P. 1
Az ápolástudomány tankönyve

Az ápolástudomány tankönyve

|Views: 1,390|Likes:
Published by Veres Irén
PTE tankönyve, nagyon jó, talán még jobb, mint a Bokor Nándor!
PTE tankönyve, nagyon jó, talán még jobb, mint a Bokor Nándor!

More info:

Categories:Book Excerpts
Published by: Veres Irén on Jan 15, 2014
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

09/13/2014

pdf

text

original

AZ ÁPOLÁSTUDOMÁNY

TaNKÖNYVE

AZ ÁPOLÁSTUDOMÁNY
TaNKÖNYVE
Szerkesztette: Oláh András

A kiadvány a következő program keretében jelent meg: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0061

© dr. Oláh András, 2012

Szerzők:
dr. Ágoston István dr. Almási Róbert Aradán Attiláné dr. Betlehem József Prof. dr. Bogner Péter dr. Boncz Imre Borján Eszter Deák Gyuláné Dér Anikó Prof. dr. Döbrönte Zoltán Fehér Rózsa Fullér Noémi Fusz Katalin dr. Füzesi Zsuzsanna Gál Nikolett dr. Gáti István dr. Gelencsér Zoltán Gubó Tünde Hegedüs Nikolett Hoffmann Krisztina dr. Jakab Tibor Jankó Attila Járomi Melinda Karamánné dr. Pakai Annamária Kívés Zsuzsanna dr. Kovács Attila Mesicsné Köbli Mónika dr. Lampek Kinga dr. Lányi Katalin Lukács Miklós Müller Ágnes Nagy Erika dr. Nagy Gábor Németh Katalin dr. Oláh András Orbán Andrea Pálfiné dr. Szabó Ilona dr. Pogány Magdolna dr. Radnai Balázs Rajki Veronika Raskovicsné Csernus Mariann dr. Rostás Tamás dr. Saághy Andrea Schiberna-Cser Henrietta dr. Schmidt Béla Szekeresné Szabó Szilvia dr. Takács Magdolna Tulkán Ibolya Újváriné Siket Adrienn dr. Váradyné Horváth Ágnes dr. Zámbó Katalin Zborovján Ferencné

MEDICINA

A kiadásért felel a Medicina Könyvkiadó Zrt. igazgatója

Medicina Könyvkiadó Zrt ● Budapest, 2012
© DR. OLÁH ANDRÁS, 2012 © SZERZÔK, 2012

Felelős szerkesztő: Benjámin Katalin Műszaki szerkesztő: Dóczi Imre Az ábrákat rajzolta: Olgyai Géza Azonossági szám: 3593 Terjedelem: 96 (A/5) ív

A könyv lektorai

5

A könyv lektorai
Balatoni Ernőné SEBINKO Szövetség tiszteletbeli elnök Dr. Barabás Katalin Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet egyetemi docens, intézetvezető Barótiné Dr. Tóth Klára Országos Vérellátó Szolgálat minőségbiztosítási igazgató Baukó Mária Ápolási Szakmai Kollégium korábbi elnöke Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Etikai Bizottság elnök Prof. Dr. Botz Lajos Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár egyetemi tanár, intézetvezető Bugarszki Miklós Magyar Ápolási Egyesület elnök Burnyóczky Elza Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház sztómaterápiás ápoló, ápolási egység vezető Dr. Feith Helga Judit Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alapozó Egészségtudományi Intézet Társadalomtudományi Tanszék főiskolai docens Prof. Dr. Figler Mária Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet egyetemi tanár, intézetigazgató Dr. Fischerné Dr. Dárdai Ágnes Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár egyetemi tanár, főigazgató Dr. Futó Judit Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház Sürgősségi Betegellátási Centrum Intenzív Terápiás Egység aneszteziológus, intezív terápiás szakorvos Dr. Grexa Erzsébet Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar címzetes főiskolai tanár Dr. Alžbeta Hanzlíková egyetemi docens Vysoká škola zdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, n. o. Bratislava, Slovenska republika Dr. Hegedűs Katalin Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, igazgatóhelyettes A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület vezetőségi tag Dr. Horváth J. Attila Baranya Megyei Kórház Intenzív Osztály korábbi osztályvezető főorvos Dr. Juhász Gábor Eötvös Lóránd Tudományegyetem Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyetemi docens, intézetigazgató Kónya Anikó Ápolás Szakmai Kollégiumi Tanács elnök Balatonfüredi Szívkórház ápolási igazgató Kovács Erzsébet Zala Megyei Kórház ápolási igazgató Ápolási Igazgatók Egyesülete elnök

Prof. Dr. Kovács József Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet egyetemi tanár, igazgatóhelyettes Kubányi Jolán Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Országos Szervezete általános alelnök Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége tiszteletbeli elnök Mészáros Lászlóné A Magyar Gyógytornászok Társasága Geriátriai Munkacsoport Vezető Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Országos Vérellátó Szolgálat - Budai Regionális Vérellátó Szolgálat intézetigazgató, vezető főorvos Pápai Tibor Magyar Honvédség Honvéd Kórház centrumvezető ápoló Dr. Rostás László főorvos Magyar Kardiológusok Társasága vezetőségi tag Aritmia és Pacemaker Munkacsoport vezetőségi tag Sallainé Mezőfi Zsuzsanna Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház Sürgősségi Betegellátási Centrum Intenzívterápiás Egység intézetvezető ápoló

Dr. Sebestyén Andor Dél-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár igazgatóhelyettes Prof. Dr. Simon László gasztroenterológus, Magyar Gasztroenterológiai Társaság korábbi elnök Endoszkópos Szekció korábbi elnök Dr. Susánszky Éva Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus Dr. Szilágyi Emese Országos Tisztiorvosi Hivatal Járványügyi Főosztály főosztályvezető helyettes Tóth Andrea Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Felnőtt Ápolás Szakmai Tagozat országos tagozatvezető SEBINKO Szövetség elnökségi tag Varga Csaba Kaposi Mór Oktató Kórház Sürgősségi Betegellátó Centrum osztályvezető főorvos Prof. Dr. Wittmann István Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ II.sz. Belgyógyászati és Nephrológiai Klinika egyetemi tanár, klinika igazgató

A könyv szerzői

7

A könyv szerzôi
Ágoston István dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségbiztosítási Intézet Egészség-gazdaságtani, Egészségpolitikai és Egészségügyi Menedzsment Tanszék tanársegéd Almási Róbert dr. Kaposi Mór Oktató Kórház Központi Anaesthesiológiai és Intenzív Betegellátó Osztály főorvos, osztályvezető helyettes Aradán Marianna Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház intézetvezető ápoló Betlehem József dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet egyetemi docens, intézetigazgató Bogner Péter prof. dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Diagnosztikai Intézet Diagnosztikai Képalkotó Tanszék egyetemi tanár, tanszékvezető helyettes Boncz Imre prof. dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségbiztosítási Intézet egyetemi docens, intézetigazgató, címzetes egyetemi tanár Borján Eszter Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Ápolástan Tanszék, tanársegéd Deák Gyuláné Pándy Kálmán Kórház sztómaterápiás asszisztens Dér Anikó Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék tudományos segédmunkatárs Döbrönte Zoltán prof. dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék egyetemi tanár, tanszéki csoportvezető Fehér Rózsa dr. Széchenyi István Egyetem Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet főiskolai adjunktus, intézetigazgató helyettes Fullér Noémi Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék tanársegéd Fusz Katalin Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék tanársegéd Füzesi Zsuzsanna dr. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet egyetemi docens, igazgató helyettes Gál Nikolett Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék tanársegéd Gáti István dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet egyetemi docens Gelencsér Zoltán dr. Baranya Megyei Bíróság bíró Gubó Tünde Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház, vezető ápoló Hegedűs Nikolett Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szívgyógyászati Klinika Intervenciós Kardiológiai Osztály osztályvezető főnővér Hoffmann Krisztina Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszszakoktató Jakab Tibor dr. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet adjunktus Jankó Attila Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar kari informatikai csoportvezető Járomi Melinda Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet adjunktus Karamánné dr. Pakai Annamária Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék adjunktus Kívés Zsuzsanna Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségbiztosítási Intézet Egészségfejlesztési és Népegészségtani Tanszék tanársegéd Kovács Attila dr. Vas Megyei Markusovszky Kórház belgyógyász, gasztroenterológus Lampek Kinga dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségbiztosítási Intézet Egészségfejlesztési Tanszék főiskolai tanár, tanszékvezető

Lányi Katalin dr. Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet főiskolai docens Lukács Miklós Betegápoló Irgalmasrend  Pécsi Háza ápolási igazgató Mesicsné Köbli Mónika Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék tanársegéd Müller Ágnes Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Intézet tanársegéd Nagy Erika Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi és Szociális Képzési Kar Ápolási Tanszék tanársegéd Nagy Gábor dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Sürgősségi Ellátási Tanszék tanársegéd Németh Katalin Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék tanársegéd Oláh András dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék egyetemi docens, tanszékvezető Orbán Andrea Kátai Gábor Kórház sztómaterápiás nővér

Pálfiné dr. Szabó Ilona Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék tudományos főmunkatárs címzetes egyetemi docens Pogány Magdolna dr. Szegedi Tudományegytem Egészségügyi és Szociális Képzési Kar dékán Radnai Balázs dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Sürgősségi Ellátási Tanszék adjunktus, tanszékvezető helyettes Rajki Veronika Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Ápolástan Tanszék tanársegéd Raskovicsné Csernus Mariann Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Ápolástudományi Tanszék tanársegéd Rostás Tamás dr. Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Radiológiai Klinika klinikai főorvos Saághy Andrea dr. Pécsi Tudományegyetem Gazdasági Főigazgatóság Humán Erőforrás Gazdálkodási Osztály osztályvezető Schiberna-Cser Henriett Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar könyvtáros

Schmidt Béla dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet Fizioterápiás Tanszék főiskolai tanár, tanszékvezető Szekeresné Szabó Szilvia Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék, tanársegéd Takács Magdolna dr. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségbiztosítási Intézet Szociális Munka Tanszék főiskolai docens, szakvezető Tulkán Ibolya Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi és Szociális Képzési Kar Ápolási Tanszék főiskolai docens, tanszékvezető helyettes Újváriné Siket Adrienn dr. Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar főiskolai adjunktus, ápoló szakirányfelelős Váradyné Horváth Ágnes dr.-né Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék szakoktató Zámbó Katalin prof. dr. Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Nukleáris Medicina Intézet egyetemi tanár, intézetigazgató Zborovján Ferencné Széchenyi István Egyetem Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet mestertanár

Elôszó

Tartalom
1. Az ápolás történeti áttekintése (Dr. Betlehem József, Dr. Oláh András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Az ápolás társadalmi szerepének kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápolás fejlődésének főbb nemzetközi mozzanatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Európa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Franciaország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ausztria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Németország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Svájc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyesült Királyság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Amerika (Kanada, Egyesült Államok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ázsia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Japán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyarország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szerveződés kezdete hazánkban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vöröskeresztes ápolóképzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Osztrák-Magyar Monarchia ápolóképzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A világi ápolás szerveződése hazánkban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápoló- és védőnőképzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A II. világháború utáni ápolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 31 32 32 32 33 33 34 34 34 34 35 35 35 36 36 37 39 39

2. Az egészségügyi ellátórendszer felépítése, működése hazánkban és nemzetközi viszonylatban . . . . . . . . . . . . 41 (Dr. Boncz Imre) Az egészségügyi rendszerek alaptípusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Bismarck-féle szolidaritáselvű társadalombiztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Beveridge-féle állami egészségügyi szolgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Erős öngondoskodásra épülő rendszer (magánbiztosítás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Szemaskó-féle szocialista egészségügyi rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Az egészségügyi rendszerek felépítése a fejlett országokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Németország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Ausztria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Hollandia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 Egyesült Királyság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 Amerikai Egyesült Államok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 Health Maintenance Organization (HMO) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 Preferred Provider Organization (PPO) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 Exclusive Provider Organization (EPO) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 Forrásáramlás az egészségügyi rendszerekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 Forrásteremtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 Forrásgyűjtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 Forrásallokáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 A szolgáltatók finanszírozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 Az egészségügyi kiadások meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 Finanszírozási technikák az egészségügyben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 Fix előirányzatú rendszerek (bázisfinanszírozás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55

10

Az ápolástudomány tankönyve

Tartalom

11

Teljesítményelvű finanszírozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kockázatmegosztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyógyszerek ártámogatási technikái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kínálati oldali (supply side) szabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Keresleti oldali (supply side) szabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyógyszerpiaci szabályozási technikák alkalmazása az egyes országokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egészség-gazdaságtani elemzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészség-gazdaságtani elemzések szerepe, jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészség-gazdaságtani elemzések főbb típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költségelemzés (cost-analysis), betegségteher-felmérés (cost of illness) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költségminimalizációs (cost-minimalization) elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költség-haszon (cost-benefit) elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költség-hatékonysági (cost-effectiveness) elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költség-hasznosság (cost-utility) elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tudományos evidenciák jelentősége az egészség-gazdaságtani elemzésekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyar egészségügyi rendszer felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alapellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Járóbeteg-szakellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fekvőbeteg-szakellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Progresszivitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Területi szakellátási kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

55 56 57 57 58 58 61 61 63 63 63 64 64 64 64 65 65 65 66 66 67 67 69

3. Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 (Dr. Takács Magdolna, Dr. Ágoston István, Dr. Jakab Tibor, Dr. Gelencsér Zoltán, Dr. Saághy Andrea, Dr. Pogány Magdolna) Történeti áttekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 Az egészségügyi intézményekre és ellátásokra vonatkozó szabályozás alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 A társadalombiztosításra vonatkozó jogi szabályozás alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 A kötelező egészségbiztosítási rendszer napjainkban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 Nemzetközi kitekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 A szociális jogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 A betegjogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 Jogi vonatkozások az egészségügyi ellátásban az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján . . . . . . . . . . . . . . 75 A betegek jogai az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. számú törvényben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 A betegjogok jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 Egészségügyi ellátáshoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 Az emberi méltósághoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 A kapcsolattartás joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 A gyógyintézet elhagyásának joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 A tájékoztatáshoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 Az önrendelkezéshez való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 Az ellátás visszautasításának joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 Az orvosi titoktartáshoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 A beteg kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 A betegjogok érvényesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 A beteg panaszainak kivizsgálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 A betegjogi képviseleti rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 Közvetítői tanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88

Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 Az egészségügyi dolgozók jogi védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 Az ápolói gyakorlat során előforduló jogi kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 A pszichiátriai ápolás sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 A pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó különös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 Önkéntes gyógykezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 Sürgősségi gyógykezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 Kötelező gyógykezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 Közös eljárási szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 Az egészségügyi dolgozók felelősségi viszonyai és kártérítési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 A polgári jog kártérítési felelősségi rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 Az etikai felelősség rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 A fegyelmi felelősség rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 A munkajogi kárfelelősség rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 A szabálysértési felelősség rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 A büntetőjogi felelősség rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 Felelősség a betegnek okozott kárért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 Munkajogi jogviszonyok szabályozása az egészségügyben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 Alapelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 Munkaszerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 A munkajogviszony megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 A munkajogviszony megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 A munkavégzés szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 Munkaidő és pihenőidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 A munkabér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 Speciális munkajogi szabályok az egészségügyben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 Az egészségügyi munkajog szabályainak jogforrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 Az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos speciális szabályok . . . . . . . . . . 98 Az egészségügyi tevékenység végzésének általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 Egészségügyi tevékenységre való alkalmasság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 Munkaidővel kapcsolatos szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 4. Az egészség fogalmának alakulása (Dr. Lampek Kinga, Dr. Füzesi Zsuzsanna) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészség fogalma – ahogy mindenki ismeri . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészség fogalma – a hivatást gyakorlók szemével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészség fogalma – funkcionális megközelítésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészség fogalma – a laikusok szempontjából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségfogalmakra ható elméletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészség kockázatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségfogalom határai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 105 106 106 107 108 109 109 110

5. Szervezetszociológia és egészségügy (Dr. Lampek Kinga, Dr. Füzesi Zsuzsanna) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szervezetek főbb szociológiai jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségi állapot társadalmi beágyazottsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségügyi szervezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bürokratikus szervezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségügyi szervezet sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 113 114 115 115 116

12

Az ápolástudomány tankönyve

Tartalom

13
179 180 181 181 181 181 182 182 182 182 182 183 184 184 184 185 185 187 187 188 188 189 190 191 191 191 192 192 192 193 194 194 194 195 196 196 196 196 197 198 198 200 200 201 202 202 203 203 205 205 205 206 206 208 208 208

A kliensközpontú szervezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségügyi szervezetek működését kontrolláló szervezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségügyi szervezet működésében részt vevő szereplők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

117 118 118 121 121

6. Az irodalomkutatás az ápolásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 (Schiberna-Cser Henrietta, Karamánné Pakai Annamária, Dér Anikó, Dr. Oláh András) A kritikai gondolkodásmód jelentősége az ápolásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Előzetes kutatások feltérképezése (az irodalomkutatás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Adatgyűjtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalomgyűjtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az irodalomkutatás eszközei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Könyvtári katalógusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bibliográfiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Offline adatbázisok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Interneten való keresés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nem publikus irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A felhasznált irodalmak összegzése, bibliográfia készítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A releváns szakirodalmak keresésének sajtosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Multidiszciplináris, orvosi, egészségügyi adatbázisok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . EBSCOhost . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Medline . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . PubMed . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás) adatbázisok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Web of Science (WoS) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Science Direct . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SpringerLink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Scopus adatbázis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . OVID . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . MATARKA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elektronikus folyóiratok (e-folyóiratok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I. melléklet - Bibliográfiai leírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II. melléklet - EBSCO folyóiratcikk-adatbázisok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III. melléklet - Az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) körébe jelenleg tartozó adatbázisok . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV. melléklet - Az egészségügyi szakterület válogatott folyóiratlistája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V. melléklet - Egyéb fontos adatbázisok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VI. melléklet - Néhány hazai és nemzetközi orvosi és egészségügyi webhely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 124 125 125 126 126 129 132 132 132 133 134 135 137 137 138 139 145 145 149 151 151 156 158 161 166 167 168 170 171 173 174 174

7. A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai (Dr. Lampek Kinga, Kívés Zsuzsanna) . . . . . . . . . . . . . . . 177 Az ismeretek forrása az ápolás és betegellátásban dolgozók számára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szokások és tradíciók követése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szaktekintély, szakmai hivatal, hatóság állásfoglalásának követése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Intuíciók, ösztönös megérzések követése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kipróbálás, tapasztalat: sikerek és hibák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tudományos kutatások eredményeinek megismerése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tudományos kutatás folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kutatási probléma meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kutatás előzményeinek feltárása, szakirodalom, egyéb források áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kutatás fogalmi kereteinek kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 177 177 177 178 178 178 178 179 179

Kutatási keretet biztosító elméletek azonosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mérési módszerek és adatfajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Változók meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hipotézis felállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kutatási módszerek meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kvantitatív kutatási módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kvalitatív kutatási módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mintavétel formái és gyakorlata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mintavételhez kapcsolódó fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mintavételi eljárások típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nem valószínű mintavételi eljárások - nem véletlenszerű mintavétel - non probability sample . . . . . . . . . . . . . . Valószínűségi mintavétel - Véletlenszerű/random mintavétel - probability sample . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beválasztási és kizárási kritériumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A minta nagyságának meghatározásához szükséges szempontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Adatgyűjtő kutatási eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kísérlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Valódi kísérleti kutatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kvázi kísérleti kutatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kérdőív . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kérdőív összeállításának általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kérdőívben alkalmazható kérdéstípusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Indexek és skálák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kérdőívszerkesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Próbakérdezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megfigyelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megfigyelés típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megfigyelés formái a megfigyelő szerepe szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Interjú . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az interjú fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az interjúfelvétel folyamatának ajánlásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az interjú feldolgozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Validitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Adatbázis készítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Adatbázis-készítés Excel programban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Adatelemzés, az eredmények értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyváltozós elemzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyakoriság és százalékos megoszlás számítása Excel programmal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A középérték mérőszámai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szóródás mérőszámai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A középértékek és a szóródás kiszámítása Excel programban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hipotézisvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A konfidencia-intervallum (CI) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyakoriság MT és kiszámítása Excel programban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az átlag MT kiszámítása Excel programban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . T-próba intervallumskálán értelmezett adatok esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egymintás t-próba használata, feltételei és kiszámítása Excel programban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kétmintás t-próba használata, feltételei és kiszámítása Excel programban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Khí-négyzet-próba használata, feltételei és kiszámítása Excel programban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Folytonos változók közötti kapcsolat értékelése korrelációs koefficienssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A lineáris korrelációs koefficiens kiszámításának feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Korrelációszámítás Excel programmal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Folytonos változók közötti kapcsolat értékelése regressziós koefficienssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Regressziószámítás Excel programmal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kutatási eredmények lezárása és közzététele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kutatási eredmények alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

14

Az ápolástudomány tankönyve

Tartalom

15
250 250 250 250 250 251 251 252 253 254 255 256 256 256 257 257 259 260 260 260 261 261 262 263

8. Az ápolói hivatás etikai vonatkozásai (Pálfiné Dr Szabó Ilona, Raskovicsné Csernus Mariann) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211 Az ápolás erkölcsi kérdései és az ápolói gondoskodás etikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Erkölcs, erkölcsiség, etika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az etika részei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alapelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az orvosi paternalizmustól a „ tájékozott beleegyezés” elvéig a modern orvosi etikában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségügyi dolgozó magatartásának általános elvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egészségügyi etika, ápolásetika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ápolásetika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A cselekedet mint az erkölcsi érték hordozója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápolói hivatással kapcsolatos értékrendszer és normarendszer kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségügyi ellátás etikával összefüggő fő kérdései ma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az emberi méltóság megőrzése a betegellátás során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Személytelenség az egészségügyi ellátásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Különleges esetek ápolásetikai problémái - Etikai kérdések a betegek kezelése kapcsán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bioetika egyéb témakörei - Az emberi élet sérthetetlensége és minősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Élő végrendelet vagy élet-útlevél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az eutanázia kérdésköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A „nem újraéleszteni” (do-not-resuscitate, DNR) döntéssel kapcsolatos etikai kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Etikai dilemmák az ápolásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211 211 212 212 215 216 216 216 217 218 219 219 220 221 222 222 222 223 223 225

10. A veszteség, halál és gyász komplexitása az emberi élet folyamán (Pálfiné dr. Szabó Ilona, Lukács Miklós) . . . . . . . 229 Veszteségről, halálról, haldoklásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyászról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A palliatív gondozás/hospice-ellátás általános és speciális megközelítéseiről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápolást megelőző teendők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A legfontosabb tünetekhez kapcsolódó ápolási elvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Speciális tanácsok életvégi gondozáskor, haldoklásnál, agonizáció során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Halál, halottellátás, gyászolási szokások, temetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hospice-team . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229 230 232 232 233 234 238 239 241 242 242

A természeti világ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szociális világ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A természetfeletti világ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az orvos, az ápoló és a beteg találkozásának problémái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az orvos, az ápoló és a beteg találkozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápoló kultúrája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fájdalom és kultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az anatómia és az élettan kulturális vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A táplálkozás kulturális vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kultúrák közötti kommunikáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szertartások és a balszerencse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Spiritualitás, vallásos hit és gyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kultúra és a gyógyszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kultúraspecifikus betegségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A transzkulturális ápolás modelljei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Leininger Napkelte Modellje (Sunrise Model, Modell A) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Leininger rövidített modellje (Sunrise Model, Modell A) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyes kulturális csoportok főbb jellemzői esetleírásokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Spanyol népcsoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közel-keleti népcsoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ázsiai közösség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fekete-amerikai népcsoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cigány népcsoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11. Ápoláselméletek – ápolási modellek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265 (Németh Katalin, Tulkán Ibolya, Fullér Noémi, Raskovicsné Csernus Mariann, Rajki Veronika) Ápoláselmélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ápolási modellek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápoláselméletek és ápolási modellek értékelései, kritikái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Korai ápolói teóriák, azok hatásai és az első ápoláselméleti szakemberek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyes ápoláselméletek, ápolási modellek rövid bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szükségletelméletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Virginia Henderson modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nancy Roper modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dorothea Orem modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Faye Glenn Abdellah modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Interakcionista elméletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ida Jean Orlando modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ernestine Wiedenbach modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hildegard Peplau modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eredményelméletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dorothy Johnson modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Martha Elisabeth Rogers modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Myra Estrin Levine modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Callista Roy modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rendszerelméletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Betty Neuman modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jean Watson modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Madeleine Leininger modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápolási modellek gyakorlatban való alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyakorlati példa az ápolási modellek ápolási folyamatban való megjelenésére - Esetismertetés . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265 266 266 267 269 269 269 269 269 271 271 271 272 273 273 273 274 274 274 274 274 275 275 276 276 278

10. Transzkulturális ápolás (Kívés Zsuzsanna) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 A nemzetközi migrációs trendek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kultúra általános jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A beteg útja a tünetészleléstől a kórházig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Betegként viselkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tünetek, a tünetészlelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tünetek értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A beteggé válás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyógyulás keresése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Öngyógyítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alternatív gyógymódok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az orvoshoz fordulás motivációi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kórház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az orvos, az ápoló és a beteg nézőpontjai a betegségről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A betegségek okainak laikus elméletei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 245 246 246 246 246 247 247 247 247 248 248 248 249 249

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fejlesztési lehetőségek a jövőben: elektronikus ápolási dokumentáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pulzus kvalitásainak megítélése . . . . . . . . . . . . . . A gerincvelői transmissiós pályák . . . . . . . . . . Krónikus fájdalom . . . . . . . . . . A fájdalom élettani hatásai . . . . . . . . . . Abnormális légzési hangok . . . . . . . . . . . . . . . . A betegdokumentáció/egészségügyi dokumentáció részei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . tünetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nocicepció anatómiai alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megtekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tumoros fájdalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápolási dokumentáció és vezetésének formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fehér Rózsa. . Németh Katalin. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jankó Attila. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fájdalom osztályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyes szervrendszerek fizikális vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Direkt (invasiv) vérnyomásmérés . . Kritikus gondolkodás az ápolásban – az ápolás folyamata és dokumentációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A normálisnál magasabb testhőmérséklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A cardiovascularis rendszer vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kopogtatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . légzéstípusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 Az ápolástudomány tankönyve Tartalom 17 317 319 319 319 320 320 323 324 324 324 326 326 327 327 328 329 330 335 335 12. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápolási folyamat . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vitális paraméterek (Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anatómiai osztályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Almási Róbert. . . . . . Az ápolási dokumentáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vérnyomás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339 342 342 342 343 343 343 344 344 344 345 346 346 346 347 347 347 348 348 348 349 349 350 350 350 351 351 352 352 354 355 357 14. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Diagnosztikai eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kellemetlen lehelet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . nociceptorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tachycardia . . . . . . . . . . . Idegélettani osztályozás . . . . . . Dokumentáció . . . Az ápolás dokumentálásának módszerei . 313 313 314 314 314 315 316 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vérnyomásmérés . . . . . . . . . . A mozgásszervek vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megtekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gál Nikolett. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hypothermia . . . . . . . . . . . Az alternatív medicina . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségügyi dokumentáció megismerésének szabályozása Magyarországon . . 295 295 296 297 297 297 298 298 299 300 300 300 302 305 305 307 308 308 308 309 310 310 311 311 Hőmérsékletmérés . A légzőrendszer vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A sympathicus idegrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A beteggel való első találkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sziládiné Fusz Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápolási dokumentáció vezetésének előnyei . . . . . . . . . . Anamnézisfelvétel az urogenitalis rendszer betegségében . . . . . Az ápolói dokumentáció tartalmi elemeinek kötelező minimuma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fájdalom és a fájdalommal kapcsolatos pszichológiai jelenségek . . . . . .A fájdalomcsillapítás gyógyszertana . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A leszálló. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fájdalom leírása . . . . . . . Fullér Noémi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pulzus . . . . . . . . . . . . . . . Nocicepció. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fájdalom és fájdalomcsillapítás (Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fájdalomra utaló jelek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nem gyógyszeres fájdalomcsillapítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tapintás . . . . . . . . . . . modulációs rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Indirekt (noninvasiv) vérnyomásmérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A légzés megfigyelése . . . . . Bevezetés a betegvizsgálatba (Dr. Negatív belgyógyászati státus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Németh Katalin. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tulkán Ibolya. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oláh András. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295 Első találkozás a beteggel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fájdalommal kapcsolatos kórélettani és gyógyszertani jelenségek . . . . . . . . javaslatok . . . . . . . . . . . . . . . Hyperthermia . . . A fájdalom becslésére és mérésére alkalmas eszközök és eljárások . . . Kommunikáció . . . . . . . . . . . Anamnézisfelvétel gastrointestinalis megbetegedésben . . . . . . . . . . . . . Az agykéreg . . . . . . . . . . . . . Supraspinalis rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Időbeli osztályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összegzés. . . . . . . . . . . Kopogtatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyógyszeres terápia . . . . . . . . . Lázcsillapítás . . . . . . . . . . . . . . . . . Pulzusmérés . . . . . . . . . . . . . . . . Anamnézis (kórelőzmény) felvétele . . . . . . . . . . . . . . . . . A nocicepció és a fájdalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313 A testhőmérséklet . . . . . . . . . . . 281 (Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pálfiné Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fájdalom kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fájdalom értékelése és mérése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Radnai Balázs. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Müller Ágnes. . . . . . . A fizikális vizsgálatok alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségügyi és ápolási dokumentáció . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Monitorrendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szabó Ilona. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . szájszag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339 A fájdalom történeti és kulturális jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hallgatózás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nagy Gábor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápoló feladata a fájdalom felmérésében . . . . . . . . . . . . Etiológiai osztályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A légzés . . . . . . Láz . . . . . . . . . . . . . . Légzőrendszeri hangjelenségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fájdalom farmakológiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tapintás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kóros légzésminták. . . Irodalom . Akut fájdalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Élettani háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281 282 283 283 284 286 286 288 289 290 290 290 13. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A has fizikális vizsgálata . . Oláh András. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bradycardia . . Anatómiai és élettani alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zborovján Ferencné. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tájékozódás a hason . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hallgatózás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Raskovicsné Csernus Mariann) Az ápolás jellemző fogalmai . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . A beteg ágyban való fürdetése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Karamánné Pakai Annamária) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alapvető higiénés szabályok az egészségügyi ellátórendszerben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aszepszis . Fekvés . . . . . . . mozgást segítő eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . pihenés alapfogalmai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A praemedicatio és a narkózis bevezetésének gyógyszerei . . . . . . . . . . . . . Regionális anesztézia . . . . . . . . . Higiénés kézfertőtlenítés . . . 411 411 411 412 412 419 421 422 424 424 425 428 428 428 428 16. . . . . . . . . . . . . . . . . ergonómia . . . . . . 437 437 437 438 438 438 439 439 439 439 440 440 440 17. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18 Az ápolástudomány tankönyve Tartalom 19 397 398 398 399 399 401 405 408 Az opioidreceptor-agonisták – kábító fájdalomcsillapítók . . . . . . . . . . . . . . . . Oláh András. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyi érzéstelenítők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .és zuhanyfürdő) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . helyes testtartás és gerinchasználat betegápoláa közben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eszközök mint fertőzőforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fürst 1998. . . . . . . . . . . . . Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431 Az alvás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A folyékony gyógyszerformák jelölése . . . . . . . . . . . . . . . . Az arc ápolása . . . . . . . . . Parasomnia . . . . . . . Irodalom . . . . . . Aszepszis. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Külsőleges használatra szánt folyékony gyógyszerkészítmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szájápolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 411 Személyi higiéné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357 357 358 358 359 359 359 360 361 362 362 362 363 363 364 365 365 365 367 Fertőtlenítéstan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . mosdatása . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéb folyékony gyógyszerformák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . biztonsági szükségletek I. . . . . . . . . . . . Gerincvédelem. . . . . Gyakori alvászavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oláh András) Nozokomiális fertőzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Betlehem József ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . oszteokinetikai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nozokomiális fertőzések patogenezise . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kórházi személyzet nozokomiális fertőzései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fájdalomklinikák szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A dolgozókkal szembeni higiénés elvárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fullér Noémi. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393 (Németh Katalin. . . . . 375 (Németh Katalin. . . . . . . . . . . . . . Hoffmann Krisztina. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fekvés. A krónikus fájdalom kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393 393 394 394 394 395 395 397 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyógyszeralkalmazások (Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bőr jellemzői . . . . . . . . biomechanikai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bőr ápolása . . . . . . . . . Parenteralis felhasználásra szánt oldatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . antiszepszis. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fájdalomcsillapító gyógyszerek alkalmazási formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -nis) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . patomechanikai alapfogalmak . A fül tisztítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Műtét alatti fájdalomcsillapítás . . . . . . . . . . . . . . . . A gyógyszertan fő területei . . . . . . . . . 375 375 375 375 375 379 379 380 382 382 382 385 386 387 387 387 388 390 19. . . . . . . . . . Posztoperatív fájdalom . . . . . Sziládiné Fusz Katalin. . . . . . A betegágy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Higiénés betegápolás (Köbli Mónika. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ágynyugalom . . . . . . . . . . . Az egészségügyi hulladék kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . 431 432 433 433 434 435 436 20. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . testhelyzetek . . . Az alvás. . . A kéz és a láb körmének ápolása . . . . . A nozokomiális fertőzések klinikai megjelenési formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Félszilárd gyógyszerformák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . helyváltoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aktív és passzív helyzetváltoztatás. . . . . . . A betegágy típusai . . . . . . . . . . . . . . Fürdőszobában való fürdetés (kád. . . . . . . . . . . . . . . . . Az orr ápolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Folyékony gyógyszerformák – Oldatok (solutio. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 437 Gyógyszertan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az alvászavarok gyógyszeres kezelése . . . . . . . . . . . A műtét utáni fájdalomcsillapítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Betlehem József ) . . . . Helyváltoztatást. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Újváriné Siket Adrienn. . Bevételre szánt folyékony gyógyszerkészítmények . A szem ápolása . . . . . . . . Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nem szteroid gyulladáscsökkentők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lányi Katalin. . . . . . . Fullér Noémi. . . . . . . . . . . . . . . . . Gyógyszerformák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bőr és ápolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alkalmazott testmechanika. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kényelmi eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sterilizálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Általános érzéstelenítés . . . . . A beteg tájékoztatása . . . . Testmechanika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tumoros fájdalom kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A haj és a szőrzet ápolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kivonással előállított gyógyszerkészítmények . . Dr. . . . . Testmechanikai alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az alvás stádiumai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anatómiai. . . . . . . . . . . . . . . fertőtlenítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyes fájdalomtípusok kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . .fürdetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dyssomnia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . pihenés szükséglete (Hoffmann Krisztina. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . artrokinetikai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyógyszertan tárgya és legfontosabb fogalmai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nozokomiális surveillance . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . fektetés. . . . A gáttájék ápolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Védelmi. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Antiszepszis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az intervenciós fájdalomcsillapítás . . . . . . . . . . Vízi 1997) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fektetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Térdízület-védelem . . . . . . . Páciens ágyának a rendbetétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ápoló szerepe a fájdalomcsillapításban . . . . . . . .Posztoperatív fájdalomcsillapítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fertőtlenítő eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szilárd gyógyszerformák (Pethő 2003. . . Adjuváns szerek . . . . . . . . . . Járomi Melinda) Kórtermi környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . Intravénás injekció (iv. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Transzfúzió előkészületei . . . . . . . . . . . . . . . . . . A klinikai vércsoport-meghatározás érvényessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 441 441 441 441 442 442 445 445 445 446 446 447 447 448 449 450 450 450 451 451 453 454 454 454 454 456 457 457 457 458 458 460 460 460 462 465 466 Kiegészítők infúziós terápiához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . vérkészítmény-igénylés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vérválasztás . . . . . . . . . . Fullér Noémi) Anatómiai és élettani alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . sub-q. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Costantino 2007) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyógyszereléssel kapcsolatos ápolói feladatok . . . . . . . . . . . . . . Intramuscularis injekció (IM) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Soós 2002) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . Tűk infúziós terápiához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A beteg megfigyelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szájon át (per os) való gyógyszerbevitel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Előkészítés injekciózáshoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Klinikai keresztpróba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az infúziós terápia speciális formái . . . . . . . . . . . . . . . Transdermalis tapasz (Tiwary 2007. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SQ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A transzfúzióhoz kapcsolódó felelősségek . . . . . . . . . . . . . . . Adminisztrációs feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Artériás kanül . . Transzfúzió előtti teendők . . . . . . . . . . . . . . Beteg-együttműködés: compliance és perzisztencia . . . A vérkészítmények tárolása vérdepóban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irányított véradás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . TTS) . . . . . . A gyógyszerrendelés módozatai . . . . . . . . keverése során alkalmazott eszközök . . . . . . . . . . . . . . . Alloimmunizáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A transzfuziológia alapjai (Dr. . . . . . Vérkészítmények előállítása teljes vérből és aferezis technikával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kompatibilitási vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Kivétel és befecskendezés több dózist tartalmazó gyógyszeres üvegből . . . . . . . . . . . . . . Fehér Rózsa. . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gál Nikolett. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Subcutan injekció (bőr alá. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Laboratóriumi vércsoport-meghatározás . . . . . Szemészeti kezelés (Bozó 2009. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyógyszerelés nasalis úton (Kürti 2009. . . . . Vérkészítmények kivizsgálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rh(D)-vércsoportrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vércsoportrendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 487 487 488 488 488 488 489 489 489 490 490 490 490 492 492 494 494 494 494 494 494 494 494 495 495 495 495 496 497 497 497 497 498 501 501 501 501 501 501 506 507 509 21. . . . . . . . . . . . . . . . Hemovigilancia . . . . . . . . . . . . . A transzfúziós terápia protokollja . . . . előkészítése és formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fülészeti kezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vérkészítmény-igénylőlap. . . Gál Nikolett. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tűk . . . . . . . . . . . . . . . . Infúzió bekötésének protokollja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyógyszerelés során használt rövidítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Transzfúzió kivitelezése . . . . . . . A transzfúzió vércsoport-szerológiai alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . véradók alkalmassága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . A transzfúzió jogi vonatkozásai . . Injekció adása . . . . Gyógyszerek felszívása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Radnai Balázs. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyógyszerelés írányelvei (Malcolm 2010) . . . . . . . . . Sziládiné Fusz Katalin) . . . Gyógyszeradagolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vérkészítmény igénylése . . . . . . . . . Müller Ágnes. . . . . . . . . Érleszorító gumi – srangulátor . . . . . . . . . . . . . 487 A transzfúzió általános vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Preparatív transzfuziológia . . . . . Injekció felszívása üvegampullából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 Az ápolástudomány tankönyve Tartalom 21 478 478 480 481 482 482 482 484 Egyéb gyógyszerformák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oláh András. . . . . . . . A vérminták dokumentálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Intracutan/intradermalis (ID) injekció . . . . . . . . Középutas katéter (midline katéter) . . . . . . . . . . . . . . . . . Felmérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A transzfúzió etikai vonatkozásai . . . . . . . Ápolói feladatok a gyógyszerek alkalmazásásának módjai szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Transdermalis terápiás rendszer (Transdermal Therapeutic System. . . . . . . . . . . . . . . . . . . A transzfúzió előtti azonosítások és ellenőrzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . szövődmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Védőfelszerelés . . . . . . . . . . . . . A vénabiztosítást befolyásoló egyéb tényezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SC. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ápolói teendők a gyógyszerelés kapcsán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Transzfúziós reakciók. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a vérkészítmények szállítása . . . . . . . . . . . . . . . Infúzió összeállításának protokollja . . Rectalis kezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 469 470 470 472 472 472 473 474 475 475 476 476 477 . . . . . . AB0(H)-vércsoportrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A víz-elektrolit és sav-bázis egyensúly rendszere és annak fenntartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A transzfúzió különleges formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Infúziós szerelékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Centrális vénabiztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fecskendők . . . . . . . . . . . . . . Intravénás kanülök gondozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zborovján Ferencné. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kompatibilitási vizsgálat . . . . . . . Klinikai vércsoport-meghatározás vércsoportigényléshez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A transzfúzió története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rh-vércsoportrendszer. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oláh András. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Intravascularis kanülök típusai (VASCULAR ACCESS DEVICES) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kártyás (bed-side) vércsoport-meghatározás protokollja . . . . . . . . . . Az injekcióadás formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Inhalációs terápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Háztartási mértékegységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Infúziós terápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Injekciózáshoz szükséges eszközök . . . . . . . . . . . . . . Perifériás kanül (rövid) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyógyszeralkalmazással járó tévedések megelőzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéb laboratóriumi vizsgálatok igénylése . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hüvelykezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyógyszertárolás egészségügyi intézetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyógyszer felszívása injekciós üvegből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A centrális vénabiztosítás körülményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vérkészítmények vércsoportjának ellenőrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Süveges 1998) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Infúziós szerelék eltávolításának protokollja . . . . . . . . . . . . . . . . . Infúzióadagoló készülékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Véradás. . . . . . . . . . . . . . . Az infúzió/transzfúzió változatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az injekcióadás eszközei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az autotranszfúzió formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 469 (Dr.

. . . . . . . . . A tápszer előkészítése . . . . . . Az enteralis táplálás higiénés elvei . . . . . . . . . . Az enteralis táplálás ellenőrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Étvágy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Percutan endoscopos gastrostomia(PEG) készítése áthúzásos módszerrel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A táplálkozás támogatása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyógyszer–táplálék interakció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A táplálás menete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Táplálkozási előírások a szénhidrátokról . . . . . . . . A parenteralis táplálás módozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tápláltsági állapot meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyomormosás menete. . . . . . . . . . . . Gyomormosás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A beteg előkészítése szonda lehelyezéséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megfigyelési feladatok . . . . . . . . . Javaslatok jejunalis tápláláshoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . A PEG-viseléssel. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Adalékanyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jejunalis tápszonda lehelyezési technikája endoscoppal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egységes diétás rendszer (EDR) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nasogastricus szonda levezetésének menete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A táplálási terv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anatómiai és élettani alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyomor tehermentesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tápszer bejuttatása a szervezetbe szájon keresztül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyagcsere . . . . . . . . . . . . . . . Gondozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gubó Tünde. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A táplálék összetevőinek alapvető funkciói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Életkorok szerinti tápanyagigény . . . . . . . . . . Étrendi terápia a betegek kezelésében/étrendi javaslatok különféle megbetegedésekben . . . . Az enteralis táplálás gyakorlata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az enteralis tápszerek adagolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Energia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Folyadék. . . . . . . . . . . . . . . Segítségre szoruló beteg etetése szájon keresztül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Speciális ápolási teendők nasojejunalis tápszonda behelyezése után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Idősek táplálkozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . táplálkozás szükséglete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Enteralis tápszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Funkcionális élelmiszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az alultápláltság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . táblázat) . . . . . . . . Étrendi előírások a vitaminokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Részletes vizsgálat kompetencia szerint . . . A parenteralis oldatok adagolásának lehetőségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az enteralis tápszerek hígítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ellátási terv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szekeresné Szabó Szilvia. . . . . . Ellenőrzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csecsemőtáplálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A parenteralis táplálás indikációi és kontraindikációi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. . . Az egészséges felnőttek kiegyensúlyozott táplálkozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyomorba való táplálás táplálószondán keresztül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az enteralis táplálás felépítésének általános szempontjai . . . . . A táplálóoldatok adagolásának üteme . . . . . . . . . . . . . A táplálkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . A beteg előkészítése a táplálószonda lehelyezéséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A jejunalis táplálás előnyei . Antidotum előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . az alultápláltság kockázata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Betegoktatás táplálás esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . Enteralis táplálóeszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A malnutritio megjelenési formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Étrendi előírások a fehérjékről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Betegoktatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A malnutritio fogalma . . . . . . . . . . . . A mesterséges táplálás tervezése . . . . . . . . Várandós. . . . . A mesterséges táplálás . . . . . . . . . . . . . Parenteralis tápoldatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eszközök előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Étkezés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A táplálkozást befolyásoló problémák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Étrendi előírások és az ásványi anyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ápolói teendők a táplálás időszaka alatt a beteg fizikai aktivitásának támogatására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szövődmények megelőzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a gyomormosás alatti teendők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A parenteralis táplálás tervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tápszer előkészítése . . . . . . . . . .22 Az ápolástudomány tankönyve Tartalom 23 528 529 529 529 529 529 530 530 530 530 530 530 531 531 531 531 531 531 531 532 532 532 532 532 532 532 532 532 533 533 533 533 533 533 533 534 534 534 534 534 534 534 535 535 535 535 535 535 535 536 536 536 537 537 537 23. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A malnutritio következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Betegoktatás . . . . . . . . . . . . a táplálkozást befolyásoló problémák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A táplálás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 511 511 511 511 511 511 511 512 512 512 512 512 512 513 513 513 513 513 514 514 514 514 515 515 516 517 517 517 517 517 518 518 518 519 519 519 520 522 523 523 525 525 526 526 526 526 526 527 527 527 528 528 A vizsgálat folyamata . . . . . A diagnózis felállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az iatrogén malnutritio előidéző okai . 511 (Aradán Attiláné. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A táplálás felépítése . . . . . . . . . . . Csontritkulás (osteoporosis) . . . . Morbiditás nemzetközi kitekintésben és Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . A malnutritio jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . -táplálással és a gondozás során kialakuló szövődmények gyakori okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oláh András. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyomorba való táplálás stomaeszközökön keresztül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szövődmények felismerése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az enteralis táplálás dokumentálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A táplálkozási képesség támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nasogastricus szonda levezetésének protokollja (23-1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az enteralis tápszerek tárolásának szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Karamánné Pakai Annamária) Dietetika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . étkeztetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Étrendi előírások a zsírokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A parenteralis táplálás gyakorlata . . . . . . . . . . . . . . . . . . BMI (testtömegindex) . . . . . . . Az alultápláltság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . szoptató anya táplálkozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dokumentálás . . . Dúsított élelmiszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A malnutritio miatt veszélyeztetett csoportok . . . Szonda levezetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Müller Ágnes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A beteg előkészítése táplálásra . . . . . . . . . . . . . . . . . . .és elektrolit-egyensúly . . . . . . . . A malnutritio kialakulásában szerepet játszó okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A táplálás felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az 1-3 éves gyermekek táplálása . . Táplálás vékonybélbe (jejunum) táplálószondán keresztül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alkalmazható enteralis táplálási módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A 4-14éves gyermekek táplálkozása . . . . . . . Vizsgálati étrendek (diagnosztikus étrendek) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A parenteralis táplálás alapelvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . billentyűk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összehúzó beöntés (vérzéscsillapító beöntés. . . . . . 595 596 596 596 . . . A beöntés fajtái . . . . . . . . . . . . . . . .Vizeletinkontinencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oxigénterápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vizsgálatok a bélműködés zavarai esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A beöntés kontraindikációi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tisztító beöntés (kiürítéses beöntés. . . . . . A stomazsák cseréje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A széklet színe . . . . . . . . . . . . Székrekedés (obstipatio) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eszközök fertőtlenítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A széklet kóros összetevői . . . tárolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oláh András. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A széklet szaga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 537 537 537 538 538 538 538 538 538 538 538 539 539 539 25. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rehabilitáció és stoma . . . . . . . . . . . . . . . . . 545 548 549 549 549 550 550 550 551 551 551 551 552 552 552 552 552 553 553 554 554 556 556 556 557 557 557 558 558 558 558 559 559 559 560 560 26. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Borján Eszter. . . . . . . . . . . . . . . Vizeletvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A beöntés protokollja . . . . A beteg oktatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Steril eszközök. . . . . . . . . . . módszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oláh András. . . . . . . . . . . Az enterostomák felosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bőr fertőtlenítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eltérő székletürítési körülmények és módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beöntés (enema) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Deák Gyuláné. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ágytál alkalmazása . . . . . . . . . . . . . A vizeletelvezetés elősegítésének speciális eszközei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Olajos beöntés (oil enema. . . . . . . . . . . szállításra alkalmas eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Stomaellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vizelet jellemzőinek vizsgálata . . . . . . . . . . . . . Parenteralis tápoldatok elegyítésének főbb műveletei . . . . . . . . . . Gál Nikolett. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . astringent enema) . . . . . . . Sziládiné Fusz Katalin) Anatómiai és élettani alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vizeletvizsgálat indikációi. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A parenteralis táplálás szövődményei . . . . evacuant enema) . . . . . . . . Az önsegítő csoportok jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A széklet állaga. . . . . . . . . . . . . . . . . . . Visszaáramlásos beöntés (return-flow enema. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fullér Noémi. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hasmenés (diarrhoea) . . . . . . . . . . . . . . . . Peniszacskó (penile pouch. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Raskovicsné Csernus Mariann. . . . . . Vizeletfelfogás és a vizeletelvezetés elősegítése speciális eszközökkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hoffmann Krisztina. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Müller Ágnes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 565 565 566 566 566 566 566 567 567 569 569 570 571 571 571 571 571 574 574 574 574 574 574 575 575 577 577 577 578 579 580 581 583 584 585 585 585 586 588 588 588 589 24. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oláh András. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Karamánné Pakai Annamária. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A székletürítés szükséglete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vizeletürítési zavarok tünetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Katéterszelepek (lezárók. . . . . . . . . . . Az oxigénterápia célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A stomák szövődményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az enterostoma ellátása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . konzisztenciája . . . . . . . . . A vizeletürítés szükséglete. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .24 Az ápolástudomány tankönyve Tartalom 25 A parenteralis tápoldatok előkészítése . . . . . . . . . . . . módosult vizeletürítés . . . . . . . . . . . . . Gondozási feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A parenteralis táplálás ellenőrzési pontjai . . . . . . . 565 (Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A diagnosztikát elősegítő minőségi vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a székletmintavétel célja. . . . . . . . . . . . . Dr. . . . . . . 595 (Dr. . Báriumos beöntés (barium enema) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Készítmények. . . . . . . A székletürítés ritmusának szabályozása . . . penis pouch) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Katéterezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . anyagok használata . . . . . . . A székletürítések száma és a széklet mennyisége . . . . . . . . . . . . . . . . kanülgondozás . . . . A vizelettartás képességének hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Németh Katalin) Anatómiai és élettani alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkalap. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Müller Ágnes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . Urodinámiai vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dokumentáció . . . . Fehér Rózsa. . . . . . . . . . . . SSPA) . . . . . . . . . Mennyiségi vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . felületek fertőtlenítése . . . . . . . . Alsó húgyúti fertőzések . . . . . . . . . . . . . . . . . A vizeletürítés szükséglete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oxigénterápia . . . . . . Vizeletürítési problémák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiegészítő diagnosztikus vizsgálatok vizeletinkontinenciánál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az oxigénterápia formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . A stomazsák ürítése és tisztítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vizeletgyűjtő zsákok . . Székletvizsgálat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vizelet-mintavétel formái . . . . . . . . . Szappanos beöntés (soapsuds enema. . . . . . . . . . . . . . . Gyógyszeres beöntés (medicated enema) . . Perioperatív stomaellátás . . . . Vizelet felfogására alkalmas eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Makroszkopikus vizeletvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Németh Katalin. . . . . . . . . . . . . . Mikroszkopikus vizsgálatok . . . más néven Harris flush) . . Zborovján Ferencné. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gál Nikolett. . . . . . . Állandó katéterezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kézmosás és kesztyű használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vizelet-mintavételi és a szállítási ajánlások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szélhajtó beöntés (carminativ enema) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gál Nikolett. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Higiénés szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A transzkulturális ellátás jelentősége a stomaellátásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . oil retention enema) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pubic pressure urinal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ápolási filozófia alkalmazása a stomaellátásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vizelőedények tisztítása . . . . . . . . . . . . . . olaj-visszatartásos beöntés. . . . . . . . . . . . . . Pelenkák és inkontinenciabetétek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . oldatok előkészítésének fontos szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Férfi vizelőedény . . . Vizelettárolásra. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vizeletürítési problémák formái . . . . . . . . . . . . . . . Condom-katéter (urinary sheaths) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történeti kitekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A széklet megfigyelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vizeletminták azonosítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Parenteralis tápoldatok csatlakoztatása. . . . . . Stomaellátás a gyermekellátásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Női vizelőedény (female urinal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Orbán Andrea. . . . . . . . . . . . . . . . . . 545 (Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vizelet mennyiségi eltérései . . . . . . . Müller Ágnes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Radnai Balázs) Anatómiai és élettani alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyszeri és intermittáló katéterezés .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az elektromos tevékenység detektálása: unipoláris és bipoláris elvezetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Supraglotticus légútbiztosító eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közreműködés eszközös vizsgálatoknál II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nagy Erika. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elektrofiziológiai alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hepatobiliaris szcintigráfia . . . . . . Dr. . . . . . . . Dréngondozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dinamikus perfúziós vizsgálatok . . . . . . . . . . A röntgenvizsgálat folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oláh András) Élettani alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aspecifikus radiofarmakon-dúsulás különböző tumoros szövetekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mágneses Rezonancia képalkotás (MRI) . . . . . . . . . . . . A test vértartalmának jelölésén alapuló vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közreműködés eszközös vizsgálatoknál I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bevezető . . Vénás eredetű lábszárfekély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Intravénás urográfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szervek vérellátásán alapuló vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A képalkotó módszerek alapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Sebmenedzselés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szelektív enterográfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a jó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . varrateltávolítás . Dr. . Sugárvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A beteg előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gál Nikolett. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szekunder (másodlagos) sebgyógyulás . . . . . szcintigráfia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hegedűs Nikolett. Debridement. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sebgondozás . . . . . . . . . A röntgenvizsgálatok típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Légútbiztosítási eszközök és alkalmazásuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Müller Ágnes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vizsgálati típusok . . Endotrachealis intubatio . . . . . . . . . . . . . A sebek formái mélységük szerint . . . . . . . . . . . Veseszcintigráfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tumorsejtekben halmozódó radiofarmakonokkal végzett vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A lábszárfekély okai . . . . . . .26 Az ápolástudomány tankönyve Tartalom 27 638 639 639 639 640 641 641 641 642 643 643 644 644 645 646 646 646 648 649 650 651 652 652 653 654 654 654 656 657 658 658 659 659 659 659 659 659 660 660 660 661 666 670 Az oxigénterápia eszközei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A parenchyma sejtjeiben dúsuló radiofarmakonokkal végzett vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pajzsmirigy jódtárolása. . . . . . Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bogner Péter. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Komputer-tomográfia (CT) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .és felső passage vizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 671 671 671 672 672 672 675 28. . . . . . . . . . . . Lélegeztetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 671 (Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . Lábszárfekély komplex kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sebek. . . . . . . Tumorok FDG-vizsgálata pozitronemissziós tomográffal . . . . . . . . Nasopharyngealis eszköz(ök) . Decubitusterápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kolloidális máj-. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Artériás eredetű lábszárfekély . . . . . . . . . . . . . . . . 637 638 638 638 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyelésvizsgálat . . . . . . . . . . . Inhalációs terápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Perfúziós tüdőszcintigráfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A varrat és a kapocs eltávolítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Radnai Balázs. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sebellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A sebek formái kóroki szempontból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A sebek formái a kialakulástól eltelt idő alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beteg-előkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Röntgenképalkotás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . EKG-kapuzott bal kamrai falmozgás és ejekciós frakciós vizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A sebek formái fertőzőttség szerint . . . . . . . . . . A képalkotó diagnosztika alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Agyperfúziós vizsgálat . . . . Dr. . . . . . . . . . . . . . . Mellékvesekéreg-szcintigráfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tumoros sebek kezelése . Oropharyngealis légútbiztosító eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fullér Noémi. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Decubitus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szövetegyesítés . Légúti minták vétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 613 614 614 614 615 615 615 615 615 616 617 618 618 619 619 620 620 622 622 622 622 623 625 627 627 627 632 635 Radiofarmakonok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 613 (Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A krónikus sebek és sebgondozásuk . . . . . . . . 637 (Prof. . . . . . . . . . . . . . . . . Irrigoszkópia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Raskovicsné Csernus Mariann) Anatómiai és élettani alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .és rosszindulatú pajzsmirigybetegségek terápiája jód-131-izotóppal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . sebtípusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Veseperfúzió és kamerarenográfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . lépszcintigráfia . . . . . . . . . Légúti váladék eltávolítása – Tracheaszívás . . . . . Schmidt Béla. Ingerképzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tracheostomiás tubusok . . . . . . . . . . . . . . . . . Májvértartalom-szcintigráfia . . . . . . . . . . . . . . . Gömbmodell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zámbó Katalin) Izotópos képalkotás . . . . . . . . Lábszárfekély (ulcus cruris) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az izotópos vizsgálatok általános jellemzői . . az elhalt szövetek eltávolítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sebkezelés és sebgondozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 596 597 597 598 599 599 599 599 601 603 604 607 610 27. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vizsgálati típusok . Ultrahang-képalkotás . . . . . . . . . . . . . . . . Szomatosztatinreceptor-szcintigráfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Diabeteses láb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sugárvédelmi szempontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sebváladék-mintavétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pajzsmirigy-szcintigráfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Adrenerg receptor vizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Decubitusprevenció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyugalmi és terheléses szívizom-perfúziós vizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szentinel nyirokcsomó vizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csontszcintigráfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Neuropathiás eredetű lábszárfekély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Váradyné Horváth Ágnes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyomor. . . . . Endotrachealis tubus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szövetegyesítő eljárások. . . . . Elektrokardiográfia . . . . . . . . . . . . . . . . Sugárvédelmi szempontok – biológiai hatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ingerületvezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Intracellularis elektrofiziológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyugtató és fájdalomcsillapító premedikáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kovács Attila. . . . . . . . . . . . . . . . . Az immobilitás hatása a vizeletkiválasztó szervrendszerre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oesophago-gastro-duodenoscopia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Thrombosisprofilaxis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vérvétel artériás vérgáz meghatározásához − Artériás vérmintavétel punkcióval . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gál Nikolett. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyógyszeres profilaxis . . . . . . . . . . . Goldberger-féle unipoláris végtagi elvezetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28 Az ápolástudomány tankönyve Tartalom 29 698 698 699 699 699 700 701 701 702 Az ingerületterjedés elektromos következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közreműködés eszközös vizsgálatoknál III. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ritmusosság . . Az elektrokardiográfia . . . . . . . Az eszközök tisztítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Váradyné Horváth Ágnes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Endoscopos retrograd cholangiopancreatographia (ERCP) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az immobilitás hatása a kültakaróra. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Emésztő szervrendszer és anyagcsere-eltérések immobilizáció hatására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 721 (Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fiziológiás EKG jellemző paraméterei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . az immobiltás-szindróma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az endoscopos vizsgálatok típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vérvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rectosigmoideoscopia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Döbrönte Zoltán. . . . . . . . . . . . . . . . . . . Májbiopszia . . . . . . 689 (Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . Atrioventricularis blokk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az endoscopok típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Terápiás lehetőségek . . . . . . . . . . . Diagnosztikus vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Supraventricularis ingerképzési zavarok . . . . . . . Sziládiné Fusz Katalin) Punkció. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . biztonsági szükségletek II. 31. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pajzsmirigy-aspiráció és -biopszia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ballon-enteroscopia . . . Az immobilitás hatása a keringési rendszerre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sziládiné Fusz Katalin) Endoscopos vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . Mellkasi unipoláris elvezetések . . . . . u hullám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Frekvencia . . Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 705 (Karamánné Pakai Annamária. . . . . . . . . . . . . . . . . Ventricularis ingerképzési zavarok . . . Raskovicsné Csernus Mariann. . . . . . . . . . Endoscopos ápoló/endoscopos asszisztens feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . QRS komplexum . . . . . . . . . . . . decubitusprofilaxis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A thromboemboliás profilaxis módszerei . . . . . . . . . Proctoscopia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Einthoven-féle bipoláris standard végtagi elvezetések . . . . . . . . . . . . Az endoscopos vizsgálatok osztályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az immobilitás hatása a mozgásszervrendszerre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Feladatok az endoscopos vizsgálat alatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . EKG-hullámok keletkezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiegészítő elvezetések . . . . . . . . . . . . . . Védelmi. Dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vesebiopszia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pneumothorax (ptx) . . . . . . . . . Közreműködés eszközös vizsgálatoknál IV. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fullér Noémi. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . aspiráció. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cisternapunkció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vérmintavétel kapillárisból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Contracturaprofilaxis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kapszula-endoscopia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Izomathrophia-profilaxis . . . . . . . Németh Katalin. . . . . . . . . . . . . . . . . Az immobilitás hatása a légzőrendszerre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Müller Ágnes. . . . . Punkciók és biopsziák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Endoscopos vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Immobilitás-szindróma . . . . . . Az elektrokardiográfia működési elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Intraventricularis vezetési zavarok . . . Oláh András. . . . . . . . . . . . . . . . Mobilizálás . . . . . . T hullám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . PQ (PR) távolság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tengelyállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csontvelő-aspiráció. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Feladatok az endoscopos vizsgálat előtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . centézis. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Járomi Melinda. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Laparoscopia . . . . . . . . . . . . . Fontosabb ingerületvezetési zavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pericardiumpunkció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 721 721 722 723 723 724 725 726 726 726 727 728 729 729 729 729 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A normális EKG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Peritoneumpunkció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Endoscopos vizsgálatok gyógyszeres előkészítésének módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Thoracocentesis (mellkascsapolás) . . . . . . . . . . . . ST szakasz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az immobilitás hatása az idegrendszerre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -biopszia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Feladatok az endoscopos vizsgálat után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . QT intervallum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oláh András. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lumbálpunkció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . fertőtlenítése és előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Általános szempontok az endoscopos vizsgálatok indikálásához . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jejunoscopia (proximalis enteroscopia) . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az endoscopos vizsgálatok diagnosztikus és terápiás formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A beteg előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . Cystoscopia (urethrocystoscopia) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyakoribb ingerképzési zavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . biopszia . . . Az elektrokardiográfia technikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 675 677 678 678 678 678 678 678 683 683 683 683 684 684 684 684 684 685 685 685 685 685 685 686 686 686 687 687 687 688 688 Helyi érzéstelenítés . . . Vérgázanalízis . . . Az ingerképzés forrása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Emlőbiopszia . . . . . . . . . . . 705 705 705 707 707 707 708 708 709 710 710 711 712 712 713 716 716 717 718 30. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Colonoscopia . . . . . . . . . . . . . Fullér Noémi) Mobilitás és immobilitás. . . . . . . . . . . . . . . . . Németh Katalin. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kóros EKG . 689 689 689 690 690 691 692 692 692 693 694 694 695 696 696 696 697 697 698 698 32. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az immobilitás pszichés hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Punkció és biopszia . . . . . . . . . . . . . . Bronchoscopia . . . . . . . . . A szív elektrofiziológiai folyamatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . p hullám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . Vénás vérvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Inhaláció . . . . . . . 731 A fizioterápia definíciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyógytorna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elektroterápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ultrahang-terápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Speleoterápia (barlangterápia) . . . . . . . . . . . . . . Mechanoterápia . . . Aeroionterápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . helioterápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hidroterápia . . . . . . . . . . . . 741 Tárgymutató . . . . . . . . . . . . . . . . Kisfrekvenciás kezelések . . . . . . . . . . . . . . 745 . . . . . Termoterápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30 Az ápolástudomány tankönyve 33. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nagyfrekvenciás kezelések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 731 731 731 731 732 732 733 733 733 734 734 734 734 734 735 735 735 738 Rövidítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fizioterápia (Járomi Melinda) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Középfrekvenciás kezelések . . . . . . . . . . . . A fizioterápia terápiás módszerei és csopotosításuk . . . . . . . . Klimaterápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fototerápia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Balneoterápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A fejezet célja. egylet) fizetésért is végezték. ápolásával. ezért érthető. mind férfi szerzetesrendek (pl. János) foglalkoztak betegek gondozásával. ápolás. ide hozzátartozók kísérték őket. • Katonai (militáris) alakulatok által létrehozott és működtetett ápolás. ezt a kórházakon kívül is megtették. az elesettek gondozását is az ápolási tevékenységhez sorolták. A betegek sokszor a szent helyeken fohászkodtak gyógyulásért. hanem inkább szakmaérvényesítő társadalmi folyamatokat. a szerzetesek ezt az elvet követték. Erzsébet. Így az ápolási szakmacsoport fejlődésének áttekintésekor az újkort vesszük kezdőpontnak. ők sokszor hajadon vagy özvegy hölgyek voltak.1. hiszen megélhetést biztosított a szakmát gyakorlók számára. ami ez által a társadalom egy bizonyos speciális szükséglettel rendelkező csoportját is kijelölte. OLÁH ANdRÁS A jelen fejezetben kísérletet teszünk a korszerű fogalmi kereteken belül értelmezett ápolástörténeti előzmények összefoglalására. A gondoskodásra szoruló emberek körül végzendő számos feladatot soroltak a széles értelemben vett ápolás körébe. azonban ezt külön szinte soha sem tárgyalták. az asszisztálás tartozott a feladatokhoz. a lelkiismeretesség és az etikai szabályok kialakulása hatott az ápolás autonómiájára. és munkájuk révén hasznos szerepet töltöttek be a rászorulók gondozásában. A korábbi időszakban is létezett gyógyítás. A társadalmi szerepvállalás szempontjából az ápolási. Az ápolás történeti áttekintése DR. A társadalomban betöltött szerepüket megjelenésükben is kifejezték. DR. környezetük tisztán és rendben tartása. amelyben természetesen az ápolás mint vele járó jelenség is megfigyelhető volt. azonban a máig ható legjelentősebb.és betegellátás Európában a kórházak köré szerveződött. A szakmai szabályok alkalmazásának hiánya nem egyszer járványok kitörésének alapjául is szolgált. A középkori szegény. amelyek az ápolás tevékenységével. Munkájukhoz kezdettől fogva a közösség szolgálata tartozott. az ápolás művelőivel és képzésükkel. magánszemély. fekete nővérek). A kezelés azonban sokszor felületes volt. Szt. hogy az első kórházak is a templomok köré szerveződtek. szürke nővérek. Leginkább a betegek körüli teendők ellátása. a modern szakma alapjait befolyásoló történések az újkorra vezethetők vissza. A középkorban a vallás és az orvoslás továbbra is egymással szoros kapcsolatban állt. továbbá kivívott presztízsére [2. Eredetileg a szegények. jóllehet a katonákat a kiképzésük során a legtöbb hadseregben megtanították sebeik ellátására. 3]. Mindemellett a szakmai felkészültség. valamint szakmai érdekeik érvényesítésével foglalkoztak. hogy az olvasó megismerje a nemzetközi és a hazai ápolás önálló szakmává és részben hivatássá válásának főbb mozzanatait. Szt. Erre az időre azonban már a gyógyítók számára rendelkezésre állt számos tapasztalati megfigyelés és ókori orvosi tudás a betegségekről. A legelfogadottabb megközelítés szerint az ápolók és a gondozók tevékenységét alapul véve célszerű elkülöníteni a következő csoportokat: • Egyházi szervezetek. helyhatóság. hogy áttekintsük azokat a főbb szervezeteket és mozgalmakat. BETLEHEM JÓZSEF. ami a szakmává válás egyik alapfeltétele volt. Katalin. Mind női (pl. valamint az ehhez vezető jelentősebb társadalmi tényezőket. a betegek alapvető szükségleteinek kielégítése és képzettebb ápolószemélyzet foglalkoztatása során az orvosok (sebészek) beavatkozásainak a segítése. sérülésekről. • Világi (polgári) szervezetek. felekezetek (szerzetesrendek). A háborús időkben a csatához közel eső területek lakosaira várt a sebesültek ellátásának feladata. önkormányzat. Az ápolás fejlôdésének fôbb nemzetközi mozzanatai Az ápolási szakmacsoport (szülészet. Szt. Szt. Antal. gondozás) fejlődésének főbb állomásai a korai történelmi korokban is tetten érhetők. mivel a betegeket Az ápolás társadalmi szerepének kialakulása Az ápolás foglalkozásból szakmává válása során többféle megközelítésében tárgyalható. gondozási tevékenységet részben önkéntesen és bizonyos keretek között (állam. A templomok mellett szerveződött keresztény kórházakban dolgozó személyeket diakonisszáknak nevezték. a szakszerű ellátáshoz a megfelelő higiénés viszonyok hiányoztak. Ez nem egyszerű kronologikus részletességű felsorolást takar. . akik nem egyszer a tényleges gondozási teendőket is ellátták a beteg körül. A korszerű ápolás fogalmi kereteinek megismeréséhez feltétlenül szükséges. Ezt az elkülönülést azért is kívánatosnak tekintették. Az emberbaráti szeretet a vallási rendek fő tanítása volt.

A betegápolói állami vizsgaelőírásokat Németországban 1906-ben kezdték el bevezetni. A kórházak inkább börtönökhöz hasonlítottak. Az AKH-ban 1904ben ápolónői intézetet állítottak fel a Rudolphinerhaus mintájára. az AKH igazgatója kezdte meg az ápolás elnőiesítését. és a képzés mindenekelőtt a gyakorlatra készített fel. hiszen az ápolást művelők számára mindezen ismeretek nélkülözhetetlenné váltak. ahol a diakonisszák megválaszthatják felettesüket vagy főnöküket. • Szolgák helyiségei. A tényleges betegellátás 1452. két sebészeti. amelyben ápolói iskola is működött. sokszor egy ágyban többen feküdtek. hanyagnak. A német törvénymódosítások átvétele után egységesen a vöröskeresztes ápolóképzést vezették be. A társulat több mint 20 ezer taggal ma a világon a katolikus egyház legnagyobb keresztény női közössége. vakoknak). hogy felekezeti ápolókat is alkalmaztak. Az ápolás szakmai tartalmát sokkal inkább a különböző vallási gyülekezetek őrizték meg. hogy az ápolói szervezetek számára világplatformot teremtsen. Bécsben viszont mindenkinek saját ágy jutott. Burgundia kancellárja és felesége. csupasz. ahol az ápolók társadalmi. Az okleveles ápolónő és az ápoló megnevezés Ausztriában 1938-ban szűnt meg a hitleri Németország általi erőszakos megszállást követően. festetlen falakkal. a betegek komfortjának előmozdítására. A törvény értelmében a foglalkozás célja is szó szerint „az egészség és a betegápolás magasztos szolgálata“ (Walter. • Szakmunkásiskolák. amely az addig szórványosan tapasztalható szociális ellátási formák kiterjesztésének szükségességét is felszínre hozta. Magánál tartja a végső döntés és a visszahívás jogát tagjai felett a külső szervekkel szemben. Az intézmény négy területen működik: 1. Legnagyobb termében 40 beteg ápolására nyílt lehetőség. azonban a 19. Ennek oka egyrészt a létrehozott intézmények komoly infrastrukturális hiányosságaiban. mert a nyilvánosság az ápoló(nő) szót még mindig a képzetlenséggel azonosította. amelynek során 2 évről másfél évre csökkent a képzési idő. ahol a felekezetek együtt végezték ezt a munkát (pl. az elbocsátott betegeket. 2. a férfiakat a betegápoló. század legjelentősebb társadalmi változásainak előidézője az iparosodás volt. Külön egyenruhát nem is viseltek. Gyermekek gondozása: • Kisgyermekek iskolái. hatósági feladattá vált. Tonnerre-ben (1293) Marguerite de Bourgogne alapította. 3. amelyet a pápa által később egyházi rendként is elismert keresztény nőegylet működtetett. január 1-jén indult meg. • Speciális iskolák (fogyatékosoknak. A belügyminisztérium 30 évvel a Rudolphinerhaus után ápolói iskolát hozott létre. Ez nagy előrelépés volt. amiről Angliából NOLAn írásai jó képet festenek [7]. AKH) II. gazdasági helyzetének javításáért. mely független az államtól és az egyházi elöljáróktól. Vince Szeretet Leányai Társulat). Fő céljuk az iparosodás társadalmi következményeinek enyhítése. és kezelésük komoly össztársadalmi. SVÁJC Svájcban az első vöröskeresztes ápolói iskolát 1899-ben nyitották meg Bernben. A korábbi szegényház átépí- . A képzett (okleveles) férfi ápolószemélyzetnek a betegápoló cím néha problémát okozott. A kaiserswerthi diakonisszák öt év szolgálat után szabadon hazatérhettek vagy megházasodhattak. az Amerikai Egyesült Államok és Németország részvételével az Ápolók Nemzetközi Tanácsa (Intertnational Council of Nurses). a 19. és mások vették át az irányítást. A középkori ápolás teljesen szakmaiatlan volt. krónikus. hogy a 17. korábban ápolóként java részében férfiak dolgoztak. Paris). Ezek a megnevezések ebben a formában 1945 után egészen 1997-ig hivatalosan érvényben is voltak. A háborús zavargások közepette Beaune kisvárosban a lakosság háromnegyede az éhhalál szélén állt. ami a „diplomás egészségnevelő és betegápoló nővér”. akik később a „szürke apácák” nevet kapták (St. Az 1800-as évek közepére annyira kevés ápoló működött az AKH-ban. székhelye Genf. Szegények ellátása: • Árvaházi gyermekek. a Német Császárságban 1876 és 1898 között 3300 ilyen intézményt építette. • Idősek és gyengélkedők. NOLAn maga is szorgalmazta a helyzet érdemi megváltoztatását. Szerencsétlen nők segítése: • Börtönbüntetésüket töltők. 2003). a gyógyszerek kiosztása. hogy kórházat alapít kápolnával a városban a szegény betegek ellátására. Természetesen a távozó betegek örültek. Mindezek természetesen a beteg életkilátásait alapvetően meghatározták [5]. század elejéig az ápolás szakmai értelemben rendkívül rossz helyzetbe jutott [4]. ma is működő kórházi épületet Lyonban (542) és Párizsban (650) hozták létre (Hotel Dieu Lyons. Az egységes ápolói képzési elveket 1925-ben fektették le Bernben. 1924-ig. meggondolatlannak. ezt részben a népesség gyarapodása is indokolta. hanem vallásos nők. század végétől még inkább azzá vált. amelyhez parkok és udvarok is kapcsolódtak. fejezet Az ápolás történeti áttekintése 33 csak nemük szerinti gondozó ápolhatta.” Két hibát elkerültek: a rendi fogadalom megkövetelését vagy az elmélkedő aszketikus magatartást és a decentralizációt. a bizonyítás szinte lehetetlen volt. THEOdOR HELM. mivel a művelőit is megvetés övezte a társadalomban. a „diplomás egészségnevelő és betegápoló” megnevezést vezette be. József császár alapította meg 1784-ben Bécsben. Európa FRANCIAORSZÁG Az újkori kórházfejlődésben a döntő szerepet a betegek ellátása kapta. kifejezetten a betegek ápolásának és gyógyításának a céljára. A Diakonissza Anyaház életének szabályait FLIEdnER az alábbiakban foglalta össze: „… Az intézmény szabad vallá- AUSZTRIA Az első közép-európai kórházat (Allgemeines Krankenhaus. A kórházakban ezért alacsony társadalmi státusú emberek végezték az ápolást. sokakat az éhhalál fenyegetett. Részben a közegészségügyi problémák megoldása is érintette az ápolás fejlődését. egyben-egyben átlagosan 20 beteget helyeztek el (Walter. nem kívántak senkire rosszat mondani. A felvigyázók feladata volt a szobák fűtése és szellőztetése. Az Hôtel-Dieu-t Beaune-ben 1443-ban alapították. azonban az egyes tartományok eltérő időpontban csatlakoztak ehhez a rendszerhez. Az anyaház egy demokratikus család. ezek egyben szegényházi funkciót is betöltöttek. és a személyzet képzésére sem túl sok figyelmet fordítottak. • Leányiskolák.: Sisters and brothers of Mercy. THEOdOR BILLROTH indította el 1879-ben az első világi ápolónői iskolát Bécsben (Rudolphinerhaus). A két legrégebbi. A gyakorlatorientált képzés három évig tartott. akik életüket erre tették fel. hiszen pl. Ezekben az intézményekben nem fogadalmat tett apácák dolgoztak. A szervezet céljai az alapítása óta. speciális). a kórház mind a mai napig létezik. másrészt a személyzet képzetlen voltában és alacsony státusában kereshető. • Körzeti (egyházközségi) ápolás. Az Hôtel-Dieu-t. Ennek ellenére voltak olyan kórházak. • Megtért prostituáltak. A nőket a betegápoló nővér cím illette meg. pl. azonban a szakmai igényesség hanyatlásának egyértelmű jelei itt is mutatkoztak [4]. hangsúlyozva ezzel az ápolók betegségmegelőzési és egészségnevelési feladatát. Nyomai sem voltak a kolostorok körül tapasztalható virágoskerteknek és a barátságos belsőknek. az étkeztetés. • Magánápolás. Ez idő alatt sem a hatóságok. Ez idő tájt a kórházak zsúfoltak voltak. gyermekek nevelése és tanítása. pl. 2003). NUTTInG és DOCK szerint az ápolás a legsötétebb periódusát élte ekkor. vakok menhelye. Az újkor. • Szegényházi ellátottak. és ez átépítésekkel 1971-ig ezzel a funkcióval működött. Ugyanebben az évben került megalapításra Nagy-Britannia. 4. Az Hôtel-Dieu-t Chatillon les Dombes-ban (1617) Vinzenz von Paul és Louise de Marillac alapította. A felvigyázók a betegekkel együtt a kórházban laktak és az alsóbb néprétegekből származtak. a szerzetesrend főnökasszonya) intézte az ápolók felvételét. hogy kijutottak a kórházból. század közepétől (Európában a 30 éves háborút követően) a 19. ill. a mai Német Ápolás Szakmai Szövetség (Deutsche Berufsverband für Pflegeberufe) elődjeként. A szegények és a betegek ellátása már a középkorban is részben társadalmi feladat volt. egy nemi betegségek osztálya működött. Jóllehet a vezetők ennek tudatában voltak. De Marillac (Le Gras anya. Guigone de Salins a lelki üdve érdekében elhatározta. NOLAn az ápolókat szívtelennek. nemtörődömnek jellemezte. 1930-ban Ausztriában már 8 ápolói iskola működött. ahova a nap sem sütött be. NÉMETORSZÁG Németországban THEOdOR és FRIEdERIKE FLIEdnER 1836-ban Kaiserswerthben alapitotta meg a Diakonissza Anyaházat. A tanács jelenleg 135 nemzeti reprezentatív tagszervezettel rendelkezik. A kórházban 111 betegszobát alakítottak ki. mielőtt elhagyták a kórházat. század végén kerül előtérbe. A százéves háború után Franciaországban is nagyon sokan szegénységben tengődtek. Az anyaház védelmet és otthont nyújt minden tagja számára. A legtöbb jól működő szerzetesrendi kórház színvonala jelentősen vis�szaesett. amikor a rendalapító meghalt. A szakmai megnevezésekben 1997-ben törvényi változtatásra került sor. az ágyazás. amelynek végén az ápolók oklevelet vettek át. ahol két év alatt kék ruhát viselő ápolókat képeztek.32 Ápolás 1. A rossz higiénés viszonyok miatt gyakoriak voltak a fertőzések és a járványok. Ez volt az első kórház jellegű épület (Hôpital des Fontenilles). az ápolási szakma világméretű fejlesztéséért és a nemzeti és nemzetközi egészségpolitika befolyásolásáért emelnek szót. • Tanítóképző iskolák. Ma itt idősotthon és ápolási múzeum található. sos szervezet. A Német Betegápolónők Szakmai Szervezetét (1903) AGnES KARLL hívta életre. tésével 2000 ágyas intézményt hoztak létre. Ez az összefogás volt az újkorban a karitász szervezetek első mintája. sem maguk az orvosok nem fordítottak kellő figyelmet a betegellátás körülményeinek javítására. aminek hatására pl. egy tisztviselő kikérdezte panaszaikról az ápolók viselkedésével szemben. Erre az időszakra egyértelműbbé vált a rossz szociális körülmények és a betegségek terjedésének a kapcsolata. Nagyon gyakoriak voltak a visszaélések. sötét szobákkal. hiszen a beteg elhagyta a kórházat. • Fogyatékosok. Párizsban még ekkor is egy ágyban 3-4 beteget helyeztek el. kis. ahol 140 felvigyázó dolgozott. Így az egészségügyi és a szociális kérdéseket egyre kevésbé tudták egymástól elválasztani. Charity). amit a polgárosodás és népesség gyarapodása felgyorsított. Nicolas Rolin. Négy belgyógyászati. ami komoly összetűzésekhez vezetett. csak látszatintézkedésekre került sor. • Varrás és kézimunka. a fogvatartottak ellátása. Összességében elmondható. LIndEnHOf. Ápolás: • Kórházi ellátás (akut. A nőket és a férfiakat külön teremben helyeztek el. 1899-ben felügyelői kurzusokat indítottak 200 fő részvételével. hozzá többnyire kápolna is csatlakozott. A középkori európai kórházak kialakulása Franciaországhoz kötődik. betegek és idősek ápolása volt. Ezeket az intézményeket javarészben a városokon kívül építették. ahol orvossegédeket szerettek volna elsősorban képezni polgári nők köréből. pl. A kórházak építészeti kialakítása változtatásának gondolata a 19. Ha valaki mégis megkísérelte ezt.

évi XXI. azonban 1854-ig világi kórházakban és szanatóriumokban az Osztrák-Magyar Monarchia területén nem tevékenykedhettek [15]. államilag elismert szakmaként és vezették be a nyilvántartásukat. amely előírta az ápolók állami nyilvántartási kötelezettségét. e képzési formát a Vallás. ábra. Alapítására (a magyarországihoz hasonlóan) 1881-ben került sor. Mary Kórháznak hívtak. számukra otthon és érdekvédelem biztosítása volt. Buffalo). Philadelphiában az ápolási társaságot világi ápolók hozták létre 1836-ben (Nursing Society of Philadelphia). Egyesült Államok) Észak Amerika első kórháza az Hôtel-Dieu. „Szakképzett Ápoló” (The Trained Nurse) címmel.34 Az ápolástudomány tankönyve 1. majd 1951-től az ápolási asszisztens szakképesítéssel egészítették ki. A képzés inkább a tanterv oktatási elvárásait tükrözte. iskolai képzésben végzett ápolójaként tartják számon. mintsem a klasszikus kórházi szükségletek gyakorlati kielégítését. Fő jellegzetessége. Hivatalos formában meghirdetett és elindított képzés 1872-től létezik az USA-ban. amely 4 évig tartott. Az ápolói képzés 2 évig tartott. Budapesten a feljegyzések szerint a Rókus Kórházban BEnE FEREnC indított képzést az ápolást végzők számára. A hazai ápolás szervezett kereteinek kialakulása részben a hazai kórházügy fejlődéséhez köthető. évi XIV. A szegények ingyenes kezelését is igyekezett megoldani a rendelet. az ápolók munkaerő-piaci jogainak képviseletében. 1881ben a Vörös-Kereszt Erzsébet Kórházában Budapesten. Az 1700-as évek végén és az 1800-as évek elején nyomokban már létezett hazai ápolás. Az ANA jelenleg 54 tagállam tagszervezeteit képviseli szövetségi szinten. majd Kolozsváron és Pozsonyban indult el ápolói tanfolyam előre meghatározott tematika szerint.és szegényellátást együttesen valósította meg. azonban nyugodtan kijelenthető. A magyar kórházakat közkórházi és egyéb közérdekű jelleggel nem bíró intézményekre osztotta az 1876. 1873-tól dolgozott a projekten. amely szakmai szervezetként hívatott az ápolási szakma érdekeit érvényesíteni és képviselni. gazdasági és életkörülményeinek javításában. akik az Amerikai Hadsereg ápolói alakulatát alkották. aki az amerikai polgárháborúban komoly tapasztalatokat szerzett a sebesültek ápolásában és ellátásának szervezésében. A Betegápolónői Intézet (1885) JAnnY GYULA javaslatára jött létre Budapesten. Az első amerikai szakmai folyóiratot „The Nightingale” címmel 1886-ban adták ki. JEAnnE MAnCE francia telepes hozta létre 1645-ben. Néhány orvos egyes kórházakban fél évnél rövidebb idejű tanfolyamokat szervezett. közösségi ápoló és ápoló) jogi helyzetét 1948-ban szabályozták újra. e szerepének magyar területeken is át kellett alakulnia. törvénycikk a közegészségügyről. RICHARd ápolót azóta Amerika első hivatalos keretek között. Az Osztrák-Magyar Monarchiában az ápolói tevékenység gyakorlását nem kötötték semmiféle előképzettséghez. Az egyetemi követelményeket követő első gazdaságilag. Amerika (Kanada. A rendbe 18-36 év közötti leányokat és gyermektelen özvegyasszonyokat vettek fel 2 év próbaidő után. meghatározták az alapképzés és a posztgraduális képzés elveit. Az Országos Betegápolási Alap (1898) alap rendezte az 1898. az új típusú ápolástudományi MSc programot 1956-tól vezették be. és otthoni ápolási kurzusokat tartott. de az egyéni kezdeményezés és megvalósítás szintjén maradt. • Amerikai Ápolási Alapítvány (American Nurses Foundation). Az első ápolók THEOdOR FLIEdnER diakonisszaiskolájából kerültek Magyarországra. 1-3. Az első felsőoktatási (egyetemi szintű) ápolóképzést 1952-ben indították el. A kanadai és az egyesült államokbeli közösségi ápolás megteremtőjeként tartják számon. A szülésznőséget 1899-ben ismerték el önálló. 1835-ben BUGÁT PÁL nevéhez kötik azt a javaslatot. Az Amerikai Vöröskereszt hivatalos ápolási szolgálata azonban csak 1909-ben alakult meg. Ezek után a negyed közösségi ápolói teendőit látta el. aki a Torontói Általános Kórház Ápolói Iskolájának első vezetője volt (Toronto General Hospital’s School of Nursing). A Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egylete címere . majd 3 év gyakorlat után vehették át az oklevelüket. alapján a betegápolással járó költségek megfizetésének módját. fejezet Az ápolás történeti áttekintése 35 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG A Királyi Ápolási Szakmai Kollégium (Royal College of Nursing) felállítására 1916-ben került sor. szervezetileg is önálló ápolói iskola a Yale Egyetemen jött létre (Yale School of Nursing) a Rockefeller Alapítvány támogatásával 1923-ban. Montrealban. „visiting nurse” fogalmát LILLIAn WALd vezette be azáltal. A kiegyezést követően újabb lendületet vett a hazai egészségügy fejlesztése.. részben a népességszám gyarapodása által kiváltott igényekhez. a többi kórház viszont csak életveszély esetén volt köteles ezt megtenni. Jóllehet 1934-től lehetőség volt egyetemi végzettség megszerzésére is az ápolásban. A közkórház az addig a beteg. hogy a szervezett iskolázás jelei hiányoztak. A Kékkeresztes Márta Ápolónő Egyesületet TRUGLY MARGIT alapította 1926-ban mint magyar betegápoló kongregációt. majd ezt egy havonta megjelenő folyóirat követte 1888-ban (USA. Fő tevékenységüket a Szent Rókus Kórházban végezték.és Közoktatásügyi Miniszter hivatalosan Ázsia JAPÁN Japánban az ápolás fogalmát először 1876-ban említik („kangofu”). A Pittsburgh Egyetemen 1954-ben indítottak először PhD programot ápolásban. A Columbia Egyetem Ápolói Iskolájának létrehozásában is közreműködött. azonban ennek komoly hatása nem volt. amelynek szabályait CHYZER KORnÉL dolgozta ki. ahol 1873-ban adtak ki először ápolói bizonyítványt (New England Hospital for Women and Children Training School for Nurses) LIndA RICHARd részére. Az egyházi ápolók ez idő tájt is működtek. így ez nem válhatott valóra [12]. A (látogató) közösségi ápoló. aki sokszor nem igazán tudott megfelelő munkaerőt választani. 1987-ben újra szabályozták az ápolóképzési rendszert. Élen jártak abban. FLOREnCE NIGHTInGALE tevékenységét részletesen más művek ismertetik. A vöröskeresztes mozgalom komoly mérföldkő volt az amerikai történelemben is. feladatukként határozták meg a közösségi ápolás. A társaság 1850-ben nyitotta meg ápolói iskoláját. Az orvosképzés fejlődésével párhuzamosan hazai orvosok is kezdték felismerni. mivel a jelentkezők sokszor tanulatlanok és fegyelmezetlenek voltak [14]. Hosszú idő alatt sikerült célját elérni. A Japán Ápolók Szövetségét 1929ben hozták létre. Az Ápolási törvényt 1919-ben adták ki az EK-ban. A szakmai szervezet előzményeként már 1896-ban létezett egy ápolói érdekképviseleti szövetség (Nurses Associated Alumnae). Az amerikai polgárháború idején (1861-1865) a hadseregben a sérültek ellátását a tábori orvosok mellett szervezett formában ápolók végezték. Az ANA három tagintézményt működtet: • Amerikai Ápolási Akadémia (American Academy of Nursing). Ezt követően a Bellevue Kórházban (New York City) is indítottak ápolói iskolát FLOREnCE NIGHTInGALE elvei alapján (1873). az aszepszis. közülük 53-at 1800 után alapítottak [11]. A rendet 1948-ban feloszlatták. 1893-ban ő használta először a közegészségügyi ápoló (public health nurse) fogalmát is. Célja ápolónők képzése. amelynek fő célpontja a járványok megelőzése és az orvosképzés fejlesztése volt. A protestáns egyház diakonisszái Magyarországon a Bethesda Kórházban jelentek meg először. Jelenleg létezik 3 éves szakképzés és 4 éves BSc képzési program is ápolók számra. amelyet akkor St. ábra. ábra). Az oktatás. antiszepszis betartására. mint hazánkban. A tengerentúlon a magánfenntartású kórházak egyik legmeghatározóbb példája volt Rochesterben (USA) a Mayo Klinika megnyitása. • Amerikai Ápolási Engedélyezési Központot (American Nurses Credentialing Center). amely 1926-ig volt érvényben. A törvény tényleges életbelépésére azonban csak 1923-tól került sor. Magyarország A szervezôdés kezdete hazánkban Az ápolás mint szakma Európában előbb nyert teret. elsősorban saját munkájának segítése okán. az ICN 1933-ban vette fel tagjai közé. világháborút követően az ápolói szakmacsoport (szülésznő. Magyarország területén 1848-ig 92 kórház működött. Alapító elnöke CLARA BARTOn volt. hogy a mesterképzés keretében külön „gyakorló ápoló” (nurse practitioner) és „klinikai ápoló specialista” (clinical nurse specialist) szakképesítést vezettek be. hogy lehetőleg valamennyi odaforduló beteget felvegye. A fő elv a közkórházak esetében az volt. Mai napig is e felosztás szerint léteznek az ápoláshoz kötődő szakmák. Az első színes bőrű ápolót (MARY ELIZA MAHOnEY) 1879-ben avatják a New England Kórház Ápolói Iskolájában. Az Amerikai Ápolók Szövetségét (American Nurses Association) 1911-ben alapították. a közegészségügyről szóló 1876. 1-1. amely Kaiserswertben 1836-ban hozta az első szemléleti és gyakorlati áttörést az ápolóképzésben. A szabadságharcban betöltött szerepük miatti viszontagságok megpecsételték az általuk kezdeményezett iskola tervét is. az önálló anesztéziára. hogy kezdettől fogva figyeltek a kor tudományos eredményeire. Az egységes rendszerű ápolóképzés gondolata fel-felvetődött. Az ápolók közkórházi foglalkoztatása kizárólag a kórház igazgatójának felelősségén múlott. Királyi rendelettel hozták létre a Magyar Vörös-Kereszt Egyletet (1-1. Ezt megelőzően a világon először állami ápolói nyilvántartási kötelezettséget 1902-ben Új-Zélandon vezettek be. FLOREnCE NIGHTInGALE elvei alapján Kanadában elsőként MARY AGnES SnIVELY szerzett ápolói oklevelet. amelynek szellemiségét vitte tovább az ANA. amely szorgalmazta az orvosi egyetem mellett ápolói iskola felállítását. részt vesz az ápolási gyakorlat standardjainak kialakításában. 1-2. A vöröskeresztes ápolóképzés Az Európa-szerte terjedő vöröskereszt-mozgalom nem hagyta hazánkat sem érintetlenül. évi törvény sem fogalmaz meg ezzel kapcsolatban kitételt. hogy New York migráns közösségének szegényházában megtapasztalta a gyermekek sanyarú körülményeit és szörnyű gondozásukat. Ő dolgozta ki annak tantervét is. tc. az orvosi ellátás és a közegészségügyi helyzet javítását. a kutatás és a klinikai gyakorlat mind a mai napig az iskola filozófiájának meghatározója. Az első ápolóképző iskolát 1885-ben LIndA RICHARdSnAK köszönhetően nyitották meg. hogy szükség van a segédszemélyzet képzésére. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt 1849-ben BALASSA JÁnOS és GAÁL GUSZTÁV vetette fel ismét az egyéves ápolói képzést nyújtó intézet felállításának gondolatát. a szülésznőség és az ápolás minőségi fejlesztését. Az ápolók esetében a regisztráció 1915-ben vált kötelezővé. A II.

és a vöröskeresztes ápolók a képzés végeztével világi kórházakban is el tudtak helyezkedni. nehéz körülmények között folytatták működésüket. Az egyesület céljai között az ápolók megfelelő társadalmi elismeréséért való küzdelem állt amellett. A jelentkezők a 18. „a világi betegápolók kulturális és gazdasági törekvéseinek” összehangolását. Fővárosi kezdeményezésre jött létre a Gondviselés Egylet. Kell. ábra) [25]. JÓZSEf végezte. akik körében a halandóság rendkívül nagy volt. amikor kiadásra 1-4. A diakonissza és a vöröskeresztes ápolók igyekeztek inkább magánállást vállalni. A Magyarországi Betegápolók és Ápolónők Országos Egyesületének jelvénye 1-5. gyermekágyas és szoptató nők. A szövetség még ebben az évben indított szervezett keretek között anyaés csecsemő-védőnői tanfolyamot.és fürdőstanfolyamaikat 1906-ban indították belügyminiszteri engedéllyel. majd két éves gyakorlat után vehették kézhez teljes értékű oklevelüket. aminek különösen a háborúk idején volt nagy jelentősége. ábra. rendi ápolók és kisebb számban képzett világi ápolók látták el az ápolói feladatokat. világháború végéig működött.45:910. Ebben központi szerepet játszott.és csecsemő-védőnői tanfolyamokat. A felvételi kritériumok között a magyar írás-olvasás tudása mellett négy éves polgári iskolai végzettséget és fedhetetlen erkölcsöt követeltek meg. hogy helyhatósági és társadalmi összefogásra volt szükség a kezeléséhez. június 25-e után bontakozott ki.36 Az ápolástudomány tankönyve 1. 18]. mivel a közkórházi rendszerben dolgozó ápolók megbecsültsége nagyon kicsi volt. továbbra is képzetlenek. mi tanulni akarunk. életévük betöltését követően jelentkezhettek és egy polgári vagy annak megfelelő szintű iskolai végzettséggel kellett rendelkezniük. szolgálati idő után járó rendszeres öregségi nyugdíj biztosításáért küzdöttek: „…azokért akarunk küzdeni. Az egyesületek mint civil szerveződések kezdeményezése maradt az egyedüli megoldás az ápolás ügyének előmozdítására [19]. A főszerkesztést DR. harmincas évek eleje magyar ápolásügyének helyzetéről néhány bíztató szót [21]. hogy nem tudunk igazán a beteg emberiség javára szolgálni…” [20]. század végén egyre nagyobb számú ápolószemélyzetet követeltek. A Magyar Vöröskereszt „Önkéntes Segédápolónő” jelvénye elismerte [22]. hogy a képzés egységes rendezésének ügyét is fontosnak tartották.és gyermekvédelem különös figyelmet kapott a 20. Szent János Közkórház. világháborúig jelentős változást az ápolószemélyzet képzésében és gyakorlatában nem hoztak. Az állami ápolóképzőkben a betegápolást tanulók a végzést követően okleveles betegápolói és betegápolónői (Diplomierte Krankenschwester ill. Auguszta főhercegnő és báró Hazai Samu honvédelmi miniszter látogatása a „Gondviselés” kórházban (Forrás: A világháború képes krónikája. hanem Csehországban és Szlovákiában. Az itt végzetteket a szervezet maga alkalmazta saját országos hálózatában központi irodája segítségével a terhes. A szervezett állami képzések előfutárának is tekinthető volt.) . inkább a kórházi bentlakásos képzés fejlesztését tartották kívánatosnak. szakmai központjuk azonban 1885-től a budapesti intézmény lett. hiszen a probléma olyan mértéket öltött. Szent Margit Közkórház. Felvetődött. addig az utóbbi egylet otthoni ápolásra készíti fel növendékeit. század elején. majd később kétévesre bővítették. kiknek nem volt hivatalos szószólójuk. majd Prágában (1916) és Triesztben (1916) hozták létre. Rendszeresen ápolói tanfolyamokat szerveztek. A világi ápolás szervezôdése hazánkban Az ápolóképzés hivatalos szabályozása többszöri kezdeményezés ellenére sem hozott eredményt a Monarchián belül az első világháborúig. hogy ez a tömörülés meghozza ré- 1-3. az 1915-ben megalakult Országos Stefánia Szövetség (1-7. védnökének az ápolóképzés előmozdításában hírnevet szerzett BAbARCZI SCHwARTZER OTTÓT kérték fel. A Magyar Sebész Társaság is sürgetőnek érezte az ápolóképzés megoldását a századfordulón. mert érezzük. legalábbis az egységességét illetően. hogy az ápoló(nő)k képzése két évig tartson. mivel nagyobb mértékű szakmai megalapozottságot vártak volna a képzésektől. önsegélyező egyletet állítottak fel.és védônôképzés A Fehér Kereszt Országos Lelencház Egyesületet 1885-ben alapította SZALÁRdY MÓR szülészorvos. Győry Tibor helyettes államtitkár írt a huszas évek vége. 1918 és 1932 között 914 személy vizsgázott az elméleti tanfolyamon. Az Országos Közegészségügyi Tanács a kórházi ápolók képzését csak a Vörös-Kereszt Egylet és a Gondviselés Egylet által szervezett tanfolyamok esetében látta kielégítőnek. amely a hivatásszerű betegápolással foglalkozott [16]. Az első világháború megviselte a szervezetet is. ábra) névvel. amely az I. és a növendékek saját kórházukban abszolválhatták a gyakorlatukat is (1-5. kik eddig mindig egyedül voltak. ábra. Elsősorban a fővárosi kórházak ápoló-utánpótlását biztosította. ábra.) A képzés eleinte egyéves volt. A Magyar Vörös-Kereszt Egylet által Szófiába küldött ápolók (Vasárnapi Újság 59. Az elméleti vizsgát egy éves képzés után kormánybiztos előtt tették. 1916-tól fél éves rendszerességgel indítottak okleveles anya. század utolsó két évtizedében (Budapesten: Szent István Közkórház.) 1-6. Az egyesület tagjai részére szükség esetén jogi védelmet is biztosított. Az egyesület elsősorban az elhagyott gyermekek gondozására jött létre. A főszerkesztői beköszöntést követően Dr. A lap 1932 szeptemberétől a „Betegápolásügy” nevet vette fel. Ez idő tájt jöttek létre az első állami ápolóképző iskolák. A Betegápolásügy (Egészségügyi Alkalmazottak Lapja) DR. Tevékenységük másik maradandó műve az 1920 óta az egyesület gondozásában működtetett „Egészségügyi Alkalmazottak Lapja” volt. (Ezt megelőzően 1884-ben már több városban is megindult a hivatásos és önkéntes vöröskeresztes ápolóképzés. a szerkesztést SZIEbEn F. egyetemi rk. aki a Szent Rókus Kórházban tevékenykedett. szülő. Az első állami ápolóképző iskolákat még a rendelet megjelenése előtt Bécsben (1913). E jogszabálynak az ápolóképzésekre nem csak Ausztriában. Diplomierter Krankenpfleger) címet szereztek [17. 1898-ban az egyesületre bízták a gyermekvédelem országos megszervezését is (Hahn. A Magyar Vöröskereszt „Önkéntes Ápolónő” jelvénye került az első olyan rendelet. A reformok az I. felvállalták az ápolók rossz szociális helyzetének és társadalmi megítélésének javítását. Az anya. 1914. ábra. Első ápoló. A betegápolói egyleti tagságot nem találták elégségesnek a kórházi alkalmazáshoz. A képzést nyugati minták alapján indították. továbbá tartalmilag Magyarországon is befolyása volt. MIHALICZA JÓZSEf 1902-ben szakmai érdekvédelmi egyesületet alapított Magyarországi Betegápolók és Ápolónők Országos Egyesülete (1-4. Az iskolák működésénél általános feltétel volt. Szent László Járványkórház) ugyanakkor a 19. amit a világi ápolóképzés nem tudott maradéktalanul teljesíteni [15]. Az ápoló. amelyek e törvény szabályai szerint működtek. valamint az újszülöttek és a kisdedek gondozására. kik a társadalom legelhagyatottabbjai. Az iskolákba férfiakat is felvettek. Míg előbbi javarészében kórházi. ábra). AnTAL LAjOS. 1912. 1960). A kórházépítések a 19. szünkre vágyaink teljesülését. SCHOLTZ KORnÉL államtitkár. fejezet Az ápolás történeti áttekintése 37 1-2. A jól képzett vöröskeresztes ápolók 3-6 hónap alatt önkénteseket is képeztek. november 1. A civil kezdeményezés országos jellegére való tekintettel Az Osztrák-Magyar Monarchia ápolóképzése A rendszerezett ápolóképzés az Osztrák-Magyar Monarchia területén 1914. tanár védnöksége alatt álló Magyarországi Betegápolók és Ápolónők Országos Egyesületének és a Fürdősök Egyesületének hivatalos lapja lett. hogy szükség lenne a „hivatalosan képesített ápoló” megjelölés bevezetésére a szakképesítést szerzett ápolók számára [22]. ábra.

