Az erdélyi államiság jellemzői Előzmények: - 1541 után az ország három részre szakad - A szultán János Zsigmondra bízza Erdélyt

, aki Fráter György segítségével lerakja a fejedelemség alapjait (Adót fizet a töröknek, és a külpolitikát egyezteti) 1526-ban Szapolyai János erdélyi vajda lesz, jogalapja az 1505-ös rákosi országgyűlés, mely szerint csak magyart lehet királlyá megválasztani. Ezzel szemben király lesz I .Ferdinánd is, akinek jogalapja a Jagellókkal kötött házassági szerződés. Az egész ország János kezén van, kivéve Horvátországot, Pozsonyt és Sopront. Ennek megváltoztatására tesz kísérletet Ferdinánd 1527 nyarán, amikor is 10 ezer főnyi zsoldossal letámadja Jánost. János a törökhöz fordul segítségért. 1529-ben meg is érkezik a „segítség”: a török távlati célja Bécs elfoglalása, ez nem sikerül, de a biztonság kedvéért Budát átveszi Ferdinándtól, és átadja Jánosnak. Az ország két részre szakad. 1532-ben a török sereg Bécs ostromára indul, de Kőszegnél megakad, a várkapitány Jurisics Miklós. Kiújul Ferdinánd és János között a területekért vívott harc, amit 1538-ban a váradi békével zárnak le, mely kimondja, hogy mindkét uralkodó megtartja területeit, de ha János meghal, akkor a korona Ferdinándé. 1539-ben János feleségül veszi Jagelló Izabellát, majd halálos ágyán megesketi Török Bálintot és Fráter Györgyöt arra, hogy elintézik, hogy fia király lehessen. Ferdinánd mindent kihasznál ez ellen, követeit küldi a törökhöz és beárulja a váradi békét. A török ezért megtámadja Magyarországot, 1541. augusztus 29-én elfoglalja Budát, ezzel az ország három részre szakad: Erdély, Török hódoltság, Habsburg királyi Magyarország. Ennek oka volt a török túlereje, a magyar belső gyengeség, széthúzás és a vallásháború. Erdély Fráter György és Jagelló Izabella kezére kerül. Fráter vágya az ország újraegyesítése, titkos tárgyalásokat folyat a Habsburgokkal, ezt a gyalui egyezménnyel pecsételik meg, mely szerint Ferdinánd megkapja a magyar koronát, ha kiűzi a törököt. 1542-ben Ferdinánd tesz erre egy sikertelen kísérletet, ami török bosszúhadjáratot von maga után, ez 1543-ban kezdődik. Elesik Szekszárd, Pécs, Siklós, Simontornya, Esztergom és Vác is. 1547-ben a drinápolyi békével zárul le az első foglalási hullám.

Mohács előtt Erdély teljes mértékben Magyarország részét képezte, élén a királyt képviselő vajda állt. Területén a három rendi nemzet rendelkezett kiváltsággal: a magyar nemesség, székely előkelők és a szász előkelők, együttműködésüket a kápolnai unió (1437.) szabályozta. A három rendi nemzet területi alapon is elkülönült: a székelyek Erdély kelet részén (Székelyföld), a százsok Erdély déli részén éltek. A magyarok lakta területen a vármegyék közigazgatási egységek, a székelyek és szászok területein a székek.

Erdély nemzetiségei  A magyarok hasonlóan Magyarország többi részéhez vármegyékben éltek, társadalmuk nemesekből és jobbágyokból állt. Az erdélyi nemességen belül nem alakult ki egy elkülönült, nagybirtokos, főnemesi réteg. A magyar jobbágyok ugyanúgy adóztak a földesuruknak és fejedelemnek, mint a királyi Magyarország területén élők.  A székelyek magyar nyelven beszéltek, de teljesen más közigazgatással, társadalommal rendelkeztek, mint a magyarok. Katonai szolgálattal tartoznak a királynak (később a fejedelemnek) cserébe nem számítottak jobbágynak, nem volt földesuruk. A királynak (majd a fejedelemnek) csak az úgynevezett ökörsütési adóval tartoztak(Meghatározott alkalmakkor egy-egy ökröt szolgáltattak be a

században megkezdődik a székely katonák lesüllyedése. őseik az Árpád-korban érkeztek Magyarországra. A fejedelmek általában támogatták új vallások terjedését. Sárospatak . Szabadon lehetett gyakorolni a katolikus. később egyre inkább letelepednek és jobbágyként adóznak földesuruknak. ellene többször sikertelenül próbálnak lázadni. de utódja.  A magyarok többsége a kálvinista (református) hitre tér át  a szászok lutheránusok (evangélikusok) lesznek. János Zsigmond unitárius volt. így elindult az ellenreformáció is. vallási türelem a románok görög-keletisége iránt is Unitárius vallás          alapító: Dávid Ferenc tagadja a Szentháromság-tant Erdély központi részén a legelterjedtebb legradikálisabb irányzat szilárd egyházszervezet korábban református püspök volt Kolozsvárott Erdély lakosságának a fele áttér Sylvester János: 1541-ben lefordítja az Újszövetséget iskolákat alapítnak: Debrecen. A katolikus vallás majdnem betiltásra került. egyedül itt és Lengyelországban nem üldözik őket. Csak ő bíráskodhatott a szászok felett. ragaszkodnak eredeti ortodox. keleti kereszténység csak megtűrt vallásnak számított.közrendű székelyek. Városokban éltek. lutheránus. görög keleti vallásukhoz  A szentháromság tagadó irányzat is megjelent Erdélyben. Az Erdélyben letelepülő szászok II. amit a juhnyájak után fizettek a fejedelemnek. unitárius is szabadon gyakorolható. egy összegben fizettek adót a királynak (később a fejedelemnek) amit földbérnek neveztek. Az ortodox. Tordai országgyűlések:    1557: teljes szabadság az új & a régi hitnek is 1564: az evangélikus vallás is szabadon gyakorolható 1568: katolikus. Ők hozzák létre az unitárius egyházat. őt illette a száz gróf tisztsége. lassan jobbágynak tekintik őket. és az unitárius vallást is.  A román lakosság egyre nagyobb számban élt Erdélyben. a szomszédos román fejedelemségekből (Havasalföld és Moldva) folyamatosan vándoroltak be. kálvinista. A pásztorkodással foglalkozók külön adója volt az ötvened. az evangélikus.  A székelyek többsége megmarad a katolikus hit mellett  A románokat sem érinti a reformáció. behívta Erdélybe a jezsuitákat. a református. Európában egyedülálló módon az Erdélyi országgyűlés több alkalommal is négy vallás szabad gyakorlásáról hozott törvényt. Andrástól kollektív kiváltságot kaptak: saját vezetőt választhattak (1224-Andreánum). A szászok vezetője általában Nagyszeben város polgármestere volt.  A szászok német nyelvűek. Erdély vallási viszonyai Erdély területén is megjelenik a reformáció minden irányzata. pl. A románok hegyi pásztorkodással foglakoztak. ) A XVI. A későbbi fejedelmek református vallásúak voltak. Báthori István engedélyezte a katolikus hitet is. iparral és kereskedelemmel foglalkoztak.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful