P. 1
Magyar leíró nyelvtan I., Mondattan

Magyar leíró nyelvtan I., Mondattan

5.0

|Views: 1,383|Likes:
Published by pupari
Szerk.: Kálmán LÁszló 2001, MTA-ELte Elméleti nyelvészeti tankönyv
Szerk.: Kálmán LÁszló 2001, MTA-ELte Elméleti nyelvészeti tankönyv

More info:

Published by: pupari on Oct 11, 2009
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

06/14/2013

pdf

text

original

Magyar leíró nyelvtan Mondattan I.

Írták

Bánréti Zoltán Dudás Kálmán Gyuris Beáta Kálmán László Novák Attila Trón Viktor
Kálmán László
Szerkesztette

MTAELTE Elméleti nyelvészet szakcsoport Budapest, 2001

Magyar leíró nyelvtan Mondattan I.

Kálmán László
Az eredeti kéziratot lektorálta Siptár Péter

Szerkesztette

Készült a Soros Alapítvány támogatásával (FEPP 238/60)

MTAELTE Elméleti nyelvészet szakcsoport Budapest, 2001

Tartalomjegyzék
Bevezetés 1. A magyar egyszer¶ mondat fajtái 9 10

IFIF fevezetés F F F F F F F F F F F F F F F F F IFPF e ˜eszédértékek F F F F F F F F F F F F F IFPFIF gsup— kiemelés F F F F F F F F F F IFPFPF igyes elemek kiemelése F F F F F IFPFQF e mond—t ig—zságán—k kiemelése IFQF e m—gy—r mond—tok felépítése F F F F F IFQFIF e legegyszer¶˜˜ mond—tok F F F IFQFPF e topik F F F F F F F F F F F F F F IFRF e r—gozott ige mögötti összetev®k F F F F

F F F F F F F F F

F F F F F F F F F

F F F F F F F F F

F F F F F F F F F

F F F F F F F F F

F F F F F F F F F

F F F F F F F F F

F F F F F F F F F

F F F F F F F F F

F F F F F F F F F

F F F F F F F F F

F F F F F F F F F

F F F F F F F F F

F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F

F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F

F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F

IH IQ IQ IR IT IW IW PI PQ PR PR PS QH QP QS QS QU QU RH RI RP RQ RS RT RU SQ SQ SR

2. A topik és a kontrasztív topik

PFIF „opik és komment F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F PFIFIF e topik és — komment elh—tárolás— F F F F F F F F F F F F PFIFPF igy prozódi—i —l—pú teszt F F F F F F F F F F F F F F F F F PFIFQF †—nEe univerzális prozódi—i teszt c F F F F F F F F F F F F PFIFRF e mond—th—tározók elhelyezkedésén —l—puló teszt F F F F PFIFSF e kontr—sztív topikr— jellemz® módosítók F F F F F F F F PFPF e topikokról ált—lᘗn F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F PFQF uontr—sztív topik F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F PFQFIF €ozí™ió és intoná™ió F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F PFQFPF e kontr—sztív topik —sszo™iáltj— F F F F F F F F F F F F F PFQFQF „esztek F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F PFQFRF snterpretá™ió F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F PFQFSF e kontr—sztív topik ált—l ˜evezetett implik—túr— F F F F F PFRF r—tókör F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F PFRFIF e h—tókör fog—lm— F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F PFRFPF r—tóköri viszonyok — kontr—sztív topikos mond—tok˜—n F PFRFQF uollektív és disztri˜utív olv—s—t F F F F F F F F F F F F F F PFRFRF edver˜iális kv—ntorok — kontr—sztív topik˜—n F F F F F F PFRFSF e kontr—sztív topik implik—túr— és —z igemód F F F F F F

24

T
3. Igeviv®k

„e‚„evywtiq‰Éu
55

QFIF ez igeviv® fog—lm— F F F F F F F F F F F F F F F F F QFPF ez igeviv®k f—jtái F F F F F F F F F F F F F F F F F F QFPFIF ez igeköt®k F F F F F F F F F F F F F F F F F QFPFPF vexikális igeviv®Ekijelölés F F F F F F F F F QFPFQF wásodl—gos predikátumok F F F F F F F F F QFPFRF xével® és kv—ntor nélküli @puszt—A névszói QFPFSF xem monoton növekv® kv—ntorok F F F F F QFPFTF e neg—tív értelm¶ h—tározók F F F F F F QFPFUF xével®t t—rt—lm—zó névszói ™soportok F F QFQF ez ini(tívusz F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F QFRF e fókusz F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F QFSF e h—ngsúlyt—l—n ™s—k F F F F F F F F F F F F F F F QFTF e v—l—E és — néE F F F F F F F F F F F F F F F F F F F QFUF e ˜árEG—kárE FFF is szerkezet F F F F F F F F F F F F QFVF e kérd®sz—v—k F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F RFIF RFPF RFQF RFRF RFSF RFTF RFUF RFVF fevezetés F F F F F F F F F F F F F F F F F F F ez sƒ pozí™ió F F F F F F F F F F F F F F F F F e wsxhix mez® F F F F F F F F F F F F F F F e kommentel®zmények és — t—g—dás F F F F e ƒyu pozí™ió F F F F F F F F F F F F F F F F e sok jelentései és eloszlás— F F F F F F F F F e kommentel®zmények disztri˜utivitás— F F e topik˜—n álló kv—ntorok disztri˜utivitás— F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F

F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F ™soportok F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F

F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F

F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F

F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F

F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F

F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F

SS ST ST ST TH TP TR TT TU TV UH UQ UR US US UU UV UW VP VR VV WH WP WQ WQ WQ WR WR WS WS WS WT WU

4. A kommentel®zmények

77

5. A hatókör felszíni egyértelm¶sítése

SFIF fevezetés F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F SFPF ehol —z elv teljesül F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F SFPFIF ez ige el®tti kommentsz—k—szon F F F F F F F F F F SFPFPF e topik˜—n és — komment˜en lév® elemek között SFPFQF ez ige el®tt és —z ige mögött álló elemek között F SFQF ehol —z elv nem teljesül F F F F F F F F F F F F F F F F F F SFQFIF ez ige mögötti elemek között F F F F F F F F F F F SFQFPF ez ige mögötti irtóh—ngsúlyos összetev®k F F F F SFQFQF e kontr—sztív topik˜—n álló elemek F F F F F F F F SFQFRF e topikon ˜elüli h—tóköri viszonyok F F F F F F F TFIF e kérdések f®˜˜ típus—i F F F F F F F F F F TFIFIF ildöntend® kérdés és kiegészítend® TFIFPF ez eldöntend® kérdés F F F F F F F TFIFQF e vál—sztó kérdés F F F F F F F F F F TFIFRF e nem és —z eldöntend® kérdés F F TFIFSF feágy—zott eldöntend® kérdések F F F F F F kérdés F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F

93

6. Kérdések

IHH IHH IHI IHP IHP IHQ

99

„e‚„evywtiq‰Éu TFIFTF uiegészítend® kérdés F F F F F F F F F F F F F F TFPF uérd®D von—tkozó és felkiáltó kifejezések F F F F F F F TFPFIF igyszer¶ kérd® kifejezések F F F F F F F F F F F TFPFPF e ˜irtokos szerkezet kérdések˜en F F F F F F F TFPFQF uét ™sod— F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F TFQF e kiegészítend® kérdések mond—tt—n— F F F F F F F F TFQFIF e kérd®szó helye F F F F F F F F F F F F F F F F TFQFPF vok—litás F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F TFQFQF €iedEpiping F F F F F F F F F F F F F F F F F F TFQFRF xévszói állímány és kérdések F F F F F F F F F TFRF „ö˜˜ kérd® kifejezést t—rt—lm—zó kérdések F F F F F F TFRFIF Álkérd®szós kérdések F F F F F F F F F F F F F F TFRFPF „ö˜˜szörös kérdés F F F F F F F F F F F F F F F TFRFQF wellérendel® kérdés F F F F F F F F F F F F F F TFSF „ovᘘi kérd®mond—ti szerkezetek F F F F F F F F F F TFSFIF †issz—kérdezések F F F F F F F F F F F F F F F F TFSFPF xem fókuszos kérdések F F F F F F F F F F F F F TFSFQF „ovᘘi spe™iális kérd®mond—ti konstruk™iók
7. Kérd®szavas felkiáltó mondatok

U F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F IHS IHU IHU IIH III IIQ IIQ IIR IIS IIT IPI IPI IPQ IPS IPW IPW IQI IQP
137

UFIF uérdések és kérd®sz—v—s felkiáltások F F F F F F F F F F F F F F F F F F IQU UFPF e nem és — minden F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F IRH UFQF „ö˜˜ kérd® kifejezést t—rt—lm—zó felkiáltások F F F F F F F F F F F F F IRI VFIF VFPF VFQF VFRF e von—tkozó mellékmond—tok mond—tt—n— F F e von—tkozt—tás ™élpontj— F F F F F F F F F F F xem korlátozó von—tkozt—tás F F F F F F F F F uorlátozó von—tkozt—tás és névmások F F F F VFRFIF xévmások F F F F F F F F F F F F F F F F VFRFPF e fej elh—gyás— F F F F F F F F F F F F F VFRFQF ez oly—n névmás F F F F F F F F F F F F VFRFRF e mint köt®szó F F F F F F F F F F F F F VFSF igyé˜ von—tkozó mellékmond—ti konstruk™iók VFSFIF e ™s—k F F F F F F F F F F F F F F F F F F VFSFPF ez —zD —mi szerkezet F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F IRQ IRT IRU ISH ISH ISP ISS IST ISV ISV ISV ITH ITP ITP ITS ITT ITV ITW IUH

8. Vonatkozó mellékmondatok

143

9. A hogy köt®szós mellékmondat

WFIF …t—lószók és — mellékmond—t szerepe F F F F F F F F F F WFPF wond—t˜®vítményt váró predikátumok F F F F F F F F F WFPFIF feágy—zott kérdés F F F F F F F F F F F F F F F F WFPFPF gs—k kijelent® mond—tok—t —lárendel® régensek WFPFQF peltételes módú mellékmond—t F F F F F F F F F WFPFRF pelszólító módú mellékmond—t F F F F F F F F F WFQF e mellékmond—t ˜evezet®i és — névmások F F F F F F F WFQFIF xévmási ut—lósz—v—k F F F F F F F F F F F F F F F

160

V WFQFPF …t—lószó nélküli mellékmond—tok WFQFQF ez úgy ut—lószó F F F F F F F F F WFQFRF ƒzemélyes névmási ut—lósz—v—k F WFQFSF e névmás elh—gyás— F F F F F F F WFQFTF e hogy elh—gyás— F F F F F F F F WFRF ƒpe™iális hogy köt®szós konstruk™iók F F
10.Ellipszis

„e‚„evywtiq‰Éu F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F F IUI IUP IUR IUS IUU IVH
181

IHFIF ez ellipszis terminus h—sznál—t— F F F F F F F F F IHFPF ez el®reh—tó ellipszis F F F F F F F F F F F F F F F IHFPFIF il®reh—tó ellipszis irtóh—ngsúly után F F IHFPFPF sgei™soportEellipszis irtóh—ngsúly nélkül IHFQF e hátr—h—tó ellipszis F F F F F F F F F F F F F F F IHFQFIF rátr—h—tó ellipszis irtóh—ngsúly után F F

IVI IVP IVP IVR IVS IVS

Tárgymutató

189

Bevezetés
e jelen kötet˜en szerepl® írások szándék—ink szerint —l—pját képezik m—jd egy új m—E gy—r leíró nyelvt—nn—kD —z únF —k—démi—i nyelvt—n —ltern—tíváján—kF igyel®re nem — tömörD felsorolásszer¶ megfog—lm—zásr— törekedtünk Y helyenként érveléseketD ˜izoE nyítások—t is közre—dunkD mert tudjukD hogy — leíró nyelvt—ni h—gyománytól élesen eltérnek —z itt leírt—kD és úgy gondoltukD hogy ezt indokolni kellF he meggy®z®déE sünkD hogy — leírt tényeket m—jd telefonkönyvszer¶en is fel lehet sorolniD tehát — h—gyományos értelem˜en vett leíró nyelvt—n kerekedhet ˜el®lükF e kötet szerz®i —z w„e!iv„i ilméleti nyelvészeti sz—k™soport doktori iskolájáE n—k h—llg—tói és — sz—k okt—tóiF e kötet létrejötté˜en —zon˜—n ! —z el®munkál—tok˜—nD de — tovᘘi munkál—tok˜—n is ! nem ®k volt—k —z egyedüli résztvev®kF e kut—tóE szemináriumonD —melynek ez — kötet —z els® termékeD mások is —ktív—n részt vettekD —kiknek ezúton mondunk köszönetetF ez ilméleti nyelvészet sz—k újító kezdeményeE zése — kut—tószemináriumD s e könyv egy˜en ennek —z intézménynek — h—sznosságáról is v—llF e kötet˜en — mond—tt—n egy kir—g—dott részét fedjük le Y szándékunk szerint legE —lᘘ egy tovᘘi kötetre v—n még szükség —hhozD hogy — legtö˜˜ jelent®s mond—tt—ni jelenség sorr— kerüljönF Úgy tervezzükD hogy ! mind—ddigD —míg —z ilméleti nyelvéE szet sz—kon erre lehet®ség v—n ! — leíró nyelvt—n tovᘘi területeit is megpró˜áljuk —˜˜—n — korszer¶ szellem˜en feltérképezniD —mellyel — mond—tt—nt is megközelítjükF xem tüntettük fel — szerz®ket — fejezetek mellettD mert ezek messzemen®en kolE lektív munk— eredményeiF e rend kedvéért —zon˜—n álljon itt —zokn—k — neveD —kik —z egyes fejezetek els®rend¶ —lkotóin—k tekinthet®k X A magyar egyszer¶ mondat fajtái ! uálmán vászló és xovák ettil— Y A topik és a kontrasztív topik ! qyuris feáE t— és xovák ettil— Y Igeviv®k ! hudás uálmánD xovák ettil— és uálmán vászló Y A kommentel®zmények és A hatókör felszíni egyértelm¶sítése ! xovák ettil— Y Kérdések, Kérd®szavas felkiáltó mondatok, Vonatkozó mellékmondatok és A hogy köt®szós mellékmondat ! „rón †iktor Y Ellipszis ! fánréti oltán és uálmán vászlóF

1. fejezet

A magyar egyszer¶ mondat fajtái
1.1. Bevezetés
e nyelveket ált—lᘗn megpró˜álják típusok˜— sorolniD például —szerintD hogy —z —dott nyelv mond—t—i˜—n —z —l—nyD — tárgy és —z ige tipikus—n milyen sorrend˜en álln—k — kijelent® mond—tok˜—nF igy nyelv mond—t—i —kkor mut—tn—k egységes kéE pet e˜˜®l — szempont˜ólD h— v—ló˜—n —z h—tározz— meg — mond—trészek sorrendjétD hogy —z —dott mond—trész milyen gr—mm—tik—i funk™iót @—l—nyD tárgy st˜FA tölt ˜e — mond—t˜—nF ez —ngol például ilyen nyelvF ez —ngol mond—tok szórendileg egy elöl álló —l—nyr— és egy —zt követ® állítmányr— ˜onth—tó—kF ez állítmányi rész elején áll — mond—t˜—n — r—gozott igeF r— —z —l—nyon kívül más ˜®vítményD például tárgy is áll — mond—t˜—nD —kkor —z követi —z igétF wivel —z —ngol˜—n —z —l—nyE és — tárgyeset¶ névszói ™soportok —l—kt—nil—g ált—lᘗn nem külön˜öznek egymástólD más módon nem is —zonosíth—tó — gr—mm—tik—i szerepükD mint —z igéhez viszonyított sorrendjük —l—pjánF ez —ngolnál g—zd—g—˜˜ névszór—gozási rendszerrel ˜író nyelvek egy részére @például — németreA is jellemz®D hogy — mond—trészek gr—mm—tik—i funk™iój— és — sorrendjük szoros összefüggést mut—tF e m—gy—r —zon˜—n nem oly—n nyelvD —mely˜en —nn—k — ténynekD hogy egy névE szói ™soport —l—nyi v—gy tárgyi szerepet játszik — mond—t˜—nD ˜ármilyen megjósolE h—tó szórendi következménye lenneF1 ez —lᘘi három mond—t például lényegé˜en ugy—n—zt — tényállást fejezi kiD ugy—n—zok —z összetev®k álln—k ugy—n—zz—l —z igével
1 †—lójᘗn volt—k oly—n pszi™holingvisztik—i kísérletekD —melyek —rr— engednek következtetniD

hogy ált—lᘗn —l—ny!ige!tárgy sorrendet feltételez — m—gy—r ˜eszél®k tö˜˜sége —zok˜—n —z esetek˜enD —mikor v—l—milyen ok˜ól nem világosD hogy melyik —z —l—ny és melyik — tárgyD mert — morfológi— nem —d felvilágosítástD mint például —˜˜—n — mond—t˜—nD hogy A kutyám kergeti a macskám. ez ilyen jelleg¶ kommuniká™iós str—tégiák —zon˜—n ™s—k —zok˜—n —z esetek˜en játsz—n—k szerepetD —hol —z —lᘘ ismertetett nyelvt—ni tényez®k nem h—tározzák meg teljesen egyértelm¶en — sorrendetF

IFIF fi†ii„Ƀ

II

ugy—n—˜˜—n — viszony˜—nD mégis —z els® mond—t˜—n —l—ny!ige!tárgyD — második˜—n tárgy!ige!—l—nyD — h—rm—dik˜—n pedig ige!—l—ny!tárgy sorrendet t—lálunkF @IA —F ˜F ™F e p—p— — végén levágt— — hezs®tF e hezs®t — végén levágt— — p—p—F e végén levágt— — p—p— — hezs®tF

ƒzó sin™s ról— —zon˜—nD hogy sz—˜—d lenne — m—gy—r˜—n — szórendF sgen szigorú és ˜onyolult sz—˜ályok von—tkozn—k ugy—nis — szórendre ! err®l h—m—r meg˜izonyoE sodh—tunkD —mikor egy idegen —ny—nyelv¶ m—gy—rul t—nulóv—l ˜eszélünkD és rögtön fel(gyelünk — szórendi hi˜ákr—D —miket vétF izek — sz—˜ályok —zon˜—n szinte egyálE t—lán nem hiv—tkozn—k — mond—trészek gr—mm—tik—i funk™iójár—F e mond—ton ˜elüli gr—mm—tik—i funk™ió kódolás— — m—gy—r˜—n —z esetr—gok dolg—D nem pedig — szórenE déF2 e szórendi viszonyok megh—tározásᘗn egész más tényez®k játsz—n—k szerepetF e mond—t szerepl®it és — mond—t ált—l kifejezett tényállás körülményeit megnevez® névszói ™soportok és h—tározók ˜els® felépítése például @els®sor˜—n —zD hogy milyen mennyiségjelöl®k és nével®k forduln—k el® ˜ennükA —l—pvet®en ˜eh—tárolj—D hogy —z —dott névszói ™soportD illetve h—tározó hol jelenhet meg egyált—lán — mond—t˜—nD illetve h— egy —dott helyen @—dott prozódi—i ! h—ngsúlyE és intoná™iós ! mint— kíE séreté˜enA jelenik megD —z milyen tö˜˜letjelentést hordoz — semleges elrendezéshez képestF e m—gy—r mond—t —lk—tár— t—lán —z — legjellemz®˜˜D hogy — m—gy—r˜—n gr—mE m—tik—lizáltD közele˜˜r®l mond—tt—ni kifejezésmódj—i v—nn—k —nn—kD hogy —z egész mond—t és külön˜öz® részei hogy—n k—p™solódn—k — közvetlen ˜eszédkörnyezethez X —hhozD —mi közvetlenül el®tte h—ngzott elD v—gy —mit — kimond—tl—n közvetlenül megE el®z® kontextus˜—n — ˜eszél® fontosn—k ítélF €ersze minden nyelv˜en v—nn—k esetekD —mikor ez fontosD például — nyelvek˜en szokt—k lenni –sgen9 jelentés¶ mond—tokD —meE lyek ™s—k egy közvetlenül megel®z® eldöntend® kérdésre —dh—tók vál—szként @—kkor isD h— —z — kérdés kimond—tl—nD de ezt — tovᘘi—k˜—n már nem fogjuk mindig hozE zátenniAF e m—gy—r˜—n —zon˜—n szinte minden mond—tr— rányomj— — ˜élyegétD hogy milyen szerepet tölt ˜e — ˜eszélgetés˜enD s®tD hogy egyes részei ezen ˜elül milyen szerepet játsz—n—kF wivel — m—gy—r mond—t szerkezetileg is tükrözi —ztD hogy mely ˜eszédhelyzet˜en h—sználh—tóD els®sor˜—n oly—n rendszerez® elveket veszünk —l—pulD —melyek ezeket — külön˜ségeket képesek megr—g—dniF e két legfontos—˜˜ viszonyD —mely — mond—t és — ˜eszédhelyzet között fennállh—tD — párhuzam és — szembeállítás @kontrasztAF izek sok szempont˜ól h—sonlít—n—kD és ált—lᘗn —zonos módon fejezzük ki ®ket X3
2 e névszói ™soportok szintjén egyé˜ként nem ez — helyzetX — f®neveket — jelz®ikD — jelz®ket

— h—tározóik kötelez®en megel®zikD még — jelz®k sorrendje is kötött —szerintD hogy milyen típusú—kF r— v—n mennyiségjelöl® @számnévA — névszói ™soport˜—nD —z —z összes jelz®t megE el®ziD és h— nével® is v—nD —z mindezek el®tt állF e névszói ™soporton ˜elül tehát kizáról—g — sorrend jelöli —z összetev®k közötti függ®ségi viszonyok—tX semmilyen morfológi—il—g jelölt egyeztetés nin™s közöttükF 3 i˜˜en — fejezet˜en —z egyértelm¶ség kedvéért ált—lᘗn jelöljük — péld—mond—tok˜—n — f®E h—ngsúlyok—t és — h—ngsúlyos szót—gon induló d—ll—motF ez —lᘘi szim˜ólumok f®h—ngsúlyt és egy˜en — f®h—ngsúlyos szót—gon induló únF k—r—kterd—ll—mot jelölnekX

IP @PA

IF pitii„F e weq‰e‚ iq‰ƒi‚– wyxhe„ pet„Ás
Párhuzam és szembeállítás

—F ˜F

€ist— / gom˜ó™otD peri pedig \ levest f®zöttF €ist— nem / gom˜ó™otD h—nem \ levest f®zöttF

ez @—A mond—t — párhuz—m˜— állítás példáj— X két tényállást úgy mut—tunk ˜eD mint —melyek — legtö˜˜ minden˜en közösek @párhuz—mos—kAD — kettejük közötti külön˜séE get kiemeljükF e mond—t˜—n ennek — gom˜ó™ot és — levest sz—v—k fókuszba állítás— felel meg Y hogy ez pontos—n mit jelentD —rr— —lᘘ @IFPFPFA vissz—térünkF …gy—nez — kiemelés (gyelhet® meg — @˜A mond—t˜—nD —mely˜en szem˜eállítás v—n X itt egyetE len tényállásról szól — ˜eszél®D pontos—˜˜—n —rrólD hogy v—l—ki más milyennek látj— —zt — tényállástD és ezzel szem˜en ® milyennekF emi˜en ketten nem egyeznek megD @egyikük szerint gom˜ó™otD — másikuk szerint levest f®zött €ist—AD kiemeléssel v—n jelölveF e párhuz—m és — szem˜eállítás tehát egy—ránt kiemeléssel járF e mond—t nem kiemelt része ált—lᘗn — ˜eszédhelyzet˜®l ismertD v—gy leg—lᘘis — ˜eszél® ismertE nek @ismerhet®nekA tekinti @ez n—gyjá˜ól —zD —mit — mond—t témájának szokt—k nevezniAF i˜˜en —zon˜—n némi el®vigyáz—tosságg—l kell m—jd eljárnunkD hiszen — fenE
f®hangsúly

ez intoná™ió jelölése nélkül — f®h—ngsúly jelenlétére ut—lF
irtóhangsúly

ez intoná™ió jelölése nélkül — f®h—ngsúlyr— jelenlétére ut—lD és egy˜en (gyelmeztet —rr—D hogy — d—ll—mt—rtományon ˜elül ezt nem követiD nem is követheti új—˜˜ f®h—ngsúlyF  
féles® dallam

yly—n es® jelleg¶ d—ll—mD —mely — ˜eszél® normális h—ngterjedelmének —lsó h—táránál @—z —l—pvon—lnálA m—g—s—˜˜—n ér végetF e leggy—kori˜˜ d—ll—mtípusF
es® dallam

\

yly—n es® jelleg¶ d—ll—mD —mely — ˜eszél® normális h—ngterjedelmének —lsó h—tárán—k közeE lé˜en ér végetF ezt jelöliD hogy —z —dott megnyil—tkozás önálló és ˜efejezettF
/

emelked® dallam

e ˜eszél® normális h—ngterjedelmének fels® t—rtományᘗn ér végetF ezt jelöliD hogy —z —dott megnyil—tkozás ˜efejezetlenD nyitottD folyt—tás várh—tóF
>

magas szinttartó dallam

e d—ll—m egésze — h—ngterjedelem fels® t—rtományᘗn húzódikD m—g—sság— áll—ndóF iz is nyitott megnyil—tkozásokr— jellemz®F
ereszked® dallam

e d—ll—m egésze — h—ngterjedelem fels® t—rtományᘗn húzódikD de m—g—sság— foly—m—tos—n ™sökkenF iz — d—ll—m egyrészt ! —z el®z® kett®höz h—sonló—n ! lehet nyitott megnyil—tkozások d—ll—m—D másrészt —z értékel® felkiáltások és —z óh—jok d—ll—m— is ez @v—gyis két homofón d—ll—mról v—n szóAF ¢ •
emelked®-es® dallam

ez eldöntend® kérdések jellemz® d—ll—m—F e d—ll—m foly—m—tos—n emelkedik egészen — sz—E k—sz utolsó el®tti szót—gjáigD de —z utolsó szót—gon es® — d—ll—mF igy m—g—s és egy —l—™sony—˜˜ @de —z —l—pvon—lnál m—g—s—˜˜—n fekv®A ter—sz˜ól állF r— tö˜˜ szót—gos sz—k—sz hordozz—D —kkor —z —l—™sony—˜˜ pl—tó rendszerint —z utolsó szót—gr— esikD —mely meg is nyúlh—tF e h—llg—tót ™selekvésre ˜uzdítj—D így — vokatívusz @megszólításA d—ll—m— gy—kr—n ilyenF iz — ™súfolódó megnyil—tkozások d—ll—m— isF
stilizált karakterdallam

¬

IFPF e fiƒÉhɂ„Éuiu

IQ

ti @—A mond—t is például elh—ngozh—t oly—n ˜eszédhelyzet˜enD —hol nem ismerhet® informá™ióD hogy —kár €ist—D —kár peri f®zött voln— v—l—mitX @QA
Párhuzam ismert el®zmény nélkül

—F ˜F

windnyáj—n el volt—k fogl—lv—F €ist— gom˜ó™otD peri pedig levest f®zöttF windnyáj—n el volt—k fogl—lv—F €ist— gom˜ó™ot f®zöttD peri pedig levestF

fár — @˜A itt stiláris—n jelöletlene˜˜D mindkét változ—t el®fordulF iz —zért v—nD mert — párhuz—m n—gyon gy—kori retorik—i eszközD sokszor oly—nkor is h—sználjukD —miE kor nem vehetjük ismertnek — két ismertetett tényállás egyikét semD még — közös vonás—ik—t semF izért — szem˜eállítás vizsgál—t— —lk—lm—s—˜˜ lesz —z —lᘘi—k˜—n — példáink megítéléséreF ezt is meg(gyelhetjükD hogy — mond—t témáján—k megfelel® rész — mond—tok˜ól ált—lᘗn elhagyhatóF irre részletesen — IHF fejezet˜en térünk kiD de —nnyit megE említünkD hogy például — fenti @PA példák˜—n is elh—gytuk —z egyik t—gmond—t˜—n — nem kiemelt részt @ott — másik˜—n is elh—gyh—ttuk voln—AF r—sonló elven m¶ködnek — rövid válaszok is X — kérdés!vál—sz párok˜—n ugy—nis — vál—sz témáját — kérdés h—tározz— megD —zt tehát nem kell megismételniF „ermészetesen nem minden mond—tunk˜—n élünk — párhuz—m v—gy — szem˜eálE lítás eszközévelD de — m—gy—r nyelvt—nn—k éppen —z — jellegzetességeD hogy — mond—E tok—t érdemes —nn—k tekinteté˜en jellemezniD hogy milyen párhuz—m v—gy szem˜eálE lítás kifejezésé˜en vehetnek résztD mert n—gyon sok mond—tt—ni mint— v—nD —melyek között így r—g—dh—tjuk meg — külön˜séget X h—sznál—tuk külön˜sége ugy—nis éppen ilyen tekintet˜en külön˜özik egymástólF

1.2. A beszédértékek
i˜˜en — rész˜en —szerint fogjuk felállít—ni —z egyszer¶ mond—t típus—itD hogy mi hordozh—tj— ˜ennük — kiemelt résznek megfelel® informá™iótF
1.2.1. Csupa kiemelés

e legegyszer¶˜˜ mond—ttípus természetesen —zD —mely˜en nin™s kiemelt elemF izeket — mond—tok—t mégis h—sználh—tjuk szem˜eállításr—D de ™s—k úgyD hogy — mond—t egész t—rt—lmát szem˜eállítjuk egy másik állításs—l X @RA
Kiemelést nem tartalmazó mondatok

—F ˜F

€ist— ˜ement — t—ná™sr—F uigyull—dt — r—ktár 3

ez @—A mond—t n—gyon sok eset˜en h—sználh—tóD de szem˜eállítás˜—n ™s—k —kkor szerepelhetD h— e˜˜en és — vele szem˜eállított tényállás˜—n semmi oly—n közös rész nin™sD —mit nyelvileg kifejeznénk X @SA
Teljes szembeállítás

w—ri —ludtD €ist— meg ˜ement — t—ná™sr—F

IR

IF pitii„F e weq‰e‚ iq‰ƒi‚– wyxhe„ pet„Ás

e nyelvileg ki nem fejezettD de feltehet®en jelen lev® közös részD tém— —z lehetD hogy például ugy—n—rról —z id®pontról szóln—k @plF tegn—p délután AF r— ugy—nis semmiE lyen közös témáj— nem lenne — két t—gmond—tn—kD —kkor nem is szerepelhetnének form—il—g szem˜eállító v—gy egyált—lán mellérendelt szerkezet˜enF Így tehát ezeket — lapos prozódiájúD v—gyis prozódi—i kiemelést nem t—rt—lm—zó mond—tok—t úgy is tekinthetjükD hogy ™sup— kiemelést t—rt—lm—zn—kF izeket — legjelöletlene˜˜ mond—E tok—t gy—kr—n semleges beszédérték¶nek fogjuk nevezniF †—nn—k —zon˜—n oly—n l—pos prozódiájúD ™s—k teljes szem˜eállítás˜—n részt vev® mond—tok isD —melyeket nem nevezünk semlegesnekD például X @TA
Folyamatos mondat

€ist— éppen ment ˜e — t—ná™sr—D —mikorF F F

iz —z únF folyamatos @progresszívA mond—tF e szem˜eállítási lehet®ségek szemE pontjá˜ól jelöletlenD ˜ár formáj— s—játos @h—ngsúlyos ˜enne —z igeköt® és —z ige is ! h— igeköt®s igét t—rt—lm—zn—k !D és ilyenkor —z igeköt® nem megel®ziD h—nem követi —z igétAF e kiemelésnek —zon˜—n — m—gy—r˜—n nem — h—ngsúlyozás —z egyedüli hordoE zój—D tehát — semleges ˜eszédérték¶ mond—tok˜ól nem lehet —kárhogy—n kiemelést t—rt—lm—zót létrehozni X @UA
Lehetetlen kiemelés

B €ist— ˜ement — @ A t—ná™sr—F

e következ® —lpont˜—n — kiemelés lehet®ségeir®l lesz szóF
1.2.2. Egyes elemek kiemelése

uorᘘ—n @lF @PAA már idéztünk oly—n példátD —mely˜en egyes elemek v—nn—k kiemelE ve X @VA peri pedig levest f®zött — ˜—rátn®jénekF

iz — mond—t jó példáj— — fókusz h—sznál—tán—k X h— egy elem @ált—lᘗn mond—tE részA közvetlenül — r—gozott ige el®tt állD úgyD hogy sem —z igeD sem —z —zt követ® részek nem f®h—ngsúlyos—kD —kkor mondjuk —ztD hogy —z illet® elem fókusz˜—n @fóE kuszpozí™ió˜—nA állF e r—gozott igével v—ló szomszédosság igen szigorú követelményD igeköt®s ige esetén —z igeköt® sem állh—t — helyénD —z ige el®tt X @WA
Fókusz igeköt®s igével

—F peri — ˜—rátn®jének vitte el — süteménytF ˜F Bperi — ˜—rátn®jének elvitte — süteménytF ylykor — mond—tt—n nem engedi megD hogy ™s—k — kiemelt elemet állítsuk fókuszpozíE ™ió˜—D ™s—k egy n—gyo˜˜ egységet lehetF e névszói ™soportok ˜elsej阮l például nem helyezhetjük kizáról—g — kiemelt elemet — fókuszpozí™ió˜— X — teljes névszói ™soportot od— kell helyezni X

IFPF e fiƒÉhɂ„Éuiu @IHA
Kiemelt elemmel együtt fókuszba kényszerül® elemek

IS

—F ˜F

peri @F F F peri @F F F

™s—k — fehér törülköz®ket most— kiF — fehér leped®ket viszont nemFA u—r™si ˜—rátn®jének vitte el — süteménytF nem pedig u—r™si lányán—kFA

r— m—gát —z igét emeljük kiD —kkor persze @—kár igeköt®sD —kár nemAD ® k—pj— meg —z irtóh—ngsúlyt @ AD és —kár —zt is mondh—tjukD hogy ilyenkor m—g— —z ige v—n fókuszpozí™ió˜—n X @IIA
Fókuszban az ige

—F ˜F

w—ri k—n—l—zt— — joghurtotF @F F F nem pedig itt—AF w—ri kik—n—l—zt— — joghurtotF @F F F nem pedig kiitt—AF

†égül meg kell említeni —zt isD hogy — fókusz —kár metanyelvi kiemelésre is h—sználh—tóD v—gyis oly—nkorD —mikor nem — kiemelt nyelvi elem jelentésétD h—nem m—gát — nyelvi elemet állítjuk szem˜e egy másikk—l X @IPA
A fókusz metanyelvi használata

—F ˜F

ez nem — ƒzili konvölgyD h—nem — ƒzilí ™iumvölgyF xem —dd od— nekemD h—nem —dd ide nekemF

wond—nunk sem kellD hogy —z ált—lános elv mi—ttD miszerint — mond—t témáján—k megfelel® informá™ió elh—gyh—tóD mindig — fókuszt t—rt—lm—zó mond—tt—l egyenértéE k¶ mond—tot k—punkD h— ™s—k — fókusz˜—n állóD kiemelt elemeket mondjuk kiD feltéveD hogy — ˜eszédhelyzet˜®l világos — tém— @például —mikor kérdésre vál—szolunkAF r— — mond—t˜—n v—n fókuszhelyzet¶ elemD —kkor után— ™s—k —kkor lehet egy elem h—ngsúlyosD h— szintén ki v—n emelveF slyenkor többszörös kiemelésr®l ˜eszélheE tünkF @e tö˜˜szörös fókusz nem lenne szeren™sés kifejezésD hiszen ™s—k — r—gozott ige el®tti pozí™iót nevezzük fókuszn—kFA @IQA
Többszörös kiemelés

—F xem €ist— vitte el w—rin—k — süteménytD h—nem peri — pástétomotF ˜F B €ist— elvitte w—rin—k — süteménytF e @˜A péld— mut—tj—D hogy h— egyetlen elem sin™s fókusz˜—nD —kkor ™s—k — ™suE p— kiemelésesD semleges mond—t lehet jóD oly—nkor nem lehet ™s—k egyEkét elemet kiemelniF e ™sup— kiemelést t—rt—lm—zó mond—t tehát nem — tö˜˜szörös kiemelés végletes eseteD mert —˜˜—n egyetlen elem sem fogl—l el fókuszhelyzetetF Összefogl—lv— X — fókuszt t—rt—lm—zó mond—tok — m—gy—r˜—n mind szórendilegD mind prozódi—il—g m—rkáns—n elkülönül® osztályt —lkotn—kF fizonyos típusú elemek kiemelése —zon˜—n nem történhet fókusz˜— állításs—lF †—gyis ˜izonyos összetev®knek —kkor sem — fókusz˜—n v—n — helyükD h— kiemeljük ®ketF slyenek — @pozitív jelentés¶A kvantorok és —z is Ees kifejezésekD ||dd —melyekr®l — RF fejezet˜en lesz szó X

IT @IRA

IF pitii„F e weq‰e‚ iq‰ƒi‚– wyxhe„ pet„Ás
Kvantorok kiemelése

—F ˜F

xem™s—k tóskáék mentek el — mozi˜— Y mindenki elmentF xem™s—k tósk— vitte el minden ˜—rátját — mozi˜—D h—nem minden ˜—rátját elvitteF

€ist— is

@ez igekiemelés sz—˜ályán—k másik lehetséges megfog—lm—zás—D hogy ® is —z ilyen összetev®k köré˜e t—rtozikD nem lehetséges fókusz˜— állít—niD ezért megt—rtj— — helyétD de irtóh—ngsúlyt k—pFA

1.2.3. A mondat igazságának kiemelése

ƒ—játos esete — kiemelésnekD —mikor tul—jdonképpen semmi sincs kiemelve — monE d—t˜ólD mivel — mond—t egész t—rt—lm— — témához t—rtozikF slyenkor — szem˜eállítás v—gy párhuz—m ™s—k — mond—t igazságára von—tkozh—t @ez —z únF verumfókuszA X @ISA
Verumfókusz

—F ˜F

tósk— meglátog—tt— — ˜—rátn®jétF @F F F peri viszont nemFA tósk— ivott — mérgezett víz˜®lF @F F F de — legtö˜˜en nem itt—k ˜el®leFA

wint láth—tóD ezek — mond—tok ™s—k oly—n mond—tokk—l állíth—tók szem˜eD illetve párhuz—m˜—D —melyek — s—ját t—g—dásuk—t t—rt—lm—zzákD tehát —z egész t—rt—lmuk szerepel — mond—t témájᘗnD legfelje˜˜ —z ig—zságuk vit— tárgy—F4 izek˜®l — példák˜ól —zt lehetne gondolniD hogy form—il—g —z ig—zság kiemeléE sekor ugy—noly—n szerkezet¶ mond—tok—t h—sználunkD mint —z ige kiemelésekorF iz m—jdnem mindig így is v—nD —zon˜—n létezik ezeken kívül egy s—játos mond—ttípus — m—gy—r˜—nD —mely — verumfókusz ™soportjᘗ sorol—ndóD sokszor mégsem egyezik meg form—il—g egyetlen igekiemel® mond—tt—l semF iz — mond—ttípus —z egzisztenciális mondatD —mellyel —lᘘ kis kitér®t kell tennünkF @ITA
Igekiemelés és egzisztenciális mondatok

—F

tósk— vizet ivott — pohár˜ólF @igekiemel® mond—t X F F F nem pedig ˜ortD v—gy F F F nem pedig lágytojást evett ˜el®leA

4 sg—zá˜ól — verumfókuszos mond—tokn—k ezt — szerepét játszh—tják — fókuszos és —z egyé˜

kiemeléses mond—tok isD —mikor — t—g—dott változ—tukk—l v—nn—k szem˜eállítv—X
Kiemeléses mondatok verumfókuszszer¶ szerepben

@iA

—F ˜F

tósk— — ˜—rátn®jét látog—tt— megF @—mikor erre re—gálunk veleX tósk— nem — ˜—rátn®jét látog—tt— megA tósk— k—n—l—zt— — joghurtotF @—mikor erre re—gálunk veleX tósk— nem k—n—l—zt— — joghurtotD h—nem

itt—A

e tévedések elkerülésére tehát meg kell külön˜öztetni — verumfókusz típusú értelmezést — verum fókuszos mond—toktólD —melyek csak e˜˜en — szerep˜en h—sználh—tókF

IFPF e fiƒÉhɂ„Éuiu ˜F

IU

tósk— ivott vizet — pohár˜ólF @F F F w—ri viszont nem ivott ˜el®le vizet Y BF F F w—ri viszont lágytojást evett ˜el®leD illetve BF F F w—ri viszont eltörteFA

xem szorul különöse˜˜ m—gy—ráz—tr—D hogy — verumfókuszos mond—tokn—k is megfelelnek rövid vál—szok X —mikor — tém— — ˜eszédhelyzet˜®l ismertD elég —nnyit mond—nunkD hogy sgen v—gy he igenD illetve egziszten™iális mond—tok eseté˜en ilyeE neket X svottD ittünkD †oltunkF
Egzisztenciális mondatok

ez egziszten™iális értelmezés —kkor áll el®D h— — mond—t témáj— nem egy konkrét eseE mény ˜ekövetkezése egy konkrét id®pont˜—nD h—nem egy ˜izonyos típusú esemény ˜ekövetkezése valamely id®pont˜—n @innen — neve X —z ilyenf—jt— esemény puszt— létét állítj—AF iz láth—tó —˜˜ólD hogy h— minden elem @szerepl®A h—tározott —z egzisztenE ™iális mond—t˜—nD —kkor leg—lᘘ —z esemény id®pontj— h—tároz—tl—n értelmet k—p X @IUA
Egzisztenciális mondat határozott szerepl®kkel

Írt— már fel ez — rend®r — rendszámom—tF @v—l—mikor Y volt oly—n esetA

ez egziszten™iális konstruk™ió oly—n puszt— névszói ™soportok—t t—rt—lm—zó vonE z—tszerkezeteket is megengedD —melyek nem ig—zán jókD h— ez — konstruk™ió nem szerepel — mond—t˜—n X @IVA
Egzisztenciális mondatok nével®tlen vonzatokkal

—F ˜F ™F dF eF fF

e  gyerekek most éppen \ str—ndon röpl—˜dázn—kF ¢‚öpl—˜dázt—tok már str—ndon c ?? w— \ közúti ˜—lesetet látt—mF @a w— látt—m egy közúti ˜—lesetetFA / Én \ látt—m már közúti ˜—lesetetF ??  v—jos  fán lát \ elefántotF  v—jos  látott már  fán \ elefántotF
??

„ovᘘiD —z egziszten™iális mond—tok s—játos értelmezés阮l f—k—dó érdekességD hogy —zokn—k — mond—tokn—kD —melyeknek — t—rt—lm— eleve egy esemény ˜ekövetE keztétD puszt— létezését fejezi kiD — verumfókuszos változ—t— szükségképpen egy˜eesik —z egziszten™iális változ—táv—l X @IWA
Eleve egzisztenciális jelentés¶ mondatok verumfókusszal

—F ˜F ™F

†oltunk mozi˜—nF @verumfókusz a egziszten™iálisA wozi˜—n voltunkF @™s—k — mozi˜—n fókuszos kiemelése lehetA ittünk —lmátF @verumfókusz a egziszten™iálisA

IV dF

IF pitii„F e weq‰e‚ iq‰ƒi‚– wyxhe„ pet„Ás elmát ettünkF @™s—k —z —lmát fókuszos kiemelése lehetA

uönnyen ellen®rizhet® ez —z állításD h— ezeknek — mond—tokn—k — t—g—dott változ—t—E it vesszük szemügyre X —z @—!˜A mond—tok lehetséges t—g—dás—i közül — xem voltunk mozi˜—n ilyen esemény ˜ekövetkeztét t—g—dj—D — xem mozi˜—n voltunk pedig ™s—k t—g—dott fókussz—l értelmezhet® @–máshol voltunkD nem pedig mozi˜—n9AD és h—sonE lóképpen — @™!dA eseté˜en X — xem ettünk —lmát —z ilyen események ˜ekövetkeztét t—g—dj—D míg — xem —lmát ettünk ™s—k t—g—dott fókuszú lehet @–mást ettünk9AF izeket —z eleve egziszten™iális jelentés¶ mond—tok—t —z jellemziD hogy —z eseE mény @illetve eseménytípusA létezésén kívül — ˜ennük szerepl® individuumok léteE zését is állítják X †oltunk mozi˜—n –v—n @voltA oly—n moziD —mely˜en voltunk9 Y itE tünk —lmát –v—n @voltA oly—n —lm—D —mit ettünk9F iz — mond—ttípus @—melyet — koE rᘘiD eseményegzisztenciálisokkal szem˜en individuumegzisztenciálisnak is nevezhetünkA —zon˜—n természetszer¶leg ™s—k oly—n individuumm—l k—p™sol—t˜—n h—sználh—tóD —mely — diskurzus korᘘi sz—k—szá˜ól v—gy — tág—˜˜ kontextus˜ól @— ˜eszél® számár— nyilvánv—ló módonA — h—llg—tó számár— még nem ismertF ez eseméE nyegziszten™iális mond—tok eseté˜en ugy—nennek ™s—k —z eseményre kell teljesülnieD ugy—n—kkor — mond—t˜—n szerepl® összes névszói ™soport h—tározott lehetD mint —zt — @IUA példᘗn láttukF ez individuumegziszten™iális mond—tok tehát kizáról—g új disE kurzusszerepl® ˜evezetésére h—sználh—tó—kF ez eseményEegziszten™iális mond—tokhoz h—sonló—n ezek˜en — mond—tok˜—n is elöl v—n — r—gozott iget®F @PHA
Individuumegzisztenciális mondatok

—F ˜F ™F dF eF fF gF

 Áll egy  pán™élozott járm¶ — \ ház el®ttF  †—n egy ™somó  könyv —z \ —szt—lonF  el—kítottunk egy \ immunológi— sz—kkörtF  ƒzületett egy kis \ gnú˜orjúF  ‚—jzolt—m néhány \ p—r—lelepipedontF  †ettem egy \ ˜úvársziv—ttyútF  tött egy  levél \ uu˜á˜ólF

r—tározott @v—gyis már ismert individuumot jelöl®A névszói ™soportt—l ezek —z igék ™s—k —kkor h—sználh—tókD h— v—n igeviv®jük @lF — QF fejezetetAD v—gy v—n — kommenE ten ˜elül kontr—szt˜— állított elem @például m—g— —z igeD h— v—n mivel kontr—szt˜— állít—niA X @PIA
Egzisztenciális igék határozott vonzatokkal

—F ˜F ™F dF eF

 ytt v—n —  könyv —z \ —szt—lonF G ez  —szt—lon v—n — \ könyvF G  „egn—p volt —  könyv —z \ —szt—lonF  weg—l—kítottuk — \ fenomenológi— sz—kkört isF G e / p—pírgy¶jt® egyesüE let \ tegn—p —l—kultF  wegszületett — \ t—tu˜é˜iF G e kis / rén˜orjú \ f—rfekvés˜en születettF \ †ette — ˜úvársziv—ttyútD @\ nem lopt—AF  wegjött —  levél \ uu˜á˜ólF G  iz — levél \ uu˜á˜ól jöttF G e  levél \ tegn—p jött uu˜á˜ólF

IFQF e weq‰e‚ wyxhe„yu pivɀ̈́Ƀi

IW

i˜˜en — rész˜en — ˜eszédértékük szerint soroltuk típusok˜— — m—gy—r mond—toE k—tD — következ® rész˜en — felépítésüket vizsgáljuk megF

1.3. A magyar mondatok felépítése
uézenfekv®D hogy — mond—tf—jták leírásánál — legegyszer¶˜˜ mond—tok szerkezet阮l induljunk kiF †árh—tóD hogy n—gyon sok m—gy—r mond—t ezeknek — legyszer¶˜˜eknekD —z —l—pvet® típusokn—k v—l—milyen g—zd—g—˜˜ változ—t—F vegel®ször is —zt kell eldöntenünkD mi számít egyszer¶nekF ez egysz—v—sD n—E gyon egyszer¶ mond—tok közül most kizárh—tjuk — mond—tsz—v—k—t @plF sgenD ijh— 3 A és h—sonlók—tD hiszen ezek semmiféle szerkezettel nem rendelkeznekD szerkezetek˜e szervesen még ™s—k ˜e sem illeszthet®kF e következ® legegyszer¶˜˜ mond—ttípus˜— —zok t—rtozn—kD —melyek rövid válaszként h—sználh—tó—kF r— eldöntend® kérdésre ilyen vál—szt —dunk X feD €ist—D ƒenkiD ezek kétségtelenül n—gyon egyszer¶ megnyiE l—tkozásokF …gy—n—kkor ezek hossz—˜˜ mond—tok rövidítéseinek tekinthet®kD hiszen tudjukD hogy teljese˜˜ vál—szokD re—k™iók rövid változ—t—i Y — teljese˜˜ változ—tok˜—n még h—ngsúlyt—l—n elemek követik ®ketD ™s—k —zok—t el lehet h—gyniF izért sok—n ezeket —z ellipszis @kihagyásA eseteinek tekintikD szerkezetüket — teljesD kih—gyást nem t—rt—lm—zó mond—tokév—l —zonosítjákF
1.3.1. A legegyszer¶bb mondatok

e legegyszer¶˜˜ mond—tokD h— nem rövid vál—szokD —kkor ˜izonyár— t—rt—lm—zn—k leg—lᘘis egy r—gozott igétF †együnk ilyen mond—tok—tD —zután m—jd megvizsgáljuk ®ket X @PPA
Nagyon rövid mondatok

—F ˜F ™F dF eF fF gF hF iF

qyere 3 sgyál 3 wegjöttemF ilindultF isteledettF †ége @v—nAF iz ˜otrány @voltAF Ž @voltA —z ig—zg—tóF Ž indult elF

vátjukD hogy v—ló˜—n mindegyikük t—rt—lm—z r—gozott igétD ˜ár —z @f!hA mond—E tok ™s—k zárójel˜enD v—gyis nem feltétlenül ! erre még vissz—térünkF feszédértékükre nézve ezek — mond—tok — @h!iA kivételével mind ™sup— kiemelést t—rt—lm—zókD de ez e˜˜en —z eset˜en egy˜eesik —zz—lD minth— ™s—k egy kiemelés lenneD s®tD — verumfóE kuszos —l—kjuk is ugy—nezF @e @h!iA tö˜˜ elemet t—rt—lm—zD ezért tö˜˜féleképpen is h—ngsúlyozh—tóD és ˜eszédértéke is tö˜˜féle lehetFA windenekel®tt vegyük észreD hogy —z összes fenti mond—t @—z isteledett és —z utolsó három kivételévelA v—l—milyen értelem˜en hiányosD v—gyis értelmileg oly—n

PH

IF pitii„F e weq‰e‚ iq‰ƒi‚– wyxhe„ pet„Ás

mond—trészeket t—rt—lm—zD —melyek minth— h—ngt—l—n névmáss—l lennének kifejezveF sg—zD hogy —z @—A és @˜A felszólító mond—tok elé nem lehet kitenni —z —l—nyt @— te szótAD legfelje˜˜ önálló t—gmond—tkéntD megszólításként @vok—tívuszA X „eD gyere3 izek˜en tehát nin™sen névmásszer¶ —l—nyD de —z isteledett mond—ttól is külön˜özE nekD hiszen — jönD iszik igék elé leg—lᘘ máskor lehet —l—nyt tenniD —z esteledik ige viszont mindig —l—nyt—l—nF e felszólító mód tesziD hogy — második személy¶ —l—nyt nem kell és nem is lehet kitenniD de —zt isD hogy —zért értelmileg jelen v—nF e legE egyszer¶˜˜ mond—tok tehát @h— — mond—tsz—v—k—t és — rövid vál—szok—t levonjukA —z alanytalan igéket @esteledikA t—rt—lm—zók és — felszólító módú—kF e @™A és @dA mond—tok˜—n —z —l—ny oly—nD minth— ki nem mondott névmás lenne Y —z ige—l—k˜ól tudjukD hogy egyes számúD els®D illetve h—rm—dik személy¶ névmást kell od—értenünkF x—gyon ˜onyolult kérdésD hogy ezeket — mond—tok—t ™s—k egy ki™sit is ˜onyolult—˜˜n—k kellEe tekintenünkD mint —z —l—nyt—l—nok—t és — felszólító módú—k—tD mondvánD hogy ig—zá˜ól v—n ˜ennük —l—nyD ™s—k nem h—ll—tszikF veíró szempont˜ól elég —nnyit mond—niD hogy ezek˜en nin™s kimondott —l—nyszerep¶ mond—trészF igy kés®˜˜i kötet˜en külön fogunk fogl—lkozni —z értelmileg jelenlev®D de elh—gyh—tó mond—trészekkel k—p™sol—tos tudniv—lókk—lF ez @f!hA mond—tok rengeteg pro˜lémát vetnek felF il®ször is X ezek˜en nem minE dig v—n r—gozott igeD és h— jelen v—nD —kkor is ™s—k létige lehetF i˜˜en —z értelem˜en tehát ezek már eleve ˜onyolult—˜˜ mond—tokD mint —z el®z®ekF ‚á—dásul — @hA monE d—t˜—n nem elh—gyh—tó —z —l—ny @h— nem rövid vál—szkéntD hiányos felkiáltásként st˜F h—sználjukA X —kkor is ki kell tenniD h— névmásD mint — fenti péld— mut—tj—F ez @f!gA mond—tok˜—n —zon˜—n nem kell kitenni — hiányzó mond—trészt @—ztD —kinek vége v—nD illetve —ztD —mi ˜otrányA Y ez v—lószín¶leg —zz—l is összeüggD hogy — vége szó személyr—got t—rt—lm—z @lF †égünk v—nD †égetek v—n st˜FAD s ez ! —kár™s—k — r—E gozott igék˜en ! — névmás szerepét tudj— játsz—niF e @gA mond—t eseté˜en —zon˜—n ! leg—lᘘis jelen id®˜enD —hol nem h—ll—tszik r—gozott ige ! nin™s ilyen m—gy—ráz—tF irre még vissz—térekF wás külön˜ség is v—n —z @fA és — @g!hA mond—tok között X —z @fA mond—t˜—n — r—gozott ige kitétele jelen id®˜en vál—szth—tóD míg — @g!hA mond—tok˜—n jelen id®˜en egyált—lán nem jelenhet megF wúlt id®˜en @v—l—mint feltételes és felszólító mód˜—nA mindhárom mond—tf—jtᘗn kötelez® — r—gozott ige jelenléteF wondjuk —ztD hogy — következ® legegyszer¶˜˜ mond—tf—jt— —zD —mit — †ége v—n mond—tt—l illusztráltunk X nevezzük ezt bekebelez® birtoklásmondatnakD mert — tárgy—t ˜eke˜elez® fát vág ™soporthoz h—sonló ˜eke˜elezést (gyelhetünk meg ˜enne @— sim— ˜irtoklásmond—t ! plF †—n három gyereke ! ˜onyolult—˜˜D mert — r—gozott ige után is áll v—l—miD és — létige jelen id®˜en sem elh—gyh—tóAF e ˜eke˜elezésr®l — QF fejezet˜en szólunk részletese˜˜enF ekkor most térjünk rá — @gA és — @hA mond—tokr—F vátszól—g egyetlen mond—ttíE pusról v—n szóD pedig — helyzet ennél ˜onyolult—˜˜F ezt állítjukD hogy — @gA mond—tD —melyet névszói állítmányos mondatnak fogunk nevezniD jelen id®˜en egyált—E lán nem t—rt—lm—z létigétF Úgy ™élszer¶ felfognunkD hogy ezek˜en jelen id®˜en m—g— — névszó @itt X — ˜otrány A játssz— — r—gozott ige szerepétF veg—lᘘis ezt — felfogást tám—sztj— —lá —z — körülményD hogy — fókuszos—n kiemelt összetev® ez elé — névszó elé kerül X

IFQF e weq‰e‚ wyxhe„yu pivɀ̈́Ƀi @PQA
Névszói állítmány és fókusz

PI

—F ˜F

e jelölés ˜otrányF @F F F nem — vál—sztásA €ist— ˜etör®F @F F F nem pedig u—r™siA

iz — jelenség persze még —zz—l — feltételezéssel is összeférneD hogy — névszói állítE mányú mond—t˜—n — jelen id® h—rm—dik személyé˜en is v—n létigeD ™s—k éppen nem h—llh—tóF Ám —kkor —zt várnánkD hogy — nem h—llh—tó létige el®tt lenne fókuszpozí™ióD márpedig úgy látszikD hogy nin™s X @PRA
Nincs fókuszpozíció az üres létige el®tt
/ fetör® \ u—r™si voltF @F F F nem pedig €ist—A ˜F B/ fetör® \ u—r™siF

—F

eztD hogy —z üres létige el®tt elvileg kellene lennie fókuszpozí™ión—kD jól mut—tj— —z — másik mond—ttípusD —melyet — fenti @PPhA példᘗn láttunk X @PSA
Amikor van fókuszpozíció az üres létige el®tt

—F ˜F

ez / ig—zg—tó \ u—r™si voltF @F F F nem pedig €ist—A ez / ig—zg—tó \ u—r™si ∅F @F F F nem pedig €ist—A

iz — mond—t tehát másképpen elemzend®D mint — névszói állítmányos mond—tF ez ilyen típusú mond—tok—t azonosító mondatoknak fogjuk nevezniF †égül szólnunk kell még — fenti @PPiA mond—trólD —mely persze lehet kiemel® @fókuszt t—rt—lm—zóA isD de h—ngsúlyozh—tjuk így is X @PTA Ž indult elF

iz — mond—tf—jt— s—játos ötvözete — fókuszos—n kiemel® és —z —zonosító mond—E tokn—kF ƒzórendjét tekintve megegyezik — fókuszosokk—lD de ! mint éppen megmuE t—ttuk ! ™sup— kiemel® mond—tként is ejthet®D s értelmezése ilyenkor —z —zonosító mond—tokév—l rokon X –® —zD —ki elindult9F ez —l—ny itt ugy—núgy nem h—gyh—tó elD mint —z —zonosító mond—tok˜—nD hiszen mindkét eset˜en egyf—jt— nem kiemel® szeE rep¶ fókusz szerepét játssz— Y ezt hókusznak nevezi — sz—kirod—lomF

1.3.2. A topik

e m—gy—r mond—tok jellegzetes s—játosság—D hogy ált—lᘗn minden nyelvt—ni jelölés @különleges névszór—gD különleges ige—l—kA h—sznál—t— nélkül lehet egyes összetev®ket — mond—t elejére tenniD únF topikpozícióbaF ez el®z® pont˜eli n—gyon rövid monE d—tok nem t—rt—lm—zt—k ilyen összetev®ketF e topikról részletesen — PF fejezet˜en szólunk m—jdF telentést—ni szerepének megh—tározás— n—gyon nehéz fel—d—tF rétE

PP

IF pitii„F e weq‰e‚ iq‰ƒi‚– wyxhe„ pet„Ás

közn—pi szóh—sznál—tt—l élve —zt mondh—tjukD hogy — topik —zt jelöli megD mondani akarunk valamit @ezért logik—i —l—nyn—k is szokták nevezniA X @PUA
A topik jelentéstani hozadéka

amir®l

—F ˜F ™F dF eF

e váll—lkozó ellen —z ügyészség vizsgál—tot kezdeményezettF ez ügyészség — váll—lkozó ellen vizsgál—tot kezdeményezettF e váll—lkozó ellen vizsgál—tot kezdeményezett —z ügyészségF ez ügyészség vizsgál—tot kezdeményezett — váll—lkozó ellenF †izsgál—tot kezdeményezett —z ügyészség — váll—lkozó ellenF

wivel ezek — mond—tok szinte mindig fel™serélhet®k egymáss—lD nehéz lenne szigorú sz—˜ály˜— fogl—lniD hogy melyik összetev® állh—t — topik˜—n X —z @—AE˜—n és — @˜AE ˜en mindkét szerepl®t — topik˜— helyeztükD ™s—k külön˜öz® sorrend˜enF †—lószín¶leg —z @—AEt ! v—gy — @™AEt ! h—sználnánkD h— — tovᘘi—k˜—n is — váll—lkozóról szóló informá™iók—t tervezünk át—dniD viszont — @˜AEt ! v—gy — @dAEt !D h— tovᘘr— is —z ügyészségr®l kívánunk ˜eszélniF ez @eAEtD — mond—t topik nélküli változ—tát ™s—k —kkor vál—sztjukD h— v—don—túj hírt közlünkD h— — ˜eszédhelyzet˜en sem — váll—lkozóD sem —z ügyészség fel˜ukk—násár— nem lehetett számít—niF e topik nem kötelez® része — mond—tn—kD ˜ár ! mint említettük ! — topik nélküli mond—tok ált—lᘗn s—játos viszony˜—n v—nn—k —z el®zményükkel @v—don—túj inforE má™iót közölnekAF ezok — predikátumok példáulD —melyek egy individuum v—l—milyen áll—ndó jelleg¶ tul—jdonságát fejezik ki @ilyenek például —z érzelmi viszonyulást kiE fejez® predikátumokA semleges tényközl® mond—tok˜—n ált—lᘗn nem forduln—k el® topik nélkülF yly—n szituá™iók˜—n fordulh—tn—k még el® —z ilyen tul—jdonságokr— voE n—tkozó predikátumok topik nélkülD —mikor —z —dott tul—jdonság megváltozik @tehát lehet v—don—túj informá™ióA X @PVA
Topik nélküli mondatok

—F ˜F

 öld —  w—ri \ h—j— 3 \ ƒzereti — w—ri — perit 3

†—nn—k oly—n mond—tok isD —melyek ™s—k topikot t—rt—lm—zn—kF slyenek példáE ul — fél˜esz—k—dt kérdések @ezek egyértelm¶en —zonosíth—tó topikot t—rt—lm—zn—kD —melyik mögül elm—r—dt — mond—t m—r—dék részeD —z únF kommentAF e komment nélküli @™s—k topikot t—rt—lm—zóA mond—tok —zon˜—n lényegesen külön˜öznek — topik nélküliekt®l —˜˜—nD hogy ezek nem t—rt—lm—zn—k t—rt—lm—s nyelvi elemek˜®l fölépül® állítástD h—nem — prozódi—i szerkezet @els®sor˜—n —z intoná™ióA hordoz oly—n jelenE téstD —mi —z —dott kontextus˜—n v—l—milyen módon értelmezhet®F e komment nélküli mond—tok ! ellentét˜en — topik nélküliekkel ! igen ritkákD és kizáról—g fél˜esz—k—dt kérdés˜en forduln—k el® X @PWA
Csak topikból álló mondatok (félbeszakadt kérdések)

—F ˜F

/ /

uony—kot c engél— néni c

ils® ránézésre h—sonlón—k t¶nnek —z —lᘘiD vok—tívuszos felkiáltások—t t—rt—lE m—zó megnyil—tkozások is X

IFRF e ‚eqyy„„ sqi wÖqք„s փƒi„i†Žu @QHA
Vokatívuszos felkiáltások

PQ

—F

engél— néni c 3 @iA ¬• engél— néni 3

e megszólítások —ny—g— —zon˜—n nem tekinthet® topikn—k X — vok—tívuszos elemek ugy—nis ált—lᘗn únF parentetikumokként @zárójel˜en megjegyzett elemekkéntA szinte teljesen h—ngsúlyt—l—nulD szervetlen prozódi—i töm˜öt —lkotv— épülnek ˜e — mond—t szerkezeté˜e ™s—kúgyD mint például —z idézetkísér®k @! mondt— €ist— !D ! ˜óE lintott szerényen ! st˜FAF izek ált—lᘗn s—játos f®h—ngsúly nélküli függelékd—ll—mot hordozn—kF

1.4. A ragozott ige mögötti összetev®k
†iszonyl—g kevés megszorítás von—tkozik — r—gozott ige mögött elhelyezked® összeE tev®kreF qy—korl—til—g mindenf—jt— névszói ™soportD illetve minden h—tározótípus megjelenhet — r—gozott ige mögöttD v—gyis mindegyikhez t—lálunk oly—n mond—ttíE pustD —hol —z —dott összetev® —z ige mögött állD ˜ár v—nn—k oly—n névszói™soportED illetve h—tározótípusokD —melyek normális eset˜en @semleges mond—tok˜—nA ált—láE ˜—n mindig közvetlenül megel®zik — mögöttük h—ngsúlyt—l—nul ™sügg® r—gozott igétF izek ™s—k —kkor jelenhetnek meg —z ige mögöttD h— egy másik igeviv®˜e törekv® elem kiszorítj— ®ket onn—nD v—gy v—l—melyik oly—n @nem semlegesA szerkezetet testesíti meg — mond—tD —mely˜en nem lehet igeviv®F e topikhoz h—sonló—n nem korlátozott —z ige mögött megjelen® összetev®k száE m— semF Ált—lᘗn —z ige mögötti összetev®k n—gy részének — sorrendje is viszonyl—g sz—˜—don változt—th—tóD de némelyik elrendezés szok—tl—n—˜˜ másoknálD v—gy kifejeE zetten rosszF ez egyik ilyen sorrendi megszorítás —zD hogy —z igeköt® ige mögötti preferált helye ált—lᘗn közvetlenül —z ige után v—nF winél jo˜˜—n eltávolodik ett®l — helyt®lD —nnál rossz—˜˜ul h—ngzik — mond—tF innél is szigorú˜˜ kötöttségD hogy —z ige mögötti ™s—k E n—k||dd ált—lᘗn közvetlenül —z ige után kell állni—D —z igeköt®t és más összetev®ket megel®zve X @QIA —F w— €éter ment el vásárolniF ˜F ?? w— €éter ment vásárolni elF ™F w— €éter ment ™s—k el vásárolniF dF Bw— €éter ment vásárolni el ™s—kF

fizonyos típusú mond—tösszetev®k gy—kr—n irtóh—ngsúlyt viselnekD h— — r—gozott ige mögött jelennek megF izekr®l részletesen szólunk —z igeviv®vel fogl—lkozó QF fejeE zet˜enD és vissz—térünk rá — h—tókör felszíni —zonosításán—k elvét részletesen tárgy—ló SF fejezet˜en isF

2. fejezet

A topik és a kontrasztív topik
2.1. Topik és komment
fár — m—gy—r mond—tok ! mint láttuk ! szórendileg nem oszl—n—k elöl álló —l—nyr— és —zt követ® állítmányr—D —z esetek n—gy részé˜en mégis két sz—k—szr— ˜onth—tókF Összh—ng˜—n —zz—l —z elvvelD hogy — mond—t felépítése és — kommuniká™iós szerepe összefüggD elkülöníthet® egy rész — mond—t elejénD —mely ált—lᘗn —zok—t —z elemeket t—rt—lm—zz—D —melyekr®l — mond—t szól ! ezt — részt nevezzük topiknak !D és ezt követi — mond—tn—k —z — részeD —mely állítást tesz — topik˜—n álló elemekr®l @v—gy kérdést tesz fel velük k—p™sol—t˜—n st˜FA ! ezt — részt nevezzük kommentnekF e topik és komment kifejezések —z —ngol nyelv¶ terminológiá˜ól kerültek át — modern m—gy—r nyelvészet szóh—sznál—tᘗF e rége˜˜i m—gy—r nyelv¶ nyelvészeti munkák˜—n el®készít® rész és tüzetes rész volt — nevükD de ezeket — kifejezéseket m— már nem h—sználjákF i˜˜en — fejezet˜en el®ször megpró˜álunk oly—n módszereket de(niálniD —melyekE kel — mond—t topikE és kommentsz—k—sz— elkülöníthet® egymástólF izután áttérünk — topikokD v—l—mint — kontr—sztív topikok részletese˜˜ vizsgál—tár—F ÁttekintjükD miE lyen szint—ktik—i és jelentést—ni elvek sz—˜ályozzák — kifejezések topik˜—n v—l—mint kontr—sztív topik˜—n v—ló megjelenésének lehet®ségeitD v—l—mint — topikot és kontE r—sztív topikot t—rt—lm—zó mond—tok interpretá™iójátF
2.1.1. A topik és a komment elhatárolása

e következ® három péld—mond—t —˜˜—n külön˜özik egymástólD hogy más és más áll — topik˜—n X —z els®˜en —z —l—nyD — második˜—n viszont — tárgyF ez — végén összetev® mindhárom mond—t˜—n — topik részeD de — h—rm—dik˜—n ™s—k ez áll ottF ez els® mond—t —rról szól tehátD hogy — p—p— — végén mit ™sináltD — második —rrólD hogy hezs®vel — végén mi történtD — h—rm—dik pedig egyszer¶en —rrólD hogy — végén mi történtF r— — topik!komment h—tárt szögletes zárójelekkel megjelöljükD így néznek ki — mond—tok X @IA —F e  p—p— —  végén“ ‘ levágt— — \ hezs®tF

PFIF „y€su Ƀ uywwix„ ˜F ™F e  hezs®t —  végén“ ‘ levágt— — \ p—p—F e  végén“ ‘ levágt— —  p—p— — \ hezs®tF

PS

fár — ˜eszél® elvileg sz—˜—don dönthet —rrólD hogy mi legyen —zD —mir®l — mond—ndóE j— szólni fogD és mi leszD —mit mond ról—D igen szigorú gr—mm—tik—i feltételei v—nn—kD hogy mi és milyen formᘗn kerülhet — mond—t topik részé˜e és mi — komment˜eD illetve hogy — kommenten ˜elül miD holD milyen kommuniká™iós körülmények között helyezkedhet elF e topik és — komment fog—lmát ezért nem — fenti homályos komE munik—tív funk™ión —l—puló módon fogjuk de(niálniD h—nem jól tesztelhet® form—i jegyek —l—pjánF ezt egyé˜ként jó el®re leszögezhetjükD hogy h— v—n — mond—t˜—n r—gozott igeD —z mindig — komment részeD mivel — komment t—rt—lm—zz— — mond—t˜—n elh—ngzó állítástF e topik˜—n ! kontr—sztív topikként ! állh—t ugy—n igeD de soh— nem r—gozott —l—k˜—nD h—nem ™s—k in(nitívuszkéntF
2.1.2. Egy prozódiai alapú teszt

r— — topik és — komment másEmás kommunik—tív szereppel ˜írD —kkor felmerül — kérE désD hogy nem —dh—tnánkEe oly—n tesztet — két mond—tsz—k—sz közötti h—tár megáll—E pításár—D —mely — mond—t˜—n t—lálh—tó intoná™iós mintákon —l—pulD hiszen könnyen meggy®z®dhetünk ról—D hogy — mond—tok intoná™iój— @h—ngsúlyE és d—ll—mmintáj—D illetve — mond—tot t—goló szünetek elhelyezkedéseA szoros—n összefügg —zok kommuE nik—tív t—golásáv—lF ez —lᘘi két szituá™ió˜—n elh—ngzó két ! szegmentális t—rt—lmát @—z—z — ˜enne szerepl® foném—soroz—totA tekintve —zonos ! mond—tot például éppen —z intoná™iójuk külön˜özteti meg egymástólD —mi tükrözi — közöttük lév® szerkezeti külön˜ségetF iz — szerkezeti külön˜ség e˜˜en —z eset˜en éppen —zD hogy míg —z els® vál—sz˜—n —z állítás @és egy˜en — mond—t komment részeA ™s—k —zD hogy —z enyémD és —z ezt megel®z® sz—k—sz — már — kérdés˜®l ismert elemet t—rt—lm—zó topikD —ddig — második mond—t teljes egészé˜en kommentF @PA —F ˜F @! uié —z — koszos ™suk— cA ! ez — / koszos ™suk— —z \ enyémF @! welyik — te ™ip®d cA ! ez — \ koszos ™suk— —z enyémF

e két mond—t˜—n —z — közösD hogy — komment d—ll—m— — ˜eszél® normális h—ngterjeE delmének —lsó h—tár— közelé˜en véget ér® monoton es® h—ngm—g—sságúD úgynevezett es® k—r—kterd—ll—mD —mely —zt jelziD hogy önálló és ˜efejezett megnyil—tkozásról v—n szóF e topikot is t—rt—lm—zó els® vál—sz topikján—k d—ll—m— ugy—n—kkor le˜eg® jelE leg¶ @tipikus—n emelked®A d—ll—mD —mely —z után— következ® ˜eszédsz—k—szt @itt — kommentetA ™s—k mintegy el®készítiD és —rr— irányítj— — (gyelmetF †—lójᘗn —zon˜—n ! —nn—k ellenéreD hogy nyilvánv—ló—n szoros összefüggés v—n —z intoná™ió és — szerkezet között ! oly—n univerzális—n h—sználh—tó prozódi—i —l—pú tesztet nem tudunk megfog—lm—zniD —mely tetsz®leges mond—t topikján—k és komE mentjének elvál—sztásár— könnyen h—sználh—tó lenneF innek —z —z ok—D hogy ˜ár — mond—t szint—ktik—i és prozódi—i szerkezete szoros—n összefüggD — két szerkezet köE

PT

PF pitii„F e „y€su Ƀ e uyx„‚eƒ„͆ „y€su

zötti leképezés egyrészt meglehet®sen ˜onyolultD másrészt egyik irány˜—n sem egyE értelm¶D és — két szerkezetet —lkotó egységek h—tár—i ált—lᘗn nem esnek egy˜eF pigyeljük meg példáulD hogy —z említett példák˜—n isD —hol egyé˜ként viszonyl—g jó egyezést t—láltunk — prozódi—i és — szint—ktik—i szerkezet közöttD másként t—golódE n—k — mond—tok szint—ktik—i és prozódi—i összetev®kreF e topikot és kommentet is t—rt—lm—zó els® vál—sz˜—n @lF @P—AA — komment h—ngsúlyt—l—n nével®je nem épül ˜e — komment d—ll—mᘗ @s®tD d—ll—mil—g —kár ˜e is olv—dh—t — topik˜—n lev® rész˜eA —nn—k ellenéreD hogy szint—ktik—il—g — kommenthez t—rtozikF innek —z —z ok—D hogy —z intoná™iós szerkezet jelentést hordozó —lkotóelemeiD — k—r—kterd—ll—mokD mindig h—ngsúlyos szót—gon induln—k @h— úgy tetszikD ez — de(ní™iójuk részeAD — nével®k viE szont h—ngsúlyt—l—nokD és ez tul—jdonképpen eleve kizárj—D hogy — mond—t prozódi—i és szint—ktik—i t—golás— teljesen egy˜eessenF e nével®khöz h—sonló—n h—ngsúlyképteE lenek — köt®szók @lF @QAA és —z elöljárók @lF @R—AAD illetve egyes módosítószók @lF @R˜AA isF @QA —F ˜F ™F dF eF fF —F ˜F w—nyi és \ vujz—F ykos v—gy \ szép c  Öt uszkve  h—tszáz \ k—tonátF  yl—josD tehát \ ™súszikF / ‚ánézettD m—jd \ elájultF / ƒzeretteD de \ elh—gyt—F
/ /

@RA

oltán mint  ˜elt—g  szerepel —  ™ég \ névjegyzéké˜enF  „—v—ly mintegy  h—tezer  h—jó  h—l—dt át — \ ™s—tornánF
/

e nével®k és társ—ik okozt— z—v—rokon még könnyen túltennénk m—gunk—tD de ! mint —z —lᘘi példák mut—tják ! —kkor is el®fordulh—tD hogy nem — komment eleE jén indul —z es® d—ll—mD h— ott például ˜irtokos szerkezetD jelz®t t—rt—lm—zó v—gy koordinált komplex névszói ™soport állF izek˜en —z esetek˜en ™s—k — komplex névE szói ™soport utolsó elemén kezd®dik —z es® d—ll—mF wost nem —z utolsó h—ngsúlyos sz—k—sz˜ól kim—r—dó részek h—ngsúlyképtelensége okozz— — gondot @hiszen — kérdéE ses elemek h—ngsúlyos—kAD h—nem —zD hogy e˜˜en — szerkezet˜en — komplex névszói ™soport elemei —z összes h—ngsúlyuk—t meg®rzikD v—gyis megt—rtják — prozódi—i önE állóságuk—tD ˜ár szint—ktik—il—g nem jelenhetnének meg önálló—nF @SA —F ˜F ™F @! \ ui állított— fel — k—n—pét cA e  k—n—pét / én és —z — \ m—g—s (ú állítottuk felF @! \ ui r—kt— ide —zt — koszos ™sukát cA ezt —  koszos  ™sukát —z — / szeren™sétlen \ v—jos r—kt— ideF @! \ uié —z — koszos ™suk— cA ez —  koszos / ™suk— — / vejem / féltestvérének — \ (áéF

Éppen ez — prozódi—i önállóság teszi lehet®vé például — ˜irtokos szerkezet esetéE ˜en —z —lᘘi mond—tok —l—ki megkülön˜öztetését —z el®z® péld—sor utolsó mond—E tátólF ez el®z® példák˜—n — komment elején álló teljes névszói ™soport volt — vál—szD —nn—k minden eleme új informá™iót hordozottD és ennek megfelel®en — névszói ™soport összes h—ngsúly— meg®rz®döttF r— viszont — névszói ™soport egy része már ismert

PFIF „y€su Ƀ uywwix„

PU

— kérdés˜®lD —kkor — komment élén álló névszói ™soporton ˜elül —z utolsó h—ngsúly el®r阘 tolódik —rr— —z elemreD —melyik — tul—jdonképpeni vál—sz — kérdésreF @TA —F ˜F @! e / vejed \ kijének — (áé —z — koszos ™suk— cA ez —  koszos / ™suk— — / vejem \ féltestvérének — (áéF @! \ uinek — féltestvérének — (áé —z — koszos ™suk— cA ez —  koszos / ™suk— — \ vejem féltestvérének — (áéF

„ovᘘi kompliká™iót okozD hogy — mond—t˜—n ált—lᘗn n—gyon sok önálló h—ngE súlly—l és önálló d—ll—mm—l ˜író prozódi—i egység jelenik megD és ezek közül — legtö˜˜ eset˜en ™s—k —z utolsó hordozz— —zt — d—ll—motD —mely — megnyil—tkozás kommuniE k—tív típusán—kD — ˜eszél® —ttit¶djének st˜F megfelelF r— intoná™iós —l—pú tesztet —k—runk kidolgozni — topik!komment h—tár megh—tározásár—D —kkor —z ™s—k oly—n feltételek mellett m¶ködhetD h— ˜iztosít—ni tudjukD hogy —z —dott d—ll—m — topikon ne jelenhessen megD — kommentnek viszont —z egészén átíveljenF wivel minden f®h—ngsúlyos szót—g k—r—kterd—ll—mot indítD ezért —z — feltételD hogy —z utolsó d—ll—m —z egész kommenten átíveljenD ™s—k —kkor teljesülhetD h— — komE mentnek ™s—k — legelején v—n f®h—ngsúlyF wint —z IF fejezet˜en elmondtukD —z ilyen f®h—ngsúlyt @—mely után — mögötte álló hossz—˜˜ mond—tsz—k—sz nem t—rt—lm—zh—t másik f®h—ngsúlytA irtóh—ngsúlyn—k nevezzükF ez irtóh—ngsúly ált—lᘗn — nem semE leges mond—tkonstruk™iókr— jellemz®F @ez irtóh—ngsúly onn—n k—pt— — nevétD hogy ált—lᘗn nem követheti másik f®h—ngsúlyos szót—g —z —dott mond—tsz—k—szon ˜elülF iz —lól ™s—k egy új—˜˜ irtóh—ngsúly jelent kivételtFA ez eldöntend® kérdésekre jellemz® emelked®Ees® k—r—kterd—ll—m mindkét említett feltételt teljesítiF igyrészt ez — d—ll—m ™s—k — kommenten ˜elül jelenhet megD másrészt —z eldöntend® kérdések kötelez®en irtóh—ngsúlyt t—rt—lm—zn—kF @UA —F ˜F e  xelli végül“ ‘¢felhívt— — t—k—rítón®tD —kit —jánlott—m c  i˜éd után“ ‘¢mindent ˜er—ktál — h¶t®szekrény˜e c

iz —lól ™s—k —z —z eset kivételD —mikor — kérdés tul—jdonképpen felszólítás egy felE tételezés meger®sítéséreF izek˜en — mond—t összes f®h—ngsúly— megm—r—dF ez ilyen kérdések ilyesmit kérdeznek X @„énylegA —z történtG—z — tényállásD hogyF F F c slyen eset például —mikor — kérdés —nn—k eldöntésére irányulD hogy egy ! — kontextusE ˜ól minden ˜eszél® számár— nyilvánv—ló—n fennálló ! körülménynek —z eldöntend® kérdés˜en szerepl® tényEe —z ok—F1 @VA ¢pelhívt—d ⊥ — ¢t—k—rítón®tD ⊥ —kit ¢—jánlott—m c @ezért v—n ilyen rend cA

qy—kr—n —z ilyen kérdésekkel — ˜eszél® dö˜˜enetének —d h—ngotX @WA e ¢v—jos ¢˜er—kt— ⊥ — ¢ke(rgom˜át ⊥ — ¢mélyh¶t®˜e c 3

