra leszel mélto. Miutan Isten ezt a rendeletet adta, hozott egy masikat is: “O Adam! Lakozzal feleségeddel egyutt a Paradicsomban, és egyetek annak

(gyumolcseibol) amennyit szemetek és szatok megkivan, ahol csak akartok. Am ne kozeledjetek ehhez a fahoz, kulonben a gonoszokhoz fogtok tartozni.” (2/35.)

Adam otszaz évet maradt a Paradicsomban az evilagibol, és egy év az evilagibol nagyon kevés a tulvilagi dolgokhoz képest. Adam pénteken lépett be a Paradicsomba.

Adam elhagyja a Paradicsomot

Az ok, amely miatt Adamnak el kellett hagynia a Paradicsomot, a kovetkezo: Isten megatkozta Iblist Adam miatt, eltavolitotta a nevét a kivalasztottak kozul, megfosztotta ot minden reménytol, és megbocsatastol. Iblis nem tudta, mit tegyen. Mikor Adam a Paradicsomban volt, Iblis eszkozt keresett, hogy csellel bejuthasson a Paradicsomba, és megtéveszthesse Adamot, és tévelygésbe taszitsa. Ridwan-tol valo félelme, amely a Paradicsom egyik kapuja, megakadalyozta, hogy beléphessen oda.

Elkeztett tehat a Paradicsom korul fol-ala jarni, hogy lathassa, bejuthatna-e oda egy napon. Végul egy nap megpillantott egy onnan kilépo kigyot. A kigyonak akkor négy laba volt, mint a tevének. Megjegyzendo, hogy a Paradicsomban akkoriban semmi sem volt szebb a kigyonal, Adamot kivéve. Iblis a kigyohoz lépett, s azt mondta neki: Adok neked egy tanacsot, beszélgetni akarok veled. Vigyél be a Paradicsomba titokban, ugy, hogy Ridwan ne vegye eszre. A kigyo kinyitotta a szajat, Iblis belépett rajta. A kigyo igy vitte be Iblist a Paradicsomba, és helyezte el Adam kozelében.

Iblis kezdte kérdezgetni Adamot. Az Istent dicsoitette, és azt mondta: Az életem nagyon kellemes. Iblis azt mondta: Hallottam beszélni a jo tulajdonsagaidrol, és most jottem, hogy tanacsot adjak neked. Isten ki akar uzni téged a Paradicsombol, és én sajnallak téged. Azt modta neked, hogy tartsd magad tavol ettol a fatol, mivel ez a fa az orokkévalosag faja. Isten nem uz ki senkit a Paradicsombol, aki arrol a farol eszik. A csabitas bekoltozott Adam

szivébe. Iblis folytatta: Eskuszom, hogy azok kozé tartozom, akik neked jot akarnak, és tanacsot adnak. Adam ezt mondta Iblisnek: Nem cselekszem azt, amit te mondasz, nem fogok ennek a fanak a gyumolcsébol enni, és nem hagyom figyelem kivul Isten parancsat azért, hogy neked engedelmeskedjek.

Eva bedolt Iblis szavainak, és ugy gondolta, az az igazasag. Azt mondta: Orokké élnénk… A nok bizony szelid beszéddel rendelkeznek, Adam nem hallgatta meg Iblis szavait, nem fogadta meg a tanacsat.Eva azonban felemelte a kezét, hogy leszedjen egy gyumolcsot arrol a bizonyos farol, szajaba vette, és megette. Mikor a falat lehaladt Eva torkan, és semmi rosszat nem tapasztalt, Adam szintén felemelte a kezét, hogy szedjen a gyumolcsbol, gondolva, neki sem okozhat semmi rosszat. O is szajaba vette tehat a falatot, és megette. Mikor a falat lehaladt a torkan, és a gyomraba ért, Adam bore, mely a Paradicsomban volt, leesett, Evaé ugyanugy, és testuknek husa felfedetett, mint a mienk, ma. Adam bore, mely a Paradicsomban volt, hasonlatos volt a mi kormunkhoz; mikor levalt, csak annyi maradt nekik belole, mint nekunk ma van, az ujjunk végén. Minden alkalommal, mikor Adam, és Eva a kormukre pillantottak, eszukbe jutott a Paradicsom az osszes élvezettel, amit magaba foglalt.

