P. 1
Farkas Judit - Színes érettségi tételek történelemből (középszint-szóbeli)

Farkas Judit - Színes érettségi tételek történelemből (középszint-szóbeli)

|Views: 303|Likes:
Published by palamkuk
Kötetünk annak a Színes érettségi sorozatnak a része, amelynek tagjai a középszintű szóbeli érettségire való felkészülésben nyújtanak segítséget a pedagógusoknak, vizsgázóknak és alsóbb évfolyamos diákoknak egyaránt. Az érettségi követelményrendszerben meghatározott tartalmak mindegyike előfordul a 75 színes tétel valamelyikében, amelyek forrásanyagaihoz forrásmagyarázat is tartozik. A kötet célja, hogy ne csak a tételkidolgozást ismerje meg az olvasó, hanem a forráselemzés lépéseit is. A tételek az érettségi követelményeknek megfelelően tematikusan csoportosítva követik egymást. Minden tételhez tartozik egy feleletvázlat is, amelyek a könyv végén (öt minta-feleletvázlat), illetve a kiadó weboldalán (a másik hetven tétel feleletvázlata) érhetőek el. A színes képi forrásokban is bővelkedő kiadványt nemcsak iskolai, hanem otthoni gyakorlásra is ajánljuk
Kötetünk annak a Színes érettségi sorozatnak a része, amelynek tagjai a középszintű szóbeli érettségire való felkészülésben nyújtanak segítséget a pedagógusoknak, vizsgázóknak és alsóbb évfolyamos diákoknak egyaránt. Az érettségi követelményrendszerben meghatározott tartalmak mindegyike előfordul a 75 színes tétel valamelyikében, amelyek forrásanyagaihoz forrásmagyarázat is tartozik. A kötet célja, hogy ne csak a tételkidolgozást ismerje meg az olvasó, hanem a forráselemzés lépéseit is. A tételek az érettségi követelményeknek megfelelően tematikusan csoportosítva követik egymást. Minden tételhez tartozik egy feleletvázlat is, amelyek a könyv végén (öt minta-feleletvázlat), illetve a kiadó weboldalán (a másik hetven tétel feleletvázlata) érhetőek el. A színes képi forrásokban is bővelkedő kiadványt nemcsak iskolai, hanem otthoni gyakorlásra is ajánljuk

More info:

Published by: palamkuk on Feb 10, 2014
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

10/22/2015

pdf

text

original

Sections

  • 1. tétel:
  • 2. tétel:
  • 3. tétel:
  • 4. tétel:
  • 5. tétel:
  • 6. tétel:
  • 7. tétel:
  • 8. tétel:
  • 9. tétel:
  • 10. tétel:
  • 11. tétel:
  • 12. tétel:
  • 13. tétel:
  • 14. tétel:
  • 15. tétel:
  • 16. tétel:
  • 17. tétel:
  • 18. tétel:
  • 19. tétel:
  • 20. tétel:
  • 21. tétel:
  • 22. tétel:
  • 23. tétel:
  • 24. tétel:
  • 25. tétel:
  • 26. tétel:
  • 27. tétel:
  • 28. tétel:
  • 29. tétel:
  • 30. tétel:
  • 31. tétel:
  • 32. tétel:
  • 33. tétel:
  • 34. tétel:
  • 35. tétel:
  • 36. tétel:
  • 37. tétel:
  • 38. tétel:
  • 39. tétel:
  • 40. tétel:
  • 41. tétel:
  • 42. tétel:
  • 43. tétel:
  • 44. tétel:
  • 45. tétel:
  • 46. tétel:
  • 47. tétel:
  • 48. tétel:
  • 49. tétel:
  • 50. tétel:
  • 51. tétel:
  • 52. tétel:
  • 53. tétel:
  • 54. tétel:
  • 55. tétel:
  • 56. tétel:
  • 57. tétel:
  • 58. tétel:
  • 59. tétel:
  • 60. tétel:
  • 61. tétel:
  • 62. tétel:
  • 63. tétel:
  • 64. tétel:
  • 65. tétel:
  • 66. tétel:
  • 67. tétel:
  • 68. tétel:
  • 69. tétel:
  • 70. tétel:
  • 71. tétel:
  • 72. tétel:
  • 73. tétel:
  • 74. tétel:
  • 75. tétel:

1.

tétel: A Az z egy egyes ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzõinek azonosítása a zono
FELADAT:

A források és ismeretei segítségével mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Az Indus völgyében a Kr. e. 3. évezredben kibontakozó dravida kultúrát a Kr. e. 2. évezred közepén árja törzsek hódították meg. A dravidák jelentős része a szubkontinens délebbi részeire költözött. Az ún. védikus korban (Kr. e. 3. évezred közepe és III. század között) alakult ki az árják új civilizációja, amiben jelentős szerepet játszott a brahmanizmus. Indiában kisebb-nagyobb államalakulatok jöttek létre, amelyek egymás elleni harcai ritkán eredményezték nagyobb területek egyesülését, a széttagoltság megszüntetését. Kifejtés A brahmanizmus és a hozzá kapcsolódó társadalmi szerkezet: A brahmanizmus sokistenhitű vallás, ahol a világ rendjét három fő istenség határozza meg. A hódító árják által létrehozott új társadalmi tagolódás a bőrszín szerinti különbségen alapult (varnavagy kasztrendszer). A brahmanizmus megőrizte a védikus vallás bizonyos elemeit: a világ örök és megváltoztathatatlan, az újjászületés, a lélekvándorlás, a dharma (a minden felett álló világtörvény által előírt kötelességek) megtartása, az isteneknek bemutatott áldozatok jelentősége. E rendszer négy kasztot és a kaszton kívüliek csoportját különböztette meg. A kasztba csak beleszületni lehetett. A kasztok közötti átjárás attól függött, hogy az illető mennyire tartotta be a számára előírt vallási parancsokat, azaz kasztja törvényeinek megfelelően élt-e. Ha igen, akkor volt reménye a reinkarnáció (újjászületés) következtében egy magasabb kasztba születni. A brahmanizmus (áldozatbemutatásban játszott kiemelt szerepük életmódjuk tisztelete) tette lehetővé, hogy a papok kasztja megszerezze a politikai vezető szerepet is a ksatrijákkal vívott küzdelmek során (az eposzok megőrizték a harcok mitikus elemekkel átszőtt történetét). A buddhizmus és a hozzá kapcsolódó társadalmi elképzelések: A brahmanizmussal szemben a Kr. e. VI. században kialakult vallás, alapítója a ksatrija Gautama Sziddharta (Buddha). Nem fogadta el a kasztrendszert, de nem is hirdetett harcot ellene. Tanítása szerint van lehetőség az egyénnek az örökös újjászületés kényszeréből való kiszakadásra (nirvána). Tanításának lényege: a boldog megsemmisülés (nirvána) a vágyakról való lemondással érhető el. A szerzetesi élet központjában az elmélkedés és önmegtartóztatás állt, de a híveknek is erre kell törekedniük ahhoz, hogy megszabaduljanak az újjászületés kényszerétől. A buddhizmus a negyedik legnépesebb világvallás. Meghatározó a jelenléte Nepálban, Tibetben, Kínában, Japánban és Indokina területén. A két vallás egymáshoz való viszonya és az indiai állam(ok) életében játszott szerepe: A buddhizmus lényegi tanításaival ellenkezett a világi értelemben vett vallási harc a brahmanizmus ellen.

1

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
A Maurja-dinasztia legjelentősebb tagja, Asóka (Kr. e. III. század) felismerte azonban, hogy amíg a varnák (kasztok ) együttes fellépését lehetetlenné teszik a vallási törvények, addig egységes állam sem jöhet létre Indiában. Asóka ezért buddhista lett, és támogatta a vallás elterjedését, a társadalom átalakulását, de halála után a reform leállt. Asóka kísérlete kudarcba fulladt, de hatására a brahmanizmus megújulása elkezdődött (hinduizmus). Lezárás, összegzés A hinduizmus a többi vallással szemben toleránsabb, mint a brahmanizmus volt. A hinduizmus megőrizte a kasztrendszert, de több kisebb csoportra osztotta a társadalmat (alkasztok), amelyekbe – a korábbiakhoz hasonlóan – csak beleszületni lehetett, és meghatározott foglalkozást űzhettek tagjai. A hinduizmus nem térítő vallás ugyan, de az indiai kereskedők hatására megjelent Délkelet-Ázsiában, Indokinában is. A harmadik legnépesebb világvallás.

2. tétel: A hódító hód háborúk hatása és a római köztársaság válsága
FELADAT:

A források és ismeretei segítségével mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi hatásait! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Róma a Kr. e. III–II. század folyamán a punok ellen vívott három háborúban szerezte meg a Földközitenger nyugati medencéje feletti uralmat. Provinciákat szerveztek. A sikerrel záruló háborúk után a Földközi-tenger keleti medencéjét hódították meg. A Kr. e. II. században a meggyengült hellenisztikus államok területe is provinciává vált. A Birodalom központja Itália. Az államot Rómából irányítják. Kr. e. II–I. század között jelennek meg a válság jelei. Átrendeződtek a Birodalom területén a gazdasági, társadalmi és ezek következtében a politikai viszonyok. A hódítások eredményeképp a gazdaság terén óriási felvirágzás lehetősége teremtődött meg, ám a válság társadalmi és politikai elemei egyelőre nem tették lehetővé ennek kibontakozását. Kifejtés A földbirtokviszonyok átrendeződése Az ager publicusból a patríciusok részesedtek elsősorban, ami a rabszolgatartó nagybirtokok (latifundium) kialakulásához és a kisparaszti birtokosság súlyának csökkenéséhez vezetett. A parasztság helyzetének megváltozása a hódító háborúk idején A katonai kötelezettség a szolgálatra kötelezett kisbirtokos parasztok elszegényedéséhez vezetett. A háborúk során ez a réteg óriási emberveszteségeket szenvedett el. A latifundiumok előnybe kerültek a paraszti birtokokkal szemben, egyrészt mert a parasztok nem vagy nehezen jutottak bérelhető földekhez, másrészt a latifundium olcsóbban termelt, mint a paraszti kisbirtok.

2

A földjüket vesztett parasztok jelentős számban Rómába költöztek, ott reméltek megélhetést (antik proletariátus problémája). Katonai válság Az eladósodó parasztok elvesztették fegyvereiket is. A nehézgyalogság felállítása veszélybe került. A hódításokban egyre nagyobb haderőre lett volna szükség, ám a parasztságból ezt nem lehetett biztosítani, ezért sor kerül a hadsereg átalakítására is (paraszti hadsereg helyett zsoldos hadsereg, Marius reformjai után állandó hadsereg). A hadvezérek a polgárháborúban saját politikai törekvéseikre tudják felhasználni a tőlük földet kapó zsoldos katonákat és veteránokat (pl. Sulla, Pompeius, Caesar, Antonius, Octavianus). A rabszolgák helyzete, gazdasági szerepe A háborúk következtében rengeteg rabszolga került a Birodalomba, ezért az áruk lecsökkent, s nem törekedtek velük szemben az emberséges bánásmódra, a megfelelő ellátásra. Általánosságban elmondható, hogy a városokban élő és dolgozó rabszolgáknak jobb volt a helyzete, mint a vidéken vagy a nem ház körül élőké. Csak az ellátásukról gondoskodva a szabadoknál olcsóbb munkaerőt jelentettek. Munkájuk megbecsüléseként felszabadíthatták őket, így külön réteggé váltak a libertinusok. A rabszolgák számának növekedése a rabszolgafelkelések állandó veszélyét is jelenti (pl. szicíliai felkelések, Spartacus lázadása). A hódítások társadalmi következményei a gazdasági/politikai elitben A hódítások következtében a hagyományos római erkölcsi értékek válságba kerültek. A görög műveltség átvétele kulturális válságot is okozott. A hódítások során jelentős szerepet játszó itáliai szövetséges népek a támogatás és a hadsereg biztosítása érdekében római polgárjogot nyernek. A lovagrend egyenrangúságot vívott ki a patríciusokkal szemben. Lezárás, összegzés A római köztársaság válságához hozzájáruló tényezők: Az eladósodásból következően bekövetkezett a parasztok válsága, ami a rabszolgatartó nagybirtok megerősödését és ezzel együtt a paraszti árutermelés csökkenését eredményezi. A rabszolgák számának növekedése egyrészt a termelés jelentős felfutását, másrészt azonban a rabszolgafelkelések veszélyét is magában hordozta. Az óriási emberveszteség és a további hódításokra törekvés katonai válságot eredményezett. (Marius reformja új hadszervezetet hozott, amely földhöz jutást is ígért. A hadvezérek diktátorként politizálnak.) Városállamból birodalom lett. Közigazgatási válságot okozott a provinciák megszerzése és a magistratusok hagyományos, a római köztársaság szokásának megfelelő munkarendjének lehetetlensége. A politikai erők közötti küzdelem végül polgárháborúkhoz vezetett a Kr. e. I. században, melynek fő színhelye Róma, ill. Itália. A társadalmi és a politikai konszolidáció (pl. a principátus idején az I–II. században) megteremti majd a virágzás lehetőségét, hiszen a lakosság nyugalomban élhetett, a gazdaság fejlődött (pl. provinciák közötti munkamegosztás, belső kereskedelem, a birodalmon kívüli területekkel való kereskedelem).

3

A klasszikus korszakban jelent meg a várostervezés is: szabályozták a városépítészetet. A perzsa háborúk után a várost újjáépítették. a díszes korinthoszi (akantuszlevelek futnak a tetején körbe). A színház jellegzetes szerkezet (az orkhesztra egy kerek vagy félkör alakú térség. a közösségi ünnepségeken részt venni. ha mód volt rá. e. amikor az árutermelés viszonylag általános jólétet biztosított. a női a kariatida. a ión (a női test arányai szerint készült. a városokat pedig védfallal vették körül. Az etruszk művészetre vonatkozó ismereteink legnagyobb része azonban a sírokból előkerült leleteken alapul. (A sírok alaprajza pl. kiemelkedõ alkotásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Kr. képességeiket sokirányúan fejlesszék. robusztus hatást kelt). A klasszikus korban jelentek meg a szórakozásnak. az Erekhtheion.) Kifejtés A görög köztéri építkezések. A klasszikus kor legjelentősebb épületegyüttese a Periklész vezette Athén Akropoliszra emelt épületei (Athéné temploma a Parthenón. A színházi versenyek. az oszlopfőn csigavonal látható). a vallási ünnepekhez kötődő versenyeknek helyet adó középületek: pl.). megmutatja. Az oszloprendeket nem csak a templomépületeknél alkalmazták. hidakat. A szabad embereknek a poliszban tág terük volt arra is. félkör alakú. A római építészetre az etruszkok és a görögök jelentős hatást gyakoroltak. csatornákat. A róm római építészet jelentõs alkotásainak azonosítása FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a klasszikus kori görög és a római építészet sajátosságait. Athénban kötelező volt a közösség ügyeinek intézésében. Az oszlopot emberi alakot ábrázoló szobor is helyettesíthette: a férfi az atlaszfigura. valamint a ló. A vallás szabta meg a görög középületek főbb művészi feladatait. hanem az agórát övező középületeknél (pl. század az athéni demokrácia fénykora. V. az előadás alatt a kórus helye. 4 . a kollión a domboldalból kivájt. védett helyek. a tornacsarnokok (gümnaszionok). melynek középpontjában az agora található. kecsesebb törzsű. derékszögű úthálózatokat építettek. a versenyjátékok építményei és a színházak is. A város az alapító hérosz és a helyi kultusz legfőbb istenének védelme alatt áll. Az agyagtéglákból épített település két központja az agóra (piactér) és az akropolisz (fellegvár). hegyek oldalán jöttek létre. A görög építészet legjellegzetesebb elemei a különböző oszlopfajták: a dór (ami férfias. Helyenként csatornáztak (de ennek elterjedése nem jelentős). tétel: A klasszikus klas kor kiemelkedõ kulturális emlékei. erődítményeket kellett építeni. ill. a kultusz szolgálatában álltak a templomok. a szkéné a tulajdonképpeni színpad. Propülaia stb. a lakóházak jellegzetességei: A görög városok gyakran kikötők. Az első sorokban a város és a papság vezetői foglaltak helyet.és kocsiversenyek építményei (hüppodromok).Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 3. Etruria mocsaras vidéken feküdt. lépcsőzetes üléssor). a sportversenyek az istenek tiszteletére rendezett vallási rendezvények voltak eredetileg. milyen lehetett a római lakóháznak is mintául szolgáló jellegzetes etruszk otthon. a versenypályák (sztadionok). hogy saját maguk alakítsák életüket. sztoa) is. ezért utakat.

a látványos rendezvényeknek helyet adó amfiteátrum és a circus is. Ekkor alakultak ki a városi középületek típusai. A provinciák városai a katonai táborokból alakultak ki. a csatornázottság. insulákban) lakott.és tárolótartályokig. A jellegzetes római középületek itt is megtalálhatók voltak. szimmetrikusan helyezkedtek el. célszerű alaprajzuk gyors közlekedést tett lehetővé. csatorna. a bazilika (eredetileg háromhajós törvény. gazdagsága. színházak. A római városok nagyon fontos eleme volt a társasági élet központjának számító közfürdő. télen füstösek. a szobákat – a fürdőkhöz hasonlóan – padlófűtéssel látták el (a padló kőlapjait tartó oszlopok közé és a falak üreges tégláiba gőzt vezettek).és kereskedelmi épületek). csöveken keresztül jutott el a városi elosztó. Lezárás. ezért kevés emlék maradt fenn. vásárcsarnokok. erejét fejezte ki a köztéri építkezés pompája. A víz egy árkádsor tetején. alacsonyak voltak a lakások. pl. a fürdő és – nagyobb városok esetén – a többemeletes bérházak. A lakóház külvilágtól elzárt. ill. a diadalívek stb. Ahol az éghajlat megkívánta. másrészt azonban a görög nő társadalmi helyzetét is a külvilágtól való elzártság jellemezte. Kisebb fesztávolságot síkfödémmel. aminek részben éghajlati oka van (minél kevesebb ajtó és ablak. mert nagy a meleg. a fürdők. onnan pedig a város megfelelő pontjaira. mind a rómaiaknál a város. A római lakóházak (különösen a villák) felülmúlták a görögöt mind a változatos alaprajz. Róma élen járt a monumentális épülettípusok (pl. Ritkán volt folyóvíz. A lakószobák egy kisebb udvar (átrium) körül szabályos rendben. nagyobbat azonban már donga-. diadalívek. cirkuszok. nagyzoló – vágyait tükrözték. a lakóházak jellegzetességei: A római város jellegzetességei: az úthálózat. A lakóházak javarészt vályogból készültek. másrészt a nyilvánosságtól elzárt lakóházakban zajlott. A köztársaság első századaiban a templomépítés a meghatározó építészeti feladat. a díszterek. összegzés A politika és az építkezések kapcsolata Mind a görögöknél. A környékbeli források vizét összegyűjtötték. mind pedig a kényelem szempontjából. és gömbboltozattal hidaltak át. A család életének központja egy belső udvar volt. utak. kereszt-. A városrendezés mestereinek tekinthetők a rómaiak. és hosszú vízvezetékeken juttatták a városba. árkádos vízvezetékek. Az alkotások egyre díszesebbé. a városfal. egy-egy uralkodó – olykor irreális. városfalak) kialakításában is. tétel: A Nyugatrómai Nyu Birodalom bukása és a népvándorlás FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a Nyugatrómai Birodalom bukásának okait! 5 .A görög emberek élete tehát egyrészt a nyilvánosságnak teret adó köztereken. sokáig tűz a nap). A római köztéri építkezések. a Birodalom nagyságát. A városi köznép akár többemeletes bérházakban (ún. A faszerkezet miatt komoly veszélyt jelentett a tűzvész (szenes serpenyőkkel fűtöttek). 4. a vízvezetékrendszerek kiépítése. túlzsúfolttá lettek. csatornák. A római művészet a császárkorban azonban fokozatosan veszített eleganciájából.

A nagybirtokosoktól függő helyzetbe kerültek a kisbirtokosok (patrocínium). de a császári diplomácia elérte. evvel párhuzamosan Itália gazdasági szerepe egyre csökkent. Az angolok. ezért a gótok fellázadtak. a munkaerő röghöz kötésével próbáltak meg ellensúlyozni. A népvándorlás okai: éghajlatváltozás és a népességnövekedés miatt bekövetkező földhiány. A hunok Attila vezetésével először a Keletrómai Birodalomra támadtak. A hódító háborúk lezárultak. és katonai szolgálatért cserében bebocsátást kértek a Római Birodalomba. a távolsági kereskedelemnek köszönhetően. és megnövelte a germánok katonai erejét is. gazdasági és politikai helyzete. a nyugati/vizigótok azonban menekülni próbáltak. században engedélyezte először Róma nagyobb germán csoportok betelepedését. ill. A nyugati gótok vezetésével a hunok elöl menekülő germánok kifosztották az önmagát megvédeni képtelen Rómát (410). hanem egy olyan hatalmas népmozgást szerte Európában. A válság fontosabb összetevői: a gazdaság hanyatlása. szászok Britanniát foglalták el. (A gazdasági erőnek köszönhetően eredményesebben védekezhettek majd a barbár támadásokkal szemben is.) A II–III. A gótok jelentette veszély csökkentése érdekében Theodosius császár letelepítette őket: önálló államot alkothattak a Birodalomban. Pannóniát a hunok szállták meg. században a gazdasági virágzás miatt a provinciák megerősödtek. Kifejtés Az I. melynek hatására alapvetően megváltozott a korabeli Európa társadalmi. ill. A népvándorlás nem alkalomszerű támadást jelent. és legyőzték a császári haderőt (378 Hadrianopolis). a birodalom területére betelepedő barbárok destabilizáló szerepe. A Birodalom keleti részén viszont fennmaradtak a piacok a pénzgazdálkodásnak. csökkent a rabszolgák száma. ezért a rabszolgatartó nagybirtokon (latifundium) elterjedt a colonusok alkalmazása. A keleti/osztrogótokat a hunok uralmuk alá vonták. A Birodalom nyugati részének lakossága az ellátási problémák miatt (hanyatló városok) vidékre menekült. ill. hogy nyugat felé támadjanak inkább. a támadó. A colonusok megjelenése csökkentette a munkaerőhiányt. s ez a területről befolyó adó csökkenését eredményezte. amit a császárok (Diocletianus. A Nyugatrómai Birodalom azonban önmagában nem lett volna képes a hunoknak ellenállni. élelem). de nem elhanyagolható tényező a „harci” vágy és a Római Birodalom vonzása. A vandálok Africa provinciát foglalták el. ám ezeket akkor még Róma hárítani tudta. A piac beszűkülése. így a városok jelentősége is megmaradt. Ez a lépés csak átmenetileg hozott megnyugvást. a burgundok is Galliában telepedtek le. akik határvédő funkciókat láttak el. A III. decentralizáció a Birodalom nyugati részén. Attila halála után (453) a hunok birodalma felbomlott. század folyamán a túlnépesedő germán törzsek már be-betörtek a Római Birodalom határ menti területeire. és II. A keleti területek uralkodója azonban nem teljesítette az ígéretét (zsold. században a Római Birodalom válságba jutott.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A IV–V. 6 . A népvándorlási hullám a hunok hatására indult el Európában (375). akik bérleti díj fejében művelték meg a számukra kiosztott parcellát. ezért a germánokkal kötött szövetséget (451 Catalaunum). a császári adminisztráció meggyengülése. A letelepedés további népességnövekedést okozott. a munkaerőhiány. Constantinus) adóemeléssel. a kereskedelem központjának keletre tolódása az ipar és a városok hanyatlásához vezetett a Birodalom nyugati részén. a Birodalom két részének eltérő fejlődése. a piacra kerülő áru mennyisége kisebb lett (a colonus többet fogyasztott a rabszolgánál). majd Galliába vonultak. a patrocínium rendszere. földművelésből tartotta fenn magát (naturális/önellátó gazdálkodás). elindította viszont a Birodalom részekre szakadását.

kiszámíthatóbb életkörülmények miatt a népesség növekedésnek indult. a megtermelt terményeket a földesúr és a birtokot művelő parasztok fogyasztották el. s végül ez okozta a Nyugatrómai Bordalom bukását. 5. elismerve a császári hatalom feljebbvalóságát. a Nyugatrómai Birodalom központja a Pó mocsarai miatt jobban védhető Ravenna lett. összegzés A vandál támadás után újabb germán betörések és a törzsek egymás elleni harcai egyértelművé tették. tétel: A mez mezõgazdasági technika fejlõdésének néhány jellemzõ mozzanata a X-XI X-XI. Az alacsony terméshozamok. az elmaradott technika. talajváltó majd kétnyomásos gazdálkodás) és a korszak háborúi a népesség csökkenéséhez vezettek (gyakori éhezések. a demográfiai változásokkal való összefüggését! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Nyugatrómai Birodalom gazdasági válsága a naturális gazdálkodás kialakulásához vezetett: a kereskedelem.) Odoaker önmagát Itália királyának neveztette. századtól olyan változások következtek be a mezőgazdasági művelésben és a külső körülményekben. Amikor Klodvig frankjai legyőzték a helytartót (486). a nagyobb termőterület (új földek feltörése.A vandálok Róma ellen indított támadása (455) után. technológia (égetéses földművelés. a nagyobb mennyiségű élelem előállításának feltétele és következménye a termőterület növelése különböző eljárásoknak köszönhetően. A hatalom a hadsereg – nem is feltétlenül római származású – vezetőinek kezébe került. a mindennapi élethez szükséges holmikat (szerszámok. éhínségek). a császári jelvényeket Constantinapolisba küldette. Nagy Theodorik legyőzte Odoakert és a keleti gótok Itáliába telepedtek le. hogy a germánoknak nem érdeke megőrizni a Nyugatrómai Birodalom egységének a látszatát sem. A piac és a pénzforgalom visszaszorult. az ipar és a városok hanyatlásával a megélhetés forrása a földművelés lett. (476-ban Romulus Augustulust lemondatta Odoaker. aminek egyszerre feltétele és következménye a megtermelt élelmiszer mennyiségének növekedése. a lakosság jelentős része vidékre költözött. Lezárás. ruházat) is helyben állították elő (naturális gazdaság). erdők irtása. tengertől föld elhódítása) a megújuló technikával és technológiával művelhető meg hatékonyan: 7 . mocsarak lecsapolása. a földek eltartóképessége javult: csökkent a háborúk jelentette pusztulás. Kifejtés A IX–X. Gallia provincia megszűnt. az éghajlat kedvezően változott (felmelegedés). A longobárdok Pária központtal királyságot alapítottak (568). amelyek hatására a termelékenység nőtt. ill. században FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a mezőgazdasági technika és technológia változásának okait és következményeit.

telkét szabadon örökíthette. újra különválik az ipari és a mezőgazdasági termelés. 6. elé lovat fognak (patkóval és szügyhámmal). ruházat) helyben állították elő. hiszen a földesuraknak érdeke volt a munkaerő letelepítése. tétel: A középkori közé uradalom jellemzõ vonásai FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a középkori uradalmak működését. aminek következtében egyrészt próbáltak újabb szántókat kialakítani.) A megnövekedett lakosság számára azonban szűk lett az addig művelt terület. A hospesek szerződésekben rögzítették jogaikat. Az előzőekben leírt gazdasági változásokból következik. majd szervezett formában érkeztek az addig műveletlen területekre. borona alkalmazása. ahol egyenlő nagyságú birtokokat kaptak. összegzés A terményfölösleg kialakulása következtében és a hospesek jogainak mintájára lazult a földesúrtól való függés: a jobbágy terhei lerovása után szabadon költözhetett. a terményjáradékot egyre több helyen felváltotta a pénzjáradék. A hospesek kezdetben szervezetlenül.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli háromnyomásos gazdálkodás. A terményfelesleg következtében kialakuló piaci központok a helyi kereskedelem színtereivé váltak. Mindezen változás egyrészt népességnövekedést eredményez. bíróválasztás). század). előre rögzített bérrel tartoztak a földesúrnak. és robot alkalmazása helyett bérbe adták a jobbágyoknak. hogy a kora középkorban kialakuló államokban az uralkodók földbirtokokat (beneficium. A földbirtokosok gyakran felparcellázták a majorság területét. A hospesek jelentős számban telepedtek le az Elbától keletre eső területeken. gyakran önkormányzati jellegű jogokat is kaptak (pl. mint robot esetén. (A jobbágy így sokkal inkább érdekelt a termelésben. a gazdálkodás szervezeti kereteit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Nyugatrómai Birodalom gazdasági válsága a naturális gazdálkodás kialakulásához vezetett: a piac és a pénzforgalom visszaszorult. Rájuk nem vonatkozott minden földesúri jog. a megtermelt terményeket a földesúr és a birtokot művelő parasztok fogyasztották el. másrészt vándormozgalmak alakultak ki. A modernebb eljárások következtében tovább nő a területek eltartóképessége. a mindennapi élethez szükséges holmikat (szerszámok. a korai középkorban csak a szűk elit számára elérhető távolsági kereskedelem árui is szélesebb körben elterjedhettek (városok és az új kereskedelmi útvonalak kialakulása). másrészt a felesleget a piacon értékesíteni lehet. csökken a természetnek való kiszolgáltatottság mértéke. kiváltságaikat pedig az ún. mentességüket és kötelességeiket. nehézeke. A telepítések szervezői soltészi rangot (falubíró) és kiváltságokat kaptak. német jog határozta meg. a táplálkozás változatosabb lett. 8 . ami a nyomáskényszerrel kapcsolódik össze (egy uradalomhoz tartozó földterületek összehangolt művelése). feudum) adományoztak katonai vagy hivatali szolgálat jutalmaként. újra/megalakulnak a városok (XI. Lezárás.

Az uradalom munkaerejét kezdetben a (rab)szolgák. meghatározza a terheket. nem összefüggőek. telkét szabadon örökíthette. Az uradalom központjában a földesúri udvarház (védelem és lakóhely. 7. aminek következtében a romanizált területeken (pl.) A terményfölösleg kialakulása következtében és a hospesek jogainak mintájára lazult a földesúrtól való függés is: a jobbágy terhei lerovása után szabadon költözhetett. majd egyre inkább a függő helyzetű volt colonusokból és germán szabadokból kialakuló jobbágyság jelentette. raktár) állt. Az uradalom és a hozzá tartozó jobbágytelkek szórtan elhelyezkedők. Gyakran él a földbirtokos katonai kényszerrel. támogatja az egyházat. Az uradalmak az adományozás jellegéből fakadóan immunitást élveznek. életüket az uradalom szabályozta (pl. Emellett kialakul az úriszéki bíráskodás intézménye: a colonusok és korábban is függő helyzetű szolgák mellett a földesúr bíráskodik (személyi függés) jobbágytelket bíró korábbi szabad felett is. Kifejtés A korábban szabad falvak lakói a földesurak joghatósága alá kerültek. ahogy a katonai kíséret tagjai lovas katonákká váltak. egyrészt a naturális gazdálkodás. mint robot esetén. A terményfelesleg kialakulásával felbomlott a naturális gazdálkodás rendszere. korlátozta a költözésben). így az uradalmakban folyó gazdálkodás is egyre magasabb színvonalú lett. ínség idején gondoskodást nyújt. azaz mentesek az állami adók alól. a földek eltartóképessége javult. majd a IX. összegzés A mezőgazdasági újítások hatására a földbirtokosok gyakran felparcellázták a majorság területét.) Az uradalom földjei három típusra oszthatók: majorság. századtól egyre több helyen a nagyobb terméshozamot biztosító háromnyomásos gazdálkodás terjedt el. Valamint katonai védelmet.A földbirtokokon azonban biztosítani kellett a megfelelő munkaerőt. de a germán társadalmak korábbi szabad rétegei is egyre nagyobb részben kerültek függő helyzetbe. a terményjáradékot egyre több helyen felváltotta a pénzjáradék. beszállásolásra nem kötelezhetők. ezért gazdaságosabb neki földhasználati jogot adni járadékok fejében. hogyan válik meghatározó politikai tényezővé a kora középkori keresztény egyház Nyugat-Európában! 9 . A földesúr birtokhasználati jogot ad. A IX-X. A faluközösség családi gazdálkodásra épül. másrészt a nyomásos gazdálkodás miatt. Lezárás. amelyek hatására a termelékenység nőtt. jobbágytelkek és a közös használatú területek. A vad talajváltó földművelést felváltotta a kétnyomásos. Mindez az uradalmakon belüli munkamegosztás átalakulását eredményezte. intenzívebbé vált a termékcsere. (A jobbágy így sokkal inkább érdekelt a termelésben. Gallia) a colonusok függő helyzete nem változott. (A szolga nem érdekelt a termelésben. a kereskedelem. századtól olyan változások következtek be a mezőgazdasági művelésben és a külső körülményekben. amelyet a későbbiekben gyakran építettek át lakóvárrá. hanem általában több tagból álltak. Mindkét esetben nyomáskényszerrel művelték (az uradalomhoz tartozó földterületek összehangolt hasznosítása). tétel: A Az z egy egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. és robot alkalmazása helyett bérbe adták a jobbágyoknak.

Nagy Gergely megreformálta a liturgiát. Vagyis a császár úgy értelmezte. század fordulója) elfordult a keleti hatásoktól. amely Róma önállóságát és a római püspök világi hatalmát fogalmazta meg. (Ő a legfőbb bíró egyházi ügyekben. I. stb. Kis Pippin Itália északi részét elfoglalta és a pápának adományozta. A püspököket eleinte a hívek választották. így jutott hatalomra a Karoling dinasztia (754). I. Kis Pippin vállalta a langobárdok kiűzését. hogy Nagy Károlyt a pápa koronázta császárrá: a Birodalom világi feje a császár.) Az ő pápaságához kapcsolódik a pápai hivatali apparátus kiépítésének kezdete is. akinek meg kell védenie államát és az egyházát is. Ahogy Bizánc itáliai befolyása jelképessé vált. Krisztus földi helytartója a pápa. Ezt a hatalommegosztást erősítette az is. A hívek létszámának növekedésével kialakult az egyházi hierarchia (pápa – érsekségek – püspökségek – plébániák – hívek). aki a császári hatalom átruházója. (Az igaz viszont. hogy Péter és Pál apostol halálának a helyszíne. 10 . így próbálva Rómához kötni őket. A kereszténység erejét mutatja az. Constantinus-féle adománylevelet. Chlodvig az egyházra támaszkodva igyekezett hatalmát megerősíteni. s ez a hatalom öröklődött a Meroving dinasztiában még akkor is. hogy Martell Károly mint a kereszténység védelmezője nyert támogatókat az arabok ellen vívott csatában (Poitiers 732). mint Péter utódai különleges tekintélyt szereztek. de megőrizte a frank királyok hagyományos jogait is. Szent Kolumbán a skótok. ő nevezi ki az egyházi vezetőket. és a germánok megtérítését (misszió) tekintette elsődleges feladatának. Szent Patrik az írek. nyugaton azonban kialakult egyrészt a világi hatalomtól függetlenebb egyház. század fordulója). vagyis az egyház felett a császárok hatalma érvényesült. A püspökök zsinatokon vitatták meg a hit kérdéseit. hogy a császár Isten akaratából uralkodik. A frankok megkeresztelése Chlodvig uralkodása idején kezdődött el (V-VI. a pápák világi hatalmak felett álló voltát igyekeztek elfogadtatni (lásd I. A pápa Krisztus helytartója címet viseli (világi hatalmat fejez ki). és ebben a minőségében a katonai. Pl. a szent iratok értelmezésének problémáit. (A Ravenna és Róma közti terület az Egyházi Állam része marad 1870-ig.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A Római Birodalomban a II. az egyházat pedig a tizeddel kárpótolta. kialakul a csalhatatlanság dogmája. Róma püspökét Szent Péter utódának tekintették. a püspököket egyenrangúnak tekintették. (A kor egyházi zenei stílusa a róla elnevezett gregorián. A királlyá koronázás szakrális volta mellett Chlodvig az állam kiépítésében (írásbeliség) is számított a szervezett. Szent Bonifác pedig a germánok apostola. Kis Pippinnel. ha valós hatalommal egyre kevésbé rendelkeztek a frank állam szétesése miatt. világi feladatokat a koronázással a császárra bízta. de nem volt azonnal sikeres. a pápa pedig magát tekintette a hatalom birtokosának. hogy az egyháztól elvett földbirtokokat osztotta ki a lovagjai között. Ez a Birodalom kettészakadása után a keleti részen így is maradt. század folyamán kialakuló helyi/városi keresztény közösségek irányítását a püspökök végezték. hogy hatalma Istentől származik. Gelasius levele a császárnak). István pápa szembefordult a Keletrómai Birodalommal. Britannia őslakosai felveszik a kereszténységet. A pápai hatalom jelentősen megerősödött akkor.) Chlodvig megkoronázása a korabeli felfogás szerint Isten kegyelméből történt. cserében viszont a pápa elismerte jogát a frank királyi címre (Isten kegyelméből uralkodik). engedelmességen alapuló egyházi hierarchiára. Róma tekintélye azon alapult. Kifejtés A nyugati egyház fokozatosan függetlenítette magát a Keletrómai Birodalom császárától is.) A római püspök (pápa) hatalmát az egyházi hierarchia élén kezdetben nem minden egyházi vezető ismerte el. így létrejött 756-ban a Pápai Állam. másrészt a római püspökök. amikor II. ill. A kereszténység 391 után államvallássá lett a Római Birodalomban.) A frankok túlzott megerősítésének és a keleti császárok ambícióinak „letörésére” fogalmazták meg az ún. Nagy Gergely pápa (VI-VII. és szövetséget kötött a frankokkal. aki kinyilatkoztatja.

melynek urát (császár) a pápák koronázták meg. melynek Róma a központja. ezért tilos megváltoztatni. valamint Malajzia és Indonézia. hogy csak ő méltó imádatra. és abban.Lezárás. ezért híveivel együtt 622-ben Medinába (jelentése: „a próféta városa”) vonult (hidzsra). mivel ellenezte az uzsorát. hit a Végítéletben. A karavánutak mentén városok alakultak. irányzattól függetlenül hisz az alábbi hat alaptételben: hit Istenben. Az iszlám szó jelentése: belenyugvás Allah akaratába. Szent könyve a Korán (Allah szava). Az arabok másik része nomád/félnomád állattenyésztő volt. hit az elrendeltetésben. A Mekkából való kivonulás éve vált a mohamedán időszámítás kezdetévé. annak egyedüliségében. A Korán mellett a szunna (a szokások hagyománya) és a hívők egyetértése (idzsma) jelenti a vallás alapját. közben megismerkedett a zsidó. Az egyház és a pápai hatalom megújulását a XI. azaz Gabriel arkangyal útján kinyilatkoztatta számára igazságait és parancsait. támogatta az elesettek gyámolítását és a törzsi ellentétek beszüntetését. kinyilatkoztatásokban. és fordításait is csak magyarázatnak minősítik. Ezen tanítások miatt összeütközésbe került a gazdag kereskedőkkel. hit az Isten által leküldött könyvekben. Közép-Ázsia. Fő elterjedési területe ma Észak-Afrika. hit a Prófétákban és a Küldöttekben. A beduinok között gyakoriak voltak a sivatagos környezetben a legelőkért és a vízért folyó háborúk. szent könyvének tekinti az Ószövetséget is. a keresztény és a pogány arab vallással. Kifejtés Az Arab-félszigeten élő népek (arabok) egy része kereskedelemmel foglalkozott. 610 körül új tanokkal lépett fel: úgy vélte. 8. amelyek keresztény világbirodalom létrehozását tűzték ki célként. Minden muszlim. Monoteista vallás. őket nevezték beduinoknak is. Mohamed Kr. hogy Allah Dzsibril. ők bonyolították le a Jemen és Palesztina közötti forgalmat. melyekből sokat merített. összegzés A frank császárság megszűntét (843) követően a pápai hatalom is válságba jutott (itáliai nemesi családokban öröklődött a cím). 11 . amelyből átmenetileg I. Mohamed tevehajcsárként majd kereskedőként beutazta Arábiát. u. ezek egyike volt Mekka. hívei a muszlimok. hogy 962-ben létrehozta a Németrómai Birodalmat. melyben Mohamed – Allah által kinyilatkoztatott – tanításai olvashatók. a Közel-Kelet. Követői elsősorban a szegények voltak. hit az angyalokban. tétel: A Az z iszlám isz vallás kialakulása és fõbb tanításai FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az iszlám vallás kialakulásának körülményeit és a legfontosabb tanításait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az iszlám vallás a föld nagy világvallásainak egyike. elismeri a zsidó és a keresztény hagyományok több elemét. században a cluny reformok hozták el. Ottó emelte ki azáltal.

amennyit el tud tartani) és a nők jogainak szabályozása. összegzés Mohamed halála után a kalifák vették át az irányítást. Mivel az arab birodalmakban igen sokféle származású és nyelvű nép élt. A síita szekták közötti különbség elsősorban az egyes imámok el nem ismeréséből származik. század folyamán elinduló nyugat-európai gazdasági változásokon (mezőgazdaságban új technikák és technológiák elterjedése. a vallásnak és a kötelező Koránolvasásnak központosítást segítő szerepe volt. jelentős eltérések alakulhattak ki. 12 . de elvben minden föld tulajdonosa a kalifa maradt. ipar és mezőgazdaság különválása) alapult. adót fizettek a kalifának. javult az életszínvonal. (Az adományozott birtokot is bármikor elvehette. illetve nyugaton átkeltek a Gibraltári-szoroson (711). illetve a többnejűség korlátozása (csak annyi felesége lehet. vásároshelyek jöttek létre. imám eljövetelében (ő lenne az utolsó próféta. és elfoglalták Hispánia nagy részét. hanem az uralkodó kalifákat imádták. A kalifák vezetésével az arabok megszerezték Szíriát.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az iszlám öt alappillére (lásd a forrásokban az iszlám hitűek legfőbb kötelességeit összefoglaló öt pontot) a legfontosabb hitelveket tartalmazza. Palesztinát. Kharidzsiták vagy háridzsiták (1-3%): csak az első két kalifát ismerik el prófétának. amit a vallás toleránsan kezel. bíró és a Korán első értelmezője egy személyben. Kis-Ázsiában a bizánciak (740). 9. Az iszlám irányzatai: Síiták (10-14%): csak Mohamedet és leszármazottait (imámokat) ismerik el prófétaként. amiben egyetértenek. kevésbé jelentős követelmények is megfogalmazódnak a Koránban: például a sertéshús és a szeszes italok fogyasztásának tilalma. mert kötelező érvényűnek tekintik a hagyományoknak azt a részét is. ha a hatalom létjogosultságát nem kérdőjelezi meg. Lezárás. despotikus uralkodókká váltak. tétel: A középkori közé kereskedelem sajátosságai FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a távolsági és a helyi kereskedelem alakulását a XI-XIII. s ez először a helyi. nem vettek részt a síiták és szunniták harcában. hanem továbbfejleszthető volt. A hódítások következtében kialakult a katonai szolgálati birtokok rendszere. A hódításoknak Poitiers-nél Martell Károly (732). Szunniták (85-87%): Mohamed halála után nem a leszármazottait. Keleten elérték az Indus völgyét. A városok és a kereskedelem jelentősége a hódítások után is megmaradt. Mezopotámiát és Egyiptomot.) A meghódított népeket nem kényszerítették az iszlám felvételére. amit a hívők közmegegyezéssel elfogadnak. az a 12. keleten a kínaiak vetettek véget. század közötti időszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés A kereskedelem a IX-X. Az arab kultúra tehát az iszlám tanítások mellett a korábbi pogány kultúrát és a helyi szokásokat is magába foglalta. A kalifa (a próféta utóda) hadvezér. majd a távolsági kereskedelem fellendülését vonta maga után. tehát a szunna nem zárult le Mohamed halálával. Megnőtt a felesleg. Az öt fő előírás mellett további. a Mahdi) való hit.

nyersanyagokat (pl. amelyet Hanzának nevezünk. ill. fát). forint) használtak. századtól az északnémet városok monopóliuma lett. Genova. az akkor ismert útvonalak egy része „éledt” újjá a középkorban. de Velence térségbeli hatalmát (Egyiptom támogatja) már nem tudta felszámolni. elefántcsont. század közepén fellendült. fűszerek. Firenzében) a posztógyártás és a selyemszövés volt jelentős. A levantei áruk a távolsági kereskedelem legjelentősebb szárazföldi útján. Észak-Itália városaiban (pl. rabszolgát. Lübeck és Hamburg szövetségéhez (1161) több kereskedőváros csatlakozott.A nemzetközi kereskedelem a XI. Az arabokat a genovaiak és a pisaiak szorították háttérbe az Ibériai-félszigeten folyó reconquista támogatásával. gyapjút. prémet. A levantei kereskedelem urai kezdetben az arabok voltak. déligyümölcs stb. S bár Genova szövetséget kötött az 1261-ben újra önállóvá váló Bizánccal. Az indiai és távol-keleti kapcsolatokkal rendelkező Közel-Keletet kötötte össze Európával. keresztes hadjárat során (1202-1204) zsoldosokkal elpusztíttatta. fegyverek. Az északi és déli kereskedelem közötti szárazföldi összeköttetés kialakulására az arab. s csak a biztonságosabb úthálózat kiépítésével vált valóban szárazföldivé a kereskedelemnek ez az ága. Flandria lett a jó minőségű posztógyártás központja (angol gyapjút használtak fel). bort. Augsburgban). majd a keresztes háborúk idejétől az itáliai kereskedőállamok (Velence. hogy megerősített kereskedőállomásokat létesíthessenek. gyapot. Az északi. A legnagyobb jelentőségű a Földközi-tenger keleti medencéjének kereskedelme. A XIV. viaszt.és balti-tengeri kereskedelem a XII. tehát elsősorban luxuscikkeket szállítottak. Flandriába. ékszerek. illatszerek. az itáliai városok és a bizánciak között. században alakult meg végül az a nagy északi kereskedelmi városszövetség. ahol zavartalanul megköthették üzleteiket. Velencében saját kereskedelmi telepük volt. A Hanza Novgorodtól Flandrián át akár Londonig szállította Európa északi felének áruit: a heringet. A kereskedők gyakran hoztak létre szakmai érdekvédelmi egyesületeket. az Alpok hágóin át jutottak el Champagne-ba. mert első útvonalai a folyamok voltak. Jellegzetes áruik a selyem (textíliák). porcelán. A XII-XIII. A távolsági kereskedelem fellendülése következtében ismét aranypénzt (pl. Pénzváltók. Lezárás. sót. és gyarmati telepet hozott létre a szomszédságában. Ezek a kereskedőállomások lettek a középkori városok előfutárai. Kifejtés A távolsági kereskedelem az egyes területek eltérő termelési adottságain alapult már az ókorban is. s ennek lebonyolítására jöttek létre a bankok. A Földközi-tenger medencéjének uralmáért folyt a harc az arabok. Nürnbergben.. posztót és – a szárazföldi árucserének köszönhetően – a levantei luxuscikkeket. gabonát. épületfát. a levantei kereskedelem volt. században a legnagyobb vásárok a franciaországi Champagne grófságban voltak. összegzés A kereskedelem fejlődése következtében egyre nagyobb mennyiségű pénz került forgalomba. guildéket (gilde). normann és magyar támadások megszűntével nyílott lehetőség. 13 . A közlekedési viszonyok fejletlensége következtében általában vízi úton szállítottak luxuscikkeket. és nagyon veszélyes volt. később a bizánciak. Pisa) kezébe került a tengeri szállítás. (A szárazföldi kereskedelem elnevezés félrevezető. azaz specializálódott kereskedők (lombardok) váltották át az országonként vagy országrészenként eltérő nemesfémtartalmú érméket.) A piac kiszélesedése miatt Európa egyes részein az ipar magas színvonalat ért el. A kapcsolat hatására a délnémet és a rajnai városok is bekapcsolódtak a távolsági kereskedelembe. hiszen a távolsági kereskedelem nagy befektetést igényelt. északon a hanzák). Dél-Németországban a bányászat és a helyi nyersanyagra építő fémfeldolgozás emelkedett ki (pl. amelyeknek megalkották sajátos alapszabályaikat (pl. később iparcikkeket vittek Ázsiába. Bizáncot Velence a 4. Mindezekért cserébe nemesfémet. mézet. A kereskedők a helyi hatalmasságoktól (világi és egyházi méltóságok) kértek engedélyt arra. aminek következtében az európai arany jelentős része az ázsiai kereskedők kezébe került.

Ezért első lépésként megszerezték a jogot arra. 14 .) A központi hatalom általában támogatta a városok önállósági törekvését. hegység és alföld (eltérő gazdasági tevékenységet folytató tájegységek) találkozása. A legjelentősebb városok közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak (szabad vagy királyi városok). régi római városok helyén. Ezen változások következtében a népesség létszáma jelentősen megnőtt. egyházi vagy királyi központ természetes erősség. században a vásáros helyen lakók a kereskedők vezetésével szövetségbe tömörültek. értékesíthető terményfelesleg maradt a jobbágyok és a földesurak birtokában. piachelyek alakultak ki. Kifejtés A XI. (Általában kis összegeket adtak kölcsön zálog ellenében kamatra és meghatározott időre. A városi lakosság különleges jogállást szerzett: nem vonatkoztak rájuk a parasztság feudális kötöttségei. távolsági kereskedelmi útvonalak mentén. tétel: A középkori köz város jellemzőinek bemutatása FELADAT: A források és saját ismeretei alapján ismertesse a nyugat-eutópai városok gazdasági szerepét. A keresztes háborúk fellendítették a földközi-tengeri.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A bankok pénzváltáson kívül kölcsönügyletekkel is foglalkoztak. A Török Birodalom terjeszkedése miatt a nagy földrajzi felfedezésekkel az Atlantikum lett a kereskedelem fő területe. a XII-XIII. jogi helyzetét! FELELETVÁZLAT Bevezetés Nyugat-Európában a X-XI. Városalapító tényezők: folyók találkozása vagy folyami átkelők. de a nemességre érvényes hűbéri függés elemei sem. nehézeke. Később kapcsolataikat kihasználva egész Európában és a Szentföldön is kiépült bankhálózatot építettek ki. és arra törekedtek. hogy egy összegben adózzanak. szügyhám). Az elcserélhető vagy eladható terményfelesleg miatt újraéledt a kereskedelem. században új termelési technikák és technológiák jelentek meg (háromnyomásos földművelés. hogy megerősített kereskedőállomásokat létesíthessenek. 10. végrendelkeztek.) Széles körű banktevékenységet folytatott a templomos lovagrend. században kialakuló önkormányzatok működését. hiszen eredetileg ők kezelték a Szentföldnek szánt pénzadományokat. ill. mert jelentős adóbevételt remélt tőlük. A Földközi-tenger elvesztette az ókortól tartó kereskedelmi jelentőségét. ahol zavartalanul megköthették üzleteiket. A kereskedőknek a helyi hatalmasságoktól kellett engedélyt kérniük. hogy lazuljon vagy megszűnjön felettük a földesúri fennhatóság. borona. s ezzel beindult a városiasodás folyamata. a levantei kereskedelmet. bányavidék (speciális ipari tevékenység). és saját bíráik ítéljenek felettük (kommuna). s ez jelentős gazdasági fellendülést eredményezett. (A jobbágyok városokba költözésére külön törvények vonatkoztak. később a nemességgel szemben politikai támaszt is jelentettek az uralkodónak. Személyükben szabadok voltak. és szabadon értékesíthették tulajdonukat.

századtól több városban a városi tanács tagjai közé jelentősebb céhmesterek is bekerülhettek. a polgárság. és rengeteg volt a szemét. ami azonban egyáltalán nem jelentett egységes réteget: jelentős vagyoni és jogi különbség volt közöttük. polgáraik szabadon kereskedhettek. A két társadalmi réteg között helyezkednek el a céhekbe tömörülő kézművesek. Genovának és Firenzének is. védelmi és közigazgatási jogokat gyakoroltak). A céhszabályok az élet minden területén szabályozták a céhtagok életét. valamint a Rajna és Duna menti délnémet terület volt. A városok lakossága ebben az időszakban általában 2-5000 fő. Észak-Itáliában azonban ezeknél is nagyobb városok alakultak ki: a legnépesebb az Alpok „kapujaként” fontos kereskedelmi központtá növő Milánó. a terek és (köz)épületek tervezését. s azok társadalmi hatását! 15 . Flandria. ill.és Közép-Itália. rendőri feladatokat láttak el (azaz törvényszéki.” A városok gazdasági életre vonatkozó jogai: elnyerték a vásártartási jogot. közigazgatási. a termelés módját. funkcióját. az inasok tanítását stb. A kereskedők érdekvédelmi egyesületét guildének (gildének) nevezték. Nem volt csatornarendszer.) A XIII. orvosok és ügyvédek különféle érdekvédelmi testületei. de százezernél több lakója volt Velencének. egyházi. 11. ami jelentős részben hozzájárult a higiéniás viszonyok romlásához. összegzés Az érett középkor Nyugat-Európájában a legvárosiasabb vidék Észak. (A XIII. A városokat fallal vették körül. polgármestert.A városok az alapítótól fontos privilégiumokat nyertek el: maguk választották meg a városi tanács élén álló bírót. vásárregálék. katonai központok voltak. eszközeit. vámregálék). árumegállító jogot is kaphattak (az áthaladó kereskedőket áruik eladására kötelezhették). kézművesekből és más városlakókból új társadalmi réteg született. nem vehetett részt a város irányításában (plebejusok). „A városi levegő szabaddá tesz. A kereskedőkből. A városok ebben az időben nem kulturális. Ők látták el a városfal védelmét és a rendfenntartást is. önálló igazságszolgáltatást gyakorolhattak. A házak között gyakran szűk utcák. a céhek. ezért gyakran járványok törtek ki. hanem gazdasági. hiszen védelmi funkciót is elláttak. sikátorok voltak csak (ezek nem a mai értelemben vett utcák vagy terek voltak). A város vezetői a legvagyonosabb és legelőkelőbb kereskedők és a legnagyobb telektulajdonosok voltak (patríciusok). A városokban a jogok gyakorlását ingatlantulajdonhoz kötötték. valamint gyakran átadtak számukra királyi felségjogokat (pl. tétel: A Az z eg egyház szerepe a középkori mindennapokban FELADAT: A források és ismeretei segítségével ismertesse az egyház világi hatalmának változása következtében megjelenő egyházellenes és egyházi mozgalmakat. de a nagyvárosoké elérhette a 10-15000 főt is. ami jelentős mértékben befolyásolta belső szerkezetüket. akinek nem volt ingatlanja. a plébánost. Lezárás. században jelentek meg a kézművesek.

) Az egyház megújulásának egyik alapvető célja volt azonban. s egyre világiasabb értékek felé kezdtek vonzódni a kolostorok lakói. az őskeresztény közösségi értékekhez kívánták visszavezetni. melynek regulája az elkövetkező évszázadokban szinte kötelező érvényű szerzetesei szabályzattá vált. hogy a pápaság ügyeibe ne szólhasson bele a császár. Az eretnekmozgalmak azokon a területeken jelentkeztek elsöprő erővel. „ezeréves birodalomhoz”. a kereszténység határterületein. Ezután a szimóniát változtatták meg: ez egyrészt az egyházi szentségek pénzért való szolgáltatásának betiltását jelentette. ill. az evangéliumi szegénységgel való szembefordulásnak tartották. A kolostorokon belüli világi életforma felszámolását célzó reformhoz seregestül csatlakoztak az európai kolostorok. században azonban addig soha nem látott mértékben erősödtek meg az eretnek tanítások (katharok. voltak. másrészt viszont felléptek vele az egyházi méltóságok megvásárlása ellen is. Az eretnekmozgalmak egy átmeneti korszak eredményei. és egyfajta panteizmusra. ahol – a feudalizmus átalakulásának első jeleként – megjelent egy polgárosodó kézműves-kereskedő réteg. hogy a társadalom minden uralkodó rétege ellenük fordult (kivéve Albi grófját. Magát az egyházi hierarchiát. húsz további ágazat fejlődött ki. a XII. idegenek voltak. (Az ezredforduló gazdasági virágzása következtében a bencés kolostorok jelentősen meggazdagodtak. ezekből kb. A pápa az invesztitúra jogát ki akarta venni a császár. ennek szükségességét hirdették. Az eretnekség két. A középkori Nyugat-Európában a XIII. másrészt az egyház tekintélyének visszaállítása volt. század végére hat (mások szerint nyolc) jelentősebb típusa alakult ki a szerzetesrendeknek. ill. a királyok kezéből. Kifejtés A magát egyetemesnek valló római katolikus egyház véleményétől eltérő állásfoglalások a történelem során mindig jelentkeztek. században megalapította a csaknem állandó hallgatást fogadó karthauzi szerzetesek közösségét. A cisztereknek jelentős szerepe volt a korszerű mezőgazdasági módszerek. sorban alakultak meg/újultak meg a szerzetesrendek. bogumilok) Európa számos pontján. A ciszterciták az ősi. hogy közben folyamatosan bírálták az ettől már elhajló. Keleten (baziliták – IV. Az egyházon belüli reformmozgalom mellett kialakultak az eretnekmozgalmak is. A szigorúbb életvitelt. század) célja egyrészt az elvilágiasodott bencésség megreformálása. az egyszerűség és szegénység elvét hirdette Kölni Szent Brúnó reimsi kanonok. 529-ben alapította meg Nursiai Szent Benedek Monte Cassinón a kolostort. akik a bencés templomokat túlzottan fényűzőnek. Elvetették a szentségeket (vagy ezek közül többet is) és az egyházi dogmák jelentős részét. „elpuhult” bencéseket. E közösség igazi felvirágzása Szent 16 . ahol a pogányság vagy az arianizmus még élt. és fellépett az egyház és a szerzetesség elvilágiasodása ellen. így jött létre az albigens mozgalom). ill. a pápaság intézményét is elutasították. elképzeléseik az adott társadalom körülményei között utópisztikusak. század) és nyugaton (bencések – VI. A remeteközösségek kialakulására Egyiptomban került sor (Remete Szent Antal) a IV. században. társadalmi perspektívát nyújtani.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A clunyi bencés apátságból kiinduló reformmozgalom (X-XI. Majdnem mindegyik eretnekmozgalom az apostoli szegénység híve volt. amikor a XI. A kereszténységet alapjában véve a páli reformot megelőző időszakhoz. amelyek szintén az egyház és/vagy a hit megújulását várták. eredeti. Ezek a mozgalmak nem voltak képesek önálló politikai. valdensek. gyakran azonban egybeolvadó irányzatra oszlik: a jelentősebb hatású (manicheista) dualizmusra. albigensek. az ipari találmányok elterjesztésében. Benedek követői a hivatásukat szerzetesi harcnak tekintették: „Ora et labora!” (Imádkozzál és dolgozzál!) Ez a felfogás sem volt azonban mindenki számára eléggé aszketikus. Ez magyarázza. létrejött a szerzetesség. század) regulákban határozták meg a közösségi élet rendjét. szigorúbb bencés regulához akartak visszatérni úgy. melynek követői általában aszkétikus életformát követtek.

amelyek megoldása mind a világi hatóságoknak (pl. 17 . A közösséget Guzman Domonkos. Aquinói Szent Tamás). összegzés Az új szerzetesrendek kialakulásával párhuzamosan zajlottak a pápaság megerősödését eredményező. de évszázadokra hatalmi válságot hozó invesztitúraharcok és a Szentföld elvesztésével záruló keresztes hadjáratok (lovagrendek alapítása). maga Bernát Clairvauxnak lett az apátja. A gótika a XII. tapasztalatuk. mind az egyházi vezetésnek (pl. betagozódtak a világi egyházi hierarchiába. egy kasztíliai pap alapította a XIII.) megjelent egy új eretnekség. század végére egész Európában uralkodóvá. hanem a településeken belül építették kolostoraikat. század fordulója). A pápák avignoni fogsága után a nyugati egyházszakadást a konstanzi zsinat megszüntette. s a keresztény Európában mindenhol megfigyelhető a hatása. A ferencesek közösségét Assisi Szent Ferenc alapította a XIII. században.Bernát korára tehető. és innen terjedt el. felkelések). a bizánci kultúra hatása alatt álló országok kivételével. (A Mária-kultusz megfogalmazásában meghatározó szerepe volt. A XIII. század derekán Franciaországban fejlődött ki. és vált a XIII. század folyamán. ekkor vált Szent Péter utódából Krisztus földi helytartójává. munkájában is. Lezárás. a huszitizmus. Ezeknek a rétegeknek a megszólítása lett a kolduló rendek feladata. A tudás fontosságát.) A városi szegénység elterjedése olyan új szociális problémákat vetett fel. Újabb egyházi reformok igényeként (anyanyelvű liturgia. Szentírás. akik prédikáló testvéreknek hívják őket inkább – a domonkosoké. században alakuló egyetemeken a vezető tanárok javarésze közülük került ki (pl. 12. A kolduló rendek már nem távol a világ zajától. az egyház világi hatalmának bírálata) komoly nehézséget jelentett. majd harmadik csoportként létrejött a szintén Szent Ferenchez való visszatérést valló kapucinusok közössége is. az eretnekmozgalmak radikalizmusa felé sodródás. A romanika a XI-XIII. Kialakulásuk inkább az eretnekmozgalmakkal való szembeszállásnak tudható be. akinek vezetésével a közösség új kolostorokat alapított. század stílusirányzata. híveinek száma pedig rohamosan nőtt. két szín alatti áldozás stb. A ferencesek jelentős szerepet kaptak az oktatási intézmények. az egyetemek irányításában. létjogosultságát az eretnekekkel való vitákban bizonyították. Ince kora jelenti a pápaság fénykorát (XII-XIII. tétel: A rom romanika és a gótika fõbb stílusjegyei FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a román és a gótikus építészeti stílus jellemzőit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A középkor két nagy stílusirányzata a román stílus és a gótika. a fennálló rendszerhez leginkább alkalmazkodók a minoriták. rátermettségük elismeréseként az inkvizíció megalakulása után ők látták el ennek az intézménynek az irányítását is. Az eretnekek elleni harc újabb állomásaként. (A szegénységet Szent Ferenc értelmezése szerint vallók lettek az obszervánsok. III. A különböző csoportok eltérő módon értelmezték a szegénység fogalmát.) A másik koldulórend – bár vannak.

azaz az építőműhelyek társulásként működtek. Céhekbe tömörültek az építőmesterek. harmonikus hatást kelt. erősen bevilágított térré. A terek lefedése túlnyomó részben a gótikában is boltozatos. A tér lezárására előszeretettel alkalmaztak csúcsíves megoldásokat. kiskirály- 18 . De a megújulást segítette az egyházon belül meginduló megújulási mozgalom és az új szerzetesrendek megalakulása is. a korszak ellentmondásosságát jól mutatják az egyik oldalon az égbe nyúló szentélyek. fénnyel elárasztottak. s azt az érzést sugallták. ami egységes. a fülkékbe épített szoborgalériák és a hatalmas méretű rózsaablakok. de a gótika a csúcsív és a bordás keresztboltozat felhasználásával és továbbfejlesztésével alapvetően új. A gótikában viszont eltűnnek a hatalmas és vastag falfelületek: karcsú pillérek. „lába” van. városházák). hogy a hívők biztonságban érezhetik magukat a külső támadások. a kegytárgyak készítése önmagában is a kézművesség fellendülését támogatta. „nyaka”. A problémát a falak megvastagításával és vaskos támfalak alkalmazásával igyekeztek megoldani. A templomokat díszítő szobrok testtartása. kis tornyocskákkal oldották fel. A román kor kőből készült dongaboltozatot használt. arckifejezése merev. „hasa”. amely formát továbbfejlesztették. A gótika legfőbb törekvése a román stílusban kiérlelődött alaprajzi elrendezés és felépítés továbbfejlesztése: a térrészek egyesítése áttekinthető. ezért ezeket a falsíkra merőleges támpillérekkel támasztották meg. keskeny bordák tartják az egész épületet. lőrésszerű ablakokat is. ill. magasba törő.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A romanika korában a kőépítkezés az egyház és a társadalom legfelső vagyonos rétegeinek a privilégiuma volt. A nagyobb megrendelők azonban a gótikában is a királyok. Kifejtés A román stílusú templomok erődökre emlékeztetnek. de az emberi test itt egy konkrét személyt.és ajtónyílásokat közrefogó keskeny faltestek nem voltak elegendők a boltozatok oldalnyomásának felvételére. a vár. „karja”. Jelentős szerepet játszott a nyugat-európai építészet fejlődésében. A templom alaprajza meghatározott formát követ. az élénk színekben ragyogó üvegablakok is gyakran csúcsívben végződnek. A rendkívül törékeny földi létet – mely ki van téve rablóbandáknak. az ötvösök. az ablakokban. a másik oldalon pedig egy sajátos realizmus. A boltozati nyomás levezetésére a templombelsőben oszlopok és pillérek váltják egymást. A gótika kettősségét. az egyház és a főnemesi udvarok voltak. A támpillérek felületei kezdetben egyszerűek. A templomhomlokzatok jellemző elemei a gazdagon díszített kapuzatok. vagy akár a szakrális értelmű gonosz ellenében is. Ezért olyan vaskosak a falak. a félkörív zárja le a keskeny. majd az épület több pontján is díszítő elemként pazar faragású kőcsipke jelenik meg. A XII. A rendkívül karcsú s egyre nagyobb ablak. a gótika korában azonban megnő a polgárság szerepe (katedrálisok. A romanika építészete szerint a templomnak „feje”. a kolostor. században meginduló társadalmi és gazdasági fejlődés teremtette meg. tagolatlanok. században a keresztes hadjáratok és a lovagság eszméje egyesítették az európai országok közötti kapcsolatokat és hatásokat. de a homlokzat és a mellékhajók falai így is kevéssé stabilak. egységes szerkezeti rendszert hozott létre: a magasba törő terek áttekinthetőek. A gótikus építészet létrejöttének előfeltételeit részben a XI-XII. A teret félköríves boltozatok hidalják át. melyek fölfelé irányították a földi létében kiszolgáltatott halandó figyelmét. de a nagy építkezések. A térarányai általában igen karcsúak: a főhajók magassága a francia székesegyházakban a szélesség két-háromszorosa is lehet. a templom kereszt formájú alaprajza az ő feszületét mintázza. hogy megismerkedtek Bizánc és az iszlám világ kultúrájával. később azonban kőrácsokkal gazdagon díszített szoborfülkékkel. szobrászok és festők. Két dongaboltozat derékszögű találkozásából született meg a keresztboltozat. Krisztust szimbolizálja. belül is masszív erőt árasztanak. ábrázolásuk nem törekszik az egyediségre vagy az érzelmek kifejezésére. Jellemző típus a háromhajós bazilika. Jellegzetes épületfajta a templom. s a súlyos falakat megtámasztó zömök pillérek kívül is.

(A XV. A reneszánsz Észak-Itáliában (Firenze. századra sokkal kevésbé volt feudális. században született a középkor megnevezés. szerkezetek alkotására. Milánó. a „diadalmas egyház” hatalmát hirdetik. nyomornak és szenvedésnek – mélyen átitatja a túlvilági remény. Jellegzetes épületfajta a katedrális. az iszonyat. amit a felfelé törekvő tornyok. 13. egyedi jellemvonásokat is ábrázolnak. Az ő megrendeléseik nyomán. Megjelenik pl. valósággal élnek. Hatásköre földrajzilag jóval korlátozottabb. filozófiai irányzat. A késői gótikában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a misztikus lények. érzelmek jelennek meg az arcokon. s egyre tökéletesebb eszközök.oknak. A merev román szobrokkal szemben a gótikus szobrok légiesek. technikusai törekedtek újabb. Az iparból. szinte súlytalannak tetsző. báróknak. A gazdaságilag megerősödött polgárság igyekezett a maga világszemléletét érvényesíteni. a fény. nevét az iskolai tanítási módszerről nyerte. Róma) a XIV. Lezárás. Európa más részein azonban inkább a XVI. azaz új ismeretek megszerzésének támogatására kényszeríttette. de vonatkozhat az európai kulturális élet általánosságban vett megújulást hozó újjászületésére is. de már sejteti az élő. a boldogság ábrázolása. a félelem. A reneszánsz maga újjászületést jelent. a földbirtokos nemesség anyagi lehetőségeit és befolyását tekintve gyengébb volt a levantei kereskedelemből és az ehhez kapcsolódó ipari fejlődésből meggazdagodó városi nagypolgárságnál. az épületek szinte lebegni látszanak. kereskedelemből élő és gazdagodó polgárságot a piac szélesedéséből remélt haszon is a technika fejlesztésére. a harag. eleven testet. a szépség. A ruhák redőzete még eltakarja. A humanisták létszáma mindössze néhány ezer fő Európában. században bontakozott ki. ezért az egyes stílusjegyek az adott területre jellemzőek. 19 . Velence. A XIV. mint pl. királyoknak. században erősödött meg. az öröm. Ahol a gótikus építészet meghonosodott. tétel: A humanizmus hu és a reneszánsz főbb jellemzői FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a reneszánsz kor emberképének újdonságait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Észak-Itália más gazdasági és társadalmi fejlődési utat járt be. A tanárok és a tanítványok az előadásokon és vitákon formálták ki. összegzés A román zömökségével szemben a könnyed. a csúfság. új eljárások kidolgozására (pl. égbe törő gótikus katedrálisok a mennyek dicsőségét. járványoknak. és gyakran magán a gótikán is túlmutatnak. teológiai. de a kíváncsiságtól (is) hajtva a kor tudósai. amit elsősorban az antik kultúra újjászületéseként szokás értelmezni. Leonardo da Vinci). Vándor kőművesek és kézművesek városról városra.) Kifejtés A skolasztika kifejezés a latin schola (iskola) szóból származik. szörnyek és angyalok. ahol a gazdasági és társadalmi fejlődés (polgárosodás) megteremtette az alapot befogadására. mozogni látszanak. országról országra vitték tovább az új ötleteket. mint Európa többi része. hiszen csak ott terjedt el. a gótikáé. a díszítés fejez ki. a helyi sajátosságok komoly hatást gyakoroltak rá.

A humanisták szerint az élet örömei. A skolasztika kései korszakában a veritas duplex (kettős igazság: a hit és az értelem igazságának megkülönböztetése) elvének elterjedésével a természetfilozófia kezdett önállósulni. a bibliai témák is több esetben világias szellemben jelentek meg. de egyre több tudós és gondolkodó használta a saját anyanyelvét (is) alkotásaiban.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli illetve fejlesztették tovább a keresztény filozófiát. de a reneszánsz emberek nemcsak a folytonosságot érzékelték. verselése. az egyház hatalmának és gazdagságának büszke hirdetői egyben. filozófiai ismeret) épített. Bacon). képei. világias érzelmei. A középkorban az ember a kultúrát vallási élményként élte át. A reneszánsz alkotók legfőbb célja az emberi test és a természet hű megjelenítése. Olykor azonban ez a hit világias. irodalom szerzői. az egyházatyák. a művészetek szeretetében. egyéni hangja. A reneszánsz templomok is a főpapok. annak viszonyait kifejező. hogy a reneszánsz művészekben erős volt a hírnév. Szívesen utaltak a családra. A kulturális haladásnak hatalmas lendületet adott. szívesen ábrázolva az emberi testet. azaz a Szentírás. műfajai. A reneszánsz ideológiáját jelentő humanizmus gyökerei is visszanyúlnak a középkorba. az élet szépségét állítja előtérbe. a reneszánszban a műveltség különvált a vallástól. Amit így létrehoztak. A reneszánsz ember egyik legnagyobb élménye. világias önkifejezés jellemzi. bánat. a megismerés iránti vágyban. élvezete is hozzátartozik a teljességhez és a személyiséghez. hogy ez az individuum a maga teljességében élje életét. az nem a régi felújítása vagy utánzása. A humanista kultúra nyelve még a latin. fájdalom. s minél tökéletesebben kifejezhesse önmagát. hanem a saját koruknak megfelelő. A reneszánsz és humanista világnézet eltávolodott sok tekintetben a skolasztikus felfogástól. bár a humanisták többsége is mélyen vallásos. új megközelítésben vizsgált (lásd kései skolasztika) hittel. lehetőségeit kutató. szépségeit élvező. R. önkifejezése áll a középpontban. ebből a szempontból nem mentes az alkotás az idealizált megoldásoktól. megtalálja az ő egyedi szerepét. A valóságigény azonban összekapcsolódott a harmónia igényével is. s az ismereteket szélesebb tömegekhez is eljuttatta a kor egyik legnagyobb találmánya. összegzés A reneszánsznak köszönhetően a nagy technikai és tudományos felfedezések nyomán a geocentrikus világkép széthullt. a könyvnyomtatás. miáltal többek számára lett hozzáférhetővé a könyv és a tudás. vagyis a realizmus nem teljes. a magánembert. ha nem tekintette tudós munkának írását. A vallásosság a középkoritól eltérő. hogy kevesen válhattak a megrendelőktől (ill.) már a gótikában megjelent. az élet örömeit. A skolasztika második korszakában alkotó Aquinói Szent Tamás – részben Arisztotelész hatására – a természetfeletti világot elkülönítette az érzékekkel felfoghatótól. Az ember magánemberként. keresték a (római) ősöket. de egyéni kapcsolatot keres istennel. a tapasztalaton alapuló megismerés egyre több híve fogalmazta meg tanításait (pl. A humanista műveltség antik hagyományokra (klasszikus latin nyelv. A skolasztikát sokáig egyértelműen tekintélyelvűség jellemezte. új kultúra volt. képzőművészeti. a zsinati határozatok. alárendelt helyzete azonban abból a szempontból tovább élt. a természetet. Az emberi ábrázolása (szépség. önmagában való értéket képvisel. Lezárás. Az emberközpontúság az e világi valóság. csúfság. hogy formálója lehet a maga világának. de nem lépett fel a vallás ellen. az ember evilági feladatait és céljait. történetírói. hanem új kultúrájukat az antik műveltség felfedezésének és újjászületésének tekintették. Az ember és a természet iránti érdeklődés megfért a némiképp átértelmezett. s a figyelem középpontjába az ember került (az ember a teremtés csúcsa). öröm. Egyéni. 20 . Ez az aktivitás jelentkezik a művészetekben. A középkorhoz képest mindenképp nagy változás. amely tiszteli a személyt. funkcióját. esendőség stb. század végéig még Platón tanai is elevenen hatottak). mecénásoktól) független alkotókká. Az élet célja. s a konkrét létezőkkel kezdte a vizsgálatot. az evilági dicsőség (és gazdagság). Az alkotó névtelensége megszűnt. valamint Arisztotelész tisztelete (bár a XV. Szerinte az ész feladata a dolgokban rejlő formák (lásd Arisztotelész) nyilvánvalóvá tétele. ugyanakkor a halhatatlanság utáni vágy. mitológiai.