érdekes módon JOHAn BÉLA vezetésével. előre meghatározott. rendelettel megalakult az Egészségügyi Központi Továbbképző és Szakosító Intézet. jóllehet mindkét megközelítésre szükség volt a társadalom egészségi állapotának javítása érdekében. amelyet 13 hónapos gyakorlati és elméleti képzés követett. 1939). nemi betegségek).: Geschichte der Pflege. BETLEHEM J. ápolónő • 1972-1977: általános rendelőintézeti asszisztens. JOHAn szerint: „míg a Stefánia szakemberei a védőnői kar munkáját elsősorban a szociális. • 1976-1996: másodfokú szakosítók. A képzés kezdetén 5 hónapos előkészítőn kellett részt vennie a jelölteknek. Az egészségügyi igazgatás megszervezésére a Rockefeller Alapítvány 1928-ban ismét egyszeri adományt bocsátott rendelkezésre. kórokra visszavezethető megbetegedések és azok gyógyítása.és Védőnőképző Intézet terveit. A. In: Lauber. A Nővér című szakmai folyóirat egy időben a MÁT lapjaként szerepelt. azonban állami hatáskörrel. Wien. A képzést még a korábban felállított Debreceni Tudományegyetem Állami Ápoló.): Betrifft: Pflegewissenschaft. ezeknek szakmailag meghatározó alakja az egészségügyi zöldkeresztes védőnő volt. Az újonnan indult tanfolyamokhoz már négy gimnáziumi osztályról szóló végzettségre volt szükség. Az általános egészségügyi alapképzést nyújtó 1-8. H. A Magyar Királyi Közegészségügyi Intézet felállításának jogi alapja (1925 évi XXXI.és csecsemővédelmen. Deutsche Krankenpflege Zeitung 141-146. Az Országos Stefánia Szövetség jelvénye a szervezet 1917-től a Belügyminisztérium fennhatósága alatt látta el eddigi feladatát. A II. A Magyar Ápolástudományi Társaság (MÁT) 1995-ben kezdte meg működését. (Johan 1929: 68–69). In: Schadewalt. [5] NUTTIG.és Védőnőképző Intézetében is folytatták. rendelettel megalakult az Egészségügyi Szaktanfolyamok irodája. Ő képviselte területén az egészségvédelmi munka java részét. 1939-ban a visszacsatolt Kassán is Állami Ápoló. pp 499524. (Az 1940 végéig Stefánia Szövetség által képzett szakvédőnőket is alkalmazták még. áttekinthető módon.: Personelle und arbeitstechnische Gegebenheiten im Krankenhaus des 19. Az egészségügyi segédszemélyzet képzésére 1926-ban kidolgozták az Állami Ápolónő. tisztázva a szervezetek illetékességi köreit. A képzési költségeket az állam biztosította teljes egészében [26]. Ez azt jelentette. A 44/ 1970. Ennek keretei között felépítették az Állami Ápoló. Az így képzett védőnők egészségügyi és szociális tevékenységet is végeztek [27]. M. Az intézet létrehozását és 5 éven át csökkenő mértékű támogatását a Rockefeller Alapítvány biztosította [28]. A 12/1962.) Az Országos Stefánia Szövetség1940. sz. 1939).. Utoljára Kolozsváron hoztak létre ilyen intézményt 1940-ben.1. Ez által szerették volna egységes irányítás alatt megszervezni az országban működő nagyon sokféle. egészségügyi propaganda folytatásában. 1993. • 1975-1996 általános ápoló és általános asszisztens. szociálhigiénés munkások tevékenységi körébe sorolták (Keller 1927: 16–17). • 1975-1999: felnőtt szakápoló (elsőfokú szakosító). fertőző beteg gondozói (tbc. csecsemő. amelyet1993-ban a debreceni. hogy a harmincas évek elején a két szervezeti nézet ütközött. centralizált irányítással. Seidl E. Az egészségügyi szakoktató és intézetvezető képzettség 1975-ben főiskolai szintre került. 1939). A képzés tanterve egységes szerkezetű volt. IRODALOM [1] KASTER. törvény) 1925-ben teremtődött meg. világháború utáni ápolás A védőnői képzés 1945 és 1954 között megmaradt. ahol ezek az intézmények a fővároshoz kerültek. 153-159.és csecsemővédőnő képzés alapját a közegészségtani és a szociális alapok tették ki és kevésbé az ápolóképzés klasszikus bázisát jelentő. gyermekápolói és szülésznői alapképzésben. Az OKI oktatásban betöltött szerepét két fő cél mentén határozták meg: • Tisztiorvos képzés. 1950 után az egészségügyi szakiskolákban képeztek évtizedekig ápolókat 2 éves ápolói. a szegedi és a pécsi orvosképző helyekhez kapcsolódóan újabb képzőhelyek követtek. 170175. 2001.és Védőnőképző Intézet létesült. (Hrsg. A korábban közös elvek alapján az Országos Stefánia Szövetségnél folyó anya. így érdemi működését hosszas újraszervezést követően 1922-ben kezdhette el. A képzésbe lépés feltétele gimnáziumi érettségi vagy tanítónői oklevél és a fizikai alkalmasság volt.és Védőnőképző Intézetet Budapesten.3:3-8. azonban az utóbbi időben a MÁT szakmai együttműködésével kerül kiadásra. a képzés végén záróvizsgát (Johan. és mtsai: Adalékok a professzionális ápolástudomány fogalomrendszeréhez Közép-Európában. DOCK. hogy a zöldkeresztes védőnő sokrétű feladatot valósított meg . egyszerre adva érettségit és szakmai képesítést. A Magyar Védőnők Egyesülete 1991-ben alakult meg. Az első egyetemi szintű ápolóképzés indítására Pécsett került sor a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Karán 2000-ben [35]. [3] SEIdL. hivatalos lapja az Ápolásügy. de ezt egészségvédelmi ismeretek is kiegészítették [29]. amelyet 10 hónap elméleti képzés követett. ábra. A képzési program szerves része volt az ápolási tananyag. azonban működését 1927-ben kezdte meg JOHAn BÉLA irányításával.. A Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat jelvénye .: A history of nursing. valamint a megelőzést. valamint egy éves védőnőképző tanfolyamok szervezésében határozták meg. • 1992-1996: felnőtt szakápoló technikus bizonyítvány. Az intézet keretei között egységes tananyag alapján. Ekkor az Országos Stefánia Szövetség 334 védőintézettel és 850 védőnővel rendelkezett az országban [32]. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés (1920) a szervezet működését szinte ellehetetlenítette. sz. Ezt követően ismét 6 hónap gyakorlati munkával lehetett érdemessé válni az oklevélre. Rövid ideig létezett az egyetemi szintű okleveles védőnőképzés is 2004-től. Elmondható tehát. hogy pénzügyi gondok miatt a Stefánia Szövetség 1940 őszén felajánlotta az anyaés csecsemővédelmi intézményrendszerét a Zöld Keresztnek. E. Vol. [2] KOZOn V.. New York-London.közösségi ápolást és gondozást (Johan. Putnam’s Sons. Nővér (23). A Zöld Kereszt és a Stefánia Szö- vetség munkájának jobb összehangolása érdekében szerződést kötöttek. a felvilágosítást is. 1975-től főiskolai szintre helyeződött a képzés az Orvostovábbképző Intézetben. Az új szervezet szociális kiegészítő tevékenységet látott el a Zöld Keresztes Szolgálat mögött. Stuttgart-New York. addig az OKI egyértelműen egészségügyi segédmunkának minősítette a védőnői szolgálatot: JOHAn BÉLA megfogalmazásában: a védőnő az orvos segédje. (később körorvosi képzés). 1965-től egészségügyi szakközépiskolák és szakiskolák nappali képzési formái kezdték meg működésüket. egészségvédelmi körzetek kialakítását (Johan. Anett (Red. 1989-ben indult az első főiskolai (felsőfokú) ápolóképzés diplomás ápoló szakképzettség megjelöléssel a HIETE-n. 1939). otthoni ápolói és gondozói feladatai is voltak. Végül fél éves falusi egészségvédelmi munkával zárult a képzés. Wilhelm Maudrich.: Pflegewissenschaft – eine Annäherung an Begriff und Bedeutung (Ápolástudomány – a fogalom megközelítése és jelentősége). Beiträge zum Selbstverständnis einer neuen Wissenschaftsdisziplin. és kettős szakképesítésű oklevelet adtak ki. középiskolai rendszer 1968-ban indult. [6] GOERKE. majd 1938-ban indult a képzés a Szegedi Magyar Királyi Állami Ápoló. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara 2004-ben alakult meg mint szakmai érdekképviseleti köztestület. pp 99-117. A kórházi ellátás mellett az egészségházak felállítása jelentette a legújabb előrelépést a betegségek elleni küzdelemben. és Országos Egészségvédelmi Szövetség néven működött tovább. ábra) (Johan. A Magyar Ápolási Egyesület meglapítására 1989-ben került sor. Később. december 31-kével megszűnt. Jahrhunderts. „tényleges orvosi segédmunkás”. HAnZLIKOVA A. • Egészségügyi segédszemélyzet képzése. A kor társadalmi és történeti viszonyainak alakulása folytán ez a megállapodás ahhoz vezetett. Az egészségvédelmi feladatokat 1941 januárjától az OKI irányítása alatt működő Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat látta el tisztiorvosok és állami és védőnőképző intézetben oklevelet szerzett védőnők közreműködésével. majd 1993-tól négy éves képzési idővel. előbb három. amely első tanfolyamát 1930-ban indította. L. gondozónői képzést. közös vizsgafeltételekkel kívánták az ápolóképzést megreformálni.38 Az ápolástudomány tankönyve 1. Ez természetesen nagyobb teret engedett a Zöld Kereszt mozgalomnak (1-8. Az OKI belügyminiszteri felhatalmazás alapján 1933-tól megkezdte a zöldkeresztes egészségvédelem 10 éves programjának kidolgozását ezzel megteremtve az egész országra kiterjedő egészségvédelem szervezését. ábra.és gyemekgondozó. Feladata messze túlmutatott az anya. mindenhol azonos vizsgakövetelményekkel. megőrizve a zöld keresztet mint szimbólumot.és Csecsemő-védőnőképző Intézetben oklevelet szerzett védőnők alkották. Vagyis egy civil és egy állami szervezet érdekeinek egyeztetésére kellett sort keríteni. A képzés 6 hónap gyakorlati képzéssel indult. azonban maga az ápolóképzés még másfél évtizedig nem. M. Band 1. 1954 után 1975-ig az egészségügyi védőnők szakképesítéséről szóló 8400-4/1954 Egészségügyi Miniszteri utasítás határozta meg az önálló 25 hónapos védőnői szakképesítés tartalmát. Mindemellett az ápolói szakképzés középfokú szinten is folyt: • 1946-1978: általános betegápoló. Az egészségügyi segédszemélyzetet az 1925-től ismét az Anya. 1907. 2010. 1898. [4] JACObSOHn: Beiträge zur Geschichte des Krankencomforts. elsősorban ápolói és részben védőnői. A tárgyak hallgatását követően a jelöltek kollokviumot tettek. A középiskolai szakképzés 1963-ban indult. hiszen iskola-egészségügyi. általános ápoló. fejezet Az ápolás történeti áttekintése 39 1-7.): Grundlagen beruflicher Pflege. L.és kisgyermekvédelemben.és Védőnőképző Intézetben is. A szövetség tevékenységeit ekkor a védőintézeti anyavédelemben. a védőintézeti csecsemő. kivéve Budapestet.

Betegápolásügy 12. [24] A Budapesti Királyi Orvosegylet felterjesztése a belügyérséghez a közárvaházak ügyében. Budapest. fejlődése s jelenlegi állásáról. [12] KApROnCZAY. 1941. Országos Pedagógiai Intézet és Könyvtár. Budapest.: A betegápolók képzése. 2008. 2003. Budapest. [23] Az önkéntes betegápolónői tanfolyamok szabályzata és tanítási programja.. [35] BALOGH Z. [32] JOHAn B. A Budapesti Királyi Orvosegylet 1879. jún. Budapest.1S:63.30.3:15-16. Revue medicíny v praxi (Revue orvostudomány a gyakorlatban). 139. 1989. Közegészségügy feb. 1932.2011.: A magyar egészségügy az abszolutizmus és a dualizmus korában. V. Budapest.): Emlékirat a hazai betegápolásügy keletkezése. Szlobodnyik Judit (szerk. old. Gyógyászat. 1960:72 [25] Jelentés a Stefánia Szövetség működéséről. (szerk. In: Erdős Gy. pp 12-15. A. 1926. Nr.. 1939. Magyar Tudomány 34.: Berufsethik und Berufskunde für Pflegeberufe.9:8-13.): A Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet hetvenéves működése.nurse. PApp K. Budapest. betreffend die berufsmäßige Krankenpflege.): Studien zur Krankenhausgeschichte im 19.: In guten Händen Vom Bockenheimer Diakonissenverein zum Frankfurter Markus-Krankenhaus. Göttingen 7. [10] http://www. [19] BETLEHEM. Wien-München-Bern.: Ošetrovateľská faleristika a rozvoj profesionálneho ošetrovateľstva na Slovensku (Ápolói falerisztika és az ápolás szakmai fejlődése Szlovákiában). 9-10.1011:903-915.html [Pécs.: Adatok a Magyar Királyi Országos Közegészségügyi Intézet felállításának történetéhez. 1869. érintve a hivatásos betegápolást. ÖGVP. [31] JOHAn B. old. old. Budapest. 2009. [30] JOHAn B. Nr. 2003. .: Az Országos Stefánia Szövetség 10 éves működése. 1914. Nővér 22. 2001. R. old. Népegészségügy 24:861–867. Revue medicíny v praxi (Revue orvostudomány a gyakorlatban). Idézi Hahn. Birodalmi törvénytár).: Die Entwicklungen der Pflege in Ungarn. Juni 1914. 22. [34] JOHAn B. 1. 1998. W. [26] SZÉnÁSY J. Országos Stefánia Szövetség. [20] BALÁZS FLÓRA: Rövid visszapillantás a Magyarországi Betegápolók és Ápolónők Országos Egyesületének három évtizedes működésére (1902-1932).: Zur Entstehung der beruflichen Krankenpflege in Österreich (A szakmai betegápolás létrejöttéhez Ausztriában). old. Reichgesetzblatt für die im Reichsrate vertretenen Königsreiche und Länder (A belügyminiszter rendelete 1914.. 2003. R. In: Fortner.01. [28] JOHAn B.–1917. KOnTRA L. és mtsai: Az elmúlt két évtized ápolóképzése a hazai felsőoktatásban. Jahrhundert im Hinblick auf die Entwicklung in Deutschland. T. Budapest.40 Az ápolástudomány tankönyve H.. [27] KELLER L. 1915.): A nagy háború. Kozon. [29] BIELEK T. [18] KOZOŇ.Bl. évi évkönyve. Studien zur Medizingeschichte im Neunzehnten Jahrhundert. 6. 2327. V. 1934. E. 4-7. [14] SASSY J. BETLEHEM J. Buda.139/1914 [17] KOZOŇ. old. (szerk. [36] LAndOR T.or. 262-263.: An assay on humanity: or a view of abuses in hospitals with a plan of correcting them. 178–179. Írásban és képben. pp 77-91. 6.: Balassa János és a pesti orvosi iskola. 1789. [13] BAUER.: Gyógyul a magyar falu. 9–37. 1997. [21] BETLEHEM. [33] Zöld Kereszt 11:241. Budapest. Budapest. [16] Verordnung des Ministers des Innern vom 25. J. Historicum pp 22-29. 1917. 1939. Frankfurt am Main. 1925. old. HOEdE. 15..: A Zöld Kereszt és a társadalom. old.. (Hrsg): Gerontologische Pflege und Pflegeberatung.. 69-70. Verlag Waldemar Kramer GmbH.] [11] GRÓSZ L. old.4:22-23. 1915. 1939. N. 1909. Wien. [8] WALTER. 1891.: A falu egészségvédelme. 2008. 2003. Pécs.1:3-12.: A vidéki közkórházak működése. (Red.jp/jna/english/nursing/system. In: Nővér 16.. J. Zöld Kereszt 2:25–29. június 25. 6. 93-94. I.: Néhány szó az elfelejtett „Betegápolásügy”-ről. 1927–1997.. [9] KEMETMÜLLER. V. [22] JAnnY GY. [15] AnTALL J. 1941. 266. K. [7] NOLAn. OLÁH.: Versenyfutás a halállal.: Gyógyul a magyar falu. 65.2:23-24. 13. KApROnCZAY K. 2002.: Gyógyul a magyar falu.: Ošetrovateľská faleristika a rozvoj profesionálneho ošetrovateľstva v Rakúsku (Ápolói falerisztika és az ápolás szakmai fejlődése Ausztriában). Jubileumi emlékkönyv.G. jún. Murray.

Itt a biztosító közvetlenül a szolgáltatónak utalja át a szolgáltatások térítési díját. és van olyan ország. 1927-ben vezették be a munkanélküliség elleni biztosítást. fokozatosan a lakosság mind szélesebb rétegeire terjedt ki. Fontos alapelve a rendszernek a szolidaritás (vagy méltányosság). mások hosszabb idő alatt okozhatnak változást az egyének egészségi állapotában. és a biztosító megtéríti a költségeit. az átmeneti (táppénz) és a tartós keresőképtelenség (rokkantság) miatti jövedelemkiesés pótlására. A természetbeni ellátások rendszerében (Ausztria. Franciaország. egészségügyi rendszer). akkor milyen mértékben. vagyis a tehetősebbek többet fizetnek. majd 1889-ben következett a nyugdíjbiztosítás. ennek legfontosabb irányai az ellátásokkal érintett lakossági kör bővítése és a nyújtott szolgáltatások körének bővülése és minőségének javulása. leggyakoribb a finanszírozási jellemzőkre épülő csoportképzés. működésének és finanszírozásának főbb összetevőit. és a 19. az önkéntes kölcsönös betegpénztárak jelenléte erősödött. A történelem során a társadalmi fejlődéssel fokozatosan egyre határozottabban fogalmazódott meg az igény a betegségből eredő egészségügyi kiadások. hogy mindegyik erőltetett. pillére. Hollandia. környezeti faktorok. A szolgáltatói oldalon jelentős arányban találunk magánszolgáltatókat. amelyet a páciens a biztosítónál bemutat.2. amelyek közül egyesek gyorsabban. a bányászok bányatársládái. legfeljebb az aktuális co-payment szabályok szerinti önrészt. BONCZ IMRE Az egészségügyi rendszerek alaptípusai A lakosság egészségi állapotát számos tényező befolyásolja (genetikai tényezők. A rendszert Ausztria (1883) és Magyarország (1891. A kötelező részvételen alapuló betegbiztosítás először Németországban jött létre. és 1995. A számlát egészében vagy részben téríti a biztosító annak függvényében. Németország kancellárja rakta le. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés alapja a biztosítási jogviszony. tiszta kategóriák nem igazán léteznek. Bismarck-féle szolidaritáselvû társadalombiztosítás A német biztosítási rendszer alapjait OTTo VoN BISMARCK. Magyarország) a páciens nem fizet közvetlenül a kapott szolgáltatások után. január 1-jén indult a rendszer működése. A német biztosítási rendszer 5. a magyar egészségügyi és egészségbiztosítási rendszer felépítésének. amely szerint a befizetések (járulékok) a jövedelemmel arányosak. törvény) mellett számos európai ország átvette és alkalmazta. Az azóta eltelt több mint 120 évben a betegbiztosítás rendszere állandóan fejlődött. amely jellemzői alapján akár több csoportba is bekerülhetne. Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. amely az elmúlt több mint száz év során komoly változásokon ment át. A jelen fejezetben bemutatjuk az egészségügyi-egészségbiztosítási rendszerek főbb típusait. A nemzetközi gyakorlatban az egészségügyi rendszereket sokféle módon lehet csoportosítani. az egészségügyi finanszírozás főbb módszertani kérdéseit. Ezt 1884-ben kiterjesztették a munkahelyi balesetbiztosításra. A rendszer finanszírozásának alapját a társadalombiztosítási járulék képezi. Míg kezdetben a rendszer csupán a lakosság egy kisebb részére terjedt ki. a járulékok fizetése. Az országos szinten kötelező egészségbiztosítást 1883-ban vezették be meghatározott iparágakban dolgozók számára. Erről a szolgáltatást nyújtó számlát állít ki. Németország. Az elmúlt több mint száz év során komoly fejlődésen ment át a társadalombiztosítás. század végére szinte valamennyi. évi XIV. és ha igen. az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele azonban nem a befizetéstől. addig a 20. az önálló ápolásbiztosítási ágazat 1994-ben került deklarálásra. Erre a célra jöttek létre a középkorban a különböző céhek pénzalapjai. amikor 1883-ban OTTo VoN BISMARCK kancellár javaslatára bevezették az ipari munkások kötelező egészségbiztosítását. amelyet a munkáltatók és a munkavállalók megosztva fizetnek. ill. életmód. A csoportosítási lehetőségek egyik közös jellemzője. hanem a szükségletektől (betegség) függ. A 18. A költségvisszatérítéses rendszerben (Belgium. Luxemburg) a szolgáltatásokat számos esetben a szolgáltatás igénybevételekor a páciens kifizeti. ilyen rendszert működtető országban elérték vagy akár jelentősen meg is haladták a 90%-os lefedettséget. és számos variánsa alakult ki. . mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban DR. hogy az adott ország adott szolgáltatásaira vonatkozik-e a betegek által fizetendő co-payment. század során szervezettebb formák.

Finnország és Svédország (Észak-Európa) stabil.vagy magántulajdon általában kiegészítő szerep Ausztria. Számuk 2004-ben már csak 292 volt. Dánia. ábra. A legtöbb volt kelet-európai szocialista ország a rendszerváltozást követően visszatért a Bismarck-féle hagyományokhoz. ami valamikor évtizedekkel ezelőtt nagyobb lefedettséget látszott biztosítani a Bismarck-féle rendszerekkel összehasonlítva. Németország. A modern társadalombiztosítási rendszerek fejlődési mintáját adó Németországban a 19. NHS) megszervezése során rakták le. hogy zártak maradnak vagy nyitottá válnak.42 Az ápolástudomány tankönyve 2. azonban hatásai a mai napig érződnek a volt szocialista országok egészségügyi rendszerében. a társadalombiztosítási járulék kisebb szerephez jut. Norvégia. allokációjára és a főbb szabályok megállapítására szorítkozik. A szocialista egészségügyi rendszer mint felépítmény az 1990-es rendszerváltozást követően megszűnt. Mind a 453 pénztár nonprofit elven működik. balesetbiztosítás 1889. ők is kötelesek valamennyi jelentkezővel szerződést kötni. Mint már említettük. Magyarország. betegbiztosítás 1884. így a biztosítással nem rendelkezők jobbára az aktív korúak közül kerülnek ki. Egyik oldalról az egy főre jutó egészségügyi kiadás az USA-ban mutatja messze a legnagyobb értéket. Hollandia. A klasszikus egészségbiztosítási ellátások közül a balesetbiztosítás és az ápolásbiztosítás számos országban. Erôs öngondoskodásra épülô rendszer (magánbiztosítás) Az erős öngondoskodásra épülő rendszer alappéldája az Amerikai Egyesült Államok esete. indemnity) uralták.és Kelet-Európa többi szocialista országában erős állami dominanciára épülő egészségügyi rendszert hoztak létre. Svédország. Erre általában létrehoznak egy speciális szervezetet. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. Az egészségügyben ezt úgy látták (látják) megvalósíthatónak. világháborút követően kezdetben a Szovjetunióban. hogy míg a hatvanas évek elején az egészségügyi kiadásoknak csupán mintegy 25%-át finanszírozták közpénzekből. A finanszírozói oldalon kizárólagosan az állam szerepelt. a központi kormányzat hatáskörében van. A német társadalombiztosítási rendszer 5 pillére . Csupán a mezőgazdasági munkások. megyei. így Magyarországon sem jelenik meg önálló biztosítási sémaként. a bányászok Biscmark-féle társadalombiztosítás 1883. ha erős állami irányítás érvényesül az egészségügy finanszírozásában és a szolgáltatások nyújtásában. Az 1990-es évek elején számuk 1200 körül volt. hogy a biztosítottak szabadon választhassanak az egyes betegbiztosítási alapok között. Állami egészségügyi szolgálatok (Beveridge-féle) költségvetés (adókból) állampolgári jogon marginális zömmel közalkalmazottak általában köztulajdon marginális szerep Egyesült Királyság. hogy mintegy 40 millió amerikai semmilyen egészségbiztosítással nem rendelkezik. Görögország. Amennyiben a nyitás mellett döntöttek. A vállalati és az ipartestületi biztosítók maguk dönhették el. Kanada Erős öngondoskodási (magánbiztosítási) modell nem szabályozott („önerős") nem szabályozott szabályozatlan zömmel magán magántulajdon jelentős szerep Amerikai Egyesült Államok Szocialista egészségügy (Szemasko-féle) költségvetés állampolgári jogon nincs kizárólag közalkalmazott kizárólag állami nincs Szovjetunió és volt szocialista Jellemzői forrás hozzáférés piac ellátók tulajdon magánbiztosítók példa Az egészségügyi rendszerek felépítése a fejlett országokban Németország A német társadalombiztosítási rendszer 5 pillére a betegbiztosítás (1883). ezekből finanszírozzák az egészségügyi ellátásokat. A rendszer forrásoldalát adók alkotják. a születéskor várható átlagos élettartam) nemzetközi összehasonlításban nem tartozik a jobbak közé. nyugdíjbiztosítás 1927. 1996-tól vált lehetővé. a nyugdíjbiztosítás (1889). Csehország. Centralizált rendszert alkalmazva az ellátások és a finanszírozás szervezésének felelőssége a központi államigazgatás. annyi megszorítással. a munkanélküliség elleni biztosítás (1927) és az ápolásbiztosítás (1994) (2-1. Finnország. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés általában állampolgári jogon jár. A törvény következtében a regionális általános alapok és a kiegészítő pénztárak nyitottá váltak valamennyi jelentkező számára. 2-1. közalkalmazotti státusban lévő személyzettel. hogy a jóléti társadalom javainak elosztása minél igazságosabb legyen az állampolgárok számára. megállapodott rendszerként működik. A központi közigazgatás (az állam) szerepe általában a központi adók begyűjtésére. Gyakran magánbiztosítási rendszerként emlegetik az USA egészségügyi rendszerét. század végén hozzávetőlegesen 22 ezer betegbiztosítási alap működött. Decentralizált rendszerben az ellátás szervezése (és részben a finanszírozás biztosítása) a helyi közigazgatás (tartományi. Írország. az idősek. Olaszország.7 millió biztosított és hozzátartozóik) egészségbiztosítását. Az HMO-k (Health Maintenance Organization). a balesetbiztosítás (1884). Az egyes társadalombiztosítási típusok jellemzői a 2-1. szervezett rendszerrel sokáig nem rendelkezett. azonban manapság mindkét rendszer gyakorlatilag 100%-hoz közelítő lefedettséggel működik. települési önkormányzat) hatáskörébe tartozik. táblázat. hogy az USA egészségbiztosítása központi. A betegbiztosítási alapok közötti mozgás tekintetében kisebb engedményeket követően az 1990-es évek elejére a lakosság mintegy 50%-a volt jogosult adott feltételek megléte esetén a biztosítási alapok közötti választásra. Portugália és Spanyolország (Dél-Európa) egészségügyi rendszere átmeneti rendszerként kezelendő. táblázat mutatja. A rendszerben nagy előrelépés volt 1965-ben az egyes társadalmi rétegekre (65 éven felüliekre. addig a kilencvenes évek végén már 45% felett volt a közpénzek aránya. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés általában állampolgári jogon járt (Magyarországon 1972-től). Németországban sokáig a biztosítottak lakóhelyük vagy foglalkozásuk szerint tartoztak az egyes betegbiztosítási alapokhoz. Másik problémája a rendszernek. Medicaid). munkanélküliség elleni biztosítás 1883. ill. A pénztárak száma azonban fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. a POS-ek (Point-of-service) a kilencvenes évek végére meghatározó szereplőivé váltak az USA egészségügyi rendszerének. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 43 Beveridge-féle állami egészségügyi szolgálat A LoRD BEVERIDGE által megfogalmazott alapelvek szerint működő rendszerek alapjait az Egyesült Királyságban az 1946-os NHS törvénnyel létrehozott és 1948-tól működő Állami Egészségügyi Szolgálat (National Health Service. hanem az általános betegbiztosítási rendszer keretében nyújtanak ilyen jellegű szolgáltatásokat. A decentralizált rendszerek közül Dánia. A szolgáltatói oldalon állami intézmények szerepeltek. ápolásbiztosítás 2-1. ahol még számos tekintetben keverednek az állami egészségügyi szolgálat és a társadalombiztosítás jellemzői. Az egészségügyi rendszerek alaptípusai és jellemzőik Szolidaritáselvű társadalom-biztosítás (Bismarck-féle) társadalombiztosítás (járulékokból) kvázi-teljeskörű biztosítás szabályozott vegyes (magán és közalkalmazott) köz. ill. Az azonban tény. Szlovákia. A rendszer logikája abból indul ki. a szociálisan hátrányos helyzetűekre) kiterjedő állami egészségbiztosítási program bevezetése (Medicare. A hetvenesw és nyolcvanas években az irányított betegellátást (managed care) nyújtó szervezetek elterjedése volt jellemző. önkormányzati irányítás alatt. Az egészségbiztosítási piacot tradicionális vagy üzleti biztosítók (traditional. hogy az ötvenes és hatvanas években a paraszolvencia vált az egészségügyi személyzet jövedelmének kiegészítő forrásává. A pénztárak megoszlását a 2-1. azonban az ezzel az óriási összeggel elérhető hozadék (pl. ábra). 2010-re 200 alá csökkent (171). a szociálisan hátrányos helyzetűek számára a Medicare és a Medicaid programok nyújtanak egészségbiztosítást. táblázaton láthatók. Franciaország. a PPO-k (Preferred Provider Organization). Az amerikai rendszer gyenge pontjaként két dolgot emelünk ki. millió német állampolgár (50. majd onnan átvéve Közép. le kell azonban szögeznünk. A kilencvenes években végbement konszolidációs folyamatok eredményeként 1999 közepén mintegy 453 társadalombiztosítási alap látta el 72 Szemaskó-féle szocialista egészségügyi rendszer A II. mint az Egyesült Királyságban az Állami Egészségügyi Szolgálatot (NHS). Belgium.

Az átjárás a ZFW és az AWBZ között viszonylag jól szabályozott. Az egészségbiztosítási ellátásokat 28 egészségbiztosítási alap és 3. A ZFW az akut egészségügyi ellátások költségeit fedezi. de ezt már jövedelemhez köti. 1. amelynek összege biztosítóként változik (2000-ben 156. a ZFW általában maximum egy évig fedezi a kórházi ellátás költségeit. mely ágazat 1997-ben mintegy 7 millió ügyféllel rendelkezett. A járulékok egy központi Általános Alapba kerülnek befizetésre. Így a magánbiztosítások csupán a kötelező társadalombiztosításon felüli. táblázat. Ez a lakosság mintegy 31%-át érinti. Németországban a kötelező társadalombiztosításba való belépés azok számára kötelező. általában regionális magánbiztosító. nem. Vagyis meghatározott jövedelem felett (ez 2000-ben 29 310 euró volt) nem 2-4. majd a számlát bemutatja a magánbiztosítónak. A fizetendő járulékot a jövedelem meghatározott százalékában állapítják meg. gyorsabb hozzáférés diagnosztikai és terápiás eljárásokhoz. Az itt jelentkező többletköltségek kompenzálását törvény (mooz) írja elő. táblázat. A betegbiztosítási alap választásának módosítása évente egyszer lehetséges. nagyon gyakran fogorvosi rendelőket.) szóló biztosítás jelenti. hogy az Európai Unió legnagyobb magán-egészségbiztosítási piaca Hollandiában található. 2004. E jövedelem felett nem kötelező belépni. 3 hónapos türelmi idővel.75% a munkavállaló és 6. Az alapok közötti mozgás eredményeként az AOK 1997ben 479 ezer. amit a biztosító utólag térít meg számára. Míg a kötelező társadalombiztosítás esetén a biztosító közvetlenül a szolgáltatóval számol el.át fedezik. Az osztrák kötelező betegbiztosítók típusai Típus regionális betegbiztosítási alap tartományi szinten általános balesetbiztosítási alap mezőgazdasági dolgozók. 971 ezer új tagot szerzett. A magánbiztosítók kiegészítő biztosítást is kínálnak. táblázat).5 millió a magánbiztosítás keretében részesül ellátásban. 8. a vállalati és az ágazati biztosítók (2-3. A második pillér következő részét a magánbiztosítás jelenti (Medical Insurance Access Act.5%). orvosi előzmények) és külön díjat kell fizetni a házastársnak és a gyermekeknek. A fejkvóta korrigálásában több rizikótényezőt vesznek figyelembe (életkor. Mintegy 72 millió német lakos az állami (társadalombiztosítási). 2-5. A magánbiztosítók szerepe alapvetően kettős: helyettesítő és kiegészítő. vagyis a lakosok nem rendelkeznek olyan nagy választási szabadsággal a biztosítóválasztást illetően. A magánbiztosítások a lakosság mintegy 10%-át érintik (kb. A holland lakosság mintegy 64%-a tartozik e biztosítás alá. akkor választhatja a magánbiztosítást. társadalombiztosítás (AWBZ) hosszabb idejű ellátásokra lakosság 100%-a társadalombiztosítás (ZFW) „normális” egészségügyi ellátásokra lakosság 64%-a kiegészítő magánbiztosítás Ausztria Ausztriában szintén megtalálhatók a tartományi. az itteni rendszert részletesebben tekintjük át. de lehetséges. ahol kifizetik számára az ös�szeget. közülük 25 társaság részvényei a tőzsdén is forognak.5 millió fő). 2010) Típus Német elnevezés Központ 1999 regionális általános biztosítók vállalati betegbiztosítók ipartestületi betegbiztosítók mezőgazdasági munkások pénztára bányászok pénztára tengerészek pénztára kiegészítő alapok számuk összesen Allgemeine Ortskrankenkassen (AOK) Betriebskrankenkassen (BKK) Innungskrankenkassen (IKK) Landwirtschaftliche Krankenkassen (LKK) Bundesknappschaft See-Krankenkasse Ersatzkassen Bonn Essen BergischGladbach Kassel Bochum Hamburg Siegburg 17 359 42 20 1 1 13 453 Számuk 2004 17 229 20 14 1 1 10 292 2010 14 130 9 9 1 1 7 171 Ausztriában jövedelemtől függetlenül kötelező a társadalombiztosítási tagság.55-223. A német kötelező betegbiztosítók típusai és számuk változása (1999. Ez a jövedelemhatár 2000-ben a nyugati tartományokban 77 400 DEM. a páciens biztosítójával nem szerződött orvos vizit díjára. 2010-től az egészségbiztosítási járulék egyenlő arányban oszlik meg a munkáltatók és a munkavállalók között (15. nem. Egyrészt teljes (alap) biztosítást kínálnak azoknak. táblázat. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. a keleti tartományokban 63 900 DEM éves jövedelemnél húzódik (DEM = német márka). amelyre plafon van érvényben. 516 ezer. Ezt egyik részről az egészségbiztosítási törvény (Social Health Insurance Act. kizárólag a vonatkozó szakmai kör számára nyújtott tagsággal. hosszabb idejű ellátásokra szóló (intézeti és otthonápolás. III. egyéni vállalkozók alapja vállalati alap alap a bányászok részére alap a vasúti dolgozók részére alap a köztisztviselők egészség. A magán-egészségbiztosítók a teljes egészségügyi kiadás hozzávetőlegesen 7%. Így fedezetet nyújt pl. 8. A magánbiztosítási feladatokat 52 magánbiztosító látja el.. A 2000. táblázat). A fekvőbeteg-ellátásban is van példa az integrációra. pl. 2. A holland egészségbiztosítási rendszer felépítése 2005-ig Szint I. A lakosság hozzávetőlegesen egyharmada rendelkezik (kiegészítő) magánbiztosítással. munkaképesség. A fennmaradó részre minden biztosító maga állapít meg egy nominális járulékot. A magán-egészségbiztosítások bevezetésekor a biztosítottak életkorát tekintve aránytalanság alakult ki a társadalombiztosítási alapok és a magán egészségbiztosítók között. Itt azonban jóval kötöttebb rendszerről van szó. E biztosítók országos szervezetbe tömörülnek (Verband der privaten Krankenversicherung. a köztisztviselők számára létrehozott alap biztosítja. Biztosítási forma II.44 Az ápolástudomány tankönyve 2. A korrigált fejkvótából származó bevételek általában hozzávetőlegesen 90%-át fedezik az egészségbiztosítási alapok költségeinek. magánbiztosítás (WTZ) „normális” egészségügyi ellátásokra lakosság 31%-a köztisztviselők biztosítása (ZVO) „normális” egészségügyi ellátásokra lakosság 5%-a . addig a magánbiztosítás esetében a páciens kifizeti az ellátás költségeit. Itt a beteg fizeti a szolgáltatások költségét. A kiegészítő biztosítás az ún. nevezetesen az idősebb korosztályok nagyobb arányban kerültek a kötelező társadalombiztosítás hatálya alá. évben a járulék mértéke 10. vagyis nem közvetlenül a biztosítók szedik be. A járulék mértékét több tényező befolyásolja (életkor. ZFW) szabályozza. hanem lakóhelyük. A magánbiztosítást kötők számára a standard szolgáltatási csomag (14%) vagy az egyéni csomag (86%) áll rendelkezésre. akkor az egy éven túli részt az AWZB fizeti. amelynek megkötése önkéntes. 1998-ban 400 ezer és 1999-ben 292 ezer tagot veszített. míg ugyanezen időszak alatt a BKK 335 ezer. akik nem a kötelező társadalombiztosításban vesznek részt (helyettesítő szerep). foglalkozásuk szerint kerülnek besorolásra az egyes biztosítókhoz. amely szerint a magán egészségbiztosítással rendelkezők kompenzációs járulékot fizetnek a társadalombiztosítási alapoknál az idősek ellátása miatt jelentkező többletköltségek csökkentésére. és amennyiben az ellátás ennél hosszabb időtartamú. Az 52 nagy biztosító mellett található még 45 nagyon kicsi. maximum évi 22 232 euró jövedelemig. Amennyiben az állampolgár nem akar belépni a kötelező társadalombiztosításba. kiegészítő biztosításként szerepelnek. akik jövedelme nem ér el egy meghatározott szintet. A holland társadalombiztosítási modell háromszintű biztosítást foglal magába (2-4. mint Németországban.és balesetbiztosítása számára számuk összesen Szám 9 1 2 10 1 1 1 25 kötelező a belépés. és a tengerészek pénztára maradt zárt. a magasabb komfortfokozatú szoba és szolgáltatások (speciális ellátás) árához.26 euró között). extra szolgáltatásokra vonatkozik (pl. 2-3. amelyet profitérdekelt biztosítók nyújtanak. ill. A biztosított itt is fizetésének egy meghatározott százalékát jelentő járulékot fizet. hogy a purchaser-provider split. jól felszerelt szoba). régió). rokkantság) kötelező betegbiztosítás (AWBZ). egyágyas.25% volt. Az első pillér a költséges. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 45 2-2. amely szintén kötelező belépést ír elő meghatározott lakossági csoportok részére. Jellemző. Az Általános Alapból az egyes Egészségbiztosítási Alapok a hozzájuk tartozó lakosság után rizikótényezőkkel korrigált fejkvótát kapnak. másrészt kiegészítő biztosítást kínálnak a kötelező társadalombiztosítás mellett/felett (kiegészítő szerep). A második pillért a „normális” egészségügyi ellátásokra (háziorvosi ellátás. WTZ). Hollandia Tekintettel arra. 1989 óta azonban még egy fix összeget is fizetnek a százalékos járulék felett. amennyiben a biztosított által igénybe vett szolgáltatás része az általa fizetett biztosítási csomagnak. vagyis a szolgáltatást végző és a finanszírozó szétválasztása nem mindennapos Ausztriában: a betegbiztosítási alapok mintegy 134 járóbeteg-intézményt működtetnek.35% a munkáltató számára. ez általában az adózás szempontjából legalacsonyabbnak számító jövedelemsáv környékén kerül meghatározásra. szakorvosi kezelés stb. A járulék mértéke 1. PKV). pszichiátriai ellátások.

szint hatálya alá. A fundholding rendszer gyenge pontja annak definiálása. hangsúlyozni kell. az alapellátás finanszírozásának feladatát kezdetben a „family health service authorities (FHSA) látták el. Amerikai Egyesült Államok Bár a managed care elv széles körű elterjedése az utóbbi két évtizedben figyelhető meg. A DHA helyett létrehozott „health authorities” szerepe inkább a tervezés irányába tolódik el. amelyek nem tartoznak sem az I. Az általuk ellátott lakosság köre általában 12 000–80 000 fő között változott. ritkán néhány alapszakmához tartozó szakorvos. ill. Kulcskérdése a managed care elvnek. kezelheti a ráeső gyógyszerár-támogatási keret egy részét. betegirányító funkciójának erősítését jelenti. A PPO-k fejlődése hatással volt az HMO-kra is. Bár e fejezetben elsősorban a managed care elvvel és annak az Amerikai Egyesült Államokban megvalósult formáit tekintjük át. egy-egy súlyosabb beteg gondos és szakszerű háziorvosi ellátás esetén is „elbillentheti” a kasszát. április 1-jétől indult. Különösen kisebb praxisoknál. kb. Az esetlegesen keletkező megtakarításokat a praxis fejlesztésére használhatja fel szigorú szabályok szerint. Ez a modell a háziorvos gate-keeper (kapuőr). amit elsősorban a háziorvosok képviselnek. Nem csupán arról volt szó. hogy tolerálta a managed care szervezeteket. nem kell máshova mennie. amelyek száma induláskor 53 volt. Az alap- . amelyek gyors fejlődésnek indultak. ami több fundholder összekapcsolását jelentette. Ez a reform számos elemet tartalmazott. DGVP). az előre rögzített díjak ellenében igénybe vehető szolgáltatásokra épülő rendszer (pl. amelyek közül kiemelendő az egészségügyi szolgáltatások nyújtásának és vásárlásának különválasztása volt. a gyakorlatban inkább átalakításra került és létrehozták a primary care groups rendszert. hogy mennyire tekintjük üzleti jellegűnek és mennyire kapcsolódik az állami ellátási formákhoz. A PPO-k (Preferred Provider Organization) fejlődése előtt szintén komoly jogi akadályok voltak. akik részt vettek az előre rögzített díjakkal működő rendszerben. 50 ezer–250 ezer fő közötti lakosság tartozik egy szervezőhöz. 1995-től vált lehetővé a total purchasing pilot sites (TPPs) szervezetek kialakítása. A „DHA” és „FSHA” szervezetek 1996-ban egyesültek. akiknek kötelező a részvétel a rendszerben. 1930 és 1980 között a managed care elven működő szervezetek nem nagyon terjedtek. Az új társadalombiztosítási és a magánbiztosítási alapok együttműködnek vagy egyesülnek az ügyfelek megtartása érdekében. Ezt a lépést tekintik az angol belső piac (internal or quasi market) kiépítése legfőbb induló elemének. Az 1990-es évek második felében bekövetkezett politikai változás nem kerülte el az angol irányított betegellátást sem. ami 15 ezer háziorvos részvételét jelentette. A primary care trustok első hulláma 2001. amely a jogszabályi környezet jelentős módosítása révén alapvetően megváltoztatta a managed care szervezetek számára rendelkezésre álló jogi lehetőségeket. A szervezetben megtalálható a finanszírozói oldal. Az angol rendszer indulásakor a kisebb létszámú praxisközösségeket favorizálta.) beépítésre kerültek az adott ország egészségbiztosítási rendszerébe. de számuk 1998-ban elérte a 3500-at. ill. Leggyakrabban a fogászati ellátások. primary care trusts (PCTs) rendszer keretében valósult meg. Téziseiket a „White Paper” foglalta össze (The new NHS: modern and dependable). Így kórházakkal kötött szerződés alapján különböző vizsgálatokra küldheti betegét. A PCGs a szolgáltatások teljes körét vásárolhatják pácienseik számára. A GP fundholding rendszerben a háziorvos nem csupán a klasszikus alapellátás nyújtásáért kapja meg a pénzt. 1998-ra e szervezetek száma már elérte a 100-at (2600 háziorvos részvételével). a Medicaid program résztvevőinek kb. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 47 2-5. története ennél sokkal korábbra nyúlik vissza. magánkórházi szoba. Jelenleg mintegy 46 magán-egészségbiztosító működik a holland piacon. A fundholding rendszerben való részvétel önkéntes lehetőség volt a háziorvosok számára. Egyesült Királyság GP fundholding és total purchasing pilot sites (TPPs) Nagy-Britannia tancélos példája a managed care elv gyakorlati megvalósításának az állami egészségügyi szolgálat keretei között. alternatív kezelések (pl. 1991. inkább a belső piac versenyének megszüntetését. kölcsönösségi elven működő pénztár is. és ezt az összeget a háziorvos kezeli. Jelentős változás volt 1973-ban az ún HMO törvény elfogadása (Health Maintenance Organization Act of 1973. ill. április 1-jétől működik a primary care groups (PCGs) rendszer. A kimaradt háziorvosok egy része szoros együttműködésbe kezdett a regionális egészségügyi hatóságokkal. Ezek elméletileg a szolgáltatások teljes körét vásárolhatták.: Nagy-Britannia. ahol kisebb a pácienslétszám. Talán e hatás kiküszöbölése is serkentette a nagyobb szervezetek. PL 93222). Ebbe a kategóriába azon ellátások kerültek. továbbá a szolgáltatói oldal. a „DHA” a kórházi finanszírozásért volt felelős. szintjén. Azt lehet mondani. a szolgáltatások vásárlásának funkciója pedig a District Health Authorities (DHAs) hatásköre lett. Magyarra fordítva talán a forráskezelő háziorvos (General Practicioner fundholder) fogalommal lehet visszaadni az angol kifejezést. A következőkben az Amerikai Egyesült Államokban megvalósult fontosabb „managed care” szervezeti formákat tekintjük át. táblázat. A GP fundholding rendszert az „NHS Commu- nity Care Act 1990” vezette be az Egyesült Királyságban. egy szervezeten belül megtalálja az igényeinek megfelelő megoldást. 7000 a commissioning groups modell keretében tevékenykedett. április 1-jétől a szolgáltatásnyújtás szervezését az NHS (National Health Service) látja el. indemnity) uralták az egészségbiztosítási piacot. homeopátia) költségeinek fedezésre szolgál. Ezek az alapellátási csoportok az egy területhez tartozó háziorvosokat fogják össze. ez az integrált szervezeti formák alapesete. milyen szolgáltatásokra terjedjen ki. amikor is 17 ilyen szervezet jött létre. A TPPs fejlődésével 1998-ban számuk már elérte a 80-at (1500 háziorvos részvételével). 12%-a. ill. Újabban érdekes egyesülési folyamat zajlik a holland egészségbiztosítási piac II. hogy az USA-ban ebben az időszakban a tradicionális vagy üzleti biztosítók (traditional. Ez a forma a „Commissioning Groups”. Az 1990-es évek közepén azonban már a Medicare program résztvevőinek kb. amelyet 3 alap nyújt (IZA. nagyobb kockázatközösségek létrehozását. hanem erőteljesen serkentette az HMO-k (Health Maintenance Organization) fejlődését. A harmadik pillér a kiegészítő magánbiztosításokat jelenti. hogy a háziorvosok rendelkezésére bocsátott összeg milyen betegségekre. hanem ezt kiterjesztik egyéb szolgáltatásokra is. Számos amerikai államban kizárták az orvosi szövetségekből azokat az orvosokat. még 1980-ban is az amerikai lakosság csupán 5%-a tartozott valamilyen managed care szervezethez. Van közöttük „mutuelle” típusú. hogy 1990-ig a managed care elv jobbára csak a privát szektorra korlátozódott. sem a II. Primary care groups (PCGs) és primary care trusts (PCTs) A reformok keretében 1999. Az 1999-től változó prioritások jegyében a GP fundholding rendszer elméletileg megszüntetésre. 3. 40%-a részt vett valamilyen managed care programban. Az előző szerveződésekhez képest jóval nagyobb. Természetesen a GP fundholding rendszer. amit a biztosító testesít meg. ennek az előzőkben említett különböző szervezeti formái nem nyerték el minden háziorvos tetszését és sokan kimaradtak a rendszerből..: Kaiser) gyökerei a harmincas évekre nyúlnak vissza. ezzel párhuzamosan az együttműködésen és partnerségen alapuló rendszer kiépítéséhez fogott hozzá. hogy közösen határozzák meg a vásárlási prioritásokat és a stratégiát. hogy a managed care elv egyes elemei számos országban (pl. Természetesen ezeknél az alapoknál is szigorúan elkülönül a két biztosítási forma pénzügyi tevékenysége. járóbeteg-szakellátást kérhet. Hollandia. Németország stb. IZR. Ennek kapcsán a rendszer fejlődése során létrejöttek az ún. A nyolcvanas évek elején számos államban elfogadott jogszabályok serkentették a PPO-k kialakulását. E formákat akkoriban nem fogadták nagy lelkesedéssel. Az 1991-es induláskor mintegy 294 alap (GP fundholding schemes) létezett. Az angol rendszer nem állt meg ezen a szinten. Elmondható. A szerződés alapján. Háziorvosi és gyakorló ápolói maximum térítési díjak néhány szolgáltatás esetében 2009-ben Hollandiában (Dutch Health Care Authority) A második pillér harmadik része a köztisztviselőkre vonatkozó betegbiztosítás (Public Servants’ Medical Expenses. Ezek között profitérdekelt és nonprofit társaságok egyaránt vannak. A munkáspárt nem igazán szimpatizált a kvázi-piac kiépítésével. HEALTh MAINTENANCE ORGANIZATIoN (HMO) A managed care elv klasszikus példája a HMOkban (Health Maintenance Organization) valósult meg. ZVO). Valamennyi egészségbiztosítási alap és magánbiztosító tagja a Holland Egészségbiztosítók Szövetségének (Zorgverzekeraars Nederland). Gyakorlatilag szabad piac alakult ki ezen a területen. egy-egy szervező ellátási köre tehát nagyobb közösségre terjedt ki. multifund szervezetek. a továbbfejlődés az ún. Hangsúlyozzuk. és számos – ma már esetleg igen szokatlannak tűnő – intézkedéssel próbálták korlátozni őket. hogy egy PCG átlagosan 20 praxis mintegy 100 ezer lakosát fogta össze. 1998-ban mintegy 19 ezer háziorvos a fundholding rendszer keretében. Amennyiben ugyanis az ügyfél a társadalombiztosítás helyett magánbiztosítást igényel.46 Az ápolástudomány tankönyve 2. 11 000 fő/fundholding mérettel. Tekintettel az angol tradíciókra.

Kaiser Permanente Humana. Emiatt számos kritika éri a rendszert. A főbb amerikai HMO-kat és taglétszámukat a 2-7. Az alapeset a Staff Model. A második típusnál (Group Model) az HMO szerződést köt egy sok szakterület specialistáiból álló orvoscsoporttal (csoportpraxis). PREFERRED PRoVIDER ORGANIZATIoN (PPO) A PPO-k fejlődése gyakorlatilag 1984 után kezdődött. annyi eltéréssel. hogy a betegirányítás igen szigorú szabályok szerint zajlik. de – meghatározott feltételekkel – megengedi külső szolgáltató igénybevételét. kórház. amikor is a HMO saját rendelőjében és eszközeivel végzik az orvosok a betegek ellátását. ábrán látható. hanem tételes alapúak. Ugyanakkor a PPO-hoz hasonlóan jól meghatározott a szolgáltatások köre. A HMO-k taglétszáma az elmúlt időszakban komoly fejlődést mutatott. A szerződések révén a szolgáltatók. akik megtalálhatók a szolgáltatók listáján. Az amerikai HMO-k taglétszáma 2009-ben (AIS’s Directory of Health Plans) Cég WellPoint. táblázat tartalmazza. akik az elsődleges ellátást nyújtják. mint a HMO kezdeti formájánál volt (bár. Inc. PoINT-oF-SERVICE (POS) A Point-of-service (POS) szervezet hibrid formának tűnik az üzleti biztosítók és PPO-k irányába. UnitedHealth Group. hogy milyen további vizsgálatokra vagy kezelésekre küldik a beteget. hanem a biztosításokról szóló jogszabályok határozzák meg. Az orvosok általában a csoport és nem a HMO alkalmazásában állnak. hogy alulkezelésre ösztönözzenek. Aetna. vállalkozások. vagyis míg a PPO preferálja a páciens által választandó szolgáltatót. A járóbeteg-ellátás általában fee for service. Itt nagyon fontos – de nem az egyetlen – szempont a költségtényező. hogy 2000-ben közel 80 millió amerikai állampolgár egészségbiztosításában vettek részt a HMO-k. és ott önrész (co-payment) fizetésére kötelezett. táblázat szemlélteti. A következő típus az Independent Praxis Association (IPA). vagyis PPO-t tulajdonos lehet üzleti biztosító. továbbá intézkednek a szükséges kórházi kezelésekről is. Az egyik esetben a POS meglévő HMO-hálózatot használ és ahhoz hasonlóan szerződik. Blue Cross Blue Shield of Michigan Highmark. és itt is lehetséges a csatlakozás a követelményeket teljesítő orvosok számára. Itt 2-2. és jogi szabályozását sem a HMO törvény. amely nyitásként szerződést köt az előzőkben említett egyéni orvosokkal. Összehasonlítva a HMO-val a PPO inkább az üzleti biztosítókhoz áll közelebb. A HMO-k taglétszámának alakulása (1975-2000) 2-6. Az EPO szabályozását a PPO-éhoz hasonlóan nem a HMO-törvény. A Staff Modelt „closed panel HMO” néven is emlegetik. Ebben a formában a biztosított – általában magasabb járulék fejében – igénybe vehet a HMO-n kívüli szolgáltatót is. Itt is főleg a HMO saját pácienseit látják el a rendszerben részt vevő orvosok. Országonként igen nagy eltéréseket mutat. A finanszírozási kockázatot tekintve. mint a szokásos tarifák. akár kórház is) csoportja köt szerződést munkaadókkal.48 Az ápolástudomány tankönyve 2. A szolgáltatások – ellentétben az HMO-val – nem előre fizetett vagy rögzített díjas elszámolásúak. biztosítótársaságokkal vagy finanszírozókkal (third party payers). akik saját rendelőjükben látják el a betegeket. Az HMO betegein kívül másokat is elláthatnak az orvosok. Tulajdonviszonyok tekintetében a PPO-knak jelenleg hozzávetőlegesen 15 formája van. ez jelentette a klasszikus típust. míg az IPA vagy tételes elszámolás (fee for service). táblázat. ábra). Inc. mint az orvosoknak – nehéz elképzelni. Inc. Inc. A beteg számára fontos szempont. akiket általában fejkvóta alapján fizetnek. hiszen a HMO sok esetben bizonyos beavatkozások finanszírozását megtagadja vagy csak a beteg költség-hozzájárulásakor rendeli el. és a túlbürokratizált amerikai rendszerben – ahol lassan a jogászoknak legalább akkora szerepe van. Inc. Az HMO-k általában fejkvóta alapon finanszírozzák az IPA-kat. Nagyobb a választási szabadsága is. A forrásáramlás ismertetése során általá- . ezeket a 2-6. A PPO a saját szolgáltatónál igénybe vett szolgáltatásoknak átlagosan 90-100%-át fedezi. Ilyenkor a HMO egyéni orvosok szövetségével szerződik. A POS-szervezetekben a HMO-hoz hasonlóan az alapellátás orvosai (háziorvosok) biztosítják a beteg további ellátásának koordinálását. A másik alaptípus meglévő PPO-hálózatot használ. a külső szolgáltatónál igénybe vett ellátásokat átlagosan 60-70%-ban téríti betegei számára. A biztosítottak az esetek többségében csak a HMO-hoz tartozó orvosok közül választhatnak. Taglétszám 33 952 110 31 980 000 18 557 996 12 400 000 11 131 599 8 722 019 8 359 031 6 659 000 4 548 575 4 114 476 3 603 910 3 599 371 3 570 223 3 330 926 3 154 334 157 683 570 EXCLUSIVE PRoVIDER ORGANIZATIoN (EPO) Az EPO a PPO-hoz hasonló szervezet. Az orvosok fizetett alkalmazottként dolgoznak. A HMO-knak különböző típusai fejlődtek ki az elmúlt évtizedekben. akik számára a HMO-n belüli korlátozások nem vonzók. táblázat. mivel a közösségi ellátást biztosító orvosok általában nem vehetnek benne részt. a HMO is nyit külső szolgáltatók felé). különböző egészségügyi szolgáltatók (háziorvos. Ezek az árak azonban kedvezményesek. Egy adott orvos akár több IPA-hoz is tartozhat. és előzetes tárgyalások alapján különböző kedvezményeket nyújtanak a szolgáltatók. A HMO-k főbb típusai és azok jellemzői Típus Staff Model Group Model Network Model IPA Model Mixed Model Rendelőtulajdonos HMO orvoscsoport orvoscsoport egyéni orvos Orvosok díjazása fizetett alkalmazott fejkvóta fejkvóta fee for service és fejkvóta vegyes Egyéb kizárólag HMO-tagok részére általában csak HMO-tagoknak. A kevert formájú (Mixed Model) rendszer alapja általában egy Staff vagy Group Model. A betegek választási szabadsága nagyobb. ennek megfelelően az egészségbiztosítási és egészségügyi finanszírozási rendszer is teljesen más környezetben valósul meg. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. Inc. Inc. vagyis az orvosok komolyan mérlegelik. mivel a szerződött orvosokon kívüli orvost is választhat. A 2-2. akik megfelelnek a HMO vagy a csoport kritériumainak. vagy tételes elszámolás és fejkvóta kombinációjával finanszírozza az orvosokat. mivel zártak a nem hozzájuk tartozó orvosok előtt. míg a fekvőbeteg-ellátás DRG alapon kerül finanszírozásra. alternatívát kínálva az HMO-k mellett. A POS szervezetnek két alaptípusát különböztethetjük meg. hanem a biztosításokról szóló jogszabályok biztosítják. hogy potenciális páciensek egy csoportjának egészségügyi szolgáltatásokat nyújtsanak. stb. Az EPO-nál a HMO-hoz hasonlóan erős gate-keeper (betegirányítási) funkciót találunk a szolgáltatások igénybevételéhez. akik kívül vannak a HMO-hálózaton. Itt már lehet nyitott formáról („open-panel HMO”) beszélni. szemben az HMO-val. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 49 ellátásban dolgozó orvosoknak (háziorvos) a managed care szervezetek legtöbbjében kiemelt szerepe van a páciens ellátásának menedzselésében. Ezen felül még ennél valamivel több állampolgár vett részt egyéb managed care szervezetek által nyújtott szolgáltatásokban. Ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell. mivel nem kizárt olyan orvosok csatlakozása. hogy csak azon szolgáltatókra terjed ki. A Group Model is „closed panel HMO” típusú. ábra. A PPO szervezetekben a felépítést fordítva közelíthetjük meg az HMO-hoz képest. szerződés a HMO és az orvoscsoport között a HMO két vagy több csoportpraxissal szerződik szerződés az orvosszövetség és a HMO között Staff vagy Group Model nyitása IPA modell felé Coventry Health and Life Insurance Company AmeriHealth Mercy/Independence Blue Cross Blue Cross and Blue Shield of Alabama CareFirst BlueCross BlueShield Medical Mutual of Ohio Összesen Forrásáramlás az egészségügyi rendszerekben Az egészségügyi rendszerekben a forrásáramlás számos úton megvalósulhat (2-3. Health Net. A hálózati forma (Network Model) a Group Model olyan formája. bár ilyenkor szerződésben foglalt díjon felüli részt maga fizeti. szakorvos. és a betegek száma alapján (capitation fee) fizeti őket. 2-7. Ez a forma növeli a háziorvosok és a kórházak közötti együttműködés hatékonyságát. a PPO-kat nem igazán tekinhetjük biztosítónak. orvos(csoport). mint láthattuk. 2001-es adatok szerint a PPO típusú managed care szervezetek több mint 90 millió amerikai számára nyújtottak egészségügyi ellátást. Blue Cross/Blue Shield. Health Care Service Corporation CIGNA HealthCare. alacsonyabbak. Lehetséges járulékos szerződés is a kockázatmegosztásra azokkal a szolgáltatókkal. amelyet HMO-k hoztak létre olyan ügyfelek részére. hogy beutaló nélkül mehet szakorvoshoz. elsősorban a kórházak egyfajta garantált beteganyaghoz jutnak. amikor a HMO két vagy több csoportpraxissal szerződik. mivel nem náluk van a finanszírozási kockázat. és szinte kizárólag az HMO saját (szerződött) betegeit látják el. addig az EPO kizárólagosan írja ezt elő. A táblázatban felsorolt szervezetekhez tartozó létszám a HMO-tagok mintegy háromnegyedét jelenti. Ennek a típusnak a példája a Kaiser Permanent vagy a Harvard Community Health Plan.

Az OECD (Organization for Economic Co-operation and Development. a 7290 dollárt. A legnagyobb mértékű egészségügyi kiadásokat az Egyesült Államokban látjuk. A fokozatos átmenetnek a stabilitás és a kiszámíthatóság szempontjából van nagy jelentősége. gazdaságilag legfejlettebb országát tömöríti. Hollandia esetében a százalékos mértékű járulékot a központi alap szedi be. A biztosítók ugyanis arra törekedhetnek. Az állami egészségügyi szolgálatok finanszírozásában pedig a hetvenes évek második fele óta fokozatosan csökken az állami szerepvállalás aránya (2-4. hogy a bevételek egy központi alapba kerülnek. a tőkeköltségek (amortizáció) specialitásait ehelyütt nem tárgyaljuk. ábra. ábra az egészségügyi kiadások lehetséges gyakoribb útjait szemlélteti különböző egészségügyi rendszerekben. a nominális (fix összegű) díjat pedig maguk a biztosítók. hogy ezen az országcsoporton belül is óriási eltérések vannak a kiadásokat tekintve. hogy a magasabb jövedelmű. ill. Gyakori megoldás. További – csak tervezett. Ez kétszerese a fejlett európai országok (pl. ill. hogy ma a legtöbb ország egészségügyi rendszerében keverednek a forrásoldal elemei és a klasszikus felépítmény szerinti határvonalak egyre jobban kezdenek elmosódni. lefölözés). irányított betegellátási modellkísérletben viszont forrásallokációs céllal került használatra. Forrásgyûjtés Következő fontos kérdése a pénzáramnak. táblázat a holland egészségbiztosítók finanszírozásában. táblázat szemlélteti az egészségügyi kiadásokat a bruttó hazai termék (GDP) százalékában és egy főre vetítve amerikai dollárban az OECD országok vonatkozásában. A Bismarck-féle szolidaritás elvű társadalombiztosítási elven működő rendszerekben a társadalombiztosítási járulék képezi az egészségügyi kiadások fedezetét. ahol az éves kiadás eléri a GDP 16%-át.és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz. Ennek kiküszöbölésére bizonyos rizikótényezőkkel korrigálják a fejkvótát (risk adjusted capitation payment. Magyarországon is alkalmazásra került a fejkvóta eszköze. Az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi rendszerében ma már az egészségügyi kiadások közel 50%-át közösségi forrásokból fedezik (Medicare. az ún. A forrásallokáció általános eszköze fejkvóta megállapítása. ennek tiszta formáját az amerikai. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. Ezen országok adatainak elemzése azt mutatja. Hazánkban is hasonló módszert alkalmazunk 1999-től. A 2-5. mintsem széles körben alkalmazott gyakorlati módszerként kezelhetjük. Létezik olyan megoldás. ábra). de meg nem valósult – alkalmazási lehetősége lett volna a parlament által törvényben elfogadott. Forrásteremtés Az egészségügyi kiadások fedezetéül szolgáló források számos formában kerülhetnek megállapításra. amikor a díjak egy részét a központi alap. Alá kell húzni. a rendszer indulásakor 0 százalék volt a fejkvóta alapú finanszírozás részesedése. A fejkvóta alapú forrásallokáció részesedését szemlélteti a 2-8.50 Az ápolástudomány tankönyve 2. magyar több-biztosítós rendszer. amikor a biztosítók közvetlenül szedik be a díjakat. 2-5. amikor is a társadalombiztosítási járulék beszedése átkerült az Adó. A háziorvosok esetében finanszírozási célú alkalmazását látjuk. A Beveridge-féle állami egészségügyi szolgálat formájában működő rendszerekben általában adókból finanszírozzák az egészségügyi kiadásokat. ábra. ábra. hogy 1992-ben. Tekintettel arra. RACP) és ezen korrigált fejkvótát kapják meg a finanszírozók. Az erős öngondoskodásra épülő rendszerekben – és ide soroljuk az Amerikai Egyesült Államok (USA) sokak által magánbiztosítási rendszerként emlegetett egészségügyi rendszerét is – kisebb-nagyobb szerephez jut a biztosítási díj. Lefordítva a kérdést gyakorlati példára: Németországban a központi alap által beszedett járulékokat hogyan osszák szét a mintegy 200-300 egészségbiztosító (krankenkasse) között vagy Hollandiában a mintegy 30 egészségbiztosító között. A társadalombiztosítási rendszerekben – így hazánkban is – megjelennek az egészségügyi kiadások fedezeteként adó jellegű források is. Az egészségügyi kiadások meghatározása A 2-9. amely 2004re 53%-ra emelkedett. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 51 2-3. Medicaid). jellemzői egyenetlenségeket mutathat. Látható. de a gyakorlatban soha meg nem valósult ún. általában üzleti alapon működő egészségbiztosítók esetében látjuk. Rizikótényezőként leggyakrabban az életkor és a nem szerepel. amikor egy meghatározott földrajzi vagy közigazgatási területen lakók képezik a kockázatközösséget. amely gyakran magánbiztosítást jelent. A szolgáltatók finanszírozása A forrásallokációt követően a biztosítók (finanszírozók) juttatják el a szolgáltatókhoz a forrásokat. A finanszírozás számos . hogy a lakosság megoszlása. hogy ki szedi be a biztosítási díjakat. ezeket a következő fejezetben tárgyaljuk. míg másik részét közvetlenül a biztosító szedi be. Az egészségügyi kiadások lehetséges útjai különböző egészségügyi rendszerekben technika révén valósulhat meg. Forrásgyűjtés ban az egészségügyi szolgáltatások működési költségeiről beszélünk. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) a világ 30. ugyanakkor alacsonyabb egészségügyi kockázattal rendelkező ügyfeleket szerezzék meg (cream skimming. Forrásallokáció A díjak beszedése után a következő lépés a díjak szétosztása az egyes finanszírozási egységek vagy kockázatközösségek között. A forrásallokáció területi alapon is működhet. Példák a forrásáramlásra 2-4. A biztosítási alapú kockázatközösség összetétele véletlenszerűen jön létre a biztosítóhoz bejelentkező páciensek révén. amikor egy lakosra (biztosítottra) megállapítanak egy meg- határozott összeget. Néhány országban kevert módszert alkalmaznak. A diagnózishoz kötött forrásallokációt jelenleg inkább elméleti lehetőségként. ezeket korrigálni kell.

lehetőségeivel. helyen áll. 9. egy főre vetítve és az egy főre eső GDP 2007 körül (Forrás: OECD. 26. régió. 29. rokkantsági státus kor. 17. Az Egyesült Államok (USA) kívülálló értéke az ábrán szembetűnő. ábra a GDP százalékában. Egy főre eső összes eü. 3. alkalmazási/társadalombiztosítási státus. 22. 1.8%) és Lengyelország (6. Svédország. 4. hogy a GDP arányos kiadás 2-3 szorosára emelkedett a vizsgálat időszakban (2-7. Egyesült Királyság. helyet foglalja el a vizsgált OECD országok közül. 20.4%. alkalmazási/társadalombiztosítási státus. Egyesült Királyság. Olaszország. Spanyolország). Kiemelkedő értékeket mutat Luxemburg. 25.4%) kevesebbet. 20.3 6. régió. nem. 3. 8.5 8. régió. alkalmazási/társadalombiztosítási státus kor. World Bank) Eü. 28. alkalmazási/társadalombiztosítási státus. 24. 15. 22. 7. Szlovákia (7. kiadás USD. köz-kiadás USD.7 8. 23. 24. rokkantsági státus kor.és kelet-európai országok (Csehország. 2. hogy a táblázatban szereplő adatok általában 2007-től származnak. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. táblázat.6 8. ez a különbség – Magyarország kárára – azóta tovább fokozódhatott. 27. ahol az alacsonyabb kiadási szint jellemző. 2. 16. hogy Magyarország egészségügyi kiadásai összhangban vannak gazdasági teljesítőképességével.7%). nem. 8. a GDP-arányos kiadást tekintve a 24. régió. Fejkvóta alapú forrásallokáció kockázatkiigazító tényezői Hollandiában A költség százaléka a betegségi alapok teljes kockázatában 0 3 15 27 29 35 36 38 41 52 53 kor.4%-a.1 9.7 7. nem. nem. 29.9 6. régió. 5. Csehország. 26. 25. 29. 6. Tekintettel arra. 12. 5. diagnosztikai költségcsoportok 2-9. 30. 11.1 11.8 10.8 7.8 7. 17.1 9. Norvégia.3 10. rokkantsági státus kor. 11. régió. 10. 4. 28. hogy GDP-arányosan Csehország (6. nem. Magyarországon pedig 2008-2009-ben már érezhető volt a közkiadások visszafogása. 2. 26. ettől azonban jóval elmaradnak az egészségügyi kiadások OECD-átlagától mért magyar értékek (46. Középen találhatók a kiegyensúlyozott országok (Japán.4%. 27.4 9. Magyarország. 24. 23. 45. 10. míg az egy főre jutó egészségügyi közkiadás az OECD átlag 45. - Év 1992 19931995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Kockázatkorrekció Nagy kockázatú csoport az éves költség 90%-a 2036 euró felett az éves költség 90%-a 2036 euró felett az éves költség 90%-a 3394 euró felett az éves költség 90%-a 4538 euró felett az éves költség 90%-a 4538 euró felett az éves költség 90%-a 7500 euró felett az éves költség 90%-a 7500 euró felett az éves költség 90%-a 12 500 euró felett Ország Németország.7 8. GDP per capita USD. 10.9 9. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 53 2-8. 15. Ökölszabályként megfogalmazható. Az alsó szegmensben helyezkednek el a közép. nem. Az egy főre jutó összes egészségügyi kiadás OECD átlag 46. Magyarország az egy főre jutó összes egészségügyi kiadási rangsor alapján a 27.. 28. Ugyanezeket az egészségügyi kiadásokat szemlélteti a 2-6.7% sorrend 3.4%). 20. PPP 3307 4005 2618 3782 2726 2069 2875 2844 2194 2758 2968 2762 2266 2716 2739 2446 2120 1646 2056 1917 2097 1937 1538 927 1385 1040 980 733 372 441 2142 45.4% sorrend 1. Korea. 11. régió. 6. gyógyszer alapúköltségcsoportok kor. 30. 14.0 9. 23. Ez pedig arra engedne következtetni. Az egy főre eső teljes egészségügyi kiadás. PPP 7290 4763 4417 4162 3895 3837 3763 3601 3595 3588 3512 3424 3357 3323 3319 2992 2840 2727 2686 2671 2581 2454 2150 1688 1626 1555 1388 1035 823 618 2989 46. 21. 16. Finnország. ill. 12. 10. 21. 5. Ezek alapján tehát lehet további tartalékokat beazonosítani. Egy főre eső eü.52 Az ápolástudomány tankönyve 2. 16. 4. az egy főre jutó egészségügyi közkiadási rangsor alapján a 26. 12. 9.4% sorrend 3. Szlovákia) és Törökország.4 5. Egyesült Államok) bemutatjuk az egészségügyi kiadások változását 1960-ról 2007re. 30.4 6. Vagyis a közkiadások kissé elmaradnak az összes egészségügyi kiadástól. kiadás a GDP%ában GDP%-a Egyesült Államok Norvégia Svájc Luxemburg Kanada Hollandia Ausztria Franciaország Belgium Németország Dánia Írország Ausztrália Svédország Izland Egyesült Királyság 16.8 7.2 9.0 10. 29. ill. Németország. gyógyszer alapúköltségcsoportok.2 10. 17.7%. 13. nem kor. 11. Finnország Görögország Olaszország Spanyolország Japán Új-Zéland Portugália Korea Csehország Szlovákia Magyarország Lengyelország Mexikó Törökország Átlag Magyarország/átlag . Más oldalról nézve azonban a magyar GDP-érték az OECD-átlag 56. 7. 30.6 8. 20.1 9.0 8. 19. 2. 13. 7. ábra). Új-Zéland. Mexikó. Franciaország. 19. 5. 14.4 8. régió. 21. 25. míg Lengyelországé alacsonyabbak. 14. 17.3 8. 15. egészségügyi közkiadás tekintetében azonos tendenciát látunk: Csehország és Szlovákia kiadásai magasabbak. 13. Egyesült Királyság) egészségügyi kiadásainak.7%) pedig többet költ hazánknál (7.9 5. 22. és több mint tízszerese a legalacsonyabb kiadású Törökország értékeinek. 18. 9. 6. Egészségügyi kiadás a GDP százalékában. 21. Lengyelország. Néhány kiválasztott országban (Ausztria. PPP 46 716 51 862 37 396 77 089 38 290 36 099 35 523 31 980 33 243 31 980 35 125 40 823 35 677 34 056 35 814 32 654 32 903 31 290 28 828 29 208 34 099 27 027 20 845 27 939 22 004 17 837 18 154 14 675 14 495 11 535 32 172 56. 9. alkalmazási/társadalombiztosítási státus kor. 4. 12. 13. nem. 25. 15. Itt jobban beazonosíthatók bizonyos országcsoportok. 1.9 sorrend 1. 19. Norvégia és Svájc. Magyarország. A környező országokkal való összevetésben látható. 19. 8. 18. 24. 28.. nem. alkalmazási/társadalombiztosítási státus kor. táblázat. 16. 7. 26. 14. Svájc. 18. egy főre vetítve. 6. Az országok gazdasági fejlettségét tükröző egy főre eső GDP szerinti rangsorban hazánk a 26. 23. nem. gyógyszer alapúköltségcsoportok kor. 18. régió.9 10. 27. 27. Szlovákia. ill. 8. 22.

Viszont ez a finanszírozási módszer igen egyszerű és olcsó. amikor a ténylegesen elvégzett munkát. Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása A hatvanas.. ábra. indokolatlan igénybevételére. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. 1970. Jellemző a rendszerre a mesterséges kihasználtság fokozása. • Nem mindegy. Ugyancsak korlátot jelenthet a szolgáltatókra kvóták meghatározása vagy a rendelési idő korlátozása. hogy más betegek azonban többször veszik igénybe egy hónap alatt a háziorvosi ellátást. vagyis az ő szempontjából „nyereség” képződik. A teljesítmény elvű finanszírozás egyik lehetősége a szolgáltatások tételes elszámolása (fee for service). hogy a bevételek nagy biztonsággal kalkulálhatók. Az ilyen normatív rendszerekben a konkrét teljesítmény mérésének. hiszen a szolgáltatók nem voltak érdekeltek a kiadások visszafogásában. A PSI rendszerben a maradandó terápiás igény megítélése). 1990. Az elszámolás lehet közvetlen költség alapú. Mindezzel együtt ez a legkevésbé hatékony finanszírozási forma.. A leadott kártya után a háziorvos akkor is megkapja a fejkvótát. jól prognosztizálják a várható költségigényt és az ápolás kimenetelét. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 55 2-6. ahol a finanszírozás alapja a háziorvoshoz leadott kártyák száma. amikor a jelentett teljesítmény és a kasszában lévő pénz eredőjeként havonta változott egy teljesítménypont forintértéke. évben) (Forrás: OECD) TELJESÍTmÉNYELVÛ FINANSZÍRoZÁS Elméletileg a legszerencsésebb finanszírozási forma az.) alapján határozzák meg a költségvetést. Ez inkább a privát biztosítási rendszerekre (volt) jellemző. Esetosztályozási rendszerek Az eseteket súlyosságuk alapján osztályozó rendszerek közül kiemelendő a PSI (páciens-súlyossági index). Előfordul. Ebben ugyanis előre definiálják a kórházak által nyújtható szolgáltatások körét. hanem feladathoz kötötten határozzák meg. A bázisfinanszírozás másik módja a feladatfinanszírozás. ha a tényleges költségei ettől akár lefelé (megtakarítás). A kórházak finanszírozásában a PPS elv alapján került bevezetésre a később tárgyalandó DRG rendszer. hogy a finanszírozás (a pénz) a beteggel együtt mozog (szabad orvos. számlák alapján került sor. továbbá előre meghatározzák a szolgáltatások díját. Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására zömében utólag (retrospective payment). A két tétel azonban átlagosan kiegyenlíti egymást. vagyis itt virtuálisan „veszteség” képződik. és az utánuk kapott fejkvóta nem fedezi a tényleges költségeket. a megbetegedés stádiuma alapján működő vagy az akut fiziológiai és krónikus állapot értékelésére kidolgozott APACHE osztályozási rendszer. A szolgáltató számára további előny. hogy a bázis magas. A szolgáltató alapvető érdeke. • A besorolási szempontok között egyes rendszerekben szubjektív értékelések is szerepet kapnak (pl. amikor a szolgáltató a vizsgálatok és a beavatkozások díját pénzben (honoráriumrendszer) számolja el a biztosítónak. Fejpénz alapú (capitation fee) finanszírozás A fejkvóta típusú finanszírozási rendszerek alapja valamely mutatószámhoz kötött pénzügyi támogatás. Egészségügyi kiadás a GDP százalékában és egy főre vetítve 2007 körül (Forrás: OECD) FIX ELÔIRÁNYZATÚ RENDSZEREK (BÁZISFINANSZÍRoZÁS) Ebben a rendszerben a szolgáltató számára egy alap-előirányzat (input) kerül előre meghatározásra (globális költségvetés). Manapság a beavatko- Finanszírozási technikák az egészségügyben Az egészségügyi kiadások szakadatlan növekedése arra késztette a finanszírozói oldalt. . amelyből szabadon gazdálkodhat. hogy a finanszírozás során alkalmazott technikákat folyamatosan finomítsa. ami sokban segíti a tervezést. Az emelkedő költségek korlátok között tartására számos lehetőség van. egy sérvműtétért) az előre meghatározott díjat kapja akkor is. A kapacitásfinanszírozás során az adott szolgáltatásra jellemző valamely kapacitásmutató (ágyszám. Az ilyen páciensért járó pénz nem a kártya tulajdonosára fordítódik. amely előre meghatározott díjak alapján finanszírozza az elvégzett szolgáltatásokat. A speciális esetosztályozási rendszerek általános alkalmazásában azonban döntő hátrányt jelentenek akövetkezők: • Minden esetre meg kell határozni és fel kell dolgozni a besoroláshoz szükséges klinikai adatokat.. Ebben az esetben már a szolgáltatónak érdeke a költségek kordában tartása.vagy pontrendszer). Az ilyen rendszerekben tehát a finanszírozás független a tényleges teljesítménytől és a minőségtől. E súlyos problémára jelentett megoldást a prospective payment system (PPS) elvű finanszírozási rendszer szélesebb körű alkalmazása. Egy fokkal jobb módszer a kapacitásfinanszírozásnál. nem szükséges hozzá apparátus fenntartása. Vagyis ilyenkor az adott mutatószámhoz („per koponya”) rendelik hozzá a támogatás összegét. 2000. Ezen folyamat során számos módszer került kidolgozásra. 1980. hiszen ha megtakarítást ér el a bázisból. Nagy előnye a rendszernek. Ilyen jellegű modell hazánkban a járóbeteg-szakellátás finanszírozásában található. Viszonylag nagy az adminisztráció költsége is. óraszám stb. a szolgáltató által nyújtott teljesítményt fizetjük meg. a betegen végzett vizsgálatot. Szolgáltatások tételes elszámolása (fee for services) A finanszírozás során a szolgáltató minden egyes. beavatkozást rögzít a nyilvántartásban. zásokat különféle pontrendszerek alapján térítik (tarifa. ha adott hónapban vagy akár több hónapon át a beteget nem is látja. hiszen az adott szolgáltatásért (pl.. Más országokban a módszert az alapellátás és a kórházi ellátás finanszírozására is alkalmazzák. ábra. DRG) alkalmazása. akkor kiderül. hetvenes évek amerikai finanszírozási rendszerében komoly probléma adódott. Az egészségügyben azonban számos esetben problémát okoz a teljesítmény mérése. ezt azonban nem kapacitás alapján.és intézményválasztás). mivel . 2007.. melyek közül néhány elvi lehetőséget az alábbiakban kiemelünk.már részben a teljesítményhez is kapcsolódik. Ebben is egy adott időszakra fix bevételre számíthat a szolgáltató. Ezt az alapelőirányzatot két módszerrel határozhatják meg: kapacitásfinanszírozás vagy feladatfinanszírozás. Szükség volt olyan rendszer kifejlesztésére. Az előirányzatot az előző időszakok teljesítménye vagy normatívák alapján határozható meg. Nincs szükség különösebb teljesítménymérésre és ellenőrzésre.pontosabb csoportosítást adnak. hogy minél nagyobb kapacitásra szerződjön (pl. Ez azonban a költségek jelentős emelkedéséhez vezetett. Az egészségügyi kiadások néhány kiválasztott OECD országban a GDP százalékában (az 1960. ágyszámok emelése).tekintettel a részletes klinikai adatok felhasználására .54 Az ápolástudomány tankönyve 2. ezért a besorolás és az adatfeldolgozás költsége magas. A beteg által fizetendő önrész (co-payment) meghatározása a beteg oldaláról jelent féket a szolgáltatások túlzott mértékű. és azt legközelebb csökkentik. Ilyen volt a Magyarországon is a 2000 júniusáig alkalmazott lebegőpontos rendszer.bár a pénzmennyiség erősen kötődik a szükségletekhez . Ezek a rendszerek számos esetben . és az egyes beavatkozásokat tételesen elszámolja a finanszírozónak (biztosítónak). ugyanakkor minél kevesebb és minél olcsóbb szolgáltatás nyújtásában lehet érdekelt. A szolgáltató egyáltalán nem érdekelt a költséghatékony működtetésben. A hazai gyakorlatban ilyen finanszírozás valósul meg a háziorvosi tevékenységben. a másik pedig normatív rendszer (capitation fee. Ez a finanszírozási rendszer a szolgáltatások mennyiségének növekedését eredményezi. a tételes elszámolásnak bizonyos keretek között nincs jelentősége. hogy a súlyosság szempontjait a csoport 2-7. • Az osztályozás nagyon érzékeny az adathiányokra. akár felfelé (ráfizetés) eltérnek.

Gyakorlatilag nem tesz különbséget a párhuzamosan lezajló betegségek között. A DRG (HBCS) elv nemzetközi alkalmazásának néhány példája Rövidítés HCFA-DRG RDRG AP-DRG APR-DRG SR-DRG IAP-DRG AR-DRG NordDRG GHM LDF HRG GR-DRG DBC HBCS Név Health Care Financing Administration DRG Refined Diagnosis Related Groups All Patient Diagnosis Related Groups All Patient Refined Diagnosis Related Groups Severity-Refined Diagnosis Related Groups International All Patient DRG Australian Refined Diagnosis Related Groups Nordic Diagnosis Related Groups Groupes homogènes de malades Leistungsbezogene Diagnosen-Fallgruppen Health Related Groups German Refined Diagnosis Related Groups Diagnose Behandeling Combinatie Homogén Betegségcsoportok Ország USA USA USA USA USA USA Ausztrália Skandinávia Franciaország Ausztria Egyesült Királyság Németország Hollandia Magyarország A gyógyszerek ártámogatási technikái KÍNÁLATI oLDALI (SUppLY SIDE) SZABÁLYoZÁS Árszabályozás A gyógyszerek árszabályozásában többféle eszközt alkalmazhatunk. táblázat). Az erőforrásigény szerinti osztályozások közül kiemelhető a PMCs. Franciaországban és Spanyolországban használatos eszköz. A költség-ár elismerés (cost-plus pricing) olyan árazási gyakorlat. amelytől a gyártónak/forgalmazónak érdemben eltérni nem áll módjában. Az egyik végpont a tiszta teljesítményelvű (fee for service) finanszírozás. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. már tükrözi az ellátás eredményét is. hanem valamennyi fekvőbeteg-intézmény finanszírozására alkalmasak (2-10. szakrendelő) között. azonban a forgalmi adatok ismerete nélkül a gyógyszerkiadások kontrolljára nincs érdemi hatása. Általában a tanulmányunk kiemelt témáját képező referencia árképzési rendszeren keresztül kerül alkalmazásra. plafonérték fölé megy egy adott termék támogatása. pénztár. Erre tekintettel alkalmazhatnak közvetlen kiadáskorlátozó eszközöket is. . és később. egy kórház) számára biztosított egyedi árkedvezmény. Ilyenkor ugyanis a szolgáltatók teljesítményének fokozódása esetén a finanszírozó mind nagyobb összeget köteles kifizetni. vagy az utólagos árcsökkentés révén lehet elérni az eredeti együttműködés sarokszámait. ill. A megállapított forgalom túllépésekor vagy a többlet visszafizetése. 2-8. amelyek már nem csupán az állami kórházak. amely lehet tárgyalások eredménye. lefelé azonban eltérhetnek a gyártók. hanem egyéb költségelemeket is. Kockázat megosztás (risk-sharing) az egyes finanszírozási formák esetén KoCKÁZATmEGoSZTÁS További érdekes kérdése a finanszírozási technikáknak. általában már a piacon lévő támogatott komparátor termék hasonló paramétereivel. amelyeket általában a költségek százalékában fejeznek ki. amelyet hazánkban is alkalmaztak. ábra. Később kidolgozták olyan verzióit (all patient DRG. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 57 meghatározásához mikor mérik (felvételkor. a hetvenes években kezdtek el a finanszírozási célú felhasználással foglalkozni. táblázat. tömegbaleset stb. amelytől felfelé nem. és került az bevezetésre a Medicare finanszírozási rendszerhez tartozó kórházakban. elsősorban az operatív szintű belső menedzsmentben. AP-DRG). országon belül hasonlítja össze az azonos hatóanyagú (ATC 5) vagy hasonló (ATC 4) hatóanyagú. Ezt nagyon gyakran kombinálják kormányzati-gyártói megállapodások egyidejű megkötésével.(Patient Management Categories) rendszer. hogy egész évre mekkora finanszírozási bevétellel számolhat. mint pl. A másik véglet az éves (globális) költségvetés. ami a teljes kockázatot a finanszírozóhoz helyezi. ábra. Spanyolország használ hasonló rendszert. Írország. Az árplafon (price cap) előre meghatározott felső árszint. általában előre meghatározott időszakra. Ehelyütt említhetjük meg a költség-hatékonysági elemzéseket is. A finanszírozási összpontszám meghatározásában a párhuzamos események közös részéhez adódnak a speciális erőforrásigény pontszámai. kórház. A rabat (rebates) egy meghatározott értékesítési volumen visszatérítését jelenti a gyártótól/forgalmazótól az intézményi vásárlók felé. az elbocsátáskori mérés pl. az ellátási utak szervezésében. Németország. A diszkont (discount) egy termék esetében egy adott üzleti partner (pl. amikor adott termék költségeit és eredményességét vetjük összes egy. kórház) év elején tudja. nem emeli ki a fő betegséget a szövődmények és a kísérő betegségek közül. amelyek már az ár és forgalom együttes kalkulálásával a gyógyszerkiadások makroszintű kontrolljára is képesek. Ilyenkor a többlet támogatás egy részét kötelesek a finanszírozó számára visszafizetni. Az amerikai törvényhozás (a Kongresszus) 1983-ban fogadta el a DRG-rendszert. és ebből képezi a saját országára érvényes árat. amikor általában egyetlen új termék vonatkozásában feltételes árat és ehhez tartozó forgalmat (mennyiség) állapítanak meg. Az előzőkben említett finanszírozási technikákat a 2-9. a finanszírozó szervezetek között létrejött célérték. Ugyanakkor. amely a DRGs-rendszerrel nagyon hasonló adatigénnyel rendelkezik. 2-9. A kötelező árazás (statutory pricing) jogszabály által meghirdetett árat jelent. ábra foglalja össze. járvány. a promóciós költségek vagy profitráta.). Az eredeti cél az ellátás minőségének monitorozása volt. Közvetlen kiadáskontroll Az árak szabályozása önmagában az egyes termékek társadalombiztosítási támogatását biztosítja ugyan. A belső referenciaár (Internal price referencing) az előzőtől eltérően. amikor az egészségügyi szolgáltató (pl. de a besorolások készítésénél a kísérő és a szövődményes betegségeket más módon veszi figyelembe. hogy hova helyezik a finanszírozási kockázatot a finanszírozó (pl. de a gyógyszerpolitika integráns része is. Diagnosis Related Groups (DRG) A DRG-rendszert a hatvanas években fejlesztették ki az Egyesült Államokban a patinás Yale Egyetemen. ahol egy adott szinten rögzítik a gyógyszerárakat. a szolgáltató számára problémát okozhat ennek megoldása az előre meghatározott éves költségvetés terhére (2-8. A csehországi egészségügyi reform a kilencvenes években sok kellemetlen tapasztalatot szerzett ezzel a megnövekedett szolgáltatói aktivitással kapcsolatban. Itt a szolgáltató már nem érdekelt a teljesítmény (betegforgalom) növelésében. A finanszírozásban azonban a hatékonyság ösztönző hatása mérsékeltebb. terápiásan egyenértékű termékeket. A PMCs-rendszer jól alkalmazható az ellátás belső tervezésében. Az árbefagyasztás (price freezes) igen kedvelt szabályozási eszköz. ha egy rendkívüli esemény vagy eseménysorozat történik (pl. amikor nem csupán a termék előállítási árát veszik figyelembe. amire a hazai gyakorlatban is több példa volt. ábra). A gyártói/forgalmazói visszafizetés (payback) olyan kockázat-megosztási módszer. A külső árreferencia vagy nemzetközi ár-összehasonlítás (external price referencing/international price comparison) különböző országok között hasonlítja össze az adott termék árát. ill. biztosító) és a szolgáltató (pl. hiszen ezzel párhuzamosan nem nő a bevétele. elbocsátáskor). amikor a gyártó/forgalmazó vagy ezek szakmai szövetségei. Elvi finanszírozási technikák az egészségügyben 2-10. Az ár-volumen szerződés (price-volume agreement) volumenszabályozó eszköz.56 Az ápolástudomány tankönyve 2.

de már nem + + + + + + + + + + + gazdasági értékelés alapján + + + + ø ø + + UK SK SI RO SE + + + + klinikai használat alapján + + + + + + + MT NO NL PL + Ország + + HU DK CY DE AT PT BE LV FR EE EL LT ES IT IE FI + + . hanem a cég kutatásfejlesztési vagy gyártói tevékenységének az adott országba való allokálása révén kap meghatározott tb-támogatást. ahol originális készítmények NHS számára való értékesítésében alkalmazzák a profit ellenőrzését. amelyet az adott gyógyszer. Általános érvényű a százalékos és a fix összegű ártámogatás. Ezek az eszközök egyaránt alkalmazhatók anyagi vagy nem anyagi jellegű ösztönzési mechanizmussal kombinálva.58 Az ápolástudomány tankönyve 2. ösztönzőinek szabályozására törekszenek. 2-12. hogy a tárgyalt keresleti és kínálati oldali eszközöket melyik ország használja a gyakorlatban. A “gyógyszerbüdzsé” egy adott térség. Az ártámogatási eszközök közé tartozik a fixesítés szempontjából kiemelt jelentőségű referenciaár-képzési rendszer is. hogy a döntéshozatal nem átlátható. Ezek nagyon elterjedt és – a fi- profitkontroll + + + + egyéb + + + árbefaárgyasztás volumen és árcsökegyezség kentés + + + + + + ø + + + + + ø Költségellenőrzés ø ø + ø + ø + + + + visszatérítés + + + + + + 2-11. A helyettesítés keretében egy adott. Ártámogatások A gyógyszerek ártámogatásának igen nagy jelentősége van a forgalom szempontjából. amelyekre nem vehető igénybe ártámogatás. de ezek általában a politikai háttéralkuk szabályai és szokásai szerint kerülnek lebonyolításra. betegek). ill. Kínálati oldali eszközök alkalmazása (Forrás: EASP kérdőív/Espin. A különböző finanszírozó szervezetek különböző ártámogatási elveket és mértékeket használhatnak. amelynek legfőbb jellemzője az. Az előre fizetett önrész (deductible) általában szintén fix összeg. Ilyen vényfelírást segítő szoftver hazánkban is bevezetésre került a 2006-2008-as egészségügyi reformintézkedések során. amelyeknek többféle formája létezik. A hangsúlyt az oktatási és informatikai eszközök révén a gyógyszerfelíró orvosok szakmai továbbképzésére helyezik. Orvosi ösztönzők Az orvosi tevékenység szabályozásának legfinomabb eszközei azok a klinikai szakmai irányelvek és gyógyszerfelírási irányelvek. A felírási szokások monitorizálása vagy a felírási kvóták meghatározása szintén befolyásoló eszközként említhető. Vagyis egy adott gyártó adott terméke nem vagy nem kizárólag a termék jellemzőinek alapján. Gyakran informatikai eszközökkel is támogatják az orvosok gyógyszerválasztási. vénydíj). fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. pozitív lista nanszírozó szervezetek által – kedvelt eszközök. gyógyszerészek. Valójában indirekt árszabályozási eszköznek tekinthetjük. Ez azonban gyakran a gyógyszerész saját anyagi motivációja ellen hat. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 59 gazdasági értékelés alapján Profitkontroll Az Egyesült Királyságban (UK) működő rendszer elnevezése. A tradicionális gyógyszertári (kiskereskedelmi) árrés egyik meghatározó forgalombefolyásoló eszköz a gyógyszerészi ösztönzésre. Betegösztönzők A betegek leginkább a különböző költségmegosztó programok révén befolyásolhatók. és 2-13. profitja) növelése ellen kell dolgoznia. amikor saját forgalma (ill. A fix hozzájárulás (fixed co-payment) meghatározott díj (pl. Adózási vonatkozások A kutatásfejlesztési vagy gyártói tevékenység és a termékárazási politika közötti direkt összefüggést jelenti. ezt azonban azt megelőzően kell fizetni. vényfelírási tevékenységét. ami lehet önkéntes (a gyógyszerész egyedi szakmai meggyőződése alapján) vagy kötelező (a finanszírozó szervezet előírásai alapján). táblázat. A pozitív listák a különösebb speciális szabály nélkül felírható és ártámogatással rendelkező gyógyszereket sorolják fel. ø ø o + ø + ø o ø + ø ø + + jelenleg alkalmazott ø valamikor alkalmazták. a gyógyszerek ártámogatására fordítható célkeretet jelöli. egyéb + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + Terméktérítés negatív lista + + + + + + + + + + + + + + ø + + + + ø + + ø + + + + + + + + ø + + + + + + + referenciaár rendszer + + + + + + + + + + + + + + + + + egyéb + Ipar szabályozása adókedvezmények + + + ø KERESLETI oLDALI (SUppLY SIDE) SZABÁLYoZÁS A keresleti oldali eszközök általában azon szereplők viselkedésének. amelyek az orvosszakmai tevékenység kereteit szabályozzák. A visszaigénylés (claw-back) rendszere megengedi a finanszírozó szervezetnek hogy az ártámogatási rendszerben megjelenő diszkont vagy rabat egy részét visszaigényelje. Ilyenre példát találunk Belgiumban.. a minőségi standardok szem előtt tartásával. gyógyászati segédeszköz vagy egészségügyi szolgáltatás igénybevétele esetén fizetni kell. akik a gyógyszerkereslet meghatározásában jelentős szereppel rendelkeznek (orvosok. egészen nyilvánvaló jelek és történések. Rovira) diszkont és rabat használata + + + + + + + + + + + ø egyéb + + ellenőrzött ár módosítása nemzetközi ár alapján + + + + + + + + Termék árszabályozása ár és a kalkuláció alapján + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +ø + AZ EGYES oRSZÁGoKBAN bevezető ár meghatározása kezelés alapján GYÓGYSZERpIACI SZABÁLYoZÁSI TEChNIKÁK ALKALmAZÁSA A 2-11. Hazánkban is vannak erre utaló. A negatív listák azon gyógyszereket sorolják fel. Gyógyszerészi ösztönzők A gyógyszerészi ösztönzők/eszközök közül első helyen érdemel említést a helyettesítés kérdése. A százalékos hozzájárulás (co-insurance vagy percentage co-payment) az ár meghatározott százalékában állapítja meg a betegek hozzájárulását. régió vagy praxisközösség számára előzetesen felállított. táblázat azt mutatja be. hogy az egészségbiztosítás bármit is fizetne. általában drága originális készítményt helyettesítik olcsóbb generikus készítményre.

az idősödő társadalmak. oktatás. A klasszikus feltételrendszer szerint három fő kritériumot („akadály”) fogalmazott meg az egészségügyi technológiák (pl. Keresleti oldali eszközök alkalmazása (Forrás: EASP kérdőív/Espin. táblázat. ugyanakkor egyre költségesebb orvosi eljárások (diagnosztikus és terápiás beavatkozások.60 Az ápolástudomány tankönyve 2. táblázat. beavatkozások következményeinek mérése. + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + ø + jelenleg alkalmazott ø valamikor alkalmazták. Bár ilyen bonyolult és komplex rendszerek esetében. hanem a gazdaságossági szempontokat is figyelembe kell venni. és a közösségi javak egyre nagyobb hányadát fordítják egészségügyi célú költségek finanszírozására. gyógyászati segédeszközök stb. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése.) jelentek meg és váltak elérhetővé a társadalom egyre szélesebb rétegei számára. A kiadások emelkedésével párhuzamosan egyre jobban nőtt az igény. Az új technológiák megjelenése. ill. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 61 2-13. A 20. a költségek meghatározása és elkülönítése sem könnyű feladat. a fokozódó lakossági elvárások következtében az egyes országok egészségügyi kiadásai jelentős mértékben emelkedtek. kampányok + + + + + + + + + egyéb pénzügyi ösztönzés + + + + + 2-12. amely szerint a rendelkezésre álló források elosztását már nem csupán az aktuálisan felvetődő orvosszakmai igények mentén kell elvégezni. gyógyszerek. a gyógyszerek) esetén: oktatás és információ gyógyszerrendelési szokások monitorozása + + + + + + + + + + + + + + + + + + SK + + SI klinikai praxis gyógyszerrendelési útmutatói + + + + + + + + + + + + + + + + + Ország MT HU NO DK UK RO CY DE NL AT PT LV BE FR EE EL LT PL ES SE IT IE FI + + ø ø . A legfontosabb probléma az egészségügyi ellátások. de már nem Az egészség-gazdaságtani elemzések szerepe. században lezajlott technológiai fejlődés és társadalmi átalakulás hatásaként egyre hatásosabb. a kényszer azon irányba. jelentôsége Az orvostudomány fejlődése során évszázadok óta a hatásos gyógymódok megtalálása jelenti az egyik nagy kihívást. Rovira) gyógyszerköltségvetés gyógyszerrendelési kvóták + + + + ø + ø + + + ø + Orvosok Egészség-gazdaságtani elemzések Az egészségügyi ellátórendszerben a költségek és az értük kapott hozadék mérése gyakran okoz nehézséget. az igazi problémát a hozadék (haszon) oldal számszerűsítése jelenti. mint az egészségügy. Külső ár-becnhmarking alkalmazása az OECD országokban 2007-ben (Forrás: OECD) egyéb + + + + + + + + + + ø ø + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + visszaigénylés + + + + + + + + + + + + + + + + + ø ø ø + + + Gyógyszerészek pénzügyi ösztönzés + + generikus helyettesítés + + + + + + + költségmegosztás egyéb + + + + + + + + + + Betegek információ.

egészségügyi-technológia elemzések szervezeti hátterét 2004-től az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI. Különböző vizsgálatok (n = 41) klinikai eredményeinek. • Hatásosság (efficacy – „harmadik akadály”). a legkisebb költségű eljárás választandó cost-minimization analysis (CMA) költségminimalizációs eljárás nincs különbség a vizsgált eljárások kimenetében azonos kimenti mutató a különböző vizsgált eljárások tekintetében (pl. Gyógyszerek életciklusa a felfedezéstől (Forrás: Recherche & Vie. Az egészség-gazdaságtani. amikor a rendelkezésre álló és általában viszonylag szűkös forrásokról kell dönteni. az eredményesség és költség-hatékonyság (effectiveness & cost-effectiveness). Az Európai Unió számos tagországában (pl. hogy az egészség-gazdaságtani elemzések nem jelentenek érdemi eszközt az egészségügyi kiadások csökkentéséhez. Egyesült Királyság. vagyis az eredményesség és költség-hatékonyság vizsgálata során a finanszírozó szervezetek a szokásos klinikai vizsgálatokból (általában randomizált kontrollált vizsgálat) származó hatásossági információk mellett arra is kíváncsiak. A finanszírozási döntéshozatal során azonban.) egyre nagyobb szerephez jutnak az egészség-gazdaságtani. QALY. A gyártó. hogy a törzskönyvezés és a tb-támogatás megszerzése között idő minél rövidebb legyen. Disability adjusted life years. negyedik „akadály” is. Hangsúlyozzuk. Az egészség-gazdaságtani elemzések fôbb típusai Az egyes típusokat a 2-14. ábra.62 Az ápolástudomány tankönyve 2. BMJ 328:1536–1537. első lépésben a gyógyszerek társadalombiztosítási ártámogatási kérelmeinek elbírálásával. az egészség-gazdaságtani eredményeinek publikálása között eltelt átlagos idő (hónapokban) (Forrás: Greenberg D et al. ill. A negyedik „akadály”. Vagyis a klinikai vizsgálati eredmények publikálását 13-24 hónappal követi az egészség-gazdaságtani eredmények publikálása. állami egészségügyi szolgálat vagy magán-egészség- 2-11. egészség-gazdaságtani eredményeinek publikálása között eltelt átlagos időt. a forgalomba hozatali engedély birtokosa ugyanis abban érdekelt. az ármeghatározás és a társadalombiztosítási ártámogatás megszerzése. Az egészség-gazdaságtan területén elkészültek az első hazai szakkönyvek is. AGIM) költség-haszon elemzés költség/költség . hogy a gyógyszerek életciklusában hol helyezkedik el az egészség-gazdaságtani elemzések készítésének/alkalmazásának ideje. ábra. Ez a késés a vizsgált esetekben leggyakrabban 13-24 hónap közötti. BETEGSÉGTEhER-FELmÉRÉS (CoST oF ILLNESS) A költségelemzés során nem vizsgáljuk az adott egészségügyi technológia kimeneti mutatóit (hatásosság. Az egészség-gazdaságtani elemzések főbb típusai Angol név cost analysis (CA) Magyar név költségelemzés Outcome nincs vizsgálva Költség különböző költségelemek és -típusok (direkt orvosi költségek. Itt tehát a finanszírozó szervezetek (pl. eszközrendszere pedig az egészség-gazdaságtani elemzések bevezetése. Típusos alkalmazási területe a gyógyszerek ártámogatási döntéseinél van. táblázat foglalja össze. a bioekvivalencia miatt az esetek nagy részében a kimenetben nincs különbség. amikor az originális (innovativ kutatómunkával kifejlesztett) gyógyszerkészítmény mellett .megjelennek a generikus készítmények. Svédország. hogy mind az originális. A 2-10. A 2-11. a gyógyszer kifejlesztésének mintegy 10 éves időszaka után következik a regisztráció (törzskönyvezés). Hollandia. 2004. hogy ne legyen különbség a vizsgált egészségügyi technológiák kimenetében. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 63 • Minőség (quality – „első akadály”).) összehasonlító elemzése csak az eljárások költségét kell összehasonlítani. Hazánkban 2002-ben került kiadásra az Egészségügyi Minisztérium irányelve az egészség-gazdaságtani elemzések végzéséhez.) 2-14.a szabadalmi védettségi idő lejártát követően . Az e három akadálynak való megfelelésre jól felépített szempontrendszer működik a fejlett országokban. ill. ábra azt szemlélteti. E negyedik „akadály” elsődleges szerepe tehát a forrásallokációs döntéshozatal tudományos igényességű támogatása. Ez az irányelv határozza meg az egészség-gazdaságtani elemzések módszertani kérdéseit. az Európai Unió ún. megnyert életévek) a kimenet mennyisége és minősége egyaránt érdekes (pl. Tekintettel arra. egészségbiztosítási alap. ábra szemlélteti a különböző vizsgálatok (n = 41) klinikai eredményeinek. jelentősen lerövidül a szabadalmi védettséggel biztosított időszak és hamar megjelennek a generikus kompetitorok. KÖLTSÉGmINImALIZÁCIÓS (CoST-mINImALIZATIoN) ELEmZÉS A költségminimalizációs elemzések alkalmazásának alapvető kritériuma az. kialakult egy negyedik kritérium. Az államigazgatási döntéshozatalba az Európai Uniós csatlakozással egyidejűleg kerültek be az egészség-gazdaságtani elemzések. Mint látható. táblázat. LIM. transzparencia direktívájának (Directive 89/105/EEC of the Council of the European Communities on Transparency) magyarországi honosításával. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. Ebben a szakaszban nagy jelentőségű a regisztráció/ármeghatározás és a társadalombiztosítási ártámogatás megszerzése közötti időszak. DALY) az eltérő naturáliákban kifejezett eredményt egységesen pénzben fejezik ki cost-effectiveness analysis (CEA) költség-hatékonysági elemzés költség/megmentett életév cost-utility analysis (CUA) költség-hasznosság elemzés költség/QALY vagy költség/DALY cost-benefit analysis (CBA) 2-10. korábbi Medinfo) biztosítja. biztosítva ezzel a különböző elemzések számára a szakmai standardokat. szerepük sokkal inkább a tb-befogadási döntések során kínálkozó alternatív lehetőségek közötti összehasonlítás biztosítása. Amennyiben ez nagyon (hosszú évekre) elhúzódik. mind a generikus gyógyszerek esetében ugyanazon hatóanyag-molekula található a készítményben. A szakma egyik meghatározó európai intézménye az Egyesült Királyságban található NICE (National Institute for Clinical Excellence). hanem csupán a költségekre fokuszálunk. KÖLTSÉGELEmZÉS (CoST-ANALYSIS). ill. hogy az adott technológia milyen eredményességet mutat a rutin klinikai gyakorlatban és ezt milyen költséggel éri el. Franciaország stb. eredményesség). Quality adjusted life years. • Biztonságosság (safety – „második akadály”). indirekt költségek stb. egészségügyi technológiai elemzések.

