[00

A
é**^1

/

D
Í

D

SSí£

«W
<ri
i

L-i^

r«.
..JL.

WKV ]•«!
r

- *

* •*(

'Ts^sy<

uo;v

.

%
il

\

1

r*

HHTm
",'

/^r
<V

i^jj

?
'-

MK ^9
/Al J^t

-*»«.» ttaulll ,»..

1


MMfl
"-~

*V.-í

ML

MftY

KV «
át

^C
'

^s^

foüz

**""

^^.
*

V'^ \

|nm|

1.


ií# l-~*^3£*i
i

r
»
*

'

vffiS

1

íj

EL ti

i

5i^

y\

b&

Dígitízed by the Internet Archíve
in

2013

http://archive.org/details/magyarorszgvrmeg14szik

A MAGYARORSZÁG VARMEGYEI ES VAROSAI
ÁLLANDÓ MUNKATÁRSAINAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA
Elnök: RÁKOSI JEN. Szerkeszt:
dr.

B030VSZKY SAMU.

TAGOK.
Dr.

Balassa József
tanár.

Dr. Dárday Sándor min. tanácsos, a «Jogtudományi Közlöny* fszerkesztje.

a

Dr. Katona Lajos M. Tud. Akadémia tagja.

Dr. Pasteiner Gyula egyetemi ny. r. tanár, a M. Tud.

Dr. Balkay Béla
ügyvéd,
író.

Demény Károly
m.
kir.

Dr. Kcnedi Géza szerkeszt.

Akadémia

tagja

Porzsolt Kálmán
a múz. és könyvt. orsz. tanácsának titkára. Dr.
ifj.

posta- és távirdaigazgató.

Balogh Pál
hírlapíró.

Kenessey Kálmán
vasúti és hajózási ffelügyel.

Dedek Crescens Lajos
tudomány-egyetemi könyvtár-r.

Bánóczi József dr. tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.

Konkoly Thege Miklós

Reiszig Ede

Dobokay Lajos
miniszteri oszlálytanácsos.

Bársony István
a Kisfaludy-társaság tagja.

orsz. képv., a központi meteorológiai intézet igazgatója, a M. Tud. Akadémia tagja.

a Herald, és Geneal. és a Magy. Tört. társaság ig. vál. tagja.

Dr. Entz

Géza

Dr.

Rodiczky

Jen

Bayer József
fögimn. tanár, a

megyetemi r. tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.
Enyedi Lukács
min. tan., a m. agrár- és jára-

Kormos Alfréd
a «Magyar Pénzügy» szerkesztje.

cs. és kir. asztalnok, földmív. min. osztálytanácsos.

M. T. Ak.

tagja.

Körösi József
a fvárosi statisztikai hivatal igazgatója, a M. Tud. Akad. tagja.

Telegdi Roth Lajos fbányatanácsos, kir. fgeologus.

Bedö Albert
ny. államtitkár, orsz. képv.,

dékbank vezérigazgatója.
Dr. Erdélyi Pál az Erdélyi Múzeum könyvtárának
igazgatója.

Sándor József
Kovács Albert
ev. ref. theologiai tanár.

a M. Tud. Akadémia tagja.

az E.

M. K. E.

alelnök-ftitkára,

orsz. képvisel.

Benedek Elek
a Kisfaludy-társaság tagja.

Kovács Gyula
vasúti és hajózási ffelügyel.

Szabó Antal
belügyminiszteri titkár.
Id. Szinnyei József múzeumi hirlapkönyvtár re. a M. Tud. Akadémia tagja.

Berzeviczy Albert
vallás- és közokt. miniszter, a Kisfaludy-társaság tagja.

Dr. Falk Miksa országgylési képvisel, a «Pester Lloyd» fszerkesztje, a M. Tud. Akadémia tagja.
Dr. Fejérpataky László a Nemzeti Múzeum könyvtárá-

Landgraf János
országos halászati felügyel.

a n.

Dr. Bezerédj Viktor
belügyminiszteri tanácsos.

Landherr Gyula
mépítész.
Dr. Lipcsey Ádám lapszerkeszt.
Dr. ifj. Szinnyei József egyetemi ny. r. tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.

Berecz Antal
a m.
földrajzi társaság ftitkára

nak igazgató re, a M. Tud. Akadémia tagja.
Fritz Péter a budapesti keresk. és iparkamara
titkára.

Dr.

Bolemann István
kir. tanácsos.

Lóczy Lajos
egy. ny.
r.

Strausz Adolf
tagja

tan, a

M. Tud. Ak.

tanár.

Dr. Borbás Vincze -tanár. egyetemi

m

Gonda Béla
keresk. miniszteri tanácsos.

Dr. Madarász Gyula nemzeti múzeumi r.

Dr. Szterényi
tanár.

Hugó

Borbély Lajos
a Rimamurány-salgó-tarjáni vasm-részvény-társaság vezérigazgatója.

György Aladár
az országos statisztikai hivatal könyvtárnoka.

Dr. Nagy Géza nemzeti múzeumi r, a M. Tud.

Akadémia

tagja.

udvari

Dr. Thallóczy Lajos tanácsos, a M. T. Akad.
tagja.

Németh József
földmívelésügyi min. titkár.

író,

Dr. Csapodi István egyetemi m.-tanár.

Hock János
plébános, országgylési képvisel.

Dr.

Némethy Károly
Nyáry Sándor
m.-tanár.

Dr. Váradi Antal az orsz. színmvészeti akadémia

belügyminiszteri tanácsos.

Rónai Horváth

Jen

Császár Imre
orsz.

Dr.

m.

kir.

honvédezredes, a M. Tud.

színmvészeti akad. tanár.

megyetemi

Akadémia

tagja.

Dr. Vécsey Tamás egyetemi ny. r. tanár, a M. Tud.

Csorna József a M. Tud. Akadémia tagja, a
Herald. ésGeneal. társ.
ig. v. tagja.

Dr. Hutyra Ferencz
az állatorvosi fiskola igazgatója

Dr. Ortvay Tivadar jogakadémiai tanár, a M. Tud.

Akadémia

tagja.

Akadémia

tagja.

Vendé Aladár
a monográfia segédszerkesztje.

Czigler

Gyz
r.

Kada Elek
író,

Óváry Lipót
orsz. levéltárnok, a M. tagja.

Kecskemét város polgármestere.

Tud. Akad.

megyetemi

tanár.

Dr. Visontai Soma ügyvéd, orsz. képvisel.

A MAGYARORSZÁG VARMEGYEI ES VAROSAI
POZSONYMEGYEI KÖTETÉNEK HELYI MUNKATÁRSAI:
Balogh Elemér
ev. lef. lelkész.

Lászlóffy
kir.

Gábor

Pávay Vájna Gábor
államkórbázi forvos.

ferdötanáesos.

Bossányi István
m.
kir.

Dr. Marton József

Plachy Bertalan
kir. tan.,

fgimnáziumi
Dr.

tanár.

ferdész.

tanfelügyel.

Markusovszky Samu
lyceumi igazgató.
Dr.

Dr. Pirchala Imre
tankerületi figazgató.

Burián Pál
ny. kir. táblai bíró.

Nagy Olivér

Frideczky Árpád
Estei bázy Mihá'y

jogakadémiai tanár.

Remenyik Andor
kir.

mérnök.

gróf urad.

számvevje.
a

Ortvay Tivadar Magy. Tud. Akadémia tagja.
Dr.

Dr. Vutkovich
szerkeszt.

Ödön

Hegedeös Miklós
kir.

Osváth Gyula
író.

mérnök.
Pálffy István
pozsonyi gróf, nagybirtokos.

Dr.

Wolf Gerö

keresk. és iparkamarai titkár.

Kelen József kir. fmérnök.

Zantít
esp.

Ödön
városi

kanonok,

plébános.

A DOLGOZATOKAT FELÜLVIZSGÁLTAK
Dr.

Borovszky Samu,
dr.

János,

Katona Lajos,

— Bedö Albert, — Csorna József, — Kormos Alfréd, — Lóczy Lajos,
dr.

Gonda Béla,
-

György Aladár,

Hock
Károly,

Németh

József,

dr.

Némethy

-

id.

Szinnyey József,

Vécsey Tamás.

ELSZÓ.
szerkesztsége azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy e kiváló munka legújabban megjelent kötetéhez, Pozsony vármegye és Pozsony szab. kir.
város monográfiájához az elszót írnám meg.

A
A

„Magyarország Vármegyéi

és Városai"

czímü országos monográfia

nem

mily megtisztel és szép, épp oly nagy is reám nézve e feladat, mert tekintve, hogy öreg ember vagyok, és hogy vállaimon az évek nehéz

súlyát érzem, szintén ki kell jelentenem, hogy a tollíbrgatás nemes és szép mvészetében gyöngének érzem magamat. Hogy e feladat teljesítésére mégis vállalkozni kívántam, azért történt, mert családom si tradicziói e vármegye és város múltjával három évszázad

óta elválaszthatatlanul össze vannak forrva s így reám, mint a Pálffy-család
szeniorjára, az a kötelesség is hárul,

hogy

ott és akkor, a hol és

a

mikor

csak lehet, szeretett vármegyém és városom érdekében minden
elkövessek.

tlem telhett

Pozsony vármegyéhez és Pozsony városához fzdik s így csak természetes, ha a Gondviselés adományozta hosszú életem alkonyán talán az utolsó határknél visszatekintek az általam bejárt útra, a melynek két oldalán megtalálom egy emberölt eseményeit és történetét. Elmerengve a történelmi múltban, elmém felidézi dics eldömet, Pálffy Miklóst, a gyri hst, a ki lángoló hazaszeretetével és si erényeivel a XVI.
is

Eletem munkássága és tevékenysége

században hazájának dicsséget, családjának elismerést és becsülést szerzett

Pozsony várának örökös fkapitányává és Pozsony vármegye örökös fispánjává neveztetett ki, elrendeltetvén s törvénybe iktattatván, hogy családjának legidsebbje e méltós

királyának kegyébl

és hálájából

zászlós-úrrá,

ságot a

jöv idkben is örökölje és viselje. Feltnnek elttem Pálffy Miklós utódainak dics alakjai, a kik tudásukat, tehetségüket mindenkor a király és a haza javára szentelték, fényes példát nyújtván nekünk, a kés unokáknak, hogy mint kell egy egész életet a legszigorúbb kötelességtudással hazánknak áldozni.

Vili

ELOSZÜ.

s felmerül elttem a kérdés. eldeim hagyományaihoz. Ezt megítélni nincs jogom; de lelkiismeretem megnyugtat annyiban, hogy kötelességmulasztás vádja engem sem terhel, inert kora ifjúságomtól, 1846-tól, mai magas koromig, minden idben a munka és a tettek mezején állottam, úgyis, mint országgylési kép-

Vizsgálom multamat, életem munkásságát

ha vájjon méltó voltam-e

visel, mint megyei virilista és számos megyei bizottság tagja, de úgyis, mint

számos közérdek és emberbaráti egyesület és intézmény elnöke és vezet tagja. Igaz, hogy az én munkásságom inkább a békés tevékenység keretei
között mozgott, de hazánk általános viszonyaiban, az utolsó ötven esztend
alatt a

békés fejldés oly gyökeres változásokat teremtett, hogy erre a zajtalan,

de öntudatos

munkára

elkerülhetetlen szükség volt.

a

Közgazdasági helyzetünk és mezgazdaságunk tökéletes átformálódása - ipari nemesi eljogok megszntével egész vármegyei életünk átváltozása
megszüntetésével a szabad ipar kialakulása, a társa-

téren, a ezéhrendszer

közmveldés fejlesztése, mind mely a békés, de öntudatos munkát nagyon is szükségessé tette s legnagyobbrészt ezek eredményének tekinthetjük, hogy Magyarország ma a müveit államok sorában méltó helyet foglal el. A dévényi vár fokán magasló Arpád-szobor hatalmas alakját nem hiába emelték a millennium évében. Pozsony vármegye Dévénynyel s a Kis-Kárpátok a Fehér-Hegyekkei ezer év óta védi hazánknak nyugatról, s talán azért oly pompázok a Duna-völgy virányai s oly örökzöldek a Kis-Kárpátok bérczei s azért oly termékenyek a vármegye hantjai, mert oly sokszor öntözték honfiaink vér- és verejtékcseppjei. A hol ma az erd legnemesebb vadja büszkén hordozza aganeskoronáját, a hol a hegyi kristálypatakban a pisztráng ezikázik, a hol a völgyek ölén ma a rézhámor kalapácsai zuhognak, vagy a fürészmalmok zaja veri fel a csendet hányszor csillogott a magyar vért és
dalmi tömörülés és tevékenység megindítása, a
oly

esemény

volt,

a

:

fegyver, és dobogtatta a honfihév a vitéz, a

hs

lelkesült szívét. Ott, a hol

ma

a gözkocsi dübörögve száguld, a hol a nyári verfényben az aranykalász

imbolyog, a hol a

gzeke mélyen

szántja

a termékeny

föld

hantjait, a hol

az arató dala, a pacsirta éneke zengi be a határt, hányszor rohant nyerítve

a harczi men, küzdött félistenként a

hs, belemennydörögve
történelmi

ellensége soraiba,

hogy: „iVe bántsd a magyart

/"

Vármegyénk,
szentelt színhely.

st minden

egyes városunk,

emlékektl meg-

De termékeiben is mily mi imádott szkebb hazánk
az
itt,

változatos és szép ez a
és ez a

mi vármegyénk, ez a
és keresett.

mi si városunk!
fája

Hegyei értékes erdkkel koszorúzvák;

kitn

A

szarvas,

z,

a vadsertés, a róka, a fáczán, a fogoly és a nyúl oly
irigyeltté teszik vadászatainkat.

bven

tenyészik

hogy hírnevessé,
Vizeink
:

Duna és Kis-Duna, a Morva, a Vág, a Dudvág. halban bvelkednek hegyi patakjaink s számos halastavunk
a
;

a Fekete-víz

pisztrángot,

pontyot

s

rákot tenyésztenek.

ELOSZO.

IX

Mezgazdaságunk
s

virágzó.

Kitn

búzát,

hírneves

árpát,

czukorrépát

számos kereskedelmi növényt terem ez az áldott talaj. Hegyeink lejtit szlvel látjuk beültetve, és gazdáink szorgalma még mindig elegend mennyiség s kitn bort teremt,
Állattenyésztésünk
melléki
tájfajta
fejlett

és

sokoldalú;
keresett

a

már

jellegzetes

„Kis-Kárpát"
hízlalóanyag.
igás-

szarvasmarhánk"

árúczikk,

pompás

Lovaink tetszets formájúak, tüzesek és kitartók, jó futók és alkalmas
állatok.

Kiterjedt,

jövedelmez üzletág megyénkben a tejgazdaság
tejet

s

naponta ren-

geteg

mennyiség

szállítunk Bécsbe, táplálván

— jó pénzért -- osztrák
minség
s

szomszédainkat, a kik hízóállataink húsáért is gazdagon adóznak nekünk évente.

Gyümölcstermelésünk számottev, és terményeket szívesen vásárolják.

a

kiváló

felséges

íz

Pozsonyi és zohori kertészeink, válogatott zöldségükkel, nemcsak Bécset és Ausztriát, hanem Németországot is felkeresik s éppen ez az oka, hogy a kerti termelésre alkalmas területek értéke és bére igen magas.

Mezgazdasági iparunk is igen folytat virágzó üzemet vármegyénk

kiterjedt;

több

nagyarányú czukorgyár
és szeszgyáraink

területén.

Keményít-

sokasága a mezgazdaság intenzivitását szolgálja. Vármegyénk északi részén a házi iparral is foglalkoznak

s tót

leányaink

hímzése bámulatos ügyességre vall, úgy hogy Izabella kir. herczegnönk kezdeményezésére „Háziipari egyesület" is alakult, a mely czéljának tartja

nemcsak a himzés

taníttatását és irányítását,
is.

hanem gondoskodik

a

munká-

latok értékesítésérl

Vármegyénk
sorolni
is

és városaink ipari állapota oly

sok volna azt a számos iparvállalatot,
fennáll.

magas fokú, hogy még fela mely Pozsonyban és a
hogy vármegyénk és

vármegye területén

Talán a mezgazdaság

és

iparfejlettség

az oka,

városunk munkásai mindig elegend munkát kapnak s így megélhetési viszonyaik is jobbak, mint hazánk más vidékein. Az is örvendetes tény, hogy a munkásviszonyok kielégítk, mert nem tekintve néhány nagyobb uradalmat és gazdaságot, a hol a belterjes kezelés túlsók munkáskezet igényel, a munkáskereslet és kínálat többnyire kiegyenlítik egymást.

Lakosságunk túlnyomólag magyar és tót, és csak elszórtan találhatunk német községeket, a melyek azonban a környék nyelvét kivétel nélkül beszélik. A tót nemzetiség békés egyetértésben él magyar testvéreivel s megnyugvással állítható, hogy sem a pánszlávizmus, sem a szocziálizmus tévtanai mélyreható gyökeret népünk lelkületében nem verhettek. Sajnosán kell azonban

megemlékeznem ama
dése az

lelketlen csábítók áldatlan munkájáról, a kiknek a

mkö-

amerikai

kivándorlás

megindulását eredményezte, mely,
lenni.

fájdalom,

évrl-évre mind szembeötlöbb kezd

Ennek a bajnak van hivatva gátat vetni a falvak lakosainak olvasó- és gazdakörökbe, nemkülönben hitel- és fogyasztási szövetkezetekbe való tömörítése, a melyeket a már 33 év óta
vezetésem alatt
álló

„Pozsony vármegyei

Gazdasági Egyesület" terjeszt és

ELOSZO.

hogy ez akczióval sikerül-e majd gátat vetni a kivándorlás lázának, azt csak a jöv fogja megmutatni. örvendetes körülményként említem még meg, hogy tótjaink között a magyarosodás mind nagyobb tért hódít, a miben nagy érdeme van a „Pozsonyi Közmveldési Egyesület" -nek, a melynek szerencsés voltam 25 éven át -alelnöke és elnöke lehetni. Ez az egyesület nagy áldozatok árán magyar kisdedóvókat tart fenn. Ezenkívül a sikeres magyar tanításért évrl-évre gazdagon
szaporít nagy szorgalommal; de

jutalmazza néptanítóinkat.

Azt hiszem, hogy ezek után az én, amúgy
be
is

is

hosszúra nyúlt elszavamat

hogy ebben a szép vármegyében és ebben az si koronázó városban mindent elkövetnek az arra hivatottak, hogy nem mondom, hogy a lakosság megélhetése és boldogulása biztosíttassék de azt tudom, hogy a hazafias buze tekintetben már minden megtörtént galom és kötelességtudás a jöv tennivalóit is elvégzi, a jöv feladatait is
fejezhetem.
az,
;
;

Meggyzdésem

megoldja.

Adja a magyarok Istene, hogy a békés zavarják nagyobb megrázkódtatások.

idk békés munkáját

sokáig ne

Gróf Pdlffy István.

Magyarország VármflgyBi és Városai.

Apolló" Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság.

BaBiLwarfli. Th.l&crto gráfiai muintézet

Budapest és Bécs.

vármegye határáig terjednek. A vármegye földtani alakulata. hol a Garamon túl a Mátra-hegység E neogén emelkedései szakadozottan lenyúlnak az esztergom-visegrádi traehytvidékig. hanem a Morva-folyó mentén vonul el az ország széle.és eoczén-alakulatáig s aztán nyugaton vármegye a Fertvidék és a Stájer hegyvidékek neogén emelkedéséig. Míg hazánk állami határainak megjelölésében hegyeinknek nagy szerep jut. lap.formáezió határolnak körül. De másfell belenyúlik vármegyénk területe a bécsi medenczébe is. természetes medencze a vármegye politikai e melléköblét alkotják. Csak délkeleten különítik el a vármegyét Gyr. a vágvölgyi és morvavölgyi medenczék közt közleked egykori csatornájaként választja el a Kis-Kárpátokat a tulajdonképpeni Kárpá1 Bau und Büd Österreichs. a tenger szine fölé 570 m. mivel a Morva folyó torkolatától kezdve föl a Miaváig Pozsony vármegye nyugati határát is jelöli. Ezt éppen Északnyugat-Magyarországon is szemlélhetni. vármegye térszíne a Kis-Kárpátok erds középhegysége. bél fell a Morva torkolatától kezdve már a Nagyduna szabja ki nagyjában a vármegyének Mosony vármegyével érintkez végszélét. a Morva. 2. és a hamburgi rögök a KisKárpátokhoz szorosan hozzávetik. délen pedig a Bakony kréta. hontés pestmegyei Dunaszorulat melléki andezit-hegyek aljában elterül neogén rétegek és a vas-zalamegyei pontusi (pannóniai) halmok kötnek össze a nagy magyar medenczével.és Váglapályok fölé pedig 423 m. a nagy pannóniai medencze tágas. addig vizeink csak kevés helyen szolgálnak határokul. - : A A 5Ü5!™' alakulás A 400 méternél alacsonyabb. 1.POZSONY VARMEGYE TERMÉSZETRAJZI VISZONYAI.és Határok.Alföldet. míg kelet fell részben a Bláva. Ez országszél egyszersmind Pozsony vármegye egyik részének határterülete. Kis-Kárpátok gránitja és jurája a Kárpátok hasonló kzettömbjeinek szigettartozékai. Két különálló hegy világot kötnek össze egymással az Alpesekét és a Kárpátokét. a Vág. Komárom vármegyéktl közigazgatási határok. 652. A vármegye hegysége. . Kis-Kárpátok a Dunától északkelet felé éppen Nyitra. kristályos palái a Wechsel fell a Lajta-hegységen keresztül nyomozhatok. mely a Kis-Kárpátot csak a Morva síkja mentén kíséri. míg neogénje a Lajtahegységtl átnyúló lerakodás. 1 és hogy a Kis-Kárpátok a tulajdonképeni Kárpátokhoz az átmenetet közvetítik. melyet a nógrád-. 1903. Wien.meg kréta. Jellemz e vármegyére nézve az is. közepes magassággal emelked hegység két egyenltlen részre osztja. 1 Magyarország Vármegyéi és Városai: Pozsony vármegye. melyek a Fehérhegység néven ismeretes folytatásukkal hegyrajzi szempontból nagyon érdekes és tanulságos földtani jelenségül tnnek föl. meg a Vág-Dima és a Miava-Morva folyók lapálya között oszlik meg. tehát csak része annak a nagy földtani medenczének. A vármegye határai e szerint nem esnek össze ama geológiai határokkal sem. hol nem a Kis-Kárpátok. Ertjük a vármegye határain belül önálló hegyrenclszert alkotó Kis -Kárpátoltat. hogy 4216 17D kilométernyi területét egy délrl északkeletnek vonuló. a Dudvág választják el egyes szakaszaikkal Nyitra vármegyétl. mert egyfell a Garamnál éri keleti irányban határát ott.. Régtl fogva ismeretes a geológusok eltt. 3. illetleg Nahács között A Hegységek. Jabloncza és Nádas. határain át messze túlterjed a Dunán meg a Vágón. A vármegye határai. hogy a Kis-Kárpátok a keleti Alpok kristálya tengelyének folytatásai. harmadkori neogen-kori üledékekkel borított halomvidék. melyek a pozsonyi medenczét vagy Kis. melyet a hainburg-bécs-korneuburgi neogén.

Miként a Magas-Tátrában. Elfordul hatalmas rétegekben és fejtik részint nyílt vágáshelyeken. s Komhuber: Yerhandl. az utóbbiak a teljesebb másodkori rétegsorral a hegység szegélyét kísérik. Kis-Kárpátok földtani alkotásával jeleseink közül többen foglalkoztak. 1904. Széleskút és Ompitál között a gránit elé kanyarodnak és délnyugat-északkeleti tarajas vonulatokban alkotják a mészkhegységet. mind a külföld számos helyére. 14 kmétert sehol nem — halad meg. úgy Beck és Vetters a Kis-Kárpátokban azt tapasztalták. Több harántos. Ásványokban a vármegye bvelkedik. a szigetségeken széltl össze-visszaságban felhalmozott halmokkal barázdált rónaságaira. 4 a vármegye ásványai. tet. és 1920. tátraalji rétegalakulásban az alsó triász rétegei között eruptív kzetek (melafir) fordulnak el. így dr.és kristályos palákból álló tömegen a permi.és durva mészkbl álló képzdmények és a leülepedésük korában már kialakult hegységet szigetszeren vették körül. Ezek a rétegek nyugati és északnyugati hajlásúak és egymásra torlódott rétegboltozatok (antiklinálisok) pikkelyeivel építik fel a hegységet. bútorboríték-tábláknak. között ingadozik. Eme strotograpkisch-tektonische Studie Beitráge zur Palaeontologie und Geologie ÖsterreickUngarns und des Orients. hegység elbbi déli részét gránit és kristálypalák alkotják. Racksturn 748 '"/. részint tárnákban. itt is a sedimentumok magastátrabeli és tátraalji alakulatokra oszthatók amazok a triász rétegei nélkül a hegység belsejében találhatók. A A A Ásványok. mert a pozsonyi alagút fölötti úthágó nem annyira ilyenül. Wetterling 724 "1 és a Burián 761 W!/ ennek kulmináló csúcsai. Északkelet felé ismét alacsonyabb a gerincz. mely nem spala. egyenletes háttal délnyugatról északkelet felé fokozatosan magasabbodó csúcsokkal: Zergehegy 439 nif. szigetekként emelkednek ki. mely két hosszanti repedés vagy törés mentén emelkedik ki a környez lapályból. XVI. zu . A tulajdonképpeni Kis-Kárpátok a Dunától Konyha-Ompitál szélességéig terjednek. melybl a brezovai hegység. majd mocsaras. legújabban Beck és Vetters írták le tüzetesen egy szép nagy- A l A A A A mérték geológiai térkép kíséretében. mindennem dísztárgyaknak. A Dunától ága. Kis-Javornik 595 "?. a regényes fekvés Máriavölgy hegységében. mely Pernek és Bazin között az egyetlen országútat áthozza a hegységen. Az eoczén-rétegek nyugatról és a neogén harmadkori konglomerát agyag. IV. Uhlig a Magas-Tátrában.. úgynevezett leveles hasadás szeli át az egészet. Diliuviális homok és lsz fedik a hegyaljának harmadkori rétegek alkotta hullámos felszínét ós észrevétlenül mennek át a folyómelléki. hogy a gránit. Mély nyergek nem réselik a tulajdonképpeni Kis-Kárpátokat. Bd. Leipzig. az utóbbi egyszersmind az egész hegység legnagyobb magassága. a Kis-Kárpátok hosszú12 km. XX. Smelech 709 " /. 527 mi magasságú. 35 km. majd homokos jelenkori (alluviális) folyóvíz lerakta. széles. Wien u. mely egyúttal legmagasabb orma e résznek.és hasz. 2 Heinrich Beck u. d.és talajburkolatnak s utak készítésére. NE. Viszoka 754 "V. hanem a liászmész-képzdménynek egyik tagja. Ez a halomvidék a hegymögi (Zahorje) terület Nyitrában. mint a Kis-Kárpátok folytatásai. . Baba-hágó ellenben. dolomitból és mészkövekbl. Ez ásvány jól felhasználható iskolai írótábláknak. Ver. Csallóköz hullámtérszinén legbájosabb a diluvium és az alluvium elkülönítése. Dr. triász. Fehér-hegység triász. Pettko (1856). 3. lépcsknek. Pressb. kivált Szerbiába kiviszik. melyek a tulajdonképpeni Kis-Kárpátok nyugati peremét alkotva. 1859. a szélessége 10 hegység északkeleti végéig 55 km. - Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. a Nedzsó* és a berenezeváraljai mészszirtek. Kis-Kárpátokban hasonló kzetek vannak. hosszan ismét a Fehérhegység veszi kezdetét és 20 km. 3 Mind a bel-. Els helyen említjük a fekete palakövet.és jura-rétegekbl áll. mint inkább a dévény-pozsonyi 343 '"/-rel kulmináló szigethegy választékául szolgál. Erddy-hegy 472 '7. palákból. mint a Magas-Tátrában miként Prof. agyagpalából ós márgapalából való üledékei nyugszanak. 1:75000 mérték földtani térképpel. mentén nyúlik el. . 73. f. (jura) periódusok kvarczit-homokkbl és konglomerátból. toktól (morva-magyarországi határhegység). Komhuber. Hermann Vetters : Zur Geologie der klemen Karpatken.

Perneken ellenben behintve és vaskosan. a durvaszemcséj gránit ereiben. míg a scheelit Bazinban pyrittal a gnájszban. Ver.a füsttopáz. Az évi termék összesen valami 26. Verhand. des Vereins f. 24. sugáros és garmadás csoportokban található. Nem ritka e helyt vidékén sem ismeretlen. XK.000 korona értékben. Perneken a kvarczczal. Kornhuber Verhandl.693 D méter esik. vasércz (limonit) Modortól nyugatra. Naturkunde zu Presburg 1856. melyek szívesen vásárolt tiszta aranyat eredményeztek. 62. kbányában került el. meg lemezes kristályokban található. hanem nagylemez szép ezüstfehér táblájú is. mely grafitpalában Bazin. NK. Hutterkbányában. Pernek vidéke általában szapora némely ásványfajokban. néha garmadás alakban jelentkezik. Verhandl. Széleskút vidéke szintén termel néhány ásványfajt. zu Presburg 1856. f. zu Presburg 1857.862.s nemcsak az alagút és a Rozália-kápolna között a vaskéneg talkos agyagcsillám-palában jelentkezik. mely itt behintve s vaskosan.a közönséges földpát sem. Dévény és Dévénynjíálu közt konglomerat. milyenek az . I. milyen a chlorophacit. a galenit. : II. Kis-Kárpátok nyugati részén. az alagúti határában az arany sem. kertben. calcit és seladonit is chalcedonnal és kvarcz•czal.és mkövet szolgáltatja. Az antimonit a gránitkzetben Bazinban termeldik telérekbl. E területbl Czajlára 721. válogatták ki a törmelékbl s dolgozták fel az ekkor már düledez zúzómvekben. I. kvarcz egyik változata mint a chlorit-csillám teljesen új faja jelentkezik. Stomfa. 2. hol vaskosan. Almáson fordul el. Pozsony. Czajla község környékén is szapora a vasnevezett három község vidékén 1. Perneken pedig igen finoman a kovagban elosztva s gyéren behintve jön el. Ugyancsak itt találtatik psilomelan is. a stomfai uradalomban sötétszürke márvány fordul el. a korallszirtekhez hasonlóan alkottak.604. 16. ' A A A A 4 5 c 7 Verhand. Pernek calcit vidékein jön el. az utóbbi helyen nem ritkán tiszta minségbenfehér szálas minségben Dévényben. Hajdan a Csallóközben virágzó aranymosások voltak. mint Limbachon. de lemezek és jelen század közepén már csak a jobb darabokat pikkelyek alakjában is. E kzet. továbbá a Mély-út közelében az egykori Strasser-. Bazinban található még ezeken kívül a chlorit is. de Perneken is.és gnájszgörélylyel együtt. mely itt több érdekes sajátsággal bír sugáros. Ugyanitt található prehnit. zu Presburg 1857. 5 s kristályai néha igen jól kifejlditek. des Vereins f. Az eucamptit ugyancsak Pozsony és Récse között s az alagútnál is a kisszemcséj gránitban lemezes alakban. Ez Bazintól északnyugatra.arzenopyrit. Dévény. itt 10 12 méternyi vastagságban kínálkozik bányászásra.185 D méternyi területen a kéneg. mely itt barna és fekete kis jegeczek alakjában mutatkozik. t. gránit és homok közé szoruló lajtamész a legjobb épít. Duna fövényében is mutatkozik s nyilván alpesi arany. Borostyánk és Lozornó határában a meszes liaszpalák mangánérczet tartalmaznak. Pozsonynál .: Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. 3 'Gyakori a grafit. des Vereins f. d. a szétomlott melaphyr-mandolak egyik telérében. . 6 Nem ismeretlen a vármegye . pyrittal barna •és antimonittal. finoman beszórva mutatkozik. 7 Más helyeken. mely egyébiránt Pozsony Pozsony és Récse között s a pozsonyi szlkben és gránitban szabálytalan teléreket alkot a kálicsillám (muskovit). A fehér antimonércz (valentinit) e vidéken telérekben. . Naturk.629 és Bazinra 250. kristályosan Párádon található. a szfalerit. 7. milyenek a vasJcéneg (pyrit). vaskéneget ki is aknázzák. vagy csak fuvalatképp. a vörös antimonércz (pyrostibit) s a scheelit. melyet meszet kiválasztó tengeri algák. II. Végre mindezeken kívül említjük még a A A — A A sr A A A A . garmadás és csillagos csoporcervantit néha meglehetsen tokban. senarmontit e helyt valószínleg az antimonit átváltozási terménye. n. e nemes fém a zsírk ereitl átjárt bomló gránit kvarezteléreiben. mely a melafir közelében átváltozott olivin a delessit. tömegeket alkot.683 vörös antimonércz Perneken métermázsára tehet. E két hely még egyéb ásványfólék lelhelye is. most Dubskygránát fajaiból pedig az almandin Récsén a kisszemcséj gránitban. mely itt gumók alakjában melafir-mandolakben fordul el. Modorban feltnik az aventurin gránit.és hajalakú jegeczekben. mely itt a chloritpalában. Bornit a Klokocsáva-hegyen Losoncznál. 2. A vaskéneg Bazinban chloritban és agyagporphyrban rétegesen s a fillitben vastagon szerepel. Pernekre 631. A gránát nevezetes nagyságban felmerül Pozsonynál az ú. Cseppk Detrekszentmiklóson képzdik a falu mellett lev barlangban.

d. Ver. hogy itt a fekete szénnek eddigelé 5. névszerint Bsnél. továbbá az Almási. 15 Megjegyezzük.4 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. sz. 315—317. IV.) 13 Lásd Staub Móricz czikkét A tzegtelepek kutatásának fontosságáról. hol vagy 968 holdnyi területen átlag 4 lábnyi vastagságban s Várkonyban. kagylóstörésben viaszszerleg fényl lignit. 13 súri tzeg égési értéke 1580. Stomfai és Beszterczei patakok. 27. II. IV. a Széplakutezában. szintén kútásás alkalmával. 9 Továbbá a Marczal-.093 hektár tzeg van. 10 11 Verhandl. 252 sz. a Párnát magába vev Tirnava s a Gidra vagyis Czi/fen-patak. 7—8. NK. a Term. Mindezek nyugati és délnyugati irányban futva ömlenek a Morvába. i. kissé merev. hol mintegy 300 holdnyi területen. II. 1 1 — — — — tarthat arra. Pr.) . d. hol valami 400 holdnyi területen 5 6 lábnyi vastagságban található.) 12 Thenius szerint Magyarországban Horvátországgal együtt 42. 1858. 584 597. hogy nem tekintve a tzegeknek tisztán gazdasági jelentségét. zu Presb. Kék tályogon néhány vonalnyi vastagságban mutatkozott itt egy sötétbarna. 35—36. a Polána vagy Spaczinska-patak. derén Verioerthung in der Industrie. XXIV. Verháltnisse. h. österr. hol 17° mélységig próbafúrást is tettek. 1892. tud. zu Presburg 1859. a mai Stefánia-utczában lö ölnyi mélységben. a rétegek hajlásának megfelelleg keskenyedik. f. mi a vizek ellenkez irányú levezetésére volt határozó. mely egyszersmind megyehatárul szolgál Nyitra felé tle délre a detreki. 11 A tzeg több helyt jön el. Kis-Kárpátok vízválasztót alkotnak hegység folytonos gerinczet alkotva. 11. XXIV. 1 * Súr közelében lev Szilfamez tzegének égési értéke ellenben 2390 hegységnek A A felel meg úgy. — — semmi nyoma sem fordult el. P. 136—142. 14 Mack és Bauer vizsgálatai szerint. Morva legnagyobb mellékfolyói Pozsony fell a Miáva. valamint a Királyfalvai meg Dubovai patakokat magába foglaló Modrapatak és a Csádé egyesülésébl keletkez : A A A . 35. 16 A vármegye folyóvizei. h. m. i. Ugyan A tzegtelepek értékesítése Németországban. Naturk. 1857. E vármegyében tényleg. NK. a konyhai és perneki vizekbl keletkez Maiina. Ver. A vármegye hegyrajzi alakulatának alakitól ag kellett hatnia annak sajátos vízrendszerére. XXIV. Chemiker. III. vagyis a hegyeninneni folyóvízvidéke. 2. 8 Ugyancsak Pozsonyban lignit nyomára akadtak. Ztg. Bláva. Ellenben a Vágdunába szakadó folyóvizek a Kis-Kárpátok keleti lejtirl futnak le délkeleti irányban. emez a Vágdunát táplálja akképpen. Correspondenzblatt des Ver. Ver. a pozsonyi és a bécsi medencze között. zu Presb. A 8 9 Kornkuber : Die geol. 1863. ül. Monarchie u. i5 U.zu Pressb. Palás-leveles barnaszén nyomai mutatkoztak Pozsonyban az Esterházy-téren is. 1892.-ung. f. o.und Techniker-Zeitung VIII. része lesz majdan ama sikerekben. vagyis a hegyentúli. évf. 11 ölnyi mélységben. 2. f. széleskúti és rohrbachi patakokat magába egyesít Rudava. hogy az azoktól levezetett vizek még csak a vármegye határain kívül egyesülnek újból a lassan hömpölyg közösen levezet nagy csatornában a Nagydunában. közzétéve az Alig. (TJeber die Torfmoore der oest. Nagyon valószín azonban. d. melyeket a hazai tudomány éppen a tzegeknek nem csupán felületi flórája. továbbá Szentgyörgytl délkeletre a Súrerdben. i. Verhandl. Ver. meg a Kis-Kárpátok keleti. közi. hol kútásás alkalmával ölnyi mélységben ya 1 lábnyi vastagságban jelentkezett. 16 Ilyenrl híreszteltek 1857-ben Cseklész vidékén. d. 12 mindazonáltal mégis e vármegye is számot barnaszenet és a tzeget. 4 — 5. vagyis 33 mázsa tzeg megfelel egy harmincz hüvelykes fenyfa ölének. Amaz a Morva-folyót. A szép és igen hasznavehet barnaszén 30 40 ölnyi mélységben Haszprimka táján található. 1857. : : : — 254. Ugyan A hazai tzegtelepek kutatása. Naturk. 191. vasútnál lignit-nyomokra. hogy mivel fekvése. NK. II. Mindez a hazai tzegtömegnek ugyan nagyon csekély százalékát teszi. (Verhandl. a földtani vizsgálatok szerint azonban az eredmény minden reménve nélkül.esse 185/. mindössze két külön folyóvízvidék van: a Kis-Kárpátok nyugati. f. f. 60. (Verhandl. 10 De Nagyszombatban is akadtak kútásáskor a is. hanem az azok aljában eltzegesedett egykori flóra mikroszkópi és mikrochemiai tanulmányozásával aratni fog. ha a Dunába öml Károlypatakot és a Vödriczet nem számítjuk. egyes kisebb hegycsomóival és több rövid oldalágaival csupa harántvölgyeket mutat. 5 6 lábnyi vastagságban. hogy belle 22 mázsa ér föl ftési hatályra nézve egy harnüncz hüvelykes fenyfa ölével. zu Presburg 1859. 1892. Vármegyei tzegtelepeink is adatokat fognak szolgáltatni hazánk területének biológiai ismeretéhez. keleti irányban. egészben csak jelentéktelen kiterjedés.

hogy e szigetség a Nagydunától a Kisdunáig folyton való s csaknem egyenletesen lejts terület." (Földes Fels-Csallóköz árvédekezésének tört. homok. A mi ma összefügg egész. mely már Komárom vármegyében a Vággal egyesülve. Az itt véghezvitt keresztlejtmérések kimutatták. a negyvenes években már Holt-Dunává lesz. nagy ágra : A A A A A A Állóvizek. Nagyobb állóvize sincsen a Csallóköznek. . 34—41. A vármegye állóvizei. mikor majd csak vékony vízfonalként fog az alluviumban kóvályogni.). E mellett mennél inkább növekedett a sziget zöme. közelebb jutottak egymáshoz.s séges sziget a XIII. hogy közönséges hajóvontatásra sem alkalmatos többé. . hogy a szárazabb idk beálltával aztán újból kiszáradjanak. Verhandl.s alább a Feketevíz is szakad. ö. földrészek folytonos sülyedése és fölszaporodása következtében az apró görélyzátonyok évrl-évre növekedtek. páratlan kiterjedés. ma egykavics-.Csallóköz árvédeke: — : zésének története.519 hektárnyi (1885 km 2 . 19 Csupán a tavaszi hóolvadás vagy a tartós es szokta idközönként a mélyebb földteknket víz alá borítani. Vili. hogy végül mint ilyen is megsznjék. melynek erosiója a balpartot. 20 7. hanem a sziget növekedésének arányában fogyott is. mely manap is környezi észak. mint az a száz meg száz más sziget. melynél fogva vízválasztó dombvidéke nincsen. Azonkívül v. hogy kontinensünk folyóvízrendszerében. hogy az egykor termékenysége miatt „Aranykert"-nek nevezett földdarab szigetvilág volt. Csallóköz északi részén elbb-utóbb egyesülni fog a nagy szárazulattal s a jöv nemzedékek bizony csak a múltnak írott emlékeibl fogják tudni. Úgy tekinthetni. vármegye szigetséqe. 5 Dudvág. melybe még a Sardpatal. mint a hatalmas Duna folytonos geológiai mködésének. Ma már annyira sekély és iszapos. 19 1854-tl fogva folytak a Csallóközben a vízmentesítési munkálatok.. st nagyobb folyóágak szelték át 18 s öntözték termékenyítleg. k. hogy mindjárt Pozsonyon alul a Duna a Nagydunára és a Kisdunára. alakul a földtani képzdések egyik legfeltünbbike. hogy míg azt a régibb századokban száz meg száz vízér. zu Presbitrg. minek következtében a gyorsan lefolyó árvíz a Nagydunából önti el a területetet s nem a Kisdunából. században még szigetcsoport volt. mondhatni. Hajdan ez a nagy térség összefügg két A szigetség. annál kisebbre szorult a Duna legkülsbb ága. A hatvanas években hajózta körül a Csallóközt igen magas vízálláskor utoljára Pozsony vármegyének és a Dunagó'zhajózási társaságnak vegyes küldöttsége. de nemcsak kisebbre szonút az. Csallóköz emez alakulásából kell megfejtenünk. Ez volt a török világban az Érsekújvár felé tartó segédhadak útja s még korunkbeli emberek is emlékeznek arra. területét dél fell. addig ma már. des Ver. melyek az állóvizek elvezetésére s a posványok kiszárítására czéloztak.) Az azután való idk árvédekezési és különösen az 1887-ben megalakult „Fels-csallóközi ármentesítési társulat" munkálatairól 1. tehát a nagy szárazulatot támadta meg. Területe 188. Csallóköz éppen úgy keletkezett. bven és hitelesen Földes Gyula müvét Fels. hogy rajta vontató gzösök jártak. 1864-65. 8. Akkor arról gyzdött meg a bizottság. Egyedüli mocsaras vidéke a Sárréten található. másként Érsekújvári Dunaágra szakad. vármegyénk határpontján jut a Kisdunába. 17 Századunk els tizedében mint tisztításra szoruló hajózható víz van említve az iratokban. {Csallóköz vízmentesítése 1854 64-ig. A régi térképek e Dunaágat még mint Fdunát tüntetik föl. tört. alig van megnevezésre méltó vizerecskéje. a tkési vízér kivételével. Magyarország régi vízrajza czím munkáját.) s mintegy 200 helység s népes puszta fekszik rajta. míg a köztük volt dunai ágak s erek mindinkább eliszaposodtak s végre teljesen eltntek. hordalékjai folytonos lerakodásának következményét. E sziget akkora. Nagyduna Dévénytl Ásványig mintegy 60 kilométernyi vonalon szegi be várme- A gyénk 6. de kivált dél fell. 1. mely a Vaták. De földtani alakulásából kell továbbá megfejtenünk a Csallóköznek azt a tulajdonságát is. 18 Mindezekre nézve lásd Ortvay Tivadar dr. az félezer évvel ezeltt még darabokból állott. Patonyok és Udvarnok községek határai és a Kisduna között terül el s ma a népes Csallóközben mintegy tisztás helyet mutat. Naturk. az e vármegye déli területét alkotó s részben Komárom meg Gyr vármegyékre is kiterjed Csallóköz. 17 Nincs is már távol az az id. mint Vágduna szakad a komáromi várfok alján a Nagydunába.hogy ez az ág aránytalanul nagy költséggel sem lenne többé hajózhatóvá tehet. f. 20—21.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. az érsekújvári ág. lejtés északnak és keletnek tart. 20 Földes : Fels-Csallóköz árvéd. Az által.

lápos réten fakad. a nélkül. azonkív. Orsolya-apáczáknak tulajdona.vagy kéntartalmú hidegvizek közé tartozik. Szentjános. a Verhandl. csúz. Ver. Régibb térképeken mint lacus Peiso meg is van jelölve. 1858. A Kis-Kárpátokon innen fekv területen a Súrerd Súrrét mocsaras területe még mindig valami 2164 katasztrális hold. XXIX. hogy ez elnevezésnek oly történeti jogosultsága volna. Classe d.: 6 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. görvélykór. fiir közöttük van jelentéktelen mennyiség szénsavas vasoxydul. Pozsonynál a Zergehegy aljában 600 bécsi lábnyi látogatott kies tengerszin (Adria) fölötti magasságban. színtelen és szagtalan. Naturkunde zu Presburg 1859 évf. Még a múlt század harminczas éveiben alig volt itt más szárazföld. Ma már lassan. nádas láposoktól keresztül szelt hansági rétség. Akademie dir Wissenschaften 1858. volt. 36. Közzétéve. III. Vize tiszta. 21 -- Bredeczky Kornhuber : : Ver. éppen a Vaskút nev nyári mulatóhely mögött lev két tó mesterségesen készült s eredetileg a vödriczvölgyi malmok számára használt vízgyjt volt. az mind kisebbszer és idközi.. mely azonban ma már csak nyaralóul szolgál s a pozsonyi Sz. E víz hosszabb állás után barna csapadékot hagy maga után. Ezekhez járulnak kisebb-nagyobb idközi gyarapodások esvizek és hóolvadások. Ez a nagyrészben mocsaras. . 23 Bauer és Weselsky vegyelemzése szerint e víz alkotórészei szénsavas sók. átlátszó. de következetesen szárad. Untersuchung der Mineralquelle des Erzherzng : Stephan-Schwefelbades zu St. Azonkívül L Verhandl. mint a milyenben azt a régibb írók Pozsony városával összeköttetésbe hozzák. 24 melyet ivásra s fürdésre használnak s kivált köszvény. Ily kisebb állóvizek találhatók Búrszentmiklós és Búrszentpéter vidékein. 1. Georgen in Ungarn. miután a Duna balpartja nem tartozott a rómaiak birodalmához. kisdunamenti hátsóbb részét már eke alá fogták s szaporodnak rajta a majorok és szállások. légmérséknél. A mi van. Ásványvizek. hol malmok számára váló víztartókid szolgálnak..naturwiss. zu Presb. hogy a vármegye bennök gazdag volna. 1. melyek némelyike nagyobb terjedelm. XXXIV. a káka s nádas. zu Pressb. A Kis-Kárpátok keleti lejtjén ismertebbek a szentgyörgyi és a bazini ásvány-források. sz. kaiserl. Égvényes kénes hideg víz. III. Sitzungsberichte d. A Súr kétségtelenül egy régebben itt állott tóvíznek a maradványa. a hegyi liget szélén. 58. Az az állítás. d. Hmérséke 12 99° R. 21 azonképpen tarthatatlan.. légmérséknél. : srn . f. meg egyéb vízi növényzet dús termhelyei s a kuruttyoló békasereg kedvelt tartózkodó tanyái. M6. úgy hogy e mocsárnál idnként áradásokról lehetett szó. de közönségesen csak Vaskút néven ismert vasas forrás.) 24 Vegyelemezte Bauer Sándor dr. Hmérséke 9'2°R. a túzokok és gólyák népes tanyájaként volt ismeretes. - - Beitriige zur Topographie des Kó'nigreichs Ungarn 58. évf. s melynek ármentesítése most van tervbe véve. a Mária-fürd. {Verhandl. évf. mely a várostól félórányi tó . Lévárd. lép-. 22 A Pozsonynál a vödriczi völgyben. aztán némely cklorösszeköttetések a kénsavas sók nyomaival. d. 585. Nevezetesebb a bazini vasas forrás. 1858. Georgen. évf. Keleti oldalán történ lefolyása a Fekete víz. a szentgyörgyi patakból veszi. A mi a vizek e fajtájából található. A Kis-Kárpátok nyugati oldalán. 16'5° R. 8. Wissenschaften 1859. mint a körülsánczolt szénakazal-helyek. Laksárújfaln környékén szintén található néhány kisebb vízmedencze Malaczka mellett a Búrerdben a Mahorlome. Közelebb a városhoz. Akademie d. moly a kisdunából kapta rendes táplálékát. 192. 29—36. a limbachi vagy grinádi patakból. az a vas. Das Moor „Schur" bei St. májbajok és verczéri pangások ellen sikeresen alkalmaznak. De említhetk ezeken kívül a rohrbachi és a lalii tavak is. Ásványvizek tekintetében sem mondható. 23 Vize tiszta. Nagyobb állóvize egyébiránt a vármegye más vidékének sincsen. kénesszagú. Magasfalu. A szentgyörgyi István-forrás a város közelében. kais. íze gyengén összehúzó. Naturk. Vereins /'. Pr. 19 44° R. van egy másik vastartalmú forrás. A vármegye ásványvizei. A malmok megsznte óta e tavak az eliszaposodásnak vannak áthagyva. hogy már a rómaiak lecsapolták volna a Galerius császár alatt eszközölt csatornázás útján. Ztg. 1858. nevezetesen a Miáva és a Stomfapatak közt lev részen. Táplálékát e mocsár a Kis 7 Kárpátok keleti lejtirl folyó patakocskákból a czajlai völgyben lefolyó Opatakból. idült br-. Bahno és a Rakarna-tó. közzétéve a Sitzungsberichte der mathem. Xaturk. valamint a Duna és a Morva alsó lapályain gyakoriak a mocsarak. d. a nyáron elég és hs Vödricz-völgyben van ivásra és fürdésre berendezve a Ferdinánd királyról elnevezett. II. IV.

közi. a jégessöké 4. tengerszin fölötti 700 lábnyi magasságban. 13-án. (C. IX. a nyugatiaké 318. évi följegyzések szerint ez évben egész januáriusban szántottak és a fák levelezni kezdettek. Xaturk. (Kornkuber Die mittlere WindesricMung zu Presburg im Jáhre 186. a mennyiben a pozsonyi gyárvilág koromfüstjét és kellemetlen. tehát a természetnek a téli dermedtségbl való megelevenedése. tud. a Kis-Kárpátok Jahodnisko nev hegyágának keleti oldalában. Hmérséke (szept. Legszélesebb a márczius júniusi. Olykor a kés októberben is meleg napok vannak. Miután ugyanis az uralkodó szélirányok a nyugati. 27 31. Naturk. 25 9. Verhandl. de hmérsék-változásai mégis igen föltünek és rögtönösek. ha e tekintetben egyéb ellentétes széljárások a légköri csapadékok alakulására kedvezbben nem hatnának.és kénkovandbányában fakadó ásván} forrás. üde helyen. csapadéka. barna csapadékos.) 18-án Modorban. 1-én) 8 75° C. maximuma 42. 1857 II. (ü. Égalj tekintetében a vármegye jelentékenyen befolyásolva van hegyrajzi alakulása által. (U. f. által kiadott — : — — — — : 29 Decz. E vármegye ennélfogva valószínleg a legszárazabbak közé tartoznék. Mathematikai és természettudományi közlemények 1865 évf. mivel ezek a sokszor valóságos orkánként dühöng északvidéki szelek bizonyos évszaktól függetlenek. a nyugatészaknyugati. a felhsökét 99*1. Általuk a széljárás nevezetes módosulást szenved. a jégeskét P7. XXVII. széljárása. Mind a déli. vármegyére mindenesetre jellemz. a zivatarosoké 20 s a viharosoké 5. egy elhagyott antimon. kivált vasas tartalmát. 20 Az 1856. Még az északibb vidékeken is néha november derekán illatos ibolyák díszlenek a szlkerekben. T. mégis más évszakokban elmozdítja a csapadékot. a kovaföldes agyagpalának köszöni. nedves gzöket hordanak. Nyáron meglehetsen látogatják.) 27 Rothe dr. 1895. 30 — 31. úgy hogy a füge és a gesztenye a szabad telelést is eltri. a havas napoké 19. Az évszakok átmenetei nem rendesek. a perneki határban. szagtalan. o. keleti szél. a derültekét 692. IX. kissé összehúzó íz. zu Presb. mely ásványos. (Beitrdge zur Meterologie v.és jégolvadás.) Újabb adatok szerint Pozsonyban a felhzet évi középje 5'5. Van 48 vendég. 1866. szénoxid és szénhidrogén gázait a városra irányítja. 2 * 1894 nov. évekbl)31"5. 29 Az 1788. az északnyugati. A hegység e védelme pedig annál jelentsebb. 25 : Akad. szép. E forrásvíz az anhalt-bernbnrgi herezegségben lev Alexisbad és a Muskauban található kénsavas vaséiecset tartalmazó vizekhez hasonló. közétéve a M. Pozsony város szélnélküli napjainak száma egy-egy évben alig öt s azok is szeptemberre esnek. legcsöndesebb a július szeptemberi idszak. Rothe Beitrdge zur Meteorologie von Presburg. bár nem oly hideg s zord. f. Vize. Term. Presburg i. (Valló S. mint emez s csak annyiban kevésbbé ártalmas. a délieké 57. a ködös napok középszámát (1856 65. a deresekét 15-2. IX. az északnyugatiaké 179 és a nyugatiaké 361. februárban a mezk r - E s ha J |at - A A A A — A — Hasenfeld Manó A Perneken találtatott ásványforrásnak helyrajza. meredek sziklahegy aljában fekszik s a közellev erdség miatt kellemes tartózkodó hely. évi megfigyelések szerint az északi szelek számának átlaga 56. a mennyiben a sarki szelek közt legritkábban mutatkozik s közönségesen 24 óránál tovább nem tart. a csapadék összege 629. d. d. vízgz. a félderültekét 1970 ra határozza. átlátszó. az északnyugatiaké 100. az ess felhket az északi széllel versenyezve zi el s épp oly szárító. évi megfigyelések szerint az északi szelek száma 52. Ver. 71 75. az északkeleti. 52. mely április közepe tájára esik. 11 évi megfigyelési adatai alapján Pozsony közepes évi páranyomását 3*313 párisi vonalra. Említend még a vármegye hegyentúli járásában.és 12 fürdszobája. Ver. zu Presb. st veszedelmes nitrogén.^ a vármegyét tényleg a három utóbbinak csapásai ellen a hegység ellenálló bástyája védi. a levegnek közepes évi nedvességét 73'10° o-ra teszi. Magára Pozsony városra a déli szél azonban kellemetlen helyi hatással is van.) Az 1856 1865. 27 Különben mind a déli.: Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. A csapadékos napok száma 131. st hervasztó. az északkeletieké 141. Kis-Kárpátok tényleg nem kis hatással vannak a vármegye légtüneti és égalji jelenségeire. hogy alig van tökéletesen szél nélküli napja. III. 27—29 11). mind a nyugati szél jótékonyan szelídíti a Kárpátoktól jelentékenyen föltartóztatott északi szelek fagyos zordonságát. mind a nyugati szelek meleg. Egálja ugyan egészben mérsékelt.) Verhand. A vármegye égalja. 24 Olykor a Súrban deczember közepén a mocsári gólyahír (Caltha tpalustris) kinyílik. h. 22 26 11. 7 távolságban kies. o. déli szél a vidék kitavaszodására is kihat. s bár maga a déli szél nyáron szintén nagyon szárító.) . folytonos széljárások miatt nincs is aztán Pozsony vármegye egáljában állandóság. tiszta. II. a nyugatészaknyugatiaké 80. mert vele együtt jár a hó. a keletieké 63.

hogy itt nemcsak. (Verh.). A caryatengerparti gyantás feny. A jég 30-szor január hóban. Naturkunde zu Presburg. tört. most Frigyes fherczeg palotájának kertjében. hirtelen nyári hség váltja föl. Ennek évi középmérséklete 102. d. C. 33 A fák és növények meghonosítására a Pötsen-szigeten. 30 — 31. 34 A khinai eredet hortenzia gyönyören virul a díszligetek fakömyékezte helyein. maximuma 26-230 R. a Bimbóházak vidékén. továbbá a hajdani Pálfty-palota kertjében.) 33 A hatvanas években kísérletet tett e növények meghonosításával ifj. Rothe dr.) 36 Carya álba. és Term. mikor a Duna kétszer is befagy. tud. a déleuropai Judásfa (Cercis siliquastram L. V.). már csak azért is. a trópusok batatái. coccinea és palustris azonképp jól tenyésznek. Ez egészben véve csak középszernek mondható. mint 1892 93-ban. földtani. most Schiffbeck-Stabwasser-féle palota kertjében. közi.) A hetvenes években Zichy gr. 1860—61. A májusi fagyok nagyon veszedelmesek a veteményekre. Közölve i. virágoztak. : in Presburg. 70. 1873—75.) közölve a . (Hasznos mulatságok 1788. 30 Gyakran a tetemes hideget. és a Convulvulus tuberosus L. mini mondottuk. minimuma —11-14'' R.) és keleti tújafa (Thuya orientális LO. Ugyanezt mondhatjuk a perzsiai eredet orgonafáról (Syringa vulgáris L.). I. 13-szor márcziusban. 1891. elindult pedig 29-szer februárban. Verhand. maximuma 33 0. 1. d. Versuche zur Acclimatisation von Pflanzen Naturk. 3° 31 — : : : — — - 37 Rowland W.>'9. 31 A vármegye hmérsékletének jellemzésére fölhozzuk itt Pozsony városáét. Hol azonban a hegyek közt a gránit és diorit légköri befolyások következtében szétbomlik. 2-szer deczemberben. 35 E szép dísznövényrl tudjuk. IX. E mellett kívánjuk fölVegetat ionsbeobachtungen zu Presburg wáhrend des említeni Holuby J. hogy a Klímából s Japánból hozott bálványfa Ailandus glandulosa Desf. 10—15. közi. Nirschv István jeles mkertész. 32. 37 10. f. a lefügg sofóra (Sophora japonica pendula L. Az amerikai tölgynemek. továbbá a hajdan Esterházy. a hajdani primási nyári palota. új évf. a városi díszligetben és hegyi ligetben tett kísérletek megmutatták. 547. Verhand. hogy az 1790-ben érkezett Kh'nából a londoni Kewgarden híres botanikus kertbe. 96 107. agyagos és hideg. Közölve Verhandl. az 1829 30-iki évben. 11. évf. 155—156 Földes Gyula hivatalos statisztikai közlemények és magán gazdasági naplók alapján összeállított kimutatása szerint 77 év alatt 52 évben volt s 25 évben nem volt jég a pozsonyi Dunán. a Batatas edulis L. hol a talaj többnyire kövecses. 1856.. hegyek közt. 52 évben átlag 35 napig állott évenként a jég. (Beitrage i. sulcata. márczius 29-én pedig a mandula. különösen a Quercus rubra. microcarpa. szerint Pozsonynak 15 évi (1851 65) középmelege 8 01° R. nemkíüönben az amerikai kris. a füge és gesztenye eltri a szabad telelést. 32 A A A A Hasznos mulatságok 1788. fajok 3G már az els nyáron tönkre mentek. a japáni birs (Cydonia japonica). hanem a forró égaljak. 1831. a teljes virágú chinai mandulafa (Amygdalus chinensis íiore pleno). zu Presb.) és a kis-ázsiai eredet vadgesztenyefáról (Aesculus hippocastanum L. termékenysége csekély. vízrajzi s égalj i viszonyok szerint minsül a vármegye talajának termképessége.) ?A Mint nevezeteseket említjük a hajdani Grassalkovich. h. vadgesztenye egyáltalán gyönyör fadísze e vármegyének. minimuma 16 2. amara. ott jó szántóföldekre találhatni. 398. 8-szor februárban.) Egy 1788. Kornhubernek Die klimatischen Verhaltnisse zu Presburg ivahrend des Jahres 1856. Húsz évi — - — - a föld term5ge ' középmérséklete pedig A vármegye éghajlatának jellemzésére fölhozzuk még. Ver. a szlhajtások oly nagyok voltak. nálunk könnyen meghonosíthatok. ma katonai kórház kertjében. s viszont vannak oly évek. C. 1860-61.s baraezkfák virágoztak. fleg a szlkre. mikor a folyam éppenséggel nem kerül jégtakaró alá. (L.) 32 Az ötvenes évekbl igen érdekes éghajlati följegyzéseket köszönhetünk dr.és diorit( ( . 35 Persze vannak fajok. (Term.. 8-szor januárban. I. tud.8 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai.és zürgelfák kitnen tenyésznek a belföldi rokon fanemekkel szemben. A küls színére a mi fekete erdei fenynkhöz hasonlító Pinus taurica ugyancsak jól érzi magát klímánkban. porcina. 1. E közlés több egyleti tag közremködésének eredménye. 1-szer novemberben állott be. V. XXIII.). Pozsonyban a hegyi ligetben. a városban szerte mindenfelé gyönyör példányokkal. Naturk. leghosszabban 99 napig. C. következ közlését Jahres 1856. d. III. czifferi kertészete. mivel meg mívelése nehéz. XXIII. A vármegye földjének termképessége. C. a kanadai vasfa (Gymnocladus canadensis L. zu Presb. h. Ver. fleg tavaszkor. Gránit. 398. 135-136. évf. évi följeg3r zés szerint azon tél legnagyobb hidege 5° Pozsonyban volt. f. a Pinus maritima sem boldogult itt. egész fasorokkal találkozunk. 13-szor deczemberben. Vannak évek. Vereins f. 74—90. melyek klímánkban nem boldogulnak. (Fels-Csallóköz árvéd. hogy a gerezdek is meglátszottak rajtok. most városi szabad téren s a vasút felé vezet úton lev sétányokat. évf.

s melyet már régibb idkben kerti kultúrákhoz.és állatvilág délkeletrl északnyugati irányban haladt. hol a termréteg vastagsága 4 5 láb is megvan.950 k. Éppenséggel híres a vármegyében az a televényföld. mibl Pozsony városára 1352. mibl Pozsony városára 24 51 km 2 esik. E földnem egy piszkosszürke. A kvarczhomokból és ritkás csiltömeg az édesla mrészecskékbl álló és szénsavas mésztl czementált vízi meszekre emlékeztet. kedvez Kulturterület. A - - - . de nagyon bomokos megmívelése e szerint nem jár lévén. Súr szélének talajába ültetett krisfa (Fraxinus excelsior L. a és gyümölcs. Modor területére 1000. fennen hirdetik az ottani vegetáczió nagy termképességét. s buja talajon kitnen síkságon. zu Presb. 1. A A A A Növényzet. Ausser dem leider schon verbreiteten und verderbliclien xanthium spinosum. a Duna szigetségein. valamint a küls és a nagyszombati járásban. st másfél lábnyira is megvastagszik a televény. Sajátos növényfajok.168 33 k. A vármegye kultur területe.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. 12. É mvelt területekhez képest azonban elég nagy kiterjedés a szántóvas alá nem fogott talaj is. A A A A A növési viszonyokra vall. hold. 42 Bewegung von so in Wiesbauer — aucli ím flabiete der Flóra von Presburg eme und Ost nach Nord und West wahrnehmen. hol a terület fölszínét a lsz borítja. hanem a mellett annyiban is fölötte tanulságos.915 k. nádas ezer holdnál több s leginkább az AlsóCsallóközben. hold esik. a mennyiben azt. Man kanu — 32. vagyis 39 km 2 terület esik. 18. Róla említést tesz Ballus Presburg und seine Umgebung 1823. Dunának Pozsony város területére es mellékágaiban termelt nádat a múlt évben is 149 frton árverezték el. technikai czélból lehántolt fák károsodását csakhamar helyrehozza az üde új ágképzdés. szlje. hold. f. púpos és mélyedéses tömeg szabálytalan gumóiból áll. Erdterülete 885 42 km 2 . 69. Besztercze. bár lassan. mely a pozsonyi járás hegyentúli részén Dévényújfalu. merben terméketlen föld 46.) írja Síid . Helyenként a Csallóköz földjét. a kívánatos televényföld keletkezik a mellett könnyen megdolgozható s elégséges kiterjedést enged a vetések gyökereinek. : — : f. televényrétege gyönge termereje hamar nehézséggel. 38 Sokkal jobb a föld minsége a Vág lapályán. a föld termképessége könnyebb módon fokozható. vagyis 2561 km 3 szántóföldje. hold. das vor weniger als vierzig Jahren Presburg noch ganz unbekannt war. A vármegye növényzete. Naturk. ugyancsak a termékenység rovására. vármegye növényzete nemcsak a fajok sokaságával. Mert ámbár maga a lsz soványságánál fogva kevésbbé jó termföld.) rendkívül . d. kertje. III. I. borítja a kavicsos altalajt. az állatok és emberek vándorlásával bizonyított nagy igazságot. Mondhatni. az úgynevezett Mátyusföldön. : ' 3S 39 40 41 Verhandl. Naturk. kicsinyben szintén megersíti. mibl Pozsony városára egymagára 6742 k. 4 5. L. holdat tesz. II. azonban Csallóközben némely helyütt csak 4 6 hüvelyknyi term televény kimerül. a kiszakadó erek s természetes csatornák partjain található. 1858. Véreim für Naturkunde zu Presburg 1856. fleg a Vág és Morva mentén. A növényzet jellege. 4 2 Ha vannak növé. Georgen. a mi mindenesetre jókora terület. hanem a fajok geográfiai elterjedése iránt tájékoztató adatainál fogva is fölötte érdekes. A n szl mezk . 41 11. zu Presb. a mennyiben a kavicsos területeket — . hogy Európában az élet a növény. de a Csallóközben is könnyugyan és meleg a föld. vakolataljra. bár az Alsó-Csallóköz némely részeiben egy. föntebbi számból 8411 hold 1405 ölnyi 2 terület tisztán szl. Ver.-t. dürfte unter anderen aucli die nun schon ganz in III. 39 Ott. Verhand. (Verhand. virulnak rajta. mivel terményeik nádfedésre. II. Mászt és Borostyánk között terül el. Növényzete ugyanis nemcsak változatos. Olgyánál s egyebütt sajátszer földnem borítja. Kornhuber Das Moor „Schur" bei St. Különben nem éppen értékesítés nélküliek a nádasok sem. Mésztartalma kiválóan lóhere és hüvelyes növények termesztésére alkalmas. fatenyésztés itt nem magelvetés szilfákon észrevehet új ágképzdések eredménye. annyiban mégis elnyös. Terjedelem tekintetében Pozsony vármegye földjének gazdasági fölhasználhatósága igen nagy. Szentgyörgyére szintén 500 k. Bazinéra 500. beborítja s így kulturképessé teszi. d. fleg hortenziákhoz szállítottak Pozsonyba. Van összesen 444. vagyis 155. náciszövetekre s tüzelésre jól alkalmazhatók. Kell trágyázás mellett rajta. 1858. . hogy túlnyomóan kulturterületbl áll. des Ver. 40 Súr televényének termképességét kivált fatenyésztése mutatja. A — mint Nagylégnél.

XXXIV. 48 Ilyen új fajok a Rubus dryades S. XXXIV. és orv. 45 — már elkerültek nálunk a hamburgi hegyek növényei közül a Lactura sagittata. a Rubus semidiscolor. a Rubus graniticus Sabr.. Kronfeld Chronik der Pflanzenwanderung. a Duna mosolygó vidékén. Galiczia. hol szemei messze elkalandozhatnak a tágas Morva-lapályon. Presburg i. közzétéve az Oesterr. 49 Továbbá a hegyi így tényleg der Nahe (an der Dampfbahn ansser Blumenthal) vorkommende cephalaria transsilvanica hiefür sprechen. 47. h. VI. et Borb. melyek a szomszéd országokban hiányoznak. Erdély. az ével saláta.. sowie das Vorkommen von conringia. 134-135. I. bot. Oest. egyl. V. die politisch genommen wohl nicht mehr zu unserem Comitate. de kivételt alkotnak. közi. fszeres illata gyönyörködteti. salvia aethiopis. (Ascherson Flóra Brandenb. ja nicht einmal mehr zu Ungarn gehören. a kési klóra és varádics az iszap-aranyvirág. Koch Synopsis 356. Mindkett közzétéve a Pozs. 48. Mindezekhez 1. h.mint a Galisonga parviflora nyugatról keletre vándoroltak. (Cavanilles Icones A : Tab. dryades S. a nyelves péra. 1850-ben megjelenik elször Bécsben. melyen a természetbarát üdítbb és zavartalanabb örömöket élvezhetne. Rátalálunk itt a csúesszéleken. a Rubus nigroviridis. 123 — 126. 1887 91. a csomós palka.. (Neilreich Naehtrag zur Flóra v.) 43 E növény tudvalevleg' Peruban otthonos. bot. és orv. 10. a Rubus adultcrinus Sabr. egyl. közzétéve a Pozs. a Rubus valiigenus Sabr. (Beitrage zur Flóra v. Ausztrália irányában. papaver argemone und anderer sich durcli jenes erklaren lasst. évf. Zeitschrift 1884. Új alfajok a Rubus renifrons Sabr. pflanzengeografisch aber nicht von unserem Gebiete getrennt werden können. Zeitschrift 1884. nicht aber im Gebiete der kleinen Karpathen aufgefundenen Pfanzen . VII. d. vagyis a hazánkban csakis még a bakonyi Somhegyen eljöv. évf. és 190—194. évf. évf. Zeitschrift. az északi baltividéki typusokkal rokon Rubus quadicus Sabr. 116—119. múlt század végén már Spanyol..* 8 Híres fleg a dévényi Nagytet növényzete. term. f. (Sabransky Henrik Ueber eine neue Brombeere (R. miközben érzékeit a bájos növényvilág zamatos. 11. Ha vannak továbbá. E hegy meszes talajában a pozsonyi hegyekétl sajátszeren eltér flóra virul.. oly sajátos is a Nagytet virágvilága..) E század elején Németországban. melynek részét teszi. Azonkívül Baumler: A pozs. egyl. Ugyan: Ueber Rubus nigroviridis n. 47 A Kis-Kárpátokban a Pozsony vidékén tenyész hamvasszeder növények közt új fajok és alfajok ismeretesek.) 1856-ban már rátalálnak Pozsonyban (Boller Verhandl. 88. Zuccarini Flóra 1821. a Morvajobbparti növények közül pedig az Oenanthe média. a Rubus populifolius Sabr.) s így aztán tovább terjed Buda. V. a Rubus Baumleri. bot. a homoki czikszár. mint itt.. a Rubus macrocladus. évf. Kalksburgensis és Badensis. a szárölel gyapor. 41. 1864-ben már gyakori Bécs környékén és a Morva-lapályon.. a gyökeredz csalán. valamint a távolabbra es Németország flórájával is..) 44 Külön jegyzékbe foglalta Schiller: Verzeichniss der bisher nur auf den Hamburger Bergen. 1. a Rubus clypeatus Sabr. közi. aus Pressburg. Keletindia. és orv. mert éppen növénygeografiai okok biztosítanak a fell. 1887 91. a Rubus brachyandrus. Uj évf. és orv. a Viola Kerneri.* 8 ezek nem szabályt. Pécs. 263. a Rubus chloroclados Sabr. 281. 1. de sok tekintetben közös a szomszéd Alsó-Ausztria és Morvaország. a Rubus pubifrons Sabr. Bessarábia. még ugyancsak tle Floristisches 1. nebst einer Synopsis der Brombeeren Pressbwrgs. E kapcsolatos összefüggés daczára is azonban nem szkölködik vármegyénk oly sajátlagos fajokban sem. a dombi és gyászoló szegf. A mily dús.. közi.. 612. lapon rajzát. a festi Lajta-hegységen. Naturk. Ilyenek a sudarfüzér sás. II. 45 Ich vermuthe namlich mit grosser Bestimmtheit. Orobanehe coeralescens a Bromus és patulus. közi. egyl. évf.És Verzeichniss der bisher nur am rechten Marchufer. zu Presb. a szártalan bárcs. a Rubus brachytrichus Sabr. bokrok között a Smyrnium perfoliatum L. term. (Materialien zu einer Flóra des Presb.) der kleinen Karpathen. term.: : 10 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. a Rubus semibifrons Sabr. a gyászoló apácza. Arten der genannten Territorien. a buzérkép galaj és egyebek. : : : : : — — 46 Sabransky : Oesterr. sp. Comitafes.és Francziaországban találták. májusban virágzó s júliusban gyümölcsét érlel szárölel gyaporra... 1881—83. I.) III. Onnan indult az keleti irányban vándorútra. 1 15. 1. Zeitschrift 1891. molyok . 46 Növényzetünk egészében egyezik ugyan KeletEurópa növényzetével.) 4: Lumnitzer közli Flóra Posoniensis czím mvében 121. az állításunkat meg nem ingathatja. dass diese írja Schiller dr. hogy e fajokra nálunk is elbb-utóbb rá fognak találni. Ormai s lejti nyaranta dús virágsznyeggel borítvák s kevés hely van hazánkban. 1889. í. a szöszös rekettye. 314. a Rubus Progelii Sabr. 1884 86. 5 — 23. Lengyelország. (M.. 114—115. a dunamelléki lóhere. Nieder-Oesterr. ayeink között oly fajok. nicht aber im Gebiete des Presburger Cotnitates aufgefundenen Pfianzen.. Ver. a Rubus ampelopsis Sabr. közzétéve a Pozs. Ugyan Weitere Beitrage zur Brombeerenftora der kleinen Karpathen közzétéve az 47 : — — — — ' — : : Oesterr. XXXIX. früher oder spáter auch in dem eigentlichen Presburger Comitate aufgefunden verdén.* 4 nálunk pedig eddigelé még el nem kerültek. és a Rubus dolomiticus Hol.) E század közepén. melyek csakis a Morva-folyó jobb partvidékérl és a hamburgi hegyekrl ismeretesek. term. 1866. bot. a négylevel polcsa. — . VII.

kúpjaival oly szép látványul szolgáló Wetterlin fleg növényzeti sajátosságainál fogva fölötte figyelemre méltó.. A a ritkaságszámba men nyelves pérára (nyelves csodabogyóra). Szerdahely vidékén egévan. a hegyi tavorjára. Árum mac-ulatum L... Számos a süpped talaj veszedelmét a buja növényzet takarja. idegen növényfajok jelennek itt meg. Ein Ausfug auf den Thebner-Kobel bei Presburg.. a mennyiben az egyes vadon tenyész északi növényfajokat föltartóztatja a déli irányban való elnyomulásukban 53 s viszont a nagyszombatvidéki flórának egyes képviselit nem engedi északra elre hatolniok. a Ruscus hypoglossumra. Naturkunde zu Presburg. Senecio paludosus L. Zeitschrift 1862.. az élesmosó fenyérre. mely az oroszvári Dimaágban s a Csallóközben kerül el. Solidago Canadensis R. az oroszok hurezolták marhaétekül Somorjába. Papaver argenione. a Parmelia pulchella Wallr.. Helvella fastigiata Krumb.: a nedves réteken Gratiola officinalis. 52 A vármegye határán álló. 66 Valóságos növényvándorlás színhelye e vidék. az Ornithogalum nutans L. Sparganium ramosum Huds. Bs. XVII. Potentilla álba stb. (Term. 1856. Thalictrum fiavum L. h.. Ver. mert valósággal növényválasztóul tekinthet. a bérezi perjére. a selymes sertecsékre stb. közi. a szigetségen. 1885. Körtvélyesnél.) J%H Borbás: Tipha minima (Fnk) Budapest határában.. Gerardi Jacq. Solanum dulcamara. a szigetek görélyeiben.. Naturk. a kopasz csipkepittyre. Platanthera bifolia Rich. a körtvélyesi hajóállomásnál félholdnyi területen honosultak meg s az egész szigeten másutt sehol sem láthatók. 57 Ilyenek egyebek közt Diplopappus annuus R. II. ugyancsak elsorolva Krzischnél i. Szétszórtan. 441. d. Közzétéve ugyancsak az Oesterr. és u. a kék szádorra. sz. a széleslevel csengetyke. botanische Zeitschrift 1853. az Allium ursinum L.. 1886. 53 Ilyenek a Ranunculus illyricus. Sideritis montana stb. botan. Peziza calycina Fries. évf. 11 ternyére. közi. 50 Jurinea mollis Cassin. Lactuca saligna L. Chaturus marrubiastrum Rebb. 55 Fels részei a szigetnek gyakori kiöntéseknek lévén kitéve.. nedves réteken a Herniaria glabra L. 24. Itt áradásnak ki nem tett lápföld van. Erucastrum inodorum R. a sápadt kosborra. más növényjellege virul e helyütt. Sonchus palustris L. ljön itt továbbá Thysselinum palustre Hofí'm. Impatiens nole nie tangere L. 81 rátalálunk keleti oldalán pedig Losoncznál.. K. a tollas szegfre... : — : — : — . II.. o. 51 Sajátosnak kell mondanunk a Csallóköz növényzetét is.. Xantium spinosum L. mind elsorolva Krzischnél Der Wetterlin in den kleinen Karpathen (Verhandlungen d... 50 De odább a Kis-Kárpátok lánezolatában a Yiszoka is sok növény sajátosságot mutat. III. Ruscus hypoglossum. Ztg. 1857.. Ez utóbbi gyékényféle növény.. Cirsium canum M. Salvia glutinosa L. Carlina acaulis L. Spiraea salicifolia. Filago montana L. Inula dyssenterica L. .. a kövér daravirág. de még minden évben megjelennek az Epipactis latifolia AH. auf den Thebner-Kobel. (Term. a Selaginella helvetica Rab. stb. Somorjánál jelennek meg. Közzétéve a Skofitztól Ein Ausfug szerkesztett Oesterr. : 52 Krzisch F. Ranunculus lingva L.. Chlora perfoliata L.. A szerb tövist. Filago germanica L.. .. Bupl. Malva moschata. 52 53.. 23 55 Megismertette Resely Mihály somorjai plébános Zur Flóra der Insel Schütt in Ungarn' Közzétéve az Oesterr. a kövi ternye. R. Plantago maritima L Ati-iplex nitens Rebent. árkokban Succisa pratensis Mönch. Anthemis tinctoria L..) 58 Lathyrus palustris L. Helvella monachella Fries. auricomus L. 57 Egyes fajok: A saram europaeum L. emitt Resely találták. Clararia ancrea Pers. 158. Brancsik K. Azonkív. I. a Hippopháe rhamnoides L. Gentiana pneumonanthe L. tud. Gnaphalium uliginosum L. — évf. a lapályok szélein Euphorbia lncida W. Más vándorló növények azonban állandósulnak. B. a vetés közt. 410 412. Xeranthemum annuum.. K. 58 Amott Schneller. míglen a földtagosítás vagy egyéb küls alakulások tönkre nem teszik. Kis-Kárpátok a pompás estike. S. Micropus erectus L Plantago arenaria W. : • . Clematis integrifola.. 1856) bi Ilyenek Althaea paliida. Nonnea lutea R.. 53 54.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai.. Az szen alsó Csallóköznek Deresika.. Bazinnál.. Ztg... pest vidékére is. XVIII. Rumex maritimus L. Isatis tinctoria L. Zeitschrift 1867. Bupleurum rotundifolium L. Inula germanica L. I.. 580. tud. Szentgyörgynél stb. évf. 63. f.. 51 Verhandl. bot. Filago arvensis L. 58 Innen származott valószínleg Buda. metyek aztán nemsokára újból eltnnek. 52 53... 226.. 1857. A.. Andropogon gryllus L. 62 Eine botanische Excursion auf die Visoka. Inula oculus Christi Lat. Lychnis floscuculi L. XVIl. Közzétéve a Pr. zu Presburg 1857. She" rardia arvensis L. Anthericum ramosum L. II. XII. Galeopsis versicolor Curt. Gnaphalium luteo album L. mocsaras tavakban Hottonia palustris L. Spergella nodosa.: Presb. Typha minima Hopp.... Talajában virul a fürtös kötör. Vereins f. Hierochla borealis R. 59 50 Dietl F. stb. s növény Várkony. és Hydrocharis morsus ranae Ii. a szigetek rétéin. : — : 148—150.

különösen a Duna árterületein igen gyakori a zsurló (herba Eguiseti arvensis). évf. Ezzel szemben a kryptogam növények. clyna. a kési szegf. mint egyedmennyiségre nézve nagyon alárendelten mutatkoznak. a zsálya (fólia Salviae officinalis) kertekben jelentkezik.és fövénykedveld dicsekszik. melybl a Kis-Kárpátok kiemelkednek. kétszázötvenegy fajjal. úgy faj-. badia. Általános jellege egyezik a dombvidékével és a hegyi erdkultnrségével. utak mentén és erdtisztásokon található a lókörmü szattyú (fólia Farfarae) nedves. Püspöki stb. bokros helyeken igen nagy mennyiségben szedhet a mákfü vagy czitromfü (fólia Melissae) kertekben gyakori. zu Presburg 1856. harasztok. tricoloris) A A valamint rétül szolgáló síkvidék. egyesület 1856. kerítések és bokrok mellett tenyésznek. Síkvidéki erdségekben sem jut dúsabb kifejldéshez. Ezek közt van 51 új faj és 9 új varietas. 13. másképp vadpézsma (flores Cyani). Ezek a vármegye hegyein. 33. subcarnea. rétéin. Physcia caesia. srn . (L. Képviselve csupán a hegylejtkön és hegycsúcsokon van. 1L> Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. az üröm (herba Absinthii) egyes vidékeken. 03 Parmelia prolixa. Erythraea centaurium) igen gyakori réteken a mesei székfü (flores Camomillae vulgáris) igen nagy mennyiségben található mezkön. Rhizocarpon geographicum és distinctum. 01 A Feketevíz és a Dunaág mocsarai ugyancsak számos és érdekes növényfajjal tarkítják a talaj fölületét. romhalmazokon és kavicsos helyeken a 'búzavirág. moszatok és harasztok. mely a vármegye hegyes vidékein igen nagy mennyiségben fordul el. Lecidea fuseoatra. melyek azonban e ezélra alig értékesíttetnek. A Sárban fleg a félfüvek (cyperaceák) családjába tartozó növények. Kiadja a pozsonyi kerületi kereskedelmi és iparkamara. Még szaporábbak a gyógynövények. a sólymos baka. cinerea. a Azonban növényfajokkal jobbára a cvperus-. schoenus-. máj. a henye boroszlán. . tud.. a zúzmóflóra tenyészésére nem alkalmas. Natúrk. f. dombos. Lecanora saxicola. Amon Gyula A gyógynövények gyjtésérl. fimbristylis-. másképp gyapjúfü (flores Verbasci) romhalmazokon. Az ezekben lev ktorlaszokon rendkívül dús zúzmóflóra honosult meg f 3 melegebb színhangulatot adva a phanerogamoktól csak kevéssé ellepett vagy és szántóföldül. gyakori az orvosi pemet és fehér pemet (herba Marabu) homokos földeken gyakori a keskeny útif (herba Plantaginis lanceolatae) réteken mindenütt található. : — : . A zuzmók. . (ritkábban sulphurea). subfusca. szigetein. et rotundifolia) fordul el Frév.és kobresia. erdiben. míg a Közép-Európában tenyész rhynhospora-.). a beléndek (fólia Hyoseyami nigri) szintén gyakori. szliben s szántóföldei szélem. Resely Oesterr. réteken és szántóföldeken közönséges. f . m. Zuzmók. melyek társas állapotban jelentkeznek és a tzeg képzdéséhez jelentékenyen hozzájárulnak. milyen a csemege súlyom. félfüvek fajaiból másfelé is. másképp galnafü (herba Pulmonariae officinalis) erdkben és nedves helyeken gyakori a szentháromság violája (herba Yiolae .1 62 L. a fehér liliom (flores Lilii albi) nálunk kertekben szapora az orvosi lazsál. zúzmóflóra eddigelé ismeretes nemei 73.és scirpus-fajok tenyésznek. term. 45 46. Mérges növényekben sem szegény Pozsony vármegye. Malva sylvestris L. agyagos talajon gyakori. kivált a earex. mely úgy a gyógyszertárban. cladium-. . illetve forma. II. A szentgyörgyi Súr-erd fatörzsein csak gyorsnövés zúzmófajok tenyésznek. mocsaras lapály is nagyon érdekes mocsár. 00 : A i. községekben. Diploschistes seruposus. Zeitschrift 1867. 60 A. vetéseiben. . termelésérl és azokkal való kereskedésrl. nem mvelt s vad földeken. I. a tüdfü. ugyancsak nagy mennyiségben gyjthet a gabona közt. Caloplaca vitellina. bot. mint az iparban és háztartásban hasznos. ' növényeket egyenként fölsorolja Kornkuber Das Moor „Schur" bei St. útszéleken. III. Gcorgen Ázonk. Pozsony. A kis ezerjófü (Herba centaurii minorist. Szunyogdi. Ilyen egyebek között a nagyon mérges maszlagos nadragulya (Atropa belladonna L. platycarpa és crustulata.és gyógynövények. 1.. glaucoma. 61 E félfüvekrl Csáder Károly értekezett a pozsonyi orv. scirpus-. . 62 így temérdek sok papsajt-mályva (Malva vulg. 19-iki ülésében. A mérges. k L3. különösen szárazabb. d. Verhavdl. eriophorum-. Ver. 25. cleocharis. moszatok. XVII. A Búr-erdben találjuk a sárga gyopárt és a nyúlánk lellonyt. másképp pünkösdi rózsa (flores Paeoniae officinalis) a házi kertekben igen gyakori az ökörfarkkóró.félék nálunk ismeretlenek. Annál érdekesebbek lichenologiai tekintetben a Kis-Kárpátok délkeleti lejtin viruló szlk. a ziliz (herba Althaeae) nedves erdkben és réteken.és carextélék jönnek el. .

A magyar birodalom zúzmóflórája. mocsarakban. 121 125. (Demeter Károly: Term. hanem egyszersmind az els hazai helyi mohílóra szerzje is. részben 13 csupasz gránit-. közzétéve a pozsonyi orvosi természettud. 230. 84. hegyi erdségekben. VII. V. Parmelia caperata. Ver. 67 Lecanora subfusca. vízi növényeken. zu Presb.) Pozsony mellett van említve." addig az elerdk fenyin a zuzmó -tény észét vajmi szegény. (Adatok Magyarhon ztlzmóvirányához) közzétéve a M. tud. 48. (Flóra Posoniensis.és csillámpala ktömegeknek.és 210 lombmoh ismeretes Pozsony környékérl. hydrodictyon. és 1861. a gesztenyefákon elszeretettel a Buellia myriocarpa.) Hazsliuszky F.). 59. kisebb hegyi vizekben vagy puszta. Lecidea parasema. az edényes spóra-növényeknél közelebbi rokonságban álló növények ugyancsak állóvizekben. spirogyra. (Flóra Posoniensis. tzegrétegeken. Moose der Presb. 31—33. és u. gyümölcsfákon és kopár. Naturk. így Hedwig nemcsak a tudományos bryologia megalapítója. ugarföldeken és útszéleken. szil-. és term. d.). tiliacea. Lipsiae 1791.) Ugyan Néhány új gombafaj Pozsony környékérl. közlemények 1869. 25 31. palmella. Fejlesztette e tanulmányokat Bolla J. X. tenella. 72 Eddig 54 máj. 66 Physcia ciliaris. Somorja mellett az isiandi vértecs (cetraria) a pozs. hirta. ezek az edénynyalábjaik tökéletessége miatt az scsúcsnöv növények és a zuzmók közé helyezend. Peltidea aphthosa csaknem az egyedüliek. Usnea tölgyeken elszeretettel jelentkeznek Pertusaria amara és Bacidia rubellá. Lexicon VIII. napos helyeken. Garovaglii. hegyi A patakokban köveken. 73 Súrban tenyész oscillaria. de szaporodási mszereik tekintetébl a phanerogamokhoz. saxatilis. Dictionnaire des scienses médicales V. Kornhuber A. 69 Lecania Nylanderiana és Verrucaria nigrescens. "Wurzbach Biogr. mohok (muscineae) és harasztok (filices) közül az srn képviselvék kútcsövekben. 1. A — . A begykúpokat borító terjedelmes lomberdkben máigazdag zúzmó-világ virul. 1860—1861. clorophaea. 16—30. dr. k. Algen u. közzétéve a Verhandl.) 72 Bolla u. (Közzétéve a Math. T. 19 73. draparnaldia. úgy hogy itt csak kevés fajra találhatni. 131. érdekes változatot hozva a zúzmóvirányba. közi.1 cím értekezésében e vármegye zúzmóviránya közül csak a csbibircs-félékbl a Cladoniacea fhnbriata L. 70 A pozsonyvármegyei zuzmókat elször Lumnitzer István tanulmányozta. argopholis és Diploschistes scruposus. hárs-. 68 Peltigera horizontalis és polydactyla.) Leginkább (47. XX. — : — : . . 43—73. cinerea. V. 84. Phiscia stellaris. 1888. Késbben Endlicher István. Physcia caesia. 69 Megjegyezzük még. Sphyridium byssoides. Konyhánál a Thamnolia vermicularis jelentkezik. 66 Míg az elerdk tölgyeinek s a gyümölcskertek nemes gesztenyefáinak törzseit és ágait a zuzmók dúsan ellepik. közlemények XII. Die Flechten. hegyvidéken a paizsripacs-félékbl a Psoroma lentigerum Web. Azonkív. Somorja vidékérl a paizsárfélékbl az odroncz (Diplotomma populorurn Mass. Az egész kinyomatását is maga gondozta. évf. fejérnyárfákon más-más fajok honosak. részint a kifejlettebb száruknál s leveleiknél fogva magasabb rangú lombmohok (musci frondosi) rendjébl valók. és term. nostoc. Lecanora saxatilis. (Verhandl.) 71 Bolla J. Flóra. 70 egészen fölött A szlk elsk A moszatok (algák). Modornál a Cetraria cueullata. pungens. a Viszokán a Solorina erocea. 33—39. rangiferina.) Ugyan pedig fejlesztette Zahlbruckner A. 1. A bükk-. (Die Flechten. vízárkokban. protococcus. egyesület közleményeiben 1892 1893. nádfedeleken. Ezt az elszóban maga Lximnitzer is nagy köszönettel kiemeli. 73 A mohok részben elszámlálvák Lumnitzernek 1791-ben megjelent Flóra Posoniensis czím Lipcsében megjelent mvében az e mben fölsorolt mohokat Hedwig János dr. Alig. za Presb. kris-. Pertusaria communnis. az ulvina. conferva. Algen u. Az eddig ismertek A 64 65 Cladonia sylvatica. nedves vagy mocsaras helyeken. (Zur Flechtenflora des Presburger Komitates. jávor-. o. olivacea. kiszárított mocsarak iszapján. zygnema. sziklás szlterületeken tenyésznek s részint a májmohok (hepaticae). Az ercltalaj azonban a lehullott vastag lombréteg miatt a zúzmófióra tenyészésére alkalmatlan.. aipolia. Akad. 1899. saxatilis. 65 Az ugyanezen magasságban lev gyümölcskertek alma. a mohok Linnéje. dús zúzmónövényzetet mutatnak. 478—79. sziklákon. 52. 71 mohok. hogy az alhavasi és havasi formák Modor közelében mutatkoznak. badia. Budapest 1884. Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. botrydium. deutsche Biographie XI. VIII.és körtefáin a jellegzetes flóra azonképpen gazdag szaporaságban látható. Parmelia prolixa. nitella és chara-faj okhoz tartoznak. Kérgükön csak a Bnellia myriocarpia és Schaereri tenyésznek. o. állóvizekben. fleg északi oldalukon. által kiadott Math. d. : — — : : m . Vereins f. agyagos talajon. gnájsz. allogonium. határozta meg. Die Moose der Presburger Flóra. köves utakon. sphaerozyga. der Xaturk. 191 93. 64 az ugyanott lev nagy ktnskókon pedig még jellegzetesb zúzmófióra tenyészik. V. következ elerd-regióban lev terméketlen területen kivált a cladoniák faja. tölgy-. 1860. 11. Moore der Presburger Flóra Közzétéve a Verhandl. Posonii 1830. 68 Városokban és helységekben a régi falak és kerítések.

VI. ... botanische Zeitschrift 1884. Ugyan Pressburg. .. . 46 49... .. ___ .. Ver..: Die Moosflora von Pressburg in Ungarn. Zeitschrift 1890. 75 14.. . 79 Bajorországból és Észak-Itáliából 80 ismét vagy ismeretesek. \ dothideaceae .. — — — .... „ Ilyenek a Súr-erd szélén tenyész 444 nem. „ .. Gesell. 401. Zeitschrift 1884. 1884—86... Naturk. .__ . . — . 221—327... E gombák Ver. közzétéve az Oesterr. a diplodieha faginea Baumler. XL. XXXIX.. Baumler: Pozs. .. Ugyan Myco289—291. . 116.^ g 2 Ilyenek a puccinia liliacearum Duby nev Szentgyörgynél és Pozsonynál eljöv gomba (Hazslinszky: Elmunkálatok. term. zu Presb.. hegyi liget közelében.. ramularia pratensis 207. közi. VI r... közzétéve az Oesterr. .. 81 úgy hogy az e vármegyében kertekben. 1887—91.. term. 1858.. in Wien d. . discomyceteae tuberaceae. f.. 233. Naturk. mely a Zergehegyen. Baumler J. . (Baumler: Mycologisches aus Prcsburg... Schiller 70 Bolla J. 46 12 .. 66—122. . 83 ismeretes Magyarországban. Zeitschrift 1889. bot..) Roth e. — — — — _. . 45.. 237 84 22 36 27 23 129 29 46 32 166 22 15 5 faj „ . sziklafalakon teremnek s díszes Leveleikkel tnnek föl. 73. . — — — — — — — — — — — — — ... fölötte érdekes növénytörténeti adalékokul tekintegyike-másika éppen e vármegye területérl lett elször 82 Mások meg szaporították a fajok számát.. „ . közzétéve az Oesterr. Vannak közöttük egyes érdekes fajok. A. Közzétéve a Pozs. 77 Ezek között vannak olyanok. ..... ^ .. 171—173... 74 1. . közzétéve a Hedwigia 1885.) Gombák. hydnacea thelep horeae clavariaceae .. temetben... . zu Presbur"' 1857. . Beitráge zur Cryptogamenflora des Pressburger Comitates. VI. f. II. évf.... a septoria Holubyi. . Förster J. . gasteromyceteae f ^ hypodermae uretinaceae . 1478 faj sphaerotheca giganthiascus és a bollas urtica a kertekben és réteken. h. . mely élsdi gomba a pozs.. ustilaginaceae- phycomyceteae perisporiaceae— sphericeae . f... h./ \ I polyporaceae e_. A... . d.. . Naturk. Baumler J. ból voltak mások a Provence-bl.. Verhandl. Közzétéve a Verhandl.. 1. cgyl. i I . „ „ „ . zu Presb. a cryptosporium lunulatum. IX.. h.. közi. so Baumler cladosporium aecidiicolum Th. 15 175 3 ^ „ ... nyálkás gombák myxomyceteae sphaeropsideae . II. és orv. a harasztok közi az Aspidium filix mas Sw. Ver. 7 3 . — : 1880.. der zool. . evang. évf. / agaricineae ._ . XXXIV.. . . (Lagerheim: Oesterr. . 236. sz. 42 .... schizomyceteae monadineae 23 52 70 2 .. mely a pozs. Gombák tekintetében kevés vármegyét ismerünk oly 76 gombák alaposan mint Pozsony vármegyét. melyeket sokáig csakis Pozsony vármegye és az oroszországi Kazán területérl a Volga78 Más fajok eddig csak Olasz... 74 harasztok fák tövében.. bot. hartyagombak hymenomyceteae hasas gombák . mely a pozsonyi vaskút körül lev vizes árkokban terem. 1866..) Ezeken kívül a septoria Posoniensis Baumler... . III. Oesterr. 4b nem. óvf. árkokban.) : Elmunkálatok Magyarhon gombavir anyához czím mvében figyelmen kívül hagyta.. 5. Mycologisches aus és orv.. A gombák. II. — . Azonkív. bot. VII.. 96... 98 1. logische Notizen.. bot.. Ilyenek az Aspidium heleopteris Borkh.... „ ._. 67. .... 75—76. évf. ___ . 10 12 7 19 10 48 10 8 . a A i... . 101—112.. Die Pilze der Presburger Flóra. 33. . .. a septoria alliicola Baumler. és orv.. bydnaceae. közi. sz.. 1. és 96—99. pyrenomyceteae ! hypocreaceae ..és Angolországpartról ismert a tudós világ. .. B. Baumler Bolla gyjteményét és közléseit sokszor idézi. Zeitschrift 1884. mely a pozsonyi Malomvölgyben gyakori. . 9 75 3 . XXXIV. . Ez Pozsonyban gyakori i. . nálunk is eljön. 228 122 2 „ „ . ..... A területén eddig talált 44é nembl s 1478 fajból állanak. d. sz.) A srn I.14 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai._ - .... lophiostomaceae hysteriaceae . .... a diplodia Rehmii Baumler. Baumler í. .. 1884—86. melyek flóránkban ezeltt ismeretlenek voltak. 43 71. F. réteken és dentatum Döll. 3 .. mely a pozs.. . évf. term. sz.. .. Baumler : \i r* ans 79 A 1. patakok mentében.. S.. ligetekben eljöv gombák hetk. 1887—91. hyphomyceteae hasadó gombák 78 t*íi . Beitráge zur Moosflora von Niederoesterreich u. sz. 11.. 81 A leptosphaeria eryngii H..) Továbbá a puccinia (micropuccinia) Baumleri. 7 . multimas (L. 1.... melyek a pozsonyi Zerge-hegyen fordulnak el. „ „ . bot. mi mindenesetre túlszigorú eljárás volt.... 25—90. eg'yl. az Aspidium filix crenatum Milde és az Athyrium filix femina (L. . moesárhelyeken.. moszatok közt kiválóan említend a Hypnum scorpioides L. . XXXIV. . E munkát többszörös tévedései következtében Hazslinszky Kornhuber : : 75 — — : : : 1890.._...) 83 Ilyen a phyllosticta Zahlbrukneri... Westungam (Verh. Ugyan: A pozs. ligetben is elojon.... .

Zeitschrift 1889. a russula vesca Fr. mely Szentgyörgy vidékén gyakori s jó ízénél fogva igen kedvelt konyhagomba a nagyon gyakori boletus bovinus L. melyet Báumler a pozsonyi Malomvölgyben. . a mennyiben e kártékony rovarok s ezek álczái közt valóságos epidémiákat okoznak. 1886. srn . Schilberszky Károly az ehet gombák tenyésztésérl szóló czikkét a Term. A collybia esculenta Quel. melyet a pozsonyi Kálvária-hegyen szednek a konyha számára. szintén nem ritkák piaczunkon. A cantharellus cibarius Fr.. 17ü. Az utóbbi.. o. Továbbá a puccinia Báumleri Lagerheim. : : : : . 396.. tömegesen kerül oda a modori. tud. avagy a téli (tuber brumala). Zeitschrift 1889. és Sch. melyekhez Az srn . a polyporus ovinus Fr -é csak 1'80 %. a polyporus ovinus Sch. 8« Schilberszky u.. melyet gazdag és a feny-erdkben növ boletus granulatus L.és formagazdag hydnum repandum L. szép példányokban szobadíszekül s consolokul használtatik. mely gyakori a Csallóközben. (Oesterr. Az ehet gombák tápláló értékérl czím czikket a Term. milyen a fagus-törzsökön növ fomes fomentarius Fr.. közzétéve a Term. ezt Sabransky H. a hegyi erdkben növ russula alutacea Fr. közi. mely a pozs. környéki thujákon élsköd lapos tetvek hulláin jön el. 85 Nem kevésbbé jó evésre és tenyésztésre a kucsmagombák közül a morchella esculenta (L. és igen gyakori. méltán viselhette volna fölfedezje nevét. melyek kerülnek a piaczra. Nr. a russiüa virescens Fr. különösen fzeken növ fomes igniarius Fr. száraz anyagra számítva ki. 328. XVIII. a szép vörös húsú boletus chrysenteron Bull. 164 s ezek nyomán Baumler Beitrage Nr. a pozsonyi piaczon rendesen találhatók. 393—396 a Bikfalvy Károly által a Zeitschrift für physiologische Chemie X. keresett és tenyész pleurotus ostreatus Quel. . bot. 15 eddig ismert fajok közt vannak jó tápszerül szolgálók is. tud. a elitopilus prunulus Quel. mindazonáltal kell elkészítés mellett mégis jól élvezhet. hözl. a boletus subtomentosus.. fedezte fel a dévényi Nagytetn. 289. A champignon név alatt réteken. XXXIX. mint jó levesgomba. 393. nagy bibircsekkel behintett. kötetébl közölt czikket a Term tud. melyek gátat vetnek annak. az armillaria mellea Quel. a russula aurata Fr. h. — — : — vizsgálatai szerint a vármegyénkben is képviselt Lycoperdon bovista Fr. Mörner — — . tud. srn .. agaricus campestris L. 87 E feketebarna felület. A különböz gombák nitrogén-tartalma. szegény kiválóan szeret továbbá a boletus luteus Lit. tud.. az erdeinkben színre és formára változatosan jelentkez boletus edulis Bull. a polyporus confluens A. XVIII. 256 259. Tudvalev. hogy a növényi rovarpusztítók a gombák nagy csoportjából kerülnek ki. 85 Schilberszky Az ehet gombák tenyésztésérl.) A Lumnitzer által fölfedezett marasmus carpathicus K. 1887. 1895. . a csiperke-gombáé (agarius campestris L ) 7 38 u o. 1886. 1280. 1) A diplodia Beckii. melyet Baumler a pozsonyi ligetben és a gloeosporium pruinosum. nitrogén-tartalma 819°. st világosbarna húsú gomba szaga és íze ugyan kevésbbé zamatos a fekete (tuber melanosporum). és a cseh kucsmagomba. 86 Mindkett homokos talajban Az ehet gombák egyik legfinomabb faja a szarvasgombák között a nyári szarvasgomba (tuber aestivum). 84 Ilyenek a szín. mely fenyfa-erdeinkbl vándorol a piaczra. a legjobban tenyészthet gombák közé tartozik. igen gyakori jelenségek az itteni piaczokon. közi.. csiperkegomba. a polyporus frondosus Fr.. meg a vörös (tuber griseum v. 221 222 továbbá Kemény Mór: Az ennivaló gombákról czím czikkét a Term. a morchella jelentkezik dunai ligeteinkben bohemica Krumhholz. récsei Az erdeinkben igen gyakori marasmius és a zergehegyi erdségekbl. nagyon változó lévén. XIX. A puccinia smyrnii Biv. i. E parányi organizmusok tehát mintegy az élet és halál kapui. évf. bot. a verticillium apkidis. niely a pozs. és azonkív. 84 A gombák tápértékét illetleg 1. a boletus scaber Bull. Kramererdben. Endlicher Flóra Pos. és az agaricus campester L. (Oesterr. XXXIX. a scorodonius mint jó levesgomba ismeretes pholiota mutabilis Quel. hogy oly veszedelmes rovarok. a boletus regius Kromb... XXVII. XVIII. XX. melyet ugyan a pozsonyi szalma-kunyhónál talált.) Továbbá a phyllosticta stomacola. 138 143. szentgyörgyi. Zeitschrift 1884. o. melanconium pallescens. 87 Lumnitzer Flóra Pos.. Nr. 1880. elbb fehér. közi. (Oesterr bot.. a gyönyör rhodobryum roseum s gazdag pkanerogama-virány társaságában fedezett föl s Lagerheim tanár meghatározott. utóbb éréskor agyagsárga. mindannyi keresett gomba s piaczunkon megszerezhet hasonlóan a boletus satanas L. A fatörzsökön a fenyerdkben szaporán növ lactarius deliciosus Fr. míg a lombfákon. Vannak aztán a gombák között jó taplógombák is... rufum) szarvasgombánál..) Pers.. köd. 1375. tápértékük egységes számmal ki nem fejezhet. legelkön s kertekben eljöv agaricus arvensis Scháff.. Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai.. melyet ugyancsak Biiumler a pozsonyi Kramererdei úton talált..

94 Istvánffy Gyula A rovaröl gombák és az apáczahernyó. XXV.) a szlket. tud. 93 Gombák. 102 u. Term. mint a Viktória-búzát és a tariska vagyis bajusztalan búzát. közi. 461 209. 1879. 106 a tilletia laevis (Kühn) 10 ° és a puccinia a pozsonyi Karst. tud. Ortvay Pozsony vármegye állatvilága I. közi. h. 1870. h.. Azonk. 100 szlnek a peronospora vastatrix mellett legnagyobb. h. 461.) Cohn. 536. 548—549. : Beitráge 509. melyek a rozsdabetegséget idézik el. : 97 98 Baumler 207. - 1 (i Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. 99 a plasmopara viticola (Berk. sz. czikkét: A rozsda eltérjedése hazánkban. T. III. 497. 1873. 1890-ben Szentgyörgyön sége. 517. tud. különösen [saria-félék hathatósan pusztítják a cserebogarak pajorjait. közi. 9 * Ezen hasznos gombák mellett vannak azonban veszedelmes és kártéveszedelmesek közé számítjuk a mérges fajokat. eordyceps nlitaris L. P2 a fenyerdket rontó noctua piniperda és a a gastropacha pini hernyóit. sz. mely a az entomophthora Tipulae Fresen 91 a házi legyeket s a szúnyogokat/ Továbbá tudjuk. sz. 1176 : Szontágh Miklós Az erjedés és az új gombaelmélet. tud. 109 Maga a rozsda azonban történelmileg is konstatált. tud. milyenek kony fajok is. valamint más bogárféléket is pusztítják. A nev : : V. 09 nev penész. sz. 495. 1. Horváth Géza dr. 543. o. közzétéve a Term. közi. 100 az ustilago hypodytes a triticum repens-t. A peronospora i-alotheca tönkre teszi az asperula odorata leveleit. Ö. túlnagy helyeken való lappangásuk miatt sem ember. A . XVII. o.299—301. sem pusztító állat nem számmal el ne szaporodjanak. Ragálygombák a rovarokban. 1871. 99 A paradicsomfa-alma egy újabb betegségérl. o. 102 az ustilago maydis a kukoriczát 103 az ustilago segetum az árpa. És ugyan: A gabonarozsda. i° 6 Báumler: Beitráge 541. hogy az entomophthora-gombák és hernyókat pusztítja. o. sz. 111. 95 a peronospera parasitica tönkre teszi kérteinkben a kereskedelmi növényeket. i. közi. Term.. hogy éppen Pozsony vármegyében is a rozsda érintetlenül hagy bizonyos búzafajtákat. II. vagy A A A ó-ligeti útszéleken növ ugyancsak fölötte mérges inocybe rimosa kártékonyak közé sorozzuk azokat. 1870. 206. 1891-ben a pozsonyi szlhatárt már annyira ellepte ez élsdi. Báumler h. 530. közi. (Baumler: Beitráge 1402. i.és a gabonarozsda. et Curt. 73. II. 88 89 Term. 49. hogy a tkék már minden levelüket elvesztették. II. Dapsy László 90 : 91 92 Báumler i. 1883. Dapsy László Ragálygombák a rovarokban. a pozsonyi Kálvária-hegyen növ fölötte mérges amanita mappa Fr. 1871. A kártékony rovarok irtásáról élsdi gombákkal. tud. Búza János: Kultivált növényeink betegségei. legveszedelmesebb ellendlben. II. közzétéve a Term. : U o. 104 a tilletia tritici. III. sz. io* U. i° 7 Báumler Beitráge 612. tud. sz. közzétéve a Term. Nálunk már 1882-ben észlelték a Steuergrund észlelték. ö. i°8 Szontágh Miklós: Az erjedés és az új gombaelmélet. 514 közzétéve a Term. III. : Szontágh Miklós Az erjedés és az új gomba-elmélet. 93 : — : 95 96 Baumler U. családjából ilyen az empusa muscae (Fr. o. közi. Azonkív. Ez utóbbi teszi gabonaféléink rozsdabetegségét. tud. Az aecidium spóráiból ugyanis a gabonanövényeken az uredo és a puccinia graminis fejldik. 529. sz. v. i°5 U. 1870. 272—277. i° 9 L. tud. : sz. Szontágh Miklós Páter Béla 341. 90 a phytophthora infestans (Mont. közi. sz. Beitráge 502. sz. közi. 1871. közi 1870. graminis (Pers. Tömérdek áldozatot szed e gombafaj a bogarak seregébl is. közzétéve a Term. tud. sz. Fleg pedig Klein Gyula: A sóskafa. Term. melyek a kerti. sz. Term. közi. avagy gyümölcsfáinknak ártanak. erdei vagy gazdasági növényzetnek. 207. közi.) De Bary 97 a burgonyát 98 a paradicsomot.) ioi Bamler i. botrytis Bassiana a szöv-lepkék ellensége. XV. megjel. közi. : Az erjedés és az új gombaelmélet. XXIII. 1871. azok muscardine nev betegségét okozva. 1893. 101 az ustilago Ischaemi az andropogon Ischaemum virágait. 88 Ilyen gombák többszörösen rovarölk (entomoplithoraceae) képyiselvék e vármegye gombái között is. 1. 524. közzétéve a Term. tud. 461. . 108 Figyelemre méltó azonban. közzétéve a Term. sz. 1576-ban aug. 532. 320. i°3 U.és a zabféléket. a 1885.) 107 a búzát. közzétéve a Term. rejteti férhet. tud. Persze a selyemhernyók (bombyx móri) is szenvednek tle. tud. 1891.

851. az orvosi és ipari czélokra szolgáló.277-80 katasztrális holdat foglalnak el. mert a nagy ragyafoltok alatt a gj'ümölcs húsa megkövesedik és gyakran élvezhetetlenné válik. nyir. 941*52 katasztrális holdat. 1886. 127 Földes: Fels-Csallóköz árvédekezésének : tört. a mályvarózsát és ennek kérteinkben elforduló valamennyi rokonát. sz. közi 1875. 1882. 116 o. sz. Term. 324—25. úgy hogy mellette a fehér gyertyán. a ribiszkebokrokat. Azonkív. 1885. 617. fa nitrogén-tartalmú anyagait. Vág lapályán nagyobbára a tölgyfa uralkodik. Lozornótól Miaváig nem kevesebb. Azonkív. Zeitschrift J884. 114 a gloeosporium ampelophagum (Pass) ll5 a szlket 11B a gloeosporium ribes Mont. tud közi. XIV. katasztrális holdat borít el. És: R. 11. Baumler: Oesterr.és tölgyfa csak kivételesen . 390. 111 officinalis) és a mályvarózsán (althaea rosea) kérteinkben. melyeknek maradványai még a hatvanas években láthatók voltak.(Alnus glutinosa) erdségbl áll. 8. köt. közi. közi. VI. Prácsa. 17 jelenti. tud. XXXIV. Fleg a körte-ragya káros. Term. melyek úgy a Morva-lapály fenyerdségeiben. XXVIF. 2 . Harlig: Der áchte Hausschtcamm Merulius lacrymans Fr. o. azonkívül utak mentén a kis papsajton (malva rotundafolia). 210—211. Azonkív. körte. 12 3 Baumler: Beitrage 233. 121 Term. kris. vagyis alma. sz. Ért. 124 15. a diófákat. hanem bels jóságát. kam. ö. Botan. közzét. 127 Rengeteg fenyvesekre a Morva-lapályon találunk. vadalma. sz. melyek rozsda alakjában nevezett gyümölcsfáinkat ellepve. 117 az exoascus deformans Fuckel az szibaraczk-fákat. mint 51. 114 Baumler: Beitrage 810. melyben a hosszúnyel szilfa (Ulmus effüsa). kk. U. Dubova. 117 Horváth Géza: Új szlbetegség hazánkban. XXVII. közzétéve a Term. Ellenben a Súr terjedelmes. tud. a Term. XIII. 122 és a fusicladium pirinum Lib. és a pleurotus puimonarius Fr. u3 a polyporus squamosus Fr. 126 a Pálffy berezeg malaczkai uradalmának fenyveseiben gyönyör tölgyek. 119 Ellepi a házak farészeit és tönkre teszi. i 20 Demeter Károly: Term. . s. "8 Baumler: Beitrage 288'2. rezgnyárfa. kásásabb marad. 1881. XVIII. tl napsütéskor hulló esnek tulajdonított s ragya-esnek nevezett gyümölcsfa-betegséget 121 a fusicladium dendricum Wallr. 1895. tud. ízét is jelenmegragyásodott oldalon a gyümölcs keményebb és tékenyen csökkentik. vagyis fehérje-vegyületeit.és jávorfa. és 940. A A Erdség A A A A 110 Bécsi udv. gyümölcsüket is károsítják. Páter Béla: A házi gomba. 112 Baumler: Beitrage 627.és körtefáink azon betegségeit okozza. azt azon utóhajtások és törzsek bizonyítják. 123 okozzák.420. ltár Hungarica 14. tölgy és feny csak elszórva mutatkozik. Az erdség. emez pedig a körte-ragyát másképp körte-koszt. 118 Óriási károkat okoz házainkban a hártyagombák egyik tagja: a házi gomba (merulius lacrymans Fries). 122 Baumler: Beitrage 232.364. sötétvörös festanyagot adó 112 mályvaféle növényeket. százados — : példányok szemlélhetk. Amaz az alma-ragyát. 125 Bed Albert Magyarország erdségei. v.s a gyümölcsnek nemcsak küls szépségét. Csallóköz is hajdan nagy tölgyek hordozója volt. 16. 967 holdnyi sr. Centralblatt 1885. Magyarország Vármegyéi és Városai Pozsony vármegye. 124 Der Xaturforscher VIII. tud. bot. Az erdség 125 fafajai a hegyek közt többnyire lombosak. XXIII. sz. VII. és 290. 327. galagonya. 441 43. 1895. Eljön nálunk a fehér mályván (althaea "5 U. h. közi. mézgás égerfa. míg a bükk s egyéb lomberd 80. de hogy régen a tölgynek nagyobb uralma volt. Term. ö. 153. et Desm. 1. a nyár-.949'01 tölgyerd fleg Cseklész. 17. 517. közi. tud. 1885. 214. És Magyar gazdaságtörténelmi szemle 1899.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. sz. tud. tölgyerdség a vármegyei területbl 22. Berlin 1885. XVIII. hárs. sz. 221. Továbbá a pueeinia pruni és az exoascns pruni Fuckel a szilvafákat. tud. V. sötét. tud. sz. kris. 1. 111 a puccinia malvacearum Mont. lí9 Baumler: Beitrage i. Köztük leginkább a vörös vagy erdei bükkfa válik ki. 243. 113 Staub Móricz: Négy vándorló növény. közi. csaknem páratlanul álló bükk-erdség díszlik Borostyánk vidékén. a term. a hajtások hegyeinek elhalását és a rügyek leszáradását okozzák. sz. Gyönyör. köt. közi. fölemésztve 120 köznépünka. körébl XV. közzétéve & Term. 12-ikén Ferdinando San Maria de Specia Casa komáromi olasz alkapitány 110 hogy a Csallóközben ebben az évben a termést a rozsda teljesen tönkretette s e miatt a gabona kalásza mind üresen maradt. 126 mint a pozsonyi Duna-szigeteken is szemlélhetk. Sárf és Schweinsbach vidékén díszlik. sz. XVII. 1886.

és Francziaországba visznek ki. névszerint a Pötsen. Gazdasági novenyek. Gazdasági növények. nevezetesen a szilva. fekete bodza. Naüir- 130 131 Chernél: Pozs. ükörke.és szederfa-ültetvényekkel adott jó példát szempczi járásban pedig Esterházy Mihály a gyümölcsfa-tenyésztknek." 8 A hegyes vidéken helyenként jól tenyészik a vad.) '. Vasárut. kecskerágó. meg az Óliget. egyl.lf bei St. 1857. Keszölcsés. hanem az egész környék példaként követett. Verhandl.és fzfa-állományok virulnak szapora mennyiségben. 129 sima szilfa-. fzfák. Kisudvarnok. 31. A A 128 Kornhuber: Das Moor „Schur" kunde zu Presb. de vidékén mégis rendkívül gyarapodott a gyümölcstermesztés. körte-. A krisfa (Fraxinus excelsior L.18 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. Pozsony hegyi ligeteiben gyönyör vadgesztenyefák vonják magukra az arra haladók figyelmét. naszpolya. Kürt. II. kánya. kris. II. A küls járásban még a negyvenes években alapította Kossúton Fekete Ferencz híres gyümölcsösét. 1884—86. sóska-borbolya. Az Alsó-Csallóközben gyümölcstenyésztési telep. De gyakori a dió a lapályon is. Georgen. szeder. és orv. a Czilchert Róberttl telepített gyümölcsös Gútoron és a Szmrtnik. 69.és Fels-Diós nevüket. zu Presb. kajszinbaraczk és körte jól jövedelmez kiviteli czikkek. Tkés. som. A gyümölcsfélék egész sorozata jól tenyészik és érik e vármegyében. Itt a sarj erdk nagyon különböz cserjékbl állanak mogyoró. Százados jegenyék. Vajka. Nagy. kökényszilva. fájdalom. Gyüfák és növények tekintetében Pozsony vármegye egyes vidékein a múlthoz képest örvendetes haladást szemlélhetni. kertészete Éberhardon. egres. névszerint az alma. meg egyébfélékbl. Doborgaz községek szigeteinek határain is igen elterjedt a gyümölcstermesztés. hírneves pomologus 131 elhunyta után ez a telep visszafelé fejldött ugyan. A gyümölcsöket term fák és növények. Nagyudvarnok. Eperjes kivitelre is termesztenek almát s körtét a legnemesebb fajokból. Vereines f. III. mint a pozsonyi díszligetben és a dunai szigeteken. szül. d. pusztuló gyümölcsöse a Kis-Duna mentén. A nagyszombati járásban Nagy-Szombatban az ötvenes években Siebenfreund János nagyszer gyümölcs. d. A bsi telep Üchtritz. Reiszig Alajosné. 4. Ver.és nemes gesztenyefa. ma már. 130 Egyes gyümölcsfajok. melynek szaporaságától kapták a vármegye egyes helységei. loncz. f. melyek gyümölcstermségének híre messze visszaszáll a középkorba. Vámosfalu. Ezekbl jókora mennyiséget Német. diófajokat szolgáltatják.Amadé Emil gróf gyümölcsöse és faiskolája az Öregduna mellett. Galgóczy Antal gyümölcsöskertje Püspökiben. Zsitvay. Fels-Csallóközben Apponyi György gr. bájos tájképeket alkotnak. vörösgyr.és ostormén-bangita. Takács Kornélia gyümölcstelepe Jókán. VI. szilva. Bittera családoknak a föloszlott Urbanek-féle faiskolából fölújított gyümölcsösei a legnemesebb alma-. varjútövis. égerfák. ákáczok iszalagokkal beindázott áttörhetetlen srséget alkotnak. mint Alsó. 42. erek és dús füzes vágások egészítik ki az áltropikus buja növényzetet. Molnár László. kecskefz. A Duna-szigeteken. Ez utóbbiak híres téli gyümölcsök termhelyei.) csak utóbbi idkben került a mocsárság szólén mívelés alá s itt rendkívül kedvez talajviszonyoknak örvend. melyet nemcsak a községi közbirtokos társak. Napjainkban Kuffner Károly czukorgyáros ültette ki gyümölcsfákkal haszonbérelt birtokának út. A hegyes vidéken tenyészik a dió. 1858. Naturk.és körtefajták meghonosítói. közi. L. vásárúti telepet a Vasárut és két pozsonyi társas káptalan birtokán néhai Urbanek Ferencz kanonok létesítette. cseresznye. málna. Esterházy Mihálj' gróf gyümölcsöse Tallóson szintén e kor alapítása. Bittó Lajos voltak a nemesebb alma. s a tkési sziget 16.és határaz özv. ugyanott Vitái Alajosnak nagy szakértelemmel és költséggel vezetett. ribiszke. Némely helyen a dunamenti ligetek valódi miniatré serdknek mondhatók. rezgnyárfák. Itt Molnár Zsigmond. term. széleit. baraczk. Ortvay: Pozsony város története II. Sárga és görög dinnyéirl meg éppen híres a Csallóköz. II. 32. st még a füge is. körte. melyek a kanyargós folyam ölel karjai között mutatkozik. berkenye. hamvas égerfa-. E helyütt nádasok. m ölcsöt term srn Bs f A A útjait nemes gyümölcsfák szegélyezik. mandula. az erdségekben jobbára : nyárfa-. (Verhandl. .

A malaczkai járásban kevés számottev gyümölcstenyésztési kísérletrl szólhatunk. Mindössze is csak azt említhetjük. de érdekességük jóval fokozódik azáltal. Sajnos. hogy Nagyiévárdon és Szentjánoson vannak urasági gyümölcsösök. Némely gyümölcsfajok azonban határozottan elhanyagoltainak. esesztei gyümölcsös telepei az egész járásban szétosztva. évf. d'Hennin herczeg szeredi és Pálffy István gr. Olgyán s másutt virult mandulafák is nagyrészt kivesztek. almájukat. mint ma. Szentgyörgy város kajszinbaraczkot. szibaraczk. úgy hogy czukrászaink ma messzebb es tájakról kénytelenek szükségletüket beszerezni. máris fölötte nagyérdekeknek kellene azokat mondammk. köszmétét. Megjelent a Nyugalmagyai rországi Hiradó 1903. !9 szempczi gyümölcsös-kertje és faiskolája Ritter s hséges szakért kezelje. cseresznye nagyobb tért foglal el. ribiszkét és szlt kitn szl A szlk szállít Németországba. a küls járásban. Nem csoda. Néhány szó tenyésztése érdekében. st Komárom vármegyében is. így a mandula A mely elbb Pozsony vármegyében gyakoribb volt. Magyarbélen. terjesztették a gyümölcsfákat s gyarapították a nemes gyümölcs termesztését. A pozsonyi járás legkitnbb góczpontja az Esterházy Mihály gr. A KisKarpátok keleti oldalán és nyúlványain a szlmíveléssel összekötve a gyümölcsnek. nagy szakértelemmel kezelt gyümölcsöse. XVI. Ezek látják el leginkább a városok piaczait. Ha a föntebb vázolt földtani felemek egyebekül sem volnának tekinthetk. gr. hogy újakat ültettek volna. Majláth György zavari. Mátyás terjesztette ennek egy emberöltn á1 nagy eredménynyel a gyümölcsfa-termesztést s a kitn gyümölcsfajokat. mint földünk kiépítésének anyagai. Dévény vidékén a virág mellett a gyümölcs is jobb gondozásban — A részesül. E járás községi faiskolái a Baeh-uralom és provizórium alatt Ritter fölügyelete alatt állottak s a legjobban voltak mívelve. évi termését 6 pozsonyi járás hegyen túl lev részében. Rétén még Dóka Lászlónak is volt régebben. Az sállatoJc kövületei. hogy a községek földmíves lakói nem annyira a nemes fajokat. Sajnos. Stomfán Károlyi Alajos gr. A 132 L. szakszer kezelés alatt állott faiskolái bven adták a kiültetend csemetéket. s Pozsony környékén szaporák voltak a mandulafák. mint inkább a biztosabban termket gondozzák. Látásukra megvirult A Állatvilág. : . Malaczkán Pálffy hg. melyeknek zöld gyümölcse teljesen. gyümölcsfaiskolái és több plébános törekvései terjesztették a Bécs közelében nyereségesnek bizonyuló gyümölcstermesztést. bohuniczi. Szentgyörgy és kivitelre term csemege városok területén a között és alján szintén terjedt a nemes gyümölcs termesztése. E járásban az alma és körte mellett a beszterczei szilva. Frév község rétjei ugyancsak gyümölcsözk. a Csallóköz közepén. Csallóközben. kielégítette a pozsonyi czukrászok évi szükségletét. Gyiokó Szilárd telepített gyümölcsöst kertet.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. napjainkban visszaesés mutatkozik. miután a Zichy Ferencz gr. meg ritka szépségükkel. mint piaczi terméknek termelése dívik. De az itt virult kertek nagyrészt már beépítvék. A nagyszombati járás igen elhaladott a gyümölcstermesztésben. A vármegye állatvilága. 141. Az egész váimegyében ez a legjobban kezelt községi faiskola. a fák kiírtvák vagy korhatagon kidltek annélkül. Dezasse Emil gr.. és díszkertje Cseklészen s e mellett az urasági szakért kertész közvetetlen vezetése alatt állott községi faiskola és az anyatörzsekkel kiültetett gyümölcsös. és a magyar vidékeken. Ortvay A mandulafa. valamint a Stefánia-úton fekv régi Grassalkovics-féle lovarda (ma vendégl) telepén is. 132 11. Szinte meglepik az embert sokféleségükkel. hegyoldalon Bazin. gyümölcs- Szomszédságában. vármegye határában nagy mennyiségben kerülnek el kövületek. Ma is említik a mai Újtelepen feküdt régi Falb-féle telepen. Csallóközben mandulafákat. A Pozsonyból Récsére vezet út szélén a Pozsony város birtokához tartozó szilvafák 700 frton árusítja el a város a legtöbbet Ígérknek. gabonáéit cserélik be szilvájukat. Masanszki alma és beszterczei szilva a fterményük. vedrdi és pusztafödémesi. Zichy Pál Ferencz gróf czifferi. hogy a geológiai korszakok szerves világának megismerésére becse sbnél-becsesbb adatokat szolgáltatnak. sz.

aztán féligsós. foglyász-. de a hód már kérdzkbl a tülkösszarvúak s a szarvasok mindenfelé egészen kiveszett. de a nagy vastagbrek. nagy mértékben divatozván vármegyénkben. az svilági tengerekben élt. A Borostyánktl az Almáshoz húzódó mészkzóna számos erinoidákat. A mai állatfajok. gerinczcsigolyái. középlábszárrészei bven kerülnek el a vármegye barlangjaiban 3 is. mint a patkósorrúak rovarevket a vakondok. A A A A A A A A A A A z A l. hol részint a Lajtamészben. a nagy menyét vagy hermelin. részint pedig a vármegyének távolabbra es vidékein is rendkívül fontos sállatvilági leletek fordulnak el. vadászat mint a vadmacska s a vidra már a ritkábbak közé tartoznak. sorrszarvúak csontrészei kerültek el. évben is pontosan idézvék. Részint a Nagytetn vagy közvetetlen közelében. bár egyik-másik faj. Magyarfalu.s bordacsontjai. a vadászebek sok fajtájával vér-. st a Csallóközbe is el-ellátogat. ú. selefántok. Malaczka. épp oly szaporán mutatkoznak. Ezek a fejlábúaknak osztályából való. fogai. foxterrierek. kivált a Tmava-Skala nev barlangban Detrekszentmiklósnál. Dévényújfalunál a vasút mentén elterül tályog a középharmadkori képzdések legérdekesebbjei közé tartozik." Mindezek a leletek fennen bizonyítják azt.i Mindezekre nézve tüzetes megjelent m leírást 11. ragadozókból szintén számos faj található. hol ma Pozsony vármegye terül el.. görények száma nem éppen csekély. ritkábbak a nyuszt s a rágcsálókból a mókusok. Malaczka. borz. találhatók. halpikkelyek. egy nyüzsg s óriási egyedekben nem szkölköd állatvilág képe. a Duna és a Morva mellett lev ligetekben. de most már egészen kihalt A A borostyánki márványkbányák egy ismeegy korallszerü ásatagot szolgáltattak. az ürgék. 18. a mily változatosan. retlen terébratált és Emlsök. Területének legnagyobb részét tenger vize borította. a tengeri állatok helyébe a szárazföldi állatok léptek. a tengeri tehenek. Hausbrunn. a patások a kérdzk és orrmányosok kövületei is. Összesen mintegy 114 faj lett i'ddig innen ismeretes. máriavölgyi palatáblák jól föntartott példányokban ammoniteséket és belemniteseket szolgáltatnak. Benne számtalan úszóhártyás állat igen nevezetes állatformák. A esukárdi Rákpataknál. Bazinnál. elevenedik elttünk egy si fauna. Ezek szaporasága és sokfélesége igen nagy. parforce-vadászebek. rókaebek. a nyulak szaporák. Pozsony. honnan a menyétfélékböl a köz.és congeriakövületek találhatók. a maitól egészen idegen.: -0 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. szép belemniteket és harlábúákat tartalmaz. Az ily kövületek híres lelhelyei Dévényujfalu. kivált az emlsök osztályából. 1. a löszben és a diluviumban sszarvasok. Nahács. Itt a kövületek. részint a Morvában és Vágban. majd édes viz volt. a síkság szélén. mellett új foraminiferák egész sora s csigák kerülnek itt el. lapályba. képviselik. A Besztercze és Máriavölgy között lev harmadkori homok ugyancsak hagylókövületékhél örvendeztet meg. a puhányok. Csukárdnál a Rákpatakból harmadkorszaki csigafajok kövületei kerülnek el. a tüskebörüek. halvázák. . a nyest szapora. valamint Nagyszombatnál is óriási osztriga-kagylók vetdnek föl nagy mennyiségben. Az emlsök közül a denevérekbl úgy a simaorrúak. Szomolány vidékei azonképpen sokféle kövületek gazdag lelhelyei. véglények. kövülete. hogy volt id. valamint a vármegye területén minden kisebb és nagyobb nemkérödzökböl a sertésfélék több erdben szép számmal jelentkezik. a pelék. Ez utóbbiak közül a nemes szarvas. a poczkok. a csúszómászók kövületeinek egész sorozatai kerülnek itt el. De a geológiai múlt fölismerésére vármegyénk egyik helye sem annyira tanulságos. a gerinczesek. a tömlsök. a dámvad az uradalmi pagonyokban. Szered vidékei. menyét. a kagyló/f. az sszarvasok. a homokban és tályogban melanopsis. az Ízeltlábúak. Ásatag-csontok. els fejezetét 35—54 hol egyúttal a források Pozsonyvírmigye állatvilája czímíí 1902. Mikor pedig a tenger vize teljesen elapadt s a mai folyóvíz-rendszer alakult. házi és luxus-kutyák száma is nagyon jelentékeny. az a Kis-Kárpátokban. mert egészen más életföltételektl függ fauna élsködött. vizsla-. tacskók sokaságával találkozunk. kagylódarabok találhatók. róka leginkább a Kis-Kárpátokban kerül el. Nagyszombat. 1 köt. borz-. az egerek. mikor ott. mint a dévényi Nagytet. m. a cziczkányok és a sün több nemmel képviselvék. Terlingnél a temetben. nevezetesen a barlangi medvééi és egyéb húsev ragadozók koponya. mely eleinte sós.

a leveli békák. búvár-kacsa csak kés szön jelenik meg a Dunán. kétéltüeket a vízi. viharsirály tavaszi és szi költözködéskor mutatkozik. a ligetekben s a Duna. képviselik. Mindezek nem ritkák. búvárok közül képviselvék nálunk egyes vöcsökfélék. mint a reznek vagy kis-túzok által képviselvék. n. a lombzenélk. az ékes kfali gyíkot s a smaragdgyíkot. törékeny kuszma vagy lábatlan gyík Pozsony környékén. földi béka és a vöröshasú unka. a pacsirták. danka-sirály egész csapatokban érkezik tavasz elején s egész nyáron át nálunk marad.és a füles vöcsök. jeges kacsák említhetk. A gerinczesek körébl a madarak számos faja honos vármegyénkben úgy a ragadozók. emezek közül pedig a nagy kárókatona A A Madarak - A A A A A A A A A A A A A A A A A említhetk. jégmadarak közül a rabló királykés tavaszszal érkezik s szkor elvonul. a hegyentúli vidéken s a Búrerdben gyakori. erdkben. foltos salamander fleg erdeink árnyékos. Vág területein nem ritka. galambfajaink e legszelidebbike. kánya-. A barna vagy gyepi béka a Kis-Kárpátok magasabb hegyvidékein nem ismeretlen. A röpül tyúkok közül a pusztai talpastyúk több izben jelentkezik kivált a Csallóközben.vagy parlagi galamb erdeinkben és ligeteinkben odvas fákban fészkel s Modor vidékén nagy számmal költ. a selyemfarkok. de a Csallóközben különösen találhatók. Morva. a gyöngybúvár. mezei tyúkok képviselvék a foglyok s fürjek nagy sokasága által. Az úszók közül a libák. Benett-kenguruh a cseklészi uradalmi vadaskertben látható. A kanalas récze Pozsony vármegyében Apaj körül költ is. tyúkok közül említjük kivált a vármegyénkben eljöv fáczánfajok sokaságát. héja-. de ritkán. kisebb erdeink fáin s mezkkel határolt kisebb farészletekben. kertekben. jegesrécze ritkábban mutatkozik a Dunán. a pirókak. a búbos vöcsök. bussárd-. továbbá a gték és a salamandrák egyes fajai képviselik. A Csúszómászók. galambok közül a házi galamb mindenféle fajtája honos nálunk. a kis. mocsári béka a vármegye alföldi tájain. a királykák. a földi. található.vagy sima sikló. kertekben tartózkodik. Az erszényesek közül a kengnruh az ú. zöld leveli béka erdkben. gólyák. A fürge vagy erdei béka dombos vidéken. vadkacsák. páratlan újjúak közül a lófélékhl a ló szapora és jóminségü.vagy lusta-. a sárgás sikló (aesculap-kígyó). mint igazi famadár. . mint a fehér válfaj ú gyöngytyúk s a páva csak egyes urasági vagy gazdasági udvarokban található. bagolyfélék. a méhevök közül a gyurgyalag holló-. a hangos kakuk. gerinczesek körébl a csúszómászók osztályát egyes gyík. valamint a törpe búvár szintén a téli hónapokban látható a Dunán. a mezei és a zöld varangy közönségesek. s vármegyénkben általán. lehullott haraszt és patakok mentén. gázlók rendjébl a túzokok úgy a nagy. a koczkás vízi sikló. de néha itt is telel. vízi vagy ehet béka állóvizek. guvatak és vízi tyúkok sok neme elfordul még. a varas. vadpulyka aszeredi fáczánosban tenyésztetik. a billegetk. mérges kurta vagy keresztes kígyó is eljön némelyek állítása szerint. a vörösbarna kakuk s többrendbeli harkály. halász különösen a haltenyészt helyeken található. Úgy a szürke. mint a sólyom-. Az örvös galamb a Kis-Kárpátokban. Gyakoriak a seregély-. nem mérges kígyók közül ismeretesek vármegyénkben a közönséges vízi sikló. csörg-kacsa a Súrban nyáron is található. a szamár s az öszvér csak gyéren kerülnek el. a fülemülék. Az erdei tyúkok közül a császárfajd olykor vármegyénkben is lövésre kerül. lilék. fajtája 21 vaddisznóra a Ki s-K á ipátokban mindenütt akadhatni. a poszáták.és kigyófajok gyíkok közül említhetjük a sövénygyíkot. tarajos és a pettyes gte állóvizekben. kék. karvaly-. kevert fajú erdkben s vízmellékeken gyakori. a lappantyú-. nevet gerlicze egyes madárkedvelink kalitkáiban található. karics-félék. nádasokban nem ritka. nyirkos helyein. a sármányok. a gezék. az északi búvár. tavak és pocsolyák közelében mindenütt közönséges. vad gerlicze. a rigók. emezek közül a gébicsek. A A A A A A moha alatt található. De a kúszók s az énekl madarak is bségesen találhatók: amazok közül a köz. Az örvös bukó vagy búbos búvár. fakúszó. mocsarakban s turjánokban gyakori. evezlábú úszók által. fecske-.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. Amazok közül a sarki búvár. a réz. a bujkálok. qémek. a Csallóközben. fákon. ligetekben. ugyancsak gyakori. a nyaktekercs. a pintyek. A A A A A Kétéltek. szalonkák. bár a mocsarak s állóvizek lecsapolásával s a folyóvizek szabályozásával egyre gyérül. cserjéken.

