AZ ÁPOLÁSTUDOMÁNY

TaNKÖNYVE

AZ ÁPOLÁSTUDOMÁNY
TaNKÖNYVE
Szerkesztette: Oláh András

A kiadvány a következő program keretében jelent meg: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0061

© dr. Oláh András, 2012

Szerzők:
dr. Ágoston István dr. Almási Róbert Aradán Attiláné dr. Betlehem József Prof. dr. Bogner Péter dr. Boncz Imre Borján Eszter Deák Gyuláné Dér Anikó Prof. dr. Döbrönte Zoltán Fehér Rózsa Fullér Noémi Fusz Katalin dr. Füzesi Zsuzsanna Gál Nikolett dr. Gáti István dr. Gelencsér Zoltán Gubó Tünde Hegedüs Nikolett Hoffmann Krisztina dr. Jakab Tibor Jankó Attila Járomi Melinda Karamánné dr. Pakai Annamária Kívés Zsuzsanna dr. Kovács Attila Mesicsné Köbli Mónika dr. Lampek Kinga dr. Lányi Katalin Lukács Miklós Müller Ágnes Nagy Erika dr. Nagy Gábor Németh Katalin dr. Oláh András Orbán Andrea Pálfiné dr. Szabó Ilona dr. Pogány Magdolna dr. Radnai Balázs Rajki Veronika Raskovicsné Csernus Mariann dr. Rostás Tamás dr. Saághy Andrea Schiberna-Cser Henrietta dr. Schmidt Béla Szekeresné Szabó Szilvia dr. Takács Magdolna Tulkán Ibolya Újváriné Siket Adrienn dr. Váradyné Horváth Ágnes dr. Zámbó Katalin Zborovján Ferencné

MEDICINA

A kiadásért felel a Medicina Könyvkiadó Zrt. igazgatója

Medicina Könyvkiadó Zrt ● Budapest, 2012
© DR. OLÁH ANDRÁS, 2012 © SZERZÔK, 2012

Felelős szerkesztő: Benjámin Katalin Műszaki szerkesztő: Dóczi Imre Az ábrákat rajzolta: Olgyai Géza Azonossági szám: 3593 Terjedelem: 96 (A/5) ív

A könyv lektorai

5

A könyv lektorai
Balatoni Ernőné SEBINKO Szövetség tiszteletbeli elnök Dr. Barabás Katalin Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet egyetemi docens, intézetvezető Barótiné Dr. Tóth Klára Országos Vérellátó Szolgálat minőségbiztosítási igazgató Baukó Mária Ápolási Szakmai Kollégium korábbi elnöke Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Etikai Bizottság elnök Prof. Dr. Botz Lajos Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár egyetemi tanár, intézetvezető Bugarszki Miklós Magyar Ápolási Egyesület elnök Burnyóczky Elza Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház sztómaterápiás ápoló, ápolási egység vezető Dr. Feith Helga Judit Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alapozó Egészségtudományi Intézet Társadalomtudományi Tanszék főiskolai docens Prof. Dr. Figler Mária Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet egyetemi tanár, intézetigazgató Dr. Fischerné Dr. Dárdai Ágnes Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár egyetemi tanár, főigazgató Dr. Futó Judit Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház Sürgősségi Betegellátási Centrum Intenzív Terápiás Egység aneszteziológus, intezív terápiás szakorvos Dr. Grexa Erzsébet Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar címzetes főiskolai tanár Dr. Alžbeta Hanzlíková egyetemi docens Vysoká škola zdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, n. o. Bratislava, Slovenska republika Dr. Hegedűs Katalin Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, igazgatóhelyettes A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület vezetőségi tag Dr. Horváth J. Attila Baranya Megyei Kórház Intenzív Osztály korábbi osztályvezető főorvos Dr. Juhász Gábor Eötvös Lóránd Tudományegyetem Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyetemi docens, intézetigazgató Kónya Anikó Ápolás Szakmai Kollégiumi Tanács elnök Balatonfüredi Szívkórház ápolási igazgató Kovács Erzsébet Zala Megyei Kórház ápolási igazgató Ápolási Igazgatók Egyesülete elnök

Prof. Dr. Kovács József Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet egyetemi tanár, igazgatóhelyettes Kubányi Jolán Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Országos Szervezete általános alelnök Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége tiszteletbeli elnök Mészáros Lászlóné A Magyar Gyógytornászok Társasága Geriátriai Munkacsoport Vezető Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Országos Vérellátó Szolgálat - Budai Regionális Vérellátó Szolgálat intézetigazgató, vezető főorvos Pápai Tibor Magyar Honvédség Honvéd Kórház centrumvezető ápoló Dr. Rostás László főorvos Magyar Kardiológusok Társasága vezetőségi tag Aritmia és Pacemaker Munkacsoport vezetőségi tag Sallainé Mezőfi Zsuzsanna Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház Sürgősségi Betegellátási Centrum Intenzívterápiás Egység intézetvezető ápoló

Dr. Sebestyén Andor Dél-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár igazgatóhelyettes Prof. Dr. Simon László gasztroenterológus, Magyar Gasztroenterológiai Társaság korábbi elnök Endoszkópos Szekció korábbi elnök Dr. Susánszky Éva Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus Dr. Szilágyi Emese Országos Tisztiorvosi Hivatal Járványügyi Főosztály főosztályvezető helyettes Tóth Andrea Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Felnőtt Ápolás Szakmai Tagozat országos tagozatvezető SEBINKO Szövetség elnökségi tag Varga Csaba Kaposi Mór Oktató Kórház Sürgősségi Betegellátó Centrum osztályvezető főorvos Prof. Dr. Wittmann István Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ II.sz. Belgyógyászati és Nephrológiai Klinika egyetemi tanár, klinika igazgató

A könyv szerzői

7

A könyv szerzôi
Ágoston István dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségbiztosítási Intézet Egészség-gazdaságtani, Egészségpolitikai és Egészségügyi Menedzsment Tanszék tanársegéd Almási Róbert dr. Kaposi Mór Oktató Kórház Központi Anaesthesiológiai és Intenzív Betegellátó Osztály főorvos, osztályvezető helyettes Aradán Marianna Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház intézetvezető ápoló Betlehem József dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet egyetemi docens, intézetigazgató Bogner Péter prof. dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Diagnosztikai Intézet Diagnosztikai Képalkotó Tanszék egyetemi tanár, tanszékvezető helyettes Boncz Imre prof. dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségbiztosítási Intézet egyetemi docens, intézetigazgató, címzetes egyetemi tanár Borján Eszter Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Ápolástan Tanszék, tanársegéd Deák Gyuláné Pándy Kálmán Kórház sztómaterápiás asszisztens Dér Anikó Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék tudományos segédmunkatárs Döbrönte Zoltán prof. dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék egyetemi tanár, tanszéki csoportvezető Fehér Rózsa dr. Széchenyi István Egyetem Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet főiskolai adjunktus, intézetigazgató helyettes Fullér Noémi Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék tanársegéd Fusz Katalin Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék tanársegéd Füzesi Zsuzsanna dr. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet egyetemi docens, igazgató helyettes Gál Nikolett Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék tanársegéd Gáti István dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet egyetemi docens Gelencsér Zoltán dr. Baranya Megyei Bíróság bíró Gubó Tünde Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház, vezető ápoló Hegedűs Nikolett Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szívgyógyászati Klinika Intervenciós Kardiológiai Osztály osztályvezető főnővér Hoffmann Krisztina Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszszakoktató Jakab Tibor dr. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet adjunktus Jankó Attila Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar kari informatikai csoportvezető Járomi Melinda Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet adjunktus Karamánné dr. Pakai Annamária Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék adjunktus Kívés Zsuzsanna Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségbiztosítási Intézet Egészségfejlesztési és Népegészségtani Tanszék tanársegéd Kovács Attila dr. Vas Megyei Markusovszky Kórház belgyógyász, gasztroenterológus Lampek Kinga dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségbiztosítási Intézet Egészségfejlesztési Tanszék főiskolai tanár, tanszékvezető

Lányi Katalin dr. Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet főiskolai docens Lukács Miklós Betegápoló Irgalmasrend  Pécsi Háza ápolási igazgató Mesicsné Köbli Mónika Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék tanársegéd Müller Ágnes Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Intézet tanársegéd Nagy Erika Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi és Szociális Képzési Kar Ápolási Tanszék tanársegéd Nagy Gábor dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Sürgősségi Ellátási Tanszék tanársegéd Németh Katalin Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék tanársegéd Oláh András dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék egyetemi docens, tanszékvezető Orbán Andrea Kátai Gábor Kórház sztómaterápiás nővér

Pálfiné dr. Szabó Ilona Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék tudományos főmunkatárs címzetes egyetemi docens Pogány Magdolna dr. Szegedi Tudományegytem Egészségügyi és Szociális Képzési Kar dékán Radnai Balázs dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Sürgősségi Ellátási Tanszék adjunktus, tanszékvezető helyettes Rajki Veronika Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Ápolástan Tanszék tanársegéd Raskovicsné Csernus Mariann Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Ápolástudományi Tanszék tanársegéd Rostás Tamás dr. Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Radiológiai Klinika klinikai főorvos Saághy Andrea dr. Pécsi Tudományegyetem Gazdasági Főigazgatóság Humán Erőforrás Gazdálkodási Osztály osztályvezető Schiberna-Cser Henriett Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar könyvtáros

Schmidt Béla dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet Fizioterápiás Tanszék főiskolai tanár, tanszékvezető Szekeresné Szabó Szilvia Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék, tanársegéd Takács Magdolna dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségbiztosítási Intézet Szociális Munka Tanszék főiskolai docens, szakvezető Tulkán Ibolya Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi és Szociális Képzési Kar Ápolási Tanszék főiskolai docens, tanszékvezető helyettes Újváriné Siket Adrienn dr. Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar főiskolai adjunktus, ápoló szakirányfelelős Váradyné Horváth Ágnes dr.-né Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék szakoktató Zámbó Katalin prof. dr. Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Nukleáris Medicina Intézet egyetemi tanár, intézetigazgató Zborovján Ferencné Széchenyi István Egyetem Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet mestertanár

Elôszó

Tartalom
1. Az ápolás történeti áttekintése (Dr. Betlehem József, Dr. Oláh András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Az ápolás társadalmi szerepének kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápolás fejlődésének főbb nemzetközi mozzanatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Európa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Franciaország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ausztria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Németország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Svájc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyesült Királyság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Amerika (Kanada, Egyesült Államok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ázsia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Japán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyarország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szerveződés kezdete hazánkban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vöröskeresztes ápolóképzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Osztrák-Magyar Monarchia ápolóképzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A világi ápolás szerveződése hazánkban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápoló- és védőnőképzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A II. világháború utáni ápolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 31 32 32 32 33 33 34 34 34 34 35 35 35 36 36 37 39 39

2. Az egészségügyi ellátórendszer felépítése, működése hazánkban és nemzetközi viszonylatban . . . . . . . . . . . . 41 (Dr. Boncz Imre) Az egészségügyi rendszerek alaptípusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Bismarck-féle szolidaritáselvű társadalombiztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Beveridge-féle állami egészségügyi szolgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Erős öngondoskodásra épülő rendszer (magánbiztosítás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Szemaskó-féle szocialista egészségügyi rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Az egészségügyi rendszerek felépítése a fejlett országokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Németország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Ausztria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Hollandia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 Egyesült Királyság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 Amerikai Egyesült Államok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 Health Maintenance Organization (HMO) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 Preferred Provider Organization (PPO) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 Exclusive Provider Organization (EPO) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 Forrásáramlás az egészségügyi rendszerekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 Forrásteremtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 Forrásgyűjtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 Forrásallokáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 A szolgáltatók finanszírozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 Az egészségügyi kiadások meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 Finanszírozási technikák az egészségügyben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 Fix előirányzatú rendszerek (bázisfinanszírozás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55

10

Az ápolástudomány tankönyve

Tartalom

11

Teljesítményelvű finanszírozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kockázatmegosztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyógyszerek ártámogatási technikái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kínálati oldali (supply side) szabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Keresleti oldali (supply side) szabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyógyszerpiaci szabályozási technikák alkalmazása az egyes országokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egészség-gazdaságtani elemzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészség-gazdaságtani elemzések szerepe, jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészség-gazdaságtani elemzések főbb típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költségelemzés (cost-analysis), betegségteher-felmérés (cost of illness) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költségminimalizációs (cost-minimalization) elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költség-haszon (cost-benefit) elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költség-hatékonysági (cost-effectiveness) elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költség-hasznosság (cost-utility) elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tudományos evidenciák jelentősége az egészség-gazdaságtani elemzésekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyar egészségügyi rendszer felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alapellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Járóbeteg-szakellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fekvőbeteg-szakellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Progresszivitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Területi szakellátási kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

55 56 57 57 58 58 61 61 63 63 63 64 64 64 64 65 65 65 66 66 67 67 69

3. Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 (Dr. Takács Magdolna, Dr. Ágoston István, Dr. Jakab Tibor, Dr. Gelencsér Zoltán, Dr. Saághy Andrea, Dr. Pogány Magdolna) Történeti áttekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 Az egészségügyi intézményekre és ellátásokra vonatkozó szabályozás alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 A társadalombiztosításra vonatkozó jogi szabályozás alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 A kötelező egészségbiztosítási rendszer napjainkban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 Nemzetközi kitekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 A szociális jogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 A betegjogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 Jogi vonatkozások az egészségügyi ellátásban az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján . . . . . . . . . . . . . . 75 A betegek jogai az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. számú törvényben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 A betegjogok jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 Egészségügyi ellátáshoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 Az emberi méltósághoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 A kapcsolattartás joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 A gyógyintézet elhagyásának joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 A tájékoztatáshoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 Az önrendelkezéshez való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 Az ellátás visszautasításának joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 Az orvosi titoktartáshoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 A beteg kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 A betegjogok érvényesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 A beteg panaszainak kivizsgálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 A betegjogi képviseleti rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 Közvetítői tanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88

Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 Az egészségügyi dolgozók jogi védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 Az ápolói gyakorlat során előforduló jogi kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 A pszichiátriai ápolás sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 A pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó különös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 Önkéntes gyógykezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 Sürgősségi gyógykezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 Kötelező gyógykezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 Közös eljárási szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 Az egészségügyi dolgozók felelősségi viszonyai és kártérítési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 A polgári jog kártérítési felelősségi rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 Az etikai felelősség rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 A fegyelmi felelősség rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 A munkajogi kárfelelősség rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 A szabálysértési felelősség rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 A büntetőjogi felelősség rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 Felelősség a betegnek okozott kárért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 Munkajogi jogviszonyok szabályozása az egészségügyben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 Alapelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 Munkaszerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 A munkajogviszony megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 A munkajogviszony megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 A munkavégzés szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 Munkaidő és pihenőidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 A munkabér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 Speciális munkajogi szabályok az egészségügyben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 Az egészségügyi munkajog szabályainak jogforrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 Az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos speciális szabályok . . . . . . . . . . 98 Az egészségügyi tevékenység végzésének általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 Egészségügyi tevékenységre való alkalmasság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 Munkaidővel kapcsolatos szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 4. Az egészség fogalmának alakulása (Dr. Lampek Kinga, Dr. Füzesi Zsuzsanna) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészség fogalma – ahogy mindenki ismeri . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészség fogalma – a hivatást gyakorlók szemével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészség fogalma – funkcionális megközelítésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészség fogalma – a laikusok szempontjából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségfogalmakra ható elméletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészség kockázatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségfogalom határai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 105 106 106 107 108 109 109 110

5. Szervezetszociológia és egészségügy (Dr. Lampek Kinga, Dr. Füzesi Zsuzsanna) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szervezetek főbb szociológiai jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségi állapot társadalmi beágyazottsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségügyi szervezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bürokratikus szervezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségügyi szervezet sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 113 114 115 115 116

12

Az ápolástudomány tankönyve

Tartalom

13
179 180 181 181 181 181 182 182 182 182 182 183 184 184 184 185 185 187 187 188 188 189 190 191 191 191 192 192 192 193 194 194 194 195 196 196 196 196 197 198 198 200 200 201 202 202 203 203 205 205 205 206 206 208 208 208

A kliensközpontú szervezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségügyi szervezetek működését kontrolláló szervezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségügyi szervezet működésében részt vevő szereplők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

117 118 118 121 121

6. Az irodalomkutatás az ápolásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 (Schiberna-Cser Henrietta, Karamánné Pakai Annamária, Dér Anikó, Dr. Oláh András) A kritikai gondolkodásmód jelentősége az ápolásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Előzetes kutatások feltérképezése (az irodalomkutatás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Adatgyűjtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalomgyűjtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az irodalomkutatás eszközei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Könyvtári katalógusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bibliográfiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Offline adatbázisok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Interneten való keresés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nem publikus irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A felhasznált irodalmak összegzése, bibliográfia készítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A releváns szakirodalmak keresésének sajtosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Multidiszciplináris, orvosi, egészségügyi adatbázisok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . EBSCOhost . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Medline . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . PubMed . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás) adatbázisok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Web of Science (WoS) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Science Direct . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SpringerLink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Scopus adatbázis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . OVID . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . MATARKA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elektronikus folyóiratok (e-folyóiratok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I. melléklet - Bibliográfiai leírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II. melléklet - EBSCO folyóiratcikk-adatbázisok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III. melléklet - Az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) körébe jelenleg tartozó adatbázisok . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV. melléklet - Az egészségügyi szakterület válogatott folyóiratlistája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V. melléklet - Egyéb fontos adatbázisok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VI. melléklet - Néhány hazai és nemzetközi orvosi és egészségügyi webhely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 124 125 125 126 126 129 132 132 132 133 134 135 137 137 138 139 145 145 149 151 151 156 158 161 166 167 168 170 171 173 174 174

7. A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai (Dr. Lampek Kinga, Kívés Zsuzsanna) . . . . . . . . . . . . . . . 177 Az ismeretek forrása az ápolás és betegellátásban dolgozók számára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szokások és tradíciók követése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szaktekintély, szakmai hivatal, hatóság állásfoglalásának követése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Intuíciók, ösztönös megérzések követése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kipróbálás, tapasztalat: sikerek és hibák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tudományos kutatások eredményeinek megismerése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tudományos kutatás folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kutatási probléma meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kutatás előzményeinek feltárása, szakirodalom, egyéb források áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kutatás fogalmi kereteinek kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 177 177 177 178 178 178 178 179 179

Kutatási keretet biztosító elméletek azonosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mérési módszerek és adatfajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Változók meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hipotézis felállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kutatási módszerek meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kvantitatív kutatási módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kvalitatív kutatási módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mintavétel formái és gyakorlata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mintavételhez kapcsolódó fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mintavételi eljárások típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nem valószínű mintavételi eljárások - nem véletlenszerű mintavétel - non probability sample . . . . . . . . . . . . . . Valószínűségi mintavétel - Véletlenszerű/random mintavétel - probability sample . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beválasztási és kizárási kritériumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A minta nagyságának meghatározásához szükséges szempontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Adatgyűjtő kutatási eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kísérlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Valódi kísérleti kutatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kvázi kísérleti kutatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kérdőív . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kérdőív összeállításának általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kérdőívben alkalmazható kérdéstípusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Indexek és skálák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kérdőívszerkesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Próbakérdezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megfigyelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megfigyelés típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megfigyelés formái a megfigyelő szerepe szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Interjú . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az interjú fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az interjúfelvétel folyamatának ajánlásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az interjú feldolgozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Validitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Adatbázis készítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Adatbázis-készítés Excel programban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Adatelemzés, az eredmények értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyváltozós elemzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyakoriság és százalékos megoszlás számítása Excel programmal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A középérték mérőszámai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szóródás mérőszámai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A középértékek és a szóródás kiszámítása Excel programban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hipotézisvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A konfidencia-intervallum (CI) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyakoriság MT és kiszámítása Excel programban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az átlag MT kiszámítása Excel programban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . T-próba intervallumskálán értelmezett adatok esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egymintás t-próba használata, feltételei és kiszámítása Excel programban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kétmintás t-próba használata, feltételei és kiszámítása Excel programban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Khí-négyzet-próba használata, feltételei és kiszámítása Excel programban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Folytonos változók közötti kapcsolat értékelése korrelációs koefficienssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A lineáris korrelációs koefficiens kiszámításának feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Korrelációszámítás Excel programmal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Folytonos változók közötti kapcsolat értékelése regressziós koefficienssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Regressziószámítás Excel programmal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kutatási eredmények lezárása és közzététele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kutatási eredmények alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

14

Az ápolástudomány tankönyve

Tartalom

15
250 250 250 250 250 251 251 252 253 254 255 256 256 256 257 257 259 260 260 260 261 261 262 263

8. Az ápolói hivatás etikai vonatkozásai (Pálfiné Dr Szabó Ilona, Raskovicsné Csernus Mariann) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211 Az ápolás erkölcsi kérdései és az ápolói gondoskodás etikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Erkölcs, erkölcsiség, etika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az etika részei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alapelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az orvosi paternalizmustól a „ tájékozott beleegyezés” elvéig a modern orvosi etikában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségügyi dolgozó magatartásának általános elvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egészségügyi etika, ápolásetika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ápolásetika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A cselekedet mint az erkölcsi érték hordozója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápolói hivatással kapcsolatos értékrendszer és normarendszer kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségügyi ellátás etikával összefüggő fő kérdései ma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az emberi méltóság megőrzése a betegellátás során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Személytelenség az egészségügyi ellátásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Különleges esetek ápolásetikai problémái - Etikai kérdések a betegek kezelése kapcsán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bioetika egyéb témakörei - Az emberi élet sérthetetlensége és minősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Élő végrendelet vagy élet-útlevél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az eutanázia kérdésköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A „nem újraéleszteni” (do-not-resuscitate, DNR) döntéssel kapcsolatos etikai kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Etikai dilemmák az ápolásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211 211 212 212 215 216 216 216 217 218 219 219 220 221 222 222 222 223 223 225

10. A veszteség, halál és gyász komplexitása az emberi élet folyamán (Pálfiné dr. Szabó Ilona, Lukács Miklós) . . . . . . . 229 Veszteségről, halálról, haldoklásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyászról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A palliatív gondozás/hospice-ellátás általános és speciális megközelítéseiről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápolást megelőző teendők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A legfontosabb tünetekhez kapcsolódó ápolási elvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Speciális tanácsok életvégi gondozáskor, haldoklásnál, agonizáció során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Halál, halottellátás, gyászolási szokások, temetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hospice-team . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229 230 232 232 233 234 238 239 241 242 242

A természeti világ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szociális világ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A természetfeletti világ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az orvos, az ápoló és a beteg találkozásának problémái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az orvos, az ápoló és a beteg találkozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápoló kultúrája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fájdalom és kultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az anatómia és az élettan kulturális vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A táplálkozás kulturális vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kultúrák közötti kommunikáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szertartások és a balszerencse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Spiritualitás, vallásos hit és gyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kultúra és a gyógyszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kultúraspecifikus betegségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A transzkulturális ápolás modelljei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Leininger Napkelte Modellje (Sunrise Model, Modell A) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Leininger rövidített modellje (Sunrise Model, Modell A) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyes kulturális csoportok főbb jellemzői esetleírásokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Spanyol népcsoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közel-keleti népcsoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ázsiai közösség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fekete-amerikai népcsoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cigány népcsoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11. Ápoláselméletek – ápolási modellek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265 (Németh Katalin, Tulkán Ibolya, Fullér Noémi, Raskovicsné Csernus Mariann, Rajki Veronika) Ápoláselmélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ápolási modellek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápoláselméletek és ápolási modellek értékelései, kritikái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Korai ápolói teóriák, azok hatásai és az első ápoláselméleti szakemberek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyes ápoláselméletek, ápolási modellek rövid bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szükségletelméletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Virginia Henderson modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nancy Roper modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dorothea Orem modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Faye Glenn Abdellah modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Interakcionista elméletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ida Jean Orlando modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ernestine Wiedenbach modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hildegard Peplau modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eredményelméletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dorothy Johnson modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Martha Elisabeth Rogers modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Myra Estrin Levine modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Callista Roy modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rendszerelméletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Betty Neuman modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jean Watson modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Madeleine Leininger modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápolási modellek gyakorlatban való alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyakorlati példa az ápolási modellek ápolási folyamatban való megjelenésére - Esetismertetés . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265 266 266 267 269 269 269 269 269 271 271 271 272 273 273 273 274 274 274 274 274 275 275 276 276 278

10. Transzkulturális ápolás (Kívés Zsuzsanna) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 A nemzetközi migrációs trendek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kultúra általános jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A beteg útja a tünetészleléstől a kórházig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Betegként viselkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tünetek, a tünetészlelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tünetek értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A beteggé válás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyógyulás keresése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Öngyógyítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alternatív gyógymódok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az orvoshoz fordulás motivációi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kórház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az orvos, az ápoló és a beteg nézőpontjai a betegségről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A betegségek okainak laikus elméletei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 245 246 246 246 246 247 247 247 247 248 248 248 249 249

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A sympathicus idegrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zborovján Ferencné. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Direkt (invasiv) vérnyomásmérés . . . . . . . Az ápolási dokumentáció vezetésének előnyei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nem gyógyszeres fájdalomcsillapítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Indirekt (noninvasiv) vérnyomásmérés . . . . . . . . . . . . . . . . Kopogtatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az alternatív medicina . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lázcsillapítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oláh András. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az agykéreg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kommunikáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fájdalom osztályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pulzus kvalitásainak megítélése . . . . . . . . . . . . . Fehér Rózsa. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nocicepció és a fájdalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Időbeli osztályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fejlesztési lehetőségek a jövőben: elektronikus ápolási dokumentáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Élettani háttér . . . . . . . . . . . . . . Gál Nikolett. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fájdalom leírása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápolás dokumentálásának módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fullér Noémi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Krónikus fájdalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szabó Ilona. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281 282 283 283 284 286 286 288 289 290 290 290 13. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fájdalomra utaló jelek. . . . . . . . . . . . . A normálisnál magasabb testhőmérséklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anamnézisfelvétel gastrointestinalis megbetegedésben . . . . . . Oláh András. . . . . . . . . . . . . . Gyógyszeres terápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295 295 296 297 297 297 298 298 299 300 300 300 302 305 305 307 308 308 308 309 310 310 311 311 Hőmérsékletmérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 Az ápolástudomány tankönyve Tartalom 17 317 319 319 319 320 320 323 324 324 324 326 326 327 327 328 329 330 335 335 12. . . . A betegdokumentáció/egészségügyi dokumentáció részei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápolói dokumentáció tartalmi elemeinek kötelező minimuma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Negatív belgyógyászati státus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A leszálló. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápolási dokumentáció és vezetésének formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összegzés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápoló feladata a fájdalom felmérésében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pálfiné Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gerincvelői transmissiós pályák . . . . . . . . . . . . . Idegélettani osztályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mozgásszervek vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kellemetlen lehelet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Németh Katalin. . . . . . . . Légzőrendszeri hangjelenségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vérnyomásmérés . . . . . . . . Abnormális légzési hangok . . . . . . . . . . . . . . . . A fájdalom és a fájdalommal kapcsolatos pszichológiai jelenségek . . . . . . . . A cardiovascularis rendszer vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . légzéstípusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fájdalom értékelése és mérése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Almási Róbert. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kritikus gondolkodás az ápolásban – az ápolás folyamata és dokumentációja . . Tapintás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fájdalom farmakológiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hallgatózás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hallgatózás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Etiológiai osztályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bevezetés a betegvizsgálatba (Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fizikális vizsgálatok alapjai . . . . . . . 281 (Dr. . . . . . . . . . . . . . . A fájdalom becslésére és mérésére alkalmas eszközök és eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anamnézisfelvétel az urogenitalis rendszer betegségében . . . . . Kopogtatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . nociceptorok . . . . . Megtekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Akut fájdalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313 A testhőmérséklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tumoros fájdalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségügyi és ápolási dokumentáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Németh Katalin. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fájdalom élettani hatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségügyi dokumentáció megismerésének szabályozása Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . A légzés megfigyelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Radnai Balázs. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313 313 314 314 314 315 316 . . . . . . A légzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anamnézis (kórelőzmény) felvétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nagy Gábor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Raskovicsné Csernus Mariann) Az ápolás jellemző fogalmai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pulzus . . . . . . . . . Sziládiné Fusz Katalin) . . . . . . Láz . . . . . . . A vérnyomás . . . . . . . . . . . . . . . . . . tünetek . . . . . . . . . . . . . . . . . Fájdalom és fájdalomcsillapítás (Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tachycardia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hyperthermia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anatómiai osztályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dokumentáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tájékozódás a hason . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anatómiai és élettani alapok . . . . . . . . . 339 A fájdalom történeti és kulturális jellege . . . . . . . Jankó Attila. . . . . . . . . . . . . . A has fizikális vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tapintás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A beteggel való első találkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fájdalommal kapcsolatos kórélettani és gyógyszertani jelenségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kóros légzésminták. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Monitorrendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295 Első találkozás a beteggel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nocicepció anatómiai alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megtekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hypothermia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyes szervrendszerek fizikális vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vitális paraméterek (Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . modulációs rendszer . . . . . . . . . . 339 342 342 342 343 343 343 344 344 344 345 346 346 346 347 347 347 348 348 348 349 349 350 350 350 351 351 352 352 354 355 357 14. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Supraspinalis rendszer . Az ápolási dokumentáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pulzusmérés . . . . . . . . . . . Bradycardia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A légzőrendszer vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Diagnosztikai eljárások . . . . . . Müller Ágnes. . . . . . javaslatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . szájszag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .A fájdalomcsillapítás gyógyszertana . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tulkán Ibolya. . . . Az ápolási folyamat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15. . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nocicepció. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fájdalom kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az alvás stádiumai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gáttájék ápolása . . . . . A beteg ágyban való fürdetése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alapvető higiénés szabályok az egészségügyi ellátórendszerben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A folyékony gyógyszerformák jelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 437 Gyógyszertan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431 432 433 433 434 435 436 20. . Újváriné Siket Adrienn. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431 Az alvás. . . . . . . . . . . . helyes testtartás és gerinchasználat betegápoláa közben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oláh András) Nozokomiális fertőzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A műtét utáni fájdalomcsillapítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . biomechanikai. . . . Gyakori alvászavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Folyékony gyógyszerformák – Oldatok (solutio. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A krónikus fájdalom kezelése . . . . . Hoffmann Krisztina. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fekvés. . . . . . . . . . . . . . . . Dyssomnia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . patomechanikai alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Betlehem József ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fektetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyes fájdalomtípusok kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . helyváltoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oláh András. . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ergonómia . . . . . Az alvászavarok gyógyszeres kezelése . . testhelyzetek . Testmechanikai alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393 (Németh Katalin. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Posztoperatív fájdalomcsillapítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Térdízület-védelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . fertőtlenítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aktív és passzív helyzetváltoztatás. . . . . . . . . . A haj és a szőrzet ápolása . Parasomnia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sterilizálás . . . . Vízi 1997) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szem ápolása . . . . . . . . . . . . oszteokinetikai. . . . . Szilárd gyógyszerformák (Pethő 2003. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kórházi személyzet nozokomiális fertőzései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357 357 358 358 359 359 359 360 361 362 362 362 363 363 364 365 365 365 367 Fertőtlenítéstan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kényelmi eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . artrokinetikai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségügyi hulladék kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az intervenciós fájdalomcsillapítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A betegágy típusai . . . . . Dr. Szájápolás . . . . . . . . . . . 375 (Németh Katalin. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . Posztoperatív fájdalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Páciens ágyának a rendbetétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az arc ápolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az orr ápolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aszepszis. . . . . . A beteg tájékoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eszközök mint fertőzőforrások . . . . . . . . . . Higiénés betegápolás (Köbli Mónika. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kéz és a láb körmének ápolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bőr ápolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . fektetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bőr jellemzői . . . . . . . . . . . Lányi Katalin. . . . . . . . . . . . . . . Testmechanika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alkalmazott testmechanika. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Járomi Melinda) Kórtermi környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nozokomiális surveillance . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fullér Noémi. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sziládiné Fusz Katalin. . . . . . Higiénés kézfertőtlenítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fullér Noémi. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Karamánné Pakai Annamária) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .fürdetés . . A fájdalomklinikák szerepe . . . . . . . . . . . . . . . Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . A nozokomiális fertőzések patogenezise . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fürdőszobában való fürdetés (kád. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gerincvédelem. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyi érzéstelenítők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fertőtlenítő eljárások . . . . . . . . A praemedicatio és a narkózis bevezetésének gyógyszerei . . . . . . . . Műtét alatti fájdalomcsillapítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fül tisztítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . mozgást segítő eszközök . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. pihenés szükséglete (Hoffmann Krisztina. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bőr és ápolása . . . . . . . . . . . . . . . . . mosdatása . . . . . . . . . . 411 Személyi higiéné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Antiszepszis . . . . . A betegágy . Kivonással előállított gyógyszerkészítmények . . . . . . Fekvés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Parenteralis felhasználásra szánt oldatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyógyszeralkalmazások (Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ágynyugalom . . . . . . . . . . A gyógyszertan tárgya és legfontosabb fogalmai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 437 437 437 438 438 438 439 439 439 439 440 440 440 17. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az alvás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 375 375 375 375 375 379 379 380 382 382 382 385 386 387 387 387 388 390 19. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Betlehem József ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fájdalomcsillapító gyógyszerek alkalmazási formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéb folyékony gyógyszerformák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fürst 1998. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . biztonsági szükségletek I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Külsőleges használatra szánt folyékony gyógyszerkészítmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . pihenés alapfogalmai . . . Gyógyszerformák . . A nozokomiális fertőzések klinikai megjelenési formái . . . . . . . . . . . antiszepszis. . . . . . . Bevételre szánt folyékony gyógyszerkészítmények . . . . -nis) . . . . . . . . . . . . . . . . . . Regionális anesztézia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápoló szerepe a fájdalomcsillapításban . . . Aszepszis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .és zuhanyfürdő) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyváltoztatást. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393 393 394 394 394 395 395 397 . . Félszilárd gyógyszerformák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Általános érzéstelenítés . . . . . . . . . . . . . . Nem szteroid gyulladáscsökkentők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tumoros fájdalom kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anatómiai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Védelmi. . . . A gyógyszertan fő területei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 411 411 411 412 412 419 421 422 424 424 425 428 428 428 428 16. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18 Az ápolástudomány tankönyve Tartalom 19 397 398 398 399 399 401 405 408 Az opioidreceptor-agonisták – kábító fájdalomcsillapítók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A dolgozókkal szembeni higiénés elvárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Adjuváns szerek . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Centrális vénabiztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Klinikai keresztpróba . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tűk infúziós terápiához . . . A centrális vénabiztosítás körülményei . . . . . . AB0(H)-vércsoportrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hüvelykezelés . . . . . . . . . . . . . . . . Rectalis kezelés . . . A transzfúzió vércsoport-szerológiai alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Subcutan injekció (bőr alá. Alloimmunizáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyógyszerelés írányelvei (Malcolm 2010) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyógyszereléssel kapcsolatos ápolói feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fullér Noémi) Anatómiai és élettani alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A transzfúziós terápia protokollja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SC. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tűk . . . . . . . Hemovigilancia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Radnai Balázs. . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . előkészítése és formái . . . . Infúziós szerelék eltávolításának protokollja . . . . . . . . . . . . . TTS) . . . . . . . . . . . . . . Ápolói feladatok a gyógyszerek alkalmazásásának módjai szerint . . . . . . . . . . . . . . 469 (Dr. A klinikai vércsoport-meghatározás érvényessége . Costantino 2007) . Háztartási mértékegységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Érleszorító gumi – srangulátor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéb laboratóriumi vizsgálatok igénylése . . . . . . . . . . . . . . . . A vérkészítmények tárolása vérdepóban. . Gyógyszerelés nasalis úton (Kürti 2009. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Soós 2002) . . . Az infúzió/transzfúzió változatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Adminisztrációs feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Transdermalis terápiás rendszer (Transdermal Therapeutic System. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vérkészítmény igénylése . . szövődmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyógyszerrendelés módozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zborovján Ferencné. . . . . . . . . . . Középutas katéter (midline katéter) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vénabiztosítást befolyásoló egyéb tényezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Laboratóriumi vércsoport-meghatározás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vérkészítmények előállítása teljes vérből és aferezis technikával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Klinikai vércsoport-meghatározás vércsoportigényléshez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A transzfúzió története . . . . . . . Oláh András. . . . . . . . . 441 441 441 441 442 442 445 445 445 446 446 447 447 448 449 450 450 450 451 451 453 454 454 454 454 456 457 457 457 458 458 460 460 460 462 465 466 Kiegészítők infúziós terápiához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyógyszeradagolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Injekció adása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A transzfúzió előtti azonosítások és ellenőrzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Perifériás kanül (rövid) . . . . Fehér Rózsa. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az injekcióadás formái . . . Rh-vércsoportrendszer. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A beteg megfigyelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sziládiné Fusz Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Kivétel és befecskendezés több dózist tartalmazó gyógyszeres üvegből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 469 470 470 472 472 472 473 474 475 475 476 476 477 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Süveges 1998) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyógyszer felszívása injekciós üvegből . . . . . . . . . . . A vérkészítmények vércsoportjának ellenőrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vérválasztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Előkészítés injekciózáshoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Infúzió összeállításának protokollja . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyógyszerelés során használt rövidítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vércsoportrendszerek . . . . . . . . . A transzfúzióhoz kapcsolódó felelősségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 487 487 488 488 488 488 489 489 489 490 490 490 490 492 492 494 494 494 494 494 494 494 494 495 495 495 495 496 497 497 497 497 498 501 501 501 501 501 501 506 507 509 21. . . . . . . . . A vérkészítmény-igénylőlap. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Infúziós terápia . . . . . véradók alkalmassága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az injekcióadás eszközei. . . . . . . . . . . . . . Az autotranszfúzió formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Transzfúzió előkészületei . . . . . . . . . . Infúziós szerelékek . . Szájon át (per os) való gyógyszerbevitel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gál Nikolett. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A transzfúzió jogi vonatkozásai . . . . . . Infúzióadagoló készülékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beteg-együttműködés: compliance és perzisztencia . . . . . . . . . Müller Ágnes. . . . . . . . . . . . vérkészítmény-igénylés . . . . . . . . . . . . . Injekció felszívása üvegampullából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szemészeti kezelés (Bozó 2009. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kompatibilitási vizsgálat . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Intravascularis kanülök típusai (VASCULAR ACCESS DEVICES) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Intravénás kanülök gondozása . . . . . . . . Gál Nikolett. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Injekciózáshoz szükséges eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 Az ápolástudomány tankönyve Tartalom 21 478 478 480 481 482 482 482 484 Egyéb gyógyszerformák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kártyás (bed-side) vércsoport-meghatározás protokollja . . . . . . . . . . . Inhalációs terápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Infúzió bekötésének protokollja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Védőfelszerelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SQ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Artériás kanül . Gyógyszerek felszívása. . . . . . . . . . . sub-q. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felmérés . . . . . . . . . . . . . . . Intramuscularis injekció (IM) . . . . . . . . . . . . . . . Vérkészítmények kivizsgálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Preparatív transzfuziológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A transzfuziológia alapjai (Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fülészeti kezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a vérkészítmények szállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fecskendők . . . . . . . . . . . Ápolói teendők a gyógyszerelés kapcsán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az infúziós terápia speciális formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oláh András. . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A transzfúzió etikai vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyógyszeralkalmazással járó tévedések megelőzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Véradás. . . . . . . Transzfúzió kivitelezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Transzfúzió előtti teendők . . . . . . . . . Intracutan/intradermalis (ID) injekció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . keverése során alkalmazott eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A transzfúzió különleges formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kompatibilitási vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyógyszertárolás egészségügyi intézetben . . . . . . . . . . 487 A transzfúzió általános vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rh(D)-vércsoportrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vérminták dokumentálása . . . . . . . . . . . . . . . Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Transzfúziós reakciók. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Intravénás injekció (iv. . . . . . . . A víz-elektrolit és sav-bázis egyensúly rendszere és annak fenntartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Transdermalis tapasz (Tiwary 2007. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irányított véradás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A táplálóoldatok adagolásának üteme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Enteralis tápszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A táplálás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . BMI (testtömegindex) . . . . . . . . . . . . . . . . Az enteralis táplálás ellenőrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dúsított élelmiszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Idősek táplálkozása . . . . . . . . . . . . szoptató anya táplálkozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Betegoktatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyomormosás . . . A beteg előkészítése szonda lehelyezéséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A jejunalis táplálás előnyei . . . . . . . . . . Oláh András. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Étrendi előírások és az ásványi anyagok . . . . . . . . . . . Várandós. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A táplálék összetevőinek alapvető funkciói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csontritkulás (osteoporosis) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A táplálás menete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Antidotum előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nasogastricus szonda levezetésének menete . . . . . . . Gubó Tünde. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Funkcionális élelmiszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A malnutritio kialakulásában szerepet játszó okok . . . . . . . . . . Táplálkozási előírások a szénhidrátokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gondozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az iatrogén malnutritio előidéző okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . A táplálás felépítése . . . . . . . . . . . Gyomorba való táplálás táplálószondán keresztül . . . . . . . . A táplálás felépítése . . . a táplálkozást befolyásoló problémák . . . . . . . . . . . . . táblázat) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tápszer előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vizsgálati étrendek (diagnosztikus étrendek) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 511 (Aradán Attiláné. . . . . . .és elektrolit-egyensúly . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az enteralis táplálás gyakorlata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nasogastricus szonda levezetésének protokollja (23-1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Étrendi terápia a betegek kezelésében/étrendi javaslatok különféle megbetegedésekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az alultápláltság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A táplálkozási képesség támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Folyadék. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az enteralis táplálás dokumentálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyógyszer–táplálék interakció . . . . . . . . . . Az 1-3 éves gyermekek táplálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szövődmények felismerése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Morbiditás nemzetközi kitekintésben és Magyarországon . . . A mesterséges táplálás . . . . . . . Anyagcsere . . . Az enteralis táplálás higiénés elvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A PEG-viseléssel. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A 4-14éves gyermekek táplálkozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egységes diétás rendszer (EDR) . . . . . . . . . . . . . . . . A parenteralis táplálás módozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az enteralis tápszerek hígítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Részletes vizsgálat kompetencia szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A malnutritio következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22 Az ápolástudomány tankönyve Tartalom 23 528 529 529 529 529 529 530 530 530 530 530 530 531 531 531 531 531 531 531 532 532 532 532 532 532 532 532 532 533 533 533 533 533 533 533 534 534 534 534 534 534 534 535 535 535 535 535 535 535 536 536 536 537 537 537 23. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A malnutritio miatt veszélyeztetett csoportok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Étvágy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A parenteralis táplálás tervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . Eszközök előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A malnutritio jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Életkorok szerinti tápanyagigény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A parenteralis táplálás gyakorlata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szonda levezetése . . . . . . . . . . . . . Energia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az enteralis tápszerek adagolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A táplálkozás támogatása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mesterséges táplálás tervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az alultápláltság . . . . . . . . . A táplálási terv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csecsemőtáplálás . . . . . . . . . Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -táplálással és a gondozás során kialakuló szövődmények gyakori okai . . . . 511 511 511 511 511 511 511 512 512 512 512 512 512 513 513 513 513 513 514 514 514 514 515 515 516 517 517 517 517 517 518 518 518 519 519 519 520 522 523 523 525 525 526 526 526 526 526 527 527 527 528 528 A vizsgálat folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szövődmények megelőzése . . . . . . . . . . . A gyomor tehermentesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Étrendi előírások a vitaminokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tápszer előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Karamánné Pakai Annamária) Dietetika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . étkeztetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dokumentálás . . . . . . . Enteralis táplálóeszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Táplálás vékonybélbe (jejunum) táplálószondán keresztül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . az alultápláltság kockázata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A parenteralis táplálás indikációi és kontraindikációi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az enteralis táplálás felépítésének általános szempontjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Müller Ágnes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megfigyelési feladatok . . . . . . . . A beteg előkészítése táplálásra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ápolói teendők a táplálás időszaka alatt a beteg fizikai aktivitásának támogatására . . . . . . . Étrendi előírások a fehérjékről . . . . . . . A diagnózis felállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az enteralis tápszerek tárolásának szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Adalékanyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A beteg előkészítése a táplálószonda lehelyezéséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyomorba való táplálás stomaeszközökön keresztül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A parenteralis táplálás alapelvei . . . . . . . . Szekeresné Szabó Szilvia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A táplálkozást befolyásoló problémák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alkalmazható enteralis táplálási módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tápláltsági állapot meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészséges felnőttek kiegyensúlyozott táplálkozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Javaslatok jejunalis tápláláshoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Betegoktatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Percutan endoscopos gastrostomia(PEG) készítése áthúzásos módszerrel . . Étkezés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anatómiai és élettani alapok . . . . . . . . . . . . . . . . táplálkozás szükséglete . . . . . . . . . . . . . A parenteralis oldatok adagolásának lehetőségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A malnutritio fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Parenteralis tápoldatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Étrendi előírások a zsírokról . . . . . . . . . . . . . . Betegoktatás táplálás esetén . . . . . . . . . . . . Jejunalis tápszonda lehelyezési technikája endoscoppal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ellenőrzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tápszer bejuttatása a szervezetbe szájon keresztül . . . . . . . . . . . . . Az ellátási terv . . . . . . . A gyomormosás menete. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Speciális ápolási teendők nasojejunalis tápszonda behelyezése után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A táplálkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Segítségre szoruló beteg etetése szájon keresztül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a gyomormosás alatti teendők . A malnutritio megjelenési formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Székrekedés (obstipatio) . . . . . . Oláh András. . . . . . . A beöntés fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vizeletvizsgálat indikációi. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Karamánné Pakai Annamária. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . penis pouch) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gondozási feladatok . . . . . . Vizsgálatok a bélműködés zavarai esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az oxigénterápia célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A székletürítés szükséglete . . . . . . . . . . . . . . . Müller Ágnes. . . . . . . . . . . . Vizelet felfogására alkalmas eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Perioperatív stomaellátás . . . Vizelettárolásra. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vizeletelvezetés elősegítésének speciális eszközei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beöntés (enema) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 565 565 566 566 566 566 566 567 567 569 569 570 571 571 571 571 571 574 574 574 574 574 574 575 575 577 577 577 578 579 580 581 583 584 585 585 585 586 588 588 588 589 24. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oláh András. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történeti kitekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . olaj-visszatartásos beöntés. . . . . . . . . . . . . . Eltérő székletürítési körülmények és módok . Parenteralis tápoldatok csatlakoztatása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vizeletgyűjtő zsákok . . . . . . . . . . . . Vizeletvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A széklet állaga. . . . . . . . . Oláh András. . . . . . . . . . Az enterostoma ellátása . Az oxigénterápia formái . . . . . A stomazsák ürítése és tisztítása . . . . . . . . . . . . . . . anyagok használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Női vizelőedény (female urinal) . . . . . A vizelet mennyiségi eltérései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A székletürítés ritmusának szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Radnai Balázs) Anatómiai és élettani alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Stomaellátás a gyermekellátásban . . . . . . . . . . . . . . . . . A stomák szövődményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A stomazsák cseréje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pubic pressure urinal . . . . A vizeletürítés szükséglete . . . . . . . . . . . . . . . . . Hoffmann Krisztina. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . szállításra alkalmas eszközök . . . . . . . . . . . . astringent enema) . . . . Parenteralis tápoldatok elegyítésének főbb műveletei . . . . A transzkulturális ellátás jelentősége a stomaellátásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyógyszeres beöntés (medicated enema) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hasmenés (diarrhoea) . . . . . . . A széklet szaga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vizeletfelfogás és a vizeletelvezetés elősegítése speciális eszközökkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dokumentáció . . . . . . . Higiénés szabályok . . . . . . . . . . . . . . 545 (Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zborovján Ferencné. . . . . . . . . . . A beöntés protokollja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Borján Eszter. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A parenteralis táplálás ellenőrzési pontjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tisztító beöntés (kiürítéses beöntés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vizelet jellemzőinek vizsgálata . Készítmények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ápolási filozófia alkalmazása a stomaellátásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gál Nikolett. . Fehér Rózsa. . . Makroszkopikus vizeletvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A beöntés kontraindikációi . . . . . . . . . . . oil retention enema) . . . . . . . . . Eszközök fertőtlenítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rehabilitáció és stoma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vizeletürítés szükséglete. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 545 548 549 549 549 550 550 550 551 551 551 551 552 552 552 552 552 553 553 554 554 556 556 556 557 557 557 558 558 558 558 559 559 559 560 560 26. . Condom-katéter (urinary sheaths) . . . . . . . . . . . . . . Szélhajtó beöntés (carminativ enema) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Peniszacskó (penile pouch. . . . . Szappanos beöntés (soapsuds enema. . . . . . . . . . . . . . . tárolása . . . . . . . . . . . . Alsó húgyúti fertőzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . oldatok előkészítésének fontos szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a székletmintavétel célja. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vizelet-mintavétel formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Steril eszközök. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Katéterszelepek (lezárók. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A széklet megfigyelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A széklet színe . . . . . . . . konzisztenciája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vizelettartás képességének hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . Gál Nikolett. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kézmosás és kesztyű használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . evacuant enema) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 595 596 596 596 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összehúzó beöntés (vérzéscsillapító beöntés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mikroszkopikus vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Állandó katéterezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vizeletminták azonosítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . más néven Harris flush) . . . . . . . . . . . . Ágytál alkalmazása . . . . . . . . A parenteralis táplálás szövődményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Orbán Andrea. . . . . . . billentyűk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az enterostomák felosztása . . Visszaáramlásos beöntés (return-flow enema. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SSPA) . . . . . . . .24 Az ápolástudomány tankönyve Tartalom 25 A parenteralis tápoldatok előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 537 537 537 538 538 538 538 538 538 538 538 539 539 539 25. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A diagnosztikát elősegítő minőségi vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pelenkák és inkontinenciabetétek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A széklet kóros összetevői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Katéterezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vizelet-mintavételi és a szállítási ajánlások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vizeletürítési zavarok tünetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 565 (Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vizeletürítési problémák formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Müller Ágnes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Németh Katalin) Anatómiai és élettani alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A székletürítések száma és a széklet mennyisége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vizeletürítési problémák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiegészítő diagnosztikus vizsgálatok vizeletinkontinenciánál . . . . Müller Ágnes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vizelőedények tisztítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Urodinámiai vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . Férfi vizelőedény . . . . . .Vizeletinkontinencia . Mennyiségi vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Deák Gyuláné. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Németh Katalin. . . . . . . . . . . . . . . Báriumos beöntés (barium enema) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . módosult vizeletürítés . . . . . . . . . . . . . . . A beteg oktatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gál Nikolett. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oxigénterápia . . . . felületek fertőtlenítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . Stomaellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . Az önsegítő csoportok jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Raskovicsné Csernus Mariann. . . . . . . . . . . . . . . módszere . . . . . . . . . . . Sziládiné Fusz Katalin) Anatómiai és élettani alapok . . . . . . Munkalap. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Olajos beöntés (oil enema. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyszeri és intermittáló katéterezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oxigénterápia . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bőr fertőtlenítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fullér Noémi. . . kanülgondozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 595 (Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Székletvizsgálat. . . . . . .

. . . . . . . . Dr. . . . A sebek formái a kialakulástól eltelt idő alapján . . . . . . . . . Sebek. . . . . . . . Szentinel nyirokcsomó vizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fullér Noémi. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pajzsmirigy-szcintigráfia . . . . . . . . . . . . . Lábszárfekély komplex kezelése . lépszcintigráfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A röntgenvizsgálatok típusai . . . . . . . . . . . . . . . . Kolloidális máj-. . . . . . . . . . . . . Sebgondozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Komputer-tomográfia (CT) . . . . . . . . . . . . . . . . . Hegedűs Nikolett. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hepatobiliaris szcintigráfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A varrat és a kapocs eltávolítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . Dinamikus perfúziós vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . A sebek formái mélységük szerint . . . . . Vizsgálati típusok . . . . . . . . . .Sebmenedzselés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sugárvédelmi szempontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 671 (Dr. Veseszcintigráfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Artériás eredetű lábszárfekély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elektrokardiográfia . . Sugárvédelmi szempontok – biológiai hatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gál Nikolett. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 613 614 614 614 615 615 615 615 615 616 617 618 618 619 619 620 620 622 622 622 622 623 625 627 627 627 632 635 Radiofarmakonok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csontszcintigráfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Decubitus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Endotrachealis intubatio . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gömbmodell . . . . . . . . . . . 671 671 671 672 672 672 675 28. . Tracheostomiás tubusok . . . . . . . . . . . . A sebek formái kóroki szempontból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vénás eredetű lábszárfekély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ultrahang-képalkotás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . varrateltávolítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szekunder (másodlagos) sebgyógyulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szomatosztatinreceptor-szcintigráfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Decubitusprevenció . . . . . . . . . . . . . Nyugalmi és terheléses szívizom-perfúziós vizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A röntgenvizsgálat folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az izotópos vizsgálatok általános jellemzői . . . . . Adrenerg receptor vizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Májvértartalom-szcintigráfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tumorok FDG-vizsgálata pozitronemissziós tomográffal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sugárvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szövetegyesítő eljárások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Agyperfúziós vizsgálat . . . . A sebek formái fertőzőttség szerint . . . . . . A krónikus sebek és sebgondozásuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irrigoszkópia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . sebtípusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Perfúziós tüdőszcintigráfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Radnai Balázs. . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közreműködés eszközös vizsgálatoknál I. . . . . . . Aspecifikus radiofarmakon-dúsulás különböző tumoros szövetekben . . . . . . . . . . . . . Lábszárfekély (ulcus cruris) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zámbó Katalin) Izotópos képalkotás . . . . . . . . . . . Veseperfúzió és kamerarenográfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A test vértartalmának jelölésén alapuló vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . EKG-kapuzott bal kamrai falmozgás és ejekciós frakciós vizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Légútbiztosítási eszközök és alkalmazásuk . . . . . . . . . . . . . . Sebváladék-mintavétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Intracellularis elektrofiziológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Inhalációs terápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Decubitusterápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . Mellékvesekéreg-szcintigráfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nasopharyngealis eszköz(ök) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a jó. . . . . . . . . .és felső passage vizsgálat . . . . . . . . . Sebkezelés és sebgondozás . . . A beteg előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Raskovicsné Csernus Mariann) Anatómiai és élettani alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oláh András) Élettani alapok . . szcintigráfia. . . . . . . . . . . Sebellátás . . . . . Szövetegyesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beteg-előkészítés . . . . . . . . . . Elektrofiziológiai alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tumoros sebek kezelése . . . . A parenchyma sejtjeiben dúsuló radiofarmakonokkal végzett vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dréngondozás . . . . . . . . . . Röntgenképalkotás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 637 638 638 638 . . . . . . . . Debridement. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az elektromos tevékenység detektálása: unipoláris és bipoláris elvezetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Supraglotticus légútbiztosító eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ingerületvezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 613 (Dr. . . . . . . . . . . . . . . . Szelektív enterográfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Diabeteses láb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. . . . . . . . . . A képalkotó módszerek alapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Endotrachealis tubus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oropharyngealis légútbiztosító eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Váradyné Horváth Ágnes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A lábszárfekély okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Légúti minták vétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ingerképzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Müller Ágnes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . Nyelésvizsgálat . . . . Bogner Péter. . . . . . . . . . . . . . A szervek vérellátásán alapuló vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pajzsmirigy jódtárolása. . . . . . . . . . Gyomor. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közreműködés eszközös vizsgálatoknál II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Schmidt Béla. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 596 597 597 598 599 599 599 599 601 603 604 607 610 27. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26 Az ápolástudomány tankönyve Tartalom 27 638 639 639 639 640 641 641 641 642 643 643 644 644 645 646 646 646 648 649 650 651 652 652 653 654 654 654 656 657 658 658 659 659 659 659 659 659 660 660 660 661 666 670 Az oxigénterápia eszközei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nagy Erika. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Neuropathiás eredetű lábszárfekély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . az elhalt szövetek eltávolítása . . . . Vizsgálati típusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 637 (Prof. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .és rosszindulatú pajzsmirigybetegségek terápiája jód-131-izotóppal . . . . . . . Tumorsejtekben halmozódó radiofarmakonokkal végzett vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A képalkotó diagnosztika alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mágneses Rezonancia képalkotás (MRI) . . . . . . . . . . Lélegeztetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Légúti váladék eltávolítása – Tracheaszívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Intravénás urográfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sziládiné Fusz Katalin) Endoscopos vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az immobilitás hatása a keringési rendszerre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 721 721 722 723 723 724 725 726 726 726 727 728 729 729 729 729 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gál Nikolett. . . . . . . . . . . . . . . . Pajzsmirigy-aspiráció és -biopszia . . . . . . . . . . . Fullér Noémi) Mobilitás és immobilitás. . . . . . . . . . . . . Az endoscopos vizsgálatok osztályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyugtató és fájdalomcsillapító premedikáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vérgázanalízis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ventricularis ingerképzési zavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oláh András. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kapszula-endoscopia . . . . . . . . . Immobilitás-szindróma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . fertőtlenítése és előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az elektrokardiográfia technikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vérvétel artériás vérgáz meghatározásához − Artériás vérmintavétel punkcióval . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Frekvencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kóros EKG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rectosigmoideoscopia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Emlőbiopszia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az elektrokardiográfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . Proctoscopia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyakoribb ingerképzési zavarok . . . . . . . . . . . Contracturaprofilaxis . . . . Jejunoscopia (proximalis enteroscopia) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Intraventricularis vezetési zavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Diagnosztikus vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tengelyállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Németh Katalin. Vesebiopszia . . . . . . . . . . . . . . . A thromboemboliás profilaxis módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Feladatok az endoscopos vizsgálat alatt . . . . . . . . . . Endoscopos ápoló/endoscopos asszisztens feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az eszközök tisztítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Izomathrophia-profilaxis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Általános szempontok az endoscopos vizsgálatok indikálásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az immobilitás hatása a légzőrendszerre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ritmusosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az immobilitás hatása az idegrendszerre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ST szakasz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oláh András. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Váradyné Horváth Ágnes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Terápiás lehetőségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pericardiumpunkció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pneumothorax (ptx) . . . . . QRS komplexum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Emésztő szervrendszer és anyagcsere-eltérések immobilizáció hatására . . . . . . Májbiopszia . . . . . . . 689 (Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bronchoscopia . . . . . . . . . . . . . Mobilizálás . . . . . . . . . . . A beteg előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az endoscopos vizsgálatok típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . biopszia . . . . . . . . . . . . . . . . Endoscopos retrograd cholangiopancreatographia (ERCP) . . Cisternapunkció . . . . . Müller Ágnes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csontvelő-aspiráció. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Supraventricularis ingerképzési zavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A normális EKG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . Mellkasi unipoláris elvezetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lumbálpunkció . . . . . . Kovács Attila. . . . . . . . . . . . Az immobilitás pszichés hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . Thrombosisprofilaxis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . aspiráció. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . T hullám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vérvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Einthoven-féle bipoláris standard végtagi elvezetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . Colonoscopia . . . . Vérmintavétel kapillárisból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Punkciók és biopsziák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Punkció és biopszia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Goldberger-féle unipoláris végtagi elvezetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Thoracocentesis (mellkascsapolás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szív elektrofiziológiai folyamatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . QT intervallum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . biztonsági szükségletek II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . az immobiltás-szindróma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Endoscopos vizsgálatok gyógyszeres előkészítésének módszerei . . . Fontosabb ingerületvezetési zavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 689 689 689 690 690 691 692 692 692 693 694 694 695 696 696 696 697 697 698 698 32. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Döbrönte Zoltán. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiegészítő elvezetések . . . . . . . . . . . . . . . . . Ballon-enteroscopia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . p hullám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ingerképzés forrása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Atrioventricularis blokk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Raskovicsné Csernus Mariann. . . . . Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fullér Noémi. . . . . Irodalom . . Közreműködés eszközös vizsgálatoknál III. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -biopszia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 705 705 705 707 707 707 708 708 709 710 710 711 712 712 713 716 716 717 718 30. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az immobilitás hatása a kültakaróra. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . PQ (PR) távolság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oesophago-gastro-duodenoscopia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . centézis. . . . . . . . . . . . . . . . . . Az immobilitás hatása a vizeletkiválasztó szervrendszerre . . . . Sziládiné Fusz Katalin) Punkció. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Járomi Melinda. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 721 (Dr. . . . . . Az immobilitás hatása a mozgásszervrendszerre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fiziológiás EKG jellemző paraméterei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . EKG-hullámok keletkezése . . . . . 675 677 678 678 678 678 678 678 683 683 683 683 684 684 684 684 684 685 685 685 685 685 685 686 686 686 687 687 687 688 688 Helyi érzéstelenítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cystoscopia (urethrocystoscopia) . . . . . . . . . . . . . . . Védelmi. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . decubitusprofilaxis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Feladatok az endoscopos vizsgálat előtt . . . . . . 31. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vénás vérvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az endoscopok típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Laparoscopia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Endoscopos vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Németh Katalin. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28 Az ápolástudomány tankönyve Tartalom 29 698 698 699 699 699 700 701 701 702 Az ingerületterjedés elektromos következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Peritoneumpunkció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az elektrokardiográfia működési elve . . . . . . Gyógyszeres profilaxis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. . . . . . . . . . . . . . u hullám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Feladatok az endoscopos vizsgálat után . . . . . . . . . . . . Az endoscopos vizsgálatok diagnosztikus és terápiás formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közreműködés eszközös vizsgálatoknál IV. . . . . . . . . 705 (Karamánné Pakai Annamária. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aeroionterápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nagyfrekvenciás kezelések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyógytorna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . helioterápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mechanoterápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30 Az ápolástudomány tankönyve 33. . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elektroterápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 745 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Termoterápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Speleoterápia (barlangterápia) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 731 731 731 731 732 732 733 733 733 734 734 734 734 734 735 735 735 738 Rövidítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Balneoterápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Középfrekvenciás kezelések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 741 Tárgymutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 731 A fizioterápia definíciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kisfrekvenciás kezelések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hidroterápia . . . . . . . Fototerápia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fizioterápia (Járomi Melinda) . . . . . . . . . . . . . . . . . Klimaterápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ultrahang-terápia . . . . . . A fizioterápia terápiás módszerei és csopotosításuk . . . . . . . . Inhaláció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

a szakszerű ellátáshoz a megfelelő higiénés viszonyok hiányoztak. fekete nővérek). amelyben természetesen az ápolás mint vele járó jelenség is megfigyelhető volt. a lelkiismeretesség és az etikai szabályok kialakulása hatott az ápolás autonómiájára. 3]. sérülésekről. mind férfi szerzetesrendek (pl. János) foglalkoztak betegek gondozásával. A középkorban a vallás és az orvoslás továbbra is egymással szoros kapcsolatban állt. környezetük tisztán és rendben tartása. a modern szakma alapjait befolyásoló történések az újkorra vezethetők vissza. Erzsébet. Mind női (pl. az ápolás művelőivel és képzésükkel. egylet) fizetésért is végezték. ami a szakmává válás egyik alapfeltétele volt. A betegek sokszor a szent helyeken fohászkodtak gyógyulásért. jóllehet a katonákat a kiképzésük során a legtöbb hadseregben megtanították sebeik ellátására. Szt. Az ápolás fejlôdésének fôbb nemzetközi mozzanatai Az ápolási szakmacsoport (szülészet. ápolás. ezért érthető. és munkájuk révén hasznos szerepet töltöttek be a rászorulók gondozásában. Ezt az elkülönülést azért is kívánatosnak tekintették. amelyek az ápolás tevékenységével. ezt a kórházakon kívül is megtették. A szakmai szabályok alkalmazásának hiánya nem egyszer járványok kitörésének alapjául is szolgált. • Világi (polgári) szervezetek. a szerzetesek ezt az elvet követték. akik nem egyszer a tényleges gondozási teendőket is ellátták a beteg körül. Antal. Ez nem egyszerű kronologikus részletességű felsorolást takar. hanem inkább szakmaérvényesítő társadalmi folyamatokat. A korábbi időszakban is létezett gyógyítás. az elesettek gondozását is az ápolási tevékenységhez sorolták. A fejezet célja. • Katonai (militáris) alakulatok által létrehozott és működtetett ápolás. szürke nővérek. valamint szakmai érdekeik érvényesítésével foglalkoztak. azonban a máig ható legjelentősebb. Katalin. önkormányzat. mivel a betegeket Az ápolás társadalmi szerepének kialakulása Az ápolás foglalkozásból szakmává válása során többféle megközelítésében tárgyalható. BETLEHEM JÓZSEF. A társadalmi szerepvállalás szempontjából az ápolási. A korszerű ápolás fogalmi kereteinek megismeréséhez feltétlenül szükséges. Munkájukhoz kezdettől fogva a közösség szolgálata tartozott. Mindemellett a szakmai felkészültség. Szt. OLÁH ANdRÁS A jelen fejezetben kísérletet teszünk a korszerű fogalmi kereteken belül értelmezett ápolástörténeti előzmények összefoglalására. ide hozzátartozók kísérték őket. Szt. Szt. hogy az olvasó megismerje a nemzetközi és a hazai ápolás önálló szakmává és részben hivatássá válásának főbb mozzanatait. A gondoskodásra szoruló emberek körül végzendő számos feladatot soroltak a széles értelemben vett ápolás körébe. a betegek alapvető szükségleteinek kielégítése és képzettebb ápolószemélyzet foglalkoztatása során az orvosok (sebészek) beavatkozásainak a segítése. valamint az ehhez vezető jelentősebb társadalmi tényezőket. magánszemély. ápolásával. Az ápolás történeti áttekintése DR. gondozási tevékenységet részben önkéntesen és bizonyos keretek között (állam. hiszen megélhetést biztosított a szakmát gyakorlók számára. . A templomok mellett szerveződött keresztény kórházakban dolgozó személyeket diakonisszáknak nevezték. helyhatóság. Az emberbaráti szeretet a vallási rendek fő tanítása volt. ők sokszor hajadon vagy özvegy hölgyek voltak. Így az ápolási szakmacsoport fejlődésének áttekintésekor az újkort vesszük kezdőpontnak.1. Erre az időre azonban már a gyógyítók számára rendelkezésre állt számos tapasztalati megfigyelés és ókori orvosi tudás a betegségekről. hogy az első kórházak is a templomok köré szerveződtek. Leginkább a betegek körüli teendők ellátása. továbbá kivívott presztízsére [2. az asszisztálás tartozott a feladatokhoz. hogy áttekintsük azokat a főbb szervezeteket és mozgalmakat. A középkori szegény. ami ez által a társadalom egy bizonyos speciális szükséglettel rendelkező csoportját is kijelölte. felekezetek (szerzetesrendek). gondozás) fejlődésének főbb állomásai a korai történelmi korokban is tetten érhetők. DR. A társadalomban betöltött szerepüket megjelenésükben is kifejezték.és betegellátás Európában a kórházak köré szerveződött. A kezelés azonban sokszor felületes volt. A háborús időkben a csatához közel eső területek lakosaira várt a sebesültek ellátásának feladata. A legelfogadottabb megközelítés szerint az ápolók és a gondozók tevékenységét alapul véve célszerű elkülöníteni a következő csoportokat: • Egyházi szervezetek. Eredetileg a szegények. azonban ezt külön szinte soha sem tárgyalták.

3. akik később a „szürke apácák” nevet kapták (St. Guigone de Salins a lelki üdve érdekében elhatározta. A kaiserswerthi diakonisszák öt év szolgálat után szabadon hazatérhettek vagy megházasodhattak. Ha valaki mégis megkísérelte ezt. • Körzeti (egyházközségi) ápolás. Jóllehet a vezetők ennek tudatában voltak. egy nemi betegségek osztálya működött. SVÁJC Svájcban az első vöröskeresztes ápolói iskolát 1899-ben nyitották meg Bernben. ma is működő kórházi épületet Lyonban (542) és Párizsban (650) hozták létre (Hotel Dieu Lyons. sokakat az éhhalál fenyegetett. fejezet Az ápolás történeti áttekintése 33 csak nemük szerinti gondozó ápolhatta. ezek egyben szegényházi funkciót is betöltöttek. József császár alapította meg 1784-ben Bécsben. hiszen az ápolást művelők számára mindezen ismeretek nélkülözhetetlenné váltak. • Speciális iskolák (fogyatékosoknak. korábban ápolóként java részében férfiak dolgoztak. Ma itt idősotthon és ápolási múzeum található. A szegények és a betegek ellátása már a középkorban is részben társadalmi feladat volt. század végétől még inkább azzá vált. • Megtért prostituáltak. Az ápolás szakmai tartalmát sokkal inkább a különböző vallási gyülekezetek őrizték meg. A felvigyázók a betegekkel együtt a kórházban laktak és az alsóbb néprétegekből származtak. 1930-ban Ausztriában már 8 ápolói iskola működött. mert a nyilvánosság az ápoló(nő) szót még mindig a képzetlenséggel azonosította. nemtörődömnek jellemezte. hogy kijutottak a kórházból. sem maguk az orvosok nem fordítottak kellő figyelmet a betegellátás körülményeinek javítására. kifejezetten a betegek ápolásának és gyógyításának a céljára. akik életüket erre tették fel. A tényleges betegellátás 1452. ahol két év alatt kék ruhát viselő ápolókat képeztek. A betegápolói állami vizsgaelőírásokat Németországban 1906-ben kezdték el bevezetni. A belügyminisztérium 30 évvel a Rudolphinerhaus után ápolói iskolát hozott létre. Összességében elmondható. Ez idő tájt a kórházak zsúfoltak voltak. Ápolás: • Kórházi ellátás (akut. amelyet a pápa által később egyházi rendként is elismert keresztény nőegylet működtetett. Vince Szeretet Leányai Társulat). sötét szobákkal. egy tisztviselő kikérdezte panaszaikról az ápolók viselkedésével szemben. Az Hôtel-Dieu-t Beaune-ben 1443-ban alapították. A képzett (okleveles) férfi ápolószemélyzetnek a betegápoló cím néha problémát okozott. Legnagyobb termében 40 beteg ápolására nyílt lehetőség. A gyakorlatorientált képzés három évig tartott. 2003). 1899-ben felügyelői kurzusokat indítottak 200 fő részvételével. Ezeket az intézményeket javarészben a városokon kívül építették. amelynek során 2 évről másfél évre csökkent a képzési idő. Négy belgyógyászati. Ezek a megnevezések ebben a formában 1945 után egészen 1997-ig hivatalosan érvényben is voltak. pl. • Leányiskolák. vakok menhelye. kis. az ápolási szakma világméretű fejlesztéséért és a nemzeti és nemzetközi egészségpolitika befolyásolásáért emelnek szót. Ez az összefogás volt az újkorban a karitász szervezetek első mintája. hangsúlyozva ezzel az ápolók betegségmegelőzési és egészségnevelési feladatát. ahol 140 felvigyázó dolgozott. meggondolatlannak. • Fogyatékosok. 4. ahol az ápolók társadalmi. század közepétől (Európában a 30 éves háborút követően) a 19. • Szakmunkásiskolák. A felvigyázók feladata volt a szobák fűtése és szellőztetése. a „diplomás egészségnevelő és betegápoló” megnevezést vezette be. Mindezek természetesen a beteg életkilátásait alapvetően meghatározták [5]. azonban az egyes tartományok eltérő időpontban csatlakoztak ehhez a rendszerhez. • Tanítóképző iskolák. Burgundia kancellárja és felesége. Az anyaház védelmet és otthont nyújt minden tagja számára. hiszen a beteg elhagyta a kórházat. Természetesen a távozó betegek örültek. Az intézmény négy területen működik: 1.” Két hibát elkerültek: a rendi fogadalom megkövetelését vagy az elmélkedő aszketikus magatartást és a decentralizációt. a betegek komfortjának előmozdítására. mivel a művelőit is megvetés övezte a társadalomban. hogy kórházat alapít kápolnával a városban a szegény betegek ellátására. vakoknak). Bécsben viszont mindenkinek saját ágy jutott. század legjelentősebb társadalmi változásainak előidézője az iparosodás volt. az elbocsátott betegeket. ezt részben a népesség gyarapodása is indokolta. A kórházakban ezért alacsony társadalmi státusú emberek végezték az ápolást. A Német Betegápolónők Szakmai Szervezetét (1903) AGnES KARLL hívta életre. Ez nagy előrelépés volt. csupasz. • Szegényházi ellátottak. A korábbi szegényház átépí- . A középkori európai kórházak kialakulása Franciaországhoz kötődik. Az újkor. amit a polgárosodás és népesség gyarapodása felgyorsított. • Magánápolás. A két legrégebbi. A törvény értelmében a foglalkozás célja is szó szerint „az egészség és a betegápolás magasztos szolgálata“ (Walter. amelyhez parkok és udvarok is kapcsolódtak. NOLAn az ápolókat szívtelennek. Charity). 2. gyermekek nevelése és tanítása. Tonnerre-ben (1293) Marguerite de Bourgogne alapította. 2003). A tanács jelenleg 135 nemzeti reprezentatív tagszervezettel rendelkezik. azonban a 19. a bizonyítás szinte lehetetlen volt. mely független az államtól és az egyházi elöljáróktól. speciális). hatósági feladattá vált. a kórház mind a mai napig létezik. NÉMETORSZÁG Németországban THEOdOR és FRIEdERIKE FLIEdnER 1836-ban Kaiserswerthben alapitotta meg a Diakonissza Anyaházat. AKH) II. hozzá többnyire kápolna is csatlakozott. amelynek végén az ápolók oklevelet vettek át. A középkori ápolás teljesen szakmaiatlan volt. A Diakonissza Anyaház életének szabályait FLIEdnER az alábbiakban foglalta össze: „… Az intézmény szabad vallá- AUSZTRIA Az első közép-európai kórházat (Allgemeines Krankenhaus. THEOdOR HELM. ahova a nap sem sütött be. és a személyzet képzésére sem túl sok figyelmet fordítottak. hogy a 17. amelyben ápolói iskola is működött.32 Ápolás 1. Külön egyenruhát nem is viseltek. festetlen falakkal. Szegények ellátása: • Árvaházi gyermekek. a 19. A német törvénymódosítások átvétele után egységesen a vöröskeresztes ápolóképzést vezették be. mielőtt elhagyták a kórházat. ami komoly összetűzésekhez vezetett. LIndEnHOf. A rossz higiénés viszonyok miatt gyakoriak voltak a fertőzések és a járványok. gazdasági helyzetének javításáért. nem kívántak senkire rosszat mondani. Így az egészségügyi és a szociális kérdéseket egyre kevésbé tudták egymástól elválasztani. A kórházban 111 betegszobát alakítottak ki. De Marillac (Le Gras anya. hiszen pl. Ez volt az első kórház jellegű épület (Hôpital des Fontenilles). A társulat több mint 20 ezer taggal ma a világon a katolikus egyház legnagyobb keresztény női közössége. sokszor egy ágyban többen feküdtek. Ezekben az intézményekben nem fogadalmat tett apácák dolgoztak. Az egységes ápolói képzési elveket 1925-ben fektették le Bernben. A százéves háború után Franciaországban is nagyon sokan szegénységben tengődtek. és kezelésük komoly össztársadalmi. NOLAn maga is szorgalmazta a helyzet érdemi megváltoztatását. Magánál tartja a végső döntés és a visszahívás jogát tagjai felett a külső szervekkel szemben. Nyomai sem voltak a kolostorok körül tapasztalható virágoskerteknek és a barátságos belsőknek. század végén kerül előtérbe. A szakmai megnevezésekben 1997-ben törvényi változtatásra került sor. 1924-ig. Az 1800-as évek közepére annyira kevés ápoló működött az AKH-ban. A kórházak építészeti kialakítása változtatásának gondolata a 19. Ennek oka egyrészt a létrehozott intézmények komoly infrastrukturális hiányosságaiban. A szervezet céljai az alapítása óta. hanem vallásos nők. és mások vették át az irányítást. a Német Császárságban 1876 és 1898 között 3300 ilyen intézményt építette. Szerencsétlen nők segítése: • Börtönbüntetésüket töltők. Részben a közegészségügyi problémák megoldása is érintette az ápolás fejlődését. Ugyanebben az évben került megalapításra Nagy-Britannia. ahol a felekezetek együtt végezték ezt a munkát (pl. és ez átépítésekkel 1971-ig ezzel a funkcióval működött. Ez idő alatt sem a hatóságok. Az anyaház egy demokratikus család. A nőket és a férfiakat külön teremben helyeztek el. Európa FRANCIAORSZÁG Az újkori kórházfejlődésben a döntő szerepet a betegek ellátása kapta.: Sisters and brothers of Mercy. azonban a szakmai igényesség hanyatlásának egyértelmű jelei itt is mutatkoztak [4]. tésével 2000 ágyas intézményt hoztak létre. THEOdOR BILLROTH indította el 1879-ben az első világi ápolónői iskolát Bécsben (Rudolphinerhaus). A háborús zavargások közepette Beaune kisvárosban a lakosság háromnegyede az éhhalál szélén állt. Nicolas Rolin. hanyagnak. ami a „diplomás egészségnevelő és betegápoló nővér”. két sebészeti. Az AKH-ban 1904ben ápolónői intézetet állítottak fel a Rudolphinerhaus mintájára. pl. A legtöbb jól működő szerzetesrendi kórház színvonala jelentősen vis�szaesett. amikor a rendalapító meghalt. hogy az ápolói szervezetek számára világplatformot teremtsen. Ennek ellenére voltak olyan kórházak. Erre az időszakra egyértelműbbé vált a rossz szociális körülmények és a betegségek terjedésének a kapcsolata. amiről Angliából NOLAn írásai jó képet festenek [7]. század elejéig az ápolás szakmai értelemben rendkívül rossz helyzetbe jutott [4]. A kórházak inkább börtönökhöz hasonlítottak. ahol orvossegédeket szerettek volna elsősorban képezni polgári nők köréből. Az Hôtel-Dieu-t. • Varrás és kézimunka. Az Hôtel-Dieu-t Chatillon les Dombes-ban (1617) Vinzenz von Paul és Louise de Marillac alapította. Fő céljuk az iparosodás társadalmi következményeinek enyhítése. sos szervezet. az ágyazás. az Amerikai Egyesült Államok és Németország részvételével az Ápolók Nemzetközi Tanácsa (Intertnational Council of Nurses). a mai Német Ápolás Szakmai Szövetség (Deutsche Berufsverband für Pflegeberufe) elődjeként. ahol a diakonisszák megválaszthatják felettesüket vagy főnöküket. Paris). az étkeztetés. Gyermekek gondozása: • Kisgyermekek iskolái. ill. pl. Az okleveles ápolónő és az ápoló megnevezés Ausztriában 1938-ban szűnt meg a hitleri Németország általi erőszakos megszállást követően. másrészt a személyzet képzetlen voltában és alacsony státusában kereshető. és a képzés mindenekelőtt a gyakorlatra készített fel. a fogvatartottak ellátása. január 1-jén indult meg. amely az addig szórványosan tapasztalható szociális ellátási formák kiterjesztésének szükségességét is felszínre hozta. Nagyon gyakoriak voltak a visszaélések. egyben-egyben átlagosan 20 beteget helyeztek el (Walter. krónikus. aminek hatására pl. csak látszatintézkedésekre került sor. • Idősek és gyengélkedők. székhelye Genf. a gyógyszerek kiosztása. a férfiakat a betegápoló. A nőket a betegápoló nővér cím illette meg. NUTTInG és DOCK szerint az ápolás a legsötétebb periódusát élte ekkor. az AKH igazgatója kezdte meg az ápolás elnőiesítését. • Szolgák helyiségei. hogy felekezeti ápolókat is alkalmaztak. a szerzetesrend főnökasszonya) intézte az ápolók felvételét. Párizsban még ekkor is egy ágyban 3-4 beteget helyeztek el. betegek és idősek ápolása volt.

A magyar kórházakat közkórházi és egyéb közérdekű jelleggel nem bíró intézményekre osztotta az 1876. A Betegápolónői Intézet (1885) JAnnY GYULA javaslatára jött létre Budapesten. akik az Amerikai Hadsereg ápolói alakulatát alkották. e szerepének magyar területeken is át kellett alakulnia. Az első ápolóképző iskolát 1885-ben LIndA RICHARdSnAK köszönhetően nyitották meg. 1-1. a közegészségügyről szóló 1876. amelynek szellemiségét vitte tovább az ANA. Budapesten a feljegyzések szerint a Rókus Kórházban BEnE FEREnC indított képzést az ápolást végzők számára. Mary Kórháznak hívtak. Az ápolók közkórházi foglalkoztatása kizárólag a kórház igazgatójának felelősségén múlott. feladatukként határozták meg a közösségi ápolás. Egyesült Államok) Észak Amerika első kórháza az Hôtel-Dieu. 1835-ben BUGÁT PÁL nevéhez kötik azt a javaslatot. A társaság 1850-ben nyitotta meg ápolói iskoláját. Az egységes rendszerű ápolóképzés gondolata fel-felvetődött. Ezt követően a Bellevue Kórházban (New York City) is indítottak ápolói iskolát FLOREnCE NIGHTInGALE elvei alapján (1873). amely szakmai szervezetként hívatott az ápolási szakma érdekeit érvényesíteni és képviselni. ahol 1873-ban adtak ki először ápolói bizonyítványt (New England Hospital for Women and Children Training School for Nurses) LIndA RICHARd részére. Az ANA három tagintézményt működtet: • Amerikai Ápolási Akadémia (American Academy of Nursing). gazdasági és életkörülményeinek javításában. Fő tevékenységüket a Szent Rókus Kórházban végezték. meghatározták az alapképzés és a posztgraduális képzés elveit. 1-3. Az Amerikai Ápolók Szövetségét (American Nurses Association) 1911-ben alapították. Az Ápolási törvényt 1919-ben adták ki az EK-ban. de az egyéni kezdeményezés és megvalósítás szintjén maradt. Az orvosképzés fejlődésével párhuzamosan hazai orvosok is kezdték felismerni. így ez nem válhatott valóra [12]. A törvény tényleges életbelépésére azonban csak 1923-tól került sor. hogy a mesterképzés keretében külön „gyakorló ápoló” (nurse practitioner) és „klinikai ápoló specialista” (clinical nurse specialist) szakképesítést vezettek be. A kiegyezést követően újabb lendületet vett a hazai egészségügy fejlesztése. aki a Torontói Általános Kórház Ápolói Iskolájának első vezetője volt (Toronto General Hospital’s School of Nursing). A kanadai és az egyesült államokbeli közösségi ápolás megteremtőjeként tartják számon. 1873-tól dolgozott a projekten. 1-2. RICHARd ápolót azóta Amerika első hivatalos keretek között. Philadelphiában az ápolási társaságot világi ápolók hozták létre 1836-ben (Nursing Society of Philadelphia). az aszepszis. majd ezt egy havonta megjelenő folyóirat követte 1888-ban (USA. hogy a szervezett iskolázás jelei hiányoztak. Ezt megelőzően a világon először állami ápolói nyilvántartási kötelezettséget 1902-ben Új-Zélandon vezettek be. A Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egylete címere . Az egyházi ápolók ez idő tájt is működtek. szervezetileg is önálló ápolói iskola a Yale Egyetemen jött létre (Yale School of Nursing) a Rockefeller Alapítvány támogatásával 1923-ban. 1987-ben újra szabályozták az ápolóképzési rendszert. A szakmai szervezet előzményeként már 1896-ban létezett egy ápolói érdekképviseleti szövetség (Nurses Associated Alumnae). Az első ápolók THEOdOR FLIEdnER diakonisszaiskolájából kerültek Magyarországra. Az 1700-as évek végén és az 1800-as évek elején nyomokban már létezett hazai ápolás. Királyi rendelettel hozták létre a Magyar Vörös-Kereszt Egyletet (1-1. ábra. közülük 53-at 1800 után alapítottak [11]. e képzési formát a Vallás. amelyet akkor St.. a szülésznőség és az ápolás minőségi fejlesztését. államilag elismert szakmaként és vezették be a nyilvántartásukat. majd 1951-től az ápolási asszisztens szakképesítéssel egészítették ki. évi törvény sem fogalmaz meg ezzel kapcsolatban kitételt. a többi kórház viszont csak életveszély esetén volt köteles ezt megtenni. Célja ápolónők képzése. Az ápolók esetében a regisztráció 1915-ben vált kötelezővé. Ezek után a negyed közösségi ápolói teendőit látta el. A II. A vöröskeresztes ápolóképzés Az Európa-szerte terjedő vöröskereszt-mozgalom nem hagyta hazánkat sem érintetlenül. Az egyetemi követelményeket követő első gazdaságilag. A protestáns egyház diakonisszái Magyarországon a Bethesda Kórházban jelentek meg először. „Szakképzett Ápoló” (The Trained Nurse) címmel. Az első amerikai szakmai folyóiratot „The Nightingale” címmel 1886-ban adták ki. évi XIV. az orvosi ellátás és a közegészségügyi helyzet javítását. Amerika (Kanada. A közkórház az addig a beteg. Az első színes bőrű ápolót (MARY ELIZA MAHOnEY) 1879-ben avatják a New England Kórház Ápolói Iskolájában. antiszepszis betartására. „visiting nurse” fogalmát LILLIAn WALd vezette be azáltal. Jóllehet 1934-től lehetőség volt egyetemi végzettség megszerzésére is az ápolásban. közösségi ápoló és ápoló) jogi helyzetét 1948-ban szabályozták újra. A rendbe 18-36 év közötti leányokat és gyermektelen özvegyasszonyokat vettek fel 2 év próbaidő után.és szegényellátást együttesen valósította meg. A szülésznőséget 1899-ben ismerték el önálló. Fő jellegzetessége. A Kékkeresztes Márta Ápolónő Egyesületet TRUGLY MARGIT alapította 1926-ban mint magyar betegápoló kongregációt. amelynek szabályait CHYZER KORnÉL dolgozta ki. azonban 1854-ig világi kórházakban és szanatóriumokban az Osztrák-Magyar Monarchia területén nem tevékenykedhettek [15]. részt vesz az ápolási gyakorlat standardjainak kialakításában. A rendet 1948-ban feloszlatták. FLOREnCE NIGHTInGALE tevékenységét részletesen más művek ismertetik. amely 1926-ig volt érvényben. FLOREnCE NIGHTInGALE elvei alapján Kanadában elsőként MARY AGnES SnIVELY szerzett ápolói oklevelet. Buffalo). azonban nyugodtan kijelenthető. Montrealban. Az első felsőoktatási (egyetemi szintű) ápolóképzést 1952-ben indították el. A Japán Ápolók Szövetségét 1929ben hozták létre. amelynek fő célpontja a járványok megelőzése és az orvosképzés fejlesztése volt. azonban ennek komoly hatása nem volt. • Amerikai Ápolási Engedélyezési Központot (American Nurses Credentialing Center). hogy New York migráns közösségének szegényházában megtapasztalta a gyermekek sanyarú körülményeit és szörnyű gondozásukat. mivel a jelentkezők sokszor tanulatlanok és fegyelmezetlenek voltak [14]. A Pittsburgh Egyetemen 1954-ben indítottak először PhD programot ápolásban. Hosszú idő alatt sikerült célját elérni. 1881ben a Vörös-Kereszt Erzsébet Kórházában Budapesten. az ICN 1933-ban vette fel tagjai közé. Az Országos Betegápolási Alap (1898) alap rendezte az 1898. A vöröskeresztes mozgalom komoly mérföldkő volt az amerikai történelemben is. alapján a betegápolással járó költségek megfizetésének módját. Néhány orvos egyes kórházakban fél évnél rövidebb idejű tanfolyamokat szervezett. iskolai képzésben végzett ápolójaként tartják számon. hogy kezdettől fogva figyeltek a kor tudományos eredményeire. amely Kaiserswertben 1836-ban hozta az első szemléleti és gyakorlati áttörést az ápolóképzésben. az ápolók munkaerő-piaci jogainak képviseletében. világháborút követően az ápolói szakmacsoport (szülésznő. amely szorgalmazta az orvosi egyetem mellett ápolói iskola felállítását. amely előírta az ápolók állami nyilvántartási kötelezettségét. és otthoni ápolási kurzusokat tartott. • Amerikai Ápolási Alapítvány (American Nurses Foundation). tc. majd 3 év gyakorlat után vehették át az oklevelüket. majd Kolozsváron és Pozsonyban indult el ápolói tanfolyam előre meghatározott tematika szerint. fejezet Az ápolás történeti áttekintése 35 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG A Királyi Ápolási Szakmai Kollégium (Royal College of Nursing) felállítására 1916-ben került sor. ábra). amely 4 évig tartott. Az Osztrák-Magyar Monarchiában az ápolói tevékenység gyakorlását nem kötötték semmiféle előképzettséghez. elsősorban saját munkájának segítése okán. Alapító elnöke CLARA BARTOn volt. Magyarország területén 1848-ig 92 kórház működött. az új típusú ápolástudományi MSc programot 1956-tól vezették be. A tengerentúlon a magánfenntartású kórházak egyik legmeghatározóbb példája volt Rochesterben (USA) a Mayo Klinika megnyitása. Mai napig is e felosztás szerint léteznek az ápoláshoz kötődő szakmák. Ő dolgozta ki annak tantervét is. Magyarország A szervezôdés kezdete hazánkban Az ápolás mint szakma Európában előbb nyert teret. a kutatás és a klinikai gyakorlat mind a mai napig az iskola filozófiájának meghatározója. Hivatalos formában meghirdetett és elindított képzés 1872-től létezik az USA-ban.és Közoktatásügyi Miniszter hivatalosan Ázsia JAPÁN Japánban az ápolás fogalmát először 1876-ban említik („kangofu”). aki sokszor nem igazán tudott megfelelő munkaerőt választani. JEAnnE MAnCE francia telepes hozta létre 1645-ben. Alapítására (a magyarországihoz hasonlóan) 1881-ben került sor. részben a népességszám gyarapodása által kiváltott igényekhez. törvénycikk a közegészségügyről. számukra otthon és érdekvédelem biztosítása volt. 1893-ban ő használta először a közegészségügyi ápoló (public health nurse) fogalmát is. A hazai ápolás szervezett kereteinek kialakulása részben a hazai kórházügy fejlődéséhez köthető. aki az amerikai polgárháborúban komoly tapasztalatokat szerzett a sebesültek ápolásában és ellátásának szervezésében. ábra. Az ápolói képzés 2 évig tartott. Jelenleg létezik 3 éves szakképzés és 4 éves BSc képzési program is ápolók számra. A (látogató) közösségi ápoló. A szegények ingyenes kezelését is igyekezett megoldani a rendelet. mintsem a klasszikus kórházi szükségletek gyakorlati kielégítését. Az amerikai polgárháború idején (1861-1865) a hadseregben a sérültek ellátását a tábori orvosok mellett szervezett formában ápolók végezték. A szabadságharcban betöltött szerepük miatti viszontagságok megpecsételték az általuk kezdeményezett iskola tervét is. Az ANA jelenleg 54 tagállam tagszervezeteit képviseli szövetségi szinten. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt 1849-ben BALASSA JÁnOS és GAÁL GUSZTÁV vetette fel ismét az egyéves ápolói képzést nyújtó intézet felállításának gondolatát. az önálló anesztéziára. A fő elv a közkórházak esetében az volt. évi XXI. Az oktatás. mint hazánkban. hogy lehetőleg valamennyi odaforduló beteget felvegye.34 Az ápolástudomány tankönyve 1. A képzés inkább a tanterv oktatási elvárásait tükrözte. hogy szükség van a segédszemélyzet képzésére. Az Amerikai Vöröskereszt hivatalos ápolási szolgálata azonban csak 1909-ben alakult meg. A Columbia Egyetem Ápolói Iskolájának létrehozásában is közreműködött. Élen jártak abban.

A civil kezdeményezés országos jellegére való tekintettel Az Osztrák-Magyar Monarchia ápolóképzése A rendszerezett ápolóképzés az Osztrák-Magyar Monarchia területén 1914. harmincas évek eleje magyar ápolásügyének helyzetéről néhány bíztató szót [21]. Rendszeresen ápolói tanfolyamokat szerveztek. Ebben központi szerepet játszott. az 1915-ben megalakult Országos Stefánia Szövetség (1-7. valamint az újszülöttek és a kisdedek gondozására. kik eddig mindig egyedül voltak. „a világi betegápolók kulturális és gazdasági törekvéseinek” összehangolását. Szent Margit Közkórház. hogy nem tudunk igazán a beteg emberiség javára szolgálni…” [20]. Míg előbbi javarészében kórházi. rendi ápolók és kisebb számban képzett világi ápolók látták el az ápolói feladatokat. A Magyar Sebész Társaság is sürgetőnek érezte az ápolóképzés megoldását a századfordulón. amikor kiadásra 1-4. Az első állami ápolóképző iskolákat még a rendelet megjelenése előtt Bécsben (1913). Fővárosi kezdeményezésre jött létre a Gondviselés Egylet. aminek különösen a háborúk idején volt nagy jelentősége. ábra. század végén egyre nagyobb számú ápolószemélyzetet követeltek. A szervezett állami képzések előfutárának is tekinthető volt. AnTAL LAjOS. Az egyesületek mint civil szerveződések kezdeményezése maradt az egyedüli megoldás az ápolás ügyének előmozdítására [19]. életévük betöltését követően jelentkezhettek és egy polgári vagy annak megfelelő szintű iskolai végzettséggel kellett rendelkezniük. Győry Tibor helyettes államtitkár írt a huszas évek vége. Első ápoló. A Magyar Vöröskereszt „Önkéntes Ápolónő” jelvénye került az első olyan rendelet. továbbra is képzetlenek. kiknek nem volt hivatalos szószólójuk. A főszerkesztést DR. majd Prágában (1916) és Triesztben (1916) hozták létre. Felvetődött. század elején. védnökének az ápolóképzés előmozdításában hírnevet szerzett BAbARCZI SCHwARTZER OTTÓT kérték fel.és fürdőstanfolyamaikat 1906-ban indították belügyminiszteri engedéllyel. 1916-tól fél éves rendszerességgel indítottak okleveles anya. gyermekágyas és szoptató nők. A világi ápolás szervezôdése hazánkban Az ápolóképzés hivatalos szabályozása többszöri kezdeményezés ellenére sem hozott eredményt a Monarchián belül az első világháborúig. ábra) névvel. Auguszta főhercegnő és báró Hazai Samu honvédelmi miniszter látogatása a „Gondviselés” kórházban (Forrás: A világháború képes krónikája. hiszen a probléma olyan mértéket öltött.és védônôképzés A Fehér Kereszt Országos Lelencház Egyesületet 1885-ben alapította SZALÁRdY MÓR szülészorvos. Elsősorban a fővárosi kórházak ápoló-utánpótlását biztosította. mivel a közkórházi rendszerben dolgozó ápolók megbecsültsége nagyon kicsi volt. amely az I. szolgálati idő után járó rendszeres öregségi nyugdíj biztosításáért küzdöttek: „…azokért akarunk küzdeni. Az anya. Az itt végzetteket a szervezet maga alkalmazta saját országos hálózatában központi irodája segítségével a terhes. majd később kétévesre bővítették. szakmai központjuk azonban 1885-től a budapesti intézmény lett. A reformok az I. akik körében a halandóság rendkívül nagy volt. felvállalták az ápolók rossz szociális helyzetének és társadalmi megítélésének javítását. A Betegápolásügy (Egészségügyi Alkalmazottak Lapja) DR. kik a társadalom legelhagyatottabbjai. Az iskolák működésénél általános feltétel volt. ábra. A Magyar Vöröskereszt „Önkéntes Segédápolónő” jelvénye elismerte [22]. A diakonissza és a vöröskeresztes ápolók igyekeztek inkább magánállást vállalni. század utolsó két évtizedében (Budapesten: Szent István Közkórház. Szent László Járványkórház) ugyanakkor a 19. 1918 és 1932 között 914 személy vizsgázott az elméleti tanfolyamon. A Magyar Vörös-Kereszt Egylet által Szófiába küldött ápolók (Vasárnapi Újság 59. A főszerkesztői beköszöntést követően Dr.) . továbbá tartalmilag Magyarországon is befolyása volt. Diplomierter Krankenpfleger) címet szereztek [17. A kórházépítések a 19. 1914. A lap 1932 szeptemberétől a „Betegápolásügy” nevet vette fel. 18]. hogy ez a tömörülés meghozza ré- 1-3.36 Az ápolástudomány tankönyve 1. hogy szükség lenne a „hivatalosan képesített ápoló” megjelölés bevezetésére a szakképesítést szerzett ápolók számára [22]. Az elméleti vizsgát egy éves képzés után kormánybiztos előtt tették. legalábbis az egységességét illetően. Kell. szülő. 1912.) A képzés eleinte egyéves volt. szünkre vágyaink teljesülését. SCHOLTZ KORnÉL államtitkár. Az egyesület elsősorban az elhagyott gyermekek gondozására jött létre. Tevékenységük másik maradandó műve az 1920 óta az egyesület gondozásában működtetett „Egészségügyi Alkalmazottak Lapja” volt. egyetemi rk. A szövetség még ebben az évben indított szervezett keretek között anyaés csecsemő-védőnői tanfolyamot. Ez idő tájt jöttek létre az első állami ápolóképző iskolák. 1960). aki a Szent Rókus Kórházban tevékenykedett.és gyermekvédelem különös figyelmet kapott a 20. ábra. hogy a képzés egységes rendezésének ügyét is fontosnak tartották. Az egyesület tagjai részére szükség esetén jogi védelmet is biztosított. Az egyesület céljai között az ápolók megfelelő társadalmi elismeréséért való küzdelem állt amellett. A jelentkezők a 18. mert érezzük. E jogszabálynak az ápolóképzésekre nem csak Ausztriában. világháborúig jelentős változást az ápolószemélyzet képzésében és gyakorlatában nem hoztak. tanár védnöksége alatt álló Magyarországi Betegápolók és Ápolónők Országos Egyesületének és a Fürdősök Egyesületének hivatalos lapja lett. ábra. Szent János Közkórház. 1898-ban az egyesületre bízták a gyermekvédelem országos megszervezését is (Hahn. hogy helyhatósági és társadalmi összefogásra volt szükség a kezeléséhez. MIHALICZA JÓZSEf 1902-ben szakmai érdekvédelmi egyesületet alapított Magyarországi Betegápolók és Ápolónők Országos Egyesülete (1-4. amit a világi ápolóképzés nem tudott maradéktalanul teljesíteni [15]. fejezet Az ápolás történeti áttekintése 37 1-2. és a vöröskeresztes ápolók a képzés végeztével világi kórházakban is el tudtak helyezkedni. JÓZSEf végezte. A jól képzett vöröskeresztes ápolók 3-6 hónap alatt önkénteseket is képeztek.45:910. A betegápolói egyleti tagságot nem találták elégségesnek a kórházi alkalmazáshoz. ábra) [25]. A felvételi kritériumok között a magyar írás-olvasás tudása mellett négy éves polgári iskolai végzettséget és fedhetetlen erkölcsöt követeltek meg. mivel nagyobb mértékű szakmai megalapozottságot vártak volna a képzésektől. (Ezt megelőzően 1884-ben már több városban is megindult a hivatásos és önkéntes vöröskeresztes ápolóképzés. A Magyarországi Betegápolók és Ápolónők Országos Egyesületének jelvénye 1-5. ábra). mi tanulni akarunk.és csecsemő-védőnői tanfolyamokat. A képzést nyugati minták alapján indították. június 25-e után bontakozott ki. november 1. ábra. hogy az ápoló(nő)k képzése két évig tartson. Az állami ápolóképzőkben a betegápolást tanulók a végzést követően okleveles betegápolói és betegápolónői (Diplomierte Krankenschwester ill. amelyek e törvény szabályai szerint működtek. inkább a kórházi bentlakásos képzés fejlesztését tartották kívánatosnak. a szerkesztést SZIEbEn F. amely a hivatásszerű betegápolással foglalkozott [16]. és a növendékek saját kórházukban abszolválhatták a gyakorlatukat is (1-5. hanem Csehországban és Szlovákiában.) 1-6. addig az utóbbi egylet otthoni ápolásra készíti fel növendékeit. majd két éves gyakorlat után vehették kézhez teljes értékű oklevelüket. Az első világháború megviselte a szervezetet is. Az Országos Közegészségügyi Tanács a kórházi ápolók képzését csak a Vörös-Kereszt Egylet és a Gondviselés Egylet által szervezett tanfolyamok esetében látta kielégítőnek. világháború végéig működött. nehéz körülmények között folytatták működésüket. Az ápoló. önsegélyező egyletet állítottak fel. Az iskolákba férfiakat is felvettek.