Kifejtés Az oszmán-török államszervezet részben a szeldzsuk. A jogot és az állami törvényeket az iszlám határozta meg. mint a leggazdagabb három európai uralkodó bevétele összesen. egyrészt ezáltal feltétlenül hűek. és ekkortól a Balkán megszerzése volt a céljuk. Az új oszmán-török állam a hódításra rendezkedett be. tétel: A Az z Oszmán Os Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. akik 10 évente felmérték.és katonai szervezete! Térjen ki arra. (Mivel „gyökértelenek”. másrészt sokkal könnyebb őket félreállítani. hogy Bizánc meggyengült. Az állam székhelye Bursa lett. században érkeztek az iszlám vallású. s a korban szokatlan módon centralizált. ám ők nehezen fegyelmezhető alakulatok voltak.14. Hivatalszervezet A Birodalmat közigazgatási egységekre osztották: a nagyobb egység a vilajet. nem kell félni a rokonság esetleges lázadásától. azaz a Birodalom vallási vezetője is. a meghódított keresztény lakosság azonban megtarthatta saját bírói rendszerét. hogyan épült fel az Oszmán Birodalom állam. nomád állattartó ún. élén a béggel. részben a bizánci mintákat követte. bosszújától. majd Bizánc ellen fordult. sőt sok közülük eredetileg rabszolgaként dolgozott. A hivatalnokok jelentős része eredetileg nem is török származású volt. ezért az eredményes hódítás érdekében átszervezték a haderőt. de ő volt a kalifa. Így ők a karrierjüket a szultánnak köszönhetik. hogy független muszlim hitű uralkodónak tekintette ekkortól magát. (Az Oszmán Birodalom évi jövedelme több mint háromszor akkora. azaz lovagi mércével mérve nem tekinthetők nehézlovasnak). nem volt képes komoly ellenállásra. A török államot Oszmán emír/vezér hozta létre a XIII-XIV. a kisebb egység a szandzsák. először a környező török népeket győzte le. összeírták a beszedhető jövedelmeket. megkülönböztetve a könnyűlovas akindzsiktól. század fordulóján. despotikus jellegű hatalom jött létre (lásd ábra). A meghódított területek nagy része a szultán tulajdona. A szultán hatalma a tőle függő hivatalnokokra és a hadseregre épült. A szpáhik lovas katonák. de döntési jogkörrel nem rendelkeztek. A díván elnöke és a török hadsereg főparancsnoka a nagyvezír volt. Az alakulatok nagyobb részét a reguláris haderőt jelentő szpáhik és a janicsárok alkották. A terjeszkedést elősegítette. Európában 1354-ben vetették meg először a lábukat. akiket nehézfegyverzetűnek neveztek (de az európai fogalmak szerint. törvényeit. A szultán tanácsadó testülete. hogy ez az államszervezet hogyan szolgálta a katonai törekvéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XI. szeldzsuk törzsek Kis-Ázsiába. a díván főtisztviselőkből állt. Bármikor elvehető szolgálati birtokot kaptak. A földek elenyésző hányada volt örökletes magánbirtok vagy egyházi tulajdon. melynek élén a pasa/ basa állt. ami azt jelentette.) Hadsereg Kezdetben gázikból (hitharcosokból) állt a török hadsereg jelentős része. Kiemelt szerepük volt a defterdároknak (adószedők). ebből használatra adományoz (lásd ábra). utóda vette fel a szultán címet.) Az igazságszolgáltatás a muszlimok számára a Korán alapján történt (muftik és kádik végezték). 21 .

összegzés A Balkánon nem volt olyan állam. Írott források a kezdetekről nincsenek. 15. majd a bolgárokat győzték le (I. I. és ez hogyan hatott az életmódjukra! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyarok – és a legtöbb nép – eredete. a szókincs hasonlósága és az ún. Lezárás. az egymással való érintkezés következtében egy új kultúra alakult ki. egymással kereskedhettek is. A nyelvtani szerkezet. bár a Földközi-tengeren a nyugati hódítást 1571-ben Lepantónál megállították a keresztény hadak.és Fekete-tengeren biztosította a török uralmat. A magyar őstörténet kapcsán a régészet és a nyelvészet kínál kapaszkodókat. a régészet. A meghódított területek adóztatása a hivatalszervezetet is eltartotta. mert igen kevés forrással rendelkezünk.) A hódításokat alátámasztották az iszlám tanok is (dzsihád). de ezek eredményei gyakran egymásnak ellentmondani látszanak. annál több lehetett a szpáhi. akindzsik. Murad szultán).Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A janicsárokat részben devsirmében szedték össze. tatárok. martalócok) egészítették ki a hadsereget. alapszókincsben bekövetkező nyelvi (pl. akár ellent is mondhatnak. 22 . Mohamed szultán) vált az uralmuk teljessé ebben a térségben. azaz annál erősebb volt a hadsereg. II. hangtani) változások törvényszerűségei alapján nyelvcsaládokba osztják a nyelveket. amely a törökök számára komoly ellenfél lehetett volna. Zsoldosok. hiszen a népek vándorlásaik során keveredtek egymással. csodaszarvas vagy turulmadár). az utóbbiak jórészt a portyázásokon szerzett zsákmányból tartották el magukat. antropológia stb. A nyelvészet eredményei a mai nyelvállapotból és a nyelvemlékekből próbál visszakövetkeztetni a nyelv történeti fejlődésére. Az Oszmán Birodalom külpolitikáját az erős hadsereg fenntartásának kényszere határozta meg: addig működött jól. tétel: A ma magyar nép vándorlása FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a magyar nép vándorlását a honfoglalást megelőzően! Térjen ki arra. nyelvészet. Az előbbiek a várostromoknál tettek jó szolgálatot. Először a szerbeket (1389. és a portyázóknak jutott zsákmány. amíg a folyamatos hódítások újabb és újabb kiosztható birtokot adtak. hogy a vándorlás során milyen népekkel kerültek kapcsolatba. A tudomány ismeretei szerint a magyar nyelv finnugor eredetű. Ágyúkkal felszerelt tüzérség (topcsik) és nagy létszámú segédcsapatok (pl. század második felétől Magyarország déli határaira hárult a török elleni védekezés. (Minél nagyobb területeket szereztek. vagyis a tárgyaik keveredtek. ennek következtében pl. szigorú fegyelemben nevelt gyalogos katonák voltak. A pusztai népek mondakincse is sok közös vonást mutat (pl. Bajazid). Nem mindig lehet egyértelműen azonosítani egy-egy régészeti lelet pontos származását. őshazája kérdésében sok a bizonytalanság többek között azért. 1366-ban Drinápoly lett az európai főváros. A XV. tudományok eredményei pedig nem mindig egyeztethetők egymással. gyakorlatilag kolostori elzártságban. tárgyi kultúrájuk átalakult. A flotta a Földközi. Bizánc elfoglalásával (1453.

keleties jellegű tárgyi. megjelent a kertgazdálkodás. hogy a nyelv története önálló fejlődési utat jelent. Nemzetségi társadalomban éltek az államalapításig. és Kr. Baskíria a Volga és az Urál közötti terület. 300 korai török eredetű szót vettek át ekkor). vagyis a népek keveredése miatt a nyelv átalakulásából (pl. szarvasmarha. lándzsa. évezred) Az Ob és az Urál hegység közötti területen éltek az uráli nyelvcsalád tagjai. Jellemző változások: a kereskedelem kialakulása. hogy a magyar kultúra többgyökerű. e. Pattintott kőeszközök használata. ami arra utal. Életmódjukban a földművelésre helyeződött a hangsúly. Kifejtés A régészeti leletek alapján a magyarok ősei antropológiailag többségükben europid jellegű népesség voltak. 23 . ló). amely megváltoztatta a környezetükben a növénytakarót. században a Magna Hungaria nevet adta a Volga e területének. A magyar vándorlás (a magyar nép őstörténete) Uráli őshaza (Kr. Finnugor őshaza (Kr. nyíl. Baskíria (Kr. 1. zsákmányszerző életmód a jellemző. gyümölcstermesztés is. Julianus. e. pajzs. másrészt szkíta. lemez. majd a VIII. Irtis és Iszim vidékére. íj. évezred) A későbbi szamojédok különválásának az oka valószínűleg a relatív túlnépesedés. ami a földművelés kezdeteire vall. akiknek a kultúráját jelentős mértékben átvették (a régészeti leletek gyakorlatilag elkülöníthetetlenek). évezred közepe között) Az ugorok szétválása a Kr. e. zsákmányszerző (halász – vadász – gyűjtögető) életmód. A hun-magyar rokonságot a tudományos ismeretek nem támasztják alá. vagy északabbra kellett költözni a korábbi életmód megőrzése érdekében (obi-ugorok). domonkos szerzetes a XIII. évezred) A későbbi finn-permi népek nyugatabbra vándoroltak. Megjelentek a csiszolt kőeszközök. A vándorlás során egyrészt iráni népekkel kerültek kapcsolatba. feltételezhető a faeke használata. 4. Levédia 600 körül délkeletre vándoroltak. amikor itt kereste a magyarok rokonait. bronz) használata. a vashasználat elterjedése. Megismerték a földvár és boronaház építését. században a Kazár Birodalom fennhatósága alá kerültek. Sámánizmus. A baromfitartás elterjedése arra utal. 1. szókincs. s a vita a mai napig nem zárult le. a nyelvátvétel vagy nyelvcsere miatt – a sztyepp vidékén ez nem egyedi jelenség) nem lehet biztos következtetéseket levonni a nép történetére vonatkozóan. Életmódjukra a legeltető állattartás lett a jellemző (juh. valószínűleg a későbbi ugorok pedig az Ob. e. A Baskíriában való letelepedés után török népekkel kerültek kapcsolatba (kb. u. évezred első felében történhetett és az újabb felmelegedés hatására. csonteszközök. mint még sok egyéb nép. Volga – Don – Donyec és az Azovi-tenger által határolt terület lehet.és bőrpáncél használata. A kiszáradás és a sztyeppövezet északabbra húzódása miatt vagy életmódot kellett váltani (a későbbi magyarok áttérése a nomád állattartásra). A török kulturális kapcsolat valóban erős (pl.A nehézséget az jelenti. rövid kard. 3. e. Magyar őshaza. hogy legalább részben letelepedett életet éltek. agyagedények. Megjelent a fémeszközök (réz. 2. szarmata szomszédság jellemző. Ugor őshaza (Kr. kecske. a katonai szervezet kialakulása. Az arab írásos források és a középkori történeti hagyomány miatt felmerült a hun-magyar és a törökmagyar rokonság kérdése. 1. A vándorlás oka valószínűleg egy felmelegedő periódus lehetett. népzenei hagyomány).

közösen folytattak zsákmányszerző hadjáratokat az oroszok. A Kazár Birodalomban csatlakozott a magyarokhoz a kabarok három törzse. nyilazást. Lótenyésztő népként gyakorlott lovasok voltak. század) Helyszínét (Dnyeper–Duna köze) a források alapján nem lehet egyértelműen beazonosítani. Kazár hatásra Levédiában alakult ki a kettős fejedelemség.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Kazár hatásra alakult ki a kettős fejedelemség és szilárdultak meg a törzsi keretek (hét törzs). A hét törzs közül ötnek a neve türk (Kér. A törzsek szövetsége itt erősebbé vált (vérszerződés. A baromfitartás elterjedése arra utal. nyergükön kengyel található. amely lehetővé tette a megtámasztást. Életmódjukban már a levédiai időszakban a földművelésre is helyeződött hangsúly. vallási hiedelmek stb. Tarján. földvárak építésének módját is. bizánciak. bolgárok. télen a folyók mellé húzódtak. Tarján. felemelkedést. 24 . Etelköz (IX. Kürtgyarmat) és kettőnek finnugor (Nyék és Megyer). közösen folytattak zsákmányszerző hadjáratokat a bolgárok. hogy legalább részben letelepedett életet éltek. mesék és mítoszok.) mutatnak. tétel: A honfoglaló ho magyarság társadalma és életmódja FELADAT: Mutassa be a honfoglaló magyarság életmódját a korabeli források és saját ismeretei alapján! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyarok életmódja félnomád a honfoglalást megelőző időszakban. A hét törzs közül ötnek a neve türk (Kér. 862-től több esetben is jártak a kalandozók a Kárpát-medencében a korabeli források szerint. lovas íjászat. Jenő. Lezárás. összegzés Harcmodoruk: a török népektől eltanult lovas íjász harcmodor volt. gyümölcstermesztés is. Keszi. bár ennek konkrét tartalma nem egyértelmű a források alapján). bár ennek konkrét tartalma nem egyértelmű a források alapján). 16. oroszok és a Kárpát-medencében élő szlávok ellen. Csodaszarvas) köthetők e korszakhoz. Jenő. amelyek kulturális rokonságot (nomadizálás. bizánciak és a Kárpát-medencében élő szlávok ellen. A kazárokkal kialakult feszült viszony állhatott valószínűleg a továbbvándorlás hátterében. Kürtgyarmat) és kettőnek finnugor (Nyék és Megyer). megjelent a kertgazdálkodás. zene. öltözködés. Keszi. Ismerték a boronaházak. hiszen bár sátrakban/jurtákban éltek (lásd kép). és szilárdultak meg a törzsi keretek (hét törzs). művelték a földeket is. A Kazár Birodalomban csatlakozott a magyarokhoz a kabarok három törzse. A vándorlások során főleg a török nyelvcsalád népeitől sok olyan elemet vettek át. Írott források és mondák (Emese álma. s együtt vonultak az állatokkal. A korabeli források szerint 862-től több esetben is jártak a Kárpát-medencében. gazdálkodás. A törzsek szövetsége Etelközben erősebbé vált (vérszerződés.

majd a Taktikában részletesen leírja fegyverzetüket. Mivel a zsákmányt. A magyar kalandozásokról meglehetősen sok – és igen negatív ítéletű – forrás maradt fenn. A letelepedés törzsi keretekben és nemzetségi rendben történt. a többiek pedig váratlanul bekerítették őket. A kereszténység bizánci hatásra jelent meg először a magyarok között (pl. Árpád 907-ben halt meg. az erős íjak messziről is átütötték a páncélt. harcmodorukat azért. a lengyel területeken és a Pireneusi-félszigeten is. A hadjáratok tervezett akciók voltak. a gyors mozgású csapatok váltott lovakat használtak. s negatívan jellemzi az ő erkölcseiket. Bulcsú. német területeken). A kalandozó hadjáratok elsősorban zsákmányszerző. A nyugati hadjáratok a 933-as merseburgi és 955-ös augsburgi vereségeknek köszönhetően. A korabeli magyarokat a bizánci császár türköknek nevezi. Taksony fejedelem és fia. Kurszán haláláig állt fenn. A közelharcot igyekeztek elkerülni. A hadjáratokban valószínűleg a katonáskodó középrétegek. a segédnépként szolgáló szabadok vehettek részt. a fejedelmi törzs az ország közepén. 25 . így megváltva a területet az évenkénti támadásoktól (pl. A határ menti magyar törzsek vettek részt elsősorban a kalandozásoknak is nevezett zsákmányszerző hadjáratokban (pl. adóztató és felderítő szerepűek voltak. életfa. tehát a korabeli források szedett-vedett pogány hordákról szóló írásai erős elfogultságot tükröznek. táltosok. mi módon lehet velük szemben sikerrel harcolni. A magyarok tudniillik gyakran támadtak gazdag zsákmányt ígérő kolostorokat és templomokat. akkor az összecsapás legvégén került rá sor. hanem hazaérkezés után osztották szét.Kifejtés 895-907 között történt meg a Kárpát-medence megszállása. ill. Taktikájuk alapja az ellenfél nehézlovascsapatainak fellazítása volt. a gyulák megtérése. A kettős fejedelemség 904-ig. A hadjáratok zöme a frank területek és Itália ellen irányult. megfordultak és nyílzáport zúdítottak rá. ill. A magyarság tehát az erősödő bizánci és német-római császárság között élve vette fel a kereszténységet és a feudális jogrendet. ha mégis kialakult. Nem szemtől szembe támadtak. amikor az ellenség üldözőbe vette őket. hanem vagy látszólag menekültek. szerepét. A zsákmányszerzés helyébe egy idő után az adószedés lépett. hiszen a krónikák többségét olyan egyházi személyek írták. totemizmus) – lásd a forráshoz írtakat. és körbevette védelmi funkcióval a többi. bérhadjáratban is. hogy felkészítse a bizánci hadvezéreket arra. összegzés A magyarok ősvallása a sámánhit volt (sámánizmus. az adóból származó bevételt nem helyben. Bulcsú követjárása). Géza azonban a nyugati kapcsolatok erősítése és a terjeszkedő Bizánc jelentette fenyegetés csökkentése érdekében a nyugati kapcsolatok kiépítését tartotta megoldásnak. Lezárás. Társadalmi és életmódbeli hatásokról lásd a táblázathoz írtakat. akik vagy saját személyükben. A nyugati területek belső harcaiban a szembenálló felek hívták őket egy-egy váratlan támadás és félelemkeltés céljából. ez megnövelte a fejedelmi hatalom súlyát. Géza fejedelemsége alatt kezdődött el nagyobb mértékben a térítés – erről lásd a forráshoz írtakat. azaz a honfoglalás Árpád és Kurszán vezetésével. a Bizánc elleniek 970-ben értek véget Arkadiopolisznál. hadirendjüket. de jártak Bizáncban. a sikeres magyar harcmodor miatt gyakran jártak ún. vagy cselt vetve maga után csalogatta az ellenséget egy előőrs. Lehel). Mindkét taktika igen fegyelmezett magatartást feltételez. vagy társadalmi szerepük miatt a támadások fő célpontjai voltak.

elemeiben még tovább él a nomád joggyakorlat (lásd a forrásoknál írtakat). a negyedik darabot Erdélybe küldte. a német-római császár támad ellene. Aba Sámuel felesége. Miután német lovagjaira támaszkodva ellenfele seregeit leverte. és a holttest darabjait közszemlére tettette Győr. Konrád. Dinasztikus házasságpolitikája (leánytestvérei) révén a szomszédos népekkel jó kapcsolatot alakít ki. 1030-ban II. Henrik) erős. II. István célja a külföldi támadások visszaverése. Ottó és II. ill. Szent István törvényeit és az uralkodása idején kialakult államszervezetet! FELELETVÁZLAT Bevezetés Géza fejedelem (972-997) célja egy szervezett állam létrehozása. Az önálló királyság elismertetésének feltétele a koronázáson kívül az önálló egyháztartomány. Géza szakított a szeniorátus elvű örökítéssel. a királyi vármegyerendszert és az udvarszervezetet Magyarországon (lásd ábrához írtakat). a belső politikai helyzet megszilárdítása és a keresztény vallás államvallássá tétele. Kezdetben a legfontosabb támasza Asztrik lett. pénzverés. Vajk (István) a bajor Gizella férje (996). Koppányt felnégyeltette.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 17. István harcot folyatott az uralmát vagy az új keresztény államot el nem ismerő törzsfőkkel (Gyula. Az örökletessé tett birtokoknak köszönhetően pedig kialakul a királyhoz hű. Imrének is bizánci menyasszonyt kér (bolgárok elleni hadjárat Bizánc szövetségében – 1018). Hatalmának megtartása érdekében le kellett számolnia Koppánnyal. István a törvényeit két törvénykönyvben foglalta össze. s hadműveleteinek sikerességét az apjától rámaradt hadseregnek köszönheti. december 25-én vagy 1001. majd 1031-ben békét köt vele. tétel: I I. részben önálló jogalkotásként a királyi tanáccsal egyetértésben a törvényeit. neki szolgálatokkal tartozó réteg. Sze Szent István államszervező tevékenysége FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be I. . Vajk 997-től fejedelem. A legyőzött törzsfők birtokait királyi birtoknak minősítik. a magyar egyház elkerülte a függést a Német-római Császárságtól. törvények alkotása. de a támadást visszaveri. a közigazgatás kiépítése. az egyházszervezésről és a bűnösök büntetéséről fogalmazza meg részben nyugati mintára. ezáltal az ország több mint kétharmada került közvetlenül a király ellenőrzése alá. Így lett Géza fia. István frank mintára megszervezte a területi elvű közigazgatást. 26 . Veszprém és Fehérvár várkapuján. a lengyel herceg. ezért kerüli a külső háborúkat. Mivel elsődlegesnek tekinti az államszervezet kiépítését. január 1-jén Esztergomban királlyá koronázzák. fiának. családi kapcsolatokat tart fenn. Az államalapítás idején a Német-római Birodalommal (III. bevezette a feudális jogrendre jellemző primogenitúrát (az egyenes ági örökösödést). ezzel megszületett a keresztény magyar királyság. István apostoli királyként a keresztény egyházszervezet kialakítója Magyarországon. A magántulajdon védelméről. Ennek érdekében szövetséget köt a bizánci császárral. Ajtony). Kifejtés István 1000-ben koronát kér a pápától. három leánya pedig a velencei dózse. gyerekeit (és István a testvéreit) a környező államok uralkodócsaládjaiba házasítja be. aki esztergomi érsekként is sokat tett István hatalmának a megszilárdításáért (lásd a forrásoknál írtakat). Az esztergomi érsekség. Szilvesztertől. 1000. amelyek 1018-ban és 1030-ban jelentek meg.

a fa. A legfőbb kiviteli cikkek között a magyar szürkemarha mellett megtalálható a só. A kereskedelem jelentőségét mutatja. 1083-ban szentté avatták. az ón. Ezekért Magyarország elsősorban katonai felszereléseket. az ólom. az állatbőr.vagy kisgyermekkorukban. összegzés István legnagyobb problémája az utódlás biztosítása volt.István 1018-ban megnyitotta a nyugatról Magyarországon keresztül Jeruzsálembe vezető zarándokutat. Városok jöttek létre. majd – főként külföldön – keresett árucikk lett a nemesfém is. Kifejtés III. Az ország északi és keleti területein a jelentős ásványkincs lehetővé tette a bányák nyitását. bár a birtokokból származó terménybeszolgáltatás még mindig jelentős szerepet játszott. amely tudja garantálni a zarándokok biztonságát. Szűz Mária oltalma alá ajánlotta az országot. Béla (1172-1196) korában bizánci mintára a regálé jövedelmek jelentősen megnőttek. A jobb életszínvonal következtében a népesség is nőtt. a réz. A XI. Lezárás. a méz. a gabona. Mindennek következtében Magyarország a XII. Gyermekei sorra meghalnak csecsemő. Az uralkodók kezdetben elsősorban a só kereskedelméből szereztek nagyobb jövedelmet. állatok. hívott hospesek az Árpád-korban. a bor. Ennek egyrészt az árutermelés fejlődése. István unokaöccsét. az államszervezés sikerült. A termékek cseréje vásároshelyeken. bor. István Intelmek című könyvében összegyűjti a bölcs kormányzás módszereit. század végén bizonyosodott be. Vazult. apai unokatestvérét uralkodásképtelenné tettette. benne látta államszervező tevékenységének folytatóját. hogy a regálék közül a legnagyobb jövedelem a kamara hasznából. hogy a magyar keresztény királyság megteremtése. 1031-ben Imre vadászat közben meghalt. 18. Az országon belül főleg a mezőgazdasági termékek cseréltek gazdát: gabona. Amikor 1038-ban István meghalt. hogy egy olyan erős keresztény állam jött létre. tanácsokkal látta el a fiát. a viasz és a hal. hogyan változtak a jövedelemtípusok Magyarországon III. fűszereket kapott. kézműipari termékeket és luxuscikkeket: ékszereket. 27 . tétel: T Társadalmi ársa és gazdasági változások az Árpádok és a vegyesházi királyok k irály korában FELADAT: Tekintse át. a nemesfém. a velencei származású Orseolo Pétert nevezte ki utódjává. másrészt pedig a királyi birtokok nagyságának csökkenése az oka. Béla uralkodásától az önálló magyar állam bukásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar gazdaságban a XII. azaz a letelepült életmód. század folyamán jelentek meg az árutermelés és pénzgazdálkodás elemei. piacokon zajlott. csak Imre élte meg a felnőttkort. illetve állati termékek. századtól kezdődően egyre intenzívebben kapcsolódott be a külkereskedelembe. amivel be akarta bizonyítani. azaz a pénzváltási illetékből származott. Istvánt László uralkodása idején. A gazdaság fejlődését segítették elő a magasabb szintű technikai és technológiai ismereteik miatt szívesen fogadott. Döntővé vált a földművelés.

A háborúk miatt a kincstár és a földesurak növelték a jobbágyterheket. a sókereskedelmet. Az ország területe nagyon gazdag volt nemesfémekben. a bérleti rendszer megszüntetésére. ha a szükség úgy hozta. ezért logikusnak tűnt ezekre építeni a királyi jövedelemrendszert. (Lásd az ábrához írtakat. gazdag államot hagyott fiára. ám a növekvő tervek nem voltak egységesek. fellendítették a külkereskedelmet. a Szepességet a lengyel királynak). kereskedőit vámmentesség illette. Kassa. illetve a királyi várakat is. Nagy Lajosra (1342-1382). (Lásd még az ábrához írtakat. fallal kerítették körül a településeket. a hadsereg fenntartása miatt pedig több adóbevételre volt szüksége. IV. A korábbi időszakban a szabadok dénárja nevű adót minden szabad fizette. Sopron. Különböző jogokat élveztek. német hospesek lettek. elzálogosította (pl. Az 1351-es törvények értelmében egy és ugyanazon jogú nemesi és ugyanazon terhű jobbágyi réteg jött létre. Eperjes. s ezek az ipari. mert a birtokadományozások és a honor rendszere miatt ekkortól a királyi hatalom anyagi alapját már nem az uradalmak. s a korábban adómentességet élvező privilegi- 28 . amelyet 1335-ben a visegrádi királytalálkozón sikerült megoldani egy új. hogy Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) állandó pénzhiánnyal küszködött. robot és ajándékok a földesúrnak. egy összegben). mert a királyi városok a kincstárnak fizettek adót. 1222 után azonban a katonai szolgálattal tartozó nemesség (közéjük tartoznak majd a szerviensek is) adómentessé lett. a királyi földbirtokok szerepe nagyon visszaszorult. támogatta a külkapcsolatok fejlődését. (Pl. mint a köznemesek. Zsigmond idején azonban fellendült a külkereskedelem. s bár támogatta a városok fejlődését (a városokat tanácskozásra hívta. A vándormozgalomhoz hozzájárult a pestisjárvány magyarországi pusztítása is. Bécset kikerülő kereskedelmi útvonal kialakításával. ezért gyakran a pénzrontásból és az egy éven belüli többszöri pénzverésből (kamarahaszna) próbálta pótolni a hiányzó jövedelmeket.) Speciális királyi várostípus a bányaváros volt. árumegállító jogot kaptak. a szabad királyi város és a mezőváros. Ezekkel az intézkedésekkel jelentős érdeksérelmeket okozott. században a gazdaság fejlődése a korábbi úton haladt: megerősödött az árutermelés és pénzgazdálkodás. másrészt deklarálta a szerviensek adómentességét. a király vagy udvartartásának beszállásolására is kötelezhették õket. Károly Róbert reformjai serkentették az árutermelést. hogy a rendi ellenőrzés alól kivonja az adózást. Bevételei növelése érdekében bérbe adta a pénzverést. hanem a regálék jelentették. A királyi birtokok eladományozása miatt a befolyt jövedelmek pótlására a regálé (lényegében a pénzbeli) jövedelmeket tovább növeli. A reformfolyamat kidolgozója Nekcsei Demeter tárnokmester volt. Buda. adót a földbirtokosnak fizettek (általában évente. A városoknak két meghatározó típusa volt az Anjouk idején. A mezővárosok birtokosok falvaiból alakultak ki. földműveléssel. A városok lakói gyakran latin. a pénzgazdálkodást. Károly Róbert (1308-1342) gazdasági reformjaira azért volt szükség. vándormozgalom indult a jobbágyság között. mert a bevezetett kilencedet a leggazdagabb bárók nem szedték be olyan rendszerességgel. A szabad királyi városok a főbb kereskedelmi útvonalak mellett jöttek létre. A XV. Mátyás uralkodása idején a királyi bevételek túlnyomó részét a jobbágyoktól származó állami adók és a regálék jelentették. A XIII. a külpolitikai céljai. Béla (1235-1270) politikájának következtében egyre több város jött létre. András (1205-1235) új gazdaságpolitikát vezetett be. I. Károly Róbert halálakor erős.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli II. Mivel a magyar gazdaság színvonala ezt nem tette még ekkor lehetővé. a réveket. Pozsony. Hunyadi Mátyás (1458-1490) egyik célja az volt. a vámokat. a királyi birtokok eladományozásával pedig forrásainak egy része is elveszett.) A királyi kincstár adóját a kamarahaszna helyett szedték be.) Károly Róbert a városok fejlődését segítette. Ezzel a lépéssel kialakult a jobbágyadók rendszere (kilenced. hiszen ő maga több ország uralkodója volt egyszerre. ill. A kereskedelemben Bécs árumegállító joga jelentett hátrányt. a helyi és a külkereskedelem központjaiként is működtek. állattenyésztéssel foglalkoztak. A jobbágyterhek rögzítésére az 1351-es törvényekben került sor (lásd az ábrához írtakat). Az Aranybullában (1222) egyrészt ígéretet tett a pénz értékének visszaállítására. század első felének királyi pénzügypolitikáját az határozta meg. saját önkormányzattal rendelkeztek. kapuadó és rendkívüli hadiadó az államnak). Emiatt gyakran nyúlt a pénzrontás eszközéhez. harmadik renddé váltak a királyi városi polgárok). Ezzel a jobbágyokat a köznemesek birtokairól saját birtokaikra csalogatták. tized az egyháznak.

zált csoportoknak is be kellett fizetnie (pl. kunok, jászok, erdélyi nemesség, a jobbágytelken élő nemesség). Mátyás több adót is átneveztetett vagy újjal cserélt le, aminek az volt az oka, hogy a belpolitikai küzdelmek során sokan szereztek mentességet jobbágyaik számára az adott adó fizetése alól, s aztán azt a nemesek a maguk javára szedték be. A kapuadó helyett bevezette a füstpénzt, a regálék közül a harmincadvám helyett vezette be a koronavámot. A legtöbb pénz Mátyás idején folyt be a kincstárba. Mátyás évi jövedelme az 1470-es évek derekán mintegy 600 ezer forint volt. Bevételei azonban nem állandó összeget jelentettek, uralma alatt növekedett a mértékük és egy-két évben még a 900 ezer forintot is elérhette. A legtöbbet azonban nem a kereskedők, bányászok fizették a kincstárnak, hanem a magyarországi jobbágyság. Lezárás, összegzés A magyar gazdaság a XV-XVI. század fordulóján is mezőgazdasági dominanciájú volt az ország természeti adottságainak megfelelően. A kincstár bevételeinek 60%-a az agrártermelésből származott, s mivel jelentős technikai vagy technológiai újítás nem történt, a termésátlagok sem javultak. A hazai piaci viszonyok szűkösek voltak, a gazdaság krónikus tőkehiánytól szenvedett. (Jelentős volt a külföldi tőke aránya.) Mátyás uralkodása és az azt követő időszak nagyon magas állami és földesúri adóterheit az adózó lakosság egyre nehezebben tudta kifizetni. A nemesség ráadásul akadályozta a mezővárosok gazdasági megerősödését (pl. a szabad költözés korlátozása, az egyösszegű adó eltörlése), s az így kialakult konfliktus vezetett többek között a Dózsa-féle parasztháborúhoz. A parasztháború elsősorban a mezővárosi parasztpolgárság megmozdulása volt, így őket érintette volna a legsúlyosabban a felkelés bukása utáni szankciók sora, ha azokat a török veszély árnyékában valóban érvényesítették volna. A jobbágyterheket a Werbőczy István-féle Hármaskönyv rögzítette (1514, 1517).

19. tétel: A Az z Aranybulla. Ar A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a XIII. században bekövetkező társadalmi folyamatokat, mozgalmakat! Részletesen térjen ki a szerviensek helyzetében bekövetkező változásokra! FELELETVÁZLAT
Bevezetés III. Béla (1172-1196), II. András (1205-1235) és IV. Béla (1235-1270) birtokadományozási politikája következtében jelentősen átalakult a társadalom szerkezete. (Lásd ábrához írtakat.) A király megmaradt a legnagyobb földbirtokosnak, de a bárók a kisebb nemeseket familiáris függésbe kényszerítették a XIII. század végére. Kifejtés II. András uralkodásának középpontjában egy új birtokpolitika állt, a király elkezdte a birtokokat osztogatni a főtisztviselők között, hogy minél több hívet szerezzen magának. Az így eladományozott birtokok örökölhető birtokok lettek.

29

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Ennek következtében a királyi birtok aránya jelentős mértékben csökkent, s ez számos gazdasági, katonai, jogi és társadalmi problémát váltott ki. A hanyatló udvarszervezet miatt a király jelentős jövedelemtől esett el, amelyet a regálé jövedelemmel akart kiváltani. A regálék közül a vámszedés és a sókereskedelem jogát zsidó és izmaelita bérlőknek adta a király bérbe. Az is erős idegengyűlöletet váltott ki az országban, hogy az uralkodótól Gertrudis német kíséretének tagjai állami hivatalokat és jól jövedelmező birtokokat kaptak (királynégyilkosság). Az uralkodó folyamatos és sikertelen háborút folytatott (Halicsért). A birtokadományozás nyomán nőtt a világi birtokok befolyása, a feudális alávetés felgyorsult, a szerviensek egy része és a várjobbágyok függő helyzetbe kerültek. A szerviensek nem fogadták el a bárók főségét (familiaritás), csak a királyét, a várjobbágyok pedig vissza akarták állítani a várszervezetet. Az eddig ismertetett feszültségek az Aranybulla-mozgalom kibontakozásához vezettek. 1220-ban András ígéretet tett az eladományozott birtokok visszavételére, de ez nem történt meg. Igazi sikert a mozgalom akkor ért el, amikor 1222-ben rákényszerítették a királyt az Aranybulla kiadására, tehát megjelent az a nézet, hogy a királyi hatalom nem korlátlan. Az uralkodó megígérte, hogy: (a forrásban írtakon kívül) királyi birtokot örök tulajdonul nem adományoz; idegenek birtokhoz nem juthatnak; a kamarából az idegeneket ki kell zárni; tisztségeket csak a királyi tanács jóváhagyásával lehet odaítélni (idegen ezt sem kaphat); előírták, hogy a várjobbágyokat a jogaikba vissza kell helyezni. Az Aranybullát 1231-ben II. András megújította egyrészt azért, mert nem tartotta be az 1222-est, másrészt pedig jelentős adósságokat halmozott fel. Az egyház ekkor visszakapta azt a jogát, hogy a tizedet pénzben szedhesse be, a sókereskedelem monopóliumában részesült, és módosult az ellenállási záradék. (Lásd még forráshoz írtakat.) Bár a szerviensek jogokat szereztek az Aranybullával, ezek érvényesülését ki kellett kényszeríteni. Így került sor 1232-ben a kehidai oklevél kiadására (lásd a forrást a szolgabírák választásáról). IV. Béla a tatárjárás előtt megpróbálta visszavenni az eladományozott birtokok egy részét, illetve a további adományozást megszüntetni. Emiatt a nagybirtokosokkal ellentétbe került, így kénytelen volt a középrétegre támaszkodni, a hivatalokban szervienseket alkalmazott. (A nagybirtokosokkal való ellentétet ez csak tovább növelte.) Az uralkodó kunokat telepített az Alföld középső részére azért, hogy a nemességtől független hadserege legyen. Nomádok voltak, vándoroltak az Alföldön, amivel jelentős károkat okoztak a magyaroknak. A kunokat ugyan védte a törvény, de amikor a vezetőjüket megölték, akkor kivonultak az országból. A tatárjárás jelentős pusztulást okozott a népességben, az ország egy része elnéptelenedett, s mivel számítani kellett újabb támadásokra is, ezért IV. Béla gyökeresen változtatott a politikáján, és igyekezett megnyerni a nemeseket magának. Lemondott a birtokok visszavételéről, sőt adományozott is azzal a feltétellel, hogy a birtokon jól védhető kővárat építenek, és páncélos magánhadsereget kell szervezniük, amelyet a király is igénybe vehet, ha az országot támadás éri. (Lásd forráshoz írtakat.) Az Alföld elnéptelenedett területeire visszahívta a kunokat (fiával a kun fejedelem lányát házasította össze), Erdélybe román, a Felvidékre cseh és morva, a Dunántúlra pedig német hospeseket telepített. A kunok IV. Kun László uralkodása alatt nyertek területi autonómiát (kun és jász székek). A városok közül többet szabad királyi várossá emelt, ezeket azonban kőfallal kellett körülvenni. Más városoknak is adott kiváltságokat (pl. szabad bíróválasztás, vámmentesség), ill. városokat alapított (pl. Buda, Szeged). Az 1267-es országgyűlésen megerősítette a szerviensek jogait. (Lásd forráshoz írtakat.) Ugyanez a dokumentum nevezi a birtokadományok és várak építése miatt nagyon megerősödött előkelőket báróknak, így különbözteti meg őket a nemesség többi részétől. (Mindez a familiaritás, ill. később a tartományúri rendszer kialakulását vonta maga után.)

30

Lezárás, összegzés A tatárjárás jelentősen lecsökkentette a parasztság létszámát (pontos adatok nem állnak rendelkezésre, ezért a történeti szakirodalomban a becslések lényegesen eltérőek), ezért külföldieket hívtak be. A betelepülő hospesek kedvezményeket kaptak, ami miatt a jobbágyok terhei is csökkeni kezdtek. A XIII. század folyamán jelentős azoknak a népcsoportoknak az aránya, akik ún. kollektív szabadsággal bírtak (szászok, székelyek, kunok, jászok). Kiváltságaik fejében a királynak fegyveres szolgálattal vagy egyéb szolgálattal tartoztak, a királynak fizettek egy összegben adót, azaz függetlenek voltak a vármegyéktől és a földesúri joghatóságtól. A kunok a tatárjárást követően telepedtek le, katonai szolgálatuk a nemességtől független haderőt jelentett, konfliktust eredményezett azonban, hogy a IV. Kun László uralkodásáig pogányok maradtak. (Az uralkodók sem szorgalmazták a keresztény hitre térítést, hiszen akkor hamarabb betagozódtak volna a társadalomba.)

20. tétel: A ma magyar városfejlõdés a középkorban
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a középkori magyar városok kialakulását, értékelje a városok gazdasági és társadalmi jelentőségét! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Magyarországon is létezett a jogi értelemben vett városok megjelenése előtt olyan település-, illetve településcsoport-típus, amely a későbbi városok szerepét töltötte be, azaz egy körzet gazdasági központja volt (lásd vásárok tartása), ahol jobban működött a társadalmi munkamegosztás, nemcsak mezőgazdasággal, hanem iparral és kereskedelemmel is foglalkoztak. Magyarországon az első városias jellegű települések a királyi és egyházi központok voltak (pl. Esztergom, Székesfehérvár), de nyugati értelemben vett önkormányzattal bíró településekké a XII. században lettek. Ehhez a változáshoz jelentős mértékben hozzájárult az, hogy a XII. században latin, délnémet és főként szász hospesek érkeztek az országba. A szászok nem csak ezekben a régebben létező központokban, hanem Erdélyben és a Szepességben is letelepedtek, és létrehozták városaikat (pl. Szeben, Selmecbánya, Körmöcbánya, Besztercebánya, Bártfa, Eperjes, Kassa). A városok megjelenését és relatív megerősödését az árutermelés és pénzgazdálkodás kibontakozása, a letelepedés általánossá válása, a népességnövekedés tette lehetővé: megerősödött a külfölddel folytatott árucsere is, s ennek központjai a kereskedők által lakott, vásártartási joggal rendelkező városok lettek. A XII. század végén, III. Béla uralkodása idején a királyi regálék kb. egynegyede már a vásárokból, révekből származott. Az ország elsősorban élőállatot, mezőgazdasági terményeket és fémeket exportált, és iparcikkeket importált. Kifejtés A városiasodás folyamata a tatárjárás után gyorsult fel, bár az európai színvonalat még ekkor sem érte el. IV. Béla és fia, V. István a városok védelmének és a gazdaság fejlesztésének érdekében több városnak is kiváltságot adott (pl. Buda és Szeged), ha azok városfallal veszik körbe magukat. (Lásd forráshoz írtakat.)

31

évi egyösszegű adózás. Ezeknek a kiváltságait igyekezett megerősíteni. így a határszél és Buda közötti útvonalon megnőtt a jelentősége a regionális központtá váló Kassának. Nagybánya) adómentesség. A településeket kiemelték az ispáni fennhatóság alól. hiszen Dél-Németország és Észak-Itália ekkor rá volt utalva a magyar állatkivitelre. szabad bíró. Gyula. századtól szabad királyi város jogait is bírhatta. Kassa. amely egyrészt lehetőséget nyújtott a borkereskedelemre. Eperjes.) Mátyás (1458-1490) uralkodása alatt Buda a reneszánsz városépítés közép-európai mintájává vált (pl. Elsősorban azok a települések lettek királyi várossá.és Morvaország felől Nagyszombat. Ausztria felől Sopron és Pozsony. Hasonlóan fontos volt a plébános választásának a joga.és a tanácsválasztás joga volt. hogy politikai támaszul szolgálhassanak számára. legyenek azok világi vagy egyházi törvényszék alá tartozók. ezért következetesen növelték ezen települések számát. mint Pápa. amelyhez egy másik kiváltság társult: a plébánia kikerült a főesperesi joghatóság alól is. Pozsony.és plébánosválasztás. önálló bíróválasztás szabad királyi bányaváros: német telepesek behívása (pl. Különösen fontos volt a szőlőművelés. 32 . Lengyelország felől Bártfa. A XIV. A fallal körülvett település a XV. Sopron) függés csak a királytól. védőfal építése mezőváros (oppidum vagy Markt) átmenet a város és a falu között. ami azért lehetett lényeges. A város polgárainak valamenynyi ügyében. ill. A magyar városhálózat egyenetlen eloszlású abból a szempontból. A fellendülés az Anjouk idején folytatódott. Az alföldi városok közül egyedül Szeged lett (fal nélküli) szabad királyi város (1498). Krakkó belvárosának átépítéséhez). a mezővárosokban pedig 15-20 százalékát. vásártartás joga. század folyamán – elsősorban Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás intézkedéseinek köszönhetően – ezek a kereskedelmi utak Budán futottak össze. azaz Itália felől Zágráb. vásártartás joga. mert a középkorban számos ügyben az egyházközség lelki vezetője. akik jelentős bevételi forrást láttak a városok egy összegben befizetett adójában. a polgárok által választott személyek ítélkeztek első fokon. A városok fajtái a XIV-XV. Lőcse és Késmárk. Besztercebánya. századi Magyarországon szabad királyi város (civitas vagy Stadt) kereskedelmi útvonalak mentén (pl. Mezőtúr és főképp Debrecen. az egyházi bíróságok voltak illetékesek. (Lásd forráshoz írtakat. másrészt a gabona piaci megszerzését követelte meg (lásd a forráshoz írtakat). Az alföldi mezővárosok már ekkor rátértek az állattenyésztésre. Cseh. A városoknak – nyugati mintára – két típusa alakult ki: a fallal körülvett. valamint Fehérvár és Esztergom mint közigazgatási centrumok. így innentől kezdve a királyi vagy királynéi kincstárnak fizetett adót. Prága. a Fekete-tenger felől pedig Brassó és Nagyszeben. A kézművesek és kereskedők aránya a nagyobb városokban a lakosság 25-35 százalékát tette ki. hogy az Alföldön és a Dél-Dunántúl egyes részein alig akadt fallal körülvett település. földesúri fennhatóság alatt. de a legfontosabbakat megtartotta magának. bányaművelési jog (királyi fennhatóság) A magyarországi városok lakosságának többsége – a nyugatiakhoz hasonlóan – mezőgazdaságból élt. amelyek a távolsági kereskedelem útvonalain feküdtek: délnyugat. akkor a magyarországi városhálózat eléggé szabályos képet mutat. Buda. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) hatalomra kerülése és a hatalom megerősítése érdekében jelentős területeket. ahol megfogalmazták a városok kiváltságait. A központ Buda. köztük városokat is eladományozott uralkodása kezdetén. Győrnek és Kolozsvárnak. az Anjouk idejétől legfőbb bírájuk a tárnokmester volt. 1405-ben összehívta a királyi városok és a mezővárosok követeit. Pest gazdasági szerepe miatt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A magyarországi városok szabadságai közül a legfontosabb a bíró. Selmecbánya. Körmöcbánya. vámmentesség. kiváltságokkal rendelkező város és a mezőváros. mezőgazdasági termelés évi egyösszegű adózás. és kiváltságokkal felruházva királyi vagy királynéi tulajdonnak nyilvánították. Ha azonban figyelembe vesszük a nagyobb mezővárosokat is.

Vitéz János megegyezett Podjebrád György cseh királlyal Mátyás szabadon engedéséről és arról. így nem tudtak jelentős erővé válni politikai értelemben. A fiatal királynak nehéz elvárásoknak kellett megfelelnie. összegzés A XIV-XV. így korán komoly tapasztalatokat gyűjtött. és centralizált királyi hatalom kiépítésére törekedett. 1458 januárjában a korábban apját támogató köznemesi rétegek segítségével Mátyást királlyá választották. a köznemesek a király támogatását várták a nagyurakkal szemben. Az eltérő nyelv. A városoknak a lakossága zömében idegen (latin és német) volt. 21. polgári szabadságjogokkal rendelkezőknek. 33 . A főurak azt szerették volna. A latin mellett jól beszélt magyarul. László király Bécsbe. században kialakult külkereskedelmi struktúra jelentősen hátráltatta a későbbi városiasodást: Magyarország mezőgazdasági és nyersterményeket exportált. Werbőczy István) csak a szabad királyi városok polgárait ismerte el polgároknak. A források szerint már gyermekként alaposan kiigazodott a társadalmi és a politikai élet területén. ha engedelmes és akaratgyenge lesz. Szilágyi Mihály személyében öt évre kormányzót állítottak mellé. Szilágyit lemondatta és elfogatta. nem is vettek tudomást arról. azután pedig Prágába vitette börtönbe. mint a falusiak. Mátyás azonban nem volt hajlandó elismerni ezeket a korlátokat. hogy feleségül veszi a lányát. majd V. Mivel 1457 őszén V. méltán tartották az ország egyik legműveltebb emberének. aki majd kiirtja az eretnekek és a mohamedánok maradékát. igen magas szintű oktatást kapott. a pápa pedig „Isten emberét” kívánta látni benne. Kifejtés Tíz évvel idősebb bátyjának kivégzését rabként élte át. László váratlanul meghalt. idegen származás és kultúra azonban elkülönítette őket a magyar társadalom egyéb rétegeitől. hiszen jó kapcsolatokat tartottak fenn mind az itáliai. A külföldi verseny a hazai iparfejlődésre negatív hatást gyakorolt (lásd a posztógyártás háttérbe szorulása). tétel: H Hunyadi uny Mátyás uralkodói portréja FELADAT: A források és ismeretei alapján vázolja fel Hunyadi Mátyás uralkodói portréját intézkedései segítségével! FELELETVÁZLAT Bevezetés Mátyás Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fiaként született Kolozsvárott 1443-ban. apja gondosan válogatta ki fia nevelőit.Lezárás. hogy mezővárosok is léteztek. a pénzromlás megakadályozását. mind a német területekkel. Vitéz János váradi püspök támogatását maga mögött tudva erélyesen fogott hozzá az erős királyi hatalom megszervezéséhez. de kiskorúsága miatt nagybátyja. Podjebrád Katalint. (A rendi országgyűlésekre sem mindig hívták meg őket. és iparcikkeket importált.) A késő középkori magyar jog (pl. Minden más város polgárai ugyanolyan jobbágynak számítottak. csehül és törökül is. A nádort leváltotta. az ellenségeskedő főurakat pedig legyőzte. a városok a külső garázdálkodók megfékezését. ami a távolsági kereskedelem szempontjából előnyt jelentett. Már gyermekként gyakran tűnt fel tolmácsként apja mellett a fontos politikai tárgyalásokon.

Sziléziát. A nemzetközi összefogás (közép-európai) – a császári és pápai ígéretek ellenére – nem tűnt reálisnak. Ez az. de őket könnyen félre tudta állítani. nem ő. kulturálisan azonban hatalmas kincset hagyott hátra Mátyás.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Mivel azonban nem koronázott. amiben megígérte a rendi jogok védelmét. Frigyes német-római császártól pénzen megváltotta a koronát. újjászervezte az adórendszert. Pénzügyi reformot hajtott végre. Bécsújhely. a nápolyi király leányát. ám a rendeket igyekezett kiszorítani a hatalomból. sem Beatrix itáliai kapcsolatai nem voltak elégségesek. mégsem vette komolyan. akik önálló elképzelésekkel bírtak. ezt igazolja a könyvtár alapítása is. hanem csak választott király volt. ami miatt a Mohács utáni időszakban valóságos Mátyás-kultusz bontakozott ki az országban (megszülettek a mondák Mátyásról. gyermekük azonban nem született. Magyarországon nem volt elég vonzó szellemi műhely. Stájerország és Karintia ellen is hadba indult. de célját nem érte el. Jeles tudósokat és reneszánsz alkotókat (pl. ahhoz sem Mátyás. Frigyes fia. de sikerei csak átmenetiek voltak. Bécs. ezt is bevonták a déli végvárak fenntartásába. az ügyeket igyekezett saját kezében tartani. Jagello Ulászló lett. egy új európai királyi dinasztia megalapítása vezette akkor is. Az ő uralkodása volt a magyar állam utolsó kísérlete arra.) A jelentős jövedelemmel járó kincstartói és egyéb gazdasági tisztségeket alacsony származású. s így Mátyás 1464-ben megkoronáztatta magát a nagy nehezen visszaszerzett Szent Koronával. mindenről tudni akart. hogy elfogadtassa magát. így személyes hűségükben jobban bízhatott. Ez a cél. Uralkodása alatt saját céljainak megfelelően új központi hivatalokat állított fel. Erre 1463-ban került sor. Újlaki Miklós bosnyák királyi kinevezése jelentős terheket rótt az Újlaki család magánvagyonára. hogy megőrizze nagyhatalmi pozícióját. még erősebb lett a központosítás. meghódította Morvaországot. Az új uralkodó II. 34 . Lezárás. az igazságos királyról). A rendeknek csak azon döntéseit tartotta magára nézve kötelezőnek. A magyar állam. sokszor idegen embereinek tartotta fenn. ha adott esetben tervei és érdekei így kívánták. a maga számára biztosította a vámszedés jogát. vagy olyan pozícióval megbízni. amikor 1476-ban feleségül vette Beatrixot. Társadalmi reformjaival a köznemesség politikai befolyását növelte. koronázásakor le is tette az esküt. amelyek egybeestek az ő elképzeléseivel.és tudományszeretetéről. a törökellenes harcok háttérbe szorulása állt az 1471-es Vitéz János és Janus Pannonius vezette összeesküvés hátterében. ezért a legitimitását meg kellett erősítenie a korona visszaszerzésével. Kevéssé előkelő származását – többek között – így próbálta meg elfeledtetni. a döntéseket nem szívesen engedte át. ezért először megszerezte a cseh királyi címet (választófejedelemség). a reneszánsz mecénás uralkodó „imázsára” ahhoz. Nem kedvelte azokat a hivatalnokokat. Miksa lett a császári trón várományosa. ami biztosítja a függetlenséget és önállóságot (pl. (Lásd forrásokhoz írtakat. A bárókat igyekezett az országos hivatalokból eltávolítani. Becsvágya is a császári trón megszerzésére ösztönözte. ezért igyekezett – többek között – megszerezni a német-római császári trónt. Többek között ez a politikája. Frigyes lemondott a királyi címre eddig fenntartott jogáról. A túladóztatott ország gazdasága kimerült. Az összeesküvők lelepleződése után még kevésbé vette figyelembe a rendek akaratát. (Pl. hogy egyedül Magyarországnak nincs lehetősége a török elleni tartós sikerekre. Zrínyi Miklós életműve). Bár uralkodása alatt többször összehívta a rendi gyűlést. A szerződés titkos záradéka szerint a Habsburgok trónigénye megmaradt a magyar trónra. amely jelentősen meggyengítette anyagi bázisukat.) Pedig Mátyásnak szüksége volt a fényes udvarra. hiányzott az egyetem (a pozsonyi kérészéletűnek bizonyult). III. s az így megnövekedett jövedelmekből jól szervezett zsoldos sereget állított fel. a nagyhatalom képe összefonódott Mátyás személyével. Antonio Bonfini) hívott udvarába. de a legjelesebbek nem jöttek el. de felmérte azt. Galeotto Marzio. ha Mátyás törvényes fiúutód nélkül halna meg. összegzés Ezért élete utolsó éveiben megpróbálta házasságon kívül született fia. Corvin János számára biztosítani a trónt. (Lásd a Thuróczy forrás idealizált képe!) Híres volt művészet. hanem III. A török elleni küzdelmet „családi örökségnek” tekintette.

(Lásd táblázat adatai. akik a meghódított területen remélték a meggazdagodást. Mexikóvárost. tétel: A Az z Európán Eu kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be.) tizedelték meg a lakosságot. a tájékozódást segítő iránytű és egyéb műszerek.22. az őslakosok számára ismeretlen betegségek (himlő. ami az érdemi ellenállást később sem tették lehetővé. tífusz stb. a spanyolok könnyen legyőzték az indiánokat először lőfegyvereikkel. vérhas. a Föld lehet gömbölyű. Bár az egyház és a korona próbálta fékezni a konkvisztádorok mohóságát és kegyetlenségét (lásd Kasztíliai Izabella és Las Casas véleményéről írtakat). (Az első hajózási iskolát Portugáliában alapította Tengerész Henrik herceg. óceánparti hajózásban tapasztalt emberek által kifejlesztett karavella. túlnépesedett területekről jött kalandor (hidalgo) volt. hogy óriási túlerővel szemben is győzni tudjanak (nem ismerték a fémszerszámokat. szinte egész Dél-Amerikát.) Kifejtés A konkvisztádorok győzelmének okai az amerikai kontinensen a fegyverzetben megnyilvánuló technikai fölény. Cortez 1519-1521 között a lerombolt azték főváros. majd a behurcolt. valamint a már tengeri. Tenochtitlan helyén emeltette az amerikai spanyol gyarmatbirodalom fővárosát. az indián államok belső megosztottsága és egymás elleni harca is könnyítette a hódítók helyzetét. kanyaró. Végül a szabad földterületet a spanyol állam szétosztotta a konkvisztádorok között. a más indiánok által leigázott népek szabadítóként fogadták pl. az aranykort. milyen változást hozott az európai gyarmatosítók megjelenése a meghódított területeken. A megművelt földnek az indiánok jogilag ugyan tulajdonosai maradtak. században a portugál és spanyol felfedezéseknek köszönhetően Európa elkezdte a gyarmatosítást Afrikában. térképészet – tengerek veszik körül a szárazföldeket. helyettük kőeszközöket használtak). gyakran börtönviselt vagy birtokait vesztett. amely lehetővé tette. a zsákmány megszerzése volt. Cortezt és katonáit. hogyan alakult át a helyi társadalom! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XV. akik „hatlábúak” (ló+lovasa) és elhozzák a boldogságot. hogy az európaiak ezek a régóta várt istenek. de nem sok sikerrel. nem pedig új hódítóként (az indián birodalmak rabszolgatartó despotikus katonai-papi államok voltak). ill. Ázsiában – és Kolumbusz felfedezésének köszönhetően (1492) – Amerikában. s így nyugatra hajózva elérhető India). a rajtuk lévő megtérítendő „lelkekkel” együtt. de a hódítók ezeket is megkapták használatra. 35 . így Afrika megkerülhető.) A gyarmatosítás során megszerzett legjelentősebb értékek Területek megszerzése A spanyolok alkirályságokba szervezték az új tartományokat. azt gondolták az indiánok. a hódítók többsége otthon ellehetetlenült. Az utak célja a gyarmatok létrehozásán túl elsődlegesen a keleti termékek szállítására új útvonalak felfedezése és a nemesfém. Peruban Pizarro az általa alapított Limából irányította a dél-amerikai spanyol gyarmatokat. az európaiak helyzetét megkönnyítette az is. tbc. A felfedező utak megvalósulását lehetővé tették a reneszánsz tudományos és technikai ismeretei (pl. elszántság. hogy az indiánok mondái szerint fehér istenek érkeznek majd.

mint az európaiak együttvéve.) A kultúrák találkozásának következményei Mivel egészen eltérő kultúrák találkoztak. A keresztény hit új térségekben terjedt el. század közepétől kezdték kiaknázni a világ leggazdagabb lelőhelyét a bolíviai Potosiban. mert a fő terményt. dohány. Lezárás. tök. (Bányái többet termeltek. összegzés A gyarmatosítás következtében megváltozik a világ kulturális térképe. Az európai civilizáció kiterjedése jelentősen megnőtt. hiszen élelmezési cikként a kapásnövények átalakítottak az európai konyhát. tétel: A nag nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a földrajzi felfedezések okait. minden kalóz álma a kincs megszerzése (pl. az eredeti indián kultúrák teljes elpusztítását. az indiánok isteni lényeknek hitték az európaiakat.) A keresztény európaiak számára a pogány kultúrák alsóbbrendűek voltak (lásd forrás). Hosszú távon Európa nagyobb hasznát látta a növényeknek az ezüstnél. a cukrot kizárólag nagybirtokon lehetett gazdaságosan termelni. gyapot. szokásait. kávé. A mezőgazdaságban meghonosodott az ültetvényes rendszer. paradicsom. Drake). Expedíciók hozták Afrikából a néger munkaerőt az ültetvényekre és a bányákba az indiánok népességének csökkenése miatt. lefolyását! Térjen ki a gyarmati versengés kezdeteire is! 36 . Sándor pápa döntőbíráskodása alatt 1494-ben létrehozták a tordesillasi szerződést. de nagyon sok aranyat és „ezüstországot” igen. burgonya. a hittérítést tekintették. s vele együtt a spanyol. (Pl. Ez óriási tőkebefektetést igényelt és rengeteg munkaerőt. India és a Távol-Kelet pedig a portugáloké. biztosabb megélhetést jelentettek a gabonánál. kakaó stb. új kultúrnövények stb. Felgyorsult az emberfajták keveredése. paprika. akik aztán ezt kihasználva kegyetlenül meggyilkolták őket épp vallási ünnepeik alkalmával – lásd forrás. portugál (francia. A spanyol előretörés miatt Portugália szükségesnek látta felosztani az addig felfedezett és azután felfedezendő tengerentúli világot. aranynál. bár a gyarmatok hatására maga is sok tekintetben átalakult (lásd nemesfém beáramlása. miszerint Amerika és a Fülöp-szigetek a spanyoloké. Afrika és Amerika népei a népirtást élték át az európai gyarmatosítókkal találkozva. ezért többnyire kölcsönösen nem értették egymás értékrendjét. 23.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az uralkodót illette minden termény és haszon egyötöde.). és az évente Sevillába küldött ezüstszállítmány. (Lásd forrásoknál írtakat. megoldásnak a szolgaságba vetést. bab. eddig számára ismeretlen területeken jelent meg a fehér ember. A XVI.) Nemesfémek Az áhított El Doradót nem találták meg a spanyolok. Brazília. VI. a híres ezüstflotta. illetve annak a partvidéki sávját. angol) etnikum. ill. (1500-ban hódították meg Brazíliát. nyelv és kultúra.) Növények: kukorica.

ezzel bizonyítja annak gömb alakját. Indiában és Malájföldön. 1513 A spanyol Balboa felfedezi a Csendes-óceánt. Az Indiai-óceán feletti uralomért folytatott küzdelemben a portugál tengerészek többször összecsaptak az egyiptomi és a török flottával. 1533-tól a spanyol Pizzaro meghódítja az Inka Birodalmat. növekedett a népesség. másrészt ők feltételezték azt. hogy Indiát Afrika megkerülésével is el lehet érni. megvetették lábukat Afrika északi partján. s az egyre nagyobb adóbevételekre építve megerősödött több országban is a központi királyi hatalom. az engedélyük nélkül senki nem hajózhat az „Indiákra”. Mindezek hatására mérséklődtek a társadalmi konfliktusok. ritkábbak lettek az éhínségek és a járványok. ő szintén külön kontinensnek tekinti az Újvilágot. nao) tökéletesítésében is.FELELETVÁZLAT Bevezetés A felfedezéseknek nevezett folyamat során és következtében Európa igyekezett kiterjeszteni befolyását a többi kontinensre. A spanyol felfedezések első sikeres expedíciója. A tudás gyorsan terjedt. csillagászok és földrajztudósok tanítottak. Kifejtés Felfedező utak A portugálok a mórok kiűzése után a tengeren terjeszkedtek. Perut és Chilét. A XVI. az ott élő népekkel nem kereskedhet. Királyságokat 37 . Kolumbusz útja nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (lásd forrás). nemesfém. a XV. hogy egyrészt nekik sikerült ellesni az araboktól a part menti hajózás tudományát. ez kedvezett az újra törekvő. átvétele). A királyi pár azonban úgy döntött. a függőség következtében azok gazdasági erejét saját céljainak megfelelően felhasználta. A portugálok kereskedelmi telepeket létesítettek Afrikában. Mexikót. A portugálok Kínában és Japánban is létesítettek kereskedelmi telepeket. A század második felében megkezdték a gyarmatok kiaknázását. Az Európában lezajlódó társadalmi és politikai változások is kedveztek a felfedezéseknek: az ipar és a kereskedelem fejlődése miatt gazdag városok jöttek létre.és rabszolga-kereskedelmet. század első felében a spanyolok Haitiről és Kubából kiindulva meghódították Panamát. 1487 Bartolomeu Diaz (portugál) eléri a Jóreménység fokát (Vihar-fok). ők alapították az első hajósiskolát. ahol leginkább itáliai tengerészek. felfedezni vágyó embereknek (ismeretek áramlása. 1521-től A spanyol Cortez meghódítja az Azték Birodalmat. A portugálok élen jártak a tengerjáró hajók (karavella. A XVI. 1498 Vasco da Gama (portugál) Afrika megkerülésével eljut Indiába. ekkor jött létre az egyesített Spanyolország is!) A felfedezések okairól és feltételeiről lásd az ábrához írtakat. a legfontosabb portugál gyarmaton óriási ültetvényeken cukornádat termesztettek és dolgoztak fel rabszolgamunkával. ezzel monopolizálták az óriási hasznot hajtó fűszer-. Brazíliában. Az újonnan felfedezett földekre aranybányászat és földművelés céljára embereket költöztetnek. (Pl. Ennek az az oka. 1492 A genovai Kolumbusz első útja a spanyolok támogatásával az Újvilágba. a szállítások csak a korona általi ellenőrzés után történhetnek. századra szinte beltengerükké tették az Indiai-óceánt. s ezzel kezdetét veszi a spanyol gyarmatbirodalom kiépítése. (Tengerész Henrik) A felfedezések és hódítások 1415 A portugálok megkezdik az Afrika körüli hajóutak szervezését. 1519-22 A portugál Magellán expedíciója körülhajózza a Földet. 1502 Amerigo Vespucci Dél-Amerika partjainál tett utazásai nyomán új földrésznek tartja az Újvilágot (az Amerika elnevezés az ő nevéből származik). 1500 Cabral (portugál) felfedezi Brazíliát. A reneszánsz szellemi légköre és a könyvnyomtatás hatására Európa a középkorhoz képest jóval nyitottabbá vált a rajta kívüli világok iránt. század közepén véget ért a százéves háború.

A portugálok általában beérték néhány. kakaó). azaz az üzleti szellem megerősödése. éltek a kereskedelmi tilalmak. Átmenetileg a hollandok szerezték meg a tengeri hegemóniát. valamint az angol-holland tengeri háborúk. Kolumbusz felfedezése arra késztette a spanyolokat és a portugálokat. gyapot. a Távol-Kelet a portugáloké (a nemzetközi szerződés a nemzetközi jog első dokumentuma). A terjeszkedés a XVII. vámszabályozás és különféle monopóliumok eszközeivel. Spanyolország jóval nagyobb lélekszámú és jelentősebb katonai erőt felvonultató ország volt. században azonban új lendületet kapott. század elején sorra át kellett engedniük gyarmataikat nagyobb katonai erőt felmutató vetélytársaiknak. Lezárás. India. amelyben a hagyományos egyenrangú Európa–Ázsia kereskedelem mellett Európa kizsákmányolta Afrikát és az Újvilágot. de az angolok az ópiumkereskedelemnek köszönhetően növelték tőkeerejüket. eredeti tőkefelhalmozás stb.) A spanyolok és portugálok hatalmát jelentősen visszavetette az árforradalom. ami radikális változásokat indított el (pl. A gyarmatok olyan gazdasági lehetőséget biztosítottak. de Anglia befolyása folyamatosan nőtt. egybefüggő területeket szereztek meg. s mindennek következtében megerősödött Kelet-Európában a feudalizmus. sokáig úgy tűnt.). hiszen az Atlanti-óceán vált a kereskedelem fő útvonalává. mint az angol. Ezek az egyéni vállalkozók a terjeszkedést üzleti lehetőségnek tekintették.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli hoztak létre. bab. hanem kereskedelmi telepek láncolata alkotta. a franciák. mint Portugália. mert megszervezték a gyarmatosítást. burgonya. A felfedezések másik fontos hatása a kapitalista. paprika. kukorica. Sándor pápa döntőbíráskodása alatt 1494-ben létrehozták a tordesillasi szerződést. az Újvilágban a rabszolgaság. Nyugat-Európa lett a folyamat centruma és egyben haszonélvezője. Ezzel magyarázható. a hollandok és az angolok is megkezdték saját gyarmatbirodalmaik kiépítését. (1580 és 1640 között Spanyolország és Portugália között perszonálunió van. majd az Afrikából hozott néger rabszolgákat dolgoztatták. hogy a spanyoloknak és a portugáloknak valóban nem lesz vetélytársa (Drake-nek és az angoloknak egyelőre be kellett érniük a kalózkodással). hogy kié lesz a felfedezett terület. összegzés A felfedezések hatására megjelent Európában sok újféle növény (pl. tök. amely kulcsszerepet játszott India gyarmatosításában. Az angolok azonban ki akarták sajátítani a tengeri kereskedelem bizonyos területeit. Az államkincstár helyett magánkézbe vándorolt arany és ezüst végül a fennálló rendet konzerválta. kávé. Európában Nyugat és Kelet munkamegosztása érvényesült. A terjeszkedés következtében kiépült portugál „gyarmatbirodalom” nem összefüggő területekből állt. amely eredetileg jóval (nyolcszor) nagyobb alaptőkével indult. Hollandia és Anglia). A távolsági kereskedelem legjellegzetesebb szervezeteivé a XVII. a területeket nem igázták le. Majd 1602-ben létrejött a holland Kelet-indiai Társaság. az ültetvényeken és a bányákban kezdetben az indiánokat.és alkalmazkodóképességüket. dohány. Elkezdődött az emberfajták nagy létszámú keveredése. Létrejött a világkereskedelem. az 1651-as angol hajózási törvény. háborúra és békére. nemzetközi munkamegosztás. árforradalom. A kormányok a társaságok felett ellenőrzést gyakoroltak. Kettejük hatalmi viszályát mutatja pl. és elvesztették verseny. A spanyolok előnybe kerültek a portugálokkal szemben. amikor a hollandok versenyét próbálta kizárni az 1651-es angol hajózási törvény. s a helyzet nemzetközi jogi rendezését akarta elérni Hugo Grotius a tengerek szabadságának elvével. 38 . valamint rengeteg nemesfém. Portugália kezdeményezésére VI. Az angolok már 1497-ben feltűntek Észak-Amerika partjainál. ezért a kormányoktól széles körű felhatalmazást kértek és kaptak telepítésre. amelynek segítségével egy-egy állam hosszabb-rövidebb időre nagyhatalommá válhatott (pl. Ezzel viszont megjelent a versengés is ezen hatalmak között. a kereskedőiket védő katonai támaszpont létesítésével. hogy a XVII. nem tudták megtartani nagyhatalmi státuszukat. Gazdaságukat elkényelmesítette a kevés befektetéssel szerzett nagy haszon. Brazília. hogy egy szerződésben határozzák meg. 1600-ban angol (később brit) Kelet-indiai Társaság alakult meg. század folyamán a kereskedelmi társaságok váltak. nagyobb. Eszerint Amerika és a Fülöp-szigetek a spanyoloké. hódításra. paradicsom. Az Ibériai-félsziget országai a későbbiekben a visszamaradottság „mintapéldáivá” váltak.