és szívószájú. Az állatvilág egyéb köreibl a puhatestek. az orrmányos dobáncs. a sujtásos küsz. . A gerinczesek köréhez tartozó halak észrevehetleg gyérülnek folyóvizeinkben. a kétes félszárnyúak. A Bisztriezában.: 22 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. a szivárványos ökle. . A . Az egykor Dunánkban szapora viza . nevezetesen a borostyánki patakban. köztük nem egy ritka is. serincz. bár a Duna. a kövi kárász. a pozsár. a hering félékbl a vándor alócza a pánczélosokból a botos kölön a pontyfélékbl a potykaponty. a fogas süll és a ksüll. a pirosszem kelé. a selymes durbincs. a feketeszem szálhal. jóformán már teljesen eltntnek látszik. a harcsafélékböl a les harcsa. a férgek és tömlsök egyes osztályai szintén gazdagon vannak vármegyénk területén képviselve. találhatók. a Gidrapatakban a pisztráng. a kárászponty. a menyit alakból a tarka monyhal. a nyúl domolyka. a dévér dobáncs. csukaféléki a közönséges csuka a tokfélékbl a színtok. a szls kárász. Vág még mindig több ízletes halfajt szolgáltai A sügérfiékböl eljön a csapó sügér. a lazaczfélékböl a bukó szondáig s a pénzes pisztráng. a sugárkardos. az ezüstös balind. a fejes domolyka. a söregtok. mert úgy a csigák és kagylók. a köz. a rágó. a rákok és pókok számos fajai. a Czajla-patakban. a gmelintok. Pozsony 1902. Allatrajzi és állatgazdaságtörténeti monográfia. a fehér hal. a veresszárnyú konczér. az állas küsz. a köz. az orsófark és az ökle. Morva. a kecsegetok. Vödriezben s egyéb kisebb vizekben elj a cottus gobio. a leánykonczér. Mindezekrl terjedelmesen emlékezik meg Ortvay Pozsony vármegye állatvilága. A sebesebb folyású kisebb vizekben. a magyar buczó. a fölpillantó küll. a fajtok. a vésettajkú paducz. a százlábúak. a rózsás márna. a ragadozó ön. a fenékjáró küll. az Ízeltlábúak. a Stampachban. érdesz.

a felscsallóközire 29.870. közül férfi 151. m. u. közöttük és Dunaszerdahely nagyközségekkel. város lakosainak száma 65. Nagyszombati járás. Jóka és Somorja. Vágszerdahely. tót 153. Járások és anyanyelv szerint a lakosok a következleg oszlanak meg. református 7715. 5. ruthén 69. Burszentmiklós. 145. 32 községgel.825-el. közöttük 2 nagyközség. 63 községgel. 62 községgel.675 utána következik az alsócsallóközi járás 32. Malaczka. m. a pozsonyira 37. m. horvát 2181. Galántai járás.427. Nagyszombaté 13. vagyis 41. vármegye lakossága az 1869-ik évi népszámlálás óta 53.655. Stomfa és Zohor. .178.635 lakosból ír és olvas 188. 60 évnél idsebb 27. Nádszeg.635 lélek. Burszentgyörgy. Tallós. Vága. Rendezett tanácsú városok Bazin. város lakosainak Szentgyörgyó 3456.205. Nagyfödémes. a mely szám természetesen a fenti összegben nem foglaltatik.718. 12—14 között 19. azután a felscsallóközi 25. Bazin száma 4899. 40—59 között 58.: POZSONY VARMEGYE KÖZSÉGEI 4216' 17 négyszögkilométer. Gajár.008. a nagyszombatira 53. Nagyszombat és Szentgyörgy.448.733. szerb 9 és egyéb 2578. Deáki. Pozsony thjf.820. Szentjános és Závod. u. 6.867.430. a malaczkaira 50. Alsócsallóközi járás. Modoré 5279. közöttük Szempcz nagyközséggel.156. közöttük 11 nagyközség. 15—19 között 28.136 és egyéb vallású 16.900. közöttük két nagyközség. Székelyfalu.160. izraelita 15. 301.337 katasztráhold területet tesz és népessége. Pered.733 magyaron kívül még magyarul beszélni tudó 20. 54 községgel.785. azonkívül Pozsony törvényhatósági joggal fölruházott város. kath. kath. 6—11 között 39. Felsszeli. ev. keleti 43. t.620. u. u. oláh 39. özvegy 17.926 lélekkel szaporodott. 4. u. Rohrbach. A vármegye 301. Életkor szerint 6 évnél fiatalabb 50. 23 községgel.247. 260. német 23. Pusztafödémes. Laksárújfalu. Felscsallóközi járás. Vallás szerint róm. 30 községgel.665 magyarral.425.348-al Családi állapot szerint : : : A A . Magasfalu.024 és ismeretlen Pozsony vármegye lis : A Bs A n A korú 17. községek hét járásra vannak osztva. Burszentpéter.929. közöttük 13 nagyközség. 301. m. vagyis 746. Récse.921. Dévény. törvényesen elvált 107. E járások a következk 1. gör. Kukló.635 lakosa közül az alsócsh'lóközi járásra 33. Anyanyelv szerint magyar 119. Szempczi járás. ágostai h. de a 119. Alsószeli. Ezeken kívül van a vármegyében 293 község és ezek között 39 nagyközség. Pozsonyi járás. unitárius 6. lakosok 150. ntlen és hajadon 165. 20—39 között 78.317 lakos esik. 1890 óta pedig 24. 1880 óta 38. 2. a galántaira 47.679-el.677. m. Gerencsér és Szered. Malaczkai járás. közöttük öt nagyközség.181 és r. legtöbb magyar a galántai járásban van.754.709 és a szempczire 22. 3. Modor.321. Vezekény és Zsigárd. evangélikus 17. házas 118. Taksony. Négy rendezett tanácsú városa van. gör. az utolsó népszámlálás szerint. 7. 29 községgel.

Az 1553-ból való adóösszeírásban itt Báthori Andrásnak 10 és a borostyánki uraknak szintén 10 portája adózik. a kit a nyitrai káptalannak egyik 1266-iki oklevele említ. mely azonban rövid id után szknek bizonyulván. Késbb a cseklészi uradalomhoz csatoltatott és az Esterházyak lettek Esterházy Károly gróf az urai.444.Rákóczy-féle felkelés idejében a császáriak sokat sanyargatták a lakosokat. díszes. lakosok a téli hónapokban a gyékényfonást házi-iparilag teljesen leégett. az alsócsallóközi 1087-el. . Maholányi Tamásné a birtokosa. a felscsallóközi 321-el és a nagyszombati 263-al. Legrégibb birtokosául Sebes fia Ábrahámot ismerjük. századvégi modorban épült kastélyt emeltetett. község a múlt század 60-as éveiben történeti jelentséggel látszik bírni. a többiekben számuk messze a százon alul marad. kath. A legtöbb német a pozsonyi járásban van. Az ev.889-el. községben van posta. majdnem teljesen arabs módon van díszítve minthogy kastélyhoz tartozó és a vele összekötött téli kert. kisközség 145 házzal és 1240 tótajkú. kath. A A Várdl A A AJbár. a szempcziben 2128. A község különben a vajkai érseki székhez tartozott. a komarom— dunaszerdahelyi vasút mentén. Örökség révén került mostani tulajdonosa birtokába. a szempczi 5923-al. zik. a szempcziben 573-an. vallású magyar lakosa van. aztán a felscsallóközi járásban 2954. 1334-ben Nicolaus de Baár királyi ember nevében fordul el. reformátusok az alsócsallóközi járásban vannak a legtöbben. a nagyszombatiban 2460. 1737-ben özv. vagyis 5421.902-el. 1439-ben a Rozgonyiak kapták Albert királytól. az alsócsallóköziben 26. 93 háza és 514.061 és a szempcziben 17. : A A frangú egyén udvarát község határában lev u. a pozsonyiban 239-en. templom 1802-ben épült. m. u. Ugyancsak a nyitrai káptalannak 1282-bl való határjáró levelében Zentabram néven van említve. vármegye községei betsoros rendben a következk: Ábrahám. Fel. vallású lakossal. a szempczi 14. ennek közelében és a régivel folyosóval összekötve. A tótok a nagyszombati járásban vannak a legtöbben. melyrl más helyen bvebben írunk. a galántaiban 995 és az alsóesallóköziben 42. róm. a felscsallóköziben 794-en. Ág. Utána következik a szempczi járás 3731-el. nagyobbára róm. A1-. a felscsallóköziben 26. a mikor már három Bár községet különböztetnek meg az egykorú okiratok.és Kisbárt. u. ábrázolja. a malaczkai 496-al. a pozsonyi 22. a pozsonyi 1851-el. de távírója és vasúti állomása Diószeg. A község körjegyzségi székhely.962. m..107-en. h.438-al. a galántaiban 2063-an. a pozsonyiban 34. a pozsonyi káptalannak egyik 1339-iki oklevelében pedig Scenthabraam régies írású alakban. A.: 24 a Pozsony vármegye községei. vagyis 3790. evangélikus legtöbb a galántai járásban van. kairói és berendezve. Utána következik a galántai járás 2602-el. a nagyszombati 2133-al és a malaczkai 914-el. 1760—80 között Esterházy Ferencz kanczellár új templomot építtetett a községben. mely azonban már rég elpusztult. számszerint 3814-en. melyben sok mkincs és különösen Egyiptomból származó számos tárgy van elhelyezve.799. Állítólag itt volt a vármegye legrégibb templomainak egyike. Van postája és távíróhivatala.336. Horvátok csak a pozsonyi járásban laknak tömegesen és 2115. róm. maga kitn fest. ez után a nagyszombati 2380-al. 1899-ben új. múlt század els felében a Szegedy -család is birtokos volt a községben. Esterházy Károly gróf e községben a vármegye legszebb és legérdekesebb kastélyainak egyikét bírja. A múlt itt A század els felében a Pöthe családon kívül a Bertalan ffy család is birkokos volt és ezeknek külön-külön kúriájuk volt. st a gróf mterme. a melyek ma is megvannak. pozsonyi 6783-al. a felscsallóközi 581-el és az alsócsallóközi 146-al. a galántaiban 38. a malaczkaiban 2780. l'tána következik a malaczkai járás 45.128. azután a malaczkaiban 48. 1883-ban a gróf 140 holdas park közepén csinos emeletes vadászkastélyt építtetett. kath. Az izraeliták közül a legtöbb az alsócsallóközi járásban lakik. Albár kisközségnek. katbolikus a nagyszombati járásban van 51. szám szerint 49. ki Unger Sámuelnek engedi át. n.152. Vallás szerint legtöbb róm. E községlegrégibb birtokosául János deák szerepel. 3120. a malaczkai 1578-al a felscsallóközi 1301 el és a szempczi 927-el. számuk A Ábrahám. a ki itt 1300-ban a pozsonyi káptalannak egy kúriát ajándékozott. a galántai 4629-el.

J H <: 03 j o 03 « 6- s a 03 63 03 •<! B <i 03 .

A múlt század elején német nevével is találkozunk Unter-Csepen alakban és ugyan e század második felében a Vrana. A néphagyomány azt tartja. A községben két templom van. pozsonyi kanonok. ersen magyarosodó lakossal. Legrégibb nyoma az 1553-ból való portális összeírásra vezethet vissza. községet 1830-ban árvíz pusztította. a katholikus templom pedig 1786-ban. században Jablam néven pozsonyi várbirtok volt. XIII. tót kisközség. a mikor pedig újabb telepítés által német A A . 1787-ben a Klobusiczky és Udvarnoky család. A dlk A A A A A A Gasparovich malom. hogy ott voltak a királyi ménesek és ott laktak az istállómesterek. a mikor itt Tárnok Jánosnak csupán két portája adózott. Most csak Hidvég puszta és Jázó major tartozik ide. a régebbi pedig most özv. a mikor Benedek fia Pál. távírója és vasúti állomása pedig Zohoron. AM ' Almás Alistál. melyben 398-an laknak. hogy a község els telepesei a Lubinszky. István fia László birtokaként. 221 házzal és 1199 róm. múlt század els felében a László család volt a földesura. Postája. Ezek közül Belle puszta Billye néven már 1296-ban van említve. azután a Pálffy-Daun grófoké lett s ma is Pálffy-Daun Vilmos grófnak van itt nagyobb birtoka. melyet tle Lukács nev nemes zálogban bírt. Ez idben itt serfz-ház is volt. ref. A község Aisócsöpöny. Az idk folyamán e község nevét Csörle. adományt e községre. Az 1553-iki összeírás alkalmával az érsekségnek 7 és Farkas Ignácznak 4 portája adózott. 1886-ban pedig nagy része leégett. XV. reformátusok vannak túlsúlyban. 1553-ban az akkori portális összeírásban Serédy Gáspár 12 portával szerepel. Karáb és Petény puszták. Annyi tény. E községhez tartoznak Fenyves erdészlak. felscsallóközi kisközség. kath. vallású lakosa van. község körjegyzségi székhely. Templom nincs a községben. hogy egy 1268-iki oklevél az innen egy órajárásnyira fekv Szakálosról akként emlékszik meg. srégi község. régi és egy újabb úrilak van. Német neve Unter-Waltersdorf volt. Tomka Nándornéé. távírója és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. itteni részét a pozsonyi Szent Üdvezítrl nevezett egyháznak adományozza. Chellje és Csellye alakban találjuk említve. A község postája Lozornón van. Postája Misérd. és róm. Tótdiósnak. községhez tartozó közül a Péterháza és a Bödeháza nevek régi birtokosok neveit látszanak megörökíteni. Alsódiós a Kis-Kárpátok alatt fekszik. magyar község 192 házzal és 1098 ev. távírója és vasúti állomása Szered. mindössze 46 házzal. században Korner János kapott kir. ágon a Csarada és a Tomka családok voltak. Alistálnak csak 1391-ben találjuk els írott nyomát. Mareinkovich malom és Prahovna erdészlak. Almás. Hidvég. temploma 1693-ban épült. a szered nagyszombati vasútvonal mentén fekv tót kisközség. Mady. h'amocsay és Radványi családok voltak. mely azeltt a cziszterczita rendé volt. melyet hajdan. most pedig az államé. században épült. melynek következtében a pozsonyi alispán e birtokot Akaii Benedek fiainak ítéli oda. Tót kisközség. kath. a mikor lakosai tótok voltak. a múlt század elején községben egy Pálffy gróf és a Brogyányi örökösök voltak a birtokosai. 1375-ben az esztergomi érsek birtoka volt. E község régi történetét nem ismerjük. tót neve pedig Jablonove volt. de túlnyomó számban németajkú. Nevét többen onnan származtatják. hogy hajdan itt lettek volna a királyi istállók. róm. a ki azt anyai részrl örökölte. távírója és vasúti állomása Püspöki. Bozsaki. A községhez tartozik Szent-Péter puszta. melynek 199 háza és 1126 róm. Szászy és a Tomanóczy családok voltak a nemesi birtokosai. Vallásuk róm. Alsócsöpöny. de most Sprinczer János és neje Nyitray Mária tulajdona. 1338-ban Uzuri Döme ispán birtokaként szerepel. kath. A — . 1831-ben és 1872-ben a kolera tizedelte. 1708-ban a császári zsoldosok két ízben felégették. Német neve Apfelsbach. Az újabbikat Czilchert Róbert építtette át egy régibbl ez Novotha Józsefnéé lett. a kik vallásra nézve nagyobb részben római katholikusok. AUódiós. Ahóesölle. Els okleveles nyomára 1287-ben bukkanunk. Aisócsöiie. 1647-ben a Karner. múlt század elején a Pálffy berezegi család volt az ura. Utódai ni. református templom kési gót stil és a XV. múlt század elején a községhez tartoztak: Belle. kath. vallású lakossal a kik közölt az ev. Postája van. vallású lakossal. mely két rész most Tomka Nándorné birtokában van. kath. 1295-ben egy perben szerepel. 1672-ben praedium volt 5 lakossal. 38 házzal és 252 magyar és német. a kis magyar Alföldön.26 Pozsony vármegye községei.

ember nevében szerepel. Van még ezenkívül egy ezüst-kelyhe is. a Kis-Kárpátok alatt fekv kisközség.Pozsony vármegye községei. róm. vallású lakossal. 1368 ban Samothi György fia János felesége panaszt emel Saápi János fia Péter ellen. Mindvégig a vöröski vár tartozéka volt és ma is id. Elbb a vöröski vár tartozéka volt. 34 házzal és 246 róm. község fels végén áll a Szent Háromság-kápolna. a kik alatt nyilván tótok értendk. temploma 1518-ban épült és nagyon érdekes gótikus vannak. kath. Koza. Alsójányok. Ez a határozat azonban nem gátolta meg azt. században fennállott. Unter-Nussdorfnak és WindischNussdorfnak neveztek. község már a pápai tizedszedk jegyzékében is szerepel. Az 1553-ból való portális A A A Alsójányok. si község. községnek van saját postája. bogy „dtilden unter sich keinen Pemen" vagyis. 1394-ben Georgius de lányuk kir. említ. melyet 1715-ben. Mostani kath. temploma a XVIII. a mikor is Januk néven említik. a mit 1270-ben V. Pálffy János gróf a birtokosa. Álsódombó. kath. a nagyszombati káptalan birtoka volt. 1310-ben Jánoki Jakab a birtokosa. A Rákóczy-féle szabadságharez alatt a császáriak kétszer felgyújtották a községet. az akkor dúlt pestis emlékére építettek. Alsódombó. Béla 1262-ben Serefel comesnek adományozott. 27 község lett. de távírója és vasúti állomása Nagyszombat. melyet IV. Az egyház értékes régi szentségtartót riz. 1346-ban a pozsonyi káptalan Streiz Marchard pozsonyi polgárt iktatja e birtokba. már réginek szentségtartónak egy része azonban már át van alakítva. a ki itt szolgájának tekintélyes földbirtokot és kúriát adományoz. Kath. Postája Felsdiós. múlt század elején Unterduoován néven. Érdekes egy XVI. melyet az 1694-bl való canonica részletei visitatio is CSARNOKRÉSZLET ESTERHÁZY KÁROLY GRÓF ÁBRAHÁMI KASTÉLYÁBAN. hogy la- kosai már 1736-ban tisztán tótok legyenek. István is megersített. a mikor a község lakosai németek voltak. való kimondották. hogy az itteni németek nem trnek maguk között cse. évi összeírásban Nagyszombat város a birtokosa és 20 portája adózik. E A távírója Szomolány. melyet Simon Katalin 1615-ben ajándékozott az egyháznak. mely szerint. 113 házzal és 603 tótajkú. 1402-ben Jamnik tót nevével is találkozunk. felscsallóközi magyar kisközség. 1647-ben és 1787-ben a nagyszombati plébánia. E községnek els okleveles nyoma 1287-ben jelentkezik. A vöröski vár tartozéka volt és a várbirtokok sor- sában 1536-ból osztozott. a mikor Monostori Berzéle Miklós van birtokosául említve. heket. de az 1553. de plébániája már a XIII. Sisoretni vadászlakok és Szolirov major. századbeli oklevélben foglalt az a kijelentés. . hogy e birtokát elfoglalta. Egy oklevél ^mezvárosnak nevezi. Hozzá tartoznak Javornik. század végén épült. vallású lakossal.

tették le és 1811-ben fejezték be az építést. A A . Mihály ezt az öröklött birtokát a nyitrai káptalannak hagyományozza. E községet Loch alakban a pozsonyi káptalannak egyik 1290-iki oklevele említi. melyet gr. kath. mely kiváló memlékeket és híres mesterektl származó számos régi festményt tartalmaz. melyet a morvák elfoglaltak. 1572-ben az Olgyay. Rubens. 1462-ben Sárosfalvi Nehéz Mihályt és testvéreit iktatták e birtokba. távírója és vasúti állomása meg Lóczbresztoványon.194 háza és 1481 róm. Tenniers és más mesterek. község határában falu postája és távírója Nagymagyar. férje iránti kegyeletbl emeltetett. melyek közül a Brunswik grófi család 35-öt bírt. József.28 Pozsony vármegye községei. Kupeczky. az ó-buclai apáczák birtokául van felvéve 13 portával. Egyébiránt ez a helynév a középkorban többféle változatokban szerepel. melyet Brunswik József grófné. Körjegyzségi székhely. kath.^kath. késbb pedig Nagyváthi Antalt is. Kii /-ben a pozsonyi apáczáké és 1787-ben a vallásalapé. Szászy és a Balogh családok szerepelnek birtokosokként. Pellegrini. a bessei Farkas. Késbb az Esterházy grófi. Brunswik Józsefné szül. vallású lakosa van. Ekkor a Brunswik családon kívül még a Kürtessy. 1309 és 1313 között Doncha asszony szerepel birtokosaként a ki Nagy Abának adja el. Brenghel.és Közép-Korompa. Postája Nagybresztoványon van. Majthényi Marianna 1837-ben férje és fia számára emeltetett. de Stibor vajda ismét visszahódította. 1585-ben a Halácsy és a Latkóczy családokat is. még a Brunswik család építtette. tót kisközség . Az 1553-iki összeírásban Kéméndi Péter 16. míg a többi. Az Árpád-házi királyok korában három Korompa volt a vármegyében és pedig Alsó-. si templomát 1807-ben rombolták le. 1430-ban pedig a beregszegi Német család az ura. pogánykori rhalínok láthatók. kinek kastélyt. 1506-ban Verböczi István is birtokosa. Holbein. Egy 1256. évi határjáró levélben Kurumpa és Kysep-Kurumpa. vagyis Közép-Korompa van említve. mely azt Brunswik Antalnak és nejének. Spáczayak tovább is szerepelnek a birtokosok között. Az ide tartozó parkban áll Ferenczy szobrász emlékmve. így egy 1256-ból való oklevél Tejnek nevezi. itt nagyobbszer kastélya és ritka terjedelm. Mostani nagyobb birtokosa Cholek Rezs gróf. 1816-ban Alsókorompán 74 kúria volt. XIII. szép parkja van. mely utóbbi a 111. 1534-ben Csellyei Mártont és Balázst találjuk itt. egy 1330-ból való pedig Kremphföídnek. st a múlt század elején Unter-Krupa német néven is. Brunswik József grófnak adja el. 77 házzal és 645 róm. Érdekes a templomban álló síremlék. összeírásban Alsó-lányok néven. Diebaldi. 39 kisebb birtokos között oszlott meg. Többek között képviselve vannak Bassano. 1726-ban a Ghülányi és 1749-ben már a Brunswik családok is. hogy 1465-ben épült. Ide tartoznak Henrika. Hajdan Stibor vajdának vára is volt itt. aisóiócz. Gyulay. vallású lakossal. XV A A A A A A A A A — . Az els emeleti nagy terem érdekes freskókkal van díszítve. és távíró is. templom mögött áll. Alsókorompa. Késbb azután Kromph. Claude Lorain. de 1489 körül Spáczay János és Boldizsár kaptak itt Mátyás királytól adományt. Ulászló Pogány Péternek és Vizközy Andrásnak adományozza. a Ramocsaházi családokat találjuk a birtokosok között. Tizian. de 1682-ben még a Dersffy. 1813-ban Révay Pál báró itteni birtokrészét. több kisebb nemesi birtokossal együtt. 1762-ben a Spáczay-féle birtok már a Sándor család kezén van. században Alsókorompába olvadt. a becs zsolnai vasútvonal mentén fekv tót kisközség. Salvator Rosa. díszes családi sírbolt a r. majd a Zichy grófi család birtoka lett. Pálma. községben van posta 1891-ben a község egy részét tz hamvasztotta el. Nedeczky. Ghülányi. Magyarát és Újmajor majorok. Sneider. Alsólócz. mely azeltt a Baloghoké volt. a Gyulai. évi Batthyány-féle canonica visitatio is megemlékezik mostani templom alapkövét 1807-ben róla. kastélyban Beethowen is több izben megfordult és néha hosszabb idt töltött itt. melyet a Vatai család vált fel. Spáczay Márton 8 és Dobsa János 5 portával szerepel. század vége felé már a Korompai család van említve birtokosául. vagy Dolna-Krupa néven is szerepel. Fels. a mikor Bacha comes fia. tótul Krupa. Közelében külön színházépület is van. Lévay. azt állítván. Aisókorcmpa. Ez az emlék szintén Ferenczy szobrász mve. Körjegyzségi székhely. a Rádai. a mikor Petk volt az ura. Halácsy-féle részbirtok 1596-ban Ramocsaházy Györgyé lett. község plébániája már 1390-ben említve van. 1495-ben II. Adelffy Máriának eladja. Az 1782. 1339-ben Lóczi Tamás fia Mihály van birtokosaként említve.

a kik birtokukat Molnári Kelemen gyri püspöknek adják át. Rattkay István özvegyét is itt találjuk. község hajdan a Kis-Duna mellett feküdt és régi helyét ma is Faluhelynek nevezik. Nyáry János gróf és Jánoska Jánoska család birtokai 1844 körül vétel útján a Prileszky Ignácz és János. kath. a kik birtokukra III. Amadé Lénárdné a birtokosa. 1647-ben a pozsonyi káptalan és özv. Kádas. 1434-ben a Fraknói grófokat találjuk itt. Ambró. Most Fekete Aladárné bárónénak van itt nagyobb birtoka és csinos. — A BRUNSWIK-FÉLE KASTÉLY (MOST CHOTEK REZS GRÓFÉ). Ferdinándtól új adománylevelet nyernek. mert Tamás esztergomi érsek 1193-ban már kápolna építésére adott engedélyt. útján került a mostani tulajdonos birtokába. Háromság oltárának ajándékozza. Serédy Gáspárnak és Mérey Mihálynak 8 8 portája fizet adót. 29 1529-ben találkozunk a másik Lócz Mindeddig csak egy Lóczról van szó faluval és ekkor Alsólócz Kis-Lócz néven szerepel. mely elbb Esterházy Katalin grófné. Egyik részét IV. a család kihaltával. . század folyamán az Illé^házy. Vallásuk róm. a pozsonyi káptalannak 7. melyet csak a tagosításkor osztottak ketté. a mikor az egyik fele Nyárasd néven. Bencsik és a Zabafy családok voltak a birtokosai. 1553-ban. de az utolsó népszámlálás csak 1498 lakost talált itt. a Sina báró család tulajdonába került. a másik. ezzel teljesen összeépített fele pedig Papny arasd. melynek 188 háza és 1616 lakosa van.és Felsnyárasd egy község volt.Pozsony vármegye községei. majd a Sipeky családé volt és örökség A A ALSÓKOROMPA. újabb úrilaka. a portális összeírásban. Molnár Pál. míg az Illésházyak birtoka 1838-ban. Az okleveles nyomok azonban még régibb idkre vezetnek. Hajdan csak egy Ny arasd állott fenn és a mai Alsó. a másik része az Agh családé volt. Kívüle még Molnár Pálnak. Szecsey Györgynek és Szabinovszky Ignácznak van itt nagyobb birtoka. Béla a pozsonyi káptalannak adományozta 1237-ben. család tulajdonába mentek át. a múlt század elején Sipeky Sándor. Hrabovszky. vagy Papszer néven szerepelt. Alsónyárasd. Az Alsó-Csallóközön fekv magyar kisközség. 1715-ben Magdolna Katalint. A — . azután a Bencsik. 1651-ben a Kelecsényi és a Ravasz családokat találjuk itt. Pálff'y János grófnak ma is Aisónyárasd. a ki sörházát és majorját a nagyszombati székesegyház íázent XVIII. 1787-ben már a Pálffyak az urai s id.

templom 1878-ban. másként Teleki dl. Csölle. Az itteni honvédemléket. Béllye puszta. h. Lakosai különben régtl fogva nemesi eljogokat élveztek és a múlt század elején a Szászy. Halastó nev dlje . 1849-ben határában két kisebb ütközet volt. Az 1553. ev.úgy község postája. itt Aisószeii. a millennium alkalmából. vajkai érseki székhez tartozott és az érseki nemesek birtoka volt. tótajkú. XIII. A község némely dlneve jelentséggel látszik bírni. évi portális összeírásban már szintén Alsó-Szely néven szerepel és Serédy Gáspárnak 20 portája adózik. Ide tartoznak Arkosár és Szigeti vadászlakok. É község els okleveles nyomát már 1205-ben laláljuk. vagyis két szélén. az Ernyey.30 Poszony vármegye községei. a szered nagyszombati vasútvonal mentén fekszik. Az itteni néphagyomány a község keletkezésére vonatkozólag azt tartja. 1863-ban csaknem az egész község tz martaléka lett. és 22-én Zsigárdon lefolyt ütközet Alsó-Szeli határára is kiterjedt. vasúti állomása pedig FelistálNyárasd. a hol 48 ház és 300 lakos van. távírója és vasúti állomása Keresztúr. hogy a község oklevélileg csak 1490-ben van elször mostani nevén említve. ezeknek az emlékére állították föl. távírója és vasúti állomása pedig Galántán van. hol számos érdekes mkinriznek. vallású lakossal. a Takács és a Túróczy családok voltak a nagyobb nemesi birtokosai.. Némely írók állítása szerint a két Szeli hajdan a szomszédos Taksonyhoz tartozott és annak határain. 1553-ban találkozunk ismét egyik újabb birtokosával. a Királyrévi osztály. felscsallóközi magyar kisközség. 1310-ben újabb birtokosával találkozunk Jenslin nagyszombati bíró személyében. László királynak a pozsonyi káptalan levéltárában rzött. Kisközség. mert az ekkori portális összeírásban Apay István és Albert szerepelnek. katholikusok is elég számosan vannak. róm. a Versend dl. Az ev. látszik valamely régi halászóhely emlékét tartja fenn. Versend tanya és a verosef van — — : : A Pa J Bácsfa. kath. a mikor Miklós és Fasca grófok itt kápolna-építésre engedélyt kaptak. és róm. Az 1849 június 21. Ide tartozik Újmajor. itt Pálffy János gróf a birtokosa. század elején 78 házzal és 504. a mennyiben az országgylésre Pozsonyba utazók mindenkor az itteni uradalmi nagyvendéglben szálltak meg. Kisrévház és Oregrév. kath. Ezekbl kihasíttatván. A lakosok iparegyesületet és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. azonban a róm. az alsón és a felsn feküdt. Ezek a Deáki. E község azeltt a pest pozsonyi országútnak egyik legfontosabb pontja volt.. Nagy. a község si családjának két utódában. Bácsfa. A katholikus templom egyik része még 1307-bl való. a mint azt 1278-ból való oklevele bizonyítja. Alsószeli. Kossuth Lajos és Deák Ferencz is akárhányszor itt háltak meg. nagyobb birtoka és régi nemesi kúriája. A községben két templom van ág. a ki itteni pápai tizedszedk jegyzékében Opan birtokát Elefánti Mátyással elcseréli. Van saját postája és távírója. a kik róm. de mindkett újabb kelet. hogy hét család alapította és pedig a Mikóezy. sendi vámház. Jánostelek és Lapogosi major. 1278-ban a pozsonyi vár tartozékaként van említve. azonban csupán egy portát találtak az egész községben. és az Iváncza dl. a budapest bécsi vasútvonal mentén fekv magyar nagyközség. — A : A - A A . vallású lakossal. azonban 1278 eltt már mint különvált község veszi fel si birtokosainak az apaji Apaj családnak a nevét.és Fels-Szeli neveket. Disznóskút erdészlak.Apaj néven Keresztúrral közös. túlnyomó részben ág. melyet legújabban 1853-ban alakítottak át. egy másik emléket pedig az osztrák az 1849 január 13-án elesett Geramb osztrák alezredes emlékére emelt.. 357 házzal és 2226. Itt volt különben a lóváltás is. 1647-ben a Pálffyak lettek az urai és ma is id. Ebbl megmagyarázható az is. Apaj. a kik állítólag mint molnárok és halászok e községek els telepesei lettek volna. a kath. elferdített alakban szerepel. Ez idtl fogva 1505-ig Miksa császár seregei több izben feldúlták. mely a községet ekkor már Terra Opoy-nak nevezi. Az idk folyamán a kápolnából templom lett. vallásúak. Várady. kath. A község körjegyzségi székhely. A községben van posta. A nmlt század második felében serfz-ház is volt a községben s marhavásárai messze vidéken híresek voltak. kapták az Alsó. a szomszédos Majténynyal egy község volt.. ev. Szálay. Tóth és Szabó családok. pedig 1875-ben épült. A múlt század elején a község lakosai nevezetes marhaés juhtenyésztést ztek.

A kárt sok fáradsággal ismét helyrepótolták. Az 1553. Utóda Szelepcsényi György érsek folytatta a munkát. most pedig Welteni Wiener Rezs lovagé. A nagy részét tz pusztította el. mely az Apponyi grófoké volt. tótajkú. míg végre 1811-ben a helytartótanács a ferenczrendieknek a visszatelepedést megengedte. század elején különben a czifferi uradalomhoz tartozott és a Nyáryaké volt. Károly királytól kapta adományban. 1306-ban egy másik Márton szerepel. Ez utóbbi búcsújáró hely. évi portális összeírásban Nyáry Ferencznek 5 és Samaryay Tamásnak 2 portája adózott. a rend eltörlése után a zárdát magtárnak. A szentgyörgyúri si kis templomot. katholikus vallású lakossal. roskadozó állapota miatt.Pozsony vármegye községei. 112 házzal és 742. . a mely innen írja elnevét is. 1238-ban pedig a már említett templom is szerepel. mire az új hajlékba a primás ferenczrendieket teleaz pített. melyet 1674-ben be is fejeztek. róm. 1513-ban Hideghéthi Gergelynek is volt itt részbirtoka. Késbb a Jezerniczky család lett az ura. — A SZENT-ANTALI TEMPLOM ÉS KOLOSTOR. A XVI. távírója Somorján van. vasúti állomása pedig Nagypakán. Királyi várföld volt. 1335-ben Báhonyi Pap János szerepel birtokosául. 1684-ben a báró Maholányi család a templom és a zárda eltt páduai Szent Antal szobrát állíttatta föl. . E község is a vajkai székhez tartozott. Lippay György esztergomi érsek Szent-György-r közelében templomot és zárdát építtetett. a kápolna körül temet áll. nagyobb épület is. mely már 1244-ben villa Bahun néven szerepel. A templomot 1724 október 1-én szentelte föl Ghyllányi György tinini püspök mivel ez ideig csak meg volt áldva páduai Szent Antal tiszteletére és innen kapta Szent Antal nevét is. a templomot pedig széna-raktárnak használták. a ki a birtokot Elefánti Dezstl vette meg. A községben van posta. Báhony. Szent-György-Úr már 1205ben említve van. 1764 óta pedig híres árvíz. Szintén srégi község. 1857-ben és 1866-ban a község emlékére. fogadalmi kápolnát emeltek. A templom alatti egyik sírbolt az Apponyi család temetkez helye. az akkor dúlt pestis mely azonban már használaton kívül van. 1660-ban tették le az alapkövet és 1666 január 3-ig folyt az építkezés. 31 BÍCSFA. A templom foltárát Apponyi György gróf emeltette 1782-ben oltáron a Szz Anya kegyképe van elhelyezve. 1725-ben itt. 1789-ben. Egy-két héttel késbb a vihar ismétldött és ledöntötte a templom homlokzatát. a mikor Lippay meghalt és az építkezés megszakadt. — — — Báhony. 1718-ban itt óriási vihar pusztított. 1787-ben az Esterházy aké. a ki birtokát I. melyet Róbert Károly 1306-ban Bogár fia Márton mesternek újból adományoz. a vágvölgyi vasútvonal mentén fekv kisközség. Van itt egy kastélyszer. mely a kolostor tetzetét elvitte. 1852-ben lerombolták. 1862-ben községhez tartozik Szent-György-Úr és Szent-Antal.

és ez is A nev dl. mindössze 20 házzal és 167 róm. Legels okleveles nyomával már 1252-ben találkozunk. A . A Pázmány-féle jegyzékben Boka néven van említve. a kik mindannyian róm. mindössze 11 házzal és 123 lakossal. Lajos király Pókateleky Miklós fia Jakabot és testvéreit. Ezt Bél Mátyás is említi de ma már csak maradványa van meg — A A . a Gzúczy és a Németh család. Baka. kath. A község si temploma már 1274-berí említve van. vallású lakossal. de a távírója Czifferen van. kath. Postahivatala Egyházgellén van. 1380-ban Barlabás néven szerepel. Balásfának újabbkori birtokosai az Orosz. A beketfalvi Mórocz család si fészke. Maholányi Tamásné albakai birtokát átengedi Unger Sámuelnek. róm. Baka község postája és vasúti állomása Bs. Barakony. katholikusok. míg egy XIII. 1553-ban királyi birtok. E községrl alig van valami feljegyzésre méltó. Az 1553-iki portális összeírás már több birtokosát említi. mely ma Schwarcz Károly tulajdona. csinos úrilaka. vallású lakossal. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. Postája Csötörtök. távírója és vasúti állomása pedig Patonyban. hogy e két család is azonos. kiktl Welteni Wiener Rezs lovag vette meg. Balásfa. melyet I. A községben van posta és vasúti állomás is. alsócsallóközi magyar kisközség. a mikor a királyi birtokok között van felsorolva. Angyal Mátyást 3. Barakony. községhez tartozik Kisbéke és Józsefmajor. Enyed pusztán Fuchs Gyula birtokosnak szeszgyára és szeszfinomítója van és újabban épült. Ferencztl. vagyis Pókafölde néven említett község. e birtokba iktattatta. 1848-ban itt kisebb ütközet is volt. a gellei érseki székhez 1524-ben intéközségben nincs templom. mely a birtokot elzálogosította. a mikor már két Baka van említve. Els okleveles nyomát csak 1423-ban találjuk. Béke. Baiásfa. melynek itt megersített várkastélya is volt. kath. hogy az 1336-ban Poukafelde. Késbb a Pálffyak lettek az urai községhez tartozik a Regencze és ma a Pálffy szeniorátusnak van itt birtoka. Temesközig Bálint pozsonyi kapitány az ura. így Báhonyi Mihályt 3. távírója pedig Patony. 1737-ben özv. Lajos király. Földes Mártont 2 és Vas Istvánt ly 2 portával. Baka. de 1515-ben Bessenyei László visszaváltja azt Csorba Andrástól és annak fiától. 1347-ben Cseklészi Ábrahám Móricz az ura. 1569-ben a Földes és a Temesközy család újabb adományt nyer a két Baka községre. A múlt század elején a Bartal. Az 1553-iki összeírásban. Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspár 3 és Mérey Mihály 2 portával szerepelnek. si község. a Jezerniczkyek korából. róm. alsócsallóközi magyar kisközség. késbb az Apponyi grófok lettek. Ezt már II. Római katholikus temploma igen régi. kastély szer épülettel. vallású lakosa. kath. Templom sincs a községben. Szellz major és Szltelep. a hozzá tartozó nagyobb. a mai Balásfa határában feküdt. Van 142 háza és 822 róm. új adomány czímén. csupán 4 portával van felvéve a jegyzékbe. A község katholikus temploma 1721-ben épült. 1423-ban ismét királyi birtokként szerepel. Béke. a galánta zsolnai vasútvonal mentén fekv tót kisközség. Késbb a bakai Bessenyei családot is itt találjuk. teljesen átalakítva. Károly a pozsonyi várbirtokok közül Tamás mester csókaki és gesztesi várnagynak adományoz. Beketfa. és hogy ez a Tamás mester a Pókatelekiek se volt. távírója és vasúti állomása Somorja. 1559-ben Török Balázst is birtokosaként említik az okiratok. Beketfa. 36 házzal és 362. mely 1274-ben a királyi udvarnokok telepeként szerepel. a mikor I. 1377-ben. Ez a Pókatelek különben a pókateleki Kondé család fészke volt és úgy látszik. 1390-ben Weke néven a pozsonyi fesperességhez tartozott. Szepesi Jakab országbírónak az oklevelében már Beké néven van említve. Régi birtokosai ismeretlenek. A községhez tartozik Enyed puszta. A községhez tartoznak Halomszél és Kajtova major. most pedig Bartal Kálmán a birtokosa. századbeli okirat a Buken (Bökény) család birtokának mondja. 23 házzal és 218. a múlt század elején az Ambró örökösök birták.32 Pozsony vármegye községei. Ilyképen valószín. mint királyi birtok. A község postája. Kulcsár és a Jankó család birják. Van itt egy régi úrilak is. Az éberhardi uradalomhoz tartozott és birtokosai 1787-ben a Jeszenák bárók. 1445-ben pedig. a távíróhivatala Galántán és a vasúti állomása Gányon. vallású lakossal. zett rendeletében említi. Ez azonban elpusztult és helyére épült 1770-ben az újabb templom. postája Nagymácsédon van. a Fels-Csallóközben fekv magyar kisközség. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahelyen van.

Mai temploma roskadozó állapota miatt 1787-ben épült. a mikor Olgyay Péter és Farkas itteni birtokukat Tiborcz fia Péternek adják el. de azután Abafi Miklósnak adták cserébe más birtokért. Endre a Mocsoláni családnak adományozott. Vatha nev helységüket egymás között négy részre fölosztják. 1506-ban Verbczi Istvánnak is van itt birtoka. év eltt az Itumérfiaknak adta el a birtokot. s az apáczákat is Bélaházából kizte. 1239-ben Votha néven. a Kis-Kárpátok közelében fekv tót 141 házát 1096 lélek lakja.Pozsony varmegye községei. Birtokaik idegen kézre kerültek és csak 1624-ben kapták ismét vissza. Bélaház határában feküdt hajdan Villa Solmus és Villa Sum~kerek. si temploma. de 1786-ban lerombolták. Örökösödés útján azután a Pálffyak birtokába került és ma is id. Ortvay azonban határjáró levelek alapján kimutatja. 1406-ban Marthamagyari Balázs fia Pál itteni birtokát Antal fia Domokosnak és fiainak eladja. Mátyás 1617-ben vámszeclési joggal ruházza fel és 1634-ben II. Endrétl. melyet némelyek a mai Mácséddal vagy Klucsovánnal tévesztenek össze. mint Pozsony várának tartozéka van említve. Az apáczákat két izben ersítették meg itteni birtokukban. de már az kisközség. melyek már 1256-ban szerepelnek. II. II. A község 1580-ban már mezváros volt. mert a homlokzatán látható számok szerint (állítólag) 1080-ban épült. Bélvatta. végül Pál fia László. van itt nagyobb birtoka. a kik birtokukat Ongai Péternek és Farkasnak adják el. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. m. Bélaház határában feküdt hajdan Moesolán község. 1593-ban pedig a magvaszakadt Csorba János birtokát Illyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispán. melynek akkoriban Balarad volt a neve. 33 Béiaház. község a pápai tizedszedk jegyzékébe is fel van véve és 1435-ben Belvatay András nemes nevében is említve találjuk. 1498ban pedig a htlenségbe esett zerházi Zerhas Márton és László itteni részét Illyés György és Mátyás váradi püspök birtokába bocsátja. 1618-ig birtokolták. a nagyszombati járásban. Pálffy János grófnak . 1330-ban pedig Bagyarad alakban. Béla királytól nyerte volna szabadalmait. 1329-ben Rohmann Márk fia Tamás is birtokos itt. 1281-ben Salamon János és István az urai. Olgyayak III. kath. Creneville Viktória grófnnek adományozta. és Péter fiai János és Miklós. Saághi Deák Imre és fia Zsigmond kapják. Ma a vármegyében csupán két Vatta nev község van. 1394-ben Petrus de Watha királyi ember nevében találkozunk a község nevével. ismert nev tudósunk megezáfolja és kimutatja. felscsallóközi magyar kisközség. a ki a községet. ennek testvére. Némely történetíró szerint e község már II. községhez tartoznak Policsko és Sárkány puszták és a hitelintézeti major. melynek Rudolf király vásártartási jogot adott. túlnyomó részben róm. Moesolán a pozsonyi vár tartozéka volt. Ürményiek szintén kaptak itt birtokot III. utoljára 1450-ben. a mikor Bethlen Gábor Nagyszombatot megszállotta. körjegyzségi székhely utolsó népszámláláskor a lakosok száma csak 1015 volt. azután 1773-ban is. hogy a község hajdani kiváltságait IV. László fiai Balázs és László. Ulászló csebi Pogány Péternek és alsóborsai Vizközy Andrásnak adományozza részeit. a ki az részét Kis Finta comesnek adja el. 3 . Ezt az állítást azonban Ortvay Tivadar dr. Bélaház. melyre 1295-ben az vagyis k A A Béivatta. Jelenleg Pálffy Béla gróf birja. egyike a legrégiebbeknek. hajdan ezeken kívül még Vatta és Bánkvatta is szerepelt. a miért a község pecsétje is Béla király nevét viseli. Endrétl adományt nyernek. ú. 1270-ben Villa Balarach néven találjuk említve. Ferdinánd újabb vásártartási engedélylyel gyarapítja kiváltságait. Béla királytól nyerte. — — E család még az 1301. községben van posta. mint legnagyobb birtokost. Bélvatta és Vajasvatta. József alatt birtokaik a fiskns kezére kerültek. A Magyarország Vármegyéi és Városai: Pozsony vármegye. kik annak kétharmadát a nagyszombati Klarisszáknak adományozták. 1591-ben Csorba János a maga birtokrészét Myésházi Istvánnak zálogosítja el. távíró és vasúti állomás. 1168-ban már renoválták. Az Ilmériek. hogy ez tévedés. A múlt század elején még mindig az Illésházy grófi családot találjuk itt. 1495-ben II. egyik múlt századi canonica visitatio szerint. Halastó és Vármöqötti nev dlinek is történeti jelentségük lehet. 48 házzal és 308. vallású lakossal. 1308-ban találkozunk elször a Bánkvatta elnevezéssel. melyet II. 1240-ben a nagyszombati apáczáknak adományozta. 1803-ban Ferencz király Collorédo Ferencz miniszter nejének. 1362-ben János fiai János és Miklós. Ide tartozott hajdan az Általutalja vagy másként Salamonfölde is.

Az 1866-iki hadjáratban július 22-én e község határában volt az osztrákok és németek között az utolsó ütközet. Itt csak a Patony és Benkepatony néven szerepl és a már megsznt. A birtokjog megállapítása czéljábóí. a gyztes. Postája és távírója Nagymagyar. vallású lakossal. Hajdan az éleski vár tartozéka volt. 38 házzal és 285. IV.és Homokos-Patonyról emlékezünk meg. 1883 aug. nagyobbrészt ev. Budán kelt rendelete következtében a birtokot igénylk perdönt párviadalra utasíttattak. Hajdan azonban ezeken kívül még HomokosPatony. Benkepatony szintén az Alsó-Csallóközön fekszik. kiktl késbb a Fugger család vette meg és a vöröski uradalomhoz csatolta. a mikor Pálffy Lipót gróf volt a földesura. s mint ilyet adományozta I. melylyel együtt a Pálff'yak birtokába került. Uros. 331 háza 2195 róm. minek következtében IV. melyet 1534-ben alakítottak át templommá és 1803-ban megújítottak. így a pápai tizedszedk jegyzéke Bisterse. Villa Pothun alakban. Béla király 1239. vallású lakossal. A állomása Patony. Csécsény-. Ezek: Benke-. si német telepes község. Föszer-Patony és Sólymos. 1H0 házzal és 1008.és Lgérpatony. Diósförge-. míg Diósförge-Patony ezeltt Diós-Patony és Förge-Patony néven két község volt. 1466-ban a gellei érseki székhez tartozó pozsonyi várbirtok volt. Bélvatta községhez tartozik Rónya major is. mint királyi birtok. Felsmalom és Vadászlak. Bikszárd. melynek ma már csak egy major tartja fenn az emlékét. vagy a többiekbe olvadt Fszer-. a Kis-Kárpátok tövében fekv tót nagyközség. Ide tartoznak még ezenkívül Ferenczszállás puszta. Mini említettük. Benkepatony egyháza már 1390-ben említve van. a Salamon nemzetség és András. róm. nyolcz portával Késbb a Pálffy család birtokába került és most is a Pálffy-szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. Az 1553-ik évi adó-összeírásba Serédy Gáspárnak 50 portája van fölvéve. Fszer-Patony U. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itt lakó jobbágyoknak szabadságlevelet ad. 1553-ban Lipótfalván Bakith Péternek 1 és a Héderváry családnak 4 portája volt. Ma Károlyi Lajos gróf a birtokosa. 1345-ben Michael de Pathon nemest említenek. Besztercze. A község neve az idk folyamán többféle változatban szerepel. a franczia hadjárat alatt. Béla 1240-ben a Salamon-nembelieknek adományozta. mert a lakosok kötelezve voltak az utakat rizni. Bikszárd. Pozsony vármegyében hat Patony nev község van. Besztercze. Ugyanekkor van említve Homokos-Patony is. melybe a törökkori pestis-járványok alkalmával nagy részben kipusztult lakosok helyébe morvákat. a mikor Karcsai Iván volt az ura. márczius 6-án. Magyar kisközség. Van saját postája és távírója. Hajdan csak kápolnája volt. ma meg már csak major. Ide tartozik község postája Szentmihályfa. Késbb. Régi okiratok Bykzad. Sólymos. Napóleon szász szegédcsapatai e községen vonultak át. A községben ma is sok német. Körjegyzségi székhely. vallású lakosa van. Ekkor már Benkháza néven szerepel. Csekend s társai igényt. morva és szerb névvel találkozunk. kath. de e rész is 1593-ban az Dlyésházyaké és a Saághiaké lesz. A múlt század elején pedig. Sólymos-Patonyról 1313-ban találunk feljegyzést. mely alkalommal a Salamon nemzetség maradt mely ív 1239-ben tartottak Benkepatony. távírója és vasúti a Makay malom is. tót kisközség. El. kath. de a tizedfizetés alól fel volt mentve. Lajos királynak 1524-ben a gellei székhez intézett rendeletében szerepel és az 1553-iki adóösszeírás szerint öt portája van. 1683-ban meg a törökök ell menekül szerbek is telepedtek ide. Bögöly-. 1805-ben. vasúti állomása pedig Stomfa. Az 1553-ból való portális összeírásban szintén a pozsonyi várhoz tartozó királyi birtokként van felvéve. Ulászló Pogány Péternek és Vieköey Andrásnak adományozta a falu egy részét. A Rákóczy-féle felkeléskor a császáriak két ízben fölperzselték. azonban a mai református templom csak 1815-ben épült. Visternicz néven szerepel. E község hajdan királyi birtok volt.Patony is szerepelt. Lajos király 1377-ben a máriavölgyi Pálosoknak. st székely határröket is telepítettek. magyar. az 1553-iki összeírás Bisztricza néven említi. A múlt század elején már puszta. Patonyt Roland nádornak 1250-ik évi oklevelében találjuk elször említve. az utasok biztonságáról gondoskodni és a és . 1495-ben II. késbb Bikszád alakban említik. Közelében volt hajdan Lipótfalva község is. vasúti állomása pedig Szempcz.34 Pozsony vármegye községei. 1591-ben azonban már Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak rajta. 7-én a gazdák egész évi termése elégett. ref.

Szent-György. adta el. Keglevich. Bynoez. Tratora. Hajdan vámja is volt. Szomolánv. Késbb Szentgyörgyi Pongrácz foglalta el és eladta Strázsai Scola Mátyásnak és Tamásnak. ki viszont 1468-ban eladta Sárosfalvi Nehéz Péternek és Györgynek. E családok voltak a Méreg. Szent-János. Élesk vára nevét onnan vette. Szent-Miklós. Jelenleg Zichy Ferencz Pál grófnak van itt nagyobb birtoka és nagyon érdekes és kényelmes vadászkastélya.és Fels-Malom. Buda csárda és Zahorszki puszta. 35 környéken garázdálkodó rablókat üldözni. a kiket 1449-ben iktattak e vár birtokába. vasúti állomása Nádas: A A A A . melyet 1788-ban építettek. másik rész Zichy József gróftól. Késbb. században királyi birtok volt. 1366-ban I. si temploma helyén áll a mostani. a Gsernevszky családé lett. Bogdanócz egy része és Podhajcsán puszta. században az éleski várhoz a következ falvak tartoztak Szent-Péter. Kendy. Bay. melyet németül Scharfensteinnak is neveztek. Csáky. A XIV. Chachajda. mely 1900-ban épült. Erdödy. 1765-ben Czobor József gróf a maga részét id. Holbichka. 1535-ben Czobor Anna révén a vár és uradalma Bakyth Péterre és Pálra szállott. . Bykzad. Batthyány Ádám gróf ftárnokmesternek adta el és ugyanezt tették a Tarnovszkyak is. Az Árpád-házi királyok korában már fennállott. vétel útján. Thököly és Nádasdy családok. ZICHY PÁL FKRENCZ GRÓF VADÁSZKASTÉLYA. Zylagy. Pethe. Seola Mátyás 1453ban testvére özvegyének: Veronikának. Alsó. Ulászló E Czobor Imrének és Mártonnak adományozta. XVI. a kik azt késbb is a Czobor utódokkal és a két családdal összeházasodott családokkal együtt birtokolták. vétel útján. 1394-ben Zsigmond király Stibor vajdának adományozta. Wittek. báró Hirsché lett. Lajos király Szécsi Miklósnak cserébe íidta Lindva váráért.Pozsony vármegye községei. Thurzó. községnek van saját postája távírója Szomolány. 1886-ban a községnek több mint kétharmada tz által pusztult el. A község fölött emelkednek az éleski vár romjai. más része pedig a kincstárra. Brezni és Bilahora majorok. Tarnovszky. Kuklyo. 1749-ben a váruradalom egy része vétel útján a királyi családra szállott. Batthyányaktól a Ziehyek örökölték leányágon. Révay. Forgách. Bikszádi vár néven is ismeretes volt. mert a hegy éles sziklagerinczére van építve. Nankenreyter Nabukodonozor nejének BIKSZÁRD. család kihaltával II. Ide tartoznak Batala. 1707 április havában Stahrenherg Guidó császári vezér foglalta el a várat.

a Blava patak mellett. Az 1553. kath. község neve azeltt Boldogasszonyfalva ellenben elrésze XIV. Ma Zichy Károly gróf a birtokosa. a Nagyváthy. melyet 1733-ban megnagyobbítva. hogy benne Kéméndy Péternek 17 és Farkas Jónásnak 6 portája adózott. A A A A A . most pedig' gróf Platen Miksánénak van itt nagyobb birtoka és csinos úrilaka. Binóc:. Bogdcmovecz. magyar kisközség. Osztrosith. Jakusith. Bethlen-féle fölkelés alatt Tieffenbach császári vezér megszállotta és templomát erddé alakította át de Bethlen seregei a községet visszafoglalták és belle a császáriakat kizték. rövid ideig volt Kisfaludyék kezén. Endre leánya. század közepe táján Albert király az ülmayaknak adott itt birtokrészeket. magyar kisközség. Palásthy Szentkereszty Oroszi és Palugyay családok. Van 42 háza és 426 róm. de úgy látszik. E község az oklevelekben már 1300 eltt elfordul. Keglevich és Bay családokra. — A A — : A A A . XV. község postája és távíróhivatala Nádas. volt. Boldogra. a hol II. Bucsány. Márk fia Anda. Az 1553-iki portális összeírásban az óbudai apáczák szerepelnek birtokosaiként és 14 portájuk adózott. Bertalan fia Pál. Visnyovszky és a Palásthy családok voltak az urai. a hagyomány szerint. másik felerésze pedig az éleski vár tartozéka volt. XV. kath. 1787-ben a kir. Ordódy. idejében sokat szenvedett a császáriaktól. Az egyháznak 1601-bl való érdekes gótikus ezüst-kelyhe van. vallású lakosa van. Bochdanz és Bogdancz alakban emlegetik. 93 házzal ós 748 róm. a Kis-Kárpátok közelében. melyet 1436-ban Zsigmond király Kisfaludy Mihálynak és jegyesének zálogba adott. vallású lakos lakik. Rákóczyféle szabadságharcz alatt a császáriak tzzel-vassal pusztítottak itt. lakatlan hely. u. nagyobb részben róm. E község már 1256-ban Martinus de Borsa nemes nevében szerepel. s e miatt a két birtokos katonái között valóságos harcz fejldött ki. kath. távíró és vasúti állomás. 1787-ben Dezasse Ferencz gróf volt a földesura. a Fehérhegység alatt fekv tót kisközség. község helyén.'!(i Pozsony vármegye községei. melynek 115 házában 624 róm. Bogdanovicz. Bohunicz. de középkori birtokosai ismeretlenek. tót kisközség. E község nevét a történeti kútfk Budancz. 1300-ban Byn néven van említve. évi portális összeírásban Bahith Péternek és Özobor Jánosnak 3 3 portája adózott. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. századtól kezdve még a következ kuriális nemes családok voltak Bogdanóczon. Erzsébet kápolnát építtetett. 80 háza és 468 róm. Bogdány. Van saját postája. vallású lakosa. Hajdan csak kápolnája volt. Bogdány. 1528-ban a Czobor család is birtokosa. a nagy-szombat kutti helyi érdek vasút mentén fekv tót kisközség. mely alkalommal Révay katonái Bogdanóczot felégették. Késbb az Ilosvay családé lett és azután ismét királyi községben van birtokként szerepel. Borsa. kinek részét 1556-ban Révay Mihály örökölte. melyet község a Rákóczy-féle mozgalmak még Dezasse Ferencz gróf építtetett. Bynovcze néven találjuk említve. Bogdanócz közelében feküdt hajdan Nemecse. 74 házzal és 398. IHS. kamara. vallású lakossal. kath. kath.. 1554-ben meg Bahyth Péter. posta. században épült. késbb pedig német és tót neveivel is találkozunk Frauendorf és Mátka Bözsi alakban. m. az éleski rósz pedig 1552-tl a Bahyth. de távírója és vasúti állomása Nagyszombat. 1334-ben is a Borsaiak az urai. Egyik felerésze a vöröski. Csupán az 1553-ból való portális összeírás mondja. vöröski rész vétel útján Pálffy Miklósra. vallású lakossal. 1733-ban sörház is volt a községben. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. 1540-ben már puszta. hajdan erd volt. a múlt század elején pedig a vedrdi Zichy grófok. 1343-ban László fia Egyed. Postája Rété. mert 1437-ben Országh Mihálynak a zálogos birtoka. Római katholikus temploma részben a XIV. 1560 körül Méray Gáspár és neje a község földbirtokosa. Körjegyzségi székhely. Borsa. búcsújáró hely lett. templommá alakítottak át. Az éles ki vár birtokainak sorsában osztozott. 1330-ban pedig: terra Byn ós Ben nevek alatt. Hajdan Éleskvár tartozéka volt. Késbb az Esterházyak lettek az urai. Czobor. a mikor gróf Batthyány Jánosné volt az ura. századbeli. A . Valentinus Dovoráni fölirattal. temploma 1817-ben épült. Bohunicz. mely késbb híres mai templom szentélye tényleg kápolnaszer és srégi. Róm. Szerepel Ainyocz-Byn néven is. Révay a Fuggerék birtokait is el akarta foglalni. kath. Boldogfa. Jelenleg id. Az utolsó két században a Balásovich. a gyri hsre és utódaira szállott. szentélye gótikus. Még a mull század elején is.

Farlcas és Pethö családok a birtokosai. mivel gyilkosság miatt htlenség bnébe esett. Bögell.Pozsony vármegye községei. kath. A BS. Ide tartozik Karáb puszta. ma pedig Gülcher Jakabnak van itt nagyobb birtoka. A Bögöíypatony. 1548-ban Szüll Ferenczet és Jánost iktatják a Lukács Bertalan és Györgyfi János birtokának felerészébe. 1451-ben Al-Borsához tartozott Mertháza. községhez tartozó Ördöngösi. Kolyni Tamásnak és feleségének adományozza. E községet Beogol-Paton alakban csak II. 1470-ben. ref. Doborgazi Wolth Imrét rabló módjára megölte. és fele részben ev. E községre vonatkozólag régibb adatok hiányzanak. nagyobbára ev. 1540-ben Thurzó Elek országbíró alsóborsai Szüll Gergely udvarházát és birtokát. Postája Alistálon van. most pedig Borsához Kis-Borsa tartozik. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Újabbkori birtokosa a gróf Pálffy család. Az utolsó népszámláláskor e községnek 282 lakosa volt és így az emelkedés azóta elég tekintélyes. ennek közép-borsai birtokát alsóborsai Wyzkezi Tamásnak és Pálnak és Hegy Istvánnak adományozza. Lajos királynak abban a rendeletében találjuk említve. Bogdány és Szent-Ágai Bögell. vallású lakossal. . a melyet 1524-ben a gellei érseki székhez intézett. a mikor Mátyás király. s ez Lukács Bertalan és Györgyfi Jánosé. majd pedig Ollétejedi Illyés Ferenczé. ref. már Alszeg-Borsa is szerepel. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. múlt század elején a Hegeds és Bittó családok voltak az urai. Az 1553-ik évi portális összeírásban Békél Paton néven királyi birtokként 5 portával van felvéve. A község a pápai tizedszedk jegyzékébe is fel van véve. most pedig Rosenberg Jakabnak és Józsefnek van itt nagyobb birtokuk. A községnek nincs temploma. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. fele részben róm. AZ AMADE-FÉLE KASTÉLY (MOST ÜCHTRITZ-AMADE EMIL GRÓFÉ). 47 házzal és 329. vallású lakossal. és 37 Mátha fia Péter borsai nemesek osztozkodnak rajta. alsócsallóközi magyar kisközség. Bögöíypatony. A községben van posta. Ördöglukai. távírója és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. mivel Borsai Péter. 1547-ben már Fels-Borsa is szerepel. 1471-ben Közép-Botsa is említve van. 1512-ben alsóborsai Berthalyn Bertalan a maga részét eladja alsóborsai Szüll Györgynek és családjának. A mull század elején a Szüll. Láng. 60 házzal és 346. a mikor a Borsaiak birtokaik fölött egyezkednek. Sikó és Nagyhold.

villa Pogány. így Arpár. Sámoth község emlékét tartja fenn. Kusztusi és Sámothi els három jelentséggel látszik bírni. Hajdan az éleski vár tartozéka volt. és Cod. Egyike legsibb községeinknek. újabban Tejke pusztából Telke puszta lett. továbbá Arpádsoka. Ferdinánd dlök némi A : A . Somorja. A A A A Bs A . villa Vitéz. melyrl már IV. távírója és vasúti állomása adózott. a múlt század végén pedig XIII. ernlítenek.38 Pozsony vármegye községei. kath. a kiben a család kihalt. Béla a pozsonyi káptalannak adományozott. vagyis Árpád. Czobor XVII. nagyobb részben róm. kik túlnyomó számban róm. távíró és gzhajó-állomás vasúti állomása Duna szerdahely. I. a költ is. községben lev római katholikus templom nagyon régi és gótikus részletei ma is érdekesek. úgy látszik. 27-én Mátyás király hetivásár tartására ad jogot a községnek. Toldy és Deli családok is birtokosok voltak itt. BögölypatOny községnek nincs temploma. melyet Jerney (M. oly helységet több izben sújtotta az árvíz. plébánia a Pázmány-féle jegyzékben régi plébániaként van említve. Lothard-. felscsallóközi magyar kisközség. Szelepcsényi György érsek. dunamenti. Bálványvíz és Pogánysziget. s 1559-ben Samarjay Nagy György birtokosaként van említve. A A A . a múlt század elején pedig gróf Batthyány Jánosné Illésházy is A dlk A A . Bs Búcsuháza történeti jelentséggel látszanak bírni. majd meg ennek utódai az Amadé grófok bírták. alsócsallóközi magvai' nagyközség. grófok. mint éppen az imént mondottuk. Hajdan besseny-telep volt. században Amadé fia Lothárd. tozik. a birtokos grófnak pedig mezgazdasági szeszgyára van. 1468 szept. Nyelvkincsek 23. Hévízi. st az annak idején határában feküdt Sámottal együtt Bulchu. kinek itt nagyobb kastélya van. századbeli oklevelek több. Az 1553-ik évi portális összeírásban az érsekség 12 portája községben nincs templom. múlt század elején. Búcsuháza. Ide tartoznak a Pálffy és Bárányos majorok és a Légrádi malom. melyek határában állottak. Késbbi birtokosai a Batthyány grófi és a Jeszenák bárói családok voltak.Amadé Emil. Nagyközség. vallású lakossal. 1553-ban Bakics Péternek 14. 386 házzal és 2710. 1468-ban Mátyás király Nagylucsei Orbán deáknak és Mayncll Jánosnak adományozza a birtok egy részét. katholikusok. Ma a pozsonyi prépostságnak van itt birtoka. 1345-ben Bösi Máté nevében is szerepel. Dipl. Az utóbbi. Búrszentgyortry Tamásnak adományozza részeit. s az Amadé család IV. 1398-ban pedig Beus alakban. és messze földön híres ménes és tehenészet. lakosok olvasókört és keresztény fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn.) az 1102-ben említett Bet/s községnek tart. ma pedig ezeken kívül még Kotliba major és Malomfölde lakóhely is ide tarközségben van posta. 448. század második felében az Erdöy Jánosnak 12 portája adózott. 1372 ben Elderbach Burghard pozsonyi prépost egy sámothi birtokrész miatt pörben állott a botfalvi érseki nemes jobbágyokkal.és Miklósnak adományozza. 1287-ben a Bulchu család nevében is szerepel. 574 házzal és 2146. Amadé Tádé volt az ura. pápai tizedszedk jegyzékében Bess néven van említve 1380-ban Lothardus de Bös királyi embor nevében. XIII. a morvavölgyi vasút mentén fekszik. Búrszentgyörgy. múlt század elején répaezukorgyár is volt a községben. István. a Körmendy. melyet IV. melylyel a néhai Miklós bán fiának Jánosnak birtokait magszakadása következtében atyafiainak Omode-. 1238-ban a pozsonyi vár tartozéka volt. a XIII. kath. Az 1553-ik évi portális összeírás szerint Amadé László 23 portája adózott. község határában fekv és ma Arpásnak nevezett földterület. Bélának fent említett adománylevelében van szó. vallású lakossal. Itt élt Amadé László. 1550-ben I. túlnyomóan tótajkú és nagyobb számban róm. Postája. Béla királytól kapta adományul. Régi okiratokban Bulchu néven van említve.Samuthnak is. Ekkor ide tartoztak Varjas. Bs. Mostani birtokosa gróf Uchtritz. távírója és vasúti állomása pedig Patony. közül az községhez tartozó Bácsközi. mindössze 24 házzal és 138 lakossal. Tejke és Feketeerd puszták. 1402-ben Beusi István fia Bodngli János átíratja Nagy Lajos király 1359-ik évi levelét. mely hajdan tornyokkal és vízárkokkal megersített várkastély volt. A község postája Szentmihályfa. 1861-ben és 1867-ben a község nagy része leégett. században emiitett Árpád vagy Arpádsoka emlékét tartja fenn. Az 1848-iki szabadságharezban a község határában ütközet volt. 1262 és 1274 között többször találjuk említve.

nagyobbára tótajkú. mely 1893-ban és az u. a Holly-féle kápolna. a Szent Orbán kápolna. róm. községnek van század elején említve van Hrusó és Rákos puszta is. kath. Bústelek. község lakosai rózsafzér-egyesületet el a terméssel együtt. továbbá Hladik. államkincstáré. család birtokába jutott. róm. melyek a múlt század elején Szent-Miklóshoz tartoztak. si leégett. családnak és Hohenlohe herczegnek van itt nagyobb birtoka. a cs. és kir. mely 1719-ben. Mai községen kívül. 1858-ban az egész község leégett. mely 1897-ben épült. a szentjánosi kápolna. Zichyek. Hajdan ez is az éleski vár tartozéka volt és annak sorsában osztozott. 12 házzal és 62. Az 1553-ik évi portális összeírásba a gyri püspöknek 13 portája van felvéve. községhez Magdolna kápolna. melynek birtokában itt nagyobb kastély is van. u. Ugyanez veszi meg Bélkarcsai Miklós fia János és Pomsasapyai Pál fia Péter birtokrészeit is. 1495-ben II. A A A . Hajdan ez is az éleski vár tartozéka volt és annak birtokai sorsában osztozott. templomát már a XII. Az 1553. 48 házzal és 347. pápai tizedszedk jegyzékében Chaqana elferdített alakban szerepel. mert klastromról semmiféle történeti adat nem szól. Hsek. Hajdan Kisjánok volt a neve. E manzard-tets és négy sarkán tornyokkal ellátott emeletes kastélyt Szelepcsényi György érsek Bústeiek. vallású lakossal. XVI. Ide tartoznak Sajdikhumenecz puszta. 648 házzal és 2N74.és lisztmalom volt a községben. Azeltt a lakosok vászonnal házalva járták be az országot. múlt tartozik Billka-Humenecz puszta. magas dombtetn van a Mária temploma 1753-ban épült. Temploma nincs a községnek. kir. Postája és távírója Nagymagyar.és Téglavet telep.Pozsony vármegye községei. múlt század elején 9 frész. egy része azonban a Zichy grófi családé maradt. Róm kath. n. ma pedig zöldség. míg végre a Czoborok révén. Ezenkívül még 6 kápolna van a községben és területén. Ma a cs. században a zirczi apátság morvákat telepített ide. kath. vallású lakossal.és gyümölcs-termeléssel s községhez tartoznak Cserny és Tomek vadászdarusítással foglalkoznak. mígnem a Batthyányiak. ez azonban rég elpusztult. mely 1894-ben. és kir. ma Hohenlohe herczegnek van itt Rákóczy-féle szabadságharcz alatt a község két ízben nagyobb birtoka. 423 házzal és 1824. Tót nagyközség. Szabó és a Jankó családok voltak itt birtokosok. Búrszentpéter a miavai völgyben fekszik. kath. mely 1755-ben. BúrszentmiMós. vétel útján. múlt század elején Srati Miklas tót neve is használatos volt. A A A Búrszentmiklós. Hrusó és Rákos major. távírója és vasúti állomása 700 pajta égett és A A Búrszentmiklós. a Szent Vendel kápolna. vallású lakossal. mely utóbbi alkalommal több mint . A — Csákány. és báró birtoka. A községben nagyobb úrilak is van. 1380-ban Heem fia Heyen Benedek itteni birtokának harmadát Kisjánoki Miklós fia Jakab deáknak adja el. Van saját postaés távíró-állomása. E község 1254-ben a czisztercziek pilisi apátságának birtoka. saját postája. Habanus tanya és Szokold major. és egyes részletei után ítélve. 1795-ben. a Fels-Csallóközben. lakok. hogy itt akkoriban 5 nagy terjedelm halastó volt. község még a múlt század elején tót volt. Tomek és Walla puszták. m. században épült. család birtokába került. a XIV. században említik. A A A A A A Búrszentpéter. 1797-ben és 1853-ben tetett nagy tzvész pusztított a községben. mely 1870-ben. Ma a m. továbbá Malom. Jeszenákok és részben a cs. temploma régi. múlt század elején a Dóka. hogy csak a csötörtöki káptalannak volt itt háza. róm. századbeli adatok említik. a Miava völgyében fekv nagyközség. a pozsony dunaszerdahelyi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség. Csákány. Ulászló a birtok egy részére csebi Poyány Péternek és alsóborsai Vizközy Andrásnak ad adományt. kath. Toonki kápolna. de lakosai azóta megmagyarosodtak. melyet néhai Czerny György birtokos 1848-ban építez ma Féja Dénes malaezkai ügyvédé. kath. s állítólag volt itt a rendnek klastroma is. Valószín. község postája. a vármegye egyik legkisebb községe. fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. melyet Czobor Imre gróf 1668-ban építtetett. és kir. távírója és vasúti állomása. felscsallóközi magyar kisközség. Most Hohenlohe Keresztély berezegnek van itt nagyobb A községbeli róm. 39 Jeszenák Pál. róm. évi portális összeírásban Beély Simonnak 6 portája adózott. templom 1676-ban épült. a temeti kápolna. XVII. Rákóczy-féle felkelés alatt a császáriak a lakosokat kirabolták és a falut felgyújtották. vallású lakossal.

a mint azt a szentélyben elhelyezett márványlap latin fölirata magyarázza. mely nagyrészét elhamvasztotta. Az 1553.4o építtette ós a zirezi Pozsony vármegye községei. a mikor a község Chotey alakban szerepel. Endre király találjuk. a hol Villa Chatey néven van említve. helytartótanácsos. 1736-ban Dobóczky Ádám kápolnát építtet a községben. ki itteni birtokát Csataj. Mai katholikus temploma a XIV. vallású lakosokkal. melytl az államkincstár 1902telepítési czélokra megvásárolta.féle politikai perben közvádlóként mködött és szereplésével nemcsak az ország közvéleményéi. kaib. Csataj közelében . kiket Zsigmond király e birtokban megersít. ev. L824-berj átalakították. Neek néven. a ki 1734-ben itteni részbirtokát ismét magához váltja. 1787-ben Pálffy János gr. A pozsonyi várhoz tartozó királyi birtok volt. A község plébániája srégi és már a Pázmányféle jegyzékben is a régiek között szerepel. míg azután egyszerre gyanús körülmények között nyomtalanul eltnt. 1787-ben az Amadé családok a község nagyobb birtokosai. 1245-ben IV. kinek 30 portája adózott. 1547 eltt Lukács Bertalan és Györgyfi János is birtokosai között van. melyrl már L165-ben emlékeznek az okiratok. Béla királynak egyik 1244. 1667-ben a Méhes és Balogh családok osztozkodnak illeni birtokaikon. Körjegyzségi székhely. Béla Moeh fia Neku-nek és testvéreinek Chuegh fia Péternek adományozza és ekkor az adománylevélben Neeku néven említik. Csataj. majd Ollétejedi Illyés Ferencz. a másik verzió szerint egy éjjel két úr érkezett hintón Péterfára. kisközség. a lakosoké 978. a kik kb. 1526-ban Szüll Mártonné is a birtokosok között szerepel. s ez adományt I. A község postája és vasúti állomása Csötörtök. a ki is azt Borsai Jánosnak eladja. a tulajdonosa. A múlt század elején a Pálffy ak voltak a község földesurai. Károly király 1306-ban megújítja. Ez utóbbi 1787-ben Zichy Károly grófé volt. Károly király 1326-ban e birtokban megersített. a ki a Martinovich. alsócsallóközi magvar kisközség. távírója Bs. a birtokkal együtt. a mi három évvel késbb mégis megtörtént. Valószín. mely 1302-ben Szunyogos-Csondal néven Irizlaus pozsonyi alispáné volt. 1337-ben Pál országbíró az ura. de még az aulikus köröket is maga ellen zúdította. továbbá Sayllds Mihály. a kitl Jánoki Jakab vette meg és István fia Bodónak engedte át. Szüll Zsigmonddal. Leszkovszky és a Balogh. Itt élt néhány évig teljes visszavonultságban. Késbb Miklós préposté lett. vallású lakossal. István királytól nemesi levelet kaptak. de temetésekor a menetet hat álczázott lovas támadta meg s a koporsót a tetemmel együtt magukkal vitték. elvágtattak és nem is kerültek többé vissza. 1548-ban pedig Szüll Ferenczet és Jánost iktatják a Lukács Bertalan és Györgyfi János birtokának felerészébe. évi portális összeírásban már Serédy Gáspár szerepel legnagyobb birtokosaként. hogy Németh János. elzleg azonban Nagy-likai Mihály fia Jánosnak is van benne része. kit I. Az eltnés okai és körülményei máig is ismeretlenek. szerdahely. mely azonban már rég elpusztult. Ettl 1808-ban megvette az a Nyéki Németh János kir. A határában lev Apáezaföld nev terület a zirezi apáczáké volt. E község els nyomát IV. 1892-ben nagy tzvész pusztított a községben. apátságnak adományozta. Egyike a vármegye legrégibb községeinek. 1647-ben özv. 85 házzal és 508 róm. az annak idején általa üldözött magyar Jakobinusok bosszújának lett áldozatává. Azután csak a XVIII. században találkozunk egyik birokosával. vasúti állomása pedig Dunaben. Bogárfi Márton mesternek adományozza. században épült. A nyékiek III. 1334-ben a Nyékiek ellentmondottak Omode és fivérei beiktatásának. legnagyobb részben 196. Amadé Lénárdné. a hasonnev patak mellett fekv tót és ág. Csáttköz-Nyék. 1719-ben a Dobóczky. A községnek si temploma volt. 1636-ban Szüll Ferencz a maga birtokrészét Lenkersdorfer Mátyásnak zálogosítja el. 1435-ben már a Fraknói grófokat találjuk itt. melyet a pozsonyi káptalan 1327-ben átírt. 1346-ban pedig ennek utódai a Nagymartom családbeliek és ekkor Csathay alakban van említve. Ide tartozik Gsandal puszta. A községben van posta. 1402-ben Monostori Berzethe Miklósé. h. Mai templomát Szelepcsényi érsek építtette. A házak száma Peth Györgynek és Jánosnak engedi át. tiz percznyi idzés után Németh Jánossal együtt a hintóra szállottak. Egyik verzió szerint természetes halállal múlt ki. évi oklevelében 1296-ban II. Ide tartozik Körtvélyes és Péterfa puszta. távírója pedig Fél.

c <D N cn -^ <D ü _>> +-• (/> ín i— _>^ '03 e/) UJ .

.

róm. községnek nincs temploma. Csécsénypatony. Patony nev községekrl túlnyomó számban róm. mely Tovarnik vagy Tavarnok néven a Dudvági család birtoka volt. pelt. Katholikus temploma XIV. században mezváros volt. községhez tartozó Barsszegi. ben nincs templom. kath. távírója pedig Cziffer. kath. melyet azonban az idk folyamán átalakítottak. 242 házzal csekiész. mint Jáncki Jakab comes és testvére Péter birtoka. A lakosok fogyasztási hitelszövetkezetet tartanak fenn. mely IV. vallású lakossal. 1390-ben az Apponyiak az urai. A J . a budapest —bécsi vasútvonal mentén fekv kisközség. A község postája és vasúti állomása Báhony. Felsvájlaki és Kálmánházi látszanak. A vár a Thököly-féle zavarok alatt a felkelk kezére jutott. 1324-ben I. Lehet. Károly király Vörös Ábrahám comesnek adományozza. . mindössze 24 házzal és 122 róm. Ezek: Rézhegy. tokként szerepel. kori birtokviszonj^ait nem ismerjük. Az egyház birtokában 1666-ból való érdekes aranykehely van. Maga Cseklész a Rákóczy-felkelés alatt teljesen leégett. vallású lakossal. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. századig. túlnyomóan magyar ajkú. Papkert. régibb község neve lappang. a melyek jelentséggel látszanak bírni. Németelején a Cséfalvy család volt az ura. hogy Cséfa. E község 1290-ben Cseklészi Kozma nevében szerepel elször. A A A Cséfa. Ivánnak engedik — kégi. kath. távírója pedig Patony. történelmi jelentség helyeknek vízi. kath. A dlnevek között is. a kik a maguk itteni felerészét rokoát. vallású lakossal. A A Hh Csenkeszfa. Az 1553. Postája Egyházgelle. A község a német Landsitz és Landsütz néven is ismeretes volt. évi adománylevelében Chekenel néven szerepel. mely jelenleg Esterházy Mihály grófé s egyike az ország legszebb és legkiesebben fekv kastélyainak. 1324-ben már vára is említve van Castrum Chekles néven. vasúti állomása pedig Somorja-Uszor. 38 házzal és 314 róm. A A A dlk A Cseklész. Cséfalva név alatt más. Csenke. de azonkívül a gróf Esterházy és a gróf Zichy család is bírt itten részeket ^i Ma gróf Pálffy Bólánénak van itt nagyobb /•->• birtoka Dlnevei között említést érdemelnekközségaz Olgyai és a Maglonczai dlk. városi pecsét. Csécsénypatony. mely 1324-ben szereés 1804. '-' 1386-ban egy határjáró levélben szerepel. vannak olyanok. postája és vasúti állomása Szentmihályfa. Csenke. melynek azonban középkath. Cséfa. alsócsallóközi magyar kisközség. 1778-bah a Pócs nuknak. évi portális összeírásban 6 portával királyi birközség múlt század elején a gróf Pálffy-féle szeniorátusé. Rozgonyi Sebestyén nejéé a vár és a község. Még a múlt század elején is ez a család volt itt birtokos. vagy a mint szintén múlt század nevezték. Ma már csak csekély romja látható. ma már nyoma sincs. Lajos királynak a gellei érseki székhez 1524-ben intézett rendeletében van elször említve. Csécsénypatony Chechenpatony alakban II. 41 feküdt hajdan Tárnok puszta is. Kuczeríold és Sajtosföld. távírója és vasúti állomása pedig Patony. Csenkey család si fészke. távírója és vasúti állomása. felscsallóközi magyar kisközség. mindössze 20 házzal és 83 róm. Úrgyöp. Ide tartozik Csörge puszta is. A község határában állott hajdan Monar község. századbeli építmény. Van saját postája. Késbb az Esterházyak lettek az urai ós gróf Esterházy József 1722-ben nagyszer kastélyt építtetett ide. A XVII.Pozsony vármegye községei. már Bögölypatony alatt megemlékeztünk. 43 házzal és 341. Az 1553-ik évi portális összeírásban Báthori Andrásnak 13 1 / 2 és a borostyánki uraknak 15 portája adózott. cseszte. *-- -. a mikor még mindig ez a család bírja. értékes festményt és gazdag könyvtárt rejt magában. alsócsallóközi magyar kisközség. A község körjegyzségi székhely. E község 1300-ban szerepel elször. mely tömérdek mkincset. Bélának 1240. Cséfalvy család fészke.. de azután birtokviszonj^ai ismeretlenek egész a XVIII. község postája és távírója Nagymagyar. lakossal. 1458-ban Dengelegi Borbáláé. vallású lakossal.

1547-ben a Blesxtzky és a Jazegh családok. melylyel a városnak 3 országos vásárt engedélyez. Sörházát már nemes . templomával együtt. de 1767-ben megsznt. a vármegye legkisebb községe. a szabóké 1699 eltt. a vargák czéhe 1608ban. Lakosai tehát ez idben németek voltak. alsócsalló- közi magyar kisközség. Miksának 1567-ben kelt és a Fuggerek adományait megersít oklevele és végre II. község neve régi okiratokban különféle alakban fordul el. Temploma vasúti nincs. Azeltt posztógyár is volt a községben. mely mai napig is fennáll. melylyel 1560-ban Chaztev alias Schadmania mezvárosnak czímert és hetivásár-jogot adományoz. Csentfifa Csentöfa. nagyobb részben tótajkú és róm. az egész község leégett. község nevét 1466-ban találjuk elször említve villa Chentefalwa néven. kath. s a Fuggereknek itt 45 portája adózott. évi levele. Sadundorf és végre Schatzmansdorf változatokban írják. azután Erzsébet királynénak egy 1440-iki oklevelében. Csázta és Czesthe de német neve is srégi és Schadmania. Cseszte határában hajdan ezüst. község a pápai tizedszedk jegyzékében Chastne elferdített alakban szerepel. Ferdinánd királyé. 1738-ban a pestis tizedelte meg lakosait. 1576-ban a zinai Nagy és a Kélió családok.és vörösréz-bányászatot. E . Csesztének hajdan jelentékeny ipara volt. továbbá II. családé. A múlt század elején a Pálffy-fé\e szeniorátusemlítve. A község több régi oklevelet riz. Cseszte. Ezek között van I. kath. évi portális összeírásba Csezteö néven van bejegyezve. 1559-ben a Zermegh. távírója és állomása Patony. mely 1674ben már említve van. de azt is abbahagyták. házzal és 1813. 1882-ben újra megkezdték a kénk. Az 1553. tális hoz tartozott. Cseszte. Egy 1536-iki leírásban VörösMfalva néven találjuk. Cheztey. Német neve elször 1360-ban csendül meg. 270 A . a mi- A kor Mátyás királynak a gellei érseki szék részére adott szabadalomlevelében a pozsonyi várhoz tartozó községként van Az 1553-iki porösszeírásban Csentöfalva néven. mert a vöröski vár tartozéka volt és közvetetlen alatta fekszik. Az itteni pintér-czéh 1550-ben. A községben nincs templom. Pálffy Miklós itt 1593-ban szegényházat alapított. Ezek között a legrégibbek a Mulyad és a Mende családok. vallású lakossal.4l> Pozsony vármegye községei. azután Schadmansdorf. Postája Egyház- gelle. csupán 9 háza és 62 róm. vallású lakosa van. a mikor Nagymartom Lrincz fia Miklós itteni birtokát Nádasdi Corrandnak zálogosítja el. Rudolf királynak 1578. a csizmadiáké 1667-ben és a posztósoké 1741-ben kapott czéhlevelet. Háger és a Wettle családok. mint Chaztev.és aranybánya volt. Postája. A vöröski urakon kívül számos kúriális I-] is volt a községben. Schadmesdorf. távirója és vasúti állo- mása Dunaszerdahely. királyi birtokként 3 portával szerepel. aKis Kárpátok alatt fekv kisközség.VÖRÖSKI VÁRKAPU. 1644-ben a villám felgyújtotta és hat ház kivételével. 1565-ben a Wenchey.

a legtöbb történetíró állítása szerint. mert a várat és tartozékait csak 1501 1516 között találjuk ismét a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtokában. Latkfolva. Vista. Kerechus. A község 1866-ban újra teljesen leégett. Sivos. Kisfalud. hogy a mikor György gróf Mátyás királytól Frigyes német császárhoz pártolt. Újfalu. Ebben az idben a következ községek — — Vöröskö. Bosmansky malom. Cospolva. Pálffy Miklós neje. Torcha. Mátyás király elfoglalta Vöröskt. Kethena és Kewrtveles. 1296-ban Tiburch comes fia Tamás volt az ura. Halála után ismét a királyra szállott a vár. E utóbbi Cserveni Kámen. században épült. Zubuh. Csák Máté még birtoklása eltt szintén ostromolta a várat. de a fele Eimerh Márton alországbíróé volt. Van itt hitelszövetkezet és dalegylet is. Kun László idejében pedig Apor csapatai ostromolták. németül Biebersburg. a mikor a lázadó Güszingi Miklóst a várból kiverte. A sörfz ház még a múlt század elején fennállott. valamint egy régi gótikus kelyhet. IV. . század els felében Bazini és Szentgyörgyi György birtokába jutottak 1441-ben Erzsébet királyné megersíti azt a szerzdést. ki azt 2Iáthé pozsonyi fispánnak és a király lovászmesterének 200 márkáért és egy pánczélért eladta. Érdekes adatul felemlítjük. Hosiufolu. 1271-ben Ottokár cseh király seregei. — A birtokosa volt. Úgy látszik azonban. kinek halála után királyi birtok lett. Harrach Eleonóra alapította. Favágótelep és Vöröslcö. s ezt a német nevét már egy XIII. A községhez tartoznak Bolla villa. ekkor Péter gróf birja. Az egyház kiváló mbeescsel biró ezüst-monstranczíát riz 1612-bl. Béla király leánya építtette. Ennek özvegye: Judith troppaui herczegn révén. hogy az a vöröski uradalom számadásaiból kitnik a vöröski várban 1555-ben 1250 akó sört ittak meg. A három oltár közül a két mellékoltárt IV. német seregvezérének adományozott. a vár és tartozékai a XV. század elején több zálogos .Pozsony vármegye községei. melyet 1350-ben Nagy Lajos király Wolfarth Ulriknak. melylyel György bazini gróf a birtokot nejének Gitka asszonynak lekötötte. Dumbó. századbeli krónika említi. tartoztak a várhoz: Cheztey. a mint egy 1543-ból való rendelet említi. A község gótikus temploma a XV. 1230 körül Ottokár cseh király neje Konstanezia. XVI. 43 A VÖRÖSKI VÁR HTZTERJ1E. Várát.

Istvánnak és II. 1580 körül erddi Pálffy Miklós báró megvette a vár és az uradalom 7/10-ét ipjától.44 Pozsony vármegye községei. Dubova és Bogdanócz fele. Pndmericz. 1522-ben II. I. Ez be is következett és Mária királyné 1523-ban a várat tartozékaival együtt Thurzó Kleknek és Jánosnak adományozta. Pálffy Rudolf 1758 körül szintén sokat építtetett és javíttatott a váron. Ez alkalommal a vár másodszor is leégett. Fugger Viktor Ágost birtokrészét 10. mert az ekkor kötött szerzdésben fel van hogy a várat ugyanazon föltételek alatt adják át Tornallyainak. i ZIFFER. 1586-ban és 1588-ban pedig a többit vásárolta meg. Nemecse. 1600 ápr. . Kosolna. Halmess. Harrach grófn volt. Fugger Márktól 75. Zuha.000 rénes forintért. a mit Miksa király 1566-ban és Rudolf 1579-ben megersítenek. 1578-ban a Fuggerek eladják a várat Thököly Sebestyénnek. 1542-ig a várbirtokok tekintetében is némi változás történt és ekkor a következ községek tartoztak Vöröskhöz: Cseszte. de L535-ben már eladja a Fugger családnak. Ompital. Alsódiós. a Bocskay.és a Bethlen-féle felkelések idején megostromolták és bevették a várat. Lajos király a várai Bazini és Szentgyörgyi Péternek adományozza. már csak a Szapolyaiak pedig Tornallyai Jakabnak adják zálogba. Péter gróf 1516-ban balt meg. Rákonczai Magdolnának bocsátja zálogba.000 rénes forintért. század elején. melyek az újjáépítés emlékét tartják fenn. Vistuk. Lajos nejére. 23-án történt halála után az uradalmat Pálffy Miklós neje örökölte. Rákóczy Ferencz seregei ostromolták. Rudolf Pálffy Miklós javára adománylevelet állít ki. Sellpicz. A XVII. a mini azi az Árthándyak és Thrincka György bírták. hogy ha Péter utódok nélkül halna el. ThurzóElek a maga részét 1528-ban Móré Lászlónak és nejének. Bazini és Szentgyörgyi Péter gróf 1515-ben Szápolyai István özvegyének. 1710-ben II. a vár II. de Kollonich Zsigmond gróf csellel ismét visszaszerezte. A várban ebbl az idbl több helyen találhatók az egyesített Pálffy-Harrach czímerek. A vár II. megjegyezvén. de ezeknek a birtoklása alatt leégett és csak 1650 körül építette fel újra IV. de második zálogbirtokos volt. 1592-ben II. Zwoncsin. Hosszúfalu. a ki azt 1619-ben fiai között osztotta föl. 1774-ben a vöröski ifjabb ág a említve. 1585-ben Fugger Rajmondét 2173 forintért. Jánosnak jutott. 1683-ban Thököly István vette be. Mária királynéra száll. mely 1541-ben Vöröskre pallosjogot is nyer. kinek neje szül. de bevenni nem tudták. továbbá Szapolyai Jánosnak zálogosítja el. - - A SCHLOSSBERG-FÉLE KASTÉLY (MOST ZICHY PÁL FERENCZ GRÓFÉ). Pálffy Miklós gróf. Kápolna.

terem. de az 1553-iki portális összeírásban.. Ide tartozik Körtvélyes — . vár délkeleti része kétemeletes. 4000 kötetbl álló könyvtár. Csölös2t. Alajos és X. már Lipesey Gáspár nevén van négy és Pálffy Péter nevén öt portája. Ferencz. 1354-ben a pozsonyi káptalan Gutori Beké leányait. vár alakja hosszúkás négyszög és mind a négy sarkán hatalmas várkapu alatt a boltozatról régi. Pálffy Miklós gróf a török fogságból megmenekült. század közepén rendezett parforce.az itteni uradalmi szegényház tagjai közül választottak." Alul pedig: U . Egy másik. necnon Partium Regni eiusdem Cis- i A A A danubianarum.. Comes Posoniensis. huszárezred) tiszti-karának 1762-bl való 30 arezképfestménye ez ezredet tudvalevleg Pálffy János. 1854-ben. Pálffy József gróf részét 1873-ban XII. közelében lev. várudvaron. 1287-ben Csöllesztö néven szerepel. bejárat ajtaja fölött a Pálffy. csónak függ alá. kezdetleges kerek bástyákkal van ellátva. A A A csöiosztö. Vincze halála után. Erzsébetet és Katalint iktatja be az ket megillet itteni leánynegyedbe. mely számos nagybecs tárgyat és gazdag éremgyjteményt tartalmaz ennek szomszédságában van a kb. a másik része pedig id.vadászatokat ábrázolják továbbá a grófi családtagok keresztszülinek képei. szintén érdekes régi kutat a Pálffy-Harrachczímer díszíti. si . A . ismert czímerbeli szarvasa. Cseszte községnek van postája. a hol a flépcs van. n. Az els emelet a grófi család kényelmes és tágas lakosztálya. Rudolf öt fia örökölte. A vár kápolnája is érdekes. A nyolczszög renaissance-stilben van lerakva és belsejében három oltár áll. János.Pozsony vármegye községei. János gróf örökölte. mint egy szökkút dísze. János. a lépcsházba nyíló helyiségben kisebb múzeum van elhelyezve. vízcsövekkel és vízeséssel ellátva. vallású lakossal. Utána ez a rész 1868-ban szerzdésileg István gróf és neje birtokába került.és Fugger-czímer látható. a késbbi nádor állította fel saját költségén. Odább van az ú. Ferencz fiai) osztatlan állapotban nyerjék.. János lett az örökös. 1397-ben Csölöszti Márton nevében is szerepel. A múlt század elején Illésházy István gróf volt a földesura. most pedig Pálffy Sándorné és Pongrácz Frigyesné grófnknek van itt nagyobb birtokuk. 1480 és 1513 között a nagyluesei Dóczyak az urai.Nicolaus Pálffy de Erdeod. A padozat színes kavicsokból összeállított mozaikból áll. mely még a régi falu helyén állott. Regiaeque Mttis Consiliarius. MDLXXXX. melylyel. egyházát. Halála után XI. Pálffy Mór altábornagy fia örökölte. a kiket az akkori szokás szerint . Cubicularius et Hung. E község 1238-ban a Csiliz patak mellett fekv pozsonyi várbirtokként van említve. de késbb Kledern német nevével is találkozunk. a másikat pedig Vineze utóda örökölte. hogy az egyik felét Pálffy Vincze gróf. hosszú elcsarnokba nyílik. továbbá értékes. a kik akképpen egyezkedtek maguk között. a birtokot ketté-osztották és az egyik részt osztatlan állapotban József és Mór testvérek. a Pázmány-féle jegyzék is réginek mondja ma a községben nincs templom. Liber Baro et Dominus in Vereskev. várnak ma is lakott része Pálffy István grófé. Ez az ajtó a körülbelül 15 m. míg a falak grottaszerleg cseppkövekkel és ktufával vannak kirakva. A múlt század els felében e tágas és szép helyiségben színi eladásokat is tartottak. és mint azt Bél Mátyás jobboldali nyugati írja.Maria Fuggera Baronissa in Kirchpergh et Weisnhorn. távírója és vasúti állomása: ModorSenkvicz. A boltozat rendkívül gazdag stiikko-mvekkel és freskókkal van díszítve és az egész terem mesterséges vízvezetékkel. kath. 45 birtokrészeit VII. nyolczszög talapzaton áll a Pálffyak törött keréken álló. Az idsebbik ág részét II. ki a maga részét tudvalevleg a nevét visel ösztöndíj-alapítvány javára adományozta. a következ felirattal: . melyek a vár környékén a XVIII. a hol híres mesterektl származó számos régi festmény és eredeti rézmetszet van. . Cubieulariorum Regalium Magister. Praesidiicme Ungvariensis Supremus Capitaneus. Pálffy János grófé volt. Alapja - htz- . második emeleten vendégszobák vannak és a folyosón a Pálffy-ezred (a mostani 6. családi hagyomány szerint. utána pedig fiai V. a másikát Pálffy József és Mór grófok (VI. ódon bútorok és az étteremben régi érdekes vadászképek. felscsallóközi magyar kisközség. A lépcsoszlopot a Pálffy-czímer díszíti. mely a vár urainak a nyári hségben üdülhelyül szolgál. Caes. Sac. Vincze birtokát pedig 1854-ben Vincze gróf özvegye Csáky Apollónia grófn. 40 házzal és 226 róm.

században alakították át. mint a melynek már e század elején vásártartási joga is volt. A pápai tizedszedk jegyzékükbe Chuchturtukchel néven irták be. kath. Csukárd. '50-ban meg Leupoldsdorf. de másik része az éberhardi uradalomhoz tartozott. et ab iis pro palatinatus honore donatus fit. körjegyzségi székhely." századi Canonica Visitatio szerint itt hajdan hat kanonokot számláló ú. Anna. távírója Fél. et in iure dicendo pátriám ornavit. Mindkett az éberhardi uradalomhoz tartozott és az újabb korban az Apponyiakat uralta. E romokat a hagyomány pogány templom maradványának tartotta és Fanum Joris néven ismerte. moly 1553-ban négy portával szerepel. l lovag a két nagyobb birtokosa. Katholikus templomának egyes stil idomokat mutatnak. Bél Mátyás e toronyról nem tesz említést. Okleveles említése 1206-ban történik Stwrtok alakban. simul hic sünt humati. E község hajdan Terlinggel egy községet alkotott és Túrna. renaissance-modorban van készítve. felscsallóközi magyar kisközség. Sophia. Ez idben mezváros volt.csontvázakat ástak ki. Csütörtök. míg a budai káptalannak egy 1347-bl való okirata már Chukarfolua néven külön községként említi. Non longo post tempore simili fato emu secuti sünt Julianna coniux et Stephanus filius. A síremlék fels részén latin versek olvashatók. templom közelében. Tume és Ternye néven szerepelt. vallású lakossal. 1216-ban CsötSrtökhdy név alatt szerepel. 1294-ben Miklós fia Chune Miklós fiainak: Ábrahámnak és Izsáknak adományozza. vörös márványból. A tempiomot mai alakjában a XV. Legvalószínbb az. 62 házzal és 400 róm. melylyel György bazini gróf itteni birtokát nejének lekötötte. qui vixerat annos 32. kéttornyú gótikus egyháznak két hajója van. Az itteni sírboltban vannak eltemetve Mérei Mihály alnádor és családja tagjai. a Kiskárpátok alatt fekszik. távírója és vasúti állomása Somorja. Német Loipersdorf neve is már rég ismeretes. Febr. Viro integerrimo. MDLXXII. et seni probitatis eximiae. melynek azonban ma már nyoma sincs. Postája. puszta. dum vixit. A XIV. Anno Chri. melyen basreliefben a család tagjai láthatók. 1440-ban pedig Szentgyörgyi György. mely néven már IV. az újabb idkig egy régi toronynak vagy kápolnának a rom-maradványa volt Welteni részei Rezs még román A : A A látható. A községben van posta és vasúti - Csukárd állomás. A község' postája. 1787-ben a Balassa grófok. Alantabb még a következ felirat látható „Magnifico D. míg most Pálff'y János gróf és Wiener í. Endre király e községet 1206-ban a Bazini és Szentgyörgyi grófoknak adományozta. L 333-ban a Bazini és Szentgyörgyi grófok a falut fölosztják maguk között. Michaeli de Mere ex provincia Simegiensi oriundo. hogy ez valamely román stil szemtanúk állíhalotti kápolna volt. Emericus.4l> Pozsony vármegye községei. II. Michael. hoc monumentum coniugi et parenti pientissimo posuerunt. 446) azt állítja. mint Pozsony vár tartozékát. a Tamás mibl gróf országbíró az látszik. a jelenlegi plébánia kertjében. Ungariae regibus. melyet a Csukárd család se kapott adományban. fidelem constantemque operám navavit. 1441-ben Erzsébet királyné megersíti azt a szerzdést. melybl tása szerint . de ez idtl egész 1347-ig csak a fenti neveken szerepel. mert sírbolt is volt alatta. Vivite superstites mortalitatis memores. vallású lakossal. 1328 január 25-én e birtokot az említett pozsonyi egyháznak ítéli oda. században városként említtetik. Az 1553-ik évi portális összeírásban Csetertek néven szerepel és benne Serédy Gáspárnak 11 s Amadé Lászlónak hót portája adózott. A községhez tartoznak Német-Sók és Szent-Erzsébet puszták. hogy . 1390-ben pedig Villa Liupoldi néven. de Vályi (Magyarország leírása I. késbb pedig az Apponyiak voltak az urai. hogy 1780-ban bontották le. Fato functus est 26. Béla királynak 1256. IV. A síremlék 1572-bl való. kath. 1294-ben még egy birtokosát ismerjük a Szent Üdvözí: lnek szentelt pozsonyi egyházat. fertálykáptalan székelt. 118 házzal és 1118 rom. Marezali Hedviggel osztozkodik rajta. Állítólag már a rómaiak idejében is lakott hely volt. Ezenkívül ide tartozik még Csölöszt sziget -puszta. et Catharina liberi superstites. qui Ferdinando et Maximiliano Romanis imperatoribns. László királynak 1287-ik évi oklevele említi. Vixit annis 72. távírója és vasúti állomása Bazin. évi oklevele villa Chukaria néven említi. mint a rómaiaktól Jupiter tiszteletére emelt templomot. n. 1647-ben egyrészét a Bertók család bírta.. Tót kisközség. bátyja Péter özvegyével. itaque XVIII. a mit a tudós Ipolyi Arnold állít a csallóközi memlékek leírásánál.

Ma is az egyik oldalon körülbelül 150. mert összes házait egy sorba építették. Régi temploma 1801-ben romba dlt. Csukárpaka. vallású lakossal. Ez idn túl már Zuckersdorf st is Kucisdorf ismeretes. nagyobbára tótajkú és róm. a mikor itt Serédy Gáspárnak 9 portája adózott. magyar kisközség. Malmok. a Kis-Kárpátok alatt fekv tót és német kisközség. 1647-ben Pálffy Miklós grófé. a vágvölgyi vasút mentén fekv nagyközség. Cziffer. a pozsonyi káptalannak 22 portája van itt.és Kénsavgyár-telep. az itt véghezvitt hatalmaskodások miatt Az 1553. Pethö . 1300-ban a Récsei család is birtokosa volt. melytl nevét is vette. Ez is a Csukára család si birtoka. ev. Maholányi Tamásné a birtokosa. Czajla. Ide tartoznak Baumwald major. hogy a lakosok a XVI. község postája Bácsfán van. a kik között azonban a község postája. mely hajdan önálló község volt. Czajlához tartozik Zumberg puszta. Ez azután azt is megmagyarázná. évi adóösszeírásban. RÉSZLET A CZIFFERI PARKBÓL. és Tóth Tamásnak portája adózott. A múlt század második felében papirmaima volt a községnek. vasúti állomása meg Nagypakán. körjegyzségi székhely. Sághi Imrének 1 2 Sárkány Jánostokosok között. kath. Késbb a Földes család lett az ura és a múlt század els felében még Földes Boldizsár volt itt a birtokos. Az 1553-ik évi portálig összeírásban azonban mér a Csukárdokat nem találjuk a birmert ekkor Antalnak IV2. késbb az lllésházyak és ezek révén a Pálffyak ma is id. vallású lakossal. vallású lakossal. hogy miért találjuk Czajlát csak a XVI. 1287-ben a pozsonyi káptalan Szent Szalvátor-egyháza szintén kap itt birtokrészeket Benedek fia Pál pozsonyi kanonoktól. 1737-ben özv. században elször említve. 177 házzal és 1721. kath. s melyet IV. században a Bazini és Szentgyörgyi grófoké és ekkor Somherg de Sombereg nev birtokosa is szerepel.V Pozsony vármegye községei. A XIV. régi falujokból. mely utóbbi helyen 1895-ig egy bécsi czégnek kénsav. Hajdani templomát csak a múlt század közepe felé bontották le. a Fels-Csallóközben. . században és a XVII. Pálffy János grófnak nak 1 1 A Czajla. valószínleg azért. itt van nagyobb birtoka. róm. német néven Rákóczy-féle mozgalmak idején a lakosok összes vagyonát elkobozták. távíróhivatala Somorján. és ág. A Ennek a helyén építették fel az új templomot. 35 házzal és 188 róm.és mtrágya-gyára volt. A Cziffer. Czajla községet csak az 1553-ik évi portális összeírásban találjuk elször említve. Csukárpaka. kath. a másikon ellenben csak mintegy 50 ház van. mása Bazin. század elején húzódtak a mai község helyére. h. Mfrész. távírója és vasúti állokatholikusok túlsúlyban vannak. 206 házzal és 1322. A községnek csak kápolnája van. A . Ez idben Simpery néven szerepel. László 1274-ben az Okolyi nemeseknek visszaadott. A hagyomány azt tartja. melynek talaja mocsaras s egészségtelen volt. Favágó-telep. . lói l-ben Miklós pozsonyi prépost és a káptalan Perényi Imre királyi helytartó eltt panaszt emelnek a Szentgyörgyi grófok ellen. a nevezett egyházat a birtoklásban háborgatták. község neve azeltt német hangzással Zeil volt.

Semsey János. kath. olvasókör. a Batthyányi gróf. a Makripodári. Schlossberg János báró.— 48 Pozsony vármegye községei. A A A mása. eredetileg Czifra lett volna községben áll Zichy ez azonban csak feltevés. trencséni A DEÁKI TEMPLOM. Károly király az egyházat 1326-ban megersítette. melyet a báró Schlossberg család építtetett. a budapest bécsi vasútvonal közelé- ben fekv magyar nagyközség. község róm. HL visszafoglalta.és Alsómajor. XVII. az itteni rendkívül gazdag és díszes népviselet miatt. Salafölde ban. 478 házzal és 2825. kath. Legutóbb 1890-ben alakították át. Deáki. Misircz József. század végén mezváros volt. Nevezetesebb intézményei: a ferenczrendiek apáczazárdája. melytl azt Zichy Károly gróf a múlt század elején megvette. 1261-ben Sala. kath. A Xydry család után következtek a Semsey. nagyobbára róm. népnevelési egyesület. Az elbbi néven már Szent István királynak a pannonhalmi apátságot alapító oklevelébenvan emhtve 1001- A majd néven szerepel. Deákit a XIII. majd a Zichy grófi család. Makripodári Miklós. távírója és vasúti állo- A mhím- . század elején Endre 1291-ben A XTT. Fels. községben vanposta. de a vármegyei törvényszék 1323-ban ismét odaítélte a pozsonyi egyháznak. temploma a XVIII. vallású lakossal. átalakíttatta és megnagyobbíttatta. Ámult század elején Zichy Ferencz o-róC. Reviczky Károly. 1342-ben a Tökö'lycsényi család is birtokos itt. század közepén épült. Deáki. a ÍToreck. Hrabovszky János és Somogyi Gáspár voltak az urai. Els nyomát 1322-ben találjuk. évi portális összeírásban Nyáry Ferencz van említve birtokosául. Ez az intézet az egész vidékre rendkívül jótékony hatású. mert a környékbeli parasztleányok itt a népies és a zésben magasabb fokú mvészi kiképzést nyernek. Farkas János. Mai nevén csak 1296ban találjuk Diaky alakben. községi takarékmagtár. Pál Ferencz gróf nagyszabású kastélya. Az 1553. majd Vágfölde volt. községnek van saját postája. a Kerekes. si neve Wag. a Schlossberg báró. Bél Mátyás szerint a község régi neve. távírója „pedig Vágsellyén van. szá- zad de vége felé hadak szállották német meg. egy szeszgyár és a híres czifferi hímz-intézet. a mikor a nyitrai káptalan egyik oklevele Chifer néven. Csák Máté birtoka volt. moly az Izabella fherczegn védnökségére támaszkodó egyesület felügyelete alatt áll és vezetje Hollósy Mária. kinek 22 portája adózott. Ide tartoznak Balázsháza puszta. az Elefántiak örökölt birtokaként említi. melynek czifferi ága innen nevezi magát. ma pedig Zichy Pál Ferencz grófnak van itt nagyobb birtoka. A múlt század második felében sörfzház is volt itt. Béla király is már mint a Szent Istvántól adományozott és Szent . II. melyben Miklós prépost kérésére I.

század els negyedében épült a monostorral együtt. évi portális összeírásban Nyáry Ferencznek. e nevezetes kódex a XIII. község a XVI. innens része pedig Pozsonyhoz tartozott. Rákóczyféle szabadságharca idején lakosait a császáriak súlyosan sanyargatták. 1590-ben Rákóczy Zsigmond zálogos-birtoka volt. Ma is ez az apátság a legnagyobb birtokosa. de mai. mely utóbbinak azonban ma már nyoma sincsen. negyesületet tartanak fenn. Lászlótól megersített birtokról emlékezik meg 1138. Szakértk határozott állítása szerint. freskófestészet nyomai nyelvemléket a . a deáki plébániáé volt. Ma ide tartozik Gelencze puszta. majd CsáJcy Ferencz gróf. Paskál pápa említi 1103-ban. kisebb templom helyén.Halotti A A Dejte. református templom 1794-ben épült és 1889-ben megújítatott. látszanak. kincstáré.Simonich János és neje és az Erdödyék bírták. Misekönyvön kívül mindenféle egyházi szabályokat és halotti szertartásokat tartalmaz. században Villa Russorum. dombtetn fekszik a Batthyány-féle can. 4 . olvasókört és izr. évi oklevelében. 1663. E románstil templomnak u. Dejte a Kis-Kárpátok alatt fekszik. Hajdan a. és ev. lakosok róm. a pré- 49 postság kormányzójának 40 portáját adóztatják. többek között az ismeretes halotti beszédet és könyörgést. században. E község közelében feküdtek a XIII. szeptember 3-án a törökök támadtak a községre. 1644-ben Puchaim császári vezér három napig idzött itt seregével. ismét felépítették. a XIII. és 35 lakosát rabszíjra fzve elhurczolták. 1771-ben papírgyár is keletkezett itt. Két katholikus temploma közül az egyik. melynek itt híres tehenészete volt. Blava patak túlsó része Nyitrához. Horváth. Maholányi János és neje. Szz Mária tiszteletére szenegyházát már II. melyben a legrégibb magyar beszéd"-et megtalálták.Pozsony vármegye községei. fels temploma. vagyis Oroszfalu és Palota községek. 1683-ban Károly lotharingiai berezeg salva guarcliát adott a község lakosainak. Az 1553. mely e község északi részén. Most Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka -és messze földön híres haltenyésztése. bkez . kath. KATH. de a múlt század elején ismét a szentmártoni apátságot találjuk említve birtokosául. Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. század harmadik tizedébl való lehet és így egyetlen magyar nyelvemlékünk. ref. Az 1553-iki portális összeírásban Losonczy Istvánnak 20 portája fizet adót. Máskülönben Pray-kodex-nek nevezik. melyben a legrégibb telt DETREKOCSOTORTOK. vagyis fels hajója is van. Hajdan a jóki vár tartozéka volt. híres románstil temploma az si. Van itt gzmalom is. Nyitra vármegye határán fekszik és a Blava patak szeli át. A ROM. kath. melyeket az azonkori oklevelek említenek. melytl nevét is nyerte. A A . 1626 szeptember 12-én császári lovasok támadták meg a községet. TEMPLOM. Az a misekönyv. mely az Árpád-házi királyok korából reánk maradt Ezt a nagybecs ereklyét most a Magyar Nemzeti Múzeumban rzik. század elején szabadalmakat nyert és 1623-ban már mezvárosként van említve. Tót kisközség s 219 házában 1251 róm. mert Pray György történettudós fedezte fel a XVIII. 1869ben tz pusztította el és a tznek a templom is áldozatul esett de ezt a hívek. azután Forgách Zsigmond lett az ura. Pálffy József gróf segítségével. vallású lakos él. 1787ben a kir. késbb pedig Dechticze. mely 1885-ben leégett. n. Ez idben Dyechticz volt a neve..

németajkú lakosa. E község már 1206-ban szerepel. 1288-ban pedig Dyenis és Dienesz alakban fordul el. október 11-én és 12-én Ferencz itt király és neje is itt idztek. felscsaUóközi kisközség. községnek van postája és távírója. benne az emletes kastélylyal. Valószín. a mikor 700 holdas vadaskertet alkotott. Postája Misérd. A múlt század elején Schüdern német neve alatt is ismeretes. Favus pannonhalmi fapátnak adta. . Most a fapátságon kívül még Söllinger magyar Miklósnak van itt nagyobb birtoka. Ez utóbbi körben épített épületcsoport. Az egyháznak nagyon szép és becses szerint egy ívnaissance-siih'í úrfelmutatója van 1663-ból és egy aranyozott ezüst-kelyhe 1642-bl. a torony alatti ajtó kkere- le és a hagyomány régibbnek a helyén.50 visitatio szerint Pozsony vármegye községei. Szegedin major. a mikor Miklós fia Elek. II. az utóbbi onnan veszi nevét. A község határában feküdt hajdan Veczke község. Hejíéhez tartoznak Felsszkalova. 1269-ben IV. Béla királynak 1240-iki adomány-levelében Dionisios néven van említve. Ez a templom égett grófi család építtette. vallású. 1612-ben épült. Szentkatalin puszta. Czenzálosföld és Törvényföld nev dli vannak. de késbb Rezsnek és volt. melyet még egy 1356-ból való oklevél említ. A DETREKVÁRALJAI CSEPPKBARLANG BEJÁRATA. IV. szerint. Alsószkalova. Béla a lakosokat kivette a pozsonyi vár kötelékébl. 1682-ben nagy árvíz sújtotta a lakosokat. Koó. A község 1757-ben még de Bél Mátyás már németeket is említ ismeri munkájában. Barátom. Krajcsik lakház és Erdház vadászkastély. vasúti állomása pedig Nádason van. távírója Püspöki. Ma Szigetmajor tartozik ide. kath. habár e régisége ma mai plébánia-templom. tóben olvasható újra. Nemvirth és Oravetz malom. hogy a többi dlneveknek is van bizonyos jelentségük. már srégi már épült alig hitszik rajta. kamara birtoka volt. mely még a múlt század els felében is látható volt. Dénesd. Erdödy József gróf kanczellár építtette 1774 75-ben. mert itt hajdan akasztófa állott. 1808. Van 75 háza és 512. nagyobbára róm. József alatt a kir. felirat tol A és állítólag 1172-ben épült. Az 1553-lk évi portális összeírás Nyáry Ferencz grófnak. nyoma vész. mint a fapátság kormányzójának 15 portáját adóztatja meg. A katholikus templom 1797-ben épült. A templomot az Erdödy — A Dénesd.

mikor itt vadászat közben a mocsaras és ingoványos vidéken nagyon elfáradt. : . alsócsallóközi vallású lakossal. E községrl 1253-ból van már említés Gurgsuka és Gyurgsuka. sok'a!" De azért ígérete szerint a területet átengedte néki. távírója Bs. Azóta e halmot is. Dercsika. hogy hát adjon neki az alatt az id alatt lóháton ebbl a földterületbl annyit. szeretett a Csallóközben vadászni. Mézeshalomnak nevezik. mire a király csudálkozva a terület nagyságán. Katona. magyar kisközség. hogy ezen az ingoványos területen lóháton oly nehéz a vadászat. Bartal. 1866-ban és 1867-ben pedig éhínség volt itt. mint a pozsonyi vár tartozékáról. Lovásza erre megkérte. 1307-ben Györgyfölde néven Eguruhkarcsai Miklós zálogos birtoka. . e szókra fakadt György. Ebéd végeztével már a királynál volt és bejárta vele a belovagolt területet. hanem valóságos nemesek. ezzel jelezte útját. Ez idben Gyurchka alakban van említve. a hol mézbl és kenyérbl álló rövid ebédjét elköltötte. Egy izben. Fekete. 51 detrekvAr. vasúti állomása pedig Dióspatony. és hogy nyargalását ellenrizhesse. hogy Mátyás király nagyon nézve közszájon forog. Eddig a hagyomány. 1667-ben a Méhes és a Balogh családok osztozkodnak itteni birtokukon. kath. Postája Bakán van. 1377-ben már a dercsikai nemesek kezén találjuk és a pozsonyi káptalan 1386-ban bizonyítja. a környezetében levkkel gyorsan halmot emeltetett a síkságon.. 1855-ben a kolera tizedelte meg lakosait. Yvia és Zakal család.Pozsony vármegye községei. melyet Györgysokának nevezett el. Dercsilca. vagyis Györgysolca néven. király beleegyezett kedvelt lovásza kívánságába. mely itt a nép ajkán a község nevének eredetére nép ugyanis azt tartja. Eröss György nev lovásza eltt boszankodását fejezte ki a fölött. Zemes. Erss György pedig lóra pattant és elszáguldott.. 93 házzal és 522 róm. a mennyit megkerül. A A : . a míg a király rövid vadászebédjét elkölti. hogy az itteni nemesek nem tartoznak a pozsonyi vár nemes várjobbágyai közé. de a mai templom 1778-ban épült. György itt letelepedett és hét családdal alapította a községet. Útközben elszabdalta vörös szín palástját és darabjait eldobálva. Az alapító hét család volt az Erss. Érdekes és jellemz az a hagyomány.Egyházát Epiphanius püspök 1519-ben szentelte föl.

a kik a községet több izben fölperzselték és földúlták. 1398-ban Zsigmond király Stibor vajdának adományozta. község határában van a Dieravá-skala és a Tmavá-skala nev barlang. ki után ni ágon Bakits Péterre szállott. Tancsibok. Plébániája már 1397-ben említve van. 95 házzal és 632 róm. Detreköszentpéter. tartozéka volt és az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspárnak 18. Hajdan sok nyomorúságot szenvedett a törököktl. E község a detreki várbirtokok közé tartozott és azok sorsában osztozott. Ferdinánd megvette és Balassa Menyhértnek adományozta. kath. a másik pedig 1745-ben épült. Detrekváralja. Kopcsa. Szívértek néven múlt század elején hat is szerepelt. Uhliszka és Yalehovna puszták. a melylyel György gróf a várat és a várbirtokokat nejének lekötötte. 203 házzal DEVENY. Szintén a detreki uradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott. Ez idben a Pálffy család volt az ura. vallásúak.52 Pozsony vármegye községei. 1550-ben Salm Kristófot találjuk birtokában. körjegyzségi és 1108 róm. "244 házzal és 1286 lakossal. székhely. késbb azután a Fuggereket. távírója pedig Zohor. vallású lakossal. vallású lakossal. a kik róm. Késbb a Pálffy család tulajdonába került és ma Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. Detrekváralja szintén a Kis-Kárpátok alatt fekszik. Tót kisközség. 1709-ben és 1776-ban az egész község leégett. Temploma 1600-ban épült és 1712-ben megújíttatott. község két katholikus temploma közül az egyiket 1718-ban már újjáépítették. Ide tartozik Horné-Luky major és Olsaki malom. Tót kisközség. Ez a Bakits Péter A A . kath. kvár Detrekszentpéter. vallású lakossal. kath. Postája van a községnek. kiktl I. kath. s késbb Zankendorf német néven is. mely 1296-ban Detreh néven királyi várként szerepel. községben nincs templom. Olsa. Detrekcsötörtök a pozsony malaezkai vasútvonal mentén fekszik. távírója és vasúti állomása pedig Malaczka. Az 1553-iki portális összeírásban ugyanazok a birtokosok szerepelnek. Ugyancsak Detre- Detreköszentmiklós. E község a határában fekv Detrek vár tartozéka volt. Ma Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. de késbb megsznt és csak 1737-ben szerepel ismét. Ide tartoznak Chrib és Plank telepek. tót kisközség a Kis-Kárpátok alatt. távírója és vasúti állomása pedig Malaczka. 120 házzal és 691 róm. Ez a Pálffyak birtokába került és ma Pálffy Miklós herczeg malaezkai uradalmához tartozik. Ide tartoznak Újmajor és Pálffy vadászlakok. a kik az elbbi községnél. Késbb a Bazini és Szentgyörgyi grófok lettek az urai és 1441-ben Erzsébet királyné megersíti azt a szerzdést. de postája Láb. vízimalma volt és egy téglagyára. Vasúti állomása van. Theberi. a Kis-Kárpátok alján fekv tót kisközség. 1647-ben a Somodi és a Vizkeleti család volt az ura. — A A Detreköszentmiklós. Bakith Péternek 8 és Czobor Jánosnak 7 portája adózott. Kozánek. Postája Detreköszentmiklós.

ennek jogutóda. 382 házzal és 2000 nagyobbrészt róm. melynek nyelén az akkori elöljárók neve olvasható. Ez az épület még ma is fennáll. eredmény11 között a község háromszor leégett és a lakosok sok sanyarútelenül. Legrégibb alakja Dyuen. E nevek világosan bizonyítják. Mátyás 1609-ben 400. azután Dévén. áll a millenáris év alkalmából emelt Árpád-oszlop. Miksa király 1563-ból való kiváltságlevele. Volt hajdan vámháza és harminczadhivatala is. egy évvel késbb még 12. múlt század elején Pálffy Antal gróf volt az ura. A község birtokában régi nagyságát hirdet több érdekes jelvény van. a ki a holicsi börtönben erszakosan fogva tartott Réuay Zsuzsannát onnan kiszabadította és itteni várában riztette. hogy a község akkor is német volt. Ferdinándtól adományt nyert. kitl Oarai Miklós nádor 8000 arany forintért válvárat ós a várost. XVI. Ferdinándnak 1617-ben és I. német Theben nevét Mátyás királynak 1474-ben Pozsony városához intézett oklevelében Wolffgang von Theben nevében találjuk elször említve. II. a Bazini és Szentgyörgyi grófok lettek az urai e család kihaltával ismét királyi vár lett. Dévény. Az egyik II. . A község több szabadalomlevelet riz. községnek német és tót neve is ismeretes volt és pedig Blasenstein és Podhrad néven. de azután ismét Magyarországra szállott vissza. Ferdinándra szállottak. mely 1629-ben. de 1621-ben Bouquoi osztrák vezér ismét elfoglalta. az oklevelekben többféle változatban szerepel. de ma már romokban hever. adományozott. DÉVÉNY RÉGI VÁROSI PECSÉTJE. Késbb a Palocsaiak zálogbirtoka lett. hol pedig a labanczoktól. 1683-ban a törökök ostromolták. században még fennállott. Lipótnak 1688-ban kelt levele. község róm. század elején. ma pedig Pálffy Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka.000 arany frtért. A A . Meszácsna vadászlak.000 arany forintot fizettetett vele. 1703 ságot szenvedtek hol a kuruczoktól. majd Dyven. Késbb a vár és a várbirtokok II. 1233-ban Frigyes osztrák berezeg bevette és a várost fölégette. mely Spitzer Károly tulajdona. vármegye egyik legrégibb községe és hajdan a dévényi vár tartozéka. kitl Pálffy Pál gróf nádor vette meg. Patachich István végrendelete alapján. vár alatt a hegy belsejében említésre méltó cseppk-barlang van. a pozsonyi jezsuita kollégiumra szállott. vallású lakossal. Zsigmond király korában az osztrák Hering László birta. kath. melyet 1790 körül egy juhász fedezett föl. 1414-ben Zsigmond király Garai Miklós nádornak adta el 12. Bethlen seregeinek a vár megadta magát. mely meredeken ereszkedik le a Morvába. ma már erre a czélra nem használt vadászkastély áll. A község és a vár neve az idk folyamán. Nagyváthi Szapora Antalnak is nagyobb birtoka volt itt. Dévény a történetírók szerint már 864-ben morva A A A A A A Dévény. 1272-ben a cseh Ottokár foglalta el. melyei a város korábbi szabadalmait megersítik.000 r. Van itt szeszgyár is. a Dunától és a Morva folyótól alkotott félszigeten fekv német nagyközség. község határában régi. melyet I. tartozékaival együtt. Érdekes a pellengér-jelvény és a czéh-jelvény is amaz — . 1863-ban az egész falu leégett és ugyanakkor a kolera pusztította. Vára a XVII. hol késbb ennek a rendnek sörháza volt. 53 volt az. temploma 1845-ben épült. Óbora és Podplasti majorok. kath. forintért Keglevich Jánosnak adta el. Ferdinánd Báthory István nádornak totta vissza. Ide tartoznak Favágó telep.Pozsony vármegye községei. így egy renaissance stil díszes bíróbot 1621-bl. melylyel Mátyás király vásárszabadalmait kibvíti. A várhegy hatalmas sziklaszirtjén. A határvár volt. távírója és vasúti állomása Malaczka. II. Azonkívül itt van még a jezsuiták emeletes épülete. 1809-ben az üresen álló várat a franczia csapatok légberöpítették. község postája Pozsonyszéleskút. kiktl 1635-ben Pálffy Pál nádor kiváltotta és a birtokra II.

Harminczad-hivatala még a múlt század elején fennállott. szlmíves- A ezéhet és haj ós. a kik itt nyaralót is építtettek. Hajdan állítólag osztrák területen Stilfried község határában állott és a közelében Morva azonban fennállott vár és vadaskert után Thirenburg volt a neve. távírója és vasúti állomása. lakosainak 2900 a száma. távíró és gzhajó-állomás. majd múlt század elején a Pálffyak voltak az urai ésDürnburg volt a neve. Schafierhof és Kbánya telep. Galgenberg nev dlje a rajta állott akasztófától vette nevét. A pálosoknak is volt itt zárdájuk. mintegy négy méter magasságú. osztrák területre. kath. mely még fennáll. A A . Az akasztófa.egyesületet tar- tanak fönn. tartozó Károlyfalu DEVENY. Régi írók szerint 974 körül Urolf passaui püspök itt . Házainak 343. Mittelman és társa mészgyára és a szeszgyár. Lucsenics Mátyás építtette. 1841-ben az egész község leégett. Dévény várának volt a tartozéka és a XVI. melyet hajdan az itt lakott Zsigray nemesi család építtetett. A katholikus templom Árpád-korabeli emlék. ból A püspökséget alapított. a Stockeraui társaság mészgyára. A mai templom majdnem minden kornak a stílusát magán viseli. hogy 1397-ben itt már plébánia volt. úgy hogy ez által a község magyar területre jutott. ebbe horgok voltak ersítve.: 34 Pozsony vármegye községei. a Morvavölgyben fekv kisközség. két gömböly téglaoszlopból állott. vallásúak. Ide tartoznak Bencsiklak. A lakosok szépít egyesületet. A Rákóczy-féle felkelés idejében a lakosokat a császáriak kifosztották és a falut felperzselték. idvel folyását megváltoztatva. és Kbánya telep A Dimburg. század els felében épült. kath. Említést érdeml gyárai a Wienerbergi társaság téglagyára. melyeket fent tölgyfagerenda kötött össze Dévényujfalu. a hol körjegyzségi székhely is van. 1867-ig itt a Morván át híd vezetett a túlsó partra. mely utóbbi Lanfranconi Alajos vállalata. vallású lakossal. Ide tartoznak Alsó. Tény. melyet az átkozódók és rágalmazók nyakába akasztottak. Ez idben Diernburg. a Morvavölgyben fekv tót kisközség. 161 házzal és 1805 róm. községnek van postáia. melyet a múlt század közepe táján rontottak le. A KÁROMKODÓK ÉS RÁGALMAZÓK telepen álló kápolnát 1860-ban PELLENGÉR-JELVÉNYE. a kik nagyobb részben borvátajkúak és róm. Szentélye a XVI. A községben van posta. kis fekete táblán nyitott száj- kilógó nyelvet ábrázol. templomon kívül megemlítend a Zsigray-kápolna.és Felsmajor s — A községhez Dimburg. A horvátok a török háborúk alatt telepedtek ide. a schlosshofi császári kastélyhoz. század közepén a Pálffyak voltak és ma is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. távírója Malaczka. A község sokat szenvedett a gyakori árvizektl. Saját postája van. Stilfried és a Dimburg közé került. lent „Ali hier ist die Lose Zunge" felirattal emez a szlmívesek 1749-ben készült jelvénye. községben lev katholikus templom árpádkori építmény. is. a Zsigray-givíok kihaltával a pozsonyi jezsuiták birtokába került. század végén. Földesurai már a XVIII. Dévényujfalu. vasúti állomása pedig Dévényujfalu.

postája Szentmihályfa. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Wernhartsdorf. 1787-ben már a Pálff'y ah voltak az urai és ma is id. Szerdahely. század elején épült és azeltt a Pálff'y család kápolnája volt. hogy sidk óta ült hely. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságievelet ad. 1292-ben Dobrorgaz alakban van említve. a pozsony komáromi helyi fekszik. századbeli oklevelek még említik ma már nem létez templomát. Lajos királynak 1524-ben a gellei székhez intézett rendelete említi elször. Hajdan két község volt egymás mellett Bióspatony és Förgepatony néven. LTjabban van hitelszövetkezetük is. II. E községet a hagyomány szerint szentképekkel és hasonló tárgyakkal keresked házalók alapították. 55 is Pálff'y Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka. a kik egy itt állott kunyhóban vonták meg magukat tél idején és rossz idjárás esetén. Két évvel késbb Szentgyörgyi Jakabot találjuk itt birtokosul. község postája Vajka. a Kis-Kárpátok közelében fekv tót kisközség. 1287-ben Dumbó néven találjuk említve. távírója Modor. 1540-ben mindössze 5 6 háza volt. kath. Wernsdorf. ú. melyeknek az lett a következménye. kath. 1420-ban pedig a Doborgazi Csontos család nevében szerepel. Református temploma 1870-ben község puszta. 1647-ben pedig a pozsonyi apáczák bírták. 1352-ben egyszeren Dobor néven találjuk említve Miklós nádor egyik oklevelémúlt ben. Dióspatonyt. 118 házzal és 772 róm. vasúti állomása hitbizománynak van itt nagyobb Aggerd A Doborgaz. nyítják. vallású lakossal. községet a Duna több izben elöntötte. 515 házzal és 4851. Házainak száma 103. A — A A Modor-Senkvicz. Valószín. hogy a birtokot két részre osztották. község postája Cseszte. Régente mint város négy részbl állott. a mikor a lakosok aranymosással is foglalkoztak. Hajdan erssége is volt és a pozsonyi várbirtokok közé tartozott. alsóesallóközi magyar kisközség. a kik nagyobb részben ev. A A nev A A Dabova. érdek vasút mentén . 134 házzal és 738 határában látható pogánykori sírhalmok bizoróm. vagy a XVII. vasúti állomása Nagypaka. a mikor Szüllö Zsigmond itteni birtokrészét átengedi Csiba Imrének és Jánosnak. 1594-ben épült. Doborgaz a Duna mentén fekv magyar kisközség. Ugyanekkor Újfalut Zomás János és Kondé László. katholikus templom. temploma a XVI. református vallásúak. Az eddig említetteken kívül még Dobó. nagylégi urak és a Pálffy grófi család a földesura. Ide tartozik Erdtelep is. de már magyaros Dombó néven. vallású lakossal. nagyobbára róm. 1899-ben pedig tzvész pusztította. Werisdorf. mely már a rómaiak korában is fennállott. század végén. Az 1553-iki portális összeírás a Fuggerek 10 portáját adóztatja meg. Ditnaszerdahely.Pozsony vármegye községei. távírója és vasúti állomása pedig Patony. még a vajkai érseki székhez tartozott. Diósförgepatony. Késbb a Pálffy ah lettek — Dunaszerdaheiy. késbb pedig Pólcatelehneh nevezték. kath. Ide tartoznak birtoka. 1238-ban Dobrogoz néven a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. Füzérfa és Vilmos majorok. hogy ez a község melletti Szentgyörgyúr praedium temploma volt. m. vallású lakossal. Dubova. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel és 10 portája van felvéve. múlt század els felében a itteni birtokát elzálogosítja Gálffy Péternek. most pedig a gróf Pálffy- most : A féle épült. 1802-ben egy másik Szüll Zsigmond. de minthogy düledezni kezdett. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel és mindössze 15 Va portával van feljegyezve. Ezek közül az ujfalusi határ alsó részét Barabásföldnek. Nemesszeg. melynek boltozata gótikus. Lakosai a község erdejében sok meszet és szenet égettek. a mikor Lodomér esztergomi érsek néhány itteni jobbágyot érseki nemes jobbágy gyá emel. század elején. továbbá a német Wernersdorf. melyrl már Balázsfalvánál szó volt. Neve az idk folyamán sokféle változatban fordiú el. 1346-ban az itteni nemes várjobbágyok és Zomori Miklós között határvillongások támadtak. Ide tartozik Doborgaz sziget is. Kath. az alsócsallóközi járásban. 1 283-ban Zeredahely néven van említve. távírója Nagylég. XIII. st egy ideig Johannisdorf néven is említik az egykorú okiratok. lakosaié 732. 1296-ban már Vöröskvár tartozékaként szerepel. pápai tizedszedk jegyzékébe is föl van véve. srégi telep. 1764-ben Csiba Mihályt találjuk itt birtokosul. Újfalu és Elötejed negyedekbl. Diósförgepatony. Förgepatonyról csak 1750-ben szólanak a kútfk. Magyar nagyközség. kijavították és megnagyobbították.

vallású lakossal. h. Ide tartoznak még Grombotás és Somogyi-szögle majorok és a Lángi malom. keresztény kórház és menedékház. Az ú. század végén vagy a XVI. óta ismeretes. kitl leánya. szolgabírói hivatal. fehér kastélyt Bacsák Móricz huszárezredes építtette. gazdakör. E község 1209. míg Patás nev dlje már 1384-ben a Kondé család birtokaként van említve. mely sok kárt okozott. a mikor Themesközi Bálint pozsonyi várkapitány volt az ura.. kath. Katholikus egyháza már 1341-ben említve van. az urai. községben nincsen templom. magyar kisközség. kaszinó. 1647-ben már a Pálffyak az urai és ma is id. népbank. de mai gótikus temploma valószínleg csak a XV. járásbíróság. Ador. n. 56 Pozsony vármegye községei. községhez tartoznak Kapuhegy. de ez is ma már Habermann Nándornéé. kir. — A KONDÉ-FÉLE KASTÉLY (MOST HABERMANN NÁNDORNÉÉ). Éberhard. a kik mind róm. községben két templom van. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. a Kondé. Az ág. temetkezési egyesület. távírója és vasúti állomása Szempcz. vallásúak. távírója és vasúti állomása.és a Petényi-család is birtokos volt itt. önkéntes tzoltó egyesület. község vásárai hajdan messze földön híresek voltak. Somogyisziget. Az ú. ev. n. Ádám erd. három takarékpénztár. Dunaujfalu. Van itt katholikus legényegyesület. Postája. izr. Pókatelek nev dlje a Pókatelekiek hajdani birtokának emlékét rzi. Éberhard. de e családon kívül még a Bacsák-. Az egyik mellékhajó nyugati falcsúcsa az 1518. adóhivatal. a megyei közmveldési egyesület fiókja. templom 1882-ben épült. évszámot tünteti föl. szent-egylet és menedékház. 1479-ben Themesközi Miklós zálogba adja Dinnyéi Vas Andrásnak. csendrség. „sárga kastélyt" Kondé Miklós püspök építtette a Kondé családtól Wahlberg Miklós bécsi egyetemi rektor vette meg. DUNASZERDAHELY. közjegyz. a vöröskereszt-egyesület fiókja. Szentjános dl. A Kondé és a Bacsák család emlékét egy-egy kastélyszer épület tartja fenn. Uunaujfalu. róm. Van saját postája. kath. 345 házzal és 1293. férjezett Habermann Nándorné örökölte. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. lakosaié 1726. Házainak száma 180. Hajdan vára is volt és a Szentgyörgyi és Bazini grófok voltak a vár és a A A A A A . községet 1842-ben és 1887-ben tz pusztította. Forgalma még ma is nagy és e község egyike a vármegye legélénkebb városainak. Hanszéli. Lánd. század elején épült. E község legrégibb írott nyomát 1445-ben találjuk. pénzügyrség.