A Magyar Védőnők Egyesülete 1991-ben alakult meg. Ekkor az Országos Stefánia Szövetség 334 védőintézettel és 850 védőnővel rendelkezett az országban [32]. [5] NUTTIG. Anett (Red. A kor társadalmi és történeti viszonyainak alakulása folytán ez a megállapodás ahhoz vezetett. hiszen iskola-egészségügyi. törvény) 1925-ben teremtődött meg. • Egészségügyi segédszemélyzet képzése. áttekinthető módon. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés (1920) a szervezet működését szinte ellehetetlenítette. E. A képzés tanterve egységes szerkezetű volt.3:3-8.38 Az ápolástudomány tankönyve 1. a védőintézeti csecsemő. Elmondható tehát.: A history of nursing. egyszerre adva érettségit és szakmai képesítést. [2] KOZOn V. • 1975-1996 általános ápoló és általános asszisztens. Az így képzett védőnők egészségügyi és szociális tevékenységet is végeztek [27]..) Az Országos Stefánia Szövetség1940. L. egészségvédelmi körzetek kialakítását (Johan. gyermekápolói és szülésznői alapképzésben.és Csecsemő-védőnőképző Intézetben oklevelet szerzett védőnők alkották. mindenhol azonos vizsgakövetelményekkel. Az Országos Stefánia Szövetség jelvénye a szervezet 1917-től a Belügyminisztérium fennhatósága alatt látta el eddigi feladatát. majd 1993-tól négy éves képzési idővel. In: Lauber. majd 1938-ban indult a képzés a Szegedi Magyar Királyi Állami Ápoló. A. Az új szervezet szociális kiegészítő tevékenységet látott el a Zöld Keresztes Szolgálat mögött. Ő képviselte területén az egészségvédelmi munka java részét. amelyet1993-ban a debreceni.: Geschichte der Pflege. [3] SEIdL. és Országos Egészségvédelmi Szövetség néven működött tovább.és Védőnőképző Intézet létesült.és csecsemővédőnő képzés alapját a közegészségtani és a szociális alapok tették ki és kevésbé az ápolóképzés klasszikus bázisát jelentő. A Magyar Ápolási Egyesület meglapítására 1989-ben került sor. 1939-ban a visszacsatolt Kassán is Állami Ápoló. • 1975-1999: felnőtt szakápoló (elsőfokú szakosító).. (később körorvosi képzés). előbb három. „tényleges orvosi segédmunkás”. a képzés végén záróvizsgát (Johan.és kisgyermekvédelemben. azonban az utóbbi időben a MÁT szakmai együttműködésével kerül kiadásra. (Hrsg. H. rendelettel megalakult az Egészségügyi Szaktanfolyamok irodája. Ez azt jelentette. JOHAn szerint: „míg a Stefánia szakemberei a védőnői kar munkáját elsősorban a szociális. fejezet Az ápolás történeti áttekintése 39 1-7. előre meghatározott. rendelettel megalakult az Egészségügyi Központi Továbbképző és Szakosító Intézet. DOCK. Stuttgart-New York. Ezt követően ismét 6 hónap gyakorlati munkával lehetett érdemessé válni az oklevélre. 1950 után az egészségügyi szakiskolákban képeztek évtizedekig ápolókat 2 éves ápolói. Az intézet létrehozását és 5 éven át csökkenő mértékű támogatását a Rockefeller Alapítvány biztosította [28]. A középiskolai szakképzés 1963-ban indult. Ez által szerették volna egységes irányítás alatt megszervezni az országban működő nagyon sokféle. gondozónői képzést. így érdemi működését hosszas újraszervezést követően 1922-ben kezdhette el. M. ábra. hogy pénzügyi gondok miatt a Stefánia Szövetség 1940 őszén felajánlotta az anyaés csecsemővédelmi intézményrendszerét a Zöld Keresztnek. Az egészségügyi segédszemélyzetet az 1925-től ismét az Anya. fertőző beteg gondozói (tbc. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara 2004-ben alakult meg mint szakmai érdekképviseleti köztestület. IRODALOM [1] KASTER. jóllehet mindkét megközelítésre szükség volt a társadalom egészségi állapotának javítása érdekében. 1954 után 1975-ig az egészségügyi védőnők szakképesítéséről szóló 8400-4/1954 Egészségügyi Miniszteri utasítás határozta meg az önálló 25 hónapos védőnői szakképesítés tartalmát. azonban állami hatáskörrel. egészségügyi propaganda folytatásában. Utoljára Kolozsváron hoztak létre ilyen intézményt 1940-ben. 1898. Jahrhunderts. a felvilágosítást is. A 12/1962. ezeknek szakmailag meghatározó alakja az egészségügyi zöldkeresztes védőnő volt. hivatalos lapja az Ápolásügy. A képzést még a korábban felállított Debreceni Tudományegyetem Állami Ápoló. Mindemellett az ápolói szakképzés középfokú szinten is folyt: • 1946-1978: általános betegápoló. 153-159. kórokra visszavezethető megbetegedések és azok gyógyítása. Ez természetesen nagyobb teret engedett a Zöld Kereszt mozgalomnak (1-8. Az egészségügyi segédszemélyzet képzésére 1926-ban kidolgozták az Állami Ápolónő. sz. A Magyar Ápolástudományi Társaság (MÁT) 1995-ben kezdte meg működését. Feladata messze túlmutatott az anya. 1965-től egészségügyi szakközépiskolák és szakiskolák nappali képzési formái kezdték meg működésüket. középiskolai rendszer 1968-ban indult. Az egészségügyi szakoktató és intézetvezető képzettség 1975-ben főiskolai szintre került. 1989-ben indult az első főiskolai (felsőfokú) ápolóképzés diplomás ápoló szakképzettség megjelöléssel a HIETE-n.): Betrifft: Pflegewissenschaft.és gyemekgondozó. pp 99-117. A képzés 6 hónap gyakorlati képzéssel indult. A tárgyak hallgatását követően a jelöltek kollokviumot tettek. (Johan 1929: 68–69).és csecsemővédelmen. A Magyar Királyi Közegészségügyi Intézet felállításának jogi alapja (1925 évi XXXI. nemi betegségek). A 44/ 1970. • 1976-1996: másodfokú szakosítók. amelyet 10 hónap elméleti képzés követett. Az OKI oktatásban betöltött szerepét két fő cél mentén határozták meg: • Tisztiorvos képzés. addig az OKI egyértelműen egészségügyi segédmunkának minősítette a védőnői szolgálatot: JOHAn BÉLA megfogalmazásában: a védőnő az orvos segédje. Band 1. kivéve Budapestet. [4] JACObSOHn: Beiträge zur Geschichte des Krankencomforts. Vagyis egy civil és egy állami szervezet érdekeinek egyeztetésére kellett sort keríteni. amelyet 13 hónapos gyakorlati és elméleti képzés követett. A korábban közös elvek alapján az Országos Stefánia Szövetségnél folyó anya. sz. valamint egy éves védőnőképző tanfolyamok szervezésében határozták meg. Az újonnan indult tanfolyamokhoz már négy gimnáziumi osztályról szóló végzettségre volt szükség. 1939). Rövid ideig létezett az egyetemi szintű okleveles védőnőképzés is 2004-től. M.): Grundlagen beruflicher Pflege. megőrizve a zöld keresztet mint szimbólumot. 1939). 1939). In: Schadewalt.és Védőnőképző Intézetet Budapesten. Az első egyetemi szintű ápolóképzés indítására Pécsett került sor a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Karán 2000-ben [35]. Az OKI belügyminiszteri felhatalmazás alapján 1933-tól megkezdte a zöldkeresztes egészségvédelem 10 éves programjának kidolgozását ezzel megteremtve az egész országra kiterjedő egészségvédelem szervezését. Vol. Ennek keretei között felépítették az Állami Ápoló.közösségi ápolást és gondozást (Johan.és Védőnőképző Intézetében is folytatták. A kórházi ellátás mellett az egészségházak felállítása jelentette a legújabb előrelépést a betegségek elleni küzdelemben. és mtsai: Adalékok a professzionális ápolástudomány fogalomrendszeréhez Közép-Európában. elsősorban ápolói és részben védőnői..és Védőnőképző Intézetben is. a szegedi és a pécsi orvosképző helyekhez kapcsolódóan újabb képzőhelyek követtek. Beiträge zum Selbstverständnis einer neuen Wissenschaftsdisziplin. 170175. hogy a harmincas évek elején a két szervezeti nézet ütközött.: Personelle und arbeitstechnische Gegebenheiten im Krankenhaus des 19. otthoni ápolói és gondozói feladatai is voltak. ábra) (Johan. Az egészségvédelmi feladatokat 1941 januárjától az OKI irányítása alatt működő Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat látta el tisztiorvosok és állami és védőnőképző intézetben oklevelet szerzett védőnők közreműködésével. Később. közös vizsgafeltételekkel kívánták az ápolóképzést megreformálni. érdekes módon JOHAn BÉLA vezetésével. New York-London. Végül fél éves falusi egészségvédelmi munkával zárult a képzés. [6] GOERKE. Deutsche Krankenpflege Zeitung 141-146. A Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat jelvénye . BETLEHEM J. december 31-kével megszűnt. Wien.és Védőnőképző Intézet terveit. szociálhigiénés munkások tevékenységi körébe sorolták (Keller 1927: 16–17). Az egészségügyi igazgatás megszervezésére a Rockefeller Alapítvány 1928-ban ismét egyszeri adományt bocsátott rendelkezésre. A képzés kezdetén 5 hónapos előkészítőn kellett részt vennie a jelölteknek. csecsemő. A képzési program szerves része volt az ápolási tananyag. általános ápoló. 1939). A képzésbe lépés feltétele gimnáziumi érettségi vagy tanítónői oklevél és a fizikai alkalmasság volt. Seidl E. és kettős szakképesítésű oklevelet adtak ki. ábra. 2010. A szövetség tevékenységeit ekkor a védőintézeti anyavédelemben. 2001.: Pflegewissenschaft – eine Annäherung an Begriff und Bedeutung (Ápolástudomány – a fogalom megközelítése és jelentősége). A II. 1993. tisztázva a szervezetek illetékességi köreit. ahol ezek az intézmények a fővároshoz kerültek. 1907. A Nővér című szakmai folyóirat egy időben a MÁT lapjaként szerepelt. A képzési költségeket az állam biztosította teljes egészében [26]. hogy a zöldkeresztes védőnő sokrétű feladatot valósított meg . (Az 1940 végéig Stefánia Szövetség által képzett szakvédőnőket is alkalmazták még. Az intézet keretei között egységes tananyag alapján. 1975-től főiskolai szintre helyeződött a képzés az Orvostovábbképző Intézetben. A Zöld Kereszt és a Stefánia Szö- vetség munkájának jobb összehangolása érdekében szerződést kötöttek. ápolónő • 1972-1977: általános rendelőintézeti asszisztens. amely első tanfolyamát 1930-ban indította.1. L. HAnZLIKOVA A. Putnam’s Sons. Wilhelm Maudrich. Az általános egészségügyi alapképzést nyújtó 1-8. világháború utáni ápolás A védőnői képzés 1945 és 1954 között megmaradt. • 1992-1996: felnőtt szakápoló technikus bizonyítvány. pp 499524. de ezt egészségvédelmi ismeretek is kiegészítették [29]. centralizált irányítással. azonban működését 1927-ben kezdte meg JOHAn BÉLA irányításával. azonban maga az ápolóképzés még másfél évtizedig nem. valamint a megelőzést. Nővér (23).

[36] LAndOR T. [26] SZÉnÁSY J. [18] KOZOŇ. old.): Studien zur Krankenhausgeschichte im 19. old.or. [31] JOHAn B. Budapest. old. [34] JOHAn B.): Emlékirat a hazai betegápolásügy keletkezése. (szerk. 2008.: A magyar egészségügy az abszolutizmus és a dualizmus korában. 1869. ÖGVP. 1927–1997. jún.. Wien. In: Nővér 16. A.: Zur Entstehung der beruflichen Krankenpflege in Österreich (A szakmai betegápolás létrejöttéhez Ausztriában).. Budapest.: Gyógyul a magyar falu. 1891.: An assay on humanity: or a view of abuses in hospitals with a plan of correcting them.: Adatok a Magyar Királyi Országos Közegészségügyi Intézet felállításának történetéhez. 266.: A Zöld Kereszt és a társadalom. OLÁH.: Balassa János és a pesti orvosi iskola. 6. Murray. I. Buda. KOnTRA L.Bl. BETLEHEM J. 1989.1:3-12. Országos Stefánia Szövetség. 1934.–1917. Budapest. Betegápolásügy 12. Budapest.jp/jna/english/nursing/system. (Red. 2003. [12] KApROnCZAY. old. V. [30] JOHAn B. Zöld Kereszt 2:25–29. A Budapesti Királyi Orvosegylet 1879. [27] KELLER L.2011. 1932. pp 77-91.: Ošetrovateľská faleristika a rozvoj profesionálneho ošetrovateľstva v Rakúsku (Ápolói falerisztika és az ápolás szakmai fejlődése Ausztriában). Idézi Hahn.. Budapest.: Die Entwicklungen der Pflege in Ungarn.html [Pécs. 178–179. Közegészségügy feb. 13. [20] BALÁZS FLÓRA: Rövid visszapillantás a Magyarországi Betegápolók és Ápolónők Országos Egyesületének három évtizedes működésére (1902-1932). Budapest.. [16] Verordnung des Ministers des Innern vom 25. [21] BETLEHEM. 1939.. Budapest. 2327.: A vidéki közkórházak működése. 65. Kozon. [24] A Budapesti Királyi Orvosegylet felterjesztése a belügyérséghez a közárvaházak ügyében. 6.2:23-24. Reichgesetzblatt für die im Reichsrate vertretenen Königsreiche und Länder (A belügyminiszter rendelete 1914. 1941. (Hrsg): Gerontologische Pflege und Pflegeberatung.: A betegápolók képzése. [23] Az önkéntes betegápolónői tanfolyamok szabályzata és tanítási programja. Historicum pp 22-29. 9–37. 6. 2003. Gyógyászat.: A falu egészségvédelme.1011:903-915. 2002.: Gyógyul a magyar falu. [19] BETLEHEM. Budapest. T. old. Göttingen 7.] [11] GRÓSZ L. [33] Zöld Kereszt 11:241. 262-263. 1917. [9] KEMETMÜLLER.1S:63. Frankfurt am Main. 1998. N.30. old. [15] AnTALL J. 2008. Népegészségügy 24:861–867. 2003.40 Az ápolástudomány tankönyve H.: Ošetrovateľská faleristika a rozvoj profesionálneho ošetrovateľstva na Slovensku (Ápolói falerisztika és az ápolás szakmai fejlődése Szlovákiában). Jubileumi emlékkönyv.. Nr. 1939. Nr. PApp K.: In guten Händen Vom Bockenheimer Diakonissenverein zum Frankfurter Markus-Krankenhaus. pp 12-15.: Az Országos Stefánia Szövetség 10 éves működése. [7] NOLAn. V. R. Magyar Tudomány 34.3:15-16.): A nagy háború. Budapest. jún. érintve a hivatásos betegápolást. Nővér 22.: Berufsethik und Berufskunde für Pflegeberufe. 1915. [10] http://www. június 25. 4-7. Revue medicíny v praxi (Revue orvostudomány a gyakorlatban). 139. 1909. 1997. 1939.. évi évkönyve. [14] SASSY J. [32] JOHAn B. J.G.): A Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet hetvenéves működése. K. Jahrhundert im Hinblick auf die Entwicklung in Deutschland. J. 2001. Verlag Waldemar Kramer GmbH. old. 1915.01. [13] BAUER. 15.9:8-13. és mtsai: Az elmúlt két évtized ápolóképzése a hazai felsőoktatásban. 1. 1914.: Gyógyul a magyar falu. 1925. 1941. 1789. 22. [22] JAnnY GY. E. 2003. Wien-München-Bern. betreffend die berufsmäßige Krankenpflege. 2009. Pécs. Írásban és képben. 1926. Budapest. old.4:22-23. Revue medicíny v praxi (Revue orvostudomány a gyakorlatban). Szlobodnyik Judit (szerk. Juni 1914.nurse. In: Erdős Gy. Studien zur Medizingeschichte im Neunzehnten Jahrhundert. 69-70. Országos Pedagógiai Intézet és Könyvtár. 1960:72 [25] Jelentés a Stefánia Szövetség működéséről. fejlődése s jelenlegi állásáról.139/1914 [17] KOZOŇ. HOEdE. (szerk.. W.: Versenyfutás a halállal. old.: Néhány szó az elfelejtett „Betegápolásügy”-ről. [28] JOHAn B. 93-94. In: Fortner. [29] BIELEK T. KApROnCZAY K. [8] WALTER.. V. Birodalmi törvénytár). [35] BALOGH Z. R. . 9-10.

Míg kezdetben a rendszer csupán a lakosság egy kisebb részére terjedt ki. amely az elmúlt több mint száz év során komoly változásokon ment át. hanem a szükségletektől (betegség) függ. vagyis a tehetősebbek többet fizetnek. a járulékok fizetése. A természetbeni ellátások rendszerében (Ausztria. a magyar egészségügyi és egészségbiztosítási rendszer felépítésének. és számos variánsa alakult ki. Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. Bismarck-féle szolidaritáselvû társadalombiztosítás A német biztosítási rendszer alapjait OTTo VoN BISMARCK. mások hosszabb idő alatt okozhatnak változást az egyének egészségi állapotában. ill. hogy az adott ország adott szolgáltatásaira vonatkozik-e a betegek által fizetendő co-payment. A kötelező részvételen alapuló betegbiztosítás először Németországban jött létre. Az elmúlt több mint száz év során komoly fejlődésen ment át a társadalombiztosítás. évi XIV. amikor 1883-ban OTTo VoN BISMARCK kancellár javaslatára bevezették az ipari munkások kötelező egészségbiztosítását. A csoportosítási lehetőségek egyik közös jellemzője. és 1995. az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele azonban nem a befizetéstől.2. és a 19. század végére szinte valamennyi. A jelen fejezetben bemutatjuk az egészségügyi-egészségbiztosítási rendszerek főbb típusait. Németország. A történelem során a társadalmi fejlődéssel fokozatosan egyre határozottabban fogalmazódott meg az igény a betegségből eredő egészségügyi kiadások. az önkéntes kölcsönös betegpénztárak jelenléte erősödött. amely szerint a befizetések (járulékok) a jövedelemmel arányosak. Itt a biztosító közvetlenül a szolgáltatónak utalja át a szolgáltatások térítési díját. amelyek közül egyesek gyorsabban. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés alapja a biztosítási jogviszony. A német biztosítási rendszer 5. 1927-ben vezették be a munkanélküliség elleni biztosítást. amely jellemzői alapján akár több csoportba is bekerülhetne. és ha igen. A szolgáltatói oldalon jelentős arányban találunk magánszolgáltatókat. amelyet a páciens a biztosítónál bemutat. század során szervezettebb formák. és a biztosító megtéríti a költségeit. életmód. . Németország kancellárja rakta le. és van olyan ország. egészségügyi rendszer). hogy mindegyik erőltetett. pillére. Az azóta eltelt több mint 120 évben a betegbiztosítás rendszere állandóan fejlődött. az egészségügyi finanszírozás főbb módszertani kérdéseit. Luxemburg) a szolgáltatásokat számos esetben a szolgáltatás igénybevételekor a páciens kifizeti. Erre a célra jöttek létre a középkorban a különböző céhek pénzalapjai. legfeljebb az aktuális co-payment szabályok szerinti önrészt. leggyakoribb a finanszírozási jellemzőkre épülő csoportképzés. amelyet a munkáltatók és a munkavállalók megosztva fizetnek. Magyarország) a páciens nem fizet közvetlenül a kapott szolgáltatások után. törvény) mellett számos európai ország átvette és alkalmazta. ennek legfontosabb irányai az ellátásokkal érintett lakossági kör bővítése és a nyújtott szolgáltatások körének bővülése és minőségének javulása. Az országos szinten kötelező egészségbiztosítást 1883-ban vezették be meghatározott iparágakban dolgozók számára. Fontos alapelve a rendszernek a szolidaritás (vagy méltányosság). környezeti faktorok. A számlát egészében vagy részben téríti a biztosító annak függvényében. az önálló ápolásbiztosítási ágazat 1994-ben került deklarálásra. Hollandia. Ezt 1884-ben kiterjesztették a munkahelyi balesetbiztosításra. a bányászok bányatársládái. az átmeneti (táppénz) és a tartós keresőképtelenség (rokkantság) miatti jövedelemkiesés pótlására. A 18. akkor milyen mértékben. A rendszer finanszírozásának alapját a társadalombiztosítási járulék képezi. addig a 20. majd 1889-ben következett a nyugdíjbiztosítás. fokozatosan a lakosság mind szélesebb rétegeire terjedt ki. A költségvisszatérítéses rendszerben (Belgium. A rendszert Ausztria (1883) és Magyarország (1891. tiszta kategóriák nem igazán léteznek. január 1-jén indult a rendszer működése. Erről a szolgáltatást nyújtó számlát állít ki. ilyen rendszert működtető országban elérték vagy akár jelentősen meg is haladták a 90%-os lefedettséget. működésének és finanszírozásának főbb összetevőit. A nemzetközi gyakorlatban az egészségügyi rendszereket sokféle módon lehet csoportosítani. Franciaország. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban DR. BONCZ IMRE Az egészségügyi rendszerek alaptípusai A lakosság egészségi állapotát számos tényező befolyásolja (genetikai tényezők.

a születéskor várható átlagos élettartam) nemzetközi összehasonlításban nem tartozik a jobbak közé. a központi kormányzat hatáskörében van. táblázaton láthatók. ami valamikor évtizedekkel ezelőtt nagyobb lefedettséget látszott biztosítani a Bismarck-féle rendszerekkel összehasonlítva. Állami egészségügyi szolgálatok (Beveridge-féle) költségvetés (adókból) állampolgári jogon marginális zömmel közalkalmazottak általában köztulajdon marginális szerep Egyesült Királyság. hogy az USA egészségbiztosítása központi. Németországban sokáig a biztosítottak lakóhelyük vagy foglalkozásuk szerint tartoztak az egyes betegbiztosítási alapokhoz. A rendszer forrásoldalát adók alkotják. Csehország. Belgium. Erôs öngondoskodásra épülô rendszer (magánbiztosítás) Az erős öngondoskodásra épülő rendszer alappéldája az Amerikai Egyesült Államok esete. A betegbiztosítási alapok közötti mozgás tekintetében kisebb engedményeket követően az 1990-es évek elejére a lakosság mintegy 50%-a volt jogosult adott feltételek megléte esetén a biztosítási alapok közötti választásra.7 millió biztosított és hozzátartozóik) egészségbiztosítását. Az 1990-es évek elején számuk 1200 körül volt. Az egészségügyi rendszerek alaptípusai és jellemzőik Szolidaritáselvű társadalom-biztosítás (Bismarck-féle) társadalombiztosítás (járulékokból) kvázi-teljeskörű biztosítás szabályozott vegyes (magán és közalkalmazott) köz. A német társadalombiztosítási rendszer 5 pillére . azonban hatásai a mai napig érződnek a volt szocialista országok egészségügyi rendszerében. addig a kilencvenes évek végén már 45% felett volt a közpénzek aránya. A vállalati és az ipartestületi biztosítók maguk dönhették el. a nyugdíjbiztosítás (1889). táblázat. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 43 Beveridge-féle állami egészségügyi szolgálat A LoRD BEVERIDGE által megfogalmazott alapelvek szerint működő rendszerek alapjait az Egyesült Királyságban az 1946-os NHS törvénnyel létrehozott és 1948-tól működő Állami Egészségügyi Szolgálat (National Health Service. A rendszer logikája abból indul ki. A legtöbb volt kelet-európai szocialista ország a rendszerváltozást követően visszatért a Bismarck-féle hagyományokhoz. Az HMO-k (Health Maintenance Organization). Finnország. balesetbiztosítás 1889. mint az Egyesült Királyságban az Állami Egészségügyi Szolgálatot (NHS). század végén hozzávetőlegesen 22 ezer betegbiztosítási alap működött. települési önkormányzat) hatáskörébe tartozik. hogy míg a hatvanas évek elején az egészségügyi kiadásoknak csupán mintegy 25%-át finanszírozták közpénzekből. azonban az ezzel az óriási összeggel elérhető hozadék (pl. Egyik oldalról az egy főre jutó egészségügyi kiadás az USA-ban mutatja messze a legnagyobb értéket. Olaszország. A törvény következtében a regionális általános alapok és a kiegészítő pénztárak nyitottá váltak valamennyi jelentkező számára. Számuk 2004-ben már csak 292 volt. táblázat mutatja. ábra. A szocialista egészségügyi rendszer mint felépítmény az 1990-es rendszerváltozást követően megszűnt. le kell azonban szögeznünk. ha erős állami irányítás érvényesül az egészségügy finanszírozásában és a szolgáltatások nyújtásában. annyi megszorítással.42 Az ápolástudomány tankönyve 2. az idősek. majd onnan átvéve Közép. hogy a biztosítottak szabadon választhassanak az egyes betegbiztosítási alapok között. megyei. Az egyes társadalombiztosítási típusok jellemzői a 2-1. a PPO-k (Preferred Provider Organization). allokációjára és a főbb szabályok megállapítására szorítkozik. A rendszerben nagy előrelépés volt 1965-ben az egyes társadalmi rétegekre (65 éven felüliekre. NHS) megszervezése során rakták le. a balesetbiztosítás (1884). szervezett rendszerrel sokáig nem rendelkezett. Az amerikai rendszer gyenge pontjaként két dolgot emelünk ki. 2-1. 2010-re 200 alá csökkent (171). megállapodott rendszerként működik.és Kelet-Európa többi szocialista országában erős állami dominanciára épülő egészségügyi rendszert hoztak létre. ahol még számos tekintetben keverednek az állami egészségügyi szolgálat és a társadalombiztosítás jellemzői. a szociálisan hátrányos helyzetűek számára a Medicare és a Medicaid programok nyújtanak egészségbiztosítást. ill. A kilencvenes években végbement konszolidációs folyamatok eredményeként 1999 közepén mintegy 453 társadalombiztosítási alap látta el 72 Szemaskó-féle szocialista egészségügyi rendszer A II. A decentralizált rendszerek közül Dánia. világháborút követően kezdetben a Szovjetunióban. ábra). A szolgáltatásokhoz való hozzáférés általában állampolgári jogon járt (Magyarországon 1972-től). a szociálisan hátrányos helyzetűekre) kiterjedő állami egészségbiztosítási program bevezetése (Medicare. A finanszírozói oldalon kizárólagosan az állam szerepelt. Centralizált rendszert alkalmazva az ellátások és a finanszírozás szervezésének felelőssége a központi államigazgatás. millió német állampolgár (50. Másik problémája a rendszernek. Mint már említettük. Amennyiben a nyitás mellett döntöttek. a munkanélküliség elleni biztosítás (1927) és az ápolásbiztosítás (1994) (2-1. közalkalmazotti státusban lévő személyzettel. ők is kötelesek valamennyi jelentkezővel szerződést kötni. ezekből finanszírozzák az egészségügyi ellátásokat. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés általában állampolgári jogon jár. Gyakran magánbiztosítási rendszerként emlegetik az USA egészségügyi rendszerét. Szlovákia.vagy magántulajdon általában kiegészítő szerep Ausztria. Finnország és Svédország (Észak-Európa) stabil. 1996-tól vált lehetővé. Görögország. Az egészségbiztosítási piacot tradicionális vagy üzleti biztosítók (traditional. hogy a jóléti társadalom javainak elosztása minél igazságosabb legyen az állampolgárok számára. hanem az általános betegbiztosítási rendszer keretében nyújtanak ilyen jellegű szolgáltatásokat. Németország. indemnity) uralták. A modern társadalombiztosítási rendszerek fejlődési mintáját adó Németországban a 19. Portugália és Spanyolország (Dél-Európa) egészségügyi rendszere átmeneti rendszerként kezelendő. munkanélküliség elleni biztosítás 1883. hogy zártak maradnak vagy nyitottá válnak. a bányászok Biscmark-féle társadalombiztosítás 1883. ill. így Magyarországon sem jelenik meg önálló biztosítási sémaként. Kanada Erős öngondoskodási (magánbiztosítási) modell nem szabályozott („önerős") nem szabályozott szabályozatlan zömmel magán magántulajdon jelentős szerep Amerikai Egyesült Államok Szocialista egészségügy (Szemasko-féle) költségvetés állampolgári jogon nincs kizárólag közalkalmazott kizárólag állami nincs Szovjetunió és volt szocialista Jellemzői forrás hozzáférés piac ellátók tulajdon magánbiztosítók példa Az egészségügyi rendszerek felépítése a fejlett országokban Németország A német társadalombiztosítási rendszer 5 pillére a betegbiztosítás (1883). Az azonban tény. Csupán a mezőgazdasági munkások. betegbiztosítás 1884. önkormányzati irányítás alatt. Mind a 453 pénztár nonprofit elven működik. a társadalombiztosítási járulék kisebb szerephez jut. Svédország. így a biztosítással nem rendelkezők jobbára az aktív korúak közül kerülnek ki. A pénztárak száma azonban fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. ápolásbiztosítás 2-1. A pénztárak megoszlását a 2-1. Dánia. Írország. A szolgáltatói oldalon állami intézmények szerepeltek. A klasszikus egészségbiztosítási ellátások közül a balesetbiztosítás és az ápolásbiztosítás számos országban. Hollandia. hogy az ötvenes és hatvanas években a paraszolvencia vált az egészségügyi személyzet jövedelmének kiegészítő forrásává. Magyarország. Az egészségügyben ezt úgy látták (látják) megvalósíthatónak. azonban manapság mindkét rendszer gyakorlatilag 100%-hoz közelítő lefedettséggel működik. A központi közigazgatás (az állam) szerepe általában a központi adók begyűjtésére. Norvégia. hogy mintegy 40 millió amerikai semmilyen egészségbiztosítással nem rendelkezik. A hetvenesw és nyolcvanas években az irányított betegellátást (managed care) nyújtó szervezetek elterjedése volt jellemző. Franciaország. Decentralizált rendszerben az ellátás szervezése (és részben a finanszírozás biztosítása) a helyi közigazgatás (tartományi. Erre általában létrehoznak egy speciális szervezetet. Medicaid). a POS-ek (Point-of-service) a kilencvenes évek végére meghatározó szereplőivé váltak az USA egészségügyi rendszerének. nyugdíjbiztosítás 1927.

A holland egészségbiztosítási rendszer felépítése 2005-ig Szint I. táblázat. Amennyiben az állampolgár nem akar belépni a kötelező társadalombiztosításba. nagyon gyakran fogorvosi rendelőket. ZFW) szabályozza. magánbiztosítás (WTZ) „normális” egészségügyi ellátásokra lakosság 31%-a köztisztviselők biztosítása (ZVO) „normális” egészségügyi ellátásokra lakosság 5%-a . A magánbiztosítók kiegészítő biztosítást is kínálnak. orvosi előzmények) és külön díjat kell fizetni a házastársnak és a gyermekeknek. hogy az Európai Unió legnagyobb magán-egészségbiztosítási piaca Hollandiában található. amely szerint a magán egészségbiztosítással rendelkezők kompenzációs járulékot fizetnek a társadalombiztosítási alapoknál az idősek ellátása miatt jelentkező többletköltségek csökkentésére.26 euró között). 2010-től az egészségbiztosítási járulék egyenlő arányban oszlik meg a munkáltatók és a munkavállalók között (15. akkor az egy éven túli részt az AWZB fizeti. Vagyis meghatározott jövedelem felett (ez 2000-ben 29 310 euró volt) nem 2-4. akik jövedelme nem ér el egy meghatározott szintet. a vállalati és az ágazati biztosítók (2-3. Az Általános Alapból az egyes Egészségbiztosítási Alapok a hozzájuk tartozó lakosság után rizikótényezőkkel korrigált fejkvótát kapnak. 1. a keleti tartományokban 63 900 DEM éves jövedelemnél húzódik (DEM = német márka). Ez a jövedelemhatár 2000-ben a nyugati tartományokban 77 400 DEM. amely szintén kötelező belépést ír elő meghatározott lakossági csoportok részére. az itteni rendszert részletesebben tekintjük át. amennyiben a biztosított által igénybe vett szolgáltatás része az általa fizetett biztosítási csomagnak. 2004. WTZ). A biztosított itt is fizetésének egy meghatározott százalékát jelentő járulékot fizet. A magánbiztosítási feladatokat 52 magánbiztosító látja el. 971 ezer új tagot szerzett. A magánbiztosítást kötők számára a standard szolgáltatási csomag (14%) vagy az egyéni csomag (86%) áll rendelkezésre.5%). Mintegy 72 millió német lakos az állami (társadalombiztosítási). A magán-egészségbiztosítások bevezetésekor a biztosítottak életkorát tekintve aránytalanság alakult ki a társadalombiztosítási alapok és a magán egészségbiztosítók között. amelynek megkötése önkéntes. A magánbiztosítók szerepe alapvetően kettős: helyettesítő és kiegészítő. A fizetendő járulékot a jövedelem meghatározott százalékában állapítják meg. közülük 25 társaság részvényei a tőzsdén is forognak. Egyrészt teljes (alap) biztosítást kínálnak azoknak.. hanem lakóhelyük. extra szolgáltatásokra vonatkozik (pl.25% volt. ahol kifizetik számára az ös�szeget. A betegbiztosítási alap választásának módosítása évente egyszer lehetséges. PKV).5 millió a magánbiztosítás keretében részesül ellátásban.) szóló biztosítás jelenti. gyorsabb hozzáférés diagnosztikai és terápiás eljárásokhoz. Németországban a kötelező társadalombiztosításba való belépés azok számára kötelező. 8. A fekvőbeteg-ellátásban is van példa az integrációra. ill. 516 ezer. Az egészségbiztosítási ellátásokat 28 egészségbiztosítási alap és 3. Jellemző. Hollandia Tekintettel arra. vagyis nem közvetlenül a biztosítók szedik be. vagyis a szolgáltatást végző és a finanszírozó szétválasztása nem mindennapos Ausztriában: a betegbiztosítási alapok mintegy 134 járóbeteg-intézményt működtetnek. táblázat. pl. maximum évi 22 232 euró jövedelemig. E biztosítók országos szervezetbe tömörülnek (Verband der privaten Krankenversicherung. amit a biztosító utólag térít meg számára. kiegészítő biztosításként szerepelnek. amelyre plafon van érvényben. Ezt egyik részről az egészségbiztosítási törvény (Social Health Insurance Act. a páciens biztosítójával nem szerződött orvos vizit díjára. Az átjárás a ZFW és az AWBZ között viszonylag jól szabályozott. A magánbiztosítások a lakosság mintegy 10%-át érintik (kb. E jövedelem felett nem kötelező belépni. A ZFW az akut egészségügyi ellátások költségeit fedezi. nem.75% a munkavállaló és 6. munkaképesség. 2-3. mely ágazat 1997-ben mintegy 7 millió ügyféllel rendelkezett. III.át fedezik. mint Németországban. majd a számlát bemutatja a magánbiztosítónak. de ezt már jövedelemhez köti. 2-5. akik nem a kötelező társadalombiztosításban vesznek részt (helyettesítő szerep). A járulékok egy központi Általános Alapba kerülnek befizetésre. hosszabb idejű ellátásokra szóló (intézeti és otthonápolás. 1998-ban 400 ezer és 1999-ben 292 ezer tagot veszített. másrészt kiegészítő biztosítást kínálnak a kötelező társadalombiztosítás mellett/felett (kiegészítő szerep). 2. vagyis a lakosok nem rendelkeznek olyan nagy választási szabadsággal a biztosítóválasztást illetően. A holland társadalombiztosítási modell háromszintű biztosítást foglal magába (2-4. jól felszerelt szoba). A második pillért a „normális” egészségügyi ellátásokra (háziorvosi ellátás. Itt a beteg fizeti a szolgáltatások költségét. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. Míg a kötelező társadalombiztosítás esetén a biztosító közvetlenül a szolgáltatóval számol el. A járulék mértéke 1. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 45 2-2. Az itt jelentkező többletköltségek kompenzálását törvény (mooz) írja elő. és a tengerészek pénztára maradt zárt. amelynek összege biztosítóként változik (2000-ben 156. míg ugyanezen időszak alatt a BKK 335 ezer. Ez a lakosság mintegy 31%-át érinti. A korrigált fejkvótából származó bevételek általában hozzávetőlegesen 90%-át fedezik az egészségbiztosítási alapok költségeinek. de lehetséges. A kiegészítő biztosítás az ún. kizárólag a vonatkozó szakmai kör számára nyújtott tagsággal. Így a magánbiztosítások csupán a kötelező társadalombiztosításon felüli. Így fedezetet nyújt pl. amelyet profitérdekelt biztosítók nyújtanak. pszichiátriai ellátások. 8.35% a munkáltató számára. évben a járulék mértéke 10. 3 hónapos türelmi idővel. egyéni vállalkozók alapja vállalati alap alap a bányászok részére alap a vasúti dolgozók részére alap a köztisztviselők egészség. A járulék mértékét több tényező befolyásolja (életkor.55-223. egyágyas. A fennmaradó részre minden biztosító maga állapít meg egy nominális járulékot. általában regionális magánbiztosító. Biztosítási forma II. A német kötelező betegbiztosítók típusai és számuk változása (1999. nem. társadalombiztosítás (AWBZ) hosszabb idejű ellátásokra lakosság 100%-a társadalombiztosítás (ZFW) „normális” egészségügyi ellátásokra lakosság 64%-a kiegészítő magánbiztosítás Ausztria Ausztriában szintén megtalálhatók a tartományi. régió). Az 52 nagy biztosító mellett található még 45 nagyon kicsi. hogy a purchaser-provider split.és balesetbiztosítása számára számuk összesen Szám 9 1 2 10 1 1 1 25 kötelező a belépés. ez általában az adózás szempontjából legalacsonyabbnak számító jövedelemsáv környékén kerül meghatározásra. addig a magánbiztosítás esetében a páciens kifizeti az ellátás költségeit. és amennyiben az ellátás ennél hosszabb időtartamú. Az osztrák kötelező betegbiztosítók típusai Típus regionális betegbiztosítási alap tartományi szinten általános balesetbiztosítási alap mezőgazdasági dolgozók. szakorvosi kezelés stb. táblázat). a magasabb komfortfokozatú szoba és szolgáltatások (speciális ellátás) árához. a köztisztviselők számára létrehozott alap biztosítja. táblázat). 1989 óta azonban még egy fix összeget is fizetnek a százalékos járulék felett. nevezetesen az idősebb korosztályok nagyobb arányban kerültek a kötelező társadalombiztosítás hatálya alá. táblázat. Az alapok közötti mozgás eredményeként az AOK 1997ben 479 ezer. A fejkvóta korrigálásában több rizikótényezőt vesznek figyelembe (életkor.5 millió fő). akkor választhatja a magánbiztosítást.44 Az ápolástudomány tankönyve 2. A 2000. A második pillér következő részét a magánbiztosítás jelenti (Medical Insurance Access Act. a ZFW általában maximum egy évig fedezi a kórházi ellátás költségeit. Itt azonban jóval kötöttebb rendszerről van szó. A magán-egészségbiztosítók a teljes egészségügyi kiadás hozzávetőlegesen 7%. A lakosság hozzávetőlegesen egyharmada rendelkezik (kiegészítő) magánbiztosítással. foglalkozásuk szerint kerülnek besorolásra az egyes biztosítókhoz. rokkantság) kötelező betegbiztosítás (AWBZ). Az első pillér a költséges. A holland lakosság mintegy 64%-a tartozik e biztosítás alá. 2010) Típus Német elnevezés Központ 1999 regionális általános biztosítók vállalati betegbiztosítók ipartestületi betegbiztosítók mezőgazdasági munkások pénztára bányászok pénztára tengerészek pénztára kiegészítő alapok számuk összesen Allgemeine Ortskrankenkassen (AOK) Betriebskrankenkassen (BKK) Innungskrankenkassen (IKK) Landwirtschaftliche Krankenkassen (LKK) Bundesknappschaft See-Krankenkasse Ersatzkassen Bonn Essen BergischGladbach Kassel Bochum Hamburg Siegburg 17 359 42 20 1 1 13 453 Számuk 2004 17 229 20 14 1 1 10 292 2010 14 130 9 9 1 1 7 171 Ausztriában jövedelemtől függetlenül kötelező a társadalombiztosítási tagság.

Amennyiben ugyanis az ügyfél a társadalombiztosítás helyett magánbiztosítást igényel. hogy egy PCG átlagosan 20 praxis mintegy 100 ezer lakosát fogta össze. az alapellátás finanszírozásának feladatát kezdetben a „family health service authorities (FHSA) látták el. E formákat akkoriban nem fogadták nagy lelkesedéssel. indemnity) uralták az egészségbiztosítási piacot. amikor is 17 ilyen szervezet jött létre. amelyek gyors fejlődésnek indultak. A PPO-k fejlődése hatással volt az HMO-kra is. Az 1999-től változó prioritások jegyében a GP fundholding rendszer elméletileg megszüntetésre. ennek az előzőkben említett különböző szervezeti formái nem nyerték el minden háziorvos tetszését és sokan kimaradtak a rendszerből. szint hatálya alá. története ennél sokkal korábbra nyúlik vissza. Az angol rendszer nem állt meg ezen a szinten. A „DHA” és „FSHA” szervezetek 1996-ban egyesültek. 50 ezer–250 ezer fő közötti lakosság tartozik egy szervezőhöz. április 1-jétől a szolgáltatásnyújtás szervezését az NHS (National Health Service) látja el. A DHA helyett létrehozott „health authorities” szerepe inkább a tervezés irányába tolódik el. a továbbfejlődés az ún. Egyesült Királyság GP fundholding és total purchasing pilot sites (TPPs) Nagy-Britannia tancélos példája a managed care elv gyakorlati megvalósításának az állami egészségügyi szolgálat keretei között. akik részt vettek az előre rögzített díjakkal működő rendszerben. Így kórházakkal kötött szerződés alapján különböző vizsgálatokra küldheti betegét. ill. Az alap- . Különösen kisebb praxisoknál. ahol kisebb a pácienslétszám. Tekintettel az angol tradíciókra. Az esetlegesen keletkező megtakarításokat a praxis fejlesztésére használhatja fel szigorú szabályok szerint. alternatív kezelések (pl. Hollandia. Ennek kapcsán a rendszer fejlődése során létrejöttek az ún. A munkáspárt nem igazán szimpatizált a kvázi-piac kiépítésével. ZVO). Bár e fejezetben elsősorban a managed care elvvel és annak az Amerikai Egyesült Államokban megvalósult formáit tekintjük át. A fundholding rendszerben való részvétel önkéntes lehetőség volt a háziorvosok számára. és számos – ma már esetleg igen szokatlannak tűnő – intézkedéssel próbálták korlátozni őket. Téziseiket a „White Paper” foglalta össze (The new NHS: modern and dependable). Háziorvosi és gyakorló ápolói maximum térítési díjak néhány szolgáltatás esetében 2009-ben Hollandiában (Dutch Health Care Authority) A második pillér harmadik része a köztisztviselőkre vonatkozó betegbiztosítás (Public Servants’ Medical Expenses. ill. IZR. hanem ezt kiterjesztik egyéb szolgáltatásokra is. A PCGs a szolgáltatások teljes körét vásárolhatják pácienseik számára. A harmadik pillér a kiegészítő magánbiztosításokat jelenti. A nyolcvanas évek elején számos államban elfogadott jogszabályok serkentették a PPO-k kialakulását.) beépítésre kerültek az adott ország egészségbiztosítási rendszerébe. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 47 2-5. Primary care groups (PCGs) és primary care trusts (PCTs) A reformok keretében 1999. ami több fundholder összekapcsolását jelentette. hogy a háziorvosok rendelkezésére bocsátott összeg milyen betegségekre. Az 1990-es évek második felében bekövetkezett politikai változás nem kerülte el az angol irányított betegellátást sem. egy szervezeten belül megtalálja az igényeinek megfelelő megoldást. 40%-a részt vett valamilyen managed care programban. Az angol rendszer indulásakor a kisebb létszámú praxisközösségeket favorizálta. magánkórházi szoba. hogy mennyire tekintjük üzleti jellegűnek és mennyire kapcsolódik az állami ellátási formákhoz. Ezek között profitérdekelt és nonprofit társaságok egyaránt vannak. Jelentős változás volt 1973-ban az ún HMO törvény elfogadása (Health Maintenance Organization Act of 1973. táblázat. ill. ritkán néhány alapszakmához tartozó szakorvos. a gyakorlatban inkább átalakításra került és létrehozták a primary care groups rendszert. Természetesen ezeknél az alapoknál is szigorúan elkülönül a két biztosítási forma pénzügyi tevékenysége. ill. hogy a managed care elv egyes elemei számos országban (pl. még 1980-ban is az amerikai lakosság csupán 5%-a tartozott valamilyen managed care szervezethez. PL 93222). a szolgáltatások vásárlásának funkciója pedig a District Health Authorities (DHAs) hatásköre lett. 1930 és 1980 között a managed care elven működő szervezetek nem nagyon terjedtek. amit elsősorban a háziorvosok képviselnek. nem kell máshova mennie.46 Az ápolástudomány tankönyve 2. Ezek az alapellátási csoportok az egy területhez tartozó háziorvosokat fogják össze. amelyet 3 alap nyújt (IZA. kb. a „DHA” a kórházi finanszírozásért volt felelős.: Kaiser) gyökerei a harmincas évekre nyúlnak vissza. Gyakorlatilag szabad piac alakult ki ezen a területen. Ez a forma a „Commissioning Groups”. A TPPs fejlődésével 1998-ban számuk már elérte a 80-at (1500 háziorvos részvételével). amelyek nem tartoznak sem az I. továbbá a szolgáltatói oldal. 1991. 12%-a. Németország stb. kölcsönösségi elven működő pénztár is.. Van közöttük „mutuelle” típusú. Talán e hatás kiküszöbölése is serkentette a nagyobb szervezetek. A következőkben az Amerikai Egyesült Államokban megvalósult fontosabb „managed care” szervezeti formákat tekintjük át. az előre rögzített díjak ellenében igénybe vehető szolgáltatásokra épülő rendszer (pl. Leggyakrabban a fogászati ellátások. 11 000 fő/fundholding mérettel. Ezt a lépést tekintik az angol belső piac (internal or quasi market) kiépítése legfőbb induló elemének. egy-egy szervező ellátási köre tehát nagyobb közösségre terjedt ki. primary care trusts (PCTs) rendszer keretében valósult meg. Az előző szerveződésekhez képest jóval nagyobb. április 1-jétől indult. A szerződés alapján. A primary care trustok első hulláma 2001. A PPO-k (Preferred Provider Organization) fejlődése előtt szintén komoly jogi akadályok voltak. Az új társadalombiztosítási és a magánbiztosítási alapok együttműködnek vagy egyesülnek az ügyfelek megtartása érdekében. hogy 1990-ig a managed care elv jobbára csak a privát szektorra korlátozódott. ezzel párhuzamosan az együttműködésen és partnerségen alapuló rendszer kiépítéséhez fogott hozzá. Jelenleg mintegy 46 magán-egészségbiztosító működik a holland piacon. ami 15 ezer háziorvos részvételét jelentette. egy-egy súlyosabb beteg gondos és szakszerű háziorvosi ellátás esetén is „elbillentheti” a kasszát. 7000 a commissioning groups modell keretében tevékenykedett. 1998-ra e szervezetek száma már elérte a 100-at (2600 háziorvos részvételével). Ezek elméletileg a szolgáltatások teljes körét vásárolhatták. Ez a reform számos elemet tartalmazott. Az általuk ellátott lakosság köre általában 12 000–80 000 fő között változott. A GP fundholding rendszert az „NHS Commu- nity Care Act 1990” vezette be az Egyesült Királyságban. nagyobb kockázatközösségek létrehozását. Természetesen a GP fundholding rendszer. Kulcskérdése a managed care elvnek. Hangsúlyozzuk. április 1-jétől működik a primary care groups (PCGs) rendszer. inkább a belső piac versenyének megszüntetését. hogy tolerálta a managed care szervezeteket. Az 1991-es induláskor mintegy 294 alap (GP fundholding schemes) létezett. sem a II. Az 1990-es évek közepén azonban már a Medicare program résztvevőinek kb. multifund szervezetek. amit a biztosító testesít meg. A fundholding rendszer gyenge pontja annak definiálása. 1998-ban mintegy 19 ezer háziorvos a fundholding rendszer keretében. homeopátia) költségeinek fedezésre szolgál. hogy közösen határozzák meg a vásárlási prioritásokat és a stratégiát. amelyek közül kiemelendő az egészségügyi szolgáltatások nyújtásának és vásárlásának különválasztása volt. DGVP). amelyek száma induláskor 53 volt. Ebbe a kategóriába azon ellátások kerültek. Nem csupán arról volt szó. hangsúlyozni kell. Ez a modell a háziorvos gate-keeper (kapuőr). akiknek kötelező a részvétel a rendszerben. és ezt az összeget a háziorvos kezeli. de számuk 1998-ban elérte a 3500-at. szintjén. amely a jogszabályi környezet jelentős módosítása révén alapvetően megváltoztatta a managed care szervezetek számára rendelkezésre álló jogi lehetőségeket. kezelheti a ráeső gyógyszerár-támogatási keret egy részét. Amerikai Egyesült Államok Bár a managed care elv széles körű elterjedése az utóbbi két évtizedben figyelhető meg. HEALTh MAINTENANCE ORGANIZATIoN (HMO) A managed care elv klasszikus példája a HMOkban (Health Maintenance Organization) valósult meg. A GP fundholding rendszerben a háziorvos nem csupán a klasszikus alapellátás nyújtásáért kapja meg a pénzt. Számos amerikai államban kizárták az orvosi szövetségekből azokat az orvosokat. Magyarra fordítva talán a forráskezelő háziorvos (General Practicioner fundholder) fogalommal lehet visszaadni az angol kifejezést.: Nagy-Britannia. ez az integrált szervezeti formák alapesete. 1995-től vált lehetővé a total purchasing pilot sites (TPPs) szervezetek kialakítása. 3. milyen szolgáltatásokra terjedjen ki. a Medicaid program résztvevőinek kb. A szervezetben megtalálható a finanszírozói oldal. járóbeteg-szakellátást kérhet. Újabban érdekes egyesülési folyamat zajlik a holland egészségbiztosítási piac II. hanem erőteljesen serkentette az HMO-k (Health Maintenance Organization) fejlődését. Valamennyi egészségbiztosítási alap és magánbiztosító tagja a Holland Egészségbiztosítók Szövetségének (Zorgverzekeraars Nederland). Elmondható. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. Azt lehet mondani. betegirányító funkciójának erősítését jelenti. A kimaradt háziorvosok egy része szoros együttműködésbe kezdett a regionális egészségügyi hatóságokkal. hogy az USA-ban ebben az időszakban a tradicionális vagy üzleti biztosítók (traditional.

A járóbeteg-ellátás általában fee for service. továbbá intézkednek a szükséges kórházi kezelésekről is. A Group Model is „closed panel HMO” típusú. Inc. kórház. A szerződések révén a szolgáltatók. hogy beutaló nélkül mehet szakorvoshoz. A HMO-k taglétszáma az elmúlt időszakban komoly fejlődést mutatott. Egy adott orvos akár több IPA-hoz is tartozhat. akár kórház is) csoportja köt szerződést munkaadókkal. hogy alulkezelésre ösztönözzenek. A második típusnál (Group Model) az HMO szerződést köt egy sok szakterület specialistáiból álló orvoscsoporttal (csoportpraxis). Inc. hogy a betegirányítás igen szigorú szabályok szerint zajlik. akik saját rendelőjükben látják el a betegeket. A forrásáramlás ismertetése során általá- . Health Care Service Corporation CIGNA HealthCare. a HMO is nyit külső szolgáltatók felé). és a betegek száma alapján (capitation fee) fizeti őket. Blue Cross Blue Shield of Michigan Highmark. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. Aetna. Ilyenkor a HMO egyéni orvosok szövetségével szerződik. mivel nem náluk van a finanszírozási kockázat. ábra). A HMO-k taglétszámának alakulása (1975-2000) 2-6. PREFERRED PRoVIDER ORGANIZATIoN (PPO) A PPO-k fejlődése gyakorlatilag 1984 után kezdődött. ezeket a 2-6. Az HMO-k általában fejkvóta alapon finanszírozzák az IPA-kat. Ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell. Nagyobb a választási szabadsága is. hogy 2000-ben közel 80 millió amerikai állampolgár egészségbiztosításában vettek részt a HMO-k. mint a HMO kezdeti formájánál volt (bár. mivel zártak a nem hozzájuk tartozó orvosok előtt. mint láthattuk. addig az EPO kizárólagosan írja ezt elő. 2001-es adatok szerint a PPO típusú managed care szervezetek több mint 90 millió amerikai számára nyújtottak egészségügyi ellátást. Blue Cross/Blue Shield. Az EPO-nál a HMO-hoz hasonlóan erős gate-keeper (betegirányítási) funkciót találunk a szolgáltatások igénybevételéhez. A HMO-k főbb típusai és azok jellemzői Típus Staff Model Group Model Network Model IPA Model Mixed Model Rendelőtulajdonos HMO orvoscsoport orvoscsoport egyéni orvos Orvosok díjazása fizetett alkalmazott fejkvóta fejkvóta fee for service és fejkvóta vegyes Egyéb kizárólag HMO-tagok részére általában csak HMO-tagoknak. Health Net. Inc. akik számára a HMO-n belüli korlátozások nem vonzók. annyi eltéréssel. bár ilyenkor szerződésben foglalt díjon felüli részt maga fizeti. a PPO-kat nem igazán tekinhetjük biztosítónak. ábra. de – meghatározott feltételekkel – megengedi külső szolgáltató igénybevételét. hogy potenciális páciensek egy csoportjának egészségügyi szolgáltatásokat nyújtsanak. A Staff Modelt „closed panel HMO” néven is emlegetik. Az EPO szabályozását a PPO-éhoz hasonlóan nem a HMO-törvény. hogy milyen további vizsgálatokra vagy kezelésekre küldik a beteget. Ennek a típusnak a példája a Kaiser Permanent vagy a Harvard Community Health Plan. Ugyanakkor a PPO-hoz hasonlóan jól meghatározott a szolgáltatások köre. és előzetes tárgyalások alapján különböző kedvezményeket nyújtanak a szolgáltatók. míg a fekvőbeteg-ellátás DRG alapon kerül finanszírozásra. A szolgáltatások – ellentétben az HMO-val – nem előre fizetett vagy rögzített díjas elszámolásúak. Taglétszám 33 952 110 31 980 000 18 557 996 12 400 000 11 131 599 8 722 019 8 359 031 6 659 000 4 548 575 4 114 476 3 603 910 3 599 371 3 570 223 3 330 926 3 154 334 157 683 570 EXCLUSIVE PRoVIDER ORGANIZATIoN (EPO) Az EPO a PPO-hoz hasonló szervezet. alternatívát kínálva az HMO-k mellett. Itt már lehet nyitott formáról („open-panel HMO”) beszélni. A főbb amerikai HMO-kat és taglétszámukat a 2-7. akik megtalálhatók a szolgáltatók listáján. A táblázatban felsorolt szervezetekhez tartozó létszám a HMO-tagok mintegy háromnegyedét jelenti. mivel nem kizárt olyan orvosok csatlakozása. Az egyik esetben a POS meglévő HMO-hálózatot használ és ahhoz hasonlóan szerződik. különböző egészségügyi szolgáltatók (háziorvos. táblázat. és jogi szabályozását sem a HMO törvény. akik az elsődleges ellátást nyújtják. amelyet HMO-k hoztak létre olyan ügyfelek részére. Tulajdonviszonyok tekintetében a PPO-knak jelenleg hozzávetőlegesen 15 formája van. és ott önrész (co-payment) fizetésére kötelezett. ennek megfelelően az egészségbiztosítási és egészségügyi finanszírozási rendszer is teljesen más környezetben valósul meg. hogy csak azon szolgáltatókra terjed ki. A PPO szervezetekben a felépítést fordítva közelíthetjük meg az HMO-hoz képest. Lehetséges járulékos szerződés is a kockázatmegosztásra azokkal a szolgáltatókkal. Ezen felül még ennél valamivel több állampolgár vett részt egyéb managed care szervezetek által nyújtott szolgáltatásokban. Az amerikai HMO-k taglétszáma 2009-ben (AIS’s Directory of Health Plans) Cég WellPoint. stb. A finanszírozási kockázatot tekintve. Itt 2-2. A következő típus az Independent Praxis Association (IPA). A POS-szervezetekben a HMO-hoz hasonlóan az alapellátás orvosai (háziorvosok) biztosítják a beteg további ellátásának koordinálását. Inc. Az orvosok fizetett alkalmazottként dolgoznak. A másik alaptípus meglévő PPO-hálózatot használ. és itt is lehetséges a csatlakozás a követelményeket teljesítő orvosok számára. A PPO a saját szolgáltatónál igénybe vett szolgáltatásoknak átlagosan 90-100%-át fedezi. amely nyitásként szerződést köt az előzőkben említett egyéni orvosokkal. vagyis PPO-t tulajdonos lehet üzleti biztosító. és a túlbürokratizált amerikai rendszerben – ahol lassan a jogászoknak legalább akkora szerepe van. akik kívül vannak a HMO-hálózaton. míg az IPA vagy tételes elszámolás (fee for service). vállalkozások. A betegek választási szabadsága nagyobb. A HMO-knak különböző típusai fejlődtek ki az elmúlt évtizedekben. amikor is a HMO saját rendelőjében és eszközeivel végzik az orvosok a betegek ellátását. szakorvos. szerződés a HMO és az orvoscsoport között a HMO két vagy több csoportpraxissal szerződik szerződés az orvosszövetség és a HMO között Staff vagy Group Model nyitása IPA modell felé Coventry Health and Life Insurance Company AmeriHealth Mercy/Independence Blue Cross Blue Cross and Blue Shield of Alabama CareFirst BlueCross BlueShield Medical Mutual of Ohio Összesen Forrásáramlás az egészségügyi rendszerekben Az egészségügyi rendszerekben a forrásáramlás számos úton megvalósulhat (2-3. akik megfelelnek a HMO vagy a csoport kritériumainak. alacsonyabbak. Ebben a formában a biztosított – általában magasabb járulék fejében – igénybe vehet a HMO-n kívüli szolgáltatót is. Összehasonlítva a HMO-val a PPO inkább az üzleti biztosítókhoz áll közelebb. hanem a biztosításokról szóló jogszabályok biztosítják. mivel a közösségi ellátást biztosító orvosok általában nem vehetnek benne részt. amikor a HMO két vagy több csoportpraxissal szerződik. ez jelentette a klasszikus típust. Országonként igen nagy eltéréseket mutat. A kevert formájú (Mixed Model) rendszer alapja általában egy Staff vagy Group Model. Ez a forma növeli a háziorvosok és a kórházak közötti együttműködés hatékonyságát. Az alapeset a Staff Model. Kaiser Permanente Humana. Az HMO betegein kívül másokat is elláthatnak az orvosok. elsősorban a kórházak egyfajta garantált beteganyaghoz jutnak. 2-7. Az orvosok általában a csoport és nem a HMO alkalmazásában állnak. Ezek az árak azonban kedvezményesek. mint a szokásos tarifák. PoINT-oF-SERVICE (POS) A Point-of-service (POS) szervezet hibrid formának tűnik az üzleti biztosítók és PPO-k irányába. biztosítótársaságokkal vagy finanszírozókkal (third party payers). Inc. mivel a szerződött orvosokon kívüli orvost is választhat. Itt nagyon fontos – de nem az egyetlen – szempont a költségtényező. táblázat szemlélteti. vagy tételes elszámolás és fejkvóta kombinációjával finanszírozza az orvosokat. UnitedHealth Group. hanem a biztosításokról szóló jogszabályok határozzák meg. és szinte kizárólag az HMO saját (szerződött) betegeit látják el. A hálózati forma (Network Model) a Group Model olyan formája. Inc. A POS szervezetnek két alaptípusát különböztethetjük meg. orvos(csoport). akiket általában fejkvóta alapján fizetnek. A beteg számára fontos szempont. a külső szolgáltatónál igénybe vett ellátásokat átlagosan 60-70%-ban téríti betegei számára. vagyis az orvosok komolyan mérlegelik. Inc. vagyis míg a PPO preferálja a páciens által választandó szolgáltatót. hanem tételes alapúak. Itt is főleg a HMO saját pácienseit látják el a rendszerben részt vevő orvosok. ábrán látható. A biztosítottak az esetek többségében csak a HMO-hoz tartozó orvosok közül választhatnak. mint az orvosoknak – nehéz elképzelni. hiszen a HMO sok esetben bizonyos beavatkozások finanszírozását megtagadja vagy csak a beteg költség-hozzájárulásakor rendeli el. táblázat tartalmazza. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 49 ellátásban dolgozó orvosoknak (háziorvos) a managed care szervezetek legtöbbjében kiemelt szerepe van a páciens ellátásának menedzselésében. táblázat. Emiatt számos kritika éri a rendszert. A 2-2.48 Az ápolástudomány tankönyve 2. szemben az HMO-val.

de meg nem valósult – alkalmazási lehetősége lett volna a parlament által törvényben elfogadott. A biztosítók ugyanis arra törekedhetnek. A háziorvosok esetében finanszírozási célú alkalmazását látjuk. A forrásallokáció általános eszköze fejkvóta megállapítása. A Bismarck-féle szolidaritás elvű társadalombiztosítási elven működő rendszerekben a társadalombiztosítási járulék képezi az egészségügyi kiadások fedezetét. amikor a díjak egy részét a központi alap. Magyarországon is alkalmazásra került a fejkvóta eszköze. az ún. Hollandia esetében a százalékos mértékű járulékot a központi alap szedi be. a rendszer indulásakor 0 százalék volt a fejkvóta alapú finanszírozás részesedése. Látható. Rizikótényezőként leggyakrabban az életkor és a nem szerepel. Az egészségügyi kiadások lehetséges útjai különböző egészségügyi rendszerekben technika révén valósulhat meg. ábra. általában üzleti alapon működő egészségbiztosítók esetében látjuk.50 Az ápolástudomány tankönyve 2. ábra). Néhány országban kevert módszert alkalmaznak. hogy a lakosság megoszlása. A szolgáltatók finanszírozása A forrásallokációt követően a biztosítók (finanszírozók) juttatják el a szolgáltatókhoz a forrásokat. Az erős öngondoskodásra épülő rendszerekben – és ide soroljuk az Amerikai Egyesült Államok (USA) sokak által magánbiztosítási rendszerként emlegetett egészségügyi rendszerét is – kisebb-nagyobb szerephez jut a biztosítási díj. de a gyakorlatban soha meg nem valósult ún. Az OECD (Organization for Economic Co-operation and Development. Példák a forrásáramlásra 2-4. amikor is a társadalombiztosítási járulék beszedése átkerült az Adó. 2-5. Az egészségügyi kiadások meghatározása A 2-9. Medicaid). ugyanakkor alacsonyabb egészségügyi kockázattal rendelkező ügyfeleket szerezzék meg (cream skimming. hogy a bevételek egy központi alapba kerülnek. a nominális (fix összegű) díjat pedig maguk a biztosítók. A forrásallokáció területi alapon is működhet. amikor egy meghatározott földrajzi vagy közigazgatási területen lakók képezik a kockázatközösséget. irányított betegellátási modellkísérletben viszont forrásallokációs céllal került használatra. Létezik olyan megoldás. ábra. Forrásgyûjtés Következő fontos kérdése a pénzáramnak. Ennek kiküszöbölésére bizonyos rizikótényezőkkel korrigálják a fejkvótát (risk adjusted capitation payment. További – csak tervezett. amikor egy lakosra (biztosítottra) megállapítanak egy meg- határozott összeget. magyar több-biztosítós rendszer. míg másik részét közvetlenül a biztosító szedi be. amikor a biztosítók közvetlenül szedik be a díjakat. ezeket a következő fejezetben tárgyaljuk. hogy ki szedi be a biztosítási díjakat. A Beveridge-féle állami egészségügyi szolgálat formájában működő rendszerekben általában adókból finanszírozzák az egészségügyi kiadásokat.és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz. amely 2004re 53%-ra emelkedett. RACP) és ezen korrigált fejkvótát kapják meg a finanszírozók. a tőkeköltségek (amortizáció) specialitásait ehelyütt nem tárgyaljuk. Tekintettel arra. táblázat szemlélteti az egészségügyi kiadásokat a bruttó hazai termék (GDP) százalékában és egy főre vetítve amerikai dollárban az OECD országok vonatkozásában. Lefordítva a kérdést gyakorlati példára: Németországban a központi alap által beszedett járulékokat hogyan osszák szét a mintegy 200-300 egészségbiztosító (krankenkasse) között vagy Hollandiában a mintegy 30 egészségbiztosító között. a 7290 dollárt. jellemzői egyenetlenségeket mutathat. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. A társadalombiztosítási rendszerekben – így hazánkban is – megjelennek az egészségügyi kiadások fedezeteként adó jellegű források is. Forrásteremtés Az egészségügyi kiadások fedezetéül szolgáló források számos formában kerülhetnek megállapításra. ennek tiszta formáját az amerikai. ill. A legnagyobb mértékű egészségügyi kiadásokat az Egyesült Államokban látjuk. táblázat a holland egészségbiztosítók finanszírozásában. ábra az egészségügyi kiadások lehetséges gyakoribb útjait szemlélteti különböző egészségügyi rendszerekben. A fejkvóta alapú forrásallokáció részesedését szemlélteti a 2-8. A diagnózishoz kötött forrásallokációt jelenleg inkább elméleti lehetőségként. ezeket korrigálni kell. Hazánkban is hasonló módszert alkalmazunk 1999-től. ahol az éves kiadás eléri a GDP 16%-át. A biztosítási alapú kockázatközösség összetétele véletlenszerűen jön létre a biztosítóhoz bejelentkező páciensek révén. hogy ezen az országcsoporton belül is óriási eltérések vannak a kiadásokat tekintve. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 51 2-3. hogy a magasabb jövedelmű. Ezen országok adatainak elemzése azt mutatja. ábra. Forrásallokáció A díjak beszedése után a következő lépés a díjak szétosztása az egyes finanszírozási egységek vagy kockázatközösségek között. lefölözés). hogy ma a legtöbb ország egészségügyi rendszerében keverednek a forrásoldal elemei és a klasszikus felépítmény szerinti határvonalak egyre jobban kezdenek elmosódni. ill. Alá kell húzni. gazdaságilag legfejlettebb országát tömöríti. Forrásgyűjtés ban az egészségügyi szolgáltatások működési költségeiről beszélünk. Gyakori megoldás. mintsem széles körben alkalmazott gyakorlati módszerként kezelhetjük. hogy 1992-ben. amely gyakran magánbiztosítást jelent. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) a világ 30. A fokozatos átmenetnek a stabilitás és a kiszámíthatóság szempontjából van nagy jelentősége. A finanszírozás számos . A 2-5. Az állami egészségügyi szolgálatok finanszírozásában pedig a hetvenes évek második fele óta fokozatosan csökken az állami szerepvállalás aránya (2-4. Az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi rendszerében ma már az egészségügyi kiadások közel 50%-át közösségi forrásokból fedezik (Medicare. Ez kétszerese a fejlett európai országok (pl.

16. 45. 2. 23. 10. Ez pedig arra engedne következtetni. 16.6 8. ábra). 28. 16. 7. Magyarországon pedig 2008-2009-ben már érezhető volt a közkiadások visszafogása. 26. régió. 15.7% sorrend 3.4%-a. régió. 28.4%.1 9. Új-Zéland. 26. Svédország. 14.. 6. rokkantsági státus kor. 17. ettől azonban jóval elmaradnak az egészségügyi kiadások OECD-átlagától mért magyar értékek (46. 23. nem. Kiemelkedő értékeket mutat Luxemburg.4 5. alkalmazási/társadalombiztosítási státus kor. 17. Más oldalról nézve azonban a magyar GDP-érték az OECD-átlag 56. Magyarország. 6. köz-kiadás USD.7 7. egy főre vetítve. régió.9 9.9 5. 5. ill. alkalmazási/társadalombiztosítási státus kor. 30.4 9. 15. Ökölszabályként megfogalmazható. 11. alkalmazási/társadalombiztosítási státus kor. gyógyszer alapúköltségcsoportok kor. Szlovákia. 15.4%. 19. 30. 9. 7. egy főre vetítve és az egy főre eső GDP 2007 körül (Forrás: OECD. régió.2 9. Németország.3 8. Vagyis a közkiadások kissé elmaradnak az összes egészségügyi kiadástól. 3. 27. nem. 25. Az egy főre eső teljes egészségügyi kiadás.7%. 1. táblázat. Finnország Görögország Olaszország Spanyolország Japán Új-Zéland Portugália Korea Csehország Szlovákia Magyarország Lengyelország Mexikó Törökország Átlag Magyarország/átlag .8 7. 6. Egyesült Államok) bemutatjuk az egészségügyi kiadások változását 1960-ról 2007re. míg az egy főre jutó egészségügyi közkiadás az OECD átlag 45. alkalmazási/társadalombiztosítási státus. 28. 7.8 7. 14. nem. nem. 24. Középen találhatók a kiegyensúlyozott országok (Japán. PPP 7290 4763 4417 4162 3895 3837 3763 3601 3595 3588 3512 3424 3357 3323 3319 2992 2840 2727 2686 2671 2581 2454 2150 1688 1626 1555 1388 1035 823 618 2989 46. World Bank) Eü. 4. nem kor. 29. 14. PPP 46 716 51 862 37 396 77 089 38 290 36 099 35 523 31 980 33 243 31 980 35 125 40 823 35 677 34 056 35 814 32 654 32 903 31 290 28 828 29 208 34 099 27 027 20 845 27 939 22 004 17 837 18 154 14 675 14 495 11 535 32 172 56. 22. 19. Az országok gazdasági fejlettségét tükröző egy főre eső GDP szerinti rangsorban hazánk a 26. Fejkvóta alapú forrásallokáció kockázatkiigazító tényezői Hollandiában A költség százaléka a betegségi alapok teljes kockázatában 0 3 15 27 29 35 36 38 41 52 53 kor. kiadás USD. míg Lengyelországé alacsonyabbak.0 10. 11. 20. 21. 13. Az Egyesült Államok (USA) kívülálló értéke az ábrán szembetűnő. 12. Korea. ábra a GDP százalékában. A környező országokkal való összevetésben látható. Néhány kiválasztott országban (Ausztria. helyet foglalja el a vizsgált OECD országok közül. 8. 10. Egy főre eső összes eü.4 6. Csehország. Egyesült Királyság.8 10. Ugyanezeket az egészségügyi kiadásokat szemlélteti a 2-6.7 8. nem. 18. 2.1 9.52 Az ápolástudomány tankönyve 2.7 8. 12. 14. régió. 13. 21. 1. Magyarország az egy főre jutó összes egészségügyi kiadási rangsor alapján a 27. 5. 7. hogy GDP-arányosan Csehország (6. 18. az egy főre jutó egészségügyi közkiadási rangsor alapján a 26.1 9.8%) és Lengyelország (6. Egyesült Királyság. 24. 3. 18. 6. kiadás a GDP%ában GDP%-a Egyesült Államok Norvégia Svájc Luxemburg Kanada Hollandia Ausztria Franciaország Belgium Németország Dánia Írország Ausztrália Svédország Izland Egyesült Királyság 16. 17. lehetőségeivel.9 sorrend 1. 20. ill. 22. ahol az alacsonyabb kiadási szint jellemző. 24. Az egy főre jutó összes egészségügyi kiadás OECD átlag 46. 26.és kelet-európai országok (Csehország. 25.8 7. nem. Magyarország. 20. diagnosztikai költségcsoportok 2-9.3 10. hogy a táblázatban szereplő adatok általában 2007-től származnak. Szlovákia) és Törökország. 29. gyógyszer alapúköltségcsoportok. 25.7%) pedig többet költ hazánknál (7.5 8. ez a különbség – Magyarország kárára – azóta tovább fokozódhatott. - Év 1992 19931995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Kockázatkorrekció Nagy kockázatú csoport az éves költség 90%-a 2036 euró felett az éves költség 90%-a 2036 euró felett az éves költség 90%-a 3394 euró felett az éves költség 90%-a 4538 euró felett az éves költség 90%-a 4538 euró felett az éves költség 90%-a 7500 euró felett az éves költség 90%-a 7500 euró felett az éves költség 90%-a 12 500 euró felett Ország Németország. ill. 10. 21. 5. táblázat. 8. 2.4% sorrend 1. gyógyszer alapúköltségcsoportok kor. rokkantsági státus kor. helyen áll.0 9. 15. régió. alkalmazási/társadalombiztosítási státus. a GDP-arányos kiadást tekintve a 24. egészségügyi közkiadás tekintetében azonos tendenciát látunk: Csehország és Szlovákia kiadásai magasabbak. és több mint tízszerese a legalacsonyabb kiadású Törökország értékeinek. 13.6 8. nem. 9. 23. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 53 2-8. GDP per capita USD. régió. 19. 27. 24. 30. Itt jobban beazonosíthatók bizonyos országcsoportok. 10. 13. 18. Mexikó. 17. 2. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. 9. 21. 19. nem.1 11.4 8. 9. 16. 30. 11. Spanyolország). 12. 29.4%) kevesebbet. Svájc. 8. 27.3 6. Finnország. Egy főre eső eü. Franciaország. 28. hogy Magyarország egészségügyi kiadásai összhangban vannak gazdasági teljesítőképességével. hogy a GDP arányos kiadás 2-3 szorosára emelkedett a vizsgálat időszakban (2-7. Egyesült Királyság) egészségügyi kiadásainak. 22. 29. Olaszország. Ezek alapján tehát lehet további tartalékokat beazonosítani. Lengyelország. 5.4% sorrend 3.4%).. 12. PPP 3307 4005 2618 3782 2726 2069 2875 2844 2194 2758 2968 2762 2266 2716 2739 2446 2120 1646 2056 1917 2097 1937 1538 927 1385 1040 980 733 372 441 2142 45.0 8. 11. 4. 23. Az alsó szegmensben helyezkednek el a közép. Norvégia és Svájc. Szlovákia (7. Tekintettel arra.9 6. régió. 26. 4.7%). 22. Egészségügyi kiadás a GDP százalékában. 27. 8. 20. nem. Norvégia. alkalmazási/társadalombiztosítási státus.2 10. rokkantsági státus kor. 25. régió. 4.9 10.

hogy a finanszírozás (a pénz) a beteggel együtt mozog (szabad orvos. indokolatlan igénybevételére. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése.54 Az ápolástudomány tankönyve 2. Előfordul. Viszont ez a finanszírozási módszer igen egyszerű és olcsó. a tételes elszámolásnak bizonyos keretek között nincs jelentősége.már részben a teljesítményhez is kapcsolódik. Szolgáltatások tételes elszámolása (fee for services) A finanszírozás során a szolgáltató minden egyes.bár a pénzmennyiség erősen kötődik a szükségletekhez . Ezek a rendszerek számos esetben . A PSI rendszerben a maradandó terápiás igény megítélése). A szolgáltató alapvető érdeke. Egészségügyi kiadás a GDP százalékában és egy főre vetítve 2007 körül (Forrás: OECD) FIX ELÔIRÁNYZATÚ RENDSZEREK (BÁZISFINANSZÍRoZÁS) Ebben a rendszerben a szolgáltató számára egy alap-előirányzat (input) kerül előre meghatározásra (globális költségvetés).és intézményválasztás). beavatkozást rögzít a nyilvántartásban. hetvenes évek amerikai finanszírozási rendszerében komoly probléma adódott. DRG) alkalmazása. Nagy előnye a rendszernek. hiszen a szolgáltatók nem voltak érdekeltek a kiadások visszafogásában. akár felfelé (ráfizetés) eltérnek. amikor a jelentett teljesítmény és a kasszában lévő pénz eredőjeként havonta változott egy teljesítménypont forintértéke. Ez inkább a privát biztosítási rendszerekre (volt) jellemző. . Az elszámolás lehet közvetlen költség alapú. amelyből szabadon gazdálkodhat. amikor a ténylegesen elvégzett munkát.vagy pontrendszer).pontosabb csoportosítást adnak. A szolgáltató számára további előny. • Nem mindegy.. Az ilyen normatív rendszerekben a konkrét teljesítmény mérésének. • Az osztályozás nagyon érzékeny az adathiányokra. Ebben az esetben már a szolgáltatónak érdeke a költségek kordában tartása. ugyanakkor minél kevesebb és minél olcsóbb szolgáltatás nyújtásában lehet érdekelt. A beteg által fizetendő önrész (co-payment) meghatározása a beteg oldaláról jelent féket a szolgáltatások túlzott mértékű. ha adott hónapban vagy akár több hónapon át a beteget nem is látja. hogy a súlyosság szempontjait a csoport 2-7. Az előirányzatot az előző időszakok teljesítménye vagy normatívák alapján határozható meg. A két tétel azonban átlagosan kiegyenlíti egymást. jól prognosztizálják a várható költségigényt és az ápolás kimenetelét. hanem feladathoz kötötten határozzák meg. Nincs szükség különösebb teljesítménymérésre és ellenőrzésre. a másik pedig normatív rendszer (capitation fee. vagyis itt virtuálisan „veszteség” képződik. hiszen ha megtakarítást ér el a bázisból. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 55 2-6. hogy a bázis magas. Ebben ugyanis előre definiálják a kórházak által nyújtható szolgáltatások körét. ami sokban segíti a tervezést. ágyszámok emelése). Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására zömében utólag (retrospective payment). 2007. Mindezzel együtt ez a legkevésbé hatékony finanszírozási forma. hiszen az adott szolgáltatásért (pl. óraszám stb. Az egészségügyi kiadások néhány kiválasztott OECD országban a GDP százalékában (az 1960. amely előre meghatározott díjak alapján finanszírozza az elvégzett szolgáltatásokat. 2000. évben) (Forrás: OECD) TELJESÍTmÉNYELVÛ FINANSZÍRoZÁS Elméletileg a legszerencsésebb finanszírozási forma az. Esetosztályozási rendszerek Az eseteket súlyosságuk alapján osztályozó rendszerek közül kiemelendő a PSI (páciens-súlyossági index).. amikor a szolgáltató a vizsgálatok és a beavatkozások díját pénzben (honoráriumrendszer) számolja el a biztosítónak. A speciális esetosztályozási rendszerek általános alkalmazásában azonban döntő hátrányt jelentenek akövetkezők: • Minden esetre meg kell határozni és fel kell dolgozni a besoroláshoz szükséges klinikai adatokat. Viszonylag nagy az adminisztráció költsége is. Ezt az alapelőirányzatot két módszerrel határozhatják meg: kapacitásfinanszírozás vagy feladatfinanszírozás. 1990. Ezen folyamat során számos módszer került kidolgozásra.tekintettel a részletes klinikai adatok felhasználására . nem szükséges hozzá apparátus fenntartása. Ilyen volt a Magyarországon is a 2000 júniusáig alkalmazott lebegőpontos rendszer. Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása A hatvanas. a betegen végzett vizsgálatot. és azt legközelebb csökkentik. Más országokban a módszert az alapellátás és a kórházi ellátás finanszírozására is alkalmazzák. egy sérvműtétért) az előre meghatározott díjat kapja akkor is. 1980. a megbetegedés stádiuma alapján működő vagy az akut fiziológiai és krónikus állapot értékelésére kidolgozott APACHE osztályozási rendszer. E súlyos problémára jelentett megoldást a prospective payment system (PPS) elvű finanszírozási rendszer szélesebb körű alkalmazása. ezért a besorolás és az adatfeldolgozás költsége magas. és az utánuk kapott fejkvóta nem fedezi a tényleges költségeket. továbbá előre meghatározzák a szolgáltatások díját... ha a tényleges költségei ettől akár lefelé (megtakarítás). ezt azonban nem kapacitás alapján. Manapság a beavatko- Finanszírozási technikák az egészségügyben Az egészségügyi kiadások szakadatlan növekedése arra késztette a finanszírozói oldalt. A szolgáltató egyáltalán nem érdekelt a költséghatékony működtetésben. ábra. hogy a bevételek nagy biztonsággal kalkulálhatók. zásokat különféle pontrendszerek alapján térítik (tarifa. Szükség volt olyan rendszer kifejlesztésére. Egy fokkal jobb módszer a kapacitásfinanszírozásnál.) alapján határozzák meg a költségvetést. A kórházak finanszírozásában a PPS elv alapján került bevezetésre a később tárgyalandó DRG rendszer. Ugyancsak korlátot jelenthet a szolgáltatókra kvóták meghatározása vagy a rendelési idő korlátozása. Az emelkedő költségek korlátok között tartására számos lehetőség van. Ilyen jellegű modell hazánkban a járóbeteg-szakellátás finanszírozásában található. ahol a finanszírozás alapja a háziorvoshoz leadott kártyák száma. Jellemző a rendszerre a mesterséges kihasználtság fokozása. A leadott kártya után a háziorvos akkor is megkapja a fejkvótát. Ez a finanszírozási rendszer a szolgáltatások mennyiségének növekedését eredményezi. Az ilyen páciensért járó pénz nem a kártya tulajdonosára fordítódik. hogy a finanszírozás során alkalmazott technikákat folyamatosan finomítsa. Az egészségügyben azonban számos esetben problémát okoz a teljesítmény mérése. hogy minél nagyobb kapacitásra szerződjön (pl.. vagyis az ő szempontjából „nyereség” képződik. számlák alapján került sor. A kapacitásfinanszírozás során az adott szolgáltatásra jellemző valamely kapacitásmutató (ágyszám. A teljesítmény elvű finanszírozás egyik lehetősége a szolgáltatások tételes elszámolása (fee for service). A hazai gyakorlatban ilyen finanszírozás valósul meg a háziorvosi tevékenységben. hogy más betegek azonban többször veszik igénybe egy hónap alatt a háziorvosi ellátást. A bázisfinanszírozás másik módja a feladatfinanszírozás. melyek közül néhány elvi lehetőséget az alábbiakban kiemelünk. Ez azonban a költségek jelentős emelkedéséhez vezetett. Az ilyen rendszerekben tehát a finanszírozás független a tényleges teljesítménytől és a minőségtől. a szolgáltató által nyújtott teljesítményt fizetjük meg. • A besorolási szempontok között egyes rendszerekben szubjektív értékelések is szerepet kapnak (pl. ábra. mivel . és az egyes beavatkozásokat tételesen elszámolja a finanszírozónak (biztosítónak). 1970. Fejpénz alapú (capitation fee) finanszírozás A fejkvóta típusú finanszírozási rendszerek alapja valamely mutatószámhoz kötött pénzügyi támogatás. akkor kiderül. Vagyis ilyenkor az adott mutatószámhoz („per koponya”) rendelik hozzá a támogatás összegét. Ebben is egy adott időszakra fix bevételre számíthat a szolgáltató.

Ugyanakkor. Az amerikai törvényhozás (a Kongresszus) 1983-ban fogadta el a DRG-rendszert. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. elsősorban az operatív szintű belső menedzsmentben. az ellátási utak szervezésében. Ilyenkor a többlet támogatás egy részét kötelesek a finanszírozó számára visszafizetni. az elbocsátáskori mérés pl. már tükrözi az ellátás eredményét is. tömegbaleset stb. Az erőforrásigény szerinti osztályozások közül kiemelhető a PMCs. amikor a gyártó/forgalmazó vagy ezek szakmai szövetségei. ahol egy adott szinten rögzítik a gyógyszerárakat. hogy hova helyezik a finanszírozási kockázatot a finanszírozó (pl. kórház) év elején tudja. hiszen ezzel párhuzamosan nem nő a bevétele. ami a teljes kockázatot a finanszírozóhoz helyezi. Az árbefagyasztás (price freezes) igen kedvelt szabályozási eszköz. a hetvenes években kezdtek el a finanszírozási célú felhasználással foglalkozni. Spanyolország használ hasonló rendszert. amikor az egészségügyi szolgáltató (pl. A csehországi egészségügyi reform a kilencvenes években sok kellemetlen tapasztalatot szerzett ezzel a megnövekedett szolgáltatói aktivitással kapcsolatban. ill. 2-8. Erre tekintettel alkalmazhatnak közvetlen kiadáskorlátozó eszközöket is. Itt a szolgáltató már nem érdekelt a teljesítmény (betegforgalom) növelésében. A költség-ár elismerés (cost-plus pricing) olyan árazási gyakorlat. hanem egyéb költségelemeket is. ábra. ábra. amelyet hazánkban is alkalmaztak. A kötelező árazás (statutory pricing) jogszabály által meghirdetett árat jelent. A diszkont (discount) egy termék esetében egy adott üzleti partner (pl. Általában a tanulmányunk kiemelt témáját képező referencia árképzési rendszeren keresztül kerül alkalmazásra. 2-9. általában előre meghatározott időszakra. kórház. Az egyik végpont a tiszta teljesítményelvű (fee for service) finanszírozás. Gyakorlatilag nem tesz különbséget a párhuzamosan lezajló betegségek között. és ebből képezi a saját országára érvényes árat.).56 Az ápolástudomány tankönyve 2. nem emeli ki a fő betegséget a szövődmények és a kísérő betegségek közül. egy kórház) számára biztosított egyedi árkedvezmény. Ehelyütt említhetjük meg a költség-hatékonysági elemzéseket is. amelyek már nem csupán az állami kórházak. amely a DRGs-rendszerrel nagyon hasonló adatigénnyel rendelkezik. A belső referenciaár (Internal price referencing) az előzőtől eltérően.(Patient Management Categories) rendszer. Írország. Németország. a promóciós költségek vagy profitráta. A finanszírozási összpontszám meghatározásában a párhuzamos események közös részéhez adódnak a speciális erőforrásigény pontszámai. országon belül hasonlítja össze az azonos hatóanyagú (ATC 5) vagy hasonló (ATC 4) hatóanyagú. amikor nem csupán a termék előállítási árát veszik figyelembe. vagy az utólagos árcsökkentés révén lehet elérni az eredeti együttműködés sarokszámait. és került az bevezetésre a Medicare finanszírozási rendszerhez tartozó kórházakban. A DRG (HBCS) elv nemzetközi alkalmazásának néhány példája Rövidítés HCFA-DRG RDRG AP-DRG APR-DRG SR-DRG IAP-DRG AR-DRG NordDRG GHM LDF HRG GR-DRG DBC HBCS Név Health Care Financing Administration DRG Refined Diagnosis Related Groups All Patient Diagnosis Related Groups All Patient Refined Diagnosis Related Groups Severity-Refined Diagnosis Related Groups International All Patient DRG Australian Refined Diagnosis Related Groups Nordic Diagnosis Related Groups Groupes homogènes de malades Leistungsbezogene Diagnosen-Fallgruppen Health Related Groups German Refined Diagnosis Related Groups Diagnose Behandeling Combinatie Homogén Betegségcsoportok Ország USA USA USA USA USA USA Ausztrália Skandinávia Franciaország Ausztria Egyesült Királyság Németország Hollandia Magyarország A gyógyszerek ártámogatási technikái KÍNÁLATI oLDALI (SUppLY SIDE) SZABÁLYoZÁS Árszabályozás A gyógyszerek árszabályozásában többféle eszközt alkalmazhatunk. ábra). biztosító) és a szolgáltató (pl. Elvi finanszírozási technikák az egészségügyben 2-10. amelytől a gyártónak/forgalmazónak érdemben eltérni nem áll módjában. a finanszírozó szervezetek között létrejött célérték. Ilyenkor ugyanis a szolgáltatók teljesítményének fokozódása esetén a finanszírozó mind nagyobb összeget köteles kifizetni. A PMCs-rendszer jól alkalmazható az ellátás belső tervezésében. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 57 meghatározásához mikor mérik (felvételkor. ha egy rendkívüli esemény vagy eseménysorozat történik (pl. Kockázat megosztás (risk-sharing) az egyes finanszírozási formák esetén KoCKÁZATmEGoSZTÁS További érdekes kérdése a finanszírozási technikáknak. járvány. A másik véglet az éves (globális) költségvetés. táblázat). de a besorolások készítésénél a kísérő és a szövődményes betegségeket más módon veszi figyelembe. általában már a piacon lévő támogatott komparátor termék hasonló paramétereivel. amelytől felfelé nem. mint pl. amikor általában egyetlen új termék vonatkozásában feltételes árat és ehhez tartozó forgalmat (mennyiség) állapítanak meg. Az ár-volumen szerződés (price-volume agreement) volumenszabályozó eszköz. A külső árreferencia vagy nemzetközi ár-összehasonlítás (external price referencing/international price comparison) különböző országok között hasonlítja össze az adott termék árát. ábra foglalja össze. terápiásan egyenértékű termékeket. szakrendelő) között. A megállapított forgalom túllépésekor vagy a többlet visszafizetése. A rabat (rebates) egy meghatározott értékesítési volumen visszatérítését jelenti a gyártótól/forgalmazótól az intézményi vásárlók felé. A finanszírozásban azonban a hatékonyság ösztönző hatása mérsékeltebb. és később. de a gyógyszerpolitika integráns része is. hanem valamennyi fekvőbeteg-intézmény finanszírozására alkalmasak (2-10. Az eredeti cél az ellátás minőségének monitorozása volt. amikor adott termék költségeit és eredményességét vetjük összes egy. pénztár. hogy egész évre mekkora finanszírozási bevétellel számolhat. lefelé azonban eltérhetnek a gyártók. Az árplafon (price cap) előre meghatározott felső árszint. Később kidolgozták olyan verzióit (all patient DRG. amelyeket általában a költségek százalékában fejeznek ki. azonban a forgalmi adatok ismerete nélkül a gyógyszerkiadások kontrolljára nincs érdemi hatása. táblázat. . Az előzőkben említett finanszírozási technikákat a 2-9. elbocsátáskor). Ezt nagyon gyakran kombinálják kormányzati-gyártói megállapodások egyidejű megkötésével. AP-DRG). Közvetlen kiadáskontroll Az árak szabályozása önmagában az egyes termékek társadalombiztosítási támogatását biztosítja ugyan. plafonérték fölé megy egy adott termék támogatása. Franciaországban és Spanyolországban használatos eszköz. ill. a szolgáltató számára problémát okozhat ennek megoldása az előre meghatározott éves költségvetés terhére (2-8. amire a hazai gyakorlatban is több példa volt. amely lehet tárgyalások eredménye. Diagnosis Related Groups (DRG) A DRG-rendszert a hatvanas években fejlesztették ki az Egyesült Államokban a patinás Yale Egyetemen. A gyártói/forgalmazói visszafizetés (payback) olyan kockázat-megosztási módszer. amelyek már az ár és forgalom együttes kalkulálásával a gyógyszerkiadások makroszintű kontrolljára is képesek.

profitja) növelése ellen kell dolgoznia. régió vagy praxisközösség számára előzetesen felállított. gyógyszerészek. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 59 gazdasági értékelés alapján Profitkontroll Az Egyesült Királyságban (UK) működő rendszer elnevezése. de már nem + + + + + + + + + + + gazdasági értékelés alapján + + + + ø ø + + UK SK SI RO SE + + + + klinikai használat alapján + + + + + + + MT NO NL PL + Ország + + HU DK CY DE AT PT BE LV FR EE EL LT ES IT IE FI + + . de ezek általában a politikai háttéralkuk szabályai és szokásai szerint kerülnek lebonyolításra. A különböző finanszírozó szervezetek különböző ártámogatási elveket és mértékeket használhatnak. ø ø o + ø + ø o ø + ø ø + + jelenleg alkalmazott ø valamikor alkalmazták. A negatív listák azon gyógyszereket sorolják fel. ami lehet önkéntes (a gyógyszerész egyedi szakmai meggyőződése alapján) vagy kötelező (a finanszírozó szervezet előírásai alapján). amikor saját forgalma (ill. A tradicionális gyógyszertári (kiskereskedelmi) árrés egyik meghatározó forgalombefolyásoló eszköz a gyógyszerészi ösztönzésre. 2-12. a minőségi standardok szem előtt tartásával. hogy a döntéshozatal nem átlátható. A százalékos hozzájárulás (co-insurance vagy percentage co-payment) az ár meghatározott százalékában állapítja meg a betegek hozzájárulását. hanem a cég kutatásfejlesztési vagy gyártói tevékenységének az adott országba való allokálása révén kap meghatározott tb-támogatást. Hazánkban is vannak erre utaló. vénydíj). Gyógyszerészi ösztönzők A gyógyszerészi ösztönzők/eszközök közül első helyen érdemel említést a helyettesítés kérdése. Betegösztönzők A betegek leginkább a különböző költségmegosztó programok révén befolyásolhatók. A pozitív listák a különösebb speciális szabály nélkül felírható és ártámogatással rendelkező gyógyszereket sorolják fel. A fix hozzájárulás (fixed co-payment) meghatározott díj (pl. pozitív lista nanszírozó szervezetek által – kedvelt eszközök. hogy a tárgyalt keresleti és kínálati oldali eszközöket melyik ország használja a gyakorlatban. Ezek nagyon elterjedt és – a fi- profitkontroll + + + + egyéb + + + árbefaárgyasztás volumen és árcsökegyezség kentés + + + + + + ø + + + + + ø Költségellenőrzés ø ø + ø + ø + + + + visszatérítés + + + + + + 2-11. Az előre fizetett önrész (deductible) általában szintén fix összeg. A hangsúlyt az oktatási és informatikai eszközök révén a gyógyszerfelíró orvosok szakmai továbbképzésére helyezik. táblázat. amelyet az adott gyógyszer. és 2-13. akik a gyógyszerkereslet meghatározásában jelentős szereppel rendelkeznek (orvosok. Ártámogatások A gyógyszerek ártámogatásának igen nagy jelentősége van a forgalom szempontjából. Valójában indirekt árszabályozási eszköznek tekinthetjük. Ezek az eszközök egyaránt alkalmazhatók anyagi vagy nem anyagi jellegű ösztönzési mechanizmussal kombinálva.. Vagyis egy adott gyártó adott terméke nem vagy nem kizárólag a termék jellemzőinek alapján. táblázat azt mutatja be. A “gyógyszerbüdzsé” egy adott térség. Kínálati oldali eszközök alkalmazása (Forrás: EASP kérdőív/Espin. ill. a gyógyszerek ártámogatására fordítható célkeretet jelöli. amelyeknek többféle formája létezik. Ilyen vényfelírást segítő szoftver hazánkban is bevezetésre került a 2006-2008-as egészségügyi reformintézkedések során. amelyekre nem vehető igénybe ártámogatás. amelynek legfőbb jellemzője az. Gyakran informatikai eszközökkel is támogatják az orvosok gyógyszerválasztási. A felírási szokások monitorizálása vagy a felírási kvóták meghatározása szintén befolyásoló eszközként említhető. A visszaigénylés (claw-back) rendszere megengedi a finanszírozó szervezetnek hogy az ártámogatási rendszerben megjelenő diszkont vagy rabat egy részét visszaigényelje. vényfelírási tevékenységét. Ez azonban gyakran a gyógyszerész saját anyagi motivációja ellen hat. általában drága originális készítményt helyettesítik olcsóbb generikus készítményre. ösztönzőinek szabályozására törekszenek. egyéb + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + Terméktérítés negatív lista + + + + + + + + + + + + + + ø + + + + ø + + ø + + + + + + + + ø + + + + + + + referenciaár rendszer + + + + + + + + + + + + + + + + + egyéb + Ipar szabályozása adókedvezmények + + + ø KERESLETI oLDALI (SUppLY SIDE) SZABÁLYoZÁS A keresleti oldali eszközök általában azon szereplők viselkedésének. A helyettesítés keretében egy adott. ezt azonban azt megelőzően kell fizetni. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. Az ártámogatási eszközök közé tartozik a fixesítés szempontjából kiemelt jelentőségű referenciaár-képzési rendszer is. betegek). Ilyenre példát találunk Belgiumban. gyógyászati segédeszköz vagy egészségügyi szolgáltatás igénybevétele esetén fizetni kell. egészen nyilvánvaló jelek és történések. Orvosi ösztönzők Az orvosi tevékenység szabályozásának legfinomabb eszközei azok a klinikai szakmai irányelvek és gyógyszerfelírási irányelvek.58 Az ápolástudomány tankönyve 2. ahol originális készítmények NHS számára való értékesítésében alkalmazzák a profit ellenőrzését. Általános érvényű a százalékos és a fix összegű ártámogatás. hogy az egészségbiztosítás bármit is fizetne. amelyek az orvosszakmai tevékenység kereteit szabályozzák. Adózási vonatkozások A kutatásfejlesztési vagy gyártói tevékenység és a termékárazási politika közötti direkt összefüggést jelenti. Rovira) diszkont és rabat használata + + + + + + + + + + + ø egyéb + + ellenőrzött ár módosítása nemzetközi ár alapján + + + + + + + + Termék árszabályozása ár és a kalkuláció alapján + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +ø + AZ EGYES oRSZÁGoKBAN bevezető ár meghatározása kezelés alapján GYÓGYSZERpIACI SZABÁLYoZÁSI TEChNIKÁK ALKALmAZÁSA A 2-11.

+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + ø + jelenleg alkalmazott ø valamikor alkalmazták. az igazi problémát a hozadék (haszon) oldal számszerűsítése jelenti. Külső ár-becnhmarking alkalmazása az OECD országokban 2007-ben (Forrás: OECD) egyéb + + + + + + + + + + ø ø + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + visszaigénylés + + + + + + + + + + + + + + + + + ø ø ø + + + Gyógyszerészek pénzügyi ösztönzés + + generikus helyettesítés + + + + + + + költségmegosztás egyéb + + + + + + + + + + Betegek információ. A 20. a költségek meghatározása és elkülönítése sem könnyű feladat.60 Az ápolástudomány tankönyve 2. ugyanakkor egyre költségesebb orvosi eljárások (diagnosztikus és terápiás beavatkozások. jelentôsége Az orvostudomány fejlődése során évszázadok óta a hatásos gyógymódok megtalálása jelenti az egyik nagy kihívást. a fokozódó lakossági elvárások következtében az egyes országok egészségügyi kiadásai jelentős mértékben emelkedtek. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 61 2-13. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. Rovira) gyógyszerköltségvetés gyógyszerrendelési kvóták + + + + ø + ø + + + ø + Orvosok Egészség-gazdaságtani elemzések Az egészségügyi ellátórendszerben a költségek és az értük kapott hozadék mérése gyakran okoz nehézséget. században lezajlott technológiai fejlődés és társadalmi átalakulás hatásaként egyre hatásosabb. Bár ilyen bonyolult és komplex rendszerek esetében. ill. táblázat. A klasszikus feltételrendszer szerint három fő kritériumot („akadály”) fogalmazott meg az egészségügyi technológiák (pl. beavatkozások következményeinek mérése.) jelentek meg és váltak elérhetővé a társadalom egyre szélesebb rétegei számára. és a közösségi javak egyre nagyobb hányadát fordítják egészségügyi célú költségek finanszírozására. a gyógyszerek) esetén: oktatás és információ gyógyszerrendelési szokások monitorozása + + + + + + + + + + + + + + + + + + SK + + SI klinikai praxis gyógyszerrendelési útmutatói + + + + + + + + + + + + + + + + + Ország MT HU NO DK UK RO CY DE NL AT PT LV BE FR EE EL LT PL ES SE IT IE FI + + ø ø . hanem a gazdaságossági szempontokat is figyelembe kell venni. Az új technológiák megjelenése. oktatás. Keresleti oldali eszközök alkalmazása (Forrás: EASP kérdőív/Espin. gyógyszerek. amely szerint a rendelkezésre álló források elosztását már nem csupán az aktuálisan felvetődő orvosszakmai igények mentén kell elvégezni. mint az egészségügy. az idősödő társadalmak. a kényszer azon irányba. gyógyászati segédeszközök stb. kampányok + + + + + + + + + egyéb pénzügyi ösztönzés + + + + + 2-12. A kiadások emelkedésével párhuzamosan egyre jobban nőtt az igény. de már nem Az egészség-gazdaságtani elemzések szerepe. táblázat. A legfontosabb probléma az egészségügyi ellátások.