Kifejtés A XVI-XVIII. mivel jelentősen csökkent a befolyása. érzékiségében jelennek meg. A barokk művészet központi célja is a vallásos áhítat felkeltése. a katolikus templomok a belső díszítéssel próbáltak meg a híveikre hatást gyakorolni (látványcentrikusság). A barokk műalkotás ezért az alapvető dualitást jeleníti meg. de mögöttük misztikus jelentést sejtetnek. templomi szobrokat. funkcionális. 1517) és eredetileg nem egyházszakadást. A reformáció a művészetek terén is változást hozott. a puritánabb. azt a reformáció előzményének tekintette. Az egyházi és/vagy a világi hatalom a nagyság. A protestáns istentiszteleteknek fontos része volt a közös éneklés. A barokk mű szerkezete – bármelyik művészeti ághoz tartozik is – lazának látszik. hanem a katolikus egyház reformját szerette volna elérni. lenyűgözni. Akkoriban ezt úgy nevezték: a szem és a fül vitája. Az egyház mereven elutasította a reneszánsz hatásra fejlődőben lévő természettudományt. tétel: A barokk ba stílus jellemzői FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a barokk stílus kialakulásának körülményeit. az alakábrázolás bálványimádáshoz vezet (lásd forráshoz írtakat). érzékiség– transzcendencia. egyszerűbb belső terek híve volt. Új szerzetesrendek jöttek létre. A barokk műalkotásban a földi és az égi szint végső soron összekapcsolódik: a látványnak látomást kell megidéznie. erő és szépség jegyében fogalmazta/fogalmaztatta meg saját magát. a fény szükségszerűen győzedelmeskedik. A Rómában született új irányzat hamar elterjedt Észak-Itáliában. Ebben a törekvésében támogatták a tridenti zsinaton megfogalmazott reformelképzelések. A barokk alkotások fő jellemzői a monumentalitás. az egysze- 39 . a katolikus megújulást pedig a római egyház használta. nagy korszaka a barokk. század művelődéstörténetének egyetemes. visszatértek az ókeresztény szimbolikához. A reformáció a római egyházat rendkívül súlyosan érintette.24. s egyben pompaszeretetével fölébe akart kerülni az előző kor alkotásainak. hanem a római katolikus egyház megújulása. jellemző eszköze a túlzás. majd egész Európában és Amerikában. A különböző egyházellenes mozgalmak. a humanista irodalmat is elvetette. erősítése volt. világosság–sötétség. gyönyörködtetni akart. Kialakulásának oka és alapja részben a katolikus egyház pompájának. az igaz. Ez abból fakad. (Az ellenreformáció elnevezést a reformátusok. a látványosság. Formai elemeivel meghökkenteni. ill. a vallás erejének kifejezése. legfőbb jellemzőit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformáció Németországban indult el (Luther Márton. hogy a barokk világképe szerint a földön a káosz. a híveknek megmutatni. hogy visszaszerezze elpártolt híveit (rekatolizáció) és elvesztett pozícióját. Jellegzetes ellentétei: fény–árnyék. társadalmi megmozdulások végül vallásháborúhoz vezettek. A protestánsok sok helyen elpusztították a freskókat. A művészet és a templomok az egyház és a hit erejét voltak hivatottak kifejezni. mert úgy tartották. az 1540-ben alapított jezsuita rend. a szép. a hatalma. az ábrázolt tárgyak a maguk nyerseségében. Isten világában azonban a rend uralkodik. pl. Az ellenreformáció nemcsak a reformációra való katolikus reakció. Mert a jó. burjánzó jellegű. mégpedig az ellentétek harcából kibontakozó végső harmóniaként.) Az ellenreformáció célja tehát az volt. ezzel is magyarázhatók a hatalmas méretek. nagyságának.

fontos a színek szerény. A barokk festészetben a legfontosabb név a holland protestáns Rembrandté. ami maga után vonta. A zenében is kimutathatók a korstílusra jellemző különböző jegyek: ünnepélyes hangvétel. a szentek vallásos extázisát ábrázoló misztikus jelenetek. de különleges használata. hogy feszültséget teremt. (Lásd a forráshoz írtakat. Művészetére a tárgyilagosság. sok alak. Versailles). az ellenreformáció kibontakozása FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az ellenreformáció kibontakozását és magyarországi megjelenését! 40 . Mivel a barokk a feudalizmussal is összekapcsolódik. A barokk építészek főbb tevékenységei a templomok.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli rűséggel. mozgalmas. ill. királyi és fejedelmi kastélyok. Németalföld. 25. ilyen volt pl. (Lásd forráshoz írtakat. sejtelmesség. (Lásd forráshoz írtakat. A figurák megalkotásakor azonban az ún. eszmetörténeti korszak. a reformációt támogató államokban rövidebb ideig van jelen.) A barokk építészet francia meghonosodása XIV. szabálytalan mozgalmas formák. dinamikus.) Lezárás/összegzés A barokk tehát egy egyetemes művészeti és korstílus.és enteriőrművészetben. Mind az épületek belső terei. felfogása és ábrázolásmódja alapvetően eltér katolikus kortársaiétól. Lajos uralkodásának idejére esik. tétel: A katolikus kat megújulás. Festőiség. Anglia). az eposz. A barokk szobrászatban is a külsőségek ragyogása került előtérbe. Új zenei műfaj jött létre. Az érett barokk egyik fő egyénisége Bernini. hogy az egyéni helyett a sematikus ábrázolás. (Ebben a művészeti ágban nincs protestáns és katolikus különbség. Murillo. harsány színek. polgári lakóházak építése.) A barokk festészet tipikus alkotásaira is a díszes megoldások. mind külsejük pazarul díszített. Arcképfestőként vált híressé. bár a barokk korához kapcsolható. módosítások. belülről fakadó érzéssel szemben a túlzó érzelmesség és színpadiasság vált jellemzővé. rengeteg mű született ekkor. paloták. Legjelentősebb alkotói: Caravaggio. monumentális méretek és arányok. az opera. A barokk zene jellegzetessége. hanem számában is. de ószövetségi és újszövetségi témákat is feldolgozott alkotásaiban. míg a feudális és erősen katolikus többségben maradó államokban nagyobb teret kaphatott. az illuzionista külsőségektől való mentesség a jellemző. az operáé Monteverdi. A barokk zene jelentős alakjai Bach és Händel. Egyetemes. mert minden művészeti ágban hasonló stílusjegyekkel hódított teret. az őszinte. és sok a kritikusa (pl. ami nemcsak az alkotások méreteiben és arányaiban mutatható ki. kedvelték a dinamizmust kifejező hullámvonalakat. drámaiság. a hangsúlyos hullámvonalak jellemzők. óriási hatást gyakorolva a kor emberére. a kert. s egyetemes. csigavonalakat. mozgalmasság. A barokk egyik kulcsjellemzője a monumentalitás. kupolatér kiemelése a jellemző. Kedveltek a mitológiai és vallási témák. szertelen pompa. egyetemes. Ennek megfelelően. mert (az ortodox területeket leszámítva) egész Európában és a gyarmatokon is hatást gyakorolt. misztikum.) A barokk irodalomban is a monumentális műfajoké a főszerep. a lebegésben ábrázolt testek ellentmondanak a fizikai törvényeknek. nagy alkotások születtek a kastélyépítészetben (pl. és kedveli a díszítéseket. mozgalmasság. valamint a fény adta lehetőségek teljes kiaknázása. mert a művészetek minden ágában megtaláljuk a jeles alkotókat. immaterialitás („anyagtalanság”) jellemző. A templomoknál a hosszirányú alaprajz. pátosz jellemezte alkotásait. ezért a már polgárosultabb. ellentétek és hirtelen fordulatok. a racionalitással szemben a túlzott.

akik túl sokat emlegették Jézust. látványcentrikusság uralja a művészeti ágakat.) Nem volt veszélytelen a hivatalos egyházi állásponttól eltérő tudományos vagy teológiai nézeteket hirdetni (lásd Giordano Bruno megégetése 1600-ban.) A jezsuita rend legfőbb jellemzői (lásd még a forráshoz írtakat): célja a katolicizmus védelme és terjesztése (lásd pl. s ettől a központi királyi/császári hatalom erejének növekedését is várták. a hatalma. (Lásd VI. A barokk főbb jellemzői: monumentalitás. Angliában). az oszmán hódítás is a katolikus egyház meggyöngülését hozta. hogy visszaszerezze elpártolt híveit (rekatolizáció) és elvesztett pozícióját. újra el kellett hagyniuk az országot. A különböző egyházellenes mozgalmak. Németalföldön. Kifejtés A reformáció tanainak hatására a latin országok kivételével minden európai államban meggyengült a római egyház befolyása. Az abszolutizmus (pl. Franciaország. 1517). pompa. s egyetemes. A barokk egy egyetemes művészeti és korstílus. azokra használták a pápai udvarban. vagy Galileo Galilei pere – 1633). Adorjánhoz és V.) Az ellenreformáció célja tehát az volt. Erdélyben a jezsuiták 1579-ben jelentek meg először. mert minden művészeti ágban hasonló stílusjegyekkel hódított teret. vallásosság. de az erdélyi országgyűlés tíz év múlva kiutasította őket. Legfőbb határozatait lásd a forrásnál. A magyarországi ellenreformáció sem volt sikeres a XVI. katonai fegyelem. Bár protestáns egyházak sehol sem tudtak kizárólagos teret nyerni. magas színvonalú oktatás. misszió a gyarmatokon).) A III. itt népmozgalmakra nem került sor. engedelmesség a pápának. Egyetemes. ami szintén jelentős szerepet játszott az egyházi hatalom. Pál által összehívott tridenti zsinat is a megújulás jegyében ült össze (1545-1563). A reformáció a római egyházat rendkívül súlyosan érintette. mivel jelentősen csökkent a befolyása. Károly egyértelmű támogató lépései és a megújulást szükségesnek látó pápák elindítottak egy reformfolyamatot az egyházon belül. században. hanem a római katolikus egyház reformját szerette volna elérni. Spanyolország. a katolikus megújulás kifejezést pedig a római egyház használja. szerteágazó és egyre növekvő politikai befolyás. Francia Királyságban. (A jezsuita eredetileg csúfolódó elnevezés volt. misztikum. hanem az egyház jelentős átalakulásáról. egyetemes. a fejlettebb. (Lásd a karikatúrákhoz írtakat. Habsburg Birodalom) eszközként használta a katolikus hierarchiát. a reformációra való katolikus reakció. (A francia vallásháborúk mögött is inkább a trónharc. egyházi személyeket állami hivatalnokká tettek. mert a művészetek minden ágában megtaláljuk a jeles alkotókat. Az 1561-ben behívott jezsuiták nem tudták megakadályozni a reformáció gyors terjedését. Az ellenreformáció elnevezést a protestánsok. tekintély megerősítésében. A római egyház Luthert elítélte és kiközösítette. eszmetörténeti korszak. eredetileg nem egyházszakadást. Az Itáliában. polgárosultabb államokban nagyon jelentős befolyásuk volt (pl. mert (az ortodox területeket leszámítva) egész Európában és a gyarmatokon is hatást gyakorolt. társadalmi megmozdulások végül vallásháborúhoz vezettek.FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformáció Németországban indult el (Luther Márton. mozgalmasság. Károlyhoz kapcsolódó források kapcsán írtakat. s nem a hit kérdése állt. A katolikus megújulás művészi kifejezése a barokk. Az ellenreformációt támogatták a kor jelentős katolikus uralkodói. V. Lengyel Királyságban élők jobban megőrizték a katolicizmust. Az ellenreformáció sikerében az inkvizíció jelentette fenyegetés mellett az egyház elsődleges támasza a jezsuita rend volt. s bár Báthory Zsigmond fejedelemsége alatt ismét visszatértek. Spanyolországban. Tudniillik nem csak egy ellenmozgalomról van szó. 41 .

Bocskai István. Bourbon Henrik (1589-1610) uralkodásához köthető a francia abszolutizmus kiépítésének első szakasza. országonként eltérő. a hódoltságba ezért Boszniából jöttek ferences szerzetesek. összegzés A rekatolizáció a XVII. Pázmány protestáns családban született. század közepére a királyi Magyarországon már csak négy főúri család maradt meg a protestáns hiten. A katolikus egyház Pázmány Péter esztergomi érsek és Esterházy Miklós nádor segítségével erősödött meg ismét a XVII. A törökök nem tűrték meg területükön a jezsuitákat. de katolikusban fog meghalni. hogy ő még egy protestáns Magyarországon született. Mint esztergomi érsek előbb a főurakat térítette vissza a katolikus vallásra. majd Bethlen Gábor és Rákóczi György fejedelmek a Habsburgokkal kötött békékben (bécsi. linzi) elérték.) Pázmány ösztönzésére készítette el Káldi György. a XVII. Lajos korában FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be XIV. Lezárás. de jelentős számban hódította tehát vissza a híveket a katolikus egyház. Magyar nyelvű prédikációinak. 26. Igaza lett annyiban. A gazdaság fejlesztése: 42 .) Pázmány – a reformációtól eltanulva – nagy hangsúlyt fektetett arra is. század első felében. hogy a jobbágyok kénytelenek követni uruk vallását. magyarul jól beszélő és teológiailag felkészült katolikus pap vagy szerzetes jusson el. század végére az ország lakosságának többsége római katolikus hitű lett. Pázmány jezsuita képzettségéből adódóan az oktatást és a nevelést is felhasználta céljaira. századra sikereket ért el (40 százalékról 20-25 százalékra esett vissza a protestánsok aránya). (Lásd forráshoz írtakat. Nagyszombaton egyetemet alapított. Először a bécsi egyetemen papnevelő intézetet hozott létre. Intézkedései: A rendiség háttérbe szorítása és a központi hatalom kiépítése kezdődött el a hivatalnokrendszer átalakításával. hitvitázó iratainak kiadásával maga mutatott példát. nikolsburgi. Új szerzetesrendek jöttek létre: karmeliták (elmélkedés. a szakszerű bürokrácia kiépítésével. Lajos uralkodását. hisz tudta. hogy halálakor a nyugati országrészen már alig akadt protestáns főnemes. majd 1635-ben székhelyén. hogy a hívekhez minél több. hitéleti tevékenység). orsolyiták és piaristák (népiskolák felállítása). A XVII. hogy a nemesség és a polgárság szabadon gyakorolhassa saját vallását. A török kiűzése után a XVIII.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Nem járt eredménnyel a Habsburg-udvar erőszakos térítése sem. és belépett a jezsuita rendbe. szintén jezsuita szerzetes a Biblia első teljes katolikus fordítását. később áttért a katolikus hitre. (Lásd forráshoz írtakat. Pázmány állítólag azt mondta. tétel: A francia fra abszolutizmus XIV. az abszolutizmus működését Franciaországban! FELELETVÁZLAT Bevezetés IV. században a katolikus vallás legfőbb támaszaivá váltak a főrangúak.

ez azonban a király hódító háborúi miatt csak kezdetben sikerült. Lajos (1610-1643) a következő uralkodó. ennek megteremtése XIV. Lajos háborúi kezdetben megtartva a francia külpolitika Habsburg-ellenes hagyományát. az intendánsok. ám ebben a kérdésben csak részleges sikereket ért el. Külpolitika XIV. Kanada gyarmatosítása elkezdődött. Lajos uralkodása (1643-1715) a francia abszolutizmus virágkora (lásd az ábrához és a forrásokhoz írtakat): Belpolitika Az államigazgatás a Richelieu által elindított úton haladt tovább. de ezen a téren csak részlegesen tudta elképzeléseit megvalósítani. másrészt az állami bevételek tervezhetőbbé tételét szolgálták. Megjelentek soraikban az ún. így jelentős bevételt hoztak (pl. Ők voltak a francia tartományok élén álló főhivatalnokok. csatornák építése. Célja a Rajna természetes határrá tétele volt. amelyek keresett exportcikkeket gyártottak. Ezt azonban mindenkép meg akarták aka- 43 . A hivatali rendszerben a szakszerűség jegyében megjelentek az államtitkárságok és a király legfőbb támaszai. taláros nemesek. Intézkedései: Elsődleges cél a központi hatalom erősítése. A hugenották elüldözése azonban a gazdaságra is jelentős hatást gyakorolt. 1661-ig Mazarin az államminiszter. külföld felé a hajózás támogatása. Elzászt. a helyi parlamentek azonban továbbra is működtek. Kifejtés XIII. A tartományok jogrendje azonban nem volt teljesen egységes. Lajos uralkodása idején sem történt lényeges változás. Lajos irányít („az állam én vagyok”). célja a gallikán egyház megteremtése volt (lásd a forráshoz írtakat). Lajos meg akarta szerezni a spanyol trónt és vele együtt hatalmas gyarmatait. ők tartották ellenőrzésük alatt a tartományok rendjeit és kormányzóit. s ezzel Franciaország megjelent a nagyhatalmak gyarmati területekért folyó versenyében. XIV. a német területek ellen irányultak. illatszerek. csak az uralkodónak tartoztak felelősséggel. Az egységes hadsereg létrehozása még nem sikerült. azaz a gallikán egyház létrehozása is. s ebben XIV. akiknek az elvesztése ezen ágazatokban érzékeny veszteséget jelentett. hiszen ők zömében kézműves és kereskedő polgárok voltak. A hadseregreform Louvois hadügyminiszter nevéhez kapcsolódik (lásd a táblázathoz írtakat). Ennek érdekében 1614 után nem hívták össze az országos rendi gyűlést. ami együtt járt a hugenották üldözésével. Folytatódott a királytól függő bürokrácia kiépítése. egységes állam megteremtése volt. A kereskedelem fejlesztése érdekében jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek: belföldön utak. A szakszerű bürokrácia mellett azonban – főként a pénzben szűkösebb időszakban – megnőtt a vásárolható hivatalok aránya. mert XIV. A gazdaságpolitikára a merkantilizmus jellemző (lásd a forrásokhoz írtakat. Az óriási bürokrácia kiépülése miatt hivatalnokállamnak is nevezték. Lotaringiát sikerült neki megszerezni. az állam el is adósodott (lásd a táblázatokhoz írtakat).) Colbert célja az államháztartás egyensúlyának létrehozása lett volna. akik pénzen vették meg nemességüket és hivatalukat. A szakszerű és vásárolt bürokrácia kettőssége a francia forradalomig fennmaradt. utána XIV. aki helyett azonban javarészt Richelieu államminiszter irányította az országot. A spanyol örökösödési háború (1701-1714) azért tört ki.királyi manufaktúrák alapítása. csipke). A 150-200000 fős haderő fenntartása óriási terheket rótt a lakosságra. Richelieu célja volt a nemzeti. bár erős állami ellenőrzés alatt. Egyházpolitikájában sem tért el Richelieu és Mazarin útmutatásaitól. A kultúra egységesítése – és állami ellenőrzés alá vonása – érdekében támogatta a francia akadémia megalapítását is. Lajosra várt. és sokat rontott az államigazgatás hatékonyságán. Az adórendszer racionalizálása egyrészt a paraszti terhek kiszámíthatóbbá.

hagyománytól s bármely emberi intézménytől független ideális törvény. Rákóczi Ferenc. A felvilágosodásnak köszönhetően előtérbe kerül a gondolkodás. majd a XVIII-XIX. eszmetörténeti mozgalma. tétel: A Az z al alkotmányos monarchia működése FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze az angol alkotmányos monarchia rendszerét és működését! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás a XVII-XVIII. a hatalom isteni eredetének elvét. de nem egyesíthetik a két országot.) Az európai erőviszonyok is jelentősen átalakultak XIV. Ebben a háborúban volt Franciaország szövetségese II. a felvilágosodás azonban elvetette az isteni beavatkozás. (Lásd a forrásokhoz írtakat. de a törökök támogatására már nem számíthattak a Habsburgok ellen a franciák. elsősorban Newton munkássága. több Észak-Amerikában fontos gyarmati terület. ő maga bőkezű mecénás volt. akik Anglia és Hollandia szövetségével megerősítve végül győzelmet arattak a franciák felett. Ez abban különbözik az előző szerződéstől. hogy egy társulási szerződéssel önként létrehozzák a szervezett társadalmat (az államot). hadseregének. Milánó és a Nápolyi Királyság. összegzés XIV. Az 1713-14. Kialakulásához hozzájárult a fizika XVII. században Franciaországban és a német területeken teljesedett ki. Lajos uralkodása a kultúra. politikai értelemben vett szabadság. és ugyanezt várta el udvarának tagjaitól is. Ráadásul az osztrák Habsburgoké lett a spanyol Németalföld. 27. amely törvényhozástól. Lajos uralkodása idején. A harmincéves háborúból győztesként és megerősödve kikerült Franciaországnak tudomásul kellett vennie a spanyol örökösödési háborút lezáró békében megfogalmazott korlátokat. a művészetek felvirágzását hozta el. Szerepének megítélése mégsem egyértelműen pozitív. 44 . Kifejtés A szerződéselméletet egészíti ki a természetjog koncepciója. megállapodástól. Angliáé lett a hajózásban stratégiai szerepű Gibraltár és a rabszolga-kereskedelem kizárólagos joga. amit ő nem akart/tudott elfogadni. hiszen a pazar udvar fenntartására. Angliából indult a XVII. Alapeleme a társadalmat és az államot megelőzően létezett természeti állapot feltételezése. a tolerancia és az etikai.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli dályozni a Habsburgok. ahol azonban a természeti erőknek és az egymásnak való kiszolgáltatottság arra indította az embereket. A középkori teológusok egy isteni rend létét feltételezték ezen elv alapján. Lezárás. hogy ebben az esetben az emberek nem egymással. század filozófiai. a haladás. A felvilágosodás egyik alapvető politikaelméleti kérdése a szerződéselmélet. századi fejlődése. A társadalmi szerződésnek van azonban egy másik típusa (amelyet szokás alávetési szerződésnek is nevezni). ezzel lemondva természetes jogaikról vagy azok egy részéről. Locke munkássága). évi békék értelmében a spanyol trón a Bourbonoké. egy egyetemes erkölcsi rend létét tételezi fel. hódításainak és bürokráciájának finanszírozása miatt óriási államadósságokat halmozott fel. század második felében. a józan ész. a forradalom korában (pl.

Sem a parlament működése. illetve a külföldről jövő támadások elhárítása érdekében lehet nyúlni. A kettős szerződés megfogalmazása az alapja Locke szerint a kormányzat megbízás jellegének. megteremtve a modern polgári demokrácia alapját. a nép elmozdíthatja. sajtó. (Lásd az ábrához és a forráshoz írtakat. A Locke által megfogalmazott. Montesquieu is pozitívan nyilatkozott az angol alkotmányosságról. ahol a király hatalma a parlament által elfogadott alkotmányon alapszik. a szabadság garanciáját látta benne. de eközben/ezáltal a hatalom nem mehet messzebb annál. Az állam létrehozásával tehát az emberek nem mondanak le alapvető jogaikról.) Montesquieu – Locke nyomán – megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét: a három hatalmi ág (törvényhozás. sem a választások nem voltak mentesek a visszaélésektől. 45 . a nép által elfogadott törvényekkel kormányozni (képviseleti úton érvényesülhet ez a jog). mint ami a közjó érdekében szükséges. egymás kölcsönös ellenőrzésére épül. Az angol alkotmányos monarchia kialakulása az angol forradalom lezárulásának köszönhető. Ez az elv megvalósul az angol alkotmányos monarchiában. ami lehetőséget adott arra. századtól politikai „pártok” működtek. egyértelmű. hogy megszilárduljon az alkotmányos rend.) Angliában a XVII. és a legfőbb hatalom ekkortól nem az uralkodó. hanem a részben képviseleti elven működő parlament lett. (Lásd forráshoz írtakat. vagyis a képviseleti elven működő alkotmányos monarchiának. ún. század fordulójától belpolitikailag egyre stabilabbá vált Anglia. (Rousseau ugyanezt az elméletet a népszuverenitás és a közvetlen hatalomgyakorlás köztársasági formájának igazolására használta fel. de ennek hatása érvényesül az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban is.hanem a kormányzattal kötnek szerződést.) Lezárás. hanem monarchikus rendszert hoztak létre. majd ezt a jogot kell alkalmazniuk a független és igazságos bíráknak a viták eldöntésekor. de az ellenőrzés csak a polgárok szűkebb csoportjának tartható fenn (vagyoni cenzuson alapuló választójog). gyülekezés-. hogy a létrehozott közhatalom jobban megóvja életüket. sőt az idők folyamán egyre erősebb lett. legfeljebb az addig természetes jogok államilag szabályozott polgári jogokká válnak. a toryk és a whigek.) A nép engedelmességet ígér. ám az alkotmányos rend ezektől nem rendült meg.és vallásszabadság). a kormányzat pedig jó kormányzást és biztonságot. Amennyiben azonban a kormányzat ezt nem tartja be. Emellett a legfőbb hatalom köteles szilárd. és az amerikai alkotmány megfogalmazásában is meghatározó szerepe volt. Locke és Montesquieu szerint a társadalmi szerződések értelmében a népnek joga van az államra átruházott jogokért cserébe a hatalom ellenőrzésére. végrehajtás és igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik. nyugodt évtizedek (uralkodók váltják egymást) jöttek. A király jogkörét azonban egyértelműen szabályozták. később liberálisnak minősített szabadságforma érvényesült és érvényesül a mai napig az angol alkotmányos monarchiában.) Locke szerint az így létrejött alkotmányos monarchiától az emberek azt várják. vagyis a jogok forrása a polgárok csoportja. a pénzügyek. (Lásd forráshoz írtakat. amivel az emberi szabadságjogoknak a kidolgozását segítette elő. szabadságukat és vagyonukat. (Orániai) Vilmos trónra ültetése (dicsőséges forradalom – 1688) után a parlamenti erők nem köztársasági. és a külpolitika felé forduljon. a hadsereg. megszervezze világbirodalmának alapjait (Nagy-Britannia). Az Angliában létrejött. a kormány ellenőrzésének joga a parlamentnek felelős kormány kezében van. ezért a szerződés érvényét veszíti. A politikai hatalom működését szabályozó dokumentum az 1689-ben elfogadott Jognyilatkozat. összegzés A XVII-XVIII. megszegi a szerződést. konfliktusoktól. és csak feltételesen ruházzák át a jogokat. Az angol alkotmányosság alapdokumentumának tekintett Jognyilatkozat megfogalmazza az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait (szólás-. erőszakhoz pedig csak a törvények végrehajtása. (Lásd forráshoz írtakat. s egyben mintául szolgáló alkotmányos monarchia tehát olyan államforma. A Stuartresturáció bukása és II.

Holbach. Turgot) a felvilágosodás rendszerét. Montesquieu. Rousseau. század filozófiai. szabadságon alapuló államban hittek. Képviselői hittek abban. századi fejlődése. Alapeleme a társadalmat és az államot megelőzően létező természeti állapot feltételezése. s egyben a tudományok legkorszerűbb összefoglalóját adták ki. kulturális reformokat megvalósító. (Lásd forráshoz írtakat. A felvilágosodásnak köszönhetően előtérbe kerül a gondolkodás.) A nép engedelmességet ígér. a ráció mindenhatóságába vetett hit (a fény százada). egy egyetemes erkölcsi rend létét tételezi fel. Az állam létrehozásával tehát az emberek nem mondanak le alapvető jogaikról. A középkori teológusok (Szent Ágoston: Az Isten városáról) az isteni rend létét feltételezték ezen elv alapján. hanem a kormányzattal kötnek egyezséget. amely törvényhozástól. a vallási dogmák. Amennyiben azonban ezt nem tartja be. a zsarnokságon alapuló állam helyett a gazdasági. A szerződéselméletet egészíti ki a természetjog koncepciója. vagyis a képviseleti elven működő alkotmányos monarchiának. majd a XVIII.) Fontos szerepet játszottak terjedésében a szalonok (lásd forráshoz írtakat).Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 28. a francia Enciklopédia. a megnövekedő könyvkiadás (lásd forráshoz írtakat). felemelhető. a hatalom isteni eredetének elvét. A kettős szerződés megfogalmazása az alapja Locke szerint a kormányzat megbízás jellegének. Locke munkássága). század második felében. legfeljebb az addig természetes jogok államilag szabályozott polgári jogokká válnak. babonák ellen. hogy egy társulási szerződéssel önként létrehozzák a szervezett társadalmat (az államot). tétel: A felvilágosodás fel legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a felvilágosodás eszmetörténeti jelentőségét. Ez abban különbözik az előzőtől. és csak feltételesen ruházzák át a jogokat. Quesnay. hogy a világot leírhatónak. Voltaire. a forradalom korában (pl. a vezetés pedig jó kormányzást és biztonságot. hogy a felvilágosítás által minden probléma kezelhető. kiszámíthatónak. a nép elmozdíthatja. A vélekedés helyett a tapasztalat került előtérbe. Kifejtés A felvilágosodás egyik alapvető politikaelméleti kérdése a szerződéselmélet. Helvetius. a felvilágosodás azonban elvetette az isteni beavatkozás. a matematika hatása érvényesült abban. A tekintélyen. meghatározó gondolkodóit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás a XVII-XVIII. amelyben a kor jeles tudósai (Diderot. Locke szerint 46 . az ember és társadalom nevelhető. századi Franciaországban teljesedett ki. Felléptek a fanatizmus. Rousseau ugyanezt az elméletet a népszuverenitás és a közvetlen hatalomgyakorlás köztársasági formájának igazolására használta fel. megállapodástól. Különösen egy kiadványsorozat (35 kötet). Kialakulásához hozzájárult a fizika XVII. eszmetörténeti mozgalma. elsősorban Newton munkássága. Condillac. Angliából indult a XVII. ezzel lemondva természetes jogaikról vagy azok egy részéről. hogy ebben az esetben az emberek nem egymással. ahol azonban a természeti erőknek és az egymásnak való kiszolgáltatottság arra indította az embereket. d’ Alembert. A társadalmi szerződésnek van azonban egy másik típusa (szokás alávetési szerződésnek is nevezni). és helyette a józan ész jelszavát hirdették. hagyománytól s bármely emberi intézménytől független ideális törvény. a szerződés érvényét veszíti. megismerhetőnek tekintették. Sapere aude! (Lásd forráshoz írtakat.

Rousseau a felvilágosodás általános személetétől sok szempontból eltérő rendszert dolgozott ki. Turgot) szerint az államnak csak a piac normális működését kell szabályoznia. amibe sem a társadalomnak. híressé vált mondata is ezt fejezi ki: „Tiporjátok el a gyalázatost!” Ugyanakkor ő maga deista. ezért kompromisszumként elutasította a vagyoni különbségeket. egyértelmű. később liberálisnak minősített szabadságforma érvényesült és érvényesül a mai napig az angol alkotmányos monarchiában. Lezárás. erőszakhoz pedig csak a törvények végrehajtása. Quesnay. 47 . egymás kölcsönös ellenőrzésére épül. (Lásd forráshoz írtakat. Smith) szerint az egyéni önérdek által mozgatott munka a gazdaság fő hajtóereje. kérlelhetetlen ellenfele bármiféle fanatizmusnak és tekintélynek. De elfogadta a terrort a közjó megvédése érdekében. az ironikus fejtegetések mestere volt. Az egyházat a népbutítás eszközének. s helyette a népszuverenitást vallotta. vagyis szerinte a közösség összes tagjának aktívan részt kell vennie a döntéshozatalban. Az az üdvös. összegzés A Locke és Montesquieu által megfogalmazott.” A felvilágosodás a közgazdaságtanban is újat hozott. Ugyanakkor csak a mezőgazdaságot tekintették új érték teremtőjének. testvériség. A magántulajdont lopásnak tekintette. a rászorulók támogatása. Céljuk az egész emberiség erkölcsi és szellemi felemelése. Emellett a legfőbb hatalom köteles szilárd. illetve a külföldről jövő támadások elhárítása érdekében lehet nyúlni. ki kéne találni!” A vallást személyes ügynek tekintette. de nézeteikbe misztikus elemek is kerültek. A felvilágosodás időszakában alakult ki a titkos testvéri szövetségen alapuló szabadkőműves mozgalom is. helyette a vadember boldogságát hirdette. A fiziokraták (pl.) Rousseau hitt a közvetlen demokráciában. a természetes fejlődés hívei voltak. hogy a létrehozott közhatalom jobban megóvja életüket. Locke és Montesquieu szerint a társadalmi szerződések értelmében a népnek joga van az államra átruházott jogaiért cserébe a hatalom ellenőrzésére.) Voltaire a filozófiai elbeszélés. (Lásd forráshoz írtakat. majd ezt a jogot kell alkalmazniuk a független és igazságos bíráknak a viták eldöntésekor. elsősorban a jakobinusok nézeteire. Szembefordultak az államilag ellenőrzött merkantilizmussal. A szabad versenyes kapitalizmus hívei (A. mint ami a közjó érdekében szükséges.az így létrejött alkotmányos monarchiától az emberek azt várják. ugyanakkor tisztában volt megszüntethetetlenségével. szabadság” kis módosulással a francia forradalom idején is nagy szerepet kap majd. emiatt számos tévhit kapcsolódik a mozgalomhoz azóta is. a tulajdonkorlátozásban látta a megoldást. Rousseau óriási hatást gyakorolt a francia forradalomra. de ennek hatása érvényesül az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban és alkotmányban is. (Lásd forráshoz írtakat. vagyis a jogok forrása a polgárok csoportja. nem tagadta Isten létét: „ha Isten nem volna. szabadságukat és vagyonukat.) Rousseau tagadta a művelődés és civilizáció pozitív hatását a társadalomra. sem az államnak nincs beleszólása. „ha mindenkinek van valamije. amelynek jelszava: „egyenlőség. Az államnak szerintük a lehető legnagyobb mértékben ki kell vonulni a gazdaság irányításából (éjjeliőr-állam). Montesquieu – Locke nyomán – megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét. és senkinek sincs túl sokja. A három hatalmi ág (törvényhozás. ezért szerintük ezt az ágazatot kell támogatni az ipar és a kereskedelem helyett. az áru értékét pedig az előállításukra fordított. a Locke és Montesquieu által elfogadott társadalmi szerződés elméletét elvetette. de eközben/ezáltal a hatalom nem mehet messzebb annál. végrehajtás és igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik. de az ellenőrzés csak a polgárok szűkebb csoportjának tartható fenn (vagyoni cenzuson alapuló választójog. társadalmilag szükséges munka mennyisége határozza meg. mert a szabad verseny eredményesebb a központi irányításnál. az álszentség és a vakbuzgóság megtestesítőjének tartotta. a nép által elfogadott törvényekkel kormányozni (képviseleti úton érvényesülhet ez a jog). képviseleti rendszer).

úgy vélte. ráadásul a nemesség nagy része nem bízott a csecsemő királyban. Megeskette Fráter Györgyöt és Török Bálintot. (Lásd forráshoz írtakat. Franciaország és Velence). ugyanis Szapolyai lemondott utódai nevében is a trónról. Kifejtés Az 1538-ban megkötött váradi béke értelmében Szapolyai János halála után az egész országot Ferdinánd vagy utódai birtokolták volna. két részre szakadás). hogy ha 48 . Ferdinánd cserébe ígéretet tett Buda visszafoglalására. Szapolyai özvegyének (Jagelló Izabella) és híveinek a Tiszántúlt és Erdélyt adta át a szultán. hogy Magyarországon befolyással bírjon. második alkalommal V. annyi ereje azonban mindkét nagyhatalomnak van. a harcoknak az érintett térség lakosságára gyakorolt hatását! FELELETVÁZLAT Bevezetés A mohácsi csatavesztés (1526) után és II. hogy a két nagyhatalom nem bír egymással. hogy kérjen segítséget I. amelyre bár kitűzték a török zászlót. mégpedig egy-egy „párt” támogatásával. ezért megkötötték még 1541-ben a gyalui egyezményt: a váradi béke alapján igyekeztek rendezni a vitás kérdéseket. János Zsigmond helyzetét. a hódoltság a törököké lett.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 29. Szulejmán úgy döntött. a király – kárpótlás fejében – lemondott az országról. Egyértelművé vált. de első alkalommal az elhúzódott ostrom. de a gyenge sereg nem ért el eredményt. míg a középső rész. amikor fia született. hogy a váradi egyezséget figyelmen kívül hagyva a csecsemő János Zsigmondot választják királlyá. Szulejmántól. Szapolyai segítséget kér a Habsburgok ellenfeleitől (pl. Vagyis az ország két birodalom ütközőzónája lett. A csecsemő királynak. Török Bálint seregével együtt szétverték a Habsburg sereget. Lajos halála miatt kitört trónharcok és belső háborúk következtében az ország két részre szakadt (kettős királyság. mivel Ferdinánd érvényesíteni akarta a jogait (lásd váradi béke). de Szulejmán sem látta biztosnak hűbérese. hogy a törököt csak Habsburg segítséggel lehet kiűzni. Szapolyai átértékelte a szerződést akkor. augusztus 29-én megszállták Budát a törökök. akik arra biztatják. nem vállalja velük szemben a harcot. aki a csecsemő király helyett kormányzott. a szultáni csapatok elvonultak.) Fráter György. 1542-ben Ferdinánd Buda ellen vonult. ezért 1541. és megindult Magyarország ellen. A török 1529-ben és 1532-ben is Bécs ellen indult. hogy a Német-római Birodalom rendjei a kudarc hatására úgy döntöttek. Szapolyai János hívei nehéz helyzetbe kerültek. tétel: V Végvári égv küzdelmek Magyarországon FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a várháborúk korát! Jellemezze a végvári életet. Ezzel az eseménnyel bebizonyosodott a törökbarát politika kudarca. ezért időhúzás céljából megállt Kőszeg váránál. Fráter György segítséget kért a törököktől. Annyi haszna mégis volt a hadjáratnak. A török be is vonult az országba. a nyugati területek Ferdinánd kezében voltak. az ország végérvényesen három részre szakadt. visszaadta a koronát Ferdinándnak. Károly jóvoltából Bécs környékén 100000 német zsoldos várta a törököket. aki biztosította támogatásáról.

hanem kiindulópontnak a nyugati terjeszkedéshez. Veszprém. mint nemesekből. ezért a status quo rögzítésével békére kényszerültek (Drinápoly. Új bástyatípusokat kísérleteztek ki: az újolasz vagy fülesbástyák a várfalakat és a bástya tüzérségét sokkal hatékonyabban védték az ellenséges ágyútűzzel szemben. ezért nem tudta önmaga védelmét ellátni. Vác). Szeged. rablások továbbra is általánosak maradtak – ezek megviselték az ütköző zóna lakosságát. Sümeg. Korábban az erősségek keskeny.több katonát nem is küldenek Magyarországra. Fehérvár. A végvárak állandó védői között a magyarok. az évi adó mennyisége 500 ezer Ft.) Egy új várrendszer létrehozása volt a legfőbb feladat. amikor Szigetvár és Gyula is a török kezére került. hogy nem bír egymással. a várfalakon ágyúkat tudjanak elhelyezni (pl. 1568). A katonaság eredményt elérni nem tudott. Pécs. Ferdinánd zsoldosokat fogadhat. aminek következtében sorra estek el a magyar várak (Siklós.5 millió fő. a többiek zsoldosok voltak. Palota. 1551 nyarán a gyalui egyezményre hivatkozva. parasztokból. mégis rendszeresen folyósítják évente 6 hónapon át az ún. Temesvár. Sikeres ostrommal elfoglaltak számos várat (pl. majd el akarták szigetelni a magyar országrészeket. és köréje külső vár(ak)at építtettek. azaz egyik sem tudja elfoglalni Magyarországot egészen. szélesebb ágyúállások kialakítására alkalmas védműveket építtettek. de spanyol. Az egykori várat belső várrá alakították. Lippa. Veszprém. hogy ne omoljanak le lövés közben). Az oszmánok újra meg akarták hódítani Erdélyt. vagy utánpótlási vonalait tudták elvágni. Magyarország népessége kb. ezért a jelentősebb végvárakat a király a saját irányítása alá vonta. A Habsburgok vereségével párhuzamosan a török hadjáratot indított (1541-1546). A törökök várrendszert hoztak létre Buda körül is (hogy ne lehessen visszafoglalni). megkezdte a keleti országrész elfoglalását. Felmentő seregek híján ezek a várak sem tudták magukat hosszan tartani a törökökkel szemben. Simontornya. Győr. középen hatalmas lakótorony épült. ám erősebbek. vallon zsoldosok is kezdetben. és óriási költségen a kor színvonalának megfelelően kiépíttette. de ezt a magánbirtokosok nem tudták kivitelezni. Ezzel párhuzamosan újfajta vártípusok is meghonosodtak Magyarországon. Az utolsó jelentős hadjárat az 1566-os. amelyet vizes árokkal vetettek körül. A palánkvár nem olyan erős. főként németek. Szolnok. amelyet könnyű volt a tüzérséggel megsemmisíteni. azaz minél kevésbé legyenek kitéve az ellenséges ágyútűznek. A magyarok valamennyi rétegéből kerültek ki a végvári vitézek: főúri családokból éppúgy. Eger) kb. a tűzfegyvereknek ellenállni képtelen falakkal rendelkeztek. Ezért királyi megbízásból olasz hadmérnökök jöttek. Drégely). őrhely befogadóképessége: 20-50 katona. magas. megakadályozhatták a török továbbvonulását. Eger azonban ekkor még ellenállt. Tata. (Lásd forrásokhoz írtakat. és alacsonyabb. 1000-1500 harcost tudott befogadni. de olcsóbb és könnyebb javítani. 1.] Vártípusok nagyság szerint: néhány korszerű vár (Kanizsa. 2/3). Fülek. betörések. A törökök ekkorra már Magyarországot és Budát nemcsak felvonulási területnek tekintették. Mivel az ostrom alatt Szulejmán meghalt. Bár 1547-ben Ferdinánd 5 évre békét kötött a törökkel. akik a korábbi lovagtornyokat lebontották. valamint a két nagyhatalom belátta. Ezeket a várakat kellett modernizálni ahhoz. Szerencs) 100-500 katonát fogadott be. aminek értelmében a magyar területek fejében évi 30 ezer Ft-t fizet a töröknek. [Eredetileg a magyar várak 85%-a magánföldesúri kézben volt. Az 1551-es események miatt indították a törökök az 1552-es nagy hadjáratot. Esztergom. 49 . Fráter Györgyöt azonban meggyilkolták (1551). vagyis az uralkodó. hogy állhassák a török ostromot. védelmet nyújtottak a környékbelieknek. A stratégiailag fontos helyeken épülő kővárak drágábbak. olyan erősek legyenek. török segélyt. és minél nagyobb létszámú őrséget tudjanak befogadni. Szigetvár. Az elkövetkezendő időszakban csak a nagy hadmozdulatok szüneteltek. amelyből I. horvátok. az állandó portyák. közepes várak (Nógrád. a Német-római Császárság segítségére szorult. szerbek voltak többségben (kb.

a székely (előkelők/lófők) nemcsak hierarchikusan. összegzés A magyar végvári vitézek élete kemény és fáradságos volt. Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd az egész ország urának tekintette magát. a székelyek kollektív nemességgel rendelkeztek.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A végvári katonák sajátos részét jelentették a korabeli társadalomnak. de ha volt rá mód. adott esetben portyák lebonyolítása volt. hanem területi alapon is elkülönült egymástól. se posztó”). sajátos etnikai és vallási vonásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A mohácsi csata előtt Erdély élén a királyt képviselő vajda állt. századi erdélyi társadalom jellegzetességeit. ill. azaz rabolni. az ország védelme. amelynek feladata a katonai szolgálat – elsősorban a várakban –. 30. A törökhöz hasonlóan gyakran jártak portyázni. vagy elszegődtek a tőzsérek mellé a marhacsordák fegyveres kíséreteként (lásd hajdúk). (Lásd forrásokhoz írtakat. és külföldi zsoldosok is kerestek itt megélhetést. A végváriak zsoldosok voltak. közigazgatási egységeik a székek. Ebből a rétegből alakult ki a vitézlő rend. akkor gazdálkodtak. Sajátos pénzszerzési mód volt a török foglyokért kért váltságdíj és a párviadalok során szerzett zsákmány. A megyeszervezet is más volt népenként. a gyakori élelmiszerhiány miatt pedig legyengültek. A magyarok megőrizték a magyar megyerendszert. jövedelmező tevékenységet folytatni. (Lásd forrásokhoz írtakat. a szász (patríciusok). a végvári rendszert pedig a XVIII. más. A hosszabb békeidőszakban a harci kedvet és az ügyességet is ezeken a párviadalokon tették próbára. Lezárás. Zsoldjukat utolsóként kapták meg. Az 1437-es kápolnai unió sajátos rendi szerkezetet hozott létre. Szászföld önálló. Kifejtés A mohácsi vereséget követő kettős királyválasztás után (1526-1527) Magyarország mindkét királya. külön terület. tétel: E Erdély rdé sajátos etnikai és vallási helyzete FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a XVI.) A végvári katonaságot a török felszabadító háborúk után elbocsátották. de az udvar nem mindig tudta kifizetni a járandóságukat (pénzben vagy természeti juttatásokban). Tagjai között a földjüket vesztett nemesek éppúgy voltak.) Az ellátási problémák miatt egyrészt kénytelenek voltak a lakosságtól élelmet rabolni. a terület teljes mértékben az ország részét képezte. ahol a szász polgárok az 1224-es Andreanum óta a szebeni bíró vezetésével önállóan irányították területüket. A 3 rendi nemzet: a magyar (nemesség). mint a földjeikről a török elől vagy más okból megszökött jobbágyok. században a határőrvidék váltotta fel. állandó harcokban telt. ha egyáltalán kifizették nekik („se pénz. ezért egzisztenciájuk biztosítására egyéb „munkákat” is elvállaltak a békésebb időszakokban. ill. 1541-ben Buda török 50 .

Báthori István politikai koncepciója évtizedekre meghatározta Erdély sorsát. a speyeri egyezményt pedig magára nézve is kötelezőnek ismerte el. ami lehetőséget biztosított arra. János Zsigmond elismerte a Habsburgok magyar trónját. ezzel elismerte a vazallusi státuszt. összegzés A reformáció gyorsan terjedt a XVI. kívül maradt a nemzeten. a jobbágyok terheinek csökkenése (nem kellett fizetniük a tizedet). mivel Miksa is belátta. büntető hadjárat követett. a cölibátus megszüntetése. A magyar és így az erdélyi rendi társadalomban a nemzet tagja csak birtokos ember lehetett: a birtoktalan jobbágy. hogy amennyiben fiú utód nélkül hal meg. Az új fejedelem elküldte az adót a töröknek. (Később Bocskai István módosítja Báthori István koncepcióját. majd a fejedelemség politikai döntéseit. nem alakult ki olyan típusú politikai befolyása. konkrétan meg is határozták Erdély határait. hiszen nem a Habsburgokat. erre azért voltak ekkor hajlandók. Ezekkel a döntésekkel ismerték el először a Habsburgok az ország három részre szakadását. mert így függetlenedni tudtak az egyháztól. A városok polgárai körében is gyorsan tért hódított. akár magyar. Ennek eredményeképp a Tiszántúl és a Temesköz is török fennhatóság alá került. Először ismerte el Habsburg uralkodó Erdély függetlenségét. hanem Báthori István partiumi nagybirtokost emelték hatalomra (1571-1586). a rendiség sajátos erdélyi formája (kápolnai unió). A csecsemő király helyett kormányzó Fráter György egyrészt kemény kézzel látott az államélet szervezéséhez. század első felének Magyarországán. illetve Erdély vazallusi státuszával. a protestantizmussal megjelenő olcsóbb. század derekán. hogy nem képes Erdélyt és a Részeket a királyi Magyarországgal egyesíteni. Az erdélyi társadalom tagolódásáról és arányairól lásd a forrásokhoz írtakat. hogy szinte minden társadalmi réteg érdekeltté vált a reformációban. akik birtokukat a közösség tagjaként kapták. mint Moldváé és Havasalföldé. Erdély jogi helyzete így hasonló lett. másrészt viszont nem mondott le az országegyesítésről sem. évi egyesítési kísérlet azonban kudarcba fulladt. mert csak Erdélyből kiindulva lehet egyesíteni az országot. 1437-ben az erdélyi parasztfelkelés idején jött létre az erdélyi három nemzet szövetsége (unio trium nationum). cserében Miksa elismerte őt Erdély (önálló hercegség) fejedelmének. János Zsigmond halála (1571) után azonban az erdélyi rendek nem tartották be a speyeri egyezményt. a termelési lehetőségek változatossága képessé tették az erdélyi társadalmat bizonyos önellátásra. A nemesek. hasonlóképpen az ugyancsak közösségi jogon birtokos szászok. 51 . szász avagy román. Lezárás. a házasság engedélyezése a papság körében sokakat vonzott. Ennek legfőbb oka. A földesurak számára csábító volt a szekularizáció nyújtotta birtokszerzési lehetőség. eius religio elve. ami elősegítette a terület politikai önállósulását is a XVI. Szulejmán megelégedett János Zsigmond. Ráadásul a reformációval átalakuló társadalmi hierarchiában a földesúri hatalmat a papság nem veszélyeztette. Erdélyben a nemzethez tartoztak a birtokos nemesek mellett a katonáskodó székelyek. Az 1551. másrészt a kálvini egyházszervezet sok szempontból hasonlít a városi önkormányzatokhoz. a házasság felbontásának lehetősége (számos jobbágy élt ezzel a lehetőséggel). a székelyek és szászok képviselői a tartományi gyűléseken tudták befolyásolni a vajdaság. Fráter György 1551-es meggyilkolását követően beálló patthelyzet után az erdélyi rendek hívására János Zsigmond 1556-ban visszatért Erdélybe. mint a katolikus egyháznak. A speyeri egyezményben (1570) János Zsigmond lemondott a magyar királyi címről. az evangéliumi tisztaság eszményét hirdető egyház. Az anyanyelvi istentisztelet. aki azonban ekkor még a magyar királyi címet viselte. valamint a cuius regio. A megállapodás következtében Erdély államformája is megváltozott. királyságból fejedelemség lett. hogy a földesúr még jobban kiterjessze befolyását a jobbágyára. Eszerint Erdélyt stabilizálni kell. adófizetéssel tartozott.) Természetes határai. amit török megtorlás. tehát a fejedelem személyét és a külpolitikáját egyeztetni kellett.kézre kerülése az ország három részre szakadását is jelentette: a szultán „ajándékaként” kapta meg a keleti országrészt János Zsigmond. és a Habsburgokkal rendezte a közjogi viszonyokat. akkor a Habsburg főség alatt egyesíthetik Magyarországot. hiszen a terület nem esett a török támadások fő irányába. azaz megfogadta.

) 1703 májusában még Brezánban kiadott kiáltványában fogalmazta meg az országot ért sérelmeket: a szabad királyválasztás eltörlését. A főurak (pl. az erdélyi fejedelmek örökösét (I. Az 1570-es évekre Magyarország lakosságának több mint 75-80%-a valamely protestáns felekezetre tért át. és a mozgalom élére állt. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) Rákóczi látta. hogyan próbálta meg Rákóczi a hadsereg létszámát és képzettségét növelni! FELELETVÁZLAT Bevezetés I. Kifejtés 1701-ben kitört a franciák és a Habsburgok között a spanyol örökösödési háború. az anabaptistákat azonban Erdélyben is üldözték. tétel: A Rákóczi-szabadságharc Rá fordulópontjai FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével jellemezze a Rákóczi-szabadságharc belső támogatottságának kérdését! Térjen ki arra. Az ortodox vallás is csak a megtűrt vallás kategóriájába tartozhatott. (Birtokai kb. hitéletet elhanyagoló magatartása volt. századi vallásháborúk korában azonban Erdélyben békességben éltek a felekezetek.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az új hit először a királyi udvarban. külső segítségre van szükség. Habsburg Mária udvartartása körében és a szász városokban terjedt el. (Lásd a forráshoz írtakat. a református és az unitárius irányzatot. 1. Kiss Albert és Szalontai György) felkeresték Rákóczit Brezán várában. az evangélikus. de a rendi sérelmek a nemességet is az udvar ellen hangolták. de a XIV. őt magát bebörtönözték. hogy az elégedetlenség nem elég. Elfogadták tehát az ún. (Lásd a térképhez írtakat. és Lengyelországba menekült. az ország egyik legnagyobb birtokosát. magas adók bevezetését. Perényi Péter sárospataki. Bercsényi Miklós felvidéki főnemes szervezkedést indított.) A XVI. 31. az ellenállás jogának eltörlését. több törvény is kimondta a vallásfelekezetek szabadságát. amihez megnyerte II. az Udvari Kamara önkényuralmát. Rákóczi kapcsolatot keresett a franciákkal. 1697-ben Tokajhegyalján parasztlázadás tört ki. Rákóczi Ferencet. Megszökött. Nádasdy Tamás sárvári) udvarai reformációs központokká alakultak át. négy bevett vallást: a katolikus.) 1703 áprilisában a Felső-Tisza-vidéki lázadó nép követei (Esze Tamás. a rendek szabadságjogainak megsértését. A török elleni harcok idején a magyar 52 . ugyanis tisztában volt vele. aki elfogadta ajánlatukat.2 millió holdat tettek ki. A reformáció hívei szerint a magyarságot ért megpróbáltatások kiváltója a katolikus egyház világias. Ezt a felkelést a császári haderő leverte. Csak kedvező külpolitikai viszonyok mellett volt hajlandó felvállalni a felkelést. pusztítása miatt a magyar társadalom jelentős része szembekerült a Habsburgokkal. Lipót abszolutisztikus politikája és a török kiűzésének terhei. Lajossal folytatott levelezését leleplezték. Az Erdélyi Fejedelemség vallási megoszlása igen változatos volt. aminek következtében a császári hadsereget szinte teljesen kivonták Magyarországról. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia). A szász polgárok után először a főnemesség fogadta el a tanokat. hogy Magyarország önállóan nem képes felvenni a küzdelmet a Habsburgokkal szemben. A háborúk miatt bekövetkező adóemelés tovább fokozta az elégedetlenséget. (Lásd a forráshoz írtakat.) Az új rendelkezésekkel párhuzamosan mindig kimondták a „régi” felekezet védelmét is.

Lipót megkezdte a várak szisztematikus megsemmisítését. döntésből. Lajos csak mint erdélyi fejedelmet tekintette tárgyalópartnerének (ugyanis Magyarországot rebellis. hogy a hadsereg is javarészt jobbágyokból állt. evangélikus felekezetek szabad működése). (XIV. mivel azonban alig volt megfelelően képzett tiszt. amelynek vezetője Károlyi Sándor. 1704-ben az erdélyi rendek fejedelmükké választották Rákóczit. ezért 1703 augusztusában a vetési pátensben a hadba lépőknek és legközelebbi családtagjaiknak mentességet ígért az állami és földesúri szolgáltatások alól. összegzés 1707-re a katonai helyzet lényegesen nem változott. a nemesség egy része pedig szembefordult a fejedelemmel ősi szabadságjogaik sérelme miatt (az adómentesség. s még ugyanebben az évben a felkelők is vereséget szenvedtek Nagyszombatnál. de kevés volt közöttük a főrendű. mert XIV. a nemesség azonban parasztlázadást látott a mozgalomban (fegyvert is fog ellenük több helyen). A hadsereg ellátására Rákóczi pénzt veretett.) Lezárás. amely biztosította a rendiség rendszerét. évi ónodi országgyűlésen már komoly feszültségek jelentkeztek. ez csak részben sikerült. jobban tudott manőverezni. konföderációt hoztak létre. Bár Rákóczi a gazdasági intézkedésekkel igyekezett biztosítani a hadsereg ellátását. hogy az általa kivetett adók magasabbak a császáréinál is. a várak élére külföldieket állítottak. (Még ebben az évben a családtagokra vonatkozó rendelkezést érvényteleníti. A Rákóczi-szabadságharc sorsa azonban alapvetően nem a magyarországi hadszíntéren dőlt el – ezzel II. ezért hamar értékét vesztette. 1704-ben a franciák (és bajorok) vereséget szenvedtek Höchstädtnél. A nehézséget növelte. A hadsereg leginkább lovasságból állt. A rendelkezések következtében a nemesség egy része csatlakozott (Károlyi Sándor is) a felkeléshez. Rákóczi Ferenc is tisztában volt. A császári haderő rendezettebb. A fegyvereket részben importálniuk kellett. holott az azokból származó jövedelmekre szükség lett volna. a rendi jogok védelme érdekében. és vezérlő fejedelmükké választották Rákóczit. melyekből a hadsereg fegyvereket és ellátmányt vételezhetett. féltek Rákócziék a főúri ellenállástól. A nemeseket kizárták minden tanácskozásból. Az 1707. A gyulai pátensben viszont megtiltotta a nemesek. kiképzett hadsereg volt. Lipótvár. Az újszerzeményi jog bevezetése következtében a nemesek egy része nem kapta vissza régi birtokait. valamint az irreguláris haderőből. A kuruc hadsereg két alapvető egységből állt: egyrészt a reguláris haderőből. másoknak pedig fegyverváltságot kellett fizetni érte. Az 1707. akik viszont így nem tudták megművelni a földjeiket. az utánpótlási vonalak elvágására törekvő hadműveleteket hajtottak végre. évi ónodi országgyűlésen kimondták ugyan a közteherviselést. illetve a vitézlő rend térnyerésének megakadályozása céljából). mivel azonban ez rézből készült (rézlibertás). kastélyok elleni paraszti fellépést. fegyelmezettebb. Turóc vármegye követei azzal vádolták Rákóczit. ill. (Ekkor még nem merték kimondani a trónfosztást. Várad.katonákat mellőzték. A szabadságharc anyagi bázisát részben Rákóczi saját birtokai. a katonák zsoldja miatt is sok pénzre volt szükség. lázadó államnak tartotta). hogy viszonylag kis haderő is elég volt a magyar front egyensúlyban tartásához. részben a francia segítség. ám ez nem javította lényegesen az anyagi feltételeket. a szabadságharc befejezését követelték. A fontos várak Habsburg kézen maradtak (Buda. Országszerte raktárakat létesített. de legnagyobb részben a jobbágyok adói biztosították. A kiáltvány ugyan a nemes és „nemtelen” országlakosokhoz szól.) A fegyverhiány megszüntetése érdekében állami manufaktúrákat hozott létre. hogy a nemességet és a parasztságot egy táborban kell tartania. amely önkéntesekből állt. vezetője Bercsényi Miklós. ráadásul 1702-től I. ez toborzott. református. és önkényuralmat gyakorol a szabadság leple alatt. a harci fegyelem biztosítása érdekében rendelkezett a hadirendtartás kiadásáról és a vallási ellentétek tompításáról (katolikus.) Később (1708) a végsőkig kitartóknak hajdúszabadságot ígértek. hogy elejét 53 . Ekkortól kezdődően már csak a rendi jogok biztosítása a magyarok célja. Szeged). Lajos csak 10000 tallért folyósított havonta. ezért többnyire portyázó lesvetéseket. Ez azért volt fontos. Rákóczi azonban tudta. ezért a nagyobb ütközeteket ők nyerték. A számszerű adatok is igazolják. 1705-ben a szécsényi országgyűlésen a rendek szövetséget kötöttek. az udvari tanács önkényesen hozta meg döntéseit. Bercsényi és hívei. Az elhúzódó háború miatt azonban a parasztság elkedvetlenedett.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
vegyék egy esetleges Rákóczi-ellenes rendi fellépésnek, lekaszabolták a Turóc vármegyei követeket, ezzel az ellenzéket megfélemlítették. Kimondták a közteherviselést, a Habsburg-ház (I. József) trónfosztását. II. Rákóczi Ferenc olyan uralkodót akart a magyar trónra, aki meg is tudja védeni az országot, ám a tárgyalások a trencsényi csatavesztés miatt (1708) kudarcba fulladtak. A vereség döntő fordulatot eredményezett a szabadságharc történetében, hiszen az új, ill. nagy harcértékű magyar csapatok megsemmisültek, a kurucok nagy része többé nem tért vissza harcolni, ill. ezredek álltak át a labancokhoz. Rohamosan fogyott a kuruc haderő, és ezzel együtt az általuk felügyelt terület is. 1709-ben a nemzetközi helyzet is még kedvezőtlenebb lett, a franciák veresége, a spanyol örökösödési háború is a vége felé közeledett, a békéket kezdték előkészíteni. XIV. Lajos beszüntette a magyar mozgalom támogatását. XIV. Lajos a trónfosztás kimondása ellenére is vonakodott formális szövetségre lépni a fejedelemmel, a francia érdekek ekkor már mást kívántak. Még 1707-ben Varsóban Rákóczi szerződést kötött I. Péter orosz cárral, de az oroszoknak más érdekeik fűződtek ehhez, nem kívántak a Habsburgokkal mélyebb konfliktusba keveredni, azaz Oroszország csak eszközként kívánta felhasználni a Rákóczi-szabadságharcot a svédek ellenében. A szabadságharcot lezáró béke megkötésére 1711-ben – Rákóczi távollétében – került sor Szatmáron. A majtényi síkon tették le a fegyvert a csapatok.

32. tétel: D Demográfiai em változások, a nemzetiségi arányok alakulása a XVIII. X VIII században
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be, hogyan változtak a demográfiai viszonyok, a népesség etnikai összetétele Magyarországon a XVIII. században! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Az elhúzódó háborúskodás, az éhínségek, a járványok a lakosság nagyarányú pusztulását eredményezte főként az Alföldön, a végvári vonal mentén és a Dél-Dunántúlon, a települések jelentős része a népességgel együtt eltűnt, elpusztult. Az érintett térségekben az egykori szántók helyét legelők, bokros parlagok, vadvizek váltották fel. A várak építése, a hadsereg tűzifaigénye megritkította az erdőket, a talaj elpusztult, sok helyen átadta helyét a futóhomoknak, ezért az egykori kultúrtáj elvadult vidékké változott. A pusztásodást elősegítette az éghajlati változás is. A településszerkezet is átalakult: az Alföldről sokan a védettebb városokba mentek megélhetést találni a háborúk idején, az Alföld aprófalvai nagy számban, de védtelenebb mezővárosai is jelentős mértékben elpusztultak. Kifejtés Mindezen változások következtében egész országrészek váltak lakatlanná, aránytalanságok jelentek meg a népsűrűségben. A háborúktól megkímélt nyugati, északnyugati országrészek népsűrűsége sokkal nagyobb volt: egy-egy megyében több mint százezer ember élt, míg a déli, délkeleti területeken megyénként alig 3-4000.

54

1711 volt a demográfiai mélypont, utána – a tartós békének köszönhetően – gyors gyarapodás, népességnövekedés kezdődött. Ebben egyaránt szerepet játszott az újjáépítés, a gazdasági helyzet javulása, a bevándorlás, a belső vándorlás (migráció) és a betelepítés is. Mivel a háborúk elsősorban az alföldi, dombsági és völgyi területeket pusztították, a hegyvidékek érintetlenek maradtak, ezért a hegyvidéken élő magyarok, románok, ruszinok, szlovákok a térség kedvezőtlen mezőgazdasági adottságai és a relatíve magas népsűrűség miatt megindultak a völgyek, sík vidékek felé (migráció). Döntően az Észak-Dunántúl és az Alföld peremvidékén élő magyarok népesítették be az ország ritkán lakott, belső vidékeit, ezzel a magyar etnikai határ a Kárpát-medence belseje felé tolódott. A földesurak egy része a hódoltságon fellépő munkaerőhiány miatt támogatta a vándorlást, sőt kedvezményeket (átmeneti adómentességet) adott a földjére betelepülő parasztoknak. Az ideáramló jobbágyok megkezdték a bozótosok és vadvizek visszahódítását, a hatalmas megműveletlen földek sokkal jobb életlehetőségeket kínáltak számukra a kezdeti nehézségek ellenére is. A földesurak másik része azonban rendeletileg és törvényekkel próbálta megakadályozni a munkaerő elvándorlását, hiszen az ő jobbágyaik száma jelentősen csökkent. Az öntevékeny betelepülés szervezetlen, de nem mindig spontán népmozgást jelentett. A szabad földterületek az ország határai mentén élők közül sokakat csábítottak Magyarországra. A gazdasági lehetőségek mellett szerepet játszott a török előli menekülés is (pl. szerbek, bolgárok). Az elvándorolt magyarok helyébe és a pusztaságokra áramlottak a hegyvidék különböző népei, elsősorban a szlovákok és a románok. Ekkor jöttek létre az Alföld és Temesköz szlovák szigetei, északról pedig csehek, lengyelek, ruszinok érkeztek a délre vándorló szlovák családok helyére. A románok is lehúzódtak a völgyekbe (ill. a határon túlról is érkeztek új csoportok) és az Alföld irányába. Ennek a népmozgásnak a következtében Erdélyben többségbe kerültek a románok. A népmozgás ösztönzői a magyar nemesek voltak, akik birtokaik megművelésére igyekeztek munkaerőt biztosítani, s ezért átmeneti engedményeket is adtak. A szervezett betelepülés részben a földbirtokosok, de döntően az állam irányításával folyt az 1720-as évektől. (Bár előzményei már voltak a Rákóczi-szabadságharc idején is.) Az udvar és a főnemesség ún. pátensekben toborzott a sűrűbben lakott német nyelvű területeken. III. Károlyt elsődlegesen az adóalap növekedése vezette, de felekezeti szempontok is szerepet kaptak, hiszen a svábok érkezésével a katolikusok arányát kívánták növelni. Az első kísérletek gyakran végződtek kudarccal, többen visszatértek eredeti hazájukba. A problémákból okulva a következő csoportokat már előkészítettebben fogadták, Mária Terézia 1766-ban fel is állított egy telepítő biztosságot. A megérkezők jelentős kedvezményeket kaptak az udvartól (pl. állami adó elengedése), a Bánátban előre felépített falvak, szerszámokkal felszerelt házak várták a lakókat. A svábok szétszórtan, több jelentős szigetet alkotva települtek le (pl. Tolna, Baranya vidéke, Buda környéke, Bakony, Kalocsa, Dél-Balaton térsége). A vándormozgalmak hosszú távú következményeiként csökkent a magyarság aránya az országon belül (Horvátországgal együtt nem érte el a 44%-ot, de Horvátország nélkül is csak 50% körül alakult); másrészt etnikailag kevertebbé vált az ország, bár létrejöttek nagy etnikai tömbök is. A lakosság arányairól lásd az adatsorokhoz írtakat. A XVIII. században a településszerkezet is jelentősen átalakult. A háborúk következtében eltűntek az Alföld aprófalvai, és helyettük megnőtt a városias településeken élők aránya. A XVIII. században a tartós békének köszönhetően kialakult az alföldi tanyarendszer. A ritkán lakott, termékeny területeken a települések határa jóval szélesebb lett, mint a korábbi időszakban. Sok gazda a tél beálltáig a tanyán lakott. (Kecskemét tanyáinak száma pl. 1000 körül volt.) A XVIII. század első felében Debrecen és Pozsony volt a két legnépesebb település, de az újjáépítésnek és a betelepülésnek köszönhetően megelőzte őket Pest és Buda. Mivel ez utóbbi városokat a török háborúk után újjá kellett építeni, így sokkal modernebbnek tűntek, mint a török által nem pusztított városok. (Lásd a forrásokhoz írtakat.)

55

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Lezárás, összegzés A betelepülésnek és a betelepítésnek köszönhetően tehát a XVIII. század végére a lakosság megkétszereződött, a II. József korában készült népszámlálás adatai szerint kb. 9,3 millió lett. A népességnövekedés mértéke – pontos kiinduló adatok hiányában – vitatott, de általában a megkétszereződést tartják reálisnak. (Természetes szaporodás a jobb életkörülmények között kb. 2 millió, és kb. ugyanennyi a betelepülő.) A század során elért változások már csak azért is igen figyelemre méltóak, mert a gazdaság fejlődése, az életszínvonal tagadhatatlan emelkedése mellett is mindennapos dolog volt a magas halálozás: éhínségek és járványok (tüdőbaj, pestis, vérhas, himlő, torokgyík) pusztítottak, két nagy pestisjárványt (1711-ben és 1738-41 között) pedig a hatóságok vesztegzárral, fertőtlenítéssel, a higiénia megteremtésével próbáltak megállítani. A II. József korában készült népszámlálás nem tért ki a nemzetiségek vizsgálatára – mert erre az információra az államnak akkoriban semmi szüksége nem volt –, ezért pontos számadatok nem állnak rendelkezésre, arányuk becsült. A betelepülésekkel Magyarország többnemzetiségű országgá vált, de egyben kevert népességű is, mivel több népcsoport élt egy helyen (pl. Temesköz). A horvátokat kivéve az összes magyarországi nemzetiség ún. csonka társadalmat alkotott, ez olyan társadalmi szerkezet, amelyből hiányzik valamelyik társadalmi réteg. A horvát és a magyar ún. teljes társadalom volt.

33. tétel: A ma magyarországi reformáció
FELADAT:

A források és ismeretei alapján mutassa be a reformáció magyarországi térhódítását és jelentőségét! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A reformáció előzményének tekinthető, hogy Mátyás király az udvarába hívott számos humanista gondolkodót, akiket azután magas egyházi tisztségekbe helyezett. Ők nem elsősorban egyházi értékrendet képviseltek, hanem a humanizmus szellemében ténykedtek. Az egyház vezető rétege kezdett elvilágiasodni, reneszánsz életvitelt képviselt (pl. Janus Pannonius, Vitéz János, Bakócz Tamás). A reformáció gyorsan terjedt a XVI. század első felének Magyarországán. A katolikus egyházban számos visszásság és visszaélés volt megfigyelhető a tárgyalt időszakban, vagyis az európai tendenciáknak megfelelően Magyarországon is elterjedt a nepotizmus, simonia, a reneszánsz életvitel, tisztségek halmozása, az alsópapság érdekeinek szem elől tévesztése stb. Ezeket a jelenségeket az egyházon belül is számos irányzat, csoport bírálta, pl. közéjük tartoztak az obszerváns ferencesek. A római egyház meggyengüléséhez mindenképp hozzájárult, hogy a mohácsi csatában 7 főpap hunyt el, azaz szinte „lefejeződött” a katolikus egyház, amely vezetők nélkül nem igazán tudott megbirkózni a reformáció okozta kihívással. Kifejtés Az új hit először a királyi udvarban, Habsburg Mária udvartartása körében jelent meg, bár II. Lajos udvarában még törvény tiltotta a reformáció terjesztését, ill. a lutheránus vallás gyakorlását. A szász polgárok után először a főnemesség fogadta el a tanokat.

56

(Lásd a forrásokhoz írtakat. Kialakult az új egyházszervezet. Az evangélikus vallás terjedését igazolja az ún. Bár I. az anyanyelvi igehirdetés terjedését. a házasság engedélyezése a papság körében sokakat vonzott. az evangélikus. majd Szapolyai János is bebörtönözte. összegzés A reformáció egyik legfőbb vonzereje az anyanyelvűség volt. század eleji Magyarországon szinte minden társadalmi rétegből csatlakoztak a reformációhoz. Bártfa. Ferdinánd. Az 1550-es években jelent meg a magyarok körében a kálvinizmus. Jelentős kálvinista prédikátor volt még Kálmáncsehi Sánta Márton és Szegedi Kis István is. A Részek (Partium) és a 7 vármegye területén többségében reformátusok éltek. a Habsburgok által ellenőrzött területen és a legkeletibb területeken. valamint a cuius regio. Az anyanyelvi istentisztelet. Az Erdélyi Fejedelemség vallási megoszlása igen változatos volt. A legelterjedtebb felekezetté vált a XVI.) A XVI. de elterjedt az erdélyi szászok körében is. a Felvidék németek lakta városaiban. A református és az unitáriusok elsősorban a magyar etnikumhoz tartozóak voltak. Dévai Bíró Mátyás (egykor ferences rendi szerzetes) a wittenbergi egyetemen tanult. a cölibátus megszüntetése. A városok polgárai körében is gyorsan tért hódítottak az új tanok. A reformáció nagyobb irányzatai közül Luther tanai idővel szélesebb körben is elterjedtek. 57 . hitéletet elhanyagoló magatartása volt. I. (Néhány évtized múlva ugyanezzel a váddal illették a reformációt. A vallásháborúk korában azonban Erdélyben békességben éltek a felekezetek. eius religio elve. ill. században. kapcsolatot tartottak a reformáció külföldi vezetőivel. a magyar Luthernek is nevezték a kortársak. A földesurak számára csábító volt a szekularizáció nyújtotta birtokszerzési lehetőség. a protestantizmussal megjelenő olcsóbb. nyomdák alapítását. vagyis minden baj forrásának tekintették az ellenreformáció időszakában. mert így függetlenedni tudtak az egyháztól. és elterjesztette ezeket a tanokat Kassán. nem alakult ki olyan típusú politikai befolyása. másrészt a kálvini egyházszervezet sok szempontból hasonlított a városi önkormányzatokhoz. A Szászföldön evangélikusok. szabadulása után már az egész országban prédikált. Eperjes. Ráadásul a reformációval átalakuló társadalmi hierarchiában a földesúri hatalmat a papság nem veszélyeztette. jelentősebb katolikus tömb a nyugati országrészben. Ebben Kassa. több törvény is kimondta a vallásfelekezetek szabadságát.) Az új rendelkezésekkel párhuzamosan mindig kimondták a „régi” felekezet védelmét is.A főurak (pl. a házasság felbontásának lehetősége (számos jobbágy élt ezzel a lehetőséggel). A református egyház megszilárdulását a debreceni zsinat (1562) határozatainak köszönhette (Debrecen – Egervölgyi Hitvallás). Debrecent „kálvinista Rómává” tette azzal. kisebb részben reformátusok laktak. ötvárosi hitvallás megszületése. négy bevett vallást: a katolikus. amely főként a Felvidéken szilárdult meg. Lőcse és Kisszeben polgársága megfogalmazta a lutheri tanoknak megfelelő hittételeit hasonlóan az augsburgi hitvalláshoz (1549). az anabaptistákat azonban Erdélyben is üldözték. a jobbágyok terheinek csökkenése (nem kellett fizetniük a tizedet). a Székelyföldön zömében katolikusok. Ferdinánd is elfogadta ezt a hitvallást. s ez az irányzat a mezővárosi lakosság és a végvári vitézek körében terjedt gyorsan. a református és az unitárius irányzatot. 75-80%-a valamely protestáns felekezetre tért át. A reformáció hívei szerint a magyarságot ért megpróbáltatások kiváltója a katolikus egyház és a magyarság világias. hogy itt nyomdákat és iskolákat alapított. Az ortodox vallás is csak a megtűrt vallás kategóriájába tartozhatott. ami lehetőséget biztosított arra. Lezárás. Az 1570-es évekre Magyarország lakosságának tehát kb. leginkább a városi lakosság körében. Nádasdy Tamás sárvári) udvarai reformációs központokká alakultak át: támogatták iskolák. Elfogadták tehát az ún. mint a katolikus egyháznak. de megjelentek az unitáriusok elszórtan elhelyezkedő közösségei és a nagyobb görögkeleti vallású románok lakta régiók is. Perényi Péter sárospataki. az evangéliumi tisztaság eszményét hirdető egyház. Az evangélikus közösséghez kapcsolódott az első Újszövetség-fordítás is (Sylvester János). a Székelyföldön maradt csak. hogy a földesúr még jobban kiterjessze befolyását a jobbágyára. A korszak egyik legjelentősebb hitvitázója volt. A magyarországi református egyház legnagyobb alakja Méliusz Juhász Péter volt.

Mindenképp át kellett alakítani az adórendszert. Mivel Magyarországon nem volt egyetem. május 5-re összehívta a Rendi Gyűlést Versailles-ba. hiszen 1614 óta a királyok nem hívták össze a rendi gyűlést. (A francia államcsődöt nem az udvar költekezése okozta. Debrecenben. Várad. Személyes okok: XVI. Óriási szerepe volt a reformáció terjedésében az anyanyelvi éneklés (zsoltárfordítások. Marie Antoinette igen népszerűtlenné tette a királyi családot egyrészt osztrák származása. Tolna. Az alsóbb évfolyamos diákok központokban tanulhattak tovább. de ábécéskönyveket és széphistóriákat is megjelentettek. emelkedő árak és az adóterhek növekedése. taláros nemesség. A polgárság körében egyre jelentősebbé vált a felvilágosult értelmiség befolyása. Állandó nyomdák működtek: Sárváron. Apáczai Csere János is. az államadósság a kezelhetetlenség határán állt. Lajos 1789. de a helyzetet valóban súlyosbította. akiknek erre lehetősége volt. Sárospatak. egyházi énekeskönyvek) meghonosításának is. Gazdasági okok: A korszerűtlen adózási rendszer és az elhúzódó háborúk miatt a francia állam csőd közelébe jutott. a bürokráciában egyre jelentősebb szerepet kapott az ún. században kb. Nagyszebenben. a politikában még nagyobb szerepet szeretne.) Félve az újbóli államcsődtől. ezért külföldi egyetemeken tanulhattak csak tovább. másrészt pazarló életvitele miatt. Kolozsváron. 1000 könyvet adtak ki. 58 . s ezek fejlesztését szorgalmazta pl. Először az ülésezés rendjét kellett eldönteni. Két lehetőség állt fenn: Az 1614-es forma. Egy-egy iskola kisebb országrészek oktatását felügyelte. hogy befolyása visszaszorult. (1526-1560 között a krakkói és wittenbergi egyetemre pl. melyben mind a három rend azonos számú (300) követtel képviselteti magát. Gyulafehérvár. Lajos felesége. A polgárság gazdasági befolyása egyre nőtt. Debrecen. főként teológiai műveket. A parasztságot az 1780-as évek gazdasági válsága sújtotta: éhínség.) Az új felekezetek nagy súlyt fektettek az oktatásra. (A XVI. meg kellett szüntetni a kiváltságos rétegek adómentességét. 650-700 magyarországi diák járt. az alkotmányos átalakulás pedig számukra garanciát jelent erre. tétel: A francia fra alkotmányos monarchia válsága és bukása FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a királyi hatalom jellegének változását a forradalom kirobbanásától az alkotmányos monarchia bukásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés A forradalom okai: Társadalmi okok: A nemesség úgy érezte. Kolozsvár.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Károli Gáspár Bibliája az irodalmi nyelv kialakulásában döntő szerepet játszott.) 34. XVI. Iskolákat alapítottak: pl.