Jelenleg Apponyi Albert grófnak van itt nagyobb birtoka és régi kastélya. és Baumholczi vadászlakok. mert a várbeli kápolnát is építtette. Apponyi György gróftól 1872-ben épített temeti kápolna. melyet valószínleg Szelepcsényi érsek a fent említett várból alakíttatott át kastélylyá. majd az Ebergényiek és Zitkovszkyak lettek az urai. Lajostól engedélyt kap arra. Bél Mátyás e várat csak erdnek nevezi. múlt század elején Apponyi György gróf. 57 urai. plébánosa öt porta után fizetett adót. Azután az Illyésházyák és Szelepcsényi érsek. de 1409-ben ismét a Bazini és Szentgyörgyi grófokat uralja. vallású lakossal. Ide tartoznak a Györgymajor.Pozsony vármegye községei. melyek a Zitkovszky család révén az Apponyiak birtokába kerültek. Egyik levelének kelte szerint itt tartózkodott 1550 június 22-én I. melyet András király Myke fia Istvántól megszerez s Bazini és Szentgyörgyi Sebus grófnak adományoz. MéreyeJc. kastély különben mostani alakját a XIX. de ma már teljesen magyar. melynek négy portája van. melynek Mátyás király 1466-ban szabadalmakat adott 1524-ben II. csak az említett várkápolna. a Maholányi. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel. A A A . Lajos is a gellei érseki szék adóját leszállította. Egyháza már 1390-ben fölmerül de ma a községben nincs templom. hogy a várat a templomosok építtették. mely tornyokkal és vízárkokkal volt védve ezeknek nyomai a mai Apponyi-féle grófi kastélyon és környékén látszanak. mely egyúttal a tulajdonos gróf Apponyi család temetkezési helyéül is szolgál. '.>r^#^^ ÉBERHARD. község . község hajdan német volt. . — A SZELEPCSÉNYI-FÉLE KASTÉLY (MOST APPONYI ALBERT GRÓFÉ). Ferdinánd. vasúti állomása pedig Püspöki. kath. Egyházgelle. községben van posta és távíró. Slossberg és az Amadé család is bírtak itt részeket. 1386-ban Jodok morva rgrófot. 1369-ben e család I. községet 1830-ban és 1880-ban árvíz pusztította. Jeszenák báró és Balassa báró birták. alsócsallóközi magyar kisközség. Egy 1209-ik évi oklevél Castellum Ybrehaarthnak nevezi. Alsó. de a Viczayak. mely nyilvános templom jellegével bír és a gót stíl. . 1328-ban Miklós pozsonyi gróf és fispán a gellei udvarnokok kérésére ezek jobbágyait mindennem adózás és szolgálat alól fölmenti. hogy az itteni Dunaágon hidat építhessen. A A Egyházgelle. Serényi gróf. század els felében nyerte.és Középtkési. Az 1409-ben szerepl Bazini és Szentgyörgyi Templinus gróf neve adhatott alapot arra a tévedésre. 38 házzal és 295 róm. . E község 1253-ban Galla néven a pozsonyi vár tartozéka. Több csallóközi faluval együtt Sedes Gelle néven külön érseki széket alkotott.

1764-ben Szüll Zsigmond az itteni egyház javára alapítványt tesz és két évvel késbb sírboltot emeltet. A múlt század elején a Pálffy család az ura ez idben itt sörház is volt. 1802-ben Szüll Zsigmond itteni birtokát elzálogosítja Oálfi Péternek. házy Ferencz gróf kanczellár 1748 1849-ben ütközet volt. kath. Várady. Zsófiának adományozta. Baesák Pálnak. A Egyházfa. A Vizköziek eltt Szentandrásúri Illyés bírta. A községnek nincsen temploma. Ide tartozik Sárrét puszta. az alsó-csallóközi járásban fekv magyar kisközség. a pozsony szerdahelyi vasútvonal mentén. E Karcsák földesurai. 1877-ben a község leégett. 150 házzal és 1053 róm. itteni birtokrészét nejének. Legrégibb neve Szentandrásúr. gazdakört tartanak fenn. . 1540-ben a magvaszakadt Csorba János birtokát lllyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispánnak és testvérének és Saághy Deák Imrének és fiának. század végén. A község postája Királyfa. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. róm. távírója és vasúti állomása Nagylég. ugyanis ennek a birtokát kapták a Vizköziek Mátyás királytól. 1647-ben özv. Literáti Ferencznek 1. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. templomban van Trös János és neje Beketfalvi Morócz Zsuzsanna sírboltja. Ide tartozik Maholány puszta. [de tartozik Nádaslak és Enyed puszta. távírója és vasúti állomása pedig Dunaszerdahelyen. vagyis nemesi birtokosai voltak még a múlt század elején is a Bartal. A múlt század elején a Petöcz. . Eiöpatony. Bélkarcsa 1381 ben Bélykare>ai Miklós nevében van említve. Étre-. Zsigmondnak adományozza. községben van posta. 1608-ban Léghi István fia Simon. a kik közül Bakith Péternek 1. Pinke-. kath. kath. Az 1553-iki portális összeírásban hét birtokosa szerepel. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Somogyi és Kondé családok. a mikor az itteni birtokon. távírója és vasúti állomása pedig Patony.58 Pozsony vármegye községei. — 50 A A lakosok község határában között építtette. Egyházfa. a mikor Enyedi Boldizsár itteni birtokát Mahólányi Antalnak adja el. Thurzó Mihályné birtoka. és e néven van említve 1481-ben. Királyfia-. — : Eperjes. Temploma már 1320-ban szerepel és Csallóköz egyik legrégibb és legérdekesebb memléke. s ez a rész 1591-ben vétel útján Olgyay Péter birtokába került. mint a Bazini és Szentgyörgyi Péter birtoka és Éberhard várának tartozéka. kath. Ide tartozik. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. 41 házzal és 349. A község postája Király fiakarcsán van. Egyháztarcsa. vallású lakossal. 38 házzal és 285. vallású lakossal. Néhány évvel késbb Zyllew (Szi'dlö) Mihály is birtokos volt itt. Késbb az Esterházyak lettek az urai és ma is Esterházy Mihály grófnak van itt katholikus templomot Esternagyobb birtoka. Eghazfalva alio nomine Zenthandras alakban szerepel. vallású lakossal. Temploma volt már a XIV. a pozsonyi káptalan eltt. E község legrégibb írott nyomát 1553-ban találjuk. Mórocz-. Siposamadeés Sólyomkarcsa. Kulcsár-. 1490-ben Poss. mint borsai Vizkösi Tamás és András birtoka. mindössze 11 házzal és 67 róm. róm. A . Baesák. Bél. Eperjes. Zsigmondnak s Istvánnak és Petcz Kálmánnak van itt nagyobb birtoka. Leeghy Istvánnak 7. Kulcsár. a Benyovszky és a Baesák család voltak a birtokosai és ma is Benyovszky Lajosnak. Erdhátdamazér-. Elpatony. Mérey Mihálynak 2. Gönczöl-. Ezeken kívül a régi idben még Népe-. mai temploma azonban újabbkori.és Érsekkarcsa is szerepel. vallású lakossal. több karosai nemes osztozott. mert rajta a román és gót építészeti formák majdnem teljes épségükben láthatók. Pozsony vármegyének 10 Karesa nev helysége van Egyház-. E község mai nevén csak 1498 és 1510 között van elször említve. magyar kisközség. 1647-ben a Marton falvyakat is itt találjuk. mely szerint a templom 1308-ban épült. Jelenleg id. Egyházkarcsa templomáról Tamás esztergomi érseknek a községi plébánia levéltárában rzött oklevele emlékszik meg. Erzsébet pozsonyi prépostnak adományozza. gróf Amadé. 1507-ben Egyházy Fábián itteni nemes kúriáját és tartozékait Bánkfalvi Miklós özvegye. Postája. Népekarcsa 1328-ban Szentgyörgyi Sebusé és Péteré. Egyházkarcsa. Ez utóbbi már 1717-ben szerepel. Érsekkarcsát 1355-ben említik az okiratok. Tóth Tamásnak és a Sárkány családnak 2 portája fizet adót. az Alsó-Csallóközben fekv magyar kisközség. a mikor a portális összeírásban Báthori András 5 és a borostyánki urak 5 porta után adóznak. A A mull század elején a Pálffy-íéle szeniorátus bírta.

A miüt század elején Bartal György volt egyik nagyobb birtokosa. 59 Újmajor puszta. Szigeti major és Zsival erd. hogy itt volt a pogánykorban az áldozóhely. Bartal itt mezgazdasági szeszgyár is. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak különféle szabadalmakat adott. vasúti állomása Nagyabony. kitl. melyet 1248-ban Dénes nádor. mert IV. Tót kisközség. vallású magyar lakossal. Temploma nincsen a községnek. Farkashida. BARTAL AURÉL KASTÉLYA. Mostani fbb birtokosa Bartal Aurél fispán. kinek itt A Erdöhátdamazérkarcsa. 1299-ben Dáma fia János. a csallóközi síkságon fekv magyar kisközség. Farlcashida. a szered— nagyszombati vasútvonal mentén fekszik. a mikor Zolougozfia Damasa a birtokosa. távírója Dunaszerdahely. Késbb Erdhátkarcsa Damazérkaresával egyesíttetett és az elbbit 1359-ben Erdhátl-arcsai Pethen István nevében találjuk említve. község postája Tallós. Máglyadomb nev dljérl az itteni hagyomány azt tartja. pozsonyi várjobbágynak juttatott. Ez id eltt pozsonyi várföld volt. holott a község. most pedig Bartal Ferencz. kath. Béla adománylevele Ethuruh Simont. Erdhátdamazérharcsa. kath. míg az utóbbi a pápai tizedszedk jegyzékében Damas néven van említve. mely szintén ERDOHATDAMAZERKARCSA. Temploma nincs. mert 1255 eltt Kiskiráh/fial-arcsa volt a neve és a pozsonyi vár birtokai közé tartozott. . E község legels nyomát IV. nevét is veszi. úgy látszik. melyet id. 45 házzal és 337 róm. vallású lakossal. körjegyzségi székhely. vallású lakossal. György 1830-ban építtetett. Postája Király fiakarcsa. Ethuruh azonban nemcsak egyedül bírta. Bartal Aurél tulajdona. Van nagyobb kastélya is van. Legels történeti nyomára 1490-ben találunk. Története azonban még régibb idre vezet vissza. míg Roland nádor 1250-iki végzésében Ethre alakban említi. pozsonyi fispán Ethuruh Etrekarcsa. körjegyzségi székhelylyel. 100 házzal és 872 róm. Béla királynak 1240-iki adománylevelében Ethuru (Étre) alakban találjuk említve. távírója és vasúti állomása Diószeg. vasúti állomása Patony. csallóközi kisközség. Postája és távírója Dunaszerdahely. Luka comesnek visszabocsátja itteni birtokát. E község már 1275-ben szerepel oklevélileg. Szerafint és Pétert is említi. Etrekarcsa.Pozsony vármegye községei. kath. 23 házzal és 138 róm.

kath. melyet IV. 1490-ben. és ev. s a gróf özvegye ma is a legnagyobb birtokos itt. késbbi nevén Szitányi Adolf. kath. a másik pedig nagylucsei Lipcsey Jánosé 1606-ból. Késbb a Zichy grófok voltak a község urai. Ezeken kívül birtokosai voltak még az Illésházyak. században Amadé László báró. 1479-ben Elefánti Benedek volt az ura. 1682-ben lakosai vámmentességet nvertek. Az oltár eltt függ ezüstlámpa 1783-ból való. Templom nincs a községben. században már fönnállóit. németajkú. községben csak kápolna van. a királyivá választott II.. István fia Lászlónak adományozza. Hozzá tartozik Erdmajor. 62 házzal és 469 róm. melyek közül az egyik XIV. Béla 1269-ben Bodo comesnek adományoz. Késbb az éberhardi uradalomhoz tartozott és úgy ekkor. a másik XV. melyben lakik. . ki birtoka felét Cseh Györgynek és Buebenthurst Jánosnak. Plébániája a Pázmány-féle jegyzékben a régiek között szerepel. . Farkashida postája Keresztúr. költ. önnek az örökösei pedig a nagyszombati Klarisszáknak hagyományozták. úgy hogy a múlt század elején már Oberwaltersdorf német neve is volt a községnek. A községben van posta. Régi órsekségi birtok. kastély közelében álló Szent Nepomuk szobor talapzatának a fölkészítette 1754-ben. Szitányi Adolf építtette. de ersen magyarosodó római katholikus vallású lakossal. de oltótosodott. felscsallóközi kisközség. Kastélyát. Késbb az Esterházyak is részeket szereznek itt. Ide tartoznak az Antónia és József majorok.Habán telepek nev dlje tartja fenn. távírója és vasúti állomása pedig Keresztúr-Apaj. A iratát is Feiistái Feisöcsöiie. míg a birtok másik felét Elefánti Benedek 1484-ben a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak zálogosította el. E községben állott hajdan az Amadé grófok várkastélya. mely alkalommal az ott talált régi síremlékeket is fölhasználták. a hol Serédy Gáspár 4. Felbár. vallású lakosa van. századbelinek látszik. eredetileg egyházától vette a nevét. Az oklevélben egyszeren Baar néven van említve. Az egyik Istvánffy Miklós alnádor és történetíró fiának a sírfelirata 1581-bl. Az egyház birtokában három érdekes kehely van. Többízben teljesen leégett. kiknek emlékét a 1 " A A ferdítették a nevét. vallású lakossal. 1831-ben kolera tizedelte meg a község lakosait.. mint az 1553-iki portális összeírásban Filistál néven szerepel. a kik a községben 1719-ben házat építtettek és azt nyaralóul használták. Mátyás király halála után. de azóta elnémetesedtek. Ulászló az e község alatt ütött táborban fogadta a magyar rendek hódolatát. Fehéregyhnza. mely még Bél Mátyás idejében 4 toronynyal volt ellátva. 1878-ban Felistál. Távírója és vasúti állomása Szent-Mihályfa. Ezek közül ma már csak kett olvasható. melyet az 1332 37 években a pápai tizodszodk jegyzéke Álba Ecclesia néven említ. neje Both Erzsébet után jutott itteni kastélyának a birtokába és Bél Mátyás szerint itt írta híres történeti mvét is. Egy évvel késbb Faristar néven szerepel. kath. komarom dunaszerdahelyi vasút mentén fekv magyar kis42 házzal és 282. Ódon templomát 1778-ban egészen újjáalakították. mely az 1782-iki Batthyányféle canonica visitatio szerint 1740-ben már fennállott. a harmadik XVI. távírója és vasúti E község — A A állomása pedig Nagyszombat. a mikor Bazini Pál comes. ref. Itt lakott a XVII. tót kisközség. Istvánffy Miklós.. távírója és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. 1553-ban Báthori András ós özv. melynek postája Alistál. Idvel a gróf Brunsivik és gróf Chotek család lett az ura. ma Schlesinger Gyulának van itt nagyobb birtoka és az övé az imént említett jezsuita kastély is. nagyobbára Felsöcsölle. Bemstein Jánosné birtoka. az Istvánffyak és a Bobokyak e családok mindegyikének volt itt kastélya. 1787-ben már az Esterházyak voltak az urai és ma is Esterházy Károly grófnak van itt nagyobb birtoka. Ezektl Ullmann. falu postája Rózsavölgy. egyenl részben róm. a — község. 1303-ban a birtok Faristári Károly és László comeseké. vallású lakossal. sokkal régibb.60 Pozsony vármegye községei. E község 1291-ben Faliztar néven Bazini Kozma comes birtoka. Fehéregyháza. melynek lakosai még 1757-ben magyarok voltak. Mérey Mihály meg 3 portával rendelkezik. tótok Farkaszin-va. Magyar kisközség. melynek temploma a XIV. község régente magyar volt. melynek 89 háza és 669 róm. és 1630-ban Esterházy Dániel itteni nemestelkét a nagyszombati jezsuitáknak ajándékozza. a csallóközi síkságon fekszik. a híres . Hajdan királyi birtok volt. ettl pedig Batthyány József gróf vette meg a birtokot. Hajdan habánusok is lakták. 49 házzal és 272.

Mikor Stibor fia 1417-ben a birtokot vöröski Wolfarth Ulrik özvegyének zálogba adja. az akkori birtokos. Szilágyi. 1647-ben Ormándy Miklósé. Postája Misérd. 1388-ban Zsigmond király Stibor vajdának és fivéreinek adományozza. Aggbán. század elején fele a szomolányi uradalomhoz tartozik. A községet 1886-ban nagy tzvész pusztította el. körjegyzségi székhely. kath. de a múlt század elején német lakosai már Obercsepen nevet adtak neki. 187 házzal és 1696. szintén . a kik legnagyobb részben tótajkúak és rom. Tót kisközség. és most id. Tamóczy. Hajdan három halastó volt a község mellett. A községhez tartozik Szárazpatak major. ^csallóközi magyar kisközség. legközelebbi vasúti állomása pedig Nádas. Halásztelep. Felsdiós. Temploma 1723-ban épült. Katholikus temploma 1798-ban épült. A templom tornya 1859-ben épült. melyeknek nyomai ma is látszanak. A XVII. Raffy és a Horányi családok a birtokosai. kath. 1831-ben pedig a kolera dúlt benne. A falu postája Dejte. A múlt század hatvanas éveiben Pálffy Mór gróf. Waldhof major és a már említett vegyészeti gyár. Hajdan híres molnárok lakták a községet és itt volt a molnár-czéh középpontja. és ma is Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka. Az adománylevélben egyszeren Dyos néven van említve. század elején a sasvári pálos-szerzeteseknek is volt itt szlejük. si idk óta megtelepült hely. 61 pusztította el. a hol Bib Istvánt 4 és Szilva Ozsvátot 2 porta szolgálja. 1872-ben az egész község leégett.Pozsony vármegye községei. Hajdan magyar község volt. de az új templomot már 1758-ban kezdték építeni és 1764-ben fejezték be. 1682-ben az Erddyek is birtokosok lesznek itt. a Kis-Kárpátok alatt fekszik. A szép oltárkép Erdödy Kristóf gróf adománya 1761-bl. távírója és vasúti állomása pedig Nádas. mely mellett pogánykori sánczok . kath. A községben már a XIV. melynek 65 háza és 398. 1731-ben még említtetik. E községnek legrégibb írott nyomát 1553-ban találjuk. Szli is már régóta híresek és a XVIII. században a Gyrffy. Warlusobitczer Pétert. század közepén az itteni vargák is czéhet alkottak.unser dorf Teutschen Nnssdorf" -nak nevezi.. 43 házzal és 317 lakossal. vallásúak. Feisjányok. vallású lakossal. távírója és vasúti állomása Püspöki. 1567-ben Országh Kristófot uralja és 1569-ben Szilágyi Simon is részbirtokosa. távírója Szomolány. Gubasóczy. 1398-ban Zsigmond király megersíti korábbi adományát és ekkor a község már Németdiós néven szerepel. A XVIII. A Kéthelyi család a maga részét 1516-ban guti Országh Ferencznek és Imrének zálogosítja el. Ez idben Fels. Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka és vegyészeti gyára. az si templom helyén. Felscsöpöny. A lakosok katholikus olvasókört tartanak fenn. kisközség a Vág völgyében. róm. Ez azután örökösödés útján a Pálffy családra száll. a Vizkelethy családot és Muraközi Mátyást. Paksi/. de azután ezt a részt is a Kéthelyiek kapják. Smutna vadászlak. A XVI. Postája Nagysúr. kath. Felsdiós Feisdombó. a mikor Fels-Csöpen néven szerepel az akkori portális összeírásban. róm. vallású lakosa van. 1877 és 1880 között pedig lakosai éhínségre jutottak. 1583-ban a szomolányi uradalomhoz tartozik ugyanis Rudolf király ez uradalommal Ungnád Kristófnak adományozza. késbb azonban a Kéthelyiek visszaváltják. László király Kunta fia Serefel comesnek adományozta. század végén plébánia volt. . A XVI. Ide tartoznak Frészmalom. a kik ekkor már Ormándy néven is szerepelnek. nagyobb szabású pisztrángtenyésztést létesített itt. Hajdan Korlátk vár tartozéka volt. A községnek van saját postája. a kik lassanként az egész falut magukhoz váltják. A községnek német és tót neve is ismeretes volt Oberdubován és Horné Dubove alakban. róm. tz Felsöcsüpöny. században mezváros és Rudolftól 1582-ben vásárjogot nyert. de régi temploma elpusztult. másik fele pedig a Réthelyi családé. a Kis-Kárpátok közelében fekv tót nagyközség. így Mruskó Benedeket. 33 házzal és 235. 1662-ben több birtokosát ismerjük. A község határában még a múlt század hatvanas éveiben is hét malom volt. FelsöjányoJc. 1600-ban már Nyáry Sárát és fiát Pálffy Tamást találjuk a félbirtok uraiként említve. E községet 1277-ben IV. vallású lakossal. Az 1553-iki portális összeírásban Losonczy Istvánnak 15 portája adózik. Felsdombó. távírója és vasúti állomása pedig Szered. Ungnád birtokrésze ni ágon az Erdödy grófoké lett. ezek révén a PálffyaM. 1590-ben a község fele Sándorffy Miklós kezén volt.és Kis-Dombó néven szerepel. 1647-ben Erdödy Gábor gróf az ura.

1585-ben pedig egy nemesi telket Ocskay Ferencznek. vágvölgyi kisközség. 1553-ban Serédy Gáspár 4 j^ Mérey Mihály. Hrabovszky. E sírdombok közül e sorok írója kettt felásatván. mely valamikor a Jeszenák családé volt. A községben nincs templom. században Kis. a kik tótajkúak és vallásukra nézve róm. században a Pexa és a Paxi család voltak birtokosai. róm. Van saját postája és távíróhivatala. de mostani templomát. Feisiócz. távírója és vasúti állomása pedig Lócz-Bresztován. Hajdani birtokviszonyairól csak annyit tudunk. a mikor Feilendorf német nevén is ismeretes. E község lakosai hajdan németek voltak. melyet Csenkey Albert a múlt század közepe táján építtetett. vágvölgyi tót kisközség 54 házzal és 397 róm. a Dobsa. — . a másik kastélyszer épület. század közepén a gróf Apponyi család birtokába kerül de e családon kívül még a Csenkey és késbb a Jeszenák. Késbb azután. a réginek a helyén. A községhez tartozik még Majorháza puszta. itteni pusztarészét Illyésházi Illyés Tamásnak és Moltejedi Illyés Ferencznek hagyományozza. vallású lakossal. Egy 1390-bl való oklevél Fele néven említi. században a Simonics. Postája Nagybresztovány. hogy 1346-ban a pozsonyi káptalan Streiz Márchárd pozsonyi polgárt iktatta birtokába. a mikor II. abban keltakori urnákat és egyéb cserepeket talált. Rédey és a Farkas család. Plébániája már a XIV. a Oyulay és a Szakmáry család. más részét rabságba hurczolták és a falut felperzselték. katholikusok. legközelebbi vasúti állomása pedig Misérd. de az idk folyamán megmagyarosodtak. a kik 6 porta után adóznak. mely utóbbit még 1820-ban Prileszky Ferencz építtetett. E községhez tartozik Tamásháza puszta. az említett családokon kívül még a Németh és a Csülinyi család is birtokos itt. tartozéka volt és e vár birtokainak sorsában osztozott. a mikor Csorba János deák. 18 portájára rónak 1647-ben részben a Kerekes családé. kath. . a XVIII. Prileszky és a Frankner családok bírják. századig nagyjában összefüggenek Alsókorompa birtokviszonyaival. végül 1596-ban két jobbágytelket Bodics Andrásnak enged át. míg végre a Bálassák része a XVIII. 1584-ben Spáczay Ferencz egy birtokrészt Kéméndy Kristófnak és Gáspárnak. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. vasúti állomása pedig Csallóköz-Csötörtök.62 Pozsony vármegye községei. a XVII. 1542-ben a máriavölgyi pálosokat iktatták be némely itteni birtokokba. A török világban a törökök a lakosok egy részét felkon11 czolták. században az Olyyay. E község elfordul már Roland nádornak 1240-bl való végzésében. majd a Draskóczy család is birtokos volt itt. ma Rovara Frigyesé. vallású lakosaié 1906. A múlt század elején. Postája és távírója Nagymagyar. l . részben Éberhard várának a adót. mely már 1443-ban Tamásházy Gergely nevében merül fel. apáczák szerepelnek birtokosokként. Vay Dénesné báróné szül. 1609-ben még mindig az Illésházyak szerepelnek. Körjegyzségi székhely. 1778-ban a vallásalapé. [de tartozik Szigeti puszta is. Ide tartozik Újmajor puszta. kath. Az 1553-iki portális összeírásban a budai Feiskorompa. Felsokorompa. és egy 1381-ik évi oklevélben is aFeeli család nevében szerepel. Benczik. a hol a báró Vay családnak szép kastélya van. Lócz néven 1498-ban találjuk elször említve. ma özv. Felslócz. 1697-ben Gólya András és Ujfalussy Mihály is kapnak itt részeket a XVI. században az Ambró. Ez is az éberhardi uradalomnak volt a része. 111 házzal és 682 lakossal. század második felében Szelepcsényi érsek építtette. 1529-ben találjuk elször Nagylócz néven említve. és sírhalmok láthatók. Egyháza már 1390-ben említve van. A község postája. Most Fekete Aladár bárónak és Springer Gusztáv bárónak van itt nagyobb birtoka és kastélya. Kádas. távírója és vasúti állomása Nádas. 17u3 között háromszor leégett. Draskóczy Klementina tulajdona. gyermekek nem létében. a XVI. Házainak száma 152. FéU. de mostani temploma 1741-ben épült. Zabafy. A Csenkey család háza. a XVII. Ulászló mint a htlenségbe esett Zerhazi Zerhas Márton és László birtokát Illyés Györgynek és Mátyás váradi püspöknek adományozza. Birtokviszonyai a XVI. század végén van említve. A legrégibb idben csak egy Lóeznak van nyoma.és Nayylócz szerepel. a XVIII. a XVII. század vége felé pedig a Beniczky család és a nemes ifjak nagyszombati konviktusa. Az 1553-iki portális összeírás szerint Illésházy Tamás 13 és Csorba Farkas hat portája adózó. a Fels-Csallóközben fekv magyar kisközség.

< 6'/. < •o o z S >- tó •< tn o .

114 házzal és 965. piaczi vámjával. a mikor a fiutódok hátra hagyása nélkül elhalt Csorba János itteni birtokát lllyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispánnak és testvérének. harangján meg az 1401. Els okleveles nyomát 1158-ban találjuk. ugyanis lebontása alkalmával. és most is Esterházy Benyovszky Lajosnak van itt nagyobb birtokuk. 19 ev. kath. mert határában pogánykori leletekre bukkannak. de tornya csonkán felsszeli ág. ev. Ekeesakla községnek van saját postája. a kik közül 1649 ág. most pedig a gróf Pálffy- — . mely akkor magas. Az 1553-iki portális összeírásban már Báthori András és a borostyánki urak szerepelnek birtokosahú . E község óta megült hely. templomot is az evangélikusok használatára. távírója erdészlak. halászaival ós halászatával együtt. van valamelyes jelentsége. V. Irtványos község. Ide tartozik Hídház és Révészház. E község régebbi története teljesen azonos Alsónyárasdéval. egyház megsznt és csak a Rákóczy-mozgalmak alatt éledt fel újból. Késbb az Esterházyak birtoka. kiktl a grófnak és Benyovszkyak inscriptiót kapnak. ajtaja fölött az 1524. nem tudható. de csak rövid idre. Pálff'y Förév. továbbá Saághi Deák Imrének és fiának Zsigmondnak hagyományozza. tót kisközség. kath. a komarom dunaszerdahelyi vasút mentén fekv magyar kisközség. de torony nélkül. látható földsánczokat a nép Rákóczy-sánczoknak és a dunamelléki nevezi. Béla adományát és az egész helységet a nevezett egyháznak adományozza. Rákóczy-forradalomban itt kisebb ütközet is volt. melyrl fentebb emlékeztünk. István 1271-ben megersíti II. századtól szerepel. Géza király egy harmadát a nyitrai mányozza. — birtoka. Postája Rózsavölgy. templomával együtt. sugár toronynyal volt ellátva. De a hívek a nagy távolság következtében nem járhattak oda. 530 házzal és 3215 lakossal. h. Templomát 1670 körül Ferdinánd gróf csanádi püspök építtette. a mikor Szent Emmerám egyháznak adoII. a mátyusföldi síkságon fekv magyar nagyközség. 1217-ben II. Körtvélyes és Szigeti majorok.. 145 házzal együtt. a mikor az ev. Ez okiratában Seele néven szerepel. a templomot is elhamvasztotta. Hajdani neve Joachimusdorf volt. 1903-ban árvíz pusztította i'eisoszeii.. temploma a község fennállása óta már a harmadik. vallású lakossal. h. Ez a harang nyilmai templomot. A de Pauli grófi család volt a birtokosa.. vallású lakosa. távírója és vasúti állomása pedig Nagyszombat. Ok építették át a régi kath. 1856-ban újjáépítették sidk A Ern A A Fenyves. egyház 9U0 hívvel ismét megalakult és ez idben építették a mai templomot is. évszám volt olvasható. 1540-ben már a Csorba családot találjuk itt birtokosul. Fenyves. és toronynyal is ellátták. Ide tartoznak Dögös. ván még az si templomból való volt. kath. ev. Pozsony vármegye községei. Pozsony közelében fekv német kisközség. az utóbbi pedig nyolcz porta után adózik. hanem a helybeli plébánostól vették igénybe a papi szolgálatokat és ennek fizették a stólát is egész 1786-ig. Hogy mikor pusztult el az si templom. mely id óta a A dlben A Pálffyalc az urai. de az 1823. mely csak a XVI. 64 házzal és 398 róm. Ismét fölépült ugyan. Fels nyárasd. s a Thurzók pátrtfogása alatt alakult. Második temploma 1524-ben épült. házainak. 04 Feisfinyárasd. Esterházy Ferencz gróf kanczellár 1775-ben építtette. h. kath. Az 1703 11 közötti harczok alatt a lakosok sok sanyargattatást szenvedtek. és vasúti állomása pedig Galánta. nagyobb részben ág. Postája Alsónyárasd. Ekkor az itteni ev. ev. évszám volt látható. ref. Itt is a pozsonyi káptalannak van nagyobb falu helyének az emlékét tartja fenn. évi május 4-én a községben dúlt nagy tzvész. az elbbi kilencz. Róm. vallású lakossal. 1811-ben a pestis dühöngött a községben ós a lakosok legnagyobb része kipusztult. melyrl már fent megemlékeztünk.. Ez idben a Szeli család volt a földesura 1324-ben Conrardus de Zyli nobilis van említve birtokosául. Felsszeli. pápai tizedszedk jegyzékében Sili néven fordul el. Temploma nincs. mert nem sokkal azután az evangéhkus hívek a pusztafödémesi artikuláris ekklézsiához tartoztak. Az Esterházyak azonban a lakosokat visszatérítették és a templomot az evangélikusoktól ismét elvették. E község régi történetét nem ismerjük. Faluhely el Forgóvár nev dlje a régi nev dljének is bizonyára a község egy részét. Endre egyik oklevelében Zele néven említi. Lénárt és Razghamalom. a lobbi izraelita. Frév. távírója és vasúti állomása FelistálN várasd. egyház egyike volt a reformáczió els egymaradt. 1371 róm. 94 háza van ós 610 róm.

Galánta. Van saját postája. 1873-ban nagy tz volt a községben. E község IV. távíró. a zsolnai vasútvonal mentén. Hajdan harminczad-hivatala is volt és a Morván át réven közlekedett. de úgy látszik. Késbbi itt birtokosai a Pálffyak lettek és ma is Pálffy Miklós herczeg- nagyobb birtoka és Piszh Samu nagybérlnek gazdasági szeszgyára. hajdan a pannonhalmi apátság birtoka volt. Béla királynak 1234. Katholikus temploma 1658-ban épült. évi határleiró oklevél a Galántai Uj fiai birtokának mondja. féle 65 szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. az 1553. 1297-ben két Galántáról van említés. a Morva völgyében fekszik. GALÍNTA. Egy 1291.és leánynegyedre nézve egyezség tárgya volt. magyar lakossal. ESTERHÁZY BÉLA GRÓF KASTK^YA. vallású. itt kastély minden kényelemmel és kiváló ízléssel berendezett fúri kastélyt. kirabolták és felégették. Régebbi birtokviszonyait nem ismerjük. Már a múlt század elején is legújabban Csáky Jen gróf építtetett ide nagyobb szabású. múlt század utolsó tizedében több izben árvíz pusztította. 268 házzal és 2982. évi oklevele szerint. kath. Gajar. a Mátyusföldön fekv kisközség. A múlt század folyamán több izben árvíz sújtotta. A Rákóczy-féle felkelés idején a császári zsoldosok kilenczszer megtámadták. vallású lakossal. Po'. A pápai tizedszeMagyarország Vármegyéi és Városai : Galánta.sony vármegye. A községnek nincsen temploma. A község Gaier és Gajring néven is szerepel. ez Galántának csak egy része volt. mely alkalommal 153 ház elégett. melyek közül az egyik -Galánta nevet viselt. ° .Pozsony vármegye községei. a kinek itt 30 portája volt . Tót nagyközség 550 házzal és 4252 róm. mely 1667-ben Lipót királytól vásártartási jogot nyert. 1303-ban egyrészrl Lég fia Ivánka comes és fia Miklós. Van saját postája. 1877-ben pedig csaknem az egész község leégett. másrészrl pedig berencsi Vörös Ábrahám comes között hitbér. kath. a hasonnev járás székhelye. távírója és vasúti nek van állomása pedig Malaczka. évi portális összeírás szerint Serédy Gáspár a földesura. Ide tartoznak Farkastorok telep és Zabos puszta. adózik.és a vasúti állomása Pozsony. 1278-ban Habsburgi Rudolf és Ottokár cseh király között itt ütközet volt. és 1270. nagyobbára róm. st a temet sírjait is feldúlták. Régi szabadalmas község. A Gajar.

1707-ben Stahremberg Guidó gróf császári vezér megszállotta és megersítette. 1553-ban Losonczy István 14 portája adózik. Esterházy Béla grófé. távírója Galánta. kath. társaskör. vágvölgyi tót kisközség. Saját vasúti állomása van. és ekkor Gany néven szerepel. október 17-én Bercsényi Miklós Galántán tartózkodott. században népes község volt. századig vezet vissza. birtoka. és az 1553-iki portális összeírásban a Borsi/ család 22 portája adózik. postája Nagymácséd. távíró és vasúti állomás. Most Esterházy Béla grófnak. kath. vallású lakossal. 1241-ben Petha tatár vezér elpusz- A . községben két kastély van. A pápai tizedszedk jegyzékében Guan néven szerepel. Hajdan e községet a vidék kincses-bányájának nevezték. 244 házzal és 1510 róm. Batka és a Bezury családok is nagyobb nemesi birtokosai közé tartoztak. mely a fazekast jelent hrnciár szóból látszik származni. E község tót neve Hrnciarovce. ki 1579-ben pozsonyi alispán volt. A A nev Ma A . 1695-ben pedig Kostyán Mihály kap itt részbirtokot. két takarékpénztár. a diószegi czukorgyárnak. iparosok olvasóköre. de ekkor fele része már a galgóczi várhoz tartozott. az Alagovics Sándor plébános gyjtésébl összegylt pénzen. mert megyei gylést is tartottak itt. Els nyomát I. 1647-ben Esterházy Farkas község már nyoma sincsen. a közmveldési egyesület fiókja. Galgóczy. mel}' idvel eltótosodott. vallású lakossal. történettudós. Hogy e község 3. kir. számos fazekas lakott itt. — már a XI. több adat bizonyítja. Chete fiai birtokaként van említve. 1705. a kisebbik és régibb kastély a diószegi czukorgyáré és ma már gazdasági czélokra szolgál. mely 1252-ben már szereközség határában volt hajdan Own pelt. melyre 1590-ben új adományt nyer. még a múlt század els felében is. Béla 1267-iki oklevelében. Az egyik. Béla királynak a zobori apátság birtokait felsoroló oklevelében szintén említve van. évi oklevelében találjuk. Küls. melynek els okleveles nyoma a XI. Gúny. Késbb a Farkas. Esterházy Ferencz örökölte. Ábrahámff'y Gyulának és Giilcher Árminnak van itt nagyobb birtoka. Gerencsér a pozsony nagyszombati vasútvonal mentén fekszik. miút század elején és Borsy Tamás 3 porta után adózott. is említik. Tót nagyközség. 1794-tl 1798-ig építették. 1340-ben Oaláníai WosJc van említve birtokosául. Ide tartoznak Garsd. tett. Gune néven.(Ül Pozsony vármegye küzség-ei. Egyike a vármegye legrégibb községeinek. mely egyike a legrégibbeknek. melyeket az Esterházyak építtettek. haladó kör és egy „halotti társulat" czím temetkezési egyesület. a Balogh és & Nagy családok a galántai birtokra új adományt nyernek. században jelentékeny község leheszombat városának adományozza. a nyitrai püspökséghez tartozó faluként említtetik. község. melyet 1823-ban csapoltak le. Van itt a szolgabírói hivatalon kívül járásbíróság. 1025-ben Szent Istvánnak a zobori apátságot alapító oklevelében Gann néven. Galántai Bessenyey Ilona után fia. Az 1553-iki portális összeírásban Gaan néven van feljegyezve és ekkor benne Batsányi Zsigmond 2. Az állott hajdan a bitófa. jegyzkében Gualanta néven szerepel. de 1672-ben már lakatlan hely. században épült. Ez id óta e család innen írja elnevét. Gány. hajdan O-Galánta nev részen még az újabb korban ugyanily nev tó terült el. mely nagyobb szabású és szép parkban áll. IV. János esztergomi érseknek 1208. 1570-ben a galántai Fap család is kapott itt adományt. 1509-ben a Bessenyey család leányági utódai az Esterházy-ak. Bessenyey ek kihaltával ni ágon Fekete Márton is jutott itt nemesi birtokhoz. Egy 1291. ki azt Menoldfi Vörös Ábrahám mesterrel elcseréli. Hajdan magyar község volt. grófé volt. közjegyzség. Zádory. 1268-ban Mária királyné dk A : A A dln A Veaei Bertalannak adományozza.és Akasztófadomb Teréz major. függetlenségi és negyvennyolczas kör. 1425-ben galántai Bessenyey András kapott rá donáeziót. mely utóbbi az 1553-iki portális összeírásban Török Balázs birtokaként szerepelt és most Ábrahámffy Gyula községben van posta. Kéttornyú katholikus templomát. Katholikus temploma hihetleg a XIV. a másik pedig. évi oklevélben Borsy Flórián kastélyát Gerencsér. Tényleg. de 1112-ben Kálmán király is említi. 36 házzal és 330 róm. században fennállott és a XII. a Fekete. a mikor a községet NagyXIII. Szeszgyár telep és Kórószeg. 1279-ben már Aha comes kezén találjuk. E községben született 1653-ban Esterházy Imre gróf herczegprimás és 1702-ben Ambrosovszky Mihály egri kanonok. de ez azóta elpusztult. de 1829-ben már átalakították. 1511-ben galántai Borsi Györgyöt is birtokosul találjuk itt. mert már 1859-ben alakult. azután IV.

1352-ben a birtok a kir. 76 házzal és 453 róm. melynek lakói a tatárjárás alkalmával elpusztultak. 1704 deczember 26-án II. Rákóczy lések GOMBA. felmenti ket a vámfizetés és minden földesúri munka alól. tította. évbl való szentségtartó van. azután a községet felgyújtották és sokakat elfogtak. fiskus kezére került. 67 1250-ben és 1270-ben pedig Ottokár seregei. 1307-ben meg trencséni Csák Máté emberei sarczolták. Hajdan a pozsonyi vár tartozéka volt. tót kisközség a Vágvölgyben. mely Nagy Ferencz adománya. 1831-ben a kolera tizedelte meg lakosait. AZ UDVARNOKY-FÉLE KASTÉLY (MOST WELTENI WIENER REZS LOVAGÉ). 1267-ben IV. kath. Az 1553-iki portális összeírásban még mindig tekintélyes község. Nagyszombat városának 42 portája adózik/ 1601-ben a Bocskay-féle ós 1619-ben a Bethlen-féle felkealatt sokat szenvedett. 1282-ben egy Majtényra vonatkozó határjáró levélben Terra Hezt néven van említve. Az 1553-iki portális összeírásban már a nagyszombati Klarissza: A — A Geszt. Béla király akként intézkedik. mert földesurának. A pápai tizedszedk jegyzékében Guerencher néven találjuk följegyezve. 1623-ban a törökök puskapor-raktárnak használták és elvonulásuk alkalmával felgyújtották. 1432-ben ál husziták fosztották ki a községet. Elbb a lakosokat megsarezolták. hogy minden üres ház.Pozsony vármegye községei. a már említetteken kívül. János eladják Kenéz comesnek. 1703 11 között továbbá 1791-ben majdnem egészen leégett és sok szarvasmarhával együtt 18 ember is elpusztult. császári vezér seregei között itt és 2083 labancz esett el. ki a kihalt Geszti család egyik se volt. 1231-ben Sebs comes az ura. Ekkor is viszontagságban volt része a községnek. Gerencher és Gyuruncher község plébániája már 1215-ben fennállott és temploma gótikus alakban. Geszt. A község postája. vagy elbujdostak. minthogy pedig Nagyszombat városát leginkább e község lakosai látják el élelmiszerekkel. de legnagyobb része már át van alakítva. 1304-ben Péter fia Keresztély és testvére. nevezetesen Girinch. melyet Leszkovszky Márton és Judit emeltettek. Ferencz fejedelem és Heiszter Siegbert nagyobb ütközet volt. . a bevándorló újabb jövevényektl szabadon elfoglalható. község nevét. 1634-ben és 1739-ben pestis dühöngött a községben. Az ez alkalommal vívott véres és elkeseredett harczban elesett kuruczok sírját egy kkereszt jelzi. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. s a király Bessenyö Jánosnak és testvérének ^adományozta. katholikus egyház tulajdonában 1693. melyben 400 kurucz A még három változatban írták. vallású lakossal. idomokat mutat.

68

Pozsony vármegye községei.
itt

apáczák a birtokosai, kiknek
alatt
e

4

portájuk

volt.
lett,

Midn

II.

József császár
grófi

remi megsznt,

a

falu a vallásalapé
is

melytl az Esterházy

Gocznód.

Gomba.

Esterházy Károly gróf birtokos itt. A község hajdan magyar volt, de idvel eltótosodott. A Rákóczy-féle mozgalmak alatt teljesen elhamvadt, A katholikus templom 1760-ban épült; toronynyal csak L877-ben látták el. Az egyház birtokában még a Klarissza-apáczáktól származó érdekes ezüst-kehely van. A község postája Ábrahám, távírója és vasúti állomása pedig Diószeg. Gocznód, a vágvölgyi vasútvonal mellett fekv tót kisközség, 32 házzal és 196 róm. kath. vallású lakossal. Némely földrajzi munka azt állítja, hogy azeltt Gottesgnad volt a neve; ezt azonban Ortvay megczáfolja, mert Gócznód szerinte nem más, mint a hajdan magyar Disznód németes elferdítése. Eredeti neve tulajdonképpen Kapusd de mert hajdan a pozsonyi várhoz tartozó kondások lakóhelye volt, késbb Disznód lett, st német Schweinsbach neve is szerepel. Tamás esztergomi érseknek 1313-iki levelében még Kapusd néven van említve. Az 1553-iki portális összeírás szerint Serédy Gáspárnak itt 9 portája adózik. 1647-ben Nagymihályi Ferencz is, birtokosa. Idvel a Pálffyak birtokába került. Katholikus temploma az Árpád-korban épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Cziffer. Gomba, felscsallóközi magyar kisközség, 25 házzal és 190 róm. kath. vallású lakossal. E község els írott nyomát 1301-ben Magyar község határjáró levelében találjuk de hogy a község sokkal régibb kelet, bizonyítja Szepesi Jakab országbírónak 1377 november havában kelt oklevele, melylyel igazolja, hogy Lajos király már a megelz évtizedben CseMészi Buffi Ábrahám
család vette

meg

ós

ma

;

;

egy várhelylyel együtt, Jakab deáknak és testvérének adományozta. 1383-ban Erzsébet királyné Kumperth fiainak itteni birtokait Miklós fia Jakabnak adományozza. 1388-ban e község Gombai Jakab nevében is említve van és 1389-ben Kumperth fia Péter fiai elhalálozása után, ez a Gombai Jakab kapta itteni birtokrészüket. 1492-ben II. Ulászló a birtokot részben csebi Pogány Péternek és alsóborsai Vizlcözi Andrásnak adományozza. Az 1553-iki portális összeírás szerint itt Aranyosy Kristófnak 2, Csorba Jánosnak 2, Zomor Jánosnak 1, Molnár Lukácsnak 1 és Beely Simonnak 1 portája adózik. Késbbi birtokosa Szélepcsényi érsek, majd a Forgách család, továbbá a báró Jeszenák, a Gál, a Molnár, a Hideghéti, az Udvarnoky és a Bertalanffy család. Most Welteni Wiener Rezs lovagnak van itt nagyobb birtoka és szép kastélya, melyet a múlt század közepe táján az Udvarnoky család építtetett. E családról Jankovichra, majd Vass báróra és végre Freund pesti kereskedre szállott, kitl a jelenlegi tulajdonos 1882-ben vásárolta meg. A Gombay családnak itt hajdan várkastélya is volt. Szélepcsényi érsek idejében e négy toronynyal megersített várkastély még említve van. Némelyek állítása szefiainak birtokrészét,
átalakítása. Szélepcsényi posztógyárat állított föl. Egyháza már 1390-ben említve van. Templomának gótikus részletei vannak, de a gyakori község postája és távírója Nagyátalakítás már sokat rontott eredetiségén. magyar, vasúti állomása Somorja-Uszor. Gönczölkarcsa, alsócsallóközi magyar kisközség, 22 házzal és 104 róm. kath. vallású lakossal. E község már 1394-ben Georgius de Kencelkarcha birtokos nevében szerepel, 1399-ben pedig Kunchul Karcha alakban. Régi története nagyjában megegyezik a többi Karosáéval. Temploma a községnek nincsen. Postája Királyfiakarcsa, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Grinád, a Kiskárpátok alatt fekv tót és német kisközség, 217 házzal és 1190 róm. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Neve az idk folyamán több változatban szerepel. Legrégibb neve, mely 1373-ban említtetik, Villa Kikideu, vagyis Kékül. Késbb, mikor németeket telepítettek ide, Grünau lett a neve, szentgyörgyi várhoz majd meg a tótok ajkán Grinava, végül Grinád. és uradalomhoz tartozott és ennek sorsában osztozott. 1553-ban a Serédy, 1647-ben az Ujfalussy, a XVII. század vége felé a Bornemisza családé volt, míg végre a Pálffyak birtokába került és most is id. Pálffy János grófnak XVIII. század második felében még két van itt terjedelmesebb birtoka. birtokosával találkozunk. 1749-ben ugyanis Partinger Mihály örökösei perrel támadják meg Maholányi Tamásné bárónét itteni malma és birtokrésze miatt.
rint a

mai kastély a réginek egyszeren csak az
1666-ban
u.

érsek

itt

n.

hollandi

A

Gönczölkarcsa.

Grinád.

A

A

Pozsony vármegye községei.

69

község birtokában 1662-bl való oltalomlevél van, mely a lakosokat a Rákóczy-féle felkelés alatt sokat sanyargatták hadisarez alól felmenti. ket. 1715-ben már mezvárosként szerepel. 1828-ban az egész község leégett. rom. kath. templom XV. századbeli építmény, az ág. b. ev. templom pedig újabb, jelentéktelen épület és magánházból alakították át templommá. Ide tartoznak Grünfeld major, Sztrapak malom, Erdri lak és Temetsor. község postája, távírója és vasúti állomása Bazin. Gutor, a Fels-Csallóközben fekszik. Magyar kisközség, 128 házzal és 649, róni. kath. vallású lakossal. E község legrégibb nyoma 1249-ig vezethet vissza, a mikor a Outturi Péter fiai között végbement osztályos egyesGuthori család ettlfogva fordul el a község törtéségben szerepel. XIII. és XIV. században már három Guthort említenek, u. m. netében. Nagy-, másként Egyházas-Guthort, továbbá Kis-Guthort és Gutorszeget, mely utóbbi helyen rév is volt de e községet a Duna elsodorta. Kis-Guthor nevét ma csak a község határának egy része tartja fenn. 1450-ben táplánszentmiklósi. másként gutori Nagy László pozsonyi fispán, utóbb alnádor volt XVI. században több birtokosát ismerjük, mert a Kisgutori a földesura. családon kívül, mely Zsigmond királytól kapott itt adományt, még NagyGutoron Haraszti Ferencz, Bajcsi Sebestyén és Lévay János is birtokosok, KisGutor egy része meg Somorja városáé. Az 1553-iki portális összeírásban XVII. század második felében Lévay János 15 portája adózik Nagy-Gutoron. az Armpruster, az Eperjessi, a Kerekes, a múlt század elején a Földes, Korláth, Szapáry, Késmárky, Sidó, Naszady, Zichy és Szmrtnik családok voltak a birtokosai, ma pedig Leonhardy Györgynek van itt kiterjedtebb birtoka és csinos kastélya, melyet Czilchert dr., a gróf Zichy család házi orvosa, a múlt század hatvanas éveiben építtetett. Ez a Czilchert itt híres juhászatot létesített. Ettl vette meg Bukowky Jaromir gróf és ugyancsak vétel útján került község azeltt német volt, de lakosai idvel a mai tulajdonos birtokába. megmagyarosodtak. Régi kis temploma XIV. századbeli építmény, de már át van alakítva. Az egyház birtokában mintegy háromszázéves kehely van, községhez tartoznak Kis-Gutor és Sziget mely érdekes szepesi ötvösm. tanya. Saját postája van. Távírója és vasúti állomása Somorja. Halmos, tót kisközség, 85 házzal és 520 róm. kath. vallású lakossal. Postája Pudmericz, távírója és vasúti állomása pedig Cziffer. Legrégibb nyomára 1343-ban találunk, a mikor Nagymartom Pál országbíró egyik okle-

A

A

A
A

Gutor -

A

A

srn

;

A

A

A

A

Halmos.

velében Helmus néven említi. Ekkor Helmus Mikó Zamul és Papp János voltak az urai. 1536-ban Nikushof és Nikelhof német, de Helmes magyaros néven is szerepel. vöröski uradalomhoz tartozott ós az 1597. évet megelzleg Bogasóczy Mária volt zálogjogon a birtokosa, kitl Pálffy Miklós kiváltotta ugyan, de 1611-ben ismét Baranyai Tamás bírja zálogban. 1787-ben már Pálffy Lipót örökösei voltak az urai. A hagyomány szerint II. Rákóczy Ferencz a falu melletti dombtetrl vezette a pudmericzi ütközetet. Kath. temploma, a réginek helyén, 1860-ban épült. Az egyháznak Rédern Kristóf adományából, az 1618. évbl, gótikus kelyhe van. Ide tartozik a Halmosi major. Harangfalva, tót kisközség, 76 házzal és 483, róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Zvoncsin volt a neve (magyar neve ennek egyszer fordítása) és a vöröski vár tartozéka volt. Az 1553-iki portális összeírásban a Fuggereknek itt 8 portája adózik. 1787-ben Pálffy Jnnos és Rezs grófoké és ma id. Pálffy János grófnak van itt kiterjedtebb birtoka. Templom nincs a községben, hanem csak kápolna, mely 1790-ben épült. községhez tartozik Koczurkove major. Postája Szárazpatak, távírója és vasúti állomása Nagy-

A

Harangfalva.

A

szombat
Hegy, mátyusföldi magyar kisközség, 32 házzal és 241 róm. kath. vallású lakossal. E község már 1239-ben Hegvi néven a pozsonyi vár tartozékaként van említve a pápai tizedszedk jegyzékében latinosan Mons néven szerepel. 1471-ben Hegyi István a bii tokosa, ki még tíz évvel késbb is királyi emberként szerepel. Az 1553-iki portális összeírásban még mindig a Hegyi család a földesura, de 4 évvel késbb már Török Balázs tnik fel itt. Kath. temploma srégi. község postája Vízkelet, távírója és vasúti állomása
;

Hegy.

A

Diószea".

:o

Pozsony vármegye községei.

HegjBúr.

Regybenéte, magyar kisközség, az Alsó-Csallóközben. Van 41 háza és kath. vallású lakosa. E község régibb történetét teljes homály födi. Hajdani földesurai ismeretlenek és ma sincs nagyobb birtokosa. 90-es c\ ékben majdnem az egész község leégett. Templom sincs a községben, melynek egyébként postája, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Hegysiír, a Kis-Duna közelében fekszik. Magyar kisközség, 64 házzal és 414, túlnyomó részben róm. kath. vallású lakossal. vármegyében jelenleg hat Súr község van, u. m. Hegy-, Nagy-, Nemes-, Péntek-, Valtaés Varra-Súr. Az oklevelek szintén hat Súrról emlékeznek meg s ezek Alsó-, Közép-, Fels-, Egyházas-, Nádas- és Nána-Súr. 1256-ban Súr falu els nyomát Bolch de Sur birtokos nevében találjuk. Hajdan a pozsonyi vár tartozéka volt, de 1299-ben Lrincz Lipót fia és rokonaik az egyik Súrt eladják

210

róni.

A

A

nev

Endre comesnek és Csornának. A pápai tizedszedk jegyzékében is csak Súr szerepel, n. Lajos király 1524-ben - - de ekkor már Hegysúr néven a gellei érseki székhez csatolta. 1490 és 1505 között I. Maximilián seregei pusztították. múlt század elején a Pálffy-féle szeniorátus volt az ura. Alsósúr az 1553-iki portális összeírásban szerepel e néven elször, a mikor itt Báthori Andrásnak és a borostyánki uraknak 4 4 portáját adóztatják meg. Középsúr, e néven 1540-ben szerepel, a mikor a fiutódok nélkül szkölköd Csorba János ezt a birtokát is Illyésházi Illyés Tamásnak és testvérének, valamint Saághi Deák Imrének és fiának, Zsigmondnak adományozza. Felsösúr az 1553-iki portális összeírásban szerepel e néven elször ez is a borostyánki urak és Báthori András birtoka. Nádassúr birtokán 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztoznak, de 1540-ben ez a birtok szintén az lllésházyaké és a

A

;

Saághyaké
Nánasilri

Hidas.

1400-ban találkozunk elször, a mikor részbirtokát fivérének és anyjának adja zálogba. likai családot is itt találjuk; ekkor likai Gáspár özvegye és fiai, birtokukat Feeli György fiának, Jánosnak és feleségének zálogosítják el. 1496 április 8-án II. Ulászló alsóborsai Szüllö Mihályt, feleségét Dorottyát ós fiát Györgyöt a helység fele részébe iktattatja. Hegysúr községben csak kápolna van, mely 1848-ban épült. 1859-ben az egész község leégett. Postája Királyfa, távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Hidas, ersen magyarosodó, felscsallóközi német kisközség 169 házzal és 1025, róm. kath. vallású lakossal. srégi szabadalmas község, mely 1238 óta szerepel. Régi kiváltságait már a XIII. században kapta. Hajdani neve, melyet a XIII. századtól egész a miüt század végéig viselt, egész a legújabb idkig Pruck volt. I. Károly király 1335-ben Jakab pozsonyi bírónak és a bíró komájának birtokrészt adományoz itt, melybe két évvel késbb iktatták be ket. Az 1553-iki adókivetés szerint Serédy Gáspár nevén 4, Mérey Mihályén 5 és Farkas Ignáczén 1 porta adózik. 1647-ben részben a Kerekes család, részben az éberhardi uradalom bírja és e réven a Balassa, a báró Jeszenák és a gróf Apponyi család lett az ura, ma pedig a báró Vay családnak van itt birtoka. temploma 1315-ben már mint régi templom van említve, a mikor Károly comes helybenhagyja Belye comes régibb adományát az itteni templom javítására. Mai temploma az sinek a helyén a XV. századnak a vége felé épülhetett,
lesz.

Nánasúr nevével
itteni

Tamás 1463-ban már az

si

kési gót

stílben. A községet az idk folyamán sok csapás érte; u. m. 1764ben földrengés, 1769-ben tzvész, a mikor is majdnem az egész község leégett. 1831-ben és 1873-ban kolera, 1857-ben, a mikor a templom is leégett és 1863-ban tzvész martaléka lett a község. Hozzá tartoznak Valentinlak, Vay és Winkler béreslakok. Postája és távírója Éberhard, vasúti állomása

Püspöki.
Hidaskürt.

Hidaskürt, a budapest— bécsi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség. Körjegyzségi székhely, 242 házzal és 1671, róm. kath. vallású lakossal. E község neve 1271-ben Kwrt, a mikor V. István király, Miklós pozsonyi várjobbágyot a jobbágyi kötelék alól felmenti és a falut neki adományozza. Késbbi ura trencséni Csák Máté volt. Idvel Nagykürt és Kiskürt falvakra szakadt, de volt külön Kri és Németkürt falu is, mind a három a Mátyásföldön. Nagykürt és Kiskürt az 1553-iki portális összeírásban Mérey Mihály. Serédy Gáspár és Keresztes Lukács birtokaként szerepel, Kürt pedig Báthori Andrásé és a borostyánki uraké. Majd a Levánszky és a Dobrovszky családot is itt találjuk, késbb meg az Esterházy akat és most Esterházy Mihály gróf-

Pozsony vármegye községei.

71

nagyobb birtoka. Katholikus templomát 1759-ben Esterházy püspök újjáépíttette. 1763-ban földrengés volt a községben, mely a templomot is megrongálta, de a püspök ismét helyreállíttatta. Az egyház birtokában 1729-bl való, aranyozott ezüstbl készült, érdekes szentségmutató van, melyet Budai Mihály és neje Kása Judit ajándékozott az egy-

nak van
Károly

itt

gróf, egri

háznak. A község postája és távírója Diószeg, vasúti állomása pedig Galánta. Hidaskürthöz tartozik Alsórét és Sorjákos puszta is. Hideghét, szintén egyike a Fels-Csallóköz magyar kisközségeinek. Házainak száma 15, róm. kath. vallású lakosaié 153. 1294-ben egyszeren Heet néven van említve, a mikor Ehun fia Tamás és Czik fia Thama ezt az örökölt birtokukat László comesnek zálogosítják le. 1305-ben Jakab pozsonyi bíró testvérének adja itteni birtokát. Egy 1308-iki oklevélben már Hideghét néven szerepel és ez okiratban az itt lakó pozsonyi nemes várjobbágyok vannak említve. 1394-ben már Némethét a neve és ekkor Zsigmond király Kanizsai János esztergomi érseknek adományozza. Késbb már Qnadendorf német neve is felmerül. Az 1553-iki portális összeírásban Török Balázs van említve birtokosául. A XVII. század vége felé a Maholányi, 1787-ben a Bertalan ff y, késbb a Jeszenák bárói, a Balassa és a Bittera család bírta. Ma Hörandner Károlynak van tit kastélya, melyet a XVII. században vala-

Hlde s het

-

melyik Hideghéti építtetett. Más forrás szerint ez a kastély elbb kolostor volt és Balassa János alakíttatta át kastélylyá. Az idk folyamán sok kézen fordult meg, míg végre vétel útján a mai tulajdonos birtokába került. A községben szeszgyár is van, mely szintén Hörandner Károlyé. Temploma nincsen. Postája és távírója Féli, vasúti állomása Misérd. Hidegkút, a budapest bécsi vasútvonal közelében fekv kisközség, tót és horvátajkú, róm. kath. vallású lakosokkal. A házak száma 154, a lakosoké 831. Ez is a Pálffy-féle uradalomhoz tartozott és ma is Pálfl'y Miklós herczeg a legnagyobb birtokosa. Hajdan magyar falu volt, de késbb horvátokat telepítettek bele, a kik azután lassanként a körülfekv tót tengerbe olvadtak. Magyar nevén kívül még német Kaltenhrunn és ótt Dubrawka neve is használatos volt ez utóbbi tölgyfaerdt jelent. A Rákóczy-féle felkelés idején a császáriak kétízben kirabolták a lakosokat. 1866-ban a porosz-osztrák háború egyik végs epizódja itt játszódott le és ekkor az egész község leégett. A községben két róm. kath. templom van. Ezek közül az u. n. nagytemplom a XIV. században épült, de azóta többször átalakították a kistemplomot a XVII. század végén építették. Az egyház birtokában a XVII. századból származó érdekes szentségtartó van. Van saját postája. Távírója és vasúti állomása Pozsony.

Hlde s kut

-

;

;

Hódi, mátyusföldi tót
lakossal.

kisközség, 29 házzal és 399, róm. kath. vallású

Hódi

község 1291-ben szerepel elször, a mikor Hady Buken (Bökény) comes e birtokát leányának és vejének, Péternek adományozza. 1333-ban Hódi Ják és Ferencz neveiben is megcsendül. 1488-ban Kajali Péter és György a birtokosai, kiktl borsai Vizközi Tamás veszi zálogba. 1553-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak az itteni birtokaikon, melyek késbb, e család magvaszakadtával, az Illésháziak és a Saághiak birtokába kerülnek. 1672-ben lakatlan hely. Majd a Preira bárói családot is itt találjuk, s az Illésháziak révén 1787-ben már az Esterházyakat is, és ma Esterházy Mihály grófnak van itt birtoka és kastélya. Ezt a báró Preira család valószínleg 1790-ben építtette; legalább a kastély pinczéjének ajtaja fölött látható évszám erre enged következtetni. A községnek nincs temploma. Postája távírója és vasúti állomása Galánta. Hódos, szintén az Alsó-Csallóközben fekszik. Magyar kisközség, 183 házzal és 1003, túlnyomó számban ev. ref. vallású lakossal. E községet már 1245-ben említik. 1279-ben Hadus néven a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. Egy 1473-iki oklevélben a hudusi nemesek vannak említve. Részletesebb viszonyait nem ismerjük. Mostani nagyobb birtokosa Vermes Péter. A község egyik-másik dlneve történelmi jelentséggel látszik bírni. Ilyen az Akasztófai, a Ravaszlik, a Pontyostó és a Csíktó dl. Tekintve, hogy a község nem fekszik víz mellett, e két utóbbi elnevezés bizonyára régi, mesterséges halastavaira vonatkozik. A község református temploma 1790-ben épült. Ide tartoznak a Bödöri, Csiba, Czucz, Hodosi, Szigeti, Vermes és Völgy;

E

Hodos

-

Pozsony vármegye községei.
háti majorok, melyeknek egyike-másika szintén egy-egy régebbi és újabb birtokosának a nevét látszik viselni. 1884-ben az egész község leégett. Hódos postája Nagyabony. távírója Dunaszerdahely, vasúti állomása Csallóköz- Abony. Horváttiurab, a Kis-Kárpátok alatti síkságon fekszik. Kisközség, 185 házzal és 117Í lakossal, a kik róm. katb. vallásúak és túlnyomó számban horvátajkúak. Egy 1399-ben kelt határjáró levél Kruczai néven említi. Horvát telepítvény, mely az 1553. évi portális összeírásban Aegurab néven szerepel, Seré<ly Gáspár birtokaként, azzal a megjegyzéssel, hogy „Totaliterper Hispanos combusta non restawrata" A horvátokat Illésházy nádor telepítette e kipusztult községbe és 1596-ban már Horvaik-Ayszgrub a neve. 1647-ben Serényi Pál birtoka. 1750-ben Horváth alias Alsó-Gurab néven szerepel, késbb pedig elnémetesített Weisgrob, majd lakosai után Kroboth néven. Az Illésházyakról a Pálffyahra szállott, és ma id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Katholikus temploma 1589-ben épült. Az egyház 1659-bl való kelyhet riz, mely Turinich Márton ajándéka, és egy szentségtartót a XVI. századból. A Rákóczy-féle felkelés alatt a község határában kisebb ütközetek voltak. 1847-ben és 1896-ban nagy tz volt a községben. Idetartoznak Alsó- és Triblavina majorok, Feketevíz puszta és Walter malom. község postája, távírója és vasúti állomása Cseklész. Hosszúfalu, a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség. Házainak száma 96, róm. kath. vallású lakosaié 598. E község, mint azt egy 1540-iki levél magyarázza, hosszan elnyúló alakjától vette a nevét. 1296-ban Poss. Husyuffalu a vöröski vár tartozéka. Nevét írták Longavilla, Langendorf, Dlha és Dinka alakban is többi vöröski birtokok sorsában osztozott, míg végre a Pálffyak kezébe került. 1704 deczember 23-án Bercsényi Miklós itt tartózkodott és innen írt levelet Rákóczy Ferencznek. Hajdan kiterjedt halastavai voltak. Egyházát már az 1390-iki összeírás említi. Temploma a községen kívül, dombon fekszik és 1543-ban már fennállott. Ezenkívül még egy kápolna is van a községben. Az egyház aranyozott ezüstbl készült, érdekes gót stíl úrmutatót riz és egy ugyancsak gót stil ezüst-kelyhet. 1711-ben a pestis pusztított a községben. Ide tartoznak Dolina és Matildudvar majorok. Utolsó postája Cseszte, távírója és vasúti állomása pedig Nagyszombat. Igrám, a vágvölgyi vasút mentén fekv tót kisközség, körjegyzségi székhely, 107 házzal és 628, róm. kath. vallású lakossal. 1244-ben említtetik elször e vármegyében Ikrám, mely valószínleg e községgel azonos. Hajdan a királyi igriczek (zenészek) lakóhelye volt. Tamás érseknek 1313. évi oklevele is említi. 1323-ban Ikrán birtokra Miklós comes fispán oklevelet állít ki, mely szerint Udvaros fiai Kozma, Simon, Péter, Ourk fiai Domokos és János, Pál fia Mihály, Farkas fia László, Bertalan fia Pál, Márk fiai András és Miklós, Kozma fia Péter, Tivadar fia Pet, Olivér fia János, és Balázs fia Domokos borsai nemesek maguk között fölosztották. 1547 eltt Lukács Bertalané és O-yörgyfy Jánosé, majd meg Ollétejedi Illyés Ferenczé volt. Az 1553-iki portális összeírásban csak Nyáry Ferencznek adózik itt 15 portája. 1583-ban Rudolf király Ungnád Kristófnak adományozza és ez idtl Vöröskvár tartozéka. 1636-ban Erdödy György és Gábor Esterházy Dánielnek zálogosítják el, de egy évvel késbb már Lósy esztergomi érsek zálogbirtokaként szerepel, néhány évvel ezután pedig Amadé Lénárd alnádorra és Mórocz Farkas kamarai tanácsosra jut zálogjogon, de 1647-ben ismét az Erddyeké. Késbb községnek nincs temploma, de kápolnája a Pálffy család szerezte meg. nagyon régi. Két izben, 1772-ben és 1861-ben bvítették és ekkor építették hozzá a tornyot is. Postája és vasúti állomása Báhony, távíróhivatala pedig
, '.

norvátgurab

A

Hosszúfalu.

A

I»rám.

A

Cziffer.
niésháza.

Illésháza, csallóközi magyar kisközség, mely 73 házat és 593 róm. kath. vallású lakost számlál. E község 1238- és 1239-ben Általútaljaföld néven, a Salamon nembeli Illésházy és a Szerhásházy (késbb Esterházy) családok torzsfészkeként van említve. Itt állott az Ilíésházyak si kastéhya, melyet Illésházy István a XVI. század végén újonnan felépíttetett, de Rudolf király a XVII. század elején lerontatott. Az 1553-iki portális összeírásban az Ilíésházyak mellett még Csorba Farkas is birtokosa. 1709-ben özvegy Maholányiné szül. Péterffy Judit birta. Késbb csak az Ilíésházyak az urai és ezek kihaltával a Batthyányiak öröklik, míg azután házasság útján Pálffy Béla

Pozsony vármegye községei.

73

gróf tulajdonába került, kinek itt most is nagyobb birtoka van. si templomát Illésházy János gróf 178u-ban kibvíttette és átalakíttatta, mint arról az szentély falába van illesztve egyik boltíven olvasható fölirat tanúskodik. Illésházy Mátyás gyulafehérvári prépost vörösmárvány sírköve 1510-bl és az török világban utolsó Illésházy (István gróf) díszes síremléke 1838 ból. Mansfeld Károly tábornok négy napig táborozott itt és innen Komárom felé vonult. A Rákóczy-féle felkelés alkalmával elpusztult a község. Három tartozik hozzá, u. m. a Szerhásházi, Salamoni és Szent-Péterföldi. Mind a háromnak történeti jelentsége van, a mennyiben az els a Szerhásházyak, illetleg az Esterházyak si fészke volt, a második pedig a Salamon nembeli Illésházyaké Szentpéterföldje pedig 1469-ben van említve, a mikor az itteni plébános, Zerhas Lászlónak a pörbe idéz levelet kézbesíti. Az Aranyász nev dln, a Kis-Duna mellett, melyen hajdan révje is volt, azeltt aranyat mostak. Ide tartoznak Fehérág, Kissziget és Sorják majorok, továbbá Szentközségben fogyasztási szövetkezet és gazdakör van. Péter telepítvény. Postája és távírója Nagymagyar, vasúti állomása pedig Szempcz. Istvánfalu, a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség, 58 házzal és 407 róni. kath. vallású lakossal. E község els írott nyomára jó késn, 1596-ban találunk elször, a mikor Stefelsdorf, Stefansdorf a neve késbb Stefanova néven is említve van. JedlicsJca munkája szerint hajdan Schönau volt a neve. Tény, hogy ily nev község már a XVI. században fennállott, hogy továbbá a község közelében lev tavat ma is Sajnavi tónak nevezik és végre, hogy egy 1540-ik évi jegyzék szerint ez a Schönau ez idben egészen puszta és lakatlan volt. Pálffy János grófnak 1725-iki levele Istvánfalvát pusztult községnek mondja. Bél Mátyás azt állítja, hogy elpusztulása eltt 200 ház volt benne. Pálffy Miklós báró a XVI. század végén újra telepítette s akkor patrónusa után Szent-Istvánfalvának nevezték el. Mindenkor Vöröskvár tartozéka volt és az újabb korban jutott a Pálffyak kezére. község birtokában régi gótikus ezüst pecsétnyomó van. Csúcsíves templomát, mely már a XV. században fennállott, a telepítéskor átépítették. Az egyháznak kb. 500 kötetbl álló könyvtára van. község határában a Rákóczy-féle felkelés alatt, 1705-ben ütközet volt. 1596-ban említve van a községhez tartozó Roszna major is, mely ma Bosna major nevet visel. községet 1849-ben tz pusztította el. Postája Pudmericz, távírója és vasúti állomása Cziffer. Istvánlak a Kis-Kárpátok közelében fekszik. Tót kisközség, 59 házzal és 452 róm. kath. vallású lakossal. Régebben Klucsován. vagy Jedlicska szerint Mocholan, Moholany volt a neve. Henszlmann a nagyszombati klarisszatemplom tornyának a javításakor a gombban talált oklevélben megnevezett Kletvan községet tartja Klucsovánnak. Ortvay megczáfolja Jedlicska állítását és IV. Béla királynak 1256-ból való bolerázi határjáró levelével igazolja, hogy Kulchvan volt a neve és akkori földesura a Rátold nembeli Olivér mester volt. 1371 tájban Kolcsoan a szintén e nemzetségbl való Kazai Kakasok-ra száll és ezeké marad egész a XV. század végéig. Mindazáltal 1415-ben a Rozyonyiak is szereznek itt részeket; ekkor Kolchan-nak írják a falut. 1438-ban a nemecsei Ulma család is birtokosa. XVI. század elején a vöröski uradalomhoz tartozott. 1702-ben a Révayak zálogos birtoka volt. 1740-ben Semsey Ferencz, majd Ntmsovay György és neje, Apponyi Júlia bírták, mígnem késbb a Pálffyak kezére jutott. Temploma, melyet az 1782-iki canonica visitatió már említ, azeltt kápolna volt; 1856-ban újjáépítették. község postája, távírója és vasúti állomása Bélaház. Ide tartozik Paulin tanya. Ivánka kisközség, a becs budapesti vasútvonal közelében fekszik. Körjegyzségi székhely. Házainak száma 109, lakosaié, a kik róm. kath. vallásúak, 992. E községgel elször 1324-ben találkozunk, a mikor Terra Iwan néven említik az iratok. Azután Aychen név alatt szerepelt s lakosai németek voltak. Késbb a mikor már ismét magyarok lakták, Aycha alakban találjuk említve. Az 1553-iki portáhs összeírásban már ismét Ivány néven van följegyezve és benne Serédy Gáspár 3 portája adózik. 1647-ben özv. Amadé Lénárdnéé. 1736-ban özv. Maholányi Tamásné szerepel birtokosául és ekkor Iványi alakban találjuk említve. 1753-ban a Maholányi örökösök átadják itteni birtokukat Jeszenák Jánosnak ekkor már a Károlyiak is birtokosok voltak itt,

A

A

dl

;

A

Istv ánfaiu

;

A

mív

A

A

istvániak

A

A

Ivánka,

;

;

Pozsony vármegye községei.

IVÁNKA.

A GRASSALKOVICH-FÉLE

KASTÉLY

(lIOST

HUNYADY KÁROLY GRÓF ÖRÖKÖSEIÉ).

de hogy örökösödés, vagy vétel útján jutottak-e birtokukhoz, azt kikutatnunk sikerült. XVIII. század második felében már Grassalkovich Antal herczeg volt az uradalom ura, majd Obrenovich Mihály szerb fejedelem vette meg, kinek neje, szül. Hunyady Júlia grófn révén a Hunyady ah kezére jutott és Hunyady Károly gróf örököseinek ma is nagyobb birtokuk és hatalmas kastélyuk van itt, melyet Grassalkovich építtetett, de a Hunyady Juha második férje Arenberg Károly herczeg átalakíttatta ti Ugyank építtették az itteni mintaszer óvodát is. község kath. templomát Grassalkovich Antal herczeg 1772-ben építtette és itt van a gróf Hunyady család sírboltja. község lakosai hitelszövetkezetet tartanak fenn. Ide tartoznak Bagóház, Fáczános és Sziget vadászlakok. Van saját postája és távírója, vasúti állomása pedig Cseklész.

nem

A

:

A

A

Jakabfalva.

Jánosháza.

Jakabfalva, morvavölgyi tót kisközség, 191 házzal és 1150 róm. kath. vallású lakossal. községnek van saját postája. Távírója és vasúti állomása Malaczka. 1553-ban Serédy Gáspárnak itt 16 portája.adózik. Mint Páljfy-\>ix\ok. a malaczkai uradalomhoz tartozott. Most is a Pálffy herczegi hitbizománynak van itt nagyobb birtoka. Azeltt Jakubov tót neve is közkelet volt. 1703 11 között és 18^6-ban teljesen leégett. lakosok róm. kath. olvasókört s katholikus templom gazdasági és fogyasztási szövetkezetet tartanak fönn. 1644-ben épült, de toronynyal csak 1903-ban látták el s ez alkalommal kibvítették. Ide tartozik Homokház major és Major puszta. Jánosháza, mátyusföldi magyar kisközség, 20 házzal és 189 róm. kath. vallású lakossal. Egészen új telepítés, melyet Pálffy János gróf 1792-ben létesített. Temploma nincs. Postája Királyfa, távírója és vasúti állomása

A

A

A

Szempcz.
Jánostelek.

.Jánostelek, tót kisközség a Kis-Kárpátok alatt, 85 házzal és 511 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a nagyszombati Klarisszák birtoka, a kiktl Bethlen Gábor vette el s Erdödy Gábornak és Györgynek adományozta. Rólok a Pálffyakra szállott és ma is id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Bethlen, Bocskay és Rákóczy idejében több izben volt kisebb harezok község postája, színhelye. Temploma igen régi; 1695-ben újították meg. távírója és vasúti állomása Szomolány.

A

Pozsony vármegye községei.

75
Jasziócz.

Jaszlócz, a Kis-Kárpátok ós a Vág völgye között fekv tót kisközség-, 86 házzal és 537 róni. kath. vallású lakossal. Els nyomára csak az 1553-iki portális összeírásban találunk, a hol lasz-Lócz néven a szomolányi uradalomhoz tartozik és Losonczi Istvánnak itt 12 portája adózik. Késbb az Erdödyek lettek az urai és 1636-ban Erddy György és Gábor Esterházy Dánielnek

zálogosítják

el.

Az Erddyektl

a Fálffyak örökölték. Manivér

nev dljének

nevét a lakosok úgy magyarázzák, hogy az „Mennyi vór"-bl származik, de községnek nincsen temploma. Postája Bohunicz, okát adni nem tudják. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Jóba, mátyusföldi magyar nagyközség, 413 házzal és 2478 lakossal, a kik között a római katholikusok vannak a legnagyobb számban, de a reformátusok száma is elég tekintélyes. E község legrégibb nyoma 1239-ig vezet vissza, a mikor Pozsony várának volt a tartozéka. IV. Béla királynak 1239 márezius 6-án Budán kelt oklevele három Ilka nev községet említ. 1256-ban Bereinus de Ilka nevében is szerepel, 1291-ben Tálka, de ugyanekkor Jelka néven is említve van. 1305-ben Szentkereszti Hunt fia János, a község határában lev birtokrészét Jánoki Jakab comesnek elörökíti. Ez idben Harmathely neve is volt, a melyet egyik dlje még ma is fenntart. 1324-ben a Salamoni nemeseknek is volt itt birtokuk, melynek egy részét Olgyai Péter fiainak engedik át. Ugyancsak az Olgyaiaknak 1355. évi egyezség - levelében Hannathely-Jóka néven van említve. pápai tizedszedk jegyzékébe Jocza néven van bejegyezve. Ez idn túl már Kis- és Nagy-Jókát különböztetnek meg az okiratok. Nagy-Jókát 1541-ben a törökök pusztították el és ez meglátszik még az 1553-iki adóösszeírásban is, a mikor Farkas János akkori birtokosa nevén csupán két porta van beírva. De valószín, hogy Kis-Jóka is hasonló sorsban osztozott, mert itt meg szintén csak két porta után adózott Hegyi Tamás. Bercsényi Miklós 1705. október 24-én a községben tartózkodott. Késbbi nevezetesebb birtokosai a Farkas és Udvarwoky családok voltak. A XVIII. század elején két kastélya is említve van, ma azonban a községben kastélyszer épület nincsen. A község lakosait 1833-ban és 1866-ban a kolera tizedelte. két templom közül a róm. katholikus nagyon régi, mert 1530-ban már újjáalakították. A plébánia birtokában van egy kézirat 1530-ból, mely a községnek akkortájt törrtént elpusztításáról emlékszik meg. A református templom 1784-ben épült. 1298-ban Jók a határában Kisa nev község van említve Foss. Kizey alakban, mely a múlt század elején még Nagy-Jókához tartozó pusztaként szerepel. Szintén Pozsony várának volt a tartozéka, melyet a pozsonyi káptalan kapott adományban, de úgy látszik, nem birtokolhatta nyugodtan mert 1323-ban a megyei hatóság már visszaadja a pozsonyi egyháznak. 1434-ben a Fraknói grófoké, a kik átadják Molnári Kelemen gyri püspöknek. 1304-ben említve van Jóka határában Lakköz nev birtok is, melyet Doláni Kozma fia Péter, Konrand fia Kozmának elörökít. 1328-ban Lak-Paka néven Karosai Lorándé és testvéréé és e néven szerepel még az 1553-iki portális összeírásban is, mint Mérey Mihály birtoka, öt portával. Nagy-Jókához tartozott ezeltt Ujhely-Jóka és Öt alja puszta is. Az elbbi ma már külön község. Ide tartoznak Alsó- és Felsbács, Asásmajor, a Belszátonyi, Bodzáserdei és Erdaljai malom. Van postája és távírója, vasúti állomása pedig Szempcz. Kajál, a budapest-bécsi vasútvonal közelében fekszik. Magyar kisközség, 296 házzal és 1465, nagyobb részben róm. kath. vallású lakossal, kik mellett azonban az evangélikusok is elég szép számmal vannak. E község els nyomára 1628-ban találunk Fetrus et Georgius de Kyal nemesek nevében. Régi birtokviszonyait, illetleg régi nemesi birtokosait nem ismerjük csak 1754-ben merülnek fel a Kamocsay és Soós családok, kik között egy itteni birtok miatt pör folyik. Lakosai még IV. Béla alatt nyertek nemességet, és a község bíráját ma is hadnagynak nevezik. Harczosgyepi nev dljének, úgy látszik, történeti jelentsége van. XVIII. század elején messze vidéken híres juhtenyésztése volt. 1813-ban a Vág áradása romba döntötte. Az árvíz 1840-ben és 1894-ben ismétldött, de kevesebb veszélylyel több izben tz is pusztította. A katholikus templom a XVI. században épült, az evangélikus pedig napjainkban, 1898-ban. Kajáihoz tartozik Óny puszta, melyrl már Gány községnél is szó volt. 1283-ban IV. László király Lodomér esztergomi érseknek adományozza,

A

Joka *

A

A

;

Ka i al

-

;

A

;

()

Pozsony vármegye községei.

szerepel,

is említve van. 1296-ban, a mikor Anja néven Mihály gróf visszaváltja az esztergomi érsekségtl. A XIV. században Oitn, Obi és A)iya névváltozatait említik. 1326-ban Orros Péteré, ki htlenség bnébe esik s 1. Lajos Morochuk honti fispánnak adományozza, de néhány

de

már korábban, 1252-ben

K.ipoina.

Péter ismét visszaszerzi száz ezüst márkáért. Az 1553-iki 4portája van felvéve. Van saját postája. Távírója és vasúti állomása Galánta. Kápolna, a vágvölgyi vasútvonal mentén fekv tót kisközség, 69 házzal ki róni. kath. vallású lakossal. E község legrégibb nyomát abban az és oklevélben találjuk, melylyel IV. Béla 1244-ben Farkas és Dávid nev nemeévvel
portális összeírásba
í

késbb Orros

Kátiócz.

seknek megengedi, hogy Capulna nev birtokukon Szent Erzsébet tiszteletére kápolnát emelhessenek. 1329-ben Wodosfi Sándor leánya Liliom, a birtok felét férjére, Gursas Tamásra ruházza át. 1398-ban Csenkeszfalvi Laczk István fiainak a birtoka. 1542-ben Vöröskvár tartozéka és az 1553. évi összeírásban a Fugger család itt négy porta után adózik. Késbb a Pálffyak tulajdonába került és ez idben Capelle német neve is forgalomban volt. Most id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. 1709-ben a község teljesen leégett. Plébániája a XIII. század közepén keletkezett; templomát az idk folyamán többször átalakították. A község postája és vasúti állomása Báhony, távírója pedig Cziffer. Kátlócz, a Blava patak mellett fekv kisközség. Van 143 háza és 937 róm. kath. vallású tót lakosa. Hajdan a vittenczi vár birtokaihoz tartozott. Az 1553-iki összeírás szerint itt Losonezi István 21 portája adózik. Késbb az Erdödij grófok, majd a Pálffyak kezére jutott s most Pálffy József grófnak

van

itt

nagyobb birtoka
is.

Keresztúr.

Keszöiczés.

1703 11 között és 1878-ban az egész község leégett. A katholikus templom 1818-ban készült el, de tornyát csak 12 évvel késbb építették. községnek van saját postája. Távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Keresztúr, a szered nagyszombati vasútvonal közelében fekszik. Tót kisközség, 146 házzal és 1079 róm. kath. vallású lakossal. sidk óta lakott hely, a mit a határában elforduló leletek igazolnak. 1397-ben Kereszt-Úr néven szerepel és már plébániája is van. 1439-ben Albert király a Rozgonyiaknak adományozza. Az 1553. évi összeírásban Báthori András és a borostyánki urak vanak birtokosaiként említve, 1647-ben pedig az Esterházyaké lett. Történeti feljegyzések szerint 1490-ben a magyar rendek itt fogadták II. Ulászlót. 1694-ben Thököly katonái táboroztak itt. község hajdan magyar volt, de idvel eltótosodott. Egyháza, mint már említettük, srégi, de templomát Esterházy Ferencz gróf kanczellár 1760 és 1780 között községnek van saját postája, a távírója és a vasúti állomása újjáépítette. pedig Keresztúr- Apaj. Keszölczés, dunamenti magyar kisközség, 101 házzal és 619, róm. kath. vallású lakossal. Szintén nagyon régi község, melyet egykorú iratok már 1205-ben említenek. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságlevelet ad. A vajkai érseki székhez tartozott és érseki nemes jobbágyok lakták. Miklós esztergomi érseknek 1345. évi oklevele Keseulces alakban említi. 1394-ben Paulus de Kyzelches királyi iktató ember nevében is szerepel. Róm. katholikus temploma 1898-ban épült. A község postája Vajka, távírója Nagylég, vasúti állomása Páka. Ide tartozik Sárfeny-

mmalom

és

szeszgyára.

Van

itt

még egy gzmalom

és

egy

A

A

A

Kiráiyfa.

sziget és Vágott erd. Királyfa, tót kisközség, körjegyzségi székhely, 137 házzal és régebben 1012, a legutóbbi népszámlálás szerint csak 948, róm. kath. vallású lakossal. Hajdan királyi birtok volt és Villa Regia néven szerepelt, s benne Zsigmond király nejének, Máriának szép nyári kastélyát is említik az egykorú iratok. 1397-ben már Királyfalu alakban találjuk, a mi azt bizonyítja, hogy hajdan nemesek voltak az magyar község volt. Ez idben Mátyás és András urai, a kiktl Zsigmond király elvette, más birtokokat adományozván nekik. Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspár hét portája adózik itt. 1647-ben már a falu a Pálffyak birtoka és ez idben Königseiden és Königsdorf neveken múlt század elején Pálffy Ferencz grófnak nevezetes majorsága, szerepel. is id. Pálffy János gróftehenészete, sajtgyára és fáczános-kertje volt itt. nak van itt nagyobb birtoka és fejedelmi kastélya, melyet Pálffy János nádor

nev

A

Ma

Pozsony vármegye községei.

77

1712-ben építtetett. E kastély tele van rendkívüli müizléssel és szakértelemmel összeválogatott mkincsekkel. Már a flépcsházban nagybecs mtárgyak és festmények vannak elhelyezve. Carrarai márványváza, régi japáni edények és berakott márványasztalok, remek gobelinek, török zászló, török lófark és Lesezinszky Szaniszló lengyel király s YI. Károly olajfestés arezképei. folyosón a Pálffy család 28 tagjának olajfestés arczképei függenek és számos egyéb olajfestmények között Kupeczky eredeti arczképe. Vannak még itt remek szekrények, japán és egyéb értékes edényekkel,

mív

A

továbbá régi nagybecs órák. Az ú. n. pompeji terem falsznyegei ódonszeren, kézzel vannak festve és a terem stílszer régi bútorokkal berendezve. Benne két mvészi kivitel, életnagyságú, fekv ni szobor van elhelyezve, melyeket carrarai márványból Tantardini olasz szobrász faragott. Itt van József császár márványszobra és két vert ezüstbl készült embernagyságú görög váza. A gróf háló- és toilette-szobájában 84 régi, eredeti festmény és számos régi bronzszobor foglal helyet. A nagy hálószobában remek roccoco-stil, I.
,

KIRÁLYFA.

ID.

PÁLFFY JÁNOS GRÓF KASTÉLYA.

Napóleon korabeli óriási ágy áll, továbbá remekmív ékszerszekrény, teknscsonttal és gyöngyházzal kirakva. E szoba márvány-kandallója ezüsttel van lemezelve és felszerelve. Van itt egy remek szép, régi olvasó-állvány is és két karszék, melyeket Mária Terézia ajándékozott Pálffy Miklós nádornak. Végre nyolcz régi, eredeti nagybecs festmény. Az u. n. zeneteremben álló zongorát régi, remekbe készült japán selyemterít födi. E terem falai tele vannak eredeti régi festményekkel és itt van elhelyezve az I. Napóleon
ajándékozta empire-stil falióra
asztalka
áll,
is.

Az

u. n.

kék-szalonban rendkívül becses

E

melyen 11 antik kamea 219 darab brilliánsk közé van foglalva. teremben gyönyör bútorok állanak és a falakon régi mesterektl való

festmények függnek. Az u. n._ tükörszobában ritka becs vázák, bútorok, órák és festmények vannak elhelyezve. A nyári ebédl velenczei tükör-csillárokkal van díszítve és vörös bársony-bútorokkal bútorozva. Az u. n. sárgaszalonban nagybecs japán-szekrények és az ott elhelyezett velenczei csillárok vonják magukra a szakértk figyelmét; az u. n. Mária Terézia-teremben pedig japán-szekrények és állványok és két nagy érték álló óra. Az u. n.
zöldszalonban gyönyör régi roccoco-butorok láthatók, és a falakon régi nagybecs festmények függenek. A 10. számú vendégszoba vörös brokáttal és ugyanilyen bútorral van berendezve. A 11. számú vendégszoba kék falsznyeg és itt 83 régi eredeti aczélmetszet van a falakon elhelyezve, a

78

Pozsony vármegye községei.

Királyfia.

Kiráiyfiakarcsa.

Királyrév.

szekrények pedig nagyérték meisseni edényeket rejtenek. Az e szobához tartozó hálószobában 41 régi metszet függ. A 12. számú vendégszoba falai régi, préseli brsznyegekkel vannak bevonva. A 13. számú vendégszoba ablakait valódi brüsszeli csipkefüggönyök díszítik, ugyanígy a 14. számúét is, a hol még egy nagybecs velenczei tükör vonja magára a figyelmet. A kis lépcsházban számos metszet és festmény van elhelyezve. A dolgozó-szobában feltnik egy remekmív óra, porczellánvirágokkal, és egy régi, értékes szekrény. A kápolna-folyosón több ritka becs régi szekrény, bútor és régi mesterektl való aagyérték festmények tnnek szembe. Az oratórium falait vörös selyem falisznyeg fedi és itt is régi becses szentképek vannak elhelyezve. Az n. n. hosszú folyosó falai tele vannak régi híres mesterek festményeivel, ezek közt Rubens, Van Dyk, Wouwermann, Guidó Reni stb., stb. A folyosót remek bútorok, japán órák és családi képek ékesítik. A földszinti téli nagy ebédl falai majolika val vannak kirakva. Itt is életnagyságú, remek márványszobrok állanak, mozgatható talapzatokon, továbbá óriási nagyságú japán cloisonné-vázák, a legnagyobbak, melyeket eddig Európába hoztak. Az u. n. ezüst-kamarában rzik a nemes gróf nagyszámú és nagybecs ötvösmveit, melyeket világkörüli utazásaiban nagy mérzékkel vásárolt össze. A községnek nincs temploma, csak temeti kápolnája a kastélynak is saját díszes kápolnája van. E községbe olvadt be az 1870-es évek végén Apáczakörmösd, mely 1553-ban az óbudai, 1647-ben a pozsonyi apáczáké, 1787-ben pedig már a Pálffyaké volt. Ide tartozik most Alsófáczános és Bodóháza major, Honsziget és Jánosházi major. A községnek van saját postája; távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Királyfia, felscsallóközi magyar kisközség, 55 házzal és 391, róm. kath. vallású lakossal. Régi nemesi község, melynek csak a múlt század elejérl ismerjük két nagyobb nemesi birtokosát, u. m. a Jeszenák bárói és a Botló családot. 1848-ban itt kisebb ütközet volt, melynek emlékére emlékoszlopot emeltek. Temploma nincs a községnek, melynek postája, távírója és vasúti állomása Somorja. Király fiaharcsa, csallóközi magyar kisközség, 41 házzal és 185 róm. kath. vallású lakossal. A többi Karosa falvak sorsában osztozott és birtokviszonyai megegyeznek azokéval. A község határában pogánykori sírhalom van. Temploma nincs. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Patony. Királyrév, mátyusföldi magyar kisközség, 122 házzal és 888 lakossal, a kik róm. kath. vallásúak. Kezdetben királyi birtok volt, melyet késbb a nagyszombati jezsuiták kaptak. Mikor II. József e rendet eltörölte, az államé 1490 és 1505 között Miksa lett. Hajdan Szent-Mihály puszta volt a neve. császár seregei elpusztították. Hosszú ideig lakatlan volt, 1787-ben mint praedium Pered községhez csatoltatott és csak a XVIII. század közepe táján telepítették újra, a mikor nevét mint királyi birtok az itteni révtl vette. Késbbi földesura a pesti egyetem lett. 1848-ban a peredi csatának els felvonása itt folyt le és a magyarok ezt az osztrákoktól megszállott községet bevették. Katholikus temploma a múlt század közepe táján épült. Saját postája van, távírója és vasúti állomása pedig Galánta.
;

Kiripoicz.

morvavölgyi tót kisközség. Körjegyzségi székhely. Házainak 136, róm. kath. vallású lakosaié 977. E község els nyoma 1397-ig vezet vissza, a mikor már plébániája van említve. Német telep volt, s neve az idk folyamán gyakran változott. Legrégibb neve Kirchplatz; ezt a nevét mindenesetre hajdani egyházától vette, mely körül házai csoportosultak. Késbb, mikor a község eltótosodott, elbb Kiriló, majd Kirelló lett. Az 1553. évi portális összeírásban Serédy Gáspárnak adózik itt 13 portája. Idk multán a
Kiripolcz,

száma

Pálffyak
itt

tulajdonába került és
birtoka.

ma

a Pálffy herczeg-féle hitbizománynak van
és távírója és Uhliszkó

Mai temploma 1503-ban épült. Postája Malaczka. Ide tartoznak Bels- és Küls major, Rohlicsek puszta
nagyobb
erdészlak.

Kisbresztovány.

Kisbresztovány, tót kisközség, a vágvölgyi vasútvonal mentén 55 házból és 539 róm. kath. vallású lakost számlál. Régibb birtokviszonyai ismeretlenek. 1787-ben a Traun grófi család, majd ennek örökösei, ezek után is Zamoiszki Tamásné grófZamoiszlcy grófi család volt az ura. a pedig
áll

Ma

Pozsony vármegye községei.

79

nénak van itt nagyobb birtoka és úrilaka. Temploma nincs a községnek, melynek postája Nagybresztovány, távírója és vasúti állomása Lóczbresztovány.
Kisbudafa, kisközség az Alsó-Csallóközben, 31 házzal és 179 lakossal, a kik róm. kath. vallású magyarok. Régi nemesi község, melynek azonban egykori nagyobb birtokosai nem ismeretesek, és ma sincs nagyobb birtokosa. Temploma sincs a községnek. Postája Egyházgelle, távíróhivatala és vasúti állomása pedig Patony. Kisfalud, a pozsony -komáromi helyi érdek vasútvonal mentén fekszik. Magyar kisközség, 60 házzal és 325 lakossal, a kik mindannyian róm. katholikusok. Szintén régi nemesi község, melynek a múlt század elején a Nagy család volt a legnagyobb birtokosa. Ennek a községnek sincs temploma. A postája szintén Egyházgelle, távírója és vasúti állomása Patony. Ide tarKisbudafa.

Kisfalud.

tozik Sárrét tanya. Kislég, a Fels-Csallóközben fekv kisközség, 63 házzal és 421 róm. XIII. századbeli okiratok csak Lég kath. vallású magyar lakossal. községrl emlékeznek meg, mely IV. Béla királynak 1239. évi oklevelében, Legu néven, Pozsony vár birtokaként van említve. 1250-ben Roland nádor egyik végzésében Legh néven szerepel, 1311-ben pedig Légi István nevében. 1324-ben a Salamon nembelieknek is volt itt birtokuk, melynek egy részét Olggai Péter fiainak engedték át. 1517-ben elször Kislég merül fel, a mikor II. Lajos király Kisléghi Pál fia Pétert, Egyed fia Andrást, Mátyás fia Balázst és általuk testvéreit, új adomány czímén e birtokba beiktattatja. 1608-ban Léghi István fia Simon itteni két kúriáját nejének, Zsófiának adományozta. 1675-ben Alszegi Mátyás és fiai itteni birtokrészüket Sziillö Ferencznek 50 évre elzálogosítják. Két évvel késbb a párkányi csatában elesett Szüll György neje és gyermekei osztozkodnak az itteni birtokokon, melyeket 1802-ben Szüll Zsigmond Gálffy Péternek zálogosít el; a Léghi, illetleg Kisléghy család azonban mindvégig birtokos itt, egész a múlt század elejéig. 1866-ban nagy tzvész pusztított a községben. Templom nélkül szkölködik Postája, távírója és vasúti állomása Nagylég. Kislévárd, morvavölgyi tót kisközség, 219 házzal és 1522 róm. kath. vallású lakossal. Régibb birtokviszonyai nagyjában összefüggenek NagyXIX. század elején a Pálffyak tulajdonába került Lévárd birtokviszonyaival. és ma Pálffy Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka. Katholikus temploma 1654-ben épült és 1903-ban megnagyobbították. 1709-ben két ízben leégett, 1830-ban és 1866-ban kolera tizedelte meg lakosait. Van katholikus olvasóköre és fogyasztási szövetkezete. Ide tartoznak Homola malom, Pálffy major és Rybnik erdészlak. Postája, távírója és vasúti állomása Nagyiévárd. Kislucs, a pozsony dunaszerdahelyi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség, 31 házzal és 213 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan három ily községet említenek az okiratok. 1222-ben Terra Luche, késbb Zilasluche és végre Nagluche. lucsei Dóczy család törzsfészke. falu Mátyás királynak 1468-ban kiadott kiváltságlevelében és II. Lajos királynak a gellei érseki székhez 1524-ben intézett rendeletében is szerepel. pápai tizedszedk jegyzékébe Luce alakban van bejegyezve. Késbb a királyi flscus kezébe került s a XVI. századbeli portális összeírásba királyi birtokként 15 portával volt felvéve. Idvel a Pálffy család lett az ura ós ma is a Pálffy-féle szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka és régi nemesi kúriája, mely a XVII. század elejérl való. községnek nincs temploma, csak kápolnája. Ide tartozik a Jattói major is. község postája Egyházgelle, távírója és vasúti állomása

Kislég.

A

nev

Kislévárd.

A

Kislucs.

nev

A

A

A

A

A

pedig Patony.
Kismácséd, magyar kisközség a Mátyusföldön, 81 házzal és 641 lakossal, a kik róm. katholikusok. E községrl elször egy 1326-ból való határjáró levélben van említés Mached néven. 1412 január 4-én a Pozsony vidékén megtartott nádori gylés egyebek között a kismácsódiak birtokügyeit is tárKismácséd.

1439-ben Gyékényes-Mácséd (Gyekenes Maczed) néven is szerepel, a mikor a Pókateleki család az ura, a mely e birtokhoz ni ágon GyékényesMácsédi János leánya, Dorottya útján jutott. 1518-ban II. Lajos egyik levele már Kys Mahed-nak írja. 1511-ben a Czuzy család is birtokos itt. Az 1553-iki portális összeírásban Erdhegyi Benedek 4, Szalay Péter 2, Kapróczy Imre 1, és Zomor János 4 portájára rónak ki adót. Késbb még a Szegedy, Galgóczy,
gyalta.

80

Pozsony vármegye községei.

KISMAGYAR.

PÁLFFY BÉLA GRÓF KASTÉLYA.

Kismagyar.

Tapolcsányi és Schlotsberg családot is a birtokosok között találjuk, míg végre az Esterházyak kezébe jut. Temploma nagyon régi, érdekes építmény. Félholddal ellátott keresztje a török uralomra emlékeztet. község postája, távírója és vasúti állomása Diószeg. Kismagyar, kisközség a Fels-Csallóközben, 78 házzal és 512, róm. kath. vallású lakossal. Körjegyzségi székhely. E község nevét az idk folyamán többféle változatban említik. Legrégibb neve, 1298-ban Marchamagyar, 1482-ben Felsewmagyar, 1678-ban már Magyarica és Kismagyar. III. Endre király 1298-ban a birtok harmadát Somorja városának adományozza. 1313-ban Henzlinus pozsonyi várjobbágy a maga birtokrészét az esztergomi érseknek adja, a ki viszont Kurchmann István pozsonyi polgárt iktatja e birtokba. 1416-ban már Kismagyari László nemes is szerepel itt, de egy évvel késbb az Olgyai család is birtokosai között foglal helyet. 1471-ben Mátyás király Borsai Péter itteni birtokát elveszi és Vizközi Tamásnak és Pálnak s Hegyi Istvánnak adományozza, mert Borsai Péter Doborgazi Wolth Imrét rabló módjára megtámadta és megölte. 1482-ben felsmagyari Bély Mihályné és gyermekei, továbbá Vizközi vagyis Borsa Tamás és Pál, pénteksúri Szüll Miklós fia András, velki Balogh Péter fiai Ferencz és András az itt lev birtokrészekre nézve egyezségre lépnek. 1521-ben Földes János is részbirtokos itt. 1540-ben, a Csorba család magszakadásával az Illésházyak és a Saáqhiak lesznek újabb birtokosai. 1678-ban Kéméndi, Ferencz itteni birtokrészét Orbán Pál ítélmesternek és nejének, Alvinczy Évának elzálogosítja. Késbb a Gaál és a Yárudy családot is uralja, majd a Zichy, Esterházy, Baltazzi és a Batthyány családot is, mely utóbbinak a révén a birtok ni ágon gróf Pálffy Béláné tulajdonába került, ki itt ma is birtokos, és a kinek itt díszes, nagy kastélya van. E kastély régi alkatrésze hajdan állítólag a Klarissza-apáczák kolostora volt. Mfglehet, hogy ez az a kastély, melyet Bél Mátyás Zsigmond király hajdani nyaralójának tart, melybl azután a Klarisszák nyaralója lett. A régi kastélyt a jelenlegi tulajdonos alakíttatta át és nagyobbíttatta meg 1899-ben

A

.

Pozsony vármegye községei.

81

XVIII. század végén Fels-, Alsó- és Nagymagyar községek és 1900-ban. községnek szerepelnek, de Klein-Magerdorf német neve is használatos volt. nincs temploma. Ide tartozik Kismérges erdészlak. Postája Nagymagyar; távíróhivatala és vasúti állomása Szempcz és Somorja-Uszor. Kispaka, magyar kisközség a Fels-Csallóközben. 28 házat és 158 lakost számlál, a kik róm. kath. vallásúak. Legelször Roland nádornak 1250. évi végzése említi Páka néven, 1301-ben és 1315-ben pedig a pozsonyi káptalan pápai tizedszedk kiadványaiban Leopoldus de Páka nevében fordul el. lajstromában Payca elferdített néven szerepel. Hajdan Éberhard tartozéka volt, de onnan kiszakíttatván, 1787-ben a Balassák, késbb a Pálffyak birtokába került. Temploma nincs. Postája és távírója Somorja, vasúti állomása

A

A

Kispaka.

A

Nagypaka.

Kissenkvicz, a pozsony zsolnai vasútvonal mentén fekv tót kisközség, 45 házzal és 327, róm. kath. vallású lakossal. neve Csánok volt és 1256-ban Chanvk néven a pozsonyi vár tartozékaként említtetik. 1346-ban a Nagymartom családot uralta. 1434-ben Zsigmond király a Fraknói grófokat ersíti meg birtokában, de egy évvel késbb a Fraknói grófok már Molnári KeleXVI. században lakosai kipusztultak, s men gyri püspöknek adják át. késbb Illésházy nádor horvátokat telepített ide és azóta viseli mai nevét,

Kissenkvicz

si

A

minthogy Nagysenkvicz szomszédságában van. 1647-ben már a Pálffyak községtulajdona és most id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. postája Nagysenkvicz, távírója Modor és vasúti állomása Modor-Senkvicz. Kisudvarnok, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. E község 1252-ben a királyi udvarnokok telepe volt. 1356-ban már a mai nevén találjuk említve, a pápai tizedszedk jegyzékében pedig Oduor alakban szerepel. Újabbkori birtokosairól csak annyit tuchmk, hogy a múlt század elején az Argay és a Deák család voltak a nagyobb nemesi birtokosai. 1888-ban az egész községet falunak csak kápolnája van. Postája, távírója és vasúti tz pusztította el. állomása Dunaszerdahely, Konyha, a Kis-Kárpátok alján fekszik. Tót lakosai róm. kath. vallásúak. Számuk 1804, házainak száma meg 365. Itt van a körjegyzség székhelye. srégi pozsonyi várbirtok, melyet IV. Béla király Kuhna néven Depreth Kunt pozsonyi bírónak adományozott. Késbb Vörösk vár tartozéka lett, míg végre a Pálffyak birtokába került és most Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka és kastélyszer épülete, melyet 1855-ben Pálffy Pál XVII. században a község Kuhinja tót néven is ismeretes. gróf építtetett.

A

Kisudvarnok

A

Konyha.

A

Katholikus templomát 1702-ben építették. A községben van posta, távírója és vasúti állomása Malaczka. Ide tartoznak Dvore, Misznica tanya, Újmajor, a Szahor kunyhó, Wivrat vadászlak és Wivrat vadászkastély, mely utóbbi Pálffy Miklós herczegnek a kedvelt vadásztanyája. Kosolna, a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség, 94 házzal és 552 róm. kath. vallású lakossal. 1296-ban Cospolva néven a vöröski vár tartozéka volt. XVI. és XVII. században Gosseldorf, Gosselsdorf, Kosselsdorf vagy Gesselsdorf néven szerepel st Goschwele néven is. A vöröski uradalom sorsában osztozott. 1543 körül a Fuggerek itt nagy haltenyésztést ztek. Az egyik halastó sánczai még ma is láthatók. 1626-ban a császári lovasság és 1663-ban a törökök pusztították, a kik különösen az anabaptistákat üldözték és gyilkolták, házaikat fölgyújtották és közülök 43-at rabszíjra fzve elhurczoltak. Az anabaptisták, kiknek itt egyik ffészkük volt, hajdan messze vidéken híres cserépkorsókat készítettek, melyekrl Bél Mátyás is megem-

Kosolna.

A

,

lékezik. falu késbb a Lévay, Dersffy és a Pálffy család kezére jutott és ma Pálffy Ferencz grófnak van itt nagyobb birtoka. községben csak kápolna van, mely 1732-ben épült. Ide tartoznak Blanka és Bori majorok. községnek Száraz-patak a postája, a távírója és vasúti állomása meg Nagy-

A

A

A

szombat.
Kosut, a Mátyusföldön fekszik. Legnagyobb részben magyar és róm. kath. vallású lakosok lakják. házak száma 131, a lakosoké 1238. Legrégibb okleveles említése 1214-ben történik Cousoud néven, 1223-ban pedig Kusoud alakban. 1265-ben és 1267-ben a Kosyd és Kivsyd személynevekben is elfordul. Ortvoy állítása szerint e község 1138-ban már fennállott és azonos az ez évben II. Béla király oklevelében említett Villa Quosuttal. II. Endre király 1223. évi
Kosut.

A

Magyarország Vármegyéi és Városai

:

Pozsony vármegye.

6

Pozsony vármegye községei. oklevelében Kusatid, IV. Béla királynak 1260. évi okiratában Kusond és a L263-iki oklevélben Kusovxth néven van említve, a Deáki községet illet határjárás alkalmából. 1260 és 1270 között Kusodi Mohofi, Ecs van birtokosául említve, l29S-ban pedig Kosodi Kozma fia Pál. A XIV. század elején részben várföld volt, melyei l. Károly király Bogár fia Mártonnak adományoz. 1334-ben Péter deák fia, Myke is birtokos volt itt. Az 1553-iki portális összeírásban a Hegyi és a Szobonya család 14 portája adózik itt, de két évvel késbb már Vizkeleti György és Jakab kapnak reá adományt. Ugyanekkor Olgyai György, néhány évvel késbb pedig Török Balázs is kap ide donácziót. Ez idben Kossolth néven van említve. Késbbi birtokosai a Jezerniczky, Balogh, Duehon, Thédy, Fekete, Liptay, Somogyi, Lelovics, Kiss, Petrovits, Burián, Thúróezy, Abrahámffy és a Simonyi családok, most pedig Fekete János bárónak és a diószegi ezukor-gyárnak van itt nagyobb birtoka és az Abrahámffy, báró Fekete és Kis< családnak csinos urilaka. Nevét a mai hangzásnak megfelelen csak az 1713-iki canonica visitatio írja elször Kossuthnak. Az abszolutizmus idejében e név az osztrák kormánynak szemet szúrt és báró Fekete Mihály útján odahatott, hogy a község vegye föl a régi Kossolth nevet, a mit azonban, az itteni közbirtokosság határozott tiltakozása következtében, nem sikerült keresztülvinnie. községhez tartozik ma Fityka tanya is, mely Fitykafölde néven már 1553-ban Török Balázs birtokaként szerepel. Ezenkívül ide tartozik Erdalja, Esterházy- és Fekete-major. A községi katholikus templom újabbkori és 1849-ben épült. községnek van postája és vasúti állomása, de
:

A

A

távírója Magyardiószeg.
Küzépcsöpöny

Középcsöpöny, hajdan magyar, ma már tót kisközség, 56 házzal és 365 róm. kath. vallású lakossal. 1672-ben praedium 15 lakossal. múlt század elején Hittel- Csépen német néven is ismeretes. Az Esterházyak voltak az urai

A

Kukló.

Angelika herczegnnek van itt nagyobb birtoka, temploma. Postája, távírója és vasúti állomása Szered. Kukló, a Miava patak mellett fekv nagyközség, melynek lakosai tótok, németek és magyarok, de a tótok vannak a legnagyobb számban. 315 házból áll és 1351 róm. kath. vallású lakost számlál. E község hajdan Éleskvár tartozéka volt és a Czoborok voltak az urai. 1553-ban Bakics Péteré és Czobor
és

ma

Alsasse d'Hennin

A községnek nincsen

Jánosé. Róluk
is

a

cs.

és kir. család birtokába került

;

ma

a Török családnak

van itt birtoka. A XVIII. század végén Kugelhof német neve is említve van. Újabb birtokosai közé számította, a cs. és kir. családon és a Török

Kulcsárkarcsa.

KQrt.

még a gróf Batthyány és a báró Jeszenák családot is. Az itteni azt tartja, hogy e községet egy halász alapította, a ki itt a Miava község állítólag hajdan a mai melletti mocsaras vidéken telepedett le. Kosztelik (templom) helyén állott, a hol még ma is akárhányszor Czoborok birtoklásának emlékét Czobotéglákat vet ki a földbl az eke. dljét a hagyomány szerint azért rovszka dlje tartja fenn. Sajbi nevezik így, mert ott állítólag valamely ellenséges hadtest hosszabb idn át római katholikus czéllövésben gyakorolta magát. 17w9-ben teljesen leégett. templom XIV. századi építmény. Van postája és vasúti megállóhelye, távíróhivatala Morvaszentjános. Ide tartozik a Marczinky malom. Kulcsárkarcsa, magyar kisközség a Csallóközben; 26 házat és 120 róm. kath. vallású lakost számlál. fészke a rég kihalt Kulcsár családnak, melynek itt nagy kúriája volt. Nagyjában a többi Karcsa falu sorsában osztozott. Tómögi dljét, vagyis annak egy részét a nép Tatárlésnek nevezi, mert a török világban állítólag ott tanyáztak a törökök. községben csak kápolna van, mely 1840-ben épült. falu postája Királyfiakarcsa, távírója iMmaszerdahely és vasúti állomása Dióspatony. Kürt, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. 121 házból áll, melyekben 772 róm. kath. vallású lakosa lakik. község, mely már 1138-ban szerepel. 1390-ben, a mikor itteni egyháza is említve van, Kiwrth néven fordul el, a Pázmány-féle jegyzék pedig Egyházkürtnek nevezi. IV. Béla király a pozsonyi prépostságnak adományozta, s késbb is a káptalané volt. 1399-ben Poss. Kyrth alakban találjuk említve. Albert király 1439-ben a Rozgonyiaknak adományozta. 1553-ban Serédy Gáspár, Mérey Mihály és Kerekes Lukács együtt 11 portát bírtak itt. 1647-ben csak a Kerekes család van említve birtokosául. Késbbi birtokosai a Pálffyak lettek és ma is id. Pálffy János
családon kívül,

hagyomány

nev

dl

A

A

nev

nev

A

si

A

A

si

;

Pozsony vármegye községei.

83

grófnak van itt nagyobb birtoka. Temploma srégi és gótikus építmény. Egyik harangja 1482-bl való. A község határában skori telepek vannak, melyeket azonban még nem kutattak át. Ide tartoznak Apponyi-major, Sóssziget és Újmajor. Postája Vasárut, távírója ós vasúti állomása Albár.
Láb, a morva völgyi vasútvonal mentén fekv tót kisközség, körjegyzségi székhely, 299 házzal és 1740 róm. kath. vallású lakossal. E község története Zsigmond király idejéig megy vissza, Hajdan, a török világban, két izben elpusztult. Az 1553-iki portális összeírás szerint Serédy Gáspárnak ilt 28 község állt fenn portája adózik. Pázmány érsek idejében két Láb egymás mellett, melyeket Alsó és Fels jelzkkel különböztettek meg egy11 között a császári hadak sokat sanyargatták. Késbb a mástól. 1703 Pálffy-Daitn grófi családé lett, ma pedig Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka. Katholikus temploma, a réginek a helyén, 1722-ben épült. községnek van postája. Távírója Zohor. 1874-ben a falu nagy része leégett.
Láb.

nev

A

Laksár-patak mellett fekszik a malaczkai járásban. Nagyközség, tót és német, de nagyobbrészben tótajkú és róm. kath. vallású lakosokkal, kiknek száma 1500; a házak száma 336. E község 1296-ban Vörösk vár tartozéka volt és egész a XVII. száz. végéig e várbirtokok sorsában osztozott, de ekkortájt az éleski vár uradalmához csatoltatott A Rákóczy-féle felkelés idején szintén sokat szenvedett a császáriaktól. Újabbi birtokosai, idrendben: a Batthyány, Zichy, a Jeszenáh családok és Hirsch báró, kinek halála után Hohenlohe Keresztély herczeg vette meg. A múlt század elején, mint a herczeg Pálffy család birtokai, Humenecz és Niclcelhoff puszták is ide tartoztak most Sisulak, Walla és Zelenka malom, Trny puszta és Hrabovecz vadászlak tartozik a községhez. Katholikus temploma a XVIII. század elején épült. Van itt kápolna is, mely már körülbelül 200 éve áll fenn. 1869-ben a községnek több mint háromnegyed része leégett. Posta van a községben, de távírója és vasúti állomása Sasvár. Lamacs, a budapest bécsi vasútvonal mentén, Pozsony közelében fekv kisközség. Eredetileg német volt, majd horvátokat telepítettek bele, a kik idvei aztán eltótosodtak. Házainak száma 206, lakosaié pedig 900. Pozsony város egyik legrégibb birtoka, melyet, bírájának a külföldi követségekben szerzett érdemeiért, IV. László király 1280-ban adományozott a városnak. Ez idben Plumau német néven szerepel. 1288-ban mint puszta és néptelen hely van említve. 1350-ben Jakab pozsonyi bíró itteni birtokát testvérének adományozza. 1397-ben találkozunk elször Lámács hangzású nevével, de azért német neve állandóan szerepel, hol Plumau, hol Blumau, Plumno és Blumenau alakban. A törökök ell menekül horvátok és szerbek letelepedése után már Horvát-Lamocs néven van említve. 1420-ban Oara Miklós nádor e községet erszakosan elfoglalta és a dévényi váruradalomhoz csatolta. Az 1553.
Lttlcsáriíjfalii,

a

Laksárújfalu

;

Lamacs.

évi portális összeírásban még mindég Pozsony város birtoka, a hol 14 portát találtak. 1703 11 között a császári csapatok négy ízben kirabolták a lakosokat, 1751-ben Mária Terézia újabb adományt ad Pozsonynak e községre. 1866. évi július hó 22-én a poroszok és az osztrákok között itt harcz volt, mely alkalommal a község leégett. katholikus templom 1634-ben épült a Szent Rozália-kápolnát Pozsony városa 1710-ben, az akkor dúlt pestis emlékére emeltette. község postája Pozsony-Hidegkút, ellenben saját távírója és vasúti állomása van.

A

A

Lidértejed, alsócsallóközi magyar kisközség, 45 házzal és 303 róm. kath. vallású lakossal. Ma két Tejed nev község van a vármegyében és pedig Lidértejed és Ollétejed. régi okiratok a XIII. században csak egy Teyed nev községet ismernek, mely Pozsony vár tartozéka volt. Eltejed 1399-ben Andreás de Elleuteydy nevében szerepel, 1450-ben pedig Eltejedi Miklós nevében. Lidértejed nevét 1496-ban találjuk elször említve Lider- Teyed alakban. 1667-ben » Méhes és a Balogh család osztozkodnak itteni birtokaikon, de késbbi nemesi birtokosait nem ismerjük. Ma a Franki fiai pozsonyi czégnek van itt nagyobb birtoka és régi úrilaka, mely 1700 körül épült. Említést érdemelnek Andaházy és Apátúri dli; elseje régi birtokosának, a másika pedig az apátságnak emlékét rzi. A községnek Dunaszerdahely a távírója és a vasúti állomása.

Lidértejed.

A

Itt van a körjegyzség székhelye. Skála erdrlak és Kültelek. század végén a törökök elpuszvolt. [. község postája. a lakosaié pedig 895. Levy James gépszíjgyára. Hajdan királyi birtok volt és az 1553-iki összeírásban 9 portája szerepel. távírója és vasúti állomása Szomolány. az újonnan alapított község benépesítése körül szerzett érdemekért Horváth Márknak itt másfél teleknyi birtokot adományozott. Napóleon hadainak itt volt a fhadiszállása. Lozornó. vallású lakossal. melynek lakosai németek ós tótok. és ág. vallású lakossal. Harsch testvérek fadobozgyára és e vidéken van Durvay Antal téglagyára. Ez is a évszámot A A borostyánki váruradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott. Ide tartozik /náza. Leger Paton néven. Hajdan a szomolányi vár tartozéka XVI. E község újabb telepítvény. s a megersített templomból ágyúzták a pozsonyi várat. Mai neve ettl az idtl ismeretes. de idvel elpusztult és helyébe épült 1802-ben a mai templom. tották el. 1877-ben nagyobb részét tz pusztította el. 57 házzal és 464. ev. kath. de ismét benépesült és 1589-ben [Ingnád Kristóf özvegye. hitvallásúak. melyet már Mátyás királynak 1466-ban kelt és a gellei székre vonatkozó szabadalomlevele is említ Boczfalva néven. 1829 tótajkú és róm. Erdrlak és az uradalmi erdészlak. melyet még a Pálffy-Daun grófi család építtetett. Hajdan királyi birtok volt és a gellei érseki székhez tartozott. német kisközség.. Lögérpatony.84 1 Pozsony vármegye községei. továbbá Új. de távírója és vasúti állomása Zohoron van. 1848-ban pedig a szerbek és a horvátok felgyújtották. Limbach. E községben több nagy gyártelep van. Maczháza. felperzselték a községet. társaság zománczozott-edény gyára. Vallásuk róm. Ide tartoznak Majdan és Olsovszky puszták. Komálom. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Ma Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka és kastélya. melynek helyén még a XVIII. a távírója pedig Nagylég. Pozsony közvetetlen közelében. kath. Losonczi Anna. Losoncz Ligetfalu. század második felében csak néhány elszórtan fekv ház állott. kath. kath. községet 1666-ban a törökök pusztímelyhez tornyot 1901-ben építettek. Lajos királynak a gellei székhez 1524-ben intézett rendeletében is. a Kis-Kárpátok alatt fekszik. tították. A XVIII. távírója és vasúti állomása Bazin. Otrubaky és Rusznyáky malmok. 1709-ben a labanczok kétszer felbujtották a községet Az egyház birtokában 1630-ból származó érdekes ezüstfeszület van. 179 házzal L805 lakossal. vallású lakosa lakja. A község határában látható sánczokat a lakosok török sánczoknak nevezik. Nagyhegy major. házak száma 272. Az 1553-iki összeírásban királyi birtokként van felvéve 10 portával. viseli. de az elbbiek többségbon vannak. 1407-ben Dub néven szerepel. alsócsallóközi magyar kisközség. 1859-ben a jégzajlás majdnem az egész községet elsodorta. h. Leuger Pathon alakban. Késbb itt is a Pálffyak lettek az urak és ma a Pálffy-féle szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. 14 házzal és 158 róm. Késbb ez a falu is a Pálffy aké lett és ma Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka. A községhez tartozik ma Pöcs falva puszta. Ma a Pálffy-féle szeniorátusnak és a pozsonyi társaskáptalannak van itt nagyobb birtoka. a kik legnagyobbrészt ág. Losoncz. Ujabbkori földesurai a Pál/fyaJc voltak és ma is id. Ide tartoznak Kosarizkó vadászlak. távírója és vasúti állomása. községnek van saját postája. így a Westen P. Régi temploma 1517-ben már említve van. vallású magyar lakossal. legna- gyobbrészben róm. igetfalu Limbach. kisközség a Fels-Csallóközben. míg végre a Pálffy család birtokába került. a Kis-Kárpátok alatt fekv kisközség. Lajos királynak 1524-iki rendelete Poczfalvának nevez. ev. E pusztán kívül Kültelek is ide tartozik. Van saját postája. melynek 98 házát 687 róm. Tót kisközség. morvavölgyi kisközség. század elején e fúri nemzetség uradalmainak középpontja volt. 1709-ben a kuruczok. s melyet II. Ide tartoznak Mandelik és Steper malmok. de erre nézve történeti adatok nincsenek. de számra nézve az elbbiek többen vannak. E községnek Szentmihályfa a postája és vasútja. Az újabb korban a Pálffy grófi család lett az ura . Az 1553-jki összeírásban Lympach néven szerepel. így szerepel II. kath. Katholikus temploma régi építmény. 1881-ben a község nagyobb része leégett. Házainak száma 167. E község Engerau néven is ismeretes volt.és Ó-Bobata vadászlakok. Postája. Egyik kelyhe az 1737 és A A A Lozornó. Vöröskvár tartozéka volt és e vár birtokainak sorsában osztozott.atony.

keményítrosodott. Királyi birtok volt. Ebben az oklevélben Madaras néven szerepel. róm. király vadásztanyája állítólag a község mellett elterül nagy község újabbkori nemesi birtokosait nem ismerjük. E községrl 1333-ban találjuk az els írott nyomokat. Ulászló részben csebi Pogány Péternek és alsóborsai VizTcözi Andrásnak adományozza. 1890-ben épült. . magyar kisközség a Csallóközben. és ev. mely azonban megmagya- István Temploma nincs.Pozsony vármegye községei. Az 1553-iki portális összeírásban mindössze 6 portával szerepel Serédy Gáspár birtokaként és ekkor Hochstetten német néven ismeretes. Mad. Magasfalu a Morvavölgyben fekszik. alsócsallóközi magyar kisközség. A katholikus templom. Hajdan Vöröskvár tartozéka volt és birtokai sorsában osztozott. a mikor Hódi Jak és fiai e birtokuk felét Hódi Ferencznek elzáloés . távírója és vasúti állomása pedig Albár. Id folytán Nagyszombat város birtokába jut. vallású lakossal. vasúti állomása Misérd. Ismeretes a Mátyás korabeli népregékbl is. Református temploma 1788-ban épült. kath. Van itt egy kölcsönösen segélyz-szövetkezet. ma is a Pálffy-féle szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. 85 MAGYAKBÉL. 397 házzal és 2603 tótajkú. évi kancsóját egy idevaló lakos rzi. Madarász. Hajdan német község volt. 1831-ben pedig a kolera tizedelte meg lakosait. gosítják. vallású lakossal. Bírói pálczáját. A A Madarász. kath. 1693-ban sáskajárás látogatta. az utódok ma is kegyelettel mutogatják. 1847-ben az egész község a templommal és a paplakkal együtt leégett. 1709-ben a császári csapatok gyújtották fel. Magasfala. A falu postája Dunaszerdahely. Végi az éberhardi uradalomnak lett a része. Több izben árvíz is pusztította. távírója pedig Kispaka. mindössze 10 házzal és 64 róm. Nagyközség. Mad. mint egykor szabadalmas voltának emlékét. vallású lakossal. Hajdan itt halász-czéh is volt. a hol a hagyomány szerint Mátyás király gyakran tartózkodott. Ez idtl fogva német nevének eltótosított mása. Ez idben Madaras néven említik. 1506-ban Verböezi is részbirtokos itt. Német lakosai késbben elköltöztek és helyükbe tótok jöttek. szeszgyár. ref. — A GRÓF CSÁKY-FÉLE KASTÉLY (MOST XIVKOVICH EMILNÉÉ). kath. 1439-ben királyi birtok és ekkor Albert király zálogba adja a két Hunyadi Oláh Jánosnak. Hochstetnó is forgalomba került. a réginek a helyén. melynek 1697. erdben lett volna. egyenl részben róm. évi összeírás szerint 10 portája adózik. melynek itt az 1553. E községet 1683-ban Thököly hadai megtámadták és feldúlták. 96 házzal és 470. Temploma nincs a községnek postája Sárosfa. Postája és távírója Féli. 1495-ben II.

1448-ban Kiss Miklóst is birtokosul találjuk itt.nem birtokolhatta nyugodtan. A CZUKORGYÁR R. Magyarba.86 Pozsony vármegye községei. érdekes kastélya van. E kastélyban.. Körjegyzségi székbely. mert 1323-ban a vármegye visszaadja a pozsonyi egyháznak. azután krivinai Oyiokó Szilárd és végre Xivkovich Emilné szül. moly két utóbbi már a múlt század elején említve van. a pozsonyi országgylések idejében. E község 1294-ben Beel néven a pozsonyi vár tartozékaként van említve. hogy itt.úgy látszik . melyet Szent Pál életébl vett szép falfestmények díszítenek. kinek itt hatalmas arányú. távírója Zobor. . szentelte föl a kastélykápolnát is. Késbbi birtokosai Csáky Imre gróf érsek. a gróf Reviczky. 1544-ben Földes János örökösei bírják. 1553-ban Literáti Mártoné. A magasfalusi plébánia könyvtára sok érdekes könyvet tartalmaz. vallású lakossal. T. mely egyébként a Mária Terézia korabeli építészeti memlékeknek egyik érdekes példánya. a bkez fpap fényes udvart tartott és nagy vendégségeket adott. A köz- — MAGYAÍÍDIÓSZF. Pilta Erzsébet. melyet Csáky Imre gróf érsek a hírneves Fischer von Erlach mépítészszel 1725-ben építtetett. a birtokukon elkövetett hatalmaskodásokért. a budapest bécsi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség. Horvát és Molnár családok panaszt emelnek kisserényi Serényi András ellen. 1418-ban már a mai nevén szerepel és ekkor a birtok felébe Bazini Miklós fiait. 1347-ben az itteni nemesek a község határát szlmívelésre adják ki. A községnek van sajál postája. 1677-ben a párkányi csatában elesett Szüll György neje és gyermekei osztozkodnak itteni birtokukon. KASTÉLYA.. de maga a kastély Batthyány József gróf herczegprimás idejében látta fénykorát. 1324-ben egy oklevélben Nobiles de Beel is említtetnek. a gróf Hadik.G. Ide tartozik Farkastorok. Késbb a pozsonyi egyházé lett. Mándiház. Györgyöt és Miklóst iktatják be. Magyarbél. Dubrava és Szálláspuszta. ki férjével. 210 házzal és 1127 róm. leányával és vejével. Batthyány József gróf herczegprimás. akinek birtokrészét Muzsik Mihály zálogban bírja. gyár és gzmalom. 1691-ben a Jordán. gyl vészi Dadányi Sándorral és ennek gyermekeivel lakja e kastélyt. katb. mely azonban . a gróf Traun és a Szakáll család. Mai tulajdonosa krivinai Gyiokó Miklós unokája. a Nagyszombat és Pozsony között fekv birtokán megfelel rezidencziája legyen. Újvilág.

melyet a társaság 1885-ben építtetett. vallású magyarok vannak a legtöbben. 1470-ben a Dudvágszegi család már Dyozegi néven szerepel és még mindig birtokos itt. ezután voltak. Károly király. katholikus templomot. Magyarfalu. Ide tartozik Konstantin major. Magyar diószeg. melyet IV. Dudvágszeg hajdani nevének Magyardiószeg. került a Pálffy család kezébe és most Pálffy Miklós egyik szolgájának nagy terjedelm földbirXVIII. magyar-. Ez utóbbiak után Zichy Ferencz gróf tulajdonába került. Lajos királytól új adományt nyert. séget 1861-ben tzvész pusztította. mátyusföldi kisközség. lakosaié 2722. melynek itt nagy és mintaszer gazdasága. 1647-ben önálló község volt. József alatt történt eltörlése után a vallásalapé lett. távírója és a vasúti állomása Szempcz. melyre ez I. Van itt értékesít és fogyasztási szövetkezet és zene-egyesület. Van a községben katholikus olvasókör. Most Zichy József grófé és bérlje a diószegi czukorgyár-részvénytársaság. hitelszövetkezet és a volt úrbéresek egyesülete. melytl az Erddy grófok és ezektl meg az Esterházyak vették meg. kik között a róm. morvavölgyi tót kisközség. Nevét a hajdan határában állott diófaerdtl vette. A A ma már csak egyik ily dlje és egy domb tartja fenn. magyar község. kath. Késbbi birtokviszonyait nem ismerjük. mely az idk folyamán eltótosodott. s e rend II. de a Rákóczy-féle felkelés idejében elpusztult. Házainak száma 299. Béla királynak 1252.Pozsony vármegye községei. mely hajdan község volt. 87 MALACZKA. században herczegnek van itt A . Van saját postája. a vallásalap 1786-ben építtette. 1301-ben Dudwagy Miklós az ura. árpádkori. 1647-ben a Klarissza-apáczáké. Diószegnek hajdan vásárszabadalmai is voltak. úgy látszik. német. 1707-ben Stahremberg Guidó császári fvezér megszállotta és a kuruczok ellen megersítette. de az 1673 83 közötti török dúlások alatt elpusztult. melyeket 1870-ben megújítottak. már az óbudai apáczák szerepelnek birtokosaiként 22 portával. 1301-ben Magari András fia Tamás az ura. I. községben van posta. az akkori portális összeírásban. hatalmas czukorgyára és szép kastélya van. 261 házzal és 2369 róm. 1553-ban. ki itt határjárást tartat. si Magyar nevezet községnek és itt tokot adományoz. távíró és vasúti állomás. A FERENCZRENDIEK ZÁRDÁJA ÉS TEMPLOMA. kinek már sei birtokosai Dudvágszegi család révén 1337-ben Orros Péter a birtokosa. a község si templomának a helyén. Ide tartozik Ujhely puszta is. Temploma. „körjegyzségi székhely.és tótajkú lakósokkal. vallású lakossal. évi oklevele említ. János fia Morochuh mesternek adományozza a birtokot. 1310-ben Jánohi Jakab szerepel birtokosaként az ekkor emlékét nev még A — nev Magyarfalu. E község a pápai tizedszedk jegyzékébe Dyosic alakban van bejegyezve. Körjegyzségi székhely. 1709-ben az egész község leégett. kath.