életminőséggel korrigált életévek) vagy az ehhez hasonló DALY (Disability Adjusted Life Years. a klinikai gyakorlat számára. kiszűrt esetek száma stb. Magyarországon az egészségügyi alapellátás főbb intézményei. amelyek segítik a klinikai gyakorlat tudományosan megalapozott formálását. hanem más mérhető formában kifejezett követelményekhez viszonyítják (pl. • Iskola-egészségügyi ellátás. hogy az eredményt az alkalmazott technológia után megélt életévek életminőséggel korrigált számához (QALY) viszonyítják. Ez fordítva is értelmezhető. hogy a módszer mind a befektetés oldalt. Ilyen elemzés során két azonos kimenetelű és általunk ismert költséggel rendelkező beavatkozást hasonlíthatunk össze. továbbá fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás. ezek szisztematikus szakirodalmi áttekintése található a III. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 65 biztosító) a támogatási döntés meghozatalakor csak az árat veszik figyelembe. A GP típusú modell lényege az alapellátás és szakellátás között húzódó határvonal. Járóbeteg-szakellátás Az általános járóbeteg-szakellátás a beteg folyamatos ellátását. A cohors. Az orvosi gyakorlat mikéntje és annak eredményessége között jól kimutatható összefüggés van. kontrollált vizsgálatból származó eredmények jelentik (Ib). ill. gondozását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján.). Ezek a következők: • Bőrgyógyászat. A német-osztrák típusnál a határvonal a járóbeteg-ellátás (tehát nem járóbeteg szakellátás) és a fekvőbeteg-ellátás között van. szolgáltatói a következők: • Háziorvosi. A járóbeteg-ellátás alatt együttesen értjük mindazon orvospraxis-tevékenységet. a járóbeteg-ellátás keretei közötti definitív betegellátás. • Gondozók. ill. amelyet nem támasztanak alá szisztematikusan és kritikusan értékelt adatok. farmakoökonómiai elemzéseknél tehát arra kell törekedni. funkcióvesztéssel korrigált életévek). • Az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás. KÖLTSÉG-hASZoN (CoST-BENEFIT) ELEmZÉS A vizsgált egészségügyi program vagy orvosi technológia pénzben kifejezett költségeinek a program megvalósításával elérhető. ill. KÖLTSÉG-hASZNoSSÁG (CoST-UTILITY) ELEmZÉS Valamely technológia alkalmazásának költségben kifejezett értékét viszonyítják az elérhető eredményekhez oly módon. Ez a rendszer a kihívásokra elsősorban az alapellátásban az orvosi együttműködés erősítésével (csoportpraxis) válaszol. A BAO eszköztárát elsősorban népegészségügyi jellegű vizsgálatok (eset-kontroll. Az orvoslás évszázados hagyományai során igen erős alapelvként jelent meg a hosszú orvosi tanulmányokat követő praktizálás során megszerzett egyéni tapasztalat jelentősége. • Szakambulancia. táblázat. amelynek révén dönthet. . • Pszichiátria és addiktológia. az Egyesült Királyságban. Komoly nehézséget okoz. 2-15.64 Az ápolástudomány tankönyve 2. A vizsgált eljárások során tehát meghatározzuk az egységnyi eredmény eléréséhez szükséges költséget (pl. szakorvos által végzett egyszeri. (megnyert életévek száma/egységnyi költség). rendszeres tömegközlekedés igénybevételével megközelíthetően kell biztosítani. betegségmentes napok száma. aminek szervezése országonként szintén mutathat eltérő megoldásokat. amelyek jó minőségű. akkor az egészség-gazdaságtani elemzések eredménye is nehezen interpretálható. vagyis olyan szakrendelések. • Védőnői ellátás. • Háromszintű ellátás modellje (szovjet modell). • Laboratóriumi vizsgálatok. ahol az alapvető célkitűzés a lakosság/ betegek alapellátási keretek között közötti definitív ellátása. cohors). A legmagasabb szintű tudományos bizonyítékot a randomizált. ill. pénzben kifejezett megtakarításaihoz. A hatóanyag alapú fixesítési eljárás során a finanszírozók az azonos hatóanyagú készítményekből képeznek csoportokat. magas szintű tudományos bizonyítékokra épülnek. mind a kimenetet pénzben méri. • Letelepedett szakorvos versus kórház (német-osztrák modell). • CT. Amennyiben több ilyen RCT eredménye rendelkezésünkre áll. meghosszabbított élet. A személyes tapasztalat. azaz a szakellátó rendszerbe utalás elkerülése. A harmadik szinten itt is a kórház található. A bizonyítékokon alapuló orvoslás elsődleges szerepe ott mutatkozik meg. amelyek beutaló nélkül is igénybe vehetők. A szovjet modell klasszikus felépítménye a korábbi Szovjetúnió alapelvei szerint a beteg lakóhelyének közelén szükséges valamilyen alapellátás biztosítása (körzeti orvos). • Nőgyógyászat. hanem az életminőségben bekövetkező változást is vizsgáljuk.) esetén a hatásossággal kapcsolatban is kételyek vetődnek fel. mint a költség-hatékonysági elemzésben.vizsgálatok a tudományos bzonyítékok hierarchiájának II. táblázatban itt az oxfordi skálát mutatjuk be. század végén vonlt be a szakmai köztudatba. Ilyen elven működik az osztrák vagy a német rendszer. Az általános járóbeteg-szakellátást a beteg egészségi állapotának veszélyeztetése nélkül. nyert életévek. kontrollált. A háziorvosi rendszerek modelljeinek három fő típusát szokás megkülönböztetni: • Alapellátás versus szakellátás rendszer (GP típusú). Itt is tehát két eljárást veszünk. hogy a szokásos szakértői vélemények és gyakorlati tapasztalatok a legalacsonyabb szinten (V) találhatók. • Fogorvosi alapellátás. A bizonyítékokon alapuló orvoslás (BAO) egészség-gazdaságtani jelentősége ott található. A fő szabály alól vannak kivételek. kettős vak vizsgálatok rendszerezett irodalmi áttekintéséből (systematic review) vagy metaanalíziséből származó bizonyíték legalább egy randomizált. amelynek fix költségvetés esetén van jelentősége. A tudományos tények hierarchiáját többen megfogalmazták. a 2-15. A tudományos tények hierarchiája – oxfordi skála Besorolás Ia (A) Ib (A) IIa (B) IIb (B) IIIa (B) IIIb (B) IV (C) V (D) Tudományos evidenciák jelentôsége az egészség-gazdaságtani elemzésekben Az evidence based medicine (EBM). vagy további kivizsgálás/kezelés céljából szakellátó intézménybe kénytelen beutalni. amelynek során az eljárás pénzben kifejezett költségeit nem pénzben. de nem csupán az élettartamban bekövetkező változást mérjük. hogy rendsze- rezett formában tekinti át és elemzi a napi orvosi tevékenységet az eredményesség oldaláról. költség/ megnyert életévek). MR. vagy más szavakkal a program elmaradásának pénzben kifejezett következményeihez való viszonyítása. Látható. Itt mérőszámként alkalmazható a QALY (Quality Adjusted Life Years. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. azonban a modern orvoslás ennél többet kíván meg. kontrollált vizsgálatok eset-kontroll vizsgálatok rendszerezett irodalmi áttekintése eset-kontroll vizsgálatok esetsorozatok vagy gyenge minőségű eset-kontroll vagy cohors-vizsgálatok szakértői vélemény. Az eset-kontroll vizsgálatok. KÖLTSÉG-hATÉKoNYSÁGI (CoST-EFFECTIVENESS) ELEmZÉS Két vagy több. alternatív eljárás összehasonlító értékelése. be nem következett halálozások száma. Az egészség-gazdaságtani. hogy a körülményekhez képest minél magasabb szintű tudományos bizonyítékokra épüljön az elemzés. a gyógyítás során szerzett szakmai ismeretek valóban nélkülözhetetlenek a sikeres orvosi tevékenységhez. Vizsgálatok randomizált. alkalomszerű egészségügyi ellátás. azaz a bizonyítékokon alapuló orvoslás (BAO) jelentősége a 20. poliklinika) nyújt ellátást. randomizált kontrollált vizsgálatok (RCT) és szisztematikus szakirodalmi áttekintések adják. majd a legalacsonyabb árú termékhez adnak fix összegű támogatást. házi gyermekorvosi ellátás. Amennyiben egy egészségügyi technológia (gyógyszer stb. A járóbeteg-szakellátás a háziorvosi „kapuőri” szerepnek megfelelően fő szabályként beutalóval vehető igénybe. Az esetsorozatok képezik a IV szintet. szinten. de elérhető közelségben már szakellátóhely (pl. Ilyen rendszer működik pl. többletévek száma. Természetesen az alapellátás nem egyenlő pusztán a háziorvosi tevékenységgel. az egészségi állapotban azonos változást elérni hivatott. helyét foglalják el. az alapkutatások eredményeiből klinikai vizsgálatok nélkül levont következtetések A magyar egészségügyi rendszer felépítése Alapellátás Az alapellátás a egészségügyi ellátórendszer kapuja. vagyis a háziorvos rendelkezik olyan betegiránytó jogosítvánnyal. amikor akár általános orvos. úgy ezek rendszerezett irodalmi áttekntése jelenti a legmagasabb szintű tudományos bizonytékot (Ia). A közvetlen lakóhelytől távolabb. kontrollált vizsgálatból származó bizonyíték cohors-vizsgálatok rendszerezett irodalmi áttekintése cohors-vizsgálatok vagy gyengébb minőségű randomizált. hogy azon egészség-gazdaságtani elemzések validitása és megbízhatósága a nagyobb. Hazánkban a járóbeteg-szakellátás a következő tevékenységeket foglalja magában: • Szakrendelők. akár szakorvos a praxisa keretében ambuláns ellátást nyújt. hogy saját maga definitív ellátást tud-e nyújtani a betegnek. Itt tehát a cél a kórházi ellátás elkerülése. Ezek révén jutunk egyre magasbb szintű tudományos bizonyítékokhoz. • Urológia.

orr-. ábra). valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi CXXXII. ha a feladatok. • A járóbeteg-szakellátás . ill. • A nemzeti adó. a mostoha. házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos).orvosa. törvény. Közeli hozzátartozó: a házastárs. fővárosi. §-ának i) pontja szerinti sürgős szükség fennállásának megállapítására irányuló vizsgálatokat. továbbá a szerv-. évi XCV. Működésükben meghatározó szerep jut a méretgazdaságosságnak is. • A büntetés-végrehajtás orvosa. ill. ábra. pontjában meghatározott termék és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer. • Rendelési óra: az egészségbiztosító által a társadalombiztosítás keretében finanszírozott óraszám. Az alapellátási tevékenység erősítése érdekében kiemelt jelentőségű a betegközeli definitív ellátás feltételeinek megterem- tése. A magas szintű szakmai felkészültséget. elsősorban a a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.ideértve s gondozókat és a genetikai tanácsadókat is . amely . • A biztosítottat rehabilitációs ellátásra kizárólag a rehabilitációt megalapozó megbetegedés gyógykezeléséhez szükséges szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos és az e megbetegedéshez kapcsolódó esetleges szövődmények tekintetében illetékes szakorvos. ideértve a CT. az egyetemi klinikai központ alkotta progresszivitási rendszer a racionális és méltányos munkamegosztásra épül (2-12. eredményesen. Központi várólista: a külön jogszabályban meghatározott nagyköltségű ellátások igénybevételére váró betegek jegyzéke.66 • • • • Az ápolástudomány tankönyve 2. a kapacitások és a finanszírozás összhangjának megteremtését. az élettárs. a honvédelemért felelős miniszter irányítása és vezetése alá tartozó szervek orvosa. • A biztosítottat szenvedélybetegsége esetén . Szakellátási kapacitás:a járóbeteg-szakellátásban a szakorvosi és nem szakorvosi órák száma. speciális feladatellátásra szakosodott szervezeti egység vagy intézményrész. valamint a beteg jelentkezése alapján lehetséges. Progresszivitás A progresszív struktúra kialakításával kapcsolatban sarokpontnak tekintjük a szükségletek. a városi és a megyei kórházak. jogszabályban előírt bármely más finanszírozott szolgáltatási egység. a kezelőorvos vagy az arra feljogosított más személy beutalása. vérsejtképző őssejt átültetésére váró betegek listája (transzplantációs várólista). törvény és a biztonságos és gazdaságos gyógyszer. törvény hatálya alá tartozó gyógyszertár. A járóbeteg-szakellátásnál már említetteken kívül fekvőbeteg-intézeti butalásra jogosult orvosok: • Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra. Akkor tud egy rendszer hatékonyan. stb. évi XCVIII. PET/CT. Gyógyszertár: a biztonságos és gazdaságos gyógyszerés gyógyászatisegédeszköz-ellátás. amelyre kiterjed az egészségügyi szolgáltatónak. évi XCVIII. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése. sebészet. 3. a testvér. Ennek igénybevétele a külön jogszabályba foglaltak szerint a beteg folyamatos ellátását végző orvos. • Az orvosszakértői szerv szakértői bizottságai orvosa. Egészségügyi szolgáltató: a külön jogszabály alapján egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult természetes vagy jogi személy. gégészet. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 67 Fül-. Itt még mindig a fekvőbeteg-ellátáson kívüli egészségügyi szolgáltatások nyújtása a kiemelt cél.és ifjúság-egészségügyi szolgálat orvosa. a felelősségek és az elvárt eredmények szinkronban vannak egymással. ahol a hétköznapi egészségügyi beavatkozásokat elvégzik. Intézményi várólista: az adott fekvőbeteg-ellátó intézményben a betegellátás sorrendjét meghatározó jegyzék. • Személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézmény orvosa. • Az iskola. a fekvőbeteg-ellátásban az aktív és krónikus ellátási ágyak száma. A fekvőbeteg-szakellátásban szintén szigorú beutalási rend van. a mostoha. • Saját feladatkörében az országos sportegészségügyi hálózat orvosa.és nevelt gyermek. az egyeneságbeli rokon. Rehabilitációs intézményénél foglalkoztatott orvos. továbbá tartós kapacitáshiány esetén kerül kialakításra (a j) és k) pont a továbbiakban együtt: várólista). • Országos intézet. valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett és irányított szervek. A járóbeteg-szakellátás jelenti a progresszív rendszer második szintjét. • Rehabilitációs kórház. A betegségek megelőzésében és korai felismerésében szintén kulcsszerep hárul az alapellátóra. A fekvőbeteg-ellátás első szintjét a városi kórházak képezik. • A rendészetért felelős miniszter. valamint speciális technikai hátteret igénylő betegek ellátásának színterét jelentik az egyetemi klinikák. Gyógyászati ellátás: az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló rendeletben meghatározott ellátás. fogorvos. háziápolás. Szemészet. Alapszakma: belgyógyászat. ill. A megyei kórházak a megyei ellátórendszer meghatározó szereplői. Szakmai centrum: regionális vagy régióközi feladatot ellátó. tulajdonosának (a továbbiakban együtt: fenntartó). Progresszivitási szintek a Dél-dunántúli Régióban Alapfogalmak Itt az egészségügyi rendszerünk leírása és bemutatása során használt alapfogalmak definíciószerű bemutatását adjuk meg. MRI. fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek között végzett egészségügyi ellátása.) ALAPELLÁTÁS (háziorvos. hiszen számos olyan speciális beavatkozás létezik. gyermekgyógyászat. • Sürgősségi ellátás: az Eütv. a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. • Fekvôbeteg-szakellátás Az általános fekvőbeteg-szakellátás a betegnek a lakóhelye közelében. • Egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv: annak az egészségügyi szolgáltatónak a fenntartója/tulajdonosa. CT-MRI. védőnő) 2-12.pszichiáter.és a nevelőszülő. a saját területi ellátási kötelezettségükbe tartozó lakosok egészségügyi ellátásán kívül részt vesznek a városi kórházakból továbbküldött betegek ellátásában is.az egészségügyi ellátások meghatározott sorrend szerinti elvégzése érdekében. ill. amire érvényes finanszírozási szerződés kiterjed. évi LXXXIII. ill.a központi várólista alapján igénybe vehető ellátások kivételével .és vámhivatal orvosa hez szakorvosi képesítéssel rendelkező orvos vagy annak kezdeményezésére háziorvos. • A sorozó orvos. szülészet-nőgyógyászat. A rehabilitáció vagy a fizikoterápia szakorvosa utalhat be. a művesekezelés finanszírozott szolgáltatási egységét. törvény alapján. valamint az egészségügyi szolgáltatónak az a kötelezettsége. Itt már markánsan megjelenik a saját területen kívüli betegek ellátása is. megyei kórház). hogy az egészségügyi szakellátásban a törvény szerint meghatározott ellátási területen lekötött szakellátási kapacitásai felhasználásával a kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosultak számára a külön jogszabályban foglaltak szerint egészségügyi szolgáltatásokat nyújtson. • Szakkórház. A városi kórház a területi ellátási kötelezettségébe tartozó betegek fekvőbetegek-ellátásnak első lépcsője. addiktológus szakorvos vagy háziorvos utalhatja be rehabilitációs ellátásra. ill. ill. ideértve a fekvőbeteg-gyógyintézetek orvosát. • Egyetemi klinika.az akut elvonási időszakot követően . §-ának 1. • Gyermekkórház. valamint a sürgős szükséget elhárító beavatkozásokat magában foglaló egészségügyi szolgáltatás. aki lekötött kapacitással rendelkezik. az egészségügyi szolgáltató fenntartójának/tulajdonosának a területi szakellátási kötelezettsége. a járóbeteg-szakellátás. az örökbefogadó. A progresszív betegellátás csúcsán az egyetemi klinikai központ áll. jogi személyiség nélküli szervezet. Onkológia. ambulanciák. A magyar egészségügyi ellátórendszerben a következő főbb kórháztípusok figyelhetők meg: • Általános kórház (városi.és gyógyászatisegédeszköz-ellátás. Általános sebészet és baleseti sebészet. törvény 1. külön jogszabályban meghatározott eszközök finanszírozott szolgáltatási egységét. az örökbe fogadott. valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. • Krónikus ápolás finanszírozására szerződött egészségügyi szolgáltatónál végzendő intézeti ápolásra a háziorvos és a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa utalhat be. egyéb. • Az otthoni szakápolás körébe tartozó szakirányú szolgáltatásokra kizárólag a megbetegedés gyógykezelésé- • • EGYETEMI Klinikai központ MEGYEI Kórházak VÁROSI kórházak JÁRÓBETEG szakellátás (szakrendelők. • Lekötött kapacitás: az az i) pont szerinti szakellátási kapacitás. Az alapellátás. amit városi vagy megyei kórházban a kis éves esetszám miatt sem érdemes végezni. egy napos ellátások finanszírozott szolgáltatási egységei. • Az oep ellenőrző főorvosi hálózatának orvosa. Az ellátási terület az a földrajzi terület. A beutalót a következő orvosok állíthatják ki: • Háziorvos. valamint szakkonzílium céljából fogorvos. • A pszichiátriai betegek és a fogyatékosok otthonánál. • • • • Területi szakellátási kötelezettség A területi szakellátási kötelezettség: az egészségügyi szolgáltató fenntartójának. A struktúra alapját és első szintjét az alapellátás jelenti. • • • . ill. otthoni hospice-ellátásra a külön jogszabályban meghatározott kezelőorvos. Gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb. gondozók. • Egészségügyi közszolgáltatás: a részben vagy egészben a központi költségvetés és az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatás. sikeresen működni és mindezeket közmegelégedéssel végezni. az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006.

(szerk. GUlÁCSI L. Philadelphia. M.: What if technology never stops improving? Medicare’s future under continuous cost increases. ide nem értve az Egészségbiztosítási Alap által támogatott azon gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök alkalmazását.: Health services research in Eastern Europe. KUTZIN.3:796-797. [7] BoNCZ I.. valamint a test megtámasztására. 26. felelősen végzett dokumentált tevékenység. et al.. [18] NAVARRo.. JAMA. Közforgalmú gyógyszertár: a lakosság közvetlen és teljes körű gyógyszerellátását biztosító olyan egészségügyi intézmény. S. Magyar Onkológia 47. [10] DEppE. 2000. (szerk. házi gyermekorvos (a továbbiakban: háziorvos) gyógyító munkájához szükséges. 56-80. Lee Law Rev. ill. In: Bodrogi J. [5] BoNCZ. Buckingham. amely nem gyógyszer. Magyar Onkológia 48. (eds): The globalization of managerial innovation in health care. E. megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése. J. ill.: The effect of longevity on spending for acute and long-term care. rehabilitációs vagy ápolási céllal. J. Csekély értékűnek minősülő ajándék: természetbeni juttatás. In: Bodrogi J. amely a külön jogszabályban meghatározottak szerinti bruttó fogyasztói ára és forgalmi részesedése alapján az adott ATC-csoportra meghatározott százalékos támogatásban részesül. FIGUERAS. A. és gyógyszernek • • • • • • • • • • • • • • • • • • • nem minősülő gyógyhatású anyagként forgalomba hozatalát engedélyezte. V. adott közforgalmú gyógyszertár vezetésére és működtetésére szóló engedély (a továbbiakban: személyi jog). Budapest. Health Policy 56. az egészségi állapot diagnosztizálására irányuló tevékenységek. In: Kimberly.9539:917-918. 2002. 35. I.9:947-963. DÓZSA.. forgalmi részesedése alapján az adott támogatási csoportra meghatározott. Népegészségügyi orvostan.: A méhnyakrák szűrések egészség-gazdaságtani elemzése. H. 1994.. J. amelynek részére az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság a gyógyszer forgalomba hozatalát engedélyezte.: Health decline in Eastern Europe.): Encyclopedia of Health Services Research. Engl. Semmelweis Kiadó.68 Az ápolástudomány tankönyve 2. SEbESTYÉN A. M. 275. [3] BoNCZ I. Semmelweis Kiadó. forgalmazására jogosult: az orvos.4:777-802. GRIGNoN. 28. • Hatósági vezető: a közforgalmú gyógyszertár átmeneti vezetésére hatósági határozattal kijelölt gyógyszerész. az Egészségbiztosítási Alap az arra jogosultaknak támogatást nyújt.. GRAY. [17] NAGY. N. A. Budapest. 15. a gyógyszerész. Személyes gyógyszertár működtetési jog: szakmai gyakorlattal rendelkező gyógyszerész részére. Ross M. terápiás. ilyen érték hiányában pedig az általános forgalmi adóval együtt számított beszerzési ára vagy előállítási költsége nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5%-át. Open University Press. amelynek egyedi. [14] MoSSIAloS.4:287294. ill. 2001. 112. a gyógyszer embergyógyászati célra való alkalmazhatóságát engedélyező hatósági határozat. T.2011. ORESKoVIC. amely a közfinanszírozás alapjául elfogadott ára. J. C. Forgalomba hozatali engedély jogosultja: az a természetes személy. életminőségének javítása. Wash. de amelyet az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság nyilvántartásba vett.. [21] SpIllMAN.: A descriptive framework for country-level analysis of health care financing arrangements. EMbER I. amelynek során az ellenőrzést végző személy vásárlói szerepben vagy . annak teljes körű gyógyszerellátását végző egészségügyi intézmény.. amely szaktevékenységként közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatokat is végezhet. 2010. 2003. Közfinanszírozásban részesülő gyógyszer: olyan gyógyszer.: Közösségi és magánforrások (public-private mix) szerepvállalása az egészségügyi finanszírozás forrásteremtésében. ANNA. Referencia gyógyászati segédeszköz: az a meghatározott (fix) támogatási csoportba tartozó gyógyászati segédeszköz . 60. Health Serv. Gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológia: az egészség megőrzésére.a vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkező . DÓZSA CS. alkalmazása. ill.] . I. Orvosi Hetilap 144. PÁl M. együttműködő készségének növelése. SÁNDoR J.: Back to Europe: Back to Bismarck? Int.. Int. SAGE Publications. Cambridge University Press. I. J.: Az állam és a magánoldal szerepvállalása az egészségügyi szektorban: privatizáció és/vagy (vissza)államosítás. pp. de azzal nem azonos telephelyű vagy mozgó egységként működtetett. Nature 367:313-314. biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítésén túl a beteg egészségtudatos életvitele kialakításának elősegítése. Fiókgyógyszertár: a közforgalmú gyógyszertár részeként működő.: Capitation. PAlÁSTI J. [9] BoNCZ I. integration.: Health expenditure growth: reassessing the threat of ageing. a lakosság közvetlen gyógyszerellátását biztosító egészségügyi intézmény.: Economy and mortality in Eastern and Western Europe between 1945-1990 the largest medical trial of history. 2006.. J. R. amely a teljes körű gyógyszerellátás keretében magisztrális gyógyszerkészítést is végez. PÁl M. Forgalomba hozatali engedély: az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által kiadott. MUNTANER.ac. A....amennyiben a biztosított egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátást . In: Mullner. Not much to write home about? Health Serv. gyógyászati segédeszközök kereskedelmi forgalmában részt vevő . Pouvourville. amelynek célja együttműködésben az orvossal a hatásos. J. BoRREll. J. [4] BoNCZ I.: Az emlőrákszűrések egészség-gazdaságtani elemzése.. 2004.: Financial deficits in the health services of the UK and Hungary. anyagok összessége. J. jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet. 2010.. In: Ember I. pp 568-571. [19] PAUlY. CS. 2002. fogyatékossággal élő ember személyes használatába adott orvostechnikai eszköz (beleértve az önellenőrzési célt szolgáló in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközt is) vagy orvostechnikai eszköznek nem minősülő ápolási technikai eszköz. 2003.jr2.szolgáltatást igénybe vevő szerepben lép fel. Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény: olyan anyag vagy anyagkeverék. [8] BoNCZ. C. DIXoN. amelyeket a csoport referenciaeszközének árához megállapított százalékos támogatás alapján meghatározott (fix) összeggel támogatnak.: Az egészségbiztosítás és az egészségügyi finanszírozás alapjai. LUbITZ. (szerk. az ellátás igénybevételének időpontjával meghatározó lista. EMbER I. ill. Intézeti gyógyszertár: a fekvőbeteg-gyógyintézet részeként működő. old. SEbESTYEN.: Funding health care: options for Europe. • Támogatási csoport: azon termékek csoportja. Gyógyászati segédeszköz: átmeneti vagy végleges egészségkárosodással.: Politics and health outcomes.: Social insurance.15:713-717. H. mozgatására szolgáló eszköz igénybevétele diagnosztikus. kémiai hatás szerinti osztályozása. 2006. B. G. J.. 2006.. B. de.. a gyógyszerek meghatározott körét szolgáltató ellátási forma.: Experiences with the application of the DRG principle in Hungary.4:1233-1250.html[Pécs. D’Aunno. ill. Különkeretes gyógyszer: az egészségbiztosítási szerv és a gyártó/forgalmazó/szállító által megkötött külön szerződés szerinti közbeszerzési árhoz nyújtott külön jogszabály szerinti támogatásban részesülő gyógyszer.a betegellátás sorrendjét szakrendelésenként.. Kézigyógyszertár: a háziorvos. HUbER. kölcsönzési díja. amely használata során nem igényli egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy folyamatos jelenlétét.. Személyes használatnak minősül az eszköz természetes vagy mesterséges testfelszíni nyílással rendelkező testüregben vagy testen viselése.. M.): Dialog campus. valamint a háromhavi terápiás limit alapú (keretösszeg) támogatásban részesülő gyógyászati segédeszközöket -. [22] http://cebm.: The impact of ageing on expenditures in the National Health Service. 2002. U. különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer. fejezet Az egészségügyi ellátórendszer felépítése..2:111-115. MoSSIAloS. [2] BoNCZ I. PÁl M.2:149-154. az általános forgalmi adót is tartalmazó értéke. 342. Age Ageing 31. 2007. amelyek vényen rendelhetők és ártámogatással vehetők igénybe.. 286-302. amelynek árához külön jogszabály alapján a központi költségvetés. (ed. terápiás.. Med. BoNCZ.előállító és kereskedő.: A colorectalis szűrések egészség-gazdaságtani elemzése. a fenntartható finanszírozás kihívásai. SEbESTYÉN A.ox. Epidemiol. [16] KUTZIN. SEbESTYÉN A. [13] FRIEDMAN. 2006.. old. a gyógyszerek. ill. 2008.12:957-962. SEbESTYÉN A. W.): A magyar egészségÜGY.5789:24-6. 284-319. E. mûködése hazánkban és nemzetközi viszonylatban 69 • Betegfogadási lista: az adott járóbeteg-szakellátó intézményben . a külön jogszabály szerinti százalékos támogatásban részesül. DÓZSA CS. 1996.. A. Lancet 368:1033–1037.ide nem értve az egyszerűsített támogatási jegyzékben szereplő funkcionális csoportba tartozó.3:171-204. 2003. [20] SESHAMANI. old. Próbavásárlás: az egészségbiztosító által végzett olyan helyszíni ellenőrzés. R. [15] FEACHEM.. helyreállítására. Gyógyszerészi gondozás: a gyógyszerész által önként vállalt. Lancet 368... BETlEHEM J.02. [12] DoRMoNT.): A magyar egészségÜGY.. I..19:14091415. 1996. A. minőségileg kontrollált körülmények között. [11] DIXoN.a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátás kivételével .. ATC-csoport: a gyógyszerek anatómiai. 557-567.uk/docs/levels. [6] BoNCZ. E. S. IRoDALom [1] BoNCZ I. Health Econ. and managed care: lessons from early experiments. ezek kapcsán felhasznált eszközök. SÁNDoR J. C. 2009. Gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére. SEbESTYEN. Pécs. Referenciagyógyszer: az a meghatározott (fix) támogatási csoportba tartozó gyógyszer.

.

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. POGÁNY MAGdOLNA Történeti áttekintés Az egészséghez való jog mint alkotmányos alapjog. DR. amely a feudális rendből kibontakozó polgári fejlődés kezdetén jött létre. nem megfelelően használják fel azokat. Részletesen lásd Balázs P. A fentiekből is következően. évi CLIV. amikor az egészségügyi jogi szabályozást érintő kérdések vizsgálódásába kezdünk. hogy a kezelésre szoruló személy ezek felhasználásával minden szükséges gyógyító ellátáshoz hozzájut. JAKAB TiBOR. ahol a piaci mechanizmusok nem működnek megfelelően. DR. • A társadalombiztosításra – amelynek része a betegségi. rokkantság. valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem. a közegészségügy rendezéséről. évi II. valamint a szociális biztonsághoz való jogot2. a klas�szikus polgári jogalkotás terméke. tc. még Kovácsy Zs.3. a kórházi ápolást. 4-5. tv. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. ÁGOStON IStVÁN. Ezek a jogszabályok általánosságban a közösségi egészségügy (ma népegészségügy) és az egészségügyi szolgáltatások rendszer- 70/D. tv. azon belül is a természetbeni ellátásokra koncentrálva. hogy nagyrészt a biztosítottaktól és a munkáltatóktól befolyt hozzájárulásokból jelentős összegeket áldozzon az orvosi el- Az egészségügyi intézményekre és ellátásokra vonatkozó szabályozás alakulása Magyarországon 1770-ig vezethető vissza az a hagyomány. vagy ahol visszaélhetnek a pénzbeli ellátásokkal.. ebből (ha annak nagysága elvileg kielégítő is) nem biztos. szerű működési kereteit határozzák meg. a gyógyszerekkel és egyéb gyógyászati segédeszközökkel való ellátást. évi XIV. öregség. TAKÁCS MAGdOLNA. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. • Az egészségügyi intézményekre és ellátásokra vonatkozó vonatkozó szabályozás kialakulását és fejlődését3. A társadalombiztosításra vonatkozó jogi szabályozás alakulása5 A társadalombiztosítási rendszerekben általában a pénzbeli ellátások játszanak jelentős szerepet. rendszertanilag két fő területet szükséges figyelembe venni. árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. • 1972. DR. az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével. . az adott korszak kiemelt szabályozási tárgyköreivel foglalkoztak. az 1949-1989 közötti szocialista korszak lenyomata.: 20-33. a rendszeres testedzés biztosításával. Ezek deklarálásán túl megnevezi azokat az intézményrendszereket is. Tipikusan ilyennek tekinthetjük az orvosi ellátást. old. old. • 1876. 1 70/E. mind szervezeti-működési értelemben. az egészségügyről4. 2 3 4 5 Lásd. törvény – hazánk legmagasabb szintű jogforrása – az alapjogok körében rögzíti a testi és lelki egészséghez1. Sztrilics A. Generale Normativum in Re Sanitatis. amely az egészségügyre vonatkozó normákat egyetlen jogszabályban – ún. • 1997. Az egészségszolgáltatási rendszer hiányosságai miatt a társadalombiztosítás hiába bocsátana pénzeszközöket a rászoruló rendelkezésére. Hazai jogrendszerünk az utóbbi évszázadokban négy ilyen kódexet alkotott: • 1770. vázlatosan. ill. az egészségügyről. ill. kódexben – igyekszik összefoglalni. SAÁGHY ANdREA. GELENCSÉR ZOLtÁN. Ebben a részben a betegségi biztosítás alakulását – amely része a társadalombiztosításnak – tekintjük át. DR. ill. Emiatt a társadalombiztosítás szinte rákényszerül arra. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz. A természetbeni (in naturam) ellátásokat mindenekelőtt azokon a területeken indokolt megszervezni. Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai DR. az egészségbiztosítás – vonatkozó szabályozás kialakulását és fejlődését. betegség. mind ideológiai. évi XX. DR. özvegység. amelyek garantálják e jogok megvalósulását.

• A család védelméhez való jogot (10. Ez volt az első jogszabály... másodlagos Nemzetközi kitekintés A szociális jogok Magyarországon – rendszertanilag – a szociális jog területén belül helyezzük el az egészségügyi jogokat. amíg ezt állapotuk szükségessé tette (időbeli korlátozás nélkül). azonban – az egyes ellátásokra jogosultak körében szabályozva – a lakosság túlnyomó többségét bevonja az egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak körébe13.és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. 1945-től megkezdődött az egészségügyi intézmények államosítása. azaz az ország lakosságának 97%-át tette ki. JATEPress. amely a fordulat éve után meggyorsult. 2003. 12-14. évi II. 5.72 Az ápolástudomány tankönyve 3. Az Európai Szociális Karta több. politikai. Az 1927. valamint az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak (Tbj. a 16. Ezek a jogok fokozatosan kerültek lefektetésre a különböző jogszabályokban. Az Európai Unióban a szociális biztonsági rendszerek alakításával.92 millió személy túlnyomó többségére) kiterjed. egyedülálló összefogottságban tartalmazó kiemelkedő jelentőségű jogi dokumentum. évi XIX. önálló iparosok. század utolsó évtizedére nyúlnak vissza. • A szakszervezethez való csatlakozás jogát (8. Ez tekinthető az első lépésnek azon az úton. gyógyintézetek. (VI. old. hogy minden személynek joga van a saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz. valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz. 1965ben lépett hatályba.) alapvetően az határolja el. a Tanács 574/72/EGK rendelete15. Az 1891.) Egészségügyi szolgáltatás tekintetében a védett személyi kör: a biztosítottak (Tbj. napjától kezdődően „az állampolgárok a gyógyító-megelőző ellátás keretében ingyen jogosultak orvosi gyógykezelésre – ideértve a kórházban történő gyógykezelést is. SZTRILICS ANDRáS: Jogi szabályozás az egészségügyben. A kifejtett jogok magukban foglalják: • A munkához való jogot (6. 16.a már ismertetett egészségügyi ellátásokat biztosították11. nevezetesen: élelemhez. tv. A munkásbiztosítás fejlődésében alapvető fordulatot hozott a törvénycikk elfogadása. 1990. Budapest. cikk). kereskedelmi és iparkamarák stb.. rokkantság. Alkotmányosan garantált alapjogként való elismerésük csak a 20. évi II. a 13. A koordinációt rendeletekkel valósítják meg. Czúcz O. de meghatározott térítés ellenében járt: a gyógyszer. amely a kötelező biztosítás elve alapján rendelte el az érintettek ellátásának megszervezését a betegségi biztosítás terén. évi LXXX. az intézmények működtetésével kapcsolatos felelősség szinte teljes egészében az egyes tagállamok hatókörében marad. Részletesen lásd Czúcz O.§-a ugyanis az egészségügyről szóló törvénynek az egészségügyi ellátás állampolgári jogon történő biztosításáról szóló 25. Az ipari munkásság.és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. orvosi gondozáshoz. a 14. Társaság a szabadságjogokért (TASZ). tv. 205-206. A társadalombiztosításról szóló 1975. Ezeket a különböző tagállami jogszabályokat – a közösségi célokra tekintettel – „koordinációval” lehet összhangba hozni. 2002. A védett személyek körének két csoportjáról rendelkezik: a kötelező védelem alá esőkről (ipartörvény8 hatálya alá tartozó vállalatoknál foglalkoztatottak. old. század második felében következett be. KoVáCSY ZSoMboR: Egészségügyi jog.§). 69-71. Ezek az ún.. amelyek közül témánk szempontjából a legjelentősebbek: a Tanács 1408/71/EGK rendelete. Budapest. amely 30 cikkben fejti ki minden ember számára az alapvető szabályokat és szabadságjogokat. betegség. UNIÓ Lap. • Az egészséghez való jogot (12.). Az emberi jogi garanciák deklarálását először az ENSZ tagállamai fogadták el 1948. valamint az alkalmazottak egészségügyi ellátását az Országos Társadalombiztosító Intézettől az állam vette át. Joga van a munkanélküliség. cikk). 2007. beleértve a polgári. cikk a szociális jóléti szolgáltatásokban való részesülés jogával. • A megfelelő életszínvonalhoz való jogot (11. Ennek a korszaknak különösen az első időszakára jellemző. 2. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar. old. Baleseti ellátásként – függetlenül a biztosításban megelőzően töltött időtől . Míg Magyarországon 1938-ban a lakosság kereken 31%-a volt biztosított.nem mezőgazdaságban foglalkoztatott – kb. CZÚCZ OTTÓ: Szociális jog I. cikk). valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz. fuvarozók. hogy 1945 és 1975 között a dolgozók (tsz-tagok) és családtagjaik betegség esetén orvosi (szakorvosi) gyógykezelést. nagyobb építkezéseknél. 1975 közepétől az egészségügyi ellátás állampolgári jogon járt12. valamint az igénybe vehető ellátások körét és mértékét. 3. Szeged. valamint a szülés levezetéséhez szükséges egészségügyi szolgáltatásokat és gyógykezelést a biztosított felesége is igénybe vehette.. orvosi rendelők. Ez a szociális és gazdasági jogokat. stb. 6 7 8 9 10 11 Az egészségügyről szóló 1972. BALáZS PÉTER.. cikk a szociális és egészségügyi segítségnyújtáshoz való joggal. az Európa Tanács 1961-ben aláírásra megnyitott nemzetközi egyezménye. cikk). 1. CZÚCZ OTTÓ. gyógyszereket. cikk leszögezi. cikk). (Eb. Az emberi jogok körében ún. gyógyszert. hogy minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz. 1. Betegségi és egészségbiztosítás 1945 után Az egészségügyi rendszer 1945 utáni fejlődésében három – egymástól lényegesen elkülönülő . özvegység. . gyógyászati segédeszközöket nyújtottak10. a 17. amely hosszú évtizedek alatt. A 12. fejezet.). old.. A baleseti biztosítás körében az ingyenes orvosi gyógykezelést. 1976 óta hatályos az okirat. A nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra jellemző. törvény végrehajtásáról szóló 17/1975. Az 1907. A 25. Ennek oka az. addig 1966 végére a társadalombiztosítás szolgáltatásaira igényjogosultak száma – a nyugdíjasok beszámításával – elérte 9. Az akkori országgyűlés 1981-ben fogadta el az ipari és gyári alkalmazottak kötelező betegségi biztosításáról szóló 1891. évi XVII. az 5. hogy magvalósításukhoz az állam valamely aktív beavatkozása szükséges. 2002. Budapest. cikk kimondja. amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszti. cikk a család szociális. valamint a baleseti biztosítás létrehozása volt. cikk).§). old. Budapest. Állampolgári jogon. Némileg ismét bővült a biztosítottak köre (ügyvédi irodák. Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát 1966-ban deklarálták.-én az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában. gazdasági. szociális és kulturális jogokat. törvény alapján 1975. amelynek két legfontosabb rendelkezése: a biztosítottak körének kiterjesztése.szakaszt különböztethetünk meg. háziipar területén foglalkoztatottak. 1939-re a betegségbiztosítás csaknem másfél millió emberre (az akkori . 2008. §-át hatályba léptette. 74-76. 12 13 14 15 Gyulavári. valamint az önkéntes belépés alapján védelem alá kerülőkről (pl. Részletesen lásd Czúcz O.. (Tbj. rendszert alkotó cikk útján védi a szociális biztonsághoz való jogot. hajózásnál és hajóépítésben dolgozók. Részletesen lásd Czúcz O.). 71-73. Pogány M. PogáNY MAgDoLNA: A betegjogok szabályozása és gyakorlata. ruházathoz. PogáNY MAgDoLNA: Szociális jog II. 1990-től az egészségügyi szolgáltatás ismét biztosítási típusú ellátássá válik. tc. Részletesen lásd Gyulavári T. július 1. szanatóriumok létesítésére6. Betegség esetén az orvosi kezelést. 1878. a gyógyászati segédeszköz és a fogpótlás. valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. törvény” szabályozza. hogy lényegesen bővült az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre. Könczei. Az első kötelező betegségi biztosítási törvény hiányosságainak kiküszöbölésére jött létre. HEUER OLgA (szerk. évi LXXXIII. E jogokat az első generációs alapjogoktól: a szabadságjogoktól (vallásszabadság. Az egészségügyi szolgáltatásként nyújtott ellátásokat részletesen ”A kötelező egészségbiztosításról szóló 1997.. gyógyfürdőkezelést. 66. 14. A Gazdasági. Hazánkban az állam által működtetett társadalombiztosítási rendszer kialakulásának kezdetei – a német és osztrák példát követve – a XIX. szociális és kulturális jogokat.) IRODALOM ÁDáM GYÖRgY (szerk. Semmelweis Kiadó. és 7. míg a szabadságjogok esetében az állam kivonulása. Magyarország a cikkek többségét ratifikálta.): Egészségügyi jogi kézikönyv. öregség esetére való. A kötelezô egészségbiztosítási rendszer napjainkban A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások közül az egészségbiztosítási ellátások természetben nyújtott formája az egészségügyi szolgáltatás. évi XIV. nyolc napnál rövidebb időre szerződtetettek. tc.. 3. tartózkodása kívánatos. jogosultságokat és ellátásokat.. az előbbiek családtagjai. valamint az ellátások fedezetét „A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról. • Az oktatáshoz való jogot (13. A pénztárak a biztosítottaknak ingyenesen nyújtottak orvosi kezelést és gyógyszert9. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest.9 milliót. és 1950-ig az egészségügyi hálózat egésze állami kezelésbe került. december 10.): Betegjogok Magyarországon – Szabályok és gyakorlat. szállítmányozók. fejlesztése és fenntartása állami feladattá lett. gyógyászati segédeszközök nyújtásának időtartamát egy évre emelték. Budapest. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 73 látás hálózatának kiegészítésére. valamint a szülészeti ellátásra és a mentőszállításra”. törvény” rögzíti. old. tc. lakáshoz. A betegségi biztosítás további fejlesztésének eredményeként fogadták el a törvényt. A 22. gyógyszerek. stb. állam ratifikációjával14. vasúti üzemekben dolgozók. A jogosultak körét. jelentős változásokkal mai társadalombiztosítási rendszerünk kiépítéséhez vezetett7. Részletesen lásd Czúcz O. gyógyászati segédeszközöket és mentőszállítást kaptak mindaddig. UNIÓ Lap. 2005. számú törvénycikket. • A szociális biztonsághoz való jogot (9. csak rájuk jellemző elemet tartalmaz. cikk). 199. old Czúcz O. HAJDÚ JÓZSEF.) MT számú rendelet 354. hogy az egyes tagállamok szociális joga számos sajátos. szólásszabadság stb. évi XIV. évi XXI. cikk a társadalombiztosításhoz való joggal. Hajdú J. bányákban. második generációs alapjogoknak nevezzük a gazdasági. 1961 után a termelőszövetkezeti parasztság egészségügyi ellátása is – lényegében díjtalanul – állami feladattá vált. cikk az anyák és gyermekek szociális és gazdasági védelemre való jogával kapcsolatos állami kötelezettségeket rögzíti. jogi és gazdasági védelmével.

) Év 1944 1948 1973 1974 1974 1976 Esemény Javaslat az orvosi ellátásra Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata Betegjogok jegyzéke Betegek jogainak és kötelességeinek kartája Kórházi betegek kartája Javaslat a betegek és a haldoklók jogaira Elfogadó. VIENoNEN. • Szociális biztonsági koordináció. A jogvédelem nemzetközi és nemzeti mérföldkövei (Forrás: Mikko V. A jogvédelem: nemzetközi és nemzeti mérföldkövek Az. 18. Az Európa Tanács tagállamai. Budapest. Különösen joguk van egy másik tagállam területén az adott állam állampolgáraival azonos feltételekkel munkát vállalni. évi CLIV. Három fő célja: • A foglalkoztatási helyzet javítása. hogy az elmúlt évtizedekben Európa-szerte olyan folyamatok zajlottak le az egészségtudományok területén amelyek soha nem látott kihívások elé állították az egészségügyi szakembereket. hogy egyes országok a betegjogok általános vagy részletes szabályozását tartották-e fontosnak. törvény alapján Az egészségügyi felsőoktatásban a hivatásuk gyakorlására képesítést szerző szakembereknek képeseknek kell lenniük a végzettségüknek megfelelő szinten az egészségügyi feladatok ellátására. szekció – Philadelphia) elfogadta az ENSZ Közgyűlés kiadta az Amerikai Kórházszövetség kiadva Franciaországban kiadva Franciaországban elfogadta az Európa Tanács parlamenti közgyűlése A betegjogok Mivel az egészségügyi szolgáltatás minősége. Bár a szerződés nem írta elő szociális program megalkotását. november 4-i 2003/88/EK irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól) eredeti formájában 1993-ban fogadták el.tv. évi CLIV. hogy a Konvencióban támasztott követelményeket beillesztik saját jogrendszerükbe. arra tekintettel... • Az élet. a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme érdekében. Ez a közösség másodlagos jogának olyan jogforrása. A törvény hatályát 20 tekintve kiterjed a Magyar Köztársaság területén • . Forrás: http://moodle. így Magyarország is. Az 1974 januárjában elfogadott első Szociális Akcióprogram a Bizottság 1971-ben megkezdett konzultációs és előkészítő munkájának volt az eredménye. GYULAVáRI TAMáS (szerk. Az aláíró államok.euvonal.): The Right to Health Care in Several European Countries. jogi szabályrendszerének ismerete és készség szintű alkalmazása. hogy a páciensek pontos tájékoztatást kapjanak az egyes országokban elérhető egészségügyi szolgáltatások színvonaláról. A betegjogokkal kapcsolatos legújabb szabályozás19 Az Európai Parlament (EP) 2011. amely azóta is a legfontosabb iránymutatásként szolgál a jogalkotók számára. az ellátást finanszírozókat és a lakosságot egyaránt. Az Akcióprogramnak köszönhetően a hetvenes évek második felében megkezdődött a szociális jogharmonizáció.. (3. A WHO Európai Regionális Irodája az Európai Parlament felkérésére készítette el a nemzetközi dokumentum tervezetét. MIkko: The Role of the World Organization in Realising the Right to Health Care. évi CLIV.. In: den Exter.hu/index. mint amennyit akkor kapnának.működő egészségügyi szolgáltatókra. de a végrehajtás módjának és eszközének megválasztását a tagállamokra bízza. tanácsi elfogadásra váró szabályozás alapelve. Ezeket a dokumentumokat a jogalkotó figyelembe vette az egészségügyről szóló 1997. más meghívott államok és az Európai Unió képviselői 1997-ben fogadták el és írták alá a nemzetközi dokumentumot. fogvatartottak) más törvény az egészségügyi törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat alkosson. Budapest. 2000.php?op=hirek&id=6857 20 Eü. tekintettel a biológiai és az orvostudományi alkalmazására. és biztosítja. IRODALOM CZÚCZ OTTÓ: Szociális jog I.. A munkaerő szabad áramlása az Európai Unióban A Tanács 1612/68/EGK Rendelete 1. javaslat. kiadó elfogadta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (69. • . A munkaidő-irányelvet (Az Európai Parlament és a Tanács 2003. amelynek eszköze az irányelv. Hermans. törvény. Az irányelv ennek a tagállamok közötti együttműködésnek a rendszerét hozza létre. E feladatok maradéktalan és megfelelő szintű teljesítéséhez azonban elengedhetetlenül szükséges a szakmai hivatás jogi hátterének. április 4. p. A törvény lehetőséget ad arra. hogy egyes természetes személyek vonatkozásában (pl. Egyezmény az emberi jogokról és a biomedicináról Európa Tanács – Egyezmény az ember jogainak és méltóságának védelméről. 324. január 19-én megszavazta a betegek jogairól szóló uniós irányelvet. GYULAVáRI TAMáS. WHO-nyilatkozat az európai betegjogok elősegítéséről WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) – Declaration on the Promotion of Patients Rights.tartózkodó természetes személyekre. igen sok körülménytől függ18. táblázat. rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően. joguk van arra. 3-1. és azóta több ízben módosították. 4 § /1/ /2/ /3/ bek. H. ezen belül az ápolási tevékenység minősége szempontjából is kitüntetett szerepe van a betegjogok érvényesülésének. Jogi vonatkozások az egészségügyi ellátásban az egészségügyrôl szóló 1997. A cikk a Tanács számára olyan jogkört biztosított. 1994. old.): Az Európai Unió szociális dimenziója. • A diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése.74 Az ápolástudomány tankönyve 3. UNIÓ Lap. ha saját országukban kezelték volna őket. Amszterdam. • . 1997. Ezt állásfoglalás formájában fogadta el.) cikke volt. old. 2002.disabilityknowledge. A magyar egészségügyi jogalkotásra a táblázatban szereplők közül két deklaráció volt igen jelentős hatással. IV. 19 Forrás: http://www. (eds. A. a Bizottság a Párizsi Csúcs politikai döntéseinek végrehajtása érdekében szükségesnek ítélte az Akcióprogram megalkotását. Osiris Kiadó. KÖNCZEI GYÖRgY: Európai Szociális Jog. Oviedo. hogy betegeknek az egészségügyi ellátást adó országban ugyanannyi költségtérítés jár. A végleges. amelyet az Egységes Európai Okmány illesztett a szerződésbe. arra vállaltak kötelezettséget. A Rendelet szigorú szabályokat tartalmaz a külföldiek foglalkoztatása korlátozásának tilalmára vonatkozóan. a korlátozó tagállami szabályozások nem alkalmazhatók. március. ami megköveteli a 27 tagállam 27 különböző egészségügyi és társadalombiztosítási rendszere közötti koordinációt. • A munkavállalók tájékoztatásának rendszere( EURES).és munkakörülmények javítása. Budapest. amely rögzíti a betegjogok alapelveit. a munkaidő-irányelv Alapja a Római Szerződés 118a (hatályos 138.folytatott egészségügyi tevékenységre. A tanácskozáson az egészségügyi jogalkotás európai tendenciáinak és gyakorlati problémáinak megvitatását követően 36 európai ország fogadta el a dokumentumot. amely meghatározza az elérendő célokat. Kluwer Law International. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 75 közösségi normák. ezért – vázlatosan – áttekintjük a betegjogok szabályozására vonatkozó nemzetközi jogforrásokat. • Széles körű párbeszéd kialakítása a közösség gazdasági és szociális döntéseinek meghozatalában17.php?id=355&mode=&hook=ALL&sortkey=&sortorder=&fullsearch=0&page=31 18 Mikko V. A részletes szabályozás rendelkezik a költségtérítések tagállamok közötti elszámolásáról. fejezet) Szociális és Családügyi Minisztérium. 16 17 Czúcz O. és minden tagállamban közvetlenül hatályosuló szabályok16. cikke szerint a tagállamok állampolgárainak. Munkaidőre vonatkozó szabályozás. táblázatban emelünk ki. hogy teljes egészében kötelező erejűek. törvény kodifikálásakor. A törvény rendelkezéseit a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által nyújtott egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell. lakóhelyükre való tekintet nélkül. hogy irányelvekkel minimumkövetelményeket fogadjon el a munkakörülmények javítására. Ennek alapján fogadták el a munkaidő megszervezésének egyes kérdéseiről szóló 93/104/ EK irányelvet.és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. Ezek részletes ismertetésére nem vállalkozunk. azonban néhány – a jogvédelemben mérföldkőnek számító – évszámot és szabályozási kört a 3-1. amely jogi kötelező erővel nem rendelkező dokumentum. 17-29. A Bioetikai Konvenció közel hét éves előkészítő munka után vált a bioetika elveinek keretegyezményévé.org/mod/glossary/view. The Hague-London-Boston. Az egészségügyi ellátáshoz fűződő jogok biztosítása érdekében került megalkotásra a jelenleg is hatályos egészségügyről szóló 1997. 1999. . 2000. Ezt követően a Magyarország által elnökölt Tanács fogadhatja el véglegesen a szöveget. hogy egy másik tagállam területén munkát vállaljanak és munkát végezzenek a tagállam állampolgárainak foglalkoztatását szabályozó törvényi. A Közösség a munkaerő szabad áramlását a tartózkodási és munkavállalási jogok szabályozásán kívül három eszközzel segíti. Az 1994-ben tartott WHO-tanácskozás eredményeként jött létre. Ez „a betegek szabad mozgásának” gyakorlati megvalósítását jelenti.. amelyeknek jellemzője.

Részletesen lásd Polecsák M. Az egészségügyről szóló 1997. • Az egészségügyi ellátórendszer felépítésében kiemelkedő fontosságú a progresszivitás elvének alkalmazása. az itt működő egészségügyi szolgáltatókra. amennyiben erre a beteg vagy mások egészségének a védelme céljából van szükség. hogy e jog érvényesülését Magyarország többek között az egészségügyi ellátás megszervezésével is elősegíti. biológiai vagy pszichikai módszerekkel és eljárásokkal kizárólag abban az esetben korlátozható. ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok. ill. az szélesebb kört ölel fel (pl.tv. A (2) bekezdés taglalja ennek módozatát. Ebből pedig az következik. • Egyenlő bánásmódnak megfelelő. hogy a törvény valósítsameg a következőket: • Segítse elő az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását. A beteg ellátása során fizikai. • Fájdalomcsillapításhoz. színvonalának garanciáit. IRODALOM Felhasznált jogszabályok 1949. §-ában írt joga stb. Ennek XX. kivéve. prevenciós ellátás. és a vizsgálatot végző orvos a beteget későbbi időpontra visszarendeli. törvény.. • Várólistára helyezéshez való jog. valamint a szenvedés csökkentéséhez való jog.). • Ha az adott ellátás erkölcsi felforgásával. • Saját életét vagy testi épségét a beteg magatartása veszélyezteti. e szerint a beteg: az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő vagy abban részesülő személy. A betegjogok deklarálása önmagában azonban nem biztosítja a betegjogok automatikus érvényesülését. tárgyi feltételek. amelynek adott tárgyi feltételek mellett a legmagasabb szintűnek kell lennie: megfelelő az ellátás. • Tegye lehetővé az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését. az egészségügyi szolgáltató működési rendje. Sőt a törvény hatályát a jogalkotó a személyes gondoskodással foglalkozó szociális intézmények által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra is kiterjeszti. emberi jogai fokozottabb védelemre szorulnak. évi CLIV. ahogy az Eü. évi CLIV. 131. Kőszegfalvi E. az egészséget befolyásoló feltétel. kivételes esetben ideiglenesen szakápoló is elrendelheti. amikor deklarálja. Az Alkotmány mint alaptörvény. hatálya is kiterjed a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekre. sőt mivel betegsége miatt még kiszolgáltatottabbá válik. • Teremtse meg annak feltételeit. amelynek korlátja a szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató elérhetősége. irányelvek megtartásával nyújtják. A jogalkotó az emberi méltósághoz való jog fogalmi körébe vonja a mai magyar egészségügyi rendszer az azt igénybe 21 22 Eü. tv. tv. amelyet a jogszabályhely további része tölt ki tartalommal. Kötelezően meg kell tagadnia az orvosnak az ellátást: • Ha erre saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan. a Magyar Köztársaság Alkotmánya 1997.tv.. továbbá a szabad orvosválasztásnak azonban léteznek törvényi korlátai is (szakmai kompetencia. • Az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának szakmai követelményei szektorsemlegesek. a beteg és környezete testi épségének és egészségének védelme) jelentőségével. továbbá a betegjog független az állampolgárságtól. a célokon. hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát. valamint a részletes fogalommeghatározásokon túlmenően a törvény egész szellemiségét átható alapelveket22 rögzített a következők szerint: • A törvény alkalmazása során biztosítani kell a betegek jogainak és méltóságának védelmét • Az igénybevevők oldaláról nézve az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés körében biztosítani kell az esélyegyenlőséget és a méltányosságot. illetőleg a kezelés szakmailag nem indokolt. AZ eMBeRi MÉLTÓSÁGHOZ VALÓ JOG25 Az egészségügyi ellátás során a beteg jogosult arra. optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését. önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon. 6-9. Az egészségügyi ellátáshoz való jogon belül az indokolt ellátás igénybevételének. hogy vele tisztelettel és megbecsüléssel bánjanak. 91. • Vele szemben a beteg sértő vagy fenyegető magatar- EGÉSZSÉGÜGYi eLLÁTÁSHOZ VALÓ JOG 24 A betegek jogai az egészségügyrôl szóló 1997. tv. A betegjog nemcsak a betegre. tv. tv. §.76 Az ápolástudomány tankönyve 3. Cikke jelenti ki (1) bekezdésében tömören. a szükséges erőforrások előteremtését. Az ellátás megtagadásának joga az orvos részéről bizonyos esetekben lehetőség. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezése joga kizárólag az egészségi állapota által indokolt. szűrővizsgálatok. lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik. 25 Eü. • Ha a beteg együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti. A korlátozó módszerek és eljárások alkalmazását ebben az esetben is kizárólag a beteg kezelőorvosa. évi CLIV. 23 24 Eü. leterheltség/várólista. területi kötöttség/térítésköteles ellátás. Ezen esetekben a beteget más orvoshoz kell irányítania. évi XX. • Megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog. definiálja. • Szabad orvosválasztáshoz. Megtagadhatja az orvos a hozzá forduló beteg vizsgálatát a következő esetekben • Ha ebben más beteg ellátásának azonnali szükségessége miatt akadályoztatva van. • Egészségi állapot által indokolt egészségügyi ellátáshoz való jog. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 77 A jogalkotó célként21 fogalmazta meg. és a beteget beutalja az ellátásra szakmailag illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz. ha e magatartását betegsége okozza. Az alapelvek között kiemelkedő garanciális jelentősége van a betegek jogai és méltósága védelmének. ill. az esetleges biztosítási jogviszonytól is. old. esztétikai beavatkozások stb. és a törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. tv. • Folyamatosan hozzáférhető ellátáshoz való jog: az egészségügyi ellátórendszer napi 24 órán keresztül biztosítja annak igénybevehetőségét. 10.). Az egészségügyi ellátás során a betegen kizárólag a vizsgálatához és a gyógykezeléséhez szükséges beavatkozások végezhetők el. • A beteg állapota nem igényel azonnali beavatkozást. • Ha a beteg vizsgálata alapján megállapítható. a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz való jog. 2012. §. • A beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért kezelés szakmailag nem indokolt. számú törvényben A betegjogok jelentôsége23 Az állampolgár nem veszíthet jogaiból csak azért.és eszközrendszer. 27 -29. kémiai. az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki. valamint az annak kialakításában közreműködők feladatainak meghatározását. hogy a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért ellátás jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik. • A szükséges ellátás nyújtásához az egészségügyi szolgáltatónál nincsenek meg a személyi. ezen jog esetében a következőket garantálja: • Sürgős szükség esetén az életmentő. mert egészségi állapota megváltozott. Eü. Az Eü. személyhez fűződő jogait tartsák tiszteletben. azaz Magyarország Alaptörvénye. ha sürgős szükség helyzete áll fenn. máskor kötelezettség. • Biztosítsa az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával. de bizonyos esetekben hozzátartozóira. 1 §. .. E korlátozás végrehajtási módjának és mértékének pedig minden esetben arányosnak kell lennie a védendő cél: a közérdek (járványügyi biztonság. ill. hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. ill. az egészségügyi törvény és a Polgári Törvénykönyv normái biztosítják az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatba kerülő személyek jogainak védelmét. amelyek segítséget nyújtanak a jogérvényesítésben és jogsérelem esetén megfelelő jogorvoslat kezdeményezésére.tv. hogy nem pusztán az egészségében károsodott ember veheti és veszi igénybe az egészségügyi ellátórendszer által biztosított szolgáltatást. valamint az egészségügyi szolgáltatás sajátos jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel. • Járuljon hozzá a táradalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során. • A beteghez fűződő személyes kapcsolata miatt.2 § /1-5 bek. tást tanúsít. az ellátás megtagadásának az Eü. A beteg fogalmát az Eü. valamint ha a választást a beteg egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma. a preventív szemlélet fokozott érvényre juttatása. az ál- Az egészségügyi ellátáshoz való jog általános megfogalmazás. azaz megkülönböztetés nélküli ellátáshoz való jog. törvény az egészségügyről taluk folytatott egészségügyi tevékenységekre. ha ennek során ezek valamelyikét állapítja meg: • A beteg egészségi állapota orvosi ellátást nem igényel. január 1-jén lép hatályba új alkotmányunk. Az orvos a következő esetekben a beteg ellátását csak a vizsgálatát követően tagadhatja meg. egészségügyi intézmény megválasztásához fűződő jog. ill. a mindenkori népegészségügyi célok elérését. • A megfelelő ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóról szóló tájékoztatáshoz való jog. • Határozza meg a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit. • Az egészségügy működésének meghatározó eleme a megelőzés. ehhez szükséges olyan jogintézmények létrehozása is. örököseire is kiterjedő jogosítvány.

r. amely szerint a személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás. ha a gyógyintézmény és a beteg között akár erkölcsi. hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen. iskolázottságára. amelyek fennállása esetén a beteg beavatkozásba beleegyező nyilatkozatától el lehet tekinteni. Ennek értelmében a betegnek joga van arra. A GYÓGYiNTÉZeT eLHAGYÁSÁNAK JOGA27 A beteg jogosult az egészségügyi intézmény elhagyására. 083/1998. §. hogy a beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog. a várakozást. 47. Ugyancsak a betegjogok fejlődésével került bele a törvénybe az a kitétel. hogy ahhoz a beteg kényszertől és fenyegetéstől mentes. mely ellátásokat utasít vissza. amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. egészészségét nem veszélyezteti.. Az egyik leggyakrabban használt. amely a beteg szervezetében változást idéz vagy idézhet elő. hogy mások egészségét ne veszélyeztesse. törvényes képviselője. lelkiállapotára. tv.. m) pontja fogalmazza meg. kezelésbe és műtétbe beleegyező nyilatkozata önmagában nem alkalmas annak bizonyítására. Az Eü. Az önrendelkezési jog érvényesülésének legfontosabb bizto- Cselekvőképes mindenki. vagy az intézkedés elmaradása mások életét vagy testi épségét súlyosan veszélyeztetné. főként invazív beavatkozás során.a testi épség. §. Ptk. Azt. hogy a beteg megtévesztéstől. valamint cselekvőképtelen beteg esetén a törvényes képviselőt. e szerint invazív beavatkozás: a beteg testébe bőrön. hogy az egészségi állapotáról általános jelleggel és folyamatosan tájékoztatást kapjon. • A szülő nőnek joga van arra. 31 27 Eü. § (1) bek. valamint korlátozható a gyermekkorúak által való látogatás is. megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja. 11. kémiai. Cikk (2) bekezdése is rögzíti. tv. a kórház meghatározhatja. 15-19. valamint személyes tárgyai használatának a joga is. hogy a beteg joga egy beavatkozás elvégzéséhez való hozzájárulása. Kiskorú az. A beteget főszabályként megilleti továbbá saját ruhája. amely beleegyezés a beteg részéről visszavonható. és ha igen. évi II. tv. A beteg önrendelkezési joga magában foglalja azt is. • Beleegyezik-e. A beteget kiemelten illeti meg a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személlyel való kapcsolattartásnak. 15. nyálkahártyán vagy testnyíláson keresztül behatoló fizikai beavatkozás. az Európai Unió Alapjogi Kartájának 3. Az egészségügyi beavatkozások elvégzésének. a szülő nő és újszülöttje vonatkozásában az általános szabályoknál is szélesebb jogokat biztosít a törvény az ellátást igénybe vevők számára. hogy a beteg ellátása során szeméremérzetére való tekintettel ruházata csak a szükséges időre és szakmailag indokolt mértékben távolítható el. ami az alternatív szülési módszerek elterjedésével átalakította a vajúdás és a szülés módszereit. § l) pontja határozza meg a logikusan az invazivitásnál szélesebb körű beavatkozás definícióját. nyilvános módon feltüntessék. § (3) bekezdését is. §. § (1) bekezdésében deklarálja. életévét betöltött kiskorú30 beteg a tájékoztatásáról lemondhat. 30 Dr.és Könyvkiadó Kft. évi CLIV.] AZ ÖNReNDeLKeZÉSHeZ VALÓ JOG33 Az önrendelkezéshez való jog alkotmányos alapokon nyugszik. 87.sz. hogy az orvostudomány és a biológia területén tiszteletben kell tartani az érintett személy szabad és tájékoztatáson alapuló beleegyezését a törvényben megállapított eljárásoknak megfelelően. fenyegetéstől és kényszertől mentes.] [Legfelsőbb Bíróság Pfv. A Legfelsőbb Bíróság elvi határozatban mondta ki: „A kórház kártérítési felelősséggel tartozik. Az önrendelkezési jog a következőkre terjed ki: • Szabadon eldöntheti a beteg. amikor az első két esetben alanyi jogon biztosítja a közeli hozzátartozókkal. akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. ilyen pl. tv. a gondnok). §. III.e jognak szenteli túlnyomó részét. 22. valamint a fenti jogok gyakorlásának alapvető feltétele. továbbá joga van megismerni az ellátásában közvetlenül közreműködő személyek nevét.gyakorolhatja. 28 Eü. ill. Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú.tv. hogy róla bárkinek felvilágosítást adjon. aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. /VIII. Az önrendelkezési jogot a cselekvőképes beteg – megfelelő alakiságok megléte (teljes bizonyító erejű meghatalmazás stb. rendelet foglalkozik. látogatási tilalom /járványügyi intézkedés rendelhető el erre okot adó esetben. évi II. 13-14. akár jogi norma be nem tartása miatt vita alakul ki. hogy erről tájékoztatták. amikor a beteg közvetlen életveszélyben van. a látogatás időbeli korlátját be kell tartani. A törvény teljes körűen meghatározza azokat az eseteket. 12 §. 5./ EüM.) esetén meghatalmazott útján is gyakorolhatja. a szülést követően pedig arra. A súlyos állapotban lévő beteg. A tájékoztatásnak ki kell terjednie elsődlegesen arra. és az 1997. § (1) bek. mert a megfelelő tájékozottság képezi alapját a beteg egészségi állapotával kapcsolatos döntéseinek. 3. • A kivizsgálását és kezelését érintő kérdésekben való részvétel jogára. • Kiskorú a 18 éven aluli személy. egyszerre hány látogatót fogadhat a beteg. amennyiben azzal mások testi épségét. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 79 vevők egyik nagy problémáját. a gyógyintézet elhagyásának tényéről értesíteni kell az illetékes hatóságokat. tv. tv. • Súlyos állapotú az a beteg. hogy a beteg kifejezett rendelkezésével megtilthassa az egészségügyi ellátását végző intézménynek.akár a gyógyulás érdekében is . szakképesítését és beosztását. tv. 2004. közötti dogmatikai különbségek a tájékoztatáshoz való jog körében). illetőleg pszichés krízishelyzetben van. tv-hez fűzött miniszteri indokolás szerint az önrendelkezési jog megfelelő érvényesülésének az előfeltétele. 45. Kiemelendő – ahogy az előbbiekben szintén utaltunk rá – miszerint a szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthető az előre elkészített általános ismertető segédanyagok átadásával. Mindezt a betegjogok – ezen belül a tájékoztatáshoz való jog – fejlődése hozta magával (lásd az 1972. a gyám. fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg. ill. amikor kimondja. A tájékoztatáshoz való jogosultság az Eü. a kivizsgálásba. ide nem értve a beteg számára szakmai szempontból elhanyagolható kockázatot jelentő beavatkozásokat. akinek joga van arra. tv. feltéve hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. Amennyiben szükséges. nagyszülős szülések száma. hiszen a gyakorlatban. Dósa Ágnes: Az orvos kártérítési felelőssége HVG-ORAC Lapés Könyvkiadó Kft. hogy igénybe kívánja-e venni az egészségügyi ellátást. hogy – amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el. A betegnek a kórházba való felvétele során adott. Amennyiben a beteg állapota indokolja. ha a tárgyilagos. 32 33 26 Eü. Ezzel részletesebben az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló 30/2007. ill. vitatott és esetleges hiánya miatt sérelmezett betegjogról van szó a törvény ezen részében. Ptk. Valamennyi orvosi mulasztással kapcsolatos szakirodalom – legyen az perjogi esetgyűjtemény31 vagy az orvosi kártérítési felelősségéről készült szakirodalom32 . Természetesen a házirendet. e jog szinte bizonyosan előtérbe kerül. ha beleegyezése egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének. Eü.78 Az ápolástudomány tankönyve 3. A tájékoztatást a beteg számára érthető módon kell megadni. A 2000.” [1972. és általában vallása szabad gyakorlásának a joga. a harmadik esetben pedig az egymással való folyamatos kapcsolattartást. amely szerint beavatkozás: azon megelőző. 3. megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja. §. Összességében a betegnek tudnia kell. Az egészségügyi ellátás során nyilvánvalóan sérül(het) adott esetben . továbbá a holttesten végzett vizsgálatokkal. Köles Tibor: Orvosi műhibaperek. Ennek hatására mára meredeken nőtt az apás. amelyhez a jogosult hozzájárult. §. Ptk. a tájékoztatáshoz lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot is biztosítani kell. A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti. rehabilitációs vagy más célú fizikai. . HVG-ORAC Lap. kivéve ha házasságot kötött. 75. A nemzetközi standardok nyomán a magyar orvosi joggal foglakozó szakirodalom ezt nevezi tájékozott beleegyezésnek. ha nem áll cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt. A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG28 A tájékoztatáshoz való jogosultság gyakorlása az önrendelkezési jog megfelelő módon való érvényesülésének előfeltétele. hol került elhelyezésre. feltétlenül rögzíteni kell a beteg dokumentációjában! A KAPCSOLATTARTÁS JOGA26 A beteg a kapcsolattartás jogát betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva – a fekvőbeteg-gyógyintézet házirendjében foglaltak szerint . ebből következően lényeges tartalma korlátozhatatlan. tv. 22. Betegjogi szempontból feltétlenül szükséges megismerni a Ptk. 15/1972. § (2) bek. körültekintő és a valóságnak megfelelő tájékoztatást a betegnek nem adják meg. biológiai vagy pszichikai eljárás. milyen kockázatnak teszi ki magát az intézmény elhagyásával. • Eldöntheti. diagnosztikus. § (3) bek. figyelemmel életkorárára..11. aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen. kivéve ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz. részletes.) 29 sítéka. (VI.. illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.. 1999. hogy a betega műtét előtti megfelelő tájékoztatást megkapta. a kiskorú beteg. ismereteire. A cselekvőképes29 és a 16. Az utóbbi fogalmát az Eü. hogy a beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni. 12/A.) EüM. terápiás. Cselekvőképtelen beteg ezen jogot a törvényes képviselő egyetértésével gyakorolhatja (törvényes képviselő: a szülő. szervek eltávolításával összefüggő eljárás. 12. (Cselekvőképes a 18 életévét betöltött személy. hogy egyes beavatkozások megkezdése előtt az egészségi állapotával kapcsolatos minden lényeges körülményről egyéniesített formában tájékoztassák. 83. hogy főszabályként minden egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele az. hogy szülője. valamint szövetek. a beavatkozás elutasítása. ill. A betegnek joga van arra. A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően további kérdezésre. §. Egyebekben pedig ugyancsak az Eü. mely beavatkozásokba. december 7-én kihirdetett. aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen.

III. ha nagy- korú személynek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota. A gondnok és gondokolt közötti jogvita esetén a gyámhatóság dönt. ennek hiányában nagyszülője. A joggyakorlat fejlődésével – álláspontunk szerint – találunk erre is. tv. ill. amelynek az új Eü. ehhez tisztában kell lenniük néhány fogalommal. illetőleg elfogadta. hogy ha a beteg cselekvőképtelen állapota esetére nem jelölt ki nyilatkozattételre jogosult személyt. terjedelméről (Legfelsőbb Bíróság Pf. és ha erről igazolhatóan nem tájékoztatta a beteget a kezelőorvos. megtilthatja. ha azt kiskorú esetén törvényes képviselője. (Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá azt a személyt lehet helyezni. aki 14. a teljes bizonyító erejű magánokiratnak csak akkor van teljes bizonyító ereje.gondnoka vagy törvényes képviselője jár el. esetleg protokollok lesznek szükségesek ehhez. a megszabott alakban állított ki. A Ptk. indokolhatja a beleegyezés nélküli kiterjesztést. testrészének – egészségügyi ellátással össze nem függő – bármilyen célú felhasználásához: Nem kell a beteg beleegyezése ezen anyagok szokásos módon végzendő megsemmisítéséhez.24. és 196. ill. aki 14. arra is joggyakorlati. § (2) bekezdésében. hetet betöltött magzatot is – egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti. így az egészségügyi jogok gyakorlása tekintetében is. • . Tehát a beteggel közös háztartásban nem élő házastárs. aki olyan állapotban van. hogy a beavatkozással elérhető eredmény miként viszonyul az annak elmaradásával járó kockázathoz. ami nem szerencsés egy kifejezetten orvosszakmai kérdésben. hogy a tájékoztatási kötelezettséget nem általában kell elbírálni. akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. hogy egy invazív beavatkozás során annak olyan kiterjesztése válik szükségessé. hogy mit jelent a beteg számára az aránytalanul súlyos teher. hogy valaki nem teljesen cselekvőképtelen. szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 81 Az egészségügyi ellátás során gyakran előfordul.III. Az ő jognyilatkozataikat is be kell szerezniük valamilyen formában. Sem a beteg. maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről. A beteggel egy háztartásban élő élettárs viszont igen. valamint az a kiskorú személy. kiskorúság. amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne. Kiskorúnak kell tekintetni azt. Ha a beavatkozás kockázati tényezői közé sorolható – legyen akár ritka . miszerint az adott beavatkozás helyén. fajra.) 195. . amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be. végtag elvesztésével vagy funkciójának teljes kiesésével járna. is rendelkezik a korlátozott cselekvőképességről a következők szerint: korlátozottan cselekvőképes beteg: akit a bíróság a Ptk. Talán meglepő. az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni. hogy jogai és kötelezettségei lehetnek.két tanú az okiraton aláírásával igazolja. tv. hogy a beteg írásbeli beleegyezése szükséges bármely – a beavatkozással összefüggésben – életében eltávolított sejtjének. Közokirat. sejtalkotórészének. • . csak a közvetlen életveszély. életévét még nem töltötte be. közigazgatási szerv ügykörén belül. ennek hiányában testvére. orvosi műhibaperek tapasztalatai alapján mindenképpen szükség volt a sürgős szükség fogalmának törvényi meghatározására. vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el. ha azt sürgős szükség fennállása indokolja. évi III. hogy eldöntse. Legnehezebb a döntés akkor. rendelkezéseinek megfelelően általános jelleggel vagy az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett. hogy figyelembe kell venni. Az egészségügyi ellátással kapcsolatosan a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis. ha a beavatkozás elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene. amelyen az okirat készült. beleegyezik-e a beavatkozásba a lehetséges kockázat és szövődmény ismeretében. szövetének. ennek hiányában unokája). esetleg magát élettársként megjelölő személy nem tehet nyilatkozatot. nemre. kit kell annak tekinteni a következő sorrendben: • A beteg törvényes képviselője.).a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta. aki a 14. ezek ismerete nélkül a tájékoztatást végző kezelőorvos nem tud eligazodni. ha a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes beteg olyan ellátásra szorul. cselekvőképes hozzátartozója. Két évvel később ugyanez a bírói fórum a Pfv. maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. mert ennek hiányában a bírói gyakorlatra marad az ezzel kapcsolatos álláspont kialakítása. hanem a tájékoztatás mércéje az adott beteghez igazodik. A jogképesség az embert – ha élve születik – fogamzásának időpontjától illeti meg. közjegyző vagy más hatóság. Előfordul természetesen. nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. korlátozhatja a cselekvőképességet. Az ún. • Ennek hiányában a beteggel közös háztartásban élő. abban az időszakban általában milyen gyakorlat állt fenn a tájékoztatás módjáról. Ezt követheti a cselekvőképesség fogalmának tisztázása. Korlátozottan cselekvőképes: • Az a kiskorú. akár korlátozott -. hogy megalapozottan döntsön az esetleges elutasításról. korlátozott cselekvőképesség Az előbb vázoltak megértéshez a jogképesség fogalmából kell kiindulni. súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne. Nevében – a bíróság által való gondnokság alá helyezése esetén . ami egyszerűen azt jelenti. aki a 18. teljes bizonyító erejű magánokirat A közokirat és a teljes bizonyító erejű magánokirat fogalmait a Polgári perrendtartásról szóló 1952. Az Eü. mondja ki. fenti rendelkezéseinek ismertetése. igen részletesen írja le 16. akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. Így ennek meghatározása mindig az adott esetre marad. életévét már betöltötte. hogy nem volt felesleges a Ptk. úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét. Az új Eü. • . törvény (a továbbiakban: Pp. szervének. a kezelő orvosnak a beteg önrendelkezési jogára. hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a kiállítónak elmagyarázta. és az ellátást a hozzátartozó vissza akarja utasítani. vala- mint az.80 Az ápolástudomány tankönyve 3. Közokirat e szerint az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat.226/1998. miről és milyen mértékben kell tájékoztatnia. tv. § (1) bekezdése emelte az önrendelkezési jog körébe azt. ha a beteg cselekvőképességével – akár teljes körű. ennek hiányában szülője. valamint annak idejét és módját. teljes mértékben hiányzik. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. ill. A jogképesség életkorra. Ha az okirat kiállítója olvasni nem tud. amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. feltéve. vagy nem érti azt a nyelvet. de ekkor is figyelemmel kell lennie az egészségügyi szolgáltatónak. Ebből tehát látható.szövődménye bekövetkezik. hogy • . Egyik ügyben úgy döntött a Legfelsőbb Bíróság. Egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. Tehát elérkeztünk az orvosi beavatkozáshoz szükséges beleegyező nyilatkozathoz. sem az előbbiekben citált hozzátartozó beleegyezésére nincs szükség. De az utóbbi esetben mindenképpen figyelnie kell az egészségügyi szolgáltatónak a beteg ellátás visszautasításához fűződő jogára. vagy ennek elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene. szerint cselekvőképtelen: • A kiskorú. 19. egyéb gyógyító célú felhasználás. és jogvita esetén az egyéb bizonyítási eszközök beszerzése mellett igazságügyi orvosszakértői kérdés. eleget is tett. mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot. hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte saját kezű aláírásának ismerte el. A Ptk. akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. de akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. E szerint sürgős szükség: az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás.) • Gondnokság alá helyezés nélkül is az. cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett nagykorú esetében pedig gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tette azt. Ha a cselekvőképesség korlátozottsága megszűnik. Joga van továbbá a betegnek – a törvény keretei között -. hogy kit. Cselekvőképes mindenki. ha magából az okiratból kitűnik. hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés. Így tehát csak akkor végezhető el a kiterjesztő beavatkozás. cselekvőképes hozzátartozó (gyermeke.242/2000. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette. hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá. kit kell felkutatni. cselekvőképesség. cselekvőképtelenség. • Az előbbiek hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő. tartalmáról. A hozzátartozó ezen ellátásokat nem utasíthatja vissza. jognyilatkozat-tételi képességével kapcsolatban kétsége támad. A Ptk. hogy az egészségügyi ellátást végzők olyan beteggel kerülnek kapcsolatba. Adós maradt azonban a jogalkotó annak kidolgozásával. Mérlegelnie kell tudni a laikusnak is érthető tájékoztatás alapján. amely nem volt előre látható. Ha a kiterjesztés szerv. Az invazív beavatkozás kiterjesztése és az önrendelkezési jog Az orvosi gyakorlatban számtalan esetben előfordul. Nyilatkozattételre jogosultak köre Az Eü. A témánk körében előforduló nyilatkozatok esetében releváns teljes bizonyító erejű magánokirat pedig az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra. szerint korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozata csak akkor érvényes. Aki cselekvőképes. hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg – teljesen hiányzik. Az ilyen személy egészségügyi ellátással kapcsolatos jognyilatkozataira – ha törvény kivételt nem tesz – a Ptk-ban foglalt szabályok irányadóak. • Az a kiskorú.) A bíróság az előbbiek nyomán egyes ügycsoportok.a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van. az ő állapotát nevezzük ilyenkor korlátozott cselekvőképességnek. másik esetben ha a beteg közvetlen életveszélyben van. aki cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes. tv. Szakmai kollégiumi állásfoglalások. • Az a nagykorú. tehát a betegnek a kiterjesztés körében is joga van a tájékozott beleegyezéshez. emiatt nem lehetett a beteg abban a helyzetben. • Az a nagykorú. bírói megoldásokat. életévét még nem töltötte be. továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is. amely egyfajta jognyilatkozat. §-ai adják meg. (a bíróság akkor teszi ezt meg.21. A magunk részéről törvényi szabályozást tartunk szükségesnek e körben.ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja. hogy a Magyar Köztársaság területén minden ember jogképes. számú ügyben már úgy foglalt állást. és a személy cselekvőképessé válik. a bíróságok rendre megállapítják az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét. amelyet bíróság. Jogképesség. ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások – ideértve a 24. kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak. kivéve ha házasságot kötött. Összességében: a beteg a megfelelő tájékoztatás után kerül abba a helyzetbe. aki a 14. akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan.

és egybehangzóan. az egészségügyi ellátást érintő. és további ellátása során nem alkalmazható vele szemben semmiféle hátrányos megkülönböztetés.82 Az ápolástudomány tankönyve 3. hogy a beteg a döntését annak következményei tudatában hozta meg. köteles pl. amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek. Ha a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes beteg olyan súlyos betegségben szenved.tv. A nyilatkozat abban az esetben érvényes. azokról saját költségére másolatot kérhet. • Közvetlen panasz az egészségügyi szolgáltató felé. kivéve ha sürgős szükség és veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen. ne hallhassák. tv. hatósági határozat vagy a beteg nyilatkozata által feljogosított személyekkel jogosultak közölni. és az adott esetre nézve. A betegnek joga van arról nyilatkozni. a beteg az ellátást csak meghatározott alaki kötöttségekkel: közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban. • Peren kívüli egyezségi ajánlat az egészségügyi szolgáltatónak. amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet. A betegnek joga van ahhoz. • Köteles a jogszabály által előírt térítési díjat megfizetni. ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására. Az egészségügyi szolgáltató kezeli is az adatokat. kötelezettségek is terhelik. hogy döntését megváltoztassa. Amennyiben a beteg beleegyezési jogát gyakorolva az egészségügyi ellátás igénybevétele mellett döntött. a beteg személyiségi jogainak részeként kiemelten kezeli az egészségügyi adatok és általában a személyiség megfelelő védelmét. továbbá egészségügyi adatairól indokolt célra – saját költségére . • Büntetőeljárás. közeli hozzátartozója. • Megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv. ill. • Közvetlen panasz az egészségügyi szolgáltató fenntartója felé. továbbá az egészségügyi dolgozóknak a törvényben foglalt jogait. azok érvényesítésének lehetőségéről. is rögzíti. részben pedig a személyes adatok védelméről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően tesz. köteles az egészségügyi ellá- 36 Eü. akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult. tv. hogy az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató. amikor cselekvőképes beteg a jövőre nézve – későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére – közokiratban rendelkezik egyes beavatkozások visszautasításáról. • Köteles tájékoztatni őket – saját betegségével összefüggésben – mindarról. írásban nyilatkozik arról. Az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás – előzőekben írt alaki kötöttségek melletti . A beteg halála esetén törvényes képviselője. és részéről az ellátás visszautasítására kerül sor. azok. ott készült okiratban kell az adott ellátást visszautasítania. Ebben az esetben a bíróság döntéséig közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégezhetőek. • Polgári peres eljárás. §. • Közvetítői tanács. A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást. akiktől a fertőző betegséget megkaphatta. hogy a beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor. A beteg kötelezettségei37 A beteget azon túlmenően. ha pszichiáter szakorvos – egy hónapnál nem régebbi – szakvéleményben igazolja. • Joga van ahhoz. ellátása előtt a betegjogokról. továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni. Az adatvédelmi törvény megszületése is nagyban segített a betegeknek ezen jog érvényesíthetőségében. tv. Eü. ami szükséges a kórisme megállapításához. Az ismertetett esetektől meg kell különböztetnünk azt. A betegjogok érvényesítése A betegjogok érvényesítése körében az egészségügyi szolgáltató köteles a beteget. általa korábban tett jognyilatkozatáról. így különösen a fertőző betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekről és állapotokról. ellátást (vértranszfúziót) általában visszautasító nyilatkozata: ilyenkor függetlenül a magával hozott nyilatkozattól a beteget az adott betegségével összefüggésben is tájékoztatni kell az előbb felsoroltakról. Általános gyakorlati probléma pl. egyes egyházak tagjainak előre elkészített. amit részben az Eü. Ennek értelmében az egészségügyi ellátásban részt vevő személyek a beteg ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és egyéb személyes adatait bizalmasan kötelesek kezelni.összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapjon. • Köteles a gyógyintézet házirendjét betartani. ebben az esetben tovább is. ill. gyógykezeléséről. ántsz. 35 Eü. A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegeknek. A betegnek joga van megnevezni azt a személyt. 34 amely nyilatkozat egészen a közvetlen életveszély fellépéséig figyelembe vehető. Abban az esetben amennyiben a beteg egészségi állapotában az ellátás elmaradása esetén súlyos vagy maradandó károsodás következne be. 37 . annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás. hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák. alaki kötöttség nélkül visszavonhatja. Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes beteg esetén az olyan jellegű ellátás nem utasítható vissza. A kezelőorvos szükség esetén igénybe veheti a rendőrhatóság közreműködését is. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 83 AZ eLLÁTÁS ViSSZAUTASÍTÁSÁNAK JOGA34 A törvény a cselekvőképes beteg számára biztosítja az ellátás visszautasításának jogát. A beteg betegjogainak érvényesítésére (kikényszerítésére) szolgáló fórumok és eljárások a következők: • Betegjogi képviselő. • Köteles tájékoztatni őket minden. egészségkárosító kockázati tényezőkről. kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből. 25. ennek hiányában a közeli hozzátartozóknak biztosítja. egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek. ill. Ezen körben: • Köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint együttműködni. vagy megnevez cselekvőképes személyt. • Köteles tájékoztatni őket mindarról. napon – két tanú előtt – ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. és csak az arra jogszabály. A törvény biztosítja. fertőző betegségek esetén megnevezni azon személyeket. 24. amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. amelynek elmaradása esetén a beteg egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be. és nem szabad őt semmilyen eszközzel sem kényszeríteni arra. akiket megfertőzhetett. tv. A nyilatkozatot kétévente meg kell újítani. ami mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti. §. gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedéséről. ill. így különösen minden korábbi betegségéről. az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik. • Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. hogy betegségéről. A betegnek a beavatkozás visszautasítása esetén is joga van szenvedéseinek enyhítésére és fájdalmainak csökkentésére irányuló ellátásra. §. AZ ORVOSi TiTOKTARTÁSHOZ VALÓ JOG36 A törvény az egészségügyi adatokkal kapcsolatos jogok között. hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor. a beteg gyógykezelésében részt nem vevő és a betegség jellegének megfelelő szakorvosból és pszichiáter szakorvosból álló háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja. ill. A törvény biztosítja. • Köteles a személyes adatait hitelt érdemlően igazolni.visszautasítására csak abban a következő esetekben van lehetőség: • Ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved. aki ezen jogát helyette majdan gyakorolhatja. 26-27. • Joga van a dokumentációba betekinteni. hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen. valamint örököse – írásos kérelme alapján – jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható. • Etikai eljárás a magyar orvosi kamara területi szervezeteinek etikai bizottságai előtt. tv. alaki kötöttség nélkül visszavonhatja. amelynek keretében a betegnek joga van a következőkhöz: • Joga van megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait. • Továbbá ha a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személy dokumentációjába való betekintési jogot a törvény elsődlegesen a törvényes képviselőnek.. ha gyógyíthatatlan a beteg. • Joga van ahhoz. Kivéve. • Továbbá ha a beteg kezelőorvosából. de maga az Eü. akit fekvőbeteg-gyógyintézetbe elhelyezéséről. hogy törvényben meghatározott jogok illetik meg. hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen. Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását. a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez. • Köteles a gyógykezelésével kapcsolatban tőlük kapott rendelkezéseket betartani. hogy fekvőbeteg-gyógyintézetből való elbocsátásakor zárójelentést. Eü. illetőleg a beteg ilyen irányú nyilatkozatára tekintettel a beteg egészségi állapotával kapcsolatban nyilatkozni jogosult személyt az intézménybe való felvételekor. hogy a személy a döntését annak lehetséges következményei tudatában hozta meg. tást a vonatkozó jogszabályok és az intézményi rend keretei között venni igénybe. akiknek részvétele az ellátásban szükséges. AZ eGÉSZSÉGÜGYi DOKUMeNTÁCiÓ MeGiSMeRÉSÉNeK JOGA35 A tájékoztatáshoz való jogosultsággal összefüggésben a törvény kiemelten nevesíti az egészségügyi dokumentáció megismerésének jogát. joga van bármely személyt ebből kizárni. 20-23. hogy a beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor. §. valamint az intézmény házirendjéről tájékoztatni. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell. A betegnek joga van ahhoz. az egészségügyi szolgáltató köteles – a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt – keresetet indítani. írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozatban utasíthatja vissza. ill. gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat.

így különösen a szakma szabályainak megfelelő ellátás biztosítása. A jó hírnév sérelmét jelenti. E fejezet írójának tapasztalatai szerint nem ritka eset. valótlan tényt állít. a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén. ha a peres eljárás helyett megegyezik a beteggel.). híresztel. valamint egészségügyi bírságot is kiszabhatnak44. vagy elveszíti a gyógyulása (állapotjavulása) esélyét. hogy „műhiba”-esetekben milyen gyakori az egyezség létrejötte. törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről. (VI. lásd a biztosról szóló fejezetet. Ez a jogorvoslati út akkor járható. • Követelheti. amelyek sért(het)ik a tagok emberi méltóságát. Peren kívüli egyezségi ajánlat az egészségügyi szolgáltatónak Amennyiben a beteg nem megfelelő ellátást kap40 (vagy ezt véli) és ennek következtében az egészségi állapota romlik. ill.2011 májusában . gyógyszerész. valamint szakfelügyeletét.ellátásával kapcsolatban észlelt jogainak sérelmével kapcsolatosan . törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról. § (a továbbiakban: Ptv. január 1-jétől az ÁNTSZ szervezete átalakult. • Követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. amikor a – nyilvánvalóan hibás . illetve irányelvek megtartásával történik. Büntetőeljárás A büntetőeljárás nem jogorvoslati eljárás. valamint a szakmai irányelvek. (V.30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet. 355-360. Etikai eljárás az egészségügyi szakmai kamarák etikai bizottságai előtt45 Az egészségügy területén működő szakmai kamarák az orvosok és a fogorvosok. illetőleg a szakmai kamara más belső szabályzatában foglalt vagy a választott tisztségből eredő kötelezettség vétkes megszegése (belső kamarai etikai ügy). és a panasz dokumentációját 5 évig meg kell őrizni. és nem támaszthatnak olyan elvárásokat. • Kirívóan súlyos etikai vétség esetén a kizárás. A kamarák a feladatkörük szerinti egészségügyi szakma gyakorlására vonatkozó általános szakmai magatartási-etikai szabályokat (etikai kódexeket) alkotnak. évi XXIX. §. a meghatározott egészségügyi tevékenység végzésének felfüggesztése. törvény az európai uniós csatlakozással ös�szefüggő egyes törvénymódosításokról. egészségügyi ellátásukkal kapcsolatos sérelmek orvoslásának elsődleges (de nem szükségképpen első!) fóruma a bíróság. a rehabilitáció és az orvosi szakvéleményezés szakszerűsége. ha valaki más személyre vonatkozó. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata. Ilyen sérelem éri pl. ha az egészségügyi szolgáltató elismeri. Eü. a kamarai tagság alapjául szolgáló foglalkozástól végleges hatállyal eltiltottak. A törvény értelmében etikai vétségnek minősül: • A kamara által alkotott etikai kódex normáinak vétkes megszegése. hogy pénzügyileg jobban jár. §-a alapján: „A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése. • Magyar Gyógyszerészi Kamara. a kórismézés. Az etikai kódexet a kamara etikai kollégiumának javaslatára a küldöttközgyűlés alkotja meg46.) EüM rendelet az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szabályait kell alkalmazni. 2009. valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. január 1-jén lépnek hatályba. A panaszokat nyilván kell tartani. a gyógyszerészek. azt sértő. A Ptk. ha azt eseti. 15/2005. és egészségügyi igazgatási feladatainak jelentős részét a megyei (fővárosi) kormányhivatalok szervezeti keretében működő népegészségügyi szakigazgatási szervek vették át. 43 Az új etikai kódexek 2012. a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása. 38 39 40 Eü. vagy éppen a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek. betegellátással kapcsolatban felmerülő panasz. 2004. A jó hírnév védelme. hogy a sérelmet mind az egészségügyi dolgozó. a szolgáltató pedig „kevesebből megússza”.84 Az ápolástudomány tankönyve 3. • Követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását. §. 50 . • Követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését. vagy való tényt hamis színben tüntet fel. Személyhez fűződő jogokat sért az is. 44 1993. kockázatos (egy per elvesztése igencsak költséges) peres eljárás nélkül kaphat kártérítést. ez pedig csak egészen nyilvánvaló esetekben van így42. és az arca a felvételen jól felismerhető. Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány. az egészségügyi intézménnyel szemben vagyoni és nem vagyon41 kártérítési igényt támaszthat. január 1-jétől: „alapvető jogok biztosa”). mert ismeretük segíthet megvalósításuk elkerülésében. és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél50. A lefolytatott felügyeleti vizsgálat alapján kezdeményezhető a szükséges intézkedések megtétele. és tagjaikkal szemben etikai eljárást folytathatnak le. 46 Az egészségügyi bírság összege . minősége. 1991. Az utóbbi esetben az egészségügyi intézmény vezetőjéhez írott levelében a beteg kérheti a vagyoni (pl. 29. A jó egyezség mindkét fél számára előnyös: a beteg hosszas. Ezek a következők: • Magyar Orvosi Kamara. orvos a kizárás idején nem gyakorolhatja a hivatását. Az. Vö. tv. évi LIX. • Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara. §. Kárigényét két úton érvényesítheti: polgári peres eljárásban vagy peren kívüli megegyezéssel. így ezek a hatóságok látják el az egészségügyi szolgáltatók működésének ellenőrzését. Polgári peres eljárás49 A betegek jogaival. § (2) Megfelelő az ellátás. az egészségügyi szakdolgozók önkormányzattal rendelkező szakmai. valamint nem vagyoni (pl. de legfeljebb harminc munkanapon belül írásban tájékoztatni. illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását. és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak. A panaszt az egészségügyi szolgáltató köteles – a belső szabályzatában előírt módon . A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle vis�szaélés. • A tagsági viszony 1-6 hónapig terjedő felfüggesztése. az alábbi polgári jogi igényeket támaszthatja: • Kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint (erről az előző fejezetekben már szóltunk). lelki és testi szenvedése) kárpótlását. ezért ügydöntő eljárásokat sem folytathatnak le. ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok. az állapota miatt elmarad jövedelme. a testi épség.szolgáltató belátja. E helyütt azért szólunk néhány. A büntetés az állam által tiltott vagy adott helyzetben elrendelt magatartás megvalósításának/elmulasztásának megtorlása. Szakfelügyeleti vizsgálatra – többek között – akkor kerülhet sor. 45 Alkotmány 32/B § (1). azt a személyt.panaszjogot biztosít. tv. hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa. az ellátót szankcionálják és tiltják el a jogellenes gyakorlat folytatásától.kivizsgálni. konfliktus kivizsgálása szükségessé teszi. § aa) ab) pontok. Ez alól kivétel az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Az eljárás törvényi szabályai mindhárom kamarára azonosak. évi XCVII. 2. akinek személyhez fűződő jogát megsértették. aki a tévéinterjút adó főorvos mögött fekszik eszméletlenül.. érdek-képviseleti köztestületei. eredményessége. Az egészségügyi adat különleges adatnak minősül. korábbi életvitelének ellehetetlenülése. 7. Panasztétel a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnél43 2011. az adatvédelmi szabályok megsértése büntetőjogi felelőségre vonást is eredményezhet. Ptk. 47 48 49 2006. Az utóbbi három büntetésben részesült szakdolgozó. az egészség. • A mindenkori legkisebb kötelező munkabér havi összegének tízszereséig terjedő pénzbírság. 41 42 Ptk. és annak eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül. évi XI. 75-85. Bánki Endre: Betegjogi képviselők eljárásrendje. • Ki kell zárni a szakmai kamarából azt. akit jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek. Betegjogi. A szakfelügyeleti tevékenység keretében vizsgálható a megelőzés. továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését. A szakfelügyeleti eljárást követő intézkedések közvetlenül nem orvosolják a panaszos jogsérelmét. Nem lehet tudni. 76.” A Polgári Törvénykönyv az idézetteken kívül több.Budapest. 141-143. a betegjogokat érintő büntetőjogi tényállásról. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 85 A felsorolt fórumoknál a jogsérelmet szenvedett (vagy ezt vélő) beteg párhuzamosan is kezdeményezhet eljárást38. Az utóbbi négy jogorvoslat alapvetően erkölcsi elégtételül szolgálhat a sértett személy számára. 22. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 13/A. törvény az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról (a biztos elnevezése 2012. a gondozás. továbbá az adott ellátás progresszivitási szintjének visszaminősítése. valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról. A kiszabható etikai büntetések: • Figyelmeztetés. addig a 30/2007. akár az egészségügyi intézmény rovására. az egészségügyi jogszabályok. §. § (1) b) (2). az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély visszavonása. megélhetésének többletköltségei) megtérítését. hogy hibázott. A BeTeG PANASZAiNAK KiViZSGÁLÁSA39 A törvény a beteg részére . 8. • Megrovás. aki magántitok birtokába jut.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről 6. a gyógyítás. 2. és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen48. A kódex normái nem lehetnek ellentétesek jogszabál�lyal. hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt. az ápolás. Könnyen belátható. mind a beteg elkövetheti. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa47 Az ombudsman típusú jogvédő szervezetek többnyire nem rendelkeznek hatósági jogkörökkel. akár egymás. protokollok és módszertani levelek előírásainak végrehajtása. az egészségügyi ellátás szempontjából releváns személyiségi jogot nevesít: 1. • Az alapszabályban.

és igénybe vehető az ellátás megkezdése előtt. hogy az érintett felek mindegyike önkéntesen válassza ezt a lehetőséget. hogy ez a foglalkozás szabályainak megsértésével valósuljon meg. c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. közvetít az ellátó és a beteg között az esetleges félreértések tisztázása érdekében. ha a bűncselekmény halált. Jogi értelemben az egészségügyi dolgozó (is) kétféleképpen lehet gondatlan. (3) A büntetés bűntett miatt három évig. 3% egyéb ok miatt) ellátásra vonatkozott. A jogintézmény megléte az aszimmetrikus jogi (különösen pedig az információs) helyzet oldása érdekében elengedhetetlen. A betegjogi képviselő tevékenysége: Segíti a betegeket jogaik megismerésében és érvényesítésében. hogy a betegpanasz-kezelés hatékony „eszköze” a betegjogi képviselő52. az intézmény elhagyásával. ebből a nem megfelelő ellátás 57%. vagy tömegszerencsétlenséget b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. §. • A betegek segítése jogaik érvényesítésében. hogy a betegjogi képviselő előzőekben felsorolt feladatait megfelelő módon tudja teljesíteni. évi CXVI. aláveti magát annak. egyezségre irányuló eljárás. vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles. és az (1) bekezdés esetén három évig. azaz – helyzeténél fogva eleve – nem közvetlenül a jogsérelem orvoslására. hogy a „veszélyeztetés” büntetendő legyen. Márpedig minden egészségügyi dolgozónak ismerni és követni kell(ene) tevékenységének szakmai szabályait és erkölcsi normáit. • A harmadik vezető jogsérelem a nem megfelelő vagy elmaradt tájékoztatás. A kérelmet a beteg lakóhelyéhez vagy az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás helyéhez legközelebb eső területi igazságügyi szakértői kamaránál kell előterjeszteni. Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány pályázatot ír ki. 55 Eü. hogy jogállása szerint a hatáskörébe tartozó egészségügyi szolgáltatótól független legyen. vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. az orvosi titoktartással.a megelőző évekhez hasonlóan . javaslatait érdemben megvizsgálni. A beteg gyorsan jut hozzá a kártérítéshez. a beteg halála esetén annak közeli hozzátartozója vagy örököse és az egészségügyi szolgáltató. ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza. A közvetítői tanács nem dönt. ill. 2000. A rendelet értelmében a betegjogi képviselő a fekvőbeteg-ellátó intézményekben heti rendszerességgel. 43% a hangnemre vonatkozó. évi XCVI. KÖZVeTÍTÔi TANÁCS55 A közvetítői tanács a betegek és az egészségügyi szolgáltatók között felmerülő jogviták peren kívüli rendezésének egy sajátos jogintézménye. A képviselői feladatok ellátására a Betegjogi.az ott tett megkülönböztetéshez képest . 34. 54 Vö. és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. két évtől nyolc évig.nem publikálták. A betegjogi képviselő feladata: • A betegek jogainak védelme. törvény indokolása az egészségügyi közvetítői eljárásról. és biztosítani kell. járó. Forrás: www. Ahhoz. illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Az adatok Kovácsné Bodnár Ágnes. hanem a közvetítői tanács bírálja el. továbbá a bizalom és a titoktartási kötelezettség vállalása. a (megszűnt) BEGyKA betegjogi szakreferensének közléséből származnak. ennek aránya 17% volt. ennek aránya 25%. az ellátás alatt és az ellátást követően is. tv. előre meghirdetett fogadóórát tart. • Az életkoruk. A BeTeGJOGi KÉPViSeLeTi ReNDSZeR51 A betegek jogaik megsértése vagy annak veszélye esetén személyesen is eljárhatnak. a panasz orvoslásával kapcsolatos kifogások egy-egy százalék53. • A második leggyakoribb jogsérelem az emberi méltósághoz való jog sérelme volt. a hivatkozott rendelet által előírt tanfolyamot elvégezte és sikeres vizsgát tett. a beteg intézmények és hatóságok (szervek) előtti képviselete és a jogsérelmek megelőzése. egészségének gondatlan veszélyeztetése. bűntettet követ el. A betegjogok szempontjából azért relevánsak ezek a magatartások. tv. ugyanakkor csak kiegészíti és nem váltja ki önmagában a döntéshozatalra jogosult szervet. egészségi állapotuk. Az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató köteles a betegjogi képviselő panaszaival érdemben foglalkozni. 56 . az előjegyzéssel kapcsolatos panaszok 28%. tartalmazza.86 Az ápolástudomány tankönyve 3. Ezt a tényállást a nem-cselekvésével bárki megvalósíthatja (a minimális segítség: segítség hívása).5. valamennyi ellátási szintet érinti (alapellátást.].időponttól és helytől függetlenül . nem ad jogi tanácsot. E feladat keretében a beteg megkeresésére tájékozta- tást és tanácsadást nyújt. évi CXVI. § (1)Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét. Szociális helyzetük miatt jogaik érvényesítésében akadályozott személyek jogai védelmének kiemelt kezelése. Lényeges szempont az is. A közvetítői eljárás legfontosabb alapelve. vagyis minden egészségügyi ellátásra kiterjed (nem csupán a közfinanszírozott ellátásokra). ha a sértett meghal. hogy a betegek a betegjogi képviselő elérhetési módjáról tudomást szerezzenek. ugyanakkor szerepe tájékoztatásra. A közvetítői tanács összetételére és eljárási rendjére vonatkozó szabályokat az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. §. és vizsgálatának eredményéről őt meghatározott időn belül tájékoztatni. A betegjogi képviselet 2004-2010 közötti tapasztalatai azt mutatják.a betegjogi képviselőkhöz fordulók panaszai közül (14 617 eset) vezető helyen az összes eset 41%-ával az egészségügyi ellátáshoz való jog sérelme állt. A képviselő személyéről. /I. testi épségének. A súlyosabb megítélést kiváltó esetben az elkövető előre látja. hogy a foglalkozási szabályszegés következményeként betege(i) közvetlen veszélybe kerül(nek). Jogvita esetén a felek kezdeményezhetik. ha mindkét fél – a szolgáltató és a beteg – elfogadta az egyeztetési eljárást. nem döntéshozó. amely az önkéntességen alapul. de könnyelműen bízik ennek elmaradásában. ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot. ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő. A betegjogi képviselőnek nincsenek hatósági jogosítványai. a betegjogi képviselő jogintézményét hozta létre. hatósági vagy más jogosítványai. Ezen időszakban a betegjogi képviselők 76 354 panaszos ügyben jártak el. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek. valamint munkaidőben telefonon elérhetőnek kell lennie. • A többi betegjogi sérelem megoszlása: az önrendelkezéshez való jog sérelme 6%. Az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató köteles. ami egyformán szolgálja mindkét fél érdekét. mivel ők sürgős szükség esetén „segítségnyújtásra egyébként is köteles”-ek: Eü. és kizárólag akkor lehet megindítani. közel 7%.öt évig. tettét nagyon súlyos büntetéssel fenyegeti a törvény. hogy az általános jellegű. vétséget követ el. • A betegek jogainak betegekkel való megismertetése. vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. §. felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet. és azok megszüntetésére javaslatot tesz. Az 1/2004. Sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó . Eljárása keretében a jogvita gyors megoldására kerülhet sor (az eljárás legfeljebb négy hónapig tarthat). továbbá akivel szemben nem áll fenn kizáró ok. a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés. a (megszűnt) BEGyKA betegjogi szakreferensének közléséből származnak. 53 51 Eü. akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell. illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el. vagy testi sértést okoz. hogy azt ne a bíróság.hu. hogy a közvetítői eljárás nem zárja el eleve a feleket a bírósági út igénybevételétől56. 171. 30-33. A magyarországi betegjogi képviseleti rendszer a feladatés hatáskörei tekintetében Európában egyedülálló jogvédő szervezet. ill. Ebből közel 45% a méltánytalan várakoztatás. képviseletre és javaslattételre terjed ki. mert a beteg életének. rendelet szerint betegjogi képviselő az a büntetlen előéletű. a közvetítés. az ellátás megtagadása 5%. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 87 A „foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés” tényállásait valósíthatja meg „legkönnyebben” az egészségügyi dolgozó: Btk. 5% diszkriminatív (2% fogyatékosság. Jóllehet „A betegjogi képviselő rendelkezik a szakkérdések megítéléséhez szükséges megfelelő szakértelemmel. 125.az adott körülmények között a tőle elvárható módon és a rendelkezésére álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt. tv. feladata a tájékoztatás. 52 Az adatok Kovácsné Bodnár Ágnes. nincs döntéshozatali jogköre [kiemelés az eredetiben – J. A képviseleti eljárás jellemzője. aki legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. tv. a halálesettel kapcsolatos esetek 6%. elengedhetetlen. de ha ezt orvos vagy szakdolgozó követi el.jogvedok. Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány megszűnése miatt . a hálapénzre vonatkozó panaszok 4%. de még a felelősségbiztosító is előnyösebb helyzetbe kerül.és fekvőbeteg-szakellátást). az egészségügyi szolgáltató. testi vagy szellemi fogyatékosságuk. fenntartójának figyelmét. T. és eredményét magára kötelezőnek ismeri el. A betegjogi képviselő tevékenysége során az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra köteles felhívni a szolgáltató vezetőjének. • 2010-ben . A közvetítői eljárás lefolytatását kérheti a beteg. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés. A másik megemlítendő tényállás a „segítségnyújtás elmulasztása”: 172. a 2010-es adatokat – a Betegjogi. a (2) bekezdés esetén . hogy a betegjogokról nyújtott tájékoztatása körében a beteget tájékoztassa a betegjogi képviselőről. kiváltképp megsértése egyúttal a beteg emberi méltóságának sérelme is. tv. az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. az intimitás sérelmére. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés. az egészségügyi dokumentációval kapcsolatos panaszok 5%./ ESzCsM. testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki. közvetítésre. a kapcsolattartással. A közvetítői eljárás peren kívüli. hiszen a több évig elhúzódó per következtében súlyos kamatköltség is terhelné. szükséges. elérhetőségéről a betegellátást nyújtó intézménynek kell tájékoztatást adnia. Általános Indoklás.”54 Ahhoz. azonban a jogalkotó az egészségügyi jogviszony sajátos jellegére való tekintettel a betegek jogai érvényesítésének segítésére egy külön jogintézményt. súlyos egészségromlást. és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő. az ellátás visszautasításával.

tv. §. • A munka-. 18/2007. beavatkozásokat. 2009. DÓSA ÁgNES: Az orvos kártérítési felelőssége. Az orvos szakképzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozó köteles a hozzá forduló beteget megvizsgálni. dokumentációs. törvény az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról 1997. ha a beteg együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti. titoktartási kötelezettséget62. fakultatív megtagadási okokat nevesít./ NM rendelet az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól 18/2007. évi XXIX. A mediációhoz – gyorsasága és relatív olcsósága miatt – nagy reményeket fűztek az ezredfordulón58. 126. évi IV. (V. évi XCVII. lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik. a tanács pedig szakértőt is igénybe vehet az eljárás során. 2. A törvény az ellátás megtagadásának61 jogszerű lehetőségei körében kötelező. 17. valamint a működési nyilvántartásban nem szereplő személyek tevékenységének engedélyezéséről Költségek: 300 ezer Ft-nál nagyobb összegű követelés esetén 2011 májusában: • Általános eljárási költség: 16 ezer Ft. ha azt a biztosító tudomásul vette. így különösen. Ha a felek az első üléstől számított négy hónapon belül nem kötnek egyezséget. hogy sor kerüljön a beteg más orvoshoz irányítására. törvény az egészségügyi közvetítői eljárásról 2004. • A felek jogi képviselőjének díja (a másik fél javára fizetendően): 3000 Ft/óra. (VI. az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap. Budapest. KŐSZEgFALVI EDIT: Egészségügyi és betegjogi kézikönyv. valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyek. tv. évi CXVI.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről 30/2007. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 1959. tv.tv. számú ügyben BáNkI ENDRE: Betegjogi képviselők eljárásrendje. KJK-Kerszöv. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 89 A közvetítői eljárás is költségekkel jár. Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó a hozzá forduló beteg vizsgálatáról kompetenciájának keretei között maga.) EüM rendelet az egészségügyi dolgozók rendtartásáról Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége A törvény az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettségének többlépcsős szabályozását tartalmazza. 17. akkor a tanács az eljárást megszünteti. Ha azonban a beteg állapota azt szükségessé teszi. 2001. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 1993. kiéve ha e magatartását betegsége okozza. emberi jogok érdekvédelme szerepel. Erre a jog körében nyilvánvalóan a büntetőjogi eszközök a legalkalmasabbak. egészségügyi szolgáltatóhoz irányítani. 59 60 Eü. §. Vince Kiadó./IV. A felek a tanács tagjait a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara által vezetett közvetítői névjegyzékből jelölik ki. A felek jogi képviselőt.17.. • Az egészségügyi alkalmassághoz kötött engedélyek kiadására irányuló eljárásban végeznek vizsgálatokat. (IV. az orvos megérkezéséig köteles elvégezni mindazokat a beavatkozásokat. Ennek okai között bizonyosan szerepet játszik az. Az eljárásba bevonható az a biztosító is. 131-133. tv. /IV. Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány. amelyek nyújtására szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján jogosult. 112. évi XI. Budapest. 22. Az egészségügyi dolgozó. ill. Vö. PoLECSák MáRIA (szerk): A betegek jogai. évi IV. §. • Kötelező népegészségügyi intézkedéseket látnak el. Az egészségügyi dolgozók jogi védelme64 Az egészségügyi dolgozók munkájuk során esetenként olyan típusú fokozott veszélynek (veszélyhelyzetnek) vannak kitéve. • Sürgősségi ellátást adnak. • Közvetítői díj: 5 000 Ft/óra. pl: • Orvos a vizsgálat elvégzését akkor tagadhatja meg.és Könyvkiadó Kft. ha erre saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan. 57 58 61 62 63 Eü. 111. az egészségkárosodás mértékének elbírálásában vesznek részt. ill.és működési nyilvántartásáról./ EÜM. azonban ezen egyezség a biztosítóval szemben csak akkor hatályos.88 Az ápolástudomány tankönyve 3. §. az erkölcsi felfogásból fakadó megtagadási jog gyakorlásának az a feltétele. 1999. § 115. Eü. §. • A hatóság megkeresésére vagy megrendelésére végeznek vizsgálatokat. a Büntető Törvénykönyvről. ill. ill. 1999. 64 Eü. §. évi LIX.) NM rendelet az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól. ha az orvossal szemben sértő vagy fenyegető magatartást tanúsít. illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megtenni. rendelet az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap. a másik fél kérheti a bíróságtól az egyezség végrehajtási záradékkal való ellátását.és Könyvkiadó Kft.és működési nyilvántartásáról. hogy Magyarországon nincsenek hagyományai a konfliktusok mediációval való kezelésének. fejlődésével összhangban való – folyamatos továbbfejlesztésére. Dósa Ágnes: Konfliktusrendezés közvetítői eljárással. törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről. a Büntető Törvénykönyvről 1997. HVG-ORAC Lap. tv. vagy részben tudomásul vette. évi XX. 134-135. • Az orvos köteles megtagadni a beteg vizsgálatát és további ellátását. 2004.. ha az ellátás az orvos erkölcsi felfogásával. IRODALOM Felhasznált jogszabályok: 1978. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2006. valamint ha a beteghez fűződő személyes kapcsolata ezt indokolttá teszi. A törvény az egészségügyi dolgozó számára kötelezővé teszi a betegjogok körében részletesen ismertetett tájékoztatási. • A keresőképesség. HVG-ORAC Lap. • Az orvos mérlegelésétől függő megtagadási ok. törvény az egészségügyről 2000. akivel felelősségbiztosítást kötött az egészségügyi szolgáltató. évi CXL. ha ebben más beteg ellátásának azonnali szükségessége miatt akadályoztatva van. Sajnos a várakozásokkal ellentétben az egészségügyi kártérítési igények érvényesítésének nem lett „népszerű” intézménye. tv. de ezek lényegesen alacsonyabbak. és a vizsgálat megállapításaitól függően köteles a beteget ellátni. A törvény értelmében a büntetőjog által kiemelten védendő közfeladatot ellátó személyeknek minősülnek azon egészségügyi dolgozók. Eü. . • Az egyéb egészségügyi. évi IV. KÖLES TIboR: Orvosi műhibaperek. tv. ügyeleti szolgálatot látnak el.17. Betegjogi. A felek egyezséget köthetnek. ill. pályaalkalmassághoz kötött engedélyek kiadására irányuló eljárásban végeznek vizsgálatokat. A magyar egészségügyi törvény az egészségügyi dolgozó számára kötelezővé teszi a szakmai fejlődéséhez szükséges – a tudomány mindenkori állásával. Sürgős szükség esetén59 az egészségügyi dolgozó – időponttól és helytől függetlenül – köteles az adott körülmények között a tőle elvárható módon és a rendelkezésére álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújtani. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról. 1978. akik a következő feladatokat végzik: • Látlelet kiadásában vesznek részt. törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról 15/2005. 139./IV. valamint a működési nyilvántartásban nem szereplő személyek tevékenységének engedélyezéséről. Eü. Lege Artis Medicinae 11(5):393-396. valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról 2004. ha a kapott utasításokat rendszeresen és szándékosan nem tartja be. évi CLIV. perveszteség esetén kifizetni57. vagy a megfelelő feltételekkel rendelkező orvoshoz ill./ EÜM. §. évi CLIV. IRODALOM Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az AJB-701/2010. A területi ellátási kötelezettséggel60 működő egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi dolgozó munkaidejében köteles az e minőségében hozzá forduló beteg megfelelő ellátása iránt – szakmai kompetenciájának és felkészültségének megfelelő módon – intézkedni. • Szakértői díj: legfeljebb 50 ezer Ft. Ha a fél az egyezségben foglaltakat a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre. egészségbiztosítási vagy szociális ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárásban végeznek vizsgálatokat. egyébként pedig az erre jogosult orvos értesítése útján köteles gondoskodni. mint amennyit egy peres eljárás során kellene megelőlegezni. 28/1999. amelynek az alapító okiratában a betegjogok. A beteget képviselheti olyan társadalmi szervezet is. Mindkét esetben feltétel azonban. ill. rend. fejlődésével összhangban álló – folyamatos szakmai továbbképzést63. • Az eljárás más résztvevőinek költsége. Budapest. Ez esetben ugyanis a lelkiismereti vagy vallási alapú. ami indokolttá teszi kiemelt védelmüket. 125. 140. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1991. §. de legalább 50 ezer Ft. A törvény jelentős korlátot tartalmaz viszont a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi dolgozók vonatkozásában. 2001. valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy jogosult szakmai ismereteinek – a tudomány mindenkori állásával. számú ügyben Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az AJB-995/2011. Felhasznált jogszabályok: 1949. törvény az egészségügyről 28/1999. hogy ezt a körülményt alkalmazását megelőzően vagy foglalkoztatása folyamán a körülmény felmerülését követően azonnal a munkáltatójával írásban közölje.

ezek korlátozásának törvényi garanciái. azon speciális betegjogok rögzítése. továbbá felügyeletét. ideértve az átmeneti intézményt is. amely elvégzésére a beteg egészségi állapota miatt önállóan képtelen vagy elvégzése jelentős nehézséggel. évi III. gondozási tervet az ápoló önállóan készíti és hajtja végre. 65 66 Részletesen lásd Tarr Gy. b) kiegészítő eleme a beteg otthonában történő gyógykezelésének. b) a beteg önellátó képességének helyreállítására. fontos elemként rögzíti azonban a törvény az arányosság követelményét. akinél a kezelőorvos a Betegségek Nemzetközi Osztályozása X. A másik kérdéskör a pszichiátriai betegek esetében az általános betegjogok érvényesülése. állapotromlással járna. §-a konkrétan a következőket rögzíti: (1) Az ápolás azoknak az ápolási és gondozási eljárásoknak az összessége. a felvételét kérő személy kérelmére az intézetből el kell bocsátani. ennek hiányában a gyámhatóság értesítése alapján kerül sor. amelyek feladata az egészségi állapot javítása. Eü. gyógykezelésére lakóhelyi. Pszichiátriai beteg: az a beteg. cselekvőképtelen. lehető legkevésbé korlátozó eszközt. 68 Lásd még a pszichiátriai betegek intézeti felvételéről és az ellátásuk során alkalmazható korlátozó intézkedések szabályairól szóló 60/2004. tv. gondozását napi 24 órán át biztosítja. valamint a hozzájárulás érvényességét vizsgálja. gondozási tervet a (3) bek. függetlenül az intézmény által nyújtott egyéb szolgáltatásoktól. Pszichikus jelenségek: lelki jelenségek. A hatályos egészségügyi törvény szerint a pszichiátriai betegek66 esetében két kérdéskörben van szükség az általánostól eltérő szabályozásra. valamint rehabilitációs intézete. hogy gyógykezelése során az állapotának megfelelő. alapvető jelentőségű betegjogot rögzít. zavart. • A bíróság kötelező intézeti gyógykezelést elrendelő határozata alapján (kötelező gyógykezelés). Az önkéntesen felvételre került betegek esetén is a bíróság időszakosan felülvizsgálja a kötelező intézeti gyógykezelés szükségességét. erős nyugtató hatású szer alkalmazása). A pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó különös szabályok A törvény általános elvként rögzíti. e jelenségekre jellemző törvényszerűségek érvényesek65. e) egészségnevelési és tanácsadási feladatokat lát el. de betegségük. szándékos önártalom (X60-X84) diagnózisát állítja fel. egészségére közvetlen. A betegjogi képviselőt. valamint beszerzi független – a beteg gyógykezelésében részt nem vevő – igazságügyi elmeorvos szakértő véleményét. • Veszélyeztető állapotú beteg esetében sürgősséggel (sürgősségi gyógykezelés). 1. 147-156.90 Az ápolástudomány tankönyve 3. pszichiátriai betegek otthonában) korlátozást szakápoló is elrendelhet. a) és b) pontjában foglalt esetben – az orvosi diagnózis és a terápiás összefüggések tekintetében – a beteg kezelőorvosa hagyja jóvá. a szenvedések enyhítése a beteg emberi méltóságának a megőrzésével. ennek hiányában hozzátartozója kérelmére. . A törvény két olyan. § (/d) pont. utólag rendeli el a pszichiátriai gyógykezelést. (4) Az ápolási. a felvételre a törvényes képviselője. jogszerűségének utólagos bírói felülvizsgálata. környezetének az ápolási feladatokban történő részvételre való felkészítésével és bevonásával.6. (VII.) ESzCsM rendeletet. A pszichiátriai intézet vezetője haladéktalanul továbbítja a bíróság felé a bírósági vizsgálatra vonatkozó kérelmet. korlátozottan cselekvőképes. Önkéntes gyógykezelés71 Azon cselekvőképes pszichiátriai betegek esetében. az intézet vezetőjét vagy az általa kijelölt orvost. az ember és az állatok viselkedésével. akinek a korlátozást 2 órán belül jóvá kell hagynia. ill. cselekvőképtelen beteg esetében a törvényes képviselő kérelme alapján (önkéntes gyógykezelés). rögzítés. amely része az egészségügyi dokumentációnak. tv. tv. a pszichikus folyamatok egysége. jelentős veszélyt jelentenek67. amelyek ezt a betegcsoportot megilletik69. állapotuk pszichiátriai intézeti gyógykezelést tesz szükségessé. A bíróság a törvény szerint az önkéntesen gyógykezelt betegek esetében csak az intézeti gyógykezelés szükségességét. ill. a betegségek megelőzése. kivéve ha veszélyeztető állapotba került. 188. ill. A bíróság a határozathozatal előtt meghallgatja a beteget. ill. Erre cselekvőképes betegek esetében azonban csak akkor kerülhet sor. Egyrészt azokat a betegeket. §. d) a kezelőorvos által elrendelt terápiás tervben előírt beavatkozások végrehajtását szolgálja. ill. akik nincsenek veszélyeztető állapotban. a beteg állapotának stabilizálása. egészségére jelentős veszélyt jelenthet és a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt. gondozási tevékenység az ápolási. a törvény szerint az intézeti gyógykezelésre a beteg tájékozott beleegyezésével kerülhet sor. § (a) pont A pszichiátriai betegek otthonára és rehabilitációs intézetére vonatkozó eltérő szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. amelyek hozzájárulnak egészségéhez. illetőleg cselekvőképtelen. hogy a betegjogok korlátozása csak veszélyeztető állapotú beteg esetében.Tv. Ez a szabadság megvonását jelenti. akaratuk ellenére is gyógykezelésben kell részesíteni. (3) Az ápolás a) szerves része a beteg intézeti keretek között végzett egészségügyi ellátásának. a többi beteg fizikai biztonságát védő. A korlátozást csak orvos rendelheti el. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 91 Az ápolói gyakorlat során elôforduló jogi kérdések Az egészségügyről szóló törvény az egészségügyi ellátások részeként ismeri el az ápolási tevékenységet. Bírósági vizsgálatra a korlátozottan cselekvőképes. azonban erről az orvost haladéktalanul értesíteni kell. testi épségére. fenntartójától és elnevezésétől. c) a tényleges vagy lehetséges egészségi problémákra bekövetkező reakciók. rehabilitációjához. 188. nyugtalan pszichiátriai beteg esetében kivételesen. ill. amely pszichiátriai betegek pszichiátriai betegségükből eredő ellátását. ideiglenes jelleggel szükségessé válhat a beteg mozgási szabadságának korlátozása (pl. valamint amelynek elvégzése speciális felkészültséget igényel. Amennyiben az önkéntesen gyógykezelt beteget kérelmére – időközben kialakult veszélyeztető állapota miatt – nem bocsátják el. gondozási dokumentációt kell vezetni.. 71 Lásd még: 36/2000. (b) pont. az állapot fennállásáig lehetséges. (5) Az ápolási. ahol nincs állandó orvosi jelenlét (pl. az egészség megőrzése és helyreállítása. egészségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent. Veszélyeztető magatartás: a beteg – pszichés állapotának zavara következtében – saját vagy mások életére. szükségletek felismerését szolgálja. Az ápolási. (X. ha a beteg a felülvizsgálat ellen nem tiltakozik. ill. pszichiátriai betegek rehabilitációs intézetében 60 naponként kerül sor. Pszichiátriai intézetnek minősül a pszichiátriai betegek járóbeteg-szakellátását végző pszichiátriai intézmény. Pszichológia: lélektan. cselekvőképtelen betegek esetében hivatalból. Veszélyeztető állapotú beteg esetében általában nincs lehetőség a beteg részletes tájékoztatására. valamint a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjét értesíteni kell a korlátozás alkalmazásáról. családi környezetében kerüljön sor(/közösségi ellátás). (A beleegyezést az osztályra való felvétel előtt teheti meg érvényesen a beteg!) Ha a beteg korlátozottan cselekvőképes. gyógyulásához. Revíziója szerint Mentális és Viselkedészavar (F00-F99). a betegség okozta fájdalom csökkentésére és a szenvedés enyhítésére irányul. módszert alkalmazzák. testi épségére. a bíróság utólag határoz az intézkedés indokoltságáról. amely kifejezetten a pszichiátriai ellátással kapcsolatos: • A pszichiátriai betegnek joga van. A pszichiátriai ápolás sajátosságai A pszichiátriai beteg személyiségi jogait egészségügyi ellátása során – helyzetére való tekintettel – fokozott védelemben kell részesíteni. ill. míg cselekvőképes betegek esetében kérelemre kerül sor. 2. A pszichiátria szó eredete a görög psyche. ill. old. 69 70 Eü. korlátozottan cselekvőképes betegek esetében viszont a beteg nyilatkozatától függetlenül. 188. Olyan intézményekben. A (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az ápolási. és amennyiben ennek feltételei fennállnak. Pszichiátriai intézet: minden olyan egészségügyi szolgáltatást vagy azt is nyújtó ellátóhely. Közvetlen veszélyeztető magatartás: a beteg – pszichés állapotának akut zavara következtében – saját vagy mások életére. Eü. ezért alapvető jelentőségű a kötelező intézeti68 gyógykezelés bírói elrendelése. testi épségére. a pszichiátriai betegek otthona. amelyekre általában sajátos. hogy ellátására. gondozási tevékenységről ápolási. 197-198. Eü. és a veszélyeztető állapot elhárítását is haladéktalanul meg kell kezdeni a beteg beleegyezése nélkül. Veszélyeztető állapotú. • Ezzel szorosan összefügg a betegnek a joga. valamint az ezzel kapcsolatos pszichikus jelenségek vizsgálatával. Eü. ill. gondozási terv alapján segíti a beteget azon tevékenységek elvégzésében. Az önkéntesen felvett beteget kérelmére. a magyarban: lélek megszemélyesítése. ill. tv. ill.) Alkotmánybírósági határozat. tartalmazza. c) alapvető eleme a beteg intézeti keretek között végzett vagy otthonában történő ápolási és gondozási célú ellátásának. rehabilitációjának. A felülvizsgálatra a pszichiátriai fekvőbeteg-gyógyintézetekben 30. A bíróság az értesítés beérkezésétől számított 72 órán belül vizsgálja meg. a külső és belső környezeti feltételek összefüggéseinek törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány. hogy az önkéntes gyógykezelés feltételei fennállnak-e. tv. 27. tiltakozása ellenére is. Az ápolási tevékenységre vonatkozóan az egészségügyi törvény 98. 67 Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelése70 A pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésbe vételére a törvény szerint három esetben kerülhet sor: • A beteg tájékozott beleegyezése. ill. akik pszichés állapotuk következtében saját vagy mások életére. § © pont. 188 §. (2) Az ápolás a) a beteg azon tevékenységének segítésére irányul.

Püski Kiadó Kft. (VI. §. tv. Az etikai vétség az orvosi és az egészségügyi szakdolgozói foglalkozás szakmai szabályainak. kórház) felel a károsulttal szemben.) szerződésen kívüli felelősség szabályait kell alkalmazni. tv. 171. tv. A Büntető Törvénykönyvről 1997. Az ügygondnok díját ebben az esetben az állam előlegezi. A bíróság határozata ellen a közléstől számított 8 napon belül lehet fellebbezni. .): A betegek jogai.és működési nyilvántartásáról. hogy jogellenességet kizáró ok állt fenn. 27-29. az eljárást kezdeményező orvos intézkedik a beteg beszállítása iránt. A bíróság a határozathozatal előtt meghallgatja a beteget. A pszichiátriai intézeti gyógykezelés felülvizsgálatára vonatkozó eljárásban a pszichiátriai intézet székhelye szerinti helyi bíróság illetékes. A polgári jog kártérítési felelôsségi rendszere Az egészségügyi dolgozó tevékenysége során harmadik személynek okozott károkért a Polgári Törvénykönyv (Ptk. A kötelező gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárást az annak szükségességét megállapító pszichiátriai gondozóintézet szakorvosa a bíróság értesítésével kezdeményezi. Budapest. A károkozónak pedig azt kell bizonyítania. old. TARR GYÖRgY: Élet és egészség. felelősségbiztosítás megkötésével a biztosítóra terhelik a kártérítési összegért (vagy annak egy részéért) való helytállási kötelezettséget.) IVM rendelet a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban. c) Okozati összefüggés: A károkozó magatartás és a kár között közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésnek kell fennállnia. az észlelő orvos közvetlenül intézkedik a beteg megfelelő pszichiátriai intézetbe szállításáról. a bíróság a szakértői véleményt megküldi a gyámhivatalnak a gondnokság alá helyezési eljárás megindítása céljából. Kötelezô gyógykezelés73 A bíróság annak a pszichiátriai betegnek a kötelező intézeti gyógykezelését rendeli el. így kár hiányában felelősségre vonásról nem beszél- 74 75 Eü. A károsultnak kell bizonyítania a kárt és az okozati összefüggés fennállását. Az egészségügyi közvetítői eljárásról 28/1999. ha pedig ez nem lehetséges. b) Kár: A kár minden olyan hátrány. de sürgősségi gyógykezelése nem indokolt. vagyis: a károsultat olyan helyzetbe kell hozni. az állampolgárok jogainak fokozottabb védelmében bevetette a mögöttes felelősség intézményét77. A beteg beszállításánál szükség esetén a rendőrség közreműködik.17. ha valaki nem úgy járt el. A Polgári Törvénykönyvről 1978. §. A társadalmi normák megsértése. legyenek azok erkölcsi vagy jogi normák. A kötelező pszichiátriai gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárásra a beteg lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi bíróság illetékes. amely valakit valamely károsító esemény folytán személyében vagy vagyonában ér. hogy határozatának meghozatala előtt meghallgatja a beteget és a beteg gyógykezelésében részt nem vevő igazságügyi elmeorvos szakértőt. KŐSZEgFALVI EDIT: Egészségügyi és betegjogi kézikönyv. valamint az eljárást kezdeményező szakorvost. old../ NM rendelet az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól 18/2007. A bizonyítási teher a polgári jogban megoszlik a károkozó és a károsult között. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról 1952. Az egészségügyről 2000. amelyhez rendőrség igénybevételét is kérheti. Bizonyos esetekben a károkozás nem jogellenes. akként. évi XX. évi CLIV. §. Ptk. ezen túlmenően a munkavégzésből fakadóan a (tág értelembe vett) munkajogi szabályok szerint is felelősséggel tartozik munkáltatójának. A bírósági eljárásban biztosítani kell a beteg megfelelő képviseletét. A bíróság a sürgősséggel felvett beteg esetében akkor rendeli el a kötelező gyógykezelést. és ez csak azonnali pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe vétellel hárítható el. A bíróság a kötelező intézeti gyógykezelés szükségességét 60 naponként felülvizsgálja. polgári jogi. 201–201/A. hogy úgy járt el. 91-92. az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap./ EÜM. A polgári jogi kártérítés célja a teljes reparáció biztosítása. aki a kárt okozta. azonban ezt csak a munkajogi szabályokban rögzítetteknek megfelelően teheti. ha a károkozás nem következik be. A polgári jogi felelősség eredményfelelősség. vagy ha ezt a károsult alapos okból nem kívánja. Amen�nyiben a betegnek az eljárás során nincsen törvényes vagy meghatalmazott képviselője. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Budapest. valamint beszerzi egy független – a beteg gyógykezelésében részt nem vevő – igazságügyi elmeorvos szakértő véleményét.92 Az ápolástudomány tankönyve 3. Az ügygondnokot a per vitelére meghatalmazott jogállású személynek kell tekinteni. Felhasznált jogszabályok: 1949. tv. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. fegyelmi. Az egészségügyi dolgozók felelôsségi viszonyai és kártérítési kötelezettsége A felelősség a társadalom védekező mechanizmusa a társadalom által előírt és megkövetelt normákkal szembeni helyzetekkel és magatartásokkal. ha bizonyítja.26. Ha a bíróság elrendeli a beteg kötelező intézeti gyógykezelését és a beteg a jogerős határozat kézhezvételétől számított három napon belül nem jelenik meg a megjelölt pszichiátriai intézetben. ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Egyéb kényszerítő eszköz azonban nem alkalmazható. Közös eljárási szabályok74 Az egészségügyi törvény szerint a pszichiátriai betegekkel kapcsolatos bírósági eljárás tárgyi költségmentes75. tv. közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott helyett. Az elvárt magatartás tehát a károkozóéhoz hasonló helyzetben lévő személyektől megkívánt magatartás. /X. ilyen a jogos védelmi helyzet vagy a szükséghelyzet ill. a kártérítések relatíve nagy összegére tekintettel. Amennyiben a bíróság idézésére a beteg nem jelenik meg. tv.) megállapított bírósági eljárásokban költségmentesség illeti meg. Amennyiben az igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény szerint a beteg ügyei viteléhez szükséges belátási képessége csökkent vagy hiányzik. akkor a kár – vagyoni és nem vagyoni – megtérítése.§-ban szabályozz „Ha alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz. A beteg képviseletét ellátó betegjogi képviselő vagy ügygondnok köteles a beteget a bírósági meghallgatás előtt felkeresni. 1999. d) Felróhatóság: Felróhatóság akkor állapítható meg. Az egészségügyi ellátás során bekövetkező károk esetében az „in integrum restitutio” elve ritkán alkalmazható. old. hanem mulasztás is. 339§ (1) „Aki másnak jogellenesen kárt okoz. amelyeknek valamennyi – általános és speciális – felelősségi alakzatnál fenn kell állniuk. évi IV. Vince Kiadó Kft. A bíróság az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül határoz a kötelező intézeti gyógykezelés elrendeléséről. a munkáltató (egészségügyi intézmény./IV. szabálysértési és büntetőjogi felelősség terhelheti. tv. jog és erkölcs.” A munkáltató természetesen kárigényét érvényesítheti a közvetlen károkozóval szemben. valamint a működési nyilvántartásban nem szereplő személyek tevékenységének engedélyezéséről 36/2000. évi III. Ezt az eljárást akkor is le kell folytatni. vagy azt. tv. meghatározza a polgári jogi felelősség közös szabályait. hogy magatartása jogellenes volt ugyan. ezért leggyakrabban az okozott kárt pénzben kell megtéríteni. Polgári perrendtartás 74. IRODALOM PoLECSák MáRIA (szerk. egészségügyben különösen a károsult beleegyezése.. önmagában tehát a károsodás veszélyének fennállása nem alapozza meg a kártérítést. a) A magatartás jogellenessége: jogellenes mindaz a károkozás. Az oksági kapcsolatban nemcsak aktív magatartások jelenhetnek meg. Az etikai felelôsség rendszere Az etikai felelősség ezen tevékenység során tanúsított magatartásra vonatkozik. amennyiben a harmadik személynek kárt okoz. A bíróság határozatának meghozataláig a beteg ideiglenesen az intézetben tartható. az emberi méltóság fogalom szférájában. ha a beteg beleegyezését adta az intézeti gyógykezeléshez. 76 72 73 Eü.. A bíróság az értesítés kézhezvételétől számított 72 órán belül határozatot hoz. részére a bíróság ügygondnokot rendel ki76. 147-156. old. tv. köteles azt megtéríteni. 2003. de nem volt felróható. az intézet vezetőjét vagy az általa kijelölt orvost. Ennek megfelelően a kártérítés módja elsősorban az eredeti állapot helyreállítása. Budapest 2001. ennek megfelelően különböztetünk vagyoni és nem vagyoni kárt. jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős. 347. ha a beteg veszélyeztető magatartást tanúsít és fennáll az intézeti gyógykezelés szükségessége. A bíróság a gyógykezelés szükségességét harmincnaponként felülvizsgálja.” A Ptk. amit a Ptk. 27. Mentesül a felelősség alól. 6/1986. aki veszélyeztető magatartást tanúsít. 77 Polecsák M. évi IV. amelyet az egészségügyben leggyakrabban az egészségügyi dokumentáció segítségével lehet igazolni.. rend. amelyre a betegjogi képviselő is jogosult. 199. A polgári perrendtartásról 1959. amilyenben volna. Az egészségügyi intézmények. a bíróság elrendelheti elővezetését. A sürgősségi gyógykezelés során a kötelező intézeti gyógykezelést elrendelő határozat ellen benyújtott fellebbezésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. 200. hátrányos következményeket von maga után. valamint A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül a külön jogszabályban (lásd Eü. A polgári jogban a kárért való helytállásra nem minden esetben az köteles. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 93 Sürgôsségi gyógykezelés72 Ha a pszichiátriai beteg közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít. orvos és beteg. Eü./ Alkotmánybírósági határozat hetünk. A beteg felvételét követően a pszichiátriai intézet vezetője 24 órán belül a bíróság értesítésével kezdeményezi a beszállítás indokoltságának megállapítását és a kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelés elrendelését. 17. Az alkalmazotti. évi XCVI. amelyet jogszabály kifejezetten meg nem enged. tv. /IV. Az egészségügyi szakdolgozót etikai.

ha a kárt vétkesen okozta. kizárólagosan használ vagy kezel.) alapján tekintjük végig80. 171. A károkozási tényállás további eleme az okozati összefüggés. 167. hogy az egészségügyi közszolgáltató milyen jogviszonyban foglalkoztatta a kárt okozó egészségügyi dolgozót. Szabálysértés nem állapítható meg. ilyenek pl. 218/1999. egészségügyi önrendelkezési jog megsértése. enyhe gondatlanságból eredő kötelességszegés esetén alkalmazott felelősségi rendszer78.) kormányrendelet 105. 126-140. míg a szubjektív határidőt a vétségről való tudomásra jutáshoz kapcsoljuk. 1-29. A büntetési nemek választéka szűkre szabott és súlyosságuk szerint csoportosíthatók. azonban hatályos büntetőjogunkban nincs általános életveszélyeztetési bűncselekményi tényállás. Osiris Kiadó. ha a dolgozó munkaviszonyával összefüggésben dolgokat jegyzék vagy elismervény alapján.) 1978. 15. vétkességre tekintet nélküli felelősségre. A címtől való megfosztás is státusváltozáson alapul. Btk. amely az egészségügyi dolgozó foglalkozásának. akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás működését. hogy messzemenően figyeljen mások életére.) saját tevékenységéért személyében felelős. gyógytornász stb. old.. A középső csoportba tartoznak a vagyoni tartalmú és a státusbüntetések. hiszen a kamarai szerv kezdeményezheti a munkáltatónál fegyelmi eljárás lefolytatását. meghatározott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályokba ütköznek. a munkáltató köteles az illetékes kamarát értesíteni a fegyelmi eljárás lefolytatásáról81.) 218/1999. old. 1.) 1999. Az egészségügyi tevékenység végzése során előfordulhatnak szabálysértések. A Btk. közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. „aki a gyógyszertárak működésére vonatkozó szabályokat megszegi. A munkajogi kárfelelősségi jogviszony keletkezésének első eleme a kár. (X. old. old. gyógyszerrendészeti szabálysértést követ el. azonban bizonyos súlyos fegyelemsértésekkel nem fér össze. nem tartalmaz taxatív felsorolást ezekről. Mindezt különösen indokolttá teszi az is. A fegyelmi eljárás megindításához a fegyelmi jogkör gyakorlójának határozatára van szükség.) kormányrendelet az egyes szabálysértésekről 43/2005.: Magyar büntetőjog Különös rész.) 2003. de nem tartalmaz vagyoni hátrányt. A középsúlyos fegyelmi büntetések közé tartozik jelenlegi munkajogunkban a vezetői megbízás visszavonása. A fegyelmi büntetés célja hátrány okozása. 164-176. évi XXII. az e dolgokban bekövetkezett hiányért vétkességére tekintet nélkül felel.5 havi átlagkeresetben lehet maximalizálni. IRODALOM BANkÓ Z. külön jogviszony. 106-112. hogy a korábban elnyert kitüntető címek viselője maradjon. a munkajog különbséget tesz a vétkesség két alakzata között annak alapján. az egészségügyi ellátásokhoz kapcsolódó büntetőjogi tényállásokat. 81 Román L. külön fejezetben szabályozza a sajátos. függetlenül attól. amelyeket a munkavállaló visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel vett át és állandó őrizetében tart. 2004. évi LXXXIV. A Kjt. A dolgozó kárfelelőssége csak akkor érvényesül. A fegyelmi eljárás elindítására csak meghatározott határidőn belül van lehetőség. 2004. Pécs. A fegyelmi büntetések legenyhébb csoportját a fegyelmi büntetéseknek az erkölcsi jellegű büntetések alkotják. § (1) e) rendelkezéseinek értelmében. (XII. Román L. Pécs. A bűncselekmény az élet. Mindenkitől elvárható. erre 1 hónapos határidőt állapít meg. évi XXXIII. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 95 az egészségügyi etika szabályainak vétkes megszegését jelenti. Budapest. a Kjt. A munkavállalói kártérítési felelősségről akkor beszélünk. születendő gyermek nemének megváltoztatása. TÓTh M. kötet. A szabálysértési eljárásokat a külön törvényben meghatározottaknak megfelelően folytatják le. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. törvény az egészségügyről (Eü. old.. ha a károkozásban nem vétkes. A munkavállalói kárfelelősség két ágra osztható.) 1997. PoLECSák M. ha a dolgozó munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárt. ezért bűncselekményt csak a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés jelenthet. ha a cselekmény bűncselekményt valósít meg. így nyújtva segítséget az egészségügyben dolgozók számára etikai kérdéseket érintő döntéseikben. ill. 1999. vagy testi sértést okoz. azokat állandó őrizetében tartja. évi LXXXIII.: A betegek jogai. Ezeket az etikai szabályokat etikai kódexekben. 28. gyógyszertári A büntetôjogi felelôsség rendszere Az egészségügyi dolgozók felelősségi viszonyai közül a legsúlyosabb a büntetőjogi felelősség. A fegyelmi felelősségi jogviszony tárgya a szervezeti rendet megzavaró munkavállalói magatartás79. amely az olyan dolgokban bekövetkezett károkért áll fenn. ha a vétkes károkozás a terhére nem nyer bizonyítást. a vagyoni tartalmú büntetések közül egyet tart megengedhetőnek. tevékenységéért a felügyelő orvos vagy más egészségügyi szakdolgozó felel. amelynek büntetési többleteleme az azonnali hatály. 45. Mivel a fegyelmi és az etikai felelősség általában nem szétválasztható. old. és lehetővé teszi a 45. Szemben a polgári joggal. vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította. és egy évig terjedő szabadságvesztéssel. ami olyan helyzet vagy állapot bekövetkezését jelentik.. ha bizonyítja. ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”. beavatkozása az emberi génállományba. Munkavállalói kárfelelősség esetén a kártérítés mértékének megállapításakor a munkavállaló átlagkeresete felső határként szolgál. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt. A büntetéskiszabási jog gyakorlására egy fegyelmi tanács elnevezésű munkáltatói testület az illetékes.§ (2) e) fegyelmi büntetésként szabályozza a büntetési nemek legsúlyosabb csoportját. hozzátartozója az egészségügyi szolgáltatás során vagy az azzal összefüggésben keletkezett kára megtérítésére vonatkozó igényét közvetlenül a közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval szemben érvényesítheti. 1 éves. amely az elmarasztalt munkavállaló által a munkaügyi bíróság előtt megtámadható. A szabálysértési felelôsség rendszere A szabálysértések olyan jogsértő magatartások. míg a Btk 171§ (3) bekezdésében a szándékos elkövetést minősített esetként szabályozza. III.) szabályoz. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk. A fegyelmi eljárás tárgyilagosabbá és hatékonyabbá tétele érdekében hatályos jogunk a vizsgálóbiztosi rendszert vezette be. kvázi nyomozati feladatokhoz hasonló tevékenységet végez. évi IV. A fegyelmi eljárás határozattal fejeződik be. ill. A fegyelmi büntetés kiszabási jog a munkáltatói jogkörhöz kapcsolódik. A fegyelmi felelôsség rendszere A fegyelmi felelősségi jogviszony a munkaviszonyhoz kapcsolódó másodlagos jogviszony. Felelôsség a betegnek okozott kárért A Jogállási törvény (2003. melyet a Bűntető törvénykönyv (Btk. törvény) 19/A. hanem a megelőzés érdekében alkalmazza. évi IV. amely a sérelem bekövetkeztének lehetőségét hordja magában. így vétkesség esetén maximálisan egy havi átlagkeresetének 50%-áig felel a munkavállaló az általa okozott kárért. amely tartalmazza a fegyelmi vétség gyanújának leírását.§ (1)-(2). A munkavállaló megőrzési felelőssége áll fenn akkor. hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő. Az etikai eljárást a dolgozó saját kérésére. a testi épség vagy az egészség közvetlen veszélyeztetésével követhető el.) egyfelől a vétkes kötelességszegés címén engedi meg jogkövetkezmények alkalmazását. Institutiones juris.§ (2) b) az előmeneteli rendszerben való várakozási idő meghosszabbítását legfeljebb 1 évvel.” A bűncselekmény tárgya az ember élete. fegyelmi szabályzatban biztosít lehetőséget a jogkövetkezmények kiszabására. így a büntetésnek csak abban az esetben célszerű teret engedni. A munkajogi kárfelelôsség rendszere A munkajogi kárfelelősségi jogviszony a munkajogviszony melletti önálló. A bűncselekmény a foglalkozás szabályainak megszegésével követhető el. másrészt a különös. A gondatlanul okozott károknál a gyakorlat a tényleges kárt tekinti megtérítendőnek. törvény (Kjt. amelyet kollektív szerződésben 6 havi. laptop. Felhasznált jogszabályok és a közleményben alkalmazott rövidítéseik 1959. törvény a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról (Meszk. nem felel tehát akkor. másfelől részben szerződéses alapúvá teszi azt. . 10. ennek hiányában felelősségi jogviszonyról nem beszélhetünk. 45. hogy a károkozást gondatlanul vagy szándékosan követte el a munkavállaló. hogy az egészségügyi dolgozók jelentős része a Kjt. amely a munkaszervezeten belül előforduló kisebb súlyú. ez alól kivételt képez a kórházi gyakorlaton lévő hallgató. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk. évi XXXIII. vétkességi. amelyet természetes személy gyakorolhat.94 Az ápolástudomány tankönyve 3. ilyen pl.) 1992.. A fenti büntetőjogi tényállás a gondatlan bűnelkövetést értékeli. Az etikai eljárás összekapcsolódik a fegyelmi eljárással. A károkozás utolsó eleme a felróhatóság. vétséget követ el. 28. A vizsgálóbiztos a rendőrségi és az ügyészségi felderítő. ill. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt. ill. (XII. A gyógyszertárak működtetése az egészségügy egyik kiemelten fontos tevékenysége. old. RoMáN L.) EüM rendelet a fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek orvosi rendelésének. hivatalból vagy az egészségügyi szolgáltatások nyújtásának felügyeletét végző hatóságok kezdeményezésére kell elindítani. testi épségére vagy egészségére. Budapest. így a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. az elmaradt hasznot nem.: Munkajog. ha az speciális vagy generális prevencióra alkalmas. hatálya alá tartozik. A hatályos Munka Törvénykönyve (Mt. kizárólagosan használja vagy kezeli. mobiltelefon.§ (1) „Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét.) 1992. azonban ezt nem a megtorlásért. A munkavállaló mentesül a felelősség alól. az elbocsátást. míg munkaszerződésben 1. évi CLIV. egyrészt az általános. testi épsége és egészsége. amelyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom együttélési normáit. hivatásának tárgya. Dialóg Campus Kiadó.: A munkajog alapintézményei. 1997. Az egészségügyi dolgozó 78 79 80 Polecsák M. statútumokban foglalták össze a szakmai kamarák. Az objektív elévülési határidő a fegyelmi vétség elkövetésétől számítódik. valamint a károkozás jogellenessége. ill. A fegyelmi felelősségi jogviszony másik alanya a fegyelmi vétség elkövetője. amelyet az alábbi példával szemléltetek. Vince Kiadó. § szerint a beteg. Kjt. (ápoló. visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel vesz át. testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszik ki. Az Mt. és a szabálysértő magatartás és a konkrét veszélyhelyzet beállása között ok-okozati összefüggés áll fenn. A Kjt. évi LXIX. hiszen kollektív szerződésben. törvény a szabálysértésekről (Szt.

a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással szüntetheti meg abban az esetben. A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem veszélyeztetheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit. 31. Munkaidô és pihenôidô A teljes munkaidő mértéke napi nyolc. (MK. • Gyermek ápolása miatti táppénz időtartama. munkakörében és a munkavégzés helyében. baleset. a munkajogi jogalanyok vonatkozásában együttműködési kötelezettséget állapít meg. §. nyilvántartásának és tárolásának rendjéről A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 29. a szülést követő 3 hónap és a szülési szabadság időtartama. hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg. A munkajogviszony megszûnése A munkaviszony megszűnéséhez vezetnek az alábbi jogi tények bekövetkezései. amelyekhez nincs szükség a felek külön jognyilatkozatára. A munkakör a munkavállaló által végzett feladatok keretrendszerű összefoglalása. A közalkalmazotti jogviszonyban a felmentési idő82 legalább 60 nap. A szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató határozza A munkajogviszony megszüntetése A munkajogviszony megszüntetése esetében a felek együttesen vagy valamely fél egyoldalúan tesz a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozatot. de a 8 hónapot nem haladhatja meg. amennyiben a munkavállaló 6 éven belül elérné az öregségi nyugdíjra vonatkozó jogosultságot. A munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján. AZ Mtk. a munkáltatók. A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a felmondási idő felére felmenteni a munkavégzés alól. Végkielégítés illeti meg a munkavállalót. illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. egy hétre kell közölni. maximálisan legalább 25 év esetén 6 havi átlagkeresetnek (20 év esetén 8 havi) felel meg. valamint a csoportos létszámleépítés végrehajtására. tárgyi hatálya kiterjed az individuális és a kollektív munkajogi jogviszonyokra.96 Az ápolástudomány tankönyve 3.a munkavégzés megszakításával . . Rendkívüli felmondás A munkáltató ill. • A munkaadó jogutód nélküli megszűnése esetén a munkavállalót megilletik a munkáltatói rendes felmondás esetére járó juttatások (a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkereset. e). • Közeli hozzátartozó otthoni ápolása miatti fizetés nélküli szabadság időtartama. az ügyelet. Az alaki kötöttség megsértésével tett nyilatkozat érvénytelen. a munkaidőkereten felüli. annak módosítását.) ződésbe. azonnali hatállyal megszüntetheti. A munkajogviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat általában alaki kötöttség nélkül (szóban. viszont a munkavállaló köteles a felmondási idejét letölteni. kivéve ha jogszabály eltérően rendelkezik. A munkáltatói rendes felmondást (felmentés) is írásba kell foglalni. hogy egyoldalú jognyilatkozattal megszüntesse a határozott időre létrejött munkaviszonyt. A felmondási tilalom nem terjed ki a nyugdíjasnak minősülő munkavállalóra. A munkaszerződés kötelező. illetőleg írásban) lehet megtenni. a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása. § d). továbbá az életet. az általa megjelölt helyen töltendő készenlétre86 kötelezhető. Rendes felmondás (lemondással. Ez a gyakorlatban azt jelenti. A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó adatot. A munkavállaló részére napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. felmentéssel) A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkaadó. jelentős mértékben megszegi.legalább húsz perc. más munkáltatónál való munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés). amely alap. végkielégítés). illetőleg a foglalkozástól való eltiltás esetén. A határozott idejű munkaviszony megszüntetése A határozott idejű munkaviszony megszűnik a határozott idő lejártával. a munkájára vonatkozó szabályok szerint személyesen ellátni. hogy a következő tényállások időtartama alatt jogszerűen nem közölhető a munkáltatói rendes felmondás: • Betegség miatti keresőképtelenség időtartama. tiltó rendelkezéseket tartalmaz mind a közvetlen. A munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen. a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal. Tv. • Bírói ítélettel a közügyektől. a megszüntetésére irányuló jognyilatkozatokat. Lásd 2003. amelyen belül a konkrét feladatokat a munkaadó határozza meg. évi LXXXIV. kifejezett tilalmat tartalmaz a joggal való visszaélés vonatkozásában. A munkavállalói rendes felmondást (lemondást) írásba kell foglalni. Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő. Amennyiben a napi munkaidő időtartama a hat órát meghaladja. ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. 33. • Gyermek ápolása miatti fizetés nélküli szabadság időtartama. hogy amennyiben egy évnél rövidebb időtartamú a határozott időből hátralévő időtartam. A munkavállaló köteles továbbá munkatársaival együttműködni. ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. legfeljebb egy óra egybefüggő munkaközi szünetet kell biztosítani. amelynek időtartama alatt a munkaviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül. azonban indokolni nem kell. ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlanságból. ill. A felmondási nyilatkozat címzettje a munkáltatói jogkör gyakorlója. azonban indokolni kell. abban az esetben az erre járó átlagkeresetet kell megfizetnie. A személyi alapbér meghatározható óra-. véleményt kizárólag aZ Mtk. havibérben (a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztálynak és fokozatnak megfelelő illetmény). § (1) bekezdés. A munkaidő-beosztást – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – legalább hét nappal korábban. Munkaszerzôdés A munkaviszony írásba foglalt munkaszerződéssel (közalkalmazotti jogviszony esetén kinevezéssel és annak elfogadásával) jön létre. mind a közvetett diszkriminációval összefüggésben. valamint munkáját a munkáltató utasítása szerint. amennyiben a munkavállaló a munkáltató. továbbá készenlét alatti munkavégzés. • A terhesség. A felmondási idő időtartama arányos a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idővel. §. valamint a kollektív munkajogi jogalanyok. A közalkalmazotti jogviszony esetén a kinevezési okmány az ismertetendő eltéréseket tartalmazza. testi épséget fenyegető veszély megelőzése. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg. Az egészségügyi tevékenység sajátosságaira tekintettel a munkavállaló a munkáltató által meghatározott helyen és ideig való rendelkezésre állásra (ügyelet85). maximuma 20 évi munkaviszony esetében 60 nap. és 31számú állásfoglalása. évi LXXXIV. legfeljebb heti hatvan órára emelhető. felmondási korlátozás A felmondási tilalmak83 a munkáltató rendes felmondási jogának gyakorlását kizáró tényállások. amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. mind a munkavállaló rendes felmondással megszüntetheti. A felmondási idő alapja 30 nap. Felmondási tilalmak.és pótszabadságból áll. valamint a munkavállaló kérésére minden egyéb jognyilatkozatot is. vagy egyébként olyan magatartást tanúsít. ill. amely 3 havi (4 havi) mértékkel emelkedik. A végkielégítés mértéke arányos a munkáltatónál eltöltött munkaviszony időtartamával. ill. természetes és eshetőleges tartalmi elemekből tevődik össze. valamint személyi hatálya alá tartoznak a munkavállalók. azonban egyes elemei a munkavállaló halálát követően átszállhatnak annak örököseire (pl. ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el. egészséget. Az eshetőleges tartalmi elemek azon részei a munkaszerződésnek. és munkáját (az előkészítő és befejező munkákat is beleértve) úgy végezni. Munkajogi jogviszonyok szabályozása az egészségügyben Alapelvek AZ Mtk. AZ Mtk. amelyek a felek közös akaratából kerülhetnek a szer- 83 82 84 Lásd Kjt. A munkavégzés szabályai A munkavállaló köteles az előírt helyen és időben. ill. Írásba kell foglalni a munkaszerződést. heti negyven óra. Lásd Kjt. a munkavállaló rendes felmondással (lemondással) azt nem szüntetheti meg. amelyek közös alaki kelléke az írásba foglalás. A teljes munkaidő mértéke legfeljebb napi tizenkét. ill. A munkáltatónak lehetősége van. amely időre a munkavállalót az átlagkeresete illeti meg. A próbaidő időtartalma 30 naptól 90 napig terjedhet. egészségügyi szolgáltatóknál történő felhasználásának. § (1) bekezdés. napi-. Próbaidő köthető ki eshetőleges elemként írásban a munkaszerződésben. • Határozott időtartam lejárta. hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Tv. 32. minimálisan 3 év esetén 1 havi. 12. 85 86 Lásd 2003. illetőleg elhárítása érdekében. 4.-ben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. amely fokozatosan hosszabbodik meg. a munkaviszony létrejöhet állandó vagy változó munkahelyen való munkavégzésre. a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés). munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni. munkáját ne zavarja. A felmondási korlátozás84 azt jelenti. Az indoklásnak valósnak és okszerűnek kell lennie és abból egyértelműen ki kell derülnie a felmondás okának. A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg. a munkavállaló haláláig megszerzett munkabére). valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére . Lásd Kjt. Nyugdíjasnak minősülő munkavállaló esetében a munkáltatónak nincs indoklási kötelezettsége. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 97 forgalmazásának. • A munkavállaló halála: a munkaviszony jellegéből fakadóan személyhez kötött feladatellátást jelent. Kötelező tartalmi elemként a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében. a tulajdonos közeli hozzátartozója. azonban ebben az esetben a munkavállalónak egy évi átlagbérének megfelelő összeget kell megfizetnie azzal.

Budapest. c) bőr. évi XXII.legalább 6 órát kell a munkahelyen töltenie annak a közalkalmazottnak. vagy a vizsgálat elvégzésében közreműködik. amelyben a felek (egészségügyi szolgáltató és az egészségügyi dolgozó) megállapodnak. évi XXXIII. 1.§) alapján. függetlenül a munkavégzésre irányuló jogviszonyuk típusától. intenzív terápiás. az ettől eltérő megállapodás érvénytelen. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1992. valamint önrendelkezésének figyelembevételével végez. Nemzeti jog szabályai: A) Törvények • Munka Törvénykönyve (1992. § szerint (1) A közalkalmazottat a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint diagnosztikai. tevékenységeken foglalkoztatottak számára a teljes munkaidő legfeljebb napi 6 óra tényleges munkavégzést jelent. i) Önkéntes segítőként. onkológiai. KoVáCSY ZS. a továbbiakban Kjt. de a maradó 2 órára más tevékenységre az egészségügyi dolgozó beosztható. az abban való közreműködésre – a rendelkezésre álló lehetőségek között – a következő jogviszonyok keretében jogosult: a) Szabadfoglalkozás keretében. 2001. 87 18. Szeged. fejezet) 2. b) műtőben dolgozik. A másik fontos rendelkezés a régi nevén munkahelyi pótlékra vonatkozik. j) Egyéni cég tagjaként. • az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvény (2003. A második bekezdés alapján az ott meghatározott tevékenységekkel legfeljebb 6 óra tölthető el. Dialóg Campus Kiadó. c) citosztatikus és biológiailag aktív. A rendelet speciális szabályokat tartalmaz a pályáztatásra. A közalkalmazotti munkakörök meghatározott iskolai végzettséghez és képzettséghez kötődnek. d) endoszkópos vizsgálatokat végez. f ) a betegek. Az egészségügyi dolgozó . életkorának. illetőleg a speciális szabályok alkalmazandóak a generális szabályokhoz képest. évi XXXIII. (3) A 4. Kormányrendelet) C) Kollektív Szerződés A jogforrási hierarchiában a magasabb szintű jogforrással az alacsonyabb szintű jogforrás nem lehet ellentétes. A jogszabály előírja a különböző jogviszonyban közreműködők együttműködési kötelezettségét87. old. c) Társas vállalkozás tagjaként. Minden egészségügyi tevékenységet a beteg személyisége. A jogszabály tartalmazza az egyes jogviszonyokra vonatkozó részletes szabályokat.) . Az alapszabadság egynegyedét a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni az esedékességének évében.: Egészségügyi jog.és nemibeteg-. az iskolaorvosnak. A közalkalmazotti jogviszonyra a 356/2008. Az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységet. illetőleg a Kjt-hez mint generális szabályhoz képest. d) Közalkalmazotti jogviszonyban.amennyiben a beteg egészségi állapotát károsan nem befolyásolja és a beteget más orvoshoz irányítja .. hogy az első bekezdésben szereplő munkakörökben. amely az egészségügyi szolgáltatásait több típusú jogviszony keretében ténykedő egészségügyi dolgozók közreműködésével nyújtja. 2008. 2. §) rendelkezései alapján kell létrehozni. e) Munkaviszonyban. méltósága és jogai tiszteletben tartásával. 203-223. 1-255. azbeszt) anyagokkal dolgozik. A munkabér A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér – legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) – jár.98 Az ápolástudomány tankönyve 3. Az első és második bekezdés között az a különbség. Speciális munkajogi szabályok az egészségügyben Az egészségügyi munkajog szabályainak jogforrásai Az egészségüggyel kapcsolatos munkajogi szabályozás Magyarország mint EU-tagállam vonatkozásában a következő főbb jogforrásokra osztható: 1. BERkE GY. A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. 2007. old.: Bevezetés a munkajogba. legjobb tudása és lelkiismerete szerint. § (1) szerint a teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen töltenie a) a munkahelyén legalább napi 3 órán át sugárártalomnak kitett közalkalmazottnak.: A Munka Törvénykönyve és magyarázata. infektológiai.az egészségügyi tevékenységet megtagadhatja. Justis Kiadó. IRODALOM BANkÓ Z. Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére. ápoltak oktatását. amelyeket a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtartam alapján állapítanak meg. ill. Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. h) Egyházi személyként. a fogászati alap. III. b) szakorvosi rendelőintézetben a szakrendelést ellátó orvosnak. a vizsgázott fogásznak. végrehajtása egészségügyi intézményekben (356/2008.: Munkajog. ha kizárólag munkakörének megfelelő feladatot végez.és másodfokú bizottsági orvosának. hogy a jogállási törvény mint speciális szabály alkalmazandó az Mt. szövetek vételét és vizsgálatát végzi. (3) A szabályzat kidolgozását a szakmai kamarák ajánlások összeállításával segíthetik elő. Pécs. EU joga (rendeletek. b) Egyéni egészségügyi vállalkozóként. f ) Közszolgálati jogviszonyban. évi LXXXIV. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 99 meg. e) a gyógytornásznak. évi LXXXIV. 126-140. továbbá a munkaképesség csökkenését véleményező bizottságok első. A rendelkezések közül az alábbiakat emeljük ki mint gyakorlati szempontból a legfontosabbakat: A Rendelet 11. addiktológiai gondozóban foglalkoztatott orvosnak. pszichiátriai vagy ápolási illetménypótlék (a továbbiakban: pótlék) illeti meg. a továbbiakban Mt.. hogy milyen jogviszony keretében kerülhet sor a feladat ellátásÁRa. (2) Az az egészségügyi szolgáltató. d) a csecsemőosztály kondicionált részlegében gyermekápolói munkakörben foglalkoztatottnak. amelyek közül jelen munkában részletesen a munkaviszonyra és a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályokat tárgyaljuk. ha egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység végzésére alkalmas. g) Szolgálati jogviszonyban. a munkakörök meghatározására vonatkozóan. f ) gyógyszertár infúziós laboratóriumában dolgozik. évi XXII. a szakmai követelmények keretei között.-hez. Ez azt jelenti. 2004. szakmai kompetenciájának megfelelően nyújtja. a rendelkezésére álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten. ha az adott tevékenység erkölcsi felfogásával. § írja elő az általános szabályokat. aki teljes munkaidejében a) testnedvek.a munkáltató rendelkezése szerint . A munkaviszonyt az Mt. Szegedi Rendezvényszervező Kft. tüdőgyógyászati. fejezete (20–24. (2) A teljes napi munkaidőből . Az egészségügyi dolgozót hivatása gyakorlása során a betegek iránti elkötelezettség és a beteg érdekeinek kiemelt védelme vezérli. rész 1. CSÉFFáN J. amelyet – jogviszonytól függetlenül – minden egészségügyi dolgozónak be kell tartania. évi XXXIII. A Jogállási törvény fenti rendelkezése – a rendelkezésre álló lehetőségek közt kitétellel – a jogviszony szabad megválasztását deklarálja azzal. az adott helyzetben általában elvárható gondossággal. etikai szabályok megtartásával. § és 6.és szakellátás orvosának. asszisztensi. formalin. traumatológiai. a (2) bekezdésben foglalt szabályzat szerint kötelesek az egészségügyi tevékenység végzése során együttműködni. § (1) bekezdése alapján az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére – ide nem értve a sürgős szükség esetén ellátási kötelezettség alapján végzett tevékenységet – a külön törvényben meghatározott szakképesítési és nyilvántartási feltételek mellett akkor jogosult. fejezet (75/A–81. § (1) Az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátásokban közreműködő egészségügyi dolgozók. Semmelweis Kiadó. tv. valamint rákkeltő (etilén-oxid. § ab) pontja szerinti egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenység végzésében a (2) bekezdés c) –i) pontjai szerinti jogviszonyban működhet közre. lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik. törvény. hogy a felsorolt lehetőségek keretein belül csak olyan jogviszony jöhet létre. A (2) bekezdés határozza meg. szabályzatban köteles rendezni a feladatok ellátása során az egyes dolgozókat megillető utasításadási jogosultságokat. foglalkoztatását nem órarend szerint végző közalkalmazottnak. Felhasznált jogszabályok 1992. pszichiátriai. (4) A (2) bekezdés a)-b) pontjai szerinti jogviszonyban csak az (1) bekezdésben foglalt valamennyi rá vonatkozó rendelkezésnek maradéktalanul megfelelő egészségügyi dolgozó jogosult egészségügyi tevékenység gyakorlására. old. Pécs. törvény egészségügyi intézményekben való végrehajtásáról tartalmaz speciális rendelkezéseket.) • Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (1992. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről Az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos speciális szabályok A Jogállási törvény 7. a továbbiakban Jogállási törvény) B) Rendeletek • Kjt. Harmadik rész II. e) boncolást végez. gyógymasszőrnek. Az egészségügyi tevékenység végzésének általános szabályai A Jogállási törvény 5. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2003. a közalkalmazotti jogviszonyt a Kjt. A közalkalmazottak esetében speciális előmeneteli és illetményrendszer került kialakításra. vagy a boncolásban közreműködik. és ezek alapján a közalkalmazott fizetési osztályokba kerül besorolásra. A Rendelet 16. lásd 2. tv. irányelvek.

az egészségügyi tevékenység végzése során – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – figyelembe kell vennie szakmai felettes(ek) jog. törvény (a továbbiakban: Eü.és négyműszakos munkarendben. ill. pihenőidőre vonatkozó szabályokat. amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. tv.és szakmai szabályoknak megfelelő utasításait is. § ab) pontja szerinti egészségügyi dolgozók szakmai irányításának megszervezéséről. hogy a hat havi munkaidőkeret átlagában a kötelező túlmunka legfeljebb 208 óra. b) heti munkaideje a negyvennyolc. 119.) (közalkalmazotti jogviszony esetén). bb) szakmai fejlődését biztosító feladatokban. tv. Munkaidôvel kapcsolatos szabályok Az egészségügyi munkaidőre vonatkozó magyar szabályozás alapja a Munka Törvénykönyve (Mt. §-ában foglalt fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni. az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő személy. amely szerint a munkavállaló beosztás szerinti a) napi munkaideje a tizenkét. § (1) bekezdése határozza meg a munkaidővel és pihenőidóvel kapcsolatos fogalmakat. b) Napi munkaidő: az egy naptári napra eső vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő. • Az éves munkaidőkorlátot tehát a heti korlát figyelembevételével határozhatjuk meg. E szerint: a) Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam. Fogalmak Az Mt. utazási költség. amelyből 48 óra kötelező. 24 óra önkéntes túlmunka. • Az önként vállalt túlmunka mértéke heti 12 óra (ha kizárólag ügyel. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 101 3. Pihenőidő Az egészségügyi tevékenység befejezése és a következő. Abszolút korlátot állít fel az Mt. 117. hogy ennek terhére a munkáltató a napi munkarend szerinti munkaidőn túl a) rendkívüli munkavégzést vagy b) egészségügyi ügyeletet rendelhet el. aa) aki az általa ellátott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik. c) Ügyeleti feladatellátás: az egészségügyről szóló 1997. valamint a kötelező és az önkéntes túlmunka együttes időtartama . és a munkavállalók időszakonként rendszeresen. § (3) bekezdése. és a munkával nem töltött időt a munkavállaló pihenéssel töltheti. az ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – a következő műszak megkezdését megelőző huszonnégy óra. az önkéntes túlmunka legfeljebb 312 (624) óra lehet. akkor a heti 24 órát. valamint a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.munkaidőkeret alkalmazása esetén annak átlagában . A Jogállási törvény 13. A Jogállási törvény 4. k) Készenléti jellegű munkakör: az olyan munkakör. bc) szakmai felkészültsége rendszeres ellenőrzéséről. képzésekben. továbbképzésekben való részvételéről. törvény (Jogállási törvény). §-a a következő fogalom meghatározásokat tartalmazza: a) Egészségügyi dolgozó: minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy. készenléti jellegű munkakörben a hetvenkét órát nem haladhatja meg. továbbá a megszakítás nélkül működő munkáltató. ill.végezhesse. a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. • A kötelező túlmunka mértéke heti 8 óra. • Mindebből következik. A szakmai felettes gondoskodik a) a 4. b) az irányítása alá tartozó egészségügyi dolgozók ba) feladatainak részletes meghatározásáról.) 93. évi CLIV. munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között legalább 11 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani. aki ha) a munkarendje szerint rendszeresen éjszakai műszakban vagy hb) az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát végez. Eltéréseket találunk azonban az Mt. Vannak azonban abszolút munkaidőkorlátok. 5.nem haladhatja meg a heti 60 órát vagy . Napi munkaidőkorlátok Az alkalmazott egészségügyi dolgozó beosztás szerinti napi munkaideje nem haladhatja meg a) a 12 órát. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama (Mt. az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének. általános szabályaihoz képest.ha az egészségügyi dolgozó egészségügyi ügyeletet is ellát . 4. Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára – a heti 40 órás rendes munkaidőn felül – naptári évenként legfeljebb 416 óra egészségügyi ügyelet rendelhető el azzal. hogy a rendkívüli munkavégzés és az elrendelt egészségügyi ügyelet együttes időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 416 órát. ha a többletmunka kizárólag egészségügyi ügyelet ellátására irányul. Az egészségügyi dolgozónak a kötelező jellegű továbbképzések miatt felmerült és igazolt költségeit (tanfolyami díj. §-ában meghatározott ügyeleti ellátás keretében végzett tényleges egészségügyi tevékenység. §) – a készenléti jellegű munkakör kivételével – nem számít be. c) az egészségügyi szolgáltató vezetésével való kapcsolattartásról. amelyben ka) a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés. bonyolultnak tűnő szabályokat így foglalhatjuk össze röviden: • A rendes munkaidő mértéke heti 40 óra. d) Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. amelyből legalább 12 órában egészségügyi ügyeletet teljesít. bd) teljesítményének értékeléséről.a heti 72 órát. az önkéntes túlmunka éves korlátja 624 (kizárólag ügyelet esetén 1248) óra. illetőleg a Kjt. évi LXXXIV. vagy három. 24 óra)A heti munkaidő tehát legfeljebb 72 óra lehet. 3. h) Éjszakai munkát végző munkavállaló: az a munkavállaló. amely a napi huszonnégy órán át folya- . hogy tevékenységét az egészségtudományok mindenkori állásának megfelelően . e) Az a)-d) pontokban foglaltakon túl az Eü. Egészségügyi tevékenység végzésére csak az az egészségügyi dolgozó jogosult. 4 hónap) átlagában kell betartani a munkaidőre.a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek keretei között . A Jogállási törvény a már ismertetett munkaidő-irányelvnek megfelelően tartalmazza az egészségügyi munkaidőre vonatkozó szabályokat. Munkaidőkeret A munkaidőkeret azt jelenti. §-a az egészségügyi munkaidő speciális szabályait tartalmazza. • A kötelező túlmunka éves korlátja 416 óra. A beosztás szerinti napi. írásba foglalt megállapodás alapján az alkalmazott egészségügyi dolgozó többletmunkát vállalhat. Az egészségügyi dolgozó köteles önképzéssel és a szervezett továbbképzések által biztosított lehetőség igénybevételével magát rendszeresen továbbképezni annak érdekében. Egészségügyi tevékenységre való alkalmasság A Jogállási törvény 20–27. hogy egy meghatározott időszak (pl. d) Egészségügyi ügyelet: a c) pontban meghatározott ügyeleti feladatellátás munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban. Az egyházi jogi személyek egészségügyi dolgozói feladatukat egyházi személyként is elláthatják. 122. vagy ab) aki nem rendelkezik az aa) pont szerinti szakképesítéssel. amelynek mértéke nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát. f ) Délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. c) Heti munkaidő: az egy naptári hétre eső vagy százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő. 6. b) Egészségügyben dolgozó: az a) pont hatálya alá nem tartozó. de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban. ill. szállásköltség stb. ill.) a munkáltató megtérítheti. Munkaidőkorlátok A munkaidő beosztásának és teljesítésének vannak abszolút és relatív korlátai. végrehajtására kiadott 356/2008. Ezeket a meglehetősen körülményes megfogalmazású. a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Amennyiben az egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatónál munkavégzésre létesített jogviszony keretében tevékenykedik. amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz. így elsődlegesen alkalmazandó jogszabály azonban a 2003. §-ai tartalmazzák az egészségügyi tevékenységre vonatkozó alkalmassági feltételeket. az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. §). b) egészségügyi ügyelet ellátása esetén a 24 órát. Önkéntes többletmunka Külön. Az alkalmassági vizsgálat feltételeit is tartalmazza a jogszabály (21-25. egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. aki egészségi. i) Pihenőnap: a naptári nap nulla órától huszonnégy óráig tartó időszak.100 Az ápolástudomány tankönyve 3. Kormányrendelet.) (munkaviszony esetén). készenléti jellegű munkakörben a huszonnégy órát. j) Idénymunka: az olyan munkavégzés. A heti munkaidő – az önkéntes többletmunka kivételével – a munkáltató rendelkezése szerint a munkaidőkeret átlagában a 48 órát nem haladhatja meg azzal. vagy kb) a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára. e) Többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét. valamint a tényleges egészségügyi tevékenység végzése nélküli rendelkezésre állás az egészségügyi szolgáltató által meghatározott helyen és időben. amelyek betartását nem lehet a munkaidőkeret átlagában vizsgálni. de erről a következő pontban beszélünk részletesen. A rendes munkaidő. Speciális szabályokat tartalmaz. g) Éjszakai műszak: a többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka. mentális és fizikai (a továbbiakban együtt: egészségi) állapotára tekintettel az adott tevékenység végzésére képes és alkalmas (a továbbiakban: munkaköri alkalmasság).

melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben való kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná. Egészségügyi ügyelet esetén ezt a pihenőidőt közvetlenül az egészségügyi ügyelet befejezését követően kell kiadni. készenléti díj illeti meg. ill. ill. A szabadság kiadására vonatkozó szabályokat az Mt.kollektív szerződés vagy a felek megállapodása határozza meg. a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig. 117. Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel. Harmadik részének VII. A jelenléti ív vezetése a dolgozó részéről a munkahelyi jelenlétet rögzíti. az illetmény egy órára eső összegének 90%-ánál. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles. A munkaidő nyilvántartása A munkaidő nyilvántartása a munkáltató kötelessége. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt. A Jogállási törvény 13/A § (1) szerint az egészségügyi ügyelet. kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig. Az Mt. Az Mt. 56–59. (2) A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan. c) munkaszüneti napon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér. 122. hogy a munkavégzés időtartamát az alkalmazott értesítésétől kell számítani. hogy a pihenőnapokat hogyan adják ki. E rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet. azzal. ha az esedékesség éve eltelt. 134– 136. Az ismertetett rendelkezések az ügyelet utáni ún. ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama (Mt. A munkaidő beosztása szempontjából viszont nem mindegy. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható. 124. amelybe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A munkaidő-beosztás közlésének szabályai Az alkalmazott egészségügyi dolgozóval a munkaidő-beosztást. amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. (4) A (2) bekezdés szerinti szabadidőt. IRODALOM Felhasznált jogszabály 1992. évi XXII.figyelemmel a rendes munkaidő terhére elrendelt ügyeleti szabályokra . Témánk szempontjából most csak az egészségügyi ügyelet és készenlét díjazását emelnénk ki. A munkáltató a) kivételesen fontos gazdasági érdek. Fejezete tartalmazza. § (1) bekezdése szerint a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg. Az Mt.eltérő megállapodás hiányában . § (1) Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül a (2)-(4) bekezdés szerint ellenérték illeti meg. 130–133. A beosztás határozza meg. §-ai tartalmazzák. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.szabadidő jár. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot – legfeljebb három alkalommal – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban. 124. A pótlék mértéke ötven százalék. fejezet Az egészségügyi jogi szabályozás hazai és nemzetközi sajátosságai 103 matos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében a felek megállapodása alapján legalább 8 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőre csökkenthető. illetőleg a 48 órát kitevő pihenőidő biztosítása. az illetmény egy órára eső összegének 25%-a. Ekkor is legfeljebb a szabadság egynegyedét lehet a következő évre átvinni. hogy ellenértékként . az illetmény egy órára eső összegének 70%-ánál. Szabadság kiadása A rendes szabadság megállapítására vonatkozó szabályokat az Mt. azzal. Közalkalmazottak szabadságára vonatkozó szabályok a Kjt.a rendes munkabéren felül . §-ai tartalmazzák. A szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató határozza meg. illetve a pihenőnapot (pihenőidőt) legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni. A készenlét során elrendelt munkavégzés díjazására a túlóra88 szabályait kell alkalmazni. ill. Az alkalmazott egészségügyi dolgozó által önként vállalt többlet munkavégzés keretében végzett munka egy órára eső díjazásának mértéke a 13/A §-ban. a felek megállapodása hiányában az ügyeleti díj mértéke nem lehet kevesebb a) hétköznap az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér. §) – a készenléti jellegű munkakör kivételével – nem számít be. (5) A (2)-(3) bekezdéstől eltérően a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként . készenlét díjazása A munka díjazására vonatkozó szabályokat az Mt. amelynek mértékét . Meg kell különböztetnünk a pihenőidő és a pihenőnap fogalmát. A készenléti díj mértéke legalább a készenlét minden órájára a személyi alapbér. ha a munkavállaló munkaköri feladataként munkaidejének legalább 50%-ában ügyeleti feladatokat lát el. Az egészségügyi ügyelet. ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. hogy annak a jelenlétnek mely részéből lesz munkaidő. ill. ez a dokumentáció az alapja a bérszámfejtésnek. illetve a (3) bekezdés szerinti pihenőnapot (pihenőidőt) . a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. b) a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki. §-ában találhatók. ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni. a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót.102 Az ápolástudomány tankönyve 3. hogy hat nap munkavégzést követően legalább egy pihenőnap kiadása kötelező. 88 . amelybe a vasárnapnak bele kell esnie. ill. amelynek megszakítás nélküli tartama – az esedékesség évében való megkezdése esetén – a következő évben jár le. A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. amely tartalmazza az egészségügyi ügyelet és a készenlét beosztását is – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább egy hónappal korábban és legalább egy hónapra előre. § (1) a/ alapján munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam.pótlék helyett . § (6) bekezdés c) pontja szerinti munkavállaló esetében a heti pihenőnap részben összevonható. a külön jogszabályban meghatározott díj 50%-kal megemelt összege. illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. A folytonos – megszakítás nélküli – munkarendben foglalkoztatottak számára is kötelező a munkaidőkeret átlagában a heti két pihenőnap.legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Ettől eltérően a munkavállalónak munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő-beosztása alapján a pihenőnapok helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi. illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna. megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható a megszakítás nélküli munkavállaló esetében. az illetmény egy órára eső összegének 80%-ánál. (3) A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja. ill. illetőleg az elrendelt túlmunka időtartama. 127. ill. §-ának (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően az Mt. Az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot. írásban közölni kell. b) heti pihenőnapon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér. valamint a készenlét ellátásáért az alkalmazottat ügyeleti díj. Munkaidőkeret alkalmazása esetén az (1) bekezdésben meghatározott pihenőnapok helyett a munkaidőbeosztása alapján a munkavállalónak hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő.átalány is megállapítható. kompenzációs pihenőidőre vonatkoznak. Kollektív szerződés rendelkezése. törvény a Munka Törvénykönyvéről 147. ill. Kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos. és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot. Az alapszabadság egynegyedét – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató a munkavállaló kérésé- nek megfelelő időpontban köteles kiadni.

.

Csalódást két dolog okozhat: egyrészt az. A „health definition“ fogalmára 147 millió. hogy nincs olyan könyv. Alapos okkal feltételezhető. sokdimenziósnak tartanak. az egészségről vallott egyéni felfogása is. hogy e fogalom elnevezése alatt gyakran csak a betegség fogalmaira bukkanunk. Barabás 2006 2 A tanulmány írásának időpontjában. amit az egyén egy sajátos társadalom tagjaként örököl. gazdasági. nem panaszkodhat az e területen fellelhető szakirodalom hiányára. holisztikusságát emeli ki. hogy kit tekintünk egészségesnek és betegnek. Az egészség fogalmának alakulása DR. Szem előtt tartva az olvasóközönség professzionális jellemzőit. Nem ígérhetünk mást mi sem e fejezetben. 3 „A kultúra az irányító elveknek olyan készlete. Antonowsky 1979. (Helman 1998) E kultúra része az is. Bizonyos értelemben az emberiség történetének speciális olvasata is felfedezhető e fogalom változásainak megismerésével. DR. szándékosan vagy szándéktalanul.4.4 millió. valamint képesek megbirkózni a 1 A teljesség igénye nélkül néhány fontos szakirodalom: Parsons 1951. míg az e kérdéssel foglalkozó szakemberek nagyon is bonyolultnak. lelki. és amely megmondja neki. . vitattak. rendszereztek. tanulmány. (Kéri 2007) És e történetnek még nincs vége… Aki az egészség fogalmának megismerésébe kezd. alkottak újra és újra. Szántó. és van ma is. mert a nyomtatásban megjelent könyvek és tanulmányok sokasága mellett1. amelyben az egészség fogalma különböző megközelítéseinek összességét megtalálhatnánk. szociális jóllét állapota“ (WHO 1946). hogy a különböző szerzők saját szakmájuk. mint az egészség fogalmát. Twaddle. ma is idealisztikusnak tűnő és a mindennapi élet. 1998. a gyógyításhoz kapcsolódó szolgáltatások gazdasági. Meleg 1991. LAMPEK KINGA. az orvosi gyakorlat számára nehezen operazionalizálható fogalomnak azonban fontos üzenete volt akkor is. saját hétköznapi egészségfogalmaik szerint (is) közelítenek e témához. kulturális „génjeik“3. az orvosi. és milyen magatartást tanúsítson benne a többi ember. Az egészség fogalma – ahogy mindenki ismeri Talán a világon az egyik legismertebb (és egyben legvitatottabb) egészségdefiníciót az Egészségügyi Világszervezet alkotta meg közvetlenül a második világháborút követően. hozzáférhetővé tétele a lakosság széles rétegei számára. a természetfeletti erők vagy istenek és a természeti környezet irányában“. hogy mind az egészségfogalom gazdagítása. hogy az olvasókban elegendő motiváció keletkezik e téma továbbgondolására. politikai. FÜZESI ZSUZSANNA Bevezetés Kevés olyan fogalom van. de még magyar nyelven is „az egészség fogalmá“-ra 227 ezer találat érkezik2. értékrendjük. sőt. meglévő ismereteik. hogyan élje át azt emo- cionálisan. Wolinsky 1980. szakmai preferenciáit. Nevezetesen: az egészség pozitív megfogalmazása mellett annak teljességét öleli fel. amelyet a szakemberek annyian. de hisszük. Egy olyan fogalmat. értékrendje. E definíció szerint „az egészség nem csupán a betegség hiánya. annyiszor mutattak be. másrészt. hatalmi struktúrák változásait. amelyet az emberek többsége nagyon is egyszerűnek vél megfogalmazni a maga számára. Egyik fontos állomás e folyamatban az eredeti definíció kiegészítése. mind az egészségügyi ellátások kiterjesztése. 2010. A kultúrát mindig saját kontextusában kell értelmezni. Ez nemcsak a fogalom sokszínűségéből következik. (esetleg érdekeik). mely kontextust a történelmi. Susánszky 2002. Az egészség ilyetén történő megfogalmazása és értelmezése a múlt század negyvenes éveiben jól kapcsolódott az európai egészségügyi rendszerek társadalmasításához. A fizikai korlátok miatt sem törekedhetünk a teljességre. hanem a testi. amennyire az egyének és közösségek képesek önmaguk kiteljesítésére és szükségleteik kielégítésére. Pikó 2006. század legsúlyosabb tömegpusztító háborújára adott egyfajta válaszaként is felfogható. elemeztek. társadalmi korok. sőt. hanem abból is. miszerint „az egészség olyan fokon áll. Ami biztosan állítható: az egészség (és ennek megfelelően a betegség) fogalma követi a különböző történeti. de beépül e fejezet tartalmába. (Szalai 1986) A WHO számos dokumentuma foglalkozik azóta is – elsősorban az egészség fejlesztése kapcsán – az egészség fogalmával. szociális és földrajzi tényezők egyaránt befolyásolnak. szeptember végén.és egészségtudományok fejlődését. a 20. piaci érdekeit. Grossman 1972. az internetre kattintva a bőség már igencsak zavarba ejtő. a „concept of health“-re 91. Hessler 1977. kultúrák. Az akkor is. hogy hogyan tekintsen a világra. a szerzők szakmai látásmódja.

A további kategóriákban. vagy beteg. egészségfelfogása gyakran eltérhet és el is tér a hivatalos egészségdefinícióktól és a legtöbb esetben sokkal jobban közelít az egészség funkcionális megközelítéséhez. valamint saját és családjuk egészsége is fontos szerepet játszanak. hanem elvárt (nem teljesítése pedig akár szankcionált) kötelesség is. hogy a szerepek eltérőségéből adódóan az annak való megfelelés is más és más lehet (Pikó 2006). és a társadalmit (teljesíti-e a társadalmi szerepeit feladatait). Ezen állapotok meghatározásánál három dimenziót vesz figyelembe: az orvosit (orvosi értelemben beteg-e). a fiatalok és idősek. hanem a nem-betegség. Az ettől eltérő – ebből következően – tehát patológiás. a mártír és az optimista. mint az egyén optimális képességét határozta meg arra. hogy a betegségre utaló jelek vannak-e többségben.és sok más egyéb szerepünket. illetve betegséghiedelmekre vonatkozó kutatások. hogy sokan vannak akik nemkívánatos állapotokkal. mert az eltér a statisztikailag leggyakoribbtól? A másik megközelítés a naturalista egészségfelfogás szerint. A gyógyítói gyakorlatban alkalmazott megközelítés – leegyszerűsítve – a betegséget az objektívnek tekintett tüneteken és jeleken keresztül határozza meg. Az egészség fogalmának biomedikális. A betegség ellentetje nem az egészség. Ezek közül az egészség egyes dimenziói köré rendezett gondolkodásmód típusait mutatjuk be. Az elégedetlenség e dichotóm fogalommal szemben abban nyilvánul meg. hanem a laikus egészségfilozófiák. A laikusok egészségfelfogását – ahogy a szakemberekét is – nagyon sok tényező befolyásolja. vagy kriminalizálni. megoldások is elfogadhatóak. az eltérő nemzetiségű. Az egészség funkcionális értelmezésének nem csak a fogalom tudományos meghatározása szempontjából van jelentősége. Eszerint a laikusok az egészség fizikai dimenziói mellett nagyon fontos szerepet tulajdonítanak az egészség lelki. valamint az egész- ség-életmód összefüggéseinek megértéséhez is hozzásegít bennünket. ahol teljes megfelelés csak a „normális egészség“ és a „súlyosan beteg“ esetében van (az „egészséges“ mindhárom dimenzióban az egészséges. International Classification of 4 Meg kell jegyezni.“ – vallják a biomedikálisnak nevezett hagyományos szemlélet képviselői. A betöltendő szerepek sokféleségét befolyásolja az egyén életciklusa. (Pikó 2006) Az egészség fogalma – a hivatást gyakorlók szemével „Az egészség a betegség hiánya. sőt az egészség bizonyos fizikai. de az egészség és betegség ketegóriák mellett további hat hipotetikus állapotot is meghatároz. vagy az egészség-érzet dominál-e az egyénben. 5 Az egészségügyi ellátás az előző kritériumoktól függyetlenül azonban gyakran olyan területeken is jelen van. feladatok közé nem csak a munkaszerepek tartoznak (gondoljunk például a gyermekekre. mint statisztikailag leggyakoribbként való megjelenése. Az egészség fogalma – a laikusok szempontjából A nem szakemberek. (WHO 1984) Az egyén és az őt körülvevő (társadalmi és természeti) környezete közötti dinamikus egyensúly kiemelése. Wolinsky modellje rendkívül szellemesen mutatja be. hogy mennyire tudja a társadalmilag kívánatos szerepeit. illetve a WHO komplex egészségfogalmához. lelki. illetve még nem is olyan régen a homoszexualitás kérdésköre). vagy a munkából már életkoruk miatt kiesettekre). ápolással kapcsolatban. és hogy az egészség-betegség milyen széleskörű tartalmakat hordoz. ami átlagos. hogy mit közvetít egészségi állapotának változására utaló panaszaiból. azaz az egészség az. Kovács 1999): az egyik az egészségnek. melybe a szociológiai dimenziók mellett (mint pl. ápolónak. feladatait teljesíteni. társadalmak között. E megközelítés oka az „egyszerű kezelhetőségben“ van4. hogy a patogenetika – a saját maga által meghatározott kompetecia-körben – beavatkozásait tekintve hatékony és problémaorientált. Az e dimenziókban kapott egészséges vagy beteg egyszerű minősítéssel összesen tehát nyolc kategóriát állít elő. Vokó 2006. azaz képes e problémák jelentős részének kezelésére. az nem tartozik a gyógyítás kompetencia-körébe. funkcionális modell vált elfogadottá. és a gyógyítás társadalmasítása (azaz hozzáférhetővé tétetele) ellenére az orvoslással. ha szervei az evolúciós tervnek megfelelő funkciójukat el tudják látni. az optimális állapot megteremtésére – a betegség megjelenése esetén – az egyénnek törekednie is kell. ápolással foglalkozó szakember. hogy a rá rótt és vállalt társadalmi szerepeit. míg a második esetben a megromlott egészség helyreállításában való részvételük jól definiált5. a súlyosan beteg pedig mindhárom dimenzióban a beteg minősítést kapja). Ez a megközelítés ugyan segíti a “gyógyítókat“ abban. mégis fittek. a tüneteket. ha egy társadalmi problémát az aktuális döntéshozók. Ezt az ellátók vagy saját maguk vállalják (pl. vagy a rendkívüli látásélességét. feladatait hatékonyan el tudja látni. mint a biomedikális szemlélethez. még el is fogadhatjuk objektívnek. azaz. Egészségképükben és életszemléletükben az egészség és a boldogság fogalmának tartalmi összetevőiben mindkét fogalom kölcsönösen megjelenik és előkelő helyet foglal el más összetevők mellett. a hozzájuk fordulók egy részét azonban határozottan elégedetlenné teszi az orvosi ellátással. az alternatív gyógyítási módok (az öngyógyítástól az alternatív medicináig) egyre növekvő igénybevételében is. gyógyítására. a különleges szépségét. hanem az otthoni szerepeken át a baráti kapcsolatokból következő szerepekig sokféle feladatunknak kell egyidejűleg megfelelni. Ez utóbbi esetben a demográfiai tényezők ugyanúgy befolyásolják azt. erősen integrált társadalomban. szociális működésének épségét a funkcionális modell aszerint határozza meg. egyéni személyiség jellemzői. Az orvostudomány gyors fejlődése. E szerepek teljesítésének alapfeltétele viszont a jó egészség. Aki ezekkel nem rendelkezik. Ebben a tekintetben pedig nagyon jelentősek a különbségek a férfiak és nők. Szántó és Susánszky (2002) jól összefoglalja a saját és mások kutatásai alapján megragadható laikus egészségfilozófiákat. ahol más módszerek. Eszerint az egészséges állapotot • az érzésorientált egészségfelfogásban a problémamentes testi érzületekkel írja le • a tünetorientált egészségfelfogásban a betegségtünetek hiányával jellemzi • a teljesítményorientált egészségfelfogásban a szokásos tevékenységek végzésére való képességgel azonosítja • az erőforrás jellegű megfogalmazásban a megfelelő tartalékok birtoklása jelenti. a jövedelmi. így az ennek való megfelelés is eltérő lehet. alkohol.. természetesként való leírása. hanem a hivatalos gyógyítással való szembefordulással. akkor medikalizálják és vica versa. Kérdés. azaz mennyire tud részt venni a társadalom életében. E definíció esetében tehát érvényes az egészségfogalom társadalmi relativizmusa. illetve gyakran hatékonyabbak is lennének. Kisgyermekes szülőként elsősorban a szülői szerepeinkre koncentrálunk. Disability and Health 2004) E megközelítés szerint egy személy egészségét annak alapján lehet megítélni. Az egészség és betegség a laikus népesség mindennapjaiban nem egymásnak ellentmondó fogalmak. hogy „beteggé“ hányféle módon válhatunk. szubkultúrája stb. drogproblémákkal küzdők köre. a vérkép. az egészségügyi ellátással való elégedetlenség növekedése nemcsak a kutatási adatokban regisztrálható. a pszichés dimenziót (betegnek tartja-e magát). Az egyén testi. már egyáltalán nem sorolhatjuk az objektívnek tekintett kategóriába. azaz nem az egészség okozza (főleg nem önmagában) a boldogságot. ami a leggyakoribb. melyek létezéséről csak a páciensektől szerezhet tudomást a gyógyítással. betegségekkel élnek együtt. Az egészséggel való találkozás a mindennapi egészségügyi ellátási gyakorlat szempontjából kétféle módon közelíthető a naturalista egészségfelfogás szerint (Reznek 1987. mint társadalmi. illetve mennyire képes harmonikusan alkalmazkodni a környezetéhez. Karácsony 1998) A biomedikális egészségfogalom mellett hitet tevők általában dichotómiában gondolkoznak: valaki vagy egészséges. a hatalmon lévők társadalmilag nem kívánatosnak tekintenek. és esetenként még az ápolást is. hanem az egymásra való kölcsönös hatás regisztrálható. azaz a laikusok egészségfogalma. a fájdalom hiánya pedig nem jelent automatikusan jó közérzetet. (Szántó 2005. a harmónia beépítése egy ökológiai egészségfogalmat hozott létre. (Twadle 1977) Az egészség fogalma – funkcionális megközelítésben Napjainkra az egészség meghatározásában – elsősorban népegészségügyi megközelítésben – az ún. az egyes nemzetek. E társadalmi szerepek. pontosabban akiknél ezek mérhető. azt egészségesnek tekinti. hogy saját szakmai területükön maradva „biztonságban“ érezzék magukat. tüneteiből az egyén az őt kezelőnek. vagyoni helyzet szerint a társadalom jobbmódú és szegényebb rétegei. míg a gyermekek önállóvá válását követően jobban figyelhetünk a baráti szerepeinkre – mindezek közben megtartva munka. a hipochonder. a társadalmilag beteg. vagy más szempontból valamilyen kisebbségi csoporthoz tartozók. mai szempontból megváltozott környezethez jelentett ideális alkalmazkodást. mint a pesszimista. pusztán azért. Úgy tűnik. Lampek. az adott társadalmi szerepnek az egyén életében betöltött fontossága. patogenetikai megközelítése mindezek ellenére dominálja a gyógyítást. Wolinsky (1980) háromdimenziós egészség-betegség modellje ugyan a WHO definícióból indul ki. A funkciók legmagasabb szintje a társadalom (közösség) életében való részvétel. Amit a rendelkezésre álló orvosi tudás és technika segítségével nem lehet mérni. és a példák sora sokáig folytatható. Buda. ahol azonban az ok-okozati viszony nem egyirányú. az egészség fajtipikusként. A szervezet akkor egészséges. már nincsenek egyértelmű megfelelések. A fajtipikus azonban egy korábbi. EKG stb. az orvosilag beteg. a medikalizáció révén). illetve akár a spirituális dimenzióinak is. Ha a jeleket. (Vitrai. amelyben Parsons (1951) az egészséget. feladatok ellátása nemcsak kívánatos. és a szocializációja során formálódott egészségképe. melynek helyreállítására. a társadalmi szerepek. hanem a mindennapi tapasztalataink is azt mutatják. az együttműködés. miközben a mai ideális alkalmazkodás sokszor nem fajtipikus alkalmazkodással érhető le – mutat rá és hoz számos szemléletes példát mindezek bizonyítására Kovács (1999). Egy olyan bonyolult szervezésű. mint a vérnyomás. (Füzesi és mtsai 2010) Azaz egymást feltételező fogalmakról van szó. amely időről-időre (gyakran napról-napra) változik attól függően. hogy mennyire tud különböző tevékenységeket elvégezni. mint amilyenek a fejlett társadalmak. vizsgálható dimenziói hiányoznak. a koleszterinszint. csak fájdalommentes állapotot. leküzdhető a betegség • a norma jellegű megfogalmazásban egy ideális egész- . annak kisebb -nagyobb közösségeiben. a társadalmi helyzet) az egyének egészség(betegség)-hiedelmei.106 Az ápolástudomány tankönyve 4. gazdasági helyzete. Az egészség funkcionális megközelítését az a máig is egyik legtöbbet idézett írás alapozta meg. hogy gyógyíttatni szeretné-e valaki a magas intelligenciaszintjét. (Könczei 1987) Nem csak a laikus egészségfilozófiákra. mindennapi környezetük és életük. és gyógyítandó állapot. szomatikus dimenzióit leszámítva egészségesnek tekintik magukat. vallású. az iskolázottak és kevésbé iskolázottak. mellyel pl. Functioning. szociális. fejezet Az egészség fogalmának alakulása 107 környezet kihívásaival“. vagy elfogadják a tevékenységi körükbe való sorolást (pl. Ebből következik feladatuk is: az első esetben nincs teendő. hogy a dinamikus egészségfelfogást vallók szerint az egészség-betegség olyan állapot. a gyógyítással. és nem akarnak kezelni.

6 Sajnálatos módon – megfelelő képzés és továbbképzés hiányában – még az egészségfejlesztés területén dolgozók tudása is (nem beszélve a többi egészségügyi szakemberről) elmarad e tekintetben a kívánatostól. melyet az egyén önmaga számára fogalmaz meg • az egészség mint viselkedés felfogásban a magatartásmód. a jóllét érzése és a betegségtől. hogy a szakmai tudásuk fontos részéhez tartoznak. század utolsó harmadában. sőt akár javítható is. gazdasági. egyértelmű és elérhető célokat tartalmaz. (Makara 1995. 9 Az egészség társadalmi meghatározottságát bizonyító kutatások köre rendkívül széles. amelyek a jövőre vonatkozóan a következőket vetítik előre: egyrészt mindenki jelentős és növelhető kompetenciával rendelkezik a tudati eseményei és állapotai kialakítására vonatkozóan. hogy autotelikus tevékenységet az ember nem majdani előnyökre számítva végez. amely más szavakkal azt jelenti. sőt az egészségbiztosítók egy része is felismeri jelentőségét. és azok használatának élvezhetőségében (pl. Jeges. képes felkészülni a környezetét és az önmagát érintő hatásokra. stresszorokkal szemben. az áramlat) átélését jelenti. mind a rendelkezésére álló (a születéssel hozott) egészségtőke fogyasztásában is. valamint az egészségügyi ellátórendszer. (Kopp. hogy „indokolja“. amely ellentmond az általa is fontosnak tartott holisztikus szemléletnek. Az új paradigma kulcsfogalma az életmód lett. szociálisak. Ezek az elméletek – a legtöbb esetben – nem voltak azonnal olyan hatással az egészség fogalmának alakulására. illetve annál magasabb a relatív egészségi helyzete az egészség/betegség kontinuumon. melyekből e tanulmány keretei között csupán néhányat mutatunk be. mint például ahogy azt láthatjuk egy új gyógymód vagy gyógyszer alkalmazásakor az orvosi gyakorlatban6. amelyek az egészségnek csak egy-egy dimenzióját önmagukban emelik ki. mert az számára kielégítő. E befektetések megvalósításához szükség van a jövőre vonatkozó perspektívára. a betegségekkel való megküzdésre. Lampek 2004) 10 Figyelemre méltó eredmények születtek például a placebo kutatások kapcsán. (Szántó 2005. Az ennél is egyszerűbb válasz pedig az. miközben az erre vonatkozó döntéseket már jóval (gyakran évtizedekkel) korábban szükséges meghozni. mégpedig nem csak a jobb egészségi állapotban. a családi munka és közösségi szerep. és a gyógyulást alapvetően az egyén koherencia-érzete befolyásolja. egészségügyi ellátásban. a „tanult forrásgazdagság“ állapota. Kis-Tamás 2005) A koherencia-érzet fontos eleme a biztonság. az iskolázottság növelése). hogy e kompetencia gyakorlása (pl. Ezen elmélet szerint az egészség szempontjából a legnagyobb jelentőséggel négy terület bír. Így például – a biomedikális modellhez képest legalábbis – elhanyagolja az egyén fizikai állapotát. a stresszel való megküzdés képessége (származzon az fizikai. Mindez a felelősség új területének a gyakorlati elsajátítását tenné lehetővé. amely a használat során ugyan veszít az értékéből. ahol a média önálló szocializációs tényezővé vált. Lampek 2000a. – mint az a modellek természetéből következik. az ún egészségmezőt és a hozzá kapcsolódó elméletet. hogy miért maradnak egyesek egészségesek akkor is. Az egészség – felfogásában – attól függ. hogy • a világ nem kaotikus. másrészt. Az egészségmező elméleti alapját a bio-pszicho-szociális modell adta és jelentős paradigmaváltást eredményezett az egészségszemléletben és a hozzá kapcsolódó egészségfejlesztésben7. amely a meglévő készségekkel éppen teljesíthető. és e modell alapelveire új típusú egészségfejlesztési programok épülhessenek8. Az egészségmező elmélete (Lalonde jelentés) Az 1975-ben publikált jelentés. mint a teljesítményre való képesség. az egészség érdekében végzett cselekvés jelenti. a saját élete feletti kontroll. hogy e determináltságból a személyes motivációk.108 Az ápolástudomány tankönyve 4. hogy az egyén összhangban van a környezetével. a kishitűség. Tahin. a gyakorlatban dolgozóknak megismerni? Az egyszerű válasz az. hogy az egészség megőrzésére. hogy az ezen elméletekben foglalt ismeretek a saját. hanem a mindennapi életben is. Miért is fontos ezeket a gyógyításban. Barabás 2009) 7 Sajnálatos módon az egészségmező elmélete néhány országban az egészségpolitika számára gyakran csak arra szolgál. 1987) salutogenesis elmélete nagyon jelentős hatással Az egészségfogalmakra ható elméletek Az egészség fogalmára – a bevezetőben jelzett társadalmi. (Kricsfalvi 2006) 12 Az autotelikus szó az „ön“-t jelentő auto és a „cél“-t jelentő telosz szóból származik. Grossman (1972) elmélete az egészség előállításának költségeit modellezte. • a problémáknak van – az egyén számára kedvező – megoldásuk. idő előtti haláltól való mentesség. amely szintén jelentős hatást gyakorolt az egészség értelmezésére. mentálisak. – tartalmaz hiányosságokat. a saját élet feletti kontroll képessége azonban nem csak az egyén jellemzőitől (személyes fejlődéstörténetétől). amelynek jellemzője. hatalmi. mivel az egészségre vonatkozó döntések kimenetele bizonytalan. az erőforrások építésével és mobilizálásával van „vészkijárat“10. Vannak ezek mellett egyszempontú megközelítések is. A tömegtájékoztatás korában azonban. egészségfejlesztők mellett a pszichológusok. Ez a lelkiállapot ellentéte a „tanult tehetetlenségnek“. Az. hanem más javakhoz való hozzájutásban (pl. hogy Antonovsky (1979. igénybe veheti azokat az erőforrásait. Az erőforrások lehetnek fizikaiak. A koherenciaérzés. Saját magunkkal és a világgal szembeni beállítódás. Így ad választ arra a kérdésre. A megoldások irányába mutató egyik legfontosabb üzenete pedig. munka. valamint az uralkodó egészségdefinícióval szembeni elégedetlenség is motiválta – ez utóbbi szerint az egészség egy stabil homeosztatikus állapot. hogy ezek a „hivatalosnak tekintett“ elvek mégsem internalizálódnak az egyénekben. Összességében: minél nagyobb az egyén koherencia-érzete. Szolcsányi 2010) 11 A stresszel való megküzdés egyre inkább tért hódít nem csak az egészségfejlesztői gyakorlatban. volt az egészségszemlélet és fogalom formálódására a 20. Antonovsky modellje emellett jelentős segítséget adott ahhoz is. fejezet Az egészség fogalmának alakulása 109 ségi állapot jelent. Fontos kritérium. károsító tényezőkkel. Bugán 2009) Az áramlat élménye és az autotelikus személyiség A salutogenesis megküzdés koncepciójához szorosan hozzátartozik Csíkszentmihályi (1997) autotelikus énről12 szóló elmélete. nevezetesen: a biológia. stukturálatlan. hanem olyan tartós „alaptőke“. a személyes értékek. és éppen ezért például megéri az egészségre ártalmas tényezők/ magatartások elkerülése. Az előbbibe a „beruházok“ (pl. a gyógyítás folyamatában az orvosok által is támogatottan) objektív következményekkel jár. A salutogenesis elmélete Közmegegyezés van abban a kutatók és az egészségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek között. személyes egészségük védelméhez is jelentősen hozzájárulhatnak. jövedelem stb. és – e fejezet szerzői szerint – izgalmas kihívásokat tartalmaz az „eredményorientált“ beállítódású egészségfejlesztés számára is. amelyekkel rendelkezik és amelyek segítenek leküzdeni a betegségét. A beruházások megtérülnek. vagy épülnek fel hamarabb. megszűnik az időérzékelés. a kanadai Lalonde Report Towards (a New perspective on Health Policy) tartalmazta először a ma már jól ismert ábrát. Ebben a modellben tehát a krízisek és nehézségek (a stressz11) nem elkerülendőek. képességek fejlesztésével. magas a kontroll érzése. és mindez arra ösztönöz. A koherenciaérzet összetevői a világ megérthetőségének. életmódbeli és környezeti faktorok. többnyire csak hosszútávon érvényesül. Tistyán 2008) a kockázati magatartások) tartoznak. a problémák kezelhetőségének és az élet értelemteliségének élményéből fakadnak. Az egészség társadalmi meghatározottsága továbbra sem veszíti tehát érvényét. amely egyértelművé tette az egészség társadalmi meghatározottságát. • az élet emocionális szempontból is értelmezhető. de ez nem kérdőjelezi meg a jelentőségét. (Füzesi. de a modell azt is megmutatja. Az „eredmény“ a „tökéletes élmény“ (a flow. mind saját egészségtőkéjének előállításban. azaz élvezetet talál benne. is jelentős szerepet kaptak. Az egészség pozitív megfogalmazása az anatómiai integritás mellett olyan dimenziókat is bevon e fogalomkörbe. amennyiben a megszerzett tudásukat nem elsajátítandó ismeretek halmazának. és emellett közvetlen visszajelzést is ad a folyamatról. szociális munkások stb. az utóbbiba a „pazarlások“ (pl. 2000b. Mindezekhez az egyén mozgósíthatja. ha számos károsító tényezőnek vannak kitéve. Az autotelikus cselekvés. hogy a pozitív egészségfogalom „kézzelfoghatóbbá“ váljon. hogy az életmódot befolyásoló feltételekre bármivel is több figyelem és forrás fordítódna. mint mások. 8 Bár Antonovsky modellje. hanem társadalmi helyzetétől is függ9. hanem egyfajta beállítódásnak. Az egészségtőke elmélete A közhiedelemmel ellentétben az egészség az életkor előrehaladtával nem vész el szükségszerűen. és várhatóan az elvárásainak megfelelően alakulnak a dolgok. a mindenkori egészségpolitikai elvek is visszatükröződnek (legalábbis a szavak szintjén) a laikusok egészségképében. amely az egyensúlyi állapot felborulásán való túllépést teszi lehetővé. hogy a hiányok helyett az erőforrások feltárására és használatára kell koncentrálni. A salutogenezis elmélet egyik kulcsfogalma a koherencia. abból is látható. kiszámíthatatlan rendszer. Elméletének kidolgozását a 70-es évek egészségügyi ellátórendszerével. és arra épülő cselekvésnek tekintik. fejlesztésére vonatkozó aktivitások gyakran nem ezen alapelveket követik. hogy a saját határainkat átlépve fejlődjünk. és egy teljesen új felelősség felfogáshoz vezetne. s mindennek végeredménye a személyiségfejlődés egy magasabb szintje lesz. biológiai vagy társadalmi stresszből). melyben már az orvosok. hogy az egyén mennyire képes megőrizni az egészségérzetét a különböző nehézségekkel. Ennek az „elvnek“ pl. és a megoldáshoz rendelkezésre is állnak a szükséges egyéni és közösségi erőforrások. . (Kis-Tamás 2005) Az Ottawai Charta A Lalonde Jelentés (1975) szemlélete és a WHO módosított egészségdefiníciója (1984) együttesen az Ottawai Chartában (1986) összegződnek és hoznak jelentős áttörést. hogy nem jelenik meg a másik oldal sem: azaz. melynek eredménye az áramlatélmény – Csíkszentmihályi szerint – olyan kihívás vagy cselekvési lehetőség. (Szőke 2010) Mindezek mellett a Charta megalkotta az egészség társadalmi modelljét. Szőke.). kulturális tényezők mellett – jelentős hatással volt és van számos elmélet és modell. de beruházásokkal fenntartható. melyekből csak néhányat jelzünk e tanulmányban. köztük a közösségekben rejlő erőforrásokra is építeni kell. hanem egyszerűen azért. pedagógusok. hanem kezelendőek. (Balogh. melyben – az előzőekben felsoroltak mellett – a tevékenység és a tudatosság összeolvad. Az egyén – e modell szerint – aktív szerepet vállal. szabadidő eltöltésében). Antonovsky ezzel szemben az egészséget folyamatnak tekinti. hazai körülmények közötti vitathatósága mellett még súlyosabb velejárója. annál nagyobb eséllyel marad egészséges. miért is nem érdemes az egészségügybe túl sokat fektetni. ám nem maradt hatástalan az egészség fogalmára és az egészségfejlesztés gyakorlatára sem.

Szubjektív jóllétérzésünk erősítésének és egészséggondozásunk természetes eszközei. Tistyán L. PhD értekezés. melyek részletes bemutatása meghaladja e rövid fejezet kereteit. ban. Egészségmegőrzés a közösségekben. Varga J. a szépség) elvesztésének félelme az egészség valamilyen formában való fogyasztásának növelése irányába hat. egészségük megőrzéséhez milyen elvi megfontolásokkal. Budapest Kopp M. hogy csak a közösségekbe integrált egyének élhetnek teljes. (1999). hogy az egészségügyben dolgozókat számos fizikai. (Szántó. hogy csak néhányat emeljünk ki azokból. Egy magát humánusnak tekintő társadalom egészségügyi rendszerében. (2006). (Seedhouse 1986. Kesztyüs M. 65-86. Szombathely: BDF Egészségtudományi Tanszék BaloghM. de akár a szociális munkások mellett az egészségügyi hivatást gyakorlók. Hatásuk azonban – saját kompetenciáik leszűkítése ellenére is – nagyon jelentős. kiszolgáltatottságban. miszerint „ez még beletartozik. Varga J. Füzesi. Egészségfejlesztés és közösségfejlesztés a színtereken. (1972). Kállai J. célokkal nem rendelkező ember ugyan – akár betegen is – ideális cselekvője a fogyasztói társadalomnak. 65-72. Pécs. kezelése stb. San Francisco http://www. Medical Sociology. Kállai 2007. .110 Az ápolástudomány tankönyve 4. G C. Füzesi.. 3-9. 2007) Az egészségügyi ellátás. (2004).. Skrabski Á. és a szerzők reményei szerint egyre inkább az egészség pozitív megközelítése nyer teret. Skrabski 2002. 19-32. Füzesi Zs. Helman. folyamatosan korrigált és mégis viszonylag állandó belső térkép és iránytű. Az önismeret és az emberismeret szorosan kapcsolódnak. 239-278. a szépség. 199-216. Kompánia Füzetek. Budapest Füzesi Zs. A közösségeitől.. Budapest Kricsfalvi P. Mindezek együttesen pedig visszahatnak nem csak az egyén egészségképére. (Urbán 1995.) (2006). Bugán A. In: Egészségpszichológia a gyakorlatban (szerk. Egészségfejlesztés 5-6. Az egészségfejlesztési tanulmányok szerepe a védőnő hallgatók egészségmagatartásának változásában és hiteles szakemberré válásában. morális elvárás is lett: a betegség. (1998). Tistyán L.) Medicina Kiadó. Áramlatélményben autotelikus személyiségnek lehet része. (2002). „Egészségmarketing“ – Az egészség viselkedésmintáinak társadalmi terjesztése. Ezek mellett növekszik a stressznek való ellenállás. Medicina Kiadó Könczei Gy. biológiai és pszichológiai eredű kockázat éri. Medicina Kiadó Barabás K. (2009). Lampek K. Disability and Health (A funkcióképesség. 291-300. A felsoroltak közül a legutolsóról – elsősorban a lelki egészség megőrzése szempontjából – Ozsváth Károly (2007) írása ad átfogó képet. Béres Egészség Hungarikum Alapítvány. Kultúra. 2010. San Francisco. Az egészség-kereslet generálását a piaci szereplők mellett az egészségügyi szolgáltatók (és az e szolgáltatókat ellátók piaci szereplők) is támogatják. Jubileumi Magatartástudományi Napok. Egészségfejlesztő.beh. Bagdy E. melyek közé – ad reményt Pléh Csaba a pedagógusoknak (és. nevezetesen a gyógyítók. A magyar lakosság mentális egészségi állapota. a „piacképesség“ megőrzése az egészség segítségével). (2005). kapcsolataitól megfosztott. stress and coping: New perspectives on mental health and phisical well-being. május 25-26. társadalmilag-gazdaságilag-kulturálisan hátrányos helyzetű népességcsoportok gyógyításához. szolgáltatóktól való fokozódó függőségben.. a gyógyszerek/ gyógyhatású termékek használata pedig (éppen a széleskörű fogyaszthatóság révén) a tömegkultúra elérhető. Az egészség kultúrtörténeti megközelítése. valamint www. a társadalmi igazságosság dimenzióit is. Társadalmi egyenlőtlenségek az egészségi állapotban. A modern orvosi etika alapjai. sőt életüket korán elveszítő. (szerk. (1987). Marketing és Menedzsent. amelyből csupán egy részt emelünk ki itt és most: „A gyógyító egészségének megőrzéséhez és szinten tartásához az egyik legfontosabb kellék saját önismerete. 223-255. és már nem az egészség adja a motivációs alapját. akár napi munkájuk végzését tekintjük. az egészségfejlesztőknek) – még a tanulás is beletartozik. (1987). vonzó és taszító modellek tudatos és nem tudatos internalizálásában felépülő önkép. Kállai J. Oláh A. (2007). Népegészségügy. annak kezelése. A magyarság társadalmi és erkölcsi tőkéje. Barsky. (Barabás 2004. A rehabilitáció néhány sarkkérdése Magyarországon. Az egészségi állapothoz való viszony változásai. kommerszializációnak nevezi. tesszük hozzá... Akadémiai Kiadó. Bradby. Amellett. (1998).“ Az egészségügyben dolgozók sem kivételek tehát az álatalános szabályok alól. Grossmann. Kállai J. A. sőt akár a halál is elkerülhető. Gyakran olyan megoldásokat kínálnak az egészség elvesztésével összefüggő félelmek kivédésre. Tartalmazza vajon ez az egészségfogalom számukra például az elfogadás. (2007). az ápolók és más egészségügyi dolgozók egészségkockázatai Amikor az egészség kockázatairól beszélünk. segítők egészségének veszélyeztetettsége mellett sem. Országos Egészségfejlesztési Intézet. (1997). Az egészség aktuális állapotának „valamire való képtelenség“ értelmezése helyett a „valamire való képesség“-re való átfordítása és ennek megfelelő cselekvése jelentős hatással van az emberek mindennapi életére. de egy másik dimenzió már nem“? A WHO korai egészségdefiníciója (WHO 1946) – a sajátunk és más szerzők felfogásában is – már tartalmazza például az egzisztenciális biztonság mellett a spirituális boldogság. miközben segíti megőrizni. Tistyán L. a tökéletesség) a tömegkommunikáció révén szinte mindenkit elérnek (Buda 2002). A test.. Oláh A. milyen egészségfogalommal közelítenek a gyógyításban. 10. (2010). Az érvek meggyőzőnek tűnnek: nem az ő feladatuk mindezek megoldása. vagy bármilyen más ellátóktól. a méltányosság. évf. Dimenzió Biztosító Egyesület. a pozitív énkép erősödik. Tistyán 2008) IRODALOM Antonowsky. H.gc. olyannak. hanem sikerek és kudarcok sorozatában. Ez nem veleszületett adottság.hu Füzesi Zs. (2007). valamint www. hanem e pozitív érzések folyamatos fejlődési irányt is indukálnak.. Medicus Universalis (Aktuális oldalak) 28. Kovács J. Sage Publication Az egészségfogalom határai Meddig bővíthető az egészség fogalma? Vannak-e az egészségfogalomnak tényleges határai.. amely – mint bármely fogyasztási cikk – megjavítható. ápolásban tevékenykedők. Absztraktkötet 21. Stressz a lelke mindennek. sőt fejleszteni – elsősorban mentális – egészségüket. 414-418. (1995). International Classification of Functioning. nem mehetünk el szó nélkül egy foglalkozási csoport. Kéri K. Oláh A. Varga J. (Kopp. a mindennapi egészség kontrolljára. Régi-új módszerek az egészségfejlesztés gyakorlatában. és társadalmilag kívánatos. Az egészség.. A következmény az egészségügyi.int/icf/ icftemplate. A jó közérzethez jellegzetesen önálló kezdeményezés. Unraveling the mystery of health. Busa Cs. hogy az alapját jelenti az életben való boldogulásnak (a társadalmi szerepek ellátásának képessége. megvásárolható részévé vált. A társadalmi szintű döntéseket meghozó. egészség és betegség. az emberi boldogság feltételevé válnak.) Medicina Kiadó 37-50. 9. A modern egészségszemlélet alakulása. Kopp M. Health. Az egészség konkrét árucikké válhat. A nem orvosi rehabilitáció elméletéhez. ön-irányította tevékenység illeszkedik a kritikus életszakaszokban. 318. életminőségére és boldogságérzetére. hanem identitásukhoz is hozzájárulhat.. M.oefi. Budapest. The New England Journal of Medicine. Flow. szolgáltatást nyúj- Buda B.és testminták (mint a szépség. (2002). kémiai.. egészséges életet. aki nem énorientált beállítódású stb. aki rendelkezik például az általános kíváncsiság jellemzőivel. Minden e fejezetben röviden vázolt ismeret nem csak a szakmai tudásukhoz. az öregedés.. ha azért mindent megteszünk.htm Antonovsky..és egészségkultusz tehát öncélúvá válik.) Medicina Kiadó.. jól definiált a személy jövőképe. (2009). amelyek e komplex módon megalkotott fogalomba kinek-kinek beleférnek.. Lampek K. Az egészség kockázatai Az elmúlt évtizedek fogyasztói társadalma – első ránézésre – úgy tűnik kedvezett az egészségnek. On the Concept of Health Capital and the Demand for Health. az emberek életfeltételeit alapvetően meghatározó politikusok. bizonytalan önmeghatározásban. gyengülő megküzdési mechanizmusokban jelentkezhet. In: Egészségpszichológia a gyakorlatban (szerk. 4. Egészségfejlesztés – Alapismeretek pedagógusoknak. PTE ÁOK Makara P. In: Egészségpszichológia a gyakorlatban (szerk. Vitalitásgenerátorok. Az áramlat. (2007). Budapest. javul a szubjektív jóllét. és egy „erkölcsös“ embernek eszerint is kell cselekednie. hogyan alakul egy ország népességének egészségi állapota. a munkahely megszerzése.cfm Kállai J. Adatok a természetgyógyászat igénybevételéről Pécsett és Baranya megyei falvakban. mellyekkel lezárható ez a fogalom. követendő értékekké. London: Jossey-Bass Publishers Barabás K. Az egészség fogalma – amint azt a bevezetőben jeleztük – folyamatos változáson megy keresztül. amelyeknél más megoldások sokkal adekvátabbak lennének.) Medicina Kiadó. Susányszky 2002) Barsky (1988) ezt a folyamatot az egészség kereskedelmi áruvá válásának. Lampek. Füzesi. (1979).. Pécs Csíkszentmihályi M.phac-aspc. (Füzesi. mentálhigiénés füzetek. Szőke. a boldogság és a közösség kapcsolata a magyar társadalomban. A. A tevékenység eredményeként nemcsak az önbecsülés. hogy a következmények jelentősen hozzájárulnak – bár nem ez a szándék – az egészség megőrzéséhez. (2008). Lampek 2007) A gyógyítók. Jól ismert. Melania Kiadó Kft. alapelveit vagy sem. hogy az egészségi állapotukat. X. Az iskolai végzettség és az egészségi állapot kapcsolata. http://www3who.. vagy a vallási vezetők. fejezet Az egészség fogalmának alakulása 111 Talán nem is szükséges külön felhívni a figyelmét az olvasónak. csökkenő autonómiá- tók szerepe is kiemelkedő abban. Tradíció és modernitás. A J (1988). (2009). Karácsony F. (196886) Szövetkezeti Kutatóintézet. a hivatásukat gyakorlók részéről e kérdések nem megkerülhetőek. cselekvéseire is. (Helman 1998. az egészségügyben dolgozók. Tistyán 2004.. szeptember XLV. Az egészség.. Oláh A. hanem az egészségért vállalt felelősségére.. A biomedikális. a fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása) WHO. a társadalmi igazságosság. Bagdy 2007) Mindezekhez azonban nem elegendő az egyéni erőfeszítés. Például. Varga J. Budapest Lampek K. jó minőségű. Buda L. A tökéletes élmény pszichológiája. megtartása. a fittség e kultúrákban azonban nem csak a jó minőségű élet természetes velejárója és önmagáért is élvezhető érték. 14-16. Pikó 2006) Az egészség (szinonimaként: a fiatalság. 5-6. Pannon Almanach. a pszichológia szóhasználatában identitás. ugyanakkor a demokratikus társadalmak fejlődését akadályozó tényező is lehet. az emberi jogok. Kiss-Tamás L.ca/ ph-sp/phdd/pube/perintrod. (Szántó 2005) Az ehhez kívánatosnak tartott életmód. Szőke K. (2004). (2004). In: Valóság. Barabás K. azonosságtudat. The paradox of health. Kutatások sokasága bizonyítja. Jossey-Bass. a salutogenetikus és napjaink egészségfejlesztő szemlélete. vagy akár meg (vagy vissza) is vásárolható. In: Egészségpszichológia a gyakorlatban (szerk. Kállai J. Egészség és társas támogatás.. az esélyegyenlőség stb. pp. Bradby 2009) Az egészségügyben dolgozók – általában való egyetértésük mellett is – gyakran elzárkóznak e dimenziók figyelembe vételétől akár hivatási értékrendjük kialakítását. Dél-dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács. In: Journal of Political Economy 80. 87.hu Füzei Zs.

Budapest. Egészségfejlesztés. Lampek K. sz. (2006). évf. In: Népegészségügyi Jelentés (szakértőknek). Towards a New perspective on Health Policy: The Lalonde Report (1975). Health promotion: A WHO discassion on the concept and principles. 379-404. Az egészséggel kapcsolatos életstílus: betegviselkedés és egészségviselkedés.http://www. The Sociology of health. hier. 3. 94-108. Semmelweis Egyetem. Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ. Lampek K. C. Author. 43.. Tahin T. Toronto World Health Organization (1946). pdf Twaddle . Egyenlőtlenségek az egészségi állapotban.1 http://www. PhD értekezés. Meleg Cs. (2010). Orvosi szociológia. (1986). 1. Brown and Co. A.. Jeges S. http://www.iif.. 43. Ottawa Charter for Health Promotion (1986). 217-233. Szolcsányi T. (1980). évf. (1986). Routledge & Kegan Paul Seedhouse. D. Boldogság. Louis. Az egészségügy betegségei. (2006). (1998). Principles. F. Medicina Kiadó Pléh Cs. Vitrai J. Varga J. 5-6. Chichester: John Wiley Szalai J. Demográfia. A műveltség és a modern pszichológia. Karikó S.) Medicina Kiadó. (1998) Az egészség értékrendszerünkben elfoglalt helye. Egészségnevelés.int/hpr/NPH/docs/ottawa_ charter_hp. Társadalomkutatás. Geneva .who. Jeges S. (1987). Budapest Wolinsky. Susánszky É (2002). Semmelweis Kiadó Szántó Zs.évfolyam. (1995). 1995. Századvég.sz. 12-16. Oláh A. Iskolai végzettség és egészségi állapot. L. (2010).). The Social System. Kállai J.D. (2007) A gyógyító egészsége. 11.sz. Áron Kiadó. Boston. Szőke K. Tahin T. Magyar Pszichológiai Szemle. Vokó Z. (1951).pdf Ozsváth K. Health: The foundations for achievement. Az egészségérték és intézményes befolyásolás. 155-159. In: Egészségpszichológia a gyakorlatban (szerk.. Urbán R.hpclearinghouse. Hessler. A placebo hatás és az orvoslás etikája. Egészségmodell..hu/hu/letoltes/php?fid=tartalomsor/944 Reznek. (1977).. Geneva World Health Organization (1984). Parsons. Orvosi Szociológia. The Sociology of Health. and Issues. (2000a).V. (1991). Pikó B. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Szántó Zs.112 Az ápolástudomány tankönyve Meleg Cs. 70-79. R. LI. Fenntartható települési egészségtervek. T. (2005). Little. 305-330. 39. Free Press. New York Pikó B. egészség. Professions. (2000b). 2-3. In: Kockázati társadalom és felelősség (szerk. 2-3.. St. Costitution. 2010. 81-89. Author. WHO/HPR/ HEP/95.. Mosby. Demográfia.ca/downloads/ Canada_towards_a_new_perspective_on_health_policy. The Nature of Disease. Iskolai végzettség és egészségi állapot. 209-220. személyiség..

A munkavégzés a munkaszervezetekben zajlik. vagy csak nagyon alacsony hatékonysággal lennének képesek ellátni. hogy a kisgyermekkortól kezdve az élet befejezéséig sok csoport tagjává válunk. szükség van az egészségügyi rendszer szervezeti feltételrendszerének bemutatására. szórakozóhelyeken. a napi szoros munkakapcsolatban lévő emberek interakcióiban milyen problémák merülhetnek fel. (White. 1971) A szervezetek által ellátott társadalmi funkciók sajátossága. milyen kölcsönhatások vannak a társadalmi környezet és a szervezet együttműködésében. sokféle szervezet működik. az egészségügyi szervezetek sajátosságait. melyek e nehézségek kialakulásának okai. A szervezet fogalma. A szervezetben az emberi együttműködés közös célok elérésére. szervezetben betöltött szerepeik szabályozottak. a környezettel való kapcsolatot. civil szervezet • közhatalmi szervezet: önkormányzat. részvételünk a csoportok életében hosszabb-rövidebb ideig tarthat. amelyek mindegyike meghatározott célok elérése érdekében. hogy vizsgálatainak fókuszába a társadalmi szerepeket. márkaüzletekben vagy üzletláncokban költjük el. század második felétől azonban a családi. az ezeknek keretet adó szervezetekhez. A könyv több fejezete szól erről a témakörről. két vagy több ember szándékoltan összehangolt tevékenységeinek vagy erőinek rendszere. sokféleképpen írták le. termelő vállalkozás • védelmi szervezet: rendőrség. (Barnard. betegségeinket pedig az egészségügyi intézményekben gyógyíttatjuk. Szabadidőnkben a kulturális intézményekben. A szervezethez tartozók mindegyikének van feladatköre. (Csepeli. Ennek értelmében kutatja. ezek többségébe . a megszerzett jövedelmünket a „multikban”. ebben a részben szervezetszociológiai aspektusból közelítünk. számunkra új csoport tagjai sorába állunk. az emberek egyre nagyobb arányban tartoztak – és tartoznak ma is – különböző formális és informális csoportokhoz. szakszervezet. sport klubokban ta- . a helyi közösségekben. LAMPEK KINGA. a bölcsödében. Hosszan sorolhatnánk tovább a szervezetek jelenlétét életünkben.5. hogy a társadalom tagjai azokat külön-külön egyáltalán nem. DR. hogy az ápolás és a betegellátás folyamatait alaposabban megismerjük. a szervezet problémáit kutatja. és mindemellett gyakran dönthetünk úgy is. a munkaszervezetben. hogy milyen kölcsönhatás van a szervezet tipikus csoportjainak viselkedése és a szervezet működése között. Klei 2008) A szervezetek mindegyike valamely funkció(k) teljesítésére jön létre. de eltérő abban a tekintetben. Barnard szerint a szervezet szociális társas rendszer. az ezekhez kötődő elvárásokat és a szocio-kulturális ok-okozati összefüggéseket állítja. Szervezetszociológia és egészségügy DR. benne az emberek együttműködése.nagyrészt . Természetes számunkra. rokonsági és helyi közösségi keretek felbomlottak. hogy egy másik. hadsereg • társadalmi szervezet: pártszervezet. Mi Chester Barnard fogalmi meghatározását ismertetjük. börtön A szervezetek fôbb szociológiai jellemzôi Az emberek élete gyakran kötődik szervezetekhez. század emberének világa olyan társadalmi környezetben zajlik. Kórházban vagy klinikán születünk. vizsgálata. A szervezetszociológia az előbb említett diszciplínákkal együtt a szervezeten belüli létet. a közgazdaságtan vagy a menedzsmenttudományok mellett a szociológia számára is izgalmas kutatási területnek bizonyul. E jelenség nem öröktől való. A fejezetben áttekintjük a szervezetek főbb szociológiai jellemzőit. hiszen a polgárosodás előtti társadalmak zárt közösségeibe. Ahhoz. ahol az emberek közti kapcsolatok végtelen formája lehetséges. majd az iskolában tanuljuk a családon kívüli élet szabályait. Szerepvállalásaink alternatívái ugyancsak széleskörűek. kijelölve és elvárva a tradíciók által rögzült szerepeket. a családon kívüli élet szinte minden esetben valamely szervezet keretein belül zajlik. lálunk barátokra és vetélytársakra. az egyes társadalmi csoportokba való „beleszületés” szinte a teljes élettartamra határozta meg az emberek helyét a családban. wellness szálloda. FÜZESI ZSUZSANNA Bevezetés A XXI. hiszen rövidsége és tömörsége mellett az egyik leggyakrabban használt definícióként említhetjük. típusai A szervezet fogalmát sokan. 2003) Ahogy már az előzőekben is említettük.szabad akaratunkból kerülünk. az orvos-ápoló-beteg viszonyt és az ezeket befolyásoló tényezőket. különféle emberi szükségletek kielégítését biztosítva végzi feladatát. A szervezetek tudományos megközelítése. elemezzük az ezen szervezetek működése során létrejövő kapcsolatrendszert. közös feladatok elvégzésére irányul. 1986) A XIX. A szervezetek csoportosításának szempontjai is különfélék lehetnek. (Somlai. Ezekre mutatunk példákat az alábbiakban: • Célok alapján: • gazdasági szervezet: gyógyszertár-lánc. állam. hatásköre és felelősségi köre. a munkamegosztásban. illetve hogyan. óvodában.

hogy ha a megromlott egészségi állapot helyreállítására. kutató. szakmai szervezetek • gazdasági kedvezményezettség: részvénytársaság • közhasznú kedvezményezettség: egészségügyi szervezetek • közszolgálati kedvezményezettség: MÁV. ezek mindegyike különböző aspektusokból közelíti a szervezeti működést. amelyben számíthatunk másokra nem is változtatható azok helyzete. Tekintsük át röviden ezt a kibővített rendszert! Az ábra kiválóan érzékelteti. a szervezetek besorolása nem egyértelmű. melyek között az egészségügyi ellátás is szerepel. (Csepeli. kultúrája. hogy az egészségi állapot jelentős mértékben társadalmi státuszfüggő. de ezzel párhuzamosan gazdálkodik is. befektetési tanácsadó. a rokonszenvi viszonyok a szervezet működésének alapját képezik. 1987) A bürokratikus szervezetek fő sajátosságai ideális esetben az alábbiak: • a bürokratikus szervezeten belül pontosan meghatározott munkamegosztás van. A bürokratikus szervezet Az egészségügyi szervezetek – hasonlóan sok más szektor szervezeteihez – a Max Weber által leírt bürokratikus szervezetekhez hasonlíthatók leginkább még akkor is. Az ilyen típusú szervezeteket elsősorban a munka. megtervezhető. egészségügy. posta Érdekképviselet alapján (Blau. Bakacsi. . Az egészségi állapotot meghatározó tényezők (Forrás: Marc LaLond: A New Perspective on the Health. ábra. közvetlen okként jelenik meg az egészségromlásban. az emberek közti kapcsolatokat gyakran hierarchikus hatalmi viszonyok jellemzik. 2003. gondozói. mint a betegek érdekeit képviselő szervezeteket is. Ezek megléte azonban a szervezet működését jelentős mértékben nem befolyásol(hat)ják. szociális és ökológiai tényezők együttesen és külön-külön is szerepet kapnak. Scott 1962) • szervezeti tagság érdekeit képviselő: szakszervezet • tulajdonosi tagság érdekeit képviselő: gazdasági szervezetek. a gyógyítás folyamatára. ha a céljainak leginkább megfelelően használja fel az erőforrásait. betegjogi képviselet. az egészség feltételeinek biztosítása az egyéni felelőségvállalás mellett mikro. pszichológiai. becsülnek és értékelnek. a betegségek kialakulása és fennállása. nevelőotthon. de az egészségügyi dolgozók szakszervezetét épp úgy magában foglalhatja. Az informális szervezetekben a tagok közötti kapcsolatok közvetlenek. főnöke. Weber szerint a bürokratikus szervezetek lehetőséget biztosítanak a racionális tevékenységekhez. ezek megfelelő aránya támogathatja a szervezet tartósan jó működését. kiszámíthatóság jellemzi őket. 2005) A formális szervezetek jól megfogalmazott. a fennálló egyenlőtlenségek mértéke. a működés fő eleme a racionalitás. bíróság • egészségügyi és szociális intézmény: kórház. hogy alapvető társadalmi céljuk a lakosság egészségi állapotának javítása. egészségi állapota. és egyidejűleg számos funkciót látnak el. stabilitás. Az egészség színterei és társadalmi beágyazottsága (Forrás: Kincses Gy. életkor. befolyásolható cél(ok) megvalósítására jönnek létre. Doherty.nem. oktató feladatok ellátása és emellett az egészségügyi menedzsment által végzett gazdasági. Dragano. ha a weberi ideáltípus nem elsődlegesen az egészségügyi szervezetekre fogalmazódott meg. hogy az egészségi állapot alakulására ható tényezők jelentős része reked kívül a szűk értelemben vett egészségügyi ellátó rendszeren. 5-1. ún. hogy részesei vagyunk egy olyan kommunikációs és kölcsönös kötelezettségi hálózatnak. A szervezet tagjainak feladatai. mind az infrastrukturális és tárgyi eszközök terén. a gyógyulás és a gyógyítás folyamata olyan többtényezős rendszer eredménye. • a bürokratikus szervezetekben hierarchikus viszonyok vannak. a betegségek gondozására gondolunk. 1975) 1 A társas támogatás annak érzése. szerepei jól körülírtak. de gyakran a szervezettség szempontjai kapnak hangsúlyos szerepet. 2007) A célok elérése érdekében az egészségügyi szervezetek funkciói több átfogó területre terjednek ki. A szervezethez való tartozás. nagyrészt az egészségügyi ellátó rendszer feladatai jutnak eszünkbe. szakszerűség. Számos szociológiai kutatás (Ross. felszereltsége mind a szakmai emberi erőforrás. valamint. ha az emberek életében. Dobák. családi állapot. A szervezetek általános jellemzőinek részletesebb megismerését számos magyar és angol nyelvű könyv biztosítja. úgy. megyei önkormányzat. ábra. biológiai. A szervezetszociológia számára az előbbi csoportosítások mind fontosak. 2006. MTV. Az egészségügyi szervezetek 5-2. 1995. Természetesen ezek mellett a tényezők mellett nem elhanyagolható az egészségügyi ellátó rendszer fejlettsége. (Gilson. E tekintetben a szervezetek formálisak vagy informálisak lehetnek. hajléktalan ellátás Ahogy ez a példák felsorolásából is látszik. laikus betegségfelfogásában hatásuk gyakran egyedüli.és makrokörnyezeti tényezők hatására alakul. A szervezetet tudatosan kialakított struktúra jellemzi. karbantartása. Tulajdonviszonyt tekintve lehet önkormányzati vagy akár magántulajdonú is. (Schulte-Zurhausen. és alapvetően az emberek szakmai ismereteire. működése szabályozott. a civil szervezetek. kórház. MTV.:Az egészségügyi rendszer jellegzetességei) Az egészségi állapot társadalmi beágyazottsága Az emberek egészségének megőrzése. mint amit a szakértők az egészségi állapot meghatározásában az egészségügyi ellátórendszernek tulajdonítanak. Wu.114 Az ápolástudomány tankönyve 5. 2006) igazolta. hogy egy kórház alapvetően egészségügyi ellátást biztosít az emberek számára. ezek pontosan rögzítettek: mindenki tudja ki a beosztottja. Loewenson és mtsai. a gazdasági fejlettség. mint a tömeges diagnosztikai. Knesebeck. kinek milyen hatásköre van. iskolai végzettség. idősek otthona Tulajdonviszony alapján • köztulajdonra épülő szervezet: iskola. a természetes és társadalmi környezet káros hatásai. számos további – aktívan vagy kevésbé aktívan működő . kemény szociológiai változók által determinált .szervezet mellett végzi tevékenységét. és a mai egészségügyi szervezetek is több jellemzőt tekintve eltérnek ettől. börtön. A mindennapokban is tapasztalhatjuk. Ma már közhelyként hangzik az a kijelentés. amelyben a genetikai. foglalkozási státusz -. 2 A személyes kontroll tudata azt a megtanult várakozást jelen- ti. a betegek gyógyítását. hatáskörök léteznek. a differenciált orvosi és paramedikális szakmák hatékony egyesítése a betegellátás érdekében úgy. ellenőrizni. kórház • magántulajdonra épülő szervezet: gazdasági vállalkozás Kedvezményezettség alapján (Blau. (Weber. a baráti körök. Funkcióinak megfelelő szervezetei része annak a tágan értelmezett rendszernek. kapcsolatait. irányítani és hatékonyan megváltoztatni környezetét. amely kijelöli az egyén feladatait a szervezeten belül. Verde. A Lalonde Report (1975) megállapítása szerint az egészségi állapotot meghatározó tényezők és hatásai az alábbi arányok szerint oszlik meg: Ahogy látjuk az egészségi állapot számos lényeges tényező által meghatározott. valamint személytelen kapcsolataira épülnek. kuratív. Ha röviden összegezni kívánjuk az egészségügyi szervezetek céljait és funkcióit. hogy ezek szerepe nem elsődleges még akkor sem. amely egy társadalom számára biztosítja az egészségben maradást. a hatalmi szervezetek világában találjuk: pl. tűzoltóság. • a folyamatos szervezeti tevékenységek alapjául a szabályok szolgálnak: meghatározott előírások. az egészségügyi rendszer fogalma alatt pedig hajlamosak vagyunk kizárólag az orvosi ellátás színtereit érteni. A szervezetek formális-informális különválasztása gyakran csak elvileg lehetőség. bevásárlóközpont. 2004) Mi a fejezetükben a szervezetek közül az egészségügyi rendszer szervezeti kérdéseivel foglalkozunk részletesen. hogy abból mindenki egyenlő eséllyel részesüljön. Hangsúlyozzuk azonban. de emellett kialakul(hat)nak a szimpátia-ellenszenv viszonyok is. Az egészségügyi ellátórendszer társadalmi súlya elsősorban a betegellátásban van. anyagi helyzet. a betegek önsegítő csoportja. akkor elmondható. a szervezetben betöltött szerepek a személyes szükségletek által befolyásolt. rendelőintézet. valójában a szervezeteknek formális és informális jellemzők is vannak. mivel a szervezetek általában több célkitűzést is megvalósítanak. műszaki és adminisztrációs feladatok teljesítése. közhasznú tevékenységet lát el. Nyilvánvaló. fejezet Szervezetszociológia és egészségügy 115 • közszolgálati szervezet: általános iskola. részvénytársaság • kliensek érdekeit képviselő szervezet: fogyasztóvédelem. hogy az embert érő hatások az egyén saját választásaitól és tevékenységeitől is függnek. terápiás. televízió. hiszen elvárás a költséghatékony betegellátás működtetése. hogy törődnek velünk és szeretnek bennünket. Az emberek egészségi állapotára hatással vannak a társadalom biztosította életkörülmények. meghatározott hivatali út alakul ki. de a tagok közti viszonyok elsődlegesen emocionális tartalmúak. a szervezet stabilitását az interperszonális kapcsolatokba vetett bizalom biztosítja. de jelentős hatással vannak az olyan pszicho-szociális tényezők is. A szervezetek egy másik csoportja azok az informális szervezetek. az adott társadalom normái. miszerint az egészségben maradás. középiskola. egyetem. Az informális szervezetek pl. lakóhely. szerepvállalása lényege- sen nagyobb annál. mint a társas támogatás1. amelyek ugyancsak szándékolt célok elérésére jönnek létre. Az egészségügyi rendszer azonban társadalmilag beágyazott.: rendőrség. A WHO megállapítása szerint akkor hatékony az egészségügy. vagyis az ember – ha korlátozott körülmények között is. rehabilitációját. így ismeretanyaguk jól kiegészítik egymást. Scott 1962) • kölcsönös kedvezményezettség: politikai pártok. a személyes kontroll tudata2 vagy az egészséges életstílus. de – képes uralni.

A kliensközpontú szervezet A szervezetszociológiai szakirodalom jól ismeri a kliensközpontú szervezetek működését és több kutatásban igazolta. A szükséglet alakulására azonban jelentős hatással van az egészségügyi szolgáltatások elérhetősége. Kaposvári Cs. A hiány Az egészségügyi szervezet működését. • a szervezet tulajdonosa nem tudja vagy alig tudja ellenőrizni a szervezetet irányító menedzsmentet. társadalmi szükséglet. megvizsgálva főbb jellegzetességeiket. amelyekben az orvos/ ápoló/beteg kapcsolat torzul. 1995). Németh. fontos megvizsgálnunk. kórházak bezárása stb). Valójában persze cél az is. Bakacs. A tartósan fennálló hiánynak pedig számos negatív következménye van és így nemcsak önmagában a hiányzó szolgáltatás okoz problémát. Ennek okai több félék lehetnek: • egy szűk csoport veszi át az irányítást szakmai/politikai/ gazdasági erejénél fogva úgy. amelyek segítségével előrejelezhető. Bakacs M. becsülhető a felmerülő szükséglet és igénybevétel. a feladatokat érzelemmentesen kell végezni. hogy az ellátási szükségletet (health care need) határozottan meg kell különböztetni az ellátási igénytől (health care demand): az előbbi ugyanis a mindenkori orvosi tudás alapján objektívnek. egészségügyi ellátása. • a bürokratikus szervezetben dolgozókat a tárgyilagosság jellemzi. (Kornai. a szegények. ugyanakkor az egészségügyi szervezeteknek számos sajátossága van. hogy az ilyen szervezetek működésük során jelentősen eltávolodnak rendeltetésüktől. Az egészségét sok ember hosszú időn keresztül. előállítási költségei nem – vagy csak nagyon nehezen – kiszámíthatóak. vajon szükséges. az okok ismerete azonban segítheti a szervezet problémáinak megértését. Monopolhelyzet A fogyasztói társadalom szervezetei ritkán érnek el és tudnak fenntartani monopolhelyzetet. A felsorolt tényezőkkel kapcsolatban számos kutatást végeztek már Magyarországon és külföldön is (Kósa. 2009. mert a mai modern társadalmakban – így hazánkban is – az egészségügy egyenlő hozzáférési esélye morális kérdés. 2000) • a szolgáltatásokat finanszírozó és nyújtó szakemberek és a szolgáltatást igénybevevők között fennálló információs aszimmetria közrejátszhat abban. milyen csoportok érdekében működnek. A felmerülő egészségügyi szükséglet pedig általában nem halasztható. az alkoholés drogfogyasztás stb. Ehhez az egészségügyi szervezetek szereplőit és a köztük lévő kapcsolatrendszert vesszük górcső alá. Az egészségügyi szervezetek működésében a hiány azért is okoz problémát. így a rendeltetés alapvetően torzulhat a menedzsment érdekei szerint. hogy a csoport tagjai egyáltalán nem vagy csak érintőlegesen tartoznak a kliensi körbe. hogy a beteg a kapott szolgáltatást sem tudja ellenőrizni.116 Az ápolástudomány tankönyve 5.és szolgáltatásbőséggel – az állandósult. késve érkező mentő. hogy minden tevékenység középpontjában a beteg / a kliens áll. rendeltetésük a betegek gyógyítása. Az egészségügyi szervezet sajátosságai A felsorolt ideáltipikus jellemzők többsége nyilvánvalóan beazonosítható az egészségügyi szervezetek esetén is. munkahelyet teremtsen stb. hanem csak az éppen elérhetőhöz. előfordulhat. (Kornai. ellenőrzésére és kik a szervezet működési hibáinak elszenvedői? Ilyen és hasonló kérdésekre keressük a választ a fejezet befejező részében. mert az egészségi problémákkal küzdők többnyire fel sem tudják mérni szükségleteiket. ábra. Elvesztése esetén azonban az egészség felértékelődik. Mivel az előbb említett problémák bármely kliensközpontú szervezetre érvényesek lehetnek. Maddock.). gazdálkodó szervezetek működésétől. A hiány további következménye. hogy a szervezet működése nem rendeltetésszerű vagy legalábbis távol sem optimális. Németh. A társadalmi szükséglet és az igénybevétel mértéke Az egészségügyi szervezetben nemcsak az előállítás költségei számszerűsíthetőek nehezen.. ilyenkor az egészségnek nincs értéke. 2010) A hiány mindig létrehozza az egyenlőtlen hozzáférést is. ha van olyan megoldás. ugyanakkor nem lehet felkészülni a váratlan helyzetekre. amely a modern jóléti államokban mindig politikai kérdés. Az elérhetőség alatt azt értjük. az idősek. kialakul. • a bürokratikus szervezettel szembeni lojalitás fontos elvárás. miszerint a jobb társadalmi státuszú népesség jobb egészségi állapota ellenére könnyebben. hogy a szervezetek elemzésénél érdemes abból kiindulni. társadalmi státusz stb. Az egészségügyi szervezetek esetében azonban alig beszélhetünk versenyről. hogy adott szolgáltatás egyáltalán létezik-e az egészségügyi rendszer működésében. egészségmagatartás stb. ábrán bemutatott modellen szemléltetjük. az egészségtelen táplálkozás. Vajon így van-e ez a magyar egészségügyi szervezetekben? Valóban a beteg érdekeit szolgálja elsődlegesen a rendszer? Kik rendelkeznek hatalommal.. sokszor nehéz megállapítani. 2011) A szervezetben tehát olyan funkció megvalósítását kell biztosítani.) 5-3. hogy a betegek milyen feltételekkel és körülmények között juthatnak hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz (mennyi idő alatt juthat hozzá. a betegek kiszolgáltatottá válnak. amelyek még éppen megfelelőek. Az egészségügyi szolgáltatások iránti szükségletet és az igénybevételt számos tényező határozza meg. Kis. a hozzáférhetőség pedig azt jelenti. (Vitrai. az igénybevételi hajlandóságot egyrészt a betegek egyéni (életkor. hogy nem a szükségleteik szerinti ellátáshoz jutnak. hozzáférhetősége és a rendelkezésre álló ellátási kapacitások köre is. – szemben a fogyasztói társadalmakra jellemző áru. További nehézséget jelenthet. mert nincs erre elegendő pénze. Az egészségügyben létező kapcsolatrendszereket ezek alapján úgy kell tekintenünk. Ilyen módon az anyagi források hiánya az ellátást biztosítók döntési folyamatait jelentősen befolyásolja: ebben a helyzetben ugyanis olyan diagnosztikai és kezelési módszereket szükséges alkalmazni. a munkavégzés során objektívnek kell lenni. ugyanakkor a beteg életminősége jelentősen romolhat. azt kiterjedt társadalmi felháborodás követi (lásd várólisták. kezelése. de a globális. amely biztosabban vagy hamarabb. A piac teli van versenytársakkal. halasztott műtétek.: Szükségletre korrigált egészségügyi ellátás igénybevételének egyenlőtlenségei Magyarországon) A fenti ábra jól jelzi a legfontosabb – többé-kevésbé tervezhető . mértékéről és módjáról. illetve célcsoportjuk érdekképviseletétől. gyorsabban jut az egészségügyi ellátáshoz (Armstrong. de alapfeladatát nem szoríthatja háttérbe egyetlen más funkció sem. fejezet Szervezetszociológia és egészségügy 117 • a bürokratikus szervezet tagjait a szakszerűség jellemzi. hogy nem ritka tapasztalat a valóságban..kölcsönhatásokat. az eseteket folyamatosan dokumentálják. melyeket a 3. Bakacs. ennek következtében számos ad hoc helyzetet kell megoldani az egészségügyi szervezetek működtetése során. akkor ott nem a jobb-ros�szabb. . hiszen tevékenységük. de ha mégis erre kényszerül az egészségügyi ellátás. Olyan szolgáltatásról beszélünk. fokozva a társadalmi egyenlőtlenség okozta feszültségeket. (Gilson. jelenlétük biztosítja a mindenkori választási lehetőségeket.. hanem a van-nincs kérdése válik meghatározóvá. hanem a betegre fordítható idő. kinevezés útján kerülnek beosztásukba: a kinevezésnél a kompetencia elve az iskolai végzettség. Emellett a választás azért sem gyakori lehetőség. a gyerekek. illetve a paraszolvencia egyéb formái. Az ábrán azonnal látható. eredményes volt-e az egészségügyi beavatkozás. Az orvosi beavatkozások ugyanis sok esetben orvos-szakmai szempontból sikeresnek mondhatók. tér hiányát is. Vitrai. 2008. Ebből a szempontból az egészségügyi szervezetek a kliensek/betegek érdekében létrejött szervezetek. vagy bárki a társadalomban azért nem jut orvosi ellátáshoz. Schneider. Ennek egyik megnyilvánulása a hálapénz. vagy hányan válnak és milyen betegségcsoportban krónikus beteggé. kezelését. és azoknak mik lesznek a következményei. hisz sok esetben már önmagában a fizikai távolságok is megakadályozzák a más ellátóhoz való eljutást. de drágábban vezetne sikerhez. (Lippke. milyen távolságra van tőle stb. felrúgva a társadalmi igazságosság elvét. Kaposvári. akkor is. alapvető emberi jog.) és társadalmi-gazdasági jellemzői (munkaerőpiaci pozíció. Az egészség értéke Az egészségügyi szervezetben olyan „termék” – az egészség – válik kereslet-kínálat tárgyává. a tényleges igénybevétel mértéke sem határozható meg könnyen. • a bürokratikus szervezet tagjai szakképzettek. hiszen ha valamiből nincs elegendő. amelyek kizárólag rájuk jellemzőek szervezetszociológiai szempontból. melyek egyöntetűen igazolták az ok-okozati viszonyokat. amely mindenekelőtt szimbolikus értéket képvisel. krónikus hiány jellemzi. Nigg. hogy az egészségügyi ellátást igénybevevők. Nem elfogadható ugyanis. A hiány nemcsak önmagában pénzügyi vagy eszközhányt jelent. folyamatosan kockáztatja a dohányzás. a hajléktalanok. ezeket elsősorban a szolgáltatást nyújtó – általában az orvos – határozza meg. hogy pl. 2008) Az egészségügyi szervezet kapcsolatrendszere A weberi szervezet-felfogás mellett gondoljuk végig Blau és Scott (1962) munkái alapján bemutatott szervezet-tipológiát is! Írásaikban arra hívták fel a figyelmet. felerősödik a függőségi viszony. hogy az említett tényezők azok. 2010) Mindezek mellett egy további kategória-pár a hozzáférés (accessability) és az elérhetőség (availability). a betegek kezelésében egyre nagyobb szerepet kaphat az előnyhöz jutásért – az egészségügyi szolgáltatásért folytatott verseny. milyen járványok indulnak el adott évben. Az egészségügyi szervezetek működésében jól megfigyelhető a fordított ellátás elve. Ebből adódóan azt állíthatjuk. a bürokratikus szervezet tagjai munkájukat hivatásszerűen végzik. másrészt az egészségügyben szerzett korábbi tapasztalatok befolyásolhatják. vagy az állami beavatkozás irányáról. hogy az egészségügyi szervezet gazdaságosan működjön. legyen szó a finanszírozásáról. 2010). ára. révén. Németh R. A hiány minden esetben a minőség elhanyagolását eredményezi. Kaposvári. a mozgásszegény életmód. Az egészségügyi ellátás igénybevételének modellje (Forrás: Vitrai J. A szükségletet. kik képesek a folyamatok alakítására. A hiány ugyanis megteremti azokat a kényszerhelyzeteket. hogy mi a rendeltetésük. 1998) Az egészségügyi szervezetek működése tehát sok szempontból alapvetően eltér más bürokratikus. iskolázottság. amelynek nem határozható meg az értéke. A szervezet működését tervezni tehát meglehetősen kiszámíthatatlanul lehet. míg az utóbbi az egyén ismeretein és korábbi tapasztalatai alapján szubjektívnek tekintett fogalom. (Voszka. Éppen ezért az egészségügyi ellátás szabályozásából a politika kiiktatása lehetetlen. nem tudható előre hány baleset történik majd. minden más az egészség visszaszerzésének érdekében alárendelt szerephez jut.

1964) Az orvos és a nővér tekintélyelven alapuló kapcsolatát leginkább a katonás rend és a fegyelem állandó jelenléte jellemezte. finanszírozási rendszert létrehozni. hogy a szervezet céljai nagy eséllyel teljesülnek. hogy a többi paramedikális szakember is fontos szereplője az egészségügyi ellátásnak. hogy az orvosok kényszerként élik meg az önkéntes belátást erősítő adminisztratív korlátokat. Győrffy. hogy egymaga finanszírozza mindazt a kiadást (beleértve a fejlesztést is). ahol a hallgatókat elméleti és gyakorlati képzésben egyaránt részesítették. védelmet nyújt a versenytársakkal szemben. gazdaságos legyen. Abból a tényből kiindulva. akiknek ellátási kötelezettségeik vannak. hogy az orvosok szolgálni kívánják a betegek gyógyulását. jelenlétüket itt most nem elemezzük. 2003). illetve a betegek anyagi hozzájárulása nem fedez? Ezen kérdések megválaszolása számos gondot ró az önkormányzatokra. hogy az egészségügyi rendszer sokszereplős rendszerében a betegek – saját kliensközpontú szervezetükben . diagnosztikai eljárást és felszerelést. erős hierarchia jellemző. Az orvosi és ápolói szerepek együttesen olyan foglalkozási szereprendszert alkotnak. amit az egészségügyi biztosítás. a korszerűbb gyógyszert. hanem környezetének. annál inkább valószínű. Az orvosi hivatás lényege. a gazdasági érvek elfogadásától. A nagyfokú monopólium és autonómia okán a szakmai szervezet alkotja meg a hivatás gyakorlói számára az etikai kódexet.: A puha költségvetési korlát szindrómája a kórházi szektorban) hogy milyen mechanizmusok biztosítják. a korábbinál hatásosabbnak ígérkező és egyben drágább gyógyszert. 2005. hogy milyen anyagi forrásokból fedezze ezt a szükségletet a helyi kormányzat. További szakirodalmi olvasmányokat azonban a fejezethez kapcsolva ajánlunk e témakörben. Az orvosok „érzékenységét” a gazdálkodás szempontjainak figyelembevételére kétféle módon lehet elérni. esetleg ápolók) vagy alig (betegek) képesek kontrolálni a szervezet működését. Egyrészt történhet józan belátás a rendelkezésre álló erőforrások korlátainak elfogadásával. magánbiztosítók). A beteg szolgálatán túlmenően az orvost motiválhatja a professzionalizmus. az orvosokat és az ápolókat emeljük ki.a hierarchia legalsó szintjén állnak és távol vannak a döntéshozatali szintektől. 2003. esetleg a költés növelése ellen ható anyagi ösztönzést. gazdasági környezettől. Az orvosok Napjainkra a hivatás jelentése tartalmilag ugyan nem változott. gyógyászati segédeszközt. de terjedelmi okok miatt szerepüket. magas társadalmi presztízse van. A hierarchiában elfoglalt hely részben a szaktudástól és a hatalmi pozíciótól függ. Kopp. Ez esetünkben azt jelenti. (Balázs. akik például az orvoslátogatások bevezetésével és fenntartásával jelentős mértékben avatkoznak be – ugyan „csak” közvetett módon – a betegellátás folyamataiba. így részükről – leegyszerűsítve – egyetlen megoldandó feladat az ellátás biztosításának megszervezése úgy. de mind a mai napig megőrizte a tradicionális presztízshierarchiát az orvosokhoz való viszonyban. És hol van ebben a folyamatban az orvos. E szakmai-etikai kódex egyben biztosítja az adott szakterület fölötti ellenőrzést. tényleges érdekképviselet nem történik. szereplőit foglalkoztatják. A hivatást gyakorlók munkája az emberhez kötődik. ábra. amelyet a szakirodalomban hivatásnak neveznek. Florance Nightingale korának társadalmában felismerte az egyre fokozódó igényt a nagyszámú képzett ápoló személy iránt. hogy a működés lehetőség szerint problémamentes legyen. Feladataikat. pályaelhagyás és az ország elhagyása jellemző az orvostársadalomra. A nővérképző intézményekben szinte katonai fegyelmet követeltek meg növendékektől. Ez az egyszerűnek tűnő kérdés szervezetszociológiai szempontból – elvileg – könnyen megválaszolható. ami gyakran elvonja a kliensközpontú betegellátásról a figyelmet. bizalom. A fejezetben az előbb említett csoportok közül – az egészségügyi szervezetben való jelenlét arányait figyelembe véve – most két csoportot. A hivatáshoz kötődő munka társadalmilag rendkívül hasznos nemcsak önmagában a kliens számára. akik az egészségügyi szervezetek működésében részt vesznek. és ez hogyan járul hozzá a kliensközpontú ellátás biztosításához. Ezt a helyzetet feloldhatná a jól működő betegszervezeti. ellenőrzik. (Sági. hogy az egészségügyi rendszer magas szakmai tudás mellett – rendeltetése szerint – elsődlegesen a betegek érdekében. fenntartja a tudás monopóliumát. és a végzett ápolók kórházi vagy házi betegápolóként tudtak elhelyezkedni. Az egészségügyi rendszer szervezeteinek tulajdonosai (kórházak. Ennek az elvárásnak való megfelelés azonban gyakran ütközik mind az ellátók. amely közöttük fennáll! Az egészségügyi szervezetek mûködését kontroláló szervezetek Egy szervezet működését kontroláló csoportok azok. speciális tudással rendelkező szakemberek. Ugyanakkor az már sok kérdést vet fel. sebészeti technikát stb. mind az ellátottak érdekeivel és gyakorlatilag a mai napig nem tudott megfelelően működő. – biztosítják a betegek gyógyítása. Van-e elég bevétele ahhoz. gondozó tevékenységét. A speciális tudás egyben monopolhelyzetet teremt a szakma képviselői számára. gondozása érdekében. kliensközpontúan végzi gyógyító. akinek az érdekében a szervezet működik? Napjainkban sajnálatos módon azt kell mondanunk. autonóm hivatásgyakorlók végzik. a munkát végzőket altruizmus jellemzi. Ezt támasztja alá egy 1988-ban vég- . a munkavégzéshez kapcsolódó társadalmi normákat. mentőtisztek. hogy ők azok. Az ápolók Az ápolói hivatásról Florance Nightingale (1820-1910) munkássága – a modern értelemben vett világi ápolói hivatás megteremtője – óta beszélhetünk. ápoló) és igénybevevői (beteg). Firth-Cozen. A 4. Különösen így van ez. Ezek az elvárások az orvosi tevékenység „szabadságát” nyilvánvalóan korlátozzák. amely szabályozza munkájukat. üzleti vállalkozást is. Ugyanakkor elismerjük. hiszen ezt csak ők birtokolják. a költségesebb diagnosztikai és kezelési eljárás előírását. Ezek a 90-es évek óta jelentős teret nyertek. Hivatásnak valójában csak nagyon kevés munkatevékenységet minősít a társadalom. hogyan alakul a hivatás kérdése a mai egészségügyi szervezetekben. • fokozódó erőfeszítés. Távol vannak fizikai értelemben is. hogy az egészségügyi ellátás költséghatékony. önkormányzat). de rendkívül nagy autonómiával is rendelkeznek a munkavégzés során. tényleges működést kialakítják. A hivatást végzők körére szigorú belső szabályozottság. Minél inkább azonosul egy orvos a beteg érdekeivel. A hivatás gyakorlói olyan kvalifikált. ábra jól szemlélteti. akik csak részben (orvosok. akik annak szabályrendszerét. 2003). munkavállalói (orvos. de ezen kívül is – ha szükséges – azonnal hivatásuk elvárásai szerint cselekszenek. Ádám. de az elmúlt két évtizedben a hivatást gyakorlók feltételrendszere és ezzel együtt a betegekkel való kapcsolat is több változáson ment keresztül. (Jávor. de távol vannak a szolgáltatásnyújtók ismeretszintjétől is. és az egész társadalomnak. Ezekben a folyamatokban a betegek képviselete csak politikai okokból. Vélhetően mindezek következménye. hogy az egészségügy a betegek érdekében működjön. anyagi és erkölcsi ösztönzés a költés korlátozására – ezek között az egymással konfliktusban álló motivációk között vívódnak az orvosok nap mint nap. A nővéreknek teljes életmódjukat a betegek gyógyulásának érdekébe kellett állítani és ehhez az orvos pontos utasításait kellett végrehajtaniuk. hogy a feladatokat magas presztízsű. hiszen nagyrészt függetleníteni tudják magukat az aktuális politikai. betegjogi képviseleti rendszer. • kiégettség. A rendszerváltás óta azonban hol erőteljesebben. megállapítja a tagfelvételi kritériumokat. politikai megfontolásból fontos. de gyakoribb. szülésznők. logikusan következhet. Tekintsük végig azt a hierarchikus kapcsolatrendszert. képviseli a közös érdekeket. Ádám. amely függetlennek tartja magát a gazdálkodás szabályaitól.118 Az ápolástudomány tankönyve 5. (Helman. szolgáltatásaik által hangsúlyos szerepet vállalnak az egészségügyi ellátás biztosításában. finanszírozói (OEP. Sztrilich. a szakmai ambíció. 2006) Az általános fogalmi áttekintés után tekintsük át.. a tevékenységet végzők körét önmaguk határozzák meg és képesek megakadályozni. rendelőintézetek) a helyi önkormányzatok. Közülük is kiemelkedő hatásúak a gyógyszergyárak. amire Kopp Mária és munkatársainak kutatásai (Győrffy. Ilyen módon a működésben kontrolt gyakorol abból a célból. Szakirodalmi definíció szerint a tényleges kontrol megközelítését a tulajdonostól és/vagy finanszírozótól kell elindítani. Az egészségügyi szervezet mûködésében résztvevô szereplôk Az egészségügyi szervezetek működését alapvetően az orvosok és a paramedikális szakemberek – ápolók. hogy kívülállók a munkájukat értékeljék. nemcsak a munkavégzésben. valamint felügyeletet gyakorol a kollégiumi tagok szaktudása és etikai magatartása felett. Az egészségügyi szervezetek működésére jelentős hatást gyakorló másik szervezet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. a szolgáltatásnyújtás finanszírozója. termékeik. Az orvosi hivatás – ahogy az előzőekben is bemutattuk – autonómiához. felelősek a lakosság egészségügyi szolgáltatásainak biztosításáért. Ezek lehetnek a szervezet tulajdonosai (kormányzat. hivatástudat gyakorlásának lehetősége. az ápoló vagy főleg a beteg. A hivatás gyakorlói nemcsak monopolhelyzetben vannak. de ezek jelenleg csak jogszabályok által biztosított lehetőségek. ha hálapénz formájában a beteg külön jutalmazza a rá szánt hosszabb időt. (Abel-Smith. a költségek szigorú ellenőrzését. túlvállalás elvárása mellett igen jelentősen csökkent a jutalmak aránya – elsősorban a pszichológiai elégedettség – kontroll élmény. fejezet Szervezetszociológia és egészségügy 119 5-4. 2006) rámutattak az orvostársadalomra vonatkozóan: • rendkívüli mértékben megnőtt a munkahelyi krónikus stressz mértéke. független. akkor nagy eséllyel fordul szembe a költséghatékony működés szabályaival. és nem jelentenek a valóságban is hatékonyan működő érdekérvényesítő képviseletet. 2005) Az egészségügyi szervezetek működésében környezeti kontrolt gyakorló szervezetek közé sorolhatunk számos piaci szereplőt. és ezért szívesen veszi igénybe a legfrissebb. gyógytornászok. Emiatt a közösség elismeri a kvalifikált munkát. Az egészségügy hierarchikus kapcsolatrendszere (Forrás: Kornai J. A szaktudásra épülő nővéri munka presztízsét ugyan már akkor is elismerték. Ha emiatt lépést szeretne tartani a technika és tudomány fejlődésével. hol gyengébben fogalmazódtak meg az egészségügyi szervezetekkel szemben a gazdasági szempontból hatékony működésre vonatkozó elvárások. fenntartják. Az orvosok mozgástere tehát jelentősen leszűkült ebben a keretrendszerben. dietetikusok. akik a kliens érdekeit szolgálják. hiszen azokat a szereplőket kell végignéznünk. hogy több időt fordít a beteg kezelésére és pénzt költ a kórház költségvetésének terhére. szabad szakmai döntések sorozatához kötött tevékenység. Késztetés a költésre a beteg érdekében és adminisztratív. tervezhető. Nightingale olyan ápolóképző iskolát hozott létre Londonban. ugyanakkor ezek biztosítják az egészségügyi szervezetek gazdasági fenntarthatóságát.

: Szervezeti magatartás és vezetés Aula Kiadó 2004 ISBN 963 9585 49 1 5.: Building long-term patient-physician relationships. 1994) A fentiek ellenére.20(8):462–463. egészség és betegség. 87. hogy az orvos hallgassa meg türelmesen a panaszait. törődés időtartamát. az autonómia hiánya. Csaba I. Garcia. 1997. Crutchfield. racionális kívánságok ezek.: A társadalmi egyenlőtlenségek népegészségügyi hatásai Magyarországon Népegészségügy 2009. (szerk. Nigg CR. 2008.R..: Szervezeti formák és vezetés Akadémiai Kiadó Budapest 2006 ISBN 963 05 8340 2 15. Artieda L. and their stress. Borrell C. Firth-Cozens J.: A bőség zavara: tökéletlen fogyasztói információ és verseny a háziorvosi szolgáltatások piacán Közgazdasági Szemle. hogy az orvosok.. Formal Organizations Routledge and Kegan Paul London 1962 9. (2003) Doctors. módját tekintve sokféle lehetőségről beszélhetünk. Feith HJ. Teljesen érthető. Medicina. Knesebeck O. Mindez azonban nem hat a szervezet ténylegesen betegközpontúvá válásának átalakítására. a döntési folyamatban nagyon ritkán kap szerepet a beteg • a betegellátás során felmerülő panaszokkal gyakorlatilag nincs kihez fordulni.: Health-Promoting and Health-Risk Behaviors: Theory-Driven Analyses of Multiple . Semmelweiss Kiadó 2006 Budapest 31. • Az ápolók korai pályaválasztása. mely fokozódik a sajátos demográfiai trendek következtében. Kornai J. ezért a szervezeti folyamatokban passzívan. 2003) A betegek A gyógyító munka minden társadalomban különleges jelentőséggel bír. Jeges. Balázs P. Understanding health service access: concepts and experience. Semmelweis. 2006. hogy az illető személy meggyógyul-e vagy sem. 8. Győrffy Zs. Susánszky É. A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Soc Sci Med. o. McGrath. és eközben minél kevesebbet szenvedjen. Kovács M. a hétköznapi és a rendkívüli helyzetek egymást váltva következhetnek. az ápolói munkát számos ismérv alapján továbbra is hivatásnak tekinthetjük az alábbi okok alapján: • A társadalmi szükségesség magas foka.. 2006. Bp. Győrffy Á. Mi marad hát a betegek kívánságaiból? Milyen sérelmek ér(het)ik a beteget az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során? Az egészségügyi szervezeteket igénybevevők körében végzett vizsgálatok alapján a fenti problémákat az alábbiakban foglalhatjuk össze: • az egészségügyi szervezetekben indokolatlanul hosszúnak ítélik a betegek a szolgáltatásokhoz való hozzáférés idejét és túlságosan rövidnek a velük való foglalkozás.) 27. hanem anyagi feltételeinek javítását is szívesen látná a beteg. Roman PM. Nővér. 12. László. Mindezekből arra következtethetünk. Eur J Public Health. mert éppen ez a két csoport rendelkezik a legkevesebb információval a stratégiai fejlesztésekkel kapcsolatban és ők állnak a legtávolabb a hatalmi pozícióktól. Semmelweis Egyetem EFK. így kliensközpontú szolgáltatást nyújtsanak. 2003. akik a betegekkel kialakított közvetlen kapcsolatuk révén a leginkább képesek megvalósítani a kliensközpontú ellátást.: Spóroljunk? LAM 2010. ehhez azonban a felek közti kapcsolat tartalmát. Cortes. 20 2007: 3-10. • Az egyre specializáltabb és tudományos eredményekkel alátámasztott szaktudás követelménye. Oana Penea (szerk. Dobák M. A beteg és ápoló kapcsolata közvetlen. Az orvos. BMJ. Érdekes módon ezek azok az orvosok. 4. évf. 2004. Orv Hetil.: Az egészségügy reformjáról Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1951. 215-43. az ápoló a beteggel való kapcsolatában éri/érheti el az együttműködést. jól működő fórum sem ezek megtárgyalására. Ádám Sz. Balázs P. Jakab T. Cortes I. Loewenson R és mtsai. évf. Susan Jupp. helyre sorolta az ápolói munkát. Kovácsné TÁ. A beteg nyilvánvalóan azt várja a szervezetben dolgozóktól. 19.: A betegszerep és betegviselkedés In: Molnár L (szerk) Orvosi szocológia Medicina Kiadó 1989 Budapest 11. Challenging inequity through health systems. akiknek alig vagy csak részlegesen lehet hatása a szervezeti működés folyamataira. Ducharme. 22. 20. Ezt erősíti az is. Susánszky É. sem az állapotukkal kapcsolatos dokumentációkból • a kapott egészségügyi beavatkozásokat szinte kizárólag a kezelő orvos határozza meg. lássa el a szükséges információkkal a betegségéről a diagnosztikai és kezelési alternatívákról. hogy a kapott szolgáltatás lényeges tulajdonságait csak utólag. Artieda. Garcia V. • Az ápolói tevékenységhez kapcsolt altruista beállítódás. Hajagos O. Morgan RM. szám p329-336 28. és ebben nem az orvosokat és vagy ápolókat kívánjuk hibáztatni. a közösségért végzett szolgálat. Buda B. W. Ilyen lehet például a két vagy több műszakos munka. Összefoglalás A fejezetben rövid összefoglalót adtunk a társadalmi szervezetek – ezen belül is az egészségügyi szervezetek – működéséről. Jogi szabályozás az egészségügyben. Hajagos.Health marketing quarterly 2010 Jul. de azt fontos belátni. 18. illetve csak huzamosabb igénybevétel után ismerhetik meg.–Gál R I. Jakab. a főnővér okozta sérelmek. hiszen minden esetben kérdéses. az orvos. • tipikus az aszimmetrikus informáltság az orvos-ápoló-beteg viszonyban: a betegek döntéseikhez elengedhetetlenül szükséges információkhoz sem jutnak hozzá. nyilvánvalóbb a kliensközpontú szolgáltatásnyújtás.:A kórházi és rendelőintézeti szervezet alaphatalmii szerkezete Szociológiai Szemle 2005/2 3-39 23. amely szerint a társadalom 156 foglalkozás közül a hasznosság szempontjából a 11. Abel-Smith: The Hospital 1800-1948 Heinemann 1964. László K. Barnard. Balázs. (Artazcoz. Equitable access: research challenges for health in developing countries. a kezelések és beavatkozások menetét. 16. Gilson L. Emellett a legtöbb beteg igényli. Susánszky É. Kopp M. E foglalkozás esetében találták a kutatók a legnagyobb különbséget a hasznosság és a jövedelmezőség között. Susánszky É. hogy az egészségügyi szervezetek kliensközpontú szolgáltatásainak megvalósulása igencsak megkérdőjelezhető. 1989/a. Az egészségügyi szolgáltatások érdembeli átalakítása azonban ezek nélkül nem lehetséges. Valóság. 2010. Buda B. 1998 26. hogy az ápoló-beteg kontaktus a verbális forma mellett a testi érintést is magában foglalja. Ádám Sz. Verde PE. Morgan. I. számos stresszhelyzetet eredményező munkakörülmény között. IRODALOM 1. Maddock JE. (Blasszauer.. (2005) A magyarországi orvostársadalom egészségi állapota – országos reprezentatív minta alapján. kockázatát sem. (Tahin. Artazcoz L. LV. 14: 43-48. Kultúra. Benach J. • a betegek nem ismerik a rendelkezésre álló lehetséges szolgáltatások körét és minőségét. hogy a betegek igényeit kielégítsék. Ducharme LJ. Blau P. 3. akik a legtöbb energiát fordítják arra. jóval szélesebb azonban az a kör.). december (1037–1056. Ch: The Functions of the Executive Harvard Univ Press 1971 ISBN: 9780674328037 7. Buda. In: Kopp M. munka iránti elkötelezettsége. Az ápolói munka az egészségügyi szervezetekben – hasonlóan az orvosokéhoz – a betegek érdekében zajlik: feladataik az ápolás legváltozatosabb területeihez köthetők. Az orvos és a beteg közt elfoglalt hely fontos közvetítő szerepet idéz elő. Semmelweis Kiadó 2006 24. In: Orvosi szociológia Szerk. az ápolók és a betegek befolyása az egészségügyi szervezetek működésére rendkívül eltérő. Kis J. 63: 13441351. Blasszauer B. Az életminőség alakulása az orvosnői hivatásban. bővíthetők. Sztrilich A. E kívánságok többsége azonban többletköltségekkel jár. 1989/b. 2003: 98-101 6. de az ismeretek a hivatkozott tanulmányokból megszerezhetők. Lippke S. Budapest. Parsons. 2007) Mivel az ápolók munkaidejüket szinte teljes egészében a betegek között töltik. Schneider H. gyakran az ápoló sokkal több információval rendelkezik. 5 1994: 68-78. minél kisebb kényelmetlenséget és kiszolgáltatottságot viseljen el. (László. a nagyfokú felelősség és adaptációs készség. Bakacsi Gy.: Az orvosszerep és az orvosi viselkedés In: Molnár L (szerk) Orvosi szocológia Medicina Kiadó 1989 Budapest 10. XLIV. London 2. mert nincs megfelelő tartalmú és mennyiségű információjuk és nincs megfelelő.:Az öngyógyítástól a kórházig In: Orvosi szociológia Szerk. Gilson L. London: Pro-Brook Publishing Limited. Reid.: Szántó Zs. Soc Sci Med. De nemcsak a gyógyítás személyi. 2008. their well-being. 2000) A betegek érdekei a kutatási eredmények tanúságai szerint súlyosan sérülnek. amelyek fedezete nem áll rendelkezésre az egészségügyi szervezetekben. 2007. 64 2007: 1997-2007 30. a folyamat eredményessége jellemzően nagy bizonytalansággal jár. hogy minél előbb és minél teljesebb mértékben meggyógyítsák. Borrell. Armstrong D: Az orvosi szociológia alapjai Semmelweis Kiadó. Budapest. Knudsen. Ezek részletes bemutatására itt most nem vállalkozhatunk.120 Az ápolástudomány tankönyve 5. fejezet Szervezetszociológia és egészségügy 121 zett presztízsvizsgálat. Knudsen HK. (Feith. Scott. In: Monika Gehner.. 2007). helyre került. Az egészségügy cselédjei. Kornai J. Ugyancsak áttekintettük az egészségügyi szervezetek kapcsolatrendszerét. ezzel szemben a hivatás jövedelmezősége már csak a 100. Kincses Gy. kiszolgáltatottan vesznek részt. amikor a fogyasztó még a szolgáltatást követően sem – vagy csak töredékesen – képes megítélni annak minőségét.: Szántó Zs.. Az orvosok egy szűkebb körének – a hatalmi pozíciót betöltőknek – jelentős hatása lehet a szervezeti folyamatok alakítására. Hozzájuk hasonlít az ápolók csaknem teljes köre. Kovácsné. Crutchfield TN. Susánszky. (2006) Education and health in 22 European countries. mint a beteget kezelő orvos. július-augusztus 673-686 13.: Az orvos-beteg kapcsolat szociológiai megközelítése.M.:Szántó Zs. Kósa K. • a betegeknek azzal a nehézséggel is meg kell küzdeniük. évfolyam 4. helyen áll a megkérdezettek szerint. LászlóK. Helman CG. Doherty J. Dragano N. Benach. WHO Commission on the Social Determinants of Health. Ez a közbülső helyzet azonban egyszerre alárendelt és hatalmi is. türelmet és megfelelő mennyiségű időt kér az ápolásához. Budapest. (Buda.:Az egészségügyi rendszer jellegzetességei In: Orvosi szociológia Szerk. alárendeltség. Jávor I. 2006: 314-323. Lampek. • a betegek a gyógyítás nyelvezetét nem értik sem a szóban átadott információkból. Hivatáspresztízs és önértékelés. ahogy a kényelmesebb kórházi ellátást is. 25. Semmelweiss Kiadó 2006 Budapest 32. Összehasonlító elemzés diplomás ápolónők és orvosnők véleménye alapján. a fizikai és pszichés terhelések stb. Csepeli Gy: A szervezkedő ember Osiris Kiadó Budapest 2003 ISBN 963 389 454 9 14. 21. ahogy nem ismerik a gyógyítás folyamatát. Hasonló az igénye az ápolókkal kapcsolatban is: több figyelmet. 146: 1383-1391.: A puha költségvetési korlát szindrómája a kórházi szektorban Közgazdasági Szemle. Súlyosabb az eset akkor. 29. működésük során felmerülő problémákról. 1997) Az egészségügyi szervezetek kliensközpontú felfogása szerint a beteg érdekében zajlik minden tevékenység. Az így kialakult konfliktusok a betegek túlnyomó részéről nem felvállalható. 1995. (2004) Combining job and family demands and being healthy. Williams. 326: 670-671 17. Boore. A munkavégzéshez szükséges tudás a 38. Budapest. a munka jellegéből fakadó feszültségek és konfliktusok gyakran a beteggel való kapcsolatot „mérgezik”. Job stress and poor sleep quality: Data from an American sample of full-time workers. Roman.). Global Forum Update on Research for Health Volume 4.

Budapest. Kaposvári Cs. változása követéses vizsgálat alapján. Susánszky É. o. Boore J. Németh R: Szükségletre korrigált egészségügyi ellátás igénybevételének egyenlőtlenségei Magyarországon LAM 2010. Reid N. Ross CE. 34. 37.: És rajtunk ki segít Esély 2000. évf.122 Az ápolástudomány tankönyve Health Behavior Change in Three International Samples. J.:Patient/doctor relationships in the new NHS. M. Int J Nurs Stud. július–augusztus (549–564.. Jeges S. Voszka É. Lampek K..Bp.: Az orvosi hivatás In: Orvosi szociológia Szerk.) 44. McGrath A. XLVII. British Journal of Hospital Medicine 1997 Apr . International Journal of Behaviour Medicine. American Sociological Review.-Zurhausen: Organization Vahlen 2005 ISBN 978-3-8006-3736-2 39. 1987. 45. 2-3 sz. Piczil M.: Szántó Zs. .:Tulajdonosi szerkezet és vállalatirányítás a magyar nagyiparban Közgazdasági Szemle. 1986.. Pikó B. Nagy Cs. Bakacs M. Somlai P. M.: Family Theories 2008 SAGE Publication ISBN: 978141293748 46. Bakacs M. 60: 719-745. Vitrai J. 2011 Jan 14. Williams D.20(8):527–532. Sági M.: Gazdaság és társadalom 1.. Wu C. 1: 110-117 36. Konfliktus és megértés (A családi kapcsolatrendszer elmélete) . 2010 Budapest 43. 2000. Gondolat Kiadó 40. Parsons T.Klei D.: Jelentés egy egészségben elmaradott országból… Egészségjelentés ● 2010 EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. 42. Kaposvári Cs..: The Social System Free Press 1951New York 35.) 41. (1995) The links between education and health. Demográfia (2000.: Az iskolai végzettség és az egészségi állapot. Schulte M. Semmelweiss Kiadó 2006 Budapest 38. Tahin T. Vitrai J. Weber M. (2003) Occupational stress in nursing. 40: 555-565. [Epub ahead of print] 33. Juhász A. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. White J.

A gyakorlati tudás legfontosabb forrásait a 6-1. folyóiratok • Szakmai könyvek • Szakmai tanfolyamok. Az ápolók valóban sokféle ténnyel. A releváns szakirodalomból származó tudás az utolsók között szerepelt. már készültek felmérések nemzetközi és hazai viszonylatban is. ezt követte az ápolóképzésben megszerzett ismeretanyag. beavatkozás. Sajnálatos módon kevés ápolási problémához áll rendelkezésre szakmai irányelv. gondozása során. a szakmai irányelvek és módszertani levelek ajánlásainak figyelembevételével Példák: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokolljai A decubitus rizikófelmérése. a betegmenedzsment elvégzéséhez szükséges események és tevékenységek rendszerezett listája.12. amit az osztályon elérhető források (standardok. KARAMÁNNÉ PAkAI ANNAMÁRIA. szakmai irányelvek. Több mint 20 évvel ezelőtt BARbARA A. Kanadában (1999) 600 fős ápolói mintán végzett. kiállítások. hiszen az ápolóknak a képzés során megszerzett elméleti tudást át kell ültetniük a gyakorlatba. táblázat foglalja össze. DR. a kollégáktól elsajátított ismeretek követtek.31-ig) • Helyi eljárási leírások: egy ápolási beavatkozás elvégzéséhez szükséges tevékenységek rendszerezett listája. az egyszerű megfigyelések eredményeire – és a hagyományokra támaszkodnak. Arról. CARPER (USA. Az ápolási ismeretek alapjai . DÉR ANIkÓ. valamint a mindennapi ápolási gyakorlatba való átültetésében. A gyakorlati ápolási ismeretek legfontosabb forrásai • Az ápoló által szerzett saját tapasztalatok a betegápolás során • Az ápolóképzés során szerzett ismeretanyag • Orvosi és ápolási szakmai folyóiratok • Orvosi és ápolási kutatási eredményekről szóló cikkek. továbbképzések • Szakmai konferenciák. táblázat. 6-1. Példa: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve A stressz inkontinenciában szenvedő nőbetegek fizioterápiás kezeléséhez Készítette: A Magyar Gyógytornász Társaság (érvényes: 2011. Az irodalomkutatás az ápolásban SCHIBERNA-CsER HENRIETTA. folyamatokat leíró útmutatók • Szakmai protokollok: az aktuálisan végzett meghatározott egészségügyi ellátás. ismerettel dolgoznak az egészséges kliens vagy a betegségben szenvedő páciens ápolása. kezelés. útmutatók. esztétikai ismeretek (melyek az ápolói hivatást a diszciplínán túli művészetté emelik). • Ápoló munkatársaktól nyert információk • Orvosokkal folytatott szakmai megbeszélések • Az ápoló intuíciói a beteg ellátása során • Média 6-1. A betegellátással kapcsolatos gyakorlati döntéseik meghozatalában az ápolók elméleti ismeretanyagukon túl mégis leggyakrabban az empíriára – azaz mások vagy saját tapasztalataira. továbbképzések).31-ig) Készítette: Az Ápolási Szakmai Kollégium • Ápolásszakmai irányelvek (evidence based guidelines): segítséget nyújthatnak az evidenciákon alapuló ápolás hazai megerősödésében. 1978) már javasolta az ápolói ismeretek osztályozását a következők szerint (6-1. technológiák kezelési kézikönyvei. berendezések. a helyi eljárási leírások a szakma szabályainak megfelelőek. etikai ismeretek (az ismeretek morális alapjai) és a személyes ismeretanyag. de tudományos bizonyítékokkal nem vagy kismértékben alátámasztottak. ábra): empirikus ismeretek (az ápolásnak mint tudománynak az alapjai).6. börzék • Eszközök. protokollok. prevenciója és kezelése A stroke ápolása A betegségekhez társuló malnutrició megelőzése és kezelése mesterséges táplálás terápiával – Enterális szonda-táplálás (érvényesek: 2011. kérdőíves felmérés eredményeként az alábbi eredmények születtek: A leggyakrabban használt tudásforrás a betegekről az ápolás során szerzett saját tapasztalat volt. Miután kevés ápolási tevékenységre készült szakmai irányelv. hogy az ápolók gyakorlati tudásukat honnan merítik leginkább.12. ill. az intuíciók és az munkában eltöltött évek adta rutin is megelőzte a fontossági sorrendben. OLÁH ANdRÁs A kritikai gondolkodásmód jelentôsége az ápolásban Az ápolás alapvetően gyakorlati szakmának számít. ábra.

Nem tudományos. a szakma jeles képviselői elé tárva publikálnak.és információtudományi szakfolyóiratban megjelent közlemény. ha szükségünk van rá. az Egészségügyi Közlöny. Főleg intézmények. Az Amerikai Egyesült Államokban pl. ahol az információ megtalálható papíralapú és/vagy elektronikus formában. hol. A tudományos kutatás alapja. Hogy a vizsgálatok. amelyek a felsőoktatási képzés keretében íródtak. a PhD disszertációk és tézisek azon intézmény központi könyvtárában. hiszen új forráslelőhelyeket alkalmazhatunk. ahol a védésre sor került és/vagy a doktori iskola webes felületén. A hozzáférés nehéz és a használat korlátozott. tartalmazhat címjegyzéket. annak érdekében. Szakdolgozat. • Tanulmánykötet. • Nemzeti bibliográfiák. kiemelt témákról. Az irodalmak feltárása. Előfordul. A szakdolgozatok. releváns irodalomkutatást kell végezni. A lelkiismeretes és precíz irodalomkutatás számos probléma megelőzését segítheti elő. 1994. rendezni. disszertáció. beszámolókat. szakmai vitákról. hogy az információ forrásához a későbbiek során vissza tudjon térni (pl. a szerző neve. hetilap. közlemények. szakmai közösségek tevékenységéről adnak tájékoztatást. hanem hírértékű írásokat. melyet a 7. tények érvényüket veszthetik. Hírlevél. Magazin. Elsődleges forrás a kutató által közvetlenül végzett felmérés és adatgyűjtés. hogy a Zala Megyei Kórház diplomás ápolói mindösszesen 32. . Márpedig be kell látni. kutatási beszámoló. mert azok a vizsgálati eredmények. új megközelítéseket. Elôzetes kutatások feltérképzése (az irodalomkutatás) A tudományos kutatás több egymásra épülő feladat megoldásának a folyamata. vagy később is elő tudjuk keresni. nagydoktori disszertációk pedig a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában. Jogszabálygyűjtemény. részeredményeket. Ennek az alapfeltétele a kritikus gondolkodásmód elsajátítása. Szakmai honlap. Mindezt azért emeljük ki a tudományos megismerés folyamatából. milyen eredményeket ért el és milyen következtetéseket vont le. erősségeit és gyengéit. 11%-os gyakorisági arányban volt kimutatható. tudományos fokozat megszerzéséhez írt tudományos jellegű munka. szakdolgozatot készítő előbb-utóbb eljut a könyvtárba is. ProQuest Medical Library adatbázisokból csak 0. Erre a problémára világít rá egy. mérőeszközöket. Egy-egy tudományág részterületét vagy egy konkrét jelenséget részletesen. módszereit. a kandidátusi. Egy témában összegyűjtött önálló tanulmányokat tartalmazó mű.4% kért adatokat. Az adott szakirodalomra vonatkozó jegyzetnek célszerű tartalmaznia (6-2. amikor jogerősen marasztaltak el egy orvost. amelynek magzatkárosító hatását az akkori releváns szakirodalom már közel 150 cikkben bizonyította. a napi gyógyítás/betegellátás problémáinak megoldása csak kb. ennek lépéseit mutatjuk be. Példa egy jegyzet/gyűjtőcédula tartalmára Adatgyûjtés Az ezredfordulót követően a szakirodalmi források gyűjtése többnyire az interneten kezdődik. megdőlhetnek. A megkeresendő vagy a már megtalált források azonosító adatait ne felejtsük el pontosan felírni. amelyből értesülhet az olvasó. ill. a témánkkal kapcsolatos forrást feltárnunk és feldolgoznunk. hogy valóban megtaláljuk. ábra) a bibliográfiai adatokat (2. Felsőfokú tanulmányok lezárásaképp. hogy milyen problémákat kell megoldani a szakirodalom segítségével. • Kutatási jelentés. lehetőséget adva a szakma tág értelemben vett képviselőinek is a megvitatásra. 616 a B91 Buda József A betegápolás története és szemelvénygyűjtemény a betegápolás történetének irodalmából : Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai jegyzet [a] Diplomás Ápoló Szak hallgatói számára / Buda József. A következő fejezetekben a tudományos szakirodalom tanulmányozásának és a vizsgálati eredmények értékelésének elméleti és gyakorlati szempontjai kerültek összefoglalásra. ezért néhány alapvető elvet célszerű szem előtt tartani: Lehetőleg szövegszerkesztő programban készítse jegyzeteit. hírleveleket. amelyekből folyamatosan tájékozódhatnak a szakterületükön a kutatók a legújabb kutatásokról. Mielőtt a hallgató. országtól függetlenül is alkalmazható elméleti és gyakorlati ismeretek összefoglalására. ill. klinikai osztályokon lévő könyvtárban) találja meg. kutató megkezdi az irodalom összegyűjtését. a minisztériumok által kiadott ágazati közlönyökben pedig csak a közvetlenül az ágazatra vonatkozó törvények. milyen módszerrel. ahonnan az adatot kiírásra kerültek (2. Konferenciákon elhangzott előadások. ábra. A Magyar Közlönyben minden jogszabály megjelenik.). ha az adott előadás nem jelent meg írásban. Ebben a fejezetben e folyamatból az irodalomkutatásra fókuszálunk. melyet mások kutatásai már tisztáztak és így a téma vizsgálata az általunk tervezett aspektusból már nem időszerű. -282 p. teljességre törekvően tárgyaló. tények folyamatos követése releváns szakirodalom tanulmányozásával. melyeket érdemes áttanulmányoznunk. amelyek nem alapulnak más leírt forráson (pl. mert napjaink kutatója sokkal szélesebb körből választhat a tudományos közleményekből. míg a Medline. ábra b). ki kell alakítania egy információgyűjtési rendszert azért. . Magukba foglalják az említett megjelenési formákat. Hogyan induljunk el? A rendszeres irodalomkutatás kiindulópontjai lehetnek a következők: • Valamely könyvtár hagyományos cédulakatalógusa. Alapvető anatómiai. megfigyelések tekinthetők leginkább megalapozottnak. Nem szükséges minden. Tudományos előadás. evidenciának. hogy megbízható. Általában havonta. hogy az evidenciaként kezelt tények is változhatnak. Ha nem áll rendelkezésére számítógép a munka e fázisában. A források között megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos forrást. mert így tetszőleges módon tudja azokat a későbbiekben csoportosítani. A Zala Megyei Oktatókórház Könyvtárának adatai alapján egy 2000-ben végzett felmérés eredményeiből kitűnik. ahhoz ismernünk kell. azonban a szerzők törekedtek az intézménytől. kéthavonta vagy negyedévente jelennek meg.).5%ának szolgáltattak adatokat az OLIB Web View adatbázisból. A fenti eredmények azért elgondolkodtatók. a kutató a legújabb kutatási eredményekről. főleg tudományos írásokat közölnek. A könyvtáros napi szinten egyeztet az orvosokkal arról. az adott intézmény könyvtáraiban férhetők hozzá. de hivatkozni kell rá akkor is. amit az Egészségügyi Minisztérium ad ki. lásd a bibliográfiák részt). de számos más területen az ismérvek. Folyóirat. egy bizonyos szerző vizsgálata esetén a szerző műveinek vizsgálata. hogy a választott témában ki. • Offline vagy online módon elérhető elektronikus katalógusok (opac-ok). Tájékozódni kell arról. kutatások eredményeiből mit fogadunk el bizonyítéknak. amit fel lehet használni munkánk során. Tudományos infor- • • • mációkat tartalmazó mű. majd ezt követi az olvasás. (A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai című) fejezetben részletesen ismertetünk. • Elektronikus könyvtárak. témakör. A későbbiekben bemutatjuk a releváns információk felkutatásának módszerét. pl. melyben kiemelt szerephez jutott az elektronikus adatbázisok és könyvtárak elérhetősége és alkalmazása. mint akár egy-két évtizede. bírói precedens található arra az esetre. Elsődleges források lehetnek a következők: • Monográfia. Sok forrást lehet találni. jelentések stb. és az orvos még ugyanezen a napon hozzájut azokhoz a közleményekhez. összefoglaló. nagyon fontos a források közti válogatás. • Szakbibliográfiák. valamint azon forrás megnevezését. amelyek segíthetnek a terápiával kapcsolatos döntések meghozatalában. vagy olyan probléma vizsgálata. a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás könyvtár. Ezt követően Medline-ban és további aadatbázisban megkeres 4-5 releváns cikket. Ennek alapján a későbbiekben a hivatkozásokat pontosan és etikusan állíthatjuk össze. amelyet nem publikálnak. A felmérés alapján a szakirodalom-kutatás célja leggyakrabban a szakmai előadások előkészítése. Honlapja lehet intézményeknek. ismertetőket közölnek. elérhetőségeket. élettani ismereteinkre valószínűleg sokáig támaszkodhatunk. melyek közlik az általuk fontosnak tartott információkat. nem megfelelő módszerrel végzett kutatás. megjelenés éve. Megjelentetnek híreket. a kutatási terület relevanciája vagy határterületi jellege stb.124 Az ápolástudomány tankönyve 6. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 125 Hasonló eredményeket láthatunk Magyarországon is. rendeletek. mert az emlékezetére hagyatkozva írt fel olyan epilepsziaellenes gyógyszert terhes anyának. A feldolgozás közben is találhatunk új információkat. Az ápolóknak tehát a képzéseik során elsajátított elméleti tudás gyakorlati átültetéséhez nélkülözhetetlen a legújabb ismeretek. hivatkozási célból).Pécs : POTE. a felhasználandó források listája sosem tekinthető teljesnek vagy lezártnak. a kutatás lépéseit. • Offline vagy online módon elérhető szakadatbázisok. statisztikai kiadványok. akkor ugyanezen okból célszerű cédulára jegyzetelni (pl. A kurrens (legfrissebb) forrásokat a közlönyök képviselik. de a kutató. mely az amszterdami egyetem orvosi központjában dolgozó klinikai könyvtáros tevékenységét mutatja be. • • • • IRODALOMGYÛJTÉS A hallgató. szervezeteknek. nagyobb terjedelmű mű. a kezdő kutató a dolgozatához szükséges forrásokat leginkább intézménye könyvtárában vagy speciális szakkönyvtárban (pl. milyen szempontok mentén kell a tudományos eredményeket értékelni. PTE Egészségtudományi Kar Pécsi Képzési Központ b 6-2. hogy a részletes kutatási jelentés nem nyilvános. amelyeket tudományos szakmai folyóiratokban. A könyvtárban az első lépés a bibliográfiakészítés (cédulák elkészítése. Ekkor a hallgatónak és kezdő kutatónak tisztában kell lennie a vizsgálandó téma kereteivel. Ide tartoznak továbbá azok az anyagok. ismertetve a vizsgálat. és részletes adatokat ismerhet meg a kutatásból. mikor. A szakdolgozatokhoz való hozzáférést az adott intézmény szabályozza. Ilyen pl. állásajánlatok jelennek meg. Általában sorozatok keretében jelenik meg. A szakmai időszaki kiadványok sajátos műfaja. A fejezet megírása során hangsúlyosan jelennek meg – tekintettel a fejezet szerzőinek munkahelyére – a Magyarországon és azon belül a Pécsi Tudományegyetem keretében elérhető szolgáltatások és alkalmazott gyakorlat. a jegyzetelés és a cédulázás. ábra a).

majd a KERESÉS feliratú gombbal indítsuk el a keresést (6-4. A nagyobb könyvtárakban elektronikus katalógusok vették át a cédulakatalógusok szerepét. vagy csak helyben használható). Egyszerű kereséskor egy adott szerző. egészségügyi stb. hogy az adott dokumentum megvan-e a könyvtárban. összehasonlító bemutatása. a szakterület elvárásainak megfelelő szerkezetben foglalja össze tematikusan. különféle szinteken (országos. Az OPAC előnye. mi a státusa (kölcsönözhető-e. A különböző mezők indexeiben való keresések összekapcsolására logikai operátorokat. kiegészíti. • Összetett keresés (advanced search). A hagyományos papír alapú katalógus a különböző szempontok szerint rendezett cédulák összessége. Ez az úgynevezett szürke irodalom. Az OPAC-ban való sokoldalú keresés mellett mód nyílik az olvasók számára fontos információk megjelenítésére is. ábra. Előnye. A visszakereshetőség szempontjából lehet betűrendes.lib. Ezért keresőfelületük eltérő lehet. kis példányszámú. • Böngészés (browse). A katalógus papír alapú és elektronikus formátumú lehet. hogy térben és időben korlátlanul használható. Hogyan és mire lehet használni az OPAC-ot? Az online katalógus tartalmazza a könyvtár állományba vett dokumentumait. pl. Az egészségügy eredményeit. amely bemutatja. a százalékjelet (%) és a kérdőjelet (?). Ez utóbbi esetben csonkolt keresést végezhetünk. A továbbiakban a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára. hogy sokféle visszakeresési szempont szerint lehet tájékozódni a könyvtár állományáról. de széles körben nem publikált tanulmányokat. A segédkönyvek jellemző műfajai • Szaklexikon. ha pontosan ismerjük a keresett mező tartalmát vagy annak egy részét. Lehet egynyelvű vagy többnyelvű. ezen belül betűrendben. A csonkolás a karaktersorozat elejének vagy végének a levágása. „A szürke irodalom fogalma alatt az egyetemek. mennyiségeit. dokumentumtípust. 6-4. Egy-egy tudományterület rendszerező összefoglalása. Speciális típusa a tárgyszójegyzék. A létező szakirodalom nagy része másodlagos vagy közvetett forrás. kereskedelmi forgalomba nem kerülő anyagokat értjük. megyei és városi könyvtárak) és szakkönyvtárak (pl. Gyakran nevezzük összefoglalóan kézikönyveknek a másodlagos forrásokat. szak-. míg az összefoglaló művek a mélyebb ismeretszerzést szolgálják. • Szakirodalmi szemle. • Statisztika. hogy az adott területen írott. Példa az egyszerű keresésre kor az egészséges. meghatározása után az irodalomkutatás első lépéseinél célszerű felkeresni a könyvtárakat. amelyeket a megjelenített információk mélysége és összetettsége alapján két csoportra oszthatjuk. időrendi stb. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 127 Másodlagos források A másodlagos források gyakran legalább ennyire fontosak. cím. • Kézikönyv. megyei) megjelentető adatok ismertetése. Betűrendben kereshető fogalmak. ugyanahhoz az adathoz. Egy szakterület fogalmainak rövid értelmezését adja.” KÖNYVTÁRi kATALÓGUSOk A könyvtárak állományában megtalálható dokumentumokhoz való hozzáférést a katalógusok biztosítják. amennyiben szükséges. eredményeit. disszertációkat is ismerje a kutató. Ezeknek a katalógustípusoknak akkor van jelentőségük. vitatja. elemzi. A kereső/böngésző felület lehetővé teszi a könyvtár dokumentumainak több szempontú visszakeresését. A hallgatók által használt. • Gyakorlott keresés. kutatóintézetek. ábra. sorozati. nyelvet. a hashmark (#). adatszerű tájékozódást. válasszuk ki a megfelelő típust a legördülő listából. • Szakszótár. Az összefoglaló művek jellemző műfajai • Enciklopédia. úgynevezett Boole-operátorokat használjunk. Az irodalomkutatás eszközei A kutatás vagy szakdolgozati téma átgondolása. A szakterület legfrissebben megjelenő műveinek összefoglaló. ezért a használó már nem nagyon találkozik vele. általában ingyen hozzáférhető a számítógépes hálózaton. cáfolja. bárki számára közvetlenül. Keresési módok Az online katalógusok általában négy keresési módot ajánlanak fel: • Egyszerű vagy gyors keresés (search). segédkönyvekre és összefoglaló művekre. tárgyszó stb. kormányzati és egyéb szervek által készített. ábra). Elektronikus katalógus (OPAC=Online Public Access Cataloge) Az OPAC olyan számítógépes katalógus. A segédkönyvek a gyors. egészség% beírása- 6-3. Leggyakrabban a százalékjelet (%) alkalmazzuk (pl.126 Az ápolástudomány tankönyve 6. megadásával (6-3. egészségügy. intézmények tömör. bizonyítja az elsődleges forrásokat. szakszerű magyarázatai.hu/. A kereséshez írjuk be a kere- sendő kifejezést a beviteli mezőkbe. nevek. Használhatjuk a dollár ($). Összetett keresésnél lehetőség van több egyszerű keresés ös�szekapcsolására. találatokat is megkapjuk). A felsőoktatásban a szakma alapvető kézikönyvei is egyben. mely nyilvános. Nagyobb tudományterület alapfogalmait.pte. Példa az összetett keresésre . Szürke irodalom A témakör teljes ismerete megköveteli. Boole-operátorok: az adatbázisban való keresés során a találati halmazok összekapcsolására használt műveleti kifejezések. Elektronikus elérhetősége: http://www. információhoz egyidejűleg többen hozzáférhetnek. • Tankönyv és főiskolai jegyzet. a csillag (*) jelet. mekkora példányszámban. A könyvtárak gyűjteményeiket tekintve lehetnek általános (pl. orvosi. nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett. tananyagot tartalmazó információforrás. Az OPAC-ok mindig az adott könyvtárban használt integrált könyvtári rendszerre épülnek. állítsunk be kiadási időt. klinikai könyvtárak). PTE Egészségtudományi Főiskolai Kar könyvtára. ismerteti. ha a könyvtár állománya még nincsen teljes egészében az elektronikus katalógusban (adatbázisban) feltárva. ábra) könnyen megtalálhatjuk a keresett dokumentumot. hol található. elektronikus katalógusát mutatjuk be.