így próbálván az indulatokat lecsendesíteni. Lajos a Tuilleriákba tette át székhelyét. hiszen a hatalom forrása a nép. Az uralkodó a tömeg nyomására engedett. ezzel tovább növelte a feszültséget. A nemesség alkotmányos monarchiát. Rögzítette a közteherviselést. és a városok lemondtak a kiváltságaikról. és az utcára vitte a küzdelmeket. hogy addig nem oszlanak fel. A politikai élet radikalizálódását félreértette a király. A rendek panaszfüzetekben foglalták össze követeléseiket. Ezeknek a lépéseknek köszönhetően népszerűsége folyamatosan csökkent. ezzel a régi rendszer társadalmi értelemben megszűnt. Marat: A nép barátja című újság cikkei). A dokumentum az alkotmányos átalakulás elveit határozta meg azzal. Itt megfogadták. Június 20-án az uralkodó munkák ürügyén bezáratta az üléstermet. A nemzetőrség azonban letartóztatta. Kifejtés A harmadik rend együttes ülésezést követelt.). hogy kimondta: nincsenek születési előjogok. mint a másik kettőnek együttesen.Új szisztéma szerinti. de a nemzetőrség vezetője. A tömeg azonban ki akarta erőszakolni a király és családja Párizsba költözését is. hogy az uralkodó a nemzetgyűlés mellett az alkotmányos monarchistákkal sem volt képes együttműködni. 1789. amelyben a harmadik rendnek ugyanannyi követe van. Mirabeau márki és La Fayette márki. La Fayette ágyúkkal löve- 59 . alábecsülte a politikai erők belső küzdelmeit is. A király szökését követően felerősödött a köztársaságot kívánók tábora. és megalázó módon visszavitték Párizsba („A monarchia halottas menete”). az egyháziak és a királyi hatalom visszaállításában érdekelt nemesek tanácsára hallgatva belement a szökésbe is (1791. A politikai feszültséget az is növelte. porosz) vissza tudja majd állítani abszolút hatalmát. de meghagyta a külön ülésezést és a rendenkénti szavazást. Az abszolutizmus bukásának fő oka a pénzügyi csőd volt. a polgárság jogegyenlőséget akart. a Bastille-t. XVI. Maga a király is Párizsba ment. Egyetlen lehetőségnek az egyházi és emigráns vagyon kisajátítása mutatkozott. a polgári társulás célja az ember jogainak megőrzése. a parasztság pedig alacsonyabb adókat és a földesúri szolgáltatások csökkentését várta. ráadásul ellenséges gesztusokat tett (esküt nem tevő pap kezéből áldozott). a tulajdon sérthetetlensége). mire a Nemzetgyűlés a Labdaházba vonult. A vidék forradalmát („nagy félelem időszaka”) követően a nemzetgyűlésen a nemesség.) Miután XVI.és sajtószabadság. július 14-én megostromolta a zsarnokság szimbólumát. (Vezetők: Sieyes abbé. Július 17-én aláírásgyűjtésbe kezdtek a Mars-mezőn a köztársaság kikiáltásáért. La Fayette a nemzetőrség parancsnoka lett. az alapvető polgári szabadságjogokat (vallásszabadság. Amikor a tömeg fegyverkezésbe kezdett. és új városi tanácsot alakítottak. A király azonban kétkamarás rendszert és királyi vétót követelt. Lajos ismét csapatokat hívott Versailles-ba. hogy külső segítséggel (osztrák. amelyet október 6-án végre is hajtottak. miközben a papság és a nemesség egy része a polgárság mellé állt. a papság. és nem fogadta el az augusztus 4-ei és 26-ai rendelkezéseket. augusztus 26-án fogadta el az alkotmányozó nemzetgyűlés az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. labdaházi eskü. Párizsban a régi hatalom összeomlott. azaz érvényesülnie kell a népfelség elvének. június. kiáltványok árasztották el a városokat (a nép követeléseit tartalmazták. Az emigránsok. sőt felerősödött. XVI. Július 12-án megkezdődött a nemzetőrség szervezése. ehhez a királyi hatalomnak is alkalmazkodnia kellett (volna). Lajos katonákat állított Párizs köré. Október 5-én javarészt asszonyokból álló tömeg vonult Versailles-ba. míg meg nem születik az új alkotmány – ez az ún. kenyeret követelve. és Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek kiáltotta ki magát. június 17-én a Rendi Gyűlés Nemzetgyűléssé alakult. Az uralkodó végül az utóbbi mellett döntött. a törvény előtti egyenlőséget. A papság és a vidéki parasztság egy jelentős része szembefordult a forradalommal. ám a nemzetgyűlés csak az utóbbit adta meg. és elfogadta az augusztusi határozatokat. Bízott abban. 20. ami azonban a forradalom kirobbanását követően nem enyhült. szólás. melyeket a radikális értelmiség fogalmazott). A választási küzdelemben a politika az utcára vonult: röpiratok. Ez a lépése a tömegek radikalizálódását segítette elő (pl.

a király szembeszállt a nemzetgyűléssel. és átadta helyét a törvényhozó nemzetgyűlésnek. augusztusi pillnitzi osztrák-porosz nyilatkozatot követően fokozódott Franciaországban a külföldi beavatkozástól való félelem. A hírek hallatán az emigráció központjában. melyben a tulajdonosok kezében van a hatalom. Lajos 1792.) Az alkotmány XVI. Miután vereségek követték egymást. továbbra sem adta fel eredeti terveit (külföldi segítséggel visszaszerzi hatalmát). Mivel a tömeg a király halálát kívánta. A nemzetgyűlés 1791 szeptemberére alkotta meg az alkotmányos monarchia működéséhez szükséges törvényeket. A királyt és családját a Temple börtönébe zárták. összegzés Az uralkodó sorsa politikai kérdéssé vált. XIX század főbb eszmeáramlatai FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a XIX. A girondiak a királlyal együtt a háborút támogatták. Átalakultak a politikai erőviszonyok: az alkotmányos monarchisták mellett a girondiak erősödtek meg.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli tett a tömegbe. ez lett Franciaország első írott alkotmánya. az igazságszolgáltató. január 21-én guillotine-nal kivégezték. és hadat üzent a Habsburg Birodalomnak. leváltotta a girondi kormányt. Az alkotmányos monarchia a hatalmi ágak megosztására épült. szeptember 20). XVI. Erre a párizsi községtanács vezette tömeg 1792. augusztus 10-én megostromolta a Tuilleriákat. Ennek a lépésnek köszönhetően nemcsak a király. valamint megtagadta a védelmi rendelkezések teljesítését. április 20-án girondi kormányt nevezett ki. folytatta politikáját. hanem az alkotmányos monarchisták is egyre inkább elszigetelődtek. de a királyt nem sikerült megfélemlíteni. a jakobinusok is melléjük álltak. az abszolút monarchiát alkotmányos monarchia. hogy az országban ne lehessen visszaállítani az abszolutizmust. míg az alkotmányos monarchisták és a jakobinusok ellenezték. amit alapvetően barátságtalan gesztusként értelmezett. hogy a girondiakkal szemben növeljék befolyásukat. A francia forradalom tehát megszüntette az abszolutizmust. melyben lerombolással fenyegették meg Párizst. 35. a végrehajtó hatalom egy kézben való egyesítésével teljhatalomra tett szert. hogy az „Isten kegyelméből” uralkodó király a három hatalmi ág: a törvényhozó. legfőbb irányzatait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Demográfiai változások: (lásd táblázat adatai) 60 . hogy ésszerűen berendezkedett állam jöjjön létre. Az 1791. tétel: A XIX. Lajos szemében nem volt más. Az abszolutizmus lényege volt. ha a királyt baj éri. A girondiak végül kénytelen voltak engedni. ill. így növelte a király bizalmatlanságát. másrészt pedig. Először június 20-án szállta meg a párizsi tömeg a Tuilleriákat. (Lásd a forráshoz írtakat. Az új állam az egyéni szabadságjogok és a politikai egyenlőség megvalósítása során a népfelség elvét juttatta érvényre. és nem felelt tetteiért az alattvalóknak. és megdöntötte a monarchiát. mint királyi jogainak korlátozása. és Capet Lajost a Konventben halálra ítélték. Az alkotmányozó gyűlés 1791 októberében feloszlott. századi szocializmus eszmerendszerének létrejöttét. Koblenzben kiáltványt adtak ki. később köztársasági államforma váltotta fel (1792. Megalkotóit két cél vezette: egyrészt az. 1793. Lezárás.

teljes egészében nem. Alapvetően a polgári értékrend jellemző rájuk. Owen a gyakorlatban is kipróbálta. A brit gazdaság dinamikus fejlődése is enyhítette a gondokat. ezért nevezték őket „ pedagógiai optimistáknak” is.) Bár már 1802-ben és 1819-ben is születtek ilyen tárgyú törvények. prostitúció. a szakszervezetek (trade unionok). korlátozták a gyermekek munkaidejét. A charter 6 pontját lásd a forrásban. kábítószer-fogyasztás). hivatalnokok. Kolping) és magánszemélyek által biztosított segélyezés nem oldja meg a problémákat. Hittek abban. A korabeli társadalmat új társadalomtudományok (közgazdaságtan. de Franciaországban és Poroszországban is katonai erővel verték le a mozgalmakat. melynek okai a henyélők. Kifejtés A munkásság érdekeinek védelmére. Angliában Ned Ludd volt a feltételezett vezetőjük (luddizmus). A parlamenti váltógazdálkodás miatt Angliában a parlamenti pártok közötti verseny biztosította a munkásság szervezkedésének törvényes hátterét (1824). Saint-Simon elméletén erősen érződik a felvilágosodás hatása. Szerinte a megoldás az iparosok és tudósok együttműködése volna (dolgozó osztály). vallásukat. hogy a bajok forrása a káosz. szociológia) írták le. A kormányok erőteljesen felléptek ellenük: Angliában halálbüntetés. azaz a papság. A chartizmus elnevezése a charter (alkotmányjavaslat) szóból származik. másrészt a higiéniás viszonyok javulásának köszönhető. munkaidő kérdése) voltak. A géprombolás az embertelen körülmények között élők természetes és ösztönös reakciója volt. 61 . század közepére tompultak az ellentétek. A XIX. ezzel létrejött a chartizmus. elterjedt a női és gyermekmunka alkalmazása. A nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. majd politikai szerepet is vállaltak. de egyes elemeiben megvalósíthatók. munkaviszonyok. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. (Lásd forráshoz írtakat. de nem tudták betartatni. A társadalom átrétegződése az ipari forradalom által érintett országokban: (lásd a forráshoz írtakat) Megváltozott a parasztság és a munkásság aránya. Kialakult a burzsoázia és a proletariátus (munkásosztály).).A lakosság számának gyors növekedése egyrészt a több és jobb élelmiszernek. középvállalkozók. Eszerint tilos a női és gyermekmunka a bányákban. A mezőgazdasági gépek megjelenése miatt a városi és falusi lakosság aránya megváltozott: a falvakból a városba költöztek (urbanizáció). s így reformokra ösztönöztek. Eredmény a gyáripari törvények elfogadása. majd megalakulhattak az első szervezetek. Gyárvárosok. ezért általános volt köztük a pauperizálódás (elszegényedés). valamint a faluban való élet által nyújtott támogatásokat. bár nem szüntette meg. Ausztráliába történő deportálás volt a büntetés. értelmiség. Ezek kezdetben szakmai jellegű. dologtalan nemesség. Ő úgy tartotta. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. új iparvidékek alakultak ki. hogy neveléssel lehet megváltoztatni a szemléletet. vízszennyezés stb. A városba költözés során az emberek elvesztették hagyományos kultúrájukat. a társadalmi robbanás lehetősége sok embert elméleti vizsgálódásra ösztönzött. életkörülményeinek javítására különböző mozgalmak alakultak ki. A munkásság ellehetetlenült életkörülményei (alkoholizmus. ilyen dokumentumot terjesztettek a parlament elé. s főleg a szakszervezeti színtéren zajlottak a viták a munkaadó és a munkavállaló között. a feudális járadékaiból élő. ill. önsegélyező szervezetek (bérkövetelés. Az utópikus szocialisták (Morus Utópia című művéről kapták nevüket). nyomortelepek jöttek létre. A. Kiderült az is. Megjelent a középosztály. a riválisnak tekintett gépeket próbálták elpusztítani. Az utópiák a fennálló társadalmi rend kritikáját jelentik. hogy az egyházak (pl. ide tartoztak az önállóan termelő kisparaszti elemek. ill. Fourier és Saint-Simon csak teoretikusan próbálta megoldani a problémákat. A proletariátus nagy és koncentrált tömegként jelent meg.

amelynek célja a szociális igazságtalanságok kiküszöbölése. század közepén megjelenő keresztényszocialista gondolatokat XIII. amihez szükségesnek tartja a magántulajdon eltörlését és az uralomnélküliség (hatalom. Proudhon szerint a tulajdon lopás. Internacionáléban a marxizmus domináns szerephez jutott.) Eduard Bernstein revízió alá vette Marx nézeteit.) A XIX. amely elveti a forradalmat. hogy a munkásmozgalom valamennyi áramlatának képviselői elfogadhassák a közös elveket. parlamentáris úton akar érvényt szerezni céljainak. létrehozni a demokratikus szocializmust (ill. az angol polgári gazdaságtan (Smith) és az utópikus szocializmus volt. szociáldemokráciát). A tulajdonnal nem rendelkezők vagy be sem kerültek a társadalom rendszerébe (pl. A XIX. az individualizmust a kollektivizmus. Az I. az ő érdekeik képviseletében lépett fel. Blanqui is egyenlősítő programot akart megvalósítani. Az egyház a munkásokat. vagy ha mégis. Nézeteik belső ellentmondását többek között az jelentette. állam nélküli rendre való törekvés) megvalósítását. iskola. Lezárás. ugyanakkor ők is tulajdonosok voltak. akik a forradalomban látták a társadalom tömegeit érintő problémák megoldását. Internacionálé 1889-ben. a szociális támogatás különböző módozatait alkalmazta (óvoda. A szocializmusok közül a legnagyobb hatású a tudományos szocializmus/történelmi materializmus. elutasította a piacot. Internacionálé (Nemzetközi Munkásszövetség) 1864-ben jött létre.). A szociális törekvéseket Krisztus szociális tanaival összhangban állónak tekintettek. Internacionálé [Komintern] pedig 1919-ben jött létre. 1848-ban meg is kísérlik a munkások által üzemeltetett.). a III. Leo pápa Rerum Novarum című (1891) enciklikája összegezte. Owen angol gyáros volt (New Lanark). gyermekmunka. hogy bár gyűlölték a kapitalizmust. ezért többen a kommunizmus előfutárának tekintették. Az utópistáknál erőteljesebb fellépést sürgettek a szocialisták. egyes társadalmi csoportok közötti különbségek hihetetlen mértékű növekedése stb. Hegel). amely kétségkívül nagy társadalmi problémákat szült (pl. század második felében formálódott nagyobb hatású szocialista mozgalommá (pl. Képviselője Karl Marx és Friedrich Engels. a szegényeket vette védelmébe. tömeges elszegényesedés. de kudarcot vallott. öregségi biztosítás. A szocializmusok egyértelműen a magántulajdon. állam által támogatott nemzeti műhelyek szervezését. hogy váltsa a társadalmi tulajdon. A marxizmus forrása a német filozófia (Kant. (Lásd a forráshoz írtakat. betegségi. azaz a polgári társadalom ellenében jöttek létre. Louis Blanc szerint nemzeti műhelyeket kell létrehozni a munkások szociális kérdéseinek megoldására. falansztereket akart létrehozni (lásd Madách: Az ember tragédiája). akkor kénytelenek voltak munkaerejüket rendkívül alacsony áron eladni. kísérlete kudarcba fulladt. munkanélküliek). Bakunyin) az anarchizmus. vagyis a marxizmus. a versenyt a kooperáció és a polgári társadalmat a szocialista társadalom. (Lásd a forráshoz írtakat. leállás esetén minimális bér stb. A marxisták szerint a történelem osztályharcok története. helyette jogszerű és törvényes eszközökkel. s lehetővé tette. pl. a magántulajdont szerintük fel kell. megkérdőjelezte az állam szerepét. az I. összegzés A szocializmus a születésekor tehát egyfajta válasz volt a nyugat-európai iparosodási folyamatra. (A II. Sok eszméjében az anarchisták előfutárának tekinthető. a kiszolgáltatott embereknek választójogot kell adni.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Fourier a jól szervezett társadalomban és az élvezettel végzett munkában látta a megoldást. A munkásság első nemzetközi szervezete. így jött létre a revizionizmus. klubok.) 62 .

anyagbeszerzés. A lakosság számának a növekedésének azonban nemcsak a nagyvárosokba költözés a következménye. A proletariátus nagy és koncentrált tömegként jelent meg. ezért általános volt köztük a pauperizálódás (elszegényedés). másrészt viszont fontos szemponttá vált a termelés folyamatosságának biztosítása. kézimunkára épülő termelő tevékenységet felváltja a gyárakban. aminek következtében azonos. amikor az emberi erőre.)! FELELETVÁZLAT Bevezetés Ipari forradalomnak azt a folyamatot nevezzük. Kialakult a burzsoázia és a proletariátus (munkásosztály). A gépek kiszolgálása érdekében tehát fontossá vált a tervezés. tétel: A Az z ipari ip forradalom teremtette ellentmondások FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be az ipari forradalom társadalmi és környezeti hatásait (demográfia. a gyártáselőkészítés. hiszen a gépek leállítása és újraindítása költséges és időigényes folyamat volt. amelyek egy területen koncentrálták a gépeket. ide tartoztak az önállóan termelő gazdálkodók. középvállalkozók. hanem az új egzisztencia megteremtésének reményével elinduló kivándorlók. majd munkanélküliséghez vezetett. a földeket trágyázták. hivatalnokok.36. Az ipari forradalom alapvető feltétele tehát a mezőgazdasági termelés átalakulása. A mezőgazdaság fejlődése miatt növekedésnek indult a népesség. vagy csökkenő terület mellett egyre több terméket tudtak előállítani. értelmiség. egyre több munkaerő szabadult fel a fejlődésnek indult ipar számára. városiasodás. másrészt az egészségügyi viszonyok javulásának és az orvostudomány új felismeréseinek köszönhető. ami növekvő keresletet. Alapvetően a polgári értékrend jellemző rájuk. Az 1770-es években intenzíven fejlődött a mezőgazdaság. A városba költözés során az emberek elvesztették a hagyományos kultúrájukat. a raktározás és értékesítés. így ezekre a munkafolyamatokra is hozzáértő munkaerőt kellett kiképezni. környezetszennyezés stb. aminek következtében kevesebb munkás egyre több városi lakos (pl. azaz a gyárak létrehozása. gépekkel végzett tömegtermelés. A mezőgazdasági gépek megjelenése miatt a városi és falusi lakosság aránya megváltozott: a falvakból a városba költöztek (urbanizáció). A tömegtermelés miatt egyrészt a gyárak egyre több embert foglalkoztattak. Ahogy fokozódott a termelékenység. és az visszahatott a termelésre. A gőzgépek megjelenésével gazdaságossá vált a nagyobb üzemek. A társadalom átrétegződése (Lásd még az ábrához írtakat!) Megváltozott a parasztság és a munkásság aránya. vetésforgót alkalmaztak. 63 . A kialakult munkaerő-felesleg először olcsóbb munkaerőhöz. Ennek a folyamatnak a feltételei Európában Angliában jelentkeztek leghamarabb. nagyobb felvevőpiacot biztosított. életkörülmények. Megjelent a középosztály. bérmunkások) eltartására volt képes. vallásukat. a gyarmati országokban való letelepedők számának az emelkedése is. elterjedt a női és gyermekmunka alkalmazása. Kifejtés Demográfiai változások (lásd még a táblázathoz írtakat) A lakosság számának gyors növekedése egyrészt a több és jobb élelmiszernek. valamint a faluban való élet által nyújtott támogatásokat.

A pénz. A szennyvíz belekerült a folyókba. nyomortelepek jöttek létre. fémipar) a korábbiaknál is nagyobb veszélyt. ezért pusztultak az erdők. Az ipari forradalomnak köszönhetően Anglia lett a „világ műhelye”. ill. A talaj. ahol óriási iparvidékek alakultak ki. század első harmadában nem voltak törvények.). ami megfogja a talajt. ott lett legerősebb a talajerózió. a légkör és a vizek szennyezése miatt felborult az addigi biológiai egyensúly. Drasztikusan csökkent a zöld terület. mivel azonban ez egyet jelent a tömegkultúra megerősödésével. az információ hajszolása csapdahelyzetet is teremtett: az ember vélt. akár mérgezést is jelenthettek. hiszen a vegyipar kialakulásával és elterjedésével a műtrágyák.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Ehhez a jelenséghez kapcsolódik a munkásság kettéválása: a kétkezi munkát végző kékgalléros és a szervező. a XIX. és a csapadék is könnyen le tudta mosni a termőréteget. A légkör szennyezése is tovább folyt. gyorsan fejlődött a vasúthálózat. században (lásd a forráshoz írtakat). az ipari hulladékok a korábbiaknál is jobban károsították a természeti környezetet. vízszennyezés stb. 37. század első felében elindult folyamatok folytatásai. Az ipar számára rengeteg faanyagot kellett biztosítani. A környezetszennyezés a korábbinál is nagyobb mértéket öltött. a munka feltételei a munkaadótól függtek. a tőzsde központja is a XIX. De Anglia a világkereskedelem és a bankélet. Ahol az erdőket kiirtották. city stb. A nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. tavakba és ez tönkretette az ott élő növény. a fehérgalléros munkásoknak a megjelenése. az elit kifinomult kultúrája visszaszorult.) A városi lét alapvetően alakította át az emberek értékrendjét.és állatvilágot. A művelődés széles körben terjedt (az analfabetizmus minimálisra csökken az ipari társadalmakban). Lezárás. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. A fejlődés szétbomlasztotta a régi közösségeket. majd a táplálékláncon keresztül kihatott más fajokra is. A városszerkezet átalakulásával kiépültek a lakónegyedek. a nagyvárosokban viszont magányosnak érezte magát az ember. és a gyárakat a bányák közelébe építették. A nagy ipari és bányavárosok mellett kezdődött meg a természet károsítása is. tervező munkát végző munkás elitnek. egyediségét és beleolvadt az átlagosba. Az ipari forradalom második szakaszában zajló változások jelentős részben a XIX. mert növekedtek a települések. tétel: A Az z ipari ip forradalom legjelentősebb területei és néhány találmánya FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a gépesítés jelentőségét az ipari forradalom első szakasza idején! 64 . (Lásd a forrásokhoz írtakat!) A munkásság kiszolgáltatott helyzetben volt. összegzés Az ipari forradalom kibontakozása és továbbfejlődése miatt a városok a XIX. a sebesség. Új iparnegyedek alakultak ki. ám eközben elveszítette az egyéniségét. fogyasztói szokásait. valós szükségletei rabjává lett. azaz az egyes társadalmi rétegek lakóhelyük szerint elkülönültek (munkásnegyed. a rovarirtó szerek. kertváros. mert nem volt. amelyek a munkások jogait védték volna. A természeti kincsek kitermelése (felszíni bányászat) átformálta a környezetet. század második felében átalakultak. ipari nagyvárosok létesültek (Liverpool. a különböző ipari eljárások (vegyipar. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. a meggazdagodás utáni hajsza. Manchester).

Alapvető technikaitechnológiai változások azonban a XVIII. pl. az olcsó. orosz) szorultak. csatornázás. A találmányok átalakították az energiafelhasználást is. fajnemesítés. hogy a felszín közeli bányák kimerültek. Másrészt viszont nagy volt a nyersanyagszükséglet (gyapjú). olcsó és nagy tömegű áru szállítására alkalmas közlekedési hálózat kialakítása volt (csatornázás. Az iparral együtt fejlődött az infrastruktúra is. megerősödése. A gazdasági fejlődés egyik alapvető feltétele a gyors. Mindez hatékonyabb működést tett lehetővé. talajjavítás. A Thomas Savery által tervezett első gőzgépek alkalmasak voltak a szivattyúk hajtására. 65 . a munkások számának növelését vonta maga után. Ezt felismerve fejlesztette ki Hargreaves fonógépét („fonó Jenny”). a mezőgazdaság egyre belterjesebbé vált. Ez az ipari forradalom kezdete. Az 1780-as években ugrásszerű átalakulás következett be. a vegyipar. A változások következtében az angol gyapjúfonal előállításának ára a felére. Az első gépeket emberi és állati erővel. textilipar gépesítése. kohászat. Kifejtés A fejlődés alapja tehát a fejlett angol mezőgazdaság. vasút. „fonaléhség”-et vont maga után.FELELETVÁZLAT Bevezetés Az árforradalom következtében kibontakozott a tőkés ipar és mezőgazdaság. hogy az angol mezőgazdaságban felhalmozódott tőke lehetővé tette az iparvállalkozások megkezdését. segítette az átalakulást az előnyös földrajzi fekvés. A gépesítés következtében az angol vasfelhasználás a XIX. vízi és szélenergiával működtették (lehetővé tették a vízi energia által keltett forgómozgás felhasználását). század közepéig megháromszorozódott (gőzgép és a vasút). az acélgyártás. Elengedhetetlen volt a sok energiaforrás és a gyarmatok jelentette biztos piac. fúrók. az 1860 és 1918 közötti második szakaszt pedig a nehézipar. Új lendületet adott a bekerítéseknek. a mélyben lévőkből pedig folyamatosan szivattyúzni kellett a vizet. Mindez a gazdasági fejlődés Angliából indult a XVIII. de erre az állati vagy vízenergia által hajtott gépek nem voltak képesek. a jó kikötők. ám ez ún. A gőzgép elterjedését segítette az. ami az új üzemformák és szervezési eljárások elterjedését. Innentől a két ágazat egymást húzva fejlődött. amely már tengely hajtására is alkalmas volt. olcsó nyersanyaggal hatalmas hasznot lehetett produkálni. század közepéig nem mentek végbe. majd a gyapjú mellett egyre inkább tért hódított a gyarmati ültetvényekről (Észak-Amerika. Mindez hosszú és tartós fejlődéshez vezetett. elterjedt a trágyázás. így szélesebb körben fel lehetett használni (fonó-és szövőgépek. melynek az első/klasszikus szakasza az 1780-1860-as évekre tehető. Az ipari fejlődés először a textiliparban jelentkezett. textilipar. emiatt a vidéki népesség a városokba áramlott. India) behozott gyapotból készült pamut. esztergák meghajtása). James Watt termelékenyebb gőzgépet épített. A széntermelés viszont ötszörösére emelkedett. ami fellendítette a juhtenyésztést. Ezt az első szakaszt a gőzgépek. A textilipari találmányok egyszerű mechanikus szerkezetek voltak. A gépesítés miatt egyrészt egyre kevesebb parasztra volt szükség. vetésforgó. hiszen a gyarmatokkal folytatott kereskedelem legfőbb iparcikke a textília. tengeri szállítási lehetőséget biztosító hosszú tengerpart. A beruházások megkövetelték a közös földek tagosítását. új eszközök (jobb ekék. s emiatt jelentős vasbehozatalra (svéd. John Kay-féle repülő vetélővel gyorsabban és egyszerűbben lehetett szőni. ahol a XVI. az iparág a paraszti kiegészítő háziiparból a tőke révén bérmunkásokat foglalkoztató gyáriparrá fejlődött. folyamszabályozás. istállózó állattartás. az elektromosság megjelenése. században: a manufaktúraipart felváltotta a gépeket alkalmazó gyár. A textiliparban egészen kevés hitellel hatalmas jövedelemre lehetett szert tenni. így a növekvő piacon viszonylag kis tőkebefektetéssel. amelyek a munkát gyorsították (a minőséget azonban kezdetben nem javították). de a kitermelt szén jó részét ezek el is emésztették. majd ezt felváltotta a gőzgép. gőzhajózás). majd még tovább csökkent. a szénből gőzenergia előállítása jellemzi. századtól nőtt a termelékenység. óriási piacon. aratógép).

Maudslay esztergája. amelyek a munkások jogait védték volna. (Lásd a Goethe. amit két ország kívánt betölteni: az Osztrák–Magyar Monarchia (OMM) és Oroszország. bár ezekre a folyamatokra csak korlátozottan tudtak befolyást gyakorolni. a mezőgazdaság. a városok forradalma.). a járda és a kövezett út. megváltozott a társadalomszerkezet. hogy önálló balkáni nemzetállamokat kívántak létrehozni az itt élő népek. pl. Lezárás. így biztosítva saját befolyását a térségben. Kibontakozott az ipar. A másik problémát az jelentette. a távíró gyorsan terjedt. Kezdett kiépülni a csatorna. nyomortelepek jöttek létre. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. összegzés Az ipari forradalom következtében kialakuló nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. A Török Birodalom hanyatlása hatalmi vákuumot hozott létre. megsokszorozódott a népesség. 38. biztosították az alkatrészek könnyebb cseréjét. lehetővé vált az anyagi javak és szolgáltatások gyors megsokszorozása. században a keleti kérdés lényege nem változott. A fejlődés kikényszerítette a szabványosítást. az azonos fesztávok pedig a vonatközlekedés gyorsaságát és hatékonyságát stb.és vízhálózat. Megjelentek a szerszámgépek. A gazdaság élénkülése lehetővé tette és meg is kívánta az optikai távírórendszer kiépítését.és Heine-idézethez írtakat. mellyel a vasat is meg lehetett művelni. sínek nagyipari előállítása. századi gazdasági fellendülés általános modernizációs folyamatot indított el. Az ipari forradalom még ma is tart. 66 . hogy a fényjeleket elektromos jelzésekkel helyettesítsék. a gépgyártás viszont a szerszámipart is forradalmasította. századi balkáni konfliktusok okait és hatásukat a nagyhatalmi politikára! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XIX. a mozdonyok. kiépült az USA és Anglia közötti összeköttetés is. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. Új iparvidékek alakultak ki. Az iparosodás következtében bekövetkező urbanizáció alapvetően átalakította a társadalom szerkezetét. Ezt a nagyhatalmak valamelyest támogatták. az elektromosságról nyert egyre alaposabb ismeretek azonban lehetővé tették. vízszennyezés stb. Mindez jelentős hatással volt a tudományok és művészetek fejlődésére is. az egységes csavarok pl. a XIX. század első harmadában nem voltak törvények. Morse találmánya. Egységes nemzeti piac jött létre. Az egymástól látótávolságra kiépített állomások kezdetben fényjelekkel kommunikáltak. A XVIII.) Az ipari forradalom következtében tehát megindult az európai gazdaság önfenntartó növekedése.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A gyors ütemű vasútépítés tehát nagyon megnövelte a szén és vas iránti igényt. (Lásd a forrásokhoz írtakat!) A munkásság kiszolgáltatott helyzetben volt. tétel: A balkáni ba konfliktusok okai FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a XIX. az infrastruktúra. A megváltozott városi életmódhoz hozzátartozott a gázvilágítás. értékrendjét és fogyasztói szokásait. Nagy-Britannia viszont meg kívánta őrizni a török államot. a munka feltételei a munkaadótól függtek.

hiszen számára igen kedvezőtlen fordulat lenne. bojároknak nevezték őket). ezért először a francia. a Habsburg Birodalomból pedig dualista berendezkedésű Osztrák–Magyar Monarchia lett. ezzel ürügyet szolgáltatott az orosz beavatkozásra. ill. de teljes vereséget szenvedett a kölcsönös kegyetlenséggel folyó háborúban. A balkáni államok elsősorban egymás rovására próbáltak terjeszkedni. míg a földesurak csak törökök lehettek (ez utóbbi alól kivétel Románia. A török csapatokat 1862-ben kivonták a helyőrségekből. ill. A konfliktusok és a politikai fordulatok ellenére a Balkán társadalmi-etnikai összetétele nem változott. 1859-ben került sor Havasalföld és Moldva függetlenedésére. Az etnikumok keverten helyezkedtek el. 67 .A térséget korábban is a meghatározó nagyhatalmak uralták (Nagy-Britannia. ezért Konstantinápolyban nemzetközi konferenciát hívott össze. század második felében: létrejött az egységes Németország. század folyamán. Az oroszok a hadüzenet előtt. Franciaország. S bár támogatta a német egység létrejöttét. valamint a nagyhatalmi befolyás is hátráltatta a gyorsabb modernizációt. Oroszország. Oroszország és az OMM között az ún. A balkáni népek szerepe jelentősen megváltozott a XIX. mert: a gyarmati és kereskedelmi pozícióit féltette. ugyanakkor a Monarchia megszállhatja (okkupálhatja) Bosznia-Hercegovinát. majd a porosz együttműködés felé nyitott. legfőképp Nagy-Britannia azonban ezt megakadályozta. Mivel azonban visszautasította Bosznia és Bulgária autonómiáját. részben a nacionalizmus térhódításának és a független államok létrejöttének köszönhető. hogy milyen számban lakott az egyes területeken. OMM-nek) egy táborba kerülését. A korábban török uralom alatt élők szinte csak parasztok voltak. és elszigetelte a franciákat. elsősorban Oroszország által egyre inkább támogatott keresztény lakosság gyakran összetűzésbe került a török hatóságokkal. Bismarck ezzel a lépéssel megakadályozta a német egység ellenfeleinek (Franciaországnak. azaz az expanzív külpolitikával kívánták feledtetni a belső gondokat. Abdulhamid) megpróbálta megakadályozni a válság kiszélesedését. három császár szövetsége. A balkáni államok befolyása a század folyamán nő. majd Bulgária lázadt fel (1876). ami egyrészt a lassú. Szerbia először 1817-ben választott saját fejedelmet (Obrenović-dinasztia). a Balkánon élő.) Kifejtés Az Oszmán Birodalom meggyengülésével keletkező hatalmi űrbe az Orosz Birodalom akart a legerőteljesebben behatolni. 1877-ben titkos szerződést kötöttek az OMM-val (budapesti egyezmény): a Monarchia semleges marad. ahol az osztrákok nem érezték biztonságban magukat az orosz terjeszkedés miatt. hiszen ez az állam is fenyegetve érezte magát az oroszoktól. 1873-ban létrejött Németország. részben némileg átalakult a XIX. ha a tengerszorosok orosz ellenőrzés alá kerülnének. Szerbia hadba lépett a török ellen. de ezek köre részben bővült. ahol a birtokosok is románok. ha Oroszország csak Besszarábia déli részét kapja meg. Először Boszniában tört ki felkelés a magas adók miatt (1875). erejük megnőtt. s ez az oka részben a három császár szövetsége (1873) felbomlásának. emiatt minden nép igényt tartott a félsziget jelentős részére. 1862-ben jött létre a Cuza fejedelem vezette egységes Románia. A tengeri hatalmak. Oroszországnak és a Habsburg Birodalomnak. de folyamatos gazdasági fejlődésnek. se gyarmati ellentét. Nagy-Britannia elsősorban Ausztriára (ill. függetlenül attól. ezzel Szerbia teljesen önálló lett. az OMM-re) támaszkodott. a francia kapcsolatokat sem számolta fel. A szövetség gyenge pontja azonban a Balkán. de Németország inkább az OMM-t támogatta ebben a kérdésben. az európai egyensúlyt fenn kívánta tartani. a törökök 1820-tól elismerték autonóm fejedelemségként. Habsburg Birodalom). Az 1821 és 1829 között zajló háború eredményeképp a törököktől függetlenné vált Görögország. Az újonnan létrejövő államok a gazdasági és társadalmi problémák miatt válságba kerültek. A török szultán (II. Az 1870-es években a Balkánon kiéleződött a helyzet. (Bár a németek és az oroszok közt nem volt se európai. Oroszország a krími háború (1853-1856) után diplomáciailag elszigetelődött. jelentős számú törökkel. A kívülről.

NagyBulgária. mert ez a Monarchia területét veszélyeztető szerb irredentizmust erősítette volna. orvosolhatatlannak látszó etnikai problémákat. hogy a rendezésről nemzetközi kongresszus döntsön. hogy a megszerzett területeken létrejöjjön egy orosz befolyás alatt álló ország. tétel: N Németország ém nagyhatalommá válása FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be Németország nagyhatalommá válásának folyamatát! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1648-as vesztfáliai béke után a Német-római Császárság széttagolódott. Anglia és az OMM képviselői elismerték diplomáciai szinten Szerbia. s nem etnikai elvek alapján határozták meg. a Sipka-szorosban). (Majd csak 1886-ban. A San Stefanó-i békében a szultán lemondott minden európai területről (a főváros kivételével). de nem jött létre Nagy-Bulgária. A berlini kongresszuson (1878) a következő döntések születtek: Németország. A szultán San Stefanónál békét kötött az oroszokkal. hanem megakadályozták. hogy Bosznia szerb kézbe kerüljön. 39. Oroszország. így az orosz seregek Isztambulhoz közeledtek. A tagállamokat 68 . de nem szűnt meg. 1815-ben létrejött Ausztria és Poroszország vezetésével a Német Szövetség (Bund). A Monarchiát nem újabb délszláv tartományok megszerzése vezette Bosznia elfoglalásakor. valamint beleegyezett abba. Napóleon 1806-ban megszüntette a Császárságot. bosnyákok lakták.) Lezárás.) A törökök jelentős balkáni területek urai maradtak. egy Szerbiával vívott háború után egyesülhetett Kelet-Ruméliával. A balkáni államok határait nagyhatalmi stratégiai szempontok szerint. összegzés A berlini kongresszus után Oroszország eltávolodott Németországtól és az OMM-tól. ezért nagyhatalmi nyomásra (pl. horvátok. A széttagoltság tehát csökkent. de orosz kézre került Besszarábia. s ezt az 1814-15-ös bécsi kongresszus sem állította vissza.: a brit flotta befutott a Boszporuszba) Oroszország elfogadta. Ez a lépés azonban súlyosan sértette a többi nagyhatalom (elsősorban Nagy-Britannia és az OMM) érdekeit. amely 35 állam és 4 szabad város laza szövetsége volt. Románia és Montenegró függetlenségét. (Boszniát szerbek. hogy az oroszok elfoglalják és esetleg lerombolják a török fővárost. Az OMM és Oroszország viszonya viszont elhidegült. a Monarchia pedig okkupálta Bosznia-Hercegovinát. s nemzetközi konfliktus csak a nagyhatalmak szembenállásakor törhetett ki a folyamatos balkáni etnikai villongásokból. Nyilvánvalóvá vált.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A török seregek nem várt ellenállást fejtettek ki (pl. ami előrevetítette a rövid időn belül kialakuló. Mivel az orosz győzelem a nagyhatalmi egyensúly felborulásával fenyegetett. amelyek sorsa a szomszédos államoktól függött. az orosz túlerő miatt mégis rövidesen összeroppantak. több mint 300 kisebb-nagyobb fejedelemség laza szövetségéből állt. így próbálván megakadályozni. hogy a balkáni „lőporos hordó” „kanócát” a nagyhatalmak tartják kezükben (1912-13).

a Hohenzollern igen. így állandó és biztos piacot jelentett a termékeknek. 1864-ben tört ki a Schleswig-Holstein körüli háború. 69 . A Ruhr-vidék és Szilézia kőszéntelepei biztosították a modern nehézipar nyersanyagszükségletét. és a német területek számára csak laza föderációt jelentett volna. és ez később Poroszország számára előnyt jelentett. a meghatározó. általános hadkötelezettség). Egyrészt az angolok az európai egyensúly érdekében fontosnak tartottak egy erős német államot.) A gazdasági fejlődést elősegítő tényezők: Világszínvonalú iparvállalatok. a Siemens-gyár. Poroszország katonai ereje a többszörösére nőtt. elszigetelődött gazdaságilag. 1848 tavaszán sorra törtek ki a forradalmak a német területeken. de 1848-ban és 1859-ben bebizonyosodott. ám sokkal kevésbé. A kis német egységet a poroszok akarták megvalósítani a Habsburg tartományok mellőzésével. Másrészt fejlődött ugyan a gazdasága. de a további fejlődés megkövetelte a politikai egység létrehozását. A Bismarck vezette Poroszország jóval kedvezőbb helyzetben vágott neki a háborúnak. hogy Ausztria önmagában nem az. 1848 után azonban egyre inkább Poroszország lett az erősebb. A XVIII. amelynek legfontosabb feladata az egységes Németország megteremtése volt. amelyben Poroszország és Ausztria szövetséget kötöttek Dánia ellen. A nagy német egységet Ausztria hozta volna létre. a polgárság egyre ellenzékibbé vált. század óta két hatalom vetélkedett a Németország feletti uralom megszerzéséért: Ausztria és Poroszország. amely folytatódott az 1850-es években. míg a porosz királyi család. (Lásd táblázatokhoz írtakat. Porosz részről akkor következik be fordulat. 1848 előtt inkább Ausztria. de a két tartomány így folyamatos konfliktusforrást jelent. hogy 1848-ban a forradalmak hatására majdnem szétesett. ami háborúhoz vezetett Poroszország és Ausztria közt. ami egységes piacot biztosított a német ipar számára. mint a német területeké. Ausztria azonban kimaradt a szövetségből. A „vaskancellár” célja a porosz vezetésű kis német egység létrehozása. 1834-ben porosz vezetéssel létrejött a Német Vámszövetség. s ennek érdekében a parlament megkerülésével bevezette a hadseregreformot (modern fegyverek. Vilmos porosz király Otto von Bismarckot nevezi ki kancellárrá 1862 szeptemberében. Ausztria megpróbálta ugyan ismét megszilárdítani egykori helyzetét. amely magában foglalta volna a Habsburgok nem német országait is. A Habsburgok helyzetét nehezítette az is. Másrészt pedig Ausztria és Oroszország szövetsége felbomlott a krími háború során. központi kormányzat. és a magyar kérdés a későbbiekben is korlátozta külpolitikáját. melynek több német állam is tagja. amely 1866-ban megépíti az Európa és Amerika közötti első távközlési kábelt). részvénytársaságok jöttek létre (pl. A gazdasági növekedés hatására bővült és egységesült a német területek piaca. de a helyi kormányok sorra kiiktatták a fejlődést akadályozó feudális korlátozásokat. Az 1840-es években megerősödtek a liberális mozgalmak. Holstein osztrák igazgatás alá kerül. amikor I. protestáns nemzetállamként.vámhatárok választották el egymástól. a nagy és a kis német egység. hogy soknemzetiségű birodalmuk élén nem képesek nemzeti dinasztiaként fellépni. A német egység megteremtésére két út kínálkozott. nem volt közös pénzrendszer. Bismarck viszont az 1863-as lengyel felkelés során tanúsított oroszbarát politikájával a cár támogatására tett szert. Schleswig végül porosz. s 1848 májusában összeült a német nemzetgyűlés Majna-Frankfurtban. de ezt akadályozta egyrészt. A szövetség élén az osztrák császár állt. és csökkent a nagy német (Ausztriával együttes) egység támogatottsága. 1848 forradalmai ugyan elbuktak a német területeken. Kifejtés Az 1830-as évek közepétől Poroszországban és az észak-német területeken megkezdődött az ipari forradalom. Ausztria itáliai veresége után (1859) növekedett a kis német (Ausztria nélküli) egység híveinek száma. A Vámszövetség (Zollverein). A Német Szövetség minden tagállamában nőtt a forradalmi elégedetlenség.

Azt ígérte. Napóleont is megpróbálta szövetségesnek megnyerni. ezért 1873-ban létrejött a német-orosz-osztrák császár szövetsége. A szövetségekre épülő ún. 1871 után Bismarck. amelynek értelmében Velence csatlakozhatott Olaszországhoz. hiszen orosz támadás esetén német támogatást biztosított. A tartományi önállóság problémája azonban továbbra is fennállt. a porosz-francia háború során alapvető fontossággal bír majd. így konfliktusokhoz vezetett. A kormány azonban nem a törvényhozásnak. A háborút a prágai béke zárta le (1866). mert a Monarchia és Oroszország között a balkáni kérdésekben komoly érdekellentét alakult ki. a császár pedig a mindenkori porosz király lett. ám ezek a törekvések kivívták Anglia ellenkezését. Bismarck külpolitikai törekvéseit a szövetségkötés szándéka határozta meg. ahol a parlamentbe általános szavazati jog alapján kerülnek be a képviselők. s ezzel megkezdődött az agresszív német külpolitika időszaka. 1878). A Német Császárság szövetségi állam volt. a „vaskancellár” célja a status quo megerősítése. (Elzász-Lotaringia nagy vasérctelepei és az óriási hadisarc felgyorsította a folyamatot. III. 1870. 70 . összegzés Az 1888-ban trónra lépő II. és cserében Rajna menti területeket ígért Franciaországnak. A kancellár ezenkívül kihasználta az 1849-es magyar emigrációt és az olasz egységtörekvéseket Ausztria ellen. hanem az uralkodónak felelős. Németország az 1890-es évektől új külpolitikába kezdett. központosításra is lehetőséget adó hatalmat építhetett ki.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Bismarck III. Az enyhe feltételek nem késztették visszavágásra Ausztriát. szeptember 2-án Sedannál a porosz seregek megverték a franciákat. majd Königgrätznél egy nap alatt megsemmisítették az osztrák főerőket. Bismarck célja most már nem csak az egység. hogy csak az északnémet területek egységéről van szó. és a német államok nagy része is Bismarck politikája ellen fordult. A berlini kongresszuson megvalósuló német-osztrák-magyar együttműködést Bismarck és Andrássy Gyula szorosabbra vonta. 2 nap múlva pedig az új francia kormány elfogadta a német fegyverszüneti ajánlatot. Németország a világ második (az USA után). sem a Monarchia nem tűrhette. 1866-ban megkötötték a porosz-olasz szövetséget.) A német gazdasági és politikai érdekek megvalósulását szolgálta volna a világ újrafelosztása és/vagy a németek totális európai hegemóniája. Poroszország pedig létrehozta az Északnémet Szövetséget. az olasz szövetségesek azonban gyors vereséget szenvedtek. Az orosz előretörést sem Anglia. A szövetség azonban ingatag lábakon állt. sőt a császár parlamenti kontroll nélkül is dönthetett – s így a hadseregre építve erős. hanem Elzász-Lotaringia elszakítása és egy csillagászati összegű hadisarc megszerzése (ötmilliárd frank). ezért 1879-ben megkötötték a kettős szövetséget. Bismarck azonban teljes Németországot akart. az eltérő szokások. A szövetség elsősorban a Monarchia számára volt kedvező. Franciaország elszigetelése volt. Európában vezető ipari nagyhatalma lett az ipari forradalom második szakaszában. Ezért a poroszoknak először le kellett győzniük a Habsburgok német szövetségeseit. Napóleon is fogságba esett. jogrend akadályozta az egységes kormányzást. 1871. ami később. ezért kiprovokálta a porosz-francia háborút. Tartott attól. Lezárás. január 18-án a versailles-i kastély tükörtermében kikiáltották a Német Császárságot. mert a délnémet államokat csak így tudja megszerezni. ezért a nagyhatalmak Oroszországot tárgyalóasztalhoz ültették (berlini kongresszus. Vilmos császár menesztette Bismarckot. hogy Németország ellen a francia diplomácia megszervez egy francia-orosz-osztrák szövetséget. „Európa politikát” a gyarmati terjeszkedés váltotta fel.

egymástól függetlenül. Őket már tőkés vállalkozók szállították pénzért. ami nem volt érdeke a kormányzatnak az adózók elvesztése miatt. 1620). akikkel részben kereskedtek (pl. Kifejtés A települések a XVII. Az angolok a Hudson-öböl és az atlanti partok felől érkeztek. de az újabb telepesek érkezésével a területekért harc tört ki. ahol indigót. Ebben az együttműködésben a hétéves háború hoz változást. gyapotot termesztettek. A király a gyarmati tanács segítségével kormányozta a gyarmatokat. az első telepek azonban csak a XVII. majd a Sziklás-hegységet. indián prémekért cserében fehér fegyverek. s ezeket a költségeket a gyarmatokkal kívánták megfizettetni (adóemelés). Anglia azonban nagyon eladósodott a nagy költségek miatt. így jöttek létre a hugenotta telepek a part mentén. s az angol közigazgatás hiányában maguk alakították kormányzati rendszerüket. A hétéves háborúig a gyarmatok jó viszonyt alakítottak ki az anyaországgal. A franciák a Kínába vezető észak-nyugati átjárót keresték. húzóágazat lett a hajóépítés. ezért elégedetlenség esetén nyugatabbra vándoroltak. A háború végére Franciaország gyakorlatilag kiszorult a kontinensről. de a Szent Lőrinc-folyót fedezték fel. Az északi árukkal szembeni angol védővámok be- 71 . Az északi gyarmatok iparral is foglalkoztak: kiépültek a malmok. A behurcolt betegségek és a harcok következtében az indiánok jelentős része meghalt. amiért hajlandók voltak engedményeket tenni a politikai jogok. kereskedelem (pl. Mayflower. majd minden férfi szavazhatott). de mindet külön-külön. Mivel farmokat alapítottak a szabaddá váló területeken. cukornádat. A középső gyarmatokon elsősorban a farmergazdálkodás és az ehhez kapcsolódó kézműipar erősödött meg. A gyarmatok a kedvező természeti feltételek miatt gyorsan fejlődtek a XVII-XVIII. A telepesek szükségszerűen kapcsolatba kerültek a területen élő indián törzsekkel. dohányt. így megpróbálta akadályozni a fejlődésüket. A puritánok magukkal hozták az önigazgatás gyakorlatát. szerszámok). és a gyarmati önigazgatást vissza akarták szorítani.40. s ennek fejében 4-7 évre átmenetileg rabszolgaként éltek és dolgoztak. Ennek a térségnek a központja New York. rum). halászat. A déli gyarmatokon rabszolgatartó ültetvények voltak. Így az angol gyarmati kormányzat célja a lakosság megtartása lett. Ennek a térségnek a központja Boston. A puritán csoportok érkezése jelentős változást hozott (pl. tétel: A Az z USA U kialakulása és nagyhatalommá válása FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be az észak-amerikai gyarmatok függetlenné válásának folyamatát! FELELETVÁZLAT Bevezetés Észak-Amerika gyarmatosítása a XVI. században kezdődött avval. A gyarmatok gazdasági megerősödése miatt Anglia azt gondolta. Tovább növelte az angol terheket a térség védelmének és igazgatásának megszervezése. Önálló törvényhozó testületeket alakítottak (az adózók. hogy a spanyolok dél felől érkezve elfoglalták Floridát. században. a gazdasági együttműködés mindkét fél számára előnyösen működött. cukor. század végén gyarmatokká egyesültek. hogy konkurenciát jelenthetnek számára. a szabad földfoglalás és a vallásszabadság terén. Ezeket az árukat elsősorban Európába szállították. így ezek a területek szorosabban kötődtek az angol gazdasághoz is. században jöttek létre Virginiában (1607).

Az USA alkotmánya a legrégibb. A független ország első államfője a hadsereg vezetője.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vezetése és az amerikai kereskedők kitiltása a Brit Birodalom piacairól komoly sérelmet jelentett a gyarmatokon. A rabszolgatartást azonban az 1787-es alkotmányban sem törölték el. 41. szigorították a nyugatra költözés tilalmát. adót nem fizettek. Hollandia. és kinyilvánították a kényszerítő intézkedések törvénytelenségét. bojkottáltak. A britek erre blokád alá vették Bostont. az angol katonákat („bostoni mészárlás”). György király a gyarmatok teljes behódolását akarta. csempésztek. és 1773-ban az ún. ami majd a polgárháborúhoz vezet. tétel: B Budapest uda világvárossá fejlődése FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be Pest és Buda fejlődését a reformkorban! 72 . hogy az új. bostoni teadélutánon a tengerbe borították a hajók rakományát. helyette az indián szétszórt alakzatot alkalmazták a brit erők felmorzsolására. azaz az egyes tagállamok belső önkormányzattal rendelkeztek. de a spanyol és a holland is – fegyveresen támogatta a királyukat zsarnoknak nyilvánító. Az 1777-es saratogai amerikai győzelem után Anglia ellenfelei (Spanyolország. Az amerikaiak meghirdették a tea bojkottját. újra emelték az adókat és a vámokat. A teavám kivételével végül minden korlátozó intézkedést eltöröltek. Az első fegyveres akcióra Lexingtonnál került sor (1775). Franciaország) szövetséget kötöttek a gyarmatokkal. délen rabszolgatartó társadalom jött létre). Mivel III. azaz képviseleti jogot követeltek. Ez a fő ellentét észak és dél között. és korlátozták a helyi igazgatás jogkörét. Az angol áruk bojkottja miatt az angol gazdasági bevételek visszaestek. Anglia meggyengítésének lehetőségét ugyanis nem akarták elszalasztani. ezért brit üzleti körök követelésére enyhítette az angol kormányzat a megszorításokat. Lezárás. Számos európai uralkodó – főleg a francia (XVI. 1776. a szabadságjogokra épülő elvek az ő koronájukra is veszélyeket jelenthetnek. Kimondták. A gyarmatok elleni újabb szankciók (lásd táblázatos kronológia) polgári engedetlenségi mozgalmakhoz vezettek: pl. a teára azonban a Kelet-indiai Társaság monopóliumot kapott. (Lásd a forráshoz írtakat. összegzés Az új állam szövetségi köztársaság lett. ma is érvényes alaptörvény. 1781-ben Yorktownnál az amerikaiak döntő győzelmet arattak. Az 1783-ban Versailles-ban megkötött békében az angolok elismerték a gyarmatok függetlenségét.) A kezdeti brit győzelmek után az amerikaiak kerülték a frontális ütközeteket. Az engedmények azonban átmenetiek voltak. George Washington lett. ha azt saját törvényhozóik vetik ki rájuk. Az angol megtorlások miatt a gyarmatok 1774-ben összehívták az első Kontinentális Kongresszust. amire a gyarmatok nem voltak hajlandók. ezért a háború véglegessé vált. de képviseleti jogot továbbra sem adtak. az amerikaiak megtámadták a vámtiszteket. július 4-én a Kongresszus elfogadta a Thomas Jeffersonék által megfogalmazott Függetlenségi Nyilatkozatot. nehogy a déli államok elszakadjanak (északon tőkés. fellázadt gyarmatokat. Lajos). hogy csak akkor fizetnek adót. ám közben nem vették tekintetbe.

A két település vidéki barokk kisváros jelleget mutatott a XVIII. A városba és a szomszédos Óbudára a német fejedelemségek területéről toboroztak családokat. Az egyértelmű különbség elsősorban az 1838-as nagy árvíznek „köszönhető”. Mindkét város csak két évtizedes küzdelem árán jutott szabad királyi városi jogaihoz. a polgármestert. Az országgyűlések színhelye azonban egyelőre Pozsony maradt. s jelentős kedvezményekben részesítették őket azért. a fellendülés következtében a városfalakon kívüli települések. kereskedők és marhahajcsárok kiszolgálása. a főkapitányt) külön-külön választotta. a tisztaság. József intézkedései nyomán. Pozsonytól. század második felében az ország igazgatási központja lett Mária Terézia és II. A lakosság csaknem teljesen meghalt az ostrom alatt. század közepére az ország elvitathatatlan központja lett. művelés alá vonják a budai dombokat és a pesti síkságot. városi házzal rendelkeztek.FELELETVÁZLAT Bevezetés 1686-ban a budai vár felszabadult a 145 éves török uralom alól. század közepéig. míg Pesten inkább kereskedelemből és iparból éltek a polgárok. század folyamán is. Pest és Buda polgárjoggal rendelkező lakosai ingatlannal. A két város között 1769 óta álló hajóhídon közlekedtek a polgárok. akik a városi tanáccsal közösen irányították a települések ügyeit.) Az 1830-as évektől újra növekvő gazdasági fejlődés eredményeként Buda és Pest gazdasági központ szerepe megerősödött. Megalapították az első pesti manufaktúrákat és bankokat. az utazók. és nagyrészt az 1860-as évekig tartó újjáépítés során nyerte el a város mai szerkezetét. hiszen sem kormányzati. A reformkorban alapozódott meg Pest klasszicista stílusa. elkezdődtek a vasúti fejlesztések. ugyanis az ország két fele között a pesti rév volt az egyik legforgalmasabb dunai átkelőhely. Buda újjáépítése elsősorban katonai jelentősége okán a XVIII. A szabad királyi város Buda polgársága és a mezővárosias Óbuda lakossága szőlőműveléssel és bortermeléssel foglalkozott elsősorban a XVIII.vagy betelepülő polgárság szorgalmazta. században bekövetkező gazdasági változások. egyetlen lakható ház sem maradt a bevett várhegy területén. században is politikai megfontolások tárgya lett. hogy itt letelepedjenek. sok kis térrel és sikátorral. de hatalmas áron: a vár és a város teljesen elpusztult. a korábbi barokk városképet a klasszicista stílus uralma váltotta fel. a városokat újjáépítsék. A valóságos városi jegyek pedig még sokáig hiányoztak mind a két városból: az utcák kövezése. József pedig mérnökképző intézetet alapított. nem kis mértékben jutalmul azért. század végétől a lakosság növekedése is felgyorsult. valamint a Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát költöztette a városba. Az egy-két eme- 73 . A városba települő új hivatalnokrétegnek és a természetes népszaporulatnak köszönhetően a XVIII. világítása. sem gazdasági erejét nem nyerte még vissza a XVIII. pl. Buda elveszítette még Mohács előtti főváros szerepét is. külvárosok is fejlődésnek indultak. s valamilyen kézműves mesterséget folytattak vagy kereskedtek. A királynő az újjáépíttetett királyi várba helyezte el a nagyszombati egyetemet. az ún. mert a magyar ipar nem vetélytársa. (Lásd az adatokhoz írtakat. II. sok földszintes vagy egyemeletes házzal. és Buda is kapja vissza kiváltságlevelét. a közbiztonság még sok kívánnivalót hagyott maga után. s ez a hajóhíd kötötte össze az ország két részét is. a túlélők fogságba kerültek. közigazgatási vezető szerepét nem kapta vissza Bécstől. A XVIII. A dinamikusan fejlődő Pest a XIX. míg Budán túlsúlyban voltak a barokk épületek. hogy Pest is. A gazdasági élet meghatározó részét jelentette az átmenő forgalom. Kifejtés A két város a vezetőket (a bírót. hidat építettek. A terménykereskedők kezén felhalmozott tőkét az infrastruktúrába fektették. ill. Buda a XVIII. A pesti és a budai vásárokra emiatt az egész országból feljártak az árusok. Az udvar eltűri ezeket a változásokat. század végéig. Sikerült azonban néhány év alatt kiheverni a csapást. Az újjáépítéssel együtt a vissza. hogy a Rákóczi-szabadságharc idején nem állt a felkelők oldalára.

) Első nagy tette a Lánchíd építésének kezdeményezése volt. (Az első állandó Dunahidat végül csak 1849 novemberében adhatták át a forgalomnak. József nádor támogató tevékenysége. A paloták mellett szállodák épültek. a gőzhajózás. összegzés Míg tehát a XVIII. Ugyanebben az évben adták át a Lánchidat. 74 . (Szükségességéről lásd a forráshoz írtakat. Kiépült a városközpont. iparosokat Magyarországról és külföldről egyaránt. a Váci utca elnyerte mai szerepét. provinciális jelleggel. polgárokat. csekély népességgel. A folyamszabályozás.) Megalakította a Budapesti Hídegyletet. József nádor támogatásával gróf Széchenyi István alkotta meg azt az átfogó programot.) A Lánchídon kívül még számos budapesti épület. 42. a porció (katonák beszállásolása és ellátása) és a katonáskodás.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli letes apróbb házak helyén igazi városhoz méltó két-három emeletes paloták sokasága épült: a nemesség tehetősebb tagjai egymás után építtették fel pesti és budai palotáikat. támogatta a Lánchíd budai hídfőjénél az alagút megépülését. s ezekkel a lépésekkel nemcsak a városi lakosság polgárosodását. amely a modernizálás összes területére kiterjedt. században és a XIX. óriási szerepe volt a Nemzeti Színház megalakulásában. a vasútépítés vagy a lóversenyek elindulása szintén jórészt Széchenyi elképzelései szerint valósult meg. addig a XIX. (Az egyéb építkezésekről és fejlesztésekről lásd a kronologikus táblázathoz írtakat. közigazgatásának. (A Budapest elnevezést is Széchenyi javasolta elsőként.) 1849-ben. (Lásd a forráshoz írtakat. intézmény létrejötte köszönhető Széchenyi Istvánnak. és végső célja – a két város összetartozásának és egymásrautaltságának felismerése után – Pestnek és Budának Budapest néven történő egyesülése. a városépítészet nem tudott lépést tartani a megnövekvő lakosság igényeivel. az egyházi adó a tized volt. században az ország földrajzi központjának számító Pest és Buda Magyarország kereskedelmének. és megnyerte tervének József nádort is. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A gyors és igen intenzív változásoknak azonban árnyoldala is volt. és felpezsdült a kulturális élet. a forspont (katonák szállítása). A kor leghíresebb építésze Hild József volt.) A látványos fejlődés és a gazdasági lehetőségek miatt Pest-Buda vonzani kezdte az új betelepülőket. Ezeket a (tömeg)közlekedési. Ő alapította a Magyar Tudományos Akadémiát. század elején a Duna partján még két kisváros terült el. kormányzatának és kulturális életének központjává vált. hanem a gazdaság további fellendülését is szolgálta.) Lezárás. csatornázási problémákat majd a XIX. század első felében a következőképpen oszlottak meg: állami terhek a hadiadó. tétel: A ref reformkor fő kérdései Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a jobbágyfelszabadítás kérdéskörét! FELELETVÁZLAT Bevezetés A jobbágyság terhei a XVIII. Buda várának ostromakor a palotasor megsemmisült. Mindkét város fejlődésére jótékonyan hatott a nádori udvar jelenléte. század második felében fogják orvosolni.

ezért arra korszerű. A zsellérek számottevő munkaerő-tartalékot képeztek.) A reformkorban a parasztság is differenciálódott. részes aratóként. hogy a jobbágy robotmunkája gazdaságtalan. nem létezett szabad tőkeáramlás. A cselédség függő helyzetéből adódóan az egyik legkiszolgáltatottabb rétege a jobbágyságnak. (Lásd a forráshoz írtakat. mely az iparosításnak is alapfeltétele volt. a jobbágyrendszer fenntartásában voltak érdekeltek. de nem rendezte a jobbágyok földhöz jutásának kérdését. amelyben megszüntette az örökös jobbágyi állapotot. A jobbágyok vitás ügyeiket általában a földesúr úriszéke előtt intézték. A bérmunkások béreit a megyei döntések jelentősen befolyásolhatták.Földesúri terhek: a kilenced. a robot (egész telek után heti 1-2 nap). és megtiltotta a jobbágy név használatát. ill. A majorsági cselédek házzal sem rendelkeztek. A nagygazdák igaerejük révén több telket is birtokolhattak. de ezek egyike sem volt meg. A vállalkozó szellemű nemesek a jobbágyi terhek megszüntetésétől várták a birtokkorszerűsítéshez elengedhetetlen pénzt és szabad munkaerőt. külpiacokon is eladható termékeket produkáló gazdálkodást alapozni lehetetlen. (Számukról lásd az adatokhoz írtakat. házas zsellérek. A XVIII. amit kisebb mértékben egészített ki pénzbeni fizetés. században. Azok a viszonyok azonban. Ez utóbbi réteg rendszeresen arra kényszerült. A hatékony termeléshez szabad munkaerő és pénz kell. a szegényparasztság kénytelen volt telkének jövedelmét többletmunkával kiegészíteni. Kifejtés A jobbágyság léte a XIX. házatlan zsellér jó esetben házhellyel és legeltetési joggal. A reformkori társadalom tagolódása feudális viszonyokat tükrözött. Ám a rossz piaci adottságú területek nemessége és azok. akik 1/8-nál kisebb töredéktelekkel és házhellyel rendelkeztek. Ezenkívül a nagyszámú. hiszen a jobbágy nem volt annyira érdekelt a termelésben. Nem voltak bankok. ők az önálló egzisztencia megteremtésére törekedtek.) A zselléreknek jogilag két jelentősebb csoportja volt: az ún. melynek legfontosabb eredménye a jobbágyság terheinek törvényes rögzítése volt. s ehhez telekre lett volna szükségük. Ezért adta ki Mária Terézia az Urbáriumot (1767). közvetlenül az állam is. hogy megélhetése biztosítására bérmunkát vállaljon. akiket csak kiváltságai különböztettek meg a jobbágyoktól (pl. A reformkori politikai viták egyik fő témája a jobbágykérdés. pusztákat bérelhettek. Egyedül a gazdagparaszti réteg volt képes piacra termelni. a banalitások (a földesúr kizárólagos joga malom. Az ország egyes területeinek eltérő természeti adottságaiból következett. József az 1784-es Horia és Kloska vezette parasztfelkelés után adta ki jobbágyrendeletét. kocsma. az ajándékok. üzemeltetése. ezt az őket felfogadó földesúr biztosította számukra. A kárpótlást fizethette a jobbágy saját vagyonából (önkéntes örökváltság) vagy az állam támogatásával. Ezt a helyzetet azonban a parasztok egyáltalán nem tekintették megoldásnak. az ország benépesítésének idején a földesúri terhek helyi eltérései. A jobbágyfelszabadításnak két lehetséges formáját fogalmazták meg a reformkorban: a kárpótlással vagy anélkül történőt. míg a többi. amelyek hozzájárultak termelőeszközeik elveszítéséhez. a földjéről az elvi lehetőség ellenére költözni nem tudó jobbágy miatt nem jött létre a szabad munkaerő. hogy a hegyvidéki területekről sokan jártak le az Alföldre ún. melyet a jobbágyok a földesúr által meghatározott díj ellenében használhattak). stb. (Lásd a forráshoz írtakat. mint a bérmunkás vagy a szabad paraszt. Az uradalmi központokban dolgozó uradalmi cselédek alapvetően természetbeni fizetést kaptak. A nemesi vármegye költségeit is a jobbágyok viselték a háziadó formájában. A nemesség számára nyilvánvalóvá vált. század derekára a társadalmi és gazdasági haladás akadályává lett. (Ez utóbbi kettő a kötelező örökváltság. a csoportok jogi helyzetét a rendi „alkotmány” határozta meg. s fölhasználták a nincstelenek munkaerejét. a különböző országrészek eltérő gazdasági fejlettsége következtében jelentős eltérések alakultak ki a jobbágyok terheiben. A középparaszti réteg önmagát és családját tartotta el.) II. nem biztosították munkaerejük kihasználását.) 75 . bocskoros nemesség). ún. és ehhez kapcsolódva az örökváltság problémája.

összegzés A reformkorban tehát a jobbágyfelszabadítással összhangban került előtérbe az érdekegyesítés gondolata.) Az udvar is fontosnak tartotta a parasztok védelmét. S bár Széchenyi nem dolgozta ki részletesen a jobbágyfelszabadítás kérdését. és ők voltak a katonák is. tétel: K Kossuth oss Lajos reformprogramja FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. Ezt a lehetőséget azonban 1848-ig a jobbágyság mindössze 1%-a tudta kihasználni. tehát nem támogatták azt. Az érdekegyesítés Kossuth és az általa vezetett reformellenzék programjában kapott hangsúlyos szerepet. (Lásd a forráshoz írtakat.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A reformkor egyik nagy programalkotója. A kárpótlásra azonban csak 1853-tól. a nemesség számára meglehetősen kedvezőtlen formában.) 1847-től a reformellenzék már egységesen állami kártalanítást és közteherviselést követelt. Lezárás. (Lásd a térképhez írtakat. Ez a jobbágyság és a földbirtokos nemesség érdekeinek összhangba hozását jelenti a polgári átalakulás érdekében. Ez a radikális elképzelés veszélyeztette az érdekegyesítést. 43. Széchenyi István ellenezte a robotot. Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos a jobbágykérdést kötelező örökváltsággal akarta megoldani. szimbolikus értelemben azonban a jogegyenlőségért vívott harcnak fontos állomása ez a törvény. A reformpárti nemesség az 1832-36-os országgyűlésen el akarta fogadtatni az önkéntes örökváltságot. ami polgári tulajdonná vált. Táncsics Mihály és a radikálisok egy része a kármentesítés nélküli jobbágyfelszabadítást támogatta volna. vagyis tényleges megoldást nem hozott. és a kortársak véleményének felhasználásával értékelje Kossuth modernizációs programját! 76 . Wesselényi szerint a megváltást a parasztságnak kellett volna kifizetnie állami támogatással a nemesség adóztatása mellett. A jobbágyfelszabadítás végül az 1848-as áprilisi törvényekkel valósult meg kötelező örökváltság formájában. a szabadságharc veresége után került sor. hisz ők voltak a legfőbb adóalanyok. Viszont a terményfelesleg kevés arra. amely az 1843-44-es országgyűlésen valósult meg. ám ez nem sikerült. az önkéntes örökváltság hívének számított. tehát a jobbágyok a földesurukkal szabadon egyezkedve pénzzel örökre megválthatják szabadságukat és telküket.) A nemesség megosztott ebben a kérdésben. Az 1839-40-es országgyűlésen végül törvénybe iktatták az önkéntes örökváltságot. Az érdekegyesítés fontos eleme a birtokbírhatás kiterjesztése. E jobbágyfelszabadítás kérdésében azonban az udvar a konzervatív főnemesség mellett állt. melyet állami kárpótlással kívántak végrehajtani. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Úgy tartotta. mivel a munkájukért bért nem kapnak. ezért ezt Kossuth és a reformtábor ellenezte. mert a jobbágyokat semmi nem ösztönzi a munkára. hogy jó életet teremtsenek maguknak. hogy Magyarország mezőgazdasága azért elmaradott.