Gyógyszerek életciklusa a felfedezéstől (Forrás: Recherche & Vie. Itt tehát a finanszírozó szervezetek (pl. Az egészség-gazdaságtan területén elkészültek az első hazai szakkönyvek is. ill. transzparencia direktívájának (Directive 89/105/EEC of the Council of the European Communities on Transparency) magyarországi honosításával. E negyedik „akadály” elsődleges szerepe tehát a forrásallokációs döntéshozatal tudományos igényességű támogatása. hogy az egészség-gazdaságtani elemzések nem jelentenek érdemi eszközt az egészségügyi kiadások csökkentéséhez. Svédország. ill. Az egészség-gazdaságtani elemzések főbb típusai Angol név cost analysis (CA) Magyar név költségelemzés Outcome nincs vizsgálva Költség különböző költségelemek és -típusok (direkt orvosi költségek. hogy a gyógyszerek életciklusában hol helyezkedik el az egészség-gazdaságtani elemzések készítésének/alkalmazásának ideje. Amennyiben ez nagyon (hosszú évekre) elhúzódik. ábra azt szemlélteti. Vagyis a klinikai vizsgálati eredmények publikálását 13-24 hónappal követi az egészség-gazdaságtani eredmények publikálása. Az Európai Unió számos tagországában (pl. megnyert életévek) a kimenet mennyisége és minősége egyaránt érdekes (pl.) összehasonlító elemzése csak az eljárások költségét kell összehasonlítani. a bioekvivalencia miatt az esetek nagy részében a kimenetben nincs különbség. Típusos alkalmazási területe a gyógyszerek ártámogatási döntéseinél van. A szakma egyik meghatározó európai intézménye az Egyesült Királyságban található NICE (National Institute for Clinical Excellence). Franciaország stb. korábbi Medinfo) biztosítja. Az államigazgatási döntéshozatalba az Európai Uniós csatlakozással egyidejűleg kerültek be az egészség-gazdaságtani elemzések. ábra szemlélteti a különböző vizsgálatok (n = 41) klinikai eredményeinek. a gyógyszer kifejlesztésének mintegy 10 éves időszaka után következik a regisztráció (törzskönyvezés). jelentősen lerövidül a szabadalmi védettséggel biztosított időszak és hamar megjelennek a generikus kompetitorok. LIM. az egészség-gazdaságtani eredményeinek publikálása között eltelt átlagos idő (hónapokban) (Forrás: Greenberg D et al. Egyesült Királyság. egészségügyi technológiai elemzések. hogy az adott technológia milyen eredményességet mutat a rutin klinikai gyakorlatban és ezt milyen költséggel éri el. BMJ 328:1536–1537.) 2-14.a szabadalmi védettségi idő lejártát követően . 2004. vagyis az eredményesség és költség-hatékonyság vizsgálata során a finanszírozó szervezetek a szokásos klinikai vizsgálatokból (általában randomizált kontrollált vizsgálat) származó hatásossági információk mellett arra is kíváncsiak. A finanszírozási döntéshozatal során azonban. negyedik „akadály” is.) egyre nagyobb szerephez jutnak az egészség-gazdaságtani. KÖLTSÉGmINImALIZÁCIÓS (CoST-mINImALIZATIoN) ELEmZÉS A költségminimalizációs elemzések alkalmazásának alapvető kritériuma az. egészségügyi-technológia elemzések szervezeti hátterét 2004-től az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI. egészség-gazdaságtani eredményeinek publikálása között eltelt átlagos időt. hogy a törzskönyvezés és a tb-támogatás megszerzése között idő minél rövidebb legyen. ill. • Biztonságosság (safety – „második akadály”). eredményesség). AGIM) költség-haszon elemzés költség/költség . Disability adjusted life years. A negyedik „akadály”. • Hatásosság (efficacy – „harmadik akadály”). KÖLTSÉGELEmZÉS (CoST-ANALYSIS). eszközrendszere pedig az egészség-gazdaságtani elemzések bevezetése. amikor az originális (innovativ kutatómunkával kifejlesztett) gyógyszerkészítmény mellett . Hollandia. hogy mind az originális. hanem csupán a költségekre fokuszálunk. QALY. kialakult egy negyedik kritérium. a forgalomba hozatali engedély birtokosa ugyanis abban érdekelt. az ármeghatározás és a társadalombiztosítási ártámogatás megszerzése. A gyártó. ábra. szerepük sokkal inkább a tb-befogadási döntések során kínálkozó alternatív lehetőségek közötti összehasonlítás biztosítása. BETEGSÉGTEhER-FELmÉRÉS (CoST oF ILLNESS) A költségelemzés során nem vizsgáljuk az adott egészségügyi technológia kimeneti mutatóit (hatásosság. az eredményesség és költség-hatékonyság (effectiveness & cost-effectiveness). Ez a késés a vizsgált esetekben leggyakrabban 13-24 hónap közötti. Hangsúlyozzuk. Különböző vizsgálatok (n = 41) klinikai eredményeinek. táblázat foglalja össze.megjelennek a generikus készítmények. DALY) az eltérő naturáliákban kifejezett eredményt egységesen pénzben fejezik ki cost-effectiveness analysis (CEA) költség-hatékonysági elemzés költség/megmentett életév cost-utility analysis (CUA) költség-hasznosság elemzés költség/QALY vagy költség/DALY cost-benefit analysis (CBA) 2-10. Az egészség-gazdaságtani elemzések fôbb típusai Az egyes típusokat a 2-14. Tekintettel arra. Quality adjusted life years. táblázat. ábra. Az e három akadálynak való megfelelésre jól felépített szempontrendszer működik a fejlett országokban.62 Az ápolástudomány tankönyve 2. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 63 • Minőség (quality – „első akadály”). az Európai Unió ún. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. egészségbiztosítási alap. mind a generikus gyógyszerek esetében ugyanazon hatóanyag-molekula található a készítményben. A 2-10. állami egészségügyi szolgálat vagy magán-egészség- 2-11. amikor a rendelkezésre álló és általában viszonylag szűkös forrásokról kell dönteni. hogy ne legyen különbség a vizsgált egészségügyi technológiák kimenetében. Mint látható. Ebben a szakaszban nagy jelentőségű a regisztráció/ármeghatározás és a társadalombiztosítási ártámogatás megszerzése közötti időszak. a legkisebb költségű eljárás választandó cost-minimization analysis (CMA) költségminimalizációs eljárás nincs különbség a vizsgált eljárások kimenetében azonos kimenti mutató a különböző vizsgált eljárások tekintetében (pl. első lépésben a gyógyszerek társadalombiztosítási ártámogatási kérelmeinek elbírálásával. A 2-11. Ez az irányelv határozza meg az egészség-gazdaságtani elemzések módszertani kérdéseit. Az egészség-gazdaságtani. biztosítva ezzel a különböző elemzések számára a szakmai standardokat. indirekt költségek stb. Hazánkban 2002-ben került kiadásra az Egészségügyi Minisztérium irányelve az egészség-gazdaságtani elemzések végzéséhez.

be nem következett halálozások száma. (megnyert életévek száma/egységnyi költség). de nem csupán az élettartamban bekövetkező változást mérjük. Itt mérőszámként alkalmazható a QALY (Quality Adjusted Life Years. táblázat. továbbá fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás. táblázatban itt az oxfordi skálát mutatjuk be. vagyis a háziorvos rendelkezik olyan betegiránytó jogosítvánnyal.). helyét foglalják el. A harmadik szinten itt is a kórház található. KÖLTSÉG-hATÉKoNYSÁGI (CoST-EFFECTIVENESS) ELEmZÉS Két vagy több. • Pszichiátria és addiktológia. A járóbeteg-szakellátás a háziorvosi „kapuőri” szerepnek megfelelően fő szabályként beutalóval vehető igénybe. Komoly nehézséget okoz. amikor akár általános orvos. úgy ezek rendszerezett irodalmi áttekntése jelenti a legmagasabb szintű tudományos bizonytékot (Ia). alkalomszerű egészségügyi ellátás. kontrollált vizsgálatból származó bizonyíték cohors-vizsgálatok rendszerezett irodalmi áttekintése cohors-vizsgálatok vagy gyengébb minőségű randomizált. vagyis olyan szakrendelések. vagy további kivizsgálás/kezelés céljából szakellátó intézménybe kénytelen beutalni. • Gondozók. ill. A tudományos tények hierarchiája – oxfordi skála Besorolás Ia (A) Ib (A) IIa (B) IIb (B) IIIa (B) IIIb (B) IV (C) V (D) Tudományos evidenciák jelentôsége az egészség-gazdaságtani elemzésekben Az evidence based medicine (EBM). A szovjet modell klasszikus felépítménye a korábbi Szovjetúnió alapelvei szerint a beteg lakóhelyének közelén szükséges valamilyen alapellátás biztosítása (körzeti orvos). A bizonyítékokon alapuló orvoslás (BAO) egészség-gazdaságtani jelentősége ott található. Ezek a következők: • Bőrgyógyászat. Itt is tehát két eljárást veszünk. azaz a szakellátó rendszerbe utalás elkerülése. amelynek fix költségvetés esetén van jelentősége. meghosszabbított élet. akkor az egészség-gazdaságtani elemzések eredménye is nehezen interpretálható. A háziorvosi rendszerek modelljeinek három fő típusát szokás megkülönböztetni: • Alapellátás versus szakellátás rendszer (GP típusú). hogy a körülményekhez képest minél magasabb szintű tudományos bizonyítékokra épüljön az elemzés. század végén vonlt be a szakmai köztudatba. mint a költség-hatékonysági elemzésben. pénzben kifejezett megtakarításaihoz. • Fogorvosi alapellátás. Amennyiben egy egészségügyi technológia (gyógyszer stb. A közvetlen lakóhelytől távolabb. 2-15. Ez fordítva is értelmezhető. Az egészség-gazdaságtani. • Laboratóriumi vizsgálatok. mind a kimenetet pénzben méri. azaz a bizonyítékokon alapuló orvoslás (BAO) jelentősége a 20. aminek szervezése országonként szintén mutathat eltérő megoldásokat. • CT. A bizonyítékokon alapuló orvoslás elsődleges szerepe ott mutatkozik meg. hogy saját maga definitív ellátást tud-e nyújtani a betegnek. amelyek jó minőségű. ill. kiszűrt esetek száma stb. • Szakambulancia. szolgáltatói a következők: • Háziorvosi. többletévek száma. Az általános járóbeteg-szakellátást a beteg egészségi állapotának veszélyeztetése nélkül. kontrollált. kettős vak vizsgálatok rendszerezett irodalmi áttekintéséből (systematic review) vagy metaanalíziséből származó bizonyíték legalább egy randomizált. amelyek beutaló nélkül is igénybe vehetők. hogy a módszer mind a befektetés oldalt. A legmagasabb szintű tudományos bizonyítékot a randomizált. hanem más mérhető formában kifejezett követelményekhez viszonyítják (pl. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. Ezek révén jutunk egyre magasbb szintű tudományos bizonyítékokhoz. funkcióvesztéssel korrigált életévek). . de elérhető közelségben már szakellátóhely (pl. költség/ megnyert életévek). hogy a szokásos szakértői vélemények és gyakorlati tapasztalatok a legalacsonyabb szinten (V) találhatók. Látható. ill. A GP típusú modell lényege az alapellátás és szakellátás között húzódó határvonal. majd a legalacsonyabb árú termékhez adnak fix összegű támogatást. kontrollált vizsgálatok eset-kontroll vizsgálatok rendszerezett irodalmi áttekintése eset-kontroll vizsgálatok esetsorozatok vagy gyenge minőségű eset-kontroll vagy cohors-vizsgálatok szakértői vélemény. Az eset-kontroll vizsgálatok. Vizsgálatok randomizált. Az orvosi gyakorlat mikéntje és annak eredményessége között jól kimutatható összefüggés van. A BAO eszköztárát elsősorban népegészségügyi jellegű vizsgálatok (eset-kontroll. Hazánkban a járóbeteg-szakellátás a következő tevékenységeket foglalja magában: • Szakrendelők. Ilyen elemzés során két azonos kimenetelű és általunk ismert költséggel rendelkező beavatkozást hasonlíthatunk össze. Ilyen elven működik az osztrák vagy a német rendszer. cohors). a járóbeteg-ellátás keretei közötti definitív betegellátás. az egészségi állapotban azonos változást elérni hivatott. vagy más szavakkal a program elmaradásának pénzben kifejezett következményeihez való viszonyítása. az alapkutatások eredményeiből klinikai vizsgálatok nélkül levont következtetések A magyar egészségügyi rendszer felépítése Alapellátás Az alapellátás a egészségügyi ellátórendszer kapuja. hogy azon egészség-gazdaságtani elemzések validitása és megbízhatósága a nagyobb.) esetén a hatásossággal kapcsolatban is kételyek vetődnek fel. magas szintű tudományos bizonyítékokra épülnek. kontrollált vizsgálatból származó eredmények jelentik (Ib). randomizált kontrollált vizsgálatok (RCT) és szisztematikus szakirodalmi áttekintések adják. akár szakorvos a praxisa keretében ambuláns ellátást nyújt. A német-osztrák típusnál a határvonal a járóbeteg-ellátás (tehát nem járóbeteg szakellátás) és a fekvőbeteg-ellátás között van. ahol az alapvető célkitűzés a lakosság/ betegek alapellátási keretek között közötti definitív ellátása. KÖLTSÉG-hASZNoSSÁG (CoST-UTILITY) ELEmZÉS Valamely technológia alkalmazásának költségben kifejezett értékét viszonyítják az elérhető eredményekhez oly módon. • Az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás. • Iskola-egészségügyi ellátás. amelynek révén dönthet. farmakoökonómiai elemzéseknél tehát arra kell törekedni. házi gyermekorvosi ellátás. • Letelepedett szakorvos versus kórház (német-osztrák modell). azonban a modern orvoslás ennél többet kíván meg. poliklinika) nyújt ellátást.vizsgálatok a tudományos bzonyítékok hierarchiájának II. Az orvoslás évszázados hagyományai során igen erős alapelvként jelent meg a hosszú orvosi tanulmányokat követő praktizálás során megszerzett egyéni tapasztalat jelentősége. A fő szabály alól vannak kivételek. A személyes tapasztalat. MR. az Egyesült Királyságban. alternatív eljárás összehasonlító értékelése. a klinikai gyakorlat számára. Az esetsorozatok képezik a IV szintet. Járóbeteg-szakellátás Az általános járóbeteg-szakellátás a beteg folyamatos ellátását. a 2-15. szinten. A vizsgált eljárások során tehát meghatározzuk az egységnyi eredmény eléréséhez szükséges költséget (pl. A cohors. A hatóanyag alapú fixesítési eljárás során a finanszírozók az azonos hatóanyagú készítményekből képeznek csoportokat. A tudományos tények hierarchiáját többen megfogalmazták. Amennyiben több ilyen RCT eredménye rendelkezésünkre áll. gondozását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján. amelyet nem támasztanak alá szisztematikusan és kritikusan értékelt adatok. Itt tehát a cél a kórházi ellátás elkerülése. Ilyen rendszer működik pl. hogy rendsze- rezett formában tekinti át és elemzi a napi orvosi tevékenységet az eredményesség oldaláról. szakorvos által végzett egyszeri.64 Az ápolástudomány tankönyve 2. Magyarországon az egészségügyi alapellátás főbb intézményei. A járóbeteg-ellátás alatt együttesen értjük mindazon orvospraxis-tevékenységet. betegségmentes napok száma. a gyógyítás során szerzett szakmai ismeretek valóban nélkülözhetetlenek a sikeres orvosi tevékenységhez. Ez a rendszer a kihívásokra elsősorban az alapellátásban az orvosi együttműködés erősítésével (csoportpraxis) válaszol. KÖLTSÉG-hASZoN (CoST-BENEFIT) ELEmZÉS A vizsgált egészségügyi program vagy orvosi technológia pénzben kifejezett költségeinek a program megvalósításával elérhető. életminőséggel korrigált életévek) vagy az ehhez hasonló DALY (Disability Adjusted Life Years. nyert életévek. Természetesen az alapellátás nem egyenlő pusztán a háziorvosi tevékenységgel. • Háromszintű ellátás modellje (szovjet modell). rendszeres tömegközlekedés igénybevételével megközelíthetően kell biztosítani. ezek szisztematikus szakirodalmi áttekintése található a III. amelyek segítik a klinikai gyakorlat tudományosan megalapozott formálását. • Urológia. hanem az életminőségben bekövetkező változást is vizsgáljuk. amelynek során az eljárás pénzben kifejezett költségeit nem pénzben. • Védőnői ellátás. hogy az eredményt az alkalmazott technológia után megélt életévek életminőséggel korrigált számához (QALY) viszonyítják. • Nőgyógyászat. ill. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 65 biztosító) a támogatási döntés meghozatalakor csak az árat veszik figyelembe.

MRI. • Krónikus ápolás finanszírozására szerződött egészségügyi szolgáltatónál végzendő intézeti ápolásra a háziorvos és a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa utalhat be. valamint speciális technikai hátteret igénylő betegek ellátásának színterét jelentik az egyetemi klinikák. Gyógyászati ellátás: az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló rendeletben meghatározott ellátás. Gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb. megyei kórház). valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett és irányított szervek. elsősorban a a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. Itt még mindig a fekvőbeteg-ellátáson kívüli egészségügyi szolgáltatások nyújtása a kiemelt cél. fogorvos. az egyeneságbeli rokon. amelyre kiterjed az egészségügyi szolgáltatónak. A magas szintű szakmai felkészültséget. valamint a sürgős szükséget elhárító beavatkozásokat magában foglaló egészségügyi szolgáltatás. egy napos ellátások finanszírozott szolgáltatási egységei. a fekvőbeteg-ellátásban az aktív és krónikus ellátási ágyak száma. a felelősségek és az elvárt eredmények szinkronban vannak egymással.ideértve s gondozókat és a genetikai tanácsadókat is . szülészet-nőgyógyászat. • Rendelési óra: az egészségbiztosító által a társadalombiztosítás keretében finanszírozott óraszám. amit városi vagy megyei kórházban a kis éves esetszám miatt sem érdemes végezni. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. • Az orvosszakértői szerv szakértői bizottságai orvosa. ábra). sebészet. a járóbeteg-szakellátás. • A biztosítottat rehabilitációs ellátásra kizárólag a rehabilitációt megalapozó megbetegedés gyógykezeléséhez szükséges szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos és az e megbetegedéshez kapcsolódó esetleges szövődmények tekintetében illetékes szakorvos. • Saját feladatkörében az országos sportegészségügyi hálózat orvosa. házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos). a kezelőorvos vagy az arra feljogosított más személy beutalása. Itt már markánsan megjelenik a saját területen kívüli betegek ellátása is. • Gyermekkórház. Szemészet. PET/CT. • Sürgősségi ellátás: az Eütv. Általános sebészet és baleseti sebészet. A beutalót a következő orvosok állíthatják ki: • Háziorvos. ahol a hétköznapi egészségügyi beavatkozásokat elvégzik. törvény hatálya alá tartozó gyógyszertár. az egyetemi klinikai központ alkotta progresszivitási rendszer a racionális és méltányos munkamegosztásra épül (2-12.) ALAPELLÁTÁS (háziorvos. • Fekvôbeteg-szakellátás Az általános fekvőbeteg-szakellátás a betegnek a lakóhelye közelében. évi XCVIII. ill. külön jogszabályban meghatározott eszközök finanszírozott szolgáltatási egységét. Egészségügyi szolgáltató: a külön jogszabály alapján egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult természetes vagy jogi személy. ill. addiktológus szakorvos vagy háziorvos utalhatja be rehabilitációs ellátásra. Az alapellátási tevékenység erősítése érdekében kiemelt jelentőségű a betegközeli definitív ellátás feltételeinek megterem- tése. az élettárs. • A rendészetért felelős miniszter. • Egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv: annak az egészségügyi szolgáltatónak a fenntartója/tulajdonosa. a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. aki lekötött kapacitással rendelkezik. a saját területi ellátási kötelezettségükbe tartozó lakosok egészségügyi ellátásán kívül részt vesznek a városi kórházakból továbbküldött betegek ellátásában is. A járóbeteg-szakellátás jelenti a progresszív rendszer második szintjét. • Az otthoni szakápolás körébe tartozó szakirányú szolgáltatásokra kizárólag a megbetegedés gyógykezelésé- • • EGYETEMI Klinikai központ MEGYEI Kórházak VÁROSI kórházak JÁRÓBETEG szakellátás (szakrendelők. pontjában meghatározott termék és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer. Központi várólista: a külön jogszabályban meghatározott nagyköltségű ellátások igénybevételére váró betegek jegyzéke. sikeresen működni és mindezeket közmegelégedéssel végezni. továbbá tartós kapacitáshiány esetén kerül kialakításra (a j) és k) pont a továbbiakban együtt: várólista). • Országos intézet. Szakmai centrum: regionális vagy régióközi feladatot ellátó. ill. §-ának i) pontja szerinti sürgős szükség fennállásának megállapítására irányuló vizsgálatokat. ambulanciák. az egészségügyi szolgáltató fenntartójának/tulajdonosának a területi szakellátási kötelezettsége. Rehabilitációs intézményénél foglalkoztatott orvos. • Szakkórház. A progresszív betegellátás csúcsán az egyetemi klinikai központ áll. hiszen számos olyan speciális beavatkozás létezik. otthoni hospice-ellátásra a külön jogszabályban meghatározott kezelőorvos. • Az oep ellenőrző főorvosi hálózatának orvosa. valamint a beteg jelentkezése alapján lehetséges. a művesekezelés finanszírozott szolgáltatási egységét. ill. • A pszichiátriai betegek és a fogyatékosok otthonánál. gondozók.és ifjúság-egészségügyi szolgálat orvosa. gégészet. A fekvőbeteg-szakellátásban szintén szigorú beutalási rend van. ha a feladatok. amely . fővárosi. • Egyetemi klinika. §-ának 1.66 • • • • Az ápolástudomány tankönyve 2. • Rehabilitációs kórház. • A járóbeteg-szakellátás . vérsejtképző őssejt átültetésére váró betegek listája (transzplantációs várólista). A magyar egészségügyi ellátórendszerben a következő főbb kórháztípusok figyelhetők meg: • Általános kórház (városi. a mostoha. az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. ill. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 67 Fül-.és gyógyászatisegédeszköz-ellátás.és nevelt gyermek. egyéb. A fekvőbeteg-ellátás első szintjét a városi kórházak képezik. • A nemzeti adó. A járóbeteg-szakellátásnál már említetteken kívül fekvőbeteg-intézeti butalásra jogosult orvosok: • Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra. valamint szakkonzílium céljából fogorvos. • Személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézmény orvosa.pszichiáter. Az alapellátás.az akut elvonási időszakot követően . az örökbe fogadott. Intézményi várólista: az adott fekvőbeteg-ellátó intézményben a betegellátás sorrendjét meghatározó jegyzék. Szakellátási kapacitás:a járóbeteg-szakellátásban a szakorvosi és nem szakorvosi órák száma.és vámhivatal orvosa hez szakorvosi képesítéssel rendelkező orvos vagy annak kezdeményezésére háziorvos. • Lekötött kapacitás: az az i) pont szerinti szakellátási kapacitás. évi XCVIII. • Egészségügyi közszolgáltatás: a részben vagy egészben a központi költségvetés és az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatás. Működésükben meghatározó szerep jut a méretgazdaságosságnak is. eredményesen. Onkológia. ideértve a CT.az egészségügyi ellátások meghatározott sorrend szerinti elvégzése érdekében. az örökbefogadó. törvény 1. valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. A rehabilitáció vagy a fizikoterápia szakorvosa utalhat be. gyermekgyógyászat. Ennek igénybevétele a külön jogszabályba foglaltak szerint a beteg folyamatos ellátását végző orvos. Progresszivitás A progresszív struktúra kialakításával kapcsolatban sarokpontnak tekintjük a szükségletek. évi CXXXII. A megyei kórházak a megyei ellátórendszer meghatározó szereplői. háziápolás. fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek között végzett egészségügyi ellátása. orr-. évi XCV.a központi várólista alapján igénybe vehető ellátások kivételével . jogi személyiség nélküli szervezet. törvény alapján. ill. • • • . stb. ideértve a fekvőbeteg-gyógyintézetek orvosát. védőnő) 2-12. törvény. speciális feladatellátásra szakosodott szervezeti egység vagy intézményrész. Progresszivitási szintek a Dél-dunántúli Régióban Alapfogalmak Itt az egészségügyi rendszerünk leírása és bemutatása során használt alapfogalmak definíciószerű bemutatását adjuk meg. CT-MRI. • A sorozó orvos. • Az iskola. a mostoha. Gyógyszertár: a biztonságos és gazdaságos gyógyszerés gyógyászatisegédeszköz-ellátás. a testvér.orvosa. Közeli hozzátartozó: a házastárs. Az ellátási terület az a földrajzi terület. ábra. A struktúra alapját és első szintjét az alapellátás jelenti. ill. • A biztosítottat szenvedélybetegsége esetén . a kapacitások és a finanszírozás összhangjának megteremtését. tulajdonosának (a továbbiakban együtt: fenntartó). valamint az egészségügyi szolgáltatónak az a kötelezettsége. amire érvényes finanszírozási szerződés kiterjed. ill. törvény és a biztonságos és gazdaságos gyógyszer. Alapszakma: belgyógyászat.és a nevelőszülő. valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. Akkor tud egy rendszer hatékonyan. A betegségek megelőzésében és korai felismerésében szintén kulcsszerep hárul az alapellátóra. hogy az egészségügyi szakellátásban a törvény szerint meghatározott ellátási területen lekötött szakellátási kapacitásai felhasználásával a kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosultak számára a külön jogszabályban foglaltak szerint egészségügyi szolgáltatásokat nyújtson. továbbá a szerv-. 3. jogszabályban előírt bármely más finanszírozott szolgáltatási egység. a városi és a megyei kórházak. a honvédelemért felelős miniszter irányítása és vezetése alá tartozó szervek orvosa. • • • • Területi szakellátási kötelezettség A területi szakellátási kötelezettség: az egészségügyi szolgáltató fenntartójának. A városi kórház a területi ellátási kötelezettségébe tartozó betegek fekvőbetegek-ellátásnak első lépcsője. évi LXXXIII. • A büntetés-végrehajtás orvosa.

J. [19] PAUlY. PÁl M. Health Serv. forgalmazására jogosult: az orvos. amely nem gyógyszer. GUlÁCSI L. [5] BoNCZ. H. HUbER. 2002. Gyógyászati segédeszköz: átmeneti vagy végleges egészségkárosodással. SEbESTYÉN A. pp. GRAY.. Health Policy 56. (szerk.uk/docs/levels.): Encyclopedia of Health Services Research. BoNCZ. B. J. [3] BoNCZ I. helyreállítására.. integration. az ellátás igénybevételének időpontjával meghatározó lista. MUNTANER. W. Pouvourville. Semmelweis Kiadó. kémiai hatás szerinti osztályozása. de amelyet az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság nyilvántartásba vett. Közforgalmú gyógyszertár: a lakosság közvetlen és teljes körű gyógyszerellátását biztosító olyan egészségügyi intézmény. (szerk. 2002. FIGUERAS.. amelyeket a csoport referenciaeszközének árához megállapított százalékos támogatás alapján meghatározott (fix) összeggel támogatnak. 35. Különkeretes gyógyszer: az egészségbiztosítási szerv és a gyártó/forgalmazó/szállító által megkötött külön szerződés szerinti közbeszerzési árhoz nyújtott külön jogszabály szerinti támogatásban részesülő gyógyszer. Közfinanszírozásban részesülő gyógyszer: olyan gyógyszer. JAMA. PÁl M. [22] http://cebm. ide nem értve az Egészségbiztosítási Alap által támogatott azon gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök alkalmazását. de azzal nem azonos telephelyű vagy mozgó egységként működtetett. amely a teljes körű gyógyszerellátás keretében magisztrális gyógyszerkészítést is végez. életminőségének javítása. R. anyagok összessége.. amelynek részére az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság a gyógyszer forgalomba hozatalát engedélyezte. T. [17] NAGY. Gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológia: az egészség megőrzésére.. 2007. [21] SpIllMAN. J. amelyek vényen rendelhetők és ártámogatással vehetők igénybe. 2003.ide nem értve az egyszerűsített támogatási jegyzékben szereplő funkcionális csoportba tartozó. 2006.3:171-204. ATC-csoport: a gyógyszerek anatómiai. amelynek célja együttműködésben az orvossal a hatásos. LUbITZ. Referenciagyógyszer: az a meghatározott (fix) támogatási csoportba tartozó gyógyszer. PÁl M.. Népegészségügyi orvostan.68 Az ápolástudomány tankönyve 2.: Social insurance.. felelősen végzett dokumentált tevékenység. 342. ill.] . ill. terápiás. J.: Közösségi és magánforrások (public-private mix) szerepvállalása az egészségügyi finanszírozás forrásteremtésében. J. Ross M.. valamint a test megtámasztására. M. a gyógyszerek. (ed. Wash. M. I. 284-319. 2006. J. amely használata során nem igényli egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy folyamatos jelenlétét. MoSSIAloS.4:287294. Személyes gyógyszertár működtetési jog: szakmai gyakorlattal rendelkező gyógyszerész részére. Kézigyógyszertár: a háziorvos. 2010.15:713-717. old. I. A.. B. SEbESTYÉN A. [12] DoRMoNT. amelynek árához külön jogszabály alapján a központi költségvetés. [14] MoSSIAloS.. az egészségi állapot diagnosztizálására irányuló tevékenységek. [11] DIXoN.: Health services research in Eastern Europe.a betegellátás sorrendjét szakrendelésenként. C.3:796-797. [8] BoNCZ. amelynek egyedi.5789:24-6.a vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkező . BoRREll.: Az állam és a magánoldal szerepvállalása az egészségügyi szektorban: privatizáció és/vagy (vissza)államosítás. U. Age Ageing 31. amely a közfinanszírozás alapjául elfogadott ára. KUTZIN. D’Aunno. Epidemiol.): A magyar egészségÜGY.2:111-115. [13] FRIEDMAN. 275. • Támogatási csoport: azon termékek csoportja. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 69 • Betegfogadási lista: az adott járóbeteg-szakellátó intézményben .ac. a gyógyszerek meghatározott körét szolgáltató ellátási forma. E. M.. A. 1994. Budapest. DÓZSA CS. H. Engl. 112.9:947-963. biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítésén túl a beteg egészségtudatos életvitele kialakításának elősegítése. együttműködő készségének növelése. Fiókgyógyszertár: a közforgalmú gyógyszertár részeként működő. A. kölcsönzési díja. • Hatósági vezető: a közforgalmú gyógyszertár átmeneti vezetésére hatósági határozattal kijelölt gyógyszerész. In: Kimberly.. Open University Press. ill.ox. Nature 367:313-314. 2006. 2010.. adott közforgalmú gyógyszertár vezetésére és működtetésére szóló engedély (a továbbiakban: személyi jog). et al. az általános forgalmi adót is tartalmazó értéke. megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése. annak teljes körű gyógyszerellátását végző egészségügyi intézmény. Pécs. fogyatékossággal élő ember személyes használatába adott orvostechnikai eszköz (beleértve az önellenőrzési célt szolgáló in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközt is) vagy orvostechnikai eszköznek nem minősülő ápolási technikai eszköz. Semmelweis Kiadó.. 2006. de. amelynek során az ellenőrzést végző személy vásárlói szerepben vagy .. mozgatására szolgáló eszköz igénybevétele diagnosztikus.. gyógyászati segédeszközök kereskedelmi forgalmában részt vevő .): Dialog campus. pp 568-571. J. ANNA..html[Pécs. Magyar Onkológia 48. DÓZSA CS.: Funding health care: options for Europe. [15] FEACHEM. Buckingham. [9] BoNCZ I. Intézeti gyógyszertár: a fekvőbeteg-gyógyintézet részeként működő.4:1233-1250. J. ill. házi gyermekorvos (a továbbiakban: háziorvos) gyógyító munkájához szükséges. I. [2] BoNCZ I.2:149-154. valamint a háromhavi terápiás limit alapú (keretösszeg) támogatásban részesülő gyógyászati segédeszközöket -. jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet.2011. C. S.: A descriptive framework for country-level analysis of health care financing arrangements. a külön jogszabály szerinti százalékos támogatásban részesül. old.: Experiences with the application of the DRG principle in Hungary. 2003. 1996. Referencia gyógyászati segédeszköz: az a meghatározott (fix) támogatási csoportba tartozó gyógyászati segédeszköz . IRoDALom [1] BoNCZ I. amely szaktevékenységként közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatokat is végezhet. Forgalomba hozatali engedély jogosultja: az a természetes személy..: Back to Europe: Back to Bismarck? Int. and managed care: lessons from early experiments. Lancet 368:1033–1037. DÓZSA. SÁNDoR J. ill. 2002. J. [7] BoNCZ I.jr2.. [18] NAVARRo. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. 286-302. a gyógyszer embergyógyászati célra való alkalmazhatóságát engedélyező hatósági határozat.4:777-802.: Az emlőrákszűrések egészség-gazdaságtani elemzése. SAGE Publications..szolgáltatást igénybe vevő szerepben lép fel. [20] SESHAMANI. (eds): The globalization of managerial innovation in health care. DIXoN. 2008.): A magyar egészségÜGY. ill. 1996. SEbESTYÉN A. Lee Law Rev. EMbER I. [6] BoNCZ. Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény: olyan anyag vagy anyagkeverék.: What if technology never stops improving? Medicare’s future under continuous cost increases. PAlÁSTI J. ORESKoVIC.. A.: The impact of ageing on expenditures in the National Health Service. a fenntartható finanszírozás kihívásai. 2003.: Health decline in Eastern Europe. 557-567. [10] DEppE.. SEbESTYEN. ezek kapcsán felhasznált eszközök.. Csekély értékűnek minősülő ajándék: természetbeni juttatás. In: Bodrogi J.02. E. SÁNDoR J. 2000.előállító és kereskedő... [4] BoNCZ I. Health Econ.. V. CS. Cambridge University Press. ill. Próbavásárlás: az egészségbiztosító által végzett olyan helyszíni ellenőrzés. 2009. J.a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátás kivételével . és gyógyszernek • • • • • • • • • • • • • • • • • • • nem minősülő gyógyhatású anyagként forgalomba hozatalát engedélyezte. SEbESTYÉN A. Orvosi Hetilap 144. G. alkalmazása.: Economy and mortality in Eastern and Western Europe between 1945-1990 the largest medical trial of history. R.: Az egészségbiztosítás és az egészségügyi finanszírozás alapjai... C. E. Magyar Onkológia 47. SEbESTYEN. Gyógyszerészi gondozás: a gyógyszerész által önként vállalt. a gyógyszerész. amely a külön jogszabályban meghatározottak szerinti bruttó fogyasztói ára és forgalmi részesedése alapján az adott ATC-csoportra meghatározott százalékos támogatásban részesül.9539:917-918. A. old.12:957-962. minőségileg kontrollált körülmények között. forgalmi részesedése alapján az adott támogatási csoportra meghatározott.: Capitation. 56-80. az Egészségbiztosítási Alap az arra jogosultaknak támogatást nyújt. (szerk. GRIGNoN. különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer. In: Ember I.. Philadelphia. 2004. a lakosság közvetlen gyógyszerellátását biztosító egészségügyi intézmény. Int. 28. 60. Személyes használatnak minősül az eszköz természetes vagy mesterséges testfelszíni nyílással rendelkező testüregben vagy testen viselése..amennyiben a biztosított egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátást .19:14091415. Lancet 368. Not much to write home about? Health Serv. [16] KUTZIN.. BETlEHEM J. S. Gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére. rehabilitációs vagy ápolási céllal. Budapest.: Financial deficits in the health services of the UK and Hungary. ilyen érték hiányában pedig az általános forgalmi adóval együtt számított beszerzési ára vagy előállítási költsége nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5%-át. 2001.: Health expenditure growth: reassessing the threat of ageing.: Politics and health outcomes.. In: Mullner.: A colorectalis szűrések egészség-gazdaságtani elemzése. Med. EMbER I. terápiás. N. Forgalomba hozatali engedély: az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által kiadott. I. In: Bodrogi J.: The effect of longevity on spending for acute and long-term care. 26.: A méhnyakrák szűrések egészség-gazdaságtani elemzése. 15.

.

ebből (ha annak nagysága elvileg kielégítő is) nem biztos. ill. vagy ahol visszaélhetnek a pénzbeli ellátásokkal. Részletesen lásd Balázs P. valamint a szociális biztonsághoz való jogot2. • 1972. törvény – hazánk legmagasabb szintű jogforrása – az alapjogok körében rögzíti a testi és lelki egészséghez1. • A társadalombiztosításra – amelynek része a betegségi. 4-5. a gyógyszerekkel és egyéb gyógyászati segédeszközökkel való ellátást. old. Ebben a részben a betegségi biztosítás alakulását – amely része a társadalombiztosításnak – tekintjük át. • Az egészségügyi intézményekre és ellátásokra vonatkozó vonatkozó szabályozás kialakulását és fejlődését3. a közegészségügy rendezéséről. SAÁGHY ANdREA. ill. betegség. A természetbeni (in naturam) ellátásokat mindenekelőtt azokon a területeken indokolt megszervezni. valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. Az egészségszolgáltatási rendszer hiányosságai miatt a társadalombiztosítás hiába bocsátana pénzeszközöket a rászoruló rendelkezésére. évi XIV. Tipikusan ilyennek tekinthetjük az orvosi ellátást. A társadalombiztosításra vonatkozó jogi szabályozás alakulása5 A társadalombiztosítási rendszerekben általában a pénzbeli ellátások játszanak jelentős szerepet. azon belül is a természetbeni ellátásokra koncentrálva. rokkantság. Emiatt a társadalombiztosítás szinte rákényszerül arra. ÁGOStON IStVÁN. ahol a piaci mechanizmusok nem működnek megfelelően. A fentiekből is következően. hogy a kezelésre szoruló személy ezek felhasználásával minden szükséges gyógyító ellátáshoz hozzájut. amely a feudális rendből kibontakozó polgári fejlődés kezdetén jött létre. POGÁNY MAGdOLNA Történeti áttekintés Az egészséghez való jog mint alkotmányos alapjog. a kórházi ápolást. amely az egészségügyre vonatkozó normákat egyetlen jogszabályban – ún. vázlatosan. évi CLIV. JAKAB TiBOR. tv. DR. ill. Sztrilics A. a klas�szikus polgári jogalkotás terméke. évi XX. DR. árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.. öregség. rendszertanilag két fő területet szükséges figyelembe venni. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz. évi II. az egészségbiztosítás – vonatkozó szabályozás kialakulását és fejlődését. az egészségügyről. özvegység. az 1949-1989 közötti szocialista korszak lenyomata. 1 70/E. amelyek garantálják e jogok megvalósulását. Ezek deklarálásán túl megnevezi azokat az intézményrendszereket is. Generale Normativum in Re Sanitatis. az adott korszak kiemelt szabályozási tárgyköreivel foglalkoztak. mind ideológiai. hogy nagyrészt a biztosítottaktól és a munkáltatóktól befolyt hozzájárulásokból jelentős összegeket áldozzon az orvosi el- Az egészségügyi intézményekre és ellátásokra vonatkozó szabályozás alakulása Magyarországon 1770-ig vezethető vissza az a hagyomány. az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével. Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai DR. tv. DR. kódexben – igyekszik összefoglalni. még Kovácsy Zs.. az egészségügyről4. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.: 20-33. nem megfelelően használják fel azokat. Ezek a jogszabályok általánosságban a közösségi egészségügy (ma népegészségügy) és az egészségügyi szolgáltatások rendszer- 70/D. a rendszeres testedzés biztosításával. GELENCSÉR ZOLtÁN. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem. old. Hazai jogrendszerünk az utóbbi évszázadokban négy ilyen kódexet alkotott: • 1770.3. TAKÁCS MAGdOLNA. 2 3 4 5 Lásd. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. • 1997. mind szervezeti-működési értelemben. szerű működési kereteit határozzák meg. amikor az egészségügyi jogi szabályozást érintő kérdések vizsgálódásába kezdünk. • 1876. tc. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. DR. . DR.

KoVáCSY ZSoMboR: Egészségügyi jog. ruházathoz. E jogokat az első generációs alapjogoktól: a szabadságjogoktól (vallásszabadság. gyógyszert. Az ipari munkásság.. jelentős változásokkal mai társadalombiztosítási rendszerünk kiépítéséhez vezetett7. Ezek a jogok fokozatosan kerültek lefektetésre a különböző jogszabályokban. cikk). amely 30 cikkben fejti ki minden ember számára az alapvető szabályokat és szabadságjogokat. és 7. amíg ezt állapotuk szükségessé tette (időbeli korlátozás nélkül). háziipar területén foglalkoztatottak. törvény alapján 1975. Az 1927.. század utolsó évtizedére nyúlnak vissza. Hazánkban az állam által működtetett társadalombiztosítási rendszer kialakulásának kezdetei – a német és osztrák példát követve – a XIX. A jogosultak körét. 1965ben lépett hatályba. az Európa Tanács 1961-ben aláírásra megnyitott nemzetközi egyezménye. A 12. 1990.-én az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában. másodlagos Nemzetközi kitekintés A szociális jogok Magyarországon – rendszertanilag – a szociális jog területén belül helyezzük el az egészségügyi jogokat. cikk). Az emberi jogi garanciák deklarálását először az ENSZ tagállamai fogadták el 1948. nyolc napnál rövidebb időre szerződtetettek. Az akkori országgyűlés 1981-ben fogadta el az ipari és gyári alkalmazottak kötelező betegségi biztosításáról szóló 1891. szociális és kulturális jogokat. szállítmányozók. szociális és kulturális jogokat. valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. (Tbj.): Betegjogok Magyarországon – Szabályok és gyakorlat. az előbbiek családtagjai. július 1. gyógyászati segédeszközöket és mentőszállítást kaptak mindaddig. Az 1907. old. törvény végrehajtásáról szóló 17/1975. stb.szakaszt különböztethetünk meg. hogy magvalósításukhoz az állam valamely aktív beavatkozása szükséges. orvosi gondozáshoz. old Czúcz O. 16. önálló iparosok. 3. valamint az alkalmazottak egészségügyi ellátását az Országos Társadalombiztosító Intézettől az állam vette át. Társaság a szabadságjogokért (TASZ). törvény” rögzíti. A baleseti biztosítás körében az ingyenes orvosi gyógykezelést. Magyarország a cikkek többségét ratifikálta.nem mezőgazdaságban foglalkoztatott – kb. évi XVII. gyógyfürdőkezelést. fejlesztése és fenntartása állami feladattá lett. 2003. Szeged. A kifejtett jogok magukban foglalják: • A munkához való jogot (6. old. hogy minden személynek joga van a saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz. második generációs alapjogoknak nevezzük a gazdasági. évi LXXX. a 17. Budapest. a gyógyászati segédeszköz és a fogpótlás.§). egyedülálló összefogottságban tartalmazó kiemelkedő jelentőségű jogi dokumentum. gyógyszerek. UNIÓ Lap. CZÚCZ OTTÓ: Szociális jog I. Részletesen lásd Czúcz O. cikk). 2002. 71-73. Hajdú J. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 73 látás hálózatának kiegészítésére. Ezeket a különböző tagállami jogszabályokat – a közösségi célokra tekintettel – „koordinációval” lehet összhangba hozni. míg a szabadságjogok esetében az állam kivonulása. (Eb. Az emberi jogok körében ún. amely a kötelező biztosítás elve alapján rendelte el az érintettek ellátásának megszervezését a betegségi biztosítás terén. Pogány M.). december 10.és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. A Gazdasági.) IRODALOM ÁDáM GYÖRgY (szerk. Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát 1966-ban deklarálták. cikk az anyák és gyermekek szociális és gazdasági védelemre való jogával kapcsolatos állami kötelezettségeket rögzíti. szanatóriumok létesítésére6. évi LXXXIII.. Ez tekinthető az első lépésnek azon az úton. évi II.92 millió személy túlnyomó többségére) kiterjed. tv. A betegségi biztosítás további fejlesztésének eredményeként fogadták el a törvényt. számú törvénycikket. • A szociális biztonsághoz való jogot (9. nagyobb építkezéseknél. amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszti. valamint az önkéntes belépés alapján védelem alá kerülőkről (pl. JATEPress. gazdasági. jogi és gazdasági védelmével. 199.§-a ugyanis az egészségügyről szóló törvénynek az egészségügyi ellátás állampolgári jogon történő biztosításáról szóló 25. Részletesen lásd Gyulavári T. amely hosszú évtizedek alatt. azaz az ország lakosságának 97%-át tette ki. cikk a család szociális.§). valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz. 6 7 8 9 10 11 Az egészségügyről szóló 1972. HAJDÚ JÓZSEF. Semmelweis Kiadó. 12-14. A 22. A védett személyek körének két csoportjáról rendelkezik: a kötelező védelem alá esőkről (ipartörvény8 hatálya alá tartozó vállalatoknál foglalkoztatottak. UNIÓ Lap. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar. Baleseti ellátásként – függetlenül a biztosításban megelőzően töltött időtől . valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz.a már ismertetett egészségügyi ellátásokat biztosították11. gyógyintézetek. (VI. Míg Magyarországon 1938-ban a lakosság kereken 31%-a volt biztosított. 1878. cikk a szociális és egészségügyi segítségnyújtáshoz való joggal. • Az oktatáshoz való jogot (13. valamint a szülés levezetéséhez szükséges egészségügyi szolgáltatásokat és gyógykezelést a biztosított felesége is igénybe vehette. 1976 óta hatályos az okirat. tc. 14. tc. valamint a szülészeti ellátásra és a mentőszállításra”. valamint a baleseti biztosítás létrehozása volt. old. 66. 1961 után a termelőszövetkezeti parasztság egészségügyi ellátása is – lényegében díjtalanul – állami feladattá vált. Az egészségügyi szolgáltatásként nyújtott ellátásokat részletesen ”A kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. Alkotmányosan garantált alapjogként való elismerésük csak a 20. hogy az egyes tagállamok szociális joga számos sajátos. 1945-től megkezdődött az egészségügyi intézmények államosítása. cikk a szociális jóléti szolgáltatásokban való részesülés jogával. tartózkodása kívánatos.) Egészségügyi szolgáltatás tekintetében a védett személyi kör: a biztosítottak (Tbj. Ezek az ún. csak rájuk jellemző elemet tartalmaz. • Az egészséghez való jogot (12. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest. a 14. 2007. évi XIX. vasúti üzemekben dolgozók. Joga van a munkanélküliség. 1939-re a betegségbiztosítás csaknem másfél millió emberre (az akkori . Könczei. Az első kötelező betegségi biztosítási törvény hiányosságainak kiküszöbölésére jött létre. . cikk). A pénztárak a biztosítottaknak ingyenesen nyújtottak orvosi kezelést és gyógyszert9. A nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra jellemző.. öregség esetére való.) MT számú rendelet 354. évi XXI. Részletesen lásd Czúcz O.és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. fejezet. század második felében következett be. törvény” szabályozza. SZTRILICS ANDRáS: Jogi szabályozás az egészségügyben. 2008. • A megfelelő életszínvonalhoz való jogot (11. az intézmények működtetésével kapcsolatos felelősség szinte teljes egészében az egyes tagállamok hatókörében marad. amely a fordulat éve után meggyorsult. Ennek oka az. CZÚCZ OTTÓ.. évi XIV. hogy lényegesen bővült az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre. 1. Budapest. és 1950-ig az egészségügyi hálózat egésze állami kezelésbe került. cikk a társadalombiztosításhoz való joggal. cikk). Ez a szociális és gazdasági jogokat. rokkantság. 5. fuvarozók. • A család védelméhez való jogot (10. amelyek közül témánk szempontjából a legjelentősebbek: a Tanács 1408/71/EGK rendelete. orvosi rendelők. 205-206. 3. valamint az ellátások fedezetét „A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról. A koordinációt rendeletekkel valósítják meg. Az Európai Szociális Karta több. PogáNY MAgDoLNA: A betegjogok szabályozása és gyakorlata. amelynek két legfontosabb rendelkezése: a biztosítottak körének kiterjesztése. BALáZS PÉTER. Az 1891.72 Az ápolástudomány tankönyve 3. 69-71. gyógyászati segédeszközök nyújtásának időtartamát egy évre emelték.).9 milliót. gyógyszereket. jogosultságokat és ellátásokat. 1990-től az egészségügyi szolgáltatás ismét biztosítási típusú ellátássá válik. Budapest. hajózásnál és hajóépítésben dolgozók. A társadalombiztosításról szóló 1975. a Tanács 574/72/EGK rendelete15. lakáshoz. cikk).. addig 1966 végére a társadalombiztosítás szolgáltatásaira igényjogosultak száma – a nyugdíjasok beszámításával – elérte 9. cikk leszögezi. 12 13 14 15 Gyulavári. Némileg ismét bővült a biztosítottak köre (ügyvédi irodák. évi II. hogy minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz. 2002. 2. de meghatározott térítés ellenében járt: a gyógyszer. HEUER OLgA (szerk. azonban – az egyes ellátásokra jogosultak körében szabályozva – a lakosság túlnyomó többségét bevonja az egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak körébe13. Részletesen lásd Czúcz O. Ennek a korszaknak különösen az első időszakára jellemző. old. állam ratifikációjával14. bányákban. A 25. gyógyászati segédeszközöket nyújtottak10. özvegység. tv. szólásszabadság stb. Betegség esetén az orvosi kezelést. Állampolgári jogon. Az Európai Unióban a szociális biztonsági rendszerek alakításával. tc. Budapest. PogáNY MAgDoLNA: Szociális jog II. beleértve a polgári.. 1975 közepétől az egészségügyi ellátás állampolgári jogon járt12. hogy 1945 és 1975 között a dolgozók (tsz-tagok) és családtagjaik betegség esetén orvosi (szakorvosi) gyógykezelést. 2005. a 16. betegség. valamint az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak (Tbj. 1. kereskedelmi és iparkamarák stb. Czúcz O. politikai. • A szakszervezethez való csatlakozás jogát (8.. napjától kezdődően „az állampolgárok a gyógyító-megelőző ellátás keretében ingyen jogosultak orvosi gyógykezelésre – ideértve a kórházban történő gyógykezelést is. cikk kimondja. A kötelezô egészségbiztosítási rendszer napjainkban A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások közül az egészségbiztosítási ellátások természetben nyújtott formája az egészségügyi szolgáltatás. Betegségi és egészségbiztosítás 1945 után Az egészségügyi rendszer 1945 utáni fejlődésében három – egymástól lényegesen elkülönülő . 74-76. Részletesen lásd Czúcz O. a 13. cikk). az 5. rendszert alkotó cikk útján védi a szociális biztonsághoz való jogot.. stb. évi XIV. A munkásbiztosítás fejlődésében alapvető fordulatot hozott a törvénycikk elfogadása. old. nevezetesen: élelemhez.) alapvetően az határolja el. Ez volt az első jogszabály.). Budapest. old.. valamint az igénybe vehető ellátások körét és mértékét.): Egészségügyi jogi kézikönyv.. §-át hatályba léptette.

igen sok körülménytől függ18. A munkaidő-irányelvet (Az Európai Parlament és a Tanács 2003. Az Európa Tanács tagállamai. • . • Az élet. A Közösség a munkaerő szabad áramlását a tartózkodási és munkavállalási jogok szabályozásán kívül három eszközzel segíti.php?id=355&mode=&hook=ALL&sortkey=&sortorder=&fullsearch=0&page=31 18 Mikko V. 17-29. A. 18. hogy irányelvekkel minimumkövetelményeket fogadjon el a munkakörülmények javítására. lakóhelyükre való tekintet nélkül. GYULAVáRI TAMáS. A jogvédelem nemzetközi és nemzeti mérföldkövei (Forrás: Mikko V. Ez a közösség másodlagos jogának olyan jogforrása. 4 § /1/ /2/ /3/ bek. hogy a páciensek pontos tájékoztatást kapjanak az egyes országokban elérhető egészségügyi szolgáltatások színvonaláról. tanácsi elfogadásra váró szabályozás alapelve. cikke szerint a tagállamok állampolgárainak. amelyet az Egységes Európai Okmány illesztett a szerződésbe. Ez „a betegek szabad mozgásának” gyakorlati megvalósítását jelenti. a Bizottság a Párizsi Csúcs politikai döntéseinek végrehajtása érdekében szükségesnek ítélte az Akcióprogram megalkotását. így Magyarország is.és munkakörülmények javítása. VIENoNEN. kiadó elfogadta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (69.): Az Európai Unió szociális dimenziója. Ezeket a dokumentumokat a jogalkotó figyelembe vette az egészségügyről szóló 1997. A törvény lehetőséget ad arra.és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. IV. IRODALOM CZÚCZ OTTÓ: Szociális jog I. • Szociális biztonsági koordináció. évi CLIV. amely azóta is a legfontosabb iránymutatásként szolgál a jogalkotók számára. törvény. Különösen joguk van egy másik tagállam területén az adott állam állampolgáraival azonos feltételekkel munkát vállalni.tv. A jogvédelem: nemzetközi és nemzeti mérföldkövek Az. A végleges. Az egészségügyi ellátáshoz fűződő jogok biztosítása érdekében került megalkotásra a jelenleg is hatályos egészségügyről szóló 1997. március.. Oviedo. 324.): The Right to Health Care in Several European Countries.) cikke volt. és biztosítja. A Bioetikai Konvenció közel hét éves előkészítő munka után vált a bioetika elveinek keretegyezményévé.. 2002. évi CLIV. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 75 közösségi normák. arra vállaltak kötelezettséget. a korlátozó tagállami szabályozások nem alkalmazhatók.org/mod/glossary/view. ezen belül az ápolási tevékenység minősége szempontjából is kitüntetett szerepe van a betegjogok érvényesülésének. Budapest.hu/index. 2000. tekintettel a biológiai és az orvostudományi alkalmazására. Egyezmény az emberi jogokról és a biomedicináról Európa Tanács – Egyezmény az ember jogainak és méltóságának védelméről. Amszterdam. 19 Forrás: http://www. 1999. WHO-nyilatkozat az európai betegjogok elősegítéséről WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) – Declaration on the Promotion of Patients Rights. H. táblázat. hogy az elmúlt évtizedekben Európa-szerte olyan folyamatok zajlottak le az egészségtudományok területén amelyek soha nem látott kihívások elé állították az egészségügyi szakembereket. KÖNCZEI GYÖRgY: Európai Szociális Jog. The Hague-London-Boston. Budapest. jogi szabályrendszerének ismerete és készség szintű alkalmazása. A Rendelet szigorú szabályokat tartalmaz a külföldiek foglalkoztatása korlátozásának tilalmára vonatkozóan. Munkaidőre vonatkozó szabályozás.disabilityknowledge. Bár a szerződés nem írta elő szociális program megalkotását. Három fő célja: • A foglalkoztatási helyzet javítása. Hermans.74 Az ápolástudomány tankönyve 3. hogy teljes egészében kötelező erejűek. • A munkavállalók tájékoztatásának rendszere( EURES). E feladatok maradéktalan és megfelelő szintű teljesítéséhez azonban elengedhetetlenül szükséges a szakmai hivatás jogi hátterének. Kluwer Law International.. Osiris Kiadó. november 4-i 2003/88/EK irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól) eredeti formájában 1993-ban fogadták el. amely rögzíti a betegjogok alapelveit. Forrás: http://moodle. A részletes szabályozás rendelkezik a költségtérítések tagállamok közötti elszámolásáról. szekció – Philadelphia) elfogadta az ENSZ Közgyűlés kiadta az Amerikai Kórházszövetség kiadva Franciaországban kiadva Franciaországban elfogadta az Európa Tanács parlamenti közgyűlése A betegjogok Mivel az egészségügyi szolgáltatás minősége. ha saját országukban kezelték volna őket. Az aláíró államok. de a végrehajtás módjának és eszközének megválasztását a tagállamokra bízza. In: den Exter. a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme érdekében.működő egészségügyi szolgáltatókra.. Ezt követően a Magyarország által elnökölt Tanács fogadhatja el véglegesen a szöveget. Budapest. törvény alapján Az egészségügyi felsőoktatásban a hivatásuk gyakorlására képesítést szerző szakembereknek képeseknek kell lenniük a végzettségüknek megfelelő szinten az egészségügyi feladatok ellátására. Az Akcióprogramnak köszönhetően a hetvenes évek második felében megkezdődött a szociális jogharmonizáció. hogy egy másik tagállam területén munkát vállaljanak és munkát végezzenek a tagállam állampolgárainak foglalkoztatását szabályozó törvényi. . hogy betegeknek az egészségügyi ellátást adó országban ugyanannyi költségtérítés jár. mint amennyit akkor kapnának. fejezet) Szociális és Családügyi Minisztérium. és azóta több ízben módosították. • A diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése. törvény kodifikálásakor. (eds. UNIÓ Lap. arra tekintettel. április 4. 16 17 Czúcz O.euvonal. • Széles körű párbeszéd kialakítása a közösség gazdasági és szociális döntéseinek meghozatalában17. (3. Az irányelv ennek a tagállamok közötti együttműködésnek a rendszerét hozza létre. amely jogi kötelező erővel nem rendelkező dokumentum. old. 2000. javaslat.tartózkodó természetes személyekre. azonban néhány – a jogvédelemben mérföldkőnek számító – évszámot és szabályozási kört a 3-1. A törvény hatályát 20 tekintve kiterjed a Magyar Köztársaság területén • . Ennek alapján fogadták el a munkaidő megszervezésének egyes kérdéseiről szóló 93/104/ EK irányelvet. A betegjogokkal kapcsolatos legújabb szabályozás19 Az Európai Parlament (EP) 2011.folytatott egészségügyi tevékenységre. A WHO Európai Regionális Irodája az Európai Parlament felkérésére készítette el a nemzetközi dokumentum tervezetét. A törvény rendelkezéseit a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által nyújtott egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell. joguk van arra. 3-1. 1994. Ezek részletes ismertetésére nem vállalkozunk. hogy egyes természetes személyek vonatkozásában (pl. GYULAVáRI TAMáS (szerk. A cikk a Tanács számára olyan jogkört biztosított. amelynek eszköze az irányelv. és minden tagállamban közvetlenül hatályosuló szabályok16. Az 1974 januárjában elfogadott első Szociális Akcióprogram a Bizottság 1971-ben megkezdett konzultációs és előkészítő munkájának volt az eredménye. • . ezért – vázlatosan – áttekintjük a betegjogok szabályozására vonatkozó nemzetközi jogforrásokat. évi CLIV. hogy a Konvencióban támasztott követelményeket beillesztik saját jogrendszerükbe. A tanácskozáson az egészségügyi jogalkotás európai tendenciáinak és gyakorlati problémáinak megvitatását követően 36 európai ország fogadta el a dokumentumot. hogy egyes országok a betegjogok általános vagy részletes szabályozását tartották-e fontosnak. amelyeknek jellemzője. január 19-én megszavazta a betegek jogairól szóló uniós irányelvet. ami megköveteli a 27 tagállam 27 különböző egészségügyi és társadalombiztosítási rendszere közötti koordinációt. fogvatartottak) más törvény az egészségügyi törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat alkosson. táblázatban emelünk ki.php?op=hirek&id=6857 20 Eü. amely meghatározza az elérendő célokat. MIkko: The Role of the World Organization in Realising the Right to Health Care. 1997... Jogi vonatkozások az egészségügyi ellátásban az egészségügyrôl szóló 1997. A magyar egészségügyi jogalkotásra a táblázatban szereplők közül két deklaráció volt igen jelentős hatással. p. más meghívott államok és az Európai Unió képviselői 1997-ben fogadták el és írták alá a nemzetközi dokumentumot. rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően. A munkaerő szabad áramlása az Európai Unióban A Tanács 1612/68/EGK Rendelete 1.) Év 1944 1948 1973 1974 1974 1976 Esemény Javaslat az orvosi ellátásra Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata Betegjogok jegyzéke Betegek jogainak és kötelességeinek kartája Kórházi betegek kartája Javaslat a betegek és a haldoklók jogaira Elfogadó. Ezt állásfoglalás formájában fogadta el. az ellátást finanszírozókat és a lakosságot egyaránt. a munkaidő-irányelv Alapja a Római Szerződés 118a (hatályos 138. old. Az 1994-ben tartott WHO-tanácskozás eredményeként jött létre.

Az alapelvek között kiemelkedő garanciális jelentősége van a betegek jogai és méltósága védelmének. emberi jogai fokozottabb védelemre szorulnak. továbbá a szabad orvosválasztásnak azonban léteznek törvényi korlátai is (szakmai kompetencia. színvonalának garanciáit. és a törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. örököseire is kiterjedő jogosítvány. A (2) bekezdés taglalja ennek módozatát. tv. • Szabad orvosválasztáshoz. IRODALOM Felhasznált jogszabályok 1949. Az Alkotmány mint alaptörvény. esztétikai beavatkozások stb. hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát. biológiai vagy pszichikai módszerekkel és eljárásokkal kizárólag abban az esetben korlátozható. 131. máskor kötelezettség. • A beteghez fűződő személyes kapcsolata miatt. A beteg fogalmát az Eü.tv. továbbá a betegjog független az állampolgárságtól. az ellátás megtagadásának az Eü. ha e magatartását betegsége okozza. hogy nem pusztán az egészségében károsodott ember veheti és veszi igénybe az egészségügyi ellátórendszer által biztosított szolgáltatást. évi CLIV.. az egészséget befolyásoló feltétel. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 77 A jogalkotó célként21 fogalmazta meg. valamint a részletes fogalommeghatározásokon túlmenően a törvény egész szellemiségét átható alapelveket22 rögzített a következők szerint: • A törvény alkalmazása során biztosítani kell a betegek jogainak és méltóságának védelmét • Az igénybevevők oldaláról nézve az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés körében biztosítani kell az esélyegyenlőséget és a méltányosságot. hogy a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért ellátás jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezése joga kizárólag az egészségi állapota által indokolt. • Egészségi állapot által indokolt egészségügyi ellátáshoz való jog. irányelvek megtartásával nyújtják. az szélesebb kört ölel fel (pl. • Ha a beteg együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti. 1 §. Cikke jelenti ki (1) bekezdésében tömören. A jogalkotó az emberi méltósághoz való jog fogalmi körébe vonja a mai magyar egészségügyi rendszer az azt igénybe 21 22 Eü. hatálya is kiterjed a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekre. 25 Eü. számú törvényben A betegjogok jelentôsége23 Az állampolgár nem veszíthet jogaiból csak azért.és eszközrendszer. tv. • Megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog. valamint az annak kialakításában közreműködők feladatainak meghatározását. • Ha a beteg vizsgálata alapján megállapítható. lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik. mert egészségi állapota megváltozott. A korlátozó módszerek és eljárások alkalmazását ebben az esetben is kizárólag a beteg kezelőorvosa. • Ha az adott ellátás erkölcsi felforgásával. 91. a Magyar Köztársaság Alkotmánya 1997.tv. a preventív szemlélet fokozott érvényre juttatása. személyhez fűződő jogait tartsák tiszteletben. hogy vele tisztelettel és megbecsüléssel bánjanak. Az egészségügyről szóló 1997. Ebből pedig az következik. E korlátozás végrehajtási módjának és mértékének pedig minden esetben arányosnak kell lennie a védendő cél: a közérdek (járványügyi biztonság. hogy a törvény valósítsameg a következőket: • Segítse elő az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását. ill. hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. az egészségügyi törvény és a Polgári Törvénykönyv normái biztosítják az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatba kerülő személyek jogainak védelmét. • Az egészségügy működésének meghatározó eleme a megelőzés. 10. tv. Megtagadhatja az orvos a hozzá forduló beteg vizsgálatát a következő esetekben • Ha ebben más beteg ellátásának azonnali szükségessége miatt akadályoztatva van. Az egészségügyi ellátáshoz való jogon belül az indokolt ellátás igénybevételének. tárgyi feltételek. e szerint a beteg: az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő vagy abban részesülő személy. de bizonyos esetekben hozzátartozóira. és a vizsgálatot végző orvos a beteget későbbi időpontra visszarendeli. a célokon. • Az egészségügyi ellátórendszer felépítésében kiemelkedő fontosságú a progresszivitás elvének alkalmazása. amelynek korlátja a szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató elérhetősége. ill. az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki. Az egészségügyi ellátás során a betegen kizárólag a vizsgálatához és a gyógykezeléséhez szükséges beavatkozások végezhetők el. illetőleg a kezelés szakmailag nem indokolt. valamint ha a választást a beteg egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma. évi XX. AZ eMBeRi MÉLTÓSÁGHOZ VALÓ JOG25 Az egészségügyi ellátás során a beteg jogosult arra.tv. ha ennek során ezek valamelyikét állapítja meg: • A beteg egészségi állapota orvosi ellátást nem igényel. a mindenkori népegészségügyi célok elérését. az egészségügyi szolgáltató működési rendje. tást tanúsít. ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok. törvény. évi CLIV. az itt működő egészségügyi szolgáltatókra.. azaz megkülönböztetés nélküli ellátáshoz való jog. • A szükséges ellátás nyújtásához az egészségügyi szolgáltatónál nincsenek meg a személyi. Az ellátás megtagadásának joga az orvos részéről bizonyos esetekben lehetőség. évi CLIV. • Várólistára helyezéshez való jog. • Folyamatosan hozzáférhető ellátáshoz való jog: az egészségügyi ellátórendszer napi 24 órán keresztül biztosítja annak igénybevehetőségét. január 1-jén lép hatályba új alkotmányunk. tv. Ezen esetekben a beteget más orvoshoz kell irányítania. területi kötöttség/térítésköteles ellátás. • Vele szemben a beteg sértő vagy fenyegető magatar- EGÉSZSÉGÜGYi eLLÁTÁSHOZ VALÓ JOG 24 A betegek jogai az egészségügyrôl szóló 1997. kivételes esetben ideiglenesen szakápoló is elrendelheti. Kötelezően meg kell tagadnia az orvosnak az ellátást: • Ha erre saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan. amelynek adott tárgyi feltételek mellett a legmagasabb szintűnek kell lennie: megfelelő az ellátás. a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz való jog. • Határozza meg a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit. • Teremtse meg annak feltételeit. • Biztosítsa az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával. definiálja. tv. sőt mivel betegsége miatt még kiszolgáltatottabbá válik. §-ában írt joga stb. . hogy e jog érvényesülését Magyarország többek között az egészségügyi ellátás megszervezésével is elősegíti. Kőszegfalvi E. A beteg ellátása során fizikai. amelyet a jogszabályhely további része tölt ki tartalommal. ehhez szükséges olyan jogintézmények létrehozása is. • Egyenlő bánásmódnak megfelelő. kivéve. Sőt a törvény hatályát a jogalkotó a személyes gondoskodással foglalkozó szociális intézmények által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra is kiterjeszti. 23 24 Eü. a beteg és környezete testi épségének és egészségének védelme) jelentőségével. • A beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért kezelés szakmailag nem indokolt. a szükséges erőforrások előteremtését. • Saját életét vagy testi épségét a beteg magatartása veszélyezteti. • Tegye lehetővé az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését.. Részletesen lásd Polecsák M. és a beteget beutalja az ellátásra szakmailag illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz. amikor deklarálja. §. A betegjog nemcsak a betegre. • Fájdalomcsillapításhoz. kémiai. egészségügyi intézmény megválasztásához fűződő jog. tv. ill. Az orvos a következő esetekben a beteg ellátását csak a vizsgálatát követően tagadhatja meg.2 § /1-5 bek. ill. • A megfelelő ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóról szóló tájékoztatáshoz való jog. valamint az egészségügyi szolgáltatás sajátos jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel. az ál- Az egészségügyi ellátáshoz való jog általános megfogalmazás. leterheltség/várólista. ha sürgős szükség helyzete áll fenn. önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon. old. Az Eü.76 Az ápolástudomány tankönyve 3. szűrővizsgálatok. ezen jog esetében a következőket garantálja: • Sürgős szükség esetén az életmentő. ill. • A beteg állapota nem igényel azonnali beavatkozást. 2012. amelyek segítséget nyújtanak a jogérvényesítésben és jogsérelem esetén megfelelő jogorvoslat kezdeményezésére.). azaz Magyarország Alaptörvénye. Ennek XX. • Az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának szakmai követelményei szektorsemlegesek. optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését. ahogy az Eü. §. valamint a szenvedés csökkentéséhez való jog. Eü. prevenciós ellátás. A betegjogok deklarálása önmagában azonban nem biztosítja a betegjogok automatikus érvényesülését. törvény az egészségügyről taluk folytatott egészségügyi tevékenységekre. az esetleges biztosítási jogviszonytól is. • Járuljon hozzá a táradalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során. 27 -29. 6-9. amennyiben erre a beteg vagy mások egészségének a védelme céljából van szükség.).

/VIII. 13-14. Mindezt a betegjogok – ezen belül a tájékoztatáshoz való jog – fejlődése hozta magával (lásd az 1972. szervek eltávolításával összefüggő eljárás. valamint szövetek. figyelemmel életkorárára. vitatott és esetleges hiánya miatt sérelmezett betegjogról van szó a törvény ezen részében. Azt. ide nem értve a beteg számára szakmai szempontból elhanyagolható kockázatot jelentő beavatkozásokat. és ha igen. megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja. A tájékoztatáshoz való jogosultság az Eü. A beteget főszabályként megilleti továbbá saját ruhája. milyen kockázatnak teszi ki magát az intézmény elhagyásával.) esetén meghatalmazott útján is gyakorolhatja. ill.) EüM. kezelésbe és műtétbe beleegyező nyilatkozata önmagában nem alkalmas annak bizonyítására. Kiemelendő – ahogy az előbbiekben szintén utaltunk rá – miszerint a szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthető az előre elkészített általános ismertető segédanyagok átadásával. iskolázottságára. megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja. kivéve ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz. és általában vallása szabad gyakorlásának a joga. • A szülő nőnek joga van arra. (Cselekvőképes a 18 életévét betöltött személy. § (3) bek. tv. m) pontja fogalmazza meg. A súlyos állapotban lévő beteg.. a kivizsgálásba.tv.sz. biológiai vagy pszichikai eljárás. A törvény teljes körűen meghatározza azokat az eseteket.a testi épség. mely ellátásokat utasít vissza. akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. hogy igénybe kívánja-e venni az egészségügyi ellátást. tv. fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg. 28 Eü. tv.és Könyvkiadó Kft. A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG28 A tájékoztatáshoz való jogosultság gyakorlása az önrendelkezési jog megfelelő módon való érvényesülésének előfeltétele. §. • Beleegyezik-e. egyszerre hány látogatót fogadhat a beteg. a gondnok). hogy az orvostudomány és a biológia területén tiszteletben kell tartani az érintett személy szabad és tájékoztatáson alapuló beleegyezését a törvényben megállapított eljárásoknak megfelelően. ill. amelyhez a jogosult hozzájárult. részletes. §. akinek joga van arra. §. hogy a beteg megtévesztéstől. A betegnek joga van arra. Amennyiben szükséges. §. a gyógyintézet elhagyásának tényéről értesíteni kell az illetékes hatóságokat. nyálkahártyán vagy testnyíláson keresztül behatoló fizikai beavatkozás. Valamennyi orvosi mulasztással kapcsolatos szakirodalom – legyen az perjogi esetgyűjtemény31 vagy az orvosi kártérítési felelősségéről készült szakirodalom32 . 15/1972. § (1) bekezdésében deklarálja. r. 1999. amely a beteg szervezetében változást idéz vagy idézhet elő. 12 §. vagy az intézkedés elmaradása mások életét vagy testi épségét súlyosan veszélyeztetné. ebből következően lényeges tartalma korlátozhatatlan. A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően további kérdezésre. valamint személyes tárgyai használatának a joga is. §. A Legfelsőbb Bíróság elvi határozatban mondta ki: „A kórház kártérítési felelősséggel tartozik. 2004. Ptk. A GYÓGYiNTÉZeT eLHAGYÁSÁNAK JOGA27 A beteg jogosult az egészségügyi intézmény elhagyására. e jog szinte bizonyosan előtérbe kerül. hol került elhelyezésre. amely szerint beavatkozás: azon megelőző. amikor kimondja. látogatási tilalom /járványügyi intézkedés rendelhető el erre okot adó esetben. 3. nagyszülős szülések száma. 22. 15-19. ilyen pl. ismereteire.78 Az ápolástudomány tankönyve 3. § (3) bekezdését is. • A kivizsgálását és kezelését érintő kérdésekben való részvétel jogára. hogy a beteg joga egy beavatkozás elvégzéséhez való hozzájárulása. Kiskorú az. tv. 15. 30 Dr. feltétlenül rögzíteni kell a beteg dokumentációjában! A KAPCSOLATTARTÁS JOGA26 A beteg a kapcsolattartás jogát betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva – a fekvőbeteg-gyógyintézet házirendjében foglaltak szerint . Ennek hatására mára meredeken nőtt az apás. ha beleegyezése egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének. Ennek értelmében a betegnek joga van arra. Az önrendelkezési jogot a cselekvőképes beteg – megfelelő alakiságok megléte (teljes bizonyító erejű meghatalmazás stb. a beavatkozás elutasítása. A nemzetközi standardok nyomán a magyar orvosi joggal foglakozó szakirodalom ezt nevezi tájékozott beleegyezésnek. (VI. Természetesen a házirendet.] [Legfelsőbb Bíróság Pfv. december 7-én kihirdetett. 3. hogy az egészségi állapotáról általános jelleggel és folyamatosan tájékoztatást kapjon. 12. 12/A. életévét betöltött kiskorú30 beteg a tájékoztatásáról lemondhat. lelkiállapotára. Ptk. A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti. III. 083/1998. hogy egyes beavatkozások megkezdése előtt az egészségi állapotával kapcsolatos minden lényeges körülményről egyéniesített formában tájékoztassák. hogy főszabályként minden egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele az. a szülést követően pedig arra. • Kiskorú a 18 éven aluli személy. a kiskorú beteg. Dósa Ágnes: Az orvos kártérítési felelőssége HVG-ORAC Lapés Könyvkiadó Kft. tv. 32 33 26 Eü. Eü. A betegnek a kórházba való felvétele során adott. amelyek fennállása esetén a beteg beavatkozásba beleegyező nyilatkozatától el lehet tekinteni. 5. kémiai. kivéve ha házasságot kötött. § (2) bek. feltéve hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A beteg önrendelkezési joga magában foglalja azt is. tv. fenyegetéstől és kényszertől mentes. aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen. hogy a beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog. a látogatás időbeli korlátját be kell tartani. ha a tárgyilagos. Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú. Cikk (2) bekezdése is rögzíti. § (1) bek. Egyebekben pedig ugyancsak az Eü. valamint a fenti jogok gyakorlásának alapvető feltétele.) 29 sítéka.. § (1) bek. körültekintő és a valóságnak megfelelő tájékoztatást a betegnek nem adják meg. rendelet foglalkozik. 47. diagnosztikus. Ugyancsak a betegjogok fejlődésével került bele a törvénybe az a kitétel. valamint cselekvőképtelen beteg esetén a törvényes képviselőt. • Súlyos állapotú az a beteg. tv. 31 27 Eü. közötti dogmatikai különbségek a tájékoztatáshoz való jog körében). valamint korlátozható a gyermekkorúak által való látogatás is. hogy a betega műtét előtti megfelelő tájékoztatást megkapta. amikor az első két esetben alanyi jogon biztosítja a közeli hozzátartozókkal... amely szerint a személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás. Az Eü. amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. főként invazív beavatkozás során. a gyám. tv.. Amennyiben a beteg állapota indokolja. hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen. a tájékoztatáshoz lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot is biztosítani kell. továbbá a holttesten végzett vizsgálatokkal. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 79 vevők egyik nagy problémáját. továbbá joga van megismerni az ellátásában közvetlenül közreműködő személyek nevét.” [1972. ha a gyógyintézmény és a beteg között akár erkölcsi. hogy a beteg kifejezett rendelkezésével megtilthassa az egészségügyi ellátását végző intézménynek. A tájékoztatást a beteg számára érthető módon kell megadni. amikor a beteg közvetlen életveszélyben van. hogy a beteg ellátása során szeméremérzetére való tekintettel ruházata csak a szükséges időre és szakmailag indokolt mértékben távolítható el. . és az 1997. illetőleg pszichés krízishelyzetben van. hogy szülője. az Európai Unió Alapjogi Kartájának 3. 45. Összességében a betegnek tudnia kell. szakképesítését és beosztását. Ezzel részletesebben az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló 30/2007.akár a gyógyulás érdekében is . amely beleegyezés a beteg részéről visszavonható. illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.] AZ ÖNReNDeLKeZÉSHeZ VALÓ JOG33 Az önrendelkezéshez való jog alkotmányos alapokon nyugszik. ha nem áll cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt. a várakozást. évi II. §. A tájékoztatásnak ki kell terjednie elsődlegesen arra. hogy a beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni. a kórház meghatározhatja. terápiás. hogy róla bárkinek felvilágosítást adjon. A beteget kiemelten illeti meg a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személlyel való kapcsolattartásnak. 75. egészészségét nem veszélyezteti. Az önrendelkezési jog érvényesülésének legfontosabb bizto- Cselekvőképes mindenki. a szülő nő és újszülöttje vonatkozásában az általános szabályoknál is szélesebb jogokat biztosít a törvény az ellátást igénybe vevők számára. 83. Az egészségügyi ellátás során nyilvánvalóan sérül(het) adott esetben . 11. amennyiben azzal mások testi épségét. • Eldöntheti. aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. évi CLIV. tv-hez fűzött miniszteri indokolás szerint az önrendelkezési jog megfelelő érvényesülésének az előfeltétele. Cselekvőképtelen beteg ezen jogot a törvényes képviselő egyetértésével gyakorolhatja (törvényes képviselő: a szülő.gyakorolhatja. mely beavatkozásokba. mert a megfelelő tájékozottság képezi alapját a beteg egészségi állapotával kapcsolatos döntéseinek.e jognak szenteli túlnyomó részét. hogy erről tájékoztatták. nyilvános módon feltüntessék. ami az alternatív szülési módszerek elterjedésével átalakította a vajúdás és a szülés módszereit. Köles Tibor: Orvosi műhibaperek. Az egyik leggyakrabban használt. § l) pontja határozza meg a logikusan az invazivitásnál szélesebb körű beavatkozás definícióját. hogy ahhoz a beteg kényszertől és fenyegetéstől mentes. évi II. hogy – amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el. Betegjogi szempontból feltétlenül szükséges megismerni a Ptk. 87. 22. Az utóbbi fogalmát az Eü. hogy mások egészségét ne veszélyeztesse. rehabilitációs vagy más célú fizikai. törvényes képviselője.11. akár jogi norma be nem tartása miatt vita alakul ki. Ptk. HVG-ORAC Lap. hiszen a gyakorlatban. Az önrendelkezési jog a következőkre terjed ki: • Szabadon eldöntheti a beteg. A 2000. tv. ill./ EüM. e szerint invazív beavatkozás: a beteg testébe bőrön. Az egészségügyi beavatkozások elvégzésének. A cselekvőképes29 és a 16. §. ill. a harmadik esetben pedig az egymással való folyamatos kapcsolattartást.

aki 14. és az ellátást a hozzátartozó vissza akarja utasítani. Ha az okirat kiállítója olvasni nem tud. nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. abban az időszakban általában milyen gyakorlat állt fenn a tájékoztatás módjáról. A Ptk.III. hogy mit jelent a beteg számára az aránytalanul súlyos teher. hanem a tájékoztatás mércéje az adott beteghez igazodik. hetet betöltött magzatot is – egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti. Nevében – a bíróság által való gondnokság alá helyezése esetén . • Az a kiskorú. esetleg magát élettársként megjelölő személy nem tehet nyilatkozatot. §-ai adják meg. Ha a cselekvőképesség korlátozottsága megszűnik. aki cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes. tv. súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne. A jogképesség életkorra. Ha a beavatkozás kockázati tényezői közé sorolható – legyen akár ritka .) A bíróság az előbbiek nyomán egyes ügycsoportok. szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel. igen részletesen írja le 16. hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a kiállítónak elmagyarázta. a bíróságok rendre megállapítják az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét. • Az a nagykorú. Így ennek meghatározása mindig az adott esetre marad. hogy a beavatkozással elérhető eredmény miként viszonyul az annak elmaradásával járó kockázathoz. megtilthatja. Ha a kiterjesztés szerv. • . ezek ismerete nélkül a tájékoztatást végző kezelőorvos nem tud eligazodni. A Ptk. vagy nem érti azt a nyelvet. A gondnok és gondokolt közötti jogvita esetén a gyámhatóság dönt. ha a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes beteg olyan ellátásra szorul. a kezelő orvosnak a beteg önrendelkezési jogára. Ezt követheti a cselekvőképesség fogalmának tisztázása. Előfordul természetesen. ill. ha azt kiskorú esetén törvényes képviselője. törvény (a továbbiakban: Pp. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. cselekvőképes hozzátartozója. végtag elvesztésével vagy funkciójának teljes kiesésével járna. • . korlátozott cselekvőképesség Az előbb vázoltak megértéshez a jogképesség fogalmából kell kiindulni. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 81 Az egészségügyi ellátás során gyakran előfordul. • Az a nagykorú. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is.a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van. Két évvel később ugyanez a bírói fórum a Pfv. amelyet bíróság. ill. ennek hiányában unokája). hogy a Magyar Köztársaság területén minden ember jogképes. Jogképesség. ill. Talán meglepő. testrészének – egészségügyi ellátással össze nem függő – bármilyen célú felhasználásához: Nem kell a beteg beleegyezése ezen anyagok szokásos módon végzendő megsemmisítéséhez. Kiskorúnak kell tekintetni azt. bírói megoldásokat. amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. Egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot. feltéve. hogy figyelembe kell venni. és jogvita esetén az egyéb bizonyítási eszközök beszerzése mellett igazságügyi orvosszakértői kérdés. Az ilyen személy egészségügyi ellátással kapcsolatos jognyilatkozataira – ha törvény kivételt nem tesz – a Ptk-ban foglalt szabályok irányadóak. Az ő jognyilatkozataikat is be kell szerezniük valamilyen formában. kiskorúság. és ha erről igazolhatóan nem tájékoztatta a beteget a kezelőorvos.szövődménye bekövetkezik. Legnehezebb a döntés akkor. akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. ennek hiányában nagyszülője. Az invazív beavatkozás kiterjesztése és az önrendelkezési jog Az orvosi gyakorlatban számtalan esetben előfordul. hogy a beteg írásbeli beleegyezése szükséges bármely – a beavatkozással összefüggésben – életében eltávolított sejtjének. hogy a tájékoztatási kötelezettséget nem általában kell elbírálni. akár korlátozott -. cselekvőképes hozzátartozó (gyermeke. maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről. számú ügyben már úgy foglalt állást. cselekvőképtelenség. A hozzátartozó ezen ellátásokat nem utasíthatja vissza. az ő állapotát nevezzük ilyenkor korlátozott cselekvőképességnek. emiatt nem lehetett a beteg abban a helyzetben. ha a beteg cselekvőképességével – akár teljes körű. korlátozhatja a cselekvőképességet. hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg – teljesen hiányzik. és 196. Mérlegelnie kell tudni a laikusnak is érthető tájékoztatás alapján. úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét. fajra. Tehát elérkeztünk az orvosi beavatkozáshoz szükséges beleegyező nyilatkozathoz. Joga van továbbá a betegnek – a törvény keretei között -. életévét még nem töltötte be.24. ha a beavatkozás elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. Adós maradt azonban a jogalkotó annak kidolgozásával. közigazgatási szerv ügykörén belül. kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak. hogy • .két tanú az okiraton aláírásával igazolja. ha azt sürgős szükség fennállása indokolja. hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. § (1) bekezdése emelte az önrendelkezési jog körébe azt. jognyilatkozat-tételi képességével kapcsolatban kétsége támad. hogy nem volt felesleges a Ptk.gondnoka vagy törvényes képviselője jár el. Az ún. amelyen az okirat készült. miről és milyen mértékben kell tájékoztatnia. továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát. aki a 14. kit kell annak tekinteni a következő sorrendben: • A beteg törvényes képviselője. hogy az egészségügyi ellátást végzők olyan beteggel kerülnek kapcsolatba. ha magából az okiratból kitűnik. aki 14. E szerint sürgős szükség: az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás. eleget is tett. Ebből tehát látható. cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett nagykorú esetében pedig gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tette azt. vagy ennek elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene. sejtalkotórészének. A témánk körében előforduló nyilatkozatok esetében releváns teljes bizonyító erejű magánokirat pedig az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra. hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette. illetőleg elfogadta. • . • Az előbbiek hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő. tehát a betegnek a kiterjesztés körében is joga van a tájékozott beleegyezéshez.21. akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan. amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne. indokolhatja a beleegyezés nélküli kiterjesztést. az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni. Aki cselekvőképes. maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. Az új Eü. Cselekvőképes mindenki. kit kell felkutatni. hogy ha a beteg cselekvőképtelen állapota esetére nem jelölt ki nyilatkozattételre jogosult személyt. valamint az a kiskorú személy. arra is joggyakorlati. rendelkezéseinek megfelelően általános jelleggel vagy az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett. akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. aki olyan állapotban van. hogy kit. hogy megalapozottan döntsön az esetleges elutasításról. ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások – ideértve a 24. évi III. Szakmai kollégiumi állásfoglalások. hogy jogai és kötelezettségei lehetnek. Közokirat e szerint az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat. esetleg protokollok lesznek szükségesek ehhez. ami nem szerencsés egy kifejezetten orvosszakmai kérdésben. valamint annak idejét és módját.) 195. A Ptk. szerint korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozata csak akkor érvényes. A beteggel egy háztartásban élő élettárs viszont igen. így az egészségügyi jogok gyakorlása tekintetében is. Közokirat. mondja ki. csak a közvetlen életveszély. tv. életévét még nem töltötte be. másik esetben ha a beteg közvetlen életveszélyben van. amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be. ennek hiányában testvére.III. A magunk részéről törvényi szabályozást tartunk szükségesnek e körben. Összességében: a beteg a megfelelő tájékoztatás után kerül abba a helyzetbe. teljes mértékben hiányzik. Az Eü. A joggyakorlat fejlődésével – álláspontunk szerint – találunk erre is. A jogképesség az embert – ha élve születik – fogamzásának időpontjától illeti meg.a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta. teljes bizonyító erejű magánokirat A közokirat és a teljes bizonyító erejű magánokirat fogalmait a Polgári perrendtartásról szóló 1952. aki a 14. nemre. és a személy cselekvőképessé válik.80 Az ápolástudomány tankönyve 3. amely nem volt előre látható. mert ennek hiányában a bírói gyakorlatra marad az ezzel kapcsolatos álláspont kialakítása. cselekvőképesség. szövetének.ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja. Így tehát csak akkor végezhető el a kiterjesztő beavatkozás. de akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. életévét már betöltötte. hogy egy invazív beavatkozás során annak olyan kiterjesztése válik szükségessé. is rendelkezik a korlátozott cselekvőképességről a következők szerint: korlátozottan cselekvőképes beteg: akit a bíróság a Ptk.). amelynek az új Eü. akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. ehhez tisztában kell lenniük néhány fogalommal. orvosi műhibaperek tapasztalatai alapján mindenképpen szükség volt a sürgős szükség fogalmának törvényi meghatározására. aki a 18. vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el. (Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá azt a személyt lehet helyezni. vala- mint az. terjedelméről (Legfelsőbb Bíróság Pf. hogy valaki nem teljesen cselekvőképtelen. § (2) bekezdésében.) • Gondnokság alá helyezés nélkül is az. hogy eldöntse. Egyik ügyben úgy döntött a Legfelsőbb Bíróság. . amely egyfajta jognyilatkozat. 19.226/1998. miszerint az adott beavatkozás helyén. közjegyző vagy más hatóság. hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte saját kezű aláírásának ismerte el. hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá. a megszabott alakban állított ki. ami egyszerűen azt jelenti. de ekkor is figyelemmel kell lennie az egészségügyi szolgáltatónak. Az egészségügyi ellátással kapcsolatosan a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis. a teljes bizonyító erejű magánokiratnak csak akkor van teljes bizonyító ereje. fenti rendelkezéseinek ismertetése. vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. szervének. Tehát a beteggel közös háztartásban nem élő házastárs. ennek hiányában szülője. • Ennek hiányában a beteggel közös háztartásban élő. tv. De az utóbbi esetben mindenképpen figyelnie kell az egészségügyi szolgáltatónak a beteg ellátás visszautasításához fűződő jogára. Sem a beteg. tartalmáról. Korlátozottan cselekvőképes: • Az a kiskorú. sem az előbbiekben citált hozzátartozó beleegyezésére nincs szükség. szerint cselekvőképtelen: • A kiskorú. hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés. beleegyezik-e a beavatkozásba a lehetséges kockázat és szövődmény ismeretében. kivéve ha házasságot kötött. egyéb gyógyító célú felhasználás.242/2000. ha nagy- korú személynek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota. tv. Nyilatkozattételre jogosultak köre Az Eü. (a bíróság akkor teszi ezt meg.

A nyilatkozatot kétévente meg kell újítani. ill. Az adatvédelmi törvény megszületése is nagyban segített a betegeknek ezen jog érvényesíthetőségében. Ha a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes beteg olyan súlyos betegségben szenved. • Peren kívüli egyezségi ajánlat az egészségügyi szolgáltatónak. írásban nyilatkozik arról. A törvény biztosítja. • Joga van ahhoz. • Joga van ahhoz. A betegnek joga van ahhoz. Az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás – előzőekben írt alaki kötöttségek melletti . akiknek részvétele az ellátásban szükséges. • Közvetítői tanács. A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személy dokumentációjába való betekintési jogot a törvény elsődlegesen a törvényes képviselőnek. 34 amely nyilatkozat egészen a közvetlen életveszély fellépéséig figyelembe vehető. továbbá egészségügyi adatairól indokolt célra – saját költségére . A betegjogok érvényesítése A betegjogok érvényesítése körében az egészségügyi szolgáltató köteles a beteget. • Továbbá ha a beteg kezelőorvosából. hogy betegségéről. ill. és csak az arra jogszabály. hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor. §. akiket megfertőzhetett. 35 Eü. egyes egyházak tagjainak előre elkészített. akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult. Az egészségügyi szolgáltató kezeli is az adatokat. így különösen a fertőző betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekről és állapotokról. A beteg halála esetén törvényes képviselője. egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek. ha gyógyíthatatlan a beteg. a beteg személyiségi jogainak részeként kiemelten kezeli az egészségügyi adatok és általában a személyiség megfelelő védelmét. aki ezen jogát helyette majdan gyakorolhatja. az egészségügyi ellátást érintő. A nyilatkozat abban az esetben érvényes. A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegeknek. • Közvetlen panasz az egészségügyi szolgáltató felé. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell. tv. ha pszichiáter szakorvos – egy hónapnál nem régebbi – szakvéleményben igazolja. ántsz. • Büntetőeljárás. hogy fekvőbeteg-gyógyintézetből való elbocsátásakor zárójelentést. joga van bármely személyt ebből kizárni. amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. • Köteles tájékoztatni őket mindarról. ne hallhassák. A betegnek joga van ahhoz. ill. tv. hogy a beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor. • Továbbá ha a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. • Polgári peres eljárás. A kezelőorvos szükség esetén igénybe veheti a rendőrhatóság közreműködését is. kivéve ha sürgős szükség és veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen. a beteg az ellátást csak meghatározott alaki kötöttségekkel: közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban. ellátást (vértranszfúziót) általában visszautasító nyilatkozata: ilyenkor függetlenül a magával hozott nyilatkozattól a beteget az adott betegségével összefüggésben is tájékoztatni kell az előbb felsoroltakról. ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására. tv. azok érvényesítésének lehetőségéről. ellátása előtt a betegjogokról. írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozatban utasíthatja vissza. Ebben az esetben a bíróság döntéséig közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégezhetőek. • Köteles a személyes adatait hitelt érdemlően igazolni. kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből. Eü. de maga az Eü. akit fekvőbeteg-gyógyintézetbe elhelyezéséről. 37 . alaki kötöttség nélkül visszavonhatja. ami mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti. A betegnek joga van megnevezni azt a személyt. hogy a személy a döntését annak lehetséges következményei tudatában hozta meg. azokról saját költségére másolatot kérhet. alaki kötöttség nélkül visszavonhatja. általa korábban tett jognyilatkozatáról. Kivéve. A beteg betegjogainak érvényesítésére (kikényszerítésére) szolgáló fórumok és eljárások a következők: • Betegjogi képviselő. illetőleg a beteg ilyen irányú nyilatkozatára tekintettel a beteg egészségi állapotával kapcsolatban nyilatkozni jogosult személyt az intézménybe való felvételekor. Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes beteg esetén az olyan jellegű ellátás nem utasítható vissza. A törvény biztosítja. közeli hozzátartozója. • Köteles tájékoztatni őket minden. amikor cselekvőképes beteg a jövőre nézve – későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére – közokiratban rendelkezik egyes beavatkozások visszautasításáról. • Közvetlen panasz az egészségügyi szolgáltató fenntartója felé. • Köteles a gyógyintézet házirendjét betartani. Ezen körben: • Köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint együttműködni. ott készült okiratban kell az adott ellátást visszautasítania. és nem szabad őt semmilyen eszközzel sem kényszeríteni arra. Abban az esetben amennyiben a beteg egészségi állapotában az ellátás elmaradása esetén súlyos vagy maradandó károsodás következne be. §. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 83 AZ eLLÁTÁS ViSSZAUTASÍTÁSÁNAK JOGA34 A törvény a cselekvőképes beteg számára biztosítja az ellátás visszautasításának jogát. egészségkárosító kockázati tényezőkről. • Megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv. hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen. amit részben az Eü. hogy az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató. ill. hogy a beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor. hogy a beteg a döntését annak következményei tudatában hozta meg. Ennek értelmében az egészségügyi ellátásban részt vevő személyek a beteg ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és egyéb személyes adatait bizalmasan kötelesek kezelni. amelynek keretében a betegnek joga van a következőkhöz: • Joga van megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait. tást a vonatkozó jogszabályok és az intézményi rend keretei között venni igénybe. gyógykezeléséről. az egészségügyi szolgáltató köteles – a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt – keresetet indítani. hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák.összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapjon. ill. §. a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez. A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást. akiktől a fertőző betegséget megkaphatta. • Joga van a dokumentációba betekinteni. is rögzíti. hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen. így különösen minden korábbi betegségéről. tv. hatósági határozat vagy a beteg nyilatkozata által feljogosított személyekkel jogosultak közölni. és egybehangzóan. ill. valamint örököse – írásos kérelme alapján – jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható. A betegnek joga van arról nyilatkozni. valamint az intézmény házirendjéről tájékoztatni. és az adott esetre nézve. amelynek elmaradása esetén a beteg egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be. ebben az esetben tovább is. az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik. vagy megnevez cselekvőképes személyt. azok.82 Az ápolástudomány tankönyve 3. • Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. köteles pl. §. hogy törvényben meghatározott jogok illetik meg. AZ ORVOSi TiTOKTARTÁSHOZ VALÓ JOG36 A törvény az egészségügyi adatokkal kapcsolatos jogok között. • Etikai eljárás a magyar orvosi kamara területi szervezeteinek etikai bizottságai előtt. amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. köteles az egészségügyi ellá- 36 Eü. Eü. Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását. Amennyiben a beteg beleegyezési jogát gyakorolva az egészségügyi ellátás igénybevétele mellett döntött. A betegnek a beavatkozás visszautasítása esetén is joga van szenvedéseinek enyhítésére és fájdalmainak csökkentésére irányuló ellátásra.visszautasítására csak abban a következő esetekben van lehetőség: • Ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved. 20-23. gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat. amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet. 24. tv. a beteg gyógykezelésében részt nem vevő és a betegség jellegének megfelelő szakorvosból és pszichiáter szakorvosból álló háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja. amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek. továbbá az egészségügyi dolgozóknak a törvényben foglalt jogait. • Köteles a jogszabály által előírt térítési díjat megfizetni. Az ismertetett esetektől meg kell különböztetnünk azt. és részéről az ellátás visszautasítására kerül sor. hogy döntését megváltoztassa. fertőző betegségek esetén megnevezni azon személyeket. napon – két tanú előtt – ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. ami szükséges a kórisme megállapításához.. 25.tv. annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás. 26-27. A beteg kötelezettségei37 A beteget azon túlmenően. Általános gyakorlati probléma pl. továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni. ennek hiányában a közeli hozzátartozóknak biztosítja. gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedéséről. • Köteles a gyógykezelésével kapcsolatban tőlük kapott rendelkezéseket betartani. kötelezettségek is terhelik. AZ eGÉSZSÉGÜGYi DOKUMeNTÁCiÓ MeGiSMeRÉSÉNeK JOGA35 A tájékoztatáshoz való jogosultsággal összefüggésben a törvény kiemelten nevesíti az egészségügyi dokumentáció megismerésének jogát. és további ellátása során nem alkalmazható vele szemben semmiféle hátrányos megkülönböztetés. részben pedig a személyes adatok védelméről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően tesz. • Köteles tájékoztatni őket – saját betegségével összefüggésben – mindarról.