1 ez —lᘘi péld— egyé˜ként —zt is világos—n megmut—tj—D hogy — h—ngsúlyt—l—n h—tározott

nével® és von—tkozó névmás nem mindig épül ˜e —z ®t megel®z® k—r—kterd—ll—m˜— @™s—k —z es® jelleg¶ d—ll—mok˜— épül ˜eAD h—nem önálló h—ngsúly nélküliD úgynevezett el®d—ll—mot @v—gy el®kétA hordozF izt — példák˜—n ⊥ jellel jelöljükF

PV

PF pitii„F e „y€su Ƀ e uyx„‚eƒ„͆ „y€su

gs—k e˜˜en —z összes f®h—ngsúlyt meg®rz® eldöntend® kérdéstípus˜—n fordulh—t el® —z éppen —z volt foly—m—t˜—nD hogyF F F D —mikor —z történtD hogyF F F  jelentés¶ progE resszív konstruk™ió X @IHA ¢qy—nútl—nul ¢ment ¢át ⊥ —z ¢ut™ánD ⊥ —mikor ¢egyszer ™s—k ⊥ — ¢fejére esett ⊥ egy ¢—˜l—ktá˜l— c

winden nem ilyen kontextus˜—n h—sznált eldöntend® kérdés —zon˜—n irtóh—ngE súlyosD és így —z emelked®Ees® d—ll—m —z egész kommentre kiterjedD h—™s—k —z nem t—rt—lm—z önálló irtóh—ngsúlyos résztF i˜˜en —z eset˜en ugy—nis ™s—k ez —z utolE só irtóh—ngsúlyos rész viseli — mond—ttípusr— jellemz® emelked®Ees® d—ll—motF slyen kötelez®en irtóh—ngsúlyos kommentvégi összetev®t t—rt—lm—z például — hátr—vetett is Ees összetev®s mond—tok n—gy részeF e mond—tok eldöntend® kérdéses változ—táE ˜—n ennek megfelel®en —z es®!emelked® d—ll—m is ™s—k — hátul lév® is Ees összetev®n jelenik megF @IIA —F ˜F ™F @iA @iiA @iA @iiA @iA @iiA  il—lsz—n—k —  (úk — \ p—dlón isF @h—jl—ndó—kA  il—lsz—n—k —  (úk — ¢p—dlón is c e  oli  elmenne után— — \ világ végére isF e  oli  elmenne után— — ¢világ végére isc  †olt — ™ég már \ súlyos—˜˜ helyzet˜en isF  †olt — ™ég már ¢súlyos—˜˜ helyzet˜en is c

r—sonló—n —z el®z® példákhozD —z is Ees összetev®k t—g—dott mond—tok˜—n megE jelen® megfelel®iD — sem Ees összetev®kD mindig kötelez®en irtóh—ngsúlyos—k —kkor isD h— nem — komment elejénD h—nem — végén álln—kF @IPA  xem ˜ukott meg  m—tek˜ól —z  idén ¢egy gyerek sem c

e topik!komment h—tár kijelölésére tehát oly—n mond—tok˜—n tudunk egyszer¶ és egyértelm¶ prozódi—i tesztet h—sználniD —melyek nem t—rt—lm—zn—k — komment végén irtóh—ngsúlyos részt és — komment elején —z ige el®tt oly—n komplex @jelz®sD koordinált v—gy ˜irtokos szerkezetet t—rt—lm—zóA névszói ™soportotD —melynek egy része önálló d—ll—mot k—pn—F ez eldöntend® kérdésekre jellemz® emelked®!es® d—ll—m —zért h—sználh—tó külöE nösen jól — tesztelésreD mert könnyen és egyértelm¶en —zonosíth—tó — d—ll—m eleje és vége isF iz — d—ll—m egyé˜ként meglep®en sok mond—ttípus˜—n h—sználh—tó X nem™s—k kijelent® mond—tok —l—kíth—tó—k át eldöntend® kérdéssé — mond—tszerkezet megválE tozt—tás— nélkülD h— ezzel — d—ll—mm—l látjuk el ®ketD h—nem felszólító mond—tok is k—ph—tják ezt — d—ll—mot @ezek —z úgynevezett ˜—g—tellizáló felszólításokA és — kérd®E szót t—rt—lm—zó kiegészítend® kérdések is elh—ngozh—tn—k ezzel — d—ll—mm—l —z únF visszh—ngkérdések˜en és —z ismételtet® kérdések˜enF @IQA —F ˜F ™F ¢xézd ™s—k meg ezt — képet 3 ¢uivel @isA t—lálkozt—k c @/ xem is \ tudomFA @! \ ˜ráss—l t—lálkozt—kFA ! ¢uivel t—lálkozt—k c @¢wit mondtálcA

PFIF „y€su Ƀ uywwix„

PW

emikor tehát —zt —k—rjuk eldönteniD hogy egyEegy névszói ™soport v—gy h—tároE zótípus megjelenhetEe — kommenten ˜elülD illetve — komment melyik részén jelenE het megD —kkor ! (gyelem˜e véve — módszer korlát—it ! —lk—lm—zh—tjuk —z —lᘘi eldöntend®kérdés-tesztet X @IRA imelked®!es® d—ll—m ™s—k — kommenten jelenhet megF r— egy összetev®n nem jelenhet meg ez — d—ll—m egyetlen oly—n mond—t˜—n semD —melyik egyé˜E ként eleget tesz —zokn—k — feltételeknekD —melyek mellett —z emelked®!es® d—lE l—m — komment elején kezd®dikD —kkor —z —dott összetev® nem szerepelhet — komment˜enF ez összetev® d—ll—mon ˜elüli elhelyezkedésének vizsgál—táv—l —z összetev® kommenten ˜elüli elhelyezkedését is vizsgálh—tjukF windehhez —z kellD hogy —z eredeti mond—tot eldöntend® kérdéssé —l—kítsukF

e teszt m¶ködését — fejezet els® három péld—mond—tán illusztráljuk X @ISA —F ˜F ™F @iA @iiA @iA @iiA @iA @iiA e  p—p—  végül“ ‘ levágt— — \ hezs®tF e  p—p—  végül“ ‘¢levágt— — hezs®t c e  hezs®t  végül“ ‘ levágt— — \ p—p—F e  hezs®t  végül“ ‘¢levágt— — p—p— c  †égül“ ‘ levágt— —  p—p— — \ hezs®tF  †égül“ ‘¢levágt— — p—p— — hezs®t c

enn—k eldöntéséreD hogy egy —dott kifejezéstípus el®fordulh—tEe — komment˜enD — következ® tesztet is h—sználh—tjuk @es®dallamtesztA X @ITA xem állh—t — komment˜en egy összetev®D h— semmilyen egyszer¶ kijelent® mond—t˜—n sem fordulh—t el® es® k—r—kterd—ll—mm—l @még n—gyon egyszer¶ szerkezet¶ és rövid kommenttel ˜író mond—tok˜—n semAF iz ugy—nis —rr— mut—tD hogy nem lehet —z állítás részeF

†izsgáljuk meg ennek — tesztnek — segítségével — néhány—nD mindenkiD @— nem összeh—sonlító értelm¶A — legtö˜˜en és — sok—n névszói ™soportok szórendi viselkedéE sét @— tesztek˜en — minimális eljöttek kifejezést h—sználjuk kommentkéntA X @IUA —F / xéhány—n“ ‘\ eljöttekF B\ xéhány—n eljöttekF ˜F e / legtö˜˜en“ ‘\ eljöttekF Be \ legtö˜˜en eljöttekF ™F / ƒok—n“ ‘\ eljöttekF ‘\ ƒok—n eljöttekF dF B/ windenki \ eljöttF ‘\ windenki eljöttF

e teszt — következ® eredményt —dj— X — néhány—n és —z — legtö˜˜en 2 ™s—k — topik˜—n állh—tD — komment elején nemD mert nem indulh—t r—jtuk — komment es® d—ll—m— @lF @IU—AD @IU˜AAF e sok—n mind — topik˜—nD mind — komment˜en állh—tD hiszen önálló emelked® d—ll—m— is lehetD de — komment es® d—ll—mú részé˜e is ˜eépülhet
2 ez összeh—sonlító értelm¶
legtöbben ˜izonyos körülmények között — komment elején is állh—tD például —z —lᘘi —lárendelt mond—t˜—nX

@iA

e  mikulásünnepség volt / —z — rendezvényD —mire —  legtö˜˜en \ eljöttekF

QH

PF pitii„F e „y€su Ƀ e uyx„‚eƒ„͆ „y€su

@lF @IU™AAF e mindenki pedig @leg—lᘘis —z itt h—sznált komment mellettA ™s—k — komment elején állh—tD önálló emelked® d—ll—mot nem k—ph—t @lF @IUdAAF …gy—nezt —z eredményt k—pnánk természetesen —z eldöntend®kérdésEteszttel isF e sok—n és — mindenki viselkedése egyé˜ként árny—lt—˜˜D mint —zt —z els® teszE tünk mut—tj—F e mindenki állh—t ugy—nis kontr—sztív topik˜—nD h— megfelel® komE mentet illesztünk hozzáF slyenkor viszont nem állh—t — komment elejénF @IVA
/

windenki“ ‘\ nem jött elF B\ windenki nem jött elF

e sok—n sz—˜—d mozgásán—k is v—nn—k korlát—i X h— például egy mindenkit is v—n — komment˜en —z ige el®ttD —kkor — sok—n ™s—k —kkor állh—t — komment˜enD h— — mindenkit mögött jelenik meg @lF @IW—AAF e mindenkit el®tt viszont ™s—k — topik˜—n állh—t @lF @IW˜AAF izzel szem˜en állh—t mind — topik˜—nD mind — komment elejénD h— — mindenkit —z ige mögött v—n @lF @IW™AAF e mindenkit viszont ™s—k —kkor állh—t — toE pik˜—nD h— — sok—n — komment˜en állD v—gy h— t—g—dór— változt—tjuk — komment˜en lév® igét @lF @IWdAAF @IWA —F ˜F ™F dF ‘\ windenkit sok—n utáln—kF / ƒok—n“ ‘\ mindenkit utáln—kF B\ ƒok—n mindenkit utáln—kF / ƒok—n“ ‘ utáln—k \ mindenkitF ‘\ ƒok—n utáln—k mindenkitF / windenkit“ ‘\ sok—n utáln—kF B windenkit / sok—n \ utáln—kF  ƒok—n / mindenkit“ ‘\ nem utáln—kF

2.1.3. Van-e univerzális prozódiai teszt ?

ils®ként megfog—lm—zott prozódi—i —l—pú tesztünk˜en kul™sszerepet játszott —z irE tóh—ngsúly X ez ˜iztosított—D hogy — kommentre jellemz® d—ll—m v—ló˜—n átíveljen — teljes kommentenF †—n egy s—játos konstruk™ióD —mely — topikon ˜elül is irtóh—ngE súlly—l jár X — kontr—sztív topikF uontr—sztív topikként n—gyon sok oly—n kifejezés is megjelenhet — mond—t˜—nD —mi @nem kontr—sztívA topikként nemF @fizony —z el®˜˜i tesztpéldáink˜—n is ™s—k kontr—sztív topikként sikerült — mindenki Enek — topik˜— jutni—F váttuk —zt isD hogy ennek — lehet®sége —ttól is függD hogy mi áll — komment˜enAF izzel — s—játos szerkeE zettelD — jelentésével és — h—sznál—tán—k feltételeivel — fejezet QF pontj— fogl—lkozikF ƒzámunkr— itt els®sor˜—n — prozódi—i tul—jdonság—i fontos—kF e kontr—sztív topikE n—k —z — ! jelentésével szoros összefüggés˜en álló ! s—játos prozódi—i tul—jdonság— v—nD hogy —z ezt — szerkezetet t—rt—lm—zó mond—tok˜—n nem™s—k m—g— — kontr—sztív topik visel irtóh—ngsúlytD h—nem — kommenten ˜elül is kell mögötte irtóh—ngsúlyn—k lennieD —mit — kontr—sztív topik —sszo™iáltj— viselF r— — kontr—sztív topik mögötti mond—tsz—k—sz @—mi gy—kr—n m—g— —z —sszo™iált kommentsz—k—szA es® k—r—kterd—ll—E mot visel @—z —sszo™iált kommentsz—k—sz kijelent® mond—tok˜—n szinte mindig ilyen d—ll—múAD —kkor — kontr—sztív topik d—ll—m— le˜eg® jelleg¶ d—ll—m X leggy—kr—˜˜—n emelked®D 3 de le˜eg® és ereszked® is lehetF imelked®en kezd®d® d—ll—mok el®tt álE ló kontr—sztív topikon viszont leggy—kr—˜˜—n @félAes® d—ll—mot t—lálunkF r— pedig
3 igyes munkák˜—n —z emelked® d—ll—m mint — kontr—sztív topik prozódi—i ismérve szerepelF

†—lójᘗn ez még —z es® jelleg¶ d—ll—mok el®tt is ™s—k —z egyik lehet®ségF

PFIF „y€su Ƀ uywwix„

QI

—z emelked®en kezd®d® d—ll—m — mond—t záród—ll—m—D —kkor — kontr—sztív topik d—ll—m— mindig es® típusúF @PHA —F ˜F ™F dF eF e / keletnémet gyártmányúD / kétütem¶ motorr—l h—jtott ko™sik—t ˜ezzeg“ ‘\ házil—g is meg lehetett j—vít—niF e  kétütem¶ motorr—l h—jtott ko™sik—t“ ‘¢házil—g is meg lehet j—vít—ni c \ wegj—vít—ni ugy—n“ ‘/ nem tudtákD @de / —zz—l vig—szt—lt—kD ⊥ hogy — > wÉr még \ átvesziAF \ És — kétütem¶ motorok kenése“ ‘/ hogy—n történik c És — \ kétütem¶ motorok kenése“ ‘/ hogy—n történik c

ezD hogy — kontr—sztív topik irtóh—ngsúlyt viselD —zt jelentiD hogy — mögötte — topik˜—n álló elemek elveszítik — f®h—ngsúlyuk—t ! és ezzel —z önálló k—r—kterd—lE l—muk—t !D így h— — mond—t elejéhez kontr—sztív topikot illesztünkD —kkor —nn—k — d—ll—m— —z egész topikon átívelF pelvet®dik —z ötletD hogy ez esetleg lehet®séget —dE h—tn— —rr—D hogy —zok˜—n —z esetek˜en is tudjuk tesztelni — topik!komment h—tártD —hol — komment elején komplex névszói ™soport v—nD hiszen h— ilyenkor —z irtóh—ngE súlyos kontr—sztív topik mond—t elejére illesztésével k—pott els® összefügg® prozódi—i összetev® átível — teljes topikonD de — komment˜e nem nyúlik ˜eleD —kkor — topik! komment h—tárt —z els® prozódi—i összetev® vége jelöliF tó teszt lehetne például — szerintem @viszontA kifejezés mond—t elejére illesztéseF @PIA —F ˜F ! ez —  koszos  ™suk— — / vejed  féltestvérének — \ húgáéF !  ƒzerintem viszont —z — koszos ™suk—“ ‘— / vejed  féltestvérének — \ (áéF ! e  k—n—pét  tegn—p / peri ⊥ és —z — \ köp™ös (ú állított— felF !  ƒzerintem pedig — k—n—pét tegn—p“ ‘/ oli ⊥ és —z — \ m—g—s (ú állított— felF

ez irtóh—ngsúlyos sz—k—sz kiterjedésének —zon˜—n h—tárt sz—˜h—t egy — topikon ˜elüli másik irtóh—ngsúly isF iz —kkor fordulh—t el®D h— v—n — mond—t˜—n egy másik kontr—sztív topik isF ez el®˜˜i mond—tok˜—n is lehet — topik kontr—sztívF slyenkor —z normális eset˜en nem —lkot egy prozódi—i összetev®t —z újonn—n hozzáillesztett kontr—sztív topikk—l X @PPA —F ˜F  ƒzerintem viszont —z — / koszos ™suk—“ ‘— / vejed  féltestvérének — \ (áéF  ƒzerintem pedig — / k—n—pét“ ‘ oli és —z — \ m—g—s (ú állított— felF

ez —lᘘi mond—tok˜—n — topik˜—n álló kifejezés ™s—k kontr—sztív topik lehetF izek is önálló prozódi—i összetev®t —lkotn—kD és nem olv—dn—k egy˜e —z újonn—n hozzájuk illesztett kontr—sztív topikk—lF @PQA —F ˜F ™F dF windenkit“ ‘⊥ még \ ® sem ismerhetF  w—ri szerint —zért / mindenkit“ ‘⊥ még \ ® sem ismerhetF / sg—zán kevesen“ ‘⊥ ™s—k —z \ idén jelentkeztek el®szörF  ƒzerintem —zon˜—n / ig—zán kevesen“ ‘⊥ ™s—k —z \ idén jelentkeztek el®E szörF
/

QP

PF pitii„F e „y€su Ƀ e uyx„‚eƒ„͆ „y€su

ezt t—láltuk tehátD hogy h— —z eredeti mond—t már t—rt—lm—z kontr—sztív topiE kotD —kkor — tesztünk nem —d megfelel® eredménytD mert — mond—t elejére illesztett összetev® d—ll—m— nem —lkot egy prozódi—i összetev®t — már ott szerepl® kontr—sztív topikk—lF he — helyzet még ennél is rossz—˜˜F r— — komment elején oly—n komplex névszói ™soport állD —mely ismert elemet t—rt—lm—zD és így — komment irtóh—ngsúlyos része nem — komment elején kezd®dikD —kkor — kontr—sztív topik d—ll—m— —z irtóE h—ngsúly nélküli kommentrészre is átnyúlh—t @lF @PRAAF †—gyis nem™s—k oly—n eset v—nD —mikor — topik elkerülhetetlenül tö˜˜ prozódi—i összetev®t t—rt—lm—zD h—nem oly—n eset isD —mikor — topik d—ll—m— nem — topik végén ér végetD h—nem — komment elejé˜e is ˜elenyúlikF @PRA @!  ƒzerintem —z — koszos ™suk—“ ‘— / vejed  féltestvérének — \ (áéFA !  ƒzerintem viszont —z — koszos ™suk—“ ‘— vejed / féltestvérének —z \ unok—ö™™sééF

e kontr—sztív topik felh—sználásáv—l sem tudtunk tehát oly—n prozódi—i —l—pú tesztet —dniD —mely — topik!komment h—tárt minden eset˜en ˜iztos—n jeleznéF windE —zonált—l —z eldöntend®kérdésEteszt és —z es®d—ll—mteszt n—gyon jól h—sználh—tó —z egyes összetev®típusok mond—ton ˜elüli eloszlásán—k vizsgál—tár—D h— — h—sznál—tuk említett feltételeit ˜et—rtjukF qy—kr—n —lk—lm—zzuk is m—jd ®ket — kés®˜˜i fejezetekE ˜enF
2.1.4. A mondathatározók elhelyezkedésén alapuló teszt

ez intoná™ió mellett ˜izonyos tipikus mond—th—tározók @például id®h—tározókA elheE lyezkedése is segít —nn—k megh—tározásᘗnD hogy hol kezd®dik — kommentF slyenek például — tegn—pD m—D holn—pD t—v—lyD —z idénD — múlt év˜enD egy szép n—pon st˜F izek —zért h—sználh—tók jól — topik!komment h—tár —zonosításár—D mert ugy—noly—n mond—t˜eli eloszlást mut—tn—kD mint — nevek @— tegn—pD m— st˜F eloszlás— —zonos — fud—pestD v—jos st˜F eloszlásáv—lAD — h—tározott nével®s @de(nitA kifejezések @—z idénD — múlt év˜en ∼ — m—™sk—D — királyn® st˜FAD illetve — h—tároz—tl—n nével®s @inde(nitA kifejezések @egy szép n—pon ∼ egy m—™sk—A ált—lᘗnF wint látni fogjukD ezek mind el®fordulh—tn—k topikkéntF „ová˜˜á —z is ig—zD hogy — topikon ˜elül —z összetev®k sorrendje sz—˜—don válE tozt—th—tóD mint ezt — következ® példák mut—tják X  v—jost w—ri tegn—p    v—jost tegn—p w—ri     w—ri v—jost tegn—p jól leszidt—F @PSA w—ri tegn—p v—jost     „egn—p v—jost w—ri    „egn—p w—ri v—jost xin™s —rr— von—tkozó megszorítás semD hogy legfelje˜˜ hány összetev® szerepelhet — topik˜—nF izek˜®l @hogy állh—tn—k — topik˜—nD hogy ott sz—˜—d — sorrendD és hogy nin™s — topik hossz— korlátozv—A következikD hogy mindig jó elrendezés —zD h— —z említett id®h—tározók v—l—melyike — topik jo˜˜ szélén jelenik megD mintegy — topik! komment h—tárt megjelölveF

PFIF „y€su Ƀ uywwix„

QQ

e negyedik feltételD —mi ezeket —z id®h—tározók—t —lk—lm—ssá teszi — topik! komment h—tár teszteléséreD —z —zD hogy sz—˜—d h—tározóként v—l—melyikük — legtö˜˜ nem generikus mond—t˜— sz—˜—don ˜eilleszthet® —nélkülD hogy — mond—t szerkezetét meg kéne változt—tni @persze ™s—k h— nin™s már — mond—t˜—n eleve id®h—tározóAF qenerikus @v—gyis v—l—milyen ált—lános ig—zságot megfog—lm—zóA mond—tok˜—n —zon˜—n nem h—sználh—tó—kD mert ezek id®˜en áll—ndó ig—zságok—t fog—lm—zn—k megD ezért jelentést—ni —nomáli— lép felD h— id®h—tározóv—l módosítjuk ®ket @—minek —z lenne — jelentéseD hogy egy megh—tározott id®pontr— sz¶kítenénk —z állítás érvényesE ségétAF @PTA 5 ez oroszlán m— r—g—dozóF

izek — h—tározók egyé˜ként — kommenten ˜elül —z ige mögött is sz—˜—don el®forE dulh—tn—kD ™s—kúgyD mint ˜ármiD —mi @nem kontr—sztív topikkéntA — topik˜—n állh—tF iz —zon˜—n nem jelent pro˜lémát — teszt szempontjá˜ólD hiszen — r—gozott igér®l egyé˜ként is tudjukD hogy mindenképpen — komment részeF e h—tározók ige mögötti megjelenése egyé˜ként ugy—núgy nem jelent jelent®s változást — mond—t jelentésszerE kezeté˜enD mint h— — topikon ˜elül álln—k @— jelentésük egyszer¶en hozzá—dódik — mond—t jelentéséhezD mint —z esemény id®pontj—AF @PUA v—jost w—ri w—ri v—jost jól leszidt— tegn—pF

e teszt szempontjá˜ól viszont pro˜lémát jelenthetD hogy ezek — h—tározók közvetE lenül —z ige el®tt is megjelenhetnek — kommenten ˜elülD únF igeviv®kéntF ez igeviv® — r—gozott igét — kommenten ˜elül közvetlenül megel®z® pozí™ióD itt álln—k például —z igeköt®k @—z igeviv® részletes tárgy—lását lásd — QF fejezet˜enAF r— — mond—t˜—n v—n igeviv®D —kkor — r—gozott ige mindig h—ngsúlyt—l—nul ™sügg mögötteF izt —z eseE tet tehát megismerhetjük —rrólD hogy ilyenkor —z ige nem k—ph—t h—ngsúlytD h—nem h—ngsúlyt—l—nul ™sügg —z igeviv®˜en álló h—tározó mögöttF r— v—n — mond—t˜—n igeE köt®D v—gy más elemD —mely igeviv®ként jelenne meg egyé˜kéntD —kkor —nn—k —z ige mögött kell állni—F  \  tegn—p szidt— jól leF   Bjól \ tegn—p szidt— leF  v—jost  w—ri @PVA  w—ri  v—jost   mindenhov— \ tegn—p kísérte elF   Bmindenhov— tegn—p elkísérteF ezokn—k — mond—tokn—k — jelentéseD —melyek˜en —z id®h—tározó @el®˜˜i példáE ink˜—n — tegn—p A igeviv®ként —z ige el®tt áll — komment˜enD jelent®sen külön˜özik —z eredeti mond—t jelentését®l X ezek — mond—tok —zt —z önálló állítást t—rt—lm—zE zákD hogy —z eredeti mond—t ált—l megfog—lm—zott esemény tegn—pD és nem máskor történtF igyé˜ként sz—˜—d h—tározóként — mond—t˜— helyezett helyh—tározók—t is h—sználE h—tunk topik!komment h—tárindikátorkéntD de ezek kevese˜˜ mond—t˜— illeszthet®k ˜eD mint —z id®h—tározókF e generikus mond—tok˜—n ezek sem h—sználh—tó—kD hiszen —z ált—lános ig—zságok ált—lᘗn nem™s—k id®˜enD de tér˜en sem korlátozh—tó—kF

QR @PWA

PF pitii„F e „y€su Ƀ e uyx„‚eƒ„͆ „y€su 5 ez oroszlán efrikᘗn r—g—dozóF

he v—nn—k például oly—n eseményekD —melyek id®˜en ugy—n lok—lizálh—tó—kD de tér˜en nemF izek˜en id®h—tározót h—sználh—tunkD de helyh—tározót nemF slyen — következ® péld—F @QHA —F ˜F w— qyopárkán—k születésn—pj— v—nF 5 fud—pesten qyopárkán—k születésn—pj— v—nF

wásrészt ! mint látni fogjuk ! igen sok oly—n ige v—nD —melyeknek oly—n helyh—tározóEvonz—tuk v—nD —mely ! teljesen semleges mond—tok˜—n is ! szórendileg különlegesen viselkedikX nem — topik˜—nD h—nem közvetlenül —z ige el®tt — kommenE ten ˜elül jelenik megD v—gyis igeviv®ként viselkedikF xéhány ilyen igét mut—tunk ˜e — következ® példák˜—nF @QIA —F ˜F ™F dF e  revolveremet“ ‘ mindig —z  éjjeliszekrény \ (ókjᘗn t—rtomF  perit“ ‘— \ m¶hely˜en t—lált—mF  e könyvet“ ‘—z \ —szt—lon h—gyt—mF  e város“ ‘—  folyó \ p—rtján terül elF

ez ige h—ngsúlyt—l—nságáról egyé˜ként ezeket —z eseteket is felismerhetjükD és felt¶n® —z isD hogy — mond—t rossz leszD v—gy egész mást jelentD h— — helyh—tározót elmozdítjuk —z ige el®lD és nem áll ott más igeviv® semF @QPA —F Be  revolveremet  mindig  t—rtom —z  éjjeliszekrény \ (ókjᘗnF ˜F B perit  t—lált—m — \ m¶hely˜enF ™F \ perit t—lált—m — m¶hely˜enF @iz jóD de most — peri áll igeviv®ként — komment˜enD és nem topikFA

windenesetre h— helyh—tározók—t h—sználunk topik!komment h—tárindikátorE kéntD fokozott—n ügyelni kell ezekre —z esetekreF igyé˜ként h—sonló viselkedést muE t—tó id®h—tározó vonz—tú igék is v—nn—kD de v—l—mivel kevese˜˜enF irre péld— —z —lᘘi mond—t X @QQA —F w— v—n qyopárk— születésn—pj—F ˜F B†—n m— qyopárk— születésn—pj—F

wás mond—th—tározók is v—nn—kD mint például — szerintemD — v—lószín¶legD — feltehet®legD —z állítól—g st˜FD —melyekkel k—p™sol—t˜—n felmerülD hogy esetleg h—szE nálh—tjuk ®ket — topik!komment h—tár teszteléséreF izek rá—dásul generikus és id®E h—tározót t—rt—lm—zó mond—tok˜—n is h—sználh—tó—kF ez —z egy n—gy ˜—j v—n velükD hogy ˜ár mond—th—tározóként v—ló˜—n ™s—k — topikon ˜elül v—gy —z ige mögötti mond—tsz—k—szon fordulh—tn—k el®D de megjelenhetnek — komment ˜ármelyik máE sik összetev®je el®tt isD — r—gozott igét kivéveF slyenkor —zon˜—n ált—lᘗn nem —z egész mond—tr—D h—nem ™s—k —z ált—luk módosított összetev®re von—tkozt—tv— értelE mezzük ®ketF izek — kommenten ˜elüli sz¶ken értelmezett h—tározók mindig önálló f®h—ngsúlyt viselnekD —kkor isD h— irtóh—ngsúlyos — komment @—mi —zt jelentiD hogy m—guk is irtóh—ngsúlyos—kAF slyenkor emelked® d—ll—mot viselnekD h— —z ®ket követ®

PFPF e „y€suyu‚Óv Áv„evÁfex

QS

összetev® es® d—ll—mm—l állD de es® típusútD h— —z ®ket követ® összetev® d—ll—m— emelked®en indulF ez —lᘘi példák˜—n G jelöli —zok—t — helyeketD —hol — szerintemD v—lószín¶legD feltehet®legD állítól—g st˜F h—tározót —z egész mond—tr— von—tkozó—n értelmezzükD L jelöli —zok—tD —hol ™s—k — következ® összetev®re von—tkozó—n @h— emelked® — d—ll—m—AD és X jelöli —z ige el®tti pozí™iótD —hol nem jelenhet megF @QRA —F ˜F ™F dF
G G G G G

e hzsoni G már G “ ‘L tegn—p is L mindenkit X értesített F ez endris G már G “ ‘megérkezett L G felgium˜— G F e sátr—t G “ ‘L €éter és L v—jos X verte G fel G F e ˜etör® G “ ‘elvitt G L egy veon—rdót G F

L G

telefonon

2.1.5. A kontrasztív topikra jellemz® módosítók

e kontr—sztív topik˜—n álló elemeket követheti @illetve meg is el®zhetiA v—l—milyen módosító elem X — ˜ezzegD — ˜izonyD —z —zértD illetve — leg—lᘘis és — leg—lᘘF e pedigD — viszontD —z —zon˜—n is h—sználh—tó kontr—sztívtopikEmódosítókéntF iz utó˜˜i—k foE kozott—n h—ngsúlyozzák — kontr—szt˜— állítástD ezért ezek ált—lᘗn ™s—k ténylegesen szem˜eállítást t—rt—lm—zó kontextus˜—n jelennek meg @mégpedig oly—n mond—tokE ˜—nD —mit egy korᘘiv—l állítunk szem˜eAF r—sonló—n viselkedik —z ugy—n isD de ez mindig —z els® kontr—szt˜— állított t—gmond—t˜—n állF r—sonló—n — mond—th—tározókhozD ezek —z elemek sem álln—k feltétlenül — toE pik végén X —z ezek ált—l módosított kontr—sztív topik mögött még tovᘘi elemek állh—tn—k — topik˜—nF e mond—t ®ket megel®z® része —zon˜—n ˜iztos—n — topikhoz t—rtozikD és h— —z így módosított kontr—sztív topikos elemet — topik végére helyezzükD —kkor — ˜ezzeg st˜F elem egy˜en — topik végét is jelöliF r— tö˜˜ kontr—sztív topik v—n — mond—t˜—nD —kkor —kár mindegyiküket is megjelölhetjük egyEegy módosítóv—l @de nem ugy—n—zz—lAF @QSA —F ˜F  windenkit @—zértA / teljesen hülyének @viszontA \ nem kéne nézniF  „eljesen hülyének @viszontA / mindenkit @—zértA \ nem kéne nézniF

2.2. A topikokról általában
ez el®z® pont˜—n már említettükD hogy — m—gy—r mond—tok legn—gyo˜˜ része —z —lᘘi példákhoz h—sonló—n v—l—mely entitásról állítj— —ztD hogy rendelkezik egy ˜iE zonyos tul—jdonságg—lF e kérdéses entitást mindig — mond—t topik része nevezi megD míg — tul—jdonság leírás— — kommentre hárulF e fenti szerkezettel rendelkez® monE d—tokr— —zt szokás mond—niD hogy kategorikus állításokat fejeznek kiF @QTA —F ˜F ™F dF tános“ ‘elment — mozi˜—F e sof®r szerint“ ‘™sú™sforg—lom v—n — város˜—nF ez egyik t—nítványom“ ‘elfeledkezett — vizsgájárólF / ƒok—n“ ‘már \ tegn—p le—dták —z indexüketF

QT eF

PF pitii„F e „y€su Ƀ e uyx„‚eƒ„͆ „y€su e / legtö˜˜ gyerek“ ‘\ utálj— — kelkáposzt—Ef®zeléketF

eztD hogy — komment tul—jdonságot fejez kiD — tovᘘi—k˜—n úgy fogjuk érteniD hogy képes —z individuumok h—lm—zán—k egy részh—lm—zát kivál—szt—niF @QT—A e˜˜en —z értelem˜en például —zt —z állítást fejezi kiD hogy tános rendelkezik —zz—l — tul—jE donságg—lD hogy elment — mozi˜—D más szóv—lD hogy tános ˜enne v—n —zon egyedek h—lm—zᘗnD —kik elmentek — mozi˜—F e k—tegorikus állítások—t kifejez® mond—tokk—l szem˜en —zokról — mond—tokrólD —melyek —z —lᘘi példákhoz h—sonló—n nem t—rE t—lm—zn—k topikotD h—nem egy ált—lános tényt közölnekD —zt szokás mond—niD hogy thetikus állítások kifejezésére szolgáln—k X @QUA —F ˜F isik —z es®F Érkezett egy vendégF

u—tegorikus állítások—t — m—gy—r˜—n leggy—kr—˜˜—n oly—n mond—tokk—l fog—lE m—zunk megD mint — fenti @lF @QTAA példák is illusztráljákD —melyek˜en egy v—gy tö˜˜ f®neves v—gy névutós kifejezést egy tul—jdonság megnevezésére —lk—lm—s igés kifejezés követF e topikok ! — kés®˜˜ tárgy—l—ndó kontr—sztív topikok is ! ált—láE ˜—n — predikátumétól független intoná™iós frázist —lkotn—k — mond—t˜—nD ˜ár mint — PFIFQF pont˜—n láttukD el®fordulh—tD hogy — @kontr—sztívA topik d—ll—m— — kommentE ˜e is átnyúlikF eztD hogy egy —dott emelked® h—nglejtéssel ejtett összetev®t topikn—k v—gy kontr—sztív topikn—k kellEe tekinteniD — következ®k —l—pján tudják eldönteni — ˜eszél®k X — topik nem értelmezhet® kontr—sztív—nD h— — kommenten ˜elül nem áll irtóh—ngsúlyos összetev® @— kontr—sztív topik —sszo™iáltj—AD illetve h— — mond—t˜—n szerepl® állítás nem szem˜eállíth—tó impli™it módon úgy egy másik állításs—lD —hogy —zt — PFQFSF pont˜—n tárgy—lt kontr—sztívtopikEértelmezés megkívánj—F „opikszerepE ˜en ált—lᘗn —z ige —rgumentum—iD v—l—mint — hely és —z id® kifejezésére —lk—lm—s —dver˜iumok fordulh—tn—k el®D mint —z —lᘘi @QVA példák˜—n X @QVA —F ˜F rúsvét után“ ‘nyári—sr— fordult —z id®F e hegyek˜en tános“ ‘szívesen ny—r—lF

e topikpozí™ióD kommunik—tív funk™iójáv—l összh—ng˜—nD ™s—k oly—n kifejezésekE nek —dh—t helyetD —melyek képesek individuumok—t @köztük eseményeketA megnevezE niD —z—z referáló—kF izek közé t—rtozn—k — tul—jdonnevek és — h—tározott nével®t t—rt—lm—zó f®névi és névutós ™soportokD —melyeket —z —lᘘi példák t—rt—lm—zn—kX @QWA —F ˜F ™F tános“ ‘leesett — lórólF e ˜—rát—im“ ‘külföldre ut—zn—k — nyáronF ez el®—dás után“ ‘nem volt kedvünk h—z—menniF

e topikösszetev®k fontos tul—jdonság— —z isD hogy oly—n individuumotD v—gy dolE gokn—k oly—n osztályát nevezik megD —melyet — ˜eszél® v—gy — ˜eszél® és — h—llg—tó egy—ránt ismerD v—gy leg—lᘘ létez®nek feltételez @például —zált—lD hogy —z ált—l— megnevezett individuumh—lm—zt t—rt—lm—zó h—lm—zról esett szó korᘘ—nAD —z—zD —mely jelen v—n — ˜eszélgetés univerzumᘗnF ez ilyen tul—jdonságú f®névi kifejeE zésekr®l —zt szokás mond—niD hogy specikus referen™iáv—l rendelkeznekF @e speE ™i(kusság tovᘘi tárgy—lását lásd —z igeviv®kr®l szóló QF fejezet˜enFA e spe™i(kus

PFQF uyx„‚eƒ„͆ „y€su

QU

jelentést—rt—lom kifejezésére — tul—jdonneveken és — h—tározott f®neves kifejezéseE ken túl —lk—lm—s—k lehetnek — h—tároz—tl—n nével®sD v—gy számnévi determinánst t—rt—lm—zó f®neves kifejezések @—melyeket spe™i(kus h—tároz—tl—n f®neves kifejezéE seknek is szokás nevezniAD mint — @RH—A!@RH˜A példák˜—nD — v—l—melyikD némelyik determinánsok ált—l módosított f®névi kifejezésekD mint — @RH™A példᘗnD v—l—mint — v—l—kiGv—l—mi névmásD mint — @RHdA mut—tj— X @RHA —F ˜F ™F dF igy  ismer®sömet“ ‘ meg˜írságolt— — \ rend®rF  xéhányGkét  gyerek“ ‘ elkésett —z \ órárólF  xémelyik  l—kó“ ‘—  kuk— mellé önti — \ szemetetF  †—l—ki“ ‘ felhívott — \ munk—helyemenF

e mindenD mindkétD leg—lᘘGlegfelje˜˜ n típusú determinánsok—tD v—l—mint —z is Et t—rt—lm—zó f®névi ™soportok ugy—n—kkor nem állh—tn—k topikszerep˜enD mert nem —lkotn—k referáló kifejezéstF izek — kifejezések —z ige el®tt — komment˜en heE lyezkednek elD mint —zt —z es®d—ll—mteszt mut—tj— X @RIA —F ˜F ™F winden (ú elmentF veg—lᘘ három (ú elmentF \ tános is elmentF
\ \

wivel — dolgok osztály—it ált—lᘗn — kontextustól függetlenül létez®nek tekintjükD — generikus kifejezések mindig helyet k—ph—tn—k — topikpozí™ió˜—n X @RPA igy  t—nszékvezet®“ ‘\ nem fut — vill—mos utánF

2.3. Kontrasztív topik
2.3.1. Pozíció és intonáció

e kontr—sztív topikok—t — topikoktól — fenti PFIFQ pont˜—n részletesen ˜emut—tott s—játos intoná™iós mintájukD kontr—sztív jelentést—rt—lmukD v—l—mint —z külön˜özteE ti megD hogy e˜˜en — szerep˜en — szint—ktik—i összetev®k jóv—l n—gyo˜˜ ™soportj— jelenhet megD mint — normál topik szerepé˜enF Így — kontr—sztív topik ált—l megE nevezett dologD — topik ált—l megnevezett dologg—l ellentét˜enD nem™s—k individuum lehetF e @RQA —l—tti mond—tok kontr—sztív topik pozí™iójᘗn oly—n összetev®ket t—láE lunkD —melyek — normál @ált—lᘗn ereszked® intoná™ióv—l ejtettA topik szerepé˜en is megállnák — helyüketF e normál topikoktól ™s—k —z emelked® intoná™ió és —z ezzel együttjáró jelentéstö˜˜let ! —ltern—tívákk—l v—ló impli™it szem˜eállítás @lF PFQFRA ! külön˜özteti meg ®ketF @ez —lᘘi példák˜—n ‘KT F F F “ h—tárolj— — kontr—sztív topiE kotD ‘T F F F “ — normális topikot és ‘F . . . “ — fókusz˜—n álló összetev®tF e komment elejét index nélküli szögletes zárójel ‘ jelöliFA @RQA —F ˜F ™F dF ‘KT ‘KT ‘KT ‘KT tános“ @D ®G—zA ‘\ nem jött megF wáriát“ @D ®tG—ztA ‘\ meglátog—tt—mF / uét (ú“ ‘ ‘F \ kedden“ jött megF uét / (ú“ ‘ ‘F \ kedden“ jött megF
/ /

QV eF

PF pitii„F e „y€su Ƀ e uyx„‚eƒ„͆ „y€su ‘KT e / sátor˜—n“ @D ottA ‘ ‘F \ €éter“ —ludtF

innek megfelel®en @RQ—A tánosról állítj— —ztD hogy nem jött megD és egy˜en szemE ˜eállítj— tánost más individuumokk—lD —kikr®l nem tudjukD hogy eljöttekEeD de v—E lószín¶síthet®D hogy igenF e fenti @RQ—A és @RQ˜A példák —kkor is elfog—dh—tó—kD h— — kontr—sztív topik összetev®t egy vele koreferens személyes v—gy mut—tó névmás követiF e @RQ™A jelentheti —ztD hogy két —dott személy kedden érkezett megD és egyE ˜en szem˜eállítj— ®ket más individuumokk—lD —kikre nem feltétlenül teljesül ugy—nez —z állításF r— —z emelked® intoná™ió — két számnéven kezd®dikD —kkor — mond—t jelentheti —zt isD hogy — kedd volt oly—n n—pD —mikor — (úk közül ketten jöttekD más n—pokon pedig v—lószín¶leg ett®l külön˜öz® számú (ú érkezettF r— —z emelkeE d® d—ll—mvon—l ™s—k — (ú f®néven kezd®dik @lF @RQdAAD —kkor pedig — mond—t ált—l implikált szem˜eállítás — kételem¶ (úh—lm—zokD és másf—jt— entitások—t t—rt—lm—zó h—lm—zok @plF lányh—lm—zokA között áll fennF e fenti @RQeA mond—t — sátorról állítj— —ztD hogy €éter —ludt ˜enneD szem˜eállítv— ezt másD —lvásr— —lk—lm—s helyekkelD —hol mások —ludh—tt—kF ez —lᘘi példák —zt mut—tjákD hogy — kontr—sztív topikok és — normál topikok sorrendje nem kötött X @RRA —F ˜F ‘T tános“ ‘KT — / levest“ ‘\ megette @D de — húst nemAF ‘KT e / levest“ ‘T tános“ ‘\ megette @D de — húst nemAF

wint —z el®˜˜iek˜en említettükD kontr—sztív topik intoná™ióv—l oly—n összetev®k is megjelenhetnek — mond—t˜—nD —melyek — normál topik pozí™iójᘗn nem fordulE h—tn—k el®F izek közé t—rtozn—k — normál topik pozí™ió˜ól kizárt nem referen™iális f®névi ™soportokD mint például —z univerzális kv—ntort @lF @RS—AAD monoton ™sökken® kv—ntort @lF @RS˜AAD disztri˜utív kv—ntorok—t @lF @RS™AAD illetve — ™s—k Eot t—rt—lm—zó f®névi ™soportok @lF @RSdAD @RSeAA X @RSA —F ˜F ™F dF eF ‘KT ‘KT ‘KT ‘KT ‘KT windenki“ ‘\ nem jött elF uevés / (ú“ ‘ ‘F \ kedden“ jött elF veg—lᘘ / egy könyvet“ ‘\ minden diák elolv—sottF gs—k / rizst“ ‘\ tános eszikF gs—k / rizsen“ ‘\ nem tudnék élniF
/

Univerzális kvantornak

— mindenED mindED illetve —z összes elemetD univerzális—n kv—ntáltn—k —z ezeket t—rt—lm—zó kifejezéseket nevezzükD illetve — t—g—dáss—l együtt álló soh—D seholD senkiD semmi st˜F —l—kok is ide t—rtozn—kF ez ezeket t—rt—lm—zó mond—tok dolgokD em˜erekD helyekD id®pontok st˜F ˜izonyos részh—lm—z—in—k összes elemére von—tkozó állítást tesznekF „ovᘘi részletes tárgy—lásuk—t lásd — RF fejezet RFQF pontjᘗnF e kv—ntorok monotonitásán—k de(ní™ióját lásd — QF fejezet QFPFSF pontjᘗnF Monoton csökken®nek — h—gyományos—n neg—tív értelm¶nek nevezett kv—ntorok—t hívjukF slyen plF — kevésF e sok és — tö˜˜i h—gyományos—n pozitív értelm¶nek nevezett kv—ntor monoton növ®. Disztributívnak —kkor nevezünk egy v—l—milyen ™soportról @h—lm—zrólA tett álE lítástD hogyh— —z állítás ig—zságá˜ól következikD hogy ig—z — h—lm—z részh—lm—z—ir— isD illetveD h— von—tkozh—t individuumokr—D —kkor —z eredeti h—lm—z egyes elemeire

PFQF uyx„‚eƒ„͆ „y€su

QW

isF fizonyos kv—ntorok—t t—rt—lm—zó állítások normális eset˜en mindig disztri˜utíE v—k —z —dott kv—ntort t—rt—lm—zó összetev®re nézveF izeket nevezzük disztributív kvantoroknakF ez — mond—tD hogy winden (ú felemelte — zongorát plF ™s—k úgy érthet®D hogy minden (ú különEkülön felemelte — zongorátD úgy nemD hogy —z összes (ú együtt @v—gyis ennek — mond—tn—k nin™s kollektív értelmezéseAD mert — minden kv—ntor disztri˜utívF e disztri˜utivitás tovᘘi részletes tárgy—lását lásd — RF fejezet RFUFpontjᘗnF uontr—sztívtopikEszerep˜en ezen kívül — következ® szóf—jokhoz t—rtozó összetev®k jelenhetnek meg X p®névi igenevekD —melyek v—gy — mond—t felszínen is megjelen® r—gozott igéjének felelnek meg ! lF @RTA !D v—gy — r—gozott segédige mell®l kerülnek e˜˜e — pozí™ió˜— @— @RUA mond—t˜—n — sz—˜—d — r—gozott segédigeD ennek — vonz—t— —z enni A X
a

@RTA

—F ˜F ™F

€éter ‘KT / enni“ ‘\ evettF ‘KT / vátni“ ‘\ látt—m €étertD de ‘KT / ˜eszélni“ ‘\ nem ˜eszéltem veleF ‘KT / vátni“ ‘ ‘F \ €étert“ látt—mD nem \ tánostF

@RUA

‘KT / inni“ ‘\ nem sz—˜—d — ˜uszonF

b welléknevekD —melyek v—gy — mond—t létigéjével együtt —lkotják — predikátumot @lF @RV—AD @RV˜AAD v—gy — létige nélkül álló névszói predikátum En—kGEnek d—tivuszE r—gg—l ellátott másol—t—i @lF @d!fAAF e rossz @RV™A helyes megfelel®je — @RVfAX

@RVA

—F ‘KT / ƒzép“ ‘\ nem v—gyokF ˜F ‘KT / ƒzép“ ‘\ nem volt ƒáriF ™F B‘KT / ƒzép“ ‘\ nem ƒáriF dF e (lm ‘KT / jón—k“ ‘\ jóF eF ‘KT / ƒzépnek“ ‘\ szép volt ƒáriF fF ‘KT / ƒzépnek“ ‘\ nem szép ƒáriF €uszt— f®neves kifejezések4 X —F ˜F ‘KT / eutót“ ‘\ sok gyerek látottF ‘KT / w—g—s (úv—l“ ‘™s—k \ w—ri ˜eszélgetettF

c

@RWA

d

sgeköt®k X ‘KT / pöl“ ‘\ liften megyekF edver˜iumok @h—tározókA X —F ˜F ‘KT / tól“ ‘ ‘F \ u—ti“ oldott— meg — fel—d—totF ‘KT / uétszer“ ‘™s—k \ €istát hívt—m felF

@SHA
e

@SIA

4 €uszt— f®neves

kifejezéseknek — nével®t és kv—ntort nem t—rt—lm—zó névszói ™soportok—t nevezzükF ez elnevezés némileg félrevezet®D ugy—nis ezek t—rt—lm—zh—tn—k jelz®tD —mely tetE sz®legesen ˜onyolult ˜els® felépítés¶ lehetF

RH

PF pitii„F e „y€su Ƀ e uyx„‚eƒ„͆ „y€su

e fenti @RTA!@SIA —l—tti mond—tok˜—n szerepl® kontr—sztívtopikEösszetev®k ált—E lános jellemz®jeD hogy nem referáló kifejezésekD v—gyis nem —lk—lm—s—k individuumok v—gy individuumok ™soportján—k megnevezéséreF …gy—n—kkor v—lószín¶leg — s—játos intoná™iójuk révén —lk—lm—ssá tehet®k tul—jdonságokD köztük h—lm—ztul—jdonságok @plF @RSAAD individuumok—t jellemz® tul—jdonságok @plF @RWAAD illetve események id®E ˜eli lefolyásátD gy—koriságát érint® tul—jdonságok @plF @SI˜AA megnevezéséreF e topik lét másik h—gyományos kritériumán—kD — spe™i(kusságn—k v—lószín¶leg —zz—l teszE nek elegetD hogy els®sor˜—n oly—n kontextus˜—n fordulh—tn—k el®D —mely˜en v—gy — releváns tul—jdonságD v—gy egy —hhoz v—l—milyen módon köthet® tul—jdonság már említésre kerültF @RS—AD @RS˜A például —z —lᘘi @SP—AD @SP˜A —l—ttiD @RT˜A —z —lᘘi @SQA —l—ttiD @RW—A pedig —z —lᘘi @SRA —l—tti kérdésekre —dott vál—szok˜—n h—ngozh—t el leginkᘘ X @SPA @SQA @SRA —F ˜F iljöttek — gyerekek c wikor jött el kevés gyerek c

vátt—d €étert c rány gyerek látott —utót c

2.3.2. A kontrasztív topik asszociáltja

e kontr—sztív topikot —z ®t esetlegesen követ® topik összetev®k után egy nyom—tékoE s—n ejtett @irtóh—ngsúlyosA prever˜ális operátorn—kD például kv—ntorn—kD fókuszn—kD t—g—dásn—kD v—gy verumfókuszn—k @—mely — mond—t ig—zságát állítj— kontr—szt˜—D lF IFPFQFA kell követnieD —mely — kontr—sztív topikhoz h—sonló—n szintén irtóh—ngsúlyt viselF izt —z összetev®tD —mit —z —lᘘi példák˜—n —láhúzáss—l jelölünkD nevezzük — tovᘘi—k˜—n a kontrasztív topik asszociáltjának X @SSA —F ˜F ™F ‘KT / windenkit“ ‘\ nem látt—mF ‘KT / uét (lmet“ ‘\ sok gyerek látottF ‘KT veg—lᘘ / egy könyvet“ ‘\ minden gyerek elolv—sottF

e következ® példák —zt mut—tjákD hogy —z —sszo™iált nem feltétlenül egyezik meg — mond—t fókuszáv—lD v—l—mintD hogy egy kontr—sztív topikos mond—t˜—n egynél tö˜˜ —sszo™iált is lehet X @STA @SUA e X tános egy diákot“ ‘ ‘F \ kétszer“ ˜ukt—tott megF f X ‘KT / tános“ ‘\ mindenkit ‘F kétszer“ ˜ukt—tott megF e X tános“ ‘sok diákot meg˜ukt—tott keddenF f X ‘KT / tános“ ‘\ mindenkit ‘F szerdán“ ˜ukt—tott megF

e következ® példák˜ól láth—tóD hogy — fókusz˜—n elhelyezked® kérd®szó is játszh—tj— — kontr—sztív topik —sszo™iáltján—k szerepét X @SVA —F ˜F ‘KT e / tegn—pi (lmet“ ‘\ ki nem látt— c ‘KT / winden fel—d—tot“ ‘\ miért nem oldottál meg c

PFQF uyx„‚eƒ„͆ „y€su
2.3.3. Tesztek

RI

enn—k — kérdésnek —z eldöntéséreD hogy egy —dott konstituens — kontr—sztív topik szerepét töltiEe ˜e egy mond—t˜—nD v—gy v—l—mi más szerepetD — következ® tesztek —lk—lm—zh—tók X r— — feltételezett kontr—sztív topik referáló kifejezésD vele koreferens mut—tó v—gy személyes névmás ˜eilleszthet® — mond—t˜— — korᘘi @RQ—AD @RQ˜A példák mintájár—F p®névi igenév után —kkor lehetséges —z —zt névmás ˜eillesztéseD h— ez — kontr—sztív topik˜—n álló f®névi igenév nem — felszínen megjelen® r—gozott ige—l—k megfelel®je X
a. Koreferens névmás beillesztése

@SWA

—F B€éter ‘KT / enni“ —zt ‘\ evettF ˜F B‘KT / vátni“ —zt ‘\ látt—m €étertD de ‘KT / ˜eszélni“ ‘\ nem ˜eszéltem veleF ™F ‘KT / inni“ —zt ‘\ nem sz—˜—d — ˜uszonF

r—sonló—nD —mennyi˜en — kontr—sztív topik˜—n álló melléknév nem visel d—tívuszE r—gotD —z —z névmás ˜eilleszthet® után— X @THA —F ‘KT / ƒzép“ —z ‘\ nem v—gyokF ˜F ‘KT / ƒzép“ —z ‘\ nem volt ƒáriF ™F B‘KT / ƒzépnek“ —zG—zt ‘\ nem volt szépF

e fenti PFIFS pont˜—n már tettünk említést — kontr—sztív topikk—l együtt megE jelen®D — kontr—szt˜— állítást h—ngsúlyozó módosítókrólF ez —lᘘi két teszt —zt is illusztrálj—D hogy — h—sználh—tó módosítók is érzékenyek lehetnek — kontr—sztív topik —sszo™iáltján—k szint—ktik—i tul—jdonság—ir—F
b. Bezzeg -teszt

emennyi˜en — kontr—sztív topik —sszo™iáltj— — fókuszD ideértve — verumfókuszt isD — kontr—sztív topik mögé ált—lᘗn ˜eilleszthet® — ˜ezzeg kifejezés @— @TIeA és @TIfA mond—tok˜—n nin™s fókuszA X —F ‘KT / tános“ ˜ezzeg ‘ ‘F — \ sátor˜—n“ —ludt 3 ˜F ‘KT gs—k / rizst“ ˜ezzeg ‘ ‘F \ tános“ eszik 3 ™F ‘KT / qrúzul“ ˜ezzeg ‘ ‘F \ tud“ —z endrás 3 dF ‘KT / uevés (ú“ ˜ezzeg ‘ ‘F \ kedden“ jött meg 3 eF B‘KT veg—lᘘ / egy könyvet“ ˜ezzeg ‘\ minden diák elolv—sott 3 fF c‘KT / windkét (ú“ ˜ezzeg ‘\ nem jött meg 3

@TIA

c.

ezért -teszt emennyi˜en — kontr—sztív topik —sszo™iáltj— nem — fókuszD —kkor —z —zért kifejezés illeszthet® ˜e — mond—t˜— — kontr—sztív topik után X
@TPA —F ‘KT ˜F ‘KT ™F ‘KT dF B‘KT eF B‘KT veg—lᘘ / egy könyvet“ —zért ‘\ minden diák elolv—sottF gs—k / rizsen“ —zért ‘\ nem tudnék élniF / fut—“ —zért ‘\ nem v—gyokF / uétszer“ —zért ‘™s—k \ €istát hívt—m felF / uevés (ú“ —zért ‘F \ kedden“ jött megF

RP

PF pitii„F e „y€su Ƀ e uyx„‚eƒ„͆ „y€su

2.3.4. Interpretáció

e kontr—sztívtopikEszerep¶ összetev®k jelentése két komponens˜®l tev®dik összeF igyrésztD — h—gyományos topik jelentésfog—lomm—l összh—ng˜—nD — mond—t logik—i —l—nyán—k megnevezésére szolgáln—kD v—gyis —zt — dolgot nevezik megD —melyr®l — mond—t tö˜˜i része állítást teszF izek — dolgokD mint fente˜˜ láttukD nem™s—k indiE viduumok lehetnekD h—nem például tul—jdonságok isF emennyi˜en egy t—g—dó mond—t kontr—sztívtopikEpozí™ióját kv—ntoros f®névi ™soport fogl—lj— elD mint például —z —lᘘi @TQ—A és @TQ˜A példák˜—nD — mond—tot úgy interpretáljukD hogy minden individuumh—lm—zD —mely eleget tesz — kv—ntor ált—l kódolt számossági feltételeknekD rendelkezik — predikátum ált—l megnevezett tul—jdonságg—lF emennyi˜en — kv—ntoros f®névi ™soportn—k v—n referáló olv—s—t— isD mint például —z —lᘘi @TQ™AE˜eli kontr—sztív topikn—kD —kkor — mond—tn—k kétféle értelmezése lehet X @TQA —F ˜F ™F ‘KT / windenki“ ‘\ nem jött elF ‘KT veg—lᘘ / két gyerek“ ‘\ nem jött elF ‘KT / uét gyerek“ ‘\ nem jött elF

e fenti @TQ—A tehát —zt jelentiD hogy —rr— —z egyetlen m—ximális h—lm—zr—D —mely — tárgy—lási univerzum összes elemét t—rt—lm—zz—D teljesül —zD hogy ez — h—lm—z nem jött elF izzel természetesen összefér egy oly—n szituá™ióD —mely˜en e m—ximális h—lm—z egy részh—lm—zát képez® individuumh—lm—zr— ig—z —zD hogy eljöttF @TQ˜A —zt jelentiD hogy minden oly—n h—lm—zr—D —mely leg—lᘘ két gyereket t—rt—lm—zD ig—z —zD hogy nem jött elF @TQ™A egyik olv—s—t— megegyezik @TQ˜A olv—s—táv—lD — másik szerint pedig v—n egy oly—n spe™i(kusD két gyerek˜®l álló h—lm—zD —mely nem jött elF uv—ntoros kontr—sztív topikk—l rendelkez® állító mond—tok ezzel szem˜en —zt jelentikD hogy v—n oly—n megfelel® individuumh—lm—zD —melyre — predikátum ált—l megnevezett tul—jdonság teljesül X @TRA —F ˜F ‘KT / xéhány—n“ ‘\ eljöttekF ‘KT veg—lᘘ / öt gyerek“ ‘—z \ —szt—lt emelte felF

e fenti @TR—A tehát —zt jelentiD hogy v—n oly—n néhány em˜er˜®l álló h—lm—zD —kikre ig—z —z — tul—jdonságD hogy eljöttekD míg @TR˜A —zt jelentiD hogy v—n egy oly—nD leg—lᘘ öt gyerek˜®l álló ™soportD —melynek t—gj—i felemelték —z —szt—ltF e kontr—sztív topik ezen felül egy konverzá™iós implik—túrát is ˜evezetD —mely h—táss—l v—n — kontr—sztív topikot t—rt—lm—zó mond—tok jólformáltságár— isF iszeE rint — kontr—sztívtopikEösszetev® —ltern—tívákn—k egy oly—n h—lm—zát h—tározz— megD —melyek közül leg—lᘘ egyr®l nem tudh—tóD hogy teljesülEe rá — komment ált—l megE fog—lm—zott állításD mert —z erre —z —ltern—tívár— von—tkozó állítás ig—zságértéke nem következik —z eredeti mond—t ig—zságérték阮lF wás szóv—lD lehetségesD hogy — kontE r—sztív topik egy —ltern—tívájár— — komment ált—l megfog—lm—zott állítás t—g—dás— teljesülF ez —ltern—tívák jellegér®l és —z implik—túr— levezetésér®l — következ® pont —l—tt esik szóF

PFQF uyx„‚eƒ„͆ „y€su
2.3.5. A kontrasztív topik által bevezetett implikatúra

RQ

igy kontr—sztív topikot t—rt—lm—zó mond—t jólformáltságár—D — más operátorpozí™iE ók—t t—rt—lm—zó mond—tokk—l ellentét˜enD — kontr—sztív topik összetev® szint—ktik—i tul—jdonság—i önm—gᘗn nin™senek h—táss—l @hiszen kontr—sztív topik lehet ige v—gy melléknév isD v—l—mint univerzális kv—ntor isD —melyek ki v—nn—k zárv— — normál topik pozí™iójá˜ólAD sem —z —dott összetev®t jellemz® szem—ntik—i kritériumok @disztE ri˜utivitásD univerz—litásAF …gy—n—kkor egy —dott kontr—sztív topikos mond—t ™s—k —kkor lehet jólformáltD h— összefér — kontr—sztív topikoktól megkívánt következ® impE lik—túráv—lF e kontr—sztív topikot t—rt—lm—zó mond—t —zz—l —z implik—túráv—l járD hogy v—n leg—lᘘ egy oly—n —ltern—tíváj— — kontr—sztív topik ált—l megnevezett entitásn—kD tul—jdonságn—k st˜FD —melyre von—tkozó—n nem ismert — mond—t˜—n megfog—lm—zott állítás ig—zságértékeD v—gyis —z állítás ig—zságértéke nem következik —z eredeti mond—t ig—zságérték阮lF wás szóv—lD lehet leg—lᘘ egy oly—n entitás — kontr—sztív topik ált—l megnevezett entitás —ltern—tívái közöttD —melyre — mond—t komment részé˜en megnevezett tul—jdonság egy —ltern—tíváj— ig—zF €éldául — fönti @RQeA mond—t @melyet —lᘘ megismétlünkA —zt —z implik—túrát vezeti ˜eD hogy lehettek másokD —kik nem — sátor˜—n —ludt—kF @TSA ‘KT e / sátor˜—n“ @D ottA ‘ ‘F \ €éter“ —ludtF

ehhozD hogy — fenti kritériumot —lk—lm—zh—ssukD ismernünk kell — kontr—sztív topik és — predikátum ált—l ˜evezethet® —ltern—tívák jellegétF e kontr—sztívtopikE szerep¶ puszt— f®nevekD melléknevekD igenevek kontextuális—n relevánsD h—sonló k—E tegóriáv—l kifejezhet® —ltern—tívák—t vezetnek ˜eF uv—ntoros x€Ek és —dver˜iális kv—ntorok eseté˜en —z —ltern—tívákD ugy—núgyD mint — kontr—sztív topikD h—lm—zok számosságár— von—tkozó tul—jdonságok—t @kv—ntoros f®névi ™soportok eseténAD illetE ve események gy—koriságár— von—tkozó tul—jdonságok—t @—dver˜iumok eseténA h—E tározn—k megF uét kv—ntoros f®névi ™soportt—l ˜evezetett h—lm—ztul—jdonságot —kE kor tekintünk egymás —ltern—tíváin—k egy —dott mond—tr— von—tkozó—nD h— velük — komment megfelel® —ltern—tíváin—k felh—sználásáv—l k—pott állítások koordinálh—tókD —mint —zt — következ®D @TTA péld— is illusztrálj—F e komment —ltern—tíváin—k jellege —ttól függD hogy — kontr—sztív topik —sszo™iáltj— —z igeD illetve — t—g—dószóD v—gy pedig nyom—tékos kv—ntorkifejezésD illetve fókuszF ez els® eset˜en — predikátum egyetlen t®le külön˜öz® —ltern—tíváj— — t—g—dás—D míg — második eset˜en — predikátum —lterE n—tívái úgy jönnek létreD hogy — fókuszt ki™seréljük egy oly—n kifejezésreD —mely — fókuszos kifejezés jelöletének —ltern—tíváját nevezi megD illetve — determinánst ki™seE réljük egy másik determinánsr—F ez —lᘘi @TTA példᘗn —z els® lehet®ségre látunk példát X

RR @TTA —F ˜F ™F

PF pitii„F e „y€su Ƀ e uyx„‚eƒ„͆ „y€su ‘KT / ƒok—n“ ‘\ nem jöttek elD F F F F F F ‘KT de / néhány—nGegy kevesenGleg—lᘘ kettenGöten“ ‘\ eljöttekF F F F B ‘KT de / legfelje˜˜ kettenGkevesenGpontos—n öten“ ‘\ eljöttekF

e fenti @TT˜A —l—tti állítások —zokD ellentét˜en — @TT™A —l—tti—kk—lD —melyek — @TT—A mond—t állításán—k —ltern—tíváj—ként felmerülhetnekF izek közül leg—lᘘ egynek —z ig—zságértéke nem következhet —z eredeti mond—t ig—zságérték阮lF e kontr—sztív topikos mond—tok jólformáltság— —z —ltern—tívák—t t—rt—lm—E zó mond—tok ig—zságértékének segítségével — következ®képpen h—tározh—tó megF emennyi˜en — kontr—sztív topik egy individuumot nevez meg @plF @TUAAD —kkor — mond—t konverzá™iós implik—túráj— —z leszD hogy más individuumokr—D —kik v—l—miE lyen szempont˜ól €éter —ltern—tíváin—k számíth—tn—kD —z — tul—jdonság ig—zD hogy eljöttek X @TUA e X iljöttek — gyerekek c f X ‘KT / €éter“ ‘\ nem jött elF

e fenti vál—sz —kkor lesz jólformáltD h— — megel®z® kontextus˜ól nem következikD hogy — ˜eszélgetés univerzum— €éteren kívüli gyerekeket nem t—rt—lm—zF r—sonló—n jólformált lehet e˜˜en — szituá™ió˜—n —z —lᘘi vál—sz isD —hol —z igei ™soportt—l kifejezett tul—jdonság egyetlen —ltern—tíváj— — t—g—dás— X @TVA ‘KT / €éter“ ‘\ eljöttF

ez —lᘘi @TWA mond—t —zért rosszul formáltD mert ig—zság— esetén — mindenki kifeE jezéssel megnevezett h—lm—zn—k nem lehetne oly—n —ltern—tíváj—D —melyre ig—z lehet —z —z állításD hogy t—gj—i nem jöttek elD hiszen minden —ltern—tív— — mindenki Evel jellemzett h—lm—z részh—lm—z— leszD —melynek elemeireD disztri˜utív tul—jdonságról lévén szóD nem lehet ellenkez® állítás ig—zD mint egy ®t t—rt—lm—zó h—lm—z elemeire X @TWA B‘KT / windenki“ ‘\ eljöttF

ez —lᘘi @UHAE˜eli kv—ntor ált—l megnevezett h—lm—ztul—jdonságn—k viszont lehet oly—n —ltern—tíváj— @plF —z ötenD leg—lᘘ ötenD mindenki st˜F kv—ntorok ált—l megneE vezett h—lm—ztul—jdonságokAD hogy —z ennek megfelel® h—lm—zokr— — @UHAE˜eli tul—jE donság —ltern—tíváj— von—tkozik @tehát —zD hogy eljöttekAD így — mond—t jólformált X @UHA ‘KT / ƒok—n“ ‘\ nem jöttek elF

r— — fenti szerkezet¶ mond—tok kontr—sztívtopikEpozí™ióját monoton ™sökken® kv—nE torok—t t—rt—lm—zó f®névi ™soport fogl—lj— elD rosszul formált mond—tok—t k—punk X @UIA —F B‘ u„ / uevés gyerek“ ‘\ nem jött elF ˜F B‘ u„ / uevés gyerek“ ‘\ eljöttF

e jelenség —zz—l m—gy—rázh—tóD hogy — kevésD legfelje˜˜ nD pontos—n n st˜F determiE nánsok—t t—rt—lm—zó f®névi ™soportok — fenti @UIA típusú mond—tok˜—n nem tudn—k

PFRF re„Óuւ

RS

egy oly—n új h—lm—zt v—gy entitást ˜evezetni — diskurzus˜—D —melyr®l — mond—t tö˜˜i része állítást tud tenniF iz ™s—k kérdések˜enD v—gy pedig fókuszt is t—rt—lm—zó mond—tok˜—n lehetségesD oly—nok˜—nD —milyeneket — következ® példák illusztráln—k X @UPA e X uevés gyerek jött kedden c f X ‘KT / uevés gyerek“ ‘ ‘F \ szerdán“ jöttF

e fenti @UIA és @UPA —l—tti példák együttesen illusztrálják —ztD hogy — tö˜˜i operátorE pozí™ióv—l szem˜en — kontr—sztív topikos mond—tok jólformáltság— nem —z összeteE v®nek m—gán—k — szem—ntik—i tul—jdonság—itól függF …gy—nezt illusztrálj— —z —lᘘi @UQ—A és @UQ˜A mond—tok közötti kontr—szt X @UQA —F B‘KT / windenki“ ‘\ eljöttF ˜F ‘KT / windenki“ ‘ ‘F \ szerdán“ jött elF

wíg — fókuszD illetve nyom—tékos kv—ntor nélküli kontr—sztív topikos mond—tokD mint @UQ—AD egyetlen eseményt írn—k leD —ddig — kv—ntort v—gy fókuszt t—rt—lm—zók egy tö˜˜ részesemény˜®l álló eseményre ut—lh—tn—kF izért @UQ—A egy —dott jövetelre ut—lD míg @UQ˜A eseté˜en tö˜˜ jövetelr®l is lehet szóD —melyek közül —z egyiknek minden releváns személyD míg — másikn—k nem minden releváns személy szerepl®jeF r—sonló—nD mivel nin™s kizárv—D hogy egy regényt tö˜˜en is elolv—ss—n—kD —z —lᘘi @URA komp—ti˜ilis —zz—l —z —ltern—tív állításs—l példáulD hogy –néhány regényt €ist— elolv—sott9D —melyet úgy hoztunk létreD hogy — fókuszt ki™seréltük egy —ltern—tívájár—F ez —ltern—tív állítás ig—zságértéke nem következik —z eredeti mond—té˜ól X @URA ‘KT / winden regényt“ ‘\ tános olv—sott elF

e fentiek —l—pján ezért —z —lᘘi @USA mond—t ™s—k —kkor lesz jólformáltD h— — kontE r—sztív topik˜—n álló névszói ™soport nem —z összes süteményreD h—nem egy teljes sütemény—d—gr— von—tkozikD hiszen egy süteményt ™s—k egyv—l—ki tud megenni X @USA ‘KT / winden süteményt“ ‘\ tános evett megF

2.4. Hatókör
ez —lᘘi—k˜—n de(niálunk egy oly—n fog—lm—tD —mely nélkül — topik˜—n és — kontE r—sztív topik˜—n álló kifejezések értelmezése között fennálló tovᘘi lényeges küE lön˜ség nem r—g—dh—tó meg X — hatókör fog—lmátF iz — tényez® egyé˜ként is fontos szerepet játszik — m—gy—r mond—tok szórendi viszony—in—k megh—tározásᘗnF e mond—tsz—k—szok—t ˜emut—tó fejezetek után ezért egy külön rövid fejezet˜en összeE fogl—ljuk m—jd mind—ztD —mit — h—tókör és — szórend összefüggésével k—p™sol—t˜—n —z egyes mond—tsz—k—szokról szóló fejezetek˜en megáll—pítottunkF

RT

PF pitii„F e „y€su Ƀ e uyx„‚eƒ„͆ „y€su

2.4.1. A hatókör fogalma

e korᘘi—k˜—n már rámut—ttunk —rr—D hogy — m—gy—r˜—n — mond—tösszetev®k leE hetséges sorrendje nem —nnyir— kötöttD mint például más európ—i nyelvek˜enF ƒzáE mos eset˜en ugy—n—kkor —zt t—láljukD hogy —z összetev®k megjelenési sorrendjének külön˜sége jelentéskülön˜séghez vezetF igy ilyen esetet már láttunk X — topik!kommentEt—golás esetétF ez —zon˜—nD hogy egy kifejezés v—lódi topikkéntD v—gy pedig —z ige mögött — komment˜en jelenik megD ™s—k —zt ˜efolyásolj—D hogy — mond—t hogy—n k—p™solódik — társ—lgás egészéhezD de nem ˜efolyásolj— — mond—t igazságfeltételeit, v—gyis —ztD hogy milyen tényeknek kell — világ˜—n feltétlenül ig—zn—k lenniük —˜˜—n — helyzet˜enD —mely˜en — mond—t elh—ngzik —hhozD hogy — mond—t ig—z lehessenF r— ismét megvizsgáljuk fejezetünk els® három péld—mond—tátD —zt t—láljukD hogy mind — háromn—k pontos—n ugy—nE —zok —z ig—zságfeltételei X mindegyikük pontos—n —kkor ig—zD h— — mond—t elh—ngzás— el®tt megtörtént —zD hogy — ˜eszél® és — h—llg—tó ált—l is egyértelm¶en —zonosíth—tó hezs®nek nevezett lényt levágt— —z —z ugy—n™s—k mindkett®jük ált—l egyértelm¶en —zonosíth—tó személyD —kire —z — p—p— kifejezés ut—lF @UTA —F ˜F ™F e  p—p— —  végén“ ‘ levágt— — \ hezs®tF e  hezs®t —  végén“ ‘ levágt— — \ p—p—F e  végén“ ‘ levágt— —  p—p— — \ hezs®tF

ƒzámos eset˜en —zon˜—n —zt t—láljukD hogy — szórendi külön˜ségekkel járó jelenE téskülön˜ségek sokk—l jelent®se˜˜ek X — mond—t ig—zságfeltételei is mások lesznekD h— —z összetev®k más sorrend˜en jelennek meg ˜ennükF †izsgáljuk meg példáulD hogy milyen jelentéskülön˜ség v—n —z —lᘘi két mond—t között X @UUA —F ˜F  peri / tudj—D hogy  suzsi \ nem ment elF / peri  nem tudj—D hogy  suzsi \ elmentF

windkét mond—t két operátort t—rt—lm—z X egy t—g—dást @nemA és egy úgynevezett episztemikus modális operátort @tudA F windkét operátor jelentése úgy fog—lm—zh—tó megD hogy —z v—l—milyen m¶veletet végez — mond—t egy sz—k—szán—k — jelentésénF e t—g—dás ellenkez®jére váltj— —z —dott sz—k—sz jelentésének —z ig—zságértékétF ez episztemikus modális operátort t—rt—lm—zó rész pedig —kkor ig—zD h— —z —dott sz—k—sz ált—l megnevezett tény része —nn—k — tudásh—lm—zn—kD —mi — tud ige —l—ny— ált—l megnevezett személynek @jelen eset˜en perinekA — fejé˜en v—nF ez — mond—tsz—k—szD —min —z egyes operátorok m¶veletet végeznek mindkét monE d—t eseté˜en másF ez els® mond—t˜—nD —hol — tud megel®zi — nem EetD m—g— — t—g—dás peri tudásán—k része @— logikᘗn szokásos szóh—sznál—tt—l — t—g—dás h—tóköre —z episztemikus operátor h—tókörén ˜elül v—nAD — második mond—t˜—n viszontD —hol — nem v—n elöl és — tud hátulD —zt t—g—djukD hogy peri tudásán—k része lenne —z — tényD hogy suzsi elment @v—gyis — t—g—dás h—tókörén ˜elül v—n —z episztemikus operátorAF ezt t—láltuk tehátD hogy —z el®˜˜i két mond—t˜—n — h—tóköri viszonyok megfelelnek —z operátorok mond—ton ˜elüli sorrendjénekF †izsgáljuk most meg —z —lᘘi két mond—tot is X

PFRF re„Óuւ @UVA —F ˜F wunk—védelem˜®l mindenki tö˜˜ször is meg˜ukottF wunk—védelem˜®l tö˜˜ször is mindenki meg˜ukottF

RU

e két mond—t jelentésére —z —lᘘi p—r—frázisok—t —dh—tjuk X @UWA —F ˜F e munk—védelemEvizsgák oly—nok volt—kD hogy minden vizsgázó egynél tö˜˜ —lk—lomm—l meg˜ukottF e munk—védelemEvizsgák oly—nok volt—kD hogy tö˜˜ oly—n —lk—lom voltD —mikor minden vizsgázó meg˜ukottF

wíg —z els® mond—t eseté˜en —zokn—k — vizsg—id®pontokn—k — h—lm—z—D —mikor megE ˜ukottD mindenkinél más és más lehetD ™s—k —nn—k kell teljesülnieD hogy minden id®ponth—lm—z számosság— leg—lᘘ kett® legyenD v—gyis — mindenki ált—l jelölt emE ˜erh—lm—z minden eleme számár— mást és mást jelenthet —zD hogy tö˜˜ször isD —ddig — második mond—t eseté˜en —nn—k kell teljesülnieD hogy leg—lᘘ két oly—n vizsg——lk—E lom legyenD —mikor minden —kkori vizsgázó meg˜ukottD de —z egyes vizsg——lk—lm—któl függ®en változh—tD hogy kik ˜ukt—k meg —kkorD v—gyis — tö˜˜ször is kifejezés ált—l megsz—˜ott feltételeket teljesít® @v—gyis leg—lᘘ két elem¶A id®ponth—lm—z minden egyes eleméhez más és más — mindenki ált—l jelölt személyh—lm—z t—rtozh—tF e fenti példák˜—n —zt t—láltuk tehátD hogy — mond—t elejéhez közele˜˜ álló kifeE jezés jelöleté˜e t—rtozó elemeket sz—˜—don megvál—sztv—D — vál—sztott elem függvéE nyé˜en változik — mond—t˜—n hátr阘 álló kifejezés jelöleteF iz — függ®ségi viszony —szimmetrikusD és ez is két h—tókör viszony—ként fog—lm—zh—tó meg X e˜˜en —z esetE ˜en — mindenki és — tö˜˜ször is kifejezések˜en szerepl® mennyiségjelöl®k @kv—ntorokA közül terjed ki — mond—t˜—n el®˜˜ állóén—k — h—tóköre — hátr阘 állóér—F e m—gy—r˜—n tö˜˜éEkevés˜é következetesen érvényesül —z el®˜˜i példák ált—l deE monstrált elvD —mit a hatókör felszíni egyértelm¶sítése elvének fogunk nevezniD nevezetesenD hogy — mond—t˜—n el®r阘 álló kifejezések h—tóköre m—gᘗn fogl—lj— — hátr阘 álló elemek h—tókörétF eztD hogy ez —z elv melyik mond—tsz—k—szokon elhelyezked® összetev®k között érvényesül és melyikek között nemD —z egyes mond—tE sz—k—szok—t tárgy—ló fejezetek utánD —z SF fejezet˜en fogl—ljuk m—jd összeF
2.4.2. Hatóköri viszonyok a kontrasztív topikos mondatokban

emint — következ® péld— mut—tj—D — h—tókör felszíni egyértelm¶sítésének fenti elve — topikok eseté˜en teljesül X @VHA uét gyerek“ ‘tö˜˜ször is elment — mozi˜—F

e fenti mond—t két spe™i(kus gyerekr®l állítj— —ztD hogy tö˜˜ször is elmentek — mozi˜—D de — mond—t —zok˜—n — szituá™iók˜—n is ig—zD —mikor — két gyerek külön˜öz® id®pontok˜—n ment el — mozi˜—F izzel ellentét˜en — kontr—sztívtopikEszerep˜en el®forduló kv—ntorkifejezésekr®l @plF — mindenD néhányD leg—lᘘ nD pontos—n nD legfelje˜˜ n st˜F determinánsokk—l ellátott f®névi ™soportokrólD v—l—mint — mindigD néh—D soh— st˜F típusú h—tározóE szókrólA —z mondh—tó elD hogy mindig kis h—tókört vesznek fel —z utánuk következ® operátorokhoz képest X

