[00

A
é**^1

/

D
Í

D

SSí£

«W
<ri
i

L-i^

r«.
..JL.

WKV ]•«!
r

- *

* •*(

'Ts^sy<

uo;v

.

%
il

\

1

r*

HHTm
",'

/^r
<V

i^jj

?
'-

MK ^9
/Al J^t

-*»«.» ttaulll ,»..

1


MMfl
"-~

*V.-í

ML

MftY

KV «
át

^C
'

^s^

foüz

**""

^^.
*

V'^ \

|nm|

1.


ií# l-~*^3£*i
i

r
»
*

'

vffiS

1

íj

EL ti

i

5i^

y\

b&

Dígitízed by the Internet Archíve
in

2013

http://archive.org/details/magyarorszgvrmeg14szik

A MAGYARORSZÁG VARMEGYEI ES VAROSAI
ÁLLANDÓ MUNKATÁRSAINAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA
Elnök: RÁKOSI JEN. Szerkeszt:
dr.

B030VSZKY SAMU.

TAGOK.
Dr.

Balassa József
tanár.

Dr. Dárday Sándor min. tanácsos, a «Jogtudományi Közlöny* fszerkesztje.

a

Dr. Katona Lajos M. Tud. Akadémia tagja.

Dr. Pasteiner Gyula egyetemi ny. r. tanár, a M. Tud.

Dr. Balkay Béla
ügyvéd,
író.

Demény Károly
m.
kir.

Dr. Kcnedi Géza szerkeszt.

Akadémia

tagja

Porzsolt Kálmán
a múz. és könyvt. orsz. tanácsának titkára. Dr.
ifj.

posta- és távirdaigazgató.

Balogh Pál
hírlapíró.

Kenessey Kálmán
vasúti és hajózási ffelügyel.

Dedek Crescens Lajos
tudomány-egyetemi könyvtár-r.

Bánóczi József dr. tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.

Konkoly Thege Miklós

Reiszig Ede

Dobokay Lajos
miniszteri oszlálytanácsos.

Bársony István
a Kisfaludy-társaság tagja.

orsz. képv., a központi meteorológiai intézet igazgatója, a M. Tud. Akadémia tagja.

a Herald, és Geneal. és a Magy. Tört. társaság ig. vál. tagja.

Dr. Entz

Géza

Dr.

Rodiczky

Jen

Bayer József
fögimn. tanár, a

megyetemi r. tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.
Enyedi Lukács
min. tan., a m. agrár- és jára-

Kormos Alfréd
a «Magyar Pénzügy» szerkesztje.

cs. és kir. asztalnok, földmív. min. osztálytanácsos.

M. T. Ak.

tagja.

Körösi József
a fvárosi statisztikai hivatal igazgatója, a M. Tud. Akad. tagja.

Telegdi Roth Lajos fbányatanácsos, kir. fgeologus.

Bedö Albert
ny. államtitkár, orsz. képv.,

dékbank vezérigazgatója.
Dr. Erdélyi Pál az Erdélyi Múzeum könyvtárának
igazgatója.

Sándor József
Kovács Albert
ev. ref. theologiai tanár.

a M. Tud. Akadémia tagja.

az E.

M. K. E.

alelnök-ftitkára,

orsz. képvisel.

Benedek Elek
a Kisfaludy-társaság tagja.

Kovács Gyula
vasúti és hajózási ffelügyel.

Szabó Antal
belügyminiszteri titkár.
Id. Szinnyei József múzeumi hirlapkönyvtár re. a M. Tud. Akadémia tagja.

Berzeviczy Albert
vallás- és közokt. miniszter, a Kisfaludy-társaság tagja.

Dr. Falk Miksa országgylési képvisel, a «Pester Lloyd» fszerkesztje, a M. Tud. Akadémia tagja.
Dr. Fejérpataky László a Nemzeti Múzeum könyvtárá-

Landgraf János
országos halászati felügyel.

a n.

Dr. Bezerédj Viktor
belügyminiszteri tanácsos.

Landherr Gyula
mépítész.
Dr. Lipcsey Ádám lapszerkeszt.
Dr. ifj. Szinnyei József egyetemi ny. r. tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.

Berecz Antal
a m.
földrajzi társaság ftitkára

nak igazgató re, a M. Tud. Akadémia tagja.
Fritz Péter a budapesti keresk. és iparkamara
titkára.

Dr.

Bolemann István
kir. tanácsos.

Lóczy Lajos
egy. ny.
r.

Strausz Adolf
tagja

tan, a

M. Tud. Ak.

tanár.

Dr. Borbás Vincze -tanár. egyetemi

m

Gonda Béla
keresk. miniszteri tanácsos.

Dr. Madarász Gyula nemzeti múzeumi r.

Dr. Szterényi
tanár.

Hugó

Borbély Lajos
a Rimamurány-salgó-tarjáni vasm-részvény-társaság vezérigazgatója.

György Aladár
az országos statisztikai hivatal könyvtárnoka.

Dr. Nagy Géza nemzeti múzeumi r, a M. Tud.

Akadémia

tagja.

udvari

Dr. Thallóczy Lajos tanácsos, a M. T. Akad.
tagja.

Németh József
földmívelésügyi min. titkár.

író,

Dr. Csapodi István egyetemi m.-tanár.

Hock János
plébános, országgylési képvisel.

Dr.

Némethy Károly
Nyáry Sándor
m.-tanár.

Dr. Váradi Antal az orsz. színmvészeti akadémia

belügyminiszteri tanácsos.

Rónai Horváth

Jen

Császár Imre
orsz.

Dr.

m.

kir.

honvédezredes, a M. Tud.

színmvészeti akad. tanár.

megyetemi

Akadémia

tagja.

Dr. Vécsey Tamás egyetemi ny. r. tanár, a M. Tud.

Csorna József a M. Tud. Akadémia tagja, a
Herald. ésGeneal. társ.
ig. v. tagja.

Dr. Hutyra Ferencz
az állatorvosi fiskola igazgatója

Dr. Ortvay Tivadar jogakadémiai tanár, a M. Tud.

Akadémia

tagja.

Akadémia

tagja.

Vendé Aladár
a monográfia segédszerkesztje.

Czigler

Gyz
r.

Kada Elek
író,

Óváry Lipót
orsz. levéltárnok, a M. tagja.

Kecskemét város polgármestere.

Tud. Akad.

megyetemi

tanár.

Dr. Visontai Soma ügyvéd, orsz. képvisel.

A MAGYARORSZÁG VARMEGYEI ES VAROSAI
POZSONYMEGYEI KÖTETÉNEK HELYI MUNKATÁRSAI:
Balogh Elemér
ev. lef. lelkész.

Lászlóffy
kir.

Gábor

Pávay Vájna Gábor
államkórbázi forvos.

ferdötanáesos.

Bossányi István
m.
kir.

Dr. Marton József

Plachy Bertalan
kir. tan.,

fgimnáziumi
Dr.

tanár.

ferdész.

tanfelügyel.

Markusovszky Samu
lyceumi igazgató.
Dr.

Dr. Pirchala Imre
tankerületi figazgató.

Burián Pál
ny. kir. táblai bíró.

Nagy Olivér

Frideczky Árpád
Estei bázy Mihá'y

jogakadémiai tanár.

Remenyik Andor
kir.

mérnök.

gróf urad.

számvevje.
a

Ortvay Tivadar Magy. Tud. Akadémia tagja.
Dr.

Dr. Vutkovich
szerkeszt.

Ödön

Hegedeös Miklós
kir.

Osváth Gyula
író.

mérnök.
Pálffy István
pozsonyi gróf, nagybirtokos.

Dr.

Wolf Gerö

keresk. és iparkamarai titkár.

Kelen József kir. fmérnök.

Zantít
esp.

Ödön
városi

kanonok,

plébános.

A DOLGOZATOKAT FELÜLVIZSGÁLTAK
Dr.

Borovszky Samu,
dr.

János,

Katona Lajos,

— Bedö Albert, — Csorna József, — Kormos Alfréd, — Lóczy Lajos,
dr.

Gonda Béla,
-

György Aladár,

Hock
Károly,

Németh

József,

dr.

Némethy

-

id.

Szinnyey József,

Vécsey Tamás.

ELSZÓ.
szerkesztsége azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy e kiváló munka legújabban megjelent kötetéhez, Pozsony vármegye és Pozsony szab. kir.
város monográfiájához az elszót írnám meg.

A
A

„Magyarország Vármegyéi

és Városai"

czímü országos monográfia

nem

mily megtisztel és szép, épp oly nagy is reám nézve e feladat, mert tekintve, hogy öreg ember vagyok, és hogy vállaimon az évek nehéz

súlyát érzem, szintén ki kell jelentenem, hogy a tollíbrgatás nemes és szép mvészetében gyöngének érzem magamat. Hogy e feladat teljesítésére mégis vállalkozni kívántam, azért történt, mert családom si tradicziói e vármegye és város múltjával három évszázad

óta elválaszthatatlanul össze vannak forrva s így reám, mint a Pálffy-család
szeniorjára, az a kötelesség is hárul,

hogy

ott és akkor, a hol és

a

mikor

csak lehet, szeretett vármegyém és városom érdekében minden
elkövessek.

tlem telhett

Pozsony vármegyéhez és Pozsony városához fzdik s így csak természetes, ha a Gondviselés adományozta hosszú életem alkonyán talán az utolsó határknél visszatekintek az általam bejárt útra, a melynek két oldalán megtalálom egy emberölt eseményeit és történetét. Elmerengve a történelmi múltban, elmém felidézi dics eldömet, Pálffy Miklóst, a gyri hst, a ki lángoló hazaszeretetével és si erényeivel a XVI.
is

Eletem munkássága és tevékenysége

században hazájának dicsséget, családjának elismerést és becsülést szerzett

Pozsony várának örökös fkapitányává és Pozsony vármegye örökös fispánjává neveztetett ki, elrendeltetvén s törvénybe iktattatván, hogy családjának legidsebbje e méltós

királyának kegyébl

és hálájából

zászlós-úrrá,

ságot a

jöv idkben is örökölje és viselje. Feltnnek elttem Pálffy Miklós utódainak dics alakjai, a kik tudásukat, tehetségüket mindenkor a király és a haza javára szentelték, fényes példát nyújtván nekünk, a kés unokáknak, hogy mint kell egy egész életet a legszigorúbb kötelességtudással hazánknak áldozni.

Vili

ELOSZÜ.

s felmerül elttem a kérdés. eldeim hagyományaihoz. Ezt megítélni nincs jogom; de lelkiismeretem megnyugtat annyiban, hogy kötelességmulasztás vádja engem sem terhel, inert kora ifjúságomtól, 1846-tól, mai magas koromig, minden idben a munka és a tettek mezején állottam, úgyis, mint országgylési kép-

Vizsgálom multamat, életem munkásságát

ha vájjon méltó voltam-e

visel, mint megyei virilista és számos megyei bizottság tagja, de úgyis, mint

számos közérdek és emberbaráti egyesület és intézmény elnöke és vezet tagja. Igaz, hogy az én munkásságom inkább a békés tevékenység keretei
között mozgott, de hazánk általános viszonyaiban, az utolsó ötven esztend
alatt a

békés fejldés oly gyökeres változásokat teremtett, hogy erre a zajtalan,

de öntudatos

munkára

elkerülhetetlen szükség volt.

a

Közgazdasági helyzetünk és mezgazdaságunk tökéletes átformálódása - ipari nemesi eljogok megszntével egész vármegyei életünk átváltozása
megszüntetésével a szabad ipar kialakulása, a társa-

téren, a ezéhrendszer

közmveldés fejlesztése, mind mely a békés, de öntudatos munkát nagyon is szükségessé tette s legnagyobbrészt ezek eredményének tekinthetjük, hogy Magyarország ma a müveit államok sorában méltó helyet foglal el. A dévényi vár fokán magasló Arpád-szobor hatalmas alakját nem hiába emelték a millennium évében. Pozsony vármegye Dévénynyel s a Kis-Kárpátok a Fehér-Hegyekkei ezer év óta védi hazánknak nyugatról, s talán azért oly pompázok a Duna-völgy virányai s oly örökzöldek a Kis-Kárpátok bérczei s azért oly termékenyek a vármegye hantjai, mert oly sokszor öntözték honfiaink vér- és verejtékcseppjei. A hol ma az erd legnemesebb vadja büszkén hordozza aganeskoronáját, a hol a hegyi kristálypatakban a pisztráng ezikázik, a hol a völgyek ölén ma a rézhámor kalapácsai zuhognak, vagy a fürészmalmok zaja veri fel a csendet hányszor csillogott a magyar vért és
dalmi tömörülés és tevékenység megindítása, a
oly

esemény

volt,

a

:

fegyver, és dobogtatta a honfihév a vitéz, a

hs

lelkesült szívét. Ott, a hol

ma

a gözkocsi dübörögve száguld, a hol a nyári verfényben az aranykalász

imbolyog, a hol a

gzeke mélyen

szántja

a termékeny

föld

hantjait, a hol

az arató dala, a pacsirta éneke zengi be a határt, hányszor rohant nyerítve

a harczi men, küzdött félistenként a

hs, belemennydörögve
történelmi

ellensége soraiba,

hogy: „iVe bántsd a magyart

/"

Vármegyénk,
szentelt színhely.

st minden

egyes városunk,

emlékektl meg-

De termékeiben is mily mi imádott szkebb hazánk
az
itt,

változatos és szép ez a
és ez a

mi vármegyénk, ez a
és keresett.

mi si városunk!
fája

Hegyei értékes erdkkel koszorúzvák;

kitn

A

szarvas,

z,

a vadsertés, a róka, a fáczán, a fogoly és a nyúl oly
irigyeltté teszik vadászatainkat.

bven

tenyészik

hogy hírnevessé,
Vizeink
:

Duna és Kis-Duna, a Morva, a Vág, a Dudvág. halban bvelkednek hegyi patakjaink s számos halastavunk
a
;

a Fekete-víz

pisztrángot,

pontyot

s

rákot tenyésztenek.

ELOSZO.

IX

Mezgazdaságunk
s

virágzó.

Kitn

búzát,

hírneves

árpát,

czukorrépát

számos kereskedelmi növényt terem ez az áldott talaj. Hegyeink lejtit szlvel látjuk beültetve, és gazdáink szorgalma még mindig elegend mennyiség s kitn bort teremt,
Állattenyésztésünk
melléki
tájfajta
fejlett

és

sokoldalú;
keresett

a

már

jellegzetes

„Kis-Kárpát"
hízlalóanyag.
igás-

szarvasmarhánk"

árúczikk,

pompás

Lovaink tetszets formájúak, tüzesek és kitartók, jó futók és alkalmas
állatok.

Kiterjedt,

jövedelmez üzletág megyénkben a tejgazdaság
tejet

s

naponta ren-

geteg

mennyiség

szállítunk Bécsbe, táplálván

— jó pénzért -- osztrák
minség
s

szomszédainkat, a kik hízóállataink húsáért is gazdagon adóznak nekünk évente.

Gyümölcstermelésünk számottev, és terményeket szívesen vásárolják.

a

kiváló

felséges

íz

Pozsonyi és zohori kertészeink, válogatott zöldségükkel, nemcsak Bécset és Ausztriát, hanem Németországot is felkeresik s éppen ez az oka, hogy a kerti termelésre alkalmas területek értéke és bére igen magas.

Mezgazdasági iparunk is igen folytat virágzó üzemet vármegyénk

kiterjedt;

több

nagyarányú czukorgyár
és szeszgyáraink

területén.

Keményít-

sokasága a mezgazdaság intenzivitását szolgálja. Vármegyénk északi részén a házi iparral is foglalkoznak

s tót

leányaink

hímzése bámulatos ügyességre vall, úgy hogy Izabella kir. herczegnönk kezdeményezésére „Háziipari egyesület" is alakult, a mely czéljának tartja

nemcsak a himzés

taníttatását és irányítását,
is.

hanem gondoskodik

a

munká-

latok értékesítésérl

Vármegyénk
sorolni
is

és városaink ipari állapota oly

sok volna azt a számos iparvállalatot,
fennáll.

magas fokú, hogy még fela mely Pozsonyban és a
hogy vármegyénk és

vármegye területén

Talán a mezgazdaság

és

iparfejlettség

az oka,

városunk munkásai mindig elegend munkát kapnak s így megélhetési viszonyaik is jobbak, mint hazánk más vidékein. Az is örvendetes tény, hogy a munkásviszonyok kielégítk, mert nem tekintve néhány nagyobb uradalmat és gazdaságot, a hol a belterjes kezelés túlsók munkáskezet igényel, a munkáskereslet és kínálat többnyire kiegyenlítik egymást.

Lakosságunk túlnyomólag magyar és tót, és csak elszórtan találhatunk német községeket, a melyek azonban a környék nyelvét kivétel nélkül beszélik. A tót nemzetiség békés egyetértésben él magyar testvéreivel s megnyugvással állítható, hogy sem a pánszlávizmus, sem a szocziálizmus tévtanai mélyreható gyökeret népünk lelkületében nem verhettek. Sajnosán kell azonban

megemlékeznem ama
dése az

lelketlen csábítók áldatlan munkájáról, a kiknek a

mkö-

amerikai

kivándorlás

megindulását eredményezte, mely,
lenni.

fájdalom,

évrl-évre mind szembeötlöbb kezd

Ennek a bajnak van hivatva gátat vetni a falvak lakosainak olvasó- és gazdakörökbe, nemkülönben hitel- és fogyasztási szövetkezetekbe való tömörítése, a melyeket a már 33 év óta
vezetésem alatt
álló

„Pozsony vármegyei

Gazdasági Egyesület" terjeszt és

ELOSZO.

hogy ez akczióval sikerül-e majd gátat vetni a kivándorlás lázának, azt csak a jöv fogja megmutatni. örvendetes körülményként említem még meg, hogy tótjaink között a magyarosodás mind nagyobb tért hódít, a miben nagy érdeme van a „Pozsonyi Közmveldési Egyesület" -nek, a melynek szerencsés voltam 25 éven át -alelnöke és elnöke lehetni. Ez az egyesület nagy áldozatok árán magyar kisdedóvókat tart fenn. Ezenkívül a sikeres magyar tanításért évrl-évre gazdagon
szaporít nagy szorgalommal; de

jutalmazza néptanítóinkat.

Azt hiszem, hogy ezek után az én, amúgy
be
is

is

hosszúra nyúlt elszavamat

hogy ebben a szép vármegyében és ebben az si koronázó városban mindent elkövetnek az arra hivatottak, hogy nem mondom, hogy a lakosság megélhetése és boldogulása biztosíttassék de azt tudom, hogy a hazafias buze tekintetben már minden megtörtént galom és kötelességtudás a jöv tennivalóit is elvégzi, a jöv feladatait is
fejezhetem.
az,
;
;

Meggyzdésem

megoldja.

Adja a magyarok Istene, hogy a békés zavarják nagyobb megrázkódtatások.

idk békés munkáját

sokáig ne

Gróf Pdlffy István.

Magyarország VármflgyBi és Városai.

Apolló" Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság.

BaBiLwarfli. Th.l&crto gráfiai muintézet

Budapest és Bécs.

délen pedig a Bakony kréta. a Morva.formáezió határolnak körül. hol nem a Kis-Kárpátok. meg a Vág-Dima és a Miava-Morva folyók lapálya között oszlik meg.és Határok. hol a Garamon túl a Mátra-hegység E neogén emelkedései szakadozottan lenyúlnak az esztergom-visegrádi traehytvidékig. 2. Kis-Kárpátok a Dunától északkelet felé éppen Nyitra. Kis-Kárpátok gránitja és jurája a Kárpátok hasonló kzettömbjeinek szigettartozékai. míg kelet fell részben a Bláva. A vármegye határai. A vármegye határai e szerint nem esnek össze ama geológiai határokkal sem. hontés pestmegyei Dunaszorulat melléki andezit-hegyek aljában elterül neogén rétegek és a vas-zalamegyei pontusi (pannóniai) halmok kötnek össze a nagy magyar medenczével. kristályos palái a Wechsel fell a Lajta-hegységen keresztül nyomozhatok. bél fell a Morva torkolatától kezdve már a Nagyduna szabja ki nagyjában a vármegyének Mosony vármegyével érintkez végszélét. Ez országszél egyszersmind Pozsony vármegye egyik részének határterülete. határain át messze túlterjed a Dunán meg a Vágón. természetes medencze a vármegye politikai e melléköblét alkotják. harmadkori neogen-kori üledékekkel borított halomvidék. Ertjük a vármegye határain belül önálló hegyrenclszert alkotó Kis -Kárpátoltat. melyek a pozsonyi medenczét vagy Kis. addig vizeink csak kevés helyen szolgálnak határokul. mivel a Morva folyó torkolatától kezdve föl a Miaváig Pozsony vármegye nyugati határát is jelöli. 3. De másfell belenyúlik vármegyénk területe a bécsi medenczébe is. a tenger szine fölé 570 m. a Vág. illetleg Nahács között A Hegységek. míg neogénje a Lajtahegységtl átnyúló lerakodás. melyek a Fehérhegység néven ismeretes folytatásukkal hegyrajzi szempontból nagyon érdekes és tanulságos földtani jelenségül tnnek föl. melyet a hainburg-bécs-korneuburgi neogén. Ezt éppen Északnyugat-Magyarországon is szemlélhetni. Jabloncza és Nádas. és a hamburgi rögök a KisKárpátokhoz szorosan hozzávetik. lap. A vármegye hegysége. közepes magassággal emelked hegység két egyenltlen részre osztja. melyet a nógrád-.meg kréta. Míg hazánk állami határainak megjelölésében hegyeinknek nagy szerep jut. - : A A 5Ü5!™' alakulás A 400 méternél alacsonyabb. 1. a Dudvág választják el egyes szakaszaikkal Nyitra vármegyétl. Jellemz e vármegyére nézve az is. 1 Magyarország Vármegyéi és Városai: Pozsony vármegye. . mert egyfell a Garamnál éri keleti irányban határát ott. a nagy pannóniai medencze tágas. hanem a Morva-folyó mentén vonul el az ország széle. A vármegye földtani alakulata. a vágvölgyi és morvavölgyi medenczék közt közleked egykori csatornájaként választja el a Kis-Kárpátokat a tulajdonképpeni Kárpá1 Bau und Büd Österreichs. hogy 4216 17D kilométernyi területét egy délrl északkeletnek vonuló. Csak délkeleten különítik el a vármegyét Gyr. mely a Kis-Kárpátot csak a Morva síkja mentén kíséri. tehát csak része annak a nagy földtani medenczének. hogy a Kis-Kárpátok a keleti Alpok kristálya tengelyének folytatásai. vármegye térszíne a Kis-Kárpátok erds középhegysége. 1903.Alföldet.és eoczén-alakulatáig s aztán nyugaton vármegye a Fertvidék és a Stájer hegyvidékek neogén emelkedéséig. 1 és hogy a Kis-Kárpátok a tulajdonképeni Kárpátokhoz az átmenetet közvetítik. Két különálló hegy világot kötnek össze egymással az Alpesekét és a Kárpátokét. Wien.és Váglapályok fölé pedig 423 m. Komárom vármegyéktl közigazgatási határok..POZSONY VARMEGYE TERMÉSZETRAJZI VISZONYAI. 652. Régtl fogva ismeretes a geológusok eltt. vármegye határáig terjednek.

527 mi magasságú. melybl a brezovai hegység. NE. Kis-Javornik 595 "?. Kis-Kárpátokban hasonló kzetek vannak. Ezek a rétegek nyugati és északnyugati hajlásúak és egymásra torlódott rétegboltozatok (antiklinálisok) pikkelyeivel építik fel a hegységet. (jura) periódusok kvarczit-homokkbl és konglomerátból. és 1920. 3 Mind a bel-. triász. agyagpalából ós márgapalából való üledékei nyugszanak. Elfordul hatalmas rétegekben és fejtik részint nyílt vágáshelyeken. Wetterling 724 "1 és a Burián 761 W!/ ennek kulmináló csúcsai. Pressb. Eme strotograpkisch-tektonische Studie Beitráge zur Palaeontologie und Geologie ÖsterreickUngarns und des Orients. Bd. toktól (morva-magyarországi határhegység). Hermann Vetters : Zur Geologie der klemen Karpatken. mentén nyúlik el. között ingadozik. úgy Beck és Vetters a Kis-Kárpátokban azt tapasztalták. Miként a Magas-Tátrában. 1859. mint a Magas-Tátrában miként Prof. s Komhuber: Yerhandl. Dr. mindennem dísztárgyaknak. legújabban Beck és Vetters írták le tüzetesen egy szép nagy- A l A A A A mérték geológiai térkép kíséretében.és jura-rétegekbl áll. . tet. f. 73. zu . IV. így dr. bútorboríték-tábláknak. . Mély nyergek nem réselik a tulajdonképpeni Kis-Kárpátokat. Smelech 709 " /. mely két hosszanti repedés vagy törés mentén emelkedik ki a környez lapályból. Ez a halomvidék a hegymögi (Zahorje) terület Nyitrában. a regényes fekvés Máriavölgy hegységében. a Kis-Kárpátok hosszú12 km. az utóbbiak a teljesebb másodkori rétegsorral a hegység szegélyét kísérik. Viszoka 754 "V. széles. szigetekként emelkednek ki. 3. Fehér-hegység triász. mely Pernek és Bazin között az egyetlen országútat áthozza a hegységen. hegység elbbi déli részét gránit és kristálypalák alkotják. 35 km. részint tárnákban. hogy a gránit. mely egyúttal legmagasabb orma e résznek. az utóbbi egyszersmind az egész hegység legnagyobb magassága. mint inkább a dévény-pozsonyi 343 '"/-rel kulmináló szigethegy választékául szolgál. 4 a vármegye ásványai. palákból.és hasz. hosszan ismét a Fehérhegység veszi kezdetét és 20 km. A tulajdonképpeni Kis-Kárpátok a Dunától Konyha-Ompitál szélességéig terjednek. mind a külföld számos helyére. mely nem spala. dolomitból és mészkövekbl. A A A Ásványok. itt is a sedimentumok magastátrabeli és tátraalji alakulatokra oszthatók amazok a triász rétegei nélkül a hegység belsejében találhatók. a szélessége 10 hegység északkeleti végéig 55 km. majd mocsaras. Erddy-hegy 472 '7. majd homokos jelenkori (alluviális) folyóvíz lerakta. a szigetségeken széltl össze-visszaságban felhalmozott halmokkal barázdált rónaságaira. Ver. mint a Kis-Kárpátok folytatásai. Leipzig. 1904. XVI. Északkelet felé ismét alacsonyabb a gerincz. d. Uhlig a Magas-Tátrában. 2 Heinrich Beck u.és talajburkolatnak s utak készítésére. Pettko (1856). Baba-hágó ellenben. tátraalji rétegalakulásban az alsó triász rétegei között eruptív kzetek (melafir) fordulnak el. kivált Szerbiába kiviszik. 1:75000 mérték földtani térképpel. Els helyen említjük a fekete palakövet. Csallóköz hullámtérszinén legbájosabb a diluvium és az alluvium elkülönítése. XX. Kis-Kárpátok földtani alkotásával jeleseink közül többen foglalkoztak. Diliuviális homok és lsz fedik a hegyaljának harmadkori rétegek alkotta hullámos felszínét ós észrevétlenül mennek át a folyómelléki. mert a pozsonyi alagút fölötti úthágó nem annyira ilyenül. 14 kmétert sehol nem — halad meg. Széleskút és Ompitál között a gránit elé kanyarodnak és délnyugat-északkeleti tarajas vonulatokban alkotják a mészkhegységet.és durva mészkbl álló képzdmények és a leülepedésük korában már kialakult hegységet szigetszeren vették körül. a Nedzsó* és a berenezeváraljai mészszirtek. lépcsknek. A Dunától ága. Ásványokban a vármegye bvelkedik. úgynevezett leveles hasadás szeli át az egészet. Racksturn 748 '"/. Komhuber. melyek a tulajdonképpeni Kis-Kárpátok nyugati peremét alkotva. - Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai.és kristályos palákból álló tömegen a permi. Az eoczén-rétegek nyugatról és a neogén harmadkori konglomerát agyag. Wien u. hanem a liászmész-képzdménynek egyik tagja.. Ez ásvány jól felhasználható iskolai írótábláknak. Több harántos. egyenletes háttal délnyugatról északkelet felé fokozatosan magasabbodó csúcsokkal: Zergehegy 439 nif.

a szétomlott melaphyr-mandolak egyik telérében. 7. Verhand. hanem nagylemez szép ezüstfehér táblájú is.: Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. calcit és seladonit is chalcedonnal és kvarcz•czal. mely a melafir közelében átváltozott olivin a delessit. mint Limbachon.604. Hajdan a Csallóközben virágzó aranymosások voltak. t. f.és mkövet szolgáltatja. ' A A A A 4 5 c 7 Verhand. mely egyébiránt Pozsony Pozsony és Récse között s a pozsonyi szlkben és gránitban szabálytalan teléreket alkot a kálicsillám (muskovit). zu Presburg 1857. garmadás és csillagos csoporcervantit néha meglehetsen tokban. Az antimonit a gránitkzetben Bazinban termeldik telérekbl. NK. Almáson fordul el.és hajalakú jegeczekben. a galenit. des Vereins f.és gnájszgörélylyel együtt. Az évi termék összesen valami 26. az alagúti határában az arany sem. Stomfa. Pozsonynál . e nemes fém a zsírk ereitl átjárt bomló gránit kvarezteléreiben. A fehér antimonércz (valentinit) e vidéken telérekben. a stomfai uradalomban sötétszürke márvány fordul el. A vaskéneg Bazinban chloritban és agyagporphyrban rétegesen s a fillitben vastagon szerepel. kbányában került el. Bazinban található még ezeken kívül a chlorit is. zu Presburg 1856. II. a korallszirtekhez hasonlóan alkottak. meg lemezes kristályokban található. Pernek vidéke általában szapora némely ásványfajokban.000 korona értékben. des Vereins f. Perneken a kvarczczal. : II. E két hely még egyéb ásványfólék lelhelye is. de Perneken is. Bornit a Klokocsáva-hegyen Losoncznál. tömegeket alkot. kvarcz egyik változata mint a chlorit-csillám teljesen új faja jelentkezik. E kzet. 6 Nem ismeretlen a vármegye . mely grafitpalában Bazin. Ez Bazintól északnyugatra.693 D méter esik. de lemezek és jelen század közepén már csak a jobb darabokat pikkelyek alakjában is. milyen a chlorophacit. 16. Verhandl. Borostyánk és Lozornó határában a meszes liaszpalák mangánérczet tartalmaznak. I. Cseppk Detrekszentmiklóson képzdik a falu mellett lev barlangban. Pernekre 631. A gránát nevezetes nagyságban felmerül Pozsonynál az ú. a vörös antimonércz (pyrostibit) s a scheelit. Naturk. kertben. vaskéneget ki is aknázzák. Nem ritka e helyt vidékén sem ismeretlen. 2. 62.185 D méternyi területen a kéneg.s nemcsak az alagút és a Rozália-kápolna között a vaskéneg talkos agyagcsillám-palában jelentkezik. továbbá a Mély-út közelében az egykori Strasser-. . Széleskút vidéke szintén termel néhány ásványfajt. Ugyanitt található prehnit. sugáros és garmadás csoportokban található. az utóbbi helyen nem ritkán tiszta minségbenfehér szálas minségben Dévényben. néha garmadás alakban jelentkezik. gránit és homok közé szoruló lajtamész a legjobb épít. I. mely itt gumók alakjában melafir-mandolakben fordul el.a közönséges földpát sem. Perneken pedig igen finoman a kovagban elosztva s gyéren behintve jön el. zu Presburg 1857. 24. n. d.629 és Bazinra 250. Modorban feltnik az aventurin gránit. senarmontit e helyt valószínleg az antimonit átváltozási terménye.862. vagy csak fuvalatképp. .arzenopyrit. Duna fövényében is mutatkozik s nyilván alpesi arany. 5 s kristályai néha igen jól kifejlditek. mely itt behintve s vaskosan. 3 'Gyakori a grafit. most Dubskygránát fajaiból pedig az almandin Récsén a kisszemcséj gránitban. hol vaskosan. Czajla község környékén is szapora a vasnevezett három község vidékén 1. Kis-Kárpátok nyugati részén. Hutterkbányában. Az eucamptit ugyancsak Pozsony és Récse között s az alagútnál is a kisszemcséj gránitban lemezes alakban. Kornhuber Verhandl. Végre mindezeken kívül említjük még a A A — A A sr A A A A . a szfalerit. Dévény és Dévénynjíálu közt konglomerat. Naturkunde zu Presburg 1856. melyek szívesen vásárolt tiszta aranyat eredményeztek.a füsttopáz. 7 Más helyeken. pyrittal barna •és antimonittal. melyet meszet kiválasztó tengeri algák. válogatták ki a törmelékbl s dolgozták fel az ekkor már düledez zúzómvekben. Pernek calcit vidékein jön el. Dévény. XK. Ugyancsak itt találtatik psilomelan is. mely itt több érdekes sajátsággal bír sugáros. finoman beszórva mutatkozik.683 vörös antimonércz Perneken métermázsára tehet. vasércz (limonit) Modortól nyugatra. Ver. 2. E területbl Czajlára 721. mely itt barna és fekete kis jegeczek alakjában mutatkozik. des Vereins f. itt 10 12 méternyi vastagságban kínálkozik bányászásra. milyenek a vasJcéneg (pyrit). Pozsony. milyenek az . a durvaszemcséj gránit ereiben. Perneken ellenben behintve és vaskosan. míg a scheelit Bazinban pyrittal a gnájszban. mely itt a chloritpalában. kristályosan Párádon található.

i. Naturk. 252 sz. 4 — 5.-ung. kagylóstörésben viaszszerleg fényl lignit. 1863. a Term. egyes kisebb hegycsomóival és több rövid oldalágaival csupa harántvölgyeket mutat. m. A szép és igen hasznavehet barnaszén 30 40 ölnyi mélységben Haszprimka táján található. II. a konyhai és perneki vizekbl keletkez Maiina. 1 1 — — — — tarthat arra. sz. vasútnál lignit-nyomokra. 136—142. 9 Továbbá a Marczal-. egészben csak jelentéktelen kiterjedés. 10 11 Verhandl. 11 A tzeg több helyt jön el. Pr. (TJeber die Torfmoore der oest. Mindez a hazai tzegtömegnek ugyan nagyon csekély százalékát teszi. 12 mindazonáltal mégis e vármegye is számot barnaszenet és a tzeget.zu Pressb. A 8 9 Kornkuber : Die geol. 1858. 11 ölnyi mélységben. 35—36. Ver. 5 6 lábnyi vastagságban. NK. névszerint Bsnél. 1892. hogy belle 22 mázsa ér föl ftési hatályra nézve egy harnüncz hüvelykes fenyfa ölével. IV. része lesz majdan ama sikerekben. Vármegyei tzegtelepeink is adatokat fognak szolgáltatni hazánk területének biológiai ismeretéhez. 35. Ugyan A hazai tzegtelepek kutatása. P. (Verhandl. 315—317. f. Nagyon valószín azonban. 14 Mack és Bauer vizsgálatai szerint. — — semmi nyoma sem fordult el. II. 27. 1857. f. Kék tályogon néhány vonalnyi vastagságban mutatkozott itt egy sötétbarna. 1857. Ugyan A tzegtelepek értékesítése Németországban.4 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. f. hol vagy 968 holdnyi területen átlag 4 lábnyi vastagságban s Várkonyban. hogy mivel fekvése. továbbá az Almási. 2. hogy az azoktól levezetett vizek még csak a vármegye határain kívül egyesülnek újból a lassan hömpölyg közösen levezet nagy csatornában a Nagydunában. vagyis a hegyeninneni folyóvízvidéke. Palás-leveles barnaszén nyomai mutatkoztak Pozsonyban az Esterházy-téren is. ha a Dunába öml Károlypatakot és a Vödriczet nem számítjuk. 584 597. a pozsonyi és a bécsi medencze között. d. XXIV. közzétéve az Alig. melyeket a hazai tudomány éppen a tzegeknek nem csupán felületi flórája. zu Presburg 1859. meg a Kis-Kárpátok keleti. emez a Vágdunát táplálja akképpen. zu Presburg 1859. 1892. a Széplakutezában. valamint a Királyfalvai meg Dubovai patakokat magába foglaló Modrapatak és a Csádé egyesülésébl keletkez : A A A . d. mi a vizek ellenkez irányú levezetésére volt határozó. Bláva. 1892. Verhandl.093 hektár tzeg van. hol 17° mélységig próbafúrást is tettek. Naturk. XXIV. közi. Kis-Kárpátok vízválasztót alkotnak hegység folytonos gerinczet alkotva. Ellenben a Vágdunába szakadó folyóvizek a Kis-Kárpátok keleti lejtirl futnak le délkeleti irányban. hol mintegy 300 holdnyi területen. A vármegye hegyrajzi alakulatának alakitól ag kellett hatnia annak sajátos vízrendszerére. hanem az azok aljában eltzegesedett egykori flóra mikroszkópi és mikrochemiai tanulmányozásával aratni fog. Correspondenzblatt des Ver. vagyis a hegyentúli. Ver. zu Presb. hogy nem tekintve a tzegeknek tisztán gazdasági jelentségét. derén Verioerthung in der Industrie. vagyis 33 mázsa tzeg megfelel egy harmincz hüvelykes fenyfa ölének. a földtani vizsgálatok szerint azonban az eredmény minden reménve nélkül. hogy itt a fekete szénnek eddigelé 5. 16 Ilyenrl híreszteltek 1857-ben Cseklész vidékén. (Verhandl. österr.und Techniker-Zeitung VIII. Amaz a Morva-folyót. széleskúti és rohrbachi patakokat magába egyesít Rudava.) . zu Presb. kissé merev. Mindezek nyugati és délnyugati irányban futva ömlenek a Morvába. 15 Megjegyezzük. E vármegyében tényleg. hol kútásás alkalmával ölnyi mélységben ya 1 lábnyi vastagságban jelentkezett. Morva legnagyobb mellékfolyói Pozsony fell a Miáva. mindössze két külön folyóvízvidék van: a Kis-Kárpátok nyugati. mely egyszersmind megyehatárul szolgál Nyitra felé tle délre a detreki. 7—8. 60. h. évf. ül. XXIV. hol valami 400 holdnyi területen 5 6 lábnyi vastagságban található. f. i. a rétegek hajlásának megfelelleg keskenyedik. : : : — 254. Verháltnisse. NK.esse 185/. h. Stomfai és Beszterczei patakok. Monarchie u. III. a mai Stefánia-utczában lö ölnyi mélységben.) 12 Thenius szerint Magyarországban Horvátországgal együtt 42. 16 A vármegye folyóvizei. IV. keleti irányban. továbbá Szentgyörgytl délkeletre a Súrerdben. Ver. 11. szintén kútásás alkalmával. o. d. 1 * Súr közelében lev Szilfamez tzegének égési értéke ellenben 2390 hegységnek A A felel meg úgy. a Párnát magába vev Tirnava s a Gidra vagyis Czi/fen-patak. Chemiker. II. Ztg. Ver. 191. f. d. i. 8 Ugyancsak Pozsonyban lignit nyomára akadtak. 13 súri tzeg égési értéke 1580. NK. 10 De Nagyszombatban is akadtak kútásáskor a is.) 13 Lásd Staub Móricz czikkét A tzegtelepek kutatásának fontosságáról. a Polána vagy Spaczinska-patak. 2. i5 U. tud.

Csallóköz emez alakulásából kell megfejtenünk. 17 Századunk els tizedében mint tisztításra szoruló hajózható víz van említve az iratokban. Ez volt a török világban az Érsekújvár felé tartó segédhadak útja s még korunkbeli emberek is emlékeznek arra. Vili. ö. a tkési vízér kivételével. Patonyok és Udvarnok községek határai és a Kisduna között terül el s ma a népes Csallóközben mintegy tisztás helyet mutat. addig ma már. 1864-65. 20 7. melybe még a Sardpatal. az érsekújvári ág. . A mi ma összefügg egész. században még szigetcsoport volt. földrészek folytonos sülyedése és fölszaporodása következtében az apró görélyzátonyok évrl-évre növekedtek. mely manap is környezi észak. E mellett mennél inkább növekedett a sziget zöme. a negyvenes években már Holt-Dunává lesz. Területe 188. mikor majd csak vékony vízfonalként fog az alluviumban kóvályogni.) s mintegy 200 helység s népes puszta fekszik rajta. 17 Nincs is már távol az az id. alakul a földtani képzdések egyik legfeltünbbike. annál kisebbre szorult a Duna legkülsbb ága. 19 1854-tl fogva folytak a Csallóközben a vízmentesítési munkálatok. Azonkívül v. Csallóköz éppen úgy keletkezett. 1. bven és hitelesen Földes Gyula müvét Fels. 19 Csupán a tavaszi hóolvadás vagy a tartós es szokta idközönként a mélyebb földteknket víz alá borítani. hogy míg azt a régibb századokban száz meg száz vízér. hogy a szárazabb idk beálltával aztán újból kiszáradjanak.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. de kivált dél fell. közelebb jutottak egymáshoz. az félezer évvel ezeltt még darabokból állott. melynek erosiója a balpartot. Az által. nagy ágra : A A A A A A Állóvizek. mely a Vaták. hanem a sziget növekedésének arányában fogyott is. vármegye szigetséqe. Akkor arról gyzdött meg a bizottság. Nagyobb állóvize sincsen a Csallóköznek. st nagyobb folyóágak szelték át 18 s öntözték termékenyítleg.. E sziget akkora. melynél fogva vízválasztó dombvidéke nincsen. zu Presbitrg. Nagyduna Dévénytl Ásványig mintegy 60 kilométernyi vonalon szegi be várme- A gyénk 6. A régi térképek e Dunaágat még mint Fdunát tüntetik föl. páratlan kiterjedés. másként Érsekújvári Dunaágra szakad. tehát a nagy szárazulatot támadta meg. alig van megnevezésre méltó vizerecskéje. Naturk. melyek az állóvizek elvezetésére s a posványok kiszárítására czéloztak. mint a hatalmas Duna folytonos geológiai mködésének. ma egykavics-. 8. des Ver. Verhandl. Hajdan ez a nagy térség összefügg két A szigetség. területét dél fell. hogy az egykor termékenysége miatt „Aranykert"-nek nevezett földdarab szigetvilág volt. hordalékjai folytonos lerakodásának következményét. mint az a száz meg száz más sziget. de nemcsak kisebbre szonút az.s séges sziget a XIII. Az itt véghezvitt keresztlejtmérések kimutatták. . De földtani alakulásából kell továbbá megfejtenünk a Csallóköznek azt a tulajdonságát is. lejtés északnak és keletnek tart.519 hektárnyi (1885 km 2 . 5 Dudvág. A vármegye állóvizei. az e vármegye déli területét alkotó s részben Komárom meg Gyr vármegyékre is kiterjed Csallóköz.s alább a Feketevíz is szakad. Ma már annyira sekély és iszapos. A hatvanas években hajózta körül a Csallóközt igen magas vízálláskor utoljára Pozsony vármegyének és a Dunagó'zhajózási társaságnak vegyes küldöttsége. 20—21. míg a köztük volt dunai ágak s erek mindinkább eliszaposodtak s végre teljesen eltntek.hogy ez az ág aránytalanul nagy költséggel sem lenne többé hajózhatóvá tehet. vármegyénk határpontján jut a Kisdunába. Úgy tekinthetni. tört.) Az azután való idk árvédekezési és különösen az 1887-ben megalakult „Fels-csallóközi ármentesítési társulat" munkálatairól 1. homok. Egyedüli mocsaras vidéke a Sárréten található. hogy végül mint ilyen is megsznjék." (Földes Fels-Csallóköz árvédekezésének tört.Csallóköz árvédeke: — : zésének története. hogy közönséges hajóvontatásra sem alkalmatos többé. mondhatni. {Csallóköz vízmentesítése 1854 64-ig. 20 Földes : Fels-Csallóköz árvéd.). hogy rajta vontató gzösök jártak. Magyarország régi vízrajza czím munkáját. hogy e szigetség a Nagydunától a Kisdunáig folyton való s csaknem egyenletesen lejts terület. k. hogy mindjárt Pozsonyon alul a Duna a Nagydunára és a Kisdunára. mely már Komárom vármegyében a Vággal egyesülve. mint Vágduna szakad a komáromi várfok alján a Nagydunába. minek következtében a gyorsan lefolyó árvíz a Nagydunából önti el a területetet s nem a Kisdunából. Csallóköz északi részén elbb-utóbb egyesülni fog a nagy szárazulattal s a jöv nemzedékek bizony csak a múltnak írott emlékeibl fogják tudni. 18 Mindezekre nézve lásd Ortvay Tivadar dr. 34—41. hogy kontinensünk folyóvízrendszerében. f.

májbajok és verczéri pangások ellen sikeresen alkalmaznak. mint a milyenben azt a régibb írók Pozsony városával összeköttetésbe hozzák. 36. 1858. zu Pressb. 21 -- Bredeczky Kornhuber : : Ver. d. 1858. Wissenschaften 1859.. görvélykór. III. kénesszagú. III. nevezetesen a Miáva és a Stomfapatak közt lev részen. d. 1. meg egyéb vízi növényzet dús termhelyei s a kuruttyoló békasereg kedvelt tartózkodó tanyái. E víz hosszabb állás után barna csapadékot hagy maga után. 22 A Pozsonynál a vödriczi völgyben. Ily kisebb állóvizek találhatók Búrszentmiklós és Búrszentpéter vidékein. d. évf.vagy kéntartalmú hidegvizek közé tartozik. f. A vármegye ásványvizei. Orsolya-apáczáknak tulajdona.. volt. Hmérséke 12 99° R. Közzétéve. a nélkül. Nevezetesebb a bazini vasas forrás. lápos réten fakad. az mind kisebbszer és idközi. színtelen és szagtalan. 1858. Xaturk. moly a kisdunából kapta rendes táplálékát. közzétéve a Sitzungsberichte der mathem. légmérséknél. 23 Bauer és Weselsky vegyelemzése szerint e víz alkotórészei szénsavas sók. Táplálékát e mocsár a Kis 7 Kárpátok keleti lejtirl folyó patakocskákból a czajlai völgyben lefolyó Opatakból. Laksárújfaln környékén szintén található néhány kisebb vízmedencze Malaczka mellett a Búrerdben a Mahorlome. 58. kisdunamenti hátsóbb részét már eke alá fogták s szaporodnak rajta a majorok és szállások. A mi van. Hmérséke 9'2°R. Az az állítás. azonkív. lép-.naturwiss. Das Moor „Schur" bei St.. de következetesen szárad. - - Beitriige zur Topographie des Kó'nigreichs Ungarn 58. Magasfalu. Vereins /'. évf. Georgen. mely a várostól félórányi tó . a hegyi liget szélén. Keleti oldalán történ lefolyása a Fekete víz. de közönségesen csak Vaskút néven ismert vasas forrás. átlátszó. miután a Duna balpartja nem tartozott a rómaiak birodalmához. Sitzungsberichte d. : srn . fiir közöttük van jelentéktelen mennyiség szénsavas vasoxydul. Lévárd. a káka s nádas. IV. a Mária-fürd. Szentjános. kais. mint a körülsánczolt szénakazal-helyek. zu Presb. 21 azonképpen tarthatatlan. XXIX. Untersuchung der Mineralquelle des Erzherzng : Stephan-Schwefelbades zu St. A malmok megsznte óta e tavak az eliszaposodásnak vannak áthagyva. 16'5° R. csúz. A Kis-Kárpátok keleti lejtjén ismertebbek a szentgyörgyi és a bazini ásvány-források. hogy a vármegye bennök gazdag volna. idült br-. az a vas. úgy hogy e mocsárnál idnként áradásokról lehetett szó. II. Nagyobb állóvize egyébiránt a vármegye más vidékének sincsen. Régibb térképeken mint lacus Peiso meg is van jelölve. a túzokok és gólyák népes tanyájaként volt ismeretes. évf. légmérséknél.) 24 Vegyelemezte Bauer Sándor dr. Akademie dir Wissenschaften 1858. Ez a nagyrészben mocsaras. valamint a Duna és a Morva alsó lapályain gyakoriak a mocsarak. Ezekhez járulnak kisebb-nagyobb idközi gyarapodások esvizek és hóolvadások. Akademie d. 19 44° R. Még a múlt század harminczas éveiben alig volt itt más szárazföld. 24 melyet ivásra s fürdésre használnak s kivált köszvény. M6. A szentgyörgyi István-forrás a város közelében. a Verhandl. 23 Vize tiszta. Ásványvizek tekintetében sem mondható. Azonkívül L Verhandl. Naturkunde zu Presburg 1859 évf. Pr. hogy már a rómaiak lecsapolták volna a Galerius császár alatt eszközölt csatornázás útján. . a szentgyörgyi patakból veszi. 192. A Kis-Kárpátok nyugati oldalán. A Súr kétségtelenül egy régebben itt állott tóvíznek a maradványa. s melynek ármentesítése most van tervbe véve. mely azonban ma már csak nyaralóul szolgál s a pozsonyi Sz.: 6 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. Égvényes kénes hideg víz. De említhetk ezeken kívül a rohrbachi és a lalii tavak is. Ver. 1. Classe d. sz. nádas láposoktól keresztül szelt hansági rétség. a limbachi vagy grinádi patakból. Vize tiszta. 8. aztán némely cklorösszeköttetések a kénsavas sók nyomaival. Bahno és a Rakarna-tó. Georgen in Ungarn. {Verhandl. A Kis-Kárpátokon innen fekv területen a Súrerd Súrrét mocsaras területe még mindig valami 2164 katasztrális hold. éppen a Vaskút nev nyári mulatóhely mögött lev két tó mesterségesen készült s eredetileg a vödriczvölgyi malmok számára használt vízgyjt volt. Ásványvizek. Pozsonynál a Zergehegy aljában 600 bécsi lábnyi látogatott kies tengerszin (Adria) fölötti magasságban. 29—36. Ma már lassan. XXXIV. Közelebb a városhoz. hogy ez elnevezésnek oly történeti jogosultsága volna. hol malmok számára váló víztartókid szolgálnak. kaiserl. íze gyengén összehúzó. melyek némelyike nagyobb terjedelm. Ztg. van egy másik vastartalmú forrás. Naturk. 585. A mi a vizek e fajtájából található. a nyáron elég és hs Vödricz-völgyben van ivásra és fürdésre berendezve a Ferdinánd királyról elnevezett.

11 évi megfigyelési adatai alapján Pozsony közepes évi páranyomását 3*313 párisi vonalra. Miután ugyanis az uralkodó szélirányok a nyugati. (Beitrdge zur Meterologie v. st veszedelmes nitrogén. átlátszó. a kovaföldes agyagpalának köszöni. mégis más évszakokban elmozdítja a csapadékot.és kénkovandbányában fakadó ásván} forrás. 27 Különben mind a déli. a levegnek közepes évi nedvességét 73'10° o-ra teszi. a mennyiben a sarki szelek közt legritkábban mutatkozik s közönségesen 24 óránál tovább nem tart. a délieké 57. T. 20 Az 1856.és 12 fürdszobája. Vize. a jégessöké 4. 13-án. szép. legcsöndesebb a július szeptemberi idszak. tehát a természetnek a téli dermedtségbl való megelevenedése. a Kis-Kárpátok Jahodnisko nev hegyágának keleti oldalában. mely ásványos. IX.: Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. o. Rothe Beitrdge zur Meteorologie von Presburg. a keletieké 63. 7 távolságban kies. évekbl)31"5. III. Verhandl. Hmérséke (szept. vármegyére mindenesetre jellemz. 1895. évi följegyzések szerint ez évben egész januáriusban szántottak és a fák levelezni kezdettek. Naturk. vízgz. A csapadékos napok száma 131. közétéve a M. által kiadott — : — — — — : 29 Decz.) Újabb adatok szerint Pozsonyban a felhzet évi középje 5'5. 29 Az 1788. de hmérsék-változásai mégis igen föltünek és rögtönösek. ha e tekintetben egyéb ellentétes széljárások a légköri csapadékok alakulására kedvezbben nem hatnának. Pozsony város szélnélküli napjainak száma egy-egy évben alig öt s azok is szeptemberre esnek. d. 27 31. (Kornkuber Die mittlere WindesricMung zu Presburg im Jáhre 186. közi. a perneki határban. E forrásvíz az anhalt-bernbnrgi herezegségben lev Alexisbad és a Muskauban található kénsavas vaséiecset tartalmazó vizekhez hasonló. barna csapadékos. 27—29 11). IX.) Verhand. zu Presb. Legszélesebb a márczius júniusi. A vármegye égalja. (ü.^ a vármegyét tényleg a három utóbbinak csapásai ellen a hegység ellenálló bástyája védi. Egálja ugyan egészben mérsékelt. az északnyugatiaké 179 és a nyugatiaké 361. az ess felhket az északi széllel versenyezve zi el s épp oly szárító. st hervasztó. IX. tud. a nyugatészaknyugatiaké 80. o. szénoxid és szénhidrogén gázait a városra irányítja. meredek sziklahegy aljában fekszik s a közellev erdség miatt kellemes tartózkodó hely. f. mely április közepe tájára esik. úgy hogy a füge és a gesztenye a szabad telelést is eltri. folytonos széljárások miatt nincs is aztán Pozsony vármegye egáljában állandóság. Még az északibb vidékeken is néha november derekán illatos ibolyák díszlenek a szlkerekben. a felhsökét 99*1. februárban a mezk r - E s ha J |at - A A A A — A — Hasenfeld Manó A Perneken találtatott ásványforrásnak helyrajza. a mennyiben a pozsonyi gyárvilág koromfüstjét és kellemetlen. a nyugatiaké 318. tiszta. Xaturk. mind a nyugati szelek meleg. a jégeskét P7. maximuma 42. üde helyen.) Az 1856 1865. kissé összehúzó íz. 25 9. E vármegye ennélfogva valószínleg a legszárazabbak közé tartoznék.) 18-án Modorban. XXVII. (C. évi megfigyelések szerint az északi szelek számának átlaga 56. mint emez s csak annyiban kevésbbé ártalmas. nedves gzöket hordanak. Kis-Kárpátok tényleg nem kis hatással vannak a vármegye légtüneti és égalji jelenségeire. Mind a déli. a félderültekét 1970 ra határozza. az északkeletieké 141. keleti szél. Van 48 vendég. csapadéka. az északkeleti. Mathematikai és természettudományi közlemények 1865 évf. a ködös napok középszámát (1856 65. 30 — 31. Nyáron meglehetsen látogatják. a havas napoké 19. s bár maga a déli szél nyáron szintén nagyon szárító. hogy alig van tökéletesen szél nélküli napja.és jégolvadás. kivált vasas tartalmát. Említend még a vármegye hegyentúli járásában. a derültekét 692. 2 * 1894 nov. 1866. 24 Olykor a Súrban deczember közepén a mocsári gólyahír (Caltha tpalustris) kinyílik. évi megfigyelések szerint az északi szelek száma 52. Presburg i. 52. mivel ezek a sokszor valóságos orkánként dühöng északvidéki szelek bizonyos évszaktól függetlenek. Magára Pozsony városra a déli szél azonban kellemetlen helyi hatással is van. bár nem oly hideg s zord. f. 1857 II. (U. Ver. Term.) 27 Rothe dr. zu Presb.) . Az évszakok átmenetei nem rendesek. II. szagtalan. tengerszin fölötti 700 lábnyi magasságban. az északnyugati. h. Égalj tekintetében a vármegye jelentékenyen befolyásolva van hegyrajzi alakulása által. A hegység e védelme pedig annál jelentsebb. a deresekét 15-2. Általuk a széljárás nevezetes módosulást szenved. déli szél a vidék kitavaszodására is kihat. az északnyugatiaké 100. mind a nyugati szél jótékonyan szelídíti a Kárpátoktól jelentékenyen föltartóztatott északi szelek fagyos zordonságát. a csapadék összege 629. 1-én) 8 75° C. d. (Valló S. a zivatarosoké 20 s a viharosoké 5. Olykor a kés októberben is meleg napok vannak. mert vele együtt jár a hó. a nyugatészaknyugati. széljárása. 71 75. 22 26 11. 25 : Akad. egy elhagyott antimon. Ver.