Itt ismerkedett meg a formálódó reformeszmékkel. Az Országgyűlési Tudósítások hatására az – erős cenzúra felügyelete alatt álló – hírlapok is egyre több információt közöltek az országgyűlésen történtekről. úgy vélte. s az információk továbbításával megpróbálni a megyék között a kapcsolatot kiépíteni. Úgy gondolta. sajátos szónoklati formáit. de a hatóság lefoglalta a gépeket) és levél formájában terjesztették (így nem vonatkoztak rá a hírlapokra érvényes korlátozások és a cenzúra). birtoktalan (evangélikus) nemesi családban. Újságírói tevékenységét azonban nem adta fel. évi országgyűlésen a távollévő Zemplén megyei főrendi képviselőt helyettesítette. ezért Kossuthot 1837 májusában letartóztatták. hogy mivel az országgyűlés végével az ellenzéki nemesség hazatért a megyékbe.FELELETVÁZLAT Bevezetés A Zemplén megyei Monokon született.) 1840-ben. Tudósítások – már nem Kossuth szerkesztésében – készültek az 1839-40-es és az 1843-44-es országgyűlésekről is. a közvetlen munkába nem kapcsolódhatott be. de rendszerint szabatosabban. az ún. ezekben népszerűsítette az el- 77 . a reformtábor vezetőivel. hanem egy más. érvekkel alátámasztva közölte beszédeiket. majd lakásán jegyzőkönyvet diktált. amely ébren tartja a reformgondolatokat. az üléseken lezajló vitákról nem tudósíthattak. előfizetés fejében érkező „levél” voltaképpen hírlap. 50 példányban jelent meg. heti rendszerességgel. bírált és véleményt nyilvánított – a formálódó ellenzék szemszögéből. hogy szükség van egy olyan fórumra. A kiadványt a sajtószabadság hiánya hozta létre. Megtartotta a felszólalók egyéni. az amnesztiarendelet értelmében szabadult. az elszántságot. jogi végzettséget szerzett. ám mint megfigyelőnek. Másrészt tapasztalva a kormányzat megfélemlítésen és megvesztegetésen alapuló taktikáját. országgyűlési ifjak közül is sokan részt vettek az Országgyűlési Tudósítások készítésében. magas ára ellenére gyorsan népszerű lett. (A börtönben angolul tanult. illetve az uralkodó és az országgyűlés. 1841 januárjában Landerer Lajos felajánlotta neki a Pesti Hírlap szerkesztői állását. részben szervező funkciójú produktumról. igen korlátozott lehetőségei voltak csak. A lap célja a megyegyűléseken történtekről begyűjteni az információkat (minden megyében igyekezett Kossuth „tudósítót” megnyerni a reformpártiak közül).) A forma maradt a kéziratos magánlevél. Kifejtés Ezen az országgyűlésen született meg az ötlet. a reformok ügyét ezzel is elősegíteni. de a követküldők is ezek által értesülhettek először követeik szerepléséről. 1844-ben már 5000 példányban). Ekkor honosodott meg Magyarországon a vezércikk. Tartalma tehát az országgyűlésen elhangzottakra épül. amelyre nem vonatkozott a cenzúra. A Tudósítás az ellenzék szócsöve lett. A reformkori országgyűlés közönségét alkotó. Ám a hatóságok úgy gondolták. Kossuth közkedveltté tette a Pesti Hírlapot (induláskor kb. Az 1830-as években ugyanis a hírlapok csak az országgyűlés üléseinek tárgyát. s ekkor szembesült a jobbágyság életét megkötő problémákkal. hogy megalapítja az Országgyűlési Tudósításokat. itt adta ki a Törvényhatósági Tudósításokat. és 4 évi börtönbüntetésre ítélték. amelyben az üléseken zajló vitákról tudósított. Az elkészült kéziratot a szerkesztési munkák után a szükséges példányszámban iratmásolókkal leíratta. A Tudósítást többségében kéziratosan (néhányat kőnyomatosan. Kossuth az országgyűlés feloszlatása után Pestre költözött. azért bízta meg Kossuthot. 1831-ben a kolerajárvány idején feladatai közé tartozott a járvány elszigetelése. Az üléseken legtöbbször Kossuth Lajos készített jegyzeteket. valamint a két tábla közötti iratváltásokat ismertették. hogy a hirdetéseket is tartalmazó. Landerer (a többi lapkiadóhoz hasonlóan) a titkosrendőrséggel állt kapcsolatban. de a hírközlésen kívül értékelést is tartalmazott. hogy kézben tudja tartani a kormányzat. (Ebből a szempontból nem egyszerűen az Országgyűlési Tudósítások folytatásáról van szó. még nagyobb szükség van valami központi orgánumra. és tanulmányozta a közgazdaságtant. Az 1832-36. a vesztegzár biztosítása. Karrierjét Sátoraljaújhelyen kezdte. többnyire nemesi származású értelmiségi fiatalok.

amely a korban szokásos vagyoni cenzusok megtartásával. (Lásd a forráshoz írtakat. a szabad versenyt támogatta. Nemzetiségi kérdésben az egy politikai nemzet koncepciót vallották.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli lenzék eszméit. de a közgazdasági tanulmányaiból szerzett ismeretek és a magyar gazdaság helyzete alapján felülvizsgálta korábbi nézeteit. ezt viszont ő is elutasította. A gazdaság terén kezdetben a vámhatárok lebontását. Széchenyi elszigetelődött. majd 1844-ben a Védegyletet. A rendi alkotmány liberális kiterjesztése. hogy a fejlődés záloga a védővám. hogy a földet polgári tulajdonná kell nyilvánítani. Szerinte azonban Kossuth veszélyezteti a békés reformokat a radikális politikával. hanem a sorok között elbújtatva hozta nyilvánosságra gondolatait. sem megfélemlíteni nem sikerült. Az örökváltság egyben azt is jelenti. Ekkor fordult Széchenyi nyíltan Kossuth ellen (1841 nyara – Kelet Népe). Az 1846-os galíciai felkelés véres leverése azonban arra hívta fel a figyelmet. Úgy gondolta. vagy forradalmat generál. amelyek bármikor jobbágyfelkelésekhez vezetnek. Széchenyi megkísérelt a mérsékeltebb liberálisok (Batthyány Lajos. ezekkel lehet a nemzetgazdaságot megvédeni. amelyet elfogadott a liberális ellenzék mérsékeltebb (Batthyány és Deák). 1847-ben megfogalmazták a programjukat összefoglaló Ellenzéki Nyilatkozatot. ez vagy a kormányzat ellenállását. (Lásd a képhez és a forrásokhoz írtakat. ami igazából a rendi alkotmány helyett egy polgári alkotmány bevezetését jelentette volna.) Bár Kossuthtól elvették legfőbb fórumát. A lapban képviselt program a Kölcsey Ferenc által elkezdett. tehát amíg a magyar társadalom és jogrend több évszázados. A nemességnek pedig el kell fogadnia. addig az ország nem lesz képes lemaradását behozni.) A lap nem szűnt meg. amit állami kárpótlással lehet megvalósítani. azaz Kossuthot támogatta. Ennek jegyében szervezték meg az első Iparkiállítást. 1844-re a liberális ellenzék egyik meghatározó alakjává lett. de a XIX. hiszen a rendi jogok megszüntetésén és a jogegyenlőségen alapult.) 78 .) A lap sikere és egyre egyértelműbb politikai szervező szerepe miatt a hatóság megpróbálta Kossuthot meghátrálásra kényszeríteni. A lap nemcsak magyarországi híreket tartalmazott. ha régi jogai csorbulnak – azaz a nem nemesekre is kiterjesztik azokat. Ehhez be kell vezetni a közteherviselést is. de társadalmi rang alapján nem tett különbséget a választásra jogosultak között. elemző publicisztika („sorok közötti olvasás”). de kudarcot vallott. majd Wesselényi Miklós által folytatott úton haladt. csak az eszközök különbözők. hogy az érdekegyesítés csak úgy valósítható meg. ha érdekei védelméről van szó. Deákék nem kívánták megbontani a liberálisok egységét. ezért 1844-ben leváltották a Pesti Hírlap éléről. (Lásd a forráshoz írtakat. megszületett a vitázó. alapították meg az Iparegyesületet. hanem igyekezett a nagyvilág bemutatásával is érzékeltetni a reformok szükségességét. ráadásul Kossuth szinte minden kérdésben támadta az egyre mérsékeltebb (óvatosabb) grófot. Mivel sem megnyerni (lefizetni). Lezárás. (Lásd a forráshoz írtakat. radikális hangvétele sértette Széchenyi érzékenységét.) A rendi alapon szerveződő helyett népképviseleti országgyűlést akartak. már csak korábbi konzervatív ellenfelei támogathatták volna. Meg kell találni azokat a célokat. Széchenyi szerint célok tekintetében nincs különbség kettejük között. összegzés A Pesti Hírlap érzelmekre ható. (Lásd a forráshoz írtakat. Deák Ferenc) bevonásával egy középpártot létrehozni. A kötelező örökváltságot kell bevezetni. A liberális közvélemény azonban az intenzívebb átalakítást pártfogolta. amelyek érdekében az összefogás megvalósulhat. a változások elengedhetetlenségét. valamint radikálisabb (Kossuth) vezette szárnya is. a centralisták orgánumává lett. században már teljesen korszerűtlenné vált gyakorlata alapján a nemesség és a jobbágyság között olyan ellentétek állnak fenn. Ez a tapasztalat az ellenzéket is gyorsabb előrehaladásra ösztönözte. azaz meg kell szűnnie az adómentesség rendi jellegű kiváltságának. hogy a bécsi udvar erőszakos eszközöktől sem riad vissza. Fő pontjai: Érdekegyesítés. A cenzúra miatt általában nem nyíltan.

hogy vezető szerepet kell játszania Magyarország civilizálásában.) Ezért a reformkor történelmi kezdetének vagy ezt. Az Angliában látottak alapján született meg benne a tenni akarás vágya. Az 1825-27-es országgyűlésen szólalt fel Széchenyi. széles középosztály. Az 1820-as évek végére azonban már egyértelművé vált. tétel: S Széchenyi zéc István reformprogramja FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be gróf Széchenyi István életútját és reformprogramjának főbb elemeit a forradalom előtt! FELELETVÁZLAT Bevezetés A kultúrtörténet (és az irodalomtörténet is) 1825-től eredezteti a reformkort. hogy az angol klubok mintájára megteremtse az igényes társasági élet intézményeit. 79 . amikor a személyes higiéné fontosságát bizonyítandó fürdődézsában fogadta a vendégeit. Huszártiszti pályára lépett. másrészt pedig gazdasági hasznot látott a (fajállat) lótenyésztésben. a sérelmi politika jegyében telt. a kolerajárvány miatt a nyílt politikai összeütközés elmaradt. ezért az arisztokratákra (mágnásokra) támaszkodik. Utazásai során kezdetben Wesselényi Miklós volt a kísérője. jólét. Elsősorban az arisztokráciát várta el a kaszinóba is. (Ennek sokakat meghökkentő példája volt.) Történeti szempontból azonban ez az országgyűlés nem hozott újat. Az 1830-31-es országgyűlés már nem az uralkodó és a rendek közötti hagyományos kompromisszum jegyében telt. A rendi kiváltságait őrző. s a Vaskapu szabályozásával. A gőzhajózás lehetőségeinek megteremtésével (óbudai hajógyár. általa műveletlennek és maradinak gondolt nemesség szerinte alkalmatlan erre a feladatra. Célja a személyes példamutatáson alapuló átnevelés. s ajánlotta fel egy évi jövedelmét a később Tudományos Akadémiának nevezett intézmény felállítására. (Igaz. az uralkodó pedig ezért cserébe az adók és az újoncok megszavazását követelte.) Gyakorlati tevékenysége (Lásd még a képekhez írtakat. újfajta életmód). (1827: A lovakrúl című munkája) Nemzeti Kaszinót alapít Pozsonyban (1827). Édesapja Széchényi Ferenc. hiszen a hagyományos rendi ellenzékiség.) A lóverseny meghonosítása egyrészt az angliai tapasztalatokból kiindulva a szórakozás új formáját akarta meghonosítani. a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapítója. részt vett a Napóleon elleni harcokban (a győri ütközetben és a lipcsei csatában). hogy a korszakos lemaradást csak korszakváltással lehet felszámolni. Kifejtés Széchenyi Bécsben született. édesanyja Festetich Júlianna (a Georgikont alapító Festetich György nővére). a dunai és tiszai folyószabályozások terveinek elkészítésével a személyszállítás mellett elsősorban a kereskedelem fellendítését kívánta elérni. bízott benne. amellyel az volt a célja. Európai körútjai során elsősorban Anglia nyerte el tetszését (alkotmányos monarchia. azaz a reformokra feltétlenül szükség van. udvarhű arisztokrata család sarjaként. vagy az 1832-36-os országgyűlést tekintik. dunai és balatoni gőzhajózás). ahol a viták és beszélgetések (ahogy akkor mondták: az elmesúrlódás) számára kellemes környezetet biztosítottak. téli kikötők. A nemesség hangoztatta rendi kiváltságait (adómentesség). s ezen alkalmakkal döbben rá Magyarország elmaradottságára. de a katonatiszti pályán lassan haladt előre. a küldetéstudat. (Lásd a forráshoz írtakat.44. hogy az arisztokrácia tagjai követni fogják őt.

s ezzel a jóval nagyobb létszámú és a reformkorban egyre jelentősebb politikai szerepet játszó köznemességet. Akkor is bízott az udvarban. A reformokat lassan. S ez utóbbi csak akkor javítható.) Lezárás. mert a rendi állapot reformja helyett az angol minta alapján a régi rendet kívánta megszüntetni. és ezért hitelért folyamodott az egyik bécsi bankhoz. s próbálta a Hitelben leírt gondolatait közérthetőbben megmagyarázni (a mű címe a világosságra utal). sokan tisztelték. Ez a reformkor első programja. A mű nagy siker (három kiadása készül el rövid idő alatt).) Széchenyi a Világ című műben (1831) reagált. amikor az megfélemlítéssel vagy zsarolással a reformok útját állta (pl. Széchenyi nem látta be. s a liberálisokat forradalmároknak tartotta. A bank azonban visszautasította a kérést az ősiség törvényére hivatkozva (1351). 80 . Elméleti tevékenysége Hitel című műve (1830) egyéni problémájából született. kidolgozta a leendő közlekedési hálózat tervét. A kultúrát szolgálta a Nemzeti Színház megalapításának támogatása is. hanem átvitt értelemben Magyarország elfogadottságáról. Támadja Széchenyit azért. Jelentős szerepe volt az 1838-as árvíz után a városrendezés új terveinek elkészítésében. El kell törölni a kilencedet. A modernizációhoz azonban a nemességnek feltétlenül hitelekre van szüksége (a devalvációk és a gazdasági állapot miatt hiányzik a fejlesztéshez szükséges tőke). hiteléről. A mű címe kettős értelmű. hogy a köznemesség és a jobbágyok türelmetlensége veszélybe sodorhatja az országot. A Stádium (1833) programszerűen. Az udvarra kíván támaszkodni a reformok végrehajtásakor. az 1832-36-os országgyűlés után). akkor az ellentábor megosztásával. végül azonban közadakozásból épült fel.) Az 1830-as évek váltak Széchenyi évtizedévé. amikor ők a változásokat. de támadásokat és kritikát is kapott. de irigyei is elismerték eredményeit. a bortermelés támogatása. vádaskodással igyekezett eredményeket elérni: szembe akarta állítani a liberális tábor két szárnyát.és kisnemesi származású értelmiséget maga ellen hangolta. s ezért el kell törölni az ősiség törvényét. s elkészítette Pest árvízbiztosításának tervét is. Tervei között szerepelt Pest és Buda egységének megteremtése is. a jobbágy számára egyáltalán nem motiváló. fokozatosan kívánta bevezetni. hiszen birtokai nem képezhetnek fedezetet a bank számára. (Lásd a forráshoz írtakat. Széchenyi úgy tartotta. Dessewffy József: A Hitel c. valamint a köz. változtatni kell a hagyományos nemesi szemléleten is. s ezért feltűnően kerülte a közjogi kérdéseket. sokan irigyelték. a szükségszerű változtatás szakaszaira (stádiumaira) utal. a malomipar fellendítése (gőzhengermalmok). viszont birtokait modernizálni kívánta. mű taglalatja (Taglalat) a konzervatív rendi ellenzék véleményét tartalmazza. ha elkezdődik az ország modernizálása.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Szintén az angliai minta alapján kezdeményezte a vasútépítést. mert nemcsak a számára szükséges banki hitelről van szó. fel kell számolni a rendi kiváltságokat. hogy az arisztokráciát tartotta a változások letéteményesének. Az ő elképzelései szerint az arisztokrácia támogatásával valósult volna meg a Színház. Kossuth is ezekért a gyakorlati reformokért. ugyanis nem árverezhetők el nemesi birtokok. összegzés Széchenyi politikájának főbb jellemzője tehát. A hitel azonban önmagában nem elég. A gazdaság fellendítését szolgálta a selyemhernyó-tenyésztés meghonosítása. Ha más eszköze már nem maradt. és az ehhez elengedhetetlenül szükséges állandó híd megépítése. hiszen az utazások és a fényűző életmód miatt eladósodott. és így a nemes számára sem hatékony robot helyett be kell vezetni a bérmunkát. vasúttársaságok alapítását. (Lásd a forrásokhoz írtakat. 12 pontban összegezve fejti ki elképzeléseit. hogy az arisztokraták inkább a konzervatívokhoz csatlakoztak. az ország gazdasága és kulturális fejlesztése érdekében végzett hatalmas munkájáért nevezte a legnagyobb magyarnak. (A jobbágykérdésben. a vámpolitika átalakításában egyetértettek. a kor kívánalmait felismerve gyorsítani akarták. ez szemben áll a modern tőkés gazdasági és társadalmi elvárásokkal.

A magyar liberálisok azonban a magyar rendi nemzettudatból eredeztették nemzetfelfogásukat.) 81 . Megjelenik a magyar nemzeti hős az irodalomban János vitéz (1844) és Toldi Miklós (1847) személyében. A XIX. a rendi országgyűlések váltak a magyar államnyelvért folyó küzdelem színtereivé. József nyelvrendelete azonban politikai tartalommal töltötte fel ezt a problémát. József nyelvrendeletére reagáló nyelvművelő. A reformáció és a felvilágosodás azért szorgalmazta a magyar nyelv használatát. hogy 1823-ban Kölcsey Ferenc megírta a Himnuszt. Közép.Az 1840-es években azonban Széchenyi – jórészt saját politikájának köszönhetően – elszigetelődött. A tömegek megszólításához. század elején hódított a romantika stílusirányzata egész Európában. viselet. Magyarországon a nemzeti öntudat erősödését bizonyítja. magasztos. tétel: A ref reformkori művelődés. 45. nemzeti erények. a nagy nemzeti célokat is megfogalmazó. Ennek hatására indult el a nyelvújítás. etnikai tartalommal bővítették a rendi ellenállást. Kölcsey Ferenc. Vörösmarty Mihály a Zalán futását. 1836-ban pedig a Szózatot. s ezt Széchenyi nem tudta vagy nem akarta elismerni.). így Magyarországon is. az irodalmi nyelv kimunkálása. hogy kizárólag magas erkölcsi mintákat felmutató. hogy minél szélesebb csoportok lehessenek részesei a kulturális felemelkedésnek. Kifejtés A liberalizmussal párhuzamosan megerősödő nacionalizmus (mely egy új polgári nemzeteszményt fogalmazott meg) követői a jogi és vagyoni korlátokat áthidaló nemzeti közösség elvét vallják. A közvélemény elvárta tőlük. kiváló szónoki és újságírói kvalitásokkal rendelkező Kossuth időszaka érkezett el. a széttagoltság. A romantika az irodalomtörténet egyik leghatásosabb mozgalma. A romantika az irodalomban fejlődött ki. század első felében megfogalmazódott magyar polgári nemzetfelfogás sok szempontból azonos a nemesi nemzetfelfogással (pl. nyelvmegújító mozgalmak (Dugonics András) nyelvi. Ebben az időben született meg Katona Józseftől a Bánk bán. problémáik megfogalmazásához sokkal jobban értő. A magyar nemesi nemzet tagjai az azonos jogok és kiváltságok révén alkottak egységet eredetileg. ekkor kezdte pályáját Petőfi Sándor és Arany János). Az idegen elnyomás ellen és a nemzeti nyelvért folyó harc a romantika korában olyan társadalmi-politikai szerepet erőszakolt az írókra. támogató vagy a nemzeti sorsot. festészet. zene stb. és innen terjedt át más művészeti ágakra (zene. (Lásd a táblázathoz írtakat. nagy nemzetek közé való ékelődés oda vezetett. Ebben az időszakban tevékenykedtek legnagyszerűbb költőink közül többen is (Berzsenyi Dániel. Így a XIX.és Kelet-Európában az egyes népek nemzeti függetlenségének hiánya. hogy az együvé tartozás egyetlen ismérve a közös nyelv maradt. szobrászat). Vörösmarty Mihály. a történelmi múltat bemutató műveket alkossanak. ami korábban nem volt jellemző. történelmi múlt. II. az idegen uralmon belül is más. A II. ez az évtized már egy új stílusú politizálást kívánt. kultúra FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a reformkori magyar művelődés és kultúra helyzetében bekövetkező változásokat! FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformkorban (1825/1830-1848) Magyarországon felpezsdült a kulturális élet.

negyedszázad múlva már megnőtt a különbség a magyar javára. század fordulóján. mely 1830-ban meg is kezdte működését. az öltözködéssel foglalkozó cikkek és a csatolt divatképek mellett elsősorban elbeszéléseket. század közepétől Magyarország lakosságának több mint fele nem magyar anyanyelvű volt. és 1821-ben. egyház nyelvének magyarosí- 82 . de számos kutatást végzett. filológiai tudományok központjaként. óvodák. magyar zenét hallgatni. Regélő. A tudományos élet képviselői ennél szélesebb hatáskörű. hiszen történelmi okok miatt a nemesség. A XVIII. a társadalmi és kulturális életre vonatkozó írásokat közöltek (pl. A magyar kultúra fejlődése. Kőrösi Csoma Sándor a feltételezett őshaza felé indult. a nacionalizmus ébredése szükségszerűen feszültségekhez vezetett az ugyanezen az úton némi késéssel elinduló nemzetiségek és a magyarok között. magyar táncokat táncolni. ezeket a közvélemény jobban kedvelte. hogy ez volt az egyetlen kérdés. nyelvi képződmény. A magyar színjátszás nem tudott lábra állni anyagiak hiányában. magyar nemzeti opera. a polgárság nagy része németül is beszélt. Ezekből alakult ki az érzelmekre erősen ható. Megalakult a Kisfaludy Társaság is. Pest vármegye építtette meg a Pesti Magyar Színházat. Széchenyi eredeti elképzelései szerint az intézet akkor is megmaradt volna a nyelvi. A prózai darabok mellett zenés előadásokat is rendeztek. Tehát nem csupán a hazai német polgárság érdekeit képviselték. A legnépszerűbbé a divatlapok váltak. amely a francia Enciklopédia államnemzet fogalmából indul ki. és megalkotta az angol-tibeti szótárt is. Pest-Budán még nem volt állandó magyar színház. míg más kérdésekben merev magatartást tanúsított. hiszen a lakosság nagyobb része ekkor még németnek vallotta magát. nyelvünk történetét. az értelmiség. Olvasóik táborába tartozott ugyanis a magyar anyanyelvű közönség is. Hosszú évekig tartózkodott Tibetben és Indiában. amikor a nyelvújítás és a hozzá kapcsolódó rendszeres nyelvtanok elkészültek. A kormányzat pedig szelepként használta a nyelvkérdést: itt engedett. Ezt az ellentmondást a liberálisok az (egy) politikai nemzet koncepcióval kívánták feloldani. (Lásd a forráshoz írtakat. Divattá vált magyar ruhákban járni. a hazai és külföldi szellemi áramlatok kölcsönös közvetítésének szándékával indították meg lapjaikat a XVIII-XIX. jogi képződmény. de emellett több vándortársulat is járta az országot. Pesti Divatlap). verseket. Az igazi újságírás megalapítói a magyarországi német nyelvű polgárok közül kerültek ki. amelyben a reformkorban formálódó politikai platformok mind egyetértettek. Az 1800-as évek elején még több vagy kb. A magyar államnyelv ügyének sikeréhez az vezetett. és végül – Széchenyi akaratával szemben és neheztelése mellett – az ő álláspontjuk érvényesült. ugyanannyi német és magyar nyelvű lap jelent meg. Kolozsvárott id. hanem történelmi. a Világ és az Életképek megindulása után (1840-es évek) az előfizetők számának megugrása inkább a magyar lapok fokozódó népszerűségére utal. Az 1820-as. 30-as években állandó színházak létesültek. hanem műveltségközvetítő programjukkal a magyar kultúra ügyét is szolgálták. a meglévő német nyelven játszott. Pest-Budán állandó színházi épület nélkül működött egy magyar színtársulat. 1843-ban csendült föl először a megzenésített Szózat. Expedíciója során nem sikerült a magyarok eredetére fényt derítenie. ezért a nemzet elismerését az állami léthez kötötték. Az első divatlap a század elején Franciaországban jelent meg. a magyar nyelv államnyelvvé tétele is. A liberálisok tehát a jogkiterjesztés kapcsán a nemzetiségeket is a politikai nemzet részének tekintették. Sokan kutatni kezdték népünk.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Széchenyi István az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Az államnemzet megteremtésének lett eszköze a jogkiterjesztés. (Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című művével nyílt meg 1837-ben. Erkel Ferenc Hunyadi László című művének (1844) óriási sikerét elősegíthette a nemzeti érzelmek hű kifejezőjének tekintett – a korban rendkívül divatos – verbunkos elemeket felhasználó hangzásvilág.) Ebből jött létre a Nemzeti Színház (egy 1840-es törvény „országos pártfogás” alá vette). amely szintén a nyelv művelését és az irodalmi élet pártolását tűzte ki célul. báró Wesselényi Miklós támogatásával megnyílt az ország első magyar nyelven játszó kőszínháza.) A nemzeti ébredés korában fontos kifejezési formává vált a színjátszás. A két tényező pedig összekapcsolódott a megyékben az iskolák. A Pesti Hírlap. több tudományágra kiterjedő Akadémiát képzeltek el. Az állam nem etnikai.

A pozsonyi ellenzéki vezetők elfogadták a pesti radikálisok tervezett fellépését. A magyar egy politikai nemzet koncepció miatt a kormányzat (udvar) felé sodródtak. Kossuth megegyezett Irányi Dániellel. társadalmi és eszmei okok állnak. ez lett a 12 pont.tásával (olykor túlkapásokkal). Nyugat-Európában tehát az ipari forradalom következtében fellépő szociális feszültségek radikalizálták a szegényeket. szocializmus. A rendek attól tartottak. ez alól kivételt az Oszmán Birodalom és a cári Oroszország jelentett. hogy a kormányra nyomást gyakoroljanak. Március 13-án Bécsben kitört a forradalom. de elfogadni sem állt szándékában. hosszú távú gazdasági. hogyan zajlott le 1848-ban Magyarországon az ún. tétel: A Az z áprilisi áp törvények FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. (Lásd a forrásokhoz írtakat. 46. hogy Kossuth felirati javaslatát pontokba szedve terjesztik. s a holtponton a párizsi forradalom híre lendítette túl a képviselőket.) A nemzetiségi vezetők elképzelései nem voltak egységesek: az önálló tartománytól a nemzeti kulturális intézmények követeléséig terjedtek. Közép-Európában azonban a kezdetleges polgári átalakulás. nacionalizmus. Lezárás. a feudalizmus eltörlése és az önálló nemzeti államok megteremtésének igénye. nem merte nyíltan elutasítani a javaslatot. a nemzeti keretek kiterjesztése. Az első megmozdulások 1848 januárjában Palermóban és februárban Párizsban voltak. évi (s egyben utolsó rendi) országgyűlésen a magyar konzervatívok és reformerők közt patthelyzet alakult ki. Kossuth a március 3-ai felirati javaslatában a katasztrófa megelőzése érdekében a reformok végrehajtását javasolta. de a középosztályokat is sújtották a problémák. ami ellátási problémákat eredményezett. A forradalmak hátterében közvetlen. Tényleges asszimiláció a nemzetiségek köréből kikerülő nemességnek. a nyelv fejlesztése. ezért a kormány engedni kényszerült. törvényes forradalom! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1848 tavaszán Európa országaiban futótűzként terjedt a forradalom. ill. A forradalmi mozgalmak tömegeit hasonló eszmék mozgatták: liberalizmus. hogy a francia események elsősorban a jobbágykérdés megoldatlansága miatt felkeléseket okoznak. 83 . Bécstől várták problémáikra a megoldást. (Lásd a forráshoz írtakat. a városok német és zsidó lakosságának körében volt jelentős. Az élelmezési és az azt kiegészítő ipari válság kettős szorításában a városi szegénység kilátástalan helyzetbe került. ill. ám céljaik eltérőek voltak.) A felsőtábla és a kormányzat azonban húzta az időt. Kifejtés Az 1847-1848. amelynek fontos része volt a történelmi múlt nemzeti szempontú feltárása. az alsótábla többsége mellé állt. összegzés A magyarországi nemzetiségek körében is megkezdődött a nemzeti eszme térhódítása. a felsőtábla is támogatta a javaslatot. utóbbi hatására indult el a forradalmi hullám Európában. Az 1840-es évek közepétől rossz termésű évek követték egymást.

) Az ország önrendelkezéséről szóló törvények: független magyar felelős kormányt állítsanak fel. A földesurak kárpótlását későbbre halasztották. ill. Az azonnali jobbágyfelszabadítás állami támogatással (kötelező örökváltság) történt meg. Az országnak a birodalmon belüli önállóságát deklaráló törvények: Magyarország alkotmányos monarchiává vált: Ausztriával elméletileg csak a közös uralkodó kötötte össze. Széchenyi javaslatára ekkor az udvar taktikát váltott: megkezdődtek a tárgyalások egy felelős magyar kormány felállításának lehetőségéről.) Az önkényuralom időszakában születnek meg majd a vonatkozó törvények (1853). Az ősiséget eltörölték. Perszonáluniót határoz tehát meg. s ezzel megszületett a polgári és alkotmányos Magyarország. a költségvetést az országgyűlés hagyja jóvá. A cenzúrát eltörölték. 84 . (Az volt a terv. A magyarországi jobbágyfelszabadítás következtében ment végbe a morvaországi és ausztriai jobbágyfelszabadítás is. A Magyar Királyság egyesül Erdéllyel. Törvénybe iktatták a népképviseletet. A sajtószabadságot bevezették. A közteherviselést bevezették. csoport képviselve volt. Ferdinánd szentesítette a törvényeket. nemzetiségi lázadás).) Az áprilisi törvényekben elért eredmények: Az érdekegyesítés jegyében a jobbágyság 80%-a földhöz jutott ugyan (még a házas zsellérek is a közös legelőkből). nemzetőrséget állítsanak fel. Eközben Pozsonyban rémhírek terjedtek a Petőfi vezetésével szerveződő parasztsereg alakulásáról. hogy a pesti forradalom vér nélkül zajlott le. az idegenekből (főként olaszokból) álló helyőrséget nem merték bevetni. a többséget azonban a liberálisok alkották. (A Határőrvidék katonai közigazgatásának megszűnése azonban tisztázandó kérdés még. A magyar jobbágyfelszabadítás kedvező volt a jobbágyság számára. Batthyány Lajos koalíciós kormányt hozott létre.) Az Államtanács próbálta visszavonni az engedményeket. Feszültség alakul ki a földet nem kapók körében (parasztfelkelés. Külügyek és hadügyek terén továbbra is a királyé maradt a rendelkezési jog. (Neveket és tárcákat lásd a táblázatban. ahol a király jogkörét távollétében a nádor látja el (miniszteri ellenjegyzés). mert nem vették el földjeik egy részét (mint Poroszországban). de a magyar liberálisok ezt megakadályozták. A feudalizmus lebontását és a polgári átalakulást célzó törvények: Felszámolták a rendi kiváltságokat. hogy a kincstári birtokok áruba bocsátásából fedezik majd. Ebben a kérdésben a nádor és Esterházy Pál is Batthyány mellett állt (lásd a forráshoz írtakat). hogy éjszaka megérkezett a pesti forradalom híre. A nádor Batthyány Lajost kinevezte miniszterelnökké. március 17-én a nádor személyesen a királyt (egyben az unokatestvérét) vette rá. mert az ifjak együttműködtek a megyei és városi vezetőkkel. A törvények három nagy csoportba oszthatók: (Lásd a forráshoz írtakat. a minisztériumban minden jelentős politikai párt. Április 11-én V. hogy nevezze ki Batthyány Lajost miniszterelnökké. S bár a kamarilla végül nem egyezett bele Batthyány kinevezésébe. de csak 16-án fogadták őket azután. István nádor közbelépésére az uralkodó jóváhagyta a feliratot. de csak a telki állomány alapján. amit először az Államtanács szorult helyzetében sem fogadott el.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Március 15-én megérkezett a pozsonyi delegáció a felirati javaslattal a Burgba. és nem volt hosszú ideig fizetendő adósság (mint Oroszországban). A tárgyalásokat nagyban megkönnyítette. évenként Pesten országgyűlést tartsanak népképviseleti alapon. A dinasztia helyzetét további törvényekkel pontosítják majd.

ezért elkezdődött a nemzetőrség fejlesztése. népfelkelést hirdet- 85 . céljuk a tartományi érdekek összhangja alapján biztosítani az önállóságot.és valutakérdés megoldatlansága. így próbálván meg növelni a magyar haderő létszámát. A kérését nem teljesítették. az uralkodó jogköre pedig korlátozott.Létrejött a népképviseleten alapuló alkotmányos állam. amelyet a kor követelményeihez kellett volna igazítani. és a király is szentesíti. Még mindig a Pragmatica Sanctio határozza meg a közjogi viszonyt. A liberálisok eredendően nem kívántak elszakadni a Birodalomtól. a polgári állam viszonyai között akarták megvalósítani a (rendi dualizmus idején még működő) birodalmi egységet és a birodalmon belüli magyar függetlenséget. 47. meghatározó feszültség összetevői: A magyar kormány célja az alkotmányosság biztosítása. által szabályozott független rendi berendezkedés most polgári parlamentáris berendezkedéssé alakult. ha az országgyűlés elfogadja. összegzés Magyarországon a polgári átalakulás tehát vérontás nélkül lezajlott.és pénzügyminisztérium jogkörét. Súlyosan terhelte az udvar és a magyar kormány kapcsolatát az önálló magyar hadsereg és külképviseletek hiánya. A Kossuth felirati javaslatában megfogalmazott pontok közül a népképviselet. Az 1791. X. de a közjogi viszonyt nem tisztázhatta ez sem. Ezt azonban a magyar vezetés nem fogadta el.és pénzügyminisztérium ügyében a Pragmatica Sanctióra hivatkozva egyértelműen a beolvasztást szorgalmazta 1848 nyarán. milyen külső és belső tényezők vezettek a magyar szabadságharc bukásához! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar és az osztrák kormányzat között kialakult. a vám. A bécsi kormány javaslatára augusztus 31-én az uralkodó visszavonta az önálló magyar had. de ez egy alkotmányos rendszerben sem tűnt működőképesnek 1848-ban. Konfliktus forrása volt a magyar haderő kérdése. Az április 11-én a rendi országgyűlésen elfogadott törvények értelmében a diéta feloszlott. A Birodalom tartományainak alkotmányosságát és az Ausztriához fűződő viszonyt azonban nem tudták egyértelműen rendezni. a Határőrvidéket (Magyarországon állomásozó katonaságot) is Magyarország alá rendelték. Helyreállt Magyarország egysége. Az országgyűlés végül július 11-én megszavazta a pénzt a 200 ezer újonc kiképzésére és felszerelésére. Ez utóbbi intézkedés azonban csak akkor léphetett volna érvénybe. és a júniusi választások után összeült a népképviseleti országgyűlés. és májusban kiadta az utasítást az első 10 honvédzászlóalj toborzására is. tétel: A sza szabadságharc FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. Lezárás. Itáliából). uniója Erdéllyel (és Partiummal). Batthyány Lajos a magyar sorozású ezredek hazaküldését kérte (pl. ahol – a kor szokásainak megfelelően – a választójogot cenzus korlátozta. Létrejött a felelő kormány. az örökváltság és a közteherviselés megvalósult. Az Államtanács és az osztrák kormány azonban az áprilisi törvényekben is nyitottan hagyott kérdésben a magyar hadügy. tc.

Végül 1849. december 2-án V. és az eddig udvarhű nemzetiségeknek is. Kossuth és Görgey között a módszerek és a további lépések kérdésében olyan ellentét alakult ki. hadüzenethez. a Függetlenségi Nyilatkozatot. ill. Kossuthot kormányzó-elnökké választották. hogy kit kell szolgálni. tehát le kell mondaniuk autonómiaterveikről. (A nyugat-európai forradalmak kudarcának egyik alapvető oka. Először egyik testületet sem sikerül meggyőznie. A kormányt és a törvényhozást Debrecenbe. Ferdinánd azonban már nem volt király. vállalták a fegyveres küzdelmet is. A főerők Windish-Grätz herceg vezetésével a Duna mentén haladtak. április 14-én a debreceni Nagytemplomban elfogadják Kossuth javaslatát. eközben a magyarok ellen lázította a nemzetiségeket. A magyar országgyűlés azonban a harc folytatása mellett döntött. Isaszeg). a diadal így is óriási.) A trónfosztás nem jelentette a királyság megszűntét. Az alkotmány csalódást jelent a magyarságnak. Az események hatására Esterházy és Batthyány is lemondott. 86 . Ferdinándot lemondatták. Kossuth elnökletével létrehozták az Országos Honvédelmi Bizottmányt. hogy hűek maradjanak katonai esküjükhöz. A volt császári és királyi tisztek nem tudták. sőt egy 100 tagú országgyűlési küldöttséget sem fogadott a király. és komolyabb ellenállás hiányában elfoglalták Pestet (január 4. a kormány lassan feloszlott. V. így mivel vereség esetén biztos halál várt rájuk. és a parasztság meggyőzése érdekében eltörölték a szőlődézsmát (szeptember 15. hiszen nem írta alá azokat.) Mivel az olmützi alkotmány Magyarországot beolvasztja a centralizált birodalomba. a magyarok vereségével végződött csata után WindischGrätz a felkelés teljes megsemmisülését jelenti az udvarnak. létre sem jött.). de rendelkezései csak miniszteri ellenjegyzéssel voltak érvényesek. Batthyány – a sikertelen béketárgyalásokat követően – házi őrizetbe került. A centralizáció a nemzetiségeket is érinti. bár eredeti céljukat (az osztrák csapatok bekerítése) nem tudták elérni. A nagyhatalmak a Habsburg Birodalmat az európai egyensúly alapkövének tekintették. Az 1849. ill. ám lemondását a magyar országgyűlés nem fogadta el. Papírpénzt. (Az új kormány elnöke Szemere Bertalan lett. Kossuth-bankót adtak ki. A katonai fordulat és az olmützi alkotmány hatására Kossuth felvetette a függetlenség kimondását először az OHB.) A jogilag vitás helyzetben októbertől a volt császári és királyi tisztek és az OHB közti ellentétek fokozódtak. 1849 áprilisában a tavaszi hadjárat során a magyar seregek jelentős győzelmeket aratnak (pl. a magyar oldalon a megegyezés ellenzői megerősödnek. békekötéshez pedig a nemzetgyűlés hozzájárulása lett volna szükséges. sokan visszavonultak. március 4-én a Schwarzenberg-kormány kiadta az olmützi alkotmányt. de nem koronázták meg magyar királynak. bár nyíltan nem léptek fel ellene. ezért fokozatos közeledés indul meg a tárgyalókészségét folytonosan jelző magyar kormányzat felé. A királyváltás bonyolult jogi helyzetet eredményezett. az államformáról ekkor nem rendelkeztek. (Lásd a forráshoz írtakat. valamint fiatal kora és tapasztalatlansága miatt befolyásolhatónak tartották. a hadiipart Nagyváradra költöztették. Tápióbicske. s ezzel semmibe veszi a magyar törekvéseket nemzeti és alkotmányos szempontból. hiszen Ferenc József császár volt ugyan.).) Kossuth a függetlenség kimondásától az ország elismerését és külső támogatást remélt. 1848. ám épp ellenkezőleg történt. hogy ott ez a társadalmi egység megbomlott. muníciót. amely a későbbiekben is meghatározta a szabadságharc eseményeit (váci nyilatkozat). és helyette a 18 éves Ferenc József (Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegnő fia) lett a király. a bécsi kormány továbbra sem akart tárgyalni. (Lásd a forráshoz írtakat. államfőként kinevezhette a minisztereket. február 26-27-én Kápolnánál vívott. mely októbertől a végrehajtó hatalom szerepét töltötte be. fegyvert. akit – a bécsi udvar felfogása szerint – nem kötöttek az áprilisi törvények. ahol ennek hatására 1849. Kifejtés Az udvar nem kívánt tárgyalni a magyar kormánnyal. elrendelték az újoncozást. bár a magyar kormány 1848. majd az országgyűlés zárt ülésén. 1848 decemberében támadás indult Magyarország ellen. Az OHB emberfeletti munkával teremtette elő a katonát.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli tek. gondoskodott a törvények kihirdetéséről. márciusi ajánlatánál nemzetiségi szempontból kedvezőbb. Mivel eredményt nem tudtak elérni.

Miklós csak azzal a feltétellel volt hajlandó segítséget nyújtani. A további sikerekhez a nagyhatalmak semlegességére lett volna szükség. Kossuth nemzetiségekkel való tárgyalása nem hozta meg a remélt sikert. ám közel volt a menekülést jelentő török határ. aki az erők egyesítését Szegedtől délre tervezte.) 1849. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Miklós orosz cár támogatását kérte a Szent Szövetségben foglaltakra és a magyar szabadságharcban részt vevő lengyel katonák nagy számára hivatkozva.) Haynau hada (kb. miközben egyre jobban éleződött az osztrák-német ellentét.). 170 ezer fő) nagyon gyorsan követi a fősereget. Az udvar ezért felkérte a magyar konzervatívokat. Görgey már augusztus 6-tól folyamatosan egyeztetett az oroszokkal. Görgey hada az egyetlen. ha akkora sereggel érkezhet. Kossuth először elfogadta az előterjesztést. összegzés Június 18-án indultak meg az orosz hadak. majd Dembiński javaslata mellé állt. Schmerling-provizórium (1861-1865) ideje alatt pénzügyi csőd következett be. Ezen a tényen az sem változatott. így amikor augusztus 11-én Kossuth Görgeynek adta át a teljhatalmat. rokonszenveztek az ország szabadságküzdelmével. és törte meg a területi elszakadásra törő nemzetiségek lázadásait. ez azonban nem adatott meg. Andrássy Gyula Isztambulban sikeresen képviselte a magyar ügyet. bízva a büntetlenség ígéretében. februári pátens). 200 ezer fő). dolgozzanak ki megoldási javaslatot az osztrák-magyar viszony elrendezésére. Lezárás. amelynek oka a vesztes olasz háborúk után a Németország egységesítéséért folytatott küzdelem volt. újra passzív ellenállásba vonult (októberi diploma. a honvédség reménytelen helyzetbe került. komáromi csata). ám az erre irányuló intézkedéseket a magyar politikai elit elutasította. Pulszky Ferenc Londonban. szabadította fel a fővárosát (1849. Az ún. mellyel egyedül is képes legyőzni a magyar hadsereget. korlátait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1850-es évek abszolutizmusának (Bach-rendszer) kudarca után az osztrák politika a magyarokkal való megbékélést látta sikeres megoldásnak.az országot hivatalosan nem ismerték el. (Ez azonban hibás elképzelés volt. A magyar katonai győzelmek hatására Ferenc József I. Görgey a megoldást az erők koncentrálásában látta: az orosz felvonulás előtt vereséget akart mérni az osztrákokra (2. 48. I. Világos) mellett döntött. ami Aradra megérkezik. Bem kiszorul Erdélyből. A végső vereséget augusztus 9-én szenvedték el a magyar csapatok Temesvárnál. hogy Teleki László Párizsban. május 9-én a cár bejelentette az orosz hadak megindítását (kb. Apponyi György javasolta a 87 . (Lásd a forráshoz írtakat. aminek következtében az európai közvélemény figyelme Magyarországra irányult. a szőregi csatában megveri és tovább üldözi.) A magyar hadsereg egyszerre verte ki az országból a birodalmi haderőt. a cári erők felvonulását pedig tárgyalásokkal igyekezett lassítani. tétel: A kie kiegyezés tartalma és értékelése FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a dualizmus kori politikai berendezkedés működési elveit. akkor a haditanács a fegyverletétel (augusztus 13. május 21. a nemzetiségi törvény pedig – a szabadságharc további sikerei szempontjából – későn született meg.

Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vitás ügyek (kül-. hogy az alkotmányos egység nem valósítható meg a ’48-as törvények tiszta perszonálunióként való értelmezésével. Az idő lejárta után meg lehetett hosszabbítani vagy újratárgyalni. és ezek ellenőrzését a független törvényhozások által kiküldött delegációkra bízta volna. hogy Erzsébet királyné támogatta Deák és Andrássy lépéseit. védelem.) A kiegyezés nem biztosított teljes függetlenséget. had-. valamint a Pragmatica Sanctio szorosabb közjogi kötődést eredményezett a perszonáluniónál. május 29-én a képviselőház [209:89 arányban. ui. ugyanakkor reális kompromisszum volt. összehangolták az adó-. amelyet az osztrák és magyar törvényhozásnak egyaránt el kell fogadnia. Kifejtés Deák belátta. Cassandra-levélben elítélte a kiegyezést. akkor uralkodói hatáskörbe került a kvóta mértékének megállapítása. (Deák nem vett részt a szertartáson. Liszt Ferenc koronázási miséje közben Andrássy Gyula és az esztergomi érsek tették a király fejére a koronát. A dualizmus nem volt perszonálunió (még ha Deákék annak is tartották). mérték-. A megegyezést siettette. a gyakorlatban inkább reáluniónak tarthatjuk. ezért az 1865-ös Húsvéti cikkben kilátásba helyezte. meghagyták a közös valutát.) 1867 februárjában Ferenc József kinevezte Andrássy Gyulát magyar miniszterelnökké (akit egyébként 1849-es szerepvállalásáért távollétében már halálra ítéltek. A magyar politikai elit jelentős részét is a megegyezési szándék vezette már ekkor. A kvótát a két törvényhozó szerv által kiküldött ún. sőt az új miniszterelnök. (Lásd a forráshoz írtakat. A közös ügyek fedezésére kvótát állapítottak meg. A századfordulóra a magyar kvóta elérte a 36%-ot. hogy Ausztria nagyhatalmi helyzetének fenntartásához magyar támogatásra van szükség. amelyből Ausztria 70. az uralkodó személye. Deák visszatartotta az országgyűlést attól. Beust meggyőzte Ferenc Józsefet arról is. Ennek belpolitikai oka a passzív ellenállás kifáradása és a nemzetiségekkel folytatott tárgyalások kudarca volt. (Lásd a forráshoz írtakat. magyar vezetés.) Az 1867-ben megalakult Osztrák–Magyar Monarchia kétközpontú. hogy az 1866. hogy kihasználja a birodalom szorult helyzetét. dualista államszervezet volt. hogy Magyarország törvényes keretek között engedni hajlandó a közös külpolitika. A dualista állam két államalkotó nemzete közötti viszonyt (közjogi kérdés) a Pragmatica Sanctio figyelembevételével határozták meg. közlekedési és hírközlési rendszert. Erzsébetet királynévá koronázták a budai Mátyástemplomban. július 3-ai königgrätzi csatában az osztrákok vereséget szenvedtek a poroszoktól. a közös ügyek. majd Ferenc József megesküdött a magyar alkotmányra. Az országgyűlés egy bizottságot választott a közös ügyek megtárgyalására. szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását. (A magyarok ügyét segítette. kvótabizottságok javaslatai alapján állapították meg 10 évre. pénzügy) közös kezelését. június 8-án Ferenc Józsefet magyar királlyá.) Kossuth az ún. védelem az orosz és német törekvésekkel szemben). s az ezek fedezését szolgáló pénzügyek tekintetében (az alkotmányosság visszaállítása esetén). ezért kapta a „szép akasztott” nevet). A gazdasági 88 . Ferenc József 1865-ben összehívta az országgyűlést. A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek. Magyarország 30%-kal részesedett (ez a két állam fejlettségét tekintve méltányosnak mondható). A politikai kiegyezés mellett megszületettek a gazdasági együttműködést szabályozó jogszabályok is (gazdasági kiegyezés). amelyet a közös ügyek egy másik alkotmányos rendszerhez fűztek. 83 tartózkodás mellett] elfogadta a közös ügyekről szóló törvényjavaslatot. Bécsben is egyre többen a megegyezés hívei lettek. de a külpolitikai körülmények változása (Oroszország megerősödése és Poroszország előtörése) is a megegyezésre sarkallt. Ha nem sikerült megegyezni. Ennek a magatartásnak köszönhetően Ferenc József magyarokba vetett bizalma megerősödött. amelynek vezetője Andrássy Gyula lett. A gazdasági megállapodásokat 10 évre kötötték. 1867. A magyar vezetőréteg elvárásait kevesebb áldozattal nem lehetett biztosítani (területi egység. Magyarország államformája alkotmányos monarchia lett. 1867.

Az európai erőegyensúly fontos szereplője. mert a horvátok a magyarokkal és az osztrákokkal egyenrangú helyzetre törekedtek. német és brit nagyhatalmi vetélkedés idején azonban egyre inkább Németország felé sodródott. Deákék még hittek abban. (Lásd a forrásokhoz írtakat. akit a király nevezett ki a magyar miniszterelnök beleegyezésével. de megnyugvást egyrészt azért nem hozott. s a horvát lett a hivatalos nyelv. Működhetett a szabor (horvát országgyűlés).) A kortársak számára kérdéses volt. hogy a dualizmust trializmussá alakítsák át.) 89 . s az uralkodó is hajlott arra. azaz Közép-Európában nagyhatalomnak számított. Ferenc Ferdinánd újra felveti majd a trializmus kérdését. Ez. Sokan tartottak attól. A törvény a területi egység és az egy politikai nemzet elvét fel nem adva széles körű nyelvhasználatot biztosított az oktatásban (állami feladat). társadalmi megújulásra. hogy a gazdaság fejlődése nem lesz várt ütemű. A horvátokat elismerték politikai nemzetnek. az igazságszolgáltatás és az oktatásügy függetlenségével rendelkezett. másrészt pedig más nemzetiségek is követelték ugyanezeket a jogokat. újabb választások és jelentős előnyök biztosítása után kerülhetett sor. a pártok közötti erős megosztottság. a cseh németek és a magyar vezetés hatására azonban végül Ferenc József visszalépett ettől a tervtől. általános választójog). Az ennél többre vágyó nemzetiségeket azonban ez nem elégítette ki. A korabeli Európa legjelentősebb nemzetiségi törvénye volt. amely a magyarokkal közös országgyűlésbe 42 képviselőt delegálhatott.) Lezárás. polgári jellegű társadalom kiépülésére irányuló szándék gyengesége. A báni kormány a közigazgatás. akikre egyre nagyobb hatással volt a kialakuló Románia. a védvámrendszer pedig lehetőséget adott a magyar agrártermékek és a Lajtántúl iparának védelmére. bár a gazdasági kiegyezés újratárgyalása jelentős feszültségeket eredményezett. A törvény hatása attól is függött. (Balkáni terjeszkedési törekvésekről lásd a forráshoz írtakat. mennyiben hajtja végre a magyar állam. hogy a rendszer továbbfejleszthető. Fiume és Muraköz átadását. a demokratikusabb (pl. Horvátország élén a bán áll.000 km2) Európa második. A magyarok azonban csak tartományi különállásukat ismerték el. A dualizmus válságának fontos összetevője még a parlamenti politizálás korabeli eredménytelensége (lásd obstrukció) is. (A századfordulón az akkori trónörökös. ill. és fegyverkezni kezdett. a közigazgatásban. a század második felében megjelenő orosz.) A csehek fogadták a kiegyezést a legnagyobb ellenszenvvel. a lakosságszám (35 millió) alapján harmadik legnagyobb állama lett. a politikai. Horvát-magyar kiegyezés (1868) elfogadására végül csak a horvát tartománygyűlés többszöri feloszlatása. (Lásd forráshoz írtakat. és egyáltalán képes-e az ország megtartani a nemzetiségeket. A vegyes vidékeken a 20%-ot elérő nemzetiségeknek is biztosítottak anyanyelvi jogokat. Fiume magyar irányítás alatt maradt. Lehetővé tették egyesületek és pénzalapok létrehozását. az igazságszolgáltatás alsó és középső szintjén. ám a későbbi fejlődést a politikusok változatlan elvárásai (a 67-es alaphoz képest) akadályozták meg. Ez utóbbi nem következett be. ezért követelték függetlenségük elismerését.kiegyezés biztosította a térség és az ország gyors gazdasági fejlődését. mert abban az ausztroszláv törekvések bukását látták. összegzés A kiegyezéssel létrejött birodalom a területe alapján (600. (Lásd a forrásokhoz írtakat. hogy az uralkodó visszalép majd ettől a kompromisszumtól.) Horvátország a magyarokhoz fűződő viszonyt perszonálunióra akarta redukálni. Palacky fel is emelte szavát. Az osztrák-német nagypolgárság. A nemzetiségi viszonyok rendezése érdekében alkották meg 1868-ban a nemzetiségi törvényt is Eötvös József minisztersége idején. A horvát autonómia megteremtése a korabeli Európában a nemzetiségi kérdés kezelésének kis számú pozitív példája volt. valamint az uralkodói (alkotmányossággal nem teljesen egyező) kiváltságok jelentős szerepet játszottak a dualizmus válságában. illetve Szerbia. hogy mennyire teljesül a kiegyezéshez fűződő remény. beligazgatási autonómiát kaptak. A magyar kormányban külön horvát miniszteri tárcát hoztak létre.

kecskeméti kajszibarack. fejlődő mezőgazdaság. A városok – főleg Budapest – környékén a városi piacokra termelő zöldség. A hegyvidéki és síkvidéki kisparcellákon a gazdálkodás azonban nem sokat változott (lásd a forráshoz írtakat). ezeken a területeken nem lehetett mezőgazdasági termelést folytatni. A kisbirtokok nagy száma mellett az olcsó bérmunka (idénymunkások. milyen nemzetközi gazdasági tendenciák állnak a változások hátterében! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar gazdaság ebben az időszakban fejlődött a legtöbbet. köszönhetően az ipari forradalom jótékony hatásának. bár a gépesítésre és a modernebb eljárások bevezetésére csak a jelentősebb anyagi háttérrel rendelkező nagyobb birtokok tulajdonosai voltak képesek. Az idő lejárta után meg lehetett hosszabbítani vagy újratárgyalni. makói hagyma. A gazdaság fejlesztésének törvényi kereteit a gazdasági kiegyezés jelentette. Kifejtés Míg az európai államok mezőgazdasága értékesítési gondokkal küszködött. Növénynemesítő intézetet állítottak fel. A gazdasági megállapodásokat 10 évre kötötték. A modernizálást a gátrendszerek kiépítésével a mezőgazdaságban kellett kezdeni. Az alföldi mezővárosok virágzása jellemzi a korszakot. gépek (alagcsövezés. hogy a folyószabályozások lezárultával jelentős területek kerültek művelés alá. tejgazdaságok jöttek létre. a védvámrendszer pedig lehetőséget adott a magyar agrártermékek és a Lajtántúl iparának védelmére. csányi dinnye. amelyet az osztrák és magyar törvényhozásnak egyaránt el kell fogadnia. összehangolták az adó-.és gyümölcstermesztés. Ez azonban nem jelentette a fejlesztések elmaradását. másrészt pedig a nagybirtokokon elterjedő korszerű eljárások. Tisza Kálmánhoz hasonlóan az időszak több miniszterelnöke kísérletet tett a gazdasági kiegyezés megújítása után az ipar fejlődésének támogatására. mérték-. közlekedés a dualizmus k orá korában FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a dualizmus kori iparban és a mezőgazdaságban megfigyelhető alapvető változásokat! Vázolja fel. aratógép stb. meghagyták a közös valutát (1878-től közös jegybank működött. ami a bécsi kormányzat ellenállása miatt nem sikerült. bővülő piaca Magyarország rendelkezésére állt.) a termelékenység növekedést vonja maga után. s 6. 90 . szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását. vetőgép. tétel: K Kibontakozó ibo ipar. (A munkálatok során 6300 km gát épült meg. kalocsai vagy szegedi paprika. a tőkével rendelkező bérlők növelték a mezőgazdasági befektetéseket.) A fejlődés tehát egyrészt annak köszönhető. A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek. napszámosok) is akadályozta azonban a gépesítés még szélesebb körű elterjedését. valamint 1892-től az arany alapú korona lett a közös pénz). műtrágya. ártereket hoztak létre. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A gazdasági kiegyezés biztosította a térség és az ország gyors gazdasági fejlődését.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 49. a Monarchia piaci védettségének. Az ország egyes területein kialakul a térségre jellemző sajátos termelési struktúra: pl.3 millió katasztrális hold vált szántóterületté. de ehhez a vámtörvények átalakítására lett volna szükség. addig a Monarchia védett. ill. A birodalmi mellett kialakuló országos piac is biztos értékesítési lehetőséget jelentett a specializálódó termelés számára is. közlekedési és hírközlési rendszert.) A fejlődést segítette a bérleti rendszer terjedése is. homoki szőlőkultúra a Duna-Tisza közén stb. Mivel az alföldi folyók árvizei mocsarakat.

A reformkori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1842) és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár mellett létrejött a Magyar Földhitelintézet (1863). s ezután gyorsan nőtt a hitelintézetek száma is. A bejövő tőke jelentős része német eredetű volt. ferdevállú magyar nagyipar. azon belül is Magyarország gazdaságának felzárkózását. Budapest mellett új iparvidékek (pl. ami a gazdasági kiegyezés megújításakor minden esetben komoly vitákhoz vezetett. A tőkebehozatal részben bányák és gyárak alapításához járult hozzá. Győr–Pozsony. Tiszán. élelmiszeripar.és acéltermelés felfutásának köszönhetően magas színvonalú gépgyártás alakult ki. fejlett bank.A tradicionális juhtenyésztés és rideg állattartás visszaszorulóban volt. A magyar gazdaság és ezen belül az ipar fejlődését a Monarchia egységes piaca.vagy repülőgépgyártás (Pesten. vegyipar. A magyar ipar kicsit megkésett fejlődése a többi nyugati állam iparához képest előnyöket is rejtett magában. az európai élbolyt elérni nem volt képes. közepesen fejlett agráripari országgá vált. a mezőgazdasági ország olcsó megélhetési viszonyai – melyek alacsonyabb munkabért tettek lehetővé – alapozták meg a látványos változást. Száván és a Maroson is. megjelentek pl. A folyószabályozás lehetővé tette a gőzhajózást a Dunán. A konjunktúra nem lett volna lehetséges a külföldi tőke beáramlása nélkül. gépipar és az ezekre épülő gépgyártás: autó. és a tőkés gazdaságra jellemző ciklikusság (túltermelés és pangás váltakozása). a magyar gőzmozdonyok sorra nyerték el az ipari kiállítások díjait. az állami iparpártolás. Rákoson repülőgépgyártás. A fejlődés ellenére/hatására aránytalanságok figyelhetők meg a magyar gazdaságon belül. amit a bankok hitelekkel finanszírozták. gépgyártás) fellendülését nagymértékben segítette. sőt Magyarország több iparágban és fejlesztésben a világ élvonalába került. helyette az istállózó állattartás terjedt el. a monopóliumok (pl. A magyar ipar fejlődését a magyar kormányok adókedvezményekkel segítették. Aradon autógyártás.). Déva–Temesvár) erősödtek meg. Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. A magyar közlekedési rendszerben óriási változás történt. Korszerű. monopolkapitalizmus 91 . összegzés A dualizmus korában lejátszódó gazdasági változások jelentős fellendülést eredményeztek. Lezárás. A korszakban fejlődött az ország gazdasági központjává és világvárossá Budapest. A változások hatására az ipari forradalom vált meghatározóvá. Mindez új fajták megjelenését is jelentette: a magyar szürkét felváltotta a hízékonyabb. Portugáliát és a Balkánt megelőzte a korabeli magyar gazdaság. Győrött a Rába). Nagyvárad–Fiume vasútvonal). Mechwart András rovátkolt hengerszéke. ill. a világ harmadik legnagyobb izzólámpagyártója). A századfordulóra megerősödött a jelentős részben terménykereskedelemből származó magyar tőke szerepe. ami az európai élvonalba emelte a magyar ipart. jól tejelő „színes” svájci és holland szarvasmarha. s ez lehetővé tette a Monarchia. a szitálás gépesítése). Kassa–Diósgyőr. mivel az újonnan létesült vállalatok az ipari forradalom legújabb vívmányait is alkalmazhatták már. s ennek segítségével a magyar mezőgazdasági termékek gyorsan eljutottak a világpiacra (pl. Spanyolországot. hanem az európait is. Temesvár–Bécs. az izzólámpagyártás (az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Az 1880-as évek közepétől az ipari forradalom hatására Magyarországon az ipar fejlődése újabb lendületet vett.és vasúthálózat. ún. Ezekben az iparágakban a termelés súlypontja a Monarchián belül már Magyarországra tevődött. Az ipar egyes szektorainak (pl. A fő kereskedelmi útvonalat azonban a vasút jelentette. élelmiszeripar). a makkoltatva tartott bakonyi sertést pedig a mangalica és az angol hússertés. Dráván. de kiegyensúlyozatlan. ami magas termelékenységhez vezetett. A kiegyezés évében alapították a Magyar Általános Hitelbankot. A már hagyományosnak tekinthető iparágak tovább erősödnek (pl. a vas. Míg Oroszországot. hogy rendelkezésre állt a Monarchia egész piaca is. s nem csak Ausztria ipari fejlettségét közelítette meg. Egyes területeken világszínvonalú fejlesztések valósultak meg (pl. a politikai stabilitás. Rimamurány–Salgótarján. A fejlődés fokozottan érvényesült az újonnan megalakult iparágakban: pl.

század második felében tehát jelentős arányeltolódások mentek végbe a nemzetiségi összetételben: a magyarság aránya (Horvátország nélkül) 41%-ról 54. az elmaradott térségekben (Erdély) később jelentkezett.és bevándorlás is a magyarság arányát növelte. Az asszimiláció (beolvadás) egyrészt felgyorsult a városi német és zsidó lakosság körében. Az elvándorlás a Felvidéket és a Kárpátalját érintette leginkább. hiszen a megkérdezett lehet kettős gyökerű. A ki. Kanada. gyors ütemű folyamat (I. család. A változás alapvetően három dolognak köszönhető: Az életkörülmények javulása miatt megnőtt a természetes szaporulat. hiszen minden 100 kivándorlóból csak 33 volt magyar. szlovákokkal és ruszinokkal együtt. megélhetési gondokkal küzdő társadalmi rétegek. egyház – elszakadó emberek a városok domináns etnikumába olvadtak be. mint a többi nemzetiség. másrészt a vidékről városba költözött. USA. A demográfiai robbanás nagyarányú elvándorlást okozott. a másik oldalon azonban kis-. Felvidék) hamarabb ment végbe. az 1880-as évektől egyenletes. hamarabb vált a demográfiai robbanás részévé a magyarság. (A zsidóság egyenjogúsítására 1867-ben került sor. világháborúig) vette kezdetét. kolera. A XIX. A reformkor érdekegyesítési gondolata elvileg kiterjedt a nemzetiségi érdekek egyeztetésére is. hogy a népszámláláskor sem derült ki egyértelműen az etnikai hovatartozás. Az egyéni szabadságjogokat a nemzetállami léttel egybekapcsoló klasszikus liberalizmus saját ideológiájából 92 . a németekkel. Kifejtés A XIX. A kivándorlás során a legnagyobb veszteség a szlovákokat érte. század második felében indult meg az ipari forradalommal összefüggő népességugrás (demográfiai forradalom).) A korabeli adatok hitelét azonban csökkenti. a lakóhelyén megélni nem tudó mezőgazdasági népesség megindult a munkaalkalmat kínáló városokba és részben a tengerentúlra (pl. tétel: N Nemzetiségek em a dualizmus időszakában FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével ismertesse a magyarok és a nemzetiségek viszonyát a dualizmus kori Magyarországon! FELELETVÁZLAT Bevezetés Magyarország lakossága másfél évszázad alatt 2. Dunántúl.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli jött létre. még a járványok (pestis. tbc) ellenére is. a gyökereiktől – szülőföld. s bár két nagy kolerajárvány visszavetette a fejlődést. törpebirtokosok milliói. vallásuk pedig 1895-ben lett bevett vallás. az érdekegyesítő nemzetiségi politika realizálása azonban – mint 1848 bizonyítja – nem sikerült.5%-ra nőtt. vagy alkalmazkodásképp az asszimilálódó népesség tagjának is vallhatta magát. a demográfiai robbanás azonban nem azonnal és nem egyszerre érintette az országot: a fejlettebb területeken (városok. Dél-Amerika felé). Az ország népessége 30 év alatt 33%-kal nőtt a jelentős mértékű kivándorlás ellenére is.5-szeresére nőtt. tehát a kivándorlók között az össztársadalmi arányoknál jóval magasabb volt a nemzetiségiek aránya. 50. A városlakók asszimilációja azonban jelentős volt.

a megnyíló politikai szabadságjogok viszont a nemzetiségi törekvéseknek nyitottak szabadabb teret. Községi szinten. kormányt. Horvátország. a korabeli Európa legjelentősebb nemzetiségi törvénye számos liberális elemet tartalmazott. hogy önrendelkezési joggal bíró kollektivitásként nem jelenhettek meg a politikában. Ők társnemzeti státust igényeltek. Szerbia. s ezt Bécsbe vitték Ferenc Józsefhez. ennek következtében a feszültség egyre nőtt. hogy a nemzetállamok korában reális alternatíva-e egy ilyen államszövetség. föderatív átszervezést vártak. A tervezetet mind a magyar. autonómiát követeltek. Az 1868-as rendezés nem magyar nyelvek és kultúrák iránti toleranciáját a dualizmus kor kormányai egyre kevésbé érvényesítették. Az 1890-es évektől kezdve azonban fokozottabban síkra szálltak jogaik bővítése érdekében. Kossuth tervezete (1862) szerint a térség kisebb államai (Magyarország. összegzés Magyarországon elnyomták a nemzetiségeket abban az értelemben. A törvény azonban nem tért el az egy politikai nemzet elvétől. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A nemzetiségi elit számára azonban ez a felfogás elfogadhatatlan volt. egyesíthette a történelmi magyar államrészeket (Erdély. Az önrendelkezés hiányának elmaradása miatt a XX.) A Duna völgyi népek összefogásnak terve a XIX. Erre jó példa a román Memorandum-per (1894). Erdély) szövetséget hoznak létre a Habsburg Birodalom helyett. mind a nemzetiségi vezetőréteg elutasította. Az 1867 utáni magyar asszimilációs politika „eredményeképp” a nemzetiségi iskolahálózat az 1880-as évektől nem fejlődött. ezért tiltakozásuk jeléül jó ideig passzív ellenállást folytattak. sokan megkérdőjelezték. a korábbi. A századfordulón a Monarchia mérvadó politikacsináló köreiben napirenden van a dualizmus revíziójának és a birodalom valamiféle föderalizálásának a gondolata. nem mutatkozott. de olyasféle terror. azaz – az autonómiával felruházott horvátokat kivéve – tagadta a nem magyar nyelvi-kulturális közösségek nemzet jellegét. azaz nem vettek részt a magyar országgyűlés munkájában. mint a cári Oroszországban vagy 1915-ben az örményekkel szemben az ifjú török mozgalom részéről. Románia. aminek értelmében lemondott a teljes önállóságról. az oktatásban és az egyházi életben biztosította a nem magyar népek számára az anyanyelv használatát. és képviselőket küldhetett a magyar országgyűlésbe. valamint a választójog szűk korlátok között tartása és a választások nyílt jellege ugyancsak összefüggött a magyar állam magyar jellegének erősítésére való törekvéssel. 1848-as rokonszenven alapuló pozitív viszonyulás az ellenkezőjére változott. Az 1868-as törvény. országgyűlést alakíthatott ki. a nemzetiségi szervezetek és egyesületek megalakításának jogát. században több osztrákellenes nemzeti mozgalom képviselőjében felmerült. hogy társadalmi szerkezetüknél fogva és a magyar választási rendszer szabályaiból fakadóan kevesebb képviselőjük jutott mandátumhoz. s ezen keresztül nyelvi-kulturális magyarosításra törekedtek. A nemzetiségek a nemzetiségi törvénynél többet akartak. másrészt az intézkedés Nyugat-Európában megrökönyödést váltott ki. Ez a tényező. az alsó fokú bíráskodásban.) A törvényhatóságok és a községek önkormányzatának szűkítése. Ferenc Ferdinánd köre a dualizmus 93 . A per (1-5 éves börtönbüntetést kaptak a vezetők) hatására egyrészt megerősödött a romániai magyarellenes szervezetek propagandája. század elején és az I. Lezárás. a magyarok közül Kossuth Lajos dolgozta ki a Duna-menti konföderáció tervét.fakadóan nem talált megoldást a nemzetiségi kérdésre. világháború alatt a nemzetiségi politikusok már nem az OMM-án belül képzelték el népük további sorsát. Az anyanyelvű oktatás támogatása helyett inkább a magyar nyelvű oktatás kiterjesztésére. A román vezetők összeállították nemzetiségi sérelmeik listáját. a magyar vezetőréteg nem vette komolyan a feszültség nagyságát. a magyarországi nemzetiségi kérdés pedig magyar belüggyé vált. A magyar politikai elit 1867-ben a kiegyezéssel történelmi kompromisszumot kötött Béccsel. ahol a községek és megyék nemzeti alapú önkormányzatával kívánta a nemzetek érdekképviseletét megoldani. aminek következtében pert indítottak ellenük a magyar hatóságok. Határőrvidék). Az 1868-as horvát-magyar kiegyezéssel Horvátország széleskörű önkormányzatot kapott: saját közigazgatást. a központi hatalom erősítése. valamint az. Az uralkodó azonban felbontatlanul továbbította a dokumentumot a magyar kormányhoz. (Lásd a forrásokhoz írtakat.

A demográfiai robbanás azonban nem azonnal és nem egyszerre érintette az országot: a fejlettebb területeken (városok. az OMM azonban nem tudott alternatívája lenni a nemzetállamnak.) A demográfiai robbanás nagyarányú elvándorlást okozott. század elején bontakozott ki. a lakóhelyén megélni nem tudó mezőgazdasági népesség megindult a munkaalkalmat kínáló városokba és részben a tengerentúlra (pl. gyors ütemű volt a folyamat (az I. vissza tudta szorítani a demokratikus és a szociális törekvéseket.3 millióra nőtt.) 94 . (Lásd az adatokhoz írtakat. A gazdasági fejlődés nyomán bekövetkezett változások. változások kedvezően hatottak az életben maradás tekintetében. így az ipari forradalom vívmányaiból részesedő Magyarországon is. javult a megtermelt élelmiszerek elosztása).és kisgyermekkori halálozás számarányának csökkenése részben a táplálkozási szokások megváltozásával (emelkedett az élelmiszertermelés. Ebben a mozgástérben jelentkeztek a magyar nemzeti törekvések ellen fellépő nemzetiségi törekvések is. s bár két nagy kolerajárvány és a jelentős mértékű kivándorlás visszavetette a fejlődést. Dunántúl. Bár a technikai. USA. orvosi felfedezések. század második fele a nemzetállamok megalakulásának kora Európában.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli trializmussá alakításában gondolkodott. megszűnt a közép-európai egységes piac. A városi lakosság növekedése a dualizmus idején háromszorosan felülmúlta az országos átlagot. (A nemzetiségek helyzetéről lásd a foglalkoztatási táblázathoz írtakat. más körök másféle föderalizálási lehetőségben. az elmaradott térségekben (Erdély) később jelentkezett. világháborúig). Kanada. Dél-Amerika felé). ezzel azonban csak ideig-óráig odázta el a problémát. A XIX. Kifejtés A gyermekhalandósági mutató 1865-től Európa-szerte csökkent. Felvidék) hamarabb ment végbe. A csecsemő. tétel: A Az z életmód él változásai a századforduló Magyarországán FELADAT: A források és ismeretei segítségével értékelje a polgárosodás folyamatát a dualizmus kori Magyarországon! FELELETVÁZLAT Bevezetés A világ a XIX.6 millióról 18. A kiegyezést követő négy évtizedben Magyarország lakossága 13. A határok mentén megvalósuló nemzetállamok biztatására azonban a Monarchia nemzetiségei a nemzeti önmegvalósítás kérdése felé fordultak. az ipari forradalommal összefüggő társadalmi változása a városiasodás. a munkások lakta külvárosok többségében borzalmas körülmények között éltek az emberek. minőségi javulásával és az orvostudomány fejlődésével (Semmelweis Ignác. az életkörülmények átalakulása. században korábban soha nem látott demográfiai fejlődést élt meg: 1800 és 1914 között megduplázódott az emberiség lélekszáma. A kormányzat ugyan ügyesen kihasználva a gazdasági konjunktúrát. az 1880-as évektől viszont egyenletes. 51. Korányi Frigyes) magyarázható. és a század végéig csak alig-alig részesültek a fejlődés áldásaiból. század második felében indult meg tehát az ipari forradalommal összefüggő népességugrás (demográfiai forradalom). noha még ekkor is túlsúlyban volt a vidéki. A korszak másik. A városfejlődés jelentősebb szakasza Magyarországon a XIX. agrárjellegű településeken élő népesség aránya. a tudományok nagyarányú fejlődése együttesen vezettek ehhez a nagyarányú népességnövekedéshez. A XIX.

A fizetőképes kereslet először Budapesten jelentkezett. városházák. század a polgári államok kiépülése. vurstli. szenzációkat) is közlő. Jól elkülönültek egymástól a különböző negyedek: a belváros lett a politikai irányítás mellett a kereskedelem és bankvilág központja. minden társadalmi réteget megpróbált kiszolgálni. ami egyrészt a munkásság munkaidejének csökkenéséből. A korabeli festmények és fotók tanulmányozásával szembeötlő. ilyenek voltak a bulvárhíreket (bűnügyeket. tervszerűen épült. mélyebb előismereteket és komolyabb elemzést nélkülöző.és rendszeres szórakozóhelyeként. posták.és felsőfokú oktatásról lásd a forrásokhoz írtakat.) A szórakoztatóipar üzletté vált. a művészek és középosztálybeliek találka. (Lásd a forrásokhoz írtakat. egész oldalas sportrovatot megjelentető Est-lapok. hiszen a képzettebb munkaerőtől nagyobb teljesítményt várhattak el mind az államigazgatásban. A járványok visszaszorultak. hogy még a módos rétegek körében is sokkal kevesebb volt a kövér ember. sok városunk mai arculata (bankok. gyors ütemben. stratégiai ágazatként kezelték a kormányzatok. Az oktatást kiemelt feladatként. A népszerű lapokban jelentős volt a hirdetések aránya. ám az iparosodás következményeként megkezdődött az ivóvízkészletek és a természetes vizek szennyezése. posta. ráadásul hiányzott a világvárossá váló Budapest és a vidéki nagyvárosok (Pozsony.) Budapest a századfordulón már Európa 10 legnagyobb városa közé tartozott.) A magyar városok (belvárosok) városias külsőt öltöttek. A dualizmus kori társadalom új jelensége a megnövekedett szabadidő. vízvezeték. rövidebb cikkek voltak népszerűek. A lapokat a rikkancsok segítségével az utcán is árusították. kórházak. sportolás. Az éhínségek megszűntek. A sikeresebb lapkiadók egész „sajtóbirodalmat” hoztak létre. hogy mindenki jól is lakott. így az új szórakozási formák és lehetőségek is itt alakultak ki. nagyobb tömegek számára is érthető. mint ma. járda. míg a gyárnegyedek ipari centrummá tették a fővárost.) Lezárás. A városokban terjedtek a civilizáció vívmányai (csatornázás. (Lásd a forráshoz írtakat. villamosság. A XIX. összegzés A századfordulón lett valódi nagyhatalommá a sajtó Magyarországon. iskolák stb.) A politikai lapok – a piac megtartása érdekében – kerülték a nyílt pártpolitizálást. Közkedveltek lettek a kávéházak. Temesvár. közvilágítás. tornaklub.) 95 . közép. ez azonban nem jelentette azt. Az egyre virágzóbb főváros azonban elszakadt a lassabban korszerűsödő vidéktől. (Pl. Kassa. utat törtek az új találmányok. kövezett út). a szakoktatás és az egyetemi képzés kiépítésének korszaka. egyébként is a korban a hír fontosabbnak számított a véleménynél. a dualizmus idején a gyorsan „fogyasztható”.) a századforduló táján alakult ki. (Lásd a forrásokhoz írtakat. hivatalok. mozi. cirkusz. Debrecen) közötti átmenet. Míg a reformkorban Kossuth vezércikkei hozták a Pesti Hírlap számára a sikert.A közművesítés óriási változásokat eredményezett a lakosság életszínvonalában. s ezzel Európa-szerte a tankötelezettség törvénybe iktatásának ideje. szállodák. másrészt az alkalmazotti réteg növekedése jóvoltából következett be. mind a gazdaságban. kirándulás stb. bérházak. (Lásd a forrásokhoz írtakat. (Az alap-. botrányokat. turizmus. A nők számára is – különösen a század második felétől kezdve és főleg a városokban – jelentősen javultak a tanulási és munkavállalási esélyek. pl. kialakult a modern tömegközlekedés. a pályaudvarok és a megépülő hidak közlekedési csomóponttá.