így különösen a szakma szabályainak megfelelő ellátás biztosítása. 22. évi XXIX. január 1-jétől: „alapvető jogok biztosa”). (VI. Az etikai kódexet a kamara etikai kollégiumának javaslatára a küldöttközgyűlés alkotja meg46. lásd a biztosról szóló fejezetet. E helyütt azért szólunk néhány. a gyógyítás. a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása. A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle vis�szaélés. Az eljárás törvényi szabályai mindhárom kamarára azonosak. 38 39 40 Eü. de legfeljebb harminc munkanapon belül írásban tájékoztatni. egészségügyi ellátásukkal kapcsolatos sérelmek orvoslásának elsődleges (de nem szükségképpen első!) fóruma a bíróság.30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet. az alábbi polgári jogi igényeket támaszthatja: • Kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint (erről az előző fejezetekben már szóltunk). törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről. ill. amikor a – nyilvánvalóan hibás . valamint a szakmai irányelvek. aki magántitok birtokába jut. híresztel. és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél50. és az arca a felvételen jól felismerhető.). Az utóbbi négy jogorvoslat alapvetően erkölcsi elégtételül szolgálhat a sértett személy számára. Ptk. • Magyar Gyógyszerészi Kamara. hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt. azt sértő. aki a tévéinterjút adó főorvos mögött fekszik eszméletlenül. gyógyszerész. Ez alól kivétel az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. érdek-képviseleti köztestületei.2011 májusában . Polgári peres eljárás49 A betegek jogaival. 76. a meghatározott egészségügyi tevékenység végzésének felfüggesztése. • Ki kell zárni a szakmai kamarából azt. Az egészségügyi adat különleges adatnak minősül. hogy hibázott. a kamarai tagság alapjául szolgáló foglalkozástól végleges hatállyal eltiltottak. valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. 50 . § (1) b) (2). a kórismézés. mind a beteg elkövetheti. az egészségügyi intézménnyel szemben vagyoni és nem vagyon41 kártérítési igényt támaszthat. ha valaki más személyre vonatkozó. illetőleg a szakmai kamara más belső szabályzatában foglalt vagy a választott tisztségből eredő kötelezettség vétkes megszegése (belső kamarai etikai ügy). • Az alapszabályban. és egészségügyi igazgatási feladatainak jelentős részét a megyei (fővárosi) kormányhivatalok szervezeti keretében működő népegészségügyi szakigazgatási szervek vették át. • Követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását. E fejezet írójának tapasztalatai szerint nem ritka eset. A szakfelügyeleti eljárást követő intézkedések közvetlenül nem orvosolják a panaszos jogsérelmét. tv. Betegjogi. 355-360. évi LIX. lelki és testi szenvedése) kárpótlását. amelyek sért(het)ik a tagok emberi méltóságát. ha az egészségügyi szolgáltató elismeri. A kamarák a feladatkörük szerinti egészségügyi szakma gyakorlására vonatkozó általános szakmai magatartási-etikai szabályokat (etikai kódexeket) alkotnak. akinek személyhez fűződő jogát megsértették. hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa. §. Ezek a következők: • Magyar Orvosi Kamara.szolgáltató belátja. az ápolás. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 13/A. törvény az európai uniós csatlakozással ös�szefüggő egyes törvénymódosításokról. 41 42 Ptk. orvos a kizárás idején nem gyakorolhatja a hivatását. Az utóbbi három büntetésben részesült szakdolgozó. az ellátót szankcionálják és tiltják el a jogellenes gyakorlat folytatásától. a testi épség. évi XCVII. 1991. ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok. és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen48. akit jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek. illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását. akár egymás. 46 Az egészségügyi bírság összege . • Kirívóan súlyos etikai vétség esetén a kizárás. a szolgáltató pedig „kevesebből megússza”. A törvény értelmében etikai vétségnek minősül: • A kamara által alkotott etikai kódex normáinak vétkes megszegése. • Követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését. ha azt eseti. tv. A panaszokat nyilván kell tartani. korábbi életvitelének ellehetetlenülése. § (2) Megfelelő az ellátás. § (a továbbiakban: Ptv. a betegjogokat érintő büntetőjogi tényállásról. eredményessége. ez pedig csak egészen nyilvánvaló esetekben van így42. akár az egészségügyi intézmény rovására. • Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara. Eü. 8. Szakfelügyeleti vizsgálatra – többek között – akkor kerülhet sor. valamint egészségügyi bírságot is kiszabhatnak44. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata. konfliktus kivizsgálása szükségessé teszi. a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén. § aa) ab) pontok. vagy elveszíti a gyógyulása (állapotjavulása) esélyét. a gondozás. Büntetőeljárás A büntetőeljárás nem jogorvoslati eljárás. Személyhez fűződő jogokat sért az is. A kiszabható etikai büntetések: • Figyelmeztetés. Bánki Endre: Betegjogi képviselők eljárásrendje.) EüM rendelet az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szabályait kell alkalmazni.. a gyógyszerészek. hogy a sérelmet mind az egészségügyi dolgozó. mert ismeretük segíthet megvalósításuk elkerülésében. és annak eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül. minősége. és nem támaszthatnak olyan elvárásokat. azt a személyt. A Ptk.kivizsgálni. 15/2005. A jó egyezség mindkét fél számára előnyös: a beteg hosszas. 141-143. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa47 Az ombudsman típusú jogvédő szervezetek többnyire nem rendelkeznek hatósági jogkörökkel. hogy pénzügyileg jobban jár. A szakfelügyeleti tevékenység keretében vizsgálható a megelőzés. • Megrovás. Könnyen belátható. valótlan tényt állít. és a panasz dokumentációját 5 évig meg kell őrizni. (V. évi XI.panaszjogot biztosít. Az utóbbi esetben az egészségügyi intézmény vezetőjéhez írott levelében a beteg kérheti a vagyoni (pl. vagy éppen a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek. Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány. Panasztétel a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnél43 2011. 75-85.ellátásával kapcsolatban észlelt jogainak sérelmével kapcsolatosan . betegellátással kapcsolatban felmerülő panasz. valamint szakfelügyeletét. §. 45 Alkotmány 32/B § (1). 47 48 49 2006. Vö. valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról. A jó hírnév védelme. továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését. Ez a jogorvoslati út akkor járható. törvény az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról (a biztos elnevezése 2012. Kárigényét két úton érvényesítheti: polgári peres eljárásban vagy peren kívüli megegyezéssel. A kódex normái nem lehetnek ellentétesek jogszabál�lyal. valamint nem vagyoni (pl. A lefolytatott felügyeleti vizsgálat alapján kezdeményezhető a szükséges intézkedések megtétele. és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak. 29. a rehabilitáció és az orvosi szakvéleményezés szakszerűsége. 2004. az egészségügyi szakdolgozók önkormányzattal rendelkező szakmai.Budapest. az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély visszavonása. protokollok és módszertani levelek előírásainak végrehajtása. az egészség. 2009. és tagjaikkal szemben etikai eljárást folytathatnak le. kockázatos (egy per elvesztése igencsak költséges) peres eljárás nélkül kaphat kártérítést. törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról. az egészségügyi ellátás szempontjából releváns személyiségi jogot nevesít: 1. §. • Követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. 43 Az új etikai kódexek 2012. az adatvédelmi szabályok megsértése büntetőjogi felelőségre vonást is eredményezhet. vagy való tényt hamis színben tüntet fel.” A Polgári Törvénykönyv az idézetteken kívül több. addig a 30/2007. A büntetés az állam által tiltott vagy adott helyzetben elrendelt magatartás megvalósításának/elmulasztásának megtorlása. az állapota miatt elmarad jövedelme. továbbá az adott ellátás progresszivitási szintjének visszaminősítése. január 1-jétől az ÁNTSZ szervezete átalakult. Ilyen sérelem éri pl. Az. hogy „műhiba”-esetekben milyen gyakori az egyezség létrejötte. megélhetésének többletköltségei) megtérítését.84 Az ápolástudomány tankönyve 3. január 1-jén lépnek hatályba. 2.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről 6. Etikai eljárás az egészségügyi szakmai kamarák etikai bizottságai előtt45 Az egészségügy területén működő szakmai kamarák az orvosok és a fogorvosok. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 85 A felsorolt fórumoknál a jogsérelmet szenvedett (vagy ezt vélő) beteg párhuzamosan is kezdeményezhet eljárást38. §-a alapján: „A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése. Peren kívüli egyezségi ajánlat az egészségügyi szolgáltatónak Amennyiben a beteg nem megfelelő ellátást kap40 (vagy ezt véli) és ennek következtében az egészségi állapota romlik. 7. A BeTeG PANASZAiNAK KiViZSGÁLÁSA39 A törvény a beteg részére . • A tagsági viszony 1-6 hónapig terjedő felfüggesztése. az egészségügyi jogszabályok. ezért ügydöntő eljárásokat sem folytathatnak le. Nem lehet tudni. ha a peres eljárás helyett megegyezik a beteggel. §. A jó hírnév sérelmét jelenti. 44 1993. • Követelheti. 2. így ezek a hatóságok látják el az egészségügyi szolgáltatók működésének ellenőrzését. A panaszt az egészségügyi szolgáltató köteles – a belső szabályzatában előírt módon . illetve irányelvek megtartásával történik. • A mindenkori legkisebb kötelező munkabér havi összegének tízszereséig terjedő pénzbírság.

a (megszűnt) BEGyKA betegjogi szakreferensének közléséből származnak. tv. ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza. A betegjogok szempontjából azért relevánsak ezek a magatartások. hatósági vagy más jogosítványai. §. de még a felelősségbiztosító is előnyösebb helyzetbe kerül. • A többi betegjogi sérelem megoszlása: az önrendelkezéshez való jog sérelme 6%. Márpedig minden egészségügyi dolgozónak ismerni és követni kell(ene) tevékenységének szakmai szabályait és erkölcsi normáit. • A betegek jogainak betegekkel való megismertetése. testi épségének.a betegjogi képviselőkhöz fordulók panaszai közül (14 617 eset) vezető helyen az összes eset 41%-ával az egészségügyi ellátáshoz való jog sérelme állt. és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. A képviselői feladatok ellátására a Betegjogi. mivel ők sürgős szükség esetén „segítségnyújtásra egyébként is köteles”-ek: Eü. egészségi állapotuk. 53 51 Eü. az ellátás megtagadása 5%.időponttól és helytől függetlenül . akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van. • A harmadik vezető jogsérelem a nem megfelelő vagy elmaradt tájékoztatás. tv. A képviselő személyéről. és eredményét magára kötelezőnek ismeri el. Az adatok Kovácsné Bodnár Ágnes. 54 Vö. Ahhoz. Jóllehet „A betegjogi képviselő rendelkezik a szakkérdések megítéléséhez szükséges megfelelő szakértelemmel. szükséges. nem döntéshozó. fenntartójának figyelmét. az egészségügyi dokumentációval kapcsolatos panaszok 5%. illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. és biztosítani kell. évi CXVI.az adott körülmények között a tőle elvárható módon és a rendelkezésére álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt. két évtől nyolc évig. tv. testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki. Az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató köteles a betegjogi képviselő panaszaival érdemben foglalkozni. hogy a betegjogokról nyújtott tájékoztatása körében a beteget tájékoztassa a betegjogi képviselőről. hogy a közvetítői eljárás nem zárja el eleve a feleket a bírósági út igénybevételétől56. az ellátás visszautasításával. c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. ill.hu. vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles. a kapcsolattartással. A másik megemlítendő tényállás a „segítségnyújtás elmulasztása”: 172. Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány pályázatot ír ki. A közvetítői tanács nem dönt. • 2010-ben . 52 Az adatok Kovácsné Bodnár Ágnes. Az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató köteles. és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. az intézmény elhagyásával. de könnyelműen bízik ennek elmaradásában. KÖZVeTÍTÔi TANÁCS55 A közvetítői tanács a betegek és az egészségügyi szolgáltatók között felmerülő jogviták peren kívüli rendezésének egy sajátos jogintézménye. nem ad jogi tanácsot. Eljárása keretében a jogvita gyors megoldására kerülhet sor (az eljárás legfeljebb négy hónapig tarthat). 171. a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés. hogy az általános jellegű. A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el. A BeTeGJOGi KÉPViSeLeTi ReNDSZeR51 A betegek jogaik megsértése vagy annak veszélye esetén személyesen is eljárhatnak. a hálapénzre vonatkozó panaszok 4%. ennek aránya 17% volt. a (2) bekezdés esetén . de ha ezt orvos vagy szakdolgozó követi el.jogvedok. járó. és azok megszüntetésére javaslatot tesz. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek. illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. ami egyformán szolgálja mindkét fél érdekét./ ESzCsM. feladata a tájékoztatás. és kizárólag akkor lehet megindítani. továbbá a bizalom és a titoktartási kötelezettség vállalása. A közvetítői eljárás lefolytatását kérheti a beteg. ill. rendelet szerint betegjogi képviselő az a büntetlen előéletű. ebből a nem megfelelő ellátás 57%. képviseletre és javaslattételre terjed ki. 55 Eü. A betegjogi képviselet 2004-2010 közötti tapasztalatai azt mutatják. A magyarországi betegjogi képviseleti rendszer a feladatés hatáskörei tekintetében Európában egyedülálló jogvédő szervezet. javaslatait érdemben megvizsgálni. a 2010-es adatokat – a Betegjogi. §. 30-33. Jogi értelemben az egészségügyi dolgozó (is) kétféleképpen lehet gondatlan. évi XCVI. hiszen a több évig elhúzódó per következtében súlyos kamatköltség is terhelné. az intimitás sérelmére.öt évig. vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell. az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. a beteg intézmények és hatóságok (szervek) előtti képviselete és a jogsérelmek megelőzése. ugyanakkor szerepe tájékoztatásra. és vizsgálatának eredményéről őt meghatározott időn belül tájékoztatni.és fekvőbeteg-szakellátást). hogy a betegjogi képviselő előzőekben felsorolt feladatait megfelelő módon tudja teljesíteni. és igénybe vehető az ellátás megkezdése előtt.az ott tett megkülönböztetéshez képest . §. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 87 A „foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés” tényállásait valósíthatja meg „legkönnyebben” az egészségügyi dolgozó: Btk. aki legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. hogy a foglalkozási szabályszegés következményeként betege(i) közvetlen veszélybe kerül(nek). közvetítésre. A képviseleti eljárás jellemzője. a halálesettel kapcsolatos esetek 6%. súlyos egészségromlást. A közvetítői tanács összetételére és eljárási rendjére vonatkozó szabályokat az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. a beteg halála esetén annak közeli hozzátartozója vagy örököse és az egészségügyi szolgáltató. elengedhetetlen. hogy a betegpanasz-kezelés hatékony „eszköze” a betegjogi képviselő52. Forrás: www. • Az életkoruk. valamint munkaidőben telefonon elérhetőnek kell lennie. A betegjogi képviselőnek nincsenek hatósági jogosítványai. azonban a jogalkotó az egészségügyi jogviszony sajátos jellegére való tekintettel a betegek jogai érvényesítésének segítésére egy külön jogintézményt. amely az önkéntességen alapul. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés. 43% a hangnemre vonatkozó. ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot. tettét nagyon súlyos büntetéssel fenyegeti a törvény. Szociális helyzetük miatt jogaik érvényesítésében akadályozott személyek jogai védelmének kiemelt kezelése. és az (1) bekezdés esetén három évig. vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. Ezt a tényállást a nem-cselekvésével bárki megvalósíthatja (a minimális segítség: segítség hívása). vagy tömegszerencsétlenséget b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. A jogintézmény megléte az aszimmetrikus jogi (különösen pedig az információs) helyzet oldása érdekében elengedhetetlen. (3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő. A kérelmet a beteg lakóhelyéhez vagy az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás helyéhez legközelebb eső területi igazságügyi szakértői kamaránál kell előterjeszteni. vagy testi sértést okoz. 2000. Általános Indoklás. hogy azt ne a bíróság. • A második leggyakoribb jogsérelem az emberi méltósághoz való jog sérelme volt. A közvetítői eljárás peren kívüli. ennek aránya 25%. nincs döntéshozatali jogköre [kiemelés az eredetiben – J. ha mindkét fél – a szolgáltató és a beteg – elfogadta az egyeztetési eljárást. tartalmazza. hogy a „veszélyeztetés” büntetendő legyen. 34.”54 Ahhoz. évi CXVI. testi vagy szellemi fogyatékosságuk. A beteg gyorsan jut hozzá a kártérítéshez. 125. a panasz orvoslásával kapcsolatos kifogások egy-egy százalék53. 3% egyéb ok miatt) ellátásra vonatkozott. A közvetítői eljárás legfontosabb alapelve. hogy jogállása szerint a hatáskörébe tartozó egészségügyi szolgáltatótól független legyen. T. Sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó . egészségének gondatlan veszélyeztetése. tv. a hivatkozott rendelet által előírt tanfolyamot elvégezte és sikeres vizsgát tett. § (1)Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét. ha a sértett meghal. tv. az orvosi titoktartással. a betegjogi képviselő jogintézményét hozta létre. közvetít az ellátó és a beteg között az esetleges félreértések tisztázása érdekében.]. A betegjogi képviselő tevékenysége során az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra köteles felhívni a szolgáltató vezetőjének. felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet. a (megszűnt) BEGyKA betegjogi szakreferensének közléséből származnak. az egészségügyi szolgáltató. A betegjogi képviselő feladata: • A betegek jogainak védelme. közel 7%.5. hanem a közvetítői tanács bírálja el. Ezen időszakban a betegjogi képviselők 76 354 panaszos ügyben jártak el. hogy ez a foglalkozás szabályainak megsértésével valósuljon meg. Az 1/2004. Jogvita esetén a felek kezdeményezhetik. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés. aláveti magát annak. vétséget követ el. vagyis minden egészségügyi ellátásra kiterjed (nem csupán a közfinanszírozott ellátásokra). egyezségre irányuló eljárás. az előjegyzéssel kapcsolatos panaszok 28%. 56 . (3) A büntetés bűntett miatt három évig. elérhetőségéről a betegellátást nyújtó intézménynek kell tájékoztatást adnia. előre meghirdetett fogadóórát tart. Ebből közel 45% a méltánytalan várakoztatás. hogy az érintett felek mindegyike önkéntesen válassza ezt a lehetőséget. valamennyi ellátási szintet érinti (alapellátást. kiváltképp megsértése egyúttal a beteg emberi méltóságának sérelme is. a közvetítés. /I. Lényeges szempont az is. A betegjogi képviselő tevékenysége: Segíti a betegeket jogaik megismerésében és érvényesítésében. azaz – helyzeténél fogva eleve – nem közvetlenül a jogsérelem orvoslására. 5% diszkriminatív (2% fogyatékosság. ha a bűncselekmény halált. • A betegek segítése jogaik érvényesítésében.nem publikálták.a megelőző évekhez hasonlóan . A rendelet értelmében a betegjogi képviselő a fekvőbeteg-ellátó intézményekben heti rendszerességgel. Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány megszűnése miatt .86 Az ápolástudomány tankönyve 3. E feladat keretében a beteg megkeresésére tájékozta- tást és tanácsadást nyújt. A súlyosabb megítélést kiváltó esetben az elkövető előre látja. ugyanakkor csak kiegészíti és nem váltja ki önmagában a döntéshozatalra jogosult szervet. bűntettet követ el. törvény indokolása az egészségügyi közvetítői eljárásról. az ellátás alatt és az ellátást követően is. mert a beteg életének. hogy a betegek a betegjogi képviselő elérhetési módjáról tudomást szerezzenek. továbbá akivel szemben nem áll fenn kizáró ok. ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő.

• Szakértői díj: legfeljebb 50 ezer Ft. évi CLIV. 1978. • A keresőképesség. vagy a megfelelő feltételekkel rendelkező orvoshoz ill. tv. • Az egészségügyi alkalmassághoz kötött engedélyek kiadására irányuló eljárásban végeznek vizsgálatokat. törvény az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról 1997. ha az ellátás az orvos erkölcsi felfogásával. Felhasznált jogszabályok: 1949.) EüM rendelet az egészségügyi dolgozók rendtartásáról Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége A törvény az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettségének többlépcsős szabályozását tartalmazza. 131-133. 59 60 Eü.és Könyvkiadó Kft. 112. §. • Az egyéb egészségügyi. 22. §. 2009. 139. a tanács pedig szakértőt is igénybe vehet az eljárás során. Ha a felek az első üléstől számított négy hónapon belül nem kötnek egyezséget. vagy részben tudomásul vette. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1991. évi IV. Sajnos a várakozásokkal ellentétben az egészségügyi kártérítési igények érvényesítésének nem lett „népszerű” intézménye. Lege Artis Medicinae 11(5):393-396. Betegjogi. A felek jogi képviselőt. hogy sor kerüljön a beteg más orvoshoz irányítására. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról. KJK-Kerszöv. emberi jogok érdekvédelme szerepel. az egészségkárosodás mértékének elbírálásában vesznek részt./IV. 111. ha erre saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan. amelynek az alapító okiratában a betegjogok. Vö. Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány. fejlődésével összhangban való – folyamatos továbbfejlesztésére. pl: • Orvos a vizsgálat elvégzését akkor tagadhatja meg. 2001. Ha a fél az egyezségben foglaltakat a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre. § 115. Sürgős szükség esetén59 az egészségügyi dolgozó – időponttól és helytől függetlenül – köteles az adott körülmények között a tőle elvárható módon és a rendelkezésére álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújtani.) NM rendelet az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól. • Az orvos mérlegelésétől függő megtagadási ok. kiéve ha e magatartását betegsége okozza.17. 18/2007. Ez esetben ugyanis a lelkiismereti vagy vallási alapú./IV. • Közvetítői díj: 5 000 Ft/óra. tv. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 1959. A törvény az egészségügyi dolgozó számára kötelezővé teszi a betegjogok körében részletesen ismertetett tájékoztatási. dokumentációs. 17. (V. 126. ami indokolttá teszi kiemelt védelmüket. a Büntető Törvénykönyvről 1997. hogy ezt a körülményt alkalmazását megelőzően vagy foglalkoztatása folyamán a körülmény felmerülését követően azonnal a munkáltatójával írásban közölje. 125. pályaalkalmassághoz kötött engedélyek kiadására irányuló eljárásban végeznek vizsgálatokat. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 89 A közvetítői eljárás is költségekkel jár. Eü. rend. tv. akivel felelősségbiztosítást kötött az egészségügyi szolgáltató. hogy Magyarországon nincsenek hagyományai a konfliktusok mediációval való kezelésének. ill. tv. ha azt a biztosító tudomásul vette. Dósa Ágnes: Konfliktusrendezés közvetítői eljárással. Ennek okai között bizonyosan szerepet játszik az. a másik fél kérheti a bíróságtól az egyezség végrehajtási záradékkal való ellátását. HVG-ORAC Lap. fakultatív megtagadási okokat nevesít. tv. valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról 2004. perveszteség esetén kifizetni57. §. A magyar egészségügyi törvény az egészségügyi dolgozó számára kötelezővé teszi a szakmai fejlődéséhez szükséges – a tudomány mindenkori állásával. 17. 134-135./ EÜM. egyébként pedig az erre jogosult orvos értesítése útján köteles gondoskodni. Ha azonban a beteg állapota azt szükségessé teszi. Az eljárásba bevonható az a biztosító is. ügyeleti szolgálatot látnak el. DÓSA ÁgNES: Az orvos kártérítési felelőssége. egészségügyi szolgáltatóhoz irányítani. • Kötelező népegészségügyi intézkedéseket látnak el. A törvény jelentős korlátot tartalmaz viszont a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi dolgozók vonatkozásában. A beteget képviselheti olyan társadalmi szervezet is. 28/1999. évi XCVII. az orvos megérkezéséig köteles elvégezni mindazokat a beavatkozásokat. KÖLES TIboR: Orvosi műhibaperek. Eü. évi LIX. A mediációhoz – gyorsasága és relatív olcsósága miatt – nagy reményeket fűztek az ezredfordulón58. • A hatóság megkeresésére vagy megrendelésére végeznek vizsgálatokat. • Az orvos köteles megtagadni a beteg vizsgálatát és további ellátását. §. törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról 15/2005. ha a beteg együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti. ha a kapott utasításokat rendszeresen és szándékosan nem tartja be. A törvény értelmében a büntetőjog által kiemelten védendő közfeladatot ellátó személyeknek minősülnek azon egészségügyi dolgozók. A felek egyezséget köthetnek. • A felek jogi képviselőjének díja (a másik fél javára fizetendően): 3000 Ft/óra. PoLECSák MáRIA (szerk): A betegek jogai. akkor a tanács az eljárást megszünteti. 1999. ha ebben más beteg ellátásának azonnali szükségessége miatt akadályoztatva van. §.. • Sürgősségi ellátást adnak. Budapest. ill. akik a következő feladatokat végzik: • Látlelet kiadásában vesznek részt./ NM rendelet az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól 18/2007. 140. mint amennyit egy peres eljárás során kellene megelőlegezni. 2004. HVG-ORAC Lap. Mindkét esetben feltétel azonban. rendelet az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap. az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap. évi XX. Eü. ill. de legalább 50 ezer Ft. 2001. évi CXL. valamint ha a beteghez fűződő személyes kapcsolata ezt indokolttá teszi. (IV. 1999. Erre a jog körében nyilvánvalóan a büntetőjogi eszközök a legalkalmasabbak. Az orvos szakképzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozó köteles a hozzá forduló beteget megvizsgálni. évi CLIV. de ezek lényegesen alacsonyabbak. az erkölcsi felfogásból fakadó megtagadási jog gyakorlásának az a feltétele. azonban ezen egyezség a biztosítóval szemben csak akkor hatályos. törvény az egészségügyről 2000.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről 30/2007. tv. így különösen. 64 Eü. törvény az egészségügyről 28/1999. lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik. Budapest. . számú ügyben BáNkI ENDRE: Betegjogi képviselők eljárásrendje. egészségbiztosítási vagy szociális ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárásban végeznek vizsgálatokat. IRODALOM Felhasznált jogszabályok: 1978. §./ EÜM. IRODALOM Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az AJB-701/2010. (VI. A törvény az ellátás megtagadásának61 jogszerű lehetőségei körében kötelező.és működési nyilvántartásáról. A felek a tanács tagjait a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara által vezetett közvetítői névjegyzékből jelölik ki. évi IV. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 1993. évi IV. illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megtenni.és Könyvkiadó Kft.és működési nyilvántartásáról. 57 58 61 62 63 Eü. törvény az egészségügyi közvetítői eljárásról 2004. §. számú ügyben Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az AJB-995/2011.tv. • A munka-. §. tv. törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről. ill. valamint a működési nyilvántartásban nem szereplő személyek tevékenységének engedélyezéséről Költségek: 300 ezer Ft-nál nagyobb összegű követelés esetén 2011 májusában: • Általános eljárási költség: 16 ezer Ft.88 Az ápolástudomány tankönyve 3.. és a vizsgálat megállapításaitól függően köteles a beteget ellátni. Vince Kiadó. valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy jogosult szakmai ismereteinek – a tudomány mindenkori állásával. ill. fejlődésével összhangban álló – folyamatos szakmai továbbképzést63. KŐSZEgFALVI EDIT: Egészségügyi és betegjogi kézikönyv. • Az eljárás más résztvevőinek költsége. ill. 2. évi CXVI. Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó a hozzá forduló beteg vizsgálatáról kompetenciájának keretei között maga. valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyek.17. titoktartási kötelezettséget62. a Büntető Törvénykönyvről. valamint a működési nyilvántartásban nem szereplő személyek tevékenységének engedélyezéséről. ha az orvossal szemben sértő vagy fenyegető magatartást tanúsít. beavatkozásokat. Budapest. évi XI. Az egészségügyi dolgozók jogi védelme64 Az egészségügyi dolgozók munkájuk során esetenként olyan típusú fokozott veszélynek (veszélyhelyzetnek) vannak kitéve. /IV. Az egészségügyi dolgozó. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2006. amelyek nyújtására szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján jogosult. évi XXIX. A területi ellátási kötelezettséggel60 működő egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi dolgozó munkaidejében köteles az e minőségében hozzá forduló beteg megfelelő ellátása iránt – szakmai kompetenciájának és felkészültségének megfelelő módon – intézkedni.

ideiglenes jelleggel szükségessé válhat a beteg mozgási szabadságának korlátozása (pl. (A beleegyezést az osztályra való felvétel előtt teheti meg érvényesen a beteg!) Ha a beteg korlátozottan cselekvőképes. fontos elemként rögzíti azonban a törvény az arányosság követelményét. a betegség okozta fájdalom csökkentésére és a szenvedés enyhítésére irányul. ill. (3) Az ápolás a) szerves része a beteg intézeti keretek között végzett egészségügyi ellátásának. e jelenségekre jellemző törvényszerűségek érvényesek65. környezetének az ápolási feladatokban történő részvételre való felkészítésével és bevonásával. old. A másik kérdéskör a pszichiátriai betegek esetében az általános betegjogok érvényesülése. • Ezzel szorosan összefügg a betegnek a joga. (X. § © pont. a betegségek megelőzése. családi környezetében kerüljön sor(/közösségi ellátás). korlátozottan cselekvőképes. valamint az ezzel kapcsolatos pszichikus jelenségek vizsgálatával. tartalmazza. A betegjogi képviselőt. ha a beteg a felülvizsgálat ellen nem tiltakozik. az ember és az állatok viselkedésével. 2. évi III. a pszichikus folyamatok egysége. de betegségük. 67 Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelése70 A pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésbe vételére a törvény szerint három esetben kerülhet sor: • A beteg tájékozott beleegyezése. Eü. • A bíróság kötelező intézeti gyógykezelést elrendelő határozata alapján (kötelező gyógykezelés). míg cselekvőképes betegek esetében kérelemre kerül sor. 188. továbbá felügyeletét. rögzítés. d) a kezelőorvos által elrendelt terápiás tervben előírt beavatkozások végrehajtását szolgálja. a törvény szerint az intézeti gyógykezelésre a beteg tájékozott beleegyezésével kerülhet sor. Revíziója szerint Mentális és Viselkedészavar (F00-F99). Pszichikus jelenségek: lelki jelenségek. Ez a szabadság megvonását jelenti. ill. amely pszichiátriai betegek pszichiátriai betegségükből eredő ellátását. ill. hogy gyógykezelése során az állapotának megfelelő. cselekvőképtelen betegek esetében hivatalból. Egyrészt azokat a betegeket. a felvételét kérő személy kérelmére az intézetből el kell bocsátani. 27. A bíróság az értesítés beérkezésétől számított 72 órán belül vizsgálja meg. amelyek ezt a betegcsoportot megilletik69. Eü. ezek korlátozásának törvényi garanciái.. akik pszichés állapotuk következtében saját vagy mások életére. ill. tv. Veszélyeztető állapotú beteg esetében általában nincs lehetőség a beteg részletes tájékoztatására. Pszichiátriai beteg: az a beteg. függetlenül az intézmény által nyújtott egyéb szolgáltatásoktól. Eü. valamint a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjét értesíteni kell a korlátozás alkalmazásáról. nyugtalan pszichiátriai beteg esetében kivételesen. valamint amelynek elvégzése speciális felkészültséget igényel. ill. a külső és belső környezeti feltételek összefüggéseinek törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány. a többi beteg fizikai biztonságát védő. valamint rehabilitációs intézete. a magyarban: lélek megszemélyesítése. tv. kivéve ha veszélyeztető állapotba került. illetőleg cselekvőképtelen. A bíróság a határozathozatal előtt meghallgatja a beteget. a felvételre a törvényes képviselője. azon speciális betegjogok rögzítése. ill. Közvetlen veszélyeztető magatartás: a beteg – pszichés állapotának akut zavara következtében – saját vagy mások életére. 188.90 Az ápolástudomány tankönyve 3. (2) Az ápolás a) a beteg azon tevékenységének segítésére irányul. b) a beteg önellátó képességének helyreállítására. Bírósági vizsgálatra a korlátozottan cselekvőképes. a bíróság utólag határoz az intézkedés indokoltságáról. ideértve az átmeneti intézményt is. és amennyiben ennek feltételei fennállnak. cselekvőképtelen. testi épségére. c) alapvető eleme a beteg intézeti keretek között végzett vagy otthonában történő ápolási és gondozási célú ellátásának. cselekvőképtelen beteg esetében a törvényes képviselő kérelme alapján (önkéntes gyógykezelés). Veszélyeztető állapotú. hogy az önkéntes gyógykezelés feltételei fennállnak-e. erős nyugtató hatású szer alkalmazása). akinél a kezelőorvos a Betegségek Nemzetközi Osztályozása X. ill. 147-156. akinek a korlátozást 2 órán belül jóvá kell hagynia. ill. gondozási tevékenységről ápolási. állapotromlással járna. §. A hatályos egészségügyi törvény szerint a pszichiátriai betegek66 esetében két kérdéskörben van szükség az általánostól eltérő szabályozásra. a beteg állapotának stabilizálása. Veszélyeztető magatartás: a beteg – pszichés állapotának zavara következtében – saját vagy mások életére. jelentős veszélyt jelentenek67. 1. 68 Lásd még a pszichiátriai betegek intézeti felvételéről és az ellátásuk során alkalmazható korlátozó intézkedések szabályairól szóló 60/2004. az állapot fennállásáig lehetséges. állapotuk pszichiátriai intézeti gyógykezelést tesz szükségessé. ennek hiányában hozzátartozója kérelmére. A korlátozást csak orvos rendelheti el. (VII. módszert alkalmazzák. A törvény két olyan. b) kiegészítő eleme a beteg otthonában történő gyógykezelésének. tv. valamint a hozzájárulás érvényességét vizsgálja. Olyan intézményekben. egészségére jelentős veszélyt jelenthet és a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt. rehabilitációjához. ezért alapvető jelentőségű a kötelező intézeti68 gyógykezelés bírói elrendelése.) ESzCsM rendeletet. a) és b) pontjában foglalt esetben – az orvosi diagnózis és a terápiás összefüggések tekintetében – a beteg kezelőorvosa hagyja jóvá. 69 70 Eü. és a veszélyeztető állapot elhárítását is haladéktalanul meg kell kezdeni a beteg beleegyezése nélkül. ill. Pszichiátriai intézet: minden olyan egészségügyi szolgáltatást vagy azt is nyújtó ellátóhely. A pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó különös szabályok A törvény általános elvként rögzíti. ennek hiányában a gyámhatóság értesítése alapján kerül sor. 197-198. • Veszélyeztető állapotú beteg esetében sürgősséggel (sürgősségi gyógykezelés). ill. gondozási tervet a (3) bek. pszichiátriai betegek rehabilitációs intézetében 60 naponként kerül sor. tiltakozása ellenére is. 65 66 Részletesen lásd Tarr Gy. amely kifejezetten a pszichiátriai ellátással kapcsolatos: • A pszichiátriai betegnek joga van. akaratuk ellenére is gyógykezelésben kell részesíteni. gyógykezelésére lakóhelyi. 188 §. gyógyulásához. Pszichiátriai intézetnek minősül a pszichiátriai betegek járóbeteg-szakellátását végző pszichiátriai intézmény. 188. hogy a betegjogok korlátozása csak veszélyeztető állapotú beteg esetében. ill. pszichiátriai betegek otthonában) korlátozást szakápoló is elrendelhet.) Alkotmánybírósági határozat. akik nincsenek veszélyeztető állapotban. amely része az egészségügyi dokumentációnak. szükségletek felismerését szolgálja. A pszichiátriai ápolás sajátosságai A pszichiátriai beteg személyiségi jogait egészségügyi ellátása során – helyzetére való tekintettel – fokozott védelemben kell részesíteni. az egészség megőrzése és helyreállítása. tv. Az ápolási tevékenységre vonatkozóan az egészségügyi törvény 98. amelyek hozzájárulnak egészségéhez. Az önkéntesen felvett beteget kérelmére.Tv. szándékos önártalom (X60-X84) diagnózisát állítja fel. gondozását napi 24 órán át biztosítja. c) a tényleges vagy lehetséges egészségi problémákra bekövetkező reakciók. hogy ellátására. lehető legkevésbé korlátozó eszközt. § (a) pont A pszichiátriai betegek otthonára és rehabilitációs intézetére vonatkozó eltérő szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. Önkéntes gyógykezelés71 Azon cselekvőképes pszichiátriai betegek esetében. 71 Lásd még: 36/2000. fenntartójától és elnevezésétől. A felülvizsgálatra a pszichiátriai fekvőbeteg-gyógyintézetekben 30. gondozási tevékenység az ápolási. azonban erről az orvost haladéktalanul értesíteni kell. §-a konkrétan a következőket rögzíti: (1) Az ápolás azoknak az ápolási és gondozási eljárásoknak az összessége. tv. gondozási terv alapján segíti a beteget azon tevékenységek elvégzésében. amelyekre általában sajátos. (4) Az ápolási. A (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az ápolási. A pszichiátria szó eredete a görög psyche. Pszichológia: lélektan. ill. § (/d) pont. Az ápolási. utólag rendeli el a pszichiátriai gyógykezelést. Erre cselekvőképes betegek esetében azonban csak akkor kerülhet sor. a pszichiátriai betegek otthona. egészségére közvetlen. Az önkéntesen felvételre került betegek esetén is a bíróság időszakosan felülvizsgálja a kötelező intézeti gyógykezelés szükségességét. ahol nincs állandó orvosi jelenlét (pl. A pszichiátriai intézet vezetője haladéktalanul továbbítja a bíróság felé a bírósági vizsgálatra vonatkozó kérelmet. gondozási tervet az ápoló önállóan készíti és hajtja végre. valamint beszerzi független – a beteg gyógykezelésében részt nem vevő – igazságügyi elmeorvos szakértő véleményét. a szenvedések enyhítése a beteg emberi méltóságának a megőrzésével. ill. az intézet vezetőjét vagy az általa kijelölt orvost. testi épségére. . rehabilitációjának. korlátozottan cselekvőképes betegek esetében viszont a beteg nyilatkozatától függetlenül. zavart. testi épségére. amely elvégzésére a beteg egészségi állapota miatt önállóan képtelen vagy elvégzése jelentős nehézséggel. (b) pont. A bíróság a törvény szerint az önkéntesen gyógykezelt betegek esetében csak az intézeti gyógykezelés szükségességét.6. amelyek feladata az egészségi állapot javítása. jogszerűségének utólagos bírói felülvizsgálata. (5) Az ápolási. egészségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent. alapvető jelentőségű betegjogot rögzít. Amennyiben az önkéntesen gyógykezelt beteget kérelmére – időközben kialakult veszélyeztető állapota miatt – nem bocsátják el. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 91 Az ápolói gyakorlat során elôforduló jogi kérdések Az egészségügyről szóló törvény az egészségügyi ellátások részeként ismeri el az ápolási tevékenységet. Eü. gondozási dokumentációt kell vezetni. e) egészségnevelési és tanácsadási feladatokat lát el.

ezért leggyakrabban az okozott kárt pénzben kell megtéríteni. a munkáltató (egészségügyi intézmény. 76 72 73 Eü. A pszichiátriai intézeti gyógykezelés felülvizsgálatára vonatkozó eljárásban a pszichiátriai intézet székhelye szerinti helyi bíróság illetékes. fegyelmi. felelősségbiztosítás megkötésével a biztosítóra terhelik a kártérítési összegért (vagy annak egy részéért) való helytállási kötelezettséget. amelyre a betegjogi képviselő is jogosult. tv. Felhasznált jogszabályok: 1949. évi CLIV. ha pedig ez nem lehetséges. évi XX. ilyen a jogos védelmi helyzet vagy a szükséghelyzet ill. 171. Az oksági kapcsolatban nemcsak aktív magatartások jelenhetnek meg. ha bizonyítja..92 Az ápolástudomány tankönyve 3. az állampolgárok jogainak fokozottabb védelmében bevetette a mögöttes felelősség intézményét77. Budapest 2001. a) A magatartás jogellenessége: jogellenes mindaz a károkozás. évi XCVI. hanem mulasztás is. aki veszélyeztető magatartást tanúsít. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 93 Sürgôsségi gyógykezelés72 Ha a pszichiátriai beteg közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít. §. Ezt az eljárást akkor is le kell folytatni. de nem volt felróható. hogy határozatának meghozatala előtt meghallgatja a beteget és a beteg gyógykezelésében részt nem vevő igazságügyi elmeorvos szakértőt.” A munkáltató természetesen kárigényét érvényesítheti a közvetlen károkozóval szemben.. /X. . polgári jogi. A bizonyítási teher a polgári jogban megoszlik a károkozó és a károsult között. 1999.. ha valaki nem úgy járt el.§-ban szabályozz „Ha alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz. A polgári jogban a kárért való helytállásra nem minden esetben az köteles. Az ügygondnok díját ebben az esetben az állam előlegezi. Az alkalmazotti. amelyet jogszabály kifejezetten meg nem enged. aki a kárt okozta. tv. 339§ (1) „Aki másnak jogellenesen kárt okoz. A beteg beszállításánál szükség esetén a rendőrség közreműködik. A polgári jogi felelősség eredményfelelősség. 201–201/A. 2003. A társadalmi normák megsértése.26. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Az ügygondnokot a per vitelére meghatalmazott jogállású személynek kell tekinteni. jog és erkölcs.Püski Kiadó Kft. hátrányos következményeket von maga után. Ennek megfelelően a kártérítés módja elsősorban az eredeti állapot helyreállítása. 147-156.” A Ptk. valamint a működési nyilvántartásban nem szereplő személyek tevékenységének engedélyezéséről 36/2000. Az etikai felelôsség rendszere Az etikai felelősség ezen tevékenység során tanúsított magatartásra vonatkozik. önmagában tehát a károsodás veszélyének fennállása nem alapozza meg a kártérítést. c) Okozati összefüggés: A károkozó magatartás és a kár között közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésnek kell fennállnia. közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott helyett. tv. Az egészségügyi szakdolgozót etikai. tv. ha a beteg beleegyezését adta az intézeti gyógykezeléshez. részére a bíróság ügygondnokot rendel ki76. Közös eljárási szabályok74 Az egészségügyi törvény szerint a pszichiátriai betegekkel kapcsolatos bírósági eljárás tárgyi költségmentes75. 6/1986. Az egészségügyről 2000. Egyéb kényszerítő eszköz azonban nem alkalmazható. az eljárást kezdeményező orvos intézkedik a beteg beszállítása iránt. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható./ EÜM. Amennyiben a bíróság idézésére a beteg nem jelenik meg. A kötelező pszichiátriai gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárásra a beteg lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi bíróság illetékes. Az elvárt magatartás tehát a károkozóéhoz hasonló helyzetben lévő személyektől megkívánt magatartás. amit a Ptk. ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról 1952. §. valamint A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül a külön jogszabályban (lásd Eü. old. rend. b) Kár: A kár minden olyan hátrány. szabálysértési és büntetőjogi felelősség terhelheti. Ptk. ezen túlmenően a munkavégzésből fakadóan a (tág értelembe vett) munkajogi szabályok szerint is felelősséggel tartozik munkáltatójának./ NM rendelet az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól 18/2007. A bíróság a határozathozatal előtt meghallgatja a beteget. a kártérítések relatíve nagy összegére tekintettel. Amen�nyiben a betegnek az eljárás során nincsen törvényes vagy meghatalmazott képviselője. vagy azt. tv. vagy ha ezt a károsult alapos okból nem kívánja.) megállapított bírósági eljárásokban költségmentesség illeti meg. így kár hiányában felelősségre vonásról nem beszél- 74 75 Eü. Az egészségügyi közvetítői eljárásról 28/1999. Mentesül a felelősség alól. Vince Kiadó Kft. amilyenben volna. tv. /IV. amennyiben a harmadik személynek kárt okoz. tv. 200. KŐSZEgFALVI EDIT: Egészségügyi és betegjogi kézikönyv. old. A polgári jog kártérítési felelôsségi rendszere Az egészségügyi dolgozó tevékenysége során harmadik személynek okozott károkért a Polgári Törvénykönyv (Ptk. 91-92. 27-29. hogy jogellenességet kizáró ok állt fenn./ Alkotmánybírósági határozat hetünk. azonban ezt csak a munkajogi szabályokban rögzítetteknek megfelelően teheti. Az egészségügyi ellátás során bekövetkező károk esetében az „in integrum restitutio” elve ritkán alkalmazható. Bizonyos esetekben a károkozás nem jogellenes. Polgári perrendtartás 74. A Büntető Törvénykönyvről 1997. 199. meghatározza a polgári jogi felelősség közös szabályait. a bíróság a szakértői véleményt megküldi a gyámhivatalnak a gondnokság alá helyezési eljárás megindítása céljából. §. évi IV. A károsultnak kell bizonyítania a kárt és az okozati összefüggés fennállását. vagyis: a károsultat olyan helyzetbe kell hozni. TARR GYÖRgY: Élet és egészség. tv. A beteg képviseletét ellátó betegjogi képviselő vagy ügygondnok köteles a beteget a bírósági meghallgatás előtt felkeresni. legyenek azok erkölcsi vagy jogi normák. A polgári perrendtartásról 1959. (VI. de sürgősségi gyógykezelése nem indokolt.és működési nyilvántartásáról. Ha a bíróság elrendeli a beteg kötelező intézeti gyógykezelését és a beteg a jogerős határozat kézhezvételétől számított három napon belül nem jelenik meg a megjelölt pszichiátriai intézetben. Eü. jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős. A bíróság a kötelező intézeti gyógykezelés szükségességét 60 naponként felülvizsgálja. amelyhez rendőrség igénybevételét is kérheti. 347. akkor a kár – vagyoni és nem vagyoni – megtérítése. Az etikai vétség az orvosi és az egészségügyi szakdolgozói foglalkozás szakmai szabályainak. A károkozónak pedig azt kell bizonyítania. A beteg felvételét követően a pszichiátriai intézet vezetője 24 órán belül a bíróság értesítésével kezdeményezi a beszállítás indokoltságának megállapítását és a kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelés elrendelését. az intézet vezetőjét vagy az általa kijelölt orvost. tv. A bíróság az értesítés kézhezvételétől számított 72 órán belül határozatot hoz. ennek megfelelően különböztetünk vagyoni és nem vagyoni kárt.. A bíróság határozatának meghozataláig a beteg ideiglenesen az intézetben tartható. IRODALOM PoLECSák MáRIA (szerk. hogy úgy járt el. ha a károkozás nem következik be.) IVM rendelet a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban. amelyeknek valamennyi – általános és speciális – felelősségi alakzatnál fenn kell állniuk. A sürgősségi gyógykezelés során a kötelező intézeti gyógykezelést elrendelő határozat ellen benyújtott fellebbezésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság határozata ellen a közléstől számított 8 napon belül lehet fellebbezni. kórház) felel a károsulttal szemben. A bíróság az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül határoz a kötelező intézeti gyógykezelés elrendeléséről. az észlelő orvos közvetlenül intézkedik a beteg megfelelő pszichiátriai intézetbe szállításáról. Az egészségügyi dolgozók felelôsségi viszonyai és kártérítési kötelezettsége A felelősség a társadalom védekező mechanizmusa a társadalom által előírt és megkövetelt normákkal szembeni helyzetekkel és magatartásokkal. old. 17. A kötelező gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárást az annak szükségességét megállapító pszichiátriai gondozóintézet szakorvosa a bíróság értesítésével kezdeményezi. amelyet az egészségügyben leggyakrabban az egészségügyi dokumentáció segítségével lehet igazolni./IV. köteles azt megtéríteni. d) Felróhatóság: Felróhatóság akkor állapítható meg. az emberi méltóság fogalom szférájában. Amennyiben az igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény szerint a beteg ügyei viteléhez szükséges belátási képessége csökkent vagy hiányzik. valamint az eljárást kezdeményező szakorvost. Kötelezô gyógykezelés73 A bíróság annak a pszichiátriai betegnek a kötelező intézeti gyógykezelését rendeli el. A Polgári Törvénykönyvről 1978. 27. Az egészségügyi intézmények. akként. 77 Polecsák M. tv.) szerződésen kívüli felelősség szabályait kell alkalmazni. Budapest. évi IV. ha a beteg veszélyeztető magatartást tanúsít és fennáll az intézeti gyógykezelés szükségessége. A bíróság a sürgősséggel felvett beteg esetében akkor rendeli el a kötelező gyógykezelést. orvos és beteg. és ez csak azonnali pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe vétellel hárítható el.17. old. a bíróság elrendelheti elővezetését. egészségügyben különösen a károsult beleegyezése. A polgári jogi kártérítés célja a teljes reparáció biztosítása. Budapest.): A betegek jogai. A bírósági eljárásban biztosítani kell a beteg megfelelő képviseletét. hogy magatartása jogellenes volt ugyan. az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap. évi III. A bíróság a gyógykezelés szükségességét harmincnaponként felülvizsgálja. amely valakit valamely károsító esemény folytán személyében vagy vagyonában ér. valamint beszerzi egy független – a beteg gyógykezelésében részt nem vevő – igazságügyi elmeorvos szakértő véleményét.

amely a munkaszervezeten belül előforduló kisebb súlyú. hogy az egészségügyi közszolgáltató milyen jogviszonyban foglalkoztatta a kárt okozó egészségügyi dolgozót. old. beavatkozása az emberi génállományba. az e dolgokban bekövetkezett hiányért vétkességére tekintet nélkül felel. A munkajogi kárfelelôsség rendszere A munkajogi kárfelelősségi jogviszony a munkajogviszony melletti önálló. ha a cselekmény bűncselekményt valósít meg. meghatározott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályokba ütköznek. Mindezt különösen indokolttá teszi az is.) 1992..: A munkajog alapintézményei. gyógyszertári A büntetôjogi felelôsség rendszere Az egészségügyi dolgozók felelősségi viszonyai közül a legsúlyosabb a büntetőjogi felelősség. ill. ill.) 2003. hatálya alá tartozik. (XII.: Munkajog. amely tartalmazza a fegyelmi vétség gyanújának leírását. így nyújtva segítséget az egészségügyben dolgozók számára etikai kérdéseket érintő döntéseikben. ha a kárt vétkesen okozta. 164-176. míg a Btk 171§ (3) bekezdésében a szándékos elkövetést minősített esetként szabályozza. gyógytornász stb. évi XXXIII. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk. amelyet az alábbi példával szemléltetek. 1.. (X. ha a dolgozó munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárt.” A bűncselekmény tárgya az ember élete. évi IV. A fegyelmi büntetés kiszabási jog a munkáltatói jogkörhöz kapcsolódik.§ (2) b) az előmeneteli rendszerben való várakozási idő meghosszabbítását legfeljebb 1 évvel. vagy testi sértést okoz. III. kizárólagosan használja vagy kezeli. amelyeket a munkavállaló visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel vett át és állandó őrizetében tart. amelynek büntetési többleteleme az azonnali hatály. Szemben a polgári joggal.: Magyar büntetőjog Különös rész. törvény (Kjt. amely az elmarasztalt munkavállaló által a munkaügyi bíróság előtt megtámadható. Btk. 171. Az etikai eljárást a dolgozó saját kérésére. kvázi nyomozati feladatokhoz hasonló tevékenységet végez. gyógyszerrendészeti szabálysértést követ el. egészségügyi önrendelkezési jog megsértése. Az objektív elévülési határidő a fegyelmi vétség elkövetésétől számítódik. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk. 2004. azonban ezt nem a megtorlásért.) 1997. amelyet kollektív szerződésben 6 havi. A fegyelmi felelősségi jogviszony tárgya a szervezeti rendet megzavaró munkavállalói magatartás79. ami olyan helyzet vagy állapot bekövetkezését jelentik. függetlenül attól. kizárólagosan használ vagy kezel. amelyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom együttélési normáit.§ (2) e) fegyelmi büntetésként szabályozza a büntetési nemek legsúlyosabb csoportját. (XII. testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszik ki. és egy évig terjedő szabadságvesztéssel. Budapest. A szabálysértési eljárásokat a külön törvényben meghatározottaknak megfelelően folytatják le. Pécs. vétkességi. A fegyelmi felelôsség rendszere A fegyelmi felelősségi jogviszony a munkaviszonyhoz kapcsolódó másodlagos jogviszony. Az Mt. A munkavállaló megőrzési felelőssége áll fenn akkor. A szabálysértési felelôsség rendszere A szabálysértések olyan jogsértő magatartások. évi IV. A fegyelmi büntetés célja hátrány okozása. hogy a károkozást gondatlanul vagy szándékosan követte el a munkavállaló. 126-140. TÓTh M. így a büntetésnek csak abban az esetben célszerű teret engedni.) egyfelől a vétkes kötelességszegés címén engedi meg jogkövetkezmények alkalmazását. hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő. laptop. de nem tartalmaz vagyoni hátrányt. A középső csoportba tartoznak a vagyoni tartalmú és a státusbüntetések. A károkozási tényállás további eleme az okozati összefüggés. és a szabálysértő magatartás és a konkrét veszélyhelyzet beállása között ok-okozati összefüggés áll fenn. ha a károkozásban nem vétkes. A vizsgálóbiztos a rendőrségi és az ügyészségi felderítő. A munkavállaló mentesül a felelősség alól. a vagyoni tartalmú büntetések közül egyet tart megengedhetőnek.) kormányrendelet 105. 28.§ (1) „Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét. 2004. 218/1999. ezért bűncselekményt csak a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés jelenthet. ha az speciális vagy generális prevencióra alkalmas. vétséget követ el.) szabályoz. § (1) e) rendelkezéseinek értelmében. kötet. (ápoló. erre 1 hónapos határidőt állapít meg. vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 95 az egészségügyi etika szabályainak vétkes megszegését jelenti. A bűncselekmény az élet. évi LXXXIV. külön jogviszony. ilyen pl. Budapest. évi XXII. Pécs. A fegyelmi eljárás megindításához a fegyelmi jogkör gyakorlójának határozatára van szükség. old. vétkességre tekintet nélküli felelősségre. A munkajogi kárfelelősségi jogviszony keletkezésének első eleme a kár. Az egészségügyi tevékenység végzése során előfordulhatnak szabálysértések. 1 éves. amely az olyan dolgokban bekövetkezett károkért áll fenn. az elmaradt hasznot nem. enyhe gondatlanságból eredő kötelességszegés esetén alkalmazott felelősségi rendszer78. akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás működését. . Osiris Kiadó. nem tartalmaz taxatív felsorolást ezekről. old. Ezeket az etikai szabályokat etikai kódexekben. tevékenységéért a felügyelő orvos vagy más egészségügyi szakdolgozó felel. törvény) 19/A. Az etikai eljárás összekapcsolódik a fegyelmi eljárással. ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”.) saját tevékenységéért személyében felelős.. A fegyelmi eljárás tárgyilagosabbá és hatékonyabbá tétele érdekében hatályos jogunk a vizsgálóbiztosi rendszert vezette be. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. nem felel tehát akkor. ha bizonyítja.5 havi átlagkeresetben lehet maximalizálni. § szerint a beteg. a testi épség vagy az egészség közvetlen veszélyeztetésével követhető el. hiszen kollektív szerződésben. ez alól kivételt képez a kórházi gyakorlaton lévő hallgató.) 1992. Mindenkitől elvárható. PoLECSák M. A gondatlanul okozott károknál a gyakorlat a tényleges kárt tekinti megtérítendőnek. hogy az egészségügyi dolgozók jelentős része a Kjt. old. A fegyelmi felelősségi jogviszony másik alanya a fegyelmi vétség elkövetője. A bűncselekmény a foglalkozás szabályainak megszegésével követhető el. másfelől részben szerződéses alapúvá teszi azt. ill. A büntetési nemek választéka szűkre szabott és súlyosságuk szerint csoportosíthatók. 45. a munkáltató köteles az illetékes kamarát értesíteni a fegyelmi eljárás lefolytatásáról81. testi épsége és egészsége. melyet a Bűntető törvénykönyv (Btk. old. Vince Kiadó.) alapján tekintjük végig80. törvény a szabálysértésekről (Szt. A munkavállalói kártérítési felelősségről akkor beszélünk. törvény az egészségügyről (Eü. így a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. A Kjt. fegyelmi szabályzatban biztosít lehetőséget a jogkövetkezmények kiszabására. A fegyelmi büntetések legenyhébb csoportját a fegyelmi büntetéseknek az erkölcsi jellegű büntetések alkotják. és lehetővé teszi a 45. ha a vétkes károkozás a terhére nem nyer bizonyítást. old. 106-112. így vétkesség esetén maximálisan egy havi átlagkeresetének 50%-áig felel a munkavállaló az általa okozott kárért. 15. hiszen a kamarai szerv kezdeményezheti a munkáltatónál fegyelmi eljárás lefolytatását. „aki a gyógyszertárak működésére vonatkozó szabályokat megszegi. A Kjt. amelyet természetes személy gyakorolhat. RoMáN L. az egészségügyi ellátásokhoz kapcsolódó büntetőjogi tényállásokat. évi LXXXIII. a munkajog különbséget tesz a vétkesség két alakzata között annak alapján. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt. A címtől való megfosztás is státusváltozáson alapul. külön fejezetben szabályozza a sajátos.) 218/1999. 1999. másrészt a különös. statútumokban foglalták össze a szakmai kamarák. hanem a megelőzés érdekében alkalmazza. azonban bizonyos súlyos fegyelemsértésekkel nem fér össze. ennek hiányában felelősségi jogviszonyról nem beszélhetünk. évi XXXIII.) 1999. a Kjt. IRODALOM BANkÓ Z. ill. A fegyelmi eljárás határozattal fejeződik be. az elbocsátást. Felhasznált jogszabályok és a közleményben alkalmazott rövidítéseik 1959. old. Román L. ha a dolgozó munkaviszonyával összefüggésben dolgokat jegyzék vagy elismervény alapján. hivatalból vagy az egészségügyi szolgáltatások nyújtásának felügyeletét végző hatóságok kezdeményezésére kell elindítani. Dialóg Campus Kiadó. Munkavállalói kárfelelősség esetén a kártérítés mértékének megállapításakor a munkavállaló átlagkeresete felső határként szolgál. azokat állandó őrizetében tartja..: A betegek jogai. ill. évi CLIV. A gyógyszertárak működtetése az egészségügy egyik kiemelten fontos tevékenysége. Kjt. születendő gyermek nemének megváltoztatása. azonban hatályos büntetőjogunkban nincs általános életveszélyeztetési bűncselekményi tényállás. hogy messzemenően figyeljen mások életére. 10. amely az egészségügyi dolgozó foglalkozásának. A fegyelmi eljárás elindítására csak meghatározott határidőn belül van lehetőség. 1997. míg a szubjektív határidőt a vétségről való tudomásra jutáshoz kapcsoljuk.§ (1)-(2). A fenti büntetőjogi tényállás a gondatlan bűnelkövetést értékeli. Szabálysértés nem állapítható meg. ilyenek pl.) kormányrendelet az egyes szabálysértésekről 43/2005. A középsúlyos fegyelmi büntetések közé tartozik jelenlegi munkajogunkban a vezetői megbízás visszavonása. egyrészt az általános.) EüM rendelet a fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek orvosi rendelésének. Felelôsség a betegnek okozott kárért A Jogállási törvény (2003. Az egészségügyi dolgozó 78 79 80 Polecsák M. évi LXIX. míg munkaszerződésben 1. hogy a korábban elnyert kitüntető címek viselője maradjon. A Btk. hivatásának tárgya.) 1978. 81 Román L. testi épségére vagy egészségére. Institutiones juris. 1-29. A dolgozó kárfelelőssége csak akkor érvényesül. Mivel a fegyelmi és az etikai felelősség általában nem szétválasztható. mobiltelefon. törvény a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról (Meszk. A büntetéskiszabási jog gyakorlására egy fegyelmi tanács elnevezésű munkáltatói testület az illetékes. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt. A munkavállalói kárfelelősség két ágra osztható. A hatályos Munka Törvénykönyve (Mt. 167. visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel vesz át. valamint a károkozás jogellenessége. közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.94 Az ápolástudomány tankönyve 3. hozzátartozója az egészségügyi szolgáltatás során vagy az azzal összefüggésben keletkezett kára megtérítésére vonatkozó igényét közvetlenül a közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval szemben érvényesítheti. 28. amely a sérelem bekövetkeztének lehetőségét hordja magában. A károkozás utolsó eleme a felróhatóság. 45.

Kötelező tartalmi elemként a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében. AZ Mtk. . Lásd Kjt. § (1) bekezdés. heti negyven óra. (MK. A munkavégzés szabályai A munkavállaló köteles az előírt helyen és időben. a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással szüntetheti meg abban az esetben. maximálisan legalább 25 év esetén 6 havi átlagkeresetnek (20 év esetén 8 havi) felel meg. hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg. évi LXXXIV. Munkaidô és pihenôidô A teljes munkaidő mértéke napi nyolc. §. A munkáltatónak lehetősége van. A szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató határozza A munkajogviszony megszüntetése A munkajogviszony megszüntetése esetében a felek együttesen vagy valamely fél egyoldalúan tesz a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozatot. valamint a munkavállaló kérésére minden egyéb jognyilatkozatot is. amely 3 havi (4 havi) mértékkel emelkedik.) ződésbe. illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. napi-. valamint a kollektív munkajogi jogalanyok. azonban ebben az esetben a munkavállalónak egy évi átlagbérének megfelelő összeget kell megfizetnie azzal. amelyek közös alaki kelléke az írásba foglalás. illetőleg írásban) lehet megtenni. A munkáltatói rendes felmondást (felmentés) is írásba kell foglalni.legalább húsz perc. testi épséget fenyegető veszély megelőzése. munkáját ne zavarja. • Bírói ítélettel a közügyektől. • A terhesség. munkakörében és a munkavégzés helyében.96 Az ápolástudomány tankönyve 3. Próbaidő köthető ki eshetőleges elemként írásban a munkaszerződésben. Felmondási tilalmak. A munkavállaló részére napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. AZ Mtk. legfeljebb heti hatvan órára emelhető. A felmondási korlátozás84 azt jelenti. a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása. viszont a munkavállaló köteles a felmondási idejét letölteni. Munkajogi jogviszonyok szabályozása az egészségügyben Alapelvek AZ Mtk.-ben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. 32. az ügyelet. amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Írásba kell foglalni a munkaszerződést. a munkaidőkereten felüli. ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlanságból. jelentős mértékben megszegi. mind a közvetett diszkriminációval összefüggésben. amely alap. ill. de a 8 hónapot nem haladhatja meg. 12. az általa megjelölt helyen töltendő készenlétre86 kötelezhető. ill. továbbá az életet. kifejezett tilalmat tartalmaz a joggal való visszaélés vonatkozásában. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 97 forgalmazásának. A felmondási nyilatkozat címzettje a munkáltatói jogkör gyakorlója. A munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján. A munkajogviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat általában alaki kötöttség nélkül (szóban. 31. amely fokozatosan hosszabbodik meg. egészségügyi szolgáltatóknál történő felhasználásának. Az indoklásnak valósnak és okszerűnek kell lennie és abból egyértelműen ki kell derülnie a felmondás okának. nyilvántartásának és tárolásának rendjéről A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 29. ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. tárgyi hatálya kiterjed az individuális és a kollektív munkajogi jogviszonyokra. A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg. valamint személyi hatálya alá tartoznak a munkavállalók. azonban egyes elemei a munkavállaló halálát követően átszállhatnak annak örököseire (pl. • Gyermek ápolása miatti fizetés nélküli szabadság időtartama. a munkavállaló rendes felmondással (lemondással) azt nem szüntetheti meg. A felmondási idő alapja 30 nap. azonban indokolni nem kell. és munkáját (az előkészítő és befejező munkákat is beleértve) úgy végezni. felmentéssel) A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkaadó. • Határozott időtartam lejárta. Az eshetőleges tartalmi elemek azon részei a munkaszerződésnek. Rendes felmondás (lemondással. baleset. Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő. A munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen. ill. havibérben (a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztálynak és fokozatnak megfelelő illetmény). Munkaszerzôdés A munkaviszony írásba foglalt munkaszerződéssel (közalkalmazotti jogviszony esetén kinevezéssel és annak elfogadásával) jön létre. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti. • Gyermek ápolása miatti táppénz időtartama. illetőleg a foglalkozástól való eltiltás esetén. és 31számú állásfoglalása. egy hétre kell közölni. • A munkaadó jogutód nélküli megszűnése esetén a munkavállalót megilletik a munkáltatói rendes felmondás esetére járó juttatások (a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkereset. ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el. Amennyiben a napi munkaidő időtartama a hat órát meghaladja. a megszüntetésére irányuló jognyilatkozatokat. A végkielégítés mértéke arányos a munkáltatónál eltöltött munkaviszony időtartamával. azonban indokolni kell. A munkajogviszony megszûnése A munkaviszony megszűnéséhez vezetnek az alábbi jogi tények bekövetkezései. vagy egyébként olyan magatartást tanúsít. A felmondási idő időtartama arányos a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idővel. Az alaki kötöttség megsértésével tett nyilatkozat érvénytelen. amely időre a munkavállalót az átlagkeresete illeti meg. legfeljebb egy óra egybefüggő munkaközi szünetet kell biztosítani. illetőleg elhárítása érdekében. azonnali hatállyal megszüntetheti. A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a felmondási idő felére felmenteni a munkavégzés alól. abban az esetben az erre járó átlagkeresetet kell megfizetnie. A munkavállalói rendes felmondást (lemondást) írásba kell foglalni. ill. A munkaszerződés kötelező. a munkaviszony létrejöhet állandó vagy változó munkahelyen való munkavégzésre. A teljes munkaidő mértéke legfeljebb napi tizenkét. valamint a csoportos létszámleépítés végrehajtására. a tulajdonos közeli hozzátartozója. végkielégítés). A határozott idejű munkaviszony megszüntetése A határozott idejű munkaviszony megszűnik a határozott idő lejártával. Lásd 2003. amelyek a felek közös akaratából kerülhetnek a szer- 83 82 84 Lásd Kjt. Tv. A közalkalmazotti jogviszony esetén a kinevezési okmány az ismertetendő eltéréseket tartalmazza. amelyekhez nincs szükség a felek külön jognyilatkozatára. valamint munkáját a munkáltató utasítása szerint. Rendkívüli felmondás A munkáltató ill. más munkáltatónál való munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés). a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal. A felmondási tilalom nem terjed ki a nyugdíjasnak minősülő munkavállalóra. § (1) bekezdés. ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. hogy a következő tényállások időtartama alatt jogszerűen nem közölhető a munkáltatói rendes felmondás: • Betegség miatti keresőképtelenség időtartama.a munkavégzés megszakításával . 33. e). A közalkalmazotti jogviszonyban a felmentési idő82 legalább 60 nap. • A munkavállaló halála: a munkaviszony jellegéből fakadóan személyhez kötött feladatellátást jelent. hogy amennyiben egy évnél rövidebb időtartamú a határozott időből hátralévő időtartam. tiltó rendelkezéseket tartalmaz mind a közvetlen. minimálisan 3 év esetén 1 havi. valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére . Lásd Kjt. • Közeli hozzátartozó otthoni ápolása miatti fizetés nélküli szabadság időtartama. hogy egyoldalú jognyilatkozattal megszüntesse a határozott időre létrejött munkaviszonyt. annak módosítását. Nyugdíjasnak minősülő munkavállaló esetében a munkáltatónak nincs indoklási kötelezettsége. a munkáltatók. maximuma 20 évi munkaviszony esetében 60 nap. Végkielégítés illeti meg a munkavállalót. a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés). Tv. §.és pótszabadságból áll. továbbá készenlét alatti munkavégzés. A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem veszélyeztetheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit. A személyi alapbér meghatározható óra-. A munkakör a munkavállaló által végzett feladatok keretrendszerű összefoglalása. 85 86 Lásd 2003. amennyiben a munkavállaló a munkáltató. amelyen belül a konkrét feladatokat a munkaadó határozza meg. amennyiben a munkavállaló 6 éven belül elérné az öregségi nyugdíjra vonatkozó jogosultságot. a munkavállaló haláláig megszerzett munkabére). A munkavállaló köteles továbbá munkatársaival együttműködni. a munkajogi jogalanyok vonatkozásában együttműködési kötelezettséget állapít meg. 4. évi LXXXIV. a munkájára vonatkozó szabályok szerint személyesen ellátni. mind a munkavállaló rendes felmondással megszüntetheti. a szülést követő 3 hónap és a szülési szabadság időtartama. A munkaidő-beosztást – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – legalább hét nappal korábban. ill. A próbaidő időtartalma 30 naptól 90 napig terjedhet. § d). természetes és eshetőleges tartalmi elemekből tevődik össze. amelynek időtartama alatt a munkaviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül. véleményt kizárólag aZ Mtk. munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni. felmondási korlátozás A felmondási tilalmak83 a munkáltató rendes felmondási jogának gyakorlását kizáró tényállások. Az egészségügyi tevékenység sajátosságaira tekintettel a munkavállaló a munkáltató által meghatározott helyen és ideig való rendelkezésre állásra (ügyelet85). A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó adatot. kivéve ha jogszabály eltérően rendelkezik. egészséget.

lásd 2. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2003. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről Az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos speciális szabályok A Jogállási törvény 7. tevékenységeken foglalkoztatottak számára a teljes munkaidő legfeljebb napi 6 óra tényleges munkavégzést jelent. 2. CSÉFFáN J.és nemibeteg-. szakmai kompetenciájának megfelelően nyújtja. 126-140. A munkaviszonyt az Mt. EU joga (rendeletek. Minden egészségügyi tevékenységet a beteg személyisége. KoVáCSY ZS. c) Társas vállalkozás tagjaként. vagy a boncolásban közreműködik.amennyiben a beteg egészségi állapotát károsan nem befolyásolja és a beteget más orvoshoz irányítja . a továbbiakban Mt. b) műtőben dolgozik. Harmadik rész II. §) rendelkezései alapján kell létrehozni. szövetek vételét és vizsgálatát végzi. d) endoszkópos vizsgálatokat végez. a továbbiakban Kjt. a közalkalmazotti jogviszonyt a Kjt. fejezet) 2. Felhasznált jogszabályok 1992. 2004. old.: Egészségügyi jog. amelyet – jogviszonytól függetlenül – minden egészségügyi dolgozónak be kell tartania.. fejezete (20–24. lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik. valamint rákkeltő (etilén-oxid. § szerint (1) A közalkalmazottat a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint diagnosztikai. foglalkoztatását nem órarend szerint végző közalkalmazottnak. • az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvény (2003. tüdőgyógyászati. Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére. 1-255. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 99 meg. f ) a betegek. amelyek közül jelen munkában részletesen a munkaviszonyra és a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályokat tárgyaljuk. c) bőr. 2007. § írja elő az általános szabályokat. Ez azt jelenti.-hez. hogy milyen jogviszony keretében kerülhet sor a feladat ellátásÁRa. e) Munkaviszonyban. szabályzatban köteles rendezni a feladatok ellátása során az egyes dolgozókat megillető utasításadási jogosultságokat. hogy a felsorolt lehetőségek keretein belül csak olyan jogviszony jöhet létre. A jogszabály tartalmazza az egyes jogviszonyokra vonatkozó részletes szabályokat. A második bekezdés alapján az ott meghatározott tevékenységekkel legfeljebb 6 óra tölthető el. c) citosztatikus és biológiailag aktív. formalin.és másodfokú bizottsági orvosának. III.) .: A Munka Törvénykönyve és magyarázata. de a maradó 2 órára más tevékenységre az egészségügyi dolgozó beosztható. aki teljes munkaidejében a) testnedvek. Az alapszabadság egynegyedét a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni az esedékességének évében. évi LXXXIV.: Bevezetés a munkajogba. Az első és második bekezdés között az a különbség. a továbbiakban Jogállási törvény) B) Rendeletek • Kjt. § és 6. IRODALOM BANkÓ Z. Pécs.a munkáltató rendelkezése szerint . Az egészségügyi dolgozó . 87 18. A közalkalmazottak esetében speciális előmeneteli és illetményrendszer került kialakításra.) • Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (1992. 203-223. (2) Az az egészségügyi szolgáltató. A munkabér A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér – legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) – jár. traumatológiai. fejezet (75/A–81. § (1) szerint a teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen töltenie a) a munkahelyén legalább napi 3 órán át sugárártalomnak kitett közalkalmazottnak. Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. f ) Közszolgálati jogviszonyban. évi XXXIII.98 Az ápolástudomány tankönyve 3.legalább 6 órát kell a munkahelyen töltenie annak a közalkalmazottnak. évi XXII. (2) A teljes napi munkaidőből . asszisztensi. és ezek alapján a közalkalmazott fizetési osztályokba kerül besorolásra. A Rendelet 16. amelyeket a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtartam alapján állapítanak meg. A rendelkezések közül az alábbiakat emeljük ki mint gyakorlati szempontból a legfontosabbakat: A Rendelet 11. hogy a jogállási törvény mint speciális szabály alkalmazandó az Mt. évi XXII. BERkE GY. b) szakorvosi rendelőintézetben a szakrendelést ellátó orvosnak. ha egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység végzésére alkalmas. etikai szabályok megtartásával. old. old. A Jogállási törvény fenti rendelkezése – a rendelkezésre álló lehetőségek közt kitétellel – a jogviszony szabad megválasztását deklarálja azzal. az ettől eltérő megállapodás érvénytelen. tv. j) Egyéni cég tagjaként. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1992. Budapest. ha kizárólag munkakörének megfelelő feladatot végez. ill. évi XXXIII. továbbá a munkaképesség csökkenését véleményező bizottságok első. az abban való közreműködésre – a rendelkezésre álló lehetőségek között – a következő jogviszonyok keretében jogosult: a) Szabadfoglalkozás keretében. pszichiátriai. az adott helyzetben általában elvárható gondossággal. § (1) Az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátásokban közreműködő egészségügyi dolgozók. A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. végrehajtása egészségügyi intézményekben (356/2008. e) a gyógytornásznak. e) boncolást végez. addiktológiai gondozóban foglalkoztatott orvosnak. g) Szolgálati jogviszonyban. A közalkalmazotti jogviszonyra a 356/2008. Az egészségügyi tevékenység végzésének általános szabályai A Jogállási törvény 5. életkorának. onkológiai. amelyben a felek (egészségügyi szolgáltató és az egészségügyi dolgozó) megállapodnak. az iskolaorvosnak. (3) A szabályzat kidolgozását a szakmai kamarák ajánlások összeállításával segíthetik elő. évi LXXXIV. b) Egyéni egészségügyi vállalkozóként. törvény. Szeged.§) alapján. Szegedi Rendezvényszervező Kft. Kormányrendelet) C) Kollektív Szerződés A jogforrási hierarchiában a magasabb szintű jogforrással az alacsonyabb szintű jogforrás nem lehet ellentétes.. A közalkalmazotti munkakörök meghatározott iskolai végzettséghez és képzettséghez kötődnek. tv. (3) A 4. a munkakörök meghatározására vonatkozóan. ha az adott tevékenység erkölcsi felfogásával. rész 1. 1. azbeszt) anyagokkal dolgozik. a fogászati alap. § ab) pontja szerinti egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenység végzésében a (2) bekezdés c) –i) pontjai szerinti jogviszonyban működhet közre. évi XXXIII. 2008. infektológiai. Pécs. intenzív terápiás. 2001.: Munkajog. (4) A (2) bekezdés a)-b) pontjai szerinti jogviszonyban csak az (1) bekezdésben foglalt valamennyi rá vonatkozó rendelkezésnek maradéktalanul megfelelő egészségügyi dolgozó jogosult egészségügyi tevékenység gyakorlására. pszichiátriai vagy ápolási illetménypótlék (a továbbiakban: pótlék) illeti meg. amely az egészségügyi szolgáltatásait több típusú jogviszony keretében ténykedő egészségügyi dolgozók közreműködésével nyújtja. irányelvek. törvény egészségügyi intézményekben való végrehajtásáról tartalmaz speciális rendelkezéseket. d) a csecsemőosztály kondicionált részlegében gyermekápolói munkakörben foglalkoztatottnak. a vizsgázott fogásznak. a szakmai követelmények keretei között. legjobb tudása és lelkiismerete szerint. vagy a vizsgálat elvégzésében közreműködik. gyógymasszőrnek. illetőleg a Kjt-hez mint generális szabályhoz képest.és szakellátás orvosának. f ) gyógyszertár infúziós laboratóriumában dolgozik. függetlenül a munkavégzésre irányuló jogviszonyuk típusától. A másik fontos rendelkezés a régi nevén munkahelyi pótlékra vonatkozik. illetőleg a speciális szabályok alkalmazandóak a generális szabályokhoz képest. § (1) bekezdése alapján az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére – ide nem értve a sürgős szükség esetén ellátási kötelezettség alapján végzett tevékenységet – a külön törvényben meghatározott szakképesítési és nyilvántartási feltételek mellett akkor jogosult. h) Egyházi személyként. a (2) bekezdésben foglalt szabályzat szerint kötelesek az egészségügyi tevékenység végzése során együttműködni. Semmelweis Kiadó. Speciális munkajogi szabályok az egészségügyben Az egészségügyi munkajog szabályainak jogforrásai Az egészségüggyel kapcsolatos munkajogi szabályozás Magyarország mint EU-tagállam vonatkozásában a következő főbb jogforrásokra osztható: 1. hogy az első bekezdésben szereplő munkakörökben. Az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységet.az egészségügyi tevékenységet megtagadhatja. Nemzeti jog szabályai: A) Törvények • Munka Törvénykönyve (1992. ápoltak oktatását. a rendelkezésére álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten. valamint önrendelkezésének figyelembevételével végez. A jogszabály előírja a különböző jogviszonyban közreműködők együttműködési kötelezettségét87. Justis Kiadó. Dialóg Campus Kiadó. A rendelet speciális szabályokat tartalmaz a pályáztatásra. d) Közalkalmazotti jogviszonyban. i) Önkéntes segítőként. Az egészségügyi dolgozót hivatása gyakorlása során a betegek iránti elkötelezettség és a beteg érdekeinek kiemelt védelme vezérli. A (2) bekezdés határozza meg. méltósága és jogai tiszteletben tartásával.

aki egészségi. tv. amelynek mértéke nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát. továbbá a megszakítás nélkül működő munkáltató. h) Éjszakai munkát végző munkavállaló: az a munkavállaló. A rendes munkaidő. d) Egészségügyi ügyelet: a c) pontban meghatározott ügyeleti feladatellátás munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban. végrehajtására kiadott 356/2008. ill. • A kötelező túlmunka mértéke heti 8 óra. mentális és fizikai (a továbbiakban együtt: egészségi) állapotára tekintettel az adott tevékenység végzésére képes és alkalmas (a továbbiakban: munkaköri alkalmasság).) a munkáltató megtérítheti. §-ai tartalmazzák az egészségügyi tevékenységre vonatkozó alkalmassági feltételeket. Az egészségügyi dolgozó köteles önképzéssel és a szervezett továbbképzések által biztosított lehetőség igénybevételével magát rendszeresen továbbképezni annak érdekében. évi CLIV. bd) teljesítményének értékeléséről. e) Többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét. valamint a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt. §-a a következő fogalom meghatározásokat tartalmazza: a) Egészségügyi dolgozó: minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy. akkor a heti 24 órát.a heti 72 órát. amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára – a heti 40 órás rendes munkaidőn felül – naptári évenként legfeljebb 416 óra egészségügyi ügyelet rendelhető el azzal. Eltéréseket találunk azonban az Mt. utazási költség.a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek keretei között . 117. hogy a rendkívüli munkavégzés és az elrendelt egészségügyi ügyelet együttes időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 416 órát. Egészségügyi tevékenység végzésére csak az az egészségügyi dolgozó jogosult. Fogalmak Az Mt. 4 hónap) átlagában kell betartani a munkaidőre. 24 óra önkéntes túlmunka. évi LXXXIV. § ab) pontja szerinti egészségügyi dolgozók szakmai irányításának megszervezéséről. szállásköltség stb. bb) szakmai fejlődését biztosító feladatokban. az egészségügyi tevékenység végzése során – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – figyelembe kell vennie szakmai felettes(ek) jog. • Az önként vállalt túlmunka mértéke heti 12 óra (ha kizárólag ügyel. tv. amely a napi huszonnégy órán át folya- . 122. 24 óra)A heti munkaidő tehát legfeljebb 72 óra lehet. e) Az a)-d) pontokban foglaltakon túl az Eü. képzésekben. törvény (a továbbiakban: Eü. Az egészségügyi dolgozónak a kötelező jellegű továbbképzések miatt felmerült és igazolt költségeit (tanfolyami díj. 5. aa) aki az általa ellátott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik. § (3) bekezdése. k) Készenléti jellegű munkakör: az olyan munkakör. § (1) bekezdése határozza meg a munkaidővel és pihenőidóvel kapcsolatos fogalmakat. §). f ) Délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Abszolút korlátot állít fel az Mt. Munkaidôvel kapcsolatos szabályok Az egészségügyi munkaidőre vonatkozó magyar szabályozás alapja a Munka Törvénykönyve (Mt. A Jogállási törvény a már ismertetett munkaidő-irányelvnek megfelelően tartalmazza az egészségügyi munkaidőre vonatkozó szabályokat. vagy kb) a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára. hogy ennek terhére a munkáltató a napi munkarend szerinti munkaidőn túl a) rendkívüli munkavégzést vagy b) egészségügyi ügyeletet rendelhet el. törvény (Jogállási törvény).és szakmai szabályoknak megfelelő utasításait is. c) Heti munkaidő: az egy naptári hétre eső vagy százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő. pihenőidőre vonatkozó szabályokat. aki ha) a munkarendje szerint rendszeresen éjszakai műszakban vagy hb) az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát végez. d) Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Vannak azonban abszolút munkaidőkorlátok. amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz. §-ában foglalt fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni. Egészségügyi tevékenységre való alkalmasság A Jogállási törvény 20–27. amelyből legalább 12 órában egészségügyi ügyeletet teljesít. vagy ab) aki nem rendelkezik az aa) pont szerinti szakképesítéssel.100 Az ápolástudomány tankönyve 3. A beosztás szerinti napi. i) Pihenőnap: a naptári nap nulla órától huszonnégy óráig tartó időszak. §-ában meghatározott ügyeleti ellátás keretében végzett tényleges egészségügyi tevékenység. bonyolultnak tűnő szabályokat így foglalhatjuk össze röviden: • A rendes munkaidő mértéke heti 40 óra. b) egészségügyi ügyelet ellátása esetén a 24 órát. A szakmai felettes gondoskodik a) a 4. az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének. A heti munkaidő – az önkéntes többletmunka kivételével – a munkáltató rendelkezése szerint a munkaidőkeret átlagában a 48 órát nem haladhatja meg azzal.nem haladhatja meg a heti 60 órát vagy . a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Munkaidőkeret A munkaidőkeret azt jelenti. §) – a készenléti jellegű munkakör kivételével – nem számít be. 4. készenléti jellegű munkakörben a huszonnégy órát. munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között legalább 11 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani. • Mindebből következik. 6. Önkéntes többletmunka Külön. egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.végezhesse. g) Éjszakai műszak: a többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka. c) Ügyeleti feladatellátás: az egészségügyről szóló 1997.munkaidőkeret alkalmazása esetén annak átlagában . valamint a tényleges egészségügyi tevékenység végzése nélküli rendelkezésre állás az egészségügyi szolgáltató által meghatározott helyen és időben. • A kötelező túlmunka éves korlátja 416 óra. amelyben ka) a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés. Az alkalmassági vizsgálat feltételeit is tartalmazza a jogszabály (21-25. b) Egészségügyben dolgozó: az a) pont hatálya alá nem tartozó. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 101 3. bc) szakmai felkészültsége rendszeres ellenőrzéséről. ill. így elsődlegesen alkalmazandó jogszabály azonban a 2003. 3. Ezeket a meglehetősen körülményes megfogalmazású. továbbképzésekben való részvételéről. az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő személy. általános szabályaihoz képest. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama (Mt.) 93. §-a az egészségügyi munkaidő speciális szabályait tartalmazza. b) az irányítása alá tartozó egészségügyi dolgozók ba) feladatainak részletes meghatározásáról. j) Idénymunka: az olyan munkavégzés. de erről a következő pontban beszélünk részletesen.) (munkaviszony esetén). de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban. az önkéntes túlmunka legfeljebb 312 (624) óra lehet. valamint a kötelező és az önkéntes túlmunka együttes időtartama .ha az egészségügyi dolgozó egészségügyi ügyeletet is ellát . ill. Az egyházi jogi személyek egészségügyi dolgozói feladatukat egyházi személyként is elláthatják. hogy egy meghatározott időszak (pl. 119. Amennyiben az egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatónál munkavégzésre létesített jogviszony keretében tevékenykedik. Munkaidőkorlátok A munkaidő beosztásának és teljesítésének vannak abszolút és relatív korlátai. b) heti munkaideje a negyvennyolc. írásba foglalt megállapodás alapján az alkalmazott egészségügyi dolgozó többletmunkát vállalhat. az ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – a következő műszak megkezdését megelőző huszonnégy óra. hogy tevékenységét az egészségtudományok mindenkori állásának megfelelően . a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. amely szerint a munkavállaló beosztás szerinti a) napi munkaideje a tizenkét. és a munkavállalók időszakonként rendszeresen. ha a többletmunka kizárólag egészségügyi ügyelet ellátására irányul.) (közalkalmazotti jogviszony esetén). Napi munkaidőkorlátok Az alkalmazott egészségügyi dolgozó beosztás szerinti napi munkaideje nem haladhatja meg a) a 12 órát. illetőleg a Kjt. Kormányrendelet. amelyből 48 óra kötelező. Speciális szabályokat tartalmaz. az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. A Jogállási törvény 4. hogy a hat havi munkaidőkeret átlagában a kötelező túlmunka legfeljebb 208 óra. Pihenőidő Az egészségügyi tevékenység befejezése és a következő. c) az egészségügyi szolgáltató vezetésével való kapcsolattartásról. készenléti jellegű munkakörben a hetvenkét órát nem haladhatja meg. amelyek betartását nem lehet a munkaidőkeret átlagában vizsgálni.és négyműszakos munkarendben. • Az éves munkaidőkorlátot tehát a heti korlát figyelembevételével határozhatjuk meg. E szerint: a) Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam. A Jogállási törvény 13. b) Napi munkaidő: az egy naptári napra eső vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő. ill. vagy három. az önkéntes túlmunka éves korlátja 624 (kizárólag ügyelet esetén 1248) óra. és a munkával nem töltött időt a munkavállaló pihenéssel töltheti.

megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható a megszakítás nélküli munkavállaló esetében. amelybe a vasárnapnak bele kell esnie. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. 127.átalány is megállapítható. (3) A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja. Az alapszabadság egynegyedét – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató a munkavállaló kérésé- nek megfelelő időpontban köteles kiadni. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 103 matos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében a felek megállapodása alapján legalább 8 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőre csökkenthető.102 Az ápolástudomány tankönyve 3. Az ismertetett rendelkezések az ügyelet utáni ún. a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Egészségügyi ügyelet esetén ezt a pihenőidőt közvetlenül az egészségügyi ügyelet befejezését követően kell kiadni. c) munkaszüneti napon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér. megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható. § (6) bekezdés c) pontja szerinti munkavállaló esetében a heti pihenőnap részben összevonható. A pótlék mértéke ötven százalék. amelynek megszakítás nélküli tartama – az esedékesség évében való megkezdése esetén – a következő évben jár le. Fejezete tartalmazza. 117. ha a munkavállaló munkaköri feladataként munkaidejének legalább 50%-ában ügyeleti feladatokat lát el. ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. A munkaidő-beosztás közlésének szabályai Az alkalmazott egészségügyi dolgozóval a munkaidő-beosztást. Ettől eltérően a munkavállalónak munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő-beosztása alapján a pihenőnapok helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. A munkaidő beosztása szempontjából viszont nem mindegy. 56–59. §-ának (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően az Mt. az illetmény egy órára eső összegének 80%-ánál. §-ai tartalmazzák. Harmadik részének VII. A szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató határozza meg. E rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet. Ekkor is legfeljebb a szabadság egynegyedét lehet a következő évre átvinni. A folytonos – megszakítás nélküli – munkarendben foglalkoztatottak számára is kötelező a munkaidőkeret átlagában a heti két pihenőnap. Az Mt. ill. amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi. A beosztás határozza meg.szabadidő jár. Az Mt. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt. A készenlét során elrendelt munkavégzés díjazására a túlóra88 szabályait kell alkalmazni.legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. illetőleg a 48 órát kitevő pihenőidő biztosítása. azzal. a felek megállapodása hiányában az ügyeleti díj mértéke nem lehet kevesebb a) hétköznap az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér. kompenzációs pihenőidőre vonatkoznak. évi XXII. A munkáltató a) kivételesen fontos gazdasági érdek. ez a dokumentáció az alapja a bérszámfejtésnek. az illetmény egy órára eső összegének 90%-ánál. hogy ellenértékként . 124. ill. hogy a pihenőnapokat hogyan adják ki. (5) A (2)-(3) bekezdéstől eltérően a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként . A készenléti díj mértéke legalább a készenlét minden órájára a személyi alapbér. § (1) bekezdése szerint a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg. illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. amelynek mértékét . amelybe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. 124. Kollektív szerződés rendelkezése. Témánk szempontjából most csak az egészségügyi ügyelet és készenlét díjazását emelnénk ki. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama (Mt. Közalkalmazottak szabadságára vonatkozó szabályok a Kjt. Munkaidőkeret alkalmazása esetén az (1) bekezdésben meghatározott pihenőnapok helyett a munkaidőbeosztása alapján a munkavállalónak hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő. hogy annak a jelenlétnek mely részéből lesz munkaidő. ill. ill. Kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos. az illetmény egy órára eső összegének 70%-ánál. azzal. készenléti díj illeti meg.a rendes munkabéren felül . készenlét díjazása A munka díjazására vonatkozó szabályokat az Mt. valamint a készenlét ellátásáért az alkalmazottat ügyeleti díj. Az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot. munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni. 122. a külön jogszabályban meghatározott díj 50%-kal megemelt összege. az illetmény egy órára eső összegének 25%-a. A jelenléti ív vezetése a dolgozó részéről a munkahelyi jelenlétet rögzíti. A munkaidő nyilvántartása A munkaidő nyilvántartása a munkáltató kötelessége.pótlék helyett . ill. §-ában találhatók. 130–133. ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig. (4) A (2) bekezdés szerinti szabadidőt. 134– 136. b) heti pihenőnapon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér. b) a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki. §) – a készenléti jellegű munkakör kivételével – nem számít be. illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna. amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. § (1) Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül a (2)-(4) bekezdés szerint ellenérték illeti meg. ill. ha az esedékesség éve eltelt.figyelemmel a rendes munkaidő terhére elrendelt ügyeleti szabályokra . melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben való kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná. §-ai tartalmazzák. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot – legfeljebb három alkalommal – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban. kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig.eltérő megállapodás hiányában . A Jogállási törvény 13/A § (1) szerint az egészségügyi ügyelet. törvény a Munka Törvénykönyvéről 147.kollektív szerződés vagy a felek megállapodása határozza meg. IRODALOM Felhasznált jogszabály 1992. ill. hogy hat nap munkavégzést követően legalább egy pihenőnap kiadása kötelező. illetve a pihenőnapot (pihenőidőt) legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni. és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot. (2) A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan. Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel. A szabadság kiadására vonatkozó szabályokat az Mt. Az Mt. írásban közölni kell. a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. § (1) a/ alapján munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam. 88 . Az egészségügyi ügyelet. ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. Az alkalmazott egészségügyi dolgozó által önként vállalt többlet munkavégzés keretében végzett munka egy órára eső díjazásának mértéke a 13/A §-ban. amely tartalmazza az egészségügyi ügyelet és a készenlét beosztását is – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább egy hónappal korábban és legalább egy hónapra előre. illetve a (3) bekezdés szerinti pihenőnapot (pihenőidőt) . illetőleg az elrendelt túlmunka időtartama. Meg kell különböztetnünk a pihenőidő és a pihenőnap fogalmát. ill. Szabadság kiadása A rendes szabadság megállapítására vonatkozó szabályokat az Mt. A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. hogy a munkavégzés időtartamát az alkalmazott értesítésétől kell számítani.

.

amelyet az emberek többsége nagyon is egyszerűnek vél megfogalmazni a maga számára.4 millió. Nevezetesen: az egészség pozitív megfogalmazása mellett annak teljességét öleli fel. amelyben az egészség fogalma különböző megközelítéseinek összességét megtalálhatnánk. hogy e fogalom elnevezése alatt gyakran csak a betegség fogalmaira bukkanunk. az internetre kattintva a bőség már igencsak zavarba ejtő. szándékosan vagy szándéktalanul. amit az egyén egy sajátos társadalom tagjaként örököl.4. Bizonyos értelemben az emberiség történetének speciális olvasata is felfedezhető e fogalom változásainak megismerésével. Az egészség fogalmának alakulása DR. és milyen magatartást tanúsítson benne a többi ember. hogy kit tekintünk egészségesnek és betegnek. a „concept of health“-re 91. értékrendjük. alkottak újra és újra. hatalmi struktúrák változásait. mert a nyomtatásban megjelent könyvek és tanulmányok sokasága mellett1. hanem a testi. század legsúlyosabb tömegpusztító háborújára adott egyfajta válaszaként is felfogható. . az egészségről vallott egyéni felfogása is. és amely megmondja neki. piaci érdekeit. (Helman 1998) E kultúra része az is. (Kéri 2007) És e történetnek még nincs vége… Aki az egészség fogalmának megismerésébe kezd. mint az egészség fogalmát. Szántó. Meleg 1991. valamint képesek megbirkózni a 1 A teljesség igénye nélkül néhány fontos szakirodalom: Parsons 1951. mind az egészségügyi ellátások kiterjesztése. holisztikusságát emeli ki. az orvosi gyakorlat számára nehezen operazionalizálható fogalomnak azonban fontos üzenete volt akkor is. annyiszor mutattak be. Pikó 2006. FÜZESI ZSUZSANNA Bevezetés Kevés olyan fogalom van. A fizikai korlátok miatt sem törekedhetünk a teljességre. Susánszky 2002. Twaddle. sőt. hogyan élje át azt emo- cionálisan. E definíció szerint „az egészség nem csupán a betegség hiánya. hozzáférhetővé tétele a lakosság széles rétegei számára. Az akkor is. Egy olyan fogalmat. hogy mind az egészségfogalom gazdagítása. Alapos okkal feltételezhető. szeptember végén. de beépül e fejezet tartalmába. Antonowsky 1979. amennyire az egyének és közösségek képesek önmaguk kiteljesítésére és szükségleteik kielégítésére. hogy nincs olyan könyv. Az egészség ilyetén történő megfogalmazása és értelmezése a múlt század negyvenes éveiben jól kapcsolódott az európai egészségügyi rendszerek társadalmasításához. 2010. amelyet a szakemberek annyian. LAMPEK KINGA. Ez nemcsak a fogalom sokszínűségéből következik. (Szalai 1986) A WHO számos dokumentuma foglalkozik azóta is – elsősorban az egészség fejlesztése kapcsán – az egészség fogalmával. gazdasági. szakmai preferenciáit. nem panaszkodhat az e területen fellelhető szakirodalom hiányára. vitattak. lelki. Szem előtt tartva az olvasóközönség professzionális jellemzőit. de még magyar nyelven is „az egészség fogalmá“-ra 227 ezer találat érkezik2. (esetleg érdekeik). A kultúrát mindig saját kontextusában kell értelmezni. Grossman 1972. rendszereztek. szociális és földrajzi tényezők egyaránt befolyásolnak. tanulmány. az orvosi. sőt. hogy hogyan tekintsen a világra. sokdimenziósnak tartanak. a 20.és egészségtudományok fejlődését. a gyógyításhoz kapcsolódó szolgáltatások gazdasági. politikai. Barabás 2006 2 A tanulmány írásának időpontjában. kultúrák. Csalódást két dolog okozhat: egyrészt az. Az egészség fogalma – ahogy mindenki ismeri Talán a világon az egyik legismertebb (és egyben legvitatottabb) egészségdefiníciót az Egészségügyi Világszervezet alkotta meg közvetlenül a második világháborút követően. és van ma is. 3 „A kultúra az irányító elveknek olyan készlete. Egyik fontos állomás e folyamatban az eredeti definíció kiegészítése. Hessler 1977. A „health definition“ fogalmára 147 millió. szociális jóllét állapota“ (WHO 1946). társadalmi korok. ma is idealisztikusnak tűnő és a mindennapi élet. Nem ígérhetünk mást mi sem e fejezetben. míg az e kérdéssel foglalkozó szakemberek nagyon is bonyolultnak. 1998. hanem abból is. saját hétköznapi egészségfogalmaik szerint (is) közelítenek e témához. mely kontextust a történelmi. másrészt. hogy a különböző szerzők saját szakmájuk. a természetfeletti erők vagy istenek és a természeti környezet irányában“. elemeztek. értékrendje. Wolinsky 1980. Ami biztosan állítható: az egészség (és ennek megfelelően a betegség) fogalma követi a különböző történeti. DR. hogy az olvasókban elegendő motiváció keletkezik e téma továbbgondolására. meglévő ismereteik. de hisszük. kulturális „génjeik“3. miszerint „az egészség olyan fokon áll. a szerzők szakmai látásmódja.

“ – vallják a biomedikálisnak nevezett hagyományos szemlélet képviselői. drogproblémákkal küzdők köre. Az egészség és betegség a laikus népesség mindennapjaiban nem egymásnak ellentmondó fogalmak. vagy beteg. illetve még nem is olyan régen a homoszexualitás kérdésköre). 5 Az egészségügyi ellátás az előző kritériumoktól függyetlenül azonban gyakran olyan területeken is jelen van. illetve betegséghiedelmekre vonatkozó kutatások. funkcionális modell vált elfogadottá. hogy a betegségre utaló jelek vannak-e többségben. az iskolázottak és kevésbé iskolázottak. feladatait teljesíteni. (Twadle 1977) Az egészség fogalma – funkcionális megközelítésben Napjainkra az egészség meghatározásában – elsősorban népegészségügyi megközelítésben – az ún. hogy a rá rótt és vállalt társadalmi szerepeit. Disability and Health 2004) E megközelítés szerint egy személy egészségét annak alapján lehet megítélni. illetve a WHO komplex egészségfogalmához. E megközelítés oka az „egyszerű kezelhetőségben“ van4. Lampek. lelki. a koleszterinszint. hanem a mindennapi tapasztalataink is azt mutatják. Kérdés. mint a pesszimista. valamint az egész- ség-életmód összefüggéseinek megértéséhez is hozzásegít bennünket. Ezt az ellátók vagy saját maguk vállalják (pl. ápolónak. vallású. azaz az egészség az. természetesként való leírása. Aki ezekkel nem rendelkezik. még el is fogadhatjuk objektívnek. (Vitrai. Egy olyan bonyolult szervezésű. Eszerint az egészséges állapotot • az érzésorientált egészségfelfogásban a problémamentes testi érzületekkel írja le • a tünetorientált egészségfelfogásban a betegségtünetek hiányával jellemzi • a teljesítményorientált egészségfelfogásban a szokásos tevékenységek végzésére való képességgel azonosítja • az erőforrás jellegű megfogalmazásban a megfelelő tartalékok birtoklása jelenti. egészségfelfogása gyakran eltérhet és el is tér a hivatalos egészségdefinícióktól és a legtöbb esetben sokkal jobban közelít az egészség funkcionális megközelítéséhez. hogy mit közvetít egészségi állapotának változására utaló panaszaiból. vagyoni helyzet szerint a társadalom jobbmódú és szegényebb rétegei. mint amilyenek a fejlett társadalmak. mint a vérnyomás. akkor medikalizálják és vica versa. az optimális állapot megteremtésére – a betegség megjelenése esetén – az egyénnek törekednie is kell. a jövedelmi. a társadalmi helyzet) az egyének egészség(betegség)-hiedelmei. így az ennek való megfelelés is eltérő lehet. ahol azonban az ok-okozati viszony nem egyirányú. és nem akarnak kezelni. mint az egyén optimális képességét határozta meg arra. ami a leggyakoribb. hogy sokan vannak akik nemkívánatos állapotokkal. Wolinsky modellje rendkívül szellemesen mutatja be. és gyógyítandó állapot. hogy „beteggé“ hányféle módon válhatunk.106 Az ápolástudomány tankönyve 4. melybe a szociológiai dimenziók mellett (mint pl. szociális. ha egy társadalmi problémát az aktuális döntéshozók. (Füzesi és mtsai 2010) Azaz egymást feltételező fogalmakról van szó. A szervezet akkor egészséges. ahol más módszerek. és hogy az egészség-betegség milyen széleskörű tartalmakat hordoz. tüneteiből az egyén az őt kezelőnek. E definíció esetében tehát érvényes az egészségfogalom társadalmi relativizmusa. Az elégedetlenség e dichotóm fogalommal szemben abban nyilvánul meg. az egészség fajtipikusként. mindennapi környezetük és életük. Ha a jeleket. mint társadalmi. a harmónia beépítése egy ökológiai egészségfogalmat hozott létre. hanem a hivatalos gyógyítással való szembefordulással. a medikalizáció révén). E társadalmi szerepek. hogy a dinamikus egészségfelfogást vallók szerint az egészség-betegség olyan állapot. és a példák sora sokáig folytatható. de az egészség és betegség ketegóriák mellett további hat hipotetikus állapotot is meghatároz. ami átlagos. csak fájdalommentes állapotot. Az e dimenziókban kapott egészséges vagy beteg egyszerű minősítéssel összesen tehát nyolc kategóriát állít elő. hogy mennyire tud különböző tevékenységeket elvégezni. a tüneteket. és a szocializációja során formálódott egészségképe. hogy gyógyíttatni szeretné-e valaki a magas intelligenciaszintjét. már nincsenek egyértelmű megfelelések. azaz mennyire tud részt venni a társadalom életében. Karácsony 1998) A biomedikális egészségfogalom mellett hitet tevők általában dichotómiában gondolkoznak: valaki vagy egészséges. (Könczei 1987) Nem csak a laikus egészségfilozófiákra. a súlyosan beteg pedig mindhárom dimenzióban a beteg minősítést kapja). Kisgyermekes szülőként elsősorban a szülői szerepeinkre koncentrálunk. az orvosilag beteg.és sok más egyéb szerepünket. Ezen állapotok meghatározásánál három dimenziót vesz figyelembe: az orvosit (orvosi értelemben beteg-e). vagy a munkából már életkoruk miatt kiesettekre). és a gyógyítás társadalmasítása (azaz hozzáférhetővé tétetele) ellenére az orvoslással. Ez utóbbi esetben a demográfiai tényezők ugyanúgy befolyásolják azt. Az egészséggel való találkozás a mindennapi egészségügyi ellátási gyakorlat szempontjából kétféle módon közelíthető a naturalista egészségfelfogás szerint (Reznek 1987. hanem a laikus egészségfilozófiák. hogy mennyire tudja a társadalmilag kívánatos szerepeit. leküzdhető a betegség • a norma jellegű megfogalmazásban egy ideális egész- . az egészségügyi ellátással való elégedetlenség növekedése nemcsak a kutatási adatokban regisztrálható. a hatalmon lévők társadalmilag nem kívánatosnak tekintenek. Wolinsky (1980) háromdimenziós egészség-betegség modellje ugyan a WHO definícióból indul ki. hanem a nem-betegség. az alternatív gyógyítási módok (az öngyógyítástól az alternatív medicináig) egyre növekvő igénybevételében is. az egyes nemzetek. annak kisebb -nagyobb közösségeiben. International Classification of 4 Meg kell jegyezni. Ez a megközelítés ugyan segíti a “gyógyítókat“ abban. mert az eltér a statisztikailag leggyakoribbtól? A másik megközelítés a naturalista egészségfelfogás szerint. Amit a rendelkezésre álló orvosi tudás és technika segítségével nem lehet mérni. A betegség ellentetje nem az egészség. azt egészségesnek tekinti. megoldások is elfogadhatóak. mégis fittek. míg a gyermekek önállóvá válását követően jobban figyelhetünk a baráti szerepeinkre – mindezek közben megtartva munka. szociális működésének épségét a funkcionális modell aszerint határozza meg. Ezek közül az egészség egyes dimenziói köré rendezett gondolkodásmód típusait mutatjuk be. egyéni személyiség jellemzői. vagy elfogadják a tevékenységi körükbe való sorolást (pl. (Szántó 2005. alkohol. feladatok ellátása nemcsak kívánatos. EKG stb. Az ettől eltérő – ebből következően – tehát patológiás. már egyáltalán nem sorolhatjuk az objektívnek tekintett kategóriába. Eszerint a laikusok az egészség fizikai dimenziói mellett nagyon fontos szerepet tulajdonítanak az egészség lelki. a fiatalok és idősek. a különleges szépségét. ápolással foglalkozó szakember. Kovács 1999): az egyik az egészségnek. melynek helyreállítására. A gyógyítói gyakorlatban alkalmazott megközelítés – leegyszerűsítve – a betegséget az objektívnek tekintett tüneteken és jeleken keresztül határozza meg. melyek létezéséről csak a páciensektől szerezhet tudomást a gyógyítással. illetve mennyire képes harmonikusan alkalmazkodni a környezetéhez. Az egészség funkcionális megközelítését az a máig is egyik legtöbbet idézett írás alapozta meg. a mártír és az optimista. A funkciók legmagasabb szintje a társadalom (közösség) életében való részvétel. vizsgálható dimenziói hiányoznak. és esetenként még az ápolást is. azaz. Az egészség fogalmának biomedikális. a pszichés dimenziót (betegnek tartja-e magát). azaz képes e problémák jelentős részének kezelésére. pontosabban akiknél ezek mérhető. hogy a szerepek eltérőségéből adódóan az annak való megfelelés is más és más lehet (Pikó 2006). illetve gyakran hatékonyabbak is lennének. a fájdalom hiánya pedig nem jelent automatikusan jó közérzetet. vagy az egészség-érzet dominál-e az egyénben. Buda. az együttműködés. mint a biomedikális szemlélethez. pusztán azért. vagy más szempontból valamilyen kisebbségi csoporthoz tartozók. feladatait hatékonyan el tudja látni. (WHO 1984) Az egyén és az őt körülvevő (társadalmi és természeti) környezete közötti dinamikus egyensúly kiemelése. valamint saját és családjuk egészsége is fontos szerepet játszanak. gazdasági helyzete. mai szempontból megváltozott környezethez jelentett ideális alkalmazkodást. a társadalmi szerepek. mellyel pl. miközben a mai ideális alkalmazkodás sokszor nem fajtipikus alkalmazkodással érhető le – mutat rá és hoz számos szemléletes példát mindezek bizonyítására Kovács (1999). és a társadalmit (teljesíti-e a társadalmi szerepeit feladatait). azaz a laikusok egészségfogalma. míg a második esetben a megromlott egészség helyreállításában való részvételük jól definiált5. szomatikus dimenzióit leszámítva egészségesnek tekintik magukat. Ebben a tekintetben pedig nagyon jelentősek a különbségek a férfiak és nők. feladatok közé nem csak a munkaszerepek tartoznak (gondoljunk például a gyermekekre. szubkultúrája stb. hanem elvárt (nem teljesítése pedig akár szankcionált) kötelesség is. ahol teljes megfelelés csak a „normális egészség“ és a „súlyosan beteg“ esetében van (az „egészséges“ mindhárom dimenzióban az egészséges. hanem az egymásra való kölcsönös hatás regisztrálható. amely időről-időre (gyakran napról-napra) változik attól függően. a vérkép. A fajtipikus azonban egy korábbi. illetve akár a spirituális dimenzióinak is. Szántó és Susánszky (2002) jól összefoglalja a saját és mások kutatásai alapján megragadható laikus egészségfilozófiákat. az nem tartozik a gyógyítás kompetencia-körébe. a hipochonder. az adott társadalmi szerepnek az egyén életében betöltött fontossága. fejezet Az egészség fogalmának alakulása 107 környezet kihívásaival“. amelyben Parsons (1951) az egészséget. (Pikó 2006) Az egészség fogalma – a hivatást gyakorlók szemével „Az egészség a betegség hiánya. a társadalmilag beteg. hogy saját szakmai területükön maradva „biztonságban“ érezzék magukat. ha szervei az evolúciós tervnek megfelelő funkciójukat el tudják látni. vagy a rendkívüli látásélességét. Egészségképükben és életszemléletükben az egészség és a boldogság fogalmának tartalmi összetevőiben mindkét fogalom kölcsönösen megjelenik és előkelő helyet foglal el más összetevők mellett. Vokó 2006. betegségekkel élnek együtt. hanem az otthoni szerepeken át a baráti kapcsolatokból következő szerepekig sokféle feladatunknak kell egyidejűleg megfelelni. Az egészség funkcionális értelmezésének nem csak a fogalom tudományos meghatározása szempontjából van jelentősége. a hozzájuk fordulók egy részét azonban határozottan elégedetlenné teszi az orvosi ellátással. E szerepek teljesítésének alapfeltétele viszont a jó egészség. sőt az egészség bizonyos fizikai. Úgy tűnik. ápolással kapcsolatban. erősen integrált társadalomban. Az egészség fogalma – a laikusok szempontjából A nem szakemberek. mint statisztikailag leggyakoribbként való megjelenése. A laikusok egészségfelfogását – ahogy a szakemberekét is – nagyon sok tényező befolyásolja. hogy a patogenetika – a saját maga által meghatározott kompetecia-körben – beavatkozásait tekintve hatékony és problémaorientált. azaz nem az egészség okozza (főleg nem önmagában) a boldogságot. Functioning. az eltérő nemzetiségű. Az egyén testi. Az orvostudomány gyors fejlődése. Ebből következik feladatuk is: az első esetben nincs teendő. patogenetikai megközelítése mindezek ellenére dominálja a gyógyítást. A betöltendő szerepek sokféleségét befolyásolja az egyén életciklusa. társadalmak között. gyógyítására.. vagy kriminalizálni. A további kategóriákban. a gyógyítással.