RV @VIA —F ˜F

PF pitii„F e „y€su Ƀ e uyx„‚eƒ„͆ „y€su ‘KT / winden diák“ ‘ ‘F \ két könyvet“ olv—sott el F F F F F F — rá˜orú és ˜ékét és — €ál ut™—i (úk—tF

e fenti @VI—A mond—t például ™s—k —zz—l —z olv—s—tt—l fér összeD hogy minden diákr— teljesül —zD hogy két spe™i(kus könyvet elolv—st—kD —mit — mond—t @VI˜A —l—tti leE hetséges folyt—tás— is mut—tF imellett persze — diákok között lehettek oly—nokD —kik más könyveket is elolv—st—kF ezok˜—n —z esetek˜enD —mikor — kontr—sztív topik referáló kifejezésD — mond—tn—k kétféle olv—s—t— is lehetF @VPA ‘KT / uét gyerek“ ‘\ minden (lmet megnézettF

e fenti mond—t jelentheti —ztD hogy két spe™i(kus gyerekre ig—zD hogy minden (lmet megnézett @másokk—l szem˜enD —kik nem néztek meg —nnyi (lmetAD de —zt isD hogy minden (lmre ig—z —zD hogy két gyerek nézte megD de nem feltétlenül ugy—n—zokF e következ® péld— kontr—sztív topikj— már nem referáló kifejezésD ezért ™s—k egyetE len olv—s—t t—rtozh—t hozzá X @VQA ‘KT veg—lᘘ / két gyerek“ ‘—z \ —szt—lt emelte felF

e fenti mond—t —zt jelentiD hogy —szt—l —z —z o˜jektumD más o˜jektumokk—l ellentétE ˜enD —mely —zz—l — tul—jdonságg—l rendelkezikD hogy leg—lᘘ két gyerek emelte fel @együtt v—gy különEkülönAD más szóv—lD —zon h—lm—ztul—jdonságr—D —mely — leg—lᘘ két gyerek˜®l álló h—lm—zok—t jellemziD —z —z állítás ig—zD hogy reprezentáns—i —z —szE t—lt emelték felF †—lószín¶leg —z — tényD hogy — @VQA mond—t megértésekor ált—lᘗn ™s—k —rr— szoktunk gondolniD hogy egyetlen oly—n reprezentáns— v—n —z —dott h—lE m—ztul—jdonságn—kD —melyre — komment teljesülD ™supán konverzá™iós implik—túr— következményeD hiszen — mond—t elvileg összefér egy oly—n szituá™ióv—l isD —mely˜en —z —szt—lt tö˜˜ gyerek™soport emelte felF ez ugy—n—kkor követelményD hogy — kontE r—sztív topik egyEegy —ltern—tíváj— és —z —sszo™iált egyEegy —ltern—tíváj— köl™sönösen egyértelm¶ módon legyen egymáshoz rendelveD —z—zD nem lehet más oly—n leg—lᘘ kételem¶ gyerekh—lm—zD —mely plF — zongorát emelte felF e következ® példák kontr—sztív topikj—i szintén nem k—ph—tn—k referáló értelmeE zéstD ezért ™s—k egy olv—s—tuk lehetD —mely szerint egy konkrétD kevésD illetve ötnél kevese˜˜ v—gy tö˜˜ könyvetD st˜F t—rt—lm—zó könyvh—lm—zr— teljesül —zD hogy minden gyerekD leg—lᘘ öt diák st˜F elolv—st— ®ketF innek megfelel®en ezek˜en — mond—E tok˜—n — mindenD illetve — leg—lᘘ ötD leg—lᘘ két st˜F determinánsok—t t—rt—lm—zó kontr—sztív topik sz¶k h—tókört k—p X @VRA —F ˜F ™F ‘KT / winden gyerek“ ‘\ kevés könyvet olv—sott elF ‘KT veg—lᘘ / öt diák“ ‘\ kevés könyvet olv—sott elF ‘KT veg—lᘘ / két diák“ ‘ötnél \ kevese˜˜Gtö˜˜ könyvet olv—sott elG—szt—lt emelt felF

e következ® mond—tok elfog—dh—tóság—D illetve rosszul formáltság— is —z —ltern—tívák létezésévelD illetve hiányáv—l m—gy—rázh—tó X

PFRF re„Óuւ @VSA —F

RW

‘KT veg—lᘘ / három diák“ ‘\ minden könyvet elolv—sott @D de néhány—t elolv—st—k öten isAF ˜F B‘KT vegfelje˜˜ / három diák“ ‘\ minden könyvet elolv—sott @D de néE gyetGlegfelje˜˜ kett®t ™s—k kevesenAF ™F ‘KT vegfelje˜˜ / három könyvet“ ‘\ négy diák olv—sott el @D de hárm—n elolv—st—k ötöt isAF

…gy—nisD h— @VS—A szerint minden egyes könyvet leg—lᘘ három diák olv—sott elD —kkor nin™s kizárv—D hogy — könyveket —lkotó h—lm—z egy ˜izonyos részh—lm—zát háromnál tö˜˜ diák olv—st— elD v—gyis ig—z lehet egy —ltern—tív állításF emennyi˜en —zon˜—n minden könyvre —z ig—zD mint @VS˜A állítj—D hogy legfelje˜˜ hárm—n olv—sták elD —kkor nem lehet — könyveknek oly—n részh—lm—z—D —melyre ett®l külön˜öz® állítás @például —zD hogy négyen olv—sták el ®ketA teljesülF r— —zon˜—nD mint @VS™A mondj—D négy oly—n @spe™i(kusA diák voltD —ki legfelje˜˜ három könyvet olv—sott elD —kkor lehetnek oly—n individuumok r—jtuk kívülD —kikre más tul—jdonság teljesülF ez —lᘘi @VT—A mond—t —zért lesz rosszul formáltD mert h— —z em˜erek összesséE gére —z teljesülD hogy elolv—st—k egy —dottD négynél tö˜˜ elem¶ könyvh—lm—ztD —kkor — teljes em˜erh—lm—z egyetlen részh—lm—zár— sem teljesülhet másD például —zD hogy ™s—k három könyvet olv—st—k elD v—gyis —z —ltern—tív állítások ig—zságértéke mind következik —z —l—pmond—té˜ólF r—sonló okok˜ól lesz rosszul formált @VT˜A is X @VTA —F B‘KT / windenki“ ‘négynél \ tö˜˜ könyvet olv—sott elF ˜F B‘KT / windenki“ ‘\ sok em˜ert hívott megGmeghívottF

e következ® mond—tok˜—n — kontr—sztív topik˜—n álló névszói ™soport szintén nem referen™iális kifejezésD tehát poten™iális—n egy olv—s—t— lehet — mond—tokn—kD —mely — megfelel® implik—túr— hiány— mi—tt nem állh—t el® —z els® három változ—t eseté˜en X @VUA —F B‘KT ˜F B‘KT ™F B‘KT dF ‘KT eF ‘KT €ontos—n €ontos—n €ontos—n €ontos—n €ontos—n hárm—n“ ‘\ nem jöttek elF három könyvet“ ‘\ sok—n elolv—st—k F / három könyvet“ ‘\ minden diák elolv—sottF / három könyvet“ ‘\ kevesen olv—st—k elF / három könyvet“ ‘\ négy diák olv—sott elF
/ /

e következ® mond—tok kontr—sztív topikjᘗn — kevésD illetve — sok determinánsok—t t—rt—lm—zó f®neves kifejezések álln—kF @VVA —F B‘KT / uevés diák“ ‘\ minden könyvet elolv—sottF ˜F ‘KT / uevés diák“ ‘\ három könyvet olv—sott elF

e fenti @VV—A —zért lesz rosszul formáltD mert h— minden könyvre —z teljesülD hogy ugy—n—zD v—gy külön˜öz® kevés gyerek˜®l álló h—lm—z olv—st— el ®ketD —kkor nin™s — könyveknek oly—n részh—lm—z—D —melyre ett®l külön˜öz® állítást lehetne tenniD ellenE tét˜en — @VV˜AE˜eli szituá™ióv—lD —mely összefér —zz—lD hogy —z —dott három könyvön kívüli v—l—mely más könyvh—lm—zt nem kevés gyerek olv—sott elF r—sonló—nD h— mindenkire —z teljesülD hogy sok em˜ert hívott megD —kkor —z els® h—lm—z egyetlen —ltern—tívájár— @részh—lm—zár—A sem teljesülhet ett®l külön˜öz®

SH

PF pitii„F e „y€su Ƀ e uyx„‚eƒ„͆ „y€su

állításD tehát —z —lᘘi @VWA —l—tti mond—t is rosszul formált lesz —˜˜—n —z eset˜enD h— — kontr—sztív topik f®névi ™soportn—k tul—jdonságEolv—s—tot —dunkF „ermészetesenD — kontr—sztív topik kifejezést referáló értelem˜en h—sználv— jólformált lesz — mond—t X @VWA ‘KT / ƒok em˜ertGsok—k—t“ ‘\ mindenki meghívottF

e következ® példák˜—n oly—n predikátumok—t t—lálunkD —melyek von—tkozh—tn—k individuumokr— és h—lm—zokr— isD de nem feltétlenül disztri˜utív—k v—gy szumm—tíE v—kF e disztri˜utivitás fog—lmát felje˜˜ már de(niáltuk X —zt értjük r—jt—D hogy egy h—lm—zr— teljesül® tul—jdonság — h—lm—z részh—lm—z—ir—D illetve elemeire is teljesülF Szummativitáson pedig —zt — tul—jdonságot fogjuk érteniD hogy h— egy tul—jdonE ság teljesül két v—gy tö˜˜ h—lm—zr—D —kkor teljesül ezeknek —z uniójár— isF ez —lᘘi @WH—A péld— jólformáltság—D szem˜en — látszól—g h—sonló szerkezet¶ @UI˜A példáv—lD éppen —nn—k köszönhet®D hogy — predikátum— @—z elfér —z —szt—lnál A nem szumm—tív X @WHA —F ‘KT ˜F B‘KT ™F B‘KT dF ‘KT uevés vendég“ ‘\ elfér —z —szt—lnálF uevés vendég“ ‘\ nem fér el —z —szt—lnálF / ƒok vendég“ ‘\ elfér —z —szt—lnálF / ƒok vendég“ ‘\ nem fér el —z —szt—lnálF
/ /

e fenti példák˜—n szerepl® elfér —z —szt—lnál predikátum jellemz®je —zD hogy h— egy —dott számosságú h—lm—zr— teljesülD —kkor teljesül —nn—k tetsz®leges részh—lm—zár— isF e @WH™A —zért lesz rosszulformáltD mert —nn—k — tul—jdonságn—kD hogy egy h—lm—z sok vendég˜®l állD ™s—k oly—n —ltern—tíváj— lehet @plF — leg—lᘘ öt vendég x€Evel jellemzett tul—jdonságAD —melynek tetsz®leges reprezentáns— —z eredeti h—lm—z egy reprezentánsán—k részh—lm—z— lehetF izekre viszont — predikátum jellege mi—tt teljeE sülnie kell —z eredeti predikátum ált—l megfog—lm—zott állításn—kF e @WH—A mond—t˜—n szerepl® kevés vendég x€ —zon˜—n ˜evezethet oly—n —ltern—tívátD plF — sok vendég x€ segítségévelD —mely nem tekinthet® —z eredeti h—lm—z részh—lm—zán—kD így —rr— —kár —z eredetivel ellentétes állítás is ig—z lehetF e @WH˜AEt —zért t—rtjuk rosszul forE máltn—kD mert — kevés vendég tul—jdonság —zon h—lm—zok—t jellemziD —melyek egy —dott k számnál kevese˜˜ vendég˜®l álln—kD így nem tudunk oly—n —ltern—tív h—lm—zE tul—jdonságot meg—dniD —melynek eleget tev® h—lm—zok ne felelnének meg — kevés vendég x€Evel jellemzett tul—jdonságn—k @—z—zD például — sok vendég x€Evel jellemE zett tul—jdonságn—k tesznek elegetAD és elképzelhet® lenne rólukD hogy —z –elfér —z —szt—lnál9 tul—jdonságg—l rendelkezzenekD v—gyisD kevese˜˜ elemet t—rt—lm—zz—n—kD mint ált—lᘗn — –kevés vendég9 tul—jdonságn—k eleget tev® h—lm—zokF ez —lᘘi @WIA példák˜—n szerepl® predikátum fordított irányú @— részh—lm—zról — t—rt—lm—zó h—lm—zr— irányulóA következtetéseket enged megD tehát szumm—tívD de nem disztri˜utív X @WIA —F B‘KT / uevés pénz˜®l“ ‘\ el lehet t—rt—ni egy ™s—ládot @de sok pénz˜®l nem lehetAF ˜F ‘KT / uevés pénz˜®l“ ‘\ nem lehet elt—rt—ni egy ™s—ládotF ™F ‘KT / ƒok pénz˜®l“ ‘\ el lehet t—rt—ni egy ™s—ládotF dF B‘KT / ƒok pénz˜®l“ ‘\ nem lehet elt—rt—ni egy ™s—ládotF

PFRF re„Óuւ

SI

ez —lᘘi @WPA mond—tok predikátum— egyik irányú következtetést sem teszi —uE tom—tikus—n lehet®vé @szükségesséAF innek köszönhet®D hogy @WP—A és @WP˜A egy—ránt lehet jólformált X @WPA —F ˜F ™F dF eF fF ‘KT / uevés diákn—k“ ‘\ nem t—rtok órátF ‘KT / ƒok diákn—k“ ‘\ nem t—rtok órátF ? ‘KT vegfelje˜˜ / öt diákn—k“ ‘\ nem t—rtok órátF ‘KT r—tnál / kevese˜˜ diákn—k“ ‘\ nem t—rtok órátF ? ‘KT veg—lᘘ / h—t diákn—k“ ‘\ nem t—rtok órátF ‘KT Ötnél / tö˜˜ diákn—k“ ‘\ nem t—rtok órátF

e fenti @WP™A!@WPfA mond—tok jólformáltság— közötti eltérésekre nem tudunk egyel®re ˜iztos m—gy—ráz—tot —dniD v—lószín¶leg —z lehet — kontr—sztok hátteré˜enD hogy — @dA és —z @fA példák˜—n szerepl® kontr—sztív topik összetev®ketD mivel nem t—rt—lm—zn—k inherens konjunk™iótD könnye˜˜ értelmezniD mint — @™AEt és —z @eAEtF e következ® példák kontr—sztívtopikEpozí™iójᘗn —z — legtö˜˜ determinánst t—rE t—lm—zó x€Et t—láljuk X @WQA —F ˜F ‘KT e / legtö˜˜ diák“ ‘—z \ én órámr— jött elF ‘KT e / legtö˜˜ diák“ ‘\ két könyvet olv—sott elF

e fenti @WQ—A és @WQ˜A —zt mut—tj—D hogy —z — legtö˜˜ nem interpretálh—tó referen™iE ális—n — kontr—sztívtopikEpozí™ió˜—nD tehát @WQ—A nem jelentheti —ztD hogy — diákok tö˜˜sége —z én órámr— jött elD h—nem ™s—k —ztD hogy tö˜˜ diák™soport˜ól — legn—E gyo˜˜ létszámú jött el —z órámr—F @WQ˜A pedig —zt jelentiD hogy —z —dott diák™soportok közül — legn—gyo˜˜ létszámúr— —z ig—zD hogy t—gj—i két könyvet olv—st—k elF ‚eferáló interpretá™iót —z — legtö˜˜ determinánss—l ellátott f®névi ™soportok ™s—k —kkor k—pE h—tn—kD h— — normál topik˜—n helyezkednek elF slyen például — @WQ˜A mond—tt—l tökéletesen —zonos h—ngzású @WRA mond—t X @WRA ‘T e / legtö˜˜ diák“ ‘\ két könyvet olv—sott elF

ez — legtö˜˜ determinánst t—rt—lm—zó kontr—sztív topikok fenti interpretá™iój— ™s—k oly—n —sszo™iált eseté˜en hívh—tó el®D —mely referáló kifejezésD és így — fókuszE pozí™ió˜—n el®fordulh—tF †öF X @WSA —F B‘KT ˜F B‘KT ™F ‘KT dF ‘KT e e e e legtö˜˜ legtö˜˜ / legtö˜˜ / legtö˜˜
/ /

diák“ diák“ diák“ diák“

‘\ minden könyvet elolv—sottF ‘leg—lᘘ \ három könyvet elolv—sottF ‘@leg—lᘘA \ három könyvet olv—sott elF ‘\ kevés könyvet olv—sott elF

Érdemes megjegyezniD hogy —z —sszo™iált szerepé˜en —z — legtö˜˜ könyv x€D mint —z —lᘘi @WTA is mut—tj—D jelentheti —ztD hogy –— könyvek tö˜˜sége9 X @WTA ‘KT / rárom diák“ ‘— \ legtö˜˜ könyvet elolv—st—F

iz — mond—t így jelentheti —ztD hogy három konkrét diák — könyvek tö˜˜ségét elE olv—st—D v—gy —ztD hogy — könyvek tö˜˜ségére állD hogy három @de nem feltétlenül ugy—n—z — háromA diák elolv—st— ®ketF ezt —z interpretá™iótD hogy tö˜˜ könyvh—lE

SP

PF pitii„F e „y€su Ƀ e uyx„‚eƒ„͆ „y€su

m—z közül — legtö˜˜ könyvet t—rt—lm—zó volt oly—nD hogy elemeit háromD illetve sok diák olv—st— elD —kkor k—pjukD h— —z —sszo™iált x€ — fókuszpozí™iót fogl—lj— el X

PFRF re„Óuւ @WUA —F ˜F ‘KT / rárom diák“ ‘— \ legtö˜˜ könyvet olv—st— elF ‘KT / ƒok diák“ ‘— \ legtö˜˜ könyvet olv—st— elF

SQ

e következ® példák —zt illusztráljákD hogy — fenti kontr—sztív topikos mond—tokév—l megegyez® ig—zságfeltételekkel rendelkez® mond—tok—t állíth—tunk el® —kkorD h— — kontr—sztívtopikEösszetev®t —z ige mögé visszükF „ermészetesen ilyenkor — mond—t már nem vezeti ˜e — kontr—sztimplik—túrát X @WVA —F ˜F ‘KT / windenkivel“ ‘\ nem ˜eszéltemF a xem ˜eszéltem mindenkivelF tósk— ‘KT / kétszer“ ‘— \ tud—kozót hívt—F a tósk—“ ‘— \ tud—kozót hívt— kétszerF

2.4.3. Kollektív és disztributív olvasat

ez inherensen disztri˜utív kv—ntorokD mint például — mindenD kontr—sztívtopikE pozí™ió˜—n is megt—rtják ezt — tul—jdonságuk—tX @WWA ‘KT / winden diák“ ‘—z \ —szt—lt emelte fel @FFFde egy diák felemelte — zongorát isAF

e nem inherensen disztri˜utív kv—ntorok @plF — sok és — kevés A kollektív és disztriE ˜utív interpretá™ióv—l egy—ránt összeférnek X @IHHA —F ˜F ™F @IHIA —F ˜F ‘KT / ƒok diák“ ‘—z \ —szt—lt emelte felF F F F F F míg ‘KT / kevés diák“ ‘— \ zongorátF kollektívGdisztri˜utív olv—s—t F F F de néhány—n felemelték — zongorát isF disztri˜utív olv—s—t ‘KT / uevés diák“ ‘—z \ —szt—lt emelte felF F F F F F míg ‘KT / sok diák“ ‘— \ zongorátF kollektívGdisztri˜utív olv—s—t

2.4.4. Adverbiális kvantorok a kontrasztív topikban

fár —z el®z®ek˜en ™s—k — kv—ntoros f®névi ™soportok—t vizsgáltukD megmut—th—tóD hogy —z —dver˜iális kv—ntorok —ltern—tívái kontr—sztívtopikEszerep˜en h—sonló—n álE líth—tók el® X @IHPA wikor jár €éter mozi˜— c —F ˜F ™F €éter ‘KT / mindig“ ‘ ‘F §—kkor“ jár mozi˜—D ‘F ⊥ —mikor \ sz—˜—dn—pos“ @F F F de néh— ‘F —kkor“ is elmegyD ‘F —mikor h—m—r végez — munkáv—l“FA €éter ‘KT / kétszer“ ‘§—kkor ment mozi˜—D ⊥ —mikor \ sz—˜—dn—pos volt @F F F ‘KT / háromszor“ pedig \ keddi n—pokonFA €éter ‘KT / kétszer“ ‘§—kkor ment mozi˜—D ⊥ —mikor \ sz—˜—dn—pos volt @F F F ‘KT / háromszor“ pedig t—v—ly \ húsvétkorFA

SR

PF pitii„F e „y€su Ƀ e uyx„‚eƒ„͆ „y€su

wivel — mindig kv—ntorn—kD ™s—kúgyD mint — minden determinánst t—rt—lm—zó f®neE ves kifejezéseknekD nem lehet referen™iális olv—s—t—D — fenti @IHP—A mond—tn—k egyetE len interpretá™iój— létezikD —melyet — mond—t lehetséges folyt—tás— is illusztrálF izzel szem˜en — kétszer kv—ntor ut—lh—t két konkrét id®pontr— @mint @IHP™A mut—tj—AD v—gy pedig események közös el®fordulásán—k számosságár— @lF @IHP˜AAF
2.4.5. A kontrasztív topik implikatúra és az igemód

e következ® mond—tok —zt illusztráljákD hogy —z ige módj— is n—gy mérték˜en ˜efolyásolh—tj— —ztD hogy — kontr—sztív topikot t—rt—lm—zó mond—tok jólformált—k lesznekEe v—gy nemF wint —z —lᘘi @IHQA —l—tti mond—tok mut—tjákD —z ige módj— —z —ltern—tív állításokr— v—ló következtetés lehet®ségére lehet h—táss—l X @IHQA —F B‘KT €ontos—n / három könyvet“ ‘\ minden diák elolv—sottF ˜F ‘KT €ontos—n / három könyvet“ ‘\ minden diák elolv—sn— @de pontos—n h—tot ™s—k néhány—nAF ™F B‘KT ez / összes diák“ \ eljöttF dF ‘KT ez / összes diák ‘\ eljöhet“ @F F F de kettenEhárm—n ne l®dörögjetek ittAF eF B‘KT / windhárom (ún—k“ ‘\ ˜emut—tt—m w—ritF fF ‘KT / windhárom (ún—k“ ‘\ ˜emut—tnám w—ritF

r— ismeretes —z — tényD hogy minden diákr— —z — tul—jdonság teljesülD hogy pontos—n három könyvet olv—sott elD —kkor nin™s oly—n —ltern—tív tul—jdonságD —mely — diákok részh—lm—zár— teljesülhetneD ezért lesz @IHQ—A rosszulformáltF wivel —zon˜—n egyes személyeknek egyidej¶leg tö˜˜ oly—n kívánságuk lehetD —melyek egyszerre nem teljeE sülhetnekD @IHQ˜A nem feltétlenül lesz rosszul formáltF r—sonló—nD h— —z összes diákr— teljesülD hogy eljöttD —kkor nin™s oly—n részh—lm—z— ennek — ™soportn—kD —mely ne jött voln— elD ezért nem fog—dh—tó el @IHQ™AD ugy—n—kkor @IHQdA kimondóján—k lehetE nek preferen™iái —z érkez® diákok számát tekintveD —mit —z —ltern—tív állítás sug—llF …gy—nígyD h— megtörténtek — ˜emut—tásokD nin™s oly—nD — három (ú részh—lm—z—E ir— von—tkozó állításD —melynek ig—zságértékét ne ismernénkD @IHQeA ugy—n—kkor — lehetséges ˜emut—tások részvev®inek számár— nézve szintén lehetnek preferen™iáinkD ezért jólformált @IHQfAF

3. fejezet

Igeviv®k
3.1. Az igeviv® fogalma
ez IF fejezet˜en — ˜irtoklásmond—tokk—l k—p™sol—t˜—n ˜evezettük — bekebelezés fog—lmátF feke˜elez® ˜irtoklásmond—tn—k neveztük — †ége @v—nA EféléketD és tárgyE ˜eke˜elezésnek — fát vág EféléketF „ul—jdonképpen —z igeköt®s igéket is — ˜eke˜elezés jelenségköré˜e sorolh—tjukD hiszen — wegjöttem és ilindult mond—tok˜—n —z igeköE t® @megD illetve el A helyzete h—sonló — ˜eke˜elezett mond—trészekéhez X —z — közös ˜ennükD hogy közvetlenül — r—gozott ige el®tt állh—tn—k —kkor isD —mikor nem fóE kuszpozí™iót töltenek ˜e @v—gyis nem — kiemelést szolgáljákD és követhetik ®ket új—˜˜ f®h—ngsúlyos elemek —nélkülD hogy — mond—t tö˜˜szörös kiemeléses olv—s—tot k—pn—AF izt — helyzetet nevezzük igeviv®-pozíciónak X @IA
Az igeviv®-pozíció

—F ˜F

tósk— fát vágott —z udv—r˜—nF e von—t elindult —z állomásrólF

e ˜eke˜elez® mint— — m—gy—r˜—n számt—l—nféle állítmányr— @kommentreA jellemz®D és ezek között (nom külön˜ségek v—nn—kF izekr®l — jelenségekr®l szól ez — fejezetF e komment˜en — r—gozott igét megel®z® pozí™iók közül vissz—felé h—l—dv— —z els® —z igeviv®Epozí™ióF iz — pozí™ió közvetlenül megel®zi — r—gozott ige tövétF winden oly—n eset˜enD —mikor —z igeviv®Epozí™ió ki v—n töltveD —kkor —z —zt elfogl—ló összeE tev® f®h—ngsúlyt viselD míg mögötte — r—gozott iget® kötelez®en h—ngsúlyt—l—nF izt — h—ngsúlyos összetev® mögötti h—ngsúlyt—l—n helyzetet csüggésnek v—gy idegen szóv—l enklízisnek nevezzükF illentét˜en — topikk—l és —z ige mögötti területtelD —melyek sok összetev®t t—rE t—lm—zh—tn—kD —z igét ™s—k egy igeviv® el®zheti megF izért h— egy mond—t˜—n tö˜˜ oly—n elem is szerepelD —mely igeviv® lehetneD —kkor ™s—k egy jelenhet meg közülük ténylegesen —z ige el®ttF ez egyes kifejezések igeviv®˜e törekvése külön˜öz® er®sség¶D —z er®se˜˜ek kiszorítják — gyeng阘eketF ez —lᘘi—k˜—n tárgy—lt igeviv®típusok mindegyike megjelenhet mind l—pos proE zódiájú @semlegesAD mind irtóh—ngsúlyos @nem semlegesA mond—tok˜—nF

ST

QF pitii„F sqi†s†Žu

3.2. Az igeviv®k fajtái
3.2.1. Az igeköt®k

ez egyes igeviv®típusok külön˜öz®képpen viselkednek például —szerintD hogy minek köszönhet® egyált—lán —z igeviv® jelenléteF ez igeviv®k egy részénél —z igével v—ló spe™iális viszonyuk következménye —z igeviv®ként v—ló megjelenésF i˜˜e — ™soport˜— t—rtozn—k például —z igeköt®kF ez igeköt®s igék egy részének —z eseté˜en — viszony oly—n szorosD hogy —z igeköt®s ige jelentése nem számíth—tó ki —z igeköt® és —z ige jelentés阮l @idegen szóv—l nem kompozicionális — jelentésükD plF — ˜erúg –lerészegedik9 ige eseté˜en egyik elem jelentése sem jelenik meg — teljes egység jelentésé˜enD de — tovᘘáll ige eseté˜en is ™s—k — tovᘘ EéAF slyenkor — viszonyt idiomatikusnak v—gy lexikalizáltnak mondE jukF ez igeköt®s igék n—gy része —zon˜—n produktív minták —l—pján áll el® @mint plF —z áttán™olj— —z éjsz—kát típusú igékD v—gy —z irányjelöl® igeköt®ket t—rt—lm—zó igék tö˜˜ségeAD de ezek szint—ktik—i és morfológi—i viselkedésük szempontjá˜ól ™s—k —lig külön˜öznek — teljesen lexik—lizált esetekt®lF „—lálunk ugy—n külön˜séget — kompozi™ionális és — lexik—lizált jelentés¶ igeköt®s igék szint—ktik—i viselkedése közöttD de ezek — külön˜ségek kizáról—g — jelentésszerE kezetük külön˜ség阮l —dódn—kD és teljesen párhuz—mos—k ˜ármelyik szint—ktik—il—g önálló elemek˜®l álló idióm— és — h—sonló szerkezet¶ kompozi™ionális jelentés¶ összeE tev®k viselkedése közötti külön˜ségekkelF ezok — szerkezetekD —melyek˜en —z idiom—E tikus igeköt®s igék igeköt®je nem vehet résztD ugy—n—zokD —melyek˜en —z idom—tikus igék kötött vonz—t—i nem vehetnek részt Y nevezetesen —zokD —melyek —z —dott összeE tev®t kontr—szt˜— v—gy párhuz—m˜— állítjákF xem kerülhetnek például kontr—sztív topik˜— és kontr—sztív fókusz˜— X @PA
Idiomatikus és kompozicionális jelentés¶ igeköt®s igék

—F B/ fe \ €éter rúgottF ˜F B/ ‚észt \ vujzi vett — gy¶lésenF ™F B/ e t—lpát —z \ sl— do˜t— felF dF / pel \ €ist— jött — lép™s®nF eF / e l—˜dát —z \ sldi do˜t— felF
3.2.2. Lexikális igeviv®-kijelölés

ez igeköt®k esetéhez h—sonlít —z — viszonyD —mely egyes igék és —zok helyh—tározó v—gy ™él típusú vonz—t— között áll fennF izek —z igék ugy—nis — helyh—tározóD illetve ™él szerepet játszó vonz—tuk—t jelölik ki —z igeviv®i szerepre —˜˜—n —z eset˜enD h— — tém— v—gy pá™iensszerep¶ vonz—tuk @—mir®l —z ige állít v—l—mitD —mivel történik v—l—miD de nem ™selekv® szerepl®A h—tározottF wíg —z igék n—gy része mellett nével®s névszói ™soportok ált—lᘗn ™s—k nem semE leges mond—tok˜—n kerülnek —z igeviv®Epozí™ió˜—D ezeknek —z igéknek —z igeviv®ként viselked® helyh—tározóD illetve ™él vonz—t— lehet nével®s isF e szó˜—n forgó igék h—táE rozott tém—vonz—t esetén meg(gyelhet® viselkedésére —z jellemz®D hogy ! mint —hogy —z —z igeköt®s igék eseté˜en is ig—z —z iget®re ! szinte mindenáron megpró˜álják elkeE

QFPF e sqi†s†Žu pet„Ás

SU

rülni — h—ngsúlyosságotF izt — f—jt— viselkedést hangsúlykerülésnek nevezzükF ez —lᘘi példák ilyen igéket mut—tn—k @—z —lᘘi példák˜—n —z igeviv®t d®lt kiemelés mut—tj—AF @QA
Hangsúlykerül® igék helyhatározókkal

—F ˜F ™F dF eF fF gF hF

e  könyv“ ‘—z \ —szt—lon v—nF e  k—l—pom“ ‘—z \ ágyon m—r—dtF e  szekrény“ ‘—z \ ágy mellett állF e  város“ ‘— \ folyó p—rtján terül elF e  városi  könyvtár“ ‘— \ ˜örtön hát— mögött t—lálh—tóF  olus“ ‘—  pol™r— r—kt— — \ könyvetF  ƒtefán egy  könnyed  mozdul—tt—l“ ‘—  háló˜— pö™™intette — \ l—˜dátF  suzsi“ ‘ olin—k —dt— — \ könyvetF

ez igék egy másik h—sonló típusán—k —z id®h—tározói vonz—t— viselkedik igeviv®E ként ugy—nilyen körülmények között X @RA
Hangsúlykerül® igék id®határozókkal

—F ˜F ™F

 xórin—k“ ‘ tegn—pel®tt volt — \ névn—pj—F e  gy¶lést“ ‘\ szeptem˜erre h—l—sztottákF ez  engesztel®  szentmisét“ ‘— \ temetés után t—rtottákF

izek — mond—tok egy esemény id®˜eli elhelyezkedését nevezik meg h—sonló—n —hhozD —hogy —z el®z®ek egy o˜jektum tér˜eli elhelyezkedését v—gy mozgásán—k végpontját —dják megF ez utó˜˜i—k igeviv®jé˜en persze helyh—tározó is állh—tD h— —z —dott esemény tér˜en is lok—lizálh—tóD és —z ige jelentése is megengedi X @SA
Hangsúlykerül® igék helyhatározókkal

—F ˜F

 xórin—k“ ‘—z  —ulᘗn volt —z \ —v—tás—F ez  engesztel®  szentmisét“ ‘— \ k—tolikus templom˜—n t—rtottákF

igyé˜ h—tározóvonz—tok is ki lehetnek jelölve igeviv®i szerepre X @TA

 igész  jól néz ki ez —  járgányF

pigyeljük megD hogy —z említett igék között oly—n is v—nD —melynek v—n igeköt®jeD és mégsem —z lesz —z igeviv®je @ezek mind nem kompozi™ionális jelentés¶ igeköt®s igékAF izeknek —z igéknek — töve egyé˜ként még —kkor sem h—ngsúlyosD h— — –nem ig—zD hogy nem úgy volt9 értelem˜enD verumfókussz—l h—sználjuk ®ketF wint —z IF feE jezet˜en láttukD —z e˜˜en — kontextus˜—n h—sznált únF nyom—tékos mond—tok˜—n —z ige irtóh—ngsúlyt viselD de @mint —hogy —z igeköt®s igéknél ilyenkor —z igeköt® k—pj— — h—ngsúlyt és —z iget® enklitikus m—r—dA ezek —z igék is felvesznek egy gy—korl—E til—g igeköt®ként viselked® ottD illetve od— névmástD —melynek révén —z iget® e˜˜en —z eset˜en is elkerülheti — h—ngsúlyosságotF ez id®h—tározó és egyé˜ h—tározóvonE z—tos h—ngsúlykerül® igéknek is kellD hogy legyen igeviv®jük e˜˜en — szerkezet˜en @mégpedig —z ige ált—l lexikális—n kijelölt típusúA X

SV @UA

QF pitii„F sqi†s†Žu
Igeköt®tlen hangsúlykerül® igék verumfókusszal

—F ˜F ™F

@! e / könyvet —zért \ nem h—gytuk —z —szt—lonD ¢ugye cA ! \ heD \ otth—gytukF G B\ heD \ h—gytukF @! ¢xem h—l—sztották szeptem˜erre — gy¶léstcA ! \ heD \ —kkorr— h—l—sztottákF G B\ heD \ h—l—sztottákF @! ¢xem néz ki jól cA \ heD \ jól néz kiF G B\ heD \ kinézF

ez igeköt®s és —z itt említett igék töve v—lójᘗn ™s—k —kkor fordul el® h—ngsúE lyos—nD h— –volt márGlesz még oly—nD hogyF F F 9 jelentés¶ egziszten™iális mond—t˜—n áll @lF @VAAD v—l—mint ! —zokn—k —z igéknek —z eseté˜enD —melyeknek — jelentése ezt megengedi ! —z –éppen —z volt foly—m—t˜—nD hogyF F F 9 jelentés¶ progresszív @foly—m—E tosA mond—t˜—n @lF @WAAD v—l—mint felszólítóD illetve — feltételes ige—l—kot t—rt—lm—zó óh—jtó mond—tok˜—n @lF @IHAA X @VA
Hangsúlykerül® igék egzisztenciális mondatokban

—F ˜F ™F dF eF fF @WA —F ˜F ™F dF @IHA —F ˜F ™F

†olt már — könyv —z —szt—lonF w—r—dt már — k—l—pom —z ágyonF Állt már — szekrény —z ágy mellettF ‚—kj— még olus — pol™r— — könyvetF €ö™™intette már ƒtefán könnyed mozdul—tt—l — háló˜— — l—˜dátF xézett már jól is ki ez — járgány c gs—k állt — (ú — k—pu mellettF olus ™s—k r—kt— — ko™sir— — do˜ozok—tF suzsi ™s—k —dt— olin—k — könyveketF gs—k úgy jöttek — levelek uu˜á˜ólF vegyen — könyv —z —szt—lonF e k—l—pom m—r—djon —z ágyonF gs—k jönne már —z — levél uu˜á˜ólFFF

Hangsúlykerül® igék folyamatos mondatokban

Hangsúlykerül® igék felszólító és óhajtó mondatokban

Kitér® a specikusságról

†—lójᘗn —z ig—zság egy részét elh—llg—ttukD —mikor —zt mondtukD hogy —z említett igék —kkor mut—tn—k h—ngsúlykerül® viselkedéstD h— — tém—vonz—tuk h—tározottF xem kell ugy—nis — tém—vonz—tn—k feltétlenül h—tározottn—k lennieD elégD h— specikusF wost teszünk egy kis kitér®tD hogy ezt — fog—lm—t tisztázzukF ƒpe™i(kusság —l—tt lényegé˜en —zt értjükD hogy egy konkrét szerepl®r®l v—n szóF e h—tározott nével®s névszói ™soportok és — nevek persze mindig ilyenek X ezeket oly—nkor h—sználjukD h— mind — ˜eszél®D mind — h—llg—tó tudj—D hogy melyik konkrét szerepl®r®l v—n szóF ƒpe™i(kus lehet —zon˜—n egy h—tároz—tl—n nével®s kifejezés isD h— például egy — disE kurzus˜—n résztvev®k számár— ismert h—lm—z egyik konkrét elemét jelöliD mint plF —z egy könyv — következ® mond—t˜—n X

QFPF e sqi†s†Žu pet„Ás @IIA
Specikus határozatlan f®névi csoport

SW

igy / könyv —z \ ágyon m—r—dtF @a ez egyik könyvF F F A

ƒpe™i(kusn—k —zok—t — névszói ™soportok—t nevezzükD —melyek oly—n konkrét szerepE l®t jelölnekD —melynek — létezését — ˜eszél® el®feltételezi @ez nem zárj— kiD hogy ™s—k —z ® képzeleté˜en létezzenD — v—lóság˜—n nemAF ezD hogy el®feltételeziD —zt jelentiD hogy ugy—n — mond—t nem állítj— —z —dott szerepl® létezésétD de kellD hogy létezzen —hhozD hogy — mond—t ig—z lehessenF igy mond—t el®feltevéseit —z —l—pján lehet — ˜enne szerepl® állítástól megkülön˜öztetniD hogy — mond—t t—g—dás— ™s—k m—gát —z állítást t—g—dj—D —z el®feltevéseket viszont érintetlenül h—gyj—F ez —lᘘi mond—t˜—n például —z egy m—™sk— nem spe™i(kusD hiszen — mond—t — létezését állítj—F e mond—t t—g—dás— pedig mindenféle m—™sk— létezését t—g—dj— @—z udv—ronA X @IPA
Nem specikus határozatlan f®névi csoportok

—F ˜F

 †—n egy  m—™sk— —z \ udv—ronF / xin™s \ egy m—™sk— se —z udv—ronF

ez —lᘘi mond—t viszont egy konkrét m—™skáról szólF innek — t—g—dás— nem jelenti — m—™sk— létezésének t—g—dásátD s®tD — m—™skán—k —hhoz is léteznie kellD hogy — t—g—dott mond—t ig—z lehessenF e t—g—dás is ™s—k —rról — konkrét m—™skáról szól egyé˜kéntF e t—g—dott mond—t e˜˜en —z eset˜en nem jelenti —ztD hogy ne lenne m—™sk— —z udv—ronF @IQA
Specikus határozatlan f®névi csoportok

—F ˜F

igy  m—™sk— —z \ udv—ron v—nF igy  m—™sk— \ nin™s —z udv—ronF

e˜˜—n —z eset˜enD —mikor egy ismert h—lm—z egyik konkrét elemér®l v—n szóD — spe™i(kusság —˜˜ól —dódikD hogy mivel tudjukD hogy — h—lm—z létezikD e˜˜®l —z összes elemének — létezése is következikD v—gyis — létezés el®feltételezésének követelménye —utom—tikus—n tejesülF e v—l—E elemet t—rt—lm—zó névmások jellegzetes tul—jdonság—D hogy kétértelm¶ek —˜˜ól — szempont˜ólD hogy konkrét és létez®nek el®feltételezettD v—gyis spe™i(kus dolgotD személytD helyet st˜F jelölnekD v—gy oly—tD —melyiknek — létezését nem el®E feltételezzükF ez említett igetípus spe™i(kus tém—vonz—t esetén fennálló szórendi kényszere oly—n er®sD hogy h— egy v—l—E kezdet¶ névmás ezek mellett —z igék melE lett szerepel tém—vonz—tkéntD —kkor — szórend egyértelm¶síti — mond—tot @szem˜en más v—l—E névmást t—rt—lm—zó mond—tokk—lAF wíg —z —lᘘi mond—tok közül — @IR—iA mond—tpár mindegyike v—l—kinek — létezését állítj— @individuumEegziszten™iális monE d—tokAD —ddig — @IR˜iA mond—t egy konkrét @spe™i(kusA v—l—kir®l szólF e t—g—dásuk is külön˜öz®F e @IR™iA mond—t ugy—n—kkor kétértelm¶ —˜˜ól — szempont˜ólD hogy egy konkrét v—l—kir®l v—n szóD v—gy pedig egy homályos kilét¶r®lD —kinek — létezését viszont állítjukF

TH @IRA
Vala- kezdet¶ határozatlan névmások

QF pitii„F sqi†s†Žu

—F ˜F ™F

@iA @iiA @iA @iiA @iA @iiA

 †—l—ki  v—n —z \ udv—ronF G  †—n  v—l—ki —z \ udv—ronF  ƒenki sin™s —z \ udv—ronF  †—l—ki —z \ udv—ron v—nF  †—l—ki \ nin™s —z udv—ronF  †—l—ki  megint  kivett egy  száz—st — \ pénztár™ám˜ólF  †—l—ki  nem vett ki egy  száz—st — \ pénztár™ám˜ólF  ƒenki sem vett ki egy  száz—st — \ pénztár™ám˜ólF

3.2.3. Másodlagos predikátumok

e ™élE @végpontEA szerep¶D illetve irányjelöl® vonz—tokr— egyé˜ként ált—lᘗn is jellemz®D hogy igeviv®ként viselkednekD h— —z igének nin™s igeköt®jeF @ISA
Cél-, végpont- stb. szerep¶ vonzatos igék

—F ˜F ™F dF eF

ƒzegedre ut—zik — lány után fordul rend®rért kiált újságért indul németre fordít

…gy—nez ig—z ált—lᘗn —z összes úgynevezett másodlagos predikátumraD —meE lyek ™s—k —z ige v—l—melyik @t®lük külön˜öz® összetev® ált—l megnevezettA vonz—táv—l együtt jelenhetnek megD és —rról tesznek állítást X @ITA
Másodlagos predikátumok

—F ˜F ™F dF

€éter k—tonán—k álltF G €éter ˜eállt k—tonán—kF €éter pirosr— festette — kerítéstF G €éter ˜efestette pirosr— — kerítéstF e keverék h—˜˜á —l—kultF G e keverék át—l—kult h—˜˜áF w—ri feleségül ment €éterhezF G w—ri hozzáment feleségül €éterhezF

€ersze — helyD ™élD id®pont és végpontszerep¶ vonz—tok is másodl—gos predikáE tumokD hiszen ezek is — tém— v—gy pá™iensD illetve h— —z nin™sD —kkor —z ágens @— ™selekv® szerepl®A tér˜eli v—gy id®˜eli elhelyezkedésér®lD — végáll—pot˜—n teljesül® tér˜eli v—gy id®˜eli elhelyezkedésér®lD v—gy — végáll—pot˜—n fennálló ontológi—i stáE tusáról tesznek állítástF ez —lᘘi példák is másodl—gos predikátumot t—rt—lm—zn—kD de ezek eseté˜en nem jó —z igeköt® nélküli változ—t @illetve egész mást jelentAD mert —z igeköt®s ige jelentése nem kompozi™ionálisF @IUA
Másodlagos predikátumok igeköt®s igékkel

—F ˜F

u—tit felvették szo˜—lányn—kF = u—tit szo˜—lányn—k vettékF €étert kinevezték vezérig—zg—tón—kF = €étert vezérig—zg—tón—k nevezE tékF

QFPF e sqi†s†Žu pet„Ás

TI

tívumokA

e foly—m—t eredményét megnevez® másodl—gos predikátumok @—z únF rezultamellett —zon˜—n sok eset˜en nem állh—t igeköt®F slyenkor tehát semleges mond—t˜—n mindig —z eredményi vonz—t lesz —z igeviv®F slyen viselkedést ált—lᘗn —z oly—n foly—m—tjelöl® igék mellett t—p—szt—lunkD —melyek mellett nem állh—t semE milyen igeviv®˜e törekv® elem @sem igeköt®D sem eredményh—tározóA — progresszív szerkezet˜en @ezek —z igék önm—guk˜—n progresszív jelentés¶ekA X
Rezultatívumok

@IVA

—F ˜F

€éter véresre dörzsölte — szemétF G B€éter megdörzsölte véresre — szemétF G €éter éppen dörzsölte BvéresreGBmeg — szemétF €éter l—posr— verte — szomszédjátF G B€éter szétverteGmegverte l—posr— — szomszédjátF G €éter éppen verte Bl—posr—GBmeg — szomszédjátF

…gy—nilyen viselkedést t—lálunk ugy—n—kkor —z —lᘘi esetek˜en isD —melyek közül —z els®˜en nem rossz — hátr—vetett igeköt®s progresszív @ugy—n—kkor —z eredményh—táE rozós mond—t nem —l—kíth—tó progresszívváAD — második˜—n viszont kérdésesD hogy hogy—n is lehetne progresszívvá —l—kít—ni — mond—totF @IWA
Rezultatívumok

—F ˜F

ez óriás porrá zúzt— — sziklátF G Bez óriás szétzúzt— porrá — sziklátF G ez óriás éppen zúzt— BporráGszét — sziklátF ƒzitává lyugg—tták — srá™otF G BÁtlyugg—ttákGBuilyugg—tták szitává — srá™otF G ? BÉppen lyugg—tták szitáváGátGki — srá™otF

e szintén foly—m—tjelöl® fest ! mint láttuk ! másképp viselkedik X mellette egyszerre szerepelhet igeköt® és eredményh—tározó isD és ezek — foly—m—tos konstruk™ió˜—n is szerepelhetnek @—kár mindkett® isA X @PHA

fest ige rezultatívummal —F €éter pirosr— festette — kerítéstF ˜F €éter ˜efestette pirosr— — kerítéstF ™F €éter éppen festette ˜eGpirosr— — kerítéstF
A

…gy—n™s—k nem lehet igeköt®je —z —lᘘi predik—tív vonz—tos igéknekD így ezeknek is — predik—tív vonz—tuk —z igeviv®jükF @PIA
Másodlagos predikátumok

—F ˜F

 €éter  fur™sán—k t—rtj— — \ szomszédjátF  €éter  kígyón—k nézte — \ sl—gotF

wíg —z igeköt®s igék predik—tív vonz—t—i nem kerülnek —z igeviv®Epozí™ió˜—D —ddig h— sz—˜—d h—tározóként kerül egy másodl—gos predikátum — mond—t˜—D —kkor —z esetleges igeköt®t kiszorítv— —z lesz —z igeviv®F e sz—˜—d h—tározóként — mond—t˜— r—kott másodl—gos predikátumok egyé˜ként —˜˜—n is külön˜öznek —z ige vonz—t—ként szerepl® másodl—gos predikátumoktólD hogy míg — vonz—tként szerepl® másodl—gos predikátumok ™s—k — tárgyr—D v—gy h— —z nin™sD —kkor —z —l—nyr— von—tkozh—tn—kD —ddig — sz—˜—d h—tározóként megjelen®kre nin™s

TP

QF pitii„F sqi†s†Žu

ilyen ált—lános—n megfog—lm—zh—tó korlátozásD ezek sok eset˜en ˜ármelyik szerepl®re von—tkozh—tn—k X @PPA
Másodlagos predikátumok szabad határozóként

—F ˜F ™F

@iA @iiA @iA @iiA @iA @iiA

 €éter  röpté˜en lövette le  v—joss—l — \ m—d—r—tF €éterD v—jos v—gy — m—dár repült c  €éter  részegen kísérte h—z— \ v—jostF €éter v—gy v—jos volt részeg c  €éter  élve temette el \ v—jostF €éter v—gy v—jos élt c

igyes sz—˜—d h—tározóként szerepl® másodl—gos predikátumok úgy viselkednekD mint — mond—th—tározókF izek topikként is megjelenhetnekF e topikként megjelen® sz—˜—d h—tározót úgy értelmezzükD hogy — topik˜—n álló szerepl®re von—tkozik @PQ—AF r— —zon˜—n igeviv®ként jelenik megD —kkor ˜ármelyik szerepl®re von—tkozh—t @PQ˜AF @PQA —F ˜F  ivés köz˜en  €éter  felhívt— \ w—ritF  €éter  evés köz˜en hívt— fel \ w—ritF

ez eddig látott másodl—gos predikátumok egy részének közös tul—jdonság—D hogy nével® és mennyiségjelöl® @kv—ntorA nélküli névszói ™soport formájᘗn jelennek meg — mond—t˜—nF izeket szokás puszt— névszói ™soportokn—k nevezniD ˜ár ez —z elneveE zés t—lán egy ki™sit félrevezet®D mert jelz®k egyé˜ként ált—lᘗn állh—tn—k —z ilyen névszói ™soportok˜—nF ez el®˜˜i példák˜—n —zt láttukD hogy —z ilyenek —kkor lesznek —z igeköt® kiszorításáv—l is igeviv®kD h— nem kifejezetten —z ige ilyen szerep¶ vonE z—t—ként kerülnek — mond—t˜— @lF @ITA!@PIAAD h—nem például sz—˜—d h—tározóként @lF @PPAAF ezok — másodl—gos predikátumokD —melyek nével®s f®névi ™soportok is leE hetnekD egyrészt — helyE ™élE st˜FEh—tározókD v—l—mint —zok — predik—tív @tehát nem individuumot —zonosítóA szerkezetekD —melyeknek szerves része — nével® @plF fels®fokD ˜irtokos szerkezetA X @PRA
Másodlagos predikátumok, amelyeknek a nével® szerves része

—F ˜F

e feleségét — legsze˜˜nekG— legsze˜˜ lányn—kG— legsze˜˜ lányként írt— leF e (ú — ˜átyj— h—sonmásán—k látszottF

3.2.4. Nével® és kvantor nélküli (puszta) névszói csoportok

e sz—˜—d h—tározóként — mond—t˜— helyezett másodl—gos predikátumok esetéhez h—sonló helyzet áll el®D h— —z ige v—l—melyik vonz—t— nével® és kv—ntor nélküli @egyes v—gy tö˜˜es számúA névszói ™soportF izek˜en —z esetek˜en is kiszorítj— ugy—nis —z igeköt®tD illetve — ™élszerep¶ vonz—tot st˜F —z igeviv®Epozí™ió˜ól X @PSA —F ˜F gsill— kenyérd—r—˜ok—tGkenyeret do˜ált ˜e — k—™sákn—kF €éter n®ketGn®t vitt fel — l—kásár—F

QFPF e sqi†s†Žu pet„Ás ™F dF eF fF gF hF

TQ

e hurrikán ház—k—t és hid—k—t döntött rom˜—D fels®vezetékeket sz—kított leD —utók—t ˜orított fel és fák—t ™s—v—rt kiF w—r™on— fegyveresek rontott—k ˜e — szo˜á˜—F romok ment — szemem˜eF endris vill—moss—l érkezett — helyszínreF vevél érkezett uu˜á˜ólF iz — gyerek is puliszkán n®tt fölF

izek — mond—tok persze úgy is jókD h— —z iget® v—gy —z igeköt® v—n elölF izek — változ—tok —zon˜—n már nem egyszer¶ semleges eseményleíró mond—tokD h—nem eseE ményegziszten™iálisokF ez utolsó mond—t érdekes kontr—sztot jelez —z igeviv® nélküli és —z igeköt®s egziszten™iális konstruk™ió között X —z igeviv® nélküli változ—tot ! úgy t¶nik ! nem lehet oly—n predikátumokk—l h—sználniD —melyek ™s—k egyszer követE kezhetnek ˜eF e két konstruk™ió közötti külön˜ség t—lán — következ® p—r—frázisokk—l r—g—dh—tó meg X míg —z igeviv® nélküli egziszten™iális —zt jelentiD hogy –történt oly—nD hogyF F F 9D —ddig —z igeköt®s —ztD hogy –megtörtént —zD hogyF F F 9F ez utó˜˜i szerkezetD —hol —z igeköt® v—n elölD nyomatékos @verumfókuszosA mond—tF @PTA —F ˜F ™F dF eF fF gF hF  gsill—  do˜ált ˜eG˜edo˜ált  kenyérd—r—˜ok—tGkenyeret — \ k—™sákn—kF  €éter  vitt felGfelvitt  n®ketGn®t — \ l—kásár—F e  hurrikán  döntött rom˜—Grom˜— döntött  ház—k—t és  hid—k—tD  sz—E kított leGlesz—kított  fels®vezetékeketD  ˜orított felGfel˜orított  —utók—t és  ™s—v—rt kiGki™s—v—rt \ fák—tF  ‚ontott—k ˜eG˜erontott—k  m—r™on—  fegyveresek — \ szo˜á˜—F  went  homok — \ szemem˜eF  endris  érkezett vill—moss—l — \ helyszínreF  Érkezett  levél \ uu˜á˜ólF  iz — gyerek is  föln®ttGBn®tt föl \ puliszkánF

e föln® igének ez — vonz—tos változ—t— egyé˜ként más h—sonló igékkel együtt —˜˜— — ™soport˜— t—rtozikD —melyek h—ngsúlykerül® viselkedést mut—tn—kD h— spe™i(kus — tém—szerep¶ vonz—tukF iz ilyenkor — szuperesszívuszi @EonGEenGEön r—gosA vonz—tát jelöli ki igeviv®nek — semleges mond—tok˜—nF r—sonló — nevelkedikX @PUA e  oli is \ ezeken —z eszméken nevelkedettGn®tt fölF

r—sonló—n — korᘘ—n tárgy—lt másodl—gos predikátumokhoz — ! szintén —z igeE viv®˜e törekv® ! puszt— névszói ™soport is predik—tívD v—gyis önálló állítást képviselD —mi —z ige —zon vonz—tán—k —z ontológi—i státusát nevezi megD —mely vonz—t helyén — nével® és kv—ntor nélküli névszói ™soport állF e €éter tejet iszik mond—t például úgy interpretálh—tóD hogy –€éter iszik v—l—mitD és —mit iszikD —z tej9F e másodl—E gos predikátumoktól ezeket —z külön˜özteti megD hogy míg —zok egy másik önálló összetev® ált—l megnevezett szerepl®r®l tesznek állítástD ezek — szerepl® megnevezése nélkül teszne állítást ról—F sde sorolh—tók egyé˜ként ! és teljesen —n—lóg szórendi viselkedést is mut—tn—k ! — névszóiD illetve névszóiEigei állítmányok isD —melyek oly—n másodl—gos predikátumokD

TR

QF pitii„F sqi†s†Žu

—melyek mellett gy—korl—til—g nin™sD illetve ™s—k id®E és módinformá™iót hordoz —z els®dleges igei predikátumF @PVA —F ˜F e  doktorn® \ ku˜—iF  ƒándor \ ˜etyár lettF

igyé˜ként ! h—sonló—n —zokhoz — korᘘ—n ˜emut—tott igékhezD —melyeknek melE léknévi eredményjelöl® vonz—tuk v—n ! —zok mellett —z igék mellett sem állh—t semleE ges mond—t˜—n pusztán ˜efejezettségEjelöl® igeköt®D —melyeknek tém—ED pá™iensE v—gy eredményvonz—t— helyén @v—gyis —nn—k — szerepl®nek — helyénD —melyikre — ™selekE vés irányulD v—gy —nn—k eredményeként el®állA nével® és kv—ntor nélküli egyes számú névszói ™soport állF ez —lᘘi szerkezetek legfelje˜˜ ™s—k kontr—sztív @szem˜eállíE tást kifejez®A mond—tok˜—n szerepelhetnek @h— egyált—lánAD semleges tényközlésként —zon˜—n semmiképpen sem X @PWA €éter húst szeletelt fel @nem —z —nyósátA G ?? kerítést festett ˜e @nem — szomE széd tehenétA G ?? kenyeret sütött meg @nem egy m—rék gesztenyétA st˜F

e megszorítás nem von—tkozik egyrészt — tö˜˜es számú névszói ™soportokr— @lásd plF — @PS™A mond—totAD másrészt egyes irányjelöl® igeköt®s igékre @QHAF @ez utolsó mond—tot viszont @QHdA ! így igeköt®vel ! úgy értjükD hogy —z ol—j—t nem — motor˜— öntötteFA @QHA —F ˜F ™F dF sig— kenyeret G ™eruzát —dott ˜e — r—˜okn—kF „omi sört öntött ki —z —˜l—konF €éter n®t vitt fel — l—kásár—F yl—j—t öntött ˜e — ko™si˜—F

Ált—lᘗn is ig—zD hogy —z egyes számú nével® és kv—ntor nélküli predik—tív névE szói ™soportok eloszlás— sokk—l megszorított—˜˜D mint — tö˜˜es számú—kéF wíg egyes számú predik—tív névszói ™soportok gy—korl—til—g ™s—k tárgyiD illetve tém—D pá™iens v—gy természetier®Eszerep¶ —l—nyi vonz—tok˜—n jelennek meg rendszerszer¶enD de nem jelenhetnek meg tetsz®leges ige tetsz®leges névszói vonz—t—kéntD —ddig — tö˜E ˜es számú nével® és kv—ntor nélküli névszói ™soportok sz—˜—d—˜˜—n el®fordulh—tn—k különféle vonz—tokkéntF izek n—gy része oly—nD hogy h— egyes szám˜—n h—sználjuk ®ket @nem spe™i(kus értelmen˜enAD —kkor h—tároz—tl—n nével®t kell t—rt—lm—zniukF ez —lᘘi mond—tok például tö˜˜es számú névszói ™soportt—l jók lennének X @QIA —F Be hurrikán ház—t döntött rom˜—D fels®vezetéket sz—kított leD —utót ˜oríE tott fel és fát ™s—v—rt kiF ˜F Bpegyveres rontott ˜e — szo˜á˜—F ™F Be szo˜á˜—n gyerek játszikF

3.2.5. Nem monoton növekv® kvantorok

e puszt— névszói ™soportokhoz h—sonló—n — névszói ™soportok egy másik típus— is mindig igeviv®ként jelenik meg semleges mond—tok˜—nF e h—gyományos megfog—lE

QFPF e sqi†s†Žu pet„Ás

TS

m—zás szerint —zok — névszói ™soportok t—rtozn—k ideD —melyek neg—tív értelm¶ mennyiségjelöl®t t—rt—lm—zn—kF rogy mi ez — neg—tív értelemD —zt egészen pre™ízen is de(niálh—tjukD h— ˜evezetünk egy fog—lm—t X — monotonitástF igy mennyiségjelöl®t @kv—ntortA t—rt—lm—zó kifejezés —kkor monotonD h— — kv—nE tort t—rt—lm—zó névszói ™soportokr— teljesül —zD hogy h— egy állítás ig—z —z —dott névszói ™soportr— —lk—lm—zv—D —kkor e˜˜®l következikD hogy —z eredetinél ált—lánoE s—˜˜D v—gy —z —nnál megszorított—˜˜ állítások is ig—z—k ráF r— minden ált—lános—˜˜ állítás is ig—zD —kkor monoton növekv®D h— pedig minden megszorított—˜˜ állítás ig—zD —kkor monoton csökken® —z —dott kv—ntorF e minden kv—ntort t—rt—lm—zó névszói ™soportok például monoton növekv®k X h— minden gyerek sír @—l—pállításAD —kkor minden gyerek h—ngot —d @—z állítás ált—lánoE sítás— is ig—zAD de nem ig—zD hogy minden gyerek h—ngos—n sír @— megszorított—˜˜ állítás nem ig—zAF e kevés kv—ntort t—rt—lm—zó névszói ™soportok monoton ™sökken®kX h— kevés gyerek sír @—l—pállításAD —kkor —z is ˜iztosD hogy kevés gyerek sír h—ngos—n @— megE szorított—˜˜ állítás is ig—zAD de nem feltétlenül ig—zD hogy kevés gyerek —d h—ngot @—z állítás ált—lánosítás— nem ig—zAF e ™s—k módosítót t—rt—lm—zó h—tározott névszói ™soportok nem monoton—k X h— ™s—k perike sír @—l—pállításAD —kkor sem —z nem feltétlenül ig—zD hogy ™s—k perike sír h—ngos—n @— megszorított—˜˜ állítás nem feltétlenül ig—zAD de —z sem következikD hogy ™s—k perike —d h—ngot @—z állítás ált—lánosítás— sem feltétlenül teljesülAF e h—gyományos—n neg—tív értelm¶nek nevezett mennyiségjelöl®s kifejezések v—lóE jᘗn —zokD —melyek nem monoton növekv®kF e m—gy—r˜—n —z — szigorú sz—˜ály teljesülD hogy ezek kötelez®en igeviv®k @—z igeköt®ket ! lF @QP—A ! és — puszt— névszói ™soportok—t ! lF @QP˜A ! ki is szorítják —z ige el®lAD h—™s—k ki nem szorítj— ®ket onn—n egy er®se˜˜en —z igeviv®˜e törekv® másik elem @lF @QP™A és @QPdAAF e kommenten ˜elül —z igeviv® el®tt nem jelenhetnek meg @QPeA X @QPA
Nem monoton növekv® kvantorok viselkedése

—F \ uevesen jöttek elF ˜F  uevesen hozt—k \ ˜ortF ™F \ „egn—p jöttek el kevesenF dF \ ƒok—n keresnek kevesetF eF B\ uevesen eljöttekF izek ! ™s—kúgyD mint —z eddig tárgy—lt igeviv®k ! —kkor is —z ige mögé kerülnekD h— t—g—djuk — mond—totF ez —lᘘi @QQ˜A mond—t nem — @QP—A mond—t t—g—dás—D h—nem — sok—n En—l szinonimD és —zz—l teljesen —zonos—n viselked® nem kevesen összetev®t t—rt—lm—zz— X @QQA
Tagadás és nem monoton növekv® kvantorok

—F ˜F

 xem jöttek el \ kevesenF  xem kevesen  jöttek \ elF

izeknek — névszói ™soportokn—k —z — jellemz®jükD hogy például — kevés (ú jött el mond—tot nem úgy értelmezzükD hogy –v—n egy (ú™soportD —melyiknek kevés t—gE

TT

QF pitii„F sqi†s†Žu

j— v—nD és —zt állítjuk rólukD hogy eljöttek9D h—nem —zt állítj— — mond—tD hogy h— megszámoljukD hogy — (úkD —kik eljöttekD hány—n v—nn—kD —kkor —rr— —z eredményE re jutunkD hogy kevesenF izek tehát —helyettD hogy —z állítás logik—i —l—ny—ként szolgálnán—k @megneveznének egy ™soportotD —melyr®l —ztán állítást tesz — mond—tAD m¶veletet @számolási m¶veletetA végeznek —z állítmányonD és ezált—l új—˜˜D m—g—s—˜˜ szint¶ állítmányként szolgáln—kF …gy—nez ig—z egyé˜ként — korᘘ—n tárgy—lt puszE t— névszói ™soportokr— is X ezek —zon˜—n —zokn—k —z individuumokn—kD —melyekre —z állítmány ig—zD nem — számosságáról állít—n—k v—l—mitD h—nem —z ontológi—i státusukE rólF windezek topik˜—n nem is fordulh—tn—k el® @™s—k kontr—sztív topik˜—nAF wivel —z állítmányon h—jt—n—k végre m¶veletetD predikátumoperátoroknak is nevezzük ®ketF
3.2.6. A negatív értelm¶ határozók

…gy—n™s—k igeviv®ként viselkednek — neg—tív értelm¶nek nevezett gy—korisági @plF ritkán AD fokED mértékE @plF —ligD kevéssé A és módh—tározók @plF l—ss—nD nehezen AF izek — h—tározótípusok mind egyEegy s—játos dimenzió˜—n fejezik ki ugy—n—zok—t — fog—lE m—k—tD mint — számosság dimenziójᘗn — kv—ntorokD és ezeknek — szórendi viselkeE dését is h—sonló sz—˜ályok h—tározzák megD mint — nekik megfelel® kv—ntort t—rt—lE m—zó névszói ™soportokétF izeknek — pozitív pol—ritású párj— nem™s—k igeviv®ként jelenhet megD h—nem —z igeviv®Epozí™ió el®tt is állh—tD s®t —z utó˜˜i—k közül némeE lyiknek —z igeviv®ként v—ló megjelenése @plF — fokh—tározó n—gyon EéA ™s—k n—gyon jelölt kontr—sztív kontextusok˜—n lehetséges X @QRA 
Negatív értelm¶ határozók és pozitív párjaik

—F ˜F ™F dF eF fF

 peri  ritkán jön el — \ gy¶lésreF B peri  ritkán eljön — \ gy¶lésreF  peri  gy—kr—n jön el — \ gy¶lésreF  peri  gy—kr—n eljön — \ gy¶lésreF  peri  —lig ütötte meg \ m—gátF B peri  —lig megütötte \ m—gátF ??  peri \ n—gyon ütötte meg m—gátF  peri  n—gyon megütötte \ m—gátF  peri  nehezen ismerte fel — \ ˜—rátjátF B peri  nehezen felismerte — \ ˜—rátjátF  peri  könnyen ismerte fel — \ ˜—rátjátF  peri  könnyen felismerte — \ ˜—rátjátF

r—sonló—n viselkednek — rel—tív id®h—tározók @koránD kés®nA is X @QSA
Relatív id®határozók

—F ˜F

 „i˜i  mindig \ kés®n kel felF B „i˜i  mindig \ kés®n felkelF  „i˜i  mindig \ korán kel felF  „i˜i  mindig \ korán felkelF

QFPF e sqi†s†Žu pet„Ás
3.2.7. Nével®t tartalmazó névszói csoportok

TU

uorᘘ—n láttukD hogy v—nn—k oly—n igékD —melyek h—ngsúlykerül® viselkedést muE t—tn—kD h— spe™i(kus — tém— v—gy pá™iensszerep¶ vonz—tuk X ilyenkor semleges monE d—t˜—n kötelez®en — helyh—tározó v—gy ™élE @végpontEA szerep¶ vonz—tuk lesz melE lettük —z igeviv®F ez igeviv®knek ez — f—jtáj— jelent®sen külön˜özik — tö˜˜i tárgy—lt esett®l X — nem monoton növ® kv—ntort v—gy puszt— névszói ™soportot t—rt—lm—zó predikátumoperátorként viselked® névszói ™soportoktólD illetve — tö˜˜i másodl—gos predikátumtól és —z igeköt®kt®lF izek ugy—nis ! — tö˜˜ivel ellentét˜en ! spe™i(kus dolgok—t @nevezetesen konkrét helyeketA is megnevezhetnekD és mint ilyenekD nével®t t—rt—lm—zó névszói ™soportokD illetve nevek is lehetnekF …gy—nez —z ige™soport nem spe™i(kus tém—vonz—t mellett —z individuumegziszE ten™iális mond—ttípust testesíti megD ez —l—peset˜en ! ugy—núgyD mint —z eseményE egziszten™iálisok ! igeviv® nélküli szórendi elrendezéssel járF ez individuumegziszE ten™iális mond—tokn—k —zon˜—n v—n egy másik ! igeviv®t t—rt—lm—zó ! szórendi válE toz—t— isD —mely˜en éppen — nem spe™i(kus tém—vonz—t —zD —mely igeviv®ként állF Úgy t¶nikD hogy —z ilyen igeviv®k egy˜en predikátumként is szolgáln—k X — ˜ennük szerepl® esetleges mennyiségjelöl® mindig h—ngsúlyt—l—nD — h—ngsúly — tém—szerep¶ szerepl® ontológi—i státusát megnevez® @esetleg jelz®vel módosítottA f®néven v—n X @QTA —F ˜F igy  döglött  ™sig— v—n — \ söröm˜en 3 xéhány  le˜eg®  n®—l—kot r—jzolt —  kép  jo˜˜ fels® \ s—rkᘗF

ez igék egy igen kiterjedt osztályán—k v—n oly—n értelmeD —mely eleve egziszE ten™iálisF slyenek például mind—zok —z igékD —melyek lehet®vé teszik egy szerepl® számár—D hogy ! mintegy — semmi˜®l ! ˜elépjen — történet˜eD és ezzel — társ—lgás univerzumᘗF izek mellett —z igék mellett tipikus —z újonn—n színre lép® szerepl® igeviv®ként v—ló megjelenése X @QUA —F ˜F  „egn—p  fél öt után / pár per™™el egy  ˜—llonk—˜átos  szemüveges  fér( lépett ˜e —z / y„€  ˆsssF kerületi / (ókjᘗ ⊥ és —  pénztárhoz lépveFFF  „egn—p / délután egy  ismeretlen  n® ™söngetett ˜e  egy szál / törülköE z®˜enD és  —zt kérdezteD hogyFFF

izek mellett —z igék mellett —z igeviv®˜en álló összetev® —kár h—tározott is lehet X @QVA —F ˜F xézd ™s—kD —  miniszterelnök áll —  szomszéd ház \ tetején 3  „egn—p éppen —  fotel˜en / kézimunkázt—mD ⊥ —mikor  egyszer ™s—k —  vujz— mászott ˜e —z \ —˜l—konF
\

e v—lódi igeviv® nélküli individuumegziszten™iális szerkezet˜en egyé˜ként igeköE t®s igék nem vehetnek részt nével®s tém—vonz—tt—l X @QWA —F Bvépett ˜e egy m—g—s ˜—llonk—˜átos fér( — ˜—nk(ók˜— c ˜F vépett ˜e m—g—s ˜—llonk—˜átos fér( — ˜—nk(ók˜— c ™F véptek ˜e m—g—s ˜—llonk—˜átos fér(—k — ˜—nk(ók˜— c dF vépett ˜e néhányGegy pár m—g—s ˜—llonk—˜átos fér( — ˜—nk(ók˜—F eF vépett ˜e v—gy nyol™ m—g—s ˜—llonk—˜átos fér( is — ˜—nk(ók˜—F

TV

QF pitii„F sqi†s†Žu

Új diskurzusszerepl® ˜evezetésére v—gy egy szerepl® újr— ˜evezetésére gy—kr—n h—sznál—tos — nyom—tékos @igeh—ngsúlyosA szerkezetF i˜˜en —z egyé˜ként h—tároE zott nével®vel álló mut—tó névmást t—rt—lm—zó névszói ™soportt—l jelölt tém—vonz—t mellett is szerepelhetnek oly—n igék igeviv® nélkülD —melyek egyé˜ként h—tározott vonz—tok mellett h—ngsúlykerül® viselkedést mut—tn—k X @RHA —F ˜F tött ez — levélFFF †—n ez — gyerekD tudodD —kit tegn—p láttunkFFF

wás igetípusok mellett is el®fordulh—t igeviv®ként nével®s névszói ™soportD illetve név semleges mond—tok˜—n X @RIA —F ˜F ™F e  feldühödött / g—zd— egy  roh—dt káposztát vágott —z  elképedt \ miniszterhezF e  feldühödött / g—zd— —z  elképedt  miniszterhez vágt— —  roh—dt / káposztátD ⊥ —mit — \ kezé˜en t—rtottF izeknek — szeren™sétleneknek meg  ezzel — sok  sületlenséggel tömik tele — \ fejétF

qy—kori —z ilyen névszói ™soportok igeviv®ként v—ló el®fordulás— oly—n helyzetekE ˜enD —mikor m—gán—k —z igével kezd®d® állítmányrésznek nin™s v—gy n—gyon ™sekély — hírértékeD és m—g— — névszói ™soport ált—l megnevezett szerepl® v—gy körülmény azonosítása — mond—t f® állítás—F slyen eset példáulD —mikor egy rutinszer¶en el®forE duló esemény v—l—melyik szerepl®je v—gy körülménye nem — szokásosF @RPA —F ˜F ™F  w—  peri vitte el —z  óvodᘗ — \ gyerekeketF  suzsi m— —  kis  piros  minijé˜en ment el \ tán™olniF  izen — héten —  we™sek˜en r—˜olt—k ki egy \ pénzszállító —utótF

izt — mond—ttípust neveztük —z IF fejezet˜en hókuszosn—kD és —z —zonosító mond—tE hoz h—sonlítottukF „ul—jdonképpen ugy—nez — helyzet — spe™i(kus tém—vonz—t esetén kötelez®en h—ngsúlykerül® igék eseté˜en isF ez igeviv®r®l tehát ált—lᘗn is elmondE h—tjukD hogy önálló állítást t—rt—lm—zD — hókusz eseté˜en ez t—lán —z —zonosítás˜—n t—lálh—tó megF

3.3. Az initívusz
uülön —lpontot szánunk —z innitívuszos kifejezéseknekF @ez in(nitívuszt h—gyoE mányos kifejezéssel f®névi igenévnek nevezikD ez —zon˜—n nem túl szeren™sésD hiE szen f®névi tul—jdonságokk—l nem rendelkezikFA ez in(nitívuszos vonz—t is egyf—jt— másodl—gos predikátumD hiszen v—l—melyik —rgumentum— @legtö˜˜ször —z —l—ny—A kötelez®en — f®ige v—l—melyik —rgumentumáv—l —zonosD tehát —rról tesz állítást X @RQA
Az innitívusz mint másodlagos predikátum

—F

e hétvégén kirándulni szeretnékF @—z in(nitívusz —l—ny— a — f®ige —l—ny—A

QFQF e sxsps„͆…ƒ ˜F ™F dF „egn—p látt—m qy®z®t röpl—˜dázniF @—z in(nitívusz —l—ny— a — f®ige tárgy—A €ist— segített w—rin—k krumplit hámozniF @—z in(nitívusz —l—ny— a — f®ige részesh—tározój—A €ist— elvitte w—rit teniszezniF @—z in(ntívusz —l—ny— a — f®ige tárgy— c —l—ny— c mindkett® cA

TW

telentés˜eli s—játosság—in—k —l—pján nem is ™sodálkozh—tunk —zonD hogy —z in(E nitívusz is lehet igeviv® X egyrészt — segédigék leggy—kori˜˜D központi ™soportján—k t—gj—i el®ttD másrészt —kkorD —mikor ™élh—tározót @illetve ™élpontotA v—gy egyé˜ máE sodl—gos predikátumot fejez kiD h— — f®ige h—ngsúlykerül® X @RRA
Innitívusz segédigék el®tt

—F ˜F @RSA —F ˜F

 €ist— \ úszni —k—rtF slyenkor \ kirándulni kellF  tósk— \ k—pálni indultF e  h—jó márEmár \ süllyedni látszottF

Innitívusz másodlagos predikátumként

szg—lm—s jelenség —z igeköt®s @illetve ált—lᘗn igeviv®sA in(nitívuszok viselE kedése —z ilyen szerkezetek˜enF e segédigék minth— — m—gukén—k tekintenék —z in(nitívusz igeviv®jétD míg —z egyé˜ h—ngsúlykerül® igék igeviv®stül engedik m—guk elé —z in(nitívuszt X1 @RTA
Igeviv®s innitívusz segédigével

—F ˜F ™F @RUA —F ˜F ™F

 €ist—  ˜e —k—rt \ úszniF slyenkor  el kell  menni \ kirándulniF  €ál  szár—zr— fogj—  törölni — \ hátátF  tósk— \ lezuh—nyozni indultF e  h—jó márEmár \ elsüllyedni látszottF e  gyerek \ d—r—˜okr— tépni készült —z \ ir—tok—tF

Igeviv®s innitívusz másodlagos predikátumként

1 †onzó lehet®ségnek t¶nhetne —z — feltételezésD hogy ehhez h—sonló módon tekinti m—gáén—k

— segédige —z in(nitívuszi vonz—t tárgyát isD —mint — tárgy—sG—l—nyi egyeztetés mut—tj—X —F ˜F fe —k—rt— vinni —z ir—tok—t — t—ná™sr—F fe —k—rt menni — t—ná™s˜—F

@iA

izt — jellegzetességet —zon˜—n — második típus˜— t—rtozóD er®sen h—nsúlykerül® igék is mut—tják X @iiA —F ˜F wárEmár elveszni látt— legjo˜˜ h—r™os—itF wárEmár elveszni látott minden h—r™ostF

ez in(nitívusz tárgyáv—l v—ló tárgy—sG—l—nyi egyeztetés ™s—k oly—nkor hiányzikD —mikor —z ige v—l—hogy morfológi—il—g képtelen tárgy—s r—gozás˜—n állniD és még ilyenkor is sokszor v—n ing—dozásF irr®l — jelenségr®l — következ® kötet egyeztetésr®l szóló fejezeté˜en szólunkF

UH

QF pitii„F sqi†s†Žu

†égül még —z is el®fordulD hogy — r—gozott segédige melletti in(nitívusz is segédigeD s —zt még egy in(nitívusz képé˜en követi — f®igeF slyenkor — r—gozott segédige igeviv®je lehet —z in(nitívuszos f®igéhez t—rtozó igeviv® X @RVA —F ˜F tósk— el fog —k—rni menniF tósk— meg fog —k—rni t—nulni úszniF

™F Btósk— el fog készülni menniF dF tósk— készülni fog elmenniF eF tósk— elmenni fog készülniF e @™A mond—t —zt mut—tj—D hogy —mikor —z in(nitívusz˜—n álló in(nitívuszvonz—tú ige nem segédige @h—nem plF — készül AD —kkor nem örökítheti át —z in(nitívuszos f®ige @elmenniA igeviv®jét @—z el EtA — segédigére @— fog Er—A Y ™s—k — @d!eA változ—tok elfog—dh—tó—kF