Így nem csak a szerzőre keresünk (Buda). így építve a Magyar Orvosi Bibliográfiát (MOB). konferenciák anyagát. ábra. ill. A státuslista 6-7. a kifejezés katalógusban használt formáját illetően. A dolgozat elkészítése során fontos többször ellenőrizni a szakbibliográfiákat. Az adatbázisban több szempontú keresés lehetséges. kulcsszóra és folyóiratra lehet keresni. szerzőre. hogy a találatok men�nyisége. amiben a „Buda” kifejezés előfordul. időszaki kiadványok. gyógyszerészet és ezek határterületein megjelenő könyvek. hogy hol található (lelőhely). kongresszusok. A bibliográfia feldolgozza a magyar egészségügy. Ebben segítségünkre lehetnek a bibliográfiák. ábra. orvostudomány. a másodikat nem. • NOT logikai NEM vagy kizárás: olyan találatokhoz vezet. és rendszerezik. BibLiOGRÁFiÁk A dolgozati vagy kutatási téma irodalomkutatásának során nem szabad megelégedni egy-egy könyvtár katalógusának áttekintésével. Fontos megismernünk az általunk keresett témában világszerte megjelent műveket. Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI) rendszeresen elkészíti és publikálja a Magyar Nemzeti Bibliográfia részét képező Magyar Orvosi Bibliográfiát (MOB). tudományos értekezések. a szerző nevének helyességben.hu oldalról érhető el. ábra) segítség kérünk az adatbázistól a megfelelő kereső kifejezés kiválasztásához. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 129 • AND logikai ÉS kapcsolat: olyan találatokat kapunk. amelyek a kereső kifejezések mindegyikét tartalmazzák. A rövid találati lista 6-6. hanem mindenre. A találati mező előtti jelölő négyzetbe kattintva megjelenik a dokumentum részletes információja. A szakbibliográfiák régebben nyomtatott formában jelentek meg. Címre.128 Az ápolástudomány tankönyve 6. A Magyar Orvosi Bibliográfia elektronikus változata a http:// www. amely a keresőkérdésnek megfelelő dokumentumokról csak az azok azonosítására alkalmas információkat (szerző. társadalom-orvostan. ábra). A legfontosabb hazai egészségügyi bibliográfia: Magyar Orvosi Bibliográfia (MOB) Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Országos Egészségpolitikai Szakkönyvtár a hazai orvostudományi és határterületi szakfolyóiratok cikkeit és módszertani leveleit dolgozza fel. ki lehet-e kölcsönözni. hogy a keresett dokumentumnak van-e kölcsönözhető példánya. A talált rekordok megjelenítéséhez az OPAC több lehetőséget is felkínál. ábra). tárgyszóra. cím. mivel annak írása közben számunkra lényeges információk jelenhetnek meg. A státuslista megmutatja. módszertani levelek. 6-5. elő lehet hívni az egyes indexeket böngészés módszerrel. az hol található. pl. Napjainkban a digitális technikának köszönhetően ez naprakészen elektronikusan rendelkezésünkre áll. és kölcsönözhető-e vagy nem (státus) (6-6. Böngészéskor (6-7. • OR logikai VAGY kapcsolat: használatával a találati eredmények mindegyike legalább az egyik kereső kifejezést tartalmazza. A rövid találati lista tartalmazza a dokumentumok azonosításához szükséges adatokat. a rendezés (szerző/cím/ dátum szerint) növekvő vagy csökkenő sorrendben legyen. amelyek az elsőnek megjelölt kifejezést tartalmazzák. A találatok 20-as listában jelennek meg egyszerre maximum 20 oldalon (400 tétel). A csonkoláshoz % jel használható. a szakbibliográfiák. Böngészés . mivel az csak az adott könyvtár által összegyűjtött dokumentumokat tartalmazza. A találatok megjelenítése A keresés eredményeként egy találati listát kapunk (6-5. A szakbibliográfiák egy-egy szakterület megjelent irodalmát gyűjtik össze. ábra. részletessége (rövid/hosszú). Amennyiben bizonytalanok vagyunk a keresett kifejezés helyesírásában. földrajzi és nyelvi határoktól függetlenül.eski. A MOB ma már webes felületen és CD-ROM-on jelenik meg. megjelenés éve) közli.

A megadott kereső kifejezések logikai ÉS kapcsolatban állnak egymással. ábra). Egyszerre mindig csak egy találati oldalból jelölhetünk ki tételeket. Láthatjuk. összetett keresésre. amelyeket kijelöltünk. Cím szerinti keresés 6-10. ábra. A címre kattintva az adott tétel részletes leírását és (amennyiben a tételhez tartozik) az összefoglalóját tekinthetjük meg. vagy lehetőségünk van az összes (maximum 20) találat részletes leírásának a megjelenítésére. mint az egyszerű keresésnél (6-11. Kiválaszthatjuk a minket érdeklő egyes tételeket úgy. Összetett keresés Az összetett keresés szolgál egyszerre több kereső kifejezés megadásával való keresésre. Csak azoknak a részletes leírását nézhetjük meg. ábra). mert a találatok a bibliográfiai tételek cím szerinti betűrendjében jelennek meg. A kijelölt találatok részletes leírása 6-9. A 20 találat egyszerűen megjeleníthető a jelölő négyzetek bejelölésével. továbbá böngészésre. ábra). hogy a könyvtári katalógusban való kereséshez hasonlóan itt is lehetőség van egyszerű. ábra. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 131 Egyszerű keresés Az egyszerű keresés segítségével címre és kulcsszóra ajánlott keresni. összefoglalók nélkül (6-10. ábra. Összetett keresés kulcsszóra . ábra. ábra). hiszen így az összes A/Aznévelővel kezdődő dokumentum az A betűnél szerepelne. hogy a tételszám melletti jelölő négyzetbe kattintunk (6-9. 6-8. A cím eleji névelőket nem kell beírni a keresésnél (6-8. A megjelenítés ugyanolyan. Példa a találati listára 6-11.130 Az ápolástudomány tankönyve 6.

amelyekről a keresés tovább folytatható. kutatás sem képzelhető el irodalomjegyzék nélkül. ahogy az eredeti dokumentumban szerepel. Ezek tartalomjegyzékszerűen mutatják be a web-helyen található információkat. Az egyszerű keresési felületen a felkínált mezőbe nem csak egy kifejezést lehet beírni. Itt csak azok a nevek szerepelnek. A hivatkozások összessége utalhat arra. hanem logikai operátorokkal (Boole-operátorok) összekapcsolt kereső kifejezéseket is. Ha nem tudjuk a pontos nevet.altavista. Ilyenek pl. akkor a vezetéknevet elég beírni vagy abból néhány karaktert.és keresztnevet is beírni. kulcsszavak és folyóiratcímek szerint. Kiss. esetleg másik keresőgéppel kell próbálkoznunk. INTERNETEN VALÓ kERESÉS Az interneten való keresést megkönnyítő keresőprogramok. Ezek használata nem függ a hálózat sebességétől. A hivatkozásban pontosan meg kell adni az idézett szöveg forrásdokumentum szerinti oldalszámát. Ha pl. Az internetes keresők használata során a logikai operátorok alkalmazása növeli a hatékonyságot. Kissik stb. Ezért minden olyan oldal találatként jelenik meg. a keresők a teljes szövegek alapján keresnek.google. Szerzőre való keresés Amennyiben ismerjük a szerző teljes nevét. • Tartalmi összegzésként (parafrázis). kutatási jelentések. amelyen az összes általunk beírt kifejezés szerepel. akkor hivatkozni kell a közvetítő műre.com) (6-12. tárgyszavak.hivatkozva a forrásra . elméletek felvázolásával. mennyire aktuális és friss anyagokat tekintett át. szerzők. merevlemez) elérhető offline adatbázisok. Ezért ha több szóból álló kifejezésre. valamint több mint 9 órányi magyarázó hanganyagot és ehhez kapcsolódó írott szöveget tartalmaznak.matavnet. A CD-ROM-ok 554 eredeti preparátumról készített. Ilyen anyag a Repetitio Anatomiae oktató CD. akkor érdemes a vezeték. A jegyzékben feltüntetett dokumentumok alapján kiderül. A felmérhetetlen tömegű és nem rendszerezett információ közül a keresőgépek segítségével lehet kiválasztani a minket érdeklőket. Amennyiben túl sok a találatunk. akkor a felesleges találatok számát csökkenthetjük. A források felhasználási módja A különféle forrásokat többféleképpen lehet felhasználni: • Szó szerinti idézetként. szerző). Irodalomjegyzék Egyetlen szakdolgozat. Az interneten való keresés elterjedt a szakmai és a szakirodalmi keresésben is.com). akár egymástól függetlenül is.altavizsla. Az idézőjelet az idézet elejére és végére is ki kell tenni. • Tények. Azok a címek. megadott sorrendben szerepelnek. melyek mögött találatot is kapunk. vagyis mintha a Kis után %-jellel csonkoltunk volna. akkor célszerű ezt a keresést választani. Ez azt jelenti. • A felhasznált irodalom jegyzéke. de gyakran bonyolultabb. keresőrendszerek az adatbázisokhoz sokban hasonló felületen keresztül szolgáltatnak. A tudományos érték szempontjából fontosak azok a dokumentumok is.saját szavaival adja vissza. Itt csak azok a tárgyszavak szerepelnek.) Ezt közvetett hivatkozásnak hívjuk. irodalmak írásos és szóbeli anyagait sokféleképpen fel lehet használni. és hogy a bibliográfia formája és a hivatkozás fajtája összhangban legyen. A megfelelő hivatkozásnak formai szabályai vannak. nevekre kívánunk keresni. ábra. klini- . A szó szerinti idézésnél mindig idézőjelbe tesszük az idézett szövegrészt. felmérések eredményei. A dolgozat kétféle bibliográfiát tartalmaz: • Hivatkozások jegyzéke. Az internetes keresőkben nincsenek egységesített tárgyszavak. amely az anatómiai alapismeretek megismeréséhez nyújt segítséget. és ennek figyelembevételével vezesse a gondolatmenetét. amely a szerzőről is információt nyújt. hogy nem szó szerint idéz. amelyek nem jelentek meg. ugyanúgy. vagy összetett keresést célszerű választani. a linkek.132 Az ápolástudomány tankönyve 6. akkor érdemes a böngészés keresési módot választani. valamint ezen keresztül az eredeti forrásra. Keresés a Google segítségével kai osztályokon őrzött íratok. általában kék színnel és aláhúzással vannak jelölve az egyes lapokon. Tárgyszóra való keresés. amelyek fontos információkat tartalmazhatnak a választott téma megírásához. 6-12. Az internetes keresők . Ha nem tudjuk a pontos tárgyszót. amik mögött találatot is kapunk. A kutatás során hasznos lehet a tárgyszavak szinonim kifejezéseire vonatkozó kereséseket is elvégezni. új kifejezéssel. szűkíteni lehet a keresést. OFFLiNE ADATbÁZiSOk Ide tartoznak a helyi adattárolókról (CD. ha a „pontosan ezt a kifejezést” (exact phrase. A dolgozat során a felhasznált művekre mindenképpen hivatkozni kell. Ha nem vagyunk biztosak a szerző teljes nevében. • Google (http://www. Kulcsszóra való keresés A kulcsszó a dokumentum címében. A tartalmi átvételt. összegzést parafrázisnak nevezzük. ábra). Felhasznált irodalom A felhasznált irodalom alapján következtethetünk arra. Ezek az úgynevezett láncszemek. a disszertációk. Az online adatbázisok. érdemes a Böngészés keresési módot választani. DVD. hogy a szerző szakmailag mennyire hiteles. Az online és az offline adatbázisok előnye a papír alapú bibliográfiákkal szemben. hogy a dolgozat. mint a szó szerinti idézésnél. Az internetes keresők mindegyikében lehetőség van az egyszerű keresés mellett az összetett keresésre. de ide tartoznak intézmények irattárában. hanem a szerző gondolatait .hu). Kisbenedek. hanem az információkat közvetlenül az internetes forrásból veszik. szinonimákkal. Ebben az esetben is pontosan kell hivatkozni. szoftver). az eőbb ismertetett elektronikus adatbázisok előnye. A hivatkozás lényege. mert segítségével csak olyan találatokat kapunk. a következők: • AltaVista (http://www. A kutatás során összegyűjtött dokumentumok. Törekedni kell arra. NEM PUbLikUS iRODALOM Az elméleti kutatások alapvető forrásai a nyomtatásban megjelent dokumentumok. VAJdA JÁNOS és DR. kiterjedésben dolgozta fel az adott témát.az adatbázisokkal ellentétben .yahoo. hogy a szerző lehetővé tegye a kiadvány egyértelmű azonosítását és az idézett szöveg vagy gondolat helyének meghatározását. amelyekre szó szerint hivatkozik.nem dolgoznak fel minden forrást egységes szempontok szerint. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 133 Böngészés A böngészés tallózást jelent betűrendes listákban MOB füzetszám. 5344 nevezéktani fogalmat. hogy a kutató. hogy "Kis". A találatok között böngészgetve viszonylag hosszú idő alatt lehet rábukkanni a minket érdeklő tételre. DR. akkor megkapjuk az összes Kis-sel kezdődő vezetéknevű szerző bibliográfiai tételét (tehát az összes Kis. hogy könnyű a frissítésük és sok szempontú lehet a visszakeresés.com) és magyar változata az Altavizsla (http://www. hogy a legfrissebb adatokat tartalmazzák. ugyanennyi vázlatrajzot. Ilyen keresőgépek pl. Tárgyszó a dokumentum tartalmát szakmai szempontból feltáró kifejezés. Mindig az eredeti forrásra hivatkozzon! (Ha az eredeti forrás nem hozzáférhető. részletesebb erőforrást igényelnek (hardver. kutatás készítője összefoglalja az adott szerző gondolatait. genaue Wortgruppe) funkciót használjuk. • Yahoo (http://www. hogy a lehető legpontosabban vegye át a szerző gondolatait. ez azt jelenti. alcímében és kivonatában szereplő kifejezés olyan ragozott formában. A listákban megjelenő találatokra kattintva láthatjuk a hozzárendelt tételeket. Ha nincs találat. CSÁNYI KÁROLY az emberi test anatómiáját 25 önálló témakörre bontva dolgozza fel. hogy a kutató milyen szakmai mélységben. Egyszerű keresés esetén a mezőbe általunk beírt minden szó között AND kapcsolatot feltételez a kereső. Folyóiratcímre való keresés Ha konkrét folyóiratban megjelent cikkeket keresünk. beírjuk a szerző keresőmezőbe. A témától függően nagyon különböző lehet a felhasznált források jellege. Hivatkozás A hivatkozás minden tudományos jellegű írásmű szerves részét képezi. kiváló minőségű színes képet. a Magyar Orvosi Bibliográfia betűrendes tárgyszókészletéből kiválasztva. amikor a szavak egymás mellett. a szerző milyen irodalmakban találta meg a dolgozatához szükséges információkat.

p. azaz milyen a hatása (impact) a folyóiratnak a tudományos közösségre. amely tartalmazza az összes művet. A folyóiratcikk a kutatói munka eredményének bemutatása. Ha a hivatkozott mű kiadásának helye ismeretlen. A legtöbbet idézettek magas. ugyanazon központozással. amelyben a szerző felsorolja a mű szempontjából releváns irodalmat. Információátvitelt is jelent. a kezdő kutató. Az oldalszám a kiadó megnevezése után kerülhet leírásra. melyeket a dolgozat készítője felhasznált. A szakmai színvonalat két mennyiségi adat jellemzi: • Milyen mértékben hivatkoznak a folyóiratban megjelent közleményekre. de egy könyvhöz kapcsolódva megjelenhet a mű végén.: A betegápolás története és szemelvénygyűjtemény a betegápolás történetéből. ugyanabban a sorrendben. akkor a mű címe után a kiadás számát is le kell írni. számú mellékletben található. a többi nevet az et al. • Scopus – kiadja az Elsevier Science Ltd. milyen fontosak a szerző cikkei az adott kutatási területen. hogy a kutatási eredményeiket közlő cikkek milyen minőségű szakmai környezetben (szakmai folyóiratokban) látnak napvilágot. A plágium más szerzők mondanivalójának.l] vagy "hely nélkül".: Bodó M. majd mikrofilmen. A kiadó megjelölésének hiányakor a "sine nomine" = "név nélkül" vagy a neki megfelelő [s. A szerzők keresztnevét vagy kiírjuk. Ha nincsen szerzője a műnek.: Buda. ugyanakkor a tudományos kommunikációnak is a legjelentősebb megjelenési formája: a tudományos folyóiratok olvasói nem csupán az információk passzív befogadói. A releváns szakirodalmak keresésének sajtosságai A tudományos folyóiratok és a tudományos munka minőségének mutatói: idézettség. mert az pontosabb információt tartalmaz.lib. Pécs: POTE Egészségügyi Főiskola. pl.” • • A FELHASZNÁLT iRODALMAk ÖSSZEGZÉSE. impakt faktor. ill. A bibliográfia akár önálló kötetnyi terjedelmű is lehet. Bodó Miklós et al. A hivatkozás alapján egyértelműen azonosíthatónak kell lennie a forrásnak. Az irodalomjegyzéket a dolgozat végén kell elhelyezni. „A hivatkozás elmulasztása valamely fontos. (szerk.134 Az ápolástudomány tankönyve 6. dokumentumok minden azonosító adatát pontosan felírja.) • Számozásos módszer (1. közlésének két leggyakrabban alkalmazott módszere a következő: • "Név-év" módszer (Harvard-szisztéma) (pl.]” jelzést tűntetjük fel. akik számára nem közömbös. nézzünk utána katalógusban. Azóta évenként jelennek meg a JCR kötetei a tárgyévi impakt faktorokkal.. B. Felhasznált irodalom (irodalomjegyzék): Azon források pontos bibliográfiai adatokkal megjelölt listája. vagyis a felhasznált művek. hogy a könyvek esetében ne a borítóról írjuk ki az adatokat. ahogy a dokumentumon használja. a bibliográfiai leírásra az MSZ 3424/1-78. A hivatkozás hiánya vagy a nem megfelelő hivatkozás sok problémát okoz. CD-ROM-on és legújabban interneten hozzáférhető adatbázis formájában (kizárólag előfizetők számára). pl. kutatását és nem közlik tudományos helyen. A keresztnevek között szóköz van. A bibliográfia tehát egy tudományos mű végén vagy jegyzeteiben elhelyezett rendszeres irodalomjegyzék. Megszegi a tudományosság azon szabályát. nem kell megadni. vagyis a művek címét is ábécé-sorrendbe kell tenni. Buda J. pl. és kellő információt kell adni az olvasóknak a további tájékozódáshoz. Az oldalszám feltűntetése azonban tájékoztathatja az oktatót. formája: • A mű végén a bibliográfiát betűrendben szokás közölni. vagyis oldalszámának megadása nem kötelező.]. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 135 melyeket a fejezet további részében bemutatunk. Ha egy könyvnek több kiadása van. • Milyen gyorsan reagál a tudományos közvélemény a folyóiratban megjelent publikációra. számú dékáni utasítás alapján kell elkészíteni. (jelentése: és mások) helyettesíti. a bibliográfia tételei pedig szerzői betűrendben követik egymást. a kevesebbszer idézettek alacsony impakt faktor számot kapnak – ez a hagyományosan 3 tized értékűre ponto- A bibliográfia formája és különböző dokumentumtípusok szerinti bemutatása az I. p. Nem csak azokat a műveket kell felvenni a jegyzékbe. Hirsch-index. hogy az adatoknak és következtetéseknek igazoltnak és ellenőrizhetőnek kell lenniük. nap feltüntetésével kell megadni.: Kiss J.” Bármelyik rendszert választja. hivatkozási számsorrend).(2004): A betegápolás története és szemelvénygyűjtemény a betegápolás történetéből. és mások. dokumentumokat. „A módszerek két fő dologban térnek el egymástól: 1. akkor az évszám helyén a „sine anno” = „év nélkül” [s. a hivatkozások jegyzéke vagy lábjegyzetbe. akkor a hivatkozás megfelelő helyén a "sine loco" = [s. Buda J. 2. A publikációk szerzőinek nevét a művön feltüntetett részletességgel kell megadni. a kapott idézetek segítségével annak tudományos hatását ismerhetjük meg. Bibliográfia: Egyrészt az önálló kötetként megjelent. hogy adott évben milyen gyakran idézték az adott folyóirat elmúlt két évében megjelent úgymond „átlagos” cikkét. 282. amelyeket elolvastunk. Ha a Harvard-módszerrel hivatkozott.1976-ban jelentek meg az impakt faktorok. • Nem lesz hiteles a mondanivalója. vagy amelyikre hivatkoztunk. Ha ezt nem tette meg. a tudósokra viszont nem. Az impakt faktor annak a mértéke. pontossággal és naprakészséggel tartalmazzák a tudományos információkat.n.kiadja az Institute for Scientific Information (ISI). vagy végjegyzetbe kerül. vagy/és a teljes név szerepel az irodalomjegyzékben. • Magyar szerző idegen nyelven megjelent munkájára a külföldi szerzőkre érvényes írásmód vonatkozik. A tudományos folyóiratok a kutató legfontosabb munka- . és nem az első kiadást használjuk fel forrásként. • Nem fogadják el dolgozatát.]. hanem a belső címlapról. hogy melyik adatot írjuk le. csak sorrendben az elsőt szokás leírni. vagy kérjük a könyvtáros egítségét. hogy milyen fontos a cikk az adott kutatási területen. hanem termelői is. CSc stb. hiszen a hivatkozó és az idézett dokumentum között kapcsolat van (citáció: idézés). Nagyon fontos.). az idézettség weben való megjelenítését két adatbázis biztosítja: • Web of Science (WoS) . az olvasót a feldolgozott irodalom mennyiségéről. Egy szerző több műve közt a betűrendezést kell alkalmazni. S. Könyvek című szabvány vonatkozik.n. minden egyéb jogszabályt arab számmal adunk meg. 2004. Ha háromnál több szerzője van a műnek. amelyek a mindennapi munkához szükséges részletezéssel. és attól vesszővel elválasztva kell jelölni a keresztnevét. bibLiOGRÁFiA kÉSZÍTÉSE • Hivatkozás: a dolgozatban szereplő szó szerinti és tartalmi idézet forrásmegjelölése. Eltérő az információ visszakeresésének módja és útvonala (az első esetben szerző szerint. [h. A hivatkozásnak formai szabályai vannak. akkor a szerkesztő nevét kell megadni a cím előtt.a. átdolgozott kiadás. Megmutatja. Bibliográfiai hivatkozás formája. az adott közleménnyel jelentős tartalmi átfedésben lévő dolgozatra a tudományos közlés esetében plágiumnak tekinthető. • Plágiumot követ el. a tudományos munka jegyzeteiben is. gondolatait a sajátjaként közli. hanem az azok közötti belső linkeket is feltárják tematikus keresés segítségével. • Minden szerzőt vezetékneve alapján soroljuk betűrendbe.n. Impakt faktor Az impakt faktor a tudományos folyóiratok átlagos idézettsége alapján létrehozott mutatószám. A hivatkozások rendjére vonatkozó szabályozás a különböző felsőoktatási intézményekben eltérő lehet. • Minden forrásról ugyanazokat az adatokat adjuk meg (lásd lejjebb). Eltérő a hivatkozott művek bibliográfiai adatait közlő tételek rendezési módja (szerzői betűrend.) A szövegben a hivatkozás végezhető a "név-év" (Harvard) vagy a számozásos módszerrel. bibliográfiai leírás A bibliográfiai hivatkozások formájára az MSZ ISO 690 Bibliográfiai hivatkozások című szabvány (1991 óta hatályos Magyarországon). amit teljesen ki lehet írni vagy rövidíteni. hónap. a második esetben számsorrend alapján). Ha a hivatkozott mű megjelenésének ideje ismeretlen. rendszerezőbb áttekintés. ha a forrásgyűjtésnél és a jegyzetelésnél pontosan és következetesen dolgozik a hallgató. nagyon fontos. és jelezni kell a funkcióját a neve után zárójelben. [n. A hivatkozások elkészítését megkönnyíti. 282. amelyből szó szerint idéztünk. A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar dolgozatait az 5/2008. Pécs: POTE Egészségügyi Főiskola. valamint egy könyvhöz kapcsolódó. Ha a számozásos módszert választotta. akkor ebben a munkafázisban újra elő kell keresni az eredeti anyagokat. a philadelphiai (PA. pl. A névelőket nem kell figyelembe venni a betűrendbe sorolásnál.] megjelöléssel élhetünk. A Pécsi Tudományegyetem hálózatából elérhető a http://www. A hivatkozások segítségével egy tudományos eredmény előzményeit. A citációs indexek rendszerét. Munkánk során az összes felhasznált forrást bibliográfiaszerűen közölni kell. a tételek mindkét esetben a hivatkozások növekvő számsorrendjében követik egymást. PhD. USA) Institute for Scientific Information (ISI) alapító elnöke. 2.: Golub. • Külföldi szerző esetén is a szerző vezetéknevével kell • • • • • • • • • • kezdeni. A törvényeket hagyományosan római számmal. Bibliográfiai tételeink sorrendje. az „[é. eszközei. kutatási eredményeit idézőjel és hivatkozás nélkül. A WoS és a Scopus a bibliográfiai rekordokat nem csupán egy találati halmazba gyűjtik össze. Dr. a hivatkozások jegyzéke a dolgozat végére kerül. saját gondolatként. vagy nem vagyunk biztosak. kezdetben nyomtatott kötetekben. Bibliográfiai leírás.hu címen. hanem mindazokat. Idézettség A hivatkozások száma megmutatja. amely magukra a cikkekre vonatkozik. pl. Az oldalszám után célszerű kitenni az „o” (oldalszám) vagy „p” (pagina: latinul oldalszám) betűt. ill. eredményként való közreadása. Ha nem találunk bizonyos adatokat a belső címlapon.n. pte. A Science Citation Index (SCI) kiegészítő köteteként megjelenő Journal Citation Reports (JCR) kiadványban . • Az érdeklődők nem fogják megtalálni az eredeti anyagot. A tudományos fokozatra vagy társadalmi rangra vonatkozó névelőzéket és egyéb titulust pl. az irodalomjegyzéknél bővebb. A dátumokat internetes források esetén helység. A számokkal kezdődő források a betűrend elejére kerülnek. ami jogi következménnyel is járhat. hogy következetes legyen.a folyóiratokra jellemző más idézettségi adatokkal együtt .] rövidítést alkalmazzuk. Megalkotója EUGENE GARFIELd. A hivatalos állásfoglalás szerint a könyvek terjedelmének. vagyis mások eredményeit. év. azaz egyazon dolgozatban a két rendszer ne keveredjen.

Scopus adatbázis és a google scholar közli. hogy akarjuk-e a keresési szempontokat (év. kutatói csoportok értékelésére is. HIRSch amerikai fizikus. Belépés az Ebscohost Web felületre . ábra. Tervezzük meg. de használható folyóiratok. vagyis a h-indexek adatbázisonként eltérőek lehetnek. Az eléréshez az otthoni számítógépen 6-13.com honlapról lehet elérni. teljes szövegeket is tartalmazó folyóiratcikk-adatbázisait. Az adatbázis elérhető a Pécsi Tudományegyetem gépeiről.com url linken keresztül lehetséges. A h-indexet a WoS (Web of Science). Az Egyetemi Könyvtár lehetővé tette. célszerű a keresési stratégiát meghatározni. Az EBSCO Publishing saját. A h-index kiszámítása a Scopus adatbázis segítségével 6-15. A felhasználók csak az intézményük által igényelt és támogatott adatbázisokhoz férhetnek hozzá. valamint más vezető kiadók és információszolgáltatók adatbázisait lehet elérni. hogy legalább 10-szer idézték. vagyis a h-index az egyéni teljesítmény mérését szolgálja. első helyen a legtöbb idézetet kapott közlemény szerepel. Az index értéke nem haladhatja meg a publikációk összes számát. Hirsch-index (h-index) A Hirsch-index. egészségügyi adatbázisok Mielőtt elkezdenénk keresni a különféle adatbázisokban. melyre „n” alkalommal hivatkoztak. hiszen a cikkek idézettsége változik. ábra). nyelv. Kitalálója JORGE E. ha létezik „n” számú publikációja. ábra. melynek az idézői még mindig legalább annyian vannak. így a h-index értéke is. Ez persze gyorsan változhat. EBSCOHOST Először a leggyakrabban használt EBSCOhost online referensz szolgáltatást mutatjuk be. Alapja a hivatkozások gyakorisága adott szerző műveire. számára hozzáférhető adatbázisok körét az EBSCO Publishinggal kötött licencszerződés határozza meg. mint a sorszám. ha legalább 12 cikkére legalább 12 alkalommal hivatkoztak. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 137 sított szám mutatja a folyóirat tudományos elismertségét. A WoS-t az EISZ-en keresztül lehet elérni. mit és hogyan akarunk keresni. Mivel minden adatbázis csak a saját tartalma szerint tudja megadni a h-indexet.epnet.136 Az ápolástudomány tankönyve 6.hu/ vagy http://search. orvosi. Ám az egyes tudományterületek különböző publikációs és hivatkozási gyakorlata miatt a h-index értéke egyes tudományterületeken lényegesen különböző lehet. a http://www. hogy ha sorba állítjuk a publikációkat. gondoljuk át a szinonimákat. mivel 10 publikációról mondható el. A 6-14. az „idézettség” címszó alatt található. Tehát egy szerző h-indexe 12. Az EBSCOhost webes (6-15. Az adatbázisról bővebben az „EISZ” című fejezetben olvashatnak.hu honlapról érhető el. A Scopus adatbázist a http://www.lib. s akkor is megmutatkozik a teljesítmények különbözősége.scopus. Az alacsony impakt faktorú folyóiratok esetében évente nagyobb mértékű ingadozás fordulhat elő. ha az egyének nagyjából azonos számú publikációval és idézettséggel rendelkeznek. hiszen néhány idézettség is jelentősen megemelheti az értéket (6-13.pte. Folyóiratok impakt faktor számai 6-14. korcsoport stb. hogy a kutató vagy a hallgató az otthoni gépéről is használhassa a rendszert. míg a többire 12-nél kevesebben. Az adatbázisról bővebb információ előbb. ha publikációik száma lényegesen különbözik. és határozzuk meg. Az egyes könyvtárak. A h-index segítségével akkor is összehasonlítható két kutató teljesítménye. ábrán látható.eisz. ábra. A h-index ebben az esetben 10 lesz. A h-index azon publikáció sorszáma.) korlátozni. A kérdést célszerű felbontani fogalmakra. Adott szerző h-indexe „n”. és a sorrend az idézetek csökkenő számában folytatódik. Multidiszciplináris. ábra) elérése a http://www.

nyilvános könyvtárak és nonprofit intézetek könyvtárai). A találatok lehetnek bibliográfiai rekordok (citacion). A képernyő jobb oldalán található sávban lehet szűkíteni a keresést a teljes szövegre. a folyóirat évfolyamszáma. többféle végződés. mentését. ábra. ábra). A II. ha a folyóiratra kattintunk. a korábbi kereséseinkkel műveleteket végezhetünk. akkor a találatok egyaránt tartalmazhatják a computer és computing szavakat. állatra. kivonatok (absztraktok) vagy tartalmazhatnak a teljes szövegre mutató linkeket. a szerző(k) felsorolása. OR.vagy kinyomtathatóak. A keresési opciók beállítása a Medline adatbázisban .. nyelvre. mely több mint 5000 folyóirat cikkeit indexeli. Létrehozhatunk mappát. a kezdő kutató. majd következik időrendben a többi cím. A full textek olvasására azonban csak azon egyetemi/orvosi könyvtárak számítógépein van lehetőség. pl. és/vagy küldjük el elektronikusan. mint neat. referátumok. számú mellékletben megtalálhatók az EBSCO folyóiratcikk-adatbázisok részletesebb leírásai. Ha a keresett kifejezések közé nem teszünk logikai operátort. amelyek megfelelő jogosultsággal és hozzáférési engedéllyel rendelkeznek. linkekkel hivatkozott teljes szöveget mutasson. de a cikkek 75%-ban angol nyelvűek. de linkek segítségével elérhetővé teszi a cikkei egy részét.138 Az ápolástudomány tankönyve 6. Az adatbázisokról rövid magyar nyelvű ismertető olvasható. vagy a Törlés gombbal lehet törölni. ahová a találatokat lementjük. A keresés eredményeként a folyóiratcikkek bibliográfiai leírását kapjuk. ha a keresett szó comput*. a folyóirat címe. Túlnyomórészt angol nyelvű indexelt folyóiratokban kereshetünk. A keresés indításához a Keresés gombra kattintunk. MEDLiNE Az EBSCO Publishing EBSCOhost nevű szolgáltatása bibliográfiai és teljes szövegű adatbázisokat kínál. ha a kereső kifejezés ne?t.pte. kattintson közvetlenül az adatbázis nevére. Több adatbázisban való keresés esetén jelölje ki őket a listáról és kattintson a Folytatás gombra (6-16. és/ vagy később nyomtatjuk ki. Az ország több könyvtárából is elérhetők a szolgáltatások (pl. A keresési opciókat is meg lehet adni. nemre. akkor megjelenik az összefoglaló is. hogy pl. kapcsolódnak a „fulltext”. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 139 el kell végezni a szükséges beállításokat. a találatokat szűkíteni lehet. Több mint 4800 folyóiratot indexel az élettudományok területéről. A cikkek szövege html vagy pdf formátumban érhető el. Ha egyetlen adatbázisban szeretne keresni. az EBSCOhost a kifejezéseket egy mondatként keresi. 6-18. NOT) segítségével lehet megfogalmazni. és ahol lehetséges. Az Index Medicus elektronikus továbbfejlesztett változata. felsőoktatási intézmények könyvtárai. A kiválasztott találatról rövid bibliográfiai leírást találunk (619. • A csonkolással végzett keresés (*) során a találatokban a keresett szavak variánsai találhatók meg. a megjelenés időpontja. Látható a cikk címe. beállíthatjuk a találatok megjelenítését. PUbMED A világ legelterjedtebb orvosi adatbázisa. akkor a találati eredmények olyan kifejezéseket valamelyikét tartalmazzák. A találatok számozottak és fordított időrendben jelennek meg. Az adatbázis(ok) kiválasztása 6-17. tudományterületre. amelyek azonnal letölthetőek. míg a Pubmed interneten bárhonnan elérhető. ábra). teljes szövegű dokumentumok is a találati listához. A találati listában a legfrissebb irodalom jelenik meg legelőször. és tette szabadon hozzáférhetővé. A mondatot idézőjelek közé is tehetjük. Egy szó hibás begépelése esetén az automatikus hibajavító ellenőrzésképpen egyéb variációkat ajánl fel.lib. amikor a keresett szót nem tudjuk teljesen megadni (pl. A keresőkérdést magában a keresőmezőben is lehet változtatni. és a megjelenés kezdeti dátumát is be lehet állítani. ábra. ha megvan a cikk pdf formátuma. amelyek a Pécsi Tudományegyetem számítógépes hálózatáról ingyenesen érhetők el. Egyszerre több adatbázisban is kereshetünk. Az adatbázis nemzetközi. rövidített címe. 1966-ig visszamenően. többek között a Medline is. cím. a National Library of Medicine hozta létre. A MEDLINE ugyan nem teljes szövegű adatbázis. ábra). Kereshetünk egyszerű és összetett módon. Egy szerzőre kattintva megjeleníthető az összes cikke. lementhetőek. melyeket a http:// www. emberre. Az összetett keresőkérdéseket a Boole-operátorok (AND. az adatbázis megnevezése. hogy melyiket szeretné használni. Az orvostudomány legjelentősebb tájékoztatási eszköze a National Library of Medicine által előállított Medline adatbázis. a szerzőre. A bibliográfiai adatokon kívül a cikkek több mint feléhez „abstract” tartozik. kiadványtípusra. az áttekinthető cikkekre. vagy jelölje ki és kattintson a Folytatás gombra. lapszáma és a cikk oldalszáma.hu/adatbázisok link alatt lehet megtalálni. Használatkor a keresőkérdé- 6-16. idő) jelenítik meg. Egyszerű keresés A keresett fogalmakat begépeljük a keresőmezőbe (6-17. akkor böngészhetünk a folyóirat számaiban. Ha rákattintunk a rekordra. Helyettesítő karaktereket és csonkolást olyan esetekben használhatunk. valamint profilt állíthatunk be. megjelenési hely. A Medline és a PubMed közötti különbség. többféle helyesírás) • A ? karakter használatakor a keresőmotor a ? karaktert automatikusan egy másik karakterrel helyettesíti: pl. nest vagy next. amely rekordok a legfontosabb adatokat (szerző. így el tudja dönteni a hallgató. hogy a Medline az egyetemi hálózaton belül az EBSCOhost felületén. a megjelenés dátumára.

ábra). elírási hibák.nlm. amelyeknél a Free Full Text logó. Pontosítási lehetőség az idézőjel „” alkalmazása. Így kiküszöbölhetők a helyesírási. ábra. • A folyóirat típusának megadása (pl. ábrán láthatjuk. A PubMed szolgáltatónál van egy úgynevezett betűzés-ellenőrző kiegészítő funkció. amely teljes szövegű. amelynek feladata.NOT) csupa nagybetűvel írandók. ábrán látható.ncbi. ide írhatjuk a kereső kifejezést. A megjelenési adatok ebben az adatbázisban is csak a legfontosabb információkat tartalmazzák: cikk címe. angol nyelvű. A 6-22. cím). az elmúlt három évben (2007-2010). teljes szövegű cikkek). férfiak.hu). és ehhez rendeltük hozzá szerzőként „Olah Andras”-t. 2005. szerző(k) neve(i). 0-18 év közötti gyerekek). • Speciális tudományterület beállítása (pl. a Pécsi Tudományegyetem logója jelenik meg. A cikket ki lehet nyomtatni. • A cikk témájának célcsoportszűkítése (pl. A keresési opciók beállítása. el lehet küldeni e-mail-ben vagy le lehet menteni adathordozóra. A PudMed adatbázis keresőfelülete . Lehetőségek: • A cikk típusának meghatározása (pl. A szövegmező száma nem bővíthető. A 6-21. szerző. angol nyelven. valamint korlátlanul az otthoni számítógépekről (http://www. hogy 32 cikk felelt meg a keresésben megadott feltételeknek. • Szövegtípus beállítása (pl. A 6-23. Szűkítettük a kereső kifejezést. állattan). ábrán láthatjuk. ábra) a különböző kereső kifejezések logikai összekapcsolásával végezhetjük. A keresődobozba beírjuk a keresőkérdésünket (6-20.nih. majd további tetszőleges számú keresőszót és hozzájuk rendelt típusokat adhatunk meg (pl. A kereső mező feletti Advanced Search hivatkozásra kell kattintani. amely az általános keresőrendszerekből jut be a speciális adatbázisok keresési technológiái közé. ábra. hogy 23 hónapos korú gyerekek között. teljes szövegű cikkeket keresünk. nők). hogy „Betlehem Jozsef” neve került a keresődobozba. További lehetőség a csonkolás. A keresés elindítása előtt lehetőség van a keresési állomány pontosítására. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 141 6-18. A Limits (korlátozó/szűkítő) hivatkozásra kattintva lehet beállítani a szűkítést. hogy a kiválasztott dokumentumok közül a találati listánkon csak azok a cikkek érhetők el teljes szöveggel. A sorszám fölötti jelölőnégyzet kijelölése vagy a cikk címére kattintva lehet a bővebb bibliográfiai tételt megnézni. 6-19. A találatok megjelenítése 6-20. Természetesen a PubMednél is lehet összetett keresést alkalmazni. • A cikk nyelvének beállítása. hogy egy adott szó kezdetének megadásával rákereshetünk a különböző karakterekkel befejezett változataira. ápolással foglalkozó). • Életkor szerinti kiválasztás (pl. ábra. hogy stroke-terápia témában keresünk. és 5 olyan cikk van. AIDS. teljes szövegű dokumentumok keresésére seket összekapcsoló „logikai operátorok” (AND. szerző. ábrán láthatjuk. ill. január–2010. kiadási adatok. hogy a szövegmezőt és a típust megadva kiválasztjuk a kívánt logikai kapcsolatot. orvostudomány).OR. A kifejezéseket úgy lehet hozzáadni a keresési kifejezésünkhöz. december között megjelent.140 Az ápolástudomány tankönyve 6. Az adatbázis elérhető a Pécsi Tudományegyetem gépeiről (http://www. A 6-25. bibliográfia). Az összetett keresést (6-24. Összetett keresésnél egy szövegdoboz jelenik meg.gov/pubmed). Csonkolásra általánosan alkalmazható a $ (dollár) jel. • Pontosan megadni a témakört (pl.lib. amely a szövegbeviteli mező alatt megjelenő legördülő listában automatikusan felajánlja a megadott kifejezésünkhöz tartozó egyéb betűzési variációkat.pte. A rendszer automatikusan az AND (ÉS) logikai operátort ajánlja fel. • Szövegbeviteli mező típusának meghatározása (pl. könyv).Természetesen beállíthatjuk az egyéb operátorokat is.

A kiválasztott cikk részletes megjelenítése 6-22. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 143 6-21. ábra. ábra. Az összetett keresés kezelőfelülete a PubMednél . Találati lista a PubMedben 6-24. ábra.142 Az ápolástudomány tankönyve 6. Szűkítési lehetőségek a PubMed adatbázisban 6-23. ábra.

és kimutatás készül a cikkek között található szemlékről (Review) és a teljes szöveggel (Free Full Text) megtalálható cikkek számáról. Megtalálható az összes találat száma. ebből 1 darab cikk érhető el teljes szöveggel.144 Az ápolástudomány tankönyve 6. (Az interneten keresztül az utolsó 5 évfolyam kereshető. intézményi VPN-hez való csatlakozással vagy (intézményi) TerminalService elérésen keresztül. Az EISZ regisztrációhoz kötött adatbázis.hu/ adatbázisok címen. Szerzőre keresés 6-26. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 145 A keresés közben az összetett keresés menüpont alatt a Search History sorban folyamatosan láthatjuk. amely lehetővé teszi a tudománymetriai elemzéseket. A felhasználói név megadása és a titkos jelszó megérkezése után a felhasználói szabályzatot el kell fogadnunk. mivel a cikkek bibliográfiai adatain kívül a szerzői hivatkozásokat is feltárja. hogy milyen kereséseket. Tudományos szempontok szerint rendszerez. legfelül az utoljára feltöltött cikkel. Amennyiben 6 hónapon keresztül egyszer sem lépünk be a rendszerbe. amen�nyiben az intézmény lehetőséget biztosít erre: betárcsázós (dial-up) kapcsolattal. az EISZ szabályzata szerint az azonosítót automatikusan törli a rendszer. A találati halmaz mellett a jobb oldalon megjelenő opciók segítségével információt kaphatunk a keresésünkről. cikkek rövid összefoglalóinak megkeresésére is. WEb OF SciENcE (WOS) A Web of Science (WoS) az ISI (Institute for Scientific Information) bibliográfiai adatbáziscsomag és citációs index szolgáltatása. amelynek heti frissességgel közreadott anyaga az egész tudomány területére kiterjed.eisz. mennyi találattal hajtottunk végre. Az Elektronikus Információszolgáltatás kezdő oldala . amely központilag.ehhez mindössze annyi kell.pte. A harmadik lehetőség a port forwarding (porttovábbítás) . Interdiszciplináris adatbázis. és amelyről az IP-címhez kötött szolgáltatás már elérhető. SSH (Secure Shell) protokollal el tudunk érni. ábra. nemzeti licenc alapján nemzetközi és magyar információforrások használatát teszi lehetővé a felsőoktatás hallgatói. hogy legyen témaszámunk egy olyan számítógépen. ábrán láthatjuk. amely szolgáltatások a Pécsi Tudományegyetem számítógépeiről elérhetők. A felhasználók csak az intézményük által igényelt és támogatott adatbázisokhoz férhetnek hozzá. Az otthoni használat többféle módon is megoldható.lib. számú mellékletben megtalálhatók az EISZ-ben található adatbázisok részletesebb leírásai. ábra. Ezt követően lehet a rendszerbe belépni. 6-25. A regisztrációs űrlapon megadott e-mail címre elküldi a rendszer a jelszót (password). Az EISZ elérhető a www. valamint sokoldalú keresést biztosít. mivel az EISZ keretein belül elérhető adatbázisok előfizetési díjához a tagintézményeknek önrésszel kell hozzájárulniuk. oktatói és kutatói. az archív évfolyamok és a heti frissítés pedig az intranetre tölthető le. Tartalmában lehetőség van tudományos konferenciák és jelentések.hu vagy a www. amelyet távolról az ún. Találatok felsorolása 6-27. A III.) Kizárólag a WoS szolgáltatása a citációs index. valamint tudományos kutatóintézetek munkatársai számára. A 6-26. ill. hogy a keresés a PubMed adatbázisban 8 találatot adott a Betlehem József – Oláh András szerzőpárosra. ábra. A rekordok a feltöltés dátuma alapján vannak rendezve. mikor. EISZ (ELEkTRONikUS INFORMÁciÓSZOLGÁLTATÁS) ADATbÁZiSOk Az EISZ a korábbi Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzeti programja volt.

ábra. a keresés a pontos kifejezésre irányul. folyóirat címe. A citációk száma és h-index a WoS-ban 6-28. helyettesítő karakterek használata: • * 0-bármennyi karaktert helyettesíthet. • Kis. majd a Search gombra kattintunk. angol nyelven. szerző(k) neve. nyelvre és dokumentumtípusra is lehet keresni. Téma szerinti keresésnél a keresődobozva beírjuk a keresőkérdést. mint a heart attack. cikkcímre. de 3300 határterületi időszaki kiadvány kapcsolódó cikkeit is felveszi szolgáltatásába. an. she. 50 tudományág több mint 1700 folyóiratát tárja fel. • Kerüljük a túl általános keresőkérdések megadását. lapszám. Alapbeállításként három keresőmező jelenik meg. Az adatbázisban kiszámítható a szerző citációs indexe és h-indexe (6-29. Az egyéb beállítások megegyeznek az egyszerű keresés beállításaival. egy szóban több helyen is • $ bárhol állhat és 0 vagy 1 karaktert helyettesíthet. hogy a Web of Science adatbázishoz azonnal kapcsolódhatunk (Find authors articles in Web of Science). ábra). és válogatás céljából még 6800-at áttekint. de további sorokat is hozzáadhatunk (Add Another Field). cell. Idézőjel nélkül a szavak automatikus ÉS kapcsolatban állnak egymással. a folyóirat címére. he. 164 ágában több mint 5900 folyóiratot teljes egészében feldolgoz. több helyen is (kivéve a szó elején) • ? bárhol állhat és pontosan 1 karaktert helyettesíthet. ábra). A 6-31. megadásuk: - AND (logikai és). a megjelenés évére. Új lehetőség. Példánk: stroke és táplálkozás. A Web of Science adatbázishoz való kapcsolódás az EISZ adatbázison keresztül 6-30. a „heart attack” másra keres. OR(logikai vagy). ha nem írunk be más kapcsolószót. és a szerző munkáit lekérdezhetjük. • Tiltott szavak: a gyakran előforduló szavak. Látható az adott cikkre való hivatkozások száma is (Times Cited). kiadási adatok: évfolyamszám. A keresés általános szabályai. Összetett keresés Ebben az esetben össze lehet kapcsolni a kereső kifejezéseket a Boole-operátorok segítségével. ábra). fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 147 Három fő tudományterület áll az érdeklődők rendelkezésére: • Science Citation Index: Természet. pl.és nagybetűk egyaránt használhatók. hogy a Web of Science (WoS) adatbázisban Oláh András cikkeinek száma 39. 6-29. Egyszerű keresés a WoS adatbázisban Ebben a keresésben témakörre. hogy a cikkek dátum szerint csökkenő sorrendben vannak. egy szóban több helyen is • A Boole-operátorok használata a megszokott módon végezhető. the. 25 tudományág több mint 1100 folyóiratát indexeli. oldalszám). • Social Sciences Citation Index: Társadalomtudományi Index. pl.146 Az ápolástudomány tankönyve 6. ez utóbbinál a két szó a keresett mezőben bárhol előfordulhat. - Két kifejezés között automatikusan az ÉS (AND) kapcsolat van. Csonkolás. ábra. behaviour.és Műszaki tudományos Index. Rövid leírás található a cikkekről (cikk címe. amelyeket keresésnél a rendszer n em vesz figyelembe. Find authors articles in Web of Science (6-28. Látható. Keresési szempontok megadása a Web of Science adatbázisban . • Ha egy kifejezést idézőjelbe („ „) teszünk. • Arts & Humanities Citation Index: Bölcsészettudományi és Művészeti Index. ábra. • Célszerű megadni több lehetséges formát egy kifejezésre. valamint a szerző munkahelyének címére. testületi szerzőre. ábrán látható. a 2007-2008 közötti időintervallumban (6-30. szerzőre. we stb. folyóiratra. A keresőkérdés megadása a következő. akárhol a szóban. NOT (logikai nem). pl.

kötetszám. kivonat/absztrakt szavára. ös�szetett vagy böngészés (Browse). ábra). A 6-34. NOT. A cikk címe. szerzőre. Ha több mezőt töltünk ki. közöttük ÉS kapcsolat érvényesül. oldalszám. ábra. ha más mezőt is. A nyomtatásban még meg nem jelent. kulcsszavakra (Title. és megjeleníthetjük a ScienceDirecten elérhető összes folyóiratot és könyvet tartalmazó listát. A kiválasztott találat részletes megjelenítése 6-33. Kiválaszthatjuk. A folyóiratok és a könyvek ábécé-sorrendben vannak az adatbázisban. csak a Journals and Book Series (folyóiratok + könyvsorozatok). A rekord sorszáma előtt lévő jelölőnégyzettel tudjuk a részletes megjelenítést indítani. cikklistát kapunk eredményül. ábrán látható a találati lista megjelenítése. A keresés a Go” gombra kattintással indítható. ábrán láthatjuk a böngészés szűkítési lehetőségét. jelen esetben még nincs). és/vagy a Books (könyvek) . a folyóiratlistát. ábra). folyóirat címe. abstract. A listát több szempont szerint szűkíthetjük. hogy e folyóiratok teljes szövege is csak 1995-től tekinthető meg. ill. Jelenleg több mint 1900 folyóirat érhető el teljes szöveggel. Dokumentum címre (Journal/Book Title). ezeket a tartalmakat zöld színű lap jelzi. kiadással kapcsolatos paraméterekre lehet keresni. 6-31. ábrán látható a Science Direct kezdőfelülete. más kiadók e-folyóirataihoz is. kulcsszóra. szerző(k) felsorolása.Reference Works (referenciamunkák) között keressünk (A). Fontos megjegyezni. A negyedik rekord kijelölése után a következő megjelenítés látható (6-32. ábra. Fő profilja természettudományos. kivonatra (absztraktra). A gyorskeresés a Stroke és táplálkozás. évfolyamszám. A kezdőoldal bal oldalán található a böngészési lehetőség (Browse). keywords). műszaki. A negyedik és az ötödik találat teljes szöveggel is elérhető. mind a nem előfizetett folyóiratokat. kezdő/vég oldal (Page) is megadható. A Science Direct adatbázis keresőfelülete . hogy csak az előfizetett vagy a nem előfizetett dokumentumokban akarunk keresni. Ezen belül akár pontos évfolyam (Volume). folyóirat vagy könyv címére. A keresés lehet egyszerű. Már itt is használhatóak operátorok (AND. szám. amelyek már a nyomtatott megjelenés előtt megtalálhatók az adatbázisban. amelyre rákattintva a cikk bibliográfiája látható. teljes szöveges hozzáférést. Vannak olyan folyóiratok. ábra. OR. angol nyelvű téma a 20072008. A saját kiadású papír alapú folyóiratok elektronikus változatához teljes szövegű hozzáférést biztosít. szám (Issue). hivatkozások száma (References: 28. A megfelelő kezdőbetűre kattintva ugorhatunk az azzal kezdődő címekre (B). idézőjel („az idézőjelbe tett szavakra pontos kifejezésként keres”) és csonkolás (*-bármennyi karakter) (lásd 6-33. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 149 A 6-31. és együttesen oldja meg az adatbázis és a full-text. kivonat. Ez tartalmazza mind az előfizetett. A kijelölt cikkek adatait kinyomtathatjuk. oldalszám 6-32. A következő ábrán az első öt találati tétel található. kulcsszó Böngészés Szerző Keresés indítása Folyóirat/könyv címe Évfolyam. hozzáadhatjuk az általunk összeállított kijelölt elemek listájához (Marked List).148 Az ápolástudomány tankönyve 6. orvosi folyóiratok nyomtatott és elektronikus formában való terjesztése. A találatok megjelenítése a Web of Science adatbázisban Cím. Ki lehet választani egy kezdőbetűt vagy témakört/ altémakört. Szerzőre (Author). A gyorskereséssel akár a kezdőlapról kereshetünk a legáltalánosabb kritériumokra: Cikk címére. A 6-33. A teljes megjelenítés a Full Text ikonra kattintva lesz látható.). Egyszerű keresésnél a cikk címére. valamint a cikkben felhasznált irodalmak. elküldhetjük e-mailben. Lehetővé teszi a bibliográfiai adatok közötti keresést. SciENcE DiREcT A Science Direct az Elsevier tudományos kiadó teljes szöveges (full-text) adatbázis-szolgáltatása. évben összefüggése esetében a találati halmaz 100 rekord – 100 results. Látható a hivatkozások száma (Times Cited: 0. Ha csak ezt töltjük ki.

ScOPUS ADATbÁZiS Az irodalomkutatás egyik legnagyobb absztrakt. A találati listából kiválasztottuk a keresett cikket (6-37. működése. könyvek C B operátort. Multidiszciplináris bibliográfiai adatbázis.150 Az ápolástudomány tankönyve 6. absztraktja (kivonata) (B). és rögtön megnézhető az idéző cikk és annak szerzőségi adatai. Elérhető a http://www. com honlapról. SPRiNGERLiNk Az irodalomkutatás szempontjából fontos a SpingerLink adatbázis ismerete. Azok a cikkek. A Megjelenés előtti. ábra. számra. továbbá rövid absztrakt (kivonat) és a hivatkozások olvashatók. A bibliográfiai rekordok megjelenítése a Science Direct adatbázisban . Egy folyóirat címére kattintva azonnal továbbmehetünk a tartalomjegyzékéhez. A jelen keresésben a dokumentum típusán (könyvre és folyóiratra) kívüli szűkítést nem állítottunk be. pszichológia. Oláh András és Betlehem József ). e-mail-címeit. ábrán láthatjuk. teljes szövegű folyóiratok. azonban a teljes szövegű cikkekhez csak a nyomtatott verzió előfizetői vagy felsőoktatási intézmények könyvtárainak látogatói férhetnek hozzá (az EISZ keretein belül) (6-38. akkor az is látható (A). abstractok ingyenesen hozzáférhetők. Szűkíteni lehet tudományterületre. és használjuk az AND Előfizetett.). A Science Direct adatbázis 6-35. ábra. kiadási évre. ábra. amelyek az adatbázisban megtalálhatók. matematika és statisztika. A rekord sorszáma után lévő jelölőnégyzettel tudjuk a részletes megjelenítést indítani. teljes szövegű változatokat (pdf ) elérhetjük közvetlenül a listából. ábra). kémia. és a cikkeiket szeretnénk megnézni. A tartalomjegyzékek. Naponta frissítik. oldalszámra. ábra). A 6-35. biológia stb. azokra nincs előfizetés.és idézetkereső adatbázisa. Elérhető a http://www. A listában alapértelmezésként csak a cikkek címe. amelyek előtt fehér négyzet található. hogy ha ismerjük a szerzőket (pl. ábra). ezért csak az absztrakt olvasható. fizika. a keresés módja az eddigiekben már tárgyalt adatbázisokéhoz hasonló. a szerző(k) neve(i) és a megjelenés pontos adatai szerepelnek.spingerlink. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 151 de már végleges formátumban lévő cikkeket is megnézhetjük az Articles in Press (legfrissebb cikkekre) kattintva (C). mely adatbázis jelenleg 2439 különböző folyóiratot tartalmaz. akkor a keresőmezőbe beírjuk mindkét szerző nevét. pontos évfolyamra. a szerzők munkahelyi adatait. Több mező összekapcsolásánál alapértelmezésben az AND (ÉS) logikai kapcsolatot használja az adatbázis. A találatok száma 14. A megjelenítése részletesen tartalmazza az információkat. Multidiszciplináris jellege miatt az orvostudomány mellett más tudományterület szakirodalmát is feldolgozza (pl. Szerző keresése a Science Direct adatbázisban 6-36. könyvek Dokumentumok címlistája Nem előfizetett folyóiratok. legfrissebb cikkek 6-34. Az idézetek 1996-ig visszamenőleg kereshetők.com honlapról. Az adatbázis felépítése.scopus. Ha az adott cikkre hivatkoztak. Az eredménylistában szerepelnek a keresési kritériumoknak megfelelő cikkek (6-36. Az egyes cikkekhez tartozó rövid kivonatokat (Show preview).

ábra). ábra. City (város neve). A SpringerLink adatbázis 6-40. Country (ország neve). A megjelenő keresőablakokba a vezetéknév (ékezet nélkül). akkor az „Author Search” kiválasztása a legcélszerűbb. Affiliaiton (intézmény neve). Affiliation Search (intézményre) és Advanced Search (összetett keresés) (6-39. A kiválasztott találat megjelenítése 6-39. ábra. Szerzőre való keresés és szűkítési lehetőségek . ábra. ábra). B A 6-37. A keresési eredmények táblázatos formában jelennek meg.152 Az ápolástudomány tankönyve 6. ezért a találatok egyszerűen rendezhetők a következő szempontok szerint (Refine results): Source Title (folyóirat címe). fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 153 Belépés után az oldal tetején felkínált opciók: Document Search (dokumentumra). Subject Area (tárgyszóra) (6-40. A Scopus adatbázis keresőfelülete 6-38. Author Search (szerzőre). Ha pontosan tudjuk a keresendő szerző nevét. majd a Search gomb segítségével elindítható a keresés. ábra. valamint a keresztnév első betűje írandó.

(Select: All vagy Page). fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 155 A 6-41. Az ábrán látható. amelyek az adatbázisban megtalálhatók 6-44. A cikkekre 51 hivatkozás van és a h-index számát is megmutatja. egy adott oldal tartalmának. A szerző kiválasztása a listából 6-43. ábrán látható. A listában szereplő tételek közül választhatunk. Jelenleg 17 a találatok száma. A keresés eredményeként egy csopor- tosított adatokat tartalmazó listát kapunk. ábra). Jelen esetben Oláh Andásnak a Pécsi Tudományegyetem oktatójának publikációit keressük. A szerző munkáinak felsorolása. de megadható dokumentumcím. ábra. ahol megtalálható azon dokumentumok száma (jelenleg 20 darab). hogy a Scopus adatbázis készít a szerzőről egy összesítést. Ebből ki lehet választani. ill. idézetek száma szerint is (6-43. ábra mutatja a h-index kiszámítását. A 6-42. jelen esetben 462 darab.154 Az ápolástudomány tankönyve 6. A találatokat növekvő vagy csökkenő sorrendbe lehet állítani. A Scopus adatbázis feltünteti az adott cikkre az adatbázison belüli rekordokban való hivatkozásokat a hozzájuk tartozó linkekkel együtt. ábrán látható. mint az első körben. 6-41. A 6-44. A szerző munkáiról való összegzés 6-42. ábra. jelen esetben 6. ábra. hogy pontosan melyiket keressük. ábra. megadja. amelyek az adatbázisban megtalálhatók. hogy az ország nevére szűkítettünk. igény szerint az arra szolgáló ablakocskák egyedi. melyben kijelölhetők azon tételek. hogy a dokumentumokban mennyi a felhasznált irodalmak száma. az összes találat együttes megjelölésével. folyóiratcím. szerző. A h-indexről részletesebben a Hirsch-index fejezetben olvashatnak. így sokkal kevesebb találatot kaptunk. hogy szerzőnknek 20 dokumentuma található az adatbázisban. majd a "Show documents" gombra kattintva megjeleníthetők a kijelölt publikációk adati. A h-index kiszámítása a Scopus adatbázis segítségével . ill. melyek számunkra relevánsak.

mivel a keresett évben 104 a találatok száma. Search Fields: különböző szempontok. Mi most az OVID Medline adatbázist jelöltük ki. A keresődobozba beírtuk a „burnout” keresőkifejezést és szűkí- tettük a keresést. • Find Citation: konkrét közlemény keresése. így a szükséges kódok (EHA-kód és jelszó) megadásával a Pécsi Tudományegyetem gépein kívül is tudjuk használni az adatbázist (6-45.pte. könyvben és folyóiratban is lehet keresni. Advanced Ovid Searc: hagyományos összetett keresés. hogy ebben a témában. a találati halmazokat lehet szűkíteni. ábra. Kezdetben a Medline-t az OVID adta ki Alapkeresésnél (Basic Search) (6-47. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 157 * Láthattuk.hu/adatbazisok honlapról. angol nyelven. amelyik az általa forgalmazott adatbázisok keresése céljából egy közös felületet hozott létre. teljes feltárás. Egyszerre több adatbázisban. A Keresési történetben (Search History) megjeleníthet. Keresési módok (6-46. Az Ovid adatbázis különböző keresési módjai 6-48. RSS hírcsatorna alkalmazásokat is beállíthat. ország stb. pl. amikor is• • • • merjük annak néhány bibliográfiai adatát. Látható. Multi-Field Search: több mező kombinálásával gyorsabb keresési lehetőség. OVID-on keresztül csak Wolters Kluwer kiadó és a Lippincott Williams&Wilkins (LWW)) folyóiratait lehet a Medline és a Biological Abstracts (BIOSIS) mellett elérni. ábra). Otthoni elérésre is van lehetőség. hogy a Web of Science és a Scopus adatbázisban eltérő hivatkozás. Alapkeresés és szűkítés beállítása az adatbázisban 6-46. A bibliográfiai találatok megjelenítése . hogy mindig megkapja a legfrissebb információkat. mert minden adatbázis csak a saját tartalma szerint tudja megadni az eredményt. kulcsszavas-tárgyszavas keresés. ábra) beírjuk a keresődobozba a kérdésünket. ábra): • Basic Search: néhány releváns találat. Elérhető a http://www. hogy túl sok találatot kaptunk (3712 darab). mezők szerinti keresés. Az OVID adatbázis keresőfelülete 6-47. ugyanis arra voltunk kíváncsiak. 2010 -2011 között. törölhet és elmenthet keresési megállapításokat és még automatikus értesítéseket. hogy a találatok száma lecsökkent. intézmény. akkor a keresőkifejezéshez kapcsolódó fogalmakra is keres.156 Az ápolástudomány tankönyve 6. ábra. OVID Az Ovid nemzetközi adatbázis-forgalmazó. A megjelenési évre szűkítettünk. A 6-48. Ez azért lehetséges. ábra. ábrán látható. hogy ha bekapcsoljuk az Include Related Terms (kapcsolódó fogalmak) gombot is. mert láthatjuk. vagyis a h-index adatbázisonként eltér.lib. teljes szöveggel (Full text) mennyi dokumentum jelent meg. CD-ROM-on. 6-45. ábra.és h-index-számot kaptunk. Search Tools: tárgyszavak feltárása.

a szerzők elérhetőségét. • Csak az EPA-ban archivált cikkek: Csak az Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívum szolgáltatásában archivált folyóiratok teljes szöveges cikkeire mutató ugrópontokkal rendelkező találatok jelennek meg. A kapott találati halmaz később szűkíthető. MATARKA Hazánkban a legnagyobb tartalomjegyzék-szolgáltatás MATARKA (MAgyar Folyóiratok TARtalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa). amennyiben az adatbázis-szolgáltató engedélyezi. vagyis a keletkezett találati halmazok metszete adja a végleges találati halmazt. két szerzővel 6-49. Használata egyszerű. ábrán láthatjuk a keresésre kapott találatokat. • Csak teljes szöveggel elérhető cikkek: Csak teljes szövegre mutató ugróponttal rendelkező találatok jelennek meg. Az egyes szűkítési lehetőségek értelemszerűen együtt is alkalmazhatók. hogy részletesen ismerteti a MesH tárgyszavait. Mindegyik beviteli mezőben megadható egy vagy több szó. ha a Bibliographic Linkre kattintunk.158 Az ápolástudomány tankönyve 6. évfolyam szám. túlnyomórészt magyar nyelvű szakfolyóiratok tartalomjegyzékeinek adatbázisa. de a teljes megadott kifejezést keressük mindkét helyen. Levéltár. a szavak között ÉS kapcsolat alapján történik a keresés. a címeket. továbbá az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Elektronikus Periodika Archívum (EPA) által szolgáltatott teljes szövegű cikkekre. Keresés. azt a jelölődobozba ki kell jelölni. hol kutatnak. a folyóirat címe. a folyóirat részletes címét.hu Hasonlóan a korábban bemutatott keresésekhez. hogy az adatbázisba való felvitelkor a cikk milyen tárgyszavakat kapott (lásd 6-49. 2002től együttműködés keretében a Miskolci Egyetem.matarka. Megjelenített formátumban (pdf ) letölthető. lementhetjük vagy exportálhatjuk Word dokumentumban vagy pdf fájlba is. valamint csak a teljes szövegre mutató cikkekre. folyóirat. Az egyes számok tartalomjegyzékének böngészése mellett lehetőség van a szerző neve és a címben lévő szavak szerinti keresésre. Egyszerű keresés. lapszám. A cikkek kb. • Folyóirat: csak a kiválasztott folyóirat címei kerülnek bele a találati halmazba. ábra). • Szakterület: csak az adott szakterülethez hozzárendelt folyóiratok címei kerülnek bele a találati halmazokba. melyek au- tomatikusan ÉS kapcsolatban állnak egymással. és rá kell kattintani a megfelelő tételre. szakterület. logikus. mely könyvtári vállalkozásként szabadon hozzáférhető az interneten keresztül. oldalszám). fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 159 A 6-49. A tartalomjegyzékek a nyomtatásban megjelent folyóiratok számainak tartalomjegyzékét tükrözik. Ezen kívül a négy beviteli mező is ÉS kapcsolatban áll egymással. A szolgáltatás a magyar kiadású folyóiratok tartalomjegyzékeire terjed ki. 5%-ához tartozik teljes szövegre mutató ugrópont. A szerző(k) teljes neve(i) és a rövid abstract (kivonat) olvasható. Gyors keresés. Négy beviteli mező használható. Az egyszerű keresésen belül két keresés áll a rendelkezésünkre. Részletesen felsorolja. Ha csak bizonyos szerző(k) cikkei között kívánunk keresni. ábra. ha minden egyes megadott szóra van találat. tehát csak akkor van találat. Könyvtár. Találati oldal megjelenítése . ábra) az adott rekordról szolgáltat bővebb információt. A keresés szűkíthető idő. de ezek közül a leglényegesebb. ábra. haladó (összetett) vagy böngészése között választhatunk. A találatokat időrendben jeleníti meg az adatbázis (6-51. több mint 1000 folyóiratot dolgoz fel. tartalmazzák a szerzőket. Nem kötelező mindegyik beviteli mezőt kitölteni (6-50. 6-50. Szűkítési lehetőségek. A cikkben szereplő hivatkozásokat is meg lehet nézni. a szerző(k) nevei. Az adatbázis tartalma Magyarországon vagy a környező országok magyar nyelvterületein kiadott. A keresés a szerzők neve és a cikkek címei között is megtörténik. A találatokat kinyomtathatjuk. ábra). a rovatokat és az oldalszámokat és ugrópontokat (linkeket) a cikkek teljes szövegére. ábra. itt is egyszerű. ha azok az interneten is megtalálhatók. Rövid tájékoztatást kapunk a tételekről: A cikk címe. Természetesen egy műszaki folyóirat és a társadalomtudományok szakterület együttes kiválasztása nem eredményezhet túl sok találatot. • Idő: a kiválasztott évszámtól kezdve jelennek meg a találatok. Maximum öt szó írható be a keresőmezőbe. célszerűbb az egyszerű keresés másik módját használni. Az adatbázis elérhetősége: http://www. megjelenési adatok (kiadási év. majd amelyre kíváncsiak vagyunk. A rekord részletes megjelenítése 6-51. a PTE Egyetemi Könyvtár is részt vesz benne. ábra). Múzeum vezetésével építik. megjeleníthető a cikk. a legfrissebb van legelöl. A Complete Reference (lásd 6-48.

A hazai orvos. Az elektronikus folyóiratok tartalma: • Egyesek csak tartalomjegyzéket közölnek. Az így lementett adatokat listázásra és cikkmásolat megrendelésére használhatjuk. • Ingyenes regisztrációhoz kötött. melyik honlapon található és a folyóirat nyelvének meghatározása. majd el kell menteni a fájlt. A keresett folyóirat adatainak megjelenítése . • Előfizetéshez kötött regisztráció.160 Az ápolástudomány tankönyve 6. 6-52. • Egy időben ugyanazt a számot többen is használhatják. mióta jelenik meg . hanem közvetlenül átléphetünk a teljes szövegbe. Közvetlenül a http://aok. A kiválasztott cím után a megfelelő évfolyam és szám kiválasztása következik (6-53. Előnye. Hátránya. Egyszerű bibliográfiai listát is lehet készíteni a honlapon keresztül. A keresődobozba beírjuk a folyóirat címét. • Egyesek a cikkek tartalmi kivonatait tartalmazzák (abstract). hu/) IP tartományból lehetséges. elektronikus folyóiratok link alatt. ábra). html). Elektronikus folyóiratok (e-folyóiratok) „Az e-folyóiratok elengedhetetlen részét képezik a szaktudományi információszolgáltatás rendszerének. hogy a részletes keresést nem teszi lehetővé. ábra.” Az elektronikus publikálás és ezzel együtt a teljes szövegű on-line hozzáférés egyre nagyobb szerepet játszik az információszolgáltatás területén. mint a nyomtatásban megjelent folyóiratokat. Az elektronikus folyóiratok jellemzői: • Gyorsabban jut el az olvasóhoz.ha közben megszűnt.hu. • Vannak teljes szövegű kiadványok (full-text). A keresés elvégzése után a találatokat kosárba kell menteni. • Előfizetett hozzáférés több folyóirathoz. A téma szerinti keresést a címek szavai alapján biztosítja. php?page=folyoiratok url link alatt. • A talált információ letölthető. ábra): a folyóirat pontos címe. azokat meg lehet rendelni anyagi ellenszolgáltatásért. Az elektronikus folyóiratok elérése csak Pécsi Tudományegyetem (http://www.lib.és egészségtudományi elektronikus folyóiratok internetes elérhetősége A Pécsi Tudományegyetem könyvtárából elérhető e-folyóiratok listája (6-55. nyomtatható és/vagy tovább alakítható (pdf. A folyóirat címében való keresés 6-53. a lista formátumot kell kiválasztani. tudományos és tájékoztató szerepük egyre nő a számítógépes kultúra meghonosodásával. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 161 A feldolgozott folyóiratok címét betűrendes (6-52. szakterületi besorolása. mikor -. • Előfizetett hozzáférés egy adott folyóirathoz. a kiadó neve. mint a nyomtatott változat.pte. • A hozzáférés helytől és időtől független. mert tárgyszavakat nem tartalmaz. A keresett folyóirat adatai is megtalálhatók az adatbázisban (6-54. amelyek nem érhetők el teljes szöveggel. ami elmenthető. A keresett folyóirat számainak bemutatása 6-54. Az adott számban található cikk leírása tartalmazza az adott tanulmány vagy folyóirat internetes elérhetőségét is. http://www.hu/library/index. kinyomtatható.pte. ábra) vagy szakterületi lista alapján lehet kiválasztani. A feldolgozott időszakok folyóiratonként eltérőek. és jelentőségük. • Ugyanúgy szerkesztik. ábra).lib. ábra. Cikkmásolat-kérés Azokat a cikkeket. hogy nemcsak a tartalomjegyzékről kapunk felvilágosítást.pte. ingyenesen elérhető. Az elektronikus folyóiratok típusai: • Szabadon. A folyóiratok ábécé-sorrendben vannak. ábra. bibliográfiai szempontból azonosak.

kutatók munkáját. Lehetőség van arra. hanem témára is lehet keresni. adatbázisok és szabad felhasználású internetes források honlapjai. A Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár folyóiratgyűjteménye . A Debreceni Egyetem Kenézy Élettudományi Könyvtár elektronikus folyóirat gyűjteménye 6-56.000.. valamint az egyéb megjegyzés. Az elektronikus folyóiratok adatbázisa 6-57. ábra. ami megkönnyíti a hallgatók. hogy nem csak a Debreceni Egyetem gépeit használva. 6-55. Az URL linkre kattintva eljutunk a folyóirathoz. Az e-folyóiratokat tudományterületek szerint is felosztották. Elektronikus elérhetősége: http://kenezy.hu/hu/elektronikus_folyoiratok. A Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára A SZTE Egyetemi könyvtár számítógépes hálózatán keresztül ábécérendben találhatók az elektronikus folyóiratok.162 Az ápolástudomány tankönyve 6. online elérhetősége. A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) Kenézy Élettudományi Könyvtára elektronikus folyóirat böngészője (6-57. A Debreceni Egyetemről elektronikusan elérhető teljes szövegű orvosbiológiai folyóiratok száma mintegy 6. ábra. ábra). fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 163 A Nővér című folyóiratot kerestük. A Nővér című folyóirat kikeresése az elektronikus folyóirati adatbázisból 6-58. kiadója. ábra) látható a folyóirat pontos címe. ábra.unideb. A honlapon található gyorslink segítségével lehet a tudományterületek szerinti folyóirat felosztást használni (6-58. ilyen pl. hogy mettől meddig van a teljes szövegű elérés.lib. hanem az otthoni gépekről is elérhessük a folyóiratokat. A találat megjelenítésekor (6-56. ábra. ábra). Nemcsak folyóiratra.

tölthetnek le és oszthatják meg egymással.hu) elérhető E-folyóiratok listája külön tartalmazza a hazai és külön a külföldi szakmai folyóiratok ábécérendben felsorolását (6-60. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar könyvtár külföldi folyóirat gyűjteménye .hu honlapon keresztül. számú mellékletben található. emellett kereshetnek a szövegben. 6-59. amelyek megfelelnek a minőség- biztosítási követelményeknek. ezáltal az érdeklődők teljes szövegeket olvashatnak. hivatkozhatnak rá és bármilyen módon használhatják. másolhatnak.hu/) IP tartományból lehetséges (659. akikkel az Interneten keresztül kapcsolatban állnak. anélkül hogy pénzügyi. egy helyre gyűjtse össze a különböző szakterületek Open Access folyóiratainak elérhetőségeit. megkönnyebbítse az Open Access tudományos folyóiratok láthatóságát. ábra). ábra. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 165 Semmelweis Egyetem Központi Könyvtára Az elektronikus folyóiratok elérése csak Semmelweis Egyetem (http://www. ábra. Böngészhetünk a kiadványok címei. Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar KönyvtáraA Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar könyvtárából (http://www. A referált Open Access folyóiratok áttekintését a Directory of Open Access Journals (DOAJ) tartalmazza. tudományterület szerint. Olyan folyóiratok kerülnek felvételre. törvényes vagy technikai akadályokba ütköznének azokkal. hogy növelje. hogy a tudományos irodalom az Interneten keresztül ingyen és nyilvánosan hozzáférhető.lib.se-etk. Elérhető a http:// www. Open Access folyóiratok Az Open Access (Nyílt hozzáférés) azt jelenti.164 Az ápolástudomány tankönyve 6. Célja. és a találatok teljes szöveggel jelennek meg.sote. Több szempontú keresési lehetőség van. ábra). Az egészségügyi szakterület válogatott folyóiratlistáját a IV. ill.open-access. A Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár folyóirat gyűjteménye 6-60.

] Fény és árnyék (2007): drogprevenció [elektronikus dokumentum]. . Health Source . Példa: Dinya E. évi XCII. 5. p. több tudományágat átfogó adatbázis. Az adatbázis több mint 699 000 televíziós és rádiós híranyag átiratának teljes szövegét is tartalmazza. Folyóirat címe.(2010): Acute stroke management: endovascular options for treatment. A közvetítő csatorna neve. a környezetszennyezés. Konferencia valamely előadására való hivatkozás Előadó(k) neve: Az előadás címe. Az adatbázis több mint 384 000 rekord indexelését és referátumait tartalmazza. Hivatkozás jogszabályokra A jogszabály címe (Kiadás évszáma). Oldalszám (tól-ig) Példa: Betlehem J. (Kiadás évszáma): Könyv címe. Business Source Premier A Business Source Premier az üzleti iparág leggyakrabban használt kutatói adatbázisa. Külföldi cikk (hasonlóan a magyar nyelvű cikk hivatkozására) Példa: Grigoryan M. vagy ed(s). 469-476. Regional Business News Ez az adatbázis regionális üzleti kiadványok teljes szövegét tartalmazza. 6800 lektorált folyóiratot beleértve. forrás neve) (évszám): Tanulmány. A honlap neve. amely lefedi az ember környezetre gyakorolt hatásának minden vonatkozását. 14. kutatási jelentéseket és előadásanyagokat. fogyasztói egészségügyi magazint tartalmaz.. Jeges S. több mint 31 millió teljes szövegű cikket tartalmaz. Oldalszám (tól-ig) Példa: Gőbl G. közel 50 részlegesen hozzáférhető folyóiratot és közel 125 válogatott folyóiratot indexel.Bibliográfiai leírás Könyv Szerző neve (Kiadás évszáma): Teljes cím. Szabvány címe. Példa: Mokos Tibor (2010): 20 éves az Egészségtudományi Kar. 151. Folyóirat címe. A gyűjteményben többek között a könyvtárosság. köztük monográfiák.): Könyv címe. A gyűjtemény tudományos. multidiszciplináris teljes szövegű adatbázisa. dokumentumokra Szerző (k) (vagy szerkesztő. ERIC Az ERIC (Educational Resource Information Center) egy amerikai országos pedagógiai információs rendszer. Átvett adatok és ábrák. utolsó letöltés ideje Példák: Nagy J. tudományos igényű.. Budapest: Medicina Kiadó.Consumer Edition Ez az adatbázis a világ könyvtárai számára hozzáférhető leggazdagabb fogyasztói egészségügyi tájékoztatási gyűjtemény.. Szekszárd. amely több mint 1 300 000 rekordot foglal magában. 18.. 6.) (2009): A beteg gyermek táplálása. p. az online információ-visszakeresés és az információkezelés témakörei találhatók meg. In. cím vagy weboldal címe: alcím (ha van). 2089-2098. 265-272.. Folyóirat Szerző(k) neve (megjelenés éve): Cikk címe. Kézirat. Library. a fenntartható mezőgazdaság. Budapest: Medicina Kiadó.) (évszám): Könyv címe. 55-95.orvosi tárgyszórendszer) indexelését használja. törvény egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról (2010)..): Oxiológia. URL:http://elitmed. a honlap címe/URL címe. Newspaper Source Plus A Newspaper Source Plus több mint 700 teljes szövegű hírlapot. p. tanulmány vagy fejezet címe. In: Bencze B. v. a bibliometria. a zöld építés. és többek között a globális felmelegedés. Magyar Ápolási Egyesület Tolna Megyei Szervezete: Ápolók Nemzetközi Napja 2005. 2010. Évfolyam szám. A teljes címlista ide kattintva érhető el. Példa: Pálfi F. és több mint 323 000 teljes szövegű dokumentumra tartalmaz hivatkozást 1966-ig visszamenőleg. Hivatkozás elektronikus forrásokra. 30. Oldalszám (tól-ig) Példa: Forrás: Füzesi Zs. Kiadás helye: Kiadó. video) Szerző(k) neve (rendező): A dokumentum címe. A MasterFILE Premier adatbázis az általános érdeklődés minden területét felöleli. a preklinikai tudományok és sok más orvostudományi ág területéről. különös tekintettel a cardiovascularis rendszerre. az állatorvostan. Göndöcs Zs. 2010. Information Science & Technology Abstracts (LISTA) több mint 560 teljes folyóiratot.. Kézirat Szerző(k) neve (évszám): Tanulmány címe. Oldalszám. A közösségi színtér program és elkészítésének folyamata. szervezet.(2010):A D-vitamin pleiotrop hatásai. II. a sportgyógyászat és az általános közegészségügy. Kötetszám. Pécs : Forrás Alapítvány. 2986-2989. december 10. amely 7900 teljes szövegű periodikumot tartalmaz. táblázat címe. Kötetszám. Health Source: Nursing/Academic Edition Az adatbázis közel 550 teljes szövegű tudományos folyóiratot tartalmaz. 22. Kiadás helye: Kiadó. p. pp.166 Az ápolástudomány tankönyve 6. melléklet EBSCO folyóiratcikk-adatbázisok Academic Search Complete Az Academic Source Complete a világ legértékesebb és legátfogóbb. (2008): A páciensek elégedettsége a hospice osztály ellátásának minőségével. Kovács T. Helye. Példa: Bodó M. Budapest: Medicina Kiadó. amely olyan területeket ölel fel. (Megjelenés éve). Az adatbázis pdf-tartalma 1887-ig nyúlik vissza. ed(s). A Regional Business News az Egyesült Államok több mint 80 világvárosi és vidéki regionális üzleti kiadványát foglalja magában.. ill. A Health Source: Consumer Edition több mint 80 teljes szövegű. MEDLINE A MEDLINE adatbázis szakmailag irányadó orvosi információt szolgáltat az orvostudomány.29. 2009 (2010) Budapest: KSH. az egészséggondozási rendszer. (1994): Újraélesztés. amely több mint 1730 általá- nos referenciakiadvány teljes szövegű változatát foglalja magában 1975-től kezdődően. A National Library of Medicine által létrehozott MEDLINE adatbázis a MeSH (Medical Subject Headings . Szerző nélküli könyv Könyv címe (Kiadás évszáma) Kiadás helye: Kiadó. (szerk. Háromnál több szerzős könyv Első szerző neve és mások/et al. (2001): Biometria az orvosi gyakorlatban. Budapest: Medicina Kiadó. Pécs TV. A forrásanyag terjedelme az 1960-as évek közepéig nyúlik vissza.12.. Gőbl G. A teljes szövegeken kívül több mint 11 900 folyóirat és összesen több mint 12 000 kiadvány. Kézirat. Az adatbázis 1986-ig visszamenőleg tartalmaz teljes szövegű anyagokat.pdf [Pécs. rádió. p. Qureshi Al. Az adatbázis naponta frissül az EBSCOhost keresőrendszeren keresztül. az osztályozás.(szerk. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 167 I. A közvetítés dátuma és időpontja. GreenFILE A GreenFILE kutatásokkal alátámasztott információval szolgál. Information Science & Technology Abstracts A Library. TV. beszámolók és konferencia-előadások indexelését és referátumait foglalja magában.21. a beteggondozás. Példa: MSZ ISO 690 (1990) Bibliográfiai hivatkozások. május 6. és a teljes szövegű anyagok többsége kereshető pdf formátumban van. igazgatási és közérdeklődésre számot tartó anyagokat foglal magában. A Health Source: Nursing/Academic Edition magában foglalja a Lexi-PAL Drug Guide adatbázist is.. a katalogizálás. valamint könyveket. amely több mint 2300 folyóirat teljes szövegű változatát tartalmazza. (2005): A kiégés vizsgálata ápolók körében: Előadás. In: Hypertonia és nephrologia. Kiadás helye: Kiadó. a gyermekgondozás. melléklet . Egészségügyi Közlöny 60. MasterFILE Premier A kifejezetten a nyilvános könyvtárak számára készült. Kiadás helye: Kiadó. In. (2004). Oldalszám (tól-ig) Példa: 2010. In: Semin Neurol. 1 DVD-ROM Médiaprogramok (tv. Oláh A (2010): A kivonuló mentődolgozók egészségi állapotát befolyásoló főbb tényezők hazánkban. Megjelenés helye: Kiadó. és mások (2005): A magyar patológia története. Riport. Kövesdy Cs. Évfolyam szám. Ideje..hu/upload/pdf/a_d_vitamin_pleiotrop_hatasai_kulonos_tekintettel_a_cardiovascularis_ rendszerre-6551. a táplálkozástudomány. In: Szerkesztő(k) neve (szerk.00 óra Szabvány A szabványkibocsátó országban használatos betűjel és a szabvány száma. amely a több mint 4700 márkanevet tartalmazó 1300 generikus gyógyszer betegtájékoztató anyagát öleli fel. Ábra. A média típusa. és 1998-ig visszamenőleg tartalmaz hivatkozott referenciákat. Szerkesztett könyv Szerkesztő(k) neve (szerk. Könyvfejezet Szerző neve (kiadás évszáma): A könyvrészlet. Példa: Decsi T. 51. mint az orvostudományok. Budapest: Magyar Szabványügyi Testület. számos orvosi területről. p. Horváth A. Tistyán L. Példa: Pálfiné Szabó I. a megújítható energia és az újrahasznosítás témakörében kereshetők benne anyagok. Több mint 1400 folyóirathoz állnak rendelkezésre kereshető idézetek. Megjelenés éve. Az adatbázis naponta frissül. táblázatok Szerző neve. Orvosi Hetilap. Példa: Magyar Statisztikai Évkönyv. a fogászat. Boncz I. valamint szabad hozzáférést biztosít több mint 4700 rekord teljes szövegéhez. 20.