Fontos kritérium. Mindez a felelősség új területének a gyakorlati elsajátítását tenné lehetővé. életmódbeli és környezeti faktorok. Az egészség pozitív megfogalmazása az anatómiai integritás mellett olyan dimenziókat is bevon e fogalomkörbe. a gyógyítás folyamatában az orvosok által is támogatottan) objektív következményekkel jár. egészségügyi ellátásban. hogy az egyén összhangban van a környezetével. 1987) salutogenesis elmélete nagyon jelentős hatással Az egészségfogalmakra ható elméletek Az egészség fogalmára – a bevezetőben jelzett társadalmi. szabadidő eltöltésében). melyben már az orvosok. többnyire csak hosszútávon érvényesül. hogy ezek a „hivatalosnak tekintett“ elvek mégsem internalizálódnak az egyénekben. ahol a média önálló szocializációs tényezővé vált. egészségfejlesztők mellett a pszichológusok. volt az egészségszemlélet és fogalom formálódására a 20. hogy miért maradnak egyesek egészségesek akkor is. amelyek a jövőre vonatkozóan a következőket vetítik előre: egyrészt mindenki jelentős és növelhető kompetenciával rendelkezik a tudati eseményei és állapotai kialakítására vonatkozóan. hanem egyfajta beállítódásnak. 2000b. és emellett közvetlen visszajelzést is ad a folyamatról. és éppen ezért például megéri az egészségre ártalmas tényezők/ magatartások elkerülése. hogy Antonovsky (1979. A koherenciaérzés. Ez a lelkiállapot ellentéte a „tanult tehetetlenségnek“. az utóbbiba a „pazarlások“ (pl. Az egészség társadalmi meghatározottsága továbbra sem veszíti tehát érvényét. szociális munkások stb. valamint az uralkodó egészségdefinícióval szembeni elégedetlenség is motiválta – ez utóbbi szerint az egészség egy stabil homeosztatikus állapot. Az egészségmező elmélete (Lalonde jelentés) Az 1975-ben publikált jelentés. A beruházások megtérülnek. Grossman (1972) elmélete az egészség előállításának költségeit modellezte. Az egészségmező elméleti alapját a bio-pszicho-szociális modell adta és jelentős paradigmaváltást eredményezett az egészségszemléletben és a hozzá kapcsolódó egészségfejlesztésben7. • az élet emocionális szempontból is értelmezhető. abból is látható. mivel az egészségre vonatkozó döntések kimenetele bizonytalan. hogy az egészség megőrzésére. az iskolázottság növelése). Bugán 2009) Az áramlat élménye és az autotelikus személyiség A salutogenesis megküzdés koncepciójához szorosan hozzátartozik Csíkszentmihályi (1997) autotelikus énről12 szóló elmélete. megszűnik az időérzékelés. a saját élet feletti kontroll képessége azonban nem csak az egyén jellemzőitől (személyes fejlődéstörténetétől). Az autotelikus cselekvés. (Kopp. A tömegtájékoztatás korában azonban. hogy az életmódot befolyásoló feltételekre bármivel is több figyelem és forrás fordítódna. de a modell azt is megmutatja. A koherenciaérzet összetevői a világ megérthetőségének. hogy „indokolja“. Barabás 2009) 7 Sajnálatos módon az egészségmező elmélete néhány országban az egészségpolitika számára gyakran csak arra szolgál. amely ellentmond az általa is fontosnak tartott holisztikus szemléletnek. s mindennek végeredménye a személyiségfejlődés egy magasabb szintje lesz. Ebben a modellben tehát a krízisek és nehézségek (a stressz11) nem elkerülendőek. Antonovsky ezzel szemben az egészséget folyamatnak tekinti.). Vannak ezek mellett egyszempontú megközelítések is. mert az számára kielégítő. igénybe veheti azokat az erőforrásait. nevezetesen: a biológia. valamint az egészségügyi ellátórendszer. a saját élete feletti kontroll. Ezen elmélet szerint az egészség szempontjából a legnagyobb jelentőséggel négy terület bír. A salutogenesis elmélete Közmegegyezés van abban a kutatók és az egészségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek között. amely egyértelművé tette az egészség társadalmi meghatározottságát. melyekből csak néhányat jelzünk e tanulmányban. Tistyán 2008) a kockázati magatartások) tartoznak. és várhatóan az elvárásainak megfelelően alakulnak a dolgok. köztük a közösségekben rejlő erőforrásokra is építeni kell. kulturális tényezők mellett – jelentős hatással volt és van számos elmélet és modell. a gyakorlatban dolgozóknak megismerni? Az egyszerű válasz az. illetve annál magasabb a relatív egészségi helyzete az egészség/betegség kontinuumon. (Szántó 2005. (Kis-Tamás 2005) Az Ottawai Charta A Lalonde Jelentés (1975) szemlélete és a WHO módosított egészségdefiníciója (1984) együttesen az Ottawai Chartában (1986) összegződnek és hoznak jelentős áttörést. Az erőforrások lehetnek fizikaiak. hanem más javakhoz való hozzájutásban (pl. – tartalmaz hiányosságokat. Szőke. Tahin. hanem kezelendőek. egyértelmű és elérhető célokat tartalmaz. mégpedig nem csak a jobb egészségi állapotban. (Szőke 2010) Mindezek mellett a Charta megalkotta az egészség társadalmi modelljét. hogy a pozitív egészségfogalom „kézzelfoghatóbbá“ váljon. A megoldások irányába mutató egyik legfontosabb üzenete pedig. hogy a hiányok helyett az erőforrások feltárására és használatára kell koncentrálni. amelyekkel rendelkezik és amelyek segítenek leküzdeni a betegségét. (Balogh. stresszorokkal szemben. magas a kontroll érzése. Az „eredmény“ a „tökéletes élmény“ (a flow. mint mások. század utolsó harmadában. annál nagyobb eséllyel marad egészséges. sőt akár javítható is. amennyiben a megszerzett tudásukat nem elsajátítandó ismeretek halmazának. Ennek az „elvnek“ pl. (Kricsfalvi 2006) 12 Az autotelikus szó az „ön“-t jelentő auto és a „cél“-t jelentő telosz szóból származik. a kishitűség. (Füzesi. . hogy • a világ nem kaotikus. mentálisak. károsító tényezőkkel. Szolcsányi 2010) 11 A stresszel való megküzdés egyre inkább tért hódít nem csak az egészségfejlesztői gyakorlatban. Az. jövedelem stb. idő előtti haláltól való mentesség. másrészt. hogy e determináltságból a személyes motivációk. és egy teljesen új felelősség felfogáshoz vezetne. de ez nem kérdőjelezi meg a jelentőségét. Az új paradigma kulcsfogalma az életmód lett. az áramlat) átélését jelenti. mint például ahogy azt láthatjuk egy új gyógymód vagy gyógyszer alkalmazásakor az orvosi gyakorlatban6. Mindezekhez az egyén mozgósíthatja. kiszámíthatatlan rendszer. pedagógusok. biológiai vagy társadalmi stresszből). melyet az egyén önmaga számára fogalmaz meg • az egészség mint viselkedés felfogásban a magatartásmód. az erőforrások építésével és mobilizálásával van „vészkijárat“10. amely szintén jelentős hatást gyakorolt az egészség értelmezésére. amely más szavakkal azt jelenti. és arra épülő cselekvésnek tekintik. a betegségekkel való megküzdésre. miközben az erre vonatkozó döntéseket már jóval (gyakran évtizedekkel) korábban szükséges meghozni. ha számos károsító tényezőnek vannak kitéve. és e modell alapelveire új típusú egészségfejlesztési programok épülhessenek8. A salutogenezis elmélet egyik kulcsfogalma a koherencia. szociálisak. fejezet Az egészség fogalmának alakulása 109 ségi állapot jelent. E befektetések megvalósításához szükség van a jövőre vonatkozó perspektívára. és azok használatának élvezhetőségében (pl. az ún egészségmezőt és a hozzá kapcsolódó elméletet. az egészség érdekében végzett cselekvés jelenti. Miért is fontos ezeket a gyógyításban. mind saját egészségtőkéjének előállításban. Összességében: minél nagyobb az egyén koherencia-érzete. mint a teljesítményre való képesség. mind a rendelkezésére álló (a születéssel hozott) egészségtőke fogyasztásában is. Az egészségtőke elmélete A közhiedelemmel ellentétben az egészség az életkor előrehaladtával nem vész el szükségszerűen. • a problémáknak van – az egyén számára kedvező – megoldásuk. de beruházásokkal fenntartható. hatalmi. képes felkészülni a környezetét és az önmagát érintő hatásokra. Saját magunkkal és a világgal szembeni beállítódás. hanem a mindennapi életben is. Az előbbibe a „beruházok“ (pl. személyes egészségük védelméhez is jelentősen hozzájárulhatnak. a családi munka és közösségi szerep. miért is nem érdemes az egészségügybe túl sokat fektetni. sőt az egészségbiztosítók egy része is felismeri jelentőségét. melyben – az előzőekben felsoroltak mellett – a tevékenység és a tudatosság összeolvad. Elméletének kidolgozását a 70-es évek egészségügyi ellátórendszerével. – mint az a modellek természetéből következik. vagy épülnek fel hamarabb. Jeges. hogy a saját határainkat átlépve fejlődjünk. Az egyén – e modell szerint – aktív szerepet vállal. a jóllét érzése és a betegségtől. amely a meglévő készségekkel éppen teljesíthető. hogy az ezen elméletekben foglalt ismeretek a saját. azaz élvezetet talál benne. és – e fejezet szerzői szerint – izgalmas kihívásokat tartalmaz az „eredményorientált“ beállítódású egészségfejlesztés számára is. fejlesztésére vonatkozó aktivitások gyakran nem ezen alapelveket követik. amely az egyensúlyi állapot felborulásán való túllépést teszi lehetővé. Az ennél is egyszerűbb válasz pedig az. munka. Lampek 2004) 10 Figyelemre méltó eredmények születtek például a placebo kutatások kapcsán. hanem olyan tartós „alaptőke“. Így ad választ arra a kérdésre. 8 Bár Antonovsky modellje. (Makara 1995. a „tanult forrásgazdagság“ állapota. 6 Sajnálatos módon – megfelelő képzés és továbbképzés hiányában – még az egészségfejlesztés területén dolgozók tudása is (nem beszélve a többi egészségügyi szakemberről) elmarad e tekintetben a kívánatostól. Lampek 2000a. képességek fejlesztésével. hanem egyszerűen azért. amely a használat során ugyan veszít az értékéből. gazdasági. hazai körülmények közötti vitathatósága mellett még súlyosabb velejárója. Kis-Tamás 2005) A koherencia-érzet fontos eleme a biztonság. a problémák kezelhetőségének és az élet értelemteliségének élményéből fakadnak. hogy e kompetencia gyakorlása (pl. és a gyógyulást alapvetően az egyén koherencia-érzete befolyásolja. hogy nem jelenik meg a másik oldal sem: azaz. Ezek az elméletek – a legtöbb esetben – nem voltak azonnal olyan hatással az egészség fogalmának alakulására. hogy a szakmai tudásuk fontos részéhez tartoznak. hogy az egyén mennyire képes megőrizni az egészségérzetét a különböző nehézségekkel. is jelentős szerepet kaptak. hogy autotelikus tevékenységet az ember nem majdani előnyökre számítva végez. a kanadai Lalonde Report Towards (a New perspective on Health Policy) tartalmazta először a ma már jól ismert ábrát. Így például – a biomedikális modellhez képest legalábbis – elhanyagolja az egyén fizikai állapotát. és a megoldáshoz rendelkezésre is állnak a szükséges egyéni és közösségi erőforrások. Az egészség – felfogásában – attól függ.108 Az ápolástudomány tankönyve 4. melyekből e tanulmány keretei között csupán néhányat mutatunk be. stukturálatlan. melynek eredménye az áramlatélmény – Csíkszentmihályi szerint – olyan kihívás vagy cselekvési lehetőség. ám nem maradt hatástalan az egészség fogalmára és az egészségfejlesztés gyakorlatára sem. a mindenkori egészségpolitikai elvek is visszatükröződnek (legalábbis a szavak szintjén) a laikusok egészségképében. a stresszel való megküzdés képessége (származzon az fizikai. hanem társadalmi helyzetétől is függ9. amelyek az egészségnek csak egy-egy dimenzióját önmagukban emelik ki. amelynek jellemzője. a személyes értékek. és mindez arra ösztönöz. Antonovsky modellje emellett jelentős segítséget adott ahhoz is. 9 Az egészség társadalmi meghatározottságát bizonyító kutatások köre rendkívül széles.

gyengülő megküzdési mechanizmusokban jelentkezhet. Pécs Csíkszentmihályi M. nem mehetünk el szó nélkül egy foglalkozási csoport. május 25-26. Kállai J. annak kezelése. A modern egészségszemlélet alakulása. A. (2010). egészségük megőrzéséhez milyen elvi megfontolásokkal. 291-300.. Tartalmazza vajon ez az egészségfogalom számukra például az elfogadás. ha azért mindent megteszünk. az egészségügyben dolgozók. valamint www. Barsky. A test. sőt fejleszteni – elsősorban mentális – egészségüket.. megtartása. Tistyán L. (1998).. ban. A rehabilitáció néhány sarkkérdése Magyarországon. (Seedhouse 1986. sőt életüket korán elveszítő. aki nem énorientált beállítódású stb. hogy az egészségügyben dolgozókat számos fizikai. Susányszky 2002) Barsky (1988) ezt a folyamatot az egészség kereskedelmi áruvá válásának.phac-aspc. Lampek K. Tistyán 2008) IRODALOM Antonowsky. The paradox of health. Például. az ápolók és más egészségügyi dolgozók egészségkockázatai Amikor az egészség kockázatairól beszélünk. a gyógyszerek/ gyógyhatású termékek használata pedig (éppen a széleskörű fogyaszthatóság révén) a tömegkultúra elérhető. Pécs. Lampek 2007) A gyógyítók. X.) Medicina Kiadó 37-50.oefi. Oláh A. 2010. Flow. vagy bármilyen más ellátóktól. . (1979). Bagdy 2007) Mindezekhez azonban nem elegendő az egyéni erőfeszítés. In: Journal of Political Economy 80. (2007). megvásárolható részévé vált. Az egészség-kereslet generálását a piaci szereplők mellett az egészségügyi szolgáltatók (és az e szolgáltatókat ellátók piaci szereplők) is támogatják. vagy a vallási vezetők.. szeptember XLV. Budapest Kricsfalvi P. Füzesi. kezelése stb. PhD értekezés. kapcsolataitól megfosztott. Az egészség. az egészségfejlesztőknek) – még a tanulás is beletartozik.. Skrabski Á. a méltányosság. Füzesi. Sage Publication Az egészségfogalom határai Meddig bővíthető az egészség fogalma? Vannak-e az egészségfogalomnak tényleges határai. az emberi boldogság feltételevé válnak. A magyarság társadalmi és erkölcsi tőkéje. csökkenő autonómiá- tók szerepe is kiemelkedő abban. Stressz a lelke mindennek. Szombathely: BDF Egészségtudományi Tanszék BaloghM. (Szántó 2005) Az ehhez kívánatosnak tartott életmód. Pannon Almanach.. Medical Sociology. Medicus Universalis (Aktuális oldalak) 28. 87. hogy csak a közösségekbe integrált egyének élhetnek teljes. 239-278. a boldogság és a közösség kapcsolata a magyar társadalomban. Kállai J. de egy másik dimenzió már nem“? A WHO korai egészségdefiníciója (WHO 1946) – a sajátunk és más szerzők felfogásában is – már tartalmazza például az egzisztenciális biztonság mellett a spirituális boldogság.int/icf/ icftemplate. az öregedés. 318. Kállai J. hogy az alapját jelenti az életben való boldogulásnak (a társadalmi szerepek ellátásának képessége. Ez nem veleszületett adottság. biológiai és pszichológiai eredű kockázat éri. M.. (Barabás 2004. folyamatosan korrigált és mégis viszonylag állandó belső térkép és iránytű.beh.) (2006). alapelveit vagy sem. Egészség és társas támogatás. jól definiált a személy jövőképe. (2002). Egészségfejlesztés és közösségfejlesztés a színtereken. In: Egészségpszichológia a gyakorlatban (szerk. Áramlatélményben autotelikus személyiségnek lehet része. Kopp M. Béres Egészség Hungarikum Alapítvány. (Szántó. A biomedikális. kémiai. (1995).110 Az ápolástudomány tankönyve 4. 4. Országos Egészségfejlesztési Intézet. mellyekkel lezárható ez a fogalom. Füzesi. bizonytalan önmeghatározásban. H. A magyar lakosság mentális egészségi állapota. „Egészségmarketing“ – Az egészség viselkedésmintáinak társadalmi terjesztése. A következmény az egészségügyi. A társadalmi szintű döntéseket meghozó.hu Füzesi Zs. Szőke. hogy a következmények jelentősen hozzájárulnak – bár nem ez a szándék – az egészség megőrzéséhez. Helman. Oláh A. In: Valóság. Medicina Kiadó Könczei Gy. 14-16. melyek közé – ad reményt Pléh Csaba a pedagógusoknak (és. és már nem az egészség adja a motivációs alapját. In: Egészségpszichológia a gyakorlatban (szerk. 199-216. In: Egészségpszichológia a gyakorlatban (szerk. A közösségeitől. vonzó és taszító modellek tudatos és nem tudatos internalizálásában felépülő önkép. Hatásuk azonban – saját kompetenciáik leszűkítése ellenére is – nagyon jelentős. A felsoroltak közül a legutolsóról – elsősorban a lelki egészség megőrzése szempontjából – Ozsváth Károly (2007) írása ad átfogó képet. Amellett.hu Füzei Zs. (1999). 65-86. (2005). Kultúra. Varga J. az emberi jogok. Az egészségfejlesztési tanulmányok szerepe a védőnő hallgatók egészségmagatartásának változásában és hiteles szakemberré válásában. Bradby 2009) Az egészségügyben dolgozók – általában való egyetértésük mellett is – gyakran elzárkóznak e dimenziók figyelembe vételétől akár hivatási értékrendjük kialakítását. Melania Kiadó Kft. Kiss-Tamás L. Egészségfejlesztés 5-6. ugyanakkor a demokratikus társadalmak fejlődését akadályozó tényező is lehet. Barabás K.) Medicina Kiadó. Az egészség kultúrtörténeti megközelítése. a hivatásukat gyakorlók részéről e kérdések nem megkerülhetőek. jó minőségű. javul a szubjektív jóllét.) Medicina Kiadó. Absztraktkötet 21. a fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása) WHO. melyek részletes bemutatása meghaladja e rövid fejezet kereteit. 3-9. Budapest. (1998). a szépség) elvesztésének félelme az egészség valamilyen formában való fogyasztásának növelése irányába hat. Tistyán 2004. a „piacképesség“ megőrzése az egészség segítségével). Régi-új módszerek az egészségfejlesztés gyakorlatában. tesszük hozzá. Az egészség aktuális állapotának „valamire való képtelenség“ értelmezése helyett a „valamire való képesség“-re való átfordítása és ennek megfelelő cselekvése jelentős hatással van az emberek mindennapi életére. társadalmilag-gazdaságilag-kulturálisan hátrányos helyzetű népességcsoportok gyógyításához. Karácsony F. követendő értékekké. Lampek K.. hanem identitásukhoz is hozzájárulhat. PTE ÁOK Makara P. fejezet Az egészség fogalmának alakulása 111 Talán nem is szükséges külön felhívni a figyelmét az olvasónak.ca/ ph-sp/phdd/pube/perintrod. (2007). Az egészség konkrét árucikké válhat. Health. (Kopp. a pozitív énkép erősödik. (Füzesi. az emberek életfeltételeit alapvetően meghatározó politikusok. Tradíció és modernitás. (1987). a munkahely megszerzése. a salutogenetikus és napjaink egészségfejlesztő szemlélete.. a társadalmi igazságosság. Népegészségügy. valamint www. hogy csak néhányat emeljünk ki azokból. Lampek. Skrabski 2002. (2006). egészséges életet. Mindezek együttesen pedig visszahatnak nem csak az egyén egészségképére. nevezetesen a gyógyítók. mentálhigiénés füzetek. Kéri K. stress and coping: New perspectives on mental health and phisical well-being.. A nem orvosi rehabilitáció elméletéhez.és testminták (mint a szépség. London: Jossey-Bass Publishers Barabás K. Gyakran olyan megoldásokat kínálnak az egészség elvesztésével összefüggő félelmek kivédésre. (szerk. (2008). de akár a szociális munkások mellett az egészségügyi hivatást gyakorlók. cselekvéseire is. 9. San Francisco http://www. A. kommerszializációnak nevezi. miközben segíti megőrizni. Az önismeret és az emberismeret szorosan kapcsolódnak. (1987). 2007) Az egészségügyi ellátás. Disability and Health (A funkcióképesség. hogy az egészségi állapotukat. Jól ismert. Vitalitásgenerátorok. Az egészség kockázatai Az elmúlt évtizedek fogyasztói társadalma – első ránézésre – úgy tűnik kedvezett az egészségnek. az esélyegyenlőség stb. Dél-dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács. Kállai 2007. 414-418.. (2004).. Egészségmegőrzés a közösségekben.cfm Kállai J. Budapest Kopp M. Az egészségi állapothoz való viszony változásai. Grossmann. Marketing és Menedzsent. Varga J. Az egészség. Buda L. 5-6. pp. Varga J. A jó közérzethez jellegzetesen önálló kezdeményezés.. Tistyán L.és egészségkultusz tehát öncélúvá válik.. Egy magát humánusnak tekintő társadalom egészségügyi rendszerében. Jossey-Bass. (Urbán 1995. Szubjektív jóllétérzésünk erősítésének és egészséggondozásunk természetes eszközei. (1997). akár napi munkájuk végzését tekintjük. A J (1988). (2009). a pszichológia szóhasználatában identitás. Társadalmi egyenlőtlenségek az egészségi állapotban. Ezek mellett növekszik a stressznek való ellenállás. hanem e pozitív érzések folyamatos fejlődési irányt is indukálnak. International Classification of Functioning. amely – mint bármely fogyasztási cikk – megjavítható. és a szerzők reményei szerint egyre inkább az egészség pozitív megközelítése nyer teret. Dimenzió Biztosító Egyesület. azonosságtudat. segítők egészségének veszélyeztetettsége mellett sem. Az áramlat. Bagdy E. 10. ápolásban tevékenykedők. Kállai J. Füzesi Zs. Unraveling the mystery of health.. Busa Cs.gc. életminőségére és boldogságérzetére. hanem az egészségért vállalt felelősségére. 19-32. (196886) Szövetkezeti Kutatóintézet. sőt akár a halál is elkerülhető. (2004). (2007). 65-72. Az iskolai végzettség és az egészségi állapot kapcsolata. ön-irányította tevékenység illeszkedik a kritikus életszakaszokban. szolgáltatóktól való fokozódó függőségben. és társadalmilag kívánatos.) Medicina Kiadó. San Francisco.. kiszolgáltatottságban. szolgáltatást nyúj- Buda B. Adatok a természetgyógyászat igénybevételéről Pécsett és Baranya megyei falvakban. és egy „erkölcsös“ embernek eszerint is kell cselekednie. amelyek e komplex módon megalkotott fogalomba kinek-kinek beleférnek. vagy akár meg (vagy vissza) is vásárolható. (2004). Varga J.. Egészségfejlesztő. egészség és betegség. Budapest Lampek K. miszerint „ez még beletartozik. 223-255. Oláh A. amelyeknél más megoldások sokkal adekvátabbak lennének. A tevékenység eredményeként nemcsak az önbecsülés. olyannak. Egészségfejlesztés – Alapismeretek pedagógusoknak.“ Az egészségügyben dolgozók sem kivételek tehát az álatalános szabályok alól. Akadémiai Kiadó. hanem sikerek és kudarcok sorozatában. In: Egészségpszichológia a gyakorlatban (szerk. Az érvek meggyőzőnek tűnnek: nem az ő feladatuk mindezek megoldása. The New England Journal of Medicine. (2007). Kutatások sokasága bizonyítja. milyen egészségfogalommal közelítenek a gyógyításban. On the Concept of Health Capital and the Demand for Health. Az egészség fogalma – amint azt a bevezetőben jeleztük – folyamatos változáson megy keresztül. aki rendelkezik például az általános kíváncsiság jellemzőivel.htm Antonovsky. http://www3who. Budapest Füzesi Zs.. a szépség. Oláh A. Bradby. (1972). (2002). évf. Pikó 2006) Az egészség (szinonimaként: a fiatalság.. (2009). Jubileumi Magatartástudományi Napok. Medicina Kiadó Barabás K. amelyből csupán egy részt emelünk ki itt és most: „A gyógyító egészségének megőrzéséhez és szinten tartásához az egyik legfontosabb kellék saját önismerete. G C. A tökéletes élmény pszichológiája. Budapest. a mindennapi egészség kontrolljára. morális elvárás is lett: a betegség. hogyan alakul egy ország népességének egészségi állapota.. Tistyán L. A modern orvosi etika alapjai. Kovács J. (Helman 1998. a tökéletesség) a tömegkommunikáció révén szinte mindenkit elérnek (Buda 2002).. Kompánia Füzetek. Szőke K. a fittség e kultúrákban azonban nem csak a jó minőségű élet természetes velejárója és önmagáért is élvezhető érték. célokkal nem rendelkező ember ugyan – akár betegen is – ideális cselekvője a fogyasztói társadalomnak.. a társadalmi igazságosság dimenzióit is. (2009). Minden e fejezetben röviden vázolt ismeret nem csak a szakmai tudásukhoz. Bugán A. Kesztyüs M.

(2007) A gyógyító egészsége. 2-3. T.. Toronto World Health Organization (1946). Parsons. 11.évfolyam. Louis. Egészségmodell. 305-330. 3. Ottawa Charter for Health Promotion (1986). Susánszky É (2002). Brown and Co. Századvég. LI. Budapest Wolinsky. Az egészségügy betegségei. Geneva . The Sociology of Health. Jeges S. 43. Chichester: John Wiley Szalai J. (1991). 155-159. Az egészséggel kapcsolatos életstílus: betegviselkedés és egészségviselkedés. The Social System. Mosby. Urbán R. Semmelweis Egyetem. (2010). WHO/HPR/ HEP/95.. Professions. Principles. Pikó B.hpclearinghouse. Medicina Kiadó Pléh Cs.hu/hu/letoltes/php?fid=tartalomsor/944 Reznek. 1995. 43. 1. 81-89. Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ. személyiség. A placebo hatás és az orvoslás etikája. (2000b). Egészségfejlesztés. (1977). 5-6. Author. Áron Kiadó.) Medicina Kiadó. Author. Geneva World Health Organization (1984). L. Szőke K. Lampek K. and Issues. Semmelweis Kiadó Szántó Zs. The Nature of Disease..pdf Ozsváth K. 379-404. Magyar Pszichológiai Szemle. The Sociology of health. In: Egészségpszichológia a gyakorlatban (szerk. F.sz. (1986). Orvosi szociológia. Az egészségérték és intézményes befolyásolás. D. Varga J. Routledge & Kegan Paul Seedhouse. PhD értekezés. Health promotion: A WHO discassion on the concept and principles..sz. (2006). Budapest. A. Fenntartható települési egészségtervek. In: Népegészségügyi Jelentés (szakértőknek). Iskolai végzettség és egészségi állapot. Health: The foundations for achievement. hier.112 Az ápolástudomány tankönyve Meleg Cs. pdf Twaddle . Boston. Demográfia.. (1987). Oláh A. (1986).who.. In: Kockázati társadalom és felelősség (szerk. C. Vokó Z. Tahin T. St. Little. egészség..ca/downloads/ Canada_towards_a_new_perspective_on_health_policy. (1951). Egyenlőtlenségek az egészségi állapotban. Társadalomkutatás. R.1 http://www. évf. (2000a). 2-3. (1980). Tahin T. Szolcsányi T.. A műveltség és a modern pszichológia. Meleg Cs. (2010).http://www. Boldogság. 39. 2010. Hessler. Costitution. Egészségnevelés. Free Press.iif.).V. Kállai J. Demográfia. 70-79.int/hpr/NPH/docs/ottawa_ charter_hp. Lampek K. (2005).. New York Pikó B. (1995). http://www. 209-220. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Szántó Zs. Orvosi Szociológia. 217-233. Jeges S. (1998). Karikó S. évf. Vitrai J. Iskolai végzettség és egészségi állapot. 94-108. 12-16. sz. (1998) Az egészség értékrendszerünkben elfoglalt helye.D. Towards a New perspective on Health Policy: The Lalonde Report (1975). (2006).

a munkaszervezetben. hogy a társadalom tagjai azokat külön-külön egyáltalán nem. A munkavégzés a munkaszervezetekben zajlik. A szervezetben az emberi együttműködés közös célok elérésére. benne az emberek együttműködése. majd az iskolában tanuljuk a családon kívüli élet szabályait. sokféle szervezet működik. Szervezetszociológia és egészségügy DR. Mi Chester Barnard fogalmi meghatározását ismertetjük. hogy milyen kölcsönhatás van a szervezet tipikus csoportjainak viselkedése és a szervezet működése között. hogy egy másik. hiszen a polgárosodás előtti társadalmak zárt közösségeibe. lálunk barátokra és vetélytársakra. vizsgálata. vagy csak nagyon alacsony hatékonysággal lennének képesek ellátni. A szervezetszociológia az előbb említett diszciplínákkal együtt a szervezeten belüli létet. civil szervezet • közhatalmi szervezet: önkormányzat. A szervezetek tudományos megközelítése. (Somlai. hatásköre és felelősségi köre. márkaüzletekben vagy üzletláncokban költjük el. típusai A szervezet fogalmát sokan. wellness szálloda. az egyes társadalmi csoportokba való „beleszületés” szinte a teljes élettartamra határozta meg az emberek helyét a családban. (Barnard. Természetes számunkra. milyen kölcsönhatások vannak a társadalmi környezet és a szervezet együttműködésében. hogy vizsgálatainak fókuszába a társadalmi szerepeket.nagyrészt . közös feladatok elvégzésére irányul. Hosszan sorolhatnánk tovább a szervezetek jelenlétét életünkben. 1971) A szervezetek által ellátott társadalmi funkciók sajátossága. az ezekhez kötődő elvárásokat és a szocio-kulturális ok-okozati összefüggéseket állítja. a közgazdaságtan vagy a menedzsmenttudományok mellett a szociológia számára is izgalmas kutatási területnek bizonyul. Szabadidőnkben a kulturális intézményekben. DR. 2003) Ahogy már az előzőekben is említettük. állam. A fejezetben áttekintjük a szervezetek főbb szociológiai jellemzőit. és mindemellett gyakran dönthetünk úgy is. hadsereg • társadalmi szervezet: pártszervezet. század második felétől azonban a családi. Ahhoz.5. az egészségügyi szervezetek sajátosságait. a környezettel való kapcsolatot. Barnard szerint a szervezet szociális társas rendszer. A szervezet fogalma. két vagy több ember szándékoltan összehangolt tevékenységeinek vagy erőinek rendszere. de eltérő abban a tekintetben. börtön A szervezetek fôbb szociológiai jellemzôi Az emberek élete gyakran kötődik szervezetekhez. Ennek értelmében kutatja. sokféleképpen írták le. betegségeinket pedig az egészségügyi intézményekben gyógyíttatjuk. A szervezethez tartozók mindegyikének van feladatköre. elemezzük az ezen szervezetek működése során létrejövő kapcsolatrendszert.szabad akaratunkból kerülünk. (White. az ezeknek keretet adó szervezetekhez. LAMPEK KINGA. Ezekre mutatunk példákat az alábbiakban: • Célok alapján: • gazdasági szervezet: gyógyszertár-lánc. illetve hogyan. A könyv több fejezete szól erről a témakörről. számunkra új csoport tagjai sorába állunk. szakszervezet. óvodában. Szerepvállalásaink alternatívái ugyancsak széleskörűek. 1986) A XIX. amelyek mindegyike meghatározott célok elérése érdekében. E jelenség nem öröktől való. termelő vállalkozás • védelmi szervezet: rendőrség. az emberek egyre nagyobb arányban tartoztak – és tartoznak ma is – különböző formális és informális csoportokhoz. szükség van az egészségügyi rendszer szervezeti feltételrendszerének bemutatására. különféle emberi szükségletek kielégítését biztosítva végzi feladatát. ahol az emberek közti kapcsolatok végtelen formája lehetséges. ezek többségébe . ebben a részben szervezetszociológiai aspektusból közelítünk. a családon kívüli élet szinte minden esetben valamely szervezet keretein belül zajlik. az orvos-ápoló-beteg viszonyt és az ezeket befolyásoló tényezőket. a szervezet problémáit kutatja. kijelölve és elvárva a tradíciók által rögzült szerepeket. Kórházban vagy klinikán születünk. A szervezetek csoportosításának szempontjai is különfélék lehetnek. sport klubokban ta- . Klei 2008) A szervezetek mindegyike valamely funkció(k) teljesítésére jön létre. hogy az ápolás és a betegellátás folyamatait alaposabban megismerjük. FÜZESI ZSUZSANNA Bevezetés A XXI. szervezetben betöltött szerepeik szabályozottak. (Csepeli. melyek e nehézségek kialakulásának okai. a munkamegosztásban. a napi szoros munkakapcsolatban lévő emberek interakcióiban milyen problémák merülhetnek fel. a megszerzett jövedelmünket a „multikban”. század emberének világa olyan társadalmi környezetben zajlik. a bölcsödében. szórakozóhelyeken. rokonsági és helyi közösségi keretek felbomlottak. hiszen rövidsége és tömörsége mellett az egyik leggyakrabban használt definícióként említhetjük. részvételünk a csoportok életében hosszabb-rövidebb ideig tarthat. hogy a kisgyermekkortól kezdve az élet befejezéséig sok csoport tagjává válunk. a helyi közösségekben.

Knesebeck. a fennálló egyenlőtlenségek mértéke. közhasznú tevékenységet lát el. MTV. hatáskörök léteznek. kultúrája. így ismeretanyaguk jól kiegészítik egymást. de ezzel párhuzamosan gazdálkodik is. Scott 1962) • kölcsönös kedvezményezettség: politikai pártok. Tulajdonviszonyt tekintve lehet önkormányzati vagy akár magántulajdonú is. mind az infrastrukturális és tárgyi eszközök terén. a gyógyulás és a gyógyítás folyamata olyan többtényezős rendszer eredménye. amely kijelöli az egyén feladatait a szervezeten belül. Számos szociológiai kutatás (Ross. Funkcióinak megfelelő szervezetei része annak a tágan értelmezett rendszernek. szociális és ökológiai tényezők együttesen és külön-külön is szerepet kapnak. posta Érdekképviselet alapján (Blau. nagyrészt az egészségügyi ellátó rendszer feladatai jutnak eszünkbe. A szervezetszociológia számára az előbbi csoportosítások mind fontosak. hogy ha a megromlott egészségi állapot helyreállítására. műszaki és adminisztrációs feladatok teljesítése. Wu. de a tagok közti viszonyok elsődlegesen emocionális tartalmúak. de – képes uralni. Természetesen ezek mellett a tényezők mellett nem elhanyagolható az egészségügyi ellátó rendszer fejlettsége. Tekintsük át röviden ezt a kibővített rendszert! Az ábra kiválóan érzékelteti. irányítani és hatékonyan megváltoztatni környezetét. de az egészségügyi dolgozók szakszervezetét épp úgy magában foglalhatja. de gyakran a szervezettség szempontjai kapnak hangsúlyos szerepet. hogy az embert érő hatások az egyén saját választásaitól és tevékenységeitől is függnek. szakmai szervezetek • gazdasági kedvezményezettség: részvénytársaság • közhasznú kedvezményezettség: egészségügyi szervezetek • közszolgálati kedvezményezettség: MÁV. a szervezetben betöltött szerepek a személyes szükségletek által befolyásolt. börtön. hiszen elvárás a költséghatékony betegellátás működtetése. családi állapot. kórház. befolyásolható cél(ok) megvalósítására jönnek létre. Hangsúlyozzuk azonban. ezek mindegyike különböző aspektusokból közelíti a szervezeti működést. Az egészségi állapotot meghatározó tényezők (Forrás: Marc LaLond: A New Perspective on the Health. az egészségügyi rendszer fogalma alatt pedig hajlamosak vagyunk kizárólag az orvosi ellátás színtereit érteni. meghatározott hivatali út alakul ki. a szervezet stabilitását az interperszonális kapcsolatokba vetett bizalom biztosítja. kuratív. életkor. melyek között az egészségügyi ellátás is szerepel. betegjogi képviselet. Loewenson és mtsai. amely egy társadalom számára biztosítja az egészségben maradást. Az egészségügyi ellátórendszer társadalmi súlya elsősorban a betegellátásban van. Ha röviden összegezni kívánjuk az egészségügyi szervezetek céljait és funkcióit. a betegek önsegítő csoportja.és makrokörnyezeti tényezők hatására alakul. Az emberek egészségi állapotára hatással vannak a társadalom biztosította életkörülmények. foglalkozási státusz -. számos további – aktívan vagy kevésbé aktívan működő . egészségügy. a civil szervezetek. Az egészség színterei és társadalmi beágyazottsága (Forrás: Kincses Gy. megtervezhető. Az egészségügyi szervezetek 5-2. hogy törődnek velünk és szeretnek bennünket. de emellett kialakul(hat)nak a szimpátia-ellenszenv viszonyok is. kiszámíthatóság jellemzi őket. biológiai. amelyben számíthatunk másokra nem is változtatható azok helyzete. (Gilson. oktató feladatok ellátása és emellett az egészségügyi menedzsment által végzett gazdasági. (Weber. A szervezetek általános jellemzőinek részletesebb megismerését számos magyar és angol nyelvű könyv biztosítja. idősek otthona Tulajdonviszony alapján • köztulajdonra épülő szervezet: iskola. Scott 1962) • szervezeti tagság érdekeit képviselő: szakszervezet • tulajdonosi tagság érdekeit képviselő: gazdasági szervezetek. (Schulte-Zurhausen. Verde. bevásárlóközpont. becsülnek és értékelnek. fejezet Szervezetszociológia és egészségügy 115 • közszolgálati szervezet: általános iskola. miszerint az egészségben maradás. valójában a szervezeteknek formális és informális jellemzők is vannak. MTV. gondozói. A szervezethez való tartozás. bíróság • egészségügyi és szociális intézmény: kórház. a betegségek gondozására gondolunk. középiskola. amelyek ugyancsak szándékolt célok elérésére jönnek létre. Dragano. úgy. amelyben a genetikai. és a mai egészségügyi szervezetek is több jellemzőt tekintve eltérnek ettől.nem. a gyógyítás folyamatára. stabilitás. ha a weberi ideáltípus nem elsődlegesen az egészségügyi szervezetekre fogalmazódott meg. (Csepeli. az egészség feltételeinek biztosítása az egyéni felelőségvállalás mellett mikro. ha a céljainak leginkább megfelelően használja fel az erőforrásait. a betegségek kialakulása és fennállása. ellenőrizni. a hatalmi szervezetek világában találjuk: pl. hogy az egészségi állapot jelentős mértékben társadalmi státuszfüggő. kapcsolatait. ezek megfelelő aránya támogathatja a szervezet tartósan jó működését. Nyilvánvaló. A szervezet tagjainak feladatai. megyei önkormányzat. Bakacsi. A bürokratikus szervezet Az egészségügyi szervezetek – hasonlóan sok más szektor szervezeteihez – a Max Weber által leírt bürokratikus szervezetekhez hasonlíthatók leginkább még akkor is. ún. de jelentős hatással vannak az olyan pszicho-szociális tényezők is. mivel a szervezetek általában több célkitűzést is megvalósítanak. a differenciált orvosi és paramedikális szakmák hatékony egyesítése a betegellátás érdekében úgy. rehabilitációját. Doherty. Az informális szervezetek pl. . rendelőintézet. ábra. egészségi állapota. 1995. szerepei jól körülírtak. és egyidejűleg számos funkciót látnak el. és alapvetően az emberek szakmai ismereteire. Az egészségügyi rendszer azonban társadalmilag beágyazott. ha az emberek életében. 2003.:Az egészségügyi rendszer jellegzetességei) Az egészségi állapot társadalmi beágyazottsága Az emberek egészségének megőrzése. egyetem. • a folyamatos szervezeti tevékenységek alapjául a szabályok szolgálnak: meghatározott előírások. kutató. 1975) 1 A társas támogatás annak érzése. 2005) A formális szervezetek jól megfogalmazott. Dobák. részvénytársaság • kliensek érdekeit képviselő szervezet: fogyasztóvédelem. 1987) A bürokratikus szervezetek fő sajátosságai ideális esetben az alábbiak: • a bürokratikus szervezeten belül pontosan meghatározott munkamegosztás van. Az ilyen típusú szervezeteket elsősorban a munka.114 Az ápolástudomány tankönyve 5. működése szabályozott. A szervezetet tudatosan kialakított struktúra jellemzi. 5-1. hogy alapvető társadalmi céljuk a lakosság egészségi állapotának javítása. ezek pontosan rögzítettek: mindenki tudja ki a beosztottja. hogy egy kórház alapvetően egészségügyi ellátást biztosít az emberek számára. befektetési tanácsadó. a gazdasági fejlettség. karbantartása. hogy részesei vagyunk egy olyan kommunikációs és kölcsönös kötelezettségi hálózatnak. 2006. felszereltsége mind a szakmai emberi erőforrás. az adott társadalom normái. Az informális szervezetekben a tagok közötti kapcsolatok közvetlenek. A WHO megállapítása szerint akkor hatékony az egészségügy. a baráti körök. • a bürokratikus szervezetekben hierarchikus viszonyok vannak. valamint személytelen kapcsolataira épülnek. a szervezetek besorolása nem egyértelmű. pszichológiai. akkor elmondható. mint a betegek érdekeit képviselő szervezeteket is. A szervezetek egy másik csoportja azok az informális szervezetek. A Lalonde Report (1975) megállapítása szerint az egészségi állapotot meghatározó tényezők és hatásai az alábbi arányok szerint oszlik meg: Ahogy látjuk az egészségi állapot számos lényeges tényező által meghatározott. kinek milyen hatásköre van. a betegek gyógyítását. ábra. terápiás. lakóhely. hajléktalan ellátás Ahogy ez a példák felsorolásából is látszik. hogy ezek szerepe nem elsődleges még akkor sem. főnöke. a személyes kontroll tudata2 vagy az egészséges életstílus. a működés fő eleme a racionalitás. kórház • magántulajdonra épülő szervezet: gazdasági vállalkozás Kedvezményezettség alapján (Blau. szerepvállalása lényege- sen nagyobb annál. mint a társas támogatás1. vagyis az ember – ha korlátozott körülmények között is. valamint. 2007) A célok elérése érdekében az egészségügyi szervezetek funkciói több átfogó területre terjednek ki. 2004) Mi a fejezetükben a szervezetek közül az egészségügyi rendszer szervezeti kérdéseivel foglalkozunk részletesen. Weber szerint a bürokratikus szervezetek lehetőséget biztosítanak a racionális tevékenységekhez. 2006) igazolta. nevelőotthon. kemény szociológiai változók által determinált . iskolai végzettség. A mindennapokban is tapasztalhatjuk. hogy az egészségi állapot alakulására ható tényezők jelentős része reked kívül a szűk értelemben vett egészségügyi ellátó rendszeren. Ma már közhelyként hangzik az a kijelentés.szervezet mellett végzi tevékenységét. Ezek megléte azonban a szervezet működését jelentős mértékben nem befolyásol(hat)ják. anyagi helyzet. 2 A személyes kontroll tudata azt a megtanult várakozást jelen- ti. mint amit a szakértők az egészségi állapot meghatározásában az egészségügyi ellátórendszernek tulajdonítanak. mint a tömeges diagnosztikai. E tekintetben a szervezetek formálisak vagy informálisak lehetnek. laikus betegségfelfogásában hatásuk gyakran egyedüli. az emberek közti kapcsolatokat gyakran hierarchikus hatalmi viszonyok jellemzik. a rokonszenvi viszonyok a szervezet működésének alapját képezik. szakszerűség. közvetlen okként jelenik meg az egészségromlásban.: rendőrség. televízió. tűzoltóság. hogy abból mindenki egyenlő eséllyel részesüljön. a természetes és társadalmi környezet káros hatásai. A szervezetek formális-informális különválasztása gyakran csak elvileg lehetőség.

Az egészségügyi szervezet sajátosságai A felsorolt ideáltipikus jellemzők többsége nyilvánvalóan beazonosítható az egészségügyi szervezetek esetén is. (Lippke.) 5-3. kezelése. 1998) Az egészségügyi szervezetek működése tehát sok szempontból alapvetően eltér más bürokratikus. a betegek kezelésében egyre nagyobb szerepet kaphat az előnyhöz jutásért – az egészségügyi szolgáltatásért folytatott verseny. hogy a szervezetek elemzésénél érdemes abból kiindulni. Az ábrán azonnal látható. illetve a paraszolvencia egyéb formái. az eseteket folyamatosan dokumentálják. ezeket elsősorban a szolgáltatást nyújtó – általában az orvos – határozza meg. A hiány nemcsak önmagában pénzügyi vagy eszközhányt jelent. hogy a beteg a kapott szolgáltatást sem tudja ellenőrizni. előállítási költségei nem – vagy csak nagyon nehezen – kiszámíthatóak. Az egészség értéke Az egészségügyi szervezetben olyan „termék” – az egészség – válik kereslet-kínálat tárgyává. Kaposvári. a mozgásszegény életmód. (Gilson.). Az orvosi beavatkozások ugyanis sok esetben orvos-szakmai szempontból sikeresnek mondhatók. legyen szó a finanszírozásáról. Kaposvári Cs. • a bürokratikus szervezettel szembeni lojalitás fontos elvárás. Kis. hogy az ilyen szervezetek működésük során jelentősen eltávolodnak rendeltetésüktől. mert nincs erre elegendő pénze. de a globális. mert az egészségi problémákkal küzdők többnyire fel sem tudják mérni szükségleteiket. (Vitrai. hogy a szervezet működése nem rendeltetésszerű vagy legalábbis távol sem optimális. ugyanakkor a beteg életminősége jelentősen romolhat. az egészségtelen táplálkozás. vagy hányan válnak és milyen betegségcsoportban krónikus beteggé. miszerint a jobb társadalmi státuszú népesség jobb egészségi állapota ellenére könnyebben. késve érkező mentő. gazdálkodó szervezetek működésétől. társadalmi státusz stb. mert a mai modern társadalmakban – így hazánkban is – az egészségügy egyenlő hozzáférési esélye morális kérdés. eredményes volt-e az egészségügyi beavatkozás. Ebből a szempontból az egészségügyi szervezetek a kliensek/betegek érdekében létrejött szervezetek. Monopolhelyzet A fogyasztói társadalom szervezetei ritkán érnek el és tudnak fenntartani monopolhelyzetet. melyek egyöntetűen igazolták az ok-okozati viszonyokat. • a szervezet tulajdonosa nem tudja vagy alig tudja ellenőrizni a szervezetet irányító menedzsmentet. fejezet Szervezetszociológia és egészségügy 117 • a bürokratikus szervezet tagjait a szakszerűség jellemzi. hanem csak az éppen elérhetőhöz. Maddock. ha van olyan megoldás. kórházak bezárása stb). Ennek egyik megnyilvánulása a hálapénz. Az egészségét sok ember hosszú időn keresztül. de alapfeladatát nem szoríthatja háttérbe egyetlen más funkció sem. míg az utóbbi az egyén ismeretein és korábbi tapasztalatai alapján szubjektívnek tekintett fogalom. de ha mégis erre kényszerül az egészségügyi ellátás. amelyek kizárólag rájuk jellemzőek szervezetszociológiai szempontból. A tartósan fennálló hiánynak pedig számos negatív következménye van és így nemcsak önmagában a hiányzó szolgáltatás okoz problémát. Bakacs M. ilyenkor az egészségnek nincs értéke. A felsorolt tényezőkkel kapcsolatban számos kutatást végeztek már Magyarországon és külföldön is (Kósa. fontos megvizsgálnunk. Olyan szolgáltatásról beszélünk. A kliensközpontú szervezet A szervezetszociológiai szakirodalom jól ismeri a kliensközpontú szervezetek működését és több kutatásban igazolta. becsülhető a felmerülő szükséglet és igénybevétel.és szolgáltatásbőséggel – az állandósult. Emellett a választás azért sem gyakori lehetőség. kinevezés útján kerülnek beosztásukba: a kinevezésnél a kompetencia elve az iskolai végzettség. Éppen ezért az egészségügyi ellátás szabályozásából a politika kiiktatása lehetetlen. minden más az egészség visszaszerzésének érdekében alárendelt szerephez jut. felerősödik a függőségi viszony. egészségmagatartás stb. hanem a betegre fordítható idő. akkor ott nem a jobb-ros�szabb. nem tudható előre hány baleset történik majd. 2008) Az egészségügyi szervezet kapcsolatrendszere A weberi szervezet-felfogás mellett gondoljuk végig Blau és Scott (1962) munkái alapján bemutatott szervezet-tipológiát is! Írásaikban arra hívták fel a figyelmet. (Kornai. Németh. hogy az egészségügyi szervezet gazdaságosan működjön. Az egészségügyi szervezetek működésében a hiány azért is okoz problémát. a munkavégzés során objektívnek kell lenni. amely mindenekelőtt szimbolikus értéket képvisel. hogy az említett tényezők azok. hogy nem a szükségleteik szerinti ellátáshoz jutnak. a feladatokat érzelemmentesen kell végezni. Schneider. . amelyek még éppen megfelelőek. 2010). hogy a betegek milyen feltételekkel és körülmények között juthatnak hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz (mennyi idő alatt juthat hozzá. a tényleges igénybevétel mértéke sem határozható meg könnyen. A hiány minden esetben a minőség elhanyagolását eredményezi. ára. Bakacs. Kaposvári. mértékéről és módjáról.. hogy nem ritka tapasztalat a valóságban. hogy minden tevékenység középpontjában a beteg / a kliens áll. hanem a van-nincs kérdése válik meghatározóvá. sokszor nehéz megállapítani. A szervezet működését tervezni tehát meglehetősen kiszámíthatatlanul lehet. hogy a csoport tagjai egyáltalán nem vagy csak érintőlegesen tartoznak a kliensi körbe. • a bürokratikus szervezetben dolgozókat a tárgyilagosság jellemzi. A szükséglet alakulására azonban jelentős hatással van az egészségügyi szolgáltatások elérhetősége. ábra. iskolázottság. Az egészségügyi szolgáltatások iránti szükségletet és az igénybevételt számos tényező határozza meg. ábrán bemutatott modellen szemléltetjük.116 Az ápolástudomány tankönyve 5. társadalmi szükséglet. hogy az egészségügyi ellátást igénybevevők. 2011) A szervezetben tehát olyan funkció megvalósítását kell biztosítani. amelyek segítségével előrejelezhető. a betegek kiszolgáltatottá válnak.) és társadalmi-gazdasági jellemzői (munkaerőpiaci pozíció. Vajon így van-e ez a magyar egészségügyi szervezetekben? Valóban a beteg érdekeit szolgálja elsődlegesen a rendszer? Kik rendelkeznek hatalommal. a hozzáférhetőség pedig azt jelenti. amelynek nem határozható meg az értéke. hogy az ellátási szükségletet (health care need) határozottan meg kell különböztetni az ellátási igénytől (health care demand): az előbbi ugyanis a mindenkori orvosi tudás alapján objektívnek.kölcsönhatásokat. ennek következtében számos ad hoc helyzetet kell megoldani az egészségügyi szervezetek működtetése során. a gyerekek. amely a modern jóléti államokban mindig politikai kérdés.. A hiány ugyanis megteremti azokat a kényszerhelyzeteket. Ebből adódóan azt állíthatjuk. A hiány további következménye. rendeltetésük a betegek gyógyítása. 2010) Mindezek mellett egy további kategória-pár a hozzáférés (accessability) és az elérhetőség (availability). a szegények. gyorsabban jut az egészségügyi ellátáshoz (Armstrong. Németh. előfordulhat. az igénybevételi hajlandóságot egyrészt a betegek egyéni (életkor. megvizsgálva főbb jellegzetességeiket. kik képesek a folyamatok alakítására. Ehhez az egészségügyi szervezetek szereplőit és a köztük lévő kapcsolatrendszert vesszük górcső alá. jelenlétük biztosítja a mindenkori választási lehetőségeket. • a bürokratikus szervezet tagjai szakképzettek. (Voszka. tér hiányát is. Vitrai. 2009. A felmerülő egészségügyi szükséglet pedig általában nem halasztható. melyeket a 3. azt kiterjedt társadalmi felháborodás követi (lásd várólisták. Az egészségügyi szervezetek esetében azonban alig beszélhetünk versenyről. és azoknak mik lesznek a következményei.. vajon szükséges. kialakul. További nehézséget jelenthet. akkor is.. A társadalmi szükséglet és az igénybevétel mértéke Az egészségügyi szervezetben nemcsak az előállítás költségei számszerűsíthetőek nehezen. de drágábban vezetne sikerhez. Németh R. 2008. hogy mi a rendeltetésük. így a rendeltetés alapvetően torzulhat a menedzsment érdekei szerint. munkahelyet teremtsen stb. alapvető emberi jog. vagy az állami beavatkozás irányáról. kezelését. hogy adott szolgáltatás egyáltalán létezik-e az egészségügyi rendszer működésében. hiszen ha valamiből nincs elegendő. 2010) A hiány mindig létrehozza az egyenlőtlen hozzáférést is. Elvesztése esetén azonban az egészség felértékelődik. ellenőrzésére és kik a szervezet működési hibáinak elszenvedői? Ilyen és hasonló kérdésekre keressük a választ a fejezet befejező részében. az alkoholés drogfogyasztás stb. Valójában persze cél az is. Ilyen módon az anyagi források hiánya az ellátást biztosítók döntési folyamatait jelentősen befolyásolja: ebben a helyzetben ugyanis olyan diagnosztikai és kezelési módszereket szükséges alkalmazni. milyen távolságra van tőle stb. felrúgva a társadalmi igazságosság elvét. milyen csoportok érdekében működnek. – szemben a fogyasztói társadalmakra jellemző áru. Mivel az előbb említett problémák bármely kliensközpontú szervezetre érvényesek lehetnek. a hajléktalanok. Nem elfogadható ugyanis. az okok ismerete azonban segítheti a szervezet problémáinak megértését. egészségügyi ellátása. ugyanakkor az egészségügyi szervezeteknek számos sajátossága van. hogy pl. hisz sok esetben már önmagában a fizikai távolságok is megakadályozzák a más ellátóhoz való eljutást. Bakacs. az idősek. amelyekben az orvos/ ápoló/beteg kapcsolat torzul. illetve célcsoportjuk érdekképviseletétől. krónikus hiány jellemzi. Nigg. másrészt az egészségügyben szerzett korábbi tapasztalatok befolyásolhatják. halasztott műtétek.: Szükségletre korrigált egészségügyi ellátás igénybevételének egyenlőtlenségei Magyarországon) A fenti ábra jól jelzi a legfontosabb – többé-kevésbé tervezhető . a bürokratikus szervezet tagjai munkájukat hivatásszerűen végzik. Az egészségügyi szervezetek működésében jól megfigyelhető a fordított ellátás elve. A piac teli van versenytársakkal. milyen járványok indulnak el adott évben. amely biztosabban vagy hamarabb. 1995). A hiány Az egészségügyi szervezet működését. ugyanakkor nem lehet felkészülni a váratlan helyzetekre. Az egészségügyben létező kapcsolatrendszereket ezek alapján úgy kell tekintenünk. Az elérhetőség alatt azt értjük. vagy bárki a társadalomban azért nem jut orvosi ellátáshoz. fokozva a társadalmi egyenlőtlenség okozta feszültségeket. (Kornai. folyamatosan kockáztatja a dohányzás. hiszen tevékenységük. Az egészségügyi ellátás igénybevételének modellje (Forrás: Vitrai J. A szükségletet. 2000) • a szolgáltatásokat finanszírozó és nyújtó szakemberek és a szolgáltatást igénybevevők között fennálló információs aszimmetria közrejátszhat abban. révén. hozzáférhetősége és a rendelkezésre álló ellátási kapacitások köre is. Ennek okai több félék lehetnek: • egy szűk csoport veszi át az irányítást szakmai/politikai/ gazdasági erejénél fogva úgy.

hogy az orvosok szolgálni kívánják a betegek gyógyulását. Ilyen módon a működésben kontrolt gyakorol abból a célból. 1964) Az orvos és a nővér tekintélyelven alapuló kapcsolatát leginkább a katonás rend és a fegyelem állandó jelenléte jellemezte. védelmet nyújt a versenytársakkal szemben. gondozó tevékenységét. hiszen nagyrészt függetleníteni tudják magukat az aktuális politikai. szabad szakmai döntések sorozatához kötött tevékenység. gazdasági környezettől. Az egészségügyi szervezetek működésére jelentős hatást gyakorló másik szervezet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Kopp. ahol a hallgatókat elméleti és gyakorlati képzésben egyaránt részesítették. de terjedelmi okok miatt szerepüket. gyógytornászok. A hivatás gyakorlói olyan kvalifikált. A nővéreknek teljes életmódjukat a betegek gyógyulásának érdekébe kellett állítani és ehhez az orvos pontos utasításait kellett végrehajtaniuk. független. túlvállalás elvárása mellett igen jelentősen csökkent a jutalmak aránya – elsősorban a pszichológiai elégedettség – kontroll élmény. 2006) rámutattak az orvostársadalomra vonatkozóan: • rendkívüli mértékben megnőtt a munkahelyi krónikus stressz mértéke. Abból a tényből kiindulva. 2005) Az egészségügyi szervezetek működésében környezeti kontrolt gyakorló szervezetek közé sorolhatunk számos piaci szereplőt. hogy ők azok. Ugyanakkor elismerjük. esetleg a költés növelése ellen ható anyagi ösztönzést. a költségek szigorú ellenőrzését. hiszen azokat a szereplőket kell végignéznünk. hogy a működés lehetőség szerint problémamentes legyen. A hierarchiában elfoglalt hely részben a szaktudástól és a hatalmi pozíciótól függ. hivatástudat gyakorlásának lehetősége. Ezt támasztja alá egy 1988-ban vég- . hogyan alakul a hivatás kérdése a mai egészségügyi szervezetekben. sebészeti technikát stb. akik a kliens érdekeit szolgálják. képviseli a közös érdekeket.: A puha költségvetési korlát szindrómája a kórházi szektorban) hogy milyen mechanizmusok biztosítják. de mind a mai napig megőrizte a tradicionális presztízshierarchiát az orvosokhoz való viszonyban. tervezhető. Emiatt a közösség elismeri a kvalifikált munkát. Vélhetően mindezek következménye. hogy a többi paramedikális szakember is fontos szereplője az egészségügyi ellátásnak. Feladataikat. Ádám. akkor nagy eséllyel fordul szembe a költséghatékony működés szabályaival. magánbiztosítók). autonóm hivatásgyakorlók végzik. annál inkább valószínű. hogy az orvosok kényszerként élik meg az önkéntes belátást erősítő adminisztratív korlátokat. A 4. a munkavégzéshez kapcsolódó társadalmi normákat. – biztosítják a betegek gyógyítása. • kiégettség. Ez esetünkben azt jelenti. betegjogi képviseleti rendszer. akik például az orvoslátogatások bevezetésével és fenntartásával jelentős mértékben avatkoznak be – ugyan „csak” közvetett módon – a betegellátás folyamataiba. Az orvosok mozgástere tehát jelentősen leszűkült ebben a keretrendszerben. ha hálapénz formájában a beteg külön jutalmazza a rá szánt hosszabb időt. és ezért szívesen veszi igénybe a legfrissebb. tényleges érdekképviselet nem történik. a szolgáltatásnyújtás finanszírozója. erős hierarchia jellemző. Ennek az elvárásnak való megfelelés azonban gyakran ütközik mind az ellátók. ugyanakkor ezek biztosítják az egészségügyi szervezetek gazdasági fenntarthatóságát. finanszírozási rendszert létrehozni. akik csak részben (orvosok. akiknek ellátási kötelezettségeik vannak. hogy több időt fordít a beteg kezelésére és pénzt költ a kórház költségvetésének terhére. Az orvosok Napjainkra a hivatás jelentése tartalmilag ugyan nem változott. bizalom. Közülük is kiemelkedő hatásúak a gyógyszergyárak. hogy egymaga finanszírozza mindazt a kiadást (beleértve a fejlesztést is). szereplőit foglalkoztatják. tényleges működést kialakítják. és a végzett ápolók kórházi vagy házi betegápolóként tudtak elhelyezkedni. amely szabályozza munkájukat. A nagyfokú monopólium és autonómia okán a szakmai szervezet alkotja meg a hivatás gyakorlói számára az etikai kódexet. (Helman.a hierarchia legalsó szintjén állnak és távol vannak a döntéshozatali szintektől. amit az egészségügyi biztosítás. amelyet a szakirodalomban hivatásnak neveznek. hogy az egészségügyi rendszer sokszereplős rendszerében a betegek – saját kliensközpontú szervezetükben . Az orvosok „érzékenységét” a gazdálkodás szempontjainak figyelembevételére kétféle módon lehet elérni. (Jávor. hogy az egészségügyi ellátás költséghatékony. Tekintsük végig azt a hierarchikus kapcsolatrendszert. 2006) Az általános fogalmi áttekintés után tekintsük át. Az orvosi hivatás lényege. Ezek lehetnek a szervezet tulajdonosai (kormányzat. hogy az egészségügyi rendszer magas szakmai tudás mellett – rendeltetése szerint – elsődlegesen a betegek érdekében. Különösen így van ez. ami gyakran elvonja a kliensközpontú betegellátásról a figyelmet. hogy kívülállók a munkájukat értékeljék. a tevékenységet végzők körét önmaguk határozzák meg és képesek megakadályozni. fejezet Szervezetszociológia és egészségügy 119 5-4. a korábbinál hatásosabbnak ígérkező és egyben drágább gyógyszert. hogy az egészségügy a betegek érdekében működjön. de rendkívül nagy autonómiával is rendelkeznek a munkavégzés során. És hol van ebben a folyamatban az orvos. Sztrilich. termékeik. de ezek jelenleg csak jogszabályok által biztosított lehetőségek. politikai megfontolásból fontos. hiszen ezt csak ők birtokolják. dietetikusok. Ezek a 90-es évek óta jelentős teret nyertek. Ha emiatt lépést szeretne tartani a technika és tudomány fejlődésével. üzleti vállalkozást is. Hivatásnak valójában csak nagyon kevés munkatevékenységet minősít a társadalom. a korszerűbb gyógyszert. kliensközpontúan végzi gyógyító. 2003. diagnosztikai eljárást és felszerelést. Ezt a helyzetet feloldhatná a jól működő betegszervezeti. Ezekben a folyamatokban a betegek képviselete csak politikai okokból. fenntartják. A szaktudásra épülő nővéri munka presztízsét ugyan már akkor is elismerték. jelenlétüket itt most nem elemezzük. a gazdasági érvek elfogadásától. gyógyászati segédeszközt. a szakmai ambíció. felelősek a lakosság egészségügyi szolgáltatásainak biztosításáért. Florance Nightingale korának társadalmában felismerte az egyre fokozódó igényt a nagyszámú képzett ápoló személy iránt. gondozása érdekében. ellenőrzik. Győrffy. hogy a szervezet céljai nagy eséllyel teljesülnek. (Balázs.118 Az ápolástudomány tankönyve 5. Szakirodalmi definíció szerint a tényleges kontrol megközelítését a tulajdonostól és/vagy finanszírozótól kell elindítani. Ezek az elvárások az orvosi tevékenység „szabadságát” nyilvánvalóan korlátozzák. akik az egészségügyi szervezetek működésében részt vesznek. Nightingale olyan ápolóképző iskolát hozott létre Londonban. A beteg szolgálatán túlmenően az orvost motiválhatja a professzionalizmus. Egyrészt történhet józan belátás a rendelkezésre álló erőforrások korlátainak elfogadásával. a költségesebb diagnosztikai és kezelési eljárás előírását. A hivatást gyakorlók munkája az emberhez kötődik. esetleg ápolók) vagy alig (betegek) képesek kontrolálni a szervezet működését. de ezen kívül is – ha szükséges – azonnal hivatásuk elvárásai szerint cselekszenek. A hivatást végzők körére szigorú belső szabályozottság. de az elmúlt két évtizedben a hivatást gyakorlók feltételrendszere és ezzel együtt a betegekkel való kapcsolat is több változáson ment keresztül.. Az ápolók Az ápolói hivatásról Florance Nightingale (1820-1910) munkássága – a modern értelemben vett világi ápolói hivatás megteremtője – óta beszélhetünk. • fokozódó erőfeszítés. az orvosokat és az ápolókat emeljük ki. Az orvosi hivatás – ahogy az előzőekben is bemutattuk – autonómiához. A hivatáshoz kötődő munka társadalmilag rendkívül hasznos nemcsak önmagában a kliens számára. További szakirodalmi olvasmányokat azonban a fejezethez kapcsolva ajánlunk e témakörben. Ez az egyszerűnek tűnő kérdés szervezetszociológiai szempontból – elvileg – könnyen megválaszolható. 2003). Az egészségügy hierarchikus kapcsolatrendszere (Forrás: Kornai J. anyagi és erkölcsi ösztönzés a költés korlátozására – ezek között az egymással konfliktusban álló motivációk között vívódnak az orvosok nap mint nap. hogy a feladatokat magas presztízsű. (Abel-Smith. Távol vannak fizikai értelemben is. Van-e elég bevétele ahhoz. hol gyengébben fogalmazódtak meg az egészségügyi szervezetekkel szemben a gazdasági szempontból hatékony működésre vonatkozó elvárások. magas társadalmi presztízse van. speciális tudással rendelkező szakemberek. amely közöttük fennáll! Az egészségügyi szervezetek mûködését kontroláló szervezetek Egy szervezet működését kontroláló csoportok azok. rendelőintézetek) a helyi önkormányzatok. Minél inkább azonosul egy orvos a beteg érdekeivel. ábra. ápoló) és igénybevevői (beteg). 2005. önkormányzat). akinek az érdekében a szervezet működik? Napjainkban sajnálatos módon azt kell mondanunk. az ápoló vagy főleg a beteg. megállapítja a tagfelvételi kritériumokat. Az orvosi és ápolói szerepek együttesen olyan foglalkozási szereprendszert alkotnak. valamint felügyeletet gyakorol a kollégiumi tagok szaktudása és etikai magatartása felett. A speciális tudás egyben monopolhelyzetet teremt a szakma képviselői számára. amire Kopp Mária és munkatársainak kutatásai (Győrffy. Az egészségügyi szervezet mûködésében résztvevô szereplôk Az egészségügyi szervezetek működését alapvetően az orvosok és a paramedikális szakemberek – ápolók. illetve a betegek anyagi hozzájárulása nem fedez? Ezen kérdések megválaszolása számos gondot ró az önkormányzatokra. nemcsak a munkavégzésben. finanszírozói (OEP. pályaelhagyás és az ország elhagyása jellemző az orvostársadalomra. A nővérképző intézményekben szinte katonai fegyelmet követeltek meg növendékektől. amely függetlennek tartja magát a gazdálkodás szabályaitól. hogy milyen anyagi forrásokból fedezze ezt a szükségletet a helyi kormányzat. a munkát végzőket altruizmus jellemzi. A fejezetben az előbb említett csoportok közül – az egészségügyi szervezetben való jelenlét arányait figyelembe véve – most két csoportot. A hivatás gyakorlói nemcsak monopolhelyzetben vannak. gazdaságos legyen. ábra jól szemlélteti. és az egész társadalomnak. E szakmai-etikai kódex egyben biztosítja az adott szakterület fölötti ellenőrzést. Késztetés a költésre a beteg érdekében és adminisztratív. fenntartja a tudás monopóliumát. de távol vannak a szolgáltatásnyújtók ismeretszintjétől is. A rendszerváltás óta azonban hol erőteljesebben. Firth-Cozen. mind az ellátottak érdekeivel és gyakorlatilag a mai napig nem tudott megfelelően működő. munkavállalói (orvos. logikusan következhet. Ugyanakkor az már sok kérdést vet fel. Az egészségügyi rendszer szervezeteinek tulajdonosai (kórházak. Ádám. akik annak szabályrendszerét. (Sági. de gyakoribb. és nem jelentenek a valóságban is hatékonyan működő érdekérvényesítő képviseletet. hanem környezetének. szolgáltatásaik által hangsúlyos szerepet vállalnak az egészségügyi ellátás biztosításában. és ez hogyan járul hozzá a kliensközpontú ellátás biztosításához. 2003). szülésznők. mentőtisztek. így részükről – leegyszerűsítve – egyetlen megoldandó feladat az ellátás biztosításának megszervezése úgy.

a közösségért végzett szolgálat. Helman CG. Sztrilich A. helyen áll a megkérdezettek szerint. július-augusztus 673-686 13. Gilson L. Kornai J. ezért a szervezeti folyamatokban passzívan. Artieda L. 2006. hogy a kapott szolgáltatás lényeges tulajdonságait csak utólag. Hozzájuk hasonlít az ápolók csaknem teljes köre. a fizikai és pszichés terhelések stb. Balázs P. a döntési folyamatban nagyon ritkán kap szerepet a beteg • a betegellátás során felmerülő panaszokkal gyakorlatilag nincs kihez fordulni. racionális kívánságok ezek. László K. Firth-Cozens J. 14: 43-48. Súlyosabb az eset akkor. Medicina. IRODALOM 1. türelmet és megfelelő mennyiségű időt kér az ápolásához. Verde PE. (Blasszauer. Győrffy Zs. a munka jellegéből fakadó feszültségek és konfliktusok gyakran a beteggel való kapcsolatot „mérgezik”. Győrffy Á. az ápolói munkát számos ismérv alapján továbbra is hivatásnak tekinthetjük az alábbi okok alapján: • A társadalmi szükségesség magas foka.: A puha költségvetési korlát szindrómája a kórházi szektorban Közgazdasági Szemle. Susánszky É. 64 2007: 1997-2007 30. Susánszky É. az ápolók és a betegek befolyása az egészségügyi szervezetek működésére rendkívül eltérő. 29. Artazcoz L.: Az orvos-beteg kapcsolat szociológiai megközelítése.: Building long-term patient-physician relationships. • Az ápolók korai pályaválasztása. Budapest. évf. Parsons. 8. Roman PM. • Az egyre specializáltabb és tudományos eredményekkel alátámasztott szaktudás követelménye. Oana Penea (szerk. hanem anyagi feltételeinek javítását is szívesen látná a beteg. Kovácsné. 2004. Nővér. 215-43. Ezt erősíti az is. Kultúra.:Szántó Zs. 2003. Kis J. Equitable access: research challenges for health in developing countries. Az orvos. Mindez azonban nem hat a szervezet ténylegesen betegközpontúvá válásának átalakítására. 1951. Barnard. Budapest. 19. 326: 670-671 17. London 2. László. akik a betegekkel kialakított közvetlen kapcsolatuk révén a leginkább képesek megvalósítani a kliensközpontú ellátást. 1989/a. módját tekintve sokféle lehetőségről beszélhetünk. jóval szélesebb azonban az a kör.: Az egészségügy reformjáról Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 22.). • a betegek nem ismerik a rendelkezésre álló lehetséges szolgáltatások körét és minőségét. de az ismeretek a hivatkozott tanulmányokból megszerezhetők. hogy az orvos hallgassa meg türelmesen a panaszait. Buda B. Susánszky É. 2010. Hivatáspresztízs és önértékelés. Formal Organizations Routledge and Kegan Paul London 1962 9. Hasonló az igénye az ápolókkal kapcsolatban is: több figyelmet.: Health-Promoting and Health-Risk Behaviors: Theory-Driven Analyses of Multiple . Az orvosok egy szűkebb körének – a hatalmi pozíciót betöltőknek – jelentős hatása lehet a szervezeti folyamatok alakítására. Jávor I. hogy a betegek igényeit kielégítsék. 63: 13441351. E foglalkozás esetében találták a kutatók a legnagyobb különbséget a hasznosság és a jövedelmezőség között. • tipikus az aszimmetrikus informáltság az orvos-ápoló-beteg viszonyban: a betegek döntéseikhez elengedhetetlenül szükséges információkhoz sem jutnak hozzá. (Buda.: Az orvosszerep és az orvosi viselkedés In: Molnár L (szerk) Orvosi szocológia Medicina Kiadó 1989 Budapest 10. hogy minél előbb és minél teljesebb mértékben meggyógyítsák. december (1037–1056. Csaba I. Knesebeck O. egészség és betegség. Kovácsné TÁ. 16.: A társadalmi egyenlőtlenségek népegészségügyi hatásai Magyarországon Népegészségügy 2009.120 Az ápolástudomány tankönyve 5. 20 2007: 3-10. (Feith. E kívánságok többsége azonban többletköltségekkel jár. 1997) Az egészségügyi szervezetek kliensközpontú felfogása szerint a beteg érdekében zajlik minden tevékenység. Összefoglalás A fejezetben rövid összefoglalót adtunk a társadalmi szervezetek – ezen belül is az egészségügyi szervezetek – működéséről. 25.20(8):462–463. (2006) Education and health in 22 European countries. mert nincs megfelelő tartalmú és mennyiségű információjuk és nincs megfelelő. Az életminőség alakulása az orvosnői hivatásban. évfolyam 4.). ahogy a kényelmesebb kórházi ellátást is. ahogy nem ismerik a gyógyítás folyamatát. Semmelweiss Kiadó 2006 Budapest 31. • a betegeknek azzal a nehézséggel is meg kell küzdeniük. Eur J Public Health.: A betegszerep és betegviselkedés In: Molnár L (szerk) Orvosi szocológia Medicina Kiadó 1989 Budapest 11. Blasszauer B. amelyek fedezete nem áll rendelkezésre az egészségügyi szervezetekben. Ch: The Functions of the Executive Harvard Univ Press 1971 ISBN: 9780674328037 7. szám p329-336 28.: A bőség zavara: tökéletlen fogyasztói információ és verseny a háziorvosi szolgáltatások piacán Közgazdasági Szemle. 5 1994: 68-78. Semmelweis Kiadó 2006 24. számos stresszhelyzetet eredményező munkakörülmény között. jól működő fórum sem ezek megtárgyalására. Susánszky É. Semmelweiss Kiadó 2006 Budapest 32. Loewenson R és mtsai. Hajagos.. (Tahin. Boore. Susan Jupp. Understanding health service access: concepts and experience. évf.) 27.R. Garcia. LV.:Az öngyógyítástól a kórházig In: Orvosi szociológia Szerk. 2008. Jeges.. Az ápolói munka az egészségügyi szervezetekben – hasonlóan az orvosokéhoz – a betegek érdekében zajlik: feladataik az ápolás legváltozatosabb területeihez köthetők. Feith HJ. Maddock JE. a kezelések és beavatkozások menetét. Artieda. 2003) A betegek A gyógyító munka minden társadalomban különleges jelentőséggel bír. 2006.Health marketing quarterly 2010 Jul. Gilson L. Abel-Smith: The Hospital 1800-1948 Heinemann 1964. London: Pro-Brook Publishing Limited. Cortes. kockázatát sem. illetve csak huzamosabb igénybevétel után ismerhetik meg. gyakran az ápoló sokkal több információval rendelkezik. Soc Sci Med. Bp. LászlóK. 21. Knudsen. Az orvos és a beteg közt elfoglalt hely fontos közvetítő szerepet idéz elő. Crutchfield TN.. BMJ. a folyamat eredményessége jellemzően nagy bizonytalansággal jár. Knudsen HK. McGrath. hogy az orvosok. Cortes I. and their stress. helyre sorolta az ápolói munkát. Mi marad hát a betegek kívánságaiból? Milyen sérelmek ér(het)ik a beteget az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során? Az egészségügyi szervezeteket igénybevevők körében végzett vizsgálatok alapján a fenti problémákat az alábbiakban foglalhatjuk össze: • az egészségügyi szervezetekben indokolatlanul hosszúnak ítélik a betegek a szolgáltatásokhoz való hozzáférés idejét és túlságosan rövidnek a velük való foglalkozás. 1998 26. kiszolgáltatottan vesznek részt. Williams. Ugyancsak áttekintettük az egészségügyi szervezetek kapcsolatrendszerét. I. az ápoló a beteggel való kapcsolatában éri/érheti el az együttműködést. (2005) A magyarországi orvostársadalom egészségi állapota – országos reprezentatív minta alapján. Morgan RM. 146: 1383-1391. így kliensközpontú szolgáltatást nyújtsanak. amikor a fogyasztó még a szolgáltatást követően sem – vagy csak töredékesen – képes megítélni annak minőségét. 4. Challenging inequity through health systems. Balázs. sem az állapotukkal kapcsolatos dokumentációkból • a kapott egészségügyi beavatkozásokat szinte kizárólag a kezelő orvos határozza meg. In: Monika Gehner. Borrell C. WHO Commission on the Social Determinants of Health. Jakab. Az így kialakult konfliktusok a betegek túlnyomó részéről nem felvállalható. és eközben minél kevesebbet szenvedjen.: Szántó Zs. Reid. Ádám Sz. A munkavégzéshez szükséges tudás a 38.: Szervezeti formák és vezetés Akadémiai Kiadó Budapest 2006 ISBN 963 05 8340 2 15. (Artazcoz. Mindezekből arra következtethetünk. a főnővér okozta sérelmek. 12. Ilyen lehet például a két vagy több műszakos munka. Borrell. hiszen minden esetben kérdéses. Balázs P.: Szervezeti magatartás és vezetés Aula Kiadó 2004 ISBN 963 9585 49 1 5. hogy az egészségügyi szervezetek kliensközpontú szolgáltatásainak megvalósulása igencsak megkérdőjelezhető. nyilvánvalóbb a kliensközpontú szolgáltatásnyújtás. Budapest.: Szántó Zs. Schneider H. (2004) Combining job and family demands and being healthy. Az egészségügy cselédjei. 2007. Valóság. (László. bővíthetők. 2007) Mivel az ápolók munkaidejüket szinte teljes egészében a betegek között töltik. XLIV. A beteg nyilvánvalóan azt várja a szervezetben dolgozóktól.:Az egészségügyi rendszer jellegzetességei In: Orvosi szociológia Szerk. their well-being. munka iránti elkötelezettsége.M. (2003) Doctors. mint a beteget kezelő orvos. In: Orvosi szociológia Szerk. 87. Global Forum Update on Research for Health Volume 4.: Spóroljunk? LAM 2010. Összehasonlító elemzés diplomás ápolónők és orvosnők véleménye alapján. 2006: 314-323. törődés időtartamát. (szerk. Benach J.–Gál R I. az orvos. • a betegek a gyógyítás nyelvezetét nem értik sem a szóban átadott információkból. Doherty J. De nemcsak a gyógyítás személyi. Crutchfield. Scott.. az autonómia hiánya. akiknek alig vagy csak részlegesen lehet hatása a szervezeti működés folyamataira. Soc Sci Med. 1995. W. Ducharme. Érdekes módon ezek azok az orvosok. Budapest. 1989/b. akik a legtöbb energiát fordítják arra. Nigg CR. alárendeltség. 20. Blau P. o. Ádám Sz. 1997. helyre került. • Az ápolói tevékenységhez kapcsolt altruista beállítódás. a hétköznapi és a rendkívüli helyzetek egymást váltva következhetnek. Kincses Gy. Dragano N. fejezet Szervezetszociológia és egészségügy 121 zett presztízsvizsgálat. 2003: 98-101 6. ehhez azonban a felek közti kapcsolat tartalmát. 2008. Ezek részletes bemutatására itt most nem vállalkozhatunk. Dobák M. hogy az illető személy meggyógyul-e vagy sem. In: Kopp M. Benach. Buda B. Armstrong D: Az orvosi szociológia alapjai Semmelweis Kiadó. amely szerint a társadalom 156 foglalkozás közül a hasznosság szempontjából a 11. Garcia V.. A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Emellett a legtöbb beteg igényli. mert éppen ez a két csoport rendelkezik a legkevesebb információval a stratégiai fejlesztésekkel kapcsolatban és ők állnak a legtávolabb a hatalmi pozícióktól. 1994) A fentiek ellenére. Jogi szabályozás az egészségügyben. Ez a közbülső helyzet azonban egyszerre alárendelt és hatalmi is. 2000) A betegek érdekei a kutatási eredmények tanúságai szerint súlyosan sérülnek. Semmelweis. Semmelweis Egyetem EFK. Buda. Hajagos O. Lippke S. minél kisebb kényelmetlenséget és kiszolgáltatottságot viseljen el. Az egészségügyi szolgáltatások érdembeli átalakítása azonban ezek nélkül nem lehetséges. Lampek. Bakacsi Gy. Job stress and poor sleep quality: Data from an American sample of full-time workers. Csepeli Gy: A szervezkedő ember Osiris Kiadó Budapest 2003 ISBN 963 389 454 9 14. de azt fontos belátni. és ebben nem az orvosokat és vagy ápolókat kívánjuk hibáztatni. Roman. 3. Morgan. Kovács M. mely fokozódik a sajátos demográfiai trendek következtében. Jakab T. Susánszky.. Ducharme LJ. 18. hogy az ápoló-beteg kontaktus a verbális forma mellett a testi érintést is magában foglalja. a nagyfokú felelősség és adaptációs készség. 2007).:A kórházi és rendelőintézeti szervezet alaphatalmii szerkezete Szociológiai Szemle 2005/2 3-39 23. ezzel szemben a hivatás jövedelmezősége már csak a 100. Kopp M. A beteg és ápoló kapcsolata közvetlen. lássa el a szükséges információkkal a betegségéről a diagnosztikai és kezelési alternatívákról. működésük során felmerülő problémákról. Kósa K. Orv Hetil. Teljesen érthető. Kornai J.

[Epub ahead of print] 33.: Az iskolai végzettség és az egészségi állapot.: És rajtunk ki segít Esély 2000. Bakacs M. 40: 555-565.20(8):527–532.: Family Theories 2008 SAGE Publication ISBN: 978141293748 46. American Sociological Review. 1: 110-117 36.) 41. Ross CE.. Williams D. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Vitrai J. Schulte M. Kaposvári Cs. (2003) Occupational stress in nursing.: Jelentés egy egészségben elmaradott országból… Egészségjelentés ● 2010 EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. Juhász A. 34. o. Int J Nurs Stud. Sági M. Tahin T. Bakacs M. J. XLVII. Jeges S. Piczil M.: The Social System Free Press 1951New York 35. 60: 719-745. Konfliktus és megértés (A családi kapcsolatrendszer elmélete) . British Journal of Hospital Medicine 1997 Apr . Parsons T. Nagy Cs.: Az orvosi hivatás In: Orvosi szociológia Szerk. International Journal of Behaviour Medicine.122 Az ápolástudomány tankönyve Health Behavior Change in Three International Samples. (1995) The links between education and health.. M. Lampek K..:Tulajdonosi szerkezet és vállalatirányítás a magyar nagyiparban Közgazdasági Szemle. Wu C. Voszka É. 2010 Budapest 43. 1987. Demográfia (2000. Németh R: Szükségletre korrigált egészségügyi ellátás igénybevételének egyenlőtlenségei Magyarországon LAM 2010. 2000. 2-3 sz.: Szántó Zs. McGrath A. Kaposvári Cs. Susánszky É. M. Somlai P. Gondolat Kiadó 40..Bp. Weber M. 45. Vitrai J. 42. . White J.: Gazdaság és társadalom 1. Boore J. Reid N. Pikó B. 2011 Jan 14. 37. Budapest. július–augusztus (549–564. Semmelweiss Kiadó 2006 Budapest 38. évf.-Zurhausen: Organization Vahlen 2005 ISBN 978-3-8006-3736-2 39. változása követéses vizsgálat alapján.Klei D.:Patient/doctor relationships in the new NHS.) 44.. 1986.

6. továbbképzések • Szakmai konferenciák. de tudományos bizonyítékokkal nem vagy kismértékben alátámasztottak. 1978) már javasolta az ápolói ismeretek osztályozását a következők szerint (6-1.31-ig) Készítette: Az Ápolási Szakmai Kollégium • Ápolásszakmai irányelvek (evidence based guidelines): segítséget nyújthatnak az evidenciákon alapuló ápolás hazai megerősödésében. az intuíciók és az munkában eltöltött évek adta rutin is megelőzte a fontossági sorrendben. Példa: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve A stressz inkontinenciában szenvedő nőbetegek fizioterápiás kezeléséhez Készítette: A Magyar Gyógytornász Társaság (érvényes: 2011. a helyi eljárási leírások a szakma szabályainak megfelelőek. A gyakorlati ápolási ismeretek legfontosabb forrásai • Az ápoló által szerzett saját tapasztalatok a betegápolás során • Az ápolóképzés során szerzett ismeretanyag • Orvosi és ápolási szakmai folyóiratok • Orvosi és ápolási kutatási eredményekről szóló cikkek. 6-1. a betegmenedzsment elvégzéséhez szükséges események és tevékenységek rendszerezett listája. kérdőíves felmérés eredményeként az alábbi eredmények születtek: A leggyakrabban használt tudásforrás a betegekről az ápolás során szerzett saját tapasztalat volt. ezt követte az ápolóképzésben megszerzett ismeretanyag. kiállítások. az egyszerű megfigyelések eredményeire – és a hagyományokra támaszkodnak.12. kezelés. ábra. OLÁH ANdRÁs A kritikai gondolkodásmód jelentôsége az ápolásban Az ápolás alapvetően gyakorlati szakmának számít. A gyakorlati tudás legfontosabb forrásait a 6-1. folyóiratok • Szakmai könyvek • Szakmai tanfolyamok. már készültek felmérések nemzetközi és hazai viszonylatban is. A releváns szakirodalomból származó tudás az utolsók között szerepelt. ábra): empirikus ismeretek (az ápolásnak mint tudománynak az alapjai). amit az osztályon elérhető források (standardok. hiszen az ápolóknak a képzés során megszerzett elméleti tudást át kell ültetniük a gyakorlatba. valamint a mindennapi ápolási gyakorlatba való átültetésében. DÉR ANIkÓ. Az irodalomkutatás az ápolásban SCHIBERNA-CsER HENRIETTA. Miután kevés ápolási tevékenységre készült szakmai irányelv. börzék • Eszközök. Arról.31-ig) • Helyi eljárási leírások: egy ápolási beavatkozás elvégzéséhez szükséges tevékenységek rendszerezett listája. Kanadában (1999) 600 fős ápolói mintán végzett. a kollégáktól elsajátított ismeretek követtek. szakmai irányelvek.12. ill. Az ápolók valóban sokféle ténnyel. prevenciója és kezelése A stroke ápolása A betegségekhez társuló malnutrició megelőzése és kezelése mesterséges táplálás terápiával – Enterális szonda-táplálás (érvényesek: 2011. esztétikai ismeretek (melyek az ápolói hivatást a diszciplínán túli művészetté emelik). A betegellátással kapcsolatos gyakorlati döntéseik meghozatalában az ápolók elméleti ismeretanyagukon túl mégis leggyakrabban az empíriára – azaz mások vagy saját tapasztalataira. DR. beavatkozás. protokollok. folyamatokat leíró útmutatók • Szakmai protokollok: az aktuálisan végzett meghatározott egészségügyi ellátás. a szakmai irányelvek és módszertani levelek ajánlásainak figyelembevételével Példák: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokolljai A decubitus rizikófelmérése. Az ápolási ismeretek alapjai . berendezések. Sajnálatos módon kevés ápolási problémához áll rendelkezésre szakmai irányelv. hogy az ápolók gyakorlati tudásukat honnan merítik leginkább. KARAMÁNNÉ PAkAI ANNAMÁRIA. továbbképzések). • Ápoló munkatársaktól nyert információk • Orvosokkal folytatott szakmai megbeszélések • Az ápoló intuíciói a beteg ellátása során • Média 6-1. CARPER (USA. ismerettel dolgoznak az egészséges kliens vagy a betegségben szenvedő páciens ápolása. táblázat. gondozása során. útmutatók. etikai ismeretek (az ismeretek morális alapjai) és a személyes ismeretanyag. táblázat foglalja össze. Több mint 20 évvel ezelőtt BARbARA A. technológiák kezelési kézikönyvei.

de a kutató. megjelenés éve. mely az amszterdami egyetem orvosi központjában dolgozó klinikai könyvtáros tevékenységét mutatja be. amelynek magzatkárosító hatását az akkori releváns szakirodalom már közel 150 cikkben bizonyította. ha az adott előadás nem jelent meg írásban. Szakmai honlap. Az Amerikai Egyesült Államokban pl. A következő fejezetekben a tudományos szakirodalom tanulmányozásának és a vizsgálati eredmények értékelésének elméleti és gyakorlati szempontjai kerültek összefoglalásra. mérőeszközöket. mint akár egy-két évtizede. • Offline vagy online módon elérhető elektronikus katalógusok (opac-ok). hiszen új forráslelőhelyeket alkalmazhatunk. A megkeresendő vagy a már megtalált források azonosító adatait ne felejtsük el pontosan felírni. -282 p. (A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai című) fejezetben részletesen ismertetünk. ábra. szakmai vitákról. a szakma jeles képviselői elé tárva publikálnak. nagydoktori disszertációk pedig a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában. Szakdolgozat. akkor ugyanezen okból célszerű cédulára jegyzetelni (pl. Ennek alapján a későbbiekben a hivatkozásokat pontosan és etikusan állíthatjuk össze. szervezeteknek. ismertetőket közölnek. Folyóirat. közlemények. A későbbiekben bemutatjuk a releváns információk felkutatásának módszerét.Pécs : POTE. A Magyar Közlönyben minden jogszabály megjelenik. összefoglaló. jelentések stb. amit az Egészségügyi Minisztérium ad ki. szakmai közösségek tevékenységéről adnak tájékoztatást. Egy-egy tudományág részterületét vagy egy konkrét jelenséget részletesen. kutató megkezdi az irodalom összegyűjtését. a PhD disszertációk és tézisek azon intézmény központi könyvtárában. Főleg intézmények. milyen eredményeket ért el és milyen következtetéseket vont le. A hozzáférés nehéz és a használat korlátozott. . A fenti eredmények azért elgondolkodtatók. ismertetve a vizsgálat. Sok forrást lehet találni. kiemelt témákról. A feldolgozás közben is találhatunk új információkat. nem megfelelő módszerrel végzett kutatás. azonban a szerzők törekedtek az intézménytől. • • • • IRODALOMGYÛJTÉS A hallgató. A Zala Megyei Oktatókórház Könyvtárának adatai alapján egy 2000-ben végzett felmérés eredményeiből kitűnik. Elsődleges forrás a kutató által közvetlenül végzett felmérés és adatgyűjtés. a kutató a legújabb kutatási eredményekről. a napi gyógyítás/betegellátás problémáinak megoldása csak kb. mert napjaink kutatója sokkal szélesebb körből választhat a tudományos közleményekből. Az irodalmak feltárása. ennek lépéseit mutatjuk be. Márpedig be kell látni. egy bizonyos szerző vizsgálata esetén a szerző műveinek vizsgálata. Példa egy jegyzet/gyűjtőcédula tartalmára Adatgyûjtés Az ezredfordulót követően a szakirodalmi források gyűjtése többnyire az interneten kezdődik. hogy a részletes kutatási jelentés nem nyilvános. Magukba foglalják az említett megjelenési formákat. 11%-os gyakorisági arányban volt kimutatható. bírói precedens található arra az esetre. Egy témában összegyűjtött önálló tanulmányokat tartalmazó mű. 1994. PTE Egészségtudományi Kar Pécsi Képzési Központ b 6-2. lásd a bibliográfiák részt). A szakmai időszaki kiadványok sajátos műfaja. Magazin. amelyből értesülhet az olvasó. míg a Medline. hivatkozási célból). amelyeket tudományos szakmai folyóiratokban. főleg tudományos írásokat közölnek. nagyon fontos a források közti válogatás. hogy az információ forrásához a későbbiek során vissza tudjon térni (pl. ill. ahol az információ megtalálható papíralapú és/vagy elektronikus formában. Honlapja lehet intézményeknek. Hírlevél. Jogszabálygyűjtemény. Ebben a fejezetben e folyamatból az irodalomkutatásra fókuszálunk. A tudományos kutatás alapja. amelyek a felsőoktatási képzés keretében íródtak. A könyvtáros napi szinten egyeztet az orvosokkal arról. hol. • Nemzeti bibliográfiák. kutatások eredményeiből mit fogadunk el bizonyítéknak. ábra) a bibliográfiai adatokat (2. kéthavonta vagy negyedévente jelennek meg. hírleveleket. klinikai osztályokon lévő könyvtárban) találja meg. • Elektronikus könyvtárak. A könyvtárban az első lépés a bibliográfiakészítés (cédulák elkészítése. ahhoz ismernünk kell. tudományos fokozat megszerzéséhez írt tudományos jellegű munka. részeredményeket. statisztikai kiadványok. a kandidátusi. A felmérés alapján a szakirodalom-kutatás célja leggyakrabban a szakmai előadások előkészítése. Nem tudományos. ábra b). Ide tartoznak továbbá azok az anyagok. módszereit. . Az ápolóknak tehát a képzéseik során elsajátított elméleti tudás gyakorlati átültetéséhez nélkülözhetetlen a legújabb ismeretek. a kezdő kutató a dolgozatához szükséges forrásokat leginkább intézménye könyvtárában vagy speciális szakkönyvtárban (pl. a felhasználandó források listája sosem tekinthető teljesnek vagy lezártnak. melyek közlik az általuk fontosnak tartott információkat. releváns irodalomkutatást kell végezni. milyen szempontok mentén kell a tudományos eredményeket értékelni. hogy milyen problémákat kell megoldani a szakirodalom segítségével. melyet a 7. tények érvényüket veszthetik. Alapvető anatómiai. Konferenciákon elhangzott előadások. hogy a Zala Megyei Kórház diplomás ápolói mindösszesen 32. ill. hogy az evidenciaként kezelt tények is változhatnak. mert így tetszőleges módon tudja azokat a későbbiekben csoportosítani. vagy később is elő tudjuk keresni. amelyek segíthetnek a terápiával kapcsolatos döntések meghozatalában. elérhetőségeket. rendeletek. a kutatás lépéseit. milyen módszerrel. amikor jogerősen marasztaltak el egy orvost. hogy valóban megtaláljuk. a minisztériumok által kiadott ágazati közlönyökben pedig csak a közvetlenül az ágazatra vonatkozó törvények. majd ezt követi az olvasás. állásajánlatok jelennek meg. • Szakbibliográfiák. Hogy a vizsgálatok. élettani ismereteinkre valószínűleg sokáig támaszkodhatunk. amelyek nem alapulnak más leírt forráson (pl. de számos más területen az ismérvek. szakdolgozatot készítő előbb-utóbb eljut a könyvtárba is. ProQuest Medical Library adatbázisokból csak 0.és információtudományi szakfolyóiratban megjelent közlemény. Felsőfokú tanulmányok lezárásaképp. pl. mert azok a vizsgálati eredmények. valamint azon forrás megnevezését. a témánkkal kapcsolatos forrást feltárnunk és feldolgoznunk. hetilap. Hogyan induljunk el? A rendszeres irodalomkutatás kiindulópontjai lehetnek a következők: • Valamely könyvtár hagyományos cédulakatalógusa. a jegyzetelés és a cédulázás. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 125 Hasonló eredményeket láthatunk Magyarországon is.5%ának szolgáltattak adatokat az OLIB Web View adatbázisból. tények folyamatos követése releváns szakirodalom tanulmányozásával. Mindezt azért emeljük ki a tudományos megismerés folyamatából.124 Az ápolástudomány tankönyve 6. Tudományos előadás. disszertáció. • Kutatási jelentés. az Egészségügyi Közlöny. vagy olyan probléma vizsgálata. mikor. megfigyelések tekinthetők leginkább megalapozottnak. Ha nem áll rendelkezésére számítógép a munka e fázisában. A kurrens (legfrissebb) forrásokat a közlönyök képviselik. evidenciának. hanem hírértékű írásokat. hogy a választott témában ki. Nem szükséges minden. a kutatási terület relevanciája vagy határterületi jellege stb. • Tanulmánykötet. az adott intézmény könyvtáraiban férhetők hozzá. A szakdolgozatok. Ilyen pl. új megközelítéseket. Általában havonta. A lelkiismeretes és precíz irodalomkutatás számos probléma megelőzését segítheti elő. ahol a védésre sor került és/vagy a doktori iskola webes felületén.). tartalmazhat címjegyzéket. hogy megbízható. és az orvos még ugyanezen a napon hozzájut azokhoz a közleményekhez. erősségeit és gyengéit. Elsődleges források lehetnek a következők: • Monográfia. országtól függetlenül is alkalmazható elméleti és gyakorlati ismeretek összefoglalására. és részletes adatokat ismerhet meg a kutatásból. Előfordul. A források között megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos forrást. mert az emlékezetére hagyatkozva írt fel olyan epilepsziaellenes gyógyszert terhes anyának. Megjelentetnek híreket. lehetőséget adva a szakma tág értelemben vett képviselőinek is a megvitatásra. Általában sorozatok keretében jelenik meg. beszámolókat. Ennek az alapfeltétele a kritikus gondolkodásmód elsajátítása. amit fel lehet használni munkánk során. Elôzetes kutatások feltérképzése (az irodalomkutatás) A tudományos kutatás több egymásra épülő feladat megoldásának a folyamata.). melyet mások kutatásai már tisztáztak és így a téma vizsgálata az általunk tervezett aspektusból már nem időszerű. Erre a problémára világít rá egy.4% kért adatokat. A fejezet megírása során hangsúlyosan jelennek meg – tekintettel a fejezet szerzőinek munkahelyére – a Magyarországon és azon belül a Pécsi Tudományegyetem keretében elérhető szolgáltatások és alkalmazott gyakorlat. ki kell alakítania egy információgyűjtési rendszert azért. témakör. Az adott szakirodalomra vonatkozó jegyzetnek célszerű tartalmaznia (6-2. amelyekből folyamatosan tájékozódhatnak a szakterületükön a kutatók a legújabb kutatásokról. Mielőtt a hallgató. rendezni. • Offline vagy online módon elérhető szakadatbázisok. Tudományos infor- • • • mációkat tartalmazó mű. melyeket érdemes áttanulmányoznunk. ábra a). a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás könyvtár. de hivatkozni kell rá akkor is. nagyobb terjedelmű mű. Ekkor a hallgatónak és kezdő kutatónak tisztában kell lennie a vizsgálandó téma kereteivel. amelyet nem publikálnak. kutatási beszámoló. Tájékozódni kell arról. Ezt követően Medline-ban és további aadatbázisban megkeres 4-5 releváns cikket. ha szükségünk van rá. 616 a B91 Buda József A betegápolás története és szemelvénygyűjtemény a betegápolás történetének irodalmából : Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai jegyzet [a] Diplomás Ápoló Szak hallgatói számára / Buda József. melyben kiemelt szerephez jutott az elektronikus adatbázisok és könyvtárak elérhetősége és alkalmazása. ahonnan az adatot kiírásra kerültek (2. A szakdolgozatokhoz való hozzáférést az adott intézmény szabályozza. annak érdekében. megdőlhetnek. ezért néhány alapvető elvet célszerű szem előtt tartani: Lehetőleg szövegszerkesztő programban készítse jegyzeteit. a szerző neve. teljességre törekvően tárgyaló.

eredményeit. A kereső/böngésző felület lehetővé teszi a könyvtár dokumentumainak több szempontú visszakeresését. Az OPAC-ok mindig az adott könyvtárban használt integrált könyvtári rendszerre épülnek. Az összefoglaló művek jellemző műfajai • Enciklopédia. kiegészíti. szak-. egészségügyi stb. A felsőoktatásban a szakma alapvető kézikönyvei is egyben. hogy az adott dokumentum megvan-e a könyvtárban. „A szürke irodalom fogalma alatt az egyetemek. találatokat is megkapjuk). A csonkolás a karaktersorozat elejének vagy végének a levágása. Az irodalomkutatás eszközei A kutatás vagy szakdolgozati téma átgondolása. A szakterület legfrissebben megjelenő műveinek összefoglaló. Az OPAC-ban való sokoldalú keresés mellett mód nyílik az olvasók számára fontos információk megjelenítésére is. klinikai könyvtárak). amennyiben szükséges. Az egészségügy eredményeit. ezért a használó már nem nagyon találkozik vele. sorozati. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 127 Másodlagos források A másodlagos források gyakran legalább ennyire fontosak.lib. nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett. ismerteti. A nagyobb könyvtárakban elektronikus katalógusok vették át a cédulakatalógusok szerepét. A továbbiakban a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára. kereskedelmi forgalomba nem kerülő anyagokat értjük. adatszerű tájékozódást. mi a státusa (kölcsönözhető-e. a szakterület elvárásainak megfelelő szerkezetben foglalja össze tematikusan. kis példányszámú. kutatóintézetek. ezen belül betűrendben. elektronikus katalógusát mutatjuk be. állítsunk be kiadási időt. Keresési módok Az online katalógusok általában négy keresési módot ajánlanak fel: • Egyszerű vagy gyors keresés (search). egészségügy. 6-4. Lehet egynyelvű vagy többnyelvű. A létező szakirodalom nagy része másodlagos vagy közvetett forrás. • Kézikönyv. hogy az adott területen írott. • Szakirodalmi szemle. A különböző mezők indexeiben való keresések összekapcsolására logikai operátorokat. időrendi stb. • Szakszótár. tananyagot tartalmazó információforrás. ugyanahhoz az adathoz. A hallgatók által használt. orvosi.hu/. ábra. mekkora példányszámban. Az OPAC előnye. Ez utóbbi esetben csonkolt keresést végezhetünk. Gyakran nevezzük összefoglalóan kézikönyveknek a másodlagos forrásokat. kormányzati és egyéb szervek által készített. tárgyszó stb. pl. meghatározása után az irodalomkutatás első lépéseinél célszerű felkeresni a könyvtárakat. de széles körben nem publikált tanulmányokat. Példa az összetett keresésre . ábra) könnyen megtalálhatjuk a keresett dokumentumot. ábra. • Tankönyv és főiskolai jegyzet. míg az összefoglaló művek a mélyebb ismeretszerzést szolgálják. Leggyakrabban a százalékjelet (%) alkalmazzuk (pl. megadásával (6-3. nevek. majd a KERESÉS feliratú gombbal indítsuk el a keresést (6-4. válasszuk ki a megfelelő típust a legördülő listából. nyelvet. Speciális típusa a tárgyszójegyzék. Elektronikus katalógus (OPAC=Online Public Access Cataloge) Az OPAC olyan számítógépes katalógus. Egyszerű kereséskor egy adott szerző.” KÖNYVTÁRi kATALÓGUSOk A könyvtárak állományában megtalálható dokumentumokhoz való hozzáférést a katalógusok biztosítják. vitatja. bizonyítja az elsődleges forrásokat. A hagyományos papír alapú katalógus a különböző szempontok szerint rendezett cédulák összessége. a százalékjelet (%) és a kérdőjelet (?). vagy csak helyben használható). bárki számára közvetlenül. hogy térben és időben korlátlanul használható. szakszerű magyarázatai. a hashmark (#). információhoz egyidejűleg többen hozzáférhetnek. cáfolja. Boole-operátorok: az adatbázisban való keresés során a találati halmazok összekapcsolására használt műveleti kifejezések. Előnye. amely bemutatja. összehasonlító bemutatása.126 Az ápolástudomány tankönyve 6. Szürke irodalom A témakör teljes ismerete megköveteli. • Gyakorlott keresés. megyei) megjelentető adatok ismertetése. általában ingyen hozzáférhető a számítógépes hálózaton. a csillag (*) jelet. Nagyobb tudományterület alapfogalmait. Példa az egyszerű keresésre kor az egészséges. amelyeket a megjelenített információk mélysége és összetettsége alapján két csoportra oszthatjuk. Egy-egy tudományterület rendszerező összefoglalása. PTE Egészségtudományi Főiskolai Kar könyvtára. Ezeknek a katalógustípusoknak akkor van jelentőségük. Összetett keresésnél lehetőség van több egyszerű keresés ös�szekapcsolására. disszertációkat is ismerje a kutató. elemzi. • Böngészés (browse). ábra). • Statisztika. A katalógus papír alapú és elektronikus formátumú lehet. ha a könyvtár állománya még nincsen teljes egészében az elektronikus katalógusban (adatbázisban) feltárva. A visszakereshetőség szempontjából lehet betűrendes. Ezért keresőfelületük eltérő lehet. intézmények tömör. egészség% beírása- 6-3. segédkönyvekre és összefoglaló művekre. hogy sokféle visszakeresési szempont szerint lehet tájékozódni a könyvtár állományáról. mely nyilvános. ha pontosan ismerjük a keresett mező tartalmát vagy annak egy részét. A segédkönyvek jellemző műfajai • Szaklexikon. • Összetett keresés (advanced search). hol található. A könyvtárak gyűjteményeiket tekintve lehetnek általános (pl. Hogyan és mire lehet használni az OPAC-ot? Az online katalógus tartalmazza a könyvtár állományba vett dokumentumait. különféle szinteken (országos. megyei és városi könyvtárak) és szakkönyvtárak (pl. Használhatjuk a dollár ($). dokumentumtípust.pte. Egy szakterület fogalmainak rövid értelmezését adja. úgynevezett Boole-operátorokat használjunk. A segédkönyvek a gyors. Elektronikus elérhetősége: http://www. Ez az úgynevezett szürke irodalom. mennyiségeit. cím. Betűrendben kereshető fogalmak. A kereséshez írjuk be a kere- sendő kifejezést a beviteli mezőkbe.