Az ok, ami miatt Eva evett a tiltott gyumolcsbol, az volt, hogy nem rendelkezett védelemmel onmagaval szemben, és ezért nem érzett semmi rosszat, mikor tettét elkovette. Ezért minden, ami egy hazban torténik, és a haz ura nem latja magat vétkesnek érte, buntetés nelkul marad.

Mikor Adam és Eva felfedezték meztelenséguket, eltavolodtak egymastol, mert szégyenllték szemérmuket egymas elott. Letéptek egy-egy levelet a Paradicsom fairol, hogy testuk intim teruletét eltakarjak azzal.

Egy hang emelkedett a Paradicsomban, a fak és az angyalok beszéltek minden oldalrol, Adam és Eva amultan alltak, és egy hangot hallottak, amint azt mondta nekik: Megtiltottam nektek, hogy egyetek ennek a fanak a gyumolcsébol, és megmondtam, hogy Dîm nyilvanvalo ellenségetek. Adam és Eva bunt kovettek el azzal, hogy ettek a fa gyumolcsébol. A kigyo ugyszintén vétkes volt a bunben, mivel bevitte Iblist a Paradicsomba, és Iblis a legvétkesebb a vétkesek kozott. Isten szamuzte tehat oket a Paradicsombol, és eltavolitotta oket egymastol. A Paradicsom fainak négy aga lehajlott, mindegyik a vétkesek egyikéhez csatlakozott, az egyik

Adamhoz, masik Evahoz, harmadik Iblishez, a negyedik a kigyohoz, és mind a négyuket eltavolitottak a Paradicsombol.

Adam Hindustan-ban érkezett a foldre (India). Van egy hegy ebben az orszagban, amit Serandib-nak neveznek, és az egész vilagon nincs magasabb pont ennél a hegynél. Adam ezen a hegyen ért foldet. Eva Jeddaban (Szaud-Arabia fovarosa), a tengerparton ért le a foldre, hét mérfoldnyire (?) Mekkatol. A kigyo Ispahan-ba, Iblis pedig Simnan-ba, Djordjan masik oldalara érkezett le.

Istent a kigyo felmérgesitette, ezért megfosztotta azt elulso és hatulso labaitol, és hason csuszasra kenyszeritette. Adam leszarmazottainak ellenségévé tette, és folddel valo taplalkozasra kényszeritette, és hozzatette: Isten ne legyen konyoruletes azzal, aki konyoruletes hozzad!

Ugy tudjuk, a pava ugyszintén ott volt Adammal és Evaval a Paradicsomban, és ugyszintén kiuzetett onnan. A pava Istennel szemben vétkezett, ezért Isten megfosztotta ot a hangjatol. Az o vétke az volt, hogy odavezette Evat arra a helyre, ahol a bunhoz vezeto taplalék volt.

Adam amint foldet ért Serandib helyén, azon nyomban megértette, miféle dolgot cselekedett, és hogy vétkezett Istennel szemben. Csak amult, nem tudta, hogy mitévo legyen. Arccal leborult a foldre az imadat kifejezéseként, és arcat nem emelte fol, ugy sirt. Ugy tudjuk, szaz évig maradt igy, imadatban. A konnyek folytak a szemébol, mint egy patak, s folytak Serandib hegyén, és a mai napig, Adam szemébol folyo konnyek taplaljak a nagy fakat, mint a myrobolan (?), egyéb mas fajokat, és ezekhez hasonlokat, amelyek jotékony hatasukrol ismertek, és a mai nap gyogyszereinkben hasznaljuk oket, Hindoustan hegyeibol hozvan oket.