3.4. A fókusz
tellegzetes és gy—kr—n h—sznált szerkezet — m—gy—r˜—n —zD —mikor —z igeviv®˜en álló elem @v—gy m—g— —z igeA irtóh—ngsúlyt viselF izt — szerkezetet neveztük fókuszos mond—tn—k @lF —z IF fejezetetAD és — fókusz —z irtóh—ngsúlyt visel® kommenten ˜elül álló elemF e fókusz legtö˜˜ször — szem˜eállítás eszközeD és ezt h—sználjuk —zok˜—n — helyzetek˜en isD —mikor helyes˜ítünkD vissz—vágunk v—gy kérdésre vál—szolunkF @RWA —F ˜F ™F dF eF fF xem / vujzi ment el — gyerekekértD ⊥ h—nem \ periF xem™s—k / vujzi ment el — gyerekekértD ⊥ h—nem \ peri isF @! e  wóri™k—  összetörte —  kín—i \ vázátFA ! e \ j—pán vázát törte összeF @! x—D  jöjjön ˜e — \ €etike 3A ! \ xe — €etike jöjjön ˜e 3 @! \ ui volt ott cA ! \ peri volt ottF @! ¢iljöttek — (úk cA ! \ sgenD \ eljöttek — (úkF

e fókuszos elem jelentést—ni s—játosság—D hogy kizáról—gosságot hordozF r— indiE viduumot @személyD tárgy—t st˜FAD id®pontot v—gy helyet megnevez® kifejezés @névE el®s névszói ™soportD név v—gy ilyet t—rt—lm—zó h—tározóA áll — fókusz˜—nD —kkor — fókuszos mond—t —zt állítj—D hogy — komment igével kezd®d® része és — topik ált—l kiE fejezett állítás — releváns személyekD tárgy—kD helyek v—gy id®pontok közül kizáról—g — fókusz˜—n álló kifejezés ált—l megnevezettekre ig—z X @SHA
\

u—ti hozt— fel — szenetF @más nemD ® egyedülA

iz — fentiek˜en látott hókuszos szerkezetek˜en is teljesülD —hol —z igeviv®˜en álló kifejezés nem visel irtóh—ngsúlyt X

QFRF e pÓu…ƒ @SIA —F ˜F ™F  w—  peri vitte el —z  óvodᘗ — \ gyerekeketF  olus“ ‘—  pol™r— r—kt— — \ könyvetF  suzsi“ ‘ olin—k —dt— — \ könyvetF

UI

e topik és komment prozódi—i elh—tárolásár— szolgáló tesztek tárgy—lás—kor már láttukD hogy h— —z ige el®tt — fókusz˜—n oly—n kifejezés @plF mellérendeléstD ˜irtokos szerkezetet v—gy jelz®t t—rt—lm—zó névszói ™soportA állD —mely tö˜˜ f®h—ngsúlyos elemet t—rt—lm—zD —kkor —z ált—lᘗn —z összes f®h—ngsúlyát megt—rtj—D és ™s—k —z utolsó f®h—ngsúlyos eleme indítj— — komment egész hátr—lev® részén átível® d—ll—motF iz —lól ™s—k —z —z eset kivételD —mikor — névszói ™soportn—k ™s—k egy részösszetev®jét állítjuk szem˜eD de ! mivel —z nem r—g—dh—tó ki — n—gyo˜˜ összetev®˜®lD és így önm—gᘗn nem állíth—tó fókusz˜— ! —z egész kifejezés —z ige el®tt állF slyenkor — kontr—szt˜— állított összetev® els® szót—gján indul — kommenten átível® d—ll—mF @SPA —F ˜F ™F @! \ ui h—gyt— itt —zt — koszos ™sukát cA ezt —  koszos / ™sukát — / vejem / féltestvérének — \ (— h—gyt— ittF @! e  vejed ¢kijének — (— h—gyt— itt —zt — koszos ™sukát cA ezt —  koszos / ™sukát — / vejem \ féltestvérének — (— h—gyt— ittF @! ¢uinek — féltestvérének — (— h—gyt— itt —zt — koszos ™sukát cA ezt —  koszos / ™sukát — \ vejem féltestvérének — (— h—gyt— ittF

r— oly—n összetev®t állítunk kontr—szt˜—D —mely semleges mond—tok˜—n is —z igeviv®˜en álln—D —kkor — fókuszos mond—tot — semlegest®l —z külön˜özteti megD hogy —z el®˜˜i˜en — szem˜eállított elemet t—rt—lm—zó igeviv® irtóh—ngsúlyt viselD míg —z utó˜˜i˜—n nem irtóh—ngsúlyos —z igeviv®D ™s—k —z ige ™sügg mögötte h—ngsúlyt—l—nulF e fókuszos mond—tok˜—n — topik is gy—kr—n le˜eg® jelleg¶ @leggy—kr—˜˜—n emelked®A d—ll—mot visel X @SQA —F ˜F ™F dF eF fF  €etr— —  (ók˜— r—kt— — \ pénztár™ájátF / €etr— — \ (ók˜— r—kt— — pénztár™ájátF  qyerekek jöttek ˜e — \ k—punF \ qyerekek jöttek ˜e — k—punF @\ xem feln®ttekAF  „omi  kevés holmit hozott  m—gáv—l —z / útr—D ⊥ mert / utál  sok—t \ ™ipekedniF  „omi / kevés holmit hozott m—gáv—l —z útr—D  peri viszont \ sok—tF

e semleges és — fókuszos mond—tokn—k — t—g—dásuk is külön˜özikF e semleges mond—tok t—g—dás—kor — t—g—dószó egyedül áll —z igeviv®Epozí™ió˜—nD és — nem t—E g—dott mond—t˜—n ott álló összetev® —z ige mögött jelenik megF e fókusz nélküli t—E g—dott mond—tok nem t—rt—lm—zn—k irtóh—ngsúlytF @€ersze h— vissz—vágásként v—gy helyes˜ítésként h—ngz—n—k elD —kkor igenFA @SRA —F ˜F ™F €etr—  nem r—kt— — > (ók˜— — \ pénztár™ájátF  xem jöttek ˜e  gyerekek — \ k—punF  „omi  nem hozott m—gáv—l  kevés holmit —z \ útr—F
/

UP

QF pitii„F sqi†s†Žu

ez egziszten™iális és — nyom—tékos mond—tok t—g—dás— is ugy—nilyen szórend¶F izt — szórendi változ—tot egyé˜ként igetagadásnak szokták nevezniD mert — t—g—E dószó közvetlenül — r—gozott iget® el®tt állF @SSA —F ˜F ™F  töttek ˜e  gyerekek — \ k—punF  fejöttek  gyerekek — \ k—punF  xem jöttek ˜e  gyerekek — \ k—punF

e fókuszos mond—tok t—g—dás—kor viszont — t—g—dószó — fókuszos elem el®tt állD és együtt —lkotn—k irtóh—ngsúlyos igeviv®tD —mely˜en —z irtóh—ngsúly — t—g—dószón v—nF innek — szórendi változ—tn—k fókusztagadás — neve X @STA —F ˜F
/ \

€etr— \ nem — (ók˜— r—kt— — pénztár™ájátF xem gyerekek jöttek ˜e — k—punF

e fókuszos mond—tok t—g—dás— —zt mut—tj—D hogy nem™s—k —rról v—n szóD hogy — fókusz˜—n álló elem önálló állítást képviselD —mely ráépül — komment igével kezd®d® része és — topik ált—l kifejezett másik állításr—D h—nem — mond—t —z utó˜˜it állításE ként nem is t—rt—lm—zz—F e fókuszos @SQ˜A és @SQdA mond—t nem állítjaD hogy €etr— v—l—hov— elr—kt— — pénztár™ájátD illetve hogy ˜árki is ˜ejött — k—punD h—nem el®feltételeziF e @SQ˜A mond—t eseté˜en —z —z el®feltételezésD hogy v—n oly—n helyD —hov— €etr— elr—kt— — pénztár™ájátD — @SQdA mond—t eseté˜en pedig —zD hogy v—n valaki, —ki ˜ejött — k—punF e dolgokn—k —zt — h—lm—zátD —melynek v—l—melyik elemére —z állításn—k teljesülnie kellD —z h—tározz— megD hogy — fókusz˜—n álló kifejezés milyen h—lm—z˜— t—rtozikF izt — h—lm—zt — logikáv—l fogl—lkozók ált—l h—sznált zs—rgon˜—n az egzisztenciális kvantikálás tartományának nevezikF e t—g—dás —z el®feltételezéseket érintetlenül h—gyj— X ugy—nezek —z el®feltételeE zések von—tkozn—k — mond—tok t—g—dott változ—tár— isF e t—g—dott @ST—A és @ST˜A mond—t is ™s—k —kkor lehet ig—zD h— ugy—n—zok —z el®feltételezések teljesülnekD —meE lyeknek —z állító párjuk ig—z voltához is teljesülniük kellD nevezetesenD hogy €etr— v—l—hov— elr—kt— — pénztár™ájátD illetve hogy v—l—ki ˜ejött — k—punF e tényleges szem˜eállítást t—rt—lm—zóD — nem F F F h—nem F F F D — nem ™s—k F F F h—nem F F F D illetve — nem™s—k F F F h—nem F F F is szerkezeteket t—rt—lm—zó kontr—sztE ív fókuszos mond—tok˜—n — nemD illetve — nem™s—k h—ngsúlyt—l—nD —z irtóh—ngsúly mögöttük — fókuszos elemen v—n X @SUA —F ˜F ™F  €etr— nem — / (ók˜— r—kt— — pénztár™ájátD ⊥ h—nem — \ zse˜é˜eF  „egn—p nem / kevesen jöttek elD ⊥ h—nem / kifejezetten \ sok—nF  „egn—p nem ™s—k / kevesen jöttek elD ⊥ h—nem / kifejezetten \ sok—nF

i˜˜en — szerkezet˜en minden igeviv®˜e törekv® elem igeviv® m—r—dh—tD még —z igeköt®k isF ƒ®tD ilyen helyzet˜en még oly—n elemek is f®h—ngsúlyt viselhetnek és szem˜eállíth—tókD —melyek egyé˜ként mindig h—ngsúlyt—l—nok @például — nével®kAD és e˜˜en — szerkezet˜en oly—n kifejezések is állh—tn—k igeviv®kéntD —melyek egyé˜ként —z ige el®tti kommentsz—k—szon nem jelenhetnének meg X @SVA —F ˜F xem / megette — krémestD ⊥ h—nem / meg\ z—˜ált—F xem / egy n® jött ˜eD h—nem \ — n®F

QFSF e rexqƒÚv‰„evex gƒeu ™F xem v—l—/ mit hozt—k ˜eD ⊥ h—nem / v—l—\ kitF

UQ

e monoton ™sökken® kevés kv—ntor is ™s—k h—ngsúlyt—l—n t—g—dószó után állE h—t —z igeviv®˜en @v—gyis ™s—k —z el®˜˜i nem @™s—kA F F F h—nem F F F szerkezet˜enAF e h—ngsúlyos t—g—dószót t—rt—lm—zó  nem kevesen — kommenten ˜elül —z esetleges igeE viv® el®tt áll és gy—korl—til—g — sok—n szinonimáj—ként viselkedik @ennek megfelel®en —kár — topik˜—n is állh—tAF @SWA —F ˜F „—v—ly“ ‘—z  —dó˜ev—llásuk—t is  nem kevesen  elfelejtették  id®˜en fel—dniF  xem kevesen  t—v—ly“ ‘ elfelejtették  id®˜en  fel—dni —z \ —dó˜ev—llásuE k—tF
/ \

r—sonló—n — h—ngsúlyos nem Eet t—rt—lm—zó nem sok—n is egy összetev®ként viselE kedikD ugy—núgyD mint — kevesenF r—sonló viselkedést t—lálunk — korᘘ—n említett gy—korisági st˜F h—tározók egy részénél is X @THA —F ˜F
\ \

xemritkán eljöttF xem n—gyon ütötte meg m—gátF

3.5. A hangsúlytalan csak
e h—ngsúlyt—l—n ™s—k Ek—l módosított névszói ™soportok szintén igeviv®ként jelenE nek megF pigyeljük megD hogy ugy—n—kkor ezek el is veszítik — monoton növekv® értelmezésüketD —mely topik˜—n állv— jellemzi ®ket X @TIA —F ˜F @iA @iiA @iiiA @iA  r—t gyerek \ sírD / tehát  h—t gyerek \ h—ngot —dF  xéhány gyerek \ sírD / tehát  néhány gyerek \ h—ngot —dF  €etike \ sírD / tehát  €etike \ h—ngot —dF gs—k ¢h—t gyerek sír c i˜˜®l nem következikD hogy ™s—k  h—t gyerek —d \ h—ngotF @iiA gs—k ¢néhány gyerek sír c i˜˜®l nem következikD hogy ™s—k  néE hány gyerek —d \ h—ngotF @iiiA gs—k ¢€etike sírc i˜˜®l nem következikD hogy ™s—k  €etike —d \ h—ngotF

e monotonitás hiány— egyé˜ként —z összes igeviv®˜en állóD individuumotD helyetD id®pontot st˜F megnevez® névszói ™soportr— ig—zD —zokr— isD —melyek el®tt nem áll ™s—kD tehát például — fókuszos igeviv®t t—rt—lm—zó mond—tokr— isF €éldául —˜˜ólD hogy h—t gyerek ment el sétálniD nem következik sem —zD hogy h—t gyerek mozgottD sem —zD hogy h—t gyerek ment el sétálni — p—rk˜—D tehát sem —z állítás ált—lánosítás—iD sem — sz¶kítései nem lesznek —utom—tikus—n ig—z—kF e monotonitásn—k ez — hiány— —˜˜ól —dódikD hogy ezek — mond—tok —zt állítjákD hogy — topik és — komment igével kezd®d® része ált—l megfog—lm—zott ! ésD mint láttukD — fókuszos mond—tok eseté˜en ™s—k el®feltételezett ! predikátum pontos—n —z igeviv®˜en álló névszói ™soport ált—l megfog—lm—zott individuumr— @v—gy individuuE

UR

QF pitii„F sqi†s†Žu

mokr—A ig—z @— releváns—k közülAF iz —z állítás —zon˜—n ™s—k pontos—n — mond—t˜—n megnevezett predikátumr— von—tkozikD nem von—tkozik sem —z ált—lánosítás—ir—D sem — sz¶kítéseireF e h—ngsúlyt—l—n ™s—k @közvetlenülA — r—gozott ige mögött is állh—tD de m—g— — névszói ™soport ilyenkor is igeviv®F @TPA —F ˜F ™F  r—t gyerek  jött ™s—k \ elF  xéhány gyerek  jött ™s—k \ elF  €etike  jött ™s—k \ elF

r—sonló—n — fókuszos mond—tok t—g—dásáhozD — h—ngsúlyt—l—n ™s—k Eos mond—tok t—g—dásᘗn — névszói ™soport igeviv® m—r—dD —minek —z élén h—ngsúlyos—n @illetve — nem™s—k F F F h—nem F F F is szem˜eállító szerkezet˜en h—ngsúlyt—l—nulA — t—g—dószó állF @TQA —F ˜F
\ \

xem™s—k €etike jött elF xem €etike jött ™s—k elF

e ™s—k Ek—l módosított mennyiségjelöl®t v—gy számlálószót t—rt—lm—zó névszói ™soportok h—sznál—táv—l egyé˜ként — ˜eszél® —zt fejezi kiD hogy —z —dott számosságot kevésnek t—rtj—F wind—zonált—l — ™s—k m—g— — kevés kv—ntor el®tt is megjelenhetF @TRA —F gs—k  kevés (nnt ismerek \ személyesenF

3.6. A vala- és a néigyes mennyiségjelöl®kD —melyek normális eset˜en — topik˜—n v—gy —z ige mögött álln—k @plF — néhányD —z egyesD —z egy pár st˜FA megkövetelikD hogy —z ®ket t—rt—lm—zó névszói ™soporton ˜elül f®h—ngsúlyos szót—g legyenD h— —z ige el®tti kommentsz—k—E szon álln—kF iz —lól ™s—k —z —z egy kivétel v—n @v—gyis ™s—k —kkor viselheti — kv—ntor — komment záród—ll—mát visel® f®h—ngsúlytAD h— —z illet® f®névi ™soport ™s—k Ek—l móE dosítv— áll —z igeviv®˜enF iz — néE kezdet¶ névmási elemet t—rt—lm—zó kifejezésekre ált—lᘗn is ig—zF @TSA —F B „egn—p \ egyes (úk jöttek elF ˜F  „egn—p ™s—k \ egyes (úk jöttek elF ™F Bez  —˜l—kon \ néhány (ú nézett kiF dF ez  —˜l—kon ™s—k \ néhány (ú nézett kiF eF B/ xekem \ némelyik lepkef—j tetszikF fF / xekem ™s—k \ némelyik lepkef—j tetszikF

Állh—tn—k viszont ezek — kifejezések —z igeviv®˜en —kkorD h— — h—ngsúly — kv—ntor mögött v—nF @TTA —F ˜F xéhány  (ú nézett ki —z  —˜l—konF xekem / némelyik  lepkef—j tetszett meg \ leginkᘘF
/

QFUF e fÁ‚EGeuÁ‚E FFF sƒ ƒi‚uii„

US

…gy—n™s—k nem állh—tn—k —z igeviv®˜en h—ngsúlyos—n — v—l—E kezdet¶ névmáE si elemekF ez ezeket t—rt—lm—zó kifejezések ™s—k —kkor jelenhetnek meg ittD h— — névmási elem mögött viselnek f®h—ngsúlytF @TUA —F Be  város \ v—l—hol t—lálh—tóF ˜F e  város v—l—hol \ ész—k—˜˜r— t—lálh—tóF ™F B\ †—l—ki nézett ˜e —z —˜l—konF dF †—l—mi \ ismeretlen nézett ˜e —z —˜l—konF

3.7. A bár-/akár@TVA —F ˜F ™F

... is

szerkezet

e ˜árED illetve —kárE kezdet¶ névmási elemeket t—rt—lm—zó kifejezések ™s—k —z —lᘘi spe™iális mellérendel® szerkezet˜en álln—k —z igeviv®˜en X  fárhov— ˜újt is elD  én \ megt—lálomF  ekárki legyen is —zD —z  em˜erünk \ rá fog t—lálniF \ xem fogom od——dniD \ —kármilyen szépen nézel is rámF

3.8. A kérd®szavak
e kiegészítend® kérd® mond—tok˜—n megjelen® kérd®szót t—rt—lm—zó kifejezések is mindig igeviv®ként jelennek meg — m—gy—r˜—n X @TWA —F ˜F
\ \

ui jött ˜e c rány old—lt olv—stál el m— c

e kérd®szó igeviv®˜e törekvése elég er®sD de t—g—dószó állh—t közte és —z ige között @iget—g—dásA ugy—núgyD mint — fókuszos igeviv®k utánF @UHA
\

ui nem jött ˜e c

w—g— — kérd®szó persze nem t—g—dh—tóF he — nem F F F h—nem F F F típusú szemE ˜eállító szerkezet˜en még — kérd®szó el®tt is állh—t t—g—dásX @UIA xem / mit hozt—mD ⊥ h—nem \ kit hozt—mF

uiegészítend® kérdések˜en állh—t fókuszos kifejezés isD de ez ™s—k —kkor m—r—dh—t —z ige el®tti kommentsz—k—szonD h— — kérd® operátornál n—gyo˜˜ — h—tóköreF slyenkor ez — kérd®szó el®tt áll és ™s—k ® visel irtóh—ngsúlyt @— kérd®szó h—ngsúlyt—l—nAF @UPA he — \ ke(rgom˜át ki r—kt— ˜e — mélyh¶t®˜e c @nem — gesztenyepüré érdekelFFFA

ez ige mögött is állh—t fókuszos összetev®F iz ilyenkor irtóh—ngsúlly—l jelenik megD és — h—tóköre — kérd®szóénál n—gyo˜˜ és kise˜˜ is lehetF @UQA —F ˜F És / mikor viszik le — \ lányok — szemetet c he / ki r—kt— ˜e — \ ke(rgom˜át — mélyh¶t®˜e c

UT

QF pitii„F sqi†s†Žu

„—g—dást nem t—rt—lm—zó mond—tok˜—n — kérd®sz—v—k közül egyedül —z okr— rákérdez® kérd®sz—v—kD plF — miért mögött szerepelhet nál— kise˜˜ h—tókör¶ fókuszos elem —z igeviv®˜enF @e kérd®szó és — fókuszos elem között ilyenkor természetesen t—g—dás is állh—tFA @URA —F ˜F
/ /

wiért @pontA — \ szekrény(ók˜— r—kt— c wiért nem — \ szekrény(ók˜— r—kt— c

4. fejezet

A kommentel®zmények
4.1. Bevezetés
e kommenten ˜elül —z igeviv® el®tt @— t—g—dáss—l k—p™sol—tos jelenségeket leszáE mítv—A — legtö˜˜ modern m—gy—r gr—mm—tik— egyetlen homogén mez®t feltételezD —melyen ˜elül @— topikhoz és —z ige mögötti területhez h—sonló—nA tö˜˜ összetev® is megjelenhetF ez itt megjelen® összetev®k sorrendje ugy—n nem kötöttD de @ellenE tét˜en — topikon és —z ige mögötti területen ˜elüli sorrenddelA —z ezen — területen ˜elüli sorrendi külön˜ségek jelentéskülön˜séggel járn—kF e kommentnek ezt — részét —z említett munkák˜—n — disztri˜utív kv—ntorok területének nevezikF ez elnevezés —rr— ut—lD hogy —z itt megjelen® összetev®kre kötelez®en teljesül —zD hogy — komment hátr—lev® részé˜en szerepl® állítás —z ált—E luk megnevezett ™soport minden elemére különEkülön @disztri˜utív módonA ig—zF e @I—A mond—t példáulD —hol — sok ˜irtok kifejezés —z igeviv® el®tti disztri˜utív komE mentsz—k—szon állD ™s—k úgy érthet®D hogy — ˜irtokok @plF kon™entrikus körök˜enA különEkülön mind körülveszik — k—stélytF izzel szem˜en — @I˜A mond—tD —mely˜en — sok ˜irtok kifejezés —z igeviv®˜en állD érthet® úgy isD hogy — sok ˜irtok együtt @kollektív módonA veszi körül — k—stélytD de különEkülön nem feltétlenül ig—z egyikre semD hogy körülvennéF @IA —F ˜F
\ \

ƒok ˜irtok körülöleli — k—stélyom—tF ƒok ˜irtok öleli körül — k—stélyom—tF

ƒ—jnos —zon˜—n tö˜˜ szempont˜ól sem felel meg — tényeknek —z említett munkákE ˜—n felvázolt képF igyrészt nem teljesül —z — feltételezésD hogy minden lehetséges sorE rend˜en megjelenhetnének —zok —z összetev®kD —melyek —z igeviv® el®tti kommentE sz—k—szon ˜elül el®fordulh—tn—kF †—lójᘗn leg—lᘘ háromD egymáshoz képest sziE gorú—n rendezett részt kell megkülön˜öztetnünkD —melyeket —z ezeken — helyeken el®forduló egyEegy tipikus elemr®l IS pozíciónakD MINDEN mez®nek és SOK pozíciónak fogunk nevezniD és szigorú—n ilyen sorrend˜en következnek egymás után — komment elejénF wásrészt —z — h—llg—tól—gos feltételezés sem teljesülD hogy —z ezen — területen megjelen® kifejezések mindegyike érzéketlen lenne —rr—D hogy —z igeviE

UV

RF pitii„F e uywwix„ivŽwÉx‰iu

v®˜en mi áll X — ƒyu pozí™ió˜—n álló elemek mögött —z igeviv®knek ™s—k egy sz¶k osztály— fordulh—t el®F r—rm—drészt — kötelez® disztri˜utivitás nem korlátozódik erre — területre X v—nn—k oly—n kötelez®en disztri˜utív kifejezések @például — nem összeE h—sonlító — legtö˜˜ kv—ntort t—rt—lm—zókAD —melyek egyált—lán nem jelenhetnek meg ittD h—nem ™s—k — topik˜—n v—gy —z ige mögöttF e tö˜˜i kötelez®en disztri˜utív kiE fejezéstípus pedig —kkor is disztri˜utívD h— nem itt @h—nem — topik˜—n v—gy —z ige mögöttA jelenik megF xegyedszer pedig ! mint rá fogunk mut—tni ! m—g— — kötelez® disztri˜utivitás is ™s—k ˜izonyos értelem˜en ig—z erre — területreF vátni fogjuk —zt isD hogy számos mennyiségjelöl®t nem t—rt—lm—zó h—tározó szóE rendi és prozódi—i viselkedése is n—gyon h—sonlít —z itt el®forduló mennyiségjelöl®s kifejezések egyik típusán—k viselkedéséreF izért nem — h—gyományos disztri˜utív kv—ntorok megnevezést fogjuk h—sználni —z itt megjelen® elemekreD h—nem — sz—kE irod—lom˜—n szintén h—sznál—tos semlegese˜˜ kommentel®zmények kifejezéstF

4.2. Az IS pozíció
ez igeviv® el®tti kommentrészek közül —z els® —z sƒ pozí™ióF ez sƒ pozí™ió˜—n –szinE tén9 jelentés¶ h—ngsúlyt—l—n is Et t—rt—lm—zó összetev®k szerepelhetnekD de ált—lᘗn egyszerre ™s—k egy X h— tö˜˜ oly—n is Ees összetev® v—n — mond—t˜—nD —melynek itt lenne — helyeD —kkor — kise˜˜ h—tókör¶ inkᘘ —z ige mögött jelenik meg X @PA gsill— is szereti — vu™át isF

ez is Ees kifejezésnél eggyel kise˜˜ h—tókör¶ t—g—dást t—rt—lm—zó mond—tok˜—n —z is szó™sk— helyett — sem szó™sk— állF ez összes —lᘘi állítás sem Ees összetev®kre is állF ez sƒ pozí™iór— ™s—k korlátozott értelem˜en teljesül — disztri˜utivitási kényszerF ez —lᘘi @QA mond—t eseté˜en például nem kizártD hogy €éterék együtt emelték fel — zongorát @tehát m—gár— —z is el®tti összetev®re nem von—tkozik — disztri˜utivitási kényszerAD de —z v—ló˜—n kizártD hogy —zok — megemlítetlen másokD —kik mellett €éterék is fölemelték — zongorátD €éterékkel együtt ™sinálták voln— — dolgotF @QA €éterék is fölemelték — zongorátF

wellesleg megjegyezzükD hogy —zokról — megemlítetlen másokról — mond—t nem is állítj—D hogy felemelték — zongorátD h—nem el®feltételeziF e mond—t nem egyszeE r¶en h—misD h— oly—nkor h—sználjukD —mikor €éteréken kívül senki sem emelte fel — zongorátD h—nem ilyenkor nem teljesülnek — h—sznál—tán—k — feltételeiD és ezért nem is rendelhetünk egyértelm¶en ig—zságértéket — mond—thozF1 eztD hogy — mások ált—li felemelést ™s—k el®feltételezi — @QA mond—tD nem pedig állítj—D —z is mut—tj—D hogy —
1 ezért ˜eszélünk el®feltevésr®l @preszuppozí™iórólAD mert — helyzet h—sonlít —hhozD mint —mi

—z —lᘘi mond—t eseté˜en fennáll @lévénD hogy pr—n™i—országn—k jelenleg nin™s király—D de mivel h—tározott névszói kifejezésként szerepelD — mond—t el®feltételezi — létezésétAX e jelenlegi fr—n™i— király kop—szF

@iA

RFQF e wsxhix wiŽ

UW

mond—t t—g—dás— @v—gyis —mi —zt jelentiD hogy –nem ig—zD hogy €éterék is fölemelték — zongorát9AD — kontr—sztív topikos @RA mond—tF @RA
/

€éterék \ nem emelték föl — zongorátF

e kontr—sztív topik értelmezés阮l —zon˜—n következik @lásd — PFQFSF pontotAD hogy — t—g—dott mond—t sem t—g—dj— @s®tD sug—llj—AD hogy v—nn—k másokD —kik viszont felemelték — zongorátF e t—g—dás mindig ™s—k — mond—t állítását t—g—dj—D —z el®felE tevéseit érintetlenül h—gyj—F ez is Ees összetev®re von—tkozó korlátozott disztri˜utitvitás tehát egyszer¶en —zE z—l m—gy—rázh—tóD hogy —z is Ees mond—tok eseté˜en inherensen két állítás v—n minE den eset˜enD —z is el®tti összetev®re von—tkozó ténylegesD és — v—l—ki másr— von—tkozó pusztán el®feltételezett állításD és mivel mindkett®nek függetlenül ig—zn—k kell lennie —hhozD hogy — mond—t ig—z legyenD ezért — disztri˜utivitás is elkerülhetetlen @hiszen — disztri˜utivitás nem másD mint hogy ugy—n—z —z állítás tö˜˜ dologr— függetlenül ig—zAF ez sƒ pozí™ió˜—n álló –szintén9 jelentés¶ is Ees kifejezések még Egel és már Er—l is módosíth—tókF e még és — már —zon˜—n nem —lkot egy frázisösszetev®t —z ált—l— módosított összetev®velF €rozódi—il—g nem is integrálódn—k — komment˜eD mert nem viselhetnek f®h—ngsúlytF ekár h—tározó is ékel®dhet közéjük és —z is Ees kifejezés közéF @SA —F ˜F e  v—jos már  szerintem  t—v—ly is \ itt ny—r—ltF e / suzsit ⊥ még v—lószín¶leg —z \ sván is ™sinosn—k t—rtj—F

ez sƒ pozí™ió˜—n állh—tn—k mennyiségjelöl®t @kv—ntortA t—rt—lm—zó is Ees összeE tev®k isF izek kötelez®en — kv—ntor mögött viselnek f®h—ngsúlytX — kv—ntor mögötti puszt— névszói ™soport ezek˜en —z esetek˜en predik—tív v—gy kifejezetten kontr—sztE ív jelentést hordozF slyenek például — / h—tGnéhányGsokGegy párGv—l—hányGtö˜˜Gegy ™somó \ (ú isD — / legtö˜˜ \ (ú isD illetve —z / egyesG˜izonyos \ (úk isF @TA —F ˜F „egn—p még — legtö˜˜  (ú is  rögtön el—ludt \ e˜éd utánF eztán / oli ⊥ még v—gy nyol™  hologr—mot is  mindenkinek  megmut—E tottF
/

i˜˜en — szerkezet˜en szerepelhet —z egy kevés kv—ntor isD de ennek —z — s—játság—D hogy ™s—k —ny—gnév @nem megszámlálh—tó jelentés¶ f®névA állh—t után— X @UA —F / wég egy kevés  tej is  m—r—dt — \ h¶t®˜enF ˜F Bigy kevés \ (ú is eljöttF @igy párGnéhány \ (ú is eljöttFA

4.3. A MINDEN mez®
e wsxhix mez® —rról k—pt— — nevétD hogy itt jelennek meg —z únF univerzálisan kvantált kifejezésekD mint — mindenD mindenkiD mindigD minden gyerekD minden egyes gyerekD —z összesD mindegyikD v—l—mennyien @amind—nnyi—nA st˜F …gy—n™s—k itt jelennek meg —z únF értékel® is Et t—rt—lm—zó kv—ntoros összetev®k @ezek nem téE

VH

RF pitii„F e uywwix„ivŽwÉx‰iu

vesztend®k össze —z sƒ pozí™ió˜—n álló –szintén9 jelentés¶ is Ees kifejezésekkelAD mint —  h—t—n isD  tö˜˜ször isD  százszor is st˜FD —melyek —zt fejezik kiD hogy —z —dott számosság — ˜eszél® szerint sokn—k számítF iz utó˜˜i—k prozódi—il—g —˜˜—n különE ˜öznek — –szintén9 jelentés¶ is Et t—rt—lm—zó kv—ntoros kifejezésekt®lD hogy ! szem˜en —zokk—l ! — ˜ennük szerepl® kv—ntoron @és nem —mögöttA viselnek f®h—ngsúlytF @VA —F ˜F €etike h—t \ (út is mindig meghívottF @e (úk közül is volt h—t oly—nF F F a –szintén9 értelm¶ is A / €etike \ h—t (út is mindig meghívottF @e (úk közül h—t oly—n is voltF F F a értékel® is A
/

ez értékel® is jelentés阮l —dódikD hogy itt számos mennyiségjelöl® nem szerepelE hetD —mely –szintén9 jelentés¶ is Ees kifejezések˜en igenF xem szerepelhetnek például — néhányD egy párD egy kevésD v—l—hány kv—ntorokD mert ezeknek — jelentése nem fér össze — kifejezés –sokn—k számít9 jelentésévelF …gy—n™s—k nem szerepelhetnek —z egy ™somóD illetve — sokD hiszen ezeknek önm—guk˜—n is —z — jelentésükD hogy –sok9F i˜˜en — szerkezet˜en — névszói ™soport élén álló egy nem lehet h—ngsúlyosD és ™s—k oly—n egy Egyel kezd®d® @v—gyis h—tároz—tl—n nével®sA névszói ™soportok szerepelhetE nek ˜enneD —melyek számlálószót és —ny—gnevet t—rt—lm—zn—kD illetve ! és ilyenkor — f®névnek nem is kell —ny—gnévnek lennie ! —melyek —z egész szót t—rt—lm—zzákF izek˜en — nével®t követ® számlálószónD illetve —z egész szón v—n — h—ngsúlyF @WA —F ˜F  €etike egy  liter tejet is  megiszik \ n—pont—F  oli egy  egész do˜oz ™ig—rettát is \ elszívott m—F

ez ezeket — feltételeket nem teljesít® h—tároz—tl—n nével®s névszói ™soportok melE lett —z is mindig –szintén9 értelm¶F ƒzintén — wsxhix mez®˜en jelennek meg —z esemény ismételt ˜ekövetkezését kifejez® id®h—tározók X — megint és —z ismét X @IHA —F e ˜F e ™F e dF e eF Be gsill— gsill— gsill— gsill— gsill— ismét mindenkit levett — lá˜árólF mindenkit ismét levett — lá˜árólF — szomszéd nénit is ismét levette — lá˜árólF ismét levette — lá˜áról — szomszéd nénit isF ismét — szomszéd nénit is levette — lá˜árólF

Úgy t¶nik viszontD hogy — h—sonló jelentés¶ újr— nem ittD h—nem —z —lᘘ tárE gy—lt ƒyu pozí™ió˜—n állD ugy—nis — disztri˜ú™iójár— —z ott tárgy—lt megszorítások jellemz®ekF e wsxhix mez®˜en ! szem˜en —z sƒ pozí™ióv—l ! tö˜˜ összetev® is állh—t egyE szerreD — sorrendjük megfelel — h—tóköri viszonyokn—k X @IIA —F ˜F €étert mindenki tö˜˜ször is kinevetteF @windenkihez tö˜˜ —lk—lom t—rE tozikFA €étert tö˜˜ször is mindenki kinevetteF @„ö˜˜ oly—n —lk—lom is voltD —miE kor minden jelenlév® kinevetteFA

RFQF e wsxhix wiŽ

VI

ez ezen — területen megjelen® összetev®kre v—ló˜—n ig—zD hogy ™s—k disztri˜utív értelmezésük lehetF ez is ig—z —zon˜—nD hogy ˜árhol jelenik is meg — mond—ton ˜elül egy oly—n összetev®D —mely itt állh—tD ™s—k disztri˜utív olv—s—t— lehetF ez itt megE jelen® összetev®k egyé˜ként még —z ige mögött és kontr—sztív topikként jelenhetnek megF ez sƒ pozí™ió és — wsxhix mez® elvál—sztását —z indokolj—D hogy — komment elején — –szintén9 jelentés¶ is Ees összetev®k nem szerepelhetnek oly—n összetev® möE göttD —mely — wsxhix mez®˜en állF r— —z is Ees összetev®nek kise˜˜ — h—tóköreD —kkor —z ige mögött jelenik meg @irtóh—ngsúly nélkülA X @IPA —F ¢suzsit is mindenki felhívt— c ˜F ¢windenki felhívt— suzsit is c ™F B¢windenki suzsit is felhívt— c

ez sƒ pozí™ió és — wsxhix mez® közös tul—jdonság—D hogy ezeknek és —z igeviv®E nek — kitöltése egymást ált—lᘗn nem ˜efolyásolj— X nem lökik ki —z igeköt®ket és más igemódosítók—t —z igeviv®˜®lD állh—t mögöttük fókusz v—gy predikátumEoperátor X @IQA —F ˜F ™F dF eF windenki windenki \ windenki \ windenki \ windenki
\ \

leszálltF tovᘘálltF vizet ivottF keveset evettF €étert hívt— megF

ƒz—˜—don el®fordulh—t utánuk ˜ármelyik iget®vel kezd®d® konstruk™ió is X — felE szólító @IR—AD — foly—m—tos @progresszívA @IR˜A és —z eseményegziszten™iális @IR™A @—z utó˜˜i persze — megintGismét típusú elemek után nemA X @IRA —F ˜F ™F  windenki  álljon \ felF  windenki  roh—nt  le — \ lép™s®nF  windenki  h—gyt— már  otthon — \ s—pkájátF

sndividuumegziszten™iális állítmány tém— vonz—t—ként nem szerepelhetnek — wsxhix mez®˜en szerepl® univerzális—n kv—ntált kifejezésekD mert ezek spe™i(E kus—k @ennek nem mond ellentD hogy — tö˜˜ségük tárgyként h—tároz—tl—n iger—goE záss—l állAF ƒzerepelhet viszont —z összes h—tároz—tl—n is Ees kifejezés X mind —z sƒ pozí™ió˜—n álló kv—ntor mögött h—ngsúlyos is Ees kifejezések @/ h—tGnéhányGsokGegy párGv—l—hányGtö˜˜ \ (ú isA mind pedig — wsxhix pozí™ió˜—n álló értékel® is Ees kiE fejezések @\ tö˜˜enGh—t—n isAX @ISA —F B\ winden (ú m—r—dt —z udv—ronF ˜F \ r—t (ú is m—r—dt —z udv—ronF @értékel® is A ™F / r—t \ (ú is m—r—dt —z udv—ronF @–szintén9 értelm¶ is A dF / xéhány \ n—gyo˜˜ város is t—lálh—tó — folyó p—rtjánF @–szintén9 értelm¶ is A

VP

RF pitii„F e uywwix„ivŽwÉx‰iu

4.4. A kommentel®zmények és a tagadás
igyetlen igeviv®típus v—nD —mely —z sƒ pozí™ió˜—n és — wsxhix mez®˜en álló eleE mekre h—táss—l v—n X — t—g—dásF r— t—g—dószó áll —z igeviv® elején @legyen —z igeE t—g—dás v—gy fókuszt—g—dásAD —kkor —zok — kifejezésekD —melyek —z sƒ pozí™ió˜—nD illetve — wsxhix mez®˜en álln—kD v—gy egyált—lán nem jelenhetnek meg @ilyenek —z értékel® is Ees kifejezések ! részletesen lásd —lᘘAD v—gy s—játos —l—k˜—n jelennek meg X — –szintén9 jelentés¶ is helyett sem v—gy se Y — mindigD mindenholD mindenD mindenki helyett soh—D seholD semmiD senki @seGsemA Y — mindenGmindegyikGminden egyes fér( helyett pedig —z egy fér( se@mAD egyik fér( se@mAD illetve — semelyik fér( @seGsemA állF e t—g—dószó @— nem A nem jelenik megD h— közvetlenül — sem v—gy se után álln— X @ITA —F ˜F ™F dF eF Én se e˜˜e — n®˜e szeretnék ˜eleF F F @én is C fókuszt—g—dásA suzsi se szereti — sztr—p—™skátF @suzsi is C iget—g—dásA ƒenki se vesz föl ilyenkor nejlonh—risnyátF @mindenki C iget—g—dásA xekem soh— senki semmit nem mond elF @mindig mindenki mindent C iget—g—dásA igy fér( sem utálj— nál— jo˜˜—n — fut˜—lltF @minden fér( C iget—g—dásA

e spe™iális —l—kok —zt jelölikD hogy —z —dott sƒD illetve wsxhix típusú összetev® h—tóköre eggyel n—gyo˜˜ — t—g—dásénálF izért ezek —z összetev®k nem™s—k —kkor jelennek meg ilyen formᘗnD h— — kommenten ˜elül —z ige el®tt álln—kD h—nem —kkor isD h— —z ige mögött irtóh—ngsúlly—l álln—k X ilyenkor is n—gyo˜˜ ugy—nis — h—tókörük — t—g—dásnálF iz —z ok— —nn—kD hogy míg —z ige mögötti sƒ és wsxhix típusú összetev®k h—ngsúlyt—l—nul is állh—tn—k @hiszen lehet ki™si — h—tókörükAD —ddig — ƒiwEes és ƒiwwsEs változ—t—ik ™s—k irtóh—ngsúlly—l X @IUA —F ˜F ™F dF  xem szereti — sztr—p—™skát ¢suzsi se c  xem vesz föl ilyenkor nejlonh—risnyát ¢senki se c  xekem  nem mond el ¢soh— ¢senki ¢semmit c  xem utálj— nál— jo˜˜—n — fut˜—llt ¢egy fér( sem c

uontr—sztív topik˜—n ugy—n—kkor nem állh—tn—k ezek —z —l—kokD mert — kontE r—sztív topik˜—n álló elemeknek ki™si — h—tókörük X @IVA —F B/ ƒehov— \ t—v—ly nem ut—ztunk elF ˜F B/ v—jost se \ vujz— nem szeretiF

r— egy sƒ v—gy wsxhix típusú összetev®nek kise˜˜ — h—tóköre — t—g—dásénál @v—gyis — t—g—dás h—tókörén ˜elül jelenik megAD —kkor — szokásos isD illetve mindenF F F —l—k˜—n jelenik meg @is Ees összetev®k leginkᘘ ™s—k kérdések˜en állh—tn—k — t—g—dás h—tókörén ˜elülA X @IWA —F ˜F ™F dF ¢xem jött el engél— néni is c / wiért nem jött el \ engél— néni is c  xem t—lálsz  mindenhol  ilyen  k—vi™sok—tF F F  xem mindenhol  t—lálsz  ilyen  k—vi™sok—tF F F

RFRF e uywwix„ivŽwÉx‰iu Ƀ e „eqehÁƒ

VQ

…gy—nez — helyzetD h— n—gyo˜˜ ugy—n — h—tókörük — t—g—dásénálD de v—l—milyen más operátor @fókusz @PH—AD predikátumoperátor @PH—iA v—gy predikátumh—tározó @PH—iiAA ékel®dik közéjük és — t—g—dás közé @ilyenkor tö˜˜D mint eggyel n—gyo˜˜ — h—tókörük — t—gdásénálA X @PHA —F  „egn—p is — \ peri nem volt ittF @iA  peri is ™s—k \ kevés dolgot nem ˜ír elviselniF @iiA  tuli is ™s—k  ritkán nem vesz fel \ mellt—rtótF

wás — helyzetD h— — köz˜eékel®d® operátorok m—guk is univerzális operátorok X ilyenkor ! ˜ár szigorú értelem˜en —z el®r阘 álló operátorokr— nem teljesülD hogy éppen eggyel lenne n—gyo˜˜ — h—tókörük — t—g—dásénál ! mind—nnyi—n soh—D senkiD semmit st˜F —l—k˜—n szerepelnekD mint —hogy —zt már — @ITdA példᘗn láttukF ƒ—játos szórendi követelményD hogy —z

is Ees kifejezés > univerzális kv—ntorok > t—g—dás
h—tókörsorrend esetén —z univerzális—n kv—ntált kifejezések nem m—r—dh—tn—k —z ige el®tt @lF @PI—AAD h—nem —z ige mögött álln—k @természetesen irtóh—ngsúlly—l X @PI˜AD hiszen n—gyo˜˜ — h—tókörük — t—g—dásénálAF ez ige mögött irtóh—ngsúlyt nem t—rE t—lm—zó változ—t nem jó @lF @PI™AA X @PIA —F ˜F ™F dF eF Bv—jos se sehov— se ut—zott el c  v—jos se ut—zott el ¢sehov— c B¢v—jos se ut—zott el sehov— c B¢„e se mond—sz nekem semmit c B¢ingem se szeret senki c

…gy—nez — helyzetD h— tö˜˜ is Ees kifejezés szerepel — mond—t˜—n — t—g—dásnál n—gyo˜˜ h—tókörrel X ezek közül ™s—k egy állh—t — komment elején X — legn—gyo˜˜ h—tókör¶F @PPA —F  engél— néni se jött el ¢ten® ˜á™si születésn—pjár— se c ˜F Bengél— néni se ten® ˜á™si születésn—pjár— se jött el c

ez ige el®tti sem Ees összetev®re von—tkozó szórendi feltételt tehát úgy fog—lm—zE h—tjuk megD hogy —nn—k pontos—n —z ilyenkor meg sem jelen® t—g—dószó h¶lt helyén kell állni—D v—gyis — kitöltött sƒ pozí™ió és — t—g—dószó helye @v—gyis —z igeviv®pozí™ióA között nem állh—t semmiF igyszer¶ mond—t formájᘗn ugy—n—kkor nem fog—lm—zh—tó meg oly—n tényállásD —hol — h—tóköri viszonyok — következ®k X univerzális kv—ntorok > is Ees kifejezés > t—g—dásD mint például — következ® szituá™ió esetén X –windenkire ig—zD hogy @másokon kívülA …˜ult sem szeretiF9 e t—g—dást nem t—rt—lm—zó h—sonló mond—tok eseté˜en —z is E es összetev® —z ige mögött irtóh—ngsúly nélkül állF iz — szórendi változ—t e˜˜en —z eset˜en nem jó @lF @PQ™AAD — hátul irtóh—ngsúlyos @PQdA változ—t gr—mm—tikusD de ™s—k úgy érthet®D hogy —z …˜ult se h—tóköre — legn—gyo˜˜ X

VR @PQA

RF pitii„F e uywwix„ivŽwÉx‰iu —F B¢windenki …˜ult se szereti c ˜F B¢ƒenki @seA …˜ult se szereti c ™F B¢ƒenki se szereti …˜ult se c dF  ƒenki se szereti ¢…˜ult se c a  …˜ult se szereti ¢senki c

e megint és —z ismét h—tározókn—k nin™s oly—n —l—kjukD —mely —zt jeleznéD hogy — t—g—dás h—tókörén kívül álln—kF iz t—lán —zért v—nD mert mindig ott álln—k X @PRA  wegint  nem jött el \ senkiF

ez értékel® is Ees kifejezések ! mint említettük ! nem állh—tn—k — t—g—dás h—tóE körén kívül @nin™s oly—n —l—kjukD —mit ilyenkor felvehetnénekD lF @PS—AAF Állh—tn—k viszont @kérdések˜enA — t—g—dás h—tókörén ˜elül @lF @PS˜AA X @PSA —F B v—jos \ tö˜˜ször ˜F is nem jött elF sem / wiért nem jött el \ tö˜˜ször is c

ez —lᘘi péld—D —mely˜en — tö˜˜ször helyett — h—t—n kv—ntoros kifejezés szerepelD —zt mut—tj—D hogy létezik oly—n mond—tD —mely —l—kil—g úgy néz kiD mint —milyenE nek egy értékel® is Ees kifejezésnél kise˜˜ h—tókör¶ t—g—dást t—rt—lm—zó mond—tot várnánk —z el®˜˜iek —l—pjánF innek —zon˜—n — várttól külön˜öz® — jelentéseF @PTA —F Br—t—n is nem jöttek elF @Bértékel® is C iget—g—dásA ˜F r—t—n sem jöttek elF @= értékel® is C iget—g—dásA

ez els® @PT—A változ—t ! —z eddigiek —l—pján nem meglep® módon ! rosszD ugy—n—kE kor — második ! ez eset˜en gr—mm—tikus ! @PT˜A változ—t sem érthet® —z értékel® is Ees kifejezésnél kise˜˜ h—tókör¶ t—g—dáskéntD v—gyis nem jelenti —ztD hogy –h—t—n is volt—kD —kik nem jöttek el9D h—nem —z — jelentéseD hogy –h—t em˜er ugy—n nem sokD de —nnyi—n sem volt—k —zokD —kik eljöttek9D v—gyis e˜˜en —z eset˜en — t—g—dás —z értékel® is jelentését t—g—dj—D v—gyis —nnál eggyel n—gyo˜˜ h—tókör¶ X h—t—n is volt—k a –legE —lᘘ h—t—n volt—kD és h—t sokn—k számít9 Y h—t—n sem volt—k a –h—t kevésnek számítD de még —nnyi—n sem volt—k9F innek fényé˜en érthet®D hogy — tö˜˜ször is eseté˜en miért nem h—sználh—tó — t—g—dásn—k ez — formáj— X — tö˜˜ször jelentése önm—gᘗn ellentmond — t—g—dott szerkezet jelentésének —zon részénekD hogy –kevésnek számít9F

4.5. A SOK pozíció
ez igeviv® el®tti kommentsz—k—sz tárgy—lását egy oly—n péld— ˜emut—tásáv—l kezdE tük @— példát —lᘘ megismételjükAD —mely —zt mut—tt—D hogy v—n — sok kv—ntort t—rt—lm—zó kifejezéseknek egy oly—n típus—D —mely után állh—t kitöltött igeviv® @pélE dául igeköt®AF e péld— —zt is ˜emut—tt—D hogy —z ilyen kifejezések értelmezése mindig kötelez®en disztri˜utív X @PUA
\

ƒok ˜irtok körülöleli — k—stélyom—tF

RFSF e ƒyu €yÍgsÓ

VS

iz — f—jt— sok —zon˜—n nem jelenhet meg tetsz®leges helyen — kommentE el®zmények között X ™s—k —z utolsó helyen állh—tF xem követheti sem sƒD sem wsxE hix típusú összetev® — komment elejénD mint —zt — következ® példák˜—n ˜emut—tott topiktesztek mut—tjákF @stt —z eldöntend®kérdésEtesztet h—sználjukF e topiktesztek részletes tárgy—lását lásd — PF fejezet˜enFA @PVA —F ¢„egn—p is mindenkire sok—n megh—r—gudt—k c ˜F B¢ƒok—n tegn—p is mindenkire megh—r—gudt—k c ™F B¢„egn—p is sok—n mindenkire megh—r—gudt—k c

e tesztek t—núság— szerint —z univerzális kv—ntor el®tt nem állh—t sok Eos kifejezés — kommenten ˜elülF véteznek —zon˜—n mond—tokD —melyek˜en — sok h—tóköre n—gyo˜˜D mint —z univerzális kv—ntoréD és ennek megfelel®en el®r阘 is álln—k — mond—t˜—nD v—gyis —z el®˜˜i @PV˜A péld— szórendje lehetséges szórendD de nem jó — hozzá rendelt szerkezet és intoná™ióF ez összes rendelkezésünkre álló topikteszt —zt mut—tj—D hogy univerzális kv—ntorD illetve is Ees kifejezés el®tt —z ige el®tti területen ™s—k — topik˜—n állh—t sok Eos kifejezés X @PWA —F ˜F ™F dF eF ƒok—n \ tegn—p is mindenkire megh—r—gudt—kF  ƒok—n ¢tegn—p is mindenkire megh—r—gudt—k c / ƒok—n \ mindenkire megh—r—gudt—kF  ƒok—n ¢mindenkire megh—r—gudt—k c  ƒok—n  tegn—p \ mindenkire megh—r—gudt—kF
/

e kommentel®zmények területén ˜elül tehát — sok típusú kifejezések el®fordulás— — mez® legvégére korlátozódikF e sok Eos kifejezések —˜˜—n is külön˜öznek —z sƒ és — wsxhix típusú kifejezésekt®lD hogy míg —zok nem érzékenyek —rr—D hogy mi áll mögöttük —z igeviv®˜enD ezek ™s—k ˜izonyos típusú igeviv®k el®tt állh—tn—kD mint —zt —z —lᘘi példák mut—tjákF @†igyázzunkD hogy —z —lᘘi példák—t úgy olv—ssukD hogy — sok Eon es® d—ll—m induljonF „opik˜—n álló sok Ek—l persze jók — meg™sill—gozott példák isFA @QHA —F \ ƒok—n leszállt—kF \ ƒok—n tovᘘállt—kF ˜F B\ ƒok—n vizet itt—kF B\ ƒok—n m—kkot ettek —z éhínség idejénF ™F B\ ƒok—n n®ket ˜e™stelenítettek megF dF \ ƒok—n részt vettek — tüntetésenF \ ƒok—n éhen pusztult—k —z éhínség idejénF eF B\ ƒok—n keveset ettekF fF B\ ƒok—n €étert hívták megF B\ ƒok—n r—jdúszo˜oszlón szállt—k leF gF \ ƒok—n sz—r˜— léptekF \ ƒok—n fej˜e vertékF \ ƒok—n szájon vágtákF hF \ ƒok—n — nyomᘗ léptekF iF \ ƒok könyv —z —szt—lon m—r—dtF ? \ ƒok könyv —z —szt—lon voltF B\ ƒok város — hun— p—rtján terül elF jF \ ƒok—n ott volt—k — temetésenF ? \ ƒok—n külföldre ut—zt—kF c\ ƒok—n ƒzeE gedre ut—zt—kF kF \ ƒok—n koszos—k lettekF \ ƒok—n k—tonán—k állt—kF \ ƒok—n útonállók letE tekF

VT lF mF nF oF pF

RF pitii„F e uywwix„ivŽwÉx‰iu
\ ƒok—n pirosr— festették — kerítésüketF \ ƒok—n l—posr— verték — szomE szédjuk—tF B\ ƒok n® jól néz kiF B\ ƒok—n fur™sán álln—k — dologhozF B\ ƒok—n tízig m—r—dt—kF B\ ƒok—n mélyen —lsz—n—kF B\ ƒok—n szépen lefeküdtekF B\ ƒok—n tövir®l heE gyire elmesélték — történteketF B\ ƒok—n mindenkit meghívt—kF

e példák —zt mut—tjákD hogy — kommentel®zmények végén álló sok után nem állh—t fókusz @lF @QHfAAD predikátumEoperátor @lF @QHeAAD nével® és kv—ntor nélküli @puszt—A névszói ™soport vonz—t @lF @QH˜AAD ! kivéve —z ige jelentésé˜e szoros—n integrálódóD igeköt®szer¶˜˜ viselkedést mut—tó komplex predikátumrészeket @lF @QHdA és @QHgAA !D és nem állh—t után— —z igeköt®t elöl h—gyó h—tározó sem @lF @QHoAAF Állh—t viszont után— igeköt® @lF @QH—AAD eredményjelöl® névszói vonz—t @rezult—tív szerkezetD lF @QHlAAD névszói állítmány @ideértve — szem—ntik—il—g üres ! pusztán —z áll—potváltozást megE nevez® ! igét t—rt—lm—zó rezult—tív szerkezeteket isD lF @QHkAAD esetleg helyh—tározó @lF @QHiAA és ™élszerep¶ vonz—t @lF @QHjAAD ˜ár ez utó˜˜i—k már kétese˜˜ elfog—dh—tóE ságú—kF e sok kv—ntort t—rt—lm—zó kifejezések mellett itt jelennek meg — tö˜˜ Eet t—rt—lE m—zók isF „ermészetesen nem™s—k —z ilyen névszói ™soportokD h—nem — h—tározók isD például — gy—koriságh—tározók ! sokszorD tö˜˜ször !D illetve — gy—kr—nF ez —lᘘi példák t—núság— szerint —z igeköt®Einverziót nem kiváltó h—tározók ! például —z értékel® jól és ált—lᘗn — pozitív értelm¶ gy—koriságED fokE és mértékED módED illetve rel—tív id®h—tározók ! szintén h—sonló viselkedést mut—tn—kD ˜ár néE melyik típusuk még tovᘘi megszorítások—t tesz —rr— von—tkozól—gD hogy milyen igeviv®Etípusok állh—tn—k után—F ez értékel® jól után például nem állh—t ™élszerep¶ vonz—t @lF @QIjAA és névszói állítmány típusú rezult—tív szerkezet sem @lF @QIgAAF ƒoE kuk után — jelentésük˜®l —dódó—n nem állh—tn—k áll—potigékF slyen plF —z értékel® jólD — gyors—nD — teljesen st˜F r—sonló szórendi viselkedésük mi—tt úgy tekinthetjükD hogy — ezek — h—tározók is — ƒyu pozí™ió˜—n álln—kF @QIA —F ˜F ™F dF eF fF gF hF iF jF kF lF x—D ezek \ jól leszállt—kGtovᘘállt—kF B\ tól vizet itt—kGm—kkot ettekGkeveset ettekF B\ tól €étert hívták megGr—jdúszo˜oszlón szállt—k leF \ tól éhen pusztult—kG—z —szt—lon m—r—dt—kF \ tól pirosr— festették — kerítéstGl—posr— verték — szomszédotF \ tól sz—r˜— léptekGfej˜e vertékGszájon vágtákF B\ tól koszos—k lettekGk—tonán—k állt—kGjól útonállók lettekF B\ tól —z —szt—lon volt—kGott volt—k — temetésenF B\ tól — hun— p—rtján terülnek elF B\ tól ƒzegedre ut—zt—kF \ tól od—ut—zt—kF B\ tól tízig m—r—dt—kF

stt álln—k például igeköt®Einverziót nem kiváltó pozitív értelm¶ fokE és mértékE h—tározók X teljesenD n—gyonD eléggé @lF @QP—iAAF izek nem állh—tn—k —z igeviv®˜en @lF

RFSF e ƒyu €yÍgsÓ

VU

@QP—iiAAF e pozitív értelm¶ módh—tározók @plF gyors—nD szépen A és rel—tív id®h—E tározók @plF korán A ezzel szem˜en igeviv®k is lehetnek @h— plF kontr—szt˜— állítjuk ®ketD lF @QP˜iiAAF e neg—tív értelm¶ h—tározók @plF rosszul A ugy—n—kkor semleges mond—t˜—n ™s—k igeviv®k lehetnek @lF @QP™iAD @QP™iiAA X @QPA —F ˜F ™F @iA \ „eljesen elrontott—F B\ „eljesen €éter rontott— elF @iiA B\ „eljesen rontott— elF @iA \ qyors—n kimentF \ ƒzépen felöltözöttF @iiA \ qyors—n ment kiF \ ƒzépen öltözött felF @iA B\ ‚osszul megoldott— — fel—d—totF @iiA \ ‚osszul oldott— meg — fel—d—totF

ez értékel® jól egyé˜ként —˜˜—n külön˜özik — tö˜˜i ƒyu pozí™iós kifejezést®lD hogy nem™s—k m—g— nem állh—t —z igeviv®˜enD de egyált—lán nem jelenhet meg oly—n mond—t˜—nD —melyik˜en fókusz v—gy predikátumEoperátor v—nD míg — tö˜˜iek ilyenE kor v—gy —z ige mögött álln—kD v—gy — topik˜—n @plF sokD tö˜˜D gy—kr—n AD illetve — kontr—sztív topik˜—n @— pozitív értelm¶ h—tározók ™s—k kontr—sztív topikok lehetE nekD h— — topik˜—n álln—kAF e sokD tö˜˜D gy—kr—n st˜FD —melyek topikkéntD kontr—sztív topikként és —z ige mögött is állh—tn—kD kis h—tókör¶ekD h— —z ige mögött v—gy — kontr—sztív topik˜—n álln—k @lF @QQeA és @QQgAAD és n—gy h—tókör¶ekD h— — topik˜—n @lF @QQdA és @QQfAA X @QQA —F Bperi — lányt jól nézte meg m—gán—kF ˜F Biz — tökkelütött rontott— el jólF ™F Buevesen rontották el jólF dF  qy—kr—n ™s—k \ néhány—n jönnek elF @topikD — gy—kr—n n—gy h—tókör¶A eF / qy—kr—n ™s—k \ néhány—n jönnek elF a gs—k  néhány—n jönnek el \ gy—kr—nF @— gy—kr—n kis h—tókör¶A fF  qy—kr—n \ w—nyi jön elF gF / qy—kr—n \ w—nyi jön elF \ w—nyi jön el gy—kr—nF

…gy—nilyen —z eloszlás— — már \ tegn—pD már \ t—v—ly st˜F kifejezéseknek X ezek is — ƒyu pozí™ió˜—n álln—kF ez —lᘘi példᘗn — sok—n nem állh—t sem — ƒyu pozí™ió˜—nD sem —z igeviv®˜enD mert ez — már \ tegn—p megjelenését kizárná X @QRA —F / ƒok—n már \ tegn—p le—dták —z indexüketF ˜F ? wár \ tegn—p sok—n le—dták —z indexüketF ™F Bwár tegn—p sok—n —dták le —z indexüketF

ehol ezek nem állh—tn—kD —z is Esel módosított változ—tuk @plF — már \ tegn—p is A h—sználh—tóF izek viszont —z sƒ pozí™ió˜—n álln—kF @QSA —F ˜F ™F wár ¢tegn—p is mindenki †i™át hívt— fel c wár ¢tegn—p is sok—n le—dták —z indexüket c wár ¢tegn—p is sok—n —dták le —z indexüket c

VV

RF pitii„F e uywwix„ivŽwÉx‰iu

e ƒyu pozí™ió˜—n álló h—tározók n—gy része mögött ált—lᘗn nem állh—t t—g—E dásD hiszen ált—lᘗn nin™s értelme egy nem ™selekvés módjárólD mértékér®l st˜F ˜eszélniF @QTA —F Bx— ez \ jól nem jött elF ˜F B €éter m— \ korán nem feküdt leF ™F B f—ndi \ teljesen nem j—vított— meg — tévétF

†—n oly—n ƒyu pozí™iós h—tározó isD —mely után ˜izonyos esetek˜en állh—t t—E g—dásF izek˜en —z esetek˜en —zon˜—n v—lószín¶leg — t—g—dószó és —z —zt követ® ige v—lójᘗn egy lexik—i egységet —lkot X — nemszeretésD — nem—k—rás és — nem od— nézés v—lójᘗn nem egyszer¶en v—l—milyen viszonyD szándék v—gy ™selekvés hiáE nyát jelölikD h—nem éppen egy másik @ellentétesA viszonyD szándékD illetve ™selekvés meglététF @QUA —F \ x—gyon nem szeretem ezt — gyereketF ˜F \ x—gyon nem —k—rt—m elmenniF ™F ? \ x—gyon nem nézett od—F dF B\ x—gyon nem sért®dött megF

e sokD gy—kr—n elemet t—rt—lm—zó összetev®k mögött —zon˜—n v—lódi t—g—dás is állh—tF †iszont ezek —z összetev®k mind lehetnek igeviv®k isD és — kötelez®en igeviE v®ként álló nem monoton növ® kv—ntorokr— is ig—zD hogy állh—t mögöttük t—g—dásF @QVA —F ˜F ™F dF ƒok—n nem jöttek elF qy—kr—n nem jöttek elF \ uevesen nem jöttek elF \ ‚itkán nem jöttek elF
\ \

e ƒyu pozí™iót egyé˜ként nem kell feltétlenül önálló mond—tszerkezeti pozí™ióE n—k t—rt—nunkF váttukD hogy —z itt álló kifejezések mindenképpen szigorú megszoE rítások—t tesznek —rr—D hogy milyen kifejezés követheti ®ket — mond—t˜—nF Így —zt — ténytD hogy — ƒyu pozí™ió˜—n ™s—k egy összetev® állh—tD m—gy—rázh—tjuk úgy isD hogy ezek — megszorítások m—guk—t — ƒyu típusú kifejezéseket is kizárják —z itt megjelen® összetev®ket közvetlenül követ® lehetséges kifejezések kör阮lF r—sonlóE —n megfog—lm—zh—tjuk kizáról—g követési megszorítások formájᘗn —zt — tényt isD hogy — ƒyu pozí™ió — kommentel®zmények legvégén v—n X ehhez —z sƒ és — wsxhix típusú kifejezéseket kell kizárnunk —z itt megjelen® összetev®ket közvetlenül követ® lehetséges kifejezések kör阮lF

4.6. A sok jelentései és eloszlása
ez eddigiek foly—mán megáll—pítottukD hogy —z ige el®tti mond—tsz—k—szon — sok kv—ntort t—rt—lm—zó kifejezések állh—tn—k — topik˜—n @ekkor nem k—ph—tn—k — komE mentre jellemz® d—ll—motD de állh—t utánuk mond—th—tározóAD — kommentel®zmények végén lév® ƒyu pozí™ió˜—n @ilyenkor nin™s igeköt®EinverzióA és —z igeviv®Epozí™ió˜—n is @ilyenkor v—n igeköt®EinverzióAF ezt is megemlítettükD hogy ™s—k —z igeviv® sok enE

RFTF e ƒyu tivix„Ƀis Ƀ ivyƒvÁƒe

VW

ged meg kollektív olv—s—tot @v—gyis oly—tD —hol — sok—ságr— együtt ™soportként ig—z — mond—t állítás—AD míg mindegyik elhelyezés esetén lehetséges — disztri˜utív olv—s—t @v—gyis —z —z értelmezésD —mely szerint —z állítás — ™soport minden elemére különE külön ig—zAF e disztri˜utív!kollektív szem˜eállításon kívül más jelentéskülön˜ség is v—n —z egyes elrendezések közöttF ƒzámos igének oly—n — jelentéseD hogy ™s—k disztri˜uE tív olv—s—t— v—nD mert h— egy ™soportr— ig—zD —kkor szükségszer¶en minden t—gjár— különEkülön is —zF slyen például — leszáll v—gy — ˜ejönF wégis ! mint — következ® pélE dák mut—tják ! ilyenkor is létezik —z igeköt®Einverziós és —z igeköt®Einverzió nélküli változ—t isD és jelentéskülön˜ség is v—n közöttükF @QWA —F ˜F ™F dF  ƒok—n  ƒok—n  ƒok—n  ƒok—n  leszállt—k \ r—jdúszo˜oszlónF @xin™s már tele — von—tFA szállt—k le \ r—jdúszo˜oszlónF @ƒok—n v—nn—k —z állomásonFA  ˜ejöttek — \ folyosórólF @e folyosón le™sökkent — létszámFA jöttek ˜e — \ folyosórólF @„ele v—n — szo˜—FA

windkét szituá™ió eseté˜en oly—n külön˜séget érzünk — mond—tok közöttD hogy — két szórend esetén más —zD —mihez képest sok — leszállóD illetve — folyosóról ˜ejöv®F ez inverzió nélküli mond—tok˜—n — von—tonD illetve — folyosón korᘘ—n t—rtózkodók szám— —zD —mihez viszonyítv— sok—n v—nn—k —zokD —kik helyet változt—tt—kF e hátul álló igeköt®t t—rt—lm—zó párjuk˜—n viszont —z állomásD illetve — szo˜— — viszonyíE tás —l—pj— X — hely ˜efog—dóképességéhezD illetve —hhoz képestD hogy hány—n szokt—k leszállniD sok —zD —ki ˜ejöttD illetve leszálltF †—lójᘗn —rról v—n szóD hogy — sok tö˜˜értelm¶F †—n —rányr— von—tkozóD és v—n —˜szolút mennyiségre von—tkozó jelentéseF ez el®˜˜it arányos sok -nakD —z utó˜˜it normatív sok -nak nevezzükF ez —rányos sok — kommentel®zmények végén állD — norm—tív sok viszont igeviv®ként viselkedikF ez áll—potváltozást jelent® igék eseté˜en —z —rányos sok természetszer¶leg —zokE n—k —z —rányár— von—tkozikD —kik —z áll—potváltozás el®tt — kiinduló áll—pot˜—n lev®k közül átmentek —z áll—potváltozásonD — norm—tív sok viszont pusztán — végáll—pot˜— kerül®k számosságár—F izt (gyelhetjük meg — következ® mond—tok eseté˜en is X @RHA —F ˜F  ƒok—n  felé˜redtek — \ z—jr—F @ez —lvók közülFA  ƒok—n é˜redtek fel — \ z—jr—F @ƒok—n é˜ren volt—k egy d—r—˜igFA

ez —lᘘi péld—pár még jo˜˜—n illusztrálj—D hogy míg —z —rányos sok mellett —z ige din—mikus értelmezése — természetesD —ddig — norm—tív sok mellett st—tikus értelmezés is lehetségesF @Érdekes egyé˜ként — szórendi együttállás ! hogy ilyenkor —z iget® megel®zi —z igeköt®t ! — szintén nem din—mikus jelentés¶ progresszívD illetve eseményEegziszten™iális konstruk™ióv—lFA @RIA —F ˜F
\ \

ƒok—n kinéztek —z —˜l—konD —mikor ˜eléptemF @feléptemD és kinéztekFA ƒok—n néztek ki —z —˜l—konD —mikor ˜eléptemF @xéztek kifeléD mikor ˜eléptemFA

r— —z igeviv® fókuszos elemet t—rt—lm—zD v—gy oly—nok — h—tóköri viszonyokD hogy más predikátumoperátor áll ottD —kkor mind —z egyé˜ként — kommentel®zmények

WH

RF pitii„F e uywwix„ivŽwÉx‰iu

végén állóD mind —z egyé˜ként igeviv®ként viselked® sok —z ige mögött jelenik megD és ilyenkor — közöttük lév® jelentéskülön˜ség nem jelent form—i külön˜séget is egy˜enD v—gyis neutr—lizálódik @semlegesít®dikAD és — mond—t tö˜˜értelm¶ leszF @RPA —F ˜F ™F ez \ én k—stélyom—t öleli körül sok ˜irtokF @disztri˜utív v—gy kollektívA ¢uevés k—stélyt ölel körül sok ˜irtok c @disztri˜utív v—gy kollektívA \ r—jdúszo˜oszlón szállt—k le sok—nF @–ott ürült ki — von—t9 @—rányosAD v—gy –ott lett zsúfolt —z állomás9 @norm—tívAA

áll X

…gy—nez — helyzet áll el® —kkor isD h— — sok Eos kifejezés — kontr—sztív topik˜—n
/

@RQA

sg—zán sok ˜irtok ™s—k \ ezt — k—stélyt öleli körülF

ƒemmi okunk nin™s feltételezniD hogy ne lenne — kevés Enek is egy —rányos és egy norm—tív jelentése — sok Ehoz h—sonló—nF iz — jelentéskülön˜ség —zon˜—n — kevés eseté˜en soh— nem járh—t szórendi külön˜séggelD mert — kevés Ere ! nem monoton növ® kv—ntor lévén ! n—gyon szigorú szórendi kényszer von—tkozik X ™s—k igeviv®ként jelenhet megF

4.7. A kommentel®zmények disztributivitása
rogy — disztri˜utív!kollektív szem˜eállításon kívül más jelentéskülön˜ség is v—n — sok lehetséges elrendezései közöttD oly—n igékkel szemléltettükD —melyek ™s—k disztE ri˜utív értelmezést engedtek megF yly—n igék is v—nn—k —zon˜—nD —melyeket ™s—k egy ™soport egészére —lk—lm—zh—tunkD — ™soport t—gj—ir— egyenként nemF Összegy¶lni például ™s—k egy ™soport tudD — t—gj—ir— különEkülön nem mondh—tjukD hogy összeE gy¶ltekF xem™s—k —rról v—n szóD hogy egyedül nem lehetD de egy gyülekez® ™soport t—gj—ként sem lehet külön összegy¶lniF @RRA —F B€éter összegy¶ltF ˜F BÖsszegy¶ltek — (úk és w—ri isF

e második mond—t semmilyen szituá™ió˜—n nem h—sználh—tóD még —kkor semD h— w—ri is — (úk ™soportjához ™s—tl—kozottF wint —zt — –szintén9 jelentés¶ is tárgy—lás—kor ˜e˜izonyítottukD —z ilyen is Ees kifeE jezések disztri˜utivitás— elkerülhetetlenül következik —˜˜ól — tény˜®lD hogy —zD hogy —z állítás v—l—ki másr— is ig—zD —z is jelentésének független el®feltevésként — részeF ez is disztri˜utivitás— tehát nem független jelentésmozz—n—tD h—nem elkerülhetetlen loE gik—i következménye — szó jelentésénekF ez —lᘘi mond—t is ™s—k —kkor h—sználh—tóD h— — †örösingesek és — €ál ut™—i—k különEkülön gyülekeztek X @RSA Összegy¶ltek — †örösingesek és — €ál ut™—i—k isF

Érdekes módon — legtö˜˜ ˜eszél®nek semmiféle pro˜lémát nem okozD h— ezt —z igét — kötelez®en disztri˜utív kv—ntorok ˜ármelyikét t—rt—lm—zó kifejezéssel együtt h—sználjuk @és leginkᘘ ™s—k — mindenF F F elemet t—rt—lm—zót t—lálják fur™sán—k

RFUF e uywwix„ivŽwÉx‰iu hsƒ„‚sf…„s†s„Áƒe

WI

—zok isD —kiknek ˜—juk v—n —z ilyen mond—tokk—lD —z összes szót t—rt—lm—zó szerintük is jóA X @RTA —F ˜F ™F dF windenki összegy¶ltF ez összes gyerek összegy¶ltF ez ór— —l—tt tö˜˜en is összegy¶ltekF ƒok—n összegy¶ltek —z öreg —szt—l— körülF
?

ezt t—láljukD hogy — kötelez® disztri˜utivitás ! leg—lᘘis — fenti mond—tok—t elfoE g—dó ˜eszél®k szerint ! ™s—k —kkor érvényesül ezeknek — kifejezéseknek —z eseté˜enD h— tudF ƒemmi sem zárj— ki —zon˜—nD hogy oly—n igék állj—n—k mellettükD —melyek egyértelm¶en nem lehetnek disztri˜utív—k —˜˜—n —z értelem˜enD hogy —z állítás —z —dott ™soport minden t—gjár— különEkülön is kimondh—tóF ez összegy¶lik mellett számos ilyen ige v—n egyé˜kéntD természetesen mind oly—n tevékenységeket jelölnekD —melyeket nem lehet egyedül ™sinálni X plF t—lálkozikD összeE ütközikD összeverekszikD h—j˜— k—pD összevész st˜F és persze minden —z egymás kölE ™sönös névmást t—rt—lm—zó szerkezetD plF —z egymásn—k esikF €ersze sok más fontos dolog is v—nD —mit nem lehet egyedül ™sinálniD mégsin™s ez — tul—jdonságuk nyelvileg kódolv— oly—n formᘗnD hogy ! mint például —z összegy¶lik Eet ! ne lehetne egyes számú —l—nny—l h—sználni ®ketF gsókolózniD szeretkezni és verekedni sem lehet egyeE dülD —kkor semD h— nem szerepel — mond—t˜—n —z össze igeköt®F wégis jók —z —lᘘi mond—tok X @RUA —F ˜F ™F vujzi — f—l mögött ™sókolózikF só( — mosdó˜—n is szeret szeretkezniF wóri™k— megint verekedett — játszótérenF

fizonyos értelem˜en persze — mindenki oly—nkor is disztri˜utív—˜˜D mint pélE dául —z — gyerekekD —mikor —z össze igeköt® v—gy —z egymás névmás jelenléte kizárj— — v—lódiD –mindenkire különEkülön is elmondh—tó9 értelm¶ disztri˜utivitástF ez —lá˜E ˜i—k közül —z els® mond—t˜—n nyugodt—n homály˜—n m—r—dh—t @— ˜eszél®nek nem is kell tudni— ról—AD hogy — gyerekek közül v—ló˜—n mindenki verekedettEeD v—gy volt—kD —kik ™s—k — szájuk—t tátottákD míg — második˜—n kizártD hogy — gyerekek közül —kár egy is lett voln—D —ki nem verekedett @—z összes egyé˜ként itt is szeren™sése˜˜D mint — minden AF @RVA —F ˜F e gyerekek összeverekedtekGegymásn—k estekF ez összes gyerekGminden gyerek összeverekedettGegymásn—k esettF

slyen értelem˜en — sok is disztri˜utív ezek mellett —z igék mellett isF ez —lᘘi monE d—tot például nem h—sználh—tjuk oly—nkorD h— egy népes társ—ságn—k ™s—k néhány t—gj— k—p h—j˜— X @RWA „egn—p —z esküv®n sok—n összeszól—lkozt—kF

r—sonló –mindenki részt vett ˜enne9 értelm¶ h—tást egyé˜ként —z együtt névE más mond—t˜— helyezésével is el lehet érniF Így oly—n mond—tok is megj—vuln—kD —melyeknek —z eseté˜en —z ige ált—l megengedett és —z univerzális kv—ntoros kifejeE

WP

RF pitii„F e uywwix„ivŽwÉx‰iu

zések ált—l ilyenkor kötelez®en ki is h—sznált disztri˜utivitás —z esemény ™s—k egyszer végreh—jth—tó volt— mi—tt egyé˜ként szem—ntik—i —nomáliához vezetne X @SHA —F e gyerekek megették — €istike születésn—pi tortájátF @vehetD hogy voltD —ki nem evettFA ˜F BÉs —ztán \ mindenkiG—z \ összes gyerekG\ minden gyerek megette — €istike születésn—pi tortájátF @ c 3 gs—k egyszer lehet megenni 3A ™F És —ztán mindenkiG—z összes gyerek együtt megette — €istike születésE n—pi tortájátF @windenki evett ˜el®leFA

ehogy —z együtt jelenléte fölül˜írálj— — mindegyikükre különEkülön is kimondh—tE juk értelm¶ disztri˜utivitástD ugy—núgy ˜írálj— felül — nyelvileg ™s—k ™soportos—n végezhet® igék jelenléteF

4.8. A topikban álló kvantorok disztributivitása
†izsgáljuk most megD hogy — topik˜—n álló kv—ntoros kifejezések disztri˜utivitási kényszere milyen er®sF ez egyesek és — néhány—n D esetleg —z egy pár—n kollektív értelmezést is megengednek X @SIA —F ˜F igyesek t—v—ly megették — €istike születésn—pi tortájátF igy pár—nGnéhány—n t—v—ly megették — €istike születésn—pi tortájátF

e sok—n és — tö˜˜en viszont — topik˜—n is disztri˜utív X @SPA Bƒok—nGtö˜˜en t—v—ly megették — €istike születésn—pi tortájátF @ c3 gs—k egyE szer lehet megenni 3A

e topik˜—n álló disztri˜utív kv—ntorok mellett ! úgy t¶nik ! kevés˜é lehet sz—E ˜—don h—sználni — ™s—k kollektív értelmezést megenged® igéket X @SQA —F ˜F  ƒok—n  tegn—p \ összeverekedtekF  „egn—p \ sok—n összeverekedtekF
??

srtóh—ngsúlyos kommenttel ezek is jókD úgy t¶nikD hogy ilyenkor viszont kontr—sztív topik˜—n álln—k X @SRA —F ˜F
/ /

ƒok—n @˜ezzegA már \ tegn—p is összeverekedtekF ƒok—n @˜ezzegA \ minden n—p összeverekszenekF

5. fejezet

A hatókör felszíni egyértelm¶sítése
5.1. Bevezetés
wiután részletesen megtárgy—ltuk —z egyszer¶ mond—tok szerkezeti felépítésétD e˜˜en — rövid fejezet˜en vissz—térünk —rr— — korᘘ—n kimondott elvreD —mely szerint — mond—t˜—n el®r阘 álló elemek h—tóköre n—gyo˜˜D mint — hátr阘 állókéD és —melyet a hatókör felszíni egyértelm¶sítése elvének neveztünkF wost áttekintjükD hogy mely mond—tsz—k—szokon álló összetev®k között teljesül ez —z elvD és melyek között nemF

5.2. Ahol az elv teljesül
ez —lᘘi—k˜—n összefogl—ljuk —zok—t — mond—tsz—k—szok—tD —melyeken ˜elülD illetve —melyek között — h—tókör felszíni egyértelm¶sítésének elve teljesülF
5.2.1. Az ige el®tti kommentszakaszon

iz —z elv —z ige el®tti kommentsz—k—szon m—r—dékt—l—nul teljesül — m—gy—r˜—nD v—gyis — kommentel®zmények és —z esetleges igeviv®˜en álló kifejezések sorrendje megfelel — h—tókörüknek @—z —lᘘi mond—tok mind topik nélküliekA X @IA —F ¢€étert is minden osztálytárs— tö˜˜ször kinevette c –uérdésD hogy €éterre is ig—zEe mások mellettD hogy minden osztálytársáE r— ig—zD hogy egynél tö˜˜ször kinevette ®tF9 ¢†i™át is mindenki fölhívt— c –uérdésD hogy †i™ár— is ig—zEe mások mellettD hogy mindenki fölhívt— ®tF9