Katholikus temploma a XVII. kaszinó. század els felében épült. tót kisközség. távírója és vasúti állomása Diószeg. 1339-ben Pál országbíró meghagyásából a pozsonyi káptalan határjárást tartat itt. A község postája Pozsony-Besztercze. Katholikus temploma a XVII. kitl 1900-ban a birtokot a kastélylyal együtt Stockau Matild grófné örökölte. A. Most Zichy József és Esterházy Károly grófoknak van itt nagyobb birtokuk. században már Ukerseha Vese tót neve is ismeretes. 1703 11 között a császári seregek felperzselték a községet. vásárai pedig messze vidéken híresek voltak. Karolinenhof. községben lev hatalmas kastélyt szintén a Pálffyak építtették 1624-ben. a zárdatemplom pedig 1653-ban adatott át rendeltetésének. század els felében épült. mely a Szegedy család ajándéka. vallású lakossal. Baltazzy Eveliné. kiknek száma 5053. Máriavölgy. 1786-ig a Pálosok bírták. de József császár alatt az állam tulajdonába ment át. tzoltó-egyesület. a Pálffy herczegi uradalom központi hivatala. távíró és vasúti állomás. 1808 április 23-án az egész község. a Kis-Kárpátok alatt fekszik 130 házzal és 809 róm. körjegyzségi székhely. A kastély 106 holdas angol kertben áll. kath. a morvavölgyi vasútvonal mentén fekszik. A Balassa grófoknak birtoklásuk idején a városban nagyszabású kastélyuk volt. azután WoTkenstein Osvald grófé lett. 623 házzal és legnagyobb részben róm. volt Mászt. melyet a községgel megajándékozott. uradalmi szeszgyár és gzfürész. A lakosok katholikus kört tartanak fönn. Ahrahámfy. régi szentségtartót riz. Marienthal német néven is ismeretes. Egyik legrégibb birtokosa a Szegedy család. a Farkas ós az Esterházy családot találjuk itt. majd gróf Stockau Györgyné szül. Ide tartozik Ferencz-major is. század második felében. A vöröski vár tartozéka volt. Késbb a Baicsics. de mostani temploma újabb építmény. kath. század els felében Pálffy Pál gróf a ferenezrendiek mai zárdáját. azonkívül pedig még Stern és Jelinek szeszfinomítója és a Holczer-féle szappangyár. E község legrégibb birtokosa Cseklészi Bökény fi Bökény eomes és utána. tótajkú lakosokkal. Híres búcsújáró-hely. serfz is volt itt. Vöröskereszt vadászlakok. Rákóczy-féle szabadságharcz idejében sok sanyarúságban volt része. A községhez tartoznak Fáczányos. melynek templomában állítólag Szent István korából való Mária-szobor van. 148 házzal és 1342 róm. . Vinohradek major és Téglavettelep. E kastély romjaiból építtette a XVII. 1266-ban. s különféle szabadalmai vannak Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspárnak 35 portája adózik. távírója és vasúti állomása pedig Stomfa. harminezad-hivatala még a múlt század els felében fennállott. Malaezka. dalegylet. A község határában nagy terjedelm és rendkívül gazdag palabánya van. a templommal együtt. Máriavöisy. Lajos király 1377-ben itt Pálos-kolostort alapított. s XVIII. mely Pálffy Miklós herczegé. A A A A A A Máazt. vallású tót lakossal. A Schvfartzenbergektl Schafgottsche Frigyes gróf vásárolta meg. és a Löwbeer Miksa czégnek nagy czukorgyára. Nagyközség. Ettl megvette Sehwartzenberg Sándor herczeg. Legrégibb okleveles nyomát 1337-ben találjuk. vallású. múlt század elején serfz és pálinkaház volt itt. az Elefántiak. században említve van. A . ki a kolostort kastélylyá alakíttatta át. Határa gazdag rómaikori . Marchechek. Van itt járásbíróság. községben van posta. XVII. község hajdan magyar volt. mely a gróf Stockau birtokhoz tartozik. ferencziek zárdájában van a Pálffy család sírboltja. Postája Ábrahám. körjegyzségi székhely. 1471-ben Rozgonyi László is a klastromnak adományozta pozsonyi házát. leégett. melyet vadászkastélynak használtak. Az egyház aranyozott vert-ezüstbl készült. a mikor már mai nevén szerepel.Maiaczka.Z 1553-iki portális összeírásban Báthori András 7 1 2 a borostyánki urak meg 7 portával szerepelnek. Egyike ez a vármegye legszebb és legnagyobb kastélyainak. A . A község a hasonnev járás székhelye. A gyri hs szívét a ferenezrendiek lorettói házában rzik. kisközség. Postája van. Gudics. Hajdan Vöröskvár tartozéka és e vár birtokainak sorsában osztozott. de már a középkorban is jelentékeny hely. a mikor e község itt ma is birtokos. I. Rakárna puszta. Egyháza már a XIII. két takarékpénztár. kath. távírója Malaezka és legközelebbi vasúti állomása a már osztrák területen fekv Angern.88 Pozsony vármegye községei. pápai tizedszedk jegyzékébon Moytech néven szerepel és ez idben Elefánti Endrefi Mátyás comes az ura. nagyobb birtoka A — Ma i tÓQ y- Majtény. de idvel eltótosodott.

!ɧ 6c J a. .

ma pedig Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka. Ugy látszik azonban. A ételek. míg végre a Pálffyak lettek az urai. XVIII. honnan már számos A — A A A Misérd. és a Balassák voltak az urai. néptelen hely volt és Pozsony vár tartozéka. templomát Pázmány a régiek között említi. mai kath. 1712-ben az egész község leégett. 1802 augusztus 12-én az egész község leégett és csupán két háza maradt meg. mire a határában lev pogánykori rdombok mutatnak. Postája Laksárújfalu. Ide tartozik egy malom is. A Szentháromság tiszteletére szentelt templomot 1650-ben Salgovich Ádám modorfalvi születés esztergomi kanonok építtette. vallású. de ugyanekkor elferdítve Balarad nevet is említenek az egykorú oklevelek. mely 1808-ig ott hevert. kath. község lakosai tótok és vallásukra nézve róm. 1805-ben. vallású lakossal. 208 házzal és 1571. Pozsonyi várbirtok volt. távírója és vasúti állomása Nagyszombat.s»o Pozsony vármegye községei. róm. Nagymartom Pál országbírónak 1335-iki oklevelében Magyarád szerepel. melyet III. Az úrbériség eltörléséig Nagyszombat város birtoka volt. 1647-ben özv. A pápai tizedszedk jegyzékében ez a hajdan magyar község már Magerdorf német néven van följegyezve. 1647-ben részben a Kerekes család birtoka. szá18 portával szerepel. Miklóstelek. A község postája. 1335-ben Magerad és Magurad alakban Nagyszombat város birtokául van említve. mátyusföldi tót kisközség. Modorfalva. — . de 1747-ben újra épült. Késbb a borostyánki uradalomhoz csatoltatott. i. A községben van posta és vasúti állomás távírója Püspöki. Egyebekben sorsa összefügg a többi Karcsák sorsával. Móroczkarcsa. 1694-ben összedlt. Mérey Mihály 3 és Farkas Ignácz 2 portával bír. és nagyobb számban ág. az u. 90 házzal és 567 német és magyar lakossal. kath. Vallásuk róm. n. A község alatt. Hajdan búcsújáróhely volt. Jakab nevt. templom 1716-ban épült. Az evangélikus templom 1814-ben épült. XVI. FriedhofGarten helyén. 1735-ben és 1773-ban átalakították. a lakosoké 990. 1294-ben puszta. Körjegyzségi székhely. 1307-ben pedig Poss. A községnek nincs temploma. 1390-ben Mogordorf néven találjuk. kath. 32 házzal és 153 róm. de 1852-ben leégett. Magarad néven szerepel. hogy ekkortájt még más birtokosa is volt. 1703 11 között három ízben leégett. mely késbb a vajkai érseki székhez csatoltatott. katholikus. távírója s vasútja Sasvár. Az itt elterjedt hagyomány szerint ezek hajdan az slakók búvóhelyéül szolgáltak. Földesurai a Pálff'y nemzetség tagjai voltak és ma is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. kath. kisközség a Fels-Csallóközben. az itteni templomban 16000 mázsa lport helyeztek el. A múlt század elején az Apponyiak. 1349-ben a pozsonyi káptalan ismét egy pozsonyi bírót. a ki kétségkívül azonos az elbb említettel. a Maholányiak. mert 1302-ben Homorói Jakab a maga birtokát Hertlin pozsonyi bírónak adja el. Házainak száma 70. Els írott nyomaival 1206-ban „találkozunk és ekkor. mint ma. vallású lakossal. Nagymihályi Ferencznének volt itt 4 portája. a komarom pozsonyi vasút vonal mentén. a kik között azonban a németek többségben vannak. Modorfalva. t. Az 1553-iki összeírás szerint Miserdy faluban Serédy Gáspár 5. Az itt elterjedt hagyomány szerint a község hajdan néhány kilométerrel közelebb feküdt a nagy Dunához. részben Éberhard várának tartozéka volt. melyeknek rendeltetése ismeretlen. házak száma 140. dl . iktat e község birtokába. távírója és vasúti állomása Stomfa. kisközség a Morvavölgy ben. században a pestis pusztított a községben. 1390-ben is mint rég fönnálló templom szerepel. A Magdolna-kápolna 1634ben már roskadozó állapotban volt. Egész 1880-ig Szent-István községhez tartozó puszta volt és csak ekkor lett önálló község. A lakosok ezeket kuruczdomboknak nevezik. a sziklába és a megkövesült agyagos homokba földalatti folyosók és tágas üregek vannak vájva. távírója és vasúti állomása pedig Dnnaszerdahely. Postája. Misérd. a franczia háború alatt. 318 lakosa tót és róm. evangélikus. zadbeli portális ossz írásban lelhely. Kath. sidk óta megült hely. Endre Herculinus pozsonyi bírónak adományozott. valamint 1216-ban Misde és Miser néven van említve. 1256-ban Villa Mogorod néven. Ide tartoznak Haluska vadászlak és Ustudenki telep. a Pálffyak. magyar kisközség a Csallóközben. Postája Királyfiakarcsa. Móroczkarcsa. Ma a templomnak csak románstil szentélye van kis templommá átalakítva. régiség került egyes muzeumokba.

1553-ban a Nyáryak - lódni szeret szomszédok évvel késbb Hrussói Mihály. mint Kollár Márton képvisel. Mindkettt a Motesiczkyek építtették. fegyvert ragadtak és a kuruczok segítségére siettek. A REGI PALOS-KOLOSTOR (. 1^05-ben 37. a nyitrai határszélhez közel 91 Nádas fekv kisközség. vallású lakossal. Apponyi Antal grófnak és Krisehker Nándornak van itt községben két nagyobb kastély van. hogy e sáncz az országút megvédésére szolgáló védelmi volt. E kastély kertjében állott volna . hogy a lakosok a mezei munkát abba hagyva. 213 házzal és 1435 róm. a Ricsán vezetése alatt álló császári seregeket megverték. 1848-ban magyar huszárok voltak itt A — A : A m A . Nádas. érdekes közmondás maradt itt fenn. hogy „Már oda adtam a sarlómat Rákóczynak". hogy ezt a sánczot az ördög emelte. Az egyik a Windisehnagyobb birtoka. század els felében e vidéket Hrajnoha György hírhedt rablóbandája tartotta rettegésben. majd a Motea Pongrácz grófi család is részbirtokosa. a község jeles krónikása és plébánosa írja. Néhány siczky és A MÁRIAVÖLGY. hogy a korlátki uradalom birtokjoga fölött viszálykodó két testvért egymástól elválaszsza. A ftisztek a plébánián voltak szállva.a Mátyás király vadászkastélya. Károlyi és Ocskay.. században ma községházán még A említi egy határjáró levél e községet. grátz-féle. a község határában Bercsényi. Ebbl az idbl.MOST STOCKAU MATILD GRÓFNÉ KASTÉLYA). kath. XVIII. A pápai tizedszedk jegyzékében is szerepel. sarlóikat a kuruczoknak adták át. vásárjoggal. hagyomány szerint Rákóezy-féle felkelés alatt. emeletes. 1704-ben. Az elbbi emeletes. melyekhez az az érdekes monda fzdik. Ha ugyanis valaki nem akar mezei munkára vagy aratásra menni. a Fehérhegység egyik magaslatán.000 orosz katona vonult itt át. a másik a Krisehker-féle. kirl e vidéken sok monda van elterjedve. Hajdan mezváros volt. Ez azt jelenti. Korlátk várának a tartozéka volt és 1382-ben Kishöffleini Beled fia Gergely neje a pozsonyi káptalan eltt tiltakozik az ellen. „Ördögbarázdája" néven sáncznyomok láthatók.Pozsony vármegye községei. Cziráky Balázs. melyet a gúnyoszerint két galambért a Sándorfiaknak adtak el. hogy Szentgyörgyi Tevmmlt és Spatai János e birtokot megszerezhessék. rendesen azt mondja. is rzik a régi bírópálczát. község határában. Már a XIII. míg most Windischgratz Alfréd herczegnek. illetleg az uradalmat ketté oszsza Valószín azonban. az utóbbi pedig kétaz urai. Krischker-féle 1866-ban került mai tulajdonosa birtokába.

vágvölgyi tót kisközség. A A Bs A A . Késbb a Pálffyak lettek az urai és ma is a gróf Pálffy szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. melynek 115 házát romba döntötte. a mikor 4 portája van legújabb idkig Nagyszombat város birtoka volt. Nagyabony. de távírója és vasúti állomása Galánta. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel 14 portával. mely 1583-ban már szerepelt. Raszochov írtvány. Nádszeq. magyar kisközség. században sörház is volt a községben.92 hat Pozsony vármegye községei. A Sághi-féle birtokrész a múlt század második felében a Bartal család tulajdonába ment át. kath. kath. században volt plébánia. községben van postahivatal. Az elbbi a mostani Windischgrátzféle házban. vallásúak. a kik róni. 105 házzal és 656 róm. 1811-ben az egész község templomostul együtt leégett. 1298ban egy káptalani oklevélben Fulobon néven a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. . Nagybresztovány. Ide tartoznak Bárányos. Trnavka malom és két uradalmi major. Házainak száma 183 lakosaié. Ujabban lebontották és mást építettek helyébe. Nagyabony körjegyzségi székhely. századbeli és régente búcsújáróhely volt. Nagybresztovány. A mostani templom 1753 és 1763 között épült. A sárközi Sághi és a Dömközy családok si fészke. Nádasd. mátyusföldi magyar nagyközség. si fels temploma XIII. A XVIII. sárga kastélyt az Ordódy család építtette. 324 házzal és 2398 róm. melynek postája Baka. hétig és a mostani Krischker-féle kastély volt a kórházuk. kath.Bresztovány. Ide tartoznak Rakova vadászlak. E községben született Bihary. L866-ban a község' határában 12. és vasúti Temploma nincs a községnek. Nagyabom- Kagybodak. múlt század elején a község közelében az itteni Dunaágon 14 malom volt. Simunich osztrák tábornok is két napot töltött itt seregével. melynek postája Felbár. Hajdan Nagyszeg volt a neve és 1647-ben már az Esterházyak a birtokosai. vallású lakossal. mely a Csallóközben fekszik. Temploma nincs a községnek. a híres czigányprímás. században épült. A A . Amadé Lénárdné birtoka. katholikusok. Ennek családja egész a legújabb korig a község nemesi birtokosai között szerepel és itt van a családi sírboltja is. Posta van a községben. de távírója és vasúti állomása Lócz. a katholikus templomot pedig 1761-ben Csiba Imre. E község legrégibb birtokosául 1445-ben Temesközi Bálint pozsonyi kapitányt ismerjük. 104. 1335-ben Zyly alakban. Ez idben Zill néven szerepelt. közöttük József fherczeg és a szász berezeg is. Itt van a Pongrácz család sírboltja. va }^ sl^ lakossal. Ennek nevét a mai Máková nev tartja fenn. Endre Olgyai Péternek nagyobb birtokot adományoz. távírója Dunaszerdahely. az 1553-iki összeírásban pedig még Kis-Zely néven. Az 1848-iki szabadságharcz alatt a község határában kisebb ütközet volt. a községben azonban mára XIII. Ez idben Zsigmond király Mátyás és András nev nemeseket iktattat be valamely itteni birtokba. de 1412-ben egy részét Malath András pozsonyi polgárnak adományozza. Nádszeg. Lelkes és Szell majorok és Molnártanya. E községet régi oklevelek szerint 1161 és 1173 között telepítették. E községet 1280-ban IV. községben lev u. Nagybodak. Katholikus feljegyezve. dl . községben lev kathoh'kus templom a XVII. Határában állott hajdan Nádvar község is. Már 1397-ben mai nevén szerepel.-nak van itt nagyobb birtoka. n. 1647-ben özv. Nádas határában feküdt még Makótelke. kápolnája pedig 1767-ben. 88 házzal és 505 lakossal. vasúti állomása Dunaszerdahely. László király Nagyszombat városának adományozta. távírója Bs. községben van posta. Késbb a község számos nemes család birtoka lett.\adasd. 1903 július 13-án árvíz pusztított a községben. temploma 1778-ban épült. kath. A községnek van saját postája és vasúti állomása távírója Szomolány. az utóbbi pedig Rajner szolgabíró házában volt szállva. Vasúti állomása Csallóköz-Abony. a kik legnagyobb részben róm. 1428ban már mai nevén szerepel.000 osztrák katona táborozott. csallóközi magyar kisközség. távírója állomása Lég. a hol többen kolerában haltak el. Ma Esterházy Mihály grófnak és Pápay Ignácz dr. mely a török világban elpusztult és nevét ma már csak egyik dlje tartja fenn. magyar kisközség 95 házzal és 692 róm. Az 1553-iki összeírásban Sághi Imre és Sárközy Kristóf egy-egy portával szerepelnek. a hol III. vallású lakossal.

de tornya 1710-ben épült. Nagylég. vallású magyar lakossal. Ma Benyovszky Lajosnak és Petöcz Gábornak van itt nagyobb birtoka. 1490 és 1505 között I. Az 1553-iki összeírásban a Sárkány családnak 5.Pozsony vármegye községei. Temploma nincs a községnek. század elején egy . 1619-ben átalakították. 25 házzal és 169 róm. 1683-ban Thököly fejedelem járt itt. E közsépozsonyi vár tartozéka get 1239-ben említik elször az egykorú iratok. A lakosok fogyasztási ós értékesít . kath. A pozsonyi várbirtokok közé tartozott. 1445ben Temesközt Bálint pozsonyi kapitány az ura. a pozsony komáromi helyi érdek vasútvonal mentén fekszik. Mai templomát. Kisközség 77 házzal és 523 róm. csallóközi magyai' kisközség. volt és lakosai késbb nemesi eljogokat élveztek. s a hagyomány szerint a plébánián lakott. Késbb a falu a Pálffyak tulajdonába ment át és ma a Pálffy grófoknak van itt nagyobb birtokuk. 1560-ban Nemetfódemes alias Ofödemes néven a Vass és a Földes család ivadékai bírják. A A . kath. távírója és vasúti állo- A mása pedig Patony. 1694-ben Szüll Ferenczné is egyik nagyobb birtokosául van említve. 18-án Bakai/ Bessenyei Gergely és Ilona itteni — A Szent Mihály tiszteletére szentelt kápolna állott. A pápai tizedszedk '. Miksa császár seregei pusztították. Perezátony.Nagy- födémes jegyzékében Fedemus alakban szerepel. plébánia alapítása 1328-ig vezethet vissza mai templomának alapját Szelepcsényi György érsek 1679-ben tette le. vasúti állomása pedig Diószeg. 1866-ban pedig kolera pusztított a községben. Nagybudafa. 1865-ben tzvész. (MOST KRISCHKER NÁNDORÉ). 1515 június A MOTESICZKY-FÉLE KASTÉLY NÁDAS. 93 Nagybudafa. Az 1553-iki összeírásban királyi birtokként szerepel 30 portával. Ide tartoznak Hajmás Kapostyán. a kik 1569-ben új donácziót kapnak reá. ekkor ugyanis Szüll Zsigmond a maga birtokát Gálfy Péternek zálogosítja el. birtokrészüket visszaváltják Csorba Andrástól ez idben Némelfedémes néven említik. mely Terra Teuel és késbb Villa Teuel néven a Hemierd. de az építkezést csak halála után fejezték be. nagyközség 343 házzal és2706 róm. A — Nagyiég. 1862-ben árvíz. mely utóbbi 1384-ben Lencze néven Benefalvy Pál birtoka. Nagyfödémes. de a múlt század elején ezeken kívül a Bacsák család is bírt itt és külön-külön mind a három családnak csinos kúriája volt a községben. községnek van postája és távírója. melynek postája Egyházgelle. A Szüll család még a XIX. Zomor Jánosnak meg 3 portája adózik. pozsonyi vár tartozékaként szerepelt. vallású magyar lakossal. . kath. Szögyén és Lencsehely puszták. század elején is birtokos itt. Az újabb korban a Vermes család volt a nagyobb nemesi birtokosa. melynek helyén a XVII. múlt század elején Lacsny Miklósnak volt itt czukorgyára. 1541-ben a törökök dúltak házai között. pozsonyi várbirtokok közé tartozott és lakosai késbb nemesi szabadalmakat nyertek. vallású lakossal. A község közelében feküdt hajdan az 1221-ben már említett Tevéi község.

mely bérházban van elhelyezve. 173 házzal és régebben 1424 róm. 1647-ben Kollonich Nándort. E községgel elször Pensaurai Lénárd 1390-iki jegyzékében találkozunk.!U Pozsony vármegye községei. a múlt század elején Bemjovszky Péteré. Van itt apáczák vezetése alatt álló leányiskola és a Pálos-rend kisebb telepe. XVII. de 1423-ban község is elfordul. a Kapuhely és a Bánvölgy is bizonyos jelentséggel látszanak bírni. Ez idn innen már mai nevével találkozunk. vallású lakossal. Újabbkori birtokosai a Jiringer. Nagylucs. Nagylévird Nagylucs Nagymácséd. Gálház és Hétmány csszház. Legrégibb elnevezése Morthamagor. E községben a XVIII. házak száma 493. templom pedig 1790-ben. E községet mai nevén csak az 1553-iki portális összeírás említi. Ide tartoznak Vörösbuzahely és Kondoros puszták. a Jelinek és a Nyirky majorok. 1709-ben és 1866-ban tzvész pusztította el a község nagy részét. a mikor neve Mahid alakban van említve. 1553-han Báthori András 9 és a borostyánki uraknak szintén 9 portája adózik. vágvölgyi magyar kisközség. községhez tartozó Várparlag nev dlnév eredete kisebb ütközet volt. Posta van a községben. Van itt posta. 276 házzal és 1825 róm. községnek nincs temploma.és hengermalma van itt. Most Wenckheim István grófnak van itt nagyobb birtoka és az övé az említett kastély is. ev. szövetkezetel tartanak fenn. Kisközség. (az utolsó népszámláláskor ugyan pozsonyi vár tartozéka volt és 1239-ben csak 1353 volt alakosok száma). András comesnek elörökítik. községben van posta. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. Postája Egyházgelle. de ugyanekkor Velke-Levari tót nevével is találkozunk. Neve különféle változatokban fordul el. vasúti állomása Patony. Ezenkívül van a községben kaszinó. szép katholikus templom 1729-ben épült. a Limboth és a Bartal családok s ma is Bartal Ferencznek és Linzboth Mihálynak van itt nagyobb birtoka és ez utóbbinak csinos úrilaka. melyet a múlt század 50-es éveiben építtették a Jiringer család építtetett. Nagymácséd. Némely író szerint II. Ezektl vették meg Linzbothék és török idkben a község határában addig földszintes házukra az emeletet. Azeltt a községben harminczad-hivatal és serfz is volt. 1836-ban a kolera tizedelte a lakosokat. községben van a járási faiskola 1679-ben a pestis pusztította a lakosokat. távírója és ismeretlen. Nagylucse a neve újra 1466-ban egy Szilass-Lucsi Mátyás királynak a gellei érseki székhez intézett oklevelében. kath. már említve van. a ki itt ma is birtokos. felügyelsége. de ezek közt a tótok vannak a legtöbben. melynek 2977 lakosa magyar. Elina. Késbb már Egyházas-Magyar néven is említve találjuk. a morvavölgyi vasútvonal mentén fekszik. kinek révén a birtok és az e család által épített nagyszabású és díszes kastély a WencJcheim grófi család birtokába került. kath. Szent-Erzsébet negyesület és katholikus legényegylet. h. század els felében habanusok telepedtek meg. Fenesár és Nagyói major. A A . Körjegyzségi székhely. Ide tartoznak a Berger. körjegyzségi székhely. 1683-ban már Kollonich Zsigmond grófot találjuk birtokosaid. Béla király idejében itt a templom mellett apáczazárda Dl A A A A nev A A k A A . Dil és Plavala téglavetk. Felstöse és Nagyhegy tanyák. Xagymagyar. kik itt 1760-ban kápolnái építettek. Késbb a semptei uradalomhoz tartozott és az Esterházyak voltak az urai. században mezváros volt. E község els nyomára 1302-ben bukkanunk. távíró és vasúti állomás. nevei közül az [griczés. az ág. de a távírója és vasúti állomása Galánta. a Pila malom és a Wenckheim ménes. távíró és vasúti állomás. utána pedig Séllyey Miklósé. Ez idben egyháza is volt már mostani katholikus temploma azonban 1783-ban épült és 1880-ban nagyobbíttatott. században az Aranyossy portája adózik és ekkor is Nagy-Luche néven. Nagymagyar. a mikor Lampatzer Lipót a birtokosa s ennek 28 portája adózik itt. német és tót. kath. 1533-ban a már többször említett összeírásban Lipcsey Gáspárnak 6 és Pálffy Péternek 9 XVII. kiktl a birtokot Alsasse d'Hennin Angelika herczegné vette meg. Ide tartoznak még Alsótse. vallású lakossal. vallású lakossal. család is birtokosa. mely utóbbi 1319-ben Kondorosi Jakab birtoka. a mikor Felslucse a neve s Bartal és társai itteni birtokrészüket Chugud fia. most pedig az uradalomnak szeszgyára s gz. 1737-ben özv. Maholányi Tamásné itteni birtokát nger Sámuelnek engedi át. Idetartozik Nádaslak puszta. Nagyiévárd. alsócsallóközi magyar kisközség. a Mikohal erdészlak. E német települk megjelenése óta a községnek német Gross-Schützen neve is ismeretes. 45 házzal és 360 róm.

.

de mai temploma az si templom helyén 1886-ban épült. Az egyház birtokában aranyozott ezüst-monstranczia van 1766-ból. Újvásár már 1298-ban szerepel. Az érdekes ötvösm. I. mely még a török idkbl származik. II. 1647-ben a pozsonyi apáezáké.levelében szerepel. község melyek közül az egyik zománezm és drágakövekkel van díszítve. mert a nevezett hegy tiúaj donképen csak egy nagyobb befásított domb. hogy ez tévedés. Mai temploma 1678-ban épült. itteni birtokából leánynegyedet ad ki. Nagysenkviczrl származik a Kovachich ós alsóborsai A A A A A A . A község határában. st német Kapeln nevén is találjuk említve. Ugyanekkor a pestis pusztította lakosait. Ulászló király 1495-ben csebi Pogány Péternek 1 i Nagypaka. tartozik Nagyerd puszta. vallású.90 is Pozsony vármegye községei. Sorsa összefügg Kissenkviczével. Lakosai a XVI. mely templom tornyát a kereszten kívül félhold is díszíti. 1787-ben a Pálffy grófoké. Krisztus alakját kivéve. századból nagyon érdekes zománczozott ezüst-feszület van. 1533-ban Csorba Gergely fiai és Csorba Pál osztozkodnak birtokukon. 1620-ban Kökényrév községben van posta néven találjuk említve. azután & Zichy és Batthyány grófok. mely Kondorost Pálé és fiaié. 1699-ben mezváros. Hajdan Egyházpaka volt a neve. 1352-ben egy pozsonyi vár tartozéka volt és a gellei érseki székhatárjáró levél említi. kath. Már 1222-tl kezdve szerepel. li 16-ban (Mayái György fia. róla melyen a múlt század elején egy Zrínyi nev birtokos lakott és nevezték el ezt a dombot Zrinyi-hegynek. Körjegyzségi székhely. mely utóbbinak területén gyakran bukkannak skori leletekre. de a község pusztulásával az is rombadlt. hogy hajdan a Zrínyiek voltak a földesurai és ennek emlékét az Zrinska Gora nev hegy tartja fenn. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. a mikor Gombai Kumpert fiai. hez tartozott. Saághi Deák Imrének és fiának. Nagypaka. Az 1553-iki összeírásban az óbudai apáczáknak 6. lrésekkel ellátott ers kfallal vették körül. de postája és távírója Somorja. században kipusztultak és Beniczius Miklós 1550-ben horvátokat telepített ide. A községben van Gross Samunak szeszgyára és Mahota Józsefnek téglagyára. Ide tartozik még Nagyerd. 88-ban ugyancsak az Olgyaiak a Dankháziaknak egy kúriát és tekintélyes földbirtokot engednek át. Krisztus kínszenvedéseinek a jelvényeivel van díszítve. Plébániája az 1390-iki összeírásban már említve van. Körjegyzségi székhely. Lipót király 1679-ben betiltotta a község hetivásárjait. kik azonban eltótosodtak. Temploma srégi. Ma is nagyon sok horvát hangzású személynevet találunk itt. az Olgyai családnak 1 és a pálosoknak 3 portájok van itt. vasúti állomása pedig Somorja-Uszor. Vizközi Andrásnak adományoz egy itteni birtokrészt. volt L355-ben az Olgyaiak egyesség. vallású lakossal. A község határában a Rákóczy-féle felkelés idejében ütközet volt. kath. Nagysenkvicz. melyet egy Zichy grófn ajándékozott az egyháznak. Az 1553-iki összeírás szerint az óbudai apáczáknak itt 3 portájuk van. 1506-ban Verbczi Isvánnak is van itt birtoka. ennek is Sánok volt a neve és Pozsony vár tartozéka volt. 1383-ban Ilona és Margit úrasszonyok itteni birtokrészüket Miklósfia Mihálynak adják át. Az 1553-iki összeírásban 24 portával királyi birtokként szerepelt. 1319-ben egy Kökényes nev község is szerepel. továbbá két régi aranyozott ezüst-kehely. ma pedig Pálffy Béláné grófnnek van itt nagyobb birtoka. tótajkú lakossal. máig is fennáll. Nagy magyarhoz tartozik és a múlt század elején említve van Újvásár és Mocsola puszta. aranyozva van. Mi azonban úgy tudjuk. Csorba Jánosnak 2. mely utóbbiról már 1330-ban találunk írott nyomokat. nagyobb része 1879-ben leégett. Egyháza 1309-ben már fennállott és Pázmány községhez is a régi egyházak között említi. 65 házzal és 330 róm. Egyik leírója megjegyzi. hátsó részén. Zsigmondnak hagyományozza. Hajdan úgymint Kissenkvicznek. 1647-ben már a Pálffy ak az urai és most is id. Van vasúti állomása. a Csallóközben fekv magyar kisközség. Olgyai Péter eomesnek adják el. múlt század elején sörház is volt itt és országos vásárai nagyon látogatottak voltak. Illyés Ferencznek 1. Az egyház birtokában a XVII. Nagysenkvicz. Miklós. a Kis-Kárpátok alatt fekszik. 143 házzal és 1109 róm. Az 1756-iki canonica visitatio szerint a Kostaniczáról idetelepített horvátok a rombadlt templomot felépítették és várszeren. 1540-ben a magvaszakadt Csorba János birtokát Hlyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispánnak és testvérének. Késbb az Esterházyak lettek az urai. Az egész ötvösm. 1787-ben a vallásalapé volt. és távíró.

kath. Hajdan magyar lakosai voltak. házak száma 41. kath. században említtetik elször. melyet IV. Ide tartoznak Cssztelek major. Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony várraegye. az egyház 1741-bl ezüst-kelyhet riz. 97 család itt született Kovachich Márton György történetbúvár és törvénytudós. Hajdani neve Szent-András. Katholikus temploma 1793-ban épült. Béla 1261 körül Truslef és Luipold . . Királyi birtok volt. 128 házzal és 872 róm. — AZ ILLÉSHÁZY-FÉLE KASTÉLY (MOST PONGRÁCZ FRIGYES GRÓFÉ). Az egyik királyi birtok. Nagysíír zálogosítja király 1439-ben György grófnak 1439-ben Albert király a Eozgonyiaknak adományozza. Mai neve. A . Liptó vármegye vármegyi fispánja Nagyszarva. : dl postája.alapította. vallású lakossal. A pápai tizedszedk jegyzékében Bot néven van említve. Tesseni Paro Ladiczensis proprio pro usu suo fieri curavit 1741". mert „Sigillum Trium Sur 1514" feliratot visel. D. Ma három Súr van e vidéken. 1523-ban a Thurzók lettek az urai a kiktl 1635-ben az Esterházyak örökölték. a másikban Báthori Andrásnak 6 és a borostyánki uraknak is 6 portája van bejegyezve. ki senkviczi elnévvel 1799-ben nemességet nyert. Van saját szerepel. Van saját postája. Ezek után ni ágon a birtokot és a kastélyt Batthyány József gróf örökölte és ugyancsak ni ágon került Ponarácz Frigyes gróf tulajdonába. nev nemeseknek adományoz. R. mely czímerrel díszítve a következ föliratot viseli: „A.András falva volt. csak a XVII. A községhez tartozó Botszeg nev régi község emlékét rzi. kinek neje Batthyány-leány. melyek hajdan egy községet alkottak. Az e vidéken elterjedt hagyomány szerint e községet Súr vezér . A plébániának értékes könyvtára van. században a Sárkány családot ismerjük ennek itt ekkor már véd. Szentandrásfa és Szent. Joan. vágvölgyi tót kisközség. fölváltva a régivel. Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspárnak 3 portája adózik itt. Az 1553-iki portális összeírásban két Nagysúr nev község el. Nagyszarva. de távírója és vasúti állomása Szered. 1323-ban Botfalva néven szerepel és Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságlevelet ad. kisközség a Csallóközben. 449 magyar lakossal. Zsigmond NAGYSZARVA.és vízmvekkel megersített várkastélya volt.Pozsony vármegye községei. Távírója Modor. melyet 1570-ben alakíttatott át Mésházy István. teljesen átalakítva. A régi várkastély. Sárf erdrlak és egy névtelen erdrlak. Varrasúr régi pecsétje legjobban bizonyítja ezt. . ma is kitn áUapotban van és a kert fell való homlokzatát az Illésházy család czímere díszíti. Vallásuk róm. Nagysíír. Újabbkori birtokosai az Esterházyak. Az ott látható és 1570-bl való latin fölirat szerint Illyésházy István. vasúti állomása Modorsenkvicz. Legrégibb birtokosául a XV.

1647-ben Erdödy Gábor az ura. magas falakkal. Hajdan hol a jóki. székhely. Katholikus temploma a falu nyugati részén. falu templom nélkül szkölködik. magyar lakosaié 372. Belseje román és gót részleteket tüntet fel. Bittó. illetleg fiának neje késbb megnagyobbíttatta. mely azeltt a Kondé családé volt. Nagyudvarnok. kinek özvegye jezsuitáknak adja zálogba. 1380-ban I. Vallásuk róm. mátyusföldi tót kisközség. Nagyudvarnok határában feküdt Szolgagyör község. vasúti állomása meg Nádason. melyet Zsigmond király Norinberg nev pohárnokának adományozott. Biró és a Szabó családok voltak. század közepe táján horvátokat telepítettek ide. község postája. katholikus. késbb Schlossberg László pozsonyi . Miksa császár idejében. Ide tartoznak Kisszarva. 1644-ben az Erddyek a zágrábi káptalannak zálogosítják Amadé Judith a trencséni el. Bél Mátyás szerint. mely ma Gülcher Árminé. Késbb ezeket is elvitték és az épületet egy : Nebojsza. x\ múlt század elején az Illésházyaknak itt híres ménesük és juhtenyésztésük volt. a távírója pedig Szomolányban. Lajos király és neje nászútjok alkalmával megfordultak az itteni várkastélyban. Határában SzentKatalin templomának és zárdájának romjai láthatók. róm. Els átalakítását Szluha Ferencz késbbi birtokosától nyerte. vasúti állomása Somorja-Uszor és gzhajó-állomása Körtújjá a régi várkastélyt. Házainak száma 58. 1521-ben II.. tót kisközség a Vág völgyében. hol pedig a szomolányi vár birtokai közé tartozott és e birtokok sorsában osztozott. 1 vélyes. rre bízták. Pozsony vármegye községei. A nebojszai Balogh család si fészke. A Balogh-féle kastélyt.. de fia. A községhez tartozik Czerova major. ki a sírboltot kifosztotta. A XVII. emeletes épület. Nahács.. Most Vilmos puszta. Királyi birtok volt.98 építtette fel építtette II. Dunaszerdahely. Legrégibb nyomát 1341-ben találjuk. A zárdát és valószínleg a templomot is Erddy Kristóf gróf 1618-ban építtette. Ennek leánya révén a Balogh család tulajdonába került. Házainak száma 91. Mikor József császár alatt az itt volt szerzetesek a zárdát elhagyták. vallású kisközség az Alsó-Csallóközben. évszámot viseli. most pedig Habermann Nándor vezérkari kapitánynak van itt nagyobb birtokuk. kath. Jakabot ós testvéreit iktattatja új adomány czímén e birtokba. még Zsigmond király építtette várkastélynak. a mikor Feludvarnok néven a pozsonyi várjobbágyok birtoka és a királyi udvarnokok lakóhelye. Bakics Péter 2. melyben azonban magyarok is laknak. Az 1553-iki összeírásban Zomor János 5. mely az 1596. Késbbi birtokosai a Kondé. rokkant katonákat hely eztek el benne. hogy akkor Az 1553-ból való összeírásban a Harkány családon kívül még több birtokosa szerepel. 1423-ban az itteni nemesi birtokosok s a Bazini és a Szentgyörgyi grófok között birtokper folyt. 1647-ben pedig Sárkány Miklósné 4 portát bírnak itt. Tóth Tamás 2 1/. Azután a birtok és a kastély a Viczay családé. Házainak száma 32. Pethö Antal 2 1 Literáty Ferencz /i és Arhnay Miklós 12. lakosaié pedig 487. Az 1756-iki canonica visitatió szerint e templom „nagyszer és díszes épület" volt. Nebojsza. kath. róm. A Sárkány család 3. különösen a szentségházat díszít kkereszt. Rózsa és Szigeti major tartoznak ide. négyszög. Bacsák. Lajos király Pókateleki Miklós fiát. a mikor Sárkány Ambrus fényes böjti ebéddel vendégelte meg az egész násznépet. /. távírója Nagylég. Azóta az épület lakatlan maradt és lassanként elpusztult. Kövecses és László major. mely 1399-ben Zolgagyeur néven van említve. Régiségét gótikus részletei bizonyítják. ez azonban úgy értend. Itt nyugszik Ákosházi Sárkány Erzsi. 1863-ban nagy tzvész pusztított itt. Egyháza már 1390-ben a pozsonyi fesperességi plébániák között szerepel. Körjegyzségi A A A Nahács. Tényleg nagy. Védmveit Bél Mátyás is említi. A községben van posta. fensíkon fekszik. Végre a Pálffyak tulajdonába jutott és most Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka. kinek czímeres sírköve 1655-ben készült. Amadé Mihály lVa Bucsuházy Tamás 3 és Soldos György 1 portája szerepel. 1663-ban pedig a törökök és a császári csapatok dúlták föl a zárdát. Régi temploma a községen kívül áll és SzentAndrásnak van szentelve. távírója és vasúti állomása . Azután a múlt század második felében a Hütter és Wahlberg családoknak volt. vallású lakosaié 460. A községnek Dejtén van a postahivatala. 1645-ben Rákóczy György hadai. községben Tóth Elemérnek nagyobb úrilaka van.

ma pedig Németgurabhoz tartozó puszta. Magyar község volt. . I. 107 házzal és 737 magyar és német lakossal. vallású lakossal. körjegyzségi székhely. E néven csak az újabb korban szerepel. kath. Temploma nincs a községnek postája. 75 házzal és 458 kik mind róm. községben csak kápolna van. távírója és vasúti állomása Szered.Pozsony vármegye községei. nagyobbára ág. a kik itt kastélyt is építtettek. hajdan királyi birtok. a kik mind magyarok. 1787-ben a kir. melyet II. kisközség. A nagyszombati Klarissza-apáczák birtoka volt. Lajos király Morochuh honti fispánnak adományozta. Postája Nagysúr. egy darabig Draveczky báróné gróf zálogosbirtoka. de Bethlen Gábor Neustift. kik között azonban a róm. A Németdksieg. mely 1337-ben királyi adományként Orros Péter tulajdonába került. katholikus templom építési ideje ismeretlen. Nemessúr. Hajdan Újfalu néven is említve van a vöröski „Registratur" czím írott könyvben. 35 házát 197 róm. A A A A mása pedig Szempcz. község postája és itt keményít-gyár is. távírója és vasúti állo- Amadé A A Nemessúr. kath. 283 házzal és 1374. község határában 1423-ban Csandal község van említve. vallású németek vannak többségben. — . Katholikus kápolnája 1869-ben épült. József császár 85 között németekkel ebben az idben azonban Magyartelepített meg 1781 diószeghez tartozott és csak késbb lett külön község. kincstáré. az evangélikus templom 1788-ban épült. ev. Pálffy János községben két templom van. Németdiószeg. mely 1732-ben épült. Németbél. közvetetten Magyardiószeg szomszédságában. körjegyzségi székhely. de idvel eltótosodott. Sorsa hajdan Horvátgurabéval függött össze. vágvölgyi magyar kisközség. Németgurab. Ma ennek fia. távírója és vasúti állomása Magyardiószeg. Ide is Illésházy gróf nádor telepítette a horvátokat Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspár 15 portája szerepel. 44 házzal és 256 róm. vasúti állomása pedig Gány. Postája Magyarbél. Régen királyi birtok volt. Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség. a NEBOJSZA. lakossal. A BALOGH-FÉLE KASTÉLY (MOST GÜLCHER ÁRMINÉ). Késbb Nestich tót neve is szerepel. Lakosai nemesi jogokat élveztek. 1892-ben a község legnagyobb része leégett. mert hajdan Nagysúrhoz tartozott és annak sorsában osztozott. Qülcher Ármin a tulajdonosa. Jakab Tivadar vette meg. kath. h. 1647-ben a falu már a Pálffyak tulajdona. Németgurab. Némettel. 99 majd a szalabéri Horváth családé. katholikusok. Ma is id. községnek Rété a postája. vallású lakos lakja. Az 1553-iki összeírásban mint a horvátoktól megszállott új hely szerepel. míg végre az egész birtok a kastélylyal együtt Galgóczy családtól 1849-ben Güícher Galgóczy Antal birtokába jutott. Ujabbkori nemesi birtokosai ismeretlenek. Újabb telepítés. Van Árminé. magyar kisközség. a Nenstift. alispáné és lett. távírója és vasúti állomása Szempcz. mely szintén a Gúlcher távírója Galánta. vallású lakossal. grófnak van itt nagyobb birtoka. .

Ide tartozik Péterhám. Pozsony vármegyében hajdan tényleg laktak Ompudok és pedig — A Karcsán Ombud és fiai. állomása Szentgyörgy. Postája és távírója Nagymagyar. körjegyzségi székhely. 210 házzal és 1158 róm. kath. Ortvay az eddigi helynévmagyarázóktól eltérleg nevét az Ongud. században már fennállott. távírója és vasúti állomása pedig Patony. A község régi jegyzkönyvei is németek és az els tót végzés csak 1747-bl való. magyar lakosai vannak. 1559-ben Török Balázst találjuk itt birtokosul. Késbb az UdvarnoJcy és a Bacsák család is birtokosa lett és a miüt század els felében Olgyai Kifolynak és Zsigmondnak s Bacsák Vendelnek volt itt nagyobb birtoka. melynek 48 házát 284 róm. a vasúti állomása Somorja-Uszor. UgeMe. Olgya. Az 1553-iki összeírásban Báthory András és a borostyánki urak 5 5 portái adóznak itt. tót lakossal. melyre nézve azonban csak a XD7. a Kis-Kárpátok alatt fekv kisközség. mely 1323-ban szerepel. kiknek száma 240. hogy Ompitál közelében tényleg állott egy Mahalán nev község. majd késbb Ouga néven merül fel. Késbb aPálffyak birtokába került. felscsallóközi magyar kisközség. Az 1553-iki összeírásban Otontal alakban van említve és ekkor a Fuggerek 32 portáját róják meg. a mikor Pensaurai Henrik érseki helynök jegyzéke az ottondali plébánost is említi. de stílusát a sok átépítéssel elrontották. a mikor a helység Opltal eltótosított néven is szerepel. Újabb hajóját 1664-ben kezdték építeni. század végén találunk írott nyomokat. Máskülönben sorsa azonos a Lidér-Tejed nev községével. róm. vallású. községnek nincs temploma. században kiváltságokat nyert. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Lajos királynak 1524-ben a gellei székhez intézett rendeletében már a mai nevén szerepel. hogy határa pozsonyi várbirtok. kisközség az Alsó-Csallóközben.UMt Pozsony vármegye községei. Hajdan Csák Máté birtoka. mátyusföldi magyar kisközség. A község postája. kath. 1832-ben Palkovies György . vallású lakosainak száma 121. Nyék. Ottóvölgy. Postája Egyházgelle. A községházán ma is rzik Ferdinánd szabadalomlevelét. elvette tlük ós L620-ban Erdödy Gábornak és Györgynek adományozta. melynek H. Hajdan a gellei érseki székhez tartozott és II. [de tartozik a Józsefvölgyi villa és az erdészlak. vallású. 1358-ban. már az Olgyaiak az urai és Olgyai Endre fia János 60 ekényi földet ad húgának. s 1721-ben megnagyobbították. Temploma nincs a községnek. mely a vöröski várbirtokok közé tartozott. távírója Diószeg és vasúti állomása Galánta. Ferdinánd 1629-ben vásártartási szabadalmakat adott. kath. 1645-ben és 56-ban epemirigy dúlt a községben. A község postája Hidaskürt. A Tejed nev községekrl már más helyen volt szó. 1831-ben és 1866-ban lakosai közt a kolera szedte áldozatait. 1606-ban mezvárosként van említve. 1647-ben az Esterházyak tulajdona lett és ma is Esterházy Mihály grófnak van itt nagyobb birtoka. Ma a Franck fiai pozsonyi ezégnek van itt nagyobb birtoka. Ez idben Ougya. A községnek nincs temploma. A falunak nincs temploma. 1663-ban a törökök dúlták fel és 1686-ban a felkel csapatok zsarolták. Pálffy János grófnak van itt aagyobb birtoka. Régi német telepes község. Az 1553-iki összeírásban királyi birtok és portáinak száma 8. a mikor Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságlevelet ad. Ollétejed. t'seUe- oigya. kath. A faluban Kufier Viktornak szeszgyára van. melyek 1638-tól 75-ig terjednek és egyl606-ból való. Landorgócz és Mocsola dli. Körjegyzségi székhely. Ompud vagy Ompudinus személynévbl származtatja. Temploma nincs a községnek. német nyelven írt árvakönyvet. E község 1251-ben szerepel elször. Házainak száma 22. vallású lakossal. Postája. Tény az is. Római kath. a mikor Olga néven találjuk említve. Említést érdemelnek Félnyárasd. Katholikus temploma a XIV. vallású lakos lakja. 113 házzal és 673 róm. Mahalán meg Ompudynus. Hajdan gótikus volt. 1380-ban egy határjáró levélben Olgia. 1251-ben Puer pozsonyi alispán valamely itteni birtokrészt Böjtös mesternek ítél oda. E réven a Pálfyak lettek az urai és most is id. oiiétejed. A község akkori neve Ottenthal. de már a XVI. E község nevét Öllé nev régi nemesi birtokosától vette. távírója és vasúti Ny*. a mikor az van róla írva. ottóvölgy. valamint a községi német anyakönyveket. 1488 május 29-én Mátyás király oklevelében Ogya a neve. A község pecsétje „Pagus Neik 1686"" föliratot visel. házainak száma meg 37. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben.

Kenéz comes. Papfa. 1540 után elpusztult hely. az újabb korban Pagyerovcze néven is említik. a mikor a pozsonyi káptalan Streis Marchard pozsonyi polgárt iktatja birtokába. 1553-ban a már sokszor említett összeírásba Páldy néven csak 3 portája van felvéve. A Páld. Legrégibb neve Pogyorócz. nagyobb részben ev. és pedig a Szent Sebestyén és a Szent Anna kápolna. a Szent-Lénárd tiszteletére szentelt gótikus kápolna. mely búcsújáróhely. Itt áll még. a mikor Paldy néven szerepel. a Feketevíz mellett fekv kisközség. birtokában. szomolányi vár tartozéka volt és az 1553-iki portális összeírásban Losonczi Istvánnak itt 9 portája adózik. . Már 1290-ben itt laktak ez egyházi testületek népei és ezért nevezték Poppnepe (Papnépe)-nek. Harrach Eleonóra állíttatta. vallású lakossal. Pálffy János és ifj. Zabité halásztelep és Papirmalom. Szúnyog csárda és Kültelek. idvel a Pálffyak tulajdonába jutott és ma is id. Az 1553-iki összeírásban már a pozsonyi káptalan birtokaként szerepel 3 portával. vallású lakossal. Ujabbkori birtokosai a Pálffyak. Ide tartoznak Káptalan. egyik régi birtokosa 1769-bl való. a Vágvölgy és a Kis-Kárpátok között fekv tót kisközség. 1787-ben már a Pálffyak az urai. aranyozott ezüstbl készült szentségtartó és ngyanily kehely van. század elején épült. pápai tizedszedk jegyzékébe Podans elferdített néven van bejegyezve. 68 házzal és 540 róm. 1291-ben Villa Padan. A községnek Alistál a postája. Dienes és Iklér nev dli. Az ottentáli erdben Üveghuta néven egész kis község múlt század volt. Partot kisközség a mátyusföldi síkságon. Pagyerócz. Nahács és Prépostszeg majorok. Papkörmösd. a hol ma id. A lakosok olvasókört tartanak fenn. kath. az egyháznak 1693-ból való érdekes ezüst-kelyhe van. kincstáré. László Vincze a legnagyobb birtokos. pozsonyi káptalan és a prépostság si birtoka. Egyháza srégi. a többi vöröski birtokokkal együtt. mely hajdan valószínleg Padánynyal együtt Pozsony vár tartozéka volt és 1298-ban van említve. 1352-ben I. 1787-ben a kir. távíróhivatala és vasútja pedig Nagyszombat. de mai temploma 1643-ban épült. távírója és vasúti állomása Szempcz. A református templom 1787-ben épült. Az 1553-iki összeírásban csak egy portája szerepel. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. a templom közelében. kath. Lajos király Bessenyö Jánosnak és testvéreinek adományozza. A községhez tartozik a fentemlített határjárási perben már szerepl Petény puszta. Késbb az Esterházyak lettek az urai. 1400-ban már Papfolua-nok írják. 104 házzal és 588. Sckwartz Mihály adományából. 101 esztergomi kanonok a templomot megnagyobbíthatta és a tornyot felépíttette. 1636-ban Erdödy György és Gábor Esterházy Dánielnek zálogosítják el. vallású lakossal. Postája Királyfa. A Pagyerócz. Az egyház : A A Padány. vasúti állomása Cziffer. Postája és távírója Ivánka. els felében papirmalom is volt itt. Temploma nincs a községnek. A Fapkörmösd. tót kisközség. távírója. kath. alsócsallóközi magyar „kisközség. Üveghuta telep. Hozzá van építve Szent Flórián kápolnája. község postája Cseszte. Pálffy János grófoknak van itt nagyobb birtokuk. Birtokosa ma is a pozsonyi káptalan. vasúti állomása pedig Cseklész. A falu postája Bohunicz.Pozsony vármegye községei. Padány. a hol már 1679-ben 246-an foglalkoztak üveggyártással. 50 házzal és 266 róm. Legels nyomát 1346-ban találjuk. kath. de ez a Kenéz nem azonos az elbb említettel. 1307-ben. vallású tót lakossal. A A Papfa. Az 1553-iki összeírásba mindössze 2 1 /a portája van felvéve. Régi nemesi község. község postája és távírója Vedrd. Katholikus temploma a XIX. melyek újabb keletek. Csak kápolna van a községben és ez 1899-ben épült. Ekkoriban a nagyszombati apáczáké. régi nemesi birtokosaik nevét örökítették meg. 1288-ban Terra Padan. 1339-ben Kenéz fiainak. Ezeken kívül még két kápolna van itt. Péterháza. továbbá 1728-ból igen szép és értékes ezüst-kereszt. ref. 1341-ben a padányi és a petényi nemesek közötti határjárási perben szerepel. si beseny-telep. Dudvágszeqi Mihályfi Jakab comesnek adományozza. A pápai tizedszedk jegyzékében Pauli néven említtetik. Ottóvölgy. házak száma 82. 53 házzal és 338 róm. lakossal. a vasúti állomása pedig Felistálnyárasd. Fülöpnek és Péternek birtoka. melyet egy 1265-iki oklevél már mint ilyet említ. 1326-ban meg Possessio Padan a neve. E községet Paulj néven egy 1282-iki oklevél említi. melynek oltárképét Pálffy Miklósné szül. úgy látszik. Ide tartoznak Újmajor. 511 róm.

Postája. Az 1553-iki portális összeírásba Poosfalva néven királyi birtokként 9 portával van felvéve. A község postája. alsócsallóközi magyar kisközség. Ide tartoznak Bazini völgy és Nyahodmiskó puszta. nagyobbára róm. kath. . távírója és vasúti állomása Duna- A . melynek határában La Taine-kori és római régiségekéi találnak. 121 l-ben pedig Beruczegu. 1849-ben a község a peredi csata lefolyása alatt teljesen leégett. Pila. túlnyomólag tótajkú. kath. Pódafa. Késbbi birtokviszonyait és nemesi birtokosait nem ismerjük. Pila. Van itt egy nagyobbszabású mmalom és a nép érdekeit czélzó gazdasági népkör. Hajdan szintén a vöröski várbirtokok közé tartozott és ezeknek a sorsában osztozott. mint a pozsonyi vár tartozéka. PÓ3fa. 1787-ben is még a Póda családé. melyeket még a múlt század elején említenek. László király a PodaEtheieknek adományozza. Temploma nincs a községnek. 1803-ban épült. távírója és vasúti állomása pedig Dunaszerdahely. században nagyobb papirmalom is volt itt. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. távírója és vasúti állomása Patony. róm. Késbb a Pálffy-íéle szeniorátusé lett. 34 házzal és 169 róm. Temploma nincs postája Királyfiakarcsa. nagyközség a mátyusföldi síkságon. XVII. a hol számos alföldi halászcsalád telepedett meg. A többi Karosa nev községek sorsában osztozott és Pinkekarcsa néven a vaj kai érseki székhez tartozó községként csak az újabb korban van említve. kath. 1867-ben a község nagyobb része leégett és ekkor 16 emberélet is a tz áldozatául esett. Távírója és vasúti állomása Vágsellye. Tót kisközség. 1466-ban Podzafalwa alakban szerepel. vallású lakossal. Pered. Az itt lev gzmalom a dunaszerdahelyi gzmalom-részvénytársaságé. 1223-ban Beregsceg alakban emlegetik. 1647-ben a nagyszombati jezsuitáké. távíróhivatala Modor és vasúti állomása Modor-Senkviczen. Katholikus temploma. Az 1550-iki vöröski számadási könyvek szerint itt ez évben 9523 deszkát vágtak. kath.és lisztmalmai is voltak. 1455-ben V. szerdahely. távírója és vasúti állomása. Ide tartoznak Kisposta és Pósfa puszták. Állítólag si kun telep. Vörösk alatt fekv tót-német kisközség. Késbb a Pálffyak lettek az urai. 1831-ben a kolera pusztította a lakosságot. 29 házzal és 220 róm. vallásúak. s 1890-ben is nagy tz martaléka ln. melyrl más helyen van szó. Weisz Tivadarnak pedig kisebb rézhámora. században épült. míg végre a Pálffyak tulajdonába került és ma is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. a Kiskárpátok alatt fekszik. Kápolnaszer kis temploma a XVI. 30 házzal és 171. melynek lakosai nagyrészben róm. vallású lakossal. E csata emlékére a falu határában honvédemléket állítottak. A község postája Cseszte. Temploma nincs. Egyike a vármegye legrégibb községeinek. 1423-ban Pósafalva néven királyi birtok. Temploma nincs a községnek. A múlt század 50-es éveiben még posztókallói és frész. Az 1553-iki összeírásban is királyi birtokként szerepel. mely még a múlt század 80-as éveiben is fennállott. 1553-ban az esztergomi érseké. A községnek saját postája van. Pódafj Lakosai hajdan nevezetes marhatenyésztést ztek. vallású lakossal. 197 házzal és 1107 róm. Régen arany. alsócsallóközi magyar kisközség. lakosaié 168. Házainak száma 41. vallású lakossal. Postája Egyházgelle. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. vallású lakosainak száma 306. Ide tartozik Marczel major és Zöldfa tanya. kath.és ezüstbányája is volt. A gefiei érseki székhez tartozott és lakosai nemesi eljogokat élveztek. egy régibb templom helyén. Pénteksúr. Pyntelcswr alakban. és 21 -ón a híres peredi csata. Pernek. Pered.102 Péntekstír Pozsony vármegye községei. Ma is 3 frészmahnuk van itt a Pálffy aknák. 1214-ben Brugscug. magyar kisközség. Pinkekarcsa. 1694-ben mint nevezetes balásztelep van említve. kath. Pernek. 1787-ben a vallásalapi'' volt. A házak száma 54. mely az itt már századokon át fennálló frészmalomtól vette tót nevét. A községnek Malaczka a postája. Í481-ben már a mai nevén szerepel. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. a budapest-bécsi vasútvonal közelében. Itt volt 1849 június 20. Os idk óta megült hely. A vöröski vár si birtoka. A jezsuita-rend eltörlése után a helységet az állam foglalta le és ekként került azután a múlt század elején a pesti egyetem tulajdonába. Pinkekarcsa. Pósfa. melynek nevét elször 1138-ban Beregheg alakban. Postája Királyfa.

postája. Elször 1349-ben említik Borostyán néven. mely a pápai tizedszedk jegyzékében Fansol néven külön községként szerepel. távírója és vasúti állomása Stomfa. Els említését Pensaurai Lénárdnak 1390-iki lajstromában találjuk. század vége felé már a Zichy grófi család is birtokosai közt foglal helyet és ma is Zichy József grófnak van itt nagyobb birtoka. E község valószínleg a Pudmer vagy a Bodner személynévtl veszi a nevét. Mai nagyobb birtokosai idsebb és ifj. század végén Pálffy Rudolf gróf építtette. a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség. község mellett. mely késbb a Dengler családra szállott. Régi temploma a XVIII. melyet 1618-ban Redern Kristóf. új temploma 1735 36-ban épült. Farkas. A A A — A A A pedig Báhony. még pedig oly nagy számban. Késbb a Pálffy családé lett. Spáczay. vasúti állomása A A A A A nev A A Pudmericz. 1561-bl a pecsétje is ismeretes. községnek saját postája van. Pálffy János grófok. hogy „ha a magyarnak engedelmeskedem. mely állítólag Puszta födémé? . lakosok fogyasztási és hitelszövetkezetet és katholikus olvasókört tartanak fenn. de ezekkel együtt a XVIII. ha pedig a németnek. Miksitz. kath. 1335-ben Mogh comes van birtokosául említve. 1423-ban pedig Uyfedemes néven királyi birtok volt. körjegyzségi székhely. község fölött Késbb Ballenstein német és Paistu tót néven is elbukkan. Omajor és Újmajor. Van itt egy régi kastély. Pudmericz. .és rézhámora is volt s ez múlt század elején volt papirmaima is. Szlmívelése már a XVI. és nagyobbára tótokból álló róm. akkor fölakasztanak". 1849-ben Petcz alispán elnöklése alatt e helységben gylés volt. Ábrahámfy. Van itt egy „kardinális" nev mezei út. Határában vannak Lindává. község plébániája megvolt már a XIV. Puszta födémes. az anyaegyház 1600-ban alakult meg. emelked borostyánki vár tartozéka volt. vallású lakossal. Marczel. Noigel. hogy ekkor Németfödémesnek nevezték. A Marczel családtól is van itt egy 1771-ben emelt nagy épület. Ide tartozott hajdan Fancsal puszta. Pálffy János gróf toronynyal ékesített. 195 házzal és 1627 róm. Pozsony-Borostyánkö. Házainak száma 143. Katholikus temploma srégi és újabban alakíközség tották át. mindig a Bazini és a Szentgyörgyi grófok az urai. XVII. Várát a francziák 1810-ben levegbe röpítették. kath. a Gidra patak közelében fekv tót kisközség. hatalmas új kastélya. Hajdan a községben lportorony is Pálffyaktól vette meg az Eiberg család. mely idvel eltótosodott. mely kiváló Ízléssel és kényelemmel van berendezve. században még özvegj'ének. Lobogójukat ma is a templomban rzik. akkor holnap fejbe lnek. 114 házzal és 903 róm. elején ismét felépült gyár. Pali. Miksa fherczeg pohárnoka és udvari kamarása ajándékozott az egyháznak. század családnak egyik tagja is áldozatául esett a robbanásnak. század elején jelentékeny lehetett. Ambró. község 1864-ben Propadle völgyében említésre méltó barlang van. A katholikus templom igen régi. kath. magas fensíkon áll ifj. és itt tette az alispán azt a kijelentést. Lakosai késbb nemesi eljogokat nyertek. Marczali Hedvignek jutott osztályrészül. 1542-ben Vöröskvár tartozéka. utóbbi még ma is fennáll. vöröski vár urainak nagyszabású haltenyésztése volt itt és a halastavak nyomai még ma is láthatók. Herbeville császári tábornok és Rákóczy seregei között itt véres ütközet volt. Hajdan vas. 103 PozsonyBorostyánkö. de ekkor megsznt. Krizsány. különösen a XVII. Ide tartozik Kosariszkó és Szántóhegyi vadászlak is. Hajdan magyar község volt. melyet a Farkas család építtetett. Sernsey. mely alkalommal a felkel seregek vereséget szenvedtek a község pedig teljesen leégett. 8 román stil gyertyatartó és egy XVI. tz következtében pusztult el. Nemesi birtokosai közül ismerjük a Maholányi. de a lporgyár légberöpült s e volt.Pozsony vármegye községei. s ez most Zichy József grófé. századbeli gótikus ezüstkehely van. 1221-ben Villa Fudemus. távírója Cziffer. XVIII. Pajor és Széllé nev családokat. Az'egyház birtokában Mátyás-korabeli gótikus szentségtartó. vallású lakossal. magyar és tót nagyközség. Szilágyi. Kápolnáját a XVIII. mely 1446-ban Szentgyörgyi Péter XVI. vallású lakosainak száma 1724. század elején pusztult el. 1705-ben Pálffy János gróf nádor. század vége felé németek is lakták. Pap. Balogh. de 1774-ben leégett és helyébe 1782-ben újat építettek. században. 1881-ig fenntartotta. fazekasai pedig külön czéhet alkottak. a mikor Pumurich néven szerepel és plébániája is említve van. de ma már Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka. században malmai is híresek voltak. Lányi. Idközben.

kath. század elején a czifferi uradalomhoz tartozott és a Nyáryak voltak az urai. távírója és vasúti állomása Cziffer. Kolonich és az Erdödy családnak. 1316-ban Symárfi Herch fia Péteré. Hoor. 1414-ben Bechendorf német nevével is találkozunk. Ma is van itt még két régi úrilak. kisközség. Ma is az érsekségnek van itt nagyobb birtoka. a vágvölgyi vasút mentén fekv kisközség. körjegyzségi „székhely. kath. A A A A A A vasúti állomása. most a községi hivatalok vannak elhelyezve. Batschdorf. Idetartoznak mezváros Van ekkortájt és Friedrich és Gyuri majorok. A hajdani primási palotában. Id folytán a Pálffyak lettek az urai Rákóczyés most is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. felscsallóközi magyar Pozsony közelében. Albert és Oalgóczy családok. Pusztapát. de ez nem az si templom volt. 1647-ben mezváros. A községnek van saját postája. Récse. a másik pedig Galgóczy Antalé. ma Zichy Pál Ferencz grófnak van itt nagyobb birtoka. a mikor Beuche-i Butger neje itten a nagyszombati Klarisszáknak egy szlt adományoz. 1310-ben már mint lakott hely. 1678-ban a pestis pusz[de tartoznak Gyuresi. vallásúak. Legelször 1328-ban merül fel. A múlt század elején a Balogh. század elejérl való. hitvallású németek is elég szép számmal lakják. özv. Illés és a Zichy családokat tított itt. távírója Téglaház puszták és Kovácsszigeti erdrlak. Bél Mátyás említi az esztergomi érsek díszes kastélyát és a község egyéb díszes épületeit. volt. Az egyház gótikus szentségtartót riz a XIV. Az 1553-iki összeírásban Báthori Andrásnak 15 és Farkas Jónásnak szintén 15 portája adózik. hogy a XVI. mátyusföldi magyar kisközség. kath. Pázmány Püspöki. kiknek itt régi kúriáik is voltak. Mogyorós és községnek postája. Az 1553-iki uralta és . 36 házzal és 337 rom. Galgóczy. mely a gyakori vízáradásoktól is sokat szenvedett. egyes részletei ugyanis azt bizonyítják. és pedig az Ormosdy. állomása és vasúti Bécsé. melyek közül az egyik özv. de ág. Határában a Thököly-féle szabadságharcz XVI. érsek itteni birtokának köszöni a nevét. nagyobbára róm. st Bathsdorf néven is eltnik. században lakosai vámmentességet nyertek alatt kisebb ütközet volt. Legrégibb nemesi birtokosául . kiknek a mostani temploma 1835-ben épült. kath. 1313-ban a nyitrai káptalan egyik oklevelében Patuh néven szerepel. Késbb Bacersdorf. melynek lakosai nagyobb részben tótok és róm. Terra Bethe néven van említve. Andreán szky. vallású lakossal.104 Pozsony vármegye községei. Kötélszer. lakosainak száma pedig 3843. összeírás szerint az érsekségnek 41 portája volt itt. vallású lakossal. van. 258 házzal és 1160 róm. ev. Jegenyés. Réti és Szarvas majorok. században épült. itt Keglevich Ferencznek is 3 y 2 portája volt. 1859-ben tz pusztította el a község nagy részét. Késbb más birtokosai is felmerülnek. mkertjeit és körfalait. a labanczok meg mai katholikus templom 1629-ben vétetett vissza a szlket tették tönkre. távírója és Miklós major és Pokol csárda. si temploma már 1229-ben szóban forog. a Vág völgyében fekv nagyközség. Porosz. Chernél. majd Betisdorf sive Beche alakban van említve. si német telep. és lakosai nemesi eljogokat élveztek. Béte. mely a XIII.és Kispáty van említve. a ki Kápolnai Jakabfy Balázsnak adta el és ekkor már Nagy. 1332-ben Villa de Becse néven szerepel. Mai templomát 1889-ben megújították. régi rendeltetését ma már alig árulja el. vallású tót lakossal. 202 házzal és 1079. Beidnerné. 1324-ben a pozsonyi káptalan Finta és István nev nemeseket iktat e birtokba. Püspöki. század elején az esztergomi érsekek birtoka és lakóhelye volt. mely az idk folyamán többszörösen átalakítva. A XVI. Egyháza nagyon régi mert a pápai tizedszedk jegyzékében is szerepel. 1866-ban evangélikusoktól. A község postája. de a reformátusok is elég számosan vannak itt. Draskovics György grófnéé. de mai temploma a XVII. E községgel 1256-ban Petrus de Rethe nevében találkozunk. Házainak száma 630. féle felkelés alatt a kuruczok itt 700i) akó bort koboztak el. távírója és vasúti állomása pedig Diószeg. 1376-ban a királyné birtoka és ez idben a királyné szlit és a gazdatisztjét is említik. században a Tewrewk. Ide tartozik községnek van saját postája. Ré te. a máriavölgyi Paiüinusoknak és a nagyszombati jezsuitáknak van itt birtokuk. az az osztrák és a porosz csapatok között itt kisebb ütközet volt. századból. A pozsonyi várföldekhez tartozott. Ez idben XVII. itt hitelszövetkezet és gazdakör.

o Eb .

távírója és vasúti állomása pedig Szempez. Temploma nincs a községnek. 1331 eltt már Kenéz comes a birtokosa. de van itt egy sokkal régibb. a hol hajdan nagyobb terjedelm halastó is volt. ref. mely a király birtoklására látszik mutatni. Erzsébetnek. mely 1309-ben Milenthe néven szerepel. Sáp. srégi község. 1817-ben. késbb a detreki. vallású lakossal. Szénás Rebeka ajándékozott 1778-ban. 1667-ben. A községnek van saját postája. XVIII. Körjegyzségi székhely. 1525-ben a Márkus. si temploma XIII. 1741-ben épült a mai tornya. 1709-ben a császári zsoldosok a községet több ízben megtámadták és kirabolták. A múlt század elején nagyobb olajgyár volt a községben. Késbb a Pálffyak uradalmába jut és ma is id. Hajdan a vöröski várhoz tartozott. melyet 1691-ben debreczeni Eötvös István és felesége Oarai Erzsébet ajándékozott az egyháznak. vasúti állomása pedig Cziffer. L368-ban Retkei Jánost ismerjük. A község dl-nevei közül az egyik egy régi. 1398-ban Nagy-likai Mihály fia János. A református egyház birtokában több értékes ötvösm van és pedig: egy kisebb aranyozott ezüst-kehely. Sáp. Rózsavölgy. századbeli. melynek 1256-ban Botho de Sanp nevében bukkanunk a nyomára. Rohrbach. míg végre a Pálffyak uradalmába került. mely idvel eltótosodott és a XVI. melyet Tisza Lászlóné szül. A községnek van saját postája. Ez Melénte. kbl épült harangtorony is. ellenben távíróhivatala Nagyszombat. Távírója és vasúti állomása Malaczka. Már a XV. 1806-ban és 1819-ben a^község nagy része leégett. itteni birtokát átadja Hideghéti Félt fia Jakab leányának. Ide tartoznak Horka major. Eredetileg német telepes község. 1287-ben már községként szerepel. kinek fiai Fodor Istvánnak örökítik el. itteni birtokrészét Lászlónak adja el. 1324-ben a suapi nemesek vannak említve. vallású lakossal. 1683-ban Thököly csapatai garázdálkodtak itt. tót nagyközség. 1383-ban Sápi Jordán fia László. 1831-ben pedig a kolera tizedelte meg lakosait. Imely. templom pedig 1769-ben épült. 1469-ben súri Szüll Mihály és Borsai Pál erszakkal foglalják el Retkei György birtokát és kúriáját. zadban számos nemesi birtokosa volt. Zsigmond király Rázna néven Nagyszombat városának adományozza Pázmány jegyzékében Rosonthal alias Rosendel néven szerepel. Egyik dljének a neve Királydomb. Karátsony. Márton mesternek adományozza. elpusztult községnek az emlékét tartja fenn. A község postája Magyarbél. 157 házzal és 954 róm. mely srégi építmény. . 1890-ben a templomot megnagyobbították. 254 házzal és 1326. Van itt egy kápolna is. vallású lakossal. távírója és vasúti állomása Szempez és Rété rház. itteni birtokai eladja Borsai Jánosnak. csak egy Dunaújfalnval közös Szent-Úr nev kápolnája van. Sándor és Dóka család is possessora. Óbora vadászlak. és ezeknek a sorsában osztozott. róm. Priíckel. Mai katholikus temploma 1857-ben épült. tót kisközség. Pálffy Miklós herczegnek ma is nagyobb birtoka van itt. A községnek saját postája van. 1647-ben Sántha Pálné. a mikor nevét Beden alakban írják. századi adatok szerint 1756-ban 600 lakosa volt. kath. szá- Róhrbach. az ev. Olsovszki malom. a Méhes és a Balogh család osztozkodnak itteni birtokukon. A község mai templomai közül a róm. kath. 49 házzal és 327 róm. majd a malaczkai uradalom része ln. E község 1352-ben merül föl elször. A község határában több pogánykori r. az úgynevezett Zöldhalomról a lakosok azt állítják. Ide tartozik Pörös major is. 1438-ban Körtvélyesi Mihály is egyik nemesi birtokosa.és sírhalom van. században már Rarbok tótos neve is van.UKJ Pozsony vármenye községei. Vájár puszta és Ribnyik. 1787-ben Nagyszombat város a birtokosa. a mikor Károly király a birtokot Máthé nádor tárnokának. 1680-ban. kath. 1390-ben Rosonthal néven van említve. Rózsavölgy. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. de az idk folyamán átalakították és kibvítették. 1795-ben. 1694-ben Maróthy János és Raczik Kata egy aranyozott ezüst-tányért ajándékoztak. kath. A múlt század elején Borló Istvánt is nemesi birtokosai között találjuk. de ugyanekkor Pongor neje Erzsébet. késbb Rosindol alakban szólnak róla. továbbá egy nagyobb aranyozott ezüst-kehely. a Feketevíz és a Kisduna között fekv magyar kisközség. hogy földjét a törökök süvegeikben hordták össze. . mely 1739-ben épült. Az 1553-iki összeírásba már a tótos Rossindal néven 32 portával van bejegyezve.

a pudmericzi csata idején. mely 1560-ban a Tass és a Földes családok ivadékainak birtoka volt. kath. melynek a XV. távírója és vasúti állomása Nagylég. de késbb már Málath András pozsonyi polgárt is itt találjuk. Nem valószín. 1536-ban a vöröski uradalomhoz csatolták és ekkor puszta helyként van említve. E nemzetség révén tartozik régi birtokosai közé a Kazai Kakas család. E községgel 1254-ben Sárfi Hiszus nevében találkozunk. mely óriási károkat okozott. Azeltt ide tartozott Maczháza és Újfalu puszta. Egy 1434-iki okirat szerint a Fraknói grófok itt egy birtokrészt eladnak Molnári Kelemen gyri püspöknek. melyben több Arpád-korbeli oklevél találtatik. A községnek van saját postája. 176 házzal és 137. a községet tz pusztította el. 1705-ben. melynek tagjai e birtokon osztozkodnak. Seljicz. de 1596-ban Pálffy Miklós báró magához váltja. Az 1553. Ez idben már a mai nevén van említve. körjegyzségi székhely. — seipcz. . kath. vallású lakosa van. Szunyoyhyné birta. késbb csak a gróf Pálffyak. Ily nev község e vármegyében már 1075-ben van említve. Ide tartozik Amsterdam major és Csaszni tokat malom. Ferencztl visszaváltják. A XVII. vallásúak. Késbb a Pálffyak furasága alá került. a Bittó család kápolnája 1721-ben épült. a mikor a községgel együtt si temploma is leégett. 1556 és 1580 között Illésházy nádor horvá- A telepített ide és ez id óta az elbb magyar község eltótosodott. távírója és vasúti állomása Szempcz. Volt itt még több Újfalu nev helység . a mikor I. Sárf. Schweinsbach. Korábbi birtokosául már 1283-ban a Rathold nemzetséget ismerjük. Ekkor Saarfeiv alakban van említve. Ez ismétldött 1847-ben. körjegyzségi székhely. Tót kisközség. évi portális összeírásban Svanczpach néven csak 6 portával szerepel. 1397-ben Zsigmond király Mátyás és András nev nemeseknek adományozza. kath. A Pálffyak maradtak mindvégig az urai és ma sárosfa. Ez idben tnik föl a Bittó család is. A vöröski vár tartozéka volt és e vár birtokainak sorsában osztozott. Sárosfa. 107 sárfs. mely a községnek csakhamar egyedüli nemesi birtokosa lesz és ma is az. lakosok egytl-egyig róm. A Fraknói grófok birtoka volt és Zsigmond király 1435-ben új adománylevelet adott reá nekik. Sárosfa községnek van saját postája. Ferdinándtól. hogy ezen a vidéken feküdtek. Ugyancsak Újfalu. 1647-ben özv. 1863-ban és 1901-ben irtózatos felhszakadás volt a községben és határában. A községnek nincs temploma. távírója és vasúti állomása Bazin. másként Barabástelke néven van említve Somorja közelében egy község. nagyobbára róm. vallású lakossal. magyar kisközség. hajdan német. ma tót kisközség.Pozsony vármegye községei. század els felében a Földes család is birtokos itt. Hajdan e község a bogdanóczi. 35 házat számlál és 331 róm. század közepén az Ulma család volt az ura.is. Katholikus temploma 1662-ben épült. 1627-ben a Pálffyak itt vámjogot nyertek II. s ezt elhamvadása után a Pálffyak ismét felépíttették. Késbb zálogjogon a Révayaké. Ma Bittó Béninek. A község postája. ellenben 1515-ben egy másik Újfaluban Bakai Bessenyei Gergely és Ilona birtokrészöket Csorba Andrástól és ennek fiától. Els nyomát 1328-ban Sáralja néven találjuk. 1651-ben ugyanis Földes Ferencz és István újabb adományt nyernek itteni birtokukra. de tény. hogy mindezek az elsnek említett Újfalu pusztára vonatkoznak. a nagyszombat kúti helyi érdek vasútvonal mentén fekszik. Istvánnak és Dénesnek van itt birtoka és mindegyiknek külön úrilaka. kath. st' harangjai is elolvadtak. 216 házzal és 1351 lakossal. de Ipolyi Arnold állítása szerint ez nem a mai Sárosfa. 1680-ban az egész falu leégett. Károly király Péterfia Domokost iktattatja birtokába. Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspár 10 portája adózik. klucsováni és a nemecsei birtoktestnek volt a része. 1647-ben Pálffy Miklós és Nagymihályi Ferenczné bírták. 1438-ban Albert királytól kapták az Ulma családbeliek a helység egy részét. Újabb temploma 1742-ben épült. 79 házzal és 493 róm. hova csak néhány év múlva kezdtek ismét lakosok telepedni. körjegyzségi székhely a Fels-Csallóközben. Az 1553-iki összeírásban Kéméndi Péter 3 portával szerepel. tót kisközség. vallású lakossal. Schweinsbach. Ez idben S Ipe volt a neve. melyek közül az egyik 1553-ban az ó-budai apáczák birtoka. A Bittó családnak itt gazdag levéltára is van. erre 1569-ben új adományt nyertek. A lakosok olvasóegyesületet tartanak fenn. a ki ugyancsak Zsigmond király adományából jutott birtokához.

mely azonban 1901-ben leégett. századból késbb a helység révjogot is nyer. volt. vallású lakossal. Bercsényi bátyánk Selpiczre búcsúra eljárt volt. Ide ségben. kath. Szent Istvántól nyerte szabadalmait. melyet Bartalné Bossányi községnek nincsen temploma. si neve Csukárabony volt és A elnevel XIII. 1287-ben Kun László. 40 házzal és 266 róm. mint íikabony egyik levelébl is kitnik.és Csukár. A község postája. e vallomás bizonyára tévedésen alapulhatott. 1318 okt. a Bultazziak és Batthyányiak és ma a gróf Pálffy szeniorátusnak. melybl a következket iktatjuk ide. 229 ev. A község postája. községben három régi nemesi kúria és úrilak van.. Van itt egy újabb úrilak. Páltly is id. 4-én Erzsébet királyné Barrabás földjét adományozza Somorjának és 10 évvel XIV. melynek postája Királyfiakarcsa. 1405-ben Zsigmond király vámmentességet biztosít a lakosoknak. az Alsó-Csallóközben fekv magyar kisközség. Ekkor lett szabad királyi várossá. korból strie. Vagyis: Rákóczy. melyet 1854-ben bontottak le. lakosai nemesi eljogokat élveztek. melyek közül az utóbbi 151-í-ban Reén néven az óbudai apáczák birtokaként 6 portával szerepel. 1388-ban Spádel András. Somorja. A említve találjak. Házainak száma 395. szabadalmakat élveztek. késbb azután már Csukár-Kis. másik Vermes Péteré és ezt a 60-as években s ezt a Gálfyak Krascsenics Ferencz építtette. tartoznak Csódfa. özv. Siposkarcsa és Amadékaresa volt a neve. és a mely most is az övé. ref. 20 házzal többi Karcsák sorsában osztozott s és 92 róm. Mivel azonban ezt semmiféle korábbi okirat nem említi. 437 ág. távírója és vasúti állomása Bogdány-Selpcz. Solymoskarcsa. harmadik Matis Kálmáné. kath. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. építtették. nagyobbrészt róm. vallású lakossal. távírója és vasúti állomása pedig Dióspatony. mindsomorja régi pecsétje. Batthyány Józsefné grófnnek és Vermes Péternek van itt nagyobb birtoka. alsócsallóközi magyar kisközség. kiknek száma 3024 lélek. — — a János grófnak van itt nagyobb birtoka. Az e községre vonatkozó történeti adatokat Kisfaludy Zsigmond somorjai esperes-plébános gyjtötte össze nagybecs kézirati munkájában. 1581-ben Derghi Somogyi György volt a földesura. 1394-ben Lrincz a bíró. h. ja Királyfiakarcsa. már több bíráját is ismerjük. múlt század vége felé czementlap-gyár is volt a köz1884-ben építtette. Somorja. 1306-ban egyik birtokosa Neeth fia. a hajdani uradalomnak a nevét ma már csak egy dlnév tartja fenn. Somorja. Bercsényi bol nas Hodivau na hódi do Selpie".. hogy Bercsényi Miklós. így 1331-ben Velflinust említik. Késbbi birtokosai a Pál/fyak. Sikabony. Hegyaljai Mátyás pozsonyi kanonok ezt a Szent Istvántól 1597-ben a pozsonyi káptalan eltt vallotta.108 Pozsony vármegye községei. a ki alatt 12 esküdt mködött. Régibbkori története Egyházkarcsáéval függ össze. vallású lakossal. Topos és Rém puszták. magyarok. Az egyik jelenleg Csatay Gyuláé. 1704 deczember 24-én itt tartózkodott. lakosai. 1393-ban Gerung. A A A A A A A . a pozsonyi várbirtokok közül kiszakítja és Károly pozsonyi várispánnak adományozza. Sárkány. 123 házzal és 750. hajdan szabad királyi város. Azeltt két községbl állott. Az 1553-iki összeírásban Amadekarcsán Amadé Mihály 4 és Amadé Lászlónak 7 portája adózik. Hortenzia építtetett. Temploma nincs a községnek. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. hogy nyert és Korvin Mátyástól megersített szabadalomlevelet látta és olvasta. században Abonychuha néven is fordul el Pozsony vár tartozékaként. vallásra nézve 2150 róm. Matis Antal A A A íiposamadékarcsa. ezt ifj. 1380-ban I. Siposamadékarcsa. hasonnev járás székhelye. Nagy Lajos idejében Galambos Péterrl van szó. a hagyomány szerint. és 203 izr. Tény. Temploma nincs a községnek. kath. Lajos a Csukár családtól vette. késbb a Pókatelekeiket találjuk itt. községnek nincsen temploma.Rákóczy.Nagy -Abony. ev. A hagyomány a Rákóczykövetkez tót verset tartja fönn: . mely az újabb korban nagyközség lett. Solymonkarcsa. fentebb említett Nemeesének. 1240-ben három Abony király Pókateleki Miklós fia Jakabot és testvéreit iktattatja be 1549-ben SiJcabonyi Hanga Gergelynek is van itt része. kath. ki itt várközség lakosai nemesi kastélyt építtetett. az Alsó-Csallóközben fekv magyar kisközség..

Debcz György. Somorján Zsigmond király is megfordult és két oklevelét is itt keltezte. Mátyás király 1466 november 9-én. Eysebreych Miklós. hogy Somorja (ekkor oppidum) régi pecsétjét használhassa. a házak kapuit betörték és a vásárra jött kereskedk árúit elrabolták. Stayer Jakab. Stuhrd András. hogy a város falakkal és védárkokkal vétessék körül. Szabó Lénáit. ki vámmentességet ad a lakosoknak. 15-én és 1425 márezius 6-án volt itt. 1461-ben Mátyás király a szapi praediumot adományozza a községnek és késbb megersíti és kibvíti eldei szabadalmait.Pozsony vármegye községei. a miért II. 1411-tl 1526-ig a következ bíráit ismerjük az id sorrendjében Szecsenslag Lrincz. Hunyadi László 1456-ban átírja és megersíti Zsigmond és Albert szabadalmait és oltalomlevelet ad a somorjaiaknak. Ulászló a pozsonyiakat szigorúan megintette. 1411 szeptember 29-én Zsigmond évenként két országos vásár tartására ad a városnak engedélyt. A mai király-utcza is még talán ennek a királyi látogatásnak az emlékét tartja fenn. azon jogokkal. században pallosjogra is szert tett. és II. Salamon fia György. 109 SOMORJAI RÉSZLET. II. melyet III. Régi jogaiba részben csak Rudolf király helyezte vissza. Ulászló és fia Lajos alatt veszítette el kir. Somorja II. Az 1516-ben pusztított tz következtében az inség oly fokra hágott. A XVI. Lajos vármegye törvényszéke 1665-tl 1690-ig 32 közmeg 1526 január 3-án. 1450-ben pedig Hunyadi János kormányzó is megersítette. Ugyanekkor rendeltetett el. 10-én. 1526 január 3-án II. Suenthmann Miklós. 1518-ban oltalomlevelet kapnak tle. 1538 január 4-én kelt levelével. városi jogait és királyi birtokként a pozsonyi várjavakhoz csatoltatott. melyekkel akkortájt Pozsony bírt. Stubner János. Zsigmond 1411 okt. gylést tartott itt és itt volt a börtön is. Fia. Nagy János. Buria Lázár. Lajos is Somorján volt és két levele innen van keltezve. 1527-ben Somorja meghódolt Ferdinándnak és A : . Mészáros Farkas és Kalmár János. Károly 1712-ben és Ferencz 1805-ben még három vásárral megtoldott. egy évvel késbb pedig régi pecsétjük használatát engedi meg nekik. a melyet ettlfogva gyakorolt is. Mátyás király 1483-ban a szomszédos Balázs-szállása nev birtokot. 1513-ban Pozsony lakosai a somorjai vásár alkalmával megrohanták a várost. Zsigmond szabadalmait késbb Albert király. hogy Lajos király a lakosokat 12 évre minden adó alól felmentette. Ulászló idejében Somorja polgárai Bécs városától is vámmentességet nyertek. Lajos 1519-ben megengedi. késbb pedig a közeli Beuzse praediumot adományozta Somorjának. II. Ulászló megersítette Mátyás király szabadalmait. II. de 1492-ben elzálogosítja a várost a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak. Lajos király 1517-ben megersíti az eddigi szabadalomleveleket és a városnak újabb kiváltságokat ad.

Az 1605 augusztus 25-én Somorján megtartott békeértekezleten az egész Csallóköz nemessége szintén Rudolf hségére tért vissza. 1787-ban 2746. volt. és mert révje ez idben fontos közlekedési pont volt. a hol Szabó Lukács és Somogyi Albert. Ez idben Mátyás fherczeg is megfordult Somorján. I. csizmadia. mely 1683-ból az ég várost ábrázolja. Ekkor ersítette meg Ferdinánd eldei szabadalmait és adott a városnak 12 évi adómentességet. 1439-ben Pókateleki János fia Zomor Miklós. Lipót 1689 június 8-án megersíti Somorja régi szabadalmait és pallosjogát. kalmár. közöttük sok posztós. török világból Somorja is kivette a maga részét. továbbá egy XVI. A községben három templom van.és harminczad-mentességet. fószke volt. kaszinó. m. század közepéig birtokos volt itt. A község si neve tulajdonképpen Szent Mária volt. Van itt posta. az 1564-ikiben csak 72 és az 1588-ikiban már csak 69 porta után fizettek adót. ezenkívül a községben sörház és a Dunán két rév. önkéntes tzoltó-egyesület. tót kisköszég. lakatos. 1565 június 27-én Miksa is fölmenti a somorjaiakat a Sellyén való vámfizetés alól s átírja és megersíti Mátyás királynak 1465 május 8-án kelt szabadalomlevelét. körülbelül 1000 emberrel tartotta fhadiszállását. mészáros. Bécs felé való útjában. gombköt. gazdakör és izr. Spácza. ban a járásbíróságon és a szolgabírói hivatalon kívül van két takarékpénztár. evangélikus és ev. és így szerepel már 1287-ben is.110 Pozsony vármegye községei. Mellette mások is szerepeltek. bognár. a felscsallóközi községi és körjegyzk egyesülete. 1460-ban a FarTcasdiah. ezek után Sárosfalvi Nehéz Mihály. most is fennálló templom és a zárda 1778-ban épült. 23-án Amadé Mihály alispán elnöklete alatt megyegylés is volt itt. hivatalok és egy vendégl van elhelyezve. Az 1553-iki portális összeírásban 110. 1541-ben a Buda ostro- mánál megsebesült Roggendorf fvezér. Vásárjai nevezetesek voltak. a csallóközi felkelk gyülekezhelye lett. mellette álló kolostorépületben a plébánián kívül iskolák. Egyháza 1238-ban említtetik elször. negyesület. Az itt és a török báborúban szerzett érdemei elismeréséül kapta azután Pálffy Miklós Rudolf királytól Pozsony vármegye örökös fispánságát. A még A A A . az ármentesít-társulat. melynek bels falait érdekes freskók díszítik. a mikor azt a Bécs alól visszavonuló törökök fölgyújtották. 1545 november 5-én Ferdinánd a somorjaiak vámmentességét biztosító levelet adott ki. református. Azonkívül van itt két bíró-buzogány. kovács. de szerepel Samariae alakban is már 1466-ban. legényegylet. szcs. kiket Széchényi György érsek és Koháry István telepítettek ide 1690-ben. Mikor Mansfeld tábornok Komárom felé vonult. E község 1275-ben már megvolt. fazekas. letette a hségesküt. 15 nappal késbb pedig a sóra adott a somorjaiaknak vám. mígnem ismét Rudolfhoz pártolt vissza. Ezután Rudolf királynak visszamaradt vagy átvonuló és portyázó hadaitól és csapataitól szenvedett sokat a város. Somorján ball meg. 1605 szept. de si temploma már elpusztult és a szintén régi gótikus plébánia-templomot 1789 óta a a reformátusok bírják. Volt itt szabó. Ebben az idben a város sokat szenvedett a Gyrbl kitör és e vidéken portyázó törököktl. Az egyház birtokában. lakossal. mely a Gáncs család si állomás is. Józseftl kapta. molnár. ötvös és takács-czéh. katholikus. Újabbkori szabadalmait Mária Teréziától és II. a múlt század elején 2603 lakosa volt. 1672-ben Somorján majdnem az összes czéhek képviselve voltak. A községházán egy képet riznek. Ez Csallóköz legszebb és legdíszesebb temploma. h. körjegyzségi székhely. ág. 12-én és okt.és vasúti községhez tartozott azeltt Gancsháza. vert ezüstbl városkészült régi kereszt van. míg Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf Gyrt a törököktl vissza nem foglalták. ez utóbbi Bocskay fkapitánya. régi pecsétnyomók és a város levéltárában 1238-tól kezdd érdekes okiratok. 1292-ben Spáczai Géth comes volt az ura és a Spáczai család egész a XVIII. távíró. Mostani katholikus plébánia-temploma a paulinusoké A Spácza. szrszabó. 1534-ben pedig a somorjai vásárokat Látogatók számára királyi oltalomlevelet bocsátott ki. varga. ú. s a pozsonyi váruradalomboz tartozó birtokokat. katb. kath. szíjgyártó. protestáns önképzkör. századbeli ezüst-kehely. róm. közöttük Somorját is. Hozzájárult a hadiköltségekhez és katonákat is állított ki. 155 házzal és 1651 róm. gzmalom. itt ütött tábort. A Bocskay-féle felkelés alatt az egész Csallóköz és így Somorja is a felkeléshez csatlakozott. csizmadia és kalapos. Az oroszvári Dunaágon 13 malma volt.

Kristófy és a Brogyány családok a birtokosai. — KÁROLYI LAJOS GRÓF KASTÉLYA. 1699-ben mezváros volt. 1534-ben Cselvey Márton és Balázs birtokosok itt. eltti idbl is megemlékeznek. A házak száma 364. 1585-ben pedig a Halácsy s a Latkóczy családot is itt találjuk. 1590-ben a Halácsi-féle rész Ramocsaházy Györgyé lesz. OLDALRÓL NÉZVE. legnagyobb részben róm. 1615-ben a Csery család. Újgyörgyi. 111 György és István. ez azonban itteni örökségét Brunswik Antalnak adja el. távírója és vasúti állomása pedig Nagyszombat.Pozsony vármegye községei. a lakosoké pedig 3327. Stomfa. 1349-ben pedig Stompha alakban.Mátyás királytól. Farkas Ignácz 3 és a Yenturiny család 1 portával zserepelnek. 1731-ben özv. 1660-ban a Spáczayak részeit a Berchthold grófi család kapja. mint a rómaiak és a quadok telepérl. 1697-ben Paksy János és Ramocsaházy Zsuzsanna birtokrészüket Orbán Pálra Íratják át. Katholikus temploma az Arpádkorban épült. A községnek van saját postája. Lukachich. vallású lakosokkal. melyrl még a honfoglalás kora. sidk óta megült hely. Az Árpád-házi királyok idejében a határrök fhelye volt. Újgyörgyi Mária hagyatékából Nagyszombat városának és a diószegi czukorgyárnak van itt nagyobb birtoka és Koppéi Ignácznak és Adolfnak szeszgyára. 1659-ben Rozsályi Kún István is birtokosa. 1762-ben a Sándor család is a birtokosok között van. 1682-ben Klucsay János átengedi itteni birtokrészét Orbán Pálnak és nejének.„ kath. 1489-ben a Sárosfalviak birtokát a Spáczaiak kapják adományul . 1332-ben Stomffa. ma pedig Uzovich Blundell Ludovikának. Dobsa János 4. Várát 1273-ban Ottokár cseh király elfoglalta. Hajdan. 1332-ben Stupáv és Üslupáv és 1373-ban Stompa néven talál- Stomfa. 1560 körül már Naqyváthy Antalt. Maholányi Tamásné itteni birtokrészét Spáczay Pál püspök- STOMFA. Bazthey Benedek és fiai. Késbb az Uzovich. az 1553-iki összeírásban pedig Spáczay Márton 5. Kéméndy Péter 4. nek zálogosítja el. . Biróczy. nagyközség a morvavölgyi vasút stomfai szárnyvonalán. a mai kastély helyén vára is volt és 1271-ben Castrum de Stomffa néven van említve.

1423-ban Poss. mely egyesület Pozsonytól egész Szakolczáig terjedt. távíró és vasúti állomás. 1640 és 1642 között a pestis dühöngött a községben. mely azeltt a máriavölgyi Pálosok tulajdona volt. 1547-ben Zuchai Halthomár György. reqalis Seul jelzvel a pozsonyi vár tartozékaként szerepel.000 porosz tartotta megszállva Stomfát és határában kisebb 11 ütközet volt. szegénymenház és izr. Neve a régi okiratokban Zuha. 1703 között pedig négyszer leégett. mintaszer kath. Gond Ignáez esperes-plébánosnak igen gazdag gyjteménye van mtörténeti tárgyakból. Batthyány Józsefnének van itt nagyobb birtoka és magtárrá átalakított nagy épülete. Els nyomára 1296-ban Zubuh néven találunk. mint a többi vöröski várbirtokoknak. Zwha. Az 1553-iki összeírásban Bávonyi Mihály és Angyal Márton 4 4 portája szerepel. Dürnbaeh. a hol több izben érdekes leletekre bukkantak. katholikus fogyasztási egyesüld. ez idszerit keményítgyára van. a Spáezay. Id folytán a Maholányiak lettek az urai és 1737-ben özv. Egyháza srégi. a Lévay. Birtokában vannak a szobotisti habanus anabaptisták evangéliuma és epistolái 1591-bl érdekes és nagyérték rézmetszet-lapok. juk említve. s egyike a vármegye legszebb kastélyainak Károlyi Lajos gróf tulajdona. 1445-ben Temesközy Bálint pozsonyi kapitány az ura. Rákóczy-féle fölkelés alatt Rákóczy seregei foglalták el. két kaszinó és izr. itt. pedig. a Moritzky család. Késbbi birtokosai 1518-tól a Fálffyak lettek. A XV ÜL században Stampfen német és késbb Stupava tót neve is ismeretes. . mely hajdan várkastély volt. A múlt század . ugyané században Szuhai Kamberszky Miklós. dunamenti kisközség. az emeletes saroktornyokat kivéve. ezüstben brre préselt szentkép. mely A községben van A . mely nálunk unikum Szent Jeromos képe. Van itt apáczakolostor és zárda is. melyet 1884-ben a gróf Károlyi család alapított. a Dersffy és a Balogh családok. 1639-ben III. kálvária-templom 1709-ben épült. segít-egyesület. . 151 házzal és 1161 róm. stb. községnek postája Felbár. a máriavölgyi község határában római Paulinusok albuma a XVI. . 1663-ban a törökök dúlták föl és 300 lakosát hurezolták rabközségben ságba. kiadás eltti példányok több mint 200 régi miniature-festmény pergamentre festett níligran szentképek az 1700-ból való Carmel-hegyi Boldogságos Szz Mária-egyesület szabályai és névsora. Van egy kelyhe is a XVIÍ. a dévénytói csárda. 1866-ban 20. 1536-ban már mezvárosként szerepel. Késbb a Zichyéké és azután a szitányi Ullmann családé lett. század elejérl. Durnpoch. mely szakértk állítása szerint Ribeirától való 43 darab rendkívül becses régi rajz kb. Krisztust a keresztfán ábrázoló. súly.33 házzal és 250 róm. Katholikus temploma srégi és 1355-ben már fennállott. A — A — A . 112 Pozsony vármegye községei. menház. de ennek építtetje ismeretlen. szárazpatak. Erdcske községben van posta. idvel a Pálffyak lettek az urai és ma is id. vöröski urakon kívül más nemesi birtokosai is voltak. Az egyház birtokában igen régi szentségtartó van. 1647-ben mezváros volt. Ferdinándtól vásárjogot nyert. Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspárnak itt 51 portája adózik. mely azonban ma már át van építve. a mikor a vöröski vár tartozéka ettlfogva e vár birtokainak a sorsában osztozott. 1483-ban Podmansoder Kristóf. st a pápai tizedszedk jegyzékében Zuha heh/ett Soch alakban is szerepelt. lev nagy kastély már 1551-ben van említve. A A ma si . körjegyzségi székhely. . de L867-ben a Károlyi grófok tulajdonába került és most Károlyi Lajos gróf a birtokosa. az idk folyamán azonban kibvítették és legutóbb 1755-ben alakították át. A múlt század elején nevezetes volt vízárkokkal körivett négytornyú várkastélya. kath. földszintes. a XVII. Szuha. A község hajdan mezváros volt s Miksa és Lipót királyoktól vásárszabadalmakat nyert. kath. . Szárazpatak. vallású magyar lakossal. Maholányi Tamásné itteni birtokát Unger Sámuelnak engedi át. vallású lakossal. Fáczános és Steinzinger vadászlakok. s hajdan szerzetes-kolostor is volt itt az említett várkastélyban. Süly. században a Cséfalvay.. Pálffy János grófnak van itt nagyobb második felében serfz is volt a Károlyi-uradalomhoz tartozik. Stomfához tartoznak Brandeis. Bél Mátyás idejében háromemeletes volt. Most nincs temploma. . Továbbá palotaszer községi iskola. és Károly-major. Jelenleg özv. Els írott nyomára 1237-ben találunk. 2000 rézmetszet 1500 elejérl való fametszetek több olasz aczélmetszet. castrum maradványai láthatók. távírója Bs. így 1463-ban Sellendorf Miklós és neje. századból. Dumbach. . tót nagyközség. takarékpénztár. A birtoka. Ennek is.

c M-03 £ o -4-< 03 _>. -0 +-> c/> a -o CD (/) O 1 "cí o -oá .

.

Szekel v falu - birtokosai a Czoborok voltak. és ma Bacsák Istvánnak és Pálnak van itt nagyobb birtoka. század végén fennállott. mely már a XIV. Késbbi birtokosai között els helyen említend Serédy Gáspár. A reformáczió idejében itt mködött Bornemisza Péter ág. kinek itt az 1553-iki portális összeírás szerint 16 portája adózik. vallású magyarok. de a távírója és a vasúti állomása Nagyszombat. de postája és távírója Morvaszentjános. elvétve Zsófia és Dumpach alakban is találjuk említve. szász. kb. mely utóbbitól a Pálffy család vette is Pálffy Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka. 113 temploma. A község lakosai faeszközök készítésével foglalkoznak. Az egyház birtokában 1612-bl említésre méltó gótikus kehely van. a székelyek erssége volt. A A — — A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. A község északnyugati részét ma is Felszásznak és a délkeleti részét Alszásznak nevezik.Pozsony vármegye községei. 1371-ben már Nagymartom Miklós ül itt. Széleskút. Temploma a reformáczió korában az evangélikusok birtokába került és azóta annyi átalakításon és bvítésen ment át. A mai uradalmi major helyén. vallású lakossal. berezegnek van itt nagyobb birtoka. Postája. ismert nev régész és régiséggyjt. a Batthyány és a Zichy családok követtek. PetriIcovich és Peöcz család volt az ura. 1692-ben újabb templomot építettek. si ma si A széieskút Jurenák. mely dombos dln. kisközség a Fels-Csallóközben. hely. Ezek Osrit (srét). továbbá Kalifás. püspök. Petervarák (Pétervára). E községben lakik Spitzer Mór. kath. 1314-ben a község határában Szászt Pongrácz egy birtokrészt fiainak elörökít. 39 házzal és 281 lakossal. Miráz és Hangácsi/ családok. majd Szolosznicza tót és Breitenbrun német neve is közkelet lesz. a ki Guthori Éberhardnak adja zálogba. hogy ódon volta ma már fel sem is tnik. templomban nyugszik Zrínyi Ilona. 1708-ban a község négy izben leégett. Balassa István neje és Balassa Menyhért is. 1853-ban óriási tz dühöngött a községben. a mikor magyar község volt és Frakni Német ^ Miklós volt az ura. körülbelül száz évvel ezeltt nagyobbszabású és saroktornyokkal ellátott épületnek a romjai állottak. Elször a XIV. Mednyánszky. Tauber csárda. 1353-ban I. katholikus templom srégi. a kik róm. Mai templomát 1710-ben fejezték be. Kászonyi. 271 házzal és 1428 róm. Malaczka közelében fekv tót kisközség. Lajos király a helység határait a Szászi család számára megjáratja. A XVIII. temploma a mai kis kápolna. régi ezüstfeszületet riz. mely a község közepén áll. mely többek között élt itt. A XVIII. h. 1394-ben az Olgyai család egyik oklevelében Felzaaz néven találjuk említve és 1747-ben Alszász is szerepel. Székely falu. községnek van saját vasúti állomása. melynek 20 ember is áldozatul esett. mely azonban a török világban elpusztult. A községnek nincs temploma. ev. 40 60. melyeket messze vidékekre hordanak. A község nevét a fent elsorolt alakokon kívül. elpusztult. kath. melynek hajdan Székely-Boldogasszonyfalva volt a neve. Hohenlohe major. Majláth. nagyobb részben róm. kinek itt valóságos kis múzeuma van. kinek síremlékén hosszú epitáfium olvasható. 8 . mely talán a török idk emlékét tartja fenn. körjegyzségi szék-. s Czivános és Karraszeg nev dli is némi . 228 házzal és 1261. században és késbb a Bacsák. Azután következtek a Balassa.000 korona értékben. Hajdan a jezsuitáknak is volt itt házuk. kiket történeti jelentségre látszanak utalni. E községet egy 1239-iki oklevél ZasYaros alakban a pozsonyi vár tartozékaként említi. Uszihelne téglagyár és Czigánytelep. meg Hohenlohe a Jeszenák. Az egyház nevezetes. de onnan nyomtalanul eltnt. Ide tartoznak Bori vadászlak és a Nagyszombati Szlhegy. egyes okiratokban. Mai temploma 1878-ban épült. A községben van posta. kath. Hohenlohe vadászlak. Morva-Szentjánossal van összeépítve és az idk folyamán teljesen eltótosodott de egyes dlnevei bizonyítják hajdani magyarságát és a telep régiségét. vallású lakossal. Széleskútnak már 1397-ben volt plébániája. morvavölgyi tót nagyközség. század elején fordul el. Ide tartoznak Csernepole erdészlak. a Pálffy-féle uradalom bérlje. században papirmalom is volt a községben. Valamikor takács-ipara is jelentékeny volt és 30 35 szcsmester meg és ma de ez az iparág teljesen elhanyatlott. távírója Nagylég és vasúti állomása Nagypaka. Szász. Evenként mintegy százezer darab fogy el. A püspök sírköve még 150 évvel ezeltt megvolt a mai katholikus templomban. Pázmány-féle összeírásban szintén a régiek között szerepel. si székely telep. a hagyomány szerint. Idvel Solosnicza.

Mérey Mihálynak meg 6 portája adózik. stomfai. községnek postája és vasútja Misérd. Patounhorni és Pila vadászlakok és Óbora tanya. A A SZEMPCZ. 1864-ben majdnem az egész község leégett. 1420-ban a Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka. Egy 1356-iki okiratban Udvornok. de ezeknek a részét utóbb a Serédy és a Mérey családok kapják. lelete míg pecsétnyomó. 200 darab XVI. Holind telep. 1677-bl való. mert a helység idegen kézre jutott. Elször 1288-ban merül föl.és gyr-gyjteménye egyike a leggazVan számos Rákóezy-érme és ereklyéje és számos skori de ezeket legnagyobb részben a pozsonyi és más gyjtemények- község határában cseppkbarlang és egy tó van. századból valónak látszik. és XVII. Van a községben szeszgyár is.000 darab érmet. 1647-ben a Kerekes család birtoka és Éberhard tartozéka. si kis temploma gótikus és részletei után ítélve. hogy Guthori János tiltakozása mit sem használt. kb. hogy ott hajdan a fehérmúlt század végén e helyen nagyniennyiség tégbarátok kolostora volt. 1435-ben már a Fraknói grófokat is itt találjuk. Sikus és Nagyerd szigetekiiéi Jakus pozsonyi bírónak adományozta. felscsallóközi magyar kisközség. hogy Bazini Sebus birtokát elidegeníthesse. I Í. is. szemet. módori. községnek van postája. csipkéket bazini. kath.114 kb. stb. . kik azonban részüket Molnári Kelemen gyri püspöknek adják el. vallású lakossal. nagylévárdi. a mikor a királyi udvarnokok lakóhelye volt. A A állomása Malaczka. Hajdan német község volt.Szemeth néven is említve van. malaczkai. AZ ü. Jureczkeluki. mely azonban megmagyarosodott. Úgy látszik. Az egyik dljét Várhelynek nevezik és azt tartják róla. kb. Pozsony vármegye községei. távírója pedig Somorja. Tartalmaz. N. legnagyobb részben róm. 1553-ban Serédy Gáspárnak 5. lákra bukkantak. mely Keresztel Szent János életét ábrázolja. . bolerázi stb. melynek vize sohasem fagy be állítólag gyógyerej. 86 házzal és 419. parasztmajolikát. a XIV. századbeli érdekes hímzést. Az egyik mellékoltáron lév képcsoport. Ugyanekkor egy része pozsonyi vármester az birtok és Királyi Szemet néven emiitik. késbb pedig az Apponyiaké lett. 1000 darab holicsi. dagábbaknak. TÖRÖK HÁZ. Ezt a részt Nagy Lajos király a hozzátartozó Kenche. Szemet. de távírója és vasúti nek adományozta. 100 megyebeli népruházati darabot. Ide tartoznak Dubrava major. 1336-ban Outhori János a pozsonyi káptalan eltt tiltakozik az ellen.

Szép írást és Stilisztikát német nyelven tanulnak. kath. Az itteni uradalmi erdben több szurok-kemencze s három téglavet-telep mködik." lása idejébl származó pellengér áll. szempczi járásnak itt a székhelye. körjegyzségi székhely.Pozsony vármegye községei. Gyenge és Pusztakerény majorok. tehát csak negyedik oskoláig tanittanak. takarékpénztár és izr. n. 1682-ben és 1708-ban pedig nagy tzvész pusztított itt. mely Szent Istvánnak szentelt templomától vette mai nevét. 10-én Szelepcsényi érsek jelenlétében tették le. 1645-ben I. Van itt társaskör. 338 házzal és 1798 róm. E községre vonatkozott az olmüczi érseknek Pázmány Péterhez intézett az a felszólítása. 115 szempcz. Rákóczy György seregei sanyargatták a népet. A Pálffy Miklós herezegnek van itt nagyobb birtoka. Szentjános. az kiknek nagyméltóságú galántai és fraknói Gróf Esterházy Ferencz magyarországi udvari kanczellárius kegyelmes földes Exczellencziája. kath. „Török ház". 1709-ben és 1853-ban pedig majdnem egészen leégett.. hetységet idvel németül Wartberg-nek is nevezték. mert ezek Morvaországból a katonaság ell e vidékre szökdösnek. e e A A A A A szentistván. Eredetileg Hausbrunn volt a neve. gazdakör. a XVII. vallású lakossal. vallású lakosaié 3552. Esterházy telep és Szent-Márton vadászlak. Fölséges császárné és koronás királyné asszonyunk. Úgy látszik.Nagy-Stift" és egy „Kis-Stift" nev épület. valamint távírója és vasúti állomása. kath. Els ízben 1310-ben találkozunk vele Villa Zemch néven. német telepítvény. árvaház. Szentistván. Mely iffiak Arithés azokat egyenl formán ruházza és tartja is metikát. Ide tartoznak Alsó. Késbb koronabirtok lett. negyesület és kereskedelmi szeszgyár. Szojak és Tanisibok tanyák. Hajdan a szomszédos Székelyfalvához tartozott. . tzoltó-egyesület. kör. Itt született Szenczi Molnár Albert. Mária Therézia behozta Szempczre Tisztelend Páter Piaristákat. községházán két XVI.. továbbá Óbora és Téglavet vadászlakok. A községnek van postája. Szempcz. A község közelében lév erdben azeltt kszénbánya is volt. Architektúrát. régi épülete van. Jurik. Ide tartoznak Havala. Oeconomiát. községnek van saját postája. kath. a mint az a régi városi jegyzkönyvbl kitnik: „Anno 1764. Geometriát. Mátyás király alatt már mezváros és ekkor 29 portával vannak bejegyezve. Holbicska. késbb uradalmi épületeihez tartoznak. Kis iskolát is tanítják ezen Páter Piaristák. vasúti állomása Nagyiévárd. mely nagyobb részét elhamvasztotta. mely ma szolgabírói hivatal és lakás. századbeli ezüst-serleget riznek. Ezen szenczi királyi Collegiumba szerzetet is fundált Húsz Magyar országbéli iffjakat béhelyeztetett az Fölséges királyné asszonyunk fölsége. azután az Esterházyak kapták és most is Esterházy Mihály grófnak van itt nagyobb birtoka. morvavölgyi tót kisközség. s 1609 eltt már temploma volt. Nagyközség a Morvavölgyben. 361 házzal és 2034 róm. melyet Makripodári püspök 1655-ben szentelt föl. E községben u. 1651-ben Mártonfalvi és Székely Magdolna 29 Oppidum Zempcz néven említik. szentjános. de mivel erre még alkalmas helyek nincsen. Az 1553-iki portális összeírásba Báthori András — Ádám itteni kúriáját Perschitz Péternek zálogosítja el. Három érdekes. Házainak száma 512 és róni. ifjúsági egyesület. a Kis-Stift pedig a piaristák gimnáziumának adott szállást. melyek ma Esterházy Mihály gróf Nagy-Stift azeltt ni fegyház volt. továbbá egy . és Istennek segétségével jó el mennek a tanulásban. Az egyik az u. 1682-ben és 1882-ben nagy tzvész volt a községben. de az uraság kertyit is oda engedte. 1667-ben a Méhes és a Balogh család osztozkodnak itteni birtokaikon. a Mátyásföld szélén fekv magyar nagyközség.és FelsAntal. vallású lakossal. de az egész községben még az Esterházyak birtokországnak is hasznára forduljon. Katholikus templomának alapkövét 1682 aug. Legels nyomára csak 1615-ben találunk. hogy ezen dolog nemcsak ezen szegény városnak. n. nem csak maga itt lev kastélyát ezen páter piarisurunk táknak lakásul örökösen adta. Küls alakja után ítélve Rákóczy korabeli épület lehet és az Esterházyak birtokbalépése idején vadászkastélynak épült. távírója Malaczka. és ott Exczellencziája. századi jeles magyar író. 1775-ben árvíz pusztított a községben. Mindenkor a malaczkai uradalomhoz tartozott ós ma is A A . melyet azonban 1849-ben víz borított el. hogy tiltsa be a morvaországi legényeknek e községben való házasulását. Adgya a Fölséges úr Isten. vármegye hajdan több ízben tartott gylést e községben. tót lakosok Haszbrunka nevet adtak neki.

-nak van itt nagyobb birtoka. Az irgalmas apáczáknak kolostoruk van itt. 1462-ben már a mai nevén találjuk említve.116 Pozsony vármegye községei. hogy Walter Zakhariás nev szeniorjuk két káplánjával együtt kolostorba ment. melyben az anabaptisták ellen kikel és azokat az államra nézve veszedelmeseknek mondja. Ide tartoznak az Országúti és a Régi majorok. Pusztamajor. mert II. Józsefhez folyamodtak engedje ket anabaptista hitükre visszatérni. Mivel azonban a császár e kívánságuknak nem engedett. kath. Szcntmihályfa habánus-udvar van. vallású tót lakossal. hogy 1782-ben áttérésüket már megbánták. Egyik újabbkori birtokosa a dúsgazdag Hirsch báró volt. hogy e községet már 1050-ben említik. Lajos Morochuk honti fispánnak adományozza. hogy az anabaptistákat a katholikus hitben oktassa. Torecz és Trajlinek puszták és Pisecsána major. hol az anabaptisták laknak. A Czoborok hajdani kastélya ma már magtár. községnek van saját postája és vasúti és hitelszövetkezetet tartanak fenn. 70 házzal és 433 róm. azután I. Ide tartoznak Majorhosszúrét. Ferdinánd alatt telepedtek ide Morvaországból. Zichyek és a Jeszenákok. távírója Patony. E jelentés következtében 1760-ban egy jezsuita küldetett ki. a többiek pedig Barkóczy érsek alatt a katholikus hitre tértek át. Legrégibb földesurai az éleski vár urai voltak. vallású lakossal. század elejérl valónak látszik. Az 1553-iki portális összeírásban Kéméndy Péter 6. elbb a Hirsch báróé volt és most a Hohenlohe herczegé. in. kath. >/. mely nagy terjedelm parkban épült. Az esztergomi fegyházmegye névtára úgy tudja. majd a Batthyányiaké. Hajdan a semptei Mai temploma kési gót stil A A . a Zichyek kastélya pedig. megmaradtak a katholikus vallásban. A köz ségben van posta. Batthyányiak. kik között a magyar nyelv örvendetesen terjed. . a Batthyányiaké csak részben áll még fenn. — A ZICHY-FÉLE KASTÉLY (MOST HOHENLOHE HERCZE3É). i .':[':<]. Pusztaczóglád. nagyközség. Mária Teréziától különféle eljogokat nyertek. 1757-ben Filó János szobotisti plébános jelentést tesz a királynak. * i 1 'Iffl i SZENTJÁNOS. de Ausztriában is ismerték. alsócsallóközi magyar kisközség. Farkas Ignáez meg 7 portával jelentkezik.és magántulajdonban lev malátagyár. Körjegyzségi székhely. nagyobbára róm. A lakosok kaszinó-egyesületet és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. Úgy látszik azonban. Hajdan a mezvárosok sorába tartozott. a ki itt híres vadászatokat rendezett. 467 házzal és 5095. az 1390-iki összeírásban szerepel és Pázmány is a régiek között sorolja és a XVI. Ezeknek az sei II. állomása. Szered. 1337-ben Orros Péter birtoka. Egyháza is : már fel. azután a Keglevichek. Van itt uradalmi szesz. A múlt században híres késmívesek voltak és árúikat nemcsak az országban. Szentmihályfa. Idvel az Illésházyaké lett. most pedig Pongrácz Frigyes gróflakosok fogyasztási nak és Katona Mór dr. távíró és vasúti állomás. Ennek az lett a következménye.

Idvel a szeredi vár az Esterházyak. ki másodszor Löveyihirg Jánoshoz ment férjhez és 1698-ban alapította Szereden a szegények házát. A századok folyamán a Vág új medret vájt magának. 1860. — SZERED. Szered mint önálló helység a XV. úgy hogy az e folyó mellett keletkezett helyet ketté szakította. ifjúsági egyesület. A község azeltt magyar volt. A vár egyik tömör rtornyát csak a XIX. Ide tartoznak Herczegudvar és Kiserd majorok. A községnek saját postája. továbbá a Perl és társa czégnek gépgyára. század elején bontották le. Fényes Elek a múlt század 30-as éveiben is még magyarnak mondja. melynek helyén az si semptei vár állott. A régi Vág medre Szered fpiaezán. mely még ma is fennáll. . a mikor Szered. Mai kastélya. így került Sempte a Vágnak egyik és Szered a másik partjára. egész 1886-ig. Esterházy Ferenez Thököly Katalint vette nül. században már fennállott.és 1894-ben nagy árvíz pusztított a községben és határában. ki a várat átalakíttatta és abból modern kastélyt építtetett. mi közben a községben számos ház megrongálódott. a Steiner czégnek csontszén-gyára és Klug Bernátnak mosószóda-gyára. Az 1553-iki összeírásba Báthori András 34 portával van felvéve. Anonymus is említi a semptei várat. A kastély és a birtok most Alsasse á'Hennin Angelika herczegné. a nagyszombati csata után.Pozsony vármegye községei. 1870. távírója és vasúti állomása van. Freund Gyulának pótkávé-gyára. Van a községben ipartestület. Guyon visszavonuló honvédéi felgyújtották maguk után a Vág hídját és az utánuk nyomuló osztrákokra ágyúztak. 1705 október 19-én Bercsényi a várat megadásra kényszerítette és ez egész a trencséni csatáig a felkelk kezében maradt. takarékpénztár. de az 1880-iki népszámlálás 4000 lakosa között csak 400 magyart talált. . Katona-uteza elnevezése is ebbl az idbl származik akkor még ez az uteza külön község volt. mely hajdan a Vág balpartján feküdt.. 1813. A kuruczok visszavonulása után a vár és az uradalom Esterházy József birtokába került.Újvárost és Szeredet egyesítették és a két vármegye között határul a mai Vág medrét állapították meg. a sörház-utczán és a Katona-utczán vonult át és elválasztotta Nyitrát Pozsony vármegyétl. negyesület és szépít-egyesület. 117 vár rei lakták. még csak nem is sejteti hajdani rendeltetését. — AZ ESTERHÁZY-FÉLE KASTÉLY (. önkéntes tzoltó-egyesület.MOST ALSASSE d'hENNIN HERCZEGNÉ). birtokába került. A mai katholikus templomot Esterházy Ferenez kanczellár építtette 1760 1780 között. Hajdan mezváros volt. 1848-ban.. 1419-ben hídja is említtetik és e század végén a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtoka volt.

stílszeren ismét felépítteti. mely 1780-ban épült. Örökösödés útján az Erddyehre szállott és e család hosszú ideig birtokolta de Erddy Borbála révén. Ide tartozik Orincs puszta és két volt. a harmadik a kálvárián áll és ezt a XVIII. A A — . tót kisközség. Katholikus templomát Erddy Gábor gróf és neje. Szls. 244 házzal és 1769 róm. Lajos király szintén Pozsonynak adományoz. Ez id- A . Körjegyzségi székhely. egész kihaltáig. 1777 július 22-én id. ban a vár már romokban hevert. 1278-ban IV. a vár építkezése sokkal fokozottabb mértékben fog folytattatni. Szilincs. A A A . kath. kitl Rudolf alatt a pozsonyi káp- A talan visszaváltotta. 1781-ben pedig a mezvárost is. Pálffy Mária 1644-ben építtették. Szomolány. Körjegyzségi székhely. Somola. Leustorff és a tót Semóleniez. hogy ez az adomány nem terjedt ki az egész falura.L18 Pozsony vármegye községei. késbb a Czoborok is birtokosai. különösen a küls vár fala és a kápolna már fennáll és a mint a folyamatban lev mezei vasútépítkezés befejezést nyer és a várépítéshez szükséges k. József gróf az uradalom ós a vár birtokosa. Hajdan az egyháznak értékes szentedényei voltak. a hol már több községnek van saját postája. Leustorff elnevezését egy 1448-iki oklevélben találjuk. László a pozsonyi prépostságnak és káptalannak adományozta és ekkor Zelinch alaklián szerepel. Ennek halála után fia örökölte. 177 házzal és 1265 róm. Zomolyán. skori telepek nyomai vannak.000 forint fejében örök joggal nekik adományozta.a Mátyusföldön. Bazini és Szentgyörqyi grófok erszakkal kerítették kezükre és e család kezében maradt. Hajdan de idvel eltótosodott. a mikor Országh Kristóf elhunytával a királyi kincstár lefoglalja. de két évvel késbb a császáriak visszafoglalták. században épült és 1760-ban még fennállott. ezt egyszer kápolna helyettesíti. Scomolány. ki után ismét királyi birtok lett. Ma Pálffy vár úgy látszik csak a XV. melytl Zsigmond király 1388-ban elszakította és Stibor vajdának adományozta. E községet elször 1290-ben találjuk említve Terra Paraehan néven. távírója és izben találtak érdekes régiségeket. Pálffy József gróf most a várat régi nagyságában. kath. Egy része. a másikat 1703-ban Erddy Gábor gróf egri püspök alapította. község határában. vallású lakossal. a mikor Róbert Károly Pozsony városának adományozza. vallású lakossal. Losonczy Annának adta zálogba. Szls. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. E község 1243-ban Terra Seeleneh néven a pozsonyi vár birtokaként van említve. 1864-ig Pálffy János gróf örökösei bírták. mert egy évvel késbb Cseklészi Lökös fia Miklós is birtokosául van említve. 1649-ben II. Az egyiket 1715-ben a pestis-járvány megszntének az emlékére emelték. Villa Pracsan alakban szerepel. 1438-ban Albert király Bazini és Szentgyörgyi György grófnak adományozta. kath. a ki Czobor Ádám gróf neje lett. község hajdan mezváros volt. Hajdan nagyszámú iparosa volt s a csizmadiaczéh 1751-ben. a szabók czóhe pedig 1782-ben alakult. Erddy György gróf 1744-ben itt kórházat alapított. bástyákkal körülvéve és a korlátki uradalomhoz tartozott. a budapest bécsi vasútvonal mentén fekv tót kisközség. Ide tartoznak Makova és Skarbák puszták. Semoliga. magyar község A A malom. Siilincs. XVI. majdnem az egész község leégett községnek nincs temploma. század elején már a guthi Orszáqh család az ura és ezé marad 1567-ig. 1790-ben. Hajdan erdített hely volt. Úgy látszik azonban. Zomolya. de ekkor Pálffy Móricz gróf az uradalmat több mint félmillió forintért megváltotta. falu postája. melyeket 1723-ban elraboltak. vallású lakossal. vasúti állomása. Rudolf azután a várat az uradalommal együtt 1583-ban 30. E község neve az idk folyamán sok változáson ment át. Somalga. Összesen nyolcz változatát ismerjük és pedig Somolya. században a Frencsorich család emeltette plébániája már a XIV.és faanyag könnyebben lesz odaszállítható. de 1291-ben már Zeuleus néven és 1323-ban. Van itt három kápolna is. 1705-ben Rákóczy csapatai múlt századbevették. században fennállott. Miksa király 1569-ben Ungnad Kristóf bárónak és nejének. Ferdinánd királytól vámjogot nyert. melyet I. villámcsapás következtében. Illésházy István elzálogosította Csörödi Lrincz nagyszombati polgárnak. a mikor is az lllésházyak foglalták el. Pálffy János gróf veszi zálogba a várat és az uradalmat. míg 1355 eltt a szentkereszti apátságnak is birtoka volt itt. a káptalan minden tiltakozása daczára. a Maulbir nev hegy alatt. a Kiskárpátok alatt fekv tót kisközség. 183 házzal és 1413 róm.

Ivánkának és Istvánnak adományoz és ez okiratban T'ixont néven nevezi. távírója és vasúti állomása Pozsony-Püspöki. A IV. Weinern és Wainóri nevek alatt merül föl. Ez idn túl azután fölváltva Szls. Postája. Lakosai 1682-ben vámmentességet nyertek. SZOMOLÁNY. Szunyogdi. 75 házzal és 506 róm. Taksony.Pozsony vármegye községei. és melyet mai birtokosa Pozsony városától vett meg és alakíttatott át. 14 portával szerepel. 1138-ban már a pozsonyi várszolgák földjeként Togsun néven van említve. Hajdan német telepes község volt. Béla királynak 1240-iki adománylevelében elforduló Teksze név is e községre látszik vonatkozni. Katholikus templomának építési ideje az árpádkorba esik. nagyobbrészben róm. felscsallóközi magyar kisközség. ben nevét Poss. 119 és Pratchan alio nomine Weynaru vocata alakban írják. 1847-ben az egész község leégett. 1553-iki összeírásban ugyancsak Pracha néven. . A hagyomány szerint Taksony vezér is ide temetkezett és nem a pestmegyei Taksonyba. Ide tartozik Sprinzl major és Kültelek. vallású lakossal. kath. ez után pedig Kenéz Taksony. a budapest-bécsi vasútvonal mentén fekszik. Ugyané király 1269-ben 5 ekényi földet Leek fiainak. Katholikus templomát az si templom helyén Szelepcsényi érsek építtette 1681-ben. Pratsa. Pozsony város birtokaként. 1842-ben tz pusztította el a községet. Magyar nagyközség. vallású lakossal. noha evangélikusok is elég szép számban laknak itt. 1214-ben Gertrúd királyné egyik okiratában Tohcsun és Toehsun alakban. mely azután idvel megmagyarosodott. kinek itt kívül a falun szeszgyára és úrilaka is van. Jelenlegi nagyobb birtokosa Sprinzl Mór. Már 1378-ban mint az érseki népek telepe van említve. 1236-ban pedig Deáki község határleírásában Teksze alakban. távíró és vasúti állomás. kath. melynek határában pogánykori sírhalmok láthatók és egyik dlje is Pogánytemet nevet visel. Mindenkor az esztergomi érsekségé volt. Pracha Az A Szunyogdi. mely állítólag hajdan kolostor volt. községben van posta. sidk óta megült hely. 1307-ben Dudvágszegi Miklós birja. 203 házzal és 1677. 1274-ben László király is adományoz itt Ivánka fia Miklósnak birtokot.