1873—75. különösen a Quercus rubra. d. 155—156 Földes Gyula hivatalos statisztikai közlemények és magán gazdasági naplók alapján összeállított kimutatása szerint 77 év alatt 52 évben volt s 25 évben nem volt jég a pozsonyi Dunán. 8-szor januárban. Versuche zur Acclimatisation von Pflanzen Naturk. Vannak évek. hegyek közt. E mellett kívánjuk fölVegetat ionsbeobachtungen zu Presburg wáhrend des említeni Holuby J. (Beitrage i. czifferi kertészete. egész fasorokkal találkozunk. Pozsonyban a hegyi ligetben. amara.s baraezkfák virágoztak. Naturk. a Bimbóházak vidékén. 1-szer novemberben állott be. melyek klímánkban nem boldogulnak. mini mondottuk. IX. földtani. Kornhubernek Die klimatischen Verhaltnisse zu Presburg ivahrend des Jahres 1856. maximuma 26-230 R. 1860—61. nálunk könnyen meghonosíthatok. mikor a folyam éppenséggel nem kerül jégtakaró alá. nemkíüönben az amerikai kris. A jég 30-szor január hóban. sulcata. 11. termékenysége csekély. és Term. agyagos és hideg. V. 30 Gyakran a tetemes hideget. a városban szerte mindenfelé gyönyör példányokkal. fleg a szlkre. : in Presburg. továbbá a hajdani Pálfty-palota kertjében. 2-szer deczemberben. C.) 36 Carya álba. 3° 31 — : : : — — - 37 Rowland W. 135-136. d. zu Presb. a füge és gesztenye eltri a szabad telelést. 1831. a trópusok batatái. d. 33 A fák és növények meghonosítására a Pötsen-szigeten. Ennek évi középmérséklete 102. 74—90. fajok 3G már az els nyáron tönkre mentek. a kanadai vasfa (Gymnocladus canadensis L..) A hetvenes években Zichy gr. évf. most városi szabad téren s a vasút felé vezet úton lev sétányokat. mivel meg mívelése nehéz. I. Nirschv István jeles mkertész. Rothe dr. márczius 29-én pedig a mandula. h. (Fels-Csallóköz árvéd. XXIII.) Egy 1788. évf. (Hasznos mulatságok 1788. C. 1856. h. f. Az amerikai tölgynemek. új évf. s viszont vannak oly évek. C. C. (Verh.) közölve a . vadgesztenye egyáltalán gyönyör fadísze e vármegyének. 32 A A A A Hasznos mulatságok 1788. Ver. hanem a forró égaljak. most Frigyes fherczeg palotájának kertjében. már csak azért is. A küls színére a mi fekete erdei fenynkhöz hasonlító Pinus taurica ugyancsak jól érzi magát klímánkban. 1.) 32 Az ötvenes évekbl igen érdekes éghajlati följegyzéseket köszönhetünk dr. 13-szor deczemberben.) és keleti tújafa (Thuya orientális LO. Közölve i. 1. I. és a Convulvulus tuberosus L. Ez egészben véve csak középszernek mondható. Gránit. XXIII. E közlés több egyleti tag közremködésének eredménye. virágoztak. (Term. mint 1892 93-ban. vízrajzi s égalj i viszonyok szerint minsül a vármegye talajának termképessége. Ver. 10—15. évf.).>'9. 13-szor márcziusban. porcina. következ közlését Jahres 1856. fleg tavaszkor. Verhand. a hajdani primási nyári palota. ma katonai kórház kertjében. 8-szor februárban.8 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. a városi díszligetben és hegyi ligetben tett kísérletek megmutatták. Naturkunde zu Presburg. a déleuropai Judásfa (Cercis siliquastram L. 398. f. hogy az 1790-ben érkezett Kh'nából a londoni Kewgarden híres botanikus kertbe. közi. szerint Pozsonynak 15 évi (1851 65) középmelege 8 01° R. az 1829 30-iki évben. továbbá a hajdan Esterházy. 96 107. 52 évben átlag 35 napig állott évenként a jég. hogy itt nemcsak.. ott jó szántóföldekre találhatni. Vereins f. most Schiffbeck-Stabwasser-féle palota kertjében. (L. 34 A khinai eredet hortenzia gyönyören virul a díszligetek fakömyékezte helyein. zu Presb. évi följeg3r zés szerint azon tél legnagyobb hidege 5° Pozsonyban volt. 30 — 31. minimuma 16 2.). a szlhajtások oly nagyok voltak. hogy a Klímából s Japánból hozott bálványfa Ailandus glandulosa Desf. a Pinus maritima sem boldogult itt. A caryatengerparti gyantás feny. 37 10. Húsz évi — - — - a föld term5ge ' középmérséklete pedig A vármegye éghajlatának jellemzésére fölhozzuk még. 398. hogy a gerezdek is meglátszottak rajtok. tört. microcarpa. Ugyanezt mondhatjuk a perzsiai eredet orgonafáról (Syringa vulgáris L. 32. Közölve Verhandl. hirtelen nyári hség váltja föl.és zürgelfák kitnen tenyésznek a belföldi rokon fanemekkel szemben. a japáni birs (Cydonia japonica). tud.) és a kis-ázsiai eredet vadgesztenyefáról (Aesculus hippocastanum L. 70. 547. hol a talaj többnyire kövecses. a Batatas edulis L. mikor a Duna kétszer is befagy. Hol azonban a hegyek közt a gránit és diorit légköri befolyások következtében szétbomlik. Verhand. tud. maximuma 33 0. közi. 35 Persze vannak fajok. 1860-61. V. A májusi fagyok nagyon veszedelmesek a veteményekre. coccinea és palustris azonképp jól tenyésznek. 1891. minimuma —11-14'' R. III. 31 A vármegye hmérsékletének jellemzésére fölhozzuk itt Pozsony városáét. a teljes virágú chinai mandulafa (Amygdalus chinensis íiore pleno). a lefügg sofóra (Sophora japonica pendula L.). elindult pedig 29-szer februárban.és diorit( ( .).) 33 A hatvanas években kísérletet tett e növények meghonosításával ifj.) ?A Mint nevezeteseket említjük a hajdani Grassalkovich. 35 E szép dísznövényrl tudjuk. A vármegye földjének termképessége. leghosszabban 99 napig.

púpos és mélyedéses tömeg szabálytalan gumóiból áll. vármegye növényzete nemcsak a fajok sokaságával. s melyet már régibb idkben kerti kultúrákhoz. mibl Pozsony városára 1352. A növényzet jellege. az állatok és emberek vándorlásával bizonyított nagy igazságot. az úgynevezett Mátyusföldön. a föld termképessége könnyebb módon fokozható. 1. hogy Európában az élet a növény. fleg a Vág és Morva mentén. hol a termréteg vastagsága 4 5 láb is megvan. Verhand. borítja a kavicsos altalajt. vagyis 2561 km 3 szántóföldje. náciszövetekre s tüzelésre jól alkalmazhatók. Van összesen 444. a kiszakadó erek s természetes csatornák partjain található. hanem a mellett annyiban is fölötte tanulságos. beborítja s így kulturképessé teszi. . Ausser dem leider schon verbreiteten und verderbliclien xanthium spinosum. a mennyiben azt. holdat tesz. Ver. fleg hortenziákhoz szállítottak Pozsonyba. 42 Bewegung von so in Wiesbauer — aucli ím flabiete der Flóra von Presburg eme und Ost nach Nord und West wahrnehmen. szlje.) írja Síid . d. televényrétege gyönge termereje hamar nehézséggel. bár az Alsó-Csallóköz némely részeiben egy. Man kanu — 32. Kell trágyázás mellett rajta. : ' 3S 39 40 41 Verhandl. Szentgyörgyére szintén 500 k. d. Mondhatni.950 k.és állatvilág délkeletrl északnyugati irányban haladt. a mi mindenesetre jókora terület. Helyenként a Csallóköz földjét. 69. a kívánatos televényföld keletkezik a mellett könnyen megdolgozható s elégséges kiterjedést enged a vetések gyökereinek. III. II. Mert ámbár maga a lsz soványságánál fogva kevésbbé jó termföld. bár lassan. de a Csallóközben is könnyugyan és meleg a föld. É mvelt területekhez képest azonban elég nagy kiterjedés a szántóvas alá nem fogott talaj is. 4 2 Ha vannak növé. Mésztartalma kiválóan lóhere és hüvelyes növények termesztésére alkalmas. Róla említést tesz Ballus Presburg und seine Umgebung 1823.-t. fatenyésztés itt nem magelvetés szilfákon észrevehet új ágképzdések eredménye. Növényzete ugyanis nemcsak változatos. hol a terület fölszínét a lsz borítja. zu Presb. s buja talajon kitnen síkságon. das vor weniger als vierzig Jahren Presburg noch ganz unbekannt war. hogy túlnyomóan kulturterületbl áll. a és gyümölcs. A A A A A növési viszonyokra vall. 4 5. des Ver. Mászt és Borostyánk között terül el. A - - - . L. Kornhuber Das Moor „Schur" bei St. Sajátos növényfajok. zu Presb. vagyis 39 km 2 terület esik. 18. Véreim für Naturkunde zu Presburg 1856. Modor területére 1000. Súr szélének talajába ültetett krisfa (Fraxinus excelsior L. a mennyiben a kavicsos területeket — . fennen hirdetik az ottani vegetáczió nagy termképességét. nádas ezer holdnál több s leginkább az AlsóCsallóközben. kicsinyben szintén megersíti. kertje. Naturk. mibl Pozsony városára egymagára 6742 k. hold. A kvarczhomokból és ritkás csiltömeg az édesla mrészecskékbl álló és szénsavas mésztl czementált vízi meszekre emlékeztet. Bazinéra 500. azonban Csallóközben némely helyütt csak 4 6 hüvelyknyi term televény kimerül. mely a pozsonyi járás hegyentúli részén Dévényújfalu. valamint a küls és a nagyszombati járásban. II. 39 Ott. Naturk. E földnem egy piszkosszürke. virulnak rajta. dürfte unter anderen aucli die nun schon ganz in III. A vármegye kultur területe. : — : f. technikai czélból lehántolt fák károsodását csakhamar helyrehozza az üde új ágképzdés. mibl Pozsony városára 24 51 km 2 esik. mivel terményeik nádfedésre.) rendkívül . ugyancsak a termékenység rovására. de nagyon bomokos megmívelése e szerint nem jár lévén. 41 11. A n szl mezk . Különben nem éppen értékesítés nélküliek a nádasok sem.915 k. vakolataljra. a Duna szigetségein. Besztercze. 38 Sokkal jobb a föld minsége a Vág lapályán. annyiban mégis elnyös. st másfél lábnyira is megvastagszik a televény. kedvez Kulturterület. f. 40 Súr televényének termképességét kivált fatenyésztése mutatja. vagyis 155. A A A A Növényzet. Terjedelem tekintetében Pozsony vármegye földjének gazdasági fölhasználhatósága igen nagy.168 33 k. A — mint Nagylégnél. hold. föntebbi számból 8411 hold 1405 ölnyi 2 terület tisztán szl. hold. (Verhand. 12. I. A vármegye növényzete. merben terméketlen föld 46. hanem a fajok geográfiai elterjedése iránt tájékoztató adatainál fogva is fölötte érdekes. hold esik. Éppenséggel híres a vármegyében az a televényföld. 1858. Erdterülete 885 42 km 2 . Olgyánál s egyebütt sajátszer földnem borítja.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. Dunának Pozsony város területére es mellékágaiban termelt nádat a múlt évben is 149 frton árverezték el. 1858. Georgen.

. 45 Ich vermuthe namlich mit grosser Bestimmtheit.* 8 ezek nem szabályt. die politisch genommen wohl nicht mehr zu unserem Comitate. az északi baltividéki typusokkal rokon Rubus quadicus Sabr. a nyelves péra. a gyökeredz csalán. VII. 1884 86. a Rubus nigroviridis. (Cavanilles Icones A : Tab. (Neilreich Naehtrag zur Flóra v.) 4: Lumnitzer közli Flóra Posoniensis czím mvében 121.) s így aztán tovább terjed Buda. egyl. Arten der genannten Territorien. a négylevel polcsa.. és 190—194. Ilyenek a sudarfüzér sás.) der kleinen Karpathen. d. VII. évf. Orobanehe coeralescens a Bromus és patulus.. zu Presb. dryades S.. 48 Ilyen új fajok a Rubus dryades S. a Viola Kerneri. 1887 91. term. Nieder-Oesterr. 116—119. egyl. 114—115. A mily dús. Presburg i. Koch Synopsis 356. 1889. mint itt. a Rubus brachytrichus Sabr. a Rubus ampelopsis Sabr.) 43 E növény tudvalevleg' Peruban otthonos. Mindezekhez 1. Oest. salvia aethiopis. 5 — 23. bokrok között a Smyrnium perfoliatum L. melynek részét teszi. 612. Uj évf. a Rubus populifolius Sabr. és orv. és orv. molyok . í. közi... et Borb. 11.) 44 Külön jegyzékbe foglalta Schiller: Verzeichniss der bisher nur auf den Hamburger Bergen. a dombi és gyászoló szegf. (Ascherson Flóra Brandenb. : : : : : — — 46 Sabransky : Oesterr. hogy e fajokra nálunk is elbb-utóbb rá fognak találni. a Rubus chloroclados Sabr. közzétéve az Oesterr. melyek csakis a Morva-folyó jobb partvidékérl és a hamburgi hegyekrl ismeretesek. Bessarábia. V.* 4 nálunk pedig eddigelé még el nem kerültek. hol szemei messze elkalandozhatnak a tágas Morva-lapályon. h. 48. a Rubus graniticus Sabr. évf. — . Mindkett közzétéve a Pozs. 1. egyl. a szártalan bárcs. Onnan indult az keleti irányban vándorútra. ja nicht einmal mehr zu Ungarn gehören. I. f. Erdély. 1887 91. Pécs. XXXIX. a buzérkép galaj és egyebek.és Francziaországban találták. Ormai s lejti nyaranta dús virágsznyeggel borítvák s kevés hely van hazánkban. a Duna mosolygó vidékén. pflanzengeografisch aber nicht von unserem Gebiete getrennt werden können. 1850-ben megjelenik elször Bécsben. früher oder spáter auch in dem eigentlichen Presburger Comitate aufgefunden verdén.) E század elején Németországban. még ugyancsak tle Floristisches 1. h. és orv. a Rubus brachyandrus. a homoki czikszár. a Morvajobbparti növények közül pedig az Oenanthe média.. és a Rubus dolomiticus Hol. valamint a távolabbra es Németország flórájával is. 134-135. 45 — már elkerültek nálunk a hamburgi hegyek növényei közül a Lactura sagittata. közi. májusban virágzó s júliusban gyümölcsét érlel szárölel gyaporra. papaver argemone und anderer sich durcli jenes erklaren lasst. a Rubus pubifrons Sabr. Ausztrália irányában. Zeitschrift 1884..: : 10 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. évf.mint a Galisonga parviflora nyugatról keletre vándoroltak. bot. a Rubus Progelii Sabr. term. Lengyelország. Ver. Új alfajok a Rubus renifrons Sabr. 46 Növényzetünk egészében egyezik ugyan KeletEurópa növényzetével. a Rubus semibifrons Sabr.... közi... Zuccarini Flóra 1821. bot. sp. Ugyan: Ueber Rubus nigroviridis n. közzétéve a Pozs. 49 Továbbá a hegyi így tényleg der Nahe (an der Dampfbahn ansser Blumenthal) vorkommende cephalaria transsilvanica hiefür sprechen. évf. VI. I. miközben érzékeit a bájos növényvilág zamatos. melyen a természetbarát üdítbb és zavartalanabb örömöket élvezhetne. Rátalálunk itt a csúesszéleken. Kalksburgensis és Badensis. 1881—83. 41. 1 15. II. a gyászoló apácza. közzétéve a Pozs. és orv. Zeitschrift 1884. 123 — 126. a Rubus adultcrinus Sabr. a Rubus valiigenus Sabr. 47. Ha vannak továbbá. 1. nicht aber im Gebiete der kleinen Karpathen aufgefundenen Pfanzen . 1864-ben már gyakori Bécs környékén és a Morva-lapályon.. term. oly sajátos is a Nagytet virágvilága. E kapcsolatos összefüggés daczára is azonban nem szkölködik vármegyénk oly sajátlagos fajokban sem. Kronfeld Chronik der Pflanzenwanderung. ayeink között oly fajok. Comitafes. Azonkívül Baumler: A pozs. a festi Lajta-hegységen. a kési klóra és varádics az iszap-aranyvirág. de kivételt alkotnak. vagyis a hazánkban csakis még a bakonyi Somhegyen eljöv. Galiczia. (Sabransky Henrik Ueber eine neue Brombeere (R. XXXIV. melyek a szomszéd országokban hiányoznak. 281. 47 A Kis-Kárpátokban a Pozsony vidékén tenyész hamvasszeder növények közt új fajok és alfajok ismeretesek. fszeres illata gyönyörködteti. az ével saláta. a Rubus semidiscolor.És Verzeichniss der bisher nur am rechten Marchufer. mert éppen növénygeografiai okok biztosítanak a fell. nebst einer Synopsis der Brombeeren Pressbwrgs.) III. (Materialien zu einer Flóra des Presb. 88. (M. a szöszös rekettye. Keletindia. a csomós palka. 1866. évf. múlt század végén már Spanyol.) E század közepén. lapon rajzát. 263. az állításunkat meg nem ingathatja.. sowie das Vorkommen von conringia. V. közi. Zeitschrift 1891. Zeitschrift. 10. a Rubus Baumleri. Ugyan Weitere Beitrage zur Brombeerenftora der kleinen Karpathen közzétéve az 47 : — — — — ' — : : Oesterr.) 1856-ban már rátalálnak Pozsonyban (Boller Verhandl. nicht aber im Gebiete des Presburger Cotnitates aufgefundenen Pfianzen. 314. a Rubus clypeatus Sabr. aus Pressburg. a szárölel gyapor. term. E hegy meszes talajában a pozsonyi hegyekétl sajátszeren eltér flóra virul. de sok tekintetben közös a szomszéd Alsó-Ausztria és Morvaország. bot. évf.* 8 Híres fleg a dévényi Nagytet növényzete. XXXIV. (Beitrage zur Flóra v. dass diese írja Schiller dr. Naturk. egyl. a Rubus macrocladus. a dunamelléki lóhere. 1. bot.

Sparganium ramosum Huds. Ez utóbbi gyékényféle növény.. 11 ternyére... Peziza calycina Fries. 24. 53 54. 50 Jurinea mollis Cassin. XII. 58 Innen származott valószínleg Buda. a lapályok szélein Euphorbia lncida W. R.. She" rardia arvensis L.. o. II.. 63. pest vidékére is. 50 De odább a Kis-Kárpátok lánezolatában a Yiszoka is sok növény sajátosságot mutat. Spergella nodosa. és u. közi.. Naturkunde zu Presburg. sz. Isatis tinctoria L. mocsaras tavakban Hottonia palustris L. : — : 148—150. Solidago Canadensis R. Vereins f. mert valósággal növényválasztóul tekinthet.. Közzétéve a Pr. Spiraea salicifolia. 580. 62 Eine botanische Excursion auf die Visoka. Malva moschata.. Az szen alsó Csallóköznek Deresika. I.. Filago germanica L...) J%H Borbás: Tipha minima (Fnk) Budapest határában. botanische Zeitschrift 1853. . — évf. 66 Valóságos növényvándorlás színhelye e vidék. a szigetek görélyeiben.. Ztg. Senecio paludosus L. Ztg. Lychnis floscuculi L. Ruscus hypoglossum.. Kis-Kárpátok a pompás estike. 51 Verhandl. Naturk. a selymes sertecsékre stb. 52 53. tud. Platanthera bifolia Rich. 226. XVIl. 1857. Galeopsis versicolor Curt.. Ranunculus lingva L.. Xeranthemum annuum. 1856. metyek aztán nemsokára újból eltnnek. a Ruscus hypoglossumra. h. Rumex maritimus L. Helvella fastigiata Krumb. a mennyiben az egyes vadon tenyész északi növényfajokat föltartóztatja a déli irányban való elnyomulásukban 53 s viszont a nagyszombatvidéki flórának egyes képviselit nem engedi északra elre hatolniok. 55 Fels részei a szigetnek gyakori kiöntéseknek lévén kitéve. 158. Cirsium canum M. 1886. Anthemis tinctoria L. a Hippopháe rhamnoides L. Szerdahely vidékén egévan.. 410 412. Erucastrum inodorum R.. Inula oculus Christi Lat. a Selaginella helvetica Rab... 52 A vármegye határán álló.. az Allium ursinum L. míglen a földtagosítás vagy egyéb küls alakulások tönkre nem teszik.. Micropus erectus L Plantago arenaria W. Szentgyörgynél stb.. Szétszórtan...: Presb. Xantium spinosum L. d. f.. Inula germanica L. nedves réteken a Herniaria glabra L.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai... Anthericum ramosum L. emitt Resely találták. árkokban Succisa pratensis Mönch. 59 50 Dietl F.: a nedves réteken Gratiola officinalis. a hegyi tavorjára.. Clematis integrifola. 23 55 Megismertette Resely Mihály somorjai plébános Zur Flóra der Insel Schütt in Ungarn' Közzétéve az Oesterr.) 58 Lathyrus palustris L. : 52 Krzisch F.. Plantago maritima L Ati-iplex nitens Rebent. K.. Gnaphalium luteo album L. Talajában virul a fürtös kötör. XVIII. Közzétéve ugyancsak az Oesterr. Itt áradásnak ki nem tett lápföld van. évf. stb. auricomus L. (Term. más növényjellege virul e helyütt.. ljön itt továbbá Thysselinum palustre Hofí'm. Nonnea lutea R. tud. Ver. az élesmosó fenyérre. (Term. a kék szádorra. Brancsik K. Bupleurum rotundifolium L. II. Bupl. 53 Ilyenek a Ranunculus illyricus. 1857. és Hydrocharis morsus ranae Ii. : • ... Filago montana L. a körtvélyesi hajóállomásnál félholdnyi területen honosultak meg s az egész szigeten másutt sehol sem láthatók. a tollas szegfre. a kövi ternye. s növény Várkony. Körtvélyesnél.. ugyancsak elsorolva Krzischnél i. a kopasz csipkepittyre. Filago arvensis L. 441. Chaturus marrubiastrum Rebb. a szigetségen. Potentilla álba stb. stb. Más vándorló növények azonban állandósulnak. kúpjaival oly szép látványul szolgáló Wetterlin fleg növényzeti sajátosságainál fogva fölötte figyelemre méltó. Typha minima Hopp. II. a sápadt kosborra. Közzétéve a Skofitztól Ein Ausfug szerkesztett Oesterr. mind elsorolva Krzischnél Der Wetterlin in den kleinen Karpathen (Verhandlungen d. A a ritkaságszámba men nyelves pérára (nyelves csodabogyóra). auf den Thebner-Kobel.. a széleslevel csengetyke. Lactuca saligna L... bot. zu Presburg 1857. Bs. A szerb tövist.. Árum mac-ulatum L. Somorjánál jelennek meg.. 81 rátalálunk keleti oldalán pedig Losoncznál. Gnaphalium uliginosum L. évf. Impatiens nole nie tangere L. 51 Sajátosnak kell mondanunk a Csallóköz növényzetét is. Hierochla borealis R. Solanum dulcamara. B. a vetés közt. botan. a Parmelia pulchella Wallr. mely az oroszvári Dimaágban s a Csallóközben kerül el. Gentiana pneumonanthe L. 1856) bi Ilyenek Althaea paliida. idegen növényfajok jelennek itt meg. a bérezi perjére. az Ornithogalum nutans L. Chlora perfoliata L. Zeitschrift 1867. Salvia glutinosa L. 57 Egyes fajok: A saram europaeum L.. Inula dyssenterica L.. I. Azonkív. A. K. III.. : — : — : — . Számos a süpped talaj veszedelmét a buja növényzet takarja. 58 Amott Schneller. XVII. Sideritis montana stb. a kövér daravirág. 1885. . a szigetek rétéin. de még minden évben megjelennek az Epipactis latifolia AH. Gerardi Jacq. Thalictrum fiavum L. az oroszok hurezolták marhaétekül Somorjába. közi. 52 53. Zeitschrift 1862. Ein Ausfug auf den Thebner-Kobel bei Presburg. S. Clararia ancrea Pers. Andropogon gryllus L. Bazinnál. Helvella monachella Fries. Sonchus palustris L.. 57 Ilyenek egyebek közt Diplopappus annuus R. Carlina acaulis L. Papaver argenione.

cinerea. egyesület 1856. dombos. et rotundifolia) fordul el Frév. máj. mint az iparban és háztartásban hasznos. ' növényeket egyenként fölsorolja Kornkuber Das Moor „Schur" bei St. 03 Parmelia prolixa. cleocharis. különösen szárazabb. Püspöki stb. A Sárban fleg a félfüvek (cyperaceák) családjába tartozó növények. 60 A. Amon Gyula A gyógynövények gyjtésérl. platycarpa és crustulata. termelésérl és azokkal való kereskedésrl. zu Presburg 1856. A zuzmók. Lecanora saxicola. bot. Annál érdekesebbek lichenologiai tekintetben a Kis-Kárpátok délkeleti lejtin viruló szlk. badia. ugyancsak nagy mennyiségben gyjthet a gabona közt. m. 01 A Feketevíz és a Dunaág mocsarai ugyancsak számos és érdekes növényfajjal tarkítják a talaj fölületét. másképp pünkösdi rózsa (flores Paeoniae officinalis) a házi kertekben igen gyakori az ökörfarkkóró. (ritkábban sulphurea). Erythraea centaurium) igen gyakori réteken a mesei székfü (flores Camomillae vulgáris) igen nagy mennyiségben található mezkön. másképp gyapjúfü (flores Verbasci) romhalmazokon. milyen a csemege súlyom. clyna. . Ezek közt van 51 új faj és 9 új varietas. vetéseiben. mely úgy a gyógyszertárban. évf. Caloplaca vitellina.1 62 L.és carextélék jönnek el. erdiben. a fehér liliom (flores Lilii albi) nálunk kertekben szapora az orvosi lazsál. nem mvelt s vad földeken. 62 így temérdek sok papsajt-mályva (Malva vulg. I. fimbristylis-. A mérges. . melyek társas állapotban jelentkeznek és a tzeg képzdéséhez jelentékenyen hozzájárulnak. subcarnea. schoenus-. II. agyagos talajon gyakori. harasztok. a sólymos baka. Ezek a vármegye hegyein. a zúzmóflóra tenyészésére nem alkalmas. . míg a Közép-Európában tenyész rhynhospora-. 1. 13. utak mentén és erdtisztásokon található a lókörmü szattyú (fólia Farfarae) nedves. Zeitschrift 1867. glaucoma.és kobresia. tricoloris) A A valamint rétül szolgáló síkvidék. bokros helyeken igen nagy mennyiségben szedhet a mákfü vagy czitromfü (fólia Melissae) kertekben gyakori.és gyógynövények. az üröm (herba Absinthii) egyes vidékeken. úgy faj-.. 45 46. . Natúrk. moszatok. Malva sylvestris L. szliben s szántóföldei szélem. 61 E félfüvekrl Csáder Károly értekezett a pozsonyi orv. f. mely a vármegye hegyes vidékein igen nagy mennyiségben fordul el. Gcorgen Ázonk. a kési szegf. : — : .. Pozsony. réteken és szántóföldeken közönséges. A kis ezerjófü (Herba centaurii minorist. Az ezekben lev ktorlaszokon rendkívül dús zúzmóflóra honosult meg f 3 melegebb színhangulatot adva a phanerogamoktól csak kevéssé ellepett vagy és szántóföldül. kivált a earex. romhalmazokon és kavicsos helyeken a 'búzavirág. term. Lecidea fuseoatra. f . másképp vadpézsma (flores Cyani). Általános jellege egyezik a dombvidékével és a hegyi erdkultnrségével. a zsálya (fólia Salviae officinalis) kertekben jelentkezik. szigetein. k L3. Még szaporábbak a gyógynövények. d. községekben. zúzmóflóra eddigelé ismeretes nemei 73. Mérges növényekben sem szegény Pozsony vármegye. rétéin. A Búr-erdben találjuk a sárga gyopárt és a nyúlánk lellonyt. Resely Oesterr. Verhavdl. Szunyogdi. 33. a Azonban növényfajokkal jobbára a cvperus-. félfüvek fajaiból másfelé is. Síkvidéki erdségekben sem jut dúsabb kifejldéshez. Ezzel szemben a kryptogam növények. 25. Rhizocarpon geographicum és distinctum. a beléndek (fólia Hyoseyami nigri) szintén gyakori. különösen a Duna árterületein igen gyakori a zsurló (herba Eguiseti arvensis). subfusca. 1L> Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. mocsaras lapály is nagyon érdekes mocsár. (L. srn . 19-iki ülésében. a henye boroszlán. Zuzmók. a tüdfü. illetve forma. gyakori az orvosi pemet és fehér pemet (herba Marabu) homokos földeken gyakori a keskeny útif (herba Plantaginis lanceolatae) réteken mindenütt található. a ziliz (herba Althaeae) nedves erdkben és réteken. Ilyen egyebek között a nagyon mérges maszlagos nadragulya (Atropa belladonna L. scirpus-. A szentgyörgyi Súr-erd fatörzsein csak gyorsnövés zúzmófajok tenyésznek. . moszatok és harasztok. Physcia caesia. Kiadja a pozsonyi kerületi kereskedelmi és iparkamara. . kerítések és bokrok mellett tenyésznek. XVII. Diploschistes seruposus. 00 : A i. útszéleken.és fövénykedveld dicsekszik. kétszázötvenegy fajjal. cladium-. Ver. másképp galnafü (herba Pulmonariae officinalis) erdkben és nedves helyeken gyakori a szentháromság violája (herba Yiolae . melyek azonban e ezélra alig értékesíttetnek. eriophorum-. melybl a Kis-Kárpátok kiemelkednek.félék nálunk ismeretlenek. III. tud.és scirpus-fajok tenyésznek. Képviselve csupán a hegylejtkön és hegycsúcsokon van. mint egyedmennyiségre nézve nagyon alárendelten mutatkoznak.).

és term. sziklás szlterületeken tenyésznek s részint a májmohok (hepaticae). A magyar birodalom zúzmóflórája. "Wurzbach Biogr. A — .) Ugyan pedig fejlesztette Zahlbruckner A. Modornál a Cetraria cueullata. d. tud. draparnaldia. cinerea. sziklákon." addig az elerdk fenyin a zuzmó -tény észét vajmi szegény. Lecanora saxatilis. hirta. Ezt az elszóban maga Lximnitzer is nagy köszönettel kiemeli. spirogyra. által kiadott Math. Budapest 1884. VIII. Az eddig ismertek A 64 65 Cladonia sylvatica. következ elerd-regióban lev terméketlen területen kivált a cladoniák faja. za Presb. 43—73. zu Presb.) 71 Bolla J. nádfedeleken. 84. 68 Peltigera horizontalis és polydactyla. közlemények 1869.és 210 lombmoh ismeretes Pozsony környékérl. 59. 1.és csillámpala ktömegeknek. argopholis és Diploschistes scruposus. Lexicon VIII. jávor-. napos helyeken.) Hazsliuszky F. így Hedwig nemcsak a tudományos bryologia megalapítója. Késbben Endlicher István. vízi növényeken. hegyi erdségekben. határozta meg. hegyvidéken a paizsripacs-félékbl a Psoroma lentigerum Web. Naturk. 68 Városokban és helységekben a régi falak és kerítések. a Viszokán a Solorina erocea. 70 A pozsonyvármegyei zuzmókat elször Lumnitzer István tanulmányozta. o. hanem egyszersmind az els hazai helyi mohílóra szerzje is. A begykúpokat borító terjedelmes lomberdkben máigazdag zúzmó-világ virul. badia. Pertusaria communnis. Somorja vidékérl a paizsárfélékbl az odroncz (Diplotomma populorurn Mass. Vereins f. nedves vagy mocsaras helyeken. V. nitella és chara-faj okhoz tartoznak. 25 31. 73 A mohok részben elszámlálvák Lumnitzernek 1791-ben megjelent Flóra Posoniensis czím Lipcsében megjelent mvében az e mben fölsorolt mohokat Hedwig János dr. tiliacea. — : — : . : — — : : m . közlemények XII. der Xaturk. k. egyesület közleményeiben 1892 1893. 73 Súrban tenyész oscillaria. Die Moose der Presburger Flóra. 72 Eddig 54 máj. palmella. 1860—1861. agyagos talajon. 33—39. VII.) Leginkább (47. közzétéve a Verhandl. 52. 11. Peltidea aphthosa csaknem az egyedüliek. 67 Lecanora subfusca. aipolia. sphaerozyga. és 1861. 230. gyümölcsfákon és kopár. Ver. Parmelia caperata. Usnea tölgyeken elszeretettel jelentkeznek Pertusaria amara és Bacidia rubellá. közzétéve a pozsonyi orvosi természettud. Die Flechten. hárs-. X. 1. érdekes változatot hozva a zúzmóvirányba.) Pozsony mellett van említve. 66 Physcia ciliaris. hogy az alhavasi és havasi formák Modor közelében mutatkoznak. Az egész kinyomatását is maga gondozta. 131. 69 Megjegyezzük még. Flóra. nostoc. és term. 71 mohok. clorophaea. Parmelia prolixa. állóvizekben. az edényes spóra-növényeknél közelebbi rokonságban álló növények ugyancsak állóvizekben.) Ugyan Néhány új gombafaj Pozsony környékérl. az ulvina. 48. közi. kris-. szil-. részint a kifejlettebb száruknál s leveleiknél fogva magasabb rangú lombmohok (musci frondosi) rendjébl valók. Sphyridium byssoides. XX. rangiferina. vízárkokban. dr. botrydium. 1899. hydrodictyon. úgy hogy itt csak kevés fajra találhatni. Kornhuber A. Lipsiae 1791. T. Alig. (Die Flechten. kiszárított mocsarak iszapján. Algen u.. Moore der Presburger Flóra Közzétéve a Verhandl. Phiscia stellaris. 121 125. (Verhandl. a mohok Linnéje. 64 az ugyanott lev nagy ktnskókon pedig még jellegzetesb zúzmófióra tenyészik. Fejlesztette e tanulmányokat Bolla J. tölgy-. Somorja mellett az isiandi vértecs (cetraria) a pozs.1 cím értekezésében e vármegye zúzmóviránya közül csak a csbibircs-félékbl a Cladoniacea fhnbriata L. részben 13 csupasz gránit-. 84.). 1860. conferva. gnájsz. Akad.). A bükk-. Azonkív. mohok (muscineae) és harasztok (filices) közül az srn képviselvék kútcsövekben. kisebb hegyi vizekben vagy puszta. tzegrétegeken. olivacea. Kérgükön csak a Bnellia myriocarpia és Schaereri tenyésznek. V. o. Az ercltalaj azonban a lehullott vastag lombréteg miatt a zúzmófióra tenyészésére alkalmatlan. 31—33. V. 16—30. Algen u. (Flóra Posoniensis. allogonium. 19 73. (Zur Flechtenflora des Presburger Komitates. fleg északi oldalukon. deutsche Biographie XI. hegyi A patakokban köveken. a gesztenyefákon elszeretettel a Buellia myriocarpa. (Adatok Magyarhon ztlzmóvirányához) közzétéve a M. fejérnyárfákon más-más fajok honosak. dús zúzmónövényzetet mutatnak. Moose der Presb. és u. Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. Dictionnaire des scienses médicales V. (Demeter Károly: Term. Lecidea parasema. köves utakon. saxatilis. . ezek az edénynyalábjaik tökéletessége miatt az scsúcsnöv növények és a zuzmók közé helyezend. pungens. tenella. ugarföldeken és útszéleken. 69 Lecania Nylanderiana és Verrucaria nigrescens. Posonii 1830.és körtefáin a jellegzetes flóra azonképpen gazdag szaporaságban látható. 478—79. 1888. zygnema. d. de szaporodási mszereik tekintetébl a phanerogamokhoz. 65 Az ugyanezen magasságban lev gyümölcskertek alma. Physcia caesia. (Közzétéve a Math. (Flóra Posoniensis. 70 egészen fölött A szlk elsk A moszatok (algák). Konyhánál a Thamnolia vermicularis jelentkezik. protococcus. Garovaglii. évf. 66 Míg az elerdk tölgyeinek s a gyümölcskertek nemes gesztenyefáinak törzseit és ágait a zuzmók dúsan ellepik. mocsarakban. saxatilis. 191 93.) 72 Bolla u.

. pyrenomyceteae ! hypocreaceae . ustilaginaceae- phycomyceteae perisporiaceae— sphericeae . . . „ . . VI.. 83 ismeretes Magyarországban. 9 75 3 .. . Zeitschrift 1889. . melyek flóránkban ezeltt ismeretlenek voltak. . der zool. 73. mely a pozs. 81 A leptosphaeria eryngii H.. 1478 faj sphaerotheca giganthiascus és a bollas urtica a kertekben és réteken. h. óvf. közzétéve az Oesterr. 3 . . réteken és dentatum Döll. az Aspidium filix crenatum Milde és az Athyrium filix femina (L. .. 96. eg'yl. mely a pozsonyi vaskút körül lev vizes árkokban terem.. 228 122 2 „ „ . f. közi. Ugyan Pressburg. 75—76.. d. mi mindenesetre túlszigorú eljárás volt. E munkát többszörös tévedései következtében Hazslinszky Kornhuber : : 75 — — : : : 1890.. .. zu Presbur"' 1857. 75 14.... 1884—86.. 74 1.. Westungam (Verh. 77 Ezek között vannak olyanok.. melyeket sokáig csakis Pozsony vármegye és az oroszországi Kazán területérl a Volga78 Más fajok eddig csak Olasz. közzétéve az Oesterr. közzétéve az Oesterr. bot./ \ I polyporaceae e_. . 1866. fölötte érdekes növénytörténeti adalékokul tekintegyike-másika éppen e vármegye területérl lett elször 82 Mások meg szaporították a fajok számát. bydnaceae. ___ .. nyálkás gombák myxomyceteae sphaeropsideae . (Lagerheim: Oesterr. 1.. A. 45...: Die Moosflora von Pressburg in Ungarn. 1. Baumler: Pozs..... Ugyan: A pozs. XXXIV. .. gasteromyceteae f ^ hypodermae uretinaceae .. . . . B.és Angolországpartról ismert a tudós világ. Zeitschrift 1890.) : Elmunkálatok Magyarhon gombavir anyához czím mvében figyelmen kívül hagyta. A területén eddig talált 44é nembl s 1478 fajból állanak. Gombák tekintetében kevés vármegyét ismerünk oly 76 gombák alaposan mint Pozsony vármegyét. Ver.) Gombák.. . 43 71. XXXIX.. a diplodia Rehmii Baumler.. évf. „ „ . a diplodieha faginea Baumler. „ Ilyenek a Súr-erd szélén tenyész 444 nem. Naturk. sz.. 101—112. schizomyceteae monadineae 23 52 70 2 .. sz. so Baumler cladosporium aecidiicolum Th. lophiostomaceae hysteriaceae . Naturk. — . . Zeitschrift 1884. (Baumler: Mycologisches aus Prcsburg.. III. bot. A.. sziklafalakon teremnek s díszes Leveleikkel tnnek föl.) Ezeken kívül a septoria Posoniensis Baumler. XXXIV.. Naturk. . in Wien d. Baumler : \i r* ans 79 A 1.._ .._. — . . moszatok közt kiválóan említend a Hypnum scorpioides L. Közzétéve a Verhandl... F. 42 . . 401.) A srn I... S... VI. .. közi.. Baumler J. bot. mely élsdi gomba a pozs.. 1887—91. 46 49. a septoria alliicola Baumler. .. 67.. ligetekben eljöv gombák hetk.. term..) Roth e. 46 12 . és orv. Ugyan Myco289—291. hydnacea thelep horeae clavariaceae . term. II.. bot. és 96—99. .. 1884—86. mely a pozsonyi Malomvölgyben gyakori.. Azonkív. . a cryptosporium lunulatum. 5. 15 175 3 ^ „ . . .. hegyi liget közelében. évf... . Mycologisches aus és orv.. VI r. . Oesterr. i I . nálunk is eljön. .. .. 10 12 7 19 10 48 10 8 . 7 3 .. 1858. term... 74 harasztok fák tövében. cgyl... temetben.. II. a A i... Beitráge zur Moosflora von Niederoesterreich u... sz. és orv. zu Presb.. 7 . 236.. .. A gombák. 4b nem. ...14 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. .... a harasztok közi az Aspidium filix mas Sw.. bot. 79 Bajorországból és Észak-Itáliából 80 ismét vagy ismeretesek.. 66—122. multimas (L. 98 1.. evang. discomyceteae tuberaceae. Verhandl.... . . 1. . sz. 171—173. . .^ g 2 Ilyenek a puccinia liliacearum Duby nev Szentgyörgynél és Pozsonynál eljöv gomba (Hazslinszky: Elmunkálatok.._ - ..... Baumler Bolla gyjteményét és közléseit sokszor idézi. „ . 33.....__ . 81 úgy hogy az e vármegyében kertekben. Förster J. Közzétéve a Pozs. Baumler í. II. . ^ . moesárhelyeken. Ver. . Schiller 70 Bolla J. mely a Zergehegyen.. / agaricineae .. .. közi.. „ „ „ . 25—90. d. — — — — — — — — — — — — — . mely a pozs.... Ez Pozsonyban gyakori i... hartyagombak hymenomyceteae hasas gombák .. Die Pilze der Presburger Flóra. XL... 116. . ligetben is elojon... ... f. . Ilyenek az Aspidium heleopteris Borkh. — — — . E gombák Ver. VII. — : 1880. 237 84 22 36 27 23 129 29 46 32 166 22 15 5 faj „ ... botanische Zeitschrift 1884... XXXIV.. h. IX. 233. Beitráge zur Cryptogamenflora des Pressburger Comitates. árkokban.. Vannak közöttük egyes érdekes fajok. ból voltak mások a Provence-bl. Baumler J. . zu Presb.... \ dothideaceae . évf. . patakok mentében. „ .... — — — — _... a septoria Holubyi. hyphomyceteae hasadó gombák 78 t*íi . h. sz.....) Továbbá a puccinia (micropuccinia) Baumleri. 11.. közzétéve a Hedwigia 1885.. Gesell. 1887—91. f._. Zeitschrift 1884. ___ . logische Notizen. 221—327... évf.) 83 Ilyen a phyllosticta Zahlbrukneri. melyek a pozsonyi Zerge-hegyen fordulnak el.. ramularia pratensis 207.

. Továbbá a puccinia Báumleri Lagerheim. mindazonáltal kell elkészítés mellett mégis jól élvezhet. köd. szegény kiválóan szeret továbbá a boletus luteus Lit. a scorodonius mint jó levesgomba ismeretes pholiota mutabilis Quel.. XIX.. hogy oly veszedelmes rovarok. srn . Zeitschrift 1889. száraz anyagra számítva ki. a boletus subtomentosus. (Oesterr. Az ehet gombák tápláló értékérl czím czikket a Term.) Pers. A fatörzsökön a fenyerdkben szaporán növ lactarius deliciosus Fr. A különböz gombák nitrogén-tartalma. a russiüa virescens Fr. Nr. meg a vörös (tuber griseum v. keresett és tenyész pleurotus ostreatus Quel. XXXIX. A cantharellus cibarius Fr. a polyporus confluens A. melyek kerülnek a piaczra. XXVII. a gyönyör rhodobryum roseum s gazdag pkanerogama-virány társaságában fedezett föl s Lagerheim tanár meghatározott.és formagazdag hydnum repandum L. 15 eddig ismert fajok közt vannak jó tápszerül szolgálók is. méltán viselhette volna fölfedezje nevét. . XVIII.. .. o.. 289. Az utóbbi. A puccinia smyrnii Biv. és igen gyakori. a russula aurata Fr. Zeitschrift 1884. a morchella jelentkezik dunai ligeteinkben bohemica Krumhholz. kötetébl közölt czikket a Term tud. : : : : . milyen a fagus-törzsökön növ fomes fomentarius Fr. (Oesterr. 87 E feketebarna felület.. Nr. az armillaria mellea Quel. mely gyakori a Csallóközben.. XXXIX. 1375. a szép vörös húsú boletus chrysenteron Bull. o. 1880. srn . 85 Nem kevésbbé jó evésre és tenyésztésre a kucsmagombák közül a morchella esculenta (L. és azonkív. melyek gátat vetnek annak. 328. ezt Sabransky H. 1) A diplodia Beckii. 1886. 1887. Tudvalev. közi. mely Szentgyörgy vidékén gyakori s jó ízénél fogva igen kedvelt konyhagomba a nagyon gyakori boletus bovinus L. agaricus campestris L. igen gyakori jelenségek az itteni piaczokon. bot. a pozsonyi piaczon rendesen találhatók. melyet ugyan a pozsonyi szalma-kunyhónál talált. melyet Báumler a pozsonyi Malomvölgyben. melyet ugyancsak Biiumler a pozsonyi Kramererdei úton talált. melyet gazdag és a feny-erdkben növ boletus granulatus L. Mörner — — ... csiperkegomba. nagyon változó lévén. (Oesterr bot. melyekhez Az srn .. A collybia esculenta Quel. Kramererdben. melyet Baumler a pozsonyi ligetben és a gloeosporium pruinosum. E parányi organizmusok tehát mintegy az élet és halál kapui. 1895. récsei Az erdeinkben igen gyakori marasmius és a zergehegyi erdségekbl. 84 A gombák tápértékét illetleg 1. hogy a növényi rovarpusztítók a gombák nagy csoportjából kerülnek ki.. mely a pozs. XVIII. A champignon név alatt réteken. XVIII. 396. 85 Schilberszky Az ehet gombák tenyésztésérl. a mennyiben e kártékony rovarok s ezek álczái közt valóságos epidémiákat okoznak. a boletus scaber Bull. — — : — vizsgálatai szerint a vármegyénkben is képviselt Lycoperdon bovista Fr.) Továbbá a phyllosticta stomacola. és az agaricus campester L. 1886. tápértékük egységes számmal ki nem fejezhet. szép példányokban szobadíszekül s consolokul használtatik. h. a boletus regius Kromb.. legelkön s kertekben eljöv agaricus arvensis Scháff. bot. .. tud. 164 s ezek nyomán Baumler Beitrage Nr. 87 Lumnitzer Flóra Pos. közzétéve a Term. 1280. fedezte fel a dévényi Nagytetn. a legjobban tenyészthet gombák közé tartozik. rufum) szarvasgombánál. melyet a pozsonyi Kálvária-hegyen szednek a konyha számára. Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai.. évf. Zeitschrift 1889.. mely fenyfa-erdeinkbl vándorol a piaczra. niely a pozs. míg a lombfákon. közi. a polyporus ovinus Fr -é csak 1'80 %. szintén nem ritkák piaczunkon. tömegesen kerül oda a modori. Endlicher Flóra Pos.) A Lumnitzer által fölfedezett marasmus carpathicus K. és a cseh kucsmagomba. a csiperke-gombáé (agarius campestris L ) 7 38 u o. 86 Mindkett homokos talajban Az ehet gombák egyik legfinomabb faja a szarvasgombák között a nyári szarvasgomba (tuber aestivum). tud. elbb fehér. nitrogén-tartalma 819°.. a elitopilus prunulus Quel. 221 222 továbbá Kemény Mór: Az ennivaló gombákról czím czikkét a Term. a russula vesca Fr. tud. utóbb éréskor agyagsárga.. környéki thujákon élsköd lapos tetvek hulláin jön el. nagy bibircsekkel behintett. és Sch. közi. Schilberszky Károly az ehet gombák tenyésztésérl szóló czikkét a Term. 393. az erdeinkben színre és formára változatosan jelentkez boletus edulis Bull. XX. a verticillium apkidis. mindannyi keresett gomba s piaczunkon megszerezhet hasonlóan a boletus satanas L.. a hegyi erdkben növ russula alutacea Fr.. a polyporus frondosus Fr. 393—396 a Bikfalvy Károly által a Zeitschrift für physiologische Chemie X. hözl. 8« Schilberszky u. szentgyörgyi. mint jó levesgomba. 17ü. különösen fzeken növ fomes igniarius Fr. 138 143. avagy a téli (tuber brumala). 84 Ilyenek a szín. a polyporus ovinus Sch. 256 259. Vannak aztán a gombák között jó taplógombák is. melanconium pallescens.. st világosbarna húsú gomba szaga és íze ugyan kevésbbé zamatos a fekete (tuber melanosporum). tud. i.