˜F

WR ™F dF

SF pitii„F e re„Óuւ pivƒÍxs iq‰É‚„ivw–ƒÍ„Ƀi ¢windegyik indonéz (lmet kevesen nézték meg c –uérdésD hogy mindegyik (lmre ig—zEeD hogy kevesen nézték megF9 ¢windegyik lányt v—jos tán™olt—tt— meg c –uérdésD hogy mindegyik lányr— ig—zEeD hogy v—jos volt —zD —ki megtánE ™olt—tt—F9

5.2.2. A topikban és a kommentben lév® elemek között

…gy—n™s—k teljesül —z elv — nem kontr—sztív topik és — kommentel®zmények viszoE nyᘗnF ƒzámos oly—n kv—ntort t—rt—lm—zó kifejezés v—nD —melyek — topik!komment h—tárr— von—tkozó tesztek t—núság— szerint — topik˜—n álln—kF izeknek ! ˜ár nem részei — kommentnekD és más jelleg¶ jelentést hordozn—kD mint — komment elején álló kifejezések ! egyértelm¶en független —z értelmezésük — komment˜en álló kv—ntoroE kétólD és ezért n—gy h—tókör¶nek kell ®ket tekintenünk X @PA —F ƒok—n \ mindenkit utáln—kF –†—n egy sok em˜er˜®l álló ™soportD —melynek minden t—gj— mindenkit utálF9
/

˜F

e legtö˜˜ fér( \ minden me™™set képes lenne végignézniF –†—n egy oly—n ™soportD —mely — fér(—k tö˜˜ségét m—gᘗn fogl—lj—D és —melynek minden t—gj— minden me™™set képes lenne végignézniF9
/

™F

igyeseknek ¢mindent sz—˜—d c –†—n egy ™soportD —melynek — t—gj—i úgy látomD mind—nnyi—n mindent megengedhetnek m—gukn—kF9
\

5.2.3. Az ige el®tt és az ige mögött álló elemek között

…gy—n™s—k ig—zD hogy —z ige mögötti irtóh—ngsúlyt nem visel® összetev®k˜en szeE repl® kv—ntorok h—tóköre kise˜˜ —z összes eddig említett pozí™ió˜—n álló összetev® h—tókörénél X @QA —F ˜F ™F ¢windenki fölhívt— †i™át is c –uérdésD hogy mindenkire ig—zEeD hogy mások mellett †i™át is fölhívt—F9 ¢uevesen nézték meg mindegyik indonéz (lmet c –uérdésD hogy kevés em˜erre ig—zEeD hogy mindegyik (lmet megnézteF9 ¢v—jos tán™olt—tt— meg mindegyik lányt c –uérdésD hogy v—jos voltEe —zD —ki mindegyik lányt megtán™olt—tt—F9

SFQF eryv e iv† xiw „ivtiƒÜv

WS

5.3. Ahol az elv nem teljesül
ez —lᘘi fontos szisztem—tikus kivételek v—nn—k — h—tókör felszíni egyértelm¶sítéE sének elve —lól X
5.3.1. Az ige mögötti elemek között

ez ige mögötti irtóh—ngsúlyt nem visel® összetev®k sorrendje nem tükrözi — közöttük fennálló h—tóköri viszonyok—tF ez ilyen mond—tok tö˜˜értelm¶ek @—z ige mögött neutr—lizálódn—k — h—tóköri külön˜ségekA X @RA ¢„egn—p ostromolt— meg mindkét pénzintézetet sok ˜efektet® c —F –ez — kérdésD hogy tegn—p történtEe —zD hogy mindkét ˜—nk˜— sok—n —k—rE t—k ˜ejutniF9 ˜F –ez — kérdésD hogy tegn—p történtEe —zD hogy sok—n volt—k —zokD —kik mindkét ˜—nk˜— ˜e —k—rt—k jutniF9

5.3.2. Az ige mögötti irtóhangsúlyos összetev®k

ezok — mond—tokD —melyek oly—n ige mögötti irtóh—ngsúlyos összetev®t t—rt—lm—zE n—kD —mely megjelenhet kommentel®zményként isD úgy értelmezend®kD minth— —z irtóh—ngsúlyos összetev® —z ige el®tti helyén jelenne megF i˜˜en — szerkezet˜en gy—kr—n forduln—k el® —zok — kifejezésekD —melyek —z sƒ pozí™ió˜—n szokt—k állniD és — wsxhix mez® elemei is el®forduln—k ˜enneF e ƒyu típusú kifejezések ezzel szem˜en nem k—ph—tn—k —z ige mögött irtóh—ngsúlytD mert nem lehetne —z ige el®tt álló kifejezéseknél n—gyo˜˜ h—tókörük —kkor semD h— elöl állnán—kF @SA —F ˜F ™F windenki fölhívt— \ †i™át isF –†i™ár— is ig—z mások mellettD hogy mindenki fölhívt— ®tF9
\

uevesen nézték meg \ mindegyik indonéz (lmetF –windegyik (lmre ig—zD hogy kevesen nézték megF9
\

v—jos tán™olt—tt— meg \ mindegyik lánytF –windegyik lányr— ig—zD hogy v—jos volt —zD —ki megtán™olt—tt—F9
\

„—lán ennek —z értelmezésnek — következménye —z isD hogy — h—jl—ndóságot kifejeE z® hátr—vetett irtóh—ngsúlyos is Ees konstruk™iót t—rt—lm—zó mond—tok˜—n nem lehet —z ige el®tt semmilyen operátor @se univerzális kv—ntorD se predikátum operátorD se fókuszAD mert e˜˜en —z eset˜en —z is Ees összetev® n—gyo˜˜ h—tókör¶ lenne ezeknélD és így — mond—t már egész mást jelentene X @TA —F winden (ú el—ludn— — \ p—dlón isF –e p—dló is oly—n helyD —hol minden (ú el—ludn—F9 = –winden (ú h—jl—ndó lenne —kár — p—dlón is el—ludniF9
\

WT ˜F

SF pitii„F e re„Óuւ pivƒÍxs iq‰É‚„ivw–ƒÍ„Ƀi gs—k \ peri —ludn— el — \ p—dlón isF –e p—dló is oly—n helyD —hol ™s—k peri —ludn— elF9 = –gs—k peri lenne h—jl—ndó —kár — p—dlón is el—ludniF9

ez —lᘘi mond—t mindenesetre viszont ellentmond—ni látszik ennek X @UA —F
\

fármelyik fér( elmenne után— — \ világ végére isF

5.3.3. A kontrasztív topikban álló elemek

„ovᘘi kivételD hogy — kontr—sztív topik˜—n állóD mennyiségjelöl®t t—rt—lm—zó kifeE jezések értelmezése oly—nD minth— —z —dott kifejezés —z ige mögött álln— @v—gyis ki™si — h—tókörükAF ez —lᘘi mond—tok jól illusztrálják ezt — ténytF ez utolsó mond—t —zért rosszD mert jelentést—ni —nomáliához vezetD h— — tö˜˜ször is h—tóköre n—gyo˜˜ — mozi˜— menés id®pontját kizáról—g — megnyil—tkozás id®pontját megel®z® n—pp—l —zonosító fókuszos tegn—p h—tókörénélF ƒemmiféle —nomáliához nem vezet —zon˜—nD h— — tö˜˜ször is h—tóköre kise˜˜ — fókuszos tegn—p EénálD és mivel — kontr—sztív topiE kos mond—t˜—n ez — helyzetD —z jó isX @VA —F ˜F ™F  suzsi / tö˜˜ször is“ ‘\ oliv—l ment mozi˜—F a / suzsi“ ‘\ oliv—l ment mozi˜— tö˜˜ször isF  suzsi“ ‘ tö˜˜ször is \ oliv—l ment mozi˜—F  suzsi / tö˜˜ször is“ ‘\ tegn—p ment mozi˜—F a / suzsi“ ‘\ tegn—p ment mozi˜— tö˜˜ször isF

dF B suzsi“ ‘ tö˜˜ször is \ tegn—p ment mozi˜—F e kontr—sztív topikos mond—tok érdekes s—játosság—D hogy — @kötelez®en irtóE h—ngsúlyosD és ált—lᘗn emelked® k—r—kterd—ll—múA kontr—sztív topik és —z —zt követ® @szintén kötelez®en irtóh—ngsúlyos és ált—lᘗn es® k—r—kterd—ll—múA komE ment sok @˜ár távolról sem mindenA eset˜en ténylegesen is meg™serélhet® — két rész d—ll—mán—k meg™serélése nélkül úgyD hogy — mond—t jelentése lényegé˜en nem váltoE zik @— kérd®szót t—rt—lm—zó kérdések ! lF @W™A ! eseté˜en ezt mindig megtehetjükA X @WA —F @! wilyen nyelveken ˜eszél cA ! rát / grúzul például \ jól tudF a rát / jól tud például \ grúzulF windenkit \ én se hívnék megF a / Én se hívnék meg \ mindenkitF @he néhányuk—t szívesen látnámFA
/

˜F ™F

És — / gom˜ák \ miért nem fotoszintetizáln—k c a És / miért nem fotoszintetizáln—k — \ gom˜ák c

SFQF eryv e iv† xiw „ivtiƒÜv dF @„ö˜˜ tárgy˜ól kétszer is meghúztákFA he / háromszor ™s—k \ vill—nyt—n˜ól ˜ukott megF a he ™s—k / vill—nyt—n˜ól ˜ukott meg \ háromszorF

WU

eF

/ winden diák \ két könyvet olv—sott elF a / uét könyvet olv—sott el \ minden diákF @e rá˜orú és ˜ékét és — €ál ut™—i (úk—tFA

…gy—nez megy —z iskol—i kérdésekre jellemz® –én tudom — vál—sztD —rr— v—gyok kíván™siD hogy te is tudodEe9 jelentést hordozó emelked® d—ll—mú kérd®sz—v—s kérdéE sekkel is X @IHA És — \ rigómezei ™s—t— / mikor volt c a És \ mikor volt — / rigómezei ™s—t— c

e meg™serélt mond—tok˜—n ! —z eredeti kontr—sztív topikos—kk—l ellentét˜en ! —z összetev®k sorrendje megfelel — h—tókörüknekF ez ismétl® kontr—sztív topikos mond—tok eseté˜en viszont ez — ™sere soh—sem lehetséges @lF @IIAAF izek˜en —z esetek˜en viszont nin™s is értelme — kontr—sztív topik˜—n álló elem s—ját h—tókörér®l ˜eszélniD hiszen —z v—lójᘗn —zonos — mond—t állítmányáv—lX @IIA —F ˜F
/ /

iljönni \ eljöttF = B/ iljött \ eljönniF ƒzépnek \ szép voltF = B/ ƒzép volt \ szépnekF

5.3.4. A topikon belüli hatóköri viszonyok

xem egészen egyértelm¶ — topikon ˜elüli sorrendi külön˜ségeket mut—tó mond—tok közötti jelentéskülön˜ségek megítélése X @IPA @IQA @IRA —F ˜F —F ˜F —F ˜F
> > > > > >

xéhányuk—t > sok—n > t—v—ly \ mindennél jo˜˜—n megutáltákF ƒok—n > néhányuk—t > t—v—ly \ mindennél jo˜˜—n megutáltákF xéhány politikust > sok—n > t—v—ly \ n—gyon megutált—kF ƒok—n > néhány politikust > t—v—ly \ n—gyon megutált—kF fizonyos politikusok—t > sok—n > t—v—ly \ n—gyon megutált—kF ƒok—n > ˜izonyos politikusok—t > t—v—ly \ n—gyon megutált—kF

xéhány ˜eszél® érez v—l—milyen @— komment elején kimut—th—tó h—tóköri külön˜séE gekkel —n—lógA külön˜séget — mond—tok közöttD mások viszont nemF „ényD hogy igen nehéz lenne oly—n jól de(niált feltételeket megfog—lm—zniD —melyek teljesülése esetén ™s—k —z egyik v—gy ™s—k — másik szórendi változ—t ált—l kifejezett állítás ig—zD mivel — topik˜—n szerepl® kv—ntorok ig—zságfeltételei elég homályos—kF ez els® mond—tpár @lF @IPAA eseté˜en gondolh—tnánk —rr—D hogy — jelentésküE lön˜ség hiány— — néhányuk—t h—tározott voltáv—l m—gy—rázh—tó @feltételezveD hogy — h—tározott iger—gozáss—l egyeztetett névszói ™soportok jelölete rögzítettD mint —hogy — h—tározott nével®s — m—™sk— kifejezés ált—lᘗn egy konkrét m—™skár— ut—lAD de — második mond—tpár @lF @IQAA eseté˜en sem tudunk oly—n jól de(niált feltételeket megfog—lm—zniD —melyek között ™s—k —z egyik v—gy ™s—k — másik szórendi változ—t

WV

SF pitii„F e re„Óuւ pivƒÍxs iq‰É‚„ivw–ƒÍ„Ƀi

ált—l kifejezett állítás ig—zF e jelenség ok— v—lószín¶leg —zD hogy — topik˜—n lév® eleE mek egyike sem állításD h—nem pusztán oly—n dolgokD —mikr®l — mond—t szólD és mint ilyenek egyenr—ngú—kD egymáss—l konjunktív viszony˜—n v—nn—kF ez —lᘘi mond—tok —zt mut—tjákD hogy ˜ár — néhányuk—t h—tározott @tárgy—sA iger—gozáss—l jár együttD nem ig—zD hogy egy rögzített ™soportr— ut—ln— @™s—kúgy mint például — h—tároz—tl—nD —l—nyi iger—gozáss—l járó néhány k—ját A ! leg—lᘘis két külön˜öz® mellérendelt t—gmond—t viszonyᘗn X @ISA —F ˜F
\ \

xéhányuk—t / utálomD / néhányuk—t viszont \ szeretemF xéhány k—ját / utálokD / néhány k—ját viszont \ szeretekF

Érdekes viszontD hogy — legtö˜˜ fér( és —z — fér(—k tö˜˜sége típusú névszói ™soE portok nyelvileg úgy viselkednekD minth— rögzített ™soportr— ut—lnán—kD és —z el®z® mond—tokhoz h—sonló kontr—sztív szerkezet˜en egyált—lán nem állh—tn—k X @ITA —F Be  legtö˜˜ fér( \ imád / me™™set nézniD — / legtö˜˜ fér( viszont > szeret \ újságot olv—sniF ˜F  xéhányGsok fér( \ imád / me™™set nézniD / néhányGsok fér( viszont > szeret \ újságot olv—sniF

e fenti @IT—A mond—t nem —zért rosszD mert nin™s oly—n szituá™ióD —hol ig—z lehetneD hiszen lehet két külön˜öz® fér(h—lm—zD —melyek egyenként — fér(—k tö˜˜D mint SH7E át m—guk˜— fogl—ljákD és —z egyik ™soport t—gj—i lelkes fo™ir—jongókD — másik ™soport t—gj—in—k — kez阮l pedig nem lehet ki™s—v—rni —z újságotD de e˜˜en — szituá™ió˜—n oly—n mond—tot kell h—sználniD —mely úgy néz kiD minth— — két h—lm—z —zonos voln— X @IUA e  legtö˜˜ fér(  imád / me™™set nézniD és — / legtö˜˜ fér( olv—sni isF
>

szeret \ újságot

iz — külön˜ség esetleg —zz—l m—gy—rázh—tóD hogy kétD — fér(—k tö˜˜D mint SH7Eát t—rt—lm—zó h—lm—z nem lehet diszjunkt @— metszetük nem lehet üresAF „—lán e˜˜®l következikD hogy míg néhány v—gy sok személy szem˜eállíth—tó néhány v—gy sok másik személy ElyelD egyesek és ˜izonyos személyek pedig mások Ek—lD —ddig — fér(—k tö˜˜sége és — legtö˜˜ fér( nem állíth—tó szem˜e sem ? — fér(—k másik tö˜˜ségé Evel sem Begy másik legtö˜˜ fér( Ev—lF

6. fejezet

Kérdések
ƒok nyelv˜en — kérdések mond—tt—n— teljesen spe™iálisD —zok—t morfológi—il—g és monE d—tszerkezetileg is meg lehet külön˜öztetni — kijelent® mond—toktólF e m—gy—r˜—n —zt gondolh—tnánkD hogy ez nem így v—nD hiszen mind —z eldöntend®D mind — kiegéE szítend® kérdések h—sonlít—n—k más mond—tt—ni konstruk™iókr—D és ™s—k intoná™iós mintáz—tunk˜—n térhetnek el t®lükF ezon˜—n ! —mint látni fogjuk! — kérdések külön tárgy—lás— tömérdek mond—tt—ni spe™i—litásuk mi—tt n—gyon is indokoltF he v—jon hogy—n tudnánk megh—tározni —zok—t — mond—tok—tD —melyek kérdések c ez els® megh—tározásunk mond—tt—ni jelleg¶ X — v—jon szó ™s—k kérd® mond—t˜—n fordulh—t el®D — topik mez®˜en v—gy —z állítmányi rész˜en X @IA
A vajon használata

—F

€éter tegn—p @v—jonA verset is mondott c €éter tegn—p @v—jonA verset is mondottEe c €éter tegn—p @v—jonA mit ™sinált c €éter @tegn—pA verset is mondottc €éter @tegn—pA verset is mondottEe c €éter @tegn—pA mit ™sinált v—jon c

˜F

i˜˜en — fejezet˜en tehát —zok—t — mond—ttípusok—t és — velük összefügg® szerE kezeteket fogjuk tárgy—lniD —melyek˜en el®fordulh—t — v—jon szóF e TFIF pont˜—n — kérdések f®˜˜ típus—in—k elkülönítésével és —z eldöntend® kérdéssel fogl—lkozunkF e TFPF pont˜—n — kérd®sz—v—s kiegészítend® kérdések˜en h—sznált kérd® kifejezések szerkezetét mut—tjuk ˜eD m—jd — TFQF pont˜—n —z egyszer¶ kiegészítend® kérdések mond—tt—ni szerkezetét tárgy—ljuk részletesenF e tö˜˜szörös kiegészítend® kérdéseE ket vizsgáljuk — TFRF pont˜—nF †égül tovᘘi spe™iális kérdéstípusok—t @plF vissz—kérE dezésD nem fókuszos kérdésA mut—tunk ˜e — TFSF pont˜—nF

IHH

TF pitii„F uɂhɃiu

6.1. A kérdések f®bb típusai
6.1.1. Eldöntend® kérdés és kiegészítend® kérdés

windenekel®tt — kérdések két f® típusát fogjuk elkülöníteniF iz — megkülön˜özteE tés —zon —l—pulD hogy egy —dott kérdésre milyen típusú vál—sz —dh—tóF iszerint eldöntend® kérdés —zD —melyre lehet nem Emel vál—szolni @lF @P—AAD kiegészítend® kérdés pedig —zD —melyikre nem @lF @P˜AA X @PA
Eldöntend® és kiegészítend® kérdés

—F ˜F

Eldöntend® kérdés
eX fX eX fX

Kiegészítend® kérdés

¢wegyünk mozi˜— c xemF §wikor megyünk mozi˜— c BxemF

„ermészetesen —z eldöntend® kérdés de(ní™iój— nem mondj—D hogy más vál—szok nem lehetségesekF @QA
Válaszok eldöntend® kérdésre

e X ¢weg™sinált—d — le™két c f X sgenFGxemFGwegFG€erszeFGrogyneFGhehogyFGtóhogyFF F F wegjegyezzükD hogy igen Enel ™s—k ˜izonyos típusú eldöntend® kérdésekre lehet váE l—szolniF †—nn—k oly—n egyértelm¶en eldöntend® kérdésekD —melyekre nem érezzük szeren™sésnek —z igenl® vál—sztF slyen például — következ® X @RA e X wegmond—nád mennyi —z id® c f X 5 sgenF

iz —zért v—nD mert — kérdés itt v—lójᘗn udv—ri—s kérésF e ˜eszél® informá™iót kér —z id®re von—tkozó—nD —mi n—gyjá˜ól — mennyi —z id®c kérdéssel fejezhet® kiF ezon˜—n — nemleges vál—sz @˜ár udv—ri—tl—nA itt is elfog—dh—tóD v—gyis — fenti kérdés ™s—k eldöntend® kérdés lehetF r—sonló—nD — t—g—dott eldöntend® kérdéseknél sem szeren™sés —z igen vál—sz X — nem mellett ezekre válszolh—tunk — spe™iális de szó™skáv—l v—gy de igen EnelD —mi —z igenl® vál—szn—k felel meg X @SA e X xem megyünk mozi˜— c f X xemFGheFGhe igenF 5 sgenF

e következ® néhány —lpont˜—n —z eldöntend® kérdések mond—tt—náv—l fogl—lkoE zunkF

TFIF e uɂhɃiu pŽff „Í€…ƒes
6.1.2. Az eldöntend® kérdés

IHI

winden kijelent® mond—t˜ól el®állíth—tó egy eldöntend® kérdésF e kijelent® mond—tE ˜—n fellelhet® mond—tpozí™iók közül mindegyik el®fordulh—t — neki megfelel® eldönE tend® kérdés˜en is X @TA
Kijelend® mondat és eldöntend® kérdés

—F ˜F

Kijelent® mondat

‘T w—ri“ tegn—p is ‘Q mindenki el®tt“ ‘F ról—m“ kezdett ˜eszélniF

Eldöntend® kérdés

‘T w—ri“ tegn—p is ‘Q mindenki el®tt“ ¢‘F ról—m“ kezdett ˜eszélni c

e ˜eszélt nyelv˜en ™s—k — d—ll—mmintáz—tD írás˜—n pedig — mond—t végén álló írásjel mut—tj—D hogy melyik mond—ttípuss—l v—n dolgunkF e kijelent® mond—tok l—pos intoná™iójáv—l szem˜en @lásd —z IF fejezetetA —z eldönted® kérdéshez egy s—játos emelked®Ees® d—ll—mmintáz—t t—rtozik X —z emelked® d—ll—mvezetés —z utolsó el®tti szót—gig jellemzi — mond—totD —z utolsó szót—gon pedig — h—nglejtés meredeken leesikF izt — d—ll—mmintáz—tot jelöltük — ¢ jellel @lásd —z IF fejezet ˜evezetésé˜enAF ez eldöntend® kérdésre jellemz® d—ll—mmint— ált—lᘗn ez egész kommenten átE ívelve jelenik megD — komment rész el®tti összetev®k h—nglejtése nem tér el — kijeE lent® mond—t˜eli mintáz—ttólF ez emelked® d—ll—m legm—g—s—˜˜ pontj— —z utolsó el®tti szót—gon v—nD h— — d—ll—mt—rtomány tö˜˜ mint két szót—gosF uét szót—gos kommentek esetén —z utolsó szót—gr— esik — d—ll—m ™sú™s—D és —z es® d—ll—msz—k—sz is —z utolsó szót—gon v—lósul meg @esetleg teljesen el is t¶nhetA X @UA
Es®-emelked® dallam

—F ˜F ™F

¢tössz c ¢tössz már c ¢sndulunk 3

igy spe™iális kérd® konstruk™ió˜—n —zon˜—n ez — d—ll—mmint— tö˜˜ször is megismétE l®dhet egy—zon mond—ton ˜elülF ikkor — komment rész˜en @—z ige utánA el®forduló minden egyes kifejezés felveszi —z emelked®Ees® mintáz—totF weg(gyelhet® —zon˜—nD hogy —z egyes kifejezésekD ˜ár emelked®Ees® h—nglejtést mut—tn—kD —l—™sony—˜˜ tóE nuss—l ejt®dnek kiD minth— —z —dott rész önálló eldöntend® kérdést —lkotn— @err®l lásd még — PF fejezet PFIFPF pontjátA X @VA
Eldöntend® kérdés, ismétl®d® emelked®-es® mintákkal

¢fek—p™solv— h—gyt—d — ¢mo˜iltelefont — ¢színház˜—n c

iz — konstruk™ió —z eldöntend® kérdéshez képest tehát tö˜˜letjelentést hordozF e @VAE ˜eli péld— —zt sug—llj—D hogy — ˜eszél®D —ki már feltételezhet®en tudj— — vál—sztD ™s—k meger®sítésreD m—gy—ráz—tr— várF e konstruk™iót ált—lᘗn rossz—lló vissz—kérdezésE ként h—sználjuk @— vissz—kérdezésekr®l még lesz szó — TFSFIF pont˜—nAF

IHP
6.1.3. A választó kérdés

TF pitii„F uɂhɃiu

ezt mondtukD hogy minden kijelent® mond—t˜ól lehet eldöntend® kérdést ™sinálniF „ekintsük — következ® mond—tot X @WA
Mellérendelés a vagy köt®szóval

w—ri / kávét ⊥ v—gy \ sört kérF

ihhez mond—thoz —zon˜—n már — meg—dott h—nglejtéssel is két mond—ttípus társítE h—tó X egy kijelentés és egy kérdésF wegáll—pításunk—t módosít—nunk kell tehátD hiszen — @WAE˜eli mond—tr— mint kérdésre nem szeren™sés igen Enel v—gy nem Emel vál—szolniD így —z nem lehet eldöntend® kérdés X @IHA
Válasz a választó kérdésre

e X w—ri / kávét ⊥ v—gy \ sört kér c f X 5 xemF 5 sgenF wivel —zon˜—n — kérd®sz—v—s kiegészítend® kérdésekt®l is érdemes elh—tárolnunkD ˜evezetünk egy új mond—ttípustD —melyet választó szerkezetnek nevezünkF e váE l—sztó szerkezet s—játság—i közé t—rtozikD hogy mindkét t—gmond—t˜—n kell lennie fókuszos összetev®nekD —mi —z —ltern—tív— kontr—sztját kifejeziF
6.1.4. A nem és az eldöntend® kérdés

ez —lᘘi példák —zt illusztráljákD hogy —z eldöntend® kérdésekhez sem lehet mindig oly—n kijelent® mond—tot rendelniD —mely ™s—k h—nglejtésé˜en tér el t®leD tehát — kiE jelent® mond—tok és —z eldöntend® kérdések közötti mond—tszerkezeti megfeleltetést immár mindkét irány˜—n módosít—nunk kell X @IIA
A nem speciális használata kérdésben

—F xem meg @isA mondt—mD hogy ott lesz c ˜F weg @isA mondt—mD hogy ott leszF ™F Bxem meg @isA mondt—mD hogy ott leszF †—lójᘗn nehéz eldönteniD hogy itt felkiáltóD v—gy kérd® mond—tról v—nEe szóD proE zódiáj— —l—pján —zon˜—n eldöntend® kérdéseknek kell t—rt—nunk ®ketF @IPA —F ˜F xem megmondt—mD hogy ˜ontott ™sirkét hozzálc @egykori „†EreklámA ytt egy nyúlF rát nem el is sz—l—dt — ˜ut— 3

ennyi ˜izonyosD hogy — fentiek egy ált—lános—˜˜ konstruk™ió példáiD —mikor is — nem különleges szerepet k—pD nem egyszer¶en — mond—tt—g—dás funk™ióját látj— elF ez —lᘘi diskurzus példái mut—tjákD hogy —z eldöntend® fókuszos kérdés el®tti nem ugy—n—zt jelentiD mint — nem —z — helyzetD hogyF F F fordul—tF „ovᘘi megszorításD hogy —z állítmány ™s—k állító lehetF

TFIF e uɂhɃiu pŽff „Í€…ƒes @IQA
Nem = `nem az a helyzet, hogy. . . '

IHQ

@! xem látt—m f—lázst — zenek—r˜—nD pedig ott szokott furulyázniFA —F ! @xemA lehetD hogy nem ‘F furulyázott“D h—nem ‘F énekelt“ c !@xemA —z v—nD hogy nem ‘F furulyázott“D h—nem ‘F énekelt“ c ! xem ‘F furulyázott“D h—nem ‘F énekelt“ c ! Bxem nem ‘F furulyázott“D h—nem ‘F énekelt“ c ˜F ! ! ! ! @xemA lehetD hogy ‘F énekelt“ szerinted c @xemA —z v—nD hogy ‘F énekelt“ szerinted c ‘F Énekelt“ szerinted c xem ‘F énekelt“ szerinted c

6.1.5. Beágyazott eldöntend® kérdések

fár — f®mond—ti eldöntend® kérdések mond—tt—n— kevés érdekességet rejtD — beágyaegy sehol máshol nem el®forduló mond—tt—ni konstE ruk™iót testesítenek megF rogy pontos—n milyen helyzetek˜en fordulh—tn—k el® — ˜eágy—zott kérdések @plF igék vonz—t—kéntAD —zz—l — WF fejezet WFPF pontjᘗn fogE l—lkozunk részletesenD itt ™s—k — ˜eágy—zott eldöntend® kérdések ˜els® szerkezetét vizsgáljukF e f®mond—ti eldöntend® kérdéseket ™s—k jellegzetes d—ll—mmintáz—tuk —l—pján leE het megkülön˜öztetni — kijelent® mond—toktólF wivel ˜eágy—zott helyzet˜en — monE d—ttípus k—r—kterd—ll—m— elt¶nikD — ˜eágy—zott eldöntend® kérdést mond—tt—ni eszE közzel különíti el — nyelv — kijelent® mond—toktólF iz —z eszköz — különös Ee szó™sk—F e kérd® kifejezés hiány— —l—pjánD v—l—mint — jelentésüket nézve ezek — szerkezetek v—ló˜—n megfeleltethet®k — f®mond—ti eldöntend® kérdéseknek @lF TFIFIF pontAF ez Ee szó™sk— ki™sinyít®képz®s elnevezését —nn—k köszönhetiD hogy v—lójᘗn nem is szóD h—nem ™supán únF simulószó @klitikumAF e simulószó oly—n önálló h—ngsúlly—l nem rendelkez® elemD —mely ™s—k egy másik elemhez simulv— jelenhet megF e simulószót — told—léktól —z külön˜özteti megD hogy lényegé˜en ˜ármilyen szóosztály elemeihez k—p™solódh—tD és helyzetét — mond—tszerkezeti pozí™ió h—tározz— megF e st—nd—rd nyelvváltoz—t˜—n —z Ee szó™sk— — mellékmond—t r—gozott igéje után jelenik megD h— ilyen v—n X
zott eldöntend® kérdések

@IRA

uérdeztemD hogy esznekEe h—l—tGh—l—t esznekEeGBh—l—tEe esznekF

Az -e szócska helye

r— — mond—t˜—n nin™sen r—gozott igeD v—gyis névszói állítmányt t—rt—lm—zD —kkor —z Ee —z állítmány végén jelenik megF igyes nyelvváltoz—tok˜—n —z Ee szó™sk— t—g—dott állítmányok esetén — nem t—E g—dószó után is állh—t X @ISA
Az -e szócska tagadásnál nem standard dialektusban

7 uérdeztemD hogy nemEe mentek el ny—r—lniF

IHR

TF pitii„F uɂhɃiu

ƒ®tD v—nn—k oly—n nyelvjárások isD —hol —z igeköt® és —z ige között is megjelenhet —z Ee szó™sk—F wég ezek˜en — di—lektusok˜—n sem jó —zon˜—n egyé˜ @nem igeköt®iA igeviv®k és —z ige közöttF @ITA
Az -e szócska és az igeviv® nem standard dialektusban

—F 7 uérdésesD hogy elEe mentek ny—r—lniF ˜F BuérdésesD hogy h—l—tEe esznekF e st—nd—rd nyelvjárás˜—n kérdéses —z isD hogy múlt idej¶ feltételes ige—l—koknál —z Ee szó™sk— v—gy — voln— segédige kerülEe el®˜˜reF wivel mindkét szó™sk— közvetlenül — r—gozott ige után szeretne állniD v—lójᘗn egyik sorrendjüket sem érezzük ig—zán tökéletesnek X @IUA
Az -e és a volna

—F ˜F

? ?

uérdésesD hogy ön v—jon tudottEe voln— segíteniF uérdésesD hogy ön v—jon tudott voln—Ee segíteniF

wég érdekese˜˜ — helyzet — mellérendelést t—rt—lm—zó —lárendelt mellékmond—E toknálF izek˜en ugy—nis —z Ee szó™sk— elhelyezkedésére von—tkozó megh—tározásunk poten™iális—n tö˜˜ pozí™iót is lehet®vé teszF r— — mellérendelés nem vál—sztást fejez kiD —kkor —z Ee simulószó mond—tEmellérendelésnél mindkét t—gmond—t˜—n meg kellD hogy jelenjenF r— — mellérendelést állítmányEmellérendelésként is lehet értelmezniD mint — @IV˜A mond—t—i˜—nD —kkor —z Ee szó™skán—k — jo˜˜ old—li összetev® után is elég megjelennie X @IVA
Az -e szócska mellérendelés esetén

uérdezteD hogy F F F —F Mondat-mellérendelés F F F ettünkEe h—l—t v—gyGés ittunkEe sörtF F F F Bettünk h—l—t v—gyGés ittunkEe sörtF F F F BettünkEe h—l—t v—gyGés ittunk sörtF ˜F

Állítmány-mellérendelés

F F F vettünk ésGv—gy sütöttünkEe h—l—tF F F F vettünkEe ésGv—gy sütöttünkEe h—l—tF F F F BvettünkEe ésGv—gy sütöttünk h—l—tF

„ermészetesen — fókusztD topikot st˜F t—rt—lm—zó mellérendelt összetev®ket ™s—k mond—tEmellérendelésnek értelmezhetjükD ezért ilyenkor mindkét t—gmond—t˜—n megjelenik —z Ee szó™sk— X @IWA uérdeztemD hogy —F ‘F h—l—t“ esznekEe és ‘F sört“ iszn—kEeF ˜F ‘T h—l—t“ esznekEe és ‘T sört“ iszn—kEeF

e fókuszt t—rt—lm—zó v—gy köt®szós mellérendelésekD — vál—sztó konstruk™iók @lF TFIFQF pontAD szintén el®forduln—k ˜eágy—zott helyzet˜enF izek˜en nem jelenik

TFIF e uɂhɃiu pŽff „Í€…ƒes

IHS

meg —z Ee szó™sk—D viszont — f®mond—tként viselt d—ll—muk —z —lárendelt helyzet˜en is megm—r—d X —z egyes —ltern—tívák—t megfog—lm—zó t—gmond—tok közül —z utolsó es®D — tö˜˜i emelked® d—ll—mr— végz®dik X @PHA uérdeztemD hogy —F / ‘F h—l—t“ esznek ⊥ v—gy \ ‘F sört“ iszn—kF ˜F B‘F h—l—t“ esznekEe v—gy ‘F sört“ iszn—kF ™F B‘F h—l—t“ esznek v—gy ‘F sört“ iszn—kEeF dF B‘F h—l—t“ esznekEe v—gy ‘F sört“ iszn—kEeF

r— v—ló˜—n mond—tEmellérendelésr®l v—n szóD és —z —ltern—tívát fejez ki fókussz—lD —kkor — fókusz utáni rész ellipszis —lá eshet —z els® t—gmond—t˜—n @lF —z ellipszisr®l szóló IHF fejezetetAF ikkor —zon˜—n — második t—gmond—t igéje nem viselheti —z E e szó™skát @vöF @PI—A és @PHAAF r— viszont nin™sen mond—tEmellérendelésD —kkor —z Ee szó™sk— kötelez®en jelen v—nD fókusz viszont nem lehetD —hogy —zt — szórendi sz—˜—dság is jelzi @lF @PI˜!™AA X @PIA
Választó szerkezet és valódi mellérendelés

uérdeztemD hogy F F F —F F F F / ‘F h—l—t“ v—gy \ ‘F f®zeléket“ esznekGBesznekEeF ˜F F F F > ‘T h—l—t“ v—gy > ‘T f®zeléket“ \ B‘F esznek“Gfo™esznekEeF ™F F F F \ BesznekG\ esznekEe h—l—t v—gy f®zeléketF

emennyi˜en — f®mond—ti eldöntend® kérdések —zokD —melyekre lehet igen Enel vál—szolniD —kkor meg kell említenünk még egy szerkezetetF igyes nyelvjárások˜—n —z e˜˜en — rész˜en leírt ˜eágy—zott eldöntend® kérdés is h—sználh—tó f®mond—ti kérdéskéntF izt —z eldöntend® kérdésre jellemz® emelked®!es® mintáz—t helyett — fókuszos mond—tokhoz h—sonló ! de —l—pvet®en m—g—s tónusú ! es® d—ll—mmintáv—l kell ejteni @h—sonló—n — ˜eágy—zott h—sznál—táhozA X @PPA
Az -e szócska f®mondati kérdésben

—F \ ilmentEe —nyu dolgozni c ˜F B¢ilmentEe —nyu dolgozni c
6.1.6. Kiegészítend® kérdés

e kiegészítend® kérdés oly—n kérdésD —melyre nem lehet egyszer¶en — nem szóv—l vál—szolniF wivel — kiegészítend® kérdés ezen de(ní™iójᘗ ˜elet—rtozn—k — visszakérdezések isD nem árt — kérdések h—sznál—táról ki™sit ˜®ve˜˜en szólniF e kiegéE szítend® vissz—kérdezések mond—tt—nil—g és prozódi—il—g is másképpen viselkednekD mint — nem vissz—kérdez® típusD ezért —zok—t — TFSFIF pont˜—n külön tárgy—ljukF e kiegészítend® kérdések jellemz® k—r—kterd—ll—m— —z es® @ \ A v—gy es®!emelked® @§A X

IHT @PQA
Kiegészítend® kérdés

TF pitii„F uɂhɃiu

—F ˜F

rogy hívn—k c §rogy hívn—k c
\

e kiegészítend® kérdés onn—n k—pt— — nevétD hogy —z —rr— —dh—tó vál—szok kiegészítik — kérdés˜en is elh—ngzott infromá™iók—tF wi —z tehátD —mire — kérdez® kiván™siD

—mikor kiegészítend® kérdést tesz fel c irre egyszer¶en rájöhetünkD h— megvizsgálE jukD hogy egy —dott kiegészítend® kérdésre milyen únF rövid vál—szok—t t—rtunk szeren™sésnek X @PRA
Rövid válaszok a kiegészítend® kérdésre

e X wikor megyünk mozi˜— c f X roln—pFGfármikorFGBÉnFGBe gorvin˜—F r— teljes mond—ttá pró˜áljuk kiegészíteni — fenti rövid vál—szok—tD —kkor látjukD hogy — kérdés ˜izonyos részét megismételhetjük X @PSA
A rövid válasz elliptikus mondat

e X wikor megyünk mozi˜— c f X ‘F roln—p“ @megyünk @mozi˜—AAFGfármikor @elmehetünk @mozi˜—AAF iszerint — rövid vál—sz elliptikus mond—t @—z ellipszisr®l lásd — IHF fejezetetAF ez elliptikus rövid vál—sz el®zménye m—g— — @kiegészítend®A kérdésF e fókuszos el®t—gú kijelent® mond—t˜eli ellipsziseknél —z ellipszis —lá es® rész —z el®t—g fókusz utáni részének segítségével állíth—tó vissz—D — nem elliptikus rész pedig —z el®t—g fókuszáv—l —zonos szerep¶ X @PTA
Kiegészítend® kérdés és fókuszos mondat

wikor mentek mozi˜— c —F izen — héten ‘F szerdán“ @megyünk @mozi˜—AAD — jöv® héten meg ‘F pénteken“ @megyünk @mozi˜—AAF ˜F eX fX izen — héten mikor megyünk mozi˜— c @izen — hétenA ‘F pénteken“ @megyünk @mozi˜—AAF

i˜˜®l is kit¶nikD hogy — kiegészítend® kérdések és — fókuszos mond—tok igen™s—k h—sonlít—n—k egymásr—F e kérd® mond—t˜—n — fókusz megfelel®je egy kérd® kifejezés @plF — mikor kérd® névmásAF winden kiegészítend® kérdés˜en el® kellD hogy forduljon egy kérd® kifejezésF @izt ™s—k —kkor mondh—tjuk kiD h— — vál—sztó szerkezet¶ kérE déseket különvál—sztottukFA e kérd® kifejezés˜en mindig megt—lálh—tó egy kérd®szó @kérd® névmásAD ugy—núgyD —hogy — fókuszpozí™ió˜—n lev® kifejezések˜en is mindig v—n egy fókuszált elemF @PUA
Kérd® kifejezés és fókusz

—F ˜F

‘KK welyik este“ mész mozi˜— c ‘F €éntek este“ megyek mozi˜—F

TFPF uɂhŽD †yxe„uyÓ Ƀ pivusÁv„Ó uspitiÉƒiu

IHU

e mond—tn—k — kérd®szón kívüli részét ! ™s—kúgyD mint fókuszos mond—t esetén — fókuszált elemen kívüli részt ! — ˜eszél® el®feltételeziF ez—z — @PU—A eseté˜en — ˜eszél® el®feltételeziD hogy v—n oly—n esteD —mikor — h—llg—tó mozi˜— megyD és —rr— kíván™siD hogy melyik ez —z esteF e ˜eszél® tehát —rról szeretne informá™iót k—pni — h—llg—tótólD —mi — kérdés˜en — kérd®szóv—l v—n kifejezveF wiel®tt — kiegészítend® kérdések mond—tt—nán—k részletese˜˜ tárgy—lásár— rátérE nénk @lF TFQF és TFRF sz—k—szokAD — következ® pont˜—n ˜emut—tjuk — kérd® kifejezések típus—it és ˜els® szerkezetüketF

6.2. Kérd®, vonatkozó és felkiáltó kifejezések
wivel — kérd® mond—tok˜—n megt—lálh—tó kérd® kifejezésekD — von—tkozó mellékE mond—tok˜—n @lF VF fejezetA lev® von—tkozói kifejezésekD v—l—mint — spe™iális felkiáltó konstruk™iók˜—n @lF UF fejezetA t—lálh—tó kifejezések közeli rokonság˜—n v—nn—kD érE demes ®ket egy helyen tárgy—lni részletesenF i˜˜en — rész˜en — kérd® kifejezések lesznek el®tér˜enD és —z egyes ™soportok spe™iális tul—jdonság—it — megfelel® fejezetE ˜en említjük megF ezon˜—n együtt is hiv—tkozh—tunk rájuk — kérd®, vonatkozó, felkiáltó kifejezések @KVF kifejezésekA terminuss—lF

6.2.1. Egyszer¶ kérd® kifejezések

e dolgokr— ut—ló névmások között ált—lᘗn kétféle kifejezés™soport különíthet® elD —ttól függ®enD hogy referen™iális t—rtományuk˜—n él®D illetve élettelen dolgok szereE pelnekF r—sonló—n — kérd® névmások eseté˜en is megtehet® ez — különvál—sztásF ez él® dolgokr— ut—ló kiD illetve —z élettelenekre ut—ló mi — leg—l—pvet®˜˜ kérd® névE másokF izek tö˜˜esjellel elátott ésGv—gy esetr—gos —l—kj—i —lkotják —z —l—pvet® kérd® kifejezéseketD plF mitD mi˜enD mikhez st˜F xéhány told—lékolt —l—k —zon˜—n @plF BkiigD Bkiót—D Bkikor A jelentést—ni okok˜ól hiányzikF e @PVAE˜eli tá˜láz—t˜—n összefogl—ltuk —zok—t —z —l—pvet® kérd® névmások—tD —melyeknek létezik von—tkozóD illetve mut—tó v—gy személyes névmási megfelel®jük isF @PVA
Teljes paradigmájú névmások

kérd® mekkor— mennyi hány meddig merre hol hová honn—n milyen hogy@—nA

von—tkozó —mekkor— —mennyi —hány —meddig —merre —hol —hová —honn—n —milyen —hogy@—nA

mut—tóGszemélyes ekkor—G—kkor— ennyiG—nnyi ennyiG—nnyi eddigG—ddig erreG—rr— ittGott ideGod— innenGonn—n ilyenGoly—n ígyGúgy

IHV

TF pitii„F uɂhɃiu

„ovᘘi névmások is léteznekD —zon˜—n ezeknek hiányos — p—r—digmájukD —mennyi˜en — kérd®D von—tkozóD illetve mut—tó névmási formák közül leg—lᘘ —z egyik hiányzik X @PWA
Hiányos paradigmájú névmások

kérd® miót—D —miót— mett®l @kezdveA miféle miként Bkiféle kiféleEmiféle ki™sod— mi™sod— mely@ikA hány—d ? mennyied

von—tkozó Bezót—G—zót— ? B—mett®l @kezdveA B—miféle —miként B—kiféle B—kiféleE—miféle B—ki™sod— B—mi™sod— —mely@ikA ? —hány—d B—mennyied

mut—tóGszemélyes ett®lG—ttól @kezdveA e'éleG—'éle ? BekkéntG—kként B®féle ! ! ! BelyikGB—lyik ennyiedG—nnyi—d ennyiedG—nnyi—d

igyé˜ képz®szer¶ told—lékok nem járulh—tn—k — kérd® névmásokhoz X1 @QHA
Kérd® névmás + ként

—F Ügyvédként dolgozt—m — ™égnél három évigF ˜F ? Bwiként dolgoztál — ™égnél három évig c @nem vissz—kérdez® olv—s—t˜—nA ™F BÜgyvéd v—gyokD —miként három évig dolgozt—m — ™égnélF dF eF fél— — múltkor uová™s peren™ként mut—tkozott ˜eF ? Buiként mut—tkozott ˜e — múltkor fél— c @nem vissz—kérdez® olv—s—tE ˜—nA fF Bwost itt v—nD —kiként fél— ˜emut—tkozott — múltkorF winden tovᘘi kérd® kifejezés összetett szerkezetD mely t—rt—lm—zz— v—l—melyik fenti névmástF izeket nevezzük — névmásokk—l együtt összefogl—ló—n kérd® kifejeE zéseknekF e melyikD illetve — milyen névmások például módosítói szerep˜en f®neves kifejezések˜en is el®fordulh—tn—k X @QIA
Módosító szerep¶ kérd® névmás a kérd® kifejezésben

—F ˜F ™F

welyik ut™á˜—n vettetek ház—t c wilyen ház—t vettetek c wekkor— ház—t vettetek c

e f®névi kérd® kifejezések más f®névi kifejezésekhez h—sonló—n el®fordulh—tn—k névutós szerkezet˜en isF2
1 r—sonló—n nin™s plF Bmiszer¶D BkinéD de érdekes módon hiányzik —
kettejük mintájár— elE képzelhet® *hányójuk,*hányuk,*mennyiükF 2 igyes névutók nem fordulh—tn—k el® u†p kifejezés˜enF slyenek —zok —z —l—nyeset¶ f®névi ™soportt—l álló névutókD —melyeknek nin™sen névmási r—gozott —l—kjukD plF *mi gyanánt,

TFPF uɂhŽD †yxe„uyÓ Ƀ pivusÁv„Ó uspitiÉƒiu @QPA
Névutós kérd® kifejezések

IHW

uiGwiGwelyik srᙠmellettGutánGmi—tt futottál c

e m—gy—r˜—n — mint —z egyetlen ig—zi elöljárószóD v—gyis egyedül — mint Ere ig—zD hogy kizáról—g mint elöljáró lehet egy f®neves kifejezés részeF emint —zon˜—n — @QQA mut—tj—D — mint nem n—gyon fordulh—t el® u†p kifejezés˜en X @QQA
A mint nem lehet KVF kifejezésben

—F wint ügyvéd dolgozt—m — ™égnél három évigF ˜F ? wint mi dolgoztál — ™égnél három évig c ™F ? wint melyik ™ég képvisel®je dolgozott w—gy—rországon c dF BÜgyvéd v—gyokD mint —mi három évig dolgozt—m — ™égnélF e tö˜˜i elöljárószó @mint például — szem˜en A névutóként is h—sználh—tóF uérd®D von—tkozó és felkiáltó kifejezések˜en —zon˜—n kizáról—g — névutós változ—t˜—nD —z—z — f®névi ™soport után állv— fordulh—tn—k el® X3 @QRA
Elöljárós f®névi csoport és KVF kifejezés

—F

Kijelent® mondatban Kérd® kifejezésben

e f—tthyány térrel szem˜enGƒzem˜en — f—tthyány térrel —z yrszágház épülete láth—tóF welyik térrel szem˜enGBƒzem˜en melyik térrel láth—tó —z yrszágház épülete c

˜F

i˜˜en — kérd® kifejezések megint ™s—k n—gyon h—sonlít—n—k — fókusz˜—n lev® kifejeE zésekhez X @QSA ‘F e f—tthyány térrel szem˜en“GBƒzem˜en — ‘F f—tthyány térrel“ láth—tó —z yrszágház épületeF
Elöljárós csoport nem lehet fókuszban

wind — kérd®D mind — von—tkozó névmások tárgyi —l—kj—it h—tároz—tl—n tárgyként kell egyeztetniF iz —lól kivételek — kérd® mely@ikA és — von—tkozó —melyik névmásokF e melyik minden eset˜en tárgy—s r—gozású igével állF @QTA
Tárgyi egyeztetés és kérd® névmások

—F ˜F

wit láttálGBlátt—d — mozi˜—n c welyik (lmet BláttálGlátt—d — mozi˜—n c

@vöF mi iránt, iránta AD v—gy —zokD —melyek ˜irtokos szerkezet —l—kú—kD plF ellenére, F 3 r—sonló—n viselkedik — tekintettel (vmire), együtt (vmivel), túl (vmin)F
*gyanánta folytán, révén

IIH
6.2.2. A birtokos szerkezet kérdésekben

TF pitii„F uɂhɃiu

emint —z alanyesetes birtokos szerkezet mut—tj—D — kérd® kifejezések és — fóE kusz˜—n lev® kifejezések nem mindig teljesen párhuz—mos—kF pigyeljük megD hogy —z —l—nyesetes ˜irtokos szerkezet szeren™sése˜˜en h—sználh—tó kérd® kifejezéskéntD h— — ˜irtokos˜—nD nem pedig — ˜irtok˜—n v—n — kérd® névmás X @QUA
Alanyesetes birtokos szerkezet kérdésben

—F ˜F

enyu ? mijétG? melyik ruháját —k—rt—d elkérni c welyik (ú ruháiGwelyik ™égek modelljei tetszenek legjo˜˜—n c

izzel szem˜en — fókusz˜eli kifejezés˜en ˜ármelyik rész lehet fókuszálv—D lényeges gr—mm—tik—litás˜eli külön˜ség nélkülD —mint —z —lᘘi példák @— @QUA megfelel®iA mut—tják X @QVA
Alanyesetes birtokos szerkezet fókuszban

—F ˜F

enyu ruhájátG kék ruháját —k—rt—m elkérniF enyu ruhájátGkék ruháját —k—rt—m elkérniF

izek —l—pján —rr— —z ált—lános sz—˜ályszer¶ségre lehet következtetniD hogy — fóE kuszos kifejezések k—tegoriális—n központi eleme @— kifejezés fejeA jo˜˜ old—lon kellD hogy legyenF izzel szem˜en — kérd® kifejezés˜en — kérd® névmásn—k — leg˜—lold—li˜˜ összetev®˜en kell lennieF e @QUAE˜eli —l—nyesetes ˜irtokos szerkezetes mond—tok szándékolt jelentései —zonE ˜—n kifejezhet®k — datívuszos birtokos szerkezet segítségével X @QWA
Datívuszos birtokos szerkezet kérdésben

—F ˜F

enyun—k mijétGmelyik ruháját —k—rt—d elkérni c welyik (ún—k — ruháiGwelyik ™égeknek — modelljei tetszenek legjo˜˜—n c

pelmerülhet — kérdés X —mennyi˜en — kérd® névmásn—k — u†p kifejezés ˜—l old—li szélén kell elhelyezkednieD hogy—n lehetségesD hogy — d—tívuszos ˜irtokos — @QW—AE˜en mégis jólformáltF „udjuk —zon˜—nD hogy — d—tívuszos ˜irtokos nem —lkot összetev®t — ˜irtokk—lF izt tö˜˜ek között —látám—sztj—D hogy — d—tívuszos ˜irtokos szerkezet két f®névi része m—jdnem minden eset˜en elsz—kíth—tó @lF @RHAAF pelt¶n® tovᘘáD hogy nehéz — ˜irtokost nem @kontr—sztívA topikként @lF — PF fejezetetA értelmezniF @RHA
Elszakított datívuszos birtokos

—F ˜F

enyun—k mindenki látt— — kék ruhájátF e kék ruháját mindenki látt— —nyun—kF

r— —z —l—nyeset¶ ˜irtokos nem összetett kifejezésD h—nem pusztán egyetlen kérd® névmásD —kkor néhány eset˜en nem —lkoth—tó vele kérd® kifejezés X @RIA
Kérd® névmás mint alanyeset¶ birtokos

BuiGBwiGBui™sod—GwelyikükGrány em˜er fényképét nézted meg c

TFPF uɂhŽD †yxe„uyÓ Ƀ pivusÁv„Ó uspitiÉƒiu

III

iz — pro˜lém— —zon˜—n nem — kérd® kifejezések spe™i—litás—F e nem gr—mm—tikus esetek˜enD —l—nyeset¶ ˜irtokosként — névmási p—r—digm— tö˜˜i eleme is h—sonló—n rosszulformáltD plF Bsenki fényképeD de semelyikük fényképeF e @RIAE˜eli mond—tok d—tívuszos megfelel®je viszont gr—mm—tikus X @RPA
Kérd® névmás mint datívuszos birtokos

uinek —Gwinek — Gui™sodán—k — Gwelyiküknek — Grány em˜ernek — fénykéE pét nézted meg c

6.2.3. Két csoda

Micsoda ?

e ki™sod—D illetve — mi™sod— kérd®sz—v—k f®névi kifejezésekD — ki D illetve — mi rokon—iD —mennyi˜en referen™iális t—rtományuk h—sonló—n —z él®D illetve élettelen dolgok h—lE m—z—F il®fordulásuk —zon˜—n lényegesen megszorított—˜˜D mint —z egyszer¶ kérd® névmásoké X @RQA
A micsoda el®fordulása

—F ˜F ™F dF eF fF gF hF @RRA —F ˜F ™F dF eF fF gF

wi™sod— volt @—zA — kezed˜en c wi™sod— lehet @—zA — függ®kert c wi™sod— most — peri c wi™sodán—k nézel te engem c ? Bwi™sod— v—n — kezed˜en c ? Bwi™sod— lehet —zD —mit minden gyerek szeret c Bwi™sod— —zD hogy perenni—lc ? Bwi™sod— is volt — kezé˜en c ui™sod— @voltA @—zA — kert˜en c ui™sod— lehet @—zA — fél— c ui™sod— most —z ig—zg—tó c ui™sodán—k nézel te engem c ? ui™sod— v—n — kert˜en c ? ui™sod— lehet —zD —kit minden gyerek szeret c ? ui™sod— is volt — kert˜en c

A kicsoda el®fordulása

e @RQA és — @RRA t—núság— szerint — mi™sod— és — ki™sod—D v—l—mint r—gozott —l—kj—E ik nem vissz—kérdez® kontextus˜—n ™s—k —zonosító mond—tok˜—nD névszói állítmányE kéntD illetve állítmánykiegészít® @únF másodl—gos predikátumiA szerep˜en jelenhetnek megF izeket közösen nevezhetjük nem referen™iális h—sznál—tn—k isF4
4 e nem referen™iális h—sznál—tr— v—ló megszorítás —zt is kizárj—D hogy eseményt v—gy tényállást

jelöljenekX
A

micsoda

nem utalhat eseményszer¶ségre

—F ˜F

Bwi™sod— —zD —mit történtc Bwi™sod— volt —z állításc

IIP

TF pitii„F uɂhɃiu

e mi™sod— egy másik h—sznál—táról lásd még — spe™iális felkiáltó mond—tokról szóló UF fejezetetF
Mi a csoda ?

e ™sod— @v—gy ™sud— egy másik konstruk™ió˜—n is el®kerül — kérd® kifejezések k—pE ™sánF izt — szerkezetet példázz— — @RSAX @RSA
. . . a csoda

—F ˜F

wi — ™sodát ™sináltál egész n—p c rov— — ™sodᘗ mész c

izek — kérd® kifejezések nem n—gyon h—sonlít—n—k semmilyen más frázisr—F i konstE ruk™ió kognitív t—rt—lmᘗn megegyezik — megfelel® kiegészítend® kérdés kognitív t—rt—lmáv—lD v—n —zon˜—n két tovᘘi hoz—dék— isF igyrészt feler®síti — kérdés˜en megnyil—tkozó —ttit¶döt @számonkérésD kételyD t—ná™st—l—nság st˜FA Y másrészt kifejeE zésre jutt—tj— — kérdez® lekezel® viszonyulását — helyzethezF e @RSA mond—t—i úgy álln—k el®D hogy egy kiegészítend® kérdés˜en — kérd® névmás után egy @r—gozottA f®nevet v—gy f®neves kifejezéstD egy tabukifejezést teszünkF ez e˜˜en — szerkezet˜en el®forduló kérd® névmások köre —zon˜—n n—gyon sz¶kD ™s—k h—t névmásr— korlátozódik X ezek — miD kiD holD honn—nD hov— és hogy névmásokF e mi és — ki esetén — megfelel® r—gozott —l—kok helyett — r—g — t—˜ukifejezésen jelenik megD nem pedig m—gán — kérd®szón X @RTA
Esetragok megjelenése a tabukifejezésen

—F ˜F

wi —z istent®l félsz c ui — fenével t—lálkoztál c

igyes —ny—gnévszer¶en értelmezhet® t—˜usz—v—kon megjelenhetnek jelek @plF — tö˜E ˜es szám jeleA is X @RUA
Jelek megjelenése a tabukifejezésen

—F ˜F

wi — sz—rokGB—z istenek ezek c ui — fenéketGB—z ördögöket hoztál te ide c

e holD honn—nD hov— kérd®sz—v—k kötött r—gokD — E˜—nG˜enD E˜ólG˜®lD E˜—G˜e esetr—E gok megjelenését kényszerítik — f®névi kifejezésreF ez egyes esetr—gok megfelelnek — kérd®szó irányultságán—k @helyGforrásG™élAD v—gyis X @RVA
Hol, honnan, hova + -ban/-ból/-ba

—F ˜F ™F

rol — ny—v—lyᘗn voltál c @helyA ronn—n —z isten˜®l veszed ezt c @forrásA rov— — pokol˜— tettem c @™élA

e hogy kérd®szó — E˜—G˜e esetr—got kívánj— meg X
™F dF Bwi™sod— folyik itt c Bwi™sodát ™sinálsz te ittc

TFQF e usiqɃÍ„ixhŽ uɂhɃiu wyxhe„„exe @RWA
Hogy + ba/be

IIQ

rogy — fené˜e kerültél ide c

fár —nnyi mondh—tóD hogy — szó˜—n forgó szerkezet˜e illeszthet® t—˜ukifejezések egyE —zon szem—ntik—i osztály˜— t—rtozn—kD —z @SHA mégis —zt mut—tj—D hogy ezek h—lm—z— igen megszorított X @SHA
Idioszinkratikus elemek a mi a csoda szerkezetben

wi —G—z fr—n™Gsz—rGistenG™sod—GfeneGördögGfrászGrosse˜Gh—lálGny—v—ly—GB˜—romGBpokol ez c

„ermészetesen — fenti t—˜ukifejezések pontos köre — div—tt—l változikD emi—tt terméE szetesen nem tekinthet® zárt szóosztályn—kF uülönös tekintettel —rr—D hogy mivel — f®nevek módosíth—tókD — t—˜ukifejezések teljes f®névi ™soportok is lehetnek X @SIA
Teljes f®neves kifejezés

—F ˜F

wi — ˜üdös fr—n™ v—n má c rogy — jó túrós m—™i˜— megyünk h—z— c

e t—˜ukifejezések mond—t˜eli eloszlását nem pont ugy—n—z sz—˜ályozz—D mint például —z @SPA típusú mod—tok˜—n X @SPA
Tabukifejezések egy másik konstrukcióban

e X uik—pott — pr—diF f X igyGeGez fr—n™otGsz—rtG™sodátGfenétGfrásztGny—v—lyát ? ördögötG? h—láltG? rosse˜et BistentGB˜—rmotGBáll—totGBszemetetGBmo™skotGBsátánt k—pott ki 3 ƒ®tD egyes kifejezések ™s—k egyes kérd®sz—v—kk—l fordulh—tn—k el® X @SQA
Kérd®szavak és tabuszavak el®fordulása

—F rol — pokol˜—n voltál c ˜F Bwi — pokol ez c

6.3. A kiegészítend® kérdések mondattana
6.3.1. A kérd®szó helye

e kiegészítend® kérdések szerkezete sok tekintet˜en eltér — tö˜˜i mond—tétólF e kijelent® mond—tok˜—n el®forduló kitüntetett mond—tt—ni pozí™iók—t tekintve — köE vetkez®k áll—píth—tók megF e kiegészítend® kérdés elején is lehet tetsz®leges számú topik @lF @SR—AAF ezon˜—n — kijelent® mond—ttól eltér®en sem is Ees kifejezés @lF @SR˜AAD sem pedig kv—ntoros kifejezés @lF @SR™AA nem fordulh—t ˜enne el® —z állítmány el®tti rész˜en X @SRA
Mondattani pozíciók a kiegészítend® kérdésekben

—F ‘T €éter“ mit evett c ˜F B€éter e˜édre is meg v—™sorár— is mit evett c

IIR ™F B€éter minden dél˜en mit evett c

TF pitii„F uɂhɃiu

e kérd® kifejezések — korᘘi fejezetek t—núság— szerint is igen sok˜—n h—sonlít—E n—k — nem semleges mond—tok fókuszösszetev®jéhezF slyenek h—sonlóság mut—tkozott —z elöljárós szerkezetek h—sznál—tᘗn és —z elliptikus mond—tok˜—nF e kérd® kifeE jezések mond—t˜eli pozí™iój— is ezt tám—sztj— —láF e fókuszhoz h—sonló—n — kérd® kifejezés @iA inverziót vált kiD —z—z — k—nonikus igeviv® —z ige mögötti t—rtomány˜— kerül @lF @SS—AA és @iiA közvetlenül — r—gozott ige el®tt kell állni— @h— v—n ilyen — mond—t˜—nA X @SSA
A kérd® kifejezés fókusztulajdonságai

—F wit Bkit—láltálGt—láltál ki e˜édre c ˜F Bwit e˜édre t—láltál ki c ilh—m—rkodott lenne —zon˜—n — kiegészítend® kérdések˜en el®forduló kérd® kifeE jezés helyét — fókuszpozí™ióv—l —zonosít—niF il®ször is — fókuszos mond—tokk—l ellenE tét˜en — kérd® kifejezés el®tt el®fordulh—t h—ngsúlyos összetev®F iz —z irtóh—ngsúlyos összetev® form—il—g — fókuszr— h—sonlítD értelmezésé˜en v—lójᘗn kontr—sztív toE pikF izt mut—tj— —z —lᘘi @STAE˜eli diskurzus isD —mely˜en f mindhárom —ltern—tív megnyil—tkozás— egyenérték¶nek tekinthet® X @STA
Hangsúlyos összetev® és kérd®szó

e X u—ti ‘F f®zeléket“D tósk— meg ‘F sm—rnit“ evettF f X x— de mit evett ‘F f—lázs“ c x— de ‘T f—lázs“ mit evett c x— de ‘F f—lázs“ mit evett c wásrészr®l — fókuszokk—l ellentét˜en — kiegészítend® kérdések˜en tö˜˜ kérd® kifejeE zés is el®fordulh—t —z állítmányi rész el®ttD mint plF — ui1 mit2 vettc kérdés˜enF izt kérdéstípustD mely — többszörös kérdésnek egy f—jtáj—D — TFRFPF pont˜—n részleteE sen tárgy—ljukF Összefogl—lásként tehát elmondh—tjukD hogy minden kiegészítend® kérdés t—rE t—lm—z egy kérd® kifejezéstD mely — komment elején @— r—gozott igét közvetlenül megel®z® pozí™ió˜—nA jelenik megD és kiváltj— —z igeviv® és — r—gozott ige inverziójátF
6.3.2. Lokalitás

windenekel®tt el kell különítenünk —zok—t — nem elliptikus kiegészítend® kérdéseketD —melyek˜en nin™sen r—gozott igeD plF ui ˜etegcF izeket — TFQFRF pont˜—n részletesen tárgy—ljukF ez eddigiek˜en ™sup— oly—n példát láttunkD —mely˜en — u†p kifejezés közvetlenül — f®ige ˜®vítménye voltF wost megvizsgáljuk —zt — kérdéstD hogy — r—E gozott igét t—rt—lm—zó mond—tok˜—n —z állítmány elé kerül® kifejezés lehetEe v—l—mi más isD például — f®ige ˜®vítményének — ˜®vítményeF ƒok nyelv˜en — kérd® kifejeE zések — mond—t f®igéjét®l külön˜öz®D mélye˜˜en ˜eágy—zott régensek ˜®vítményei is lehetnekF e m—gy—r˜—n — kérd® kifejezés —zon˜—n mindig közvetlenD únF lokális ˜®vítménye —z ®t követ® igénekF ez —lᘘi mond—tok emi—tt rosszulformált—k X

TFQF e usiqɃÍ„ixhŽ uɂhɃiu wyxhe„„exe @SUA
Nem lokális b®vítmények mint kérd® kifejezések

IIS

—F Buirei mondt—d w—rin—kD hogy számít—szi c ˜F Bwelyik szoknyáhozi ˜eszéltél ráD hogy vegyeki fel egy övet c el—nyi és tárgyi vonz—t eseté˜en — lokális régens!vonz—tEviszony mindig együtt jár — h—tározottsági egyezésselF e kérd®sz—v—k m—jd mindegyike ™s—k —l—nyi r—goE zású r—gozott igével állh—tD ezért —z @SVA tényleg ™s—k nem lokális viszonyként lenne értelmezhet®F iz —zon˜—n — m—gy—r ˜eszél®k tö˜˜ségének n—gyon rosszul h—ngzik X @SVA
Nem lokális b®vítmények és az egyeztetés

—F Bui mondt—dD hogy elmegy c ˜F Buit mondt—dD hogy elviszel c xem tárgyi ˜®vítmény esetén — mond—tok f®igéje megt—rtj— tárgy—s r—gozásátF ÉrE dekesD hogy ! ˜ár —z —lᘘi mond—tok gr—mm—tik—litását illet®en — ˜eszél®k ítéletei között igen n—gy eltérések v—nn—k ! h— — ˜eágy—zott mond—t igeviv® nélküliD —kkor — mond—t sokk—l rossz—˜˜ X @SWA
Nem lokális kérdés

wi˜®l mondt—dD hogy ? átöntödGBf®zöd — h—gym—levest c

i szerkezetek elfog—dh—tóság— n—gyon kérdésesD v—lójᘗn inkᘘ spontánD nem kontE rollált ˜eszéd˜en forduln—k el® gy—kr—˜˜—nF e szint—ktik—i viszony mellett még —z is feltételezhet®D hogy — látszól—g nem lokális ˜®vítménynek megfelel® kérd® kifejeE zés szem—ntik—i viszony˜—n is áll — f®igévelD —z—z végeredmény˜en mégis™s—k lokálisF igyrészt el®forduln—k oly—n h—sznál—tokD —mikor — ˜eágy—zott mond—t egyértelm¶en ™s—k —n—forikus—n ut—l vissz— —z f®ige v—lódi lokális ˜®vítményére X @THA —F ˜F ™F dF uit mondtálD hogy el kell mennie c uir®l mondt—dD hogy el kell mennie c uire mondt—dD hogy ˜olond c ? uit mondtálD hogy elviszed c

wásrészt oly—n esetek˜en is el®fordulh—tn—k ilyen jelleg¶ ˜®vítményekD —mikor —zok tem—tikus eredetére nem lehet — mond—t szerkezet阮l @™s—kis — jelentés˜®lA vissz—E következtetni X @TIA —F ˜F ™F werre mondták — ko™smát c rov— gondolod — szekrényt c rányr— gondolod — v—™sorát c

uimondh—tjuk tehát — következ®D únF lokalitási feltételt X — f®ige el®tti kérd® kifeE jezés minden eset˜en — f®ige s—ját lokális ˜®vítményeF
6.3.3. Pied-piping

e lok—litási feltétel —zt is megm—gy—rázz—D hogy miért nem elég ™supán — kérd® névmást — fókusz˜— tenni és — m—r—dék ˜®vítményi kifejezéstöredékeket k—nonikus

IIT

TF pitii„F uɂhɃiu

helyükön h—gyv— —z ige után mond—niF5 „ekintsük például — rosszulEformált @TPAE˜eli példát X @TPA
Nem lokális b®vítmények

Bwilyen olv—stál könyvet c

i˜˜en — mond—t˜—n — milyen — könyvet f®név módosítój—D és mint ilyenD nem lokális ˜®vítménye —z olv—s igénekF imi—tt ™s—k úgy lehet kifejezni — szándékolt jelentéstD hogy —z egész f®névi ™soport @milyen könyvetA jelenik meg — kérd® pozí™ió˜—n X @TQA
A lokalitási feltétel hatása és a milyen kérd®szó

‘KK wilyen könyvet“ olv—stál c

„eljesen h—sonló—n m—gy—rázh—tók —z —lᘘi példák is X @TRA
A lokalitási feltétel hatása

—F Bui futottál után c @vöF ‘ui után“ futottál cA ˜F Bwelyik veszed fel ruhát c @vöF ‘welyik ruhát“ veszed fel cA ™F Bwekkor— vettetek ház—t c @vöF ‘wekkor— ház—t“ vettetek cA e lok—litási feltétel egy˜en tesztként is h—sználh—tó — mond—tszerkezeti összeteE v®ség megáll—pításánálF €éldául — m—gy—r˜—n —z in(nitívuszi vonz—tok igei régens esetén soh—sem —lkotn—k összetev®t tem—tikus ˜®vítményeikkelF xéhány névszói állítE mány —zon˜—n ezt megengediF wás szóv—lD ottD —hol —z in(nitívusz tem—tikus vonz—t— önálló—n — f®ige el®tt fordul el®D —zt — f®ige lokális ˜®vítményének kell t—rt—nunk X 6 @TSA
Innitívuszi b®vítmény b®vítménye

uit legy®zni BkellettGBfogszGBszeretnél GBpró˜áltál megG? lenne n—gyon fonE tosG? tilosG? hülyeség c

6.3.4. Névszói állímány és kérdések

i˜˜en — sz—k—sz˜—n —z állítmányr— kérdez® kérd® mond—tok—tD — r—gozott igét nem t—rt—lm—zóD v—l—mint — névszói állítmányok—t t—rt—lm—zó kérdéseket fogjuk tárgy—lniF uét mond—ttípust külön˜öztethetünk meg — névszók—t és létigét t—rt—lm—zó mond—E tok közöttX — predikatívD illetve —z azonosító szerkezet¶eketF e névszói állítmányt t—rt—lm—zó predik—tív szerkezet igen h—sonlít —z igei állítE mányt t—rt—lm—zó mond—tr—D —zz—l — külön˜séggelD hogy — létigét jelen id® egyes szám h—rm—dik személy˜en el lehet h—gyniF slyenkor —z —l—nyr— v—ló rákérdezés semmi˜en sem tér el —z igés szerkezett®lD ™s—k — k—nonikus igeviv® hátr—vetése nem látszik X
5 e nyelvészeti sz—kirod—lom piedEpiping v—gy ‚—tsänger e'ektusn—k nevezi —zt — jelenE

ségetD —mikor egy — kérd® pozí™ió˜— törekv® kifejezés @plF kérd® névmásA — kérd® pozí™ió˜— kényszerít egy n—gyo˜˜ kifejezéstD —mely˜en el®fordulF @ez elnevezés —˜˜ól —z ismert népE mes阮l szárm—zikD —mely˜en — f®h®s dud—szóv—lD énekkel st˜F ™s—log—tj— ki — p—tkányok—t — város˜ólFA €éldául ilyen —zD —mikor — milyen mint módosító kikényszerítiD hogy — módosított f®név is vele együtt — kérd® pozí™ió˜—n jelenjen megF 6 izt — következtetést számos egyé˜ szórendre és tárgyi egyeztetésre von—tkozó meg(gyelés is —látám—sztj—F

TFQF e usiqɃÍ„ixhŽ uɂhɃiu wyxhe„„exe @TTA
Névszói állítmány a kérdésekben

IIU

—F ˜F

peri ˜etegFGez egyikük orvosFGez —lm— zölF ui ˜eteg cGwelyikük orvos cGwi zöld c

ekár™s—k —z el®z® rész˜en ˜emut—tott in(nitívuszi —l—kok eseté˜en @lF @TSAAD létige és predik—tív névszói állítmány esetén is —zt mondh—tjukD hogy — névszói állítmány vonz—t—i — létige lokális ˜®vítményeinek számít—n—k X @TUA
A névszói állítmány b®vítményei a létige lokális b®vítményei

—F ˜F

uire v—gy ˜üszke c @vöF Buire ˜üszke v—gy cA uivel lehetett w—ri elégedett c @vöF Buivel elégedett lehetett w—ri cA

iz — lok—litási feltétel ált—lános formᘗn is kimondh—tóD minden predik—tív vonz—tot váró igei régensre X @TVA
B®vítmények öröklése

winden oly—n tárgy—tl—n igei régensD —mely predik—tív vonz—tot várD egy˜en — s—ját lokális ˜®vítményeivé teszi predik—tív vonz—tán—k ˜®vítményeitF

e @TVA mi—tt tehát m—gy—ráz—tunk—t ált—lánosíth—tjuk —z —lᘘi mond—tokr— X @TWA —F ˜F ™F dF eF uire v—gy ˜üszke c uire fogsz sz—v—zni c uire lettél mérges c uinek lesz köl™sön—dv— — könyvc wire m—r—dtál —llergiás — terápi— után c

Azonosító szerkezetek és defektivitás

ezonosító szerkezetnek nevezzük —z oly—n szerkezeteketD —melyek˜en @—z esetleges létigén kívülA ™s—k teljes f®neves kifejezés szerepel —z állítmány˜—nF slyen például — e ˜átyám @voltA — f®nök mond—tD viszont — puszt— f®nevet t—rt—lm—zó állítmány már predik—tívD plF e ˜átyám orvosF e v—lódi —zonosító szerkezetek eseté˜en nem n—gyon tudjuk eldönteniD hogy — két teljes f®neves kifejezés közül melyik —z —l—nyF e kérdés szempontjá˜ól mégsem viselkednek teljesen —zonos—n X @UHA
Azonosító szerkezet kérdésben

—F

tulajdonnév + nével®s köznévi kifejezés
eX fX eX fX

˜F

fogalmi entitás + tartalom

e peri —z ig—zg—tóF ui —z ig—zg—tó c ? BwiG? Bui — peri c

™F

objektum + szuperlatívuszos kifejezés

ez állítás —zD hogy ez kérd® mond—tF wi —z állításc Bwi —zD hogy ez kérd® mond—t c

IIV eX fX iz — ház — legm—g—s—˜˜F wi — legm—g—s—˜˜ c ? Bwi ez — ház c

TF pitii„F uɂhɃiu

Ált—lᘗn tehát elmondh—tjukD hogy — tul—jdonnév!nével®s köznévi kifejezésD fog—lE mi entitás!t—rt—lomD illetve —z o˜jektum!szuperl—tívuszos kifejezés párok nem szimE metrikus—k —z —zonosító szerkezet˜enF xin™s oly—n kérd® szerkezetD —mely —z —dott —zonosító mond—ttípusok˜—n — nével®s köznévi kifejezésreD — fog—lmi entitásr—D illetve — szuperl—tívuszos kifejezésre rá tud kérdezniD v—gy más szóv—l ™s—kis —zok—t kényE szerítse ki — vál—sz˜—nF izzel ellentét˜en — ui —z ig—zg—tócD wi —z állítás cD illetve — wi — legm—g—s—˜˜ c kérdések kikényszerítik — megfelel® —zonosító mond—tszerkezeE tet — vál—sz˜—nF ÉrdekesD hogy — fenti —szimmetriákr—D meglehetD egészen külön˜öz® m—gy—ráz—tok—t t—lálh—tunkF „ekintsük el®ször — ui @—A peri c kérdéstF e tul—jdonnevet t—rt—lm—zó —zonosító kérdések únF deníciós olv—s—tot k—pn—kF iz —nnyit teszD hogy — kérdés@feltev®A el®feltételeziD hogy létezik egyetlen —dekvát leírásD —mely —z —l—nyr— meg—dh—tóF emennyi˜en ez nem feltételezhet®D — kérdések nem szeren™sések @lásd err®l ˜®ve˜˜en —lᘘAF7 @UIA
Deníciós olvasat

—F

ylv—sg—tt—m — történelemkönyvet — múltkorD és ismeretlen neveket is t—lált—mF ui volt @példáulA ule˜ers˜erg uúnó c ylv—sg—tt—m — vendégkönyvetD és néhány vendégre nem n—gyon emlékE szemF 5 ui volt @példáulA doktor ƒz—rk— c

˜F

e tul—jdonneves —zonosító kérdés de(ní™iós olv—s—t— nem ™supán — ki kérd®szó esetén jelenik megF ez —lᘘi kérdések˜en is ezt t—láljuk X @UPA
Deníciós olvasat különböz® kérd®szavakkal

—F ˜F ™F

5 ui volt ێter c 5 wi volt ێter c 5 wilyen ێter c

e @UPAE˜eli mond—tok konstruk™iói megengedik —zon˜—nD hogy — ˜eszél® —ltern—tívát kínáljon — h—llg—tón—k — megfelel® de(nitív —zonosítás megvál—szolásár—F ikkor —z egyértelm¶ de(ní™iós vál—sz létezésének el®feltételezését —z —ltern—tív— váltj— kiX @UQA
Deníciós kényszer feloldása alternatívával

—F ˜F ™F

ui volt doktor ƒz—rk—D — kövér v—gy — kop—sz c wi volt €éterD —z ig—zg—tó v—gy —z elnök c wilyen €éterD m—g—s v—gy —l—™sony c

7 ui™sit más — helyzet oly—n teljesen prezent—tív kontextus˜—nD —hol indexikus @rámut—tóD

nem nyelvi úton kijelöl®A de(ní™ió is —dh—tó vál—szkéntF €éldául egy orvosi rendel®˜enD —hol név szerint szólítják —z em˜ereketD elh—ngozh—t X Ki Szarka Elemérné ?