Az USA érdekei alapvetően mások voltak. e tnik és gazdasági vonatkozásai etnikai FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a versailles-i és a washingtoni békerendszer létrehozásakor érvényesülő nagyhatalmi érdekeket! Térjen ki a Németországgal kötött békemegállapodás részleteire is! FELELETVÁZLAT Bevezetés Már 1917-ben megfogalmazódott a világháborút lezáró béke jellege és tartalma. így enyhébb békefeltételeket tudott kialakítani. hanem megvizsgálták. ami a világ elsőszámú hatalmává tette még a XIX. s egyben – a német gyarmatok egy részének megszerzésével – konszolidálni tudja a Brit Birodalmat. hogy sikerül visszaállítani a háború alatt megingott hatalmi egyensúlyt. 1919 márciusától azonban az Ötök Tanácsa helyett Négyek Tanácsa működött. Németországgal 1919. 1918 januárjában kidolgozott ún. Nagy-Britannia bízott abban.) A konferencia munkáját irányító testület a Tízek Tanácsa (amely kormányfőkből és külügyminiszterekből állt) és a kormányfőkből álló Ötök Tanácsa volt. Kifejtés A békekonferenciát 1919. de szélesebb nyilvánosságot kapott a Wilson amerikai elnök által képviselt. Az időpont kiválasztása nem volt véletlen. Elsősorban saját gazdasági előretörését (nyitott kapuk. majd 1871. mert a japán kormányfő nem vett részt az európai ügyek rendezésében. Béketervek közül kettő kapott nagyobb propagandát: az egyik a Lenin által képviselt azonnali és igazságos (annexió nélküli) béke. határmódosító tervezetek készítését a Tanács felügyeletével. tétel: A Párizs Pá környéki békék területi. A wilsoni pontok többek között deklarálták a fegyverkezés csökkentésének. a kereskedelem szabadságát. azaz a bizottságok nem a békefeltételek megállapítását végezték először. január 18-án jött létre a Porosz Királyság. amit elsősorban a nagyhatalmi érdekek befolyásoltak.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 52. Pomeránia 96 . valamint a gazdaság. majd ezután tértek rá a békefeltételek megvitatására.) A konferencián 27 állam képviselte magát. független Lengyelországot. kisebb területek (5 város) Belgiumhoz. A franciák Németország visszaszorítására. a francia hegemónia biztosítására törekedtek Közép-Európában. (1701. mint a háborús pusztítást közvetlenül is elviselő európai országok. AusztriaMagyarország népeinek önálló fejlődési lehetőséget. de a vesztesek nem vehettek részt a tárgyalásokon (Lásd a forráshoz írtakat. A konferencia általános célja a nagyhatalmi törekvések egyeztetése volt. (Szovjet-)Oroszországot meg sem hívták a békekonferenciára. tisztességes béke (Wilson 14 pontja). a Tükörteremben. a titkos diplomácia megszüntetésének szükségességét. Wilson a béke garantálására javasolta a Népszövetség felállítását. Schleswig-Holstein északi része pedig Dániához került. hogy a győztesek területi igényei hogyan teljesíthetők. jelentések. a nemzeti elv érvényesítésének. A békekonferencia céljai közé tartozott a háború alatt tett területi ígéretek valóra váltása. Mivel az Egyesült Államoknak Németország legyőzése volt a célja. Jelentős területi veszteségeket szenvedett el az ország: Elzász-Lotaringia Franciaországé lett. hiszen az európai hatalmi villongások nem érintették. január 18-án Versailles-ban a Német Császárság. január 18-án nyitották meg ünnepélyes keretek között Versailles-ban. 58 bizottság végezte a részletes munkákat: az előkészítések. tengerhajózás szabadsága) és nagyhatalmi státuszát igyekezett biztosítani. június 28-án kötöttek békét igen súlyos feltételek mellett. valamint igyekeztek lezárni a vitákat az etnikailag kevert területek és hatalmi konfliktusok kérdésében. században is.

a flottát pedig elsüllyesztették. (Lásd majd a hitleri Németország terjeszkedő politikája. a revíziós törekvések alapvetően meghatározták az európai hatalmi viszonyokat a két világháború közötti időszakban. A Rajna-vidék (a folyó jobb partját 50-60 km mélységben) 15 évre nemzetközi megszállás alá vonták és egyben demilitarizálták. (Az 1929. tengeralattjárók. Gdansk (Danzig) „szabad terület” státuszban nemzetközi (Népszövetség) felügyelet alá tartozott. A békeszerződés tartalmazta az Anschluss tilalmát is. s feloszlatták a vezérkart. a Távol-Keleten Japán). Az aláíró országok kötelezték magukat arra. A békekonferencián ún. ám ezért „kárpótlásul” Franciaország hatalmas hadisarc és jóvátétel kifizetését eszközöl(het)te ki. így a Kelet-Közép-Európában fellángoló nacionalizmust a győztesek nem fékezték kellőképpen. hogy a lakosságnak biztosítják a teljes jogi egyenlőséget. a túlzott jóvátétel. A béke Németországgal szemben megalázó feltételeket határozott meg. A békerendszer alapot szolgáltatott a II. században a konfliktusok lezárultát követően az európai nagyhatalmak a hatalmi egyensúly megteremtésére törekedtek.) 97 . A Saar-vidéket 15 évre nemzetközi felügyelet alá helyezték. megtagadta a békeszerződések ratifikációját. a német nép (és szövetségesei) kizárólagos felelősségének kimondása. Lezárás. s ez idő alatt az itteni szénbányákat Franciaország aknázhatta ki. és Lengyelország az ún. tartózkodott az új nemzetközi rendszer garantálásától is. A német gyarmatokat a győztesek kapták meg (pl. ami miatt a nemzetközi konfliktusok idején nem tudott megfelelő tekintéllyel élni.keleti része. kisebbségvédelmi törvények is születtek. addig most ennek megteremtése már nem volt közös érdek.5 millió fő) vesztette el. Működésképtelenné vált amiatt. világháború) Míg a 18-19. Nyugat-Poroszország jelentős része. eszerint 20 milliárd márkát kellett fizessen Németország azonnal. korridor (Kelet-Poroszország és Németország közötti rész) révén kijutott a tengerre. de a végső és teljes összeget később állapították meg.) Németország területének 15%-át (70 ezer km2). s mivel nem lépett be az eredetileg Wilson által megálmodott Népszövetségbe sem. A hadsereg maximális létszámát 100 ezer főben határozták meg (ebből 4000 tiszt). Felső-Szilézia azonban népszavazás után Németországnál maradt. hogy döntéseit egyhangúlag kellett meghoznia és nem rendelkezett katonai békefenntartó erővel. felügyelte a kisebbségvédelmi szerződések betartatását és gyámkodott a német gyarmatokból és török területekből kialakított mandátumterületek felett. A genfi székhelyű Népszövetség (Nemzetek Szövetsége) eredeti szerepe szerint szavatolta a békeszerződések végrehajtását. de a lengyelek használhatták. főként a britek nem nézték jó szemmel Franciaország túlzottnak tűnő megerősödését. Megtiltották harckocsik. támogatta a nemzetközi konfliktusok békés úton történő rendezését. Az USA megpróbálta érvényesíteni érdekeit a Csendes-óceán térségében. ezeket azonban nemigen tartották be. pl. összegzés Az USA. A francia hegemón törekvések miatt a győztesek között is viták bontakoztak ki. A washingtoni békében (1921-22) rögzítették a nagyhatalmak flottáiknak arányát és a tengeri kereskedelemben a nyitott kapuk elvét. Poznan és térsége Lengyelországé lett. (II. lakosságának 10%-át (6. Az etnikai elvet – bár a wilsoni pontok között szerepelt – a határok meghúzásánál végül nem vették figyelembe.9 milliárd márka „végleges” jóvátételt határoztak meg. az Anschluss tilalma. léghajók és repülők hadrendbe állítását. Az eredeti francia szándékokhoz képest mérsékeltebbé váltak a területi követelések. A jóvátétel összegéről 1921 májusában született egy előzetes megállapodás. kivonulva a béketárgyalásokról. A Népszövetség azonban nem tudta betölteni a rá osztott szerepet. a haderő és fegyverzet túl radikális leszerelése. Végül az angol-francia vetélkedés színtere lett. június 7-én aláírt Young-tervben 113. világháborúhoz. A békerendszer „eredménye” a belső ellentmondások és a nagyhatalmi érdekek ütközése miatt hosszú távon egy újabb háború kirobbanása volt.

A változások intenzitása alapján a centrum országok két csoportra oszthatók: az ipari forradalom első szakaszában is részt vevő országok. Minden terület stratégiai jelentőséget nyert. az újabb gyarmati területek megszerzésének kényszerét. Az 1871-ben megvalósult. Az alacsonyabb szintről indulók (USA. A XIX. Kifejtés A XIX. (Lásd a forrásokhoz írtakat. S bár mind a két ország igyekezett javítani kapcsolatait Oroszországgal. hiszen aki nem szerzett gyarmatokat. (A következő évben Románia is csatlakozott ehhez a szövetséghez. mind az OMM vissza akarta szorítani. óriási nyersanyagtartalékokkal rendelkező. amelyek az első világháború kirobbanásához vezettek! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XIX. Japán) gyorsabb növekedési ütemet produkáltak. porosz vezetésű német egységállam külpolitikája kezdetben arra irányult. az USA és Japán. szövetségi politika azonban II. Mandzsúria) mind Nagy-Britannia. Franciaország. a német diplomácia – kihasználva az észak-afrikai olasz-francia ellentéteket – Olaszországot is bevonta a kettős szövetségbe. lemaradhatott a nagyhatalmi versenyben. A régi gyarmatosító hatalmakkal (Nagy-Britannia. Ennek eszköze pedig a hadsereg volt. de Európa legnépesebb. A XIX. ill. század végére öt európai nagyhatalom (Nagy-Britannia. ami elsősorban a Monarchia számára volt kedvező. század folyamán befolyását folyamatosan növelő Oroszország hatalmi ambícióit (Földközitenger.) Az intenzív fejlődés maga után vonta a hódítások. ami ezáltal hármas szövetséggé alakult 1882-ben. így beérték az addigi centrum országokat. Vilmos trónra lépésével (1888) megváltozott: Németország bekapcsolódott a gyarmatokért folyó küzdelembe. Franciaország) párhuzamosan új államok is bekapcsolódtak a terjeszkedésbe. 98 . az OMM. bár elmaradott gazdaságú országa mégis jelentős katonai potenciált képviselt. Franciaország és Ausztria/OMM a német egységért vívott háborúban elszenvedett veresége és az ipari fejlesztések lassabb üteme miatt sokat veszített korábbi befolyásából. a gazdasági élet központja. világhatalommá akarta tenni országát. (Lásd a vastermelési adatokhoz írtakat. Jelentős szerepet játszott az újabb gyarmatosításban a nagyhatalmak közötti verseny. a legnagyobb gyarmatbirodalommal rendelkező Nagy-Britannia. pl. a korábbi gyarmatosítók kezén lévő területek „újraosztására”.) Az orosz-török háborút lezáró berlini kongresszuson (1878) megvalósuló német–osztrák–magyar együttműködést Bismarck és Andrássy Gyula szorosabbra vonta. Oroszország) határozta meg a világpolitikát. Ezért került sor az eddig még el nem foglalt területek megszerzésére.) A Bismarck nevéhez kapcsolható kontinentális.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 53. és az öt európai hatalomból maga mellett tudjon kettőt (OMM és Oroszország). sz. Németország. Németország. Franciaország és az ún. „későn jövők”. hogy elszigetelje Franciaországot. második felében jelentős ipari fellendülés zajlott le Európában és Észak-Amerikában. században Európa vezető hatalma. tétel: A Az z el első világháborúhoz vezető konfliktusok FELADAT: A források és ismeretei segítségével ismertesse a hatalmi viszonyok és érdekek változásait. akik csak az ipari forradalom második szakaszába tudtak bekapcsolódni. a Balkán. Nagy-Britannia. Perzsia. hiszen a gyarmatok nyersanyagforrások és piacok is voltak egyben (gyarmatbirodalmak). mint Németország. s 1879-ben megkötötték a kettős szövetséget.

Lezárás. Kialakult tehát a két szövetségi rendszer.II. Az antant megerősödése. hiszen a marokkói válság idején Nagy-Britannia Franciaország mellé állt. Vilmos hatalomra kerülésekor tehát mind Franciaország. ill. így vélelmezhető volt. Vilmos és a militáns körök által irányított agresszív külpolitika nemcsak hatalmi kérdés. hogy megkössék a hivatalosan csak a kétoldalú gyarmati konfliktusok megoldásáról szóló entente cordiale-t (1904). Az antant államok önálló külpolitikát folytattak. amelyek tagjai között olyan jellegű konfliktusok halmozódtak. 99 . (Katonai erőviszonyokról lásd a táblázathoz írtakat. hanem – ahogy a többi országnál is – egyfajta gazdasági kényszer következménye. Az egyre egyértelműbb német gyarmatosítási szándékok (pl. és ezzel jelentősen meggyengülő Oroszországgal szövetséget kötött Nagy-Britannia (1907). az ellentétek miatt a helyzet bizonytalan maradt a félszigeten. A német haderő fejlesztése és a német flottaépítési program (lásd a forráshoz írtakat) arra késztette a franciákat és a briteket.) A gyarmati terjeszkedés miatt Nagy-Britannia mind Franciaországgal (Afrika). jeruzsálemi zarándoklat.) Mivel a berlini kongresszus egyáltalán nem oldotta meg a balkáni konfliktusforrásokat. A szerződés azonban egyértelműen jelezte a korábban ellenséges viszonyban álló két nagyhatalom együttműködési szándékát.) A japánoktól vereséget szenvedő. s mivel nem voltak egymással ellentéteik. a Német Császárságot azonban ezzel a lépéssel körbe tudták fogni. az afrikai terjeszkedés pedig Franciaországét. hiszen a brit gyarmati érdekeket már nem veszélyeztette Perzsiában. gyakorlatilag csak vészhelyzetekben léptek fel szövetségesként. összegzés A világpolitika új erővonalát a XX. II. II. A rendkívül intenzíven fejlődő német gazdaságnak piacra és olcsó nyersanyagforrásokra volt szüksége. mind Oroszország szövetségben állt. a németek pedig a korábbi pozíciójukba nem nyugodtak bele. A növekvő katonai erejének tudatában egyre magabiztosabbá váló német külpolitika azonban visszautasította a közeledést. (Lásd a forráshoz írtakat. bagdadi vasút) sértették Nagy-Britannia érdekeit. (Lásd a forráshoz írtakat. ezért feladva a „fényes elszigeteltség” politikáját Németországhoz próbált közeledni. mind Oroszországgal (Közép-Ázsia) szembekerült a századfordulón. amelyek egy minden korábbinál nagyobb háború kitörését tették valószínűvé. Vilmos látogatása Isztambulban. század elejére az angol-német szembenállás jelentette. Így elindult a francia-angol közeledés a fashodai válság (1898) után. szoros szövetséggé válása éppen a német expanzív külpolitikának volt köszönhető. Mivel Franciaországgal mind Nagy-Britannia. (Balkán = lőporos hordó. mert az angolok nem akarták vezető pozíciójukat elveszteni. ekkortól Hármas Antantnak nevezték az együttműködést. hogy egy újabb balkáni konfliktus európai/világméretű háborúvá szélesedik ki. a cár hajlott a franciákkal kötendő szövetségre (1893). mind Oroszország veszélyesnek ítélte a helyzetet. Az antant első problémája s egyben szakítópróbája az első marokkói válság volt (1905).) A balkáni államok saját érdekeik szerint kerestek és találtak nagyhatalmi szövetségeseket maguknak.

Fontos szerepet játszottak azok is.és kisgyermekkori halálozás számarányának csökkenése és a halálozási ráta stagnálása idézte elő a népesség növekedését a társadalom különböző rétegeiben. iskoláztatásának fontosságáról és ennek közéleti következményeiről. században Európa nyugati és középső részében egyre több helyen iktatták törvénybe a tankötelezettséget.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 54. de a királynak átnyújtott petíciók sem voltak ismeretlenek. Olympe de Gouges megfogalmazta A nők jogainak nyilatkozatát) A nők tehát több alkalommal is olyan csoportként jelentek meg. amely elszántan hangot ad érdekeinek. A tömeggyűlések szónokaiként léptek fel. a tudományok. Kifejtés A francia forradalom idején a nők jelentős politikai szerepet vállaltak. mint a férfiaknak. században a fejlett világ korábban soha nem látott demográfiai fejlődést élt meg. (pl. az életkörülmények átalakulásának. tehát politikai vezetőkként léptek fel. a Konventhez. Manon de Condorcet). hiszen ezt bérerejük lehetővé tette. a háztartás vezetése. akik nyíltan igyekeztek befolyásolni. de közéleti szerepüket lassan szerezték viszsza.) A XIX. ahol már nemcsak a hagyományos női feladatokra való felkészítés folyt. az ipar szükségleteinek megfelelően bővült a szakoktatás rendszere. Ennek a gondolatmenetnek folytatásaként vallották többen is. században megjelent az a felismerés is. A mezőgazdasággal foglalkozó.) A francia forradalom után polgárosodó társadalmakban a nők dolga lett például a gyermeknevelés. hogy a nőknek lehetővé kell tenni a politizálást (bár ez még nem feltétlen jelentette a választójog megadását). (1800 és 1914 között megduplázódott az emberiség lélekszáma. (A jakobinus terror idején guillotine végez Olympe de Gouges-zsal. hogy érvényre juttassa őket. Descartes filozófiájára támaszkodva (amely szerint az ész nem tekinthető férfi avagy női princípiumnak. és felgyorsult az egyetemi képzés kiépítése. század fordulóján! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás hatására egyre jelentősebb vita bontakozott ki a nők művelődésének. vidéken élő nőket érintették talán legkevésbé a változások. majd a nőknek megtiltottak mindennemű politikai tevékenységet. A munkások soraiban dolgozó nők is egyre több jogot (pl.) A csecsemő.) 1793-ban azonban betiltották a női politikai klubokat. illetve Madame Roland-nal is. Ebbe a folyamatba illeszkedik a lányok számára alapított iskolák számának növekedése. szeretőiket vagy rokonaikat (Madame Roland. tétel: A nő nők szerepének változása FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a nők szerepében bekövetkezett változásokat a XIX-XX. az asszonyok menete Versailles-ba) beadványokat szerkesztettek a Nemzetgyűléshez. vitairatokat vagy újságcikkeket tettek közzé. a forradalmi átalakítás felé terelni nagyhatalmú férfi ismerőseiket. és olykor arra is képes. kezdeményeztek (pl. hogy a nőknek (családanyáknak) legalább akkora szerepe volt a társadalmi és gazdasági változások megalapozásában. munkaidő. ingó és ingatlan vagyont örökölhettek. A gazdasági és társadalmi változásoknak. tüntetéseket szerveztek. hanem tudományos képzésben is részesültek. (Lásd a forráshoz írtakat. A XVIII. (Lásd a forráshoz írtakat. munkakörülmények) és nagyobb önállóságot vívtak ki maguknak. hanem olyan jelenségként kell felfogni. amelynek nincs neme). egyre többen fogalmazták meg a nők iskoláztatásának fontosságát. 100 . az egészségügy nagyarányú fejlődésének köszönhetően a XIX.

De még itt sem volt szó egyenlőségről. a politizálásra. A nők fizetése. Őt tekintették a nőmozgalom első mártírjának. A feminista aktivisták még ennél erőszakosabb cselekedetektől sem riadtak vissza: egy 1913-as lóversenyen Emily Davison a király lova elé vetette magát. A szexuális normák ugyan már kevésbé voltak szigorúak.A dualizmus kori Magyarországon a nők képzésében is új korszak kezdődött. a nadrág hétköznapi viseletként sem számított már kivételesnek. még kevésbé egyenlő feltételekről. a vezető pozíciót betöltő nő még ritkaságszámba ment. 1895-től tanulhattak Magyarországon a nők bölcsészeti.) A nők jogaiban bekövetkezett változások Európa. A nők fogyasztóként is jelentősen befolyásolni tudták már a média átalakulását. munkahelyi előmenetele és közéleti szerepe jóval elmaradt a férfiakétól. 1896-ban megnyílt az első leánygimnázium. de itt görög nyelvet nem. Ezzel elvitatták tőlük a jogot. egyházakhoz kapcsolódó női szervezetek működése lehetőséget biztosított arra. Az életmód megváltozása Nyugat-Európában csakúgy. összegzés A nők számára is – különösen a XIX. az egyesület budapesti felsőbb leányiskolájában. A feminista mozgalmaknak azonban létezett egy jóval békésebb. Erkölcstelennek minősült a nemi felvilágosítás vagy a házasság előtti nemi élet is. a lengyel származású francia Marie Sklodowska-Curie asszony 1903-ban fizikai. amelyek a nőkről és nőknek (ún. A nyilvános helyen cigarettázó hölgyeknek sem kellett már hangos rendreutasítástól tartaniuk. a felelős döntésekre alkalmatlannak tartották őket. Az asszonyoknak valami sajátos. rövidebbek lettek a ruhák. (Lásd a forráshoz írtakat. a családon belüli munkamegosztási elveket. (Lásd a forráshoz írtakat. (Lásd a forráshoz írtakat. A világháborúk következtében megváltozott a munkaerőpiaci helyzet. A szüfrazsetteket még a kilátásba helyezett börtönbüntetés sem riasztotta vissza a kirakatok betörésétől. de a közvélemény meghatározó része még elutasította. A leánygimnáziumok létesítése azonban nehézkesen haladt. Még 1912-ben is csak három ilyen intézmény működött az országban. század második felétől kezdve és főleg a városokban – jelentősen javultak a tanulási és munkavállalási esélyek. s bár elismerésük nem volt általános. sőt a gyújtogatástól sem. a nők jogaiért fellépő egyesületek. Angliában erőszakos eseményekre is sor került: a magukat szüfrazsetteknek nevező úri hölgyek tüntetéseken csaptak össze a kivezényelt rendőrökkel. és az így szerzett sérüléseibe belehalt. átgondolásra késztette többek között a hagyományos nemi szerepekről vallott nézeteket. eltérő gondolkodásmódot és képességeiket korlátozó természetet tulajdonítottak. orvosi és gyógyszerészeti karokon. A nők választójoga a XIX. A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány a lányokat is feljogosította a felsőfokú tanulmányok folytatására. A századfordulós női divat is tükrözte a változásokat: elterjedtek a könnyebb anyagok. a rajz és a kézimunka oktatása is. női szerepekkel jobban összeegyeztethető vonulata is: a jótékonysági. ezért válhatott a feminista mozgalmak egyik legfontosabb céljává a választójog megszerzése. század végéig komolyan fel sem merült (a francia forradalom idején akadt kivétel).) Lezárás. A nyugati társadalmakban – az életszín- 101 . Tanterve főbb vonásaiban megegyezett a fiúgimnáziumok tantervével. Európában először a zürichi egyetem engedélyezte nőhallgatók beiratkozását. Magyarországon az első hölgy 1896-1900 között végezte el az orvosegyetemet. század fordulóján világszerte sorra alakultak a feminista. szociális. század végi könyvek és sajtótermékek között szembetűnően megnőtt azoknak az írásoknak a száma. és a nők tömeges munkába állása átalakította a társadalom képét. A fiúk számára is kötelező tárgyak mellett a tantervben szerepelt az ének.) A XIX. illetve nagyvárosaira korlátozódtak. női témákat feldolgozva) íródtak. a hagyományos polgári. hogy a polgári réteghez tartozó férjezett nők dolgozzanak. Az Országos Nőképző Egyesület törekvéseinek eredményeképpen. hasznosnak vélt tevékenységeket végezzenek a nők. hogy a társadalom (vagy inkább a férfiak) megítélése szerint látványos. Észak-Amerika és Ausztrália felvilágosultabb országaira. A tudományos életben is megjelentek a nők. mint a dualizmus-kori Magyarországon is jellemzően a városi nők különböző rétegeire volt jellemző. A XIX-XX. latint is csak az ötödik osztálytól kezdve tanítottak. hogy beleszóljanak saját társadalmi–politikai helyzetük alakításába. 1911-ben pedig kémiai Nobel-díjat kapott. a szoknyák és a frizurák.

gazdasági g azd és társadalmi következményei FELADAT: A források és ismeretei alapján ismertesse a nagy gazdasági világválság okait. Az amerikai gazdasági helyzet változásai világméretű következményekkel jártak.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vonal fenntartása érdekében – egyre elterjedtebbé válik a kétkeresős családmodell. a hatalmas fogyasztó piac és az értékpapírok árfolyamának megkétszereződése tartotta fenn. világháború megrázkódtatását ki nem heverő és a Dawes-terv megvalósításának módja miatt ingatag világgazdaság volt. 1929 második felében azonban az USA-ban csökkent az építkezések száma. Kifejtés A válság egyik fő oka az I. ezért az egyes cégek részvényeinek árfolyama sokszorosan meghaladta az adott cég tényleges jövedelmét. viszont az érintett országok viszonylag rövid idő alatt újjáépítették a gazdaságukat. Az amerikai gazdaságban igen magas szintet ért el a részvényspekuláció. s ezért mindenki szabadulni akart az értékpapírjaitól. században megalapozott világgazdasági rendszernek. a tartós fogyasztási cikkek. így a gépkocsik eladása is. A gazdasági kapcsolatokat akadályozta a világháború alatt és után bevezetett protekcionista behozatali vámok továbbélése Nagy-Britanniában. A konjunktúrát. 55. tétel: A vilá világválság jelenségei. világháború véget vetett a XIX. amely előnyöket nyújtott a brit birodalom. Az USA rövid lejáratú hiteleket folyósított a háború után a vesztes országoknak. Clara Zetkin. az ő javaslatára alapította az 1910-ben Koppenhágában tartott Szocialista Internacionálé a nemzetközi nőnapot. mielőtt még teljesen elértéktelenedtek volna. A közép.) A folyamat azonban teljes egészében az Egyesült Államok gazdasági prosperitásától függött. a későbbi Brit Nemzetközösség országainak. amely csak fokozatosan és kis lépésekben kapcsolódott be ismét a nemzetközi gazdaság rendszerébe. 1929 első felében még általános derűlátás uralkodott az Egyesült Államokban. (Lásd a forráshoz írtakat) A szocialista mozgalmak is felkarolták a nők egyenjogúságának ügyét. az újabb határok nehezítették az áru szabad áramlását. Ő szervezte 1907-ben az első nemzetközi szocialista nőkonferenciát. Az USA pozíciója a háborúnak köszönhetően tovább erősödött. OMM) szétverése is negatív gazdasági következményekkel járt. A New York-i tőzsdén a kereslet egyre nőtt. a Német Szocialista Párt tagjaként egyik irányítója volt a szocialista nőmozgalomnak. felbomlott a birodalom gazdasági egysége. amely az áruk viszonylag zavartalan cseréjén és az egyre jobban kiépülő világkereskedelmen alapult. Ezek magas kamatúak voltak. ill. Az értékesítési problémák miatt a részvények árfolyama megingott. hiszen az ország gazdaságának meghatározó szerepe volt. különösen a pénzügy és a kereskedelem terén. folyamatát illetve a megoldására született törekvéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. Miután a 102 . Másrészt jelentős változást okozott a hatalmas orosz térség kiesése az áruforgalomból. annak látszatát a világháborúban résztvevő országok számára folyósított sokmilliárdos kölcsön.és kelet-európai birodalmak (pl. s a birodalmi méretekre tervezett iparágakat megfosztották felvevőpiacuktól. (Lásd a forráshoz írtakat. Az ár mögött nem volt valós érték.

csak lokális. amihez a munkavállalóknak fizetőképes keresőként kellett megjelennie a piacon. erdőültetés. 1929. szakmai szakoktatás stb). „fekete csütörtök”. ami miatt a német és osztrák bankok fizetésképtelenek lettek. Kiterjedt minden gazdasági szektorra. brit közgazdász szerint nem igaz. parkosítás stb. pontos beszámolók a meggyőző hazaszeretet és demokráciába vetett hit jelszavaival egészültek ki. A tőzsde összeomlása és a túltermelési válság egymás hatását erősítették. autópálya-építés. Sor került a Tennesse folyó völgyének helyreállítása. megszabta az adott szakágban a (belföldre) termelés mennyiségét. Nagy-Britanniában államosítottak. ezáltal enyhül a túlzsúfolt piac. míg Németországban a nemzetiszocialista eszmék és az erős német állam felépítésének ígéretével. javítóműhelyek. repülőterek.) A válság megoldása igen sok lemondással járt. (Lásd a forráshoz írtakat. az USA-ban. az állammonopol-kapitalizmus. szállást kaptak. összegzés Az 1929-es válság: komplex válság volt. Franklin Delano Roosevelt lett. ill. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Az eladási láz hisztérikussá lett (1929.) Az első megoldási kísérletek kudarca után kiderült. január 30. aki a totális háborúra készülő fegyverkezési program és az infrastruktúra kiépítésének segítségével gyakorlatilag megoldotta a munkanélküliséget. 1932 novemberében az USA elnöke a demokrata párti politikus. fenn kell tartania a keresletet. helyi megoldások léteztek. és a problémákat megoldja maga a piac „vitalitása” a kereslet-kínálat révén. leszorította az inflációt. meghatározatlan időre megtiltotta az arany kivitelét. világháború után az 1929–33-as gazdasági világválság közvetett és közvetlen hatására a szabadversenyes piacgazdaságot felváltja a szociális piacgazdaság. s az inflációs gazdaságpolitikának és az állami ellenőrzésnek (minimális és maximális árak meghatározása) köszönhetően stabilizálódott a dollár. A nemzeti ipar és mezőgazdaság helyreállítása érdekében állami beavatkozással visszafogta a kínálatot. „fekete kedd”). A válság megoldására új gazdaságpolitikai elmélet született: John Keynes. október 29. vízerőművek építésére is.kínálat felülmúlta a keresletet.és hídépítés. 103 . s a banktörvény kimondta: új bankot csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet nyitni. célja az egyensúly fenntartása. Megállapította a tisztességes verseny szabályait. még ha borul is az éves költségvetés a túlköltekezés és az állami megrendelések miatt. hogy a nagyarányú munkanélküliség egy természetes állapot. Összességében azonban nem született világméretű válasz a válság kezelésére. A kapitalizmus új korszaka következett be. így teremtette meg egy önellátó össztársadalmi nemzetgazdaság létrejöttének a kereteit. A Birodalmi Munkaszolgálat létrehozásával elsősorban a német lakosság élelmiszerellátást próbálta biztosítani.) Kimondták. Válságmegoldó programja a New Deal. sőt az amerikai bankok felmondták az európai hitelintézeteknek nyújtott hiteleket. Németországban a válság mélypontján jutott hatalomra Adolf Hitler (1933. hatással volt a politikai berendezkedésre és az emberek szemléletmódjára is. Szerinte szükség esetén az államnak igenis bele kell avatkoznia a gazdasági keretekbe a válság megfékezése érdekében. hogy a dollár aranyalaphoz kötöttsége megszűnt. Első intézkedései egyikeként lehetetlenné tette a bankbetétek tömeges kivételét.és betétfelügyeleti intézményeket. út. ezért meg kellett nyerni a közvéleményt: az USA-ban a rádió segítségével a reformokról közvetített rendszeres. Meghatározta a munkabérek alsó és felső határát. (Lásd a forráshoz írtakat. október 24.). akik ingyen étkeztetést. Megalapította a Polgári Tartalék Hadtestet: munkanélküli fiatalok jelentkezését várta.). helyette természetessé vált az állami beavatkozás: pl. csökkentek az árak. Létrehozták a mai napig fennálló tőzsde. Németországban pedig diktatórikus eszközökkel érte el Hitler a céljait. és műszaki szakemberek koordinálásával produktív közmunkát végeztek (pl. (A II. más területeken (főként a harmadik gazdasági szektorban) viszont új beruházásokat ösztönzött (út-. Lezárás.) A válság rövid időn belül láncreakcióhoz hasonlóan átterjedt Európára. hiszen az Egyesült Államokból megszűnt a tőkeexport. hogy nincs többé visszaút a hagyományos liberális gazdaságpolitikához (az önszabályozó piachoz és a szabad tőkeforgalomhoz). A Hadtest tagjai egyrészt fogyasztóként jelentek meg (elsősorban élelmiszereket). másrészt csökkentette a munkanélküliséget.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli

56. tétel: A nác náci ideológia és propaganda
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a náci ideológia legfőbb elemeit és a terjesztésére használt propaganda eszközeit! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A német szélsőséges csoportok a weimari köztársaság alatt nem jutottak komoly politikai szerephez. Az elégedetlenek főleg a válság által sújtott parasztok, kisvárosi polgárok és a munkanélküliek közül kerültek ki, ezért a mérsékelt középpártok támogatottsága csökkent, és mellettük megerősödött a munkásmozgalom, illetve a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP), azaz a náci párt. Az NSDAP (Nazionalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) 1919-ben alakult meg. A párt célja, hogy gyűjtőhelye legyen a háborús vereség után létrejött rendszerben csalódott embereknek, a társadalom perifériájára került kommunista és kapitalizmus ellenes rétegeknek. A pártnak Hitler is tagja, 1921-től pedig elnöke volt. A párt kezdetben erőszakos úton kísérelte meg a hatalomátvételt. Első nagy akciójuk 1923 novemberében az ún. müncheni sörpuccs volt, amikor foglyul ejtették a bajor tartományi miniszterelnököt. A kísérlet azonban kudarcba fulladt, Hitler és társai börtönbe kerültek (Hitler ekkor kezdte írni a Mein Kampfot). A kudarcból Hitler azt a következtetést vonta le, hogy a hatalmat törvényes, legális úton kell megszereznie, parlamenti mandátumokért kell küzdenie, ezért amikor kiszabadult a börtönből (1925), újjászervezte a pártját és pártja propagandáját. Kifejtés Hitler az egész társadalom támogatását maga mögött szeretné tudni, ezért az 1921-ben kiadott 25 pontból álló program a szociális demagógia eszközeit vonultatta fel. A nagytőkéseknek megígérik az expanziót, azaz a régi gyarmatok visszaszerzésével újra piacokhoz jut Németország, valamint a kommunista mozgalom teljes felszámolását. A középrétegeknek állami támogatást, biztosabb egzisztenciát, a nagytőke korlátozását, valamint a középtulajdonosok védelmét ígérték. Az alsóbb rétegek felé szintén megfogalmazták a nagytőke korlátozását, emellett szociális biztonságot jelentő intézkedéseket ígértek: rögzített árakat és béreket, a munkanélküliség felszámolását, az adósságok kamatainak csökkentését, jobb hitelfelvételi és a parasztságnak új birtokszerzési lehetőségeket. Elutasították a német érdekeket súlyosan sértő versailles-i békeszerződést, és ilyen nagymennyiségű, főleg amerikai tőkének az országba engedését (Dawes-terv 1924-29), ami Németországot az Egyesült Államoktól való gazdasági függésbe sodorta. A német nemzeti múlt elemeit, a germán mítoszokat is felhasználták propagandájukban. Az NSDAP programjában megjelent a fajelmélet (Herrenvolk) és a szociáldarwinizmus is. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) A fajelmélet szerint az uralkodó, árja nép a német, másodrendű a többi germán nép. Szolganépek a szlávok és más kelet-európai népek, a legnagyobb ellenség azonban a kezdetben Németországból kitiltandó, ill. életminőségében korlátozandó, majd kiirtandó zsidóság és a cigányok. Fő céljuk egy fajilag tiszta, homogén Nagynémet Birodalom létrehozása volt. Az élettérelmélet (Lebensraum) azon alapul, hogy Németország túlnépesedik majd a gazdasági fellendülés és a nemzeti jelszavak hatására megnövekvő gyerekvállalás miatt, ezért új területek kellenek majd

104

az ellátás biztosítására. (Jellemzően Kelet-Európa meghódításáról, a térség feletti német jogról szól a program.) A program céljai közé tartozott Európa német nyelvű lakóinak egyesítése, majd következő lépésként egy egész Európára kiterjedő nagynémet birodalom, s végül egy német világbirodalom létrehozása. A pontok egymásnak ellentmondanak, ami abból fakad, hogy minden réteget meg akartak nyerni, ráadásul kezdettől fogva nem is titkolták, hogy bizonyos pontokat (pl. a nem zsidó nagytőke korlátozását) nem akarják végrehajtani. Az NSDAP erősen hierarchikus szervezet lett, ahol a vezér akarata a meghatározó (Führer-elv vagy vezér-elv). (Lásd a forrásokhoz írtakat.) Az 1920-as évek második felében és különösen a nagy gazdasági világválság (1929-1933) kitörésekor a párt tömegagitációba kezdett, Hitler újra a szociáldemagógia eszközével próbálta meggyőzni a tömegeket arról, hogy kizárólagosan ő képviseli a társadalmi igazságosságot és a német nemzeti érdekeket. A kibontakozó világválság a külkapcsolatoknak kiszolgáltatott német gazdaságot érintette a legérzékenyebben. A termelés rohamosan csökkent, ezrével mentek tönkre a kis-és középüzemek, a parasztbirtokok tízezreit árverezték el. A válság mélypontján (1932) a munkanélküliség elérte az 50%-ot. A gazdasági helyzet egyre reménytelenebbé válása nemcsak a politikai egyensúlyt borította fel, hanem a törvényes rendet is. A náci és kommunista pártok fegyveres alakulatai az utcákon csaptak össze vagy igyekeztek tönkretenni az ellenfelek politikai rendezvényeit. (A náci párt fegyveres szervezete az SA volt, ami az 1930-as évek elejére jól szervezett, az egész országot behálózó párthadsereggé vált. Katonai külsőségek hangsúlyozása jellemző rájuk, majd megalakult az SS és a Gestapo.) A világgazdasági válság alatt egyaránt nő a kommunista, a szociáldemokrata valamint a náci párt tömegbázisa, népszerűsége. 1932-ben, a gazdasági világválság mélypontján háromszor is tartottak választásokat, ahol bár a baloldali pártok is egyre nagyobb támogatottsággal szerepeltek, az NSDAP-é volt a legnagyobb részarány. Hitlert 1933. január 30-án nevezte ki Hindenburg Németország kancellárjává. Az NSDAP a válság megoldására tett sikertelen próbálkozásokat követő csalódottságra alapozva ki tudta használni a demokráciába vetett bizalom megingását, és egyre több embert győzött meg arról, hogy a kivezető út az új rend, az erőre és a hatalom tiszteletére épülő társadalom. A sztrájkok megszüntetését, a munkanélküliség felszámolását, a közrend biztosítását ígérték. Hitler meggyőződése volt, hogy a tömeg alkalmatlan arra, hogy magát irányítsa, ezért szerinte szükségszerű a demokrácia bukása. A tömeget ostoba, manipulálható, irányításra szoruló „csordának” tekintette, a náci propaganda is ezekre épült. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) Leggyakrabban használt jelképük a náci zászló, a horogkereszt és a karlendítés “Heil Hitler!” kiáltással. A jelképek tudatos és hatásvadász felhasználásával azt akarták elérni, hogy az emberek azt érezzék, az élet minden területén jelen van a párt és annak vezetője. A propaganda eszközeiről lásd még a képekhez írtakat. Lezárás, összegzés A nácik hatalomra jutásának veszélyét felmérő német körök megdöbbenésüknek adtak hangot Hitler kancellári kinevezése után, mások azonban úgy vélekedtek, hogy ez nem biztos, hogy rossz, mert most nyílt színen kell a náciknak a tarthatatlan politikájukat folytatni, amivel legkésőbb nyolc hónap múlva megbuknak (pl. Thomas Mann). A felhatalmazási törvény jelentette legitimációval és az erőszakszervezetek támogatásával nem egészen egy év alatt kiépült a totális fasiszta diktatúra. A Reichstag felgyújtásának ürügyén (1933. február 27.) Hitler törvényen kívül helyezte a kommunista pártot, június-július folyamán felszámolta a szociáldemokrata pártot, majd a szakszervezeteket, ezt követően az összes ellenzéki pártot betiltotta, és a polgári szabadságjogokat korlátozták.

105

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli

57. tétel: A szt sztálini diktatúra legfőbb jellemzői
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be, hogyan épült ki a bolsevik diktatúra a Szovjetunióban! FELELETVÁZLAT
Bevezetés 1922-ben létrejött a Szovjetunió, a kommunista pártállam. A legfőbb végrehajtó hatalom a Népbiztosok Tanácsa volt, az országgyűlés helyett pedig szovjetkongresszus hozott törvényeket. Népbíróságokat állítottak fel. Lenin 1922-ben súlyosan megbetegedett (agyvérzést kapott), s emiatt időszerűvé váltak az utódlási viták. Sztálin óriási hatalmat kapott azzal, hogy a párt titkára lett, s ezt Lenin nem tartotta helyesnek. Lenin 1924-es halála után a hatalmi harcban végül Sztálin győzedelmeskedett a nagy rivális, Trockij felett. (Lásd a forráshoz írtakat.) Sztálin minden jelentős posztra saját embereit állította, amivel egyrészt saját befolyását biztosította, másrészt igyekezett a hatalomból kiszorítani azokat, akik valamilyen értelemben korlátot jelentettek számára. (Pl. összefogott Zinovjevvel és Kamenyevvel Trockij ellen, majd Buharinnal Zinovjev és Kamenyev ellen, s végül Buharint is kiszorította a döntéshozatalból.) Trockij előbb belső, majd külső emigrációba vonult (Mexikó), végül 1940-ben meggyilkolták. A polgárháború végére (Szovjet)Oroszország gazdasága teljesen szétzilálódott. A gazdaság helyreállításának érdekében a polgárháború idején bevezetett hadikommunizmusról áttértek az új gazdaságpolitikára, a NEP-re. Kifejtés A NEP keretében a fontosabb gazdasági ágazatok állami tulajdonban maradtak (közlekedés, nehézipar, hadipar, bányászat), a parasztok beszolgáltatási kötelezettségeit azonban adó váltotta fel, és ismét engedélyezték – bár korlátok között – a magánkereskedelmet. A magánkereskedelem hatására a társadalom differenciálódni kezdett: a kereskedők és kulákok (tehetős parasztok) közül többen is jelentősebb vagyont szereztek. Ez a differenciálódás, az infláció és az ellátási problémák megosztották a bolsevik párt vezetőségét. (Az alacsony felvásárlási ár miatt a parasztok rejtegették az árujukat, illetve feketén próbálták eladni.) Az 1927-es XV. Pártkongresszuson a problémák felszámolására három egymástól eltérő alternatíva fogalmazódott meg. Buharin szerint a NEP-et minden hibája ellenére folytatni kell, de úgy, hogy magasabb felvásárlási árat meghatározva növeljék a parasztok érdekeltségét, és ellenezte a kollektivizálást is. Buharin úgy érvelt, hogy ha a paraszt többet termel, mert jobb áron tudja eladni, akkor egyrészt így ő is jobban él, másrészt a városok élelmiszerellátása is megoldódna. Ráadásul, ha a paraszt megjelenik vevőként a piacon, akkor keresletet jelentene az ipar számára, ami fellendüléshez vezetne ebben a gazdasági szektorban is. (Az állam pedig progresszív adórendszert vezethetne be.) Trockij szerint viszont Preobrazsenszkij "eredeti szocialista tőkefelhalmozás" elméletét kell megvalósítani. Trockij abból indult ki, hogy a szocializmus nem lehet tartós egyetlenegy országban, ahhoz azonban, hogy győzzön más országokban is (világforradalom) gyors iparosításra lenne szükség. Ehhez azonban a pénzt csak a mezőgazdaságból lehet elvonni, tehát a parasztokat kötelezni kell az alacsony felvásárlási árak megtartásával terményük eladására, továbbá növelni kell az adókat is.

106

az oktatási rendszer gerjesztette. (Magát a személyi kultusz kifejezést először Hruscsov használta 1956-ban a XX. (Az öt marsallból hármat. aki szembefordult. Lezárás. hogy egy országban akkor is tartós lehet a szocializmus. Sztálin korlátlan hatalomra tett szert. hogy hatalma tartós legyen. azaz a központi apparátus hozta a rendeleteket. A gazdaságirányítás tervutasításokkal történt. Kezdetben a szabotázzsal vádoltak. általában az ország tömegtájékoztatási eszközei. majd a kulákok ellen lépnek fel. politikai célokat szolgáló bírósági tárgyalásokon halálra ítélték. a tisztikar létszáma a felére csökkent. sok zsidó tudóst végeznek ki. a világgazdasági válság után az SZKP XVII. összegzés Sztálin tehát létrehozott egy a gyakorlatban hosszútávon is működőképes kommunista pártállami diktatúrát. A GULAG táboraiban nem lehet tudni. valamint az összes tengernagyot kivégezték. pártkongresszuson Sztálin kapcsán. illetve a főtitkár és a Központi Bizottság határozta meg. A Kirov gyilkosság azonban alapot adott Sztálinnak arra. mint a paraszti kisgazdaságok. Sztálinhoz feltétlen hű. de több millió ártatlan ember életét is kioltotta a kivégzések során vagy a börtönökben. besúgó rendszer. Korábban a terror általában gazdasági célokhoz kapcsolódott. de voltak kivégzések is. „Az ellenség köztünk van”. 1937-ben új réteget szemel ki magának Sztálin: a Vörös Hadsereg tisztikarát. Gyakran az önvédelem eszköze volt mások feljelentése. hogy végül pontosan hány millió embert tartottak fogva és hányan haltak meg. Kamenyev. s koncepciós. 107 . a kultúrpolitika. (Lásd a forráshoz írtakat. Az ekkor elítéltek többsége a GULAG valamelyik táborába került munkaszolgálatra Szibériába. amikor a párt és állam legfőbb vezetőit. az ellenünk van” jelszavak a szüntelen éberségre hívták fel a figyelmet. ám létrejött egy új. Lenin idején léptek be a pártba. Mindennek eredményeként Sztálinnak sikerül felszámolnia ellenzékét. de abból indult ki.) Ennek a lépésnek katasztrofális következményei lettek a második világháború első éveiben. Sztálinnak sikerült a programját 1928-ra elfogadtatni. 1938–39-ben az értelmiség ellen lép fel. ami fennállását az igen erős centralizációnak és az NKVD tevékenységének köszönhette.) Bár a kultusz kialakulásához vezető tisztelet sokakban őszintén is kialakulhatott. ezért kollektivizálni (államosítani) kell. és megindult a kollektivizálás mellett az első ötéves terv is. ha minden téren megvalósul a központosítás. kongresszusán Kirovot. ehhez tőkét és munkaerőt a mezőgazdaságból kell elvonni. amelyek gyakran a valóságtól elrugaszkodó elképzelések voltak. akik javarészt még régi bolsevikok voltak. a forradalom legendás vezetőit vádolták meg árulással. Sztálin úgy gondolta. vagy szembefordulhat vele. A kommunista párt az állam fölött állt. hiszen a feljelentéssel „bizonyította” az illető saját elkötelezettségét a rendszer iránt. A mesterségesen gerjesztett hisztérikus légkörben tág tere volt az egyéni bosszúnak és ellenszenvnek is. amely 1936–39-ben tetőzött. A külső és a belső „ellenségek” felkutatására és megsemmisítéséhez kérték és várták a lakosság együttműködését (megfélemlítés. a tizenhat tábornokból tizennégyet. aki nincs velünk. hiszen ők ellenezték a kollektivizálást.) 1934-ben. letartóztatások). minden apró területét az állami irányításnak a párt titkárai. Ezzel az eseménnyel kezdetét vette a terror egy új szakasza. hogy elinduljon a „nagy tisztogatás”. kikényszerítve a népből az áhítatot a vezető iránt. vagy „az. A szavazást végül Sztálin parancsára meghamisították. (Pl.Sztálin részben átvette Trockij programját. hogy ki kell irtani mindenkit. a leningrádi párttitkárt akarta Sztálin helyére megválasztani a többség. A nagy terror után.) 1929-től (Sztálin 50 éves lett) jelentek meg a személyi kultusz első elemei. ezzel az ország önellátóvá válik a lehető legtöbb ágazatban. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Buharin) Több vezető öngyilkosság segítségével „menekült el” a bírósági tárgyalás elöl. Mivel az állam számára a nagyüzemek jobban ellenőrizhetőek. Meg kell tehát valósítani a szocialista iparosítást. Kirovot pedig meggyilkoltatta. fiatal vezérkar. Továbbá fel kell mérni és ki kell aknázni az eddig kihasználatlan természeti erőforrásokat. Zinovjev. azaz hamis vádakon alapuló.

ezért az 1932-es Lausanne-ban rendezett konferencián az egyszeri 3 milliárdos fizetésen felüli összegeket eltörölték. s így ki tudta fizetni a háborús jóvátételt Franciaországnak és NagyBritanniának. aminek jegyében az amerikai kölcsönből helyreállították Németország gazdaságát. A gazdasági világválság azonban felborította a számításokat. hogy Hitler nem tekinti magára nézve kötelezőnek azokat a nemzetközi szankciókat. ami képes volt a II. ám eredményt nem tudtak elérni. mérnökök. amelyek az agresszívvá váló német külpolitikával szemben megfogalmazódtak. Locarnóban (1925) elfogadták Németország nyugati határait. megtagadta a jóvátétel fizetését. milyen konfliktusok vezettek a II.és hadiipart teremtett. Hitler 1933. v világháború előzményei. 108 . revíziót akartak. Ezért Franciaország 1920-ban elfoglalta Frankfurtot és Darmstadtot. Ezt a folyamatot látva 1932-ben összehívták a Népszövetség leszerelési konferenciáját. Ez a döntés az egyre erősebb és kancellári pozícióra törő Hitlernek igen kedvező volt. (Franciaországot a grandeur-politika. másrészt. január 30-án lett Németország kancellárja. hivatalnokok. világháború idején a német támadások megállítására. az expanzív politika újjáéledt. hogy Németország a versailles-i béke revíziójára készül. majd 1926-ban Németországot felvették a Nemzetek Szövetségébe. 58. világháborút lezáró versailles-i béke a németek számára elfogadhatatlan volt. s még ebben az évben – a korabeli diplomáciában teljesen szokatlan módon – kilépett a Népszövetségből. tétel: A II.) A megoldást végül az 1924-es Dawes-terv hozta el. a szociális demagógiával párosuló nacionalizmus Németországban is felerősítette a revans követelését. a gazdasági és társadalmi feszültségek okán a vesztes országok újra aktivizálódtak. felszámolták a munkanélküliséget. Németországot pedig a nem-teljesítés politika uralta ekkor. majd Belgiummal közösen 1923-ban a Ruhr-vidéket is. ill. ezért a nemzetközi kapcsolatokat évekig a volt ellenfelek közötti szembenállás határozta meg. ez az ipar már képessé vált egy erős tömeghadsereg ellátására és olyan nehéz. Németország.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A sztálini modernizációnak azonban pozitív társadalmi hatásai is voltak. munkások és parasztok milliói lettek tanárok. hiszen az NSDAP már kezdetektől követelte a német jóvátétel eltörlését. katonai k ato és politikai fordulópontjai FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. A Szovjetunió 1939-re ipari nagyhatalommá vált. s megszüntették az ország katonai ellenőrzését is. Kifejtés A válságban egzisztenciájukat vesztett vagy azt veszélyben látó tömegek radikalizálódtak. ami egyrészt erősítette a sztálini vezetés társadalmi bázisát. s így – bár még nem Hitler volt a kancellár a döntés megszületésekor – a közvélemény mégis őhozzá kötötte ezt az eseményt. az általános közoktatásnak köszönhetően megnőtt a társadalmi mobilitás. világháború kitöréséhez! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. halasztotta. ahogy tudta. másrészt bár a szocialista iparfejlesztés ára iszonyatos volt. Ezzel egyértelműen jelezte. Németország a válság miatt felmondta a jóvátétel fizetését.

Valójában a politikai érdekszférákat osztották fel e paktumban. amihez 1937-ben Olaszország is csatlakozott.) 1935-ben a Saar-vidéki népszavazáson a helyi lakosság többsége Németország mellett döntött. Az 1939 májusában Németország és Olaszország között létrejött ún.) Amikor 1934-ben Hitler nyilvánosan bejelentette. így ez a terület német fennhatóság alá került. 1938-ban Hitler fokozta a nyomást Ausztriára az Anschluss érdekében. 1938 szeptemberében ült össze Münchenben a Chamberlain brit miniszterelnök által kezdeményezett konferencia. Áprilisban német-brit és németfrancia tárgyalások kezdődtek. Hitler el tudta hitetni a nyugatiakkal. és rögzíteni akarta Németország keleti határait egy ún. Barthou halála (1934. A rendezés után létrejött „maradék” Csehszlovákiának az aláíró nagyhatalmak garanciát ígértek. március 12-13-án megszállta az országot. Franciaország és Olaszország összehívta a stresai konferenciát (1935). s rá akarták bírni őket. együttműködést írt elő mindkét országnak támadó háború esetére is. Schuschnigg osztrák kancellár népszavazást írt ki a kérdésről. hogy nincsenek további követelései. valamint létrehozzák a német légierőt és a haditengerészetet is felfejlesztik. hogy nem engedhető meg a német expanziós politika. ezért fel akarta újítani az 1893-as francia-orosz(szovjet) együttműködést. március 15-én következmények nélkül megszállhatta Prágát és létrehozta a Cseh-Morva Protektorátust. illetve a nagyhatalmak egymás közötti titkos tárgyalásai. ám ez végül semmit sem ért. A Szudéta-vidéken kb. ám a szerződések nem születtek meg.) Mussolini kezdetben gyanakodva figyelte Hitler politikáját. marseille-i merénylet) után azonban ezek a célok nem valósultak meg.) Szeptember 29-én aláírták a müncheni egyezményt. amelyek a kölcsönös bizalmatlanság jegyében folytak. hogy kelet felé terjeszkedjenek. Nagy-Britannia és Franciaország diplomáciai tiltakozáson kívül nem lépett fel komolyabban a német külpolitika ellen. (Lásd a forráshoz írtakat. Ezt az elképzelést támogatta Nagy-Britannia is. 3 millió német élt. Lezárás. Ezután Hitler bejelentette az általános hadkötelezettség bevezetését.Az NSDAP már az 1920-as években egyértelműen megfogalmazta külpolitikai céljait: versailles-i békeszerződés érvénytelenítése. ukrán és orosz földön az „élettér” (Lebensraum) megszerzése. hiszen közvetlenül is veszélyeztetve érezte magát. és 1935-től az engedékenységi politikát folytatták a németekkel szemben. A német fenyegetésre először Franciaország reagált. másrészt viszont azt is. (Lásd a forráshoz írtakat. akkor Nagy-Britannia. hogy a versailles-i béke megszegésével 600 ezerre emelik a német hadsereg létszámát. hogy a vidék megszerzéséért háborúra is képes. (Lásd a forráshoz írtakat. amelyek ezen államok háborútól való távoltartását szolgálták volna. (Lásd a forráshoz írtakat. Acélpaktum már katonai szövetséget jelentett. aminek értelmében Csehszlovákiának át kellett adnia német többségű területeit. Ellenállásba nem ütközött. hogy az ún. Barthou külügyminiszter úgy gondolta. hiszen Hitler 1939. összegzés 1939 tavaszán megkezdődtek a nagyhatalmak és a németek. 109 . a Birodalmon kívüli németek egy államban való egyesítése (Herrenvolk). Az abesszin háború következtében azonban egyre inkább Németországhoz közeledett. s tárgyalásokat kellett kezdenie lengyel és magyar szomszédjaival azok területi igényeiről (lásd első bécsi döntés). és intenzív fegyverkezési programba kezdtek. keleti-Locarnó szerződésben. de konkrét együttműködésről nem döntöttek. „Harmadik Birodalom” Európa egészét uralma alá akarja vonni. Ezután a francia külpolitika megváltozott.) 1936-ban Németország és Japán is szövetséget kötött. de Hitler még a szavazás előtt. valamint lengyel. Németország felfegyverzése. elutasította az Anschlusst is. (Lásd a forráshoz írtakat. s a lépést nemzetközileg is elfogadták. Távolabbi célként megfogalmazták. ez volt a szovjetellenes Antikomintern paktum. 1936-ban a locarnói szerződést megszegve a német csapatok bevonultak a Rajna-vidéken lévő demilitarizált övezetbe.

sem a tömeges kivégzések nem érték el a céljukat. és egyre több embert győzött meg arról. a társadalom perifériájára került kommunista és kapitalizmus ellenes rétegeknek. A németek hivatalos célja Danzig megszerzése és a Kelet. Ezzel megkezdődik a második világháború. a kb. hogy kizárólagosan ő képviseli a társadalmi igazságosságot és a német nemzeti érdekeket. meghatározta a szolganépek körét is (pl. ám ezt a nyugati hatalmak elutasították. 59. mert Németország nem akar kétfrontos háborúba keveredni.) A megvalósítás eszköze a koncentrációs tábor lett. 1933. Elképzelései szerint a Birodalmat segédállamok veszik majd körül. 1921-től pedig elnöke volt. homoszexuálisok. A német-szovjet tárgyalások végül eredményre vezettek. A megnemtámadási szerződés mindkét félnek igen fontos.) A Lengyelország elleni totális támadás végül is 1939. amelyek a náci Németországban a holokauszthoz vezettek! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az NSDAP (Nazionalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) 1919-ben alakult meg. Ezek után a lengyelek a britekkel és a franciák kötöttek egy kölcsönös segítségnyújtási egyezményt. amit az árja faj. Hitler újra a szociáldemagógia eszközével próbálta meggyőzni a tömegeket arról. mert sem a gettók (az éhínség.jén 04:45-kor indul meg. 1939. tétel: A holokauszt ho FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be azokat az ideológiai. szeptember 1.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Ezután az oroszok tárgyaltak a britekkel és a franciákkal. Az NSDAP a válság megoldására tett sikertelen próbálkozásokat követő csalódottságra alapozva ki tudta használni a demokráciába vetett bizalom megingását. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy egy német-szovjet konfliktus esetén a szovjetek átvonulhassanak Lengyelországon. a járványok és az őrök brutalitása révén). január 30-án Hitler lett Németország kancellárja. valamint megjelölte a németség legfőbb ellenségeit. hogy gyűjtőhelye legyen a háborús vereség után létrejött rendszerben csalódott embereknek. 250 milliós német nép irányít. augusztus 23-án létrejön a tíz évre szóló német-szovjet megnemtámadási szerződés. Az NSDAP programjában kezdettől fogva megjelent az antiszemitizmussal összekapcsolódó fajelmélet (Herrenvolk) és a szociáldarwinizmus is. A párt célja. szlávok).Poroszországgal való egyesülés. hogy a kivezető út az új rend.) Kifejtés Hitler egész Európára kiterjedő uralmat tervezett. az erőre és a hatalom tiszteletére épülő társadalom. Sztálin szerette volna a feleket megnyerni azon elképzelésének. (Lásd a forráshoz írtakat. 110 . és a Szovjetunió is jobban szeretné nagyobb konfliktus nélkül elérni céljait. antiszociális elemek. társadalmi és gazdasági jelenségeket. a kiirtandó népeket (zsidók. Jehova tanúi vallás tagjai stb. cigányok) és társadalmi csoportokat (értelmi fogyatékosok. A pártnak Hitler is tagja. Az 1920-as évek második felében és különösen a nagy gazdasági világválság (1929-1933) kitörésekor a párt tömegagitációba kezdett.

Mauthausenben és Buchenwaldban). és főként az egyházak nyomására Hitler leállította azt. (Fizikai bántalmazás. betegség következményeképp vittek a gázkamrákba. Himmlert a keleti fronton tett látogatása során (1941) megrázta és elgondolkodtatta a kivégzés kegyetlensége és a német katonákra gyakorolt hatása. a környezetükben működő vagy odatelepített gyárakban. mint a társadalom számára „felesleges” embert. üzemekben dolgoztatták a foglyokat (pl. Az állam által is támogatott erőszak egyik példája 1938. de „csak” 1941-ig folytatódott a begyűjtésük és kivégzésük.) 1938-tól s különösen a háború idején az SS már kifejezetten gazdasági célzattal aknázta ki a koncentrációs táborok lakóinak munkaerejét.A táborok eredetileg internálótáborok voltak. A leghírhedtebb: Auschwitz-Birkenau. Einsatzgruppe-k tevékenykedtek. Az Endlösung fő vezetője Adolf Eichman lett. Hitler kancellári kinevezése után gyakorlatilag azonnal létrehozták az első koncentrációs táborokat. Sobibor. pl. Majdanek. Treblinka. a többieket a kegyetlen munka és az éhezés. Zuhanyozóhelyiségnek álcázott gázkamrákat építettek. Kulmhof volt. Reinhard Heydrich vezetésével ezen a konferencián hangolták össze a zsidókérdés „végleges megoldásának” feladatait. amelyeknek a feladata a gyors és tömeges kivégzés volt. A németek a britektől vették át az elnevezést. polgári bűncselekmény miatt kerülnek a foglyok. ezért „humánusabb” kivégzési módszer kidolgozására adott utasítást. s mint eszközt az angol-búr háború (1899-1902) idején alkalmazták. hanem rendelet vagy katonai parancs alapján. döntöttek a zsidó nép teljes kiirtásáról. másrészt a hivatalosan is antiszemita állami propaganda miatt senkit sem büntettek esetleges egyéni „túlkapásért”. mert kitudódott. Először ún. vád nélkül zárták ide az állambiztonsági szempontból veszélyesnek ítélt politikai ellenzéket vagy kisebbségi csoportokat. a munkára valamiért alkalmatlannak ítélteket azonnal. Németországban 1933 tavaszán. 1933-tól kezdődött Németországban a zsidók bántalmazása. kimerítő munkavégzés. „eutanáziaprogramot” hajtottak végre. kristályéjszaka volt. 1941-1942-ben a lengyel területeken kezdték meg az európai zsidóság szisztematikus megsemmisítését. majd a holttesteket elégették. (Internálótáborok több helyen is működtek. ekkor még a politikai ellenfelek. évi nürnbergi törvények adtak jogi alapot. az USA-ban a bevándorlók ellen. (Ez idő alatt 70 ezer.) A szisztematikus rendszert végül a wannsee-i konferencián dolgozták ki. november 9-én az ún. kialakításáról. majd 1942-től alkalmazták tömeges megsemmisítésre. s ezek a kivégzőosztagok közel másfél millió embert öltek meg. kipufogógázt vezettek vissza a zárt teherautókba. 1934-től már az SS felügyelte a táborokat. az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítéséről.) A koncentrációs tábor (Konzentrationslager) elnevezés kegyetlenebb és még inkább büntető jellegű tábort takar. s az SA önkényeskedő brutalitása helyett szisztematikus terrort alkalmaztak. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A Szovjetunió megtámadása után vált az Endlösüng igazi népirtássá.) 1939 októberétől az elmebetegeken ún. 1944-ben naponta 200 ezer fő halt meg így. 111 . Ehhez egyrészt az 1935. 1942 januárjában. hogy a nem harcoló búr lakosság így elzárva ne nyújthasson támogatást az angolok ellen harcoló búroknak. Itt és így gázosították el a Magyarországról deportált zsidókat is. emigrációba kényszerítése. a kommunisták és a szociáldemokraták számára. melyeket dízelmotorokkal termelt szénmonoxiddal árasztottak el. egyelőre átfogó terv nélkül.) Egyes koncentrációs táborokat a háború alatt megsemmisítő táborként működtettek. A Ciklon-B gázt először Auschwitzban próbálták ki orosz hadifoglyokon (1941 ősze). 1942-ben nyíltak meg a speciális táborok először Lengyelországban. Belzec. más adatok szerint 93 ezer szellemi fogyatékost öltek meg. a Szovjetunióban a GULAG. A kivégzésnek ez a módja teljesen személytelen. ahová nem jogi úton. Buchenwaldban és Dachauban pedig orvosi kísérleteket is folytattak a foglyokon (pl. Mengele kísérletei). vagyonuk elvétele. azaz genocídiummá. (1962-ben végezték ki népirtás vádjával). (Az első tömeges elgázosításra Nyugat-Lengyelországban Chelmnóban került sor. elégtelen táplálkozás és szállás stb.

szemüvegeit újrahasznosították. ezt Porrajmosnak nevezik. krími tatárokat a németekkel való kollaborálás megtörténte vagy lehetősége ürügyén. majd 1942. hiszen a vonatok közlekedéséhez. 60. 1941 augusztusában az Atlanti Charta (Churchill és Roosevelt nyilatkozata). hogy a különböző országok között a korábbinál összehangoltabb nemzetközi együttműködésre lesz szükség egy újabb háború megelőzése érdekében. a szervezet működését! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1919 és 1945 között működő Népszövetség utódszervezeteként jött létre a II. ráadásul a népirtás végrehajtásában nemcsak az SS vett részt.7 milliós zsidó lakosságából 5. tétel: A Az z ENSZ EN létrejötte és működése FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be az ENSZ kialakulásának előzményeit. így a csecseneket. 200 ezer romát öltek meg a zsidókhoz hasonló módon. 1 millió szerb és kb. modern szervezési elveket és ipari technikát alkalmaztak. ill. A holttesteket meggyalázták. a korábban állatok szállítására használt vagonokba sokszor 100 embert is zsúfoltak embertelen körülmények között. művégtagjait. a szervezet angol nevéből. szappan. és kb.6-5. összegzés 1944 áprilisában két szlovák fogoly megszökött Auschwitzból. A holokauszt által érintett országok 9. nemtől függetlenül) csupán származása miatt. Az aranyfogakat kitépték a halottakból. táborokba szállítás (transzport). A történelemben a népirtás nem volt egyedi jelenség (pl. De a tömeges kivégzésekben és a koncentrációs táborokban meghalt kb. A második világháború alatt nyilvánvalóvá vált. a gyárak működtetéséhez civilekre is szükség volt. a kényszermunkára hurcolt foglyoknak pedig a 90%-a halt meg. hanem megsemmisítendő állatnak tekintsék. A népirtás nem csak a zsidókat érintette. hogy a németek számára megkönnyítse. a nők haját párnába tették bélésnek. az éheztetésnek az volt a funkciója. A megaláztatásoknak. Az adott korszak vezetői nem igazán akarták tudomásul venni. Lezárás. kb. ingusokat. a United Nations-ból ered az UN rövidítés.8 millió embert gyilkoltak meg (kb. az ő vallomásukat tartalmazza az ún. világháború után. és ehhez modern tömegpusztító eljárásokat.) Az elhunytak ruháit. Az USA-ban 117 ezer japánt zártak koncentrációs táborba a háború idején.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A deportálás. volt csoportos kedvezmény. január 1-jén az Egye- 112 . (A cinizmust mutatja. 4 millió szovjet polgári személy. cigányság kiirtása is cél volt. A holokauszt egyedi voltát azonban az jelenti. szerencsétlenség”). pl. csomagjait. Az Egyesült Nemzetek kifejezés F. 3 millió lengyel polgári személy. áldozataikat ne embernek. 1915-ben az örmények elleni török atrocitások). hogy a vonatjegyeket az áldozatokkal kifizettették. 4 év alatt ingyenes volt az út. Holokauszt (görögül „égő áldozat”) vagy Soá (héberül „katasztrófa. az emberi maradványokból pl. lámpaernyő készült. egész népeket deportáltak. vonatokon történt. Auschwitz-jegyzőkönyv. D. 60%). amerikai indiánok. a sztálini rendszer is alkalmazta. A japán hadifogolytáborokban a foglyok mintegy negyede. Roosevelt amerikai elnöktől származik. hogy egy egész népet akartak kiirtani (kortól. hadifogoly is. Magyar rövidítése ENSZ. A zsidóság kiirtására tett kísérlet elnevezésére két szó használatos. a mocsoknak. ruhafogas.

Olaszország. és a Titkárság. Kasmírban. február 4-én ismét találkozott Churchill. de konkrét szervezeti elképzelések még nem merültek fel. illetve az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya egyrészt deklarálta az emberi jogokat. április-június). Az USA és Nagy-Britannia kezdeményezésére a Szovjetunióval együtt a három szövetséges nagyhatalom a moszkvai külügyminiszteri értekezleten (1943. de a szervezeten belül a központi szerep a Biztonsági Tanácsé. október) – egyeztetett egy nemzetközi szervezet létrehozásában. pl. Az ENSZ működését alapvetően három intézmény biztosítja: a Közgyűlés. amelyeknek vétójoguk van. (Minden nagyhatalom vétózott már az alapítás óta eltelt időszakban.) A végül San Franciscóban aláírt ENSZ-alapokmány 1945.) A béke veszélyeztetése esetén a BT háromféle megoldás közül választhat: először felhívhatja az érdekelt feleket. október 24-én lépett hatályba (ez az ENSZ napja). ha ez nem eredményes. E főként szovjet kívánságra elfogadott rendelkezés hosszú időre megbénította az ENSZ munkáját a hidegháború idején. Franciaország. ahol állandó tagként vesz részt a munkában az öt nagyhatalom (USA. (A kéksisakosok szerepet vállaltak az 1948-as arab-izraeli háború után. Szovjetunió). (Lásd a forráshoz írtakat. a Biztonsági Tanács szavazati rendjében.) 113 .) A háború alatti nagyhatalmi konferenciák folytatásaként 1945. Az ENSZ Alapokmányának fő célkitűzése a béke és a biztonság fenntartása. Nagy-Britannia. a baráti kapcsolatok fejlesztése.) Az alapokmányban felsorolt egyetemes érvényű alapelvek a nemzetközi együttműködés alaptételeivé váltak. A „három nagy” megegyezett a létrehozandó Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) működési alapelveiben. Ha ez is hatástalan. azaz a Biztonsági Tanács csak az 5 nagyhatalom igenlő szavazatával hozhat határozatot. ellenőrzése elsősorban Nagy-Britannia és a Szovjetunió érdekütközését hozták. Egy szupranacionális (nemzetek fölötti) szervezet megalakításáról és annak fő feladatairól tehát először a teheráni konferencián (1943. gazdasági blokád). rendszabályokat vezethet be (pl.sült Nemzetek Nyilatkozata (vagy más néven a Washingtoni Nyilatkozat) is deklarálta ennek szükségességét. Ezenkívül létrehozták a Biztonsági Tanácsot. A nagyhatalmi együttműködést azonban ekkor már beárnyékolták a háború utáni rendezés egyéb kérdései: a szövetségesek jelenléte és a befolyási övezetek kialakítása. (Lásd a százalékos megosztásról és a nagyhatalmak érdekérvényesítéséről a forrásokhoz írtakat. illetve Japán ellen. Nagy-Britannia. A Közgyűlés (General Assembly) a legfőbb tanácskozó testület. Cipruson kialakuló konfliktusok rendezése idején. Roosevelt és Sztálin a Krím-félszigeten levő Jaltában. hogy alkalmazkodjanak az ideiglenes rendszabályokhoz. amelyek hadüzenetet intéztek a második világháború során Németország. amelynek során az Egyesült Államok. akkor már fegyveres erő felhasználásával járó műveleteket is elrendelhet. Ezeket egészítette ki a helsinki záróokmány (1975). (Lásd a forráshoz írtakat. A Biztonsági Tanács (Security Council) az Alapokmány értelmében elsődlegesen felelős a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. Az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. amely ismételten és lényegre törően foglalta össze az államok közötti kapcsolatokat szabályozó legfontosabb tíz alapelvet. az önrendelkezési jog és a szabadságjogok tiszteletben tartása. Kenyában. illetve létrehozta az egyezményokmány betartását vizsgáló Emberi Jogok Bizottságát is. a nemzetek közötti egyenjogúság. akkor fegyveres erő felhasználásával nem járó szankciókat. a Szovjetunió valamint Kína képviselői kidolgozták az ENSZ alapokmányát. a Biztonsági Tanács (BT). valamint a Közgyűlés által megalkotott ajánlásokhoz. Kína. Szudánban. hogy az ENSZ legfelsőbb fóruma a tagállamok közgyűlése. és nemzetközi konferenciát hívott össze San Franciscóba az ENSZ alapokmányának elfogadására (1945. november) esett szó államvezetői szinten. Az alapító tagok közé tartoztak (51 győztes állam) azok az államok. Jugoszláviában. Kifejtés 1944 augusztusában Washington közelében (Dumbarton Oaks) ült össze az Egyesült Nemzetek Szervezetét előkészítő tanácskozás. Megállapodtak abban.

Potsdam). Az ENSZ további feladatai közé tartozik a nemzetközi gazdasági. összegzés A szervezet elsődleges céljával. A hidegháború első tíz évében a tagfelvétel körül minden egyes esetben komoly politikai harc bontakozott ki. összetevőit és hatásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A világ vezető hatalmai: az Egyesült Államok. december 14-én történt meg. amelyeken az aktuális katonai és politikai teendőket egyeztetik. Kuba) okait. Az ENSZ Bécsi Hivatala többek között a nemzetközi kábítószer-ellenőrzés. Magyarország belépése – 15 másik országgal együtt – 1955. Az ENSZ Genfi Hivatala a leszerelés és az emberi jogok fóruma. és az ez irányú együttműködés előmozdítása. WHO) Úgy tűnt. Jalta. megbomlott a korábban tapasztalható összhang a felek között. Szuez. (FAO. politikai jellegű feladat. így mára valóban az egész világot átfogó szervezetté vált. A potsdami konferencián azonban a Jaltán is érezhető bizalmatlanság felerősödött. Ennek egyik legfőbb oka az. de a főtitkári funkció mindenekelőtt diplomáciai. Moszkva. délszláv háborúk). Az utóbbi években egyre nagyobb jelentőséggel bír ez az ENSZ-szervezet (lásd pl. Nagy-Britannia. illetve 1973-ban a két német állam (az NDK és NSZK) egyidejű belépésével jelentősen megnőtt a szervezet taglétszáma.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A Titkárság (Secretariat) a főtitkárból és tisztviselői karból áll. Az ENSZ a New Yorkban található központján kívül jelentős hivatalokat tart fenn Genfben. A 2001. Lezárás. A Bíróság előtt csak államok lehetnek a peres felek. szeptember 11-ei merénylet után azonban a fejlődő országok területén zajló konfliktusokban az ENSZ közvetítő és ellenőrző szerepe megkerülhetetlenné vált. Bécsben és Nairobiban. szociális és humanitárius feladatok megoldása. a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával kapcsolatban nem mindig váltotta/váltja be a hozzá fűzött reményeket. hogy a 20. sokan nem tartották elég hatékonynak. Franciaország és a Szovjetunió a második világháború alatt különféle konferenciákon vesznek részt (Teherán. a harmadik világbeli IMF politikát is erős kritika érte. hogy a meghozott döntések végrehajtását nehéz és nem mindig célravezető kikényszeríteni. 114 . ő a szervezet legfőbb igazgatási tisztségviselője. A Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice – ICJ) az államok között kialakult jogviták. A főtitkárnak nagyon jelentős feladata van. 1960-ban 16 afrikai tagállam és Ciprus felvételével. bírósági tárgyaláson történő rendezésére hívatott. E téren teljesítménye vitathatatlanul pozitív. a tagállamok pedig féltve őrzik nemzetközi jogi értelemben is szinte érinthetetlen szuverenitásukat. amely nélkülözhetetlen garanciája a világ békéjének. tétel: N Nemzetközi em konfliktusok a hidegháború idején FELADAT: A források és saját ismeretei alapján vázolja fel a hidegháború időszakában kibontakozó Európán kívüli nemzetközi konfliktusok (Korea. 61. Az ENSZ Nairobi Hivatala elsődlegesen a környezeti kérdésekkel foglalkozik. valamint a háborús konfliktusok békés. Vietnám. század végén szerepe megkérdőjeleződött. a bűnmegelőzés és büntetőjog területén illetékes. koordinálása.