Miutan szaz év eltelt, Isten megkonyorult Adamon, és – nem akarvan, hogy belehaljon a banatba – elkuldte hozza Gabrielt. Gabriel azt mondta Adamnak: O Adam, Isten udvozol téged, és azt kédezteti toled: Nem sajat akaratombol teremtettelek meg foldbol? Nem adtam talan neked ezutan lakhelyul a Paradicsomot? Miért tehat ez a panasz, és siras? Adam valszolta: Hogyan ne sirnék, hogyan ne panaszkodnék? Nem vesztettem el talan Isten védelmét, és nem voltam engedetlen Vele szemben? Gabriel valaszolt neki: Ne busulj el, és ismeteld a beszédet, amelyet megtanitok neked, hogy Isten megbocsasson, elfogadja a

bocsanatkérésedet, és kegyelmében részesitsen; ahogy a Koranban szerepel: “Es Adam (ezutan) a (vigasztalas) szavait kapta Uratol. Allah megenyhult iranta; bizony O a kiengesztelodo, a konyoruletes.” (2/37.) Adam idézte ezeket a szavakat, és az oromtol, hogy megtudta, Isten bocsanataban részesitette, elkezdett sirni, nem a banattol, hanem a szive orométol, ugyanugy, mint ez torténik azzal, akit hatalmas orom ér, és a konnyek potyognak a szemébol. Mikor Adam szemébol kipotyogo oromkonnyek folytak a foldon, narcisz, khodjesteh (?), amarant, és ezekhez hasonloak nottek az egész hegyen, és az alfoldon is.

Adam ezutan azt mondta Gabrielnek: Mit csinaljak? Gabriel buzat adott Adamnak, ugyanazt, amit mar a Paradicsomban is evett, egy napra elegendo mennyiségben, és azt mondta neki: Ime, az evilagi élelmed. Megmutatta ezutan Adamnak, hogyan szerezzen vasat a kobol, és hogyan készitsen foldmuvelo eszkozoket a buza elvetéséhez.

Minden, amit Adam elvetett, kikelt még ugyanabban az oraban, Isten aldasanak kovetkeztében, amelyben részesitette Adamot. O ezutan betakaritotta, és kicsépelte a buzat. Gabriel ezutan megparancsolta neki, hogy hozzon két kovet a hegyrol. Adam hozta is a két kovet, a buzat a két malomko kozé tette, s mikor lisztté morzsolodott, megkérdezte Gabrielt: Egyek? Gabriel valaszolt: Nem. Megparancsolta neki, hogy készitsen kemencét vasbol, és ez az a kemence, ahonnan a viz ozonlik ki Koufa-ban. Megparancsolta még ezutan, hogy tésztat készitsen a lisztbol, bemelegitse a kemencét, hogy beletegye a tésztat, hogy kenyér legyen abbol. Mikor a kenyér elkészult, Adam sietett, hogy ehessen belole, és azt mondta: O Gabriel! Ehetek mostmar belole? Gabriel: Varj még, hogy kicsit lehuljon. Mikor Adam evett a kenyérbol, megfajdult a hasa, mivel a taplalék nem tudott hol kijonni a testébol. Gabriel szarnyat rahelyezte Adam hatanak also részére és a combjara, hogy kiutat nyisson rajta az ételnek és az italnak; ez a két nyilas az, ami nekunk is van ma. Isten megparancsolta Gabrielnek, hogy hozzon a Paradicsombol marhat a szantashoz, és gyumolcsoket; ezek kozul tiz volt, némelyek kulsejét és belsejét is fogyasztjuk, masokat nem eszunk, és nem szolgalt semmire; kajszi, oszibarack, datolya, és ehhez hasonlok. Ezen tiz faj kozott volt harom, amelyeknek se a belseje, se a kulseje nem volt fogyaszthato. Ezutan hozott tiz masikat, amelyek kulseje és belseje is fogyaszthato: mint a szolo, a fuge, és ehhez hasonloak. Gabriel azt mondta ezutan Adamnak: Ultesd el ezeket. Adam elultette azokat, és a fak, amelyekrol beszélunk, mind azok, amelyeket Gabriel hozott a Paradicsombol.