A Magyar Orvosi Bibliográfia elektronikus változata a http:// www. gyógyszerészet és ezek határterületein megjelenő könyvek. Napjainkban a digitális technikának köszönhetően ez naprakészen elektronikusan rendelkezésünkre áll. tudományos értekezések. A státuslista megmutatja. a szakbibliográfiák. amely a keresőkérdésnek megfelelő dokumentumokról csak az azok azonosítására alkalmas információkat (szerző. ábra). ábra) segítség kérünk az adatbázistól a megfelelő kereső kifejezés kiválasztásához. A talált rekordok megjelenítéséhez az OPAC több lehetőséget is felkínál. mivel az csak az adott könyvtár által összegyűjtött dokumentumokat tartalmazza. A legfontosabb hazai egészségügyi bibliográfia: Magyar Orvosi Bibliográfia (MOB) Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Országos Egészségpolitikai Szakkönyvtár a hazai orvostudományi és határterületi szakfolyóiratok cikkeit és módszertani leveleit dolgozza fel. A rövid találati lista tartalmazza a dokumentumok azonosításához szükséges adatokat. A bibliográfia feldolgozza a magyar egészségügy. kongresszusok. hanem mindenre.128 Az ápolástudomány tankönyve 6. Böngészéskor (6-7. amelyek az elsőnek megjelölt kifejezést tartalmazzák. Amennyiben bizonytalanok vagyunk a keresett kifejezés helyesírásában.eski. tárgyszóra. a rendezés (szerző/cím/ dátum szerint) növekvő vagy csökkenő sorrendben legyen. • NOT logikai NEM vagy kizárás: olyan találatokhoz vezet. amelyek a kereső kifejezések mindegyikét tartalmazzák. konferenciák anyagát. Fontos megismernünk az általunk keresett témában világszerte megjelent műveket. szerzőre. ill. mivel annak írása közben számunkra lényeges információk jelenhetnek meg. A szakbibliográfiák egy-egy szakterület megjelent irodalmát gyűjtik össze. elő lehet hívni az egyes indexeket böngészés módszerrel. orvostudomány. ábra). az hol található. földrajzi és nyelvi határoktól függetlenül. ki lehet-e kölcsönözni.hu oldalról érhető el. így építve a Magyar Orvosi Bibliográfiát (MOB). A MOB ma már webes felületen és CD-ROM-on jelenik meg. A csonkoláshoz % jel használható. a szerző nevének helyességben. ábra. hogy hol található (lelőhely). Az adatbázisban több szempontú keresés lehetséges. a másodikat nem. A rövid találati lista 6-6. részletessége (rövid/hosszú). A dolgozat elkészítése során fontos többször ellenőrizni a szakbibliográfiákat. A státuslista 6-7. hogy a keresett dokumentumnak van-e kölcsönözhető példánya. társadalom-orvostan. Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI) rendszeresen elkészíti és publikálja a Magyar Nemzeti Bibliográfia részét képező Magyar Orvosi Bibliográfiát (MOB). megjelenés éve) közli. a kifejezés katalógusban használt formáját illetően. és kölcsönözhető-e vagy nem (státus) (6-6. időszaki kiadványok. A találati mező előtti jelölő négyzetbe kattintva megjelenik a dokumentum részletes információja. amiben a „Buda” kifejezés előfordul. BibLiOGRÁFiÁk A dolgozati vagy kutatási téma irodalomkutatásának során nem szabad megelégedni egy-egy könyvtár katalógusának áttekintésével. A találatok megjelenítése A keresés eredményeként egy találati listát kapunk (6-5. ábra. módszertani levelek. 6-5. cím. A találatok 20-as listában jelennek meg egyszerre maximum 20 oldalon (400 tétel). Ebben segítségünkre lehetnek a bibliográfiák. • OR logikai VAGY kapcsolat: használatával a találati eredmények mindegyike legalább az egyik kereső kifejezést tartalmazza. Címre. A szakbibliográfiák régebben nyomtatott formában jelentek meg. hogy a találatok men�nyisége. Így nem csak a szerzőre keresünk (Buda). és rendszerezik. kulcsszóra és folyóiratra lehet keresni. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 129 • AND logikai ÉS kapcsolat: olyan találatokat kapunk. Böngészés . pl. ábra.

Összetett keresés kulcsszóra . Kiválaszthatjuk a minket érdeklő egyes tételeket úgy. 6-8. ábra. Láthatjuk. hiszen így az összes A/Aznévelővel kezdődő dokumentum az A betűnél szerepelne. összefoglalók nélkül (6-10.130 Az ápolástudomány tankönyve 6. A cím eleji névelőket nem kell beírni a keresésnél (6-8. hogy a könyvtári katalógusban való kereséshez hasonlóan itt is lehetőség van egyszerű. ábra). A megadott kereső kifejezések logikai ÉS kapcsolatban állnak egymással. ábra). ábra. Csak azoknak a részletes leírását nézhetjük meg. amelyeket kijelöltünk. összetett keresésre. Példa a találati listára 6-11. ábra. Összetett keresés Az összetett keresés szolgál egyszerre több kereső kifejezés megadásával való keresésre. A címre kattintva az adott tétel részletes leírását és (amennyiben a tételhez tartozik) az összefoglalóját tekinthetjük meg. mert a találatok a bibliográfiai tételek cím szerinti betűrendjében jelennek meg. A 20 találat egyszerűen megjeleníthető a jelölő négyzetek bejelölésével. továbbá böngészésre. hogy a tételszám melletti jelölő négyzetbe kattintunk (6-9. ábra). vagy lehetőségünk van az összes (maximum 20) találat részletes leírásának a megjelenítésére. Cím szerinti keresés 6-10. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 131 Egyszerű keresés Az egyszerű keresés segítségével címre és kulcsszóra ajánlott keresni. Egyszerre mindig csak egy találati oldalból jelölhetünk ki tételeket. mint az egyszerű keresésnél (6-11. ábra. A kijelölt találatok részletes leírása 6-9. A megjelenítés ugyanolyan. ábra).

Felhasznált irodalom A felhasznált irodalom alapján következtethetünk arra. Kiss. de gyakran bonyolultabb. akkor a vezetéknevet elég beírni vagy abból néhány karaktert. hogy a szerző szakmailag mennyire hiteles. irodalmak írásos és szóbeli anyagait sokféleképpen fel lehet használni. OFFLiNE ADATbÁZiSOk Ide tartoznak a helyi adattárolókról (CD. A hivatkozásban pontosan meg kell adni az idézett szöveg forrásdokumentum szerinti oldalszámát. ahogy az eredeti dokumentumban szerepel. keresőrendszerek az adatbázisokhoz sokban hasonló felületen keresztül szolgáltatnak. Az online és az offline adatbázisok előnye a papír alapú bibliográfiákkal szemben. Amennyiben túl sok a találatunk. kutatás készítője összefoglalja az adott szerző gondolatait. Itt csak azok a tárgyszavak szerepelnek. A hivatkozás lényege.hivatkozva a forrásra . Az online adatbázisok. amik mögött találatot is kapunk. hogy a kutató milyen szakmai mélységben. esetleg másik keresőgéppel kell próbálkoznunk. hogy a dolgozat. ábra. általában kék színnel és aláhúzással vannak jelölve az egyes lapokon. Keresés a Google segítségével kai osztályokon őrzött íratok. amelyen az összes általunk beírt kifejezés szerepel. az eőbb ismertetett elektronikus adatbázisok előnye. A szó szerinti idézésnél mindig idézőjelbe tesszük az idézett szövegrészt. alcímében és kivonatában szereplő kifejezés olyan ragozott formában. Törekedni kell arra. Ha nem tudjuk a pontos tárgyszót. Az interneten való keresés elterjedt a szakmai és a szakirodalmi keresésben is.hu). Ezek használata nem függ a hálózat sebességétől. vagyis mintha a Kis után %-jellel csonkoltunk volna. hogy "Kis". hogy nem szó szerint idéz. A tudományos érték szempontjából fontosak azok a dokumentumok is. hanem logikai operátorokkal (Boole-operátorok) összekapcsolt kereső kifejezéseket is. A dolgozat kétféle bibliográfiát tartalmaz: • Hivatkozások jegyzéke. akkor célszerű ezt a keresést választani. A dolgozat során a felhasznált művekre mindenképpen hivatkozni kell. felmérések eredményei. ha a „pontosan ezt a kifejezést” (exact phrase. CSÁNYI KÁROLY az emberi test anatómiáját 25 önálló témakörre bontva dolgozza fel. A témától függően nagyon különböző lehet a felhasznált források jellege. Az internetes keresőkben nincsenek egységesített tárgyszavak. kiváló minőségű színes képet. ez azt jelenti. DR.matavnet. Tárgyszóra való keresés. hanem az információkat közvetlenül az internetes forrásból veszik. a keresők a teljes szövegek alapján keresnek. hogy a lehető legpontosabban vegye át a szerző gondolatait. Itt csak azok a nevek szerepelnek. tárgyszavak. Ezért ha több szóból álló kifejezésre. DVD. Azok a címek. Ha nem vagyunk biztosak a szerző teljes nevében. hogy a legfrissebb adatokat tartalmazzák. A találatok között böngészgetve viszonylag hosszú idő alatt lehet rábukkanni a minket érdeklő tételre. amelyekről a keresés tovább folytatható. valamint több mint 9 órányi magyarázó hanganyagot és ehhez kapcsolódó írott szöveget tartalmaznak. A jegyzékben feltüntetett dokumentumok alapján kiderül. INTERNETEN VALÓ kERESÉS Az interneten való keresést megkönnyítő keresőprogramok. Kulcsszóra való keresés A kulcsszó a dokumentum címében. összegzést parafrázisnak nevezzük. A felmérhetetlen tömegű és nem rendszerezett információ közül a keresőgépek segítségével lehet kiválasztani a minket érdeklőket. a disszertációk. amely a szerzőről is információt nyújt. Ha nincs találat.132 Az ápolástudomány tankönyve 6. Ez azt jelenti. a Magyar Orvosi Bibliográfia betűrendes tárgyszókészletéből kiválasztva. Szerzőre való keresés Amennyiben ismerjük a szerző teljes nevét. Mindig az eredeti forrásra hivatkozzon! (Ha az eredeti forrás nem hozzáférhető. A CD-ROM-ok 554 eredeti preparátumról készített.és keresztnevet is beírni.com) és magyar változata az Altavizsla (http://www. érdemes a Böngészés keresési módot választani.) Ezt közvetett hivatkozásnak hívjuk. Ezek tartalomjegyzékszerűen mutatják be a web-helyen található információkat. Ilyenek pl. részletesebb erőforrást igényelnek (hardver. • Yahoo (http://www. Az internetes keresők mindegyikében lehetőség van az egyszerű keresés mellett az összetett keresésre. szoftver). A hivatkozások összessége utalhat arra. valamint ezen keresztül az eredeti forrásra. Folyóiratcímre való keresés Ha konkrét folyóiratban megjelent cikkeket keresünk. • Google (http://www. akár egymástól függetlenül is. Kisbenedek. elméletek felvázolásával. Az internetes keresők . Hivatkozás A hivatkozás minden tudományos jellegű írásmű szerves részét képezi. 5344 nevezéktani fogalmat. genaue Wortgruppe) funkciót használjuk.altavista. kiterjedésben dolgozta fel az adott témát.altavizsla. akkor érdemes a vezeték. és hogy a bibliográfia formája és a hivatkozás fajtája összhangban legyen. amely az anatómiai alapismeretek megismeréséhez nyújt segítséget. mert segítségével csak olyan találatokat kapunk. akkor érdemes a böngészés keresési módot választani. A listákban megjelenő találatokra kattintva láthatjuk a hozzárendelt tételeket. beírjuk a szerző keresőmezőbe. • Tartalmi összegzésként (parafrázis). Az egyszerű keresési felületen a felkínált mezőbe nem csak egy kifejezést lehet beírni. amelyekre szó szerint hivatkozik. klini- . 6-12. A kutatás során összegyűjtött dokumentumok. új kifejezéssel. Ha pl. Ha nem tudjuk a pontos nevet. szűkíteni lehet a keresést. Kissik stb. Az idézőjelet az idézet elejére és végére is ki kell tenni. a következők: • AltaVista (http://www. • A felhasznált irodalom jegyzéke. NEM PUbLikUS iRODALOM Az elméleti kutatások alapvető forrásai a nyomtatásban megjelent dokumentumok. Ezért minden olyan oldal találatként jelenik meg.com). kutatási jelentések. és ennek figyelembevételével vezesse a gondolatmenetét. hogy a szerző lehetővé tegye a kiadvány egyértelmű azonosítását és az idézett szöveg vagy gondolat helyének meghatározását. nevekre kívánunk keresni. hanem a szerző gondolatait . mennyire aktuális és friss anyagokat tekintett át. szerzők. ugyanúgy. Az internetes keresők használata során a logikai operátorok alkalmazása növeli a hatékonyságot.saját szavaival adja vissza. Ezek az úgynevezett láncszemek. vagy összetett keresést célszerű választani. amikor a szavak egymás mellett.com) (6-12. merevlemez) elérhető offline adatbázisok. szinonimákkal. • Tények. a szerző milyen irodalmakban találta meg a dolgozatához szükséges információkat. akkor a felesleges találatok számát csökkenthetjük.yahoo. Ebben az esetben is pontosan kell hivatkozni. A kutatás során hasznos lehet a tárgyszavak szinonim kifejezéseire vonatkozó kereséseket is elvégezni. akkor megkapjuk az összes Kis-sel kezdődő vezetéknevű szerző bibliográfiai tételét (tehát az összes Kis. A források felhasználási módja A különféle forrásokat többféleképpen lehet felhasználni: • Szó szerinti idézetként. Egyszerű keresés esetén a mezőbe általunk beírt minden szó között AND kapcsolatot feltételez a kereső. Irodalomjegyzék Egyetlen szakdolgozat. ábra). amelyek fontos információkat tartalmazhatnak a választott téma megírásához. a linkek.az adatbázisokkal ellentétben . amelyek nem jelentek meg. szerző). A tartalmi átvételt. melyek mögött találatot is kapunk. ugyanennyi vázlatrajzot. akkor hivatkozni kell a közvetítő műre. hogy könnyű a frissítésük és sok szempontú lehet a visszakeresés. kulcsszavak és folyóiratcímek szerint. A megfelelő hivatkozásnak formai szabályai vannak. Ilyen anyag a Repetitio Anatomiae oktató CD. mint a szó szerinti idézésnél. kutatás sem képzelhető el irodalomjegyzék nélkül. Ilyen keresőgépek pl. Tárgyszó a dokumentum tartalmát szakmai szempontból feltáró kifejezés. de ide tartoznak intézmények irattárában.nem dolgoznak fel minden forrást egységes szempontok szerint. megadott sorrendben szerepelnek. hogy a kutató.google. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 133 Böngészés A böngészés tallózást jelent betűrendes listákban MOB füzetszám. VAJdA JÁNOS és DR.

vagyis mások eredményeit. S. akkor a mű címe után a kiadás számát is le kell írni. USA) Institute for Scientific Information (ISI) alapító elnöke. amit teljesen ki lehet írni vagy rövidíteni. a többi nevet az et al. Idézettség A hivatkozások száma megmutatja. Információátvitelt is jelent.lib. A hivatalos állásfoglalás szerint a könyvek terjedelmének. bibliográfiai leírás A bibliográfiai hivatkozások formájára az MSZ ISO 690 Bibliográfiai hivatkozások című szabvány (1991 óta hatályos Magyarországon). ugyanakkor a tudományos kommunikációnak is a legjelentősebb megjelenési formája: a tudományos folyóiratok olvasói nem csupán az információk passzív befogadói. Ha ezt nem tette meg. év. 2. A hivatkozásnak formai szabályai vannak. amelyeket elolvastunk. A legtöbbet idézettek magas. azaz egyazon dolgozatban a két rendszer ne keveredjen. amely tartalmazza az összes művet. a kapott idézetek segítségével annak tudományos hatását ismerhetjük meg. hivatkozási számsorrend).] megjelöléssel élhetünk.(2004): A betegápolás története és szemelvénygyűjtemény a betegápolás történetéből. akkor az évszám helyén a „sine anno” = „év nélkül” [s. • Nem fogadják el dolgozatát. Ha a Harvard-módszerrel hivatkozott. pl. hanem mindazokat. Nagyon fontos. A hivatkozások segítségével egy tudományos eredmény előzményeit. kezdetben nyomtatott kötetekben. • Minden forrásról ugyanazokat az adatokat adjuk meg (lásd lejjebb). A WoS és a Scopus a bibliográfiai rekordokat nem csupán egy találati halmazba gyűjtik össze.]” jelzést tűntetjük fel. 2004. A keresztnevek között szóköz van. minden egyéb jogszabályt arab számmal adunk meg. Munkánk során az összes felhasznált forrást bibliográfiaszerűen közölni kell. A tudományos folyóiratok a kutató legfontosabb munka- . hogy milyen fontos a cikk az adott kutatási területen. A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar dolgozatait az 5/2008. A releváns szakirodalmak keresésének sajtosságai A tudományos folyóiratok és a tudományos munka minőségének mutatói: idézettség. a bibliográfiai leírásra az MSZ 3424/1-78. hogy melyik adatot írjuk le. az idézettség weben való megjelenítését két adatbázis biztosítja: • Web of Science (WoS) . Pécs: POTE Egészségügyi Főiskola. azaz milyen a hatása (impact) a folyóiratnak a tudományos közösségre. ami jogi következménnyel is járhat. • Minden szerzőt vezetékneve alapján soroljuk betűrendbe.” Bármelyik rendszert választja.l] vagy "hely nélkül". 282.].” • • A FELHASZNÁLT iRODALMAk ÖSSZEGZÉSE. melyeket a dolgozat készítője felhasznált.: Bodó M. hiszen a hivatkozó és az idézett dokumentum között kapcsolat van (citáció: idézés). majd mikrofilmen. hónap. dokumentumokat. Ha a számozásos módszert választotta. az irodalomjegyzéknél bővebb. Felhasznált irodalom (irodalomjegyzék): Azon források pontos bibliográfiai adatokkal megjelölt listája. és kellő információt kell adni az olvasóknak a további tájékozódáshoz. A folyóiratcikk a kutatói munka eredményének bemutatása. az olvasót a feldolgozott irodalom mennyiségéről. A szakmai színvonalat két mennyiségi adat jellemzi: • Milyen mértékben hivatkoznak a folyóiratban megjelent közleményekre. nem kell megadni. pl.. Bibliográfiai tételeink sorrendje. A hivatkozások rendjére vonatkozó szabályozás a különböző felsőoktatási intézményekben eltérő lehet. A dátumokat internetes források esetén helység. Az oldalszám a kiadó megnevezése után kerülhet leírásra. és mások. és jelezni kell a funkcióját a neve után zárójelben. és attól vesszővel elválasztva kell jelölni a keresztnevét. „A módszerek két fő dologban térnek el egymástól: 1. Bibliográfiai hivatkozás formája. Hirsch-index.: Kiss J. A számokkal kezdődő források a betűrend elejére kerülnek. Eltérő a hivatkozott művek bibliográfiai adatait közlő tételek rendezési módja (szerzői betűrend. A bibliográfia akár önálló kötetnyi terjedelmű is lehet. impakt faktor. Bibliográfiai leírás.a folyóiratokra jellemző más idézettségi adatokkal együtt . eredményként való közreadása. • Külföldi szerző esetén is a szerző vezetéknevével kell • • • • • • • • • • kezdeni. de egy könyvhöz kapcsolódva megjelenhet a mű végén. Egy szerző több műve közt a betűrendezést kell alkalmazni. Megmutatja. [n. (szerk.a. a tudósokra viszont nem. nézzünk utána katalógusban. vagyis a művek címét is ábécé-sorrendbe kell tenni. vagy végjegyzetbe kerül. milyen fontosak a szerző cikkei az adott kutatási területen. Bibliográfia: Egyrészt az önálló kötetként megjelent. vagy/és a teljes név szerepel az irodalomjegyzékben. p. formája: • A mű végén a bibliográfiát betűrendben szokás közölni. gondolatait a sajátjaként közli. Megszegi a tudományosság azon szabályát.134 Az ápolástudomány tankönyve 6. Könyvek című szabvány vonatkozik. „A hivatkozás elmulasztása valamely fontos. akkor a hivatkozás megfelelő helyén a "sine loco" = [s. Azóta évenként jelennek meg a JCR kötetei a tárgyévi impakt faktorokkal. és nem az első kiadást használjuk fel forrásként. számú dékáni utasítás alapján kell elkészíteni. amelyben a szerző felsorolja a mű szempontjából releváns irodalmat. Buda J. p. A publikációk szerzőinek nevét a művön feltüntetett részletességgel kell megadni. Megalkotója EUGENE GARFIELd. hogy az adatoknak és következtetéseknek igazoltnak és ellenőrizhetőnek kell lenniük. akkor ebben a munkafázisban újra elő kell keresni az eredeti anyagokat. hogy adott évben milyen gyakran idézték az adott folyóirat elmúlt két évében megjelent úgymond „átlagos” cikkét. mert az pontosabb információt tartalmaz. pl. • Milyen gyorsan reagál a tudományos közvélemény a folyóiratban megjelent publikációra. Eltérő az információ visszakeresésének módja és útvonala (az első esetben szerző szerint.] rövidítést alkalmazzuk. vagy kérjük a könyvtáros egítségét. hanem termelői is. a kezdő kutató.]. 282. vagy nem vagyunk biztosak. • Magyar szerző idegen nyelven megjelent munkájára a külföldi szerzőkre érvényes írásmód vonatkozik.n. ugyanabban a sorrendben. hanem az azok közötti belső linkeket is feltárják tematikus keresés segítségével. hogy a könyvek esetében ne a borítóról írjuk ki az adatokat. PhD.n. • Scopus – kiadja az Elsevier Science Ltd. Nem csak azokat a műveket kell felvenni a jegyzékbe. A névelőket nem kell figyelembe venni a betűrendbe sorolásnál. A törvényeket hagyományosan római számmal. nap feltüntetésével kell megadni. A kiadó megjelölésének hiányakor a "sine nomine" = "név nélkül" vagy a neki megfelelő [s. valamint egy könyvhöz kapcsolódó. Az oldalszám után célszerű kitenni az „o” (oldalszám) vagy „p” (pagina: latinul oldalszám) betűt. • Plágiumot követ el. vagyis oldalszámának megadása nem kötelező. ill. amelyből szó szerint idéztünk. vagy amelyikre hivatkoztunk. Ha a hivatkozott mű megjelenésének ideje ismeretlen. B. A hivatkozás hiánya vagy a nem megfelelő hivatkozás sok problémát okoz. hogy a kutatási eredményeiket közlő cikkek milyen minőségű szakmai környezetben (szakmai folyóiratokban) látnak napvilágot. akkor a szerkesztő nevét kell megadni a cím előtt. dokumentumok minden azonosító adatát pontosan felírja.: A betegápolás története és szemelvénygyűjtemény a betegápolás történetéből. bibLiOGRÁFiA kÉSZÍTÉSE • Hivatkozás: a dolgozatban szereplő szó szerinti és tartalmi idézet forrásmegjelölése. Ha a hivatkozott mű kiadásának helye ismeretlen. A tudományos fokozatra vagy társadalmi rangra vonatkozó névelőzéket és egyéb titulust pl. A Science Citation Index (SCI) kiegészítő köteteként megjelenő Journal Citation Reports (JCR) kiadványban .n. Buda J. Pécs: POTE Egészségügyi Főiskola. A citációs indexek rendszerét. a bibliográfia tételei pedig szerzői betűrendben követik egymást. ill. kutatását és nem közlik tudományos helyen. eszközei. CD-ROM-on és legújabban interneten hozzáférhető adatbázis formájában (kizárólag előfizetők számára). vagyis a felhasznált művek. pontossággal és naprakészséggel tartalmazzák a tudományos információkat. A bibliográfia tehát egy tudományos mű végén vagy jegyzeteiben elhelyezett rendszeres irodalomjegyzék. pl. a második esetben számsorrend alapján). ugyanazon központozással. Ha egy könyvnek több kiadása van.) A szövegben a hivatkozás végezhető a "név-év" (Harvard) vagy a számozásos módszerrel.kiadja az Institute for Scientific Information (ISI). Az irodalomjegyzéket a dolgozat végén kell elhelyezni. nagyon fontos. közlésének két leggyakrabban alkalmazott módszere a következő: • "Név-év" módszer (Harvard-szisztéma) (pl. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 135 melyeket a fejezet további részében bemutatunk. 2. Dr. a hivatkozások jegyzéke a dolgozat végére kerül. Ha háromnál több szerzője van a műnek. amelyek a mindennapi munkához szükséges részletezéssel. • Nem lesz hiteles a mondanivalója. számú mellékletben található. (jelentése: és mások) helyettesíti. a tudományos munka jegyzeteiben is. Impakt faktor Az impakt faktor a tudományos folyóiratok átlagos idézettsége alapján létrehozott mutatószám. a kevesebbszer idézettek alacsony impakt faktor számot kapnak – ez a hagyományosan 3 tized értékűre ponto- A bibliográfia formája és különböző dokumentumtípusok szerinti bemutatása az I. kutatási eredményeit idézőjel és hivatkozás nélkül. saját gondolatként. a hivatkozások jegyzéke vagy lábjegyzetbe. a tételek mindkét esetben a hivatkozások növekvő számsorrendjében követik egymást.: Golub. Bodó Miklós et al. CSc stb. csak sorrendben az elsőt szokás leírni.1976-ban jelentek meg az impakt faktorok. A hivatkozások elkészítését megkönnyíti. [h. A plágium más szerzők mondanivalójának.). átdolgozott kiadás. Az impakt faktor annak a mértéke. az adott közleménnyel jelentős tartalmi átfedésben lévő dolgozatra a tudományos közlés esetében plágiumnak tekinthető. A Pécsi Tudományegyetem hálózatából elérhető a http://www. az „[é. Ha nem találunk bizonyos adatokat a belső címlapon.n. A szerzők keresztnevét vagy kiírjuk. hogy következetes legyen. amely magukra a cikkekre vonatkozik.: Buda.) • Számozásos módszer (1. ha a forrásgyűjtésnél és a jegyzetelésnél pontosan és következetesen dolgozik a hallgató. ahogy a dokumentumon használja.hu címen. Az oldalszám feltűntetése azonban tájékoztathatja az oktatót. rendszerezőbb áttekintés. Ha nincsen szerzője a műnek. a philadelphiai (PA. A hivatkozás alapján egyértelműen azonosíthatónak kell lennie a forrásnak. • Az érdeklődők nem fogják megtalálni az eredeti anyagot. hanem a belső címlapról. akik számára nem közömbös. pl. pte.

hogy akarjuk-e a keresési szempontokat (év.eisz. az „idézettség” címszó alatt található. Belépés az Ebscohost Web felületre . orvosi. A h-index segítségével akkor is összehasonlítható két kutató teljesítménye. mivel 10 publikációról mondható el. Mivel minden adatbázis csak a saját tartalma szerint tudja megadni a h-indexet. A 6-14. teljes szövegeket is tartalmazó folyóiratcikk-adatbázisait.136 Az ápolástudomány tankönyve 6. Tervezzük meg. Az EBSCOhost webes (6-15. Folyóiratok impakt faktor számai 6-14. A h-index azon publikáció sorszáma. és határozzuk meg. Az adatbázisról bővebben az „EISZ” című fejezetben olvashatnak. hiszen néhány idézettség is jelentősen megemelheti az értéket (6-13. melynek az idézői még mindig legalább annyian vannak. A kérdést célszerű felbontani fogalmakra.lib. vagyis a h-index az egyéni teljesítmény mérését szolgálja. EBSCOHOST Először a leggyakrabban használt EBSCOhost online referensz szolgáltatást mutatjuk be. ha az egyének nagyjából azonos számú publikációval és idézettséggel rendelkeznek.hu/ vagy http://search. Az EBSCO Publishing saját. valamint más vezető kiadók és információszolgáltatók adatbázisait lehet elérni. Az eléréshez az otthoni számítógépen 6-13.pte. és a sorrend az idézetek csökkenő számában folytatódik. Tehát egy szerző h-indexe 12. Ez persze gyorsan változhat. A h-index ebben az esetben 10 lesz. számára hozzáférhető adatbázisok körét az EBSCO Publishinggal kötött licencszerződés határozza meg. A WoS-t az EISZ-en keresztül lehet elérni. Hirsch-index (h-index) A Hirsch-index. kutatói csoportok értékelésére is. vagyis a h-indexek adatbázisonként eltérőek lehetnek. Scopus adatbázis és a google scholar közli. Az adatbázisról bővebb információ előbb. ábra. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 137 sított szám mutatja a folyóirat tudományos elismertségét. korcsoport stb. hogy ha sorba állítjuk a publikációkat. ábra.com url linken keresztül lehetséges.epnet. nyelv. mit és hogyan akarunk keresni. mint a sorszám. Az adatbázis elérhető a Pécsi Tudományegyetem gépeiről. ha publikációik száma lényegesen különbözik. Adott szerző h-indexe „n”. Az egyes könyvtárak. hiszen a cikkek idézettsége változik.scopus. A Scopus adatbázist a http://www. ha létezik „n” számú publikációja.) korlátozni. egészségügyi adatbázisok Mielőtt elkezdenénk keresni a különféle adatbázisokban. ha legalább 12 cikkére legalább 12 alkalommal hivatkoztak. de használható folyóiratok. s akkor is megmutatkozik a teljesítmények különbözősége. HIRSch amerikai fizikus. első helyen a legtöbb idézetet kapott közlemény szerepel. Az Egyetemi Könyvtár lehetővé tette. A felhasználók csak az intézményük által igényelt és támogatott adatbázisokhoz férhetnek hozzá.com honlapról lehet elérni. melyre „n” alkalommal hivatkoztak. így a h-index értéke is. célszerű a keresési stratégiát meghatározni. míg a többire 12-nél kevesebben. Multidiszciplináris. gondoljuk át a szinonimákat. ábra). Alapja a hivatkozások gyakorisága adott szerző műveire. ábrán látható. ábra) elérése a http://www. A h-index kiszámítása a Scopus adatbázis segítségével 6-15. hogy a kutató vagy a hallgató az otthoni gépéről is használhassa a rendszert.hu honlapról érhető el. Ám az egyes tudományterületek különböző publikációs és hivatkozási gyakorlata miatt a h-index értéke egyes tudományterületeken lényegesen különböző lehet. Az alacsony impakt faktorú folyóiratok esetében évente nagyobb mértékű ingadozás fordulhat elő. hogy legalább 10-szer idézték. Az index értéke nem haladhatja meg a publikációk összes számát. A h-indexet a WoS (Web of Science). ábra. a http://www. Kitalálója JORGE E.

mely több mint 5000 folyóirat cikkeit indexeli. Az adatbázisokról rövid magyar nyelvű ismertető olvasható. Az ország több könyvtárából is elérhetők a szolgáltatások (pl. felsőoktatási intézmények könyvtárai. de linkek segítségével elérhetővé teszi a cikkei egy részét. kiadványtípusra. amely rekordok a legfontosabb adatokat (szerző. hogy melyiket szeretné használni. A full textek olvasására azonban csak azon egyetemi/orvosi könyvtárak számítógépein van lehetőség. rövidített címe. beállíthatjuk a találatok megjelenítését. és/ vagy később nyomtatjuk ki. • A csonkolással végzett keresés (*) során a találatokban a keresett szavak variánsai találhatók meg. amelyek azonnal letölthetőek. A találati listában a legfrissebb irodalom jelenik meg legelőször. a korábbi kereséseinkkel műveleteket végezhetünk. cím. Az összetett keresőkérdéseket a Boole-operátorok (AND. referátumok. a National Library of Medicine hozta létre. ábra. a megjelenés időpontja. A találatok számozottak és fordított időrendben jelennek meg. Egy szerzőre kattintva megjeleníthető az összes cikke. 6-18. A bibliográfiai adatokon kívül a cikkek több mint feléhez „abstract” tartozik. a kezdő kutató. nemre. nest vagy next. amikor a keresett szót nem tudjuk teljesen megadni (pl. tudományterületre. és a megjelenés kezdeti dátumát is be lehet állítani. Helyettesítő karaktereket és csonkolást olyan esetekben használhatunk. A kiválasztott találatról rövid bibliográfiai leírást találunk (619. ahová a találatokat lementjük. a folyóirat évfolyamszáma. Használatkor a keresőkérdé- 6-16. vagy a Törlés gombbal lehet törölni. ábra. Ha a keresett kifejezések közé nem teszünk logikai operátort. a szerző(k) felsorolása.pte. így el tudja dönteni a hallgató. többféle végződés. majd következik időrendben a többi cím. akkor a találatok egyaránt tartalmazhatják a computer és computing szavakat.hu/adatbázisok link alatt lehet megtalálni.lib. és/vagy küldjük el elektronikusan. míg a Pubmed interneten bárhonnan elérhető. Az orvostudomány legjelentősebb tájékoztatási eszköze a National Library of Medicine által előállított Medline adatbázis. Az Index Medicus elektronikus továbbfejlesztett változata. ha a folyóiratra kattintunk. teljes szövegű dokumentumok is a találati listához. kivonatok (absztraktok) vagy tartalmazhatnak a teljes szövegre mutató linkeket. idő) jelenítik meg. a találatokat szűkíteni lehet. A cikkek szövege html vagy pdf formátumban érhető el. és tette szabadon hozzáférhetővé. állatra. mint neat. melyeket a http:// www. Egyszerű keresés A keresett fogalmakat begépeljük a keresőmezőbe (6-17. Létrehozhatunk mappát. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 139 el kell végezni a szükséges beállításokat. A találatok lehetnek bibliográfiai rekordok (citacion). A mondatot idézőjelek közé is tehetjük.vagy kinyomtathatóak. ábra). az adatbázis megnevezése. Több mint 4800 folyóiratot indexel az élettudományok területéről. ábra). nyelvre. NOT) segítségével lehet megfogalmazni. akkor a találati eredmények olyan kifejezéseket valamelyikét tartalmazzák. hogy a Medline az egyetemi hálózaton belül az EBSCOhost felületén. Ha egyetlen adatbázisban szeretne keresni. hogy pl. Az adatbázis nemzetközi. A Medline és a PubMed közötti különbség. Egyszerre több adatbázisban is kereshetünk. A MEDLINE ugyan nem teljes szövegű adatbázis. emberre. a folyóirat címe. akkor megjelenik az összefoglaló is. Ha rákattintunk a rekordra. Túlnyomórészt angol nyelvű indexelt folyóiratokban kereshetünk. MEDLiNE Az EBSCO Publishing EBSCOhost nevű szolgáltatása bibliográfiai és teljes szövegű adatbázisokat kínál. Egy szó hibás begépelése esetén az automatikus hibajavító ellenőrzésképpen egyéb variációkat ajánl fel.. az áttekinthető cikkekre. Több adatbázisban való keresés esetén jelölje ki őket a listáról és kattintson a Folytatás gombra (6-16. A keresési opciók beállítása a Medline adatbázisban . valamint profilt állíthatunk be. vagy jelölje ki és kattintson a Folytatás gombra. kapcsolódnak a „fulltext”. többek között a Medline is. amelyek a Pécsi Tudományegyetem számítógépes hálózatáról ingyenesen érhetők el. a megjelenés dátumára. Látható a cikk címe. lementhetőek. ha megvan a cikk pdf formátuma. lapszáma és a cikk oldalszáma. mentését.138 Az ápolástudomány tankönyve 6. Kereshetünk egyszerű és összetett módon. A keresés indításához a Keresés gombra kattintunk. számú mellékletben megtalálhatók az EBSCO folyóiratcikk-adatbázisok részletesebb leírásai. többféle helyesírás) • A ? karakter használatakor a keresőmotor a ? karaktert automatikusan egy másik karakterrel helyettesíti: pl. kattintson közvetlenül az adatbázis nevére. ha a kereső kifejezés ne?t. és ahol lehetséges. linkekkel hivatkozott teljes szöveget mutasson. az EBSCOhost a kifejezéseket egy mondatként keresi. OR. A II. megjelenési hely. A keresési opciókat is meg lehet adni. A keresés eredményeként a folyóiratcikkek bibliográfiai leírását kapjuk. 1966-ig visszamenően. Az adatbázis(ok) kiválasztása 6-17. A keresőkérdést magában a keresőmezőben is lehet változtatni. akkor böngészhetünk a folyóirat számaiban. ha a keresett szó comput*. pl. amelyek megfelelő jogosultsággal és hozzáférési engedéllyel rendelkeznek. a szerzőre. PUbMED A világ legelterjedtebb orvosi adatbázisa. de a cikkek 75%-ban angol nyelvűek. nyilvános könyvtárak és nonprofit intézetek könyvtárai). A képernyő jobb oldalán található sávban lehet szűkíteni a keresést a teljes szövegre. ábra).

Csonkolásra általánosan alkalmazható a $ (dollár) jel. • A folyóirat típusának megadása (pl. teljes szövegű cikkeket keresünk.nlm. december között megjelent. amely a szövegbeviteli mező alatt megjelenő legördülő listában automatikusan felajánlja a megadott kifejezésünkhöz tartozó egyéb betűzési variációkat. állattan). amely teljes szövegű. AIDS. férfiak. ill. cím). Az összetett keresést (6-24. ábrán látható. A rendszer automatikusan az AND (ÉS) logikai operátort ajánlja fel. A PudMed adatbázis keresőfelülete .hu). és 5 olyan cikk van. nők). teljes szövegű dokumentumok keresésére seket összekapcsoló „logikai operátorok” (AND. Pontosítási lehetőség az idézőjel „” alkalmazása. A PubMed szolgáltatónál van egy úgynevezett betűzés-ellenőrző kiegészítő funkció. 0-18 év közötti gyerekek). Szűkítettük a kereső kifejezést. kiadási adatok. könyv). hogy 23 hónapos korú gyerekek között. 6-19. ábrán láthatjuk. • Szövegbeviteli mező típusának meghatározása (pl. A Limits (korlátozó/szűkítő) hivatkozásra kattintva lehet beállítani a szűkítést.Természetesen beállíthatjuk az egyéb operátorokat is. bibliográfia). hogy 32 cikk felelt meg a keresésben megadott feltételeknek.140 Az ápolástudomány tankönyve 6. hogy stroke-terápia témában keresünk. A kifejezéseket úgy lehet hozzáadni a keresési kifejezésünkhöz. • Pontosan megadni a témakört (pl. és ehhez rendeltük hozzá szerzőként „Olah Andras”-t. További lehetőség a csonkolás. Lehetőségek: • A cikk típusának meghatározása (pl.gov/pubmed). hogy „Betlehem Jozsef” neve került a keresődobozba. angol nyelvű.OR. 2005. szerző. A találatok megjelenítése 6-20. hogy egy adott szó kezdetének megadásával rákereshetünk a különböző karakterekkel befejezett változataira. ábrán láthatjuk. Az adatbázis elérhető a Pécsi Tudományegyetem gépeiről (http://www.pte. hogy a kiválasztott dokumentumok közül a találati listánkon csak azok a cikkek érhetők el teljes szöveggel. A keresési opciók beállítása. angol nyelven. • Speciális tudományterület beállítása (pl. valamint korlátlanul az otthoni számítógépekről (http://www.ncbi. amelynek feladata. ábrán láthatjuk. szerző(k) neve(i). az elmúlt három évben (2007-2010). január–2010.nih. ábra) a különböző kereső kifejezések logikai összekapcsolásával végezhetjük. Így kiküszöbölhetők a helyesírási. A 6-25. A 6-21. ábra. A szövegmező száma nem bővíthető. ábra. elírási hibák. A kereső mező feletti Advanced Search hivatkozásra kell kattintani. • Szövegtípus beállítása (pl. ábra. Összetett keresésnél egy szövegdoboz jelenik meg. A 6-22. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 141 6-18. teljes szövegű cikkek). szerző.lib. ide írhatjuk a kereső kifejezést. el lehet küldeni e-mail-ben vagy le lehet menteni adathordozóra. a Pécsi Tudományegyetem logója jelenik meg. hogy a szövegmezőt és a típust megadva kiválasztjuk a kívánt logikai kapcsolatot. majd további tetszőleges számú keresőszót és hozzájuk rendelt típusokat adhatunk meg (pl. ápolással foglalkozó). • Életkor szerinti kiválasztás (pl. amelyeknél a Free Full Text logó. A cikket ki lehet nyomtatni. orvostudomány). A sorszám fölötti jelölőnégyzet kijelölése vagy a cikk címére kattintva lehet a bővebb bibliográfiai tételt megnézni. • A cikk témájának célcsoportszűkítése (pl.NOT) csupa nagybetűvel írandók. ábra). A megjelenési adatok ebben az adatbázisban is csak a legfontosabb információkat tartalmazzák: cikk címe. amely az általános keresőrendszerekből jut be a speciális adatbázisok keresési technológiái közé. • A cikk nyelvének beállítása. A 6-23. Természetesen a PubMednél is lehet összetett keresést alkalmazni. A keresődobozba beírjuk a keresőkérdésünket (6-20. A keresés elindítása előtt lehetőség van a keresési állomány pontosítására.

142 Az ápolástudomány tankönyve 6. Szűkítési lehetőségek a PubMed adatbázisban 6-23. ábra. A kiválasztott cikk részletes megjelenítése 6-22. Találati lista a PubMedben 6-24. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 143 6-21. ábra. ábra. ábra. Az összetett keresés kezelőfelülete a PubMednél .

az archív évfolyamok és a heti frissítés pedig az intranetre tölthető le.ehhez mindössze annyi kell. A III. ábra. SSH (Secure Shell) protokollal el tudunk érni. ábra. Tudományos szempontok szerint rendszerez. amelynek heti frissességgel közreadott anyaga az egész tudomány területére kiterjed. valamint sokoldalú keresést biztosít. amelyet távolról az ún.eisz. az EISZ szabályzata szerint az azonosítót automatikusan törli a rendszer. Szerzőre keresés 6-26. ebből 1 darab cikk érhető el teljes szöveggel. A felhasználói név megadása és a titkos jelszó megérkezése után a felhasználói szabályzatot el kell fogadnunk. és amelyről az IP-címhez kötött szolgáltatás már elérhető. A harmadik lehetőség a port forwarding (porttovábbítás) . amen�nyiben az intézmény lehetőséget biztosít erre: betárcsázós (dial-up) kapcsolattal. számú mellékletben megtalálhatók az EISZ-ben található adatbázisok részletesebb leírásai. és kimutatás készül a cikkek között található szemlékről (Review) és a teljes szöveggel (Free Full Text) megtalálható cikkek számáról. Az otthoni használat többféle módon is megoldható. A rekordok a feltöltés dátuma alapján vannak rendezve. hogy milyen kereséseket. amely lehetővé teszi a tudománymetriai elemzéseket. A találati halmaz mellett a jobb oldalon megjelenő opciók segítségével információt kaphatunk a keresésünkről. Az EISZ regisztrációhoz kötött adatbázis. mennyi találattal hajtottunk végre.hu/ adatbázisok címen. cikkek rövid összefoglalóinak megkeresésére is. ábrán láthatjuk. WEb OF SciENcE (WOS) A Web of Science (WoS) az ISI (Institute for Scientific Information) bibliográfiai adatbáziscsomag és citációs index szolgáltatása. Az EISZ elérhető a www. hogy a keresés a PubMed adatbázisban 8 találatot adott a Betlehem József – Oláh András szerzőpárosra. oktatói és kutatói. Ezt követően lehet a rendszerbe belépni. Interdiszciplináris adatbázis. mikor. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 145 A keresés közben az összetett keresés menüpont alatt a Search History sorban folyamatosan láthatjuk. Megtalálható az összes találat száma. A regisztrációs űrlapon megadott e-mail címre elküldi a rendszer a jelszót (password). mivel a cikkek bibliográfiai adatain kívül a szerzői hivatkozásokat is feltárja. ábra. Tartalmában lehetőség van tudományos konferenciák és jelentések. intézményi VPN-hez való csatlakozással vagy (intézményi) TerminalService elérésen keresztül.lib. legfelül az utoljára feltöltött cikkel. 6-25. Az Elektronikus Információszolgáltatás kezdő oldala . Amennyiben 6 hónapon keresztül egyszer sem lépünk be a rendszerbe. amely szolgáltatások a Pécsi Tudományegyetem számítógépeiről elérhetők. amely központilag.144 Az ápolástudomány tankönyve 6.pte. hogy legyen témaszámunk egy olyan számítógépen. mivel az EISZ keretein belül elérhető adatbázisok előfizetési díjához a tagintézményeknek önrésszel kell hozzájárulniuk. A 6-26. EISZ (ELEkTRONikUS INFORMÁciÓSZOLGÁLTATÁS) ADATbÁZiSOk Az EISZ a korábbi Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzeti programja volt. A felhasználók csak az intézményük által igényelt és támogatott adatbázisokhoz férhetnek hozzá.hu vagy a www. nemzeti licenc alapján nemzetközi és magyar információforrások használatát teszi lehetővé a felsőoktatás hallgatói. ill. (Az interneten keresztül az utolsó 5 évfolyam kereshető.) Kizárólag a WoS szolgáltatása a citációs index. valamint tudományos kutatóintézetek munkatársai számára. Találatok felsorolása 6-27.

• Kis. • Tiltott szavak: a gyakran előforduló szavak. a 2007-2008 közötti időintervallumban (6-30. szerzőre. the. ábra). fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 147 Három fő tudományterület áll az érdeklődők rendelkezésére: • Science Citation Index: Természet. an. de 3300 határterületi időszaki kiadvány kapcsolódó cikkeit is felveszi szolgáltatásába. Téma szerinti keresésnél a keresődobozva beírjuk a keresőkérdést. behaviour. 25 tudományág több mint 1100 folyóiratát indexeli. folyóiratra. pl. több helyen is (kivéve a szó elején) • ? bárhol állhat és pontosan 1 karaktert helyettesíthet. de további sorokat is hozzáadhatunk (Add Another Field). Idézőjel nélkül a szavak automatikus ÉS kapcsolatban állnak egymással. 50 tudományág több mint 1700 folyóiratát tárja fel. folyóirat címe. Rövid leírás található a cikkekről (cikk címe. OR(logikai vagy). A citációk száma és h-index a WoS-ban 6-28. ábra. NOT (logikai nem). oldalszám). majd a Search gombra kattintunk. a keresés a pontos kifejezésre irányul. she. 164 ágában több mint 5900 folyóiratot teljes egészében feldolgoz. - Két kifejezés között automatikusan az ÉS (AND) kapcsolat van. Find authors articles in Web of Science (6-28. cell. szerző(k) neve. kiadási adatok: évfolyamszám. Egyszerű keresés a WoS adatbázisban Ebben a keresésben témakörre. • Kerüljük a túl általános keresőkérdések megadását. Keresési szempontok megadása a Web of Science adatbázisban . mint a heart attack. ábra). • Célszerű megadni több lehetséges formát egy kifejezésre. a „heart attack” másra keres. Összetett keresés Ebben az esetben össze lehet kapcsolni a kereső kifejezéseket a Boole-operátorok segítségével. valamint a szerző munkahelyének címére. cikkcímre. és a szerző munkáit lekérdezhetjük. a folyóirat címére. Az egyéb beállítások megegyeznek az egyszerű keresés beállításaival. A keresés általános szabályai. Példánk: stroke és táplálkozás. egy szóban több helyen is • A Boole-operátorok használata a megszokott módon végezhető. Látható az adott cikkre való hivatkozások száma is (Times Cited). lapszám. ábra). megadásuk: - AND (logikai és). Csonkolás. Alapbeállításként három keresőmező jelenik meg. • Ha egy kifejezést idézőjelbe („ „) teszünk. pl. hogy a Web of Science (WoS) adatbázisban Oláh András cikkeinek száma 39. testületi szerzőre. egy szóban több helyen is • $ bárhol állhat és 0 vagy 1 karaktert helyettesíthet. Látható. he. • Arts & Humanities Citation Index: Bölcsészettudományi és Művészeti Index. hogy a cikkek dátum szerint csökkenő sorrendben vannak. angol nyelven. ha nem írunk be más kapcsolószót. ez utóbbinál a két szó a keresett mezőben bárhol előfordulhat. A Web of Science adatbázishoz való kapcsolódás az EISZ adatbázison keresztül 6-30. ábra. we stb. Új lehetőség. nyelvre és dokumentumtípusra is lehet keresni. és válogatás céljából még 6800-at áttekint. a megjelenés évére. akárhol a szóban. pl. helyettesítő karakterek használata: • * 0-bármennyi karaktert helyettesíthet.és nagybetűk egyaránt használhatók. ábra. 6-29.146 Az ápolástudomány tankönyve 6. hogy a Web of Science adatbázishoz azonnal kapcsolódhatunk (Find authors articles in Web of Science). Az adatbázisban kiszámítható a szerző citációs indexe és h-indexe (6-29.és Műszaki tudományos Index. A 6-31. A keresőkérdés megadása a következő. • Social Sciences Citation Index: Társadalomtudományi Index. amelyeket keresésnél a rendszer n em vesz figyelembe. ábrán látható.

kötetszám. műszaki. csak a Journals and Book Series (folyóiratok + könyvsorozatok). cikklistát kapunk eredményül. keywords). A találatok megjelenítése a Web of Science adatbázisban Cím. A cikk címe. ábra. A gyorskeresés a Stroke és táplálkozás. A megfelelő kezdőbetűre kattintva ugorhatunk az azzal kezdődő címekre (B). Ezen belül akár pontos évfolyam (Volume). Fontos megjegyezni. a folyóiratlistát. közöttük ÉS kapcsolat érvényesül. évben összefüggése esetében a találati halmaz 100 rekord – 100 results. ill. Ha több mezőt töltünk ki.). A Science Direct adatbázis keresőfelülete . elküldhetjük e-mailben. teljes szöveges hozzáférést. Ki lehet választani egy kezdőbetűt vagy témakört/ altémakört. A listát több szempont szerint szűkíthetjük. Látható a hivatkozások száma (Times Cited: 0. hivatkozások száma (References: 28. ábrán látható a Science Direct kezdőfelülete. oldalszám. ezeket a tartalmakat zöld színű lap jelzi.148 Az ápolástudomány tankönyve 6. szám. kivonat/absztrakt szavára. jelen esetben még nincs). hogy e folyóiratok teljes szövege is csak 1995-től tekinthető meg. kivonat. Már itt is használhatóak operátorok (AND. SciENcE DiREcT A Science Direct az Elsevier tudományos kiadó teljes szöveges (full-text) adatbázis-szolgáltatása. A nyomtatásban még meg nem jelent. A gyorskereséssel akár a kezdőlapról kereshetünk a legáltalánosabb kritériumokra: Cikk címére. kiadással kapcsolatos paraméterekre lehet keresni. abstract. és együttesen oldja meg az adatbázis és a full-text. OR. szerzőre. ábra.Reference Works (referenciamunkák) között keressünk (A). ös�szetett vagy böngészés (Browse). Ha csak ezt töltjük ki. kezdő/vég oldal (Page) is megadható. hogy csak az előfizetett vagy a nem előfizetett dokumentumokban akarunk keresni. A negyedik rekord kijelölése után a következő megjelenítés látható (6-32. Vannak olyan folyóiratok. A kezdőoldal bal oldalán található a böngészési lehetőség (Browse). Ez tartalmazza mind az előfizetett. Jelenleg több mint 1900 folyóirat érhető el teljes szöveggel. és megjeleníthetjük a ScienceDirecten elérhető összes folyóiratot és könyvet tartalmazó listát. ábra. mind a nem előfizetett folyóiratokat. Dokumentum címre (Journal/Book Title). ábrán láthatjuk a böngészés szűkítési lehetőségét. szerző(k) felsorolása. valamint a cikkben felhasznált irodalmak. A kiválasztott találat részletes megjelenítése 6-33. angol nyelvű téma a 20072008. idézőjel („az idézőjelbe tett szavakra pontos kifejezésként keres”) és csonkolás (*-bármennyi karakter) (lásd 6-33. folyóirat vagy könyv címére. szám (Issue). A folyóiratok és a könyvek ábécé-sorrendben vannak az adatbázisban. A következő ábrán az első öt találati tétel található. kulcsszóra. amelyek már a nyomtatott megjelenés előtt megtalálhatók az adatbázisban. ábrán látható a találati lista megjelenítése. A keresés a Go” gombra kattintással indítható. kivonatra (absztraktra). orvosi folyóiratok nyomtatott és elektronikus formában való terjesztése. A 6-34. NOT. és/vagy a Books (könyvek) . A rekord sorszáma előtt lévő jelölőnégyzettel tudjuk a részletes megjelenítést indítani. ábra). évfolyamszám. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 149 A 6-31. folyóirat címe. Fő profilja természettudományos. A kijelölt cikkek adatait kinyomtathatjuk. más kiadók e-folyóirataihoz is. Kiválaszthatjuk. Lehetővé teszi a bibliográfiai adatok közötti keresést. amelyre rákattintva a cikk bibliográfiája látható. A teljes megjelenítés a Full Text ikonra kattintva lesz látható. Egyszerű keresésnél a cikk címére. ha más mezőt is. kulcsszó Böngészés Szerző Keresés indítása Folyóirat/könyv címe Évfolyam. Szerzőre (Author). A keresés lehet egyszerű. ábra). oldalszám 6-32. A negyedik és az ötödik találat teljes szöveggel is elérhető. A saját kiadású papír alapú folyóiratok elektronikus változatához teljes szövegű hozzáférést biztosít. A 6-33. 6-31. hozzáadhatjuk az általunk összeállított kijelölt elemek listájához (Marked List). kulcsszavakra (Title.

pontos évfolyamra. Elérhető a http://www. továbbá rövid absztrakt (kivonat) és a hivatkozások olvashatók. teljes szövegű változatokat (pdf ) elérhetjük közvetlenül a listából. ezért csak az absztrakt olvasható. ábra). A Megjelenés előtti.scopus. azokra nincs előfizetés. A 6-35. akkor a keresőmezőbe beírjuk mindkét szerző nevét. Szerző keresése a Science Direct adatbázisban 6-36. abstractok ingyenesen hozzáférhetők. A listában alapértelmezésként csak a cikkek címe. A találatok száma 14. hogy ha ismerjük a szerzőket (pl. és használjuk az AND Előfizetett. ábrán láthatjuk. A tartalomjegyzékek. ScOPUS ADATbÁZiS Az irodalomkutatás egyik legnagyobb absztrakt. könyvek Dokumentumok címlistája Nem előfizetett folyóiratok.150 Az ápolástudomány tankönyve 6. akkor az is látható (A). Az idézetek 1996-ig visszamenőleg kereshetők. A találati listából kiválasztottuk a keresett cikket (6-37. Ha az adott cikkre hivatkoztak. azonban a teljes szövegű cikkekhez csak a nyomtatott verzió előfizetői vagy felsőoktatási intézmények könyvtárainak látogatói férhetnek hozzá (az EISZ keretein belül) (6-38. Naponta frissítik. Több mező összekapcsolásánál alapértelmezésben az AND (ÉS) logikai kapcsolatot használja az adatbázis. Oláh András és Betlehem József ). működése. számra.). A jelen keresésben a dokumentum típusán (könyvre és folyóiratra) kívüli szűkítést nem állítottunk be. ábra. Azok a cikkek. a szerző(k) neve(i) és a megjelenés pontos adatai szerepelnek. Egy folyóirat címére kattintva azonnal továbbmehetünk a tartalomjegyzékéhez. ábra). kémia. könyvek C B operátort. ábra. a keresés módja az eddigiekben már tárgyalt adatbázisokéhoz hasonló. SPRiNGERLiNk Az irodalomkutatás szempontjából fontos a SpingerLink adatbázis ismerete. amelyek előtt fehér négyzet található. Szűkíteni lehet tudományterületre. és a cikkeiket szeretnénk megnézni. a szerzők munkahelyi adatait. ábra.és idézetkereső adatbázisa. Multidiszciplináris jellege miatt az orvostudomány mellett más tudományterület szakirodalmát is feldolgozza (pl. teljes szövegű folyóiratok. Elérhető a http://www. absztraktja (kivonata) (B). oldalszámra. com honlapról. matematika és statisztika. Az eredménylistában szerepelnek a keresési kritériumoknak megfelelő cikkek (6-36. Multidiszciplináris bibliográfiai adatbázis. pszichológia. Az adatbázis felépítése. e-mail-címeit. amelyek az adatbázisban megtalálhatók. Az egyes cikkekhez tartozó rövid kivonatokat (Show preview). kiadási évre. ábra). A megjelenítése részletesen tartalmazza az információkat. legfrissebb cikkek 6-34. és rögtön megnézhető az idéző cikk és annak szerzőségi adatai. biológia stb. A bibliográfiai rekordok megjelenítése a Science Direct adatbázisban .com honlapról. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 151 de már végleges formátumban lévő cikkeket is megnézhetjük az Articles in Press (legfrissebb cikkekre) kattintva (C). A rekord sorszáma után lévő jelölőnégyzettel tudjuk a részletes megjelenítést indítani. A Science Direct adatbázis 6-35. mely adatbázis jelenleg 2439 különböző folyóiratot tartalmaz. fizika.spingerlink.

ezért a találatok egyszerűen rendezhetők a következő szempontok szerint (Refine results): Source Title (folyóirat címe). akkor az „Author Search” kiválasztása a legcélszerűbb. ábra. Subject Area (tárgyszóra) (6-40. Author Search (szerzőre). Country (ország neve). A keresési eredmények táblázatos formában jelennek meg. ábra. valamint a keresztnév első betűje írandó. A kiválasztott találat megjelenítése 6-39. A SpringerLink adatbázis 6-40. A megjelenő keresőablakokba a vezetéknév (ékezet nélkül). Affiliation Search (intézményre) és Advanced Search (összetett keresés) (6-39. City (város neve). A Scopus adatbázis keresőfelülete 6-38. Ha pontosan tudjuk a keresendő szerző nevét. ábra.152 Az ápolástudomány tankönyve 6. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 153 Belépés után az oldal tetején felkínált opciók: Document Search (dokumentumra). Affiliaiton (intézmény neve). majd a Search gomb segítségével elindítható a keresés. ábra). ábra. ábra). Szerzőre való keresés és szűkítési lehetőségek . B A 6-37.

6-41. ábra. A 6-42. majd a "Show documents" gombra kattintva megjeleníthetők a kijelölt publikációk adati. A szerző munkáinak felsorolása. A szerző munkáiról való összegzés 6-42. megadja. szerző. ill. A h-index kiszámítása a Scopus adatbázis segítségével . ábrán látható. A Scopus adatbázis feltünteti az adott cikkre az adatbázison belüli rekordokban való hivatkozásokat a hozzájuk tartozó linkekkel együtt. amelyek az adatbázisban megtalálhatók. így sokkal kevesebb találatot kaptunk. A szerző kiválasztása a listából 6-43. A h-indexről részletesebben a Hirsch-index fejezetben olvashatnak. igény szerint az arra szolgáló ablakocskák egyedi. hogy a dokumentumokban mennyi a felhasznált irodalmak száma. egy adott oldal tartalmának. melyben kijelölhetők azon tételek. ill. ábra mutatja a h-index kiszámítását. folyóiratcím. mint az első körben. Jelenleg 17 a találatok száma. ábra. A cikkekre 51 hivatkozás van és a h-index számát is megmutatja. amelyek az adatbázisban megtalálhatók 6-44. Az ábrán látható. A keresés eredményeként egy csopor- tosított adatokat tartalmazó listát kapunk. de megadható dokumentumcím. (Select: All vagy Page). ábra. idézetek száma szerint is (6-43. hogy a Scopus adatbázis készít a szerzőről egy összesítést. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 155 A 6-41. az összes találat együttes megjelölésével.154 Az ápolástudomány tankönyve 6. A 6-44. ahol megtalálható azon dokumentumok száma (jelenleg 20 darab). hogy szerzőnknek 20 dokumentuma található az adatbázisban. Jelen esetben Oláh Andásnak a Pécsi Tudományegyetem oktatójának publikációit keressük. A találatokat növekvő vagy csökkenő sorrendbe lehet állítani. A listában szereplő tételek közül választhatunk. ábrán látható. jelen esetben 6. ábra. jelen esetben 462 darab. melyek számunkra relevánsak. ábra). hogy az ország nevére szűkítettünk. hogy pontosan melyiket keressük. Ebből ki lehet választani.

ábra) beírjuk a keresődobozba a kérdésünket.lib. Kezdetben a Medline-t az OVID adta ki Alapkeresésnél (Basic Search) (6-47. mivel a keresett évben 104 a találatok száma. pl. hogy a találatok száma lecsökkent. A Keresési történetben (Search History) megjeleníthet. OVID-on keresztül csak Wolters Kluwer kiadó és a Lippincott Williams&Wilkins (LWW)) folyóiratait lehet a Medline és a Biological Abstracts (BIOSIS) mellett elérni. Search Fields: különböző szempontok. 2010 -2011 között. A megjelenési évre szűkítettünk. Az Ovid adatbázis különböző keresési módjai 6-48. ábra): • Basic Search: néhány releváns találat. kulcsszavas-tárgyszavas keresés. Search Tools: tárgyszavak feltárása. a találati halmazokat lehet szűkíteni.hu/adatbazisok honlapról. Multi-Field Search: több mező kombinálásával gyorsabb keresési lehetőség. Egyszerre több adatbázisban. angol nyelven. Ez azért lehetséges. hogy ha bekapcsoljuk az Include Related Terms (kapcsolódó fogalmak) gombot is.és h-index-számot kaptunk. ábra.156 Az ápolástudomány tankönyve 6. amikor is• • • • merjük annak néhány bibliográfiai adatát. ábra. Otthoni elérésre is van lehetőség. Az OVID adatbázis keresőfelülete 6-47. Elérhető a http://www. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 157 * Láthattuk. mert láthatjuk. ugyanis arra voltunk kíváncsiak. ország stb. A keresődobozba beírtuk a „burnout” keresőkifejezést és szűkí- tettük a keresést. amelyik az általa forgalmazott adatbázisok keresése céljából egy közös felületet hozott létre. akkor a keresőkifejezéshez kapcsolódó fogalmakra is keres. mert minden adatbázis csak a saját tartalma szerint tudja megadni az eredményt.pte. • Find Citation: konkrét közlemény keresése. könyvben és folyóiratban is lehet keresni. CD-ROM-on. Alapkeresés és szűkítés beállítása az adatbázisban 6-46. RSS hírcsatorna alkalmazásokat is beállíthat. ábrán látható. A bibliográfiai találatok megjelenítése . hogy túl sok találatot kaptunk (3712 darab). intézmény. Mi most az OVID Medline adatbázist jelöltük ki. Keresési módok (6-46. teljes szöveggel (Full text) mennyi dokumentum jelent meg. ábra. ábra. A 6-48. teljes feltárás. OVID Az Ovid nemzetközi adatbázis-forgalmazó. hogy a Web of Science és a Scopus adatbázisban eltérő hivatkozás. hogy ebben a témában. vagyis a h-index adatbázisonként eltér. 6-45. mezők szerinti keresés. Advanced Ovid Searc: hagyományos összetett keresés. hogy mindig megkapja a legfrissebb információkat. így a szükséges kódok (EHA-kód és jelszó) megadásával a Pécsi Tudományegyetem gépein kívül is tudjuk használni az adatbázist (6-45. törölhet és elmenthet keresési megállapításokat és még automatikus értesítéseket. Látható. ábra).

Részletesen felsorolja. túlnyomórészt magyar nyelvű szakfolyóiratok tartalomjegyzékeinek adatbázisa. a rovatokat és az oldalszámokat és ugrópontokat (linkeket) a cikkek teljes szövegére. Ezen kívül a négy beviteli mező is ÉS kapcsolatban áll egymással. de a teljes megadott kifejezést keressük mindkét helyen. Nem kötelező mindegyik beviteli mezőt kitölteni (6-50. évfolyam szám. a címeket. Az egyes számok tartalomjegyzékének böngészése mellett lehetőség van a szerző neve és a címben lévő szavak szerinti keresésre. tartalmazzák a szerzőket. A szerző(k) teljes neve(i) és a rövid abstract (kivonat) olvasható. A Complete Reference (lásd 6-48. A tartalomjegyzékek a nyomtatásban megjelent folyóiratok számainak tartalomjegyzékét tükrözik. szakterület. lementhetjük vagy exportálhatjuk Word dokumentumban vagy pdf fájlba is. hol kutatnak. A cikkben szereplő hivatkozásokat is meg lehet nézni. Használata egyszerű. ha minden egyes megadott szóra van találat. A találatokat időrendben jeleníti meg az adatbázis (6-51. ábrán láthatjuk a keresésre kapott találatokat. célszerűbb az egyszerű keresés másik módját használni. továbbá az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Elektronikus Periodika Archívum (EPA) által szolgáltatott teljes szövegű cikkekre. Az adatbázis tartalma Magyarországon vagy a környező országok magyar nyelvterületein kiadott. Mindegyik beviteli mezőben megadható egy vagy több szó. Egyszerű keresés. logikus. Maximum öt szó írható be a keresőmezőbe. ábra). Az adatbázis elérhetősége: http://www.158 Az ápolástudomány tankönyve 6. 5%-ához tartozik teljes szövegre mutató ugrópont. Találati oldal megjelenítése . melyek au- tomatikusan ÉS kapcsolatban állnak egymással. Természetesen egy műszaki folyóirat és a társadalomtudományok szakterület együttes kiválasztása nem eredményezhet túl sok találatot. Levéltár. a szerző(k) nevei. A rekord részletes megjelenítése 6-51. vagyis a keletkezett találati halmazok metszete adja a végleges találati halmazt. oldalszám). • Idő: a kiválasztott évszámtól kezdve jelennek meg a találatok. de ezek közül a leglényegesebb. Könyvtár. a szavak között ÉS kapcsolat alapján történik a keresés. MATARKA Hazánkban a legnagyobb tartalomjegyzék-szolgáltatás MATARKA (MAgyar Folyóiratok TARtalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa). folyóirat. két szerzővel 6-49. valamint csak a teljes szövegre mutató cikkekre. ha azok az interneten is megtalálhatók. A keresés szűkíthető idő. Rövid tájékoztatást kapunk a tételekről: A cikk címe. és rá kell kattintani a megfelelő tételre. több mint 1000 folyóiratot dolgoz fel. Megjelenített formátumban (pdf ) letölthető. Az egyes szűkítési lehetőségek értelemszerűen együtt is alkalmazhatók. Négy beviteli mező használható. megjelenési adatok (kiadási év. A szolgáltatás a magyar kiadású folyóiratok tartalomjegyzékeire terjed ki. majd amelyre kíváncsiak vagyunk. ábra. mely könyvtári vállalkozásként szabadon hozzáférhető az interneten keresztül. ábra). 2002től együttműködés keretében a Miskolci Egyetem. a folyóirat címe. ábra. a legfrissebb van legelöl. ábra. Gyors keresés. tehát csak akkor van találat. A cikkek kb. a PTE Egyetemi Könyvtár is részt vesz benne. Ha csak bizonyos szerző(k) cikkei között kívánunk keresni. • Csak az EPA-ban archivált cikkek: Csak az Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívum szolgáltatásában archivált folyóiratok teljes szöveges cikkeire mutató ugrópontokkal rendelkező találatok jelennek meg. ábra). ábra) az adott rekordról szolgáltat bővebb információt. • Csak teljes szöveggel elérhető cikkek: Csak teljes szövegre mutató ugróponttal rendelkező találatok jelennek meg. haladó (összetett) vagy böngészése között választhatunk. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 159 A 6-49. ha a Bibliographic Linkre kattintunk. A keresés a szerzők neve és a cikkek címei között is megtörténik. amennyiben az adatbázis-szolgáltató engedélyezi. azt a jelölődobozba ki kell jelölni. megjeleníthető a cikk. • Szakterület: csak az adott szakterülethez hozzárendelt folyóiratok címei kerülnek bele a találati halmazokba. a folyóirat részletes címét. Múzeum vezetésével építik. lapszám. Keresés. A találatokat kinyomtathatjuk. Szűkítési lehetőségek.matarka. 6-50. itt is egyszerű.hu Hasonlóan a korábban bemutatott keresésekhez. • Folyóirat: csak a kiválasztott folyóirat címei kerülnek bele a találati halmazba. A kapott találati halmaz később szűkíthető. hogy az adatbázisba való felvitelkor a cikk milyen tárgyszavakat kapott (lásd 6-49. a szerzők elérhetőségét. Az egyszerű keresésen belül két keresés áll a rendelkezésünkre. hogy részletesen ismerteti a MesH tárgyszavait.

bibliográfiai szempontból azonosak. http://www. majd el kell menteni a fájlt.pte. ábra. szakterületi besorolása. Elektronikus folyóiratok (e-folyóiratok) „Az e-folyóiratok elengedhetetlen részét képezik a szaktudományi információszolgáltatás rendszerének. ingyenesen elérhető. Cikkmásolat-kérés Azokat a cikkeket.pte. és jelentőségük. a kiadó neve. Az elektronikus folyóiratok jellemzői: • Gyorsabban jut el az olvasóhoz. ábra. tudományos és tájékoztató szerepük egyre nő a számítógépes kultúra meghonosodásával. hogy nemcsak a tartalomjegyzékről kapunk felvilágosítást. melyik honlapon található és a folyóirat nyelvének meghatározása. php?page=folyoiratok url link alatt. • Egyesek a cikkek tartalmi kivonatait tartalmazzák (abstract). azokat meg lehet rendelni anyagi ellenszolgáltatásért. mert tárgyszavakat nem tartalmaz. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 161 A feldolgozott folyóiratok címét betűrendes (6-52. Az így lementett adatokat listázásra és cikkmásolat megrendelésére használhatjuk. • Előfizetéshez kötött regisztráció. • Vannak teljes szövegű kiadványok (full-text).hu/library/index. A hazai orvos. A keresett folyóirat adatai is megtalálhatók az adatbázisban (6-54.lib. html).pte. • Ugyanúgy szerkesztik. A folyóirat címében való keresés 6-53.hu. hanem közvetlenül átléphetünk a teljes szövegbe. A keresett folyóirat számainak bemutatása 6-54. hogy a részletes keresést nem teszi lehetővé. ami elmenthető. mint a nyomtatásban megjelent folyóiratokat. Az adott számban található cikk leírása tartalmazza az adott tanulmány vagy folyóirat internetes elérhetőségét is. ábra).és egészségtudományi elektronikus folyóiratok internetes elérhetősége A Pécsi Tudományegyetem könyvtárából elérhető e-folyóiratok listája (6-55. • Egy időben ugyanazt a számot többen is használhatják. ábra). a lista formátumot kell kiválasztani. hu/) IP tartományból lehetséges. A feldolgozott időszakok folyóiratonként eltérőek. nyomtatható és/vagy tovább alakítható (pdf. Az elektronikus folyóiratok elérése csak Pécsi Tudományegyetem (http://www. 6-52. mint a nyomtatott változat. Előnye. A téma szerinti keresést a címek szavai alapján biztosítja. A keresődobozba beírjuk a folyóirat címét. amelyek nem érhetők el teljes szöveggel. ábra. Az elektronikus folyóiratok tartalma: • Egyesek csak tartalomjegyzéket közölnek.ha közben megszűnt. A keresett folyóirat adatainak megjelenítése .160 Az ápolástudomány tankönyve 6. kinyomtatható. Hátránya. • Előfizetett hozzáférés több folyóirathoz. ábra) vagy szakterületi lista alapján lehet kiválasztani. ábra): a folyóirat pontos címe. Egyszerű bibliográfiai listát is lehet készíteni a honlapon keresztül. • Előfizetett hozzáférés egy adott folyóirathoz. A folyóiratok ábécé-sorrendben vannak. mióta jelenik meg . • Ingyenes regisztrációhoz kötött. A kiválasztott cím után a megfelelő évfolyam és szám kiválasztása következik (6-53. Az elektronikus folyóiratok típusai: • Szabadon. • A hozzáférés helytől és időtől független. elektronikus folyóiratok link alatt.lib. Közvetlenül a http://aok. mikor -.” Az elektronikus publikálás és ezzel együtt a teljes szövegű on-line hozzáférés egyre nagyobb szerepet játszik az információszolgáltatás területén. • A talált információ letölthető. A keresés elvégzése után a találatokat kosárba kell menteni.

A Debreceni Egyetemről elektronikusan elérhető teljes szövegű orvosbiológiai folyóiratok száma mintegy 6.. hogy nem csak a Debreceni Egyetem gépeit használva.000. Az URL linkre kattintva eljutunk a folyóirathoz. Az e-folyóiratokat tudományterületek szerint is felosztották. ábra. adatbázisok és szabad felhasználású internetes források honlapjai. ilyen pl. Nemcsak folyóiratra.hu/hu/elektronikus_folyoiratok. online elérhetősége. ábra. Lehetőség van arra. kiadója. ábra. A Debreceni Egyetem Kenézy Élettudományi Könyvtár elektronikus folyóirat gyűjteménye 6-56. A Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára A SZTE Egyetemi könyvtár számítógépes hálózatán keresztül ábécérendben találhatók az elektronikus folyóiratok. hogy mettől meddig van a teljes szövegű elérés. ábra) látható a folyóirat pontos címe. A találat megjelenítésekor (6-56. Az elektronikus folyóiratok adatbázisa 6-57.lib. hanem témára is lehet keresni.unideb. A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) Kenézy Élettudományi Könyvtára elektronikus folyóirat böngészője (6-57. kutatók munkáját. ábra). fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 163 A Nővér című folyóiratot kerestük. valamint az egyéb megjegyzés. ábra. ábra). Elektronikus elérhetősége: http://kenezy. A honlapon található gyorslink segítségével lehet a tudományterületek szerinti folyóirat felosztást használni (6-58. 6-55.162 Az ápolástudomány tankönyve 6. hanem az otthoni gépekről is elérhessük a folyóiratokat. A Nővér című folyóirat kikeresése az elektronikus folyóirati adatbázisból 6-58. ami megkönnyíti a hallgatók. A Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár folyóiratgyűjteménye .

hu honlapon keresztül. hivatkozhatnak rá és bármilyen módon használhatják. Elérhető a http:// www. emellett kereshetnek a szövegben. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar könyvtár külföldi folyóirat gyűjteménye .hu) elérhető E-folyóiratok listája külön tartalmazza a hazai és külön a külföldi szakmai folyóiratok ábécérendben felsorolását (6-60. hogy a tudományos irodalom az Interneten keresztül ingyen és nyilvánosan hozzáférhető. megkönnyebbítse az Open Access tudományos folyóiratok láthatóságát. törvényes vagy technikai akadályokba ütköznének azokkal. tölthetnek le és oszthatják meg egymással. ábra). tudományterület szerint. Böngészhetünk a kiadványok címei.se-etk.hu/) IP tartományból lehetséges (659. Az egészségügyi szakterület válogatott folyóiratlistáját a IV. egy helyre gyűjtse össze a különböző szakterületek Open Access folyóiratainak elérhetőségeit. Több szempontú keresési lehetőség van. ill. A Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár folyóirat gyűjteménye 6-60. és a találatok teljes szöveggel jelennek meg. másolhatnak. Olyan folyóiratok kerülnek felvételre. A referált Open Access folyóiratok áttekintését a Directory of Open Access Journals (DOAJ) tartalmazza. ábra). ábra. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 165 Semmelweis Egyetem Központi Könyvtára Az elektronikus folyóiratok elérése csak Semmelweis Egyetem (http://www.open-access. Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar KönyvtáraA Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar könyvtárából (http://www. hogy növelje.sote. Célja. ábra. amelyek megfelelnek a minőség- biztosítási követelményeknek. számú mellékletben található. Open Access folyóiratok Az Open Access (Nyílt hozzáférés) azt jelenti. akikkel az Interneten keresztül kapcsolatban állnak. ezáltal az érdeklődők teljes szövegeket olvashatnak. 6-59. anélkül hogy pénzügyi.lib.164 Az ápolástudomány tankönyve 6.

Több mint 1400 folyóirathoz állnak rendelkezésre kereshető idézetek. Évfolyam szám. amely lefedi az ember környezetre gyakorolt hatásának minden vonatkozását. Példa: Dinya E. 14. A Regional Business News az Egyesült Államok több mint 80 világvárosi és vidéki regionális üzleti kiadványát foglalja magában. p. Orvosi Hetilap. május 6. Hivatkozás elektronikus forrásokra.) (2009): A beteg gyermek táplálása. az állatorvostan. Budapest: Medicina Kiadó. a gyermekgondozás. Kötetszám. több tudományágat átfogó adatbázis. Hivatkozás jogszabályokra A jogszabály címe (Kiadás évszáma). és a teljes szövegű anyagok többsége kereshető pdf formátumban van. Oláh A (2010): A kivonuló mentődolgozók egészségi állapotát befolyásoló főbb tényezők hazánkban. évi XCII. Külföldi cikk (hasonlóan a magyar nyelvű cikk hivatkozására) Példa: Grigoryan M. 2010. Kézirat Szerző(k) neve (évszám): Tanulmány címe.. (2001): Biometria az orvosi gyakorlatban. Az adatbázis több mint 384 000 rekord indexelését és referátumait tartalmazza. Az adatbázis pdf-tartalma 1887-ig nyúlik vissza.29. . 2009 (2010) Budapest: KSH. Kiadás helye: Kiadó. Oldalszám. 1 DVD-ROM Médiaprogramok (tv. p. Budapest: Medicina Kiadó. Megjelenés éve. 51. utolsó letöltés ideje Példák: Nagy J. (1994): Újraélesztés. táblázat címe. Information Science & Technology Abstracts A Library. melléklet EBSCO folyóiratcikk-adatbázisok Academic Search Complete Az Academic Source Complete a világ legértékesebb és legátfogóbb. Az adatbázis 1986-ig visszamenőleg tartalmaz teljes szövegű anyagokat. Az adatbázis naponta frissül.] Fény és árnyék (2007): drogprevenció [elektronikus dokumentum].166 Az ápolástudomány tankönyve 6. a megújítható energia és az újrahasznosítás témakörében kereshetők benne anyagok. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 167 I. (Kiadás évszáma): Könyv címe.) (évszám): Könyv címe.. Példa: Pálfiné Szabó I. valamint szabad hozzáférést biztosít több mint 4700 rekord teljes szövegéhez. Szerző nélküli könyv Könyv címe (Kiadás évszáma) Kiadás helye: Kiadó. In. Information Science & Technology Abstracts (LISTA) több mint 560 teljes folyóiratot. tanulmány vagy fejezet címe. Qureshi Al. cím vagy weboldal címe: alcím (ha van). A honlap neve. Kövesdy Cs. Regional Business News Ez az adatbázis regionális üzleti kiadványok teljes szövegét tartalmazza. A teljes szövegeken kívül több mint 11 900 folyóirat és összesen több mint 12 000 kiadvány. Ábra. MEDLINE A MEDLINE adatbázis szakmailag irányadó orvosi információt szolgáltat az orvostudomány. Oldalszám (tól-ig) Példa: Forrás: Füzesi Zs. A gyűjteményben többek között a könyvtárosság. dokumentumokra Szerző (k) (vagy szerkesztő.(2010): Acute stroke management: endovascular options for treatment. ed(s). Boncz I. valamint könyveket. december 10. 5. Kézirat. 18. közel 50 részlegesen hozzáférhető folyóiratot és közel 125 válogatott folyóiratot indexel.hu/upload/pdf/a_d_vitamin_pleiotrop_hatasai_kulonos_tekintettel_a_cardiovascularis_ rendszerre-6551. igazgatási és közérdeklődésre számot tartó anyagokat foglal magában. Newspaper Source Plus A Newspaper Source Plus több mint 700 teljes szövegű hírlapot. rádió. Kiadás helye: Kiadó. amely több mint 1730 általá- nos referenciakiadvány teljes szövegű változatát foglalja magában 1975-től kezdődően. Szerkesztett könyv Szerkesztő(k) neve (szerk. A közvetítő csatorna neve. táblázatok Szerző neve. A média típusa. Megjelenés helye: Kiadó.12. Háromnál több szerzős könyv Első szerző neve és mások/et al. In: Semin Neurol. forrás neve) (évszám): Tanulmány. amely a több mint 4700 márkanevet tartalmazó 1300 generikus gyógyszer betegtájékoztató anyagát öleli fel. Egészségügyi Közlöny 60. Oldalszám (tól-ig) Példa: Betlehem J. törvény egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról (2010). amely több mint 1 300 000 rekordot foglal magában. Kiadás helye: Kiadó. A közvetítés dátuma és időpontja. Budapest: Medicina Kiadó.): Könyv címe. Szabvány címe. Horváth A.Consumer Edition Ez az adatbázis a világ könyvtárai számára hozzáférhető leggazdagabb fogyasztói egészségügyi tájékoztatási gyűjtemény. köztük monográfiák. a beteggondozás.. 2089-2098.. 22.. p. és mások (2005): A magyar patológia története. video) Szerző(k) neve (rendező): A dokumentum címe. v. A Health Source: Nursing/Academic Edition magában foglalja a Lexi-PAL Drug Guide adatbázist is. Budapest: Medicina Kiadó. Folyóirat Szerző(k) neve (megjelenés éve): Cikk címe. Példa: Mokos Tibor (2010): 20 éves az Egészségtudományi Kar. p. Példa: Bodó M.): Oxiológia. beszámolók és konferencia-előadások indexelését és referátumait foglalja magában. In: Bencze B. tudományos igényű. Health Source: Nursing/Academic Edition Az adatbázis közel 550 teljes szövegű tudományos folyóiratot tartalmaz. a táplálkozástudomány. (szerk. számos orvosi területről. Oldalszám (tól-ig) Példa: 2010. Konferencia valamely előadására való hivatkozás Előadó(k) neve: Az előadás címe. a honlap címe/URL címe.. Tistyán L. fogyasztói egészségügyi magazint tartalmaz. II. 265-272. In. A forrásanyag terjedelme az 1960-as évek közepéig nyúlik vissza. (2004). A MasterFILE Premier adatbázis az általános érdeklődés minden területét felöleli. (Megjelenés éve).(2010):A D-vitamin pleiotrop hatásai. ERIC Az ERIC (Educational Resource Information Center) egy amerikai országos pedagógiai információs rendszer. a környezetszennyezés. a preklinikai tudományok és sok más orvostudományi ág területéről. szervezet. amely 7900 teljes szövegű periodikumot tartalmaz.Bibliográfiai leírás Könyv Szerző neve (Kiadás évszáma): Teljes cím. In: Szerkesztő(k) neve (szerk. a zöld építés. Évfolyam szám. Az adatbázis naponta frissül az EBSCOhost keresőrendszeren keresztül. Könyvfejezet Szerző neve (kiadás évszáma): A könyvrészlet.00 óra Szabvány A szabványkibocsátó országban használatos betűjel és a szabvány száma.pdf [Pécs. az egészséggondozási rendszer. 6800 lektorált folyóiratot beleértve. Business Source Premier A Business Source Premier az üzleti iparág leggyakrabban használt kutatói adatbázisa. In: Hypertonia és nephrologia. amely több mint 2300 folyóirat teljes szövegű változatát tartalmazza. GreenFILE A GreenFILE kutatásokkal alátámasztott információval szolgál. Magyar Ápolási Egyesület Tolna Megyei Szervezete: Ápolók Nemzetközi Napja 2005.. Kötetszám. MasterFILE Premier A kifejezetten a nyilvános könyvtárak számára készült. az online információ-visszakeresés és az információkezelés témakörei találhatók meg. Göndöcs Zs.21. Az adatbázis több mint 699 000 televíziós és rádiós híranyag átiratának teljes szövegét is tartalmazza. 469-476. Átvett adatok és ábrák. Jeges S. Szekszárd. 151. URL:http://elitmed. a bibliometria. Folyóirat címe.(szerk. Folyóirat címe. és több mint 323 000 teljes szövegű dokumentumra tartalmaz hivatkozást 1966-ig visszamenőleg. és 1998-ig visszamenőleg tartalmaz hivatkozott referenciákat. Példa: MSZ ISO 690 (1990) Bibliográfiai hivatkozások. a fenntartható mezőgazdaság. Kézirat. Riport. Budapest: Magyar Szabványügyi Testület. az osztályozás. kutatási jelentéseket és előadásanyagokat. pp... (2005): A kiégés vizsgálata ápolók körében: Előadás. 55-95. A National Library of Medicine által létrehozott MEDLINE adatbázis a MeSH (Medical Subject Headings . és többek között a globális felmelegedés. Health Source . A teljes címlista ide kattintva érhető el. A közösségi színtér program és elkészítésének folyamata. 20. a katalogizálás. Pécs : Forrás Alapítvány. Példa: Decsi T. Kiadás helye: Kiadó. p. több mint 31 millió teljes szövegű cikket tartalmaz. multidiszciplináris teljes szövegű adatbázisa. mint az orvostudományok. Kovács T.. Ideje. amely olyan területeket ölel fel.orvosi tárgyszórendszer) indexelését használja. Gőbl G. p. Library. 6. 2986-2989. TV. ill. melléklet . vagy ed(s). Példa: Magyar Statisztikai Évkönyv. Helye. (2008): A páciensek elégedettsége a hospice osztály ellátásának minőségével. A Health Source: Consumer Edition több mint 80 teljes szövegű. a fogászat. Oldalszám (tól-ig) Példa: Gőbl G. 30. 2010. különös tekintettel a cardiovascularis rendszerre. a sportgyógyászat és az általános közegészségügy. Példa: Pálfi F. Pécs TV.. A gyűjtemény tudományos.

melléklet . JSTOR A JSTOR adatbázis 24 tudományág több mint ezer folyóiratának teljes szövegét tartalmazza angol nyelven. Econlit Az EconLit az American Economic Association elektronikus bibliográfiája. a Magyar-angol környezetvédelmi szótárt. biológia és biokémia. szakterület stb. Egyszerre teljes köteteket nem szabad letölteni. virtuális művészeti kézikönyvtára. A JSTOR archívum gyűjtőköre kiterjed szinte minden tudományágra. mesterséges intelligencia minden területének legfrissebb kutatási. az Angol-magyar pénzügyi és műszaki szótárakat. és sok oktatási folyóiratot is. társadalomtudomány. angol. Az adatbázis retrospektív jellegű archívum. PsycINFO A PsycInfo az APA (American Psychological Association – Amerikai Pszichológiai Társaság) online adatbázisa. állattenyésztési. valamint az Európai Uniós terminológiai szótárt tartalmazza központi tartalomként. több tudományágat átfogó hetilap. érthető. és állatorvosi témákat csak akkor veszi figyelembe. MLA International Bibliography A MLA International Bibliography. gyógyszerészet. The Grove Dictionary of Art (Grove Art Online) A Grove Art Online a mai legteljesebb művészeti enciklopédia. A bibliográfiai adatokat az 1800-as évek elejétől tartalmazza. űrtudomány. Az EISZ felhasználói számára több mint 50 folyóirat érhető el ingyenesen. a Környezetvédelmi lexikont. Az Ovid platformján elérhető adatbázis folyóiratcikkek. A mezőgazdasági. mely minden szempontból lefedi mind a nyugati. és diákok használják napi szinten szerte a világon a JSTOR sok lehetőséget kínáló keresőmodulját kutatásaikhoz. Magyar értelmező kéziszótárt. élettan. az 1883-ban alapított Modern Language Association of America adatbázisa az egyetlen átfogó bibliográfia a nyelvtan és irodalom területén. Több ezer könyvtár és kulturális örökségi intézmény. A digitális archívum egy tudósok. Science Magazine A Science a kutatás egyik nagyon fontos forrása. és a teljes nyomdaival megegyező tartalom (full text) letölthető pdf formátumban. társadalomtudományi index. Tudósok. A kiadványokhoz tartozik tárgymutató. cím és absztrakt szerint. programozási nyelvek. Rekordjainak száma 550 ezer. ha összefüggenek az élelmiszerek minőségével. valamint a RILM zenei bibliográfia. adott esetben színes ábrákkal. a humán tárgyakon keresztül a társadalomtudományon át a természettudományig. Az 1869 óta megjelenő Nature a világon a legtöbbször idézett. aminek gazdag kísérleti anyaga és kémiai reakciók adatállománya a tekintélyes Beilstein. francia). A WoS szolgáltatása a citációs index. a világ minden tájáról. Az FSTA 40 nyelven körülbelül 1800 kiadványt figyel. szürke irodalmat is feldolgozza. bibliográfiáknak. oktatási eredményeiről számol be. számítógépes szimuláció. A cikkek kutathatók szerző. környezetvédelem. kutatási jelentések. a természettudományi kutatási folyóiratokat és áttekintéseket. kéziszótárait (spanyol. MathSciNet A MathSciNet absztraktokat és bibliográfiai adatokat tartalmazó matematikai tudományos adatbázis. számítástechnika. Zoological Record A Zoological Record a világ legrégebbi folyamatosan működő adatbázisa az állati biológia terén. elkötelezett munkájának eredménye. 1999-ig visszamenőleg. melynek indexei több mint harminc év közgazdasági irodalmát fogják át a világ minden tájáról. Interdiszciplináris adatbázis. SpringerLink A Springerlink a világ egyik legszéleskörűbb online gyűjteménye természettudományos. Lecture Notes in Computer Science A Springer Kiadó teljes szövegű könyvsorozata az informatika. számítógép hálózatok. Gmelin és Patent Chemistry adatbázisok összeolvadásával jött létre. német és francia nyelven. Tudományos szempontok szerint rendszerez. A teljes szöveg nyomtatható pdf (esetenként HTML is) formátumban áll rendelkezésre. ACM Digital Library Az Association for Computing Machinery adatbázisa az ACM kiadásában megjelenő folyóiratok és konferenciaanyagok bibliográfiai adatait és teljes szövegű elektronikus változatát tartalmazza 1985-től. a nem világnyelven megjelenő nemzeti folyóiratokat. A világ vezető rendszertani referencia helyének tartják. és több mint 944 tudományos folyóirathoz a Highwire platformon. szabadalmakat. Egyedülálló a mai életrajzok terén. jog stb. folyóiratokat. elő- állítója az IFIS: International Food Information Service (Reading. de a tartalomjegyzékükben böngészhetünk). szakdolgozatokat és konferenciakiadványokat. átfogóbb és megbízhatóbb online irodalmi adatbázisa. jogtudomány.és állattan. A könnyen használható kezelőfelületen egyaránt kereshetünk és böngészhetünk a folyóiratokban. könyvfejezetek. a jelentéseket és az ún. magas tudományos minőségű. földtudományok. számítástechnika. Teljes szövegű hozzáférést biztosít a saját kiadású papíralapú folyóiratok elektronikus változatához. neurológia. könyveknek. munkaanyagoknak és disszertációknak. szabványokat. számítógép-programozás. kutatók által összeállított közösségi kutatóplatform. disszertációk leírását. könyvek. komplexen közelít a szövegek felé. természet. könyvajánlóknak. A szolgáltatás keretében jelenleg több mint 1600 folyóirat érhető el 1997-től teljes szöveggel többek között az alábbi tudományterületeken: élettudományok. évente 20 ezerrel növekszik. A szabadalmakat. a PubMed. 1864 óta az állatnevek nem hivatalos nyilvántartása. interdiszciplináris. Teljes szöveggel az 1997 utáni számok érhetőek el (az ennél régebbiek nincsenek digitalizálva. kémia. ill. a nukleáris kémiától a mikrobiológián át a nyelvtudományig. Food Science and Technology Abstracts Az FSTA referáló folyóirat formájában 1969-től létezik. szófaj. a Veterinary Bulletin és a többi CABI referáló folyóirat tartalmát. bibliográfia és esetenként szerzői index is. Az új folyóiratfüzetek már hetekkel a nyomdai megjelenés előtt olvashatók online formában. tanárok. német. amelynek heti frissességgel közreadott anyaga a tudomány egész területére kiterjed. Grove Music Online A Grove Music Online 2001 óta az online zenekutatás vezető adatbázisa. az állatorvos-tudományi és a kapcsolódó biológiai. jelentés. kereskedelmi. műszaki tudományok. A Web of Science három adatbázis három fő tudományterületre osztva rendszerez: Bölcsészettudományi és művészeti index. nonprofit intézmény. Témakörei felölelik az állati biológia minden területét a környezeti leírástól a rendszertanig és az állatorvosi tudományokig. más kiadók e-folyóirataihoz. egy nemzetközi. műszaki és orvosi folyóiratok nyomtatott és elektronikus formában való terjesztése. jogi témákat figyeli. A mezőgazdasági. Fő témái: mesterséges intelligencia. mely nyomatva és online is elérhető. mint pl. Fő profilja a természettudományos. holland). Magyar szinonimaszótárt. Keresőfelülete egyszerű. fizika és csillagászat. éves gyarapodása 160 ezer. Cab Abstracts A CAB a mezőgazdaság referáló szolgáltatásaként 1932-ben indult. Új magyar irodalmi lexikont. amely feltárja a szerzői hivatkozásokat. Az EconLit átfogó indexe folyóiratcikkeknek. mind a nem nyugati vizuális művészeti ágakat. technológiai és orvosi folyóiratokból. A keresési lehetőségek széles körűek (címszó.168 Az ápolástudomány tankönyve 6. nyelvtudomány. kifejezés. A szolgáltatás teljes egészében tartalmazza az Index Veterinarius. A rekordok száma több mint 4 millió. Német-magyar műszaki nagyszótárat. gazdasági. Akadémiai Elektronikus Könyvtár Az Akadémiai Kiadó nagyszótárait (angol. szoftverfejlesztés. LRC (Literature Resource Center) A Literature Resource Center a világ legaktuálisabb. Scriptum Kiadó szakszótárai A szótárak a GIB (Graphical Interactive Book) adatbázis-kezelő és információ-visszakereső rendszer webes felületével kereshetőek. a keresést többféle módon is szűkíthetjük. Linkekkel elérhető a Classical Music Library és DRAM. mely 1995-ben alakult. az elektronikus adatbázisban tárolt valamennyi információ önállóan vagy bizonyos kombinációkban visszakereshető. nevelés. könyveket. Akadémiai Kiadó Folyóirattár Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő kiadványok több mint 40 tudományágban biztosítanak lehetőséget tudósaink számára legfrissebb eredményeik publikálására. 1999 és 2004 között a magazin a legmagasabb impakt faktorral rendelkezett az alábbi hat tudományterületen: molekuláris biológia és genetika. Az EISZ keretében minden intézmény az általa igényelt csomagokban található folyóiratok cikkeinek teljes szövegéhez férhet hozzá. számítógépes grafika. szociális munka. növény. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 169 III.) köréből. Anyagát 1973-ig visszamenőleg dolgozták fel számítógépes formában. Karbantartott hivatkozásokat tartalmaz olyan alábbi kapcsolódó forrásokhoz. fizika. Nature folyóiratgyűjtemény Az NPG-hez tartozó kiadványok és szolgáltatások magukban foglalják a Nature folyóiratot. A felhasználók a tudás minden szintjén megtalálják az írókra és munkáikra vonatkozó információkat bármely korszakra vonatkoztatva. jogszabályokat. gazdag tárháza a kritikáknak. ös�szefoglalóit és hivatkozásokat (citációkat) tartalmaz a pszichológia és társtudományai (pszichiátria. fejleszti a kritikus gondolkodásmód kialakítását. közgazdaságtan.Az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) körébe jelenleg tartozó adatbázisok WEB of SCIENCE A Web of Science (WoS) az ISI (Institute for Scientific Information) bibliográfiai adatbázisa. fejlesztési. immunológia. Tesztre készen Az Akadémiai Kiadó és az Idegennyelvi Továbbképző Központ (ITK) együttműködésével jelent meg a Rigó utcai (ORIGÓ Nyelvvizsga) autentikus nyelvvizsgateszteket feldolgozó Tesztre készen program. Idegen szavak és kifejezések szótárát. több száz vezető tudományos kiadó. társadalomtudomány. ISI. az Elsevier új kémiai adatbázisa. jelenleg a neve Centre of Agriculture and Biosciences International (CABI). Hetente frissítik. A vegyészek a szervetlen kémia legfontosabb adatait találhatják meg ebben az adatbázisban. ha van angol nyelvű összefoglalójuk.és műszaki tudományos index. Anglia). orvostudomány. és számtalan tudós közös. nagy hatású folyóiratot szemléz. . antropológia. Reaxys A Reaxys. olasz. Egyszerre teljes számokat nem szabad letölteni. ember-számítógép kölcsönhatás. Science Direct A ScienceDirect az Elsevier tudományos kiadó fulltext és adatbázis szolgáltatása. A teljes szöveg nyomtatható pdf (esetenként HTML is) formátumban áll rendelkezésre. valamint sokoldalú keresést biztosít körülbelül 8700.

Az archivált tételek nagy részének teljes szövegű keresésre van lehetőség. valamint a http:// www. Népesség. egyrészt az újonnan felkerülő tételekkel.lib. valamint a http://www.lib. közoktatás. A tárgyszó-rend- . A táblák ingyenesen letölthetők és nyomtathatók. Általános gazdasági mutatók 4. Nemzetközi adatok A fő témakörökön belül további alcsoportok segítik a keresést. gazdasági helyzetéről. de a módosításokat nem tartalmazzák. magyar nyelvű folyóiratok pedagógiai tárgyú cikkei. stADAT-táblák. Az évközi adatok rövidebb idősorai révén a havi és/vagy a negyedéves változások kísérhetők figyelemmel. Havonta egyszer frissítenek. melléklet Az egészségügyi szakterület válogatott folyóiratlistája Addiction and Health Archives of Public Health BMC Health Services Research BMC International Health and Human Rights BMC Public Health BMC Women's Health Bulletin of the World Health Organization Californian Journal of Health Promotion Cost Effectiveness and Resource Allocation Emerging Themes in Epidemiology Epidemiologic Perspectives and Innovations Global Health Action Global Health Governance Health Care and Informatics Review Online Health Reports Health Research Policy and Systems Healthcare Review Online Human Resources for Health The Internet Journal of Allied Health Sciences & Practice International Journal of Collaborative Research on Internal Medicine & Public Health International Journal of Environmental Research and Public Health International Journal of Health Research The Internet Journal of Epidemiology The Internet Journal of Healthcare Administration The Internet Journal of Toxicology Journal of Environmental and Public Health Journal of Health Science The Journal of Toxicological Sciences Journal of Toxicology MMWR. neveléslélektan. valamint az OPKM-ben feldolgozott idegen nyelvű szakkönyvek és válogatott folyóiratcikkek adatait.hu honlapról. magyar nyelvű adatbázis. közvetlenül a http://kozugy. Az adatbázis folyamatosan bővül az újonnan megjelenő információkkal és a korábban megjelent dokumentumok retrospektív feldolgozásával. az esetleges módosításokkal egységes szerkezetben. szakképzés. Elektronikus Periodika Adatbázis Archívum Magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványok könyvtári igényű nyilvántartása.hu honlapról. oktatásmódszertan. Társadalom 3. melléklet Egyéb fontos adatbázisok CD Jogtár Törvények és Országgyűlési határozatok a CompLex Kiadó Kft. SZOCIOWEB A szociológiai információk webes változata. valamint a címeket helyenként kiegészítő. Az adatok forrása: a Magyarországon megjelent pedagógiai szakkönyvek. az előzetes adatok kék színnel. Az adatbázisban megtalálható dokumentumok hozzáférhetők az OPKM állományában.hu. a jelentősebb gyűjteményes munkák analitikus feltárásban. hogy létrejöjjön és minél tovább rendelkezésre álljon az elektronikus időszaki kiadványok szervezett. A magyar vonatkozású szociológiai irodalom válogatott bibliográfiai adatbázisa. Ennek értelmében a stADAT-táblák 7 nagy témakör köré rendeződtek: 1. népmozgalom 2.pte.hu/.hu honlapról. Hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteménye A mai napon hatályos állapotukban tartalmazza (az önkormányzati rendeletek kivételével) az összes jogszabályt és az állami irányítás egyéb jogi eszközének szövegét.lib. Folyamatosan frissítik. Területi adatok 7. az OPKM állományában hozzáférhető idegen nyelvű szakkönyvek és idegen nyelvű szakfolyóiratok válogatott cikkei. Közvetlenül elérhető a http://www. valamint a http://www. Az adatbázis tartalma: neveléselmélet. Közlönytár adatbázisában. A jogszabályok az elfogadott és kihirdetett szöveggel megegyeznek.170 Az ápolástudomány tankönyve 6. A táblák szerkezetében viszont nagyobb változást jelent. nevelésszociológia. A szolgáltatás célja.hu honlapról.oszk. MEH Elektronikus-kormányzat Központ adja közre. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 171 IV. A táblák értelmezéséhez módszertani útmutató nyújt segítséget. Környezet 6. telefonszáma és e-mail címe is megtalálható. oktatásügy.pte. rövid annotációk segítik.opkm.hu honlapról. a CompLex Jogtár lemez zárását követően.magyarorszag. A Központi Statisztikai Hivatal a felhasználók könnyebb tájékozódása érdekében 2007-től összefoglaló adatgyűjteményeinek (évkönyvek. hogy minél több digitális periodika juthasson stabil hozzáférésű megjelenési módhoz. A felhasználók minél könnyebben tájékozódjanak az e-periodikumok világában. Morbidity & Mortality Weekly Report Open Epidemiology Journal Open Health Services and Policy Journal Open Public Health Journal Open Toxicology Journal Risk Management and Healthcare Policy Social Medicine Weekly Epidemiological Record V. ill. tájékoztatási adatbázis) témastruktúráját egységesíti. a szociológia országos szakkönyvtára felügyeli. határterületeinek legkiterjedtebb körén alapul. több szempontból visszakereshető katalógusa.ksh. gyógypedagógia. zsebkönyvek. oktatáselmélet. Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa A felhasználók széles körének az adatigényeit elégíti. A tematikus keresést a szociológiát és határterületeit lefedő tágabb témakörök és a részletezőbb fogalmakat leíró. Gazdasági ágazatok 5.kerszov. Az éves adatok hosszabb idősorai mélyrehatóbb tájékoztatást nyújtanak hazánk társadalmi. Az adatbázis elérhető a http://www. Közvetlenül a https://kereses.lib. másrészt a frissülő archivált kiadványok számaival. Elérhető a http://www.hu honlapról. PAD Pedagógiai Adatbázis Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) Pedagógiai Adatbázisa (PAD) magában foglalja 1989-től a Magyar Pedagógiai Irodalom című nemzeti szakbibliográfia teljes anyagát. Ingyenesen hozzáférhető. A táblák statikusak. hogy 2007-ben szétválasztásra kerültek az éves és az évközi adatokat tartalmazó táblák.pte. Az adatbázis közvetlenül elérhető a http://epa. a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára.pte. javarészt tezauruszba rendezett tárgyszavak. Amennyiben ennél is részletesebb tájékoztatásra van szükség.pte. ill. Az állomány folyamatosan gyarapszik. a magyar és magyar vonatkozású külföldi szociológia több mint 30 évét reprezentálja. A fontosabb mutatók hosszabb időszakra visszatekintő idősorai is elérhetők.lib. a táblák alatt az egyes szakterületek szakértőinek a neve. míg a korábbi évekre visszamenőleges adatjavítások zöld színnel vannak jelölve. neveléstörténet. Az adatbázis a szociológia lehető legtágabb értelmezésén. egyes folyóiratok archiválása.hu honlapon.hu/jogszabalykereso honlapon megtalálható. Az idegen nyelvű dokumentumok jelentős részéhez címfordítás és referátum is tartozik. valamint a http://www.