1863-ban a község nagy része Tallós. távírója és vasúti állomása Somorja. 153 házzal és 748. Ide tartozik még Úrfóld puszta is. menházat és gabona-magtárt tartanak fenn. vagyis leányuknak örökül bevallják. népkönyvtár. Tallós hajdan a Pest fell Zsigárdon át Felsmagyarországba vezet útvonalnak egyik fontos pontja volt. E községet már egy 1388-ból való oklevél említi. Teriing. E pusztán szeszgyár és katángközség lakosai katholikus olvasókört. majd az Esterházyaké. melyben Mária Terézia a szolgálatában elesett nemesek árva fiait neveltette. Azután a Klarissza-apáczáké lett. 1439 eltt a Taksonyi családé. Egy részét Ákosházi Sárkány Ambrus bírta zálogjogon. Laád. A fegyintézet 1785 körül sznt meg. László király Onghai András fiainak. Összesen 62 házzal és 341 ág. A községben van posta. A XIV. Tejfain. Késbbi nemesi birtokosai közül felemlítendk még a Tejfalussy. kincstáré. 1787-ben a kir. dunamenti magyar kisközség. taksonyi földjükéi Pamlényi comes fiának. a Laaki család 1. 1345-ben Chuna Pál záloglevelében. Sanka r Balassa. de távírója és vasúti állomása Galánta. Ide tartozik Körtvélyes major és^ a Tejfalusi sziget. vasúti állomása Nagypaka. 1553-ban az Illyés család 9. 1459-ben Mátyás király a Nándorfejérvárnál hsi halált halt Dugonich Titus fiának. A mai katholikus templom újabbkori és 1801-ben épült. Temploma nincs a községnek. E község els nyomát 1275-ben találjuk. Lászlónak és nejének. Lieszkovszky és a Krscsenics család. Legrégibb birtokosául a Gergeteghi családot ismerjük. s erre a kastélyt az akkori tulajdonos átalakíttatta. távírója Nagylég. mert erre jártak a sót szállító fuvarosok. 1647-ben ismét az apáczáké. az u. szegénygyökérszárít gyár van. Tallósra pedig 113 fegyenczet hoztak. A miút század elején Milchdorf német neve is forgalomban volt. mint Sempte vár tartozékát. vallású lakost leégett. azután a Batthyányiak lettek az urai és most Pongrácz Frigyes községben csinos templom van. Teriing. Tárnok. ma pedi<> tótok a lakosai. A plébániának 1500 kötetes gazdag könyvtára van. Késbb az Esterházyak. Feketevíz mellett fekv magyar nagyközség. de távírója és vasúti állomása Diószeg. ma pedig Esterházy Ern grófnak és Ahasse d'Henmn herezegnnek van itt nagyobb birtoka. Hajdan német község volt. Tárnok. melynek határában skori telepek nyomai vannak. mely 1849-ben grófnénak van itt birtoka. legnagyobb részben róm. a Kis-Kárpátok alatt fekszik. h. Ide tartozik Pallócz puszta. a pozsonyi egyház birtoka lett. kath. Legrégibb birtokosaiul 1647-tl az EsterházyJcat és a Thurzókat ismerjük. Tallós. Van itt gazdakör. szerepe] és A A . 1355-ben pedig az Olgyaiak egyezséglevelében is említve van. mert comes. n. Csiba József 1 és Bejczy Ambrus 1 portát bír. vallású lakosa van. Ezután. nagyobbára róm. Ami L323-ban a kir. úgy látszik.. Ez az intézet késbb Szempczre került. ev. században már kiváltságos plébániája volt. fogyasztási és értékesít-szövetkezet. amikor IV. bíróság visszaadja a pozsonyi egyháznak. Régi egyházát 1784-ben lebontották s annak helyébe Esterházy Ferenez gróf kanczellár új templomot építtetett. Tejfalu.és lótenyésztésük volt. gazdasági ismétl iskola és az Esterházy Mihály gróf uradalmához tartozó Gulyamez nev majorban keményítgyár.120 Pozsony vármegye községei. mely az 1553-iki összeírásban 4 portával 1681-ben még önálló község. Bertalannak adományozzaEz idben Teu néven nevezik. postája. Késbb a Thurzóh birtoka lett. Az 1553-iki portális összeírásban Báthori András 9 és a borostyánki urak is 9 portával szerepelnek. a kiket a kastélyban és a kastély melletti épületben helyeztek el. kath. L309-ben Mihályfi Jakab comes özvegye és fia Miklós. vallású lakossal. kath. melynek 203 háza és 1558. épült. Ujabb idben alakult itt gazdakör és fogyasztási szövetkezet. majd a Zichyek és a Baldácsyak. A múlt század elején az Esterházyaknak itt híres juh. az Olgyaiak seinek adományozza. Kéthegyi Bernát 1. A község postája Bácsfa. 1902-ben megnagyobbították. melyet az Esterházyak 1824-ben hasítottak ki. s 1553-ban is még az óbudai apáczák birtokaként van feljegyezve. körjegyzségi székhely. sidk óta ült hely. Házainak száma 52. 1760-ban Esterházy Ferenez gróf nagyszabású kastélyt építtetett ide. ekkor azonban Albert király. Taksonyban van posta. róm. vallású lakosaié 406. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. a FtcyoHyiaknak adományozza. 1787-ben az Illésházyaké. mely még 1513-ban is szerepel.

vallású lakosokkal. kisközség a Fels-Csallóközben. Postája. község hajdan Túrna. Ulászló a htlenségbe esett Zerhazi Zerhass Márton és László birtokát szintén Illyés Györgynek és Mátyásnak adományozza. Miklós fiainak Ábrahámnak és Izsáknak adományozza. 1553-ban Serédy Gáspáré. 1647-ben Osztrosich Mátyásé. azután a pozsonyi káptalannak 1294-bl való okiratában. a hozzátartozó birtokkal együtt. noha evangélikusok is vannak itt számosan. Trne és Ternye néven Csukárddal egy Els említése Bazin város 1256-ból való határleírásában fordul el. emeletes kastélyt építtetett. A községnek nincs temploma. falut alkotott. Késbb az Illésházyak után a Batthyányiak is birtokosai lesznek és ezeknek a révén ma Pálffy Béla grófnak van itt nagyobb birtoka. melyet 1230-ban Bökény comes leánya Angyalka. Késbb a vöröski uradalomhoz tartozott. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni részeiken. 29 házzal és 238 róm. 1496-ban is a Tankháziak a birtokosai és Tankházi Ábrahám is birtokát Illyés Mátyásnak és Györgynek hagyományozza. Grosszner Samu tulajdona. a csallóközi vasútvonal mentén fekv kisközség. Az 1553-iki portális összeírásban e község neve Tenk-Háza alakban szerepel és birtokosai Illéskázy Tamás és Csorba Farkas.Pozsony vármegye községei. E Tonkháza. kiknek száma 251. kath. építtette itt a kastélyt is. vasúti állomása Szempcz. 1506-ban Verböczi István is birtokosa. 1495-ben II. Mátyás királynak 1488 május 29-én kelt oklevelében Dankháza néven van említve. mely ma. Torcs. Tonkháza. mely 1884-ben buehsteini Haase Gottlieb tulajdonába került. Szintén nagyon régi község. ESTERHÁZY MIHÁLY GRÓF KASTÉLYA. Ugyancsak a XIII. vallású magyar lakossal. 45 házzal és nagyobbrészben németajkú. római kath. a ki az ódon épületet lebonttata és helyébe szép. Ulászló csebi Pogány Péter pozsonyi ispánnak és alsóborsai Vízközi Andrásnak adományozza. században Cseklészi Kozma elfoglalta. Els birtokosa 1435-ben Tankházi Salamon. de azután királyi birtok lett és 1754-ben Dejean János Antal kapta Mária Teréziától adományban. Két évvel késbb II. Postája és távírója Xagymagyar. 1294-ben Torch Miklós és Balázs 100 hold földjüket adják el. Chamának és fiának adományozott. A budai káptalannak 1347-iki okirata Terene néven már külön községként említi. 1540-ben az egyik Csorba-féle birtokot az Illésházyak nyerik. . Ide tartoznak Csonclor. melylyel Miklós fia Huné. A községnek nincs temploma. de Bökény comes fia ezt a birtokrészt a pozsonyi apáczáknak visszaadta. Torcs. 1296-ban Vöröskvár számlál. HM TALLÓS. távírója és vasúti állomása Bazin. Ménesakol és Vitte puszták és a Dunaszegi malomházak.

késbb özv. Az 1553-iki portális összeírásban már Thorony néven szerepel és benne csak a pozsonyi káptalan 8 portája adózik. Újabbkori birtokosai a Pálffyak és az Apponyiák. Az egyik Körtvélyes-puszta Csölöszthöz tartozik. Petfi Mihály. Torony. míg a harmadik Kozma nev várjobbágyot uralta. elfordulásuk sorrendjében a következk: Tiborczfy Tamás comes. Postája Magyarbél.Nyárasd néven szerepelt. 1787-ben a Farkas családnak volt itt nagyobb birtoka. mely csak Illésházy István országbírónak 1569-bí való nyilatkozatában szerepel elször TótAyszgrub néven. mely azeltt az Apponyiaké volt. róm. vallású lakossal. Ide tartoznak a Pálffy és a Zichy majorok. Pechfi Jakab.1: Pozsony vármegye községei. Jeneh fia Jakab. A község postája Kajál. Magyar kisközség. ma azonban nincs nagyobb birtokosa. 1 Torony. vallású lakossal. kath. Újabbkori birtokosai a Pálffyak és a Zichy ék voltak és most is a Pálfí'yaknak van itt nagyobb birtokuk. Az akkori három Körtvélyes közül az egyik nemesek kezén volt. század végéig sokszor esik említés. 1647-ben egy része a Kerekes családé. Zavari János. mellett fekv tót kisközség. Tósnyárasd. kinek a részét 729-ben Pálffy János gróf magához váltja. Azonkívül Tótújfaluhoz tartozik Körtvélyes házcsoport. Ezutáni birtokosai egész 1477-ig. akkoriban három Körtvélyes volt a vármegyében egymás közelében.Anna kápolna 1790-ben. távírója Püspöki és vasúti állomása tartozéka. község. 1253-ban Csandal néven IV. katholikus templom 1617-ben épült. kath. a harmadik Nyékhez és a negyedik Tejfaluhoz de nem tudjuk biztosan megállapítani. itteni birtokuk egy része fölött intézkednek. L399-ben Kisiorchi Péter fia György részére megjárják a helység határát. Tótújfalu. a mikor Benedek és rokonai. Teenkfi Miklós. 1787-ben azlllésházy aknák is van itt birtokuk. trencséni Csák Máté. a budapest bécsi vasátvonal mentén fekszik. szükségesnek tartjuk itt errl a Körtvólyesrl megemlékezni. kath. a bazini patak. 148 házzal és 985 róm. Csötörtök. de nem biztos. Csegefi Egyed. hogy az a Körtvélyes. század elejétl egész a XV. A pápai tizedszedk jegyzékében Turcz alakban van emJítve. vallású lakossal. Miklósnak adományozza. távírója és vasúti állomása pedig Galánta. katb. vallású lakossal. 66 házzal és 498 róm. Egy úrilak is van a községben. templomát állítólag a XVI. hogy ezt a Nyárasdot kell-e értenünk. Hety Lörinczfi János és 1307-ben megvolt. Mivel pedig a Körtvélyes nev községrl a XIII. a Szent. Tótgurab. 1292-ben már Tornyos-Csandal néven találjuk említve. 1553-ban felerészben a nagyszombati apáczáké. Ettl Jánoki Jakab vette meg és a pozsonyi káptalannak hagyományozta. Devecsery Eymech fia Márton comes. tót kisközség. Késbb Eberhard tartozékaként ugyancsak e néven van említve. Béla Tepuz fiának. 1813-ban és 1894-ben a Vág áradásai okoztak nagy kárt a községben. melyik volt. a másik pozsonyi várföldként szerepel. Az L553-iki összeírásba Serédy Gáspár 3 és Mérey Mihály 4 portával van bejegyezve. Az 1553-iki összeírásban Mérey Mihálynak itt 6 portája adózik és ekkor Tót. Postája Misérd. Régi okiratok szerint. Gergely fi Miklós. a községnek Szent-Mária kápolna meg 1759-ben. de ezt 1898-ban újjáépítették. században építették. Nyárasd neve már egy 1193-iki okiratban elfordul. távírója és vasúti állomása Szempcz. Ez idben még magyar községként szerepelt. a pozsonyi káptalan eltt. de most Orth Jánosé. Maholányi Tamásné báróné is birtokosa. Idvel a Batthyányiak lettek az urai és azután az Esterházyak. 87 házzal és 667. Mindvégig a pozsonyi káptalan maradt az ura. A A A A . Tósnyárasd. távírója és vasúti állomása. felerészben meg a Földes családé. múlt század elején Slavisch-Weiszgrob Késbbi földesurai a Pálffyak voltak. Tótújfaiu. melynek els nyomát 1243-ban IV. Ide tartozik Sóvet puszta. Nagy Miklós. hogy plébániája már Ma fennálló kath. . Putusfi Hench. 25 házzal és 154 róm. Bazin a postája. községházán 1620-ból való birtokkönyvet riznek. néven is említve találjuk. Abaffy Aba comes. — Hogy srégi Tótgurab. a másik Felsszelihez. ManégyKörtvélyes-pusztát és az itt említett házcsoportot ismerjük. másik része az éberhardi uradalomé. Újabb morva telepítvény. 1647-ben Teörös Jánosé. 1641-ben már a mai nevét viseli. de késbb már Takschendorf német nevével is találkozunk. 1647-ben Balássy Zsuzsanna és Baranyay Tamás bírják. magyar kisközség. azt az a körülmény bizonyítja. Körtvélyesi András János és Jakab. 1672-ben a törökök elpusztítják és 1690-ben is lakatlan praedium. Béla egyik oklevelében találjuk.

szül. E községet 1261 óta találjuk említve. ma Pálffy Béláné grófné bírja. mely már az Olgyaiaknak 1355-iki egyezséglevelében szerepel. magyar kisközség. a Bittó. si templomát a Pázmány-féle jegyzék is a régiek között említi. A községnek nincs temploma. Els nyomát csak az 1553-iki portális összeírásban találjuk. itteni birtokrészét a pozsonyi Szent Salvator-egyháznak adományozza. az Alsó-Csallóközben fekszik. lakosok gazdakört tartanak fenn. Petcz és a Sárkány családok voltak a nemesi birtokosai. róm. Késbb németeket telepítettek ide és ekkor Austern német nevével is találkozunk. hogy e község neve alatt más. Temploma sincs a községnek. m. Erre azonban történeti adatok nincsenek. Thon és Thunog néven szerepelt. század közepérl való összeírásban csak Farkas Ignácz adózik itt 7V2 portája. község postája Nagyjóka. 123 Magyarbéli Butija Miklós. vallású lakossal. melynek postája. távírója pedig Cziffer. Késbb az Esterházyak lettek az urai. A A A A A . magyar kisközség a Csallóközben. Ma Pálffy Béláné. Öt évvel késbb Uzor Benedek fia Pál. község postája Somorja. kath. Azután a Ziehyek és Batthyányiak lettek a birtokosai. határban ásás közben nagyon sok csontvázat találnak. pozsonyi kanonok.Pozsony vármegye községei. 1338-ban Uzori Döme ispán nevében is említve találjuk. Ide tartozik Fakó puszta is. ma Habermann Nándornénak van itt nagyobb birtoka. Régi nemesi birtokosait nem ismerjük és ma sincs ilyen. A XVI. kiknek száma 279. községben ma Pongrácz Frigyesnó grófnnek van nagyobb birtoka. kath. Ide tartozik a Nagyzátonyi malomház és Óraija major. távíró és vasúti állomás Dunaszerdahely. hajdan szerepl község neve rejlik. Házainak száma 32. felscsallóközi magyar kisközség. Késbb is a Kondé család volt az ura. kath. 34 házzal és 166. Hajdan Jókához tartozott és csak az 1553-iki portális összeírásban találjuk Jóka-Újhely néven az óbudai apáczák birtokaként 12 portával említve. községben csak kápolna van. A Újhelyjóká. mely 1 'fc70-ben Sasvári Jánosé. 1787-ben a valáslalapé. 65 házzal és 372 lakossal. de ismét visszamagyarosodott és a múlt század elején a Naszvady és az Udvarnoky örökösök. vallású lakossal. a házainak száma meg 37. 1647-ben a pozsonyi apáczáké. kincstáré. Újhelyjóka. A XVI. községnek nincs temploma. melyek tömegesen fordulnak el. 1380-ban pedig Benedictus de Uzor királyi ember nevében. ref. mely 1883-ban épült. Az Alsó-Csallóközben fekszik. Tkés. 1787-ben a Bittó és a Naszvady családok birták. a Körtvélt/esi család birtokaként. hogy valamely harczban elesettek maradványai. késbb az Amadék birtoka. E község az okiratokban Curtuelus néven szerepel. Batthyány Blanka grófnnek van itt nagyobb birtoka. 1381-ben pedig Teu és Tinye néven. Azt hisszük. távíró-hivatala ségben semmiféle templom sincs. a mi bizonyára egyik régi birtokosára vonatkozik. holott egyháza már 1390-ben említve van és a Pázmány-féle jegyzékben is a régiek között szerepel. 1553-ban a nyúlszigeti. Töbö'réte. a mikor Zomor Jánosnak 4 és Kondé Lázárnak 3 portája adózik. kath. Tönye. nagyobbrészben róm. Hozzá tartozik Kiserd malomház. 57 házzal és 391 róm. A lakosok azt hiszik. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. 237 róm. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Tönye. u. mert a lakosok közt elterjedt hagyomány szerint hajdan pallosjoga is volt. mely 1282-ben a pozsonyi káptalan egyik oklevelében Uzur néven van említve. A posta. s a helység még ekkor is Jóka-Ujhely néven szerepel. távírója és vasúti állomása Somorja-Uszor. és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. vallású lakosokkal. Magyar kisközség. Körvélyes határában 1447-ben Jánosnemdeáh nev puszta is említve van. vallású lakosokkal. 1647-ben Forgách Jánosné. Tótújfalu község postája Vedrd.postája Alistál. A A Uszor. Ide tartoznak Tönye puszta és Papsziget major. Késbbi birtokosai az Esterházyak és még a múlt század elején is az övék. 1787-ben a királyi Töböréte. 1647-ben a pozsonyi apáczáké. hét évvel késbb pedig Jánosdeáké. a bsi levéltár egyik oklevele meg Tonye néven nevezi. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. nagyobbára ev. de 1426-ban Pammern német néven is. Szintén régi község. ma azonban a közközség . Uszor. vallású lakossal. század els felében Zalay János és besei Farkas Ignácznak birtoka. majd a Batthyányiaké lett. Tkés.

— A A A . Hogy e község sidk óta megült hely. Házainak száma 211. Ez évtl kezdve mint a fpapi praediális nemesek és az érsekség fszéke szerepel. Hajdan a nagyszombati Klarisszák birtoka volt. bizonyítják a határában Duna áradásai már többtalált pogánykori és népvándorláskori leletek is. Körjegyzségi székhely. vágvölgyi tót kisközség. a Mátyusföldön fekv nagyközség. a Puskás és a Szabó családok. vallású lakossal. E község már 1186-ban elfordul. Lakosai a szék-. Régi székháza helybeli lakosok között még ma is fennáll. vallású lakossal. mely 1326-ban.y 124 V. Ide tartozik Várrét Ma A A vágszerdahely. a kik mind róm. kath. melyet 1705-ben Stipsich György épített. st maga a szent király is itt lakott volna. vajka. elterjedt hagyomány szerint e község állítólag Géza király fiától: Vajktól vagyis Szent Istvántól kapta nevét. Yágszerdahel . török világban az ellenséges csapatok keményen megsarczolták a lakosokat. 1345-ben Yajkay Mihály és Thomas de Weyka nevében is említve van. de távíróhivatala és vasúti állomása Szered. Mindvégig az érsekséget uralta. Az 1553-iki portális összeírásba 22 portája van felvéve. 323 házzal és 2115 róm. de idvel megmagyarosodott. vajasvatta. katholikusok. községben van posta. Ez utóbbi helyen nagyobb úrilak áll. kik legnagyobb részben róm. mely mint ilyen már 1355-ben szerepel. 85 házzal és 539 róm. távírója Nagylég. távírója és vasúti állomása Szered. Birtokosai . habár nagyközség. kath. kosár. lakosok között elterjedt hagyomány szerint e községet három. Hajdan a lakosok a Duna fövényébl községnek van postája. 1886-ban pedig Czikollasziget elnevezésével postahivatalt kapott. u. Valtasúr sorsa leginkább Nagysúréval függ össze. csallóközi magyar kisközség. Vái/a. kisközség a Fels-Csallóközben. a mikor a pozsonyi vár tartozéka volt. mása pedig Nagypaka. magyar halászesalád alapította. vaitasúr. 'í a Pozsony vármegye községei. A . is a herczegprimásnak van itt nagyobb birtoka. Vajkaszigeten van Burián Pálné birtokának nagy része. már a mai nevén szerepel. Súr nev községekrl már megemlékeztünk. Molnár László és Becker János. vasúti álloaranyat is mostak. Itt a lakosok száma oly nagy. a Mátyusföld határán fekv nagyközség. hogy már 1883 óta szép állami népiskolája van 80 90 tanköteles gyermekkel. Bélától kapta szabadalmait és a vármegyétl független külön törvényhatóságot alkotva. Mai nagyobb birtokosai Burián Pálné. de a gyakori átalakítások kiforgatták eredeti alakjából. Az L553-iki portális összeírásba Yaaga alakban 28 portával van felvéve. míg 1895 óta az összes dunai szigetek csoportosításával önálló anyakönyvi hivatala is van. vallású tótok. temploma 1778-ban épült. 1825-ben nagy tzvész pusztított a községben. községnek. Erdélybl ide menekült. vallású magyar lakossal. puszta neve bizonyára történeti jelentséggel bír. 1787-ben a vallásalapé. 194 házzal és 1184 róm. Vajasvatta. lakosainak száma meg 1308. Ez is az esztergomi érsekség si birtoka. de már teljesen átalakítva. kath. si temploma már rég elpusztult és újabb templomát 1805-ben építették. Vajkaszigetet az anyaközségtl a Duna választja el és ennek jobb partján fekszik. mindössze 25 házzal és 165 lakossal. melynek postája és távírója Nagymagyar. nincs postája ugyanis utolsó postája Vágszerdahely. Az esztergomi érsekség csallóközi egyházi nemeseinek e széke III. kath. Ide tartozik Rény puszta. Hajdan tót község volt. Yajka. és ez ma a Molnár Lászlóé. Valtasúr. továbbá Becker János birtoka csinos úrilakkal. — A A . Molnár László rzi az érseki nemesek régi és érdekes levéltárát is. Ide tartoznak Vajkasziget és Csente puszta. de az 1553-iki portális összeírásban a budai apáczák szerepelnek birtokosokként 6 portával. Kath.és a kocsikas-fonást háziiparszerleg zik. m. izben tetemes kárt okoztak a lakosoknak 1858-ban pedig nagy tzvész dúlt itt. Régi érseki birtok. Temploma nincs a községnek. majd idvel az Esterházyak tulajdonába került. a Xagy-Józsa. Katholikus temploma srégi. a vasúti állomása pedig Szempcz. 1665 83 között a törökök teljesen feldúlták. Az itt elterjedt hagyomány szerint e községet Súr vezér alapította és egyik fia után nevezte el Valtának. míg most Pálff'y Béla grófnak van itt nagyobb birtoka. a mikor Gyarmati Gergely az esztergomi érsekségnek adományozta. Késbb ismét aKlarisszáké lett. 1848-ban az átvonuló osztrák csapatoktól sokat szenvedett és benne a Vág áradásai is sok kárt okoztak. a gazdasági épületekkel és lakóházzal. egészen 1848-ig fennállott.

197 házzal és 1589 róm. kisközség a mátyusföldi síkságon. a melynek törzshelye. Zichy Ferencz gróf. Vedrd. Innen veszi elnevét a Zichy grófok vedrdi ága. kinek itt híres tehenészete és fáczánosa volt. Vámosfalu. 693 róm. várkonyi vallású lakossal. Ide tartoznak Bend és Malomhely lakosok fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. utána id. mert 1507-ben Miklós pozsonyi prépost és a káptalan II. Késbb a Pálffyak lettek az urai és most id. melyet Kálmán király 1113-ben.Pozsony vármegye községei. községben van postahivatal távíróhivatala Albár. Temploma nincs a községnek. község a múlt században több izben volt nagyobb tzesetek színhelye. távírója pedig Szered. Sziget és Szihony majorok. vágvölgyi tót kisközség. lajstroma Wamas alakban említi. 153 házzal és 1150 róm. kinek itt nagyszabású kastélya van. században városi szabavolt. kath. mint azt a templomon látható fölirat bizonyítja Batthyány József melyet pozsonyi prépost építtetett. 66 házzal 487 róm. de ezt a Duna elsodorta. Castrenses de villa Wedrad néven említi s így már akkor a pozsonyi várszolgák lakóhelye volt. mely 1884-ben épült. Ma ikvai Pfeifer Mátyásnak van itt nagyobb birtoka. Plébániája 1308-ban már említve van és ebbl az idbl látszik származni korai gót stíl temploma is. E község 1268-ban már szerepel. puszták és a Cséré major. A Vasárut. távírója szerdahely. század közepén végbement emelnek ellenük hatalmaskodásuk miatt. mely azonban 1757-ben a mainak adott helyet. Béla egyik oklevelében Wedered néven van említve. a ki a vedrdi ágat alapította. kisközség az Alsó-Csallóközben. 1279-ben Menoldfi Vörös Ábrahám mester elcseréli Aha comes más birtokáért. hogy hajdan a Dunának egyik ága itt folyt ma ugyanis a község közelében nincs víz. kápolna helyettesíti. Az uradalom jelenlegi tulajdonosa Zichy József gróf. 1647-ben Baranyay Tamás szerepel birtokosául. de ennek nyoma már végkép eltnt. Postája Nagysúr. si község. A A A — — — A A . Ide tartozik Licz és a Vágontúli major. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. 104 lakosát pedig rabságba hurczolta. 85 házzal és 803. vallású lakossal. család Amadé XVI. Postája Vasárut. XVIII. si temploma fából volt építve. Földesközségnek nincs temploma. távírója és vasúti állomása Szered. Várhony. holott a megelz népszámlálás alkalmával a lakosok száma csak 1387 volt s így e nagy számbeli pozsonyi emelkedés méltán feltnik. A . kath. távírója Albár. A Várkon y. század elején a Bazini és Szentyyörgyi grófok a nyugodt birtoklásban háborgattak. Az 1553-iki portális összeírásban már a gyri püspök. A A Bs Varrasúr. Az uradalomhoz Vámosfalu. 125 az Esterházyak voltak. szeszközség Malomhely és Khíd nev dli azt bizonyítják. 1903-ban pedig az árvíz okozott a lakosoknak tetemes kárt. múlt század elején marhavásárai portális összeírás 36 portáról számol be. Szilágyi malom és Vöröstke erdészlak. Ulászló eltt panaszt XVI. gyára és gzmalma. múlt dalmai voltak. Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspár 4 és Mérey Mihály 3 portával szerepel. Ma a pozsonyi káptalannak van itt nagyobb birtoka és Popper Emil káptalani bérlnek szeszgyára és finomítója. messze vidéken híresek voltak. hogy Súr vezérnek Varra nev fia alapította. század elején Amadé Tádé grófot uralta. Ide tartoznak Csanád. vallású lakossal. magyar kisközség az Alsó-Ccsallóközben. prépostság és káptalan si birtoka. Mostani kápolnája 1775-ben épült. is hagyomány itt. mely a vármegye egyik legszebb és legérdekesebb parkjában áll. Postája Nagysúr. Plébániáját már Pázmány is a régiek között említi. Az 1553-iki portális összeírásba 15 portája van felvéve. valpápai tizedszedk lású lakos lakja. ezt egyszer urai az Esterházyak voltak. róm. Története a többi Súr nev községével azonos. a zobori apátság alapító-oklevelében. mely 1015-ben már említve van. 1249-ben IV. várkastélya szerint. A A A A .. 1683 febr. kiket azonban a XVI. Ide tartozik Göbölmez puszta és két erdészlak. kath. század els felében Zichy Ferencz gróf gyri püspök volt az ura. E községrl is ugyanaz a hagyomány. kath. vallású lakossal.. és vasúti állomása Dunaközség postája Csallóköz-Nyék. kath. körjegyzségi székhely. Vasárut. Varrasúr. E község már 1235-ben felmerül. csallóközi magyar kisközség. körjegyzségi székhely. Vedrd. Helyébe 1668 72 között új templom épült. si kun telep. 104 házát. 23-án 300 török rohanta meg és rabolta ki a községet.

E gyjteményt hasonló nev fia és unokája.. a leghíresebb régi gyárakból. a mint azt a parkban álló hatalmas obeliszk felirata is bizonyítja. szet tartozik. Egy kisebb kabinetben régi magyar fayence-ok vannak elhelyezve. századbeli szekrény és egy római mozaikasztal kisebb szalonban a falakat pedig szebbnél-szebb régi festmények díszítik. egy régi milanói asztal és tükör. kinek unokájától Zichy Ferencz kapta. egy páduai. egy remek Boul-óra. számos eredeti régi festménynyel. századbeli elefántcsontkinai lakk-ellenz van elhelyezve. kinai népmondákkal. Az u. inkrusztált.és pecsétnyomóvendégszobák is mind régi. közöttük 45 különféle gyertyatartó és gyönyör nagy vázák. n. melyeknek nagyobb történelmi munka. nyolcz-szárnyú XVI. Zichy Ferencz gróf építtette föl és alakíttatta át az épületet és vetette meg a 150 holdas nagyszer park alapját. a Visconti czímerrel díszített. két régi remekmív.és bronz-tárgy. régi festmény. olajfestés arczképek láthatók. hl. dezve. régi híres mesterektl. Az egyikben 68 különféle régi rézmetszet van. keleti szoba- lev könyvtárban — A A remekmv A XV— A A . érdekes bútorokkal vannak berentiyiíjtemény. kinai kfigurák. számos érdekes. továbbá egy indus és egy velenczei szekrény és értékes festmények mellett 17 miniatr.és teknscsont-kirakással. harmadili. csontbetétes olasz ébenfaszekrény. ékkövekkel kirakott és bronzalakokkal díszített XVI. továbbá része franczia sok magyar történelmi és földleírási munka. melyeket nagyobbrészt id. Az u. évi nemesi felkelés idejébl való 10 képe. A kastély. szobában remekmív berakott ajtó. század 70-es éveiben Franczia-. Zichy József gróf. hollandi. végre érem-. továbbá munkák és ugyanilyen kehely a ravennai katakombákból. érdekes régi herendi porczellánváza. továbbá értékes szekrények és egy bot. kastélyban kiváló mérzékkel összeválogatott. földirati mvek. melyeket augsburgi ötvösmvesek a XVI. indus. Napóleon ajándékozta a Melzi herczegnek. terjedelmes tnintagazdaság. ket magukat ábrázoló. ébenfa és elefántcsont berakással. hajdan állítólag a templáriusoké Földszinti helyiségeinek boltozatai mindenesetre nagyon régi korra utalnak. óriási velenczei csillár. grófkisasszony írószobájában egy meisseni service látható. továbbá régi guache-festmények és Zichy Ferencz grófnak és családjának az 1809. melyeket mostani tulajdonosuk maga hozott Japánból. nagyterem fdísze az a vert ezüstbl készült 17 remek relief-kép. mely Lonovics érsek ajándékából került a családhoz. században készítettek. olasz. mely Mária Krisztina ajándéka. melyek mind Pozsony városát ábrázolják. melyet tulajdonosa a sziámi császártól kapott és ennek gyémánt-monogrammjával van ellátva. Itt számos kinai zománcz és porczellán látható. a földszinten jobbra egy Louis mostani birtokos. a ménes és országos hír faiskola és gyümölcskertéhagyomány szerint. melyek Pompadour asszony lakásából származnak. medaillon. egy karthausi és egy olasz szekrény ébenfa-. tetemesen bvítették.és Olaszországban. német. kinai bútorok és a falakon több festmény. mesterektl származó képek díszítik. Látható itt egy. híres arczképe Barabástól. valamint Hollandiában tett utazásai alkalmával szerzett össze. 126 Pozsony vármegye községei. n.000 kötet könyv van elhelyezve. 1700-ból való domborm és különféle márványokkal kirakott szekrény látható. E parkról egy 1797-ben Lip- megjelent „Taschenhuch für Gartenfreunde" czím munka is nagy emlékszik meg. a Szent Márk templomból származó mozaikfej is. Az emeleten esóben dicsérettel A A A A 10 12. selyemvirágokkal díszített és unikumszámba men. az elbbihez hasonló lakk-ellenz. utazások. mely ellenzt I. valamint dédunokája. Zichy Ferencz gróf a XVIII. nagybecs mtárgyak vannak. második szobában számos nagybecs japán porczellán. Van der Helet. egy 98 alakkal díszített és szicziliai diófagyökérbl faragott szekrénynyel. öt váza. Gyönyör porczellángyjtemény. régi német szekrények márványlapokkal kirakva. kinai szalon valódi kinai tapettákkal van bevonva és eredeti kinai bútorokkal berendezve. olasz renaissaince-szekrény. japán. Német. egy eredeti Tintoretto. remek faragott ágy. a kereszténység els századaiból. továbbá egy domborm Fischer Pétertl és Deák Ferencz hálószobát remek berakott szekrények és régi. Itt van Zichy Ferencz gróf arczképe Blaastól berakott szekrények. gyöngyház. volt. és a XVII. memoirok. berakott szekrények. E mellett van a dolgozószoba. Ez a lakk-ellenz 12 szárnyú és a visszája tájképeket ábrázol. quinze-stil szobában a Miksa császártól és nejétl ajándékozott. továbbá kinai dobozok. Egy másik szobában régi mesterek festményei.

ban Miksa császár nyerge látható. itteni birtokrészét rá átirattá. 1373-ban Vereknyei Lrincz itteni birtokrészét. községben van posta és távíró. Német nevét. ezenkívül Szent Gellért. Öt évvel késbb az itteni rév is említve van. községhez tartoznak Józsi és Klára majorok. a Csalló folyón szedett vámmal együtt. Szentgyörgyi Péter fia Jánosnak adja zálogba. fels étterem falait családi képek díszítik. 1453 eltt Bozgonyi György és fia Sebestyén. 1356-ban Treufenkes István pozsonyi polgár leánya Klára. 1385-ben Monostori Berzethe Miklós elzálogosítja itteni birtokrészét. tálak és vázák. Vretendorf alakban. Vereknyei Péter özvegye.Pozsony vármegye községei VEDRD. kisközség a Fels-Csallóközben. a tálaló szobában pedig két eredeti urbinói fayence. famozaikok. erszakosan foglalták el a vereknyei királyi bir- A A A A A Vereknyo. régi japáni és kinai edény és egy pekingi váza. az oltáron elefántcsontból készült gyönyör feszület. Szent István. XIV. — TEREM ZICHY JÓZSEF GRÓF KASTÉLYÁBAN. 1410-ben özvegy Monostori Berzethe Miklósné férjhez menvén Gwelb Jánoshoz. századbeli régi festmények. 1392-ben Zsigmond király Pozsony városának adományozza az itteni királyi birtokrészt. Az ebédlben 680 drb rendkívül érdekes és becses japáni és kinai porczellán van elhelyezve. Vereknye. mely 1290-ben Verekene néven van említve. mely Feneion franczia érsek ajándéka. kastély kápolnájában régi fafaragványok vannak. de azután örök áron eladja neki. 67 házzal és 599 róm. Zsigmond királynak 1410-iki oklevele említi. régi korsók. kath. vallású magyar lakossal. továbbá régi vadászfegyverek. . századból való. Dürer iskolájából származó képek. Van itt 107 drb. régi japán fegyverek. srégi község. és XV. lépcsház japán bronzokkal és edényekkel van díszítve. Szent László és Szent Erzsébet szobrai. 1430-ban Zsigmond király Peilimanew János tüzérmestert és családját zálogjog czímén vezetteti be valamely itteni birtokrészbe. c-loisonné-tárgyak és több megkapó festmény. de vasúti állomása Cziffer vagy Diószeg. 1301-ben Petrus de Verekne pozsonymegyei szolgabíró. mely a XIV. régi rhodusi és mór tányérok. a maga birtokrészét Jakab pozsonyi bírónak zálogosítja el.

Endre Herczel fiait e birtokban megersíti. a pudmericzi csata alkalmával felégették. Vistuk. körjegyzségi székhely. a szabó és a takács asszonyaik hímzéssel és csipkeveréssel foglalkoznak.12S tokot. a hol Vesequenh alakban van említve. már mai nevén szerepel és pozsonyi pápai tizedszedk jegyzékébe Vizquelt eltorzított alakban van várföld volt. 186 házzal és 1228 róm. katholikus templom 1718-ban épült. . Ide tartoznak Fajdal és Szilárd telepített ide. Thurzó Mihályné bírja. Endre mátyusföldi magyar kisközség. 1782-ben Liskovics József tekintélyes polgár szegényalapítványt tett itt. Ez idben. század vége felé a Thurzóké lett. században már kürti "Mihály fi Jakab ellenében e birtokra igényt tart. de távírója és vasúti állomása Diószeg. Lakosai között sok a varga. Pálffy János grófnak és Pálffy István grófnak van itt nagyobb birtoka. 1553-ban Báthori András és özv. 1763-ban földrengés volt a községben. Wyschwk. mely már 1290-ben szerepel. puszták. Wischdorf. 1490-ben Czobor Imre várat építtet ide. melyet azonban Beatrix királyné leromboltat. de most a gróf Pálífy-szeniorátns bírja. melynek 164 háza és 945 róm. században a Somogyiak is birtokosai voltak. század végén Kisfalu nev község szerepel. vezckény. Wistok. magyar nagyközség.Vistok. Pozsony vármegye községei. Késbb újra felépítették. község mellett van vasúti állomás. a Vizkeleti család is szerepel birtokosául. st kisebb nemesi birtokosai között a Jurovics. Wyzkeleth alakban. Az egyház birtokában ezüstbl vert nevezetes gótikus szentségmutató van. st a pápai tizedjegyzék Bista-ra vöröski várbirtokok sorsában osztozott. a mikor III. hogy az újabb korban az Esterházyak lettek az urai és most is Esterházy Mihály grófnak van itt nagyobb birtoka. L492-ben az itteni királyi birtokot II. A mull században a Draskóczyaknak is volt itt birtokuk. E község határában feküdt hajdan Myr kiizség is. Ez a birtokrész a XVI. Wysta. Saját postája van. Ekkoriban mindössze 10 házat számlált. 1678-ban a pestis pusztította lakosait. Pálffy major és Révház. kath. Vistdoch. Els nyomát a pápai tizedszedk jegyzékében találjuk. Többet nem tudunk róla. A község szomszédságában a XIII. Ulászló elzálogosítja a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak. tót kisközség. elferdíti nevét. Kis-Vista. de 1778-ban kibvítették. L 764-ben építtették fel újra. vereknyei híd az 1683-ik hadjárat alatt elpusztult. mert lakosai ekkor németek voltak. a század második felében Illésházy István gróf nádor horvátokat többi A 1705-ben. vallású lakossal. Az 1553-iM portális összeírásban Báthori András 47a és a borostyánki urak ugyanannyi portával szerepelnek. vallású lakossal. szintén a vöröski vár tartozékaként. és 1138 róm. Vízkelet. Bernstein Jánosné a tulajdonosa. A község postája és vasúti állomása Báhony. Hajdan Vöröskvár tartozéka volt. Plébániája 1390-ben már fennállott. de négy évvel késbb az árvíz ezt is elsodorta. Mai temploma azonban 1798-ban épült. de 1656-ban Majláth Miklós. Yezekény. 141 házzal E községet már 1297-ben említik az Bogár fia Márton comesnek adomá- nyozza. Temploma nincs. A község újabbkori birtokosai a Pálffyak és most id. Ide tartozik Dunaeve és a Zúgói major. Kis. Kürti Békefi János és KisXV. de postája és távíróhivatala PozsonyPüspöki. Kusvista. Az uradalomnak a XVI. legföljebb azt. Van benne régi úrilak is. 1411-ben Berencsi Gergely fi István. Székely és a Prányik családok is szerepeltek. Ez idben Fragendorf német neve is van a helységnek. A A si A A vistuk. Ide tartozik Kmajor és Porsony puszta. melyet Tiborczfi Péter comes Lrinczfi nev szolgájának adományozott. egykorú okiratok. A község- ben van posta. században megsznt. Ide tartozik a Tállosi téglaház. században itt két halastava volt. kikrl az Esterházyak birtokába jutott. mely a XVI. a mikor III. vízkeiet. Vista. távírója pedig Modor-Senkvicz. m. de távírója és vasúti állomása Diószeg. u. 1832-ben pedig tz pusztította el nagyobb részét. de azóta megmagyarosodtak. kath. birtok kihaltukig kezökben maradt és az újabb korban a Páljf'yak tulajdonába jutott. temploma már elpusztult és új temploma 1879-ben épült. s neve az idk folyamán az oklevelekben számos változatban van említve. kath. mely Németh János tulajdona. feljegyezve. 1674-ben zálogjogon Lindvay Márton és a XVIII. vallású lakosa van. A múlt század 60-as és 70-es éveiben több izben nagy tz pusztította. A A továbbá a Szigeti tanya és malom. . Ez a Kisfalu lett állítólag késbb a többször említett Kisvista. 1647-ben özv.

c =o > o M .

.

Itt van a gróf Majláth család sírboltja is. Horváth. században fennállott és mai temploma is a régiség nyomait viseli magán. itteni házát pedig 1679-ben Pálffy Miklós gróf fispánnak ajándékozta. nagyobbára róm. Mihály már 1292-ben a maga birtokát a nagyszombati apáezáknak hagyományozza. 1484-ben Nagyveik néven a pozsonyi káptalan jobbágyainak lakóhelyeként szerepel. században Zsigmond király Majthényi Gergelynek adományozza. még elbb pedig. Bory. melyben Majláth György.Pozsony vármegye községei. 129 Vök Vök. 1292-ben egy másik birtokosa merül föl. zavar. Lipóttól adományt. község plébániája már a XIII. egy 1268-ból való okirat meg Souor alakban említi. 1256-ban pedig Benke de Zouar nevében. szül. Prileszky. László oklevelében Veik néven pápai szerepel. vasúti állomása Csötörtök. Egyik részének késbb a Pálffyak lettek az urai és ma is id. Pálffy János grófnak és a pozsonyi társas-káptalannak van itt nagyobb birtoka. Bacsák. Még a nagyszombati apáczák idejébl régi épület áll fenn. Újabbkori birtokosai a Majláth családon kívül a Kmoskó. vallású lakossal. Az 1553-iki összeírás szerint Zavary Kristófnak 10. de Bacha comes fia - A A . Az 1553-iki összeírásba Weök alakban 12 portával van felvéve. 1290-ben az Aha és a Bacsák család a birtokosa. Buzinkay. a Majthényiaknak 15 és Térjék Kristófnak 4 portája adózik itten. Ide tartoznak a A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. Van itt leányiskolával összekötött zárda. 9 . A XV. melyet már vallású lakossal. körjegyzségi székhely. Sipeky és más nemesi birtokosok. 1322-ben a Zavari családot uralja. Ez évben Dvornikovich Miklós is kap itt I. században aHortis család. vágvölgyi tót kisközség. Prandau Stefánia bárón 1887-ben alapított. Völki Miklósban. továbbá a lakosokra nézve nagyon hasznos himziskola. Eudnyánszky. de 1894-ben megnagyobbították. tizedszedk jegyzékében Vek alakban van említve. 1277-ben IV. Zavar. s 1669 eltt i?a&ocs<M/ Ferencz is birtokosa. E község hajdan a pozsonyi várnépek földje volt. magyar kisközség' a Csallóközben 31 házzal és 213 róni. IV. 103 házzal és 989. kath. mely lakóhelyük. Hrabovszky. melyet a tulajdonos gróf nagyatyja a múlt század elején építtetett. A XVII. Okolicsányi. melyet az országbíró özvegye. ZAVAR. a néhai országbíró nyugszik.Pálos kolostor volt. Béla királytól kaptak. 1676-ban a vármegye itteni birtokát Mórocz István alispánnak. Temploma nincs postája és távírója Fél. kath. s 1255-ben Dionisius de Zovvor nevében szerepel. MAJLÁTH GYÖRGY GRÓF KASTÉLYA. Jelenleg Majláth György grófnak van itt nagyobb birtoka és szép kastélya. pozsonyi prépostság és káptalan si birtoka.

37 házzal és 233 lakossal. A katholikus templom tornyának falán egy ágyúgolyó látható. 53-ban. kinek fia ma is bírja. Ma az érsekségnek van itt nagyobb kathobirtoka. hogy XVI. A községnek van saját postája. melyek közül a régibb 1450 körül. Ujabb korban birtokosai a Pálffyak lettek és ma is a gróf Pálffy-szeniorátusnak van községen kívül kápolna áll. Hungáriáé Vaticana. de azután községnek van saját postája. aranyhímzés misemondó ruhát riz. vallású lakossal. kath. Lexikon. Csallóköz Történeti Tudományos Gyjtemény. hanem a Faluhely Zsigárdy család si fészke. Lakosai tótok voltak. Az egyház a XVII. kath. Ipolyi Arnold: Csallóközi Memlékek. Ide tartozik Érsek-major. mely a lakosok állítása lakosok polgári olvasókört szerint a peredi csata alkalmával lövetett oda. mely 1833-ban épült. 1782-ben Pálffy Lipót gróf volt Zohor. Hajdan pozsonyi várbirtok volt. Bartal György Polgári Lexikon. tört. Távírója LóczBresztovány. kath. ma Hohenlohe berezegnek van itt nagyobb birtoka. Pozsony Város Története. Adalékok Pozsony vármegye helytörténetéhez. Pál Fraknói Vilmos Monumenta Tivadar dr. Határában hajdan Berren nev község állott. kath. földrajza. Budai Ferencz Források: Fejér: Cod. melyet állítólag Róbert Károlytól kaptak. — — A helyszínén gyjtött adatok.130 Pozsony vármegye községei. 1813-ban árvíz pusztította el. A községnek van saját postája. a földesura. magyar kisközség a Feketevíz és a Kisduna között. távíró és vasúti állomás. Ortvay Kiskárpáti Emlékek. vallásúak. 1848 június 16-án a községben ütközet volt. de távírója és vasúti állomása nyoma vész. 88-ban és 94-ben szintén volt árvíz. századbeli telepítés. az újabb pedig L897-ben épült. a mikor Serédy Gáspárnak itt 34 portája adózik. Újabbkori birtokosai a Batthyányiak és a Zichyék voltak s ezek nyomában következett Hirsch Mór báró. melynek els nyomára csak az 1553-ik portális összeírásban találunk. században említve van. és ipartársulatot tartanak fenn. 1553-ban királyi birtok. Hunyadiak kora. Zohor. melyek azonban csak kisebb károkat okoztak. a szobi Szalay család kezén volt. Geogr. Fényes Elek Az esztergomi fegyházmegye Komlósy Ferencz dr. míg a református templom 1833-ban épült. 363 házzal s 1896 róm. Vázlata. Hajdan az éleski uradalomhoz tartozott és a többi várbirtokok sorsában osztozott. Sisolák és Weisz telepek és Pricsné major. vallású lakossal. Zoncz - zsigárd Pálffy-Daun család birtokába került és 1868-ban Alajos gróf. — — — — : — : : — — : : — : : — — : k. de a reformáczió alatt elveszítettek. itt nagyobb birtoka. a mikor a seregek a községen átvonultak. 516 házzal és 2818. Závod a morvavölgyi vasútvonal mentén fekszik. századból származó remekmív. mely már a XII. a mikor az esztergomi érsekségé lett. vallású -lakossal. Ortvay Tivadar dr. Dipl. Tót nagyközség. nagyobbára r. község postája Magyarbél. morvavölgyi tót nagyközség. Vágselye. 474 házzal és 2590 róm. faludy Zsigmond: Somorja története (kéziratban). likus templomot Esterházy Imre gróf érsek 1728-ban építtette. 1852-ben. A községben két katholikus templom van. a kik róm. de távirója ós vasúti állomása Nagyiévárd. Ide tartoznak Maesejkovich és Ondrejka puszták és Gerandik major. Zsigára. állomása Szempcz. század végén részben az érsekség szerepel birtokosául 8 portával. vasúti állomása Keresztúr-Apaj. Az Amadé család levéltára. ettl vette Késbb a meg Károlyi A A dln A A A A A A A * * * Teleki József gr. Minden jel arra mutat. távírója és vasúti Ide tartozik Sóvet puszta. Jedlieska Wenzel Stibor vajda. Ide tartoznak a Berger. E község hajdan nem a mai helyén. mátyusföldi nagyközség. Korabinsky : Hist. 76-ban. Lajos király 1524-ben e várbirtokok közül kivett és a gellei érseki székhez csatolt. nev állott s a török világban elpusztult. Régi temploma elpusztult és helyébe 1898-ban az új templom épült. községben van katholikus és református templom. : Kis- .A községben van posta. Az 1553-iki portális összeírásban már XVII. isk. Magyarország statisztikai és geogr. — — : — — A borsai Szüll család levéltára. Zoncz. felgyújtották. melyet II.. r. peredi csata alkalmával. Závod Majláth és Major majorok.

elég kimerít képét adják s így e fejezet keretében csak nagyobb vonásokban óhajtunk rámutatni azokra a tényezkre. egyesületek stb. a mikor Pozsonyban nemcsak az ország nagyjai fordultak meg srn. felsorolásával. közgazdaságának. város.POZSONY. a Magyar Tudományos Akaírja Pozsony város monográfiáját. a város elnyös helyzetbe jutott. a mihez még az is járult. testületek. de gyakran az ország sorsát is intézték. fölötte érdekes anyag kivonatos közlése is. Nem csoda tehát.~ szerep jutott. különösen a vármegye történetét tárgyaló rész az. Politikai története pedig a vármegyéével szoros összefüggésben állván. a hol a magyar királyok nemcsak sokat tartózkodtak. mert akkoriban itt fordult meg az ország színe-java. város intézményeinek és fejldött kultúrájának története e egész kötetén végigvonul. illetleg kulturális szempontból elsrangú városává tették. különösen a középkorban rendkívül fontos és e idfeéLk oka i. a jeles tudós. a mely e tudós monografus rendelkezésére áll. A' munka z si koronázó e szk is város történetét keretben még kivonaadni: teljesen tosan volna. történelmi nevezetesség épületeinek az ismertetésével és befejezzük a Pozsonyban fennálló intézmények. ós becses anyagot. Dr. kir. pozsonyi diéták meg éppen nagyon is alkalmasak voltak a város fejlesztésére. ha e valóságos királyjárás idejében.a varos nagyé más fejezetbe tartozik. mely tekintetben Pozsony sz. kir. melyeknek ismer. medd mert a rendelkezésre és becses. Ortvay Tivadar apát. Budapest után az országban a leg- démia tagja. magas fejlettség kultúrájának. tudományos életének stb. hatóságok. királyi fejedelmeket. Pozsony sz. Az si koronázó tetése városnak. a melyben a városnak domináló szerepe van. egyházainak. pápai kamarás. város intézményeinek. Az eddig megjelent hat tekintélyes kötet még távolról sem merítette ki azt a rendkívül gazdag POZSONY REGI PECSÉTJE. az ország nagyjaival és a külföldi fejedelmek és uralkodók követeivel tanácskoztak. követeket és követségeket fogadtak. kir. és a hol akárhányszor egész Európára kiható politikai vagy hadügyi határozatok hozattak. a mi azonban egyszersmind németségének is egyik legkiapadhatatlanabb kútforrása lett. most m gazdagabb. a mely rendkívül kedvez volt a fejldésére és különösen kultúrájának fejlesztésére. Azonkívül az egyes fejezetek majd mind Pozsony sz. középületeinek és memlékeinek. könnyebben és gyorsabban vehette át annak szokásait és intézményeit. a melyek Pozsonyt hajdan az ország középpontjává. hanem sok elkel külföldi is. óriási álló. hogy közelebb esvén a mvelt nyugathoz. számos si szabadalmaival. messze túlmenne e kötet határain. pozsonyi akad. Folytatjuk ezután a város leírásával. a elkel A . tanár.

1373 szept. 1401 febr. fleg osztrák kereskedknek szabad közlekedési jogot. 1-én itt menti föl a pozsonyiakat minden vám alól az országban. 21 én itt látogatják meg az osztrák herczegek.000 aranyat utalványoz és székhelyet jelöl ki számára szeptember 29-én itt zálogosítja el a thorni német rendnek Neumarktot okt. 29 körül I. 1396 május 22-én itt szabályozza a pozsonyi révet és hajózást. de kényelmi szempontból . 1331-ben itt újítja meg Ottó és Albert osztrák herczegekkel a véd. okt. míg 17-én Albert osztrák herczeg számára 12. Ortvay említett nagy munkája nyomán idézünk egy korszakot a királyjárások idejébl. . 28-án itt szövetkezik vejével 1423 gel és átír vejére öt morva várat és várost. . Lajos király már Pozsonyban volt. hogy a várost Jodok és 1390 jún. decz. . és habár mint politikai középpont jelentségét elveszítette.. mégsem hanyatlott. . 5-én itt köt egyezséget Albert osztrák herczeggel az országhatárokat illetleg. 2-án innen intézkedik. Hogy sokan pedig a pozsonyi országház megsznte után sem veszített a város forgalmából és nagyvárosias életébl. 30-án itt engedi meg az ausztriai só importját. hogy Venczel ne küldjön hadakat Csehországból a lengyel királynak 1421 szept. 1328 szept. jún. 7-én itt jegyzi el Erzsébet leányát Albert osztrák herczegnek okt. 16-án Zsigmond király itt ersíti meg a pozsonyiak szabadalmait. . a Magyarországot Ausztriával összeköt közlekedési fvonalon. . szept. 1411 okt. Károly morva határgróf és János tiroli gróf kötöttek egymással szept. 11-én itt ratifikálta az ennsi békét. . . 1403 aug. sem tizedet ne fizessen és szüntesse meg a Rómá1404 április 9-én innen ír a velenczei herczegnek a val való közlekedést 1410-ben a lamaesi Velenczétl Magyarországnak fizetend adó ügyében határban tartózkodott Ern herczeggel. . 28-án itt állapítja meg az örökösödési rendet Erzsébet leányával és Albert osztrák Albert osztrák herczegherczeggel szept. 1385 aug. 31-én itt esküdtek szövetséget I. okt. a Duna folyam partján.házat is vásároltak vagy építtettek.és daczszövetséget. 1337 szept. leánya hozományául jan. hogy az apostoli kamarába sem adót. 182 Pozsony. nemcsak hosszabb ideig lakott itt. 1349 április 26-án 7. melyet és János cseh király. 17-én itt nevezi ki távolléte idején Magyarországban követhesse Albert osztrák herczeget Magyarország helytartójává. Hóhért Károly 1304 aug. 1336 júl. 1402 szept. az ország határán. 15-én itt ad a német. .. 30-án itt nyilvánítja Albert osztrák herczeget a gyámság alól felszabadítottalak decz. 18-án itt újítja meg a pozsonyiak szabadalomlevelét. 23-án itt ád a pozsonylaknak szabadságlevelet az ausztriai árúk behozatalára nézve. 24-én Rudolf osztrák herczeggel itt köt szövetséget. 2-án itt köt Albert Prokop morva fejedelmektl visszaváltja osztrák herczeggel és Jodok morva rgróffal egyezséget. 1378 április 4-én találjuk I. okt. . 22-én itt igéri meg a pozsonyiaknak. jan. Lajos királynak az osztrák. Lajos király és vele a bajor. 1429 márcz. t . 1362 jún. szept. a meisseni és a lengyel fejedelem itt tartózkodtak. 14-én itt engedi át a jogot Albert osztrák herczegnek arra. aug. követek és a furak nagy része pedig. Jún. 2-án már innen küld jelentést a velenczei dogénak. 9-én itt hagyja meg a cseh kormánytanácsnak. 10-én itt újítja meg a Fridrik császárral és az osztrák herczegekkel kötött szövet1337 szept. hogy magtalan halála esetére szept. annak egyedüli oka elnyös fekvése Bécs és Budapest között. 6-án itt adományozta a szász választó-fejedelemséget hbérül Harczos Frigyes meisseni rgrófnak. 3-án Pozsonyban állapítja meg a prágai garas értékét. Lajos itt tartózkodásának utolsó nyomát. stíriai ós karintiai herczegek és urak 1366 jún. 27-én itt újítja meg egyik pozsonyi vámra vonatkozó régibb oklevelét. . . 10-én itt ad a pozsonyiaknak az egész országra szabad járás-kelési jogot. 27-én itt foglalkozott német birodalmi ügyekkel. július havában itt jött össze János cseh királylyal 1337 szept. Albert és Ottó osztrák herczegek. 11-én itt séget hagyja jóvá és ersíti meg azt a szövetséget. t . 9-én itt rendelkezett az Albert osztrák herczeggel fenforgott viszály ügyében. 10-én itt ersíti meg az osztrák herczegekkel 1341 jun. 23-án itt látogatta és a cseh királylyal kötött szövetséget meg Károly morva rgróf júl. 2-án itt ersíti meg a régebben Fridrik császárral kötött békét. elején Ottó osztrák herczeg ismét itt kereste föl. 4-én itt hirdeti ki negyedik dekrétumát a kamara hasznáról. . .

18-án innen válaszol Viktorin herczeg levelére 1468 szept. 1475 ápr. 1440 június közepe felé Erzsébet már mint özvegy királyné jött Pozsonyba. itt várandó be a Cseh. . mert innen írt V. Eleonórának. 1-én innen hagyja meg Raguzának. 30-án itt nevezi ki Hunyadi Jánost és maradékait örökös beszterczei grófoknak. hogy követeit pénzzel lássa el. május 10-én itt nevezi ki a cseh kormányzókat. Végre 1437 decz. febr. . Az utolsó oklevél. László els nyoma 1453 elttrl való. Utoljára 1490 ápr. 4-én innen ír Beatrix királyné testvérnénjének. . 2-án kelt. a háború idején hozzá csatlakozott osztrák lakosokat hségi esküjök alól jún. 21-én itt ersíti meg a pozsonyiak pénzverési jogát. okt. . . 8-án itt ersíti meg az Albert királytól a magyarországi zsidóknak adott szabadalmakat. . . 6-án itt ersíti meg Pozsony város 1402-iki szabadalomleveleit febr. nagytörvénykönyvét. Mátyás király látogatásának legels nyomát az 1458 nov. febr. 8-án innen kér Ulászló királytól s a rendektl bátorságlevelet. Fridrik herczegnek engedelmeskedjenek. fejérvárra vitték. 8-án itt biztosít vámmentességet a Pozsonyba szállítandó élelmiszereknek 1434 decz. Ezeken kívül még számos oklevél igazolja Mátyás királynak Pozsonyban való gyakori idzését.és Morvaországból s Ausztriából berendelt zsoldos katonákat jún. . 1-én innen hívja meg Fridrik herezeget Nürnbergbe. hogy fiát. . Erzsébet is itt volt és 1439 április 1-én itt tárgyalta Anna leányának Vilmos szász herczeggel való házasságát. V. nov. a mikor holttestét hajóra tették és Pozsony mellett Budára s onnan Székes17-én oldalon — — . 17— 19-ike között szállították Zsigmond holttestét Pozsonyon át Budára. 8-án alkotott törvényeket okt. 13-án itt kelt a királyné adománylevele Pozsony város részére 1441 május 29-én innen tudósítja Bécs városát. 29-én innen kér a német rend fmesterétl segélyt. 8-án itt adományoz a pozsonyiaknak vásártartási jogot. 1471 jul. 6-án innen kéri rokonát Fridiiket. fiává akarja fogadni. 1442 ápr. 21-én itt adott szabadalmat Somorja városának. hogy Mátyás király Don Ferdinándot. 19-én Pozsonyban kelt okirata rzi. hogy csak id. . hogy a dunáninneni a törökök elleni oltalmul gyarmatot alapítson május 27-én innen hagyja meg Lajos bajor herczegnek. Az utolsó oklevél. mely V. els felében itt adott a király vámmentességet Somorjának. 1456 jún. . mely Erzsébetnek Pozsonyban való tartózkodásáról szól.. decz. 6-án itt állította föl a pénzver-intézetet 1434 okt. . n. 1-én innen inti az erdélyieket hségre 1441 márcz. április 4-én pedig itt kötött szövetséget Fridrik és Vilmos szász hercz egekkel. hogy hosszabb idre oda készül. 2-án itt intézkedik a rendek megegyezésével a husziták elleni akczió ügyében szept. . hogy Heiligenkreutzot engedje át Fridrik herczegnek okt. hogy a lengyel királyival a fegyverszünetet szakítsa meg. 8-án itt adja ki u. 11-én van róla említés. 133 innen szólítja fel a német rend mesterét. 18-án Beatrix királyné is Pozsonyban volt. 1430 márcz. 21-ón itt helyezi át a birodalmi gylést 1430-ra Nürnbergbe jan. 14-én itt kelt Zsigmondnak az arany és ezüst kivitelét tiltó rendelete nov. . 1438 május 1-én már itt parancsolja meg Albert király a trienti egyház alattvalóinak. aug.a lipcseiek régi szabadalmaikban ne háborgattassanak 1435 márcz. a Fridrik császárral kötött örökös béke értelmében. 1-én innen hívja meg a rendeket a bécsi gylésre okt. júl. 1466 nov. 1442 szept. íjászlónak Pozsonyban való tartózkodásáról szól. Pozsony. 13-án innen tudósítja a királyné a cseh rendeket Ulászló megjelenésérl és segítséget kér tlük ellene aug. 1453 jún. Fridrik thüringiai és Lajos hesseni tartománygróffal május 3-án itt állított ki lengyel követei számára meghatalmazó levelet. 1-én kelt. leányát és a koronát adja ki. ápr. László itt országgylést tartott jan. 1486 aug. 1457 júl. Eleonóra és Herkules herczeg fiát. . . a koronával és két leányával. hogy . május 16-án a király neje. . 28-án itt oldja fel. 17-én itt rendeli el. 3-án innen szólítja föl Witold litván nagyfejedelmet. . 29-én itt ersíti meg a pozsonyi országgylésen szept. 16-án itt biztosít a pozsonyiaknak négy évre szóló fölmentvényt mindennem adó stb. Giskra kíséretében. alól 1474 szept. 23-án és 25-én V. . Miklós pápához a pécsváradi prépost kinevezésének visszavonása ügyében. 27-én pedig ugyancsak nekik újabb 10 évi adómentességet 1478 febr. . 6-án itt adja ki els dekrétumát.

Szóval a város virágzott s méltó lett külsleg is arra. 1521 július 6-án Mária királyné 1522 jan. febr. igazolva abban. a várnak u. 22-én szerepel elször ez si városban. színhelye legyen olyan nagyfontosságú történeti eseményeknek. Lajossal itt idzött. E királyválasztás napja -. 10-én innen ajánlja VII. 5-én ide menekült a kiütött pestis ell oki. mindazonáltal a Mária Terézia-korabeli virágzásához képest már hanyatlani kezdett. 1508 nov. az országgylési karoknak és rendeknek itt tartózkodása következtében élénken fellendült. is fennálló kapcsot hazánk és a Habsburg-ház között. 1490 15-én Hászló 7000 cseh harczossal Pozsonyban van és nagy sereget gyjt. Az uralkodásuk ideje alatt a város rohamos fejldésnek indult. A régi faépületek helyébe városszerte képületeket emeltek. I. szépült. febr. zászlós urainak. hogy nem hajlik Luther tanához. úgyszintén I. . V. Lajossal és Zsigmond lengyel királyival. Kelemen fiát. a Habsburgok ideje alatt. mint királyi helytartónak és nejének. 28-án VIII. II. hogy sok ideig az ország fvárosa maradjon s mint ilyen. nákat és vadászatokat rendezett 5-én innen ír .1526 deczember 17. Ferenczrendiek templomában kiáltották ki az ország rendjei királylyá Habsburgi alkotja a máig Ferdinándot.. és hogy jó keresztény. hogy Szentgyörgyöt szabad várossá ne tegyék. n. a kik mint a jelenben itt lakó Frigyes fherczegnek sei nagy mértk és mvészetpártolók voltak. a várat pedig alapjából restaurálták. valamennyi Habsburg-házból származott királyunknak Pozsonyban tették fejére a koronát. Ulászló király 1490 nov. A helytartóságot azonban II. mert ezek annyi sanya. a pragmatica sanctio kibocsátása és késbb a „ Vitám et sanguinem pro rege nostro" világhír szállóige megszületése. 3-án. mely alkalommal a király az idegen követek tiszteletére lovagi torfivérét. . és decz. de ettl kezdve 1830-ig. Ferencz kivételével. Miksa császárra. 15-én és 29-én innen ír Ferdinándnak. fizetése alól. mind Mária királyné Pozsonyban tartózkodtak és részt vettek a királyi udvartartás rendezése ügyében. a koronázatlan II. az országos hivatalokat Budára helyezte s ezzel a város fejldését megakasztotta. 134 II. emelkedett.és társadalmi élete. Itt. Lipót ugyan már ismét Pozsonyban koronáztatta meg magát és a városnak régi nagy jelentsége is helyreállott. — . 1536-ban már Pozsony volt az ország fvárosa s az is maradt 1848-ig. ecsetelve a török vészszel szemben való szomorú állapotokat és kérve a keresztény nemzetek segítségét. Lajos nagybátyjának. A mohácsi csata után bekövetkezett török szorongattatások még inkább középpontjává tették Pozsonyt az országos eseményeknek. évi adómentességet adott decz. a min volt pl. Mária Terézia parancsára rombolták le a várost körülfogó bástyafalakat. 1524 jan. midn fiával. József. 9-én itt adta 1527 márcz. Ettl fogva a város. 16-án — — — . Ferdinándot még Székesfej érv árott koronázták meg. 19 26. József megszüntette. a ki ekkor Ujlaky Ferenczet a pozsonyi prépostság birtokába bevezettette okt. A város állandóan virágzott. Zsigmond lengyel királynak. a Szt. 10-én innen parancsolja meg Szapolyai János erdélyi vajdának. Pozsony. Károly császár és Zsigmond lengyel király követei s több magyar fúr közbenjöttével tartott tanácskozásokon. Henrik angol királynak. . az ország fnemeseinek. között pedig mind Lajos király. 18-án Pozsonyba érkezett családjával. mint az ország fhelye. 1520 ang. az öt városkapuval együtt. koronatornyában. Pozsonynak hét 1515 márcz. hogy teljesen el van hanyagolva és gyalázatos szegénységre kárhoztatva szept. köz. pápának György brandenburgi rgróf két Albertet és Junipertet . között a velenczei követ említést tesz érkezett Pozsonyba a pozsonyi királyi nászünnepélyekrl 1523 okt. 1552-ben ide hozták Szent István koronáját s a jelvényekkel együtt itt rizték 1784-ig. . 18-án itt menti föl a pozsonyiakat hat évre a boraik után való harminczad már Mária királynt találjuk itt. sokféle közintézménynyel gazdagodott. 22-én Kázmért fogadta és 30-ig volt itt. 7-én innen írt II. Nagy hatással volt a város fejldésére Albert tesseni herczegnek. II. felpanaszolva azt. Henrik ki a zsidók kizését elrendel oklevelét angol király követe: Vallop János adta át Pozsonyban Henrik király levelét és üdvözleteit ápr. június 29-én a tzvész által károsult Pozsonynak 12 évre adómentességet ad és itt várt márcziustól június végéig. 1526 szept. Krisztina fherczegasszonynak huzamos itttartózkodása. . a minek egyik okát a napóleoni háborúkban is lehet keresni.

A mikor azonban megállapítjuk. Ortvay idézett mvében közölt adatokból tárul elénk. hogy a hadjárat végén 2. Alikor 1434-ben Zsigmond király Pozsonyban volt. vált a kövezés általánosabbá. mely az egykorú leírásokból és a városi levéltárban fennmaradt. hogy egy kövez Pozsonyban letelepedhetett és megélhetett volna. hogy a város utezáit tisztábban tartsák. Ki ne ismerné például a festi Bimbóházafait" és a regényes „Vaskutacskát" ? Hány beteg nyerte . város. 1555-ben a ftéren három ilyen lámpa volt.csak a XVI. de ez is csak olyankor történt. Egyik kirándulóhely a másikat éri. vagy elkel vendéget vártak. iszonyú bombázás rúság'ot okoztak a városnak. a melynek oly szép környéke volna. Csatornáknak nyoma sem volt és a bzös folyadék az utczákon csurgott végig. század közepe felé lépett életbe. kir. Ezeknek az országátalakító történeti eseményeknek — — A emléke mind hozzáfzdik Pozsony városához. késbb pedig az utczákon is vasserpenykben ég szurokkoezkákkal világítottak. vásár után pedig ott maradt a szemét a legközelebbi vásárig. Tehetsebbek és urak fáklyákkal világíttattak maguknak.. És most mutassuk be Pozsonyt köz-. vá'os környéke. ez alól a ftér sem volt kivétel. melyek e koronázó-város si falai között lejátszódtak. Az 1443 évi városi számadó könyv szerint Zsigmond király akkoriban meg is dorgálta ezért a pozsonyiakat és reájuk parancsolt. sok helyen tócsákat alkotott és eliszaposodott. memlékeivel és intézményeivel. után. A Kárpátok délnyugati nyúlványai itt végzdnek. A házból a szemetet az utezára hányták. Nyugatmagyar. De ekkor sem terjedt annyira. állapoton. melyek papírból vagy vászonból készültek.. kburkolattal ellátva. mely 1760-ban már általánosan el volt terjedve. * Pozsony szab. mert az ez idbeli kövezk Bécsbl és Sopronból jöttek és a végzett munka után ismét visszautaztak. Csak mikor a város 1552-ben a polgárokra kövezési adót vetett ki. hanem a vásár eltt tették. úgy a hogy. mert ekkor már szó van az utczák tisztántarthatása czéljából szükséges adóról. Rendszeres seprést még a futezákban sem végeztek. mint Pozsonynak. azok kézi lámpásokat vittek magukkal. a Duna balpartján fekszik és erdségekben gazdag hegység környékezi.Pozsony. az ott is maradt. hogy mily fényes királyi és fejedelmi egyének és külföldi udvarok elkel követei és küldöttei fordultak meg ily srn Pozsonyban. Világításról a középkorban szó sem volt. a mi szintén csak szaporította a szemetet és jellemz a városi közegek felfogására az a furcsa körülmény. Kevés város van az országban. akkor a városi kamarás esetrl-esetre néhány napszámost fogadott fel a kik a tarthatatlan. úgy a hogy. Legmagasabb pontja a Zergehegij. nyilvános ós történelmi nevezetesség épületeivel.és 1855-ben a — légszesz. század elején a város kapuin. Kövezésrl már a XV. hogy késbb mikor a vásártereket már rendszeresebben söpörték. úgy a mint az idk folyamán a mai napig fejldött. .A ország legnagyobb és legszebb városa. A XVI. melylyel ma már a villamos világítás versenyez. Késbb már rabokat és városi jobbágyokat is alkalmaztak e munkára. de ekkor még csak egyes futczák voltak. a mikor valamely ünneplésre készültek.104. a melyek 1848-ig és 1848-ban egész Magyarországot újjáteremtették. akkor meglephet bennünket a városnak ez idbeli elhanyagolt állapota. be is vettek franczia háborúk korszaka óta Pozsonyt ama nagy történeti események teszik nevezetessé. egy idre segítettek. azt nem a vásár után. 135 melyet egy ízben a francziák. Az esvíznek nem lévén mindenütt kell lefolyása.895 forint adóssága volt. ezeket követték az olaj. Az állandó utczaseprk intézménye azonban úgy látszik . és miután szeméthordó kocsik nem voltak. A város fterén tartották a vásárokat is. Pozsony vármegye székhelye. századbeli számadási könyv beszél. Ilyenek az 1805-iki pozsonyi békekötés és aztán az országgylésnek mindama törvényhozó alkotásai. hanem mikor már a piszok nagyon elszaporodott és az állapot trhetetlenné vált. mely világítási mód azonban veszedelmes és ers füstje következtében kellemetlen is lévén. csakhamar kiszorította a faggyúmécs. itt tartózkodásának ideje alatt a város papirlámpákkal világíttatta ki az utczákat. A kik éjjel vagy naplementekor kénytelenek voltak az utezára menni. a mely a pozsonyiaknak egyik legszebb kiránduló és vadászó területe.

hatalmas kéményeivel. stb. . Yödritz-patak fels részén. Nyugaton a város határán van még a Hidegkút fell jöv Schtvartzerl. a méltóságosan tovahömpölyg Dunával. . Pozsony város átlagos magassága az adriai tenger szine fölött 140 méter (a vasúti pályaház 179 méternyire fekszik. melyen a koronázó emlékszobor van felállítva. a Notre Dame-zárda eltti és a vármegyeház eltti terek. a primás-palota eltti Batthyány-tér és a Koronázó-dombtér.L36 Pozsony. ebbl esik a belterületre 780 el — a külterü- k. herczeg palotája eltt lev Grassalkovich-tér 2 2 2 íöOO Kisebb terek még és a Hal-tér 3000 a Marhavásár-tér 7200 n színház mögötti Csáky-tér. vasas vizet tartalmazó tó van. Öt városrészre van osztva Ó-város. Újváros és Ferencz József-város. ezt követi a Kossuth Lajos (ezeltt Séta)-tér 20000 (kedvelt sétahely. Terézváros. füstölg. e patakocska nagy eszések után nem egyszer okozott már galibát. a Leányvár. a Csallóköz. mely a malomligeti ágba szakad. a — A : m m m m m . aztán a Kis-Kárpátokból fakadó és a Zergehegyen és récsei úton át folyó Wurzenbach patakocska. a Duna sempontja pedig 130. része körben emelkedve. honnan pompás látvány tárul elénk. Területe 13104 letre pedig 12323 1430 ^ Sk. áttörvén a Kis-Kárpátok délnyugati szárnyát. Nándorváros. nyugati részén van a kis Vödritz-patak. a hol pisztráng-tenyésztést terveznek. a 2 2 Széna.08 méter). hold. az impozáns dunai vashíd. Pozsonyt és környékét legszebben és legjobban a Zergehegyen lev lehet áttekinteni. melynek lábainál észak és dél felé öbölszerüleg nyúlik föl a Kis-Alföld. a Vaskút mellett. „ Széchenyi-magaslatról" Elttünk fekszik az egész város. a régi várral. Terei 2 közül legnagyobb az Esterházy-tér 62500 (itt vannak a katonai g}'akor2 latok és ünnepségek). Pozsony félkörben terül a Duna balpartján és egy Városrészek és terek. a színházzal szemben). Itt ér a Duna a bécsi medenczébl a kis magyar medenczébe. a távolban a dévényi és a hainburgi romok. hold. m m . Fekvés. a hegyek lejtin épült. Természeti viszonyok. számos tornyával. szép fasorokkal és padokkal. Keleti részén a malomligeti ág szakad ki a Dunából. m . . már itt vissza az egészségét! És a szép pozsonyi heg}'ekben az utak mindenütt példás jókarban vannak tartva. Pozsony város az északi szélesség 48° 10' és a keleti hosszúság 34° 40' alatt délnyugatról északkeleti irányban fekszik. A FERENCZ JOZSEF-HID. Mindkett igen jelentéktelen vizecske. a másik oldalon a szép.és Buzatér 16300 a vásártér 9000 a városház eltti Ftér 2 1800 a Frigyes kir. gondozott liget évszázados fáival. A Duna a város déli részén mintegy 4 5 kilométernyi hosszúságban folyik. a mi a pozsonyi szépítö-egyesület érdeme.

>1 o c/3 lvl c O Q_ .

.

Építését 1889 áprilisban kezdték meg. kocsipálya gáló. még pedig két 32 méteres ártéri. Felállítása az államnak híd nem a régi hajóhíd helyén. A dunai hajózás Pozsonynál igen élénk. . lev oszlopok a Duna kavicságya alatt elterül kemény agyagrétegbe nyúlvasszerkezetet a m. Az els gzhajót Pozsony 1818 szept. tervezte. miniszter érdeme. Az ügynökség a kereskedelmi osztály vezetje. mert a dévény-gönyi folyamszakasz a Duna legsajátságosabb része. kiugró karokon nagy középnyilás vasnyugvó három méter szélesség gyalogjáró van.és fölfelé a Dunán. s a közúti vasszerkezet küls oldalán. négy 76 méteres meder. ennek ellenében a város lemondott addig élvezett vám. A 460 méter hosszú híd hét nyílású vasszerkezettel van áthidalva. Az els császári és királyi szabadalmazott dunagzhajózási társulatnak ügynöksége és révkapitánysága van itt. emlékszobornál. a mely folytonos változásoknak van alávetve. a melynek adatai a m.' Pozsony. kir. egymás mellett fekv hídszerkezet számára épültek. nak le s légnyomású alapozással készültek. a koronázó1. melyet 1890 deczember hó 30-ikán személyesen nyitott meg az akkori (Szápáry-) kormány és a meghívott elkelségek jelenlétében. Ezenkívül Pozsony és Bécs között naponként külön helyi hajó is közlekedik. mert a híd a pozsony-szombathelyi vasúti vonallal van kapcsolatban 1891-ben helyezték el a közúti szerkezet mellé. a közúti s a vasúti forgalomnak szolközépnyílással. Budapest. kir. nemcsak a dunamelléki állomásokra. szerkezetének alsó éle a legmagasabb árvíz színe fölött oly magasságban folyam medrében fekszik. országos vízrajzi osztály térképén város árvízvédelmi . Addig hajóhíd tartotta mostani hidat az állam építtette és fenn a forgalmat a két part között.s egy 92 méteres hídoszlopok ketts.780. vasúti hídszerkezetet államvasutak gépgyára szállította és állította fel. 137 Feren József£?. A A A A A A A / A A A A — — A Dana. Az árúszállítás napról napra folyik. szélessége 6 1 2 méter. hanem a Justi-sor végén. munkálatairól más helyen van szó e helyütt felsége azonban meg kell emlékeznünk a Ferencz József-hídról. hanem vasúti átrakással a bajor-osztrák-magyar-szerb-bolgár és oláhországi államvasutak összes állomásaira.000 forintjába került. a mely fölveszi és szállítja az árúkat le. révkapitányság teljesíti a fölötte fontos vízjelz szolgálatot. illetleg Bécs felé a személyszállítást az említett társulat szép személyhajói végzik. az új Baross Gábor-útnál van. A A POZSONY A VÁRRAL ÉS A RÉGI HAJÓHÍDDAL. 2-ikán látta. pozsonyi dunai híd megalkotása néhai Baross Gábor kereskedelemügyi hidat Cathry Szalez Ferencz budapesti mérnök m.és révjogáról. kir. hogy a hajózást legkevésbbé sem akadályozza. 1 híd. pozsonyi révkapitányság nautikus jelleg és igen szükséges.

000 koronáért magához váltotta a légszeszgyárat az Oesterr. csaknem mindenütt csatornázva van. de ezek nem a társaságéi. vízvezeték és kövezés tekintetében Pozsony els helyen áll. a tisztántartás pedig összesen 60. legközelebb teljesen és újra csatornázzák.jóllehet e tekintetben szintén örvendetes javulás állott be A A A A — . naponkénti átlagos fogyasztás 3500 hektó vatt. városnak évenként 60. új csa- tornázás az úgynevezett úsztató-rendszer szerint A Dunaparttal párhuzamosan lesz a fgyjt-csatorna. szivattyútelep lesz alkalmazva. a külvárosok egyes részeit kivéve. A" polgári lakosságot számítva.31. midn Pozsonyban a pestis dühöngött. szaporodásra esik. Az új csatornahálózat a városnak legmélyebben fekv (ú. a vízm pedig Károlyfalván van. melynek végén. A A - - lámpák Pozsonyban. kötelez. melynek fölállítása egy millió koronába került. összesen 65. A vízvezetéket 1886 febr. A fgyjt két vészkiömlvel készül. Rendszeres nagy feladat lesz ez.000 koronájába kerül.) Vízvezeték. 1891 január hó 1-én 900. : A (Följegyzésre érdemes. 1890 óta a szaporodás 17'5%. világítása. Gasbeleuchtungs-Gesellschafttól. vidéki városok között csatorná- A világítás.000. hogy 1713-ban. a melynek munzás. mivel a fgyjt legmélyebb pontja 105 m. a Nádor-utczában van. a lángok száma pedig 19464. Népmozgalmi statisztika. a lángok kedik. ebbl 934 utczai. Légszeszvüágítás 1856 márez.537 polgári és 4330 katonai. Ezt most a város házilag kezeli. városnak az utczák locsolása -. légszesza légszeszgyár helyén temet volt. csövek hossza 53 kilométer. a mi napról-napra emelföldalatti vezeték hossza 57 7. két part A Csatornázás közötti személyforgalmat három helyi csavargözös bonyolítja le. n. de nem tudható.867 lakosa van. száma pedig 9000. 19-ike óta van a városban. A VÁRKAPU. Hogy Pozsonyban a halálozások száma oly nagy.E tekintetben Pozsony az ország a bevándorlási szaporodásból l"9°/ a direkt és 15'6° ötödik városa.. Az évi fogyasztás egy millió hektoliter. naponként megjelennek. kálatait már megkezdték. Egész hossza 53 kilométer lesz.000 koronájába kerül az utczák. virágvölgyi) részérl is le fogja vezetni a vizet. Habár a város csatornázása már most is igen elrehaladott és. . terek. óta van rendes üzemben. a kolaj finomító-gyár környékén. A dunagzhajózási társulatnak Pozsonyban 18 tagból álló helyi és 75 emberbl álló mozgó személyzete van. mivel nem ismerjük a kivándorlók számát. villamos A villamos világítás 1902 január hó 1. Világítás — A város világítása teljesen modern légszesz (Auer-égkkel) és villám. Az készül. színház stb. Az 1900-ban megejtett általános népszámlálás szerint Pozsonynak 61. a földfelettié 32 7 kilométer. a hálózat hossza pedig 44 kilométer.a fuvarköltségekkel együtt -. a hol 3860 halottat temettek el). magasságban fekszik a pont fölött.138 Pozsony. A bevándorlás ugyan még nagyobb. A csatornázás összes költsége két millió négyszázezer korona és 5 6 év múlva elkészül. hó 6-án adták át a közhasználatnak és 1894 vízvezeték bevezetése február hó 1-én vette a város a saját kezelésébe. A gyár az Esterházy-tér 30-ik szám alatt van és ép most került bvítés alá. kifogástalan víz forrása a várostól négy kilométernyire fekv Duna-szigeten. (Legelször különben 1767 január 1-én égtek rendes utczai A A m.

102 magvar.Pozsony. református 1139. vagyis 1000 férfiúra 1179 1023 n) esik. németek százaléka 59"9° -ról A - A 52-2. 139 annak oka abban melyeket évenként ezer és ezer idegen keres föl. 32 oláh. a mennviben 25° -ról 33o -ra emelkedett. magyarság az utóbbi évtized alatt 10 59°/ -kal szaporodott. hogy e számításnál csak a hat éven fölüli lakosság jön számba.715 tót. ihetleg 87-5). hogy Pozsonyban az folyosó a várban. a minek az az oka. 33. ezek már csak öreg korukban keresik Pozsony nagy vonzó-ert gyakorol az idegenekre. a többi vegyesnyelv városokkal lépést tart. 10. 18. nem csekély tényez e tekintetben az állami bábaképzö-intézet sem. hogy évenként átlag 40 holttestet fognak ki a Dunából. továbbá. Természetes. 2U. az ezek között elforduló halálozás a város rovására esik. Igen örvendetes azonban. magyar nyelvet 35. Ennek oka nemcsak természeti fekvésében és természeti elnyeiben. melyet sokan keresnek föl a — rejlik. 16 ruthén. (Az országban átlag 1025 jut 1000 férfiúra. egyéb vallásbeli 52 van a városban.076 ember beszéli.480 ntlen.300 (a 4330 katonát beleszámítva. Nemzetiség szerint 20. ágost. Megjegyzend. jeléül annak.) A korviszonyok dolgában Pozsonyban Budapest és Temesvár után aránylag legkevesebb a 15 éven aluliak száma (26 5°' ). Az itt él nyugdíjasok nagy száma legnagyobbrészt is befolyásolja a halálozási föl arányt. habár Pozsony az utóbbi években bizonyos nemzetiségi súrlódásoknak volt a színhelye. hogy a gyermekhalandóság meglehetsen nagy. hogy a 60 éven fölüli lakosság arányszáma a legnagyobb az országban. Az utolsó népszámlálás alkalmával 5155 hatvan évnél idsebb egyén lakott Pozsonyban. Pozsony e tekintetben különben a sorrendben Budapest után következik. illetleg hajadon. hogy Pozsony határváros és így a fluktuáczió mindig nagy. hogy sok nagyforgalmú kórház van. 100. 1505 egyéb (különösen cseh és morva). A családi állapotot nézve. kiváló n n - Hitfelekezetek szerint római katholikus 49. — köztük különösen vidékrl is. 1000 férfiúra n. 28 szerb. 8292. hanem nagy kulturális elrehaladottságában is keresend és ez magyarázza meg a mindinkább növeked letelepülést. mert a várost. Pozsonyban 36. és hogy a lakosság bevándorlókkal gyarapodik. hogy Pozsonyban 7551 külföldi honos tartózkodik (míg a külföldön 182 pozsonyi van). Határozottan mondható. 4563 özvegy és 148 elvált ember lakik. ev.237 férfi és 33. A nem szerint vizsgálva a város lakosságát. a tótoké 16-6°' -ról 14-6%-ra apadt. görög- keleti 49. van 28. A A Mveltség dolgában Pozsony Budapest és Sopron után következik. E tekintetben a haladás igen szép. 267 horvát.-kath.346 házas.202 német. lakosságnak 30 5 u -a tehát magyar.107. hogy Pozsony egyike a legegészségesebb városoknak. úgy hogy az állami kórház. gör. evang. unitárius izraelita 7110. hogy a magyarság haladása. . Ugyanis Pozsonyban a lakosság 87-1° .-a tud írni és olvasni (az említett két városban 91 "7. Figyelembe veend még.. A bevándorlásnak egyik határozott jele.

s m- A A A A A A A A A : A A A . A kbl . Egy D kilométerre 329 lakóház. csaknem 80 méter magas hegyen fekv erdöt dél fell a hegy meredek oldala is védte. lakóházak közül 941 vagy téglából 25 k. várépület legalját még sohasem kutatták föl. hanem csak átmenetiek. a mely építészeti és régészeti tekintetben kiváló figyelmet érdemel. hogy Budapest után Pozsonyban van a legkevesebb földszintes. khányásait és faépítményeit szilárd kanyaggal csetatárok a várost és a várat kikerülték ugyan. század végére vall. 1432-ben a husziták pusztították el a várost. analfabéták szamát nagyban szaporítják a bevándorló munkások. a mennyiben legtöbb háza vagy téglából épült eltte csakis Sopron áll. A népsrség Pozsonyban 878. hogy a római hadviselés történetében szerepelt. az koronázó-városhoz. bátran mondhatjuk azt. hogy ugyanezen id alatt a lakosság 9126 egyénnel gyarapodott. Tekintettel azonban arra. Magyar Szent Erzsébetet itt jegyezte el 1211-ben Thüringiai Hermann. ersen garázdálkodtak. hogy Pozsony egyike a legszolidabban épült városoknak. de vályogból vagy sárból 0'9 vályogból vagy sárból és 2*5% fából épült. egy lakóházra pediir állag 25 polgári egyén esik. szükségbeliek és azért az idk folyamán nyomuk veszett. A lakóházak száma 2465.140 Pozsony. mely az várépítkezésnek ez az alakja annyira szoegész város fölött uralkodik. Pozsony épületei között sok az olyan. a kik odahaza nem részesültek a kell oktatásban. Zsindelylyel és szalmával födött házak már csak a külvárosokban találhatók és számuk egyre fogy. oly alakban tünteti azt elénk. négyszögletes épület. Szereplése csak István els királyunk alatt kezddik ismét. ftorony eleinte szabadon állott és körülötte épült a négyszögletes castrum. Tpüiltef A vár. Mindezek az épületek azonban aligha voltak állandó. a mikor a román stil már terjedni kezdett hazánkban. kés gót díszíté- Q . gyönyör fekvés várrom négytornyú. Ebbl is láthatni. mely a Márk szerzetestl 1358-ban kezdett krónika miniatr-festményén látható. mint Pozsonyhoz. Legrégibb képe. de azért e tekintetben még nagy a hiány. vár legsibb része az a torony. melyben késbb a magyar szent koronát rizték. Barbarossa Frigyes 1189 pünkösdjét itt töltötte. Szent István királytól nagy számban behívott és letelepített frank és szász iparosok alapították Pozsony városát. Pozsony legismeretesebb emléke a vár. Áttérve most már Pozsony utczáinak és épületeinek a leírására. vagyis ennyi esik egy kilométerre. hogy kevés városa van az országnak. várlépcs fels végén lev díszkapu. a mely a belváros nyugati oldalán emelked magaslaton áll. Építése. bizonyosnak látszik. de a környéken rélték föl. mert Pozsony valóságos múzeuma a memlékeknek. katlan. Akkoriban. a melyhez annyi történelmi emlék fzdnék. a házak szaporodása nincs kell arányban a lakosság gyarapodásával s így Pozsonyban a lakáshiány úgyszólván állandó. úgy bizonyára a morvaszlávoknak tulajdonítható. a vár római eredetét igyekszik bizonyítani. Legrégibb részének architektúrája a IX. Mivel pedig a várhely katonai figyel-állomás czéljaira alkalmas volt. vár két részbl állott az alsóból és a fellegvárból. TV. Az utolsó évtizedben 180 új ház épült. hogy alig van párja a középkorban. hogy arra ma is ráismerhetünk. A népvándorlás idejében a pozsonyi várnak alig volt jelentsége. hogy Pozsony tájéka római kolónia volt. XI. a várrendszer életbeléptetésénél. tíz évvel a tatárjárás után a vár földgátjait. mert Henrik császár két havi kemény ostrom után sem tudta elfoglalni. és hogy aránylag legtöbb az emeletes ház. ha nem a carnuntumbeli rómaiaknak. Pozsony vármegyében talált számos lelet is azt igazolja. kbl . északnyugat fell pedig az erdítések annál magasabbak és vastagabbak voltak.vagy téglaalapból. a kiváló történetíró. Ez hatalmas sziklára van építve és koczkakövekbl rakva. Sok nevezetesebb épület van már emléktáblával megjelölve. 97-8° -kal. Béla királynak 1252-bl fönnmaradt oklevele a pozsonyi várban kelt. melynek majd minden régi kövéhez valami történeti emlék tapad és kötetekre terjedne ennek a részletes és kimerít leírása. Nehéz idk jártak a pozsonyi várra a cseh Ottokár és trencséni Csák Máté hadakozásai közben. Ortvay Tivadar apát. monumentális jellegek. Mátyás király pedig azon kívül ki is építtette. század közepén már rendkívül ersen védett hely lehetett. Ennek egy részét a magyarok a honfoglaláskor már itt találták. Zsigmond a várat újra megersítette. Érdekes még. Dr.

de ismét II. nejével Mária Krisztinával. négytornyú. lángok nagy gyorsasággal terjedtek és csakhamar az egész hatalmas épület lángokban állott. elpusztította a durva kegyetlenség. vagy éppen boszúja okozta. ban volt fogva 1567-tl 1571-ig II. mit a tz megkímélt. Bármi volt is a tz oka. József alatt a vár a Pázmány Pétertl alapított szeminárium helyisége volt. 1811 május 28-án tz ütött ki a várban. 1670 deczember 3-án alakult meg Rottal elnöklete alatt o. hogy a tüzet a várban elszállásolt olasz katonák vigyázatlansága. jobbára protestáns nemes közül 22-t halálra ítélt. pozsonyi gróf alatt tetemes költséggel res- A tauráltatott. A hoszszú épület akkor még csak kétemeletes. MÁRTON SZÉKESEGYHÁZ. Lipót 1674ben a róla elnevezett kaput. tz után tatta és napjait. tábla birái voltak. hogy a tüzet megfékezzék. négyszög épületnek tünteti föl. szászweimari berezeg. mígnem 1741-ben Mária Teréziát királyivá koronázták és szeptember 11-én itt hangzott el a „vitám et sangiünem". Ferdinánd kezére jutott. században látta a vár Bocskay hadait. mindent elkövettek. 1802-ben a várba egy ezred katonát szállásoltak s innen kezddik a kaszárnyává lett palota rohamos pusztulása. egyesülve a városiakkal. I. 1578-ból bírjuk a várnak kópét. is maga gyakran itt lakott. XVII. mely azt csúcsos fedel. királyi helytartó. fáma azt mondja. Frigyes. század véA SZT. Mária Terézia leányával. hamuvá égett. III. tény. a többit pedig gályára és Csehország börtöneibe küldötte. Bethlen Gábor a koronával együtt hatalmába vette. Mária Terézia 1760 1765. 1673-ban Ampringen jött a pozsonyi várba s a német tábornokok. Rákóezy-korszak letnte után csendesebb napokat látott a pozsonyi vár. s 1635-ben Pálffy Pál.JZichy István kamarai elnökön és Forgách Ádámon kívül a kir. ami a várban volt. melynek tagjai Gubasóczi János püspökön. Károly pedig 1712-ben az úgynevezett bécsi kaput építtette. Ekkor építették rá a harmadik emeletet. bíróság a lcsei inquisitorok által Kassán és Eperjesen bebörtönzött 300. hogy ezzel hazánk egyik legkiválóbb memléke pusztult el. de az vízhiány miatt nem sikerült. vadászatot tartottak a bujdosókra és az elfogottakat keresett kínzások közt végezték ki. közt.Pozsony. Minden. egy millió háromszázezer forinttal a várat nagyszeren restaurál- A A A — Ekkor élte a pozsonyi vár legfényesebb 15 évig itt lakott Albert szász herczeg. az akkori idben hallatlan költséggel. pozsonyi vérbíróság. gén. Ezután II. 1552- els metszett ben került elször avarba a szent korona s itt rizték kisebb-nagyobb megszakításokkal két és fél Ebben az úgynevezett korona-toronyszázadig. várban levk. 1766 január 1-tl kezdve A A A A A . sével 141 ma is építészeti elsrend mremek. XVII. fképp Kobb Farkas. Pozsony Magyarország igazi fvárosa lett.

Remélhet tehát.). Zsigmond király parancsából Rozgonyi várkapitány 1436-ban kezdte a hegy sziklájába vájatni. Hajdan három kapuja volt a várnak. marton szobor (donner rafael müve). mély árok vonult el. kastély délkeleti tornyától nem \ A A A A A A A — — A A messze. a mindent. mely ma is rólag a szegényebb sorsú zsidóság van a régi csaknem kizá- lakónegyede. a ki a restaurálás kérdését fölvetette és úgy szóval. a mely négyszögépület belsejében tágas udvar van. melynek feneke állítólag a Duna izvonaláig ért. amelyben sok egyél) régiséggel együtt V. A tulajdonképeni várpalotában már csak a ffalak és a négy födetlen torony áll. Az emeleti helyiségekben voltak a királyi családnak és kíséretének vár homlokzata eltt széles. szobák és folyosók nyomai csak itt-ott látszanak a mindjobban elmosódó fali festmények között. a kapu fölött nyugodott. A pozsonyi vár sok átalakuláson ment át. Többnyire nyomovárrult viskók állanak ott. földszinten az éléskamrák és egy igen értékes hadi szertár. haszonélvezje pedig a császári és királyi hadi kincstár. Ugyan szerezte meg a pozsonyváraljai Pálffy-kúriát s azt magyar majorátussá és nevezett czímet ma a szeniorátusi haszonélvezettel szeniorátussá avatta. a várhegy rendezéés gzsiklóval sére. Hollós Mátyás pánezélja. a távolabb es. Ortvay Tivadar történettudóst. díszes erkélylyel. si szokás szerint így figyelmeztetik a Csallóköz lakosságát. egész az osztrák határtól nem messze fekv leányvári torony belsejébe. hogy a pozsonyiak végre komolyan kezdenek foglalkozni a vár restaurálásának kérdésével és nagy elismerés illeti meg dr. hogy Po- a szt. Dima felé néz oldalán volt a fbejárás. Külseje-belseje majdnem minden században változott. magyar és török fegyver volt összehalmozva. A hegy alatt keletre ghetto. A vár pinezéjében lev nagy kutat. pozsonyi gróf élvezi. mélyebben fekv melléknaság egy zászlóalj gyalogság épületekben van elhelyezve. Rendesen csak egyszer évenként szólal meg (ha megszólal). katoMagát a várkastélyt különben már 1811 óta nem lakja senki. kis faházikóban egy régibb szerkezet nagy ágyú mutatkozik. hogy közeledik az árvíz. valóságos bels titkos tanácsos. beleegyezésével és a kormány támogatásával végre megvalósíthatja a vár restaurálására. továbbá tömérdek tatár. mi mra' használható volt. hajdani termek.142 Pozsony. 1651-ben megkapta a Pozsony vár örökös kapitánya méltóságát. melyen át lakó osztályai. Katonai jelentsége a várnak és környékének tehát ma már egyáltalában nincsen. Igen örvendetes. Közvetetlenül a falakon kívül kezddik a város legelhanyagoltabb része. Az említett Pálffy Pál gróf (e néven IV. vár ura és tulajdonosa most a magyar királyi államkincstár. a jnikor a Duna jege megindul. a ki a várban lelte halálát. Helyesen jegyezte meg Kumlik zsony város a király . börtönök. szépítésére való ellátására vonatkozó tervét. együtt Pálffy István gróf. állítólag tág folyosó vezetett a Duna alatt. Károly császár mellvértje. mint tollal igyekszik ez irányban hangulatot kelteni. felvonóhíd vezetett az épület belsejébe. elvonszoltak a füstös falak közül és elárverezték. Az óriási munka költségeit egy Pankucher pinczébl nev fogoly hagyatékából fedezték. Az épület legalsó részében voltak a pinczék.

hogy a káptalan építésének költségeihez. arról a sekrestye és a mellette lev két kápolna tanúskodik. A várról érdekes még megemlíteni. nemes családok és a város czímerébl következtetjük. mennyezeten látható Mátyás király. az északi oldalon lev Szent Anna kápolnába vezet ajtók timpanonjai. nemkülönben a déli elcsarnokban. hogy 1400 táján a város épít-anyaggal támogatta az építkezést. A kanonokok valószínleg addig a várban laktak és az istentiszteletet a várkápolnában végezték. mely templom 1221-ig állott fönn a Szent István-korabeli régi várudvar közepén. csak az 1620-ik évrl tudjuk. hogy a város evangélikus hitre áttért lakossága. illetleg a városi tanács írásbeli folyamodványa alapján. a mely a Szilágyi nyíló téren. melynek alapfalait az 1867.. A mostani templom helyén azeltt a Szent Mártonnak felajánlott kisebb templom állott. mely ma még a pozsonyi vár római eredetének kérdését 143 Emil — borítja. mert 1402-ben a milkói püspök a templomot és a hajóban lev négy oltárt fölavatta. a szentélyt csak is az okiratból kiderül az is. János alexandriai patriarcha csontvázát adta ajándékul. erre vonatkozólag' egyik fvárosi lapba írt czikkében. hogy egyelre a fdolog az. 1735-ben Esterházy Imre herczegprimás alatt ismét nagyobb átalakulások történtek a templomon. emelkeát Márton székes- Dezs. vájjon az épület legalsó része milyen idbl való. hogy a hajó déli oldalán két új nagy és egy kerek ablakot törtek a falba. hogy a város gos bizottságának beleegyezésével . hogy a városi törvénybatóság a kincstártól megvehesse vagy bérbekaphassa a vár belsejét. és akkor fog esetleg eloszlani az a homály is. Innen kezdve hiányoznak a történeti adatok. Incze pápától kapta az engedélyt. hogy ezek költségén épült a szentély. évben történt restauráczió alkalmával találták meg. megemlékeznünk. kik l\/ 2 évig itt tartották 1495-ben avatták hozzájárult föl.hordassa ki a rom-négyszög belsejébl mennél elbb a törmeléket és kezdje meg az ásatásokat annak megállapítására. Hogy az engedélyt megkapva.' szultán Mátyás királynak Alamizsnás sz. hova az ereklyét nagy ünnepség kísé- . tehát a szentély ez id között épült. hogy a várból a városba jöhet le. A városi számadásokból csak azt tudjuk. Eleinte Budán tartották az ereklyét. a négyszögön kívül hajtották végre a halálos ítéletet. Pázmány Péter érsek onnan Pozsonyba hozatta és a foltár mögött egy falfülkébe A tétette le. a máriavölgyi pálosokhoz vitték át. mely abból állott. A szentélyben lev zárókövek egyikén 1476. Több századon A DOM KERESZTEL ebben koronázták MEDENCZÉJE (1404). és hogy templomot építhet. azonnal hozzáfogtak az építkezéshez. arra nincs biztos adat. Az esztergomi levéltárban rzött és Bakács Tamás érsek alatt kiállított oklevél szerint. a Pozsonyban székel Bethlen Gábor fejedelem a templomot az evangélikusoknak adta át. A pozsonyi káptalan 1204-ben III.. de a törökök folytonos elnyomulása miatt. Az úgynevezett koronatoronyban voltak fogva és a toronynyal szemben lev magaslaton.(azeltt Hosszú-) utczára dett dombon áll. Ebbl a szentély A az istentiszteletet. Hogy mikor avatták föl a templom hajóját. valamint az ezen oldalon lev fkapu. Az építkezési id alatt a hajóban istentiszteletet nem tartottak. A vár után a Szent Mártonról elnevezett székesegyházról kell A Szt. építtetett a míg Esterházy Imre érsek 1735-ben a Szentnek külön kápolnát templom északi oldalán. melyeknek ers gerinczei e korra vallanak. évszám látható. Régészeti szempontból érdekes a memlékek orszáaz a javaslat is. Magyarország királyait ésígy mindenkor emlékezetes marad hazánk történetében. Akkor fog valószínleg tisztázódni a Megváltóhoz czímzett srégi prépostsági templom keletkezésének sokat vitatott kérdése. a másikán 1482.— Pozsony. hogy 1848 49-ben itt is végeztek ki magyar nemzeti szabadsághsöket.

század végén épült és a hagyomány szerint benne kínozták a vizsgálat alatt lev gonosztevket. mely egész a mennyezetig ért. Az Alamizsnáskápolnában lev oltáron látható angyalok. szentélyben lev új oltárt Hutterer János. oda oratóriumot építettek. Márton lovas szobor. az utóbbiban pedig a káptalanra. a mit a templom hajójában. de hogy. szentségház. Ekkor alakultát a templom szentélye is. a stallumokat a pozsonyi Fürst Antal asztalos. oltárhoz tartozó két életnagyságú térdel angyalt 600 forintért a Nemzeti Múzeumnak adták el. nemkülönben a térdel Esterházy Imre érsek szobra. Anna kápolnába vezet ajtó timpanonja. Lipót király koronázása alkalmával pusztult el. A hajó déli ajtajának timpanonja fels részében szintén régi. Értékük megbecsülhetetlen. a város történetére és régi nemesi családokra vonatkozó nagyszámú okiratokat riznek. A kápolna a XV. míg 160. Széchenyi. Szelepáttörve. mely jelenleg a foltár mögött. az összes üvegfestményeket pedig Geiling Károly A A A készítette. a fedele azonban új. csényi. Fischer János készítette Bécsben.144 Pozsony. régi szentségházból fönmaradt gyönyör vasajtót. Pethe László és Újlaki Ferencz püspökök sírkövei vannak a szentélyben elhelyezve. ékes keret vörös már- ványtábla fölirata hirdet. Érdekes a Szt. Az elsben igen szép festményes inkunábulumokat és misekönyveket. Schulek Frigyes mépít tervei szerint. régibb sírkövek közül csak gróf Pálffy Miklós gyri hs. Keresztély Ágost herezeg és Pázmány Péter érsek sírjait. II. A A A .és levéltárt. templom déli oldalán lev csarnok 1526-ban épült és a hajóval együtt restaurálták. midn Heiller Károly városi plébános házról-házra járt kéregetni. Igen érdekesek továbbá a templom birtokában lev középkori kelyhek és egy 1520-ban készült remek gótikus szentségtartó. melylyel a templom stílszer restaurálását megkezdték. azonban a restauráczió alkalmával több magánsírt találtak. bécsi szobrász egészítette ki. de a templomon kivitt üvegtet alatt áll. A festményeket Jobst Károly bécsi fest készítette érdekes még itt Schomburg rector Academiae Istropolitanae (Schomburg a Mátyás királytól Pozsonyban felállított egyetemnek volt a rektora) életnagyságú sírköve. ú. Alsó részét Hutterer János. a kápolna bejáratánál. A kápolnát 1874-ben a templomhajóval együtt restaurálták. melyet jelenleg a Nemzeti Múzeum irattárában riznek. Ezeken kívül a gróf Pálffy-család néhány tagja is a szen- télyben nyugszik. rétében tették az oltár fölötti koporsóba. Alamizsnás-kápolnában van két bronzból készült. A szentélyben kripta nincsen. miképpen kerültek a templom birtokába. m. A hajóban lev négy .. nagy húsvéti gyertyatartó. a szentély építése alkalmával. ezeknek renaissance-rajza és technikája olasz eredetre vall. Az északi oldal csarnoka pedig néhai Rünély Károly városi plébános (volt beszterczebányai püspök) idejében 1893-ban készült. Szt. Nem szabad említés nélkül hagyni a sekrestye és a két mellékkápolna fölött lev érdekes könyv. így maradt a templom 1863-ig. Említést érdemel még a hajóban elhelyezett keresztel medencze. oltár új. Lippert József mépít vezetése alatt. Innen került ki a legrégibb magyar halotti beszéd. 22-ikén. mely 1404-ben bronzból készült.miután a falat A RENAISSANCE-KORI BRONZ-GYERTYATARTÓ A DÓMBAN. régi gót Az A stallumok helyébe barokk ízlések jöttek.000 forintot gyjtött össze. a gót szárnyas oltár helyébe jött a Donner Rafaeltl készített Szt. pozsonyi ftemplomban volt a magyar Szent István-rend els ünnepsége 1766 aug. arra nézve nincsenek adatok. szintén Donner Rafael mvei.

I. törvényszék. népiskola. . . .Kir. Kath. ÍClarissza templom. íffrasfe-es iparkaTnara. . Cs. Kir. Evang. líceum. .szSfaeti&ákiskola. Izraelita iskolák. . Kir: pénzügyigazgatósáo.. . Polgári ápolda. Evang. . posta és távira. . Jezsuita rend temploma. honvéd parancsnokság.Apolló* Irodalmi ps Nyomdai Készvénytársaság. Kir. . Kir. Pozsony-vízgyÓgyintézet. . NYILVÁNOS INTÉZETEK és ÉPÜLETEK. Szt. Erzsébet kórház.. népiskola. F'óvámhivatal.. Kath. Kir. Ipartestület. . Kath. Hidegvízgyógyintézet. Sintód'bk háza. .Háromság templom. T'úzoUó szertár. freáliskola. Kath. . és kir. népiskola. . Iparos. Hajléktalanok menhelye. Kartográfiai mii intézel Budapest és Bécs.szakiskola. tanitÓnb' képz Ferencz József gyermekkórház. bábaképz intézeti . Fels'ább leányiskola. Orsolya. .. . Kir. fgimnázium. Izraelita imaház. Kapucinus rend temploma. Kereskedelmi akadémia. . Schiffbeek-alapítvány Katíi. Cs. jogakadémia. Városháza. Székesegyház. Városi színház. Miklós templom. Irgalmas rend kórháza. Kath. Cselédotunv Stefánia árvaház. élelmi raktár . Kir. templom. POZSONY szabad királyi vár< TÉRKÉPE. . .templom (Virágvölgyi). . Kath. népiskola. Vármegyeház. . . Takarékpénztár. népiskola. Kir.Magyarors»ág Vármegyéi és Városai. templomok. . . Kir. . BeUevue mulató.szüzek temploma. . . iskola. M. ítéltábla Ferenczrendiek temploma. Bannwartb Tli. Kir. . Notrc-Dám zárda. . és kir. katonai parancs- nokság. kat. Izabella gyermekmenliáz. Evang.

.

III. Ez a kápolna Pozsony egyik kiváló látnivalója. A A A A A zsonyi : prépost lakóházával szemközt van a poakadémia. a melyek a Megváltó kínszenvedését ábrázolják. 1780-ban Könyvbiráló Hivatal. részint kfallal körülvéve. A Nagy 1630— 1773-ig 1775-ben Az Ujon A SZENTSÉGHÁZ VERTVAS-AJTAJA A DÓMBAN. Ferdinándot III. sokszög oszlop választja el a két mellékhajótól. mert falai csak márványutánzatok. Fhajóját nyolcz. : valódi mesterm. Lipótot 1790. koronázták meg.: Pozsony. hogy a székesegyház gúlaalakú magas tornya. Ortvay Tivadar dr. villámcsapás következtében. Az alapítónak. Ferdinándot 1618. 1812-ben Benczések Költöztek Csarnokaiba. Féss György dr. ftemplomhoz tartozik a pozsonyi társas káp12 kanonok a Káptalan-utczában lakik. majd 1833-ban égtek le. Ferdinándot pedig Sopronban I. erkélyes épület. Remélhet. Mátyást 1608 és nejét Annát 1613. a melyen két lépcs vezet föl a templom bejárásához. A kis épületben nem mind márvány ugyan. hogy e kápolna megalkotójának emlékére emlékm állíttassák Pozsonyban. Az akadémia 1884-ben ülte fennállásának századik évfordulóját. templom déli oldalán elterül meredek domb. így Miksát és nejét Máriát 1563. Rudolfot 1572. szerint. úiabb idben épült. kfallal bekerített udvar közepén. 1632-ben építtette Draskovits György. részint házakkal. aka- démia. I. 10 Szervezett Elemi Iskola És Tanítói. Lipótot 1655. A A kir. Mária Teréziát 1741. mert akkor Pozsonyban ragályos betegség dühöngött. a mely város alkotó géniuszának annyi mvével dicsekszik. talan. Ilyenekre alig akadunk másutt. II. ugyanis régi tornyai. Ferdinánd nejeit 1647. IV. 1850-ben Helyeztetett Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. néhai Fadrusz János szobrász. Megemlítésre érdemes még. Ferdinándot 1830-ban. 1778 eltt még temet volt. Pozsony szülötte. Esterházy Imrének fehérmárványszobra igazi mremek. Legbámulatosabbak benne a valódi márványmüvek. Ferenczet pedig Budán. hogy nemsokára meg fog valósulni dr. I. Ferdinándot Székesfej érvárott. de a faltövek burkolatai és az oltár építészeti részei valódif márványból készültek. Nagyszerek az oltár bronz-reliefjei is.Ezen Épület Alapkövét 1628-ban PÁZMÁNY PÉTER Tette A Jezsuita Atyák Társháza. tágas. elször 1760-ban. Ferencz nejeit: Mária Ludovikát 1808 és Karolina Augusztát 1825 és V. Ekkor még a város falai is állottak. I. A Le. kovács és lakatos-munkái. mert ezt Pázmány Péter építtette. Józsefet 1687. prépost lakóháza a dóm mellett van. Alamizsnás szent János kápolnáját legújabban restaurálták. I. Ortvay Tivadarnak az az eszméje..és államtudományi s a bölcsészeti. III. Károlyt 1712 és nejét Erzsébetet 1714. a mi annak látszik. . akadémiai igazgató a következ emléktáblával örökítette meg az kir. melynek tompa hegyén a vánkoson nyugvó magyar korona látható. . 145 Koronázó templomnak nevezzük az egyházat azért. Azóta persze többször renoválták. Ezen a téren akarják a Szent Mártontervet már el is készítette szobrot felállítani. II. mert benne a Habsburgház számos tagját koronázták meg. Az oltár szobrászati díszítése is igen szép (két lebeg és két ül márványangyal). A kápolna falait igen jeles freskók diszítik. maga az imazsámoly is. E ház szép. így a kapu és a díszablak rostélyzata is gyönyörek. alapítást . Ezt az épületet nem szabad Mátyás király egykori Istropolitana Academiájával összetéveszteni. Mária Annát 1638 és Eleonórát 1655. melyen térdepel. csak Spanyolországban az Escurialban és Cordovában vannak szebbek. a melynek két fakiütása van a jog.

21. A introduxit. a Káptalan-utczából a klarisszák templomához érünk. a Ventur-utczában lev (7. 1792 eltt azok az apáczák laktak benne. számú.800 frtnyi tkével." Ez az épület azonban már nem felel meg a fgimnázium czéljainak. a melyben jelenleg a kir. A A Klarisszaés templom zárda. kétemeletes) régi pénzver házban (Altes Münzhaus) volt. Schomburg György volt. Az intézet az alapító halálával. Erre vonatkozik az a vörös márványba vésett fölirat. altitoknoka pedig a híres pozsonyi prépost. Hoc claustrum ruinosum. benedixit et Virgines sub Regula S. eredetileg a jezsuiták számára emelte Pázmány. mert termei sötétek. II. MDCXXX Pázmány A Az Emericanam. kath. a mostani közoktatásügyi kormány tehát új épületet emel az intézetnek.Emericanum" nev papnevel-intézet. Schopper György. Feljebb. Minek Maradandó Illesztette Nemzeti Második Millennium Harmadik Evében DR. kik a törökök ell Nagyszombatba menekültek és 1640-ben ismét visszatértek a Pázmány és Lósy érsekektl megújított zárdába. Literis Bonisque ArtibusMDCCLXXXYI. Dankó József pozsonyi prépost és mások. rültek ki Rudnay János és Simor János herczegprimások. Samassa János. Mártii Emericus Lossy. templom szoros összefüggésben van a fgimnázium épületével és A . in opereque obüt. Dulánszky Nándor. állítása szerint valóságos unikum.146 Pozsony. melynek czéljára a város szép telket engedett át a Grössling-utczában. Archiep. Mely Ezen Kifejezéséül Épületben Bvült Ki 1875-ben Bölcsészeti Karral És Ünnepelte. Cardinalis Archiepiscopus Strigoniensis Collegium hoc Societati Jesu posuiP'. fundamentis ad summitatem eduxit. Aug. Archiepiscopus Strigoniensis. Káptalan-utczát a Yentur-utczával a Pázmány-utcza kapcsolja egybe. die XIX. GYÖRGY Ezen Jogakadémia Igazgatójává Történt Kinevezése Alkalmából. Az új fgimnázium tehát már legközelebb fölépül. Anno MDCXXXVII. Hidassy Kornél. 1' Az apáczarend fölött eltörlése után a klastromot iskolának rendezték be. Az épület és a templom alapításának ideje különben ismeretlen. a tudós esztergomi érsek." Az akadémia épületét. Clarae Deo Dicatas irat tanúsítja: S. Ulászló kormányzása alatt sznt meg. mint azt a kapu fölött lev következ föl„Anno Christi Petrus R. „Petrus Cardinalis Pázmány. A Káptalanutczából lejöv Plébánia. Strigoniensis. a mely Ortvay Tivadar dr. Az Academia Istropolitana. fgimnázium van elhelyezve. melyet Lósy Imre esztergomi érsek alapított 1642ben. Haynald Lajos bíboros érsek. a mely a kapu van: „Providentia Josephill. Az Emericanum közelében van a belvárosi plébánia. KI Az Épület Keleti Szárnyába A Klarisszák Kolos- tprábó] A KIRÁLYI JOGAKADÉMIA.és a Kapuczinus-útra viv Klarissza-utczák sarkán van ugyanis a régi Klára-szüzekrl elnevezett templom és hajdani zárda.. Anno MDCXL. Rimély Károly püspökök. a melyet Mátyás király alapított. Diruit. Múlt Iránti Kegyeletbl Ez Emléktáblát A FÉSS E Dics Épület Falába. a melyben elbb a Nagyszombatból 1786-ban Pozsonyba áthelyezett akadémia volt. Káptalan-utczában az Akadémia közelében van az . 1884-ben Fönnállásának SZÁZÉVES JUBILEUMÁT. Mieltt azonban tovább mennénk. Ftitoknoka Vitéz János. E. feliciter finiit. nedvesek és egészségtelenek. Császka György érsekek. Zalka János. a melynek másik részében különben a Szent Mártonról czímzett elemi iskola van. Ebbl az intézetbl ke1520-ból VALÓ szentségtartó A DÓMBAN. Az ódon kapu fölött lev fölirat a következkben vázolja röviden az épület történetét. néhány szót kell még mondanunk a klarisszák templomáról. A.

á la Pisa és Bologna. A . Futura deserit. 1753. a fgimnázium kapujának átellenében. régi toronytett. qui praesentia negligit. hogy fundamentum nélküli tornyot. S. Legközelebb meg fog valósulni a kultúrpalota eszméje. Unikum ez a torony az ország memlékei között. ferde tornyokat emeltek. támogató pilléreket alapjukig kiépítették s tatarozták. hogy a tornyot oly szobrászati alkotások díszítik. — Boltív alól a régi országház elé jutunk. Boh.500. de földön. a régi Országház épületében lev Boltívhez jutunk. a mely ezenfölül évenként még 2000 2400 koronát fordít a könyvtár gyarapítására. Itt a Boltív alatt van a városi közkönyvtár. A könyvtár személyi és dologi kiadásait a város fedezi. 40.000-et.000 forintba került. 1849-ben és az utána következ években katonai laktanya. oszlopfejeket és szobrokat alkalmaztak a régibl az új falazatban. állana. a melynek tornya másutt sem a kül- mentumán szegletére fölállítva. Az épületet Römisch udvari építész építette 1753-ban. helytartótanács székhelye volt. rárakott a templom falszögletére. R." 10* . majd 1859-ben a csász. hálákat. a mely 1900 október hó 1-én nyílt meg. hogy a király (V. hanem ügyesen a saját fundaa templom falainak eszközölt aláfalazással van pillér nem A támogató nagy voltaképpen csak biztonsági épületrész. A templom déli hajóját és szentélyhosszát beszegett éktelen A KLARISSZA-APÁCZÁK TEMPLOMÁNAK RÉGI TORNYA. És a mi talán ennél is különb sajátosság. sekrestye eltnt. Ut juncta Clementiae Justitia in ea peremiét Amplior operibus a fim da menüs extruxit A. A A boltív. XV. az. Alapja a régebben fönnállott pozsonyi „Haladókör" egyesületi könyvtára. a folyóiratokkal együtt a 10. a tervezett állandó képtárral stb. A mely a torony gótikus jellegéhez nem illett.. századbeli építész nem elégedett meg ama mesterek bravourjával. szépség tekintetében. Az egész átépítés és helyreállítás 30. A rozoga egészen a régi formára és méretekre újonnan épült. Austriae Archiducissa. kik. váltótörvényszék és a kir. mely a Mihály-. párjukat ritkítják. mert nincs ez országban templom. hó 7-én századok után elször. a templom többi részeire 11. hanem azok mmesterségén túltenni iparkodott akképpen. konzolokat. A benne lev kötetek száma megközelíti a 7000-et.000 koronával pedig az építend állandó helyiséghez fog hozzájárulni. s e kultúrpalotában a városi természetrajzi múzeummal. most nyúlánk. kapu fölött erkély van. ide járnak a tanulók istentiszteletre. azt épületrészeket.Pozsony. templomot és tornyot legújabban az országos memlékek bizottsága szépen restauráltatta. illetleg a \ entur-utczába vezet. Ftrdinánd) magyarul szólt a követekhez. Itt alapította továbbá gróf Széchenyi István a Magyar Tudományos Akadémiát. Ugyanezen czélra az állam évenként 2000 koronát áldoz. a mely fölött fekete márványon a következ felirat olvasható: tábla székel A A régi országház. pénzügyi procuratura hivatalai költözködtek bele.. hogy ötszög. Jelenleg a pozsonyi kir. szép ksisak födi. Ítélbenne. ki még a gót stil tornyot 1902 eltt A A A torony ma kellemes meglepetés éri. melynek föloszlása után a kir. melybl az új toronyra 19. Ebben az épületben történt 1847 nov. Az is sajátossága a toronynak. csak egyes köveket és szobrászati látta. A Klarissza-utczából. Regina. melyek hazánkban.000 forint esik. Regnante Maria Theresia Augusta Hung. nem is csekély tömegt. a városi közkönyvtár is elhelyezést nyer. levélcsokrokat.Curia Fisci Regii Hung. Ebben az épületben tartották 1848-ig az országgyléseket.

Küls oldalán ez a fölírás olvasható: „Omne regnum in se ipsum divisum desolabitur 1723. Visszatérve a Mihályutczán. Jóllehet a kápolnában az eredeti stílus már nem található fel. melyet a Szent Bernát-rendbeli (cziszterczita) Columba Ferencz. Ezzel szemben van a II. A toronynak mind a négy oldalán óralap van. illetleg a Barát-utczába viv Rómer Flóris. Katalin kápolna. A Mihály-utczában az Országbáz közelében. melyek a közlekedést a küls városokkal fentartották. a Lrincz-kapu a Lrincz-utcza végén és a Wödritz-kapu a Wödritz-utcza elején. Az 1848-iki és azokkal a modern TÖRVÉNYEKET államot. belvárost ugyanis hajdan kfal és árok vette körül négy fkapuja volt. Gentilis bibornok káplánja. Ebben az utczában . illetleg a Szilágyi Dezs(azeltt Hosszú-) utcza végén volt." Szt.US Pozsony. a melyen át a belvárosba lehet jutni. A nagy esemény színhelyét az utókor számára ez emléktáblával megjelölni hazafias lelkesedéssel elrendelte POZSONY szab. a mely eltt hajdan fölvonóhíd volt. Az idt negyedóránként a jelzi. (Errl Kölis megemlékezik „Országgylési Naplójában" 1833 márczius 31-ikén.és nemesi rendjei a népszabadság eszméjétl föllelkesülve. Ezt a szobrot 1757-ben Eller Péter pozsonyi rézmves készítette. Ez az egyetlen kapu. A . város törvényhatósági bizottságának 1898. melynek tetején Mihály fangyalnak a sárkánynyal küzd szobra áll. van a Szent Katalin-kápolna. Itt toronyr hangos kiáltással van most a városi tzjelz is. balról pedig a Ferencziek-tere. A kaputól mintegy 20 lépésnyire boltív van. a mely a belváros hajdani négy kapujából fennmaradt. magyar Örök dicsség és a fölszabadított népmilliók hálája emlékükre.) A boltív eltt lev lároJcban a csey idben vasárnapi mulatságokat és czéllövéseket régi tartottak. mégis megmaradt abban a gót építészetnek némi emléke. építtetett 1311-ben. kir. század második felében és a múlt század elején romboltak le. mely László királyt ábrázolja lóháton. takarékpénztár helyisége. kir. így a Halász-kapu a Kossuth Lajos-tér mellett. város táblát tétette az épület falára: közönsége még a következ emlék- „Magyarország f. e történelmi nevezetesség palota tanácskozási termeiben alkották meg halhatatlan emlék nagy mvöket. Ujabban Pozsony szab. a mihály-kapü-dtcza. évi márczius hó 7-én tartott közgylése. A Mihály-utcza fels végén van a Mihály-kapu.(azeltt Lakatos-) utcza. Három kaput a XVIII. A Mihálykapu. jobbról van a Klarissza-utczába viv keskeny Bástya-utcza." Bels felén egy kép van. A RómerFlórisutcza. A Mihály-lcapu fölött magas torony emelkedik.

a hazai archaeologia megalapítóinak egyike. hogy Deák-utczai sarkán volt a történelmi nevezetesség „Zöldház (Orün-Stübl). XVIII. hogy Pozsony város 1390-ben kényszerítve volt. József Tcir. Beatrix királynéval. A régi Országház mellett ismét nevezetes épület áll. a mely még ma is fönnáll. „zoidház . régi pénzvernek rendkívül tágas. A FTÉRI DÍSZKÚT (lüTTZINGER ENDRE MÜVE). a hol a Pozsonyba érkez királyok és királynék megszállottak. Ventur-utczát a Ftérrel. Ez már a Ventur-utcza 15-ik szám alatt van. bár lesz monumentális. az összes hbéri házakat a Mihály-utcza mellett eladni Venturi Jakabnak és Jánosnak több száz fontért. század elején a régi kúriát részben lerombolták s helyére új házat építettek. 1832 36-iki országgylés idején ugyanis József nádor a felsháznak elnöke volt s harmadik nejével. herczeg szülházának érdekes története van. Valentini Czézár olasz diplomata 1486-ban. 11 A a. egy közös kapuval. mégis díszére fog válni a térnek. a magyar honvédség fparancsnokának a szülháza. Az emlékm. Albert király neje lakott abban a házban. a mely szintén a Ferencziek. a Korvin-utczához érünk. született ugyanis 1815 ápr. a tudomány emblémáival. 12-ikén 149 Rómer Flris. nagy udvara van. régi oklevelek királyi kúria néven ^említik. A A homokkbl fog állani. a mely úgyszólván egész teret alkot. mint különösen szép ós díszes palotáról emlékezik meg róla. habár átköti össze. nem kellett az utczán át mennie. a hol az országgylés tanácskozott. melyet több ház vesz körül. pozsonyi pénzverbl származó érmek igen ritkák és A A A A nagybecsek.terére nem József fherczeg szülháza. Most Wittmann-Denglas Erzsébet asszony örököseinek közös tulajdona. Ez az épület Zsigmond király alatt nagy jelentséggel bírt. De Pozsony 1430-ban Zsigmond királytól kapta a pénzverés szabadalmát. berezegi család lakása közvetetlenül a mellett a ház mellett volt. herczegn. herczegnék. a minek a nyoma még Az — A A A ma is meglátszik. így már 1441-ben Erzsébet királyné. illetleg a Deák-utczával a Zöldszoba-utcza Nevét ez az utcza onnan kapta. Ez az utcza onnan kapta a nevét. herczeg. a nemrég elhunyt belga királyné. A mikor Korvin Mátyás Bécs ellen vonult. nagy adósságai következtében.Pozsony. ott. úgy hogy a nádornak. visz. II. feleségével. a 7-ik szám alatt van a régi pénzver ház (Altes A régi pénzverház. József nádor idejében a ház Teschenberg pozsonyi polgár tulajdona volt s 1847-ben a Wittmann családé lett. az ülésbe menet. József kir. (bronzba öntött mellkép) mintegy talapzat két méter magas lesz. a hol a tér parkíro- szobor zása eltt a kút állott. Ventur-utczában. Lejebb haladva a Mihályutczán. három évvel utóbb pedig Mária Henrietta kir. Ez az épület. Az épület falán át ajtót törtek az országház épületébe. Mária Dorottya württembergi herczegnvel együtt állandóan Pozsonyban lakott. Emlékét aFerencziek-terén lev szép parknak azon a részén fogják felállítani. Ebben a házban született 1833 márczius 2-ikán József kir. a mely a Rómer-utcza felé irányul. Münzhaus). A mohácsi vész idején Mária királyné. Lajos király felesége lakott a pozsonyi királyi kúriában. ugyanabban a házban lakott. városi tanács ebbl az alkalomból a házat kijavíttatta s az udvart kertté alakította át. Már Nagy Lajos veretett itt pénzt.

felén: Max. hogy a legels pozsonyi koronázás alkalmával (1563-ban) tzvész támadt. MDLXIII. (A díszkutat Luttzinger Endre németóvári kF. Regem. Mivel a város- Ftéren van ház már szk. A VÁROSHÁZA (BALRÓL A JEZSUITÁK TEMPLOMA). Rom. baljával kardjára támaszkodik. Imperat kis üuviis. harmadik oldalon: Maesa suo laetos agitat cum rege trumplios Caesaris exsultat Moenus amore növi Et Savus. helytartóság székhelye. Men. a városnak egyik legnevezetesebb és legérdekesebb épülete. még ma is fennáll. nec integer annus Et maiora dabit. Aquilae. arczával pedig a városház felé néz. mely két embertl rúdon vitt nagy szl- idbl disxkút. igazgatósagi épület. majd II. a következ fölírással: „S. Ez az épület egykor a m. melynek régi tornyát az ezredéves kiállításon is bemutatták. Valószínleg ez most is látható festett faragvány. A Zöldszoba-utczából a csinosan parkozott Ftérre érünk. A sétatér közepén érdekes szobor van. Pozsony.. Ezt tudatja a szoborra vésett latin felirat is: Az egyik „Sacratiss. Sept. /. a városház eltt fekszik. piacidé Maximilianus utinam Euphratis. annak emlékére. pénzügyir/azga'ósági épület." A másik felén: A Quid Leo Boiorum Prisco diademate splendens? Quid Romanae. város azonban leg- A újabban megvásárolta a primás-palotát. Fonti Perennitatem Precari. Posonii Regi ac Regno Hungáriáé Inauguratum. hogy — Kolmár József szerint ebben lakott Kossuth Lajos. a mely pánczélos lovagot ábrázol.) van a két-emeletes pozsonyi kir. a melyben származik a homlokzatán még a város borait mérték. Bohemiae. 150 alakítva. A A varosháza. lovagszobor jobb kezével paizsra. Digna suo pariter carmina Rege canunt. Ferdinánd idejében ebien a házban tartották az országgyléseket és a megyegyléseket. cui trinum numen et unum. cui dat sceptra. a mely csaknem fürtöt ábrázol oiensis). több hivatalát az épületen kívül helyezték el. Dravus cum Danubioque Tibiscus. a mely a Belváros közepén. kir. Japidum migrastis ad Istrum ? Quis Pisone suo claram Vos duxit ad urbem Pannóniáé ? novus est Rex Maximilianus Huncce sequuntur tria. Gangis et addat aquas! A Anno Domini MDLXXII. Ez a szobor. P. balra (8-ik sz. Tandem Salvus abito. Viator Ubi Te Hoc Fonté Recreaveris Mementó ! ! Prosperitatem. még pedig a második emelet baloldali részén. P Q. Imperatorem. Aemilianum II." (Senatus populusque PosoSok vidám ünnepségnek és színi eladásnak volt régente színhelye ez a ház. a melyet vál'OSházzá . József után kaszárnya volt.) A A pénzügy- városház felé nézve. késbb mulatóház volt. Ez az épület különben még arról is nevezetes. Archiducem Austriae diademate Regni Hungáriáé Anno Chr. mely a régi csatornákat fölött áll. a városház is. Die VIII. — az egész várost elhamvasztotta. faragó készítette. Miksa király rendeletébl készült.

az Apponyiház kétemeletes. Ez az ú. n.a XV. a harmadik szoba pedig kápolna volt. A A barokk-stil pompás kis régi vátanácskozó terem. egy másikban pedig különféle üvegtárgyak. Ebben az épületben vannak jelenleg a polgármesteri és tanácsi helyiségek. 151 szándékozik átalakítani és a régivel összekapcsolni. a régi G-enanntensaal (válasz- rendrség tottak terme). László király alatt. n. a faszekrény-ajtók pedig 1650-bl származnak. mert lépcsház és folyosó 1558-ból. a második szobában hozták meg az ítéletet. kapukopogtató. régi városház emeletes. Könyöfo József nyugalmazott freáliskolai tanárnak kezdeményezésére 1868-ban keletkezett. hivatalos helyiségei is a régi régi városházában vannak. kerületi takarékpénztár nagylelkségébl. városház két részbl az ú. Helyisége hajdan a városi törvényszéle helyisége volt. Pozsony. az udvarban lev pedig 1734-bl való. régi városházból és a vele összeköttetésben lev Apponyi-házbl. Itt volt szállva Zsigmond király 1434-ben. a szép gót kapu-ív 1326 1340-bl. a pozsonyi I. A városház kapujának oldalán még most is megvan az a két vaspáleza. A földalatti börtönül. stílszeren restaurálták. szolgálataiért telkeket kapott. hogy különböz idben épült. századba teszik. rosházán van a híres pozsonyi a A levéltár. küls fac-ade 1491 és 1531bl. Az ebben a szobában lev szép ajtószekrényt 1650-ben egy pozsonyi asztalos készítette. a mely utóbbinak külön bejárata is van a Lrinczkapu-utczába viv hasonnev utezában. Régi okiratokból tudjuk. a pallos. Mieltt tovább mennénk. hogy 1288-ban építje. Az els szobában lev falfestményeket Drentvel fest készítette 1696-ban. a város tulajdona. — r A múzeum. melyet a városi szépít-egyesülettl választott külön bizottság és kezelnek együttesen. Itt vannak kiállítva a város történetére vonatkozó érmek. melynek készítését a XV.. a városi múzeum. (Jakab). Pozsonyra vonatkozó képek. a melyek a régi öl és rf mintáját jelezték azonkívül egy befalazoH kés is látható ott. meg kell még emlékeznünk a városi múzeumról. tál. egy szekrényben különféle serleg. századból valók. a hajdani kínzóeszközök. kardja. a ki Bécsben Eugen lotharingiai herczeg palotáját festette. Följebb pedig. a torony farasvány-munkálatok az olasz Orsatitól 1645-bl. IV. de megújított arczkép van. Az els szobában hallgatták ki a vádlottakat. lélekharang (Armensünder Glöeklein) volt. A városház tornyában van a legrégibb pozsonyi harang is. mely az elterjedt monda szerint valamely hamis esküje miatt elkárhozott városi tanácsosnak az arczképe. Belsejében a A A VÁROSHÁZ PORTÁLÉJA. Igen szép benne áll. Említést érdemelnek az 1555-bl magán viseli a többszöri átalakítás nyomait. az ablak mellett régi. A múzeum. Az utóbbit különben csak 1867ben vette meg a város. A A városházán meglátszik. Drentvel ugyanaz a fest. a mely elhunyt buzgó rének. E három helyiséget 1873-ban. a városi kapitány díszbotja. . mely sok érdekes tárgyat tartalmaz.

századból származó bábsütminta van. Az ajtószekrényen áthaladva. nemkülönajándék és végrendelkis A elválasztva van a Megváltóhoz (Szt. Salvator) czímzett jezsuita-templom. alattuk pedig a francziáktól 1809-ben a városba hajított bombákat. a másikban külföldi majolikaedények vannak. . fö vegeket. Macktól A nevezetesebb tárgyak közé tartoznak még a historikus kis edények. Az itt elhelyezett nagy üvegszekrényben többféle bronzok. volt. hol a városbirák mondták ítéleteiket. vannak ezek. melyet I. évi porosz háborúból származó fegyvereket. részben a XVI. toronynélküli épület.. stb. A mvek keszközök sorozata. Egj'szer. — — Városház-utczától A . csákók. szintén pozsonyi lakatos munkája. Lipót állíttatott 1672-ben. 100 darabon fölül. Eredetileg az evangélikusoké jezsuitáknak 1676-ban adományozta oda Kollonics esztergomi érsek. tiszti övek. a falszekrényben pedig két polgári huszáröltöny van el. A szekrények fölött lev urnák magyar eredetek. négy különféle fanembl. a szebbeknek külön állványuk van. a római és egyiptomi tárgyakat kivéve. falszekrényben.152 Pozsony. A múzeumban 56 czéhládát riznek. stb. származó eredeti rmértékek is. A zászlók az lSÍS-ik évig fönnálló polgári csapatoktól származnak. az egyikben hazai. A Szt. edények stb. Fadrusztól. 1636-ban emelték. Az utcza fell lev falon és a mennyezeten czéhjelvények láthatók. a második szobába érünk. A két másik szekrényt Lanfranconi IlJnea ajándékozta. stb. a fölöttük lev kancsók szintén a feloszlott czéhektl származnak. rézeszközök. és prae- eredetek. híres szobrász mvei a 14 zárral ellátott szép vasajtó 1575-bl. továbbá 1848-iki honvéd. mind magyarországi leletekbl származnak. igen érdekes. Salvator A városház mellett balra csak a keskeny templom. Az egyik falon látni az 1866. Az arezképszobrok a pozsonyi születés Tilgner Viktor. vasrégiségek. Ennek a helyiségnek a mennyezetéi is pozsonyi asztalos készítette 1575-ben. A VÁROSHÁZ KAPUALJA. templom eltt áll Szz Mária szobra. a polgári csapatoktól származó csákók. helyezve. melyek mind magyarországi ben a pozsonyi czéhek volt pecsétnyomóinak érdekes A múzeumban rzött tárgyak jelentékeny része kezés útján gyorsan gyarapszik.és nemzetrségi zászlók. Vannak Donnertl. A harmadik szobában különféle fegyver.

Béla idejében volt kolostoruk Pozsonyban. 153 A jezsuiták háromemeletes klastromát csak egy p épület. Ferdinánd király fivérével. 1848-ban a zárda II. A FERENCZIEK TEMPLOMÁNAK TORNYA. A szent ferenczrendek pozsonyi zárdájához tartozik a jezsuiták klastromának falához épített. A zárda kertjének új fala a rácscsal együtt 1896-ban - készült.. totta tzvész.) szent ferenczrendek templomának alapítását a szentély homlokzatán lev chronostikon hirdeti. úgynevezett „Philippsburg* -épület az Orsolya-utczában. de már a Ferencziek terén van a Szz Máriáról nevezett szent ferenczrendü tartomány pozsonyi zárdája és temploma. de fölfedeztetésük után kegyetlenül megölettek. hogy a zárda renoválása alkalmából a Szent János kápolna eltti mély árokban nagyszámú emberi csontvázat találtak. melyben jelenleg az . (Bél Mátyás szerint a szent ferenczrendeknek már IV. 1638 jan. A zárdának menedékjoga is volt. Ez a klastrom azonban már a Batthyány-téren. 17-ikén ebben a zárdában ment végbe Ferdinándnak Magyarország királyává való megválasztása. A A . emeletén voltak a börtönök." Van továbbá egy kereszt ezzel a fölírással: „Christum non istum sed Christum Crede per Istum. (melyben azeltt 1850-tl a városi reáliskola volt. A Ftér felé kinyúló szárny 1637 1646-ig. a mely a legrégibb a pozsonyi zárdák és szerzetesházak között.) 1526 decz. a kik Prokop huszita-vezér kegyetlenségei ell a kápolnába rejtztek. 1533-ban a török zavarok alkalmával puskaport is készítettek a zárdában. templom fölszentelése III. A koronázások alkalmából a megkoro- — názott király mindig a szent ferenczrendek templomába ment. a második emelete pedig 1860-ban épült. jezsuiták templomához közel.Ipartestület" és az „Iparos betegsegélyzö-pénztár" hivatalos 1 helyisége van. kézirat szerint IV. a primás-palotával szemben áll. (Ez az épület 1726-ban épült. zárda megújítását a porta melletti falon egy ktábla örökíti meg ezzel A a fölirattal „Aedes has vitiatas liberalitatis vestigiis insistens Franciscus Josephus Rex Apostolicus avitis insigne hocce splendore nitere fecit. míg a vízi kaszárnya szobáit rendbe hozták. 17-én III. Lipót fherczeggel együtt a zárda ebédljében ebédelt. csakhogy A A temploma ferencziek és zárdája. A zárda kertjében lev kijavított nap-óra igen régi. karok és rendek késbb is gyakran üléseztek zárdát és templomot többször pusztíitt.' A keresztet annak emlékére állították oda. Endre királyunk alatt történt. mert már 1723ban renoválták. ezt Ottokár elpusztította. (Kim) László alapította 1280-ban az Ottokár cseh király fölött nyert gyzelem emlékére. a melyek állítólag azoknak a maradványai. a homlokzat els emeleti része 1725-ben. 1297 márezius hó 27-én.: Pozsony. A második emeleten van a rend értékes könyvtára. most pedig az iparostanoncziskola van) választja el a templomtól. a hol Szent István kardjával felavatta az arany-sarkantyús vitézeket. A .). utána pedig az Irgalmasok-terére (mostani Vásártér) ment és letette a királyi esküt. ugyanazon oldalon. Késbb sokat szenvedett a földrengésektl A A (1586—1602. Alapításának ideje bizonyrendtartomány levéltárában lev talan.

finom pálczatagok. egy építészeti bijou. másTcépp holtaTc kápolnája foglalja el. Héderváryak. mely 1771-ben került oda Rómából. egy üvegszekrényben Szent Rupert vértanú testét rzik. században pompázott. az ország számos jeles családjának a sarjai pihennek. Há- rom. Ezenkívül még hat oltár van a templomban. a Szencziek. melyet az idk folyamán mindig megújítottak. legnevezetesebb ereklyéje azonban a templomnak Szent István jobbjának egyik részecskéje. csinos. A foltár 1737-ben. melyben az a XV. Fejórkövy esztergomi érsek. . négyszirmú rózsadíszek. mentális jellegét. Szentkeresztyek. a templom hajójának északi oldalához csatolt Szent János evangélista. a hatalmas támpillérek pedig külsleg fejezik ki a kis épület monua szt. [gen érdekesek a szentély faloszlopai. a melyet Szent István király ünnepének hetében A A A nyilvános tiszteletre szoktak kitenni. lóhereleveles zárványok. kúszó levélcsokrok alkotják az ornamentácziót.) tudós Ortvay ezeket róla: „Ez a kápolna a gót izlés remeke. Amadék. a chorus 1710-ben készült. templom eltt már 1532-ben állott egy kereszt.és Németország is megirigyelhetne bennünket. a híres-neves Ordódy. hogy a templomban néhány lutheránus ós kálvinista is el van temetve. Jakusits-család.és négylombos lóherívek zárják a tervezett nagyszeren ablakok osztályainak mindegyikét. melyekben . Telegdy János kalocsai érsek. mely Ortvay szerint a XV. legújabb sírk 1826-ból való (Klobusiczky József borsodi fispáné). mivel 1591-ben egy zárdafnök Szent János evangélistának oltára helyébe a megholt hívk oltárát állíttatta. A templom mellett a hajóba vezet A A templomban és az ahhoz tartozó kápolnákban. így a homonnai Drugeth gróf. A templomnak ezenkívül még számos ereklyéje van. eredeti részeibl ma csak a szentély.. czímeres zárókövek. Csupa jAnos kápolna belseje. karcsú árkádok. Kákóczy grófné stb. Csáky gróf. áhítat és fenségesség mindenfelé. foltár mellett két ritka nagyságú gyertyatartó áll 1656-ból. Ez Bethlen Gábor parancsából történt 1619-ben. században épült. Nevezetes. mostani boltozat 1616-ban készült. Czobor Imre gróf és Paloesay-családok. a torony és a torony ajtó áll fenn.154 Pozsony. a miért még Franczia. ihlet és költészet. A kápolnák közül az els helyet. t. Föl- A mondja dig leszálló boltgerinczek. Pedig e kápolna már régen ki van vetkztetve eredeti szépségébl. így a János-kápolnában. kiknek síremlékei azonban már jórészt fölismerhetetlenek.2500 ember fér el. (Azért nevezik holtak kápolnájának A is. formás. mikor Pozsonyt elfoglalta.