Adam egyedul maradt, és, mikor felallt a Serandeb hegy csucsan, termete kovetkeztében feje felért az elso égboltig. A nap melege, mely Adamot érte, kihullatta az osszes hajat. Adam a kezdetek kezdetén az ég angyalaival tarsalgott. Isten elkuldte ezutan Gabrielt, aki szarnyat Adam fejére tette, és termetét hatvan konyoknyire zsugoritotta. Mikor ezutan Adam labra allt, és nem hallotta az angyalok hangjat, hatalmas banatot érzett. Ismet imadatba merult, és imadkozott Istenhez. Azon nyomban megjelent Gabriel, és azt mondta Adamnak: Isten udvozol téged, és azt mondja neked: Az evilagot bortonné tettem szamodra, és termetedet lekicsinyitettem, hogy beférj oda. Most elkuldom neked a sajat Paradicsomomat, egy rubin hazat, hogy belépj oda, jarj ott, elvégezd a korbejarast, és hogy a szived megnyugvast talaljon ott. Ezutan lehozatott az égbol isteni parancsra ez a haz, mely ott kerult elhelyezésre, ahol ma a Szent Mecset talalhato, Mekkaban. A fekete ko, ami ma ilyen szinu, kezdetben fehér volt, és csillogo. Ebben a rubint hazban kerult elhelyezésre. Ennek a haznak a fénye tiz parasange (?) tavolsagbol is lathato volt, a fénye az égig ért, és kozepében volt az akkoriban fehér ko.

Adam kormenete a ‘latogatott haz’ korul

Ezutan Gabriel elvezette Adamot ehhez a hazhoz, hogy elvégezze folyamatosan a kormenentet. Minden hely, ahova Adam a labat tette, és minden, melyet sarka érintett, viragba borult, folyoviz fakadt, és zold mezo, ami elozoleg sivatag volt. Gabriel megtanitotta Adamnak elvégezni a ritualis korbejarast, és minden ezzel kapcsolatos vallasi tennivalot. Ezért van az, hogy ha valaki elmegy elvégezni a zarandoklatot, és nem tudja az ezzel kapcsolatos teendoket, kell, hogy legyen egy vezetoje, aki megtanitja azokat neki. Adam tehat ezekben a hegyekben élt, Eva pedig Jeddaban, hét parasange-ra Mekkatol. Adamnak semmi hire sem volt Eva felol, Evanak pedig semmi hire sem volt Adamrol. Eva szomoruva valt, és teljes banatban élt. A messzibe tekintett, és meglatta Adamot Mekka felol jonni. Senki nem volt ezen a vilagon, Adamon kivul; Eva elindult felé, és egy helyen talalkoztak, amit ma Arafat-nak nevezunk. Mikor Adam és Eva egymasra talaltak, és felismerték egymast, hatalmas orom érte oket. Elmentek Mekkaba, és elvégezték a korbejarast a ‘latogatott

mecsetben’. Harom napig maradtak azon a helyen, és baranyt aldoztak. A gyapju és a len abban a korszakban nem voltak ismertek; Adam és Eva a baranyok borébol készitettek ruhazatot. Adam ezutan azt mondta Gabrielnek: Nem tudok ezen a helyen lakni, mert sivatag, és minden munkam, amit eddig végeztem, a Serandib hegyen van. Gabriel valszolt Adamnak: Ez igaz, térj vissza oda. Adam és Eva tehat visszatértek oda. Bevetették a foldet ezen a helyen, munkajuk sikeres volt, és betakaritottak a javakat minden fajbol. Egyetlen ember sem volt ezen a vilagon rajtuk kivul, és egyetlen haz sem volt, csak a ‘latogatott haz’. Ezutan epuleteket kezdtek emelni, és hazat épitettek maguknak.