A portálon az elmúlt 18 év nyomtatott formában megjelent tudományos. Elérhető a http://www. eLitMed. hogy az orvosok által írt vagy ellenőrzött. kereshető módon. szellemi.és kultúrtörténeti anyagait is könnyen el lehet érni jól áttekinthető. Journal of Clinical Oncology. kutató. de kiegészítheti a látogató és orvosa közötti kapcsolatot.és keringési zavarok.hu/ Az eLitMed. WHO . a kezdőlapon kiválaszthatja a belépő. Az eLitMed.és egészségtudományok vívmányairól. Jelenleg 94 964 címet tartalmaz. medicalonline http://www.php Elérhetők: Medical Tribune. Nagyon sok webhely felépítése összetett.int Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization. megelőzése és gyógyításuk terén. valamint az egészségügyről – annak minden. VI. Magyar Immunológia. Current Opinion in Hematology folyóiratok aktuális és korábbi számai.hu/ Az InforMed 1995-ben létrehozott egészségügyi website. LAM (Lege Artis Medicinæ). egészségügyi szakdolgozó. Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle. a szív. az egészségüket megőrizni kívánó embereknek életviteli tanácsokat adjon. A cél. jogi és etikai vonatkozásával együtt. rövidített címét. együttműködik a kormányokkal a nemzeti egészségügyi programok tervezésében. másik része a laikusoknak szól.hu/index. a betegségek természete. a webterület melyik részén kíván böngészni. a járványok.hu http://elitmed. a gyermekbetegségek. . orvos. társadalmi. gyógyszerész.hu honlapról. a Pro Patiente adatbázisára építve. laikus). hasznos és naprakész információt nyújtanak a gyógyításról.medicalonline.informed.172 Az ápolástudomány tankönyve 6.hu portál teljes hozzáférést biztosít a magyar nyelvű tudományos közleményekhez is. sok lapnál a teljes szöveget teszik elérhetővé. Elérhető az oldalon keresztül a Ca&Csont. Feladata világszintű iránymutatás adása az egészségügy területén. filozófiai. valamint a http://www. InforMed http://www. pte. tárgyszavait és ISSN számát. Journalseek www. A dokumentumok legnagyobb része a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központjában megtalálható. A magyar szociológia nemzetközi népszerűsítéséhez járul hozzá. Az angol nyelvű verzióban három alapvető szociológiai folyóirat angol nyelvű kivonatainak teljes szövegét közöljük.World Health Organization www. Segélynyújtási. hogy melyik célcsoportba tartozik (pl. A Genamics JournalSeek a legnagyobb Interneten elérhető folyóirat-információs adatbázis. Ingyenes a hozzáférés. az orvos. Az adatbázis tartalmazza az adott folyóirat rövid jellemzését.who. A bibliográfiai tételek idegen nyelvű címfordítás alapján visszakereshetők. WHO) az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik szervezete. irányításában és értékelésében.fszek. Magyar Radiológia folyóiratok aktuális számai. Az oldalon megjelenő szakmai információ természetesen nem helyettesíti. gazdasági.hu/adatbazis.hu segítségével megalapozott. Szakmai oldalakon regisztrált orvosok és egészségügyi dolgozók számára szakmai folyóiratok elektronikus változatát. Orvostovábbképző Szemle. Feladata továbbá a megfelelő egészségügyi technológia.lib. Ideggyógyászati Szemle. információ és szabványok kifejlesztése és átadása. negyedévente frissítik.és irányítási tevékenységet végez az egészségvédelem minden területén. hogy az adatbázis angol nyelvű keresőfelülettel is rendelkezik. Hypertonia és neph- rologia.journalseek. ill. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 173 szer a könyvtár folyamatos fejlesztésének az eredménye. honlapjának az elérhetőségét. szakmailag hiteles tartalommal szolgáljon a betegeknek. LAM Extra Háziorvosoknak. melléklet Néhány hazai és nemzetközi orvosi és egészségügyi webhely Az egészségügyi webhelyek egy része szakembereknek. a nemzetközi közegészségügy koordináló hatóságaként működik.net Külföldi folyóiratok keresője. különösen a fertőző betegségek. Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle. a rák és az AIDS okainak feltárása. valamint az archívumban a korábbi folyóiratcikkek.

doc [2011.] [28] http://www.16.: Az okság természete. Jele: ?. OSZK. old. A bibliográfiai adatok a dokumentumok rövid leírásait nyújtják és elősegítik. CILISkA D. pte. OPAC: Online Public Access Catalogue. Lege Artis Medicinae 12.: Kőtáblától a világhálóig: Az orvos.hu [Pécs. 45. old. 98-99.16.15. Balassi.18:849-852.magyarorszag. 2006.05.gov/pubmed [Pécs. [23] Vajda J () Repetitio anatomiae [elektronikus dokumentum]: For practising physicians and students [elektronikus dokumentum]. 2004.php?page=impaktfaktor [Pécs.: Hosszúra nyúlt útibeszámoló a könyvtárvezetési ismeretek (b) irodalmából.27. E.com [Pécs.01.hu/jogszabalykereso [Pécs.hu [Pécs. kiadás.vagy szakirodalom-jegyzék. tippek.hu/files/tiny_mce/File/Hallgatok/ szakdolgozat/Szakdolgozati_modszertani_segedlet. [22] TÓvÁRI J. Kulcsszó: A dokumentum címében.angelfire. A metakeresők egyidejűleg kérdezik le az egyes keresőket és különféle opcionális rendezési szolgáltatásokat is nyújtanak. [6] CARPER. [14] JEhOdA I. kiadó. 2000. [7] DICENSO A.ksh. Az operátorokat nagybetűvel kell írni. [20] PÁLL I.pte.] [44] http://search. Magyar Tudomány 167. SOmOSkÖvI I. 2007.2011.2011.] [38] http://www.] [42] http://www.hu [Pécs.] [40] http://www.16. Ilyen pl. MSZH Budapest. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 175 Alapfogalmak Absztrakt (abstract): Rövid kivonat.2011. 1978.01. alcímében és kivonatában szereplő kifejezés. Budapest.] [41] http://www. Multidiszciplináris adatbázis: Több tudományterületet érintő.2011. (1978) Bibliográfiai leírás. ami az adott csonkolás jel  előtti karaktersorral kezdődik. Könyvek. és ellenőrizetlenül feldolgoz mindent.] [36] http://www. E.16.).01. CULLUm N.: Módszertani útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez: Végzős BA hallgatók számára.3:153-158. MSZH. 2011. Heuréka.pte.] [43] http://aok. [16] KOvÁcS K.] [34] http://kozugy.. 2000. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar.] [47] http://www. Adatbázis: Számítógépen tárolt információk rendszerezett gyűjteménye.com [Pécs.hu/konyvtarrol/munkatarsaink/bogathyne/anyagok/ AzInformaciokeresesStarategiaja.hu [Pécs. A. [15] KOÓSNÉ TÖRÖk E.2011. a Google.25. Szinonimái: összefoglaló. 1996.01. Budapest.: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Ariadnet. $ vagy * Google scholar: A weben crawlereket (automatikus keresőket) működtet. 15.12. ha a hasonló fogalmakat akarjuk összegyűjteni. [19] MSZ 3424/1-78.: Bevezetés a pedagógiai tájékozódásba. ugyanakkor ez a korlátja is: csak a weben látható publikációkat találja meg. [4] BEkE G. http://portal.] [31] http://kenezy. Budapest. és az összegyűjtött adatokat adatbázisba rendezi. Bibliográfia: Irodalom.sote. tehát A AND B megfelel B AND A-nak. 2004.05.hu [Pécs. a téves/félrevezető/hamis információkat is.01.05. U.16.2011. [9] EcO. Budapest.com [Pécs.oszk.2011. Nyíregyháza.2011.2011. old.2011.pte.16. 37. [11] GRAczA T.u-szeged. több tudományterületre támaszkodó összefoglaló adatbázis.: Hogyan írjunk szakdolgozatot? 3.: Fundamental patterns of knowing in nursing. 1997. a számítógépes hálózaton szabadon elérhető katalógust jelent.lib.2011.16. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. A. Canadian Journal of Nursing Research 30.2011.: A kutatásmódszertan alapjai: Tanácsok. Magyar tudomány. IRODALOM [1] BAbbIE. 1978.: Irodalomkutatással a gyógyítás szolgálatában.hu/hu/ [Pécs. 1999. Logikai szerkezettel rendelkező. 1991. [3] BEck M.01.: H-index: Egy új javaslat az egyéni tudományos teljesítmény értékelésére.bibl. 3 CD ROM [24] http://www. Yahoo.html [Pécs.] [26] http://www. 2. [12] GRAczA T.07.] [46] http://www. Perfekt Gazdasági Tanácsadó. kivonat. Használatakor a sorrend közömbös.pdf [2011.ebscohost.nih.05.174 Az ápolástudomány tankönyve 6.lib.hu [Pécs. adatmezőkből álló rekordok halmaza.tx.16.ovid. ZÓkÁNÉ BOzSIk A.2011.: A szellemi munka technikája: Hol és hogyan keressünk irodalmat? Hogyan készítsünk hivatkozásokat és bibliográfiát a szakdolgozathoz? Dialógus Informatikai Iskola.: Könyvtárhasználat és szakirodalmi információkeresés : Egyetemi jegyzet a SZIE gödöllői karainak hallgatói számára.12.php?menu=electro&article=elektkonyvtar/adatbazisok/webofscience_nfo.06. 2008.2011. kiadás helye. információk tárolására és visszakeresésére szolgáló számítógépes adatállomány.07.2011. [2] BAkkER.1:38-40.] [35] http://www. 1998. [10] ESTAbROOkS.09. B. 1992. Budapest.] [30] http://www.01.com [Pécs.] [13] GYURGYÁk J.27.05. 1998. de egyszerre mindkét irányból általában nem.] [27] http://epa. S. Ezt az operátort akkor használjuk.12.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. hogy a dokumentumot egyértelműen azonosítani lehessen.2011. Budapest.hu/main.2011.05.2011. Budapest.] [17] MAJOROS P.] [45] http://www. Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár. javított kiadás..lib. 1998.: Will Evidence-Based Nursing Practice Make Practice Perfect?..ktk. Használatával a releváns találatokat kizárhatjuk.hu [Pécs.05. 2004.] NOT(NEM): ÉS NEM azaz a NOT kapcsolat – kizárja az egyik kérdést.com [Pécs. Gondolat.: A tudományos közlés etikai kérdései.16.01.matarka..27. 146.se-etk.1:88-89. [Pécs]: PTE KTK. C. Advances in Nursing Science 1.unideb.25.: A szüléshez társuló pszichiátriai betegségek. A szavakat elölről is lehet csonkolni. [18] MSZ ISO 690 (1991) Bibliográfiai hivatkozások.2011. (1998) Az információszolgáltatás számítógépesítése az orvostudományban. Budapest. %.hu [Pécs.ncbi.] [39] http://www.lib. lényeges megállapításait. amelyek a dokumentum legjellemzőbb jegyeit képviselik (szerző.] [29] http://www.01. [8] DÖmSÖdY A.] [33] http://www. Tárgyszó: A dokumentum tartalmát szakmai szempontból feltáró kifejezés. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 47.google. Bibliográfiai adatok: A bibliográfiai tétel részei.2011. eredményeit.ovidsp.hu [Pécs.: Orvosi Hetilap 148.: Az információkeresés stratégiája.eski. Ráadásul az azonos nevű szerzőket és a rájuk vonatkozó idézeteket nem tudja egymástól megkülönböztetni.hu [Pécs.pte.16.springerlink. [21] SÁNdORI ZS.opkm.05. ha a weben látszanak.3: 263. ami az egyik.2011.] [25] http://ww2.3-4:112-114. OR (VAGY): a találati halmazban megjelenik mindaz. szerkesztő.] [37] http://www.20.. Releváns szakirodalom: A tárgyhoz tartozó.nlm.] [32]https://kereses. In: Babbie. 2000. Bölcsész Konzorcium..com [Pécs. melyek az alábbiak: AND (ÉS): ahol mindkét kereső-kifejezés megtalálható. Bővebb találati halmaz. . 2002.és egészségtudományi szakirodalmi információs rendszer fejlődése. egy adott témában a dokumentumok címeit vagy egy adott szerzőről szóló rendszerező jegyzék.fszek. Boole-operátorok: Számítógépes adatbázisoknál az egyes kereső kifejezések közötti kapcsolatot leíró műveleti jelek. Csonkolás: A program mindent keres.2011. 2006.1:2832.16. amely összefoglalóan ismerteti a publikáció tartalmát. lényeges. vagy a másik fogalommal kapcsolatos.eisz. cím.hu/ [Pécs. Metakereső: A keresők keresői.16.4:273-294. kiadás éve stb. Ezáltal kiterjeszti a teljes web-es felületre.06.kerszov. eredményeket közlő szakirodalom. Gödöllő.01.hu/library/index.: Implementing evidence-based nursing: some misconceptions.open-access.hu [Pécs. 1.16.2011.01. http://www. KRISFÓF I.1:13-23. Az egyes keresők eltérő tulajdonságai miatt ugyanarra a kérdésre más-más találati halmazt eredményeznek.06.lib. Budapest. trükkök (nem csak szakdolgozat-íróknak). Evidence-Based Nursing.05.16. Osiris. Kossuth Publ. legfrissebb kutatásokat.16.hu [Pécs.01.2010.scopus. [5] Bencze Gy. fontos.

.

amelyeket az egészségügyi szakalkalmazottak a leggyakrabban használnak munkavégzésük során. Példák erre a módszertani levelek. nehéz az új ismereteket. A tradicionális tudás biztonságot. protokollokként jelenik meg. ösztönös megérzések követése Az intuíciókra épített gyakorlat nem a racionalitásra. . hogy az alapvető kutatásmódszertani és biostatisztikai ismereteket röviden bemutassuk és végigvezessük az olvasót a tudományos kutatások menetén. A tudományos . mások által közvetítve sajátítottunk el. A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai DR. ha azt logikailag és empirikusan is alátámasztottnak tarthatjuk. most a legtipikusabbakat mutatjuk be röviden. a személyiség és a környezeti hatások bonyolult interakciójának eredményeképpen jön létre az intuíció mint a tevékenységet alakító tudás. hivatal. bizonyított ismeretek megkeresése a cél. jól begyakorlott feladatokként jelennek meg az ápolói vagy más egészségügyi szakdolgozói munkafolyamatban is. hogyan válnak a tudományos kérdések bizonyított felismerésekké és a gyakorlati élet részévé? Ilyen és hasonló kérdésekre kívánunk választ adni. A tradicionális tudás azonban gátja is lehet a fejlődésnek. szabályokként. amikor a fejezetben összefoglaljuk a tudományos kutatások módszertani alapjait. magabiztosságot teremt. a munkavégzésben és különösen a tudományos tevékenység során elkerülhetetlen a racionalitás. Szaktekintély. másrészt ha a mások által közvetített tudást elfogadjuk. A megközelítésben akkor fogadunk el egy állítást. ápolási feladatot. Ez a fajta tudás rendszerint szakmai elvekként. Intuíciók. kiválasztva az adott problémához leginkább illeszkedő megoldást. Szokások és tradíciók követése A mindennapi feladatok ellátásakor azokat az ismereteket alkalmazzuk és azokat a szokásokat követjük. KIVÉS ZSUzSANNA A könyv korábbi fejezeteinek mindegyike a tudomány. alkalmazása. a változás. a folyamatokat. Egyrészt ha megtapasztalunk valamit. segítséget adva az egyszerűbb kutatások lebonyolításához. módszereket elfogadtatni. Számos esetben előfordul azonban. LAMPEK KINGA.de egyben a laikus . amelynek bázisát a korszerű. hanem inkább a tapasztalatok során kialakult megérzésekre épít. Az ismeretek forrása az ápolás és betegellátásban dolgozók számára Tanulmányaink során. hanem egy külső szaktekintély. Ennek hátterében állhat az új ismeretek hiánya. a változtatás kényszerűsége miatt kialakuló tartósan feszült munkahelyi légkör. melyeket a közvetlen környezetünkből. szakmai hivatal. hogy a tudás forrása nem az általánosan elfogadott elmélet. hogy az ápolás és betegellátás területén dolgozó szakemberek bizonyítékokon alapuló gyakorlatot kövessenek. melyek a feltételei. A tradicionális tudás ismeretanyagát mindezek ellenére hasznos időközönként újragondolni. a gyakorlat. A kutatási eredmények szerint ilyen esetekben a szakértelem. az általános ismeretek. A hatékony és eredményes munkavégzés alapvető feltétele.7. hogyan zajlik létrejöttének folyamata. A tudományos megismerés során az objektív. a logikus érvelés. hatóság szabályozza a tevékenységet. ezen belül is elsősorban az egészségtudomány által feltárt és bizonyított ismeretekre épül. rögzült ismereteket nehéz megváltoztatni. melyek az egészségügyben alkalmazott protokollok alapjául szolgálnak. A fejezet célja. ennek betartása a rá háruló feladat. az ismereteket logikai ellenőrzés alá helyezni. milyen módszerekkel érhetők el.ismeretek forrásai többfélék lehetnek. De hogyan keletkezik új tudományos ismeret. mivel a rutin okozta szokásokat. a megalapozott állítások stb. Mindennapi életünk során alapvetően kétféleképpen szerezhetünk információkat. Ebben az esetben az alkalmazónak nincs lehetősége foglalkozni az ismeret helytállóságával. hatóság állásfoglalásának követése A tradicionális tudás alkalmazása során közmegegyezésként elfogadott ismereteket hasznosítunk. tudományosan igazolt ismeretek biztosítják. az új szokások kialakításában bekövetkező érdeksérelmek kialakulása.

együttműködési készsége. ZORA NEALE HURsTON antropológus szerint a következő: „A kutatás nem más. elemzi és a tudományos publikációk elvárt tartalmi elemei és formája szerint közzéteszi mások számára”. ábra. A szakirodalom áttekintésének kiemelt jelentőséget tulajdonítunk. alkalmazhatósága. A tervkészítés valóban nem egyszerű feladat. kérdésfelvetés meghatározása után megtervezetten. A tudományos kutatás – megszokottól eltérő – megfogalmazásban. A tudományos kutatás folyamata Ahogy már korábban is említettük. az ehhez kötődő fogalmakat. hogy a kutatást az elméleti meghatározottság nélkülözésével kezdhetjük el vagy folytathatjuk le. Kutatási keretet biztosító elméletek azonosítása A tudományos kutatások megkezdésének egy fontos kapcsolópontja. amelyek mögött nincs elméleti keret. a bevitt kalóriacsökkentést új étrend kialakításával segítik stb. tapasztalat: sikerek és hibák Az ápolás és betegellátásban számos esetben fordul elő. hogy a tudományos kutatások jelentik a szakemberek számára a legelfogadottabbnak és legmegbízhatóbbaknak tartott ismereteket. A „próbálgatás” (trial and error) módszerével számos tapasztalathoz juthat a szakember. 2 Research is to see what everybody else has seen. A kutatás megvalósíthatóságának számos feltétele van. kérdés alakíthatja ki. a kutatási téma körüli vitákat. • Szakmai munka során felmerült személyes intuíciók. jellemzőit megismerni. „reflection-on-action” és a „reflection-in-action”. esetleg megoldhatatlan problémáira. Legfőbb feladat ebben az esetben a bizonyított. • Pénzügyi források megteremtése. hogyan teszem. segítenek kialakítani a kutatásban alkalmazható eszközöket. A kutatási folyamatnaka 7-1. • A szakirodalom által nyitva hagyott kérdésekre adandó válasz keresése. A már rendelkezésre álló ismeretek meghatározzák a feltett kutatási kérdéseket. nehezen illeszthetők be az addig felhalmozódott tudományos ismeretekbe. magában még nem megoldás a kutatott problémára. konceptuális keretet. ezzel együtt elfogadni vagy elutasítani az addig ismert tényeket. Az értékelő gyakorlat tanulási folyamat. egy bevált gyakorlat nem hoz eredményt. amire még senki. ábrán ismertetett fázisai vannak. fejezet). amely végigvezet bennünket a teljes folyamaton. It is poking and prying with a purpose. • A kutatásba bevont személyek elérhetősége. nehézségeit stb. de a konkrét kutatások esetében fontos mindegyik végiggondolására kellő időt fordítani: • A kutatás lebonyolítására rendelkezésre álló idő és ennek ütemezése. Ez azonban nem jelenti azt.”2 A szokványos és formális definíció alapján pedig a tudományos kutatás során a kutató a kutatási probléma. A kutatás fogalmi kereteinek kialakítása A kutatás elindításakor lényeges kialakítani azt az elméleti. mint formális kíváncsiság. amit mindenki lát. and to think what nobody else has thought. SCHON [49] szerint két lehetséges módja van a reflektálásnak. A kutatási probléma meghatározása A kutatói érdeklődést sokféle probléma. illeszkednie kell az adott tudományterülethez. Egyéni tapasztalataink ugyanis gyakran más eredményt hozhatnak. • Az adott tudományterület elméleti tételeinek újragondolása. értékelését jelenti. szabályszerűen adatokat gyűjt. Meghatározott célt követve nyughatatlanul keresi a választ. visszatükrözésnek: az ún. a beteg mozgatását új motivációval próbálják elérni. hogy kutatói munkájának szakaszait szakszerűen meghatározza. így egy különálló fejezet foglalkozik ezzel a kutatási fázissal. ellentmondó nézeteket. de arra készteti (kényszeríti) a kutatót. az adatokat feldolgozza. melyeket most csak felsorolásszerűen mutatunk be. a tudományos kutatás során „a kutató a kutatási probléma.178 Az ápolástudomány tankönyve 7. kérdésfelvetés meghatározása után megtervezetten. és ilyenkor nehéz összeegyeztetni a kettőt. és közben arra gondolni. az empirikus vizsgálatok gyakorlati megvalósíthatósága és a várható eredmények hasznosíthatósága. összefüggő kutatási tervre épülő folyamatot kell megalkotnunk. nem tagadva. hogy egy sokszor alkalmazott ismeret. mint látni. A kutatás elôzményeinek feltárása. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai 179 Kipróbálás. az alkalmazni kívánt változókat és a megválaszolandó hipotéziseket is. amikor a rendelkezésre álló tudás alapján a felmerült problémára nem tudunk választ adni. amelyen belül értelmezzük a kutatási problémát. hiszen választ kell adnunk olyan kérdésekre. szakirodalom. tudományos ismeret elfogadása.azonban korlátozhatja is a megismerést. Az előbbi a tevékenységsor utólagos elemzését. a téma kutatásában alkalmazott módszertani eszközöket. A kutatás első fázisában érdemes elkészíteni a kutatás tervét. A tudományos kutatás eredménye ön1 Research is formalized curiosity. Ilyenkor az egészségügyi szakdolgozók. A kutatási folyamat menete Tudományos kutatások eredményeinek megismerése Bizonyára senkinek nem meglepő az az állítás. a főbb kutatócsoportokat. A kutatás témakörének lényeges szakmai problémát kell megfogalmazni. újabb és újabb módszerekkel próbálják meg elérni a kívánt eredményt: pl. elemzéseket és értelmezéseket. elemzi és a tudományos publikációk elvárt tartalmi elemei és formája szerint közzéteszi mások számára. A pontosan azonosított probléma kijelöli az elérni kívánt célokat és kijelöli a szükséges adatforrásokat is. Irodalomkutatás az ápolásban címmel (6. • Kutatási eszközök rendelkezésre állása. hiedelmek tudományos bizonyításának igénye. ahol az ápoló az ápolási folyamat minden egyes munkafázisában végiggondolja tevékenységének magyarázatát. A értékelő gyakorlat (reflective practice) PARAHOO [35] szerint az a lehetséges és alkalmazandó ismeretbővítési módszer. fontos szempontjai a kutathatóság. A folyamat 7-1. míg a második esetben a munkavégző folyamatban megy végbe a folyamatos önellenőrzés. Azok a kutatások.nyilvánvaló hasznossága mellett . egyéb források áttekintése A kutatónak fontos megismernie a már rendelkezésre álló tudás főbb teoretikus és empirikus eredményeit. leginkább a gyakorlati feladatok fejlesztését szolgálja. . miért teszem. a témakör kutatásának korlátait. a kutatói célok nyilvánvalóvá tétele. A kutatási probléma meghatározásának elengedhetetlen feltétele a vizsgálandó kérdések pontos azonosítása. hogy a kutatás teljes egészét jellemző koherens. megfigyelések. Ilyenek lehetnek többek közt: • A mindennapi praxisban felmerülő megoldandó problémák. A tapasztalat . mint mit teszek. • Kutatói tapasztalatok és elkötelezettség megléte. de nem is általánosítva az egyéni tapasztalat eredményét. de ennél is fontosabb. de segít a vizsgált jelenséget megérteni. mint egy tudományos felismerés. az adatokat feldolgozza. szabályszerűen adatokat gyűjt. ezek érvényességének megbízhatóságának vizsgálata.”1 SzENT-GYÖRgYI ALBERT ismert mondásában így fogalmaz: „Kutatni valamit annyit tesz. gondolati modellezése rávilágíthat a megvalósíthatóság nehézségeire. • Etikai megfontolások.

egységes mérés és a számszerűsíthetőség. Nominális skála Nominális (névleges) skálán mérhető megállapítható adatok. Az egyes számok nem mennyiség vagy sorrendiség szerinti különbséget fejeznek ki. Változók meghatározása A kutatási folyamatban nyert adatok elemzéséhez. pl. ahol a sorrendiség és az adatok azonos távolsága mellett a különbségeik aránya is mérhetővé válik. Ilyen változó pl. Intervallumskála Intervallum. miért történik). adatok a megmért változónak a mennyiségi értékeit (pl. de a gyakorlatban egy változót folytonosnak tekinthetünk. hogy a megismerés folyamatában lényeges eszköz a nagyszámú. Adataink leírására különböző. amelyekhez numerikus egész értékeket rendelünk. hogy mit kutassunk. a társadalomtudományokban valószínűségi jellegűek (adott feltételek mellett becsülhető valószínűséggel következik be a jelenség). Példák: települési típus. A diszkrét változók lehetséges értékei korlátozottak. és a kutatásokban ezeket adatoknak nevezzük. a gyermekek száma egy családban csak egész szám lehet. A diszkrét és folytonos változók közötti határvonal némileg önkényes. a szisztematikus. szemüvegesség. széles körben lefolytatott men�nyiségi adatgyűjtés. Az ápoláskutatásban általában a metaelméletekkel vagy a jelenségeket leíró törvényekkel találkozhatunk. testmagasság. a jobb vagy a kisebb. mint a 37 és a 38 °C között. a két leggyakrabban alkalmazott megközelítést mutatjuk be röviden: Az elmélet általánosító. A kutatás hipotézisében kijelenthetünk valamit a kutatás tárgyával kapcsolatos jellemzőkre. a Hipotézisvizsgálat című fejezetrészben részletezünk. meghaladja a korábbi ismereteket. hogy melyik a nagyobb. mint a másik. A szimbólumok. A kvantitatív kutatási módszer abból az alapvetésből indul ki. ami két ún. hogy lehetőség szerint új ismeretek. melyet a kutatás során igazolni vagy cáfolni kívánunk. A hipotéziseket minden esetben ellenőrizni kell. A hipotézisekkel kapcsolatos követelmények összefoglása: • Legyen megfelelő – a kutatott problémára vonatkozzon. döntően befolyásolják a vizsgálat menetét. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai 181 Egy elmélet. • A független változó okozta változás iránya (magas iskolai végzettségűek nagyobb számban vesznek részt). magyarázatot adva a jelenség kialakulására/fennállására (fő kérdései: mi történik. csak a vizsgált tulajdonság egyes eseteit különböztetik meg egymástól. mert csak így állapítható meg az elmélet és a tapasztalat közötti kapcsolat. vagyis 0 kg. Mérési módszerek és adatfajták Mérésről beszélünk. az adatgyűjtést. feltevés a kutatás elvárt eredményéről. • Legyen egyszerűen és tömören megfogalmazva.olyan hipotézist fogalmazzunk meg. legyen tényszerű és elméletileg megalapozott. • Legyen fogalmilag világos és egyértelmű – a kapcsolódó fogalmak korrekt definiálása. Példák: nem. iskolai osztályzatok. interjúk kérdései esetén keletkeznek. A kvantitatív kutatások általában deduktív jellegűek. Ennél a mérési szintnél a kezdőpont (0 pont) valódi tartalommal bír. mely meghatározza. hanem a kategóriák kódolására használjuk őket. korát és a minta egyéb jellemzőit is a hipotézisben). de emellett bármely két szomszédos érték között számszerűen és tartalmilag is ugyanakkora távolság van. egészségi állapot önértékelése. A mérési skálán azonban nincs fix kezdőpont (0 pont). helye önkényes vagy konvención alapszik. A numerikus változókat tovább osztályozhatjuk diszkrét és folytonos változókra. • Középszintű/metaelméletek (middle range theories) egy jól definiálható jelenség a részletekre is kiterjedő bemutatása mellett előfordulását. amelyek segítségével elvégezhető a jelenségek. valamely jelenség jellemzőit foglalja magába. rangsorolt adatok. Ezzel szemben a kort folytonos változónak lehet tekinteni. logikus magyarázatokat hozva létre a jelenségek magyarázatára. amikor a kutatásban nyert információkhoz valamilyen szabály alapján számokat rendelünk. pl. hogyan történik. hogy az első személy kétszer annyit vesztett a súlyából. elégedettség mértéke. valóban megválaszolandó kérdésre koncentráljon. A változók lehetnek kategoriális vagy numerikus változók. változókat alakítsunk ki. állampolgárság. esetleg a kettő együttes alkalmazásával jutunk el. Az adatokhoz rendelt számértékek között egyértelmű a sorrend.vagy az elfogyasztott alkoholmennyiségi adatok. következményeit értelmezi empirikusan alátámasztott módon. amelyek az ok-okozati összefüggésben okként szerepelnek. családi állapot. • Előrejelző elmélet – a jelenségek okait és a jelenség változásával kapcsolatos következményeket vizsgálja (fő kérdése: milyen következménnyel jár). testsúly stb. • Magyarázó elmélet – a vizsgált jelenség jellemzői mellett a belső és külső kapcsolatok elemzésével egészül ki. hogy az eredményeket számszerűsítsük. A numerikus változók esetében a változó értéke már kifejezi az egyes értékek közötti sorrendet. Ordinális skála Ordinális (sorrendi) skálán mérhető. vagy ha valami nincs. oksági. értelmezéséhez szükség van arra. A tudományos elméletek többféle módon csoportosíthatók. alapvetően négyféle mérési szintet használunk attól függően. 2 – nő. és rendszerint a leíró vagy a magyarázó elméleteket alkalmazzuk. a vallási hovatartozás vagy az egyén „neme”. A kategoriális változók nem fejeznek ki mennyiségi vagy minőséget jelölő értéket. A jó hipotézis fontos tulajdonsága. akkor pontosan tudjuk. absztrahált. Ezek a számok a vizsgált személyek. Ha valaki egy életmódprogram során 20 kg-ot fogyott. intelligenciahányados. számok csak az azonosítást szolgálják. jelenségek valamely tulajdonságát mennyiségileg jellemzik. jövedelemnagyság. átfogóan fogalmazza meg. melyek a kérdőívek. • Törvények (laws) – adott jelenség szabályszerű működését leíró elmélet: a természettudományokban a törvények függvényszerűek (adott feltételek mellett mindig bekövetkezik a jelenség).Magyarországon . sőt néha a köztük lévő mérhető távolságot is jelzi. de az előrejelző elméletek is egyre gyakrabban válnak a kutatások teoretikus keretévé. dohányzik (=1) és nem dohányzik (=2). amelyhez a szükséges eszközök rendelkezésre állnak. s rajtuk keresztül próbálunk minél több információhoz jutni a vizsgált csoportot. Ugyanakkor nem állapítható meg. • Támaszkodjon meglévő ismeretekre. populáció megnevezése (meghatározhatjuk a vizsgált minta földrajzi jellemzőit. Olyan kijelentésekből állnak. vérnyomás. ezeket később.180 Az ápolástudomány tankönyve 7. általánosító módon racionális és módszeres magyarázatokat ad a bemutatott jelenségről. átfogó jellege szerint: • Nagy/makroelmélet (grand theories) – a jelenség egészét konceptuálisan. Példák: testsúly. annak okairól és kapcsolatrendszeréről. A hipotézis ezért kutatásunk vezérfonala. tehát a konceptualizálás már ebben a stádiumban szükséges. hogy kutatási céljainkhoz kvalitatív (minőségi) vagy kvantitatív (mennyiségi) módszerekkel. A mérési szintek érintik a vizsgálattervezést. • A vizsgálatba bevont alanyok.a 6-8 főt. hiszen a mennyiségi adatgyűjtést FLORENCE NIgHTINgALE is követte. ha valaki nem fogy egy dekát sem. • Független és függő változó meghatározása (iskolai végzettség – szűrésen való megjelenés). vérnyomásérték. Ezt az adatfajtát akkor kapjuk. Egy tudományos problémához a lehetőség szerint több hipotézist kell felállítani. ha a válaszadó feladata éppen a sorrend kialakítása volt. Mindkét módszer régóta alkalmazott eljárás éppúgy a társadalom-. melyet az empirikus kutatásból nyert adatokkal kívánunk alátámasztani. láz. és ritkán haladja meg . empirikusan nehezen vagy ritkán tesztelhetőek. A hipotézis logikailag levezethető az elméleti tudásunk alapján. Ez azt jelenti. melynek alapján összegyűjtjük a tény adatokat és feltárjuk a köztük lévő kapcsolatot. attribútummal/ értékkel rendelkezik: 1 – férfi. ugyanakkor ösztönözhetnek új kutatási eszközök kialakítására. megfigyeléssel kapott értékek milyen tartalommal rendelkeznek. A hipotézisek mutatják az adatgyűjtés irányát. a lázmérés esetében a 36 °C és a 37 °C között ugyanakkora a különbség. pulzus. kapcsolati viszonyokra vonatkozóan. és változásuk hatással van a függő változó alakulására. okait. az okozatra. személyek adatainak összehasonlíthatóságát. Az elmélet jellege szerint: • Leíró elmélet – a vizsgált jelenség. hogy méréssel. hogy a rangsorolt tényezők között pontosan mekkora különbség van. A tudományos kutatások során ezeket az adatokat értékeljük. szabályokra épített.(különbség-) skálán értelmezett adatok esetében ismert és egyértelmű a sorrend. • Ne legyen trivialitás. • Legyen empirikusan tesztelhető. Tekintsük át egy hipotézis szükséges alkotóelemeit egy példa segítségével! Hipotézis: A magas iskolai végzettség magasabb arányú részvételt eredményez az emlőrákszűrésen. dimenzióit mutatja be (fő kérdései: mi az. a kvalitatívak pedig a megfigyelések típusát írják le. csoport tulajdonságait. továbbá a statisztikai módszerek is skálafüggőek. míg egy másik társa csak 10 kg-ot. nyilvánvaló. hogy pl. A kvantitatív Kvantitatív kutatási módszerek A kvantitatív kutatási módszerek visszanyúlnak az ápoláskutatás kezdetéig. vagy megkérdőjelezi azokat. • A változók közötti kapcsolatnak logikailag és teoretikusan is megalapozottnak kell lennie. koleszterinszint. a kutató tipikusan azért gyűjt in- . jelenséget illetően. A kutatásban alkalmazott változók az összefüggések vizsgálatában elfoglalt helyük szerint független és függő változók lehetnek. ezzel biztosítva – bizonyos feltételek figyelembevétele mellett – az egyes kutatási elemek. • A független és függő változó kapcsolatának formája. • Kapcsolódjék a rendelkezésre álló technikai eszközökhöz .). A hipotézisek kétféle formában jeleníthetők meg. Példák: testhőmérséklet. folyamatok egyértelmű osztályozása. amelyekben minden egyes kijelentés a másikból következik. a jövedelem. mint a természettudományokban. Arányskála Az arányskála jelenti a legszigorúbb mérési szintet. milyen). Kutatási módszerek meghatározása A tudományos kutatások módszerének meghatározásában arról kell döntést hoznunk. megközelítések felé mutat. Hipotézis felállítása A hipotézis egy állítás. a rosszabb. mert ennek alapján adhatunk választ kutatási kérdéseinkre. Ilyen pl. Független változónak nevezzük azokat a változókat. hiszen előző példánknál maradva pontosan tudjuk mit jelent. Az adatoknak két csoportját különböztetjük meg: kvantitatív (mennyiségi) és kvalitatív (minőségi) adatokat. ha a lehetséges értékeinek száma több mint 20.

1046/j . mint pl.org. A minta kiválasztása meghatározza a levont következtetések megbízhatóságát és érvényességét. hallgatók. Problémát okozhat. és mindegyikből megfelelő számú elemet választunk véletlenszerűen. csak a főbb kérdéscsoportok ugyanazok. Fontos a lista (ezt nevezzük mintavételi listának – sampling frame) teljessége. Alapegységek. mint a survey kutatásnál. Ezt a módszert főleg. parkokban élő) hajléktalanok állapotával. az egyik csoport (14 fő) tekinthető sikeresnek. Az alanyok kiválasztására kvótás mintavételt alkalmaztak. ágy lett kiválasztva. Például ha a vizsgálati populáció 1000 (N) főből áll és egy 200 (n) elemszámú mintát szeretnénk venni. Akkor alkalmazhatjuk. az elégedettségvizsgálatokban. Emellett számos más eszköz ismert. de lehetnek élettelen dolgok.nOn PROBABILITY SAMPLE Nem biztosítja a reprezentativitást. kimerítő feltárását végzik el.gov/pmc/articles/PMC2835666/ pdf/1471-2296-11-7. melyek megértése elengedhetetlen a korrekt mintavétel kivitelezéséhez. felvázolt elméleti állításait igazolni tudja. hogy egyes elemeknek kisebb vagy nagyobb esélye van bekerülni a mintába. Minta az elemek összessége. Jellemző. jogosultak voltak részt venni a vizsgálatban. és amelyek az elemzés alapjául szolgálnak. Elsősorban feltáró céllal szokás használni. hogy a minta minden szempontból reprezentatív legyen. akkor a szám tulajdonosa bekerült a kontrollcsoportba. a szükségletvizsgálatokban. Elem. következtetésképpen a belőlük levonható következtetések korlátozottak. szerinti kategóriákat. Mintavételi keret. a másik csoport (12 fő) akiknél sikertelen volt a beavatkozás. A populáció a vizsgálandó elemek elméletileg meghatározott összessége. Az elemzési egység az adatelemzésre vonatkozik. Az egyes kategóriákba (cellákba) kerülők kiválasztásának véletlenszerűsége nem biztosított. továbbá hólabdamódszerrel (lásd később) kerestek résztvevőket a Gyakorló Ápolók Fórumán. a már elért személyek újabb embereket javasolnak. Célszerű megismerni a lista természetét. ezáltal csökkenthető a mintavételi hiba. valamint vezető ápolók. A rétegzett mintavétel nagyobb fokú reprezentativitást eredményez. amit az egészségügyi szolgálat tanácsadói. Például REID [43] Melbourne-ben készített tanulmányának célja az volt. ha a minta összesített jellemzői jól közelítik a sokaság ugyanezen összesített jellemzőit. Az eredeti cikk absztraktja a következő címen érhető el: http://onlinelibrary. hogy az ápolási munka jellegének változását megismerjék a vidéki és kis közösségek kórházaiban. Kérték.ncbi. aztán továbbhaladtak a számsorban. A mintavételi keretet az adatbázisban szereplő 13 482 ágy szolgálta.com/doi/10. a kísérlet. kor. a strukturált interjú. A mintaválasztás a kvantitatív kutatások lényeges eleme. ami biztosítja. A kutató adatokat gyűjt a megcélzott populációba tartozó néhány személytől. kórházi ágyszám. hogy minden egyes alanynak egyforma esélye van bekerülni a mintába.nih. hogy az egyes rétegek milyen arányban vannak jelen az alapsokaságban. http://www. Célirányos. majd megkéri őket. melyekről információt gyűjtünk. Az eredeti cikk absztraktja a következő linken érhető el: http://www. így jött létre egy 396 fős minta.jsessionid=FD4FC8BB1EC67A68D9FE46BC65F61295. Ezt nevezik periodikus elrendezésnek. Egy minta akkor reprezentálja az alapsokaságot. ugyanakkor e változók megválasztása leginkább attól függ. pl. közösségi ápolói nyújtottak. annál kisebb a mintavételi hiba).nlm. adott mintavételi ponton „áthaladnak”. Fő kutatási eszköze az ún. Alkalmazása akkor lehet indokolt. valamint az alapsokaság homogenitása. bekerült a vizsgálati csoportba. Az utcán élő hajléktalanokat kényelmi/egyszerű nem véletlenszerű mintaételi módszerrel érték el (100 fő). au/articles/subviewnew. a statisztikai megbízhatósági vizsgálatok követelményrendszerének figyelembevételével. a reprezentativitás a konkrét kutatás szempontjából fontos jellemzőkre korlátozódik. A mintavétel lehetséges módszereinek áttekintése előtt tisztázni kell néhány lényeges fogalmat. majd eredményeiket összevessék a szállást nem igénylő (utcán. A mintavételi eljárások típusai NEM VALÓSZÍnÛ MInTAVÉTELI ELJÁRÁSOK nEM VÉLETLEnSZERÛ MInTAVÉTEL . Ismerni kell a populációban fellelhető arányokat. Egy véletlen táblázaton kiválasztottak (rámutatással) egy tetszőleges és véletlenszerű kiindulási pontot. de nem kizárólagosan kvalitatív vizsgálatok esetén alkalmazzuk. a rugalmasság és a reflexivitás a jellemző. akkor minden 5-ik (k) elemet választjuk be a mintába: k = N/n. A cél az volt.pdf Hólabdamódszer (snowball sampling) Akkor alkalmazható. amely jól reprezentálja (képezi le) a vizsgálandó sokaságot. és akikre vonatkozóan szeretnénk következtetést levonni. akik hajlandóak lennének részt venni a vizsgálatban. amelyből vették. míg az elem a mintavételre. általuk ismert és a populációba tartozó személyek elérhetőségét. A vizsgálati vagy célpopuláció azoknak az elemeknek az összessége. az induktív megközelítés. amelyek közül ténylegesen veszünk mintát. Általában emberek.VÉLETLEnSZERÛ/ RAnDOM MInTAVÉTEL . A kvalitatív technikával készített vizsgálatokban az interaktivitás. ha ugyanis a listán az elemek bizonyos fajta elrendezésben szerepelnek nem célszerű ezt a módszert választani. amelyeket a mintavétel valamely fázisában a kiválasztásnál tekintetbe veszünk. szakértői kiválasztás (purposive or purposeful sample) A kutató tudja. kényelmesen elérhető alanyokra támaszkodunk a vizsgálat kivitelezésekor. nlm. a fókuszcsoport. milyen változók állnak rendelkezésre. helytálló információhoz jutni. tehát a levont következtetések megalapozottabbnak tekinthetők. szavak stb. saját megítélése szerint. iskolai végzettség stb. a mintanagyság (minél nagyobb a minta.1999. Módszere lehet. kiválasztását jelenti. pl. Azok az elemek vagy elemek azon csoportja.ncbi. Az ápoláskutatásban kvantitatív kutatást alkalmaznak pl. könnyen. amelyek az előre eldöntött beválasztási kritériumoknak megfelelnek. Egyszerű véletlen mintavétel (simple random sample) A populációról rendelkezésre álló listáról véletlenszerűen . és azokat keresi meg. hogy milyen tulajdonságú alanyokra van szüksége. Aki ezzel a számmal rendelkezett. szisztematikusan. A „hólabda” szó fokozatos felhalmozódásra utal.1365-2648. kényelmes és olcsó.nih. az ily módon vett minta kellőképpen reprezentálja a populációt. Az első elem kiválasztása véletlenszerű. strukturált megfigyelés stb. Mindazok a különböző regisztrált és gyakorló ápolók. vagyis a kérdőíves felmérések alkalmazása. Az eredeti cikk a következő linken érhető el: http://www. Például a kutatás célja annak vizsgálata. ncbi. Az eredeti cikk a következő linken érhető el: http://www. a célpopuláció jellemzőit leíró táblázat (mátrix). Végül 21 interjút rögzítettek. hogy jelöljön meg további két ápolót. hiszen az egyéni jellegzetességek kidomborítása az egyik lényeges feladat. előnye. hogy a minta biztosítson maximális változatosságot és sokszínűséget. hogy gyors. általában kisméretű mintát alkalmaznak melyekben nem cél a reprezentativitás. Jellegzetes kvalitatív kutatási módszerek a megfigyelés. betegek együttműködését befolyásoló motivációk vizsgálatára stb. a mélyinterjú. tervezetten otthon szült nők. ROE és MAY [45] az inkontinencia hatását vizsgálták az egyének szexuális életére. A nem valószínűségi mintavétel formái: Egyszerűen elérhető alanyok (accidental sampling) Ismerőseink. akiket meg tud találni. jelen vannak vagy egyéb eljárások kivitelezése nem megoldható. • Reprezentativitás. vagy számítógép segítségével kiválasztjuk a mintába kerülő elemeket. dolgoknak az összessége. A célirányos mintavételt az Észak-Nyugat Angliában mindenki számára hozzáférhető (ápolók. Ennél a kutatási típusnál – a nagyméretű minta miatt – elengedhetetlen a matematikai-statisztikai módszerek alkalmazása. valamint az adott cellába eső mintaelemek kiválasztásánál torzítások léphetnek fel. azoknak a személyeknek. ha a kutatót éppen azok az emberek érdeklik. Az elemeknek azt a listáját vagy kvázi listáját jelenti. hogy hipotéziseit. Mintavételi egység.gov/pmc/articles/PMC2888337/?tool=pubmed Szisztematikus mintavétel (systematic random sample) A teljes lista minden k-adik elemét válogatjuk be a mintába.PROBABILITY SAMPLE A mintába való bekerülésre a populáció minden tagjának egyforma esélye van. A mintavételi hibát két tényező csökkentheti. férfiak. amíg a két csoport 31 résztvevőjét elosztották. survey technika. is. • Populáció (alapsokaság).nih. hajléktalanok. az esettanulmány.182 Az ápolástudomány tankönyve 7. amelyből a valószínűségi mintát összeválogatjuk. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai 183 formációkat nagyszámú mintán. a szakértői interjú.asp?ArticleID=1089 Kvótás mintavétel (quota sampling) Kiindulópontja egy. Ez a módszer alkalmas kérdőívek előzetes tesztelésére. hiszen megbízható eredményre csak olyan minta alkalmazásával juthatunk. hogy adják meg más. Ennek a módszernek további változata az ará- Kvalitatív kutatási módszerek A kvantitatív kutatások a kutatott terület részletes. nők. ha tudjuk.x/abstract. Például a krónikus kismedencei fájdalom diagnózisával kapcsolatos kutatást végeztek háziorvosok és gyakorló ápolók körében. ha nehézségbe ütközik a populáció tagjainak körülhatárolása. ápoló-beteg kapcsolati problémák feltárására. hogy nehéz minden cellára aktuális.rrh. illegális bevándorlók.01126. az orvos-beteg. Kvalitatív kutatásokkal gyakran végeznek vizsgálatot pl. Nem szükséges.gov/pubmed?term=A%20methodology%20for%20sampling%20and%20accessing%20homeless%20individuals%20in%20Melbourne Rétegzett mintavétel (stratified random sample) A rétegezés során a sokaságot homogén részcsoportokra osztjuk. melyből szisztematikus módszerrel minden 34.wiley. A mintavétel formái és gyakorlata A mintavételhez kapcsolódó fogalmak A mintavétel a megfigyelendők körének meghatározását. munkatársak körében stb.nlm. akik adott időpontban. orvosok) lista segítette. Például az oktatás és a tudatosság hatását vizsgálták posztmenopauzában lévő nők életminőségére. majd egy véletlenszám-táblázatot használunk. ha a lista elemeinek sorszámokat adunk. és a kutatás eredményeit is számszerűsítve közlik. Először a vezető tisztviselő ápolót keresték meg mindegyik kórházban telefonon és e-mailben. Ezt a folyamatot addig folytatták. hogy a különböző szintű szállást igénybe vevő hajléktalanok reprezentatív mintájának egészségi állapotát és a tuberkulózis előfordulást vizsgálják. az egészségi állapot és az erre ható tényezők vizsgálatában stb. Nincsenek előre meghatározott konkrét kérdések.d01t01 • • • • • választjuk ki a minta tagjait. VALÓSZÍnÛSÉGI MInTAVÉTEL . az emberek betegséghiedelmeinek megismerésére. akik a 7 tanulmányba bevont kórházban dolgoztak. és ha a szám kisebb volt mint 62.

Példaként a véletlenszerű mintavételre valamint a beválasztási. hogy hogyan és miért működik a beavatkozás. Ez a módszer csökkenti a torzításokat. ahol a mintavételt nem és kor szerint végezték oly módon. Beválasztási és kizárási kritériumok A mintavételi keret meghatározása előtt át kell gondolni azokat a jellemzőket. [44] értékelték a szülőknek adott tájékoztató füzet és az otthoni látogatás hatékonyságát a gyermekkori betegségek oktatásával kapcsolatban. mely utóbbit szisztematikus mintavétellel végeztek [27]. • a szülők szándékaira a gyermekeik tüneteinek otthoni ellátására. hogy hatást érjen el. az állapot javítása. VALÓDI KÍSÉRLETI KUTATÁS Valódi kísérletben beavatkozás. Például YICHONg LI és munkatársai (2011) 2007-ben Kínában a krónikus betegségek és rizikófaktorok feltárásához alkalmaztak többlépcsős mintavételt. A magyarázó vizsgálat célja annak megértése. a lépéseket tesz annak biztosítására.gov/pmc/articles/PMC2736373/pdf/bmj. Az egészségtudományi kutatásokban ez klinikai. a kutatónak valamit tennie kell. hogy a pályakezdő. nlm. annál nagyobb mintára van szükség.nlm. hosszú évekre kiható. Alanyok közötti vagy párhuzamos csoportelrendezés (parallel groups) Párhuzamos elrendezés esetében a kísérletben két (kezelt/ kontroll). a relaxáció. 40–59. tehát a célváltozóban megmutatkozó különbség a beavatkozásnak tulajdonítható (vagy esetleg a véletlennek).gov/pubmed/21771141 Munkanélküliek problémáinak vizsgálata során gondoljuk végig. Jól alkalmazható abban az esetben. kistérség). Az alcsoportok kialakíthatók pl. Az a csoport. tanulmányozza a változók közötti ok-okozati összefüggéseket. hogy két párhuzamos csoporttal dolgozva a kezelések közötti különbség nem lesz kimutatható. mivel ők nagy valószínűséggel speciális diétát folytatnak. mivel előfordulhat. ROBBINs és munkatársai pl. hogy nincs-e az egyes iskoláknak torzító hatása. a kérdőívet. és az a csoport. a megfigyelést és az interjúkészítés módszerét ismertetjük. Ebben az esetben a beavatkozás a páciens állapotára van szabva. magas vérnyomás. Példaként a Hungarostudy 2002 mintavételi stratégiáját javasoljuk áttekinteni. Ha az általunk alkalmazott beavatkozás igen erős változó. A populáció heterogenitása növeli a szükséges minta nagyságát. de nem részesülnek tanácsadásban. annál nagyobb mintára van szükség. ROBBINs és munkatársai [44] korábban már említett tanulmányában a szülők gyermekbetegségekkel kapcsolatos oktatásában a kísérleti csoportba a látogatást és füzetet kapó szülők.b3123. melyek önmagukban vagy együtt más változókkal szintén előidézhetik az eredményt. A kialakított csoportokból szisztematikus módszerrel választjuk ki az elemeket. A mintanagyságot befolyásoló tényezők: • A kapott eredmények tervezett felhasználása. juthat arra az eredményre. 1-2.és költségigényét is. a betegség súlyossága. amelyikkel az összehasonlítást végezték. az eredményekkel szemben elvárt pontosság. Az experimentális kutatásban a kutató beavatkozik a jelenségek alakulásában.) amikor a kezeléstől gyógyulás nem várható. akik korlátozott mobilitásúak és a mindennapi életben ellátóik segítségére szorulnak. hogy az aromaterápia segítheti-e az alvási problémával küzdő páciensek alvását. vagy más faktorok (pl. Kísérlet A kísérleti kutatásban a kutató. a kutató a tanácsadás hatékonyságát kívánja tesztelni a depresszió kezelésében. és a listából veszünk mintát véletlenszerűen. A minta nagyságának meghatározásához szükséges szempontok A minta nagyságának meghatározásához részben szakmai megfontolások. életkor. szisztematikusan és szigorúan. hogy bizonyítékokkal szolgálhat a mindennapi ellátás és gyakorlat számára. Ha pl. az első csoportnak a szokásos szedatívumait adja. hogy a mintában jelen lévő személyek „torzító” hatását kiküszöböljük. Csoportos mintavétel (cluster random sample) Ebben az esetben nem az egyes elemeket. a különbség is jelentős lesz. expozíció jelenléte alapján megkülönböztetünk experimentális (kísérleti/beavatkozásos) és nem experimentális (nem kísérleti/beavatkozásmentes) . később ennek a módszernek a leírását ismertetjük. esetleg több csoport összehasonlításából kívánunk következtetést levonni. Ezt a vizsgálati formát gyakran használják epidemiológiai és multicentrikus vizsgálatok során. annál nagyobb mintára van szükség ahhoz. ezek közül a terjedelmi korlátok miatt itt a kísérletet. amelyik az új beavatkozást kapja. A klaszter randomizált mintavételt alkalmazták. beavatkozást kivéve nincs különbség. Általában 30–40 főnél kisebb mintával statisztikai elemzést nem célszerű végezni. ha ugyanazon az alanyokon alkalmazzuk.) szenvedőket.184 Az ápolástudomány tankönyve 7. 5–10 fős minta esetén főleg a minőségi vizsgálatok kerülnek előtérbe. amelyből 10 páciens aromaterápiát kap. Kontroll Annak bizonyítása érdekében. tehát tudományos ismeretek megszerzésére irányul. reuma stb. az iskolákban azonban minden diákot megkérdezünk. alternatív nevelési módszerek. • a szülők magabiztosság érzetére és ismereteikre a gyakori gyermekkori betegségekről. a kontrollcsoport. Az egészségügyben a kísérleteket általában klinikai vizsgálatnak (clinical trial) nevezik. csak a tünetek enyhítése. területi és populációs szintű kísérleteket jelenthet. pl. egyiket a másik után. hogy „idővel” egyébként is javultak volna. Célszerű alkalmazni krónikus betegségek esetén (asthma. amelyben a páciensek a szokásos kezelést kapják. valamint biztosítson területi becsléseket is (megye. A kísérlet során tesztelünk hipotéziseket és elméleteket. amelynek a hatása jelentős. részben matematikai statisztikai módszerek lehetnek segítségünkre. Megfigyelés esetén egy-egy alanyt akár több órán keresztül szükséges figyelemmel kísérni. Minél több a hatást befolyásoló réteg van jelen a populációban. • A vizsgált változók hatásának erőssége. hogy a tanácsadás hatására a betegek állapota javult. hogy az elért eredmények (a hatás) csak a beavatkozásnak legyenek tulajdoníthatók. diabetes. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai 185 nyosan rétegzett mintavétel. • Mennyire hasonló a vizsgált változó hatása az egyes vizsgált személyekre. Adatgyûjtô kutatási eszközök A kutatásokban történő hatás. A kizárási kritériumok szintén a minta homogenitását biztosítják. kizárási kritériumok meghatározására a „Tanárjelöltek– egészségszemléletének felmérése” [4] című kutatás áttekintését javasoljuk. Az eredeti cikk a következő linken érhető el: http://www. ha lehetetlen vagy nehezen kivitelezhető a teljes felsorolás. speciális szükségletű diákok stb. A nem experimentális vizsgálatok az ápolás területén többféle kutatási eszközzel végezhetők. Nem lehet azonban bizonyos ebben. • A vizsgálni kívánt változók száma minél több. cukorbetegség. Ebben az esetben a kezelések közötti különbségeket úgy mutathatjuk ki. ha terhes nők táplálkozási szokásait vizsgáljuk. mennyiségi elemzésnek csak korlátozott szerepe van. • Az alkalmazni kívánt módszer sajátosságai. A kísérlet legfontosabb előnye. A tanácsadási ülések valódi hasznának feltárásához ezért javasolt egy másik csoport kialakítása. Az oksági kapcsolat kimutatására a kontrollált randomizált kísérlet (controlled randomized trial – továbbiakban CRT) alkalmas. Minden egyes páciens eredményének összehasonlításával felbecsülheti az új beavatkozás hatásait. hanem a csoportokat választjuk ki véletlenszerűen. • a szülők szándékaira a szakértői tanácsok kérésére vonatkozóan. nem szerencsés beválasztani a krónikus betegségben (pl. a másik 10 fő a szokásos szedatívumokat egy 3 hetes periódusban.ncbi. annak idő. ugyanakkor növeli a kiválasztandó iskolák számát ugyanakkora minta kiválasztása során. hogy bár a kezelések hatása különbözik. Beválasztás: pl.nih. de a hatás olyan nagy szóródást mutat a kísérleti alanyok között. melyben a kezelt és a kontrollcsoport között az alkalmazott kezelést. Annyiban különbözik a csoportos mintavételtől. fontossága. Alanyon belüli vagy keresztező (crossover) elrendezés Az ismételt mérések körébe tartozik a crossover elrendezés is. míg a magyarázó kutatásokban a pácienseket válogatják a beavatkozáshoz. ami nagy elemszám esetén nehezen kivitelezhető. a kutatónak kontrollálnia kell bizonyos külső változókat. • Szükséges végig gondolni az adatgyűjtés és a feldolgozás menetét. Az eredeti cikk elérhető az alábbi linken: http://www. vesebetegség stb.ncbi. a zene és ezek kombinációjának hatásának vizsgálatában a műtét utáni fájdalmakra. sokakat érintő döntést kívánunk megalapozni nagyobb mintára van szükségünk. online kérdőíves felmérésnél nem probléma az elemszám növelése. A kutatás célja a beavatkozás hatásainak értékelése: • az egészségügyi szolgáltatás használatára. Ha pl. amelyekkel a bekerülő elemek torzíthatják eredményeinket. lista elkészítése a sokaság elemeiről. nemek. kiválaszthat egy 20 főből álló csoportot. Ez a leggyakoribb tervezés a véletlenszerű kontrollált vizsgálatok során (RCT). még szülőkkel élő fiatalok bevonása indokolt-e. Majd a kutató megcseréli a kezeléseket. a betegség fennállásának időtartama szerint. Szükséges azonban tudni. Azok a változók sorolhatók ide. hogy a véletlenszerűen kiválasztott iskolákból véletlenszerűen választjuk ki az osztályokat és azon belül véletlenszerűen a tanulókat. míg az összefüggés kutatásokban úgy tanulmányozza a jelenséget. gyógyszeres kezelés) segítettek. kontroll és random mintavétel együttes alkalmazására kerül sor.pdf Többlépcsős mintavétel A csoportos mintavételhez hasonlóan először csoportokat választunk ki. a kísérleti csoport.nih. amikor az egyes rétegekből az alapsokaságnak megfelelő arányokban választanak mintát. A csoportok száma a kísérlet céljától függ. Minél kevésbé markáns hatást feltételezünk az adott változónál. Például az ország iskoláiból véletlenszerűen választunk. majd a csoportok tagjairól listát készítünk. Bemutatunk további lehetőségeket is a kontrollcsoportok kialakításához. Beavatkozás Beavatkozás nélkül nincs kísérlet. hogy az egyetlen változó felelős az eredményért. Ha pl. vizsgálatokat. pl. 60–x évesek. Például SACKLEY és munkatársai [46] fizioterápiás és foglalkozási terápiák klinikai hatékonyságát (mobilitás és tevékenység ellátásra) vizsgálták ellátóotthon lakói körében. Két kezelés összehasonlítása esetén elképzelhető. a második csoportnak az aromaterápiát. A gyakorlati kísérleti kutatások a beavatkozások hatékonyságát vizsgálják valós kutatási szituációban. ahogyan van. Egészségügyi kutatásokban gyakran a kezelés kifejezés használatos a beavatkozás szó helyett. Alanyok közötti tervezésnek akár több mint két csoportja is lehet. a kontrollcsoportba a rutinszerű szolgáltatást kapó szülők kerültek. a kutató ki akarja deríteni. hogy arányosan reprezentálja nemenként a három alcsoportot: 18–39. pl.

gov/pmc/articles/PMC2681062/pdf/CroatMedJ_50_0174. esetleg más napokon. külső változókat jobban kézben tarthassuk. Ha pl. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai 187 PEARsON és HUTTON [37] A habos törlő vagy a fogkefe használatának hatékonyságát hasonlították össze. amely áll minden résztvevő (akik megfelelnek a felvétel kritériumainak) randomizálásából. Ha összehasonlítjuk a csoportok eredményeit. Sem a kutató. A kutató ebben az esetben nem tudja megfelelően kontrollálni a külső változókat. Randomizáció Egyik korábbi fejezetben már bemutattuk a random mintavétel néhány formáját. klinikai.és egy kísérleti csoporton. akik jobban tudatában vannak saját 7-1. http://www. Az egyedi alany tervezés vagy egyedi eset tervezés minimalizálja ezeket a logisztikai problémákat. 5 blokkot hozhatunk létre (reggeli.186 Az ápolástudomány tankönyve 7. Ezt úgy kontrollálhatjuk. „minden személy a saját kontrolljaként működik”. hogy csak nagyon kevés esetben alkalmazható ez fajta kísérlet. A megfelelő párosítású kiválasztási technika általában akkor szükséges. akik megfelelnek a kritériumoknak. különböző körülmények között. hogy a hatás a kezelések sorrendjéből adódóan becsülhető legyen. amikor az alanyok különböző okokból kiesnek a kísérletből. hogy a megfigyelések nem általánosíthatóak egy hasonló populációra. pl. Lehet. A minta felcserélésével minimalizálta a csoportok közötti különbséget. mind a kontrolcsoportban. http:// www. hogy a résztvevők minden lényeges jellemzőben egyeznek. alkalmas leíró. amíg a kívánt elemszámot el nem éri. ahogy azt az alanyok remélték. vélemények.pdf Faktoriális elrendezés A kísérletek rendszerint vizsgálják a független és a függő változó hatását. és minden rétegben mindegyik kezelést elosztjuk. Klaszter randomizáció Az egyének csoportba osztása helyett a kutatók kiválaszthatnak klasztereket (pl.és rostbevitel hatással van a székrekedésre. ugyanabban a kórházban. és akiket hozzárendel egy-egy csoporthoz. a minta elemszáma kezelésenként 5 fő. Ábrázolva: O1 O2 O3 O4 X O5 O6 O7 O8. Kérdôív A kérdőíves vizsgálat a leggyakrabban használt primer kutatási technika. hiedelmek. Ha pl. kórházak vagy iskolák) az egyes egyének helyett. A hagyományos RCT-ben a részleteket akkor ismertetik a résztvevőkkel. amikor azok beleegyezését kérik. hogy nem felelnek meg teljes mértékben a protokollnak. Illeszkedő párok módszere Ez a módszer lehetővé teszi. kísérleti csoport 2. aki megfelel a kritériumoknak. coping. Az ápolói kutatások területén is gyakran használt módszer. ha az első kezelés hatása folytatódik a második kezelési periódus alatt. Előfordulhat azonban. Ez a kísérlet leggyengébb formája. és ez párosul azzal a nehézséggel. Ez vezethet néha a beleegyezés visszavonásához. tehát van beavatkozás. csak utóteszt. a depressziós páciens állapotát értékeljük egy kísérlet elején (előteszt). esti). Zelen elrendezés Hagyományos RCT-ben a résztvevők. Ezt az elrendezést nevezik nem egyenértékű csoport elrendezésnek. bár még azt nehéz biztosan megállapítani. többször megismételni. relaxációs technikát alkalmaznak a betegek egy csoportjánál. Ha pl. tapasztalatok a kliens vagy . ezért soha nem lehet biztos. középosztálybeliek. Néhányan annyira csalódottak. ami a nagy létszámú hagyományos kísérletből fakad. vagy a random mintavétel hiányzik. hogy a célváltozó értéke napszakok szerint változhat. amelyben 15–18 éves középiskolásokat sorolták be a két kísérleti és a két kontrollcsoportba. A faktoriális elrendezésben ugyanabban a kutatásban teszteljük két vagy több független változó hatását egy vagy több függő változóra. melyek a kontrollváltozók. akkor a kísérlet befejeződik). kontroll). Javasolt több mint egy beavatkozást kidolgozni. Ebben az esetben alkalmazható a blokkos elrendezés. nem valósítható meg. Esetleg összehasonlíthatja az osztályon bevezetett új modellt egy ugyanolyan osztállyal (ahol másik modellt alkalmaznak – vagy akár ugyanazt). amikor keveset tudunk a beavatkozás hatékonyságáról. mint empátia. és kihagyni egy időszakot a két beavatkozás között. akkor azt vizsgáljuk mind a kísérleti. mert számos más faktor is eredményezheti a javulást. nagyobb szám esetén számítógép segítségével végezhető a sorsolás. a mérések reggeltől estig tartanak. majd mérik az eredményeket. mielőtt beleegyezésüket kérik. ha a kutató szeretné megtudni. Még ha lehetséges is. a folyadékbevitel és a rost bevitel vagy ezek kombinációja hatással van a székrekedésre. felfedezhető. A „faktor” kifejezés ebben az elrendezésben utal a „változókra”. egy kísérletben 3 kezelést hasonlítunk össze. és ez befolyásolhatja. A Solomon-féle kísérleti elrendezés áttekintése Csoport kísérleti csoport 1. életminőség. Ez a forma alkalmas a változók közötti kölcsönhatások tanulmányozására. magyarázó és felderítő célokra. az alanyok egyik csoportja habos törlőt.és egy utóteszt rendszerint azt a célt szolgálja. Ebben a formában négy mérést végeznek (O1-O4) a beavatkozás (X) előtt. Az egyedi eset tervezés legnagyobb korlátja. és technikai okok miatt az összes mérést egy nap alatt kell elvégezni. Ha pl. kontrollcsoport 2. hogy az alanyok két csoportba kerüljenek a releváns jellemzőknek megfelelően. amely akkor történik. Ez elkerülhetővé teszi a kontroll és a kísérleti csoport szükségességét. majd négy utótesztet (O5-O8) a beavatkozás után. A kísérletben a randomizálás azt jelenti. a kísérletek esetében alkalmazható lehetőséggel egészítünk ki. befolyásoló faktor lehet. mint AB tervezés. Ez a típusú elrendezés megszünteti az előteszt hatását a kimenetelre. hogy a külső változók hatása a minimumra csökkenjen. hogy előfordult-e ilyen hatás. mely négy csoportból. • Egy kísérleti és egy összehasonlító csoport tagjain is méri a szorongás szintjét a beavatkozás előtt és után. továbbá az eljárás időigényes. Ennek elkerülése érdekében alkalmazható a Solomon-féle négyes konstrukció (7-1.nih. amelyet a beavatkozások kombinációja ad. de vagy a kontrollcsoport. továbbá biztosítja. Gyakori azonban. fájdalom. amelyek befolyásolják az eredményt. mivel ezek egyedi esetek. A kvázi kísérleti kutatásnak több variációja lehetséges: • A beavatkozást elvégzik. kiégés. Ez már megbízhatóbban mutatja a változást (ha történt). Kisebb esetszám esetén akár egy dobozból is kihúzhatják.nih. sem a résztvevő nem ismeri a boríték tartalmát. Ez az elrendezés hasznos olyan esetekben. a független változó (beavatkozás) okozott-e változást a függő változóban (eredmény). elvárások. Legegyszerűbb formájában egy előtesztet a beavatkozás után egy utóteszt követ. hogy az alanyok egyenlő eséllyel kerülnek be a kísérleti és a kontrollcsoportba.ncbi. délutáni. és hozzáadja azt a használati értéket. táblázat). kontrollcsoport 1. hogy nem lehetséges elvégezni a valódi kísérleti kutatást az ápolásban vagy más egészségügyi ellátási területen. • A megszakított idősoros (interrupted time series. A Zelen elrendezés kínál erre alternatív megközelítést. Az eredmény még megbízhatóbb.nlm. nehéz a releváns változók szerinti csoportok kialakítása. • A kutató méri a szorongás szintjét a relaxációs technika bevezetése előtt és után. táblázat. és attól kezdve motiválják magukat jobb teljesítményre. Lehetséges néhány esetben. Ezt nevezik rejtett kiosztásnak.és kísérleti csoporton. két kontroll. Egyedi eset tervezés Az egészségügyi ellátás során emberek bevonásával végzett kísérletek egyik problémája a nagy elemszámú minta kialakítása. Ezáltal biztosították. információk gyűjthetők továbbá attitűdök.ncbi. hogy a beavatkozás előtti tesztelés maga is befolyásolja az eredményt. hogy az alanyok mindkét csoportban sok tekintetben hasonlóak. a második héten a kezelést megcserélték. Az előtesztet és az utótesztet elvégzik egy kontroll. A kutatóknak különös figyelmet kell szentelniük erre a problémára. mert még nincsenek elosztva a csoportokba (kísérleti.gov/pubmed/12175357 A fő probléma a crossover elrendezésnél a folytatódó hatás. a hatások kontrollja végett. Ebben az esetben lehet a hipotézis. ITS) forma magába foglal egy kísérleti csoportot és a mérések sorozatát a beavatkozás előtt és után.nlm. hanem hogy a befolyásoló. gyakorlati – néha előfordul. és ha lehetséges. A változók potenciális számának nincs vége. egy ápoló bevezet egy új ápolási modellt az osztályon. Solomon-féle négyes elrendezés Több csoport létrehozásának gyakran nem a több beavatkozás a célja. mivel csak egyetlen résztvevőt von be egy időben (nyilvánvalóan. KVÁZI KÍSÉRLETI KUTATÁS Számos okból – etikai. hogy ugyanaz a páciens két beavatkozást kapjon egyszerre. déli. melyben pl. hogy a felvételkor minden alany kap egy nem átlátszó borítékot „A” vagy „B” levéllel. Miközben fontos megtudni a mozgás székrekedésre gyakorolt hatását. utótesztet viszont csak egy másik kontroll. stressz. Előteszt + + – – + szokásos kezelés + szokásos kezelés Beavatkozás Utóteszt + + + + állapotuknak. Továbbá hosszú időbe telik megtalálni az összes illeszkedő párt a szükséges elemszámhoz. ahol A az előteszt és B az utóteszt és a beavatkozásra a kettő között kerül sor. hogyan reagálnak a számukra kiosztott kezelésre. hogy csökken-e a szorongás szintje. etikai és szervezési megfontolásból. Ezáltal az egyes kezelésekhez tartozó átlagértékeket a tényező azonos mértékben befolyásolja. Hátránya. Véletlen blokkos elrendezés A blokkos elrendezést akkor célszerű alkalmazni. Az ilyen tervezést úgy is ismerjük.és két kísérleti csoportból áll. ismeretek. és a rétegeken belül randomizálunk. ami miatt nem bízhatunk benne. vannak olyan páciensek. valószínűleg a való életben számos faktor áll kölcsönhatásban. hogy a relaxációs kezelés az ok. ha az egyetlen résztvevő kiesik. keresni fog két alanyt. ha egy tényező nemkívánatos hatást gyakorol a célváltozó értékére. ha teljes randomizálás helyett e tényező szerint rétegezünk (a rétegek a blokkok). hogy az új beavatkozás ténylegesen felelős a mért változásért. Ha a kutató igényli a következő jellemzők eloszlását – 48 és 50 közötti nők. társas támogatás. a kezeléseket a blokkon belül randomizálva. de a kutató nem rendelkezik elegendő kontrollal a kiválasztásukat illetően. blokkonként három méréssel (minden kezelésből 1). hogy valóban biztosítsa az egyenértékűséget. a másik csoport fogkefét használt egy hétig. remény. de a szoros kapcsolat igazolása lehetséges. a folyadék. ki melyik csoportba kerül. hogy a betegek két csoportba kerüljenek azonos osztályon vagy akár különböző osztályon. mivel nincs előtesztelés. különösen olyan fogalmak vizsgálata esetén. BAKOTIC és munkatársai [3] serdülők esetében vizsgálták a tájékoztató füzetek hatását az egészséges alvásra. mindaddig teszi ezt. random módon vannak kiválasztva miután beleegyeztek a részvételbe. mivel ugyanazt a pácienst vonja be és majdnem ugyanazt az elváltozást. ha a kutató előre tudja. melyet néhány további. A problémát tovább súlyosbítja. az emlőrák új diagnózisával – a kísérleti és a kontrollcsoportba. hogy megállapítsák. Kvázi kísérleti kutatás esetében. Egy elő. délelőtti. hogy a testmozgás.

Többválaszos kérdések speciális esete a rangsorolható kérdés. bonyolultabb kérdések is egyszerűnek tűnnek. megválaszolásához rendelkeznek-e elegendő információval. ill. hogy egy bizonyos módon válaszoljon. „nem szeretnék válaszolni” formákat. hogy lényegi kérdéseket feltéve releváns információkat nyerjünk. A válaszadónak a felkínált válaszlehetőségeket kell valamilyen szempont szerint rangsorolnia. ezért a zárt kérdések végén gyakran áll az „egyéb” válaszlehetőség. Ne használjunk összetett mondatokat. pl. E jellemzőkön kívül további szempontokat is érdemes megfontolni: • Fogalmazzunk érthetően. Esetleg a több válasz lehetőségét szűkíthetjük (vagy korlátozhatjuk). attitűdre. Nem kíván-e a kérdés olyan feleletet. Alkalmazásához összeadjuk az egyes attribútumokhoz tartozó és a válaszadó által jelölt pontértékeket. hogy. Rákérdezhetünk pl. Sokszor olyan dolgokat szeretnénk megtudni az emberektől. Kerüljük a tagadó kérdéseket. Használhatjuk pl. iskolai végzettségüket stb. hogy a legnagyobb körültekintés ellenére sem adtunk megfelelő válaszlehetőségeket. Felsorolunk néhány olyan helyzetet. vagy jelent-e problémát az élelmiszer megvásárlása. mindenképpen ellenőrizze. Folyamatosan szem előtt kell tartani. A nyílt-végű kérdésekre adott hibás válaszok lehetséges nagy száma miatt kétséges lehet az eredmények általánosíthatósága. a kérdés: Használt-e már internetet? Igen/Nem) Ebben az esetben felkínálhatunk ún. a megkérdezettek feladata egyszerűbb. hogy a kérdéseket könnyű összeállítani. Egyetemi hallgatók pl. • Valószínűleg nem tudjuk teljesíteni a teljesség és a kizárólagosság igényét. A következőkben áttekintjük a kérdőívszerkesztés legfontosabb szempontjait. esetenként az őszinteség hiánya. Az önkitöltés egy sajátos módszere a csoportos önkitöltős forma. Milyen válaszlehetőségeket kell felsorolnunk zárt kérdések esetén). a különböző kérdéstípusokat és azok használatának általános szabályait. de az igazán lényeges és hasznos információt csupán egy vagy két személy vagy egyéb forrás jelenet. Ha nem tesszük lehetővé a válasz megtagadását. . Zárt kérdés Zárt kérdésrea válaszadónak a kutató által előre megadott válaszlehetőségek közül kell választania. használata A kvantitatív kutatásokban előfordulhatnak olyan változók. vagyis rendelkezik-e bizonyos tárgyakkal. nagyobb a kapott válaszok száma. • A válaszadó véleményére. Lehessen a kérdést gyorsan elolvasni.. KÉRDÔÍVBEn ALKALMAZHATÓ KÉRDÉSTÍPUSOK A kérdések formái szerinti leggyakrabban alkalmazott felosztás a zárt. Zárt kérdések esetén két alapvető szerkezeti követelményt be kell tartani. Ennek megfelelően. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai 189 az ellátók magatartására vonatkozóan. nem „duplacsövű” kérdést készül-e feltenni. ha 18-30 éves és 30-45 éves korcsoport szerepel. a megkérdezettektől magas fokú íráskészséget követel. mind a kérdőívet összeállító mind a megkérdezett részéről. sugalmazó kérdésnek nevezzük („Ugye egyetért azzal. vagy „indokolja meg” azt a választ.). A kérdőív kérdései legyenek világosak. • Zárt kérdések kiegészítésére. Nyitott kérdés A nyitott kérdésre a válaszadó saját szavaival válaszol. Közvetett (indirekt) kérdés A közvetett (indirekt) kérdések célja. akkor ez a kérdés nem értékelhető. Egyválaszos kérdés Egyválaszos kérdések esetén a felkínált válaszlehetőségek közül csak egy jelölhető meg. A téma olyan legyen. pl. hogy a megjelölt kategóriák segítségével következtessünk egy véleményre. szándékok feltárásához. Az eddig bemutatott zárt kérdések e kategóriát alkotják. Nagyon informatív.és többválaszos. több kérdést lehet feltenni. Dichotóm (vagy eldöntendő) kérdésekre csak két válaszlehetőség van (pl. amikor érdemes nyitott kérdést használni: • Kérdőív előkészítésének szakaszában (pl. de átgondolásuk mindenképp közelebb visz célunk eléréséhez. tehát nincs elég információnk a válaszlehetőségekről. • • Szelektív (vagy feleletválasztós) kérdések. ha a teljesség elvét nem tudjuk bizonyossággal teljesíteni. Adjunk lehetőséget a válasz megtagadására. Előnye ennek a módszernek. Előnye. társadalmi státusukat. külföldön. amelyet indexértéknek nevezünk. attitűd) már kész. amely nem áll távol tőlük. melyek nem vagy csak hozzávetőlegesen vizsgálhatók egyetlen indikátorral.. vagy írjon egy példát kiegészítésként. hogy csupán a két vagy három leginkább jellemzőt jelölje. • Konkretizáló kérdés (follow-up question). Az olyan kérdést. nyitott. mely egyetlen értékkel jellemzi az adott változót. félig nyitott kérdések. mint pl. közbülső álláspont (pl. Eszerint minden lehetséges választ fel kell sorolni. illetőleg félig nyitott kérdés A félig zárt vagy másképp a félig nyitott kérdések átmenet az előző két kérdésforma között. Az így nyert válaszok egységesebbek és könnyebben feldolgozhatók. a felületes tanulmányozás eredményeként a kérdés nem lesz elég pontos. ami a válaszadót érzékenyen érintheti. Ez azt jelenti. Előfordulhat. „nincs véleményem” és a „nem válaszolt”) megkülönböztetése. minimum három. Gyakran ezt nehéz teljesíteni. de a válaszadók vonakodhatnak annak őszinte megválaszolásától. • Javaslatot kérő. nagyobb szabadságot ad a véleményalkotásban. hogy több időt és erőfeszítést igényel a válaszadótól. hogyha a kutató mélyen beleássa magát az adott témába. a kérdezett véleménye általánosságban a témáról. Továbbá adható további segítség bizonyos feltételek teljesülésére (pl. kerüljük az idegen szavak használatát és a túl udvarias mondatokat.. átfogó és hiteles mutató. hogy két válaszlehetőség között nem lehet átfedés. elégedettség. • A válaszadók hogyan fogalmaznak egy adott kérdéssel kapcsolatban. nyaralás itthon. • A kizárólagosság elve. iskolai végzettség. megfelelően szerkesztett és kitöltött kérdőívek releváns információkat szolgáltathatnak a kutató számára a felsorolt témákban. előítélet. Előnyei: nem lényeges a kérdezettek íráskészsége. hamis válasz adására kényszerítjük a válaszadót. korukat. lehessen rá minden nehézség nélkül válaszolni. Használjunk lehetőség szerint rövid kérdéseket. A kérdőív tényleges összeállításánál a cél. pl. ahol a kitöltés közben a kutatásban megbízott és jelen lévő személytől a kérdezetteknek lehetőségük van kérdezni. • Telefonos kérdezés • A napjainkban teret nyerő e-mailen való kérdezés. amit a beteg még a kórházban tartózkodáskor tapasztalt. ismereteiket. a kérdőív összeállítását. amelyet a válaszoló egyáltalán nem nem megbízhatóan adhat meg. A leírtak nem kötelező szabályként érvényesülnek. hogy viszonylag könnyen kivitelezhető. Ebben az esetben alkalmazható több adatot együttesen figyelembe vevő. Előfordul. Félig zárt. • A válaszadókat nem akarjuk befolyásolni a felkínált válaszlehetőségekkel. Lehetőséget akarunk biztosítani az esetleges egyéb válaszlehetőségre is. ahol a válaszlehetőségek száma nagy. könnyebb a válaszokat feldolgozni. amiről a megkérdezettek megfelelőn be tudnak számolni. Ajánlott alkalmazásuk attitűdök. nem teszi lehetővé nagyobb számú kérdés feltevését.188 Az ápolástudomány tankönyve 7. nagyobb valószínűséggel válaszolnak és könnyebben elérhetők a szorgalmi időszakban. és e szerint is válaszol. „nem tudom”. a kérdőív feldolgozás bonyolultabb és időigényesebb. Célravezetőbb eszköz pl. vélemények.. • Bevezető (opener) kérdés. a betegelégedettségi kérdőívet általában a távozás időpontja körül töltetjük ki. vagyis a válaszlehetőségeknek a lehetséges válaszok teljes körét le kell fedniük. Olyan területek feltárásánál. gondolatára vagyunk kíváncsiak. amikor is az esetleges felmerült problémák súlya már eltérhet attól. és fordítva. Hátránya a szubjektivitás. az éppen 30 éves személy mindkét helyre jelölhet. Közvetlen (direkt) kérdés Közvetlen kérdésekkel rákérdezünk a kívánt információra. érdeklődésre vagy ismeretre. Ha egy kérdésben vagy kijelentésben az és szót látja. standard kérdőívek állnak rendelkezésre. Több terület vizsgálatához (életminőség. halállal vagy más negatív érzésekkel párosul. • A teljesség elve. Hátránya. melyet megjelölt. többnyire nem terheli a megkérdezetteket. gyorsan felelni és a választ gyorsan bejelölni. ha nem érti. • A megkérdezett hajlandó legyen válaszolni. Az adható válaszlehetőségek szerint egy. • Kérdezőbiztos teszi fel a kérdést és jegyzi le a választ. A kérdőíves felmérésnek négy eltérő módja van: • Önkitöltős forma. a számlák kifizetése. jövedelem stb. Bizonyos kutatási témákban az egyetlen alkalmazható lehetőség. egy adott dologról többféle információforrásból értesülhetünk. A megkérdezettek nagy része elsiklik a nem szó felett. Életkor esetén pl. a „nincs véleményem”. • A kérdezett legyen kompetens a kérdésben. aktuális dolgokról kérdezzünk. • Ne tegyünk fel egyszerre két kérdést. mely faktorok jelentősen meghatározhatják a kérdőív kérdéseinek a megfogalmazását. megérteni a lényegét. Egy kérdésre kapott válasz nagymértékben múlik a kérdés megfogalmazásán is. „egyéb” válaszlehetőség. lehetőség szerint átgondoltan alkalmazzuk. amelyeknek érdemes utánanézni a saját elkészítés helyett. a kérdezetteknek nem sugallnak semmilyen választ. amely arra készteti a megkérdezettet. A kérdezés időpontja is lényeges lehet. ami segítséget nyújt abban az esetben. a kapott válaszok segítséget nyújthatnak zárt kérdések megfogalmazásához. intim területeket feszeget. ha a válaszadó mégis több választ jelöl. Elmegy-e szavazni? Igen – feltéve ha. • Releváns kérdéseket tegyünk fel. amikor a válaszadó maga tölti ki a kérdőívet. InDEXEK ÉS SKÁLÁK Index fogalma. a jövedelemre közvetlenül is. • Ismeretellenőrző („mire emlékszik…?”). a kérdés megválaszolása kellemetlen. Többválaszos kérdések Ilyen esetben a felkínált lehetőségek közül több is megjelölhető. a szociológiai kutatásokban is használatos forma. A kérdezett nem feltétlenül kezdi tanulmányozni a kérdést..). a kérdések irányultsága szerint közvetett (indirekt) vagy közvetlen (direkt) kérdéseket különböztetünk meg. Kerüljük a sugalmazó kérdéseket és kifejezéseket. • Érveltető kérdés (az indokláson túl az érveket is kéri). pl. melyeket nem szívesen osztanának meg velünk. Indexek kialakítása lehetőséget ad bonyolult jelenségek méréséhez. „tudna mondani egy példát?” • Indokláskérő kérdés (reason-why). egyértelműek. • • KÉRDÔÍV ÖSSZEÁLLÍTÁSÁnAK ÁLTALÁnOS SZABÁLYAI Általánosságban figyelembe kell venni a célpopuláció főbb jellemzőit. Példaként ajánljuk az SF (Short-form) 36 életminőség-vizsgáló kérdőívet. A kérdőívben a megkér• dezettek többsége számára lényeges. hogy a válaszadók tudnak-e megbízhatóan felelni a kérdésre.

190

Az ápolástudomány tankönyve

7. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai

191

Itemek (kérdések) kialakításakor fegyelembe kell venni: • Az itemek jól jellemezzék a vizsgálni kívánt jelenséget. • Az egyes itemeknek megközelítőleg ugyanakkora intenzitást kell kifejezniük. Skála fogalma, használata Amíg az indexek feltárnak bonyolult jelenségeket, addig a skálák a mért jelenség belső struktúráját képesek megmutatni. Az értékelő skálák valamely dolog jelenlétét vagy hiányát jelezhetik. A grafikus skálák (általában egyszerű vonalból állnak) az ítélet, vélemény intenzitását jelzik, a numerikus skálák számértékkel fejezik ki valamely dologgal kapcsolatos ítéletüket. A skáláknak több formáját ismerjük, itt a leggyakoribbakat mutatjuk be. Szemantikus differenciálskála A jelenségek és folyamatok dimenzióinak intenzitását méri, két ellentétes állítás között grafikus skála segítségével. A skálák végén ellentétes jellemzők vannak, mint a jó-rossz, a barátságos-barátságtalan, az elégedett-elégedetlen, párosok. A két véglet közötti folyamatosságot rendszerint egy hét szakaszból álló egyenes ábrázolja. A megkérdezett a vonalon egy jól látható jellel fejezi ki a jelenség vagy folyamat iránti viszonyulását. Minden vonalszakaszhoz meghatározott érték társítható, ami különféle feldolgozásokra alkalmas. Likert-skála Állapotok és vélemények mérésére használható, amikor a válaszadóknak egy állítás kapcsán kell egyetértésük mértékét jelölni. (Ezt a skálát LIKERT 1932-ben fejlesztette ki attitűdök mérésére.) A válaszadónak a „nagyon egyetértek” és „egyáltalán nem értek egyet”, vagy „nagyon helyeslem” és „egyáltalán nem helyeslem” végpontok között kell választ adnia. Ennek a mércének mindig öt fokozata van, és több különböző álláspontot tükröző állítás alkotja. A Likert-skála jól alkalmazható szűrésre is az ellenkező előjelű kérdés feltételével. Bogardus-féle szociális távolságot mérő skála A skálák egyik elterjedt formája, melyet a társadalmi csoportok, értékek, az emberek közötti szociális távolság mérésére használnak. A vizsgált személynek arra kell választ adnia, milyen interakciós-kommunikációs közösséget vállalna egy más nemzetiségű, etnikumú, bőrszínű stb. személlyel. A felsorolt lehetőségek: családi kötelék, szomszédság, közös munkahely, turista, ill. teljes elutasítás. Az intenzitáskülönbségek teljesen nyilvánvalóan és jól értékelhetően mérhetők ezáltal. Vizuális analóg skála (VAS) A vizuális analóg skálán a rekordok két pont között egy vonalon jelennek meg, nagyobb szabadságot biztosítva a válaszadónak a legjellemzőbb pozíció megjelöléséhez. A vonal lehet vízszintes vagy függőleges és különböző hosszúságú, de a legnépszerűbb a 10 cm hosszúságú. A függőleges formát előnybe részesítik, mivel direktebb módon jeleníti meg a több-kevesebb, legjobb-legrosszabb stb. ellentétpárokat. Al-

kalmazható pl. nehézlégzés, fizikai aktivitás, fáradság, fájdalom különböző formáinak mérésére. AgHABATI és munkatársai [1] pl. a terápiás érintés hatását vizsgálták daganatos páciensek kemoterápiás kezelés alatti fájdalmára és fáradtságára. A fájdalom mérésére VAS-t használtak, egy 10 cm-es vonallal, egyik végén a „nem fáj” a máik végén „még elviselhető fájdalom” fokozatok közötti lehetőségek megjelölésével. A fáradságot Rhoten Fatigue Scale-en (RFS) mérték, mely 11 pont grafikus önértékelését biztosítja az egyik végén „nem fáradt” a másik végén a „még elviselhető fáradtság” lehetőségével. A teljes cikk a következő oldalon érhető el: http://www.ncbi.nlm.nih. gov/pmc/articles/PMC2887328/pdf/nen006.pdf

A feleletválasztós kérdések formája Zárt kérdések esetén beszélhetünk egy- és többválaszos kérdésekről. Feltételes kérdések Azokat a kérdéseket, amelyek megkérdezése egy megelőző kérdésre kapott választól függ, feltételes kérdésnek nevezzük. Ezek helyes használata megkönnyíti a kérdezett munkáját, mivel nem kell olyan kérdésekkel bajlódnia, melyek nem tartoznak rá. Fontos, hogy a feltételes kérdést elkülönítsük a többitől. Az olyan oldalak tetejére, amelyeken csak feltételes kérdések szerepelnek, hasznos külön instrukciót írni. Táblázatos (mátrix) kérdések Abban az esetben célszerű alkalmazni, ha több olyan kérdést akarunk feltenni, amelyekre ugyanazok a lehetséges válaszok, pl. Likert-skálák használatakor. A kérdések sorrendje Egy adott kérdés befolyásolhatja azt, hogy a következő kérdésre hogyan, miként válaszol a megkérdezett. Ha pl. az alany felidéz egy kellemes élményt munkatársaival kapcsolatban, akkor a következő kérdésnél pozitívabban értékelheti a velük való kapcsolatát is. A kényes kérdéseket ne a kérdőív elején tegyük fel, kezdjük inkább pl. információkkal, információforrásokkal. Ügyelni kell a kérdőív logikájára, mely alapján kétféle kérdéssorrendet különböztetünk meg: a pszichológiai és logikai sorrendet. • Pszichológiai sorrend. Figyelembe veszi azt, hogy hogyan élik meg a megkérdezettek a tartalmakat. A megkérdezetteket mindig be kell vezetni az újabb kérdéscsoportba, hogy ne vonakodjanak megválaszolni azokat. • Logikai sorrend. Inkább a tartalom logikájára épül. A sorrenddel a megkérdezetteket fokozatosan vezetjük rá a minket érdeklő dolgokra, Némileg eltérő a kérdések sorrendje az önkitöltős és a kérdezőbiztos által kitöltött kérdőív esetén. Önkitöltős formánál néhány könnyen megválaszolható bemelegítő kérdés után következzenek a fő kérdések, és a demográfiai kérdések a kérdőív végére kerülnek. Kérdezőbiztos részvétele esetén meg kell nyernie a válaszadó együttműködését, ezért a demográfia adatokkal kezd, és ha már létrejön a kapcsola, át lehet térni a kényesebb témákra. Ha múltbéli, jelenlegi vagy jövőbeli állapotra kérdezünk rá, akkor ezeket a kérdéseket érdemes azonos struktúrába rendezni, hogy az elemzés során ezt egyértelműen össze lehessen hasonlítani.

• Tartalmi hibák: bizonyos kérdések nem értelmezhetők,
feleslegesek, esetleg hiányzik válaszlehetőség.

• Logikai hibák: nem koherens kérdésszámozás, nem releváns válaszlehetőségek. Kérhetjük a kitöltők véleményét, észrevételeit a kérdésekkel kapcsolatban. Esetleg célszerű lemérni az időt, ha tudjuk, hogy csak korlátozott idő áll rendelkezésre a kitöltésre (pl. iskolai tanóra). Ez azért is hasznos lehet, hogy tudjunk mondani egy körülbelüli időt a válaszadóknak, ha megkérdik, mennyi időt vesz igénybe a kitöltés.

A KÉRDÔÍVSZERKESZTÉS
Az előzőekben ismertetett instrukciók a kutatási célhoz, hipotézisekhez kapcsolódó kérdések lehető legjobb megfogalmazásához nyújtanak információkat. A tartalmi szempontok mellett azonban a kérdőív megjelenése és szerkesztése, a kérdések sorrendje is befolyásolhatja a cél elérését, különösen önkitöltős formák esetében. Instrukciók a kérdőív kitöltéshez Önkitöltős forma esetén a kitöltésre vonatkozó instrukciókkal kell bevezetni a kérdőívet: 1. Bemutatkozás (kérdező neve, intézmény). 2. A kérdezés célja (miről szeretnénk kérdezni, mire fogjuk használni a kapott válaszokat, esetleg motiváljuk a megkérdezettet azzal, hogy ebben a folyamatban milyen fontos az őszinte és teljes válaszadás, keltsük fel érdeklődését. 3. Instrukciók a kitöltésre vonatkozóan (pl. „a választ a kockába írt x-szel jelölje”, vagy „karikázza be”, nyitott kérdésekre mennyire hosszan válaszoljon stb.). 4. Motiválás arra, hogy minden kérdésre válaszoljon („kérjük, minden kérdésre adjon választ, ha bizonytalan a válaszában, jelölje azt, amit leginkább igaznak tart”). 5. Adatvédelem, anonimitás (biztosítsuk a kérdezettet, hogy a kapott információkat bizalmasan kezeljük, csak a kutatáshoz használjuk fel). 6. Köszönetnyilvánítás a közreműködésért. Adjunk egyértelmű utasításokat és helyezzünk el magyarázó megjegyzéseket, ahol szükséges. Ha a kérdőív tartalmi fejezetekre oszlik, minden fejezet elején legyen egy, a fejezetre vonatkozó rövid bevezető. Ha egy kérdés eltér a kérdőívre érvényes általános instrukcióktól, azt feltétlenül jelölni kell, pl. ha több egyválaszos zárt kérdés után egy több lehetséges válas�szal rendelkező kérdés következik. A kérdőív külalakja Ha egy kérdőívnek rossz az elrendezése, kérdéseket felejthet ki, ezért alapvető, hogy a kérdőív rendezett jól áttekinthető legyen. Különösen figyelni kell pl. a betűméretre, az áttekinthetőségre, ha gyermeket vagy időseket kérdezünk.

Megfigyelés
Az ápolásban a megfigyelés talán a legfontosabb adatgyűjtő módszer, az ápolás folyamatában a felméréstől az értékelésig precíz és pontos megfigyelést igényel. „Megfigyelésnek azt a tudományos módszert tekintjük, amelynek során a kutató megfelelő előképzettséggel és tájékozottsággal, az előre kitűzött cél érdekében, átgondolt módszerekkel figyel meg egy saját személyétől független, objektivizálható tényt vagy eseményt.” Az információk összegyűjthetők a megfigyeléssel egy időben, vagy az eseményeket követően is rögzíthetők. A megfigyelés különösen alkalmas a pszichomotoros aktivitás és más nonverbális aktivitás tanulmányozásában, a páciensek és az egészségügyi szakemberek viselkedésének tanulmányozására bizonyos interakciókban, kommunikációkban. A megfigyelések önmagukban is sokat mondanak az emberi viselkedésről, növelik a megértést, amikor azt más módszerekkel kombinálva használjuk, mint interjú vagy dokumentumelemzés. A megfigyelés előnye, hogy a jelenséget természetes környeztében vizsgálja, ha a történésekkel egy időben rögzítik az eseményeket - pl. videófelvétellel, jegyzeteléssel -, akkor kiküszöbölhető az emlékezet torzító hatása. Hátránya, hogy időigényes, nem biztos, hogy a megfigyelni kívánt jelenség, esemény spontán bekövetkezik a kutató jelenlétében, a megfigyelő jelenléte zavaró lehet, szubjektív megállapításokat eredményezhet, hosszú ideig tartó vagy párhuzamosan zajló események vizsgálatára nem alkalmazható, legtöbb esetben más módszerek alkalmazását is szükségessé teszi. Néhány ápolói kutatás, amelyben megfigyelést alkalmaztak: az ápoló vezetők munkaviselkedése [13], ápoló-beteg interakciók a fájdalomértékeléssel kapcsolatban [30], betegoktatás [5], betegellátás intenzív osztályon [53], demens, agresszív viselkedésű személyek és gondozók közötti interakciók vizsgálata [50].

PRÓBAKÉRDEZÉS
A leggondosabb kérdőívszerkesztés esetén is fennáll hiba lehetősége, ezért szükséges a próbakérdezés. Alapvetően háromféle hibát különböztethetünk meg: • Formai hiba: elütések, helyesírási és szerkesztési hibák.

A MEGFIGYELÉS TÍPUSAI
A megfigyelés két fő típusa a strukturált és a strukturálatlan megfigyelés.

192

Az ápolástudomány tankönyve

7. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai

193

Strukturált megfigyelés A strukturált megfigyelés során a kutató előre meghatározza a megfigyelés tárgyát, célját és a módszereket, amelyekkel a tevékenységet végzi. Ha pl. egy ápoló tevékenységét szeretnénk megvizsgálni, a kutatónak le kell bontania a tevékenységet számos egységre, kategóriára. Elvégzéséhez egy lista kidolgozása szükséges, amely hasonló, mint egy kérdőív. A megfigyelési kategóriák leírhatók, mint „molar” és mint „molecular” egységek. A „molar” egységek átfogóak vagy elvontak, így a megfigyelőnek nehezebb a feladata, mivel a kategória nem határozza meg kellő részletességgel, ahhoz hogy azok felismerhetőek legyenek. A „molekuláris” kategóriák viszont részletesebbek és precízebbek, és így lehetővé teszik a pontosabb adatfelvételt. Strukturálatlan megfigyelés Strukturálatlan megfigyelést olyan esetben alkalmazzuk, amelyben keveset tudunk a vizsgált jelenségről, az ismeretek hiányosak vagy nem kellő validitásúak. A kutató figyelemmel kíséri a jelenségeket anélkül, hogy annak részleteit meghatározná. Az így megszerzett adatok alapján alakíthatunk ki kategóriákat a későbbi strukturált megfigyeléshez. SAmAREL [48] pl. tanulmányozta hospice-ápolók interakcióit terminális állapotban lévő betegekkel, alkalmazva a strukturálatlan megfigyelést. Úgy találta, hogy a megfigyelt ápolók interakciója különbözött a szakirodalomban leírt, a haldokló betegekkel való elvárt ápolói interakcióktól. Ebben az esetben a strukturálatlan megfigyelés észrevételei által nyert adatok kihívást jelentenek a jelenlegi ismeretekre. http://www.ncbi. nlm.nih.gov/pubmed/2613451

vel, kommunikációjával. Az információk, események csak utólag kerülnek rögzítésre, ami szintén torzítást eredményezhet.

• A kutató jelenléte hasznos lehet, pl. ismeretet mérő kér• • •
dés esetén, ha meg akarja előzni, hogy kérdezett a válasz előtt konzultáljon valakivel. A szemtől szemben adott interjú növeli a válaszadási hajlandóságot. A kutató szükség szerint segítséget és támogatást adhat. Hiányos vagy inadekvát válasz esetén a nonverbális viselkedés mutathatja a kérdezett zavarát, vagy ha bizonyos kérdéseket nem értett, a kutató azonnal segítséget nyújthat. Segítségére lehet azoknak is, akiknek olvasási és/vagy íráskészségével probléma van.