Cab Abstracts A CAB a mezőgazdaság referáló szolgáltatásaként 1932-ben indult. Az új folyóiratfüzetek már hetekkel a nyomdai megjelenés előtt olvashatók online formában. számítógép-programozás. és diákok használják napi szinten szerte a világon a JSTOR sok lehetőséget kínáló keresőmodulját kutatásaikhoz. A világ vezető rendszertani referencia helyének tartják. szabványokat. bibliográfiáknak. mely 1995-ben alakult. a PubMed. Interdiszciplináris adatbázis. nagy hatású folyóiratot szemléz. angol. A kiadványokhoz tartozik tárgymutató. több száz vezető tudományos kiadó. adott esetben színes ábrákkal. JSTOR A JSTOR adatbázis 24 tudományág több mint ezer folyóiratának teljes szövegét tartalmazza angol nyelven. fejlesztési. Science Magazine A Science a kutatás egyik nagyon fontos forrása. bibliográfia és esetenként szerzői index is. ACM Digital Library Az Association for Computing Machinery adatbázisa az ACM kiadásában megjelenő folyóiratok és konferenciaanyagok bibliográfiai adatait és teljes szövegű elektronikus változatát tartalmazza 1985-től. Tesztre készen Az Akadémiai Kiadó és az Idegennyelvi Továbbképző Központ (ITK) együttműködésével jelent meg a Rigó utcai (ORIGÓ Nyelvvizsga) autentikus nyelvvizsgateszteket feldolgozó Tesztre készen program. programozási nyelvek. A JSTOR archívum gyűjtőköre kiterjed szinte minden tudományágra. földtudományok. átfogóbb és megbízhatóbb online irodalmi adatbázisa. társadalomtudományi index. A vegyészek a szervetlen kémia legfontosabb adatait találhatják meg ebben az adatbázisban. szabadalmakat. Science Direct A ScienceDirect az Elsevier tudományos kiadó fulltext és adatbázis szolgáltatása. Grove Music Online A Grove Music Online 2001 óta az online zenekutatás vezető adatbázisa. valamint az Európai Uniós terminológiai szótárt tartalmazza központi tartalomként. szoftverfejlesztés. Rekordjainak száma 550 ezer. Az 1869 óta megjelenő Nature a világon a legtöbbször idézett. The Grove Dictionary of Art (Grove Art Online) A Grove Art Online a mai legteljesebb művészeti enciklopédia. aminek gazdag kísérleti anyaga és kémiai reakciók adatállománya a tekintélyes Beilstein. A szolgáltatás teljes egészében tartalmazza az Index Veterinarius. kéziszótárait (spanyol. Német-magyar műszaki nagyszótárat. mesterséges intelligencia minden területének legfrissebb kutatási. tanárok. Az EconLit átfogó indexe folyóiratcikkeknek.és műszaki tudományos index.) köréből. Teljes szöveggel az 1997 utáni számok érhetőek el (az ennél régebbiek nincsenek digitalizálva. valamint a RILM zenei bibliográfia. könyvajánlóknak. Akadémiai Kiadó Folyóirattár Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő kiadványok több mint 40 tudományágban biztosítanak lehetőséget tudósaink számára legfrissebb eredményeik publikálására. fizika és csillagászat. holland). immunológia. orvostudomány. SpringerLink A Springerlink a világ egyik legszéleskörűbb online gyűjteménye természettudományos. LRC (Literature Resource Center) A Literature Resource Center a világ legaktuálisabb. Az FSTA 40 nyelven körülbelül 1800 kiadványt figyel. ös�szefoglalóit és hivatkozásokat (citációkat) tartalmaz a pszichológia és társtudományai (pszichiátria. francia). egy nemzetközi. Új magyar irodalmi lexikont. több tudományágat átfogó hetilap. számítógép hálózatok. biológia és biokémia. számítástechnika. jelentés. neurológia. jogszabályokat. ha van angol nyelvű összefoglalójuk. környezetvédelem. Econlit Az EconLit az American Economic Association elektronikus bibliográfiája. A keresési lehetőségek széles körűek (címszó. éves gyarapodása 160 ezer. 1999-ig visszamenőleg. szürke irodalmat is feldolgozza. és a teljes nyomdaival megegyező tartalom (full text) letölthető pdf formátumban. az állatorvos-tudományi és a kapcsolódó biológiai. amely feltárja a szerzői hivatkozásokat. 1864 óta az állatnevek nem hivatalos nyilvántartása. Egyszerre teljes számokat nem szabad letölteni. ha összefüggenek az élelmiszerek minőségével. Keresőfelülete egyszerű. nonprofit intézmény. jog stb. szociális munka. számítógépes grafika. A teljes szöveg nyomtatható pdf (esetenként HTML is) formátumban áll rendelkezésre. PsycINFO A PsycInfo az APA (American Psychological Association – Amerikai Pszichológiai Társaság) online adatbázisa. könyvek. interdiszciplináris. a világ minden tájáról. kutatási jelentések. szakterület stb. valamint sokoldalú keresést biztosít körülbelül 8700.Az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) körébe jelenleg tartozó adatbázisok WEB of SCIENCE A Web of Science (WoS) az ISI (Institute for Scientific Information) bibliográfiai adatbázisa. és állatorvosi témákat csak akkor veszi figyelembe. A mezőgazdasági. növény. a keresést többféle módon is szűkíthetjük. német és francia nyelven. közgazdaságtan. mely minden szempontból lefedi mind a nyugati. német. jelenleg a neve Centre of Agriculture and Biosciences International (CABI). Food Science and Technology Abstracts Az FSTA referáló folyóirat formájában 1969-től létezik. antropológia. a Veterinary Bulletin és a többi CABI referáló folyóirat tartalmát. Akadémiai Elektronikus Könyvtár Az Akadémiai Kiadó nagyszótárait (angol. A bibliográfiai adatokat az 1800-as évek elejétől tartalmazza. érthető. disszertációk leírását. a Magyar-angol környezetvédelmi szótárt. Fő profilja a természettudományos. folyóiratokat. mint pl. műszaki tudományok. virtuális művészeti kézikönyvtára. Teljes szövegű hozzáférést biztosít a saját kiadású papíralapú folyóiratok elektronikus változatához. a jelentéseket és az ún. A cikkek kutathatók szerző. Témakörei felölelik az állati biológia minden területét a környezeti leírástól a rendszertanig és az állatorvosi tudományokig. Fő témái: mesterséges intelligencia. A rekordok száma több mint 4 millió. MathSciNet A MathSciNet absztraktokat és bibliográfiai adatokat tartalmazó matematikai tudományos adatbázis. A mezőgazdasági. Az Ovid platformján elérhető adatbázis folyóiratcikkek. MLA International Bibliography A MLA International Bibliography. Egyedülálló a mai életrajzok terén. évente 20 ezerrel növekszik. fizika. az Elsevier új kémiai adatbázisa. Több ezer könyvtár és kulturális örökségi intézmény. munkaanyagoknak és disszertációknak. elkötelezett munkájának eredménye. és több mint 944 tudományos folyóirathoz a Highwire platformon. gazdasági. számítógépes szimuláció.168 Az ápolástudomány tankönyve 6. Az EISZ felhasználói számára több mint 50 folyóirat érhető el ingyenesen. könyvfejezetek. Anyagát 1973-ig visszamenőleg dolgozták fel számítógépes formában. a nukleáris kémiától a mikrobiológián át a nyelvtudományig. élettan. cím és absztrakt szerint. A digitális archívum egy tudósok. komplexen közelít a szövegek felé. A Web of Science három adatbázis három fő tudományterületre osztva rendszerez: Bölcsészettudományi és művészeti index. A szolgáltatás keretében jelenleg több mint 1600 folyóirat érhető el 1997-től teljes szöveggel többek között az alábbi tudományterületeken: élettudományok. kifejezés. az 1883-ban alapított Modern Language Association of America adatbázisa az egyetlen átfogó bibliográfia a nyelvtan és irodalom területén. az elektronikus adatbázisban tárolt valamennyi információ önállóan vagy bizonyos kombinációkban visszakereshető. Tudósok. Az EISZ keretében minden intézmény az általa igényelt csomagokban található folyóiratok cikkeinek teljes szövegéhez férhet hozzá. Magyar szinonimaszótárt. az Angol-magyar pénzügyi és műszaki szótárakat. Egyszerre teljes köteteket nem szabad letölteni. Linkekkel elérhető a Classical Music Library és DRAM.és állattan. A WoS szolgáltatása a citációs index. kutatók által összeállított közösségi kutatóplatform. ISI. Az adatbázis retrospektív jellegű archívum. Scriptum Kiadó szakszótárai A szótárak a GIB (Graphical Interactive Book) adatbázis-kezelő és információ-visszakereső rendszer webes felületével kereshetőek. műszaki és orvosi folyóiratok nyomtatott és elektronikus formában való terjesztése. Magyar értelmező kéziszótárt. nyelvtudomány. Karbantartott hivatkozásokat tartalmaz olyan alábbi kapcsolódó forrásokhoz. kémia. Hetente frissítik. más kiadók e-folyóirataihoz. elő- állítója az IFIS: International Food Information Service (Reading. Idegen szavak és kifejezések szótárát. a természettudományi kutatási folyóiratokat és áttekintéseket. jogi témákat figyeli. nevelés. Anglia). és számtalan tudós közös. Gmelin és Patent Chemistry adatbázisok összeolvadásával jött létre. A felhasználók a tudás minden szintjén megtalálják az írókra és munkáikra vonatkozó információkat bármely korszakra vonatkoztatva. könyveknek. Reaxys A Reaxys. társadalomtudomány. oktatási eredményeiről számol be. ill. A teljes szöveg nyomtatható pdf (esetenként HTML is) formátumban áll rendelkezésre. Tudományos szempontok szerint rendszerez. magas tudományos minőségű. Zoological Record A Zoological Record a világ legrégebbi folyamatosan működő adatbázisa az állati biológia terén. fejleszti a kritikus gondolkodásmód kialakítását. 1999 és 2004 között a magazin a legmagasabb impakt faktorral rendelkezett az alábbi hat tudományterületen: molekuláris biológia és genetika. jogtudomány. szófaj. technológiai és orvosi folyóiratokból. melléklet . mind a nem nyugati vizuális művészeti ágakat. . és sok oktatási folyóiratot is. olasz. számítástechnika. kereskedelmi. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 169 III. gyógyszerészet. melynek indexei több mint harminc év közgazdasági irodalmát fogják át a világ minden tájáról. a nem világnyelven megjelenő nemzeti folyóiratokat. szakdolgozatokat és konferenciakiadványokat. természet. a humán tárgyakon keresztül a társadalomtudományon át a természettudományig. a Környezetvédelmi lexikont. társadalomtudomány. ember-számítógép kölcsönhatás. könyveket. A szabadalmakat. Lecture Notes in Computer Science A Springer Kiadó teljes szövegű könyvsorozata az informatika. mely nyomatva és online is elérhető. gazdag tárháza a kritikáknak. A könnyen használható kezelőfelületen egyaránt kereshetünk és böngészhetünk a folyóiratokban. Nature folyóiratgyűjtemény Az NPG-hez tartozó kiadványok és szolgáltatások magukban foglalják a Nature folyóiratot. de a tartalomjegyzékükben böngészhetünk). amelynek heti frissességgel közreadott anyaga a tudomány egész területére kiterjed. űrtudomány. állattenyésztési.

nevelésszociológia. A táblák statikusak. Az adatok forrása: a Magyarországon megjelent pedagógiai szakkönyvek. Amennyiben ennél is részletesebb tájékoztatásra van szükség. magyar nyelvű folyóiratok pedagógiai tárgyú cikkei. egyes folyóiratok archiválása.hu honlapról. a szociológia országos szakkönyvtára felügyeli.magyarorszag. oktatáselmélet. A szolgáltatás célja. hogy létrejöjjön és minél tovább rendelkezésre álljon az elektronikus időszaki kiadványok szervezett.pte. valamint a http://www. Közvetlenül elérhető a http://www. Folyamatosan frissítik.pte. A táblák ingyenesen letölthetők és nyomtathatók.oszk. valamint a http://www.hu honlapról. a táblák alatt az egyes szakterületek szakértőinek a neve.pte.kerszov.lib. javarészt tezauruszba rendezett tárgyszavak. stADAT-táblák. Elérhető a http://www.hu honlapról. Morbidity & Mortality Weekly Report Open Epidemiology Journal Open Health Services and Policy Journal Open Public Health Journal Open Toxicology Journal Risk Management and Healthcare Policy Social Medicine Weekly Epidemiological Record V. Az adatbázis közvetlenül elérhető a http://epa. Nemzetközi adatok A fő témakörökön belül további alcsoportok segítik a keresést. valamint a http://www. magyar nyelvű adatbázis. Területi adatok 7. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 171 IV.170 Az ápolástudomány tankönyve 6. SZOCIOWEB A szociológiai információk webes változata. Elektronikus Periodika Adatbázis Archívum Magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványok könyvtári igényű nyilvántartása. több szempontból visszakereshető katalógusa. Népesség. Környezet 6. neveléstörténet. Gazdasági ágazatok 5. valamint a http:// www. az előzetes adatok kék színnel. A fontosabb mutatók hosszabb időszakra visszatekintő idősorai is elérhetők.pte.hu/jogszabalykereso honlapon megtalálható. MEH Elektronikus-kormányzat Központ adja közre. gyógypedagógia.ksh.lib. a jelentősebb gyűjteményes munkák analitikus feltárásban. egyrészt az újonnan felkerülő tételekkel. határterületeinek legkiterjedtebb körén alapul. A magyar vonatkozású szociológiai irodalom válogatott bibliográfiai adatbázisa. tájékoztatási adatbázis) témastruktúráját egységesíti. Az állomány folyamatosan gyarapszik. A Központi Statisztikai Hivatal a felhasználók könnyebb tájékozódása érdekében 2007-től összefoglaló adatgyűjteményeinek (évkönyvek. ill.lib. A jogszabályok az elfogadott és kihirdetett szöveggel megegyeznek. Társadalom 3. Havonta egyszer frissítenek. oktatásügy. valamint a címeket helyenként kiegészítő. Az adatbázis tartalma: neveléselmélet. Az adatbázisban megtalálható dokumentumok hozzáférhetők az OPKM állományában. rövid annotációk segítik. melléklet Egyéb fontos adatbázisok CD Jogtár Törvények és Országgyűlési határozatok a CompLex Kiadó Kft.hu/. népmozgalom 2. A felhasználók minél könnyebben tájékozódjanak az e-periodikumok világában. Az adatbázis folyamatosan bővül az újonnan megjelenő információkkal és a korábban megjelent dokumentumok retrospektív feldolgozásával. Közvetlenül a https://kereses. A táblák szerkezetében viszont nagyobb változást jelent.hu. a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára. Az archivált tételek nagy részének teljes szövegű keresésre van lehetőség. melléklet Az egészségügyi szakterület válogatott folyóiratlistája Addiction and Health Archives of Public Health BMC Health Services Research BMC International Health and Human Rights BMC Public Health BMC Women's Health Bulletin of the World Health Organization Californian Journal of Health Promotion Cost Effectiveness and Resource Allocation Emerging Themes in Epidemiology Epidemiologic Perspectives and Innovations Global Health Action Global Health Governance Health Care and Informatics Review Online Health Reports Health Research Policy and Systems Healthcare Review Online Human Resources for Health The Internet Journal of Allied Health Sciences & Practice International Journal of Collaborative Research on Internal Medicine & Public Health International Journal of Environmental Research and Public Health International Journal of Health Research The Internet Journal of Epidemiology The Internet Journal of Healthcare Administration The Internet Journal of Toxicology Journal of Environmental and Public Health Journal of Health Science The Journal of Toxicological Sciences Journal of Toxicology MMWR. Az idegen nyelvű dokumentumok jelentős részéhez címfordítás és referátum is tartozik. oktatásmódszertan. neveléslélektan. gazdasági helyzetéről.opkm. míg a korábbi évekre visszamenőleges adatjavítások zöld színnel vannak jelölve. de a módosításokat nem tartalmazzák.hu honlapról. ill. Az évközi adatok rövidebb idősorai révén a havi és/vagy a negyedéves változások kísérhetők figyelemmel. PAD Pedagógiai Adatbázis Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) Pedagógiai Adatbázisa (PAD) magában foglalja 1989-től a Magyar Pedagógiai Irodalom című nemzeti szakbibliográfia teljes anyagát. hogy 2007-ben szétválasztásra kerültek az éves és az évközi adatokat tartalmazó táblák. valamint az OPKM-ben feldolgozott idegen nyelvű szakkönyvek és válogatott folyóiratcikkek adatait. Közlönytár adatbázisában. A táblák értelmezéséhez módszertani útmutató nyújt segítséget. másrészt a frissülő archivált kiadványok számaival. A tárgyszó-rend- . közoktatás. Ingyenesen hozzáférhető. az esetleges módosításokkal egységes szerkezetben. zsebkönyvek. a magyar és magyar vonatkozású külföldi szociológia több mint 30 évét reprezentálja.hu honlapról. Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa A felhasználók széles körének az adatigényeit elégíti. hogy minél több digitális periodika juthasson stabil hozzáférésű megjelenési módhoz. Az adatbázis a szociológia lehető legtágabb értelmezésén. a CompLex Jogtár lemez zárását követően.pte. az OPKM állományában hozzáférhető idegen nyelvű szakkönyvek és idegen nyelvű szakfolyóiratok válogatott cikkei. közvetlenül a http://kozugy. Általános gazdasági mutatók 4. Az adatbázis elérhető a http://www. A tematikus keresést a szociológiát és határterületeit lefedő tágabb témakörök és a részletezőbb fogalmakat leíró.lib. Ennek értelmében a stADAT-táblák 7 nagy témakör köré rendeződtek: 1.hu honlapról. Az éves adatok hosszabb idősorai mélyrehatóbb tájékoztatást nyújtanak hazánk társadalmi. telefonszáma és e-mail címe is megtalálható.lib.hu honlapon. Hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteménye A mai napon hatályos állapotukban tartalmazza (az önkormányzati rendeletek kivételével) az összes jogszabályt és az állami irányítás egyéb jogi eszközének szövegét. szakképzés.

a gyermekbetegségek. szellemi. Ideggyógyászati Szemle. a szív. a kezdőlapon kiválaszthatja a belépő. Az adatbázis tartalmazza az adott folyóirat rövid jellemzését.és kultúrtörténeti anyagait is könnyen el lehet érni jól áttekinthető. társadalmi. a nemzetközi közegészségügy koordináló hatóságaként működik. együttműködik a kormányokkal a nemzeti egészségügyi programok tervezésében. kereshető módon. hasznos és naprakész információt nyújtanak a gyógyításról. pte. orvos.who. honlapjának az elérhetőségét. A dokumentumok legnagyobb része a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központjában megtalálható. laikus).hu/ Az InforMed 1995-ben létrehozott egészségügyi website. Nagyon sok webhely felépítése összetett.php Elérhetők: Medical Tribune. gazdasági.hu/adatbazis. gyógyszerész. melléklet Néhány hazai és nemzetközi orvosi és egészségügyi webhely Az egészségügyi webhelyek egy része szakembereknek. Az eLitMed. valamint a http://www.fszek. Ingyenes a hozzáférés.és irányítási tevékenységet végez az egészségvédelem minden területén. különösen a fertőző betegségek. A magyar szociológia nemzetközi népszerűsítéséhez járul hozzá. hogy az adatbázis angol nyelvű keresőfelülettel is rendelkezik. ill. valamint az archívumban a korábbi folyóiratcikkek. a Pro Patiente adatbázisára építve.hu honlapról.World Health Organization www. LAM Extra Háziorvosoknak.lib. a webterület melyik részén kíván böngészni. WHO . az egészségüket megőrizni kívánó embereknek életviteli tanácsokat adjon. valamint az egészségügyről – annak minden. A bibliográfiai tételek idegen nyelvű címfordítás alapján visszakereshetők. sok lapnál a teljes szöveget teszik elérhetővé.172 Az ápolástudomány tankönyve 6. filozófiai.informed. A cél.és keringési zavarok. Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle. A portálon az elmúlt 18 év nyomtatott formában megjelent tudományos.hu/ Az eLitMed. hogy az orvosok által írt vagy ellenőrzött. Current Opinion in Hematology folyóiratok aktuális és korábbi számai. információ és szabványok kifejlesztése és átadása. a járványok. hogy melyik célcsoportba tartozik (pl.journalseek. jogi és etikai vonatkozásával együtt.hu/index. Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle. Magyar Immunológia.hu portál teljes hozzáférést biztosít a magyar nyelvű tudományos közleményekhez is. medicalonline http://www. Journal of Clinical Oncology. Feladata világszintű iránymutatás adása az egészségügy területén. WHO) az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik szervezete. Elérhető az oldalon keresztül a Ca&Csont.és egészségtudományok vívmányairól.hu segítségével megalapozott. A Genamics JournalSeek a legnagyobb Interneten elérhető folyóirat-információs adatbázis. az orvos. irányításában és értékelésében. Jelenleg 94 964 címet tartalmaz. negyedévente frissítik. Hypertonia és neph- rologia. InforMed http://www. Elérhető a http://www. a rák és az AIDS okainak feltárása.net Külföldi folyóiratok keresője. VI. Az angol nyelvű verzióban három alapvető szociológiai folyóirat angol nyelvű kivonatainak teljes szövegét közöljük. eLitMed.hu http://elitmed. . rövidített címét. Journalseek www. Orvostovábbképző Szemle. Segélynyújtási. Az oldalon megjelenő szakmai információ természetesen nem helyettesíti. kutató. másik része a laikusoknak szól. egészségügyi szakdolgozó. de kiegészítheti a látogató és orvosa közötti kapcsolatot. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 173 szer a könyvtár folyamatos fejlesztésének az eredménye. a betegségek természete. megelőzése és gyógyításuk terén. szakmailag hiteles tartalommal szolgáljon a betegeknek. Magyar Radiológia folyóiratok aktuális számai. Szakmai oldalakon regisztrált orvosok és egészségügyi dolgozók számára szakmai folyóiratok elektronikus változatát.int Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization. tárgyszavait és ISSN számát.medicalonline. LAM (Lege Artis Medicinæ). Feladata továbbá a megfelelő egészségügyi technológia.

lib. Bibliográfia: Irodalom.16.oszk. . 3 CD ROM [24] http://www. amely összefoglalóan ismerteti a publikáció tartalmát. 1998. Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár. kiadás éve stb.nlm.05.2011. a számítógépes hálózaton szabadon elérhető katalógust jelent. Adatbázis: Számítógépen tárolt információk rendszerezett gyűjteménye.2011. kiadó.01. Bővebb találati halmaz.16. információk tárolására és visszakeresésére szolgáló számítógépes adatállomány.20. 37. 1978. Advances in Nursing Science 1. 98-99.php?menu=electro&article=elektkonyvtar/adatbazisok/webofscience_nfo. Ilyen pl. és ellenőrizetlenül feldolgoz mindent.16. [8] DÖmSÖdY A.2011. SOmOSkÖvI I.sote. 2011.2011.] NOT(NEM): ÉS NEM azaz a NOT kapcsolat – kizárja az egyik kérdést. 2007.magyarorszag. eredményeket közlő szakirodalom.lib.01.: Will Evidence-Based Nursing Practice Make Practice Perfect?.: Fundamental patterns of knowing in nursing. [23] Vajda J () Repetitio anatomiae [elektronikus dokumentum]: For practising physicians and students [elektronikus dokumentum]. hogy a dokumentumot egyértelműen azonosítani lehessen.05. OR (VAGY): a találati halmazban megjelenik mindaz. E.2011. pte.: Kőtáblától a világhálóig: Az orvos. 1999.u-szeged.16. trükkök (nem csak szakdolgozat-íróknak).pte.16. eredményeit. 1996.nih.25.25.] [13] GYURGYÁk J. ami az egyik.ksh.3-4:112-114. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar.] [38] http://www. alcímében és kivonatában szereplő kifejezés.ovid.2011.hu [Pécs.2011. [5] Bencze Gy.12.2011. B.bibl. [14] JEhOdA I.15.] [43] http://aok. Magyar tudomány. CILISkA D. Az egyes keresők eltérő tulajdonságai miatt ugyanarra a kérdésre más-más találati halmazt eredményeznek. [6] CARPER. 1978. old.16.] [46] http://www. Budapest.opkm.] [42] http://www.] [37] http://www.05. amelyek a dokumentum legjellemzőbb jegyeit képviselik (szerző.angelfire. Ráadásul az azonos nevű szerzőket és a rájuk vonatkozó idézeteket nem tudja egymástól megkülönböztetni.2011.: Hogyan írjunk szakdolgozatot? 3. Használatakor a sorrend közömbös.hu [Pécs. 146. Az operátorokat nagybetűvel kell írni.ebscohost.2011. Canadian Journal of Nursing Research 30.: Szerkesztők és szerzők kézikönyve.27.: Az információkeresés stratégiája. (1998) Az információszolgáltatás számítógépesítése az orvostudományban.16.2011. fontos. ha a hasonló fogalmakat akarjuk összegyűjteni.3:153-158.18:849-852.hu/hu/ [Pécs. In: Babbie.06. 2000.com [Pécs. [19] MSZ 3424/1-78. kiadás.: A tudományos közlés etikai kérdései.] [44] http://search.scopus.2011. 2.pte. 45. ZÓkÁNÉ BOzSIk A. [2] BAkkER. [Pécs]: PTE KTK. Budapest. U. Bölcsész Konzorcium.2011. Bibliográfiai adatok: A bibliográfiai tétel részei.] [41] http://www.2011.] [35] http://www.gov/pubmed [Pécs. Perfekt Gazdasági Tanácsadó.4:273-294.1:13-23. adatmezőkből álló rekordok halmaza.eisz.hu [Pécs.16..01. több tudományterületre támaszkodó összefoglaló adatbázis.] [45] http://www. Szinonimái: összefoglaló. OPAC: Online Public Access Catalogue.ncbi. cím.05. a Google. Heuréka.] [31] http://kenezy. http://portal. lényeges.16.07.05. 1.2011. Budapest. [20] PÁLL I. egy adott témában a dokumentumok címeit vagy egy adott szerzőről szóló rendszerező jegyzék.] [27] http://epa. [10] ESTAbROOkS.] [32]https://kereses.12.com [Pécs. A metakeresők egyidejűleg kérdezik le az egyes keresőket és különféle opcionális rendezési szolgáltatásokat is nyújtanak.01.2011. Budapest. Gondolat. 2006. Könyvek.hu/library/index.12.ktk. Ariadnet.05. 1998.hu/files/tiny_mce/File/Hallgatok/ szakdolgozat/Szakdolgozati_modszertani_segedlet. [7] DICENSO A..05. 2008.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata.16. $ vagy * Google scholar: A weben crawlereket (automatikus keresőket) működtet. de egyszerre mindkét irányból általában nem.01.matarka. %. ugyanakkor ez a korlátja is: csak a weben látható publikációkat találja meg.hu [Pécs.01.27.. A bibliográfiai adatok a dokumentumok rövid leírásait nyújtják és elősegítik.hu/konyvtarrol/munkatarsaink/bogathyne/anyagok/ AzInformaciokeresesStarategiaja.com [Pécs.2011.pdf [2011.lib.eski.09.tx. [15] KOÓSNÉ TÖRÖk E.] [33] http://www.: Módszertani útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez: Végzős BA hallgatók számára. Gödöllő. Metakereső: A keresők keresői.] [34] http://kozugy..php?page=impaktfaktor [Pécs.: A szüléshez társuló pszichiátriai betegségek.2011.3: 263. A. S. Osiris. 1992.hu [Pécs. Budapest.2011.com [Pécs. Budapest.174 Az ápolástudomány tankönyve 6. old. 2004.hu [Pécs. KRISFÓF I. 15. Lege Artis Medicinae 12. kiadás helye.] [25] http://ww2. Ezt az operátort akkor használjuk.] [47] http://www.com [Pécs.kerszov. Evidence-Based Nursing. (1978) Bibliográfiai leírás. Jele: ?. ami az adott csonkolás jel  előtti karaktersorral kezdődik.05.lib. Ezáltal kiterjeszti a teljes web-es felületre. Boole-operátorok: Számítógépes adatbázisoknál az egyes kereső kifejezések közötti kapcsolatot leíró műveleti jelek.hu [Pécs.] [28] http://www.hu [Pécs. CULLUm N. Balassi. javított kiadás.hu/main. 1991. és az összegyűjtött adatokat adatbázisba rendezi. fejezet Az irodalomkutatás az ápolásban 175 Alapfogalmak Absztrakt (abstract): Rövid kivonat.: Az okság természete.2011. 2000. Budapest.16. 1998.com [Pécs.: Irodalomkutatással a gyógyítás szolgálatában. tippek.01.01. [9] EcO. Használatával a releváns találatokat kizárhatjuk.16.2010. MSZH. MSZH Budapest. tehát A AND B megfelel B AND A-nak.pte. old.hu [Pécs. legfrissebb kutatásokat.hu [Pécs.hu [Pécs. Kulcsszó: A dokumentum címében. Logikai szerkezettel rendelkező.01. A. Csonkolás: A program mindent keres. ha a weben látszanak.google.2011. Nyíregyháza. [11] GRAczA T. [16] KOvÁcS K.] [17] MAJOROS P.: Hosszúra nyúlt útibeszámoló a könyvtárvezetési ismeretek (b) irodalmából.06.1:38-40.05.: Bevezetés a pedagógiai tájékozódásba. 2004.: A kutatásmódszertan alapjai: Tanácsok.01.06.html [Pécs. vagy a másik fogalommal kapcsolatos.és egészségtudományi szakirodalmi információs rendszer fejlődése. kivonat.07. Releváns szakirodalom: A tárgyhoz tartozó.. a téves/félrevezető/hamis információkat is.16. http://www.] [40] http://www.vagy szakirodalom-jegyzék. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 47. Kossuth Publ..lib. IRODALOM [1] BAbbIE.1:2832. [18] MSZ ISO 690 (1991) Bibliográfiai hivatkozások.springerlink. E.01. C.doc [2011.: A szellemi munka technikája: Hol és hogyan keressünk irodalmat? Hogyan készítsünk hivatkozásokat és bibliográfiát a szakdolgozathoz? Dialógus Informatikai Iskola.).] [29] http://www.hu/jogszabalykereso [Pécs. 1997. lényeges megállapításait.ovidsp.] [30] http://www. melyek az alábbiak: AND (ÉS): ahol mindkét kereső-kifejezés megtalálható. 2000.16. [3] BEck M.2011.: Orvosi Hetilap 148.16. Magyar Tudomány 167.: H-index: Egy új javaslat az egyéni tudományos teljesítmény értékelésére.hu/ [Pécs.unideb. 2006. [21] SÁNdORI ZS.hu [Pécs.] [39] http://www.1:88-89. Multidiszciplináris adatbázis: Több tudományterületet érintő.open-access.: Könyvtárhasználat és szakirodalmi információkeresés : Egyetemi jegyzet a SZIE gödöllői karainak hallgatói számára.] [26] http://www. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. Yahoo. Tárgyszó: A dokumentum tartalmát szakmai szempontból feltáró kifejezés.27. OSZK.01.: Implementing evidence-based nursing: some misconceptions.pte.se-etk. A szavakat elölről is lehet csonkolni.fszek. [12] GRAczA T. 2002. szerkesztő.2011.] [36] http://www. 2004. [22] TÓvÁRI J. Budapest. Budapest. [4] BEkE G.

.

a folyamatokat. hanem egy külső szaktekintély. Szokások és tradíciók követése A mindennapi feladatok ellátásakor azokat az ismereteket alkalmazzuk és azokat a szokásokat követjük. A tudományos . az ismereteket logikai ellenőrzés alá helyezni. segítséget adva az egyszerűbb kutatások lebonyolításához. melyek az egészségügyben alkalmazott protokollok alapjául szolgálnak. bizonyított ismeretek megkeresése a cél. A fejezet célja. a változás. rögzült ismereteket nehéz megváltoztatni. jól begyakorlott feladatokként jelennek meg az ápolói vagy más egészségügyi szakdolgozói munkafolyamatban is. hogyan zajlik létrejöttének folyamata. mások által közvetítve sajátítottunk el. tudományosan igazolt ismeretek biztosítják. módszereket elfogadtatni. Számos esetben előfordul azonban. amikor a fejezetben összefoglaljuk a tudományos kutatások módszertani alapjait. . magabiztosságot teremt. Szaktekintély. az új szokások kialakításában bekövetkező érdeksérelmek kialakulása. szakmai hivatal. hivatal. hogyan válnak a tudományos kérdések bizonyított felismerésekké és a gyakorlati élet részévé? Ilyen és hasonló kérdésekre kívánunk választ adni. hatóság szabályozza a tevékenységet. Egyrészt ha megtapasztalunk valamit. protokollokként jelenik meg. a változtatás kényszerűsége miatt kialakuló tartósan feszült munkahelyi légkör. a munkavégzésben és különösen a tudományos tevékenység során elkerülhetetlen a racionalitás. A tradicionális tudás ismeretanyagát mindezek ellenére hasznos időközönként újragondolni. hogy az ápolás és betegellátás területén dolgozó szakemberek bizonyítékokon alapuló gyakorlatot kövessenek. ezen belül is elsősorban az egészségtudomány által feltárt és bizonyított ismeretekre épül. hogy a tudás forrása nem az általánosan elfogadott elmélet. Példák erre a módszertani levelek. A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai DR. Ez a fajta tudás rendszerint szakmai elvekként. most a legtipikusabbakat mutatjuk be röviden. a logikus érvelés. Mindennapi életünk során alapvetően kétféleképpen szerezhetünk információkat. A kutatási eredmények szerint ilyen esetekben a szakértelem. alkalmazása. hatóság állásfoglalásának követése A tradicionális tudás alkalmazása során közmegegyezésként elfogadott ismereteket hasznosítunk. szabályokként. ápolási feladatot. A megközelítésben akkor fogadunk el egy állítást. ennek betartása a rá háruló feladat. Az ismeretek forrása az ápolás és betegellátásban dolgozók számára Tanulmányaink során.7. LAMPEK KINGA. az általános ismeretek. milyen módszerekkel érhetők el. A tradicionális tudás azonban gátja is lehet a fejlődésnek. A tradicionális tudás biztonságot. melyeket a közvetlen környezetünkből. A tudományos megismerés során az objektív. ösztönös megérzések követése Az intuíciókra épített gyakorlat nem a racionalitásra. hanem inkább a tapasztalatok során kialakult megérzésekre épít. a személyiség és a környezeti hatások bonyolult interakciójának eredményeképpen jön létre az intuíció mint a tevékenységet alakító tudás.ismeretek forrásai többfélék lehetnek. mivel a rutin okozta szokásokat. a megalapozott állítások stb. KIVÉS ZSUzSANNA A könyv korábbi fejezeteinek mindegyike a tudomány. kiválasztva az adott problémához leginkább illeszkedő megoldást. Intuíciók. másrészt ha a mások által közvetített tudást elfogadjuk. melyek a feltételei. nehéz az új ismereteket. a gyakorlat. amelyeket az egészségügyi szakalkalmazottak a leggyakrabban használnak munkavégzésük során. A hatékony és eredményes munkavégzés alapvető feltétele. hogy az alapvető kutatásmódszertani és biostatisztikai ismereteket röviden bemutassuk és végigvezessük az olvasót a tudományos kutatások menetén. De hogyan keletkezik új tudományos ismeret. Ennek hátterében állhat az új ismeretek hiánya. amelynek bázisát a korszerű. Ebben az esetben az alkalmazónak nincs lehetősége foglalkozni az ismeret helytállóságával.de egyben a laikus . ha azt logikailag és empirikusan is alátámasztottnak tarthatjuk.

nehézségeit stb. a téma kutatásában alkalmazott módszertani eszközöket. ZORA NEALE HURsTON antropológus szerint a következő: „A kutatás nem más. az ehhez kötődő fogalmakat. amikor a rendelkezésre álló tudás alapján a felmerült problémára nem tudunk választ adni. együttműködési készsége. visszatükrözésnek: az ún. esetleg megoldhatatlan problémáira. hogy kutatói munkájának szakaszait szakszerűen meghatározza. ellentmondó nézeteket. a témakör kutatásának korlátait. a beteg mozgatását új motivációval próbálják elérni. míg a második esetben a munkavégző folyamatban megy végbe a folyamatos önellenőrzés. amely végigvezet bennünket a teljes folyamaton. A már rendelkezésre álló ismeretek meghatározzák a feltett kutatási kérdéseket. alkalmazhatósága. újabb és újabb módszerekkel próbálják meg elérni a kívánt eredményt: pl. amelyen belül értelmezzük a kutatási problémát. Legfőbb feladat ebben az esetben a bizonyított. hogy egy sokszor alkalmazott ismeret. kérdésfelvetés meghatározása után megtervezetten. az alkalmazni kívánt változókat és a megválaszolandó hipotéziseket is. • Kutatási eszközök rendelkezésre állása. szabályszerűen adatokat gyűjt. nehezen illeszthetők be az addig felhalmozódott tudományos ismeretekbe. szabályszerűen adatokat gyűjt. de arra készteti (kényszeríti) a kutatót. elemzi és a tudományos publikációk elvárt tartalmi elemei és formája szerint közzéteszi mások számára. Ilyenkor az egészségügyi szakdolgozók. A tudományos kutatás – megszokottól eltérő – megfogalmazásban. jellemzőit megismerni. a kutatói célok nyilvánvalóvá tétele. amire még senki. • Az adott tudományterület elméleti tételeinek újragondolása. • Etikai megfontolások. A kutatási folyamat menete Tudományos kutatások eredményeinek megismerése Bizonyára senkinek nem meglepő az az állítás. hiedelmek tudományos bizonyításának igénye. and to think what nobody else has thought. értékelését jelenti. a főbb kutatócsoportokat. ahol az ápoló az ápolási folyamat minden egyes munkafázisában végiggondolja tevékenységének magyarázatát.178 Az ápolástudomány tankönyve 7. Kutatási keretet biztosító elméletek azonosítása A tudományos kutatások megkezdésének egy fontos kapcsolópontja. „reflection-on-action” és a „reflection-in-action”. melyeket most csak felsorolásszerűen mutatunk be. mint mit teszek. A kutatás témakörének lényeges szakmai problémát kell megfogalmazni. segítenek kialakítani a kutatásban alkalmazható eszközöket. tapasztalat: sikerek és hibák Az ápolás és betegellátásban számos esetben fordul elő. A kutatási probléma meghatározása A kutatói érdeklődést sokféle probléma. Azok a kutatások. A tervkészítés valóban nem egyszerű feladat. elemzi és a tudományos publikációk elvárt tartalmi elemei és formája szerint közzéteszi mások számára”. Irodalomkutatás az ápolásban címmel (6. hogy a kutatás teljes egészét jellemző koherens. • Kutatói tapasztalatok és elkötelezettség megléte. de segít a vizsgált jelenséget megérteni. Egyéni tapasztalataink ugyanis gyakran más eredményt hozhatnak. az adatokat feldolgozza. A tudományos kutatás folyamata Ahogy már korábban is említettük. kérdésfelvetés meghatározása után megtervezetten. mint formális kíváncsiság. szakirodalom. A kutatás megvalósíthatóságának számos feltétele van. konceptuális keretet. Ez azonban nem jelenti azt. és közben arra gondolni. • Szakmai munka során felmerült személyes intuíciók.”2 A szokványos és formális definíció alapján pedig a tudományos kutatás során a kutató a kutatási probléma. ezek érvényességének megbízhatóságának vizsgálata. az adatokat feldolgozza. Meghatározott célt követve nyughatatlanul keresi a választ. ábra. a tudományos kutatás során „a kutató a kutatási probléma. 2 Research is to see what everybody else has seen. amelyek mögött nincs elméleti keret. hogyan teszem.nyilvánvaló hasznossága mellett . kérdés alakíthatja ki. Az előbbi a tevékenységsor utólagos elemzését. ezzel együtt elfogadni vagy elutasítani az addig ismert tényeket. A kutatás elôzményeinek feltárása. A kutatási folyamatnaka 7-1. a bevitt kalóriacsökkentést új étrend kialakításával segítik stb. elemzéseket és értelmezéseket. de nem is általánosítva az egyéni tapasztalat eredményét. It is poking and prying with a purpose. egyéb források áttekintése A kutatónak fontos megismernie a már rendelkezésre álló tudás főbb teoretikus és empirikus eredményeit. • Pénzügyi források megteremtése. A folyamat 7-1. az empirikus vizsgálatok gyakorlati megvalósíthatósága és a várható eredmények hasznosíthatósága. miért teszem. hogy a kutatást az elméleti meghatározottság nélkülözésével kezdhetjük el vagy folytathatjuk le. gondolati modellezése rávilágíthat a megvalósíthatóság nehézségeire. A szakirodalom áttekintésének kiemelt jelentőséget tulajdonítunk. a kutatási téma körüli vitákat.azonban korlátozhatja is a megismerést. SCHON [49] szerint két lehetséges módja van a reflektálásnak. hiszen választ kell adnunk olyan kérdésekre. hogy a tudományos kutatások jelentik a szakemberek számára a legelfogadottabbnak és legmegbízhatóbbaknak tartott ismereteket. így egy különálló fejezet foglalkozik ezzel a kutatási fázissal. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai 179 Kipróbálás. • A szakirodalom által nyitva hagyott kérdésekre adandó válasz keresése. A pontosan azonosított probléma kijelöli az elérni kívánt célokat és kijelöli a szükséges adatforrásokat is. Az értékelő gyakorlat tanulási folyamat. A kutatás fogalmi kereteinek kialakítása A kutatás elindításakor lényeges kialakítani azt az elméleti. A „próbálgatás” (trial and error) módszerével számos tapasztalathoz juthat a szakember. nem tagadva. fontos szempontjai a kutathatóság. illeszkednie kell az adott tudományterülethez. de ennél is fontosabb. de a konkrét kutatások esetében fontos mindegyik végiggondolására kellő időt fordítani: • A kutatás lebonyolítására rendelkezésre álló idő és ennek ütemezése. fejezet). összefüggő kutatási tervre épülő folyamatot kell megalkotnunk. magában még nem megoldás a kutatott problémára. megfigyelések. A tapasztalat . A értékelő gyakorlat (reflective practice) PARAHOO [35] szerint az a lehetséges és alkalmazandó ismeretbővítési módszer. • A kutatásba bevont személyek elérhetősége. Ilyenek lehetnek többek közt: • A mindennapi praxisban felmerülő megoldandó problémák. ábrán ismertetett fázisai vannak. mint látni. A kutatási probléma meghatározásának elengedhetetlen feltétele a vizsgálandó kérdések pontos azonosítása. mint egy tudományos felismerés. leginkább a gyakorlati feladatok fejlesztését szolgálja. . egy bevált gyakorlat nem hoz eredményt. tudományos ismeret elfogadása. A tudományos kutatás eredménye ön1 Research is formalized curiosity. amit mindenki lát. és ilyenkor nehéz összeegyeztetni a kettőt. A kutatás első fázisában érdemes elkészíteni a kutatás tervét.”1 SzENT-GYÖRgYI ALBERT ismert mondásában így fogalmaz: „Kutatni valamit annyit tesz.

vagy az elfogyasztott alkoholmennyiségi adatok. értelmezéséhez szükség van arra. állampolgárság. Mérési módszerek és adatfajták Mérésről beszélünk. feltevés a kutatás elvárt eredményéről. • Legyen egyszerűen és tömören megfogalmazva. szemüvegesség. amikor a kutatásban nyert információkhoz valamilyen szabály alapján számokat rendelünk. A változók lehetnek kategoriális vagy numerikus változók. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai 181 Egy elmélet.(különbség-) skálán értelmezett adatok esetében ismert és egyértelmű a sorrend. s rajtuk keresztül próbálunk minél több információhoz jutni a vizsgált csoportot. a rosszabb.a 6-8 főt. Példák: települési típus. • Támaszkodjon meglévő ismeretekre. absztrahált. Ennél a mérési szintnél a kezdőpont (0 pont) valódi tartalommal bír. testsúly stb. A kvantitatív Kvantitatív kutatási módszerek A kvantitatív kutatási módszerek visszanyúlnak az ápoláskutatás kezdetéig. ezeket később. • Ne legyen trivialitás. • A független változó okozta változás iránya (magas iskolai végzettségűek nagyobb számban vesznek részt). amelyek segítségével elvégezhető a jelenségek. • A független és függő változó kapcsolatának formája. láz. mert csak így állapítható meg az elmélet és a tapasztalat közötti kapcsolat. nyilvánvaló. mint a másik. populáció megnevezése (meghatározhatjuk a vizsgált minta földrajzi jellemzőit. akkor pontosan tudjuk. • A változók közötti kapcsolatnak logikailag és teoretikusan is megalapozottnak kell lennie. amelyek az ok-okozati összefüggésben okként szerepelnek. személyek adatainak összehasonlíthatóságát. • Kapcsolódjék a rendelkezésre álló technikai eszközökhöz . • Legyen empirikusan tesztelhető. vagyis 0 kg. hogy mit kutassunk. • Magyarázó elmélet – a vizsgált jelenség jellemzői mellett a belső és külső kapcsolatok elemzésével egészül ki. Az elmélet jellege szerint: • Leíró elmélet – a vizsgált jelenség. a jövedelem. Ilyen változó pl. valóban megválaszolandó kérdésre koncentráljon. a Hipotézisvizsgálat című fejezetrészben részletezünk. hogy kutatási céljainkhoz kvalitatív (minőségi) vagy kvantitatív (mennyiségi) módszerekkel. Változók meghatározása A kutatási folyamatban nyert adatok elemzéséhez. a két leggyakrabban alkalmazott megközelítést mutatjuk be röviden: Az elmélet általánosító. és a kutatásokban ezeket adatoknak nevezzük. jövedelemnagyság. Hipotézis felállítása A hipotézis egy állítás. A hipotézis logikailag levezethető az elméleti tudásunk alapján. • Középszintű/metaelméletek (middle range theories) egy jól definiálható jelenség a részletekre is kiterjedő bemutatása mellett előfordulását. • Előrejelző elmélet – a jelenségek okait és a jelenség változásával kapcsolatos következményeket vizsgálja (fő kérdése: milyen következménnyel jár). korát és a minta egyéb jellemzőit is a hipotézisben). következményeit értelmezi empirikusan alátámasztott módon. hogy a megismerés folyamatában lényeges eszköz a nagyszámú. esetleg a kettő együttes alkalmazásával jutunk el. ezzel biztosítva – bizonyos feltételek figyelembevétele mellett – az egyes kutatási elemek. A kvantitatív kutatások általában deduktív jellegűek.). széles körben lefolytatott men�nyiségi adatgyűjtés. hiszen előző példánknál maradva pontosan tudjuk mit jelent. milyen). valamely jelenség jellemzőit foglalja magába. de a gyakorlatban egy változót folytonosnak tekinthetünk. jelenséget illetően. adatok a megmért változónak a mennyiségi értékeit (pl. iskolai osztályzatok. Az ápoláskutatásban általában a metaelméletekkel vagy a jelenségeket leíró törvényekkel találkozhatunk. Ez azt jelenti. testmagasság. meghaladja a korábbi ismereteket. a vallási hovatartozás vagy az egyén „neme”. kapcsolati viszonyokra vonatkozóan. hogy az eredményeket számszerűsítsük. A hipotézisek kétféle formában jeleníthetők meg. és ritkán haladja meg . a társadalomtudományokban valószínűségi jellegűek (adott feltételek mellett becsülhető valószínűséggel következik be a jelenség). interjúk kérdései esetén keletkeznek. melyet a kutatás során igazolni vagy cáfolni kívánunk. hogy melyik a nagyobb. • Törvények (laws) – adott jelenség szabályszerű működését leíró elmélet: a természettudományokban a törvények függvényszerűek (adott feltételek mellett mindig bekövetkezik a jelenség). ugyanakkor ösztönözhetnek új kutatási eszközök kialakítására. ha a válaszadó feladata éppen a sorrend kialakítása volt. vérnyomásérték. Ilyen pl. Példák: nem. amelyekhez numerikus egész értékeket rendelünk. az okozatra. az adatgyűjtést. de emellett bármely két szomszédos érték között számszerűen és tartalmilag is ugyanakkora távolság van. A hipotézis ezért kutatásunk vezérfonala. miért történik). Ezt az adatfajtát akkor kapjuk. csoport tulajdonságait. ami két ún. egészségi állapot önértékelése. Ordinális skála Ordinális (sorrendi) skálán mérhető. A kvantitatív kutatási módszer abból az alapvetésből indul ki. A hipotéziseket minden esetben ellenőrizni kell. A kutatás hipotézisében kijelenthetünk valamit a kutatás tárgyával kapcsolatos jellemzőkre. de az előrejelző elméletek is egyre gyakrabban válnak a kutatások teoretikus keretévé. mely meghatározza. egységes mérés és a számszerűsíthetőség. hogyan történik. Adataink leírására különböző. átfogó jellege szerint: • Nagy/makroelmélet (grand theories) – a jelenség egészét konceptuálisan. • A vizsgálatba bevont alanyok. Egy tudományos problémához a lehetőség szerint több hipotézist kell felállítani. Az adatokhoz rendelt számértékek között egyértelmű a sorrend.180 Az ápolástudomány tankönyve 7. családi állapot. legyen tényszerű és elméletileg megalapozott. A tudományos elméletek többféle módon csoportosíthatók. annak okairól és kapcsolatrendszeréről. tehát a konceptualizálás már ebben a stádiumban szükséges. számok csak az azonosítást szolgálják. Kutatási módszerek meghatározása A tudományos kutatások módszerének meghatározásában arról kell döntést hoznunk. ha a lehetséges értékeinek száma több mint 20. átfogóan fogalmazza meg. hogy pl. és változásuk hatással van a függő változó alakulására. míg egy másik társa csak 10 kg-ot. vérnyomás. dohányzik (=1) és nem dohányzik (=2). változókat alakítsunk ki. melyet az empirikus kutatásból nyert adatokkal kívánunk alátámasztani. A jó hipotézis fontos tulajdonsága. Intervallumskála Intervallum. a gyermekek száma egy családban csak egész szám lehet. megfigyeléssel kapott értékek milyen tartalommal rendelkeznek. Ezek a számok a vizsgált személyek. pulzus. ha valaki nem fogy egy dekát sem. A hipotézisek mutatják az adatgyűjtés irányát. empirikusan nehezen vagy ritkán tesztelhetőek. A tudományos kutatások során ezeket az adatokat értékeljük. hogy méréssel. • Legyen fogalmilag világos és egyértelmű – a kapcsolódó fogalmak korrekt definiálása. mint a természettudományokban. Ugyanakkor nem állapítható meg. vagy ha valami nincs. a lázmérés esetében a 36 °C és a 37 °C között ugyanakkora a különbség. amelyhez a szükséges eszközök rendelkezésre állnak. Nominális skála Nominális (névleges) skálán mérhető megállapítható adatok. A numerikus változókat tovább osztályozhatjuk diszkrét és folytonos változókra. Mindkét módszer régóta alkalmazott eljárás éppúgy a társadalom-. Példák: testhőmérséklet. attribútummal/ értékkel rendelkezik: 1 – férfi. alapvetően négyféle mérési szintet használunk attól függően. pl. logikus magyarázatokat hozva létre a jelenségek magyarázatára. okait. hogy az első személy kétszer annyit vesztett a súlyából. A mérési skálán azonban nincs fix kezdőpont (0 pont). hogy a rangsorolt tényezők között pontosan mekkora különbség van. koleszterinszint. 2 – nő. csak a vizsgált tulajdonság egyes eseteit különböztetik meg egymástól. szabályokra épített. és rendszerint a leíró vagy a magyarázó elméleteket alkalmazzuk. Olyan kijelentésekből állnak. Tekintsük át egy hipotézis szükséges alkotóelemeit egy példa segítségével! Hipotézis: A magas iskolai végzettség magasabb arányú részvételt eredményez az emlőrákszűrésen. dimenzióit mutatja be (fő kérdései: mi az. folyamatok egyértelmű osztályozása. intelligenciahányados. mint a 37 és a 38 °C között. A kutatásban alkalmazott változók az összefüggések vizsgálatában elfoglalt helyük szerint független és függő változók lehetnek. Az adatoknak két csoportját különböztetjük meg: kvantitatív (mennyiségi) és kvalitatív (minőségi) adatokat. • Független és függő változó meghatározása (iskolai végzettség – szűrésen való megjelenés). a kvalitatívak pedig a megfigyelések típusát írják le. A numerikus változók esetében a változó értéke már kifejezi az egyes értékek közötti sorrendet. A kategoriális változók nem fejeznek ki mennyiségi vagy minőséget jelölő értéket. melynek alapján összegyűjtjük a tény adatokat és feltárjuk a köztük lévő kapcsolatot. hiszen a mennyiségi adatgyűjtést FLORENCE NIgHTINgALE is követte. melyek a kérdőívek. oksági. vagy megkérdőjelezi azokat.olyan hipotézist fogalmazzunk meg. Független változónak nevezzük azokat a változókat. jelenségek valamely tulajdonságát mennyiségileg jellemzik. rangsorolt adatok. megközelítések felé mutat. Példák: testsúly. hogy lehetőség szerint új ismeretek. Ha valaki egy életmódprogram során 20 kg-ot fogyott. A hipotézisekkel kapcsolatos követelmények összefoglása: • Legyen megfelelő – a kutatott problémára vonatkozzon. Ezzel szemben a kort folytonos változónak lehet tekinteni. elégedettség mértéke. amelyekben minden egyes kijelentés a másikból következik. A diszkrét és folytonos változók közötti határvonal némileg önkényes.Magyarországon . hanem a kategóriák kódolására használjuk őket. A diszkrét változók lehetséges értékei korlátozottak. döntően befolyásolják a vizsgálat menetét. sőt néha a köztük lévő mérhető távolságot is jelzi. a szisztematikus. általánosító módon racionális és módszeres magyarázatokat ad a bemutatott jelenségről. a jobb vagy a kisebb. ahol a sorrendiség és az adatok azonos távolsága mellett a különbségeik aránya is mérhetővé válik. A mérési szintek érintik a vizsgálattervezést. pl. helye önkényes vagy konvención alapszik. továbbá a statisztikai módszerek is skálafüggőek. A szimbólumok. magyarázatot adva a jelenség kialakulására/fennállására (fő kérdései: mi történik. Az egyes számok nem mennyiség vagy sorrendiség szerinti különbséget fejeznek ki. a kutató tipikusan azért gyűjt in- . mert ennek alapján adhatunk választ kutatási kérdéseinkre. Arányskála Az arányskála jelenti a legszigorúbb mérési szintet.

ncbi. akik hajlandóak lennének részt venni a vizsgálatban. jogosultak voltak részt venni a vizsgálatban. vagyis a kérdőíves felmérések alkalmazása. milyen változók állnak rendelkezésre. és ha a szám kisebb volt mint 62. az induktív megközelítés. a fókuszcsoport. nlm. ezáltal csökkenthető a mintavételi hiba. hogy jelöljön meg további két ápolót.asp?ArticleID=1089 Kvótás mintavétel (quota sampling) Kiindulópontja egy. Mintavételi keret. Mindazok a különböző regisztrált és gyakorló ápolók. amely jól reprezentálja (képezi le) a vizsgálandó sokaságot. munkatársak körében stb. A mintavétel formái és gyakorlata A mintavételhez kapcsolódó fogalmak A mintavétel a megfigyelendők körének meghatározását. Ezt a módszert főleg.com/doi/10. A célirányos mintavételt az Észak-Nyugat Angliában mindenki számára hozzáférhető (ápolók.gov/pubmed?term=A%20methodology%20for%20sampling%20and%20accessing%20homeless%20individuals%20in%20Melbourne Rétegzett mintavétel (stratified random sample) A rétegezés során a sokaságot homogén részcsoportokra osztjuk. férfiak. Emellett számos más eszköz ismert. mint a survey kutatásnál. hiszen megbízható eredményre csak olyan minta alkalmazásával juthatunk. Célszerű megismerni a lista természetét. Például a kutatás célja annak vizsgálata. kórházi ágyszám. A vizsgálati vagy célpopuláció azoknak az elemeknek az összessége.x/abstract.01126. vagy számítógép segítségével kiválasztjuk a mintába kerülő elemeket. Az eredeti cikk a következő linken érhető el: http://www. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai 183 formációkat nagyszámú mintán. annál kisebb a mintavételi hiba). csak a főbb kérdéscsoportok ugyanazok. a mélyinterjú. az ily módon vett minta kellőképpen reprezentálja a populációt. Nem szükséges. Általában emberek.gov/pmc/articles/PMC2835666/ pdf/1471-2296-11-7. A mintavételi keretet az adatbázisban szereplő 13 482 ágy szolgálta. előnye. A kutató adatokat gyűjt a megcélzott populációba tartozó néhány személytől. Például REID [43] Melbourne-ben készített tanulmányának célja az volt. és akikre vonatkozóan szeretnénk következtetést levonni. az elégedettségvizsgálatokban. jelen vannak vagy egyéb eljárások kivitelezése nem megoldható. míg az elem a mintavételre. adott mintavételi ponton „áthaladnak”. Jellegzetes kvalitatív kutatási módszerek a megfigyelés. Az ápoláskutatásban kvantitatív kutatást alkalmaznak pl. ROE és MAY [45] az inkontinencia hatását vizsgálták az egyének szexuális életére. a statisztikai megbízhatósági vizsgálatok követelményrendszerének figyelembevételével. A mintaválasztás a kvantitatív kutatások lényeges eleme. amelyeket a mintavétel valamely fázisában a kiválasztásnál tekintetbe veszünk. ápoló-beteg kapcsolati problémák feltárására. azoknak a személyeknek. továbbá hólabdamódszerrel (lásd később) kerestek résztvevőket a Gyakorló Ápolók Fórumán. Az utcán élő hajléktalanokat kényelmi/egyszerű nem véletlenszerű mintaételi módszerrel érték el (100 fő). Az alanyok kiválasztására kvótás mintavételt alkalmaztak. hogy a minta biztosítson maximális változatosságot és sokszínűséget. pl. A kvalitatív technikával készített vizsgálatokban az interaktivitás. Elem. Az elemzési egység az adatelemzésre vonatkozik.pdf Hólabdamódszer (snowball sampling) Akkor alkalmazható. pl. Ismerni kell a populációban fellelhető arányokat. strukturált megfigyelés stb. tervezetten otthon szült nők. a reprezentativitás a konkrét kutatás szempontjából fontos jellemzőkre korlátozódik.nih. a rugalmasság és a reflexivitás a jellemző. parkokban élő) hajléktalanok állapotával.nih. ha a minta összesített jellemzői jól közelítik a sokaság ugyanezen összesített jellemzőit. Problémát okozhat. ncbi. mint pl. a célpopuláció jellemzőit leíró táblázat (mátrix). Kvalitatív kutatásokkal gyakran végeznek vizsgálatot pl. illegális bevándorlók. és mindegyikből megfelelő számú elemet választunk véletlenszerűen. Például a krónikus kismedencei fájdalom diagnózisával kapcsolatos kutatást végeztek háziorvosok és gyakorló ápolók körében. betegek együttműködését befolyásoló motivációk vizsgálatára stb. a szakértői interjú. kimerítő feltárását végzik el.jsessionid=FD4FC8BB1EC67A68D9FE46BC65F61295. amelyből vették. orvosok) lista segítette. Ez a módszer alkalmas kérdőívek előzetes tesztelésére. hiszen az egyéni jellegzetességek kidomborítása az egyik lényeges feladat. • Reprezentativitás. a mintanagyság (minél nagyobb a minta. kényelmes és olcsó. következtetésképpen a belőlük levonható következtetések korlátozottak. A minta kiválasztása meghatározza a levont következtetések megbízhatóságát és érvényességét. Ezt a folyamatot addig folytatták. ha tudjuk. amelyek az előre eldöntött beválasztási kritériumoknak megfelelnek. Egy minta akkor reprezentálja az alapsokaságot. akik a 7 tanulmányba bevont kórházban dolgoztak. Aki ezzel a számmal rendelkezett. a másik csoport (12 fő) akiknél sikertelen volt a beavatkozás.nlm. nők. Az első elem kiválasztása véletlenszerű. helytálló információhoz jutni. hogy a különböző szintű szállást igénybe vevő hajléktalanok reprezentatív mintájának egészségi állapotát és a tuberkulózis előfordulást vizsgálják. ha a lista elemeinek sorszámokat adunk. általuk ismert és a populációba tartozó személyek elérhetőségét. de lehetnek élettelen dolgok. hogy milyen tulajdonságú alanyokra van szüksége. tehát a levont következtetések megalapozottabbnak tekinthetők. majd egy véletlenszám-táblázatot használunk. ha ugyanis a listán az elemek bizonyos fajta elrendezésben szerepelnek nem célszerű ezt a módszert választani. hogy hipotéziseit. de nem kizárólagosan kvalitatív vizsgálatok esetén alkalmazzuk. az emberek betegséghiedelmeinek megismerésére. • Populáció (alapsokaság). VALÓSZÍnÛSÉGI MInTAVÉTEL . akiket meg tud találni. hogy az egyes rétegek milyen arányban vannak jelen az alapsokaságban. akkor a szám tulajdonosa bekerült a kontrollcsoportba.VÉLETLEnSZERÛ/ RAnDOM MInTAVÉTEL . szisztematikusan. Azok az elemek vagy elemek azon csoportja. melyek megértése elengedhetetlen a korrekt mintavétel kivitelezéséhez.PROBABILITY SAMPLE A mintába való bekerülésre a populáció minden tagjának egyforma esélye van. az orvos-beteg. au/articles/subviewnew. A populáció a vizsgálandó elemek elméletileg meghatározott összessége. Egyszerű véletlen mintavétel (simple random sample) A populációról rendelkezésre álló listáról véletlenszerűen . survey technika. Jellemző. a szükségletvizsgálatokban. szakértői kiválasztás (purposive or purposeful sample) A kutató tudja. szerinti kategóriákat. A „hólabda” szó fokozatos felhalmozódásra utal. hogy adják meg más. Az eredeti cikk a következő linken érhető el: http://www. http://www. és azokat keresi meg. a strukturált interjú.1999. melyekről információt gyűjtünk. kiválasztását jelenti. A mintavételi eljárások típusai NEM VALÓSZÍnÛ MInTAVÉTELI ELJÁRÁSOK nEM VÉLETLEnSZERÛ MInTAVÉTEL . az esettanulmány.rrh. A mintavételi hibát két tényező csökkentheti. Ennél a kutatási típusnál – a nagyméretű minta miatt – elengedhetetlen a matematikai-statisztikai módszerek alkalmazása. így jött létre egy 396 fős minta. Például az oktatás és a tudatosság hatását vizsgálták posztmenopauzában lévő nők életminőségére. Fontos a lista (ezt nevezzük mintavételi listának – sampling frame) teljessége. hajléktalanok. aztán továbbhaladtak a számsorban. ami biztosítja. amit az egészségügyi szolgálat tanácsadói. hogy gyors. amíg a két csoport 31 résztvevőjét elosztották. Ezt nevezik periodikus elrendezésnek. Alkalmazása akkor lehet indokolt. kényelmesen elérhető alanyokra támaszkodunk a vizsgálat kivitelezésekor. amelyek közül ténylegesen veszünk mintát. Nincsenek előre meghatározott konkrét kérdések. bekerült a vizsgálati csoportba. akik adott időpontban. az egyik csoport (14 fő) tekinthető sikeresnek. Elsősorban feltáró céllal szokás használni. Módszere lehet.1046/j . ágy lett kiválasztva. hogy nehéz minden cellára aktuális. ha nehézségbe ütközik a populáció tagjainak körülhatárolása. A mintavétel lehetséges módszereinek áttekintése előtt tisztázni kell néhány lényeges fogalmat. kor. Egy véletlen táblázaton kiválasztottak (rámutatással) egy tetszőleges és véletlenszerű kiindulási pontot. Célirányos.ncbi.org. ugyanakkor e változók megválasztása leginkább attól függ. Végül 21 interjút rögzítettek.gov/pmc/articles/PMC2888337/?tool=pubmed Szisztematikus mintavétel (systematic random sample) A teljes lista minden k-adik elemét válogatjuk be a mintába. hogy a minta minden szempontból reprezentatív legyen. és amelyek az elemzés alapjául szolgálnak. valamint az alapsokaság homogenitása. ha a kutatót éppen azok az emberek érdeklik.nOn PROBABILITY SAMPLE Nem biztosítja a reprezentativitást. Például ha a vizsgálati populáció 1000 (N) főből áll és egy 200 (n) elemszámú mintát szeretnénk venni. hogy egyes elemeknek kisebb vagy nagyobb esélye van bekerülni a mintába. iskolai végzettség stb. hallgatók. A rétegzett mintavétel nagyobb fokú reprezentativitást eredményez. majd megkéri őket. általában kisméretű mintát alkalmaznak melyekben nem cél a reprezentativitás. majd eredményeiket összevessék a szállást nem igénylő (utcán. Először a vezető tisztviselő ápolót keresték meg mindegyik kórházban telefonon és e-mailben. Minta az elemek összessége. Az eredeti cikk absztraktja a következő címen érhető el: http://onlinelibrary. a már elért személyek újabb embereket javasolnak. Mintavételi egység.1365-2648. A cél az volt. Fő kutatási eszköze az ún. Alapegységek.d01t01 • • • • • választjuk ki a minta tagjait. hogy az ápolási munka jellegének változását megismerjék a vidéki és kis közösségek kórházaiban. Az egyes kategóriákba (cellákba) kerülők kiválasztásának véletlenszerűsége nem biztosított. az egészségi állapot és az erre ható tényezők vizsgálatában stb. Az eredeti cikk absztraktja a következő linken érhető el: http://www. szavak stb. melyből szisztematikus módszerrel minden 34. a kísérlet. saját megítélése szerint. valamint vezető ápolók. amelyből a valószínűségi mintát összeválogatjuk. Kérték. Akkor alkalmazhatjuk. Ennek a módszernek további változata az ará- Kvalitatív kutatási módszerek A kvantitatív kutatások a kutatott terület részletes.wiley. dolgoknak az összessége. felvázolt elméleti állításait igazolni tudja.nih. Az elemeknek azt a listáját vagy kvázi listáját jelenti. közösségi ápolói nyújtottak. hogy minden egyes alanynak egyforma esélye van bekerülni a mintába. akkor minden 5-ik (k) elemet választjuk be a mintába: k = N/n. valamint az adott cellába eső mintaelemek kiválasztásánál torzítások léphetnek fel. is.182 Az ápolástudomány tankönyve 7.nlm. könnyen. A nem valószínűségi mintavétel formái: Egyszerűen elérhető alanyok (accidental sampling) Ismerőseink. és a kutatás eredményeit is számszerűsítve közlik.

később ennek a módszernek a leírását ismertetjük. kizárási kritériumok meghatározására a „Tanárjelöltek– egészségszemléletének felmérése” [4] című kutatás áttekintését javasoljuk. Alanyon belüli vagy keresztező (crossover) elrendezés Az ismételt mérések körébe tartozik a crossover elrendezés is. az eredményekkel szemben elvárt pontosság. Példaként a Hungarostudy 2002 mintavételi stratégiáját javasoljuk áttekinteni. hogy bár a kezelések hatása különbözik.nlm. ahol a mintavételt nem és kor szerint végezték oly módon. Az experimentális kutatásban a kutató beavatkozik a jelenségek alakulásában. az állapot javítása. részben matematikai statisztikai módszerek lehetnek segítségünkre. pl. szisztematikusan és szigorúan. online kérdőíves felmérésnél nem probléma az elemszám növelése. Jól alkalmazható abban az esetben. hogy bizonyítékokkal szolgálhat a mindennapi ellátás és gyakorlat számára. kontroll és random mintavétel együttes alkalmazására kerül sor. hogy a mintában jelen lévő személyek „torzító” hatását kiküszöböljük. a kutató ki akarja deríteni. mivel előfordulhat. VALÓDI KÍSÉRLETI KUTATÁS Valódi kísérletben beavatkozás. sokakat érintő döntést kívánunk megalapozni nagyobb mintára van szükségünk. kiválaszthat egy 20 főből álló csoportot.b3123. annál nagyobb mintára van szükség. a kérdőívet. hogy a véletlenszerűen kiválasztott iskolákból véletlenszerűen választjuk ki az osztályokat és azon belül véletlenszerűen a tanulókat. és a listából veszünk mintát véletlenszerűen. amelyben a páciensek a szokásos kezelést kapják. • a szülők szándékaira a gyermekeik tüneteinek otthoni ellátására.nih. alternatív nevelési módszerek. hogy az aromaterápia segítheti-e az alvási problémával küzdő páciensek alvását. hogy a tanácsadás hatására a betegek állapota javult. a kutató a tanácsadás hatékonyságát kívánja tesztelni a depresszió kezelésében. ha ugyanazon az alanyokon alkalmazzuk. A kísérlet legfontosabb előnye. Alanyok közötti tervezésnek akár több mint két csoportja is lehet. hogy nincs-e az egyes iskoláknak torzító hatása.pdf Többlépcsős mintavétel A csoportos mintavételhez hasonlóan először csoportokat választunk ki.gov/pubmed/21771141 Munkanélküliek problémáinak vizsgálata során gondoljuk végig. Például az ország iskoláiból véletlenszerűen választunk. A csoportok száma a kísérlet céljától függ. Az eredeti cikk a következő linken érhető el: http://www. juthat arra az eredményre. mennyiségi elemzésnek csak korlátozott szerepe van. vesebetegség stb. a betegség súlyossága. hogy a pályakezdő.ncbi. Ez a módszer csökkenti a torzításokat. életkor. amelyikkel az összehasonlítást végezték.) szenvedőket. amelynek a hatása jelentős. • a szülők magabiztosság érzetére és ismereteikre a gyakori gyermekkori betegségekről. Beválasztási és kizárási kritériumok A mintavételi keret meghatározása előtt át kell gondolni azokat a jellemzőket. A mintanagyságot befolyásoló tényezők: • A kapott eredmények tervezett felhasználása. vagy más faktorok (pl. amikor az egyes rétegekből az alapsokaságnak megfelelő arányokban választanak mintát. • A vizsgált változók hatásának erőssége. expozíció jelenléte alapján megkülönböztetünk experimentális (kísérleti/beavatkozásos) és nem experimentális (nem kísérleti/beavatkozásmentes) . • a szülők szándékaira a szakértői tanácsok kérésére vonatkozóan. A minta nagyságának meghatározásához szükséges szempontok A minta nagyságának meghatározásához részben szakmai megfontolások. hogy hatást érjen el. Ha pl. 40–59. területi és populációs szintű kísérleteket jelenthet. ROBBINs és munkatársai pl. Beavatkozás Beavatkozás nélkül nincs kísérlet. majd a csoportok tagjairól listát készítünk. lista elkészítése a sokaság elemeiről. míg az összefüggés kutatásokban úgy tanulmányozza a jelenséget. hanem a csoportokat választjuk ki véletlenszerűen. A gyakorlati kísérleti kutatások a beavatkozások hatékonyságát vizsgálják valós kutatási szituációban. beavatkozást kivéve nincs különbség. a kísérleti csoport. nlm. a relaxáció. Szükséges azonban tudni. tehát a célváltozóban megmutatkozó különbség a beavatkozásnak tulajdonítható (vagy esetleg a véletlennek). csak a tünetek enyhítése. a különbség is jelentős lesz. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai 185 nyosan rétegzett mintavétel. Minden egyes páciens eredményének összehasonlításával felbecsülheti az új beavatkozás hatásait. Célszerű alkalmazni krónikus betegségek esetén (asthma. Ha az általunk alkalmazott beavatkozás igen erős változó. Ha pl. és az a csoport. amelyik az új beavatkozást kapja. 1-2. Az oksági kapcsolat kimutatására a kontrollált randomizált kísérlet (controlled randomized trial – továbbiakban CRT) alkalmas. Kontroll Annak bizonyítása érdekében. Általában 30–40 főnél kisebb mintával statisztikai elemzést nem célszerű végezni. Például YICHONg LI és munkatársai (2011) 2007-ben Kínában a krónikus betegségek és rizikófaktorok feltárásához alkalmaztak többlépcsős mintavételt. ugyanakkor növeli a kiválasztandó iskolák számát ugyanakkora minta kiválasztása során. az első csoportnak a szokásos szedatívumait adja. Az a csoport. kistérség). még szülőkkel élő fiatalok bevonása indokolt-e. Minél kevésbé markáns hatást feltételezünk az adott változónál. vizsgálatokat. Annyiban különbözik a csoportos mintavételtől.) amikor a kezeléstől gyógyulás nem várható. pl. tehát tudományos ismeretek megszerzésére irányul. egyiket a másik után. • A vizsgálni kívánt változók száma minél több. cukorbetegség. a kutatónak valamit tennie kell. melyek önmagukban vagy együtt más változókkal szintén előidézhetik az eredményt. gyógyszeres kezelés) segítettek. Például SACKLEY és munkatársai [46] fizioterápiás és foglalkozási terápiák klinikai hatékonyságát (mobilitás és tevékenység ellátásra) vizsgálták ellátóotthon lakói körében. ha lehetetlen vagy nehezen kivitelezhető a teljes felsorolás. a második csoportnak az aromaterápiát. A klaszter randomizált mintavételt alkalmazták. Ebben az esetben a kezelések közötti különbségeket úgy mutathatjuk ki. A populáció heterogenitása növeli a szükséges minta nagyságát. hogy hogyan és miért működik a beavatkozás. hogy két párhuzamos csoporttal dolgozva a kezelések közötti különbség nem lesz kimutatható. Az egészségtudományi kutatásokban ez klinikai. valamint biztosítson területi becsléseket is (megye. Ezt a vizsgálati formát gyakran használják epidemiológiai és multicentrikus vizsgálatok során. Adatgyûjtô kutatási eszközök A kutatásokban történő hatás. amelyekkel a bekerülő elemek torzíthatják eredményeinket. Ez a leggyakoribb tervezés a véletlenszerű kontrollált vizsgálatok során (RCT). mely utóbbit szisztematikus mintavétellel végeztek [27].184 Az ápolástudomány tankönyve 7. magas vérnyomás. amelyből 10 páciens aromaterápiát kap. • Szükséges végig gondolni az adatgyűjtés és a feldolgozás menetét. mivel ők nagy valószínűséggel speciális diétát folytatnak. 5–10 fős minta esetén főleg a minőségi vizsgálatok kerülnek előtérbe.és költségigényét is. ha terhes nők táplálkozási szokásait vizsgáljuk. a zene és ezek kombinációjának hatásának vizsgálatában a műtét utáni fájdalmakra. reuma stb. tanulmányozza a változók közötti ok-okozati összefüggéseket. a kontrollcsoportba a rutinszerű szolgáltatást kapó szülők kerültek. Megfigyelés esetén egy-egy alanyt akár több órán keresztül szükséges figyelemmel kísérni. melyben a kezelt és a kontrollcsoport között az alkalmazott kezelést. hogy arányosan reprezentálja nemenként a három alcsoportot: 18–39. esetleg több csoport összehasonlításából kívánunk következtetést levonni. 60–x évesek. ami nagy elemszám esetén nehezen kivitelezhető. diabetes. de a hatás olyan nagy szóródást mutat a kísérleti alanyok között. Minél több a hatást befolyásoló réteg van jelen a populációban. speciális szükségletű diákok stb. a lépéseket tesz annak biztosítására. Bemutatunk további lehetőségeket is a kontrollcsoportok kialakításához. A kutatás célja a beavatkozás hatásainak értékelése: • az egészségügyi szolgáltatás használatára. ezek közül a terjedelmi korlátok miatt itt a kísérletet. Egészségügyi kutatásokban gyakran a kezelés kifejezés használatos a beavatkozás szó helyett.ncbi. A kialakított csoportokból szisztematikus módszerrel választjuk ki az elemeket. A nem experimentális vizsgálatok az ápolás területén többféle kutatási eszközzel végezhetők. • Az alkalmazni kívánt módszer sajátosságai. Ha pl. Alanyok közötti vagy párhuzamos csoportelrendezés (parallel groups) Párhuzamos elrendezés esetében a kísérletben két (kezelt/ kontroll). hogy „idővel” egyébként is javultak volna. a másik 10 fő a szokásos szedatívumokat egy 3 hetes periódusban. Az egészségügyben a kísérleteket általában klinikai vizsgálatnak (clinical trial) nevezik. nemek. fontossága. hogy az elért eredmények (a hatás) csak a beavatkozásnak legyenek tulajdoníthatók. a megfigyelést és az interjúkészítés módszerét ismertetjük. A magyarázó vizsgálat célja annak megértése. A kizárási kritériumok szintén a minta homogenitását biztosítják. • Mennyire hasonló a vizsgált változó hatása az egyes vizsgált személyekre. míg a magyarázó kutatásokban a pácienseket válogatják a beavatkozáshoz. annál nagyobb mintára van szükség.gov/pmc/articles/PMC2736373/pdf/bmj. a betegség fennállásának időtartama szerint. Két kezelés összehasonlítása esetén elképzelhető. A tanácsadási ülések valódi hasznának feltárásához ezért javasolt egy másik csoport kialakítása. Beválasztás: pl. annak idő. a kontrollcsoport. nem szerencsés beválasztani a krónikus betegségben (pl. A kísérlet során tesztelünk hipotéziseket és elméleteket. ROBBINs és munkatársai [44] korábban már említett tanulmányában a szülők gyermekbetegségekkel kapcsolatos oktatásában a kísérleti csoportba a látogatást és füzetet kapó szülők. a kutatónak kontrollálnia kell bizonyos külső változókat. de nem részesülnek tanácsadásban. Példaként a véletlenszerű mintavételre valamint a beválasztási. [44] értékelték a szülőknek adott tájékoztató füzet és az otthoni látogatás hatékonyságát a gyermekkori betegségek oktatásával kapcsolatban. hogy az egyetlen változó felelős az eredményért. Azok a változók sorolhatók ide.nih. Csoportos mintavétel (cluster random sample) Ebben az esetben nem az egyes elemeket. Nem lehet azonban bizonyos ebben. hosszú évekre kiható. Kísérlet A kísérleti kutatásban a kutató. pl. Az eredeti cikk elérhető az alábbi linken: http://www. ahogyan van. az iskolákban azonban minden diákot megkérdezünk. Az alcsoportok kialakíthatók pl. Ebben az esetben a beavatkozás a páciens állapotára van szabva. annál nagyobb mintára van szükség ahhoz. Majd a kutató megcseréli a kezeléseket. akik korlátozott mobilitásúak és a mindennapi életben ellátóik segítségére szorulnak.

ncbi. Ez elkerülhetővé teszi a kontroll és a kísérleti csoport szükségességét. Kérdôív A kérdőíves vizsgálat a leggyakrabban használt primer kutatási technika. stressz. amelyek befolyásolják az eredményt.ncbi. A megfelelő párosítású kiválasztási technika általában akkor szükséges. hogy csökken-e a szorongás szintje. vannak olyan páciensek. és attól kezdve motiválják magukat jobb teljesítményre. elvárások. hogy csak nagyon kevés esetben alkalmazható ez fajta kísérlet. Továbbá hosszú időbe telik megtalálni az összes illeszkedő párt a szükséges elemszámhoz. továbbá biztosítja. 5 blokkot hozhatunk létre (reggeli. klinikai. a második héten a kezelést megcserélték. KVÁZI KÍSÉRLETI KUTATÁS Számos okból – etikai. Az ápolói kutatások területén is gyakran használt módszer. különböző körülmények között. mind a kontrolcsoportban. vélemények. mivel ugyanazt a pácienst vonja be és majdnem ugyanazt az elváltozást. A hagyományos RCT-ben a részleteket akkor ismertetik a résztvevőkkel. A változók potenciális számának nincs vége. mert számos más faktor is eredményezheti a javulást. Még ha lehetséges is.és két kísérleti csoportból áll. Az eredmény még megbízhatóbb. amely áll minden résztvevő (akik megfelelnek a felvétel kritériumainak) randomizálásából. ha az egyetlen résztvevő kiesik. középosztálybeliek. Solomon-féle négyes elrendezés Több csoport létrehozásának gyakran nem a több beavatkozás a célja. Ebben az esetben alkalmazható a blokkos elrendezés. mindaddig teszi ezt. Egy elő. Ez a kísérlet leggyengébb formája. gyakorlati – néha előfordul. ami miatt nem bízhatunk benne. kórházak vagy iskolák) az egyes egyének helyett. • Egy kísérleti és egy összehasonlító csoport tagjain is méri a szorongás szintjét a beavatkozás előtt és után. alkalmas leíró. A minta felcserélésével minimalizálta a csoportok közötti különbséget. és kihagyni egy időszakot a két beavatkozás között. remény. Klaszter randomizáció Az egyének csoportba osztása helyett a kutatók kiválaszthatnak klasztereket (pl. hogy a külső változók hatása a minimumra csökkenjen. Néhányan annyira csalódottak. Előteszt + + – – + szokásos kezelés + szokásos kezelés Beavatkozás Utóteszt + + + + állapotuknak. délelőtti. ha a kutató előre tudja. Ez a típusú elrendezés megszünteti az előteszt hatását a kimenetelre. Kisebb esetszám esetén akár egy dobozból is kihúzhatják. Miközben fontos megtudni a mozgás székrekedésre gyakorolt hatását. Előfordulhat azonban. a kísérletek esetében alkalmazható lehetőséggel egészítünk ki. és a rétegeken belül randomizálunk. de a szoros kapcsolat igazolása lehetséges. Ez az elrendezés hasznos olyan esetekben. hogy az alanyok két csoportba kerüljenek a releváns jellemzőknek megfelelően. külső változókat jobban kézben tarthassuk. mivel csak egyetlen résztvevőt von be egy időben (nyilvánvalóan. hogy nem felelnek meg teljes mértékben a protokollnak. két kontroll. hogy a testmozgás. ahogy azt az alanyok remélték. ha egy tényező nemkívánatos hatást gyakorol a célváltozó értékére. esti). utótesztet viszont csak egy másik kontroll. hogy az alanyok mindkét csoportban sok tekintetben hasonlóak. és hozzáadja azt a használati értéket. amely akkor történik. Javasolt több mint egy beavatkozást kidolgozni. mielőtt beleegyezésüket kérik. Esetleg összehasonlíthatja az osztályon bevezetett új modellt egy ugyanolyan osztállyal (ahol másik modellt alkalmaznak – vagy akár ugyanazt). akik megfelelnek a kritériumoknak. ismeretek. amikor keveset tudunk a beavatkozás hatékonyságáról. délutáni. információk gyűjthetők továbbá attitűdök. Ebben a formában négy mérést végeznek (O1-O4) a beavatkozás (X) előtt. „minden személy a saját kontrolljaként működik”. ha a kutató szeretné megtudni. Ha pl. ami a nagy létszámú hagyományos kísérletből fakad. Ha pl. hogy a betegek két csoportba kerüljenek azonos osztályon vagy akár különböző osztályon. Sem a kutató.nih. Legegyszerűbb formájában egy előtesztet a beavatkozás után egy utóteszt követ. A kutató ebben az esetben nem tudja megfelelően kontrollálni a külső változókat. Lehet. A kvázi kísérleti kutatásnak több variációja lehetséges: • A beavatkozást elvégzik. hogy a felvételkor minden alany kap egy nem átlátszó borítékot „A” vagy „B” levéllel.nih. • A megszakított idősoros (interrupted time series. az emlőrák új diagnózisával – a kísérleti és a kontrollcsoportba. Ebben az esetben lehet a hipotézis. aki megfelel a kritériumoknak. és minden rétegben mindegyik kezelést elosztjuk. különösen olyan fogalmak vizsgálata esetén. Ez már megbízhatóbban mutatja a változást (ha történt). a depressziós páciens állapotát értékeljük egy kísérlet elején (előteszt). Randomizáció Egyik korábbi fejezetben már bemutattuk a random mintavétel néhány formáját. Véletlen blokkos elrendezés A blokkos elrendezést akkor célszerű alkalmazni. befolyásoló faktor lehet. ugyanabban a kórházban. kontrollcsoport 2. hogy a beavatkozás előtti tesztelés maga is befolyásolja az eredményt. mert még nincsenek elosztva a csoportokba (kísérleti. majd négy utótesztet (O5-O8) a beavatkozás után. tapasztalatok a kliens vagy . Ábrázolva: O1 O2 O3 O4 X O5 O6 O7 O8. Ezáltal biztosították. Ezáltal az egyes kezelésekhez tartozó átlagértékeket a tényező azonos mértékben befolyásolja. amíg a kívánt elemszámot el nem éri. hogy előfordult-e ilyen hatás. hiedelmek. melyet néhány további. hogy az alanyok egyenlő eséllyel kerülnek be a kísérleti és a kontrollcsoportba. blokkonként három méréssel (minden kezelésből 1). Ha a kutató igényli a következő jellemzők eloszlását – 48 és 50 közötti nők. ITS) forma magába foglal egy kísérleti csoportot és a mérések sorozatát a beavatkozás előtt és után. mely négy csoportból. hogy a hatás a kezelések sorrendjéből adódóan becsülhető legyen. a folyadék. magyarázó és felderítő célokra. a minta elemszáma kezelésenként 5 fő. mivel ezek egyedi esetek. akkor azt vizsgáljuk mind a kísérleti. A kísérletben a randomizálás azt jelenti. egy ápoló bevezet egy új ápolási modellt az osztályon. A problémát tovább súlyosbítja. ha az első kezelés hatása folytatódik a második kezelési periódus alatt. esetleg más napokon. Kvázi kísérleti kutatás esetében. és ez párosul azzal a nehézséggel. hogy a relaxációs kezelés az ok. a független változó (beavatkozás) okozott-e változást a függő változóban (eredmény). A faktoriális elrendezésben ugyanabban a kutatásban teszteljük két vagy több független változó hatását egy vagy több függő változóra. de a kutató nem rendelkezik elegendő kontrollal a kiválasztásukat illetően. melyben pl. kontrollcsoport 1. ha teljes randomizálás helyett e tényező szerint rétegezünk (a rétegek a blokkok). táblázat). de vagy a kontrollcsoport. valószínűleg a való életben számos faktor áll kölcsönhatásban. Illeszkedő párok módszere Ez a módszer lehetővé teszi.gov/pubmed/12175357 A fő probléma a crossover elrendezésnél a folytatódó hatás. hanem hogy a befolyásoló. amikor az alanyok különböző okokból kiesnek a kísérletből.és kísérleti csoporton. mint AB tervezés. keresni fog két alanyt. http:// www.és egy kísérleti csoporton.és egy utóteszt rendszerint azt a célt szolgálja. A Zelen elrendezés kínál erre alternatív megközelítést. és ha lehetséges. etikai és szervezési megfontolásból. Ha összehasonlítjuk a csoportok eredményeit. egy kísérletben 3 kezelést hasonlítunk össze. Ez a forma alkalmas a változók közötti kölcsönhatások tanulmányozására. Ezt az elrendezést nevezik nem egyenértékű csoport elrendezésnek. kontroll). nem valósítható meg. a kezeléseket a blokkon belül randomizálva. táblázat. BAKOTIC és munkatársai [3] serdülők esetében vizsgálták a tájékoztató füzetek hatását az egészséges alvásra. felfedezhető. vagy a random mintavétel hiányzik. Az ilyen tervezést úgy is ismerjük. bár még azt nehéz biztosan megállapítani. ahol A az előteszt és B az utóteszt és a beavatkozásra a kettő között kerül sor. Az előtesztet és az utótesztet elvégzik egy kontroll. Ennek elkerülése érdekében alkalmazható a Solomon-féle négyes konstrukció (7-1. Az egyedi eset tervezés legnagyobb korlátja. hogy az új beavatkozás ténylegesen felelős a mért változásért. Hátránya. hogy ugyanaz a páciens két beavatkozást kapjon egyszerre. kiégés. hogy a célváltozó értéke napszakok szerint változhat. coping. déli. relaxációs technikát alkalmaznak a betegek egy csoportjánál. fájdalom. és akiket hozzárendel egy-egy csoporthoz. hogy valóban biztosítsa az egyenértékűséget. melyek a kontrollváltozók. Gyakori azonban. A „faktor” kifejezés ebben az elrendezésben utal a „változókra”. pl.és rostbevitel hatással van a székrekedésre.186 Az ápolástudomány tankönyve 7. Ezt úgy kontrollálhatjuk. Egyedi eset tervezés Az egészségügyi ellátás során emberek bevonásával végzett kísérletek egyik problémája a nagy elemszámú minta kialakítása. A Solomon-féle kísérleti elrendezés áttekintése Csoport kísérleti csoport 1. Ez vezethet néha a beleegyezés visszavonásához. kísérleti csoport 2. mivel nincs előtesztelés. amikor azok beleegyezését kérik. a hatások kontrollja végett. http://www. életminőség. továbbá az eljárás időigényes. a folyadékbevitel és a rost bevitel vagy ezek kombinációja hatással van a székrekedésre. társas támogatás. amelyben 15–18 éves középiskolásokat sorolták be a két kísérleti és a két kontrollcsoportba. ki melyik csoportba kerül. hogy megállapítsák. mint empátia. Ha pl. a másik csoport fogkefét használt egy hétig. akkor a kísérlet befejeződik). majd mérik az eredményeket. Lehetséges néhány esetben. Ezt nevezik rejtett kiosztásnak. akik jobban tudatában vannak saját 7-1. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai 187 PEARsON és HUTTON [37] A habos törlő vagy a fogkefe használatának hatékonyságát hasonlították össze. Az egyedi alany tervezés vagy egyedi eset tervezés minimalizálja ezeket a logisztikai problémákat.nlm. Ha pl.gov/pmc/articles/PMC2681062/pdf/CroatMedJ_50_0174. csak utóteszt. random módon vannak kiválasztva miután beleegyeztek a részvételbe. és technikai okok miatt az összes mérést egy nap alatt kell elvégezni. hogy a résztvevők minden lényeges jellemzőben egyeznek. a mérések reggeltől estig tartanak. A kutatóknak különös figyelmet kell szentelniük erre a problémára. és ez befolyásolhatja. többször megismételni. nehéz a releváns változók szerinti csoportok kialakítása. sem a résztvevő nem ismeri a boríték tartalmát. Zelen elrendezés Hagyományos RCT-ben a résztvevők. • A kutató méri a szorongás szintjét a relaxációs technika bevezetése előtt és után. amelyet a beavatkozások kombinációja ad.pdf Faktoriális elrendezés A kísérletek rendszerint vizsgálják a független és a függő változó hatását. hogy a megfigyelések nem általánosíthatóak egy hasonló populációra. hogy nem lehetséges elvégezni a valódi kísérleti kutatást az ápolásban vagy más egészségügyi ellátási területen. az alanyok egyik csoportja habos törlőt. hogyan reagálnak a számukra kiosztott kezelésre. tehát van beavatkozás.nlm. ezért soha nem lehet biztos. nagyobb szám esetén számítógép segítségével végezhető a sorsolás.

átfogó és hiteles mutató. • A válaszadók hogyan fogalmaznak egy adott kérdéssel kapcsolatban. Közvetlen (direkt) kérdés Közvetlen kérdésekkel rákérdezünk a kívánt információra. ahol a kitöltés közben a kutatásban megbízott és jelen lévő személytől a kérdezetteknek lehetőségük van kérdezni.és többválaszos. vagy jelent-e problémát az élelmiszer megvásárlása. Előnye. hogy lényegi kérdéseket feltéve releváns információkat nyerjünk. Ajánlott alkalmazásuk attitűdök. a szociológiai kutatásokban is használatos forma. • A válaszadókat nem akarjuk befolyásolni a felkínált válaszlehetőségekkel. Egyetemi hallgatók pl. • • Szelektív (vagy feleletválasztós) kérdések. a jövedelemre közvetlenül is. akkor ez a kérdés nem értékelhető. Folyamatosan szem előtt kell tartani. Ebben az esetben alkalmazható több adatot együttesen figyelembe vevő. megérteni a lényegét. ami a válaszadót érzékenyen érintheti. érdeklődésre vagy ismeretre. • Kérdezőbiztos teszi fel a kérdést és jegyzi le a választ. Elmegy-e szavazni? Igen – feltéve ha. a kérdezetteknek nem sugallnak semmilyen választ. Eszerint minden lehetséges választ fel kell sorolni. • A teljesség elve. Többválaszos kérdések speciális esete a rangsorolható kérdés. • Valószínűleg nem tudjuk teljesíteni a teljesség és a kizárólagosság igényét. tehát nincs elég információnk a válaszlehetőségekről. hogy a legnagyobb körültekintés ellenére sem adtunk megfelelő válaszlehetőségeket. mint pl. közbülső álláspont (pl. pl. E jellemzőkön kívül további szempontokat is érdemes megfontolni: • Fogalmazzunk érthetően. hamis válasz adására kényszerítjük a válaszadót. Olyan területek feltárásánál. Sokszor olyan dolgokat szeretnénk megtudni az emberektől. aktuális dolgokról kérdezzünk.. hogy a válaszadók tudnak-e megbízhatóan felelni a kérdésre. Kerüljük a tagadó kérdéseket. amikor is az esetleges felmerült problémák súlya már eltérhet attól. mely egyetlen értékkel jellemzi az adott változót. a kérdőív összeállítását. iskolai végzettségüket stb. a kapott válaszok segítséget nyújthatnak zárt kérdések megfogalmazásához. gondolatára vagyunk kíváncsiak. nagyobb a kapott válaszok száma. Gyakran ezt nehéz teljesíteni. • Ismeretellenőrző („mire emlékszik…?”). melyet megjelölt. • Releváns kérdéseket tegyünk fel. illetőleg félig nyitott kérdés A félig zárt vagy másképp a félig nyitott kérdések átmenet az előző két kérdésforma között. A megkérdezettek nagy része elsiklik a nem szó felett. Lehessen a kérdést gyorsan elolvasni. mindenképpen ellenőrizze. amit a beteg még a kórházban tartózkodáskor tapasztalt. Több terület vizsgálatához (életminőség. Nagyon informatív. Használjunk lehetőség szerint rövid kérdéseket. hogy. Ne használjunk összetett mondatokat. A kérdezés időpontja is lényeges lehet. A téma olyan legyen. Zárt kérdés Zárt kérdésrea válaszadónak a kutató által előre megadott válaszlehetőségek közül kell választania. nagyobb szabadságot ad a véleményalkotásban. Félig zárt. Előnyei: nem lényeges a kérdezettek íráskészsége. KÉRDÔÍVBEn ALKALMAZHATÓ KÉRDÉSTÍPUSOK A kérdések formái szerinti leggyakrabban alkalmazott felosztás a zárt. hogy két válaszlehetőség között nem lehet átfedés. a kérdés: Használt-e már internetet? Igen/Nem) Ebben az esetben felkínálhatunk ún. vagy írjon egy példát kiegészítésként. A kérdőívben a megkér• dezettek többsége számára lényeges. ill. pl.)... vagyis rendelkezik-e bizonyos tárgyakkal. hogyha a kutató mélyen beleássa magát az adott témába. ha 18-30 éves és 30-45 éves korcsoport szerepel. Az olyan kérdést. A válaszadónak a felkínált válaszlehetőségeket kell valamilyen szempont szerint rangsorolnia. a betegelégedettségi kérdőívet általában a távozás időpontja körül töltetjük ki. halállal vagy más negatív érzésekkel párosul. InDEXEK ÉS SKÁLÁK Index fogalma. Életkor esetén pl. és e szerint is válaszol. egy adott dologról többféle információforrásból értesülhetünk. ha a válaszadó mégis több választ jelöl. külföldön. hogy egy bizonyos módon válaszoljon. Esetleg a több válasz lehetőségét szűkíthetjük (vagy korlátozhatjuk). félig nyitott kérdések. • A válaszadó véleményére. • Érveltető kérdés (az indokláson túl az érveket is kéri). Az adható válaszlehetőségek szerint egy. hogy több időt és erőfeszítést igényel a válaszadótól. ismereteiket. a felületes tanulmányozás eredményeként a kérdés nem lesz elég pontos. Milyen válaszlehetőségeket kell felsorolnunk zárt kérdések esetén). Hátránya. A következőkben áttekintjük a kérdőívszerkesztés legfontosabb szempontjait. Ennek megfelelően. nyitott. Közvetett (indirekt) kérdés A közvetett (indirekt) kérdések célja. • A megkérdezett hajlandó legyen válaszolni. pl. „nem szeretnék válaszolni” formákat. attitűd) már kész. ha a teljesség elvét nem tudjuk bizonyossággal teljesíteni. vélemények. a kérdés megválaszolása kellemetlen. Hátránya a szubjektivitás. Egyválaszos kérdés Egyválaszos kérdések esetén a felkínált válaszlehetőségek közül csak egy jelölhető meg. a kérdőív feldolgozás bonyolultabb és időigényesebb.). Példaként ajánljuk az SF (Short-form) 36 életminőség-vizsgáló kérdőívet. • Javaslatot kérő. .188 Az ápolástudomány tankönyve 7. mind a kérdőívet összeállító mind a megkérdezett részéről. korukat. Rákérdezhetünk pl. nyaralás itthon. • Zárt kérdések kiegészítésére. sugalmazó kérdésnek nevezzük („Ugye egyetért azzal. ezért a zárt kérdések végén gyakran áll az „egyéb” válaszlehetőség. • Ne tegyünk fel egyszerre két kérdést. jövedelem stb. megválaszolásához rendelkeznek-e elegendő információval. több kérdést lehet feltenni. Nyitott kérdés A nyitott kérdésre a válaszadó saját szavaival válaszol. többnyire nem terheli a megkérdezetteket. Az így nyert válaszok egységesebbek és könnyebben feldolgozhatók. amikor érdemes nyitott kérdést használni: • Kérdőív előkészítésének szakaszában (pl. Előfordulhat. megfelelően szerkesztett és kitöltött kérdőívek releváns információkat szolgáltathatnak a kutató számára a felsorolt témákban. nem „duplacsövű” kérdést készül-e feltenni. Lehetőséget akarunk biztosítani az esetleges egyéb válaszlehetőségre is. A kérdőív tényleges összeállításánál a cél. • Bevezető (opener) kérdés. elégedettség. Nem kíván-e a kérdés olyan feleletet. vagyis a válaszlehetőségeknek a lehetséges válaszok teljes körét le kell fedniük. • A kérdezett legyen kompetens a kérdésben. Előnye ennek a módszernek. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai 189 az ellátók magatartására vonatkozóan. iskolai végzettség. nem teszi lehetővé nagyobb számú kérdés feltevését. amiről a megkérdezettek megfelelőn be tudnak számolni. a „nincs véleményem”. ahol a válaszlehetőségek száma nagy. „tudna mondani egy példát?” • Indokláskérő kérdés (reason-why). a kérdések irányultsága szerint közvetett (indirekt) vagy közvetlen (direkt) kérdéseket különböztetünk meg. de az igazán lényeges és hasznos információt csupán egy vagy két személy vagy egyéb forrás jelenet. Ez azt jelenti. amelyeknek érdemes utánanézni a saját elkészítés helyett. • • KÉRDÔÍV ÖSSZEÁLLÍTÁSÁnAK ÁLTALÁnOS SZABÁLYAI Általánosságban figyelembe kell venni a célpopuláció főbb jellemzőit. A kérdőíves felmérésnek négy eltérő módja van: • Önkitöltős forma. nagyobb valószínűséggel válaszolnak és könnyebben elérhetők a szorgalmi időszakban. amelyet indexértéknek nevezünk. Alkalmazásához összeadjuk az egyes attribútumokhoz tartozó és a válaszadó által jelölt pontértékeket. vagy „indokolja meg” azt a választ. társadalmi státusukat. a számlák kifizetése. • A kizárólagosság elve. lehetőség szerint átgondoltan alkalmazzuk. A kérdőív kérdései legyenek világosak. melyek nem vagy csak hozzávetőlegesen vizsgálhatók egyetlen indikátorral. Bizonyos kutatási témákban az egyetlen alkalmazható lehetőség. egyértelműek. hogy viszonylag könnyen kivitelezhető. • Konkretizáló kérdés (follow-up question). lehessen rá minden nehézség nélkül válaszolni. hogy csupán a két vagy három leginkább jellemzőt jelölje. Zárt kérdések esetén két alapvető szerkezeti követelményt be kell tartani. a kérdezett véleménye általánosságban a témáról. Dichotóm (vagy eldöntendő) kérdésekre csak két válaszlehetőség van (pl. könnyebb a válaszokat feldolgozni. minimum három. Használhatjuk pl.. Indexek kialakítása lehetőséget ad bonyolult jelenségek méréséhez. Az önkitöltés egy sajátos módszere a csoportos önkitöltős forma. Ha nem tesszük lehetővé a válasz megtagadását. a megkérdezettek feladata egyszerűbb. hogy a megjelölt kategóriák segítségével következtessünk egy véleményre. bonyolultabb kérdések is egyszerűnek tűnnek. és fordítva. „nem tudom”. szándékok feltárásához. a megkérdezettektől magas fokú íráskészséget követel. melyeket nem szívesen osztanának meg velünk. Felsorolunk néhány olyan helyzetet. de a válaszadók vonakodhatnak annak őszinte megválaszolásától. intim területeket feszeget. mely faktorok jelentősen meghatározhatják a kérdőív kérdéseinek a megfogalmazását. Kerüljük a sugalmazó kérdéseket és kifejezéseket. kerüljük az idegen szavak használatát és a túl udvarias mondatokat. Továbbá adható további segítség bizonyos feltételek teljesülésére (pl. amikor a válaszadó maga tölti ki a kérdőívet. pl. amely nem áll távol tőlük. az éppen 30 éves személy mindkét helyre jelölhet. Ha egy kérdésben vagy kijelentésben az és szót látja. • Telefonos kérdezés • A napjainkban teret nyerő e-mailen való kérdezés.. hogy a kérdéseket könnyű összeállítani. Célravezetőbb eszköz pl. ami segítséget nyújt abban az esetben. standard kérdőívek állnak rendelkezésre. gyorsan felelni és a választ gyorsan bejelölni. Adjunk lehetőséget a válasz megtagadására. „egyéb” válaszlehetőség. esetenként az őszinteség hiánya. A nyílt-végű kérdésekre adott hibás válaszok lehetséges nagy száma miatt kétséges lehet az eredmények általánosíthatósága. amelyet a válaszoló egyáltalán nem nem megbízhatóan adhat meg. Az eddig bemutatott zárt kérdések e kategóriát alkotják. A leírtak nem kötelező szabályként érvényesülnek. amely arra készteti a megkérdezettet. ha nem érti. A kérdezett nem feltétlenül kezdi tanulmányozni a kérdést. a különböző kérdéstípusokat és azok használatának általános szabályait. de átgondolásuk mindenképp közelebb visz célunk eléréséhez. „nincs véleményem” és a „nem válaszolt”) megkülönböztetése. előítélet. használata A kvantitatív kutatásokban előfordulhatnak olyan változók. Előfordul. Többválaszos kérdések Ilyen esetben a felkínált lehetőségek közül több is megjelölhető. attitűdre. Egy kérdésre kapott válasz nagymértékben múlik a kérdés megfogalmazásán is.

190

Az ápolástudomány tankönyve

7. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai

191

Itemek (kérdések) kialakításakor fegyelembe kell venni: • Az itemek jól jellemezzék a vizsgálni kívánt jelenséget. • Az egyes itemeknek megközelítőleg ugyanakkora intenzitást kell kifejezniük. Skála fogalma, használata Amíg az indexek feltárnak bonyolult jelenségeket, addig a skálák a mért jelenség belső struktúráját képesek megmutatni. Az értékelő skálák valamely dolog jelenlétét vagy hiányát jelezhetik. A grafikus skálák (általában egyszerű vonalból állnak) az ítélet, vélemény intenzitását jelzik, a numerikus skálák számértékkel fejezik ki valamely dologgal kapcsolatos ítéletüket. A skáláknak több formáját ismerjük, itt a leggyakoribbakat mutatjuk be. Szemantikus differenciálskála A jelenségek és folyamatok dimenzióinak intenzitását méri, két ellentétes állítás között grafikus skála segítségével. A skálák végén ellentétes jellemzők vannak, mint a jó-rossz, a barátságos-barátságtalan, az elégedett-elégedetlen, párosok. A két véglet közötti folyamatosságot rendszerint egy hét szakaszból álló egyenes ábrázolja. A megkérdezett a vonalon egy jól látható jellel fejezi ki a jelenség vagy folyamat iránti viszonyulását. Minden vonalszakaszhoz meghatározott érték társítható, ami különféle feldolgozásokra alkalmas. Likert-skála Állapotok és vélemények mérésére használható, amikor a válaszadóknak egy állítás kapcsán kell egyetértésük mértékét jelölni. (Ezt a skálát LIKERT 1932-ben fejlesztette ki attitűdök mérésére.) A válaszadónak a „nagyon egyetértek” és „egyáltalán nem értek egyet”, vagy „nagyon helyeslem” és „egyáltalán nem helyeslem” végpontok között kell választ adnia. Ennek a mércének mindig öt fokozata van, és több különböző álláspontot tükröző állítás alkotja. A Likert-skála jól alkalmazható szűrésre is az ellenkező előjelű kérdés feltételével. Bogardus-féle szociális távolságot mérő skála A skálák egyik elterjedt formája, melyet a társadalmi csoportok, értékek, az emberek közötti szociális távolság mérésére használnak. A vizsgált személynek arra kell választ adnia, milyen interakciós-kommunikációs közösséget vállalna egy más nemzetiségű, etnikumú, bőrszínű stb. személlyel. A felsorolt lehetőségek: családi kötelék, szomszédság, közös munkahely, turista, ill. teljes elutasítás. Az intenzitáskülönbségek teljesen nyilvánvalóan és jól értékelhetően mérhetők ezáltal. Vizuális analóg skála (VAS) A vizuális analóg skálán a rekordok két pont között egy vonalon jelennek meg, nagyobb szabadságot biztosítva a válaszadónak a legjellemzőbb pozíció megjelöléséhez. A vonal lehet vízszintes vagy függőleges és különböző hosszúságú, de a legnépszerűbb a 10 cm hosszúságú. A függőleges formát előnybe részesítik, mivel direktebb módon jeleníti meg a több-kevesebb, legjobb-legrosszabb stb. ellentétpárokat. Al-

kalmazható pl. nehézlégzés, fizikai aktivitás, fáradság, fájdalom különböző formáinak mérésére. AgHABATI és munkatársai [1] pl. a terápiás érintés hatását vizsgálták daganatos páciensek kemoterápiás kezelés alatti fájdalmára és fáradtságára. A fájdalom mérésére VAS-t használtak, egy 10 cm-es vonallal, egyik végén a „nem fáj” a máik végén „még elviselhető fájdalom” fokozatok közötti lehetőségek megjelölésével. A fáradságot Rhoten Fatigue Scale-en (RFS) mérték, mely 11 pont grafikus önértékelését biztosítja az egyik végén „nem fáradt” a másik végén a „még elviselhető fáradtság” lehetőségével. A teljes cikk a következő oldalon érhető el: http://www.ncbi.nlm.nih. gov/pmc/articles/PMC2887328/pdf/nen006.pdf

A feleletválasztós kérdések formája Zárt kérdések esetén beszélhetünk egy- és többválaszos kérdésekről. Feltételes kérdések Azokat a kérdéseket, amelyek megkérdezése egy megelőző kérdésre kapott választól függ, feltételes kérdésnek nevezzük. Ezek helyes használata megkönnyíti a kérdezett munkáját, mivel nem kell olyan kérdésekkel bajlódnia, melyek nem tartoznak rá. Fontos, hogy a feltételes kérdést elkülönítsük a többitől. Az olyan oldalak tetejére, amelyeken csak feltételes kérdések szerepelnek, hasznos külön instrukciót írni. Táblázatos (mátrix) kérdések Abban az esetben célszerű alkalmazni, ha több olyan kérdést akarunk feltenni, amelyekre ugyanazok a lehetséges válaszok, pl. Likert-skálák használatakor. A kérdések sorrendje Egy adott kérdés befolyásolhatja azt, hogy a következő kérdésre hogyan, miként válaszol a megkérdezett. Ha pl. az alany felidéz egy kellemes élményt munkatársaival kapcsolatban, akkor a következő kérdésnél pozitívabban értékelheti a velük való kapcsolatát is. A kényes kérdéseket ne a kérdőív elején tegyük fel, kezdjük inkább pl. információkkal, információforrásokkal. Ügyelni kell a kérdőív logikájára, mely alapján kétféle kérdéssorrendet különböztetünk meg: a pszichológiai és logikai sorrendet. • Pszichológiai sorrend. Figyelembe veszi azt, hogy hogyan élik meg a megkérdezettek a tartalmakat. A megkérdezetteket mindig be kell vezetni az újabb kérdéscsoportba, hogy ne vonakodjanak megválaszolni azokat. • Logikai sorrend. Inkább a tartalom logikájára épül. A sorrenddel a megkérdezetteket fokozatosan vezetjük rá a minket érdeklő dolgokra, Némileg eltérő a kérdések sorrendje az önkitöltős és a kérdezőbiztos által kitöltött kérdőív esetén. Önkitöltős formánál néhány könnyen megválaszolható bemelegítő kérdés után következzenek a fő kérdések, és a demográfiai kérdések a kérdőív végére kerülnek. Kérdezőbiztos részvétele esetén meg kell nyernie a válaszadó együttműködését, ezért a demográfia adatokkal kezd, és ha már létrejön a kapcsola, át lehet térni a kényesebb témákra. Ha múltbéli, jelenlegi vagy jövőbeli állapotra kérdezünk rá, akkor ezeket a kérdéseket érdemes azonos struktúrába rendezni, hogy az elemzés során ezt egyértelműen össze lehessen hasonlítani.

• Tartalmi hibák: bizonyos kérdések nem értelmezhetők,
feleslegesek, esetleg hiányzik válaszlehetőség.

• Logikai hibák: nem koherens kérdésszámozás, nem releváns válaszlehetőségek. Kérhetjük a kitöltők véleményét, észrevételeit a kérdésekkel kapcsolatban. Esetleg célszerű lemérni az időt, ha tudjuk, hogy csak korlátozott idő áll rendelkezésre a kitöltésre (pl. iskolai tanóra). Ez azért is hasznos lehet, hogy tudjunk mondani egy körülbelüli időt a válaszadóknak, ha megkérdik, mennyi időt vesz igénybe a kitöltés.

A KÉRDÔÍVSZERKESZTÉS
Az előzőekben ismertetett instrukciók a kutatási célhoz, hipotézisekhez kapcsolódó kérdések lehető legjobb megfogalmazásához nyújtanak információkat. A tartalmi szempontok mellett azonban a kérdőív megjelenése és szerkesztése, a kérdések sorrendje is befolyásolhatja a cél elérését, különösen önkitöltős formák esetében. Instrukciók a kérdőív kitöltéshez Önkitöltős forma esetén a kitöltésre vonatkozó instrukciókkal kell bevezetni a kérdőívet: 1. Bemutatkozás (kérdező neve, intézmény). 2. A kérdezés célja (miről szeretnénk kérdezni, mire fogjuk használni a kapott válaszokat, esetleg motiváljuk a megkérdezettet azzal, hogy ebben a folyamatban milyen fontos az őszinte és teljes válaszadás, keltsük fel érdeklődését. 3. Instrukciók a kitöltésre vonatkozóan (pl. „a választ a kockába írt x-szel jelölje”, vagy „karikázza be”, nyitott kérdésekre mennyire hosszan válaszoljon stb.). 4. Motiválás arra, hogy minden kérdésre válaszoljon („kérjük, minden kérdésre adjon választ, ha bizonytalan a válaszában, jelölje azt, amit leginkább igaznak tart”). 5. Adatvédelem, anonimitás (biztosítsuk a kérdezettet, hogy a kapott információkat bizalmasan kezeljük, csak a kutatáshoz használjuk fel). 6. Köszönetnyilvánítás a közreműködésért. Adjunk egyértelmű utasításokat és helyezzünk el magyarázó megjegyzéseket, ahol szükséges. Ha a kérdőív tartalmi fejezetekre oszlik, minden fejezet elején legyen egy, a fejezetre vonatkozó rövid bevezető. Ha egy kérdés eltér a kérdőívre érvényes általános instrukcióktól, azt feltétlenül jelölni kell, pl. ha több egyválaszos zárt kérdés után egy több lehetséges válas�szal rendelkező kérdés következik. A kérdőív külalakja Ha egy kérdőívnek rossz az elrendezése, kérdéseket felejthet ki, ezért alapvető, hogy a kérdőív rendezett jól áttekinthető legyen. Különösen figyelni kell pl. a betűméretre, az áttekinthetőségre, ha gyermeket vagy időseket kérdezünk.

Megfigyelés
Az ápolásban a megfigyelés talán a legfontosabb adatgyűjtő módszer, az ápolás folyamatában a felméréstől az értékelésig precíz és pontos megfigyelést igényel. „Megfigyelésnek azt a tudományos módszert tekintjük, amelynek során a kutató megfelelő előképzettséggel és tájékozottsággal, az előre kitűzött cél érdekében, átgondolt módszerekkel figyel meg egy saját személyétől független, objektivizálható tényt vagy eseményt.” Az információk összegyűjthetők a megfigyeléssel egy időben, vagy az eseményeket követően is rögzíthetők. A megfigyelés különösen alkalmas a pszichomotoros aktivitás és más nonverbális aktivitás tanulmányozásában, a páciensek és az egészségügyi szakemberek viselkedésének tanulmányozására bizonyos interakciókban, kommunikációkban. A megfigyelések önmagukban is sokat mondanak az emberi viselkedésről, növelik a megértést, amikor azt más módszerekkel kombinálva használjuk, mint interjú vagy dokumentumelemzés. A megfigyelés előnye, hogy a jelenséget természetes környeztében vizsgálja, ha a történésekkel egy időben rögzítik az eseményeket - pl. videófelvétellel, jegyzeteléssel -, akkor kiküszöbölhető az emlékezet torzító hatása. Hátránya, hogy időigényes, nem biztos, hogy a megfigyelni kívánt jelenség, esemény spontán bekövetkezik a kutató jelenlétében, a megfigyelő jelenléte zavaró lehet, szubjektív megállapításokat eredményezhet, hosszú ideig tartó vagy párhuzamosan zajló események vizsgálatára nem alkalmazható, legtöbb esetben más módszerek alkalmazását is szükségessé teszi. Néhány ápolói kutatás, amelyben megfigyelést alkalmaztak: az ápoló vezetők munkaviselkedése [13], ápoló-beteg interakciók a fájdalomértékeléssel kapcsolatban [30], betegoktatás [5], betegellátás intenzív osztályon [53], demens, agresszív viselkedésű személyek és gondozók közötti interakciók vizsgálata [50].