Iblis kérése Isten felé, hogy magkapja a jutalmat, amit érdemel

Iblis ezutan Istenhez fordult, azt mondta : Istent szolgaltam mindegyik égboltban haromszaz esztendeig, egyetlen egyszer sem haborodtam fel ; és te, aki Isten vagy, azt mondtad : Senkivel sem leszek igazsagtalan, még egy atom értékének erejéig sem. Most, hogy megatkoztal, egy kérésem van Hozzad. Isten kérdezte Iblist: Mit akarsz? Kérd, hogy megadhassam neked, ami jar. Iblis valaszolt: Add nekem az életet az Utolso Napig, mikor Israel megfujja a trombitat, és mikor az emberek elojonnek a sirjaikbol.

Iblis tehat az életét kivanta megorizni addig a napig, amig a trombita megfuvattatik, mert aki addig a korszakig megorzi életét, soha nem fog meghalni.

Ezutan, mivel minden teremtmény meg fog halni, a Halal is egy barany formajaba hozatik, és eképp fog megoletni. Mivel a Halal is megoletik, senki sem tudna meghalni. De, ezt a kérést kérvén, az atkozott nem tudta, hogy lehetetlen fortélyt, csalast alkalmazni Istennel szemben. Ezutan Isten azt mondta Iblisnek: O atkozott, neked adomanyozom az idot, ami egészen az

Utolso Napig fog eltelni, egy elrendelt napig, amikor az osszes teremtmény meg fog halni. Iblis: Azért, mert tévutra vittél engem, meglesem oket a te egyenes utadon. » (7/16.)

( A Koran idézi az atkozott Satan szavait, a tudatlansagban marad, azt monja, Isten indukalta ot a hibaba, mikozben o azt hitte, hogy hatalma van, és stratégiat folytathat Istennel szemben. Nem tudta, hogy semmi nem kerulheti el az univerzum Urat. “Minden cselszovés Allahra tartozik. O tudja, hogy minden lélek mire tesz szert. Es a hitetlenek meg fogjak tudni, hogy kié lesz a végso lakhely.” (13/42.)

Hallota ezeket a szavakat, mely Adamra, és leszarmazottaira vonatkoztak, ezen a foldon. Isten azt mondta ezutan: Kozottuk mind, aki engedelmeskedik neked, és alavetik magukat parancsaidnak, a Pokolra fogom kuldeni.

Iblis ujrakezdte, immaron masodjara a csel, és a gazsag alkalmazasat, hogy becsapja Adamot ezen a vilagon, mint tette azt a Paradicsomban is.

Jott tehat, és ujbol Adam mellé szegodott, azt mondta neki: Tudd meg, hogy Isten szamuzott engem a Paradicsombol a visszatérés lehetosége nélkul, megfosztott a fold fennhatosagatol, és neked adta azt. Miért ne kothetnék baratsagot veled, és lehetnék tanacsosod minden ugyedben? Adam azt mondta magaban: Kell, hogy a kiséroje legyek neki ezen a vilagon, és ezen a foldon, meg fogom kimélni (????).

Az elso csalasa Iblisnek Adammal szemben ezen a foldon a kovetkezo volt: Adam minden gyermeke Evatol maghalt, ahany gyerek volt, annyi halt meg. Miutan Eva a negyedik alkalommal is allapotos lett, Iblis azt mondta Adamnak: Rettenetesen elszomorit, hogy az osszes gyermeked meghal. Most ugy gondolom, hogy ez a gyermek, amelyet Eva a szive alatt hord, hosszu életu lesz, és szép arcu. Adam ezt valaszolta: Ugyanezt remélem. Iblis: Ha a dolgok ugy torténnek, mint reméljuk, nekem adod a gyermeket. Adam: Igen, neked fogom adni. Nem sokkal ezutan Evanak megszuletett kifejezetten szép arcu fia. Ekkor Iblis azt mondta: Nem tévedtem tehat abban, amit gondoltam, és ez a gyermek hosszu életu lesz. Most adj neki egy nevet, amely mutatja, hogy az én szolgam, s igy meglegyen a részem a gyermekeid kozul, és hogy ez a gyerek hozzad és hozzam is tartozik. Adam Abd al-Harut-nak

nevezte el a gyermeket, mivel Iblist, mielott fellazadt volna Istennel szemben, Harut-nak nevezték.