Interjú
Az interjú lényeges része, módszere azon adatok összegyűjtésének, melyek szükségesek a megfelelő ellátással kapcsolatos döntésekhez és tevékenységekhez. A kutatói interjú sorra kerülhet szemtől szemben, személyes találkozó során (esetleg videófelvétellel kiegészítve) - e fejezetben főként ezt a formát mutatjuk be -, esetenként interneten vagy telefonon. Kvalitatív interjú A kvalitatív interjú jól használható a kutatás kezdeti fázisában, ahol segítséget ad a problémák azonosításához, hipotézisek felállításához, a lehetséges megoldások értékelésében, további vizsgálatok előkészítésében. Többnyire kötetlen, interaktív, rugalmas és adaptív, de előre tervezett. Objektív, számszerűsíthető adatok gyűjtésére nem alkalmas, az elhangzott szöveg tartalomelemzése nehézkes. Emellett használható a kutatás végső szakaszában is, az eredmények ellenőrzésében. Kvantitatív interjú A kvantitatív interjú ezzel szemben közel áll a kérdőíves módszerhez, mivel célja statisztikailag értékelhető adatok gyűjtése, hipotézis alátámasztása, objektív, számszerűsíthető adatokat ad, formáli, előre rögzített kérdésekhez kötődik, nagyobb mintára épül.

WALTz (1991) szerint a strukturált interjút leginkább akkor használjuk, amikor azonos információkat akarunk megtudni a válaszadóktól, és ha a relatíve homogén háttérrel és tapasztalattal rendelkező válaszadók válaszait szeretnénk összehasonlítani nagyszámú vagy földrajzilag szétosztott minta esetében. Félig strukturált interjú A félig strukturált interjú biztosítja a lehetőséget arra, hogy módosítsuk a szavakat - de nem kérdés értelmében, mivel nem minden szó jelenti ugyanazt minden válaszadó számára és nem minden válaszadó használja ugyanazt a szókészletet. A félig strukturált interjúnak vannak kvantitatív és kvalitatív elemei. Fókuszcsoport Egy vagy két kutató beszélget egyidejűleg több interjúalannyal, meghatározott interjúvázlat alapján. Jellemzően félúton helyezkedik el az interjú és a megfigyelés között. Felhasználható kutatási kérdések megválaszolására, fogalmak, problémák definiálására, kérdőív előkészítésére. Tipikusan más módszerrel együtt alkalmazzák. Előnye, hogy az interakciók megfigyelhetők, több ember gerjeszti a beszélgetést, olyan ismeretekhez jutunk, melyek egyszemélyes interjú során nem fedezhetők fel. A résztvevők érintettek a témában, együttműködnek, megértik a kérdéseket, szívesen kifejtik a véleményüket.

A MEGFIGYELÉS FORMÁI A MEGFIGYELÔ SZEREPE SZERInT
Megfigyelés során, a megfigyelő szerepe szerint három alapvető szituációját különböztethetünk meg: A megfigyelő nem része a szituációnak Jelenléte a történéseket nem befolyásolja (ennek megoldása a gyakorlatban meglehetősen nehéz egészségügyi intézményekben, lényege, hogy a megfigyelő olyan nézőpontból vizsgálódik, amelyben nem zavarja az eseményeket). Lényeges, hogy megfigyelés során az emberek nem ragadhatók ki abból a környezetből, kapcsolati rendszerből, melyben léteznek. Tehát hat rájuk a szituáción kívüli környezet, pl. családtagok, az alany és a szituáció közötti kapcsolat, pl. a helyszín. A megfigyelő jelen van a megfigyelt eseményen, szituációban Ennek hátránya, hogy jelenléte alapvetően befolyásolja, módosíthatja a helyzetet. A megfigyelő jelenléte emellett módosíthatja az előbbiekben említett kapcsolatokat is. A megfigyelő maga is részese a szituációnak Ebben az esetben a megfigyelő – ha nem is feltétlenül tudatosan, de – befolyásolhatja a megfigyelt szituációt, viselkedésé-

AZ InTERJÚ FAJTÁI
Strukturálatlan interjú Az különbözteti meg a hétköznapi beszélgetéstől, hogy az interjúkészítő tudja, hogy interjúhelyzetben van, tudatosan beszélget, folyamatosan szem előtt tartva a kutatás célját. Ezt az interjút elsősorban tájékozódásra, viszonyok feltérképezése használjuk. Egy vagy több személlyel hosszabb idő alatt akár több interjú is készülhet. Mindenekelőtt szem előtt kell tartani a tényt, hogy az interjú nem névtelen, így az interjúvezető közvetlen jelenléte befolyásolhatja a kapott válaszokat, valamint a megkérdezettek együttműködési készségét. Nehézséget jelent a kapott információk kategorizálása, kódolása. Strukturált interjú A strukturált interjú olyan, mint egy strukturált kérdőív, amit gyakran alkalmaznak ismeretek, attitűdök, hiedelmek, vélemények, valamint a gyakorlattal és az ellátással kapcsolatos adatok gyűjtésére. A kutató felteszi előre megfogalmazott kérdéseit, hasonlóan a kérdőívhez. A kérdések sorrendje kötött, bár esetenként eltérhetnek ettől. Az interjú készítője szó szerint teszi fel a kérdéseket és azokra kötelezően választ vár, ez biztosítja, hogy később az egyes interjúalanyok válaszai ös�szevethetők.

AZ InTERJÚFELVÉTEL FOLYAMATÁnAK AJÁnLÁSAI
Az interjú előtt Amikor valakit saját otthonába keresünk fel az interjú elkészítéséhez, a személy úgy érezheti, hogy köteles/kénytelen segíteni az egészségügyi szakembernek, vagy azért, mert hálás a már kapott ellátásért, vagy azért mert a jövőben igényelheti azt. Különösen körültekintően kell eljárni az interjú előkészítése és kivitelezése során sérülékeny személyek esetén, mint pl. elhunytak hozzátartozói, depressziósok, öngyilkossági kísérleten, abortuszon, vetélésen átesettek stb. Még akkor is, ha felépültek vagy nem érte őket tragikus esemény, életkörülményeik sebezhetővé tehetik őket.

Az interjú alatt • Mutatkozzon be, szükség esetén igazolja a személyazonosságát és a kutatásban való részvételét. • A beszélgetés elején foglalja össze a kutatás célját. • Biztosítja az interjúalanyt az anonimitásról és arról, hogy az elhangzottakat bizalmasan kezeli. • Ajánlja fel, hogy a kutatás végén tájékoztatja annak eredményéről, fogalmazza meg, hogy milyen haszna lehet az interjúalanynak a beszélgetésből. • A környezetre tett pozitív megjegyzésekkel teremtsen kellemes hangulatot. • Alakítson ki bizalmi kapcsolatot, tegyen meg mindent az előítéletek elkerülésére, valamint arra, hogy ne sértsen etikai és erkölcsi normákat. • Egyszerre mindig csak egy kérdést tegyen fel. • Szükség szerint tegye az interjúalany számára példákkal életszerűvé és elképzelhetővé a helyzetet, amelyről kérdez. • A kérdéseket egyértelműen és érthetően fogalmazza meg, szabja kérdéseit az interjúalanyra. • Csak a legszükségesebb esetben szakítsa félbe az interjúalanyt, ne sürgesse, hagyja gondolkodni a válaszon. • Jóindulatú és semleges kérdező maradjon, ne kommentálja és értékelje a válaszokat megjegyzésekkel. • A „nem tudom” válasz nem feltétlenül jelenti, hogy a kérdezett tényleg nem tudja a választ, próbálja másként feltenni a kérdést. • Ha szokatlan vagy furcsa választ kap, kérdezzen vissza, hogy valóban jól értette-e. • Ha a válaszadó túl elvont válaszokat ad, kérje meg, hogy mondjon példákat, hasonlatokat. • Számszerűsíthető adatok esetén törekedjen pontosságra, pl. ha jelentősen nőtt az alany testsúlya, akkor ez kb. hány kg-ot jelent. • Ha az alany eltér a témától, udvariasan terelje vissza a fő témához. • Az interjú végén kérdezzen, rá, hogy van-e még egyéb információ, vélemény, amit meg szeretne osztani a kutatóval. • A beszélgetés végén feltétlenül köszönje meg az együttműködést, és ügyeljen arra, hogy kellemes hangulatban fejezze be a beszélgetést. SOLT OTÍLIA szavaival: „ne tönkrezilált, felkavart, kétségbeesett alanyokat hagyjunk a porondon”. Az interjú után Előfordulhat, hogy a válaszadó nézeteit, véleményét nem megfelelően értelmezzük. SmITH szerint az erőfeszítések ellenére sem tudjuk minden esetben tárgyilagosan és objektíven értelmezni az interjú adatait. Ezért a kutató újra felkeresheti az interjú alanyait annak érdekében, hogy a tisztázza, valóban jól értelmezte-e a megkérdezett által mondottakat. Probléma lehet az is, hogy az interjú alatt a válaszadók frusztráltak és stresszesek lehettek, és utólag derül ki, hogy valamilyen okból nem tudták véleményüket kifejteni.

194

Az ápolástudomány tankönyve

7. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai

195

AZ InTERJÚ FELDOLGOZÁSA
Az interjú során elhangzottakat rögzíthetjük jegyzeteléssel, diktafonnal vagy videófelvétellel. A szöveg teljes legépelése ugyan munkaigényes, de lehetővé teszi a szöveg adatokká alakítását vagy tartalomelemzését (ez utóbbi menetét a terjedelmi korlátok miatt nem közöljük, de számos kutatás-módszertani könyv kitér ennek kivitelezésére). Nagyobb elemszámú minta esetén az adott kérdéshez tartozó válaszokat egymás mellé helyezhetjük és értékelhetjük. Szövegek elemzésére alkalmazható az ATLAS.ti számítógépes program is.

• •

Validitás
A főbb adatgyűjtő kutatási eszközök bemutatása után lényeges kitérnünk ezek validitásának témakörére. A validitás (érvényesség) a jól kivitelezett kutatás valóssággal való egyezőségét fejezi ki. Egyik formája a belső validitás, amely a megfigyelt független és függő változók közötti ok-okozati összefüggés helytállóságát tekinti át, a külső validitás pedig azt értékeli, hogy a kapott eredmények mennyire általánosíthatóak a populációra. A belső validitás értékeléséhez COOK és CAmpBELL azonosított 12 fajta külső változót, melyeket, ha ellenőrizetlenül hagyunk az általunk vizsgált változóra vonatkozóan, akkor a következtetések nem pontosan felelnek meg annak, ami a kutatás során történt. • Történelem. Az eseményekre és az eltérő környezetre utal, amelyek kezelés bevezetésekor előfordultak az elő- és utóteszt között eltelt időtartamban; pl. az esemény nagy sajtóvisszhangot kapott, és a ráirányult figyelem befolyásolhatta a célközönség válaszait. A kutatónak ezért figyelnie kell a tanulmány helyszínén történő változásokra. Védelmet jelenthet azonban, hogy a hatás érinti mind a kísérleti, mind a kontrollcsoportot. • Fáradtság. Arra utal, hogy a vizsgálatban résztvevők önmagukban is változnak idővel, olyan szempontból, melyek nincsenek kapcsolatban a konkrét eseménnyel, pl. fáradtság, testtömeg-növekedés, tájékozottság, ezek a változások pedig befolyásolhatják az eredményeket. • Tesztelés. Afolyamat ismételt vizsgálata önmagában is befolyásolja a teljesítményt. Ha pl. egy előteszttel megmérjük a résztvevők előítéletességét, majd valamilyen beavatkozással hatást gyakorolunk előítéletességükre, majd utótesztelést végzünk, az utótesztnél a résztvevők már érzékenyebben viszonyulnak a kérdésekhez, óvatosabban válaszolnak. • Mérőeszközök. A függő változó mérésére esetenként többféle mérőeszköz állhat rendelkezésünkre, ha a előtesztnél érzékenyebb eszközt használtunk, mint az utótesztnél, az látszólagos csökkenést mutathat. Javasolt ugyanazt a mérőeljárást alkalmazni. • Közeledés az átlaghoz. Előfordulhat, hogy a kísérlet résztvevői körében vannak olyanok, akik a kiinduláskor szél-

sőséges értékeket mutattak (pl. meglehetősen rossz paraméterekkel rendelkeztek). Ezek a résztvevők nagyobb valószínűséggel fognak pozitív irányba elmozdulni az értékeikkel, mint az átlagos résztvevők. Kiválasztási hibák. Ez a hiba az alanyok kiválasztására, ill. kísérleti és kontrollcsoportba való besorolásukra vonatkozik. Bár a kutató felállít bizonyos kizárási és beválasztási kritériumokat, pl. súlyos betegség felmérésekor magába foglalhat bizonyos szubjektivitást. „Elhalálozás” a kísérletben. Utal a kísérleti és kontrollcsoportok résztvevőinek lemorzsolódására, ami megnehezíti a későbbi összehasonlítást. Sorrendiség. Arra utal, hogy vajon a kísérleti inger és a függő változó egymásutánisága biztos-e. Előfordulhat, hogy a függő változó változást keltett a kísérleti ingerben. A hatások átterjedése. Abban az esetben fordulhat elő, ha a kísérleti és a kontrollcsoport érintkezik egymással és a kísérleti inger egy részét továbbadják a kontroll tagjainak. Kárpótlás. Valódi élethelyzetekben végzett kísérletek esetén a kontrollcsoport tagjainak esetleg mellőzniük kell bizonyos dolgokat, ilyen esetben pl. az ápolószemélyzet kompenzálhatja a kontrollcsoport tagjait fokozottabb gondoskodással, ami módosíthatja a vizsgált hatást. Kiegyenlítő versengés. Valódi élethelyzetben végzett vizsgálat esetén előfordulhat, hogy a kontrollcsoport tagjai erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy a kísérleti inger hiányát megpróbálják pótolni. Demoralizálás. Egy oktatási programban részt nem vevő kontrollcsoport tagjai pl. depriváltnak ítélhetik helyzetüket, ami miatt viselkedésük megváltozik.

7-2. táblázat. A kérdéstípusoknak megfelelő változók száma és kódolása (Forrás: Falus, Ollé [15]) Kérdéstípus egy válasz lehetséges több válaszlehetőség mérték, skála rangsor nyílt kérdések 1 változó annyi változó lesz, jelölés esetén lehet 1, nem jelölés esetén 0ahány válaszlehetőség annyi változó, ahány itemet értékelni kell annyi változó, ahány besorolható válasz van egy adott kérdésen belül figyelembe vett válaszok Változók száma Változók lehetséges értékelésének száma választási lehetőségek száma kétértékű (jelölték vagy nem) a skála lehetséges értékei a rangsor lehetséges értékei ahány kategóriába be tudjuk sorolni a válaszokat a skála számértéke maga a kód a rangpontszám maga a kód a szöveges kategóriákhoz rendelt kódszámok Kódolás a válaszlehetőség számozása

Adatbázis-készítés Excel programban
Az alkalmazott eszköz lehet akár kérdőív, akár dokumentumelemzés, akár megfigyelés, akár strukturált interjú, az keletkezett elemi adatokat általánosságban a következőképpen rögzíthetjük a felhasznált programokban: • Egy válasz lehetséges [pl. neme: férfi (1); nő (2)], akkor tetszőleges számokat rendelünk az attribútumokhoz, melyek az adatbázisba kerülnek. Előfordulhat pl. önkitöltős kérdőív esetén, hogy vagy nem válaszolnak az egyik kérdésre, vagy bár csak egy válasz jelölhető, többet jelölnek. Erre a helyzetre érdemes kialakítani egy ún. hibakódot: pl. NV (nem válaszolt) vagy NE (nem értékelhető). • Több válasz lehetséges. Az esetek többségében minden válasz külön változóként jelenik meg, melyre az igen/ nem vagy megjelölte/nem jelölte válasz adható. • Többválaszos kérdések összetettebb formája (7-3. táblázat), amikor pl. bizonyos tevékenységek, szokások gyakoriságára kérdezünk rá: fogyasztásra, tünetekre, tevékenységre stb. (a táplálkozási szokások feltárására sokkal pontosabb módszerek is rendelkezésre állnak, ez a példa mindössze az adatbázis-készítés szempontjából való megértést szolgálja). A táblázaton ismertetett esetben

• • •

Adatbázis készítése
Adatbázisnak nevezzük azt a rendezett információhalmazt, amelyben a vizsgált személyekre vonatkozó elemi információk, változók szerint rendezett formában állnak rendelkezésre. Egy adatbázis oszlopokból és a vizsgált személyek válaszait tartalmazó sorokból áll. Minden lényeges információ döntően számokkal, betűkkel, kódokkal kerül rögzítésre, jól áttekinthető módon (7-2. táblázat). A változók az adatrögzítés során az oszlopokban jelennek meg, alá soronként kerülnek az egyes elemi információk (1ásd a7-3. ábrát, később). A következőkben bemutatjuk az adatbázis-készítés alapjait az Excel programban. Az Excel alapismeretek közlése nem célja a fejezetnek, ezért az itt leírt információk módosíthatók, ill. kiegészíthetők a már megszerzett informatikai ismeretekkel.

az egyes élelmiszercsoportok jelennek meg külön változóként és a fogyasztás gyakorisági ismérvei elemi információként, a megfelelő kódszámmal. Többválaszos kérdéseknek még összetettebb formája. Bizonyos tevékenységek (pl. szabadidő eltöltése), tünetek stb. többféle helyszínen vagy időpontban is előfordulhattak. Ebben az esetben a sorokban megjelenek az egyes tevékenységek vagy tünetek, az oszlopokban pedig a helyszínek vagy az időpontok. A fenti formától eltérően egy oszlopban több válasz is adható, hiszen egy tünet több időpontban vagy helyszínen is jelentkezhet, ill. egy-egy szabadidős tevékenység több helyszínen vagy időpontban is előfordulhat. Nyitott kérdések. Ha azok terjedelme nem túl nagy, és nem a tartalomelemzés a célja, akkor egyszerűen begépelhetők a kitöltő által leírtak. Mérték és skála típusú kérdések. Az egyes válaszlehetőségek számértékei kerülnek beírásra az adatcellákba. Rangsorolt adatok. Bizonyos faktorokat pl. mennyire tart fontosnak, 1 a legfontosabb stb., akkor az egyes oszlopokba a felsorolt faktorok kerülnek, majd az adatcellákba az ahhoz rendelt rangsorszám.

7-3. táblázat. Egyes tejtermékek fogyasztásának gyakorisága Tejtermék tej joghurt sajt vaj + Naponta (4) + + + Hetente (3) Havonta (2) Évente (1) Soha (0)

196

Az ápolástudomány tankönyve

7. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai

197

Adatelemzés, az eredmények értelmezése
A keletkezett adatok elemzése többféle módon és szinten elvégezhető. A továbbiakban azoknak a statisztikai módszereknek a használatát, interpretációját mutatjuk be, melyek ismerete Bsc szinten szükséges, ill. az egészségtudományban olyan gyakran alkalmazott módszerekről van szó, melyek ismerete elengedhetetlen az olvasott szakirodalom megértése és felhasználása szempontjából is. Egy-, két- és többváltozós adatok, elemzések Ha egy időben csak egy változót (univariable) vizsgálunk, pl. a minta kormegoszlását vagy a nemek megoszlását, akkor egyváltozós vizsgálatot végünk. Ebben az esetben a változót önmagában értékeljük. Ha arra keressük a választ, hogy a férfi- vagy nőbetegek töltenek-e több időt műtét után a kórházban, egyidejűleg két változót (nem, ápolási napok száma) kell összekapcsolni. Az ilyen vizsgálatokat kétváltozós (bivariate) vizsgálatoknak nevezzük. Amikor egyidejűleg három, négy vagy több változó egymásra hatását értékeljük többváltozós (multivariate) vizsgálatoknak nevezzük; pl. a beteg neme, az alkalmazott fájdalomcsillapítási mód stb. hogyan befolyásolják a műtét utáni kórházban töltött napok számát.

Egyváltozós elemzések
Az egyváltozós elemzések célja az adatstruktúrába való elsődleges betekintés az adatbázisban lévő változók egyenkénti elemzése által. A méréssel, megfigyeléssel nyert adatokat primer adatoknak nevezzük. Amennyiben azonban az adatokban valamilyen számítási műveletet végzünk (adattranszformáció) akár magukon az adatoko, (pl. egy adott adatsor minden tagját négyzetre emeljük), akár új változót hozunk létre (pl. a testsúly és a testmagasság értékeiből kiszámoljuk a BMI – kg/m2; vagy egy standard kérdőív indexszámát kiszámoljuk a kérdésekre adott válaszok számértékei alapján), akkor másodlagos (szekunder) adatokat kapunk.

7-5. táblázat. Százalékos megoszlás számítása Excel programmal Lépés sorszáma Feladat Az egymás alá elhelyezett kimutatásokat kijelöljük (legegyszerűbb az oszlopazonosítók segítségével) – másolás – ha az oszlopazonosítók segítségével jelöltünk ki, akkor ráállunk egy tetszőleges oszlopra – jobb egér (vagy beillesztés menüpont) irányított beillesztés – értéket-parancsát választva – majd OK; e lépések eredményeként a kimutatás egyszerű értékeit tartalmazó táblázatokat kapunk Az első kimutatás első részeredménye melletti cellába állunk Egyenlőségjel, majd az első részérték osztva a teljes végösszeggel – és egyszer F4 billentyű (pl. =K16/$K$20 – enter – visszaállunk a kapott számra – % ikon –, majd a cella jobb sarkában található fekete kereszttel lehúzzuk a képletet a többi kimutatásra, megkapva ezzel valamennyi érték százalékos formáját

1.

2. 3.

GYAKORISÁG ÉS SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS SZÁMÍTÁSA EXCEL PROGRAMMAL
Az Excel alapismeretek révén többféle lehetőség van az alapadatok gyakorisági eloszlásának kiszámítására. Itt csak egy lehetséges módszert mutatunk be (7-4., 7-5. táblázat).

A KÖZÉPÉRTÉK MÉRÔSZÁMAI
A különböző mérések során nyert adatok csoportosítása, tömörítése lehetővé tesz más kutatási eredményekkel való ös�szehasonlítást, különbségek, összefüggések feltárását. Középértékek számításakor egyetlen mérőszámmal fejezzük ki az adatok alapvető tendenciáját.

Átlag Az átlag (számtani középérték, mean) intervallumskálán mért adatokból számítható. A megfigyelt értékek számtani átlagára utal, melyet úgy számolunk ki, hogy a megfigyelések értékeit összeadjuk és osztjuk a megfigyelések számával. Az átlag értéke jól jellemzi a normál eloszlást mutató változót, de érzékeny a kiugró értékekre. Medián A medián a minta középső értéke, melynél a megfigyelések fele nagyobb, a másik fele kisebb. Kiszámításához nagyság szerinti sorrendbe kell rendezni a minta elemeit, majd meg kell keresni a középső értéket. Amennyiben a középső érték két páros számú elemet tartalmaz, a medián a két középső érték átlaga. Az átlaggal ellentétben nem érzékeny a kiugró értékekre. Kvartilisek A kapott értékeket nagyság szerint sorba rendezzük, az esetek negyedéig számolunk, ez lesz az 1. kvartilis (a minta egynegyede kisebb, háromnegyede nagyobb), a medián megegyezik a 2. kvartilissel, a harmadik negyed lesz a 3. kvartilis (a minta háromnegyede kisebb, egynegyede nagyobb). Tehát a három kvartilis négy egyenlő részre osztja a mintát. Az interkvartilis félterjedelem, a kvartilisek által felosztott adatok középső fele, vagyis az 1. és 3. kvartilis közötti terület. A szélső értékek teljes kizárása révén jól jellemzi az adathalmazt. Módusz A minta értékei közül a leggyakrabban előforduló érték, vagy a legnagyobb gyakorisággal rendelkező csoport középértéke. Előfordulhat, hogy az adatok között két olyan érték is van, amelynek gyakorisága lényegesen eltér a többiétől, ezt nevezzük bimodális eloszlásnak, melynek lehetséges oka, hogy az adatok két részmintából származnak.

Terjedelem (range) A minta szélső értékei közötti távolságot nevezzük terjedelemnek. A legkisebb és a legnagyobb érték különbsége. A kiugró és extrém értékek érzékeltetésére használjuk. Variancia (szórásnégyzet) A minta minden egyes elemének átlagtól való eltérését négyzetre emeljük, és a kapott négyzetértékeket összeadjuk, így megkapjuk a négyzetes összeget (az eltérések négyzetének összegét). A négyzetes összeget elosztva a minta szabadságfokával, kapjuk meg a varianciát (a minta négyzetes összegének és a szabadságfoknak a hányadosa). A nevezőben lévő szabadságfok azt mutatja meg, hogy a számlálóban lévő tényező elemei közül hány olyan elem van, amelyik egymástól független. Tehát nem a minta elemszámával, hanem n - 1 értékkel osztunk. Szórás Az egészségügyi és orvosi adatok jellemzésére leggyakrabban használt mutató a szórás (Standard Deviation; SD). A szórás (a variancia négyzetgyöke) azt jelenti, hogy a minta értékei mennyire szóródnak az átlag körül. Folytonos változók esetén a minta értékeinek legalább 75% -a minden esetben az átlag ± 2SD tartományon belülre esik. Ha a minta eloszlása hasonlít a normál eloszláshoz (7-2. ábra), akkor az átlag ± 1SD tartományba esik a megfigyelések

7-4. táblázat. Gyakoriság számítása Excel programmal Lépés sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
*

Feladat Ráállunk az adatbázis egy tetszőleges cellájára, amely adatot tartalmaz Adatok menü – kimutatás vagy kimutatás diagram – a kimutatás forrásának és típusának kiválasztása (hagyható a program által hagyott opció) – tovább – az elemezni kívánt tartomány kijelölése (alap esetben az egész adatbázis kijelölődik) – tovább A felugró ablak 3. lépésnél az elrendezés fület választjuk A megjelenő ablakban jobb oldalon találhatóak a változók, melyek közül az elemezni kívánt változót behúzzuk az adat és sor részbe is* – majd OK Az OK után visszatérünk a 3. lépés ablakához, ahol azt kell eldönteni, hogy hol szeretnénk elhelyezni az elkészült kimutatást Célszerű egy előre létrehozott, tehát már „létező munkalap”-ot választani Átváltunk arra a munkalapra, ahová a kimutatást tenni szeretnénk, beállunk egy tetszőleges cellába, majd befejezés A kapott kimutatás tartalmazza az adott változó kódjait és az azokhoz kapcsolódó gyakorisági értékeket A fenti lépésekkel valamennyi változót elemezzük sorban egymás után, lehetőség szerint egymás alá helyezve a kész kimutatásokat, az áttekinthetőség érdekében

Ha számokat használtunk nominális adatok kódolására, a program automatikusan összeadja a számokat, ezért az adok részben megjelenő Összeg/nem (ha a nem megoszlását vizsgáljuk) kétszer rákattintva megadható a kívánt (pl. darab) mezőstatisztika, ill. megadható tetszőlegesen egyéb leíró statisztikai mutató is. Ha egyszerre többféle mutatót szeretnénk előállítani, akkor a mutatók számának megfelelő számban húzzuk be az adatokhoz a vizsgálni kívánt változót.

A SZÓRÓDÁS MÉRÔSZÁMAI
Azt a tulajdonságot, hogy a minta egyes elemei eltérnek a középértéktől, a minta szóródásának nevezzük.
7-2. ábra. A minta értékeinek szóródása az átlag körül (normál eloszlás)

198

Az ápolástudomány tankönyve

7. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai

199

68%-a, az átlag ± 2SD tartományban 95%-uk, és az átlag ± 3SD értékek közé esik a 99,7%-uk. A szórást szimmetrikus eloszlású, numerikusváltozók esetén használjuk, mellette mindig feltüntetve az átlagot is. A szórás a minta elemeire, értékeire vonatkozik, jelzi azok eltérését az átlagtól. Feltételezve, hogy a mintavételt 100-szor elvégezzük, és minden független esetben kiszámítjuk az átlagot, az átlag szóródása a „nagy átlag” körül normál eloszlást fog követni. Az átlag standard hibájának (Standard Error; SE) értéke ezt a szóródást jelzi az ismételt mérések átlaga körül. Az SE értéke mindig kisebb, mint a szórásé. SE = SD/√N. Percentilisek A percentilis (latin eredetű szó „per centum” jelentése „százalék”) a mintának azt a valós értékét jelenti, amely alatt (és fölött) a minta adott hányada (%) található. Az 50-es percentilis megegyezik a medián értékével, az érték alatt és a fölött a megfigyelések fele helyezkedik el. Leggyakrabban adott vagy normál értékek összehasonlítására használjuk, pl. növekedés (súly, magasság), intelligencia és más képességek tulajdonságok mérésére. Laboratóriumi eredmények esetén gyakori a referens tartományok percentilissel való megadása.
7-3. ábra. A középértékek kiszámításakor (testsúly és systolés vérnyomás esetében) keletkező eredménytáblázat Excel programban

Hibák A statisztikai döntéshozatal potenciális hibákkal bír (7-7. táblázat). Az ún. elsőfajú hiba akkor lép fel, ha a H0 igaz, mégis elvetjük. Ennek valószínűségét adja meg a szignifikanciaszint, ha pl. p ≤ 0,05, akkor átlagosan 100 döntésből 5 hibás ítélet születik, még akkor is, ha a H0 mind a 100 esetben igaz volt. Másodfajú hibát vétünk, ha H0 hamis, mégsem vetjük el. Ennek valószínűségét β-val jelöljük: az 1 - β mennyiséget a próba erejének nevezzük. * A statisztikai hipotézisvizsgálatokat meghatározza a vizsgálat célja (leírás, összefüggés vagy különbségvizsgálat), a rendelkezésre álló minták, változók száma, valamint a gyűjtött adatok

7-7. táblázat. A statisztikai döntéshozatal hibalehetőségeinek összefoglaló táblázata (Forrás: Pintér [38]) Az ismeretlen valóságban a nullhipotézis igaz a nullhipotézis hamis A nullhipotézist elfogadjuk helyes döntés másodfajú hiba elvetjük elsőfajú hiba helyes döntés

fajtája. A már korábban ismertetett leíró statisztikai elemzés mellett a továbbiakban a 7-8. táblázatban feltüntetett statisztikai módszereknek csak egy részét mutatjuk be, de a szakirodalom olvasásakor a többi eljárással is találkozhatunk.

A KÖZÉPÉRTÉKEK ÉS A SZÓRÓDÁS KISZÁMÍTÁSA EXCEL PROGRAMBAn
A középérték is többféle módon számítható ki az Excel programban, melyből az egyik lehetőséget mutatjuk be (7-6. táblázat). A várható érték megnevezés itt az átlagot jelenti (7-3. ábra). Természetesen a fenti középértékek az ƒx függvények segítségével külön-külön is kiszámíthatók.

Hipotézisvizsgálat
Egy adott mintán végzett adatgyűjtéssel az a célunk, hogy a minta adatainak alapján következtetni tudjunk a populációra. A minta révén vizsgáljuk, hogy a feltételezésünk (hipotézisünk) igaz vagy sem a populáció egészére.

A hipotézisek vonatkozhatnak a populáció eloszlására, ill. egy paraméterre. A hipotézisvizsgálat annak meghatározása, hogy ezek a feltevések tényleg teljesülnek-e. Amikor a mintából származó adataink alapján a sokaságra vonatkozó feltételezéseinket ellenőrizzük és eldöntjük azok helyességét vagy helytelenségét, ezt statisztikai döntésnek nevezzük. A hipotézisvizsgálat arra szolgál, hogy a sokaságra vonatkozó olyan felvetések helyességét ellenőrizzük, egy vagy több minta adatai alapján, melyek helyességéről nem vagyunk meggyőződve. A hipotézis vizsgálatára próbákat alkalmazunk, lényege, hogy kiszámítjuk az ún. próbafüggvény értékét, és megnézzük, hogy az előre kijelölt elfogadási tartományba vagy az ún. kritikus tartományba esik-e. Az előbbi esetben elfogadjuk, Az utóbbiban pedig elvetjük a hipotézist. A megfogalmazott hipotéziseket nullhipotézisnek (H0) nevezzük, ezek ellentettjét pedig alternatív hipotézisnek (H1). A kettő kölcsönösen kizárja egymást, egyszerre nem lehet igaz mindkettő. A nullhipotézis általános értelemben azt fejezi ki, hogy a megfigyelt és az elvárt (elméleti) gyakoriság között nincs különbség. A megfigyelt gyakoriság az az adatsor, amelyet az adatgyűjtés során nyerünk, az elvárt elméleti gyakoriság pedig az, amit egy ismert eloszlás alakja alapján kapnánk.

7-8. táblázat. Gyakran használt statisztikai módszerek összefoglaló táblázata (Forrás: Falus Iván, Ollé János [15]) Leíró statisztika Gyakoriságok abszolút százalékos (relatív) kumulatív átlag módusz medián Középértékek Szóródások szóródási terjedelem interkvartilis félterjedelem átlagos eltérés variancia szórás relatív szórás Matematikai statisztikai – különbözőségvizsgálatok Jelentős-e a különbség? Minták száma egy kettő több Adatfajták intervallum egymintás t-próba kétmintás t-próba f-próba variancianalízis (ANOVA) ordinális Wilcoxon-próba Mann–Whiney-próba Kruskall–Wallis-próba nominális kereszttábla elemzés χ2-próba kereszttábla elemzés χ2-próba kereszttábla elemzés χ2-próba

7-6. táblázat. A középértékek és a szóródás kiszámítása Excel programmal Lépés sorszáma 1. Feladat Eszközök menü – Adatelemzés (az első használatot megelőzően aktiválni kell a Bővítménykezelő – Analysis tool pack és az Analysis tool pack VBA kipipálásával) Leíró statisztika – az elemezni kívánt változó (lehetséges egyszerre több egymás melletti oszlopban elhelyezett változók elemzése is) kijelölése a Bemeneti tartományban – Feliratok az első sorban és az Összesítő statisztika kipipálása A következő lépés annak eldöntése, hogy hová kívánjuk elhelyezni az eredményeket (új munkalap, új munkafüzet, vagy kimeneti tartomány, ez utóbbi választása esetén egy tetszőleges cellába állunk – OK kettő kettő vagy több mint kettő Változók száma

Matematikai statisztikai – összefüggés-vizsgálatok Van-e szoros összefüggés? Adatfajták intervallum korrelációszámítás regresszióanalízis parciális korrelációszámítás több mint kettő faktoranalízis klaszteranalízis ordinális Sperman-féle rangkorreláció nominális kereszttábla elemzés χ2-próba

2.

3.

200

Az ápolástudomány tankönyve

7. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai

201

A konfidencia-intervallum (CI)
A konfidencia-intervallum vagy magyarul a megbízhatósági tartomány (MT) a populáció és a minta közötti viszony becslésének eszköze, a mintán végzett mérés alapján a teljes populációra vonatkozó becslés pontossága. Az MT tehát nem a minta, hanem a populáció mérőszáma. Az MT megmutatja, hogy ha egy mérést végtelen számban elvégeznénk, a mért érték milyen tartományon belül esik az adott valószínűséggel. Az MT meghatározható diszkrét (gyakoriság MT) és folytonos (átlag MT) változók esetében is az alább közölt képletek alapján az Excel programban, az SPSS és más statisztikai programok külön számítás nélkül megadják a konfidencia-intervallum értékét.

• Ha az egyik intervallum tartalmazza a másik valamely
értékét (tehát fedik egymást), akkor nincs jelentős különbség.

AZ ÁTLAG MT KISZÁMÍTÁSA EXCEL PROGRAMBAn
Az átlag megbízhatósági tartomány kiszámítását a következő képlet alapján – melyben az SD a szórást, a gyök alatti „n” pedig az elemszámot jelenti – végezzük az Excel programban (7-6. ábra, 7-10. táblázat):
7-5. ábra. A gyakoriság megbízhatósági tartomány ábrázolása Excel programban a napozáskor fényvédőkrém használat példája alapján 7-10. táblázat. Az átlag megbízhatósági tartomány számításának menete Excel programban Lépés sorszáma 1. 7-4. ábra. Kiinduló kereszttábla és gyakoriság MT kiszámításának menete Excel programban 2. 3. Feladat Átlag, szórás, darab kiszámítása függvények segítségével (minden összehasonlításra kerül adathalmazra vonatkozóan (példánkban két alkalommal mért testsúlyértékeket hasonlítunk össze, de lehetséges több ugyanolyan paraméterekkel rendelkező adathalmazt is elemezni) SE (Standard Error) kiszámítása – a szórás értékére állunk – osztva a darab gyökével A kapott értéket megszorozzuk 1,96-Dal (95%-os valószínűségi szint esetén Az MT felső értékének kiszámítása – az átlagból kivonjuk a 3. lépésben kapott értéket Az MT alsó értékének kiszámítása – az átlaghoz hozzáadjuk a 3. lépésben kapott értéket Ábra készítése, ugyanúgy, mint a gyakoriság megbízhatósági tartománynál, de az adathalmazok/változók neveinek kijelölését követően az átlag számait jelöljük ki.

GYAKORISÁG MT ÉS KISZÁMÍTÁSA EXCEL PROGRAMBAn
Excel programban a gyakoriság MT az alábbi képlet alapján számítható ki. A könnyebb követhetőség érdekében a képletet részeire bontottuk, és több lépésben végeztük el a számítást (7-4. ábra, 7-9. táblázat). Kiinduló pontja egy kereszttábla, melyen egyszerre (egy lépésben) egy sorának attribútumát vizsgálhatjuk (a 7-4. ábrán sárgával jelöltük). A gyakoriság kiszámítása után elvégezhető a gyökvonás a gyökjel alatti területen, majd az 1,96-dal végzett szorzás (95%-os valószínűségi szint esetén), a keletkezett számot kivonva majd összeadva a gyakoriságból, megkapjuk a tartomány alsó és felső értékét.

A kapott eredmények értelmezése (7-5. ábra): • A mintában a gyakorisági érték szerint a fiúk 16%, a lányok 40%-a használ csak napozáskor fényvédőkrémet. • Az MT értékét figyelembe véve a fiúk esetében 95%-os valószínűséggel a populációban a fiúk 7–24%-a, a lányok 28–52%-a használ fényvédő krémet napozáskor. • A 7-5. ábrán látható, hogy a tartományok egyáltalán nem fedik egymást, így az adott valószínűségi szinten a gyakoriságok között valódi különbség van, mint esetünkben is.

4. 5. 6.

7-9. táblázat. Gyakoriság megbízhatósági tartomány számításának menete Excel programban Lépés sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Feladat Kereszttábla (kontingenciatáblázat) készítése a vizsgálni kívánt változókból Az SE (Standard Error) kiszámítása = gyök(p*(1-p)/adott oszlop végösszege) A kapott értéket megszorozzuk 1,96-dal (95%-os valószínűségi szint esetén) Az MT felső értékének kiszámítása – a gyakoriságból kivonjuk a 3. lépésben kapott értéket Az MT alsó értékének kiszámítása – a gyakorisághoz hozzáadjuk a 3. lépésben kapott értéket Ábrakészítés: kijelöljük az adathalmazok/változók neveit (itt fiú” és a „lány” szavakat – Ctrl billentyű lenyomása mellett kijelöljük a gyakoriság számait Diagramvarázsló (ikon vagy beszúrás menüpontban) – kiválasztjuk az oszlopdiagram típust – a szükséges feliratozás után befejezés Az egyik kék oszlopon jobb egér – adatsorok formázása panel kiválasztása – Y hibasávok fül A beállítások + előjelű cellájába állunk a kurzorral, majd a számítások közül az 1,96*Se számértékeit (jelen esetben két adathalmazra vonatkozó értéket) kijelöljük; ezt a lépést megismételjük a (–) előjelű beállítási cellában is

Különbözőségvizsgálatok statisztikai próbái A vizsgálatokhoz alkalmazható statisztikai próbákat a minták számának és a gyűjtött adatok fajtáinak megfelelően a 7-8. táblázat foglalja össze.

7-6. ábra. Az átlag megbízhatósága számításának menete Excel programban, lépésekre bontva

202

Az ápolástudomány tankönyve

7. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai

203

T-próba intervallumskálán értelmezett adatok esetén
A t-próba átlagok összehasonlítására szolgáló statisztikai próba. Két formáját különböztetünk meg annak alapján, hogy milyen minta, minták állnak rendelkezésünkre.

EGYMInTÁS T-PRÓBA HASZnÁLATA, FELTÉTELEI ÉS KISZÁMÍTÁSA EXCEL PROGRAMBAn

Amennyiben adataink ugyanazoktól a vizsgált személyektől származnak két különböző mérés eredményeképpen, akkor a két változó számtani középértéke (átlaga) közötti szignifikáns Az eredmények közlésekor a szignifikancia értéken túl fontos különbség valószínűségének meghatározására egymintás az átlagértékek feltüntetése is, a változás irányának megítélése t-próbát alkalmazhatunk. 95%-os valószínűségi szinten, ha a érdekében. 95%-os valószínűségi szinten, ha p < 0,05, akkor két átlag különbsége nagyobb, mint a két eloszlás szórásainak jelentős szignifikáns különbségről beszélünk. A t értékének a kétszerese, akkor a számtani középértékek között a különbelőjele a változás irányára mutat, a kiinduló állapothoz viszoség szignifikáns. A t-próba ezen kívül még figyelembe veszi a nyítva. Negatív előjelnél a későbbi állapot mutat nagyobb érminta elemszámát, amelynek növelésével az átlagok szórásátéket, pozitív előjelnél a korábbi állapot. A számítás menetét a nak becslése pontosabbá válik. 7-11. táblázat és a 7-7. ábra tartalmazza. Ezt a vizsgálati elrendezést önkontrollos vagy páros vizsgálatnak is nevezik. Másként fogalmazva azt vizsgáljuk, hogy bekövetkezik-e változás egy csoport tagjaiban, ha rájuk valamilyen tényező hatást gyakorol. Bár többszöri mérést is végezhetünk, egyszerre mindig csak két mérés adatait tudjuk összehasonlítani ezzel a módszerrel, pl. az első és az utolsó mérés adatait. Fontos feltételek, amelyeket az adatgyűjtés során érdemes szem előtt tartani: 1. Összehasonlításnál ugyanazt vagy ugyanazokat a változókat kell vizsgálni. 2. Ha az összehasonlítás alapja teljesítményteszt, ugyanazon tesztsor megismétlése pozitívabb eredményt hozhat, az 7-7. ábra. Egymintás t-próba kiszámításának felületi képe Excel programban ismert feladatok miatt.
7-11. táblázat. Egymintás t-próba kiszámításának menete Excel programban Lépés sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. Az átlagok kiszámítása minden mintára, részmintára Egy tetszőleges cellába egyenlőségjelet írunk: ƒx függvény – statisztikai – t.próba függvény Tömb1 az első adathalmaz kijelölése (csak az adatokat) Tömb2 a második adathalmaz Szél alapbeállításként 2 6. Típus – ebben az esetbe 1 – kész Feladat

3. Az összetartozó mintáknál az elemzések az egyének változásaira épülnek, tehát ha egy résztvevő csak az első vagy csak az utolsó mérésnél volt jelen, akkor azt teljes egészében ki kell hagynunk az elemzésből (bár a legtöbb statisztikai program pótolja a hiányzó paramétert átlagértékkel). Amennyiben kihagyunk valaki(ke)t emiatt, azt jelezni kell a kutatás leírásában. 4. A különbözőség vizsgálatakor több változót is vizsgálhatunk. Ahány változót vizsgálunk, annyi statisztikai elemzést készítünk. 5. A vizsgált személyeket az adatvédelmi szabályok betartása érdekében azonosító kóddal lássuk el, hogy a vizsgálat elején és végén adataikat párosítani tudjuk.

A t-próba eredményeinek interpretálása: a teszt alapján megállapítható, hogy a testsúly (kg) szignifikánsan (p = 0,016) csökkent, mivel a p-érték kisebb mint 0,05. A testsúlyátlag 83 kg-ról 79 kg-ra csökkent. Összességében: az első méréshez képest a páciensek testsúlyátlaga (83 kg) szignifikánsan (p = 0,016) csökkent a második mérésre (79 kg). [Ez a mondatformátum tartalmazza az érintett változó megnevezését, azok értékeit, a szignifikancia mértékét (számszerűen is), valamint a változás irányát („csökkent”)].

Az Excelben az f.próba függvény alapján végezhető el, ha az itt kapott érték nagyobb mint 0,05, akkor a két minta varianciája között nincs szignifikáns különbség, vagyis a kétmintás t-próba elvégezhető. Ha a teszt alapján kapott érték p < 0,05, akkor a két minta között jelentős, nem a véletlennek köszönhető különbség van. Ha a kapott érték p > 0,05, akkor a különbség nem szignifikáns (még ha az átlagértékek el is térnek). Hasonlóan az egymintás t-próbánál leírtakhoz, fontos az átlagértékek megjelenítése az eredmények közlése során.

KÉTMInTÁS T-PRÓBA HASZnÁLATA, FELTÉTELEI ÉS KISZÁMÍTÁSA EXCEL PROGRAMBAn
Két független, különböző (két különböző csoportba tartozó személyekből álló) minta számtani középértékének összehasonlítására a kétmintás t-próbát alkalmazhatjuk. A vizsgálat célja lehet egy ún. esetcsoport (akiken valamilyen beavatkozást végeznek) és kontrollcsoport (beavatkozástól mentes csoport), vagy két teljesen független csoport, pl. férfiak-nők, falusiak-városiak, összehasonlítása. Jó tudni: • Nem szükséges, hogy a két minta elemszáma egyforma legyen. • Nem szükséges a minta alanyainak pontos, követhető azonosítása. • Kétmintás t-próba elvégzése előtt meg kell vizsgálni, hogy van-e jelentős eltérés a két minta varianciája között. A varianciák F-próbával hasonlíthatók össze. Kétmintás t-próba (7-12. táblázat) csak akkor végezhető, ha a két csoport eredményei alapján meghatározható varianciák között nincsen jelentős (szignifikáns) különbség. Ennek megállapítására az f-próbát alkalmazzuk.

Khí-négyzet-próba használata, feltételei és kiszámítása Excel programban
A 7-13. táblázat és a 7-8. ábra részletezi a khi-négyzet-próba kiszámításának menetét Excel programban. A khí-négyzet-próba (χ2-próba; Chi-square test) két változó összefüggésének statisztikai szignifikanciáját méri nominális és ordinális skálán, ill. intervallumskálán mért, de kategorikussá transzformált adatok esetén. A próba kiinduló pontja a kereszttábla vagy kontingenciatáblázat: azt a táblázatot, amelynek sorait, ill. oszlopait a két elemzésre kiválasztott nominális változó kategóriái határozzák meg. A próba feltétele és lényege: • A próba érzékeny a mintanagyságra, ugyanis a khí-négyzet lineárisan függ a minta elemszámától, így előfordulhat, hogy alacsony eloszlásnál (30 fő) nem mutat szignifikáns eredményt, míg viszonylag magas elemszámnál (100 fő) már igen. • A skálakategóriák magas száma esetén valószínűleg számos olyan cella lesz, ami kisszámú megfigyelést tartalmaz. Ennek megoldása lehet az újrakódolás, új ka-

7-12. táblázat. Kétmintás t-próba kiszámításának menete Excel programban Lépés sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
*

Feladat Az átlagok kiszámítása mindkét mintára Egy tetszőleges cellába egyenlőségjelet írunk: ƒx függvény – statisztikai – f.próba függvény Tömb1 az első adathalmaz kijelölése (csak az adatokat) Tömb2 a második adathalmaz – kész* Egy tetszőleges cellába egyenlőségjelet írunk: ƒx függvény – statisztikai – t.próba függvény Tömb1 az első adathalmaz kijelölése (csak az adatokat) Tömb2 a második adathalmaz Szél alapbeállításként 2 Típus – ebben az esetbe 1 – kész

Ekkor megkapjuk az f-próba eredményét; ha a kapott p-érték nagyobb mint 0,05, akkor nincs szignifikáns eltérés a két minta varianciája között, tehát a kétmintás t-próba elvégezhető.

204

Az ápolástudomány tankönyve

7. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai

205

tegóriák létrehozása, vagy további adatgyűjtéssel az elemszám növelése. • A cellaértékekkel kapcsolatos korlátok: - A várható értéknek minden cellában legalább 1-nek kell lennie.

- A cellák maximum 20%-ában lehet kisebb érték mint 5. Ennek szigorúbb változata, hogy az a kereszttábla nem tekinthető megbízhatónak, amelyben az egyes cellák értéke nem éri el az 5-öt.

Folytonos változók közötti kapcsolat értékelése korrelációs koefficienssel
A korrelációszámítás célja, két mért változó közötti összefüggés vizsgálata egy minta vagy részminta esetén. Mindkét változónak mért adatfajtából kell állnia, de nem szükséges azonos értéktartománnyal rendelkezniük. Bármelyik lehet közvetlenül a vizsgálat alanyaitól származó adat (pl. systolés vérnyomás), és lehet a meglévő információk által számolt komplex változó is, pl. a BMI. A korrelációs együttható megmutatja a változók közötti összefüggést, vagyis hogy a két változó egy-egy válaszadónál tapasztalt értékpárjai többnyire milyen tendenciát mutatnak. Jelölése rxy ahol az r az együtthatót jelenti, az xy pedig azokat a változókat, amelyek összefüggését elemezzük. A korrelációs együttható olyan mesterséges mérőszám, amely minden esetben -1 és +1 közötti érték közé esik. A számítások során tizedes törtet kapunk, melyet általában három tizedesre kerekítünk. Minden korrelációs együttható kétféle információt hordoz: 1. Előjel: • pozitív előjel azonos irányultságot mutat, vagyis ha az egyik változó növekszik, akkor a másik is növekszik;

• negatív előjel ellentétes irányultságot mutat, az egyik
változó változásával a másik változó csökkenését eredményezi. 2. Együttható: a -1 és 1 közötti távolság utal az összefüggés szorosságára. Minél közelebb vagyunk a két szélső érték valamelyikéhez, annál erősebb az összefüggés (7-14. táblázat). A nulla körüli érték az összefüggés hiányát, korrelálatlanságot jelez. Ha nincs lineáris korreláció, akkor a korrelációs koefficiens értéke: 0, tökéletes pozitív korreláció esetén +1, tökéletes negatív korreláció esetén -1 lenne.

7-13. táblázat. Khi-négyzet-próba kiszámításának menete Excel programban Lépés sorszáma Feladat Az adatbázisból elkészítjük a kereszttáblát (kimutatás, kimutatásvarázsló segítségével, lásd a leíró statisztikai elemzés, kimutatáskészítés leírását – az elrendezés ablakban a vizsgálni kívánt változókat behúzzuk a sorba és az adatokhoz (általában a függő) változót, az oszlopba a másik (független) változót – egy új vagy már létező munkalap tetszőleges cellájában állva – befejezés Kiszámoljuk az egyes oszlopokhoz tartozó gyakoriságot – az oszlopvégösszeg osztva a teljes végösszeggel – minden oszlopra (példánkban: 73/137, majd 64/137) A várható érték kiszámítása: a cellának megfelelő sorösszeget megszorozzuk a cellának megfelelő oszlopösszeggel, és végül a kapott értéket elosztjuk a teljes végösszeggel (összelemszámmal); a cellánkénti számolás helyett javasolt az F4 billentyű használata. (Egyszerűen leírva: a várható érték első cellájába állva egyenlőségjel – gyakoriság száma – F4 kétszer megnyomva – szorozva – a megfigyelt táblázat első sorának végösszege – F4 megnyomása háromszor – Enter – a cella jobb alsó sarkában lévő fekete kereszttel áthúzzuk az összes cellára* Tetszőleges cellába egyenlőségjel – az fx statisztikai függvények közül kiválasztjuk a khi.próba függvényt (vagy közvetlenül a cellába írjuk a függvényt), a felnyíló ablak megfigyelt érték cellájába kijelöljük a megfigyelt értékeket (végösszegek nélkül), a várható érték cellába pedig a kapott várható értékeket (végösszegek nélkül), az OK gomb megnyomásával megkapjuk a p értékét Ha a kapott érték kisebb, mint az általunk meghatározott küszöbérték, akkor a nullhipotézist elvetjük és az alternatív hipotézist elfogadjuk, vagyis van összefüggés a vizsgált változók között (példánkban a p = 0,000, vagyis van összefüggés a nem és a fényvédő használata között)

A LInEÁRIS KORRELÁCIÓS KOEFFICIEnS KISZÁMÍTÁSÁnAK
FELTÉTELEI

1.

2.

• A minta véletlenszerűen legyen kiválasztva. • Minden vizsgált egyén mindkét (x és y) változóját ismerni kell (bár a programok az adathiányt az átlag értékével helyettesítik). • A két változó értékének a teljes mérési tartományban egy irányban kell változnia, nem értelmezhető a koefficiens akkor, ha x növekedésével egy darabig nő az y értéke, majd csökkenni kezd. • Nem kombinálható két populációból származó minta, a megfigyelések egymástól függetlenek. • Az x és az y mintáknak normál eloszlást mutató populációból kell származniuk. Ha ez nem áll fenn, akkor nem paraméteres eljárást, a Spearman korrelációs koefficiens számítását végezzük.

3.

4.

7-14. táblázat. A korrelációs koefficiens és a kapcsolat erősségét meghatározó értékek Korrelációs koefficiens 0–0,25 0,25–0,50 0,50–0,75 0,75–1,00 A kapcsolat erőssége nincs vagy nagyon gyenge gyenge mérsékelten erős vagy erős igen erős

5.
*

KORRELÁCIÓSZÁMÍTÁS EXCEL PROGRAMMAL
A korrelációs koefficiens kiszámítása függvénnyel történik az Excel programban (7-15. táblázat, 7-9. ábra), a következő alfejezetben ismertetésre kerülő regressziószámítás során a korrelációs koefficiens is kiszámításra kerül, ezért gyakran külön nem számoljuk.

A megfigyelt értékek táblázata alapján kiszámolt várható érték az az érték, amelyet akkor kapnánk, ha a két változó között semmilyen kapcsolat nem lenne. A példa szerint: a mintában 12 fiú használt mindössze rendszeresen fényvédőkrémet, ha a fiúk és a lányok között nem lenne különbség, akkor 20 fiúnak kellene rendszeresen használnia.

7-15. táblázat. Korrelációs koefficiens kiszámítása Excel programmal Lépés sorszáma 1. 2. 7-8. ábra. Khi-négyzet-próba kiszámításának felületi képe Excel programban 3. Feladat Az fx statisztikai függvények közül kiválasztjuk a korrel függvényt A megjelenő ablakban a Tömb1-be az egyik, a Tömb2-be a másik változó adatait „kattint–húz” módszerrel, vagy az első és az utolsó cella hivatkozásával adhatjuk meg – kész A kapott koefficiens értéke (példánkban a BMI és a diastolés vérnyomás (DBP) kapcsolatát vizsgálva r = 0,463 – tehát pozitív korreláció van a két változó értéke között, ha az egyik növekszik, akkor a másik is A szignifikanciaszintet, mely a koefficiens értékeléséhez szükséges, Excel használata esetén az ún. korrelációs együttható szignifikanciaszintjeinek táblázatából tudhatjuk meg (Ez a táblázat megtalálható statisztikai témájú könyvek függelékében. A kiválasztott valószínűségi szinthez tartozóan a minta elemszáma és annak szabadságfoka (kiszámítása elemszám-2) segítségével kereshető meg. Negatív korrelációs együttható esetén annak abszolút értékét használjuk, tehát előjel nélkül.)

4.

táblázat. mit tekint független (x tartomány). mely a t-próba általánosított formája. ami azt jelenti. Helyezhetjük az eredménytáblát új munkafüzetbe. kiindulásként el kell döntenie a kutatónak. hogy a független változó (BMI) 21%-ban határozza meg a függő változó (DBP) értékét. amelynek értéke 0 és 1 között változik. Megmutatja. táblázat. ábra. a regresszióelemzésnél viszont ezt tudnunk kell. melyben a BMI a független változó. hogy a független változó hány százalékban befolyásolja a függő változó szóródását. Folytonos változók közötti kapcsolat értékelése regressziós koefficienssel A regresszióelemzés olyan eljárás. ábra. Jelen esetben egy egységnyi BMI-növekedés 0. A lineáris regresszió ábrázolása Excel programban a BMI és a diastolés vérnyomás összefüggésének vizsgálatakor 7-10. amely a számítások elhelyezésére vonatkozik. Vizsgáljuk a kapcsolat meglétét. hogy az x érték ismeretében következtessünk y értékére. a bővítménykezelő segítségével aktiválható. Regresszió kiszámítása Excel programmal Lépés sorszáma 1. Korrelációs koefficiens kiszámításának felületi képe Excel programban azt mutatja meg. A regresszió és a korrelációszámítás közötti alapvető különbség. Az r2 érték azt fejezi ki. húz módszerrel a függő változó értékei kerülnek (példánkban a diastolés vérnyomás. ábra). melynek során az egy metrikus függő változó és egy vagy több független változó közötti összefüggést elemezzük. Regressziószámítás eredménytáblázatának képe Excel programban 7-17. Regresszió kiszámításának felületi képe Excel programban 7-16. ábra. Lineáris regresszió ábra készítése Excel programmal Lépés sorszáma 1. 7-11.13). 3. A regressziós egyenlet matematikai leírást ad a változók közötti kapcsolatról és lehetővé teszi. táblázat.421. Eszközök menü – Adatelemzés* – regresszió A felugró ablakban Bemeneti y tartományhoz kattint. tehát biztosra vehető a pozitív irányú összefüggés a két változó között. a Bemeneti x tartományhoz pedig a független változó értékei (itt a BMI) Kipipáljuk a Feliratok parancsot A kimeneti tartománynál megjelöljük azt a lehetőséget.206 Az ápolástudomány tankönyve 7. a kívánt feliratozás (cím. 1. REGRESSZIÓSZÁMÍTÁS EXCEL PROGRAMMAL A regresszió számítása függvénnyel történik az Excel programban (7-16. valamint nem ismerjük a változók viszonyát. DBP).78 értéke 7-12. ábra): • r értéke a korrelációs együttható. • A p = 4. mutatja a változók közötti pozitív összefüggést. ill. segítségével megállapíthatjuk a pontokhoz legjobban illeszkedő – regressziós . 3. függő (y tartomány) változónak. 2. vagyis p < 0. ábra). táblázat. A determinációs együttható szignifikanciáját f-próbával tesztelik. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai 207 7-9. Kijelöljük az vizsgálni kívánt változókat Feladat 7-11. irányát és erősségét. A függő és független változó közötti kapcsolat erősségét az r2 determinációs együtthatóval mérjük. vagyis hogy melyik a függő és melyik a független változó. hogy az utóbbinál becsült értéket keresünk. hogy beállunk a kívánt cellába (szaggatott cellakeretet látunk) – OK Feladat Diagramvarázsló – a Pont(xy) típusú ábrát választjuk – a további lépések az általános ábrakészítés szabályai szerint. hogy a független változó (BMI) egységnyi változása (vagyis 1 kg/m2 növekedése) mennyivel növeli a függő változó (DBP) értékét.77E-05. vagyis mennyire lehet az egyikből a másikat előre jelezni. 4. 7-10. tengelyfeliratok) után – befejezés Az egyik kék adatponton jobb egér – trendvonal felvétele – lineáris – OK Szükség szerint a tengelyformázás segítségével a skálabeosztás módosításával áttekinthetőbb ábrát kaphatunk * Amennyiben nem található.számítás Excel programmal) . 2. • A harmadik táblázat részben a koefficiens 0. új munkalapra vagy a kimeneti tartomány választásakor már meglévő munkalapra oly módon. • Lényeges még a konfidencia-intervallumok értéke (0. A továbbiakban pedig a lineáris regresszió ábrakészítésének menete olvasható Excel programmal (7-17.78 Hgmm-rel növeli a diastolés vérnyomást.21.001 – ami erős szignifikáns összefüggésre utal. A kapott eredmények értékelése (7-12.egyenes egyenletét. • r2 értéke a determinációs koefficiens 0. lásd középérték. ábra. Példánkban a BMI és a koleszterinszint közötti összefüggést vizsgáljuk. mindkettő pozitív tartományban van. 4. hogy az egyik változó változásai várhatóan milyen mértékben járnak a másik változó változásaival.

1860).. Open University Press. Budapest. D. 2011. M.. http://www. [55] http://www. S. MAAYKEN. DINYA E. GIBsON.339:b3123 doi:10. K.com/search/?search=emergency Nemzetközi gyógytornász konferenciák: http://www. és mtsai: Tanárjelöltek egészségszemléletének felmérése.: Understanding Nursing Research: Using Research in Evidence-based Practice. [32] MONTOUR. Macmillan. H. 2008. International Council of Nurses. [14] FALUs I. Journal of Clinical Nursing 12:888–898. Nemzetközi ápoló konferenciák: http://www.: A Controlled Trial to Compare the Ability of Foam Swabs and Toothbrushes to Remove Dental Plaque..: Educating adolescents about healthy sleep: experimental study of effectiveness of educational leaflet. könyvtárakban vagy napjainkban az interneten keresztül is. de részletesen olvashatók a szakfolyóiratokban közölt szerzői útmutatókban is.: Is chronic pelvic pain a comfortable diagnosis for primary care practitioners: a qualitative study BMC.. néhány hazai és külföldi példa: http://www.nursingplanet. MITEV A. J.. BECK. VEREs Z.. A.: SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv.. Lippincott Williams & Wilkins. szakmai protokollok rendszeres alkalmazása is szükséges. [44] ROBBINs.: Research Methods in Health: Investigating Health and Health Services.. esetleg teljes könyvként jelennek meg a tudományos kutatások eredményei. köszönetnyilvánítás. 2010. S. Journal of Clinical Nursing 11:724-733. V. 2005. P.1093/ecam/ nen006 [2] BABBIE E.. 1999. SpEED. Aust. Népegészségügy 86:36-42. Budapest. DAgAN.: Nursing Research: Principles and Methods. W. and Creating Evidence. [23] HORVÁTH GY.: Advanced Nursing Research: From Theory to Practice. [54] WATsON. Budapest. 2001.: Improving Health Through Nursing Research. . M. B. Sudbury. Semmelweis Kiadó. and what it is not. Ez az első olyan írott dokumentum. 2008. K. M: (2003b) Dementia and Aggressiveness. [46] SACKLEY. [51] TAppEN. sok munkát és gyakran sok pénzt igényel. [10] BURNs. BAUmANN. Nővér 21.09. 2008. C. LACEY.. P. M. KNApp. (szerk.html.pro-qaly. J.: A kérdőíves módszer. [33] MOULE.: Nursing Research: Reading. 2009. American Journal of Critical Care May 2009. 2000. E.: Az empirikus kutatások gyakorlata. Z. és ezt nyilvánossá teszik a tudományos közélet számára.. MOHAmmADI. 1987. [48] SAmAREL. 2002. B. 1981. R. 2009. [13] DRACH-ZAHAVY. az ezekre épülő irányelvek. 2010.: Integrating Patient Teaching into Bedside Patient Care: a Participant-Observation Study of Hospital Nurses Patient Education and Counseling. Journal of Advanced Nursing 36(3):471–477. megerősíteni. Perfekt Kiadó. Adv. PTE FEEFI. OsmAN. R. J. D. 2006. Pécs. Using. L.: Módszertan – Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. 2001. Nurs. M. Műszaki Könyvkiadó. de kiegészül további részegységekkel is. R. [34] NIgHTINgALE. G. London.15. Williams & Wilkins. de engedélyezések után teljes terjedelmükben nyilvánossá is tehetők pl. Ezekről ugyancsak találhatók információk az Irodalomkutatás az ápolásban című fejezetben. http://www. 2004.: Az online kutatások módszertana.html IRODALOM [1] AgHABATI.. 2nd ed. 2007. P. BMJ 2009. PILLÓK P. OLLé J. CILIsKA. KIHLgREN. No. Apr. E. HUTTON. D.: Understanding Nursing Research: Building an Evidencebased Practice. 2010.wcpt. [49] SCHÖN.. 4th ed. Lippincott. 2004. [29] MAJOROs P. M. [20] HéRA G.24. CANNON. az absztrakt (rövid összefoglaló a kutatásról). A fejezetben néhány szóval említett bizonyítékon alapuló gyakorlat éppen arra épül. C. Journal of Advanced Nursing 38(1):19-28. [45] ROE. BRANDT. Elsevier Saunders.. GOODELL. 2008.. azonban ezeknek társulniuk kell a tudományos eredmények felhasználásával. hogy az ápoláskutatás eredményeire alapozott ápolói praxist kíván létrehozni.http://digital. Pars Kft. Olvasásra ajánljuk: http://www. F.. N.. 44(3):238-247.. Pécs. Balassa Kiadó. L. Oxford.upenn. Alinea Kiadó. J.: Introduction to Nursing Research: Incorporating Evidence Based Practice..): A klinikai hatékonyság fejlesztése az egészségügyben. F.hu/bizonyitekokon-alapulo-egeszsegugy-128. S.. A. [6] BETLEHEm J. Budapest. Nurs... SAGE. B.hu/minoseg-az-apolasban-50. [3] BAKOTIĆ.1136/bmj.. IME 7:24-28. [52] TRUssELL.com/Health/Nutrition/ Nemzetközi Sürgősségi ellátás konferenciák: http://theconferencewebsite. 3rd ed.: Notes on Nursing What it is. Rural and Remote Health 9:1089. 2002. Basingstoke.: Using Nursing Research: Discovery. L. [41] PROHÁszKA Z. HUNDLEY.. OLLé J. K. 1998.: Bevezetés a mintavételes statisztikába. A. 2004.. C.: Nurses’ Perceptions if End-Of-Life Care after Multiple Interventions for Improvement. [35] PARAHOO. T. 2nd ed. org/events A bizonyítékokon alapuló gyakorlat a klinikai kutatásból származó bizonyítékok alkalmazásának fontosságát hangsúlyozza a mindennapi egészségügyi döntéseknél.html http://journals.: Validity in Action Research: a Discussion on Theoretical and Practice Issues Encountered whilst Using Observation to Collect Data. Croat. MILLER.pro-qaly. DEHAVEN. In: Gődény S. J. E. 2009. [26] KEELE. Med. 2007. Nurs. S. T.: Nursing Research Principles.. GUYATT. de ugyancsak a konferenciák a helyszínei a poszterek kiállításának is... N. [40] POLIT. Pécs. P. A tudományos közlemények megjelenése előtt azonban elkészül a kutatási beszámoló. Elsevier. A kutatási folyamat utolsó fázisa. PTE TTK FEEFI. C. Jones & Bartlett. Íme. szakkönyvek fejezeteiben. [43] REID. BÍRÓ É..: The changing nature of nursing work in rural and small community hospitals. D: Educating the Reflective Practitioner. L. Nem állítjuk.elsevier.. [11] DICENsO.208 Az ápolástudomány tankönyve 7. az egyéni intuíciókon és az egyéni tapasztalatokon kívül. 2006.: Evidence-Based Nursing: A Guide to Clinical Practice.: Nursing Research: Designs and Methods. Int. J. A tudományos közlések azonban ritkán kerülnek az előbb említett formában nyilvánosságra. RADOsEVIĆ-VIDACEK. Process and Issues. 2008. P.: A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. [37] PEARsON. G.. [16] GERRIsH.: Nursing Research An Introduction. 2007.: Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Wakefield.7(3):375–381 doi:10. EsmAIEL.. Pro Die Kiadó.. 2004. [27] KOpp M. Sudbury. 8th ed.: Observation of Pain Assessment and Management – the Complexities of Clinical Practice.. [31] MCGOwAN L. San Francisco. J.allconferences. K.: Caring for the living and dying: a study of role transition.: Klinikai hatékonyság az ápolásban.2:107-113. M. A. 1994. 3. [7] BODÓ L. 2002. BUCKNALL. Volume 18..htm Nemzetközi táplálkozástudományi konferenciák http://www. Medicina Könyvkiadó Zrt. M. BERg et al.html. (eds): The Research Process in Nursing. Kutatási eredmények alkalmazása A tudományos kutatások eredményei akkor hozzák meg igazán sikerüket. [17] GÖDéNY S.. 2008. Jones & Bartlett Learning. [19] HEK.. 2nd ed. 2003.conferencealerts.. a bevezető fejezet – tartalmazza a kutatás előzményeit és indítékait -. 48. 2002. BECK.com/wps/find/journaldescription. 5th ed. Buckinghamshire.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. HARNOs A.: Biostatisztika a klinikumban Alapfogalmak és módszerek használata feladatok megoldására. Sokkal gyakoribb. [50] SKOVDAHL.: Nursing Research: Generating and Assessing Evidence for Nursing Practice.aspx http://www.. [21] HOffmANN M. MCCABE.. A. a tudományos alapossággal végzett kutatások eredményei.com/Nursing_Research/ Pécs. old..: Making Sense of Research: An Introduction for Health and Social Care Practitioners. J.: A kutatásmódszertan alapjai.. Stud. Adv. ha ezeket a gyakorlatban is alkalmazzák. DARAgÓ L. Nemzeti Tankönyvkiadó.07. St Louis. MAY. Journal of Advanced Nursing 30.com/ajnonline/Pages/informationforauthors. a kutatásban résztvevők listája. Nővér 2:3-10. N. [5] BARBER PARKER. 2002. Edinburgh. John Wiley and Sons. Jones & Bartlett Learning.Osiris Kiadó. Semmelweis Kiadó. C. A.com/nurse. 1989. GROVE. [8] BOswELL. Okker Kiadó.cws_ home/266/authorinstructions Az írott publikációk mellett a szóbeli közlésre is számos lehetőség van hazai és nemzetközi konferenciákon. [25] KARAmÁNNé PAKAI A. [12] DINYA E. [9] BOwLINg. Family Practice 11:7.: Piackutatás. és mtsai: A méhnyakrákszűrés eredményességét befolyásoló tényezők – egy felmérés tükrében.. V.2:39-44. [15] FALUs I. KOzÁK Á. LARssON KIHLgREN. T. Sage. MA. 2004. 2007. E. GOODmAN.: Minor Illness Education for Parents of Young Children. ahol a kutatás teljes folyamatát. ill. T. F. A. 2011. 610-650.: Methodology for Sampling and Accessing Homeless Individuals in Melbourne.pro-qaly.. EsCOTT D.: Biostatisztika nem statisztikusoknak. FEKETE J. Éppen ezért a kutatási beszámoló általában követi az előzőekben leírt kutatási folyamat struktúráját. KOsĆEC. [18] HANsEN.: Biometria az orvosi gyakorlatban. Budapest. Budapest. et al. C. hogy az eredményes.. Z. 2009. [30] MANIAs.: A bizonyítékokon alapuló ellátás jelentősége.. Ilyen pl. E. A. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai 209 A kutatási eredmények lezárása és közzététele A tudományos kutatások jelentős része sok időt. [38] PINTéR J. 2004. J... 2006.html. Analysis and Interpretation Nursing Resources. 2011.. LIgETI GY. [42] REICzIgEL J..: Nursing Research and Evidence-Based Practice. JUDD. SOLYmOsI N. így az egészségügyi ellátás folyamatának nagyobb esélye lesz igazodni a páciensek. G.library. MOULE. LUKER K. [36] PÁKOzDI M. biztonságos és hatékony megelőző-gyógyító munka megvalósítása érdekében.. Budapest. FÜsT GY. Blackwell. Video Recorded Morning Care from Different Care Units.hu/utmutato.. 2009. Adtafeldolgozás és elemzés.b3123 [47] SAJTOs L. Műszaki Könyvkiadó. 2nd ed.: Incontinence and Sexuality: Findings from a Qualitative Perspective. Public Health 22(5):568-575. 19951996.. Jossey-Bass. A kutatási beszámolót általában a kutatást finanszírozó intézetnek készítik. 3:573–579. [53] TURNOCK. KOVÁCs E. 2000.: From caring to Managing and Beyond: An Examination of the Head Nurse’s Role. [39] POLIT. [28] MACNEE. L.elitmed. BLYTHE. [22] HOLzEmER.. Budapest. 2006.. A. [24] HOUsER. minden fázisát részletesen nyomon követhetjük. 26(4):313-326. hogy az egyéni tapasztalatoknak elvész a jelentősége a jövőben. a felhasznált szakirodalom jegyzéke.edu/women/nightingale/ nursing/nursing. L. Budapest. 2008. a kutatás időtartama. hogy szakfolyóiratokban. de ezzel együtt az egészségügyi ellátásban dolgozók igényeihez is. 2007. lww.hu/bizonyitekokon-alapulo-gyakorlat-jelentosege-es-alapelvei-173. 2008.50(2):174.: Bevezetés a statisztika módszereibe. T. Jones & Bartlett Learning. BOTTI. C.: The Effect of Therapeutic Touch on Pain and Fatigue of Cancer Patients Undergoing Chemotherapy eCAM 2010. et al.: Effects of a Physiotherapy and Occupational Therapy Intervention on Mobility and Activity in Care Home Residents: A Cluster Randomised Controlled Trial. Felhívja a figyelmet arra. London. Budapest. et al. [4] BALAJTI I. Mosby. 39(5):480-489. NémETH K. ET AL. amikor a kutatók összegzik eredményeiket. N.

.

Így az erkölcs egyszerre jelent szokást. Az erkölcs ugyanakkor az ember magatartásbeli. tulajdonságot. erkölcsiségét. A szó eredetét tekintve összetett tartalommal találkozhatunk a görög ethosz. normáit. filozófiai megközelítésű tudomány. • A társas kölcsönhatásainkat szabályozó magatartási szabályok. amely az emberi magatartás szabályozásának funkcióját tölti be a társadalmi élet valamennyi területén.az erkölcsi elvek adott helyzetekben való megvalósításához szükséges döntéshozatali készség. szabályt. a politika és a művészet kölcsönhatásában vizsgálható. szabályait. etika Az ápolás az életnek csak az egyik olyan területe. • . Legegyszerűbb megfogalmazásban a társadalom szempontjából vagy bizonyos embercsoportok szempontjából helyesnek tartott emberi magatartást meghatározó normák összessége.8. A morál a latin „mos” szóból ered. amely a törvényben. a jog. közösségek erkölcsi sajátosságaira. Az ethosz és az éthosz jelentéseit egyaránt tartalmazza a latin mos szó.erkölcsi szabályok és értékek alapját képező elvek. erkölcsiség fogalmakat IMMANUEL KANT (17241804) tanaira alapozva elsődlegesen nem a társadalom. Alapjelentése a közakarat. Valamely morális közösség. amelyet egy emberi közösség. cselekvésmódot. ezt a tevékenységet a tudomány nyelvén gyakran morálfilozófiának is nevezik.” A filozófia. a következő dolgoknak a gyakorlati ismerete és a bennük való jártasság: • . 2. ahol morális választás kényszerével szembesülünk. hagyományt jelent. amelyeket az egyén és a csoport vall és követ. az egyén és közössége létének érdekében. Erkölcs Az erkölcs az Akadémiai Kislexikonban megfogalmazott definíció szerint „a társadalmi tudat és gyakorlat egyik formája. magára. szokások) a szó a következőkre utal: • A személyes értékek és magatartási szabályok területe. kultúrában tradicionálisan kialakult és alkalmazott. melyet a magyar nyelvben erkölcsöt (eredeti jelentésben akaratot) jelent. Etika Az etika az erkölccsel. történetileg meghatározott rendező elve. • A valláson vagy ideológián alapuló. Az erkölcs tudománya. közösségi szellem): a szó kettős értelmű: 1. míg az etika (magyarul erkölcstan) az erkölcs tudománya vagy tanulmányozása. Az ápolói hivatás etikai vonatkozásai (Etika könyv részlete) PÁLFINÉ DR SZABÓ ILONA. RAsKOVICsNÉ CsERNUs MARIANN Az ápolás erkölcsi kérdései és az ápolói gondoskodás etikája Erkölcs. Mit értünk etika és morál alatt? Mindkét szó a helyes és helytelen emberi magatartás egészére. kettős réteget je- . Magában foglalja az emberi magatartás történelmileg meghatározott elveit. magatartására és viselkedésére nézve kötelezőnek tart. lelkületét. Ezek a szabályok és értékek az ember-világ kapcsolatrendszerek kialakulásában fogalmazódnak meg. viselkedési normáinak összessége. szemléletét. jellemet foglalja magában. az erkölcsi jelenségek összességével foglalkozó. Moralitás. annak minden tagja elismer. a vallás. a szokásban nyilvánul meg.és értékrendszere. elméletére és gyakorlatára egyaránt vonatkozik. erkölcs. rájuk jellemző döntési eljárások. megvalósult. társadalmi vagy foglalkozási csoport közös nézet. Az erkölcs tehát az emberi együttműködés folyamatában kialakult. A másik összetevőként alkalmazott éthosz fogalom meghatározásában gondolkodást. hagyományt. Az etika filozófiai jellegű tudomány. erkölcsiség A moralitás. erkölcsiség. Az ethosz szó lakóhelyet és a lakóhellyel összefüggő szokást. • . magatartást és jellemet. kultúraspecifikus erkölcs. Etika (ógörög: ethos. A morál vagy erkölcs (moralitás és erkölcsiség) inkább azokra a viselkedési normákra utal.különböző helyzeteknek megfelelő. valamint a szintén görög éthosz fogalmakhoz kapcsolódóan. Morál és moralitás (erkölcs és erkölcsiség) – (latin: mores. amelynek tárgya az erkölcs. Dilemma A dilemma ógörög kifejezés di-lemma. hanem az egyén erkölcsi attitűdjének jellemzésére alkalmazzuk. Vagyis gyűjtőfogalom: azoknak a szabályoknak és értékeknek összessége. mely az adott társadalomban. valamint jogi szabályozással is befolyásolt. Tágabb értelemben jelentheti az egyén akaratát is.

az erkölcsi fogalmak használata. amikor erkölcsi elveink és a rájuk épülő döntéseink igazolását kérik tőlünk számon. jelentését. gondoskodásra szoruló beteggel szemben. hogy irányítson minket olyan helyzetünkben. majd az említett tudományterületek ismeretanyagát. figyelembe véve az egyén egyedi jellegzetességeit és képességeit. Amikor az újszülött világra jön. értelmi fogyatékosság (mentálisan súlyosan retardált). Az autonómia azt jelenti. A normatív etika egy rangsorolt erkölcsi értékrendszeren alapszik. megalapozott információkkal rendelkezik. normája az autonómia elvéből vezethető le. hogy nem tartjuk be azokat az előírt protokollokat. amely ötvözi azokat az információkat. A közösségi ápolásban a személy tisztelete. A csecsemő csak akkor válik társadalmi lénnyé. az erkölcs nyelve. hogy elméletben vagy gyakorlatban nem ismerjük a kívánt cél eléréséhez szükséges eszközöket. Tehát rámutat arra. készségét és ismeretanyagát. és csak a kedvező előny/hátrány arányú beavatkozást szabad elvégezni. rögzítők használatára kerül sor. ápolók. hogy saját ügyeiben saját maga döntsön. Autonóm döntést a beteg csak akkor tud hozni. A normatív etika részei: Az általános etika olyan fogalmakkal. Metaetika. Olyan helyzet. Vizsgálódási köre ma már nem szűkíthető le egyedi esetekre. amely az egyes ember döntéseit meghatározza. szerepét. amíg mások autonómiáját nem sértik. amelynek segítségével a cselekedeteinket kommunikáljuk. Nem minden dilemma erkölcsi természetű. hogy az orvosi/ápolói beavatkozásoktól elválaszthatatlan veszélyeket a lehetséges minimumra szorítsa le. elsajátítjuk és gyakoroljuk a társadalom normáit és szabályait. a gyakorlat általános vonásainak s ezzel együtt e gyakorlat általános és különös feltételeinek tárgyalását tűzi ki célul. Leírja egy adott társadalom erkölcsi állapotát. amelyben csak két nem kívánatos lehetőség közt lehet választani. ápolótól elvárható dolog. ennek időtartamát az orvosnak kell elrendelnie. Vannak esetek. hiszen az értékek prioritása meghatározhatja az aktuális elhatározást. milyen értékeket kell szem előtt tartanunk a cselekvéseink során. hogy az nem adta hozzá a beleegyezését. megalapozásának eltérő változatait. fejezet Az ápolói hivatás etikai vonatkozásai 213 lent. természetét. Az autonómia tiszteletének elve A modern orvosi etika szinte minden értéke. amelyet valamennyi erkölcsi dilemma megoldásánál szükséges alkalmazni: • A „ne árts!” primum nil nocere elvet. hogy az ellátás szempontjából fontos információkat az egyén által értelmezhető módon kommunikáljuk. Ezen az értékrendszeren belül az egészségügyben első helyen szerepel az emberi élet. etikai kategóriák. átvitt értelemben válaszút. pszichiátriai kórképek egyes fajtái. amikor válaszút előtt állunk. elkerülhetetlen. hogy ha „kegyes hazugság” alkalmazására kerül sor. így döntéseit a saját értékrendje és nézeteinek megfelelően hozza meg. • Az autonómia tiszteletének elvét. a választás. vonatkozások. Ha ezt példával szeretnénk bemutatni. Azzal foglalkozik. hogy a különböző kultúrák milyen értékeket preferálnak. ítéletek. így a lehető legkisebbre csökkentse a különböző beavatkozások meglevő veszélyeit. hanem otthonában. hogy a beteg megértse. a bioetika vonatkozásában négy olyan alapelvet kell figyelembe venni. kijelentések tartalmát. ill. amikor valamilyen invazív beavatkozás kapcsán. A bioetika. lakókörnyezetében is. milyen értékeket kell követnünk. a betegség. Az egészségügyben a normatív etika megalapoz bizonyos erkölcsi alapelveket és normákat. ahol meg van fosztva saját szokásaitól. A beteg kiszolgáltatottsága a gyógyításra szakosodott intézményben halmozottan. természetesen etikai értelemben. hanem pszichés tűrő képességét is próbára teszi. ahol közvetlenül vagy közvetve emberre irányuló tevékenység. • Mindig kellő gondossággal kell eljárnia azért. normák uralkodnak és mely vélekedések. Belátható azonban. hiszen sokszor jól tudjuk. hanem tanácsadóként kell segíteni felmerülő problémáiban. a magánélet Alapelvek Mint ahogy azt KOVÁCS JÓZSEF [8] megfogalmazta. az erkölcsi fogalmak. A korlátozást. viselkedési normáit leíró tudományág. ill. . • Úgy foglalkozni a beteggel. kategóriákkal foglalkozik. hogy megtanuljuk. hogy a páciens függetlenségét minél előbb helyreállítsuk. pl. az ápolói munka során előforduló ártalmak megelőzése. A „ne árts” elve (primum nil nocere) Ami orvostól. Ezen elvben a személy tisztelete. hogy tájékoztatása nem az intelligenciaszintjének megfelelő volt. Az ellátásban részt vevő. morálfilozófia A metaetika vagy morálfilozófia azon különböző elméletek rendszeres és kritikai tanulmányozása. megszerzett ismereteik által adott lehetőségeikkel a kiszolgáltatott. ha ehhez kellő. Tárgya nem a cselekvés. Az egészségügyi dolgozóknak semmi esetre sem szabad visszaélniük szakmai tudásukkal. amelyekre akkor hivatkozunk vagy hagyatkozhatunk. Az etika részei Deskriptív (leíró) etika Ide tartozik: Az erkölcsszociológia. vagyis nem képesek az autonóm döntéshez szükséges információkat megérteni. őszinte tájékoztatást is. tájékozatlan az intézmény működésében. nem paternalisztikus (atyáskodó) stílusban. A választás inkább attól válik dilemmává. amely miatt igénybe veszi az ellátórendszert és az ott dolgozókat. hogy mit kellene tennünk. hogy az érintett egyén valóban önálló és felelős döntést hozhasson. a gyógyítás rendszerében járatlan. azaz. erre nagyon jó példa az az eset. hogy a problémákat az általánosság milyen szintjén tárgyaljuk. amelyek emberi méltóságát védik és támogatják. ápolási kapacitással rosszul ellátott környezetbe kerül be. Sérülhet a beteg önrendelkezési joga akkor is. így autonóm döntést hozhat a beavatkozás vagy kezelés folyamán. A ne árts elve három nagyon fontos elemet tartalmaz. hogy az egyénnek lehetősége van önálló. hogy ha ezt az elvet szigorúan értelmeznénk. területek.212 Az ápolástudomány tankönyve 8. A paternalista (atyáskodó) felfogással szemben a beteg önálló döntései. hanem a cselekvésről szóló beszéd. elrendelt injekciós terápia elvégzése tűszúrás nélkül. Az általános etika általában beszél az etikáról. Az egyénnek nem csak az egészségügyi intézményben kell biztosítani az autonómia elvét. Bemutatja mely korban és népnél milyen erkölcsi szokások. olyan szakterületekre irányul. A kötelességek normatív (szabályozó) elméletének végső célja az. viselkedések. orvosi beavatkozások előkészítésénél figyelembe kell venni a beteg ember képességeit. Erkölcsi nézetrendszerünk elméleti hátterének ezt a fajta tanulmányozását nevezzük metaetikának. amelyeket a tudomány fejlődése és ezzel együtt az egészségügyi rendszer fejlődése hozott magával. ill. mi az erkölcsileg helyes és jó magatartás és mi a helytelen. ágyrács. és a korlátozás tényét megfelelően dokumentálni is kell. Az orvos-beteg relációban ez a kapcsolat szerződéses viszony. biológiai lényből fokozatosan válik társadalmi lénnyé. Vagyis két versengő elv vagy feladat adott pillanatban feloldhatatlan összeütközése. Ahhoz. önmaga akaratával szabályozott mindennapjaitól éppen úgy. bizonyos őt érintő kérdésekben. használatát tanulmányozza. nagyon sokszor nem csak fizikai állapotát. és ezt másoknak is tiszteletben kell tartaniuk. saját életének berendezett kényelmétől. A normatív etika további felosztása is lehetséges aszerint. eszméletlen betegek esetében. nem akadályozhatók addig. pl. felelős döntéseket hozni. mint megszokott emberi környezetétől. mert ilyenkor hiányzik a gondolkodás autonómiája. Ez magában foglalja a beteg testi bántalmazással és a lelki ártalmakkal szembeni védelmét is. a betegnek nosocomialis fertőzést okozunk azáltal. ha a biztonsága érdekében korlátozó intézkedések. elveket. azokat kellő mértékben mérlegelni. azaz mit vélünk a tetteink alapját képező jónak vagy rossznak. dilemma keletkezhet abból is. életmódok léteznek. hogy kellő gondossággal járjon el. Másként fogalmazva a betegnek joga van arra. • A beavatkozás előnyeit-hátrányait egyaránt mérlegelni kell. Az alapvető szükségletek kielégítésénél. Az alkalmazott etika gyakorlati útmutatásokat ad arra. alá-fölé rendelt emberi kapcsolatok állnak fenn. eljárásokat és intézményeket. • Úgy foglalkozni a beteggel. Az önrendelkezési jog érvényesítése elsősorban az autonómia tiszteletben tartását jelenti. ha a társadalomban és a társadalom által nevelődik. A morális választás sem mindig dilemma. az önrendelkezés joga egyaránt megjelenik. hogy konfliktus áll fenn erkölcsi alapelvek közt. Alapvető követelmény. A metaetika magát az erkölcsöt vizsgálja: az erkölcs lényegét. Az információkat úgy kell átadni. mely fájdalmat okoz. az alkalmazott etika egyik ága. amelyekkel a fertőzést kivédhettük volna. A beteg nem egyszer zsúfolt. erősödik. amelyet mind az orvosnak. filozófia módszerekkel integrálja. • A jótékonyság elvét. cselekedetei nem korlátozhatók. a bioetika mint alkalmazott etika ma már nem tekinthető a mindennapok kórházi gyakorlatához kapcsolódó morális háttérnek. kiskorúság. az erkölcsi jó és rossz elhatárolása. értékek. A hippokratészi eskü legfontosabb üzenete az ápolói gyakorlatban is a szándékos károkozás tilalma. • Az igazságosság elvét. MEGAN JANE JOHNSTONE [9] a következőképpen foglalta össze a beteg autonómiáját sértő ápolási gyakorlatot: • Úgy foglalkozni a beteggel. az erkölcsi „szótár”. amikor döntéseket kellene hoznunk vagy ítéletet kellene alkotnunk. két alapvető tényezőnek kell érvényesülnie: egyrészt megfelelő információkkal kell rendelkeznie. melyek egyetemesek. amelyek segítenek az élettudományok által kialakított problémák magyarázatában és megoldásában. az egészség védelme. amelyek a szociológia. az ember méltóságának tisztelete. paramedikális szakemberek szemszögéből ennek a kapcsolatnak is a személy tiszteletén kellene alapulnia. hogy a születéstől a felnőtté válásig hogyan sajátítjuk el az erkölcsi normákat. amikor nem beszélhetünk autonómiáról. jólétét kell legfontosabbnak tartania. A bioetika magába foglalja mindazokat a morális kérdéseket. döntés szabadsága. inkább az a kérdés. a biológia és az ökológia tudományából származnak. hogy miként alkalmazzuk az egyetemes normákat. a vészhelyzetek elkerülése. A bioetika arra törekszik. Az alkalmazott etika tulajdonképpen egyes hivatások. hiszen a szükséges. Mindemellett a probléma. mind pedig az ápolószemélyzetnek be kell tartania: • Mindig a beteg javát. Ez az értékrendszer az erkölcsi döntéshozatalban különleges helyet foglal el. hiszen a végső célunk az. Normatív (előíró) etika A normatív etika azt mondja meg. amely egy társadalom erkölcsi elveit. ill. amely magában kell hogy hordozza a bizalmon alapuló. másrészt megfelelő döntési képességek birtokában kell hogy legyen. lehet ez katéterezés vagy intramuscularis injekció. hogy megtesszük-e. A betegellátás bármely helyszínén biztosítsuk számára azokat a jogokat. akkor betarthatatlan lenne. Ennek folyamata úgy teljesedik be. hogy mit hiszünk teendőnknek. az élővilág etikai kérdéseivel foglalkozó tudomány. eligazodása sok mindenben bizonytalan. problémák beható vizsgálatát tekinti feladatának. hogy rendszerbe helyezze azokat a szabályokat. hogy mit kell tennünk. Az erkölcspszichológia az erkölcsi normák elsajátításának folyamatát vizsgáló tudományág.

hogy a beteget testileg. Az autonómia etikai alapelvéből következő orvosi kötelesség és egyben betegjog. hogy segítse a halálba „készülőt”. • Az információ közlése és megértése. ill. önrendelkezési jogában éri sérelem. az érdem vagy érdemtelenség szerinti megkülönböztetésnek. amibe betege beleegyezik. Egy magatehetetlen beteg esetében a váladékfelfogó eszközt. Minden cselekedet következményét előzetesen fel kell becsülni. hogy az orvos betegét döntési helyzetbe hozza. Az igazságosság a segítő és segített személyes viszonyában az egyenlőség elveként szerepel. az önállóság védelme fejezi ki ezen elv megtartását. Így a beteg mérlegelni tudja az orvosi javaslatot és dönteni képes. önkéntes felhatalmazás. hogy – az elsődleges szabályozást figyelembe véve az összes érintett érdekét számításba vegyék az egészségügyi források elosztására vonatkozó döntés meghozatalakor. Tájékoztatáson alapuló beleegyezés A tájékozott beleegyezés elve alapján nyújtott információ egy teljesen új korszak kezdetét jelenti a betegtájékoztatás terén és az orvos-beteg kapcsolatban. a páciens beleegyezése és megkérdezése nélkül. pedig a beteg megfelelő tájékoztatása. amelyben a morális igény összeütközésbe kerület a gazdaságossággal. és az ártalmat okozó beavatkozásoknál kellő gondossággal szükséges eljárnunk. de úgy is. amely arra ösztönzi őt. hogy tekintettel legyünk az egyénre. nincs anyagi ráfordítás. Az orvosi paternalizmustól a „ tájékozott beleegyezés” elvéig a modern orvosi etikában A paternalizmus a bioetika nyelvére lefordítva azt jelenti. a várható mellékhatásokról vagy veszélyekről. szakmai szempontok az egyedi döntések esetében valójában implicit (rejtett. melyet illik tiszteletben tartani az orvosi ellátás. sok esetben csupán a financális problémákat tekinti kihívásnak. hogy amennyire lehetséges. Ha az orvos bizonyos tényeket elhallgatva nyerte el betege beleegyezését. Munkánk során megfigyelhetjük és nem egyszer be is igazolódik. a vallási. hogy ne sérüljön annak szakmai jellege. ha megfelelően tájékozott. és az orvosi beavatkozásokhoz meg kell szerezni a beleegyezését. és amennyire rajta áll. a tájékozott beleegyezés. és azt a megoldási lehetőséget kell választani. Az igazságosság elvével kapcsolatos a korlátozott források elosztásának problémája egy egészségügyi intézmény részlegei és a betegek között. hanem a közöny. amely a következő cselekedetekből áll: • Megelőzni a bajt. a hippokratészi tradíciók legfontosabb és egyben napjainkban is érvényes követelménye. a betegség prognózisáról. kevésbé súlyos esetben pedig a műhibaper – írja cikkében BLASSZAUER. akkor is jogosult arra. hogy közben a felnőtt embereket infantlizáljuk. Az orvosi igazság kimondása kötelező. védőoltások). Ha ez elmarad. amelyet adni tudok egy másik embernek. A jótékonyság vagy jó cselekedet mindenütt nélkülözhetetlen. és ne ártsunk nekik. hogy mellette állunk. hogy a megfelelő szakmai képzettséggel és tapasztalattal bíró orvos vagy más egészségügyi szakember úgy cselekszik vagy dönt. Dönteni azonban akkor tud a beteg. Az ápolás másik neuralgikus pontja az. miközben prioritásként kezeli a betegellátás minőségének javítását. Anyagi és eljárási igazságosság Az igazságosság elvének anyagi és eljárási eleme is van. aki igen sokszor nem tehet arról. Gyakran nem lehet egyetlen elfogadható etikai szempont szerint elosztani a forrásokat (ami idő. hogy erőforrásokat csoportosítsunk át abban az esetben. A jótékonyság az egész orvoslás etikai alapja. amelyik a maximális haszon-kár (előny/ártalom) arányt eredményezi. elhivatottságra. amit elméletben tanul egy ápoló. időset. A feladatot elvégeztük. eszköz lehet). hogy az ún. hogy beteg lett és egy másik ember ellátására szorul. informálása. ágytálat úgy is a beteg alá helyezhetem. de mindehhez hozzátartozik az is. hogy emberhez méltó módon haljanak meg. Az orvos kötelessége. a választás szabadsága. ha megfelelően informált. • A védnökség kötelezettsége: a gyenge. Az egészségügyi intézményben felmerülő problémák nagyon sok esetben a betegnél csapódnak le. amelyek az ellátás során előfordulhatnak. a gyenge és a sebezhető védelmének kötelezettsége. Ez a tett nem költséges dolog. ill. Ha ezektől a fontos információktól megfosztja őt orvosa. A jótékonyság elve: • Annak kötelezettsége. hogy azonos ápolási feladatot milyen sokféleképpen lehet elvégezni anélkül. döntésekbe való bevonása legalább annyira fontos minőségi tényező. A pozitív jótékonyságot elvét. Az eljárási igazságosság megkívánja. szaktudás. a bajt vagy a már fennálló ártalmat. aktívan támogatni kell az ő személyes jóllétét. Az anyagi igazságosság megkívánja. ahogy az a kiszolgáltatott egyén szempontjából elvárható lenne. a medicina céljai tekintetében. hogy indokoltan védje és támogassa az aktuális prioritásokban érintettek érdekeit. hisz az orvos a beteg jóllétének elősegítésére esküszik és tevékenykedik. hogy az egészségügyi források elosztásában már az elsődleges szabályozás olyan legyen. minden olyan eshetőségre készítse fel. és ezért a szakmai szempontoknak szoktak prioritást adni. A mindennapokban azonban ez a gondoskodás kötelezettsége sokszor úgy érvényesül. itt szükség van olyan belső lelki késztetésre. ahogy neki tetszik. Az alapos információk birtokában hozott döntéseket nevezzük a tájékozott vagy tájékoztatáson alapuló beleegyezésnek. akkor a legrosszabb esetben jön a börtön. • A gondoskodás kötelezettsége. hogy így érvényesíteni tudja páciense autonómiáját. A pozitív jótékonyság elvének alkalmazásakor fel kell ismerni. hogy másokkal jót tegyünk. Egyformán el kell látni. Ezt szemlélteti a jótékonyság elvének másik összetevője. A jótékonyság elve A jótékonyság az orvosi etikai kódexek történetében a legtöbbet idézett etikai alapelv. mintegy kirekesztve őt azokból az információkból és döntésekből. Etikai szempontból fontos. Érezze azt a beteg. A bioetikában megjelenő igazságossági elv tehát a társadalmi-gazdasági környezet figyelembevételére tekintettel született. A tűszúrás szükségessége megelőző példánál maradva törekedni kell a legkedvezőbb kár-haszon arányra. így a betegápolásban nincs helye a faji. • Megszüntetni a rosszat. kezelés során is. ha nem úgy tesszük. a közös döntés után. de annál nagyobb az a belső jótékonyság. hogy vállalja-e a procedúrát és a vele járó kellemetlenségeket vagy nem. hogy nem sérül a bőr folytonossága. hogy kiszolgáltatott. ez a beleegyezés jogilag nem számít érvényesnek. Az érvek másik típusa viszont kizárólag a tájékoztatás hasznosságát tartja fontosnak és bizonyítja a betegek együttműködési hajlandóságának növekedését a tájékoztatás. A szeretet ellentéte nem a gyűlölet. 2. magatehetetlent. akinek tulajdonképpen a feje fölött döntöttek bizonyos őt érintő kérdésekben. ill. hogy a soroláshoz erkölcsi kritériumokat használ. Az egészségügyi ellátásban. de nem mindegy. Informálja őt betegségéről. a kezelés visszautasíthatósága. gondozásra szoruló vagy az életből eltávozó egyéneknek segítséget nyújtson. Az ápolásnak mint a gondoskodás egyik intézményesített formájának az a küldetése. a beteg döntési képességeit is növelje. Az ember. A tájékozott beleegyezésnek három része van: • A kompetencia megállapítása. közvetett) erkölcsi kritériumok. és egyben nem sérül emberi méltósága. A tájékozott beleegyezés mellett felhozott érvek egyik típusa a beteg autonómiájára. mert az előtte álló döntéshez nem tud meg minden fontos információt. Ilyen lehet a műtétre. mások számára jót kell cselekedni. a beteg marad ki. hogy mindkettő sérülést szenved. Ma már mindenhol informálni kell a beteget. kiszolgáltatott és önmagával rendelkezni képtelen ember jogainak védelme. Mivel e szűkös társadalmi javakból nem juthat mindenkinek. alapvető emberi jogaira hivatkozik. • A beleegyezés.214 Az ápolástudomány tankönyve 8. Az igazságosság elve Az igazságosság elve szükségszerűen született meg abból a tényből. szempontok jelentik. Egészségpolitikánk. és nem ennek az ellentéte. fájdalmait és szenvedéseit enyhítse. ha az egészségügy egyik területén hiányállapot merülhet fel. sön saját sorsáról. és ezért nem tud megfelelően dönteni sem. és a beteg csak akkor tud beleegyezni az orvosi javaslatba. A legtöbb etikai gondot a különböző sorolási elvek. hogy ki vagy kik részesülhetnek belőlük. beavatkozásokra való várakozás. Meghatározott szempontok szerint bizonyos prioritásokat jelöl meg. Ez a tény a mai ápolóktól gyökeres szemléletváltást és humánus hozzáállást követel. fejezet Az ápolói hivatás etikai vonatkozásai 215 védelme. így nem tud kellően mérlegelni. az életkor. Ehhez az elvhez tartozik az is. hogy mennyire biztosítják a haldoklók számára. lelkileg gyógyítsa. ha beteg. de érinti magát az orvostudományt is. a várható kilátásokról. a nemzetiségi. műszerek vagy gyógyszerek igazságos elosztási elveinek kidolgozásában játszik jelentős szerepet. és megfelelő támogatást kell számára nyújtani. A jótékonyság elvének magába kell foglalnia a következőket: 1. amelyek róla szólnak. majd el kell távolítani a betegre ártalmas tényezőket. Betegeink talán nem mindig igénylik szeretetünket. de semmiképpen nem tudják elviselni közönyünket. magatehetetlen betegeket lásson el a jótékonyság teljes mellőzésével. Az egészségügyre fordítható költségek korlátozottsága miatt az állam szabályozza az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. a nem. hogy a gyógyításra. Ebben az esetben az egészből a legfontosabb egyén. hogy az orvosok és az ápolók a viziten a betegről és nem a beteggel beszélnek. hogy – hasonlóan sok más forráshoz – az orvostudományi vívmányok és a kutatások eredményeként megszülető gyógyításra használható eszközök mennyisége korlátozott. kiszolgáltatott betegeknek támogatásra vagy sürgős ellátásra és figyelemre van szükségük. A közösségi ápolás során a hasznosság és a pozitív jótékonyság elveinek érvényesülése alapvető fontosságú a fertőző megbetegedések megelőzésekor (pl. a hasznosság elvének a teljesülése. Sokszor az orvos számára sem tudatosul. ahol csak függő vagy bajban lévő. A halál lefolyásának humánusabbá tételéhez nem elég csak az a tudás. hogy tudjon állapotáról. megfelelő kritériumrendszer alapján kell meghatározni. pszichiátriai beteget. mint az előbb említett pénzforrások megszerzése. Az orvosi gyakorlatban ez az általánosan nem elérthető nagy értékű berendezések. sőt károssá válik. dönt- . fertőző beteget vagy fogyatékos személyt. vizsgálatra. • Elősegíteni a jót. akkor szabadságában. hogyan! Az ápolói munka reménytelenül haszontalanná. a tervezett gyógykezelések és beavatkozások jellegéről. az élők sorából eltávozót. Javítani kellene azon a tényen is. vagy viselkedésünkkel függőséget teremtünk. Az orvos azt teheti.

A cselekedet mint az erkölcsi érték hordozója Az etika tehát az egyes embernek a másik emberrel szembeni magatartását értékeli. míg az értékek a véleményekről mondanak valamit. az egészségügyi ellátás rendszerének. összefüggésben van az attitűd és a norma meghatározásaival. kifejlődött. pszichés és szociális) problémájával szembesülhet e foglalkozás betöltője. valamint az alkalmazott normatív etik