TFQF e usiqɃÍ„ixhŽ uɂhɃiu wyxhe„„exe

IIW

Érdekes módon — @UPA mond—t—i közül — milyen Et t—rt—lm—zó egy ki™sit külön˜öz®E képpen viselkedikD hiszen — létigét kitéve v—gy —z —l—nyt topik˜— helyezve elt¶nik — de(ní™iós vál—sz—dás kényszereF e tö˜˜i kérd®szó eseté˜en — de(ní™iós olv—s—t fügE getlen — sorrendt®l és — létige jelenlétét®l X @URA
A sorrend és a létige befolyása a deníciós olvasatra

—F ˜F ™F

ێter milyen c G wilyen volt ێterc 5 ێter most mi c G 5 wi volt ێter c 5 ێter ki c G 5 ui volt ێter c

Ált—lᘗn is mondh—tjukD hogy — névszói állítmányi kérdések eseté˜en —z —l—ny! kérd® állítmány sorrend megfordíth—tóF e kiGmi esetén ez nem szeren™sésF r— —z —l—ny nével®s köznévi kifejezésD —kkor — kérdések ˜ármilyen sorrend˜en jókD és nin™s de(ní™iós olv—s—tuk X @USA
Deníciós olvasat hiánya nével®s köznévi kifejezés esetén

uiGwi @voltA —z —pád c

Alanyi névmások állítmányi kérdésekben

e de(ní™iós olv—s—t feloldh—tóD h— —z —l—nyt —z —z névmáss—l fejezzük kiF slyenkor ez —z —l—nyi névmás nem h—gyh—tó elF @UTA
Az az névmás mint alany

—F Bwi — kezé˜en c ˜F wi —z — kezé˜en c ™F Bui — kert˜en c dF ui —z — kert˜en c Érdekes megvizsgálniD hogy —z —l—nyi névmások elh—gyh—tóságár— von—tkozó álE t—lános sz—˜ályok hogy—n érvényesülnek —z —zonosító kérdések eseténF @UUA
Predikatív névszói kérdés

e X wilyen nemzetiség¶ volt —z — fér( — s—rok˜—n c f X @iA ! ŽG∅ Gez @egyA ˜urm—iF @iiA xem tudom megmond—niD hogy milyen nemzetiség¶ voltG∅G? ®GB—zF @UVA
Nével®s predikatív kifejezéssel

e X wi @voltA —z — fér( — s—rok˜—nD költ® v—gy netán újságíró c f X @iA ŽG∅Gez @egyA rendez®F @iiA xem tudom megmond—niD hogy mi voltG∅G? ®GB—zF @UWA
Azonosító kérdés

e X ui —z — fér( — s—rok˜—n c f X @iA ŽG∅Gez @—A tohn w—lkovi™hF @iiA xem tudom megmond—niD hogy ki voltG? B∅GvoltG®G—zF

IPH

TF pitii„F uɂhɃiu

Összességé˜en elmondh—tjukD hogy predik—tív szerkezet esetén —z —l—ny elh—gyh—tó @lF @UUA és @UVAAD de —zonosító szerkezet esetén nem @lF @UWAAF ez —l—nyi személyes névmást @®A ált—lᘗn elég fur™s— kitenniD h—sználh—tó —zon˜—n —zonosító kérdés˜eli ellipszis eseténD éppen —mikor —z —l—ny —múgy nem elh—gyh—tó @lF @UWAAF r— ! például — múlt id® mi—tt ! — létigei —l—k is ki v—n téveD —kkor —z —l—ny mindig elh—gyh—tóF8
Az az a konstrukció

e @UPA k—p™sán láttukD hogy egyes —zonosító kérdések de(ní™iós olv—s—tot k—pn—kF ez el®z® rész˜en láttukD hogy — de(ní™iós olv—s—t megsz¶nikD h— — kérd®szó mellett — másik f®névi összetev®t névmáss—l fejezzük kiF i˜˜en — pont˜—n ˜emut—tjuk —zt — konstruk™iótD —mely — @UPA hiányzóD v—gyis nem de(ní™iós olv—s—t—in—k kifejezésére —lk—lm—sF irre — ™élr— — m—gy—r˜—n egy spe™iális szerkezet áll rendelkezésreF i˜˜en — szerkezet˜en — f®névi ™soport mut—tó névmási determinánss—l együtt jelenik meg — szerkezet˜en @err®l lásd még —lᘘD — TFSFQF pont˜—nA X @VHA
Az az + f®névi csoport konstrukció

—F ˜F ™F

ui —z — peri c wi —z — jelzálogGk—r˜urátor c wilyen —z —z —r—nyh—l c

ez —z C f®névi ™soport konstruk™ió nem tévesztend® össze — v—lódi mut—tó névmási szerkezetekkelD —melyet — vál—sz˜—n mindig meg lehet ismételniF e de(ní™iós olv—s—tot felment® spe™iális mut—tó névmásos konstruk™ió esetén ez meglehet®sen vi™™esen h—tX @VIA —F ˜F

Valódi mutató névmás
eX fX eX fX

Speciális mutató névmás

wiért tetszik pont —z — ™ip® c rátD mert —z — ™ip® — legsze˜˜F wi —z — jelzálog c 5 rátD —z — jelzálogD @—zA egy ˜onyolult dologF

„ermészetesen — spe™iális mut—tó névmási szerkezet más kontextus˜—n is el®fordulE h—tD lekezel® v—gy tud—tl—nságot sug—lló tö˜˜letjelentéssel X @VPA
Az az + f®névi csoport lekezel® használata

—F ˜F ™F

rol —z — tordáni— c welyik —z — gorvin pilmp—lot— c wekkor— —z —z ii'el torony c

iz utó˜˜i szerkezet létezik — mut—tó névmás közelre mut—tó változ—táv—l is X
8 Érdekes — helyzet — mut—tó névmási —l—nny—lD —mely személyre von—tkozt—tv— ™s—k —zonosító

kérdés˜en h—sználh—tóD h— — névmásn—k nin™s még mond—ton ˜elüli el®zményeX —F ˜F ™F xem tudomD hogy ki —zF B‘Ž1 “ nem mondj— megD hogy ki —z1 F Buérdezzük meg t®le1 D hogy ki —z1 F

@iA

TFRF „Öff uɂhŽ uspitiÉƒ„ „e‚„evweÓ uɂhɃiu @VQA
Az ez + f®névi csoport lekezel® használata

IPI

—F ˜F ™F dF

ui ez — peri c wi ez — jelzálog c wilyen ez —z —r—nyh—l c rol ez — tordáni— c

e mut—tó névmás nem h—sználh—tó egyé˜ f®névi kifejezések el®ttF €éldául nével®s köznévi kifejezés el®tt @—zonosító állítmány˜—nD lF @VR—A és @VR˜AAD fog—lmi entitás! t—rt—lom —zonosítás˜—n @lF @VR™AAD v—l—mint szuperl—tívuszos —zonosítás esetén @lF @VRdAA egy—ránt nem gr—mm—tikus X @VRA —F ˜F ™F dF Bui volt —z — t—v—lyi nyertes c Bui —z —z —pj— c Bwi —z —z állítás c Bwelyik —z — legm—g—s—˜˜ ház c

e kérdés de(ní™iós olv—s—tán—k megsz¶nése természetesen nem jelenti —ztD hogy egy egyszer¶ —zonosító mond—tot ne lehetne szeren™sés vál—szként —dni ráF gsupán nem el®feltételeziD hogy egyetlen —dekvát —zonosító leírás —dh—tóF @VSA
Nem deníciós olvasatú kérdés  azonosító válasz

e X ui —z — ƒzé™henyi sstván c f X e legn—gyo˜˜ m—gy—rF

6.4. Több kérd® kifejezést tartalmazó kérdések
6.4.1. Álkérd®szós kérdések

e lok—litási feltétel egyik következménye —zD hogy — r—gozott ige elé kerül® kérd® kifejezés nem lehet egy ˜eágy—zott mellékmond—t id®jeles igéjének ˜®vítménye X @VTA Brov— szeretnédD hogy menjünk ny—r—lni c

ezon˜—n egyes esetek˜en —z ilyen ˜®vítményekre is rá lehet kérdezniF ikkor — megfeE lel® kérd® kifejezés lokális—n —z id®jeles mellékmond—t˜—n jelenik megF e ˜eágy—zott mond—t ilyenkor teljesen úgy viselkedikD mint egy ˜eágy—zott kérdésF iz oly—n eseE tek˜en is lehetségesD —mikor —z illet® f®mond—ti predikátum —múgy nem enged meg kérd® típusú mellékmond—ti ˜®vítménytF slyen például —z —k—r ige X

IPP @VUA
Az akar ige és a beágyazott kérdés

TF pitii„F uɂhɃiu

—F Bezt —k—rj—D hogy mikor menjünk ny—r—lniF ˜F wit —k—rszD hogy mikor menjünk ny—r—lni c emint látjuk — @VU—A példᘗnD — mellékmond—t kérd®vé —l—kítás— nem fejezi ki önm—gᘗn —ztD hogy direkt kérdésr®l voln— szóD és — mond—t nem gr—mm—tikusF izt — tényt — f®mond—t˜—n is jeleznie kell egy kérd®szón—k X — @VU˜A eseté˜en ez — mit kérd®szóF e konstruk™ió érdekességeD hogy — két kérd®szó ellenére egy kérdést fejez kiD mely˜en — kérdés referen™iális t—rtományát — ˜eágy—zott lokális kérd®szó h—tározz— megF e v—lódi kérd® kifejezést t—rt—lm—zó mellékmond—tot —lárendel® r—gozott állítE mány@okA˜—n szerepl® kérd®szó ™supán — t—rtomány kérd® voltát jelöliD ezért —z ilyen kérd® névmást álkérd®szónak fogjuk nevezniD —z —zt t—rt—lm—zó mond—tot pedig álkérd®szós kérdésnekF e @VU˜A szándékolt h—nglejtését — @VV—A mut—tj—F pontos tehátD hogy — @VU˜AE ˜eli mond—t nem egyszer¶en két kérd®mond—t egymásutánj—ként olv—s—ndóD mint — @VV˜AD —hol mindkét t—gmond—thoz — kiegészítend® kérdésnek megfelel® es®! emelked® k—r—kterd—ll—m társul X @VVA —F ˜F

Álkérd®szós kérdés Két kérdés
>

wit —k—rszD §mikor menjünk ny—r—lni c

§wit —k—rsz c §wikor menjünk ny—r—lni c

ez álkérd®szós konstruk™iót persze nem minden hogy köt®szós mellékmond—tot vonE zó predikátum engedi megF ezok—tD —melyek el®fordulh—tn—k álkérd®szós mond—t f®igéjekéntD hídigéknek nevezzükF e hídigék körét és — f®mond—t˜—n megjelen® kérd®szót érdemes együtt vizsgálniD hiszen —z álkérd®szó vál—sztás— nem függ — ˜eE ágy—zott v—lódi kérd® kifejezést®lF ez álkérd®szó ™s—kis —ttól függD hogy — ˜eágy—zó régens milyen mond—trészként vonzz— — ˜eágy—zott mellékmond—tot @err®l részleE tesen is írunk — WF fejezet˜enAF e mellékmond—t szerepe —zz—l korrelálD hogy —z ige milyen ut—lószóv—l jár együttF €éldául —zok˜—n —z esetek˜enD —mikor — mellékmond—t — tárgyi szerep¶ —zt ut—lószóv—l járD —kkor —z álkérd®szó is — tárgyi kérd® névmás @mitA leszF r—ngsúlyozzukD hogy —z —lᘘi példᘗn — kérdések szándékolt h—nglejE tése —z álkérd®szós kérdések @VV—AE˜eli k—r—kterd—ll—mán—k felel megF @VWA
Tárgyas hídigék

—F ˜F

wit mondtálGgondolszGállít—szGálmodtálG? sejteszGBfontolg—tszGBfejtettél kiGBígértél GBfog kérdezniD hogy hová mész ny—r—lnic wit szeretnélG—k—rszGj—v—solszGp—r—n™solszGt—ná™solszD hogy hov— menE jünk ny—r—lni c

e hídigék köre meglehet®sen korlátozottF e fenti példák is jól illusztráljákD hogy — tárgy—s hídigék mind el®fordulh—tn—k —z —zt tárgyi ut—lószóv—l ˜evezetett kijelent® módú mellékmond—tt—lF r— viszont —z —zt igeviv® lehet®sége @kijelent® mellékmonE d—tt—lA — hídigeség szükséges feltételeD —kkor értjükD hogy miért nin™senek hídnévE

TFRF „Öff uɂhŽ uspitiÉƒ„ „e‚„evweÓ uɂhɃiu

IPQ

szókF izeknek ugy—nisD h—ngsúlyvárók lévénD nem lehet igeviv®jükF e tárgy—tl—n igékre is ig—z —zD hogy — kijelent® módú vonz—t esetén megjelen® igeviv®jüknek kell lennieF e személytelen igék és —z úgy ut—lószót váró tárgy—tl—n igék nem lehetnek hídigék @lF @WH—AAF ezok között viszontD —melyek megengedik —z —l—nyi —z ut—lószótD egyesek el®fordulh—tn—k hídigeként @lF @WH˜AA X @WHA
Tárgyatlan hídigék

—F ˜F

wiGwit Bsz—˜—dGBrémlikGBérdekelD hogy hov— ut—zunk nyáron c wi derült kiGmerült felGBlep megD hogy hov— ut—zunk nyáron c

ez egyé˜ r—gos ut—lósz—v—s mellékmond—tot váró predikátumok másképpen viE selkednekF izek közül — felszólító módú mellékmond—tot várókD v—l—mint — f—ktív jelentés¶ek soh—sem lehetnek hídigei szerep˜enF xéhány nem h—ngsúlyváró ige —zonE ˜—n lehet X @WIA
Nem tárgyas hídigék

—F ˜F

wire emlékszelGszámít—szGjutottálGgy—n—kszolGBjöttél ráGBp—n—szkodtálD hogy mikor ut—zh—tsz el c wire ? BtörekszelG? B˜izt—tt—dG? BkényszerítettedG? Bvetted ráD hogy mikor ut—zzon elc

e legfur™sᘘ ™soport —zD —mely˜en — hogy álkérd®szó szerepelF iz —kkor fordul el®D —mikor kijelent® módú mellékmond—tot vonzó ige igeviv®je lehet —z úgy ut—lószóF ƒzükséges feltételnek t¶nik —zon˜—n —z úgy elh—gyh—tóság— X @WPA rogy emlékszelGdöntöttélGnyil—tkozottGgondolodGvetted ki @— sz—v—i˜ólAG˜eszéltétek megGlátodG? h—llott—dGBvéliGBt¶nikGBlátszikD hogy hov— mentek ny—r—lni c
A hogy mint álkérd®szó

iz — f—jt— álkérd®szós szerkezet nem™s—k f®mond—tiD h—nem ˜eágy—zott kérdések˜en is el®fordulh—tD és tetsz®leges mélység¶ ˜eágy—zást megenged X @WQA xem tudomD hogy vetted ki — sz—v—i˜ólD hogy mire emlékszikD hogy mit mondE t—mD hogy mikor megyünk ny—r—lniF
Többszörösen beágyazott álkérd®szós konstrukció

6.4.2. Többszörös kérdés

fár —z el®z® sz—k—sz mond—t—i˜—n két kérd® kifejezés voltD —zok egymástól külön˜öz® r—gozott állítmányok lokális ˜®vítményeiként szerepeltekF †—nn—k oly—n mond—tok is —zon˜—nD melyek˜en tö˜˜ kérd® kifejezés is szerepelD és —zok egy—zon r—gozott álE lítmány lokális ˜®vítményeiF ez egy ilyen r—gozott t—rtomány˜—n leg—lᘘ két kérd® kifejezést t—rt—lm—zó mond—tok—t nevezzük tö˜˜szörös kérdésnekF pente˜˜ már emE lítettükD hogy spe™iális esetek˜en — topik@okA és — kérd® kifejezés között el®fordulh—t kérd® kifejezésF @WRA
Többszörös kérdés, ige el®tti két kérd® kifejezéssel

ui ki˜e szeretett ˜ele — (lm végén c

IPR

TF pitii„F uɂhɃiu

e tö˜˜ kérd®szót t—rt—lm—zó kérdéseknek nem™s—k ilyen szerkezetük lehetF ez egyik kérd®szó persze mindig közvetlenül — r—gozott ige el®tt állD — másik kérd®szó —zon˜—n nem™s—k ez el®ttD h—nem —z ige utáni rész˜en is elhelyezkedhetF †—jon milyen jelentés˜eli külön˜ség jelentkezik ilyenkor — két változ—t között c @WSA
Többszörös kérdés, ige utáni kérd® kifejezéssel

ui szeretett ˜ele ki˜e — (lm végén c

Úgy t¶nikD hogy — @WRA péld— eseté˜en — kérdésre kimerít®D únF párlistaválaszt kell —dni X9 @WTA
Kimerít®, párlista válasz

endi félᘗD gili h—ni˜—D idin— peri˜e és qá˜or˜—D F F F ‘szeretett ˜ele“F

izzel ellentét˜en — @WSA eset˜en egy spe™i(kus ˜eleszeretési eseményt el®feltételeE zünkD s —nn—k szerepl®ireD egy konkrét párr— v—gyunk kíván™si—k X @WUA
Nem párlista válasz

ƒzerintem endi ‘szeretett ˜ele“ félᘗF

he ennél még gy—kori˜˜ —z — szituá™ióD —mikor v—lójᘗn egy konkrét ismert pár is el®feltételezhet®D és egy nem szimmetrikus relá™ió˜—n — relá™ió irányáról érdekl®E dünkF e vál—sz ekkor — következ® lehet X @WVA
Iránymeghatározó válasz

ƒzerintem endi ‘szeretett ˜ele“ félᘗD nem pedig fordítv—F

i˜˜en —z eset˜en fontosD hogy — pár mindkét t—gj— poten™iális—n ˜ármely szerep˜en elképzelhet® legyenD mint — @WWA péld— mond—t—i˜—n X @WWA
Potenciálisan megfordítható relációk

—F ˜F ™F

ui kerített ˜e kit c ƒose tudomD hogy — kett® közül melyik jön melyik utánc ƒoh—sem tudomD hogy honn—n ut—zom hov—F

izért v—n —zD hogy — szükségszer¶en nem megfordítható relá™iók esetén — k—pott — tö˜˜szörös kérdések nem túl szeren™sésekD —mennyi˜en — második u†p kifejezés —z ige mögött v—n X @IHHA
Nem megfordítható relációk

—F Bui kel fel mikorc ˜F Bui vesz mit cF ™F Bettól függD hogy melyik képvisel®re —dn—k le hány sz—v—z—totF ez iránymegh—tározó olv—s—t természetesen tö˜˜szörös ige el®tti kérdésnél is elérheE t® X
9 e párlist— nem —zt jelentiD hogy egy —z egyhez kell megfeleltetni egymásn—k — két releváns

h—lm—z elemeitF

TFRF „Öff uɂhŽ uspitiÉƒ„ „e‚„evweÓ uɂhɃiu @IHIA
Iránymeghatározó olvasat két ige el®tti kérd® kifejezés esetén

IPS

Áll—ndó—n fud—pest és xew ‰ork között ingázom X od—D vissz—F e repül®géE pen ülve gy—kr—n nem is tudomD hogy most honn—n hová ut—zomF

emikor ez nem lehetségesD —kkor —zon˜—n f®mond—ti kérdés esetén mindig párlist— vál—szt várunkF emint — @IHPA példáj— is illusztrálj—D — tö˜˜szörös kérdések jelentéE sének leírásᘗn —z univerzális kv—nti(ká™iót kell h—sználunk X @IHPA
Párlista olvasatú kérdés és parafrázisai

ettól függD hogy melyik képvisel®re hány sz—v—z—tot —dn—k leF ← winden egyes képvisel®re le—dott sz—v—z—t számítF ← 5 he például —z nem érdekesD hogy hemeter irvinre hány—n sz—v—zE n—kF

e tö˜˜szörös kérdések szint—xisán—k egy másik fur™s—ság—D hogy nem mindegyD mely kérd® kifejezések milyen sorrend˜en követik egymástF ez els® kérd®szó eseté˜en @—mely —z univerzális kv—nti(ká™ió —l—ph—lm—zát —dj— megA oly—n referen™iális t—rE tományt kell el®feltételezniD —mely spe™i(kusD individu—lizálh—tó elemeket t—rt—lm—zó h—lm—zF @IHQA
Kérd® kifejezések sorrendje

tó voln— tudniD hogy melyik könyvet holG? milyen könyvet holGBmiért ‘a miE lyen ok˜ól“ mitGmiért ‘a milyen ellenértékért“ mit lehet k—pniF

e miért —zért nem lehet els® kérd®szóD mert nehezen képzelhet® el oly—n helyzetD hogy —z okok—t mint konkrét—n megnevezhet® tényállások rögzített h—lm—zát h—llg—tó és ˜eszél® egy—ránt el®feltételeziF r—sonló okok˜ól nem lehet els® kérd®szó — hogy@—nA semD mivel ! —mennyi˜en konkrét módok h—tározh—tók meg ! —z —zok—t spe™i(kus—n leíró kifejezést h—sználjukD plF melyik eszközt felh—ználv—F „ovᘘi kényszerek is meg(gyelhet®k — kérd® kifejezések sorrendezésé˜enD hiE szen — párlist— olv—s—t˜—n mindig — legels® kérd® kifejezés referen™iális t—rtomány— h—tározz— megD hogy — felsorolás˜—n melyik h—lm—zt kell kimeríteniF e tö˜˜szörös kérdések˜en — kérd® kifejezések szám— nin™sen korlátozv—D tehát el®fordulh—tn—k tö˜˜ mint kétszeres tö˜˜szörös kérdések is X @IHRA
Több mint kétszeres kérdés 

‘eztD hogy“ mit hol miért ‘érdemes megvenni“D megmondj— most — €iértF @egykori „†EreklámA

6.4.3. Mellérendel® kérdés

e tö˜˜szörös kérdés de(ní™ióját kielégíti egy másik szerkezet isD mely˜en —z egyes u†p kifejezések egymásn—k mellérendelve jelennek meg — szerkezet˜en @plF —z és mellérendel® köt®szóv—l v—nn—k összek—p™solv—A X @IHSA
Mellérendel® többszörös kérdés

rováD kivel és mikor megyünk ny—r—lni c

IPT

TF pitii„F uɂhɃiu

izt — konstruk™iót nevezzük mellérendel® kérdésnekF e @IHSAE˜eli kérd®sz—v—kE n—k megfelel® mond—trészek mellérendelése meglehet®sen fur™s— kijelent® mond—tE ˜—n X @IHTA
B®vítmények mellérendelése kijelent® mondatban
?

Bwegyünk ny—r—lni — u—nári szigetekreD €éterékkel és — jöv® hétenF

wilyen konstruk™ióról lehet —kkor szó c igyik feltételezés szerint — mellérendel® kérE dés egyszer¶en elliptikus szerkezetF r—sonló ellipszis —zon˜—n kijelent® mond—t˜—n nemigen v—nF izt mut—tj— — @IHU—A és — @IHU˜A kontr—sztj— X @IHUA
Ellipszis és mellérendel® kérdés

—F ˜F

wikor és mit ettél c ? wit és mikor ettél c B„egn—p és tz—tzikit ettem Y B„z—tzikit és tegn—p ettemF
?

e @IHUAE˜eli mond—tokn—k v—n biztosan elliptikus változ—tuk is @—z ellipszis —lá es® rész rekonstruált változ—tát szögletes zárójelek között mut—tjuk megA X @IHVA
Valódi ellipszis kérd® mondatban

—F ˜F

wikor ettél és mit ‘ettél“ c wit ettél és mikor ‘etted“ c

ez ellipszisnél vit—th—tóD hogy —z els® t—gmond—t˜—n kih—gyott igénekD v—l—mint — második t—gmond—t˜eli kimondott igének —l—nyiGtárgy—s r—gozás szempontjá˜ól egyeznie kellEeF e @IHU—AE˜eli szerkezet feltételezettD nem elliptikus változ—tát @IHW˜A —l—tt rekonstruáltukF ez elliptikus szerkezetetekkel ellentét˜en itt — rekonstruált —l—k sehogy—n sem stimmel X h— —l—nyi r—gozásúD —kkor hiányzik — mond—t tárgy—D10 h— pedig tárgy—s r—gozásúD —kkor —z od—értett névmási —n—for— el®re ut—l — kérd® névmásr— X @IHWA
A mellérendel® kérdés ellipszisként nem rekonstruálható

—F ˜F

?

fél— egy indi—i ételt ‘evett“D endi meg —zt jól ˜evált kín—it ‘ette“F

wikor ettél és mit ettél c Bwikor etted és mit ettél c

e feltételezett el®reut—lás mi—tt — mellérendelés megfordítás— nem tükrözi —z ellipE szisnél várt szimmetriát X @IIHA
Tagmondati szimmetria

—F

Bwikor jött és ki jött c

10 ikkor — tárgy—tl—n
mit ettél ?

eszik mi—tt — mond—t teljesen mást jelentD mint —z elliptikus Mikor és mond—tF r— —z eszik igét szigorú—n tárgy—s igére ™seréljükD —kkor mindkét rekonstE ruált változ—t rosszulformált leszD plF BMikor mondtál és mit mondtál ? BMikor mondtad és mit mondtál ? @vöF Mikor és mit mondtál ? AF

TFRF „Öff uɂhŽ uspitiÉƒ„ „e‚„evweÓ uɂhɃiu ˜F wikor és ki jött c

IPU

ez eddigi okfejtést összegezve —zt áll—píth—tjuk megD hogy —mennyi˜en — melE lérendel® kérdést elliptikus szerkezettel szeretnénk m—gy—rázniD —kkor is különleges ellipszist kellene feltételeznünkD melynek tul—jdonság—i egyedileg ™s—k — mellérendel® kérd® szerkezetre jellemz®ekF xem véletlen tehátD hogy néhány eset˜en — ˜eszél®k megítélése n—gyon ˜izonyt—l—nD és —z egyedi di—lektális eltérések is er®sekF †it—tott esetD —mikor — két mellérendelt kérd® kifejezés egy—zon predikátum két kötelez® vonE z—t— X @IIIA
A mellérendel® kérdés vitatott esetei

xem ig—zán tudomD hogy —F ki és mit mondottF ˜F ki és mi˜en ˜ízik mégF ™F ki és milyen álláspontot képviselF dF ki és melyik (út r—jzolt— leF

ezok — mellérendel® kérdésekD —melyek˜en — két kérd® kifejezés között @másodE l—gosA predik—tív viszony áll fennD tö˜˜nyire mindenki számár— er®sen rosszulforE mált—kF uönnyen ellen®rizhetjükD hogy — pro˜lém— tényleg — mellérendeléssel v—nD hiszen —z —lᘘi—k mindegyike egyszer¶ ! nem mellérendel® ! tö˜˜szörös kérdések formájᘗn tökéletes X @IIPA
Mellérendel® kérdés és predikatív viszony

—F ˜F ™F dF

Bui és minek t—nul c @vöF ui minek t—nul cA Buit és milyennek t—rt—sz c @vöF uit milyennek t—rt—sz cA Bui és ki™sod—Gmilyen @voltA c @vöF ui ki™sod—Gmilyen @voltA cA Bwelyik (út és milyennek látod c @vöF welyik (út milyennek látod cA

e lehetséges mellérendel® konstruk™iók esetén ! — mellérendelésnél meglep® móE don ! er®s sorrendi megkötések is v—nn—k X @IIQA
Sorrendi megkötések a mellérendel® kérdésben

@iA e sz—˜—d h—tározói ˜®vítmények viszonyl—g sz—˜—d sorrend˜en követE hetik egymástD és — kötelez® vonz—tokk—l is viszonyl—g sz—˜—don keveE redhetnekF @iiA e tárgy kivételesD mert mindig utolsó — mellérendel® szerkezet˜enF @iiiA ez —l—ny — tö˜˜i kötelez® vonz—t el®tt helyezkedik el inkᘘF fár — mellérendel® kérdés szerkezeti s—játosság—it nem ig—zán tudjuk megm—E gy—rázniD —rr— — kérdésreD hogy miért és mivégre létezhet egyált—lánD t—lán vál—szt lehet —dniF vehetD hogy ezt — konstruk™iót mint végs® megoldást —z kényszeríti kiD hogy két mond—trészre —k—runk rákérdezniD viszont el —k—rjuk kerülni — párlist—olE v—s—tot — kérdés˜enF †—ló˜—nD — párlist—olv—s—tot — fenti szerkezetek nem képesek kikényszeríteniD s®t párlist—vál—szt nem is szeren™sés rájuk —dni X @IIRA
Mellérendel® kérdés és válaszai

IPV

TF pitii„F uɂhɃiu e X e (lm˜en nem volt világosD hogy melyik id®sz—k˜—n és hol követett el hi˜át — h®sF f X ƒzerintem — kon)iktus után — lány l—kásánF f X 5 ez esküv® el®tt —z ut™ánD —z esküv®n — templom˜—nD után— pedig — lány l—kásánF

ez oly—n szerkezetD —melyet — nem párlist—olv—s—tú tö˜˜szörös kérdések megengedE nekD — mellérendel® kérdés˜en nem szeren™sésF slyen — két —zonos referen™iális t—rtoE mánny—l rendelkez® kérd® kifejezés poten™iális—n megfordíth—tó relá™ióv—l @vöF @WWA és @IHHAA X @IISA
Megfordítható relációs és mellérendel® kérdés

—F ˜F ™F

Bui és ki˜e szeretett ˜ele c Bwi és mit jelképez c ? Bronn—n és hová mész c
? ?

ez —lᘘi—k˜—n megvizsgáljukD hogy — tö˜˜szörös kérdések hogy—n m¶ködhetnek együtt —z álkérd®szós kérdésekkelF e tö˜˜szörös kérdés második kérd® kifejezése lehet álkérd®szó X @IITA
Álkérd®szó és többszörös kérdés

uinek mit mondtálD hogy hová megyünk ny—r—lni c

irre — vál—sz természetesen – kinekD hová 9 formájú párok˜ól állD —zon˜—n — vál—sz˜—n is meg kell t—rt—ni — szint—ktik—i lok—litástX @IIUA
Válasz az álkérd®szós többszörös kérdésre

—F B€éternek qörögország˜—D félán—k €omázr—D F F F ˜F €éternek —ztD hogy qörögország˜—D félán—k —ztD hogy €omázr—D F F F Álkérd®szó nem lehet —zon˜—n tö˜˜szörös kérdés˜en —z els® kérd® kifejezésD még —kkor semD h— — referen™iális t—rtomány— spe™i(kus—˜˜D mint — második kérd® kifeE jezésnek X @IIVA
Álkérd®szó csak második kérd® kifejezés lehet

Bwit kinek mondtálD hogy melyik ˜olt˜— kell mennie c †öF X —F welyiket kinek mondt—d c ˜F uinek mit mondtálD hogy melyik ˜olt˜— kell mennie c

e nem lokális kérdések álkérd®sz—v— persze ˜evezethet tetsz®leges tö˜˜szörös kérE dést isD —mennyi˜en tö˜˜ kérd® kifejezés @—láhúzott részA v—n — ˜eágy—zott mellékE mond—t˜—n X

TFSF „y†Áffs uɂhŽwyxhe„s ƒi‚uii„iu @IIWA
Álkérd®szóval bevezetett többszörös kérdés

IPW

—F ˜F ™F

wit mondtálD hogy ki hov— megy ny—r—lni c wit mondtálD hogy mikor és kit szeretnél meglátog—tni c wit mondtálD hogy ki hogy terveziD hogy hov— megy ny—r—lni c

e nem lokális kérdések álkérd®sz—v—i el®fordulh—tn—k mellérendel® kérdés˜en isD immár nem h—gyv— kétséget —fel®lD hogy szerkezetük˜en nem egyszer¶ ellipszis v—n X @IPHA
Álkérd®szó és mellérendel® kérdés

xem tudomD hogy —F mikor és mit mondt—kD hogy hová mennek ny—r—lniF ˜F ki és hogy döntött tegn—pD hogy mikorr— hívták meg —z osztrák korE mányf®tF

e tö˜˜szörös kérdésre — @IRVA példáv—l k—p™sol—t˜—n —lᘘ vissz—térünkF

6.5. További kérd®mondati szerkezetek
6.5.1. Visszakérdezések

ez el®˜˜iek˜en rosszulformáltn—k mondott példák vissz—kérdezés esetén sok eset˜en elfog—dh—tókF e sz—kirod—lom ezeket visszhangkérdésnek és ismételtet® kérdésnek is neveziF slyenkor — kérd®szón er®s irtóh—ngsúly v—nD — kérdés d—ll—mmintáz—t— inkᘘ —z eldöntend® kérdésére h—sonlítD ™s—k m—g—s—˜˜ tónuss—l ejtveF @IPIA
Visszakérdezések

—F ˜F ™F

igy / @pirosA \ mit szeretnél c ¢wi mijét vitték el c wint ¢ki™sod— mut—tkozott ˜e c

e vissz—kérdezés szinte teljes egészé˜en tükrözi —nn—k — mond—tn—k — szerkezetét és szórendjétD —melyre re)ektálF e kérd® kifejezés ut—lh—t még egy szó ˜els® részére isD lehet képzettD v—l—mintD h— része egy n—gyo˜˜ ˜®vítménynekD —kkor —z ige után is állh—t X @IPPA
Speciális szerkezetek visszakérdezésekben

—F ˜F ™F

eutó¢mi™sod— c  †éges ¢mi™sodájú —utom—t— c  ilvitték — @pirosA ¢midet c

wég ekkor sem szeren™sés —zon˜—n —z állítmányi rész˜en álló kérd® kifejezésD h— —z mindössze egy kérd® névmásF @IPQA
Kérd® névmás az állítmányi részben

—F ˜F

? ?

ƒok—t fogl—lkozol kivel c ilmentél mozi˜— mikor c

IQH

TF pitii„F uɂhɃiu

†—gyis — vissz—kérdezések mégsem egyszer¶en tetsz®leges mond—tokD egy korᘘi megnyil—tkozás megismétléseiD mely˜en v—l—mely mond—trészt kérd® névmáss—l heE lyettesítünkF ez ige el®tti pozí™iók˜—n elh—ngzott kifejezésekre v—ló rákérdezés nem történhet egyszer¶ ismétléssel X ilyenkor — kérd® kifejezés szokásos helyénD — r—gozott igét közvetlenül megel®zve áll X @IPRA
Megszorítások visszakérdezésekben

e X gsumi — hézsiékhez is minden sp—nját elvitteF f X Bui™sod— — hézsiékhez is minden sp—nját elvitte c ui™sod— vitte el — hézsiékhez is minden sp—nját c —F Bgsumi — ki™sodáékhoz @isA minden sp—nját elvitte c ? ui™sodáékhoz is elvitte gsumi minden sp—nját c ui™sodáékhoz vitte el gsumi minden sp—nját c Bgsumi — hézsiékhez is minden ki™sodáját elvitte c ? gsumi — hézsiékhez is minden ki™sodáját vitte el c

˜F

e vissz—kérdezés v—lójᘗn oly—n helyzet˜en is h—sználh—tóD —mikor nem egy — diskurzus˜—n konkrét—n elh—ngzott megnyil—tkozásr— re—gálD h—nem ™supán — h—llE g—tó és — ˜eszél® ált—l ismertnek vélt szituá™iók egyikét idézi felF @IPSA
Visszakérdezés reagálhat felidézett szituációra is

xeuro¢mi™sodáv—l fogl—lkozol te c

e r—gozott ige el®tt álló kérd® kifejezés összetev®sége és lokális ˜®vítményi státus— — vissz—kérdezéseknél is érvényesül @vöF @TSAA X @IPTA
Lokalitás és összetev®sség

—F Buit elvinni sz—˜—d c ˜F Buinek gyereke született c ƒpe™iális—n — vissz—kérdésekre jellemz®D hogy — kérd® kifejezés végére kitehet® —z is szó™sk—F @IPUA
Az is szócska visszakérdezésben

—F ˜F ™F

welyik n—pon is indulunk — ny—r—lásr— c rov— is mész c uinek — (lmjét is játsszák — gorvin˜—n c

slyenkor — kérdés —zt el®feltételeziD hogy — ˜eszél®nek már tudni— kellene — vál—szt @például —zértD mert —z imént h—ngzott elAF „ermészetesen —z ilyen kérdések nem h—sználh—tók ˜eágy—zott kérdések eseténF

TFSF „y†Áffs uɂhŽwyxhe„s ƒi‚uii„iu
6.5.2. Nem fókuszos kérdések

IQI

uét oly—n kérd® szerkezet v—nD —mely˜en — kérd®szó nem feltétlenül közvetlenül szomszédos —z @esetleg t—g—dottA állítmánny—lF ez egyik ilyen — hogyhogy kérd®szóF ezt látjukD hogy —mennyi˜en közvetlenül megel®zi —z állítmánytD —kkor sem vált ki inverziót X @IPVA
Hogyhogy

rogyhogy elmentélGBmentél el c

i˜˜®l —rr— következtethetnénkD hogy — hogyhogy nem is kérd® mond—tok˜—n szeE repelF e hogyhogy két—r™ú X egyik jelentésé˜en n—gyjá˜ól –hogy—n történhetett megD hogyF F F 9D míg — másik eset˜en — –mit értesz —zonD hogyF F F 9 értelm¶F iz utó˜˜i esetE ˜en — hogyhogy nem lehet h—ngsúlyosF wivel itt vissz—kérdezésr®l v—n szóD — kérE dés tükrözi — kiváltó megnyil—tkozás modális jegyeitD mond—tt—ni jellegzetességeitF r—nglejtését tekintve —zon˜—n tipikus—n kiegészítend® kérdésnek felel megD v—gyis számonkér® eset˜en es®D semlegese˜˜ eset˜en es®!emelked® X @IPWA
A hogyhogy mint visszakérdez® kérd®szó

—F ˜F ™F dF

eX fX eX fX eX fX eX fX

vevittem — szemetetF §rogyhogy levitted c \ levitted c ⊥ rogyhogy †idd le — szemetet 3 rogyhogy vigyem le — szemetetc vevitted — szemetet c rogyhogy levittemEe @— szemetetA c rogy vitted le — szemetet c rogyhogy hogy @vittem le — szemetetA c

e hogyhogy és —z @igeiA állítmány között állh—tn—k összetev®kF e @IQHA —zt muE t—tj—D hogy — hogyhogy tul—jdonképpen — topik˜—n elhelyezked® elem X @IQHA
A hogyhogy a topikban van

‘T €éter“ hogyhogy ‘T w—rin—k“ ezt is mindenki el®tt elmesélte c

iz ellentét˜en áll — tö˜˜i kérd®szókról korᘘ—n mondott—kk—lF „ekintsük —zon˜—n — következ®t X @IQIA
A miért kérd®szó
/

rogyhogyG/ wiért \ ‘F tegn—p“ ut—ztál el c

e @IQIA mond—t—i közeli szinonimákD mindkett® prozódi—il—g kiegészítend® kérdésF ÉrdekesD hogy — miért @IQIAE˜eli viselkedése nem vezethet® vissz— pusztán szem—ntiE k—i okokr—D hiszen — ™élGok értelmével rokon értelm¶ kifejezések egyike sem fordulh—t el® h—sonló mond—t˜—nF @IQPA rogyhogyGwiértG? Bwi — fr—n™ér9G? BwivégreGBwinekGBwi végettGBwi miE —tt ‘F tegn—p“ ut—ztál el c
A miért speciális kérd®szó

IQP

TF pitii„F uɂhɃiu

e hogyhogy kérd®szóv—l ellentét˜en ugy—n—kkor — miért ! h— nin™s fókusz — monE d—t˜—n ! inverziót vált kiD —z—z hátr—veti — k—nonikus igeviv®t X @IQQA
A miért inverziót tud kiváltani

wiért jöttél fel c

pigyeljük meg — miért elhelyezkedését — tö˜˜i mond—trészhez képest X @IQRA
A miért helye a mondatban

—F Bwiért w—ri mindig ‘F hozzám“ jön fel c ˜F wiért te is mindig ‘F hozzám“ jössz fel c ™F „e is miért mindig ‘F hozzám“ jössz fel c dF B„e is miért mindig feljössz c eF B„e is mindig miért feljössz c fF „e is mindig miért @™s—kA ‘F felviszed“ @mikor le is lehetneA c e @IQRA —l—pján kimondh—tóD hogy @iA — miért — kv—ntormez®˜en is mozogh—tD @iiA — mond—t˜—n megkövetel egy fókusztD v—gy — komment eleji kérd®pozí™iót ® m—g— tölti ˜eF e miért tehát nem™s—k elhelyezkedésé˜en külön˜özik — tö˜˜i kérd® kifejezést®lD h—nem már —˜˜—n isD hogy megengedi — tö˜˜i állítmány el®tti pozí™ió @kv—ntorD is Ees kifejezésA ˜etöltésétF igy spe™iális vissz—kérdezés˜eli h—sznál—t— — miért Enek — következ® X @IQSA
A miért használata visszakérdezésben

e X izt nem így kell ™sinálniF xem jól ™sinálodF ezt hittemD értesz hozzáF f X wiértD hogy kell ™sinálni c ez el®zmények @A mond—t—iA heterogén volt— is mut—tj—D hogy itt nem egyszer¶en egy megnyil—tkozás t—rt—lmᘗn kifejtett tényállás okár— v—gyunk kíván™si—kF e miért h—sznál—t— itt met—nyelviD v—gyis —z elh—ngzott megnyil—tkozás @plF A mond—t—iA mint ˜eszéd™selekvés okát (rt—tj—F x—gyjá˜ól — @IQTAE˜eli p—r—fráziss—l fordíth—tó X @IQTA
A miért mint metanyelvi visszakérdezés parafrázisa

wiért mondt—d ezt c ← pur™s—D hogy ezt mondt—dF

6.5.3. További speciális kérd®mondati konstrukciók

i˜˜en — sz—k—sz˜—n oly—n szerkezetekr®l lesz szóD —melyek˜en — kérd® kifejezések és — kérd®mond—ti konstruk™iók spe™iális szerepet k—pn—kD illetve oly—nD látszól—g ált—lános mond—tt—ni konstruk™iókrólD —melyek ™s—k — kérd® mond—tok˜—n jelennek megF

TFSF „y†Áffs uɂhŽwyxhe„s ƒi‚uii„iu
Mi az ?

IQQ

szg—lm—s ˜eszélt nyelvi fordul—t — vissz—kérdezések˜en el®forduló met—nyelvi mi —zD hogyGmi —z —F iz v—lójᘗn egy kifejezés —dekvát h—sznál—tát kérd®jelezi megD v—gy pontosítást kér Y —zt sug—llj—D hogy — h—sznált nyelvi form— interpretá™iój— v—gy kérE désesD v—gy — h—llg—tónál konkrét—n eltér — ˜eszél®ét®lF wivel ez — fordul—t — megnyiE l—tkozás egészéreD nem pedig ™s—k korᘘi t—rt—lomr— re)ektálD szintén met—nyelvi eszköznek tekintend® X @IQUA
A mi az a(z) mint metanyelvi eszköz

—F ˜F

wi —z —z egy kis pénz c wi —z —z –—z9 c

r— — fentieket — rogy érted —ztD hogy F F F fordul—tt—l p—r—fr—záljukD —kkor érthet®D hogy tényállást kifejez® hogy köt®szós mellékmond—tt—l is el®fordulh—t X @IQVA
A mi az, hogy mint metanyelvi eszköz

—F ˜F

wi —zD hogy kih—llg—tsz minket c wi —zD hogy elmentek mozi˜— és nem kérdeztek meg c

qondolh—tnánkD hogy ilyenkor — mi egyszer¶ állítmányi kérdésD —zon˜—n ezt sem — vál—szokD sem — rekonstruált —l—kok nem tám—sztják —láF winden tekintet˜en spe™iális mond—tt—ni konstruk™ióv—l v—n dolgunk @vöF @IRHAA X @IQWA
Válaszok a mi az a(z)/hogy típusú kérdésre

—F ˜F

5 wi —z — tényállásD hogy kih—llg—tsz minket c 5 wi —z —z eseményD hogy kih—llg—tsz minket c

e X wi —zD hogy ˜uli˜— mész c f X 5 igy érdekes tényF 5 ƒzór—kozásF 5 szg—lm—s eseményF @IRHA e X ezD hogy ˜uli˜— mészD —z mi™sod— c f X ƒzór—kozásF G szg—lm—s eseményF

Mit ?

e mit névmást eddig tárgyi kérd®szókéntD v—l—mint tárgy—s hídigék álkérd®sz—v—ként ismertük megF e következ® szerkezet˜en — minek szinonímáj—ként fordul el® X @IRIA
A mit speciális használata

—F ˜F ™F dF eF

wit wit wit wit wit

roh—dj—k itt öregem c állsz nekem és ˜ámulsz c gör™sölsz ezen c várom — t—xitD —mikor vill—moss—l is mehetek c számít neki egy piros lámp— c

IQR

TF pitii„F uɂhɃiu

véteznek spe™iális kérd®sz—v—s felkiáltások isF e  mi C —l—nyeset¶ f®névi ™soport v—gy —  mit C vkinek C —l—nyeset¶ f®névi ™soport sémákk—l leírh—tó szerkezetek leki™sinyl®D degr—dáló jelentést hordozn—kF izeket nem lehet — kiegészítend® kérdésre tipikus—n jellemz® h—nglejtéssel ejteniD ™s—k únF ereszked® d—ll—mm—lD —mely —z es® d—ll—mú kérdésekhez h—sonlítD de —l—™sony—˜˜ról indulD és m—g—s—˜˜—n ér véget X @IRPA
Degradáló értelm¶ kérd®szavas felkiáltások

@…gy—n márDA —F mi egy do˜oz ™ig—rett— 3 ˜F mi — vágóhíd ehhez képest 3 ™F mit nekem —z e€ir 3

„ekintsük — @IRQAE˜eli példák—tD melyek egy különleges konstruk™ió™s—ládot ilE lusztráln—k X @IRQA
Egy speciális kérd® konstrukció

—F ˜F ™F

wi ezG—z — zokni földön c wit ™sinál ezG—z — zokni — földön c wit keres ezG—z — zokni — földön c

e @IRQAE˜eli konkstruk™iók mindegyikére érvényesD hogy kérd®szó C @állítmányA C —l—ny C helyh—tározó szerkezet¶ekF uülön˜ség v—n —˜˜—nD hogy —z —l—nyi f®névi ™soport milyen nével®t enged meg X @IRRA
A nével® megválasztása

—F Bwi — zokni — földön c ˜F wit ™sinál — zokni — földön c ™F wit keres — zokni — földön c dF Bwi egy zokni — földön c eF ? Bwit ™sinál egy zokni — földön c fF wit keres egy zokni — földön c ez utó˜˜i péld— —zért is különösen érdekesD mert ! míg — vmit ™sinál fordul—tot — ™sinál gy—kori met—forikus h—sznál—táv—l ki lehetne m—gy—rázni ! — vmit keres @IRQAE ˜eli vonz—tokk—l v—ló h—sznál—tán—k hiány— szem˜eszök® — kijelent® mond—tok˜—n X @IRSA
A keres kijelent® mondatban

—F Biszméletlen —zD —mit — zokni keres — földönF ˜F ? rát sok mindent nem kereshet — földön egy zokniF ™F ? ekármit is keres — földön ez — zokniD —zért mégis™s—k el kéne tenniF izek — példák t—nulságos—k —˜˜—n — tekintet˜enD hogy megkérd®jelezik —zt — h—E gyományos nyelvt—ni elképzeléstD miszerint — kérd® mond—tok másodl—gos—kD —z—z — kijelent® mond—tok˜ól eredeztethet®kF

TFSF „y†Áffs uɂhŽwyxhe„s ƒi‚uii„iu
Van kit

IQS

igyes régensek kérd® kifejezéseket vehetnek felD de ezzel v—lójᘗn egziszten™iális kv—nti(ká™iót fejeznek kiF ez ilyen igék köre n—gyon korlátozottX11 @IRTA
Kérd® névmás és egzisztenciális kvantikáció

—F ˜F ™F

vett hol l—knomF xem volt mit tenniF12 „udok mit olv—sniF

e kv—nti(ká™ió mi—tt egyes kérd®sz—v—k v—l—mint összetette˜˜ kérd® kifejezések nem fordulh—tn—k el® ilyen szerkezet˜enF emint — @IRU—A mut—tj—D ™s—k — mi és — ki r—gozott —l—kj—i játszh—tják — kérd® névmás szerepétF Érdekese˜˜D hogy ! — @IRU˜A t—núság— szerint ! egyes kérd® névmások — régensneknek ™s—k — t—g—dott —l—kjáv—l állh—tn—k X @IRUA
További megkötések egzisztenciális kérd® névmási konstrukcióra

—F ˜F

†—n Bmelyik pizzátGBhány pizzátGBmekkor— pizzátG? BmikorGBhogy enE niF xem tudok márGBwost—nᘗn tudok milyen „†E™s—tornát nézniF

Nem kérdés, hogy nem kérdés

†égül tekintsük — tö˜˜szörös kérdéseknek egy egészen spe™iális idom—tikus h—sznáE l—tát X @IRVA
Többszörös kérdés kijelent® mondatban

—F ˜F

eX fX eX fX

uit szoktál meglátog—tnic rátD mikor kitF e €—li n—gyon drág— —utóv—l járF rátD kinek mennyi pénze v—nD ugyeF

vátszól—g itt — korᘘi—k˜—n tárgy—lt tö˜˜szörös kérdéssel v—n dolgunkF wivel ez kijelent® módú vál—sz˜—nD nem pedig kérdés˜en szerepelD —zt is képzelhetjükD hogy v—lójᘗn ˜eágy—zott kérdésr®l v—n szóD ™s—k —z —lárendel® régens elh—gyh—tóF iz indokolh—tó isD hiszen közeli p—r—frázis —dh—tó ilyen módon @—z ellipszis —lá es® részek rekonstruált változ—tát szögletes zárójel˜en —djuk megA X @IRWA
Kijelent® módú többszörös kérdés mint beágyazott kérdés elliptikus változata ?

‘—ttól függD hogy“ wikor kit ‘látog—tok meg“F

mit el®fordulását egy rögzült kifejezés˜enD — Mit van/volt mit tenni ? ! szólás˜—n isF ez els® mit névmáss—l —zon˜—n nem lehet mit tenniF 12 e kérd® kifejezés r—gozott köt®módú ˜eágy—zás˜—n is m—rginális—n elfog—dh—tó — van/lesz létigékkelD mint plF — %Ñincs mit csináljak példᘗnF

11 †—lószín¶leg ugy—nez — konstruk™ió teszi lehet®vé — második

IQT

TF pitii„F uɂhɃiu

ez —lᘘi idiom—tikus h—sznál—t —zon˜—n —zt sug—llj—D hogy — ˜eágy—zott mond—t állítmányi része nem mindig rekonstruálh—tó egyértelm¶en X @ISHA
A mikor hogy konstrukció

e X uit szoktál meglátog—tnic f X rátD mikor hogy ? ‘történik“G? ‘látog—tok meg v—l—kit“GF F F F

7. fejezet

Kérd®szavas felkiáltó mondatok
i˜˜en rész˜en — ˜izonyos felkiáltó mond—ttípusok—t fogunk tárgy—lniF izeknek — mond—tokn—k —z — legszem˜et¶n®˜˜ jellegzetességükD hogy ! —kár™s—k — kiegészítenE d® kérdések ! mind t—rt—lm—zn—k kérd®sz—v—s kifejezést X @IA
Kérd®szavas felkiáltó mondat

wilyen v—st—g könyveket olv—sol te 3

ez @IA péld—mond—tD —zon˜—n ! —mint —zt — felkiáltójellel is sug—lltuk ! nem — kiegéE szítend® kérdésekt®l megszokott h—nglejtéssel ejtend®F ez @IA szándékolt h—nglejtése m—g—s tónuss—l kezd®d® l—ss—n ereszked® d—ll—mmintáz—tD —melyet —   jellel jelölE tünkF ez ilyen h—nglejtéssel ejtettD kérd® kifejezést t—rt—lm—zó mond—tok—t kérd®szavas felkiáltó mondatnak v—gy egyszer¶en kérd®szavas felkiáltásnak fogjuk nevezniF

7.1. Kérdések és kérd®szavas felkiáltások
emint már m—g— — kérd® kifejezés jelenléte is jelziD — kérd®sz—v—s felkiáltások szerkeE zetük˜en meglehet®sen h—sonlít—n—k — kérdésekreF ezért szántunk ennek — mond—tE típusn—k külön fejezetetD hogy rávilágítsunkD mennyire külön˜öz®képpen viselkednek —z ilyen felkiáltó szerkezetek és — TF fejezet˜en ˜emut—tott kiegészítend® kérdésekF windenekel®tt megjegyezzükD hogy — kérd®sz—v—s felkiáltás elnevezés nem egészen pontosD mert v—nn—k oly—n kérd® @jelleg¶A kifejezésekD melyek ™s—k felkiáltó mond—tE ˜—n fordulh—tn—k el®F slyenek például — @PA mond—t—i˜—n —láhúzott kifejezések X @PA
Csak felkiáltásban el®forduló kérd® kifejezések

—F ˜F ™F

wi™sod— könyveket olv—sol 3 @vöF B§wi™sod— könyveket olv—sol cA wilyen roh—dtul fáztál 3 @vöF B§wilyen roh—dtul fáztál cA wennyi mindenhol jártál 3 @vöF B§wennyi mindenhol jártál cA

IQV

UF pitii„F uɂhŽƒe†eƒ pivusÁv„Ó wyxhe„yu

e felkiáltások˜—n és — v—lódi @kiegészítend®A kérdések˜en el®forduló kérd® kifejezések köre tehát nem —zonosF uülön˜ségek —zon˜—n fordított irány˜—n is mut—tkozn—kD hiszen — @QA mond—t—i ™s—k kérdésként forduln—k el®F @QA
Csak kérdésben el®forduló kérd® kifejezések

—F ˜F ™F

§uinek is —dt—d köl™sön — könyvet c §wi — fenét keresel itt c §wiért mentél el c

e legtö˜˜ kérd® kifejezéssel —zon˜—n —lkoth—tók mind felkiáltásokD mind pedig v—lódi kiegészítend® kérdésekF innek megfelel®en @RA mond—t—i mind  D mind pedig § intoná™ióv—l ejthet®kF @RA
Kérdésben és felkiáltásban egyaránt el®forduló kérd® kifejezések

„eD hányszorGhogyGmikorGholGmeddig tán™oltunk 3G c

ez —lᘘi—k˜—n — kérd® kifejezéseket t—rt—lm—zó mond—tok mind felkiáltásként érE telmezend®kD ezt —zon˜—n intoná™iós jelekkel nem fogjuk külön jelezni @— mond—tvégi felkiáltójel is egyértelm¶síti — h—sznál—totAF e kérd®sz—v—s felkiáltás meglep®dést fejez kiD v—gy különleges tényállások—t és min®ségeketD túlzott mértéket h—ngsúlyozF e kérd®sz—v—s felkiáltások jelentéshoz—E dékát jo˜˜—n megr—g—dh—tjukD h— igeviv®s igét t—rt—lm—zó mond—tok—t vizsgálunkF uiegészítend® kérdések esetén mindig v—n kérd® kifejezés —z állítmányt közvetlen megel®z® pozí™ió˜—nF iz — követelmény — kérd®sz—v—s felkiáltásoknál is fennállD —mint —zt —z eddigi példákon is láth—tjukF emennyi˜en —z állítmány r—gozott igeD —nn—k k—nonikus igeviv®je — kérd® mond—tok˜—n — r—gozott ige utáni t—rtomány˜— kerülF wivel semleges kijelent® mond—tok˜—n — k—nonikus igeviv® — r—gozott ige el®tt állD —z igeviv® kérd®mond—t˜eli hátr—vetését inverziónak tekintjük @lásd — TF fejezet TFQF pontjátAF e kérd®sz—v—s felkiáltásoknál ! úgy t¶nik ! —z igeviv® inverziój— nem kötelez® X @SA
Kérd®szavas felkiáltás igeviv®-inverzió nélkül

„e miket elhiszel 3 @vöF „e miket hiszel el cA

pontos h—ngsúlyozniD hogy —z inverziót nem mut—tó szerkezet puszt— léte már önm—E gᘗn mut—tj—D hogy — kérd®sz—v—s felkiáltások mond—tt—ni szerkezetük tekinteté˜en sem feleltethet®k meg — kérd® szerkezeteknek Y ennélfogv— nem írh—tók le mindkét típusr— érvényes mond—tt—ni sz—˜ályszer¶ségekkelF „ekintsük — következ® mond—totD melynek t—núság— szerint —z inverzió op™ionális — kérd®sz—v—s felkiáltás˜—n X @TA
Az igeviv® opcionális inverziója

wennyi fát döntöttünk kiGkidöntöttünk 3

e @TA mond—tán—k két változ—t— között nem fedezhet® fel komoly jelentéskülön˜ségF ez inverziót t—rt—lm—zóD illetve inverziót nem t—rt—lm—zó változ—t —zon˜—n nem minE

UFIF uɂhɃiu Ƀ uɂhŽƒe†eƒ pivusÁv„Áƒyu

IQW

dig mut—t teljesen sz—˜—d vált—kozástF ez egyes kérd®sz—v—s kifejezések —z inverzió tekinteté˜en eltér® módon viselkedhetnek X1 @UA
Kérd®szavas kifejezések és az inverzió kényszere

—F ˜F ™F

wekkorátGwilyen n—gyotGwilyet rádütöttekGütöttek rád —kkor 3 wennyireGwilyen n—gyon ˜erúgtunkGBrúgtunk ˜e —kkor 3 rogy—n B˜erúgtunkGrúgtunk ˜e —kkor 3

e @UA —l—pján —zt is gondolh—tnánkD hogy —z inverzió kiváltás— v—gy tiltás— —z egyes kérd® kifejezések idioszinkr—tikus tul—jdonság—D és mint ilyenD — kérd®sz—v—k lexik—i jellemzésének részeF vehetséges —zon˜—n —z isD hogy —z inverzió ! leg—lᘘis néhány eset˜en ! jelentéshoz—dékk—l járF „ekintsük most —zok—t — kifejezéseketD —melyek megengedik mindkét igei elrendezéstD és pró˜áljuk felfedniD hogy v—jon v—nEe v—l—mi jelentéskülön˜ség — két szerkezet között X @VA
Inverzió és jelentés kapcsolata

—F ˜F

rogy k—pt—d elGelk—pt—d — ™eruzát 3 wikor mentél elGelmentélD öregem 3

pigyeljük megD hogy —z inverziót mut—tó mond—tok távolról sem szinonimái —z inE verziót nem mut—tókn—kD —mint ezt — @V˜A példáir— —dh—tó p—r—frázisok érzékeltetik X @WA
A (8b) parafrázisai

—F ˜F

Invertált változat:

wikor mentél el 3 –wilyen különös id®pont˜—n mentél el9F

Nem invertált változat:

wikor elmentél 3 –wilyen kor—i id®pont˜—n elmentél9F

r—sonló—n jelentést—ni megfontolások ˜efolyásolják lényegé˜en —z összes inverziót op™ionális—n kiváltó kifejezés h—sználtátF ez inverzió nélküli szerkezet˜en minden eset˜en egy –sok9 jelleg¶ kv—nti(ká™ió lép ˜e X ez —nnyit teszD hogy egy min®ség v—gy egy mérték — jelöletlen irány˜—n meglep®en n—gyF uonkrét—n —z —lᘘi megfelelések t—lálh—tók X @IHA
Kérd®szavak jelentése inverzió nélküli szerkezetben

wilyen wiGki rol rov— ronn—n wikor rogy

n—gyD m—g—sD er®s st˜F sok@—nA sok helyen sok helyre Y messzire sok helyr®l Y messzir®l korán jól Y ügyesen

ez inverziót kiváltó szerkezetD h— lehetségesD t—lán kifejezhet más dimenzió˜—n végE letes v—gy meglep® mértéketD min®séget is X
1e

mekkorát/milyen nagyot/milyet

™s—k ritkán állh—t igeköt®s igékkelF

IRH @IIA

UF pitii„F uɂhŽƒe†eƒ pivusÁv„Ó wyxhe„yu
Inverzió és jelentés

—F

Invertált szerkezet

˜F

Inverzió nélküli szerkezet jelentése

wilyen fák—t döntöttünk ki 3 ! €éldául egy pi™i törpefeny®t isF ! €éldául egy óriási m—mmutfeny®t isF

wilyen fák—t kidöntöttünk3 ! 5 €éldául egy pi™i törpefeny®t isF ! €éldául egy óriási m—mmutfeny®t isF

ez inverzió megléte v—gy hiány— ! —z egyszer¶ kv—ntoros mond—tokhoz h—sonló—n ! gy—kr—n képes — kv—nti(ká™ió viszonyítási —l—pját kifejezni @err®l lásd részletesen — RF fejezet RFSF pontjátA X @IPA
Kérd®szavas kifejezés és kvantikáció

—F ˜F

wennyien leszállt—kGszállt—k le r—jdúszo˜oszlónál 3 wilyen sok—n ˜ejöttekGjöttek ˜e kintr®l 3

7.2. A

nem

és a

minden

e kérd®sz—v—s felkiáltás státusz— mint önálló mond—tt—ni konstruk™ió tovᘘi —látáE m—sztást nyer —z —lᘘi példák˜—nF e @IQA példái˜—n — nem t—g—dószó nem feltétlenül hozz— ˜e — szokásos t—g—dást — mond—tok˜—F r—ngsúlyt—l—nulD — kérd® kifejezéshez siE mulv— ™supán nyom—tékosító szerepe v—n — mond—tok˜—nF xyom—tékk—l ejtve v—lódi t—g—dást k—punk X @IQA
A nem tagadószó kérd®szavas felkiáltásban

—F ˜F ™F

uit nem vársz teGhívtál te megGBmeghívtál teD öregem 3 wit nem tudsz teGt—nultál te megGBmegt—nultálD öregem 3 rol nem éltél teGfordulsz te megGBmegfordulsz teD öregem 3

e nyom—tékosító értelem˜en h—sznált t—g—dószó egy különös mond—tt—ni elrenE dezést is lehet®vé tesz X — t—g—dószónál megszokott szórendek @lF @IQAA mellett — nem megjelenhet —z igeköt® és —z ige között is X @IRA
A nem szócska az igeviv® és az ige között

—F ˜F ™F

wit meg nem eszel 3 uit meg nem hívtál 3 rol meg nem fordulsz 3

ÉrdekesD hogy egyes kv—ntoros kifejezések @plF — milyen sok A egyált—lán nem enE gedik meg — nyom—tékosító t—g—dószó h—sznál—tátD más összetett kifejezések viszont igen X @ISA
A nem szócska és komplex kérd®szavas kifejezések

—F

?

Bwilyen sok pénzt ki nem —d —z em˜er ruhár— 3

UFQF „Öff uɂhŽ uspitiÉƒ„ „e‚„evweÓ pivusÁv„Áƒyu ˜F wennyi pénzt ki nem —d —z em˜er ruhár— 3

IRI

e @ITA péld— mond—t—i˜—n — kérd® névmás után — minden kv—ntor egy r—gozott —l—kj— állF iz — konstruk™ió igen™s—k h—sonlít — mi — ™sodát típusú kérd®sz—v—s szerE kezetre @lF — TF fejezet˜enAD —zon˜—n még megszorított—˜˜D hogy mely kérd®sz—v—kk—l fordulh—t el® X @ITA
Kérd®szó + minden kérd®szavas felkiáltásban

—F ˜F ™F dF eF

wi mindent hoztál m—g—dd—l 3 ui mindenkinek mondt—d el — titkot 3 rol mindelhol jártunk már 3 ? rov— mindenhov— ut—ztunk már3 ? Bronn—n mindenhonn—n kido˜t—k már 3

e @ITA jólformált példái még kérdés˜en is elfog—dh—tók m—rginális—nD de —z —lᘘi spe™iális kérd® kifejezések egy része ™s—k @kérd®sz—v—sA felkiáltás˜—n fordulh—t el® X @IUA
mennyi + minden. . .

—F

˜F

@iA wennyi mindent kell még meg™sinálnod 3 @iiA wennyi mindenkinek elmondt—d — titkot 3 @iiiA wennyi mindelhol jártunk már 3 @ivA wennyi mindenhov— ˜ekopogtunk már 3 @vA ? wennyi mindenhonn—n kido˜t—k már3 @iA ? wennyi mindent kell még meg™sinálnod c @iiA ? Bwennyi mindenkinek mondt—d el — titkot c @iiiA Bwennyi mindelhol jártunk már c @ivA Bwennyi mindenhov— kopogtunk már ˜e c @vA Bwennyi mindenhonn—n kido˜t—k már c

7.3. Több kérd® kifejezést tartalmazó felkiáltások
ez —lᘘi—k˜—n megvizsgáljukD hogy —z álkérd®szókr— és — tö˜˜szörös kérdésekre von—tkozó mond—tszerkezeti és —zokk—l együttjáró jelentést—ni s—játosságok @lF TF feE jezetD TFSF pontA mely esetek˜en és milyen mérték˜en érvényesek — kérd®sz—v—s felE kiáltásokr—F e nem lokálisD —z—z álkérd®szót t—rt—lm—zó kérdéseknek megfelel® szerE kezeteket @lF TF fejezetD TFRFIF pontA — felkiáltásoknál nem t—lálunk X @IVA
Álkérd®szavas felkiáltás nincsen

—F Bwit mondottD hogy hov— megy ny—r—lni 3 ˜F Brogy döntöttD hogy hov— megy ny—r—lni 3 „ö˜˜ kérd® kifejezést t—rt—lm—zó felkiáltások @lF TF fejezetD TFRFPF pontA —zon˜—n v—nE n—kF illentét˜en — kérdésekkelD ilyenkor — kérd® kifejezések ™s—k —z állítmány el®tti rész˜en jelenhetnek megF ez állítmány el®tti rész˜en viszont mellérendel® konstrukE ™ió˜—n @lF TF fejezetD TFRFQF pontA is el®fordulh—tn—k X

IRP @IWA

UF pitii„F uɂhŽƒe†eƒ pivusÁv„Ó wyxhe„yu
Többszörös kérd®szavas felkiáltás

—F Bwilyen sok—n rádütöttek mekkorát 3 ˜F Bwilyen sok—n ütöttek rád mekkorát 3 ™F wilyen sok—n mekkorát rádütöttek 3 dF wilyen sok—n és mekkorát rádütöttek 3 e kérd® kifejezések szám— ! —kár™s—k — tö˜˜szörös kérdés˜en ! nin™sen korlátozv— X @PHA
Több mint kétszeres kérd®szavas felkiáltás

‘wilyen sok—n“1 ‘milyen er®vel“2 ‘mekkorát“3 ütöttek G ütöttek rá G ráütöttek 3

e kérd® kifejezések sorrendjét —zon˜—n itt nem — kimerít® univerzális kv—nti(ká™ió h—tározz— megD h—nem — kv—ntoros kifejezések hatóköreF ez —lᘘi @PIAE˜eli két monE d—t ™s—k — kérd® kifejezések sorrendjé˜en tér elD —zon˜—n — két változ—t r—dikális—n mást jelentX @PIA
Kérd® kifejezések sorrendje többszörös kérd®szavas felkiáltásban

—F ˜F

wilyen sokszor mennyi zoknit felveszelGveszel fel 3 wennyi zoknit milyen sokszor felveszelGveszel fel 3

igyes esetek˜en úgy t¶nikD minth— —z —l—ny és — tárgy —szimmetriáj— is számít—n— X @PPA
Alanytárgy sorrend

—F Bwekkorát mennyien ütöttek rá 3 wennyien mekkorát ütöttek rá 3 ˜F Bwennyi pénzt milyen sok em˜er wilyen sok em˜er mennyi pénzt wilyen sok pénzt mennyi em˜er wennyi em˜er milyen sok pénzt keres 3 keres 3 keres 3 keres 3

e kérd®sz—v—s felkiáltások mond—tt—n— rendkivül kevéssé feltárt területe — m—E gy—r nyelvt—nn—kF „ermészetesen mi sem remélhetjükD hogy teljes képet —dtunk — jelenségkörr®lF e leírás során különösen n—gy nehézséget okozD hogy —z —ny—nyelvi ˜eszél®knek — kérd®sz—v—s felkiáltásokr— von—tkozó gr—mm—tik—litási ítéletei n—gyon ing—dozó—k és ˜izonyt—l—nokF wég — sok—k ált—l helyesnek t—rtott mond—tok esetén sem könny¶ —z egyes jelentésárny—l—tok—t megfog—lm—zni és k—tegorizálni X ez tehát tovᘘi kut—tást igényl® fel—d—tF

8. fejezet

Vonatkozó mellékmondatok
i˜˜en — fejezet˜en — von—tkozt—tás nyelvt—náv—l fogl—lkozunkF e von—tkozt—tás — mond—t˜eágy—zás egy s—játos eseteD ezért — feltételeir®l — ˜eágy—zott mellékmonE d—tok leírás— k—p™sán mindenképp említést kell tennünkF fár — von—tkozt—tás mint nyelvt—ni eszköz egy sor ált—lános szerkezett—ni —l—kz—t együttes megjelenéséhez köE t®dikD ezen —l—kz—tok˜ól nem következ®D egyedi s—játosság—i okán külön (gyelmet és részletes leírást igényelF sndokoltn—k éreztük tehátD hogy — mond—tszint¶ szerkezetE t—ni jelenségeket leíró fejezetek egyikét kizáról—g — von—tkozt—tásn—k szenteljükF

8.1. A vonatkozó mellékmondatok mondattana
e von—tkozó mellékmond—tot mindig vonatkozó névmást t—rt—lm—zó vonatkozó kifejezés vezeti ˜eF e von—tkozó névmás — névmások egyik típus—D — kérd® névmásokk—l áll közele˜˜i rokonság˜—n @plF ki ! —kiD hol ! —holD lásd — TF fejezet TFPF pontján—k @PVA és @PWA tá˜láz—tátAF e von—tkozó kifejezések — von—tkozó névE mások˜ól — kérd® kifejezésekhez h—sonló—n épülnek fel @plF kivel szem˜en ! —kivel szem˜enD milyen könyvet ! —milyen könyvet AF wivel err®l részletesen írtunk — TF feE jezet TFPF pontjᘗnD e˜˜en — fejezet˜en — von—tkozó kifejezések ˜els® szerkezetével ™s—k —kkor fogl—lkozunkD h— eltéréseket mut—tn—k — megfelel® kérd® kifejezéshez kéE pestF „árgyi egyeztetés szempontjá˜ól — von—tkozó névmások ! — kérd® névmásokhoz h—sonló—n @lF TF fejezetD @QTAA ! h—tároz—tl—nn—k számít—n—kF e kérd® névmások köE zött egyetlen kivételnek számító melyik von—tkozói megfelel®jeD —z —melyik szintén kivételesnek számítF ez —melyik egyeztetése k—p™sán meglehet®sen ˜izonyt—l—nok — ˜eszél®k ítéleteiD igen n—gy di—lektális változ—tosság (gyelhet® megF †—nn—k ˜eszél®kD —kik —z —melyik névmáss—lD —kár™s—k — tö˜˜i von—tkozó névmáss—lD kizáról—g —l—nyi r—gozású r—gozott igét engednek meg @lF @I—AAF †—n oly—n di—lektus isD —melyik ™s—k — h—tározottság szempontjá˜ól —l—kt—nil—g semleges —l—kok—t @plF látt—m AD engedi meg —z —melyik von—tkozó névmáss—l @lF @I˜AAF e h—rm—dik —z — di—lektusD —melyiE ket távol—˜˜i függ®ség jellemzi @jellemez cAD —mennyi˜en —z —melyik h—tározottsági egyeztetését —nte™edensének h—tározottság— is ˜efolyásolj— @lF @I™AAF

IRR @IA

VF pitii„F †yxe„uyÓ wivvÉuwyxhe„yu
Az amelyik egyeztetése

—F ˜F ™F

ez — (lmGigy oly—n (lmD —melyiket látt—mGláttálGBlátt—d tegn—pF ez — (lmGigy oly—n (lmD —melyiket látt—mGBláttálGBlátt—d tegn—pF ez — (lmD —melyiketlátt—mG? láttálGlátt—d tegn—pF igy oly—n (lmD —melyiket látt—mGláttálG? Blátt—d tegn—pF

e von—tkozt—tás — mondatbeágyazás egy f—jtáj—F e von—tkozt—tást t—rt—lm—zó szerkezetek˜en ˜eágy—zott mellékmond—t jelenik megF e von—tkozt—tás során megE jelen® mellékmond—tot nevezzük vonatkozó mellékmondatnakF e von—tkozt—tás ugy—n—kkor — módosítás egy f—jtáj—D —z—z — von—tkozó mellékE mond—t egy mond—trészhez k—p™solódikD —zt módosítj—F e von—tkozt—tás ennyi˜en h—sonlít például — jelz®s szerkezetreD —hol is — @melléknéviA jelz® módosítj— — f®névi fejetF e jelz®s szerkezet eseté˜en ˜eszélhetünk korlátozó D illetve nem korlátozó módosításrólF „ekintsük például — következ® két mond—tot X @PA
Korlátozó és nem korlátozó módosítás

weglátog—tt—m —z öreg peri ˜á™sitF —F weglátog—tt—m —z öreg \ peri ˜á™sitF ˜F weglátog—tt—m —z \ öreg peri ˜á™sitF

ez els® változ—t˜—n —z öreg jelz® nem járul hozzá — f®névi ™soport —zonosításáhozF peltételezhet®D hogy — h—llg—tó — jelz® kitétele nélkül is —zonosít—ni tudj— hogy meE lyik peri ˜á™siról v—n szóF izzel szem˜en h— — h—ngsúly —z öreg Ere esikD —kkor megE külön˜öztethet két peri ˜á™si nev¶ em˜ertD így ! korlátozva — lehetséges jelöletek h—lm—zát ! hozzájárul — f®névi ™soport —zonosításáhozF e módosítás két f—jtáj— természetesen — von—tkozt—táss—l történ® módosítás eseE tén is elkülöníthet®D s ilyen módon ˜eszélhetünk korlátozóD illetve nem korlátozó vonatkoztatásrólF wivel — két típus közötti szerkezett—ni külön˜ségek n—gyon jelent®sekD — von—tkozt—tás ált—lános ismertetése után — VFQF és — VFRF pontok˜—n különEkülön leírjuk — két konstruk™ió jellegzetes tul—jdonság—itF e von—tkozó mellékmond—t ˜els® szerkezetét tekintve n—gyon h—sonlít — nem ˜eágy—zottD önálló mond—tr—F wegt—lálh—tók ˜enne — mond—tr— jellemz® pozí™iókD például — topikD — fókusz st˜F pontos kiemelnünk tehát —ztD —mi˜en — von—tkozó mellékmond—t szerkezete eltér — tö˜˜i mond—tétólF e von—tkozó mellékmond—t legE szem˜et¶n®˜˜ s—játság— —zD hogy mindig t—rt—lm—z egy von—tkozó kifejezéstF e voE n—tkozó kifejezés állh—t egyszer¶en ™s—k von—tkozó névmás˜ólD de lehet von—tkozó névmást t—rt—lm—zó összetett kifejezés isF @QA
Vonatkozó mellékmondat

—F ˜F

e n®D —kit szeretekF e n®D —kinek —z —nyját mindenki ismeriF

e von—tkozó kifejezés jelenléte — von—tkozó mellékmond—t de(ní™iós tul—jdonE ság—D —mely egyértelm¶en elkülöníti — von—tkozó mellékmond—tok—t —z összes tö˜˜i @˜eágy—zottA mellékmond—ttól X minden von—tkozó mellékmond—t t—rt—lm—z von—tE

VFIF e †yxe„uyÓ wivvÉuwyxhe„yu wyxhe„„exe

IRS

kozó kifejezéstD és minden von—tkozó kifejezést t—rt—lm—zó mellékmond—t von—tkozó mellékmond—tF e von—tkozó mellékmond—t ˜els® szerkezetével tehát —nnyi˜—n kell ™s—k fogl—lE koznunkD hogy megh—tározzuk ˜enne — von—tkozó kifejezés helyétF e kiegészítend® kérdéseknél —zt láttukD hogy —z állítmányt @r—gozott igétA közvetlenül megel®z® pozíE ™ió˜—n mindig állni— kell egy kérd® kifejezésnekF e von—tkozó mellékmond—tok esetén is jól megh—tározh—tó —z — pozí™ióD —hol — von—tkozó kifejezésnek állni— kell X ez pedig — mellékmond—t els® helyeF e @R—A t—núság— szerint — von—tkozó kifejezés v—ló˜—n állh—t —z élenD — @R˜A példái˜—n pedig —zt látjukD hogy semmilyen összetev® nem kerülhet — von—tkozó kifejezés elé X1 @RA
Vonatkozó kifejezés a vonatkozó mellékmondat élén

—F ˜F

e ruh—D —mit kinézett m—gán—kD n—gyon drág—F @iA Be ruh—D ‘T enn—“ —mit kinézett m—gán—kD n—gyon drág—F @iiA Be ruh—D ‘F enn—“ —mit kinézettGnézett ki m—gán—kD n—gyon drág—F @iiiA Be ruh—D ‘F enn— is“ —mit kinézett m—gán—kD n—gyon drág—F @ivA Be ruh—D ‘F minden lány“ —mit kinézett m—gán—kD n—gyon drág—F @vA e ruh—D —mit ‘T enn—“ kinézett m—gán—kD n—gyon drág—F

emint —zt —z —lᘘi @SA példái is mut—tjákD — mond—t élén álló von—tkozó kifejezés m—g— nem topikD hiszen nem keveredhet — topikok közé X @SA
A vonatkozó kifejezés nem topik

—F e ruh—D —mit ‘T enn—“ kinézett m—gán—kD n—gyon drág—F ˜F Be ruh—D ‘T enn—“ —mit kinézett m—gán—kD n—gyon drág—F ekár™s—k — köt®sz—v—k @plF hogyD h— AD — von—tkozó kifejezés is — mondatbevepozí™ióját tölti ˜eF Ált—lᘗn egy mond—t˜—n ™s—k egy mond—t˜evezet® lehetD így — von—tkozó mellékmond—tok elején @— von—tkozó kifejezés mi—tt kitöltött pozí™ió mi—ttA nem fordulh—t el® más köt®szó X
zet®

@TA

Mondatbevezet®

e ruh—D B—mit hogyGBhogy —mit enn— kinézett m—gán—kD n—gyon drág—F

e von—tkozó kifejezés után ˜ármelyik mond—tpozí™ió ki lehet töltveF telen lehet —kár — mond—tpozí™iók mindegyike egyszerre isD —hogy ezt — @UA péld— mut—tj— X @UA
Vonatkozó mellékmondat és mondatpozíciók

stt —z — ruh—D —mit ‘T enn—“ már t—v—ly is ‘Q sokszor“ ‘F drágán—k“ t—rtottF

e von—tkozó mellékmond—t egy tovᘘi lényeges ponton h—sonlít — kérd® monE d—tokhozF ekár™s—k — kérdésnél — kérd® kifejezésD — von—tkozó mellékmond—t˜—n — von—tkozó kifejezés mindig — von—tkozói mellékmond—t id®jeles f®igéjének lokális ˜®E vítménye @lF TFQFPFAD v—gy —z m—g— egy névszói állítmányF wondh—tjuk tehátD hogy — von—tkozó mellékmond—tr— is ig—z — lok—litási megszorítás @lF TF fejezetD TFQFPF pontAF
1 ez írott nyelv˜en —z —lᘘi mond—tok mindegyiké˜en
amely álln— —z —zon˜—n — ˜eszélt nyelv˜en lényegé˜en egyált—lán nem fordul el®F ami

helyettD —mely

IRT

VF pitii„F †yxe„uyÓ wivvÉuwyxhe„yu

pontos —zon˜—n rögzíteniD hogy minden von—tkozó mellékmond—t˜—n ™s—k egy von—tkozó kifejezés t—lálh—tóD v—gyis — tö˜˜ kérd® kifejezést t—rt—lm—zó kérdéseknek megfelel® szerkezetek @lF TF fejezetD TFRF pontA von—tkozt—tás esetén nem léteznekF

8.2. A vonatkoztatás célpontja
wint már említettükD — von—tkozó mellékmond—t mindig módosító szerep¶F iz —zz—l járD hogy — von—tkozó mellékmond—tot t—rt—lm—zó mond—t˜—n mindig —zonosíth—tó egy mond—trészD —melyet — mellékmond—t módosítF iz — mond—trész nem mindig v—n jelen — mond—t˜—nD viszont mindig ki lehet tenni X @VA
A vonatkoztatás célpontja elhagyható

ƒzeretik —ztG∅G—z oly—tG—zt —z em˜ertG—z oly—n em˜ertG€étertD —ki jól f®zF

e von—tkozt—tás szerkezett—ni értelem˜en vett ™élpontj— ˜ármilyen szerep¶ és k—tegóriájú kifejezés lehetD spe™iális eset˜en —kár egy mond—t is X @WA €éter elut—zottD —mi elszomomorítottF

ez — mond—trészD —mely — von—tkozó mellékmond—tot szerkezetileg ˜®vítményként —lárendeliD — von—tkozó mellékmond—t fejeF e von—tkozó mellékmond—t ugy—n—kkor v—l—mire von—tkozikD v—gyis —zt jelentésé˜en módosítj—F izt nevezhetjük — von—tE kozó mellékmond—t antecedensénekF †—lójᘗn persze — von—tkozó mellékmond—t nyitott állításD —mely — von—tkozó névmáss—l körülh—tárolt referen™iális t—rtomány elemeir®l szólF €éldául —z —hol — m—dár se jár oly—n helyekr®lD melyekre —z ig—zD hogy még — m—dár sem jár ottF r—sonló—n tehát — kérd® és mut—tó névmásokhozD — von—tkozó névmás esetén is —zonosíth—tó egy referen™iális t—rtományF „ermészetesen — von—tkozó mellékmond—t —nte™edensének —nn—k — dologn—k kell lennieD —melyr®l — mellékmond—t szólF @wivel ez utó˜˜it — mellékmond—t˜eli von—tkozó névmás h—táE rozz— megD mondh—tjukD hogy — von—tkozó mellékmond—t —nte™edense v—lójᘗn — von—tkozó névmás —nte™edenseA X @IHA e von—tkozó névmás és — von—tkozó mellékmond—t —nte™edensének —zonos referen™iális t—rtomány˜— kell t—rtozniukF

pontos —zon˜—n kiemelniD hogy — von—tkozó mellékmond—t feje nem könnyen de(niE álh—tóF e von—tkozó mellékmond—t fejének @k—p™sos zárójel˜enA nevezhetnénk —zt — legkise˜˜ összetev®tD —mely nem elsz—kíth—tóD és t—rt—lm—zz— — von—tkozó névmás —nte™edensét @—láhúzottAF @IIA

Fej és antecedens
—F ˜F ™F dF

{e˜˜—n — ház˜—n} n®ttem felD —melyet ott látszF {yly—n ház˜—n} n®ttem felD —milye@nAt itt látszF {yly—n ház˜—n} n®ttem felD —hol volt kemen™eF {€—liékn—k —mellett — ház— mellett} n®ttem felD —melyiket ott láE todGlátszF

VFQF xiw uy‚vÁ„yÓ †yxe„uy„e„Áƒ

IRU

wegáll—píth—tjukD hogy h— — fej névutós v—gy r—gos f®névi ™soportD —kkor nem kell hogy —z —nte™edens szintén —z egész f®névi ™soport legyenF qondolh—tjuk —zon˜—n —zt isD hogy —z elsz—kítottság független mond—tt—ni tényez®kön —l—pulD és — von—tE kozó mellékmond—tot —z —nte™edens ágy—zz— ˜eF €éldául —z —lᘘi mond—t˜—n —z —nte™edens ˜eágy—zott módosítóD —mely kötelez®en el v—n sz—kítv— — von—tkozó melE lékmond—ttól X @IPA

{ennyi pohár teát} itt—mD —hányszor ™sörgött — mo˜ilodF

8.3. Nem korlátozó vonatkoztatás
xem korlátozó von—tkozt—tásn—k —z oly—n módosítást nevezzükD —melyik nem szorítj— meg — módosított kifejezés jelentésétD —hhoz ™supán informá™iót —d hozzáF igyszeE r¶˜˜en kifejezveD — von—tkozó mellékmond—t ™élpontját — von—tkozt—tás nélkül is —zonosít—ni lehetD — von—tkozt—tás —z egyé˜ként is teljesen —zonosított referenst®l ™s—k tovᘘi informá™iót szolgált—tF @IQA
Nem korlátozó vonatkoztatás

—F ˜F ™F

„egn—p látt—m —nyukád—tD —ki n—gyon h—sonlít g—meron hi—zr—F ƒárik— okosD —milyen — ˜—rátn®je volt tízéves korᘗnF fél— IUH ™enti m—g—sD —mekkor— —z —pj— voltF

e von—tkozó mellékmond—t feje nem korlátozó von—tkozt—tás esetén nem h—gyE h—tó elD mert ekkor — von—tkozó mellékmond—t korlátozóként értelmez®dik @err®l részletesen — következ® VFRF pont˜—n írunkAD v—gyis — h—llg—tó — von—tkozó mellékE mond—t segítségével —zonosítj— — von—tkozt—tási ™élpontotX @IRA
A fej nem elhagyható korlátozó vonatkoztatás esetén
?