Dapsy László Ragálygombák a rovarokban. közzétéve a Term. XXIII.) 107 a búzát. sz. 514 közzétéve a Term. i°5 U. 1871. Term. 100 az ustilago hypodytes a triticum repens-t. Tömérdek áldozatot szed e gombafaj a bogarak seregébl is. Ragálygombák a rovarokban. Ez utóbbi teszi gabonaféléink rozsdabetegségét. 461. : U o.) De Bary 97 a burgonyát 98 a paradicsomot. 94 Istvánffy Gyula A rovaröl gombák és az apáczahernyó. közi. 95 a peronospera parasitica tönkre teszi kérteinkben a kereskedelmi növényeket.) ioi Bamler i. o. közzétéve a Term. 548—549. Szontágh Miklós Páter Béla 341. 1879. Term. czikkét: A rozsda eltérjedése hazánkban. sz. 1890-ben Szentgyörgyön sége. 530. o. botrytis Bassiana a szöv-lepkék ellensége. valamint más bogárféléket is pusztítják. Fleg pedig Klein Gyula: A sóskafa. közzétéve a Term. XV. Persze a selyemhernyók (bombyx móri) is szenvednek tle. 101 az ustilago Ischaemi az andropogon Ischaemum virágait. et Curt. 497. 1. erdei vagy gazdasági növényzetnek. tud. h. 495. III. 106 a tilletia laevis (Kühn) 10 ° és a puccinia a pozsonyi Karst. sem pusztító állat nem számmal el ne szaporodjanak. P2 a fenyerdket rontó noctua piniperda és a a gastropacha pini hernyóit. 524. közzétéve a Term. 1871. 1891-ben a pozsonyi szlhatárt már annyira ellepte ez élsdi.és a gabonarozsda. avagy gyümölcsfáinknak ártanak. 1870. közi. 1576-ban aug. : sz. 461.. tud. T. 1883. v. Term. közi. sz. XVII. tud. XXV. Beitráge 502.) Cohn. 88 89 Term. közzétéve a Term. : 97 98 Baumler 207. 272—277. tud. A nev : : V. 111. sz. 1871. 9 * Ezen hasznos gombák mellett vannak azonban veszedelmes és kártéveszedelmesek közé számítjuk a mérges fajokat. ö. És ugyan: A gabonarozsda. közi. 461 209. közzétéve a Term. tud. hogy a tkék már minden levelüket elvesztették. : Az erjedés és az új gombaelmélet.. io* U. tud. 1871. sz. sz. II. Ö. III. 529. Azonk. 206. 1891.) a szlket. 543. A kártékony rovarok irtásáról élsdi gombákkal. i° 9 L. mely a az entomophthora Tipulae Fresen 91 a házi legyeket s a szúnyogokat/ Továbbá tudjuk. - 1 (i Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. sz. II. 99 A paradicsomfa-alma egy újabb betegségérl. a 1885. tud. milyenek kony fajok is. 517. III. vagy A A A ó-ligeti útszéleken növ ugyancsak fölötte mérges inocybe rimosa kártékonyak közé sorozzuk azokat. h. közi. sz.299—301. 536. A . rejteti férhet. i°8 Szontágh Miklós: Az erjedés és az új gombaelmélet. . 1870. o. 88 Ilyen gombák többszörösen rovarölk (entomoplithoraceae) képyiselvék e vármegye gombái között is. Az aecidium spóráiból ugyanis a gabonanövényeken az uredo és a puccinia graminis fejldik. közi. közi. : Beitráge 509. Búza János: Kultivált növényeink betegségei. 532. 109 Maga a rozsda azonban történelmileg is konstatált. i. közi. közi. h. : Szontágh Miklós Az erjedés és az új gomba-elmélet. graminis (Pers. sz. 207. eordyceps nlitaris L. mint a Viktória-búzát és a tariska vagyis bajusztalan búzát. Term. 09 nev penész. i° 7 Báumler Beitráge 612. azok muscardine nev betegségét okozva. 49. 1873. közi. 1176 : Szontágh Miklós Az erjedés és az új gombaelmélet. 320. i° 6 Báumler: Beitráge 541. sz. 90 a phytophthora infestans (Mont. tud. II. a pozsonyi Kálvária-hegyen növ fölötte mérges amanita mappa Fr. Dapsy László 90 : 91 92 Báumler i. hogy az entomophthora-gombák és hernyókat pusztítja. 93 Gombák. sz. o. különösen [saria-félék hathatósan pusztítják a cserebogarak pajorjait. közi. hogy éppen Pozsony vármegyében is a rozsda érintetlenül hagy bizonyos búzafajtákat. közi. 93 : — : 95 96 Baumler U. (Baumler: Beitráge 1402. A peronospora i-alotheca tönkre teszi az asperula odorata leveleit. tud. megjel. o. sz. melyek a kerti. Azonkív. 99 a plasmopara viticola (Berk. túlnagy helyeken való lappangásuk miatt sem ember. 100 szlnek a peronospora vastatrix mellett legnagyobb. 73. sz. legveszedelmesebb ellendlben. melyek a rozsdabetegséget idézik el. Ortvay Pozsony vármegye állatvilága I. i°3 U. tud. 102 u. i. tud. tud. tud. közi 1870.és a zabféléket. 1893. II. 1870. 104 a tilletia tritici. közzétéve a Term. Horváth Géza dr. 1. családjából ilyen az empusa muscae (Fr. Nálunk már 1882-ben észlelték a Steuergrund észlelték. 102 az ustilago maydis a kukoriczát 103 az ustilago segetum az árpa. Báumler h. 108 Figyelemre méltó azonban.

8.277-80 katasztrális holdat foglalnak el. Azonkív.(Alnus glutinosa) erdségbl áll. sz. tud. 243. kam. XVII. mézgás égerfa. nyir. Csallóköz is hajdan nagy tölgyek hordozója volt. 1. et Desm. kásásabb marad. körébl XV. 12-ikén Ferdinando San Maria de Specia Casa komáromi olasz alkapitány 110 hogy a Csallóközben ebben az évben a termést a rozsda teljesen tönkretette s e miatt a gabona kalásza mind üresen maradt. sz. XVIII. gyümölcsüket is károsítják. 12 3 Baumler: Beitrage 233. közzétéve & Term. vagyis alma. sz. 1895. tud. s. 324—25. sötét. Ért. Centralblatt 1885. És Magyar gazdaságtörténelmi szemle 1899. 327. Prácsa. és a pleurotus puimonarius Fr. emez pedig a körte-ragyát másképp körte-koszt. 122 és a fusicladium pirinum Lib. tud. sz. U. 111 a puccinia malvacearum Mont. a nyár-. 941*52 katasztrális holdat. a ribiszkebokrokat. közi. 214. tud. tud. azonkívül utak mentén a kis papsajton (malva rotundafolia). Köztük leginkább a vörös vagy erdei bükkfa válik ki. kk. tud. és 940. 11. 124 15.364. sz. de hogy régen a tölgynek nagyobb uralma volt. míg a bükk s egyéb lomberd 80. galagonya. Az erdség. 1881. vadalma. hanem bels jóságát. 1882. 517. 17.és tölgyfa csak kivételesen . a mályvarózsát és ennek kérteinkben elforduló valamennyi rokonát. katasztrális holdat borít el. Azonkív. lí9 Baumler: Beitrage i. csaknem páratlanul álló bükk-erdség díszlik Borostyánk vidékén. körte. sz. sz. i 20 Demeter Károly: Term. tölgy és feny csak elszórva mutatkozik. sz. XXVIF. Vág lapályán nagyobbára a tölgyfa uralkodik. 617. XXIII. 114 a gloeosporium ampelophagum (Pass) ll5 a szlket 11B a gloeosporium ribes Mont. a hajtások hegyeinek elhalását és a rügyek leszáradását okozzák. 1886. 111 officinalis) és a mályvarózsán (althaea rosea) kérteinkben. Amaz az alma-ragyát. 114 Baumler: Beitrage 810. 124 Der Xaturforscher VIII. 127 Földes: Fels-Csallóköz árvédekezésének : tört. tl napsütéskor hulló esnek tulajdonított s ragya-esnek nevezett gyümölcsfa-betegséget 121 a fusicladium dendricum Wallr. Baumler: Oesterr. rezgnyárfa. 1885. hárs. És: R. VII. 2 . vagyis fehérje-vegyületeit. 126 a Pálffy berezeg malaczkai uradalmának fenyveseiben gyönyör tölgyek. 127 Rengeteg fenyvesekre a Morva-lapályon találunk. 1. sz. 1885. VI. melyben a hosszúnyel szilfa (Ulmus effüsa). 967 holdnyi sr. közzétéve a Term. XXVII. 112 Baumler: Beitrage 627. ö. fölemésztve 120 köznépünka. v.420. Azonkív. Term. 125 Bed Albert Magyarország erdségei. bot. a Term. fa nitrogén-tartalmú anyagait. Gyönyör. 851. tud közi. . Ellenben a Súr terjedelmes. tud. közi. melyeknek maradványai még a hatvanas években láthatók voltak. sötétvörös festanyagot adó 112 mályvaféle növényeket. közi. ö. Eljön nálunk a fehér mályván (althaea "5 U. ízét is jelenmegragyásodott oldalon a gyümölcs keményebb és tékenyen csökkentik. közzét. 16. 126 mint a pozsonyi Duna-szigeteken is szemlélhetk. 117 az exoascus deformans Fuckel az szibaraczk-fákat. 210—211. melyek rozsda alakjában nevezett gyümölcsfáinkat ellepve. sz. 441 43. Lozornótól Miaváig nem kevesebb. Term. XIII. 118 Óriási károkat okoz házainkban a hártyagombák egyik tagja: a házi gomba (merulius lacrymans Fries). mert a nagy ragyafoltok alatt a gj'ümölcs húsa megkövesedik és gyakran élvezhetetlenné válik. o. 116 o. Dubova. százados — : példányok szemlélhetk. XIV. 17 jelenti. Sárf és Schweinsbach vidékén díszlik. azt azon utóhajtások és törzsek bizonyítják. Zeitschrift J884. Az erdség 125 fafajai a hegyek közt többnyire lombosak. 153. Magyarország Vármegyéi és Városai Pozsony vármegye. Páter Béla: A házi gomba. Botan. V. 122 Baumler: Beitrage 232. ltár Hungarica 14. Berlin 1885. mint 51. A A Erdség A A A A 110 Bécsi udv. az orvosi és ipari czélokra szolgáló. 123 okozzák. Harlig: Der áchte Hausschtcamm Merulius lacrymans Fr. 119 Ellepi a házak farészeit és tönkre teszi.és jávorfa. 1886.s a gyümölcsnek nemcsak küls szépségét. Fleg a körte-ragya káros.és körtefáink azon betegségeit okozza. 221. kris. 390. 113 Staub Móricz: Négy vándorló növény. 121 Term. XVIII. úgy hogy mellette a fehér gyertyán. közi. köt. köt. közi. 1895. a term.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. közi 1875. Továbbá a pueeinia pruni és az exoascns pruni Fuckel a szilvafákat. Term. a diófákat. h. u3 a polyporus squamosus Fr. 117 Horváth Géza: Új szlbetegség hazánkban. tud. közi. melyek úgy a Morva-lapály fenyerdségeiben. "8 Baumler: Beitrage 288'2.949'01 tölgyerd fleg Cseklész. tölgyerdség a vármegyei területbl 22. és 290. XXXIV. kris.

a Czilchert Róberttl telepített gyümölcsös Gútoron és a Szmrtnik. Napjainkban Kuffner Károly czukorgyáros ültette ki gyümölcsfákkal haszonbérelt birtokának út. melynek szaporaságától kapták a vármegye egyes helységei. Vereines f.és körtefajták meghonosítói. Naüir- 130 131 Chernél: Pozs.és Fels-Diós nevüket. II.és szederfa-ültetvényekkel adott jó példát szempczi járásban pedig Esterházy Mihály a gyümölcsfa-tenyésztknek. Ez utóbbiak híres téli gyümölcsök termhelyei. Pozsony hegyi ligeteiben gyönyör vadgesztenyefák vonják magukra az arra haladók figyelmét. melyet nemcsak a községi közbirtokos társak. hamvas égerfa-. Galgóczy Antal gyümölcsöskertje Püspökiben. 4. de vidékén mégis rendkívül gyarapodott a gyümölcstermesztés. 1857. Ortvay: Pozsony város története II. szül. meg egyébfélékbl. pusztuló gyümölcsöse a Kis-Duna mentén. . kajszinbaraczk és körte jól jövedelmez kiviteli czikkek. E helyütt nádasok. Itt a sarj erdk nagyon különböz cserjékbl állanak mogyoró.) '. szilva. 31. Bittera családoknak a föloszlott Urbanek-féle faiskolából fölújított gyümölcsösei a legnemesebb alma-. st még a füge is. közi. Georgen. L. nevezetesen a szilva. berkenye. málna. varjútövis. Nagy. egyl. 69. Zsitvay. A gyümölcsöket term fák és növények. baraczk. névszerint a Pötsen. és orv. loncz. melyek a kanyargós folyam ölel karjai között mutatkozik. III.és fzfa-állományok virulnak szapora mennyiségben. Reiszig Alajosné.és Francziaországba visznek ki. Verhandl. vásárúti telepet a Vasárut és két pozsonyi társas káptalan birtokán néhai Urbanek Ferencz kanonok létesítette. Itt Molnár Zsigmond. A küls járásban még a negyvenes években alapította Kossúton Fekete Ferencz híres gyümölcsösét. sóska-borbolya. ükörke.lf bei St. kecskerágó. f. Vámosfalu. VI. Vajka. Sárga és görög dinnyéirl meg éppen híres a Csallóköz. II.) csak utóbbi idkben került a mocsárság szólén mívelés alá s itt rendkívül kedvez talajviszonyoknak örvend. mint a pozsonyi díszligetben és a dunai szigeteken. A hegyes vidéken tenyészik a dió. mint Alsó. m ölcsöt term srn Bs f A A útjait nemes gyümölcsfák szegélyezik. ma már. Esterházy Mihálj' gróf gyümölcsöse Tallóson szintén e kor alapítása. körte. 130 Egyes gyümölcsfajok. Kürt. 1884—86. Doborgaz községek szigeteinek határain is igen elterjedt a gyümölcstermesztés. Vasárut. kecskefz.Amadé Emil gróf gyümölcsöse és faiskolája az Öregduna mellett. A gyümölcsfélék egész sorozata jól tenyészik és érik e vármegyében. Naturk. 129 sima szilfa-. s a tkési sziget 16. Kisudvarnok. Keszölcsés. égerfák. Gyüfák és növények tekintetében Pozsony vármegye egyes vidékein a múlthoz képest örvendetes haladást szemlélhetni. Nagyudvarnok. zu Presb. De gyakori a dió a lapályon is. kánya. hírneves pomologus 131 elhunyta után ez a telep visszafelé fejldött ugyan. 32. erek és dús füzes vágások egészítik ki az áltropikus buja növényzetet. II.18 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. ugyanott Vitái Alajosnak nagy szakértelemmel és költséggel vezetett. Ver. A bsi telep Üchtritz. d.és ostormén-bangita. Eperjes kivitelre is termesztenek almát s körtét a legnemesebb fajokból. A Duna-szigeteken. vörösgyr. fájdalom. Tkés. A A 128 Kornhuber: Das Moor „Schur" kunde zu Presb. term. melyek gyümölcstermségének híre messze visszaszáll a középkorba. Takács Kornélia gyümölcstelepe Jókán. Az Alsó-Csallóközben gyümölcstenyésztési telep. széleit. névszerint az alma. Fels-Csallóközben Apponyi György gr. ribiszke. Százados jegenyék. egres. Némely helyen a dunamenti ligetek valódi miniatré serdknek mondhatók. rezgnyárfák. naszpolya. kris. Ezekbl jókora mennyiséget Német. d. cseresznye. fekete bodza. mandula. bájos tájképeket alkotnak.és nemes gesztenyefa. az erdségekben jobbára : nyárfa-. 1858. som. szeder. fzfák. kertészete Éberhardon. Bittó Lajos voltak a nemesebb alma. A krisfa (Fraxinus excelsior L. ákáczok iszalagokkal beindázott áttörhetetlen srséget alkotnak. 42.és határaz özv. Gazdasági növények. Molnár László. diófajokat szolgáltatják. Gazdasági novenyek. meg az Óliget. kökényszilva. körte-. hanem az egész környék példaként követett. A nagyszombati járásban Nagy-Szombatban az ötvenes években Siebenfreund János nagyszer gyümölcs." 8 A hegyes vidéken helyenként jól tenyészik a vad. (Verhandl.

máris fölötte nagyérdekeknek kellene azokat mondammk. gabonáéit cserélik be szilvájukat. és a magyar vidékeken. hogy a geológiai korszakok szerves világának megismerésére becse sbnél-becsesbb adatokat szolgáltatnak. XVI. Malaczkán Pálffy hg. almájukat. gyümölcsfaiskolái és több plébános törekvései terjesztették a Bécs közelében nyereségesnek bizonyuló gyümölcstermesztést. a fák kiírtvák vagy korhatagon kidltek annélkül. hegyoldalon Bazin. A malaczkai járásban kevés számottev gyümölcstenyésztési kísérletrl szólhatunk. Látásukra megvirult A Állatvilág. Néhány szó tenyésztése érdekében. sz. Masanszki alma és beszterczei szilva a fterményük. Majláth György zavari. E járásban az alma és körte mellett a beszterczei szilva. nagy szakértelemmel kezelt gyümölcsöse. valamint a Stefánia-úton fekv régi Grassalkovics-féle lovarda (ma vendégl) telepén is. évi termését 6 pozsonyi járás hegyen túl lev részében. Frév község rétjei ugyancsak gyümölcsözk. kielégítette a pozsonyi czukrászok évi szükségletét. Ma is említik a mai Újtelepen feküdt régi Falb-féle telepen. hogy a községek földmíves lakói nem annyira a nemes fajokat. vármegye határában nagy mennyiségben kerülnek el kövületek. Nem csoda.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. Az egész váimegyében ez a legjobban kezelt községi faiskola. Mindössze is csak azt említhetjük. a Csallóköz közepén. Az sállatoJc kövületei. 132 11. de érdekességük jóval fokozódik azáltal. Stomfán Károlyi Alajos gr. Mátyás terjesztette ennek egy emberöltn á1 nagy eredménynyel a gyümölcsfa-termesztést s a kitn gyümölcsfajokat. és díszkertje Cseklészen s e mellett az urasági szakért kertész közvetetlen vezetése alatt állott községi faiskola és az anyatörzsekkel kiültetett gyümölcsös. s Pozsony környékén szaporák voltak a mandulafák. így a mandula A mely elbb Pozsony vármegyében gyakoribb volt. évf. Sajnos. A KisKarpátok keleti oldalán és nyúlványain a szlmíveléssel összekötve a gyümölcsnek. Szentgyörgy város kajszinbaraczkot. Szentgyörgy és kivitelre term csemege városok területén a között és alján szintén terjedt a nemes gyümölcs termesztése. bohuniczi. A pozsonyi járás legkitnbb góczpontja az Esterházy Mihály gr. Némely gyümölcsfajok azonban határozottan elhanyagoltainak. Megjelent a Nyugalmagyai rországi Hiradó 1903. A vármegye állatvilága. napjainkban visszaesés mutatkozik. mint piaczi terméknek termelése dívik. cseresznye nagyobb tért foglal el. mint inkább a biztosabban termket gondozzák. a küls járásban. A Pozsonyból Récsére vezet út szélén a Pozsony város birtokához tartozó szilvafák 700 frton árusítja el a város a legtöbbet Ígérknek. Gyiokó Szilárd telepített gyümölcsöst kertet. Sajnos. !9 szempczi gyümölcsös-kertje és faiskolája Ritter s hséges szakért kezelje. De az itt virult kertek nagyrészt már beépítvék. Ezek látják el leginkább a városok piaczait. Dezasse Emil gr. E járás községi faiskolái a Baeh-uralom és provizórium alatt Ritter fölügyelete alatt állottak s a legjobban voltak mívelve. Dévény vidékén a virág mellett a gyümölcs is jobb gondozásban — A részesül. Magyarbélen. szakszer kezelés alatt állott faiskolái bven adták a kiültetend csemetéket. mint ma. gr. Ha a föntebb vázolt földtani felemek egyebekül sem volnának tekinthetk. hogy Nagyiévárdon és Szentjánoson vannak urasági gyümölcsösök. Rétén még Dóka Lászlónak is volt régebben. : . melyeknek zöld gyümölcse teljesen. vedrdi és pusztafödémesi. esesztei gyümölcsös telepei az egész járásban szétosztva. terjesztették a gyümölcsfákat s gyarapították a nemes gyümölcs termesztését. A 132 L. d'Hennin herczeg szeredi és Pálffy István gr. Zichy Pál Ferencz gróf czifferi. A nagyszombati járás igen elhaladott a gyümölcstermesztésben. mint földünk kiépítésének anyagai. Szinte meglepik az embert sokféleségükkel. köszmétét. meg ritka szépségükkel. Olgyán s másutt virult mandulafák is nagyrészt kivesztek. Csallóközben.. miután a Zichy Ferencz gr. st Komárom vármegyében is. gyümölcs- Szomszédságában. Csallóközben mandulafákat. hogy újakat ültettek volna. úgy hogy czukrászaink ma messzebb es tájakról kénytelenek szükségletüket beszerezni. Ortvay A mandulafa. szibaraczk. ribiszkét és szlt kitn szl A szlk szállít Németországba. 141.

fogai. rókaebek. a homokban és tályogban melanopsis. borz-. házi és luxus-kutyák száma is nagyon jelentékeny. menyét. a vadászebek sok fajtájával vér-. m. az egerek. 1. szép belemniteket és harlábúákat tartalmaz. ragadozókból szintén számos faj található.és congeriakövületek találhatók. Mikor pedig a tenger vize teljesen elapadt s a mai folyóvíz-rendszer alakult. az sszarvasok. hogy volt id. 18. épp oly szaporán mutatkoznak. az svilági tengerekben élt. lapályba. Pozsony. kivált az emlsök osztályából. Bazinnál. a maitól egészen idegen. mely eleinte sós. gerinczcsigolyái. véglények. A esukárdi Rákpataknál. a mily változatosan. a nyest szapora. de a hód már kérdzkbl a tülkösszarvúak s a szarvasok mindenfelé egészen kiveszett. Terlingnél a temetben. a löszben és a diluviumban sszarvasok. ritkábbak a nyuszt s a rágcsálókból a mókusok. mert egészen más életföltételektl függ fauna élsködött. nevezetesen a barlangi medvééi és egyéb húsev ragadozók koponya. nagy mértékben divatozván vármegyénkben. A mai állatfajok. vadászat mint a vadmacska s a vidra már a ritkábbak közé tartoznak. a kagyló/f. a cziczkányok és a sün több nemmel képviselvék. a patások a kérdzk és orrmányosok kövületei is. els fejezetét 35—54 hol egyúttal a források Pozsonyvírmigye állatvilája czímíí 1902. foxterrierek. Ez utóbbiak közül a nemes szarvas. a tengeri tehenek. róka leginkább a Kis-Kárpátokban kerül el. Magyarfalu. bár egyik-másik faj. retlen terébratált és Emlsök. Összesen mintegy 114 faj lett i'ddig innen ismeretes. de a nagy vastagbrek. honnan a menyétfélékböl a köz. a poczkok. parforce-vadászebek. Ezek szaporasága és sokfélesége igen nagy. Benne számtalan úszóhártyás állat igen nevezetes állatformák. az Ízeltlábúak. Nahács. borz. halpikkelyek. Szered vidékei. foglyász-. tacskók sokaságával találkozunk. ú. Dévényújfalunál a vasút mentén elterül tályog a középharmadkori képzdések legérdekesebbjei közé tartozik. halvázák. mint a patkósorrúak rovarevket a vakondok. sorrszarvúak csontrészei kerültek el. kövülete. hol ma Pozsony vármegye terül el. találhatók. Hausbrunn. részint a Morvában és Vágban. elevenedik elttünk egy si fauna. hol részint a Lajtamészben.i Mindezekre nézve tüzetes megjelent m leírást 11. Nagyszombat. selefántok.s bordacsontjai. mint a dévényi Nagytet. . kivált a Tmava-Skala nev barlangban Detrekszentmiklósnál. mellett új foraminiferák egész sora s csigák kerülnek itt el. Az ily kövületek híres lelhelyei Dévényujfalu. A Borostyánktl az Almáshoz húzódó mészkzóna számos erinoidákat. Csukárdnál a Rákpatakból harmadkorszaki csigafajok kövületei kerülnek el.. a nagy menyét vagy hermelin. A Besztercze és Máriavölgy között lev harmadkori homok ugyancsak hagylókövületékhél örvendeztet meg. de most már egészen kihalt A A borostyánki márványkbányák egy ismeegy korallszerü ásatagot szolgáltattak. a síkság szélén. De a geológiai múlt fölismerésére vármegyénk egyik helye sem annyira tanulságos. vizsla-. az a Kis-Kárpátokban. a Duna és a Morva mellett lev ligetekben.: -0 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. Ásatag-csontok. valamint a vármegye területén minden kisebb és nagyobb nemkérödzökböl a sertésfélék több erdben szép számmal jelentkezik. Az emlsök közül a denevérekbl úgy a simaorrúak." Mindezek a leletek fennen bizonyítják azt. képviselik. kagylódarabok találhatók. 1 köt. valamint Nagyszombatnál is óriási osztriga-kagylók vetdnek föl nagy mennyiségben. Szomolány vidékei azonképpen sokféle kövületek gazdag lelhelyei. évben is pontosan idézvék. a tömlsök. a csúszómászók kövületeinek egész sorozatai kerülnek itt el. a puhányok. Területének legnagyobb részét tenger vize borította. Ezek a fejlábúaknak osztályából való. részint pedig a vármegyének távolabbra es vidékein is rendkívül fontos sállatvilági leletek fordulnak el. Malaczka. A A A A A A A A A A A z A l. aztán féligsós. egy nyüzsg s óriási egyedekben nem szkölköd állatvilág képe. máriavölgyi palatáblák jól föntartott példányokban ammoniteséket és belemniteseket szolgáltatnak. st a Csallóközbe is el-ellátogat. a tengeri állatok helyébe a szárazföldi állatok léptek. Malaczka. a nyulak szaporák. az ürgék. Itt a kövületek. görények száma nem éppen csekély. a pelék. a dámvad az uradalmi pagonyokban. Részint a Nagytetn vagy közvetetlen közelében. mikor ott. a gerinczesek. középlábszárrészei bven kerülnek el a vármegye barlangjaiban 3 is. a tüskebörüek. majd édes viz volt.

vad gerlicze. de ritkán. evezlábú úszók által. az északi búvár. kétéltüeket a vízi. nádasokban nem ritka. törékeny kuszma vagy lábatlan gyík Pozsony környékén. a sárgás sikló (aesculap-kígyó). a koczkás vízi sikló.és a füles vöcsök. danka-sirály egész csapatokban érkezik tavasz elején s egész nyáron át nálunk marad. Az örvös bukó vagy búbos búvár. valamint a törpe búvár szintén a téli hónapokban látható a Dunán. nevet gerlicze egyes madárkedvelink kalitkáiban található. Amazok közül a sarki búvár. . kisebb erdeink fáin s mezkkel határolt kisebb farészletekben. zöld leveli béka erdkben. emezek közül pedig a nagy kárókatona A A Madarak - A A A A A A A A A A A A A A A A A említhetk.és kigyófajok gyíkok közül említhetjük a sövénygyíkot. tarajos és a pettyes gte állóvizekben. a leveli békák. a varas. mezei tyúkok képviselvék a foglyok s fürjek nagy sokasága által. a rigók. A kanalas récze Pozsony vármegyében Apaj körül költ is. található. a méhevök közül a gyurgyalag holló-. A röpül tyúkok közül a pusztai talpastyúk több izben jelentkezik kivált a Csallóközben. guvatak és vízi tyúkok sok neme elfordul még. mocsarakban s turjánokban gyakori. A Csúszómászók. Benett-kenguruh a cseklészi uradalmi vadaskertben látható. csörg-kacsa a Súrban nyáron is található. búvár-kacsa csak kés szön jelenik meg a Dunán.vagy parlagi galamb erdeinkben és ligeteinkben odvas fákban fészkel s Modor vidékén nagy számmal költ. lehullott haraszt és patakok mentén. a sármányok. mocsári béka a vármegye alföldi tájain. bagolyfélék. Úgy a szürke. mint a sólyom-. Az erszényesek közül a kengnruh az ú. mérges kurta vagy keresztes kígyó is eljön némelyek állítása szerint. búvárok közül képviselvék nálunk egyes vöcsökfélék. n. jégmadarak közül a rabló királykés tavaszszal érkezik s szkor elvonul. továbbá a gték és a salamandrák egyes fajai képviselik. bussárd-. A A A A A Kétéltek. a bujkálok. mint a reznek vagy kis-túzok által képviselvék. gázlók rendjébl a túzokok úgy a nagy. A fürge vagy erdei béka dombos vidéken. páratlan újjúak közül a lófélékhl a ló szapora és jóminségü. De a kúszók s az énekl madarak is bségesen találhatók: amazok közül a köz. bár a mocsarak s állóvizek lecsapolásával s a folyóvizek szabályozásával egyre gyérül. emezek közül a gébicsek. az ékes kfali gyíkot s a smaragdgyíkot. karics-félék. kánya-. a lombzenélk.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. galambok közül a házi galamb mindenféle fajtája honos nálunk. vadpulyka aszeredi fáczánosban tenyésztetik. jeges kacsák említhetk. lilék. fákon. Gyakoriak a seregély-. a pirókak. ligetekben. vízi vagy ehet béka állóvizek. kevert fajú erdkben s vízmellékeken gyakori. a gezék. a földi. tyúkok közül említjük kivált a vármegyénkben eljöv fáczánfajok sokaságát. a ligetekben s a Duna. jegesrécze ritkábban mutatkozik a Dunán. Az úszók közül a libák. kék. cserjéken. a gyöngybúvár. nem mérges kígyók közül ismeretesek vármegyénkben a közönséges vízi sikló. képviselik. mint a fehér válfaj ú gyöngytyúk s a páva csak egyes urasági vagy gazdasági udvarokban található. foltos salamander fleg erdeink árnyékos. de a Csallóközben különösen találhatók. kertekben. a selyemfarkok. a hegyentúli vidéken s a Búrerdben gyakori. a pacsirták. vadkacsák. héja-. fakúszó. tavak és pocsolyák közelében mindenütt közönséges. földi béka és a vöröshasú unka. gólyák. Az erdei tyúkok közül a császárfajd olykor vármegyénkben is lövésre kerül. Vág területein nem ritka. fecske-. a billegetk. kertekben tartózkodik. a búbos vöcsök. viharsirály tavaszi és szi költözködéskor mutatkozik. Morva. mint igazi famadár. erdkben. Az örvös galamb a Kis-Kárpátokban. A barna vagy gyepi béka a Kis-Kárpátok magasabb hegyvidékein nem ismeretlen. gerinczesek körébl a csúszómászók osztályát egyes gyík. halász különösen a haltenyészt helyeken található. a hangos kakuk.vagy lusta-. s vármegyénkben általán. Mindezek nem ritkák. karvaly-. qémek. galambfajaink e legszelidebbike. a szamár s az öszvér csak gyéren kerülnek el. A A A A A A moha alatt található. a lappantyú-. a kis. a nyaktekercs. a mezei és a zöld varangy közönségesek. a poszáták. a réz. a királykák. fajtája 21 vaddisznóra a Ki s-K á ipátokban mindenütt akadhatni. a vörösbarna kakuk s többrendbeli harkály. nyirkos helyein. a fülemülék. a pintyek. szalonkák.vagy sima sikló. ugyancsak gyakori. a Csallóközben. de néha itt is telel. A gerinczesek körébl a madarak számos faja honos vármegyénkben úgy a ragadozók.

érdesz. Pozsony 1902. a hering félékbl a vándor alócza a pánczélosokból a botos kölön a pontyfélékbl a potykaponty. A gerinczesek köréhez tartozó halak észrevehetleg gyérülnek folyóvizeinkben. találhatók. a söregtok. az orsófark és az ökle. a feketeszem szálhal. a sujtásos küsz. Vág még mindig több ízletes halfajt szolgáltai A sügérfiékböl eljön a csapó sügér. mert úgy a csigák és kagylók. a fajtok. a Stampachban. az állas küsz. a szls kárász. a százlábúak. a köz. A sebesebb folyású kisebb vizekben.: 22 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. a kárászponty. a rózsás márna. a rákok és pókok számos fajai. a dévér dobáncs. . a fenékjáró küll.és szívószájú. a fejes domolyka. köztük nem egy ritka is. a magyar buczó. bár a Duna. az orrmányos dobáncs. nevezetesen a borostyánki patakban. az ezüstös balind. csukaféléki a közönséges csuka a tokfélékbl a színtok. a kövi kárász. a nyúl domolyka. jóformán már teljesen eltntnek látszik. a Gidrapatakban a pisztráng. a veresszárnyú konczér. a rágó. a selymes durbincs. az Ízeltlábúak. a pirosszem kelé. a ragadozó ön. a kétes félszárnyúak. a szivárványos ökle. . a fehér hal. a pozsár. a fölpillantó küll. a férgek és tömlsök egyes osztályai szintén gazdagon vannak vármegyénk területén képviselve. Vödriezben s egyéb kisebb vizekben elj a cottus gobio. Allatrajzi és állatgazdaságtörténeti monográfia. Az egykor Dunánkban szapora viza . Az állatvilág egyéb köreibl a puhatestek. a menyit alakból a tarka monyhal. a fogas süll és a ksüll. a vésettajkú paducz. Mindezekrl terjedelmesen emlékezik meg Ortvay Pozsony vármegye állatvilága. a leánykonczér. Morva. a lazaczfélékböl a bukó szondáig s a pénzes pisztráng. a Czajla-patakban. A . a harcsafélékböl a les harcsa. serincz. a gmelintok. a sugárkardos. a köz. a kecsegetok. A Bisztriezában.

62 községgel.665 magyarral. Nagyszombati járás. ágostai h. 60 évnél idsebb 27. Galántai járás. Gerencsér és Szered. a nagyszombatira 53. u. Modor.900. Pozsony thjf. 20—39 között 78. m. 1880 óta 38. evangélikus 17.635 lakosból ír és olvas 188. Taksony. Anyanyelv szerint magyar 119. Modoré 5279. német 23.754. de a 119.870. legtöbb magyar a galántai járásban van. Vága. m. 2. Pusztafödémes. u. .337 katasztráhold területet tesz és népessége. 23 községgel.635 lakosa közül az alsócsh'lóközi járásra 33.820.733.929. Pozsonyi járás. oláh 39. 30 községgel.178. Burszentpéter. A vármegye 301.718. református 7715. 4. Vallás szerint róm. Tallós. Felsszeli. Felscsallóközi járás. tót 153. Járások és anyanyelv szerint a lakosok a következleg oszlanak meg.247. közöttük 11 nagyközség.825-el.655.427. Magasfalu.: POZSONY VARMEGYE KÖZSÉGEI 4216' 17 négyszögkilométer.181 és r. 29 községgel. u. 260. közöttük 2 nagyközség. ntlen és hajadon 165. az utolsó népszámlálás szerint.136 és egyéb vallású 16. Nagyfödémes. Malaczka. u.156. Stomfa és Zohor.205. közül férfi 151.321. izraelita 15. Deáki. Rendezett tanácsú városok Bazin.024 és ismeretlen Pozsony vármegye lis : A Bs A n A korú 17. ev.620. vagyis 746. Ezeken kívül van a vármegyében 293 község és ezek között 39 nagyközség. Laksárújfalu. azonkívül Pozsony törvényhatósági joggal fölruházott város. közöttük öt nagyközség.785. szerb 9 és egyéb 2578. kath. a pozsonyira 37. Vágszerdahely.675 utána következik az alsócsallóközi járás 32. vármegye lakossága az 1869-ik évi népszámlálás óta 53. Burszentgyörgy.679-el.867. város lakosainak Szentgyörgyó 3456. a mely szám természetesen a fenti összegben nem foglaltatik. 40—59 között 58.425. város lakosainak száma 65. u. Négy rendezett tanácsú városa van. t. kath. Récse. Székelyfalu.926 lélekkel szaporodott. 145.677. gör. Nagyszombat és Szentgyörgy.733 magyaron kívül még magyarul beszélni tudó 20. Bazin száma 4899. 15—19 között 28. házas 118. Szempczi járás. a malaczkaira 50. 3. a felscsallóközire 29. 7. m. a galántaira 47. 301. lakosok 150. özvegy 17. közöttük és Dunaszerdahely nagyközségekkel. horvát 2181. Dévény. Szentjános és Závod.160.348-al Családi állapot szerint : : : A A . 54 községgel.430. községek hét járásra vannak osztva. Gajár. Malaczkai járás. közöttük Szempcz nagyközséggel. Jóka és Somorja.709 és a szempczire 22.448. Vezekény és Zsigárd. Kukló. m.635 lélek. törvényesen elvált 107. 6. azután a felscsallóközi 25.008. 12—14 között 19.317 lakos esik.921. Alsócsallóközi járás. közöttük két nagyközség. ruthén 69. Rohrbach. 63 községgel. unitárius 6. 301. Nádszeg. Életkor szerint 6 évnél fiatalabb 50. m. 6—11 között 39. vagyis 41. 32 községgel. E járások a következk 1. Nagyszombaté 13. közöttük 13 nagyközség. Pered. 5. keleti 43. Alsószeli. 1890 óta pedig 24. gör. Burszentmiklós.

h. ennek közelében és a régivel folyosóval összekötve.799. pozsonyi 6783-al.902-el. A. Van postája és távíróhivatala. a malaczkai 496-al. mely azonban rövid id után szknek bizonyulván. ábrázolja. majdnem teljesen arabs módon van díszítve minthogy kastélyhoz tartozó és a vele összekötött téli kert.336. számuk A Ábrahám. . 3120. templom 1802-ben épült. katbolikus a nagyszombati járásban van 51. A múlt itt A század els felében a Pöthe családon kívül a Bertalan ffy család is birkokos volt és ezeknek külön-külön kúriájuk volt.107-en. melyrl más helyen bvebben írunk. melyben sok mkincs és különösen Egyiptomból származó számos tárgy van elhelyezve. Horvátok csak a pozsonyi járásban laknak tömegesen és 2115. A tótok a nagyszombati járásban vannak a legtöbben. 93 háza és 514.438-al. a felscsallóközi 321-el és a nagyszombati 263-al. mely azonban már rég elpusztult. a galántaiban 995 és az alsóesallóköziben 42. községben van posta. a felscsallóköziben 26. kath.444.. Maholányi Tamásné a birtokosa.061 és a szempcziben 17. u. a pozsonyi 1851-el. Az 1553-ból való adóösszeírásban itt Báthori Andrásnak 10 és a borostyánki uraknak szintén 10 portája adózik. a szempczi 5923-al. : A A frangú egyén udvarát község határában lev u. st a gróf mterme. a nagyszombati 2133-al és a malaczkai 914-el. a szempczi 14. u. az alsócsallóközi 1087-el. Esterházy Károly gróf e községben a vármegye legszebb és legérdekesebb kastélyainak egyikét bírja. róm. a többiekben számuk messze a százon alul marad. reformátusok az alsócsallóközi járásban vannak a legtöbben. 1899-ben új. m. maga kitn fest. nagyobbára róm. Késbb a cseklészi uradalomhoz csatoltatott és az Esterházyak lettek Esterházy Károly gróf az urai. 1760—80 között Esterházy Ferencz kanczellár új templomot építtetett a községben. a melyek ma is megvannak. vármegye községei betsoros rendben a következk: Ábrahám. m. l'tána következik a malaczkai járás 45. azután a malaczkaiban 48. a malaczkai 1578-al a felscsallóközi 1301 el és a szempczi 927-el. de távírója és vasúti állomása Diószeg. zik. n. evangélikus legtöbb a galántai járásban van. az alsócsallóköziben 26. a malaczkaiban 2780. Örökség révén került mostani tulajdonosa birtokába. kath. 1439-ben a Rozgonyiak kapták Albert királytól. róm. A község különben a vajkai érseki székhez tartozott. község a múlt század 60-as éveiben történeti jelentséggel látszik bírni. a kit a nyitrai káptalannak egyik 1266-iki oklevele említ. a mikor már három Bár községet különböztetnek meg az egykorú okiratok. a galántaiban 38. A A Várdl A A AJbár. a galántaiban 2063-an. Ugyancsak a nyitrai káptalannak 1282-bl való határjáró levelében Zentabram néven van említve. 1334-ben Nicolaus de Baár királyi ember nevében fordul el. a felscsallóköziben 794-en. Állítólag itt volt a vármegye legrégibb templomainak egyike. a galántai 4629-el. múlt század els felében a Szegedy -család is birtokos volt a községben.: 24 a Pozsony vármegye községei.és Kisbárt. kath. a ki itt 1300-ban a pozsonyi káptalannak egy kúriát ajándékozott. a felscsallóközi 581-el és az alsócsallóközi 146-al. a szempcziben 2128. Utána következik a szempczi járás 3731-el. E községlegrégibb birtokosául János deák szerepel. aztán a felscsallóközi járásban 2954. a pozsonyi káptalannak egyik 1339-iki oklevelében pedig Scenthabraam régies írású alakban. szám szerint 49. ki Unger Sámuelnek engedi át.128. Fel.962. kairói és berendezve. Utána következik a galántai járás 2602-el. Legrégibb birtokosául Sebes fia Ábrahámot ismerjük. A község körjegyzségi székhely. vagyis 5421. lakosok a téli hónapokban a gyékényfonást házi-iparilag teljesen leégett. a szempcziben 573-an. Az ev. díszes. vagyis 3790.889-el. 1883-ban a gróf 140 holdas park közepén csinos emeletes vadászkastélyt építtetett. vallású lakossal. vallású magyar lakosa van. a pozsonyiban 34. Vallás szerint legtöbb róm. 1737-ben özv. a pozsonyiban 239-en. Ág. számszerint 3814-en.Rákóczy-féle felkelés idejében a császáriak sokat sanyargatták a lakosokat. a pozsonyi 22.152. Albár kisközségnek. A legtöbb német a pozsonyi járásban van. a nagyszombatiban 2460. kisközség 145 házzal és 1240 tótajkú. A1-. ez után a nagyszombati 2380-al. századvégi modorban épült kastélyt emeltetett. a komarom— dunaszerdahelyi vasút mentén. Az izraeliták közül a legtöbb az alsócsallóközi járásban lakik.

J H <: 03 j o 03 « 6- s a 03 63 03 •<! B <i 03 .

a kik vallásra nézve nagyobb részben római katholikusok. hogy ott voltak a királyi ménesek és ott laktak az istállómesterek. Mareinkovich malom és Prahovna erdészlak. A múlt század elején német nevével is találkozunk Unter-Csepen alakban és ugyan e század második felében a Vrana. Els okleveles nyomára 1287-ben bukkanunk. században Korner János kapott kir. ersen magyarosodó lakossal. kath. a katholikus templom pedig 1786-ban. mely két rész most Tomka Nándorné birtokában van. A községhez tartozik Szent-Péter puszta. távírója és vasúti állomása pedig Zohoron. községet 1830-ban árvíz pusztította. Ahóesölle. a régebbi pedig most özv. melynek 199 háza és 1126 róm. Almás. református templom kési gót stil és a XV. tót kisközség. 1338-ban Uzuri Döme ispán birtokaként szerepel. kath. reformátusok vannak túlsúlyban. múlt század elején a Pálffy berezegi család volt az ura. E községhez tartoznak Fenyves erdészlak. Tótdiósnak. távírója és vasúti állomása Püspöki. a ki azt anyai részrl örökölte. Legrégibb nyoma az 1553-ból való portális összeírásra vezethet vissza. Tót kisközség. Postája. távírója és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. Hidvég. azután a Pálffy-Daun grófoké lett s ma is Pálffy-Daun Vilmos grófnak van itt nagyobb birtoka. ref. Annyi tény. és róm. Az újabbikat Czilchert Róbert építtette át egy régibbl ez Novotha Józsefnéé lett. Bozsaki. a mikor lakosai tótok voltak. a kis magyar Alföldön. a múlt század elején községben egy Pálffy gróf és a Brogyányi örökösök voltak a birtokosai. melynek következtében a pozsonyi alispán e birtokot Akaii Benedek fiainak ítéli oda. felscsallóközi kisközség. Alsócsöpöny. magyar község 192 házzal és 1098 ev. 38 házzal és 252 magyar és német. mindössze 46 házzal. de most Sprinczer János és neje Nyitray Mária tulajdona. 1708-ban a császári zsoldosok két ízben felégették. Alistálnak csak 1391-ben találjuk els írott nyomát. 1672-ben praedium volt 5 lakossal. régi és egy újabb úrilak van. Templom nincs a községben. Német neve Unter-Waltersdorf volt. a mikor pedig újabb telepítés által német A A . István fia László birtokaként. kath. A község Aisócsöpöny. melyet hajdan. Ez idben itt serfz-ház is volt. században Jablam néven pozsonyi várbirtok volt.26 Pozsony vármegye községei. tót neve pedig Jablonove volt. vallású lakossal a kik közölt az ev. múlt század els felében a László család volt a földesura. 1647-ben a Karner. adományt e községre. hogy egy 1268-iki oklevél az innen egy órajárásnyira fekv Szakálosról akként emlékszik meg. A néphagyomány azt tartja. Szászy és a Tomanóczy családok voltak a nemesi birtokosai. A dlk A A A A A A Gasparovich malom. h'amocsay és Radványi családok voltak. kath. AUódiós. Az 1553-iki összeírás alkalmával az érsekségnek 7 és Farkas Ignácznak 4 portája adózott. vallású lakosa van. A — . Vallásuk róm. távírója és vasúti állomása Szered. a mikor Benedek fia Pál. a szered nagyszombati vasútvonal mentén fekv tót kisközség. 1375-ben az esztergomi érsek birtoka volt. melyben 398-an laknak. Postája Misérd. XV. melyet tle Lukács nev nemes zálogban bírt. Most csak Hidvég puszta és Jázó major tartozik ide. vallású lakossal. Chellje és Csellye alakban találjuk említve. itteni részét a pozsonyi Szent Üdvezítrl nevezett egyháznak adományozza. Karáb és Petény puszták. A község postája Lozornón van. 1553-ban az akkori portális összeírásban Serédy Gáspár 12 portával szerepel. múlt század elején a községhez tartoztak: Belle. Alsódiós a Kis-Kárpátok alatt fekszik. temploma 1693-ban épült. község körjegyzségi székhely. században épült. községhez tartozó közül a Péterháza és a Bödeháza nevek régi birtokosok neveit látszanak megörökíteni. AM ' Almás Alistál. pozsonyi kanonok. Ezek közül Belle puszta Billye néven már 1296-ban van említve. hogy hajdan itt lettek volna a királyi istállók. kath. most pedig az államé. 1831-ben és 1872-ben a kolera tizedelte. Mady. Utódai ni. Aisócsöiie. a mikor itt Tárnok Jánosnak csupán két portája adózott. Német neve Apfelsbach. A községben két templom van. 1787-ben a Klobusiczky és Udvarnoky család. Az idk folyamán e község nevét Csörle. E község régi történetét nem ismerjük. Tomka Nándornéé. XIII. 1886-ban pedig nagy része leégett. mely azeltt a cziszterczita rendé volt. Nevét többen onnan származtatják. hogy a község els telepesei a Lubinszky. 1295-ben egy perben szerepel. ágon a Csarada és a Tomka családok voltak. Postája van. de túlnyomó számban németajkú. róm. 221 házzal és 1199 róm. srégi község.

való kimondották. Az 1553-ból való portális A A A Alsójányok. hogy e birtokát elfoglalta. Az egyház értékes régi szentségtartót riz. Kath. vallású lakossal. a nagyszombati káptalan birtoka volt. 113 házzal és 603 tótajkú. Alsódombó. 1310-ben Jánoki Jakab a birtokosa. E A távírója Szomolány. Koza. 1368 ban Samothi György fia János felesége panaszt emel Saápi János fia Péter ellen. Sisoretni vadászlakok és Szolirov major.Pozsony vármegye községei. község fels végén áll a Szent Háromság-kápolna. a mit 1270-ben V. . Béla 1262-ben Serefel comesnek adományozott. hogy az itteni németek nem trnek maguk között cse. Pálffy János gróf a birtokosa. melyet az 1694-bl való canonica részletei visitatio is CSARNOKRÉSZLET ESTERHÁZY KÁROLY GRÓF ÁBRAHÁMI KASTÉLYÁBAN. században fennállott. század végén épült. a ki itt szolgájának tekintélyes földbirtokot és kúriát adományoz. Alsójányok. vallású lakossal. heket. temploma 1518-ban épült és nagyon érdekes gótikus vannak. 34 házzal és 246 róm. de távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Mostani kath. felscsallóközi magyar kisközség. Unter-Nussdorfnak és WindischNussdorfnak neveztek. 1394-ben Georgius de lányuk kir. Mindvégig a vöröski vár tartozéka volt és ma is id. melyet 1715-ben. róm. a kik alatt nyilván tótok értendk. kath. E községnek els okleveles nyoma 1287-ben jelentkezik. említ. Egy oklevél ^mezvárosnak nevezi. a mikor a község lakosai németek voltak. a mikor is Januk néven említik. melyet IV. bogy „dtilden unter sich keinen Pemen" vagyis. István is megersített. Van még ezenkívül egy ezüst-kelyhe is. Elbb a vöröski vár tartozéka volt. a Kis-Kárpátok alatt fekv kisközség. 1647-ben és 1787-ben a nagyszombati plébánia. Álsódombó. A vöröski vár tartozéka volt és a várbirtokok sor- sában 1536-ból osztozott. kath. 1402-ben Jamnik tót nevével is találkozunk. melyet Simon Katalin 1615-ben ajándékozott az egyháznak. az akkor dúlt pestis emlékére építettek. századbeli oklevélben foglalt az a kijelentés. Postája Felsdiós. 27 község lett. Érdekes egy XVI. de plébániája már a XIII. si község. a mikor Monostori Berzéle Miklós van birtokosául említve. de az 1553. évi összeírásban Nagyszombat város a birtokosa és 20 portája adózik. Ez a határozat azonban nem gátolta meg azt. 1346-ban a pozsonyi káptalan Streiz Marchard pozsonyi polgárt iktatja e birtokba. A Rákóczy-féle szabadságharez alatt a császáriak kétszer felgyújtották a községet. mely szerint. községnek van saját postája. Hozzá tartoznak Javornik. temploma a XVIII. ember nevében szerepel. hogy la- kosai már 1736-ban tisztán tótok legyenek. már réginek szentségtartónak egy része azonban már át van alakítva. múlt század elején Unterduoován néven. község már a pápai tizedszedk jegyzékében is szerepel.

1430-ban pedig a beregszegi Német család az ura. 77 házzal és 645 róm. Rubens. 1813-ban Révay Pál báró itteni birtokrészét. 1309 és 1313 között Doncha asszony szerepel birtokosaként a ki Nagy Abának adja el. kath. Aisókorcmpa. község határában falu postája és távírója Nagymagyar. távírója és vasúti állomása meg Lóczbresztoványon. Kupeczky.194 háza és 1481 róm.és Közép-Korompa. melyek közül a Brunswik grófi család 35-öt bírt. Tizian. a Rádai. község plébániája már 1390-ben említve van. a Gyulai. így egy 1256-ból való oklevél Tejnek nevezi. 1572-ben az Olgyay. Közelében külön színházépület is van. a Ramocsaházi családokat találjuk a birtokosok között. évi határjáró levélben Kurumpa és Kysep-Kurumpa. szép parkja van. melyet Brunswik József grófné. a becs zsolnai vasútvonal mentén fekv tót kisközség. st a múlt század elején Unter-Krupa német néven is. itt nagyobbszer kastélya és ritka terjedelm. mely kiváló memlékeket és híres mesterektl származó számos régi festményt tartalmaz. Spáczayak tovább is szerepelnek a birtokosok között. Adelffy Máriának eladja. egy 1330-ból való pedig Kremphföídnek. azt állítván. Halácsy-féle részbirtok 1596-ban Ramocsaházy Györgyé lett. A A . melyet a morvák elfoglaltak. Kii /-ben a pozsonyi apáczáké és 1787-ben a vallásalapé. templom mögött áll. Az ide tartozó parkban áll Ferenczy szobrász emlékmve. kath. mely utóbbi a 111. Spáczay Márton 8 és Dobsa János 5 portával szerepel. kinek kastélyt. Holbein. melyet gr. Érdekes a templomban álló síremlék. Diebaldi. XV A A A A A A A A A — . vagy Dolna-Krupa néven is szerepel. XIII. összeírásban Alsó-lányok néven. József. de 1682-ben még a Dersffy.28 Pozsony vármegye községei. még a Brunswik család építtette. Fels. díszes családi sírbolt a r. vallású lakosa van. a mikor Petk volt az ura. Az 1553-iki összeírásban Kéméndi Péter 16. Késbb azután Kromph. Ghülányi. hogy 1465-ben épült. 1339-ben Lóczi Tamás fia Mihály van birtokosaként említve. vallású lakossal. Késbb az Esterházy grófi. Hajdan Stibor vajdának vára is volt itt. Körjegyzségi székhely. Majthényi Marianna 1837-ben férje és fia számára emeltetett. férje iránti kegyeletbl emeltetett. 39 kisebb birtokos között oszlott meg.^kath. de 1489 körül Spáczay János és Boldizsár kaptak itt Mátyás királytól adományt. Többek között képviselve vannak Bassano. Gyulay. E községet Loch alakban a pozsonyi káptalannak egyik 1290-iki oklevele említi. késbb pedig Nagyváthi Antalt is. Pálma. míg a többi. aisóiócz. Sneider. 1495-ben II. Az 1782. 1816-ban Alsókorompán 74 kúria volt. században Alsókorompába olvadt. és távíró is. si templomát 1807-ben rombolták le. tótul Krupa. Mostani nagyobb birtokosa Cholek Rezs gróf. Az Árpád-házi királyok korában három Korompa volt a vármegyében és pedig Alsó-. Claude Lorain. a mikor Bacha comes fia. 1762-ben a Spáczay-féle birtok már a Sándor család kezén van. Ulászló Pogány Péternek és Vizközy Andrásnak adományozza. Pellegrini. Egyébiránt ez a helynév a középkorban többféle változatokban szerepel. a bessei Farkas. Az els emeleti nagy terem érdekes freskókkal van díszítve. községben van posta 1891-ben a község egy részét tz hamvasztotta el. Egy 1256. 1506-ban Verböczi István is birtokosa. Brunswik József grófnak adja el. Magyarát és Újmajor majorok. Alsókorompa. Ez az emlék szintén Ferenczy szobrász mve. tették le és 1811-ben fejezték be az építést. Postája Nagybresztoványon van. Nedeczky. Brunswik Józsefné szül. melyet a Vatai család vált fel. mely azt Brunswik Antalnak és nejének. 1534-ben Csellyei Mártont és Balázst találjuk itt. Mihály ezt az öröklött birtokát a nyitrai káptalannak hagyományozza. Szászy és a Balogh családok szerepelnek birtokosokként. Brenghel. század vége felé már a Korompai család van említve birtokosául. Tenniers és más mesterek. pogánykori rhalínok láthatók. 1726-ban a Ghülányi és 1749-ben már a Brunswik családok is. mely azeltt a Baloghoké volt. az ó-buclai apáczák birtokául van felvéve 13 portával. vagyis Közép-Korompa van említve. tót kisközség . Salvator Rosa. Ide tartoznak Henrika. 1462-ben Sárosfalvi Nehéz Mihályt és testvéreit iktatták e birtokba. Körjegyzségi székhely. Lévay. kastélyban Beethowen is több izben megfordult és néha hosszabb idt töltött itt. több kisebb nemesi birtokossal együtt. de Stibor vajda ismét visszahódította. majd a Zichy grófi család birtoka lett. évi Batthyány-féle canonica visitatio is megemlékezik mostani templom alapkövét 1807-ben róla. Alsólócz. Ekkor a Brunswik családon kívül még a Kürtessy. 1585-ben a Halácsy és a Latkóczy családokat is.

A — . a másik része az Agh családé volt. 1647-ben a pozsonyi káptalan és özv. Bencsik és a Zabafy családok voltak a birtokosai. melynek 188 háza és 1616 lakosa van. . Hrabovszky. Szecsey Györgynek és Szabinovszky Ignácznak van itt nagyobb birtoka. Vallásuk róm. vagy Papszer néven szerepelt. mert Tamás esztergomi érsek 1193-ban már kápolna építésére adott engedélyt. Serédy Gáspárnak és Mérey Mihálynak 8 8 portája fizet adót. — A BRUNSWIK-FÉLE KASTÉLY (MOST CHOTEK REZS GRÓFÉ). Pálff'y János grófnak ma is Aisónyárasd. ezzel teljesen összeépített fele pedig Papny arasd. a kik birtokukat Molnári Kelemen gyri püspöknek adják át.Pozsony vármegye községei. a Sina báró család tulajdonába került. 1434-ben a Fraknói grófokat találjuk itt. község hajdan a Kis-Duna mellett feküdt és régi helyét ma is Faluhelynek nevezik. majd a Sipeky családé volt és örökség A A ALSÓKOROMPA. Az okleveles nyomok azonban még régibb idkre vezetnek. a kik birtokukra III. míg az Illésházyak birtoka 1838-ban. a mikor az egyik fele Nyárasd néven. Kívüle még Molnár Pálnak. Rattkay István özvegyét is itt találjuk. 1787-ben már a Pálffyak az urai s id. Háromság oltárának ajándékozza. a pozsonyi káptalannak 7. Alsónyárasd. 1553-ban. melyet csak a tagosításkor osztottak ketté. Ferdinándtól új adománylevelet nyernek. 29 1529-ben találkozunk a másik Lócz Mindeddig csak egy Lóczról van szó faluval és ekkor Alsólócz Kis-Lócz néven szerepel. Hajdan csak egy Ny arasd állott fenn és a mai Alsó. Nyáry János gróf és Jánoska Jánoska család birtokai 1844 körül vétel útján a Prileszky Ignácz és János. a portális összeírásban. mely elbb Esterházy Katalin grófné. azután a Bencsik. Egyik részét IV. kath. újabb úrilaka. a ki sörházát és majorját a nagyszombati székesegyház íázent XVIII. Molnár Pál. útján került a mostani tulajdonos birtokába. Béla a pozsonyi káptalannak adományozta 1237-ben. a múlt század elején Sipeky Sándor. Az Alsó-Csallóközön fekv magyar kisközség. a másik. de az utolsó népszámlálás csak 1498 lakost talált itt. Kádas. század folyamán az Illé^házy. család tulajdonába mentek át. a család kihaltával. 1651-ben a Kelecsényi és a Ravasz családokat találjuk itt. Ambró. 1715-ben Magdolna Katalint. Most Fekete Aladárné bárónénak van itt nagyobb birtoka és csinos.és Felsnyárasd egy község volt. Amadé Lénárdné a birtokosa.

vajkai érseki székhez tartozott és az érseki nemesek birtoka volt. és róm. hogy a község oklevélileg csak 1490-ben van elször mostani nevén említve. a budapest bécsi vasútvonal mentén fekv magyar nagyközség. mert az ekkori portális összeírásban Apay István és Albert szerepelnek. Béllye puszta. A katholikus templom egyik része még 1307-bl való. Jánostelek és Lapogosi major. 1863-ban csaknem az egész község tz martaléka lett. a Királyrévi osztály. kath. század elején 78 házzal és 504.. Kisrévház és Oregrév.. ev. Disznóskút erdészlak. a mikor Miklós és Fasca grófok itt kápolna-építésre engedélyt kaptak. László királynak a pozsonyi káptalan levéltárában rzött. Ide tartozik Újmajor. vagyis két szélén. az Ernyey. Ezek a Deáki. és az Iváncza dl. sendi vámház. Ide tartoznak Arkosár és Szigeti vadászlakok. Az itteni néphagyomány a község keletkezésére vonatkozólag azt tartja. vasúti állomása pedig FelistálNyárasd. Apaj. a mennyiben az országgylésre Pozsonyba utazók mindenkor az itteni uradalmi nagyvendéglben szálltak meg. 1553-ban találkozunk ismét egyik újabb birtokosával.. nagyobb birtoka és régi nemesi kúriája. tótajkú. Halastó nev dlje .úgy község postája. kapták az Alsó. a hol 48 ház és 300 lakos van. a kik állítólag mint molnárok és halászok e községek els telepesei lettek volna. 1310-ben újabb birtokosával találkozunk Jenslin nagyszombati bíró személyében. látszik valamely régi halászóhely emlékét tartja fenn. távírója és vasúti állomása pedig Galántán van. ezeknek az emlékére állították föl. a község si családjának két utódában. vallásúak. Alsószeli. felscsallóközi magyar kisközség. a szered nagyszombati vasútvonal mentén fekszik. kath. hol számos érdekes mkinriznek. távírója és vasúti állomása Keresztúr. a kik róm. Szálay. A község némely dlneve jelentséggel látszik bírni. és 22-én Zsigárdon lefolyt ütközet Alsó-Szeli határára is kiterjedt. vallású lakossal. XIII. azonban csupán egy portát találtak az egész községben. Ez idtl fogva 1505-ig Miksa császár seregei több izben feldúlták.. Nagy. itt Pálffy János gróf a birtokosa. 1647-ben a Pálffyak lettek az urai és ma is id. de mindkett újabb kelet.Apaj néven Keresztúrral közös. 357 házzal és 2226. másként Teleki dl. A lakosok iparegyesületet és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. melyet legújabban 1853-ban alakítottak át. E község azeltt a pest pozsonyi országútnak egyik legfontosabb pontja volt. Az 1553. Az itteni honvédemléket. Tóth és Szabó családok. Az idk folyamán a kápolnából templom lett. róm. 1278-ban a pozsonyi vár tartozékaként van említve. A község körjegyzségi székhely. a Versend dl. Várady. hogy hét család alapította és pedig a Mikóezy. A nmlt század második felében serfz-ház is volt a községben s marhavásárai messze vidéken híresek voltak. Az ev. túlnyomó részben ág. az alsón és a felsn feküdt. Kossuth Lajos és Deák Ferencz is akárhányszor itt háltak meg. a ki itteni pápai tizedszedk jegyzékében Opan birtokát Elefánti Mátyással elcseréli. Az 1849 június 21. Van saját postája és távírója. pedig 1875-ben épült. ev. azonban 1278 eltt már mint különvált község veszi fel si birtokosainak az apaji Apaj családnak a nevét. h. Versend tanya és a verosef van — — : : A Pa J Bácsfa. azonban a róm. 1849-ben határában két kisebb ütközet volt. Ezekbl kihasíttatván. a kath. A községben van posta. a mint azt 1278-ból való oklevele bizonyítja. Némely írók állítása szerint a két Szeli hajdan a szomszédos Taksonyhoz tartozott és annak határain. a szomszédos Majténynyal egy község volt. É község els okleveles nyomát már 1205-ben laláljuk. elferdített alakban szerepel. Bácsfa.és Fels-Szeli neveket. a millennium alkalmából. a Takács és a Túróczy családok voltak a nagyobb nemesi birtokosai. Csölle. A községben két templom van ág.30 Poszony vármegye községei. Lakosai különben régtl fogva nemesi eljogokat élveztek és a múlt század elején a Szászy. templom 1878-ban. itt Aisószeii. katholikusok is elég számosan vannak. — A : A - A A . Ebbl megmagyarázható az is. A múlt század elején a község lakosai nevezetes marhaés juhtenyésztést ztek. Itt volt különben a lóváltás is. vallású lakossal. kath. egy másik emléket pedig az osztrák az 1849 január 13-án elesett Geramb osztrák alezredes emlékére emelt. Kisközség. évi portális összeírásban már szintén Alsó-Szely néven szerepel és Serédy Gáspárnak 20 portája adózik. mely a községet ekkor már Terra Opoy-nak nevezi.

1857-ben és 1866-ban a község emlékére. 1684-ben a báró Maholányi család a templom és a zárda eltt páduai Szent Antal szobrát állíttatta föl. a mely innen írja elnevét is. A templom alatti egyik sírbolt az Apponyi család temetkez helye. Utóda Szelepcsényi György érsek folytatta a munkát. század elején különben a czifferi uradalomhoz tartozott és a Nyáryaké volt. roskadozó állapota miatt. melyet Róbert Károly 1306-ban Bogár fia Márton mesternek újból adományoz. fogadalmi kápolnát emeltek. róm. nagyobb épület is. Egy-két héttel késbb a vihar ismétldött és ledöntötte a templom homlokzatát. 1238-ban pedig a már említett templom is szerepel. vasúti állomása pedig Nagypakán. évi portális összeírásban Nyáry Ferencznek 5 és Samaryay Tamásnak 2 portája adózott. A nagy részét tz pusztította el. melyet 1674-ben be is fejeztek. — A SZENT-ANTALI TEMPLOM ÉS KOLOSTOR. tótajkú. mely már 1244-ben villa Bahun néven szerepel. 1335-ben Báhonyi Pap János szerepel birtokosául. a templomot pedig széna-raktárnak használták. Báhony. 1660-ban tették le az alapkövet és 1666 január 3-ig folyt az építkezés. 1725-ben itt.Pozsony vármegye községei. a rend eltörlése után a zárdát magtárnak. Késbb a Jezerniczky család lett az ura. mely a kolostor tetzetét elvitte. A XVI. Ez utóbbi búcsújáró hely. A templomot 1724 október 1-én szentelte föl Ghyllányi György tinini püspök mivel ez ideig csak meg volt áldva páduai Szent Antal tiszteletére és innen kapta Szent Antal nevét is. A templom foltárát Apponyi György gróf emeltette 1782-ben oltáron a Szz Anya kegyképe van elhelyezve. . A szentgyörgyúri si kis templomot. Szintén srégi község. 1789-ben. 1764 óta pedig híres árvíz. 1306-ban egy másik Márton szerepel. 1787-ben az Esterházy aké. A községben van posta. 31 BÍCSFA. távírója Somorján van. 1862-ben községhez tartozik Szent-György-Úr és Szent-Antal. Az 1553. az akkor dúlt pestis mely azonban már használaton kívül van. Szent-György-Úr már 1205ben említve van. Lippay György esztergomi érsek Szent-György-r közelében templomot és zárdát építtetett. Királyi várföld volt. a ki birtokát I. A kárt sok fáradsággal ismét helyrepótolták. Károly királytól kapta adományban. a kápolna körül temet áll. 1852-ben lerombolták. a mikor Lippay meghalt és az építkezés megszakadt. 1513-ban Hideghéthi Gergelynek is volt itt részbirtoka. — — — Báhony. most pedig Welteni Wiener Rezs lovagé. mely az Apponyi grófoké volt. 112 házzal és 742. mire az új hajlékba a primás ferenczrendieket teleaz pített. . a vágvölgyi vasútvonal mentén fekv kisközség. 1718-ban itt óriási vihar pusztított. míg végre 1811-ben a helytartótanács a ferenczrendieknek a visszatelepedést megengedte. Van itt egy kastélyszer. katholikus vallású lakossal. a ki a birtokot Elefánti Dezstl vette meg. E község is a vajkai székhez tartozott.

mely 1274-ben a királyi udvarnokok telepeként szerepel. Barakony. Baka. 1390-ben Weke néven a pozsonyi fesperességhez tartozott. Ferencztl. a Jezerniczkyek korából. zett rendeletében említi. Ilyképen valószín. Legels okleveles nyomával már 1252-ben találkozunk. 1377-ben. A . Ez a Pókatelek különben a pókateleki Kondé család fészke volt és úgy látszik. távírója pedig Patony. 1445-ben pedig. Kulcsár és a Jankó család birják. A községben van posta és vasúti állomás is. Az éberhardi uradalomhoz tartozott és birtokosai 1787-ben a Jeszenák bárók. a Gzúczy és a Németh család. A múlt század elején a Bartal. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. katholikusok. Baka. A község katholikus temploma 1721-ben épült. 1347-ben Cseklészi Ábrahám Móricz az ura. községhez tartozik Kisbéke és Józsefmajor. alsócsallóközi magyar kisközség. Lajos király. Balásfa. Beketfa. a Fels-Csallóközben fekv magyar kisközség. A beketfalvi Mórocz család si fészke. a mai Balásfa határában feküdt. 1553-ban királyi birtok. a galánta zsolnai vasútvonal mentén fekv tót kisközség. vallású lakosa. Baka község postája és vasúti állomása Bs. 23 házzal és 218. e birtokba iktattatta. vagyis Pókafölde néven említett község. Barakony. kath. Ezt már II. most pedig Bartal Kálmán a birtokosa. mint királyi birtok. Postahivatala Egyházgellén van. vallású lakossal. a gellei érseki székhez 1524-ben intéközségben nincs templom. Lajos király Pókateleky Miklós fia Jakabot és testvéreit. Késbb a bakai Bessenyei családot is itt találjuk. Ezt Bél Mátyás is említi de ma már csak maradványa van meg — A A . távírója és vasúti állomása pedig Patonyban. 1380-ban Barlabás néven szerepel. Van itt egy régi úrilak is. Szepesi Jakab országbírónak az oklevelében már Beké néven van említve. Templom sincs a községben. A községhez tartoznak Halomszél és Kajtova major. de 1515-ben Bessenyei László visszaváltja azt Csorba Andrástól és annak fiától. Els okleveles nyomát csak 1423-ban találjuk. a mikor a királyi birtokok között van felsorolva. Balásfának újabbkori birtokosai az Orosz. a múlt század elején az Ambró örökösök birták. a mikor már két Baka van említve. csinos úrilaka. Béke. 1737-ben özv. mindössze 11 házzal és 123 lakossal. Maholányi Tamásné albakai birtokát átengedi Unger Sámuelnek. A Pázmány-féle jegyzékben Boka néven van említve. róm. Ez azonban elpusztult és helyére épült 1770-ben az újabb templom. vallású lakossal. a távíróhivatala Galántán és a vasúti állomása Gányon. teljesen átalakítva. róm. 1848-ban itt kisebb ütközet is volt. 1559-ben Török Balázst is birtokosaként említik az okiratok. 1569-ben a Földes és a Temesközy család újabb adományt nyer a két Baka községre. Angyal Mátyást 3. melyet I. de a távírója Czifferen van. kath. Földes Mártont 2 és Vas Istvánt ly 2 portával. Béke. kiktl Welteni Wiener Rezs lovag vette meg. új adomány czímén. mely a birtokot elzálogosította. Van 142 háza és 822 róm. 36 házzal és 362. a kik mindannyian róm. Temesközig Bálint pozsonyi kapitány az ura. A községhez tartozik Enyed puszta. és hogy ez a Tamás mester a Pókatelekiek se volt. postája Nagymácsédon van. Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspár 3 és Mérey Mihály 2 portával szerepelnek. 1423-ban ismét királyi birtokként szerepel. míg egy XIII. Késbb a Pálffyak lettek az urai községhez tartozik a Regencze és ma a Pálffy szeniorátusnak van itt birtoka. alsócsallóközi magyar kisközség. Szellz major és Szltelep. Régi birtokosai ismeretlenek. E községrl alig van valami feljegyzésre méltó.32 Pozsony vármegye községei. Az 1553-iki összeírásban. A község postája. Beketfa. csupán 4 portával van felvéve a jegyzékbe. késbb az Apponyi grófok lettek. mindössze 20 házzal és 167 róm. Enyed pusztán Fuchs Gyula birtokosnak szeszgyára és szeszfinomítója van és újabban épült. a mikor I. Postája Csötörtök. A község si temploma már 1274-berí említve van. Károly a pozsonyi várbirtokok közül Tamás mester csókaki és gesztesi várnagynak adományoz. mely ma Schwarcz Károly tulajdona. melynek itt megersített várkastélya is volt. kath. si község. Az 1553-iki portális összeírás már több birtokosát említi. így Báhonyi Mihályt 3. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahelyen van. távírója és vasúti állomása Somorja. Baiásfa. vallású lakossal. századbeli okirat a Buken (Bökény) család birtokának mondja. hogy e két család is azonos. és ez is A nev dl. hogy az 1336-ban Poukafelde. kath. kastély szer épülettel. Római katholikus temploma igen régi. a hozzá tartozó nagyobb.

A község 1580-ban már mezváros volt. Pálffy János grófnak . ú. s az apáczákat is Bélaházából kizte. 1803-ban Ferencz király Collorédo Ferencz miniszter nejének. Ide tartozott hajdan az Általutalja vagy másként Salamonfölde is. község a pápai tizedszedk jegyzékébe is fel van véve és 1435-ben Belvatay András nemes nevében is említve találjuk. 1591-ben Csorba János a maga birtokrészét Myésházi Istvánnak zálogosítja el. 1406-ban Marthamagyari Balázs fia Pál itteni birtokát Antal fia Domokosnak és fiainak eladja. ismert nev tudósunk megezáfolja és kimutatja. melynek Rudolf király vásártartási jogot adott. 1239-ben Votha néven. 1330-ban pedig Bagyarad alakban. Vatha nev helységüket egymás között négy részre fölosztják. melyek már 1256-ban szerepelnek. — — E család még az 1301. 3 . azután 1773-ban is. hogy a község hajdani kiváltságait IV. Creneville Viktória grófnnek adományozta. Bélaház. 1498ban pedig a htlenségbe esett zerházi Zerhas Márton és László itteni részét Illyés György és Mátyás váradi püspök birtokába bocsátja. Ezt az állítást azonban Ortvay Tivadar dr. a nagyszombati járásban. Örökösödés útján azután a Pálffyak birtokába került és ma is id. ennek testvére. 1362-ben János fiai János és Miklós. távíró és vasúti állomás. hajdan ezeken kívül még Vatta és Bánkvatta is szerepelt. hogy ez tévedés. és Péter fiai János és Miklós. Bélaház határában feküdt hajdan Moesolán község. utoljára 1450-ben. Béla királytól nyerte. Némely történetíró szerint e község már II. Mai temploma roskadozó állapota miatt 1787-ben épült. túlnyomó részben róm. 1593-ban pedig a magvaszakadt Csorba János birtokát Illyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispán. év eltt az Itumérfiaknak adta el a birtokot. melynek akkoriban Balarad volt a neve. 1281-ben Salamon János és István az urai. körjegyzségi székhely utolsó népszámláláskor a lakosok száma csak 1015 volt. de már az kisközség. A Magyarország Vármegyéi és Városai: Pozsony vármegye. Ma a vármegyében csupán két Vatta nev község van. kath. melyre 1295-ben az vagyis k A A Béivatta. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. 1308-ban találkozunk elször a Bánkvatta elnevezéssel. községben van posta. József alatt birtokaik a fiskns kezére kerültek. a miért a község pecsétje is Béla király nevét viseli. Bélvatta és Vajasvatta. Endre a Mocsoláni családnak adományozott. kik annak kétharmadát a nagyszombati Klarisszáknak adományozták. mint Pozsony várának tartozéka van említve. melyet II. 33 Béiaház. mert a homlokzatán látható számok szerint (állítólag) 1080-ban épült. Jelenleg Pálffy Béla gróf birja. 1329-ben Rohmann Márk fia Tamás is birtokos itt. Birtokaik idegen kézre kerültek és csak 1624-ben kapták ismét vissza. a Kis-Kárpátok közelében fekv tót 141 házát 1096 lélek lakja. 1495-ben II. Mátyás 1617-ben vámszeclési joggal ruházza fel és 1634-ben II. László fiai Balázs és László. Halastó és Vármöqötti nev dlinek is történeti jelentségük lehet. egyike a legrégiebbeknek. Az apáczákat két izben ersítették meg itteni birtokukban. A múlt század elején még mindig az Illésházy grófi családot találjuk itt. a ki a községet. egyik múlt századi canonica visitatio szerint. Bélvatta. II. 1240-ben a nagyszombati apáczáknak adományozta. Bélaház határában feküdt hajdan Villa Solmus és Villa Sum~kerek. Endrétl. Az Ilmériek. a ki az részét Kis Finta comesnek adja el. melyet némelyek a mai Mácséddal vagy Klucsovánnal tévesztenek össze. 48 házzal és 308. 1394-ben Petrus de Watha királyi ember nevében találkozunk a község nevével. mint legnagyobb birtokost. m. vallású lakossal. Ortvay azonban határjáró levelek alapján kimutatja. Ferdinánd újabb vásártartási engedélylyel gyarapítja kiváltságait. II. si temploma. de azután Abafi Miklósnak adták cserébe más birtokért. a mikor Bethlen Gábor Nagyszombatot megszállotta. a kik birtokukat Ongai Péternek és Farkasnak adják el. végül Pál fia László. van itt nagyobb birtoka. Olgyayak III. Ulászló csebi Pogány Péternek és alsóborsai Vizközy Andrásnak adományozza részeit. Moesolán a pozsonyi vár tartozéka volt. Ürményiek szintén kaptak itt birtokot III. községhez tartoznak Policsko és Sárkány puszták és a hitelintézeti major. a mikor Olgyay Péter és Farkas itteni birtokukat Tiborcz fia Péternek adják el. felscsallóközi magyar kisközség. 1168-ban már renoválták. Saághi Deák Imre és fia Zsigmond kapják. Béla királytól nyerte volna szabadalmait. 1506-ban Verbczi Istvánnak is van itt birtoka. 1618-ig birtokolták. 1270-ben Villa Balarach néven találjuk említve.Pozsony varmegye községei. de 1786-ban lerombolták. Endrétl adományt nyernek.

a Salamon nemzetség és András. Uros. Patonyt Roland nádornak 1250-ik évi oklevelében találjuk elször említve. Sólymos-Patonyról 1313-ban találunk feljegyzést. A múlt század elején már puszta. Itt csak a Patony és Benkepatony néven szerepl és a már megsznt. s mint ilyet adományozta I. Bikszárd. Az 1553-ból való portális összeírásban szintén a pozsonyi várhoz tartozó királyi birtokként van felvéve. Besztercze. 1553-ban Lipótfalván Bakith Péternek 1 és a Héderváry családnak 4 portája volt. míg Diósförge-Patony ezeltt Diós-Patony és Förge-Patony néven két község volt. Fszer-Patony U. távírója és vasúti a Makay malom is. vallású lakossal. nagyobbrészt ev. 1591-ben azonban már Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak rajta. a mikor Pálffy Lipót gróf volt a földesura. A községben ma is sok német. de a tizedfizetés alól fel volt mentve. Postája és távírója Nagymagyar. A birtokjog megállapítása czéljábóí. Bélvatta községhez tartozik Rónya major is. Hajdan azonban ezeken kívül még HomokosPatony. Ugyanekkor van említve Homokos-Patony is. Magyar kisközség. Diósförge-. Régi okiratok Bykzad. 1466-ban a gellei érseki székhez tartozó pozsonyi várbirtok volt. vallású lakossal. ma meg már csak major. vasúti állomása pedig Stomfa. Sólymos. 1495-ben II. az utasok biztonságáról gondoskodni és a és . a Kis-Kárpátok tövében fekv tót nagyközség. 1H0 házzal és 1008. kath. melynek ma már csak egy major tartja fenn az emlékét. Besztercze. 38 házzal és 285. 1683-ban meg a törökök ell menekül szerbek is telepedtek ide. Benkepatony szintén az Alsó-Csallóközön fekszik. 1805-ben.Patony is szerepelt. Ide tartoznak még ezenkívül Ferenczszállás puszta. Késbb. de e rész is 1593-ban az Dlyésházyaké és a Saághiaké lesz. Hajdan az éleski vár tartozéka volt. Ide tartozik község postája Szentmihályfa. kath. Az 1866-iki hadjáratban július 22-én e község határában volt az osztrákok és németek között az utolsó ütközet. Bikszárd. márczius 6-án. Bögöly-.és Lgérpatony. IV. késbb Bikszád alakban említik. Ekkor már Benkháza néven szerepel. melyet 1534-ben alakítottak át templommá és 1803-ban megújítottak. Visternicz néven szerepel. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itt lakó jobbágyoknak szabadságlevelet ad. mint királyi birtok. Mini említettük.34 Pozsony vármegye községei. Föszer-Patony és Sólymos. 331 háza 2195 róm. Csekend s társai igényt. Az 1553-ik évi adó-összeírásba Serédy Gáspárnak 50 portája van fölvéve. nyolcz portával Késbb a Pálffy család birtokába került és most is a Pálffy-szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. Lajos királynak 1524-ben a gellei székhez intézett rendeletében szerepel és az 1553-iki adóösszeírás szerint öt portája van. El. Villa Pothun alakban.és Homokos-Patonyról emlékezünk meg. Ulászló Pogány Péternek és Vieköey Andrásnak adományozta a falu egy részét. 1883 aug. A Rákóczy-féle felkeléskor a császáriak két ízben fölperzselték. Közelében volt hajdan Lipótfalva község is. E község hajdan királyi birtok volt. azonban a mai református templom csak 1815-ben épült. vallású lakosa van. Budán kelt rendelete következtében a birtokot igénylk perdönt párviadalra utasíttattak. 1345-ben Michael de Pathon nemest említenek. Felsmalom és Vadászlak. melybe a törökkori pestis-járványok alkalmával nagy részben kipusztult lakosok helyébe morvákat. így a pápai tizedszedk jegyzéke Bisterse. Lajos király 1377-ben a máriavölgyi Pálosoknak. magyar. 7-én a gazdák egész évi termése elégett. róm. Ezek: Benke-. Csécsény-. Napóleon szász szegédcsapatai e községen vonultak át. a franczia hadjárat alatt. Ma Károlyi Lajos gróf a birtokosa. A múlt század elején pedig. Van saját postája és távírója. si német telepes község. A község neve az idk folyamán többféle változatban szerepel. ref. a gyztes. Körjegyzségi székhely. Benkepatony egyháza már 1390-ben említve van. mert a lakosok kötelezve voltak az utakat rizni. tót kisközség. morva és szerb névvel találkozunk. a mikor Karcsai Iván volt az ura. minek következtében IV. mely alkalommal a Salamon nemzetség maradt mely ív 1239-ben tartottak Benkepatony. Béla 1240-ben a Salamon-nembelieknek adományozta. az 1553-iki összeírás Bisztricza néven említi. Hajdan csak kápolnája volt. Béla király 1239. melylyel együtt a Pálff'yak birtokába került. Pozsony vármegyében hat Patony nev község van. A állomása Patony. kiktl késbb a Fugger család vette meg és a vöröski uradalomhoz csatolta. st székely határröket is telepítettek. vasúti állomása pedig Szempcz. vagy a többiekbe olvadt Fszer-.

Késbb Szentgyörgyi Pongrácz foglalta el és eladta Strázsai Scola Mátyásnak és Tamásnak. másik rész Zichy József gróftól. Ulászló E Czobor Imrének és Mártonnak adományozta. Alsó. Bay. Zylagy. melyet németül Scharfensteinnak is neveztek. melyet 1788-ban építettek. Thököly és Nádasdy családok. család kihaltával II. Bikszádi vár néven is ismeretes volt. Bogdanócz egy része és Podhajcsán puszta. mely 1900-ban épült. si temploma helyén áll a mostani. báró Hirsché lett. Szomolánv. Forgách.Pozsony vármegye községei. Élesk vára nevét onnan vette. Jelenleg Zichy Ferencz Pál grófnak van itt nagyobb birtoka és nagyon érdekes és kényelmes vadászkastélya. mert a hegy éles sziklagerinczére van építve. Hajdan vámja is volt. Nankenreyter Nabukodonozor nejének BIKSZÁRD. Chachajda. ki viszont 1468-ban eladta Sárosfalvi Nehéz Péternek és Györgynek. 35 környéken garázdálkodó rablókat üldözni. Ide tartoznak Batala. 1394-ben Zsigmond király Stibor vajdának adományozta. Kuklyo. Késbb. Seola Mátyás 1453ban testvére özvegyének: Veronikának. Brezni és Bilahora majorok. vétel útján. a kiket 1449-ben iktattak e vár birtokába. Batthyányaktól a Ziehyek örökölték leányágon. Erdödy. adta el. Szent-Miklós. vétel útján. Kendy. Wittek. ZICHY PÁL FKRENCZ GRÓF VADÁSZKASTÉLYA. Bykzad. Az Árpád-házi királyok korában már fennállott. Révay. században az éleski várhoz a következ falvak tartoztak Szent-Péter. Pethe. században királyi birtok volt. XVI. 1765-ben Czobor József gróf a maga részét id. Szent-János. Buda csárda és Zahorszki puszta. vasúti állomása Nádas: A A A A . Csáky. más része pedig a kincstárra. a kik azt késbb is a Czobor utódokkal és a két családdal összeházasodott családokkal együtt birtokolták. Bynoez. A XIV. Thurzó. a Gsernevszky családé lett. A község fölött emelkednek az éleski vár romjai. Tarnovszky. 1886-ban a községnek több mint kétharmada tz által pusztult el. községnek van saját postája távírója Szomolány. 1749-ben a váruradalom egy része vétel útján a királyi családra szállott.és Fels-Malom. Holbichka. 1366-ban I. 1707 április havában Stahrenherg Guidó császári vezér foglalta el a várat. E családok voltak a Méreg. Lajos király Szécsi Miklósnak cserébe íidta Lindva váráért. Szent-György. . Batthyány Ádám gróf ftárnokmesternek adta el és ugyanezt tették a Tarnovszkyak is. Keglevich. 1535-ben Czobor Anna révén a vár és uradalma Bakyth Péterre és Pálra szállott. Tratora.

mely alkalommal Révay katonái Bogdanóczot felégették. Bynovcze néven találjuk említve. Bogdány. vallású lakossal. században épült. m. Osztrosith. Bogdanócz közelében feküdt hajdan Nemecse. község postája és távíróhivatala Nádas. Borsa. mert 1437-ben Országh Mihálynak a zálogos birtoka. század közepe táján Albert király az ülmayaknak adott itt birtokrészeket. melyet 1436-ban Zsigmond király Kisfaludy Mihálynak és jegyesének zálogba adott. a Nagyváthy. Borsa. Róm. Binóc:. Boldogra. Bohunicz. melyet 1733-ban megnagyobbítva. 1528-ban a Czobor család is birtokosa. Bogdanovicz. a Kis-Kárpátok közelében. melyet község a Rákóczy-féle mozgalmak még Dezasse Ferencz gróf építtetett. Jakusith. de távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Az egyháznak 1601-bl való érdekes gótikus ezüst-kelyhe van. Rákóczyféle szabadságharcz alatt a császáriak tzzel-vassal pusztítottak itt. Van saját postája. Az éles ki vár birtokainak sorsában osztozott. rövid ideig volt Kisfaludyék kezén. vallású lakosa. Hajdan Éleskvár tartozéka volt. Késbb az Ilosvay családé lett és azután ismét királyi községben van birtokként szerepel. E község nevét a történeti kútfk Budancz. búcsújáró hely lett. XV. mely késbb híres mai templom szentélye tényleg kápolnaszer és srégi. 1343-ban László fia Egyed. temploma 1817-ben épült. Római katholikus temploma részben a XIV. 1560 körül Méray Gáspár és neje a község földbirtokosa. a hol II. Körjegyzségi székhely. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. a Blava patak mellett. Jelenleg id. de középkori birtokosai ismeretlenek. vallású lakosa van. Csupán az 1553-ból való portális összeírás mondja. 1300-ban Byn néven van említve. Szerepel Ainyocz-Byn néven is. melynek 115 házában 624 róm. Erzsébet kápolnát építtetett. s e miatt a két birtokos katonái között valóságos harcz fejldött ki. 1334-ben is a Borsaiak az urai. posta. E község az oklevelekben már 1300 eltt elfordul. Bogdány. kath. kath. Bertalan fia Pál. A A A A A . nagyobb részben róm. szentélye gótikus. 93 házzal ós 748 róm. a gyri hsre és utódaira szállott. Valentinus Dovoráni fölirattal. vallású lakossal. 1540-ben már puszta. 80 háza és 468 róm. magyar kisközség. Visnyovszky és a Palásthy családok voltak az urai. hogy benne Kéméndy Péternek 17 és Farkas Jónásnak 6 portája adózott. 1554-ben meg Bahyth Péter. kath. a hagyomány szerint. évi portális összeírásban Bahith Péternek és Özobor Jánosnak 3 3 portája adózott. Bogdcmovecz. kath. a nagy-szombat kutti helyi érdek vasút mentén fekv tót kisközség. de úgy látszik. kinek részét 1556-ban Révay Mihály örökölte. — A A — : A A A . E község már 1256-ban Martinus de Borsa nemes nevében szerepel. Egyik felerésze a vöröski. magyar kisközség. Bethlen-féle fölkelés alatt Tieffenbach császári vezér megszállotta és templomát erddé alakította át de Bethlen seregei a községet visszafoglalták és belle a császáriakat kizték. Révay a Fuggerék birtokait is el akarta foglalni. Keglevich és Bay családokra. lakatlan hely. 1787-ben Dezasse Ferencz gróf volt a földesura. 1733-ban sörház is volt a községben. késbb pedig német és tót neveivel is találkozunk Frauendorf és Mátka Bözsi alakban. hajdan erd volt. u. Hajdan csak kápolnája volt. kath. Késbb az Esterházyak lettek az urai. most pedig' gróf Platen Miksánénak van itt nagyobb birtoka és csinos úrilaka. község helyén. Még a mull század elején is. Ordódy. másik felerésze pedig az éleski vár tartozéka volt. 74 házzal és 398. távíró és vasúti állomás. Endre leánya. kamara. Van 42 háza és 426 róm. Az utolsó két században a Balásovich. a mikor gróf Batthyány Jánosné volt az ura. IHS. Az 1553. vöröski rész vétel útján Pálffy Miklósra. a múlt század elején pedig a vedrdi Zichy grófok. Az 1553-iki portális összeírásban az óbudai apáczák szerepelnek birtokosaiként és 14 portájuk adózott. 1330-ban pedig: terra Byn ós Ben nevek alatt. Boldogfa. századbeli. a Fehérhegység alatt fekv tót kisközség. XV. az éleski rósz pedig 1552-tl a Bahyth. Bohunicz. századtól kezdve még a következ kuriális nemes családok voltak Bogdanóczon. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. vallású lakos lakik.. Márk fia Anda. kath. volt. Bucsány.'!(i Pozsony vármegye községei. 1787-ben a kir. község neve azeltt Boldogasszonyfalva ellenben elrésze XIV. idejében sokat szenvedett a császáriaktól. Ma Zichy Károly gróf a birtokosa. Palásthy Szentkereszty Oroszi és Palugyay családok. Czobor. Bochdanz és Bogdancz alakban emlegetik. templommá alakítottak át. A . tót kisközség. Postája Rété.

ma pedig Gülcher Jakabnak van itt nagyobb birtoka. a melyet 1524-ben a gellei érseki székhez intézett. kath. Doborgazi Wolth Imrét rabló módjára megölte. Az utolsó népszámláláskor e községnek 282 lakosa volt és így az emelkedés azóta elég tekintélyes. Ide tartozik Karáb puszta. most pedig Borsához Kis-Borsa tartozik. Postája Alistálon van. Az 1553-ik évi portális összeírásban Békél Paton néven királyi birtokként 5 portával van felvéve. Újabbkori birtokosa a gróf Pálffy család. 1471-ben Közép-Botsa is említve van. E községre vonatkozólag régibb adatok hiányzanak. A BS. A községben van posta. fele részben róm. ref. a mikor a Borsaiak birtokaik fölött egyezkednek. 1470-ben. nagyobbára ev. távírója és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. Bögöíypatony. Sikó és Nagyhold. már Alszeg-Borsa is szerepel. Bogdány és Szent-Ágai Bögell. most pedig Rosenberg Jakabnak és Józsefnek van itt nagyobb birtokuk. . Ördöglukai. Lajos királynak abban a rendeletében találjuk említve. 47 házzal és 329. A község a pápai tizedszedk jegyzékébe is fel van véve. községhez tartozó Ördöngösi.Pozsony vármegye községei. 1547-ben már Fels-Borsa is szerepel. Láng. 60 házzal és 346. vallású lakossal. Bögell. A Bögöíypatony. 1512-ben alsóborsai Berthalyn Bertalan a maga részét eladja alsóborsai Szüll Györgynek és családjának. és fele részben ev. 1451-ben Al-Borsához tartozott Mertháza. vallású lakossal. Kolyni Tamásnak és feleségének adományozza. s ez Lukács Bertalan és Györgyfi Jánosé. és 37 Mátha fia Péter borsai nemesek osztozkodnak rajta. 1548-ban Szüll Ferenczet és Jánost iktatják a Lukács Bertalan és Györgyfi János birtokának felerészébe. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. mivel Borsai Péter. AZ AMADE-FÉLE KASTÉLY (MOST ÜCHTRITZ-AMADE EMIL GRÓFÉ). mivel gyilkosság miatt htlenség bnébe esett. Farlcas és Pethö családok a birtokosai. ennek közép-borsai birtokát alsóborsai Wyzkezi Tamásnak és Pálnak és Hegy Istvánnak adományozza. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. alsócsallóközi magyar kisközség. 1540-ben Thurzó Elek országbíró alsóborsai Szüll Gergely udvarházát és birtokát. múlt század elején a Hegeds és Bittó családok voltak az urai. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. E községet Beogol-Paton alakban csak II. ref. a mikor Mátyás király. majd pedig Ollétejedi Illyés Ferenczé. A mull század elején a Szüll. A községnek nincs temploma.

1398-ban pedig Beus alakban. 1372 ben Elderbach Burghard pozsonyi prépost egy sámothi birtokrész miatt pörben állott a botfalvi érseki nemes jobbágyokkal. 1402-ben Beusi István fia Bodngli János átíratja Nagy Lajos király 1359-ik évi levelét. ernlítenek. Postája. mely hajdan tornyokkal és vízárkokkal megersített várkastély volt. és Cod. község határában fekv és ma Arpásnak nevezett földterület. a Körmendy. 1468-ban Mátyás király Nagylucsei Orbán deáknak és Mayncll Jánosnak adományozza a birtok egy részét. a birtokos grófnak pedig mezgazdasági szeszgyára van. I. István. Búrszentgyörgy. Béla királytól kapta adományul. században emiitett Árpád vagy Arpádsoka emlékét tartja fenn. 386 házzal és 2710. nagyobb részben róm. pápai tizedszedk jegyzékében Bess néven van említve 1380-ban Lothardus de Bös királyi embor nevében. ma pedig ezeken kívül még Kotliba major és Malomfölde lakóhely is ide tarközségben van posta. 1861-ben és 1867-ben a község nagy része leégett. Dipl. Egyike legsibb községeinknek. melylyel a néhai Miklós bán fiának Jánosnak birtokait magszakadása következtében atyafiainak Omode-. a múlt század elején pedig gróf Batthyány Jánosné Illésházy is A dlk A A . lakosok olvasókört és keresztény fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A A A . villa Pogány. 1468 szept. Bélának fent említett adománylevelében van szó. Az 1553-ik évi portális összeírásban az érsekség 12 portája községben nincs templom. Bs. Késbbi birtokosai a Batthyány grófi és a Jeszenák bárói családok voltak. s 1559-ben Samarjay Nagy György birtokosaként van említve. vallású lakossal. Ide tartoznak a Pálffy és Bárányos majorok és a Légrádi malom. Hajdan az éleski vár tartozéka volt. Ma a pozsonyi prépostságnak van itt birtoka. múlt század elején répaezukorgyár is volt a községben. században Amadé fia Lothárd. dunamenti. Sámoth község emlékét tartja fenn. Búcsuháza.38 Pozsony vármegye községei. Lothard-. kath. tozik. plébánia a Pázmány-féle jegyzékben régi plébániaként van említve. BögölypatOny községnek nincs temploma. 1238-ban a pozsonyi vár tartozéka volt. Az 1553-ik évi portális összeírás szerint Amadé László 23 portája adózott. Tejke és Feketeerd puszták. távírója és vasúti állomása adózott. túlnyomóan tótajkú és nagyobb számban róm. melyet Jerney (M. múlt század elején. a múlt század végén pedig XIII. Toldy és Deli családok is birtokosok voltak itt. felscsallóközi magyar kisközség. 27-én Mátyás király hetivásár tartására ad jogot a községnek. melyek határában állottak. Bs Búcsuháza történeti jelentséggel látszanak bírni. s az Amadé család IV. grófok. továbbá Arpádsoka. úgy látszik. Az utóbbi. Kusztusi és Sámothi els három jelentséggel látszik bírni. majd meg ennek utódai az Amadé grófok bírták. Amadé Tádé volt az ura. kinek itt nagyobb kastélya van. Itt élt Amadé László. Nagyközség. 1345-ben Bösi Máté nevében is szerepel. 1550-ben I. Bálványvíz és Pogánysziget. Somorja. A község postája Szentmihályfa. kath.Amadé Emil. a kiben a család kihalt.Samuthnak is. Ekkor ide tartoztak Varjas. st az annak idején határában feküdt Sámottal együtt Bulchu. kik túlnyomó számban róm. A A A A Bs A . távírója és vasúti állomása pedig Patony. 448. közül az községhez tartozó Bácsközi. Béla a pozsonyi káptalannak adományozott. Szelepcsényi György érsek. Nyelvkincsek 23. a költ is. vallású lakossal. 1553-ban Bakics Péternek 14. Mostani birtokosa gróf Uchtritz. 1287-ben a Bulchu család nevében is szerepel. Régi okiratokban Bulchu néven van említve. Hévízi. Ferdinánd dlök némi A : A . újabban Tejke pusztából Telke puszta lett. 1262 és 1274 között többször találjuk említve. és messze földön híres ménes és tehenészet. 574 házzal és 2146. villa Vitéz. így Arpár. Búrszentgyortry Tamásnak adományozza részeit. XIII. századbeli oklevelek több. Czobor XVII. melyrl már IV. katholikusok.és Miklósnak adományozza. mint éppen az imént mondottuk. Hajdan besseny-telep volt. mindössze 24 házzal és 138 lakossal. oly helységet több izben sújtotta az árvíz. alsócsallóközi magvai' nagyközség. a morvavölgyi vasút mentén fekszik. Az 1848-iki szabadságharezban a község határában ütközet volt. vagyis Árpád. a XIII. távíró és gzhajó-állomás vasúti állomása Duna szerdahely.) az 1102-ben említett Bet/s községnek tart. községben lev római katholikus templom nagyon régi és gótikus részletei ma is érdekesek. melyet IV. század második felében az Erdöy Jánosnak 12 portája adózott.

Pozsony vármegye községei. 12 házzal és 62. Ma a m. Zichyek. és báró birtoka.és Téglavet telep. Hajdan Kisjánok volt a neve. u. 1858-ban az egész község leégett. míg végre a Czoborok révén. 1795-ben. Van saját postaés távíró-állomása. Hrusó és Rákos major. A A A Búrszentmiklós. Ide tartoznak Sajdikhumenecz puszta. kath. ez azonban rég elpusztult. Ma a cs. község még a múlt század elején tót volt. és kir. vallású lakossal. de lakosai azóta megmagyarosodtak. templomát már a XII. 423 házzal és 1824. 48 házzal és 347. Tomek és Walla puszták. család birtokába jutott. melyet néhai Czerny György birtokos 1848-ban építez ma Féja Dénes malaezkai ügyvédé. község lakosai rózsafzér-egyesületet el a terméssel együtt. róm. Szabó és a Jankó családok voltak itt birtokosok. mely 1894-ben. m. n. mely 1870-ben. magas dombtetn van a Mária temploma 1753-ban épült. Ugyanez veszi meg Bélkarcsai Miklós fia János és Pomsasapyai Pál fia Péter birtokrészeit is. mely 1755-ben. család birtokába került. 39 Jeszenák Pál. Az 1553. a Fels-Csallóközben. távírója és vasúti állomása. és kir. Most Hohenlohe Keresztély berezegnek van itt nagyobb A községbeli róm. a Holly-féle kápolna. vétel útján. múlt század elején 9 frész. Mai községen kívül. mely 1719-ben. Valószín. temploma régi. és egyes részletei után ítélve. E manzard-tets és négy sarkán tornyokkal ellátott emeletes kastélyt Szelepcsényi György érsek Bústeiek. továbbá Hladik. Habanus tanya és Szokold major. században a zirczi apátság morvákat telepített ide. kath. egy része azonban a Zichy grófi családé maradt. si leégett. XVI. A — Csákány. Csákány. és kir. Jeszenákok és részben a cs. pápai tizedszedk jegyzékében Chaqana elferdített alakban szerepel. fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. 1380-ban Heem fia Heyen Benedek itteni birtokának harmadát Kisjánoki Miklós fia Jakab deáknak adja el. múlt tartozik Billka-Humenecz puszta. ma pedig zöldség. Bústelek. Toonki kápolna. hogy itt akkoriban 5 nagy terjedelm halastó volt. a Szent Vendel kápolna. családnak és Hohenlohe herczegnek van itt nagyobb birtoka. Azeltt a lakosok vászonnal házalva járták be az országot. E község 1254-ben a czisztercziek pilisi apátságának birtoka.és lisztmalom volt a községben. templom 1676-ban épült. továbbá Malom. kath. mely 1897-ben épült. Ezenkívül még 6 kápolna van a községben és területén. államkincstáré. 648 házzal és 2N74. melyek a múlt század elején Szent-Miklóshoz tartoztak. vallású lakossal. kath. saját postája. vallású lakossal. a vármegye egyik legkisebb községe. XVII. távírója és vasúti állomása 700 pajta égett és A A Búrszentmiklós. községnek van század elején említve van Hrusó és Rákos puszta is. vallású lakossal. a XIV. Temploma nincs a községnek. 1797-ben és 1853-ben tetett nagy tzvész pusztított a községben. róm.és gyümölcs-termeléssel s községhez tartoznak Cserny és Tomek vadászdarusítással foglalkoznak. BúrszentmiMós. felscsallóközi magyar kisközség. s állítólag volt itt a rendnek klastroma is. Hsek. mely 1893-ban és az u. A A A . mert klastromról semmiféle történeti adat nem szól. Postája és távírója Nagymagyar. melynek birtokában itt nagyobb kastély is van. mígnem a Batthyányiak. a Miava völgyében fekv nagyközség. a temeti kápolna. községhez Magdolna kápolna. században épült. mely utóbbi alkalommal több mint . Búrszentpéter a miavai völgyben fekszik. Az 1553-ik évi portális összeírásba a gyri püspöknek 13 portája van felvéve. a Szent Orbán kápolna. melyet Czobor Imre gróf 1668-ban építtetett. 1495-ben II. kir. századbeli adatok említik. múlt század elején Srati Miklas tót neve is használatos volt. Hajdan ez is az éleski vár tartozéka volt és annak sorsában osztozott. róm. község postája. róm. században említik. ma Hohenlohe herczegnek van itt Rákóczy-féle szabadságharcz alatt a község két ízben nagyobb birtoka. hogy csak a csötörtöki káptalannak volt itt háza. a cs. a pozsony dunaszerdahelyi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség. nagyobbára tótajkú. évi portális összeírásban Beély Simonnak 6 portája adózott. kath. Tót nagyközség. Róm kath. Rákóczy-féle felkelés alatt a császáriak a lakosokat kirabolták és a falut felgyújtották. múlt század elején a Dóka. Ulászló a birtok egy részére csebi Poyány Péternek és alsóborsai Vizközy Andrásnak ad adományt. lakok. Hajdan ez is az éleski vár tartozéka volt és annak birtokai sorsában osztozott. a szentjánosi kápolna. A A A A A A Búrszentpéter. A községben nagyobb úrilak is van.

Mai templomát Szelepcsényi érsek építtette. a mi három évvel késbb mégis megtörtént. majd Ollétejedi Illyés Ferencz. A községben van posta. a birtokkal együtt. hogy Németh János. Béla királynak egyik 1244. a lakosoké 978. A község plébániája srégi és már a Pázmányféle jegyzékben is a régiek között szerepel. helytartótanácsos. de még az aulikus köröket is maga ellen zúdította. 1892-ben nagy tzvész pusztított a községben. 1719-ben a Dobóczky. a kitl Jánoki Jakab vette meg és István fia Bodónak engedte át. kiket Zsigmond király e birtokban megersít. a ki a Martinovich. Az eltnés okai és körülményei máig is ismeretlenek. vallású lakossal. szerdahely. Késbb Miklós préposté lett. Az 1553. 1647-ben özv. legnagyobb részben 196. mely azonban már rég elpusztult. 1526-ban Szüll Mártonné is a birtokosok között szerepel. melytl az államkincstár 1902telepítési czélokra megvásárolta.4o építtette ós a zirezi Pozsony vármegye községei. Csataj. az annak idején általa üldözött magyar Jakobinusok bosszújának lett áldozatává. Szüll Zsigmonddal. Ide tartozik Gsandal puszta. században találkozunk egyik birokosával. kisközség. Mai katholikus temploma a XIV.féle politikai perben közvádlóként mködött és szereplésével nemcsak az ország közvéleményéi. mely 1302-ben Szunyogos-Csondal néven Irizlaus pozsonyi alispáné volt. a tulajdonosa. A nyékiek III. Egyike a vármegye legrégibb községeinek. évi portális összeírásban már Serédy Gáspár szerepel legnagyobb birtokosaként. távírója pedig Fél. ki itteni birtokát Csataj. vasúti állomása pedig Dunaben. h. Endre király találjuk. Azután csak a XVIII. apátságnak adományozta. a másik verzió szerint egy éjjel két úr érkezett hintón Péterfára. ev. a hasonnev patak mellett fekv tót és ág. a ki is azt Borsai Jánosnak eladja. 1337-ben Pál országbíró az ura. 1736-ban Dobóczky Ádám kápolnát építtet a községben. Ez utóbbi 1787-ben Zichy Károly grófé volt. Itt élt néhány évig teljes visszavonultságban. de temetésekor a menetet hat álczázott lovas támadta meg s a koporsót a tetemmel együtt magukkal vitték. a hol Villa Chatey néven van említve. A község postája és vasúti állomása Csötörtök. 1787-ben az Amadé családok a község nagyobb birtokosai. mely nagyrészét elhamvasztotta. elvágtattak és nem is kerültek többé vissza. évi oklevelében 1296-ban II. alsócsallóközi magvar kisközség. Csataj közelében . a ki 1734-ben itteni részbirtokát ismét magához váltja. melyet a pozsonyi káptalan 1327-ben átírt. Körjegyzségi székhely. A pozsonyi várhoz tartozó királyi birtok volt. 1548-ban pedig Szüll Ferenczet és Jánost iktatják a Lukács Bertalan és Györgyfi János birtokának felerészébe. Ide tartozik Körtvélyes és Péterfa puszta. A községnek si temploma volt. Béla Moeh fia Neku-nek és testvéreinek Chuegh fia Péternek adományozza és ekkor az adománylevélben Neeku néven említik. Egyik verzió szerint természetes halállal múlt ki. 1334-ben a Nyékiek ellentmondottak Omode és fivérei beiktatásának. kinek 30 portája adózott. században épült. 1245-ben IV. vallású lakosokkal. 1435-ben már a Fraknói grófokat találjuk itt. L824-berj átalakították. Károly király 1326-ban e birtokban megersített. míg azután egyszerre gyanús körülmények között nyomtalanul eltnt. Valószín. A múlt század elején a Pálffy ak voltak a község földesurai. 1667-ben a Méhes és Balogh családok osztozkodnak illeni birtokaikon. távírója Bs. 1402-ben Monostori Berzethe Miklósé. Amadé Lénárdné. a kik kb. 85 házzal és 508 róm. Leszkovszky és a Balogh. A házak száma Peth Györgynek és Jánosnak engedi át. kit I. tiz percznyi idzés után Németh Jánossal együtt a hintóra szállottak. 1787-ben Pálffy János gr. Károly király 1306-ban megújítja. továbbá Sayllds Mihály. a mikor a község Chotey alakban szerepel. Ettl 1808-ban megvette az a Nyéki Németh János kir. s ez adományt I. Bogárfi Márton mesternek adományozza. 1547 eltt Lukács Bertalan és Györgyfi János is birtokosai között van. István királytól nemesi levelet kaptak. Neek néven. 1346-ban pedig ennek utódai a Nagymartom családbeliek és ekkor Csathay alakban van említve. 1636-ban Szüll Ferencz a maga birtokrészét Lenkersdorfer Mátyásnak zálogosítja el. elzleg azonban Nagy-likai Mihály fia Jánosnak is van benne része. E község els nyomát IV. a mint azt a szentélyben elhelyezett márványlap latin fölirata magyarázza. Csáttköz-Nyék. A határában lev Apáezaföld nev terület a zirezi apáczáké volt. kaib. melyrl már L165-ben emlékeznek az okiratok.

c <D N cn -^ <D ü _>> +-• (/> ín i— _>^ '03 e/) UJ .

.

pelt. Károly király Vörös Ábrahám comesnek adományozza. mint Jáncki Jakab comes és testvére Péter birtoka. alsócsallóközi magyar kisközség. vannak olyanok. tokként szerepel. lakossal. Van saját postája. Bélának 1240. E község 1290-ben Cseklészi Kozma nevében szerepel elször. Ide tartozik Csörge puszta is. 242 házzal csekiész. a melyek jelentséggel látszanak bírni. a budapest —bécsi vasútvonal mentén fekv kisközség. távírója pedig Patony. Csécsénypatony Chechenpatony alakban II. mindössze 20 házzal és 83 róm. alsócsallóközi magyar kisközség. 1324-ben már vára is említve van Castrum Chekles néven. '-' 1386-ban egy határjáró levélben szerepel. községhez tartozó Barsszegi. Csenkey család si fészke. A A Hh Csenkeszfa. Késbb az Esterházyak lettek az urai ós gróf Esterházy József 1722-ben nagyszer kastélyt építtetett ide. de azután birtokviszonj^ai ismeretlenek egész a XVIII. Kuczeríold és Sajtosföld. kath. A A A dlk A Cseklész. vallású lakossal. városi pecsét. kath. felscsallóközi magyar kisközség. Az 1553-ik évi portális összeírásban Báthori Andrásnak 13 1 / 2 és a borostyánki uraknak 15 portája adózott. a mikor még mindig ez a család bírja. A község postája és vasúti állomása Báhony. mely tömérdek mkincset. A dlnevek között is. A J . A község határában állott hajdan Monar község. Postája Egyházgelle. A A A Cséfa. 43 házzal és 341. 1778-bah a Pócs nuknak. vallású lakossal. Papkert. de azonkívül a gróf Esterházy és a gróf Zichy család is bírt itten részeket ^i Ma gróf Pálffy Bólánénak van itt nagyobb /•->• birtoka Dlnevei között említést érdemelnekközségaz Olgyai és a Maglonczai dlk. Felsvájlaki és Kálmánházi látszanak. Lajos királynak a gellei érseki székhez 1524-ben intézett rendeletében van elször említve. Patony nev községekrl túlnyomó számban róm. 1390-ben az Apponyiak az urai. *-- -. már Bögölypatony alatt megemlékeztünk. községnek nincs temploma. . értékes festményt és gazdag könyvtárt rejt magában. mely jelenleg Esterházy Mihály grófé s egyike az ország legszebb és legkiesebben fekv kastélyainak. távírója és vasúti állomása. Ivánnak engedik — kégi. történelmi jelentség helyeknek vízi. melyet azonban az idk folyamán átalakítottak. mely 1324-ben szereés 1804. ma már nyoma sincs. Az 1553. Cséfa. Németelején a Cséfalvy család volt az ura. kori birtokviszonj^ait nem ismerjük. A község körjegyzségi székhely. túlnyomóan magyar ajkú. vagy a mint szintén múlt század nevezték. Cséfalva név alatt más. Úrgyöp. a kik a maguk itteni felerészét rokoát. Ezek: Rézhegy. mely Tovarnik vagy Tavarnok néven a Dudvági család birtoka volt. kath. Ma már csak csekély romja látható. postája és vasúti állomása Szentmihályfa. Az egyház birtokában 1666-ból való érdekes aranykehely van. A vár a Thököly-féle zavarok alatt a felkelk kezére jutott. róm. 41 feküdt hajdan Tárnok puszta is. A lakosok fogyasztási hitelszövetkezetet tartanak fenn. vallású lakossal. században mezváros volt. mindössze 24 házzal és 122 róm. Csenke. évi portális összeírásban 6 portával királyi birközség múlt század elején a gróf Pálffy-féle szeniorátusé.Pozsony vármegye községei. századig. Csécsénypatony. vasúti állomása pedig Somorja-Uszor. cseszte. Csécsénypatony. melynek azonban középkath. Még a múlt század elején is ez a család volt itt birtokos. A község a német Landsitz és Landsütz néven is ismeretes volt. mely IV. 1324-ben I. századbeli építmény. évi adománylevelében Chekenel néven szerepel. régibb község neve lappang. Maga Cseklész a Rákóczy-felkelés alatt teljesen leégett. A XVII. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. 38 házzal és 314 róm.. 1458-ban Dengelegi Borbáláé. hogy Cséfa. kath. távírója pedig Cziffer. Cséfalvy család fészke. Rozgonyi Sebestyén nejéé a vár és a község. Lehet. község postája és távírója Nagymagyar. Katholikus temploma XIV. Csenke. ben nincs templom. E község 1300-ban szerepel elször. távírója és vasúti állomása pedig Patony. vallású lakossal.

távirója és vasúti állo- mása Dunaszerdahely.VÖRÖSKI VÁRKAPU. a szabóké 1699 eltt. Ezek között a legrégibbek a Mulyad és a Mende családok. az egész község leégett. Csesztének hajdan jelentékeny ipara volt. Cheztey. vallású lakosa van. Cseszte határában hajdan ezüst.és aranybánya volt. aKis Kárpátok alatt fekv kisközség. Sadundorf és végre Schatzmansdorf változatokban írják. de azt is abbahagyták. melylyel 1560-ban Chaztev alias Schadmania mezvárosnak czímert és hetivásár-jogot adományoz. 1565-ben a Wenchey. Cseszte. Ezek között van I. tális hoz tartozott. a mi- A kor Mátyás királynak a gellei érseki szék részére adott szabadalomlevelében a pozsonyi várhoz tartozó községként van Az 1553-iki porösszeírásban Csentöfalva néven. Schadmesdorf. de 1767-ben megsznt. Német neve elször 1360-ban csendül meg. kath. Pálffy Miklós itt 1593-ban szegényházat alapított. 1547-ben a Blesxtzky és a Jazegh családok. 1559-ben a Zermegh.4l> Pozsony vármegye községei. E . 1738-ban a pestis tizedelte meg lakosait. azután Erzsébet királynénak egy 1440-iki oklevelében. község nevét 1466-ban találjuk elször említve villa Chentefalwa néven. azután Schadmansdorf. továbbá II. Csentfifa Csentöfa. a csizmadiáké 1667-ben és a posztósoké 1741-ben kapott czéhlevelet. a vármegye legkisebb községe. Az itteni pintér-czéh 1550-ben. Háger és a Wettle családok. templomával együtt. A községben nincs templom. s a Fuggereknek itt 45 portája adózott. 1882-ben újra megkezdték a kénk. A község több régi oklevelet riz. a vargák czéhe 1608ban. A múlt század elején a Pálffy-fé\e szeniorátusemlítve. Postája Egyház- gelle. 270 A .és vörösréz-bányászatot. község neve régi okiratokban különféle alakban fordul el. melylyel a városnak 3 országos vásárt engedélyez. Miksának 1567-ben kelt és a Fuggerek adományait megersít oklevele és végre II. Cseszte. 1644-ben a villám felgyújtotta és hat ház kivételével. Az 1553. Temploma vasúti nincs. évi portális összeírásba Csezteö néven van bejegyezve. alsócsalló- közi magyar kisközség. királyi birtokként 3 portával szerepel. távírója és állomása Patony. 1576-ban a zinai Nagy és a Kélió családok. vallású lakossal. Sörházát már nemes . házzal és 1813. A vöröski urakon kívül számos kúriális I-] is volt a községben. nagyobb részben tótajkú és róm. község a pápai tizedszedk jegyzékében Chastne elferdített alakban szerepel. csupán 9 háza és 62 róm. a mikor Nagymartom Lrincz fia Miklós itteni birtokát Nádasdi Corrandnak zálogosítja el. Rudolf királynak 1578. Azeltt posztógyár is volt a községben. Egy 1536-iki leírásban VörösMfalva néven találjuk. Ferdinánd királyé. Postája. mint Chaztev. Csázta és Czesthe de német neve is srégi és Schadmania. mert a vöröski vár tartozéka volt és közvetetlen alatta fekszik. Lakosai tehát ez idben németek voltak. mely 1674ben már említve van. évi levele. kath. mely mai napig is fennáll. családé.

de a fele Eimerh Márton alországbíróé volt. melylyel György bazini gróf a birtokot nejének Gitka asszonynak lekötötte. XVI. század els felében Bazini és Szentgyörgyi György birtokába jutottak 1441-ben Erzsébet királyné megersíti azt a szerzdést. A sörfz ház még a múlt század elején fennállott. A három oltár közül a két mellékoltárt IV. Latkfolva. 1271-ben Ottokár cseh király seregei. Cospolva. A község 1866-ban újra teljesen leégett. a legtöbb történetíró állítása szerint. Favágótelep és Vöröslcö. századbeli krónika említi. században épült. Dumbó. kinek halála után királyi birtok lett. Pálffy Miklós neje. Úgy látszik azonban. Várát. Harrach Eleonóra alapította. Torcha. Kisfalud. Az egyház kiváló mbeescsel biró ezüst-monstranczíát riz 1612-bl. Ennek özvegye: Judith troppaui herczegn révén. tartoztak a várhoz: Cheztey. IV. Ebben az idben a következ községek — — Vöröskö. valamint egy régi gótikus kelyhet. Hosiufolu. németül Biebersburg. Kethena és Kewrtveles. ekkor Péter gróf birja. Újfalu. Zubuh. 1296-ban Tiburch comes fia Tamás volt az ura. Kerechus. s ezt a német nevét már egy XIII. 43 A VÖRÖSKI VÁR HTZTERJ1E. . Béla király leánya építtette. a vár és tartozékai a XV. — A birtokosa volt. ki azt 2Iáthé pozsonyi fispánnak és a király lovászmesterének 200 márkáért és egy pánczélért eladta. 1230 körül Ottokár cseh király neje Konstanezia. E utóbbi Cserveni Kámen. Van itt hitelszövetkezet és dalegylet is. Kun László idejében pedig Apor csapatai ostromolták. Halála után ismét a királyra szállott a vár. Bosmansky malom. Csák Máté még birtoklása eltt szintén ostromolta a várat. a mikor a lázadó Güszingi Miklóst a várból kiverte. mert a várat és tartozékait csak 1501 1516 között találjuk ismét a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtokában. hogy a mikor György gróf Mátyás királytól Frigyes német császárhoz pártolt.Pozsony vármegye községei. A község gótikus temploma a XV. A községhez tartoznak Bolla villa. melyet 1350-ben Nagy Lajos király Wolfarth Ulriknak. Mátyás király elfoglalta Vöröskt. német seregvezérének adományozott. hogy az a vöröski uradalom számadásaiból kitnik a vöröski várban 1555-ben 1250 akó sört ittak meg. Sivos. század elején több zálogos . Vista. Érdekes adatul felemlítjük. a mint egy 1543-ból való rendelet említi.

Nemecse. a ki azt 1619-ben fiai között osztotta föl. 1710-ben II. mert az ekkor kötött szerzdésben fel van hogy a várat ugyanazon föltételek alatt adják át Tornallyainak. a vár II. 1542-ig a várbirtokok tekintetében is némi változás történt és ekkor a következ községek tartoztak Vöröskhöz: Cseszte. Ez be is következett és Mária királyné 1523-ban a várat tartozékaival együtt Thurzó Kleknek és Jánosnak adományozta. Ez alkalommal a vár másodszor is leégett. .és a Bethlen-féle felkelések idején megostromolták és bevették a várat. de ezeknek a birtoklása alatt leégett és csak 1650 körül építette fel újra IV. Lajos király a várai Bazini és Szentgyörgyi Péternek adományozza. század elején. Pndmericz. Ompital. Pálffy Miklós gróf. de bevenni nem tudták. A várban ebbl az idbl több helyen találhatók az egyesített Pálffy-Harrach czímerek. i ZIFFER. Mária királynéra száll. 1580 körül erddi Pálffy Miklós báró megvette a vár és az uradalom 7/10-ét ipjától.000 rénes forintért. Rákonczai Magdolnának bocsátja zálogba. 1592-ben II. A vár II. 1774-ben a vöröski ifjabb ág a említve. Harrach grófn volt. A XVII. Jánosnak jutott. Rudolf Pálffy Miklós javára adománylevelet állít ki. már csak a Szapolyaiak pedig Tornallyai Jakabnak adják zálogba. melyek az újjáépítés emlékét tartják fenn. 1683-ban Thököly István vette be. 1600 ápr. a mit Miksa király 1566-ban és Rudolf 1579-ben megersítenek. 1578-ban a Fuggerek eladják a várat Thököly Sebestyénnek. de második zálogbirtokos volt. Istvánnak és II. Zuha. továbbá Szapolyai Jánosnak zálogosítja el. a mini azi az Árthándyak és Thrincka György bírták. Kosolna.000 rénes forintért. 1585-ben Fugger Rajmondét 2173 forintért.44 Pozsony vármegye községei. Péter gróf 1516-ban balt meg. Fugger Márktól 75. hogy ha Péter utódok nélkül halna el. megjegyezvén. de L535-ben már eladja a Fugger családnak. a Bocskay. Pálffy Rudolf 1758 körül szintén sokat építtetett és javíttatott a váron. ThurzóElek a maga részét 1528-ban Móré Lászlónak és nejének. de Kollonich Zsigmond gróf csellel ismét visszaszerezte. Fugger Viktor Ágost birtokrészét 10. Lajos nejére. 23-án történt halála után az uradalmat Pálffy Miklós neje örökölte. I. Vistuk. Kápolna. 1586-ban és 1588-ban pedig a többit vásárolta meg. kinek neje szül. Bazini és Szentgyörgyi Péter gróf 1515-ben Szápolyai István özvegyének. Alsódiós. Halmess. mely 1541-ben Vöröskre pallosjogot is nyer. 1522-ben II. Sellpicz. Rákóczy Ferencz seregei ostromolták. Zwoncsin. Hosszúfalu. - - A SCHLOSSBERG-FÉLE KASTÉLY (MOST ZICHY PÁL FERENCZ GRÓFÉ). Dubova és Bogdanócz fele.

huszárezred) tiszti-karának 1762-bl való 30 arezképfestménye ez ezredet tudvalevleg Pálffy János. a kiket az akkori szokás szerint . a késbbi nádor állította fel saját költségén. A vár kápolnája is érdekes. a következ felirattal: . most pedig Pálffy Sándorné és Pongrácz Frigyesné grófnknek van itt nagyobb birtokuk. felscsallóközi magyar kisközség. Ferencz. ki a maga részét tudvalevleg a nevét visel ösztöndíj-alapítvány javára adományozta. Alajos és X. a másikát Pálffy József és Mór grófok (VI. 1354-ben a pozsonyi káptalan Gutori Beké leányait. melylyel. Pálffy József gróf részét 1873-ban XII. közelében lev. de késbb Kledern német nevével is találkozunk. necnon Partium Regni eiusdem Cis- i A A A danubianarum. a másik része pedig id. várudvaron. Pálffy Miklós gróf a török fogságból megmenekült. 1397-ben Csölöszti Márton nevében is szerepel. Ide tartozik Körtvélyes — .az itteni uradalmi szegényház tagjai közül választottak. A lépcsoszlopot a Pálffy-czímer díszíti. E község 1238-ban a Csiliz patak mellett fekv pozsonyi várbirtokként van említve. Rudolf öt fia örökölte. Utána ez a rész 1868-ban szerzdésileg István gróf és neje birtokába került.Pozsony vármegye községei. a hol a flépcs van. si . a másikat pedig Vineze utóda örökölte." Alul pedig: U . Vincze birtokát pedig 1854-ben Vincze gróf özvegye Csáky Apollónia grófn. Egy másik. Cubieulariorum Regalium Magister. bejárat ajtaja fölött a Pálffy. családi hagyomány szerint. a Pázmány-féle jegyzék is réginek mondja ma a községben nincs templom. de az 1553-iki portális összeírásban. 1480 és 1513 között a nagyluesei Dóczyak az urai. János lett az örökös. ódon bútorok és az étteremben régi érdekes vadászképek. várnak ma is lakott része Pálffy István grófé. mint egy szökkút dísze. János gróf örökölte. A nyolczszög renaissance-stilben van lerakva és belsejében három oltár áll. csónak függ alá. század közepén rendezett parforce. vár délkeleti része kétemeletes. a kik akképpen egyezkedtek maguk között. Odább van az ú. szintén érdekes régi kutat a Pálffy-Harrachczímer díszíti. terem. Csölös2t. Erzsébetet és Katalint iktatja be az ket megillet itteni leánynegyedbe.Nicolaus Pálffy de Erdeod. Caes. nyolczszög talapzaton áll a Pálffyak törött keréken álló. egyházát. A . második emeleten vendégszobák vannak és a folyosón a Pálffy-ezred (a mostani 6. Az els emelet a grófi család kényelmes és tágas lakosztálya. Regiaeque Mttis Consiliarius. Sac. a lépcsházba nyíló helyiségben kisebb múzeum van elhelyezve. Liber Baro et Dominus in Vereskev. Pálffy János grófé volt. mely számos nagybecs tárgyat és gazdag éremgyjteményt tartalmaz ennek szomszédságában van a kb. Praesidiicme Ungvariensis Supremus Capitaneus. A múlt század els felében e tágas és szép helyiségben színi eladásokat is tartottak. míg a falak grottaszerleg cseppkövekkel és ktufával vannak kirakva. és mint azt Bél Mátyás jobboldali nyugati írja.. A boltozat rendkívül gazdag stiikko-mvekkel és freskókkal van díszítve és az egész terem mesterséges vízvezetékkel. A múlt század elején Illésházy István gróf volt a földesura. János. Halála után XI. Pálffy Mór altábornagy fia örökölte. már Lipesey Gáspár nevén van négy és Pálffy Péter nevén öt portája.vadászatokat ábrázolják továbbá a grófi családtagok keresztszülinek képei. melyek a vár környékén a XVIII. vár alakja hosszúkás négyszög és mind a négy sarkán hatalmas várkapu alatt a boltozatról régi. mely a vár urainak a nyári hségben üdülhelyül szolgál. hosszú elcsarnokba nyílik. Az idsebbik ág részét II. kezdetleges kerek bástyákkal van ellátva. 1854-ben. Comes Posoniensis. A padozat színes kavicsokból összeállított mozaikból áll. utána pedig fiai V. 1287-ben Csöllesztö néven szerepel. továbbá értékes. A A A csöiosztö. Vincze halála után. Cseszte községnek van postája. vallású lakossal. távírója és vasúti állomása: ModorSenkvicz. Alapja - htz- . hogy az egyik felét Pálffy Vincze gróf.. János. Ez az ajtó a körülbelül 15 m. Ferencz fiai) osztatlan állapotban nyerjék. ismert czímerbeli szarvasa. n. MDLXXXX. a birtokot ketté-osztották és az egyik részt osztatlan állapotban József és Mór testvérek. 40 házzal és 226 róm. a hol híres mesterektl származó számos régi festmény és eredeti rézmetszet van. kath. vízcsövekkel és vízeséssel ellátva. mely még a régi falu helyén állott. 4000 kötetbl álló könyvtár.Maria Fuggera Baronissa in Kirchpergh et Weisnhorn.és Fugger-czímer látható. .. 45 birtokrészeit VII. Cubicularius et Hung.

qui Ferdinando et Maximiliano Romanis imperatoribns. E község hajdan Terlinggel egy községet alkotott és Túrna. et in iure dicendo pátriám ornavit. késbb pedig az Apponyiak voltak az urai. Csütörtök. míg most Pálff'y János gróf és Wiener í. melynek azonban ma már nyoma sincs.. puszta. A síremlék fels részén latin versek olvashatók. Csukárd. n. Vixit annis 72. A községben van posta és vasúti - Csukárd állomás. melyen basreliefben a család tagjai láthatók. míg a budai káptalannak egy 1347-bl való okirata már Chukarfolua néven külön községként említi. moly 1553-ban négy portával szerepel. Anna. fertálykáptalan székelt. E romokat a hagyomány pogány templom maradványának tartotta és Fanum Joris néven ismerte. melyet a Csukárd család se kapott adományban. században alakították át. 1390-ben pedig Villa Liupoldi néven. 1294-ben Miklós fia Chune Miklós fiainak: Ábrahámnak és Izsáknak adományozza. renaissance-modorban van készítve. a jelenlegi plébánia kertjében. Ezenkívül ide tartozik még Csölöszt sziget -puszta. itaque XVIII. mert sírbolt is volt alatta.csontvázakat ástak ki. hogy 1780-ban bontották le." századi Canonica Visitatio szerint itt hajdan hat kanonokot számláló ú. körjegyzségi székhely. vallású lakossal. Viro integerrimo. A község' postája. távírója és vasúti állomása Bazin. mint Pozsony vár tartozékát. a mit a tudós Ipolyi Arnold állít a csallóközi memlékek leírásánál. Postája. a Tamás mibl gróf országbíró az látszik. László királynak 1287-ik évi oklevele említi. de másik része az éberhardi uradalomhoz tartozott. kéttornyú gótikus egyháznak két hajója van. az újabb idkig egy régi toronynak vagy kápolnának a rom-maradványa volt Welteni részei Rezs még román A : A A látható. Emericus. hoc monumentum coniugi et parenti pientissimo posuerunt. 1294-ben még egy birtokosát ismerjük a Szent Üdvözí: lnek szentelt pozsonyi egyházat. Mindkett az éberhardi uradalomhoz tartozott és az újabb korban az Apponyiakat uralta. vörös márványból. Ungariae regibus. l lovag a két nagyobb birtokosa. 1441-ben Erzsébet királyné megersíti azt a szerzdést. mint a rómaiaktól Jupiter tiszteletére emelt templomot. MDLXXII. dum vixit. Bél Mátyás e toronyról nem tesz említést. A pápai tizedszedk jegyzékükbe Chuchturtukchel néven irták be. Michael. IV. A tempiomot mai alakjában a XV. kath. Anno Chri. hogy ez valamely román stil szemtanúk állíhalotti kápolna volt. II. simul hic sünt humati. Ez idben mezváros volt. 1647-ben egyrészét a Bertók család bírta. Legvalószínbb az. 62 házzal és 400 róm. Az 1553-ik évi portális összeírásban Csetertek néven szerepel és benne Serédy Gáspárnak 11 s Amadé Lászlónak hót portája adózott. Okleveles említése 1206-ban történik Stwrtok alakban. 1216-ban CsötSrtökhdy név alatt szerepel. távírója Fél. A községhez tartoznak Német-Sók és Szent-Erzsébet puszták. Alantabb még a következ felirat látható „Magnifico D. templom közelében. 1328 január 25-én e birtokot az említett pozsonyi egyháznak ítéli oda. Német Loipersdorf neve is már rég ismeretes. Béla királynak 1256. a Kiskárpátok alatt fekszik. et seni probitatis eximiae. Katholikus templomának egyes stil idomokat mutatnak. Vivite superstites mortalitatis memores. L 333-ban a Bazini és Szentgyörgyi grófok a falut fölosztják maguk között. 1440-ban pedig Szentgyörgyi György. mely néven már IV. Non longo post tempore simili fato emu secuti sünt Julianna coniux et Stephanus filius. mint a melynek már e század elején vásártartási joga is volt. melylyel György bazini gróf itteni birtokát nejének lekötötte. de ez idtl egész 1347-ig csak a fenti neveken szerepel. 118 házzal és 1118 rom. Marezali Hedviggel osztozkodik rajta. et Catharina liberi superstites.4l> Pozsony vármegye községei. Sophia. 446) azt állítja. Michaeli de Mere ex provincia Simegiensi oriundo. században városként említtetik. távírója és vasúti állomása Somorja. Tume és Ternye néven szerepelt. Az itteni sírboltban vannak eltemetve Mérei Mihály alnádor és családja tagjai. vallású lakossal. fidelem constantemque operám navavit. A XIV. bátyja Péter özvegyével. et ab iis pro palatinatus honore donatus fit. melybl tása szerint . A síremlék 1572-bl való. '50-ban meg Leupoldsdorf. felscsallóközi magyar kisközség. Endre király e községet 1206-ban a Bazini és Szentgyörgyi grófoknak adományozta. Fato functus est 26. Állítólag már a rómaiak idejében is lakott hely volt. hogy . évi oklevele villa Chukaria néven említi. 1787-ben a Balassa grófok. de Vályi (Magyarország leírása I. qui vixerat annos 32. Tót kisközség. Febr. kath.

A . Malmok. lói l-ben Miklós pozsonyi prépost és a káptalan Perényi Imre királyi helytartó eltt panaszt emelnek a Szentgyörgyi grófok ellen. 1300-ban a Récsei család is birtokosa volt. s melyet IV. 206 házzal és 1322. vallású lakossal. itt van nagyobb birtoka. 1287-ben a pozsonyi káptalan Szent Szalvátor-egyháza szintén kap itt birtokrészeket Benedek fia Pál pozsonyi kanonoktól. Czajla községet csak az 1553-ik évi portális összeírásban találjuk elször említve. László 1274-ben az Okolyi nemeseknek visszaadott. Hajdani templomát csak a múlt század közepe felé bontották le. és Tóth Tamásnak portája adózott. A községnek csak kápolnája van. mely hajdan önálló község volt. kath. Ez azután azt is megmagyarázná. magyar kisközség. régi falujokból. vallású lakossal. mert összes házait egy sorba építették. században a Bazini és Szentgyörgyi grófoké és ekkor Somherg de Sombereg nev birtokosa is szerepel. A múlt század második felében papirmaima volt a községnek. nagyobbára tótajkú és róm. kath. távíróhivatala Somorján. Ide tartoznak Baumwald major. Mfrész. mása Bazin. a másikon ellenben csak mintegy 50 ház van. község postája Bácsfán van. Csukárpaka. az itt véghezvitt hatalmaskodások miatt Az 1553. RÉSZLET A CZIFFERI PARKBÓL. Pálffy János grófnak nak 1 1 A Czajla. . a pozsonyi káptalannak 22 portája van itt. Maholányi Tamásné a birtokosa. a Fels-Csallóközben. Régi temploma 1801-ben romba dlt. Az 1553-ik évi portálig összeírásban azonban mér a Csukárdokat nem találjuk a birmert ekkor Antalnak IV2. mely utóbbi helyen 1895-ig egy bécsi czégnek kénsav. a vágvölgyi vasút mentén fekv nagyközség. német néven Rákóczy-féle mozgalmak idején a lakosok összes vagyonát elkobozták. században és a XVII.és Kénsavgyár-telep. A Ennek a helyén építették fel az új templomot. Ez idben Simpery néven szerepel. kath. Ma is az egyik oldalon körülbelül 150. távírója és vasúti állokatholikusok túlsúlyban vannak. Csukárpaka. valószínleg azért. Pethö . 35 házzal és 188 róm.V Pozsony vármegye községei. vallású lakossal. 1737-ben özv. . 1647-ben Pálffy Miklós grófé. A hagyomány azt tartja. 177 házzal és 1721. melytl nevét is vette. Sághi Imrének 1 2 Sárkány Jánostokosok között. a mikor itt Serédy Gáspárnak 9 portája adózott. Cziffer. ev. század elején húzódtak a mai község helyére. a kik között azonban a község postája. melynek talaja mocsaras s egészségtelen volt. és ág. hogy miért találjuk Czajlát csak a XVI. A XIV. körjegyzségi székhely. h. Czajlához tartozik Zumberg puszta. Favágó-telep. évi adóösszeírásban. község neve azeltt német hangzással Zeil volt. Czajla. késbb az lllésházyak és ezek révén a Pálffyak ma is id. a Kis-Kárpátok alatt fekv tót és német kisközség. A Cziffer. Ez idn túl már Zuckersdorf st is Kucisdorf ismeretes.és mtrágya-gyára volt. Ez is a Csukára család si birtoka. róm. Késbb a Földes család lett az ura és a múlt század els felében még Földes Boldizsár volt itt a birtokos. században elször említve. vasúti állomása meg Nagypakán. a nevezett egyházat a birtoklásban háborgatták. hogy a lakosok a XVI.

század közepén épült. nagyobbára róm. a Kerekes. községi takarékmagtár. Károly király az egyházat 1326-ban megersítette. távírója „pedig Vágsellyén van. Schlossberg János báró. Ámult század elején Zichy Ferencz o-róC. XVII. a Makripodári. század végén mezváros volt. Fels. Misircz József. Reviczky Károly. A múlt század második felében sörfzház is volt itt. melyet a báró Schlossberg család építtetett. a mikor a nyitrai káptalan egyik oklevele Chifer néven. Deáki.— 48 Pozsony vármegye községei. kath. 1261-ben Sala. kath. Farkas János. Deákit a XIII. trencséni A DEÁKI TEMPLOM. Ide tartoznak Balázsháza puszta. Makripodári Miklós. si neve Wag. melynek czifferi ága innen nevezi magát. eredetileg Czifra lett volna községben áll Zichy ez azonban csak feltevés. községben vanposta. a budapest bécsi vasútvonal közelé- ben fekv magyar nagyközség. Deáki. Az 1553.és Alsómajor. a Schlossberg báró. temploma a XVIII. moly az Izabella fherczegn védnökségére támaszkodó egyesület felügyelete alatt áll és vezetje Hollósy Mária. távírója és vasúti állo- A mhím- . olvasókör. az Elefántiak örökölt birtokaként említi. a Batthyányi gróf. Els nyomát 1322-ben találjuk. Semsey János. Hrabovszky János és Somogyi Gáspár voltak az urai. kinek 22 portája adózott. Béla király is már mint a Szent Istvántól adományozott és Szent . 478 házzal és 2825. Pál Ferencz gróf nagyszabású kastélya. HL visszafoglalta. évi portális összeírásban Nyáry Ferencz van említve birtokosául. Legutóbb 1890-ben alakították át. A Xydry család után következtek a Semsey. egy szeszgyár és a híres czifferi hímz-intézet. Salafölde ban. vallású lakossal. melyben Miklós prépost kérésére I. majd Vágfölde volt. század elején Endre 1291-ben A XTT. melytl azt Zichy Károly gróf a múlt század elején megvette. Nevezetesebb intézményei: a ferenczrendiek apáczazárdája. Bél Mátyás szerint a község régi neve. mert a környékbeli parasztleányok itt a népies és a zésben magasabb fokú mvészi kiképzést nyernek. kath. szá- zad de vége felé hadak szállották német meg. község róm. átalakíttatta és megnagyobbíttatta. Az elbbi néven már Szent István királynak a pannonhalmi apátságot alapító oklevelébenvan emhtve 1001- A majd néven szerepel. Mai nevén csak 1296ban találjuk Diaky alakben. a ÍToreck. A A A mása. ma pedig Zichy Pál Ferencz grófnak van itt nagyobb birtoka. Csák Máté birtoka volt. az itteni rendkívül gazdag és díszes népviselet miatt. községnek van saját postája. II. népnevelési egyesület. majd a Zichy grófi család. Ez az intézet az egész vidékre rendkívül jótékony hatású. 1342-ben a Tökö'lycsényi család is birtokos itt. de a vármegyei törvényszék 1323-ban ismét odaítélte a pozsonyi egyháznak.

Horváth. Ez idben Dyechticz volt a neve. szeptember 3-án a törökök támadtak a községre.. melynek itt híres tehenészete volt. késbb pedig Dechticze. Az 1553-iki portális összeírásban Losonczy Istvánnak 20 portája fizet adót. negyesületet tartanak fenn. Paskál pápa említi 1103-ban. melyben a legrégibb telt DETREKOCSOTORTOK. Rákóczyféle szabadságharca idején lakosait a császáriak súlyosan sanyargatták. a XIII. mely utóbbinak azonban ma már nyoma sincsen. mely az Árpád-házi királyok korából reánk maradt Ezt a nagybecs ereklyét most a Magyar Nemzeti Múzeumban rzik. Ma ide tartozik Gelencze puszta. református templom 1794-ben épült és 1889-ben megújítatott. de a múlt század elején ismét a szentmártoni apátságot találjuk említve birtokosául. lakosok róm. vagyis fels hajója is van. Az 1553. melytl nevét is nyerte. melyeket az azonkori oklevelek említenek. E románstil templomnak u.Pozsony vármegye községei. E község közelében feküdtek a XIII. 1869ben tz pusztította el és a tznek a templom is áldozatul esett de ezt a hívek. ismét felépítették. Két katholikus temploma közül az egyik. évi oklevelében. század harmadik tizedébl való lehet és így egyetlen magyar nyelvemlékünk.Halotti A A Dejte. melyben a legrégibb magyar beszéd"-et megtalálták. vagyis Oroszfalu és Palota községek. Misekönyvön kívül mindenféle egyházi szabályokat és halotti szertartásokat tartalmaz. a deáki plébániáé volt. mely e község északi részén. KATH. Pálffy József gróf segítségével. dombtetn fekszik a Batthyány-féle can. mely 1885-ben leégett. a pré- 49 postság kormányzójának 40 portáját adóztatják. században Villa Russorum. 1663. olvasókört és izr. 4 . Az a misekönyv. Szakértk határozott állítása szerint. azután Forgách Zsigmond lett az ura. kath. község a XVI. század els negyedében épült a monostorral együtt. Blava patak túlsó része Nyitrához. Dejte a Kis-Kárpátok alatt fekszik. Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. Tót kisközség s 219 házában 1251 róm. n. 1590-ben Rákóczy Zsigmond zálogos-birtoka volt. Ma is ez az apátság a legnagyobb birtokosa. Lászlótól megersített birtokról emlékezik meg 1138. vallású lakos él. Van itt gzmalom is. kincstáré. Hajdan a. bkez . 1787ben a kir. század elején szabadalmakat nyert és 1623-ban már mezvárosként van említve. híres románstil temploma az si. de mai. kisebb templom helyén. Hajdan a jóki vár tartozéka volt. látszanak. A ROM. és 35 lakosát rabszíjra fzve elhurczolták. TEMPLOM. többek között az ismeretes halotti beszédet és könyörgést. Nyitra vármegye határán fekszik és a Blava patak szeli át. évi portális összeírásban Nyáry Ferencznek. században. freskófestészet nyomai nyelvemléket a . A A .Simonich János és neje és az Erdödyék bírták. 1644-ben Puchaim császári vezér három napig idzött itt seregével. 1626 szeptember 12-én császári lovasok támadták meg a községet. 1683-ban Károly lotharingiai berezeg salva guarcliát adott a község lakosainak. innens része pedig Pozsonyhoz tartozott. Most Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka -és messze földön híres haltenyésztése. mert Pray György történettudós fedezte fel a XVIII. és ev. e nevezetes kódex a XIII. Máskülönben Pray-kodex-nek nevezik. Szz Mária tiszteletére szenegyházát már II. 1771-ben papírgyár is keletkezett itt. majd CsáJcy Ferencz gróf. fels temploma. kath. ref. Maholányi János és neje.

Favus pannonhalmi fapátnak adta.50 visitatio szerint Pozsony vármegye községei. 1288-ban pedig Dyenis és Dienesz alakban fordul el. 1612-ben épült. németajkú lakosa. Az 1553-lk évi portális összeírás Nyáry Ferencz grófnak. 1682-ben nagy árvíz sújtotta a lakosokat. a mikor Miklós fia Elek. A DETREKVÁRALJAI CSEPPKBARLANG BEJÁRATA. községnek van postája és távírója. 1269-ben IV. Krajcsik lakház és Erdház vadászkastély. tóben olvasható újra. Most a fapátságon kívül még Söllinger magyar Miklósnak van itt nagyobb birtoka. Ez a templom égett grófi család építtette. A község 1757-ben még de Bél Mátyás már németeket is említ ismeri munkájában. habár e régisége ma mai plébánia-templom. Barátom. Az egyháznak nagyon szép és becses szerint egy ívnaissance-siih'í úrfelmutatója van 1663-ból és egy aranyozott ezüst-kelyhe 1642-bl. Van 75 háza és 512. II. A község határában feküdt hajdan Veczke község. Ma Szigetmajor tartozik ide. Koó. A múlt század elején Schüdern német neve alatt is ismeretes. a mikor 700 holdas vadaskertet alkotott. . szerint. Hejíéhez tartoznak Felsszkalova. benne az emletes kastélylyal. de késbb Rezsnek és volt. felirat tol A és állítólag 1172-ben épült. A templomot az Erdödy — A Dénesd. kamara birtoka volt. Ez utóbbi körben épített épületcsoport. nyoma vész. Béla királynak 1240-iki adomány-levelében Dionisios néven van említve. Postája Misérd. IV. melyet még egy 1356-ból való oklevél említ. Szegedin major. mint a fapátság kormányzójának 15 portáját adóztatja meg. távírója Püspöki. Erdödy József gróf kanczellár építtette 1774 75-ben. felscsaUóközi kisközség. nagyobbára róm. mert itt hajdan akasztófa állott. Valószín. A katholikus templom 1797-ben épült. kath. már srégi már épült alig hitszik rajta. az utóbbi onnan veszi nevét. mely még a múlt század els felében is látható volt. Dénesd. Alsószkalova. Béla a lakosokat kivette a pozsonyi vár kötelékébl. Czenzálosföld és Törvényföld nev dli vannak. október 11-én és 12-én Ferencz itt király és neje is itt idztek. E község már 1206-ban szerepel. vallású. vasúti állomása pedig Nádason van. hogy a többi dlneveknek is van bizonyos jelentségük. Nemvirth és Oravetz malom. a torony alatti ajtó kkere- le és a hagyomány régibbnek a helyén. Szentkatalin puszta. József alatt a kir. 1808.

alsócsallóközi vallású lakossal. 1855-ben a kolera tizedelte meg lakosait. Dercsika. 1307-ben Györgyfölde néven Eguruhkarcsai Miklós zálogos birtoka. 93 házzal és 522 róm. Lovásza erre megkérte. Bartal. hanem valóságos nemesek. de a mai templom 1778-ban épült. Útközben elszabdalta vörös szín palástját és darabjait eldobálva. Erss György pedig lóra pattant és elszáguldott. Eddig a hagyomány. Ebéd végeztével már a királynál volt és bejárta vele a belovagolt területet. Katona. ezzel jelezte útját. A A : .. király beleegyezett kedvelt lovásza kívánságába. sok'a!" De azért ígérete szerint a területet átengedte néki. György itt letelepedett és hét családdal alapította a községet. 1377-ben már a dercsikai nemesek kezén találjuk és a pozsonyi káptalan 1386-ban bizonyítja. Postája Bakán van. : . és hogy nyargalását ellenrizhesse. mire a király csudálkozva a terület nagyságán. Fekete.Pozsony vármegye községei. Az alapító hét család volt az Erss. e szókra fakadt György. Dercsilca. vasúti állomása pedig Dióspatony. 51 detrekvAr. a környezetében levkkel gyorsan halmot emeltetett a síkságon.Egyházát Epiphanius püspök 1519-ben szentelte föl. Egy izben. kath. hogy hát adjon neki az alatt az id alatt lóháton ebbl a földterületbl annyit. Zemes. a hol mézbl és kenyérbl álló rövid ebédjét elköltötte. Yvia és Zakal család. magyar kisközség. hogy az itteni nemesek nem tartoznak a pozsonyi vár nemes várjobbágyai közé. hogy ezen az ingoványos területen lóháton oly nehéz a vadászat. . vagyis Györgysolca néven. Érdekes és jellemz az a hagyomány. 1866-ban és 1867-ben pedig éhínség volt itt. hogy Mátyás király nagyon nézve közszájon forog. mely itt a nép ajkán a község nevének eredetére nép ugyanis azt tartja. Azóta e halmot is. Eröss György nev lovásza eltt boszankodását fejezte ki a fölött. melyet Györgysokának nevezett el. Mézeshalomnak nevezik. Ez idben Gyurchka alakban van említve. távírója Bs. a míg a király rövid vadászebédjét elkölti. szeretett a Csallóközben vadászni.. 1667-ben a Méhes és a Balogh családok osztozkodnak itteni birtokukon. E községrl 1253-ból van már említés Gurgsuka és Gyurgsuka. a mennyit megkerül. mint a pozsonyi vár tartozékáról. mikor itt vadászat közben a mocsaras és ingoványos vidéken nagyon elfáradt.

kath. Késbb a Bazini és Szentgyörgyi grófok lettek az urai és 1441-ben Erzsébet királyné megersíti azt a szerzdést. mely 1296-ban Detreh néven királyi várként szerepel. Postája Detreköszentmiklós. Ez a Bakits Péter A A . Postája van a községnek. de postája Láb. székhely. Ide tartoznak Újmajor és Pálffy vadászlakok. késbb azután a Fuggereket. Ez idben a Pálffy család volt az ura. E község a detreki várbirtokok közé tartozott és azok sorsában osztozott. Kopcsa. Ferdinánd megvette és Balassa Menyhértnek adományozta. község határában van a Dieravá-skala és a Tmavá-skala nev barlang. a másik pedig 1745-ben épült. községben nincs templom. a kik róm. Olsa. Vasúti állomása van. vallásúak. a melylyel György gróf a várat és a várbirtokokat nejének lekötötte. Késbb a Pálffy család tulajdonába került és ma Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. Theberi. távírója és vasúti állomása pedig Malaczka. kath. 1398-ban Zsigmond király Stibor vajdának adományozta. Detrekváralja. 120 házzal és 691 róm. kvár Detrekszentpéter. ki után ni ágon Bakits Péterre szállott. "244 házzal és 1286 lakossal. Szintén a detreki uradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott. vízimalma volt és egy téglagyára. a kik az elbbi községnél. Detrekcsötörtök a pozsony malaezkai vasútvonal mentén fekszik. s késbb Zankendorf német néven is. Tót kisközség. távírója és vasúti állomása pedig Malaczka. Ugyancsak Detre- Detreköszentmiklós. Hajdan sok nyomorúságot szenvedett a törököktl. Kozánek. de késbb megsznt és csak 1737-ben szerepel ismét. Uhliszka és Yalehovna puszták. — A A Detreköszentmiklós. 1550-ben Salm Kristófot találjuk birtokában. kath. 1709-ben és 1776-ban az egész község leégett. Ide tartozik Horné-Luky major és Olsaki malom. Ma Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. vallású lakossal. Detrekváralja szintén a Kis-Kárpátok alatt fekszik. tartozéka volt és az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspárnak 18. a kik a községet több izben fölperzselték és földúlták. E község a határában fekv Detrek vár tartozéka volt. Tancsibok. Temploma 1600-ban épült és 1712-ben megújíttatott. 203 házzal DEVENY. tót kisközség a Kis-Kárpátok alatt. Ez a Pálffyak birtokába került és ma Pálffy Miklós herczeg malaezkai uradalmához tartozik. vallású lakossal.52 Pozsony vármegye községei. Ide tartoznak Chrib és Plank telepek. kiktl I. Az 1553-iki portális összeírásban ugyanazok a birtokosok szerepelnek. vallású lakossal. a Kis-Kárpátok alján fekv tót kisközség. Plébániája már 1397-ben említve van. Tót kisközség. Szívértek néven múlt század elején hat is szerepelt. Bakith Péternek 8 és Czobor Jánosnak 7 portája adózott. 95 házzal és 632 róm. 1647-ben a Somodi és a Vizkeleti család volt az ura. körjegyzségi és 1108 róm. község két katholikus temploma közül az egyiket 1718-ban már újjáépítették. Detreköszentpéter. távírója pedig Zohor. kath.

század elején. melynek nyelén az akkori elöljárók neve olvasható. Vára a XVII. A község több szabadalomlevelet riz. . 1809-ben az üresen álló várat a franczia csapatok légberöpítették. vallású lakossal. Patachich István végrendelete alapján. a Bazini és Szentgyörgyi grófok lettek az urai e család kihaltával ismét királyi vár lett. Késbb a Palocsaiak zálogbirtoka lett. kath. áll a millenáris év alkalmából emelt Árpád-oszlop. Meszácsna vadászlak. Ferdinándra szállottak. de azután ismét Magyarországra szállott vissza. A község és a vár neve az idk folyamán.000 arany forintot fizettetett vele. Érdekes a pellengér-jelvény és a czéh-jelvény is amaz — . temploma 1845-ben épült. a Dunától és a Morva folyótól alkotott félszigeten fekv német nagyközség. Van itt szeszgyár is. 1863-ban az egész falu leégett és ugyanakkor a kolera pusztította. II. vár alatt a hegy belsejében említésre méltó cseppk-barlang van. hogy a község akkor is német volt. község róm. Dévény. egy évvel késbb még 12. A határvár volt. de 1621-ben Bouquoi osztrák vezér ismét elfoglalta. kitl Pálffy Pál gróf nádor vette meg. a pozsonyi jezsuita kollégiumra szállott. II. kath. Nagyváthi Szapora Antalnak is nagyobb birtoka volt itt. vármegye egyik legrégibb községe és hajdan a dévényi vár tartozéka. kiktl 1635-ben Pálffy Pál nádor kiváltotta és a birtokra II. században még fennállott. tartozékaival együtt. Mátyás 1609-ben 400. melylyel Mátyás király vásárszabadalmait kibvíti. forintért Keglevich Jánosnak adta el. hol pedig a labanczoktól. DÉVÉNY RÉGI VÁROSI PECSÉTJE. azután Dévén. A várhegy hatalmas sziklaszirtjén.Pozsony vármegye községei. múlt század elején Pálffy Antal gróf volt az ura. így egy renaissance stil díszes bíróbot 1621-bl. kitl Oarai Miklós nádor 8000 arany forintért válvárat ós a várost. Legrégibb alakja Dyuen. melyei a város korábbi szabadalmait megersítik. Ferdinánd Báthory István nádornak totta vissza. község határában régi. 1272-ben a cseh Ottokár foglalta el. Dévény a történetírók szerint már 864-ben morva A A A A A A Dévény. adományozott. Lipótnak 1688-ban kelt levele. Ferdinándnak 1617-ben és I. Óbora és Podplasti majorok. Zsigmond király korában az osztrák Hering László birta. Azonkívül itt van még a jezsuiták emeletes épülete. Ferdinándtól adományt nyert. 1233-ban Frigyes osztrák berezeg bevette és a várost fölégette. 1683-ban a törökök ostromolták. hol késbb ennek a rendnek sörháza volt. 382 házzal és 2000 nagyobbrészt róm. melyet I. távírója és vasúti állomása Malaczka. Volt hajdan vámháza és harminczadhivatala is. de ma már romokban hever. Késbb a vár és a várbirtokok II. melyet 1790 körül egy juhász fedezett föl. 53 volt az.000 arany frtért. ma pedig Pálffy Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka. ma már erre a czélra nem használt vadászkastély áll. A község birtokában régi nagyságát hirdet több érdekes jelvény van. német Theben nevét Mátyás királynak 1474-ben Pozsony városához intézett oklevelében Wolffgang von Theben nevében találjuk elször említve. 1703 ságot szenvedtek hol a kuruczoktól. a ki a holicsi börtönben erszakosan fogva tartott Réuay Zsuzsannát onnan kiszabadította és itteni várában riztette. majd Dyven. A A . Az egyik II. Miksa király 1563-ból való kiváltságlevele. mely Spitzer Károly tulajdona. eredmény11 között a község háromszor leégett és a lakosok sok sanyarútelenül. Bethlen seregeinek a vár megadta magát. XVI. E nevek világosan bizonyítják.000 r. községnek német és tót neve is ismeretes volt és pedig Blasenstein és Podhrad néven. 1414-ben Zsigmond király Garai Miklós nádornak adta el 12. mely meredeken ereszkedik le a Morvába. Ide tartoznak Favágó telep. község postája Pozsonyszéleskút. Ez az épület még ma is fennáll. ennek jogutóda. az oklevelekben többféle változatban szerepel. mely 1629-ben.

Szentélye a XVI. a kik nagyobb részben borvátajkúak és róm. ból A püspökséget alapított. Dévényujfalu. Galgenberg nev dlje a rajta állott akasztófától vette nevét. vasúti állomása pedig Dévényujfalu. A községben van posta. a kik itt nyaralót is építtettek. Említést érdeml gyárai a Wienerbergi társaság téglagyára. osztrák területre. Ide tartoznak Bencsiklak. idvel folyását megváltoztatva. ebbe horgok voltak ersítve. A KÁROMKODÓK ÉS RÁGALMAZÓK telepen álló kápolnát 1860-ban PELLENGÉR-JELVÉNYE. Tény. A lakosok szépít egyesületet. vallású lakossal. úgy hogy ez által a község magyar területre jutott. távírója és vasúti állomása. lakosainak 2900 a száma. Harminczad-hivatala még a múlt század elején fennállott. a Stockeraui társaság mészgyára. Régi írók szerint 974 körül Urolf passaui püspök itt . 1867-ig itt a Morván át híd vezetett a túlsó partra. távíró és gzhajó-állomás. a schlosshofi császári kastélyhoz. a Zsigray-givíok kihaltával a pozsonyi jezsuiták birtokába került. lent „Ali hier ist die Lose Zunge" felirattal emez a szlmívesek 1749-ben készült jelvénye.egyesületet tar- tanak fönn. községben lev katholikus templom árpádkori építmény. Ide tartoznak Alsó. és Kbánya telep A Dimburg. kath. A Rákóczy-féle felkelés idejében a lakosokat a császáriak kifosztották és a falut felperzselték. kath. kis fekete táblán nyitott száj- kilógó nyelvet ábrázol. a hol körjegyzségi székhely is van. 1841-ben az egész község leégett. a Morvavölgyben fekv kisközség. század els felében épült. melyet az átkozódók és rágalmazók nyakába akasztottak. hogy 1397-ben itt már plébánia volt. Saját postája van. mintegy négy méter magasságú. Lucsenics Mátyás építtette. Dévény várának volt a tartozéka és a XVI. Mittelman és társa mészgyára és a szeszgyár. Az akasztófa. vallásúak. A horvátok a török háborúk alatt telepedtek ide. melyeket fent tölgyfagerenda kötött össze Dévényujfalu. A A . 161 házzal és 1805 róm. A pálosoknak is volt itt zárdájuk. A község sokat szenvedett a gyakori árvizektl. két gömböly téglaoszlopból állott. szlmíves- A ezéhet és haj ós.és Felsmajor s — A községhez Dimburg. Házainak 343. a Morvavölgyben fekv tót kisközség. mely utóbbi Lanfranconi Alajos vállalata. melyet hajdan az itt lakott Zsigray nemesi család építtetett. Hajdan állítólag osztrák területen Stilfried község határában állott és a közelében Morva azonban fennállott vár és vadaskert után Thirenburg volt a neve. mely még fennáll. A katholikus templom Árpád-korabeli emlék.: 34 Pozsony vármegye községei. Stilfried és a Dimburg közé került. Schafierhof és Kbánya telep. községnek van postáia. is. század közepén a Pálffyak voltak és ma is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. Földesurai már a XVIII. Ez idben Diernburg. tartozó Károlyfalu DEVENY. A mai templom majdnem minden kornak a stílusát magán viseli. templomon kívül megemlítend a Zsigray-kápolna. melyet a múlt század közepe táján rontottak le. távírója Malaczka. majd múlt század elején a Pálffyak voltak az urai ésDürnburg volt a neve. század végén.

1238-ban Dobrogoz néven a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. vallású lakossal. 1287-ben Dumbó néven találjuk említve. Valószín. község postája Cseszte. Magyar nagyközség. század végén. mely már a rómaiak korában is fennállott. nagylégi urak és a Pálffy grófi család a földesura. Házainak száma 103. az alsócsallóközi járásban. 1346-ban az itteni nemes várjobbágyok és Zomori Miklós között határvillongások támadtak. LTjabban van hitelszövetkezetük is. Dióspatonyt. Neve az idk folyamán sokféle változatban fordiú el. ú. m. de már magyaros Dombó néven. érdek vasút mentén . század elején. kath. múlt század els felében a itteni birtokát elzálogosítja Gálffy Péternek. 1420-ban pedig a Doborgazi Csontos család nevében szerepel. postája Szentmihályfa. 1352-ben egyszeren Dobor néven találjuk említve Miklós nádor egyik oklevelémúlt ben. Szerdahely. még a vajkai érseki székhez tartozott. most pedig a gróf Pálffy- most : A féle épült. Újfalu és Elötejed negyedekbl. a kik nagyobb részben ev. 1540-ben mindössze 5 6 háza volt. Lajos királynak 1524-ben a gellei székhez intézett rendelete említi elször.Pozsony vármegye községei. vallású lakossal. Református temploma 1870-ben község puszta. Hajdan két község volt egymás mellett Bióspatony és Förgepatony néven. Doborgaz a Duna mentén fekv magyar kisközség. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel és 10 portája van felvéve. vasúti állomása Nagypaka. nyítják. lakosaié 732. A A nev A A Dabova. Ugyanekkor Újfalut Zomás János és Kondé László. Förgepatonyról csak 1750-ben szólanak a kútfk. késbb pedig Pólcatelehneh nevezték. a mikor Szüllö Zsigmond itteni birtokrészét átengedi Csiba Imrének és Jánosnak. E községet a hagyomány szerint szentképekkel és hasonló tárgyakkal keresked házalók alapították. továbbá a német Wernersdorf. katholikus templom. 1296-ban már Vöröskvár tartozékaként szerepel. alsóesallóközi magyar kisközség. hogy sidk óta ült hely. 1764-ben Csiba Mihályt találjuk itt birtokosul. 1787-ben már a Pálff'y ah voltak az urai és ma is id. melyeknek az lett a következménye. Nemesszeg. hogy a birtokot két részre osztották. 1899-ben pedig tzvész pusztította. Két évvel késbb Szentgyörgyi Jakabot találjuk itt birtokosul. temploma a XVI. a kik egy itt állott kunyhóban vonták meg magukat tél idején és rossz idjárás esetén. Ide tartozik Doborgaz sziget is. a Kis-Kárpátok közelében fekv tót kisközség. 1 283-ban Zeredahely néven van említve. Ide tartozik Erdtelep is. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságievelet ad. vagy a XVII. 118 házzal és 772 róm. nagyobbára róm. Az 1553-iki portális összeírás a Fuggerek 10 portáját adóztatja meg. 1292-ben Dobrorgaz alakban van említve. Werisdorf. 1802-ben egy másik Szüll Zsigmond. Ide tartoznak birtoka. de minthogy düledezni kezdett. Diósförgepatony. Wernhartsdorf. kath. II. 1647-ben pedig a pozsonyi apáczák bírták. községet a Duna több izben elöntötte. pápai tizedszedk jegyzékébe is föl van véve. kath. Diósförgepatony. század elején épült és azeltt a Pálff'y család kápolnája volt. 55 is Pálff'y Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka. vasúti állomása hitbizománynak van itt nagyobb Aggerd A Doborgaz. református vallásúak. Az eddig említetteken kívül még Dobó. Dubova. vallású lakossal. XIII. hogy ez a község melletti Szentgyörgyúr praedium temploma volt. 1594-ben épült. Késbb a Pálffy ah lettek — Dunaszerdaheiy. st egy ideig Johannisdorf néven is említik az egykorú okiratok. melyrl már Balázsfalvánál szó volt. a mikor a lakosok aranymosással is foglalkoztak. távírója és vasúti állomása pedig Patony. kijavították és megnagyobbították. Lakosai a község erdejében sok meszet és szenet égettek. község postája Vajka. a mikor Lodomér esztergomi érsek néhány itteni jobbágyot érseki nemes jobbágy gyá emel. 515 házzal és 4851. távírója Modor. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Ezek közül az ujfalusi határ alsó részét Barabásföldnek. Wernsdorf. Füzérfa és Vilmos majorok. Kath. srégi telep. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel és mindössze 15 Va portával van feljegyezve. századbeli oklevelek még említik ma már nem létez templomát. melynek boltozata gótikus. A — A A Modor-Senkvicz. Ditnaszerdahely. 134 házzal és 738 határában látható pogánykori sírhalmok bizoróm. Régente mint város négy részbl állott. távírója Nagylég. a pozsony komáromi helyi fekszik. Hajdan erssége is volt és a pozsonyi várbirtokok közé tartozott.

Éberhard. de ez is ma már Habermann Nándornéé. Ador. 56 Pozsony vármegye községei. Az ú. népbank. vallásúak. mely sok kárt okozott. vallású lakossal. Uunaujfalu. Van saját postája. Éberhard. A Kondé és a Bacsák család emlékét egy-egy kastélyszer épület tartja fenn. Ide tartoznak még Grombotás és Somogyi-szögle majorok és a Lángi malom. Az ú. a mikor Themesközi Bálint pozsonyi várkapitány volt az ura. — A KONDÉ-FÉLE KASTÉLY (MOST HABERMANN NÁNDORNÉÉ). kath. szent-egylet és menedékház. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Hanszéli. járásbíróság. községhez tartoznak Kapuhegy. 1479-ben Themesközi Miklós zálogba adja Dinnyéi Vas Andrásnak.. E község legrégibb írott nyomát 1445-ben találjuk. férjezett Habermann Nándorné örökölte. de e családon kívül még a Bacsák-. a Kondé. a kik mind róm. Lánd. „sárga kastélyt" Kondé Miklós püspök építtette a Kondé családtól Wahlberg Miklós bécsi egyetemi rektor vette meg. a vöröskereszt-egyesület fiókja. szolgabírói hivatal.és a Petényi-család is birtokos volt itt. a megyei közmveldési egyesület fiókja. adóhivatal. kaszinó. Az ág. izr. Forgalma még ma is nagy és e község egyike a vármegye legélénkebb városainak. gazdakör. Szentjános dl. Hajdan vára is volt és a Szentgyörgyi és Bazini grófok voltak a vár és a A A A A A . E község 1209. míg Patás nev dlje már 1384-ben a Kondé család birtokaként van említve. község vásárai hajdan messze földön híresek voltak. kir. de mai gótikus temploma valószínleg csak a XV. század elején épült. temetkezési egyesület. 345 házzal és 1293. az urai. DUNASZERDAHELY. községben két templom van. községet 1842-ben és 1887-ben tz pusztította. közjegyz. h. keresztény kórház és menedékház. évszámot tünteti föl. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. n. csendrség. kath. Somogyisziget. Katholikus egyháza már 1341-ben említve van. Házainak száma 180. század végén vagy a XVI. templom 1882-ben épült. 1647-ben már a Pálffyak az urai és ma is id. Dunaujfalu. magyar kisközség. Az egyik mellékhajó nyugati falcsúcsa az 1518. Pókatelek nev dlje a Pókatelekiek hajdani birtokának emlékét rzi. pénzügyrség. távírója és vasúti állomása. fehér kastélyt Bacsák Móricz huszárezredes építtette. három takarékpénztár. Ádám erd. önkéntes tzoltó egyesület. távírója és vasúti állomása Szempcz. óta ismeretes. ev. róm. Postája. lakosaié 1726. n. Van itt katholikus legényegyesület. községben nincsen templom. kitl leánya.

Ferdinánd. Egyháza már 1390-ben fölmerül de ma a községben nincs templom. Azután az Illyésházyák és Szelepcsényi érsek. melynek négy portája van. plébánosa öt porta után fizetett adót. a Maholányi. század els felében nyerte. de ma már teljesen magyar. község hajdan német volt. Egyházgelle. E község 1253-ban Galla néven a pozsonyi vár tartozéka. majd az Ebergényiek és Zitkovszkyak lettek az urai. 57 urai. '. . de a Viczayak. Több csallóközi faluval együtt Sedes Gelle néven külön érseki széket alkotott. melynek Mátyás király 1466-ban szabadalmakat adott 1524-ben II. A A A . melyet András király Myke fia Istvántól megszerez s Bazini és Szentgyörgyi Sebus grófnak adományoz. Bél Mátyás e várat csak erdnek nevezi. hogy az itteni Dunaágon hidat építhessen. csak az említett várkápolna. 1328-ban Miklós pozsonyi gróf és fispán a gellei udvarnokok kérésére ezek jobbágyait mindennem adózás és szolgálat alól fölmenti. mely nyilvános templom jellegével bír és a gót stíl.>r^#^^ ÉBERHARD. Egy 1209-ik évi oklevél Castellum Ybrehaarthnak nevezi. vallású lakossal. községet 1830-ban és 1880-ban árvíz pusztította.Pozsony vármegye községei. község . Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel. hogy a várat a templomosok építtették. Alsó. de 1409-ben ismét a Bazini és Szentgyörgyi grófokat uralja. Lajos is a gellei érseki szék adóját leszállította. Jeszenák báró és Balassa báró birták. mely egyúttal a tulajdonos gróf Apponyi család temetkezési helyéül is szolgál. A A Egyházgelle. mert a várbeli kápolnát is építtette. Serényi gróf. MéreyeJc. kath. kastély különben mostani alakját a XIX. mely tornyokkal és vízárkokkal volt védve ezeknek nyomai a mai Apponyi-féle grófi kastélyon és környékén látszanak. melyek a Zitkovszky család révén az Apponyiak birtokába kerültek. Apponyi György gróftól 1872-ben épített temeti kápolna.és Középtkési. Az 1409-ben szerepl Bazini és Szentgyörgyi Templinus gróf neve adhatott alapot arra a tévedésre. vasúti állomása pedig Püspöki. Lajostól engedélyt kap arra. és Baumholczi vadászlakok. községben van posta és távíró. Slossberg és az Amadé család is bírtak itt részeket. Ide tartoznak a Györgymajor. 1369-ben e család I. melyet valószínleg Szelepcsényi érsek a fent említett várból alakíttatott át kastélylyá. . alsócsallóközi magyar kisközség. — A SZELEPCSÉNYI-FÉLE KASTÉLY (MOST APPONYI ALBERT GRÓFÉ). múlt század elején Apponyi György gróf. . Jelenleg Apponyi Albert grófnak van itt nagyobb birtoka és régi kastélya. 1386-ban Jodok morva rgrófot. Egyik levelének kelte szerint itt tartózkodott 1550 június 22-én I. 38 házzal és 295 róm.

kath. távírója és vasúti állomása Nagylég. Leeghy Istvánnak 7. községben van posta. mindössze 11 házzal és 67 róm. gróf Amadé. 1802-ben Szüll Zsigmond itteni birtokát elzálogosítja Oálfi Péternek. Ezeken kívül a régi idben még Népe-. A Egyházfa. róm. század végén. Temploma már 1320-ban szerepel és Csallóköz egyik legrégibb és legérdekesebb memléke. a mikor Enyedi Boldizsár itteni birtokát Mahólányi Antalnak adja el. Egyházkarcsa. a Benyovszky és a Baesák család voltak a birtokosai és ma is Benyovszky Lajosnak. Pinke-. a kik közül Bakith Péternek 1. mint borsai Vizkösi Tamás és András birtoka. kath. 1490-ben Poss. E község mai nevén csak 1498 és 1510 között van elször említve. Mórocz-. 150 házzal és 1053 róm. Tóth Tamásnak és a Sárkány családnak 2 portája fizet adót. Étre-. Eiöpatony. a pozsonyi káptalan eltt. Elpatony. Ide tartozik. Királyfia-. Somogyi és Kondé családok. Néhány évvel késbb Zyllew (Szi'dlö) Mihály is birtokos volt itt. Egyházfa. A Vizköziek eltt Szentandrásúri Illyés bírta. házy Ferencz gróf kanczellár 1748 1849-ben ütközet volt. az alsó-csallóközi járásban fekv magyar kisközség. . 1877-ben a község leégett.és Érsekkarcsa is szerepel. A . mely szerint a templom 1308-ban épült. Siposamadeés Sólyomkarcsa. [de tartozik Nádaslak és Enyed puszta. A múlt század elején a Pálffy család az ura ez idben itt sörház is volt. 1647-ben a Marton falvyakat is itt találjuk. itteni birtokrészét nejének. Baesák. Erdhátdamazér-. 38 házzal és 285. Kulcsár. 1608-ban Léghi István fia Simon. kath. az Alsó-Csallóközben fekv magyar kisközség. Kulcsár-. 41 házzal és 349. vallású lakossal. vallású lakossal. Késbb az Esterházyak lettek az urai és ma is Esterházy Mihály grófnak van itt katholikus templomot Esternagyobb birtoka. Jelenleg id. Bél.58 Pozsony vármegye községei. A község postája Királyfa. — : Eperjes. mint a Bazini és Szentgyörgyi Péter birtoka és Éberhard várának tartozéka. Érsekkarcsát 1355-ben említik az okiratok. Thurzó Mihályné birtoka. a pozsony szerdahelyi vasútvonal mentén. A község postája Király fiakarcsán van. távírója és vasúti állomása pedig Dunaszerdahelyen. A A mull század elején a Pálffy-íéle szeniorátus bírta. A községnek nincsen temploma. 1647-ben özv. kath. Ide tartozik Sárrét puszta. Egyháztarcsa. vagyis nemesi birtokosai voltak még a múlt század elején is a Bartal. Ide tartozik Maholány puszta. mai temploma azonban újabbkori. . Gönczöl-. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Zsigmondnak s Istvánnak és Petcz Kálmánnak van itt nagyobb birtoka. Zsigmondnak adományozza. E Karcsák földesurai. a mikor az itteni birtokon. Bélkarcsa 1381 ben Bélykare>ai Miklós nevében van említve. Egyházkarcsa templomáról Tamás esztergomi érseknek a községi plébánia levéltárában rzött oklevele emlékszik meg. ugyanis ennek a birtokát kapták a Vizköziek Mátyás királytól. magyar kisközség. Mérey Mihálynak 2. Eperjes. gazdakört tartanak fenn. Baesák Pálnak. Legrégibb neve Szentandrásúr. Literáti Ferencznek 1. vallású lakossal. Pozsony vármegyének 10 Karesa nev helysége van Egyház-. a mikor a portális összeírásban Báthori András 5 és a borostyánki urak 5 porta után adóznak. 1507-ben Egyházy Fábián itteni nemes kúriáját és tartozékait Bánkfalvi Miklós özvegye. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. templomban van Trös János és neje Beketfalvi Morócz Zsuzsanna sírboltja. mert rajta a román és gót építészeti formák majdnem teljes épségükben láthatók. A múlt század elején a Petöcz. — 50 A A lakosok község határában között építtette. Várady. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Zsófiának adományozta. E község legrégibb írott nyomát 1553-ban találjuk. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. több karosai nemes osztozott. vallású lakossal. Postája. s ez a rész 1591-ben vétel útján Olgyay Péter birtokába került. Ez utóbbi már 1717-ben szerepel. és e néven van említve 1481-ben. 1540-ben a magvaszakadt Csorba János birtokát lllyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispánnak és testvérének és Saághy Deák Imrének és fiának. Eghazfalva alio nomine Zenthandras alakban szerepel. Népekarcsa 1328-ban Szentgyörgyi Sebusé és Péteré. 1764-ben Szüll Zsigmond az itteni egyház javára alapítványt tesz és két évvel késbb sírboltot emeltet. róm. Temploma volt már a XIV. Az 1553-iki portális összeírásban hét birtokosa szerepel. távírója és vasúti állomása pedig Patony. Erzsébet pozsonyi prépostnak adományozza.

kinek itt A Erdöhátdamazérkarcsa. György 1830-ban építtetett. míg Roland nádor 1250-iki végzésében Ethre alakban említi. Bartal Aurél tulajdona. . Máglyadomb nev dljérl az itteni hagyomány azt tartja. pozsonyi várjobbágynak juttatott. Tót kisközség. Mostani fbb birtokosa Bartal Aurél fispán. mely szintén ERDOHATDAMAZERKARCSA. kath. vasúti állomása Nagyabony. hogy itt volt a pogánykorban az áldozóhely. E község legels nyomát IV. pozsonyi fispán Ethuruh Etrekarcsa. 100 házzal és 872 róm. a mikor Zolougozfia Damasa a birtokosa. a csallóközi síkságon fekv magyar kisközség. Temploma nincsen a községnek. Szerafint és Pétert is említi. vasúti állomása Patony. 45 házzal és 337 róm. Béla királynak 1240-iki adománylevelében Ethuru (Étre) alakban találjuk említve. Szigeti major és Zsival erd. Van nagyobb kastélya is van. a szered— nagyszombati vasútvonal mentén fekszik. BARTAL AURÉL KASTÉLYA. Erdhátdamazérharcsa. mert 1255 eltt Kiskiráh/fial-arcsa volt a neve és a pozsonyi vár birtokai közé tartozott. Etrekarcsa. míg az utóbbi a pápai tizedszedk jegyzékében Damas néven van említve. csallóközi kisközség. Béla adománylevele Ethuruh Simont. Farkashida. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak különféle szabadalmakat adott. Postája és távírója Dunaszerdahely. vallású magyar lakossal. Legels történeti nyomára 1490-ben találunk. Ethuruh azonban nemcsak egyedül bírta. Késbb Erdhátkarcsa Damazérkaresával egyesíttetett és az elbbit 1359-ben Erdhátl-arcsai Pethen István nevében találjuk említve. Temploma nincs. község postája Tallós. vallású lakossal. Farlcashida.Pozsony vármegye községei. kitl. 1299-ben Dáma fia János. Ez id eltt pozsonyi várföld volt. Bartal itt mezgazdasági szeszgyár is. távírója és vasúti állomása Diószeg. 23 házzal és 138 róm. vallású lakossal. Postája Király fiakarcsa. E község már 1275-ben szerepel oklevélileg. melyet id. úgy látszik. Története azonban még régibb idre vezet vissza. Luka comesnek visszabocsátja itteni birtokát. távírója Dunaszerdahely. kath. körjegyzségi székhelylyel. A miüt század elején Bartal György volt egyik nagyobb birtokosa. holott a község. nevét is veszi. kath. most pedig Bartal Ferencz. melyet 1248-ban Dénes nádor. körjegyzségi székhely. mert IV. 59 Újmajor puszta.

de oltótosodott. kath. 1878-ban Felistál... Távírója és vasúti állomása Szent-Mihályfa. községben csak kápolna van. Ezek közül ma már csak kett olvasható. késbbi nevén Szitányi Adolf. németajkú. 1553-ban Báthori András ós özv. Ódon templomát 1778-ban egészen újjáalakították. melynek postája Alistál. melyet IV. a mikor Bazini Pál comes.60 Pozsony vármegye községei. században Amadé László báró. felscsallóközi kisközség. tótok Farkaszin-va. 49 házzal és 272. kastély közelében álló Szent Nepomuk szobor talapzatának a fölkészítette 1754-ben. falu postája Rózsavölgy. kath. a — község. Szitányi Adolf építtette. melyben lakik. ref. a kik a községben 1719-ben házat építtettek és azt nyaralóul használták. Itt lakott a XVII. de azóta elnémetesedtek. A községben van posta. s a gróf özvegye ma is a legnagyobb birtokos itt. úgy hogy a múlt század elején már Oberwaltersdorf német neve is volt a községnek. 1479-ben Elefánti Benedek volt az ura. költ. vallású lakossal. távírója és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. vallású lakosa van. a csallóközi síkságon fekszik. Templom nincs a községben. . a harmadik XVI. ettl pedig Batthyány József gróf vette meg a birtokot.Habán telepek nev dlje tartja fenn. E községben állott hajdan az Amadé grófok várkastélya. Az oklevélben egyszeren Baar néven van említve. E község 1291-ben Faliztar néven Bazini Kozma comes birtoka. komarom dunaszerdahelyi vasút mentén fekv magyar kis42 házzal és 282. Egy évvel késbb Faristar néven szerepel. neje Both Erzsébet után jutott itteni kastélyának a birtokába és Bél Mátyás szerint itt írta híres történeti mvét is. melynek temploma a XIV. Mátyás király halála után. de ersen magyarosodó római katholikus vallású lakossal. 62 házzal és 469 róm. 1303-ban a birtok Faristári Károly és László comeseké. Plébániája a Pázmány-féle jegyzékben a régiek között szerepel. Ide tartoznak az Antónia és József majorok. sokkal régibb. Az egyház birtokában három érdekes kehely van. melyek közül az egyik XIV. és ev. és 1630-ban Esterházy Dániel itteni nemestelkét a nagyszombati jezsuitáknak ajándékozza. mint az 1553-iki portális összeírásban Filistál néven szerepel. vallású lakossal. ma Schlesinger Gyulának van itt nagyobb birtoka és az övé az imént említett jezsuita kastély is. Régi órsekségi birtok. A iratát is Feiistái Feisöcsöiie. a királyivá választott II. 1787-ben már az Esterházyak voltak az urai és ma is Esterházy Károly grófnak van itt nagyobb birtoka. Késbb az éberhardi uradalomhoz tartozott és úgy ekkor. István fia Lászlónak adományozza. Ezektl Ullmann. a hol Serédy Gáspár 4. században már fönnállóit. a híres . Az oltár eltt függ ezüstlámpa 1783-ból való. kiknek emlékét a 1 " A A ferdítették a nevét. távírója és vasúti állomása pedig Keresztúr-Apaj. Mérey Mihály meg 3 portával rendelkezik. nagyobbára Felsöcsölle. . Ulászló az e község alatt ütött táborban fogadta a magyar rendek hódolatát. 1682-ben lakosai vámmentességet nvertek. Hajdan királyi birtok volt. Kastélyát. Bemstein Jánosné birtoka. kath. míg a birtok másik felét Elefánti Benedek 1484-ben a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak zálogosította el. egyenl részben róm.. Az egyik Istvánffy Miklós alnádor és történetíró fiának a sírfelirata 1581-bl. Magyar kisközség. Fehéregyháza. mely alkalommal az ott talált régi síremlékeket is fölhasználták. község régente magyar volt. tót kisközség. ki birtoka felét Cseh Györgynek és Buebenthurst Jánosnak. az Istvánffyak és a Bobokyak e családok mindegyikének volt itt kastélya. Felbár. a másik pedig nagylucsei Lipcsey Jánosé 1606-ból. Késbb az Esterházyak is részeket szereznek itt. Fehéregyhnza. Késbb a Zichy grófok voltak a község urai. századbelinek látszik. melynek lakosai még 1757-ben magyarok voltak. Béla 1269-ben Bodo comesnek adományoz. a másik XV. mely még Bél Mátyás idejében 4 toronynyal volt ellátva. Hajdan habánusok is lakták. melyet az 1332 37 években a pápai tizodszodk jegyzéke Álba Ecclesia néven említ. Hozzá tartozik Erdmajor. 1490-ben. 1831-ben kolera tizedelte meg a község lakosait. önnek az örökösei pedig a nagyszombati Klarisszáknak hagyományozták. távírója és vasúti E község — A A állomása pedig Nagyszombat. Idvel a gróf Brunsivik és gróf Chotek család lett az ura. melynek 89 háza és 669 róm. Farkashida postája Keresztúr. Ezeken kívül birtokosai voltak még az Illésházyak. eredetileg egyházától vette a nevét. Többízben teljesen leégett. Istvánffy Miklós. mely az 1782-iki Batthyányféle canonica visitatio szerint 1740-ben már fennállott.

de régi temploma elpusztult. kath. Hajdan Korlátk vár tartozéka volt. távírója és vasúti állomása pedig Szered. Szli is már régóta híresek és a XVIII. Felsdiós Feisdombó. Feisjányok. Gubasóczy. ezek révén a PálffyaM. a Vizkelethy családot és Muraközi Mátyást. 1872-ben az egész község leégett. a kik lassanként az egész falut magukhoz váltják. de a múlt század elején német lakosai már Obercsepen nevet adtak neki. A múlt század hatvanas éveiben Pálffy Mór gróf. 1600-ban már Nyáry Sárát és fiát Pálffy Tamást találjuk a félbirtok uraiként említve. nagyobb szabású pisztrángtenyésztést létesített itt. vallású lakosa van. A szép oltárkép Erdödy Kristóf gróf adománya 1761-bl. ^csallóközi magyar kisközség. róm. Hajdan magyar község volt. így Mruskó Benedeket. FelsöjányoJc. vallású lakossal. E községnek legrégibb írott nyomát 1553-ban találjuk. Felsdiós. Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka és vegyészeti gyára. Ez azután örökösödés útján a Pálffy családra száll. 43 házzal és 317 lakossal. másik fele pedig a Réthelyi családé. A községnek van saját postája. kath. legközelebbi vasúti állomása pedig Nádas. A községet 1886-ban nagy tzvész pusztította el. században a Gyrffy. 1647-ben Erdödy Gábor gróf az ura. Ez idben Fels. 1590-ben a község fele Sándorffy Miklós kezén volt. de azután ezt a részt is a Kéthelyiek kapják. Tót kisközség. Felsdombó. Az adománylevélben egyszeren Dyos néven van említve. Postája Misérd. a hol Bib Istvánt 4 és Szilva Ozsvátot 2 porta szolgálja. de az új templomot már 1758-ban kezdték építeni és 1764-ben fejezték be. Postája Nagysúr. Temploma 1723-ban épült. A XVI. 1682-ben az Erddyek is birtokosok lesznek itt. . A XVIII. si idk óta megtelepült hely. Warlusobitczer Pétert. A községnek német és tót neve is ismeretes volt Oberdubován és Horné Dubove alakban. Halásztelep. Ungnád birtokrésze ni ágon az Erdödy grófoké lett. 1831-ben pedig a kolera dúlt benne. László király Kunta fia Serefel comesnek adományozta. A község határában még a múlt század hatvanas éveiben is hét malom volt. 61 pusztította el. Felscsöpöny. A Kéthelyi család a maga részét 1516-ban guti Országh Ferencznek és Imrének zálogosítja el. Hajdan három halastó volt a község mellett. Ide tartoznak Frészmalom. a kik ekkor már Ormándy néven is szerepelnek. 1647-ben Ormándy Miklósé. a Kis-Kárpátok alatt fekszik. a mikor Fels-Csöpen néven szerepel az akkori portális összeírásban. mely mellett pogánykori sánczok . szintén . és ma is Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka. körjegyzségi székhely. Aggbán. kath. az akkori birtokos.Pozsony vármegye községei. távírója és vasúti állomása Püspöki. század közepén az itteni vargák is czéhet alkottak. század végén plébánia volt. róm. Az 1553-iki portális összeírásban Losonczy Istvánnak 15 portája adózik. tz Felsöcsüpöny. 1877 és 1880 között pedig lakosai éhínségre jutottak. Waldhof major és a már említett vegyészeti gyár.és Kis-Dombó néven szerepel. század elején a sasvári pálos-szerzeteseknek is volt itt szlejük.unser dorf Teutschen Nnssdorf" -nak nevezi. a Kis-Kárpátok közelében fekv tót nagyközség. késbb azonban a Kéthelyiek visszaváltják. vallású lakossal. A templom tornya 1859-ben épült. róm. kath. a kik legnagyobb részben tótajkúak és rom. A lakosok katholikus olvasókört tartanak fenn.. melyeknek nyomai ma is látszanak. 33 házzal és 235. 1583-ban a szomolányi uradalomhoz tartozik ugyanis Rudolf király ez uradalommal Ungnád Kristófnak adományozza. Szilágyi. Raffy és a Horányi családok a birtokosai. A községhez tartozik Szárazpatak major. melynek 65 háza és 398. A falu postája Dejte. században mezváros és Rudolftól 1582-ben vásárjogot nyert. Tamóczy. 1662-ben több birtokosát ismerjük. Katholikus temploma 1798-ban épült. 1731-ben még említtetik. Mikor Stibor fia 1417-ben a birtokot vöröski Wolfarth Ulrik özvegyének zálogba adja. Paksi/. A XVI. az si templom helyén. E községet 1277-ben IV. kisközség a Vág völgyében. A XVII. A községben már a XIV. század elején fele a szomolányi uradalomhoz tartozik. 1388-ban Zsigmond király Stibor vajdának és fivéreinek adományozza. 187 házzal és 1696. Smutna vadászlak. 1398-ban Zsigmond király megersíti korábbi adományát és ekkor a község már Németdiós néven szerepel. 1567-ben Országh Kristófot uralja és 1569-ben Szilágyi Simon is részbirtokosa. Hajdan híres molnárok lakták a községet és itt volt a molnár-czéh középpontja. távírója és vasúti állomása pedig Nádas. és most id. vallásúak. távírója Szomolány.

vágvölgyi tót kisközség 54 házzal és 397 róm. század vége felé pedig a Beniczky család és a nemes ifjak nagyszombati konviktusa. vallású lakossal. a réginek a helyén. A legrégibb idben csak egy Lóeznak van nyoma. a Oyulay és a Szakmáry család. Felsokorompa. 1529-ben találjuk elször Nagylócz néven említve. és egy 1381-ik évi oklevélben is aFeeli család nevében szerepel. Egy 1390-bl való oklevél Fele néven említi. Birtokviszonyai a XVI. Postája és távírója Nagymagyar. A Csenkey család háza. Lócz néven 1498-ban találjuk elször említve. Prileszky és a Frankner családok bírják. katholikusok. a XVI. a XVII. a XVIII. a XVII. más részét rabságba hurczolták és a falut felperzselték. Késbb azután. A török világban a törökök a lakosok egy részét felkon11 czolták. a mikor Csorba János deák. . kath. E sírdombok közül e sorok írója kettt felásatván. 1697-ben Gólya András és Ujfalussy Mihály is kapnak itt részeket a XVI. a hol a báró Vay családnak szép kastélya van. míg végre a Bálassák része a XVIII. században a Simonics. Hrabovszky. 18 portájára rónak 1647-ben részben a Kerekes családé. abban keltakori urnákat és egyéb cserepeket talált. az említett családokon kívül még a Németh és a Csülinyi család is birtokos itt. a XVII. FéU. majd a Draskóczy család is birtokos volt itt. Most Fekete Aladár bárónak és Springer Gusztáv bárónak van itt nagyobb birtoka és kastélya. távírója és vasúti állomása pedig Lócz-Bresztován. végül 1596-ban két jobbágytelket Bodics Andrásnak enged át. Zabafy. Egyháza már 1390-ben említve van. Plébániája már a XIV. 17u3 között háromszor leégett. l . Ide tartozik Újmajor puszta. róm. de mostani templomát. Van saját postája és távíróhivatala. 1778-ban a vallásalapé. 1585-ben pedig egy nemesi telket Ocskay Ferencznek. E község elfordul már Roland nádornak 1240-bl való végzésében. mely már 1443-ban Tamásházy Gergely nevében merül fel. kath. de mostani temploma 1741-ben épült. Ez is az éberhardi uradalomnak volt a része. 111 házzal és 682 lakossal. részben Éberhard várának a adót. Az 1553-iki portális összeírás szerint Illésházy Tamás 13 és Csorba Farkas hat portája adózó. ma Rovara Frigyesé. mely utóbbit még 1820-ban Prileszky Ferencz építtetett. E község lakosai hajdan németek voltak. — . 1584-ben Spáczay Ferencz egy birtokrészt Kéméndy Kristófnak és Gáspárnak. század közepén a gróf Apponyi család birtokába kerül de e családon kívül még a Csenkey és késbb a Jeszenák. Benczik. legközelebbi vasúti állomása pedig Misérd. távírója és vasúti állomása Nádas. Hajdani birtokviszonyairól csak annyit tudunk. A múlt század elején. 1609-ben még mindig az Illésházyak szerepelnek. [de tartozik Szigeti puszta is. a Fels-Csallóközben fekv magyar kisközség. vasúti állomása pedig Csallóköz-Csötörtök. század végén van említve. századig nagyjában összefüggenek Alsókorompa birtokviszonyaival. Felslócz. a másik kastélyszer épület. gyermekek nem létében. E községhez tartozik Tamásháza puszta. itteni pusztarészét Illyésházi Illyés Tamásnak és Moltejedi Illyés Ferencznek hagyományozza. században Kis. mely valamikor a Jeszenák családé volt. Körjegyzségi székhely. 1553-ban Serédy Gáspár 4 j^ Mérey Mihály. Vay Dénesné báróné szül. ma özv. a mikor Feilendorf német nevén is ismeretes. Postája Nagybresztovány. században az Ambró. apáczák szerepelnek birtokosokként. 1542-ben a máriavölgyi pálosokat iktatták be némely itteni birtokokba. Rédey és a Farkas család. melyet Csenkey Albert a múlt század közepe táján építtetett. Feisiócz. A község postája. A községhez tartozik még Majorháza puszta. de az idk folyamán megmagyarosodtak.62 Pozsony vármegye községei. a XVIII. a Dobsa. és sírhalmok láthatók. a kik tótajkúak és vallásukra nézve róm. Ulászló mint a htlenségbe esett Zerhazi Zerhas Márton és László birtokát Illyés Györgynek és Mátyás váradi püspöknek adományozza. a mikor II. vágvölgyi kisközség.és Nayylócz szerepel. A községben nincs templom. a kik 6 porta után adóznak. Az 1553-iki portális összeírásban a budai Feiskorompa. vallású lakosaié 1906. Kádas. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. hogy 1346-ban a pozsonyi káptalan Streiz Márchárd pozsonyi polgárt iktatta birtokába. Draskóczy Klementina tulajdona. században a Pexa és a Paxi család voltak birtokosai. tartozéka volt és e vár birtokainak sorsában osztozott. században az Olyyay. század második felében Szelepcsényi érsek építtette. Házainak száma 152.

< •o o z S >- tó •< tn o .< 6'/.

Az 1553-iki portális összeírásban már Báthori András és a borostyánki urak szerepelnek birtokosahú . vallású lakossal. Ok építették át a régi kath. h. Ez a harang nyilmai templomot.. a mátyusföldi síkságon fekv magyar nagyközség. Ismét fölépült ugyan. Hogy mikor pusztult el az si templom. és toronynyal is ellátták. Pozsony vármegye községei. ev.. nem tudható. vallású lakossal. 1371 róm. Frév. melyrl fentebb emlékeztünk. Els okleveles nyomát 1158-ban találjuk. mely akkor magas. E község óta megült hely. továbbá Saághi Deák Imrének és fiának Zsigmondnak hagyományozza. évszám volt látható. a kik közül 1649 ág. Fenyves. Róm. Fels nyárasd. de csak rövid idre. Postája Rózsavölgy. 114 házzal és 965. Második temploma 1524-ben épült. 1903-ban árvíz pusztította i'eisoszeii. évi május 4-én a községben dúlt nagy tzvész. a mikor a fiutódok hátra hagyása nélkül elhalt Csorba János itteni birtokát lllyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispánnak és testvérének. — birtoka. Béla adományát és az egész helységet a nevezett egyháznak adományozza. a mikor Szent Emmerám egyháznak adoII. most pedig a gróf Pálffy- — . h. István 1271-ben megersíti II. Ekkor az itteni ev. 19 ev. mert határában pogánykori leletekre bukkannak. s a Thurzók pátrtfogása alatt alakult. Ez idben a Szeli család volt a földesura 1324-ben Conrardus de Zyli nobilis van említve birtokosául. 1856-ban újjáépítették sidk A Ern A A Fenyves. Felsszeli. házainak. távírója és vasúti állomása FelistálN várasd. Az Esterházyak azonban a lakosokat visszatérítették és a templomot az evangélikusoktól ismét elvették. mely csak a XVI. Faluhely el Forgóvár nev dlje a régi nev dljének is bizonyára a község egy részét. vallású lakosa. de torony nélkül. ev. Rákóczy-forradalomban itt kisebb ütközet is volt. 530 házzal és 3215 lakossal. egyház egyike volt a reformáczió els egymaradt. Endre egyik oklevelében Zele néven említi. Irtványos község. ván még az si templomból való volt. A de Pauli grófi család volt a birtokosa. templomot is az evangélikusok használatára. E község régebbi története teljesen azonos Alsónyárasdéval. nagyobb részben ág. sugár toronynyal volt ellátva. Lénárt és Razghamalom. piaczi vámjával. Pálff'y Förév. 94 háza van ós 610 róm. az elbbi kilencz. kath. kath. E község régi történetét nem ismerjük.. Esterházy Ferencz gróf kanczellár 1775-ben építtette. 1217-ben II. és most is Esterházy Benyovszky Lajosnak van itt nagyobb birtokuk. 145 házzal együtt.. egyház megsznt és csak a Rákóczy-mozgalmak alatt éledt fel újból. Pozsony közelében fekv német kisközség. ajtaja fölött az 1524. Ekeesakla községnek van saját postája. és vasúti állomása pedig Galánta. a lobbi izraelita. a mikor az ev. de tornya csonkán felsszeli ág. Postája Alsónyárasd. 04 Feisfinyárasd. ev. hanem a helybeli plébánostól vették igénybe a papi szolgálatokat és ennek fizették a stólát is egész 1786-ig. Körtvélyes és Szigeti majorok. pápai tizedszedk jegyzékében Sili néven fordul el. Ez okiratában Seele néven szerepel. templomával együtt. halászaival ós halászatával együtt. távírója erdészlak. Temploma nincs. de az 1823. kath. Hajdani neve Joachimusdorf volt. Géza király egy harmadát a nyitrai mányozza. a komarom dunaszerdahelyi vasút mentén fekv magyar kisközség. látható földsánczokat a nép Rákóczy-sánczoknak és a dunamelléki nevezi. a templomot is elhamvasztotta. tót kisközség. h. egyház 9U0 hívvel ismét megalakult és ez idben építették a mai templomot is. 1811-ben a pestis dühöngött a községben ós a lakosok legnagyobb része kipusztult. De a hívek a nagy távolság következtében nem járhattak oda. melyrl már fent megemlékeztünk. ref. kath. harangján meg az 1401. mely id óta a A dlben A Pálffyalc az urai. Itt is a pozsonyi káptalannak van nagyobb falu helyének az emlékét tartja fenn. van valamelyes jelentsége. kiktl a grófnak és Benyovszkyak inscriptiót kapnak. 64 házzal és 398 róm. századtól szerepel. Ide tartozik Hídház és Révészház. Templomát 1670 körül Ferdinánd gróf csanádi püspök építtette. távírója és vasúti állomása pedig Nagyszombat. temploma a község fennállása óta már a harmadik. V. mert nem sokkal azután az evangéhkus hívek a pusztafödémesi artikuláris ekklézsiához tartoztak. évszám volt olvasható. 1540-ben már a Csorba családot találjuk itt birtokosul. Késbb az Esterházyak birtoka. Ide tartoznak Dögös. ugyanis lebontása alkalmával. Az 1703 11 közötti harczok alatt a lakosok sok sanyargattatást szenvedtek. az utóbbi pedig nyolcz porta után adózik.

kath. 1303-ban egyrészrl Lég fia Ivánka comes és fia Miklós. magyar lakossal. másrészrl pedig berencsi Vörös Ábrahám comes között hitbér. A múlt század folyamán több izben árvíz sújtotta. távíró.Pozsony vármegye községei. a kinek itt 30 portája volt . adózik. de úgy látszik. Galánta. a Mátyusföldön fekv kisközség. 1297-ben két Galántáról van említés. ° . st a temet sírjait is feldúlták. Po'. hajdan a pannonhalmi apátság birtoka volt. Katholikus temploma 1658-ban épült. Régebbi birtokviszonyait nem ismerjük. 1873-ban nagy tz volt a községben. ez Galántának csak egy része volt. A Gajar. E község IV. féle 65 szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. Régi szabadalmas község. 268 házzal és 2982. és 1270. Béla királynak 1234. GALÍNTA. évi oklevele szerint. itt kastély minden kényelemmel és kiváló ízléssel berendezett fúri kastélyt. Gajar. Hajdan harminczad-hivatala is volt és a Morván át réven közlekedett. A községnek nincsen temploma. Egy 1291. múlt század utolsó tizedében több izben árvíz pusztította.sony vármegye. mely alkalommal 153 ház elégett. A pápai tizedszeMagyarország Vármegyéi és Városai : Galánta. Van saját postája. 1877-ben pedig csaknem az egész község leégett. melyek közül az egyik -Galánta nevet viselt. évi portális összeírás szerint Serédy Gáspár a földesura. távírója és vasúti nek van állomása pedig Malaczka. kirabolták és felégették. A Rákóczy-féle felkelés idején a császári zsoldosok kilenczszer megtámadták. a Morva völgyében fekszik. vallású. kath. Tót nagyközség 550 házzal és 4252 róm.és leánynegyedre nézve egyezség tárgya volt. vallású lakossal. a hasonnev járás székhelye. a zsolnai vasútvonal mentén. Ide tartoznak Farkastorok telep és Zabos puszta. az 1553. A község Gaier és Gajring néven is szerepel. ESTERHÁZY BÉLA GRÓF KASTK^YA. Késbbi itt birtokosai a Pálffyak lettek és ma is Pálffy Miklós herczeg- nagyobb birtoka és Piszh Samu nagybérlnek gazdasági szeszgyára. Van saját postája. évi határleiró oklevél a Galántai Uj fiai birtokának mondja. Már a múlt század elején is legújabban Csáky Jen gróf építtetett ide nagyobb szabású. nagyobbára róm.és a vasúti állomása Pozsony. 1278-ban Habsburgi Rudolf és Ottokár cseh király között itt ütközet volt. mely 1667-ben Lipót királytól vásártartási jogot nyert.

a nyitrai püspökséghez tartozó faluként említtetik. távírója Galánta. — már a XI. postája Nagymácséd. Hajdan magyar község volt. Hajdan e községet a vidék kincses-bányájának nevezték. 1794-tl 1798-ig építették. ki 1579-ben pozsonyi alispán volt. Egyike a vármegye legrégibb községeinek. Chete fiai birtokaként van említve. községben két kastély van. Egy 1291. hajdan O-Galánta nev részen még az újabb korban ugyanily nev tó terült el. tett. 1570-ben a galántai Fap család is kapott itt adományt. vágvölgyi tót kisközség. Béla királynak a zobori apátság birtokait felsoroló oklevelében szintén említve van. Az egyik. melyeket az Esterházyak építtettek. Ábrahámff'y Gyulának és Giilcher Árminnak van itt nagyobb birtoka. 1279-ben már Aha comes kezén találjuk. de 1112-ben Kálmán király is említi. 1241-ben Petha tatár vezér elpusz- A . melyre 1590-ben új adományt nyer. 1268-ban Mária királyné dk A : A A dln A Veaei Bertalannak adományozza. Most Esterházy Béla grófnak. 1647-ben Esterházy Farkas község már nyoma sincsen. Kéttornyú katholikus templomát. a mikor a községet NagyXIII. évi oklevelében találjuk. még a múlt század els felében is. a másik pedig. századig vezet vissza. mely nagyobb szabású és szép parkban áll. 1425-ben galántai Bessenyey András kapott rá donáeziót. Gány. függetlenségi és negyvennyolczas kör. 1705. János esztergomi érseknek 1208. melynek els okleveles nyoma a XI. a diószegi czukorgyárnak. jegyzkében Gualanta néven szerepel. Gune néven. mert már 1859-ben alakult. mely 1252-ben már szereközség határában volt hajdan Own pelt. iparosok olvasóköre. birtoka. vallású lakossal. Késbb a Farkas. is említik. Gerencsér a pozsony nagyszombati vasútvonal mentén fekszik. mel}' idvel eltótosodott. azután IV. Esterházy Béla grófé. Zádory. a közmveldési egyesület fiókja. számos fazekas lakott itt. 1695-ben pedig Kostyán Mihály kap itt részbirtokot. Az állott hajdan a bitófa. és ekkor Gany néven szerepel. Szeszgyár telep és Kórószeg. Saját vasúti állomása van. Els nyomát I. mely a fazekast jelent hrnciár szóból látszik származni. ki azt Menoldfi Vörös Ábrahám mesterrel elcseréli. 1340-ben Oaláníai WosJc van említve birtokosául. 1025-ben Szent Istvánnak a zobori apátságot alapító oklevelében Gann néven. században jelentékeny község leheszombat városának adományozza. 244 házzal és 1510 róm. és az 1553-iki portális összeírásban a Borsi/ család 22 portája adózik. 1553-ban Losonczy István 14 portája adózik. de 1672-ben már lakatlan hely. A pápai tizedszedk jegyzékében Guan néven szerepel. Hogy e község 3. A A nev Ma A . Az 1553-iki portális összeírásban Gaan néven van feljegyezve és ekkor benne Batsányi Zsigmond 2. társaskör. 1511-ben galántai Borsi Györgyöt is birtokosul találjuk itt. E község tót neve Hrnciarovce. de 1829-ben már átalakították. kir. de ez azóta elpusztult. község. Ide tartoznak Garsd. 1509-ben a Bessenyey család leányági utódai az Esterházy-ak. században népes község volt. mely utóbbi az 1553-iki portális összeírásban Török Balázs birtokaként szerepelt és most Ábrahámffy Gyula községben van posta. században épült. a kisebbik és régibb kastély a diószegi czukorgyáré és ma már gazdasági czélokra szolgál. távíró és vasúti állomás. melyet 1823-ban csapoltak le. 36 házzal és 330 róm. mert megyei gylést is tartottak itt. Küls. vallású lakossal. Gúny. több adat bizonyítja. Batka és a Bezury családok is nagyobb nemesi birtokosai közé tartoztak. E községben született 1653-ban Esterházy Imre gróf herczegprimás és 1702-ben Ambrosovszky Mihály egri kanonok. közjegyzség. az Alagovics Sándor plébános gyjtésébl összegylt pénzen. Galántai Bessenyey Ilona után fia. a Balogh és & Nagy családok a galántai birtokra új adományt nyernek. két takarékpénztár. Galgóczy.és Akasztófadomb Teréz major. miút század elején és Borsy Tamás 3 porta után adózott. haladó kör és egy „halotti társulat" czím temetkezési egyesület. de ekkor fele része már a galgóczi várhoz tartozott. Béla 1267-iki oklevelében. kath.(Ül Pozsony vármegye küzség-ei. Tót nagyközség. Bessenyey ek kihaltával ni ágon Fekete Márton is jutott itt nemesi birtokhoz. IV. 1707-ben Stahremberg Guidó gróf császári vezér megszállotta és megersítette. Ez id óta e család innen írja elnevét. Tényleg. Katholikus temploma hihetleg a XIV. században fennállott és a XII. Van itt a szolgabírói hivatalon kívül járásbíróság. évi oklevélben Borsy Flórián kastélyát Gerencsér. történettudós. kath. a Fekete. mely egyike a legrégibbeknek. grófé volt. Esterházy Ferencz örökölte. október 17-én Bercsényi Miklós Galántán tartózkodott.

Gerencher és Gyuruncher község plébániája már 1215-ben fennállott és temploma gótikus alakban. melynek lakói a tatárjárás alkalmával elpusztultak. Béla király akként intézkedik. Az 1553-iki portális összeírásban már a nagyszombati Klarissza: A — A Geszt. 1352-ben a birtok a kir. 1282-ben egy Majtényra vonatkozó határjáró levélben Terra Hezt néven van említve. melyben 400 kurucz A még három változatban írták. katholikus egyház tulajdonában 1693. császári vezér seregei között itt és 2083 labancz esett el. Nagyszombat városának 42 portája adózik/ 1601-ben a Bocskay-féle ós 1619-ben a Bethlen-féle felkealatt sokat szenvedett. 1267-ben IV. de legnagyobb része már át van alakítva. idomokat mutat. s a király Bessenyö Jánosnak és testvérének ^adományozta. a már említetteken kívül. azután a községet felgyújtották és sokakat elfogtak.Pozsony vármegye községei. Ferencz fejedelem és Heiszter Siegbert nagyobb ütközet volt. minthogy pedig Nagyszombat városát leginkább e község lakosai látják el élelmiszerekkel. 1623-ban a törökök puskapor-raktárnak használták és elvonulásuk alkalmával felgyújtották. 1634-ben és 1739-ben pestis dühöngött a községben. 1831-ben a kolera tizedelte meg lakosait. Geszt. vagy elbujdostak. tította. 1231-ben Sebs comes az ura. melyet Leszkovszky Márton és Judit emeltettek. Az ez alkalommal vívott véres és elkeseredett harczban elesett kuruczok sírját egy kkereszt jelzi. hogy minden üres ház. fiskus kezére került. 1304-ben Péter fia Keresztély és testvére. nevezetesen Girinch. A pápai tizedszedk jegyzékében Guerencher néven találjuk följegyezve. a bevándorló újabb jövevényektl szabadon elfoglalható. Ekkor is viszontagságban volt része a községnek. . 1704 deczember 26-án II. tót kisközség a Vágvölgyben. 1703 11 között továbbá 1791-ben majdnem egészen leégett és sok szarvasmarhával együtt 18 ember is elpusztult. Elbb a lakosokat megsarezolták. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. mert földesurának. Rákóczy lések GOMBA. A község postája. 1432-ben ál husziták fosztották ki a községet. évbl való szentségtartó van. ki a kihalt Geszti család egyik se volt. Hajdan a pozsonyi vár tartozéka volt. 1307-ben meg trencséni Csák Máté emberei sarczolták. 76 házzal és 453 róm. AZ UDVARNOKY-FÉLE KASTÉLY (MOST WELTENI WIENER REZS LOVAGÉ). kath. Az 1553-iki portális összeírásban még mindig tekintélyes község. mely Nagy Ferencz adománya. felmenti ket a vámfizetés és minden földesúri munka alól. 67 1250-ben és 1270-ben pedig Ottokár seregei. János eladják Kenéz comesnek. vallású lakossal. község nevét.

68

Pozsony vármegye községei.
itt

apáczák a birtokosai, kiknek
alatt
e

4

portájuk

volt.
lett,

Midn

II.

József császár
grófi

remi megsznt,

a

falu a vallásalapé
is

melytl az Esterházy

Gocznód.

Gomba.

Esterházy Károly gróf birtokos itt. A község hajdan magyar volt, de idvel eltótosodott. A Rákóczy-féle mozgalmak alatt teljesen elhamvadt, A katholikus templom 1760-ban épült; toronynyal csak L877-ben látták el. Az egyház birtokában még a Klarissza-apáczáktól származó érdekes ezüst-kehely van. A község postája Ábrahám, távírója és vasúti állomása pedig Diószeg. Gocznód, a vágvölgyi vasútvonal mellett fekv tót kisközség, 32 házzal és 196 róm. kath. vallású lakossal. Némely földrajzi munka azt állítja, hogy azeltt Gottesgnad volt a neve; ezt azonban Ortvay megczáfolja, mert Gócznód szerinte nem más, mint a hajdan magyar Disznód németes elferdítése. Eredeti neve tulajdonképpen Kapusd de mert hajdan a pozsonyi várhoz tartozó kondások lakóhelye volt, késbb Disznód lett, st német Schweinsbach neve is szerepel. Tamás esztergomi érseknek 1313-iki levelében még Kapusd néven van említve. Az 1553-iki portális összeírás szerint Serédy Gáspárnak itt 9 portája adózik. 1647-ben Nagymihályi Ferencz is, birtokosa. Idvel a Pálffyak birtokába került. Katholikus temploma az Árpád-korban épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Cziffer. Gomba, felscsallóközi magyar kisközség, 25 házzal és 190 róm. kath. vallású lakossal. E község els írott nyomát 1301-ben Magyar község határjáró levelében találjuk de hogy a község sokkal régibb kelet, bizonyítja Szepesi Jakab országbírónak 1377 november havában kelt oklevele, melylyel igazolja, hogy Lajos király már a megelz évtizedben CseMészi Buffi Ábrahám
család vette

meg

ós

ma

;

;

egy várhelylyel együtt, Jakab deáknak és testvérének adományozta. 1383-ban Erzsébet királyné Kumperth fiainak itteni birtokait Miklós fia Jakabnak adományozza. 1388-ban e község Gombai Jakab nevében is említve van és 1389-ben Kumperth fia Péter fiai elhalálozása után, ez a Gombai Jakab kapta itteni birtokrészüket. 1492-ben II. Ulászló a birtokot részben csebi Pogány Péternek és alsóborsai Vizlcözi Andrásnak adományozza. Az 1553-iki portális összeírás szerint itt Aranyosy Kristófnak 2, Csorba Jánosnak 2, Zomor Jánosnak 1, Molnár Lukácsnak 1 és Beely Simonnak 1 portája adózik. Késbbi birtokosa Szélepcsényi érsek, majd a Forgách család, továbbá a báró Jeszenák, a Gál, a Molnár, a Hideghéti, az Udvarnoky és a Bertalanffy család. Most Welteni Wiener Rezs lovagnak van itt nagyobb birtoka és szép kastélya, melyet a múlt század közepe táján az Udvarnoky család építtetett. E családról Jankovichra, majd Vass báróra és végre Freund pesti kereskedre szállott, kitl a jelenlegi tulajdonos 1882-ben vásárolta meg. A Gombay családnak itt hajdan várkastélya is volt. Szélepcsényi érsek idejében e négy toronynyal megersített várkastély még említve van. Némelyek állítása szefiainak birtokrészét,
átalakítása. Szélepcsényi posztógyárat állított föl. Egyháza már 1390-ben említve van. Templomának gótikus részletei vannak, de a gyakori község postája és távírója Nagyátalakítás már sokat rontott eredetiségén. magyar, vasúti állomása Somorja-Uszor. Gönczölkarcsa, alsócsallóközi magyar kisközség, 22 házzal és 104 róm. kath. vallású lakossal. E község már 1394-ben Georgius de Kencelkarcha birtokos nevében szerepel, 1399-ben pedig Kunchul Karcha alakban. Régi története nagyjában megegyezik a többi Karosáéval. Temploma a községnek nincsen. Postája Királyfiakarcsa, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Grinád, a Kiskárpátok alatt fekv tót és német kisközség, 217 házzal és 1190 róm. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Neve az idk folyamán több változatban szerepel. Legrégibb neve, mely 1373-ban említtetik, Villa Kikideu, vagyis Kékül. Késbb, mikor németeket telepítettek ide, Grünau lett a neve, szentgyörgyi várhoz majd meg a tótok ajkán Grinava, végül Grinád. és uradalomhoz tartozott és ennek sorsában osztozott. 1553-ban a Serédy, 1647-ben az Ujfalussy, a XVII. század vége felé a Bornemisza családé volt, míg végre a Pálffyak birtokába került és most is id. Pálffy János grófnak XVIII. század második felében még két van itt terjedelmesebb birtoka. birtokosával találkozunk. 1749-ben ugyanis Partinger Mihály örökösei perrel támadják meg Maholányi Tamásné bárónét itteni malma és birtokrésze miatt.
rint a

mai kastély a réginek egyszeren csak az
1666-ban
u.

érsek

itt

n.

hollandi

A

Gönczölkarcsa.

Grinád.

A

A

Pozsony vármegye községei.

69

község birtokában 1662-bl való oltalomlevél van, mely a lakosokat a Rákóczy-féle felkelés alatt sokat sanyargatták hadisarez alól felmenti. ket. 1715-ben már mezvárosként szerepel. 1828-ban az egész község leégett. rom. kath. templom XV. századbeli építmény, az ág. b. ev. templom pedig újabb, jelentéktelen épület és magánházból alakították át templommá. Ide tartoznak Grünfeld major, Sztrapak malom, Erdri lak és Temetsor. község postája, távírója és vasúti állomása Bazin. Gutor, a Fels-Csallóközben fekszik. Magyar kisközség, 128 házzal és 649, róni. kath. vallású lakossal. E község legrégibb nyoma 1249-ig vezethet vissza, a mikor a Outturi Péter fiai között végbement osztályos egyesGuthori család ettlfogva fordul el a község törtéségben szerepel. XIII. és XIV. században már három Guthort említenek, u. m. netében. Nagy-, másként Egyházas-Guthort, továbbá Kis-Guthort és Gutorszeget, mely utóbbi helyen rév is volt de e községet a Duna elsodorta. Kis-Guthor nevét ma csak a község határának egy része tartja fenn. 1450-ben táplánszentmiklósi. másként gutori Nagy László pozsonyi fispán, utóbb alnádor volt XVI. században több birtokosát ismerjük, mert a Kisgutori a földesura. családon kívül, mely Zsigmond királytól kapott itt adományt, még NagyGutoron Haraszti Ferencz, Bajcsi Sebestyén és Lévay János is birtokosok, KisGutor egy része meg Somorja városáé. Az 1553-iki portális összeírásban XVII. század második felében Lévay János 15 portája adózik Nagy-Gutoron. az Armpruster, az Eperjessi, a Kerekes, a múlt század elején a Földes, Korláth, Szapáry, Késmárky, Sidó, Naszady, Zichy és Szmrtnik családok voltak a birtokosai, ma pedig Leonhardy Györgynek van itt kiterjedtebb birtoka és csinos kastélya, melyet Czilchert dr., a gróf Zichy család házi orvosa, a múlt század hatvanas éveiben építtetett. Ez a Czilchert itt híres juhászatot létesített. Ettl vette meg Bukowky Jaromir gróf és ugyancsak vétel útján került község azeltt német volt, de lakosai idvel a mai tulajdonos birtokába. megmagyarosodtak. Régi kis temploma XIV. századbeli építmény, de már át van alakítva. Az egyház birtokában mintegy háromszázéves kehely van, községhez tartoznak Kis-Gutor és Sziget mely érdekes szepesi ötvösm. tanya. Saját postája van. Távírója és vasúti állomása Somorja. Halmos, tót kisközség, 85 házzal és 520 róm. kath. vallású lakossal. Postája Pudmericz, távírója és vasúti állomása pedig Cziffer. Legrégibb nyomára 1343-ban találunk, a mikor Nagymartom Pál országbíró egyik okle-

A

A

A
A

Gutor -

A

A

srn

;

A

A

A

A

Halmos.

velében Helmus néven említi. Ekkor Helmus Mikó Zamul és Papp János voltak az urai. 1536-ban Nikushof és Nikelhof német, de Helmes magyaros néven is szerepel. vöröski uradalomhoz tartozott ós az 1597. évet megelzleg Bogasóczy Mária volt zálogjogon a birtokosa, kitl Pálffy Miklós kiváltotta ugyan, de 1611-ben ismét Baranyai Tamás bírja zálogban. 1787-ben már Pálffy Lipót örökösei voltak az urai. A hagyomány szerint II. Rákóczy Ferencz a falu melletti dombtetrl vezette a pudmericzi ütközetet. Kath. temploma, a réginek helyén, 1860-ban épült. Az egyháznak Rédern Kristóf adományából, az 1618. évbl, gótikus kelyhe van. Ide tartozik a Halmosi major. Harangfalva, tót kisközség, 76 házzal és 483, róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Zvoncsin volt a neve (magyar neve ennek egyszer fordítása) és a vöröski vár tartozéka volt. Az 1553-iki portális összeírásban a Fuggereknek itt 8 portája adózik. 1787-ben Pálffy Jnnos és Rezs grófoké és ma id. Pálffy János grófnak van itt kiterjedtebb birtoka. Templom nincs a községben, hanem csak kápolna, mely 1790-ben épült. községhez tartozik Koczurkove major. Postája Szárazpatak, távírója és vasúti állomása Nagy-

A

Harangfalva.

A

szombat
Hegy, mátyusföldi magyar kisközség, 32 házzal és 241 róm. kath. vallású lakossal. E község már 1239-ben Hegvi néven a pozsonyi vár tartozékaként van említve a pápai tizedszedk jegyzékében latinosan Mons néven szerepel. 1471-ben Hegyi István a bii tokosa, ki még tíz évvel késbb is királyi emberként szerepel. Az 1553-iki portális összeírásban még mindig a Hegyi család a földesura, de 4 évvel késbb már Török Balázs tnik fel itt. Kath. temploma srégi. község postája Vízkelet, távírója és vasúti állomása
;

Hegy.

A

Diószea".

:o

Pozsony vármegye községei.

HegjBúr.

Regybenéte, magyar kisközség, az Alsó-Csallóközben. Van 41 háza és kath. vallású lakosa. E község régibb történetét teljes homály födi. Hajdani földesurai ismeretlenek és ma sincs nagyobb birtokosa. 90-es c\ ékben majdnem az egész község leégett. Templom sincs a községben, melynek egyébként postája, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Hegysiír, a Kis-Duna közelében fekszik. Magyar kisközség, 64 házzal és 414, túlnyomó részben róm. kath. vallású lakossal. vármegyében jelenleg hat Súr község van, u. m. Hegy-, Nagy-, Nemes-, Péntek-, Valtaés Varra-Súr. Az oklevelek szintén hat Súrról emlékeznek meg s ezek Alsó-, Közép-, Fels-, Egyházas-, Nádas- és Nána-Súr. 1256-ban Súr falu els nyomát Bolch de Sur birtokos nevében találjuk. Hajdan a pozsonyi vár tartozéka volt, de 1299-ben Lrincz Lipót fia és rokonaik az egyik Súrt eladják

210

róni.

A

A

nev

Endre comesnek és Csornának. A pápai tizedszedk jegyzékében is csak Súr szerepel, n. Lajos király 1524-ben - - de ekkor már Hegysúr néven a gellei érseki székhez csatolta. 1490 és 1505 között I. Maximilián seregei pusztították. múlt század elején a Pálffy-féle szeniorátus volt az ura. Alsósúr az 1553-iki portális összeírásban szerepel e néven elször, a mikor itt Báthori Andrásnak és a borostyánki uraknak 4 4 portáját adóztatják meg. Középsúr, e néven 1540-ben szerepel, a mikor a fiutódok nélkül szkölköd Csorba János ezt a birtokát is Illyésházi Illyés Tamásnak és testvérének, valamint Saághi Deák Imrének és fiának, Zsigmondnak adományozza. Felsösúr az 1553-iki portális összeírásban szerepel e néven elször ez is a borostyánki urak és Báthori András birtoka. Nádassúr birtokán 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztoznak, de 1540-ben ez a birtok szintén az lllésházyaké és a

A

;

Saághyaké
Nánasilri

Hidas.

1400-ban találkozunk elször, a mikor részbirtokát fivérének és anyjának adja zálogba. likai családot is itt találjuk; ekkor likai Gáspár özvegye és fiai, birtokukat Feeli György fiának, Jánosnak és feleségének zálogosítják el. 1496 április 8-án II. Ulászló alsóborsai Szüllö Mihályt, feleségét Dorottyát ós fiát Györgyöt a helység fele részébe iktattatja. Hegysúr községben csak kápolna van, mely 1848-ban épült. 1859-ben az egész község leégett. Postája Királyfa, távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Hidas, ersen magyarosodó, felscsallóközi német kisközség 169 házzal és 1025, róm. kath. vallású lakossal. srégi szabadalmas község, mely 1238 óta szerepel. Régi kiváltságait már a XIII. században kapta. Hajdani neve, melyet a XIII. századtól egész a miüt század végéig viselt, egész a legújabb idkig Pruck volt. I. Károly király 1335-ben Jakab pozsonyi bírónak és a bíró komájának birtokrészt adományoz itt, melybe két évvel késbb iktatták be ket. Az 1553-iki adókivetés szerint Serédy Gáspár nevén 4, Mérey Mihályén 5 és Farkas Ignáczén 1 porta adózik. 1647-ben részben a Kerekes család, részben az éberhardi uradalom bírja és e réven a Balassa, a báró Jeszenák és a gróf Apponyi család lett az ura, ma pedig a báró Vay családnak van itt birtoka. temploma 1315-ben már mint régi templom van említve, a mikor Károly comes helybenhagyja Belye comes régibb adományát az itteni templom javítására. Mai temploma az sinek a helyén a XV. századnak a vége felé épülhetett,
lesz.

Nánasúr nevével
itteni

Tamás 1463-ban már az

si

kési gót

stílben. A községet az idk folyamán sok csapás érte; u. m. 1764ben földrengés, 1769-ben tzvész, a mikor is majdnem az egész község leégett. 1831-ben és 1873-ban kolera, 1857-ben, a mikor a templom is leégett és 1863-ban tzvész martaléka lett a község. Hozzá tartoznak Valentinlak, Vay és Winkler béreslakok. Postája és távírója Éberhard, vasúti állomása

Püspöki.
Hidaskürt.

Hidaskürt, a budapest— bécsi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség. Körjegyzségi székhely, 242 házzal és 1671, róm. kath. vallású lakossal. E község neve 1271-ben Kwrt, a mikor V. István király, Miklós pozsonyi várjobbágyot a jobbágyi kötelék alól felmenti és a falut neki adományozza. Késbbi ura trencséni Csák Máté volt. Idvel Nagykürt és Kiskürt falvakra szakadt, de volt külön Kri és Németkürt falu is, mind a három a Mátyásföldön. Nagykürt és Kiskürt az 1553-iki portális összeírásban Mérey Mihály. Serédy Gáspár és Keresztes Lukács birtokaként szerepel, Kürt pedig Báthori Andrásé és a borostyánki uraké. Majd a Levánszky és a Dobrovszky családot is itt találjuk, késbb meg az Esterházy akat és most Esterházy Mihály gróf-

Pozsony vármegye községei.

71

nagyobb birtoka. Katholikus templomát 1759-ben Esterházy püspök újjáépíttette. 1763-ban földrengés volt a községben, mely a templomot is megrongálta, de a püspök ismét helyreállíttatta. Az egyház birtokában 1729-bl való, aranyozott ezüstbl készült, érdekes szentségmutató van, melyet Budai Mihály és neje Kása Judit ajándékozott az egy-

nak van
Károly

itt

gróf, egri

háznak. A község postája és távírója Diószeg, vasúti állomása pedig Galánta. Hidaskürthöz tartozik Alsórét és Sorjákos puszta is. Hideghét, szintén egyike a Fels-Csallóköz magyar kisközségeinek. Házainak száma 15, róm. kath. vallású lakosaié 153. 1294-ben egyszeren Heet néven van említve, a mikor Ehun fia Tamás és Czik fia Thama ezt az örökölt birtokukat László comesnek zálogosítják le. 1305-ben Jakab pozsonyi bíró testvérének adja itteni birtokát. Egy 1308-iki oklevélben már Hideghét néven szerepel és ez okiratban az itt lakó pozsonyi nemes várjobbágyok vannak említve. 1394-ben már Némethét a neve és ekkor Zsigmond király Kanizsai János esztergomi érseknek adományozza. Késbb már Qnadendorf német neve is felmerül. Az 1553-iki portális összeírásban Török Balázs van említve birtokosául. A XVII. század vége felé a Maholányi, 1787-ben a Bertalan ff y, késbb a Jeszenák bárói, a Balassa és a Bittera család bírta. Ma Hörandner Károlynak van tit kastélya, melyet a XVII. században vala-

Hlde s het

-

melyik Hideghéti építtetett. Más forrás szerint ez a kastély elbb kolostor volt és Balassa János alakíttatta át kastélylyá. Az idk folyamán sok kézen fordult meg, míg végre vétel útján a mai tulajdonos birtokába került. A községben szeszgyár is van, mely szintén Hörandner Károlyé. Temploma nincsen. Postája és távírója Féli, vasúti állomása Misérd. Hidegkút, a budapest bécsi vasútvonal közelében fekv kisközség, tót és horvátajkú, róm. kath. vallású lakosokkal. A házak száma 154, a lakosoké 831. Ez is a Pálffy-féle uradalomhoz tartozott és ma is Pálfl'y Miklós herczeg a legnagyobb birtokosa. Hajdan magyar falu volt, de késbb horvátokat telepítettek bele, a kik azután lassanként a körülfekv tót tengerbe olvadtak. Magyar nevén kívül még német Kaltenhrunn és ótt Dubrawka neve is használatos volt ez utóbbi tölgyfaerdt jelent. A Rákóczy-féle felkelés idején a császáriak kétízben kirabolták a lakosokat. 1866-ban a porosz-osztrák háború egyik végs epizódja itt játszódott le és ekkor az egész község leégett. A községben két róm. kath. templom van. Ezek közül az u. n. nagytemplom a XIV. században épült, de azóta többször átalakították a kistemplomot a XVII. század végén építették. Az egyház birtokában a XVII. századból származó érdekes szentségtartó van. Van saját postája. Távírója és vasúti állomása Pozsony.

Hlde s kut

-

;

;

Hódi, mátyusföldi tót
lakossal.

kisközség, 29 házzal és 399, róm. kath. vallású

Hódi

község 1291-ben szerepel elször, a mikor Hady Buken (Bökény) comes e birtokát leányának és vejének, Péternek adományozza. 1333-ban Hódi Ják és Ferencz neveiben is megcsendül. 1488-ban Kajali Péter és György a birtokosai, kiktl borsai Vizközi Tamás veszi zálogba. 1553-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak az itteni birtokaikon, melyek késbb, e család magvaszakadtával, az Illésháziak és a Saághiak birtokába kerülnek. 1672-ben lakatlan hely. Majd a Preira bárói családot is itt találjuk, s az Illésháziak révén 1787-ben már az Esterházyakat is, és ma Esterházy Mihály grófnak van itt birtoka és kastélya. Ezt a báró Preira család valószínleg 1790-ben építtette; legalább a kastély pinczéjének ajtaja fölött látható évszám erre enged következtetni. A községnek nincs temploma. Postája távírója és vasúti állomása Galánta. Hódos, szintén az Alsó-Csallóközben fekszik. Magyar kisközség, 183 házzal és 1003, túlnyomó számban ev. ref. vallású lakossal. E községet már 1245-ben említik. 1279-ben Hadus néven a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. Egy 1473-iki oklevélben a hudusi nemesek vannak említve. Részletesebb viszonyait nem ismerjük. Mostani nagyobb birtokosa Vermes Péter. A község egyik-másik dlneve történelmi jelentséggel látszik bírni. Ilyen az Akasztófai, a Ravaszlik, a Pontyostó és a Csíktó dl. Tekintve, hogy a község nem fekszik víz mellett, e két utóbbi elnevezés bizonyára régi, mesterséges halastavaira vonatkozik. A község református temploma 1790-ben épült. Ide tartoznak a Bödöri, Csiba, Czucz, Hodosi, Szigeti, Vermes és Völgy;

E

Hodos

-

Pozsony vármegye községei.
háti majorok, melyeknek egyike-másika szintén egy-egy régebbi és újabb birtokosának a nevét látszik viselni. 1884-ben az egész község leégett. Hódos postája Nagyabony. távírója Dunaszerdahely, vasúti állomása Csallóköz- Abony. Horváttiurab, a Kis-Kárpátok alatti síkságon fekszik. Kisközség, 185 házzal és 117Í lakossal, a kik róm. katb. vallásúak és túlnyomó számban horvátajkúak. Egy 1399-ben kelt határjáró levél Kruczai néven említi. Horvát telepítvény, mely az 1553. évi portális összeírásban Aegurab néven szerepel, Seré<ly Gáspár birtokaként, azzal a megjegyzéssel, hogy „Totaliterper Hispanos combusta non restawrata" A horvátokat Illésházy nádor telepítette e kipusztult községbe és 1596-ban már Horvaik-Ayszgrub a neve. 1647-ben Serényi Pál birtoka. 1750-ben Horváth alias Alsó-Gurab néven szerepel, késbb pedig elnémetesített Weisgrob, majd lakosai után Kroboth néven. Az Illésházyakról a Pálffyahra szállott, és ma id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Katholikus temploma 1589-ben épült. Az egyház 1659-bl való kelyhet riz, mely Turinich Márton ajándéka, és egy szentségtartót a XVI. századból. A Rákóczy-féle felkelés alatt a község határában kisebb ütközetek voltak. 1847-ben és 1896-ban nagy tz volt a községben. Idetartoznak Alsó- és Triblavina majorok, Feketevíz puszta és Walter malom. község postája, távírója és vasúti állomása Cseklész. Hosszúfalu, a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség. Házainak száma 96, róm. kath. vallású lakosaié 598. E község, mint azt egy 1540-iki levél magyarázza, hosszan elnyúló alakjától vette a nevét. 1296-ban Poss. Husyuffalu a vöröski vár tartozéka. Nevét írták Longavilla, Langendorf, Dlha és Dinka alakban is többi vöröski birtokok sorsában osztozott, míg végre a Pálffyak kezébe került. 1704 deczember 23-án Bercsényi Miklós itt tartózkodott és innen írt levelet Rákóczy Ferencznek. Hajdan kiterjedt halastavai voltak. Egyházát már az 1390-iki összeírás említi. Temploma a községen kívül, dombon fekszik és 1543-ban már fennállott. Ezenkívül még egy kápolna is van a községben. Az egyház aranyozott ezüstbl készült, érdekes gót stíl úrmutatót riz és egy ugyancsak gót stil ezüst-kelyhet. 1711-ben a pestis pusztított a községben. Ide tartoznak Dolina és Matildudvar majorok. Utolsó postája Cseszte, távírója és vasúti állomása pedig Nagyszombat. Igrám, a vágvölgyi vasút mentén fekv tót kisközség, körjegyzségi székhely, 107 házzal és 628, róm. kath. vallású lakossal. 1244-ben említtetik elször e vármegyében Ikrám, mely valószínleg e községgel azonos. Hajdan a királyi igriczek (zenészek) lakóhelye volt. Tamás érseknek 1313. évi oklevele is említi. 1323-ban Ikrán birtokra Miklós comes fispán oklevelet állít ki, mely szerint Udvaros fiai Kozma, Simon, Péter, Ourk fiai Domokos és János, Pál fia Mihály, Farkas fia László, Bertalan fia Pál, Márk fiai András és Miklós, Kozma fia Péter, Tivadar fia Pet, Olivér fia János, és Balázs fia Domokos borsai nemesek maguk között fölosztották. 1547 eltt Lukács Bertalané és O-yörgyfy Jánosé, majd meg Ollétejedi Illyés Ferenczé volt. Az 1553-iki portális összeírásban csak Nyáry Ferencznek adózik itt 15 portája. 1583-ban Rudolf király Ungnád Kristófnak adományozza és ez idtl Vöröskvár tartozéka. 1636-ban Erdödy György és Gábor Esterházy Dánielnek zálogosítják el, de egy évvel késbb már Lósy esztergomi érsek zálogbirtokaként szerepel, néhány évvel ezután pedig Amadé Lénárd alnádorra és Mórocz Farkas kamarai tanácsosra jut zálogjogon, de 1647-ben ismét az Erddyeké. Késbb községnek nincs temploma, de kápolnája a Pálffy család szerezte meg. nagyon régi. Két izben, 1772-ben és 1861-ben bvítették és ekkor építették hozzá a tornyot is. Postája és vasúti állomása Báhony, távíróhivatala pedig
, '.

norvátgurab

A

Hosszúfalu.

A

I»rám.

A

Cziffer.
niésháza.

Illésháza, csallóközi magyar kisközség, mely 73 házat és 593 róm. kath. vallású lakost számlál. E község 1238- és 1239-ben Általútaljaföld néven, a Salamon nembeli Illésházy és a Szerhásházy (késbb Esterházy) családok torzsfészkeként van említve. Itt állott az Ilíésházyak si kastéhya, melyet Illésházy István a XVI. század végén újonnan felépíttetett, de Rudolf király a XVII. század elején lerontatott. Az 1553-iki portális összeírásban az Ilíésházyak mellett még Csorba Farkas is birtokosa. 1709-ben özvegy Maholányiné szül. Péterffy Judit birta. Késbb csak az Ilíésházyak az urai és ezek kihaltával a Batthyányiak öröklik, míg azután házasság útján Pálffy Béla

Pozsony vármegye községei.

73

gróf tulajdonába került, kinek itt most is nagyobb birtoka van. si templomát Illésházy János gróf 178u-ban kibvíttette és átalakíttatta, mint arról az szentély falába van illesztve egyik boltíven olvasható fölirat tanúskodik. Illésházy Mátyás gyulafehérvári prépost vörösmárvány sírköve 1510-bl és az török világban utolsó Illésházy (István gróf) díszes síremléke 1838 ból. Mansfeld Károly tábornok négy napig táborozott itt és innen Komárom felé vonult. A Rákóczy-féle felkelés alkalmával elpusztult a község. Három tartozik hozzá, u. m. a Szerhásházi, Salamoni és Szent-Péterföldi. Mind a háromnak történeti jelentsége van, a mennyiben az els a Szerhásházyak, illetleg az Esterházyak si fészke volt, a második pedig a Salamon nembeli Illésházyaké Szentpéterföldje pedig 1469-ben van említve, a mikor az itteni plébános, Zerhas Lászlónak a pörbe idéz levelet kézbesíti. Az Aranyász nev dln, a Kis-Duna mellett, melyen hajdan révje is volt, azeltt aranyat mostak. Ide tartoznak Fehérág, Kissziget és Sorják majorok, továbbá Szentközségben fogyasztási szövetkezet és gazdakör van. Péter telepítvény. Postája és távírója Nagymagyar, vasúti állomása pedig Szempcz. Istvánfalu, a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség, 58 házzal és 407 róni. kath. vallású lakossal. E község els írott nyomára jó késn, 1596-ban találunk elször, a mikor Stefelsdorf, Stefansdorf a neve késbb Stefanova néven is említve van. JedlicsJca munkája szerint hajdan Schönau volt a neve. Tény, hogy ily nev község már a XVI. században fennállott, hogy továbbá a község közelében lev tavat ma is Sajnavi tónak nevezik és végre, hogy egy 1540-ik évi jegyzék szerint ez a Schönau ez idben egészen puszta és lakatlan volt. Pálffy János grófnak 1725-iki levele Istvánfalvát pusztult községnek mondja. Bél Mátyás azt állítja, hogy elpusztulása eltt 200 ház volt benne. Pálffy Miklós báró a XVI. század végén újra telepítette s akkor patrónusa után Szent-Istvánfalvának nevezték el. Mindenkor Vöröskvár tartozéka volt és az újabb korban jutott a Pálffyak kezére. község birtokában régi gótikus ezüst pecsétnyomó van. Csúcsíves templomát, mely már a XV. században fennállott, a telepítéskor átépítették. Az egyháznak kb. 500 kötetbl álló könyvtára van. község határában a Rákóczy-féle felkelés alatt, 1705-ben ütközet volt. 1596-ban említve van a községhez tartozó Roszna major is, mely ma Bosna major nevet visel. községet 1849-ben tz pusztította el. Postája Pudmericz, távírója és vasúti állomása Cziffer. Istvánlak a Kis-Kárpátok közelében fekszik. Tót kisközség, 59 házzal és 452 róm. kath. vallású lakossal. Régebben Klucsován. vagy Jedlicska szerint Mocholan, Moholany volt a neve. Henszlmann a nagyszombati klarisszatemplom tornyának a javításakor a gombban talált oklevélben megnevezett Kletvan községet tartja Klucsovánnak. Ortvay megczáfolja Jedlicska állítását és IV. Béla királynak 1256-ból való bolerázi határjáró levelével igazolja, hogy Kulchvan volt a neve és akkori földesura a Rátold nembeli Olivér mester volt. 1371 tájban Kolcsoan a szintén e nemzetségbl való Kazai Kakasok-ra száll és ezeké marad egész a XV. század végéig. Mindazáltal 1415-ben a Rozyonyiak is szereznek itt részeket; ekkor Kolchan-nak írják a falut. 1438-ban a nemecsei Ulma család is birtokosa. XVI. század elején a vöröski uradalomhoz tartozott. 1702-ben a Révayak zálogos birtoka volt. 1740-ben Semsey Ferencz, majd Ntmsovay György és neje, Apponyi Júlia bírták, mígnem késbb a Pálffyak kezére jutott. Temploma, melyet az 1782-iki canonica visitatió már említ, azeltt kápolna volt; 1856-ban újjáépítették. község postája, távírója és vasúti állomása Bélaház. Ide tartozik Paulin tanya. Ivánka kisközség, a becs budapesti vasútvonal közelében fekszik. Körjegyzségi székhely. Házainak száma 109, lakosaié, a kik róm. kath. vallásúak, 992. E községgel elször 1324-ben találkozunk, a mikor Terra Iwan néven említik az iratok. Azután Aychen név alatt szerepelt s lakosai németek voltak. Késbb a mikor már ismét magyarok lakták, Aycha alakban találjuk említve. Az 1553-iki portáhs összeírásban már ismét Ivány néven van följegyezve és benne Serédy Gáspár 3 portája adózik. 1647-ben özv. Amadé Lénárdnéé. 1736-ban özv. Maholányi Tamásné szerepel birtokosául és ekkor Iványi alakban találjuk említve. 1753-ban a Maholányi örökösök átadják itteni birtokukat Jeszenák Jánosnak ekkor már a Károlyiak is birtokosok voltak itt,

A

A

dl

;

A

Istv ánfaiu

;

A

mív

A

A

istvániak

A

A

Ivánka,

;

;

Pozsony vármegye községei.

IVÁNKA.

A GRASSALKOVICH-FÉLE

KASTÉLY

(lIOST

HUNYADY KÁROLY GRÓF ÖRÖKÖSEIÉ).

de hogy örökösödés, vagy vétel útján jutottak-e birtokukhoz, azt kikutatnunk sikerült. XVIII. század második felében már Grassalkovich Antal herczeg volt az uradalom ura, majd Obrenovich Mihály szerb fejedelem vette meg, kinek neje, szül. Hunyady Júlia grófn révén a Hunyady ah kezére jutott és Hunyady Károly gróf örököseinek ma is nagyobb birtokuk és hatalmas kastélyuk van itt, melyet Grassalkovich építtetett, de a Hunyady Juha második férje Arenberg Károly herczeg átalakíttatta ti Ugyank építtették az itteni mintaszer óvodát is. község kath. templomát Grassalkovich Antal herczeg 1772-ben építtette és itt van a gróf Hunyady család sírboltja. község lakosai hitelszövetkezetet tartanak fenn. Ide tartoznak Bagóház, Fáczános és Sziget vadászlakok. Van saját postája és távírója, vasúti állomása pedig Cseklész.

nem

A

:

A

A

Jakabfalva.

Jánosháza.

Jakabfalva, morvavölgyi tót kisközség, 191 házzal és 1150 róm. kath. vallású lakossal. községnek van saját postája. Távírója és vasúti állomása Malaczka. 1553-ban Serédy Gáspárnak itt 16 portája.adózik. Mint Páljfy-\>ix\ok. a malaczkai uradalomhoz tartozott. Most is a Pálffy herczegi hitbizománynak van itt nagyobb birtoka. Azeltt Jakubov tót neve is közkelet volt. 1703 11 között és 18^6-ban teljesen leégett. lakosok róm. kath. olvasókört s katholikus templom gazdasági és fogyasztási szövetkezetet tartanak fönn. 1644-ben épült, de toronynyal csak 1903-ban látták el s ez alkalommal kibvítették. Ide tartozik Homokház major és Major puszta. Jánosháza, mátyusföldi magyar kisközség, 20 házzal és 189 róm. kath. vallású lakossal. Egészen új telepítés, melyet Pálffy János gróf 1792-ben létesített. Temploma nincs. Postája Királyfa, távírója és vasúti állomása

A

A

A

Szempcz.
Jánostelek.

.Jánostelek, tót kisközség a Kis-Kárpátok alatt, 85 házzal és 511 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a nagyszombati Klarisszák birtoka, a kiktl Bethlen Gábor vette el s Erdödy Gábornak és Györgynek adományozta. Rólok a Pálffyakra szállott és ma is id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Bethlen, Bocskay és Rákóczy idejében több izben volt kisebb harezok község postája, színhelye. Temploma igen régi; 1695-ben újították meg. távírója és vasúti állomása Szomolány.

A

Pozsony vármegye községei.

75
Jasziócz.

Jaszlócz, a Kis-Kárpátok ós a Vág völgye között fekv tót kisközség-, 86 házzal és 537 róni. kath. vallású lakossal. Els nyomára csak az 1553-iki portális összeírásban találunk, a hol lasz-Lócz néven a szomolányi uradalomhoz tartozik és Losonczi Istvánnak itt 12 portája adózik. Késbb az Erdödyek lettek az urai és 1636-ban Erddy György és Gábor Esterházy Dánielnek

zálogosítják

el.

Az Erddyektl

a Fálffyak örökölték. Manivér

nev dljének

nevét a lakosok úgy magyarázzák, hogy az „Mennyi vór"-bl származik, de községnek nincsen temploma. Postája Bohunicz, okát adni nem tudják. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Jóba, mátyusföldi magyar nagyközség, 413 házzal és 2478 lakossal, a kik között a római katholikusok vannak a legnagyobb számban, de a reformátusok száma is elég tekintélyes. E község legrégibb nyoma 1239-ig vezet vissza, a mikor Pozsony várának volt a tartozéka. IV. Béla királynak 1239 márezius 6-án Budán kelt oklevele három Ilka nev községet említ. 1256-ban Bereinus de Ilka nevében is szerepel, 1291-ben Tálka, de ugyanekkor Jelka néven is említve van. 1305-ben Szentkereszti Hunt fia János, a község határában lev birtokrészét Jánoki Jakab comesnek elörökíti. Ez idben Harmathely neve is volt, a melyet egyik dlje még ma is fenntart. 1324-ben a Salamoni nemeseknek is volt itt birtokuk, melynek egy részét Olgyai Péter fiainak engedik át. Ugyancsak az Olgyaiaknak 1355. évi egyezség - levelében Hannathely-Jóka néven van említve. pápai tizedszedk jegyzékébe Jocza néven van bejegyezve. Ez idn túl már Kis- és Nagy-Jókát különböztetnek meg az okiratok. Nagy-Jókát 1541-ben a törökök pusztították el és ez meglátszik még az 1553-iki adóösszeírásban is, a mikor Farkas János akkori birtokosa nevén csupán két porta van beírva. De valószín, hogy Kis-Jóka is hasonló sorsban osztozott, mert itt meg szintén csak két porta után adózott Hegyi Tamás. Bercsényi Miklós 1705. október 24-én a községben tartózkodott. Késbbi nevezetesebb birtokosai a Farkas és Udvarwoky családok voltak. A XVIII. század elején két kastélya is említve van, ma azonban a községben kastélyszer épület nincsen. A község lakosait 1833-ban és 1866-ban a kolera tizedelte. két templom közül a róm. katholikus nagyon régi, mert 1530-ban már újjáalakították. A plébánia birtokában van egy kézirat 1530-ból, mely a községnek akkortájt törrtént elpusztításáról emlékszik meg. A református templom 1784-ben épült. 1298-ban Jók a határában Kisa nev község van említve Foss. Kizey alakban, mely a múlt század elején még Nagy-Jókához tartozó pusztaként szerepel. Szintén Pozsony várának volt a tartozéka, melyet a pozsonyi káptalan kapott adományban, de úgy látszik, nem birtokolhatta nyugodtan mert 1323-ban a megyei hatóság már visszaadja a pozsonyi egyháznak. 1434-ben a Fraknói grófoké, a kik átadják Molnári Kelemen gyri püspöknek. 1304-ben említve van Jóka határában Lakköz nev birtok is, melyet Doláni Kozma fia Péter, Konrand fia Kozmának elörökít. 1328-ban Lak-Paka néven Karosai Lorándé és testvéréé és e néven szerepel még az 1553-iki portális összeírásban is, mint Mérey Mihály birtoka, öt portával. Nagy-Jókához tartozott ezeltt Ujhely-Jóka és Öt alja puszta is. Az elbbi ma már külön község. Ide tartoznak Alsó- és Felsbács, Asásmajor, a Belszátonyi, Bodzáserdei és Erdaljai malom. Van postája és távírója, vasúti állomása pedig Szempcz. Kajál, a budapest-bécsi vasútvonal közelében fekszik. Magyar kisközség, 296 házzal és 1465, nagyobb részben róm. kath. vallású lakossal, kik mellett azonban az evangélikusok is elég szép számmal vannak. E község els nyomára 1628-ban találunk Fetrus et Georgius de Kyal nemesek nevében. Régi birtokviszonyait, illetleg régi nemesi birtokosait nem ismerjük csak 1754-ben merülnek fel a Kamocsay és Soós családok, kik között egy itteni birtok miatt pör folyik. Lakosai még IV. Béla alatt nyertek nemességet, és a község bíráját ma is hadnagynak nevezik. Harczosgyepi nev dljének, úgy látszik, történeti jelentsége van. XVIII. század elején messze vidéken híres juhtenyésztése volt. 1813-ban a Vág áradása romba döntötte. Az árvíz 1840-ben és 1894-ben ismétldött, de kevesebb veszélylyel több izben tz is pusztította. A katholikus templom a XVI. században épült, az evangélikus pedig napjainkban, 1898-ban. Kajáihoz tartozik Óny puszta, melyrl már Gány községnél is szó volt. 1283-ban IV. László király Lodomér esztergomi érseknek adományozza,

A

Joka *

A

A

;

Ka i al

-

;

A

;

()

Pozsony vármegye községei.

szerepel,

is említve van. 1296-ban, a mikor Anja néven Mihály gróf visszaváltja az esztergomi érsekségtl. A XIV. században Oitn, Obi és A)iya névváltozatait említik. 1326-ban Orros Péteré, ki htlenség bnébe esik s 1. Lajos Morochuk honti fispánnak adományozza, de néhány

de

már korábban, 1252-ben

K.ipoina.

Péter ismét visszaszerzi száz ezüst márkáért. Az 1553-iki 4portája van felvéve. Van saját postája. Távírója és vasúti állomása Galánta. Kápolna, a vágvölgyi vasútvonal mentén fekv tót kisközség, 69 házzal ki róni. kath. vallású lakossal. E község legrégibb nyomát abban az és oklevélben találjuk, melylyel IV. Béla 1244-ben Farkas és Dávid nev nemeévvel
portális összeírásba
í

késbb Orros

Kátiócz.

seknek megengedi, hogy Capulna nev birtokukon Szent Erzsébet tiszteletére kápolnát emelhessenek. 1329-ben Wodosfi Sándor leánya Liliom, a birtok felét férjére, Gursas Tamásra ruházza át. 1398-ban Csenkeszfalvi Laczk István fiainak a birtoka. 1542-ben Vöröskvár tartozéka és az 1553. évi összeírásban a Fugger család itt négy porta után adózik. Késbb a Pálffyak tulajdonába került és ez idben Capelle német neve is forgalomban volt. Most id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. 1709-ben a község teljesen leégett. Plébániája a XIII. század közepén keletkezett; templomát az idk folyamán többször átalakították. A község postája és vasúti állomása Báhony, távírója pedig Cziffer. Kátlócz, a Blava patak mellett fekv kisközség. Van 143 háza és 937 róm. kath. vallású tót lakosa. Hajdan a vittenczi vár birtokaihoz tartozott. Az 1553-iki összeírás szerint itt Losonezi István 21 portája adózik. Késbb az Erdödij grófok, majd a Pálffyak kezére jutott s most Pálffy József grófnak

van

itt

nagyobb birtoka
is.

Keresztúr.

Keszöiczés.

1703 11 között és 1878-ban az egész község leégett. A katholikus templom 1818-ban készült el, de tornyát csak 12 évvel késbb építették. községnek van saját postája. Távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Keresztúr, a szered nagyszombati vasútvonal közelében fekszik. Tót kisközség, 146 házzal és 1079 róm. kath. vallású lakossal. sidk óta lakott hely, a mit a határában elforduló leletek igazolnak. 1397-ben Kereszt-Úr néven szerepel és már plébániája is van. 1439-ben Albert király a Rozgonyiaknak adományozza. Az 1553. évi összeírásban Báthori András és a borostyánki urak vanak birtokosaiként említve, 1647-ben pedig az Esterházyaké lett. Történeti feljegyzések szerint 1490-ben a magyar rendek itt fogadták II. Ulászlót. 1694-ben Thököly katonái táboroztak itt. község hajdan magyar volt, de idvel eltótosodott. Egyháza, mint már említettük, srégi, de templomát Esterházy Ferencz gróf kanczellár 1760 és 1780 között községnek van saját postája, a távírója és a vasúti állomása újjáépítette. pedig Keresztúr- Apaj. Keszölczés, dunamenti magyar kisközség, 101 házzal és 619, róm. kath. vallású lakossal. Szintén nagyon régi község, melyet egykorú iratok már 1205-ben említenek. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságlevelet ad. A vajkai érseki székhez tartozott és érseki nemes jobbágyok lakták. Miklós esztergomi érseknek 1345. évi oklevele Keseulces alakban említi. 1394-ben Paulus de Kyzelches királyi iktató ember nevében is szerepel. Róm. katholikus temploma 1898-ban épült. A község postája Vajka, távírója Nagylég, vasúti állomása Páka. Ide tartozik Sárfeny-

mmalom

és

szeszgyára.

Van

itt

még egy gzmalom

és

egy

A

A

A

Kiráiyfa.

sziget és Vágott erd. Királyfa, tót kisközség, körjegyzségi székhely, 137 házzal és régebben 1012, a legutóbbi népszámlálás szerint csak 948, róm. kath. vallású lakossal. Hajdan királyi birtok volt és Villa Regia néven szerepelt, s benne Zsigmond király nejének, Máriának szép nyári kastélyát is említik az egykorú iratok. 1397-ben már Királyfalu alakban találjuk, a mi azt bizonyítja, hogy hajdan nemesek voltak az magyar község volt. Ez idben Mátyás és András urai, a kiktl Zsigmond király elvette, más birtokokat adományozván nekik. Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspár hét portája adózik itt. 1647-ben már a falu a Pálffyak birtoka és ez idben Königseiden és Königsdorf neveken múlt század elején Pálffy Ferencz grófnak nevezetes majorsága, szerepel. is id. Pálffy János gróftehenészete, sajtgyára és fáczános-kertje volt itt. nak van itt nagyobb birtoka és fejedelmi kastélya, melyet Pálffy János nádor

nev

A

Ma

Pozsony vármegye községei.

77

1712-ben építtetett. E kastély tele van rendkívüli müizléssel és szakértelemmel összeválogatott mkincsekkel. Már a flépcsházban nagybecs mtárgyak és festmények vannak elhelyezve. Carrarai márványváza, régi japáni edények és berakott márványasztalok, remek gobelinek, török zászló, török lófark és Lesezinszky Szaniszló lengyel király s YI. Károly olajfestés arezképei. folyosón a Pálffy család 28 tagjának olajfestés arczképei függenek és számos egyéb olajfestmények között Kupeczky eredeti arczképe. Vannak még itt remek szekrények, japán és egyéb értékes edényekkel,

mív

A

továbbá régi nagybecs órák. Az ú. n. pompeji terem falsznyegei ódonszeren, kézzel vannak festve és a terem stílszer régi bútorokkal berendezve. Benne két mvészi kivitel, életnagyságú, fekv ni szobor van elhelyezve, melyeket carrarai márványból Tantardini olasz szobrász faragott. Itt van József császár márványszobra és két vert ezüstbl készült embernagyságú görög váza. A gróf háló- és toilette-szobájában 84 régi, eredeti festmény és számos régi bronzszobor foglal helyet. A nagy hálószobában remek roccoco-stil, I.
,

KIRÁLYFA.

ID.

PÁLFFY JÁNOS GRÓF KASTÉLYA.

Napóleon korabeli óriási ágy áll, továbbá remekmív ékszerszekrény, teknscsonttal és gyöngyházzal kirakva. E szoba márvány-kandallója ezüsttel van lemezelve és felszerelve. Van itt egy remek szép, régi olvasó-állvány is és két karszék, melyeket Mária Terézia ajándékozott Pálffy Miklós nádornak. Végre nyolcz régi, eredeti nagybecs festmény. Az u. n. zeneteremben álló zongorát régi, remekbe készült japán selyemterít födi. E terem falai tele vannak eredeti régi festményekkel és itt van elhelyezve az I. Napóleon
ajándékozta empire-stil falióra
asztalka
áll,
is.

Az

u. n.

kék-szalonban rendkívül becses

E

melyen 11 antik kamea 219 darab brilliánsk közé van foglalva. teremben gyönyör bútorok állanak és a falakon régi mesterektl való

festmények függnek. Az u. n._ tükörszobában ritka becs vázák, bútorok, órák és festmények vannak elhelyezve. A nyári ebédl velenczei tükör-csillárokkal van díszítve és vörös bársony-bútorokkal bútorozva. Az u. n. sárgaszalonban nagybecs japán-szekrények és az ott elhelyezett velenczei csillárok vonják magukra a szakértk figyelmét; az u. n. Mária Terézia-teremben pedig japán-szekrények és állványok és két nagy érték álló óra. Az u. n.
zöldszalonban gyönyör régi roccoco-butorok láthatók, és a falakon régi nagybecs festmények függenek. A 10. számú vendégszoba vörös brokáttal és ugyanilyen bútorral van berendezve. A 11. számú vendégszoba kék falsznyeg és itt 83 régi eredeti aczélmetszet van a falakon elhelyezve, a

78

Pozsony vármegye községei.

Királyfia.

Kiráiyfiakarcsa.

Királyrév.

szekrények pedig nagyérték meisseni edényeket rejtenek. Az e szobához tartozó hálószobában 41 régi metszet függ. A 12. számú vendégszoba falai régi, préseli brsznyegekkel vannak bevonva. A 13. számú vendégszoba ablakait valódi brüsszeli csipkefüggönyök díszítik, ugyanígy a 14. számúét is, a hol még egy nagybecs velenczei tükör vonja magára a figyelmet. A kis lépcsházban számos metszet és festmény van elhelyezve. A dolgozó-szobában feltnik egy remekmív óra, porczellánvirágokkal, és egy régi, értékes szekrény. A kápolna-folyosón több ritka becs régi szekrény, bútor és régi mesterektl való aagyérték festmények tnnek szembe. Az oratórium falait vörös selyem falisznyeg fedi és itt is régi becses szentképek vannak elhelyezve. Az n. n. hosszú folyosó falai tele vannak régi híres mesterek festményeivel, ezek közt Rubens, Van Dyk, Wouwermann, Guidó Reni stb., stb. A folyosót remek bútorok, japán órák és családi képek ékesítik. A földszinti téli nagy ebédl falai majolika val vannak kirakva. Itt is életnagyságú, remek márványszobrok állanak, mozgatható talapzatokon, továbbá óriási nagyságú japán cloisonné-vázák, a legnagyobbak, melyeket eddig Európába hoztak. Az u. n. ezüst-kamarában rzik a nemes gróf nagyszámú és nagybecs ötvösmveit, melyeket világkörüli utazásaiban nagy mérzékkel vásárolt össze. A községnek nincs temploma, csak temeti kápolnája a kastélynak is saját díszes kápolnája van. E községbe olvadt be az 1870-es évek végén Apáczakörmösd, mely 1553-ban az óbudai, 1647-ben a pozsonyi apáczáké, 1787-ben pedig már a Pálffyaké volt. Ide tartozik most Alsófáczános és Bodóháza major, Honsziget és Jánosházi major. A községnek van saját postája; távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Királyfia, felscsallóközi magyar kisközség, 55 házzal és 391, róm. kath. vallású lakossal. Régi nemesi község, melynek csak a múlt század elejérl ismerjük két nagyobb nemesi birtokosát, u. m. a Jeszenák bárói és a Botló családot. 1848-ban itt kisebb ütközet volt, melynek emlékére emlékoszlopot emeltek. Temploma nincs a községnek, melynek postája, távírója és vasúti állomása Somorja. Király fiaharcsa, csallóközi magyar kisközség, 41 házzal és 185 róm. kath. vallású lakossal. A többi Karosa falvak sorsában osztozott és birtokviszonyai megegyeznek azokéval. A község határában pogánykori sírhalom van. Temploma nincs. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Patony. Királyrév, mátyusföldi magyar kisközség, 122 házzal és 888 lakossal, a kik róm. kath. vallásúak. Kezdetben királyi birtok volt, melyet késbb a nagyszombati jezsuiták kaptak. Mikor II. József e rendet eltörölte, az államé 1490 és 1505 között Miksa lett. Hajdan Szent-Mihály puszta volt a neve. császár seregei elpusztították. Hosszú ideig lakatlan volt, 1787-ben mint praedium Pered községhez csatoltatott és csak a XVIII. század közepe táján telepítették újra, a mikor nevét mint királyi birtok az itteni révtl vette. Késbbi földesura a pesti egyetem lett. 1848-ban a peredi csatának els felvonása itt folyt le és a magyarok ezt az osztrákoktól megszállott községet bevették. Katholikus temploma a múlt század közepe táján épült. Saját postája van, távírója és vasúti állomása pedig Galánta.
;

Kiripoicz.

morvavölgyi tót kisközség. Körjegyzségi székhely. Házainak 136, róm. kath. vallású lakosaié 977. E község els nyoma 1397-ig vezet vissza, a mikor már plébániája van említve. Német telep volt, s neve az idk folyamán gyakran változott. Legrégibb neve Kirchplatz; ezt a nevét mindenesetre hajdani egyházától vette, mely körül házai csoportosultak. Késbb, mikor a község eltótosodott, elbb Kiriló, majd Kirelló lett. Az 1553. évi portális összeírásban Serédy Gáspárnak adózik itt 13 portája. Idk multán a
Kiripolcz,

száma

Pálffyak
itt

tulajdonába került és
birtoka.

ma

a Pálffy herczeg-féle hitbizománynak van
és távírója és Uhliszkó

Mai temploma 1503-ban épült. Postája Malaczka. Ide tartoznak Bels- és Küls major, Rohlicsek puszta
nagyobb
erdészlak.

Kisbresztovány.

Kisbresztovány, tót kisközség, a vágvölgyi vasútvonal mentén 55 házból és 539 róm. kath. vallású lakost számlál. Régibb birtokviszonyai ismeretlenek. 1787-ben a Traun grófi család, majd ennek örökösei, ezek után is Zamoiszki Tamásné grófZamoiszlcy grófi család volt az ura. a pedig
áll

Ma

Pozsony vármegye községei.

79

nénak van itt nagyobb birtoka és úrilaka. Temploma nincs a községnek, melynek postája Nagybresztovány, távírója és vasúti állomása Lóczbresztovány.
Kisbudafa, kisközség az Alsó-Csallóközben, 31 házzal és 179 lakossal, a kik róm. kath. vallású magyarok. Régi nemesi község, melynek azonban egykori nagyobb birtokosai nem ismeretesek, és ma sincs nagyobb birtokosa. Temploma sincs a községnek. Postája Egyházgelle, távíróhivatala és vasúti állomása pedig Patony. Kisfalud, a pozsony -komáromi helyi érdek vasútvonal mentén fekszik. Magyar kisközség, 60 házzal és 325 lakossal, a kik mindannyian róm. katholikusok. Szintén régi nemesi község, melynek a múlt század elején a Nagy család volt a legnagyobb birtokosa. Ennek a községnek sincs temploma. A postája szintén Egyházgelle, távírója és vasúti állomása Patony. Ide tarKisbudafa.

Kisfalud.

tozik Sárrét tanya. Kislég, a Fels-Csallóközben fekv kisközség, 63 házzal és 421 róm. XIII. századbeli okiratok csak Lég kath. vallású magyar lakossal. községrl emlékeznek meg, mely IV. Béla királynak 1239. évi oklevelében, Legu néven, Pozsony vár birtokaként van említve. 1250-ben Roland nádor egyik végzésében Legh néven szerepel, 1311-ben pedig Légi István nevében. 1324-ben a Salamon nembelieknek is volt itt birtokuk, melynek egy részét Olggai Péter fiainak engedték át. 1517-ben elször Kislég merül fel, a mikor II. Lajos király Kisléghi Pál fia Pétert, Egyed fia Andrást, Mátyás fia Balázst és általuk testvéreit, új adomány czímén e birtokba beiktattatja. 1608-ban Léghi István fia Simon itteni két kúriáját nejének, Zsófiának adományozta. 1675-ben Alszegi Mátyás és fiai itteni birtokrészüket Sziillö Ferencznek 50 évre elzálogosítják. Két évvel késbb a párkányi csatában elesett Szüll György neje és gyermekei osztozkodnak az itteni birtokokon, melyeket 1802-ben Szüll Zsigmond Gálffy Péternek zálogosít el; a Léghi, illetleg Kisléghy család azonban mindvégig birtokos itt, egész a múlt század elejéig. 1866-ban nagy tzvész pusztított a községben. Templom nélkül szkölködik Postája, távírója és vasúti állomása Nagylég. Kislévárd, morvavölgyi tót kisközség, 219 házzal és 1522 róm. kath. vallású lakossal. Régibb birtokviszonyai nagyjában összefüggenek NagyXIX. század elején a Pálffyak tulajdonába került Lévárd birtokviszonyaival. és ma Pálffy Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka. Katholikus temploma 1654-ben épült és 1903-ban megnagyobbították. 1709-ben két ízben leégett, 1830-ban és 1866-ban kolera tizedelte meg lakosait. Van katholikus olvasóköre és fogyasztási szövetkezete. Ide tartoznak Homola malom, Pálffy major és Rybnik erdészlak. Postája, távírója és vasúti állomása Nagyiévárd. Kislucs, a pozsony dunaszerdahelyi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség, 31 házzal és 213 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan három ily községet említenek az okiratok. 1222-ben Terra Luche, késbb Zilasluche és végre Nagluche. lucsei Dóczy család törzsfészke. falu Mátyás királynak 1468-ban kiadott kiváltságlevelében és II. Lajos királynak a gellei érseki székhez 1524-ben intézett rendeletében is szerepel. pápai tizedszedk jegyzékébe Luce alakban van bejegyezve. Késbb a királyi flscus kezébe került s a XVI. századbeli portális összeírásba királyi birtokként 15 portával volt felvéve. Idvel a Pálffy család lett az ura ós ma is a Pálffy-féle szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka és régi nemesi kúriája, mely a XVII. század elejérl való. községnek nincs temploma, csak kápolnája. Ide tartozik a Jattói major is. község postája Egyházgelle, távírója és vasúti állomása

Kislég.

A

nev

Kislévárd.

A

Kislucs.

nev

A

A

A

A

A

pedig Patony.
Kismácséd, magyar kisközség a Mátyusföldön, 81 házzal és 641 lakossal, a kik róm. katholikusok. E községrl elször egy 1326-ból való határjáró levélben van említés Mached néven. 1412 január 4-én a Pozsony vidékén megtartott nádori gylés egyebek között a kismácsódiak birtokügyeit is tárKismácséd.

1439-ben Gyékényes-Mácséd (Gyekenes Maczed) néven is szerepel, a mikor a Pókateleki család az ura, a mely e birtokhoz ni ágon GyékényesMácsédi János leánya, Dorottya útján jutott. 1518-ban II. Lajos egyik levele már Kys Mahed-nak írja. 1511-ben a Czuzy család is birtokos itt. Az 1553-iki portális összeírásban Erdhegyi Benedek 4, Szalay Péter 2, Kapróczy Imre 1, és Zomor János 4 portájára rónak ki adót. Késbb még a Szegedy, Galgóczy,
gyalta.

80

Pozsony vármegye községei.

KISMAGYAR.

PÁLFFY BÉLA GRÓF KASTÉLYA.

Kismagyar.

Tapolcsányi és Schlotsberg családot is a birtokosok között találjuk, míg végre az Esterházyak kezébe jut. Temploma nagyon régi, érdekes építmény. Félholddal ellátott keresztje a török uralomra emlékeztet. község postája, távírója és vasúti állomása Diószeg. Kismagyar, kisközség a Fels-Csallóközben, 78 házzal és 512, róm. kath. vallású lakossal. Körjegyzségi székhely. E község nevét az idk folyamán többféle változatban említik. Legrégibb neve, 1298-ban Marchamagyar, 1482-ben Felsewmagyar, 1678-ban már Magyarica és Kismagyar. III. Endre király 1298-ban a birtok harmadát Somorja városának adományozza. 1313-ban Henzlinus pozsonyi várjobbágy a maga birtokrészét az esztergomi érseknek adja, a ki viszont Kurchmann István pozsonyi polgárt iktatja e birtokba. 1416-ban már Kismagyari László nemes is szerepel itt, de egy évvel késbb az Olgyai család is birtokosai között foglal helyet. 1471-ben Mátyás király Borsai Péter itteni birtokát elveszi és Vizközi Tamásnak és Pálnak s Hegyi Istvánnak adományozza, mert Borsai Péter Doborgazi Wolth Imrét rabló módjára megtámadta és megölte. 1482-ben felsmagyari Bély Mihályné és gyermekei, továbbá Vizközi vagyis Borsa Tamás és Pál, pénteksúri Szüll Miklós fia András, velki Balogh Péter fiai Ferencz és András az itt lev birtokrészekre nézve egyezségre lépnek. 1521-ben Földes János is részbirtokos itt. 1540-ben, a Csorba család magszakadásával az Illésházyak és a Saáqhiak lesznek újabb birtokosai. 1678-ban Kéméndi, Ferencz itteni birtokrészét Orbán Pál ítélmesternek és nejének, Alvinczy Évának elzálogosítja. Késbb a Gaál és a Yárudy családot is uralja, majd a Zichy, Esterházy, Baltazzi és a Batthyány családot is, mely utóbbinak a révén a birtok ni ágon gróf Pálffy Béláné tulajdonába került, ki itt ma is birtokos, és a kinek itt díszes, nagy kastélya van. E kastély régi alkatrésze hajdan állítólag a Klarissza-apáczák kolostora volt. Mfglehet, hogy ez az a kastély, melyet Bél Mátyás Zsigmond király hajdani nyaralójának tart, melybl azután a Klarisszák nyaralója lett. A régi kastélyt a jelenlegi tulajdonos alakíttatta át és nagyobbíttatta meg 1899-ben

A

.

Pozsony vármegye községei.

81

XVIII. század végén Fels-, Alsó- és Nagymagyar községek és 1900-ban. községnek szerepelnek, de Klein-Magerdorf német neve is használatos volt. nincs temploma. Ide tartozik Kismérges erdészlak. Postája Nagymagyar; távíróhivatala és vasúti állomása Szempcz és Somorja-Uszor. Kispaka, magyar kisközség a Fels-Csallóközben. 28 házat és 158 lakost számlál, a kik róm. kath. vallásúak. Legelször Roland nádornak 1250. évi végzése említi Páka néven, 1301-ben és 1315-ben pedig a pozsonyi káptalan pápai tizedszedk kiadványaiban Leopoldus de Páka nevében fordul el. lajstromában Payca elferdített néven szerepel. Hajdan Éberhard tartozéka volt, de onnan kiszakíttatván, 1787-ben a Balassák, késbb a Pálffyak birtokába került. Temploma nincs. Postája és távírója Somorja, vasúti állomása

A

A

Kispaka.

A

Nagypaka.