1947-re egyértelművé vált az elkülönülés és a konfrontálódás. hidegháború: befagyasztják a nemzetközi kapcsolatokat. szociológia betiltása. A Truman-doktrínát az 1950-es években a „felszabadítási” és a „fellazítási” politika váltotta föl Nixon elnök külügyminiszteréhez. 1947 márciusában Truman nyilvánosságra hozta doktrínáját. agresszor) és az imperialistaellenes. Az USA kezdeti előnye 1949-ig tartott. ill. A szovjet választ Zsdanov fogalmazta meg (1947. Az USA mellé katonai és politikai szempontból fölzárkózott a Szovjetunió is. hogy a szovjetek zsarnoki uralmat építenek ki Európa keleti felében. illetve más országokban a politikai eszközökkel történő „föllazítás”. Franciaország szintén meggyengült a háború idején. A hidegháborús időszak háborúiban a konfliktusok egyik résztvevője mögé az egyik. szuperhatalommá. művészetek terén a „szocialista realizmus” meghirdetése). A hidegháború időszakában a két szuperhatalom között fegyverkezési verseny folyt. ami a konkrét katonai célon túl (Japán kapitulációra késztetése) erődemonstrációként hatott. pszichológia. gyarmatosító. de gazdaságilag messze elmarad tőle.ráadásul a konferencia második napján az Egyesült Államok sikeres kísérleti atomrobbantást hajtott végre. Szembe kell szállni a burzsoá ideológiai befolyással (pl. hogy a Szovjetunió az általa megszállt országokban a szovjet típusú politikai rendszer létrehozását támogatja. 1969-ben azonban az amerikai Armstrong lépett elsőként a Holdra. A két szuperhatalom több évtizedes szembenállása nem vezetett közvetlen katonai összecsapáshoz. de megálljt kívántak parancsolni a további terjeszkedésnek. politikai terrorral igyekeztek befolyásukat biztosítani. amelyet „győzelemre ítélt a történelem”. ekkorra lett kész a szovjet atombomba. 1949-ben (NATO). gazdasági és katonai támogatást nyújtottak. politikai és gazdasági háborút folytatnak a befolyási övezetek biztosítására. mivel a „feltartóztatási politika” csak részben valósult meg. ami arról szól. a többiek jóval elmaradtak tőlük.) 1948-ra a Kominform segítségével a keleti blokkban megtörtént a kommunista hatalomátvétel. Mindkét doktrína a saját életformáját tartotta magasabb rendűnek. március 5-én Churchill fultoni beszédében felhívta a közvélemény figyelmét arra. politikai. 1949-től a Szovjetunió is atomhatalommá vált. emellett pedig tisztogatással. Németország gazdasága megsemmisült. Ez az ún. és hogy a kontinenst (Stettintől Triesztig húzódó) „vasfüggöny” (katonai. (Tito kiközösítése és a titoista perek sorozata. Truman ezért meghirdette a feltartóztatás politikáját: elfogadták. 1948-ra a két világrend gazdasági elszigetelődése is végbement (Marshall-terv. NagyBritanniát nem érték ekkora veszteségek. a diplomáciai viszony a legkritikusabb helyzetekben sem szakadt meg. és még túl kellett tennie magát gyarmatbirodalma jelentős részének elvesztésén is. atomkorszakról. 1961-ben szovjet ember jutott fel elsőként a világűrbe (Jurij Gagarin). demokratikus táborra. másik szereplője mögé a másik szuperhatalom állt. Az akkor épp semmilyen kormányzati pozíciót sem birtokló Churchill előzetesen egyeztette beszédét Trumannal is. 1947). ráadásul négy megszállási övezetre volt osztva. és ezért mindent meg kell tenni a terjesztéséért. Dulleshoz kapcsolódóan. ezért beszélünk a világháború után a kétpólusú világ kialakulásáról. műszaki és ideológiai zár) osztja ketté nyugati (demokratikus) és keleti (kommunista) tömbre. kibernetika. de gyarmatbirodalma szintén felbomlóban volt. Sztálin azonban háborús uszításnak minősítette Churchill mondatait. 115 . szükséges a Közel-Keleten és Vietnámban a katonai „fölszabadítás”. De Gaulle is egyetértett a mondandójával. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió vált tehát a két legnagyobb hatalommá. kiterjesztésére. A második világháború után egy nagyhatalmi átrendeződés figyelhető meg. A Szovjetunióban Sztálin halála nem okozott túl nagy változást. demokratikus nemzetek és a totalitáriánus rendszerek ellentéte osztja meg. Hruscsov már elkerülhetőnek tartotta a harmadik világháborút. Eszerint. valamint ideológiai. Kifejtés 1946. Ezután következett a hidrogénbomba. 1955-ben (Varsói Szerződés) a katonai tömbök is kialakultak. a béketáborra. október): a világ valóban két táborra oszlik: az imperialistákra (kizsákmányoló. de utódja. hogy a világot a szabad. ill. genetika. majd 1957-ben először a Szovjetunió lőtt fel mesterséges tárgyat (Szputnyik nevű műholdat) Föld körüli pályára.

majd az ún. Az USA vezetése úgy vélte. A vietnami háború 1946-ban a gyarmati státusz megszüntetése miatt tört ki. A világ számára mindeközben egyfajta biztosítékot jelentett. atomsorompó szerződés). s a két országrész egyesülésével 1975-ben kommunisták kerülnek hatalomra. 1965-től azonban már fegyveres erők térségbe küldésével is. s ez az egész emberiség pusztulását vonja maga után. „forró drót”-ot létesítettek a „véletlen” atomháború kockázatának csökkentésére. az északiak kommunista. (Föld alatti robbantások továbbra is lehetségesek. Franciaország és Kína is nukleáris hatalom lett. a fegyverkezési verseny azonban tovább folytatódott. A koreai háború kitöréséről lásd a forráshoz írtakat. Szíria) támogatta. összegzés A hidegháború „klasszikus”. rövidebb enyhülési szakaszokkal tördelt korszakát (1947-1962) az átmeneti és nem kiegyensúlyozott enyhülés korszaka követette. „kis hidegháború” (1979-1985) idején újra elmélyültek a konfliktusok. Nyugat-Európa és Latin-Amerika. (Lásd a forráshoz írtakat. 1963-ban szintén a kubai válság hatására aláírták az atomcsend egyezményt. Kiderült. A háború az északiak győzelmével zárul. hogy bármilyen kevéssé jelentős országban a kommunisták kerüljenek hatalomra. 1949 októberében kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. hogy egy esetleges téves riasztás miatt atomháború tör ki. a felek szembenállása csökkent. (Lásd a forrásokhoz írtakat. hogy a két szuperhatalom birtokában lévő több ezer nukleáris robbanófej új stratégiát követel: egyrészt azért. tárgyalási készségük nőtt. 1953 júliusában kötött fegyverszünetet a két Korea Panmindzsonban. A hidegháború legsúlyosabb konfliktusa a karibi válság lett. amelyen a négy nagyhatalom a béketárgyalások után először ült tárgyalóasztalhoz. mind a víz alatt. s ezután kivonulva a térségből elismerték az itteni népek önrendelkezési jogát. mert olyan váratlan volt.) Lezárás. nem engedhetik meg. mert a radioaktív égéstermék és por miatt beállhat a „nukleáris tél”. Izrael ellenfeleit (Irak. A két Vietnám között kirobbanó háborúba avatkozott bele az USA a déliek oldalán kezdetben tanácsadók küldésével. eredmény nélkül. kelet-közép-európai és balkáni területekben érdekelt. a kettéosztottság a mai napig fennáll. amire azért is szükség volt. A Szovjetunió pedig elsősorban távol-keleti.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az USA-ban „Szputnyik sokk”-ról beszéltek. másrészt pedig atomháborúban mindegy hogy ki győz. ahogy a szomszédos Kambodzsában és Laoszban is. A két országnak természetesen érdeke minél nagyobb területet a befolyása alá hajtani. hogy 1963-ban a két szuperhatalom főhadiszállásai között állandó összeköttetést ún. ugyanis ezzel az egymást ledöntő dominókhoz hasonló hatalomátvételre kerül sor a környező országokban is (lásd a forráshoz írtakat). mert az 1960-as években Nagy-Britannia. (1963-1975).) Az egyezményt továbbfejlesztették 1968-ban (ún. Az egymás közötti tárgyalások azonban innentől kezdve rendszeresebbé váltak. hogy az USA-t már nem védi az óceánpajzs. A szuezi válságról lásd a forráshoz írtakat. A franciák Dien Bien Phunál döntő vereséget szenvedtek (1954). mert fönnáll annak is a veszélye. Az 1960-as évekre világossá vált. Az enyhülés egyik fontos jele volt 1955-ben a genfi csúcs.) Az ázsiai térség mellett a Közel-Keleten is megnőtt a szovjet befolyás. míg a déliek az USA támogatásával egy Nyugat-barát rendszer kiépítésébe kezdtek. Az Egyesült Államok érdekterületei: a csendes-óceáni térség. 116 . ami kommunista vezetésű államként veszélyt jelentett az amerikai törekvésekre. amelynek értelmében betiltották a kísérleti bombázásokat mind a légkörben. igaz. hogy egy kommunista ország műszaki területen képes előnyt szerezni a fejlettebbnek tartott Nyugattal szemben. Vietnámot azonban egy ideiglenes demarkációs vonal osztotta ketté.

A glasznoszty korlátai is hamar egyértelművé váltak: a csernobili atomreaktor robbanását először igyekeztek eltitkolni. Ehhez hozzájárult. az 1970-es években ez a növekedés már elmaradt a nyugati társadalmakétól.) Gorbacsovval „csúcsról jövő forradalom” valósult meg. Beszédében Gorbacsov radikális gazdasági reformokat. ám ugyanakkor hiánygazdaság jött létre. Brezsnyev-doktrínáról. a sztálini rendszer ellen azonban több esetben is felkelés tört ki a tábor különböző államaiban. hogy a KGST-n belüli együttműködés sem hozta meg a várt eredményeket: pazarló. A létező szocializmus. elítélve a Brezsnyev alatti pangást. a kommunista párt irányításával hajtják azt végre. azaz a korlátozott szuverenitás elvéről. a népi demokráciák. A peresztrojka. Az 1980-as évekre már súlyos gazdasági válság bontakozott ki a szocialista tömbön belül: az olajválságból következő eladósodás. a nyugaton eladhatatlan áruk előállítása és a gabonahiány azt jelezték. a szovjet beavatkozás pedig nem agressziónak. majd amikor ez lehetetlenné vált. de változtatásra késztették a szovjet vezetőket. hogy alapvető gazdasági szerkezetváltásra is szükség van. A szovjet gazdaság nem bírta el a terheket. Bulgária) szovjetbarát kormányok alakultak (1946-1949). gazdasági és politikai számvetést. a hatalmi érdekrendszer átalakítását ígérte. A nyugati sajtó az 1968-as prágai forradalom leverése kapcsán kezdett írni az ún. azaz átalakítás néven közismert gorbacsovi reformprogram összetevője volt a „glasznoszty”. Kifejtés Míg az 1960-as években a szocialista országok látványos gazdasági növekedést produkáltak. Gorbacsov megpróbálta fokozatosan és lassan érvényesíteni a piaci normákat az országban. 1956 júniusában Poznanban. A lengyel és magyar események elbuktak. a leszerelési tárgyalások és az afganisztáni kivonulás (1989) a szuperhatalmi státusz végét jelezte. de az emberek a korábbiakhoz képest önállóbban irányíthatták életüket. a valóságban azonban a tagállamok egymással versengő nehézipart építettek ki. Eszerint a szocialista tömb országai akkor sem választhatják meg saját útjukat. Lengyelország. Az első jelentősebb felkelés 1953-ban Kelet-Berlinből indult. ami a korlátozások feloldását jelentette az általános üzleti és politikai tevékenység terén. új cselekvési programot jelentett be. hanem önvédelemnek minősül. tétel: R Rendszerváltás end Kelet-Közép-Európában FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a Gorbacsov nevéhez kapcsolt változások okait és céljait. (Lásd a forráshoz írtakat. kis hidegháború véget ért. (Lásd a forráshoz írtakat.) A Szovjetunió alulmaradt a fegyverkezési versenyben. Csehszlovákia. (Lásd a forráshoz írtakat. Románia. Ezekben az államokban megtörtént a sztálinizmus „adaptálása”.) 117 . A kelet-német felkelésnek szerepe volt a későbbi szovjetellenes megmozdulásokban is. Magyarország. majd októberben Magyarországon csaptak össze a felkelők és a szovjet alakulatok. Mihail Gorbacsov 1985 márciusában lett az SZKP Központi Bizottságának a főtitkára. akkor kisebbíteni jelentőségét és veszélyét.62. A kommunista rendszer alapvonásai nem változtak. azaz a nyíltság. a felszínen „testvéri együttműködésről” volt szó. a proletárdiktatúrák megvalósítása. valamint ezek hatását Kelet-Közép-Európában! FELELETVÁZLAT Bevezetés A II. világháború végén szovjet befolyás alá került országokban (későbbi NDK. ezért az ún. 54 évesen Sztálin óta ő a legfiatalabb e poszton. ha békésen.

konföderatív jellegű szövetségbe tömörültek. miként a világrendszerhez kapcsolni. hogy a szocialista gazdaságot lehet-e. sem hatékonyabb gazdaságot. Gorbacsov tudta: a régi gazdasági rendszer nem tartható. sejtette közeli széthullását. Gorbacsov nem avatkozott be a keleti blokk országaiban 1989-ben bekövetkező megmozdulásokba. A kezdeti reményt kiábrándultság váltotta fel. A peresztrojkából megindítójának szándéka ellenére rendszerváltás lett. Sinatra-doktrína lépett (a népszerű My Way dalból levezetett „saját út” lehetősége). december 21-én gyakorlatilag megszűnt. s kapcsolataikat szuverén módon alakítják.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Nem tisztázódott. de az újról – a jelszavakon túl – nem volt igazán elképzelése. a kapitalizmus. A magánosítást nem nevezték nevén. 1989-re a szovjet rendszer reformjának gorbacsovi modellje is válságba jutott. mert az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. A politikai és jogi lépések is új vonalat mutattak: a kommunista országok közül elsőként Lengyelországnak lett alkotmánybírósága és emberjogi ombudsmanja. más szóval a „nyitást”. a szólás. gazdaságilag pedig azt. a gazdaság decentralizálását és a népek önrendelkezési jogát elismerő gorbacsovi irányvonal mély egyetértésre talált az NSZK-ban. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. 1981 decemberében a szükségállapot bevezetése vetett véget.) 1985 márciusa után a demokratizálást. a hatalmas sztrájkhullám alapjaiban rázta meg az egyébként is válság felé sodródó országot. A szegénységgel összefüggésben nőtt a bűnözés. s az abból kiteljesedő Szolidaritás Szakszervezet követelései azonban nemcsak a gazdaságot. s az ellenzékiség fenntartásában jelentős szerepet játszott a szamizdatirodalom és a katolikus egyház is. a nyitást. hogy a népek és az államok szabadon határozzák meg sorsukat. 1989 elejére az állami tulajdon társadalmasításának elvont programjától eljutottak a Világbank és az IMF által ajánlott privatizációig. a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének helyébe szuverén szövetségi és nemzetállamok léptek. amelyek (a baltiak kivételével) laza. de saját népe ellene fordult. A szocialista-kommunista rendszerek összeomlása más-más úton játszódott le a különböző szocialista országokban. a jogállami elemek megjelenése) felszínre hozta a rendszer gyengéit. majd demokratikus tulajdonreformként emlegették. nehézkességét. ami akkor az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását. mely nemsokára tárgyalásokat kezdett az állampárttal. Az ellenzéki politizálás Lengyelországban addig sosem látott mérteket öltött az 1980-as években. augusztusi elvetélt moszkvai puccskísérlet felgyorsította a feltartóztathatatlan bomlást. Lech Wałesát pedig 1990-ben köztársasági elnökké választották. az egyén felszabadítását. az NDK vezetése azonban megosztott volt az új szovjet irányvonal kapcsán. Gorbacsov népszerűsége ugyan Nyugaton töretlen maradt. mivel a palackból kiszabadított szellem megfékezésére nem volt. 1989 júniusában Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és Helmut Kohl német kancellár nyilatkozatban rögzítette. ám ez csak azért következhetett be. de nem is lehetett képes. amelynek helyébe októberben az ún. A Szovjetunió 1991. A közel másfél évig tartó hatalmi harcnak. Lengyelország gazdasági válsága az 1980-81-es nagy sztrájkok idején is egyértelmű volt. Lengyelországban a szocialista pártvezetés a szükségállapot alatt reformokat vezetett be. 118 . Ennek eredményeként 1989 augusztusában felállt a szovjet tömb első nem kommunista vezetésű kormánya. és ha igen. 1987 februárjára a szovjetNDK viszony alaposan megromlott. A jogi és politikai változásokat nem követte az 1990-es években az életviszonyok javulása. A rendszerváltás politikailag azt jelentette. (Lásd a forráshoz írtakat. 1989-90-ben elkezdődött a szovjet csapatok kivonása is. A Gdanskban megalakult sztrájkbizottság. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. A demokratizálás (a nagyobb nyilvánosság. az állami kontroll gyengülése miatt pedig a korrupció. ám egy új rendnek még körvonalai sem mutatkoztak. a lakosság többsége nem érzékelt sem több és jobb árut. először szocialista államtalanításként.és sajtószabadság növekedése. Amikor Gorbacsov meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. a Szolidaritás vezérét. ellentmondásait. Gorbacsov ezzel nyíltan visszavonta a Brezsnyev-doktrínát. Az 1991. 1988 után újra legalizálták a Szolidaritást. hanem a politikai szervezeti rendszert is érintették. 25-én Gorbacsov lemondott szovjet elnöki posztjáról. engedélyezték például a nyugati tőkéjű vegyes vállalatokat.

május 7-i helyhatósági választásokon. A vezetés kezdetben – a korábbi reflexek alapján – elnyomta az ellenzéket. Az 1989. demokratikus kormány megalakulását szabta. köztük a nemzetiségi kérdés (pl. a növekvő gazdasági gondok. A rendszerváltás és gazdasági átalakulás mindenütt gazdasági visszaeséssel. de csak a Szovjetunió hozzájárulásával. Az egyesítés menetéről lásd a forráshoz írtakat. Lengyelország. Gorbacsov figyelmeztette.A közelgő válságra azonban az NDK-ban is számos jel utalt. Egyidejűleg határozottan kimondta. ennek feltételéül azonban egy legitim. Szlovákia. A politikai átalakulást nehezítette a demokratikus hagyományok hiánya. amikor 1989. A piacgazdaság kialakítása értelmében nagyszabású privatizációs folyamatok indultak meg. Észtország. tömeges munkanélküliséggel járt együtt. Csehszlovákián és Lengyelországon keresztül az NSZK-ba irányuló menekülthullám volt (határnyitás). társadalmi és etnikai hatásai FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a trianoni béke jellemző vonásait! Térjen ki a béke magyarországi fogadtatásának kérdésére is! 119 . a környezeti problémák és az áremelések miatt nőtt a belső elégedetlenség. A nagyobb városokban kitörő utcai megmozdulások eredményeképp szimbolikus esemény volt. Ekkortól merült fel nyíltan a német újraegyesítés lehetősége. hogy az NSZK végcélja az egyesítés. Nőtt a szegénység és a társadalmi különbségek. Mivel a szocialista tábor több országában elkezdődött a politikai átalakulás. november 9-én megnyitották a berlini fal határátkelőit. Lezárás. Mind a Szovjetunió köré szervezett és egybefüggő nemzetközi diktatúra rendszereként összetartott nemzetközi szocializmus. ahol csalásokkal próbálta meg az állampárt megtartani a hatalmat. A politikai válság új méreteket öltött az 1989. az NDK vezetése elszigetelődött. Európában nem mindenhol fogadták kitörő lelkesedéssel az újraegyesítés ötletét: London és Párizs a német újraegyesítéstől az európai rendszert látta veszélyeztetve. A változásoknak azonban az NDK vezetése sem tudta útját állni. összegzés A 80-as években válságba kerülő szocializmust a gorbacsovi reformok sem tudták megmenteni. Csehszlovákia és Jugoszlávia). Korábban tabuként kezelt problémák kerültek felszínre. Csehország. A függetlenedő államok többsége azonnal közelíteni kezdett az Európai Unióhoz és nyolcan közülük – Szlovénia. nyári-őszi hónapok legfontosabb eseménye a Magyarországon. a belpolitikai feszültséget enyhítendő engedélyezte a rendszer bírálóinak NSZK-ba való távozását. de ezzel megágyaztak a korrupciónak is. mind a Szovjetunión belüli szocialista birodalom darabjaira esett. a szolgáltatás folyamatos romlása. Amikor a keletnémet külügyminiszter Moszkvában a Varsói Szerződés tagállamainak összehívásával igyekezett elérni Magyarország „megregulázását”. A rendszerváltást segítette az európai integráció és a felgyorsuló globalizáció is. 63. Lettország és Litvánia – 2004-ben tagországgá váltak. Kohl nyugatnémet kancellár segítséget ígért az NDK gazdasági nehézségeinek megoldására. tétel: T Trianon rian gazdasági. Magyarország. hogy ilyen eszközökkel már nem él.

a kereskedelem szabadságát. határmódosító tervezetek készítését. a Tükörteremben. hogy etnikai.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés Már 1917-ben felmerült a világháborút lezáró béke jellege és tartalma. A konferencián 27 állam képviselte magát. majd ezután tértek rá a békefeltételek megvitatására. a nemzeti elv érvényesítésének. A békekonferencia céljai közé tartozott a háború alatti területi ígéretek valóra váltása. de a vesztesek nem vehettek részt a tárgyalásokon. Teleki Pál. A „cordon sanitaire”. az úgynevezett „egészségügyi” övezet. Szerbiának és Romániának a támogatásért cserébe. A belgrádi konvencióban a demarkációs vonal kijelölte a magyar állam déli határát. a titkos diplomácia megszüntetésének szükségességét. A konferencia általános célja a nagyhatalmi törekvések egyeztetése volt. s egyben – a német gyarmatok egy részének megszerzésével – konszolidálni tudja a Brit Birodalmat. a csehszlovák csapatok a Felvidéket vonták ellenőrzésük alá. független Lengyelországot. azaz akkor aktuálisan Szovjet-Oroszország elszigetelését. jelentések. Mivel erre az OMM nem lehetett alkalmas. valamint igyekeztek lezárni a vitákat az etnikailag kevert területek és hatalmi konfliktusok kérdésében. A szerbek a Délvidéken lecserélték a közigazgatást. hogy sikerül visszaállítani a háború alatt megingott hatalmi egyensúlyt. augusztus 1-jei bukása után az antant határozott tiltakozása ellenére nemcsak Budapestre vonultak be. ezért támogatta Közép-Európában egy olyan középhatalom fenntartását. hanem megvizsgálták. azaz a bizottságok nem a békefeltételek megállapítását végezték először. Wilson a béke garantálására javasolta a Népszövetség felállítását. amely a szovjet-orosz bolsevik veszélynek éppúgy. amit elsősorban a nagyhatalmi érdekek befolyásoltak. a demarkációs vonalig megszállták a területet. hiszen az európai hatalmi villongások nem érintették. ami a világ elsőszámú hatalmává tette még a 19. Románia 1918. ezért Franciaország érdekei mentén az új. Majd a Magyar Tanácsköztársaság 1919. tengerhajózás szabadsága) és nagyhatalmi státuszát igyekezett biztosítani. A konferencia munkáját irányító testület a Tízek Tanácsa mellett 58 bizottság végezte a részletes munkákat: az előkészítések. s 1919. A magyar békedelegáció (Apponyi Albert. Kifejtés A békekonferenciát 1919. században is. geográfiai. Béketervek közül kettő kapott nagyobb nyilvánosságot: az egyik a Lenin által képviselt azonnali és igazságos (annexió nélküli) béke. hogy a győztesek területi igényei hogyan teljesíthetők. A franciák Németország visszaszorítására.) 120 . baráti „ütközőállamok” szövetségét hozzák létre. hanem a Dunántúl egy részére is ezzel is nyomatékosítva területi igényüket. Az USA érdekei alapvetően mások voltak. ezért a szomszédos országok a háború befejeztével el is kezdték a területeket magukhoz csatolni. amely kiindulópontja lehet a Monarchia „újraélesztésének”. ami erre képes. az ország védelem nélkül maradt. de szélesebb nyilvánosságot kapott a Wilson amerikai elnök által képviselt. Nagy-Britannia bízott abban. Magyarországgal kapcsolatban pedig mindenképp meg akarták akadályozni a Habsburg restaurációt. január 18-án nyitották meg ünnepélyes keretek között Versailles-ban. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Bethlen István) már 1920 januárjában kiutazott Párizsba. közlekedési és gazdasági érvekkel bebizonyítsák a történelmi Magyarország és a Kárpát-medence feloszthatatlanságát. hiszen szétdarabolásáról más a háború alatt döntés született a nemzetiségeknek tett területi ígéretekben. a francia hegemónia biztosítására törekedtek Közép-Európában. mint alkalomadtán a megerősödő Németország egyeduralmi törekvéseinek is ellent tud állni – a nagyhatalmak reményei szerint. történeti. Mivel az Antant már a háború alatt jelentős területeket ígért Olaszországnak. s mivel Károlyi Mihály elrendelte a magyar hadsereg feloszlatását. tisztességes béke (Wilson 14 pontja). november végén támadásba lendült Magyarország ellen. elsősorban saját gazdasági előretörését (nyitott kapuk. Ausztria-Magyarország népei részére önálló fejlődési lehetőséget. április végéig a Tiszáig jutottak. 1918 januárjában kidolgozott ún. A wilsoni pontok többek között deklarálták a fegyverkezés csökkentésének. valamint a gazdaság. Mivel Nagy-Britannia mindenképp biztosítani akarta a kontinens hatalmi erőegyensúlyát.

század fordulóján a világ egyik legerősebb hatalmává vált. (Lásd a forráshoz írtakat. Németország a XIX-XX. a békeszerződést a magyar társadalom súlyos igazságtalanságként fogta fel. Magyarország végül 1921-ben kötött különbékét az Egyesült Államokkal. (Az „imperialista rablóbékét”. Pl. hogy a lakosságnak biztosítják a teljes jogi egyenlőséget. összegzés Az amerikai küldöttség még a békekonferencia alatt elhagyta Párizst. hogy újra megerősödve ne jelentsen megint háborús veszélyt. így a város Magyarország része maradt. Lezárás. Burgenland) külföldre került. hogy ne legyen alapja a revanspolitikának. szakadt meg. Végül az ellentétes érdekek miatt kompromisszumos béke született. (Lásd a forrásokhoz írtakat. ami egyik oldalon jelentős sérelmeket okozott Németországban. az annexiómentes békekötést valló a Szovjetunió sem volt hajlandó aláírni. hiszen az egész Kárpátok vonulata (Felvidék. Kárpátalja. Németországhoz hasonlóan Magyarországon is igen nagy lélektani hatása volt Trianonnak. Sopron azért nyerte el a „civitas fidelissima” címet (1921. ezeket azonban nemigen tartották be.) Egyes vitás területeknél népszavazás kiírását írták elő. Bánság. az áru. az alföldek jelentős része (pl. és a két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja annak revíziója volt. december). mint Borsod. amit a vesztes világháború után a franciák oly mértékig le akartak gyengíteni. másik oldalon viszont nem gyengítette le annyira. hogy komolyabb veszélyt már többé ne jelentsen. Kisalföld északi része. ill. ahol a szén magyar területeken. 121 . a királypuccsok idején. A nemzetgyűlés 1920. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. világháború többi vesztes országára. A katonai intézkedések fő célja volt. Az etnikai elvet – bár a wilsoni pontok között szerepelt – a határok meghúzásánál végül nem vették figyelembe. akkor Sopron túlnyomó többségének döntése határozta meg a szavazás végső kimenetelét. mert olyan belső ellentmondást hordozott. a vasérc pedig csehszlovák területeken rekedt. amely katonai fenyegetéssel is élt pl. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. A békekonferencián ún. propaganda versek születtek. mint Magyarország. a reggeleket – nem csak az iskolákban – Magyarország „feltámadásáért” könyörgő imákkal kezdték. másrészt viszont Nagy-Britannia meg akarta előzni Franciaország túlzott megerősödését is. A béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. ami miatt nem hozhatott megoldást a nagyhatalmak közötti feszültségekre. köztük Magyarországra is. Erdély) a bányákkal együtt. Az amerikai és a brit vezetők azonban arra törekedtek. hogy Magyarország hadi potenciálját olyan szintre süllyesszék. a vasúthálózat. fa. mert bár összes környező település az elszakadás mellett szavazott. hogy Németországot ne alázzák meg túlságosan. A békediktátum határozatai ellenében megfogalmazott revíziós törekvésekben pedig Németország támaszkodhatott az I.) A környező országok erős fegyverkezése miatt külön-külön is erősebbé váltak. hogy az alkalmatlan legyen bármilyen katonai visszavágásra. Pécs-Szeged).) A versailles-i békerendszert már születése pillanatában rengeteg kritika érte. Egyrészt azért.1920. Megszűnt az egységes piac. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. a vízi kereskedelem jelentős útvonalai kerültek a szomszédos országokhoz. és a tőke szabad áramlása.). így a Kelet-Közép-Európában fellángoló nacionalizmusokat a győztesek nem fékezték kellőképpen. vasérc) maradtak a határokon kívül. A revíziót hirdető szervezetek nagy támogatást élveztek. a munkaerő-. tc. 1920-21-ben létrejött a kisantant. kisebbségvédelmi törvények is születtek. Az aláíró országok kötelezték magukat arra. nyersanyagforrások (szén. Az új béke évszázados gazdasági határokat szakított szét. így a feldolgozásra szakosodott magyar városok maradtak nyersanyag nélkül. november 15-én fogadta el. és 1921. megszüntette (pl. Bácska. ami – főként a vasút esetén – a megmaradt területek összeköttetését is megnehezítette. Wilson elnök a népek önrendelkezési jogára hivatkozva nem írta alá a Magyarországgal a békét. Kettészakítottak olyan ipari egységeket.

július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. mint Borsod. vasérc. A nemzetgyűlés 1920.) Megszűnt az egységes piac. Célja az államháztartás egyensúlyának megteremtése volt. mind nagyságát tekintve. Kifejtés A béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. Nagyvárad. Lakossága 18. A gyakorlatban azonban nem vált be. kb. az egész Kárpátok vonulata (Felvidék. így viszont az állam nem tudott miből fizetni. tehát a gazdaság messze állt attól. A háború. hiszen Budapest potenciálja 20 millió emberre volt méretezve. tétel: T Trianon rian gazdasági. Szeged. a korábbi 43 %-ára csökkent.). Debrecen. mind a feldolgozó iparát. 3. malomipar). Ekkor vált Magyarország korabeli szóhasználattal „vízfejű csecsemővé”. ami – főként a vasút esetén – a megmaradt területek összeköttetését is megnehezítette. Az elcsatolt területek lakosságának 30. A trianoni békeszerződés szerint Magyarország Horvátország nélkül számított területe 283 ezer négyzetkilométerről (Horvátországgal együtt 325 ezer) 93 ezer négyzetkilométerre. A gondokat növelte. november 15-én fogadta el. így a feldolgozásra szakosodott magyar városok maradtak nyersanyag nélkül. ami az iparcikkekre is vonatkozott. Bánság. nyersanyagforrások (szén. A Hegedűs-féle reform sikertelen volt. a Teleki-kormány pénzügyminisztere próbálta megállítani. és a tőke szabad áramlása. a munkaerő-. Erdély) a bányákkal együtt. a vasérc pedig csehszlovák területeken rekedt. Az új határok meghúzása után korábban regionális gazdasági centrum szerepét betöltő. s nem egyszer olyan területeken. hiszen sokszor a Monarchiára méretezett kapacitások kihasználatlanul maradtak (pl. Pécs-Szeged). Az új béke évszázados gazdasági határokat szakított szét. társadalmi és etnikai hatásai FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a magyar gazdaság ipari és mezőgazdasági szektorában megfigyelhető alapvető változásokat a Bethlen-korszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1920. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. Partium). (Lásd a forráshoz írtakat. fejlődőképes városok váltak vonzáskörzet nélküli. Kárpátalja. ahol a határ mentén homogén magyar településtömbben éltek (Csehszlovákia.) 122 . mind a közigazgatását.6 millióra. a vasúthálózat. Bácska.2 százaléka. mind közlekedését. (Lásd a forráshoz írtakat. fa.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 64. Pécs. tc. megszüntette (pl. jelentéktelen határvárossá. Kis túlzással szinte az egész ország Budapest vonzáskörzetévé vált a trianoni béke után. Vajdaság. ami miatt zálogjogként a legfontosabb jövedelmeket lefoglalta a Jóvátételi Bizottság.2 millió fő volt magyar. mert az adóalanyok nem siettek fizetni. vagyonadót vezetett be. a korábbi 33%-ára csökkent. só) maradtak a határokon kívül. pl. ezért leállíttatta a bankóprést.2 millió főről 7. és 1921. az inflációból hiperinfláció lett. a vízi kereskedelem jelentős útvonalai kerültek a szomszédos országokhoz. Kisalföld északi része. az alföldek jelentős része (pl. hogy Magyarországot vesztes államként jóvátétel fizetésére kötelezték. Kettészakítottak olyan ipari egységeket. ahol a szén magyar területeken. a román megszállás és a tartós blokád a területvesztéssel (trianoni béke) együtt rendkívüli visszaesést eredményezett a magyar gazdaságban. Az elszabaduló inflációt 1920-1921 között először Hegedűs Lóránt. az áru. Burgenland) külföldre került. pl. az azt követő forradalmak. hogy megvalósítsa a profilváltást.

termelésbővítő kölcsön. azonban bizalmat ébresztett a magántőkében is. Végül az ország 16. másrészt pedig az ország kitört a vesztesekre rótt elszigeteltségből.5 ezer katasztrális holdat vásárlás útján. Népszövetségi főbiztos érkezett Magyarországra. Az igénybe vett terület legnagyobb részét (kb.5. de jelentős szerepet kaptak a hazai nagytőkések is. aranyfedezete volt. %-át használták fel.) Magyarországon is megindult tehát a külföldi kölcsönök felvétele. hasznos célra fordított kölcsön: pl. hogy csökkent a reálbér és az adó is. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában. ami gazdasági dezorganizációhoz vezet. külföldről próbáltak meg kölcsönt kérni. 1927. 5 ezer katasztrális holdat pedig vagyonváltság és megváltás (kártalanítás. Az inflációt sikerült megállítani. ( Ráadásul a részvénypiacon a külföldi tőke komoly pozíciókat szerezhet. úthálózat. Ez tette lehetővé egyrészt a gazdasági konszolidációt megalapozó kölcsönt. Az 1921 és 1931 között miniszterelnöki feladatot ellátó Bethlen István 1921 és 1924 között tudatosan alkalmazta a gazdaság újraindítása érdekében az inflációt. törpebirtokos és kisparaszt volt. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár. megmaradt a falusi munkanélküliség.7 katasztrális holdnyi. (Lásd a forráshoz írtakat. valamint a só és dohányjövedék. Az inflációs politikai azonban nem tartható sokáig. A stabilizációs kísérlet azonban önerőből nem lehet sikeres. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott. A népszövetségi kölcsön tehát a várakozásokat felülmúlóan sikeresnek tűnt. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. Leáll a tőkeképződés és a hitelnyújtás és a súlyos infláció miatt az ország gazdasága kiszolgáltatottá válik a külföldi valutáknak. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a győztes és semleges országok egyaránt hiteleztek. ami azonban – megfogalmazója eredetei szándékaival szemben – nem változatta meg a birtokstruktúrát: Nagyatádi Szabó István (kisgazda földművelésügyi miniszter) sorozatos kompromisszumokra kényszerült. valamint a korábbi hitelek törlesztése is könnyebb (ha nem valorizálták). hogy 1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe. de a gazdaság tartósabb egyensúlyának biztosítására új pénz bevezetésére volna szükség.) A népszövetségi kölcsön fedezete részben a cukoradó. igaz. Lezárás. Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. felvásárlás) útján szerzett meg az állam. 1924-ben megállt a korona romlása. hogy a fogyasztás drasztikusan visszaesik. 123 .) A földreform eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. más része ún. iskola. összegzés A magyar külpolitika egyik jelentős sikerének bizonyult. ezért a nagybirtokrendszer. (Lásd a forráshoz írtakat. 948.16 millió katasztrális holdnyi területéből a földreform végrehajtásához 1 millió 120 ezer katasztrális holdat vettek igénybe. a pengő bevezetéséről.A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. 1925-ben született törvény az új pénz. hogy a reálbércsökkentés olyan mértékű. kórház fejlesztése és bővítése. Jelentős összegeket fordítottak a turizmus fejlesztésére is. független pénzintézet.) A legnagyobb tőkés beruházó és megrendelő az állam lett. Kölcsönből történt meg a Bálhidai-erőmű építése Budapesten és Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal villamosítása is. A földhözjuttatottak többsége (kb. Az inflációs gazdaságpolitikának tagadhatatlanul volt előnye pl. részben vámok bevezetése. A pénzügyi stabilitás biztosítására létrejön a Magyar Királyi Állami Jegyintézet. ami belpolitikai feszültséget okozott. mérsékelt gazdasági fellendülés indulhatott meg. a hiperinfláció miatt a lakosság elégedetlensége nőtt.) Hátránya viszont. ezért pénzügyi stabilizációt kellett végrehajtani. Ebből 171. hogy igen drágán kapta meg az ország. (Lásd a forráshoz írtakat. Ezek egy része ún. majd 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint önálló. 700 ezer katasztrális holdat) több mint 400 ezer igényjogosult között osztottak ki. akit rendkívül széles jogkörrel láttak el (a bizalmatlanság megnyilvánulása Magyarországgal szemben): gazdasági és pénzpolitikai kérdésekben az országgyűlési végzést is felülbírálhatta. átlagosan 1. ill. mert a nagybirtokos érdekek egyre erősebben érvényesültek a kormányban. január 1-től törvényes fizetési eszköz. Az ipari konszolidáció eredményeiről lásd a forrásokhoz írtakat.

tétel: A Az z el ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. világháború végén szétesett Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója. IV.) A háború. társadalmi és kulturális tekintetben! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1920. Károly száműzetésben halt meg. a vasúthálózat. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat.) A két puccsot a kormányzóhoz hű erők leverték. Az 1920-as években tekintélyes kölcsönfelvétel jellemezte az országot.). miként valósult meg a bethleni konszolidáció politikai.) A trianoni béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. a munkaerő-. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. még az OMM örökségeként. Ez a tény és ennek káros következményei. Fellépett a forradalmak végén és után megerősödő jobboldali radikalizmus és tiszti különítményesek ellen éppúgy. A revíziós propaganda valamint a szomszédos államokban is erős nacionalizmus a külkereskedelmet lehetetlenné tette. amivel igyekezett az egyetemeken csökkenteni az értelmiségi túlképzést és álláshoz juttatni az elcsatolt területekről Magyarországra menekülő értelmiséget. (Lásd a forráshoz írtakat. Kifejtés Gróf Teleki Pál kormányalakításával (1920. Az I. 124 . mert Ausztriában akkorra már nemcsak a Habsburg-házat detronizálták. kísérelte meg. ezért az intézkedés a forradalmak után felerősödő antiszemita hangulat kielégítését is szolgálta. november 15-én fogadta el. április) kezdetét vette az ellenforradalmi rendszer konszolidációja. A legfontosabb partnerek Ausztria és Csehszlovákia voltak. Jelentős társadalmi feszültséget hordozott az utódállamokból érkező menekültek problémája. július-1921. sem ellátásuk nem volt megoldott. a román megszállás és a tartós blokád a területvesztéssel (trianoni béke) együtt rendkívüli visszaesést eredményezett a magyar gazdaságban. hanem a köztársasági államformát is törvénybe iktatták. az áru. és a tőke szabad áramlása. Teleki elfogadtatta a numerust clausust (1920). Az új politikai elit a világháború és az azt követő baloldali forradalmak után a keresztény-nemzeti értékrendet követ. A nemzetgyűlés 1920. 65. megszűnt az egységes piac. gazdasági. az azt követő forradalmak. tc. a magyar mezőgazdasági termékeknek pedig piacot kellett keresni. hiszen a Monarchiára méretezett kapacitások kihasználatlanul maradtak. se elhelyezésük. IV. Mivel a továbbtanulók arányát a „népfajok és nemzetiségek” országos arányszáma és a „nemzethűség és erkölcsi megbízhatóság” alapján szabták meg. Károly volt magyar király 1921 folyamán kétszer próbálta meg visszaszerezni hatalmát Magyarországon. ami miatt az évtized végére a legeladósodottabb ország lett Európában.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A külkapcsolatok átalakulása már csak azért is elengedhetetlen volt az ország számára. A volt Osztrák-Magyar Monarchia önállóvá lett államai – Magyarország szomszédai – azonban a magyar legitimista erők további mozgolódásai miatt követelték a trónfosztást. mert jelentős importra szorult. és 1921. mint a kommunisták ellen. ellenkező esetben támadást helyeztek kilátásba. Károly egyébként azért is a magyar trón visszafoglalását. majd csak a világválság bekövetkeztével válnak sokak számára egyértelművé. (IV. (Lásd a forráshoz írtakat.

Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. sőt ekkor nyert erőteljes lendületet. január 1-től a pengő lett a törvényes fizetési eszköz. A földhözjuttatottak többsége (kb. A magyar külpolitika egyik jelentős sikerének bizonyult.) Magyarországon is megindult tehát a külföldi kölcsönök felvétele. 700 ezer katasztrális holdat) több mint 400 ezer igényjogosult között osztották ki. Az egymást követő politikai fordulatok után mind a gazdaságban. A reformok kulcsa a stabil parlamenti többség volt. ezért pénzügyi stabilizációt kellett végrehajtani. Magyarországon többpártrendszer volt. amit kormánypárttá formált Egységes Párt néven. a győztes és semleges országok egyaránt hiteleztek.A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. Az 1921 és 1931 között miniszterelnöki feladatot ellátó Bethlen István 1921 és 1924 között tudatosan alkalmazta a gazdaság újraindítása érdekében az inflációt. a Teleki-kormány pénzügyminisztere próbálta megállítani. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár. mind a bel. A Bethlen-Peyer paktumot 1921. Először híveivel együtt belépett a kisgazdapártba. 1927. független pénzintézet. s a szélsőjobboldal képviselőit is igyekezett a kormánypártból kiszorítani (pl. hogy 1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe.) Az inflációt sikerült megállítani. a Szociáldemokrata Párt képviselője. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott. (Lásd a forrásokhoz írtakat. 1924-ben megállt a korona romlása. aranyfedezete volt. ami miatt zálogjogként a legfontosabb jövedelmeket lefoglalta a Jóvátételi Bizottság. A gondokat növelte. hogy Magyarországot vesztes államként jóvátétel fizetésére kötelezték. ami belpolitikai feszültséget okozott. A tárgyalásokat a kormány kezdeményezte azzal a céllal.és külpolitikában nyugalmat és kiszámíthatóságot kellett teremteni. Az állam lett a legnagyobb tőkés beruházó és megrendelő az országban. iskola. hasznos célra fordított kölcsön: pl. jelentős összegeket fordítottak a turizmus fejlesztésére is. azonban bizalmat ébresztett a magántőkében is. törpebirtokos és kisparaszt volt. ill. átlagosan 1. Az igénybe vett terület legnagyobb részét (kb. A népszövetségi kölcsön tehát a várakozásokat felülmúlóan sikeresnek tűnt. akit rendkívül széles jogkörrel láttak el (a bizalmatlanság megnyilvánulása Magyarországgal szemben): gazdasági és pénzpolitikai kérdésekben az országgyűlési végzést is felülbírálhatta. a kommunista párt továbbra is illegálisan működhetett csak. Gömbös Gyula). más része ún. Ez tette lehetővé egyrészt a gazdasági konszolidációt megalapozó kölcsönt. a hiperinfláció miatt a lakosság elégedetlensége nőtt. majd 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint önálló. Kölcsönből történt meg a Bálhidai-erőmű építése Budapesten és Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal villamosítása is. ezért a nagybirtokrendszer. másrészt pedig az ország kitört a vesztesekre rótt elszigeteltségből. termelésbővítő kölcsön. de a gazdaság tartósabb egyensúlyának biztosítására új pénz bevezetésére volna szükség. igaz. Németországhoz hasonlóan Magyarországon is igen nagy lélektani hatása volt Trianonnak. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. A stabilizációs kísérlet azonban önerőből nem lehet sikeres. hogy a szociáldemokrata mozgalmat a rendszer megszilárdításának szolgálatába állítsa. kórház fejlesztése és bővítése. december 22-én írta alá Bethlen István miniszterelnök és Peyer Károly. a békeszerződést a magyar társadalom 125 . mérsékelt gazdasági fellendülés indulhatott meg. hiszen a korlátozott választójog és a – törvényhatósági jogú városok kivételével – nyílt szavazás biztosította a kormányzati akarat teljesülését. Népszövetségi főbiztos érkezett Magyarországra. Az inflációs politika azonban nem tartható sokáig. amiknek eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. hogy igen drágán kapta meg az ország.5%-át használták fel. úthálózat. A konszolidáció gróf Bethlen István idején is folytatódott. A revíziós törekvések azonban áthatották mind a kül-. (Lásd a forráshoz írtakat. A pénzügyi stabilitás biztosítására létrejön a Magyar Királyi Állami Jegyintézet. mind a belpolitikát. Ezek egy része ún.7 katasztrális holdnyi. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában. Az új miniszterelnök igyekezett megegyezni a legerősebb ellenzéki párttal. A szélsőbaloldallal és a szélsőjobboldallal szemben azonban fellépett. Az elszabaduló inflációt 1920-1921 között először Hegedűs Lóránt. A kormánypárt parlamenti többségét az 1922-es választójogi rendelettel biztosította. külföldről próbáltak meg kölcsönt kérni.

A külföldi kölcsönök jelentős részét pedig az oktatás fejlesztésére használták fel. Az 1929-33-as világválság hatására azonban a magyar gazdaság összeomlott. október 15-én a világháborúból való sikertelen kiugrási kísérlet után mondott le. erősen szűkítették a választójogot is. posztjától 1944. ami a törlesztést lehetővé tette volna. 126 . Politikai súlyuk azonban ekkor még jelentéktelen volt. ami politikai-ideológiai téren is éreztette hatását. tétel: T Társadalmi ársa rétegződés a húszas-harmincas években FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a Horthy-korszak társadalmi problémáit. összegzés A Bethlen-kormány által bevezetett gazdasági reformok prosperitást hoztak. a gazdasági és a politikai konszolidáció végrehajtása Bethlen István (1921-1931) miniszterelnökségéhez kapcsolható. hogy a revízió a közeljövőben nem valósítható meg. A kormánypolitika tisztában volt azonban azzal. nem érvényesültek teljesen a szabadságjogok. hogy alá lehessen támasztani a kultúrfölény koncepciót. Magyarország így – részben a korszakban mindvégig élő revíziós törekvések mellett – gazdasági értelemben is egyre szorosabb kapcsolatot alakított ki a náci Németországgal. kormányzóvá választása után visszavonult a mindennapi politikai életből. és a két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja annak revíziója volt. Ráadásul a kölcsönökből megvalósított befektetések jelentős része nem termelt olyan jövedelmet. (Lásd a forrásokhoz írtakat. majd csak a világválság bekövetkeztével válnak sokak számára egyértelművé. Horthy Miklós kormányzóvá választásától veszi kezdetét. hiszen az alkotmányos pártok működését is korlátozták. ám mivel jelentős részben külföldi tőkén nyugodtak. s a megoldásukra hozott intézkedéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Horthy-korszak 1920 márciusától.) Lezárás. Maga Horthy. hiszen a szélsőségeket kiszorították a politikai életből. Ez a tény és ennek káros következményei. megkötötte az örök barátsági szerződést a versailles-i béke revíziójában szintén érdekelt Olaszországgal (1927). 66. ám a magyar törekvések alátámasztására minden lehető eszközt kihasználtak. A Gömbös Gyula (1932-1936) vezette kormányzat idején a gazdaság talpra állítása sikeres volt. ami miatt az évtized végére a legeladósodottabb ország lett Európában. a világválság hatására újra megerősödtek a szélsőségek is. Ennek a változásnak az ára a korlátozott parlamentarizmus volt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli súlyos igazságtalanságként fogta fel. A vesztes világháború és a Tanácsköztársaság utáni válsághelyzetben a politikai konszolidáció kezdete Teleki Pál (1920-1921). s ez jelentős mértékben a német piacok megnyitásának volt köszönhető. A 20-as évek közepétől jellemző gazdasági stabilitás a politikai konszolidációt is elősegítette. Magyarország pl. Bethlen Konszolidációja létrehozta az új gazdasági és politikai kereteket. az ország kiszolgáltatottá vált a külgazdasági folyamatoknak. ami miatt a népesség jelentős hányada nem kapott politikai képviseletet. Az 1920-as években tehát tekintélyes kölcsönfelvétel (a régebbi kölcsönöket és a jóvátételt újabb kölcsönökkel finanszírozták) jellemezte az országot.

7 katasztrális holdnyi. A földosztás azonban átlagosan 1. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár. Debrecen lettek az új egyetemi városok). Ellenforradalmiság. Szeged. (Lásd a forráshoz írtakat. ösztöndíjakra.) a falukutató mozgalom írta le. vagy „keresztény-nemzeti eszmének” nevezték. s egy tanítóra átlag 50 gyerek jutott.) A Klebelsberg-féle népiskolai törvénynek megfelelően a népiskolákat fejlesztették: az elmaradott. Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. már utolérte az európai átlagot. Teljes egyetértés alakult ki a magyar politikusok körében a trianoni békeszerződés elítélésében. az árutermelésből kimaradt falvakban (a népesség közel 2/3-a falvakban élt). %-át használták fel. külföldi magyar intézetek felállítására (pl. törpebirtokos és kisparaszt volt. elsősorban tanyasi és falusi térségekben tantermeket. de központi elemei a következők voltak: A revízió szükségessége. elsősorban a nagyvárosokban javultak a higiénés viszonyok. berlini Collegium Hungaricum és a római Magyar Akadémia). a népbetegségnek számító tbc-t azonban nem sikerül felszámolni. Pécs. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott. tanítói lakásokat építettek. (Lásd a forráshoz írtakat. a kilencmilliós Magyarország a „hárommillió koldus országa” maradt.) A Horthy-korszak uralkodó ideológiáját „szegedi gondolatnak”. A legjelentősebb regionális különbség Budapest és a vidék között bontakozott ki.) Bevezetik a kötelező betegbiztosítást. és megint más a tanyavilágban. hogy javult az orvosi ellátás. A földhözjuttatottak többsége (kb. 500 óvoda. mint politikai eszközt és különösen károsnak tekintették a magyarság szempontjából az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején történteket. amiknek eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. analfabetizmus. Hóman Bálint minisztersége alatt újabb oktatási reformot vezettek be. egyetlen tanteremben. (Lásd a forráshoz írtakat. tagolt.) A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. Igen jelentős regionális különbségek figyelhetők meg. ám amíg a mérsékelt politikusok az etnikai revíziót (csak magyar többségű területek visszaszerzését) sürgették. A korszak kultuszminiszterei (gróf Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint) a politika elvárásainak megfelelően. 3 főiskola. 3 egyetem. viszont elősegítette a zsidóság befolyá- 127 . mereven elhatárolódó. hierarchizált társadalmi rétegekre oszlott.) A népiskolai programnak köszönhetően az analfabéták aránya csökkent. bécsi. (Lásd a forrásokhoz írtakat. (Az iskoláknak csaknem felében egyetlen tanító dolgozott. Eltérő életforma alakult ki a polgárosultabb nyugati megyékben. 3000 könyvtár létesítése szerepelt a programban.5. Tihanyi Biológiai Intézet. 1928-ban megalakult az OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet). azaz elvetették a forradalmakat. Az agrárnépesség nagy szegénységben élt. s a korábbinál jelentősebb összegeket fordítottak az alsóbb társadalmi osztályok támogatására. ezért a nagybirtokrendszer. addig a kormánypárti politikusok másik része a magyar többségi térségeken túl.Kifejtés A Horthy-korszak társadalma alapvetően a dualizmus örökségét vitte tovább. A kor vívmányai közé tartozott.) Az oktatásfejlesztés céljai közé tartozott a felsőoktatás reformja is. A sikeres egészségügyi kampányoknak köszönhetően csökkent a halandóság csökken. Ebből fakadt az ideológia antikommunizmusa is. „Mindent vissza!” jelszava határozta meg (irredentizmus). A szociális problémákat (munkanélküliség. (Lásd a forrásokhoz írtakat. azaz egyetértettek abban. A jelentős vagyoni különbségek mellett a torlódott társadalom jellegéből fakadó feszültségek is terhelték az egyes csoportok viszonyát. hogy Magyarországon csődöt mondott a dualizmus korában megnyilvánuló liberális politikai gondolkodás. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában történt meg. jelentős költségvetési összegeket fordíthattak az oktatás fejlesztésére. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Nem foglalták egységes rendszerbe. egykézés stb. hiszen a trianoni békeszerződés után meg kellett oldani az egyetemi képzést (Budapest mellett. ezen kívül jelentős összegeket fordítottak tudományos kutatásra. más területeket is igényelt. Liberalizmus-ellenesség. más az alföldi mezővárosokban.) Az oktatási rendszer jelentős mértékben átalakult a két világháború között. a kultúrfölény és a szellemi honvédelem koncepciójának megfelelően az oktatási tárcát stratégiai ágazatként tudták kezelni. Sváb-hegyi csillagvizsgáló. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. 5000 népiskolai egység. A hivatalos propagandát. azaz a történelmi Magyarország visszaállítása. ill.

a harmincas évek végére mind kritikusabbá váló a földkérdés és a szociális problémák kezelésére. majd a viszonyok konszolidálása a Bethlen István vezette politikai csoport elképzelései szerint alakult és Bethlen alkotása időtállónak bizonyult. az ellenzéki pártok képviselői (kisgazdák. kulturális életben. a forradalmak és az ellenforradalom után a helyzet stabilizálása. ez a szemlélet jellemezte az utódállamokat is. március 19-ig – ha nem is minden politikai kockázat nélkül – szabadon nyilvánulhattak meg a parlamentben. szociáldemokraták és liberálisok) 1944. hanem politikai kérdés volt. a gazdasági válságok időszakában ez is növelte az ellenszenvet irányukban. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Mivel a zsidóság a lakosságon belüli arányához képest magasabb arányban volt jelen a gazdasági. Antiszemitizmus. helyette a korlátozott parlamentarizmuson alapuló ún. illetve őket hibáztatták az 1918-19-es katasztrófákért. A pártok és az uralkodó elit ebben tökéletesen egyetértettek. hogy a két világháború közötti magyar külpolitika legfőbb céljává az új határok revíziója váljon. irányított demokrácia bevezetése (lásd a forráshoz írtakat). az uralmon levő politikai elit nem hajtott végre számottevő reformokat. ezért a zsidó-kérdés sem vallási.) Lezárás. összegzés A háborús vereség. a forradalmakhoz. E stabilitás azonban egyben rugalmatlanságot is jelentett. ám nem volt minden részletében azonos. lassú. ill. módosult. A hivatalos propagandát a „Mindent vissza!” jelszava határozta meg (irredentizmus). tétel: Magy Ma Magyarország külpolitikai céljai és kapcsolatai a két világháború között k özö FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. revizionista politikája. majd megállíthatatlanná vált jobbratolódása pedig újabb világháborúba vezette az országot. A polgári demokrácia elvetése. a folyton mozgásban lévő nemzetközi viszonyok és a mindenkori belső helyzet függvényében időről időre változott. 67. 128 . a keresztény hitre áttérteket is zsidónak tartották.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli sának megnövekedését és a keresztény nemzeti gondolat szerint elsősorban ez vezetett a világháborús vereséghez. más területeket is igényelt. A két világháború közötti magyar kormánypolitikát a „nagyokra figyelés” koncepciója jellemezte. Mivel a korszakban alapvetően csökkent a vallási különbség szerepe. A rendszer tekintélyelvűsége. ám a revízió tartalmára és eszközeire vonatkozó kérdésekben azonban korántsem volt teljes a konszenzus: amíg a mérsékelt politikusok etnikai revíziót (csak magyar többségű területek visszaszerzését) sürgették. hogy a kozmopolitának tartott zsidóságot azonosították a liberalizmussal és a baloldalisággal. hogyan alakult Magyarország külpolitikája a két világháború közötti időszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés A trianoni békediktátum elkerülhetetlenné tette. minden alkotmányos válságot nélkülözően működött. A parlament – az 1944-es német megszállásig – folyamatosan. ami egyrészt abból fakadt. a történelmi Magyarország széthullása. addig a kormánypárti politikusok többsége a magyar többségi térségeken túl. A revízió célja azonban állandó maradt.

a szovjet 129 . Mindemellett egyre intenzívebbé vált keletre irányuló német külpolitikai is. a mezőgazdasági termékeknek piacot talált. hanem a Népszövetség pénzügyi ellenőrzése alatt is állt. hogy a Németországgal való kapcsolatot még szorosabbra fonja. Az 1930-as évek első felében Németország nemcsak Magyarországgal. majd 1927 márciusában a helyszíni katonai ellenőrzés is megszűnt. Egyéb okok – például IV. de ez – elsősorban a németek elutasító magatartása miatt – szintén nem lehetett reális elképzelés. amelynek egyik feltételeként a magyar kormánynak még egyszer el kellett ismernie a trianoni békeszerződésben megállapított határok érvényességét.) Gömbös Gyula azonban mindent megtett azért. A magyar külpolitika számára fontos lépés volt – a kisantant országokhoz hasonlóan Franciaország szövetségi rendszeréhez tartozó – a Lengyelországgal kötött megállapodás (1928). A magyar szándékokat elképzeléseket erősítette a győztes Olaszország nyíltan revíziós politikája (lásd a forráshoz írtakat). s egyúttal a kelet-közép. a revízió szükségességének napirenden tartását és a békeszerződés későbbi módosítását támogatja. Hitler hatalomra jutása előtt a német külpolitika iránya is megváltozott: egyre nyíltabban és határozottabban fordult szembe a versailles-i renddel. A kezdeményezés Mussolinitól indult ki. Ezt követte a nemzetközi kölcsönért folyamodás 1923 elején. aminek egyik legfontosabb eszköze a kereskedelempolitika.) A másik lehetőség.és délkelet-európai francia befolyást akarta ellensúlyozni. hogy Csehszlovákia.) Olaszország és Németország mellett a magyar külpolitikai aktivitás harmadik célpontja a Szovjetunió volt. hanem a térség többi államával is kétoldalú barterszerződéseket kötött. Az 1920-as és az 1930-as évek fordulójától. A kisantant célja Magyarország katonai fenyegetése és egymás kölcsönös megsegítése volt a status quo fenntartásában. A kölcsönfelvétel után tehát Magyarország nemcsak a nagyhatalmak katonai. nem provokált magyar támadás esetére. A szerződésre korábban azért sem kerülhetett sor. (Lásd a forráshoz írtakat. Az ideológiai szempontok szerint ellentétesnek tűnő viszonyt is a revízió magyarázta. A külpolitikai elszigeteltségből való kitörés első jelentős lépésének az Olaszországgal kötött barátsági szerződés tekinthető (1927). a vesztes államok német vezetés alatti összefogása volt.és délkelet-európai agrártermékek és nyersanyagok előtt. hogy a Habsburg-dinasztia egyik tagja sem tér vissza a magyar trónra. (Lásd a forráshoz írtakat. az ország teljes elszigetelődésének veszélyével és a magyar gazdaság kölcsönszükségleteivel számot vetve 1922– 23 folyamán a Bethlen-kormány szakított ezzel a kettősséggel. A nemzetközi viszonyok stabilizálódásával. A regionális együttműködés legfőbb patrónusává Franciaország vált. (Lásd a forráshoz írtakat. mert a gazdaság sikeres szanálásának köszönhetően 1926 nyarán a Népszövetség enyhítette Magyarország pénzügyi ellenőrzését. amellyel a magyar külpolitika az 1920-as évek legelején számolt. mind Csehszlovákia felé közeledett a határok megváltoztatása igényével. Pilsudski marsall. másrészt viszont a lord által támogatott etnikai revíziót kevésnek érezték. Románia és Jugoszlávia 1920– 21 folyamán szövetségi szerződéseket kötött. Lord Rothermere cikke (lásd a forráshoz írtakat) és az általa kavart nemzetközi sajtóháború a magyar kormányt ellentmondásos helyzetbe hozta.) A kiépülő német– magyar kapcsolatok ellenére Magyarország első számú külpolitikai szövetségese az 1930-as évek utolsó harmadáig változatlanul Olaszország volt. ennek egyik első jele Magyarország felvétele volt a Nemzetek Szövetségébe (1922). Egyrészt a nemzetközi közvélemény „lelkiismeretének” felébresztése teljes mértékben beleillett terveibe. és egyben azt is garantálnia kellett. Károly visszatérési kísérletei – mellett ez a magyar magatartás is hozzájárult ahhoz. aki a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal (későbbi Jugoszlávia) szemben keresett szövetségest. A trianoni békeszerződés revíziójának kérdése az 1920-as évek utolsó harmadában a világsajtóban is jelentős nyilvánosságot kapott. A németek a megbékélés és a beilleszkedés elvét vallották ekkor. Az egyetértést 1928 végén egy lengyel– magyar döntőbírósági szerződés pecsételte meg. (Lásd a forráshoz írtakat.Kifejtés A békeszerződés aláírása körüli hónapokban a magyar külpolitika nem rendelkezett határozott érdekérvényesítéssel. azaz a német piacok megnyitása volt a kelet. hogy bár a békeszerződés döntéseinek megváltoztatására pillanatnyilag nem lát lehetőséget. kezdetben mind Románia. lengyel államfő kijelentette ugyan.

valamint a Berlin–Róma. Miután Anglia és Franciaország érdektelenséget nyilvánított az ügyben. 1938-39 fordulóján több lépéssel igyekezett demonstrálni németbarátságát.) Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt. A kormány – stratégiai okokból. ekkorra már Hitler elképzeléseinek támogatójává vált. és az egyezményhez csatolt záradék javasolta.és a Berlin–Tokió-tengely (antikomintern paktum) 1936-os létrejöttével Európa. befogadták a lengyel menekülteket. illetve a világ kezdett ismét két egymással szemben álló nagy blokká alakulni. augusztus 30. s Hitler még ugyanabban az évben kiválasztotta a következő célpontokat: Ausztriát és Csehszlovákiát. összegzés Teleki Pál külpolitikai vonalvezetését a háború kitörését követően két alapvető cél vezérelte. aminek következtében csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Az 1935-ös szovjet– francia szerződés aláírásával. majd januárban bejelentette Magyarország kilépési szándékát a Népszövetségből és csatlakozási óhaját az antikomintern paktumhoz. hogy Kárpátalját katonai akció keretében akár német beleegyezés nélkül is visszafoglalja. A magyar remények szerint pedig ezzel a lépéssel a külkereskedelemi kapcsolatok mellett Románia elleni szövetségest is talált az ország. mintegy 70–75%-a nem magyar. Arra az esetre. (Az egyezmény véglegesítése végül elmaradt. Az 1938. (Az 1941-es magyar népszámlálás szerint a lakosság 84%-a volt magyar. Lényegében azt szerette volna. Teleki Pál javaslatára – olyan határozatot hozott. A minisztertanács 1939. A parafált egyezmény értelmében a kisantant elismerte Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát (győri program). szeptember 29-ei müncheni egyezmény a németek lakta cseh területeket (Szudéta-vidék) csatolja a Német Birodalomhoz. március 10-én – az új miniszterelnök. bécsi döntés) értelmében 11 927 km2nyi terület került vissza Magyarországhoz 1 millió 60 ezer főnyi lakossal. 130 . bécsi döntésben (1940.). Az 1930-as évek közepén új szakasz kezdődött az európai diplomáciában.) 1938. az itt élők túlnyomó többsége. A kormány. az Anschluss korábbi ellenzője. azaz a tengelyhatalmakhoz. a négy hatalom újabb közös tanácskozást és döntést helyezett kilátásba. hanem ruszin (ukrán) nemzetiségűnek vallotta magát. a Volksbundnak a megalakítását. Az ily módon visszakerült terület nagysága ismét 12 ezer km2-t. hiszen nem az egész Felvidék.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vezetés nyíltan a versailles-i rend destabilizálására törekedett. német– olasz döntőbíráskodásra került sor. ezzel Csehszlovákia megszűnt létezni. Szlovákia kikiáltotta függetlenségét (március 14. Lezárás. a lengyel–magyar közös határ megteremtése érdekében – különösen Kárpátalja visszaszerzését tartotta fontosnak. A II. s ezért cserébe a Csehszlovákiával szembeni magyar területi követeléseket jogosnak ismerik el. Mussolini. 1936-ban a német csapatok bevonultak a rajnai demilitarizált övezetbe. hanem annak magyar többségű része került „csak” vissza. A magyar vezetés azonban nem vállalkozott erre a szerepre. Nemcsak a hivatalos Magyarország ünnepelt. zsidótörvények születnek.) A volt Felvidék déli szegélyének visszatérését a magyar közvélemény kitörő lelkesedéssel fogadta. amelyet ekkor Imrédy Béla vezetett. Berlin jóváhagyása azonban végül megérkezett. a fegyveres semlegesség és a revízió. november 2-án Bécsben meghozott döntés (1. ha ez három hónapon belül nem sikerülne. sőt Magyarország és a kisantant között 1937 eleje óta zajló tárgyalások eredményeként feltételes megállapodást írtak alá. November végén engedélyezte a német kisebbség náci jellegű szervezetének. hogy a magyar és a csehszlovák kormány egyezzen meg a magyar kisebbséggel kapcsolatos vitás kérdésekben. Eltérően azonban az 1938-as területgyarapodástól. és egy fegyveres konfliktus kirobbantásával teremtse meg az ürügyet a német katonai beavatkozásra. 1939 szeptemberében Lengyelország elleni német támadáshoz nem adott felvonulási területet Magyarország. Csehszlovákia feldarabolásával kapcsolatos tervében Hitler fontos szerepet szánt Magyarországnak. de akadtak elégedetlen hangok is. hogy a további revízióhoz Németország támogatása elengedhetetlen. s mivel március 15-én német csapatok vonultak be Prágába. hanem annak ellenzéke is. lakóinak száma pedig csaknem 700 ezer főt tett ki. hogy Budapest vállalja az agresszor szerepét. A bécsi döntés körülményei nyilvánvalóvá tették. Magyarország pedig cserébe lemondott az erőszak alkalmazásáról.

s ezáltal kitenni az országot a német megszállás veszélyének. hogy Magyarország katonai és gazdasági erejét maximálisan állítsa a német célok szolgálatába. és lassan megközelítette a Kárpátoknál húzódó magyar határt. az ország belépett a II.) A magyar kormány számára az egyetlen lehetséges megoldásnak a kivárás politikája tűnt. tétel: M Magyarország agy német megszállása és a nyilas hatalomátvétel FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be Magyarország német megszállásának körülményeit és következményeit a nyilasok hatalomra jutásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1943 fordulatot hozott a második világháborúban. S mivel a közel félmillió főnyi magyarság által lakott Délvidék visszacsatolására vonatkozó német ajánlatot Horthy és az új kormány nem utasította/ utasíthatta vissza. világháborúba. legalábbis azok minimumát. pedig az csak az angolszász erők balkáni partraszállása esetén léphetett életbe. ha a szovjetek érkeznek meg előbb a Duna-medencébe. A kormányzó viszont határozottan szembehelyezkedett Hitlerrel. 131 . kormányon maradni. és várni a balkáni partraszállást. A miniszterelnök elégedett volt addigi politikája eredményeiből és újból a kivárás álláspontjára helyezkedett. viszont megőrizni a szövetségesek rokonszenvét. mi a teendő. április 3-ára virradó éjjelen főbe lőtte magát. a németek többször átdolgozták a tervet. áprilisi tárgyalásokon Hitler bírálta Kállay „kétszínű” politikáját és a magyar hadsereg addigi teljesítményét. és arról nem szólt. és elégedetlenek voltak a magyar segítség mértékével. A Margarethe-terv első változata 1943 szeptemberében készült el.A két irányvonal tehát összeegyeztethetetlennek bizonyult 1941 áprilisára. Az 1943. kapcsolatot sem kerestek vele 1944 szeptemberéig. s ezáltal kiteljesíteni a revíziót. Az alternatíva: engedni Hitler követelésének. hogy a háború megnyerésére a német hadseregnek egyre kevesebb az esélye. A szövetségesek júliusi szicíliai partraszállása. A sztálingrádi és a kurszki német vereség. A döntéssel járó politikai és morális felelősség súlya alatt Teleki valószínűleg lelkileg összeroppant. Az előzetes fegyverszüneti megállapodást a Kállay-kormány nagy sikernek értékelte. Kifejtés Miután értesült a Kállay-kormány különbéke-tapogatózásairól. avagy ellenállni. és az 1941. viszont elveszíteni az angolszászok jóindulatának maradékát. Teljesíteni a német igényeket. Hitler elrendelte. Az érdekek különbözőségéből fakadóan a két ország között állandóak lettek a súrlódások. 68. hogy a német vezérkar dolgozza ki Magyarország és Románia megszállásának a tervét. (Lásd a forráshoz írtakat. majd Mussolini bukása nagyot lendített a magyar béketapogatózásokon. mivel azonban az ősz folyamán a Vörös Hadsereg folytatta sikeres támadását. A Szovjetunióval viszont semmilyen formában nem számoltak.) Hitler viszont a hazai szélsőjobboldal támogatásával éppen 1943-tól igényelte. A németeknek katonai vonalon sem sikerült engedékenységre bírniuk a kormányt. A németek a megbízható hírszerzés révén pontos értesülésekkel rendelkeztek a kiugrási tárgyalásokat illetően. (Lásd a forráshoz írtakat. Észak-Afrika elvesztése a nácikkal szövetséges országok politikai vezetését rádöbbentette.

) A kollaboráns Sztójay-kormány formailag törvényes keretek között került hatalomra: az előző kabinet lemondott. és leváltva a Sztójay-kormányt egy új kabinetet állított fel Lakatos Géza vezérezredes vezetésével. Amikor Hitler Horthyt március 18-ára a klessheimi kastélyba hívta tárgyalásokra. a német bevonulással azonban megkezdődtek a légitámadások a nagyobb városok – elsősorban Budapest – az ipari és közlekedési csomópontok ellen. amelyet hivatalosan munkavégzés – a valóságban megsemmisítés – céljával vittek el. május 2-án pedig elindult az első transzport. április 16-án kezdődött meg a zsidók gettókba költöztetése. és most megszervezhették volna az esetleges ellenállást. és Horthyt gyakorlatilag túszként akarják addig Klessheimben tartani. hogy a főváros védelmére átcsoportosítják haderejüket. a helyén marad. hogy mivel Kállay áruló. az új megalakulását az alkotmányos előírásoknak megfelelően Horthy hagyta jóvá. a kormánytagok zöme nácibarát. Végül szóbeli kompromisszum született: Horthy nem ad parancsot az ellenállásra. A Gestapo a vele együttműködő magyar ügynökök révén előre elkészített névlisták alapján dolgozott. de szétszórt és gyengén felszerelt magyar csapatok a vezérkari főnök parancsának megfelelően nem tanúsítottak ellenállást. beleegyezik Kállay menesztésébe. így július 9-ig 437 ezer zsidót szállítottak ki az országból. Betiltották a nem németbarát pártokat és egyesületeket. 1944. A megszállás után megindult az ország kifosztása. a vezérkari főnököt. bevonultak Budapestre. hogy fennáll a megszállás veszélye. akik azonnal hozzáláttak a politikai szempontból veszélyes személyek letartóztatásához. túlnyomó többségük Auschwitzba került. 1944 tavaszáig Magyarországot nem bombázták a szövetségesek. gabona és egyéb nyersanyagok. (Pl.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Február végén Bécs környékén megkezdődött a megszálló katonai alakulatok összevonása. Hitler azonban nem tárgyalni akart. Bíztak benne. Magyarország élére teljhatalmú német megbízottat nevezett ki Hitler. Ugrásszerűen megnőtt a Németországba szállított olaj. elkötelezett szélsőjobboldali volt. (Lásd a forráshoz írtakat. amelynek legfontosabb feladata a háborúból való kilépés megszervezése volt. miközben a nácik semmiért sem fizettek. hogy a megszállás csak átmeneti lesz. május 15-én kezdődtek a tömeges deportálások. akik az elmúlt években sokat tettek a németektől való függés gyengítésére. a magyarországi német kisebbségből a 18-62 év közöttieket a Waffen SS-ben katonai szolgálatra kényszerítették. és a németek elvárásainak megfelelő kormányt nevez ki. köztük a német titkosrendőrség (Gestapo) emberei.) A nemzetközi tiltakozások. (Lásd a forráshoz írtakat. A kollaboráns Sztójay-kormány gyorsan felszámolta az addig létező politikai ellenzéket és annak sajtóját. Március 19-én hajnalban a Wehrmacht és az SS-alakulatok több irányból átlépték a határt. A magyar kormány értesült a határ menti hadmozdulatokról. a magyarországi vagy németországi Gestapo-börtönökbe. Azok nagy része. újságokat és folyóiratokat. a feltétlen németbarát Sztóyay Dömét. Megindult az államigazgatás és a közélet vezetőinek szélsőjobboldali politikusokra cserélése. majd koncentrációs táborokba kerültek. hidakat. A német hadvezetés igényeit kiszolgálandó újabb magyar katonák indultak a keleti frontra. Ezzel a mintegy 200 ezres budapesti zsidóság egyelőre megmenekült. hogy a kormányzó a Hitlerrel folytatott tárgyalások során engedmények révén el tudja hárítani a veszélyt. A németek néhány óra alatt megszállták a stratégiai jelentőségű településeket. a szövetségesek sikeres normandiai inváziója és az Auschwitzból szökött rabok vallomását tartalmazó jegyzőkönyv hatására a kormányzó július elején leállíttatta a deportálásokat. A parlamentet feloszlatták. lecserélték a városi polgármesterek. a német rendőrség különböző szerveinek 5-600 munkatársából álló speciális alakulat. Horthyék nem akarták azzal provokálni a németeket. és körülvették a laktanyákat. A nagyobb létszámú.) A gyárakat hadiüzemként a birodalmi termelés részévé tették. és Horthy megbízta az új miniszterelnököt. 1944. kénytelen volt kiadni a parancsot a megszállásra. a megyei főispánok kétharmadát. Horthy kihasználta a németek meggyengülését. mert a román kiugrás és a németeknek szóló hadüzenet miatt újra elhalasztották a deportálást. valamint élelmiszer mennyisége. Cserében Hitler megígérte. hanem közölte. 132 . szén. számos tábornokot és rendőri vezetőt. A megszálló csapatok élén Budapestre érkezett egy. akkor a kormányzat tisztában volt azzal. repülőtereket. de a budapesti német követség hadgyakorlattal magyarázta azokat.