B„egn—p látt—mD —ki n—gyon h—sonlít g—meron hi—zr—F

e nem korlátozó von—tkozt—tás feje soh—sem lehet névmás @—zD ki st˜FAD és nem is t—rt—lm—zh—t névmási elemet @—zD oly—nD —kkor— st˜FAF emennyi˜en t—rt—lm—zD —kkor korlátozó von—tkozt—tásként kell értelmezni @err®l is részletesen írunk — VFRF pontE ˜—nAF e nem korlátozó von—tkozt—tást el®ször oly—n k—tegóriák eseté˜en vizsgáljuk megD —melyek nem referen™iális—kD v—gyis lehetnek állítmányiD h—tározóiD v—gy jelz®i szeE rep˜enF e nem referen™iális k—tegóriák módosítói szerep˜enD névszói állítmányként és másodl—gos predikátumként is megjelenhetnek — mond—t˜—nD ezeket rendre wD Á és € indexekkel rövidítjük X @ISA
Nem referenciális kategóriák és nem korlátozó vonatkoztatás

—F

uétméteresreP n®ttD pont —mekkorán—kP — podor qá˜or kinézF e (—im n—gyon m—g—s—kÁ D pont —milyennekP — podor qá˜or kinézF wár l—ss—n negyven évesekÁ D pont —mennyinekP — podor qá˜or kinézF

IRV ˜F

VF pitii„F †yxe„uyÓ wivvÉuwyxhe„yu €irosM t—pétájuk v—nG€irosÁ — t—pétájukD pont —milyenM függönyt én is szeretnékF €irosM t—pétájuk v—nG€irosÁ — t—pétájukD pont —milyenÁ — függöny — n—pp—li˜—nF €irosM t—pétájuk v—nG€irosÁ — t—pétájukD pont —milyennekP — függönyt látom — n—pp—li˜—nF
?

™F

qyors—n futD pont —hogy — (—m is ˜i™iklizikF

e nem korlátozó mellékmond—t˜—n — von—tkozó kifejezés lehet predik—tív szereE p¶ ! —z—z állítmány v—gy másodl—gos predikátum !D mint — @IS—A mond—t—i˜—nD és ez független —z —nte™edens mond—t˜eli szerepét®lF ƒzintén —z —nte™edens szerepét®l függetlenül — von—tkozó mellékmond—t˜—n — von—tkozó kifejezés módosító is lehet @lF @IS˜AAF wódh—tározók eseté˜en @lF @IS™AA — ˜eszél®k gr—mm—tik—litási ítélete ˜izonyE t—l—nF2 r— —z —nte™edens predik—tív f®névD —kkor nin™s megfelel® von—tkozó névmásD —mellyel erre ut—lh—tnánkF @slyenkor persze — von—tkozó mellékmond—t˜—n is ™s—k állítmány lehet@neA — predik—tív f®névD módosító nemFA @ITA
Predikatív f®névi vonatkozó névmás hiánya

Žk is politikusokD —miG—milyen — podor qá˜orF

e @IUA példái —zt mut—tjákD hogy — nem referen™iális von—tkozt—tásnál — von—tE kozó kifejezés elé — mint köt®szót is kitehetjük X @IUA
A mint és a nem referenciális vonatkoztatás

—F

uétméteresreP n®ttD pont mint —mekkorán—kP — podor qá˜or kinézF e (—im n—gyon m—g—s—kÁ D pont mint —milyennekP — podor qá˜or kiE nézF wár l—ss—n negyven évesekÁ D pont mint —mennyinekP — podor qá˜or kinézF €irosM t—pétájuk v—nG€irosÁ — t—pétájukD pont mint —milyenM függönyt én is szeretnékF €irosM t—pétájuk v—nG€irosÁ — t—pétájukD pont mint —milyenÁ — fügE göny — n—pp—li˜—nF €irosM t—pétájuk v—nG€irosÁ — t—pétájukD pont mint —milyennekP — fügE gönyt látom — n—pp—li˜—nF
?

˜F

™F

qyors—n futD pont mint —hogy — (—m is ˜i™iklizikF

2 e módh—tározók konkrét értelmezése n—gy˜—n függ — módosított ige ált—l leírt ™selekvést®lF

e mond—t —nnál fur™sᘘD minél inkᘘ eltér®en kell értelmezni — ™selekvés módját — két t—gmond—t igéje ált—l leírt ™selekvés˜enF †essük össze — @IS™A példát és —z —lᘘit X
?? qyors—n

@iA

futD pont —hogy te gépelszF

VFQF xiw uy‚vÁ„yÓ †yxe„uy„e„Áƒ

IRW

emennyi˜en — nem korlátozó von—tkozó mellékmond—t f®állítmány— nin™s kitéve ! v—gyis ˜eágy—zott ellipszis esetén @lF IHF fejezetA !D — @IVA szerkezetei — @IUA megfelel® példáiv—l megegyez® t—rt—lm—t tudn—k kifejezni X @IVA
Csak, úgy, mint, ahogy, akár, . . .

—F

uétméteresre n®ttekD @@™s—kAúgyA mintGmint —hogyG—hogy — podor qáE ˜orékF uétméteresre n®ttekD —kár@™s—kA mintGmint —hogyG—hogy — podor qáE ˜orékF w—g—s—kn—k látszott—kD @@™s—kAúgyA mintGmint —hogyG—hogy — podor qá˜orékF w—g—s—kn—k látszott—kD —kár@™s—kA — podor qá˜orékF rárm—n volt—kD @@™s—kAúgyA mintGmint —hogyG—hogy — podor qá˜orékF rárm—n volt—kD —kár@™s—kA — podor qá˜orékF Ügyesen politizált—kD @@™s—kAúgyA mintGmint —hogyG—hogy — podor qáE ˜orékF Ügyesen politizált—kD —kár@™s—kA — podor qá˜orékF €olitikusokD @@™s—kAúgyA mintGmint —hogyG—hogy — podor qá˜orékF €olitikusokD —kár@™s—kA — podor qá˜orékF

˜F

™F dF

eF

e @IVA mond—t—it t—rth—tnánk szerkezetileg oly—n von—tkozó mellékmond—tokn—k isD —melyek˜en — von—tkozó kifejezést elh—gytukF fár — @IUA esetén ez indokoltD — @ITA jól illusztrálj—D hogy ált—lᘗn nemD hiszen itt — névmás nem is tehet® kiF e von—tkozó kifejezés tehát spe™iális esetek˜en elh—gyh—tóF iz —kkor lehetségesD hogyh— — mellékmond—t kezdetét — mint szó™sk— jelöliD és — von—tkozó kifejezés — melE lékmond—t˜—n névszói állítmány szerepét töltené ˜eF wivel ilyenkor — mellékmond—t értelmezhet® —l—nyi kontr—sztot t—rt—lm—zó elliptikus mond—tként is @lF — @IVAE˜eli példák—tAD érdekes kétértelm¶ségek állh—tn—k el® X @IWA —F yly—n ™súnyán—k t—rtomD mint — u—simodoF ≈ yly—n ™súnyán—k t—rtomD mint —milyen ™súny— — u—simodoF ≈ yly—n ™súnyán—k t—rtomD mint —milyennek — u—simodo t—rtj— ®tGt—rt v—l—kitF w—g—sr— ugrikD mint — templomtoronyF ≈ yly—n m—g—sr— ugrikD mint —milyen @m—g—sA — templomtoronyF ≈ yly—n m—g—sr— ugrikD mint —milyen m—g—s—t — templomtorony ugE rikF

˜F

ISH

VF pitii„F †yxe„uyÓ wivvÉuwyxhe„yu

8.4. Korlátozó vonatkoztatás és névmások
8.4.1. Névmások

e korlátozó von—tkozt—tás˜—n el®fordulD hogy — von—tkozt—tás feje névmást t—rt—lE m—zF r— pusztán névmási fejr®l v—n szóD —kkor — hogy köt®szós mellékmond—tokhoz h—sonló—n — névmást utalószónak fogjunk nevezniF …tó˜˜i eset˜en ! mivel — névE más egy˜en —z —nte™edens is ! — referen™iális t—rtományok megszorítás— mi—tt jól pár˜— állíth—tó—k —z ut—lósz—v—k és — von—tkozó mellékmond—t˜—n t—lálh—tó von—tE kozó névmásokF @PHA
Mutató névmási utalószó  vonatkozó névmás

—F ˜F ™F dF eF fF gF hF

ottGod—Gonn—n ! —holG—hov—G—honn—n —kkor ! —mikor oly—n ! —milyen —z ! —kiG—miG—melyG—melyik —kkor— ! —mekkor—G—milyen —nnyi ! —mennyiG—hány —nnyir— ! —mennyire úgy ! —hogy

e @PIA névmás—i spe™iális—k X @PIA
Speciális utalószóvonatkozó névmás párok

—F ˜F ™F

—ddig ! —míg —ddig ! —meddig —zót— ! —miót—

uorᘘ—n is láttunk már példát r—gozott von—tkozó névmásokr—F ezok˜—n —z esetek˜en — r—got — ˜®vítményekkel szem˜eni esetmegkötés sz—˜ályozt— — von—tkozó mellékmond—ton ˜elülF ikkor —nte™edensük ! természetesen ! lehetett ˜ármilyen oly—n kifejezésD —melynek — jelölete — megfelel® referen™iális t—rtomány˜— esikF e @PIA von—tkozó névmás—i szintén told—lékolt—kD de — told—lékolás —l—pj— nem elérhet® mint —z —nte™edens referen™iális t—rtomány—F ente™edensük tehát ™s—k id®t—rt—motD illetve útsz—k—szt jelent® mut—tó névmás lehetD id®pontD illetve hely nem X @PPA
Ha az antecedens névmás, akkor csak id®tartam és útszakasz lehet

—F Bytt járt—mD —meddig tegn—p futottálF vö X tó —z — helyD —meddig tegn—p futottálF ˜F Bekkor sötétedett ˜eD —meddig tegn—p futottálF vö X xem túl kés®i —z —z id®pontD —meddig tegn—p futottálF ™F Bekkor volt—m h—rmin™ évesD —miót— öregszemF vö X ?? imlékezetes —z — n—pD —miót— öregszemF fár — @PIA ut—lósz—v—i @mut—tó névmás—iA is told—lékolt—kD ezek sem lehetnek —nteE ™edensei — r—goz—tl—n —l—k t—rtományá˜ól vett elemnekF €édául — @PQ—A és — @PQ˜A

VFRF uy‚vÁ„yÓ †yxe„uy„e„Áƒ Ƀ xɆwÁƒyu

ISI

mond—tok˜—n — von—tkozt—tás szándékolt ™élpontj— egy hely v—gy entitásD —mely —z —ddig névmáss—l kifejezett útsz—k—sz ™élpontj—F izeket —zon˜—n — m—gy—r nem engedi megF uülönös módon viszont — megfelel® von—tkozó névmás @plF —míg A értelmez®dhet úgy — von—tkozó mellémond—ton ˜elülD minth— — referen™iális t—rtomány— — r—goz—tE l—n —l—k lenne @jelen eset˜en tehát hely jelentésselAF …gy—n—z — von—tkozó névmás @plF —míg A tehát egy—ránt lehet útsz—k—sz jelentés¶ @lF @PQ™AAD de ut—lh—t helyre is @lF @PQdAA X @PQA
Speciális vonatkozó névmási referencia

—F ˜F ™F dF

Beddig futott—mD —hol — ház állF @helyA Beddig futott—mD —mit ott látszF @tárgyA eddig futott—mD —míg t—rtott —z út @útsz—k—szA eddig futott—mD —míg el @nemA kezd®dött —z erd®F @helyA

gs—kúgyD mint hely eseténD — @PIA von—tkozó névmás—i ut—lh—tn—k —z id®t—rt—mr— és —z id®pontr— isF @PRA —F ˜F eddig futottD —míg @végülAGB—mikor világos lettF ezót— kedvelemD B—mikorG—miót— egyszer látt—m — „†E˜enF

e @PSA példái is egy ki™sit h—sonló—k X @PSA
Rögzített antecedens¶ vonatkozó névmások

—F ˜F ™F dF

—zel®tt ! miel®tt —zután ! miután —köz˜en ! miköz˜en —zért ! mert

e von—tkozó névmás itt — von—tkozó mellékmond—ti esemény id®pontjár— ut—lD emiE —tt — von—tkozt—tás ™élpontján—k is ilyen típusún—k kell lennieF uülönös módon —zonE ˜—n — von—tkozó névmás —zt is rögzítiD hogy —z —nte™edens hogy—n von—tkozt—th—tó — f®mond—ti esemény idejéhezF €éldául — miel®tt —kkor h—sználh—tóD h— — f®mond—ti esemény ideje megel®zi — ˜eágy—zott @von—tkozóA mond—t eseményidejétF ez ilyen von—tkozó névmások—t nevezhetjük rögzített antecedens¶ névmásoknakF Érdekes ugy—nD hogy —z —nte™edensEid®pont rögzített viszony— ellenére ezt — viE szonyt — f®mond—ti ut—lószó is kifejezhetiD h— —z ut—lószó ki v—n téve X @PTA
Az id®viszony kétszeres jelzése

—F ˜F

ezután mentem ˜eD miután kijöttélF wiután kijöttélD ˜ementemF

innek — @PT—AE˜eli kétszeres jelölésnek nin™s informá™ióértékeD és ennek megfeleE l®en — f®mond—t˜—n nem lehet semmilyen —ltern—tív id®viszonyt mut—tó ut—lószót h—sználni X @PUA
Alternatív utalószók rögzített antecedens¶ vonatkozó névmás esetén

ISP

VF pitii„F †yxe„uyÓ wivvÉuwyxhe„yu —F Bezel®tt mentem ˜eD miután kijöttélF ˜F Bezután mentem ˜eD miel®tt kijöttélF ™F Bezután mentem ˜eD miköz˜en kijöttélF

izek — spe™iális von—tkozó névmások —múgy is eltérnek — p—r—digmátólD hiszen nem — Ev—lD h—nem — kérd® névmásr— jellemz® m Emel kezd®dnekF uiemeljükD hogy ezek nem tévesztend®k össze — von—tkozó névmások—t t—rt—lm—zó termékenyen létrehozE h—tó névutós kifejezésekkelD melyek — von—tkozt—tás szempontjá˜ól is sz—˜ályos—n viselkednek X @PVA „udomD hogy — g—mm— —z után jönD —mi el®tt —z —lf— v—nF

e mut—tó névmási rész nem mindig m—g— —z —nte™edensF e névmást t—rt—lm—zó n—gyo˜˜ kifejezés is lehet — von—tkozó névmás —nte™edenseD ilyenkor természetesen — megfelel® referen™iális osztály von—tkozó névmásáv—l h—sználjuk X @PWA
Névmást tartalmazó összetett antecedens

—F ˜F ™F dF

—z — módD —hogy —˜˜—n — kert˜enD —honn—n —˜˜—n — per™˜enD —mikor egy oly—n fér( kutyáj—D —ki

ez —z névmás nem egynem¶D eseményszer¶ségekre is ut—lh—tF slyenkor — von—tE kozó mellékmond—t˜—n mindig h—sználh—tjuk —z —mikor von—tkozó névmástF innek egy változ—t— —zD —mikor —z esemény v—l—milyen ált—lános módjár—D körülményére metonimikusan ut—lunk —z —z névmáss—lF …tó˜˜i eset˜en —z —hogy von—tkozó névE máss—l v—n pár˜—n X @QHA
Eseményszer¶ségre történ® vonatkoztatás

smádom @—ztAD —mikorG—hogy simog—tszF

igy másik eset˜en — per™ep™iós igék vonz—t—inál jelennek meg —z —mikorG—hogyG—mint von—tkozó névmások n—gyjá˜ól szinonim értelem˜en X @QIA
Eseményszer¶ségre történ® vonatkoztatás percepciós igéknél

vátt—m @—ztAD —mikorG—hogyG—mint elmentF

e von—tkozt—tás érdekes eseteD —mikor —z egész f®mond—ti propozí™ió ált—l kifejezett tényállás — von—tkozt—tás ™élpontj—F slyenkor —z —mi névmást h—sználjuk — mellékE mond—ton ˜elül X @QPA
Tényállásra történ® vonatkoztatás

€éter elut—zottD —mi elszomomorítottF

8.4.2. A fej elhagyása

i˜˜en — rész˜en —zt vizsgáljuk megD hogy milyen helyzetek˜en hiányozh—t — von—tE kozó mellékmond—t fejeF e von—tkozó mellékmond—tok el®fordulásán—k nem feltételeD

VFRF uy‚vÁ„yÓ †yxe„uy„e„Áƒ Ƀ xɆwÁƒyu

ISQ

hogy — f®mond—t˜—n —nte™edensük legyenF r— —z —nte™edens nin™s kitéveD —ttól még lehet egy mond—t˜—n von—tkozt—tás @˜ár mondtukD hogy — von—tkozt—tás ™élpontE j— mint mond—trész ilyenkor is —zonosíth—tó és kitehet®AF emennyi˜en — von—tkozó névmás @referen™iális t—rtomány— mi—ttA megh—tározz— — von—tkozt—tási ™élpont szeE repét — f®mond—t˜—nD —kkor — f®mond—t˜—n —z —nte™edens @névmásA elh—gyh—tóF e szögletes zárójelek˜en — von—tkozó mellékmond—t —nte™edensét —z od—értett @impliE ™itA névmási ut—lószóv—l rekonstruáltuk X @QQA
A vonatkoztatási célpont elhagyása

—F ˜F ™F dF eF fF

ilment ‘—zért“D mert dolgozni— kellF ilszívt—m egy ™igit ‘—ddig“D —míg e˜édeltélF putott ‘—ddig“D —meddig ˜írtF emiót— megház—sodottD ‘—zót—“ nem dohányzikF ‘—nnyir—“ futokD —mennyire t®lem telikF ‘—nnyit“ eszelD —mennyit t—lálsz — h¶t®˜enF

r— — referen™iális osztály nem h—tározz— meg —z —nte™edens szerepétD —kkor álE t—lános eset˜en nem lehet —zt — f®mond—t˜ól elh—gyni X @QRA —F B€—nni fogl—lkozott ‘—zz—l“D —mit imese olv—sottF ˜F Bqyul— számított ‘—rr—“D —mit ígértélF

relyre történ® von—tkozt—tás eseténD h— — névmás szerepe @tiF helyD ™élD forrásA — mellékmond—t˜—n megegyezik —z —nte™edens f®mond—t˜eli szerepévelD —kkor — névE más elh—gyását sok ˜eszél® elfog—dh—tón—k t—rtj—D de egyé˜ként — mut—tó névmási —nte™edens nem h—gyh—tó el X @QSA
Vonatkoztatás helyre

—F ? ehol — két folyó t—lálkozikD ‘ott“ már sok kin™set t—lált—kF @hely!helyA ˜F ? ilut—zom ‘od—“D —hov— t—v—ly mentetek ny—r—lniF @™él!™élA ™F ? iljöttem ‘onn—n“D —honn—n téged is kirúgt—kF @forrás!forrásA dF Bilmegyek ‘od—“D —honn—n te jöttélF @™él!forrásA eF Bilmegyek ‘od—“D —hol €etiék l—kn—kF @™él!helyA fF Bƒok—n élnek ‘ott“D —hová t—v—ly mentünk ny—r—lniF @hely!™élA el—ny és tárgy esetén más — helyzet X — tárgyi és —l—nyi @h—tározottA névmások @—zD —ztA elh—gyh—tókD még —kkor isD h— egy˜en von—tkozt—tás ™élpontj—i X @QTA
Alany és tárgy esetén a névmási antecedens elhagyható

ytt áll ‘—z“Gytt láth—tod ‘—zt“D —kit kereselG—kivel t—lálkozni —k—rszG—ki kereE sett —z el®˜˜F

e von—tkozó mellékmond—t szerkezetén ˜elül nin™s jelezveD hogy — von—tkozt—tás ™élpontj— milyen mond—trész @—l—nyEe v—gy tárgyA — f®mond—t˜—nF e h—tározott névE mási —l—ny és tárgy elh—gyh—tóság— mi—tt tehát ! h— ezt sem — szövegkörnyezetD sem — mellékmond—t˜—n ált—l kijelölt referen™i—t—rtományD sem — f®mond—ti ˜®vítmények nem oldják fel ! v—lódi tö˜˜értelm¶ség léphet felX

ISR @QUA

VF pitii„F †yxe„uyÓ wivvÉuwyxhe„yu
Vonatkoztatás többértelm¶sége (alanytárgy)

e X wi v—n most—nᘗn qy®z® üzleteivel c f X windig ˜e™s—pj—D —kivel üzletelF ≈ windig ˜e™s—pj— ‘®t —z“D —kivel üzletelF ≈ windig ˜e™s—pj— ‘® —zt“D —kivel üzletelF igyé˜ esetek˜en —z —nte™edens elh—gyás— függ — von—tkozó kifejezés esetét®lF emennyi˜en — mond—t kontr—sztot fejez ki @f®leg elliptikus állítmánny—lAD és — von—tE kozt—tás rekonstruált ™élpontján—k esete megegyezik — von—tkozó kifejezés esetévelD —kkor —z —nte™edens elh—gyh—tó X @QVA
Esetegyezés és elhagyhatóság

—F ˜F

tátszik ‘—zz—l“D —mivel tudF ilégedett ‘—zz—l“D —mivel — f®nöke is —zF

izek — mond—tok f®leg generikus mond—tként fog—dh—tók elF r— —z állítmányok egyE szeri eseményre ut—ln—kD —kkor — fej elh—gyh—tóság— kérdéses X @QWA
?

Bfélusk— ‘F most“ játszikD —mivel imese ‘F holn—p“ @fogAF

emikor egy —múgy is elh—gyh—tó —l—nyi szerep¶ névmás és egy @elliptikus kontr—szt mi—tt engedélyezettA elh—gyott r—gos névszó versengenekD — von—tkozt—tás ™élpontj— nem egyértelm¶ X @RHA
Vonatkoztatás többértelm¶sége (alanyegyéb vonzat)

ilégedettD —kivel — f®nöke is —zF ≈ ‘ˆ“ elégedett ‘—zz—l“D —kivel ‘ˆEnek“ — f®nöke is —z @elégedettAF ≈ ilégedett ‘—z oly—n @em˜erA“D —kivel — ‘s—ját“ f®nöke is —z @elégedettAF

r— — fej mut—tó névmást t—rt—lm—zD —kkor — von—tkozt—tás mindig korlátozóF pordítv— nem ig—z ált—lᘗnD hiszen sim— f®névi ™soport is lehet korlátozó von—tkozE t—tás feje @lF @RI—AAF emikor —zon˜—n egy kifejezés fókusz˜—n v—nD — mut—tó névmás megléteD illetve hiány— — von—tkozt—tás korlátozó @u†AD illetve nem korlátozó @xu†A típusáv—l szigorú—n korrelál X korlátozó von—tkozt—tás fókuszos ™élpontj— mindig t—rE t—lm—z mut—tó névmást X @RIA
Korlátozóság, fókusz és mutató névmás összefüggése

—F ˜F ™F dF

felépett — fér(D —kir®l — múltkor ˜eszéltem @u†Gxu†A ‘F e fér(“ @xu†AG‘F ez — fér(“ @u†A lépett ˜eD —kir®l — múltkor ˜eszéltem felépett egy fér(D —kinek n—gy sz—káll— volt @u†Gxu†A ‘F igy fér(“ @xu†AG‘F igy oly—n fér(“ @u†A lépett ˜e D —kinek n—gy sz—E káll— voltF

uorlátozón—k szokás nevezni minden oly—n von—tkozt—tást isD mely˜en — von—tE kozt—tás egy kv—ntor h—tókörét korlátozz—F

VFRF uy‚vÁ„yÓ †yxe„uy„e„Áƒ Ƀ xɆwÁƒyu @RPA
Kvantor hatókörének korlátozása vonatkoztatással

ISS

—F ˜F ™F dF

winden fér(D —kire lehet számít—ni F F F †—l—melyik fér(D —kire lehet számít—ni F F F ui ment elD —kire lehet számít—ni c wind—ztD —mit meg —k—rsz venniD ˜e kell mut—tniF

e @RQA péld—mond—t—i egy spe™iális konstruk™iót mut—tn—kD —mely˜en — von—tE kozt—tási ™élpont nem rekonstruálh—tóD —zon˜—n — von—tkozt—tást nyilvánv—ló—n —z egziszten™ális állítás engedélyeziF ez egziszten™iális kv—nti(ká™ió —z igé˜en állítE mányként jelenik megD — sz—˜—d módosító szerep¶ von—tkozó mellékmond—t így — létige vonz—t— leszF ÉrdekesD hogy t—g—dás esetén — von—tkozó mellékmond—t˜—n ! — kijelent® mód mellett ! feltételes mód˜—n és köt®mód˜—n is állh—t — r—gozott ige @lásd még — VFRFQF pontot és — WF fejezet WFPFQF pontjátAF @RQA —F ˜F †—nD —ki megj—víts— — t¶zhelyetF xin™sD —ki megj—víts—Gmegj—vít—ná — t¶zhelyetF

8.4.3. Az olyan névmás

ez oly—n mint megszorító névmási módosító szerepelhet f®névi ™soportok˜—nD és lehet korlátozó von—tkozt—tás ut—lósz—v—F ez —lᘘi példᘗn —z oly—n @r—gozott —l—kj—A referen™iális típusúD és f®névi k—tegóri—ként szerepel mint —z —z —ltern—tíváj—F @RRA
Az olyan utalószó

—F ˜F

ƒzeretjük —z oly—tD —ki m—g—sF ƒzeretjük —ztD —ki m—g—sF

e von—tkozó mellékmond—t lehet feltételes módú néhány ige eseté˜enD @h—sonló—n — hogy köt®szós mellékmond—tokhozD lF WF fejezetD WFPFQFA X @RSA —F ˜F xem t—láltunk oly—tGxem t—láltuk meg —ztD —ki @elégA m—g—sF xem t—láltunk oly—tD —ki elég m—g—s lenneF Bxem t—láltuk meg —ztD —ki @elégA m—g—s lenneF

r— —z oly—n névmás v—lódi módosítóként egy f®névi kifejezés részeD —kkor ™s—k nem referen™iális von—tkozó névmásn—k lehet —nte™edense X @RTA yly—n függönyt szeretnék venniGigy oly—n függönyt szeretnék venniGez oly—n függönyt szeretemD —milyen —z — t—pét—F
Az olyan mint módosító

ez —nte™edens névmás egy—ránt lehet —kár @másodl—gosA predik—tív @ÁD€A —kár módosító @wA X

IST @RUA

VF pitii„F †yxe„uyÓ wivvÉuwyxhe„yu
Nem referenciális antecedens¶ korlátozó vonatkoztatás

—F ˜F ™F dF

yly—nn—kP látom — függönytD —milyenÁ — n—pp—li˜—n volt — t—pét—F yly—nM függönyt vettemD —milyenM t—pétát —k—rtunkF yly—nn—kP fogn—k t—rt—niD —milyenM vezet® v—gyF yly—nM függönyt hozt—kD —milyennekP — t—pétát képzeltemF

r— — von—tkozó mellékmond—t˜—n — von—tkozó névmást predik—tív—n h—sználjukD —kkor — von—tkozt—tás ™élpontj— jelöletlen eset˜en —z — legn—gyo˜˜ nem referen™iáE lis kifejezésD —mely t—rt—lm—zz— —z ut—lószótF ƒpe™iális—nD h— — mut—tó névmás @plF oly—n A módosító — f®mond—t˜—nD —kkor — von—tkozó névmás @plF —milyen A v—lójáE ˜—n — mut—tó névmást t—rt—lm—zó egész f®névi kifejezésF iz — mohón—k nevezhet® str—tégi— oly—n er®s megszorításn—k számítD hogy még — referen™iális megkötések sem ˜írálják felülF ihelyett meglehet®sen fur™sán—k @vi™™esnekA t—rtjukD h— például — @RVA péld—mond—t—it egy fér( mondj—F e @RVA mond—t—i˜—n —z oly—n névmást is tehetjük —z —nnyir— helyé˜eD megt—rtv— — jelentést X @RVA
Nem referenciális vonatkoztatás célpontja

—F ˜F ™F dF

Én —z —nnyir— okos n®ket szeretemD —milyen ‘okos n®“ én is v—gyokF Én —z okos—˜˜ n®ket szeretemD mint —milyen ‘okos n®“ én v—gyokF ennyir— okos n®nek t—rt—n—k tégedD mint —milyen ‘okos n®“ én v—gyokF ennyir— okos n® v—gyD mint —milyen ‘okos n®“ én v—gyokF @vöF gs—k — nál—m okos—˜˜ n®ket szeretemFA

r— — von—tkozó mellékmond—t˜—n is módosító szerep¶ — névmásD —kkor persze — mohó értelmezést felül lehet ˜írálniD h— kitesszük — megfelel® —ltern—tív kifejezést X @RWA
A mohó vonatkoztatás elkerülése

Én —z —nnyir— okos n®ket szeretemD —milyen @okosA fér(n—k engem t—rt—n—kF

slyenkor mind —z —nte™edensD mind — von—tkozó névmás tetsz®legesen mélyen lehetE nek ˜eágy—zv— egy összetett módosítói szerkezet˜e X @SHA
Tetsz®leges mélység¶ beágyazás

ennyir— h—lvány p—sztell szín¶ ˜orítású k—n—pét kellene venniD mint —milyen nevetségesen hiv—lkodó mintáz—tú függöny v—n mögötteF

8.4.4. A mint köt®szó

ƒok predik—tív von—tkozt—tásnál h—sználh—tó — mint mond—t˜evezet®kéntF slyenkor elh—gyh—tó — von—tkozó névmásD de ™s—k —kkorD h— —z egész mellékmond—t elliptikusF ez ilyen elliptikusD mint szó™skáv—l ˜evezetett von—tkozt—tások—t hívjuk hasonlító szerkezeteknekF @SIA
Hasonlító szerkezet

—F ˜F ™F

ennyit k—pt—mD mint még senkiF …gy—n—nnyit k—pt—mD mint teF „ö˜˜et k—pt—mD mint teF

VFRF uy‚vÁ„yÓ †yxe„uy„e„Áƒ Ƀ xɆwÁƒyu

ISU

ezok˜—n — spe™iális esetek˜enD —mikor — h—sonlítás —zonosságot hiv—tott kifejezE niD —zt expli™it módon is jelezhetjük — névmási ut—lószó megvál—sztásáv—lF slyenkor —z  ugy—n Cmut—tó névmás sémáv—l leírh—tó névmási —l—kok—t h—sználjuk @lF @SI˜AAF r— —z ugy—n Eos névmások helyett sim— mut—tó névmáss—l fejezzük ki — von—tkozó mellékmond—t —nte™edensétD —kkor — mond—t értelmezése —z —nte™edens mond—tpozíE ™iójától függF wár — @RIA péld— k—p™sán is rámut—ttunk egy oly—n jelenségreD hogy — fókuszpozí™ió˜—n elhelyezked® —nte™edensre más megszorítások von—tkozn—kF e h—E sonlító szerkezetek ált—lᘗn nem is ig—zán lehetnek semleges mond—tokD mindig v—n ˜ennük egy fókuszos kifejezésF r— — fókuszpozí™iót — mut—tó névmás v—gy egyé˜ nem igei elem tölti ˜eD —kkor — mond—t — h—sonlít—ndó mennyiségek egyenl®ségét fejezi ki @lF @SP—AAD igei fókusz esetén pedig — n—gyo˜˜ v—gy egyenl® viszonyt @tiF —mi — leg—lᘘ —nnyiD mint fordul—tt—l p—r—fr—zálh—tóD lF @SP˜AA X @SPA
Hasonlítás és fókusz

—F ˜F

‘F ennyit“ k—pt—mGxem ‘F —nnyit“ k—pt—mG‘F Én“ k—pt—m —nnyitD mint teF ‘T ennyit“ ‘F k—pt—m“G‘F u—pt—m“ —nnyitGxem k—pt—m —nnyitD mint teF

ƒim— mut—tó névmási fej esetén — mint fejezi ki — h—sonlítástD referen™iális voE n—tkozt—tás esetén pedig ! hiszen ott nin™sen h—sonlítás ! nem lehet kitenni @˜ár egyes nyelvváltoz—tok˜—n létezikA X @SQA
Referenciális vonatkoztatás és a mint
?

Bezt — (™kót látt—m tegn—pD mint —kir®l ˜eszélgettünkF

e mint soh—sem h—gyh—tó elD h— — h—sonlítást fokozáss—l fejezzük kiF izzel szemE ˜en h— ugy—n Eos névmás v—n — f®mond—t˜—nD —kkor — mint elh—gyás— —z —nte™edens és — mellékmond—t˜eli von—tkozó kifejezés esetét®l függF fár — megítélések nem elégE gé egyértelm¶ekD —nnyi megáll—píth—tóD hogy — mint elh—gyás— sokk—l jo˜˜ —kkorD h— — von—tkozó névmásn—k és —nte™edensének megegyezik —z esete @— helyzet tehát h—sonló — nem h—sonlító von—tkozt—tás @QVAE˜eli esetéhezAF @SRA
Esetegyezés és elhagyhatóság

—F ˜F

…gy—n—z történt velemD mintG∅ —mi — h®ssel esett megF …gy—n—z történt velemD mintGB∅ —mitG—mir®l olv—st—m — könyv˜enF …gy—n—zt olv—st—m — könyv˜enD mintG∅ —mit te átéltél t—v—lyF …gy—n—zt olv—st—m — könyv˜enD mintGB∅ —mi velem is megesettG—mir®l te is meséltél t—v—lyF …gy—n—rról meséltemD mintG∅ —kir®l neked is — múltkorF …gy—n—rról meséltemD mintGB∅ —kit látt—mG—ki nyil—tkozott — múltkorF

™F

ISV

VF pitii„F †yxe„uyÓ wivvÉuwyxhe„yu

8.5. Egyéb vonatkozó mellékmondati konstrukciók
8.5.1. A csak

e ™s—k szó™skán—k egy egyedi h—sznál—táv—l t—lálkozunk von—tkozó mellékmond—tokE ˜—nF yly—n esetek˜enD h— —z —nte™edens rejtett v—gy expili™it univerzális kv—nti(ká™ió h—tóköré˜en v—gy generikus mond—t˜—n v—nD közvetlenül — von—tkozói kifejezés után áll X @SSA
Vonatkozó névmás + csak

—F ˜F ™F

wegveszemD —mit ™s—k —k—rszF ezt — szeletet vál—sztodD —melyiket ™s—k kívánodF yly—n levest f®zökD —milyet ™s—k kivál—szt—szF

slyenkor sem — f®ED sem — mellékmond—t˜eli esemény nem lehet egyszeri esemény X @STA —F Byly—n poh—r—t veszekD —milyet ™s—k leejtettél @— múltkorAF ˜F Byly—n poh—r—t ejtettem le —z el®˜˜D —milyet ™s—k —k—rtálF

8.5.2. Az az, ami szerkezet

e fentihez h—sonló generikus kontextus˜—n h—sznál—tos —z —zt mut—tó névmásn—k egy h—tároz—tl—n változ—t—F @SUA —F ˜F ™F dF eF ezt eszelD —mit ™s—k p—r—n™solsz 3 roln—p m—jd ‘F —zt“ eszelD —mit ™s—k ‘F te“ p—r—n™solszF ezt énekelszD —mit szeretnél 3 ? Bqy—kr—n el®fordulD hogy nem ‘F —zt“ énekelszD —mit ‘F te“ szeretnélF ezt hívsz megD —kit ™s—k óh—jt—sz 3 ? BÉrdekesD hogy te mindig ‘F —zt“ hívsz megD —kit ‘F te“ szeretszF ezt szólít—sz megD —kit nem szégyellszF ? BÉrdekesD hogy te mindig ‘F —zt“ szólít—sz megD —kit nem szégyellszF ezt vál—szt—sz kiD —kit ™s—k —k—rsz 3 ? BÉrdekesD hogy te mindig ‘F —zt“ vál—szt—sz kiD —kit ™s—k —k—rszF

ez @SVA szintén egy spe™iális szerkezetet illusztrálD mely˜en — von—tkozó névmás fókuszos X @SVA
Vonatkozó névmás fókuszban

—F ˜F ™F 

enn—kD —ki —zD ‘F —mi“ @egykori „†EreklámA yly—nD ‘F —milyen“F ennyi voltD ‘F —mennyi“F

VFSF iq‰Éf †yxe„uyÓ wivvÉuwyxhe„s uyxƒ„‚…ugsÓu

ISW

ez @SVAE˜eli esetek˜en — von—tkozó mellékmond—t ™supán egy h—ngsúlyos von—tkozó kifejezés˜®l állF ez állítmány rekonstruk™iój— szigorú—n ™s—k elliptikus lehetD —z—z megt—rtj— —z engedélyez® f®mond—t˜—n lev® állítmány idejét X @SWA
Igeid® rekonstrukciója

—F ˜F

yly—n leszD ‘F —milyen“ ‘leszGBvolt“F yly—n leszD —milyen — múltkor ‘volt“F

vehetD hogy nem is szeren™sés ezt — h—ngsúlyos von—tkozó kifejezést fókuszn—k nevezniD hiszen nem állh—t után— állítmány X @THA B‘F yly—n“ leszD ‘F —milyen“ leszF vöF yly—n leszD —milyen ‘F lesz“F @lF @TPAA

pelt¶n® —z isD hogy h— oly—n elem áll — von—tkozó névmás utánD mely egy voE n—tkozói kifejezés részeD —kkor önm—gᘗn állv— ™s—k — fej @— jo˜˜ old—li elemA lehet h—ngsúlyos X @TIA —F / ‘F ennyi id®s“ voltD ⊥ —hány \ kilóF ˜F B/ ‘F ennyi id®s“ voltD \ —hány kilóF

†—jon pontos—n mi — külön˜ség —z —lᘘi két lehet®ség között c †—lószín¶D hogy —z egyedi jelentéseket nem lehet kikövetkeztetni ált—lános mond—tt—ni konstruk™iók˜ólD és egy spe™iális szerkezettel állunk szem˜en X @TPA —F ˜F ez v—gyokD —ki ‘F v—gyok“F @˜üszkeA ez v—gyok ‘F —ki“F ≈ ez v—gyokD —ki ‘F v—gyok“F @lemondóA

‚á—dásul — fenti h—ngsúlyos névmásos von—tkozt—tás nem minden névmás esetén egyformán jó X @TQA
Hangsúlyos névmási vonatkoztatás feltételei

—F ˜F ™F

uerülD —mi˜e kerülF BuerülD —mi˜eF ennyi˜— kerülD —mennyi˜e kerülF ? Bennyi˜— kerülD —mennyi˜eF enn—k t—rt—szD —minek t—rt—szF ? Benn—k t—rt—szD —minekF

9. fejezet

A hogy köt®szós mellékmondat
e hogy köt®szós mellékmond—tok n—gyon sok˜—n h—sonlít—n—k — f®mond—tokr—F ekár™s—k — f®mond—tok—tD — ˜eágy—zott mond—tok—t is lehet nyelvt—ni tul—jdonE ság—ik —l—pján osztályozniF e hogy köt®szós mellékmond—tok ˜els® szerkezetét nem fogjuk részletesen tárgy—lniD hiszen — mond—tokr— ált—lᘗn is érvényes szerkesztéE si sz—˜ályok rájuk is érvényesekF e mellékmond—tok k—p™sán érdekese˜˜ kérdés —zD hogy — mellékmond—t nyelvt—ni tul—jdonság—i milyen módon függnek össze — melE lékmond—tot ˜eágy—zó szerkezet tovᘘi s—játság—itólF i˜˜en — fejezet˜en ezeket pró˜áljuk meg szám˜— venniF e WFIF pont˜—n —z —lárendelt mellékmond—tok és —z ®ket gy—kr—n kísér® névmási ut—lószó k—p™sol—tát vizsgáljuk megF e WFPF pont˜—n — mond—tE—lárendel® régensek és mellékmond—ti ˜®vítményük összefüggéseir®l lesz szóD — WFQF pont˜—n pedig — mellékmond—tot ˜evezet® ut—lószó típus—irólD v—l—mint —z ut—E lószó és — hogy köt®szó elh—gyh—tóságán—k feltételeir®l lesz szóF †égül — WFRF pont˜—n néhány spe™iális hogy köt®szós szerkezetet ismertetünkF

9.1. Utalószók és a mellékmondat szerepe
e hogy köt®szós mellékmond—tot t—rt—lm—zó mond—tok˜—n ált—lᘗn jól megh—táE rozh—tó nyelvt—ni funk™iót tölt ˜e — mellékmond—tF izt onn—n tudjukD hogy megjelenE het — mond—t˜—n egy utalószó @legtö˜˜ször mut—tó v—gy személyes névmásAD —mely ugy—n szórendileg teljesen el lehet vál—sztv— — mellékmond—ttól — mond—tszerkezetE ˜enD mégis k—p™sol—t˜—n v—n veleF izt onn—n tudjukD hogy oly—n mond—tpozí™iók˜— téveD —melyeknek jelentést—ni hoz—dék— v—nD —z ut—lószó — mond—tot képviseli X @IA
Utalószó és mellékmondat

—F ˜F

‘F ez“ lepett megD hogy nem szóltF @és nem —zD hogy elmentA ‘T ez“ viszont meglepettD hogy nem szóltF @de más nem feltétlenülA

innélfogv— jogos —z ut—lószó elnevezésD hiszen mondh—tjukD hogy —z ut—lószó ut—l — mellékmond—tr—D gy—kr—n referen™iális—n —zonosíth—tjuk is veleF innek egyik köE vetkezményeD hogy — mellékmond—tokn—k mond—trészi státuszt is tul—jdoníth—tunk

WFIF …„evӃÓu Ƀ e wivvÉuwyxhe„ ƒi‚i€i

ITI

—szerintD hogy — rájuk ut—ló ut—lószó milyen szerep¶F ez ut—lószó szerepét —z esete —l—pján —zonosíth—tjukF itt®l fogv— ˜eszélhetünk —l—nyiD tárgyi st˜F mellékmond—E tokrólF ez ut—lószó ™s—k ugy—n—zt — szerepl®t jelölhetiD mint — mellékmond—tF fár — legtö˜˜ eset˜en —z ut—lószó helyettesíthet® egyé˜ jelentéses f®névi kifejezésselD de ™s—k oly—nn—lD —mely — mellékmond—tt—l összefér X @PA
Utalószó és mellékmondat kapcsolata

—F ˜F ™F

ilmondt— —ztD hogyF F F G— történetetD hogyF F F G— történetetF …t—sított —rr—D hogyF F F G—rr— — ™selekvésreD hogyF F F Gv—l—minek — végreE h—jtásár—F ilgondolkozt—m —zonD hogyF F F G—zon — kérdésenD hogyF F F G— pro˜lémánF

sgen sok eset˜en —zon˜—n semmilyen jelentéses f®név nem ut—lh—t — mond—tr— — névmáson kívül X @QA
Stabil utalószó

—F ˜F

vátom @—ztAD hogy szomorú v—gyG— szomorúságot —z —r™odonF vátom B? — helyzetetG? —z áll—pototG? — tényállástD hogy szomorú v—gyF ildöntöttem @—ztDA hogy h—z—megyekF ildöntöttem @—ztA ? — kérdéstG? — pro˜lémátG? — ténytG? — döntéstG? — helyE zetetD hogy h—z—megyekF

qy—kr—n pedig —z ut—lószó és mellékmond—t együtt sem ™serélhet® semmilyen f®neves kifejezésre X @RA —F ezt gondolomD hogy h—z— kéne mennemF Bezt — kérdéstGdöntéstGhelyzetetGeseménytGgondol—tot gondolomD hogyF F F Bqondolom — kérdéstGdöntéstGhelyzetetGeseménytGgondol—totF pél® @—zDA hogy nem leszek készF pél® — helyzetGáll—potGtényállásGpro˜lém—D hogy nem leszek készF pél® — helyzetGáll—potGtényállásGpro˜lém—F

˜F

ez eddigi példák˜ól —zt — t—nulságot vonh—tjuk leD hogy — nem névmási f®neE ves kifejezéseknek — mellékmond—t v—ló˜—n — s—ját ˜®vítménye @plF —z —z állításD hogy h—z—ment AF izt — f—jt— ˜eágy—zást nevezhetjük azonosító alárendelésnekF xévmási eset˜en —zon˜—n nem feltétlenül ez — helyzetF e névmási ut—lósz—v—s melE lékmond—tot t—rt—lm—zó szerkezetek˜en — mellékmond—t nem — névmás ˜®vítményeD h—nem ugy—núgy —z —dott régenséD mint m—g— — névmási ut—lószóF véteznek tehát mondat-alárendel® régensekD v—gyis oly—n régensekD melyeknél —z —lárendelés nem —zonosító értelm¶F wond—tE—lárendel® régensnek nevezhet® tehát —z — régensD —mely egy hogy köt®szós mellékmond—totD v—l—mint op™ionális—n egy névmási ut—E lószót kíván megF e mond—tE—lárendel® régens mind — mellékmond—tr—D mind pedig névmási ut—lósz—vár— von—tkozó—n megszorítások—t írh—t el®F e WFPF pont˜—n sorr— vesszük — mellékmond—tok típus—in—k el®fordulásátD és kísérletet teszünk — mond—tE

ITP

WF pitii„F e ryq‰ uքŽƒÓƒ wivvÉuwyxhe„

—lárendel® régensek eszerinti osztályozásár—F izután — WFQF pont˜—n —z ut—lószór— és — köt®szór— von—tkozó megszorítások—t írjuk leF

9.2. Mondatb®vítményt váró predikátumok
emennyi˜en egy régens vonz—tként mellékmond—tot követel megD —kkor —z —lárendelt mellékmond—t nyelvt—ni jegyei @plF id®D mód tekinteté˜enA nem teljesen sz—˜—dokF ezt t—láljukD hogy — mond—tot —lárendel® régensek típusok˜— sorolh—tók —nn—k —l—pE jánD hogy mond—t˜®vítményük nyelvt—ni jegyeire von—tkozó—n milyen megkötéseket tesznekF
9.2.1. Beágyazott kérdés

†izsgálódásunk—t — ˜eágy—zott kérdésekkel kezdjükF e ˜eágy—zott kérdéseket — f®E mond—ti kérdésekkel @lF TF fejezetD TFIFIF pontA —n—lóg módon kiegészítend® és eldöntend® típus˜— sorolh—tjukF izek ˜els® szerkezetét — kérdésekkel fogl—lkozó TF fejezet˜en részletesen ismertettükF i˜˜en — rész˜en ™s—k —rr— kon™entrálunkD hogy — kérd® mellékmond—tok milyen régensnek lehetnek —lárendelveF @wost ™s—k — kijeE lent® f®mond—tok˜— v—ló ˜eágy—zásról ˜eszélünkD — f®mond—ti kérdés és — ˜enne lév® —lárendelt kérdések viszonyát — hídigék k—p™sán — TF fejezet TFRFIF pontj— tárgy—lj—FA wivel egyes régensek ™s—k kérd®D mások ™s—k kijelent® mellékmond—tot engednek meg vonz—tukkéntD — mond—t k—tegóriájú ˜®vítmények típus— @tiF kijelent®D kérd® volt—A fontos szempontj— — régensek osztályozásán—kF @SA
Kijelent® és kérd® mellékmondatok

—F ˜F

ezon gondolkozt—mGBezt gondolt—mD hogy melyik kul™sot kellett elhozniF Bezon gondolkozt—mGezt gondolt—mD hogy el kellett hozni egy kul™sotF

ez @SAE˜eli igék @gondolkozik és gondolA —pró módosításokk—l — másik típusú mellékE mond—tot is —lárendelhetik X @TA
A mondattípus megválasztása a jelentés alapján

—F ˜F

ezon gondolkozt—mD hogy el kellene hozni — kul™sotF x— látod 3 tól gondolt—mD hogy melyik kul™sot kell elhozniF

@TA —rr— enged következtetniD hogy — mond—ttípus megvál—sztás— jelentést—ni s—játE ságokon is múlh—tF fár ez n—gy mérték˜en ig—zD sok régens eseté˜en egyedi lexiE k—i tul—jdonságn—k t¶nnek — mellékmond—tr— von—tkozó gr—mm—tik—i elvárásokF e vonz—tszelek™ió kizáról—gos—n jelentést—ni —l—pú m—gy—ráz—tát ™s—k — releváns szeE m—ntik—i tul—jdonságok teljes feltárás— —dh—tnáF wivel ez — fel—d—t — jelen keretek között kivihetetlenD —z —lᘘi—k˜—n ™s—k — legegyértelm¶˜˜ meglátások—t emeljük kiD és f®leg — form—i megszorítások összefüggéseit mut—tjuk ˜eF ez igék egy n—gy osztály— mindenféle mond—ttípust megenged vonz—tként X1
1 i˜˜e — ™soport˜— t—rtozn—k például X
megmond, elmond, elárul, elmesél, kikotyog, megsúg, kihirdet, megjósol, megálmodik, felidéz, felderít, felgöngyölít, kinyomoz, megfejt, felfedez, bebizonyít, felderít, észrevesz, megtud, megérez, meghall, meglát, felfog, megért, megérde-

WFPF wyxhe„fŽ†Í„wÉx‰„ †Á‚Ó €‚ihsuÁ„…wyu @UA
Minden mondattípust megenged® régens

ITQ

fél— elmesélteD hogy —F F F F —z összes feled—tot meg tudt— old—niF @kijelent®A ˜F F F F mi™sod— nehéz fel—d—tok—t meg tud old—niF @felkiáltóA ™F F F F hogy—n kell megold—ni — fel—d—totF @kiegészítend® kérdésA dF F F F kellettEe — megoldáshoz számológépet h—sználniF @eldöntend® kérdésA

e régenseknek ez —z osztály— néhány kivétellel @plF emlékszik A igeköt®s igék˜®l állF r— ezek — régensek —lárendelt kijelent® mellékmond—tt—l álln—kD —kkor —zok faktív értelm¶ekD —z—z — ˜eszél® el®feltételezi —z ált—luk kifejezett propozí™ió ig—zságát X @VA
Faktivitás

qéz— megh—llott—D hogy enn— ki—˜álF

e @VA igéjeD — megh—ll is ilyenF wivel kijelent® mellékmond—tt—l állD — ˜eszél®nekD —ki — @VA megnyil—tkozást h—sználj—D el®feltételeznie kell — mellékmond—t ig—zságátD v—gyis —ztD hogy enn— ki—˜álF e @WA ˜izonyítj—D hogy ez természetesen nem minden régens és ˜eágy—zott mond—t esetén v—n így X @WA
Nem faktív régens

qéz— úgy h—llott—D hogy enn— ki—˜álF

e @WA kimondás— nem vonj— m—g— utánD hogy el®feltételeznünk kell — ˜eágy—zott proE pozí™ió ig—zságát X —kkor is mondh—tj— — ˜eszél®D h— ˜iztos ˜enneD hogy enn— nem ki—˜álF wegáll—píth—tjuk tehátD hogy — mellékmond—t f—ktív értelmezése — mond—tE —lárendel® régensen múlik X —zok—t — régenseketD —melyek f—ktív olv—s—tot kényszeríE tenek — kijelent® típusú vonz—tukr—D f—ktív régenseknek nevezzükF ez igék egy ™soportj— ! ˜ár el®fordul mind kijelent®D mind kérd® mod—litású mellékmond—tt—l ! ™s—k jelenD illetve jöv® idej¶ mond—t˜®vítményt enged meg X2 @IHA
Igeid® a mellékmondatban

ildöntötteD hogy —F F F F mikor kit vesz feleségülF ˜F F F F w—rit vesziEe feleségülF ™F F F F megház—sodikF dF F F F Bmegház—sodottF

izek —z igék állh—tn—k igeköt® nélkül is kijelent® mellékmond—tt—lF slyenkor —z igeviE v® szerepét egy spe™iális ut—lószóD —z úgy tölti ˜e @err®l részletesen írunk — WFQFQF pontE ˜—nAF †it—th—tóD hogy melyik osztály˜— esnek — @IIAE˜eli igék X3
mel, elfelejt vmit ; letagad, hazudik vmit ; szó van vmir®l ; visszaemlékszik, rávezet, rájön, emlékeztet, emlékszik vmire ; látszik, kiderül, felmerül, eszébe jut, tudomására jut, rémlik vmi.

2 slyen plF —z elhatároz, eldönt, eltervez, megbeszél, kitalál vmitF 3 izek —z igék — tanakodik, gondolkodik, rágódik, morfondírozik azon,
fáj a feje

F

fontolgat vmit,

? amiatt

ITR @IIA

WF pitii„F e ryq‰ uքŽƒÓƒ wivvÉuwyxhe„ €éter @—ztA fontolg—tj—G@—zonA morfondírozikG@—zonA rágódikG@—zonA t—n—E kodikD hogy hová ut—zik tózsiGelut—zikEe tósziGmikor ut—zz—n—k el @tózsiE ékAG? mikor ut—zt—k elG? elut—zt—kEeGelut—zz—n—kEe @tózsiékAF

fár — múlt id® egy kissé fur™sán h—ngzikD — ˜eágy—zott kérdés eseté˜en nin™senek —z ige—l—kr— és mond—tmódr— von—tkozó megkötésekF e kijelent® mellékmond—ton ˜elül —zon˜—n sem múlt idej¶D sem felszólító módú ige—l—k nem h—sználh—tó X @IPA €éter @—ztA fontolg—tj—G@—zonA morfondírozikG@—zonA rágódikG@—zonA t—n—koE dikD hogy el fog ut—zniGelut—zikG? Belut—zt—k @tózsiékAG? But—zz—n—k el @tózsiE ékAG? Belut—zz—n—k @tózsiékAG

e döntést jelent® @lF PA v—gy döntés meghozásár— irányuló @lF QA predikátumok —kkor h—ngz—n—k — legtermészetese˜˜enD h— — kijelent® mellékmond—t˜—n nin™sen kitett —l—nyF slyenkor —z od—értett —l—ny kötelez®en —zonos —z —lárendel® predikátum —l—nyáv—l Y ezt — jelenséget alanyi kontrollnak nevezzükF4 @IQA
Alanyi kontroll

€éter elh—tározt—G—zon t—n—kodottD hogy ? — kis(—GOK ∅ elut—zik ‚ómᘗF

feágy—zott eldöntend® kérdések természetesnek h—ngz—n—k — @IRA példᘗn látE h—tó igék vonz—t—kéntD h— —z egész mond—t t—g—dóD kérd® v—gy felszólító X5 @IRA
Beágyazott eldöntend® kérdés

—F ˜F ™F dF

xem tudtákD hogy feljutn—kEe még m— — ™sú™sr—F xem közöltékD hogy feljutott—kEe — ™sú™sr—F „udjátokD hogy feljuttokEe még m— — ™sú™sr— c uözöljékD hogy feljutott—kEe m— — ™sú™sr— 3

e ˜eágy—zott eldöntend® kérdés kijelent® f®mond—t esetén els® olv—sásr— n—gyon fur™sán—k t¶nhetF @ISA
Beágyazott eldöntend® kérdés kijelent® mondatban

—F ˜F ™F

5 xem tudomD hogy éhes v—gyokF xem tudj—D hogy éhes v—gyokF xem tudomD hogy éhes v—gyokEeF

†—lójᘗn —zon˜—n —z — helyzetD hogy ez — predikátumosztály f—ktív Y —z eldöntend® kérdés ™supán ezt — faktivitási kényszert oldja fel — mond—t˜—nF iz —zt jelentiD hogy — ˜eágy—zott propozí™ió ig—zságát nem kell el®feltételeznünkF ezok˜—n —z esetek˜enD —mikor —z —lárendel® predikátum jelentése közvetlene˜˜ módon öszzefügg —z el®felE tételekkelD például — ˜eszél® állítást tesz ismereteir®lD —kkor — f—ktivitás léte v—gy hiány— mi—tt összeférhetetlenség léphet fel — közlés˜enF €éldául — @IS—A mond—tánál
4 e döntést jelent® igék @plF
elhatároz A egy másik jelentés˜en is h—sználh—tó—kF ikkor —z elh—tározás —rról szólD hogy — ˜eágy—zott propozí™iótD mint ig—z állítástD m—gáévá tesziEe — ˜eszél®F irre — jelentésváltoz—tr— természetesen nem von—tkozn—k sem — @IHAD sem — jelen péld— megkötéseiY így mondh—tjukX Eldöntöttem, hogy nem Béla volt a gyilkos. 5 slyen igék plF — tud, hall, lát, érez, említ, mond, mesél, közöl vmit ; tud, hall, értesül, mesél vmir®lF

WFPF wyxhe„fŽ†Í„wÉx‰„ †Á‚Ó €‚ihsuÁ„…wyu

ITS

— ˜eszél® el®feltételezi —ztD —mir®l állítás— szerint nem tud @vöF @IS˜A X itt — monE d—t nem — ˜eszél® informá™iós áll—potáról szólAF slyenkor h—sználjuk —z ˜eágy—zott eldöntend® kérdéstD hogy feloldjuk — f—ktivitási kényszertD —hogy — @IS™A mut—tj—F ez —lᘘi @ITA péld—mond—t —zt mut—tj—D hogy — f—ktivitási kényszer feloldás— —z informá™ió vissz—t—rtásán—k eszköze is lehetX @ITA
Faktivitás feloldása

„udomD hogy éhes v—gyokEeF @tiF –tudomD ™s—k nem —k—rom elmond—ni9A → éhes v—gyokD vöF „udomD hogy éhes v—gyok → éhes v—gyokD

e predikátumokn—k egy tovᘘi osztály— ™s—k kérd® típusú mellékmond—tt—l forE dul el® X6 @IUA
Kérdést váró predikátumok

ezt kérdeztékD —F F F F melyiküké lesz — ˜irtokF @kiegészítend®A ˜F F F F megk—pj—Ee v—l—ki — ˜irtokotF @eldöntend®A

9.2.2. Csak kijelent® mondatokat alárendel® régensek

ƒok predikátum semmilyen kérd® mellékmond—tot nem enged meg ˜®vítménykéntF e kijelent® mond—tok—t váró igeköt®s igék n—gy része nem f—ktívD és nem enged meg felkiáltó szerkezetet sem X7 @IVA €éter megígérteG—zt tervezteG—zt felelteGmegjárj—G—rr— jutott hogy elmegy ˜i™iklizniGBmi™sod— könyveket vettek nekiGBhogy—n készül — ˜—˜levesF

izekkel szem˜en áll egy n—gyo˜˜ osztályD melynek t—gj—i mind igeköt® nélküli igékD illetve oly—n intr—nzitív igék és névszói régensekD —melyek —l—nyi szerep¶ melE lékmond—tot várn—kF izek — régensek egy tényállás iránt érzett —ttit¶döt fejeznek ki @™sodálkozásD szomorúságD sérelemA v—gy — tényállást ált—lᘗn értékelik @érdekesD gy—núsAF e ˜eágy—zott kijelent® mond—t oly—n tényállást fejez kiD —mely — ˜eszél® el®E feltételezése szerint ig—zD v—gyis ezek — régensek mind f—ktív—kF igy részük megenged felkiáltó szerkezetet is X8
6 sde t—rtozn—k plFX 7 slyen plF —

érdekel vmi, kérdez, kérdez®sködik, faggatózik, érdekl®dik, kifaggat, ren-

delkezik, nyilatkozik vmir®l ; kérdez, kipróbál, megválaszol, felmér, felbecsül, vmit ; vitatkozik, veszekszik vmin ; kiváncsi vmire. megígér, álmodik, tervez, jósol, felel, remél, (el)vállal, (meg)bán, kijelent, jelent megkockáztat, takargat, bizonygat vmit ; dicsekszik vmivel, vmire jut, vmit®l tart, vmit®l fél, vmire számít, biztos vmiben, (meg)esküszik vmire, megfejel vmit vmivel, gyanakszik vmire ; megsínyli azt, megjárja azt. kifogásol, csodál, furcsáll vmit ; panaszkodik, áradozott, ábrándozik vmir®l ; bosszankodik, szomorkodik, aggódik vmin ; király, csodás, szép, meglep®, furcsa, gyanús, érdekes vmi ; meglep, megdöbbent, zavar, fáj, aggaszt, tetszik vmi ; díjaz, elítél, nem bán, utál, imád, gy¶löl, csíp, bír, élvez, szeret, ki nem áll(hat) vmit ; örömet lel vmiben, boldog vmit®l/vmivel

8 slyen plF — sérelmez,

F

ITT @IWA

WF pitii„F e ryq‰ uքŽƒÓƒ wivvÉuwyxhe„
Attit¶dkifejez® igék

ƒérelmeziGweglepGÉrdekesD hogy —F F F F drág— könyveket vettek nekiF @kijelent®A ˜F F F F mi™sod— drág— könyveket vettek nekiF @felkiáltóA ™F F F F Bhogy—n készül — ˜—˜levesF @kérd®A

sde t—rtozn—k — st—tikus pozitívD illetve neg—tív érzelmi viszonyulást kifejez® régensek isF izek nem engedik meg — felkiáltó szerkezeteketD és szintén mind f—ktív—k X @PHA
Statikus érzelmi viszonyulást kifejez® igék

ÉlveziGui nem állh—tj—D hogy —F F F F mindig ut—zg—tn—kF ˜F F F F Bmi™sod— rengeteget ut—zg—tn—kF ™F F F F Bhogy—n lehet ennyit ut—zniF

windkét ™soport megengedi — hogyh— D illetve — h— mond—t˜evezet®t — mellékE mond—t élénF slyenkor ! ellentét˜en —z els® intuí™ióv—l ! nem feltételes mond—tról @kondi™ionálisrólA @lF @PQAAD h—nem v—lódi —lárendelésr®l v—n szóF @PIA ƒzeretiGpur™sállj—Gpáj nekiD @hogyAh— simog—tjákF
A (hogy)ha mint az alárendelt mellékmondat bevezet®je

e mond—t ilyenkor ™s—k generikus olv—s—tot k—ph—tF wozz—n—tos ige egyszeri ˜eköE vetkezését nem vezetheti ˜eD szem˜en — sim— hogy köt®szóv—l X @PPA
A (hogy)ha mondatbevezet® és a generikusság

e X wost meg miért ug—t — kutyád c f X €edig ált—lᘗn szereti h— simog—tjákD de most úgy látszik fájt nekiD hogy megsimog—ttákG∅G5 hogyh— megsimog—ttákG5 h— megsimog—ttákF
9.2.3. Feltételes módú mellékmondat

igyes régenseknek feltételes módú hogy köt®szós ˜®vítményük is lehetF „ermészeE tesen — feltételes mód — mond—tszerkezetek˜en önálló jelentéssel ˜írh—tD így —zok rendszeresen el®forduln—k mindenféle típusú mellékmond—t˜—nD —kár™s—k — f®monE d—tok˜—nF izek — feltételes @kondicionálisA mond—ttípus —leseteiX @PQA
Feltételes módú igealak feltételes mondatban

—F

F®mondatban

ilmészD h— én is elmegyekF ilmennélD h— én is elmennékF ilmentél voln—D h— én elmentem voln—F

WFPF wyxhe„fŽ†Í„wÉx‰„ †Á‚Ó €‚ihsuÁ„…wyu ˜F

ITU

Mellékmondatban

ezt kérdeztemD hogy F F F te is elmészEeD h— én elmegyekF F F F te is elmennélEeD h— én elmennékF F F F te elmentél voln—EeD h— én elmentem voln—F

e feltételes mond—tok leírásáv—l e˜˜en — kötet˜en nem fogl—lkozunkF e következ® régensek eseté˜en —zon˜—n — feltételes módú állítmány el®fordulás— nem — szokásos jelentéssel párosulD h—nem —zt egy form—i jegyD — t—g—dás váltj— ki X9 @PRA
Feltételes módú igealak nem feltételes mondatban

xem ˜izonyított— ˜eG—rról v—n szóGemlékszikGBtudt—m megGBtósolt—m megD hogy túl m—g—s @lenneAF

e fenti példák igéi mind f—ktív—kD —zon˜—n — ˜eágy—zott mond—t feltételes mód˜— tétele feloldh—tj— — f—ktivitástD —z—z ilyenkor — ˜eágy—zott mond—t ig—zságát nem el®feltételezzük tö˜˜é @lF @ISAAF ez eleve informá™iós ˜izonyt—l—nságot jelent® @—zE —z — ˜eágy—zott mond—t ig—zságátD v—lószín¶ségétD gy—koriságát (rt—tóAD egyé˜ként nem f—ktív igék t—g—dott —l—kj—i op™ionális—n megengedik — mellékmond—ti feltételes módot X10 @PSA
Opcionális feltételes módú igealak mellékmondatban

xem állítomGfélek —ttólGv—lószín¶Gúgy vettem észreD hogy túl m—g—s @lenneAF

e neg—tív értelm¶ régensek már állító eset˜en is megengedikD hogy — hogy köt®E szós mellékmond—t feltételes módú legyen X11 @PTA
Negatív igék és feltételes módú mellékmondat

„évedésG†—lószín¶tlenGuétlemG†it—tomD hogy ilyen m—g—s lenneF

e @PRAD — @PSA és — @PTA régensei @lexik—i v—gy nyílt mond—tt—niA t—g—dás kontexE tusᘗn is ™s—k kijelent® f®mond—t esetén engedélyezik — mellékmond—ti feltételes módotF @„ermészetesen feltételes mond—t˜—n mindig lehet feltételes módú ige—l—kot h—sználniD —mint @PUeA mut—tj—FA @PUA
Nem kondicionális feltételes módú beágyazott mondat csak kijelent® mondatban lehet

—F xem érzem @úgyAD hogy túl m—g—s lennékF ˜F Bxe érezd úgyD hogy túl m—g—s lennél 3 ™F Bxem érzed úgyD hogy túl m—g—s lennél c dF B†it—tjákD hogy elég m—g—s lennél c
9 Így viselkedik — f—ktív igék egy részeD plF X
bebizonyít, észrevesz, tud, érez, hall, lát, felfog, megért, elfelejt ; visszaemlékszik, rávezet, rájön, emlékeztet, emlékszik vmire ; látszik, kiderül,

10 slyen régensek — ™s—k kijelent® mond—tot —lárendel® nem f—ktív régensekD plFX biztos, 11 slyen régensek plF —
mond vmit ; fél vmit®l.

felmerül, eszébe jut, tudomására jut, rémlik vmi.

igaz, va-

lószín¶, fél®, zavar, el®fordul, gyakori vmi ; állít, feltételez ; kifejt, elmesél, fejteget, elképzel, lehetetlen, valószín¶tlen, kétséges, tévedés vmi ; kétli azt ; tagad, meg-

kérd®jelez, vitat vmit ; kétkedik vmiben

F

ITV eF

WF pitii„F e ryq‰ uքŽƒÓƒ wivvÉuwyxhe„ xem érzedD hogy túl m—g—s lennélD h— felvennéd —nyukád m—g—s s—rkú ™ip®jét c

e @PUA tényei teljesen párhuz—mos—k — @IRA példánál látott—kk—lF r—tározói szerep¶ ˜eágy—zott mellékmond—tok közül kett® is feltételes módú mond—tok—t vár @terméE szetesen itt sem kondi™ionálisról v—n szóA X @PVA
Szabadhatározó-szerep¶ alárendelés feltételes módú mellékmondattal

—F ˜F

enélkül eszi — ˜—nántD hogy meghámoznáF ehelyettD hogy dolgoználD henyélszF

9.2.4. Felszólító módú mellékmondat

e felszólító módú ige—l—k v—lójᘗn kétféle mód kifejezésére —lk—lm—s — m—gy—r˜—nF izek — felszólító mód és — köt®mód @konjunktívuszAF ehogy más nyelvek˜en —z eltér® r—gozási p—r—digm—D — m—gy—r˜—n k—nonikus igeviv® helye külön˜özteti meg ®ketF e két mond—tk—tegóri— különvál—sztását indokolj—D hogy egyes régensek megsz—˜h—tjákD hogy mond—t˜®vítményük milyen módú legyenF e felszólító mód —zD —mikor felszólító módú ige—l—kot t—rt—lm—zó mond—t˜—n —z igeviv® —z ige után áll ! —kár™s—k f®mond—ti felszólítás eseténF uöt®módú semleges kijelent® mond—t˜—n —z igeviv® — komment elején állD v—gyis nin™s inverzióF e felszólító módot engedélyez® igék egy˜eesnek — felszólítás ˜eszéd—ktusát közvetlenül kifejez® igékkel X12 @PWA
Felszólító módú mellékmondatot váró régensek

wegp—r—n™solt—m €éternekGpelszólított—m €étertD hogy —F F F F vigye le — szemetetF ˜F F F F Blevigye — szemetetF

e fenti igék némelyike — ˜eszél®k egy részénék mind — két módot megengediD tetten érhet® jelentéskülön˜ség nélkül X @QHA
Felszólító és köt®módot is megenged® igék

…t—sított—m €étertGpelszólított—m €étertD hogy —F F F F vigye le — szemetetF ˜F 7 levigye — szemetetF

Érdekes módon fókuszos mond—t˜—n — felszólító módú mond—tot váró régensek még — st—nd—rd di—lektus˜—n is megengedni látsz—n—k — köt®módot X @QIA
Köt®mód a felszólító módot váró predikátumoknál

—F ˜F ™F

‘F €étert“ szólított—m felD hogy levigye — szemetetF xem kértem €étert®lD hogy levigye — szemetetF „e ˜izt—tt—d €étertD hogy levigye — szemetet c
javasol, ajánl, parancsol, mond, tanácsol vkinek vmit ; kér vkit®l vmit ; biztat,

12 slyenek plF —

utasít, rábeszél, rávesz vkit vmire.

WFQF e wivvÉuwyxhe„ fi†ii„Žs Ƀ e xɆwÁƒyu

ITW

e célhatározói mellékmondatokban ! —melyekD lévén sz—˜—d ˜®vítményekD tetsz®leges mond—t˜—n el®fordulh—tn—k ! köt®mód t—lálh—tó X @QPA
Célhatározói mellékmondat

feléptem — konyhᘗ @—zértAD hogy elmosog—ss—kGBmosog—ss—k elF

gélh—tározói mellékmond—t˜—n egyes esetek˜en felszólító mód is el®fordulh—tD ekkor —zon˜—n v—lójᘗn idézetr®l v—n szóF izt —z is mut—tj—D hogy inkᘘ —z —zz—l és nem —z —zért ut—lószót tehetjük ki — modn—t˜—n X @QQA
Célhatározói mellékmondat felszólító módú igealakkal

—F ˜F

feléptem — szo˜á˜— @—zz—lG—zértAD hogy meg˜eszéljük — holn—pi progr—E motF feléptem — szo˜á˜— @—zz—lG? —zértAD hogy ˜eszéljük meg — holn—pi progE r—motF

ez összes tö˜˜i felszólító ige—l—kot váró régens köt®módot várD —z—z — semleges kijelent® mellékmond—t˜—n nem engedik meg —z inverziótF „ermészetesen —z igeviv® ett®l még lehet —z ige mögöttD h— — ˜eágy—zott mond—t˜—n ezt ˜els® okok ! plF fókusz v—gy t—g—dás ! kikényszerítik X @QRA
Inverzió köt®módban

ez — szándék—D hogy ‘F holn—p“ ut—zzon elGne ut—zzon elGBut—zzon elF

e törekvéstD vágy—kozástD h—jl—ndóságotD el®remozdítástD óv—kodástD engedélyeE zést és tiltást kifejez® régensek mind köt®módd—l álln—k X13 @QSA
Köt®módot váró régensek

ezon igyekszikGerr— vágyikGÓv— intették —ttólGƒegített neki —˜˜—nGelk—lm—s —rr—Gr—jlik —rr—Gve˜eszéltem —rrólGwegtiltott—m nekiD hogy elut—zzonGBut—zzon elF

uöt®módot várn—k — túlD illetve —z elég módosítósz—v—k is X @QTA €éter túlGelégG∅ (—t—l —hhozD hogy elut—zzonGBut—zzon elF
túl és elég

9.3. A mellékmondat bevezet®i és a névmások
ez el®z® rész˜en — mond—tE—lárendel® régensek osztályozását — mellékmond—t típuE s— és módj— —l—pján pró˜áltuk meg kivitelezniF i˜˜en — sz—k—sz˜—n új—˜˜ osztályok
13 slyenek —
ragaszkodik vmihez ; gondoskodik, tesz arról ; (rá)kényszerít, kötelez, rávesz, felhatalmaz, ?int, hajlandó, alkalmas, képes, méltó, törekszik, vágy(akoz)ik, áhítozik, ácsingózik, szomjazik, vár, hajt, hajlik, vállalkozik vmire ; segít vmiben ; lebeszél, megkímél véd, óv, óva int, oltalmaz, kímél vmit®l ; (el)várom vkit®l vmit, elér, megérdemel, megtilt, (meg)hagy, (meg)enged, akar, kíván vmit ; szorít, könyörög, rimánkodik, drukkol vmiért ágáll, protestál, tiltakozik vmi ellen ; elengedhetetlen, szükségszer¶, szükséges, szükségszerü vmi ; túl, elég vmihez ; azon van, megéri vmi.