PRÓBAKÉRDEZÉS
A leggondosabb kérdőívszerkesztés esetén is fennáll hiba lehetősége, ezért szükséges a próbakérdezés. Alapvetően háromféle hibát különböztethetünk meg: • Formai hiba: elütések, helyesírási és szerkesztési hibák.

A MEGFIGYELÉS TÍPUSAI
A megfigyelés két fő típusa a strukturált és a strukturálatlan megfigyelés.

192

Az ápolástudomány tankönyve

7. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai

193

Strukturált megfigyelés A strukturált megfigyelés során a kutató előre meghatározza a megfigyelés tárgyát, célját és a módszereket, amelyekkel a tevékenységet végzi. Ha pl. egy ápoló tevékenységét szeretnénk megvizsgálni, a kutatónak le kell bontania a tevékenységet számos egységre, kategóriára. Elvégzéséhez egy lista kidolgozása szükséges, amely hasonló, mint egy kérdőív. A megfigyelési kategóriák leírhatók, mint „molar” és mint „molecular” egységek. A „molar” egységek átfogóak vagy elvontak, így a megfigyelőnek nehezebb a feladata, mivel a kategória nem határozza meg kellő részletességgel, ahhoz hogy azok felismerhetőek legyenek. A „molekuláris” kategóriák viszont részletesebbek és precízebbek, és így lehetővé teszik a pontosabb adatfelvételt. Strukturálatlan megfigyelés Strukturálatlan megfigyelést olyan esetben alkalmazzuk, amelyben keveset tudunk a vizsgált jelenségről, az ismeretek hiányosak vagy nem kellő validitásúak. A kutató figyelemmel kíséri a jelenségeket anélkül, hogy annak részleteit meghatározná. Az így megszerzett adatok alapján alakíthatunk ki kategóriákat a későbbi strukturált megfigyeléshez. SAmAREL [48] pl. tanulmányozta hospice-ápolók interakcióit terminális állapotban lévő betegekkel, alkalmazva a strukturálatlan megfigyelést. Úgy találta, hogy a megfigyelt ápolók interakciója különbözött a szakirodalomban leírt, a haldokló betegekkel való elvárt ápolói interakcióktól. Ebben az esetben a strukturálatlan megfigyelés észrevételei által nyert adatok kihívást jelentenek a jelenlegi ismeretekre. http://www.ncbi. nlm.nih.gov/pubmed/2613451

vel, kommunikációjával. Az információk, események csak utólag kerülnek rögzítésre, ami szintén torzítást eredményezhet.

• A kutató jelenléte hasznos lehet, pl. ismeretet mérő kér• • •
dés esetén, ha meg akarja előzni, hogy kérdezett a válasz előtt konzultáljon valakivel. A szemtől szemben adott interjú növeli a válaszadási hajlandóságot. A kutató szükség szerint segítséget és támogatást adhat. Hiányos vagy inadekvát válasz esetén a nonverbális viselkedés mutathatja a kérdezett zavarát, vagy ha bizonyos kérdéseket nem értett, a kutató azonnal segítséget nyújthat. Segítségére lehet azoknak is, akiknek olvasási és/vagy íráskészségével probléma van.

Interjú
Az interjú lényeges része, módszere azon adatok összegyűjtésének, melyek szükségesek a megfelelő ellátással kapcsolatos döntésekhez és tevékenységekhez. A kutatói interjú sorra kerülhet szemtől szemben, személyes találkozó során (esetleg videófelvétellel kiegészítve) - e fejezetben főként ezt a formát mutatjuk be -, esetenként interneten vagy telefonon. Kvalitatív interjú A kvalitatív interjú jól használható a kutatás kezdeti fázisában, ahol segítséget ad a problémák azonosításához, hipotézisek felállításához, a lehetséges megoldások értékelésében, további vizsgálatok előkészítésében. Többnyire kötetlen, interaktív, rugalmas és adaptív, de előre tervezett. Objektív, számszerűsíthető adatok gyűjtésére nem alkalmas, az elhangzott szöveg tartalomelemzése nehézkes. Emellett használható a kutatás végső szakaszában is, az eredmények ellenőrzésében. Kvantitatív interjú A kvantitatív interjú ezzel szemben közel áll a kérdőíves módszerhez, mivel célja statisztikailag értékelhető adatok gyűjtése, hipotézis alátámasztása, objektív, számszerűsíthető adatokat ad, formáli, előre rögzített kérdésekhez kötődik, nagyobb mintára épül.

WALTz (1991) szerint a strukturált interjút leginkább akkor használjuk, amikor azonos információkat akarunk megtudni a válaszadóktól, és ha a relatíve homogén háttérrel és tapasztalattal rendelkező válaszadók válaszait szeretnénk összehasonlítani nagyszámú vagy földrajzilag szétosztott minta esetében. Félig strukturált interjú A félig strukturált interjú biztosítja a lehetőséget arra, hogy módosítsuk a szavakat - de nem kérdés értelmében, mivel nem minden szó jelenti ugyanazt minden válaszadó számára és nem minden válaszadó használja ugyanazt a szókészletet. A félig strukturált interjúnak vannak kvantitatív és kvalitatív elemei. Fókuszcsoport Egy vagy két kutató beszélget egyidejűleg több interjúalannyal, meghatározott interjúvázlat alapján. Jellemzően félúton helyezkedik el az interjú és a megfigyelés között. Felhasználható kutatási kérdések megválaszolására, fogalmak, problémák definiálására, kérdőív előkészítésére. Tipikusan más módszerrel együtt alkalmazzák. Előnye, hogy az interakciók megfigyelhetők, több ember gerjeszti a beszélgetést, olyan ismeretekhez jutunk, melyek egyszemélyes interjú során nem fedezhetők fel. A résztvevők érintettek a témában, együttműködnek, megértik a kérdéseket, szívesen kifejtik a véleményüket.

A MEGFIGYELÉS FORMÁI A MEGFIGYELÔ SZEREPE SZERInT
Megfigyelés során, a megfigyelő szerepe szerint három alapvető szituációját különböztethetünk meg: A megfigyelő nem része a szituációnak Jelenléte a történéseket nem befolyásolja (ennek megoldása a gyakorlatban meglehetősen nehéz egészségügyi intézményekben, lényege, hogy a megfigyelő olyan nézőpontból vizsgálódik, amelyben nem zavarja az eseményeket). Lényeges, hogy megfigyelés során az emberek nem ragadhatók ki abból a környezetből, kapcsolati rendszerből, melyben léteznek. Tehát hat rájuk a szituáción kívüli környezet, pl. családtagok, az alany és a szituáció közötti kapcsolat, pl. a helyszín. A megfigyelő jelen van a megfigyelt eseményen, szituációban Ennek hátránya, hogy jelenléte alapvetően befolyásolja, módosíthatja a helyzetet. A megfigyelő jelenléte emellett módosíthatja az előbbiekben említett kapcsolatokat is. A megfigyelő maga is részese a szituációnak Ebben az esetben a megfigyelő – ha nem is feltétlenül tudatosan, de – befolyásolhatja a megfigyelt szituációt, viselkedésé-

AZ InTERJÚ FAJTÁI
Strukturálatlan interjú Az különbözteti meg a hétköznapi beszélgetéstől, hogy az interjúkészítő tudja, hogy interjúhelyzetben van, tudatosan beszélget, folyamatosan szem előtt tartva a kutatás célját. Ezt az interjút elsősorban tájékozódásra, viszonyok feltérképezése használjuk. Egy vagy több személlyel hosszabb idő alatt akár több interjú is készülhet. Mindenekelőtt szem előtt kell tartani a tényt, hogy az interjú nem névtelen, így az interjúvezető közvetlen jelenléte befolyásolhatja a kapott válaszokat, valamint a megkérdezettek együttműködési készségét. Nehézséget jelent a kapott információk kategorizálása, kódolása. Strukturált interjú A strukturált interjú olyan, mint egy strukturált kérdőív, amit gyakran alkalmaznak ismeretek, attitűdök, hiedelmek, vélemények, valamint a gyakorlattal és az ellátással kapcsolatos adatok gyűjtésére. A kutató felteszi előre megfogalmazott kérdéseit, hasonlóan a kérdőívhez. A kérdések sorrendje kötött, bár esetenként eltérhetnek ettől. Az interjú készítője szó szerint teszi fel a kérdéseket és azokra kötelezően választ vár, ez biztosítja, hogy később az egyes interjúalanyok válaszai ös�szevethetők.

AZ InTERJÚFELVÉTEL FOLYAMATÁnAK AJÁnLÁSAI
Az interjú előtt Amikor valakit saját otthonába keresünk fel az interjú elkészítéséhez, a személy úgy érezheti, hogy köteles/kénytelen segíteni az egészségügyi szakembernek, vagy azért, mert hálás a már kapott ellátásért, vagy azért mert a jövőben igényelheti azt. Különösen körültekintően kell eljárni az interjú előkészítése és kivitelezése során sérülékeny személyek esetén, mint pl. elhunytak hozzátartozói, depressziósok, öngyilkossági kísérleten, abortuszon, vetélésen átesettek stb. Még akkor is, ha felépültek vagy nem érte őket tragikus esemény, életkörülményeik sebezhetővé tehetik őket.

Az interjú alatt • Mutatkozzon be, szükség esetén igazolja a személyazonosságát és a kutatásban való részvételét. • A beszélgetés elején foglalja össze a kutatás célját. • Biztosítja az interjúalanyt az anonimitásról és arról, hogy az elhangzottakat bizalmasan kezeli. • Ajánlja fel, hogy a kutatás végén tájékoztatja annak eredményéről, fogalmazza meg, hogy milyen haszna lehet az interjúalanynak a beszélgetésből. • A környezetre tett pozitív megjegyzésekkel teremtsen kellemes hangulatot. • Alakítson ki bizalmi kapcsolatot, tegyen meg mindent az előítéletek elkerülésére, valamint arra, hogy ne sértsen etikai és erkölcsi normákat. • Egyszerre mindig csak egy kérdést tegyen fel. • Szükség szerint tegye az interjúalany számára példákkal életszerűvé és elképzelhetővé a helyzetet, amelyről kérdez. • A kérdéseket egyértelműen és érthetően fogalmazza meg, szabja kérdéseit az interjúalanyra. • Csak a legszükségesebb esetben szakítsa félbe az interjúalanyt, ne sürgesse, hagyja gondolkodni a válaszon. • Jóindulatú és semleges kérdező maradjon, ne kommentálja és értékelje a válaszokat megjegyzésekkel. • A „nem tudom” válasz nem feltétlenül jelenti, hogy a kérdezett tényleg nem tudja a választ, próbálja másként feltenni a kérdést. • Ha szokatlan vagy furcsa választ kap, kérdezzen vissza, hogy valóban jól értette-e. • Ha a válaszadó túl elvont válaszokat ad, kérje meg, hogy mondjon példákat, hasonlatokat. • Számszerűsíthető adatok esetén törekedjen pontosságra, pl. ha jelentősen nőtt az alany testsúlya, akkor ez kb. hány kg-ot jelent. • Ha az alany eltér a témától, udvariasan terelje vissza a fő témához. • Az interjú végén kérdezzen, rá, hogy van-e még egyéb információ, vélemény, amit meg szeretne osztani a kutatóval. • A beszélgetés végén feltétlenül köszönje meg az együttműködést, és ügyeljen arra, hogy kellemes hangulatban fejezze be a beszélgetést. SOLT OTÍLIA szavaival: „ne tönkrezilált, felkavart, kétségbeesett alanyokat hagyjunk a porondon”. Az interjú után Előfordulhat, hogy a válaszadó nézeteit, véleményét nem megfelelően értelmezzük. SmITH szerint az erőfeszítések ellenére sem tudjuk minden esetben tárgyilagosan és objektíven értelmezni az interjú adatait. Ezért a kutató újra felkeresheti az interjú alanyait annak érdekében, hogy a tisztázza, valóban jól értelmezte-e a megkérdezett által mondottakat. Probléma lehet az is, hogy az interjú alatt a válaszadók frusztráltak és stresszesek lehettek, és utólag derül ki, hogy valamilyen okból nem tudták véleményüket kifejteni.

194

Az ápolástudomány tankönyve

7. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai

195

AZ InTERJÚ FELDOLGOZÁSA
Az interjú során elhangzottakat rögzíthetjük jegyzeteléssel, diktafonnal vagy videófelvétellel. A szöveg teljes legépelése ugyan munkaigényes, de lehetővé teszi a szöveg adatokká alakítását vagy tartalomelemzését (ez utóbbi menetét a terjedelmi korlátok miatt nem közöljük, de számos kutatás-módszertani könyv kitér ennek kivitelezésére). Nagyobb elemszámú minta esetén az adott kérdéshez tartozó válaszokat egymás mellé helyezhetjük és értékelhetjük. Szövegek elemzésére alkalmazható az ATLAS.ti számítógépes program is.

• •

Validitás
A főbb adatgyűjtő kutatási eszközök bemutatása után lényeges kitérnünk ezek validitásának témakörére. A validitás (érvényesség) a jól kivitelezett kutatás valóssággal való egyezőségét fejezi ki. Egyik formája a belső validitás, amely a megfigyelt független és függő változók közötti ok-okozati összefüggés helytállóságát tekinti át, a külső validitás pedig azt értékeli, hogy a kapott eredmények mennyire általánosíthatóak a populációra. A belső validitás értékeléséhez COOK és CAmpBELL azonosított 12 fajta külső változót, melyeket, ha ellenőrizetlenül hagyunk az általunk vizsgált változóra vonatkozóan, akkor a következtetések nem pontosan felelnek meg annak, ami a kutatás során történt. • Történelem. Az eseményekre és az eltérő környezetre utal, amelyek kezelés bevezetésekor előfordultak az elő- és utóteszt között eltelt időtartamban; pl. az esemény nagy sajtóvisszhangot kapott, és a ráirányult figyelem befolyásolhatta a célközönség válaszait. A kutatónak ezért figyelnie kell a tanulmány helyszínén történő változásokra. Védelmet jelenthet azonban, hogy a hatás érinti mind a kísérleti, mind a kontrollcsoportot. • Fáradtság. Arra utal, hogy a vizsgálatban résztvevők önmagukban is változnak idővel, olyan szempontból, melyek nincsenek kapcsolatban a konkrét eseménnyel, pl. fáradtság, testtömeg-növekedés, tájékozottság, ezek a változások pedig befolyásolhatják az eredményeket. • Tesztelés. Afolyamat ismételt vizsgálata önmagában is befolyásolja a teljesítményt. Ha pl. egy előteszttel megmérjük a résztvevők előítéletességét, majd valamilyen beavatkozással hatást gyakorolunk előítéletességükre, majd utótesztelést végzünk, az utótesztnél a résztvevők már érzékenyebben viszonyulnak a kérdésekhez, óvatosabban válaszolnak. • Mérőeszközök. A függő változó mérésére esetenként többféle mérőeszköz állhat rendelkezésünkre, ha a előtesztnél érzékenyebb eszközt használtunk, mint az utótesztnél, az látszólagos csökkenést mutathat. Javasolt ugyanazt a mérőeljárást alkalmazni. • Közeledés az átlaghoz. Előfordulhat, hogy a kísérlet résztvevői körében vannak olyanok, akik a kiinduláskor szél-

sőséges értékeket mutattak (pl. meglehetősen rossz paraméterekkel rendelkeztek). Ezek a résztvevők nagyobb valószínűséggel fognak pozitív irányba elmozdulni az értékeikkel, mint az átlagos résztvevők. Kiválasztási hibák. Ez a hiba az alanyok kiválasztására, ill. kísérleti és kontrollcsoportba való besorolásukra vonatkozik. Bár a kutató felállít bizonyos kizárási és beválasztási kritériumokat, pl. súlyos betegség felmérésekor magába foglalhat bizonyos szubjektivitást. „Elhalálozás” a kísérletben. Utal a kísérleti és kontrollcsoportok résztvevőinek lemorzsolódására, ami megnehezíti a későbbi összehasonlítást. Sorrendiség. Arra utal, hogy vajon a kísérleti inger és a függő változó egymásutánisága biztos-e. Előfordulhat, hogy a függő változó változást keltett a kísérleti ingerben. A hatások átterjedése. Abban az esetben fordulhat elő, ha a kísérleti és a kontrollcsoport érintkezik egymással és a kísérleti inger egy részét továbbadják a kontroll tagjainak. Kárpótlás. Valódi élethelyzetekben végzett kísérletek esetén a kontrollcsoport tagjainak esetleg mellőzniük kell bizonyos dolgokat, ilyen esetben pl. az ápolószemélyzet kompenzálhatja a kontrollcsoport tagjait fokozottabb gondoskodással, ami módosíthatja a vizsgált hatást. Kiegyenlítő versengés. Valódi élethelyzetben végzett vizsgálat esetén előfordulhat, hogy a kontrollcsoport tagjai erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy a kísérleti inger hiányát megpróbálják pótolni. Demoralizálás. Egy oktatási programban részt nem vevő kontrollcsoport tagjai pl. depriváltnak ítélhetik helyzetüket, ami miatt viselkedésük megváltozik.

7-2. táblázat. A kérdéstípusoknak megfelelő változók száma és kódolása (Forrás: Falus, Ollé [15]) Kérdéstípus egy válasz lehetséges több válaszlehetőség mérték, skála rangsor nyílt kérdések 1 változó annyi változó lesz, jelölés esetén lehet 1, nem jelölés esetén 0ahány válaszlehetőség annyi változó, ahány itemet értékelni kell annyi változó, ahány besorolható válasz van egy adott kérdésen belül figyelembe vett válaszok Változók száma Változók lehetséges értékelésének száma választási lehetőségek száma kétértékű (jelölték vagy nem) a skála lehetséges értékei a rangsor lehetséges értékei ahány kategóriába be tudjuk sorolni a válaszokat a skála számértéke maga a kód a rangpontszám maga a kód a szöveges kategóriákhoz rendelt kódszámok Kódolás a válaszlehetőség számozása

Adatbázis-készítés Excel programban
Az alkalmazott eszköz lehet akár kérdőív, akár dokumentumelemzés, akár megfigyelés, akár strukturált interjú, az keletkezett elemi adatokat általánosságban a következőképpen rögzíthetjük a felhasznált programokban: • Egy válasz lehetséges [pl. neme: férfi (1); nő (2)], akkor tetszőleges számokat rendelünk az attribútumokhoz, melyek az adatbázisba kerülnek. Előfordulhat pl. önkitöltős kérdőív esetén, hogy vagy nem válaszolnak az egyik kérdésre, vagy bár csak egy válasz jelölhető, többet jelölnek. Erre a helyzetre érdemes kialakítani egy ún. hibakódot: pl. NV (nem válaszolt) vagy NE (nem értékelhető). • Több válasz lehetséges. Az esetek többségében minden válasz külön változóként jelenik meg, melyre az igen/ nem vagy megjelölte/nem jelölte válasz adható. • Többválaszos kérdések összetettebb formája (7-3. táblázat), amikor pl. bizonyos tevékenységek, szokások gyakoriságára kérdezünk rá: fogyasztásra, tünetekre, tevékenységre stb. (a táplálkozási szokások feltárására sokkal pontosabb módszerek is rendelkezésre állnak, ez a példa mindössze az adatbázis-készítés szempontjából való megértést szolgálja). A táblázaton ismertetett esetben

• • •

Adatbázis készítése
Adatbázisnak nevezzük azt a rendezett információhalmazt, amelyben a vizsgált személyekre vonatkozó elemi információk, változók szerint rendezett formában állnak rendelkezésre. Egy adatbázis oszlopokból és a vizsgált személyek válaszait tartalmazó sorokból áll. Minden lényeges információ döntően számokkal, betűkkel, kódokkal kerül rögzítésre, jól áttekinthető módon (7-2. táblázat). A változók az adatrögzítés során az oszlopokban jelennek meg, alá soronként kerülnek az egyes elemi információk (1ásd a7-3. ábrát, később). A következőkben bemutatjuk az adatbázis-készítés alapjait az Excel programban. Az Excel alapismeretek közlése nem célja a fejezetnek, ezért az itt leírt információk módosíthatók, ill. kiegészíthetők a már megszerzett informatikai ismeretekkel.

az egyes élelmiszercsoportok jelennek meg külön változóként és a fogyasztás gyakorisági ismérvei elemi információként, a megfelelő kódszámmal. Többválaszos kérdéseknek még összetettebb formája. Bizonyos tevékenységek (pl. szabadidő eltöltése), tünetek stb. többféle helyszínen vagy időpontban is előfordulhattak. Ebben az esetben a sorokban megjelenek az egyes tevékenységek vagy tünetek, az oszlopokban pedig a helyszínek vagy az időpontok. A fenti formától eltérően egy oszlopban több válasz is adható, hiszen egy tünet több időpontban vagy helyszínen is jelentkezhet, ill. egy-egy szabadidős tevékenység több helyszínen vagy időpontban is előfordulhat. Nyitott kérdések. Ha azok terjedelme nem túl nagy, és nem a tartalomelemzés a célja, akkor egyszerűen begépelhetők a kitöltő által leírtak. Mérték és skála típusú kérdések. Az egyes válaszlehetőségek számértékei kerülnek beírásra az adatcellákba. Rangsorolt adatok. Bizonyos faktorokat pl. mennyire tart fontosnak, 1 a legfontosabb stb., akkor az egyes oszlopokba a felsorolt faktorok kerülnek, majd az adatcellákba az ahhoz rendelt rangsorszám.

7-3. táblázat. Egyes tejtermékek fogyasztásának gyakorisága Tejtermék tej joghurt sajt vaj + Naponta (4) + + + Hetente (3) Havonta (2) Évente (1) Soha (0)

196

Az ápolástudomány tankönyve

7. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai

197

Adatelemzés, az eredmények értelmezése
A keletkezett adatok elemzése többféle módon és szinten elvégezhető. A továbbiakban azoknak a statisztikai módszereknek a használatát, interpretációját mutatjuk be, melyek ismerete Bsc szinten szükséges, ill. az egészségtudományban olyan gyakran alkalmazott módszerekről van szó, melyek ismerete elengedhetetlen az olvasott szakirodalom megértése és felhasználása szempontjából is. Egy-, két- és többváltozós adatok, elemzések Ha egy időben csak egy változót (univariable) vizsgálunk, pl. a minta kormegoszlását vagy a nemek megoszlását, akkor egyváltozós vizsgálatot végünk. Ebben az esetben a változót önmagában értékeljük. Ha arra keressük a választ, hogy a férfi- vagy nőbetegek töltenek-e több időt műtét után a kórházban, egyidejűleg két változót (nem, ápolási napok száma) kell összekapcsolni. Az ilyen vizsgálatokat kétváltozós (bivariate) vizsgálatoknak nevezzük. Amikor egyidejűleg három, négy vagy több változó egymásra hatását értékeljük többváltozós (multivariate) vizsgálatoknak nevezzük; pl. a beteg neme, az alkalmazott fájdalomcsillapítási mód stb. hogyan befolyásolják a műtét utáni kórházban töltött napok számát.

Egyváltozós elemzések
Az egyváltozós elemzések célja az adatstruktúrába való elsődleges betekintés az adatbázisban lévő változók egyenkénti elemzése által. A méréssel, megfigyeléssel nyert adatokat primer adatoknak nevezzük. Amennyiben azonban az adatokban valamilyen számítási műveletet végzünk (adattranszformáció) akár magukon az adatoko, (pl. egy adott adatsor minden tagját négyzetre emeljük), akár új változót hozunk létre (pl. a testsúly és a testmagasság értékeiből kiszámoljuk a BMI – kg/m2; vagy egy standard kérdőív indexszámát kiszámoljuk a kérdésekre adott válaszok számértékei alapján), akkor másodlagos (szekunder) adatokat kapunk.

7-5. táblázat. Százalékos megoszlás számítása Excel programmal Lépés sorszáma Feladat Az egymás alá elhelyezett kimutatásokat kijelöljük (legegyszerűbb az oszlopazonosítók segítségével) – másolás – ha az oszlopazonosítók segítségével jelöltünk ki, akkor ráállunk egy tetszőleges oszlopra – jobb egér (vagy beillesztés menüpont) irányított beillesztés – értéket-parancsát választva – majd OK; e lépések eredményeként a kimutatás egyszerű értékeit tartalmazó táblázatokat kapunk Az első kimutatás első részeredménye melletti cellába állunk Egyenlőségjel, majd az első részérték osztva a teljes végösszeggel – és egyszer F4 billentyű (pl. =K16/$K$20 – enter – visszaállunk a kapott számra – % ikon –, majd a cella jobb sarkában található fekete kereszttel lehúzzuk a képletet a többi kimutatásra, megkapva ezzel valamennyi érték százalékos formáját

1.

2. 3.

GYAKORISÁG ÉS SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS SZÁMÍTÁSA EXCEL PROGRAMMAL
Az Excel alapismeretek révén többféle lehetőség van az alapadatok gyakorisági eloszlásának kiszámítására. Itt csak egy lehetséges módszert mutatunk be (7-4., 7-5. táblázat).

A KÖZÉPÉRTÉK MÉRÔSZÁMAI
A különböző mérések során nyert adatok csoportosítása, tömörítése lehetővé tesz más kutatási eredményekkel való ös�szehasonlítást, különbségek, összefüggések feltárását. Középértékek számításakor egyetlen mérőszámmal fejezzük ki az adatok alapvető tendenciáját.

Átlag Az átlag (számtani középérték, mean) intervallumskálán mért adatokból számítható. A megfigyelt értékek számtani átlagára utal, melyet úgy számolunk ki, hogy a megfigyelések értékeit összeadjuk és osztjuk a megfigyelések számával. Az átlag értéke jól jellemzi a normál eloszlást mutató változót, de érzékeny a kiugró értékekre. Medián A medián a minta középső értéke, melynél a megfigyelések fele nagyobb, a másik fele kisebb. Kiszámításához nagyság szerinti sorrendbe kell rendezni a minta elemeit, majd meg kell keresni a középső értéket. Amennyiben a középső érték két páros számú elemet tartalmaz, a medián a két középső érték átlaga. Az átlaggal ellentétben nem érzékeny a kiugró értékekre. Kvartilisek A kapott értékeket nagyság szerint sorba rendezzük, az esetek negyedéig számolunk, ez lesz az 1. kvartilis (a minta egynegyede kisebb, háromnegyede nagyobb), a medián megegyezik a 2. kvartilissel, a harmadik negyed lesz a 3. kvartilis (a minta háromnegyede kisebb, egynegyede nagyobb). Tehát a három kvartilis négy egyenlő részre osztja a mintát. Az interkvartilis félterjedelem, a kvartilisek által felosztott adatok középső fele, vagyis az 1. és 3. kvartilis közötti terület. A szélső értékek teljes kizárása révén jól jellemzi az adathalmazt. Módusz A minta értékei közül a leggyakrabban előforduló érték, vagy a legnagyobb gyakorisággal rendelkező csoport középértéke. Előfordulhat, hogy az adatok között két olyan érték is van, amelynek gyakorisága lényegesen eltér a többiétől, ezt nevezzük bimodális eloszlásnak, melynek lehetséges oka, hogy az adatok két részmintából származnak.

Terjedelem (range) A minta szélső értékei közötti távolságot nevezzük terjedelemnek. A legkisebb és a legnagyobb érték különbsége. A kiugró és extrém értékek érzékeltetésére használjuk. Variancia (szórásnégyzet) A minta minden egyes elemének átlagtól való eltérését négyzetre emeljük, és a kapott négyzetértékeket összeadjuk, így megkapjuk a négyzetes összeget (az eltérések négyzetének összegét). A négyzetes összeget elosztva a minta szabadságfokával, kapjuk meg a varianciát (a minta négyzetes összegének és a szabadságfoknak a hányadosa). A nevezőben lévő szabadságfok azt mutatja meg, hogy a számlálóban lévő tényező elemei közül hány olyan elem van, amelyik egymástól független. Tehát nem a minta elemszámával, hanem n - 1 értékkel osztunk. Szórás Az egészségügyi és orvosi adatok jellemzésére leggyakrabban használt mutató a szórás (Standard Deviation; SD). A szórás (a variancia négyzetgyöke) azt jelenti, hogy a minta értékei mennyire szóródnak az átlag körül. Folytonos változók esetén a minta értékeinek legalább 75% -a minden esetben az átlag ± 2SD tartományon belülre esik. Ha a minta eloszlása hasonlít a normál eloszláshoz (7-2. ábra), akkor az átlag ± 1SD tartományba esik a megfigyelések

7-4. táblázat. Gyakoriság számítása Excel programmal Lépés sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
*

Feladat Ráállunk az adatbázis egy tetszőleges cellájára, amely adatot tartalmaz Adatok menü – kimutatás vagy kimutatás diagram – a kimutatás forrásának és típusának kiválasztása (hagyható a program által hagyott opció) – tovább – az elemezni kívánt tartomány kijelölése (alap esetben az egész adatbázis kijelölődik) – tovább A felugró ablak 3. lépésnél az elrendezés fület választjuk A megjelenő ablakban jobb oldalon találhatóak a változók, melyek közül az elemezni kívánt változót behúzzuk az adat és sor részbe is* – majd OK Az OK után visszatérünk a 3. lépés ablakához, ahol azt kell eldönteni, hogy hol szeretnénk elhelyezni az elkészült kimutatást Célszerű egy előre létrehozott, tehát már „létező munkalap”-ot választani Átváltunk arra a munkalapra, ahová a kimutatást tenni szeretnénk, beállunk egy tetszőleges cellába, majd befejezés A kapott kimutatás tartalmazza az adott változó kódjait és az azokhoz kapcsolódó gyakorisági értékeket A fenti lépésekkel valamennyi változót elemezzük sorban egymás után, lehetőség szerint egymás alá helyezve a kész kimutatásokat, az áttekinthetőség érdekében

Ha számokat használtunk nominális adatok kódolására, a program automatikusan összeadja a számokat, ezért az adok részben megjelenő Összeg/nem (ha a nem megoszlását vizsgáljuk) kétszer rákattintva megadható a kívánt (pl. darab) mezőstatisztika, ill. megadható tetszőlegesen egyéb leíró statisztikai mutató is. Ha egyszerre többféle mutatót szeretnénk előállítani, akkor a mutatók számának megfelelő számban húzzuk be az adatokhoz a vizsgálni kívánt változót.

A SZÓRÓDÁS MÉRÔSZÁMAI
Azt a tulajdonságot, hogy a minta egyes elemei eltérnek a középértéktől, a minta szóródásának nevezzük.
7-2. ábra. A minta értékeinek szóródása az átlag körül (normál eloszlás)

198

Az ápolástudomány tankönyve

7. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai

199

68%-a, az átlag ± 2SD tartományban 95%-uk, és az átlag ± 3SD értékek közé esik a 99,7%-uk. A szórást szimmetrikus eloszlású, numerikusváltozók esetén használjuk, mellette mindig feltüntetve az átlagot is. A szórás a minta elemeire, értékeire vonatkozik, jelzi azok eltérését az átlagtól. Feltételezve, hogy a mintavételt 100-szor elvégezzük, és minden független esetben kiszámítjuk az átlagot, az átlag szóródása a „nagy átlag” körül normál eloszlást fog követni. Az átlag standard hibájának (Standard Error; SE) értéke ezt a szóródást jelzi az ismételt mérések átlaga körül. Az SE értéke mindig kisebb, mint a szórásé. SE = SD/√N. Percentilisek A percentilis (latin eredetű szó „per centum” jelentése „százalék”) a mintának azt a valós értékét jelenti, amely alatt (és fölött) a minta adott hányada (%) található. Az 50-es percentilis megegyezik a medián értékével, az érték alatt és a fölött a megfigyelések fele helyezkedik el. Leggyakrabban adott vagy normál értékek összehasonlítására használjuk, pl. növekedés (súly, magasság), intelligencia és más képességek tulajdonságok mérésére. Laboratóriumi eredmények esetén gyakori a referens tartományok percentilissel való megadása.
7-3. ábra. A középértékek kiszámításakor (testsúly és systolés vérnyomás esetében) keletkező eredménytáblázat Excel programban

Hibák A statisztikai döntéshozatal potenciális hibákkal bír (7-7. táblázat). Az ún. elsőfajú hiba akkor lép fel, ha a H0 igaz, mégis elvetjük. Ennek valószínűségét adja meg a szignifikanciaszint, ha pl. p ≤ 0,05, akkor átlagosan 100 döntésből 5 hibás ítélet születik, még akkor is, ha a H0 mind a 100 esetben igaz volt. Másodfajú hibát vétünk, ha H0 hamis, mégsem vetjük el. Ennek valószínűségét β-val jelöljük: az 1 - β mennyiséget a próba erejének nevezzük. * A statisztikai hipotézisvizsgálatokat meghatározza a vizsgálat célja (leírás, összefüggés vagy különbségvizsgálat), a rendelkezésre álló minták, változók száma, valamint a gyűjtött adatok

7-7. táblázat. A statisztikai döntéshozatal hibalehetőségeinek összefoglaló táblázata (Forrás: Pintér [38]) Az ismeretlen valóságban a nullhipotézis igaz a nullhipotézis hamis A nullhipotézist elfogadjuk helyes döntés másodfajú hiba elvetjük elsőfajú hiba helyes döntés

fajtája. A már korábban ismertetett leíró statisztikai elemzés mellett a továbbiakban a 7-8. táblázatban feltüntetett statisztikai módszereknek csak egy részét mutatjuk be, de a szakirodalom olvasásakor a többi eljárással is találkozhatunk.

A KÖZÉPÉRTÉKEK ÉS A SZÓRÓDÁS KISZÁMÍTÁSA EXCEL PROGRAMBAn
A középérték is többféle módon számítható ki az Excel programban, melyből az egyik lehetőséget mutatjuk be (7-6. táblázat). A várható érték megnevezés itt az átlagot jelenti (7-3. ábra). Természetesen a fenti középértékek az ƒx függvények segítségével külön-külön is kiszámíthatók.

Hipotézisvizsgálat
Egy adott mintán végzett adatgyűjtéssel az a célunk, hogy a minta adatainak alapján következtetni tudjunk a populációra. A minta révén vizsgáljuk, hogy a feltételezésünk (hipotézisünk) igaz vagy sem a populáció egészére.

A hipotézisek vonatkozhatnak a populáció eloszlására, ill. egy paraméterre. A hipotézisvizsgálat annak meghatározása, hogy ezek a feltevések tényleg teljesülnek-e. Amikor a mintából származó adataink alapján a sokaságra vonatkozó feltételezéseinket ellenőrizzük és eldöntjük azok helyességét vagy helytelenségét, ezt statisztikai döntésnek nevezzük. A hipotézisvizsgálat arra szolgál, hogy a sokaságra vonatkozó olyan felvetések helyességét ellenőrizzük, egy vagy több minta adatai alapján, melyek helyességéről nem vagyunk meggyőződve. A hipotézis vizsgálatára próbákat alkalmazunk, lényege, hogy kiszámítjuk az ún. próbafüggvény értékét, és megnézzük, hogy az előre kijelölt elfogadási tartományba vagy az ún. kritikus tartományba esik-e. Az előbbi esetben elfogadjuk, Az utóbbiban pedig elvetjük a hipotézist. A megfogalmazott hipotéziseket nullhipotézisnek (H0) nevezzük, ezek ellentettjét pedig alternatív hipotézisnek (H1). A kettő kölcsönösen kizárja egymást, egyszerre nem lehet igaz mindkettő. A nullhipotézis általános értelemben azt fejezi ki, hogy a megfigyelt és az elvárt (elméleti) gyakoriság között nincs különbség. A megfigyelt gyakoriság az az adatsor, amelyet az adatgyűjtés során nyerünk, az elvárt elméleti gyakoriság pedig az, amit egy ismert eloszlás alakja alapján kapnánk.

7-8. táblázat. Gyakran használt statisztikai módszerek összefoglaló táblázata (Forrás: Falus Iván, Ollé János [15]) Leíró statisztika Gyakoriságok abszolút százalékos (relatív) kumulatív átlag módusz medián Középértékek Szóródások szóródási terjedelem interkvartilis félterjedelem átlagos eltérés variancia szórás relatív szórás Matematikai statisztikai – különbözőségvizsgálatok Jelentős-e a különbség? Minták száma egy kettő több Adatfajták intervallum egymintás t-próba kétmintás t-próba f-próba variancianalízis (ANOVA) ordinális Wilcoxon-próba Mann–Whiney-próba Kruskall–Wallis-próba nominális kereszttábla elemzés χ2-próba kereszttábla elemzés χ2-próba kereszttábla elemzés χ2-próba

7-6. táblázat. A középértékek és a szóródás kiszámítása Excel programmal Lépés sorszáma 1. Feladat Eszközök menü – Adatelemzés (az első használatot megelőzően aktiválni kell a Bővítménykezelő – Analysis tool pack és az Analysis tool pack VBA kipipálásával) Leíró statisztika – az elemezni kívánt változó (lehetséges egyszerre több egymás melletti oszlopban elhelyezett változók elemzése is) kijelölése a Bemeneti tartományban – Feliratok az első sorban és az Összesítő statisztika kipipálása A következő lépés annak eldöntése, hogy hová kívánjuk elhelyezni az eredményeket (új munkalap, új munkafüzet, vagy kimeneti tartomány, ez utóbbi választása esetén egy tetszőleges cellába állunk – OK kettő kettő vagy több mint kettő Változók száma

Matematikai statisztikai – összefüggés-vizsgálatok Van-e szoros összefüggés? Adatfajták intervallum korrelációszámítás regresszióanalízis parciális korrelációszámítás több mint kettő faktoranalízis klaszteranalízis ordinális Sperman-féle rangkorreláció nominális kereszttábla elemzés χ2-próba

2.

3.

200

Az ápolástudomány tankönyve

7. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai

201

A konfidencia-intervallum (CI)
A konfidencia-intervallum vagy magyarul a megbízhatósági tartomány (MT) a populáció és a minta közötti viszony becslésének eszköze, a mintán végzett mérés alapján a teljes populációra vonatkozó becslés pontossága. Az MT tehát nem a minta, hanem a populáció mérőszáma. Az MT megmutatja, hogy ha egy mérést végtelen számban elvégeznénk, a mért érték milyen tartományon belül esik az adott valószínűséggel. Az MT meghatározható diszkrét (gyakoriság MT) és folytonos (átlag MT) változók esetében is az alább közölt képletek alapján az Excel programban, az SPSS és más statisztikai programok külön számítás nélkül megadják a konfidencia-intervallum értékét.

• Ha az egyik intervallum tartalmazza a másik valamely
értékét (tehát fedik egymást), akkor nincs jelentős különbség.

AZ ÁTLAG MT KISZÁMÍTÁSA EXCEL PROGRAMBAn
Az átlag megbízhatósági tartomány kiszámítását a következő képlet alapján – melyben az SD a szórást, a gyök alatti „n” pedig az elemszámot jelenti – végezzük az Excel programban (7-6. ábra, 7-10. táblázat):
7-5. ábra. A gyakoriság megbízhatósági tartomány ábrázolása Excel programban a napozáskor fényvédőkrém használat példája alapján 7-10. táblázat. Az átlag megbízhatósági tartomány számításának menete Excel programban Lépés sorszáma 1. 7-4. ábra. Kiinduló kereszttábla és gyakoriság MT kiszámításának menete Excel programban 2. 3. Feladat Átlag, szórás, darab kiszámítása függvények segítségével (minden összehasonlításra kerül adathalmazra vonatkozóan (példánkban két alkalommal mért testsúlyértékeket hasonlítunk össze, de lehetséges több ugyanolyan paraméterekkel rendelkező adathalmazt is elemezni) SE (Standard Error) kiszámítása – a szórás értékére állunk – osztva a darab gyökével A kapott értéket megszorozzuk 1,96-Dal (95%-os valószínűségi szint esetén Az MT felső értékének kiszámítása – az átlagból kivonjuk a 3. lépésben kapott értéket Az MT alsó értékének kiszámítása – az átlaghoz hozzáadjuk a 3. lépésben kapott értéket Ábra készítése, ugyanúgy, mint a gyakoriság megbízhatósági tartománynál, de az adathalmazok/változók neveinek kijelölését követően az átlag számait jelöljük ki.

GYAKORISÁG MT ÉS KISZÁMÍTÁSA EXCEL PROGRAMBAn
Excel programban a gyakoriság MT az alábbi képlet alapján számítható ki. A könnyebb követhetőség érdekében a képletet részeire bontottuk, és több lépésben végeztük el a számítást (7-4. ábra, 7-9. táblázat). Kiinduló pontja egy kereszttábla, melyen egyszerre (egy lépésben) egy sorának attribútumát vizsgálhatjuk (a 7-4. ábrán sárgával jelöltük). A gyakoriság kiszámítása után elvégezhető a gyökvonás a gyökjel alatti területen, majd az 1,96-dal végzett szorzás (95%-os valószínűségi szint esetén), a keletkezett számot kivonva majd összeadva a gyakoriságból, megkapjuk a tartomány alsó és felső értékét.

A kapott eredmények értelmezése (7-5. ábra): • A mintában a gyakorisági érték szerint a fiúk 16%, a lányok 40%-a használ csak napozáskor fényvédőkrémet. • Az MT értékét figyelembe véve a fiúk esetében 95%-os valószínűséggel a populációban a fiúk 7–24%-a, a lányok 28–52%-a használ fényvédő krémet napozáskor. • A 7-5. ábrán látható, hogy a tartományok egyáltalán nem fedik egymást, így az adott valószínűségi szinten a gyakoriságok között valódi különbség van, mint esetünkben is.

4. 5. 6.

7-9. táblázat. Gyakoriság megbízhatósági tartomány számításának menete Excel programban Lépés sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Feladat Kereszttábla (kontingenciatáblázat) készítése a vizsgálni kívánt változókból Az SE (Standard Error) kiszámítása = gyök(p*(1-p)/adott oszlop végösszege) A kapott értéket megszorozzuk 1,96-dal (95%-os valószínűségi szint esetén) Az MT felső értékének kiszámítása – a gyakoriságból kivonjuk a 3. lépésben kapott értéket Az MT alsó értékének kiszámítása – a gyakorisághoz hozzáadjuk a 3. lépésben kapott értéket Ábrakészítés: kijelöljük az adathalmazok/változók neveit (itt fiú” és a „lány” szavakat – Ctrl billentyű lenyomása mellett kijelöljük a gyakoriság számait Diagramvarázsló (ikon vagy beszúrás menüpontban) – kiválasztjuk az oszlopdiagram típust – a szükséges feliratozás után befejezés Az egyik kék oszlopon jobb egér – adatsorok formázása panel kiválasztása – Y hibasávok fül A beállítások + előjelű cellájába állunk a kurzorral, majd a számítások közül az 1,96*Se számértékeit (jelen esetben két adathalmazra vonatkozó értéket) kijelöljük; ezt a lépést megismételjük a (–) előjelű beállítási cellában is

Különbözőségvizsgálatok statisztikai próbái A vizsgálatokhoz alkalmazható statisztikai próbákat a minták számának és a gyűjtött adatok fajtáinak megfelelően a 7-8. táblázat foglalja össze.

7-6. ábra. Az átlag megbízhatósága számításának menete Excel programban, lépésekre bontva

202

Az ápolástudomány tankönyve

7. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai

203

T-próba intervallumskálán értelmezett adatok esetén
A t-próba átlagok összehasonlítására szolgáló statisztikai próba. Két formáját különböztetünk meg annak alapján, hogy milyen minta, minták állnak rendelkezésünkre.

EGYMInTÁS T-PRÓBA HASZnÁLATA, FELTÉTELEI ÉS KISZÁMÍTÁSA EXCEL PROGRAMBAn

Amennyiben adataink ugyanazoktól a vizsgált személyektől származnak két különböző mérés eredményeképpen, akkor a két változó számtani középértéke (átlaga) közötti szignifikáns Az eredmények közlésekor a szignifikancia értéken túl fontos különbség valószínűségének meghatározására egymintás az átlagértékek feltüntetése is, a változás irányának megítélése t-próbát alkalmazhatunk. 95%-os valószínűségi szinten, ha a érdekében. 95%-os valószínűségi szinten, ha p < 0,05, akkor két átlag különbsége nagyobb, mint a két eloszlás szórásainak jelentős szignifikáns különbségről beszélünk. A t értékének a kétszerese, akkor a számtani középértékek között a különbelőjele a változás irányára mutat, a kiinduló állapothoz viszoség szignifikáns. A t-próba ezen kívül még figyelembe veszi a nyítva. Negatív előjelnél a későbbi állapot mutat nagyobb érminta elemszámát, amelynek növelésével az átlagok szórásátéket, pozitív előjelnél a korábbi állapot. A számítás menetét a nak becslése pontosabbá válik. 7-11. táblázat és a 7-7. ábra tartalmazza. Ezt a vizsgálati elrendezést önkontrollos vagy páros vizsgálatnak is nevezik. Másként fogalmazva azt vizsgáljuk, hogy bekövetkezik-e változás egy csoport tagjaiban, ha rájuk valamilyen tényező hatást gyakorol. Bár többszöri mérést is végezhetünk, egyszerre mindig csak két mérés adatait tudjuk összehasonlítani ezzel a módszerrel, pl. az első és az utolsó mérés adatait. Fontos feltételek, amelyeket az adatgyűjtés során érdemes szem előtt tartani: 1. Összehasonlításnál ugyanazt vagy ugyanazokat a változókat kell vizsgálni. 2. Ha az összehasonlítás alapja teljesítményteszt, ugyanazon tesztsor megismétlése pozitívabb eredményt hozhat, az 7-7. ábra. Egymintás t-próba kiszámításának felületi képe Excel programban ismert feladatok miatt.
7-11. táblázat. Egymintás t-próba kiszámításának menete Excel programban Lépés sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. Az átlagok kiszámítása minden mintára, részmintára Egy tetszőleges cellába egyenlőségjelet írunk: ƒx függvény – statisztikai – t.próba függvény Tömb1 az első adathalmaz kijelölése (csak az adatokat) Tömb2 a második adathalmaz Szél alapbeállításként 2 6. Típus – ebben az esetbe 1 – kész Feladat

3. Az összetartozó mintáknál az elemzések az egyének változásaira épülnek, tehát ha egy résztvevő csak az első vagy csak az utolsó mérésnél volt jelen, akkor azt teljes egészében ki kell hagynunk az elemzésből (bár a legtöbb statisztikai program pótolja a hiányzó paramétert átlagértékkel). Amennyiben kihagyunk valaki(ke)t emiatt, azt jelezni kell a kutatás leírásában. 4. A különbözőség vizsgálatakor több változót is vizsgálhatunk. Ahány változót vizsgálunk, annyi statisztikai elemzést készítünk. 5. A vizsgált személyeket az adatvédelmi szabályok betartása érdekében azonosító kóddal lássuk el, hogy a vizsgálat elején és végén adataikat párosítani tudjuk.

A t-próba eredményeinek interpretálása: a teszt alapján megállapítható, hogy a testsúly (kg) szignifikánsan (p = 0,016) csökkent, mivel a p-érték kisebb mint 0,05. A testsúlyátlag 83 kg-ról 79 kg-ra csökkent. Összességében: az első méréshez képest a páciensek testsúlyátlaga (83 kg) szignifikánsan (p = 0,016) csökkent a második mérésre (79 kg). [Ez a mondatformátum tartalmazza az érintett változó megnevezését, azok értékeit, a szignifikancia mértékét (számszerűen is), valamint a változás irányát („csökkent”)].

Az Excelben az f.próba függvény alapján végezhető el, ha az itt kapott érték nagyobb mint 0,05, akkor a két minta varianciája között nincs szignifikáns különbség, vagyis a kétmintás t-próba elvégezhető. Ha a teszt alapján kapott érték p < 0,05, akkor a két minta között jelentős, nem a véletlennek köszönhető különbség van. Ha a kapott érték p > 0,05, akkor a különbség nem szignifikáns (még ha az átlagértékek el is térnek). Hasonlóan az egymintás t-próbánál leírtakhoz, fontos az átlagértékek megjelenítése az eredmények közlése során.

KÉTMInTÁS T-PRÓBA HASZnÁLATA, FELTÉTELEI ÉS KISZÁMÍTÁSA EXCEL PROGRAMBAn
Két független, különböző (két különböző csoportba tartozó személyekből álló) minta számtani középértékének összehasonlítására a kétmintás t-próbát alkalmazhatjuk. A vizsgálat célja lehet egy ún. esetcsoport (akiken valamilyen beavatkozást végeznek) és kontrollcsoport (beavatkozástól mentes csoport), vagy két teljesen független csoport, pl. férfiak-nők, falusiak-városiak, összehasonlítása. Jó tudni: • Nem szükséges, hogy a két minta elemszáma egyforma legyen. • Nem szükséges a minta alanyainak pontos, követhető azonosítása. • Kétmintás t-próba elvégzése előtt meg kell vizsgálni, hogy van-e jelentős eltérés a két minta varianciája között. A varianciák F-próbával hasonlíthatók össze. Kétmintás t-próba (7-12. táblázat) csak akkor végezhető, ha a két csoport eredményei alapján meghatározható varianciák között nincsen jelentős (szignifikáns) különbség. Ennek megállapítására az f-próbát alkalmazzuk.

Khí-négyzet-próba használata, feltételei és kiszámítása Excel programban
A 7-13. táblázat és a 7-8. ábra részletezi a khi-négyzet-próba kiszámításának menetét Excel programban. A khí-négyzet-próba (χ2-próba; Chi-square test) két változó összefüggésének statisztikai szignifikanciáját méri nominális és ordinális skálán, ill. intervallumskálán mért, de kategorikussá transzformált adatok esetén. A próba kiinduló pontja a kereszttábla vagy kontingenciatáblázat: azt a táblázatot, amelynek sorait, ill. oszlopait a két elemzésre kiválasztott nominális változó kategóriái határozzák meg. A próba feltétele és lényege: • A próba érzékeny a mintanagyságra, ugyanis a khí-négyzet lineárisan függ a minta elemszámától, így előfordulhat, hogy alacsony eloszlásnál (30 fő) nem mutat szignifikáns eredményt, míg viszonylag magas elemszámnál (100 fő) már igen. • A skálakategóriák magas száma esetén valószínűleg számos olyan cella lesz, ami kisszámú megfigyelést tartalmaz. Ennek megoldása lehet az újrakódolás, új ka-

7-12. táblázat. Kétmintás t-próba kiszámításának menete Excel programban Lépés sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
*

Feladat Az átlagok kiszámítása mindkét mintára Egy tetszőleges cellába egyenlőségjelet írunk: ƒx függvény – statisztikai – f.próba függvény Tömb1 az első adathalmaz kijelölése (csak az adatokat) Tömb2 a második adathalmaz – kész* Egy tetszőleges cellába egyenlőségjelet írunk: ƒx függvény – statisztikai – t.próba függvény Tömb1 az első adathalmaz kijelölése (csak az adatokat) Tömb2 a második adathalmaz Szél alapbeállításként 2 Típus – ebben az esetbe 1 – kész

Ekkor megkapjuk az f-próba eredményét; ha a kapott p-érték nagyobb mint 0,05, akkor nincs szignifikáns eltérés a két minta varianciája között, tehát a kétmintás t-próba elvégezhető.

204

Az ápolástudomány tankönyve

7. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai

205

tegóriák létrehozása, vagy további adatgyűjtéssel az elemszám növelése. • A cellaértékekkel kapcsolatos korlátok: - A várható értéknek minden cellában legalább 1-nek kell lennie.

- A cellák maximum 20%-ában lehet kisebb érték mint 5. Ennek szigorúbb változata, hogy az a kereszttábla nem tekinthető megbízhatónak, amelyben az egyes cellák értéke nem éri el az 5-öt.

Folytonos változók közötti kapcsolat értékelése korrelációs koefficienssel
A korrelációszámítás célja, két mért változó közötti összefüggés vizsgálata egy minta vagy részminta esetén. Mindkét változónak mért adatfajtából kell állnia, de nem szükséges azonos értéktartománnyal rendelkezniük. Bármelyik lehet közvetlenül a vizsgálat alanyaitól származó adat (pl. systolés vérnyomás), és lehet a meglévő információk által számolt komplex változó is, pl. a BMI. A korrelációs együttható megmutatja a változók közötti összefüggést, vagyis hogy a két változó egy-egy válaszadónál tapasztalt értékpárjai többnyire milyen tendenciát mutatnak. Jelölése rxy ahol az r az együtthatót jelenti, az xy pedig azokat a változókat, amelyek összefüggését elemezzük. A korrelációs együttható olyan mesterséges mérőszám, amely minden esetben -1 és +1 közötti érték közé esik. A számítások során tizedes törtet kapunk, melyet általában három tizedesre kerekítünk. Minden korrelációs együttható kétféle információt hordoz: 1. Előjel: • pozitív előjel azonos irányultságot mutat, vagyis ha az egyik változó növekszik, akkor a másik is növekszik;

• negatív előjel ellentétes irányultságot mutat, az egyik
változó változásával a másik változó csökkenését eredményezi. 2. Együttható: a -1 és 1 közötti távolság utal az összefüggés szorosságára. Minél közelebb vagyunk a két szélső érték valamelyikéhez, annál erősebb az összefüggés (7-14. táblázat). A nulla körüli érték az összefüggés hiányát, korrelálatlanságot jelez. Ha nincs lineáris korreláció, akkor a korrelációs koefficiens értéke: 0, tökéletes pozitív korreláció esetén +1, tökéletes negatív korreláció esetén -1 lenne.

7-13. táblázat. Khi-négyzet-próba kiszámításának menete Excel programban Lépés sorszáma Feladat Az adatbázisból elkészítjük a kereszttáblát (kimutatás, kimutatásvarázsló segítségével, lásd a leíró statisztikai elemzés, kimutatáskészítés leírását – az elrendezés ablakban a vizsgálni kívánt változókat behúzzuk a sorba és az adatokhoz (általában a függő) változót, az oszlopba a másik (független) változót – egy új vagy már létező munkalap tetszőleges cellájában állva – befejezés Kiszámoljuk az egyes oszlopokhoz tartozó gyakoriságot – az oszlopvégösszeg osztva a teljes végösszeggel – minden oszlopra (példánkban: 73/137, majd 64/137) A várható érték kiszámítása: a cellának megfelelő sorösszeget megszorozzuk a cellának megfelelő oszlopösszeggel, és végül a kapott értéket elosztjuk a teljes végösszeggel (összelemszámmal); a cellánkénti számolás helyett javasolt az F4 billentyű használata. (Egyszerűen leírva: a várható érték első cellájába állva egyenlőségjel – gyakoriság száma – F4 kétszer megnyomva – szorozva – a megfigyelt táblázat első sorának végösszege – F4 megnyomása háromszor – Enter – a cella jobb alsó sarkában lévő fekete kereszttel áthúzzuk az összes cellára* Tetszőleges cellába egyenlőségjel – az fx statisztikai függvények közül kiválasztjuk a khi.próba függvényt (vagy közvetlenül a cellába írjuk a függvényt), a felnyíló ablak megfigyelt érték cellájába kijelöljük a megfigyelt értékeket (végösszegek nélkül), a várható érték cellába pedig a kapott várható értékeket (végösszegek nélkül), az OK gomb megnyomásával megkapjuk a p értékét Ha a kapott érték kisebb, mint az általunk meghatározott küszöbérték, akkor a nullhipotézist elvetjük és az alternatív hipotézist elfogadjuk, vagyis van összefüggés a vizsgált változók között (példánkban a p = 0,000, vagyis van összefüggés a nem és a fényvédő használata között)

A LInEÁRIS KORRELÁCIÓS KOEFFICIEnS KISZÁMÍTÁSÁnAK
FELTÉTELEI

1.

2.

• A minta véletlenszerűen legyen kiválasztva. • Minden vizsgált egyén mindkét (x és y) változóját ismerni kell (bár a programok az adathiányt az átlag értékével helyettesítik). • A két változó értékének a teljes mérési tartományban egy irányban kell változnia, nem értelmezhető a koefficiens akkor, ha x növekedésével egy darabig nő az y értéke, majd csökkenni kezd. • Nem kombinálható két populációból származó minta, a megfigyelések egymástól függetlenek. • Az x és az y mintáknak normál eloszlást mutató populációból kell származniuk. Ha ez nem áll fenn, akkor nem paraméteres eljárást, a Spearman korrelációs koefficiens számítását végezzük.

3.

4.

7-14. táblázat. A korrelációs koefficiens és a kapcsolat erősségét meghatározó értékek Korrelációs koefficiens 0–0,25 0,25–0,50 0,50–0,75 0,75–1,00 A kapcsolat erőssége nincs vagy nagyon gyenge gyenge mérsékelten erős vagy erős igen erős

5.
*

KORRELÁCIÓSZÁMÍTÁS EXCEL PROGRAMMAL
A korrelációs koefficiens kiszámítása függvénnyel történik az Excel programban (7-15. táblázat, 7-9. ábra), a következő alfejezetben ismertetésre kerülő regressziószámítás során a korrelációs koefficiens is kiszámításra kerül, ezért gyakran külön nem számoljuk.

A megfigyelt értékek táblázata alapján kiszámolt várható érték az az érték, amelyet akkor kapnánk, ha a két változó között semmilyen kapcsolat nem lenne. A példa szerint: a mintában 12 fiú használt mindössze rendszeresen fényvédőkrémet, ha a fiúk és a lányok között nem lenne különbség, akkor 20 fiúnak kellene rendszeresen használnia.

7-15. táblázat. Korrelációs koefficiens kiszámítása Excel programmal Lépés sorszáma 1. 2. 7-8. ábra. Khi-négyzet-próba kiszámításának felületi képe Excel programban 3. Feladat Az fx statisztikai függvények közül kiválasztjuk a korrel függvényt A megjelenő ablakban a Tömb1-be az egyik, a Tömb2-be a másik változó adatait „kattint–húz” módszerrel, vagy az első és az utolsó cella hivatkozásával adhatjuk meg – kész A kapott koefficiens értéke (példánkban a BMI és a diastolés vérnyomás (DBP) kapcsolatát vizsgálva r = 0,463 – tehát pozitív korreláció van a két változó értéke között, ha az egyik növekszik, akkor a másik is A szignifikanciaszintet, mely a koefficiens értékeléséhez szükséges, Excel használata esetén az ún. korrelációs együttható szignifikanciaszintjeinek táblázatából tudhatjuk meg (Ez a táblázat megtalálható statisztikai témájú könyvek függelékében. A kiválasztott valószínűségi szinthez tartozóan a minta elemszáma és annak szabadságfoka (kiszámítása elemszám-2) segítségével kereshető meg. Negatív korrelációs együttható esetén annak abszolút értékét használjuk, tehát előjel nélkül.)

4.

Megmutatja.77E-05. ábra). • r2 értéke a determinációs koefficiens 0. mely a t-próba általánosított formája. amely a számítások elhelyezésére vonatkozik. mit tekint független (x tartomány). hogy az utóbbinál becsült értéket keresünk. a regresszióelemzésnél viszont ezt tudnunk kell. REGRESSZIÓSZÁMÍTÁS EXCEL PROGRAMMAL A regresszió számítása függvénnyel történik az Excel programban (7-16. 7-10. vagyis mennyire lehet az egyikből a másikat előre jelezni. A kapott eredmények értékelése (7-12. hogy a független változó (BMI) egységnyi változása (vagyis 1 kg/m2 növekedése) mennyivel növeli a függő változó (DBP) értékét. vagyis hogy melyik a függő és melyik a független változó. függő (y tartomány) változónak. ami azt jelenti. húz módszerrel a függő változó értékei kerülnek (példánkban a diastolés vérnyomás. ábra. lásd középérték. 3. hogy a független változó (BMI) 21%-ban határozza meg a függő változó (DBP) értékét. Az r2 érték azt fejezi ki. 2.001 – ami erős szignifikáns összefüggésre utal. táblázat. tehát biztosra vehető a pozitív irányú összefüggés a két változó között. irányát és erősségét. Regresszió kiszámításának felületi képe Excel programban 7-16. Eszközök menü – Adatelemzés* – regresszió A felugró ablakban Bemeneti y tartományhoz kattint. táblázat. Regressziószámítás eredménytáblázatának képe Excel programban 7-17. ábra). mindkettő pozitív tartományban van. A regressziós egyenlet matematikai leírást ad a változók közötti kapcsolatról és lehetővé teszi. Regresszió kiszámítása Excel programmal Lépés sorszáma 1. • A harmadik táblázat részben a koefficiens 0. hogy az egyik változó változásai várhatóan milyen mértékben járnak a másik változó változásaival. hogy a független változó hány százalékban befolyásolja a függő változó szóródását. 4.egyenes egyenletét. amelynek értéke 0 és 1 között változik. ill. Példánkban a BMI és a koleszterinszint közötti összefüggést vizsgáljuk. • Lényeges még a konfidencia-intervallumok értéke (0. segítségével megállapíthatjuk a pontokhoz legjobban illeszkedő – regressziós . Kijelöljük az vizsgálni kívánt változókat Feladat 7-11. ábra. valamint nem ismerjük a változók viszonyát. • A p = 4. melyben a BMI a független változó. hogy beállunk a kívánt cellába (szaggatott cellakeretet látunk) – OK Feladat Diagramvarázsló – a Pont(xy) típusú ábrát választjuk – a további lépések az általános ábrakészítés szabályai szerint. A továbbiakban pedig a lineáris regresszió ábrakészítésének menete olvasható Excel programmal (7-17.206 Az ápolástudomány tankönyve 7. Korrelációs koefficiens kiszámításának felületi képe Excel programban azt mutatja meg.13). 3.421. Folytonos változók közötti kapcsolat értékelése regressziós koefficienssel A regresszióelemzés olyan eljárás. A lineáris regresszió ábrázolása Excel programban a BMI és a diastolés vérnyomás összefüggésének vizsgálatakor 7-10. melynek során az egy metrikus függő változó és egy vagy több független változó közötti összefüggést elemezzük. 1. A regresszió és a korrelációszámítás közötti alapvető különbség. Lineáris regresszió ábra készítése Excel programmal Lépés sorszáma 1. hogy az x érték ismeretében következtessünk y értékére. táblázat. kiindulásként el kell döntenie a kutatónak. 4.78 Hgmm-rel növeli a diastolés vérnyomást. a Bemeneti x tartományhoz pedig a független változó értékei (itt a BMI) Kipipáljuk a Feliratok parancsot A kimeneti tartománynál megjelöljük azt a lehetőséget.számítás Excel programmal) . a bővítménykezelő segítségével aktiválható. 7-11.78 értéke 7-12. táblázat. Vizsgáljuk a kapcsolat meglétét. mutatja a változók közötti pozitív összefüggést. új munkalapra vagy a kimeneti tartomány választásakor már meglévő munkalapra oly módon. vagyis p < 0. A függő és független változó közötti kapcsolat erősségét az r2 determinációs együtthatóval mérjük. a kívánt feliratozás (cím. ábra. DBP). A determinációs együttható szignifikanciáját f-próbával tesztelik. tengelyfeliratok) után – befejezés Az egyik kék adatponton jobb egér – trendvonal felvétele – lineáris – OK Szükség szerint a tengelyformázás segítségével a skálabeosztás módosításával áttekinthetőbb ábrát kaphatunk * Amennyiben nem található. 2. ábra. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai 207 7-9. ábra): • r értéke a korrelációs együttható.21. Helyezhetjük az eredménytáblát új munkafüzetbe. Jelen esetben egy egységnyi BMI-növekedés 0.

[3] BAKOTIĆ. Rural and Remote Health 9:1089. [42] REICzIgEL J. 2010.: Is chronic pelvic pain a comfortable diagnosis for primary care practitioners: a qualitative study BMC. EsmAIEL. Nővér 2:3-10.: Caring for the living and dying: a study of role transition. 2002. A. megerősíteni. 3.. A. MAY. de ezzel együtt az egészségügyi ellátásban dolgozók igényeihez is. Journal of Advanced Nursing 38(1):19-28.. 4th ed. IME 7:24-28. 610-650. 2009.: Nurses’ Perceptions if End-Of-Life Care after Multiple Interventions for Improvement.07.. Video Recorded Morning Care from Different Care Units..cws_ home/266/authorinstructions Az írott publikációk mellett a szóbeli közlésre is számos lehetőség van hazai és nemzetközi konferenciákon. (szerk. Aust. G. [8] BOswELL. G. Sudbury..: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. T. Nurs.. Public Health 22(5):568-575. Pécs. et al. [5] BARBER PARKER.hu/utmutato.: Nursing Research Principles. GROVE. W. 1994. Budapest. C. PILLÓK P. H.: Using Nursing Research: Discovery. azonban ezeknek társulniuk kell a tudományos eredmények felhasználásával. A tudományos közlemények megjelenése előtt azonban elkészül a kutatási beszámoló. 2007.: Advanced Nursing Research: From Theory to Practice. P. [12] DINYA E. 2002. M.7(3):375–381 doi:10. Budapest. ET AL. GOODmAN.. DARAgÓ L.. Budapest. [7] BODÓ L. Int. Budapest. Basingstoke. M. Íme.24. [39] POLIT.: Módszertan – Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. [55] http://www. de engedélyezések után teljes terjedelmükben nyilvánossá is tehetők pl. R.. E. 2004.: Methodology for Sampling and Accessing Homeless Individuals in Melbourne.com/nurse. Nővér 21... Semmelweis Kiadó. [25] KARAmÁNNé PAKAI A. M. 1981. Perfekt Kiadó. [16] GERRIsH.: A bizonyítékokon alapuló ellátás jelentősége.): A klinikai hatékonyság fejlesztése az egészségügyben. amikor a kutatók összegzik eredményeiket.. Felhívja a figyelmet arra. hogy az egyéni tapasztalatoknak elvész a jelentősége a jövőben. 2008. C. A kutatási beszámolót általában a kutatást finanszírozó intézetnek készítik. Olvasásra ajánljuk: http://www. 2002. P. DAgAN. E. [24] HOUsER. 48. Jones & Bartlett Learning... Mosby. CILIsKA. C. de részletesen olvashatók a szakfolyóiratokban közölt szerzői útmutatókban is. OsmAN. P. Pro Die Kiadó. Lippincott Williams & Wilkins. Kutatási eredmények alkalmazása A tudományos kutatások eredményei akkor hozzák meg igazán sikerüket. 2011. 2009. A fejezetben néhány szóval említett bizonyítékon alapuló gyakorlat éppen arra épül. 2010. P.html IRODALOM [1] AgHABATI. N. hogy az ápoláskutatás eredményeire alapozott ápolói praxist kíván létrehozni.. 2007. az egyéni intuíciókon és az egyéni tapasztalatokon kívül. 44(3):238-247.wcpt. Budapest. R. 2007. LIgETI GY. Jones & Bartlett Learning. K. BÍRÓ É. D. Lippincott. Journal of Clinical Nursing 12:888–898. Ez az első olyan írott dokumentum. E.. Sage.: Validity in Action Research: a Discussion on Theoretical and Practice Issues Encountered whilst Using Observation to Collect Data. BLYTHE. [21] HOffmANN M.. Műszaki Könyvkiadó.. OLLé J. Nurs. M.: Az empirikus kutatások gyakorlata. 2000. K. R. ha ezeket a gyakorlatban is alkalmazzák.: Nursing Research: Reading. http://www. KOsĆEC.. 39(5):480-489. FEKETE J.: Nursing Research: Principles and Methods. Elsevier Saunders.conferencealerts.pro-qaly. [38] PINTéR J. C. köszönetnyilvánítás. PTE TTK FEEFI. [18] HANsEN. 2008. 3rd ed. B.: Making Sense of Research: An Introduction for Health and Social Care Practitioners. így az egészségügyi ellátás folyamatának nagyobb esélye lesz igazodni a páciensek. Műszaki Könyvkiadó. T.elsevier. Budapest. Budapest. M. ill. M: (2003b) Dementia and Aggressiveness. a felhasznált szakirodalom jegyzéke.: From caring to Managing and Beyond: An Examination of the Head Nurse’s Role.. Volume 18.elitmed. C. 2001. S.: A kutatásmódszertan alapjai. L. A. P. BECK. [14] FALUs I... 2009. 2004.library. Stud. London. 2008. et al.http://digital. 2004. V. SAGE. [9] BOwLINg. [51] TAppEN.339:b3123 doi:10. GIBsON.1093/ecam/ nen006 [2] BABBIE E.. 2007.: Research Methods in Health: Investigating Health and Health Services. sok munkát és gyakran sok pénzt igényel. 2008. BUCKNALL.. [52] TRUssELL. L. JUDD. SpEED. 2002. [49] SCHÖN. [13] DRACH-ZAHAVY. Elsevier. Journal of Clinical Nursing 11:724-733.nursingplanet. J.. 8th ed.. 2006. . S. 2009. könyvtárakban vagy napjainkban az interneten keresztül is. 5th ed.: Understanding Nursing Research: Using Research in Evidence-based Practice.: Evidence-Based Nursing: A Guide to Clinical Practice. 2005. LACEY. J.com/Health/Nutrition/ Nemzetközi Sürgősségi ellátás konferenciák: http://theconferencewebsite. G. [36] PÁKOzDI M. DEHAVEN. Ilyen pl. Jones & Bartlett..: Incontinence and Sexuality: Findings from a Qualitative Perspective. [31] MCGOwAN L. KOVÁCs E. [23] HORVÁTH GY. K. KNApp. de ugyancsak a konferenciák a helyszínei a poszterek kiállításának is. Semmelweis Kiadó. a bevezető fejezet – tartalmazza a kutatás előzményeit és indítékait -. 2011. J. J. T. [11] DICENsO.html. Med. J. J. C.. V. 2006. et al. lww.com/ajnonline/Pages/informationforauthors. M. No. [41] PROHÁszKA Z.: Bevezetés a statisztika módszereibe. [45] ROE. VEREs Z. A. és mtsai: A méhnyakrákszűrés eredményességét befolyásoló tényezők – egy felmérés tükrében. D: Educating the Reflective Practitioner. [27] KOpp M. Z.. [37] PEARsON. szakkönyvek fejezeteiben.: Nursing Research: Designs and Methods.15. 2008.html.. In: Gődény S. 2008. NémETH K. Jossey-Bass. San Francisco. [40] POLIT. J. old. Adv. [34] NIgHTINgALE. Balassa Kiadó. FÜsT GY.: Improving Health Through Nursing Research.2:107-113.: Educating adolescents about healthy sleep: experimental study of effectiveness of educational leaflet. Nemzetközi ápoló konferenciák: http://www. [30] MANIAs.: Biostatisztika a klinikumban Alapfogalmak és módszerek használata feladatok megoldására. International Council of Nurses..: Nursing Research: Generating and Assessing Evidence for Nursing Practice.. [26] KEELE. BAUmANN..: Piackutatás. [15] FALUs I. D.pro-qaly. BRANDT. and Creating Evidence. LARssON KIHLgREN. [43] REID. a tudományos alapossággal végzett kutatások eredményei.: Integrating Patient Teaching into Bedside Patient Care: a Participant-Observation Study of Hospital Nurses Patient Education and Counseling. HUTTON. org/events A bizonyítékokon alapuló gyakorlat a klinikai kutatásból származó bizonyítékok alkalmazásának fontosságát hangsúlyozza a mindennapi egészségügyi döntéseknél.: Az online kutatások módszertana. [20] HéRA G. BECK. F. RADOsEVIĆ-VIDACEK. 2008.: The Effect of Therapeutic Touch on Pain and Fatigue of Cancer Patients Undergoing Chemotherapy eCAM 2010.. S. 2011. K.hu/bizonyitekokon-alapulo-egeszsegugy-128..: A kérdőíves módszer. Wakefield. 2001. BERg et al. és mtsai: Tanárjelöltek egészségszemléletének felmérése.09. de kiegészül további részegységekkel is. (eds): The Research Process in Nursing..htm Nemzetközi táplálkozástudományi konferenciák http://www.: Biostatisztika nem statisztikusoknak. 1999. néhány hazai és külföldi példa: http://www. és ezt nyilvánossá teszik a tudományos közélet számára. [19] HEK.. BOTTI. Macmillan. F. [33] MOULE. 2006. szakmai protokollok rendszeres alkalmazása is szükséges. Process and Issues. ahol a kutatás teljes folyamatát. A. M. 2nd ed. Journal of Advanced Nursing 36(3):471–477. [4] BALAJTI I. Apr. John Wiley and Sons. 2nd ed.html. E. GUYATT.allconferences. 1998. A.. a kutatás időtartama. L.. 2000. Adv.: Understanding Nursing Research: Building an Evidencebased Practice. Budapest. B.: A magyar népesség életminősége az ezredfordulón.. hogy az eredményes. St Louis. Oxford.com/Nursing_Research/ Pécs.upenn. Family Practice 11:7... [22] HOLzEmER. Croat.html http://journals. 2nd ed. http://www.: Nursing Research and Evidence-Based Practice.: Effects of a Physiotherapy and Occupational Therapy Intervention on Mobility and Activity in Care Home Residents: A Cluster Randomised Controlled Trial. American Journal of Critical Care May 2009. S. 2009. Sudbury. GOODELL. J.aspx http://www. and what it is not. [28] MACNEE. fejezet A kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek alapjai 209 A kutatási eredmények lezárása és közzététele A tudományos kutatások jelentős része sok időt. 2007. HUNDLEY.. PTE FEEFI.208 Az ápolástudomány tankönyve 7. 2010.. T. Nurs.: The changing nature of nursing work in rural and small community hospitals. Sokkal gyakoribb. SOLYmOsI N. D.Osiris Kiadó. Alinea Kiadó. EsCOTT D. 26(4):313-326. [48] SAmAREL.: SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv. az ezekre épülő irányelvek.. [17] GÖDéNY S. London. [10] BURNs. Open University Press. Adtafeldolgozás és elemzés.pro-qaly.: Minor Illness Education for Parents of Young Children.50(2):174. biztonságos és hatékony megelőző-gyógyító munka megvalósítása érdekében. A.. MOULE. esetleg teljes könyvként jelennek meg a tudományos kutatások eredményei. B. MILLER. J. Buckinghamshire.. [44] ROBBINs. [50] SKOVDAHL. A. Pécs. Jones & Bartlett Learning. 2004. N. OLLé J. Nemzeti Tankönyvkiadó. N. [32] MONTOUR. 2004. Analysis and Interpretation Nursing Resources. hogy szakfolyóiratokban. az absztrakt (rövid összefoglaló a kutatásról).com/search/?search=emergency Nemzetközi gyógytornász konferenciák: http://www..2:39-44.. 2004.: Klinikai hatékonyság az ápolásban. [35] PARAHOO. Ezekről ugyancsak találhatók információk az Irodalomkutatás az ápolásban című fejezetben.1136/bmj. 19951996. A kutatási folyamat utolsó fázisa.: Bevezetés a mintavételes statisztikába. MOHAmmADI. [6] BETLEHEm J. A. MA.: Notes on Nursing What it is.b3123 [47] SAJTOs L.: Observation of Pain Assessment and Management – the Complexities of Clinical Practice.: Biometria az orvosi gyakorlatban. L. minden fázisát részletesen nyomon követhetjük. a kutatásban résztvevők listája. Budapest. Blackwell.: Introduction to Nursing Research: Incorporating Evidence Based Practice. Budapest. Nem állítjuk. MITEV A. Pars Kft. Edinburgh. 2nd ed.. 2003. Medicina Könyvkiadó Zrt. T. Népegészségügy 86:36-42. 1860). L. 3:573–579. Journal of Advanced Nursing 30.hu/minoseg-az-apolasban-50. L. Z.: Nursing Research An Introduction. [54] WATsON. KIHLgREN. BMJ 2009. Éppen ezért a kutatási beszámoló általában követi az előzőekben leírt kutatási folyamat struktúráját. Pécs. 2008. 2006.hu/bizonyitekokon-alapulo-gyakorlat-jelentosege-es-alapelvei-173.. LUKER K. N. Williams & Wilkins. A tudományos közlések azonban ritkán kerülnek az előbb említett formában nyilvánosságra. DINYA E. 2002. 1989. Using.. [29] MAJOROs P. MAAYKEN. Okker Kiadó.: A Controlled Trial to Compare the Ability of Foam Swabs and Toothbrushes to Remove Dental Plaque. MCCABE. HARNOs A. [53] TURNOCK.. CANNON.edu/women/nightingale/ nursing/nursing. 1987.. F. E. [46] SACKLEY.: Statisztikai módszerek pedagógusok számára. KOzÁK Á.. C.com/wps/find/journaldescription.

.

hanem az egyén erkölcsi attitűdjének jellemzésére alkalmazzuk. kultúrában tradicionálisan kialakult és alkalmazott. a vallás. Így az erkölcs egyszerre jelent szokást. magatartást és jellemet.8. Az erkölcs tehát az emberi együttműködés folyamatában kialakult. Vagyis gyűjtőfogalom: azoknak a szabályoknak és értékeknek összessége.erkölcsi szabályok és értékek alapját képező elvek. mely az adott társadalomban. ezt a tevékenységet a tudomány nyelvén gyakran morálfilozófiának is nevezik. etika Az ápolás az életnek csak az egyik olyan területe.” A filozófia. lelkületét. amely az emberi magatartás szabályozásának funkcióját tölti be a társadalmi élet valamennyi területén. filozófiai megközelítésű tudomány. Mit értünk etika és morál alatt? Mindkét szó a helyes és helytelen emberi magatartás egészére. erkölcsiségét. Valamely morális közösség. az erkölcsi jelenségek összességével foglalkozó. szabályt. valamint a szintén görög éthosz fogalmakhoz kapcsolódóan. Az erkölcs ugyanakkor az ember magatartásbeli. közösségi szellem): a szó kettős értelmű: 1. erkölcs. szemléletét. RAsKOVICsNÉ CsERNUs MARIANN Az ápolás erkölcsi kérdései és az ápolói gondoskodás etikája Erkölcs. viselkedési normáinak összessége. amely a törvényben. kultúraspecifikus erkölcs. megvalósult. az egyén és közössége létének érdekében. • A valláson vagy ideológián alapuló. elméletére és gyakorlatára egyaránt vonatkozik. amelynek tárgya az erkölcs. erkölcsiség A moralitás. rájuk jellemző döntési eljárások. annak minden tagja elismer. amelyet egy emberi közösség. Az ethosz szó lakóhelyet és a lakóhellyel összefüggő szokást. 2. • . történetileg meghatározott rendező elve. a szokásban nyilvánul meg. A morál a latin „mos” szóból ered. Etika Az etika az erkölccsel. Ezek a szabályok és értékek az ember-világ kapcsolatrendszerek kialakulásában fogalmazódnak meg. normáit. A szó eredetét tekintve összetett tartalommal találkozhatunk a görög ethosz. a jog. melyet a magyar nyelvben erkölcsöt (eredeti jelentésben akaratot) jelent. közösségek erkölcsi sajátosságaira. Az ápolói hivatás etikai vonatkozásai (Etika könyv részlete) PÁLFINÉ DR SZABÓ ILONA. A másik összetevőként alkalmazott éthosz fogalom meghatározásában gondolkodást. • A társas kölcsönhatásainkat szabályozó magatartási szabályok. Dilemma A dilemma ógörög kifejezés di-lemma.és értékrendszere. társadalmi vagy foglalkozási csoport közös nézet. • . cselekvésmódot. míg az etika (magyarul erkölcstan) az erkölcs tudománya vagy tanulmányozása. Legegyszerűbb megfogalmazásban a társadalom szempontjából vagy bizonyos embercsoportok szempontjából helyesnek tartott emberi magatartást meghatározó normák összessége. Az etika filozófiai jellegű tudomány. magára. erkölcsiség fogalmakat IMMANUEL KANT (17241804) tanaira alapozva elsődlegesen nem a társadalom. Tágabb értelemben jelentheti az egyén akaratát is.az erkölcsi elvek adott helyzetekben való megvalósításához szükséges döntéshozatali készség. amelyeket az egyén és a csoport vall és követ. magatartására és viselkedésére nézve kötelezőnek tart. ahol morális választás kényszerével szembesülünk. tulajdonságot. a következő dolgoknak a gyakorlati ismerete és a bennük való jártasság: • . valamint jogi szabályozással is befolyásolt. Erkölcs Az erkölcs az Akadémiai Kislexikonban megfogalmazott definíció szerint „a társadalmi tudat és gyakorlat egyik formája. Moralitás. Alapjelentése a közakarat. hagyományt. Az erkölcs tudománya. szabályait. Etika (ógörög: ethos. erkölcsiség. A morál vagy erkölcs (moralitás és erkölcsiség) inkább azokra a viselkedési normákra utal. a politika és a művészet kölcsönhatásában vizsgálható. kettős réteget je- . jellemet foglalja magában. Magában foglalja az emberi magatartás történelmileg meghatározott elveit. szokások) a szó a következőkre utal: • A személyes értékek és magatartási szabályok területe. hagyományt jelent.különböző helyzeteknek megfelelő. Morál és moralitás (erkölcs és erkölcsiség) – (latin: mores. Az ethosz és az éthosz jelentéseit egyaránt tartalmazza a latin mos szó.

milyen értékeket kell követnünk. Ahhoz. amikor válaszút előtt állunk. amelyet mind az orvosnak. ill. MEGAN JANE JOHNSTONE [9] a következőképpen foglalta össze a beteg autonómiáját sértő ápolási gyakorlatot: • Úgy foglalkozni a beteggel. felelős döntéseket hozni. a bioetika vonatkozásában négy olyan alapelvet kell figyelembe venni. Az ellátásban részt vevő. A paternalista (atyáskodó) felfogással szemben a beteg önálló döntései. ápolók. viselkedések. hogy a beteg megértse. a magánélet Alapelvek Mint ahogy azt KOVÁCS JÓZSEF [8] megfogalmazta. és a korlátozás tényét megfelelően dokumentálni is kell. mint megszokott emberi környezetétől. hogy elméletben vagy gyakorlatban nem ismerjük a kívánt cél eléréséhez szükséges eszközöket. A beteg kiszolgáltatottsága a gyógyításra szakosodott intézményben halmozottan. hiszen sokszor jól tudjuk. hogy saját ügyeiben saját maga döntsön. az alkalmazott etika egyik ága. bizonyos őt érintő kérdésekben. hogy az érintett egyén valóban önálló és felelős döntést hozhasson. és csak a kedvező előny/hátrány arányú beavatkozást szabad elvégezni. azokat kellő mértékben mérlegelni. az erkölcsi fogalmak. Ha ezt példával szeretnénk bemutatni. Az autonómia tiszteletének elve A modern orvosi etika szinte minden értéke. mind pedig az ápolószemélyzetnek be kell tartania: • Mindig a beteg javát. készségét és ismeretanyagát. a választás. természetét. az ember méltóságának tisztelete. alá-fölé rendelt emberi kapcsolatok állnak fenn. erősödik. amelyet valamennyi erkölcsi dilemma megoldásánál szükséges alkalmazni: • A „ne árts!” primum nil nocere elvet. Olyan helyzet. a gyakorlat általános vonásainak s ezzel együtt e gyakorlat általános és különös feltételeinek tárgyalását tűzi ki célul. A csecsemő csak akkor válik társadalmi lénnyé. hogy az egyénnek lehetősége van önálló. paramedikális szakemberek szemszögéből ennek a kapcsolatnak is a személy tiszteletén kellene alapulnia. amelynek segítségével a cselekedeteinket kommunikáljuk. problémák beható vizsgálatát tekinti feladatának. hogy mit hiszünk teendőnknek. amely az egyes ember döntéseit meghatározza. nagyon sokszor nem csak fizikai állapotát. hogy mit kell tennünk. Ezen elvben a személy tisztelete. eligazodása sok mindenben bizonytalan. • A jótékonyság elvét. . biológiai lényből fokozatosan válik társadalmi lénnyé. Sérülhet a beteg önrendelkezési joga akkor is. A választás inkább attól válik dilemmává. A bioetika. Metaetika. amelyek a szociológia. Vannak esetek. amelyekkel a fertőzést kivédhettük volna. cselekedetei nem korlátozhatók. • Úgy foglalkozni a beteggel. hogy kellő gondossággal járjon el. Ez magában foglalja a beteg testi bántalmazással és a lelki ártalmakkal szembeni védelmét is. amikor valamilyen invazív beavatkozás kapcsán. • Az igazságosság elvét. értékek. hogy tájékoztatása nem az intelligenciaszintjének megfelelő volt. A közösségi ápolásban a személy tisztelete. Mindemellett a probléma. Az egészségügyi dolgozóknak semmi esetre sem szabad visszaélniük szakmai tudásukkal. a gyógyítás rendszerében járatlan. hogy megtesszük-e. hogy az ellátás szempontjából fontos információkat az egyén által értelmezhető módon kommunikáljuk. • Mindig kellő gondossággal kell eljárnia azért. dilemma keletkezhet abból is. A normatív etika egy rangsorolt erkölcsi értékrendszeren alapszik. A morális választás sem mindig dilemma. amely magában kell hogy hordozza a bizalmon alapuló. morálfilozófia A metaetika vagy morálfilozófia azon különböző elméletek rendszeres és kritikai tanulmányozása. hiszen a szükséges. amelyek emberi méltóságát védik és támogatják. ha a társadalomban és a társadalom által nevelődik. amikor döntéseket kellene hoznunk vagy ítéletet kellene alkotnunk. azaz mit vélünk a tetteink alapját képező jónak vagy rossznak. természetesen etikai értelemben. jólétét kell legfontosabbnak tartania. hogy ha ezt az elvet szigorúan értelmeznénk. ápolási kapacitással rosszul ellátott környezetbe kerül be. életmódok léteznek. Alapvető követelmény. amelyek segítenek az élettudományok által kialakított problémák magyarázatában és megoldásában. pl. Bemutatja mely korban és népnél milyen erkölcsi szokások. ha ehhez kellő. Másként fogalmazva a betegnek joga van arra. eljárásokat és intézményeket. ahol közvetlenül vagy közvetve emberre irányuló tevékenység. A normatív etika további felosztása is lehetséges aszerint. nem paternalisztikus (atyáskodó) stílusban. a betegség. területek. hogy az nem adta hozzá a beleegyezését. Az alkalmazott etika gyakorlati útmutatásokat ad arra. hogy mit kellene tennünk. Normatív (előíró) etika A normatív etika azt mondja meg. elrendelt injekciós terápia elvégzése tűszúrás nélkül. Belátható azonban. eszméletlen betegek esetében. Tárgya nem a cselekvés. hogy a különböző kultúrák milyen értékeket preferálnak. hiszen a végső célunk az. Az egyénnek nem csak az egészségügyi intézményben kell biztosítani az autonómia elvét.212 Az ápolástudomány tankönyve 8. A bioetika magába foglalja mindazokat a morális kérdéseket. amelyben csak két nem kívánatos lehetőség közt lehet választani. viselkedési normáit leíró tudományág. Erkölcsi nézetrendszerünk elméleti hátterének ezt a fajta tanulmányozását nevezzük metaetikának. hogy konfliktus áll fenn erkölcsi alapelvek közt. a bioetika mint alkalmazott etika ma már nem tekinthető a mindennapok kórházi gyakorlatához kapcsolódó morális háttérnek. hogy miként alkalmazzuk az egyetemes normákat. Az információkat úgy kell átadni. akkor betarthatatlan lenne. hogy az orvosi/ápolói beavatkozásoktól elválaszthatatlan veszélyeket a lehetséges minimumra szorítsa le. és ezt másoknak is tiszteletben kell tartaniuk. ha a biztonsága érdekében korlátozó intézkedések. elveket. A bioetika arra törekszik. két alapvető tényezőnek kell érvényesülnie: egyrészt megfelelő információkkal kell rendelkeznie. átvitt értelemben válaszút. megalapozott információkkal rendelkezik. Autonóm döntést a beteg csak akkor tud hozni. önmaga akaratával szabályozott mindennapjaitól éppen úgy. ill. Az általános etika általában beszél az etikáról. Az alkalmazott etika tulajdonképpen egyes hivatások. hanem tanácsadóként kell segíteni felmerülő problémáiban. hogy nem tartjuk be azokat az előírt protokollokat. Az alapvető szükségletek kielégítésénél. elkerülhetetlen. • A beavatkozás előnyeit-hátrányait egyaránt mérlegelni kell. Vizsgálódási köre ma már nem szűkíthető le egyedi esetekre. hogy megtanuljuk. Az egészségügyben a normatív etika megalapoz bizonyos erkölcsi alapelveket és normákat. • Az autonómia tiszteletének elvét. a vészhelyzetek elkerülése. ágyrács. A normatív etika részei: Az általános etika olyan fogalmakkal. az erkölcsi „szótár”. hanem pszichés tűrő képességét is próbára teszi. a biológia és az ökológia tudományából származnak. amíg mások autonómiáját nem sértik. hogy a születéstől a felnőtté válásig hogyan sajátítjuk el az erkölcsi normákat. A hippokratészi eskü legfontosabb üzenete az ápolói gyakorlatban is a szándékos károkozás tilalma. inkább az a kérdés. ill. az erkölcsi jó és rossz elhatárolása. döntés szabadsága. A kötelességek normatív (szabályozó) elméletének végső célja az. az ápolói munka során előforduló ártalmak megelőzése. hogy ha „kegyes hazugság” alkalmazására kerül sor. hogy a problémákat az általánosság milyen szintjén tárgyaljuk. etikai kategóriák. Az autonómia azt jelenti. jelentését. hogy irányítson minket olyan helyzetünkben. az erkölcsi fogalmak használata. hanem a cselekvésről szóló beszéd. Azzal foglalkozik. ahol meg van fosztva saját szokásaitól. az erkölcs nyelve. amikor nem beszélhetünk autonómiáról. milyen értékeket kell szem előtt tartanunk a cselekvéseink során. erre nagyon jó példa az az eset. Leírja egy adott társadalom erkölcsi állapotát. mi az erkölcsileg helyes és jó magatartás és mi a helytelen. Az orvos-beteg relációban ez a kapcsolat szerződéses viszony. majd az említett tudományterületek ismeretanyagát. hogy rendszerbe helyezze azokat a szabályokat. Ennek folyamata úgy teljesedik be. mert ilyenkor hiányzik a gondolkodás autonómiája. • Úgy foglalkozni a beteggel. pl. orvosi beavatkozások előkészítésénél figyelembe kell venni a beteg ember képességeit. lehet ez katéterezés vagy intramuscularis injekció. a betegnek nosocomialis fertőzést okozunk azáltal. szerepét. Ezen az értékrendszeren belül az egészségügyben első helyen szerepel az emberi élet. A beteg nem egyszer zsúfolt. megszerzett ismereteik által adott lehetőségeikkel a kiszolgáltatott. amely miatt igénybe veszi az ellátórendszert és az ott dolgozókat. hiszen az értékek prioritása meghatározhatja az aktuális elhatározást. Ez az értékrendszer az erkölcsi döntéshozatalban különleges helyet foglal el. megalapozásának eltérő változatait. őszinte tájékoztatást is. az egészség védelme. A „ne árts” elve (primum nil nocere) Ami orvostól. olyan szakterületekre irányul. gondoskodásra szoruló beteggel szemben. nem akadályozhatók addig. A metaetika magát az erkölcsöt vizsgálja: az erkölcs lényegét. így a lehető legkisebbre csökkentse a különböző beavatkozások meglevő veszélyeit. az élővilág etikai kérdéseivel foglalkozó tudomány. melyek egyetemesek. kijelentések tartalmát. A betegellátás bármely helyszínén biztosítsuk számára azokat a jogokat. Tehát rámutat arra. A ne árts elve három nagyon fontos elemet tartalmaz. figyelembe véve az egyén egyedi jellegzetességeit és képességeit. pszichiátriai kórképek egyes fajtái. az önrendelkezés joga egyaránt megjelenik. normák uralkodnak és mely vélekedések. amely egy társadalom erkölcsi elveit. ápolótól elvárható dolog. tájékozatlan az intézmény működésében. így autonóm döntést hozhat a beavatkozás vagy kezelés folyamán. Az önrendelkezési jog érvényesítése elsősorban az autonómia tiszteletben tartását jelenti. Az etika részei Deskriptív (leíró) etika Ide tartozik: Az erkölcsszociológia. fejezet Az ápolói hivatás etikai vonatkozásai 213 lent. saját életének berendezett kényelmétől. amikor erkölcsi elveink és a rájuk épülő döntéseink igazolását kérik tőlünk számon. mely fájdalmat okoz. Vagyis két versengő elv vagy feladat adott pillanatban feloldhatatlan összeütközése. elsajátítjuk és gyakoroljuk a társadalom normáit és szabályait. filozófia módszerekkel integrálja. A korlátozást. Az erkölcspszichológia az erkölcsi normák elsajátításának folyamatát vizsgáló tudományág. normája az autonómia elvéből vezethető le. ill. amely ötvözi azokat az információkat. kategóriákkal foglalkozik. másrészt megfelelő döntési képességek birtokában kell hogy legyen. rögzítők használatára kerül sor. ennek időtartamát az orvosnak kell elrendelnie. amelyeket a tudomány fejlődése és ezzel együtt az egészségügyi rendszer fejlődése hozott magával. értelmi fogyatékosság (mentálisan súlyosan retardált). használatát tanulmányozza. Amikor az újszülött világra jön. így döntéseit a saját értékrendje és nézeteinek megfelelően hozza meg. lakókörnyezetében is. hanem otthonában. hogy a páciens függetlenségét minél előbb helyreállítsuk. kiskorúság. azaz. Nem minden dilemma erkölcsi természetű. vonatkozások. amelyekre akkor hivatkozunk vagy hagyatkozhatunk. vagyis nem képesek az autonóm döntéshez szükséges információkat megérteni. ítéletek.

magatehetetlent. akkor szabadságában. Ha ezektől a fontos információktól megfosztja őt orvosa. de annál nagyobb az a belső jótékonyság. ha megfelelően informált. hogy beteg lett és egy másik ember ellátására szorul. hogy az orvos betegét döntési helyzetbe hozza. ha az egészségügy egyik területén hiányállapot merülhet fel. mások számára jót kell cselekedni. Az orvosi igazság kimondása kötelező. sön saját sorsáról. hogy indokoltan védje és támogassa az aktuális prioritásokban érintettek érdekeit. Dönteni azonban akkor tud a beteg. védőoltások). hogy nem sérül a bőr folytonossága. a nemzetiségi. • A védnökség kötelezettsége: a gyenge. Informálja őt betegségéről. Mivel e szűkös társadalmi javakból nem juthat mindenkinek. elhivatottságra. ahogy neki tetszik. hanem a közöny. A jótékonyság elvének magába kell foglalnia a következőket: 1. ill. amelyek róla szólnak. Az orvosi gyakorlatban ez az általánosan nem elérthető nagy értékű berendezések. lelkileg gyógyítsa. de érinti magát az orvostudományt is. hogy tudjon állapotáról. fertőző beteget vagy fogyatékos személyt. mert az előtte álló döntéshez nem tud meg minden fontos információt. Ezt szemlélteti a jótékonyság elvének másik összetevője. hogyan! Az ápolói munka reménytelenül haszontalanná. hogy emberhez méltó módon haljanak meg. a közös döntés után. és ne ártsunk nekik. hogy mindkettő sérülést szenved. Az ápolás másik neuralgikus pontja az. az életkor. akinek tulajdonképpen a feje fölött döntöttek bizonyos őt érintő kérdésekben. a vallási. pedig a beteg megfelelő tájékoztatása. Az orvos kötelessége. és ezért a szakmai szempontoknak szoktak prioritást adni. szaktudás. pszichiátriai beteget. hogy ne sérüljön annak szakmai jellege. sok esetben csupán a financális problémákat tekinti kihívásnak. • Elősegíteni a jót. Az autonómia etikai alapelvéből következő orvosi kötelesség és egyben betegjog. hogy a soroláshoz erkölcsi kritériumokat használ. hogy – hasonlóan sok más forráshoz – az orvostudományi vívmányok és a kutatások eredményeként megszülető gyógyításra használható eszközök mennyisége korlátozott. A jótékonyság az egész orvoslás etikai alapja. beavatkozásokra való várakozás. informálása. Ma már mindenhol informálni kell a beteget. amelyik a maximális haszon-kár (előny/ártalom) arányt eredményezi. amelyek az ellátás során előfordulhatnak. ha nem úgy tesszük. A bioetikában megjelenő igazságossági elv tehát a társadalmi-gazdasági környezet figyelembevételére tekintettel született. hogy – az elsődleges szabályozást figyelembe véve az összes érintett érdekét számításba vegyék az egészségügyi források elosztására vonatkozó döntés meghozatalakor. A pozitív jótékonyságot elvét. a nem. mintegy kirekesztve őt azokból az információkból és döntésekből. hogy vállalja-e a procedúrát és a vele járó kellemetlenségeket vagy nem. és a beteg csak akkor tud beleegyezni az orvosi javaslatba. hogy segítse a halálba „készülőt”. A jótékonyság vagy jó cselekedet mindenütt nélkülözhetetlen. vizsgálatra. Az igazságosság elvével kapcsolatos a korlátozott források elosztásának problémája egy egészségügyi intézmény részlegei és a betegek között. és ezért nem tud megfelelően dönteni sem. hogy az ún. a tervezett gyógykezelések és beavatkozások jellegéről. fájdalmait és szenvedéseit enyhítse. ill. az önállóság védelme fejezi ki ezen elv megtartását. majd el kell távolítani a betegre ártalmas tényezőket. Az egészségügyre fordítható költségek korlátozottsága miatt az állam szabályozza az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. megfelelő kritériumrendszer alapján kell meghatározni.214 Az ápolástudomány tankönyve 8. dönt- . hogy a megfelelő szakmai képzettséggel és tapasztalattal bíró orvos vagy más egészségügyi szakember úgy cselekszik vagy dönt. Az egészségügyi intézményben felmerülő problémák nagyon sok esetben a betegnél csapódnak le. amelyet adni tudok egy másik embernek. önrendelkezési jogában éri sérelem. aktívan támogatni kell az ő személyes jóllétét. ágytálat úgy is a beteg alá helyezhetem. a hippokratészi tradíciók legfontosabb és egyben napjainkban is érvényes követelménye. a várható kilátásokról. ahol csak függő vagy bajban lévő. A legtöbb etikai gondot a különböző sorolási elvek. a tájékozott beleegyezés. Az igazságosság a segítő és segített személyes viszonyában az egyenlőség elveként szerepel. a beteg marad ki. Az eljárási igazságosság megkívánja. kiszolgáltatott és önmagával rendelkezni képtelen ember jogainak védelme. Munkánk során megfigyelhetjük és nem egyszer be is igazolódik. ez a beleegyezés jogilag nem számít érvényesnek. A mindennapokban azonban ez a gondoskodás kötelezettsége sokszor úgy érvényesül. időset. amely arra ösztönzi őt. de úgy is. közvetett) erkölcsi kritériumok. hogy a gyógyításra. alapvető emberi jogaira hivatkozik. hogy amennyire lehetséges. a választás szabadsága. műszerek vagy gyógyszerek igazságos elosztási elveinek kidolgozásában játszik jelentős szerepet. az érdem vagy érdemtelenség szerinti megkülönböztetésnek. hogy az egészségügyi források elosztásában már az elsődleges szabályozás olyan legyen. Érezze azt a beteg. itt szükség van olyan belső lelki késztetésre. • Megszüntetni a rosszat. A feladatot elvégeztük. hogy így érvényesíteni tudja páciense autonómiáját. A jótékonyság elve: • Annak kötelezettsége. hogy másokkal jót tegyünk. a páciens beleegyezése és megkérdezése nélkül. Az érvek másik típusa viszont kizárólag a tájékoztatás hasznosságát tartja fontosnak és bizonyítja a betegek együttműködési hajlandóságának növekedését a tájékoztatás. hisz az orvos a beteg jóllétének elősegítésére esküszik és tevékenykedik. de semmiképpen nem tudják elviselni közönyünket. Meghatározott szempontok szerint bizonyos prioritásokat jelöl meg. magatehetetlen betegeket lásson el a jótékonyság teljes mellőzésével. az élők sorából eltávozót. hogy a beteget testileg. vagy viselkedésünkkel függőséget teremtünk. aki igen sokszor nem tehet arról. amit elméletben tanul egy ápoló. és az orvosi beavatkozásokhoz meg kell szerezni a beleegyezését. hogy kiszolgáltatott. • A gondoskodás kötelezettsége. ha megfelelően tájékozott. A tájékozott beleegyezésnek három része van: • A kompetencia megállapítása. és egyben nem sérül emberi méltósága. Az ember. a várható mellékhatásokról vagy veszélyekről. Etikai szempontból fontos. akkor a legrosszabb esetben jön a börtön. Az egészségügyi ellátásban. kiszolgáltatott betegeknek támogatásra vagy sürgős ellátásra és figyelemre van szükségük. Tájékoztatáson alapuló beleegyezés A tájékozott beleegyezés elve alapján nyújtott információ egy teljesen új korszak kezdetét jelenti a betegtájékoztatás terén és az orvos-beteg kapcsolatban. Az igazságosság elve Az igazságosság elve szükségszerűen született meg abból a tényből. szempontok jelentik. Ha az orvos bizonyos tényeket elhallgatva nyerte el betege beleegyezését. amelyben a morális igény összeütközésbe kerület a gazdaságossággal. de nem mindegy. ha beteg. hogy azonos ápolási feladatot milyen sokféleképpen lehet elvégezni anélkül. • Az információ közlése és megértése. Betegeink talán nem mindig igénylik szeretetünket. ill. hogy tekintettel legyünk az egyénre. Az orvosi paternalizmustól a „ tájékozott beleegyezés” elvéig a modern orvosi etikában A paternalizmus a bioetika nyelvére lefordítva azt jelenti. a hasznosság elvének a teljesülése. de mindehhez hozzátartozik az is. Ehhez az elvhez tartozik az is. így nem tud kellően mérlegelni. önkéntes felhatalmazás. A szeretet ellentéte nem a gyűlölet. a gyenge és a sebezhető védelmének kötelezettsége. így a betegápolásban nincs helye a faji. a bajt v