Az erdélyi államiság jellemzői Előzmények: - 1541 után az ország három részre szakad - A szultán János Zsigmondra bízza Erdélyt

, aki Fráter György segítségével lerakja a fejedelemség alapjait (Adót fizet a töröknek, és a külpolitikát egyezteti) 1526-ban Szapolyai János erdélyi vajda lesz, jogalapja az 1505-ös rákosi országgyűlés, mely szerint csak magyart lehet királlyá megválasztani. Ezzel szemben király lesz I .Ferdinánd is, akinek jogalapja a Jagellókkal kötött házassági szerződés. Az egész ország János kezén van, kivéve Horvátországot, Pozsonyt és Sopront. Ennek megváltoztatására tesz kísérletet Ferdinánd 1527 nyarán, amikor is 10 ezer főnyi zsoldossal letámadja Jánost. János a törökhöz fordul segítségért. 1529-ben meg is érkezik a „segítség”: a török távlati célja Bécs elfoglalása, ez nem sikerül, de a biztonság kedvéért Budát átveszi Ferdinándtól, és átadja Jánosnak. Az ország két részre szakad. 1532-ben a török sereg Bécs ostromára indul, de Kőszegnél megakad, a várkapitány Jurisics Miklós. Kiújul Ferdinánd és János között a területekért vívott harc, amit 1538-ban a váradi békével zárnak le, mely kimondja, hogy mindkét uralkodó megtartja területeit, de ha János meghal, akkor a korona Ferdinándé. 1539-ben János feleségül veszi Jagelló Izabellát, majd halálos ágyán megesketi Török Bálintot és Fráter Györgyöt arra, hogy elintézik, hogy fia király lehessen. Ferdinánd mindent kihasznál ez ellen, követeit küldi a törökhöz és beárulja a váradi békét. A török ezért megtámadja Magyarországot, 1541. augusztus 29-én elfoglalja Budát, ezzel az ország három részre szakad: Erdély, Török hódoltság, Habsburg királyi Magyarország. Ennek oka volt a török túlereje, a magyar belső gyengeség, széthúzás és a vallásháború. Erdély Fráter György és Jagelló Izabella kezére kerül. Fráter vágya az ország újraegyesítése, titkos tárgyalásokat folyat a Habsburgokkal, ezt a gyalui egyezménnyel pecsételik meg, mely szerint Ferdinánd megkapja a magyar koronát, ha kiűzi a törököt. 1542-ben Ferdinánd tesz erre egy sikertelen kísérletet, ami török bosszúhadjáratot von maga után, ez 1543-ban kezdődik. Elesik Szekszárd, Pécs, Siklós, Simontornya, Esztergom és Vác is. 1547-ben a drinápolyi békével zárul le az első foglalási hullám.

Mohács előtt Erdély teljes mértékben Magyarország részét képezte, élén a királyt képviselő vajda állt. Területén a három rendi nemzet rendelkezett kiváltsággal: a magyar nemesség, székely előkelők és a szász előkelők, együttműködésüket a kápolnai unió (1437.) szabályozta. A három rendi nemzet területi alapon is elkülönült: a székelyek Erdély kelet részén (Székelyföld), a százsok Erdély déli részén éltek. A magyarok lakta területen a vármegyék közigazgatási egységek, a székelyek és szászok területein a székek.

Erdély nemzetiségei  A magyarok hasonlóan Magyarország többi részéhez vármegyékben éltek, társadalmuk nemesekből és jobbágyokból állt. Az erdélyi nemességen belül nem alakult ki egy elkülönült, nagybirtokos, főnemesi réteg. A magyar jobbágyok ugyanúgy adóztak a földesuruknak és fejedelemnek, mint a királyi Magyarország területén élők.  A székelyek magyar nyelven beszéltek, de teljesen más közigazgatással, társadalommal rendelkeztek, mint a magyarok. Katonai szolgálattal tartoznak a királynak (később a fejedelemnek) cserébe nem számítottak jobbágynak, nem volt földesuruk. A királynak (majd a fejedelemnek) csak az úgynevezett ökörsütési adóval tartoztak(Meghatározott alkalmakkor egy-egy ökröt szolgáltattak be a

Báthori István engedélyezte a katolikus hitet is. Sárospatak . lutheránus. Az Erdélyben letelepülő szászok II. lassan jobbágynak tekintik őket. ellene többször sikertelenül próbálnak lázadni. behívta Erdélybe a jezsuitákat. A pásztorkodással foglalkozók külön adója volt az ötvened. Szabadon lehetett gyakorolni a katolikus. őt illette a száz gróf tisztsége.  A szászok német nyelvűek. a szomszédos román fejedelemségekből (Havasalföld és Moldva) folyamatosan vándoroltak be. Városokban éltek.közrendű székelyek. keleti kereszténység csak megtűrt vallásnak számított. egy összegben fizettek adót a királynak (később a fejedelemnek) amit földbérnek neveztek. így elindult az ellenreformáció is. pl. ragaszkodnak eredeti ortodox. Csak ő bíráskodhatott a szászok felett. az evangélikus. görög keleti vallásukhoz  A szentháromság tagadó irányzat is megjelent Erdélyben.  A román lakosság egyre nagyobb számban élt Erdélyben. A katolikus vallás majdnem betiltásra került. unitárius is szabadon gyakorolható. A románok hegyi pásztorkodással foglakoztak. Tordai országgyűlések:    1557: teljes szabadság az új & a régi hitnek is 1564: az evangélikus vallás is szabadon gyakorolható 1568: katolikus.  A székelyek többsége megmarad a katolikus hit mellett  A románokat sem érinti a reformáció. de utódja. Erdély vallási viszonyai Erdély területén is megjelenik a reformáció minden irányzata. amit a juhnyájak után fizettek a fejedelemnek. őseik az Árpád-korban érkeztek Magyarországra.  A magyarok többsége a kálvinista (református) hitre tér át  a szászok lutheránusok (evangélikusok) lesznek. és az unitárius vallást is. Európában egyedülálló módon az Erdélyi országgyűlés több alkalommal is négy vallás szabad gyakorlásáról hozott törvényt. vallási türelem a románok görög-keletisége iránt is Unitárius vallás          alapító: Dávid Ferenc tagadja a Szentháromság-tant Erdély központi részén a legelterjedtebb legradikálisabb irányzat szilárd egyházszervezet korábban református püspök volt Kolozsvárott Erdély lakosságának a fele áttér Sylvester János: 1541-ben lefordítja az Újszövetséget iskolákat alapítnak: Debrecen. ) A XVI. Az ortodox. A szászok vezetője általában Nagyszeben város polgármestere volt. Andrástól kollektív kiváltságot kaptak: saját vezetőt választhattak (1224-Andreánum). Ők hozzák létre az unitárius egyházat. A fejedelmek általában támogatták új vallások terjedését. kálvinista. A későbbi fejedelmek református vallásúak voltak. János Zsigmond unitárius volt. a református. egyedül itt és Lengyelországban nem üldözik őket. iparral és kereskedelemmel foglalkoztak. században megkezdődik a székely katonák lesüllyedése. később egyre inkább letelepednek és jobbágyként adóznak földesuruknak.