Adam szégyenllte magat, hogy nem tartja be az igéretét, mivelhogy Iblis szerencsés joslata bevalt. Ekkor Isten azt mondta: Mikor gyermekeket adtam neki, Iblis-sel kotottek szovetséget. Ez nem azt jelenti, hogy Adam szovetségbe lépett Iblis-sel az Istennel szembeni fellazadasaban, vagy hogy hutlen lett volna; mivel Adam apostol karakterrel felruhazott proféta volt. Ez azt jelentette, hogy Adam utat engedett Iblisnek a gyermekei kozé. Egy masik magyarazata ennek a cselekedetnek: tételezzunk fel két baratot, az egyiknek koztuk gyerekei vannak, ezt azt mondja a masiknak: ez a gyermek a te szolgalod. Ez csak egy puszta beszéd, a gyermek valojaban nem szolgaja a masiknak, ez csak az apa kedves szava a baratjahoz, mint sok mas szo, amelyet hagyomanybol szokas mondani baratok kozott.

Isten egyaltalan nem volt elégedett Adam tettével; jollehet, a dolog onmagaban semmit nem tett, bunnek rotta fel neki, és valojaban a nagy profétak is kovettek el kis bunoket.

Az abd al-Harut-nak nevezett gyermek két év multan meghalt; utana szuletett egy gyermek, melyet Seth-nek nevezett Adam, aki apja halala utan profata lett. Seth utan Adamnak szamos gyermeke szuletett még.

Kain, és Abel – Adam leszarmazottainak torténete

Ezutan Eva minden alkalommal, hogy allapotos lett, két gyermeket, ikreket szult – egy fiut, és egy lanyt. Az ikerparokbol a lanyok egy masik ikerpar férfitagja mellé kerultek, feleségként, valaszolva a zsidok Profétankhoz intézett kérdésére, az efféle hazassag abban az idoben megengedett volt. Adam Abel feleségének Kain lany ikertestvérét szanta, mikor az felnotté valt. Kain nem volt ezzel elégedett. Adam kettojukhoz fordult: Menjetek, mutassatok be aldozatot, amelyikotok aldozatat Isten elfogadja, annak adom ezt a lanyt. Adam minden

gyermekének egy-egy szakmat tanitott; Abel pasztor volt, Kain pedig foldmuves. Adam: vigyetek ajankékot, és mutassatok be aldozatot.

Abel ment, fogta a baranyai kozul a legszebbet, legkovérebbet, és az aldozati helyre vitte. Kain vitt egy kéve gabonat, a legrosszabb minuségubol, és az aldozati helyre vitte. Isten engedelmébol tuz szallt le az égbol simourg (???) formajaban, és felemésztette Abel aldozatat, még a hamu is eltunt utana, és nem érintette meg a buzat, amit Kain aldozatként mutatott be. Isten Abel aldozatat elfogadta, mig Kainét nem. Adam Abelnak adta a lanyt feleségul. Kain igy szolt Abelhez: Megollek téged. Es ezota kereste Kain az alkalmat, hogy megolhesse testvérét, Abelt.

Egy nap Abel elaludt egy hegyen, Kain odament, felvett egy nagy kovet, radobta Abel fejére, s ezzel megolte ot. A hatara vette a holttestet, és Adamtol valo félelmében elindult a vilagban, a hatan hordva Abel testét. Nem tudta, mit kezdjen a testtel, csak amulva maradt a tette elott. Ekkor Isten sugallmazta két varjunak, hogy menjenek Kain elé. Odaérvén veszekedésbe kezdtek, és az egyik megolte a masikat. Az életben maradt varju csorével lyukat kezdett asni a foldbe, és a foldbe rejtette aldozatat. Kain ezt mondta: Ez a varju intelligensebb mint én. En is a fold ala rejtem testvéremet. Ezutan eltemette Abelt. Az elso ember, aki a hozza hasonlot – embert – megolte, Kain volt, és az elso, aki sirba temettett, Abel volt. Mikor Adam megtudta, hogy fia meghalt, elkezdte keresni Kaint, de nem talata, és a kovetkezot mondta:

A varosok mind ugyanolyan kulso megjelenésuek; az emberek romlottak. A fold felszine sos sivatagga valt; borzaszto lett. Minden elvesztette szinét, és izét. Minden targy, ami szép volt, csillogasanak csak egy részét orizte meg. Sajnos, Abel fiam igazsagtalanul oletett meg! Minden bubaja, szépsége porra valt a fekete fold alatt. Szomszédunk egy ember lett, aki nem talalja a halalt, és a pihenésnek nincs helye ezen a foldon, ahol eddig lakott.

Minden évben, mikor a zarandoklat ideje elérkezett, Adam elmenet Serandib hegységéhez, Indiaba, és elment Jeddaba. Elvégezte a zarandoklatot, majd visszatért szokasos lakhelyére. Egyik évben ugyanigy elment elvégezni a zarandoklatot. Arafat hegy masik oldalan van egy volgy, Nouman volgye. Adam elment ebbe a volgybe. Egy tamasztékot tett a feje ala, hogy pihenjen egy kicsit, és aludjon. Isten ekkor megparancsolta Gabrielnek, hogy menjen Adam kozelébe, kihuzza veséjébol az osszes utodjat, akik az Itélet Napjaig fognak szuletni utana, és

mutassa meg neki mindannyiukat, amint az a Koranban is szerepel, kérdés formajaban: “amikor a te Urad Adam fiainak az agyékabol vette ki az o utodaikat, ami ott volt elrejtve.” (7/172.) Adamnak ekkor szazhusz fiugyermeke volt. Gabriel egyesitette mindannyiukat Adam korul, feluket jobbra tole, masik feluket balra. Ezutan azt mondta azoknak, akik a jobb oldalon voltak: Ok kétség kivul a Paradicsomba fognak kerulni. Aztan a bal oldalon allokhoz fordult: Ok minden bizonnyal a Pokolba fognak kerulni.

Mohamed proféta (BLV) azt mondta: Vannak olyan emberek, akik cselekedetei alapjan a Paradicsomot érdemlik, és az életuk végén elkovetnek egy bunt, s emiatt a bun miatt kerulnek a Pokolba. Es vannak olyanok, akik bunos életet élnek, de életuk végén jot cselekednek, s emiatt a jo miatt a Paradicsomba kerulnek. Omar, al-Iihattab fia azt mondta: Mi ez a cselekedet o Isten profétaja? A Proféta (BLV) valaszolta: Cselekedjetek, a munka altal mindent megkapunk.

Ezutan Gabriel megmutatta Adamnak osszes leszarmazottjat, egészen a Profétaig (BLV). Mikor latta Davidot, lenyugozte annak szépsége, és negyven évet adott Davidnak sajat életéveibol. Eletének végén Adam megbanta ezt a cselekedetet, és azt mondta Istennek: Add vissza nekem a negyven évemet, és megtagadta a David részére tett igéretét. Mikor Isten hallotta ezt, azt mondta: Mikor adtok valamit valakinek, hozzatok tanut. Azt mondja a Koranban: “Férfiaitok kozul két tanut kérjetek fol tanusagtételre…” (2/282.)

Adam profétai kuldetése, és fia, Seth profétasaga

Isten elkuldott hatvan (egyesek szerint husz) konyvet Adamnak az égbol; Gabriel megtanitotta Adamnak az abc-t.