IUH

WF pitii„F e ryq‰ uքŽƒÓƒ wivvÉuwyxhe„

kerülnek el®D melyeknek kritérium—i — névmási ut—lószó megvál—sztásához és —z ut—E lószóD v—l—mint — hogy köt®szó elh—gyásához k—p™solódn—kF
9.3.1. Névmási utalószavak

peltehet® — kérdésD hogy minden hogy köt®szós —lárendel® predikátum esetén kimut—th—tóEe ut—lószó — mond—t˜—nD és ezált—l kivihet®Ee — mellékmond—ti vonE z—tok funk™ió szerinti teljes osztályozás—F ez —lᘘi pédák mut—tjákD hogy — látszól—g —l—nyi szerep¶ mellékmond—tok eseE tén nem mindig jelenhet meg —z ut—lószó X @QUA
Az alanyi utalószó megjelenése

uell —zG? Bwuszáj —zD hogy —z em˜er dolgozzonF

e @QUA péld— régensei —z únF személytelen régensek közül v—lókF izeknél — mellékE mond—t szerepe @—zD hogy milyen mond—trészA nem könnyen dönthet® elF e h—gyomáE nyos nyelvt—n rákérdezéses tesztje sem vezet semmilyen megoldásr— @?? wi kellcGwit kellcAD tehát — mellékmond—t mond—trészi státus— ™s—k önkényes módon h—tározh—tó meg elF ez ut—lószó kitételének lehet®sége —zon˜—n még — kell eseté˜en is két külön szerkezetet t—k—rD —mint ezt —z —lᘘi kontr—szt illusztrálj— X @QVA
Mondatátszöv®dés

il kell @B—zDA @hogyA ut—zz—kF

ƒok oly—n ige v—nD —melynél — névmási igeviv® —z igeköt®vel vált—kozikF slyenkor állh—tn—k —z igék sz—˜—d vált—kozás˜—n @lF @QW—AAD v—gy —˜˜—n külön˜öznekD hogy —z igeköt®s ige jelen ideje ™s—k jöv®t jelenthetD —z ut—lósz—v—s változ—t pedig megfér — mozz—n—tos v—gy foly—m—tos olv—s—tt—l isF €ersze el®fordulD hogy — két —l—kn—k egyE egy jelentésrészlete változikD plF — f—ktivitás @lF @QW™AAD — kontraepisztemikusság @hogy el®feltételezzükEe — ˜eszél® ismeretének hiányátD lF @QWdAAD illetve —z informá™ió forrás— @lF @QWeAAF he oly—n eset is v—nD —hol — két változ—t teljesen mást jelent @lF @QWfAA X @QWA
Igék igeköt®s és igeköt®tlen változatai

—F ˜F ™F dF eF fF

rákényszerít —rr—G—rr— kényszerít megp—r—n™solt—G—zt p—r—n™solt— megkérdezteG—zt kérdezte eldöntötteGúgy döntött megálmodt—G—zt álmodt— eltervezteG—zt terveziGúgy tervezi elhisziG—zt hiszi átlátj—Gúgy látj—

e tö˜˜i eset˜en —z igeköt® nélküli változ—t —z igeköt®ssel v—gy —z ut—lósz—v—s váltoE z—tt—l vált—kozik X

WFQF e wivvÉuwyxhe„ fi†ii„Žs Ƀ e xɆwÁƒyu @RHA —F ˜F ™F t—g—dj— G let—g—dj— állítj— G —zt állítj— tudj— G úgy tudj—

IUI

…tó˜˜i eset˜en —z ige lehet hangsúlyváróD —z—z semleges mond—t˜—n nem kerülhet elé —z igeviv®D és lehet hangsúlykerül® @mindenképpen v—n el®tte igeviv®AF e vál—sztás —zon˜—n nem megjósolh—tóD —z ige egyedi lexik—i tul—jdonság— X @RIA
Hangsúlyváró és hangsúlykerül®

—F ˜F ™F

Hangsúlyváró ige

enyukám tesz —rrólGB—rról teszD hogy elut—zh—ss—k ny—r—lniF

Hangsúlykerül® ige

enyukám —rr— jutottGBjutott —rr—D hogy el kéne ut—znomF

Opcionálisan hangsúlyváró ige

enyukám —ttól t—rtGt—rt —ttólD hogy ˜eteg leszekF

9.3.2. Utalószó nélküli mellékmondatok

†—nn—k oly—n különleges esetek isD —mikor — mond—tE—lárendelést t—rt—lm—zó monE d—t˜—n semmilyen ut—lószó nem fordulh—t el® @tehát nem egyszer¶en elh—gyh—tó —z ut—lószóD h—nem nem is lehet kitéveAF @RPA
Utalószó nélküli mellékmondat

—F ˜F ™F

wutog—tottD hogy nem értiF sng—tt— — fejétD hogy nem ér ráF sntettD hogy menjünk átF

izek˜en —z esetek˜en gy—kr—n ˜ehelyettesíthetjük —ztD hogy —mi—tt v—gy —zért D de ezekkel v—lójᘗn lesz¶kítjük —z eredeti mond—t jelentését X @RQA
Nincs utalószavas parafrázis

wutog—tottD hogy nem értiF ≈ wutog—tott —mi—ttD hogy nem értiF ≈ wutog—tott —zértD hogy nem értiF

ez ilyen szerkezeteknek egy ™soportj— közlést fejez kiD még —kkor isD h— — ˜ennük szerepl® f®ige nem els®dlegesen közlést jelentF e @RQAE˜eli mond—tn—k oly—n módon —dh—tó p—r—frázis—D hogy ˜eillesztjük — közlést is kifejez® részletetX @RRA wutog—tott ‘s ezzel jelzést —dottD közölvén“D hogy nem értiF

ez ut—lószó nélküli igék egy másik ™soportj— oly—n érzelemkifejezést jelentD —mely egy˜en megengedi —z érzelem kinyilvánításátF slyenkor —z el®˜˜i közlés mellett — mellékmond—t —z érzelem okát is jelziD ilyen értelem˜en ezek spe™iális—n ötvözik —z okED illetve ™élh—tározói jelentést X

IUP @RSA

WF pitii„F e ryq‰ uքŽƒÓƒ wivvÉuwyxhe„ ‚inyáltG‚ossz—llását fejezte kiGƒírtGƒzomorkodottD hogy nem mehet még h—E z—F ≈ –—z —dott módon kifejezte —z érzelmeit —mi—ttD hogyF F F D és egy˜en köE zölteD hogyF F F 9

ez —lᘘi eset˜en ugy—n™s—k nem okh—tározó értelm¶ — hogy köt®szós mellékE mond—t X @RTA feköptékGpeljelentették €étertD hogy fegyvereket t—rt otthonF

igy tovᘘi ™soport —rr— mut—tD hogy ˜ár ™élh—tározói értelm¶ — mellékmond—tD —z ut—lószó ™s—k egy —múgy od—értett ™éleseményt jelöl® predikátumm—l együtt reE konstruálh—tó X izeket nevezhetjük metonimikus célhatározói szerkezeteknek X @RUA
Metonimikus célhatározói mellékmondat

—F ˜F ™F

uörülnézettD hogy nem követikEeF uörülnézett ? B—zértD hogy nem követikEeF uörülnézett ‘—zértD hogy meg˜izonyosodjon —rról“D hogy nem követikEeF

e hezitálást jelent® igék egész köre h—sonlóF stt sem okED sem ™élh—tározói olv—s—t nem állh—t el® közvetlenülD hiszen — vonz—t ™s—k kérdés lehetD de még —zon ˜elül sem lehet múlt idej¶ X @RVA e húgom h—˜ozikD hogy mit vesz fel esteGfelvegyeEe —z estélyi ruháE játGBfelvegye —z estélyi ruhájátGBfevetteEe —z estélyi ruhájátF

wivel — @RU™AE˜eli mintán—k megfelel®en rekonstruálh—tó egy okh—tározói szerkeE zetD nevezhetjük ezeket metonimikus okhatározói mellékmondati szerkezeteknek X @RWA
Metonimikus okhatározói mellékmondat

r—˜ozik ‘—mi—ttD mert nem tudj— eldönteni“D hogy mit vesz fel esteF

9.3.3. Az úgy utalószó

e hogy köt®szós mellékmond—tot váró régensek egy része fur™s— ut—lószóv—lD —z úgy névmáss—l járF innek — mond—trészi státusz— nem teljesen világosD ugy—nis egyes igék —l—nyiD14 mások tárgy—s 15 —l—k˜—n jelennek meg X @SHA
Az úgy és a tárgyasság

—F ˜F

Úgy festGt¶nikGvoltD hogy elut—zn—kF Úgy véliGvesziGképzeliGhisziD hogy elut—zn—kF
úgy fest, úgy t¶nik, úgy van/volt, úgy dönt, úgy határoz, úgy rendelkezik, úgy úgy tervezi, úgy beszéli meg, úgy gondolja, úgy érzi, úgy érti, úgy tudja, úgy

F 15 slyen plF —z
számol

14 slyen plF —z

hallja, úgy látja, úgy sejti, úgy veszi észre, úgy látszik, úgy képzeli, úgy gondolja, úgy véli, úgy veszi ki a szavaiból.

WFQF e wivvÉuwyxhe„ fi†ii„Žs Ƀ e xɆwÁƒyu

IUQ

emint —z @SIA mut—tj—D ez nem függ össze —zz—lD hogy megengednekEe —ltern—tív—ként mut—tó névmási ut—lószót —z egyes igék X @SIA
Az az és az úgy

—F ˜F

ez látszikGBfestD hogy elut—zn—kF ezt hisziGBvéliD hogy elut—zn—kF

ez elh—tározást jelent® igeköt®tlen igék @plF — @IHAE˜eli osztály igeköt®tlen váltoE z—t—iA is intr—nzitív—kD és kötelez®en úgy igeviv®vel járn—k X @SPA
Kötelez® úgy

Úgy h—tározottGdöntöttGszámolokGrendelkeztekD hogy elut—zh—tokF

iddig minden péld— oly—n voltD —mely˜en —z úgy névmás nem volt elh—gyh—tóF e˜˜—n —z eset˜enD h— —z úgy elh—gyh—tóD —kkor —z —l—ppredikátumok — minden monE d—ttípust szelektáló f—ktív osztály˜— t—rtozn—k @lF IFD illetve SF lá˜jegyzetAF ez úgy igeviv®vel h—sználv— megt—rtják eredeti tárgy—sságuk—t @illetve tárgy—tl—nságuk—tAD viszont —z —l—pigéhez képest elvesztik f—ktivitásuk—t X @SQA
Az úgy és a faktivitás

Úgy emlékszikGérziGvette észreGlátj—GlátszikD hogy nem sikerült jól —z ut—zásF

ez úgy ut—lószóv—l ˜evezetett mellékmond—t minden eset˜en kijelent® típusúF „—g—dás esetén —z úgy kerülhet —z ige utáni t—rtomány˜—D de — fókuszt—g—dáshoz h—sonló szerkezet˜en —z ige el®tt is m—r—dh—tD —nélkülD hogy — fókuszos t—g—dás szokásos jelentése is megjelenneF †—n oly—n régensD melynek egyált—lán nin™s szeE ren™sés t—g—dó —l—kj—F xem úgy festD hogy ˜ármilyen sz—˜ályszer¶ség felfedezhet® lenne X —z ige egyedileg sz—˜j— megD hogy melyik t—g—dási mintát vál—sztj— X @SRA
Tagadás és úgy

—F ˜F ™F dF

Bxem fest úgyGxem úgy festD hogy elut—zt—kF Bxem ˜eszélték meg úgyGúgy megGxem úgy ˜eszélték megD hogy elut—zE n—kF Bxem úgy gondolomGxem gondolom @úgyAD hogy elut—zt—kF Bxem úgy vélemGBxem vélem @úgyAD hogy elut—zt—kF

emennyi˜en — t—g—dásnál —z úgy —z ige után kerülD — mellékmond—tot mindig feltételes mód˜— lehet tenni @úgyD hogy nem — kondi™ionálisn—k megfelel® jelentést k—pjukD lF @PSA és @PQAA X @SSA xem érzem úgyGBxem úgy érzemD hogy láz—s lennékF
Feltételes módú mellékmondat és az úgy

emennyi˜en —z ut—lószó —z úgy szó™sk—D — mellékmond—t nem lehet — mond—t topikj— X @STA
Az úgy és a mellékmondat mint topik

—F

‘T rogy ˜eteg volt“D —zt nem állítomF

IUR

WF pitii„F e ryq‰ uքŽƒÓƒ wivvÉuwyxhe„ ˜F B‘T rogy ˜eteg volt“D úgy t¶ntGvélemF

ƒ®tD m—g— —z úgy szó™sk— sem lehet topikD —mint — @SU—A mut—tj—D v—lószín¶leg —zértD mert nem referen™iálisD —hogy—n ezt — kontr—szt˜— állítás lehetetlensége is mut—tj— — @SU˜A példᘗn X @SUA

—F B‘T Úgy“ nem t¶ntD hogy ˜eteg @lenneAF ˜F Bigy n—gy részüknek ‘F úgy“ t¶ntD hogy ‘F esik“D sok—kn—k viszont ígyGmáshogyGn úgyF

Érdekes viszontD hogy — legtö˜˜ eset˜en rá lehet kérdezni — ˜®vítményre @—z úgy szó™skár—A — hogy@—nA kérd®szóv—l X16 @SVA
Kérdés és az úgy utalószó

—F ˜F

rogy BvéledGBt¶nikGBhiszedGlátodGérzedGterveztedGemlékszel @vissz—AGdöntö rogy néz ki c ! BÚgyD hogy es® leszF

9.3.4. Személyes névmási utalószavak

igyes predikátumok eseté˜en ! f®leg — ˜eszélt nyelvi regiszter˜en ! megengedettD hogy — mellékmond—t r—gos ut—lósz—vát ne mut—tó névmáss—lD h—nem — @h—rm—dik személy¶A személyes névmás megfelel® r—gos —l—kjáv—l fejezzük ki X @SWA
Személyes, illetve mutató névmási utalószó

—F ˜F ™F dF

Én ˜iztos v—gyok ˜enneG—˜˜—nD hogy ˜elépünk —z i…E˜—F Én — jöv® útját látom ˜enneG—˜˜—nD hogy ˜elépünk —z i…E˜—F ‚—g—szkodom hozzáG—hhozD hogy elmenj fogorvoshozF weg v—gyok gy®z®dve ról—G—rrólD hogy el fog menni — fogorvoshozF

e˜˜—n — tekintet˜en meglehet®sen n—gy — ˜eszél®k közötti eltérésD hogy ki milyen mérték˜en engedi meg — személyes névmások ilyen h—sznál—tátF igyesek — mut—tó névmást egyenesen hiv—t—loskodón—kD modorosn—kD régiesnek érzikD másokn—k pedig — személyes névmás sérti — fülétF e tárgyi névmásként h—sznált ®ket személyes névmás ut—lh—t nem személyekre isF r— —z ®ket — r—gozott ige után állD —kkor nem szeren™sés mut—tó névmáss—l helyetteE
16 e
Hogy képzeled/gondolod, hogy elmész ? mond—tok˜—n — hogy kérd®szó h—tározószerep¶F e fenti két ige még egy spe™iális kontextus˜—n el®fordulh—tX

@iA

uépzelemGqondolomGuépzelhetedGuépzeliGBqondolj— mi™sod— em˜erek járn—k od—3 r—sonló egy ki™sit — hisz ige igeköt® és ut—lószó nélküli változ—t—D —melyet — hitnek nem — ˜izonyt—l—n informá™iós áll—potként v—ló értelmezését sug—llj—D h—nem –˜ízom ˜enne9 érteE lem˜en lehet h—sználniD stílus— kissé m—g—sztosX

@iiA

riszemD hogy még v—n reményF

WFQF e wivvÉuwyxhe„ fi†ii„Žs Ƀ e xɆwÁƒyu

IUS

síteniF ezon˜—n állítmány el®tti pozí™ió˜—n17 ™s—k mut—tó névmáss—l lehet kifejezniF @slyen tekintet˜en —z úgy szó™skáv—l is megegyez®en viselkednek @lF WFQFQAFA igyes szám˜—n nem személyre ™s—k —z —zt névmáss—l ut—lh—tunkD —z ®t személyes névmás nem h—sználh—tóF iz így v—n —kkor isD h— — tárgyi névmás egy mellékmond—t ut—lóE sz—v—F r—sonló—nD —z —l—nyi —z sem ™serélhet® ki —z ® névmásr—F ez —lᘘi példᘗn ˜emut—tjuk —zon˜—nD hogy — tö˜˜es számú tárgyi névmások és — mellékmond—tr— ut—ló egyé˜ r—gos névmások h—sonló viselkedést mut—tn—k X @THA
Személyes és mutató névmás el®fordulása

—F ˜F

‘T ezok—tGBŽket“ nem olv—st—m elF ‘T e˜˜—nGBfenne“ nem v—gyok ˜izosD @hogy el fogok ut—zniAF gs—k ‘F —zok—tGB®ket“ olv—st—m elF gs—k ‘F —˜˜—nGB˜enne“ v—gyok ˜iztosD @hogy el fogok ut—zniAF ezok—tGBŽket sem olv—st—m elF © e˜˜—nGBfenne is ˜iztos v—gyokD @hogy el fogok ut—zniAF

wivel —z igeviv® pozí™iójᘗn tehát nem állh—t személyes névmásD —z igeviv®szeE rep¶ ut—lósz—v—k sem lehetnek személyes névmásokF e h—ngsúlykerül® igék névmási ut—lósz—v— ! mivel —z ™s—k —z ige el®tt lehet semleges mond—t˜—n ! mindig mut—tó névmás X18 @TIA
Hangsúlykerül® ige és utalószó igeviv®

err— jutottGBrájutottGBtutott ráD hogy elut—zikF

9.3.5. A névmás elhagyása

emikor — névmások ™s—k egyszer¶ névszói ˜®vítmény @v—gyis nem mellékmond—ti ut—lószóA szerepé˜en álln—kD —kkor r—gos eset˜en nem lehet elh—gyni ®ketF uivételt képeznek —zok —z igeköt®s igékD melyeknek igeköt®je egy személyes névmási —l—kk—l esik egy˜e Y ilyenkor — r—gos névszó elh—gyh—tó @plF ráD ˜eleD ˜enne A X @TPA
Igeköt® és személyes névmás

—F ˜F ™F

†égül rájöttGrákérdezettGrávezetett @— megoldásr—AF Bfél— fel(gyeltGképesGváll—lkozottGfelh—t—lm—zt— €étertF fél— fel(gyeltGképesGváll—lkozottGfelh—t—lm—zt— €étert — versenyzésreF

iz természetesen érvényes —kkor isD h— — névmás — mellékmond—thoz k—p™solódikF ez ut—lószó elh—gyh—tóság— —zon˜—n ennél sokk—l szélese˜˜ kör˜en érvényesD —hogy ezt — @TPAE˜eli igék mellékmond—tot váró h—sznál—t—i is mut—tják X
17 „ermészetesen —z állítmány el®tti helyzetet úgy kell érteniD hogy —z ®ket v—l—melyik állítmány

el®tti mond—tpozí™iót fogl—lj— elF r— ™s—k —z egyik pozí™ió˜—n álló összetev® részeD —kkor ®ket —l—k˜—n is megjelenhetX ‘T wegvárni ®ket“ nem voln— okos ötletF

@iA

18 xem t—rtozn—k ide —

ut—lószó @plF

rájön

rájön arra, hogy. . .

típusú igékD hiszen ezeknél — rá v—lójᘗn igeköt®D nem pedig AF irr®l lásd — WFQFSF pontotF

IUT @TQA —F ˜F ™F

WF pitii„F e ryq‰ uքŽƒÓƒ wivvÉuwyxhe„ †égül rájöttGrákérdezettGrávezetett @—rr—AD hogy hogy—n kell megold—ni — fel—d—totF fél— váll—lkozottGh—jl—ndó —rr—D hogy versenyezzenF Bfél— váll—lkozottGh—jl—ndóD hogy versenyezzenF

Úgy t¶nikD hogy —z ut—lószó személyes névmáss—l v—ló kifejezhet®sége szoros—n összefügg —z elh—gyh—tóságg—l X ált—lᘗn h— nem fordulh—t el® személyes névmásD —kkor —z ut—lószó nem is h—gyh—tó elF ƒok ˜eszél®nek — h—jl—ndó nem engedi meg — rá személyes névmási ut—lószót @— mut—tó névmási —rr— helyettAD ilyenkor —z —rr— ut—lószó nem is h—gyh—tó el X @TRA
Elhagyhatóság és utalószó típusa

r—jl—ndó v—gyok —rr—GBráGB∅D hogy segítsekF

igy tovᘘi ™soportjuk —zért nem engedi meg —z ut—lószó elh—gyásátD mert —z ige ut—lószó nélküli @esetleg tárgy—sA változ—t— létezikD és teljesen mást jelent X @TSA
Nem elhagyható utalószós igék

—F ˜F ™F dF eF

Bxem értek ‘hozzá“D milyen szerek kellenekF Bxem tudok ‘ról—“D hogy elmentek voln—F B„esz ‘ról—“D hogy elmenjenekF B„—rtok ‘t®le“D hogy elmennekF Bƒzámít ‘rá“D hogy elmennekF

ez ut—lószó elh—gyh—tóság— ezen túl gy—korl—til—g nem megjósolh—tó — személyes névmási ut—lószót is megt¶r® predikátumok köré˜enF ez —lᘘi—k˜—n néhány ilyen példát mut—tunkF e gr—mm—tik—litási jelek itt ™s—k —nnyit mut—tn—kD hogy — ˜eszél®k mely mond—tok—t érzik inkᘘ v—gy kevés˜é elfog—dh—tón—kF @TTA
Személyes névmási utalószavak el®fordulása

—F

weg v—gyok gy®z®dve ‘ról—“D hogy — m—gy—r politik—i helyzet nem norE málisF ? weggy®z®dtem ‘ról—“D hogy — m—gy—r politik—i helyzet nem normálisF weggy®ztek ‘ról—“D hogy — m—gy—r politik—i helyzet nem normálisF
?

˜F

ve˜eszéltek ‘ról—“D hogy elmenjek — fogorvoshozF ‚—g—szkodt—m ‘hozzá“D hogy elmenjek — fogorvoshozF ? uéptelen v—gyok ‘rá“D hogy elmenjek — fogorvoshozF ?? xem vágyom ‘rá“D hogy elmenjek — fogorvoshozF
? ? ?? ??

™F dF

uételkedik ‘˜enne“D hogy — felesége fogorvosnál v—nF ‚—g—szkodik ‘hozzá“D hogy — felesége fogorvosnál v—nF

uiván™si volt ‘rá“D hogy milyen — m—gy—r politik—i helyzetF ?? xem értesültem ‘ról—“D hogy milyen — m—gy—r politik—i helyzetF

WFQF e wivvÉuwyxhe„ fi†ii„Žs Ƀ e xɆwÁƒyu
9.3.6. A hogy elhagyása

IUU

fár — ˜eágy—zott mond—tok—t hogy kötöszós mellékmond—tokn—k nevezzükD —zt t—E láljukD hogy nem minden ˜eágy—zott mond—t kezd®dik hogy Egy—lF „ermészetesen — von—tkozó mellékmond—tok—t @lF VF fejezetA és — mellérendel® szerkezeteket nem száE mítv—F e  hogy köt®szós mellékmond—t elnevezés persze nem volt indokol—tl—nD hiE szen minden nem von—tkozó —lárendelt mellékmond—t élére leg—lᘘis kitehet® — hogy köt®szóF ezok˜—n —z esetek˜en tehátD —mikor nin™s jelen — hogyD jogos elhagyásról ˜eszélniF i˜˜en — rész˜en — hogy elh—gyásán—k — feltételeit vesszük sorr—F Érdekes módon — köt®szó elh—gyásán—k feltételei között egy—ránt szerepelnek külE s® @—z —lárendel® környezetre von—tkozóAD v—l—mint ˜els® @—z —lárendelt mellékmonE d—t ˜els® szerkezetére von—tkozóA feltételekD ilyen módon tehát — köt®szó elh—gyás— nem — mellékmond—t kizáról—gos ˜elügyeF il®ször —z vizsgáljuk megD mennyi˜en függ —z elh—gyh—tóság —ttól D hogy —z —lárendelt mellékmond—t milyen típusúF e kérd® és felkiáltó mond—tok esetén mindig elh—gyh—tó — hogy X19 @TUA
A hogy elhagyhatósága beágyazott kérdés esetén

pelmerültGuör˜enézettGezt kérdezteGerról f—gg—tottGilgondolkodott —zonGettól függGezon morfondírozott @hogyA követikEeGkik követikF ƒérelmezemGegg—sztGfotrányD @hogyA milyen osto˜— (lmeket játsz—n—k — „†E˜enF

@TVA

A hogy elhagyhatósága beágyazott felikáltás esetén

e ˜eágy—zott kijelent® mond—tok eseté˜en — helyzet v—l—mivel összetette˜˜F „eE kintsük el®ször —zt —z esetetD —mikor —z ut—lószó nem igeviv®F r— —z ut—lószó —l—ny v—gy tárgyD —kkor nem kell kötelez®en megjelennie — mond—t˜—n @—z —l—nyi és tárgyi névmások elh—gyh—tókAF slyenkor — hogy nem h—gyh—tó el X @TWA
A hogy elhagyhatósága beágyazott kiejelent® mondat esetén

—F ˜F ™F

uiderültGez derült kiGez kiderültD B@hogyA elmentek ny—r—lniF ilmondt—Gezt mondt— elGezt elmondt—D hogy elmentek ny—r—lniF Bilmondt—Gezt mondt— elGezt elmondt—D elmentek ny—r—lniF

e˜˜—n —z eset˜enD —mikor —z ut—lószó egyé˜ r—gos névmás @nem —l—ny v—gy tárgyAD —kkor két lehet®ség v—nF r— m—g— —z ut—lószó ki v—n téveD —kkor — hogy En—k is jelen kell lennie @lF @UHAAF r— —z ut—lószót elh—gyjukD —kkor — hogy is elh—gyh—tó lehet X @UHA
A hogy elhagyhatósága ragos utalószó esetén

—F ˜F ™F

‚ájöttemD @hogyA el kell mennemF ‚ájöttem —rr—D hogy el kell mennemF B‚ájöttem —rr—D el kell mennemF

19 wegjegyezzükD hogy —

—z ut—lószó —z igeviv®D plF

hogy

Elgondolgodott azon, követik-e,

elh—gyás— sokk—l természetese˜˜ —zok˜—n —z esetek˜enD —mikor de Azon gondolkozott, követik-e.

IUV

WF pitii„F e ryq‰ uքŽƒÓƒ wivvÉuwyxhe„

€ersze h— —z ut—lószó elh—gyh—tó @ráD ˜ele st˜F igeköt®k eseténD lF WFQFSF pontD @TPA péld—AD és nin™s kitéveD ez még mindig nem jelenti —ztD hogy — hogy elh—gyh—tóF izt példázz— — rájön és — n—gyon h—sonló szerkezet¶ ˜elenyugszik kontr—sztj— X @UIA
A hogy elhagyhatósága nem megjósolható

—F ˜F

‚ájöttemD @hogyA el kell mennemF felenyugodt—mD hogyGB∅ el kell mennemF

ez úgy ut—lószót t—rt—lm—zó állítmányoknál — mellékmond—t élér®l — hogy minE dig elh—gyh—tó semleges kijelent® mond—t˜—nF pókuszosD kérd® v—gy t—g—dó mond—t esetén nem úgy t¶nikD hogy —z —lárendelt mond—t˜—n elh—gyh—tó lenne — hogy X @UPA
A hogy elhagyhatósága az úgy utalószó esetén

—F ˜F

Úgy döntöttekD @hogyA elmennek ny—r—lniF „egn—p döntöttek úgyD hogyGB∅ elmennek ny—r—lniF wikor döntöttek úgyD hogyGB∅ elmennek ny—r—lni c xem döntöttek úgyD hogyGB∅ elmennek ny—r—lniF

†—jon mi — helyzet egyé˜ oly—n ut—lószók eseténD —melyek — k—nonikus igeviv® szerepét játsszák c slyenkorD h— — névmási igeviv® —l—nyD —kkor — hogy nem h—gyh—tó el X @UQA ez v—nGez történtD hogyGB∅ elment ny—r—lniF
A hogy elhagyhatósága az az utalószó esetén

r— —z igeviv® tárgy v—gy egyé˜ r—gos névmásD —kkor pedig mindig elh—gyh—tóF @URA
A hogy elhagyhatósága nem alanyi igeviv® utalószó esetén

ezt mondt—Gezt állítj—Gerr— jutott—mGettól t—rtokD @hogyA elmehet ny—r—lE niF

rogyh— — mellékmond—tot nem igei régens rendeli —láD —kkor —z —lárendelést kötelez®en hogy vezeti ˜eF izen okokr— vezethet® vissz— —z —lᘘi példák˜—n — hogy kötelez®sége X @USA
A hogy elhagyhatósága nem igei régens esetén

—F ˜F ™F dF eF fF

eztD hogyGB∅ –virág9D —ngolul úgy mondjákD hogy )owerF @lF @VTAA sg—z—d v—n —˜˜—nD hogyGB∅ el kéne költözniF ehelyettD hogyGB∅ itt állszD elmehetnél vásárolniF „—rtozunk neki —zz—lD hogyGB∅ kisegítjük — ˜—j˜ólF „úl (—t—l @—hhozAD hogyGB∅ megház—sodjonF ilég merész —z —z állításD hogyGB∅ lesz xemzetiF

emennyi˜en — mellékmond—thoz nem is rendelhet® funk™ió @lF ut—lószó nélküli mellékmond—tokD WFQFPFAD —kkor — hogy Eot ki kell tenni X

WFQF e wivvÉuwyxhe„ fi†ii„Žs Ƀ e xɆwÁƒyu @UTA
A hogy elhagyhatósága utalószó nélküli mellékmondatoknál

IUW

—F ˜F

peljelentetteD hogyGB∅ fegyvert t—rtF sntettD hogyGB∅ átjön erre —z old—lr—F

ez eddig elmondott—k—t úgy is összefogl—lh—tjukD hogy — hogy elh—gyásán—k szükE séges feltétele kijelent® mellékmond—t eseténD hogy igei régens —lá rendelt mond—t tárgyi v—gy egyé˜ r—gos névmási ut—lósz—v— —z igeviv® szerepét töltse ˜eF iz utó˜˜i megáll—pítást érdekes módon úgy kell értelmezniD hogy —z ut—lószó konkrét—n igeviv®i helyzet˜en v—nF imi—tt minden oly—n nem semleges kontextusD mely˜en —z igeviv® helyér®l elkerülD —z—z t—g—dásD fókusz és kérdésD vissz—állítj— — hogy köt®szó kötelez®ségét @lásd még @TWAA X @UUA —F ˜F xem jött ráG‘F „e“ jöttél ráD hogyGB∅ el kell mennieF wikor jöttél ráG†—jon rájöttD hogyGB∅ el kell mennie c

e fenti küls® feltételek kielégítése esetén — ˜els® tul—jdonságok sz—˜ják meg — hogy elh—gyh—tóságátF uijelent® mellékmond—t˜eli felszólító mód esetén — hogy elE h—gyás— viszonyl—g szu˜st—nd—rdD de lehetségesF e fenti példához h—sonló—n kérd® —lárendel® predikátumD fókusz és t—g—dás esetén — hogy Eot nem lehet elh—gyni X @UVA
A hogy elhagyhatósága felszólító módú mellékmondat esetén

—F ˜F

pelszólított—mGƒzólítsd felD @hogyA menjen elF xem szólított—m felG…gye nem te szólított—d felGwiért szólított—d felD hogyGB∅ menjen elc

r— —z —lárendelt mond—t˜—n köt®mód v—nD —kkor — hogy soh—sem h—gyh—tó el X @UWA
A hogy elhagyhatatlansága köt®módú mellékmondat esetén

wegtiltott—m nekiD hogyGB∅ elmenjenF

Érdekes módon terjed®˜en v—n — kell predikátum mond—t˜®vítményé˜en — hogy elh—gyás—D —˜˜—n —z eset˜enD h— —z —l—nyi ut—lószó nin™s kitéveF e kell személytelen ige —múgy ezen h—sznál—tᘗn kötelez®en mond—tátszöv®dést vált kiD —z—z semleges mond—t˜—n @—z in(nitívuszt vonzó @segédAigékhez h—sonló—nA — ˜eágy—zott állítmány igeviv®je s—ját igeviv®jeként jelenik megF @VHA il kell @hogyA menjekF

iz — tenden™i— nem érvényes ált—lᘗn — mond—tátszöv®dést megenged® igékreD ™suE pán — kell egyedi tul—jdonság— X @VIA il —k—rod hogyGB∅ menjekF

IVH

WF pitii„F e ryq‰ uքŽƒÓƒ wivvÉuwyxhe„

9.4. Speciális

hogy

köt®szós konstrukciók

i˜˜en —z —lpont˜—n néhány spe™iális hogy köt®szós mellékmond—tot t—rt—lm—zó konstruk™iót írunk leF e @VPA —láhúzott része egy eseményre ut—ló hogy köt®szós mellékmond—tF …t—lósz—v— lehet —z —l—nyi —z névmásD és így természetesen —l—ny— lehet ˜ármilyen eseményt v—gy tényállást is elfog—dó állítmányn—k X @VPA xem —z fájD hogy elmentD h—nem hogy elvitte — ™u™™—itF

r—sonló szerkezetet t—lálunk — @VQA mond—t˜—n isF qondolh—tnánkD hogy —z els® t—gmond—tn—k —z —l—ny— —z @nemA —zD hogy zsugori v—gyokD ™s—khogy ekkorD — fentit®l eltér®enD minth— — t—gmond—tn—k nem lenne állítmány— X @VQA xem —zD hogy zsugori v—gyokD de —dd már meg — múltkori köl™söntF

emint @VRA is mut—tj—D rossz úton járunkD h— —z állítmányt keressük X v—lójᘗn — nem —zD hogy egy spe™iális köt®szószer¶ szerkezet X @VRA xem —zD hogy zsugori v—gyokD de —dd már meg — múltkori köl™söntF BezD hogy zsugori v—gyokD tehát —dd már meg — múltkori köl™söntF ≈ xem —z v—nD hogy zsugori v—gyokD de —dd már meg — múltkori köl™söntF

r—sonló köt®sz—v—s szerkezet —z ígyD hogyD — mivelhogy szinonimáj—F ÉrdekességeD hogy —z így fej tul—jdonképpen el is h—gyh—tóD és így — hogy köt®szós mellékmond—t önm—gᘗn h—tározószerep¶ ˜eágy—zott mellékmond—t X @VSA —F ˜F xem sok—t fogok járni — vár˜—D @ígyDA hogy elköltözünkF @ÍgyDA hogy elköltözünkD nem sok—t fogok járni — vár˜—F

e @VTA —z —zD hogy k—p™sol—tt—l jellemezhet® spe™iális szerkezet h—sznál—tát ilE lusztrálj— X @VTA
Az az, hogy -os szerkezet

rogy mondják —ngolul —ztD hogy –virág9 c

e mut—tó névmás ˜ármilyen —l—kj— itt nem mellékmond—ti ut—lószóD hiszen már — hogy köt®szó sem mond—t˜evezet®F e hogy után ™s—k f®névi kifejezés állh—tD mond—tE érték¶ összetev® nemF †—lójᘗn —zD —mit —z írás˜—n egyszeres idéz®jelekkel vettünk körülD nem is ig—zi összetev®F ƒ—ját jelentésére mint entitásr— ut—lD emi—tt nem elE s®dleges nyelvi formáján—k megfelel®en viselkedikF wivel ˜ármilyen nyelvi formán—k lehet jelentéseD — hogy utáni rész mond—tt—ni formáj— nem kötöttF ƒzintén metanyelvi metonímiát példázn—k —z —lᘘi @VUA mond—t—iF stt —zonE ˜—n — hogy utáni rész nem — jelentésreD h—nem m—gár— — jelre @lF @VU—AAD — formár— @lF @VU˜AA v—gy —z írásképre @lF @VU™AA ut—l X @VUA
Metanyelvi metonímia

—F ˜F ™F

ezD hogy k—t—sztróf—D nem — megfelel® szó e˜˜en —z eset˜enF xehéz kimond—ni —ztD hogy k—t—sztróf—F rosszú ó Ev—l írjuk —ztD hogy k—t—sztróf— c

10. fejezet

Ellipszis
10.1. Az ellipszis terminus használata
ez ellipszis @kihagyásA terminust —zon jelenség leírásár— h—sználjukD —mikor egy t—gmond—t szerkezetének egyes helyein elm—r—d — h—ng—l—kok ˜eillesztéseD mégis — t—gmond—t kérdéses helyein pontos—n ˜e—zonosíth—tó—kD vissz—nyerhet®k — h—ng—l—kE k—l nem rendelkez®D ™sendes lexik—i egységekD —zok v—l—mennyi mond—tt—ni és jeE lentést—ni jegyeF e mellérendelt t—gmond—tok közti viszonyok˜—n lehetséges ellipszisek sz—˜ály—it fogjuk leírniF e h—ng—l—kk—l nem rendelkez®D ™sendes lexik—i egységekre —zt fogjuk mond—niD hogy ellipszis alá esnekF e ˜e—zonosíth—tóságuk—tD vissz—nyerhet®ségüket lehet®vé tev®D h—ng—l—kk—l ˜író lexik—i egységek egy másikD melléE v—gy —lárendelt t—gmond—t˜—n t—lálh—tókF izeket engedélyez®nek fogjuk nevezniF váth—tó leszD hogy —z engedélyez® lexik—i egységek mond—tt—ni és jelentést—ni jegyei —zonos—k —z engedélyezettD ellipszis —lá es® egységekévelD kivéve ˜izonyos morfológi—iD morfoszinE t—ktik—i jegyeketF e t—gmond—tok között —z engedélyez® és —z engedélyezett részek viszonyán—k tehát oly—nn—k kell lennieD hogy —z engedélyez® —ny—g —l—pján — h—ngE —l—kk—l nem rendelkezoD ellipszis —lá es® lexik—i egységek — s—ját t—gmond—tuk˜—n pontos—n ˜e—zonosíth—tók legyenekF ez ellipszis terminust — kés®˜˜iek˜en (nomít—ni fogjukF e fenti megközelítés˜®l ugy—n—kkor —dódik néhány következményF e nyelvt—n sz—˜ály—iv—l jellemezhet® ellipszisekkel fogl—lkozunkD és — ™s—kis komE muniká™iósD pr—gm—tik—i v—gy diskurzusfeltételek˜®l —dódókk—l nem @például felir—E tokD ™ímekD kontextus —l—pú ˜eszéd™selekvések X fejár—tD gsom—gki—dásD uét kávétD rárom jegyet — nyol™ órásr—D hátr—D sor szélére3 pizetni 3 st˜FAF e feltételezett empiE rikus nyelvt—ni sz—˜ályok—t tehát gr—mm—tik—litási tesztekkel ig—zoljukF ez —d—t—ink—t —z ellipszis iránya szerint rendezzükF e m—gy—r mellérendelt monE d—tok˜—n —z ellipszis lehet el®reható és hátrahatóF r— —z engedélyez® t—gmond—t megel®zi —z ellipszist t—rt—lm—zó t—gmond—totD el®reh—tó ellipszisr®l ˜eszélünkD h— pedig —z engedélyez® t—gmond—t követi —z elliptikustD —kkor hátr—h—tórólF ez empiE

IVP

IHF pitii„F ivvs€ƒsƒ

rikus —d—tok —zt mut—tjákD hogy — m—gy—r˜—n —z el®reh—tó és — hátr—h—tó ellipszisek nyelvt—ni jegyei nem szimmetrikus—kF

10.2. Az el®reható ellipszis
10.2.1. El®reható ellipszis irtóhangsúly után

ez irtóh—ngsúlly—l kiemelt összetev®k után @h— v—n még következ® irtóh—ngsúlyD —kkor —ddigD egyé˜ként — t—gmond—t végéigA semminek nem kell állni—D lehetséges —z ellipszisF ez —lᘘi—k˜—n megvizsgáljukD hogy ez pontos—n mit jelentF
Az igei csoport ellipszise irtóhangsúly után

ez itt következ® mond—tok —zt mut—tjákD hogy — m—gy—r˜—n —z igei ˜®vítmények számár— —z igei™soportEellipszis˜en v—ló részvétel nem — ˜®vítmény mond—tt—ni k—E tegóriájától függ X — kötelez® vonz—tD —z —l—nyD és — nem kötelez® h—tározói ˜®vítmény egy—ránt része lehet —z ellipszis —lá es® —ny—gn—kF ez ellipszisnek e˜˜en — típusᘗn mindig — hátulsó t—gmond—t irtóh—ngsúlyos összetev®t követ® részét h—gyjuk elF @IA
Puszta ige ellipszise

—F ˜F @PA —F ˜F ™F dF @QA

tános / w—rir— mosolygottD €ist— pedig \ irzsire ‘mosolygott“F tános / jól t—nulD de w—ri \ még jo˜˜—n ‘t—nul“F  Én — / szomszédn—k —dt—m od— — pénztD / te meg — \ házmesternek ‘—dt—d od— — pénzt“F  Én — / házmesternek —dt—m od— — pénztD és \ te is ‘— házmesternek —dt—d od— — pénzt“F  Én — / szomszédn—k —dt—m od— — pénztD de  te \ nem ‘— szomszédn—k —dt—d od— — pénzt“F  Én / nem — szomszédn—k —dt—m od— — pénztD de / te \ ˜iztos—n ‘ — szomE szédn—k —dt—d od— — pénzt“F  w—rit / tánoshoz küldte €éterD / u—tit viszont \ tutkához ‘küldte €éter“F  w—rit / tánoshoz küldte €éterD / u—tit viszont \ nem ‘tánoshoz küldte €éter“F

Az ige és vonzatai ellipszis alatt

Az ige és az alany is ellipszis alatt

—F ˜F @RA

Ige és nem kötelez® b®vítmény ellipszis alatt

 tános / n—gyon jól t—nulD de / w—ri \ kevés˜é ‘jól t—nul“F

Morfoszintaktikai feltételek

e párhuz—mos szerkezeti pozí™ió˜—n lév® engedélyez® ige és —z ellipszis —lá es® iget® C id®Gmódjel szigorú—n —zonos kellD hogy legyen X @SA  €éter / tegn—p tette le — vizsgátD / tános meg \ m— ‘tette le — vizsgát“GB‘teszi le — vizsgát“F

IHFPF e ivŽ‚ire„Ó ivvs€ƒsƒ

IVQ

ez id®jeles ige engedélyezi —z in(nitívusz ellipszisétD mivel —z id®jel tekinteté˜en spe™i(kál—tl—nD —z informá™iót — r—gozott ige hordozz— X @TA —F ˜F ™F  tános / tegn—p tette le — vizsgátD / €éter meg \ holn—p fogj— ‘letenni — vizsgát“F  tános / letette — vizsgátD de / €éternek \ nem kell@ettA ‘letennie — vizsgát“F  endrás / nem t—rt el®—dástD / neked —zon˜—n \ érdemes lesz ‘el®—dást t—rE t—nod“F

ez —l—ny és — tárgy személyévelD számáv—l és h—tározottságáv—l v—ló egyeztetést jelöl® igevégz®dések ellipszisének — feltételei másokF stt nem kötelez® feltétel —z enE gedélyez® ige és —z ellipszis —lá es® ige szigorú morfoszint—ktik—i —zonosság— X @UA —F ˜F  Én / mozi˜— megyekD / ti pedig \ színház˜— ‘mentek“F  „e —z / összes gyereket megmosd—tt—dD de / mi ™s—k \ néhány—t ‘mosd—tE tunk meg“F

e feltétel —zért másD mert —z igevégz®déseket — s—ját t—gmond—tuk˜eli —l—nyGtárgy személyGszám jegyei engedélyezikD így —z ellipszis —lá es® ige végz®déseit isD és nem szükséges —z ellipszist engedélyez® t—gmond—t igéjének végz®déseivel v—ló szigorú —zonosságF
El®reható f®névicsoport-ellipszis

ez irtóh—ngsúlyos összetev® @ige—l—kA után f®névi ™soport is ellipszis —lá eshetF peltéE telD hogy — t—gmond—tok fókuszált igéi —zonos esetjegyet és —zonos esetr—got —dj—n—k —z ellipszis —lá es® f®névi ™soportn—k X @VA —F ˜F  Én / vettem drág— —utótD / te meg \ el—dtál ‘drág— —utót“F  tános / mesélt —z énekesn®r®lD / Ödön meg \ pletykált ‘—z énekesn®r®l“F

il®fordulD hogy —z irtóh—ngsúly nem egy egész f®névi ™soport kiemelésére szolgálD ™s—k v—l—melyik összetev®jére @mennyiségjelöl®D ˜irtokosD jelz®AF slyenkor — f®névi fej önm—gᘗn is el®reh—tó ellipszis —lá eshetD h— — f®névi ™soport m—r—dék @kiemeltA része elláth—tó esetr—gg—l @illetve ˜irtokos szerkezet esetén — ˜irtokr— ut—ló únF anaforikus birtokjellelA X @WA —F  Én egy / drág— —utót vettem megD / te pedig egy B\ ol™só ‘—utót“G\ ol™sótF ˜F  Én / három inget vettemD  te pedig ™s—k \ kett®tF ™F  Én / €ist— házᘗn volt—mD  te pedig \ tóská阗nF dF B€ist— ig—zi sz—káll—t viselD tósk— pedig áltGm¶tF eF Bperit f®h—dn—gyn—kG—lh—dn—gyn—k nevezték kiD t—nit pedig —ln—kGf®nekF

Ellipszis verumfókusszal

wint minden irtóh—ngsúlyos mond—t˜—nD verumfókuszos mond—t˜—n is lehetséges —z ellipszisF slyenkor —zon˜—n — szerkezet párhuz—mát — t—g—dószóD illetve —z e˜˜en — szerkezet˜en különlegesen h—sznált igen szó ˜iztosítj— X

IVR @IHA —F ˜F

IHF pitii„F ivvs€ƒsƒ  tános / megvette w—rin—k — fül˜ev—lótD de / €éter \ nem ‘vette meg w—E rin—k — fül˜ev—lót“F  tános / nem vette meg w—rin—k — fül˜ev—lótD de / €éter \ igen ‘a megE vette w—rin—k — fül˜ev—lót“F

€ersze kétségesD hogy — @˜AE˜en szerepl® jelenséget egyált—lán ellipszisnek t—rtsukEeD v—gy inkᘘ mondjuk —ztD hogy — második t—gmond—t˜eli igen v—lójᘗn vissz—ut—ló névmásD —melynek el®zménye —z el®z® t—gmond—t @pozitív változ—t—AF izt — kérdést nem kell most eldöntenünkD különösenD h— kimondjukD hogy —z ellipszis m—g— is a visszautalás sajátos eseteF

10.2.2. Igeicsoport-ellipszis irtóhangsúly nélkül

e sz—kirod—lom˜—n g—pping néven tárgy—lt jelenséget — tovᘘi—k˜—n ¶rképzésnek fogjuk nevezniF yly—n ellipszist értenek ezenD —mely —z igei ™soport igei fejének —z ellipszisét kötelez®en t—rt—lm—zz—D és op™ionális—n kiterjedhet ˜®vítményekre isD de úgyD hogy —z ellipszis ˜—l és jo˜˜ szélén egy—ránt nyílt lexik—i —ny—g m—r—dF ez ¶rt nem képz®D tehát —z elliptikus t—gmond—t végéig t—rtó el®reh—tó igei™soportEellipszis — neutrális mond—tok˜—n nem gr—mm—tikusD például X @IIA —F B€éter felé˜redt és tános ‘felé˜redt“F ˜F †—li —z ezüstöt el—dt— —z ékszerésznek és — gyémántok—t ‘el—dt—“ — ˜—nE kárn—kF ™F B†—li —z ezüstöt el—dt— —z ékszerésznek és — gyémántok—t ‘el—dt— —z ékE szerésznek“F

e t—gmond—tokn—k párhuz—mos szerkezet¶eknek kell lenniükF Így keletkezik — t—gmond—ton ˜elüli ¶r X @IPA irn® kedveli — h—l—tD s™— meg ‘kedveli“ — sültetF

e rendes igei™soportEellipszisnél szint—ktik—il—g jóv—l megszorított—˜˜ —z ¶rképz® ellipszis X ™s—k szomszédos mellérendel® t—gmond—tok között lehetségesD nem távoE líth—tó—k — t—gmond—tok X @IQA irn® kedveli — h—l—tD w—ri t—nulmányozz— is — re™eptkönyvetD Bs™— meg ‘kedE veli“ — sültetF

ez engedélyez® igei ™soportot t—rt—lm—zó t—gmond—tn—k meg kell el®znie —z ¶rt t—rt—lm—zó t—gmond—totD v—gyis ennek —z ellipszisnek nin™sen hátr—h—tó változ—t— X @IRA Birn® ‘kedveli“ — h—l—tD s™— meg kedveli — sültetF

ez ¶rképz® ellipszis követi —z únF komplex f®névi ™soport megszorítástD v—gyE is nem képezhet® ¶r — komplex f®névi ™soport ˜elsejé˜en @lF @IS—AAD és nem lehet f®mond—t˜eli engedélyez® után —lárendelt mond—t˜—n @lF @IS˜AAF @ISA —F Birn® kedveli — h—l—tD de nem h—r—gszik ‘NP s™ár—D —ki ‘kedveli“ — sültet“F

IHFQF e rÁ„‚ere„Ó ivvs€ƒsƒ

IVS

˜F Bez els®sök mond—tt—n˜ól kívánt—k szó˜elizniD viszont — másodikosok —zt mondtákD hogy ®k meg —l—kt—n˜ól ‘kívánt—k“ írás˜elizniF †égül (gyeljük megD hogy —z ¶rképz® ellipszist igevonz—tok h—tároljákD leg—lᘘE is —z ilyen ¶rképzo ellipszisek kifogást—l—nokF r— sz—˜—d ˜®vítmények h—tárolják —z ¶rképz® ellipszistD —kkor — megkérdezett —ny—nyelvi ˜eszél®k tö˜˜sége — neutrális intoná™iót nem t—rtott— —lk—lm—zh—tón—kD kötelez®nek t—rtott— — kontr—sztív nyoE m—tékok h—sznál—tát X @ITA —F ˜F „egn—p tános od——dott w—rin—k egy könyvet — folyosónD és m— ‘tános od——dott w—rin—k egy könyvet“ — könyvtár˜—nF \ „egn—p —dott od— tános w—rin—k egy könyvet — / folyosónD és / m— ‘—dott od— tános w—rin—k egy könyvet“ — \ könyvtár˜—nF
??

wegjegyzend®D hogy —z irtóh—ngsúly utáni ellipszisekre mindezek — megszorítáE sok nem érvényesekF iz v—lószín¶leg —zz—l m—gy—rázh—tóD hogy —z ellipszis feltétele — párhuzam megléte Y irtóh—ngsúlyos mond—tok˜—n — megfelel® irtóh—ngsúlyos összeE tev®k @minthogy eleve — párhuz—m jelölésére szolgáln—kD lF IA jelölikD hogy melyek — párhuz—mos elemekD míg —z irtóh—ngsúlyos mond—tok˜—n ™s—k szigorú szomszédosság esetén egyértelm¶ — párhuz—mD és ™s—k kötelez®en megjelen® elemek jelölhetikF

10.3. A hátraható ellipszis
10.3.1. Hátraható ellipszis irtóhangsúly után

e hátr—h—tó ellipszis eseté˜en —z engedélyez® —ny—got t—rt—lm—zó t—gmond—t követi —z elliptikus t—gmond—totF ez engedélyezés irány— tehát fordított —z el®reh—tó ellipE sziséhez képestF vátni fogjukD hogy ez nem jelenti —ztD hogy — kétféle irányú ellipszis nyelvt—ni jegyei szimmetrikus—k lennénekF †—nn—k oly—n —d—tokD melyek˜en —z ellipszis irány— megfordíth—tón—k mut—tkoE zikF ez el®reh—tó ellipszist t—rt—lm—zó mond—t—ink közül számos˜—n mintegy vissz— lehet fordít—niD és ezált—l hátr—h—tóvá tenni —z ellipszistF izt mut—tjuk ˜e —z el®E reh—tó ellipszist t—rt—lm—zó @IA!@PA mond—tokhoz h—sonló példákonD —melyek˜en —z ellipszisek irányát most megfordítjukD és hátr—h—tó igeE és igei™soportEellipsziseket hozunk létre X @IUA —F ˜F ™F dF  €ist— / irzsire ‘mosolygott“D \ tános meg \ w—rir— mosolygottF  tános / jól ‘t—nul“D de \ w—ri \ még jo˜˜—n t—nulF  „e — / házmesternél ‘h—gyt—d — pénzt“D \ én viszont — \ szomszédnál h—gyE t—m — pénztF  „e / nem ‘— szomszédnál h—gyt—d — pénzt“D de / én — \ szomszédnál h—gyE t—m — pénztF

Hátraható ellipszis és alárendelés

e hátr—h—tó ellipszis követi — hátr—h—tó —n—forár— von—tkozó ált—lános megszorítást X

IVT @IVA

IHF pitii„F ivvs€ƒsƒ
A hátraható anaforára vonatkozó megszorítás

ez ellipszis megel®zheti —z engedélyez®jétD de ™s—k —kkorD h— nem kEvezérli @v—gyis nin™s hozzá képest fölérendelt helyzet˜enAF

†—gyis —z engedélyezett hátr—h—tó ellipszis lehet —lárendelt t—gmond—t˜—nD —z enE gedélyez® t—gmond—t részekéntD †iszont hátr—h—tó irány˜—n nem gr—mm—tikus —z —lárendelt t—gmond—t˜eli engedélyez® — fomond—t˜eli ellipszis számár— X @IWA —F winthogy  w—ri / tánost ‘hívt— meg“D / tutk— \ €istát hívt— megF ˜F B tutk— / €istát ‘hívt— meg“D minthogy / w—ri \ tánost hívt— megF

ez el®reh—tó ellipszis˜en nem érvényesül h—sonló megszorítás X ott —z el®˜˜ jöv® engedélyez® —lárendelt t—gmond—t˜ól is engedélyezheti —z ellipszist X @PHA —F ˜F winthogy  w—ri / tánost hívt— megD / tutk— \ €istát ‘hívt— meg“F  tutk— / €istát hívt— megD minthogy / w—ri \ tánost ‘hívt— meg“F

†—nn—k oly—n —d—tokD melyek˜en —z el®reh—tó ellipszis megfordítás— kérdéses v—gy —gr—mm—tikus mond—tot —d X @PIA —F  „e — / házmesternek —dt—d od— — pénztD és / tósk— \ szintén ‘— házmesE ternek —dt— od— — pénzt“F ˜F B „e / szintén ‘— házmesternek —dt—d od— — pénzt“D és / tósk— — \ házmesE ternek —dt— od— — pénztF ™F B\ „e ‘— házmesternek —dt—d od— — pénzt“D és / tósk— \ szintén — házmesE ternek —dt— od— — pénztF —F  tános / n—gyon jól t—nulD de / w—ri \ kevés˜é ‘jól t—nul“F ˜F B tános / n—gyon ‘jól t—nul“D de / w—ri \ kevés˜é jól t—nulF

@PPA

Hátraható f®névi ellipszis

r— hátr—h—tó ellipszis˜en m—r—d ki — f®névi ™soport˜ól — f®névi fejD — m—r—dékon nem jelenhet meg esetr—gn—kD illetve ˜irtokjel X @PQA
El®re- és hátraható f®névellipszis

—F ˜F ™F dF

 Én egy / drág— —utót vettem megD / te pedig egy B\ ol™só ‘—utót“GOK \ ol™sótF  Én egy / drág— ‘—utót vettem meg“GBegy / drágátD  te pedig egy \ ol™só —utót vettél megF  Én / €ist— házᘗn volt—mD  te pedig \ tóská阗nF  Én €ist— ‘házᘗn volt—m“GB€istá阗nD te pedig tósk— házᘗn voltálF

e fenti @IVA megszorítás˜ól ezt — kontr—sztot nem tudjuk levezetniF iz — jelenség is —zz—l függhet összeD —mit —z —lᘘi —d—tok is mut—tn—kD hogy — hátr—h—tó ellipszis — fonológi—i frázisok megoszlását követiD —mi pedig nem szükségE képpen esik egy˜e — mond—tt—ni szerkezet fr—zális szerkezetével X @PRA —F  €éter — / tíz‘˜et¶s sz—v—k—t kereste meg — szótár˜—n“D / w—ri pedig — \ húsz˜et¶s sz—v—k—t kereste meg — szótár˜—nF

IHFQF e rÁ„‚ere„Ó ivvs€ƒsƒ ˜F ™F dF

IVU

 Ödön / pénz ‘nélkül vásárolt ˜e“D / t—ni meg \ fedezet nélkül vásárolt ˜eF  gs—˜— — / pszi™hoE‘lingvisztik—i állítások—t hozt— el®“D / wiklós meg — \ szo™iolingvisztik—i állítások—t hozt— el®F  ƒzámunkr—  †—li néni ™s—k / egy ‘—ngol t—nár“D / qeorge ˜á™si viszont  —z —ngol t—nárF

izek — példák —zt is mut—tjákD hogy — hátr—h—tó ellipszis még — lexik—i egységek integE ritását sem t—rtj— tisztelet˜enD —z összetett sz—v—k ˜—l old—l— kívül m—r—dh—tD jo˜˜ olE d—l— pedig ˜eleeshet — hátr—h—tó ellipszis˜e X tíz‘˜et¶s F F F “D pszi™ho‘lingvisztik—i F F F “F windez ™s—kis hátr—h—tó ellipszis mellett lehetségesD —z el®reh—tó ellipszis nem keresztezheti — fr—zális összetev®k h—tár—it és szerkezetétX @PSA —F Bw—ri — húsz˜et¶s sz—v—k—t kereste meg — szótár˜—nD €éter pedig — tíz‘˜et¶s sz—v—k—t kereste meg — szótár˜—n“F ˜F Bt—ni fedezet nélkül vásároltD Ödön meg pénz ‘nélkül vásárolt“F ™F Bwiklós — szo™iolingvisztik—i állítások—t hozt— el®D gs—˜— meg — pszi™hoE ‘lingvisztik—i állítások—t“F

vényeges feltételD hogy — fr—zális szerkezetet megsz—kítóD kontr—sztív elem után már ™s—k —z ellipszis következhetF e fonológi—i form— tekinteté˜en ez —zt jelentiD hogy — kontr—sztív nyom—tékú szerkezetrészletnek szomszédosn—k kell lennie — mellérenE del® köt®szóv—lD v—gy h— —z — jo˜˜ old—li t—gmond—t ˜elsejé˜en v—nD —kkor — jo˜˜ old—li t—gmond—t kezdetével X @PTA —F  gs—˜— — / pszi™hoE‘lingvisztik—i állítások—t sorolt—“D / wiklós meg — szo™iolingvisztik—i állítások—t sorolt—F ˜F B gs—˜— — \ pszi™hoE‘lingvisztik—i állítások—t sorolt—“ — / plenáris ülésenD  wiklós meg — / szo™iolingvisztik—i állítások—t sorolt— — \ szek™ióvitᘗnF
\

Egyeztetés a hátraható ellipszisben

e hátr—h—tó ellipszis ˜izonyos esetek˜en oly—n szórendet eredményezD hogy — szerE kezet˜en —kár összetev®k @nem pedig mond—tokA mellérendelését is láth—tnánk X @PUA  w—ri / ˜ement ‘— rend®rségre v—llomást tenni“D / perit pedig \ ˜evitték — rendE ®rségre v—llomást tenniF

†—jon lehetEe ezt — szerkezetet úgy felfogniD minth— — w—ri ˜ement és — perit ˜eE vitték összetev®k lennének egymás mellé rendelve c ez egyeztetés jelenségei ennek ellenkez®jét ˜izonyítják X @PVA —F  peri / tegn—p ‘ment ˜e — rend®rségre v—llomást tenni“D / én pedig \ m— mentem ˜e — rend®rségre v—llomást tenniF ˜F Bperi tegn—pD én pedig m— mentünk ˜e — rend®rségre v—llomást tenniF

r— lennének is oly—n összetev®kD hogy peri tegn—p meg én m—D —z ige—l—kD —mely —z ezek˜®l —lkotott mellérendel® szerkezettel egyezhetneD ™s—k — ˜ementünk lehetneD nem pedig ˜ementemF izt —z —lᘘi példáv—l is illusztrálh—tjuk X

IVV @PWA

IHF pitii„F ivvs€ƒsƒ „egn—p peri és m— én ˜ementünkGB˜ementem — rend®rségre v—llomást tenniF

A párhuzam szerepe

ez ellipszisre —dott példáink tö˜˜ségé˜en — mond—tok párhuz—mosságot mut—tt—kD — felh—sznált szórendi pozí™iók és —z ®ket kitölt® szerkezeti k—tegóriák — két t—gmonE d—t˜—n egymásn—k megfeleltethet®ek és egymáss—l párhuz—mos sorrend¶ek volt—k Y eddig úgy láttukD hogy ez —l—pvet® feltétele —z ellipszis létrejötténekF e hátr—h—tó ellipszisnek —zon˜—n még szigorú˜˜—k — feltételeiD mint —nn—kD hogy —z el®reh—tó ellipszis irtóh—ngsúly nélkül álljon el®D és e˜˜®l —z ellipszis ki—l—kulásáE n—k egy új—˜˜ tényez®jét fedezhetjük fel X @QHA —F / tános érkezett megD mégpedig — \ héli pály—udv—rr— ‘érkezett meg“F ˜F B\ tános ‘érkezett meg“D mégpedig — \ héli pály—udv—rr— érkezett megF ™F igy / del(nt állított—k kiD mégpedig — \ n—gymeden™é˜en ‘állították ki“F dF Bigy / del(nt ‘állított—k ki“D mégpedig — \ n—gymeden™é˜en állították kiF izek˜en — mond—tok˜—n ™s—k —z el®reh—tó ellipszis gr—mm—tikusF e hátr—h—tó ellipE szis — párhuz—m hiány— mi—tt nem lehetségesF iszerint tehát —z el®reh—tó ellipszis esetén — teljes párhuz—m pótolh—tóD míg hátr—h—tó ellipszis esetén nemF win —l—puln—k — fenti el®reh—tó ellipszises példákD h— nem — párhuz—mon c †—E lószín¶leg anaforaantecedens @más kiefejezéssel X visszautalásel®zményA viE szonyokonF e második t—gmond—tok˜—n fókuszált összetev®k @— héli €ály—udv—rr—D illetve — n—gymeden™é˜enA v—lójᘗn el®zménnyel rendelkeznek —z els® t—gmond—tE ˜—nD —z igék vál—szth—tó vonz—t—in—k formájᘗn X @QHA —F tános érkezett meg @v—l—hov—AD mégpedig — \ héli pály—udv—rr— ‘érkezett meg“F
/

@™A igy / del(nt állított—k ki @v—l—holAD mégpedig — \ n—gymeden™é˜en ‘állíE tották ki“F ez —n—forikus viszonyokr— épül® ellipszisek — párhuz—mos szerkezet¶ekt®l eltér® sz—˜ályok—t követnekF e fenti példák˜—n láth—tó —z isD hogy —z és köt®szó komp—tiE ˜ilis — párhuz—mos t—gmond—tszerkezettelD — mégpedig meg —z —nte™edenses viszonyt t—rt—lm—zó t—gmond—tk—p™sol—tokk—lF

Tárgymutató
—kárED US —l—nyD IISD ISQ logik—i ∼D lásd topik —l—nyesetes ˜irtokos szerkezetD IIH —l—nyi kontrollD ITR —l—nyi névmásD IIW!IPH —l—nyt—l—n igeD PH —lárendelés —zonosító ∼D ITI —melyikD IRQ!IRR —n—for—D lásd vissz—ut—lás —n—forikus ˜irtokjelD IVQ —nte™edensD lásd el®zmény —rányos sokD VW —zD —miD ISV!ISW —z —@zAD IPH!IPI —zértD RI —zonosító —lárendelésD ITI —zonosító mond—tD PID TVD IIID IIT! IIW álkérd®szóD IPPD IPV!IPWD IRI ∼s kérdésD IPQ ∼s kérdésD IPI állítmány névszói ∼D PHD TQD IIT!IIU névszóiEigei ∼D TQ ˜árED US ˜eágy—zott eldöntend® kérdésD IHQ! IHS ˜eágy—zott kérdésD ITP!ITS ˜eágy—zott kijelent® mond—tD ITS!ITT ˜eágy—zott vál—sztó kérdésD IHR ˜eke˜elezésD SS tárgyE∼D SS ˜eke˜elez® ˜irtoklásmond—tD PHD SS
˜eszédértékD IH!PQ ˜ezzegD RI ˜irtoklásmond—t ˜eke˜elez® ∼D PHD SS ˜irtokos szerkezetD PTD IIH!III —l—nyesetes ∼D IIH d—tívuszos ∼D IIH ˜®vítmény lokális ∼D IIR ™élh—tározói mellékmond—tD ITW metonimikus ∼D IUP ™élszerep¶ vonz—tD THD TPD TU ™s—kD PQD ISV h—ngsúlyt—l—n ∼D UQ!UR ™sod— @™sud—AD IIP ™süggésD PQD QQD SS d—ll—m emelked® ∼D IP emelked® ∼D PSD QHD QRD QTD WTD IHS emelked®Ees® ∼D IP emelked®Ees® ∼D PUD IHI ereszked® ∼D IP ereszked® ∼D QH es® ∼D IP es® ∼D PSD PTD QHD QSD WTD IHS féles® ∼D IP féles® ∼D QH függelék∼D PQ k—r—kter∼D PTD PU le˜eg® ∼D PSD QH m—g—s szintt—rtó ∼D IP stilizált k—r—kter∼D IP d—tívuszD QW ∼os ˜irtokos szerkezetD IIH

IWH

„Á‚q‰w…„e„Ó kérd®sz—v—s ∼D IQU!IRP felszólító mond—tD PV ˜—g—tellizáló ∼D PV felszólító módD PHD SVD ITV feltételes mond—tD ITT feltételes módD SV fél˜esz—k—dt kérdésD PP féles® d—ll—mD QH foly—m—tos mond—tD IRD SVD TI fókuszD IPD ISD IR!ITD PHD RHD RSD SID SSD UH!UQD VQD IHTD IIHD IIRD ISR fókuszt—g—dásD UP f®h—ngsúlyD IPD IRD PUD QRD SSD UI f®név puszt— ∼D QW puszt— ∼D TP f®névi ™soportD QT f®névi igenévD lásd in(nitívusz függelékd—ll—mD PQ generikus mond—tD QQD QRD QU

∼r—gos kontr—sztív topikD QWD RI de @mint pozitív vál—szAD IHH ∼ igenD IHH de(ní™iós kérdésD IIV disztri˜utivitásD QVD QVD SHD UU!UV disztri˜utív és kollektív értelmezésD VW disztri˜utív kv—ntorD QVD QWD UU inherensen ∼D SQ

EeD IHQ!IHS egziszten™iális mond—tD ITD SVD UP esemény∼D IVD TQ individuum∼D IVD TUD VI egyeztetésD IVU!IVV tárgyi ∼D TWD IIT tárgyi ∼D IHWD IRQ eldöntend® kérdésD IID PUD RSD IHH! IHID ITP ˜eágy—zott ∼D IHQ!IHS eldöntend®kérdésEtesztD PW elh—gyh—tóság hogy ∼—D IUU!IUW ˜®vítmények ∼—D IQ von—tkozó kifejezés ∼—D IRW von—tkozó mellékmond—t fejének ∼ ∼—D ISP!ISS ellipszisD lásd kih—gyás elöljárószóD PTD IHWD IIR el®feltevésD SWD UPD UV el®készít® részD lásd topik el®zményD IVV von—tkozó mellékmond—t ∼eD IRT emelked® d—ll—mD PSD QHD QRD QTD WTD IHS emelked®Ees® d—ll—mD PUD IHI enklízisD lásd ™süggés eredményh—tározóD TI ereszked® d—ll—mD QH eseményegziszten™iális mond—tD TQ eseményszer¶ségD ISP es® d—ll—mD PSD PTD QHD QSD WTD IHS es®d—ll—mtesztD PW ez —@zAD IPH
f—ktív régensD ITQ felkiáltó mond—t

h—D ITT h—ngsúly f®∼D IRD PUD QRD SSD UI irtó∼D ISD PQD QHD QRD QTD RHD SUD UHD VQD WSD WTD IIR h—ngsúlykerül® igeD SUD TUD TWD IUI h—ngsúlyváró igeD IUI h—sonlító szerkezetD IST h—tároz—tl—n nével®D QPD QU h—tározott nével®D QPD QT h—tározott névszói ™soport ∼ mint igeviv®D TU h—tározóD QW eredmény∼D TI hely∼D QQD TUD ISQ ∼ mint igeviv®D SU id®∼D QPD QR ∼ mint igeviv®D SU rel—tív ∼D TT mond—t∼D QPD QRD TP predikátum∼D VQ sz—˜—d ∼D QQD TI h—tókörD RSD WQ!WV helyh—tározóD QQD TUD ISQ

„Á‚q‰w…„e„Ó

IWI értékel® ∼D VH sƒ pozí™ióD UUD WS is Ees kifejezésD PV ∼ kiemeléseD IS ismétD VH ismételtet® kérdésD lásd vissz—kérdezés ismétl® kontr—sztív topikD WU jelz®D PTD TP jól @értékel®AD VU k—r—kterd—ll—mD PTD PU k—tegorikus állításD QS kevésD RWD UQ kérdésD WW!IQT álkérd®szós ∼D IPQ álkérd®szós ∼D IPI ˜eágy—zott ∼D ITP!ITS de(ní™iós ∼D IIV eldöntend® ∼D IID PUD RSD IHH!IHID ITP ˜eágy—zott ∼D IHQ!IHS fél˜esz—k—dt ∼D PP ismételtet®D lásd vissz—kérdezés kiegészítend® ∼D PVD US!UTD IHHD IHS!IHUD IIQ!IPID ITP mellérendel® ∼D IPS!IPW nem fókuszos ∼D IQI!IQP nem lokális ∼D IIS tö˜˜szörös ∼D IIRD IPQ vál—sztó ∼D IHP ˜eágy—zott ∼D IHR vissz—kérdezésD PVD IHID IHSD IPW kérd® kifejezésD IHTD IHU!IHWD IIQ!IIR kérd® névmásD IHU!IHW kérd®D von—tkozóD felkiáltó @u†pA kiE fejezésD IHU kérd®szóD RHD US!UTD IHTD IIQ!IIR ál∼D IPP ki™sod—D III!IIP kiegészítend® kérdésD PVD US!UTD IHHD IHS!IHUD IIQ!IPID ITP kiemelésD IPD SS ∼ nélküli mond—tD IQ!IR tö˜˜szörös ∼D IS

∼ mint igeviv®D SU hídigeD IPP hogyD ITH!IVI ∼ mint álkérd®szóD IPQ hogyh—D ITT hogyhogyD IQI hókuszD PID TVD UH
idiom—tikusságD ST id®h—tározóD QPD QR ∼ mint igeviv®D SU rel—tív ∼D TT ig—zságfeltételekD RT ige ∼ kiemeléseD IS —l—nyt—l—n ∼D PH h—ngsúlykerül® ∼D SUD TUD TWD IUI h—ngsúlyváró ∼D IUI híd∼D IPP igeköt®s ∼D IRD SSD SUD TU lét∼D PHD IIT!IIU r—gozott ∼D IRD IWD PSD QWD SSD IIRD IQV igeköt®D IRD PQD STD TP ∼s igeD IRD SSD SUD TU irányjelöl® ∼D TR igemódD SR igenév f®névi ∼D lásd in(nitívusz iget—g—dásD UP igeviv®D PQD QQD QRD WQD IQV ∼s in(nitívuszD TW igeviv®Epozí™ióD SS individuumegziszten™iális mond—tD TUD VI in(nitívuszD PSD QWD RID TV!UHD IIT igeviv®s ∼D TW inherensen disztri˜utív kv—ntorD SQ inkorporá™ióD lásd ˜eke˜elezés intoná™ióD PSD PS!QH inverzióD IIRD IQVD ITV irányjelöl® vonz—tD TH iránymegh—tározó vál—szD IPR irtóh—ngsúlyD IPD ISD PQD PUD QHD QRD QTD RHD SUD UHD VQD WSD WTD IIR isD ISD PVD UV!UWD WSD IQH

IWP kih—gyásD ISD IWD IHTD IIRD IPT!IPUD IRWD IVI!IVV ∼ engedélyez®jeD IVI el®reh—tó ∼D IVI hátr—h—tó ∼D IVI kijelent® mond—tD IHID IIQ ˜eágy—zott ∼D ITS!ITT klitikumD lásd simulószó kollektív és disztri˜utív értelmezésD VW kollektív olv—s—tD QW kommentD PPD PRD IHI kommentel®zményD UVD WR kompozi™ion—litásD ST kondi™ionális mond—tD lásd feltételes mond—t konjunktívuszD lásd köt®mód kontextusD IID QU kontr—episztemikusságD IUH kontr—sztD lásd szem˜eállítás kontr—sztív topikD QH!QPD QSD QU!SRD WT ∼ —sszo™iáltj—D QHD QTD RHD SI ∼ módosítój—D QSD RI d—tívuszr—gos ∼D QWD RI ismétl® ∼D WU kontroll —l—nyi ∼D ITR konverzá™iós implik—túr—D RP koordiná™ióD lásd mellérendelés korlátozó és nem korlátozó módosításD IRR korlátozó és nem korlátozó von—tkozó mellékmond—tD IRR köt®módD ITV köt®szóD PT kv—nti(ká™ió ∼ t—rtomány—D UP univerzális ∼D UW kv—ntorD ISD RHD RPD RUD URD UU!WVD IRH ∼ isEpozí™ió˜—nD UW ∼ kiemeléseD IS disztri˜utív ∼D QVD QWD UU inherensen ∼D SQ monoton ™sökken® ∼D QVD RR nem monoton növekv® ∼D TR!TT univerzális ∼D QV

„Á‚q‰w…„e„Ó l—pos prozódi—D IR le˜eg® d—ll—mD PSD QH lexik—lizáltságD lásd idiom—tikusság létigeD PHD IIT!IIU logik—i —l—nyD lásd topik lok—litás ∼i feltételD IIS lokális ˜®vítményD IIR nem lokális kérdésD IIS

márD VU másodl—gos predikátumD THD TQD TVD III megintD VH megszólításD IPD PHD PP mellékmond—t hogy köt®szós ∼D ITH!IVI ™élh—tározói ∼D ITW metonimikus ∼D IUP okh—tározói ∼ metonimikus ∼D IUP ut—lószó nélküli ∼D IUI!IUP von—tkozó ∼D IRRD IRQ!ISW ∼ el®zményeD IRT ∼ fejeD IRT korlátozó és nem korlátozó ∼D IRR melléknévD QWD RI mellérendelésD PT mellérendel® kérdésD IPS!IPW mennyiségjelöl®D lásd kv—ntor met—nyelvi h—sznál—tD IS met—nyelvi metoními—D IVH metonimikus ™élh—tározói mellékmonE d—tD IUP metonimikus okh—tározói mellékmonE d—tD IUP metoními— met—nyelvi ∼D IVH mi —zD hogyGmi —z —D IQQ mi™sod—D III!IIP miértD IQI!IQP mindenED QH mindenD IRH!IRI wsxhix mez®D UUD WS mintD IRV!IRWD IST!ISU mitD IQQ

„Á‚q‰w…„e„Ó modális operátor episztemikus ∼D RT mond—tE—lárendel® régensD ITI mond—tátszöv®désD IUH mond—t˜evezet®D IRS mond—th—tározóD QPD QRD TP mond—tszóD IW mond—tt—ni szerkezetD PS ∼ és prozódi—i szerkezetD PS monoton ™sökken® kv—ntorD QVD RR monoton növekv® kv—ntor nem ∼D TR!TT monotonitásD QVD TS módosításD IRR korlátozó és nem korlátozó ∼D IRR módosítószóD PT mut—tó névmásD QVD RI

IWQ névszóiEigei állítmányD TQ névutóD IHVD IHW ∼ként is h—sználh—tó elöljárószóD IHW névutós ™soportD QT norm—tív sokD VW nyom—tékos mond—tD lásd verumfóE kusz

od— @mint igeviv®AD SU okh—tározói mellékmond—t metonimikus ∼D IUP oly—nD ISS!IST operátor predikátum∼D VQ ott @mint igeviv®AD SU
p—rentetikumD PQ pá™iensszerep¶ vonz—tD TU párhuz—mD IID IVS párlist—vál—szD IPR piedEpipingD IIS!IIT predik—tív mond—tD IIT predik—tív vonz—tD lásd másodl—gos predikátum predikátum másodl—gos ∼D TQD TV predikátumh—tározóD VQ predikátumoperátorD TTD VQ prepozí™ióD lásd elöljárószó preszuppozí™ióD lásd el®feltevés progresszívD lásd foly—m—tos mond—t prozódi—i szerkezetD PS ∼ és mond—tt—ni szerkezetD PS puszt— f®névD QWD TP puszt— névszói ™soportD TP!TR r—gozott igeD IRD IWD PSD QWD SSD IIRD IQV referáló kifejezésD QTD RPD RVD SI rel—tív id®h—tározóD TT retorik—D IQ rezult—tívumD TI rögzített —nte™edens¶ névmásD ISI rövid vál—szD IQD IWD IHT

nemD IHP!IHQD IRH nem fókuszos kérdésD IQI!IQP nem lokális kérdésD IIS nem™s—kD UP néED UR nével®D PT ∼s névszói ™soportD TU!TV h—tároz—tl—n ∼D QPD QU h—tározott ∼D QPD QT névmásD ISH!ISP —l—nyi ∼D IIW!IPH kérd® ∼D IHU!IHW mut—tó ∼D QVD RI rögzített —nte™edens¶ ∼D ISI személyes ∼D QVD RI von—tkozó ∼D IRQ névmási ut—lószóD IUH!IUI névszóD PH ∼ mint r—gozott igeD PH névszói állítmányD PHD QWD TQD IIID IIT! IIU névszói ™soportD IID IRD PTD TP h—tározott ∼ ∼ mint igeviv®D TU nével®sD TU!TV puszt— ∼D TP!TR spe™i(kus ∼D SW tö˜˜es számú ∼D TR

IWR segédigeD QWD TW sem Ees kifejezésD PV semleges ˜eszédértékD IR simulószóD IHQ sokD PWD RWD VR!WH —rányos ∼D VW norm—tív ∼D VW összeh—sonlító és nem összeh—sonlíE tó értelm¶ ∼D PW ƒyu pozí™ióD UU spe™i(kus h—tároz—tl—n kifejezesekD QU spe™i(kusságD QTD RHD SV!THD TU sz—˜—d h—tározóD QQD TI számnév ∼i determinánsD QU szem˜eállításD IID QSD QUD UH teljes ∼D IQ személyes névmásD QVD RI személyr—gD PH ∼ mint névmásD PH személytelen régensD IUH szerkezet mond—tt—ni és prozódi—i ∼D PS szumm—tivitásD SH t—˜ukifejezésD IIP t—g—dásD IVD QVD RHD RPD RTD SWD UI!UQD VP!VR fókusz∼D UP ige∼D UP tárgyD IIS ∼i egyeztetésD TWD IIT ∼E˜eke˜elezésD SS ∼i egyeztetésD IHWD IRQ tárgy—s és —l—nyi r—gozásD lásd tárE gyi egyeztetés teljes szem˜eállításD IQ tém—D IPD IRD ISD IU ∼szerep¶ vonz—tD TQD TU tényállásD ISP thetikus állításD QT topikD PI!PQD PRD PR!SRD TPD WR kontr—sztiv ∼ ∼ —sszo™iáltj—D QH kontr—sztív ∼D QH!QPD QSD QU!SRD WT ∼ —sszo™iáltj—D QTD RHD SI

„Á‚q‰w…„e„Ó

∼ módosítój—D QSD RI d—tívuszr—gos ∼D QWD RI ismétl® ∼D WU topikpozí™ióD PI tö˜˜szörös kérdésD IIRD IPQ tul—jdonnévD QTD IIV tüzetes részD lásd komment
univerzális kv—nti(ká™ióD UW univerzális kv—ntorD QV ut—lószóD ISHD ITH ∼ nélküli mellékmond—tD IUI!IUP névmási ∼D IUH!IUI úgyD IUP!IUR újr—D VH ¶rképzésD IVR

v—jonD WW v—l—ED SWD UR!US v—n mitGkitD IQS vál—sz iránymegh—tározó ∼D IPR párlist—∼D IPR rövid ∼D IQD IWD IHT vál—sztó kérdésD IHP ˜eágy—zott ∼D IHR vál—sztó szerkezetD IHP verumfókuszD ITD RHD SUD TQD UP végpontszerep¶ vonz—tD TH vissz—kérdezésD PVD IHID IHSD IPW vissz—ut—lásD IVV visszh—ngkérdésD lásd vissz—kérdezés vok—tívuszD lásd megszólítás von—tkozó kifejezésD IRQ ∼ elh—gyh—tóság—D IRW von—tkozó mellékmond—tD IRRD IRQ! ISW ∼ el®zményeD IRT ∼ fejeD IRT ∼nek elh—gyh—tóság—D ISP!ISS ´ korlátozó és nem korlátozó ∼D IRR von—tkozó névmásD IRQ vonz—t —l—nyi ∼D IIS ™élszerep¶ ∼D THD TPD TU irányjelöl® ∼D TH

„Á‚q‰w…„e„Ó pá™iensszerep¶ ∼D TU predik—tív ∼D lásd másodl—gos preE dikátum tárgyi ∼D IIS tém—szerep¶ ∼D TQD TU végpontszerep¶ ∼D TH

IWS

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->