és A A VÁSÁRTÉR AZ IRGALMASOK TEMPLOMÁVAL. melynek falai freskókkal voltak díszítve. melyet a mértk a bécsi Szent István és a freiburgi dóm tornyaival egy színvonalra helyeznek. Végül még néhány szót akarunk mondani a templom tornyáról.: Pozsony. szentképekkel.Ama legörvendetesebb esemény emlékére. Falapítója herczeg Esterházy Pál nádor.000 korona) teljesen újjáépítették. már nem a régi. 1814-ben épült a lorettói és a Szent János-kápolna között az ú. Ezt a város építtette 1502-ben. kápolnával egy ids a keresztfolyosó is. torony építése Schulek Frigyes tanár vezetése alatt 1895 június 16-tól 1896 június 16-ig tartott.és vasárnapon misét hallgatott. a koronázó emlékszobor leleplezése után. sekrestye mellett néhány síremlékkel és gyóntató-székekkel van tele. Ekkor vette magához felsége a zárda ebédljében a poculum caritatist. Ferencz fiainak legalázatosabb hódolatát kegyesen elfogadni méltóztatott. 1897 május 16-án jelen lenni s azután az ebédlben szt. hogy Király Felsége I. a pestis alkalmából tett fogadalom emlékére. Ebben a kápolnában 1805-ben József nádor minden ünnep. 155 A kápolna epistola-oldalán látható a Nep. az uralkodóház tagjainak." A düledez h régi torony köveibl Magyarország ezredéves fennállásának emlékére a pozsonyi els takarékpénztár szép emléket emelt a ligeti díszkertben. a Batthyány-tér. mások szerint elbb. a kis Kalapos-utcza A Az Orsolya szüzek temploma zárdája. Szent Sír kápolnája. van a Rozália-kápolna. n. Építésének ideje bizonytalan. Ennek emlékét a következ emléktábla örökíti meg a zárda bejáratának jobb oldalán A A A A A A .. kinek itt a czímere is látható. elemi iskolája és tanítónképz intézete. Az új torony teljesen a régi utánzata. kápolnát 1892-ben renoválták. régi templomtorony mintájára épített új toronynak megáldási ünnepén. A szent ferenczrenclek zárdájának kertjével szemben van az Orsolyaszüzek templomi. Azóta a kápolnát többször megújították. zárdája. mely a magyarországi csúcsíves tornyok egyik legelseje és remeke. Egész városrészt foglal elhasonnev uteza. mely oltárokkal. a király. Sz. . Némelyek szerint a templommal mostani torony azonban együtt. Legújabban országos közadakozásból (78. szobrokkal. FKRENCZ JÓZSEF környezve a íherczegek és fkerczegnó'k s több magasrangú és fméltóságot viselk díszes koszorújától. János kszobra. lorettói kápolnát 1708-ban kezdték építeni. 1897 május 16-ikán szentelte föl Vaszary Kolos bíboros herczegprimás. a kormány és az ország fméltóságainak jelenlétében. illetleg utóbb épült. nem messze a nyári színkörtl.

tanácsos. A 8. Átellenben van az „Arany Szarvas "-szálló. legtekintélyesebb és leggazdagabb pénzintézete. (Scharitzer-féle) házban lakott Lenau Miklós. de egész Magyarországnak egyik legrégibb. a Hummel-utczához érünk. a m. melyne ^ a Vásártéren van szép temploma és kerttel ellátott tágas zárdája. A templom eredetileg az evangélikusoké volt és 1640-ben épült. A Lrinczkapu-utczában tovább haladva. A szobor helyén állott 1526 eltt Szent Lörincz temploma. adó. A Lrinczkapu-utcza 24. melyet a XVÜI.és távíró épület A gatóság Hmmel szülháza. Az apáczák 1672-ben kapták meg Kollonics közbenjárására. N. : ben van a m. században emeltek egy pozsonyi evang. a pozsonyi ház volt a magyar birodalmi irgalmasrend székhelye. mely nemcsak Pozsony városnak. Hummel's Geburtshaus" fölirattal. Ugyanez évben telepítette le Szelepcsényi primás az irgalmas-rendet. szám alatt van Hmmel Nep. Jánosnak. lelkészre rótt száz arany bírságpénzbl. 1882-tl 1903-ig. sz. szerkesztsége és kiadóhivatala. az irgalmasok és gardája Hummel-utcza határolják. A Vásártér most is a piaczi forgalom színhelye és a város legélénkebb része. 1841-ben alakult. Szemépülete. a híres költ. melyet az 1825-iki országgylés emlékére emeltek. a Lrinczkapu-utcza bejárata eltt áll Szent Flórián szobra. hó 14-ikén született. Az Irgalmasok templomával szemben van mely szintén igen régi. rendtartományi fnök elhalálozásáig. A tér végén. Az Irgalmasok temploma és a postaépület eltt egy csúcsoszlopos kút van. mely az Orsolya-utczában végzdik. azaz a nagynev Fzy Szaniszló kir. . A Lörinczkaput 1778-ban bontották le. Templomuk 1692-tl 1728-ig épült.és távíró-igazUgyanitt különben már legközelebb pompás új postapalota fog épülni. mely a város egyik legrégibb utczája. a 11. szám alatt van Nyugatmagyarország egyetlen magyarnyelv politikai napilapjának. posta. Betérve a Lörinczkapu-utczába. a „Nyugatmagyarországi Híradó"-nak nyomdája.15(> Pozsony. A ház emléktáblával van ellátva „ J. Számos költeményét itt írta. a híres zeneszerznek és zongoramvésznek szülháza. Innen kormányozták a rend és a 13 házát. Itt volt hajdan a kínvallatás széke.és vámhivatal. A PRÍMÁS-PALOTA. ki az 1821/22-iki iskolai évben Pozsonyban jogászkodott. kir. kir. ki itt 1778 nov. Odább a pozsonyi els takarékpénztárhoz érünk. posta.

" A nagy esemény színhelyét az utókor számára. össze. város törvényhatósági bizottságának 1898. prímás-palota mellett. gylések alatt. a királyné. a városház mögött Szt.és a Ftérrl a kis Városház-utczán át jutunk. betk: Clementia et Justitia. A . Mária Anna királyné. 157 rainak Szemben vele van a pozsonyi Kaszinó-egyesület. a palota jelenleg a város tulajdona. hol tágas pinczéknek kellett lenni. Homlokzatán több szobor áll. mely átszelve a Venturutc-zát. Ferdinánd személyesen jött el az ünnepségre. kir. hogy részt vegyenek a királyi berekeszt ülésben. Az ezt megelz napon V. Deák-. de legélénkebb forgalmú utczája. az Orsolya. fpapjai és az újon kinevezett els magyar felels minisztérium tagjainak jelenlétében. prímás-palotában lakott 1849-ben Haynau és az 1869-iki békét itt kötötték meg. a Domb-tér mellett. Az utolsó pozsonyi országgylést itt tartották meg." II. a melyet a Frigyes császárral való háborúban használt. mely a város elkelbb polgámár több mint félszázad óta kedvelt találkozó-helye. az erkély alatt: s pr p a '™a. a mely a városnak egyik legalacsonyabban fekv. Az épületet Batthyány király az országJózsef prímás építtette 1787-ben Hefela udvari építészszel. oszlopon nyugvó erkély fölött márványtáblán a következ felirat van „Curia felirat fölött Episcopalis Peculio Cardinalis Josephi de Batthian 1787. herczegek. Közepén van a biborosi kalappal födött czímer. melyek a tudományt. Nepomuk szobra áll. FERDINÁND KIRÁLY magyar hazát újjáalkotó s a népek millióit fölszabadító 1848-IKI TÖRVÉNYEKET azon év április hó 11-ikén. az ország zászlós urai. ha Pozsonyban volt. Itt rizték Mátyás király díszsátrát a békében.és közoktatási miniszter deák ferencz igazságszolgáltatási és kegyelemügyi miniszter klaüzál gábor földmvelés-. István íó'herczeg nádorispán. a nagyterem és a többi termek az els emeleten vannak. a Szilágyi Dezs-( ezeltt Hosszú-) utcza. Egy nevezetes épületre kell még visszatérnünk. A A A Mihály-utczát a Halászkapu-utczával." láthatók a két gyermekalaktól tartott C. ez a primás-palota. a kormányzást és a négy vallást jelképezik. Ezt a nevezetes eseményt a következ két emléktábla örökíti meg a palota bejáratának két oldalán. berekesztés napjaid 1848 ápr. a vár rombadlte után.Pozsony. évi márczius hó 7-én tartott közgylése. prímás-palota hátsó udvarában lehetett valamikor az esztergomi érsek dézsmaudvara. Vele jöttek. a mikor felolvasták a megalkotott törvényeket. A : A A A A I. illetleg a Haltérig vezet. Április hó 11-én reggel nyolcz órakor a rendek vegyes ülést tartottak. e történelmi nagy esemény emlékének. és J. a kápolna.és Halászkapu-utczák találkozásánál még egy utcza ágazik ki.és kereskedelemügyi miniszter. a hazaszeretetet. Régente ez volt Magyarország herczegprimásainak téli palotája. közlekedési eszközök és hajózási miniszter Báró eötvös józsef vallás. ebben a palotában lakott. Ez az Országházban történt. Az emeletre díszes lépcscsarnok vezet. hó 11-ike volt kitzve. Mint már föntebb említettük. Herczeg esterhazy pál ez emléktáblával megjelölni hazafias lelkesedéssel elrendelte pozsony szab. Innen azután a primás-palotába vonultak. „E a palota tükörtermében szentesíté V. Ferencz Károly és Ferencz József fó'herczegek. továbbá Ferencz Károly és fia. egészen a Vödritz-utczáig. a Deák-utcza kapcsolja A mely a pozsonyiaknak kedvencz sétahelye. ipar. — ÖRÖK DICSSÉG. mely a Batthyány-téren áll. Az épület igen impozáns külsej. a melyhez a Lrincz- A kapu-utczából. prímás lakóhelyiségei. Ferencz József kir. Gróf batthyány lajos miniszterelnök szemere bertalan belügyminiszter felsége személye körüli miniszter kossdth lajos pénzügyminiszter mészáros lázár honvédelmi miniszter széchenyi istván közmunka. „A jelenvolt els magyar felels minisztérium tagjai . Lrincz.

nem messze pedig a kath. izr.és leányiskola és a váraljai katholikus plébánia-templom. Hálás kegyelete jeléül a Pozsonyi Toldy-kör. és kir. melyet állítólag még Salamon király Régente ezen a kapun át jöttek a királyok a várból a városba. melynek végén van a vám. katonai élelmezési raktárnál van a Várhegyre fölvezet út. 1822 okt. Az említett raktár mögött van a Vízhegy és a várrom. volt állítólag régente a vármegyeház és a legrégibb Országház. 25-én. nemzeti irodalmunkat a külfölddel jó és rossz napokban egyaránt híven ismertette. A Szilágyi Dezs-utczában. illetleg a Váraljai révparthoz és a Mária Terézia-útra jutunk.: : L58 Pozsony. Ali. katonai élelmezési raktárhoz. magyar intellicsak és gencziájának oszlopos tagjai találhatók. 20-án. alatt teste A 11. mögötte az egykor híres Pálffy-kerttel. 1882. hajdan a Vödritz-kapu. Ez a város legelhanyagoltabb része. A házat a következ emléktábla a jelöli meg „DUX ADOLFNAK Kisfaludy-Társaság tagjának szülháza Szül. új Az izraelita . futva a várromhoz visz. mely a XVIII.) Ezen kívül van a terézvárosi katholikus és izraelita temet s a Károly falvai-út. A Dezs-utcza végén. mely a város egyik eghosszabb és legszabályosabb utczája. a szép új neológizraelita zsinagóga eltt. mely a Kapuczinus. Hazáját lelkesen szolgálta. Szilágyi Dezs-utczában a f- A templommal szemben van a pozsonyi kor helyisége. szám van Krisztus sztkápolnája. Szilágyi egyén is. Vártelek-utczában van a Szent Miklós-templom. A Adoli szülháza. Mostani helyére állítólag 1774ben került. Dux zsinagógától vezet föl a Vártelek-utcza (balra van a Yárlépcs). van Dux Adolf szülháza. Itt van a pozsonyi A A vízvezeték víztartója is. sz. építte- Vödritz-utCzából a cs. továbbá az orth. fiií. tagjai sorában Toldi- E kör nem- Pozsony város környékének elkel. a. mely 1863-ban A A A templom szép. mely igen régi. megh.út Mária Terézia idejében a fnemesek kedvelt lakóhelye volt. 1881 nov. Az épületen a következ emléktábla van De . keleties modorban van építve." második felébl készült el. lehetett tett. század való. (A Mária Terézia. Ezen a téren van a halvásár. térjünk vissza a Hultérre. ^ hol késbb ^m -^ éf«K a ^ir^-lyi harminczad *-^l székelt. hanem sok országos nev A VÁRTELEK-UTCZA. Az itt a városi sörház eltt álló Szent Háromság-szobrot 1613-ban emelte a polgárság az akkor dühöngött pestis emlékére.és a Vár-útra vezet ez az utóbbi azután körben Vár-út 54. hitközség imaháza. szám alatt volt Szlemenics Pál lakóháza. Vár-úton van a Pálffy-laktanya.

. . szobor a pozsonyi születés néhai Fadrusz János alkotása.: : Pozsony. 159 jog-tudós s A Innen kiérünk egész Toldy-kör kegyelete jeléül. város közönsége 1896. van a híres pozsonyi Hajó. az egész ország magyar földjébl hordotta össze a nemzet kegyelete.'' A KORONÁZÓ DOMB-TÉR. Batthyány-part másik végében lev kétemeletes saroképület a YiziDunára néz oldalán a következ l-aszárnya. valami cseh vadászt rejtett el magánál. város emelte Neiszidler Károly országgylési képvisel indítványára. a másikon marczona vitéz áll. koronázó dombot. Magyarország els független miniszterelnöke és dicsült vértanúja miniszterelnöki munkásságát. Vizi-kaszárnyánál van a város legszebb szobra: a koronázó-emlékszobor. melyet 1827-ben alapítottak.-egyesület pompás klubháza és a gyönyör fekvés. illetleg a Batthyány Lajos-rakparthoz. a király. .SZLEMENICS PÁL magyar akadémiai tag lakóháza 1809 — 1836. hogy . Ünnepies leleplezése 1897 május hó 16-ikán ment végbe országos fénynyel. Egyik oldalán egy magyar fnemes.. a Duna másik oldalán." Madách Imre. Magyarország „ ezredéves fönnállásának és a pozsonyi királykoronázásoknak az emlékére.. melyen a szobor áll. az uralkodóház. újabban szépen restaurált ligeti kávéház. a törvényhozás és az állam fméltóságainak jelenlétében. szobor 200.000 koronánál jóval többe került a városnak. kir. kir.Kolmár József veterán író állítása szerint . a kormány. A A A fölírás van: „Has aedes populus struxit curante senatu TJsibus ut patriae Militis esse queant. ki ezzel a mvével valóban halhatatlanná tette a nevét és az els mvészek közé emelkedett. polgárság emelte 1763-ban. Pozsony szab. mert egy politikai menekült. Batthyány-rakparttal szemben. Mária Terézia királynt ábrázolja lóháton. 1852-ben néhány hónapig itt fogságban sínyldött. mely a Vízi-kaszárnyáig és a csavargzös-állomásig vezet Nevét a part nyerte." onnan a Dunához. Dunára néz oldalán e szavak vannak bevésve A A A Mária Terézia-szoboi A A A A .az itteni Brantner-féle sarokházban kezdte meg Batthyány Lajos gróf. a királykoronázások emlékére emelte Pozsony szab..VITAM ET SANGUINEm" A város felé fordított oldal felirata ez - „Magyarország fönnállásának ezredik évében. az „Ember Tragédiájáénak halhatatlan írója.

míg a legutolsót 1871-ben Pozsony város közgylése elhordatta. . magyar hsiség. fiatal Királynnek. akadémia és más meg- hívott kulturintézetek képviselinek. melyet Thaly Kálmán országgylési képvisel. de egyúttal azt a kötelezettséget vállalta magára. bel. sóház felé nézett. a Fönséges Uralkodóház tagjainak. sérthetetlen szentségét s emlékeztetvén a koronázások szertartásainál ezen helyrl a világ négy tája felé irányzott jelképes jelentés királyi kardvágásokra különösen pedig lélekemel emlékezetére a magyar hazaszeretetnek. tanácsos polgármestersége alatt Fadrusz János akadémiai szobrásznak. a magyar törvénytiszteletnek s ama törhetetlen hségnek. míg az ezeréves. 1896-ban ezeréves fönnállásának emlékét ünnepelvén. kir. ez utóbbi volt tehát az utolsó. imádott haza áll s nek nek jelenlétében. A szobor aljában a követ- kez. hazafias lelkesedéssel egyhangúlag elhatározá. domb a haza minden részébl küldött földbl volt összehordva. a törvényhatóságok. Neiszid: ler Károly országgylési képvisel indítványára. a törvényhozás mindkét háza s a kormány tagjainak. . hogy az ezredévi ünnep magasztos alkalmára. város közönsége. e város szülöttének tervei szerint és munkájával. állj rendületlenül! Állj örök idkig! !" Állj. fönt dicsített Fölséges Királyunk legmagasabb személyének. a melyet a gabonatár építése miatt bontottak le 1774-ben. a magyar hség. s a domb gyepes lejtit ers lánczokat tartó oszlopok szegték be. Miksa. szerkesztett: „A magyar állam I. a tudomány-egyetemek megyetem a . Mátyás. 15-én és V. pergamenre írt okirat van elhelyezve. Emlékszobor. világbámulta vitézséggel megmenté s ádáz elleneit visszaverte vala. falazata díszes gránitalkotmányból állott. Akadémia rendes tagja. a hajdani koronázási domb helyén méltó emlékmvet állíttat. az si magyar erények kvé vált hirdetje.160 Pozsony. Ez emlékm Dröxler Gusztáv kir. Pozsony város közönségének.). a Magyar Tud. példátlan lelkesedéssel „életet és vért" áldozva. Te. márványszobraival örök idkre büszkén jelképezend a királyi eskü és a törvények állandó. Pozsony szab. dicsemlék Mária Teréziának ingadozó trónját s a magyarok lovagias oltalmába ajánlott fönséges családját. már Fölsége megkoronáztatása negyedszázados évforduló napján 1892 június 8-ikán tartott díszközgylésében. a harmadik a Lanfranconi-ház helyén állott kir. (I. mely a várost ért átalakulások következtében helyet is változtatott. Ferencz József császári s apostoli királyi Fölségének dicsséges uralkodása és losonczi Bánffy Dezs báró miniszterelnöksége idejében. nagy ünnepélylyel felavattatott. . másik a Hungária-kávéház helyén állott Esterházy uradalmi mag-tár. Lipót 1790 nov. A koronázó-emlékszobor helyén állott azeltt a „koronázási domV. a melylyel e nemzet az árván maradt és a félvilágtól megtámadott bájos.) A régi Tcoronázó-dombon 1563 szept. (II. hó 8-án volt az els kardvágás. Az 1871-ben lebontott domb 1775-ben épült. A MXRIA TERÉZIA-SZOBOR (FADRÜSZ JÁNOS MVE). 28-án. hogy annak helyére a város költségén emléket emel. magyar lovagiasság és törvénytisztelet. tud. Három feljárója közül az egyik a város felé. gránittalapzatával. az sz nádor erddi Pálffy János gróf buzdító fölhívására. Ferdinánd 1830 szept. még ugyan 1896ban elkészülvén.és külföldi díszes vendégsereg- megszámlálhatatlan közönség1897 május hó 16-án. az ország Herczegprimásának és zászlósurainak. stb. magy. . Mária Teréziától emelt királydomb e szerint 96 évig állott fönn és két király koronázásakor használták.) Azóta ide lovagoltak A A föl királyaink (Rudolf. Te. a katonai szertárnak használt régi gabonatár helyén kétszáztíz esztendeig fönnállott régi királydomb helyett.

.

.

kaszárnya eltti téren most csinos parkocska van. itt hányták-vetették meg az A A A í ( A 1- A A A ország ügyeit. hogy V. Sok történelmi emlék fzdik ez épülethez. mely. király-.Híd-'Utczában fán a régi hidász-szertár. Ez épülettel szemben a Magyar Res frumentaria constituta A. Innen a a Justi-sor az állandó hídhoz vezet. mely a koronázó-dombtérnél kezddik Grösslingen és a Kempelen-útnál végzdik. melyben a gróf lakosztályain kívül az uradalom központi irodája van elhelyezve. A gróf lakosztályai itt is. egy 250 hajóra van számítva. majd odább a sarkon a háromemeletes Nemzeti-szálló fekszik. a Kossuthkett keresett helye az idegeneknek. a cs. Mária Terézia építtette. mely most már a város tulajdona.és brgyá. A A GANYMED-DÍSZKTJT (tILGNER VIKTOR MVE). MindNemzeti -szálló mellett. majd az új téli kiköthöz érünk. Zöldfa-szállóval szemben. Ennek erkélyérl hirdette ki Kossuth Lajos 1848 márcz. '. Itt van a dunagözhajózási hídon túl azután a gyárakhoz (városi villamos társulat állomáshelye és raktára. van a legszebb pozsonyi fürd <&|a Pozsony-fürdö). és kir. mely a Ventur-utczában lev pozsonyi ipirbank tulaj dona^i^Néjiány évvel ezeltt épült és hidegvíz. 11 színház eltti tér. illetleg elején van a Orössling-uteza. a mikor Pozsonyba az országos küldöttség visszatért és azt az örömhírt hozta. Baross-út végén. mely a 40-es években a jurátusok kedvelt találkozóhelye volt. Ferdinánd gróf Batthyány Lajost bízta meg a független magyar minisztérium megalakításával. A Kossuth-téren van a díszes Városi Színház is. mint minden más kastélyában és palotájában. kolajfinomító. (mely 1857-ben épült és eredetileg cs. posztó-. Ebben az utezában van a régi hidász-kaszárnya.Pozsony. a tér másik oldalán. Innen indultak a tüntetésekre. Theresiae Aug. remek régi bútorokkal és rendkívül gazdag és becses képgyjte- ménynyel. aztán a Justi-sorra visz. téren van a Palugyay-féle Zöldfa-szálló. 161 Jcoronázó-emlékszobor környéke jelenleg szépen van parkozva. a Ventur-utcza sarkán. Pálffy János gróf palotája. í fííd-utezán át jutunk a Kossuth LajosA koronázó-emlékszobortól azeltt Séta-) térre. Eltte van a Malom-liget. kiköt 50 hold terjedelm és mintmelynek munkálatai 1897-ben kezddtek.Providentia Mar. vasúti. 1773.•? gyógyintézete is van. város legelkelbb vendéglje ez. melyben a németalföldi képek gazdag sorozata különösen ki- emelend. Itt beszélte meg az országgylési ifjúság a tennivalókat. a volt Holingerféle (most Secessio-) kávéház áll. Ugyancsak a Kossuth Lajos-téren van id. 17-én Magyarország újjászületését.4 Duna-parton A A Az állandó dunai hídtól a Baross Oábor-út vezet a Vásártérre.. katonai altanodának volt rendelve). és mélyrí'r máf föntebb is szólottunk. telve vannak ritka és nagybecs mtárgyakkal. . hadlestporanrsnoksáqi épület hidászés az osztrák-magyar bank pozsonyi fiókjának pompás palotája.r). Nyugati oldalán a következ fölírás van: . . Errl e munka más Magyarország Vármegyéi és Városai: Pozsony vármegye.

A színház mögött van a Csáky-tér. 2 / 5 része pedig magánlaká(TILGNER VIKTOR MVE). Ugyancsak ezen a téren van a pozsonyi kerületi kereskedelmi és iparkamara kétemeletes szép palotája. Az Andrássy-utczából a Vásártéren át a Duna-utczába érünk. kápolnaszer. keresk. pozsonyi jogtanár Akadémia és a Kisfaludy-társaság tagja. a Magyar Tudományos herczegasszony nevelje Szlemenics Pál. hogy itt lakott 1783-ban II. Itt van a városi népkonyha. mely a A Notre- Dameapáczák temploma zárdája. iparkamara A Szent András-temet. mint Zala vármegye követe. és színház mellett fekszik. Ezen az utczán hajdan (1690 táján) még a Duna folyt. 26-án a szász király. a Kossuth-tér területén vonult végig. Qutrlonde Nándor. Baross-útra néz szögletén van a Vörös ökor-szüló.-apáczák elemi iskolát is tartanak A A A fönn. Ennek helyére szándékoznak felállítani Petfi Sándor szobrát. a jelenlegi szókház építését 1902 évi április hó 29-én tartott teljes ülésében határozta el. 1668-ban a földrengés emlékére emelték. templom igen kicsiny. 1813-ban a weimari herczeg is itt volt szállva. Arról nevezetes. aránylag szk helyiségekben volt kénytelen megvonulni. van. mely körülbelül a mai Haltér táján szakadt ki a fágból és elválasztván a belvárost. az épület pedig 300. A templom Ez eltt áll eltt csinos kis sétatér Szent József oszlopa. Duna-utcza végén van a Szent András-temet. mely szintén a színház eltt. Ugyancsak tle van Hummelnek. telek 90. E kút a pozsonyi születés. kereskedelmi és iparkamara. helyén bvebben szólunk.000 koronába került. melyet az els pozsonyi takarékpénztár készíttetett 1888ban.. a pozsonyi születés kiváló zeneszerznek angyaloktól körülvett mellszobra is. 1848-iki honvédhírneves jogtudományi író . Itt van a CsákyféV nagy elemi iskola tágas tornacsarA nokkal. Ez emléktáblával is meg van örökítve. csatószegi Csató Pál. Ebben az utczában vannak az állami felsbb leányiskola. N. míg a Hummelszobor a Notre-Dame-apáezák temploma eltti park közepére kerülne. A színház eltt. a Kossuth Lajos-tér elején áll. Ebben a temetben a következ nevezetes férfiak aluszszák örök álmukat: Rónay Jáczint dr. év áprilisában történt.000 koronába. Az épület alapkletétele az 1903.162 Pozsony. Vörös ökör-szálló közelében van az Arany Rózsa-vendéglö. a berendezésen kívül. sokból áll. az európai hír tudós. Kózsautczával párhuzamos a gróf Andrássy Gyula-utcza. a szöviskola és a városi javadalmas agghajlék (Lazareth) a hozzá tartozó templommal. Csáky-tér mellett fekszik a Rózsa-utcza. 2-áig a braunschweigi uralkodó herczeg. takarékpénztár Lrinczkapu-utczai épületének második emeletén. — — — . József császár. Notre-Dame-apáczák temploma és zárdája Mária Terézia alatt épült. mely eddig az els pozs. és palotája. Itt volt szállva 1814-ben október hó 30-ától nov. és A A A A A A A A A . 1839-ben a bordeauxi herczeg és 1845 máj. Deák Ferencz is itt lakott 1833-ban.-D. Kossuth fiainak londoni tanítója. pályázat útján kiadott munkálatokat Hubert József budapesti mépítész tervei szerint Feigler Sándor pozsonyi építmester felügyelete alatt pozsonyi iparosok végezték. Csinos kápolnája 1861-ben épült Feigler Ignácz építész tervei szerint. kiváló középület helyiségeinek 3 /s részét a kamara A HÜMMEL-EMLEK foglalja el. hírneves Tilgner Viktor mve. közepén kis sétatér van. szép Ganymedes-Mt van. díszes virágágyak között. Mária Valéria kir.

pozsonyi dohánygyár 1853-ban keletkezett. egy tetemházzal. IV. szlmivelk és gyári munkások flakóhelye. E vidéken van a lportorony. Az állami kórház mögött van már a Virágvölgy. — — .. a hidász-szertárak.utcza szögletén van a kath. népiskola és a Orüneberg-féle kefegyár.) A fiókpályaudvar mögött. — — . a Magyar írók Életbiró. a nemzeti ügy lelkes apostola Meszlényi Jen. Akadémia tagja . A — raktár. fiú és leány népiskola. a zárda még elbb. m. Ez a város legrégibb emberbaráti intézete. század óta áll fenn. 1887-ben az emeletes kezelési. a cs. 163 Szlávy József koronar. melyet 1864-ben adtak át a nyilvánosságnak. Virágvölgy valamikor külön falu volt. 45 fertzbeteg számára szolgáló helyiséggel. fispán és 48-as honvéd. polgári ápolóház és templom. — . prépost. maga is alkotott egy munkáslakás-tdepet. Kórház-utcza végén.-. Magyarország egykori protomedikusa . a sörfz. hogy már 1769-ben templomot és paplakot emeltetett. felolvasásokat rendez scioptikon-képekkel. Széchenyiés Kórház-utczán át is lehet visszajutni a Belvárosba. a hozzája tartozó nagy tárház pedig 1861-ben.Orosz László. 1894-ben kezdte meg a mozgalmat olcsó és egészéges munkáslakásoknak a „ társadalom. A fiókpályaudvartól. olcsó A kurzusokat tart. mely hajdan árvaház volt. a Ludwig-féle gzmalom majd a marhavásár. Itt van az virágvölgyi templom mellett van az újvárosi evang. van a fpályaudvarral. — Szent András-temet mögött van a pozsonyi fiókpályaudvar. gyalogsági kaszárnya van. kir. a sodronygyár. és kir.. stb. a czérnagyár és a malomligeti ág. . pozsonyi birodalmi irgalmasrend tartományi fnöke. a katonaság gyakorlótere. udvari Füzy Szaniszló kir. Ugyanezen az oldalon odább fekszik az Erzsébetapáczák temploma és klastroma. far. és a telepet két udvarra osztó kétemeletes gyártási épülettel bvítették ki. betegszoba. a magyar tanácsos. Az átalakítás 360. Adolf di\. és evang. Belseje szép barokkmodorú. 1848-iki honvédezredes. mely már a XIV. a M. sz. illetleg a Szt. tanácsos. az újvárosi kath.000 híres ~\Yesselényi A forintba került. Az egészséges s munkástelep. 11* . 1720-ban épült. Itt még a házak nagyobbára földszintesek és sok háznál kert is van. Schulpe e telepen eladásokat. A templom 1740-ben épült. Králih Dénes honvédezredes. a virágvölgy. A A a Sáncz-úton van a Schulpe-féle munkástelep. az Erzsébet-uteza 13. els segélynyújtáshoz fölszerelt helyiség. temet s a récsei-út. vasutak pályaháza a m. törvényszéki Danteiik József. Ez a külváros 1730-ban keletkezett és annyira megnövekedett. díszes templomot még Simor János szentelte föl. stb. mostani új. a. Kossuth Lajos sógora . fürd. és magyar nyelv A dohánygyártól nem messze. államvasutak igazgatása alatt. Az intézetet legújabban jelentékenyen kibvítették. a lakás hygienai. A A A újvárosi kath. illetleg mellett vannak a katonai élelmezési roni. é. András-temettl a Temet-. miniszterelnök. kórbonczoló laboratóriummal és mosókonyhával. a vágóhíd stb. — . könyvtár (néhány ezer kötettel). kir. és kir. a katonai barakkok. rajza gyjteményének írója. n. közgazdasági és társadalompolitikai szempontból egyaránt fontos és nagyjelentség tényez.Holldn után emigráns. dohánygyár. az ú. kir. Pozsony városában Schulpe György volt e téren a kezdeményez és úttör. Az utcza túlsó oldalán a cs. László ajándékozta a városnak 1280-ban. a szabadságharcz ezredes gróf Esterházy István. A Kórház-utcza elején. tanácsos. budapesti egyetemi tanár Knauz Nándor dr. illetleg magánvállalkozók útján való megalkotása tárgyában. múzeum és óvó. Schulpe-telepen van olvasóterem. T. 1899-ben kibvítették az épületet és pedig 300 elmebajos részére készült pavillonnal.Pozsony. A templom leégett tornyát újabban ékesen fölépítették. (A sopdunaszerdahely komáromi h. a Bognár. Odább az újvárosi népkonyha. mely úton a Vásártérre érünk. disznómezö (Sauhaide). szekerész-laktanya. majd a m. van az 1858-ban épült háromemeletes állami kórház. A Széchenyi-utczában az Eötvös-utcza sarkán van a tanitónöképez intézet.Vizkeleti Ferencz. mely hét épületbl áll. Ezen a helyen volt a történetileg fiókpályaudvar különben összeköttetésben A Ferencz nádor kertje. a fiók tüzér-laktanya.

melynek építje Babiana volt. Három- •templom. A Buza-piaczon. Egyszer. A kap uczinus-temp lomtól a Kapuczinus-út a Vár útra vezet. lakott koszorús költnk.L64 Pozsony. illetleg Országútig visz. Erre vonatkozik a bejárattól jobbra látható fölirat. hogy ebben az utezában. folyó mozgalom még nem sznt A a és tervbe van véve szaporításuk mindaddig. Hajdan a Szent Mihály-templom állott a helyén. A zárdához kert is tartozik. A Nagy . Kúpboltozatok födik a templom frotundáját és a szentélyt. járásbíróság és ügyészség új díszes épülete. templom fkapujának oldalán két be nem fejezett torony emelkedik. meg Kórház-utczával csaknem párhuzamosan halad a Széplak-utcza. a 10. városi hatóság is áldozatkészen támogatja az erre irányuló törekvéseket. munkástelepek ügyében HÁROMSÁG templom. mely a Lajos-térrl a Konvent-utczába visz. a modern társadalmi és egészségi követelményeknek megfelel munkáslakást állítottak fel Pozsonyban. van a Vármegyeháza. kiknek a török fogságba esett keresztények kiszabadítása volt a rendeltetésük. a. a hazáért 1849 május hó 24-én vértanú-halált szenvedett 11-odik alispánjának. Jókai Mórutcza. Jókai Mor. a dinamitgyár. Palkó és de Mattá festették.és dologház. A házon a következ emléktábla látható. Vármegyeház-téren van a kanuczinusok temploma és zárdája. Oltárképeit Unterhuber. a könyvnyomdászok egy- Samek telepe telepe 50 lakással. áll és egy másik újabb mely 112 lakásból áll. MegemJítendk még Huberth Ferencz telepe 88 lakással. Nagy Lajos-térrl a másik irányban a Szent Háromsághoz czímzett plébánia-templomhoz jutunk. a letének telepe 24. illetleg a Mária-uteza sarkán áll az új honvédlaktanya. a mely a hajdani keresztesek Ujabb idben (így különösen 1844-ben) többször megdíszes nagyobbították és megújították. de ezt 1526 után lerombolták. Az Ország-úton van a tz oltószer tár. Kühmayer Ferenez telepe 16. többek között a város is egyet. sz. kapuczinusok temploma mellett. 1718-ban 'T^rdája! épült. a Schulpetelep mellett.(ezeltt Szél-) utcza. mely 10 kétemeletes házból és 120 lakásból telepet. törvényszék. Durvay brfinomítógyár. a Kisfaludy-utczában van a kir. elektrotechnikai szakiskola és a hajléktalanoknak szánt városi menedék. Schulpe akcziója következtében az utolsó években több mint 500. 7-én megtartott városi közgylés e telepet hivatalosan is Schulpe-telepnek nevezte el. telepei. A Nagy a szt. Belseje igen ékes." a kapuczinnsok és A A A Vármegyeház eltti térség közepén Szz Máriának szentelt oszlop áll. A A SZT. Vármegyeház mögött van a Jókai M<r. Nevét onnan nyerte. a tölténygyár. stb. de áhítatot gerjeszt. 1861-ben egészen átalakították. mostani templom 1718-ban épült a keresztes atyák költségén. A A A a vármegye- A A templom mellett zárdája helyén áll. míg e tekintetben a viszonyok teljesen kielégítk lesznek. 94 egyszobás munkáslakással. 40. mely Lajos-térrl kiindulólag a Buzapiaczig. Az 1904 jún. vármegyeház nagy termében a következ emléktábla van: „Pozsony vármegye közönsége Petcz Györgynek.

Vérpadon halt érte. K. A nemzeti vértanú pozsonyi születés volt. hitközség polgári és népiskolái. szóval.és polgári iskola. „Jókai 165 Mór koszorús költnk e házban tölte 1835 1837 tanuló — éveit. liczeum legnagyobb jótevinek egyike. MDCCCXCI Isten áldd meg e házat és Véd Asszonyát. Az evangélikus temetben A is sok kiváló hazafi nyugszik. Ennek és félszázados írói jubileumának emlékére 1890. Pozsony !" templomtól a Torna-utcza vezet az új állami freál iskola hoz. a ki 1817-ben ebben az utczában a 16. a fépülettl elkülönített kis emeletes házban lakott. . íoherczegn Fenséges Véd Asszony ótalma alá helyezte Pozsonyban laktának örök emlékére Pozsony szab.dr. nép. Menedékházat Izabella csász.Ezt a A gyermekmenház. -. a városi Izabella gyermekmenedékház. S nem küzdhetve többé. liczeumban legelször adta el a bölcsészetet magyarul. szintén itt van eltemetve. Jutalmát nem kérte. kir. Az épületen ez a felírás olvasható: „Kisfaludy Károly 1817-ik évi itt lakása emlékéül. pozsonyi ágost. Az új intézet az 1895 96-iki tanév kezdetén nyílt meg. — — Greguss Ágost és Gyula édesatyja." Torna-ntczával szomszédos Kisfaludy-utcza. Habár nem Pozsonyban született. szépirodalmi író és tanár. és kir. lelkész. . a hírneves keleti nyelvtudós. mégis pozsonyinak mondható. 1876.: Pozsony. lev. — Ezeknek a sírja ismeretlen. Samarjay Károly dr.. Simkó Frigyes Dániel. Mostani nevét 1891-ben nyerte. mely akkor Ballus tanácsosé volt. -.és a Kölcsey-utczák szögletén díszlik. a pozsonyi ev. a nemzeti vértanúnak teteme. A mely a Torna. A Most te sietsz Pozsonyi Toldy-kör Jókai egykoriban hozzád járt német igére. nemzeti vértanú. melyek szerint hazánk e legrégibb reáliskolája." A A Kisfaludyutcza. Az Izabella gyermekmenedekházat az 1840-es évek végén alapították szegény." ev. a „Szózat" latinra fordítója.Kámory Sámuel. S. Greguss Mihály. keletkezett és 1850 decz. — . tettl Áldozott. becsülettel. a pozsonyi ügyvédi kamara elnöke. 22-én született a Ventur-utcza 20. . leány-. a kétemeletes. és a kit 1849 június hó 4-ón végeztek ki. kir. — — elemi fiú-.intézet. Történetét két emléktábla hirdeti. szépirodalmi író. A kapuczinus freáliskola. sz. temet. a Wawra-tele korcsolyapálya és a pozsonyi elkel világtól élénken látogatott tágas lovarda.Tamaskó István. alatt.. 120 gyermek részére van benne hely. sírját a ki bitófán végezte életét 1852-ben. Hajdan ugyanis a külvárosok is el voltak látva kapukkal. jeles mfordító.. 1800 jan. Kisfaludy Károlyról nyerte elnevezését. Síremlékén Gyulai Pál következ szép verse olvasható: „Szerette hazáját Szívvel. liitv. Petfi pajtása Petöcz György alispán Mednt/ánszktj László baro. szenvedett. pap. Most már csak az elnevezés van meg s helyén a vámsorompó áll. mint pozsonyi freáliskola magánadakozásból 94-ben. kir. bábaképz. 2-án kezdte meg mködését. a ki a pozsonyi ev. kit a hadi törvényszék itélt halálra. város Közönsége. szép magy. hírneves keleti nyelvész. a kit 1849 évi október hó 10-én végeztek ki Pesten az Újépületben. Az épületen a következ emléktábla van: izr. A Kisfaludy-utcza végén van a Kecskekapu melletti evang. Kívüle még a következ nevezetes egyéniségek vannak itt eltemetve: Rázgha Pál. temet. Szeberényi Lajos. a Kisfaludytarsaság tagja. tanácsos. izr. Épült 1893 A Torna-utczában vannak még az orth. hozzá nemzeti szóra. elhagyott gyermekek számára. mert majdnem 35 évet töltött ennek a városnak a falai között. a. sz. evang.Lehr Zsigmond. Gasparich Kilit ferenczrend szerzetessel. Bél Mátyás? emlékk. Itt porladozik Jeszenák János bárónak. evang. nem jelöli . Védte szabadságát Híven. -.

) A hegyi díszkert. A Bél Mátyás-utczából a kis Liczeum. Itt csak dolgozott. apró bets ívét 25 váltógarasnyi díjért. Vutkovich Sándor. Kolmár József vezette Petfit ennek a kéziratos újságnak az expeditorához. n. fejtette a hegyi disz- . Willinszky István nev szabómester volt a gazda. Itt van a jó hírnévnek örvend kereskedelmi felsbb iskola. Az utczának most Petöfy-utcza (helyesen Petfi-utcza) a neve. a hol most az evang. fedett terraszzán. Statuit Deoque Sacravit Pietas Coetus Aug. Augg. Itt lakott Jeszenszky Danó (Temérdek). Kisfaludy-utczát a Frigyes fherezeg-úttal a Bél Mátyás-utcza (azeltt Apácza-pálya) kapcsolja össze. Murmann-magaslat. Hung. a háztulajdonos pedig Blaskovits. konvent tulajdona. a lépcstl jobbra nyíló udvari szoba volt. A felirat a következ : Ebben a házban lakott PETFI SÁNDOR 1843 május és június hónapban. 1843-ban. mely hetenként két kis negyedrétö ívalakú lapon jelent meg Markusovszky Sámuel. hogy emlékéi ill módon örökítsék meg. A templom. Dr. Az épület 1855-ben A . Petfinek e lakást Jeszenszkynek Portir nev tanulótársa ajánlotta. a mely Petfi nyomorúságának utolsó felvonását látta. június hóban ugyanis itt körmölte Kolmár Józseffél együtt a Záborszky Alajos szerkesztette „Országgylési Tudósításokat". a Petfi-társaság tagja. Máriahon stb. sr. evangélikus kórház és a magyar-tót evangélikus templom. liczeum volt. Petfi 1843 május hó elején jött Pozsonyba az akkori országgylés idejére. fgimnázium. Eleonóraudvar. a hegyi villák. nemzetünk halhatatlan költje. a várba vezet lépcsk 24-ikén van az a nevezetes viskó. a ki itt meg ne fordulna.'- Conf. E kitn fiskola egyetlen a maga nemében Magyarországon. A tanulók akkortájt diákkaszárnyának hívták ezt az épületet. különösen pedig a 3-ik Bimbóház tágas.. Hajdan itt volt a temet. Monumentum Clementiae Mariae Theresiae Josephi II. egyszer Itt a Nova - . Az evang. A szoba három tanulóra volt berendezve és így egyik hely üres volt.(azeltt Bél-) utcza vezet a Konvent utczába. Kegyeletes emlékül a „Pozsonyi Toldy-kör" 1900 márczius hó 15-én. a Petöfi-szoba. evang. E 3-ik Bimbóház tágas és szép emeletes épületében különben sok család nyaral még Budapestrl és Bécsbl is. gondozott útjaival és pihenivel. annál inkább. jeles író. Az evan-. mint ezt rendesen tévesen írják. kies és regényes részleteivel. 15-én Posoniensis czím latin hírlapot. a pozsonyi Toldy-kör tiszteletbeli elnöke kutatta ezt föl és indítványára jelölték meg emléktáblával. hitv. lelkes szavakban hívta föl a figyelmet arra a kegyeletes tényre. Kontrásy Ferenczhez. MDCCLXXVII. Pos. liczeum tudós igazgatója. 1860-ban házhelyekre osztották fel és akkor nyílt meg a Konvent-utcza. Mauks Mátyás nev tanulótársával. M. vagy a mint mondják zsidó-utcza kezdetén. 0. az ország egyik legszebb és legegészségvsebb sétahelye. ú. leányiskola van.1(5(5 Pozsony. A theologia azeltt a Bél Mátyás-utczában volt. ott. melyei nemcsak a pozsonyiak Látogatnak szívesen. mert a „Bimbóházak" név alatt itt található vendéglk. temetnél visz fel az út a festi szépség pozsonyi hegyekbe. A Petfi-szoba a kaputól jobbra. hegyi díszkert. Kicsi. Uj világ.Bimbóhazak •. (Bimbóházak. A következ S. a leghátulsó udvari följárón vezet emeleten. itt adta ki 1721 márcz. kényelmes. szám alatt) lakott Petfi Sándor. Ez a templom 1777-ben épült egy régibb templomnak a helyén. ismert. templom fd- 8 pozsonyi Schlossberg. Slav. hanem alig van idegen. hitv. A szögleten van a magyarhoni ágost. A ház a pozsonyi evang. A Bél Mátyás-utczában (a 25. fölírás van rajta: et „D. a pozsonyi ág. A szoba most is teljes épségben van. egyetemes egyház theologiája és a theologus-otthon. A mostani theologia helyén régebben az evang. a ki Petfivel Aszódon járt iskolába. jó ételek és üdít italok mellett pihenhetik ki fáradalmaikat és élvezhetik a közeli és távoli hegyekre nyíló remek természeti panorámát. Itt azonban a költ sohasem lakott. ki ugyanis áldásos mködését.

E tágas épület udvarán van a nagy (német) evang. liczeum Ez egy Az barokk-stilben készült kétemeletes saroképület. 193. a szász lipcsei festészeti akadémia egykori igazgatójának az alkotása. hatalmas ág. kir. mely egészen a katonai kórház kertjéig ér. hol már sok jelesünk nyerte kiképeztetését. elhaladva. Külsleg hasonlít a gödölli kir.giséggyjtemény. 167 szemben álló ház szintén a theologia mellett van az evang. mely 1876-ban épült. becsérték tekintetében pedig a Magy. teljes ellátást. 1614-ben Forgách Ferencz gróf. népiskola.) Itt tette le az újonan A A A A A A katonai kórház. Épült 1895 96-ban. palota mögött az Esterházy -téren vannak: a cs. 1783-ban épült. A A bizonyult. melynek az a czélja. Pompás kert tartozik hozzája. melynek egyik szárnya a Yédczölöp-utczára. liczeum híres könyvtára. templom sekrestyéjében lev mesteri telét ábrázolja. mely egész kis város.) Habár ez a templom is torony nélküli. Nincs talán középiskola az egész kontinensen. az Albrecht-mulatóhoz. a mely a város egyik nevezetessége. játszótérül szolgáló pozsonyi tágas udvarral. gondos fölügyeletet és valláserkölcsi. templom. mivel a palota Frigyes kir. Világhírét a többi között olyan hét érmének köszönheti. majd tovább a lovassági és gyalogos laktanya és a Sáncz-x'd. a másika pedig az Újtelepre nyílik.339 frt 45 krba került. Itt emelkedik a festi szépség és az egészséges fekvés Újtelep. . evang. és kir. mely egész a várnál kezddik és az evang. mint a jezsuitáké. Építése a barokk stílre emlékeztet. (Ezen a helyen. liczeum épületében van elhelyezve a híres Simkó-féle érem. a Steiner-féle házban. egyház hazánk ezeréves fönnállásának ünnepe alkalmából avatta fel és adta át magasztos hivatásának. vasúti állomással. és kir. (Jézus Emausban) Oeser Frigyesnek. a Grassalkovich-téren végzdik. herczeg nagyszámú családja számára már szknek A Frigyes kir. lovassági laktanyától nem messze. palota az els emeleten híddal van egybekapcsolva a szomszédos épülettel. Grassalkovich-téren van Frigyes kir.és könyvtárból áll. herczeg palotája. mely ilyen kincscsel bírna. Nemzeti Múzeumé után következik. múzeum nyitva áll a közönségnek is. kert legújabban a Stefániaútra szép kerítéssel van ellátva. A A — A A m A A A ev liczeum - — A A A A A épülete. evang. Belsejét ketts foltár fölött függ képet. mely 20. Ez a kiváló hagyaték régiség-. Védczölöp-úton van a fölmen út ez a legújabban keletkezett városrész. a darabok számát tekintve. gyártelep teljesen el van zárva a nyilvánosság ell. Legértékesebb ezek közül az éremgyüjtemény. Védczölöp-út végén van a magy. esztergomi érsek alapította és késbb Lippay érsek szépítette. hitközségé. (A kápolna 1861-ben épült. (Oeser ezt a képet kegyeletbl festette. honvédkerületi parancsnokság pozsonyi evang. Szép a lépcsháza. Mindkét oldalán gyorsan emelkednek a szebbnél-szebb villák és a nagyvárosias házak. A Konvent-utcza 15. hogy a liczeumi tanulóknak olcsó lakást. stb.733 koronába került. a mely. katonai kórház. szám alatt van az evang. az intézet volt tanítványától. tágas. hazánknak negyedik nummizmatikai gyjteménye. Bél Mátyás-utezával csaknem párhuzamosan halad a Védczölöp-út. Lieber festette. liezeummal szemközt van az új liczeumi internátus. Ezt a gyjteményt 1867 szept.és r. Mindkettt Grassalkovich herczeg építtette Mária Terézia idejében. hiiv. közös hadapródiskola. érem. végezték istentiszteletüket a protestánsok 1688 90-ig. Vám-utczának a Sáncz-úton túl a Récsei-út a folytatása. mert Pozsonyban született 1717-ben). 14-én örökölte a város Simkó Frigyes Dániel. mely Jézus mennybemenekarzat veszi körül. Itt van az új.000-nél több kötetet és kéziratot és néhány unikumot tartalmaz. hazafias nevelést adjon.Pozsony épült. Felállítása 303. temet s Kisfaludy-utcza mellett Védczölöp-út évrl-évre szépül. magas tetzetével mégis impozánsan emelkedik ki a többi épületek közül. Ezen érünk a világhír dinamit-gyárhoz. külön iskolával. 1885 eltt itt volt a liczeum. a Hadapród-utcza és a Vám-utcza szögletén fekszik a cs. palotához. 120 tanulónak van benne hely. bécsi egyetemi tanártól. herczeg palotája. szép kerttel. A palota eltt tágas erkély van. a milyennel még a British-Múzeum sem dicsekedhetik. a katonai lovarda és a katonai raktárak. föntebb említett katonai kórház volt azeltt a herczegprímás nyári palotája. Egyike az ország legjobb felekezeti fgimnáziumainak. Belseje igen ízléses. melyet néhány évvel ezeltt vettek meg.

kir. államvasutak fpályaudvarához.Diétái magyar múzsa" czím poétái heti folyóiratot. Kölcsey Ferencz.) A fpályaudvart legközelebb jelentékenyen kibvítik. hegyi díszkerthez. malmokhoz és a regényes fekvés Vaskutacskához. fából készült kápolna helyébe. itt pöngette lantját a „Csikóbrös kulacs" dalosa: Csokonai Vitéz Mihály s itt adta ki 1796-ban a . csokoládé-leérthez és a kálvária-hegyhez s kápol)iához. majd a lporgyárhoz. megindítója. Azóta többször megújították. HERCZEG PALOTÁJA.. a régi. végén. Hung. Ez a város legszebb és leghosszabb utczája. fejedelmi vendéget látott. kir. Bajza József. Wesselényi Miklós. Jobbról-balról szép épületek szegélyezik. Fejér György. a mely 1861-ben épült. a „Magyar Hírmondó". Szemere Pál és Fáy András stb. nagy várossá teszik. majd a Mély-úton a mély-úti kápolnához. város hatósági. a szárazfelállított Számos A A FRIGYES KIR. Még csak azt akarjuk fölemlíteni. . hanem az iskolai Thaliát is új életre keltette. mély úti kápolna 1824-ben épült. zsolnai és szakolczai vonalaknak.L68 Pozsony. a pompás Bellevue-midatóhoz. Ez a pályaudvar állomása a bécs-budapesti. közgazdasági. A Grassalko\ ieh-térrl vezet a Stefánia-út a magy. Forgalma évrlévre emelkedik. részint pedig itt laktak. sz. hogy Pozsony falai között jelent meg elször a legels m>tgyár hírlap (1780-ban). Az itteni fürdépületet 1826-ban emelték. magyar testrség a hségesküt Mária Terézia királynnek 1760-ban. a Dessewffyek. Pozsony Pozsony dalmi. (Azeltt Ferdinánd király fürdjének nevezték. Toldy Ferencz. részint itt jártak iskolába. katonai. melyek valódi. Czuczor Gergely. Innen visz föl az út a hatalmas (Mária oltalmáról elnevezett) árvaházhoz. politikai. kispap korában a pozsonyi bokat dolgozott és adott ki. Ugyancsak a Stefánia-úti vámtól vezet az út (Lamacsi) a Vörös-hídhoz és innen a Szalma-kunyhóra és a Zerge-hegyre. társakulturális és egyéb intézményei. a magyar történeti irodalom egyik úttör munkása s a Codex diplomaticus várban nemcsak színdarar. az Aulich Lajos-utczában emelkedik az új csendörségi palota. Kisfaludy Sándor és Károly. Garay János.

a m. állami felsbb leányiskola.Pozsony. vinczellériskola. összesen tehát tíz. tanfelügyelség. a mely e tekintetben Pozsony sz. kir fügyészség. kir. A városi törvényhatóságon kívül Van itt m. az 5-ik számú csendrkerületi parancsnokság. Itt van az ügyvédi kamara és a közjegyzi kamara. mely alá tartoznak a fudvarmesteri hivatal. még a gzhajó-társaság. kir. a Szent Orsolya-rendek polgári iskolája. a fherczegi titkári hivatal. az I. liczeum. katonai elkészít iskola. távíró. kir iparfelügyelség. államilag segélyezett szöviskola. m. a m. az 5-ik tüzérségi dandár. egyúttal ker. a Szent Imrérl czímzett papnevel. elektrotechnikai szakiskola. : Katonai hatóságok. Az egyházi hatóságok és intézmények a következk a Szent Mártonról czímzett társaskáptalan. kir. kir.és hitelügy. m. továbbá a m. a 19-ik vadász-zászlóalj. fogház és kir. Erzsébetapáczák zárdája és az irgalmas nvérek zárdája. irgalmasok kolostora és kórháza. : . egy négy osztályú polgári fiúiskolát és négy osztályú polgári leányiskolát. kir. a I. városi ipartanoncziskola és itt van a pozsonyi népiskolai kerület nyugdíjbíráló bizottsága. kett az Újvárosban és kett a Terézvárosban. a m. intézmények. m. kerületi m. a katonai élelmezési raktár. Katonai hatóságok a következk: az 5-ik hadtestparanesnokság. Notre Dame-apáczák kolostora. az 5-ik hadtest tüzérezred. Egyházi hatóságok. ág. egy öt osztályú leány-népiskolát. és hivatalok. a Szent Orsolyarendek róm. a pozsonyi keresk. m. kir. Közlekedési. m. és árvaleánynevel. valamint polgári leányiskola. a pozsonyi II. járási erdgondnokság. utász-zászlóalj. honvédkerületi parancsnokság. kir. ezek közül kett a városban.és távbeszél hivatalon és a vasutakon kívül. Az orth. posta. 169 oly nagyszámúak. m. EÍs sorban fölemlítend. kir. h. állami ipar-szakiskola. várost túlszárnyalná. m. a 72-ik gyalogezred. izr. számú kataszteri felmérési felügyelség. a 14-ik gyalogsági hadosztály. dohánygyár. kir. a 19-ik számú katonai kórház. Tanintézetek slb. illetleg forgalmi intézmények a posta-. állattenyésztési felügyelség és a m. : következk m. kir. állami tanítónképz intézet. I. törvényszék. ág.és hitelügyet a következ intézetek szolgálják a pozsonyi els takarékpénztár. hitközség négy iskolát tart fenn és pedig egy hat osztályú fiú-népiskolát. Állami intézetek és hivatalok a következk kir. kath. kir. itt van Pozsony vármegye székhelye. a XIII. állam- A Közgazd. állami kórház. h. morvaszabályozási kirendeltség. kir. fgimnázium. az Orsolya-szüzek zárdája. kir. Azonkívül az árvaházi hat osztályú elemi iskola. a 14-ik hadosztály tüzérezred. a m. sóhivatal. int. kir. az uradalmi kormányzóság és Izabella fherczegn udvara. XIII. kir. fvámhivatal. pénz. és Forgalmi intézmények. folyammérnökség. az 5-ik huszárezred. tantestületek és tanhatóságok a tankerületi figazgatóság. Van azonkívül nyilvános izr. kataszteri helyszínelési felügyelség. bábaképz. a villamos városi vasút és a társaskocsi-vállalat. kir. hogy alig van város az országban.és távirdaigazgatóság és államvasúti forgalmi fnökség. kir. kerületi erdfelügyelség. : m AH. építészeti hivatal. állategészségügyi felü gyelség. kir. államügyészség. Tanintézetek. kerületi takarékpénztár. gyalogsági hadapródiskola. kir. kath. A Pénz. állami freáliskola. tábla. három a Rózsa-utczában. egy az Újvárosban és külön árvafiú-. Katholikus népiskolák vannak a Káptalan-utezában.és leány-. számú m. Evangélikus népiskola van három. telekkönyvi hivatal. hogy itt lakik állandóan Frigyes fherezeg és családja és itt tartja udvartartását is. tanítónképz intézete. az 5-ik szekerész-hadosztály. m. jogakadémia.ev. m. és VI. kir. kir. Van itt m. a Szent Orsolya-rendek népiskolája. kir. közgazdasági intézményei' között els helyen említend a kerületi kereskedelmi és iparkamara. jezsuita kollégium. kapuczinusok kolostora. kir. kir. ev. kir. a 16-ik lovassági dandár. gazdászati hivatal. honvédkiegészít parancsnokság. a m. kett a Széna-téren. tüzérségi anyagraktár. oszt. mely a Tedesko-féle alapítványból állíttatott fel. kir. a XV. pénzügyigazgatóság és pénzügyrség. fels kereskedelmi iskola. kultúrmérnöki hivatal. a 27-ik gyalogsági dandár. kir. a 73-ik honvéd gyalogdandár-parancsnokság. theologiai akadémia. járásbíróság. anyakönyvi hivatal. kir. kataszteri térképtár. IV. községi elemi fiú. az V. m. honvéd gyalogezred. a csavargzös-vállalat. ferencziek kolostora.

Pozsonyi zenészek egyesülete. a pozsonyi ipartestület betegsegélyz pénztára. a magyar leszámítoló és pénzváltóbank fiókja. Mvészek és nyelvtanárok egyesülete. ^özetek. a pozsonyi közraktár. a vörös-kereszt-egyesület pozsonyi fiókja. egyesület jelenleg A A A A Közhasznú egyesületek. pozsonymegyei gazdasági egyesület. a Tedeskó alapítványi gyermekmenház. Keresk. Az egyházi zene-egyesület. melynek itt. mvészet. az általános betegsegélyz egyesület.a róm.. pozsonyi népiskolai kerület áll. fontos missziója volna. katholikus szegényház-egyesület. a pozsonyi iparbank. „Báró Hirsch Mór" jótékonyczélú és önsegélyz egyesület. Szent Vincze-egyesület. ev. kiállítások stb. pozsonyi kir. mvészetet és önképzést a következ intézmények és testületek szolgálják: a pozsonyi magyar közmveldési egyesület. Zion. Czélja a népoktatás fejlesztése. az orth. Kereskedelmi alkalmazottak egyesülete. könyvnyomdászok és betöntk egyesülete. a tagok jogainak és anyagi érdekeinek megvédése és elmozdítása. a kereskedk és kereskedelmi alkalmazottak betegsegélyz pénztára. de ez az czélja a mvészetek A A A nem mködik. pozsonyi megyesület. a bécsi általános segélyz-egyesület fiókja. modori-. betegápolókat nevel intézet. czipészek szak-. a hol a magyar színészetnek állandó küzdelmet kell folytatni a német színészettel. rokkant munkások nyugdíj egyesülete. „Elre". els pozsonyi városi népkonyha. az osztrák-magyar bank fiókja. melynek czélja Kossuth Lajosnak Pozsonyban emlékszobrot állítani. kmí vesék és kfaragók betegsegélyz és temetkezési egyesülete. izr. ú. ezeken kívül ide sorolhatók még az els pozsonyi temetkezési intézet. emlékeztünk. m. Czélja a héber nyelv és tudományok terjesztése és Palesztina betelepítésének propagálása. „Jótékonyság" szegény gyermekeket felruházó egyesület. a ni betegeket gyámolító egyesület. evangélikus menház.170 Pozsony. izr. A A melynek iránt való érdekldés fejlesztése. a pékek betegsegélyz és temetkezési egyesülete. az önkéntes tzoltó-egyesület. keresztény betegsegélyz és temetkezési egyesület. galántaiés malaczkaira. Kereskedelmi szövetkezetek a következk: a pozsonyi kereskedelmi szövetkezet. ugyané hitközség jótékony egyesülete. gyógyult elmebetegeket segít egyesület. Czélja a valláserkölcsi alapot nélkülöz könyvek ellen való propaganda és valláserkölcsi alapon nyugvó hasznos olvasmányok terjesztése. népkonyha-egyesület. . izr hitközség aggmenháza. középiskolai tanáregyesület hasonló czélokat szolgál. akadémiai jogászsegélyz egyesület. A hírlapírók egyesülete. Az egyesület hét kerületre oszlik. pinczérek betegsegélyz pénztára. b. a József A f berezeg hadastyán-egyesület. somorjai-. Czélja a szaktársak segélyezésén kívül a közös érdekek támogatása és elmozdítása. „Humanitás" szegény iskolás-gyermekeket gyámolító egyesület. árvaleány-egyesület és a Good Templar rend pozsonyi páholya. els általános tisztvisel-egyesület. katb. az ág. az els pozsonyi önsegélyz egylet és a pozsonyi korona-takarék. Ferencz József gyermekkórház. melynek czélja a közmveldésnek nemzeti irányú fejlesztése. hitelbank. az orth. melyrl már más helyen megáltal. „Concordia" gyorsíró egyesület. Jótékonyczélú intézmények és egyesületek a következk: kerületi betegsegélyz pénztár. hadastyán testület. Tudomány. a polgári ápolda. közhasznú egyesületek körébe sorolhatók még a következk: állami vegykísérleti állomás. irodalom. a Szent Miklós katholikus egyesület.egyesület. izr. a jótékonyczélú tánczkoszorú. a Sehiffbeck-alapítványi cselédotthon. A pozsonyi Toldy-kör. autonóm hitközség temetkezési intézete. katholikus temetkezési egyesület. hitközség jótékony negyesüíete. negyesület. a jótékony izr. . keresztény kereskedsegédeket segélyez egyesület. pozsonyi magyar színpártoló egyesület. hajósok temetkezési egyesülete. Dómrestauráló egyesület. hitközség temetkezési intézete. Tanító-egyesület. és községi tanítóinak és tanárainak egyesülete. A Kossuth Lajos emlékszobor-egyesület. Szent István olvasóegylet. A Petfi-szobor bizottság. a Mária oltalmához czímzett árvaház.és hitelszövetkezet. Sakk-klub. természettudományi és orvosi egyesület. irodalmat. Jótékonyczélú intézmények. melynek czélja a magyar irodalom fejlesztése és terjesztése. utazási és segélyegyesülete. Az egyesület a törvényhatóságok védelme és támogatása alatt áll és a vármegyében hét fiókegyesülete van. újvárosi népkonyha. munkások mveldési egyesülete. nagyszombati-. a pozsonyi-. a megyei tzoltó-szövetkezet és a szépít-egyesület. tudományt.

Városi nyilvános könyvtár. város nagyvárosias életérl és nagy forgalmáról még a következ adatok nyújtanak fogalmat Pozsonyban az ügyvédek száma 53. A biztosítás ügyét 29 biztosítótársaság vagy ilyenek ügynökségei képviselik. II oszt. Irodatiszt : : : : : : : : : : : : : : : : Zandt József. Irodatiszt Ttstory^ Ferencz. a munkás-dalegyesület. forvos Kováts György dr. szabótestület és czipésztestület. Szandtner Pál. négy káplár. az üget-versenyegyesület. Bizottságai a következk verifikáló. Pénztárnok Hillenbrand Emil. Fkapitány Kutsera István. Fügyész Somlyay Kálmán dr. A Pozsonyban rendkívül kifejlett sportéletet a következ intézmények Sport. Kánya Richárd és Stelzer Endre. színházi : A város- bizottsagai és tisztikara. oszt. Kerületi orvosok :Jácz István dr. kir. a kir. az els pozsonyi kerékpár-klub. kir. tb. a gyógyszertárak száma 9. és egyesületek szolgálják: a polgári lövtársulat. Gyakornok Benyovszky Ferencz. fazekas-segédek egyesülete. a „Pannónia" football-klub és az evezs-klub. Gyakornok Borcsányi Lajos. felsége 1898-ban a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette év április 18-án ültette a közbizalom a polgármesteri székbe. bizottság. 171 és egyesületek szoltejszövetkezet. 1900. ki. a polgári magyar kör.. a kaszinó. Közgyám: Maim Károly Kiadó és iktató: Dobelmann Frigyes. Fjegyz: Andrássy Aurél. : A szak- A lett. meg a vendéglk száma 168. a pozsonyi szabadpolgárok egyesülete. Ellenr Mihalovds József. pénzügyi. Gondnok Helmár Ágost tanár és segéd Testory Ferencz. a pozsonyi vívóegylet. A rendrséghez tartozik egy felügyel. Krachun János és Zimmer Imre. jogügyi. kir. ellenrz. A különféle iparágakról és a kereskedelem nagy kifejlettségérl más helyen részletesen szólunk. Herda Ferencz. született Horpácson 1852 okt.és zenem-kereskedés. . Kiadó: Urszinyi Ferdinánd. Biztos Eisert Gyula. Fkapitány-helyettes Albel Gyula. város tisztikara a következ tett. központi választó. a városi képviselk klubja. Második eladó Kánya Richárd tanácsnok.és sörmérések. évi tisztújítás alkalmával fjegyz Erdemei ebsmeréséül is elnyerte.. tan. következ egyesületek a szervei pozsonyvárosi polgári egyesület. Haláleset fölvételi hivatal. Fkapitány Kutsera István. pénztárvizsgáló. Városi forvos Tauscher Béla dr. pozsonyi egyesülete. szlmívelk Termel és A termelési és fogyasztást a következ intézmények fogyasztó gálják: Izabella háziiparegyesület. Irodatisztek Walenta József. fügyész Nemessányi Ern dr. az úrlovasok egyesületének fiókja. stb. egészségügyi. kertészek testülete. Irattáros Apafi Ferencz. Van itt 10 könyvnyomda és 15 könyv. szegényügyi és ellenrz szakbizottság. Gottfried. Iktató Zillich Ern. fogalmazó Valaeh Ferencz dr. Múzeum. vendég- lsök és kávésok egyesülete. 17-én. Mergl Ödön dr. Irodavezet és iktató Flock Gyula. . a tornaegyesület. Elnök: Brolly Tivadar polgármester. Pozsony sz. Ipartestületek. város törvényhatósági bizottsága 93 virilis és ugyanannyi választott bizottsági tagból áll. Levéltárnok Batka János. az orvosoké 65. Braun Lipót és Ruth Miklós.: Pozsony. Elnökhelyettes és els eladó Mitterhauser Károly tanácsnok. sütszövetkezet. négy polgári biztos és 99 rendr. jogakadémiai társastársaséletnek a : A Társasegyes ilietek. Bejelent hivatalok. Ily minségben másodaljegyz. I. egy foglár. Biztos Kitzinger Ferdinánd. : Pozsony sz. szlmívelk pincze-egyesüíete. Kezelgyakornok Mayrberger Ferencz. Tanácsi iroda. Brolly Tivadar polgármester. Rendrorvos és tb. mint gyakorló ügyvéd. Eladó-helyettes Schier Nándor. Mechtl Antal. a pozsonyi dalkör. szakbizottságok a következk gazdasági és rovanesoló bizottság.. Fkapitányság. és a czitera-szövetség. Levéltár. fogalmazók Brolly Zoltán. majd az 1884. elmozdítók egyesülete. A bor. kezel. Ujabban a kir. a férfi-dalegyesület. következk pozsonyi ipartestület. és : : : : : : : : : : : : Vámossy István dr. Egészségügyi osztály. Tanácsnokok Mitterhauser Károly. kör. Kezel gyakornok: Böszler Lajos. Arvapénztár.Pozsony" kerékpár-egylet. a pozsonyi úrkocsisok egyesülete. Jegyzk: Schier Nándor és Schuster Károly. a pozsonyi katholikus kör. Gross Károly és Dax Mihály. Közigazgatási gyakornok: Brég Jen. egy rmester. Könyvtárnok Kumlik Emil. a pozsonyi klub. Miután Budapesten ügyvédi vizsgálatot lépett a város szolgálatába és Pozsonyban telepedett le. Állatorvos Hegymesterek: Fantzler : Palm Frigyes. a szövipart és az els pozsonyi süt-szövetkezet. a pozsonyi dalegyesület. kir. Vezet és kiadó Pauer János. a Ferencz Józsefrend lovagja. Irodavezet Huth Miklós. a katbolikus legény-egyesület. a lovardaegyesület. írnokok Lederer Ödön és Weymelka József. a nagyobb kávéházaké 22. a szállodáké 12. tanácsosi : : czímet Polgármester-helyettes Kumlik Tódor. Árvaszék. Ipartestületek a : intézmények. tan.

Végre- BROLLY TIVADAR POLGÁRMESTER. Építési felügyel: Knesz Ferencz. Rajzoló Rippel Ede. írnok : Fülöp Antal. Ellenr Homoki János. Fleischhacker József. Végrehajtók Boros Gyula. Adóügyi osztály. Nyilvántartó Besch Károly. Ellenr Grusz József. Munkafelügyel: Böhm A. Hivatalvezet Steltzer Gyula. I. Rauschan Gusztáv. hajtó : Békebíróság. Gyakornok: Tanka Zoltán. Erdészeti osztály. Írnok Ambrovits Rezs. Városi mkertész Zednik Pál Könyvelség. Mészmer Alajos és Trocsányi László. Fogalmazó Moravek Gyula II. Erdmester: Batiof Károly. Kezel erdész: Fehér Pál. Pénztárnok Léderer József. Dobisz Jen. Ellenr Schatzler Alfréd. Segéd Mayrberger Ignácz. Fnök Kánya Richárd tanácsnok. . Irodatiszt Zeravik Gyula. Fogalmazók Jankó Zoltán és Kosik Béla (beosztva). Alerdész Francz Antal. Számtiszt Slivarich Alfréd. Holla Sándor. Gazdasági ügyosztály. írnokok Schranz és Makay Iván (beosztva). Hitelesít hivatal. Irodatisztek Pelikán Karolj'. Mérleghivatal Mérlegmester Weidcnhöffer Hermann. Alszámvev: Marton Lajos. Seprmester: Reiter Miklós. Fpénztárnok Sieinbarezer Imre. Steiger Mátyás. Számgyakornok Kadvolt Károly. Fpénztár. Utmesteivk Syrcisfe Antal és Lanador József. Krebesz Ferencz. Fszámvev: Kemény Lajos. nyilvántartók: : Gyz : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : (beosztva). Nyilvántartó Máza János. Tocsfous József és Baumgartner Alajos. Számellenr: Mihalovics József. írnok Voit Antal. Ellenr: Schatzler Viktor. Tanácsnok Steltzer András. oszt. oszt. írnok Szlivarich Ottó.: : 172 Pozsony. Gyakornok Reiszenauer János. Könyvel Obertik Károly. Számtisztek: Mészáros Károly és Bognár Gyula. Intéz Hackenberger Zsigmond. Latkóczy János és Haas Ágost. Számtisztek Helmstreit Mihály. Mszaki osztály Fmérnök: Laubner Gyula. Szegényügyi osztály. Laszka Ede. nyilvántartó: Wagner A* Kimig Timoth és Clauer Sándor báró. Katonai ügyosztály. Békebíró Fekete Lajos : : Mitterhauser Károly tanácsnok. Gyakornokok Hatvány Ágost és Steindl Ferencz. Számfejtk Grusz József. Mérnökök: Szántó Henrik. Osztályvezet: Voit Ferdinánd. Adópénztár.

kíméletlenül végezheti munkáját. a Fehérhegységbl eredve. kir. . Ismét mások a bolgár Tirnovo hason- Nagyszombat melyekrl — szab. illetleg érinti. E város még nem találta meg hivatott történetíróját emlélevéltára hiányos és rendezetlen keinek ismerteti nem igen végeztek mélyreható kutatásokat tradicziója hihetetlenül hiányos és ferde a nagy idk félig gazdátlan fragmentumainak nagy ellensége pedig .NAGYSZOMBAT A XVII. a másik pedig közepén szeli át. mert rég lezajlott munkás életének alkotásai. — . Tyrnavia. Trnava e patak nevétl származtatják némi átalakítással ebbl lett aztán a német Dyrnau. szab. szinte lármás fiatalságáról meg ne emlékezzünk. SZAZADBAN. a Kiskárpátoktól vagy két órányira. Földrajzi helyzete: a Ferrótól számított keleti hosszúság 35°14'0. . Keletkezése visszanyúlik a messze századok homályába hazai történetünk négy els századában érdemes szerepe van. Ismertetésekor komoly kötelességként hárul reánk. - . . E patak u. A várost észak-déli irányban a Tirna-patak szeli át. Spácza. keletrl Kas. . Mások a szláv ima szóban látják a név alapját.. . mely tövist. bokrot jelent: hogy tehát a bokrokkal belepett vidéktl vette volna nevét német Dürn-au neve pedig száraz síkságában lelné magyarázatát. másfél századon keresztül tzhelye az egyetemi oktatásnak s vele a magyar tudományosságnak. E város elkel helyet kér nemcsak Pozsony vármegye történeti keretében. . A város fekvése.és Alsólócz. St jelene is éppen azért érdemel kiváló figyelmet.a haladó id. hanem az egész ország kultur-históriájában is. Szilincs. A város neve. Zavar. Tyrnau neve. . Bogdánócz. a kis magyar Alföld szélén. városi rangja a legrégibbekével versenyez. a várostól északra vagy másfél km. város. nyugatról Fehéregyház. Nagyszombat városa Pozsony vármegye északkeleti sarkában terül el. hazánk azon helységei közé tartozik. emlékei legnagyobbrészt ma is fönnállanak s a szemlélben méltó megilletdést keltenek..és Nagybresztovány. vagy három századon át középpontja volt a katholikus törekvéseknek. Fels. délrl Modorfalva. Lehetetlen tehát és méltánytalan e város ismertetésébe bocsátkoznunk a nélkül. a mint mondani szokták . távolságban két ágra szakad s egyik ága a várost nyugatról érinti. igen termékeny síkságon. i.. kir. az északi szélesség 48° 22'56" a tenger színe fölötti magassága 145 52 m. NAGYSZOMBAT. hogy kicsinyesnek látszó emlékeit is szóbahozzuk. Rózsavölgy községek. Határai: északról Szárazpatak. délnek tart. Ennek több oka van. kik a város latin vagy tót nevét Tirnavii.nem kell históriát csinálni". Vannak. hogy emez érdemekben s emlékekben gazdag múltjáról.. Gerencsér.

mondanunk sem kell s német nevének kiírásán a filológus nem fog megütközni. . civium de Zumbothel cum rota fortune. IV. Els lakosai eleinte legnagyobbrészt németek voltak s igen virágzó ipart s kereskedelmet teremtettek. Zsigmond 2. ebben sem ad fölvilágosítást. Géza 1152-ben. Ok voltak a város jómódú s értelmesebb polgárai. Heider Mittheil. Hogy az els vélemény a legvalószínbb. illetleg 1539-tl zsidó a városban s annak határában le nem telepedhetett. mint sok másban. László király árúmegállításra adott neki jogot s Mátyás elég magas vámot engedélyezett 16 hídja fenntartására. szinte középponttá tették. Mátyás 2. ma: Rózsavölgy) falvaknak. st át sem utazhatott. Különös féltékenységgel rizte a város azt a privilégiumát. Ezért királyaink késbb is több kiváltsággal ruházták föl. Az els esetben 10 zsidó férfit s két nt a ftéren meg is égettek. kik e várost a morva és osztrák határszél közrehatása következtében jelentékeny ipari s kereskedelmi helylyé. Bavariae) szerint már a VII. 18 méter magas és majdnem két méter széles falai már állottak. lejebb félhold és csillag. Moderdorf. hogy polgárai senkinek a hatósága alá sem tartoznak. Magánlevelezésekben még a XVIII. kir.helynek veend. — fejet a körirat alapján ma — — — a városi tisztviselk. városok sorába iktatja mivel pedig az errl kiállított aranypeesétes kiváltságlevél a tatárjárás dúlásai alatt elveszett. Zsigmond sörfzésre.és adómentességen kívül azt is megengedte. . majd a nyitrai püspökséghez tartozik. mely „a keresztény szellemben átalakult szerencse-keréknek legjelentékenyebb példánya" (L. 1267-ben megújította azt s több új privilégiummal ruházta föl a várost. János fejét látják e czímerben mert a város állítólagos legrégibb temploma is a mai invalidus-templom e Szent tiszteletére épült. A magyarok kezdettl fogva Ssombathely-nek. Aepp. Ezek közül nevezetesebbek azok. Erre okot két állítólagos ker. Némelyek szerint már az 1140-iki okiratok szólnak róla. III. követ szabadon vághassanak. Ferdinánd 4 országos vásárt engedélyezett neki. s a zsidóvárosba vezet kaput befalazták. Szombat-nak. a v. mely ma Gerencsér néven nagy falu. mint a mely Moesiához. et. melynél fogva 1494-tl. IV. tehát a a Szombathely vásár. „iparosok s kereskedk nevei is mind németek (Pintér s Német kivételével). majd Rosindol. Ura lett továbbá Zill. fallal kezdi bekeríteni. s utána mások is Bél Mátyás Ker. III. A város eredete egyébként az els évezred homályában vész el. H. reá faragott gyermekalakot tettek. század közepétl a XV. . mikor Henrik osztrák herczegtl visszafoglalta. ma Bresztovány Magyarád (Magerád. II. gyermekgyilkosság szolgáltatott. Konstanczia. Ulászló 1. a többit kizték. Ma is 10 országos s 2 heti-vására van. V. az A kett elég világos lában A bet.iros Iv Btl|a - a város mását látják benne. hogy a kiskárpáti erdkben fát. Szt.) és Orenpeck (Chron. 1859). E kiváltság kbl . Magersdorf.1 74 Nagyszombat. hanem 12 ember esküje dönti el a pörös kérdéseket csak a király. Pat. század végéig németül Írattak s Krisztus-fejnek tartják. században szerepel e tájon Tirana vagy Tirna város. megkülönböztetés kedvéért. Laureac. így a város épületei is gyorsabban szaporodtak. ma: Modorfalva) és Razma (késbb Rossenthal. közepén lev és SÍ . a várost Vörösk várával együtt hozományul kapja s a falkerítést (1220 körül) befejezi. Petz (Chron. század elején is esak Szombatit néven szerepel. E név magyarázata IV.Et Deus in rota. melyek a XIV. — — : : közötti körgyrben van jelkép. a mély várárkot a Tirnapatak bven ellátta vízzel s Nagyszombat csakhamar a legkiválóbb helyek közé tartozott. Javadalomképpen a városnak adta a Girrinch földet. Béla a vasárnapról szombatra tette át a vásárok napját s elég könny város fekvésénél fogva kiválóan alkalmas volt a kereskedésre. Bélának Primislav cseh királyhoz nül ment leánya. mely utóbbiakkal is már vagy kétszáz év óta bír. A két kerék : . vagy annak ispánja eltt tartoznak megjelenni a tizedet a németek szokása szerint fizessék és polgárai fölött pallosjoggal bír. Ezt bizonyítják a város számadáskönyvei is. A küls keréken e fölírás van: S. Az egyközép ketts kereket küllk gyanánt oszlopocskák tartják össze. Nayy-Szombat-nak nevezték. Középen egy fej van e körirattal -f. Tradiczió. esak a királytól vezérelt hadsereghez kötelesek csatlakozni nem párosviaskodás. a várost megváltja s 1238-ban a szab. Egészen sajátszer a város czímere. Nagy Lajos vám. Béla király. mindálta- Lakosai. Szombati-nak s késbb.

mikor serege Pozsonyig hatolt. a Mária-szobrot a katonai elmekórház homlokzatfalába illesztették. hogy eleven élet volt benne. Jótékonyságának monumentális emléke a mai plébánia-templom. melyet kezdett építtetni s befejezését örökségképp Zsigmondra hagyta. Venczel. Béla huzamosabban s többször idzött Nagyszombatban. József mindjobban kors az 1790-iki országgyléstl is hiába kérik e privilégium viszszaállítását. kereskedelmi életének deleljén állott a város. II. Egyideig a hatalmas trencséni Csák Máté is ura volt a városnak. IV. Hunyadi László mint pozsonyi gróf bocsátott ki e városból néhány levelet. r . Mátyás pedig a csehek ellen indított hadjáratának szinte középpontjává tette. Mikor pedig 1866ban e kaput végleg lebontották. hogy a város többsége vagy éppen elöljárósága a tót nyelvet használta. városnak a tatárjárás borzalmait is kellett tapasztalnia. Ipari. a városhoz szláv levelet küldött. Az említett csapásokat a város hamar kiheverte és ismét rohamos fejl. II. Nemsokára északnyugati Magyarországnak.magyar. leggazdagabb városa lett. német. E csapásból nehezen tudott kilábolni s úgy látszik. 175 késbb is két izben — — Ferdinánd alatt 1539-ben és Lipót alatt 1686-ban megersítést nyert. Nagy Lajos idejében jelentékeny hely. hadjárata eltt. ^f A A — A A . Azt tartják. Elzményképp végül érintjük azokat a mozzanatokat. vagy ismertetésének megértésére szükségesek. Endre szintén sokat tartózkodnak e tájon. jele tehát. Az Arpádházi királyok idejébl nagyon keveset tudunk e városról £fráy pká pedig. Vak Béla. ellenkezik a város nemzetiségi fejldésének ismeretével s a levéltári adatokkal.Nagyszombat. Ebbl azoban arra következtetni. zsidókaput het egy gálatot e jogot látozza A 1800-ban megnyitották ós a gyermekszobor helyébe Mária . ettl fogva kezdett kialakulni a város három .Az Anjou-kor.. Géza többször megfordult e városban Salamonnal vívott harczai közben s állítólag már is épített templomot a mai plébánia-egyház helyén. Károly és Ottó küzdelmei is sokat ártottak e helynek. gazdagodásnak indult. Még 1773-ban is csak királyi engedélylyel jözsidó orvos vizstenni. hagyomány szerint I. azt királyaink kitüntet jóindulatából is következtethetjük. ez idtl fogva kezd a szláv elem beszüremleni. hogy itt gyakrabban megfordult. tót nemzetisége. Géza. a német lakosság pedig fogyóban van. Ez idtájt a vidéken s városban meglehets számban voltak a szlávok. tudásunkat csak az országos levéltárból szerezhetjük. század közepétl szolgáltat anyagot. melyek e NAGYSZOMBAT REGI PECSÉTJE. s a király.szobrot tettek. désnek. Hunyadiak alatt is meglehets szerepe volt e vidéknek és a városnak. Majd Ottokár cseh király kétszer is földúlta. kifosztották és fölgyújtották. II. város életére némi világot vetnek. vagy fejldésére és hanyatlására hatással voltak. Pozsony után. s mert levéltára csak a XV. mikor 1432-ben egy vásár alkalmával a husziták megrohanták. Egészben véve azonban e korbeli élete nem eléggé ismert. illetleg Szombathelyen. nagy király gyakran és szívesen idzött e városban.

a ferenezrendiek szomszédságában nagy. A A A : A . 17(1 Nagyszombat. a birtokügyi tárgyalásokban. s ezt Bocskay is jóváhagyta. Bazinba költözött. városi tanács jegyzkönyvei. nagy gonddal készülnek s nemsokára csaknem kizárólag magyar nevek szerepelnek a tanácsban. 1787-tl kezdve az invalidus-ház egyik termében (egykor templom. vinisták közül sokan áttértek. mert . Hosszú idn át hitközségük sem volt s csak 1780-ban alakult meg újra. mely a török ell már 1532-ben menekült néhány tagja ide jött s végre 1543-ban a város állandó szállást engedélyezett az egész káptalannak.(ma azon a részen Seminarium-) és Jeruzsálemutczában. Részben megmaradt birtokaikból. A lakatosok.és keresked-czéhektl fölállított ú. S mindez a káptalan szemeláttára. altariákból (vallásos pénz. betele-^. de nem bír velük. Az iparos-osztály is jelentékeny tényezje volt a magyarosodásnak. De ez új felekezetek egymás között folyton egyenetlenkedtek. AmohiosiTési A aíau! tás \ mohácsi vész után a város fejldésében nevezetes fordulat állott be. kovácsok. századból a szcsök. Többször akartak templomot építeni. hogy engedély esetére lutheránus prédikátort is káljuttathasson a városba. 1573-tól a város évkönyveiben magyar részletek is fordulnak el s 1574-ben magyarul szerkeszti meg statútumait.mint monda kálvinisták fpártvannak. Thurzó nádor csak azért karolta fel ügyüket. Ez ellen a támadás ellen panaszkodik Telegdi Miklós. még többen elköltöztek s e felekezet itt nemsokára egészen elenyészett.). II. Latin nyelven.hitújítás mozgalmai sem hagyták érintetlenül városunkat. Lllésházy alnádor halála után a kálvinisták magukra maradtak. városi tanács sokáig küzd ellenük.és házalapítványok) éltek s ezeket a város ezentúl csaknem kizárólag nekik adományozta.. élén az esztergomi érsekkel. XIII. az istentisztelet az a tanárokat s a szegény.mind nagyobb számban telepszik meg és csakhamar túlnyomó elemmé fejldik. Megalapították a káptalani iskolában a gimnáziumot. A keresked-ezéh L547-ben magyarul szerkeszti meg szabályzatát s legnagyobbrészt magyar nevek szerepelnek itt is. fogója Asztalos András jómódú polgár volt. Á magvai. A A A — A A A A - — . e városban hamar terjedt s nemsokára a katholikusokkal szemben fenyeget állást foglalt el.. részben pedig a várostól. plébánia-templom körül telepedtek le s építettek új házakat a Magas. töröktl megszállott alföldi ós dunántúli vidékekrl a nemesség és iparosság a kevésbbé zaklatott helyekre költözködött. fehérvári czéheknek magyar szabályzatot adtak. Várday. semptei. Sarkantyús. 1570-ben elfoglalják a városi kórház kis templomát s a híres Bornemisza Péter itt prédikált. de a városi tanács nehézségeket emelt s így az egykor hatalmas és népes egyházközség máig is e helyiségben tartja istentiszteletét. Ennek buzdítására alakítja meg 1603-ban a kálvinista egyházközséget. illetleg iparos. Gergelynél magyar protestánsok elfoglalták a plébánia-templomot (1605 körül) 1576-ban. 1789-tl pedig minden hónapban egybegylhettek úrvacsora-vételre. ma Béla kir.lakosság. majd 1683-ban végleg elvesztik. Bethlen az invalidus-templom helyén volt dülea katholikusok többen dez templomot adta nekik. tornyos templomot és a lelkész és iskola számára épületet emeltek. 1636-ban még a Pálos-utczában építenek egy templomot paplakással és iskolával. Rákóczy leveretése is elvesztették s után egyetlen templomukat a Fels-Jakab-utczait legnagyobb részük Pozsony-Szentgyörgybe. Mikor pedig templomukat s iskolájukat a város egyik házában tartatott. a híres Szenczi Molnár Albertnek levelez barátja. Fönmaradt a XVII.(késbb róluk Káptalan-. pedett magyarság Kálvin tanaival ismertette meg a várost az itt lakó német protestantizmus és szláv elem pedig a lutheránus prédikátorokat követte. valamint az eladások is elvette. ötvösök.. itteni kanonok-plébános. a híres hitvitázó. jótevje. E nyugodtabb helyek közé tartozóit Nagyszombat is. ránusok 1615-ben a Fels-Jakab-utczában. Modorba. századtól kezdve magyarul vezeti ezé hkönyveit. történt. részben ittlétekor. Ettl fogva a lutheránusok fölülkerekedtek. n. veszprémi. késbb étterem volt) a katonákkal együtt évenként egyszer. Sok fiok-czéhet alapítottak s a szeredi. de 1671-ben. lutheránusok is sok megpróbáltatáson mentek át. Igen nagy befolyással volt a város fejldésére s fölvirágoztatására az esztergomi érsekség és káptalan. szabók czéhkönyve s ez is magyar. szíjgyártók és kereskedk czéhe a XVI. A város czéhei országszerte jó névnek örvendtek. Oláh és Veranesics érsekek életében. De nem jutottak annak birtokába sohasem. szorgalmas tanulókat asztalához s lakásra is házába luthefogadta.

£ o N (/> =^ CD .

.

Bocskay-féle fölkelés idején sokat szenvedett. II.. Avárosnak néhány nevezetes szülöttje is van. s nem csodálkozunk. 1648. a nemes ifjak konviktusát. pénzt. Fels-Nyitramegyének a fhelye volt. is A s a városban. Rákóczy Ferencz. század közepén már méltán Nagyszombat a . 1734. . eleséget kellett küldenie. városok sorsára jut. I. hogy az 1854-iki új megyebeosztáskor az ú. 1876-ban megsznik a kerületi tábla is. srbben telepednek meg házakat vesznek itt. Az egykori intézetek közül csak a gimnázium és a konviktus maradt itt. tartott itt is Ferdinánd 1545-ben s 1550-ben országgylést több béketárgyalás . mégsem volt ment a háborúk gyászos eseményeitl sem.Zsámboky János (Sambucus)..Nagyszombat.. 1566. Azokkal együtt a magyar iparos-osztály is elköltözködik s a városra a pangás nyomasztó szelleme nehezül.és nszerzeteket s elevenség zsendül a vallási és kulturális élet minden terén. Pázmány nak s a utódai új intézeteket alkot- viseli XVII. 1724ben kerületi táblát kap. várost. Népes. század. 1630. 177 XVII.. vívott sok százados küzdelem csapásait nyögte. n. folyt itt (Bethlen. XVI. 1562. megalapítja az egyetemet. visszamegy si székhelyére s vele több fúri család végképpen elhagyja e várost. II. 1611. A város igazi nagysága. kultur-tör- téneti jelentsége tulajdonképpen Pázmánynak nagyszombati alkotásaival kezddik.. Nádassy János híres jezsuitaszónokok Kiss Imre jezsuita. s a város gyors fejldésre s szép jövre számíthatott. Nevezetesebb tartományi és egyházmegyei zsinatok voltak az 1560.. veti az egyetemet. Mária Terézia újabb s újabb kegyekben részesíti. Az egyetem 1777-ben Budára kerül. melyek oly sok fúri s köznemesi családot fztek Nagyszombathoz. mozgatója a vallási vitáknak s közel kétszáz éven át megszólaltatója a magyar tudományosságnak. években. népesebbek egyéb intézetei folyton maga a város is szépen épül emeletes házai e korból valók. 1658.Kis-Róma" czímet. Egyszerre azonban elveszti minden dicsségéés nagyságának alapját. és Nagyszombat a többi lefokozott kisebb szab... ha az egykorú ismertetk nem tudnak betelni magasztalásával. 12 . BÍRÓI BUZOGÁNY ÉS VÁROSI HADNAGYI KARD. Télfi Iván. Káldy György. a szerzetek jórésze megsznik seminariumainak egy része kö- nek A HÓHÉRPALLOS. országos zsinatok és diplomácziai tárgyalások színhelye. s régi század csak fejldni látja a s xvni. segíti a helybeli férfi. mely a törökkel Háborús idk. 1564. század Egyeteme . Nagyszombat ugyan kívül esett azon az országrészen. . Az 1615-ben újra letelepedett jezsuiták a gimPázmány náziumot virágzásra juttatják .) A XVIII. konviktusát ama bezárják s mindezekkel megszakadnak mindkötelékek. 1633.. Megemlítjük még.. században többször sok katonát. dag 1561. 1629. A - — . Rákóczy Ferencz nevelje 18 éven át. kir. építenek összeköttetéseik révén e helynek a gazfnrak mind és intelligens város jellegét kölcsönzik. A A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. Els negyedében a káptalan XIX szazad. a nagynev hellenista Emmer Kornél jogtudós. XIX. mert bezárták elttük a kapukat.. századról keveset szólhatunk. stb. Megindul a híres nagyszombati jezsuita-sajtó. a híres polyhistor (1531 84).. lábraállítja.nagy papnevel-intézetet. Az átvonuló Basta seregei is raboltak a külvárosban.

Száz év múlva. Rákóczy Ferenez fölkel-hadjáratában szintén van szerepe a városnak. 16-án volt az utolsó csata Nagyszombatban. E rémít szerencsétlenségben a városnak i-saknem fele. hogy néhány idegen származású rendtagnak távoznia kellett. a már elhagyott s egy részében invalidusoktól lakott óriási egyetemi épületet s az egyetemi templomot. a városi halastó partjáról (a mai Ribnik) lerajzolták az várost s e kép a helybeli ferenezrendiek kolostorában máig megvan. idején is sok zaklatásnak volt kitéve a város. a protestánsokat megajándékozza jogos templomukkal és a városban.) pohrbenl VkazVgV." franczia hadjáratok A A katonaság ellepte A : Hazafias alkalmakkor e kegyeletes helyhez történik a kivonulás. 1871. a Párna patak partján temették el. kik a kuruezok ell menekültek ide. sok pénzt. sereg jöttének hírére a kapukat megnyitották. fejedelem hadserege 1703-ban bevonul Nagyszombatba. Nevezetes az 1566-iki tzvész. felerészben protestáns magisztrátust nevez ki templomokat osztogat s a jezsuitákat állítólagos osztrák érzelmükért csak 30 ezer filiiyi jótállás ellenében menti föl a gályarabság alól. mely 1683 aug. 1704 decz. erre a városi rség is kiszökött körülbelül 200 elesett kuruezot a gerencséri országút mellett. Északi oldalán e fölírás van tekét. Nagy lett a rémület a kollégiumban. itt történt az els nagyobb ütközet.. Legtöbbet szenvedeti a Thöüöly-féle fölkelés idején. Dúló Ádám parancsnoksága alatt. áruló szerepet játszanak. melyben a fejedelem is részt vett. csekély számú elesettek emlékére a város érdemes polgársága közadakozásból 1871. élelmet adtak város az e vidéki hadjárat középpontja lett. a tanácsot hivatalától megfosztja. csata hevében. Heister bevonult a városba s az egyetemi épületben a jezsuitáknál szállott megrémült lakosság idemenekült a durva zsoldos katonaság ell s ket rábírni hogy házaikba menjenek ismerték a zsoldos katonaság szavahihetségét. hogy egyesek. a gazdasági majorokat. 26-án. ez alkalommal. 1666-ban. . líákóczy György 1645-ben bevette és keményen megsarezolta. Legborzasztóbb volt az a tz. új. déltájban. I. 800-at elfogtak. re w" etek v ^ r0S évkönyvei gyakori és nagy tzesetekrl emlékeznek meg. piramisszer oszlopot „Nem e k. minek hírére a német katonaság menekül s Bercsényi kardcsapás nélkül bevonul a városba. 1848. okt. Egyszerre több helyen ütött ki a tz s a nagy zavarban a ^ ég kapukat sem tudták kinyitni. ez esetben szigorú nyomozást rendelt el. mert úgy értesült. mikor Mansfeldet üldözték. Simunics tábornok Nádas fell jött nagyobb sereggel s délután 4 és 5 óra között északról a városba ágyúztatott. s A a : //." Déli oldalán pedig: „Az 1848-ik évi decz. mely 150 lakóházat elhamvasztott. Sok vidéki is volt a városban. Bár a jezsuiták iránt jóindulattal volt. Tirna és a Párna patak közt folyt le s Gerencsér alatt szerencsétlen véget ért. Wallenstein katonái is fosztogatták a küls részeket.: 1 78 Nagyszombat. decz. Maga* Thököly a városba hatol. Rákóczy a Klári sszák mögötti partról nézte az ütközetet. más részét az elszabadult barmok gázolták agyon s ismét . Mégis megelégedett azzal. Ghiyon csekély számú legénységével rövid tusa után hátrált s emberei közül kb. Bethlen elször megsarezolta. tetteitek hirdetik dicsségemelt. kuruez rséget helyez el. Emlékükre egy közönséges tót földmves derék özvegye emeltetett vagy 100 év múlva kkeresztet s reá e tót c-hronostikonos föliratot vésette A A A A A Martina JVDa LeszkoVszkI KVrVCkICh VojakVV (Az évszám 1805. fképpen a németek és csehek. következ évben. vagy négyezer ember elveszett. alig A lehetett . 15-én a futeza alsó végén szép. 1706-ban ismét elvesztették e várost. kiknek egy részét a tz és füst emésztette el. hóban támadt Tbököly seregeinek elvonulása után. 16-iki nagyszombati ütközetben elvérzett honvédek emlékének e város és vidéke. Dúló is kirontott. egyébként buzgó katholikus módjára viselkedett s az egyetemi templomban többször megjelent. meg. Alig három hó múlva Bercsényi közeledett Nagyszombat felé. mintha végpusztulásától féltek volna. míg aztán az egész dics küzdelem is szomorú véget ért. de golyótól találva elesett. a város nagy része leégett. mely utóbbiban s az alatta lev kriptában igen nagy kárt tettek. késbb kétszer is bevette ós rséggel megrakta.

Nagyszombat.

179

a falakról a mély, iszapos várárokba ugrottak s odavesztek. Csupán a Jeruzsálem-utcza s az egyetem tája maradt épségben. Az idnként dühöng pestis e városban is megkövetelte a maga áldozatait, st mocsaras tája, úgy látszik, elsegítette annak gyakori keletkezését. város évkönyvei, különösen az 1509., 1586., 1632., 1633., 1645., 1679., 1708., 1739. s 1740. évnél siratják el a nagyszámú halottakat. Legnagyobb volt 1679-ben. 1708-ban is sokan elhaltak s a hagyomány szerint a plébániatemplom egyik Mária-képét könyezni látták a nagyszombatiak szomorú sorsán. 1740-ben is oly nagy pestis pusztított, hogy lu5 ház egészen kihalt város ekkor fogadalmat tett, hogy évens ezeket a tanács bezáratta. ként Sasvárra búcsújárást rendez. Az 1708-iki pestis alkalmából 1710-tl fogva évenként fogadalmi ünnepet ülnek nov. 21-én, Szz Mária bemutatása ünnepén. gyakori s nagy mértékben dühöng pestis egyik okát látták a városi mocsaras halastóban is. Már 1700-tól fogva tervezik az északinak a kiszárítását (mert volt egy Szilincs felé is), de csak a negyvenes évek végén valósult meg Mária Terézia utasítására s az a terület ma Ribnik néven kaszáló. Végül az 1831-iki koleráról is megemlékezünk, mely ijeszt mér-

mások

Járványok.

A

A

A

NAGYSZOMBAT AZ 1666-IKI TZVÉSZ ALATT.

tékben pusztított. Alig négy hónap alatt közel kétezer ember halt meg. Temetjük a várostól északra vagy másfél km. távolságra van kápolnáját Iványi, az akkori érseki helynök emeltette, a ki nemsokára szintén áldozata
;

lett

a kolerának. város fejldését elsegít és akadályozó tényezk futólagos meg- a említése után áttérhetünk a mai Nagyszombat ismertetésére. Két frészbl áll bels és küls városból. belvárosi rész a régi falaktól határolt négyszögalakú terület. Ez a régi Nagyszombat. Ferdinánd 1551-ben szabályozta az építést és elrendelte, udvarok és kertek hogy az egyes házakhoz telkek tartozzanak. Ettlfogva még jobban meg volt nehezítve az építkezés. Kívül építeni azonban nem volt szabad s 1601-ben a meglevket is lebontatták. De tanácsos sem volt ez a küls építkezés, mint azt a nemsokára megkezddött hosszas hadj áratok igazolták. falnégyszög egyes részeit, fképpen a déli s északi oldalon, 1820 és 1840 között lebontották. déli fal hossza 420 m., az északié 470 m., a keletié 715 m., a nyugatié 817 m. A bels város területe (de nem e hiányos 2 2 falakból konstruálva f615,890'346 tehát a küls városé 1.593,751-145 2 az egész város területe 2.209,641 491 város határa (nem számítva a város területét) 10,473 hold és 1159 négyszög öl. A városnak csaknem dél-észak irányában elhelyezked négyszög alakját a középtl kissé nyugatra, szintén dél-észak irányban a futcza szeli át s

A

város

leírása,

:

A

A

A

m

;

-

m A
.

m

;

12*

;

ISO

Nagyszombat.

A

régi,

városi

korház.

kelet-nyugati irányban, a ftéren át, a f keresztutcza két egyenl részre: Alsó- és Fels-hosszú utczára osztja. futczával párhuzamosan halad a többi, és pedig: nyugatra a Gabona-utcza és a Ferencziek-utczája, keleti Pék-utcza, Felspatak-utcza oldalán a Pálosok utczája, Alsópatak-utcza ezektl keletre csaknem velük párhuzamosan: a Simor János-utcza s folytatása a Szt. János-utcza; ezektl keletre, velük párhuzamosan: a Béla királyuteza, Jeruzsálem-utcza, Jericho-utcza; végül a déli és északi s részben a keleti oldalon a XIX. század elejétl fogva a falakhoz épített Alsó- és Fels-bástyautcza. Az említett kereszt-utczán kívül van még vagy hat kereszt-utcza, melyek azonban csak sikátoroknak nevezhetk; az egyetlen Alsópatak-utczát kivéve, nem is lakhatók, annyira szkek. mint a vasúti állomásról jövet, a honvédemlékhez jutunk, ott kezddik a F-utcza. Kelet fell a kir. járásbírósági és telekkönyvi hivatal helyisége, nyugat fell pedig a messze vidéken jó hírnévnek örvend Polniczkyszálló nyitja meg. Ez az utcza elég széles, kocsiútja jól kövezett, gyalogjárója azonban nem felel meg a modern igényeknek. Épületei kétharmadrészben emeletesek, a többi földszintes. E helyen megemlítjük, hogy a város házai általában igen régiek s mai emeletes magánépületei legnagyobbrészt a XIX. század elejérl valók. Hat középületén kívül csak egy kisszer magánháza kétemeletes, azt is egy esztergomi kanonok s városi plébános építtette F-utcza házainak jórészét furak s köznemesek épít(Schwartzer, 1770). tették. Az Esterházyakn&k^Zichyeknék, Illésházyakn&k, Tolvayokn&k, Pybereknek s Bencsikeknek voltak itt házaik. Az új járásbírósági épület szomszédságában van a régi városi kórház srégi, kis csúcsíves templomával. hagyomány szerint a ferenczrendieknek építtette a város 1238-ban s kezdetben Szt. János, késbb Szt. Mihály, végül Szt. Ilona nevére volt szentelve. Mikor a ferenczrendiek 1363-ban mai helyüket kapták, e helyet elhagyták. így érte meg a hitújítást, mikor aztán a protestánsok 1570-ben elfoglalták, melléje lelkészlakást és iskolát építettek. Nemsokára bedlt s a város tulajdonába ment át. jogtudat azonban fenváros nem maradt s a különvált kálvinisták 1609-ben újra követelték. adta oda s késbb kijavítva, városi kórházzá alakította át. Mai alakját a XVIII. század közepén, s elég tetszets, oszlopos bejáratát a XIX. század betegeket Szt. negyvenes éveiben nyerte, jórészt magánalapítványokból. Vincze apáczái gondozzák. Igénytelen külsej temploma külön megemlítést érdemel. Alapépítkezése a XV. század második felének az ízlését tünteti föl. Eredeti a szentély,

A

,

A

A

A

A

A

A

A VÁROSHÁZA.

Nagyszombat.

181

A FERENCZ JOZSEF-TER.

a nyugati homlok (a kapubejárat), a sekrestye s a fölötte lev alacsony, széles torony. hajó átalakult, st - - tán a protestánsok birtokában kereszthajóval bvült s a két ág fölötti kis tornyok a czentrál-templom alakját kölcsönzik neki. Hossza mindössze 22*8 m. a szentély magassága 76 m. a hajóé, a késbbi átalakítás által valamivel nagyobb. Tovább haladva, csupán a kétemeletes, tetszets külsej városháza az, mely figyelmet kelt; tágas, díszes erkélye, hatalmas oszlopokon nyugszik. srégi idk óta e helyen állott a városháza. mai épületet 1793-ban emelték, mint az erkélyen lev chronostikon is mutatja:

A

;

;

A városháza.

A

IVstltlas atqVe seCVrltatl

pVbLICae eX

í'VnDaMentls poslta.

Itt vannak a városi hatóságok helyiségei s a városi levéltár egy része. Nagytermét néhány uralkodó arczképén kívül, Szelepcsényi és Simor prímások képei díszítik. Folytatólag az utcza az ú. n. Kenyér-térré liszt- és gabnapiaczczá bvül. Itt van a m. kir. posta- és távíró-, továbbá a telefon-hivatal az ág. ev. hitközség bérházában. Az Alsóhosszú-utczában 43 ház van. Ezután a Ftér következik, mely a régi századokban mint fórum maius szerepelt; itt volt a pellengér, melyet 1787-ben távolítottak el. Ez volt egyszersmind a F-vásártér. A XVIII. század elejétl fogva Szentháromság-tér volt a neve, egész a millenniumig. Azóta Ferencz József-tér nevet visel. Elbbi nevét a nagy és díszes Szentháromság-szobortól vette, melyet már 1695-ben emeltek és késbb, 1725-ben, fogadalomból megújítottak. Legújabban szintén restaurálták s méltó díszéül szolgál e térnek. E térre néz a Fekete sasvendégl, melyrl csak azért emlékezünk meg, mert e czímen már 1625-ben keletkezett. I. Ferencz itt jártában ide volt beszállásolva (1811). Második szomszédja a színházépület, a város hazafias és emelkedett gondolkozásának impozáns emléke. 1831-ben épült, tehát a legrégibb vidéki színházak közé

a

színház,

tartozik.

betk beszélnek az akkori társadalom Aere sociali, MDCCCXXXI. Homlokzatán pedig e chronostikon van: IsthanC aeDeM ThaLIae posVIt senatVs aC popVIVs TlrnaA Iensls. (1831). Magyar és német színdarabokat szoktak itt színre hozni; továbbá a hangversenyeket, hazafias és jótékony czélú eladásokat, st a bálok egy részét is itt tartják. Legutóbb jelentékenyen javították.
színpad ívezetén aranyozott
:

A

nagylelkségérl

nyitja meg. E forintba került.

oldalán a város-torony a készült s 4690 arany tztorony szerepét csak 1688-tól fogva viselte a toronyr számára állandó lakást készítettek s ez állás a mai napig megvan. Az 1683-iki nagy tzben a teteje leégett s azt újra építették. Szomszédságában van a
s ezt keleti

A Ftér után a Felsö-hosszú-utczába jutunk

város-torony,

négyszög hatalmas torony 1574-ben

A

;

:

182

Nagyszombat.

mely az els Ratio Educationis értelmében alkotott normális iskolák számára épült (1777). Szemben vele van a jezsuiták kéttornyú, díszes temploma és emeletes, üégyszögalakúj tágas társháza. E templom és kolostor eredetileg a Szentháromság rabváltó szerzeteseiközönségesen: trinitáriusok számára készült, abból az alapból, mely a város polgárainak az 1708-iki pestis dühöngésekor tett fogadalmi adományaiból s Okolicsányi János esztergomi kanonok, késbb nyitrai püspök 9000 forintnyi alapítványából jött össze. Okolicsányi nagy. díszes ezímere -az alapítvány értelmében a templom homlokzatát
városi elemi iskola,

ékesíti e fölírassa!

Laudetur SSS.

Trinitas,

CVIVs perpetVo CVLtVI hanC eCCLesIaM saCraVIt Joannes de eadem, E. Ep Nov. Can. Stri., S. C. Rg\ M. Con., unus
excel.

Okolicsányi e iudicibus

Tabulae Septemviralis.
adja, de a kolostor
is

már 1719-ben lakható igen sok pénzbeli alapítványt, házakat, külvárosi kerteket, vidéki szlket kapott. Mikor II. József e szerzetet /84-ben eltörölte, a kolostor az új szervezet, 5 osztályú kir. gimnáziumot fogadta be, melyben világi papok s világi tanárok tanítottak. 1807-ben a visszaállított benczések kapták meg a gimnáziumot és a templomot. E szerzetesrend ekkor már negyedszer telepedett le a városban. 1852-ig voltak itt s ez id alatt e rendnek több jeles tagja mködött itt, mint Czinár Mór, Szeder Fábián, Cserven Flóris, De la Casse Benjámin. Mikor 1852-ben Scitovszky az 4 osztályúvá lett gimnáziumukat fgimnáziummá fejlesztette, a szerzet Esztergomban kapott helyette fgimnáziumot s helyükre a primás a jezsuitákat hozta vissza közel egy százados távollétük után; a gimnáziumot pedig Esztergom-fegyházmegyei papokra bízta. Itt van a rend újonczháza s papjaik a hívek lelki gondozásában segédkeznek. Az utcza további részében közönséges magánlakások, kereskedések vannak. F-utezától nyugatra, vele párhuzamosan húzódik a Gabona- és Ferencziek-utczája. Mind a kett régi, közönséges, földszinti házakból áll a Gabonautczában 38, a Ferencziek-utczájában pedig 40 épület van. E két utczának a XIV. századtól kezdve közös neve volt: Szt. Jakab-utcza. E nevét a ^emrimá* ferenczrendiek templomától kapta, mely Szt. Jakab tiszteletére van szentelve. E templomot, mint már említettük, 1363-ban Nagy Lajos építtette a mellette lev kolostorral együtt a ferencz rendiek számára. Késbb, úgy látszik, megrongálódott s a XV. században a pannonhalmi benczések kezére került. Ezek azonban csakhamar elhagyták a várost. mai templom és kolostor a nagy Pázmányt tiszteli második megalapítójául. 1633-ban közel 40,000 forint költséggel szép, tágas templomot építtet s melléje négyszögalakban vagy 60 személy számára emeletes kolostort. rend itt helyezte el bölcseletés hittudományhallgató növendékeit, kik tanulmányaikat sokáig saját házukban s nem az egyetemen végezték. Pázmány e tényével a ferenczrendiekben a kath. egyháznak kiválóan hazafias és önzetlen munkásait akarta megbecsülni s a jövre is lekötelezni. S valóban, e szerzet a városban igen sokat tett a magyarságért. Nemcsak templomukban prédikáltak magyarul, hanem vagy két századon át a székesegyházban is voltak a magyar szónokok s 1700-tól fogva ugyanoda német szónokot is állítottak. Az utóbbi állás máig megvan, Klarisszák lelki gondode a magyar szónok tiszte 1840 után megsznt. zását is végezték s e híres nevel-intézetben mindig magyar prédikácziókat tartottak. kolostor hálából s tiszteletbl megrajzoltatta nagy jótevjének, Pázmánynak életnagyságú arczképét, mely a kolostor ebédljét díszíti. Ezt tartják Pázmány leghívebb arczképének (Dörre). A háborúk s tüzek csapásait e kolostor sem kerülte ki. Templomukat Bocskay a protestánsoknak adta; de Forgách érsek már 1607-ben visszapestisek vette. Az 1666. és 1683. évi tz sokat ártott épületeiknek. alkalmával páratlan önfeláldozást tanúsítottak s a városi polgárság közadakozásból a mai utczai emeletes kolostorszárnyat építtette nekik, mely 1749-ben lett készen. Ma a szigorított szabályú ferencziek lakják, kik a hívek gondozásában igen nagy szolgálatot tesznek. 1900-ban templomukat szépen kifestették s általában igen jó karban tartják.
volt.
1

E ehronostikon az 1734. évet A templom és kolostor késbb

A

;

A

A

k

k

A

A

A

;

Nagyszombat.

183

E soron mindjárt következik a 102. sz. ház. Emlékezetes hely, mert itt állott egykor az egyesült protestánsok temploma, mely annyi ezivódásnak volt a tárgya. 1615-ben építettek itt toronynyal s harangokkal ellátott tágas templomot, melléje lelkészlakást és iskolát. S ez idben 3 templom is volt a kezükön: a mai plébániai templom, a Nyáry Sarolta által ajándékozott telken kezdtek építeni ugyanoly helyiségeket az Alsó-patak-utczában. Legtovább maradtak Szt. Jakab-utczai
templomuk birtokában, csekély megszakítással az 1666-iki nagy tüzig. Ezután, alig hogy kijavították, 1671-ben ezt is, meg az alsópatak-utczait is elvették tlük s a város amazt a benczéseknek (most jöttek ide másodszor), emezt a pálosoknak adta Thököly ugyan 1683-ban visszaadta nekik, de távozása után né-

hány hó múlva ismét mindakettt elvesztették s ugyanazok a szerzetesek kapták meg. II. Rákóczy
Ferencz 1703-ban bevonul a városba s a benczések templomát visszaadja a protestánsoknak, Heister azonban kegyetlen önkénykedéssel veri ki ket; az ajtókat betörték s a prédikátort a ferencziek mögötti kiskapun

A VÁROS-TORONY.

..örökre" kiutasították. Ekkor nagyon sok protestáns család végleg elköltözött Nagyszombatból. A düledez épületet a trinitáriusoknak ajánlotta fel a város de ezek csak addig laktak ott, míg a már ismertetett kolostoruk elkészült. Majd az 1724-ben betelepített Szt. Orsolya-rendi apáczáknak kínálták, de ezek is rövid ideig laktak ott. Azután a város a templomot lebontatta sokáig lovaglókaszárnya volt e helyen, ma pedig magánház van. Most, ismét dél-északi irányt tartva, a futczával kelet fell parallel haladó Pálos-utczába térünk. Mindössze 36 házból áll, melyek között néhány igen régi épület van s általában valamennyi közönséges földszintes ház. Ez utcza elején, éppen a Pálos-templom eltt, bukkan el a Tirna-patak, melyet a felspatak-utczai malomtól egész eddig 1847-ben boltozattal láttak el. Azeltt nyílt mederben folyt végig a városon s nemcsak a közlekedésnek, hanem a tisztaságnak és hygiéniának is kárára volt. A pálosok templomától fogva ismét nyílt, szk mederben halad tova s a várostól délre a másik ággal egyesül s a Dudvágba siet. Ebben az utczában egyébként csak a pálosok egykori temploma az, melyrl néhány szót kell ejtenünk. A pálosok 1653-ban jöttek a városba, hogy a rendtagok az egyetemet látogathassák. Tizenkét fiatal s egy-két elljáró számára lakóházat béreltek. Csakhamar több alapítványban és segélyben részesültek 1671-ben pedig a kálvinisták patak-utczai templomát és a mellette lev épületeket nekik adta a város. A templomot mai kisszer s kevésbbé díszes alakjára hamarosan átalakították; melléje 1701-ben szép Mária-kápolnát építettek, maguk pedig jóidéig a szomszédos épületben laktak. Közben a templom mögötti kerti helyiségeket is megkapták s hozzáfogtak a Simor János-utcza felé nyiló L alakú emeletes, díszes kolostor építéséhez. Mai alakjában csak 1719-ben volt lakható s azóta ott laktak 1786-ig, mikor aztán II. József a rendet végképpen megszüntette. Ismételjük, hogy ez nem volt valóságos kolostor, hanem az egész honi rendtartomány itt taníttatta tagjait. E kolostorban írta Ányos Pál is bánatos elégiáit s itt mutatkozott be Barcsaynak. Eltöröltetésük óta a kolostor aktiv s nyugalmazott katonatisztek lakása.
; ;

A

pálosok

temploma.

184

Nagyszombat.

gondozták a félórányira fekv modorfalvi templomot is, a mellette lev lorétomi Szz Máriának hajdan igen látogatott kápolnájával együtt. A templomol Szaikovits Ádám esztergomi kanonok, a község szülöttje építtette L662-ben s a várostól odáig szép statio-képeket állíttatott fel. 1823-ban megszüntettek. A városi Pálos-templomot Csáky gróf esztergomi kanonok a XIX.
század elején renováltatta s azóta világi pap vezeti. Folytatólag az Alsó-patak-utcába, majd a Mészárszék-térre érünk s az elbbi sikátor-része, mint említk, lakható. E tér a legrégibb idk óta ezt a nevet viselte. Ez ntczáktól keletre párhuzamosan halad a Simor János-utcza. város déli falánál, az egykori zsidó-kapunál kezddik. Nevét Simor prímástól vette, ki ez utoza északi végén 1886-ban nagy fiú-árvaházat alapított. Azeltt az 1800-ban kinyitott zsidó- (vagy Lanczer s nem Lauzzer) kaputól Újkapuutczának, elbb a benne lakó iparosoktól Szr-, még régebben, szebb magyarsággal Posztómet-utezának nevezték. XVII. század közepétl kezdve ebben az utczában több fúri családnak volt háza. Ebben az utczában van a statusquo izraelitáknak 1892-ben, a sikátorban pedig az orthodoxoknak 1891-ben épült zsinagógája. Elváltak 1881-ben. Mieltt ez utcza két oldalán lev utolsó épületrl az érseki árvaházról s a Szent-Orsolya-rend apáczák iskoláiról szólnánk, térjünk be Be a raly a B& a király -utczába. város legtetszetsebb utczája, nemcsak házaival és tc^a ketts kocsiútjával, hanem, a mi a többi utczában sajnosán hiányzik sétatér-szer fasorával a város legbarátságosabb része. legrégibb idben a zsidó városrészhez tartozott. Kizetésük után Magas-utczának, majd az ott lakó kanonokokról Káptalan-utczának nevezték. Mai nevét a millenniumkor kapta, a város tulajdonképpeni megalapítójáról, IV. Béláról. Ezt az utczát a katonai d tébolyda nyitja meg, mely czélra ez épület és templom a Klarissza-apáczáknak i£ii?, *5L„ Klarissza-zárda. II. Józseftl történt eltöröltetése óta szolgál. nagyszombati Klarisszákról elször IV. Béla idejében történik említés, mikor 1240-ben e szerzetnek a Nagyboldogasszony czímére templomot s melléje kolostort építtetett s késbb Boleráz és Klucsován falvakat visszaváltva, nekik adta. Idk folytán a királyoktól s magánosoktól nagy birtokokat, a városon belül házakat, kívül pedig szép kerteket, gazdaságokat kaptak. De Bethlen ell 1618-ban menekülniük kellett s csak négy évi hányódás után térhettek vissza. Pázmány nagy költséggel helyreállíttatta templomukat és kolostorukat s 1624-ben fehér öltönyt kaptak. Thököly ell ismét menekültek s 1683-ban kolostoruk csaknem egészen leégett s a templom is nagyon megrongálódott. 1694-ben Széchenyi primás a mai kétemeletes, L alakú kolostort fölépíttette, a templomot kijavíttatta. kolostor emeletes része késbbi hozzátoldás. 1850-ben a tornyot javították s a kupolában találták a IV. Bélától kiállított alapítólevelet s mint Némethy, a város egykori érdemes levéltárosa írja, azt hermetice elzárva, ismét visszahelyezték. Itt említjük meg, hogy e Klarisszák rizték a három kassai vértanúnak, Körösi Márk esztergomi kanonoknak, Pongrácz István és Grodéczy Menyhért jezsuitáknak egy közös koporsóba helyezett tetemeit. Pálffy Katalin grófné ugyanis 1619-ben Bethlentl elkérte s 1635-ben a sebesi temetbl szerzet megszüntetése óta a helybeli a nagyszombati zárdába hozatta. Szt.-Orsolya-rendi apáczák sekrestyéjében van a koporsó. Most van folyamatban szentté avattatásuk s így nemsokára érdekes és drága kincsei lesznek a kolostornak. kolostor híres nnevel-intézet volt s az apáczák között is sok elkel származásút találunk fnöknik között látjuk az Apponyi, Nyáry, Perényi, Forgách, Szentkirályi, Pyber stb. neveket. Kis temploma a XV. század csúcsíves ízlését mutatja; megmaradt a szentély, a toronyalatti fal s a hosszhajó falazata. Legérdekesebb az északi oldalon az alacsony, oszloptalan, tympanum nélküli kapuzat. A templom szenegész hossza 47 188 méter s ebbl a szentélyre vagy 10 méter esik. régi nagy karzat tély magassága 9*5 méter, a hosszhajó szélessége 9 méter. templomtorony egészen közönséges. a nyugati végen máig megvan. Káptalan-utczai házak között van néhány, mely még a XVIII. század elejérl való. Itt ugyanis nemcsak kanonokok, hanem elkel világiak is

k

A

A

"

li

A

A

A

A

A

A

;

-

A

A

A

A

:

Nagyszombat.
laktak.

185

A plébánia-templom körül voltak az oltár-épületek. A nyugati sor végén vannak az 1844-ben alapított nagyszombati hattagú társaskáptalan lakásai. Ez épületek közül a plébánia-lakással szemközti sarokház annyiban érdemel külön említést, mert ebben lakott állítólag a híres Telegdi Miklós ide fogadta be a jezsuitákat s itt mködött legelször a nagyszombati jezsuitasajtó. Emeletre Bartók prépost, a Beniczky Péter lírikus barátja s költeményeinek kiadója, építtette. A keleti oldalon az elkerttel ellátott utolsó ház az érsekhelynök lakása, mely 1562-tl 1822-ig az esztergomi prímások palotája volt. Emeletes, elég tágas épület. Mivel keletkezésére vonatkozólag szakmunkákban is téves állítások találhatók, nem lesz fölösleges helyre-igazításképp egyet-mást róla elmondani. E házat nem Forgách primás kezdte építtetni, mint szerte olvassuk, hanem Oláh Miidós. Az építésre vonatkozó alapítványát márványba vésték s e lap ma az épületfalba illesztve látható. Az alapítvány ekképp szól „Rsmus D. Nicolaus Olahus Archi-Episcopus Strigonien., Primas HungáSummus Secretarius Cancellarius ac Loeumtenens riáé Legátus natus
; ,

A

régi érseki

palota.

,

A SZENT MIKLÓS TEMPLOM.

sacrae Caesareae Maiestatis, hanc domum in area domus altariae Sancti Joannis Baptistáé ex fundamento propriis suis expensis exstruxit pro sua et successorum suorum D. Archi-Episcoporum habitatione, - - obligans Dni successores suos sub indignatione Dei max., ut ultra ordinarias missas altar. praefati singulis septimanis, unam feria tertia in honor. beati Nicolai Epp., cum collecta pro defunctis, alteram feria sexta de passione Dni Nri, similiter cum collecta pro pace, perpetuo celebrari faciant. A. D. MDLXII." Ez alapítvány nem zárja ki s biztos adatok igazolják, hogy Forgách e házat jelentékenyen bvítette, Lippay primás pedig kényelmesebbé s díszesebbé tette. Sachsenseifz Kristóf Ágost primás az egészet átalakíttatta, díszes portáléval s fölötte erkélylyel látta el s czímerét ideillesztette. A mai kertet készíttette eléje s azt kfallal vette körül. E kfalat 1886-ban, mikor érsekhelynöki lakás lett, lehordatták s most vasrácscsal van körülvéve. A prímások elköltözése óta 1886-ig különféle hivatalok helyiségéül szolgált. Ma itt van a nagyszombati szentszék és az érsekhelynöki levéltár. Ez utóbbi már abban az épületben van elhelyezve, melyet a templommal párhuzamosan egész a városfalig Forgách primás építtetett a palotájához. Hosszú, emeletes épület ez, mely 1615-ben keletkezett s els felében az érseki könyv- és levéltár volt egész a prímások elköltözéséig. Pázmány ide tervezett nagyszer könyvtárt, de a Bethlen-féle támadások ebben meggátolták. Lippay és Szeiepcsényi prímások voltak a könyvtár igazi megalapítói. Hátrább az újra betelepített jezsuitákat helyezte el Forgách, míg az

Az

érsek-

helynöki
levéltár.

186

Nagyszombat.

egyetemi épület helyén lakásuk el nem készült. Itt volt jóidéig a sajtó is, mely a jezsuitáknak Nagyszombatból való elköltözése után mint káptalani sajtó mködött. Most ismét a jezsuiták birtokába ment át, s mikor a pozsonyi primási typograpüia 1644-ben idekerült, megkezdte hatalmas munkáját. Ez épület elrészében volt 1857-tl 1893-ig az érseki tanítóképz-intézet. Eltte, az egykori ..fórum minus" közepén, áll a közönséges készült Szent József-szobor. Az 1709-iki pestis után fogadalomból állíttatta a város. Késbb többször javították. Föliratai közül csak azt jegyezzük ide, mely keletkezésére vonatkozik:
FVnesta g'rassante

kbl

LVe TIrnaVIa DIVo
statVaM

Iosepho pLorans erlglt hanC

(1731. év).

a

szent Miklós

Itt, a város legmagasabb pontján, teljes orientáczióval áll a híres, SzentMiklósról czímzett templom. Nemcsak a hagyomány, de építészeti stilje is azt bizonyítja, hogy a XIV. század építészeti ízlésének s Nagy Lajos ségének köszöni létét. Hogy már régebben is volt itt templom, több adat bizonyítja. E mai háromhajós, kéttornyú, csúcsíves stil templom méltán keltette föl a szakértk figyelmét s a memlékek országos bizottsága a restau-

bkez-

rálandó klasszikus alkotások közé iktatta. Megérdemli, hogy néhány szóval ismertetést adjunk róla. Egész hossza vagy 60 m., melybl a szentélyre 13 m. s a hajóra csak 24 m. esik a többit a torony közötti csarnok s a nyugati tám teszi. kurta hajó szélességben nyert, a mennyiben a középhajó szélessége 10 m., a két oldalhajóé pedig 5 5 m. szentély szélessége kb. 9 m., magassága 18 m. fhajó magassága 17 m., a mellékhajóké jóval kisebb. E méretekbl látható, hogy nem csarnoktemplom. Belül, a mellékhajók kápolnáit kivéve, híven megrizte eredetiségét. Kívülrl, a hozzáépítésekkel, sokban megváltozott s kapujával fhomlokzata is elvesztette tiszta stilszerségét, valamint néhány ablak is hólyagos mérmveket kapott. Gazdag, ötoldalú szentélye különösen tanulságos nyolcz ablaka szintén tökéletes példája az ízlésnek. zárkben összefutó karcsú gerinczek finom érzékre vallanak. hajó már nem oly szabályos különösen sokat rontott a stíluson a késbbi kápolnaépítés. Feltn, hogy a nagy falmezkön semmi kép sincs. Tornyai a templom magasságáig négyszögek, azontúl pedig nyolczszegek. gyakori tüzek a templomnak is sokat ártottak nevezetesen a huszita-támadáskor igen megrongálódott. E templom is élvezte Pázmány fejedelmi bkezségét. 1629-ben 140,000 forinton kijavíthét kápolnát építtet a mellékhajókba, márványtalapzatot, új padokat, tatja nagy sekrestyét készíttet s a tornyokat is kijavíttatja. A tornyok eleinte különböz magasságúak voltak s ú. n. hagymakupolát kaptak. Ezeken Szelepcsényi is javított valamit, de az eredeti visszaállítására máig sem gondoltak. Megemlítjük még azt is, hogy az északi torony második emeletében van a városi levéltár legnagyobb része. Egy kápolnáról külön kell szólanunk, mely az északi oldalon kiválik a törzsbl. Ezt Nagyasszonyunk tiszteletére Esterházy Imre primás építtette 1745-ben s itt helyezték el a már említett csodás Mária-képet. IV. Piiis, a szokásos feltételek kíséretében, 1852-ben teljes búcsút fzött e helyhez. templom alatt két sírbolt van. Az egyikbe, a tulajdonképpeni fsírboltba, a déli oldalon volt a lejárás. Ide temettek több primást s más fpapot és sok világi nagyságot. Okolicsányi plébános idejében (1760 1771) nyitva volt s ez id alatt sok barbárság történhetett itt. Mindent földúlva, kifosztva találtak. Ezután az érczkoporsókat a városi pénztár javára eladták. sok síremlék egy része Esztergomba került, de néhányat az egyes kápolnákban helyeztek el. Csupán kéziratos magánjegyzék maradt fenn arról, lejáratot befalazták hogy kiket temettek itt el. E jegyzék is hiányos. s azóta nem használják. A másik kriptát 1717-ben Kürtössy kanonok készítide még a XIX. század els felében tette s az északi oldalon van a lejárás is temetkeztek helybeli világiak s nagyszombati kanonokok. A kápolnákban elhelyezett hatalmas síremlékek nem annyira mvészeti, mint inkább kortörténeti szempontból érdekesek: a fpapi ruházatok s jelvények, a katonai öltözet és fegyverek ez emlékeken jól tanulmány ózhatok. Oláh. déloldali mellékhajó kápolnáiban vannak -- nyugatról kezdve

népszer

;

A

A

A

;

A

A

;

A

;

:

A

A

A

;

A

:

Nagyszombat.

187

Kutassy, Lósy érsek szép vörösmárványszobrai; az alakok korinthusi pilasterek negyedikben vörösmárvány lap van, mely Pázmány jótékonyközött vannak. ságát örökítette meg. Itt, a Mindenszentek oltára mellett, van a Drugetkcsalád sírboltja. Drugetb György, mint tudjuk, Lengyelországban halt meg nagyméret márványszobra van, sírbolt fölött az s ide hozták tetemeit. hatalmas oszlopok között. Ott nyugosznak még anyja, aztán Révay Erzsébet, György fia János unokája, Bálint vál. püspök, kiben Forgách Emerenczia Éorgáchoknak két kriptájuk a család férfiága kihalt, s nvére, Krisztina. szentély van az egyik a nevezett oltár alatt, a másik a fhajó közepén. padjai alatt és mögött szintén több elkel egyházi s világi aluszsza örök álmát. Az északi mellékhajó egyes kápolnáiban, keleten kezdve, a következ síremlékek láthatók Verancsics primás ión-oszlopos vörösmárvány szobra,

A

A

:

;

A

:

A

:

A SZENT MIKLÓS TEMPLOM MKINCSEI.

Cherödy János kelheimi készült szép szobra, toscanai vörösmárvány oszlopok közt, Forgách primás korinthusi oszlopos vörösmárvány szobra. Felirataikat nem jegyezzük ide, mert azok csak hosszú czímek, Forgách és Drugeth emlékén pedig közönséges versek intenek a világi nagyság mulandóságára.

kbl

plébánia-templom s az 1844-ben beiktatott nagyszombati társasegyháza. Utoljára 1847-ben volt renoválva. Mivel a kilátásba helyezett nagyobbméret javítást mindezideig hiába várták, magánadományokból most festik a szentélyt. Ablakfestményei közt a magyar szentekkel is találkozunk. Az ablakok közötti falmezkön Szt. Miklós püspök életébl vannak egyes mozzanatok. A munkálatot Brückner Lipót jónev festmvész vezeti. A mintákat a memlékek országos bizottsága is jóváhagyta. E festés egyelre csak a szentélyre terjedhet ki, de rövidesen a fhajó kifestését is sorra veszik. E templomban prédikált Telegdi, Monoszlay, Pázmány, Káldy s annyi sok jelese három századnak. A templom körül volt a legrégibb id óta a város egyetlen temetje, de sokkal nagyobb terület volt, mint a mai szabad tér, mert a plébános lakása azeltt másutt volt. Annak a helyén is,
káptalan

Ma

188

Nagyszombat.

egész a konviktusi kertig', kfallal körülvett temet volt, s éppen az új, modern konviktus alapkövének 1747-ben történt letételekor mozgalom indult meg a barátságtalan bels temet ellen. Attólfogva a Lazaretum mellett jelölt ki a város temet-helyet, s ez az u. n. régi temet; a másik a megszüntetett triuitárius-szerzet egyik kertjének a helyén alapíttatott 1790-ben, s ez az új temet. templom körüli temet-falat 1770 után le is bontották s az egész területet már 1758-ban kikövezték. Ekkor épült itt a mai plébániai lakás. Kaput'ölötti homlokzatán e ehronostikon van:

A

SenatVs popVLVsqVe TIrnaVIensIs IMpensIs aerarll CIVICI CVra

Ver

paroChl aC

ConsVLIS restaVraVIt

(1778.)

A

deficientia.

székesegyház csupán a magyar és német híveknek volt a temploma s bar bizonyos alapítvány már 1564-ben biztosított a tótoknak némi jogot, a ftemplomban tót prédikácziót nem tartottak. Ekkortájt építtetett Csiba Huly Pál, Fehéregyház ura a tótok számára egy nagyon igénytelen kis kápolnát, templom déli kapuja eltt állt észak-déli mely Szt. Mihály czímét viselte. irányban. Egyideig a tót lutheránusok is használták. Pázmány idejében már düledezett s kicsiny is volt. fenkölt gondolkozású fpap a kápolna körül imádkozó tót népet megsajnálta s 1632-ben 1000 frtos alapítványt tett, hogy annak kamataiból fizessenek egy papot, ki a ferenczrendiek templomában vasárnaponként tót prédikácziót tart. Szelepcsényi primás 1674-ben fölépítteti a kis tornyos kápolnát, de a tót szónokot továbbra is külön kellett fizetniök. 1791-ig volt használatban. protestánsok is kérték, de a város 1813-ban lebonttatta. Hogy emléke megmaradjon, az oltárt és képet a karzat-feljárás alatti Szt. Mihály-kápolnában helyezték el. plébánia-ház mellett van egy ódon külsej, szk, emeletes épület, mely ma deficientia, vagyis az esztergomi fegyházmegye elaggott papjainak nyugalmi helye. Erre a czélra szolgál már 1619-tl fogva. Azeltt szeminárium volt és pedig hazánkban a legrégibb, melyet a tridenti zsinat 1552-iki határozata értelmében, Oláh érsek 1566-ban, a milanói Borromaei-féle szeminárium mintájára alapított. Eleinte csak 10 növendék számára volt berendezve s Marianum néven Szz Mária pártfogásába ajánlva. Oláh haláláig jezsuiták vezették. Azután a káptalannal meghasonlottak s elhagyták Nagyszombatot s ettlfogva a káptalan vezette. Kell alap híján nem prosperált s az 1588-iki tz után csak alig éledt újra. kapu fölötti fölírat szerint 1590-ben kijavítfölirat így hangzik: tatták s a föntemlített évig tovább mködött.