Mikor Adam szazhusz éves volt, ot évvel Abel halala utan, Adamnak lett egy masik fia, amint mar azt emlitettuk, Seth. Abel utan, az o helyébe adta Isten Seth-t, akinek nem volt ikertestvére, egyedul szuletett. Gabriel azt mondta: O Adam, Isten ezt a fiut adta neked Abel helyett, nevezd ot Seth-nek, ami arabul azt jelenti: Isten adomanya. Mikor Seth felnott, Adam nagyobb megkulonboztetéssel kezelte ot, mint tobbi testvérét, és orokosének jelolte ki, a fold fenntartojanak halala utan. Isten neki adomanyozta a profétasagot, Adam minden gyermekéhez elkuldte ot. Utodai lettek, és Adam gyermekei, akiket ma latunk, Seth leszarmazottai. Valojaban, Adam gyermekei kozul egyiknek sem lett annyi utoda, mint Sethnek.

Abu-‘Derr Ghaffari azt mondta: Hallottam, amint a Proféta (BLV) azt mondta : a foldon szazhuszonnégyezer proféta volt. Azt mondtam a Profétanak (BLV): Hanyan voltak kozottuk kuldottek? Valaszolt: szaztizenharom, az elso volt Adam, az utolso Mohamed (BLV). Azt mondtam a Profétanak (BLV): O Isten Kuldotte! Hany konyvet kuldott el Isten az égbol? Valaszolt: szaztizenotot, ezekbol otvenet Adamnak, és fianak, Seth-nek kuldott el, harmincat Noénak, huszat Abrahamnak, és tizet mas profétaknak; ezen tiz utolso konyv kozott van a Oszovetség (?), az Evangélium, a ‘lapok’, és a Koran, ami nekem kuldetett le, Mohamednek.

Adam halalt illetoen nézetbeli eltérések vannak; egyesek azt mondjak, ezer évig élt. Mikor Isten megmutatta Adamnak leszarmazottait, és o Davidnak adomanyozott negyven évet a sajat életéveibol; ezutan, mikor a a halal angyala jott érte, azt mondta neki Adam: O halal angyala, tévedtél. Ezutan Isten megparancsolta Adamnak, hogy tegye meg Seth-t elore orokosének. Adam még a halala elott azza tette. Tehat mikor Adam halalanak ideje elérkezett, és Isten parancsa beteljesedett, Adam kinevezte Seth-t a testamentum végrehajtojanak. Mikor Adam meghalt, Isten elkuldte Gabrielt Seth-hez, hogy elvigye annak a profétasag adomanyat, és hogy elrendelje szamara Adam testének megmosasat, testének szemfedobe csavarasat, és eltemetését. Ez a szokas a mai napig fennmaradt Adam gyermekei kozt, és fennmarad ugyanigy a feltamadasig.

Gabriel mutatta meg mindezt Seth-nek, a szemfedot Isten a Paradicsombol kuldte el. Seth Adam testét becsavarta ebbe a szemfedobe, és elmondta felette a halotti imat, ahogy Gabriel megtanitotta azt neki. Gabriel azt mondta Seth-nek: Te vagy a fenntarto, és apad testamentumanak megvalositoja, a te feladatot, hogy betoltsd a lelkész (?) szerepét. Ezutan

Seth recitalt Adam folott harminc tekbirt (beszéd?). Négy ezek kozul rendes (torvényes) ima volt, a tobbi pedig Adam kitunoségét mesélte el (?). Miutan Seth elvégezte az osszes imat, Garbiel elrendelte, hogy asson egy arkot, és helyezze el Adam testét a foldben. Ez a szokas fennmarad Adam gyermekei kozt a feltamadasig. Sokan azt mondjak, hogy Adam sirja Mekka kozelében van, egy Abu-Qobais nevu hegyen.

Eva egy évet élt még Adam halala utan, utana o is meghalt. Seth Evat ugyanarra a helyre temette, mint Adamot. Ugy tudjuk, az ozonviz idején Noé feltette a barkara csontjaikat, s miutan az ozonviz elmult, Noé Jeruzsalemben temette el a csontokat. A mai napig vannak olyanok, akik azt mondjak, Adam és Eva sirja ezen a helyen van.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->