Lezárás. A szovjetek ellenőrzése alá került térség államai – köztük Magyarország – az amerikai Marshall-terv európai újjáépítési programjából a Szovjetunió tiltása és katonai jelenléte miatt nem részesedhettek. összegzés A nyilasoktól azt várták. a forint bevezetésével (1946. hogy fegyverszüneti delegációt küldjön Moszkvába. Horthy Miklós elrablása és a kormányzó végig jellemző hezitálása miatt a kiugrás (október 15. Megkezdődött az ország szisztematikus kifosztása.A kormányzó és köre sokáig reménykedett abban.) kudarcba fulladt. hogy Magyarországot az utolsó pillanatig Németország oldalán tartják. majd a Tildy. bár nem tartották kormányzóképesnek. a kényszer-kitelepítések és az emigráció tovább nehezítették az ország talpra állását. részben a katonapolitikai realitás miatt elhatározta magát. amikor a kormányzó részben a nyugati figyelmeztetés. ifj. és a dezorganizálódott gazdaság helyreállítása volt. amikor december elején Hitler fogadta Berlinben. és véglegesen megoldják a magyar „zsidókérdést”. s igyekezett elkerülni a tárgyalásokat a szovjetekkel. (Ő a csendőrség felügyelőjeként a nyári deportálások egyik felelőse volt). augusztus 1. az állam erőteljes beavatkozásával és kontrolljával megkezdték a kitűzött célok megvalósítását (földreform. a kiürítés. A nácik. A szovjet hadsereg már a trianoni ország keleti részén volt. járművet Németországba szállítottak. Az Ideiglenes Kormány. Erőteljes beavatkozással. nyersanyagot. a hadifogság. a földreform végrehajtása. és ezt a totális terror bevezetésével látták megvalósíthatónak. A gyenge konspiráció. és nem vette figyelembe az ország keleti határai felé feltartóztathatatlanul közeledő Vörös Hadsereg jelenlétének realitását. Október közepére a Vörös Hadsereg már elfoglalta az ország felét és feltartóztathatatlanul nyomult nyugat felé. A nyilasok az ország minden élő és gazdasági erejét mozgósítani akarták. Az új pénz. a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettségek következtében Magyarország gazdasága katasztrofális helyzetbe került. A Magyar Kommunista Párt (MKP) szovjet támogatással fokozatosan megszerezte a politikai-gazdasági 133 . A küldöttséget az oroszul jól beszélő Faragho Gábor altábornagy vezette. tétel: A Az z 50-es 50 évek jellemzői. hogy sikerül az angolszász szövetségesekkel fegyverszünetet kötnie. A háborús áldozatok. (Lásd a forrásokhoz írtakat. 1945. Faragho október 11-én aláírta az előzetes fegyverszüneti megállapodást. A szovjet katonai jelenlét azonban nem tette lehetővé a nyugati típusú piacgazdaság fenntartását.) 69. Mivel a nácik igen pontos információkkal rendelkeztek a kiugrási előkészületekről.és Nagy Ferenc vezette kormányok legfontosabb gazdasági célja az újjáépítés. a rendszer működése a Rákosi-korszakban FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze a szocialista tervgazdálkodást magyarországi megvalósítása alapján! FELELETVÁZLAT Bevezetés Magyarországot a világháború következtében súlyos veszteségek érték. A háborús pusztítás. március). igyekeztek lehetetlenné tenni azt. amelynek során mintegy 600 ezer tonnányi gépet. az infláció megállítása.) sikerült stabilizálni a gazdaságot. utolsó tartalékként mozgósították Szálasit és a nyilasokat. Szálasi a végsőkig elkötelezte magát és az országot a német szövetség és a háború folytatása mellett.

A hidegháborús feszültségek növekedése miatt visszafogták a fogyasztást. Megszűnt a munkanélküliség és büntették a munkakerülést. Az ipari termelés 1949-ben 40%-kal múlta felül az 1938-as szintet. A gazdasági folyamatokban a racionalitást a politikai akaratok háttérbe szorították. s a gazdasági stabilizáció együtt járt az állami irányítás fenntartásával. A szocialista gazdasági rendszer alapja a megtermelt javak központosítása és újraelosztása. Az új pénz bevezetésével történő pénzügyi stabilizáció is a MKP népszerűségét növelte.) A szovjet típusú tervutasítási rendszerben elsősorban katonai. 1951-ben bevezették a jegyrendszert és az ország gabonabehozatalra szorult. erőművek. alma. és hasonló módszerekkel valósult meg. és az államilag ellenőrzött gazdálkodást a tőkés termelés visszaszorításával kötötte össze. a folyamatos áru-. A Kominform utasítására 1948-49-ben államosították a 100. A szovjet befolyási övezetbe tartozó országokban (Bulgária.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli hatalmat (Belügyminisztérium. A terv végrehajtása mindezzel együtt sikeres volt. (Ha a szocialista állam nem ellenőrizheti a termelést.és munkaerőhiány a szocialista gazdaság működésének természetes velejárójává vált. Lengyelország. majd 10 főnél több embert foglalkoztató üzemeket is. a költségvetés jelentős részét fegyverkezésre fordították. az újjáépítést meghirdető hároméves terv (1947 augusztusától) készítette elő a gazdasági rendszerváltást. hogy Magyarországot a vas és acél országává kell 134 . Magyarország. stratégiai szempontok kerültek előtérbe. Gazdasági Főtanács). a központi tervezés jegyében a tervutasítás eszközeivel működtetett. Magyarország a KGST keretében elsősorban mezőgazdasági (gabona. Az újjáépítés gyorsan haladt. ami biztosította az állami ellenőrzést. Megszüntették a tőzsdét. a feszült kelet-nyugati viszony felgyorsította a magyar gazdaság szovjet mintájú átszervezését. A keleti tömb országainak gazdasági együttműködését – s egyben szovjet ellenőrzés alá vonását –valósította meg az 1949-ben létrehozott Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). igen gyakran a tervanarchiába (végrehajthatatlan tervszámok) torkolló gazdasági intézményrendszer. felszámolták a piacgazdaság utolsó elemeit is. akkor természetesen a javak elosztásának „egyenlőségét” sem képes biztosítani. (Lásd a forráshoz írtakat. gépgyártás. nyersanyag. Románia) 1949-re végbement a kommunista hatalomátvétel. nehézipari fejlesztések közül az elektromos ipar.) Miután a termelés nem a valós igények és gazdasági tények alapján szerveződött. bankok. A B-listázással lecserélték a régi tisztviselőket és gazdasági vezetőket. mind a mezőgazdaságban.és uránbányászat játszott nagyobb szerepet. Csehszlovákia. 1946-47 folyamán megkezdődött a kulcsfontosságú ágazatok (bányák. Az erőforrás-felhasználás extenzív jellegének következtében mindent ezeknek a céloknak rendeltek alá a fogyasztástól. a gazdaságpolitikáért felelős Gerő Ernő kijelentette. A kommunista előretörés Európa keleti térségében több lépcsőben. A végrehajtás során azonban a kommunista befolyás növekedése következtében arányeltolódás következett be a mezőgazdaság fejlesztésének rovására. külföldi érdekeltségek) részleges és teljes államosítása. hús. A tervgazdálkodás fontos – jelentős részben propagandaként használt eleme – a munkaverseny-mozgalom vagy sztahanovizmus. Kifejtés Az 1945 tavaszán végrehajtott földreform felszámolta a nagybirtokrendszert. konzervgyártás a szocialista blokk számára is termelő) szerepet kapott. a sztálini típusú gazdasági fordulatot. A gazdaság szerkezetében mélyreható átalakulás indult meg: az iparon belül a nehézipari termelés jelentősen növekedett. Az 1947-ben bevezetett hároméves terv jelentős fejlesztéseket irányzott elő mind az iparban. (Ahogy Rákosi mondta: „határ a csillagos ég”. élelmiszeripar. s mivel Nagy Imre volt a miniszter. míg a könnyűipari ágazatok háttérbe szorultak.) A szigorúan központosított tervutasításos gazdasági rendszernek fontos jellegzetessége a gazdasági szervezet végletesen centralizált felépítése. az önszabályozó gazdasági mechanizmusok működését lehetetlenné tették. A hidegháborús nemzetközi légkör. a jövedelemelosztáson át a foglalkoztatáspolitika gyakorlatáig. bauxit. bor kivitel. Az államosítás és a Dinnyés-kormány idején elfogadott. ezért a földosztás a magyarországi kommunisták támogatottságát növelte.

ami miatt szükség volt az állami/párt akaratát mindenek felett képviselő erőszakszervezetre is. az eredményeket és a problémákat! 135 . általánossá vált a női munkások alkalmazása is. A falvakból sokan költöztek be az iparosodó városokba. összegzés Az új gazdasági rendszer miatt jelentős társadalmi változások is bekövetkeztek. a tagosítás (tudatosan rossz földcserére kényszerítették a földbirtokosokat).) A Sztálin halála (1953.és textilipar fejlesztését elhanyagolták. (Lásd a forráshoz írtakat. Ennek következtében 1953-ra az ipari termelés az 1938-as háromszorosára növekedett. (Lásd a forrásokhoz írtakat. egyúttal a politikai célok megvalósítását szolgálta. Magyarország – agrár adottságai ellenére – a Rákosi-korszakban kenyérgabona és bor importjára kényszerült.és középbirtokos paraszti réteg („kulák”) ellehetetlenítése.) Az iparosítással egyidejűleg. A mintagazdaságok és gépállomások létrehozása is az állam monopolhelyzetét erősítette. Az 50-es éveket a teljes foglalkoztatottság jellemezte. 70. az életszínvonal azonban nem érte el a háború előtti szintet sem.) Lezárás. vezetőiket az állam politikai úton nevezte ki. a vasércet importálni kellett. Az elhanyagolt infrastruktúra mégis hátráltatta a növekedést. a mezőgazdaság kevés fejlesztési forráshoz jutott: zavarok keletkeztek a közellátásban. s a mezőgazdasági ismeretnél.) utáni szovjet politika változásai tették lehetővé a Rákosi-diktatúra felszámolását. (Lásd a forráshoz írtakat. a koncepciós perek és a gazdasági aránytalanságok rendkívül feszült politikai helyzetet eredményeztek. 1953-ban a megművelt földterület kétharmada még mindig magángazdák kezében volt. a kitelepítések. a Nagy Imre miniszterelnök (1953-55) vezette „új szakasz politikájának” megvalósítását. holott a hivatalos propaganda szerint emelkedett az életszínvonal. mert a mezőgazdaság erőszakos átalakítása miatt több százezren végleg felhagytak a gazdálkodással. Az ipar dinamikus fejlődésnek indult és felszívta a munkaerő-felesleget. internálások. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A létrejövő téeszek önállósága formális volt. a falvakból az ipari központokba csábította a fiatalokat. függetlenül attól. a kulákok üldözése. az ország adottságainak jobban megfelelő élelmiszer. tapasztalatnál gyakran fontosabb volt a politikai megbízhatóság. tétel: A Kádár-rendszer Kád jellemzése FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az 1960-70-es évekbeli szocialista gazdaság és gazdaságpolitika változását. a beszolgáltatási rendszer és a padlássöprés (1952) miatt a mezőgazdasági termelés szintje nem érte el a háború előttit. zavarok alakultak ki az élelmiszerellátásban. felszabaduló munkaerő) megkezdődött a mezőgazdaság szovjet mintájú átszervezése is. (ÁVH) (Lásd a forrásokhoz írtakat. ami még tovább rontotta a teljesítményt. hogy Magyarország nyersanyagbázisa ehhez nem volt elegendő. március 5. A vásárlóerő csökkenését eredményezték a terv-és békekölcsön kampányok (a lakosság vásároljon állami kötvényt) hozzájárultak a reáljövedelem és a fogyasztás (jegyrendszer) drasztikus visszaeséséhez. részben épp annak feltételeit megteremtendő (élelmiszer. nehézipari központokba. a nagy. Az erőszakos átalakítás.) A termények és jószágok kötelező beszolgáltatása.változtatni. a kollektivizálás. Jelentősen megnövekedett az önkéntes vagy kényszerű társadalmi mobilitás.) A lakosság ellátása másodlagos lett. A parasztság ellenállása miatt azonban a téeszek szervezése lassan haladt.

és szervezetileg is lehetővé tették az önálló szövetkezeti gépállomány kiépítését (az addigi állami gépállomási rendszer fokozatos felszámolásával). megszűnt az addigi tervutasításos rendszer. a parlamentnek csak jelképes szerepe volt. A lelassult gazdasági növekedés gyorsítása érdekében egyik oldalon erősítették a központi irányítást egyúttal viszont a vállalati önállóságot is (árszabályozás és bértömeg képzés mellett nyereségre ösztönzés). hogy a teljes foglalkoztatottság fenntartásával együtt folyamatosan nőttek a jövedelmek. a közhangulatot pedig a legvidámabb barakk kifejezés.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1956-os forradalom leverésével. az ellenünk” helyett „Aki nincs ellenünk. azzal szinte párhuzamosan és részben hasonló megfontolások alapján. Kádár tanult a Rákosi-korszak hibáiból. A rendszer mégis másképp működött. s csak a nyolcvanas évek elejétől váltak láthatóvá az alkalmazott eszközök. de a cenzúra (3T) nem szűnt meg. hogy a külföldi megfigyelők egyenesen „gulyáskommunizmusról” beszéltek. Gondoskodó. 1962-64-ben átformálták az iparvállalatok szervezeti kereteit.) Ekkortól fokozatosan szélesedett a mezőgazdasági szövetkezetek szervezeti. 1962-ben. mint a forradalom előtt. megmaradt a tervutasításos újraelosztó rendszer. A parasztok a kezükben hagyott kis földterületen háztáji gazdálkodást folytathattak. annak irányításával működött. Kifejtés A kádári paternalizmus javított az életkörülményeken. Nem történt radikális gazdasági irányváltás sem. biztonságát lehetőség szerint növelő politikát folytatott. amely a mindennapokban is jól érzékelhető pozitív változásokat hozott. a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) az ún. Az ezzel kezdődött változások a hatvanas évek második felétől az agrárgazdaságot több mint egy évtizedre a magyar gazdaság sikerágazatává tették. Az ellátás javulását fejezi ki a frizsiderszocializmus. nemzetközi kapcsolatok újraszervezése) kezdte meg hatalmának kiépítését. a hétköznapok átpolitizáltsága csökkent. szerepét a gazdasági szabályozók vették át.) Az életszínvonal emeléséhez hozzá tartozott.”) Nem alakult ki Kádár körül személyi kultusz és a szellemi élet is valamelyest szabadabbá vált. (Lásd a forráshoz írtakat. a társadalom jólétét. („Aki nincs velünk. a Szovjetunióval való szoros kapcsolat. a korábbi fő gazdasági célok lényegében nem változtak. szovjet katonai és politikai támogatással hatalomra jutott Kádár János több mint három évtizedes rendszere (1956-89) nem alkotott egységes időszakot: különböző szakaszait erősen befolyásolták a hazai és a nemzetközi politikai változások. nem tértek vissza az ötvenes évek elejének durva módszereihez. Mindez azonban az állami újraelosztó rendszerének köszönhető. s bár a szövetkezeteket kényszerrel hozták létre. Mindezzel együtt jelentősen megemelték a mezőgazdaságban felhasználható fejlesztési források összegét. 136 . Puha diktatúra jellemezte ezután a korszakot. ezért a rendszer a patriarchális család viszonyai. erőszakszervezetek. gazdálkodási önállósága. amit azonban 1964 februárjában az MSZMP Központi Bizottsága megváltoztatott a terméscsökkenés és az ebből fakadó ellátási problémák miatt. nem kellett lelkesedni. A politikai rendszer és ideológia alapelemei nem változtak: megkérdőjelezhetetlen maradt az egypártrendszer. A mezőgazdasági termelés szervezetének átalakítása mellett. a téeszesítés befejezése és az amnesztia rendelet kiadása után kijelentették. A forradalmat követően a forradalom idején megalakult kommunista állampárt. de az ellenszenvet nem volt veszélytelen kimutatni. a korlátlan hatalmú „családfő” mintájára. szervezeti formák korlátai. Az élelmezés olyan nagy mértékben javult. Kádár is a kollektivizálás híve volt. A tömeges kollektivizálással az agrárgazdaságban is a közvetlen tervutasításos módszer vált uralkodóvá. „kemény diktatúrával” (megtorlás. (Lásd a forráshoz írtakat. Bár az élet minden területén érvényesült az állami ellenőrzés. az velünk van. hogy „lerakták a szocializmus alapjait”.

a növekedés pedig gyorsabb. a költségvetési hiány vált meghatározóvá. ami messze meghaladta a gazdaság egészének növekedését. a világ és a magyar gazdaság helyzetének változásait automatikusan érzékelő berendezkedés kialakítása. tervlebontások rendszere. azt jelentős részben csak imitáló eszközökkel működtették a gazdaságot 1974-ig. folyamatos eseti beavatkozásokat indukálva. (Lásd a forrásokhoz írtakat. az erősödő infláció. a népgazdaság irányítása központilag történik). hogy az ne vezessen társadalmi robbanáshoz. de nem a kívánalmakhoz viszonyítva – drasztikus változtatásokra kényszerült. Feladták az életszínvonal folyamatos emelésének politikai követelményét. megúszható a gazdaság érdemi szerkezeti átalakulása. (Lásd a forrásokhoz írtakat. hogy a magyar gazdaságpolitika az évtized nagyobb részében alapvetően elhibázott irányt követett. sőt. Egyértelművé vált az is. az életszínvonal csökkenése. A gazdasági visszaesés. amikor a reformot a Szovjetunió leállíttatta. a túltermelési válságokat.) 1960 és 1980 között a nyolcszorosára nőttek. különösen nem tartalmazhatott olyan elemet. A 1960-1970-es években bevezetett nagyvonalú szociális intézkedések bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú következményekkel. Meghatározóvá vált az a tévhit. hanem a szocialista rendszer sajátos korlátai. a ciklikusságot. ám ez nemcsak a külgazdasági környezet Magyarország számára hátrányos változása. de nem jelentette a szocialista rendszer alternatív gazdasági mechanizmusát. Másrészt az erőtartalékok kimerülésével évről évre csökkenő összegű elosztható jövedelem állt rendelkezésre. hogy a piacgazdaságokat átrendező nemzetközi cserearány-változás az olajárak 1973 utáni ugrásszerű emelkedésével hozzánk nem gyűrűzik be. A társadalombiztosítási kiadások (teljes körű nyugdíj. GYES stb.) 1977-re azonban olyan drámaivá vált az ország külkereskedelmi mérlegének hiánya és az eladósodás. A modern tömegtermelés minden fázisát azonban képtelenség volt központilag szabályozni.) Az 1985-86-ra azonban világosan látszott. Egy ideig úgy látszott. ami a politikai intézményrendszerre vonatkozott (az állami vállalatok össznépi tulajdonban vannak. a tervutasítások. összegzés A Kádár-korszakban több kísérlet is történt a gazdaság átalakítására. ingyenes egészségügy. a tervgazdaság miatt nem lehetett sikeres.) Az 1968-as reformmal végül is megszűnt a részletes központi előírások. de ez Magyarországon a régi reflexek felerősödését jelentette és többnyire az alig létező piaci jellegű intézmények háttérbe szorításával járt. amelyek tovább növelték a káoszt. Lezárás. ezért már nem képes a kisebb szocialista országokat olcsó nyersanyaggal ellátni. amikor a gazdaság növekedése megtorpant. alapvető változásokra van szükség.és anyagelosztás. a súlyos eladósodás. hogy a gondok nem átmenetiek. A rendszer 137 . Az 1979-80-ban már egyértelművé váló gazdaságpolitikai fordulat miatt az egész világon újra erősödött az állami beavatkozás. hogy az adminisztratív intézkedésekkel – ahogy egykoron nevezték. egyáltalán gazdaságilag magához kötni. (Lásd a forráshoz írtakat. évi gazdasági reform során az általában igen óvatos kádári vezetés hajtotta végre a szocialista országok közül – Jugoszláviát nem számítva – a legradikálisabb. nem kalkulált esemény vagy tényező dominószerűen döntötte romba egész ágazatok működését. illetve ezek részeként eszköz. A tervgazdaságot az az illúzió szülte. az egyre nyilvánvalóbban elkerülhetetlen nyílt munkanélküliség. A hetvenes évek utolsó harmadára nyilvánvalóvá vált. Bármely hiba. hogy a Szovjetunió gazdasági erejét felemésztette az Egyesült Államokkal folytatott katonai versengés. gyakorlatilag tehát az elvonásokat kellett úgy elosztani.Az 1968. a költségek növekedése folytatódott a nyolcvanas években is. a rugalmasabb. Ezzel Magyarországon bevallottan piaci jellegű. ennek következtében a termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb lesz. kézi vezérléssel – megteremthető a gazdasági egyensúly. hogy gondos tervezéssel ki lehet küszöbölni a piac irracionalitását. GYED. A tervezett reform a gazdaság jobb működését elősegítő változás volt. évtizedekre maradandó előnyöket is hozó gazdasági változtatásokat. igaz. hogy a vezetés – a maga normái szerint.

tétel: A szo szovjet blokk kialakulása és jellemzői FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze a KGST-be illeszkedő magyar gazdaságot és a rendszerváltás gazdasági következményeit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A II. mint gazdasági integrációs szervezeti forma hivatalosan 1949. amely a termelést és az elosztást szervezi a tervutasítással. A szocialista gazdasági rendszert egyszerre jellemezte a hiány és a pazarlás. a mesterséges árrendszer nem tükrözte a valódi költségeket és ráfordításokat. hanem a politikai beágyazottság szerint osztották el. Mindezek a változások biztosították a gazdaság totális ellenőrzését. majd erőltetett iparosítási programokat indítottak. Kifejtés A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. amely osztotta legfőbb céljait. a nyereségesség. A szövetségi rendszeren belüli önellátás eszméje is egyre inkább meghatározóvá vált a külgazdasági stratégia szempontjából. KGST nem volt zárt szervezet. Nem a valódi fogyasztói igényeket. 71. Már 1945–46-ban napvilágot láttak olyan közgazdasági elemzések Magyarországon.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli ráadásul öncélúan működött. Az 1948-as év elejéig határozottan jelentkezett az ezekkel az országokkal való – politikai. gazdasági – együttműködés igénye. A szovjet ellenőrzés alatt álló országokban a Marshall-segély felvételét megtiltották. Magyarországon is a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági szálak erősítését szorgalmazták. Lengyelország. ill. ill. a pártállam kiépülésével párhuzamosan történt a gazdaság szovjetizálása is: az államosítások során megszűnt a magántulajdon. teljes foglalkoztatás) támogatták a veszteséges vállalatokat. hogy a szomszédos országokkal miképp lehetne szorosabbra fűzni a gazdasági kapcsolatokat. Célja a „testvéri” tagországok népgazdaságának a gazdasági összefogás és a nemzetközi szocialista munkamegosztás útján való fejlesztése és termelőerőik színvonalának emelése volt. Magyarország. annak ellensúlyozására javasolta maga Sztálin a szocialista tömb gazdasági integrációját. azaz ideológiailag alátámasztható okokból (pl. Az alapító dokumentum rögzítette a tagállamok szuverén egyenlőségét. hiszen a munkaadó az állam. és bevezették a tervutasításos rendszert. Csehszlovákia. bármely ország csatlakozhatott hozzá. az innovációra való képesség. Létrejöttében kiemelt a szerepe az USA által felkínált újjáépítési segély (Marshall-segély) visszautasításának. a jóvátétel teljesítése a nemzetgazdaság legfőbb feladata lett. a nemzeti érdekek tiszteletben tartását. A szovjet pártvezetés felsőbb köreiben azonban ekkor a kisebb országok közötti együttműködés helyett a szocialista tábor más országaihoz hasonlóan. Az egypártrendszer. Románia. világháború végén szovjet befolyás alá került országokban (későbbi NDK. Bulgária) 1945-1948 között szovjetbarát kormányok alakultak. azaz a szocializmus és a kommunizmus építését szándékozott végrehajtani. A rendelkezésre álló forrásokat – amint később az eladósodás révén bevont külföldi hitelek jelentékeny hányadát is – nem a piacképesség. A vesztes országok üzemei a szovjet hadsereget látták el. hanem a hatalom saját önképéhez igazodó elvárásait kellett kielégítenie. a kölcsönös előnyök 138 . melyek azt tárgyalták. január 25-én jött létre. A szovjet típusú rendszer kiépítésének állomásai a SZEB-ben lévő szovjet befolyás és a Vörös Hadsereg jelenlétét kihasználva a kommunisták kulcsszerephez juttatása volt az egyes országok kormányában. kollektivizálták a mezőgazdaságot.

Ikarus. A rendelkezésre álló forrásokat – amint később az eladósodás révén bevont külföldi hitelek jelentékeny hányadát is – nem a piacképesség. majd napirendre került a népgazdasági tervek összehangolása. nem kalkulált esemény vagy tényező dominószerűen döntötte romba egész ágazatok működését. azaz nem rendelkezett nemzetek feletti intézményi rendszerrel. a mesterséges árrendszer nem tükrözte a valódi költségeket és ráfordításokat. Különböző időszakokban megfigyelői státusa volt a KGST-ben pl. A KGST tevékenysége a kezdeti szakaszban főként az áruforgalom szélesítésére. A magyar ipar (pl. amelybe minden tagország egy miniszterelnökhelyettest delegált.és a kölcsönös segítés elvét. a villamos energia csaknem 100 százaléka. amelyeket csak a tagországok illetékes szerveinek beleegyezése után lehetett végrehajtani. kohókoksz. a cink zöme. Nicaraguának. A rendszer kimerítette az extenzív növekedés tartalékait. hanem a hatalom saját önképéhez igazodó elvárásait kellett kielégítenie. közvetlenül nem utasíthatta a tagállamok szervezeteit és vállalatait. 1962-ben Mongólia. A másik alapvető probléma a tervgazdaság természetéből fakadt. a felhalmozásra.) Határozatokat csak eljárási és szervezeti kérdésekben hozhatott. a kőolaj. Jugoszláviának. Bármely hiba. műszaki segítségnyújtásra. 139 . hogy gondos tervezéssel ki lehet küszöbölni a piac irracionalitását. (Az erőviszonyokat és a szankcionálási lehetőségeket jelentősen befolyásolták a hidegháborús események és a szovjet hatalmi törekvések. a fogyasztásra. A hiányzó legfontosabb fűtő. a nyereségesség. A kőolaj-. a ciklikusságot. A szocialista gazdasági rendszert egyszerre jellemezte a hiány és a pazarlás. hanem a politikai beágyazottság szerint osztották el. az innovációra való képesség. A „proletárdiktatúra” hatalmi szerkezetét és ideológiai előfeltevéseit megjelenítő központi tervutasításos rendszer a legapróbb részletekig igyekezett szabályozni a javak termelésének és elosztásának láncolatát.és villamosenergia-hálózat teljes függést jelentett a Szovjetuniótól. 1950-ben a Német Demokratikus Köztársaság. gazdasági együttműködést érintő döntései mindössze ajánlások voltak. Nem a valódi fogyasztói igényeket. mert az olajárrobbanás megváltoztatta a tagállamok közötti együttműködést. tapasztalatcserére.és nyersanyagok zömét évtizedeken keresztül a KGST-partnerek egymástól szerezték be. azaz ideológiailag alátámasztható okokból (pl. alma. a növekedés pedig gyorsabb. a Kínai Népköztársaságnak. Afganisztánnak. A modern tömegtermelés minden fázisát képtelenség volt központilag szabályozni. A KGST nem volt szupranacionális szervezet. A tervgazdaságot az az illúzió szülte. Később a tagállamok egyeztették a gazdaságfejlesztés főbb irányait. ám ezek nem valósultak meg. Még 1949-ben csatlakozott a szervezethez Albánia (1961 után már nem vett részt a KGST munkájában). 1973-ban Kuba. ennek következtében a termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb lesz. folyamatos eseti beavatkozásokat indukálva. a szakemberképzés területére korlátozódott. konzerv) jó részének viszont a KGST-tagállamokkal kötött hosszúlejáratú szerződések nyújtottak biztos elhelyezési lehetőséget. Észak-Koreának. a faáru és réz jelentős hányada. A rendszer ráadásul öncélúan működött. Az erre való törekvés fölfogható egy központosítottabb. földgáz. és nem alkalmazhatott szankciót velük szemben. Laosznak. a szakosítás is. a termelésre. A tagországok együttműködését jócskán elősegítették a gazdaságilag erősebb tagországok nyújtotta kamatmentes vagy nagyon alacsony kamatozású hitelek. a munkamegosztást. bor. amelyek tovább növelték a káoszt. A KGST végső ellehetetlenülésében jelentős szerepet játszott az 1970-es évek olajválsága. A KGST-ből származott az importált vasérc. a külkereskedelemre vonatkozó mutatókat. Videoton. A KGST legfelsőbb végrehajtó szerve (Tanács). Orion) és mezőgazdaság termékei (pl. A sztálinista és poszt-sztálinista tervgazdaság a növekedést a belső erőforrások. 1978-ban a Vietnami Szocialista Köztársaság. a túltermelési válságokat. a nyersanyagok és az energiahordozók egyre bővülő felhasználásával és a kelet-európai társadalmakban rejlő munkaerő-tartalékok mozgósításával tudta elérni. teljes foglalkoztatás) támogatták a veszteséges vállalatokat. az ólom. hatékonyabban működő szervezet kialakításának az igényeként. A szervezetben egyértelmű volt a szovjet dominancia. A Szovjetunió egyre kevésbé tudta kielégíteni az olcsó nyersanyagok és energia iránti igényt.

tétel: A ren rendszerváltozás Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az 1980-as évek második felének Magyarországát.és többoldalú együttműködés szervezetét. a rendszerváltás körülményeit! 140 . A reáljövedelmek radikális csökkenésével már a rendszerváltás utáni kormányoknak kellett szembesülniük. a gazdaságpolitikai konzultációt. másrészt. Az elmaradott technológiára és gazdasági alapra épülő KGST versenyképtelennek bizonyult a világpiacon. gazdaságilag pedig azt. 1991 elején. ezért Mihail Gorbacsov a párbeszéd felújítását indítványozta az EK-nak 1986-ban megkezdődött a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági megállapodások megkötése és a diplomáciai kapcsolatok felvétele. Engedélyezték a vállalkozást.és külpolitikáját egyre erőteljesebben határozta meg a peresztrojka hatása. más szóval a „nyitást”. A gazdaság modernizálásához nem volt elég belső tőke. szabályozták a két. A politikai váltás a külgazdasági kérdésekben is éreztette hatását. hogy az MNB vezérkara ekkor még szerencsésen spekulált az árfolyamokkal. a külső tőkebevonást pedig gazdasági és politikai gátak egyaránt akadályozták. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. hogy az állami újraelosztásban a hitelek egy részét a jóléti rendszer fönntartására fordították. csehszlovák rendszerváltás felgyorsította szocialista tábor felbomlását és az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. A ’80-as évek közepétől a KGST-tagállamok gazdaság. 72. összegzés A rendszerváltás politikailag azt jelentette. a tagállamok közötti kereskedelem lényegében összeomlott – 1991. A reálbérek az 1980-as években folyamatosan csökkentek. amiképpen a foglakoztatási szint brutális visszaesésével és az infláció elszabadulásával is. egészen 1996-ig. hogy a túlmunkában. a kapitalizmus.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 1979-ben némi decentralizáció figyelhető meg a KGST döntéshozatali rendszerében. amikor a Szovjetunió tilalmat vezetett be a barter-ügyletekre. majd meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. az életszínvonalat azonban ideig-óráig szinten tartották. akkor az az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását.) Lezárás. hogy a gazdaságot kézi vezérlésre állították át. A Magyarországon 1981-ben kis híján bekövetkezett államcsőd után 1984-ig valamelyest csökkent az adósságállomány. Amikor Gorbacsov 1985-ben az SZKP főtitkára lett. Ez a csökkenés azonban nem a gazdaság szerkezetváltásának volt betudható. hanem egyrészt annak. 1984-ben a KGST moszkvai csúcstalálkozóján döntenek a párbeszéd megkezdéséről az Európai Közösségekkel. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. (Lásd a forrás adatait. román. szeptember 26-án a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa hivatalosan is beszüntette működését. A keletnémet (NDK). A válság elburjánzását leginkább az eladósodás növekedése mutatta. a második gazdaságban szerzett jövedelmek valamint az.

Az ellenzéki. a hatalmi érdekrendszer átalakítását ígérte. mert az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság.FELELETVÁZLAT Bevezetés Mihail Gorbacsov 1985 márciusában lett az SZKP Központi Bizottságának a főtitkára. mert nem igyekezett megőrizni a hagyományos népi kultúrát. ám ők egy bizonyos ponton nem mehettek túl pozícióik veszélyeztetése nélkül. a kapitalizmus. Magyarország egyre több hitelt vett fel. Összefogás azonban nem jött létre a csoportok között. A reformerek között akadtak párttagok is. mert vagy negatívan érintették volna a rendszer legfontosabb vívmányait (pl. 1985-ben a monori találkozón az ellenzék két csoportja kísérletet tett az összefogásra. képviselőik hatottak egymásra (pl. Bírálta a rendszert. általános foglalkoztatás) vagy ideológiailag bizonyultak vállalhatatlannak (magánszektor további növelése. más szóval a „nyitást”. harmadik utas elképzeléseit vallotta a másik ellenzéki csoportosulás (Csoóri Sándor. Csengey Dénes. társadalom és politika is válságba jutott. Magyarországon a politikai ellenzék nyíltan az 1970-es évek második felétől lépett fel. fél-ellenzéki és reformer gondolatok és csoportok még nem különültek el élesen. Ennek egyik forrása az ország eladósodása az olajválság következtében. akik korlátozott politikai 141 . aminek egyik oka a még a két világháború közötti időszakra visszamenő. párton belüli reformkommunisták csoportja. Csurka István. Solt Ottilia. A két világháború közötti népi írók ún. A szocialista-kommunista rendszerek összeomlása más-más úton játszódott le a különböző szocialista országokban. Kifejtés Az 1980-as évek második felében a többi szocialista országhoz hasonlósan a magyar gazdaság. Ez az ún. nem törődött kellően a népességcsökkenés jelenségével és nem állt ki az országhatáron kívül élő magyar kisebbségekért. a lakosságot elsősorban foglalkoztató gondokat a gazdaság összeomláshoz közeli helyzete. demokratikus ellenzék és népi írók közötti népi-urbánus vita volt. de ez csak átmeneti javulást hoz. ezeket azonban elodázták. Lezsák Sándor). mivel a magyar termékekért alacsony árat fizettek a világpiacon (cserearányromlás). gazdasági és politikai számvetést. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. de a felfogásbeli különbségek olyan nagyok voltak. az államcsőd veszélye jelentette. privatizáció). ők elsősorban a szakkollégiumokon belül szerveződtek (Bibó István Szakkollégium. 54 évesen ő e poszton a legfiatalabb Sztálin óta. A demokratikus ellenzéknek (pl. Amikor Gorbacsov meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. Gorbacsov radikális gazdasági reformokat. Egy idő után már a hitelek törlesztésének érdekében kellett újabb hiteleket felvenni (adósságspirál). akkor az az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását. Demszky Gábor) nevezett csoport (ún. így ebből kevés bevétel származott.) A pénzügyi összeomlást ekkor még el lehetett kerülni azzal. Az alapvető. elítélve a Brezsnyev alatti pangást. új cselekvési programot jelentett be. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A gyakran kéziratban vagy stencilgépen sokszorosított írásokban álltak ki a parlamentáris demokrácia kialakítása és a szabadságjogok mellett. Az 1980-as évek közepén megjelent az ellenzéki ifjúság új generációja. Átfogó reformokkal lehetett volna csak a helyzeten javítani. az ún. voltak közöttük érintkezési pontok. Kőszeg Ferenc. Charta’77 vagy a Bibó-kör). A rendszerváltás politikailag azt jelentette. Beszélő kör) a legfontosabb szamizdat kiadványáról kapta a nevét. emiatt gyakran zaklatták őket a hivatalos szervek. hogy ez nem sikerült. A Szovjetunió nem szólt bele a keleti blokk országaiban lezajlódó folyamatokba (1989). Rajk László Szakkollégium). hiszen a dráguló olajt csak hitelekből lehetett megvásárolni. hogy Magyarország belép a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba. gazdaságilag pedig azt. Állandó szervezői és résztvevői voltak a rendőrség által nem engedélyezett március 15-i és október 23-i megmozdulásoknak. ám ez csak azért következhetett be. Kis János.

s bizonyos kérdésekben az ellenzékkel is együttműködtek.) 1989. szeptember 18-án az EKA és az MSZMP aláírta a megállapodást. a régiek újjáalakulását. június 16-ra. DEMISZ stb. március 15-i tüntetésen már közösen jelentek meg az ellenzék tagjai. amivel megszűnt a pártállami szakszervezetek kizárólagossága. 1989 októberében tartotta utolsó kongresszusát az MSZMP. 1988 májusában létrejött a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ). amikor hivatalosan is rehabilitálták Nagy Imrét. akkor ezzel az MSZMP hatalmának legitimitását kérdőjelezte meg. (Lásd a forráshoz írtakat. sarkalatos törvényeket. de nem akadályozták meg ezután azt sem. Az MSZMP elfogadta. (kivéve a Fidesz és az SZDSZ.) 1987-ben a demokratikus ellenzék kiadja a Társadalmi szerződés című írást. a Független Kisgazdapárt (FKgP). általában párttag. pártok: Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz). amit az államapparátusban dolgozó. 1987-ben jelent meg a Fordulat és reform című. 1989 márciusában összeült az Ellenzéki Kerekasztal (EKA).Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli reformok bevezetését is támogatták az égetően szükséges gazdasági reformok mellett. amiben kimondják a helyzet tarthatatlanságát: „Kádárnak mennie kell!”. majd szabadon engedte. ill. ahol megjelent Pozsgay Imre is. Ugyanebben az évben Lakitelken az ellenzék másik ága összejövetelt tartott. 142 .) Szimbolikus esemény. (Lásd a forráshoz írtakat. ill. Hazafias Népfront. ami ellen hatalmi erőszakot is kilátásba helyezett. amelyen a párt megszüntette önmagát. hogy a parlament elé terjeszti az alkotmánymódosítást. s a reformerek létrehozták az MSZP-t (Magyar Szocialista Pártot). akik hatalmi érdekből (generációs alapon) le kívánják váltani Kádárt. június 16-án százezrek jelenlétében újratemették Nagy Imrét és társait (Lásd a forráshoz írtakat. A rendszerváltás jogi kereteit kidolgozó Nemzeti Kerekasztal tagjai lettek a volt Ellenzéki Kerekasztal (EKA) szervezetei és pártjai. (Lásd a forráshoz írtakat. 1988-ban több fórumon. valamint igyekezett az MSZMP-n belül akadályozni a változásokat. reformoknak elkötelezett társadalomtudósok adtak ki. A tüntetés részvevőit letartóztatta. Az 1988. hogy Kádár János 3 héttel később halt meg azon a napon. Ennek jegyében a korábbiaknál sokkal békésebben telt 1989.) 1989. Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP). hanem népfelkelés volt. március 15-e. a Hősök terén. az idős pártfőtitkárt. Az MSZMP nem akadályozta meg 1988 folyamán az új pártok megalakulását. 1988-ban jelentős tömeg vett részt a bős-nagymarosi gát megépítése és a romániai falurombolás ellen szervezett tüntetéseken a Parlament előtt. harmadik oldalként hivatalos társadalmi szervezetek (pl. Legmagasabb pozíciót betöltő képviselőjük Pozsgay Imre. a Szabad Kezdeményezések Hálózatából az Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). ezután gyakorlatilag a többpártrendszer létrejöttét nem lehetett kétségbe vonni. egy gazdasági. célját nem érte el. S bár 1988 novemberében Grósz Károly a sportcsarnoki beszédében felfordulással és fehérterrorral riogatott. Nagy Imre halálának 30. Társadalmi szervezetként megalakult a Magyar Demokrata Fórum. Az 1988. bár nem is ellenezte). hogy nyilvánosságra kerüljenek Nagy Imre és társai újratemetésének követelőinek nyilatkozatai. a Hazafias Népfront elnöke volt. Amikor 1989 januárjában (Grósz külföldi útját kihasználva) Pozsgay Imre kijelentette. Fő képviselőjük Grósz Károly. Az 1980-as évek közepén az MSZMP-ben olyan politikusok jutnak főszerephez. és céljuk a forradalom résztvevőinek rehabilitálása volt. A reformkommunisták MSZMP-reformköröket szerveztek országszerte. Megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB). a Magyar Demokrata Fórum (MDF). a hatalom azonban még ellenállt. SZOT.) Az EKA tárgyalásokra szólította fel az MSZMP-t és békés átmenetet követelt az állampárttól. A párton belül sokan bírálták Pozsgayt. évfordulójára tervezett (ellenzéki) megemlékezést viszont a hatalom megakadályozta.) 1988-89-ben jöttek létre vagy alakultak újjá a következő politikai szervezetek. amelyet az 1956-os forradalom túlélői hoztak létre. Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). politikai és szociális reformterveket összefoglaló tervezet is. októberben az országgyűlés el is fogadta az ún. már nyilvánosan megkérdőjelezték az egypártrendszert. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy 1956-ban nem ellenforradalom. melyet a Független Jogász Fórum kezdeményezett. az MSZMP és ún.

március 25-én tartották az első szabad választást Magyarországon. tétel: A ren rendszerváltás Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a rendszerváltáskor született magyar választási rendszert. a Magyar Demokrata Fórum (MDF). Végül a harmadik köztársaság első elnökét a parlament választotta meg Göncz Árpád személyében az SZDSZ és az MDF megállapodása alapján. Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP). SZOT. 143 . 1989 őszén a rendszerváltó pártok között kialakult az első komoly ellentét. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. civil és szakszervezetek) és pártok. melyet a Független Jogász Fórum kezdeményezett. (Lásd a forráshoz írtakat. gazdaságilag pedig azt. Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). a Szabad Kezdeményezések Hálózatából az Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). amelyek a rendszerváltás követően a politikai életet meghatározták: (Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz). akkor a választást a volt MSZMP-s Pozsgay Imre nyeri (az ellenzéknek nem volt ugyanis országosan ismert és elismert „arca” ellenjelöltként).) A rendszerváltás politikailag azt jelentette. a FIDESZ. ill. csehszlovák rendszerváltás felgyorsította szocialista tábor felbomlását. 73. harmadik oldalként hivatalos társadalmi szervezetek (pl.) 1990. ezzel jogi értelemben a rendszerváltás békésen. október 23-án megszűnt a Magyar Népköztársaság. a kapitalizmus. s ezzel az MSZMP átmenti hatalmát az új rendszerbe. a régiek újjáalakulását. Történelmi Igazságtétel Bizottság. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. Az EKA tárgyalásokra szólította fel az MSZMP-t és békés átmenetet követelt az állampárttól. az SZDSZ és az MDF szembekerült az ún. Lezárás. Hazafias Népfront. A rendszerváltás jogi kereteit kidolgozó Nemzeti Kerekasztal tagjai lettek a volt Ellenzéki Kerekasztal (EKA) szervezetei és pártjai. román. az MSZMP és ún. tárgyalásos úton megtörtént. 1990 márciusában lehetősége nyílt az országnak tárgyalni a Szovjetunióval. hogy minél előbb vonják ki az összes szovjet katonát az ország területéről. az első választásokat! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1988-ban jöttek létre vagy alakultak újjá a Magyarországon azok politikai szervezetek (pl.) Az MSZMP nem akadályozta meg 1988 folyamán az új pártok megalakulását. A szavazás igazi tétje a köztársasági elnök választása volt. Az SZDSZ. négyigenes népszavazás kapcsán. összegzés Mivel a keletnémet (NDK). az FKGP attól tartott. 1989 márciusában összeült az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). A gazdasági rendszerváltás az 1990-es években kezdődött meg. hogy ha a köztársasági elnök választása közvetlen és a parlamenti választás előtt lesz. helyette kikiáltották a harmadik Magyar Köztársaságot. vér nélkül.1989. DEMISZ stb. ezután gyakorlatilag a többpártrendszer létrejöttét nem lehetett kétségbe vonni. a Független Kisgazdapárt (FKgP).

A magyar alkotmány értelmében a választójog általános és egyenlő. hogy az államhatalom működésének legfőbb forrása a nép. a szavazás közvetlen és titkos. A parlamentbe bejutott még a két liberális párt (SZDSZ 23. A magyar választójogi rendszerről. független szervezet. A demokrácia egyik legfontosabb alapelve az. A német modellen alapuló vegyes magyar választási rendszer – amelyet az 1989. A 10. törvény szabályoz – kétfordulós. háromezer rendelkezik önálló települési önkormányzattal. A győztes párt (42. amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A megválasztható képviselők száma a szavazólapon fel van tüntetve. az országgyűlési választások tavasszal. Az egyéni választókerület képviselője az lesz. (kivéve a Fideszt és az SZDSZ-t. s mivel nem szerezte meg a szavazatok több mint felét.4%). Az MDF győzelmének oka az lehetett. tehát az érvényességhez és eredményességhez nincs megállapítva részvételi arány. Magyarország több mint négyezer települése közül kb. Fontos szempont lehetett. töredékszavazat-visszaszámláló rendszer. hogy a kampányban a „nyugodt erőként” jelent meg.000-nél nagyobb lakosú településeken és a fővárosi kerületekben vegyes választási rendszert alkalmaznak. Az alkotmányban megjelennek az alapvető emberi szabadságjogok és megvalósul a hatalmi ágak szétválasztása. hogy gyűjtőpártként működött és megrázkódtatástól mentes (nem radikális) átmenetet ígért a választóknak. A demokratikus államokban ezért a választójog általános és egyenlő. az egész társadalom. A helyi önkormányzat választott vezetője a polgármester. sarkalatos törvényeket.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Kifejtés 1989. A polgármester választása közvetlenül történik. A képviselők azok lesznek. A választás az önkormányzatok esetében egyfordulós. az eredmény megállapításáról lásd a forrásokhoz írtakat. valamint a vártnál jóval rosszabb szerepléssel az MSZP (8.) Az önkormányzat a helyi közösség életét irányító. Az aktív és a passzív választójog feltételei nem különböznek az országos választásokétól. kétszavazatos.000 lakosú vagy annál kisebb településeken a képviselő jelöltek abc sorrendben szerepelnek a szavazólapon. évi XXXIV. Az önkormányzati képviselőket és a polgármestereket a magyar alkotmány szerint szintén négyévenként választják a választópolgárok. Kompenzációs listák a település egyéni választókerületeiből összesített töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot. A törvény meghatározza az önkormányzati képviselő. míg a helyi önkormányzati választások ősszel. aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. a szavazás pedig közvetlen és titkos. 1990. szeptember 18-án az EKA és az MSZMP aláírta a megállapodást. A rendszerváltáskor nem hoztak létre új alkotmányt. A képviselők másik része pedig a pártok. A miniszterelnök Antall József lett. Mindez csak akkor valósulhat meg. (Budapest esetében az egyes kerületek önálló települési egységnek számítanak. Az országgyűlési és az önkormányzati képviselők választása egy évben történik. A 10. akik a legtöbb szavazatot kapják. aki a legtöbb szavazatot kapja.6%). MSZMP elfogadta. hogy a parlament elé terjeszti az alkotmánymódosítást. az országgyűlési képviselői választásokkal szemben nincs „érvényességi küszöb”.6% és a FIDESZ 5. A képviselők kb. ezért koalícióra lépett az FKGP-vel és a KDNP-vel. Az országgyűlési választásokról. bár nem is ellenezték). március 25-én tartották a rendszerváltás utáni első szabad választást Magyarországon. 60%-át egyéni választókerületben választják meg. annak közvetlen érdekeit kifejező. illetve polgármester (főpolgármester) jelöltségéhez szükséges arányokat. illetve társadalmi szervezetek (jelölő szervezetek) által állított kompenzációs listáról juthat mandátumhoz. amely saját ügyeiben a központi hatalomtól független döntéseket hozhat. Polgármester az lesz. ha a képviselők kiválasztásában minden választójoggal rendelkező állampolgár azonos értékű szavazattal vehet részt.7%) az MDF lett. októberben az országgyűlés el is fogadta az ún. hanem a meglévőt módosították jelentős mértékben. az aktív és apaszív választójogról lásd a forráshoz írtakat. 144 . Az új alkotmány szerint az országgyűlés kétharmados többséggel dönthet az alkotmány módosításáról.

Ennek alapján bevezették a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét. Belgium. Nagy-Britannia és Franciaország megkötötték a Brüsszeli Szerződést. majd 1961-től OECD). Hollandia és Luxemburg vámuniót hozott létre a gazdasági integráció érdekében. világháború nyomán. valóban bonyolult. A harmadik Magyar Köztársaság első elnöke Göncz Árpád lett. hogy az ellenségeskedéseket a politikai és gazdasági egyesülés. lépéseit és az európai integráció alapelveit. Felmerült Európában egy közös védelmi rendszer létrehozása az esetleges szovjet agresszióval szemben. (Lásd a forráshoz írtakat. Norvégia és Svédország – pedig lazább politikai és jogi együttműködés felé vettek irányt. Európa világelsőségének elvesztése láttán kezdték felismerni Európa politikusai.) Volt Európának két olyan régiója.és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) is. ha ezzel egyidejűleg egy másik jelöltnek többsége alakul ki. az 1947-ben meghirdetett Marshall-segély elosztására ugyanis az érintett 16 európai kormány létrehozta az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetet (OEEC. A szerződés kiterjedt a gazdasági. Az európai egységtörekvések alakulása szempontjából jelentős szerepet játszott az Egyesült Államok gazdaságpolitikája is. ahol rögtön a háború után már tényleges lépések is történtek az integráció felé. A magyar választási rendszert sokan igen bonyolultnak. Lezárás. 74. 145 . A választórendszer valóban elég bonyolult a kompenzációs számítások miatt. összegzés A pártok plakátjairól írtakat lásd a forrásoknál. az SZDSZ-szel. szociális. majd a II. a képviselők és önkormányzatok számát pedig az ország nagyságához képest túlzónak tartják. A NATO létrejöttével a Brüsszeli Szerződés elvesztette jelentőségét. valamint az önvédelem területeire is. amelynek az Egyesült Államok mellett a Marshall-tervben részt vevő országok lettek az alapító tagjai. működését a Maastrichti Szerződés elfogadásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. A megállapodás másik pontja értelmében a magyar köztársasági elnököt nem közvetlenül a választópolgárok.A stabil kormányzás érdekében Antall József paktumot kötött a legerősebb párttal. A skandináv országok – Dánia. de megalkotói azzal indokolták ezt. tétel: A Az z Európai Eu Unió legfontosabb intézményei FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az európai egységgondolat megszületésének körülményeit. vagyis a mindenkori kormányfő ellen csak akkor lehet bizalmatlanságot szavazni a parlamentben. az európai integráció útján lehetne és kellene elkerülni. ezért 1948 márciusában a Benelux-országok. Izland. Fontos szerepet játszott a világkereskedelem liberalizálása érdekében az 1948-ban létrehozott Általános Vámtarifa. hanem a parlament választja 5 évre. hogy a relatív többséget szerzett párt így stabil parlamenti többséget tud szerezni. kulturális együttműködés. 1990 őszén lezajlottak az első önkormányzati választások is.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Kifejtés A II. világháború után a nyugat-európai országokban sorra alakultak a különböző politikai színezetű és eszmeiségű Európa-mozgalmak. E mozgalmak nagy része képviseltette magát az 1948 májusában Hágában tartott Európa-kongresszuson, ahol megfogalmazták az Egyesült Európa, Emberi jogok chartája, Bizottság és Parlament létrehozását is. A hágai kongresszus nyomán 1949-ben Londonban, tíz állam részvételével megszületett az Európa Tanács. A szervezet kormányközi együttműködésre épül és csakis a részt vevő kormányok teljes egyetértése esetén hozhat döntéseket. Az Európa Tanács, amelyhez idővel csatlakozott valamennyi demokratikus nyugat-európai ország, elsődlegesen arra törekedett, hogy többoldalú egyezményekkel erősítse a demokratikus jogállam működését és az emberi jogok érvényesülését. Az integráció másik útját jelentette a Schuman, francia külügyminiszter és Jean Monnet, a francia kormány tervezési részlegének vezetője által jegyzett ún. Schuman-terv (1950), amely lerakta az európai integráció, a későbbi Európai Unió alapkövét. Az integrációt a gazdasági együttműködés felöl közelítette meg, és a francia-német együttműködés biztonsági garanciáit akarta megteremteni. Az alapötlet egy nemzetek fölötti (szupranacionális) főhatóság létesítése volt, amely ellenőrzi a francia és német szén- és acéltermelést, valamint természetesen azon országokéit is, amelyek csatlakoznak a szervezethez. A németek és az olaszok is támogatták a javaslatot, hiszen a szén- és acélközösség terve az iparfejlesztés biztos alapokra helyezését ígérte. A Benelux-államok szintén rögtön felsorakoztak a terv mellé. A britek számára csak a kormányközi együttműködés volt elfogadható. 1951 májusában hat ország – Franciaország, Németország, Olaszország és a három Benelux-ország – külügyminiszterei aláírták az ún. Párizsi Szerződést az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK vagy Montánunió) létrehozásáról, 1952-ben lépett hatályba a ratifikációk után. Az együttműködés meggyőző eredményeket hozott, a közösség acélipara látványosan növekedett, ezért a Benelux országok azzal a merész javaslattal álltak elő, hogy hozzák létre a vámoktól és mennyiségi korlátozásoktól mentes európai közös piacot. 1956 nyarára két szerződéstervezet készült: az egyik teljes vámuniót irányzott elő a közösség országai között (belső vámok eltörlése, külső vámhatár pedig közös piaccá a közösség területét), a másik a békés célú atomenergia-ipar közös irányítását és fejlesztését. A Montánunióban is részt vevő hat állam külügyminiszterei 1957-ben aláírták az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) és az Euratom alapító szerződését. (Római Szerződés) A közös piac kiépítését egy 12 éves, három periódusból álló időszak alatt akarták megvalósítani, de a vámunió létrehozása gyorsabban ment a vártnál. Gazdasági tekintetben azt remélték, hogy a vámunió dinamizáló hatással lesz az egész gazdaságfejlődésre az egészséges versenyhelyzet megteremtésével és a nagyszériás termelés lehetővé tételével. Politikai oldalról a föderalisták azt remélték, hogy döntéseik meghozatala fokozatosan az európai intézmények kezébe kerül. 1967-1968 folyamán jelentős változtatásokra került sor, összevonták a három meglévő integrációs intézmény, az EGK, az Euratom és a Montánunió addig párhuzamosan működő szerveit, s ekkortól használatos az Európai Közösségek elnevezés. A hetvenes évek elején egyértelművé vált, hogy az európai integrációnak a bővülés adhatja meg a további lendületet. Nagy-Britannia először 1961-ben kérte felvételét a Közösségbe, de Gaulle francia elnök azonban megvétózta. Így végül csak de Gaulle távozása után, 1970 nyarán kezdődtek meg a tárgyalások Nagy-Britannia, Dánia, Írország és Norvégia csatlakozásáról. A belépő új tagoknak el kellett fogadniuk az EK teljes joganyagát, de kaptak 5 év haladékot a hozzájuk való alkalmazkodásra. 1971 májusára sikerült megoldást találni a britekkel a nemzetközösségi kereskedelemmel és a finanszírozással kapcsolatos nézeteltérésekre is. A Norvégiában tartott népszavazáson azonban a lakosság nemet mondott a csatlakozásra. A brit, a dán és az ír csatlakozást követően a kibővült Közösség már magáénak mondhatta a világkereskedelem egyötödét, s ez megváltoztatta Európa gazdaságpolitikai súlyát a világban. Az USA korábbi elfogadó magatartása is változott, ekkortól fenntartásokkal fogadta az EK erejének növekedését, tartva az európai protekcionizmustól.

146

Görögország, Spanyolország és Portugália csatlakozásuk időszakában az EK tag-államokhoz képest szegények, gazdaságilag fejletlenebbek, iparilag gyengébbek, politikai struktúrájuk tekintetében pedig instabilak voltak. Vissza nem térítendő támogatást kaptak gazdaságfejlesztésre. Görögország 1981-ben, Spanyolország és Portugália pedig 1986-ban vált taggá. A déli kibővülés sikeresnek mondható a szélesebb piacok megteremtése és az új demokráciák politikai stabilizálása szempontjából. Az immár 12 tagot számláló Közösség közel 350 milliós piacot jelentett, amely egyre bonyolultabb belső szabályaival, bővülő joganyagával, egyre átláthatatlanabb brüsszeli bürokráciájával is meghatározó szerepet töltött be Európa és a világ sorsának alakításában. 1995-ben Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozásával jött létre a tizenötök integrációja. Ezeknek az országoknak az oktatási, kulturális és szociális rendszere a belépés időpontjában fejlettebb volt az uniós átlagnál, és gazdaságilag is különösebb nehézségek nélkül integrálódtak. Az 1986 elején aláírt Egységes Európai Okmány az alapszerződések addigi legjelentősebb módosítását jelentette, amely új távlatokat nyitott a Közösség számára. A szerződés tételesen felsorolta, milyen jellegű akadályok maradtak továbbra is a cél (egységes piac megteremtése) megvalósításának útjában, a vámok teljes felszámolása után is (eltérő szabványok, adótörvények, hatósági és egyéb előírások, pénzügyi korlátozások stb.). 1992 végében jelölték meg az egységes piac teljes megvalósításának határidejét. Az egységes belső piac megteremtése lényegében lépésről lépésre, a kitűzött időre megvalósult. Teljesen megszűnt a határellenőrzés, a vámeljárás már nem a határokon, hanem az induló- vagy célállomásokon történt. Összehangolták az áruforgalomra, kereskedelemre érvényes számtalan szavatossági, egészségügyi és biztonsági előírást, az eltérő műszaki szabványokat, a fogyasztó- és környezetvédelmi előírásokat. A munkavállalók akadálytalan mozgása érdekében teljessé tették a diplomák, iskolai végzettségek kölcsönös elismerését, a munkavállalási feltételeket. A nem aktív munkavállalók (nyugdíjasok, diákok, járadékot élvezők) letelepedése más tagországokban azonban továbbra sem vált korlátlanná. Közelítették egymáshoz az adórendszereket, elsősorban a hozzáadottérték-adó kulcsot és a jövedéki adó alá eső cikkek körét. Felszabadították a tőkemozgásokat is a még meglévő korlátozások alól. A határok átjárhatóbbá tétele a bevándorlási politikák összehangolását kívánta volna meg, de ebben a kérdésben komoly viták alakultak ki, mert a tagországok egyike sem akart lemondani szuverenitásáról a tekintetben, hogy kit enged be határain. Végül a Schengeni Egyezmény (1985, 1990) tartalmazta a megegyezést az Unión belüli határellenőrzések megszüntetéséről, a vízumpolitika közös elveiről. Az Uniós tagországok közül egyedül Nagy-Britannia és Írország maradt ki a schengeni övezetből, szigetország helyzete miatt. Az Európai Uniós Szerződést, az ún. Maastrichti Szerződést 1992. február 7-én a hollandiai Maastricht városában írták alá. (Lásd a forráshoz írtakat.) A Maastrichti Szerződés révén sajátos, ún. három pilléres szerkezet jött létre. Első pillérként határozták meg az addig működő három Közösséget, az Európai Közösségeket, beleértve a pénzügyi unió célkitűzéseiből adódó feladatokat is. A második és a harmadik pillér az új, kormányközi alapon szerveződő kül- és biztonságpolitikai, valamint a bel- és igazságügyi együttműködések lettek, amelyeknél a közösségi intézmények illetékessége erőteljesen korlátozott maradt. A három pillér együtt alkotja az Európai Uniót. Lezárás, összegzés A Maastrichti Szerződés elkészítésekor a döntéshozatal hatékonyabbá és demokratikusabbá tételét is alapvető célként határozták meg. Ennek következtében a Szerződés jelentős mértékben növelte az Európai Parlament hatásköreit és szélesítette a Tanácsban a többségi szavazási eljárás alkalmazási körét is. Nem tett azonban jót az integrációnak a kilencvenes évek elején beköszöntött gazdasági recesszió, amely erősen megviselte a monetáris rendszert, s amelynek következtében igen nehéznek tűnt a pénzügyi unió feltételeinek teljesítése és a közös pénz határidőre történő bevezetése. A közösség 1995-re új dilemmával találta szembe magát. Az egységes piac megfelelő működése érdekében szerette volna mind több területre kiterjeszteni és elmélyíteni a tagországok együttműködését,

147

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
ugyanakkor szembesült a szocialista tábor felbomlásával lehetőséggé váló keleti bővítés egyre sürgetőbb kérdésével, és az intézményi reform szükségszerűségével.

75. tétel: A fejlődő fej országok főbb problémái
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével jellemezze a „harmadik világ”, a „fejlődő” világ társadalmi, népesedési problémáit! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A II. világháború után a világ országait három nagy csoportba lehetett besorolni: az ún. első világ a fejlett tőkés országokat, a második világ a szocialista országokat, míg a harmadik világ a legszegényebb fejlődő országokat foglalta magában. (Maga a fogalom Hruscsovhoz kötődik, ő ugyanis nem fogadta el a két tábor elméletet, s ezért az el nem kötelezetteket a harmadik világ országainak kezdte nevezni.) A Nyugat és Kelet megosztottság mellett az iparosodott Észak és a gyarmati sorból kitörő Dél ellentéte is jellemzi az 1945 utáni kort. A világ akkori politikai helyzetét az USA és a Szovjetunió szembenállása jellemezte, ami tulajdonképpen a tőkés és szocialista világrendszer, vagyis Nyugat és Kelet ellentétét jelentette. A dekolonizáció, vagyis a gyarmatok függetlenedése a Közel-Keleten és Kelet-, illetve Dél-Ázsiában kezdődött. 1955-ben Bandungban találkoztak a függetlenné vált államok vezetői, s létrehozták a fejlődő országok mozgalmát, ami azt jelentette, hogy egyenlő távolságtartásra kell törekedniük a Nyugattól és a Szovjetuniótól. (Ez azonban nem igazán valósulhatott meg.) Az el nem kötelezett országok 1961-ben Belgrádban megfogalmazták a békés egymás mellett élés szükségességét, s ennek jegyében helyzetüket a katonai tömbökön kívül határoztak meg. A hidegháború árnyékában kevesebb figyelem irányult arra a problémára, hogy a világ országainak egy igen jelentős része lényegesen szegényebb és elmaradottabb a nyugati társadalmaknál. Az 1960-as években ugyan az ENSZ keretein belül történtek kezdeményezések arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne ezt a fejlettségbeli különbséget csökkenteni, a nagyhatalmak érdektelensége miatt azonban ezek csekély eredménnyel jártak. Kifejtés A Szovjetunió összeomlásával a Kelet-Nyugat szembenállás megszűnt, az Észak-Dél ellentét azonban továbbra is fennmaradt, és a világ globális problémáinak súlyosbodásával újra reflektorfénybe került. Az Észak-Dél ellentét nagyjából a fejlett-fejletlen, gazdag-szegény, centrum-periféria megjelöléseknek felel meg. A polaritást érzékelteti, hogy míg a fejlett országok rendelkeznek a világ jövedelmének (GDP) 4/5-ével, addig a világ népességének csak 1/5-e él ezekben az országokban. A fejlődő országokban viszont a világnépesség 4/5-e él, de a világtermelésből csak 20 %-kal részesednek. (Lásd a GDP, GNI és a népesedési adatok összefüggéséről a forrásokhoz írtakat.) A fejlődő országok hátrányának okai elsősorban a gyarmati múlt örökségében kereshetők. A gyarmatosítás idején ugyanis ezek az országok a gyarmattartók fő nyersanyag-ellátói és iparcikk-felvevői voltak, így gazdaságuk meglehetősen egyoldalúvá vált. A gyarmatosítás sok esetben szétzúzta a hagyományos társadalmi-gazdasági formákat is.

148

a szolgáltatások. a technológia és az emberek minél szabadabb. amelyek az ember (biológiai és társadalmi) természetéből adódóan minden ember számára fontosak és elidegeníthetetlenek. az ismeretterjesztésnek és az egészségügyi helyzet javításának köszönhetően. A fejlődő országok több fórumon igyekeztek a világgazdaságban elfoglalt pozíciójukat javítani. Ma már a minden embert megillető jogokat értjük az emberi jogok fogalma alatt. Az ENSZ 1992-ben. Az egyetemesség toleráns minden kultúrával szemben mindaddig. A fenntartható fejlődés három alappillérének a társadalomnak. 2001 után – többek között – a végtelenül fejleszthető világkereskedelem is megkérdőjeleződött. A túlnépesedés jelenti az egyik legjelentősebb demográfiai problémát. vagyis mások jogainak tiszteletben tartása. A zöldek álláspontja szerint a jelenlegi világgazdasági modell. ami további súlyos problémákat vet fel. de konkrét megfogalmazásuk és megvalósulásuk kultúránként eltérő lehet. A fenntartható fejlődés egyik célja a szegénység leküzdése. az USA és Japán alkotják a világgazdaság három nagy tömbjét. A világ ipari termelésének. az állami beavatkozástól való tartózkodás követelményein túl ide tartoznak az állam részéről valamilyen tevőleges magatartást igénylő jogok is (többségükben – de nem kizárólagosan – gazdasági. A gyarapodás a világ legfejletlenebb. 100 év múlva már 14 milliárdan élnek majd a Globuson. tartalmilag pedig a szabadságjogokon. korlátozások nélküli áramlása) sem adnak alkalmat. legszegényebb országaiban legintenzívebb. hogy nem teszi lehetetlenné a jövő nemzedékek számára sem a saját szükségleteik kielégítését. és ez a szám évente 90 millióval gyarapodik. Az Európai Unió. növekedési pólusát. és a nagyfokú specializálódás erős egyoldalú függő helyzetet teremtett számukra a világpiacon. a fejlődő országok társadalma pedig fiatalodik. mert az egyetemesség nem egyformaságot jelent. tehát az egyetemességet is ezen alapelvek és értékek fényében kell értelmezni. hogy a jelenlegi gazdasági növekedés koncepciója alapjaiban hibás. Azonban azt is figyelembe kell venni. Jelenleg mintegy 6 milliárd ember él Földünkön. a szociális jólét biztosítása a jelen és a jövő nemzedékei számára. A fenntartható fejlődésnek része az emberi jogok biztosítása is. számítások azt igazolják. szociális és kulturális jogok). mert előbb vagy utóbb a természeti erőforrások kimerüléséhez. Az egyetemesség azt jelenti. Ezeknek az értékeknek a képviseletében (és negligálásában) kiemelt szerepe van a mai világban a médiának. akkor is még legalább egy generáció szükséges ahhoz. a családtervezési programoknak. 149 . ami veszélyezteti a Föld és az emberiség életét. Egyre több szakértő vélekedik úgy. amíg az nem semmisíti meg az alapvető emberi (jogi) értékeket. modellváltásra van szükség. amely a jelen szükségleteit úgy elégíti ki. Az emberi jogok egyetemessége összeegyeztethető a társadalmak és kultúrák sokféleségével. ezért a jelenlegi modell tarthatatlan. kereskedelmének és pénzügyi rendszerének meghatározójává vált a XXI. Ha a népességnövekedés üteme változatlan marad. A centrum fejlett országai három pólus köré tömörültek. E szerint a fenntartható fejlődés olyan feltételrendszer. melynek célja az áruk. a gazdaságnak és az ökológiának azonos súlyú és jelentőségű tényezőknek kell lenniük. század elején Kína. a gazdasági növekedés minden áron való hajszolása ökológiai válsághoz vezetett. Az emberi jogok csak az egyéni és a közösségi jólét minimális feltételeit határozzák meg. a fontosabb nemzetközi intézményekben azonban a fejlett ipari országok dominanciája (neokolonializmus) érvényesül. a szegényebb országok teljes lemaradásához és globális ökológiai válsághoz vezethet. Az emberi jogi eszmekör két fontos alapelve a diszkrimináció tilalma és a tolerancia. hogy a növekedés lelassuljon. amelyek végső soron a legtöbb civilizációban érvényes közös értékek. sőt az állam és a polgár kapcsolatán túlmenően ma már az emberi jogok biztosításának igénye kiterjed az egyének egymás közötti kapcsolataira is. tehát fenntartható gazdasági fejlődés a szociális jogok biztosítása nélkül elképzelhetetlen. Az Észak-Dél ellentét felszámolására a világgazdaság jelenlegi tendenciái (a világ gazdasági globalizálódása. hogy a fejlődő országok lemaradása tovább nő. hogy vannak bizonyos alapvető értékek. hogy ha lényegesen csökkenne is a születések száma a szociális fejlődésnek. Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés konferenciája fogadta el a fenntartható fejlődés koncepcióját. a tőke.A függetlenség kivívása után a torz gazdasági struktúra megnehezítette a világgazdaságba való integrálódást. Az iparosodott társadalmak népessége öregszik.

A talajok pusztulásában az ember közvetlenül is részt vesz. A csapadék kémhatása ennek következtében savasabbá válik. hogy a népesség növekedésével a városlakók száma is emelkedik. 2009-ben a globális pénzügyi és termelési válság a fenntartható fejlődés szerinti gazdasági rendszernek kialakítására ösztönöz. A levegőbe jutó ún. savasabbá teszik a talajt. és pusztítóbbá váltak az árvizek. szén-monoxid) koncentrációja az emberi tevékenység következtében folyamatosan emelkedik. a szegényebbek nem tudják megvenni a szükséges élelmiszereket. ahol az ember kiirtotta az eredeti növénytakarót és ezáltal utat enged a víz és a szél pusztító hatásainak. a növényzetet. amikor utakat. hulladék-kibocsátással jár. A talaj erózióját főként a csapadék és a szél okozza. metán. üvegházgázok (pl. A globalizáció egyre növekvő fogyasztásra épített elvárásai illúzióvá lettek. szén-dioxid. de fizetőképes kereslettel csak a fejlett országok állnak elő. összegzés A demográfiai viszonyokat meghatározzák még egyéb globalizációs problémák is. A globális felmelegedés hatására hosszú távon az éghajlati övezetek eltolódása következhet be. A talajerózió azokon a területeken pusztít elsősorban. de a kutatók szerint ha a megtermelt élelmiszerek elosztása egyenletes volna a Földön. Az élelmezési válság okai tehát a termelés és elosztás egyenlőtlenségében keresendők. ami a tavi élővilág pusztulásához vezet. Az urbanizációs válság abból fakad. de gyakoribbá lett az aszály. Felgyorsult a fajok kihalása is. 150 . a viharok. Az üvegházhatás fokozódásának következménye a világtenger szintjének 20-40 cm-es emelkedése. városokat.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A Föld eltartóképessége a jelenlegi technológiai feltételek mellett is véges. Az ásványi tüzelőanyagok elégetése során a levegőbe kerülő kén-dioxid és nitrogén-oxidok a csapadékkal savakat (kénsav és salétromsav) képeznek és visszahullanak a földre. A nagyvárosi népességkoncentráció nagyobb fogyasztással és szennyezőanyag-. Az emberi tevékenység következtében évente mintegy 25 milliárd tonna termőtalajjal lesz kevesebb a Földön. mint eddig az emberiség történetében. sőt még a jelenleginél nagyobb népesség eltartása is lehetséges volna. aminek következtében a levegő hőmérséklete emelkedik (globális felmelegedés). s ez tovább növeli az afrikai térségekben az élelmezési problémákat. károsítják az erdőket. A sivatagosodást nem csak a gyakoribb aszály. jelenleg a Föld lakóinak 45%-a városokban él. Az élelmiszerek világpiacán bőséges a kínálat. míg a mérsékelt övezet a sarki övezet felé tolódhat el. ózon. hanem a túllegeltetés és a szikesedéshez vezető rossz technológiával alkalmazott túlöntözés is okozhatja. A termés mennyiségét és így a népesség ellátását befolyásolják az egyre gyakoribbá váló savas esők. akkor senki nem éhezne. A savas esők savanyítják a tavak vizét. ami a sarki jégsapkák olvadásából adódik. a szubtrópusi öv a mérsékelt övezet felé.) Lezárás. (Lásd a forráshoz írtakat. Jelenleg több ember él a Földön. gyárakat épít.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->