A

A

A

A

A

A

A

Domus

seminarii venerabilis capli Strig. restaurata per R. D. Marcum Cherdy de Fylenthincz p. s. G. de viridi campo id temporis seminarii praefectum.

A

régi városi és káptalani iskola.

Forgách primás ismét a jezsuitákra bízta az intézet vezetését. Pázmány érseksége idejében leégett s a papnevelés e nagy reformátora új alapot s helyet biztosított neki. Ettlfogva lett aztán deficientia. E házban halt meg a híres Otrokocsi Fóris Ferencz. Ezzel szomszédos a ftemplom karmesterének emeletes lakása. Szintén mint srégi ház s kulturintézet kerül szóba. E házat ma alacsony kfal veszi körül s benne van az elbbi magas falból kivett klap, melyen ma csak e szám olvasható 1493. Ez a ház volt vagy 300 éven át a nagyszombati magyar népiskola helyisége. Kezdetben városi iskola volt; a XVI. század közepén egyesült a plébániai magyar iskolával. Az esztergomi káptalan mindjárt megtelepedése után megalapítja a káptalani iskolát, mely már a gimnázium szervezetével bírt. Oláh a városi s káptalani iskolát e házban egyesíti s javadalmat is szerez neki, st az egyházi pályára jelölteknek - átlag 24 bennlakást is biztosít. Ez már gimnázium és konviktus nevet - félig szeminárium is. jezsuiták vezetik s a visel, noha - - mint látjuk Arator (Szántó) István is, az els magyar jezsuita szerepel tanárok között jezsuiták távozása után a káptalan tagjai voltak a tanárok s ezek író. közt látjuk Illicinust, Telegdit, Pécsi Lukácsot, Monoszlayt, Lósyt s Körösi Márkot, a már említett kassai vértanúk egyikét. Mikor aztán a jezsuiták visszajöttek, átvették az intézetet, de hamarosan el is vitték a mai invalidusnemzeti iskola, a gimnázium távozásával, itt tovább virágzott. lázba. XVIII. század bomlasztó Majd kifejldött a német, st késbb a tót iskola is.
:

-

A

A

I

A

A

Nagyszombat.
politikája
itt is

189

megtette hatását. A másik két iskola, fkép a német, fölülnemzeti iskola azonban küzd tovább s a már említett torony melletti iskola után is mködik. Scitovszky azonban, mint már fölösleges intézetet, megszüntette. A karmesteri lakáson túl kezddik a Jemzsálem-utcza. Folytatása a Jerielio-utcza, melynek csak egy házsora van. Ez a két utcza volt hajdan a zsidó városrész, mely tehát a Jericho-utcza végén volt Maláta-kaputól a Zsidó-kapuig terjedt volna. Biztos adataink erre azonban nincsenek. A Jericho-utczától nyugatra terül el dél-északi irányban az a hatalmas négyszög, melynek déli oldalát az Esterházy Miklós-féle egykori egy< temi templom, másik három oldalát a monumentális egyetemi épületek alkotják. E helyen egykor a domonkosrendiek kolostora és ker. Szt. János nevét visel kisszer temploma állott. Guidó Bernát már 1305-bl említi. Eiy -két adománylevélen kívül nem is tudunk róluk semmit. A nyúlszigeti domonkosrendi apáezák a törökök ell menekülve, végre 1567 körül ide kerültek s a kolostort és templomot a legnagyobb elhagyatottságban találták. Pázmány kieszközölte, hogy a pozsonyi Klarisszák közé fölvétettek s az így üresen maradt düledez épületeket az 1615-ben visszahívott jezsuiták foglalták el. A gimnáziumot itt nyitották meg s az 5 osztályra mindjárt 440 tanuló jelentkezett. Maguk egyideig a már említett érseki könyvtár-épület hátsó végében laktak. Három év múlva 6 osztály lett s 1655-ben már 22-en voltak, mert Pázmány egy szemináriumot s két konviktust is rájuk bizott. 1635-ben már 700 tanulójuk van. Dobronoki György a kollégium rektora, gyjtésbl, adományokból s Pázmány bkezségébl megkezdi az építést. Mindjárt a mai négyszög kezdett kialakulni, csakhogy az épületek kisebbszemek voltak. Mind ennek, mind az egyetemi templomnak az építését Dobronoki vezette, a ki az egészrl keleti pontos naplót írt, mely kortörténeti szempontból is igen becses. és nyugati oldal emeletes volt; az északi oldalon még nem igen volt épület; a déli oldalt meg nem építhették ki, mert ott már javában épült a
kerekedik; a

g
t

em piom"és
épületek.

A

bazilika. Eleinte a templom nem volt összeépítve a lakásokkal. Szkebbkör használatra ugyanis egy másik kis templom szolgált, mely már a 20-as évek után épült Forqách Zsigmond nádor özvegyének és Esterházy Miklósnak a bkezségébl. E kis templom sokáig fönnállóit, a század vége felé azonban, mikor a híres Hevenessi rektorsága alatt az északi oldal is kiépült, e templom megsznt s díszes triclinium lett a helyén; fölötte az els és második emeleten volt a nagy és kis aiúa. földszinti terem, tehát az egykori templom mint már említettük ma a protestánsok imaháza. Az épületet ekkor a templom hosszában egy folyosóval összeépítették. Az egész épületben száznál több terem van. Magának az egyetemnek s gimnáziumnak a szervezetét s életét nem lehet czélunk e helyen ismertetni. Csakis fbb mozzanatait jelöljük meg. Mint tudjuk, Pázmány 1635-ben százezer frttal megalapította a két theologiai és filozófiai karból álló „érseki egyetemet". bölcseleti szak, a gimnázium a nyugati oldalon volt; a keleti oldalon a lakások és a hittudomány eladó termei voltak. E városban a jezsuiták kivételképpen elemi iskolát is tartottak fönn ugyanitt. Lsy, Lippay prímások megalapítják a jogi kart. keleti szárny kétemeletessé fejldik s a templom végében is tovahaladva, ennek déli faláig nyúlik. 1667-ben az eladások megkezddnek. Az északi szárny emeletén láthatni a nagy színházat, mely Esterházy Pál nádornak köszöni létét. kisebbik színházat 5 mágnásfiú építtette. nagy nádor javíttatta és bvíttette a nyugati oldalt, mely a bölcseleti szak helye volt. Ekkor nyert tágas helyiséget az egyetemi sajtó is, ugyané szárny végében, melynek kifejlesztje Kollonics volt. Igazgatói közt találkozunk Szentiványi, Sennyei, Rajcsányi s más jelesek neveivel. Mária Terézia megadta az egyetemnek a negyedik szakot is: az orvosi fakultást. Helyisége a szemben lev emeletes szép épület, mely most katonai kórház. többi épület is nagy átalakítást kívánt, a nyugati szárnyat szinte újra kellett építeni. Az építkezés alatt a primási palota, a trinitárius és pálos-zárda szabad helyiségeiben tartották az eladásokat. 1770-tl kezdve az orvosi szakon világiak is tanítottak. Mikor pedig 1773-ban a jezsuita-rendet eltörölték, világi s szerzetes papok pályáztak s legnagyobb részt benlaktak 1777-ben

A

A

A

A

A

A

;

:

-

190

Nagyszombat.

pedig Budára költözött könyvtárával s minden fölszerelésével együtt. Ettl fogva invalidus katonák szállása a mai napig. Mosta es. és kir. 71. gyalogezred zászlóalja is itt van elhelyezve. káptalan kérte Ferencztl szemináriumnak s bár a jogot elismerték, méltányosság ezímén felét továbbra is le akarták foglalni. Ekkor a káptalan az egészrl lemondott. Végül megemlítjük, hogy 753-ban Mária Terézia csillagvizsgáló tornyot is építtetett Kéri rektor vezetése mellett, melynek ma már semmi nyoma. Minden valószínség szerint az északi szárny keleti végénél volt. régi munkákban olvasható feliratokból ma semmi sincs az egész házban.
I
.

A

I

A

Hátra van még, hogy néhány szóval az egyetemi templomról is megemlékezzünk. Mint már szó volt róla, e helyen srégi idk óta Ker. Szt. János tiszteletére templom állott, de a jezsuiták ideköltözésekor már használhatatlan volt. A mai kéttornyú, barokk-stíl óriási templomot Esterházy Miklós nádor építtette. A kor ízlését tekintve, akkor páratlan volt egész Magyarországon, st a messze külföldön is. A maga nemében ma is impozáns, pedig egykori díszébl már alig van valami. A nagy nádor 80,000 frt készpénzt adott reá s azonfölül fát, követ s egyéb anyagok szállítására kocsikat. Alaprajza bazilika jelleg; oldalcsarnokaiba azonban 4 4 oltárt raktak s így külön kápolnák alakultak. Az egész boltozatot egyetlen oszlop vagy pillér sem tartja. Közel 70 méter hosszú s 17 méter széles, falai mintegy 24 m. magasak. Tornyai elég arányosak és stílszerek. Az építmester Spatz Péter volt, kinek festett arczképe máig megvan a sekrestyében. 1629-ben kezdték az építést. A téglát Fehéregyházán égették, mely ekkor már a jezsuitáké volt. Ezt is a nádor szerezte meg nekik, mint a birtokos család kihaltával a koronára visszaszállt, jószágot. A jezsuiták csakhamar felvirágoztatták. Ekkor járt itt a szerzet provincziálisa, kinek e hely nagyon megtetszett s a római Albani villa után Albanusnak nevezgette s e név rajta is maradt. A ma is látható emeletes, nagy épület 1719-ben volt készen. E vidéket akkor még 700 holdas erd borította el, melyet 1854-ben irtottak ki. A templom építése lassan haladt s csak 1637. aug. 30-án történhetett meg a fölszentelése. Ezt nagy fénynyel ülte meg a nádor. A fölszentelést Lippay egri püspök, az els misét Lósy prímás végezte, az els magyar prédikácziót pedig Forró egyetemi rektor tartotta. A mai foltár csak 1640-ben készült el. Velenczei mesterek kolosszális munkája, közel 40 hatalmas szobor van rajta, melyek az ó- és újszövetség egyes alakjait ábrázolják; majd följebb egyházatyák, a jezsuita-rend kiváló alakjai, legfölül a magyar szentek jelennek meg az óriási ikonosztaziában, mely tízezer frtba került. A fölszentelés napján estefelé Kismartonból két kocsi érkezett a nádor 6 kiskorú gyermekének a tetemeivel. Esterházy ugyanis a szentély alatt nagy sírboltot építtetett, és pedig középen a maga és családja számára, az evangéliumi

oldalon a jezsuita páterek, s a leczke-oldalon a fráterek számára. Itt helyezték másnap a kripta els lakóit. Attólfogva itt tették örök nyugalomra az sírbolt kikövezését a nádor méltó fia, Esterházy-család több jeles tagját. Pál végeztette s 1700-ban a lejáratot márványlappal látta el. Szép fölirata így hangzik
el

A

attende Marmorea, quam calcas, porta ad mortem est aerarium. Hoc sub lapide pretium seculorum et melior Hungáriáé thesaurus est absconditus, postquam gloriosissinia sanguine, quia regum S. Ladislai, Ludovici I., Sigismundi Imperatoris innexa sanguini, celebratissima antiquitate, quia septemdecim ante secula in magnó Scytharum principe Opos, in Eurso Hunnorum Duce ac tot aliis dominata celsissüna et illustris Familia Estoras locuni hunc delegit sepulchralem. Iacent bic grandes illae et vére pretiosae animae: Nicolaus, Hungáriáé prorex, aetatis suae oraculum; Ladislaus, item Franciscus, Casparus, Thomas fuso pro patria sanguine beroes purpurati, eorum nomini ac posteritati sui ac praesertim parentis sui Nicolai proregis et matris Christinae Nyáry manibus sepulchralem hunc lapidem Abi viator! Et cum magnas abiisse in cineres posuit S. R. C. Princeps Paulus Eszterházy. animas audis, ingemiscens, ut ex his cineribus immortales resurgant phoenices, preCare, naM DeCet. (170U)
Viator,
!

A négy hs, kikrl a fölírás szól, a vezekényi csatában esett el 1652-ben szentély falain függ a csata után következ napon itt temették el ket. 8 hatalmas trophaeum: a két legnagyobbik a vezekényi hsöké; aztán Esterházy Istvánnak egy-egy szép czímere; egy I)á nielnek, Sándornak, Ferencznek,
s

A

:

Nagyszombat.

191

A REGI EGYETEMI TEMPLOM.

névtelen

Esterházy-ezímer
franczia hadjárat
is.

s

végül

Ocskay Imre

díszes

czímere.

Mind

a

XVII. századból.
kriptában
idején igen nagy kár esett a templomban és a katonaság feldúlta a sírboltot s ott mindent széthányt. A jezsuita-kripta fülkéibl mindent kiszórtak s ma úgyszólván egynek a maradványai sincsenek külön. A családi sarkophagokat is összerongálták. 1865-ben a család kijavíttatta s a boltozatot vasrácscsal elzáratta. Erre vonatkozik a márványlap föliratának a vége

A

A

Hoc monumentum

restituit

refiei iussit

ossaque maiorum iniuria temporum dissipata colligi ac tumbas Paulus Eszterbázy de Galántba. MDCCCLXV.

templom eleinte nem volt kifestve és a mai stucco-munkák sem voltak meg. Az egésznek világoskék színe volt. nagyszer díszítés Esterházy Pál bkezségét dicséri. mennyezeten s az oldalfalakon is szép festések voltak. Különösen kitnnek a kápolna boltozatán látható stucco-munkák és az egyes mezkben volt freskók. Ez utóbbiaknak s a gazdag aranyozásnak legnagyobb részét sikerült eltüntetni. Ma t. i., a mennyezetet kivéve, az egész templom fehérre van meszelve. E kíméletlen eljárást fképpen az tette szükségessé, hogy az említett hadjárat alkalmával a katonaság itt telelt s a templom belseje annyira megrongálódott, hogy utána jóidéig nem is használták, a festés költséges kijavítására meg nem gondolhattak. kápolnák fölött mindkét oldalon szobasorozat volt s onnan a ma is látható fels karzatra volt kijárás. Ezek a bennlakó világi vagy egyházi növendékek helyiségei lehettek. E templomban voltak az egyetemi fölavatások, vagy ünnepségek. Mintegy 7 vallásos társiüat, sodalitas virágzott itt, s ezek közül 3 az egyetemi ifjaké volt. 1561-ben 9 vértanú ereklyéit kapta meg a templom s azok az oltárok ereklyetartóiban máig megvannak. Mint érdekességet említjük meg, hogy a sekrestyében két kép van s az egyiken a Mária név betinek szokásos csoportosítása, a másikon az ismeretes J S van ki hímezve. A kép hátára az van nyomtatva, hogy Ghymesi Forgách Pál vál. püspök ..édes leányának" a hajából készült a XVIII. század elején. Forgách ugyanis neje halála után papi pálvára lépett, egyik leánya pedig itt Klarissza-apáeza lett.

A

A

A

A

H

192

Nagyszombat.

az invalidusokon kívül a gimnáziumi ifjúság látogatja e gyönyör s mindez ideig egyetlen a városban, melyben minden vasárnap - s máskor is sokszor - - magyar prédikáczió van. Kapuja fölött a dics alapító czímere van s e fölirat:

Ma

templomot

Com. Nicolaus Esterházy R. H.

Pal.

sá -Adalbert
szeminárium,

körül van a város harmadik tere, mely az ezredéves Pázmány-tér néven szerepel. Azeltt a templomról ezt is Szt. János-térnek nevezték, az egyetem idejében pedig „fórum Academicum", azaz Egyetem-tér volt. Mieltt ez óriási épületcsoporttól s a hozzáfzött szép emlékektl búcsút vennénk, befejezésképpen említsünk meg néhány nevesebb férfiút, kik itt az egyetemen s a gimnáziumban tanítottak. Az egyetem nevezetesebb rektorai és kanczellárai Dobronoky, Sennyey, Szentiványi, Kecskeméthy, Szerdahelyi, Rajcsányi, Kunics, Kéri stb., kik a magyar irodalomban is ismert alakok. A hittudományi kar tanárai közül ismeretesebbek: Nádasdy, Bárányi, Szentiványi, Szerdahelyi, Csapody. A jogi karon Otrokocsi Fóris, Bencsik, Szegedy s mások. A bölcseleti szakon Inchoffer, Hevenessi, Timon, Thuróczi, Kazy, Kaprinay, Pálma, Pray, Katona stb. A fizikát a világhír Hell Miksa is tanította; a mathematikának a tanára Dugonits, stb. A gimnáziumi tanárok közül is csak a legnagyobbakat említjük meg: Káldy, Dobronoky, Forró, Nádassy, Pereszlényi, Szentiványi, Szúnyogh (a félelmetes vitázó), Csete (szónok), Hidy, Timon, Árvay, Péterfy, Rajcsányi, Kéri, Kazy, Szegedy, Sajghó, Pray, Kunics, Frivaldszky, Katona s mások. A mai Felspatak-utcza az egyetem életében Jezsuita-utcza nevet viselt. Mai nevét pedig a rajta végig folyó pataktól vette. Az egyetemi templomtól vette nevét az a rövid, mindössze 14 házból álló utcza, melynek néhány épülete számot tart arra, hogy hazánk mveldéstörténete foglalkozzék velk. Mindjárt a templom mellett, az utcza sarkán látunk egy ódon külsej,

A

templom

ünnep

óta

:

:

:

Az
°g

érseki
s

k™nrikt™.

emeletes épületet, mely 1886 óta a 4 osztályú községi polgári fiúiskolá-n&k részben a róm. kath. elemi fiúiskolának szolgál lakásul és ugyanitt van az iparos- és keresked-tanulók iskolája is. Az épület mai alakját csak 1710-ben kapta, de mint intézet sokkal régibb. Pázmány ugyanis 1623-ban a sarkon a Wanker-féle házat megvette, hogy ott egy jezsuita fölügyelete alatt szegény nemes fiúk lakjanak s a gimnáziumba járjanak. növendékek száma 25 volt s czíme Szt.-Adalbert burzája. De Pázmány nem tett le biztos alapot, s az egyetemi tke kamataiból juttatott évi ezer forint keveset segített. Majd fpapok, mágnások és polgárok adományaiból 60 személyre terveztek bennlakást, de ez sem volt elég biztosíték. jezsuiták Pázmány halála után el is hagyták. 1642-ben megint hallunk róla, s mikor a svéd támadások alkalmával az olmüczi egyetemi hallgatók közül többen idejöttek, Lippay érsek itt helyezte el ket. Most már kispapok is voltak köztük s czíme Seminarium S. Adalberti lett. Itt tanultak a székesegyház énekesei és zenészei. Mikor pedig a templom hosszában 2 házat s a Szt. János-utczában a Pyber-féle házat megvették, 1710-ben L alakú emeletes épületté fejldött s keleti végébe a ma is látható kápolnát építették. Az Amadé Ilona, Koháry és Kolonics-féle alapítványokkal ellátott intézet a jezsuiták vezetése alatt szép fejldésnek indult s lassanként úgyszólván a nemzetiségi kispapok intézetévé lett. Az egyetemmel együtt ez is Budára került. város 1783-ban megvette s ekkor bérház lett. Ma az említett iskolákon kívül itt van a pozsonymegyei magyar közmveldési egyesület könyvtára s régiséggyjteménye, a katholikus legényegyesület helyiségei s a nagyszombati ipartestület irodája. Ezután 3 nagy épület következik, melyek ma az érseki fgimnázium és a királyi érseki konviktus czéljait szolgálják. Mind a háromnak érdekes története van. Az els a fgimnázium épülete. Nagy, négyszög, emeletes épület, keleti oldalon, hol a tantermek vannak, kétemeletes, a déli oldal pedig hiányzik. Alapját Lippay prímás vetette meg az 1648-iki tart. zsinaton, mikor is a püspököket felszólította egy általános szeminárium alapítására. legs

A

:

A

A

A

A

:

Nagyszombat.

193

többen azonnal hozzá is járultak az alaphoz s egyházmegyéik részére megszámban növendékeket küldtek. Ez épület helyén is Pyber-féle házak voltak. Erre az intézetre fordították Lósy primás 35.000 frtnyi hagyatékát is, a mai kétemeletes szárnyát pedig Illyés püspök hagyatékából építették. A jelöltek számára szükséges rész már 1652-ben készen volt. Egészen a római német-magyar Apollinare szeminárium mintájára szervezték s a növendékek itt is vörös talárt viseltek ezért hívták sem. generálé rubrorumnak. Lippay Magyarország Patronájának ajánlotta föl. Kapuja fölé helyezték Lippay czímerét, melynek ma már csak a helye látszik. Alatta e chronostikon olvasható
állapított
:

GeorgIVs LIppal ArCklepIsCopVs Strlgonlensls prIMas Ungarlae LegatVs natUs UnlVerso CLero regnl apostolid. (1649.).

Lentebb olvasható Lippay jelmondata Coniungete Deo et sustine. A növendékek száma csakhamar 70 80-ra rúgott s a jezsuiták ezekért a káptalani Stephaneum-seminariumot mellzték, st egyideig nem is vezették. Az egyetemmel ez is elköltözött a városból s beleolvadt a központi szemináriumba. Ettlfogva az épület katonai iskola s a régi, szép árkádos folyosók s termek jelentékeny s káros átalakítást szenvedtek. Scitovszky primás itt helyezte el 1853-ban a megalapított 8 osztályú gimnáziumot. Itt említjük meg azt is, hogy az egyetem elköltözésétl 1784-ig a gimnázium a mai katonai kórházban volt. A következ épület, mely a gimnáziummal összeköttetésben van, egykor esztergom-fegyházmegyei növendékpapok és világi nemes ifjak intézete volt s Szelepcsényiben tiszteli alapítóját. A gimnáziumi épülettel folytatólag két szárnyból áll az elbbi két-, az utóbbi egykeleti és nyugati emeletes és középen egyemeletes traktus köti össze. Szakértk nagy elisme-

:

;

Egykor délfelé valamivel igen szép fbejárattal. Mikor késbb a vele szomszédos konviktust építették, a boltíves déli részt megcsonkították. Kicsiben ez intézet már 1668-ban megvolt, mert a Stephaneum-seminarium már szknek bizonyult. Szelepcsényi ide világi ifjakat is felvett. Az egészet a jezsuiták vezették. 1678-ban 17 ezer forintot tesz le ez alapra, s mikor többen is adakoztak, (Szenttamási 11 ezer, Illyés 50 ezer, Gubasóczy 35 ezer frtot), akkor a szomszédos házakat is megvették. Teljes díszében csak 1700-ban állott, mint szép portaléjának a chronostikonja mutatja:
réssel szóltak széles, boltíves folyosóiról s termeirl.
volt,

hosszabb

HonorI gLorlosIssIMae Vlrglnls orbls CoeLIqVe regináé posVIt plVs prlnCeps GeorgIVs SzeLepCsénl, arChiepIsCopVs Strlgonlensls. (1700).

Szz Mária szobra s Szelepcsényi czímere áll. földnincs használatban. Az utczai szárny a 20 ezer kötetnyi tanári könyvtárnak szolgál helyiségül részben tanári lakás. Az összeköt épület már düledez. A keleti szárnyon, földszinten van a gimnáziumi ifjúság díszes színháza, melynek tágas néztere, karzata, erkélye s 12 páholya van. Mai, emeletes alakját 1875-ben nyerte. Alapítása, fejlesztése körül nagy érdeme volt Scharnbel; Graeffel és Komlóssy tanároknak. gimnáziumi ifjúság itt évenként legalább 2 színieladást és hangversenyt szokott tartani. E szárny közepébe épült az egykori szeminárium Mária-kápolnája, melyet ma a konviktorok a téli hónapokban használnak. második emeleten az I III. oszt. konviktorok helyiségei vannak. E két épület udvarát használja a gimkapu
fölött szinti rész

A

A

ma már

;

A

A

náziumi ifjúság. A gimnázium, mint már tudjuk, 1852 óta van az esztergom-fegyházmegyei papok vezetése alatt. Scitovszky primás akkor alapította meg 200,000 írttal. Mivel a benczések alatt csak 6 osztályú volt, az emelkedett szellem primás a Marianumban szervezte az érseki liezeumot (a 7. és 8. osztályt) s abba a klerikusokon kívül világi ifjak is jártak. Mikor pedig 1850-ben a gimnáziumot 4 osztályúvá fokozták le, a primás az 5. és 6. osztályú tanfolyamot is megalapította liczeumában s így 1852-ben könnyen megalakulhatott a 8 osztályú érseki fgimnázium. E liczeumnak, illetleg gimnáziumnak több nagynev tanára volt, kik közül nem egy, magas egyházi méltóságra vagy országos hír tudós nevére tett szert. Sctmassa, Hidasy,
Magyarország Vármegyéi és Városai
:

Pozsony vármegye.

1

94

Nagyszombat.

Mésslényi, Császha fpapok, Szuppan Zsigmond, Aschner Tódor, Knauz Nándor, Graeffd János, Gzlambos Kálmán (ma lazarista), Frakaói Vilmos, Pór Antal, Bodnár Zsigmond, Hettyey Samu (a meghalt pécsi püspök), Komlóssy Ferencz s mások ez intézetekben tanítottak több-kevesebb ideig. Az intézet tanulói közé tartoztak jóidéig az egyházmegye növendékpapjai is. 7. ós 8. osztálybeliek - - az ú. n. liczeisták 1865-ben Esztergomba költöztek. Tíz év múlva itt helyezte el Simor primás az 5. és 6. osztályú papjelölteket, de ugyancsak tíz óv múlva 1885-ben eltávoztak

A

azok
konviktTs

is.

Ezután a város legdíszesebb, legaranyosabb régi épülete következik: a Pázmány-alap ította nemesi konviktus, melynek mai épületét Mária Terézia emeltette (1747 54). Négyszögalakú, kétemeletes, impozáns épület s úgy magas ós széles folyosói, mint lépcsházai és gyönyör termei a Mária Terézia korabeli építés méltó remekei. Az építést Grueber ígnácz jezsuita vezette. Ötvennél több terembl áll, melyek a modern igényeket is teljesen kielégíthetik. Maga az intézmény Pázmány hazafias gondolkozásának alkotása. Hazánk nemeseinek mveldésére 1624-ben 50,000 frttal s az évi 5000 frtnyi pizetummal alapítja s a jezsuiták vezetésére bízza. S mert az alaphoz II. Ferdinánd is hozzájárul 2000 frttal, „Kir. érs. nemesi konviktus czímet viselt. Második megalapítója Teleydi János, kalocsai érsek, ki a mai épület helyén volt házát, még Pázmány életében, fölajánlotta s a szk Káptalanutczai Szabó-féle házból ide költöztek a növendékek. Késbb Telegdi hagyatékából még egy szomszédos házat kaptak s ettl fogva gyors fejldésnek indulhatott. 1666-ig inkább a Telegdi-alapból élt, mert a pizetumot Pázmány halála után legtöbbször nem adták me?. Azért hivatalos iratokban is (a városi levéltárban is) Gonvictus nobdi'im TeUydyanus néven szerepel. 1666-tól fogva azonban a pizetumot rendesen folyósítják s az intézet szépen fejldik.

1

'

Már külön színházuk

is volt s több egyetemi hallgató is volt köztük. Virágzása közben érte az 1683-iki tzvész, mely után pusztulásnak indult. S mikor hamvaiból már némileg kikelt, II. Rákóczy Ferencz és Haister katonái sanyargatták s élték föl. 1714 után szinte megsznt. Mária Terézia újra szervezte s modern alapokra fektette. Az épület díszes, nagyszabású portáléján e fölírás van: Religioni, bonis artibus. MDOCLIV. Délkeleti sarkán hatalmas kupola alatt van, a konviktorok nyári kápolnája. A mennyezeten az Apokalipszis-bi vannak fantasztikus falfestmények. Az új palota csakhamar benépesült s a legszebb reményekre jogosított. Nagy baj volt az, hogy ekkor már szerte hódított a jezsuita-ellenes áramlat munkásságukat is nagyon megnehezítette. Mikor azután 1773-ban s ez az a jezsuita-rendet eltörölték, attól fogva ex-jezsuita világi papok s pálosok vezették az intézetet. Az egyetem elköltözésekor az Adalbertinumban és Marianumban volt világi ifjakat itt helyezte el Bdthyány primás. 1784-ben II. József meglátogatta s utána mindjárt beszüntette. A nagyszer épület azután egész 1850-ig katonai iskola és invalidus-lakás volt. Scitovszky primás 1850-ben visszaállította, de az egykori alapítványokból s birtokokból csupán a pizetumot tudta számára visszaszerezni. Ezért alapja nincs is biztosítva. 39 alapítványi hely van s átlag 5 fizet nve üdék. A most ismertetett 3 nagy épület mögött jól gondozott, tágas kert terül el, mely a gimnázium és konviktus hygieniájára kedvez hatással van. A konviktusi épületben laknak a gimnáziumi tanárok is. Ha a csaknem kizárólag földszintes házból álló Pék-idczát s a Felspatak-utczát magyarázatot nem igényl nevén megemlítjük, el is mondtunk
)

hil^olás^ilaza
'

mindent, a mi a délészaki irányban parallel haladó utczákról szót érdemel. Egyetlen nagyobb Kereszt-utczája a városnak az, mely a ferenczrendiek mögötti kiskaputól a plébánia-templom mögötti kapuig halad s 3 utczát foglal magában: a Színház-utczát, mely a színház keletkezéséig Ferencziek-utczája néven szerepelt, a Nagy Lajos-utczát s a Szemináriumutczát. Közben van a Ftér, melyrl már szóltunk, Azután a Nagy L<rios-utcza következik; nevét onnan vette, mert a hagyomány szerint az utcza sarkán lev, egykor Popovich-féle házban halt meg Nagy Lajos király. A pozsonyi Toldy-kör elször a szomszédos Somogyiféle házat tartotta a kérdéses helynek s emléktáblával is megjelölte. (1879).

melyeknek a boltívei a XIV. utánjárás. Sok küzdés után e helyen biztos lakást szereztek s kegyes fpapi. Azonban az 50. Pártfogóik Spáczay Pál érseki helynök s maga Esterházy primás. mely egyes udvari részeiben a XIV. Alojziának rokona. 13* . az említett helyiségek Nagy Lajos királynak valódi halálozási háza és szobája. E ni szerzet 1724-ben jött a városba Pozsonyból. 1382 szeptember 11-én. az utczában s a vele derékszög-alakban húzódó Simor-utczában Szt Orsolya-rendi apáczák nagy épületcsoportja. Nevét valószínleg az itt Sarkantyús-utczának hívták a leglakó ötvösöktl. 195 A meg fölmerült vita következtében az egyéb adatra támaszkodva. 1798 után tágasabb internátust építettek s 3 osztályú osztott iskolájuk volt. Alapkövét már 1729-ben letették. 1859-tl fogva képesített tanerik voltak 4 osztályú bels és küls osztott iskolájuk számára. E vita magyarázza meg' az egyik föliratnak komikusan hangzó „valódi" szavát. Anna tiszteletére.z orsoiya- Ebben van a torból. az els fnöknnek E.000 frtnyi apáczai hozomány s vagy 40. Találtak is benne a földszinten két alacsony kamrát. a hagyományra s más hogy a Popovich-féle házban halt a nagy király. márványlapon e fölirat olvasható Ezen házban. vas.és rézma. Scitovszky 1856-ban 30.000 frton kibvítteti lakásukat. Ugyanezen háznak a Pék-utcza táján pedig ez a fölirat van felli részén. fúri adományok- — — ból kisebbszer templomot építettek. kolos- épüirtesóportja. s hogy több házhelyet vegyemegfelel helyiségeket építhes- senek. 1882. Már kezdetben voltak bels és küls növendékeik. A félezredes évforduló alkalmával a pozsonyi Toldy-kör indítványára ezen emléktáblát kegyeletbl emelte Popovich Sára..: : Nagyszombat. Eleinte nagy nehézségekkel.000 forintnyi adománynyal támogatta nemes törekvésüket. több irányú akadékoskodással kellett megküzdeniök.000 forintnyi kegyes adomány lehe- tvé nek tette. századtól fogva újabb idkig. háztulaj donosn. majd gyjtésbl megépítik a szögletházat. az orsolya-apáczák temploma. internátusból s 3 igen népes iskolából áll. de sok közbejött akadály következtében csak 1776-ban szentelhették föl Szt. mely templomból. Az utczát a XIV. Mária Terézia igen kegyelte ket s 15. hunyt a el nemzedékek óta fennálló hagyomány szerint Nagy Lajos Magyarország dics királya 1382 szeptember 11-én. kiderítette. század elején épült. számú Popovich-féle épület déli falán. század Ízlésére emlékeztetnek. vesektl vette. Iskolájuk a magyar tanítás és kézimunka dolgában hamar jó hírnévre tett szert. E 281.

Azeltt ezt is Sarkantyús-utczának nevezték. 1902-ben vagy 60. egyikre sem alkalmazható az évszám maga az eset azonban megtörtént. mely a Szeminárium-utczát nyitja meg. Koháry István s mások alapítványai sem tudták fölvirágoztatni. áll. akár visszahozatalakor (1622) történt az eset. A — — A A A A város falai. hazafias nevelésük.. Mint láttuk. mely a futcza két végén volt. A mai szép. bels város 605. Ettl fogva 1886-ig az érseki helynök lakása volt. A Pázmány-féle szervezés értelmében egy esztergomi kanonok áll az élén. a Simor-utcza végén. apró házakból állanak. úgy hogy most egy nagy négyszög területet foglalnak el épületeik. S végül 1894-ben létrejött a 4 évfolyamú ni praeparandia. 187 /-ben megnyitják az elemi iskola 5. mely így hangzik: A — A His ego sVb teCtls qVonDaM peregrlna qVIeVI. — A négy nagy . Bástya-ulczák. Arady János kanonok ez esetet a homlokzaton egy chronostikonnal örökítette meg 1792-ben. kik azt minden tekintetben igen jól vezetik. Az érseki liúarvahaz.gyjtésbl és kölcsönbl az Alsópatak-utczáig tágas kétemeletes épületet emeltek. Az utcza nevét onnan vette. Prileszkynek. István-kápolna az udvar felli kis torony alatt van. A régi Szt. osztályát. 1777-ben ez az intézet is követte az egyetemet. az utóbbit 1862-ben lebontották. tehát az egész város 789 házat számlál. a katonai tébolyda mellett a Lanzer-kapu (azeltt Zsidó-kapu) s az elbbit 1860-ban. Tanításuk. Udvarról. A közöttük volt 6 6 kisebb toronyból is csak a nyugati oldalon láthatni négyet elég jó karban. de meg a konviktusi épület is egyidben szemináriumi jelleggel bírt. mert az épület századokon át egész 1850-ig az esztergomi fegyházmegye szemináriuma volt. s a fölöttük lev tornyokat 1820-ban lebontották. 1824-tl fogva itt volt a kerületi tábla hivatala. A növendékek száma vagy 80. ajándékul adott könytárával együtt. torony közül már egyik sincs meg. majd ez épület helyén mködött. Ezek az északi. könyvtárba jutottak. kertrl persze itt szó sincs és a házak egy része a falba is beleépült. városnak minden tekintetben legutolsó részei az ú. 1891-ben pedig a 4 osztályú polgári iskolát. A fkereszt-utcza két végén lev két kisebb kapu régóta nyitva volt. gazdasági A város falai ma már semmi szolgálatot sem teljesítenek. Ezzel aztán össze is foglaltunk a belvárosban minden említésre méltó dolgot. Mikor Bethlen a magyar szent koronát Pozsonyból elvitte. Batthyány prímás azonban 1790-ben visszahozta s vezetését világi papokra bízta. E házzal szemben van a 4 osztályú. A városfal küls oldalához s még távolabb épített házak. Itt volt aztán 1850-ig. Késbb. Fpapi alapítványi hely is van vagy 30. . nem felel meg versbl kiolvasható évszám a valóságnak mert akár elvitelekor (1620). A Jerichó-utcza végén volt a Maláta-kapu. déli s részben a keleti fal mentében vannak. a jezsuiták nem igen tördtek vele s Barkóczy prímás végleg föl is mentette ket ez állásuktól. mígnem ez is Esztergomba költözött. a tábla hivatalnokának. és 6. lelki gondozásukat jezsuiták végzik s az egyetemen hallgatják a theologiát. Majd Mérey kanonok s a már említett Spáczay vikárius adományaiból lassanként fölépül a mai ház.000 forinton . van az érseki fiúárvaház. Iskoláikat vagy 700 növendék látogatja s közel 100 bennlakó növendékük van.19Ü Nagyszombat. mint tudjuk. míg csak tábla jegyzkönyvei a gimnáziumi tanári 1876-ban meg nem sznt. 1624 mint tudjuk. a menet itt megállapodott s a koronát azalatt Mednyánszky László báró nagyprépost lakásában helyezték el. minden szakra képesített tanerik nagy elismerést érdemelnek. növendékek száma 70 80 volt. a mikor azt Simor prímás polgári iskolai s gimnáziumi tanulók számára megalapította s Szt. hozzá harmadik ház szintén történeti érdekesség. Vincze apáczáira bízta. a Pázmánytól újraszervezett Marianum-seminarium elkerült a defieientia épületbl s Mariano-Stephaneum czímen egyideig a Káptalan-utczában. Ez épület 1886 óta fiúárvaház. A konviktussal szemben. segélyezett községi polgári leányiskola épülete. A két fkaput. a küls város 184 házszámból áll. emeletes épület 1724-ben készült. Ezek a városfal mentén épültek s barátságtalan. n.

század békésebb évtizedei mindjobban tották a felbátorí- lakosságot. 197 Már említettük. Alsóés Fels .000 frton tetemesen javították. a gyepmesteri lakáshoz érünk.külvárosra oszlik. Elköltözésük után helybeli polgárok kezére kerültek s azok gazdasági épületekkel rakták meg. Különösen a nyugati oldalon van Krausz-féle major végében ma is látható egy magasabb. Az ág. 1867-tl fogva ismét magánkórház s 1886 óta Szt. Ez a lövész-egyesület 1838-ban tartotta meg 600-ik évfordulóját. kir. hogy a küls építkezés sokáig tiltva volt s 1601-ben a meglev házakat is lebontották. Késbb egy kanonok vette meg. A vasúton túl három temet van. Most épült külön helyiség a ragályos betegek számára. Ez alkalommal az udvari kapubejárás fölé helyezett chronostikon az 1802.000 frton.-nak. a mely legnagyobb volt egész Európában s a nevezett évben tele volt A megyei közkórház. a Pálos-utcza végén.ny-vármegy i nyilv. E nagy hely azeltt a Rubrorum seminarium kertje volt. a modorfalvi út mentében. terül el a Pozs>. Fejlesztése köri nagy érdeme van Christian János dr. Vincze apáczái gondozzák. melyek közül néhány ma is látható s legtöbbje nagyúri ízlésrl s jómódról tanúskodik. a Gsákyaké volt s itt állítólag MartinoviU néhány mely helyiség. Evenként átlag ezer beteg van benne. várostól délkeletre. ía^ejyesüiet így hangzik : ConCors SoCIetas JaCVLatorla LIberae reglaeqVe Vrbls TyrnaVIensIs Cbarae patrlae boC paCto portaM banC pVbLICI ornatVs gratla ereXIt — DefenDenDae Intenta. mely két részre. zetek s világi inté- elkelszép A MEGYEI KÖZKÓRHÁZ. Különösen az eszter- gomi kanonokok. majorok. van a Treumann-féle malátagyár. évet kétszer tartalmazza. lövház mai alakját 1867-ben kapta. Ma mulatságok. Ez az épület azért érdemel említést. gyártelepek ják és kertészetek alkota küls várost. díszebédek s egyéb ily alkalmak rendezésére használják. (1802. néhány szép major. mely mellett egy kkereszt van. A katonai temet 1783-ban . De a XVIII. toronyszer éjjeli gyülekezetet tartott. a mait 1846-ban alapították.) E klapot a most épül járásbírósági épület miatt el kellett távolítani. evangélikusok 1798-ban kaptak temet-helyet. a vasúton túl. A A a. Ez épülettel szemben van az Lmmer-fé\e ház nagy kertjével. mert ez alatt van az a nagyméret pincze. jeli kórház modern berendezés épülete. Közadakozásból épült 1824-ben 40. melyben 1824-ben a Seulinyi-íéle 2110 urnás boroshordó volt. van az 1880-ban megsznt ház is "épült. A borral. Az egykori pallos-jog áldozatai e feszület eltt végezték utolsó imájukat s itt végezték ki ket. 1898 óta nyilvános jelleg s 40. továbbá bonczoló. A E házat 1754-ben építtette Mária Terézia a konviktus számára s a kert is azé volt. Ujabban ezen az oldalon néhány csinos földszintes déli oldalon.és halottas-kamra.Nagyszombat. e szerint tehát egyenl korú volna a szab. várossal. Nagy telkeket vettek a városnak mind a négy oldalán s azokat elég magas kfallal vették körül. Odább. Tovább haladva. lövegyesület háza. A Bach-korszak idején közkórház volt. mely 1795 körül épült s 1802-ben nagy udvarával együtt Berchthold grófn bkezségébl földiszíttetett. ségek építettek lakásokat.

mely sikerült hangversenyeket Megvannak városunkban azok A ni szokott tartani. A küls város keleti részén apró bázakon kívül két téglagyár van. 1 ' — — . bíróság. azok megszüntetése után Luzsinszky kanonoké. népnevelés szolgálatában áll még az ág. a Szt. Mögötte az V. Statusquo ízr. az észak-nyugati részen. róm. kath. A róm. Mátyás idejében keletkezett s már akkor említik a nagy bársfákat. a nemzeti szellemet. másik temetjük. a ni praeparandiában Znamenák István. járási szolgabíróság. irodalom ápolása és terjesztése. közegészségügyi. . kath. 1800-ban alakult. Az intézetet Szt. színházi. egyesületek. számvevsége. m.van az srégi városi szegényház. Ma közigazgatási hatósága élén polgármester áll. Terézia elrendelte leesapoltatását. hitközség 2 tanítós népiskolája. kir. gazdasági és építészeti. hitközségek külön-külön népiskolája. ev. mert mocsarai a város levegjét nagyon rontották. államvasúti állomás. a statusquo és az orth. Albrecht Géza. rabbi: Rcichenberg Ábrahám. a mveldést. áll. városi hatóság élén Franciscy Lajos dr. lelkészek Farkas Géza. Ha még a gyufagyárról s a két malátagyárról megemlékezünk. az intézetek és egyesületek is. a községi elemi iskolában Horváth József. apátkanonok. orth. adóhivatal. Szóljunk még valamit a város szervezetérl és társadalmáról. Két év eltt alakított „Történeti emléktár czím szakasza már 285 értékes darabot tartalmaz. fiú-iskolában Goldberger Soma. báz egykor a jezsuitáké volt. m. kir. tanácsos :Moravek Antal. hivatalok. 1902-ben a Magyar polgári kör. kir. Nagyszombat is. aljegyz: A A Egyházi hatóságok.. népnevelök egyesülete czímében viseli czélját is és ipariskolát tart fenn. Azeltt is ott volt (1730 óta) Scbmidt kanonok adományából s a polgárok gyjtésébl. szegényügyi. kir. az államilag segélyezett községi polgári leányiskolában Alszeghy János. emez 2 tanítóval. század közepéig városi halastó volt. város. mely mai díszes alakját 1900-ban kapta Müller József adományából. Mária a A szegényház. Komálom táján van. rendri hivatala (kapitány Kratky Ferencz). iskolai. a jezsuita-kollégium rectora: Molnár László. kath. számvizsgáló. városban a következ állami hatóságok. pénztári hivatala s fogyasztási adóhivatala. melynek fejlesztése körül elévülhetetlen érdeme van Alszeghy János polgári iskolai igazgatónak. pénzügyri biztosság. mszaki tanácsos: Windisch István. Ag. huszárezred 6. Állítólag már I. amaz 4. rabbi Stein Miksa. Kulturintézetei közül igazgató az érseki fgimnáziumban Khalmi József. és 1861 óta mködik a Dalos-kör. Városi fügyész: Borovánszky Ede. közjegyzség. A Pozsonyi magyar közmveldési egyesület nagyszombati fiókja. ev. járás- A A A Városi hatóság.s távíró-hivatal. melynek 115 tagja van. apátkanonok róm.és gázbizottsága. pénzügyi. kath. fképpen az 1848 49-es évekbl. posta. Az északi rész még a XVIII. Van továbbá a városnak árvaszéke. Vincze apáczái vezetik. A könyvtár használata vasárnaponként 245 370 drb. Hatóságok. plébános: Halmos Ignácz dr. Mellette van a városi uszoda. hatóságait. Kanovieh Elemér számvev Hopfer Gusztáv. a Lazaretum. Adalbert-egyesület hivatalos czélja a tót kath. mint több szab. Másik felén. m. 198 keletkezett. Alapítási ideje ismeretlen. a társadalmi érintkezést ápolják. városi ügyek elintézésére van jogügyi. Képvisel-testülete áll 57 virilistából s 56 beválasztott tagból. czukorgyáron túl van a már említett régi temet. mely Az izraeliták közös temetje 1878-ból való. Itt van a Kálvária is. Szakszeren rendezett könyvtára 6100 kötetbl áll s nyomtatott katalógusa van. a nagyszombati ker. melyek a valláserkölcsiséget. kápolnája is van Szt. a ferenczrendi kolostor házfnöke: Thurkovies Engelbert. Mellette . századának a kaszárnyája van. a róm. kath. Fábián s Sebestyén tiszteletére s ezt az intézettel együtt 1747-ben benedikálták. befejezhetjük az épületek ismertetését. terül el a bíres Stummerféle nyersczukor-gyár. : : : : : A Intézetek. melyek közül öt ma is megvan. fiúiskolának mind a négy osztálya párhuzamos. majd a családjáé lett. mely 150 tagot számlál. a humanizmust. izr. fjegyz: Schwendt János.. Nagyszombat. A magyar szellem ápolása és a mveldés terjesztése czéljából alakult 1880-ban a Magyar Kör. kir. hivatalok vannak: kir. Egyházi hatóságok érseki helynök Jedlicska Pál praelatus. elvesztette egykori jogkörét. legény egyesület.

kisiparosok közül még a csizmadiák örvendenek érdemlegesebb keresletnek.és csizmadiaiparáról. mely lehetvé tette annak létrejövetelét.Noiiny czímen szerepel. Volt ugyan azeltt is némi árnyékos helye a városnak. a vidékre vannak utalva. részben találja föl e városban keresletét. A czéhek törzskönyvei és remekei is részben a budapesti leveles könyvtárakba.és gyufagyár nem itt értékesíti . kerületi betegsegélyz pénztára. . Vásárjai még 30 évvel ezeltt messze vidékrl egybevonták az eladókat s vevket. az ág. Van továbbá kereskedelmi olvasó-egyesülete.Nagyszombat. 42 csizmadia azonban még így is sok.s 2 szeszgyára csak csekély 3 téglagyára van. Ipar. alig marad valami megemlíteni való. mennyire pusztul a kisiparos-osztály. meg Pozsony és A minrl Kereskedelem és forgalom lóvásárjai ma is látogatottak. A Nagyszomlati Hetilap 1868-ban indult meg Tytvauer Wochenbbitt czímen 1878-tól fogva az els czímen. 199 könyv körül váltakozik. melyrl egy historikus (Korabinsky) már vagy 120 évvel ezeltt érdemesnek — látványosság számba megy. jó könyvet osztott ki. Mkedvel ipartestülete. mert itt az Évtizedenként legfeljebb 4 5 lakóház . szegényedés. Szt. A másik hetilap éppen most indult meg Nai. A A : tartotta külön megemlékezni. fölolvasásai nagyban hozzájárulnak a város örvendetes magyarosodásához. de ez még A NAGYSZOMBATI HONVEDEMLEK. mert hisz XIX. Ha a kisváros szerény igényeinek megfelel ipari termeléstl eltekintünk. bl a város régi évkönyveiBécs közelsége okozza annak a hanyatlását is. Nagyszombat századokon át híres volt ezéheirl. Marha. A szépít-egyesület a város és állomás közötti teret virágos.kereszt-. Jótékony eyxjesidetei sorában látjuk a Vörös.és mkertté alakította át s a várostól vagy 20 percznyi járatú szép sétateret s a vegén végén tágas parkot alkotott. mint a értesülünk. segí'ö. Vincze. A harmadik Kollár Márton szerkesztésében Katid'ch.s fképpen Kereskedi-lme szintén nem oly élénk.egyesületeket. 3 eczet. zenekara van. 90-es A legnagyobb A évektl fogva a különben nagyon árnyéktálán és alig fásított várost nagy sétatérrel ajándékozta meg. század elején betemették s azt köröskörül. mindig nem felelhetett meg a jogos kívánalmaknak. ev.és Leves. mily fontos poziezió e város a magyarság ügyében. népes tzoltó-egyesületet. Jelentékeny pénzadományokon kívül már négyezernél több eladásai. melynek nagyon jó az egykori falárkot a félig sr . A városban 3 lap jelenik meg. Hitelintézete is jóhír. illetleg a város közönségét. mostanság évrl-évre néptelenebbek. Az egyesület újjászervezésére Af>pwnyi Albert gróf maga is eljött 1902 ben. termelését 5 kisebbszabású malátagyára. s fél magyar. meg a nemzeti múzeumba kerültek. szíjgyártó. fképp a déli s leginkább a nyugati oldalon fasorokkal ülteitek be (1M7). és izr. Mint kurióziumot említjük meg hogy e város pékjei ma is annak a jól megérdemelt hírnévnek örvendenek messze vidéken.y>Z(>mbali Hírlap czímen. A czukor.egyesületet. Végül megemlítjük a jól szervezett. mert Pozsony és Bécs közelsége. Szerkesztje Thinagl János. jelezve. Sajtó. elismerés illeti siszépítegyesüli-tet. ötvös. Városi 1a/> diákpénztára már 1846ban alakult s alaptkéje azóta megkétszere- zdött. E város is szomorú példa arra. mert a jómódú földmívesnép asszonyai és leányai kizárólag csizmában járnak. fél német szöveg. továbbá a gyári produktumok ettl is megfosztják ket. de ezek is jobbára építés épül. De még erre az igényre sem igen számíthatnak.

Turóczi Ungaria suis cum regibus compendio data. is A városnak is jövendjét maga a vers meg * * okolja .303-76 korona kötvényekben. Rupp Magyarország helyrajzi története. 48. magnae Romae Derelinquo desolata teota tua comptula Ergo aemula . Csak a legújabb id óta van a városnak pótadója. . összesen 13.695-10 korona (26°/ pótadó). Sajnosán nélkülözi a város a csatornázást és vízvezetéket s az utezák öntözése és tisztántartása ezért bajos és fogyatékos. 664. diplom. 1843.672.185 lakos. : : . de egyéb tényezk közrehatottak.475-19 kor. ugyanily tárgyú munkái Ocskovszky Hist. század els negyedében folyt.-bistor. a telefon pedig 1901-tl fogva szerepel a városban. (1770-iki kiadás). — A : § ' ' tiszta Vagvona a következkbl 18 hold erd s 2094 hold szántóföld 1. Gabonatermelése az elsrendek közé tartozik. éjjeli lámpásvilágítás pedig 1830-tól fogva van. 10. e) legutolsó népszámlálás adatai a következk: 1. Ipolyi: Veresmarty élete és Henszlmann Magyarország csúcsíves stíl munkái Fraknói Pázmány Péter és kora memlékei. A nagyszombati érseki 1870 Kohn fgimnázium története. egyéb fejldés lassú menetét a következ adatok tüntetik föl: 1780-ban ház s 7300 lakos 1840-ben 574 ház s 5794 lakos 1851-ben 7717 lakos most 789 ház 13. nemzetiség szerint b) német 2564. c) tót 7246. parva Roma. forgalmi útjai. ref. a) 2. : .187.592-02 korona. regale meg van váltva 65. : . univ. : . A . Ezekben össze is foglaltuk mindazt. 1896-ban pedig a nyitra kutti vonal s így most minden irányban gyors és kényelmes összeköttetései vannak. urbis Tyrnav. 1717-ben igen sok szlt kiirtottak. . távíró 1868-tól. Fejér: Cod. : .287-12 korona. Bél: Not. Mikor az egyetem elköltözött Nagyszombatból.. Valamikor bortermelése igen híres vrolt. : . szenved 5 33.924. pótadó 54. 39 hold kaszáló. 200 Nagyszombat.185. Gerencsér felé vezet országútja 735-ben készült a nádasi újabb út pedig 1818-ban. . Magyarország története. . L846 óta érintette a várost a szered pozsonyi lóvonatú melyet 187:5-ben gzvasút váltott föl. évre állami adó 281. : : . Az utczakövezés már a XIX. 1896. Thaly A nagyszombati harcz Szádeczky: A czéhek története Magyarországon Fejérpataky Magyarországi városok régi számadáskönyvei FuxhofferHorváth M. ev. nak tartottunk. .737-36 kor. a városi évkönyvek bizonysága szerint. az ifjúság ezzel az énekkel el búcsúzott tle: vale. egyéb 251. Sión. . Az országos képviselt választó kerülethez a városon kívül 34 falu A tartozik. a mit a városról megemlítésre méltóvolt 559 .983-83 kor. mellékutakat. 1876-ban megnyilt a vágvölgyi vonal. Nemecskay János kanonoknak a nagyszombati társaskáptalan birtokában lev kéziratos Memoriale-ja az Új Magy. Hung. Fejér és Pauler T. d) izr. c) ev. áll : 1^390..148-90 kor. : : . 1768 Korabinsky Geogr. 1715 A magyar 3124. 1842-ben szabályozták A város A 1 . évi költségvetés szerint a) bevétel 284. . . c) fedezetlen hiány 48. Tyrnau. b) ág. a legrégibb idk óta kiváló gond tárgyai voltak. Kalauz s a Nagyszombati Hetilap néhány czikkje végül szerznek saját kutatásai a városi s a helybeli érsekhelynöki levéltárakban s egyéb kéziratos följegyzésekben. Maga a város a legjobbmódúak közé tartozik cselekv vagyona 2. . 75353 „ „ tehát a — vasút. Nagy Iván: Magyarország családai Stelczer: Gesch. der A. 1900-ban az addigi kolajos lámpákat a gázvilágítás váltotta föl. mint mennyiségét tekintve. terra-mari urbem notam fallor.000 koronával. A zsidók története Magyarországon Horváth Z. Népmozgalmi statisztika. Teleki: A Hunyadiakkora. C. kath. Rex me iubet ire Eris posthac. A város vagyona. Források: Bombardinus: Topographia magni regni Hung. v. Az 1903. Lexicon. b) kiadás 333. . ágy minségét. 1786 Kazy Hist. 81. oppidorum famula. : . Az 1903. A város legnagyobb forgalmi útjai jól vannak kövezve.: :. szárazpataki szlhegy már 1347-ben szerepel Királyhegy néven és sokszorta nagyobb is A terület volt a mainál. Tyrnav. . Czinár Monasterol. nisi e jól sejtett Budám. Gem. vallás szerint a) róm.

.

.

századbeli oklevélben szintén Modor néven van említve.AÉ&* t"Wwet< MODOR. Ezt a verziót Bél Mátyás is említi. századbeli monográfusa magyar alapon adott okot. mely tótul: Modry. mert beigazolt tény. de ennek sincsen több alapja. mely szerint tehát a város egyik si birtokosától. A város Pozsonytól mindössze 26 kilométernyi távolságra esik. kísérelte meg e helynév magyarázatát olyképen. odor rendezett tanácsú város a Kiskárpátok alján. mint hogy az országban és pedig Komárom vármegyében tényleg van egy Madár nev helység. hogy a Modor szó a Magyar szónak régi alakja és ezt azzal támogatják. Ortvay Tivadar dr. hogy ez a név elég Mindeme névmagyarázók után ismert nev tudósunk és kutatónk. Némely névkutatók a Modúrban viszont személynevet véltek fölfedezni.. Ennek azonban szintén csak annyi az alapja. Erre nézve Ortvay megjegyzi. mely régi oklevelekben Modor alakban van említve. a kik nevét a Modor személynévbl erednek tartják. a mennyiben néha egy és ugyanazon okiratban a Modor és a Módra nevek fölváltva használtatnak" és e név alkalmazásának okát nem a vidék színhangulatában. a minek az volna a magyarázata. várost a Módra vize szeli át és az egyik oldalon a vág- A völgyi vasút vonala közelíti meg. Még a legtöbb elfogadható okot hozzák fel azok a névkutatók. kies és szép vidéken fekszik. A srn . hogy a város a saját ura volt. hogy a vármegyében fekv Moderdorf vagyis Magyarfalu egy XIII. hogy Modor neve Módra és Modern alakban is használatos és hogy e neveknek diplomatikai jogosultságuk is van. hogy . míg kelet kertek és szántóföldek veszik körül. vagyis Mod úrtól vette volna a nevét. hogy a város neve a szláv Modry szóból ered és ezt a város vidékére vonatkoztatja. úgy ezt sem támogatják semmiféle oklevelek. Ezt kísérli meg Bél Mátyás is. hogy azt a Mod és az Ur szavakból erednek jelentette ki. midn azt hiszi. hanem a Módra patakban keresi. de mint az elbbieket nem. hogy a legtöbb helység a mellette elfolyó víztl kapta elnevezését. a város nevét a szláv nyelv segélyével igyekszik megfejteni. Némelyek a Madár szóból erednek vélik. Észak és nyugat felé er- dkkel koszorúzott hegyek övezik és termékeny szldombok dél és hafelé tárolják. város neve a névfejtknek és a történetíróknak már sok fejtörésre A városnak egyik XVIII. A város neve.nem szabad szem ell tévesztenünk azt. melynek Modor-Senkvicz néven egyik fontosabb állomása. fordul el a középkori oklevelekben. MODOR CZIMERES PECSÉTJE. mely tudvalevleg szintén kékes színben úszó szikláitól kapta nevét. a mennyi annak a föltevésnek. mert tény. Erre is találunk hasonlatot a nógrádmegyei Kékkben.Kamen. mely magas hegyeivel és erdeivel mintegy kék színben látszik úszni.

Ez a Péterfia János XIII. prope montem existentem. ha ott lakik is. után mert az Apor vajdához való átpártolásukkal htlenségbe estek. században már önálló lelkészsége van és az 1332 37 közötti idbl való pápai tizedjegyzékben is elfordul Jakab nev papja. mert a város pecsétjét. Béla király egyik oklevelében Modur néven van említve. 202 Modor. közöttük 1439-iki oklevele ez idbl a városnak több kisebb nemesi birtokosát is említi ez oklevélben több ház. Ez idben Henrik fiainak a birtoka volt. Erre azért volt szükség. igazoltnak látszik. melyeket korábbi birtokosaik után Preydl-. hogy idegen egyén csak az esetben vehet Modorban házat.és Freytag-szlnek neveztek. ubi falcatores mei existebant .mikor Géza király mint királyi birtokot 1158-ban a nyitrai egyháznak adományozta. míg annak másik része tovább is királyi várbirtok maradt. 1273-ban Ottókár cseh király Pozsony vidékével és a határában fekv helységekkel együtt Modort is feldúlta. Ez idtl kezdve ismét fejldésnek indul a város. kiknek német nevük úgy a középkori. E város a vármegyének egyik legrégibb helysége. továbbá Erdsmyd és nek. melyrl már a XII. ügy látszik azonban. melyet 1374-ben újból megersített. villám regálém Modur. — — A — pecséttel elláttatni. a . továbbá ha modori háztulajdonos utódok nélkül halna el.. elveszi és Péterfia János comesnek és örököseinek adományozza. Nagy Lajos szabadalomlevele. hogy a város a XIII. . mert Stibor és testvérei a beiktatás után csakhamar új határjárás megtartását kérték. István királynak 1271-iki oklevelében még mindig a nyitrai püspök birtokaként szerepel. 1404-ben Stibor erdélyi vajda. E privilégiumot Zsigmond király 1406-ban megersítette. 1256-ban IV. V. mert e király de hogy egészben-e 1287-iki oklevele már magánkézben levnek említi vagy csak részben. században szó van. Ez alkalommal két szl- Modort is. melynek idevonatkozó része így hangzik: „Donavi etiam villám meam Modor condicionalem prope regnum Theutonicorum. házát csakis modori lakos veheti meg és végre. st 1397-ben panaszt emeltek a szempeziek ellen. az az okiratból nem tnik ki. de kitnik belle az. Bizonyos Anna úrnnek szli voltak itt. Legelibgadbatóbbnak . Endrének és Miklósnak adományozta és kihaltáig ez a család bírta. hanem csak egy részét. hogy ket birtoklásukban háborgatják. a mi különben érthet is. hogy ket Zsigmond király az adományozott birtokokban ismételve megersítse. hogy az itteni szlbirtokosok csak akkor adhatják el szliket idegeneknek. vagyis kaszások laktak. mert ez az oklevél földúlatása már csak prediumnak. hogy Modor IV. a ki jövedelmét harmadfél márkára becsülte és így. Stiboriczi Stibor pozsonyi grófnak és testvéreinek. ki utóbb Váczy említtetháztulajdonosok is mint János Pintér neje lett. vagyis pusztának nevezi. Az Árpád-házi királyok alatt. ellopták. 1388-ban Zsigmond király e királyi helységet. 1294-ben találkozunk a város említésével terra Modar vocata néven. minek következtében a modoriak jónak látták szabadalmaikat átíratni és új . a kik a város nevének eredetérl a legjobb magyarázatot II.és szl birtokosa István is szerepel. mint a mostani népidioma szerint Máder (mély hangzású a-val) tehát nagyon valószín. László." Akkoriban tehát kaszások (t'aleatores) laktak Modorban. A Stiborok birtoklása. melyekben kimondja. ha azt modori polgár megvenni nem akarja. mely oklevélbl azonban az is kitnik. Stibor vajda 1414-ben meghalt és birtokait. a város földesura különféle szabadalmakat adott a városnak. fia örökölte. . ha ezt e jegyzéknek ez idbl való megyebeli hasonló egyházainak jövedelmével összehasonlítjuk. látszik azoknak a föltevése. Géza királynak 1158-ban kelt adományozó levelében találják. hogy Modor ekkor már a jelentékenyebb helységek közé tartozott. a hol a királyi falcatoresek. mely a szabadalomlevélen is alkalmazva volt. Modor város els ismert szabadalomlevelét Nagy Lajos királytól kapta 1361-ben. hogy a Stibor család nem élvezhette nyugodtan e birtokát. A XIV. kitl IV. A pozsonyi káptalannak . Pueh. Valószín. László király alatt sznt meg királyi várbirtok lenni. hogy Géza király 1158-ban nem az egész helységet adta a nyitrai egyháznak. így Petényi Jánosné volt itt birtokos. hogy Modort és vidékét „Máhdern" névvel nevezték. 1398-ban újból szükségesnek tartották. század közepe után ersen hanyatlott. században még csak pozsonyi fispán volt s Apor vajdát legyzte.

a másik Oberberg. Ez sikerült is nekik és miután 6000 forintot lefizettek és arra kötelezték magukat.800 forintra apadt. sz.és a Trucht- szl. rálytól a király és haza szolgálatában szerzett nagy érdemeiért. hogy a modori népektl a bortizedet. szedje be. hogy a város e sérelem után II. Ferdinánd király vámmentességet biztosított nekik. hogy abból egyházmegyéje számára lelkészeket neveltessen. „aranyhegyi papnevelház' javára váltotta magához e czenzust. Habár Modor a követküldés jogát megszerezte és szabad királyi város is volt. Az alapítványi összeg 16. Ferdinándtól kaptak a modoriak újabb kiváltságokat. a Pálffy grófi család kapta e czenzust egész 1654-ig. Ennek az volt a következménye. lakosait régi szabadságaikban bizonyítja fenntartotta egyebek között V. a mikor Pálffy Pál j. a ki 1607-ben Modort ismételve szabad királyi városnak jelentette ki és a nagyobb tárnoki városok közé sorolta. de ez évtl kezdve. Miksa Modor város. Fenessy György egri püspök 1687-ben az összeget a nagyszombati kollégiumnak 1 A A földesúri jogok megváltása. s guthi Országh Kristóftól is kaptak 1564-ben újabb szabadalmakat. jogot is. Ez idben Lippay György egri püspök a bécsi ú. Ez oklevélben még említve van a Cleyen. hogy a város vétel. szabadal- maik értelmében. évi oklevele. az Oed. a követküldés jogát is megadta a városnak és azt a kir. hanem borban Ujabb kiváltságok.»róf nádor meghalt. október 9-én Országh Kristóf örökösök nélkül meghalt és Modor a koronára szállott. illetleg . n. idvel azonban 12. lépéseket tettek a királynál. a Posinger. 1515-ben II. Az elvállalt czenzust 1610-ig fizették. . Ulászlótól és késbb I. A A Guthi Ors/ágh család birtoklása. Országh Mihály halála után Modor tovább is családja kezén maradt. a megváltás végbement. királyi hatalom alatt állott. a Schreiber-. juttatta. pénzben. melynek kamatait az említett czélra fordították de mivel Modor távol esett és a czenzus fizetése körül nehézségek merültek föl.Modor. E család 1440-ben I. lakosok attól tartva. 1567. zálog vagy adományozás útján ismét magánkézbe kerül. század közepe táján a Guthi Orszá</h család lép a Stibor család örökébe. hogy tulajdon czímerrel és pecséttel élhessen stb. . de mivel mint ilyen törvényesen beczikkelyezve még nem volt. királyi engedélylyel. hogy a kamarának évenként 640 forintot fizetnek és hajóépítés czéljaira bizonyos mennyiség fát szolgáltatnak be. Hogy a várost. XV. Modor a királyi adót lefizetve. melyek közül az egyik Scheywn . László királynak 1456. melyben tizedsze- djének megparancsolja. hogy magukat a földesúri jogok alól megváltsák. Rudolf királyhoz fordult. 203 hegyének a nevét is megismerjük. ne készA VÁROS-KAPU.000 forintra rúgott. II. király 1569-ben a szabad királyi városok rangjára emelte s szabadalmaikat biztosította részére . az Oberberg. Illésházy István nádor a város követét 1600-ban az országgylésbl kirekesztette. Ulászló kikapta Modort.

A városfalak. melyeknek egy része ma is fennáll. hatóság ellen. A pert azonban csak 1612-ben fejezték be. Mátyás király kijelentette. DIVO MAX. a város egyik nemes polgára. bazini kapuján fönnállásáig. M. DG XVIII. de a modorúik kérelmére. RUD. 1608-ban párthíveivel a városi együtl föllázadt nyilvánított. IMAHÁZ MENNYEZETE (MOST MAIER VILMOS HÁZA). a kik szabadalmaikra hivatkoztak. qui custodiunt eam. UT P. összes polgári jogaitól megfosztották. D. Wébernek e vakmer föllépése hosszú. AUG. POT. hogy bizonyos számú csapatokat állítson ki és tartson el. M. hogy a fels részeken garázdálkodó hajdúk megfékezésére egy hónapra katonákat állítson ki. D. Ebben az idben még más baj és szenvedés is érte a várost. AD IMMORT. . II. A tárgyalás Pozsonyban folyt le és azon khnondatott. MATTH. valamint ez a felirat is: DEO. U. a mikor Wéber Bálint polgárt. 1610-ben föl is jajdultak a terhes hadiadók miatt. is olvasható volt. ugyanis. kellemetlen perbe keverte a várost. hogy az elrendelt katonaállítástól vonakodni ne merészeljenek. der Herr ist uuser Schutz. a királyt és donáczióü kigúnyolta és a közvagyont is károsította. LIB. A már lebontott alsó kapun a következ fölírás volt Der Herr ist unger Schirm und Schild. Mátyás király 1610 július 29-én megparancsolta a modoriaknak. P. fölírás olvasható A ma Nisi is fennálló felskapun a következ Dominus custodiverit Givitatem. A király elbb vegyes bizottság elé utasította az ügyet. Ausp. BENIGN1TIS. ET REG. hogy a modoriak aggályait helyesnek ítéli és Andreasócz Mátyás altárnokmester útján értesítette a várost. A Wetvr-t'ole 14 tadAs Ebben Wéiber Bálint az idben a város nyugalmát sajnálatos esemény zavarta meg. MEMOR. Az ország több városát véleményadásra szólították fel. E. Az 1609-iki háború óriási terheket rótt a lakosokra. A HAJDANI EV. n. PUBL1CAE. mert II. hogy a \\ éber-féle bnügy elintézésére május 11-re határnapot tz ki. mint a béke és a nyugalom megzavaróját.: : •_>04 Modor. A város falai és bástyái. különösen. mint A saját összeesküvt és lázadót. Panaszuk azonban mit sem használt. frustra vigilant. építésének ideje MDCXVIII. IMP. melyet hivatalától megfosztottnak híveibl új magisztrátust állított össze. II. hogy az ügy rendes tárnoki székülésen tárgyaltassék. mikor a nádor a várost felszólította. 1611 július 19-én a király felszólítja a várost. az 1610 és 1646 közötti idben épültek. II.

evangélikusok építtettek. míg az állami polgári 4 osztályú fiúiskola bérházban van elhelyezve. II. Impozáns és mintaszer épület még a dunáninneni ág. Modor közoktatásügye igen régi. h. s végre 1870-ben polgári iskolává lett. Hogy lakosai mily nagy súlyt helyeztek a bizonyítja. hogy az új hit terjedése nem semmisítette meg. tiszteletére van szentelve és 1873-ban épült. E mellé építették a benczések székházukat is. felerészben F-utczában lev parochiális temploma Szent István pedig ág. diszítésekkel van ékesítve. 1708-ban a császári csapatok dúlták föl. . de anyagi er hiányában késbb algimnáziummá. Ezek közül a németajkúaké 1680-tól 1834-ig épült. evangélikus. magánházban (most Maier Vilmos tulajdona) tartották istentiszteletüket. h. város ma egyházi tekintetben felerészben katholikus. hogy egy izben a Rákóczy-hadai. elször nyíltan. 1594-ben Agri- cola Gáspár jött ide Nürn- bergbl és itt alkotta iskolai szabályzatait. bergi mveldésre. régi bolthajtása remek stukkóitt . Ez a ház ma is a város egyik legérdekesebb memléke. melyben a rend megszüntetéséig laktak. Ugyancsak a F-utczán állanak egymás mellett a német és a tót evangélikus egyházak. 1769-ben az evangélikusok fgimnáziummá emelték. Ferdi- nánd király pedig 1631ben vámszedési jogot adott a városnak. Építésének hosszú idejét az magyarázza meg. Mieltt az evangélikusok templomukat felépítették. 1870-ben keletkezett itt a mintaiskolával összekötött és valóban mintaszer. Mindkettt újabban renoválták és ezek is díszére válnak a városnak. impozáns épületben elhelyezett állami tanítóképz intézet. Mátyás a városnak 6 országos vásárt 205 engedélyezett . mely legújabban. Az egy- protestantizmus Modorban 1573-ban lépett föl A házak. h. a mi azt bizonyítja. ev. A A Közoktatás. podásával mert ekkor szervezték újból parochiális egyházát. Módra néven. Pázmány ér- sekjegyzékében a város. majd pedig. 1902-ben épült. míg 1674-ben a szentbenedekrendiek kapták azt a templomot melyet a tótajkú ág. miáltal jövedelmi forrásait tete- mesen gyarapította. Az ú. Polgári iskolája 1648-ban keletkezett. Wolf Jakab prédikátorsága alatt. tót templom 1826-ban épült. kerület 4 osztályú polgári leányiskolája és internátusa. st 1659ben ennek újabb gyaraA PLEBANIA-TEMPLOM.Modor. Fönnáll itt még a Szent Orsolyáról nevezett nagyszombati apáczák vezetése alatt egy 6 osztályú elemi leányiskola. II. mert érdekes. a pozsonyi prépost alatt álló plébániaként van fölemlítve. Új épületét 1888-ban építették és internátussal kötötték össze. találkozunk. hogy a wittenegyetem anya- könyveiben több modori hallgatónak a nevével találkozunk. n. benne 120 növendék talál helyet. legfeljebb gyengítette a katholikus vallást.

a mi. a kik közül régibb okiratok különösen a posztósokat. bodnárokat. EV. — : — : A KÉT ÁG. 1828-ban mindössze még csak 11. 1877-ben 5056-ot. 40—59 között 1068 és 60 évnél idsebb 551. az 183U-ból való egyházi össze- A város a át. bazini kapuját pedig 1882-ben bontották le. ág. 1719-ben 380 ház volt Modorban. mert a XVII. 1890-ben 5230 és 1900-ban 2595 férfi és 2684 n. ev. ságon cselt . H. német 616. TEMPLOM. 15—19 között 476. 1828-b m 3855-öt. 5279 volt a lakosok száma és pedig nem szerint Életkor szerint: 6 évnél fiatalabb volt 884.•20(3 Modor. a hol aszbesztet és ólmot bányásztak. kath. de 1880-ban tehát mindössze 34 évvel késbb már 580 a házak száma csak 575. azt lakosai szorgalmának. Népmo?galmi statisztika. n. özvegy 376 és törvényesen elvált 4. 20—39 között 1340. . Hogy mind e csapások ellenére is fenntartotta jelentségét. mert a közlekedést akadályozták. u. 13 és izraelita 170. tót 4350 és egyéb nyelv 25. A lakosok anyanyelv szerint a következleg oszlanak meg: magyar 288. Fterméke azonban bora. 1888-ban pedig már csak 4729-et. 6 11 között volt 646. ha az akkori felületes összeírás megbízható volna. míg 1819-ben 586 házat mutat ki a népszámlálás. A város falai egy részének eltávolításával a küls városrészek egybeolvadtak a belvárossal. 1864-ben 3640-et. míg az utolsó népszámlálás alkalmával 675 házat írtak össze. 1426 különbözetnek felelne meg. és XVII. házas 2106. mert 1828-ban 412-t. ref. vallású 2868. 1819-ben 995 családot és 5385 lelket írtak itt össze. ev. A város alsó kapuját 1874-ben. 1705-ben és 1729-ben óriási tzvész pusztította. XVI. szlinek és jómódú iparosainak köszönhette. állítólag azért. hogy „Seit mehreren Jahren erhált sich allhier auch ein jüdischer Handelsmann. Családi állapot szerint: ntlen és hajadon volt 2795. de a 418 magyarral együtt magyarul beszélni tud 1044. századbeli háborús idk alatt sok viszontag1605-ben Bocskay seregei foglalták el és a már említett L609-iki sanyargatásokon kívül még 1663-ban a törökök dúlták föl. A bazini kapun alkalmazva volt czímeres és föhratos klap a városhazán van elhelyezve. h. 1833-ban 4810-et. 2228. mely szám annál föltünbb. Ezenkívül bányászata is volt. Hasonló ingadozást mutat a város lakosságának a száma is. úgy hogy templomai is leégtek. mely mindenkor keresett és jól fizetett árúczikk volt. ez azonban aligha helyes. fazekasokat és csizmadiákat emelik ki. Vallás szerint van róm. 1867-ben. században és pedig 1786-ban mindössze egy zsidó tartózkodott itt. welcher in der Hauptgasse der Stadt sein eigenes Haus besitzt". 1833-ban pedig már éppen csak 400-at említ a kimutatás. molnárokat. két évvel késbb 3641-et. kirl Korabinszky szükségesnek tartja megjegyezni. 12 14 között 314.

melynek jobboldali mezejében. három szlvessz látható szlfürtökkel. Ipar. melyek közül az egyik 65 mázsás volt. A város korábbi vezetinek és lakosainak a hibája az. hogy míg a múlt század els felében még 44 posztókészít és posztónyíró mködött itt. hogy ma már csak néhány mester zi. század elején épült. 207 RÉSZLET A „HARMÓNIA NYARALOTELEPBOL. azt nem Modor alatt. Modor hajdani tekintélyes iparát nemcsak a megnövekedett verseny. m. a báró Zay-féle. csak 18. Az állam itt agyagipar-iskolát is alapított. lakosok fterméke ma is a bor és itt csaknem mindenki szl-gazda. hogy az egyik várostorony 47 mázsa vörösrézzel volt födve és négy haranggal ellátva. A város 5279 lakosa közül csak 3749 tud írni és olvasni. hogy mikor a vágvölgyi vasút épült. a gróf Stabrenberg-féle. A város czímere függlegesen arany. de csakhamar beszüntette. a bal vörös mezt pedig három fehér pólya írás szerint A város czímere. 1864-ben pedig mindössze 20 izr. hajdan híres vásárai. ú. Azonban úgy ezek- A . és a helyiséget itteni fazekasok bérlik. hanem közlekedési eszközeinek elégtelensége is tönkretette. századbeli írók még említenek. mely a XVIII. épp úgy papirmaima és bányászata is. Iparosai közül nagyszámúak voltak a fazekas-iparosok is és mint a posztósoknak is. hanem Senkvicz felé engedték vezettetni. A szl-terület nagysága több mint 1000 hold és az nek. szintén már rég megsznt. az itteni fazekasok nem tudtak versenyezni az újabb gyári termeléssel és ez az iparág lassanként annyira hanyatlott. 1825-ben több nagyobbszabású épülete volt a városnak. posztókallója. lakosa volt. melyek Modor három folyóvizét jelzik. Ennek következtében szeli. úgy hogy az állomás most a várostól mintegy félórányira van. addig ma egy sem. a kaszárnya ós városháza. Pedig a modori cserépipar termékei azeltt messze földön keresettek voltak.és vörös mezre osztott pajzsot tüntet föl. kereskedelme és virágzó ipara hanyatlásnak indult annyira.Modor. melyet XVIII. külön utczájuk volt. Újabb idben a kereskedelem és az ipar terén némi lendület észlelhet. Ez idbl fel van jegyezve. hármas zöld halmon.

st Ausztriából is. város 1876 óta megsznt törvényhatósági joggal fölruházott város lenni és azóta. Társadalmi intéz- A A RÉGI HÓHÉRPALLOS ÉS A MÉRTÉKHITELESÍT PÁLCZA. ki itt oly telepet alkotott. A A A A A . nyaranta számos üdül keresi föl az egész országból. állat-orvos Pakoszta Ferencz.Har- mónia". ' A város tisztikara. Mihály. Kórházgondnok Yestsik városi frésztelep vezetje Dokupil Nándor.000 akóra tehet. A város határa 8600 kat. hold a város tulajdona. E telepen számos csinos és kényelmes nyaraló áll az itt lakók rendelkezésére. nagyrészét ritka szép erdség alkotja. hold.. Városi végrehajtó Mojta Károly. Messerer. továbbá egy hóhér-pallos. a város hajdani ezüst pecsét- A nyomója hitelesít és egy XVII. Városi erdmester Fibpek Sándor. melynek levegje rendkívül ózondús. Házi. Városi gazdatiszt ifj. Városi adószed Taubinger Kornél. régi ereklyét riz. évi bortermés. Faraktár-kezel Jankó József. — A . régi kép. Horrony Vincze. századbeli mértékpálcza a mér következ Statt fölirattal Eim wisen Rath Und gmeiner Modor bekandt lm Ungarlandt Macht diese Wisier Zu Schuldiger Gbür. városnak több oly intézménye van. írnok Konecsny György. mények. Wann Mit Vnns gott aLLeln Ist. Városi orvos dr. a ki egyszersmind helyettes polgármester. E helyet. im Jar Ckristi. Városi kir. Ennek átlagos alapul. ügyész és levéltáros. a modori jótékony nöegyesület a modori turista-egy sülét. középtermést véve holdanként 18 25. városi hatóság több becses. a polgári kaszinó.és cognac-gy ár. az önkéntes tzoltó-egyesület. kik közül 26 virilista és 26 választott. mely a város fölött terül el és „Harmónia néven mint nyaralóhely az egész országban ismeretes. Ilyenek a modori a római katholikus olvasókör. Modor 164-5. Számvev és ellenr Pausz Dani. de gyönyör sétányain és jó karban tartott erdei utain a kirándulók is örömest megfordulnak. Dubovszky Pál. Wer kan WIDer Wnns seln. több czéhpecsót. Ezek között van néhány érdekes. Van itt azonkívül egy szesz-. mely messze földön ritkítja párját. tehát összesen 24—25.: 208 Modor. vegyészeti termék. melybl 4220 kat. Az itt nyaralóknak orvos is rendelkezésre áll és a városnak állandó felügyelje lakik itt. tisztikar élén Boruta Pál polgármester és árvaszéki elnök áll. szabad királyi városi czímének megtartásával. rendezett tanácsú város lett. Városi kapitány Dobovszky József. mint szövetkezet. olvasókör. azonkívül két vendégl ós kitn 1 ' tennis-pálya. Városi tiszt és gazdasági jegyz Mudroch János. fjegyz Machovich Antal. Stephan Rittaler. melynek tulajdonosa Wagner János.és árvapénztárnok Brunovszky Lajos. tiszta és enyhe. E nyaralótelep megteremtése Boruta Pál jelenlegi polgármesternek az érdeme. város ügyeit a tisztikaron kívül 52 bizottsági tag intézi. és az önsegélyz-egylet. Adóellenr Schn-ll Gyula. Tanácsnok és adóeladó Müllner Géza. melyek társadalmi életében fontos tényezkként szerepelnek.

ÜQ .

.

Lassanként azonban mindjobban a síkság felé húzódtak és az ottani réten telepedtek le. elveszítette birtokait. Ez idben még csak várföld volt és Terra Bozin néven van említve. alsószász dialektusban: Basen. a mi azt bizonyítja. tartják a város névadójának és azt állítják.. Sírboltját a Bazini és Szentgyörgyi grófok czímerével ékesített vörös márványlap födi. hogy idközben ismét visszakerült E A = korona birtokába. Ez azonban tévedés. Vannak. de vára már 3 évvel korábban feltnik. IV. mikor Ottokár cseh király Pozsony vidékét pusztította. De mivel Mátyás király ellen pártot ütött. 1516-ban bekövetkezett halála után fiait. 1441-ben Wolfarth Ulriknak. találjuk Bazin birtokában. az Apor vagyis Opur erdélyi vajda ellen viselt hadjáratokban szerzett érdemeiért. Vöröskvár urának özvegyét vette nül. században is a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtoka. mely egészen Szentgyörgyig terjedt. néven szerepel. hogy mára XIII. a Bazini és Szentgyörgyi grófok seinek adományozta. 1271-ben. mert a Balaton Peiso nevét csak késbbi tudákosság ruházta e pozsonymegyei tóra. László ezt a birtokot is Péterfia János pozsonyi fispánnak adományozta. Lakosainak eddig még nem voltak kiváltságai. a mi rétet jelent és ez a Wiesen Basen szó lett volna a mai Bazin eredete. 1355-ben már Villa Bozin BAZIN REGI PECSÉTJE. szempczi és a bazini tanácsurak élén ítélkeznek 30 bazini zsid(') fölött. hajdan a város alatt elterült Peiso nev nagy tavat. BAZIN. Péter ismét visszakapta. a kik az itt. kivel a vöröski uradalmat is nyerte. 10 éven aluli gyermekeiket pedig keresztény a királyi A A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. szerint a települk tulajdonképpen nem a város mai helyén telepedtek le. IV. századbeli német telepítések eltt fönnállott. miként Modor. Endre királynak 1208-iki oklevele említi. Némelyek a város nevét is innen származtatják. s a Bazini és Szentgyörgyi grófok földesurasága alá tartoztak. hagyományT A város neve A város nevérl többféle magyarázat van forgalomban. Györgyöt és Farkast. IV. hogy a Peisóból Pesing lett. város a XV. Mihály utóda. Bazin városát is földúlta. Henrik gróf birtoka volt. melylyel mint uhácsi vészig. a kik itt 1529-ben a nagyszombati. kinek fiai azt pártütésük következtében elveszítették. hanem a hajdani Zumherg nev helyen. város keletkezésére nézve hiányoznak a föltétlenül megbízható adatok valószín azonban. a mennyiben Wasen. a kit a bazini plébánia-templomban helyeztek örök nyugalomra. az általuk állítólag elkövetett rituális gyilkosság ügyében. György. mely a hegyekhez közelebb feküdt. vádlottakat tzhalálra ítélték. Ebben az idben Bazin is. Béla király kiszakította a pozsonyi várbirtokok közül és 1256-ban Kozma és Achilles grófoknak. 1446-ban itt halt meg György gróf. várföldet Tamás nyitrai fispánnak adományozza. 1208-tól a Bazint már II. Béla Bazin várföldet újólag eladományozta. 14 . a melyeknek egy részét királyhségben megmaradt fia.

000 forintot kellett a baziniaknak és a szentgyörgyieknek különféle javításokért és átalakításokért három hónapon belül lefizetni. Eck v.000 tallérral. mindenféle nehézségeket gördített a lakosok elé. hogy ez sem használ. E szószéket a Bazini és Szentgyörgyi grófok már bvített czímere ékesíti. I. földesurasága alól szabaduljanak Szén tgyörgygyel egyetértve. A kivégzés színhelyén. Pozsony vármegye fispánja. Rudolf király. sem más módon elidegeníteniök nem szabad. a mikor Krusithius (másként Eruzics) János lepoglavai gróf 132. 1598 szeptember 5-én megadta az engedélyt a megváltáshoz olyképpen. Helyettük Bazinnak ura Szapolyai János. kinek halála után 1540-ben Bazin ismét a királyi bir- A tokok közé tartozik. Pálffy Katalin lllésházy Istvánhoz ment nül és ezen a réven jutott a birtok ugyancsak zálogjogon az Illésházyak kezére. Veszprém és Tata hsies visszafoglalásáért. E szabadalomlevél értelmében tehát Bazin a szabad városok sorába emelkedett. vagy azoknak egyes részeit sem eladni.210 Bazin. mert ellenkez esetben. ama . 1566-ban pedig ennek utóda. Ferdinándtól kapta. Midn lllésházy látta. hogy 10 éven át szabadon birtokolhatnak. hogy a fölajánlott zálogösszeget átvegyék és az uradalmat a hozzátartozó birtokokkal együtt a baziniaknak átadják. Úgy látszik azonban. mert lakosai végre kényszerítve látták magukat mindent elkövetni.Neiburg kapta adományul. belátva a baziniak igazát.000 tallér . szószéket készíttette. hogy magukat megválthassák 140. ILLÉSHÁZY ISTVÁN SZOBRA A PLÉBÁNIATEMPLOMBAN. A birtokokat azonban. Rudolf királyhoz fordultak : arra kérve t. sem elzálogosítani. de ez id után bizonyos évi czenzust tartoznak fizetni a királynak. Kruzics János 1580-ban meghalt. és a mikor a királyi kiküldöttek megjelentek. ma a vasúti pályaház áll. jo ga lett volna lllésházy Istvánnak az uradalom két községét visszatartani Az ehhez szükséges összeget az érdekelt városok Henkl Lázár bécsi tkepénzestl vették föl. egyeznék bele. erejéig zálogbirtokosa lett. melyben a hatágú csillag alatt. mire özvegye szül. azzal a segítségért. hogy birtokosuk. Elssorban újabb 10. Ferdinánd azonban Bazin várát és uradalmát Szeredi (másként Serédy) Gáspárnak adományozza ennek elhalálozása után Neiburg gróf. a kiterjesztett szárnyú sas látható. E testvérek egyike volt az. polgárokhoz adták nevelésbe. mohácsi vész után a Bazini és Szentgyörgyi grófok nem szerepelnek többé. lllésházy azonban nem akart belenyugodni e fordulatba. a ki a bazini plébánia-templom számára az egy darab faragott kbl A mohácsi vósz után. Utódai 1575-ig bírták. a hol a máglyát fölállították. hogy lllésházy István alatt sok erszakosságot kellett a városnak eltrnie. mely összeggel lllésházy a birtokot nejétl zálogban bírta. Salm vagy Echio von Salm . E czímerbvítést a család tudvalevleg III.

visszatért Bazinba. melyet a hit. addig az esetleges sorsváltozásra gondolva titkon Mátyás királylyal tárgyalt. hanem a királyt magát is szidalmazta. az akkori evangéhkus templomban (ma plébánia-templom) helyezték örök nyugalomra. mely város a felkelktl sokat szenvedett.Bazin. Míg Illésházy Bocskay híveként szerepelt. hogy üldözik.A ^íroiT^ * házy felhasznált arra. Erre az idre esik a Bocskay-féle fölkelés. féktelen haragjában nemcsak a királyi biztost. mindenkor szem eltt tartva azt. Látván Illésházy. Elbb kifosztották a lakosokat és azután a várost több helyen fölgyújtották. minek következtében Bazin ismét elveszítette Rudolf császártól 1598-ban nyert jogait. mire Illésházy mindent elkövetett. s így döntés nem történt. u* . hogy Bazin és Szentgyörgy környékét. tehát a tulajdonképpeni birtokos. hanem még más adományokat is kapott. malmára hajtják hogy az ezáltal fölidézett anyagi nehézségek majd az a. Jutalmul Illésházy nemcsak a bazini és szentgyörgyi birtokokat kapta vissza. 1609 május 5-én halt meg Bécsben. melyeket ebbe nem egyeztek bele. Itt állott Illés- házy István életnagyságú márványalakj a is. hozzája csatlakozzék. melyek tudvalevleg a bécsi békével értek véget. távolléte alatt megtörtént és 1602 április 9-én a baziniak a földesúri hatalom alól felszabadultak. vizet. hogy birtokait visszanyeri. remény és jai szeretet allegorikus alak vettek körül. hogy az egész ügyletet lehetetlenné tegye és elssorban a bécsi Henklhez fordult és rá akarta venni. Távolléte alatt neje helyettesítette. a ki már engedékenyebb volt és megváltás e szerint Illésházy kevesebb akadályt gördített a lakosok elé. Szerencsére azonban Illésházy ebben az idben kénytelen volt fontos ügyekben hosszabb idre Morvaországba utazni. remélve. hogy a baziniaknak és a szentgyörgyieknek ne hitelezzen. a hol azonban a bírák szavazatai egyenlen oszlottak meg. hogy ismét régi birtokaihoz jusson és azokat magának biztosítsa. 211 követeléssel állott el. 1606 január 5-én már Bécsben találjuk a béketárgyalások megindítása czéljából. 5000 felkel tartja megszállva. Azzal a biztosítással. de holttestét Bazinba hozták éi. Bocskay híve lett és tudva. Illésházy útjáról visszatérve. megijedt és Trencsénen át Varsóba A Midn menekült. Buch Benedek vezetése alatt. a távolléte alatt történtekrl értesült. Illésházy ez idtl kezdve Mátyás királynak egyik legbuzgóbb és leghatalmasabb híve lett. minek következtében a királyi flskus felségsértésért pörbe vonta és a bécsi bíróság elé állította. a mely körülményt Illés. 1608-ban Magyarország nádori méltóságára emeltetett és ekkor építtette a bazini várkastély elejét is. hogy Bocskay hívásának engedve. A plébínia-templom. hogy Bazin és Szentgyörgy fizesse meg azokat az Salm gróftól átvett. melynek homlokzatát az Illésházyak és a Pálffyak czímere díszíti. Neje: Pálffy Katalin e templomhoz kápolnát építte1 — — t tett és annak sírboltjában helyeztette el férje holttestét. és hogy birtokait is le akarják foglalni. A királyi biztosok azonban adósságokat is.

-cz. Ebben az idben vette zálogba Pálffy István gróf koronar 260. kén-kemenczéket állított fel. szaba- dalomlevele. A lakosokat kifosztották és a várost fölgyújtották. közösen használhatják. a fürd fölött. város lett. Mivel azonban Bazin és Szentgyörgy városok a rájuk nehezed adósságok súlyos terheitl nem tudtak \ Pálffyak lirtoklása. hogy Bazin sz. míg a czajlai erdben csak az uradalom beleegyezésével volt szabad fát szedni. a hol a lporhoz szükséges ként gyártották. mi által Bazin isméi királyi város lett. Melchort József a városkapitány ós Wernhard András a jegyz. befalazták. megengedte. Habár Bazin 1525-ben II.000 írtért II. 1683-ban Bazin sokat szenvedett a Thököly-féle fölkelktl. neje halála után testvéröcscse. Mátyás 161 -iki kir. Maga Thököly Imre is ez év augusztus 27-én Bazinban tartózkodott. hogy a várfalak tégláit használhassák föl erre a czélra. 1663-ban. Gráspár örökölte a birtokot. Összesen 11 kiugró bástyatornya volt és 3 kapuja. 10 évvel késbb pestis dúlt Bazin falai között és a lakosokat megtizedelte. hogy ebben az idben Rigó Pál volt a polgármester. Csak 1638-ban sikerült ez.000 forinttal emeltetett. 1598-tól pedig szabad város volt.000 forintnyi adósságot. Károly király azokat nekik adományozta. Ez meg is történt 1741-ig. halálra ítélték és lefejezték. Az egyiket. hogy vámot állíthassanak ós minden gabonával megrakott szekér után egy lapát gabonát vagy 4 dénárt szedhessenek. a mikor ezen az oldalon a törökök betörésétl tartottak. lakosai még sem tudták keresztülvinni azt. a mi azután meg is történt. a kik az ily tzeseteket legelskül Ezt a körülményt valami Smetkó nev városi darabant olyképpen aknázta ki. hogy a városi tanács szükségesnek jelzik. mint ez. annak „Királyi makkerd" nev részén kivül. Miután Dlésházy utódok hátrahagyása nélkül halt meg. melynek értelmében a limbachi erdt. tanácsot és hegymestert választhassanak. III. Ferdinánd királytól a bazini és szentgyörgyi uradalmakat. hogy maga is beállt gyújtogatónak. hogy a ki a tüzet jelzi és így az erre kitzött díjakat megkaparinthassa. városi tanács. hogy évenként bírót. Nagy Mihály a városbíró. mely zálogösszeg 1635-ben további 30. De rajtavesztett. hogy a várost falakkal és sánczárkokkal vehessék körül. a város birtoklásával együtt. idben Wizer János Ferdinánd a várost a szabad királyi városok volt a városbíró és Csermák János város falait 1643-ban kezdték építeni. Az ide vonatkozó oklevél megengedi. a mikor Mária Terézia alatt a város e kötelezettség A alól 5961 forint lefizetésével megváltotta magát. hogy a 1784-ben majdnem az egész város leégett. Illésházy Gáspár sem tanúsított jobb bánásmódott a baziniakkal szemben. szabadulni. Lajostól vásárjogot nyert. lakosoknak hajlékaik fölépítését és kijavítását megkönnyítse. Ezekkel szemben Bazin köteles volt a királyi asztal számára évenként 250 akó jó bort beszolgáltatni. 1747 június 14-én nagy ünnepségek között ülték meg annak századik évfordulóját. 1819-ben építtette föl a 4-ik vasas ezred tisztikara a födött lovaglóiskolát. 1832 április 9-én a szomszédos Czeil nev községben kiütött tz követkéz- A A . kir. csak azért. kir. lehessen az els.Í1S Bazin. Bazin és Szentgyörgy városok nélkül. végre a követküldés jogát Bazin és Szentgyörgy városoknak is Bazin. t. mint elde. mert tetten érték. a mikor III. hogy a 81. látta díjat kitzni azok számára. Érdemesnek tartjuk fölemlíteni. hogy Mátyás király 1615 márczius 31-én kelt oklevelével visszaadta nekik a bazini uradalmat és a hozzá tartozó birtokokat. 1704 október havában Rákóczy csapatai foglalták el a várost Ocskay vezetése alatt. a mikor a 63. és mivel az egyik tzesetnél két emberélet is áldozatul esett. melyek fölvonó hidakkal voltak ellátva. A Napóleon hadjárata alatt a kormány a bazini erdben. Ebben az a jegyz. 1744-ig bírták a Pálffyak zálogjogon ez uradalmakat. Végre sikerült kcivsztulvinniök. Néhány évvel késbb azonban. nagyszombati kaput. 1655-ben a baziniak Pálffy Miklós gróffal szerzdést kötöttek. vegye át. város. fölkérték a királyt. n. baziniak tehát ismét Mátyás királyhoz ós Thurzó nádorhoz fordultak segítségért. 1825-ben oly gyakori volt a tzvész. 1647 június 14-én emelte sorába. az ú. megadta. és hogy az idegen borok behozatalát megtilthassák. hogy követük az országgyléseken megjelenhessék.

a hol ennek következtében majdnem minden ott rzött oklevél elpusztult és a levéltárnak csak kis töredéke volt megmenthet. Az 1848/49-iki szabadságharcz mozgalmai Bazin lakosait is izgalomba hozták. Plébánia-utcza és a kapuczinusok kolostora mellett fekv néhány ház maradt meg. ú. városi rangjának 200 éves fordulóját ünnepelte meg. szél tovább vitte A A az ég zsarátnokokat és nemsokára az egész város lángokban állott. Itt megemlítjük még. Skokanek József a jegyz és Kothmar János a városi kapitány. kir. martaléka lett. Az evangélikus templom és a városháza is a lángok A PLÉBÁNIA-TEMPLOM BELSEJE. Ebben az idben Polner János volt a városbíró. A baziniak csakhamar szervezték a nemzetrséget és két század - 1848/4!*. a nagy tz következtében rászakadt a szomszédos városi levéltárra. A városháza szomszédházának tzfala. Csak az egyetlen. hogy az 1831-iki kolera Bazin városát sem kímélte meg. 213 tében a város majdnem felé hajtotta a szikrákat és teljesen elhamvadt. . n.Bazin. heves vihar ugyanis a város lángba borított több házat. 1847-ben a város sz. Reichetzer Mór a polgármester.

Pálffy János gróf. Vannak továbbá itt festmények régi híres mesterektl. hasonló ébenfa-tükör és egy . évi októberi pátens ós az 1867-iki kiegyezés után nyerte ismét vissza szabadalmait. Jobbra az étkezben mintegy 10 méter hosszú gobelin van elhelyezve. a mennyiben e ház pinczehelyiségeiben azeltt állítólag valamely titkos társaság tanyázott és ítélt volna élet és halál fölött. Van itt még egy csonttal kirakott szekrény és asztal. féle. Le Guerchintl. A város csak az 1860. Nemesi l'irtokosok. A bazini nemzetrség egy része a fels vidéken garáz- dálkodó Hurbanisták elleni akcziókban és a sweebati csatában vett részt. TEMPLOM. nagy szalonban két gyönyör. kis szalonban a falakat 31 darab mvészi festmény díszíti. végre a Skarritzky-íéle. Három évvel késbb borsai Szüllö Zsigmondot is a birtokosok között találjuk. is Ez idben kolera dühöngött falai között. Az egyik kirakott csontmunka. a falakon. század második felében Bazin városának több nemesi birtokosát ismerjük. jeles festmények díszítik. így 1766-ban Rzikovszky János Antal báró és neje Maholányi Mária Klára bárón is birtokosok és háztulajdonosok voltak itt. Látható itt egy régi. H. Hans Memling. továbbá családi és más festmények és remek faragott szekrények. katholikus temetben temették el. de házukat ebben az idben eladták Polster Jánosnak. a kiváló mízlésérl és jótékonyságáról ismert fúr. Az oroszok közül is számosan meghaltak és ezeket a róm. közöttük Breughel híres festménye: „Krisztus beszéde a néphez". a bazini uradalom és a kastély mostani tulajdonosa. thényi-íé\e. A szabadságharcz leveretése után az oroszok Bazinba. Szent- györgybe és Modorba is bevonultak és e városokat 14 napon át megszállva tartották. Correggiótól és másoktól. A A A becsmk A A A famozaik-szekrény. körülbelül 10 régi családi és más arczképfestmény ragadja meg a belép figyelmét. melyrl érdekes hagyomány maradt fönn. csonttal kirakott. érdekes óraszekrény és egy kirakott asztal. közöttük Vanuccitól. Az öltözben remek mív. kúriát a város vásárolta meg. Két izben a villám gyújtotta föl. s az id vasfoga is megrongálta. EV.214 Bazin. XVIII. Szupavszky-féle A bazini várkastély. Az emelet egyik elszobájában. hajdani lllésházy-féle kastély sok viszontagságon ment át. a Szupavszkya Werhardt-íéle és a NedeczJcy-féle. hanem termeiben ritka incseket is helyezett el. ezüstveret fiókos szekrény tnik szembe. A hálószoba falait is régi. a másik pedig mozaikszer klapokkal van díszítve.és csontmozaikkal kirakott . Roger Van der Veyer. nemcsak alaposan kitataroztatta a kastélyt. továbbá 36 festményt régi neves mesterektl. Johann Gossaert és más mesterektl. a ki házát és szlejét Entrels Jánosnak adja el. dolgozó-szobában csontmunkával gyönyören kirakott fekete renaissance-szekrónyt találunk. a másikat a külvárosiakból. kirakott asztal és két ébenfa-szekrény köti le a figyelmet. A múlt század els felében több nemesi kúria volt a városban. nemzetrt állítottak ki és pedig az egyik századot a városi polgárokból. továbbá képek Lucas Lyden. Guidó Renitl. Azonban id. továbbá valódi perzsa pamlag és fa. és pedig a MajAZ ÁG.

a város híres szülöttének arczképe. hogy Bazin aranyérez-bányászata még Róbert Károly király idejébl való és még a XVIII. és melyeket Meissl Ferencz lovag. A A A hitújítás.Bazin. A A mív 1 Városi múzeum. II. a czéhek egykori pecsétéi. ugyanaz. században kénsavas érczbányája és kénsavgyára is volt a városnak. lakatosok. Különösen Illésházy István volt az. XVII. mely származik és végre egy famozaikkal kirakott remek. a ki Luther tanainak hatalmas pártfogója volt. gombkötk. kádárok. Ferdinánd alatt a plébánia-templomot ismét visszavették az evangélikusoktól és visszaadták a katholikusoknak. a Pálffy-család levéltárában. a ki Bazin történetét is alapos utánjárással megírta. A A A SALVATOR-TEMPLOM ÉS A VÁROSHÁZA. Van itt továbbá számos ódon czéhláda. vallású lakos kénytelen volt az Illésházy földesurasága alá nem tartozó Grinádra menni. mely körülbelül 4 2 méter hosszú és 2 méter széles. a remekbe készült. régi I. E kis múzeumban els sorban föltnik KujpeczTcynék. Napóleontól földszinten. és kirakott Itt foglal helyet egy régi és érdekes kirakott asztal is. város hajdani ipara jelentékeny volt. szcsök. visszaemlékezve láda. század végén az akkori plébánost is áttérésre kényszerítette. ma már ritka czéhedények és rovásfák. puskamívesek és emelcsavar készítk. a város hajdani lobogója. baziniak. Megjegyezzük itt.és antimonbányája és a XIX. 1778-ban Ensler nev polgára a bazini erdben egy tavat alakított. a régi kapitányi pálcza és számos egyéb tárgy között egy peuengér-álarez. XVI. A Ipar. a városnak egyik kiváló és buzgó polgára gyjtött és állított össze. festett mennyezet faragott ágy ragadja meg els sorban figyelmünket. reformáczió Bazin lakosai között is elég gyorsan terjedt. melyeket a városnak erre a czélra szánt külön kis múzeumában találunk. a ki azután az új tant a plébánia-templomban hirdette. asztalosok. 215 régi hálószobában úgyszintén híres mesterektl több festmény. században virágzásban volt. órások. pékek. Van ott egy mvészi faragványokkal díszített szekrény. melyek közül nevezetesebbek voltak a kfaragók. úgy hogy akkor itt bányabírósági kirendeltség is mködött. Érdekesek azok az ereklyék is. míg a kevés kath. sarkantyúkészítk és tímárok czéhei. szekrények rejtik magukban a régi családi okiratokat. Ebben az idben arany. hogy az ottani aranyércz-zúzómvekhez a szükséges vízmennyiséget elteremtse. . az egyesült lakatosok. Iparosai számos czéhet alkottak. érdekes régi faragott íróasztal. század végén pedig posztókalló és papirmalom is volt a város határában. s kitl ez adatok legnagyobb részét veszszük.

Mikor azután a jezsuita-rend eltöröltetett. Azután Olaszországba ment. Kupeczky Jánosról. Azonban nem sokáig tarthatták meg. a ki a XVII. melyet csak 1857 és 1863 között építettek hozzá. honnan azonban visszatért.216 Bazin. a Pálffy Katalintól. templomot azután a jezsuiták kapták. század elején mint festmvész európai hírnévre tett szert. a Kruzics-féle kúriában rendezték be imaházukat. festeni tanult. században von Luserntl ismeretesek voltak. azokra a sanyargattatásokra.azini fürd. 1718 szeptember 4-én tették le templomuk és klastromuk alapkövét és 1726-ban már megtartották az els istentiszteletet. illetleg gyógyerej forrásai már a XVII. unk volt a fia. t A A l. de fürdházát a város 1777-ben építtette. míg a kápolnát a város védszentje. RÉSZLET A VÁROSI MÚZEUMBÓL. Szent Anna tiszteletére szentelték föl és oltárral is ellátták. Ezek elbb a Spáczay-féle házban. Bazin fürdje. 1667-ben született. azonban a mindinkább fokozódó igényekkel lépést tartani nem bírván. a hol az akkor ismert nev festtl. mert 1674 február 28-án Szelepcsényi György a templomot az egyház vagyonával együtt elvette tlük és a katholikusoknak adta. Itt meg kell még emlékeznünk Bazin híres szülöttérl. "Ez a fürd egyike volt Fels-Magyarország legkedveltebb fürdinek. Claus a kápolnából eltávolították és téve. azután a régi iskolaépületben és a nekik ajándékozott Heggl-féle malomban laktak. protestánsok ennek következtében a felsmagyarországi rendek segítségével a ftéren szép templomot emeltek. onnan ismét visszatért Bécsbe. de torony nélkül. melynek alapkövét 1655 augusztus 12-én tették le és az építkezést 1659-ben fejezték be. Illésházy A A Kupeczky. melyeknek Illésházy alatt állandóan ki voltak Istvánnétól fölállított díszes síremléket a kórus alatt állították föl. Az evangélikus lakosok ebben az idben kénytelenek voltak Modorba menni. Bécsbe ment. Ugyanabban az évben jöttek ide be a kapuczinusok is. Egy idevaló szegény takácsfiú azonban mega saját mesterségére fogta. s apja szokott hazulról. itt nül vette mesterének leányát és egyike lett kora legismertebb arczképfestinek. kük is a Kruzics-féle kúriába telepedtek be. 1783-ban építették föl az evangélikusok mai templomukat. a látogatók száma . század végén és a XVIII. a hol az evangélikus templom még a protestánsok birtokában volt. majd Nürnbergbe költözött és 1740-ben meghalt. Nagy Péter czár Oroszországba is meghívta.

1994. német 1752. között 987 és 60 évnél idsebb 465. . k. 1880-ban 4184 és 1890-ben 4507 mivel pedig ma 4899 lakosa van. ev. Ez meg is történt 1848-ban. Anyanyelv szerint magyar 418. 6—11 között 20—39 között 1277. fiatalabb 749. város lakóházainak a száma 527. A város társadalmi életét két intézmény szolgálja. . hogy a fürdt eladja. 15—19 között 484. ref. városi orvos dr. pénztárnok Jermendy Samu. h. lakosainak száma 1869-ben 4338 volt. Bazin hajdan szintén messze földön híres bortermel hely volt és borai ma is a termelés fágát teszik és megfelel árak mellett a baziniak fáruczikkét alkotják. Ma a fürd is. tót 2666 és egyéb 63. 353.Bazin. Fönnáll itt és Inté z e' . A belügyminisztertl legújabban megállapított czímer hivatalos leírása pedig a következ Kék arany lángsugarakból alkotott körben s alul ezüst felhkön Szent Anna áll. a kik e szép fekvés helyet. gazda Prachar Károly. Ezek közül vagy téglából van építve 390. palástja: vörös szín. 24 és izr. Életkor szerint 6 évnél : Népmozgalmi statisztika. fu k ' tl továbbá egy önkéntes tiUoltó-egy-sület és egy takarékpénztár. 2578. kath. Családi állapot szerint ntlen és hajadon 2779. Réti fürdorvos tulajdona. Szent Annának derekán megkötött ruhája: zöld. mely ózondús levegjével és kies fekvésével üdül helyül is kiválóan alkalmas. Városkapitány Semann János. a mi végre a várost arra indította. városi állatorvos Benes József. irodatiszt Weinzierl János. nyaranta szép számban keresik föl. zsindelylyel 392 és náddal vagy zsúppal 41. ev. Nemek szerint az utolsó népszámláláskor találtatott 2389 férfi és 2510 n. Bazin jelenlegi polgármestere Masat Antal. A lakosok száma a XIX. Bazin a vágvölgyi vasútvonal mentén fekszik és annak egyik nagyobb állomása. 1825-ben 4460 és 1857-ben 4270. ügyész Jamniczky Péter. Ugyanakkor adta el a városi sörfzt fordított költségeket. ág. Lakosainak száma 4899. özvegy 343 és törvényesen elvált 7. 1819-ben 4270 lakosa volt. . feje körül pedig 6 arany-csillag félkörben ragyog. a mely szintén nem hozta be a reája dr. A város czímere Szent Annát. 12—14 között 329.vagy téglaalappal. házas 1770. Az itt lev gztéglagyár Rössler ímre tulajdona. erdmester Bissel Gyula. Fjegyzje és levéltárnoka Mikulik Milos. hold. Van itt járásbíróság és az 5-ik huszárezred félszázada is itt állomásozik. s benne megfelel számú kényelmes lakás áll a vendégek rendelkezésére. melyeknek rendeltetését a nevük is elárulja. karján a gyermek Jézust tartva. közgyám Meissl Ferencz. Ezek a magyar kör a dalárda. tanácsnok Tuma Ferencz. Cseréppel van födve 94. Az összes lakosok közül írni és olvasni tud 3371. azonban magyarul beszélni tud 1329. hidegvíz-gyógyintézettel van összekötve. könyvel és ellenr Stéger Alajos. „ 608. A város 6 osztályú elemi iskolát tart fönn 8 tanítóval. a város védasszonyát ábrázolja a gyermek Máriával. város ügyeit a tisztikaron kívül 48 bizottsági tag intézi. 217 mindinkább csökkent. a különbözet az utolsó eltti népszámlálás óta -608-ra rúg. vályogból 100 és tisztán vályogból 37. lábain pedig barna szíjú barna szandált visel. század eleje óta nem mutat nagyobb hullámzást. Van itt továbbá szölöszeti egyesület és bortermelök egyesülete. 40—59 A kbl A A város tiszti ka' a. a másik fele választott. Az újabb és megbízhatóbb népszámlálási adatok szerint területe 5035 kat. Friedler Adolf. Vallásra nézve róm. kiknek a fele virilista. feje fehér kendbe van burkolva. míg a gyermek Jézus rózsaszín ingbe van öltöztetve.

mert egykorú oklevelekben és több történetíró munkájában azt a följegyzést találjuk. sehol sem áll meg és el nem posványosodhatik. st több helyen e kfalak donj ónjai is majdnem ép állapothajdani városi kapuknak ma már nyomuk sincsen és csak ban láthatók. mely helyeket szívesen keresik föl nemcsak a lakosok és a nagyszámú kirándulók. mert mindegyikben egy rendr lakott. mindenütt gondozott utakkal. A város leírása bajaikra enyhülést keresk is. hogy a XVII.. egészséges. hanem a messze földrl itt nyaralók és a hajdan híres szentgyörgyi kénes fürdben s zentgyörgy. si szabadalmas város Kárpátok alatt. a hol azok régente voltak. E szlk mögött hatalmas erdségek és nagyobb hegyek terülnek el. különösen mióta a város alatt azeltt elterült nagyterjedelm Súr nev mocsaras és ingoványos helyet a Súr-lecsapoló-társaság néven társulat lecsapolta és a lecsapolást folytatja. mely a várost alsó végétl egész . úgy hogy ilyenkor e város falai valóságos menedékvárai voltak messze vidékrl a járványok ell ide menekülknek. számú háznál volt. Szentgyörgy vidékének egészséges volta különben történetileg is nevezetes. SZENTGYÖRGY. SZÁZAD ELEJÉN. költséggel építtetett és melyhez az Erzsébet királyné emlékére ültetett gyönyör hársfasor vezet. akkor is. melyet a város 1896-ban 9000 kor. és az 1831-iki kolera-járvány alkalmával is e város teljesen ment maradt e rémes vendégektl. a Kisezeknek a Mátyusföldre néz oldalán enyhe lejtn.. Az 1585 k. város hajdan erdített hely volt és kfalai legnagyobbrészt még ma is fönnállanak. üde tisztásokkal és itt-ott vadregényes részletekkel. Az egyik a mai pozsonyiutcza 58. Itt szokták 2000 darab kerül teritartani a híres kacsavadászatokat. Tény. Az utczák rendezettek és különösen a város futczája. tiszta csermelyekkel. holdnyi terület és a Kis-Kárpátokban egyedül álló „Königswald nev szép bükkfa-erdben áll az a „Millenniumház'' nev erdei lak. a helyüket ismerik. Itt emiitjük meg azt is. hanem egészségi szempontból is hasznossá. E házak a régi A — — mköd — 1 " A A telekkönyvekben „Gemeinde-Trabantenhaus" néven szerepelnek. A fi város kvése. hogy a szentgyörgyi gyógyszertárt már 1799-ben állították fel. város fekvése szép és egészséges is. Levegje a körülfekv hegyektl és erdktl ózondús. 1856-ban távolították el e kapukat. a mikor azok másutt ersen dühöngtek. a hol évente 1500 tékre. a másik a középutcza 140.SZENTGYÖRGY A XIX. hogy e város az újabb korban is az ilyen járványoktól mindenkor mentes volt. mivel az esmert lejts víznek szabad lefolyása lévén. miáltal nemcsak óriási területet szabadít föl és tesz mívelésre alkalmassá. SZENTGYORGY REGI PECSÉTJE. mely a város eltt elterül síksággal kezddik és a szentgyörgyi híres szlhegyeken végzdik. sz. századbeli pestis-járvány.

melyek a szlmvelk és bortermelk érdekeit védik. míg egyenesen haladva. az érdekes Pálffy-féle kastély áll s azzal szemben a tornacsarnok. iparosa is kevés. város alsó végén van oldalán. mely a legtöbb embert foglalkoztatja. melyet vasúton csekély költséggel és napjában többször meglátogathatnak s nagyobb szükségleteiket is onnan födözhetik. körülbelül a közepe táján áll az emeletes városháza. részben a szlkertek közé. györgyi aszú nemcsak az egész országban. a másik sarkon a piaristák hatalmas épülete és odább a templom. Míg Pozsony közelsége a város iparára és kereskedelmére nézve hátrányos. Szli már a XV. följebb. Itt az út tovább visz. bizonyítja az. hanem a külföldön is híres volt. addig a lakosokra és az itt rendesen nyaralni szokott számos idegenre nézve fölötte elnyös. följebb pedig a híres szentgyörgyi katholikus templom. ezekrl más helyen szólunk részletesebben. ez utcza baloldalán. majdnem az utcza végén. 219 a föls végéig egyenes vonalban szeli keresztül. század elején szerepeltek és a szent- A lakosok foglalkozása. széles. de a városhoz közelebb fekszik az újabban épült nagyszabású paszomántgyár is. s A lakosok legnagyobb része bortermelésbl. Szli és borai ma is híresek és keresettek és a bor elég jó áron kel el.Szentgyörgy. ezen túl az egyik keresztutcza sarkán az evangélikusok csinos imaháza. szl. a Szentgyörgygyel majdnem összeépített Neustift faluba érünk. ezek: a Silszeti Egyesület és a Bortermelk egyesülete. szép. közvetetlenül a vasúthoz vezet út mellett és ugyanott. modern városi uszodát találjuk. mely Drechsler Károly tulajdona. részben a hegyek. kedvez A A A A VAROS FALAI. Hogy e termelési ág ma is mily fontos. Elnyös továbbá bortermelire nézve . Más keresetág csak kevés van a városban. de kereskedelmi forgalma sem nagy és érmek csakis Pozsony közelsége az oka. városba befelé menet.és földmívelésbl marhatenyésztésbl él és különösen a szlmívelés az. a házak mögötti kertekben patak folyik végig. hogy a lakosok oly két egyesületet tartanak fönn. tiszta és nagyon hatást gyakorol. a gyógyerej kénes-fürd. mely eltt azonban még a város egyik kényelmesen berendezett.

els helyén áll a nagymultú szentgyörgyi katholikus algimnázium. Mai nagy társházukat 1720-ban kezdték építeni. farai iskolát és uúívelk A város közoktatásának A kath lemplom. n. Mieltt a város történetére áttérnénk. minek következtében a messzebb vidék tanuló-ifjúságát is sikerült oda vonzaniok. hogy kapuit a tanulni vágyó ifjúság eltt bezárja. Újabb idben az intézet kell anyagi eszközök híján ismét közel volt ahhoz. h. mely hasznos munkálkodásával a városnak és környékének csinosítására és ezzel az idegen-forgalom emelésére fektet súlyt. latin iskola volt. Ugyanezt a czélt követi szép eredménynyel a városi 6 osztályú népiskola és a városi óvoda. a római katholikus és az ág. Az erre nézve kötött szerzdés szerint a város tetemes összeggel járul a költségekhez. n. melynek tannyelve a német és a cseh volt. mert a város polgárai már a középkorban is nagy gondot fordítottak gyermekeik iskoláztatására. 1861-ben azonban a kegyesrend elhatározta. a mennyiben Pozsony közelsége nagyobb igény és tekintélyes költségekkel járó hitelLntézel alapítását fölöslegessé teszi. Katholikus temploma tiszta gót a tése alatt s ez az iskola h . Noha ez az átvétel az akkori háborús idk következtében. meri míg is összeköti. de végrendeletében szentgyörgyi és mi nádi birtokait a kegyes tanítórendnek hagyományozta azzal a kikötéssel. bortermelk egyesületérl már megemlékeztünk. az elemi iskola harmadik osztályához csatlakozott. hogy a rend az általa tervezett iskolát felállítsa. a város jobbmódú. a szépitési egyesület. a mióta az iskola magyar tannyelv. hogy a város hitéletét a katoliezizmus rovására ersen befolyásolta. ú. addig egész is Pozsonyhoz Magyarországgal. az iskolát 1687-ben mégis megnyitották és öt rendtag vezetése mellett fönntartották. de a város ezt nem engedte meg. Az itt fönnállóit ú. mely oly fontos tényezvé vált. hogy összes intézeteiben a tanítás nyelvét magyarrá teszi. de 1754-ben leégett és csak öt évvel késbb fejezték be az újjáépítést. Szentgyörgy. a minek a terhét és költségét nagyrészt a város viselte. hanem inkább újabb áldozatokat hozott. így Szentgyörgyön is magyar lett a tannyelv. Igazgatója Rappensberger Kajetán kegyes-rendi pap lett.000 kor. és mert a hagyaték ingóságai hadi czélokra voltak lefoglalva. mert idközben meghalt. mely a protestáns iskola hatását teljes mértékben ellensúlyozza. József alatt az iskola megsznt. az abszolutizmus alatt. a hadastyán-egyesület. A Súr-lecsapoló-társulatról és a szl- kedvezen köti össze. hogy itt nagyobbszabású tanintézetet állít. költséggel díszes tornacsarnokot építtetett és szereltetett föl. sok nehézséggel járt. II. tartozik a kaszinó. E gazdag hagyaték következtében Haligovszky Ferencz. evangélikus templomról akarunk megemlékezni. a privigyei társház tagját. a kormány kétosztályú reáliskolát állított föl. názium. n. 1770 körül konviktust is alapítottak. 1894 óta Füredi János az igazgatója. való közelsége Bécs felé a külfölddel és Budapest felé de a dunántúli vasút által az ország eme részével intézményei. E veszélyt elhárítandó. 1806-ban végre négy osztályú lett. protestáns tanítók vezemár az ú. hogy a hagyatékot vegye át. Ebben az idben a város kérelmére ismét gimnáziummá alakították át és fokozatosan négyosztályúvá fejlesztették. mindenkor rei és terjeszti voltak a magyar nyelvnek. A város egyéb intézményei közé A kath. reformáczió terjedésével újabb iskola váltotta fel. grammatikai iskolák tanterve szerint három osztályú lévén. Az itteni hitelszövetkezet csak a kisebb igény hitelügyletek lebonyolítását czélozza. Szelepcsényi György esztergomi érsek elhatározta. 1685-ben kiküldötte Bojár Andrást. 1857-ben azután. a pozsony süt e vonal —nagyszombati vasút Nagyszombattal és vidékével útján Trencsén felé is elnyös összeköttetése van.és szórakozóhelye továbbá a títzoltó-eqyesület.220 is. Szentgyörgy város közoktatásügye különben is szép múltra tekinthel vissza. intelligensebb közönségének és gazdáinak kellemes találkozó. Az intézet fönnállása tehát ma már biztosítva van. fölemelte évi segélyét és 16. ez az intézet továbbra is hivatva lesz e vidéken a magyarosodást szolgálni. E tervét azonban már nem tudta megvalósítani. mert a város többszöri sürgetése következtében 1743-ban ismét megnyílt és az akkori. a kegyes tanítórend lengyel tartományának fnöke. és minthogy e társház piarista és világi tanárai azóta. de csak négy évre. Az 1848-iki szabadságharcz következtében a gimnázium ismét megsznt.

így Szentgyörgyi és Bazini János grófé a XV. állítólag földalatti folyosóval van összekötve. Mátyás király a templom átadására szóllította fel ket. Látható itt egy Mária halálát ábrázoló szobor is a XV. nemes egyszerségében lélekemel hatást gyakorol. Felsmagyarország kormányzójáé a XVI. 221 A PIARISTÁK TEMPLOMA ÉS ALGIMNÁZIUMA. Régi okiratok nagy és díszes templomként említik. . stil. XVI. Serédy Gáspár. a mikor II. Szentgyörgyön már a XVI. de 1663-ban. Pozsony felé es határban vannak a Szent János és a Mária kápolnák. mert Neustift felé néz fala egész sima. de tornya nincsen. századból.Szentgyörgy. Istentiszteletüket a jelenlegi városi templomban végezték egész 1615 május 2-ig. 1619-ben Bethlen Gábor a templomot ismét vissza- Az ev. mely a Szentgyörgyi és Bazini grófok fészke volt. századbeli kép van és több rendkívül szép és fölötte becses. mert egy 1571-ben kelt végrendeletben Peigwitzer Jeremiás németajkú evangélikus lelkészrl (szentgyörgyi) is szó van. pusztult el a torony felli rész is. evang. században emeletes magánházból alakíttatott át templommá. A templom belsejében több szarkofág és síremlék van. melyek közül az egyik az itt elterjedt monda szerint a határban. mely utóbbinál minden év aug. Külsleg a befejezetlenség nyomát viseli magán. És mert „az eldeik által" épített templom átadásába bele nem egyeztek. Oltárképe Krisztust ábrázolja a keresztfán és állítólag Van Dycktl való. század közepe táján fennállott az ágost.és szószék-terit. Az evangélikusok temploma. mely a XVIII. Egyik verzió szerint hajdan tényleg nagyobb volt és torony- nyal volt ellátva. a mikor a törökök a várost elpusztították és még a templom sírboltjait is feltörték s a csontokat azokból kihányták. azt 1617 június havában erszakkal vették el tlük. templom. Azonkívül az egyház birtokában a várost ábrázoló XVII. Védelmezjük Blésházy István volt. századból és másoké. hitv. hegytetn álló Weissenstein nev várrommal. századbeli oltár. egyházközség. Több nemes család és a helység lakosságának jóval nagyobb része az evangélikus hithez tartozott. századból. 15-én nagy búcsút — A tartanak. a teritk pedig Szilágyi Gertrudtól 1636-ból és az Armpruster családtól 1601-bl valók. melynek helyére egyszer sima falat vontak. Foltára a középkori szobrászat egyik legérdekesebb alkotása. Az oltárkép 1872-bl Kubinszky Samu pozsonyi lakostól.

egy szines képekkel díszített és üvegbl készült talpnélküli. E templom építését a 3 osztályú iskolával egyetemben 1654-ben fejezték be. hogy az evangélikusok templomukat az iskolával és szlkertekkel együtl a i-sász. két bírói buzogányt. sem templom. Helyükbe tótok költözködtek ide. n. a mikor II. Ferdinánd király elrendelte. továbbá 2 érdekes régi hordóhitelesít botot. József császár 1782-ben megengedte a jelenlegi házat a Szégner család imaház építését. míg végre II.222 Szentgyörgy. míg 1647-ben az alsó (most piarista) templom építésére nyertek jogot és helyet. ajándékozta a községnek. Késbb az Armbruster és a Szégner házakban tartották istentiszteletüket. Ekkor vesztették el végleg. m. a kard tokján remek kel. melynek markolata ezüstbl készült és Szent ezüst-diszítésekGyörgy lovagot ábrázolja. Az evang. mely a 109 éves elnyomatás ellenére is 108 családból és 598 lélekbl állott. részben magánlakásokban tartották. melyet magánházból alakítottak át. A ( irosi levél- tár ereklyéi. . ú. Ezentúl istentiszteletüket részben a városházán (auf ihrem Rathhaus).uniczki Erzsébetet lefejezték. lelkészeket számzték és ez idben számos evangélikus család is itthagyta a várost. abból az idbl. 109 évig nem volt itt sem szervezett evang. pozsonyi a város hóhérpallosát. község. egy díszes bírói kardot. E pallos markolatának gombján annak fels A A dombormv mér A PLÉBÁNIA-TEMPLOM. 3 ni fkött. vörös rézbl készült teljes gyjteményét és végül a régi ú. a Rákóczy-féle fölkelés idejébl egy lobogót. 1674 február 27-én ezt a ttMnplomot is elvette tlük Szelepcsényi érsek. egy 1771-bl való szavazó-szekrényt. adta nekik és újból használták 1628-ig. kir. a jobbágyság korából egy derest és 4 bilincset. melylyel 1669 január 10-én a gyermekgyilkos Trc. város levéltárában számos becses történelmi ereklyét riznek. egy ezüst bírói botot. mely Rudolf király adománya. megbízottnak adják át. melynek vége liliomot ábrázol. de 20 évvel késbb. érdekes ivóserleget 1588-ból. a mikor a városi hatóság a ni fejdísz milyenségét elírta.

Vilii. ad. Tomas".Omnis anima potestatibus sublimioribus subdita sit. Eligit. Sermo dei penetrabilior omni gladio ancipiti. Omnes qui accepperint gladium gladio peri bnt. M. ad. Enungit. lapján. S. 44.: Szentgyörgy. Stigel. Iudex. Loeutus. Iudicate. st érthetetlen latin idézetek olvashatók: „Benedictus. XXVI. Dnus. Psal.. Praelium. quam sperata victoria Patriae fumus Alieno igne luculentior." A másik oldalon: . Meos. E.. etiamsi. 57. Coelitus Petenti provisum. 223 A PLÉBÁNIA-TEMPLOM FOLTÁRA. 4. Nil. A 1 ' A — — A 1 A — A R . XIII. Meas. Manus markolat keresztet." jének fels részén: „Qui. néhol hibás. Sit nisi delati cognita causa rei. Digitos. alsó lapján és markolatán pedig legnagyobb részt a Zsoltárokból vett következ. a következ fölírat olvasható: . Lib. Psal. Psall. Bellum. Sangvinem. Litiget. Docet." markolat alatti részen: . Qui. Statvat. mely csillagszer mezkre van osztva." másik oldalon: „Melior est pax certa. Deus. Matt. zu.. Hominum.' tok fels részén: „ Non est enim potestas.Ferrum Donabat Hedel H. Actor. Nimium. Rom. C. 143. ac.Accingere gladio tuo super fenur tuum potentissime. Gar. Phogylides. Hebr." Az alsó részén: „Judicium non fer si non sit uterq. Meus. nisi a deo enim sine causa gladium portat. penge egyik oldalának fels részén a következ fölirat van „Recte. sharf maht schertig.

melyeket Nagy Lajostól. budai pasának 1665-ben kelt levele és több nemesi oklevél. Justitia et pax oseulatae sünt. Mátyás királynak 1615-ben kelt kiváltságlevele. Ferdinánd 1550-ben megersíti a város vásártartási jogait. Tény. E dlnevek közül a legrégiebbeknek és a legjellemzbbeknek a következk látszanak Hofweingarten. Hochleitben. Cibinens. annyira. Guldeck. : ban a városban nem A vár. és bogy csak az újabb korban kezdtek a tótok is lassanként tért hódítani. Adalbertus Hutterus Patritius judex regius. Goldfüssel. A másik oldalon: „Ovid: sit piger ad paenas princeps. IV. Rudolf királynak 1591-iki irata. Bannwald. Ferdinándnak 1845-ben II. János kormányzónak ajándékozott. Bergrechtl. századbeli német telepítésekbl keletkezett. századbeli iratok legnagyobb része a török pusztítások és a Rákóczy-forradalom s legfkép az 1728-iki nagy tzvész alkalmával pusztult el. A régi német telepes családok egyike a még ma is itt él Bognár család. Ekkor ugyanis Tamás fia Sebs.Ugyancsak seivel szemben fennálló 2000 r. Zibich. hogy napjainkig egészen túlsúlyra vergdtek. Gagrant. Az itt rzött levelek leginkább Szentgyörgy város kiváltságaira vonatkoznak. sanctis et lebus omne. Machegut. a III.. A XVI. 1648. úgymint a II. Gfangl. Andreas Szegner p. forint és a Szentgyörgyi grófok többi örökö. Ferencznek 1802-ben kelt vásárszabadalma. Auglácker és Königswald. Rudolfnak 1598-ban kelt oklevele. Judex et Sen. melybyel a városnak 1598-ban adott kiváltságait megújítja és megersíti. Burggraben. Psal. Judicatu obt. bogy Szentgyörgy - — — a reá kivetett összeget lefizetvén. Lajos királytól kapott. így I. Concilio raortale genus ne crimine vivát. a városra senki igényt nem tarthat. Szentgyörgy vára is már a XIH. Silberbrenner. a Bazini és Szentgyörgyi grófok els ismert sének a fia. század elején ismeretes. melylyel a városnak a Pálffy Katalinnal. Hogy a város a XIII. Gopold. ad praemia velox. bogy már IV. melyet Pozsony városa 1450-ben Hunyadi is. ezt azonban megczáfolni látszik az a körülmény. melynek egyik eldje készítette azt a híres kézíjat. Ruiden. A Gerichtsacker nev helyen történtek hajdan a kivégzések és itt állott a bitófa is. bogy a XIII. 84. Judenknecht. századtól egész a legújabb korig német telepesek lakóhelye volt. bogy már sokkal korábban is megült bely volt. . bizonyítják összes dlnevei. ezt azonban sikerül a városi hatóságnak és a magyar szellemben vezetett iskoláknak a magyarság javára ellensúlyozni. Anno domini 1581. kelt leirata a város magyar köriratú pecsétje ügyében. ÜL Ferdinándnak 1647-ben kelt levele. Mátyás királytól és II. ugyanettl ugyanakkor Strasser Tamásnak és nejének Pamer Dorottyának és az ugyanattól 1658-ban Fieger Lénárdnak és nejének Parradi Martnának és gyermekeiknek adott nemesi levél. Bader. Ao. Reddo cnique suum. Alsen. mely szerint a város szabad területének évi czenzusát 400 akó jó borban állapítja meg. Zwickeln.824 Szentgyörgy. Edelbrünnelwiesen. Polleithen. Rudolftól 1595-ben Ormosdi Titusnak. melylyel kimondja. suae Familia et II. Rommel.Summum jus summa injuria. Kohlmansatz. t. . forint tartozását elengedi. — a varos kelt könyvalakú kiváltságlevele. úgy hogy a lakosok magyarosodása mindjobban terjed. Illésbázy István kanczellár nejével szemben fennálló 7000 r. Judieatus sui quinto et doleat quoties cogitur esse ferox ex aequo et bono." A tok alsó részén: „Virtutum regina justitia. Miniheln. melylyel a város korábbi kiváltságait megersíti és a polgárok kérelmére a város czímerét és pecsétjét megállapítja. Dangel. században német telepesek lakták. melyek között egyetlen tótot sem találunk. Seeschlachtácker. Hauslust. Höllenstein. melyek a város egyes akkori családait érdeklik. Ferdinándtól 1642-ben Schachner Györgynek és neje Forster Katalinnak. közülök némelyiknek talán történeti jelentsége is van. mert ba magáSzentgyörgy város és környéke Ugyancsak Rudolfnak 1602-ben — — — —A sidk de határában belylyel-közzel stelepek nyomai vannak. Georgy Patria p. Lahren Beutl.. óta megült bely. Schlossberg. Regiaeque Civitis Posonien. Duitwager. Schaffler. Hörwart. . II. Kaiser. L.Miseriu eordia e1 veritas obviaverunt sibi. Pfaffen. Némely történetírók szerint a XIII. a város szabadalmait kibvíti és polgárainak különféle eljogokat biztosít. Béla idejében mint oppidum szerepel és így valószín." A város levéltára 1618-tól fogva riz leveleket.

E" =o >> cn -t-* c <D NI (T> .

.

Frigyeshez szegdött. H. a kivel Vörös- kt is kapta. gon olvasható. Szentgyörgy vára neki : jutott. laltatta. és kiváló szolgálataiért csakhamar erdélyi vajda és országbíró lett. végveszélyben mert Ottokár cseh király megtámadta és elfoglalta és ez alkalommal majdnem teljesen elpusztította. Mihály vagy ennek fivére György. mely utóbbi Mátyás király hive lett és tle a lefoglalt birtokokat visszakapta. nevüket azonban elnévül a késbbi birtokosok is használták. 1441-ben bizonyos Wohlfarth nev lovagnak az özvegyét vette feleségül. EV. hogy ez a György ugyanaz a Bazini és Szentgyörgyi gróf. Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. Gyermekei vol- tak János. 1237-ben a város forgott. Úgy látszik. RÉGI HÍMZETT TERÍTK AZ ÁG. Hosszú ideig tar- míg a város e csapást kibeverte. A szentgyörgyi nagyharan- Bazini és Szentgyörgyi grófok. 1516-ban halt meg. Kristóf és Péter. Ez idtl kezdve a Bazini és Szentgyörgyi grófok hatalma mind nagyobb lesz. Zsigmond. hogy a mohácsi vész után a Bazini és Szentgyörgyi grófok családja kihalt. a ki a szentgyörgyi templomhoz csatolt kápolnát építtette.Szentgyörgy. Úgy látszik. Szent: H györgyre költözött. a kit 1446-ban a bazini plébánia-templomfia. hogy azt György és fia Mihály adományozták az egyháznak. 1523-ban az udvari kamara egy része. és a kit ide is temettek el. bátyjának Péternek az özvegyével Marezali Hedviggel osztozván. György gróf Mátyás alatt pártüt lett s III. 225 1217 után megszerzi Cas- trumdeSanctoGeorgio-t Szentgyörgyi György. minek következtében elfogták és Ez a György az. György birtokait a király lefoglefejezték. a pestis ell menekülve. Az 1400-ban öntött tott. TEMPLOMBAN. 15 . ban eltemettek. 1415 körül a husziták pusztították.

Végre sikerült is nekik a királynál kieszközölni. T l gy hitszik. 1663 szeptember hó 5-én ugyanis a török sereg Galgócznál áttört a Vágón és észrevétlenül közeledett Szentgyörgy felé. Bél Mátyás hogy ekkor Szentgyörgyön több nemes család lakott. a mikor a Maholányi örökösök itteni birtokukat Jeszenák Jánosnak engedik át. mert egykorú levelek bizonyítják. mint Pozsonyban. Ez az igyekezet majdnem megdlt a hatalmas Illésházy ellenzésén. a város alatt elterül mocsaras Súrerdben keresett és talált menedéket. 500-nál többet pedig rabszíjra fzve magukkal hurczoltak.r)0-ben meghalt és ugyancsak a szentgyörgyi templomban van eltemetve.126 Szentgyörgy. melynek menekülk egy része lakosai e váratlan támadásra menekülni igyekeztek. Szentgyörgy városa sem maradt ment a fölkelk látogatásától. míg az a ház. ki férje halála után Illésházy Istvánhoz ment nül. a XVI. Eleskvár ura 12 portával bír. évi LXIII. a ki 1ö. hirtelen körülzárta és megtámadta a mit sem sejt várost. vagy melynek a helyén állítólag a mai városháza épült. XVIII. a város birtokosai között másokat is találunk. De a városnak e rohamos fejldését és virágzását csakhamar szomorú esemény váltotta föl. Ezt a csapást a lakosok alig tudták kiheverni.a ki kiváló mízlésérl ismeretes arra.család birtokába ment át és ma is Pálffy János gróf a legnagyobb birtokos itt. az éjtszakát a schweinsbachi erdben töltötte és hajnalban onnan kitörve. A — — A megfogyatkozott lakosokat újabb jövevényekkel és letelepedkkel már-már pótolták volna. mert midn 1704 okt. tehát a XVI.000 tallérnyi zálogösszeg kifizetésével megválthassák magukat. mely ma az ág. a várost ismét lakható állapotba hozták és az ersen A . a ki a zálogbirtokot 140. Vörösk várának akkori kapitánya 14 és Czobor János. 1566-ban Neuburg gróf pozsonyi fispán a birtokosa.000 tallérért magához váltotta. hogy Magyarország kincsesházának nevezték. hogy alapos tatarozása vált szükségessé. hogy a 140. A Rákóczyforradalom. mely a város fels részén áll. L540-ii> Szapolyai János volt a birtokos. Ezek 1753-ig szerepelnek. a miért a város évenként 400 akó jó bort volt köteles a királynak fizetni. a hol 60 embert fölkonczoltak. mert a mikor teljes erejüket kimerítve. melybl. és Szentgyörgy városa az 1638. Idközben. még az Illésházyak építették. Hogy a várost annál biztosabban bevehesse. városhoz tartozó uradalom az Illésházy ak révén a Pálffy.000 tallér erejéig elzálogosította. ev. de elbb dúlva és rabolva járták be a házakat. században más kisebb nemesek is bírtak itt és ezek között a legtekintélyesebbek és leggazdagabbak a Maholányiak voltak. ez az uradalmat királyi donáczióként kapta. állítólag a Jeszenák család A A Az 1663-iki török-dúJás. hogy földesuruktól megszabaduljanak. Ez idbl származnak a legtöbb kiváltságai is és némely történetírók szerint ekkortájt oly gazdag város is említi. hogy a lakosok ebben az idben több izben tettek lépéseket az iránt. a várost több helyen fölgyújtották. Ezt a tartozást azonban Szentgyörgy 1741-ben 9538 forint 46 dénár lefizetésével mindenkorra megváltotta. hitv. Tény. város fénykorát Rudolf és Mátyás királyok alatt. A* Illésházyak. évi portális összeírásban Bakich Péter. hogy egykorú írások számos ittlakó nemes család nevét említik. Salm gróf követett. addig az 1553.. Ot követte Serédy (másként Szeredi) Gáspár. kastély az idk folyamán annyira megrongálódott. volt. mert míg 1505-ben Élesk várának tartozékaként van említve. Ennek a Kruzsics lepoglavai grófnak a felesége Pálffy Katalin volt. templomot foglalja magába. A Pálffyak. már említett Pálffy-féle kastélyt. akkor már a Rákóczy-féle fölkelés lobogtatta véres zászlóit a vármegyében. Kosóbbi birtokosai. törvényczikkel királyi városi rangot nyert. Salm L575-ben a birtokot Kruzsics gróf császári vezérnek 132. század végén és a XVII század elején élte. Ezt az alkalmat felhasználta a nemes gróf . Maholányiaknak itt nagyobb nemesi kúriájuk is volt. kit Eek v. de végre mégis sikerült. hogy az épületet stíl- A A A — szeren helyreállíttassa. kúriája volt. mely továbbfejldésére nézve végzetessé vált. olasz renaissance-stilben. külknek ezt az útját is. Rákóczy Ferencz híres briga- . havában Ocskay. század elején. a töröknek mert ezen az oldalon éppen a mocsarak következtében törökök azonban csakhamar elvágták a menelegkevesebb embere volt. hogy az Illésbázyak földesurasága súlyos teherként nehezedett a szentgyörgyiekre.

Szentgyörgyre is ellátogatott. de mivel a sarcz nem felelt meg igényeinek. melyek mindenkor oly gazdagon jutalmazták a reájuk fordított fáradságot. Alig ocsúdott föl a város e rémületbl. 8-án ismét tzi lárma riasztotta föl a békésen alvó lakosokat. hanem fölszorította annyira. midn 1753 szept. már a város jórésze lángokban állott. 227 dérosa Bazint bevette. Mire a sötét éjtszakában az utczákra siethettek. Az e tavaszt megelz tél ugyanis rendkívül havas volt. ismét merítsen akkor Szentgyörgy városa máirég megsznt volna lenni. hogy a víztömeg egész a szlk aljáig ért és az egész város víz alá került. mely tüzesetek mindenkor a város nagy részét hamvasztották el. vezetinek bölcs körültekintésében és hegyeinek milliókat ér talált tkéjében volna elég nem nem ert kincset arra. hogy másutt telepedjenek le. Ezenkívül a város alatt elterül teknalakú mocsaras vidék is óriási hótömegekkel volt borítva. és ha XVII. hogy a város alatt elterül medencze nem tudta a hegyekrl aláomló vízmennyiséget fölfogni és levezetni. 15* . Elemi csapások. 1728-ban ismeretlen okból tz támadt. mely oly gyorsan harapódzott el. A hirtelen beállott meleg idjárás a hó olvadását oly rohamossá tette. hogy lakosai minden újabb csapást ki tudtak heverni. Hogy a város ennyi csapás után végleg el nem pusztult s elkeseredett és tönkretett lakosai végleg ott nem hagyták. visszafelé ne fejldjék! EREKLYÉK A VÁROSI LEVÉLTÁRBAN. hogy minden újabb csapás után. Megbecsülhetetlen az a kár. Nem hiába nevezték Szentgyörgyöt az ország kincses -bányájának. . ha már tovább nem fejldhetett. a víz pusztította el. Ugyanez az eset ismétldött 1856 augusztus 13-án és 1869 augusztus 1-én.Szentgyörgy. a melyet ez az áradás a lakosoknak okozott és mégis alig múlt el 9 év. ez csak a város körül elterül ós régóta híres szlhegyeknek tulajdonítható. midn -az 1744 tavaszán a tz ellensége. századbeli vi- rágzó állapotát tovább fejleszthette volna ? Mily szívós kitartás és mily ernyedetlen munkabírás volt már ahhoz is szükséges. ha e sok sorscsapás nem éri. úgy hogy a várost környékez hegységek több mint ölnyi magas hóval voltak födve. hogy a város. De még ez sem volt elég a sokat szenvedett városnak. a várost fölgyújtatta és nagy részben elhamvasztotta. Mindezekrl a tzesetekrl a város levéltárában található iratok és jegyzkönyvek emlékeznek meg. alig tették lakosai hajlékaikat ismét lakhatóvá. a várost megsarczolta. hogy az ekkor uralkodott nagy szélvész következtében a város majdnem teljesen a lángok martaléka lett. mert ha lakosai józan- ságában és törhetetlen szorgalmában. élénk színekkel föstve a lakosok akkori nyomorúságos helyzetét. így is mivé lett volna e város. csüggedve.

Ezek közül életkor szerint 6 évnél fiatalabb 557. Ha ugyanis a város lakosságának számát a különböz idkbl összehasonlítjuk. Pénztárnok Kautz Imre. 1880-ban azonban 2881-re csökkent. város területe 5620 kat. Nyelv szerint: 462 magyar. 15—19 között 310. föl. ev. A város A tisztikara. Városi gazda: Zimmer János. 24 pedig választott. hold. kath. a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak is pecsétalakja volt. A város tisztikara a következ: Polgármester: Jánosica Gyula. rendszeres gyarapodást tapasztalunk. A DRECHSLER-FÉLE PASZOMÁNT-GYÁR. Fjegyz és levéltáros: Klotzberg Antal. Számvev: Spirák István. Rendrkapitány: Lederer Lajos. házas 1198. 6—11 között 493. hogy itt öt malom és egy sörház is fennállott. Faraktárnok: Bernhardt Mátyás és városi kertész: Hornacsek Ferencz. srégi és kék mezben Szent György lovag ismert alakját tünteti föl. 12—14 között 228. : : : . 29 ev. Azonkívül még egy horvátajkú és 12 egyéb nyelvet beszél lakosa van. a ki egyszersmind az árvaszék elnöke. Vallásra nézve lakik is itt kbl A A város czímere. A házak tetzete is 165-nél cserép. Ez idbl fel van jegyezve. a magyarul 2394 róm. özvegy 222. 805 ág.. Városi végrehajtó Sultz Antal. 1869-ben már 3026-ra emelkedett a lakosok száma.228 Szentgyörgy. 1065 német és 1916 tót. A város czímeres pecsétje. Tanácsnokok: ZuhlbrucTcner Gyula és Fichtner József. A lakóházakra vonatkozó kimutatás is elég elnyösen tünteti föl a város lakásviszonyait. de 1900-ban elérte a 3456-ot. Erdmester: Eolland Gusztáv. föntebb közlött lakosok közül 1774 férfi és 1682 n. az alája rendelt tisztikar és 47 bizottsági tag intézi. 149-nél pedig zsindely és így a városban egyt-tlen náddal vagy zsúppal födött ház sincsen. és 228 izraelita. Családi állapot szerint: ntlen és hajadon 2036. míg 1890-ben 3048-ra emelkedett. 1825-ben ugyanis a város lakosainak száma 2709 volt. 40—50 között 606 és 60 évnél idsebb 304. Népmozgalmi statisztika. melynek használatára III. írni és olvasni tud 2505. Magyarosodását jellemzi. nem visszaesést. Városi orvos Halle Bernát dr. Városi közííyám: Knappek Miklós. A város népesedési mozgalmait még a következ adatokkal egészítjük ki. Városi állatorvos: Hunslicsek Ede. St ennek éppen az ellenkezjét tapasztaljuk. 20—39 között 1012. h. város ügyeit a város élén álló polgármester. mert 314 ház közül 309 vagy téglából van építve és csak 4 van k. mely utóbbiak közül 24 virilista. az 1647 és 1902 évszámot viseli. A pecsétnyomó. Az 1857-bl való összeírás 2904 lakost talált itt. Ügyész: Neumann Gusztáv dr.vagy téglaalappal vályogból és csak egy kalap nélkül vályogból építve. melyet legutóbb 1902-ben a belügyminiszter is helybenhagyott. A beszélni tudók hogy habár a népszámlálás csak 462 magyart tüntet száma mégis 1716.. Ferdinándtól 1647-ben kapott engedélyt. a mely egyszersmind hajdani urainak. ref. hanem folytonos. a mi elég ritkaság. Jegyz: Knappek Miklós.

a melyek e helyek eltótosítására és elnémetesítésére vezettek. a hol a kultúra. mely a vármegye lakosságának csak 39"2 °/ -a. a nyitrai határszél felé vezetnek és Nyitra vármegyében E munka közoktatásügyi része részletesen kifejti Pozsony vármegye népeinek ethnografiai elhelyezését. azóta kettzött . Pedig e tótság hatalmas tengere állandóan mossa a magyar partokat és igyekszik magának tért hódítani de mióta a magyarság tudatára ébredt a fenyeget veszélynek. Zemplén.POZSONY VARMEGYE NÉPE. a községekre vonatkozó fejezet bevezet része pedig a nyelvterületek kiterjedésérl ad számot. E nyelvhatárokon a legtöbb magyar tótul is beszél. és ez a malaczkai járás fels részén van. Ennek úgy földrajzilag. városból. míg viszont nem tagadható. Bars. mely azonban ma már teljesen eltótosodott. st egyes használati tárgyainak elnevezésénél tót szavakat használ. a melyek hajdan magyarok voltak. szempczi és a pozsonyi járás. Hont. akarjuk itt fölsorolni azokat az okokat. s melynek végs hullámai csak a Mármarossziget mögötti hegyláncz alján törnek meg. hova ú. habánusok (hannoveránok) telepedtek le. Nyitra. — — találják folytatásukat. azt látjuk. a hol a fogékonyabb magyar nép könnyen elsajátítja a tót és német elem kifejezéseit és szokásait. E munka már említett részeiben föl vannak sorolva azok a helyek. n. Gömör. de biztosan tért is hódít. A a magyarok. kell megküzdeni a magyarságnak. mert arról más helyen esik szó statiszde idézzük Körösy Józsefnek. a hazafiság és az államiság fegyvereivel védekezik. a konzervatívabb és kevésbbé fogékony tótoknál is. másfell pedig a galántai. Eltéréseket csak a magyar nyelvhatárokon tapasztalhatunk. a kik még inkább a német nyelvsziget határán sajátítanak el sok német kifejezést. századtól kezddleg telepítés útján kerültek. hogy „Pozsonyban partján állunk azon széles magyar tengernek. Van még egy német nyelv-sziget. Ez alól csak a pozsonyi járás és a fels-csallóközi járás a kivétel. mely északkelet felé Pozsony. a nélkül azonban. Nógrád. éberséggel áll rt a veszélyeztetett partokon. mert ide a németek és a horvátok az elbbiek a XIII. századtól. addig ma már csak a magyar nyelvterület hódít. Pest. Bereg és Ung vármegyék területét borítja. hogy a magyarság legersebb az Alsó-Csallóközben. Abauj-Torna. 8"8 %-ban Nem . az átszrdés az e járásokat környez nagyszombati és malaczkai járásokból és Pozsony szabad kir. . nev - (Pozsonyt nem számítva) német. pozsonymegy ei magyarság jelleg és jellem tekintetében semmiben sem különbözik a szomszédos vármegyék magyarjaitól. E községek Nagylévárdtól kezddleg feljebb." Ezzel az óriási tót tengerrel. mely magában Pozsony vármegyében 50 6°/ -ban tót. mely azt mondja. A mi tót és német elem e járásokban van. míg ugyanez tapasztalható. mint nyelvterületileg természetes folytatása egyfell a Fels-Csallóköz. hogy elnémetesednének. az ismert tikusnak egy találó megjegyzését. hogy ez érintkez vonalakon a tótokon és a németeken is észrevehet a magyar befolyás. hogy míg a német nyelvsziget mind szkebbre szorul és a kis horvát nyelvsziget már-már elenyészben van. Ha Pozsony vármegye területét nézzük. Mindennek ellenére mégis tapasztalható. és lassan bár. habár kisebb mértékben. az utóbbiak a XVI.

vármegyebeli tótok építkezése a vármegye nagyobb részében szintén nem tüntet föl nagyobb eltérést. a. mellette a konyha. Hasonlóképp díszítik e járásban a szerediek és a szempezi selpcziek is a házaikat. járásban a leggyakoribb faldiszítés a kereszt vagy a kehely és e díszítéseket rendesen a két ablak között alkalmazzák. hogy még a kborította. jobbra pedig a másik lakószoba. Természetes. vagy a hogy viszonyai engedik. vagy mindkettt külön fedél alatt. hanem külön. ritkán látunk ezekben fát. Ezeknél az épület közepén van a bejárat. Némely helyen tíz vagy tizenöt elkert nélkül való ház között egy elkert látható. mögötte pedig a pajta és a kocsiszín. azután az udvari szoba. vagy legalább téglaégetk. Azokban a magyar falvakban. a hol könnyebben jutnak fazsindelyhez. mert a magyar paraszt kevésbbé szereti az árnyat adó fát. a meddig terjed.. utána a kamra. a Csallóközben. a náddús vidékeken. Itt tulajdonképpen mindenki úgy építkezik. Néhol meg a községnek valamelyik poros vagy túlságosan zajos utczarésze kényszeríti a lakosokat. Dévényben találunk. Miként a ház. azután az istálló. de a legtöbb helyen folyosóra. czifrát. Fölötte egyszer és fképpen czélszer. néha mintája. melyek könnyen megközelíthetk. de jellemzen faragványosat. hanem utczahosszat elterül házakat. azt követi a kamara. legtöbbje sima deszkakapu. a növények fejldését hátráltatja. melynek legtöbbnyire nem a többi ajtónyílással egy vonalban. vagy kifestettet ritkán látni és ha igen.e-e. mindenestl egy fedél alá van építve. E tipus szerint a ház nem az uteza szélességében. itt-ott látunk. A tótok építkezése. mert a vármegye minden járásában. a hol itt-ott elkertek vannak. Mégis van az építkezésnek egy típusa. Ha itt-ott az lényegtelen és legtöbbnyire csak annyiból áll. az csak kivétel. mellette a nyitott kocsiszín és ennek a fedele alatt a disznóól is. rácsos is. mely néhol ajtajával az utezára néz. Utána következik a konyha. különös kedvvel tulipánokat festvén a falra. csak a megyei átlag szerint állapítható meg. hogy a pajta nincs a házzal egy fedél alatt. A legtöbb mégis a tégla. a házak anyaga. A A A Építési és fedanyag. a házak falát kék. mert új háznak náddal vagy zsúppal való fedését a hatóság nem engedi meg. A házak fedése ma már legtöbbnyire cserép. Lényegesebb eltérést csak a pozsonyi járásban. majdnem annyi a téglából. csak itt-ott találjuk az istállót vagy a kocsiszínt. vidékeken is. azonképen a házak kapuzata sem mutat semmi jellegmi díszítést zetesét a vármegyében. vagyis a „hátulsó ház". mint a kbl . vagy a nyílása. poros úton a házak elé elkerteket és azokba fákat és bokrokat ültessenek. és az ajtón innen balra az egyik. Mint már a népmozgalmi statisztikában is láttuk. melybl azok épültek és a házak fedanyaga is. egy-egy nagyobb középpontban vagy uradalomban vannak olyan téglagyárak. ellenben nádfedés csak itt-ott. ezen túl van az istálló. st a legtöbb helyen fejtik. hanem az udvar hosszában. vármegye eltérést találunk. a hogy neki tetszik és a hogy a szomszédjaitól laija. A németek építkezése. melyrl a vármegye magyarjai között a legtöbb ház mintáját veszik. Elkertek tekintetében sem lehet szabályt megállapítani. hogy ebbe belejátszik a virágok és a fák iránt való szeretet is. a hol az istálló külön fedél alatt és a lakóházzal szemben áll. Pozsony vármegye népe. Ez is tisztán csak az egyéni ízlés és a hely dolga. de az utóbbit inkább a tótoknál és a németeknél tapasztaljuk. Oly helyeken. hanem az épület végén van az ajtaja. német lakosainak a házai szintén ilyenek. ezzel fedik házaikat. Ell az utezára van a tiszta szoba. a melyek az utczai szobát a fölkavart portól némileg megvédik. a „nagy lakás" vagy „els ház". hogy a túlszéles. melynek árnyéka. Némely helyen az utczai bejárat a konyhába nyílik. A fedés minden esetben teljesen sima. A magyarság háztája serami jellegzetesét sem mutat. Itt-ott kevés díszítést is látni a házakon.230 A magyarok épitke. annyira. Zsúpfedés tehát csak a régi házakon látszik. a hol majd mindenütt van kbánya és a követ potom áron épült ház. Használnak itt össze-vissza mindenféle anyagot. az nem jellemz és az ácsnak mindig és mindenütt egyenl vesszbl font kapuk ritkák. A A A A KapuzatElkertek. Csak a malaczkai járásban és a pozsonyiban látni egyes falvakban nem az udvar hosszában. de nagyszombati járásban fekv Fenyves községben inkább csak a régebbieken. de annál több virágot. zöld és sárga virágokkal és keresztet vagy kelyhet ábrázoló mintákkal díszítik.

Ebben sincs semmiféle rendszer. NAGYLÉVÁRDI HABÁNUS HÁZ. Természetes. a hol ez az érdekes. a nélkül. habánus-házak. ha a tet belülrl gyúl ki. mert az agyagréteg következtében a leveg is jobban el lévén zárva a tz fészkétl.Pozsony vármegye népe. mert ez a legolcsóbb és a legkönnyebben beszerezhet. mert a máriavölgyi palabánya nagyon olcsón adja az ily kisebb házak födésére fölötte alkalmas másod. az alsó vastag szalmaréteg fölé több hüvelyknyi vastag agyagréteget tapasztanak és e fölé helyezik azután a második szalmaréteget. mely majdnem érthetetlen és még az egyéni ízléssel sem magyarázható meg. több is. a hol téglából épített házat ne találnánk. az nem terjedhet oly rohamosan. Ok ugyanis tz ellen akként biztosítják házaikat. Mindez azonban csak a régibb építés házakra nézve áll. vagy éppen palával födik a hazakat. majdnem egyenl módon újra épültek. de külsleg a többitl alig különlátható. 231 Kevés oly helység van. tény. az agyagréteg elnyomja az ég zsarátnokokat. hogy az épület padmalyát átszakítaná. mert a közbees agyagréteg meggátolja a tetzet gyors beégését.és a nádfedel háztetk mind simák a habánusok azonban a A házteteje. régibb böz háztet ^ . Vannak községek. hogy midn a tett zsúppal födik. Ezek czélszerek és csinosak ugyan. A mikor pedig a tartógerendák elégtek és a tet beszakadt. de hogy viszont a vályogból épített házak száma a legnagyobb. fedésnek egészen különös módját alkalmazták és még most is vannak oly A . de nem jellemzk és e tekintetben a magyarok. Különösen ez az utóbbi fedésmód kezd mindjobban terjedni. hagy abban az esetben. zsindelylyel. mert újabban az egész varmegyében már csak cseréppel.és harmadrend palatáblákat. melyeknek házai valamely nagyobb tzvész után egy idben. elvétve találunk és annak tulajdonosa bizonyára földhöz ragadt szegény ember. Vert falat. annál inkább. habánusok szalma. fecskerakást csak itt-ott. Viszont ha a tet kívülrl gyulád meg. a bels_ szalmaréteg fölött fekv agyagréteg jó ideig meggátolja a lángok kitörését. a legtöbb esetben könnyebben olthatják el. Még a legjobb benyomást azok a községek keltik. Nem találunk bizonyos megállapodott szokást a csúcsfalak tekintetében sem. a hol e tekintetben oly összevisszaság van. németek és a tótok építkezési módjában különbség nincsen.

melyhez azonban sok helyütt bársonyt is használnak. a fels kabátot köpönyegnek nevezik. az csak annyi. Gondos- A A A A A A A A fzs A srn A A A . Gazdagvilágoskék zsinórzattal kivarrott feszes magyar-nadrágból és világoskék posztóból. Az inget ümeg-nek. fejkend itt kcszkenyö. Taksonyban. Az asszonyoknál és a leányoknál a testhez álló derék neve magyarka. a kabátkát pedig reklinek nevezik. E népviseletet tulajdonképpen nagyszombatvidékinek nevezik. Befolyással vau erre többé-kevésbbé a vidék is. viselet hatása csak a távolsággal csökken fokozatosan. Találóan és jellemzen nevezik el a nem zsinóros csizma-nadrágot: kancza-nadrág néven. melyet rendszerint régi eredetiségébl teljesen kiforgat. míg a bvebb kiskabátot röpülönek. habár az kabát és nem köpeny. a zsebkend kiskeszkeny. hímzést is csak kis mértékben alkalmazzák és diszkrét módon. fejkött fiketö-nek ejtik ki. de csak derékig ér posztó-kabátkából állott. Egyéb jellemz viselet vagy elnevezés nincs. a mellényt pruszlikn'ik. a szerint. mert habár Cziffer elég közel esik Nagyszombathoz. mint a világosat. úgy itt is a fiatalság kivétel. hogy a torcsiak a vászonból készült nadrágot reithose-na. mint a közönségeset. Egyedül Dévényben találunk még a régi. hosszú télikabát mexiko. hanem a kabátot nevezik szövetbl készült. vármegyebeli német községekben a ruházat tekintetében semmi fölemlítésre érdemes nincsen. míg az asszonyok és a leányok télen csizmát. különösen az alsóbb néposztályé és a városban szolgáló cselédeké. mely nemcsak élénk és czifra. Itt nem a mellényt. vagyis lovagló-nadrágnak nevezik. Ez adja a divatot és e község és vidéke tartja is fönn az e vidékben díszes népviseletet. de különösen a tót megyebeli tótok viseletének Cziffer a asszonyok és leányok viselete. a testhez álló kiskabátot ka'zabaj-nak. míg az asszonyok pendely helyett pintü-nek mondják. különösen fejkendkben és a derékon. mely utóbbi a fölvarrt két ólomgombsorral volt díszítve. Tótok ruházata. Ez a férfi-viselet sötétkék posztóból készült. hogy ez a jó tulajdonságuk ki ne veszszen. mely eredetiségébl és díszébl az idk folyamán nemcsak hogy nem veszített. Fels-Csallóközben ezeken kívül a kaczabajka és a röpül elnevezés is járja. hogy a városi viselet. jobban szeretik a ránczos szárú csizmát. szép népviselet nyomaira. míg Uszoron a derekat juppkának is nevezik. kabátot spenczern^k nevezték. mindig hatással van a várost környékez községek lakosainak viseletére. munkán kívül. mint mindenütt. czúgos és czipt viselnek. st ízlés és tudás tekintetében fokoztassék. de egyszerbben járnak. a kötényt ketín-nek. magyarok viselete egyszer és inkább a sötétebb kelméket kedvelik. ha viselnek is ékszert. és az esernyt német-köpönyegnek. Lábbeli tekintetében a fiatalabbak. hívják. mert a czifferi és a cziffer-vidéki leányok mind kitn hímzk ós gondoskodva van arról. pedig sohasem használják annak. Legföljebb az egyes ruhadarabok elnevezésében mutatkozik itt-ott némi eltérés és valamely idegenszer elnevezés. Természetes. blúz helyett. Sokkal díszesebb és czifrább a megyebeli tótok. az csak egyszer és rendszerint vásári portéka. Zsigárdon a kimen-ruha a németes nev kefurt. Ezt a válltól kezdve végig. mi tót népviselet ettl eltér. Mégis még a tiszta magyar Alsó-Csallóközben is találunk a tiszta magyaros elnevezések mellett idegen hangzású elnevezéseket is. hanem költséges is. míg a nagykend nagykeszkenyö. középpontja. hogy a szegényebb tót vidékek czifferi és cziffer-vidéki néplakosai hasonlóan. Az asszonyok és a leányok. galántai járásban szintén találunk néhány jellemz elnevezést. Ugyanott a férfiak a mellényt a pruszlikon kívül lajbinak is mondják és a német szabású nadrágot bugyogónak hívják. a bvebb deréké: brúz. de lekötönek is mondják. köpenyt burnusznak mondják. A kabátot a legtöbb helyen dohánynak. nyilván a mentschikoff Lajbinak. És míg más városok közelségében azt tapasztaljuk. Németek ruliázata. a hol e viselet otthonos. de máshol is. különösen a kik tehetik. hanem nyert. mert tényleg itt fekszenek azok a községek. ha csak azt nem említjük meg. selymet azonban sok helyen viselnek. míg G-alántán a derék egy nemét agárdi névvel nevezik. nyáron meg.232 Magyarok rnhaxata Pozsony vármegye népe. után. derekat otthoniéinak.k. hogy az valamely idegen nyelvhalárhoz közelebb vagy távolabb esik-e. addig ezt a jelenséget Nagyszombat vidékén alig lehet észlelni. mégis e viselet középpontjául tekinthet. A magyarok ruházat tekintetében semmiben sem különböznek a szomszédos vármegyék magyarjaitól. hogy ez alól.

zöldszalagos fekete kalapot visel. míg az ingujjat szélesen hímzett kétszín sáv veszi körül. hamvasszürke félselyembl. nagy színes virágokkal. piros.. hogy a fels szoknyának szebb fekvést biztosítsanak. melyek a szakembereket mbecs is bámulatba ejtették. A csizma fels szélét kék brszegély szegi. fels szoknya alatt rendszerint több keményített szoknyát viselnek. A kötényük rendszerint fekete. alsó részükön csipkével és színes hímzéssel díszítve. Pozsony vármegye népe. Ilyen az ingujj alsó része is. vagy másszín selyemhimzéssel. Kötényük szintén fekete. mely egyszer rózsaszín kelmébl. kék és fehér. koros férfiak említett elbb fz fzszer A A A Szls A A mellénye és nadrágja kék zsinórzatú. már oly ritka és nagyobb szabású mhimzések kerültek ki. míg csizmájuk fels széle széles vörös brszegélylyel van ellátva. kék stb. Télen hosszú báránybrbundát és fekete bárány- . E vidéken a legények fels ruhája rendszerint sötét szín posztó a nadrág legtöbbnyire fekete. apróvirágú. A peremén kék bársonynyal van az díszítve. selyembl . A leányok czifra rövid derekat viselnek és ugyancsak szélesen és gazdagon hímzett ingujjakat. mely rendesen kék selyembl készült. vagy fekete posztóból készült és alsó lajbli. feszesen simul a testhez. keszkenkrl színes szalagok függnek le. továbbá kéksujtásos fekete nadrágot. zöld.mint a szoknyára jön a félselyem atlaszból vagy más kék kelmébl készített keszken. legény vörös-. 233 kodik errl az Izabella fherczegn védnöksége alatt álló megyei házi-ipari egyesület. melyeket gombostkkel ersítenek a szoknyához és ell csokoralakba kötnek. mely itt Hollósy Mária szakszer vezetése alatt himz-iskolát tart fenn. Felsdióson az ünnepi díszruha ránczos színes szoknya. hanem csak mellényt. a honnan népies és egyszer himzéseken kívül. Nyáron nem viselnek kabátot.. A menyecskék aranynyal dúsan hímzett fejkött viselnek. az ing eleje fehér selyemmel dúsan van hímezve s ezt zöld és sárga selyemhimzés tarkítja. Az e szoknyához alkalmazott derék. s élénk szín virágokkal mintázott zöld selyem mellényt. fehér-. készült és . mely szélein és alsó végén színes csipkével van díszítve.. Elég díszes azonban a pozsonyi járásban fekv község tót népviselete is. mely kétoldalt fölvarrott kék szalaggal van díszítve. A derék a fzhöz hasonlít és szintén CZIFFERI HÍMZLEÁNYOK. középkorú férfiak kis fekete ezüstgombos kabátot viselnek. csipkés ingvállt és ingujjat gazdag aranyhímzéssel. fekete bársonymellényt. mely csipkével is díszítve van..zsinórral van befzve.. Övkötjük rendesen rikító szín virágokkal díszített zöld selyempántlika.

ez azonban ma már a legtöbb helyen egészen egyszeren megy végbe. Fejüket magas szegély. a tehetsebbeknél pedig ezüstgombokkal van ellátva. leányok szoknyája kékes virágokkal díszített szegélylyel van beszegve. Nadrágjuk vitézkötéses és magyaros. az idsebb férfiaké pedig kék és fekete zsinórzattal van kivarrva. de télen a fejüket bekötik és vöröszöld díszítés báránybrbundát viselnek. Az asszonyok nagyobbrészt zöld szoknyát viselnek. szoknyája és mellénye többnyire világoskék atlaszból vagy selyembl A való és a szoknya csak térden alul ér. vöröszöld csipkebetétes fekete kötényt. Ezek a keresztelés. Lozornón az asszonyok és a leányok a hajukat a fejtetn kerekbe göngyölítik. ingvalla pedig aranynyal van kihimezve. Itt a legények egy része galambszürke posztókabátot visel. melynek kézelje fekete. Az els férfikabát. Detrekcsütörtök vidékén a férfiak piros-fehér szegély szrt viselnek. st találkoznak németes hangzású elnevezések is. már sok tekintetben eltér az itt leírtaktól. és hogy az inge eleje aranynyal van kihimezve. a mikor rendszerint : : : A A A A . A menyasszonyok itt pártát viselnek. A pruszlik kék. Az ünnepi szokások lassanként kiveszben vannak és ma már csak azok általánosak. fehér hímzéssel. Ingujjuk hímzett és a kötényük fehér. mint a leányé. vékony. hogy szalag nélkül való kalapot hord. kék zsinórzattal kivarrva és fekete báránybr-szegélylyel diszítve. brsapkái viselnek. nagy virágú kék pruszlikot. hátul hímzéssel. czifra. Égszínkék atlaszkötényt viselnek. Az ebbl készült szoknya alsó részére szalag van fólvarrva. A leány széles. mint a jankli. A házasságkötés a „második szükség". A malaczkai járás népviselete. czifra szalag néz el. Elég díszes a stomfai népviselet is. széles kék szalag van fölvarrva. pozsonymegyei magyarok élete egyszer. Ilyet viselnek az idsebb nk is. szr gallérja vörös szövettel van beszegve. Az egyes ruhadarabok elnevezéséhez vegyesen horvát és tót elnevezéseket használnak. kék és zöld posztó. a második ni mellény. sötétkék szoknyát. mig a nadrágjuk magyarosan zsinórral kivarrt kék posztómellényük kék selyembl készült és vörös s kék csipkézett fürésznadrág. A fiatal férfi és a legény viselete között csak annyi a különbség. az ünnepl pedig fekete. csakhogy valamivel rövidebbet. aranydíszszel és czifra szalaggal. szrt és bundát viselnek.>34 Pozsony vármegye népe. a harmadik viselnek. pruszlikuk is ugyanolyan kék. és hogy biztosabban és feszesebben megálljon. melynek kabátja ólompityke-gombokkal. de azért az ú. A pruszlik kék alapon. i vármegyében fekv kis horvát sziget népviseletérl nincs sok mondanivalónk. háta és az ujjak alja pedig fehér brdiszítéssel van kivarrva és kékkel beszegve. melyet „els szükség"-nek neveznek. n. Népszokások magyaroknál. arany. sárga selyemcsíkokkal. Zöld posztószoknyájára. kivarrással és szalagfölvarrással van diszítve Nyakdísze fehér alapú. A férfiak rendes ünneplje a kék posztóból készült felsruha.. a mentéjük kék. A szoknya elejét fehér csipkekötény födi. ruhát férfiak fekete szín szövetbl készült ni kabát. ránezozott tilangléból készült fejköt födi. Felöltnek fehér brbl készült gubát. téli idben pedig báránybrrel bélelt. vörös stb. A fiatal asszony viselete olyan. kabátjukat és mellényülcet pedig selyemmel és bársonynyal díszítik.végs szükség" halálozás esetén áll be. amely bizonyos czeremóniával jár. Az asszonyok és a leányok hétköznapi viselete kék kelme. és csipkével van ellátva. magasabban fekv részén. míg a . melyet kevés vörös. zöld és kék hímzés tarkít. vörös fejszalagot visel. alatta rózsaszín szalag és fölötte fehér csipkefejkend. Fehér köténye alsó részén czifra. sárga. a melyek az egész országban mindenütt szokásosak. hátul kissé czifrán kivarrt bekecset. komatál majd mindenütt dívik. széles sárga selyemsávokkal. alul.és aranyhímzéssel van díszítve. csak sokránczú fehér fkött is visel. Az ünnepl derék és az ujjasok válla selyem. Horvátok ruházata. A kötényt széles rózsaszín selyemszalag tartja. különösen a fels. mely alul három keskeny. Az ing csipkés dudorujjakkal A A A van ellátva. melynél a legények nadrágja vörös zsinórzattal. a bunda alja. középen arany-. a hajuk közé zsupszalmát nk fonnak. lajbik és rekel. fehér kelmébl való. térden alul ér. A korosabb asszonyok fehér fejkendt viselnek. mely hátul sokszín széles szalaggal van diszítve. ezüst. Csakis a három „szüksége az. Nyakcsokruk is rózsaszín széles selyemszalag. de élénk virágú széles selyemszalag. Hosszan lelógó deréköve ugyanolyan.

kásapénzt szed. Ott a vlegény násznagya kikéri a menyasszonyt a szüleitl vagy esetleg a gyámjától. a muzsikusok pedig tányéroznak. többnyire prózában. lakodalom a következképpen szokott lefolyni. czukorsütemény. a házasság. a menyasszonyt. Az ital bor. ezek azonban a menyasszonyi tánczért pólya-kötre való pénzt tartoznak neki adni. a vfély behívja a vlegényt és egy mondóka elmondása mellett átadja neki menyasszony a fiatal asszonyt. különösen a módosabbaknál. st már a torta is kezd tért hódítani. Szövegét majd mindenütt az u. mire a menyasszonyi táncz veszi kezdetét. a vfély a menyasszonyt tánczra akarja vinni.Pozsony vármegye népe. a lakoma vége felé a szakácsné ú. káposzta disznóhússal. Nagymáesédon ilyen verses leánykér van: A A A . a menyasszony pedig a koszorús-leányok kíséreté- Az esküv SZOLOSI NÉPVISELET. a mire a menyasszony násznagya felel. fonott lepény. „Yfélykönyv"-bl és a veszik. halotti tort ülnek. Elször a lakodalmas nép a vlegény házához megy és a vlegényt muzsikaszó mellett kíséri a menyasszony házához. mellette két oldalt a koszorús-leányok és azután a násznagyok. Minden tál étel fölött a vfély víg mondókákat mond. Ezt körre. Házasság. Ha ez megtörtént. ilyen alkalmakkor. Van tyúkleves. Ezután a násznagyok és a vfélyek vacsora lemondanak addig viselt tisztjükrl és a mulatság tovább folyik. Mikor ez megtörtént. a kiknek ily alkalmakkor nagyon fontos szerep jut. A vlegény a násznagyok. n. Sok helyen a tea és a fekete kávé is járja. marhahús paradicsommal. nagyon bséges és gazdag. a kikre a menyasszony rizete van bízva. Az els az esküvre hívogató. muzsikaszó és pisztoly durrogatás közt mennek esküvre és onnan a lakodalmas házhoz. hanem másutt. a legtöbb esetben 235 azonban ez is csak a legszkebb családi vagy csak a temetésen funkczionált egyének részvételére szorítkozik. rendszerint a lakodalom eltt való vasárnapon szoktak elmondani. hanem elbb a koszorús-leányokat vlegény a lakoma alatt és csak ha ezek kifogytak. ben. a melyet mindenkor nagy czeremóniával és ünnepséggel tartanak meg. minden vendéggel tánczolni tartozik. A házasság fszerepli az érdekelt vlegényen és menyasszonyon kívül a vfélyek. n. néha sör is. de néha. Éjfélkor leveszik a menyasszony fejérl a menyasszonyi koszorút és fölteszik helyette a fejkött. A lakomán az asztalfn ül a menyasszony. kalácsok. verses alakban. nem ül az asztalnál. ritkábban. de azt még nem adják ki neki. sült húsok. Erre a menyasszony bokrétát nyújt a násznagyoknak. A legfontosabb a „középs szükség".

a kiknek hasonló körülmények között a szülk viszontkeresztapa is elkíséri. Vajkán. mint szz szent Veronika. t. mindnyájunkra. Hogyha mi önöknél talánánk jó helet. Egísz íletünkre s vígre halálunkra. mejben a hitnek ers lánczával az Isten házában az egyházi szem által eeválhatlanul egybe köttetnek. De mi azt gondótuk. a keresztanya viszi keresztvíz alá. vájjon megismeri-e új hitvestársát? E czélból fiatal felesége helyett tettltársa? talpig letakart leányokat vezetnek eléje. halála. kedves hitöstársa. Dicsírtessík a Jézus Krisztus. ha megkaptyák. nem vót. ha eddig pityeregtünk." esküv után." Erre biztatják. hogy szaporodnának. azt a szíp virágot. Érre bevezetik a leányt. : : Néhol. Az újkülönösen Hidason. a búcsúztatók hosszú mondókáit ismert vfélykönyvekbl veszik. akkor kezet fog a legénynyel és azután minden * vendéggel míg a kézfogás tart. melyik az Van aztán nagy kaczagás. a kér így szól A minden áldások Istene álgya és tartsa meg ezen új házaspárt egymáshoz állandó és tökíletes szeretetben és zabolázza meg a zúristen mindazon ártalmas és rossz nyeeveket. — Lám hiszen nem látsz itt. ki ezzee szent kípit megtörte és szent kípit rajta hattá és a keszkent szent Veronikának visszaadta. tiszta a szándíkunk.— 236 „Messze házba. ezután is így lesz. nem vesz. - Pozsony vármegye népe. Itt az ez alkalommal begylt pénz nem a menyasszonyt illeti. „Te Isten kípire és annak dicssígire — • . Önökhöz van már most mindnyájunk szólása. És azután íjjenek galambi páros íletben. Isten szent nevíre bátran hivatkozunk. . hogy van e kedved ezen böcsületes ifjú legínyhez hozzámenni házastársul és a kezedet merníd-e neki nyújtani ? Ha a leány igent mond. Keresztszüli tisztségre csak olyanokat kérnek föl.Midn teremtette az kerek világot. Ez látván Krisztusnak víres fdagadt szent kípit. ki még felesíget Eddig is így vót ez. i. Csihar János uram. egy fehér keszkenbelit ajándíkozott. .. ilyen figurával jár a korcsmából való kiszólítás és a vacsorához Természetes hogy az esküv eltti menyasszony. a vfély a következ verssel buzdítja a jelenlevket: „Minthogy már a nagygyán átalestünk. mint másutt is. Csak mikor végre megtalálta a feleségét.. dicssíges Jézus Krisztus!" . Mikoron Ádámot méjjen elaatatta. Szemetén a menyasszonytáncz eltt elbb próbára teszik a vlegényt. egyet is apáczát. a korcsmába való menetkor. Es nem látytyuk tet sehol a szobában. Megváltó Istenünk is szinte ezt tette. hogy mi ide mi vígre gyüttünk. melyekben egy-egy rozmaringszál van és az átadásnál a következket mondja: „Kedves menyasszonyom átalam ezen fehér keszkenbeli ajándíkot nyújtván annak emiékire.* Erre vendégeket üléssel kínálják. ezt a fehér kendbeli ajándékot. de ezt. következendkíppen a 33-at bettvén. németek között a felscsallóközi németek szokásai a legérdekesebbek. eettvén Jézus 32 esztendt. hogy midn Jézus Krisztus az emberi nemet megváttani szándíkozván.Könyörgenénk tehát egísz böcsülettee. Hogy lássuk a leányt. melyet kívánunk nekik. Addig is. hogy itt leány is van. kik ket ezen házassági íletben megháboríttanák. Ódala csontjábul az asszonyt alkotta. hogy találja ki.A zristen rendte a szent házasságot. a vfély a két násznagynak egy tányéron két összehajtott fehér keszkent ad át. Ha a keresztelés déleltt volt. -. az — — — . Mert vagyunk minnyájan az tanítványi. . Megtugygya ezt.és vlegénybúcsúztató is szokásos. — A mit tanút. hanem a vfélyt. nagy lesz ránk a [gyen. Éppen a németek szokásai. E szent rendölísnek tennínk mi ölöget. Hogy járásunk igaz. koma a húrod pöndjön. ez meg egísz íletiben nagy böcsületben tartotta. szk családi körben villásha pedig délután. mieltt az esküvre indulnának. : A reggeli van. akkor ozsonna. A mi falunkban is így szokás eejárni. — Húzd el azt a híres Rákóczy-áriját. mikor vívta Belgrád Járjuk hát immáron vlegényünk várát. E tágas világnak lakókat adnának. ha más leányt néz a társának. hogy a menyasszony füle megcsöndjön. A szent házasságot szentsígnek rendte. akkor kezddik a menyasszonytáncz. hívás. de rendesen a Ezeknél. — Úgy. sok kínok meg szenvedísek között. Nosza hát N. a ki kegyössíggee viseetetett vóna hozzá más. — földrl gyüttünk Isten igazába. eesbben is a kípüket törjjék ós jusson az eszükbe Krisztus urunk kínszenvedíse meg hogy érettünk haat meg a magos körösztfán. — Vigagygyunk ölig vót. nyújtván Krisztus urunknak. Azért hát mindnyájunk nevében fkérdezlek. . Meg is áldá ükét. Násznagyurak is. Ki a Szke Márton szívén sebet vágott. — — Hogy Hogyha befogadnak megköszönjük szípen a — S ha kicsinyt pihenjünk begyüttünk e elutasítnak. minden rószrül idegylt atyafijak és mong-yuk minynyájan Engegye a zúristen. . Legyenek irántunk annyi szeretettee. míg elérik azt a szent üdt.Az Isten áldása szájjon — — — — — — — — — — — — — — — — — — e háznál jámbor körösztíny szülktl' és pedig körösztíny módon fneveetetett virágszál e mi mostani idegyüvetelünk okát és istenes szándíkunkat már hallhattad és megérthetted. a keresztelési szokás a következ szülöttet. hogy hát csak tessék beszélni. minek utána tulajdon vállai között a magas körösztöt a Kálvária hegyire fvitte és ott szent íletit miérettünk letette. — tánczát. úgyszintén a vacsora fölötti mondókákat is.

a hova magával viszi egyik férfirokonát násznagyul. hanem csak a második vagy a harmadik héten. a lánykori pajtások szoktak leginkább egymásnak a komaasszonyaivá lenni. Az a férfi. Ha valakit az eljegyzés után következ napokban nem hívtak meg. a férfiak meg fekete posztóruhában. fehér ruhában. a jegyesek a rokonságnak a lakodalomra való meghívásáról gondoskodnak. fiatalság szintén ünneplsen. mert a fdolog. A mert különben ezek el nem jönnének. de valamennyinek egy-egy rozmaringszál van a kezében. A lakodalmat illetleg a Németek lakodalmi szokásai. hogy az illet legényt szívesen látnák-e kérül? Kedvez válasz után a legény este megjelenik a lányos háznál. hanem a komaasz- házasok . Az asszonyok mind bodros fejkötvel. de ez is csak rövid szavakban történik. lakodalomra nem mehet. azt már hiába hívogatják. néhány évvel a házasság után intézkednek. vagyonkérdés mindig a szülk dolga. unszolás. Szokott egy-két vfély is lenni. hivogatás a hidasiaknál elengedhetetlen. a kik e tekintetben csak késbb. fölpántlikázva. azután szüleinél. nagy fejtörést is okoz. rozmaringból még az esketést végz papnak és a kántornak is ad valamelyik koszorúslány az oltár eltt. Ez azután órahosszat beszélget sok mindenfélérl. de kivétel nélkül mind új ingom. a lányok és lánykák rendszerint koszorúval a fejükön. mert nem megy el a lakodalomra. a kinek új inge nincs. st többször is meghívni köteles.: Pozsony vármegye népe. Ezt rendszerint a kézfogásnál beszélik meg. szolgálatot tehetnek. az esküv eltt is kénytelenek sorba bejárni a hivatalosokat (talán már tized- A A A A szer). hogy az egész családnak két-három napra is elég. E pontból tehát a komahívásnál a vagyoni állapotra nincsenek semmi tekintettel. 237 vagy szem- mint mondani szokás összekereszteltetnek. Az örökös tessékelés. de nem is megy. rendesen annyit. Sem a kézfogásnál. csak jövetelének tulajdonképpeni okáról nem. mint a menyasszony a lakodalmat megelzleg minden héten legalább egyszer. a férfiaknak a kalapjukban is. a legények fölbokrótázva. dik a leánynál. Mihelyt a kézfogás megtörtént. nieghívandókat úgy a vlegény. de ezeknek a szereplése mellékes. meghívottak parádéban jelennek meg. keresztelésnél ajándékot nem adnak. társalgás benyúlik a kés éjjeli órákba és csak ekkor áll el a násznagy a leánykéréssel. és mert az egész falu össze-vissza rokon. még A szony a gyermekágyas szére ré- fzni szokott. Esküvre a násznép páros sorokban vonul. vlegény és a menyasszony még a lakodalom napján. következ : helyi szokás dívik A leánykérés mindig Néhány napelbb id- éjjel történik. pal az eljegyzés eltt a vlegény valamely /W sebb nrokona kérdezsköszentjínos-vidéki népviselet. Az igenl válaszra elhívják a legény szüleit is és néhány pohár bor barátságos elköltése után távoznak. Három- szor-négyszer visznek a gyermekágyasnak enni. zeneszó és pisztolydurrogtatás A A . sem az esküv eltt „móringolás" nem történik. hogy a kölcsönös komák egyidbeli legyenek vagy helyesebben.

megvendégelésérl nemcsak a háziasszonynak. a hol a lakoma következik. különösen a nagyszombati járásban. a menyasszony szüleivel s a leend menyasszonynyal megbeszéli a kötend házasságnak különösen hozomány-ügyét. térdelve búcsúzik szüleitl. a hol ez alkalommal nagy vendégséget tartanak. azért az ily napon még a hívatlanok sem. hanem a közeli rokonoknak A A és komáknak is gondoskodni kell és a jobbmódúaknái négy napig is eltart a lakodalmi vígasság.és dióskalács van. E kend föl van pántlikázva s egy pálcza végére kötve. a vlegény térdenállva rriegköszöni a menyasszony szülinek fáradozását és gondoskodását. t i • A A A A A — hektoliter jó bort szerez be. bor mellett persze a pálinka is járja. n. vlegény az els kihirdetés után a menyasszonytól kalapra való rozmaringcsokrot kap. mely az elbbihez hasonló. képletes mondókája után. mákos-. zenekar az utczán marad. különösen annak fels részén a keresztelést szintén ebéd vagy ozsonna követi de a keresztelés után a csecsemt elbb a keresztszülk házához viszik. a keresztelési szokások tnnek fel. örömujjongások között lobogtatják. lakodalmi szokás természetesen még ° nagyobb czeremóniával iár. pozsonyi járásban a keresztelés után három hónapra van az ú. malaczkai járásban. Ha a vlegény a menyasszony szüleinek a házába megy lakni. Az eljegyzés többnyire szombaton vagy valamely ünnep elestéjén történik. lakodalomhoz a gazda tinót vagy tehenet szokott levágni és 3 ^ . vfélyek mondókái rendszerint fordításai a magyar vfélykönyvekben ni vasható verseknek. esketés eltt való napon hozzák a rokonok a lakodalmas házhoz a szokásos kalácsokat. mely aranylemezkékkel és piros kis szalagokkal van díszítve. a tányérjukon halmozzák föl és ebéd végeztével az asszonyok az otthonmaradottak számára hazaviszik. melyet leend hitvestársának fölnevelése körül tanúsítottak. térdelve búcsúzik el szüleitl és így hálálkodik elttük gondviselésükért s jótéteményeikért. melyben húsz darab túrós. szekéren viszik s a falukon áthaladva. Miután a templomban a keresztelés megtörtént. de erre a keresztszülk. Minden rokonháznak az asszonya rendesen nagy kosárral köszönt be. Az ebédet követ tánczmulatság rendesen másnap délig szokott tartani. keresztelést követ 14-ik napon van az ú. E találkozásnál a násznagy. lakodalmi menetet az egész falunak látni kell. vfély az esketést megelz csütörtökön hívja meg a vendégeket. kendt. mintha csak megfizették volna ket. avatás. A vendégek azonban csak a levest és a híg ételeket szokták elfogyasztani. de ezeken kívül hoznak még egy palaczk bort és egy tyúkot is. míg a pecsenyét.s ugyanannyi szilváslepény. A Az . félig fölnyitja az ajtót. ^ A A A . Pozsony vármegye népe. ezt a gyermek szülei házánál rendszerint lakoma követi. süteményt stb. kalácsot és bort szoktak küldeni. Tótok lakodalmi szofeasai. mert többnyire az utczán kószálnak ós úgy kurjongatnak és rikongatnak. ha a vlegény más községbeli. i eljegyzésnél a vlegény s násznagya megjelennek a menyasszony szüleinél. Erre a vlegény násznagyának a szentírásból vett rövid. Ez rendesen 8 10 fogásból áll. n. a mikor az anya a gyermeket templomba viszi. a leveshez. ki rendesen a vlegény keresztatyja is szokott lenni. A nem sokat dolgoznak Esküv után a násznép ugyanabban a rendben tér vissza a menyasszony házához. Az .-i S z okasai vármegyebeli tótok között. Itt is szokásban van a vlegény próbatétele a menyasszony eltt és az akkor begylt pénz pólyakötre való. szarvas. melyet lakodalmi vendégek az asszonyok és leányok kedvéért mézzel fznek. Ennek megtörténte után a közelebbi rokonok és a keresztszülk összegylnek a gyermek szülei házánál. a rokonok és a szomszédok sült húst. „HosztinaMakoma. násznagyával és a vfélylyel zeneszó mellett a menyasszony házához megy. hogy gyermeke és a maga számára a pap áldását kérje. a mikor a vlegény eljegyzési díszkendt kap. a hol az ebéd várja. a hol hosszabb idt töltenek vele és csak azután viszik vissza a szüli házhoz. a vlegény pedig a násznagy kíséretében a menyasszonyi házba lép. — A k k Ji.5 238 között. keresztvetéssel megáldják. Ezután keresztanyjával. megáll és kérdi: „Szabad-e belépni menyasszony násznagyának igenl válaszára ebbe a tisztességes házba?" belépnek. Ha a menyasszony nem marad a szüli házban. kik engedelmességre intvén t.

A vlegény szolgálja ki vendégeit ételekkel és italokkal és sem eszik. A menyasszony az asztal végén valamelyik sarkon foglal helyet. mint a milyen az ebéd volt. lakodalmat követ napon déltájban elviszik a menyasszony szüleiholmit 2 3 szekérre nek házából a fiatal asszon}' holmiját a férje házához. sült marhahús mártással minden tálon a sültet kerek kalács veszi körül. a hol mindenféle édesség és bor várja ket. . A következ. A meghívott vendégsereg férfiai a vlegénynél. vacsora többnyire hanem ebéd után visszavonulnak és külön étkeznek. a menyasszonyi házhoz indulnak. Az ifjú házasok az asztalnál ülnek ugyan. ül. rakják. Az egyházi szertartás után a lakodalmasok a vlegény házához indulnak lakomára. de nem esznek a vendégekkel. melyek a következk Az eljegyzést a leány szülházában tartják meg. A — A : . Végül föltálalják a darakását. a vfélyek felpántlikázva és kitzött fehér zsebkendvel hívják meg a vendégeket az esküvre és a lakodalomra. kit a vfélyek kísérnek és a férfivendégek követnek. vagyis vasárnapon. \ acsora közben a vfély zöld koszorúval díszített és vasvillára ersített fatányért hord körül. olyan ételekbl áll. s a hol a fiatalság tánczra kerekedik. Az ifjú pár csak asztalbontás után étkezik és pedig a konyhában. Mulatozással töltik az idt. melyen 10—10 vendég osztozkodik. paczalleves. míg azután a vlegénynyel. a pedig a menyaszszonyi házban gylnek össze. Az ebédet 2 3 óra között tálalják és ez a következkbl szokott állani Marhahúsleves metélttel. A A A A — FEJKÖT-HÍMZÉSEK A POZSONYMEGYEI TÓTOKNÁL. tyúkleves rizszsel. hanem csak fölborított tányérja eltt ül. marhahús édes tormamártással. mivel az tányérja is föl van borítva. Éjféli 12 órakor fölteszik a menyasszonv fejére nk a fej kött. hova a menyasszony szüli vendégsereg egész kalácsot küldenek. 239 menet az esküv után a korcsmába megy. kásapénzszedés itt is szokásos. melyben a pénzbeli és egyéb adományokat gyjti össze az uj házaspár számára. Itt ismét megvendégelik ket és azután a templomba indulnak. a hol a jegyeseken és azok szülin kívül csak a vfélyek jelennek meg. a kik énekszóval kísérik az át- A Kiskárpátok mentén elterül községekre nézve irányadóul vehetjük Szentgyörgy város lakodalmi szokásait. minden szekérre sok asszony szállítást. de nem eszik. káposzta hússal.: Pozsony vármegye népe. ebédig itt mulat.

fiatalok. melylyel munkától verejtékes arczodat megtörülheted.„Atnjújtom neked ezt az utolsó galyat és ezt a kendcskét. hogy arczuk verítékével keressék kenyerüket." Ezután a vfély három ég gyertyát szorít ujjai közé és a következ mondókával lép a vendégek elé : k ! : . Ezzel a férj éberségét akarják jelképezni. még a szemeknek sem szabad hiányoznia s így ezeket üveg-gyöngyökkel pótolják. de a leányokat nem födik le. így szól: „Dicsértessék az Úr Jézus ^Krisztus Bocsássátok be vlegényünket!" Erre a vlegényt bebocsátják. melylyel a vlegény és a menyasszony száját bekenve. vagy a másik szobában vannak. hogy éjjel is bolyongnak ? Bizonyosan rablók." Ezután a násznagy kézbe veszi az e czélra tányéron elkészített s egy rozmaringszállal tányéron fekv keszkent. hogy házasságra lépsz." Itt is a lakomát a kézmosás elzi meg. Rendes ember éjnek idején éjjeli szállásról gondoskodik. A vlegénypróba itt is divatban van. meghívók és az asztal fölötti mondókák más vidékeken is rendszerint a szentírásból vett idézetekbl állanak. a menyasszonyt megszólítva azt mondja tótul: „N. milyen emberek kegyelmetek. Mikor a vlegénynyel az eljegyzéshez indul. bocsássatok meg. a lakodalmi és a lakodalmat megelz szokások szintén sok jelképes és jelentségteljes mozzanatot tüntetnek föl. mikor a vacsora már készen van. A menyasszony keresztanyja rendesen aranynyal hímzett fejkött ajándékoz a menyasszonynak. E beszéd rendszerint bibliai történeteknek és jeleneteknek ily alkalomhoz találó idézeteibl áll. hogy a mikor Ádám és Éva a paradicsomban vétkeztek. csak nyissák ki az ajtót!" Az ajtó végre kinyílik és a szakácsné a konyhában fogadja a bejövöket.: 240 Pozsony vármegye népe. az illetk pedig ismét kis pénzbeli ajándékkal váltják meg magukat. ki akar futni. míg konyhában. A vacsora befejeztével következik a vlegény és a menyasszony kihívása. Sok helyen a vacsorához kakast tálalnak. olyan édesen sze' ssétek egymást mindhalálig. arczod verejtékével keresed kenyeredet. Mikor azután a vendégsereg a menyasszony háza eltt megjelent. kezében mézzel telt kanállal. rövid beszédet intéz hozzá. én is bántalak." Idközben azonban a vfély seprt vesz kézbe." Erre a vlegényhez fordulva folytatja „Te is vlegény. mikor a kézfogónál a két násznagy a vlegénynyel együtt a menyasszony házánál megjelenik. a következket mondja: „A mily édes ez a méz. Ilyenkor a vlegény megkínálja kel borral." : Itt esküv után a nép korcsmába megy és vacsoráig tánczol. és ugyanazt teszi a menyasszony házában is. lakodalmat követ napon a vlegény. tudd meg." Erre a násznagy ismét azt feleli: „Ne féljenek semmit. különösen Nebojszán. fogóval és patkoló lábbal ellátva a lakodalmi vendégékel látogatják sorra. hanem maskarába öltöztetik. A galántai járásban. melyért néhány fillért fizetni is kell. A vfélynek itt is fontos a szerepe. a szakácsné hirtelen becsukja elttük az. jusson ez eszedbe és gondolj erre a kendre. ez az asztalra térdel és azt mondja „Kérlek benneteket. mert különben a patkókat leszednék a csizmáikról. a mikor majd feleségeddel együtt. adjanak éjjeli szállást!" Erre a szakácsné az ajtón belül a következleg válaszol „Ki tudja. a mi azt jelenti. Szépen kérjük tehát. Te is. mialatt azt mondja: „Te is bántottál. hogy házasságra lépsz. n. kézmosás a lakoma eltt mindenütt szokásos és erre a vfély tót mondókával hívja föl a vendégeket. Esküv eltt a vlegényt is hasonló beszéda A figyelmezteti kötelességeire. ajtót. Az ú. 'fölpántlikázott palaczkborral kezében. a legkisebbtl a legnagyobbig. nagyszombati járás számos helyén a menyasszony estefelé emlékeket és ajándékokat osztogat szét: rendszerint zsebkendket és olcsóbb ni kendket vagy fejkötket míg a vendégek ennek ellenében a menyasszonynak pénzt vagy értékesebb ruhadel A A darabokat adnak. melybl azonban semminek. Itt reánk sötétedett. mi rendes. becsületes emberek vagyunk. N. az Úr Isten kizte ket onnan. A vfély a pálczával megkopogtatja az ajtót és mikor a zene elhallgatott. Erre a násznagy kopogtat és a következket mondja: „Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus! Szerencsés jó estét kívánok! Mi messze földrl jött utas-emberek vagyunk. a korcsmából csak a szakácsné szólítja el a vendégeket. így. melyet a vlegénynek a következ mondókával ad át :. egyet-kettt végig húz rajta. és mikor a vlegény az asztalról leugorva. menyasszony vedd tudomásul. Az étkezésben a menyasszony és a vlegény nem vesz addig vagy a részt és tányérjuk fölborítva fekszik az asztalon. a vfélyek pedig kalapácsosai. ha megharagítottalak benneteket.

> co © ai £ ^ o co N O Q_ Ü .

.

addig az új házaspár megvacsorál és azután a mulatók közé vegyül. elfelejtettem házikójuknak az ajtaját bezárni és a madárkák világgá röpültek." Erre a vfély egy darab papirt mutat föl. szomorúságomat. de hogy a tieid közöttük vannak-e." nem akarta elfogadni. hanem mondják meg. mert annak Vfély: „Igaz biz a! De hát a jércze a legszebb tolla ki van tépve. és néhány szót mondani?" Miután „Én egy királynál szolgáltam.!: Pozsony vármegye népe. a vfély megnyugtatja. mire a menyasszonyt átadják neki. míg azután a jérczét megtalálta. . vagyis magyarul: „Örömanya. azt nem tudjuk. Lévárd környékén. A BetlehemMagyarország Vármegyéi és Városai • Magyarok s^S. a mint a jércze után turbékolt Násznagy: „Ajérczének és ugrándozott. mi vagy? Te valami idegen vagy." igaz. engedjétek hát meg. Vecleme nevesztu Ze szameho zlata". hogy az még szebb lesz. a következ rövid víg dalt éneklik: „Szvadebna mamicsko. A pozsonyvármegyei magyarok között a mindenütt ismeretes ünnepi vigasságok és szokások járják. Ki találta meg?" Midn a vfély visszajön a szobába. továbbá a lakadalmas népnek rablóktól való színleges megtámadása. Ottvorajte vrata. mezn. ne hagyjanak annyit keresni. hegyen. a vfély a szoba közepén ide-oda tipeg. hogy hol van?" Erre a násznagy a következleg felel: „Nekünk volnának ilyféle madaraink. és míg útleveledet meg nem mutatod. Mást a választ megkapta. melynek magyar szövege körülbelül azt jelenti. szokásaival. hogy a ti madaraitok között keressem az enyémet. hogy „Elvesztettünk egy pártát és egy zöld koszorút. mert az ételt és pedig rendesen sonkát és tormáshurkát a vendégek hozzák. de nem találtam meg ket. 16 . hogy tulajdonképpen mi lesz most a madárkával és milyen állapotban fogja visszahozni? Mikor megnyugosznak. A pozsonyi járás tót községeiben a lakodalom két napig tart. de a hím az egészet összetépte. Az els napon az ételt és az italt a nászapák adják. mint volt. úgy-e. A malaczkai járásban. míg ha idegen községben volt a menyasszony. örömanya Nyissa ki az ajtót! Hozunk ide szép mennyasszonyt. hogy „Muzika hre". de lassanként kiveszben vannak. míg 8 10 koronával ki nem váltja. a vlegény kalapja melll pedig leveszik a menyasszonytól kapott tollat és igy vezeti a vfély az új házaspárt a násznagy elé. és mikor a czigány játszani kezd. De most már párosodnak és szépen csókolódznak." Erre azután az új házaspár a vendégek eltt megcsókolja egymást. Most szomorúan járok erdn. Törökországban azt az újságot hallottam. öreg urak. belebotoljon de ezek mind megszntek." Erre a vfély elrikkantja magát. nem tudjuk ki vagy. akkor kötelet húztak az úton keresztül. hogy no Pókhálóból volt fonva. szánják meg itt volnának Magyarországban. A néhány pozsonyvármegyei horvát községben semmiféle oly kereszteli vagy lakodalmi szokás nincs.. násznagy urak Szabad-e tisztességes asztalukhoz lépni. Ez id alatt a másik szobában a menyasszony fejére fkött tesznek. mikor a menyasszonyt a vlegény házába kísérik. ! 241 „Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus Fiatal urak. idegen országokban és keresem ket. hogy Az Isten áldja meg önöket. kinek fehér kendt nyújt és ezzel vezeti ki. Ugyanitt a lakodalmaknál hajdan divatban volt a kakas-lefejezés.Színaranyból valót". hogy szebb a tolla. a násznagy kérdre vonja. azonban a három csillag ide vezérelt. húzd rá. násznagy urak No. mivel az itt meglev szokások nagyobbára megegyeznek a körülfekv tót vidékek : — ! ! ! — — t — — — — — — . imígy folytatja ott nem tettem. míg végre a menyasszony eltt megáll és azt mondja: „Ez itt az egyik!" Násznagy: „De mi téged nem ismerünk. mint azeltt volt. rövid tót éneket dúdolva. A mint egyszer eleséget vittem nekik. a mely külön fölemlítést érdemelne. mint kegyelmeteknél voltak Olyan szép kalitkám volt. völgyön." Erre az asztal körül ülket egyenként nézegeti és vizsgálja. hogy a mikor jön. Kuklón meg. mintha valamit keresne és a következket mondja: „Már bejártam az egész országot. Pozsony vármegye. csak két madárkát ápoltam. mert már régóta nem volt vele és azért tépte ki a legszebb tollát. Míg a táncz kezdetét veszi. de a hímnek nem. öreg urak. a következket mondván: „Fiatal urak. a menyasszony-kiváltás is járja és a falubeli legények addig ki nem adják a menyasszonyt a vlegénynek. nem adjuk ki a madárkát. A koszorúsleányok utánuk mennek. a második napon azonban csak az italt. hogy szebb tollúak most.

A választás napján. kiabálva. mire a legénybíró a község elöljáróságát is meginvitálja. három Idrályjárás. legénybíró szentgyörgynapi tánczmulatságát a leányok azután azzal hálálják meg. hogy a régi szokáshoz híven fizessék le azt. a kijöv leány azután köteles választottját a legénybírótól 20 40 fillérért kiváltani." Ezt rendszerint azok közül a menyecskék közül válas/tják. de a legeredetibb a két Nyárasdon. Egyszeriben azonban a legénybíró int a czigánynak r a ki azután ráhúzza a palatinus-tánezot. — A A A k — — A — — A . a mikor a legénybíró. az áldomást a választás helyszínén iszszák meg. Sikabony táján az ismertebb ünnepeken kívül a szentgyörgynapi búcsút tartják meg. A legények itt szeptember hó utolsó vasárnapján is tánczmulatságot szoktak rendezni. palaaz utolsó pünkösd óta tinusnét. A vármegyebeli németek között az általánosan ismert ünnepi szokásokat szintén gyakorolják. a legények között fölmerül viszályok rendezése és viszi a körmenetek alkalmával a falu legényei eltt a zászlót. A felscsallóközi Hidas községben a fiatalság évenként háromszor tart tánczmulatságot és pedig farsang végén három napig és májusban s októberben vagy novemberben egy-egy napig. az a meghívás elfogadását. akkor a fenmaradó összeget a legközelebbi vasárnapon legénytársaival elmulatja. a mit a palatinusné a férjével kezd tánczolni. Ha a bort elfogadják. a ki ez alkalommal az elöljárókat néhány liter borral és szivarral vendégeli meg és fáradozásaikat megköszönve. hogy a katonasághoz besorozott társaikat elbúcsúztassák. mert különben nem kerül tánezosa. ezigányokat jelentkezik és megkéri t. Pünkösd hétfjén azután a legények és leányok összegylnek a mulatság színhelyén és els sorban megválasztják a „pünkösdi királynét". vagy másként „palatinusnét. mulatság sohasem történt meg néhány fejbetörés nélkül. pótolja ha pedig sok. mert a palatinus-tánezot azzal kell eljárni. melynél még Ínséges esztendben sem hiányzik a czigány meg a táncz. hogy kinek melyik leány a szíve választottja. a meghívás visszautasítását jelenti. este 10 óra tájban a fiatalság a községen kívül. Ugyancsak az Alsó-Csallóközben. a mit a mulatságra szántak. a ki rendesen a legnagyobb összeget. mikor megválasztották. a mikor lopott fából a falu végén nagy tüzet raknak. üvöltve. ma azonban a vendéglben. Ekkor a leányok és a legények elválva külön szobába mennek. a húsvéti öntözés. Dercsikán még szokásos a szentivánéji si tüztáncz is. addig a fiatalság tánczol. vagy ha az idjárás megengedi. vendéglbe térnek. Ugyancsak vezeti ket offertóriumra a templomba is. a mi rendlegénybíró kötelességei közé tartozik a szerint meg szokott történni.l'4'J Pozsony vármegye népe. rendesen a módosabbak közül a legénybírót. míg ha visszaküldik. illetleg hétfjén a déli órákban minden leány szüleinek vagy gyámjának egy-egy liter bort küld. egy elre kijelölt helyen gyülekezik és itt választják meg. Ezt az áldomást a legények közösen fizetik. után az elöljáróság az imént elmondott módon befolyt összeget a legén)'bírónak adja át. hogy ismerje el az ifjúság bírájának. Sok belyütt a legénybíróválasztás is ünnepélyes ezeremóniával jár. Elsnek a palatinusné kezdi. melyet a legények muzsikaszó mellett. kisebb-nagyobb ezeremóniával dívik. Azeltt ezt a legénybíró házánál tartották meg. honnan a legénybíró a leányokat egyenként és névszerint kihívja. Ha kevés a pénz. a többi pedig ki-ki tehetségéhez képest. ordítozva és kurjongatva körültánczolnak és átugrálnak. a kit azután zászlólobogtatás közt a faluba visszakísérve. majd a mindenütt. e pénzbl kifizeti a mulatság költségeit. 10 20 koronát áldoz e czélra. Ilyenkor a legénybíró összeírja a falu összes leányait és pünkösd vasárnapján. szintén elhívják a mulatságra. Az ily legénybírónak az uralkodása egy évig. a kik a jobbmódúak közül férjhez mentek. vagyis nagyszombattól nagyszombatig tart. míg a régi idben ez a járás. Míg ez megtörténik. ietek szkít. az arató-ünnep stb. tánczmulatságok rendezése. viszont azonban a legénybíró köteles a szent györgynapi vásár alkalmával tánczmulatságot rendezni. E táncz után ellép a palatinusné a község elöljáróságával és felszólítja a leányokat. A farsangi mulat- . a községbírónál fizeti. ezeknél a rend fönntartása. Példáját követik a többiek is és a legények ilyenkor mutatják ki. mulatság Ezután a tánezot folytatják és ez rendesen két napon át tart. hogy pünkösd hétfjén viszont rendeznek tánczvigalmat. megválasztása után.

az asszonyok és a férfiak kimennek a határba. hogy jól tudjanak futni. mire tánczra kerekednek és azt a franezia négyesnek ú. tuto nám daju. virradóra. mert szúnyogot öltek s így van elég szalonu nájuk. még a vadkörtét is. hogy „Po buranszky !" (búriasan. Dicséretes és magasabb erkölcsi érzésre vall. melynek ütemeire körben elre mozogva. Dzivcsencze marikájú. Erre a rendez a kört az egyik helyen. Tuto nám ne dali.*' Magyar fordítása. vagyis jobban mondva ugrálnak mindaddig.Pozsony vármegye népe. el nem hagyja. 16* . A nagyszombati járás sok helyén a hamvazószerdái patkolás is szokásos. mint a szomszédos Laksárújfaluban szokás). a mint azt a Búr elnev falvakban szokták). Na trpilkáczh vlácsil. balra fordulnak és a kardot a vállukon át hátrafelé nyújtják. ez id alatt a leánynak. befelé fordulnak. Értelme körülbelül a következ: Vége felé jár e farsang. a mit azonban nem kell szószerint venni. kardjaikat lebocsátják olyképpen. de itt majd adnak. vagyis úgy. leszedik a csizmájáról a patkót. így a malaezkai járás fels részén még dívik a Jcardtáncz. Erre a legények hirtelen Erre valamennyien megfordulnak és visszafelé lejtenek. hogy az Emmeusba hajnali órát imával töltsék el. a ki azután a legény kalapját hatalmas bokrétával és vörös szalaggal három napi mulatság alatt a legény nem étkezik otthon. a kezeket. pipiskékkel boronáltam. Zse sza ne vidájú". de a s - — — — mehetnek. A tánezot kísér zene a kóló ütemeire emlékeztet és szövege a következ „Pod sable Pod sable Mij mili pane Vsetko mi bereme. Ekkor a legények bejárják a leányos és a jobbmódú házakat. hogy újfalusiasan. 243 ság költségeit a legények viselik és minden legény egy leányt visz a mulatságra. Ennek következtében ez idtájt a leányos házaknál oly nagy a sütés-fzés. úgy hogy a mögötte álló legény a kard végét a balkezével megfoghatja. leánya nélkül. fogóval és kalapácscsal járja be a leányos házakat és ha a leányt megfoghatják. hogy öt-hat legény maskarába öltözve. hogy az A A asszonyok leányaik gardes-des-damesjaiként . míg a legényeknek szabad a belépés. mire a legények megállanak. költségeit a leányok viselik. A kardtánczot csak farsang utolján járják. hogy úgy. szlanyinu maju. Ez abból áll. a mi azután a farsangi költségek fedezésére szolgál. hanem díszíti föl. hogy „Po novoveszky!" (a mi azt jelenti. rétesfigurájához hasonló módon fejezik be. mintha tavaszi és szi tánczmulatságok mindenütt lakodalomra készülnének. hanem kiüön megütögetik a lábakat. A rendez elkiáltja magát „Sable hre" (Kardokat föl). Ugyancsak ebben a járásban a húsvéti korbácsolás alkalmával nem elégesznek meg az egyszer korbácsolással. hogy utczahosszat az ott szokásos víg farsangi énekeket dalolják. A leányok sírnak. hogy a vendégeket meghívják. aj hruski pláne. ha csak egy bizonyos pénzösszeggel meg nem váltja magát. fölváltva a jobb. hogy férjhez nem Egy másik így hangzik: „Na vrábczoch szem oral.Komára zabili. hogy meg ne süketüljenek stb. a tánczmulatságon mindig jelen vannak és napnyugta után az anya a miüatság színhelyét. rozsdás kard. a füleket. a mely abból áll. Csak itt-ott találkozik egy régi. — : pipiske megdöglött s így vége a gazáldkodásomnak. a mi azt jelenti. két tanítvány emlékére a továbbá a temetbe. E hívo: — ! ! ! ! — ! ! gatókat arról is föl lehet ismerni. hogy karjaik egymást keresztezik. Az általánosan ismert ünnepi szokásokon kívül a vármegyebeli tótok is néhány jellemz ünnepi szokást és mulatságot tartottak meg. míg a rendez el nem kiáltja. Ezek közé tartoznak többek között a következk „Uzs sza ten fasang kráczi. míg a rendez ismét elkiáltja. egy-egy ugrást tesznek. illetleg értelme. a mire azután men Tótok ünnepi nagyon büszkék. Trpilka skapala Uzs szem doszedlácsil". majd a ballábbal. hogy jól tudjanak dolgozni. illetleg a leány szüleinek a vendége. Ani sza ne navráczi. A minek az értelme körülbelül a következ Verebekkel szántottam. : — - — nem is tér már vissza. hogy húsvét hétfre. körülbelül a következ: Kardot le kardot le kedves uraim Mindent elfogadunk. Ott nem adtak. n. mert a kardot rendszerint bot vagy kardalakú fa helyettesíti." Végül a rendez azt vezényli: „Sable dúle! (kardokat le!). rendszerint valamelyik ügyesebb tánczosnál megbontja. Most megszólal a zene. Megemlítend még a hidasiak „Emmeusba való rándulása". -. hogy a legények körbe állanak és mindegyik a jobbkezében kardot tart. az útszéli keresztekhez és szentképekhez. a kik belépti díjat fizetnek. Ez abból áll.

Azokon a babonaságokon kívül. az összes méhek elpusztulnának. az ujjai meggylnek. a tyúkjai télen nem tojnak többet. a Inti azután élelmi szereket kéregetnek. A szempczi járásban a tollfosztás áldomással jár. hogy Misérden a beteg imádkozás közben szenet dob a vállán át hátrafelé. mindenféle undorító állatok jutnak a házba. Ha Ha állatokat. a leányok pálmavasárnapon májusi fával és egy felöltöztetett és kitömött leánybábúval (Kiszelicza) járnak házról-házra kéregetni. Ugyanakkor trágyát sem szabad kivinni. A hol a kaput zárva találják. Ugyanez történik. az istálló ajtajára keresztet rajzolnak.: : IU Pozsony vármegye népe. a bogarak mindent megesznek. hogy ha a házigazda vagy a gazdaasszony meghal és méhek vannak a háznál. Ha az asszony Lucza-napján bármit kölcsön ád a házból. Dénesd vidékén husvétszombatján a szentelt tznél nyers fadarabokat égetnek el félig és ezeket a szántóföldek A mesgyéjére viszik. melyek az egész országban mindenütt el vannak terjedve. Ha a házbeliek közül valaki késsel aprít a tejbe kenyeret. Ha ezt a bejelentést elmulasztaná. a hova a trágya került. a gazdájának mindenünnen pénzt hord. András napján pedig a leány szigorúan böjtöl. mert a ki ezt mégis megteszi. a következket találjuk érdemesnek följegyezni Ha a leány vagy az asszony ünnep. mit találnak. Ha a ház tövében vakond túr. a ki neki álmában megjelenik és szárazra törüli. Ha vendég a házban az asztalra teszi a kalapját. a mikor égiháború van. A kirl azon az éjjelen álmodik. Ily alkalomkor a falu legényei dobszó és pléht'azekak ütögetése mellett minden leányos házhoz elmenti t-k. akkor ha még olyan vén is. ott. valaki meghal a a magukkal hozott A A Babonák a magyaroknál. mert azon a földön. Katalin napján a legény. Ha valaki Szent Válent napján dolgozik. szaporábbak lesznek. mert a marha megbetegszik. abban az évben a baromfiak A Ha nagypénteken Babonák a németeknél. néhány darabot a tzhelyen elégetnek és szentül hiszik. mint a tótok között. az sárgaságba esik. a míg a leány azt pénzzel ki nem váltja. úgy hogy a fog egérlyukba esik.és vasárnapon varr. minden kast megkopogtat és elmondja. a kocsi eltt asszony megy át az úton. Stomta vidékén. Ha nagypénteken napkelet eltt körülsöprik a házakat. ha fecske röpül el a tehén hasa alatt. megmerevedik a keze. hogy nyáron a jéges ne tegyen kárt a gabonában. de azért nem annyira. legények a szüret után összegyjtött bort ilyenkor szokták elfogyasztani. i pozsonymegyei tótok között az általánosan ismert babonaságokon kívül a következket soroljuk föl Kántor-bjt napján nem szabad sem mosni. akkor az a tehén. a gazda tudta nélkül a házból egy téglát vagy egy csutak szalmát elvisznek. sok lesz a vakondtúrás a gazda földjein. a pokolba jut. létra segítségével átmásznak a kapun vagy a keritésen. a boszorkányok nem ronthatják meg az disznóból és a szarvasmarhából a bélnyüveket ráolvasással lehet kipusztítani. Ha Szent Ágota napján a szobát és az udvart jól ki nem söprik. divatban van még a hamvazószerdái bohóczjárás. legföljebb azt említhetjük fel. patkolással összekötve. az lesz a hitvestársa. hogy jó hitvestársat kapjon. Ugyancsak e járásban. Ha valamely szobában halott van kiterítve és valaki oda az ablakon át benéz. mely rendszerint három napig szokott tartani. a házban. nyáron. A boszorkányok megfejik a kapuszobrokat is. Ha a karácsonyi éjféli misérl hazatérve. de még az embert is megszopják. az lesz a hitvestársa. vagy ha kuvik szólal meg a háztetn. melynek tejébl eszik. A megyebeli magyarok között a babonás hit különösen a Csallóközben van elterjedve. A . ha a leányt valamiképpen elkeríthetik. hogy a gazda vagy a gazdaasszony meghalt. Vendel napján sem szabad az állatokkal dolgoztatni. Ugyanitt szokásos. Az iglicz (fekete tyúk) tojásából az ember hóna alatt kiköltött csirke. elbb a kútnál megmosdik és így vizesen lefekszik. a hol pedig elutasítják ket és nem adnak nekik semmit. mieltt a szobába lépne. megyebeli németek között kevés a babona. a gazda szerencséjót viszik el. Babonák tótoknál. Ha a kenyeret a kemenczébe teszik és nem vetnek rá keresztet. hogy a betegségébl fölépüljön. sem fonni. pozsonyi járás némely községeiben megtartják a mártonnapi táncznmlatságot. Ha valakinek kiesett a foga és azt a feje fölött a háta mögé dobja. hogy akkor nem üt a házba a menyk. akkor a család legidsebb tagja a méhesbe megy. a kenyér kvé válik. azt elviszik és mindaddig vissza nem adják. az bajt hoz a kocsi gazdájára. véres tejet kap és a tgye gyuladásba jön. leszedik a csizmasarkát. új fogat kap. A virágvasárnapján szentelt barkákból.

Ezek közül a legérdekesebb az. ismerve sorsát és tudva. meggyógyul. lopjon a más lovai eltt fekv abrakból egy-egy maréknyit és adja ezt a saját lovának. Szent Vitálos éjjelén egész éjjel harangozni kell. A magyar nép a síkságot lakja. Apáczatornyára és a várhegy alatt a Dunából kiemelked „Weiberstein" nev sziklára vonatkozik. n. melyet ma Asszonyknek neveznek. karácsonyi éjféli mise úrfelmutatása folyik. Ha egy békának az ellábát levágják. és ha az ágy alá kést szúrnak. Ha valakinek a tehene nem ád tejet. Üldözi azonban nyomában voltak. ha az apja ilyenkor pipára gyújtva ül az asztalhoz. mert különben a tehén nem fog tejelni. A monda a következ Volt hajdan Szomolány várának egy ggös és kegyetlen várnagya. Hel babonák után. a hol a nép fogékonyabb is az ily behatások elfogadására. A serdül. de még aznap hozzon választ. Ha sárgaságba esett ember napkelte eltt. akkor a boszorkánynak a kezét vágták le. mert különben a vár legmélyebb börtönébe záratja és élete fogytáig ott tartja. akkor a gyermek nem lesz beteg. hogy menekülési útjok el van zárva.Vojtek napján ki kell füstölni az istállókat. és ha a dunamentiek itt-ott regélnek is néha a vizi tündérekrl. Egy önérzetesebb paraszt azonban egy izben kikelt ez ellen és megrótta a meghunyászkodókat. jó gabonatermés lesz. valamely sárgalevel fzfánál imádkozik. Pénteki napon az asszonyoknak és leányoknak nem szabad fésülködni. töltsön a tehénnek a tejébl az udvarban álló vályúba és csapkodja azt egyéves vadrózsa-ággal. érzékenyen búcsúzott el családjától és . mely azeltt Szomolányban ismeretes volt. Ha kis gyermek meghal. ha pedig eltte állott. mert ezeket a csapásokat a boszorkány érzi. Ha valamely megholt ember valakinek megjelenik. E szerint ezek onnan vették volna nevüket. csekély és csak annyiból áll. Az oly fiatal asszonyoknak. különösen a hegyközi vidékeken. és melyet egy német történeti szakfolyóirat is közölni jónak látott. Ha valaki Lucza-napjától karácsonyig korbácsot fon és az éjféli mise úrfelmutatása alatt ezzel az ostorral suhint. az egész vidék összes boszorkányai megjelennek eltte. az Apáczatoronyból a Dunába vetették magukat. az azt jelenti. a hol még nem volt. ez a meséjük majdnem teljesen azonos a többi vízmentén lakó magyarok meséivel. Napnyugta után szemetet és piszkot a házból kivinni nem szabad. hol az apácza a Dunába esett. várak közelében. alatt a szarvasmarha értheten beszél és a patakban víz helyett bor Ha a gyermek születését a bába 9 napig el tudja titkolni. Magához hivatta és azt parancsolta néki. azt egy kissé meg kell sózni. A szegény paraszt. Azon a helyen. hogy a boszorkányok az állatoknak ne árthassanak. Ha valaki lovat vesz. mert fejfájást kapnak. sok csirkéje lesz. nem szabad a cseresznyefa els termését leszakitani és megenni. mely a várhegyen álló rom ú. okos lesz. Ha Vitus napján harangoznak. Ha valakinek a tehenét boszorkány feji. hogy a várnagy parancsa kivihetetlen. pénzt adnak a kezébe. hogy okos ember legyen belle. azon a napon nem szabad semmit a házból kiadni. Ha a tehén megborjazik. a kiknek már egy gyermekük meghalt. ha felmeg tudja mondani. támadt azután az a szikla. hogy az illett baj éri. akkor álljon meg vele olyan vendégfogadó eltt. mert különben elapad a tehén teje. Ha arról a helyrl. valaki földet vesz és azt a kotlóstyúk kosarába teszi. A ^ ™° n dák ék A megyebeli német községek közt is csak Dévényben találunk egy eredeti mondát. Ha újszülött gyermeket az asztal alá dugnak. Ezt megtudta a várnagy és bosszút forralt Júró paraszt ellen.: Pozsony vármegye népe. akkor a gyermek. akkor a boszorkány elcseréli. különösen a magyar vidéken. hogy hajdan egy elkel lovag megszöktetett egy apáczát és azzal a dévényi várba menekült az Apáczatoronyba. akkor jó lova lesz. hogy a másvilágon megfizethesse az offerát. és mikor a szökevények látták. mert akkor azon az éjtszakán senki sem tud a házban aludni. hogy más vidékek mondáit és regéit alkalmazzák a saját viszonyaikra. A tótok között itt-ott már inkább találunk népregékre és mondákra és ez természetes is. hogy a földben hol van kincs elásva. Az újszülött gyermeket születése után azonnal lepedbe burkolva az asztal alá kell tenni és két-három perczig ott tartani. mert meghalt gyermekük a túlvilágon szintén csak cseresznyét kap enni. mert különben a jég elveri a határt. a boszorkány fejte ki. remegés szállta meg. mely fölött a vadludak elröpülnek. a ki ell félelmében mindenki kitért. hogy két pecsétes levelet vigyen Pozsonyba. 245 Szent. a vármegyében elterjedt belyi mondákról és regékrl kell megemlékeznünk. akkor a gyermek ftln és megöregszik. Ha az újszülött gyermeket a keresztelés idejéig nem rzik szigorúan és éberen. de még ez is ritkán fordul el. Ha napnyugta után a házból tejet visznek ki. Ezeknek a száma azonban.

a hova emberi lénynek lépnie nem szabad. az még a szélvár regéje a következ: halálos beteget is kigyógyítja vele. az úton iszonyú porfogai bontakozik ki és ez elé három fekete ló van fogva. a hol Borist akarta elpusztítani. A várnagyhoz sietett. Júró pedig elaludt. Egyszerre csak förgetegszor robogás közeledik feléje.. Lidértejeden ha valaki tönkrement. .Két gombócz vót a harang. az egyszer elferdítés. szóval ha valakinek a sorsa jobbra vagy rosszabbra változott. mert azért mégis börtönbe kerül. a ki azeltt jó Diódban volt. In a sziklák között. hogy „A hazug embert. Csak a FelsCsallóközben. . melyek a magyanépdalokra. kitekintett és ekkor fuvarosát látta tova robogni de kocsija elé három ló helyett már négy ló volt fogva és ez a negyedik a várnagy volt. hogy bizonyára a pokollal czimborál. hogy fia Borist elvegye. de azért rárivallt Júróra. Csak reggel ébredt föl és illatos növényeket talált az ölében. népregék után áttérhetnénk a vármegyében dívó helyi vonatkozású közkelet népdalok. míg az álnok. azt mondják. mindenütt ismeretesek. a kit a falu leggazdagabb legénye. a mint eltte a csodás gyógyf egyre magasabbra emelkedik. azután nagyot suhintott az ostorával a kocsi förgetegként száguldóit tova. A mely a község közelében fekv „Szélvár" nev sziklára vonatkozik. a gazdag Tamás bíró fia halálosan megszeretett de a fiú szülei hallani sem akartak arról. hogy a szegény leányt elvegye. hogy menjen a szélvárba és holdtöltekor. Ollétejeden azt tartják. de ebben a pillanatban valami láthatatlan er a levegbe kapta. Erre földrengés rázta meg a várat. Ennek meg éppen kapóra jött Boris látogatása és elhatározta. A mint az óra tizenkettt ütött. Júró azonban ismét elaludt ós csak a szomolányi vár kapuja eltt ébredt föl. Pozsony vármegye népe. E pillanatban azonban a lemen nap utolsó sugarai hatoltak a vár ablakain át a várnagy szobájába és a várnagy alakjára. melyekkel hazasietve. felleg támad. italt fzött bellük. a mely azonban inkább versben eladott régi mese és a következleg hangzik: „Egyiptomi Szalqnábul Templomukat építették. a kocsis Júrót a kocsiba szólította. éjféli 12 órakor tépjen le a legmagasabb fbl és abból készítsen orvosságot az anyjának. Ottó völgy község fölött egy barlangszer nyilas van. a hol a kocsis költötte tol. melyrl az a monda érdemes a fölemlítésre. hogy csak sietve végezze a dolgát. míg a lovakat egy jóságos arczú sz kocsis hajtotta. Nem is ébredt föl elbb. Ugyanekkor betegedett meg súlyosan Borisnak az anyja. sebességgel indult meg. a ki Júró láttára szinte megborzadt. mint másutt Toldi Miklósról és ugyanoly legyzhetetlen ervel is ruházzák föl. meg a sánta kutyát könnyen meg lehet fogni". mitév legyen. a szélvár küszöbénél. Éjfél volt. hogy e helyen soha sincs teljes szélcsend. . hogy e hegy méhében laknak a szelet és a vihart kibocsátó hegyi szellemek és innen van az. Mert az esküv napján egy szélvihar úgy odacsapta a szólvár sziklájához. De ekkor a ggös Tamás bíró lett halálos beteg és halálos ágyán végre beleegyezett abba. ezen a barlangon át jött volna egyenesen A A Népdalok. hogy a bíró kedvéért a szegény leányt elpusztítja. valami csodaf terem." Helyi vonatkozású közmondásokban a vármegye magyarsága elég gazdag. Ez megtörtént ós Júró csakhamar ismét a kocsiban ült. mire elveszítette eszméletét. Abba vót a Al)ba harangozok laktak. mely csak holdtöltekor. Volt itt egyszer Nádason egy szegény istenfél özvegyasszony és ennek egy Boris nev leánya. A leány megijedt. j^ z alsócsallóközi járásban is sok ilyen ott termett közmondás jár szájrólszájra.. szörnyet halt. csak Pozsonyban. Francziaországból Ottóvölgyre. rokonsági Komáromi czigánysági Odalas Zsírral meszelték az falát. a kinek a nevére szentelt kápolna e barlang mellett áll.Kolbászbú az ódalát. majd 5 megvárja. De azért bátorságot vett magán ós buzgón imádkozva útnak indult. hogy ily gyorsan visszaérkezett de ez nem használ neki semmit. a bíró bbájos asszonyhoz fordult tanácsért... rok között el vannak terjedve. hogy a szélvár veszedelmes hely. a mikor a sziklához fölért és meglátta.Kit nem jár a hideg szól. Mivel azonban a fiú nem tágított. hogy forduljon a bbájos asszonyhoz. hogy Szent Lénárd. Ezekbl boldog pár lett. Errl az a rege szól. Nagylégen él még az öregek ajkán egy dal. Magyar közmondások. Széleskúton és vidékén Balassa Menyhért alakja körül fonnak dicskoszorút és ugyanazokat a hstetteket regélik róla. . vén boszorkány ott lelte halálát. de ilyeneket alig ismerünk. készítették. A kocsi megállt Júró eltt. Azt a tanácsot adta tehát neki. ki ezt a füvet megszerzi. csuda-hang. vót az ajtófél. a mitl édes anyja gyorsan meggyógyult. éjféli 12 órakor látható. a ki. Ha valamiben mégis eltérnek más vidékek ismert népdalaitól. melybl egy s . künn pedig iszonyú zivatar és vihar kezdett tombolni. Júró ijedten az ablakhoz futott. De van itt még egy érdekes népmonda. azt mondván neki. annyit föV. hogy menten szörnyet halt. hogy „A mennyit a kerék le. mert tudta. mintha villámütés érte volna. míg végre valaki azt tanácsolta néki. Nádason ismert és az ördögbarázdájáról szóló mondáról már Nádas község leírásánál megemlékeztünk. a többi általánosan elterjedt és másutt is használatos közmondásokon kívül. mely épp oly viharszer. 246 útnak indult. Eperjesen az A A — — — — — — — — . Disznólábbú tornyot raktak. mint a hogy jöttök. A szegény leány nem tudta. Boris hirtelen leszakított a gyógyfbl.

247 olyanra. elbb mind a négy lábára arany-patkót verettek. a mije nincs. tak sa stroj". Ha valaki valamit nagyon szeretne. a hol azt mondják. hogy egy odavaló szabó. olyan falra.: Pozsony vármegye népe. 1 . ha valakire vagy valamire valamely díszes jelzt akarnak használni. Várkonyban. hogy „Az evésnél szívesen állna. Vezekény és Eperjes tartoztak. Nagyudvarnokon. a mely mondás eredetéül azt beszélik. hogy pompás.. azt mondják. a lóra. ha ruhát varrattak. Ennek az a magyarázata. azt illi. de a pásztornak szarv (vagyis pásztorkürt) dukál. mert ma már alig mosnak aranyat a Csallóköznek pozsonymegyei. hogy ez nem lesz ki. Ha pedig valaki valamit szeretne tenni. hogy „En nem fogtam halat. inkább csak a szomszédos komárommegyei részében. De az aranymosók napja már leáldozóban van. hogy „Kiripolczon egy disznó patkol. mint Kürt. az egyik hévül. A galántai járásban fekv Tallós azeltt is az Esterházy-féle uradalom egyik középpontja volt. mint gazdag. a kiripolcziak egy szép disznóval akarták kiengesztelni de hogy a sertésnek annál nagyobb becse legyen. Az egyiket Hidason használják. hogy híjlik. úgy is mondják. azt tartják. Solymoskarcsán. a hogy jónak látja. Kislégen. akkor jó pogácsát tudna sütnyi". hogy „Ennek Ignácz kell". hogy . Kiripolcz vidékén azt mondják. Maczházán valaha sok volt az ürge. de üres lesz tle a zseb. mint tehénre mondják. hogy „Annyira i an tüle. ha azt akarják jelezni. melyhez Hidaskürt. azt mondják. vagyis. pasztirovi trúbu". azt mondják rá. a szerint öltözködik. úri. A — — A Fels-Csallóközben. Mindig vizes az aranyá-z". a ki rosszul üli meg a lovat. tényleg meghajlott. a mi annyit tesz. hogy „Kicsiny trágya-dombnak két Nyárasdon. Ebbl az idbl maradt fönn az a közmondás: „Fürge mint a maczházi ürge". vagy gerendára. de a Pista az bizony istenugyse. mint másnak a lúdja". Vezékéng. hogy meapatkolják. hogy „Verje meg az Isten rossz szomszéddal és gyöpös udvarral' Dunaszerdahelyen a kinek nincs pénze. Kuklón. azt mondják. földrengés következtében. hogy „Neki is naayobbat tojik a tyúkja. hogy „Hja. azt mondják.-Péteren. mert a hidasi torony 1764-ben. mely föl vagy be akar dlni. azt a megjegyzést teszik. . A A köznJnciások . Itt közöljük még a csallóközi aranymosók mondókáját is. akkor azt mondják rá. hogy „meglánczolták a csikót". hogy mikor egyszer egy ellenséges vezér seregeivel a község alatt megjelent. tomu cseszt. A 1 . macht aber den Beitel leér" a mi annyit tesz. mint a kiripolcziak a d'sznót. — — A közI^dások. annak tisztelet dukál. mely szerint Ritkán száraz a halász. ha rosszat kívánnak valakinek. vagy nem futja. mert valamikor egy idevaló mester egy csikót faragott s azt valahogy meglánczolva egy üvegben mutogatta. hogy „Úgy a gatya". hogy nem lesz elég. mint a mennyi lisztje nincsen. hogy lakodalomba menni tisztesség." vagyis a kiripolczi kovácsnak Svina volt a neve. malaczkai járásban. akkor azt mondják. úgy sopánkodik. mert egy néhai Ignácz nev zsidó korcsmárosuk nagyon ügyes volt az ilyenek alátámasztásában. de a szükséges eszközök nem állanak neki annyi zsírja rendelkezésére. melyeket följegyezhetünk. ha valamibl nincs elég. Ugyanitt a lusta emberre azt mondják. Felscsöllén azt tartják. hogy „Annyi pénzem van. megyebeli tótok között is találunk néhány eredeti közmondást. Ha pedig valaki olyképpen dicsekszik valamivel. mint a czigány-gyerek a forralt tejtül". hogy a milyen a divat. vagyis. hogy „Er bieget sich wie der Thurm '. azt mondják. bosszantani. A tallósiak. hogy „Nem lesz ki". czifra. mint a békán a tolla". akkor azt mondják rá.majdnem" ezt vagy azt tette. a másik meg a hegyitül a sarka félé. ha valaki nagyzol és olyasmit fitogtat. „Sokat fárad a vadász. Egy más verzió szerint. hogy „Jaky kroj. kicsiny magtár a szomszédja". megyebeli németek között csakis a felscsallóközieknél találunk két olyan közmondást. hogy „Komu cseszt. mint Eperjes. hogy „Hochzeit geh'n ist a Ehr'. mint a torony. vagy venni. Uszoron. hogy „Az egyik ember a sarkaiul kezd kalapálni. vagyis a kmek tisztelet dukál. mindig keveselte és azt mondta. de e vidéken egyebütt is. csak a munkánál fekhetne". úgy hogy alig tudták kiirtani. a mi disznót jelent. ha róna. de nem tud hozzá jutni. a másik meg kívül kalapál". a mindenhez alkalmazkodó emberre azt mondják. — mint Tallós. akármennyi szövetet is hoztak neki. hogy mindenki úgy cselekszik. ha valaki nagyzol. dercsikaiakat a szomszédfalubeliek azzal szeretik míjdnem fogott egyet". Búr-Szt.

recht. hogy Bécsben mindenen túl lehet adni. a kit bosszantani akarnak. nagy szombati járásban. csakugyan a selpczi határhoz tartozik. vármegyebeli németek között is találunk néhány eredeti gúnynevet. a ki ott marad. a melyen álltok. Prekacs. így például Wenhardt Jánost. vicskus. hogy „úgy az övé. a hülye meg gyüge. Mitugrász. vagyis hanrecht. hogy régente a selpöcziek és a szomszéd határbeliek között egy földdarab miatt határvillongás volt. hogy az a föld. a melyen állanak. Pukacs. hogy ha meg mernek esküdni. a másikat Schulmeister Jánosnak nevezik. Olgyán a gyenge ember: lütyö-hütyö. Ilyenek a Bozsdás. az butát és ügyefogyottat jelent. A Gúnynevek. hogy az esküt letegyék. arra azt mondják. málé. recht. megyebeli tótok közt is sok a megkülönböztet név. Ez meg is történt. Az almásiakat meg hubaniak-nak gúnyolják. Schwartz Jakabot Bieber Leni Juklnak. toplaki és toholi. ha valaki valamit a magáénak állít. mely e földön áll. a két Putz János közül az egyiket Mitze Jánosnak. Hebeg. Hidason Schlunderl. Maczházán. és mikor azután a selpöcziek kijöttek. Térdes. gyászoknak csúfolják. az együgy félesz tapitm/a. mint a selpöcziek földje. akkor a tiétek ez a mogyorófa is. btefl Jokl Hanslnak. galántai járásban leginkább csak a zsidókra alkalmaznak gúnyneveket. különösen a felscsallóközi járásban. a gyarló közben. mert hiszen mint a . Azt beszélik ugyanis. Kismagyaron a czigányok trulló. zott. pozsonymegyei magyar nép nyelvének jellemzéséül legjobbnak tartjuk. hogy megbicsaklott az esze. kalapiri és feketefazék. párbeszéd vagy mese alakjában. a gúnyneve kalakala. hogy mindenben igazuk van. mert taplóval kereskednek.248 Pozsony vármegye népe. néhány jellemz példát ide iktatni. de valaki besúgta e parasztfurfangot. zsákszámra vitték a békákat Bécsbe. a törpe égevény. Tárnokon. a mi mind süsitek. N agyúd varnok vidékén a hülye ídymeiyutyi. Roszkorgyütt."" E közmondásnak állítólag történeti háttere van. legtöbb természetesen olyan. Ennek a révén a jakabfalviakra azt is ráfogják. Görény. a hová teszik. kofáskodó Túli. a ronda Szászon az elhagyottan felntt gyereket tátott gyereknek mondják. mely az egyenl nevek megkülönböztetésére szolgál. vérszemet kapva. hogy mindenki tegyen a csizmájába egy marék földet és úgy húzza föl a csizmát és akkor nem fognak hamisan esküdni. annak négy sarkára egy-egy apró tornyocskát biggyesztettek. Vörös. hogy „megcsikóearariak tornya'" mikor ugyanis a zavari templom tornyát restaurálták a torony mellé. Eperjesen a nagyothallót gónó és a tehetetlen esztelen Fels-Csallósüket-hordónak nevezik. mert hiszen a béka is mindig és mindenre azt mondja: detrekcsütörtökieket bravencsároknak. azt vrgeliizlalónak nevezik. : ! a A = = = = = = A = = = = = A A : — = — n= A = = = A A A A . Végigüres. akkor megkapják. Zavar vidékén azt mondják. Oégés. de kevés a jakabfalviakat békáknak nevezik és rájuk fogják. Erre a selpöcziek nagyot gondoltak és megkérték a kiküldötteket. Dénesden. vármegye lakosai között a gúnynevek is eléggé el vannak terjedve. hogy mikor gúnynév. mert sokan közülök hangyatojás-szedéssel foglalkoznak. Nyakigláb stb. ezeket mindenféle melléknevekkel különböztetik meg egymástól. tényleg a saját földjükön fognak állani. eladni. Jókán az ügyetlen kukkó. a kinek azt akarják monLahmpoczn dani. és valamely sajátságos vagy komikus tulajdonságuk vagy foglalkozásuk révén ragadtak reájuk. Az ügyetlen Az ügyetlen férfi Haderlak. éza. és mivel nem tudtak igazságot tenni. a könnyelm Felscsöllén a csavargó nagyon sok lévén a hasonló nev lakos. mert legénykorában rövid ideig a tanítót helyettesítette stb. hogy engedjék ket rövid idre alaposabb tájékoztatás és megfontolás végett hazamenni." Erre sorba lehuzatták a jelenvoltakat és az azon földterületen állott mogyorófáról vágott pálczákkal egyenként huszonötöt verettek rájuk. egy békajárásos esztendben valaki azt a megjegyzést tette elttük. hogy „Jól van Ha tiétek az a föld. az olyan tehetetlen ember. Traml. Éberhardon a képtelen vagy tehetetlen söre. Az ostoba Phdava. a mi nem az övé. Plusz. Az alsócsallóközi járásban mindenütt ismert és elterjedt gúnyneveken kívül használatos még a kukká. Végre megjelentek a helyszínén a vármegye kiküldöttei. azt mondták a selpczieknek. melyek egyszersmind ismertet nevek is. tottya. annak azt mondják Du Feitl! Kochl. Selpez vidékén. a kiküldöttek ezt azzal fogadták. a semmiházit pedig kulipinczom-nak. Otthon azután az egyik azt tanácsolta nekik.

peig ippen a színámot köllött vóna haza lóditanyi. én má rávigyáztom.. micsinájjok. Annyira másztom. Mire visszatértem. a hogy Vöröstenger közepibe értünk. Má megin veszeké"dik a zid". akkora nagy (jegenye) pálmofa lett belülié. lesz-e rajta ustornyél. én meg eekaptam tle." „No há Isten álgyo meg sógor!" „Hasonlókíppen. . de kett nem a mienk vót. asse gyött ki. Záradékul még egy példát idézünk I „Jó röggeet Kelempa sógor 1 „Agy gyón Isten Boráros sógor. Beleszúrtam az öklömöt. 249 Tájszólás a megyei tájszólásra nézve általánosan jellemz a következ kis mese Mikor én még bajczos legény vótam. de eltótosodtak. Ezeknek a részletesebb ismertetése azonban inkább ethnographiai szakmunkába való. hónap mög aakaamossén (alkalmasint) a Szajf susztert a szemezi vásárro vinnyi. még a kurumpi töve is. e'k'dött engem szántonyi nígy ökörree'. ippeg úgy van. hanem a rakotlási még kint van. há vesárnopig ee nem akar ányi. Gondú'kottam magamba. nos. azokban a községekben találhatók az általánostól valamivel nagyobb eltérések. meg hazavitte. Gondú'kottam magamba. asse gyött ki." „Kihúzza a hetet sógor. mer a pocziknak hozunk bort tennap meg a Neipórnak vittünk kszenet. a hol az ide telepedett habánusok laktak és laknak." . Gondú'kottam magomba. Legföljebb a malaczkai járás fels vidékén. melyek azeltt horvátok voltak. hogy micsinájjok. mire a mindefféle kicsiny gyerek eekezte a sírást.Az ám. bárcsak vóna nálom egy kis madzag Szerencsére zsebembe vót egy kis korpa. . peig má ölöget elázott a fd. apám mé'g futilóti gyerek vót. de egy mesztelen czigánygyerek ott futkározott. az mind a I A magyaroknál. A min' szántogatok. hogy hahetfín kezdi. Haza futottam. Erre a tenger két ódala annyi halat öntött ki. beleszúrtam a fejemet. Annyira vittek. eetörött az ustornyelem. hogy rajta egy likat talátom. de mos má megette a fene! Há' sógor behordta-ó azüvét?" „A szigetb behoztam." „No akkor há jó van! Én má nem tom.. Én még kivágtam a fejemet a likbú. abbú hama-hama madzagot sodortam és leereszkedtem a tengerbe. k tót nyelvnek a vármegyében nincs semmi különös sajátsága. kett meg a másé. A POZSONYMEGYEI. RÉGI FAZEKASMUNKÁK ÉS HÍMZÉSEK. azok meg eeberrentek velem.: : Pozsony vármegye népe. és azokban a községekben. keblibe rakta. mének. hogy tizenöt szekér sem bírta vóna eevinynyi. Apám ippen a kerbe jáczczott kisfejszéjjivee. hogy nem láttom f a tetejire. a jegönye fiakot a fogaim közé szettem." — . mi lesz ebb a zidb. Gondú'kottam magamba.Há Isten álgyo meg. annyira vittek. annyira másztom. mikor a szél fúj. hogy micsinájjok. a likba jegenyefiak vótak.

szentgyörgyi. mert területe legnagyobb részben a kedvezbb éghajlati viszonyok mellett az Alföld jellegét hordja magán. Legnagyobb a Duna. vármegye Urülete 4348'85 Q kilométer és legnagyobb része 100 200 méter abszolút magasságú termékeny síkság. pozsony bécsi. juhnyájakat egész az ország szívébl. p — A A — — A — — A A A A vizek. Duna-folyam és a budapest bécsi orsiágút volt tehát gazdasági haladásunk egyik legtekintélyesebb faktora és ez útvonalak mentén lakó nép volt az els az országban. a hol a gazdálkodás belterjessége a mezgazdálkodás minden ágazatán visszatükrözdik. 'ozsony vármegye mezgazdaságának történelmi fejldése szoros összefüggésben van az ország mezgazdasági haladásával. tölgyes és fenyves stb. szempczi. kedvez vízrajzi viszonyainál fogva. sörnek való árpát. kitn minség rozsot. múlt században. délrl pedig Mosony. hogy a jobbágyság korszakában a gazdálkodás mindenütt nagyon egyszer foglalkozás volt. aranysárga bort.s Gyr vármegye határolja olyképp. valamint a patáiról és szívósságáról híres magyar paripát. zamatos. Kárpátoktól a Morva-folyóig terül. a melyek egymással és egymást kiegészítve. valamint azért. récsei. illetleg budapest pozsonyi híres országút volt Magyarország és Ausztria között a kereskedelem legfbb útja. Pozsony vármegyét nyugatról az Alsó-Ausztriával országhatárt alkotó Morva-folyó. zabot stb. a szabadságharez eltt. hogy északnyugatról délnek húzódó szabálytalan téglány-alak. a legnagyobb kulturterjeszt tényeztl: a közlekedési úttól távolabb lakó népesség vette azt át. Tudjuk. fels.és alsó-csallóközi. Pozsonyvármegye mezgazdasági állapota még vajmi kevéssel különbözött a többi megyék mezgazdaságától. délkelettl Komárom vármegye. a mely a háromnyomású gazdálkodási rendszerben nyert kifejezést mindaddig. részben dombos. míg a hegyen innen van a pozsonyi. Fekvés.MEZGAZDASÁG ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉS. a melyen a magyar gyapjút. erdkkel koszorúzott bérczei alatt terül el a búzaterm mátyusföldi síkság. mely a külföldön látott és érintkezés következtében tapasztalt újításokat elsajátította és tle. Pozsony vármegye szerencsés helyrajzi fekvésénél. Ebben az idben Magyarország Ausztriát mind nagyobb mértékben látta el terményeivel és szarvasmarhával. részben sík vidék a hegyentúli járást alkotja. míg a földbirtok föl nem szabadult. bazini. galántai és a nagyszombati járás. északról és északkeletrl Nyitra vármegye. limbachi. bükkös. 500 méteren túl magasságú hegység a Kis-Kárpátoknak a Dunánál kezdd és az egész megyén át északra húzódó gyönyör vadregényes hegylánczolata. a melybe Pozsonynál szakad a megye és az ország hatá- . Pozsonynál két ágra szakadó Duna átöleli a Csallóköz síkságát. teremnek. egyike azoknak a vármegyéknek. az Ausztriához közelebb fekv megyékbl a kenyérterményeket szállították és csordaszámra hajtották a hizlalt szarvasmarhát. a túlnyomóan magyar lakosság részére évszázadok óta aczélos jólfizet búzát. grinádi Kis-Kárpátok. a melynek délkeleti hegyoldala termi az országvilág eltt jó hír pozsonyi. s így Pozsony vármegye mezgazdasági állapotának fejldése mindenkor útmutatója volt a magyar mezgazdaság fejldésének. folyóvize Pozsony vármegye gazdag rónáit számos folyóvíz öntözi.

miért Éghajlat. addig. A — kitn % A — A .ha kilép számottev károkat is okoz. folyammérnöki hivatal". megye vizeirl e könyvben más helyütt kimeríten szólunk. zab és az ess években jó termést is ád. árpát stb. A szántóföldek tápanyagtartalma szerint az agyagos talajok eleget tartalmaznak káliból. televényes vályog. televényes vályog 20 40 cm. Ezzel ellentétben áll a csallóközi talaj. a mely nem kavicsos.. de mivel a fels réteg elegend mély. az „Alsó-Csallóközi ármentesít és belvízlevezet társulat". mélyréteg vályog és sörárpát terem. a megye járásai szerint eltér egymástól. — kitn minség — szárazabb években gyönge termést ád. a „Pozsony vármegyei csatorna: völgyi vízi társulat" és a „Súr-lecsapoló társulat" mködik. a Kis. megyei és társulati vízszabályozási vállalkozások is elsegítették. Keletrl a Vdg-folyó érinti jó darabon a megyei határt s néha . úgynevezett tót-árpát sörgyártási czélokra . Csapadék elegend mennyiségben van legtöbb a tavaszi hónapokra esik. kavicscsal. A . még csapadékszegény években is.Mezgazdaság rát - és állattenyésztés. az elbbiek pedig ármentesítés czéljából keletkeztek.habár rengeteg pénzáldozattal és teherviseléssel . a melyeknek altalaja homok vagy kavics és a feltalaj-vizet könnyen átbocsátó. Kivétel csak a csallóközi földek egy része. E nagyobb folyók mellett a a medrébl megye egész területe gazdagon van erezve apróbb folyóvizekkel és patakkal. homokos vályog. Itt a televényes agyag 7 75 cm. mélyre. humus-tartalom járásonként is A . úgy. a Csallóközben. televényes fekete vályogréteg 80 120 mély. Csallóközben találunk futóhomokot is az ilyen területeket legelnek használják. édes a szl.. 100 cm. Az a nagyobb rész. televénygazdag. ha meg nem akadályozza a földek mívelésót. mély. Jéges a nagyobb vizektl távolabb es helyeken tesz némely évben tetemesebb kárt. búza. a „Vág jobbparti és Alsó-Dudvágvölgyi egyesült ármentesít és belvíz levezet társulat". Korán tavaszodik. Jól beérik a tengeri. a megmunkálása. mátyusföldi talaj mélyréteg. ered Ft-ketevíz és a Dudvág. a melyet rendszerint nagyobb eszés elz meg. Pozsony vármegye talajviszonyai a mint ezekbl is látszik átlagban jobbak a középszernél és a föld biztosan term. úgyszintén burgonyát. lehet vetni és késn köszönt be a tél. a számos apróbb sziget mellett a Mátyásföldön keresztül folyik a Kárpátokban nagy Csallóközt alkotva.és czukorrépa term. rozs. míg utána lassan melegedik a leveg. minség. hogy míg egyrészt a talaj termékenységét elsegíti. a mely majdnem mindenütt televényszegény és kavicsos.biztosan terem.a vármegyében fönnálló állami. alatta legtöbb helyütt szürke vagy sárga homok. mély réteg. A A Talaj. de azért díszlik benne a búza. hogy a vármegye gazdáit az okszer gazdálkodási rendszer megteremtésében . hogy két ágra szakad. kir. jó mívelés mellett a gabona meg szokott benne dlni .. alatta a sárga agyag 100 200 cm. míg az sz száraz. a néha túlsók nedvesség. a mely nehéz búzát. mély vizet nehezen átereszt. mint fenékvíz és mocsár. E két alternatíva között áll a nagyszombati járás kötött mélyréteg televényes agyagtalaja. A — A A vármegyében ez id szerint A „Duna-folyamszabályozó m. Csak a Csallóköz homokosabb vidéke kíván több est. a „Fels-Csallóközi ármentesít társulat". itt csak azt említjük föl. a „Morva-folyószabályozás külön állami kirendeltség". Ez utóbbi kett talajja-vítás szempontjából. sok fáradságba kerül. sok munkát kíván és nehezen dolgozható meg. Az éghajlati viszonyok elég kedvezek. A Morvd-íoljba ismét a Kárpátokban ered több kisebb patak ömlik és Pozsonynál úgy megduzzasztja a Dunát. tavaszszal sárba vetünk".és Nagy-Duna között. Kavicsos talaj van a pozsonyi és szempczi járás kis részében. Habár évszázadok óta eke alatt áll. — — kitn — . kési fagyok ritkán ártanak a tavaszi vetéseknek leginkább a tengeri és a pillangós növények sínylik az egy-két napig tartó hvösebb idjárást. talaj minsége. a Dudvág mentén és a lapályokban nem ritkán késlelteti. kivált száraz szszel. A úgy hogy február végén már . talaj mindenütt könnyen munkálható a termés nagyságát pedig az eszések mennyisége befolyásolja. különösen rozsot nagyon jó sikerrel terem. kötöttebb vályog. alatta agyag. miért is a közmondás azt tartja: „szszel porba. 251 alkotó Morva vize. mészbl és foszforsavból. . melyek útközben számos mellékpatakot vesznek fel és a Kis-Duuaágat télvíz idején sokszor a kiöntésig duzzasztják. mert itt az altalaj nagy mértékben vízátereszt. de biztosan terem.

hogy Pozsony vármegye ben a szoeziólizmus még nem terjedt el s a munkásmozgalmak nem veszélyesekViszont azonban kevés megyében dolgozik a gazdaság oly nagy költséggel? mint itt. A terület elosztása elég kedveznek mondható. adatok alapján a következ Kert Rét Szl Legel Erd Nádas Terméketlen Összesen . Ennek következménye. A — Terüieteiosztáe. a mi által a közvagyonosodás ersödik. a földeket kitnen míveli. Az 57. . hogy okszer gazdálkodással sikerült a talaj serejét fenntartani.. mert a nagy része erdbirtok.. tejgazdaság zésével annyi istállótrágyát produkál. hogy a környékben lev kisbirtokosok elsajátítják tlük az okszer gazdálkodás minden csinját-binját. nevezetesen a vasútvonalak mentén. „ . a talajnak tápanyagtartalmát. Ha a haszonbéres gazdálkodás. . a hol humusban gazdagabbak. a mi az intenzív gazdálkodás tetemesebb kezelési költségével nincs arányban. a mennyiben elegend forgótkét adnak a képzett gazdatisztek kezébe. az országos átlagon fölül teremnek. habár Ausztria közel van és a gyáripar folyton terjed. mívelési ágak szerint. hold. legel 6'5 ° Az összes gazdaságok száma szántóföld az összerd 20"9 °/ n . a legújabb hiteles k. hogy a szántóföldek harmadrésze haszonbérben van. 57.. még ott is.. terméseredményekre nézve a Duna bal oldalán lev 12 megye között mégis a harmadik helyen állanak és a termésátlagot tekintve. azonban a munkaer túlfizetésében nyeri magyarázatát. . hogy a megye azon részében. terület A kedvez — A A . mint ezukorrépa. még nem is oly régen. mint piros fonál végighúzódik a vármegye mezgazdasági fejldésében. kötött birtokok 1 —5 holdig „ 5—100 közép „ 100—1000 holdig 1000 holdon felül nagy „ 25279 17108 322 70 - G rendizer asi elosztásának tulajdonítandó. „ „ . Pozsony vármegye szántói -jóllehet évszázadok óta kenyértermény t>k kel vetik be ket. hogy tekintetbe véve a zsaroló ipari növények. katáng termesztését és a mtrágyával erszakolt gabonatermelést is. „ k. 433349 8365 52776 8850 49959 155242 1242 42828 752611 . Meg is látszik a korszer mezgazdasági haladás az egész múltban.: _. a természetes visszapótló képességén felül még növeli.350. Az a körülmény pedig. Ez az eredmény azonban nem tulajdonítható egészen a talaj jóságának. hogy. a kik a versenyt a bérlosztálylyal bátran fölvehetik. szeszgyárakat. kevésbbé kötött talajok foszforsavban szegényebbek. keményítgyárakat épít és a szarvasmarhahízlalás. hanem annak. mert a bérlosztály majdnem kivétel nélkül ..">_ Mezgazdaság és állattenyésztés..350 gazdaságból van: törpe gazdaság kis . „ . ezekbl: tulajdon birtok van haszonélvezeti birtok haszonbéres birtok 562342 73262 117007 .. mint az állattenyésztés terén a bérlk nyomdokain törekszik haladni. szl Pl %. a hol a haszonbéres gazdaságok vannak. nem mondható nemzetgazdaságilag hátrányosnak azért. . a munkás-bujtogatók hálás talajt nem találnak. . a szántóföldek harmadrésze megyében. túlnyomó részben síkság. Örvendetes. haszonbéres gazdaságok ezenkívül nemzetgazdasági missziót végeznek az által. rét 7 %. Különösen szembetnik a gazdálkodási rendszer figyelembe vételénél az. Ez a terület 57-7 0"1 terület °/ . hold. hold. vadas k. a kisbirtokos osztály egészen fölhagyott a régi nembánom gazdálkodással és úgy a mezgazdaság. változó. hogy a nagy gazdaságok tulajdonosait is e téren méltán úttörknek lehet mondani. Pozsony vármegye Szántóföld területelosztása.elegend forgótkével rendelkezik. miért is a szuperfoszfát-trágyázást bven meghálálják.. kert Pl %. nem marad el ettl a nagy uradalmak gazdálkodási módja sem. terméketlen 5-6 %-a. A termékeny %.

ezt követte kapásnövény. legelket s felkarolták helyette a mesterséges takarmány és ipari növények termelését. de a struktúráját is porhanyítani. hogy trágyázott takarmánynövény után szi gabona jött. nem a modern gazdaság rovására. noha a nagyobb gazdaságokban a szabadgazdálkodási rendszernek mindinkább több a követje. 253 tmémJ^*-""***" TELIVÉR MÉNEK PÁLFFY JÓZSEF GRÓF MÉNESÉBL.536 hektár szántóföldbl 234. ezzel karöltve tehenészeteket. nagy marhahízlalókat alapítottak. .102 hektár van mezgazdasági terménynyel bevetve és a 14434 hektár ugar is részben mint zöld ugar. Furioso Dornröschen Bluewater Cyclops parlagon hevert s mint rosszul kezelt ugar a rajta tengd birkanyájat sem tudta eltartani manapság a 248. E változások természetes következményeként a gabonatermelés csökkent s a jobban jövedelmez ipari növények foglalták el a teret. hanem ellenkezleg. a mennyiben a nem elegend istállótrágyát van hivatva pótolni. vetésváltó pedig akként alakult. Feltörték a jó talajú réteket. négyes vetésforgó így kiszorította az ugartartást és vele a birkatenyésztést. mint annak egyik vívmánya szerepel. A A A . vagy mint a gazdaság középpontjától igen távol es szántóföldet a modern gazda kénytelen istállótrágya helyett zöld ugarral nemcsak megtrágyázni. régi háromnyomású gazdálkodás a tagosítás után rövid idvel megsznt és helyet adott a négyes vetésforgónak. a mely elvileg el van fogadva.' Mezgazdaság és állattenyésztés.

A Azonban szerencsére ez nem történt meg. holdra. a föld természetes sereje. ma a gazda arra törekszik. a hol 100 hold földet számítottak. a helyett. hanem mindig a talaj ereje. tehénfogat 2610. minden hold föld után egy métermázsa élsúly marhatartást követel. Az egyoldalú trágyák alkalmazását különösen a nagyobb mértékben elterjedt ipari növények termesztése teszi szükségessé.ha lehet . mint a régi. a mely számokkal kifejezve.egy évben két termést vegyen a földrl. s ha nem is pusztán a földek megmunkálására. öszvér. hogy a földek kizsaroltassanak. annak tulajdonítható. Az eredmény nem is maradt el. a mezgazdaságból él népnek egész éven át biztos kereseti forrása. 3-as 23. és eszközök nagyobb munkaert is igényelnek. úgy minden 20 4 752. A gabonatermelés tehát csökkent. gazdaságokban is. hogy a gazdálkodás megsznik jövedelmez foglalkozás lenni. azt a hazai viszonyoknak megfelelen alkalmazni tudta. a talaj tápanyagtartalmát nagyon igénybe veszik s azért különösen azt a tápanyagot. Trágyázás. a folytonos okszer mívelés mellett sem érte még el a maximumot. a melynek okszer kezelését a kisgazdák is nagyon jól ismerik. kova-tovább nagyobb mértékben. a ftrágya az állati trágya de egyoldalú trágyák használata is nagymértékben van elterjedve. hanem a haszonállatokkal együtt.és szamárfogat 108. Mindezek a gépek A — A - . így elkerülhet az az aggodalom. : . természetesen nem mind igásállatot. mert ma. rendszeriül valamely ipari növény. bivalyfogat 10. habár ugart nem ismerünk. hogy az igás er tetemes. E kedvez arány annak tudható be. s minden iparkodása oda irányul kis Wiueten mennél nagyobb terméseredményt "produkálni. st az intenzivebb és több forgótkével rendelkezk minden 25 holdra számítanak egy pár igás állatot. de nagy forgótkét s még nagyobb szellemi intelligencziát kíván s ezért nem mindenütt megokolt. Ma arra törekszik minden gazda. állapota szerint vetik be valamely kultumovónynyel. mert az elegend mennyiségben produkált istállótrágya. kezdetleges gazdasági eszközök. a birtokban lev föld. . mint volt azeltt. a melyre leginkább szükségük van. E kimutatásból látható. gabona került szabadgazdálkodási rendszernél pedig nincsenek tekintettel egy sablonra.. hogy a bérlk tönkre mentek volna. káli és más mtrágyákkal. Az újabb haszonbéres gazdaságokban pedig szerzdésileg van meghatározva a kötelez állatlétszám-tartás. 6-os 19.és tehénfogatokat nem számítjuk.és közép: . habár a gazdaságok felszerelése tekintetében a mezgazdasági gépipar minden terméke alkalmazva van nemcsak a nagy gazdaságokban. tekintve azt. s így jobb minség. az összterületre minden 35*5 k. Az egész vármegyében nem panaszkodik a nép munkahiány miatt. több az igás erö. 4-es 8. mert az ipari termények talajzsaroló növények. mesterségesen pótolják szuperfoszfát. hanem ellenkezleg idegeu vándormunkásokra van szükség. ökörfogat: 2-s 8618. ele a kis és parasztgazdák is kezdik alkalmazni és a tapasztalt sikeren felbuzdulva. nem harapódzott el. jóllehet a gabonatermelés területileg csökkent. mind megvagyonosodtak.349 k. de volt akárhány gazdaság. kainit. mindig visszapótolja a terményekkel elvont talajert s a mély mívelés és jó gazdasági eszközök csak elsegítik a talaj okszer kihasználását. holdra pedig holdra esik egy pár igásfogat. Az intenzív gazdálkodás. chilisalétrom.254 Mezgazdaság és cállattenyésztés. de fuvarozásra használják s az állatkereskedelem is nagy szerepet játszik. lófogat: l-es statisztika legújabb adatai szerint van igásfogat: 3985. mint kóros tünet. hogy a hozamot tekintve. hogy a szántóföld 433. hold s ha a szamár. mert ezzel az idvel összeesik a nagyobb gazdaságok bérbeadása s ime.611 k. mert a régi iránynyal szakított s a nyugatról importált gazdálkodást elsajátítván. ersebb és régi idben egy pár igás fogatra 50 60. mennyiségileg többet termelünk mint azeltt. 4-es 933. 2-s 8619. hogy a törpe gazdaságokban is tartanak igásfogatot. E mtrágyákat nemcsak a nagyobb gazdaságok. Ez elv mellett a föld értéke tetemesen emelkedett. a talaj állandóan egyforma kihasználásával ki volt már kissé zsarolva s attól lehetett tartani. hogy . A mi pedig a trágyázást illeti. Ez ideális gazdálkodási rendszer. hogy 100 holdra legalább 3 pár ers igás állatot tartson. és a negyedik évben tavaszi vetésre. de egy lépésnyi területet míveletlenül nem hagy. s hogy mégis a földéhség. Tényleg a pozsonyvármegyei bérlosztály egészséges alapon mködik. hanem a kis. igás er.

sovány homokos földek javítása földfélhordással s futóhomok megkötése. az kiválónak mondható még a legkisebb gazdaságokban is. Tarlót aratás után csak nagyon rövid ideig lehet látni.Mezgazdaság és állattenyésztés. A ményesen mködnek. st a gabonakepék még sorban kint vannak. Legnagyobb jelentsége ezek között a mezgazdasági szeszgyáriparnak van. árkolással a kultúrának minden talpalatnyi földet meghódít a gazda és ebben nagy segélyére van a Pozsonyban székel állami kultúrmérnöki hivatal. mind szokásban van s a nagyobb gazdaságok után a kisgazdák e téren is ered- A A A Talajjavítás. vagy haszonbérlje azon iparkodik. Gyom-növényeket csak tartós eszések után látni. vagy ha azt körülményei nem engedik. különben a szorgalmas munkáskézben napestig fáradhatatlanul írtja a kapa. tekintve a négynyomású gazdálkodási mtrágyákat. de a term talajréteg okszer mélyítésével nagyobbíthatják a termföldet s így nagyobbíthatják a terméseredményeket is. csatornák ásásával. valamely közel fekv gyár részére ipari növényt termeszszen. a henger. az ipari növények. 33 szeszgyár. ezután fontos a czukorgyáripar. Elv mindenütt a mély szántás. porhanyítja a borona. Az újabban beállott alacsony vállalatok : A mezgazdaság . mert a feldolgozandó anyag összes hulladéka a gazdaság javára marad vissza. a mely szép eredményekkel dicsekedhetik. így a megyében jelenleg mködik 3 czukorgyár. vizes szántóföldek alagesövezésével. talajjavítás ennek következtében állandó s nemcsak a helyes míveléssel javul a talaj. A jó gazdasági eszközök. Alig került le a földrl valamely kultúrnövény. lapos helyek földfelhordása. a mi azt bizonyítja. illetve a gyárak részére termesztett czukorrépának ipari növényként való termesztése. szi gabonafélék alá háromszor szokás szántani. már forgatják a tarlót s alig érett be a talaj. s mivel általánosan sorvetmívelésnek felel meg. valamint a mesterséges szálas takarmányfélék termelését. a tavaszi gabona a jól megkapált kapásnövények után. hogy az ipari vállalatok részére kultúrnövényt termel 324 gazdaság mind nagyban alkalmazza a mtrágyát. hogy. A mi pedig a földek mívelését illeti. az elegend igavonó állattartás iparkodásukat elsegíti. 8 keményítgyár és 3 katángszárító gyár. Pozsony vármegye gazdái megtanulták. ségének megtartására nagy gondot fordítanak s a földek megmunkálása kerti vetések hibátlanok. hogy ha a területben nem is. géppel vetik. nagy gazdaságokban pedig a fogatos kapálóeszközök. a talaj mennél többszöri porhanyítása. terméketlen helyek befásítása.és mély szántásba vetik a kapásnövényeket is. de e A földek míveiése rendszert. talaj nedveskét szi. az szi mély szántásba kerül. de a természettl mocsaras. rendszeresen 385 gazdaság alkalmaz számba nincsenek beleszámítva a 100 métermázsánál kevesebb mtrágyát használó kisgazdaságok. valamint ?K ARDENNES-I KANCZÁK A KISMAGYARI URADALOMBAN. 255 Statisztikailag kimutatható. hogy birtokán mezgazdasági iparvállalatot alkosson. kultúrájával párhuzamosan halad a mezgazdasági iparszaporodása s minden nagyobb birtok tulajdonosa. már ismét szántja az eke. egyenletesek s tetszetsen vannak megmunkálva.

.. . 74221 k.. köles tatárka 4825 .. A katángszárítógyarak részére termesztett katáng nagy jövedelmet ád... mint a czukorrépatermelés nagy hibája. földek tulajdonságait tanulmányozták. len. . elemezték s a kísérletek alapján választották meg a kultúrnövényt. jó minség legelk. .. a kisbirtokosok is átveszik. lencse stb. A czukorgyáripar mindazonáltal igen fontos mezgazdasági ipar és nagy baj volna mezgazdaságunkra. tök .. _ tavaszi árpa ..... a hol az árpa kitnen díszlik... 102890 15386 „ „ . . gyümölcstelepek díszlenek ott. a hol búza kitnen díszlik. . így pl. úgy hogy ez iparág részére a termelés hova-tovább kevesebb jövedelmet biztosít. lencse szemes tengeri dinnye ..árpavetmag-behozatalt csaknem egészen kiszorította a helyi termelés. . de termése csak nagy és minden modern eszközzel fölszerelt gazdaságokban indokolt.. mint az elmondottakból is következtetni lehet.: . a mák. . gazdasági kultúrnövények vetmagtermelését az újabb idben sikerrel zik (s a külföldrl drága pénzen beözönl. a diószegi óriási búzamagot az egész országban.. a hol azeltt birkanyájak legeltek. a hol lehetett... közönséges magyar árpa helyett azon helyeken... . kultúrnövények kiválasztásánál is egészen más. nem erltetik a rozstermelést s viszont olyan helyeken. régi széles utakat a táblák között fölszántották s csak a közlekedésre nélkülözhetetlen szélességben hagyták meg s a czél érdekében. mert a katángtermelés még több igényt támaszt. mindig a talaj tulajdonságainak megfelelen s a kereslet arányában vettetnek. . rendesen silány árút kiszorítja az élelmes gazda akklimatizált növényeink vetmagtermelésével s azok nemesítésével). Ott. bab . a mi által a termés minsége A A A A ... borsó. 128 34339 „ „ ... azonban a régitl eltéren. 353 815 380 33624 121 „ .. mint régente. hogy a túltermelés miatt az ipartermék elhelyezése nehézségekkel jár.. vagy csak kisebb kiterjedésben. mint a magváltoztatás eltt volt. .. Kereskedelmi növények termelésével minden nagyobb gazdaságban találkozunk. hulturnemék megváltoztatása... . czukorárak azonban igen