Kissenkvicz, a pozsony zsolnai vasútvonal mentén fekv tót kisközség, 45 házzal és 327, róm. kath. vallású lakossal. neve Csánok volt és 1256-ban Chanvk néven a pozsonyi vár tartozékaként említtetik. 1346-ban a Nagymartom családot uralta. 1434-ben Zsigmond király a Fraknói grófokat ersíti meg birtokában, de egy évvel késbb a Fraknói grófok már Molnári KeleXVI. században lakosai kipusztultak, s men gyri püspöknek adják át. késbb Illésházy nádor horvátokat telepített ide és azóta viseli mai nevét,

Kissenkvicz

si

A

minthogy Nagysenkvicz szomszédságában van. 1647-ben már a Pálffyak községtulajdona és most id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. postája Nagysenkvicz, távírója Modor és vasúti állomása Modor-Senkvicz. Kisudvarnok, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. E község 1252-ben a királyi udvarnokok telepe volt. 1356-ban már a mai nevén találjuk említve, a pápai tizedszedk jegyzékében pedig Oduor alakban szerepel. Újabbkori birtokosairól csak annyit tuchmk, hogy a múlt század elején az Argay és a Deák család voltak a nagyobb nemesi birtokosai. 1888-ban az egész községet falunak csak kápolnája van. Postája, távírója és vasúti tz pusztította el. állomása Dunaszerdahely, Konyha, a Kis-Kárpátok alján fekszik. Tót lakosai róm. kath. vallásúak. Számuk 1804, házainak száma meg 365. Itt van a körjegyzség székhelye. srégi pozsonyi várbirtok, melyet IV. Béla király Kuhna néven Depreth Kunt pozsonyi bírónak adományozott. Késbb Vörösk vár tartozéka lett, míg végre a Pálffyak birtokába került és most Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka és kastélyszer épülete, melyet 1855-ben Pálffy Pál XVII. században a község Kuhinja tót néven is ismeretes. gróf építtetett.

A

Kisudvarnok

A

Konyha.

A

Katholikus templomát 1702-ben építették. A községben van posta, távírója és vasúti állomása Malaczka. Ide tartoznak Dvore, Misznica tanya, Újmajor, a Szahor kunyhó, Wivrat vadászlak és Wivrat vadászkastély, mely utóbbi Pálffy Miklós herczegnek a kedvelt vadásztanyája. Kosolna, a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség, 94 házzal és 552 róm. kath. vallású lakossal. 1296-ban Cospolva néven a vöröski vár tartozéka volt. XVI. és XVII. században Gosseldorf, Gosselsdorf, Kosselsdorf vagy Gesselsdorf néven szerepel st Goschwele néven is. A vöröski uradalom sorsában osztozott. 1543 körül a Fuggerek itt nagy haltenyésztést ztek. Az egyik halastó sánczai még ma is láthatók. 1626-ban a császári lovasság és 1663-ban a törökök pusztították, a kik különösen az anabaptistákat üldözték és gyilkolták, házaikat fölgyújtották és közülök 43-at rabszíjra fzve elhurczoltak. Az anabaptisták, kiknek itt egyik ffészkük volt, hajdan messze vidéken híres cserépkorsókat készítettek, melyekrl Bél Mátyás is megem-

Kosolna.

A

,

lékezik. falu késbb a Lévay, Dersffy és a Pálffy család kezére jutott és ma Pálffy Ferencz grófnak van itt nagyobb birtoka. községben csak kápolna van, mely 1732-ben épült. Ide tartoznak Blanka és Bori majorok. községnek Száraz-patak a postája, a távírója és vasúti állomása meg Nagy-

A

A

A

szombat.
Kosut, a Mátyusföldön fekszik. Legnagyobb részben magyar és róm. kath. vallású lakosok lakják. házak száma 131, a lakosoké 1238. Legrégibb okleveles említése 1214-ben történik Cousoud néven, 1223-ban pedig Kusoud alakban. 1265-ben és 1267-ben a Kosyd és Kivsyd személynevekben is elfordul. Ortvoy állítása szerint e község 1138-ban már fennállott és azonos az ez évben II. Béla király oklevelében említett Villa Quosuttal. II. Endre király 1223. évi
Kosut.

A

Magyarország Vármegyéi és Városai

:

Pozsony vármegye.

6

Pozsony vármegye községei. oklevelében Kusatid, IV. Béla királynak 1260. évi okiratában Kusond és a L263-iki oklevélben Kusovxth néven van említve, a Deáki községet illet határjárás alkalmából. 1260 és 1270 között Kusodi Mohofi, Ecs van birtokosául említve, l29S-ban pedig Kosodi Kozma fia Pál. A XIV. század elején részben várföld volt, melyei l. Károly király Bogár fia Mártonnak adományoz. 1334-ben Péter deák fia, Myke is birtokos volt itt. Az 1553-iki portális összeírásban a Hegyi és a Szobonya család 14 portája adózik itt, de két évvel késbb már Vizkeleti György és Jakab kapnak reá adományt. Ugyanekkor Olgyai György, néhány évvel késbb pedig Török Balázs is kap ide donácziót. Ez idben Kossolth néven van említve. Késbbi birtokosai a Jezerniczky, Balogh, Duehon, Thédy, Fekete, Liptay, Somogyi, Lelovics, Kiss, Petrovits, Burián, Thúróezy, Abrahámffy és a Simonyi családok, most pedig Fekete János bárónak és a diószegi ezukor-gyárnak van itt nagyobb birtoka és az Abrahámffy, báró Fekete és Kis< családnak csinos urilaka. Nevét a mai hangzásnak megfelelen csak az 1713-iki canonica visitatio írja elször Kossuthnak. Az abszolutizmus idejében e név az osztrák kormánynak szemet szúrt és báró Fekete Mihály útján odahatott, hogy a község vegye föl a régi Kossolth nevet, a mit azonban, az itteni közbirtokosság határozott tiltakozása következtében, nem sikerült keresztülvinnie. községhez tartozik ma Fityka tanya is, mely Fitykafölde néven már 1553-ban Török Balázs birtokaként szerepel. Ezenkívül ide tartozik Erdalja, Esterházy- és Fekete-major. A községi katholikus templom újabbkori és 1849-ben épült. községnek van postája és vasúti állomása, de
:

A

A

távírója Magyardiószeg.
Küzépcsöpöny

Középcsöpöny, hajdan magyar, ma már tót kisközség, 56 házzal és 365 róm. kath. vallású lakossal. 1672-ben praedium 15 lakossal. múlt század elején Hittel- Csépen német néven is ismeretes. Az Esterházyak voltak az urai

A

Kukló.

Angelika herczegnnek van itt nagyobb birtoka, temploma. Postája, távírója és vasúti állomása Szered. Kukló, a Miava patak mellett fekv nagyközség, melynek lakosai tótok, németek és magyarok, de a tótok vannak a legnagyobb számban. 315 házból áll és 1351 róm. kath. vallású lakost számlál. E község hajdan Éleskvár tartozéka volt és a Czoborok voltak az urai. 1553-ban Bakics Péteré és Czobor
és

ma

Alsasse d'Hennin

A községnek nincsen

Jánosé. Róluk
is

a

cs.

és kir. család birtokába került

;

ma

a Török családnak

van itt birtoka. A XVIII. század végén Kugelhof német neve is említve van. Újabb birtokosai közé számította, a cs. és kir. családon és a Török

Kulcsárkarcsa.

KQrt.

még a gróf Batthyány és a báró Jeszenák családot is. Az itteni azt tartja, hogy e községet egy halász alapította, a ki itt a Miava község állítólag hajdan a mai melletti mocsaras vidéken telepedett le. Kosztelik (templom) helyén állott, a hol még ma is akárhányszor Czoborok birtoklásának emlékét Czobotéglákat vet ki a földbl az eke. dljét a hagyomány szerint azért rovszka dlje tartja fenn. Sajbi nevezik így, mert ott állítólag valamely ellenséges hadtest hosszabb idn át római katholikus czéllövésben gyakorolta magát. 17w9-ben teljesen leégett. templom XIV. századi építmény. Van postája és vasúti megállóhelye, távíróhivatala Morvaszentjános. Ide tartozik a Marczinky malom. Kulcsárkarcsa, magyar kisközség a Csallóközben; 26 házat és 120 róm. kath. vallású lakost számlál. fészke a rég kihalt Kulcsár családnak, melynek itt nagy kúriája volt. Nagyjában a többi Karcsa falu sorsában osztozott. Tómögi dljét, vagyis annak egy részét a nép Tatárlésnek nevezi, mert a török világban állítólag ott tanyáztak a törökök. községben csak kápolna van, mely 1840-ben épült. falu postája Királyfiakarcsa, távírója iMmaszerdahely és vasúti állomása Dióspatony. Kürt, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. 121 házból áll, melyekben 772 róm. kath. vallású lakosa lakik. község, mely már 1138-ban szerepel. 1390-ben, a mikor itteni egyháza is említve van, Kiwrth néven fordul el, a Pázmány-féle jegyzék pedig Egyházkürtnek nevezi. IV. Béla király a pozsonyi prépostságnak adományozta, s késbb is a káptalané volt. 1399-ben Poss. Kyrth alakban találjuk említve. Albert király 1439-ben a Rozgonyiaknak adományozta. 1553-ban Serédy Gáspár, Mérey Mihály és Kerekes Lukács együtt 11 portát bírtak itt. 1647-ben csak a Kerekes család van említve birtokosául. Késbbi birtokosai a Pálffyak lettek és ma is id. Pálffy János
családon kívül,

hagyomány

nev

dl

A

A

nev

nev

A

si

A

A

si

;

Pozsony vármegye községei.

83

grófnak van itt nagyobb birtoka. Temploma srégi és gótikus építmény. Egyik harangja 1482-bl való. A község határában skori telepek vannak, melyeket azonban még nem kutattak át. Ide tartoznak Apponyi-major, Sóssziget és Újmajor. Postája Vasárut, távírója ós vasúti állomása Albár.
Láb, a morva völgyi vasútvonal mentén fekv tót kisközség, körjegyzségi székhely, 299 házzal és 1740 róm. kath. vallású lakossal. E község története Zsigmond király idejéig megy vissza, Hajdan, a török világban, két izben elpusztult. Az 1553-iki portális összeírás szerint Serédy Gáspárnak ilt 28 község állt fenn portája adózik. Pázmány érsek idejében két Láb egymás mellett, melyeket Alsó és Fels jelzkkel különböztettek meg egy11 között a császári hadak sokat sanyargatták. Késbb a mástól. 1703 Pálffy-Daitn grófi családé lett, ma pedig Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka. Katholikus temploma, a réginek a helyén, 1722-ben épült. községnek van postája. Távírója Zohor. 1874-ben a falu nagy része leégett.
Láb.

nev

A

Laksár-patak mellett fekszik a malaczkai járásban. Nagyközség, tót és német, de nagyobbrészben tótajkú és róm. kath. vallású lakosokkal, kiknek száma 1500; a házak száma 336. E község 1296-ban Vörösk vár tartozéka volt és egész a XVII. száz. végéig e várbirtokok sorsában osztozott, de ekkortájt az éleski vár uradalmához csatoltatott A Rákóczy-féle felkelés idején szintén sokat szenvedett a császáriaktól. Újabbi birtokosai, idrendben: a Batthyány, Zichy, a Jeszenáh családok és Hirsch báró, kinek halála után Hohenlohe Keresztély herczeg vette meg. A múlt század elején, mint a herczeg Pálffy család birtokai, Humenecz és Niclcelhoff puszták is ide tartoztak most Sisulak, Walla és Zelenka malom, Trny puszta és Hrabovecz vadászlak tartozik a községhez. Katholikus temploma a XVIII. század elején épült. Van itt kápolna is, mely már körülbelül 200 éve áll fenn. 1869-ben a községnek több mint háromnegyed része leégett. Posta van a községben, de távírója és vasúti állomása Sasvár. Lamacs, a budapest bécsi vasútvonal mentén, Pozsony közelében fekv kisközség. Eredetileg német volt, majd horvátokat telepítettek bele, a kik idvei aztán eltótosodtak. Házainak száma 206, lakosaié pedig 900. Pozsony város egyik legrégibb birtoka, melyet, bírájának a külföldi követségekben szerzett érdemeiért, IV. László király 1280-ban adományozott a városnak. Ez idben Plumau német néven szerepel. 1288-ban mint puszta és néptelen hely van említve. 1350-ben Jakab pozsonyi bíró itteni birtokát testvérének adományozza. 1397-ben találkozunk elször Lámács hangzású nevével, de azért német neve állandóan szerepel, hol Plumau, hol Blumau, Plumno és Blumenau alakban. A törökök ell menekül horvátok és szerbek letelepedése után már Horvát-Lamocs néven van említve. 1420-ban Oara Miklós nádor e községet erszakosan elfoglalta és a dévényi váruradalomhoz csatolta. Az 1553.
Lttlcsáriíjfalii,

a

Laksárújfalu

;

Lamacs.

évi portális összeírásban még mindég Pozsony város birtoka, a hol 14 portát találtak. 1703 11 között a császári csapatok négy ízben kirabolták a lakosokat, 1751-ben Mária Terézia újabb adományt ad Pozsonynak e községre. 1866. évi július hó 22-én a poroszok és az osztrákok között itt harcz volt, mely alkalommal a község leégett. katholikus templom 1634-ben épült a Szent Rozália-kápolnát Pozsony városa 1710-ben, az akkor dúlt pestis emlékére emeltette. község postája Pozsony-Hidegkút, ellenben saját távírója és vasúti állomása van.

A

A

Lidértejed, alsócsallóközi magyar kisközség, 45 házzal és 303 róm. kath. vallású lakossal. Ma két Tejed nev község van a vármegyében és pedig Lidértejed és Ollétejed. régi okiratok a XIII. században csak egy Teyed nev községet ismernek, mely Pozsony vár tartozéka volt. Eltejed 1399-ben Andreás de Elleuteydy nevében szerepel, 1450-ben pedig Eltejedi Miklós nevében. Lidértejed nevét 1496-ban találjuk elször említve Lider- Teyed alakban. 1667-ben » Méhes és a Balogh család osztozkodnak itteni birtokaikon, de késbbi nemesi birtokosait nem ismerjük. Ma a Franki fiai pozsonyi czégnek van itt nagyobb birtoka és régi úrilaka, mely 1700 körül épült. Említést érdemelnek Andaházy és Apátúri dli; elseje régi birtokosának, a másika pedig az apátságnak emlékét rzi. A községnek Dunaszerdahely a távírója és a vasúti állomása.

Lidértejed.

A

községnek van saját postája. házak száma 272. az újonnan alapított község benépesítése körül szerzett érdemekért Horváth Márknak itt másfél teleknyi birtokot adományozott. Az újabb korban a Pálffy grófi család lett az ura . melyet már Mátyás királynak 1466-ban kelt és a gellei székre vonatkozó szabadalomlevele is említ Boczfalva néven. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. melynek 98 házát 687 róm. Pozsony közvetetlen közelében. melyet még a Pálffy-Daun grófi család építtetett. Régi temploma 1517-ben már említve van. melynek lakosai németek ós tótok.. Maczháza. 1829 tótajkú és róm. Hajdan a szomolányi vár tartozéka XVI. 14 házzal és 158 róm. míg végre a Pálffy család birtokába került. s a megersített templomból ágyúzták a pozsonyi várat. Losoncz Ligetfalu.atony. kath. E község újabb telepítvény. igetfalu Limbach. század második felében csak néhány elszórtan fekv ház állott. a lakosaié pedig 895. Lögérpatony. így a Westen P. ev. viseli. Késbb itt is a Pálffyak lettek az urak és ma a Pálffy-féle szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. 179 házzal L805 lakossal. 1881-ben a község nagyobb része leégett. a Kis-Kárpátok alatt fekv kisközség. Az 1553-jki összeírásban Lympach néven szerepel. község postája. 1407-ben Dub néven szerepel. A XVIII. Nagyhegy major. Késbb ez a falu is a Pálffy aké lett és ma Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka. Vallásuk róm. Hajdan királyi birtok volt és az 1553-iki összeírásban 9 portája szerepel. Otrubaky és Rusznyáky malmok. községet 1666-ban a törökök pusztímelyhez tornyot 1901-ben építettek. Losoncz. Házainak száma 167. Vöröskvár tartozéka volt és e vár birtokainak sorsában osztozott. így szerepel II. kath. Limbach. tották el. hitvallásúak. Erdrlak és az uradalmi erdészlak. távírója és vasúti állomása Szomolány. vallású magyar lakossal.és Ó-Bobata vadászlakok. 1848-ban pedig a szerbek és a horvátok felgyújtották. távírója és vasúti állomása. de ismét benépesült és 1589-ben [Ingnád Kristóf özvegye. Komálom. Ide tartoznak Kosarizkó vadászlak. de idvel elpusztult és helyébe épült 1802-ben a mai templom. Egyik kelyhe az 1737 és A A A Lozornó. 57 házzal és 464. vallású lakossal. Ujabbkori földesurai a Pál/fyaJc voltak és ma is id. és ág. társaság zománczozott-edény gyára. Ide tartozik /náza. Ide tartoznak Majdan és Olsovszky puszták. de számra nézve az elbbiek többen vannak. Tót kisközség. Harsch testvérek fadobozgyára és e vidéken van Durvay Antal téglagyára. német kisközség. 1877-ben nagyobb részét tz pusztította el. Ez is a évszámot A A borostyánki váruradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott. távírója és vasúti állomása Bazin. Postája. E község Engerau néven is ismeretes volt. Mai neve ettl az idtl ismeretes. de erre nézve történeti adatok nincsenek. ev. a kik legnagyobbrészt ág. 1709-ben a kuruczok. A községhez tartozik ma Pöcs falva puszta. s melyet II. század elején e fúri nemzetség uradalmainak középpontja volt. Levy James gépszíjgyára. de az elbbiek többségbon vannak. kisközség a Fels-Csallóközben. a Kis-Kárpátok alatt fekszik. 1859-ben a jégzajlás majdnem az egész községet elsodorta. E községben több nagy gyártelep van. alsócsallóközi magyar kisközség. Skála erdrlak és Kültelek. tították. Lozornó. század végén a törökök elpuszvolt. morvavölgyi kisközség. legna- gyobbrészben róm.84 1 Pozsony vármegye községei. Losonczi Anna. kath. Napóleon hadainak itt volt a fhadiszállása. Lajos királynak 1524-iki rendelete Poczfalvának nevez. Az 1553-iki összeírásban királyi birtokként van felvéve 10 portával. Leuger Pathon alakban. vallású lakossal. Lajos királynak a gellei székhez 1524-ben intézett rendeletében is. Ide tartoznak Mandelik és Steper malmok. kath. melynek helyén még a XVIII. 1709-ben a labanczok kétszer felbujtották a községet Az egyház birtokában 1630-ból származó érdekes ezüstfeszület van. A község határában látható sánczokat a lakosok török sánczoknak nevezik. vallású lakosa lakja. Itt van a körjegyzség székhelye. E községnek Szentmihályfa a postája és vasútja. kath. felperzselték a községet. Katholikus temploma régi építmény. Ma a Pálffy-féle szeniorátusnak és a pozsonyi társaskáptalannak van itt nagyobb birtoka. a távírója pedig Nagylég. E pusztán kívül Kültelek is ide tartozik. de távírója és vasúti állomása Zohoron van. Leger Paton néven. Van saját postája. [. Ma Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka és kastélya. továbbá Új. h. Hajdan királyi birtok volt és a gellei érseki székhez tartozott.

1439-ben királyi birtok és ekkor Albert király zálogba adja a két Hunyadi Oláh Jánosnak. a mikor Hódi Jak és fiai e birtokuk felét Hódi Ferencznek elzáloés . erdben lett volna. kath. Ismeretes a Mátyás korabeli népregékbl is. Hajdan Vöröskvár tartozéka volt és birtokai sorsában osztozott. A A Madarász. Több izben árvíz is pusztította. 85 MAGYAKBÉL. vallású lakossal. 1831-ben pedig a kolera tizedelte meg lakosait. A katholikus templom. Ez idtl fogva német nevének eltótosított mása. mindössze 10 házzal és 64 róm. Mad. király vadásztanyája állítólag a község mellett elterül nagy község újabbkori nemesi birtokosait nem ismerjük. az utódok ma is kegyelettel mutogatják. szeszgyár. kath. Mad. gosítják. A falu postája Dunaszerdahely. 1709-ben a császári csapatok gyújtották fel. 1495-ben II. távírója pedig Kispaka. a réginek a helyén. Királyi birtok volt. 96 házzal és 470. Német lakosai késbben elköltöztek és helyükbe tótok jöttek. vasúti állomása Misérd. vallású lakossal. Madarász. ref. Hajdan itt halász-czéh is volt. 1847-ben az egész község a templommal és a paplakkal együtt leégett. Id folytán Nagyszombat város birtokába jut. egyenl részben róm. évi összeírás szerint 10 portája adózik. melynek itt az 1553. mint egykor szabadalmas voltának emlékét. Bírói pálczáját. Postája és távírója Féli. Az 1553-iki portális összeírásban mindössze 6 portával szerepel Serédy Gáspár birtokaként és ekkor Hochstetten német néven ismeretes. alsócsallóközi magyar kisközség. Van itt egy kölcsönösen segélyz-szövetkezet. magyar kisközség a Csallóközben. . Ulászló részben csebi Pogány Péternek és alsóborsai VizTcözi Andrásnak adományozza. Ebben az oklevélben Madaras néven szerepel. róm. Református temploma 1788-ban épült. 1506-ban Verböezi is részbirtokos itt. 1693-ban sáskajárás látogatta. Hajdan német község volt. Végi az éberhardi uradalomnak lett a része. távírója és vasúti állomása pedig Albár. Nagyközség. 1890-ben épült.Pozsony vármegye községei. E községrl 1333-ban találjuk az els írott nyomokat. Magasfala. Magasfalu a Morvavölgyben fekszik. vallású lakossal. mely azonban megmagya- István Temploma nincs. kath. E községet 1683-ban Thököly hadai megtámadták és feldúlták. és ev. a hol a hagyomány szerint Mátyás király gyakran tartózkodott. Hochstetnó is forgalomba került. melynek 1697. — A GRÓF CSÁKY-FÉLE KASTÉLY (MOST XIVKOVICH EMILNÉÉ). Temploma nincs a községnek postája Sárosfa. Ez idben Madaras néven említik. keményítrosodott. ma is a Pálffy-féle szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. évi kancsóját egy idevaló lakos rzi. 397 házzal és 2603 tótajkú.

a gróf Reviczky. moly két utóbbi már a múlt század elején említve van. 1544-ben Földes János örökösei bírják.úgy látszik . gyl vészi Dadányi Sándorral és ennek gyermekeivel lakja e kastélyt. Késbbi birtokosai Csáky Imre gróf érsek. Körjegyzségi székbely. a pozsonyi országgylések idejében. A magasfalusi plébánia könyvtára sok érdekes könyvet tartalmaz. a bkez fpap fényes udvart tartott és nagy vendégségeket adott. Batthyány József gróf herczegprimás. gyár és gzmalom. Késbb a pozsonyi egyházé lett. Ide tartozik Farkastorok. de maga a kastély Batthyány József gróf herczegprimás idejében látta fénykorát. E község 1294-ben Beel néven a pozsonyi vár tartozékaként van említve. mely egyébként a Mária Terézia korabeli építészeti memlékeknek egyik érdekes példánya. melyet Szent Pál életébl vett szép falfestmények díszítenek. a birtokukon elkövetett hatalmaskodásokért. 1691-ben a Jordán. akinek birtokrészét Muzsik Mihály zálogban bírja. szentelte föl a kastélykápolnát is. érdekes kastélya van..86 Pozsony vármegye községei. ki férjével. 1418-ban már a mai nevén szerepel és ekkor a birtok felébe Bazini Miklós fiait. távírója Zobor. Györgyöt és Miklóst iktatják be. 210 házzal és 1127 róm. a gróf Hadik. melyet Csáky Imre gróf érsek a hírneves Fischer von Erlach mépítészszel 1725-ben építtetett. a gróf Traun és a Szakáll család. Magyarbél. KASTÉLYA. katb. 1347-ben az itteni nemesek a község határát szlmívelésre adják ki. 1448-ban Kiss Miklóst is birtokosul találjuk itt. T. Pilta Erzsébet.. Újvilág. hogy itt.G. Mándiház. Dubrava és Szálláspuszta. . mert 1323-ban a vármegye visszaadja a pozsonyi egyháznak. a budapest bécsi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség. A községnek van sajál postája. E kastélyban. Magyarba.nem birtokolhatta nyugodtan. 1553-ban Literáti Mártoné. A köz- — MAGYAÍÍDIÓSZF. mely azonban . Horvát és Molnár családok panaszt emelnek kisserényi Serényi András ellen. a Nagyszombat és Pozsony között fekv birtokán megfelel rezidencziája legyen. A CZUKORGYÁR R. azután krivinai Oyiokó Szilárd és végre Xivkovich Emilné szül. leányával és vejével. Mai tulajdonosa krivinai Gyiokó Miklós unokája. vallású lakossal. 1324-ben egy oklevélben Nobiles de Beel is említtetnek. kinek itt hatalmas arányú. 1677-ben a párkányi csatában elesett Szüll György neje és gyermekei osztozkodnak itteni birtokukon.

községben van posta. Most Zichy József grófé és bérlje a diószegi czukorgyár-részvénytársaság. már az óbudai apáczák szerepelnek birtokosaiként 22 portával. I. A A ma már csak egyik ily dlje és egy domb tartja fenn. Késbbi birtokviszonyait nem ismerjük. Magyar diószeg. hitelszövetkezet és a volt úrbéresek egyesülete. „körjegyzségi székhely. 1310-ben Jánohi Jakab szerepel birtokosaként az ekkor emlékét nev még A — nev Magyarfalu. Béla királynak 1252. Temploma. 87 MALACZKA. 1301-ben Dudwagy Miklós az ura. de az 1673 83 közötti török dúlások alatt elpusztult. melytl az Erddy grófok és ezektl meg az Esterházyak vették meg. Dudvágszeg hajdani nevének Magyardiószeg. Ez utóbbiak után Zichy Ferencz gróf tulajdonába került. katholikus templomot. Ide tartozik Konstantin major. 1647-ben a Klarissza-apáczáké. úgy látszik. ki itt határjárást tartat. József alatt történt eltörlése után a vallásalapé lett. Van a községben katholikus olvasókör. morvavölgyi tót kisközség. E község a pápai tizedszedk jegyzékébe Dyosic alakban van bejegyezve. 1647-ben önálló község volt. si Magyar nevezet községnek és itt tokot adományoz. János fia Morochuh mesternek adományozza a birtokot. Van itt értékesít és fogyasztási szövetkezet és zene-egyesület. a község si templomának a helyén. hatalmas czukorgyára és szép kastélya van. mátyusföldi kisközség. vallású lakossal. ezután voltak. Diószegnek hajdan vásárszabadalmai is voltak. Nevét a hajdan határában állott diófaerdtl vette. de a Rákóczy-féle felkelés idejében elpusztult. séget 1861-ben tzvész pusztította. Van saját postája. Ide tartozik Ujhely puszta is. melynek itt nagy és mintaszer gazdasága. melyre ez I.és tótajkú lakósokkal. Magyarfalu. 1709-ben az egész község leégett. magyar község. 1301-ben Magari András fia Tamás az ura. árpádkori. 261 házzal és 2369 róm. lakosaié 2722. német. kath. Lajos királytól új adományt nyert. a vallásalap 1786-ben építtette. évi oklevele említ. Károly király. magyar-. távírója és a vasúti állomása Szempcz. A FERENCZRENDIEK ZÁRDÁJA ÉS TEMPLOMA. 1707-ben Stahremberg Guidó császári fvezér megszállotta és a kuruczok ellen megersítette. 1553-ban. került a Pálffy család kezébe és most Pálffy Miklós egyik szolgájának nagy terjedelm földbirXVIII. mely hajdan község volt. s e rend II. mely az idk folyamán eltótosodott. Körjegyzségi székhely.Pozsony vármegye községei. távíró és vasúti állomás. kath. vallású magyarok vannak a legtöbben. 1470-ben a Dudvágszegi család már Dyozegi néven szerepel és még mindig birtokos itt. kik között a róm. melyet IV. melyeket 1870-ben megújítottak. Házainak száma 299. az akkori portális összeírásban. században herczegnek van itt A . melyet a társaság 1885-ben építtetett. kinek már sei birtokosai Dudvágszegi család révén 1337-ben Orros Péter a birtokosa.

Híres búcsújáró-hely. A kastély 106 holdas angol kertben áll. leégett. vásárai pedig messze vidéken híresek voltak. uradalmi szeszgyár és gzfürész. s XVIII. században már Ukerseha Vese tót neve is ismeretes. Késbb a Baicsics. Legrégibb okleveles nyomát 1337-ben találjuk. Marchechek. a morvavölgyi vasútvonal mentén fekszik. 1786-ig a Pálosok bírták. 148 házzal és 1342 róm. 1266-ban. múlt század elején serfz és pálinkaház volt itt. majd gróf Stockau Györgyné szül. A gyri hs szívét a ferenezrendiek lorettói házában rzik. Katholikus temploma a XVII. dalegylet. községben van posta. melynek templomában állítólag Szent István korából való Mária-szobor van. A lakosok katholikus kört tartanak fönn. ferencziek zárdájában van a Pálffy család sírboltja. vallású. század els felében épült. Az egyház aranyozott vert-ezüstbl készült. kaszinó. Határa gazdag rómaikori . I. Ettl megvette Sehwartzenberg Sándor herczeg. kitl 1900-ban a birtokot a kastélylyal együtt Stockau Matild grófné örökölte. mely a Szegedy család ajándéka. A . nagyobb birtoka A — Ma i tÓQ y- Majtény. a zárdatemplom pedig 1653-ban adatott át rendeltetésének. mely Pálffy Miklós herczegé. A . vallású tót lakossal. két takarékpénztár. A község a hasonnev járás székhelye. ki a kolostort kastélylyá alakíttatta át. 1339-ben Pál országbíró meghagyásából a pozsonyi káptalan határjárást tartat itt. Rakárna puszta. tót kisközség. régi szentségtartót riz. Egyik legrégibb birtokosa a Szegedy család.Z 1553-iki portális összeírásban Báthori András 7 1 2 a borostyánki urak meg 7 portával szerepelnek. azonkívül pedig még Stern és Jelinek szeszfinomítója és a Holczer-féle szappangyár. a Pálffy herczegi uradalom központi hivatala. kath. a Kis-Kárpátok alatt fekszik 130 házzal és 809 róm. a mikor már mai nevén szerepel. volt Mászt. XVII. vallású lakossal. században említve van. serfz is volt itt. A község postája Pozsony-Besztercze. távírója és vasúti állomása pedig Stomfa. azután WoTkenstein Osvald grófé lett. Lajos király 1377-ben itt Pálos-kolostort alapított. pápai tizedszedk jegyzékébon Moytech néven szerepel és ez idben Elefánti Endrefi Mátyás comes az ura.Maiaczka. távírója Malaezka és legközelebbi vasúti állomása a már osztrák területen fekv Angern. Vöröskereszt vadászlakok. 623 házzal és legnagyobb részben róm. Ahrahámfy. Postája Ábrahám. 1808 április 23-án az egész község. községben lev hatalmas kastélyt szintén a Pálffyak építtették 1624-ben. 1471-ben Rozgonyi László is a klastromnak adományozta pozsonyi házát. távírója és vasúti állomása Diószeg. A községhez tartoznak Fáczányos. körjegyzségi székhely. A község határában nagy terjedelm és rendkívül gazdag palabánya van. Nagyközség. A A A A A A Máazt. a mikor e község itt ma is birtokos. Máriavöisy. harminezad-hivatala még a múlt század els felében fennállott. kath. . melyet a községgel megajándékozott. az Elefántiak. kisközség. Postája van. mely a gróf Stockau birtokhoz tartozik. község hajdan magyar volt. A. körjegyzségi székhely. E kastély romjaiból építtette a XVII. század els felében épült. Hajdan Vöröskvár tartozéka és e vár birtokainak sorsában osztozott. de mostani temploma újabb építmény. melyet vadászkastélynak használtak. tótajkú lakosokkal. Máriavölgy. tzoltó-egyesület. de idvel eltótosodott. század els felében Pálffy Pál gróf a ferenezrendiek mai zárdáját. Karolinenhof. Gudics. Katholikus temploma a XVII. Most Zichy József és Esterházy Károly grófoknak van itt nagyobb birtokuk. A vöröski vár tartozéka volt. a Farkas ós az Esterházy családot találjuk itt. s különféle szabadalmai vannak Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspárnak 35 portája adózik. kiknek száma 5053. Egyháza már a XIII. Baltazzy Eveliné. 1703 11 között a császári seregek felperzselték a községet. Ide tartozik Ferencz-major is. kath. a templommal együtt. század második felében. A Balassa grófoknak birtoklásuk idején a városban nagyszabású kastélyuk volt. Rákóczy-féle szabadságharcz idejében sok sanyarúságban volt része.88 Pozsony vármegye községei. Marienthal német néven is ismeretes. Malaezka. távíró és vasúti állomás. és a Löwbeer Miksa czégnek nagy czukorgyára. Egyike ez a vármegye legszebb és legnagyobb kastélyainak. E község legrégibb birtokosa Cseklészi Bökény fi Bökény eomes és utána. de már a középkorban is jelentékeny hely. A Schvfartzenbergektl Schafgottsche Frigyes gróf vásárolta meg. Vinohradek major és Téglavettelep. Van itt járásbíróság. de József császár alatt az állam tulajdonába ment át.

.!ɧ 6c J a.

melyeknek rendeltetése ismeretlen. 90 házzal és 567 német és magyar lakossal. részben Éberhard várának tartozéka volt. A Szentháromság tiszteletére szentelt templomot 1650-ben Salgovich Ádám modorfalvi születés esztergomi kanonok építtette. vallású lakossal. Egyebekben sorsa összefügg a többi Karcsák sorsával. Egész 1880-ig Szent-István községhez tartozó puszta volt és csak ekkor lett önálló község. FriedhofGarten helyén. 1294-ben puszta. evangélikus. Modorfalva. XVI. az itteni templomban 16000 mázsa lport helyeztek el. róm. zadbeli portális ossz írásban lelhely. XVIII. kath. mint ma. mátyusföldi tót kisközség. A községnek nincs temploma. 1694-ben összedlt. vallású lakossal. Az itt elterjedt hagyomány szerint a község hajdan néhány kilométerrel közelebb feküdt a nagy Dunához. mai kath. kisközség a Morvavölgy ben. vallású. Késbb a borostyánki uradalomhoz csatoltatott. Móroczkarcsa. 1349-ben a pozsonyi káptalan ismét egy pozsonyi bírót. Endre Herculinus pozsonyi bírónak adományozott. Pozsonyi várbirtok volt. távírója és vasúti állomása pedig Dnnaszerdahely. község lakosai tótok és vallásukra nézve róm. Kath. de 1852-ben leégett. távírója s vasútja Sasvár. 1802 augusztus 12-én az egész község leégett és csupán két háza maradt meg. 208 házzal és 1571. néptelen hely volt és Pozsony vár tartozéka. iktat e község birtokába. i. hogy ekkortájt még más birtokosa is volt. Földesurai a Pálff'y nemzetség tagjai voltak és ma is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. Jakab nevt. Körjegyzségi székhely. Miklóstelek. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. században a pestis pusztított a községben. a Maholányiak. A lakosok ezeket kuruczdomboknak nevezik. 1805-ben. Móroczkarcsa. 32 házzal és 153 róm. Postája Királyfiakarcsa. 1256-ban Villa Mogorod néven. templom 1716-ban épült. A község postája. de 1747-ben újra épült. — . Az 1553-iki összeírás szerint Miserdy faluban Serédy Gáspár 5. mely 1808-ig ott hevert. templomát Pázmány a régiek között említi. A ételek. mely késbb a vajkai érseki székhez csatoltatott. katholikus. 1307-ben pedig Poss. 1335-ben Magerad és Magurad alakban Nagyszombat város birtokául van említve. Ide tartozik egy malom is. mire a határában lev pogánykori rdombok mutatnak. A Magdolna-kápolna 1634ben már roskadozó állapotban volt. Az evangélikus templom 1814-ben épült. régiség került egyes muzeumokba. t. mert 1302-ben Homorói Jakab a maga birtokát Hertlin pozsonyi bírónak adja el. távírója és vasúti állomása Stomfa. Modorfalva. de ugyanekkor elferdítve Balarad nevet is említenek az egykorú oklevelek. a franczia háború alatt. 1647-ben özv. Postája. A múlt század elején az Apponyiak. magyar kisközség a Csallóközben. Misérd. míg végre a Pálffyak lettek az urai. A község alatt. a sziklába és a megkövesült agyagos homokba földalatti folyosók és tágas üregek vannak vájva. melyet III. A községben van posta és vasúti állomás távírója Püspöki. Házainak száma 70. Ide tartoznak Haluska vadászlak és Ustudenki telep. Hajdan búcsújáróhely volt. a Pálffyak. ma pedig Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka. kath. 1703 11 között három ízben leégett. a ki kétségkívül azonos az elbb említettel. valamint 1216-ban Misde és Miser néven van említve. Els írott nyomaival 1206-ban „találkozunk és ekkor. Vallásuk róm. kisközség a Fels-Csallóközben. 1390-ben is mint rég fönnálló templom szerepel. Ugy látszik azonban. az u. Nagymihályi Ferencznének volt itt 4 portája. Az úrbériség eltörléséig Nagyszombat város birtoka volt. 1390-ben Mogordorf néven találjuk. kath. Postája Laksárújfalu. Magarad néven szerepel. Mérey Mihály 3 és Farkas Ignácz 2 portával bír. dl . sidk óta megült hely. Az itt elterjedt hagyomány szerint ezek hajdan az slakók búvóhelyéül szolgáltak. 1712-ben az egész község leégett. szá18 portával szerepel. honnan már számos A — A A A Misérd. Nagymartom Pál országbírónak 1335-iki oklevelében Magyarád szerepel. Ma a templomnak csak románstil szentélye van kis templommá átalakítva. és a Balassák voltak az urai. 1647-ben részben a Kerekes család birtoka. n. 318 lakosa tót és róm. a kik között azonban a németek többségben vannak. kath. A pápai tizedszedk jegyzékében ez a hajdan magyar község már Magerdorf német néven van följegyezve. a lakosoké 990. a komarom pozsonyi vasút vonal mentén. 1735-ben és 1773-ban átalakították. és nagyobb számban ág. házak száma 140.s»o Pozsony vármegye községei.

A REGI PALOS-KOLOSTOR (. fegyvert ragadtak és a kuruczok segítségére siettek. a község határában Bercsényi. E kastély kertjében állott volna . 1553-ban a Nyáryak - lódni szeret szomszédok évvel késbb Hrussói Mihály. hogy „Már oda adtam a sarlómat Rákóczynak". melyekhez az az érdekes monda fzdik. a nyitrai határszélhez közel 91 Nádas fekv kisközség. míg most Windischgratz Alfréd herczegnek. században ma községházán még A említi egy határjáró levél e községet. melyet a gúnyoszerint két galambért a Sándorfiaknak adtak el. Krischker-féle 1866-ban került mai tulajdonosa birtokába. Mindkettt a Motesiczkyek építtették. 1848-ban magyar huszárok voltak itt A — A : A m A .Pozsony vármegye községei. Hajdan mezváros volt. vallású lakossal. rendesen azt mondja. Nádas.MOST STOCKAU MATILD GRÓFNÉ KASTÉLYA). Ha ugyanis valaki nem akar mezei munkára vagy aratásra menni. a Fehérhegység egyik magaslatán. kirl e vidéken sok monda van elterjedve. Az elbbi emeletes. a község jeles krónikása és plébánosa írja. 213 házzal és 1435 róm.. század els felében e vidéket Hrajnoha György hírhedt rablóbandája tartotta rettegésben. Ebbl az idbl. község határában. kath. hogy e sáncz az országút megvédésére szolgáló védelmi volt.000 orosz katona vonult itt át. hogy Szentgyörgyi Tevmmlt és Spatai János e birtokot megszerezhessék.a Mátyás király vadászkastélya. mint Kollár Márton képvisel. Apponyi Antal grófnak és Krisehker Nándornak van itt községben két nagyobb kastély van. Korlátk várának a tartozéka volt és 1382-ben Kishöffleini Beled fia Gergely neje a pozsonyi káptalan eltt tiltakozik az ellen. hogy ezt a sánczot az ördög emelte. grátz-féle. illetleg az uradalmat ketté oszsza Valószín azonban. Már a XIII. érdekes közmondás maradt itt fenn. A pápai tizedszedk jegyzékében is szerepel. 1^05-ben 37. sarlóikat a kuruczoknak adták át. is rzik a régi bírópálczát. Károlyi és Ocskay. Cziráky Balázs. vásárjoggal. a Ricsán vezetése alatt álló császári seregeket megverték. A ftisztek a plébánián voltak szállva. az utóbbi pedig kétaz urai. Ez azt jelenti. emeletes. hogy a korlátki uradalom birtokjoga fölött viszálykodó két testvért egymástól elválaszsza. hagyomány szerint Rákóezy-féle felkelés alatt. majd a Motea Pongrácz grófi család is részbirtokosa. a másik a Krisehker-féle. XVIII. 1704-ben. Az egyik a Windisehnagyobb birtoka. hogy a lakosok a mezei munkát abba hagyva. „Ördögbarázdája" néven sáncznyomok láthatók. Néhány siczky és A MÁRIAVÖLGY.

században volt plébánia. melynek postája Baka. és vasúti Temploma nincs a községnek. Az 1553-iki összeírásban Sághi Imre és Sárközy Kristóf egy-egy portával szerepelnek. Ennek családja egész a legújabb korig a község nemesi birtokosai között szerepel és itt van a családi sírboltja is. 104. községben van postahivatal. a kik róni. magyar kisközség 95 házzal és 692 róm. Nagybresztovány. dl . si fels temploma XIII. Házainak száma 183 lakosaié. Ez idben Zsigmond király Mátyás és András nev nemeseket iktattat be valamely itteni birtokba. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel 14 portával. közöttük József fherczeg és a szász berezeg is. 1647-ben özv. vallásúak. de távírója és vasúti állomása Galánta. kath. A A . 105 házzal és 656 róm. melynek 115 házát romba döntötte. Itt van a Pongrácz család sírboltja. temploma 1778-ban épült. Lelkes és Szell majorok és Molnártanya. Vasúti állomása Csallóköz-Abony.Bresztovány. távírója Dunaszerdahely. A XVIII. Temploma nincs a községnek. Az 1848-iki szabadságharcz alatt a község határában kisebb ütközet volt. va }^ sl^ lakossal. Ma Esterházy Mihály grófnak és Pápay Ignácz dr. A A Bs A A . századbeli és régente búcsújáróhely volt. Endre Olgyai Péternek nagyobb birtokot adományoz.92 hat Pozsony vármegye községei. Nagybresztovány. A Sághi-féle birtokrész a múlt század második felében a Bartal család tulajdonába ment át. Nádszeg. katholikusok. csallóközi magyar kisközség.\adasd. században sörház is volt a községben. E községet 1280-ban IV. Amadé Lénárdné birtoka. 324 házzal és 2398 róm. Ez idben Zill néven szerepelt. a hol III. Határában állott hajdan Nádvar község is. E községet régi oklevelek szerint 1161 és 1173 között telepítették. mátyusföldi magyar nagyközség. de távírója és vasúti állomása Lócz. kath. Nádszeq. Nádasd. községben van posta. Már 1397-ben mai nevén szerepel. sárga kastélyt az Ordódy család építtette. magyar kisközség. Hajdan Nagyszeg volt a neve és 1647-ben már az Esterházyak a birtokosai. Ujabban lebontották és mást építettek helyébe. községben lev kathoh'kus templom a XVII. A mostani templom 1753 és 1763 között épült. vágvölgyi tót kisközség. a községben azonban mára XIII. a híres czigányprímás. L866-ban a község' határában 12. múlt század elején a község közelében az itteni Dunaágon 14 malom volt. vallású lakossal. vasúti állomása Dunaszerdahely. Nagyabony körjegyzségi székhely. a kik legnagyobb részben róm. kápolnája pedig 1767-ben.-nak van itt nagyobb birtoka. Nagybodak. A községnek van saját postája és vasúti állomása távírója Szomolány. 1428ban már mai nevén szerepel. században épült. a katholikus templomot pedig 1761-ben Csiba Imre. 88 házzal és 505 lakossal. hétig és a mostani Krischker-féle kastély volt a kórházuk. 1298ban egy káptalani oklevélben Fulobon néven a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. Nagyabony. melynek postája Felbár. Késbb a Pálffyak lettek az urai és ma is a gróf Pálffy szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. kath.000 osztrák katona táborozott. Nádas határában feküdt még Makótelke. E községben született Bihary. az 1553-iki összeírásban pedig még Kis-Zely néven. n. 1903 július 13-án árvíz pusztított a községben. László király Nagyszombat városának adományozta. a hol többen kolerában haltak el. Katholikus feljegyezve. távírója állomása Lég. mely a török világban elpusztult és nevét ma már csak egyik dlje tartja fenn. 1335-ben Zyly alakban. . Raszochov írtvány. mely 1583-ban már szerepelt. Posta van a községben. a mikor 4 portája van legújabb idkig Nagyszombat város birtoka volt. Ennek nevét a mai Máková nev tartja fenn. kath. de 1412-ben egy részét Malath András pozsonyi polgárnak adományozza. 1811-ben az egész község templomostul együtt leégett. Ide tartoznak Bárányos. községben lev u. vallású lakossal. A sárközi Sághi és a Dömközy családok si fészke. E község legrégibb birtokosául 1445-ben Temesközi Bálint pozsonyi kapitányt ismerjük. Késbb a község számos nemes család birtoka lett. Nagyabom- Kagybodak. Ide tartoznak Rakova vadászlak. Az elbbi a mostani Windischgrátzféle házban. az utóbbi pedig Rajner szolgabíró házában volt szállva. Trnavka malom és két uradalmi major. Simunich osztrák tábornok is két napot töltött itt seregével. távírója Bs. mely a Csallóközben fekszik.

1694-ben Szüll Ferenczné is egyik nagyobb birtokosául van említve. ekkor ugyanis Szüll Zsigmond a maga birtokát Gálfy Péternek zálogosítja el. 1541-ben a törökök dúltak házai között. század elején is birtokos itt. pozsonyi várbirtokok közé tartozott és lakosai késbb nemesi szabadalmakat nyertek. Kisközség 77 házzal és 523 róm. A — Nagyiég. s a hagyomány szerint a plébánián lakott. plébánia alapítása 1328-ig vezethet vissza mai templomának alapját Szelepcsényi György érsek 1679-ben tette le. 1866-ban pedig kolera pusztított a községben. távírója és vasúti állo- A mása pedig Patony. Temploma nincs a községnek. 1515 június A MOTESICZKY-FÉLE KASTÉLY NÁDAS. 1865-ben tzvész. A lakosok fogyasztási ós értékesít . Nagylég. Az újabb korban a Vermes család volt a nagyobb nemesi birtokosa. de a múlt század elején ezeken kívül a Bacsák család is bírt itt és külön-külön mind a három családnak csinos kúriája volt a községben. melynek postája Egyházgelle. A Szüll család még a XIX. A pápai tizedszedk '. 1490 és 1505 között I. mely utóbbi 1384-ben Lencze néven Benefalvy Pál birtoka. Mai templomát. kath. (MOST KRISCHKER NÁNDORÉ). A pozsonyi várbirtokok közé tartozott. Miksa császár seregei pusztították. A A . Zomor Jánosnak meg 3 portája adózik. melynek helyén a XVII. Nagyfödémes. Nagybudafa. nagyközség 343 házzal és2706 róm. 18-án Bakai/ Bessenyei Gergely és Ilona itteni — A Szent Mihály tiszteletére szentelt kápolna állott. községnek van postája és távírója. 1619-ben átalakították. 1445ben Temesközt Bálint pozsonyi kapitány az ura.Pozsony vármegye községei. Az 1553-iki összeírásban a Sárkány családnak 5. Késbb a falu a Pálffyak tulajdonába ment át és ma a Pálffy grófoknak van itt nagyobb birtokuk. 93 Nagybudafa. E közsépozsonyi vár tartozéka get 1239-ben említik elször az egykorú iratok. vallású magyar lakossal. kath. Az 1553-iki összeírásban királyi birtokként szerepel 30 portával.Nagy- födémes jegyzékében Fedemus alakban szerepel. vallású magyar lakossal. de az építkezést csak halála után fejezték be. de tornya 1710-ben épült. pozsonyi vár tartozékaként szerepelt. 25 házzal és 169 róm. csallóközi magyai' kisközség. vallású lakossal. mely Terra Teuel és késbb Villa Teuel néven a Hemierd. . Ide tartoznak Hajmás Kapostyán. a pozsony komáromi helyi érdek vasútvonal mentén fekszik. Perezátony. Szögyén és Lencsehely puszták. kath. Ma Benyovszky Lajosnak és Petöcz Gábornak van itt nagyobb birtoka. múlt század elején Lacsny Miklósnak volt itt czukorgyára. A község közelében feküdt hajdan az 1221-ben már említett Tevéi község. vasúti állomása pedig Diószeg. 1683-ban Thököly fejedelem járt itt. 1862-ben árvíz. század elején egy . volt és lakosai késbb nemesi eljogokat élveztek. 1560-ban Nemetfódemes alias Ofödemes néven a Vass és a Földes család ivadékai bírják. birtokrészüket visszaváltják Csorba Andrástól ez idben Némelfedémes néven említik. a kik 1569-ben új donácziót kapnak reá.

Újabbkori birtokosai a Jiringer. 45 házzal és 360 róm. Ide tartoznak Vörösbuzahely és Kondoros puszták. a morvavölgyi vasútvonal mentén fekszik. körjegyzségi székhely. kinek révén a birtok és az e család által épített nagyszabású és díszes kastély a WencJcheim grófi család birtokába került. Ide tartoznak még Alsótse. E községet mai nevén csak az 1553-iki portális összeírás említi. de a távírója és vasúti állomása Galánta. Maholányi Tamásné itteni birtokát nger Sámuelnek engedi át. kath. 1683-ban már Kollonich Zsigmond grófot találjuk birtokosaid. vallású lakossal. században mezváros volt. a mikor Lampatzer Lipót a birtokosa s ennek 28 portája adózik itt. templom pedig 1790-ben. Felstöse és Nagyhegy tanyák. E község els nyomára 1302-ben bukkanunk. vallású lakossal. 1647-ben Kollonich Nándort. a Jelinek és a Nyirky majorok. vallású lakossal. mely bérházban van elhelyezve. Xagymagyar. Kisközség. Nagyiévárd. E községgel elször Pensaurai Lénárd 1390-iki jegyzékében találkozunk. család is birtokosa. 1836-ban a kolera tizedelte a lakosokat. XVII. már említve van. Idetartozik Nádaslak puszta. Dil és Plavala téglavetk. házak száma 493. Ide tartoznak a Berger. Elina. Nagylévird Nagylucs Nagymácséd. Posta van a községben. a Limboth és a Bartal családok s ma is Bartal Ferencznek és Linzboth Mihálynak van itt nagyobb birtoka és ez utóbbinak csinos úrilaka. András comesnek elörökítik. Béla király idejében itt a templom mellett apáczazárda Dl A A A A nev A A k A A . a mikor Felslucse a neve s Bartal és társai itteni birtokrészüket Chugud fia. a Pila malom és a Wenckheim ménes. Most Wenckheim István grófnak van itt nagyobb birtoka és az övé az említett kastély is. Gálház és Hétmány csszház. (az utolsó népszámláláskor ugyan pozsonyi vár tartozéka volt és 1239-ben csak 1353 volt alakosok száma). E községben a XVIII. a mikor neve Mahid alakban van említve. német és tót. században az Aranyossy portája adózik és ekkor is Nagy-Luche néven. melyet a múlt század 50-es éveiben építtették a Jiringer család építtetett. Nagylucse a neve újra 1466-ban egy Szilass-Lucsi Mátyás királynak a gellei érseki székhez intézett oklevelében. távíró és vasúti állomás. a Mikohal erdészlak. községnek nincs temploma. Ezenkívül van a községben kaszinó. 173 házzal és régebben 1424 róm. Késbb a semptei uradalomhoz tartozott és az Esterházyak voltak az urai. távírója és ismeretlen. 1533-ban a már többször említett összeírásban Lipcsey Gáspárnak 6 és Pálffy Péternek 9 XVII. a Kapuhely és a Bánvölgy is bizonyos jelentséggel látszanak bírni. mely utóbbi 1319-ben Kondorosi Jakab birtoka. Nagymagyar. Nagylucs. kath. a ki itt ma is birtokos. községben van posta. 1737-ben özv. 276 házzal és 1825 róm. Ezektl vették meg Linzbothék és török idkben a község határában addig földszintes házukra az emeletet. század els felében habanusok telepedtek meg. de 1423-ban község is elfordul. községben van a járási faiskola 1679-ben a pestis pusztította a lakosokat. nevei közül az [griczés. kath. utána pedig Séllyey Miklósé. melynek 2977 lakosa magyar. E német települk megjelenése óta a községnek német Gross-Schützen neve is ismeretes. kik itt 1760-ban kápolnái építettek.és hengermalma van itt. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. Szent-Erzsébet negyesület és katholikus legényegylet. a múlt század elején Bemjovszky Péteré. Azeltt a községben harminczad-hivatal és serfz is volt. vágvölgyi magyar kisközség. Némely író szerint II. vasúti állomása Patony. kiktl a birtokot Alsasse d'Hennin Angelika herczegné vette meg. 1553-han Báthori András 9 és a borostyánki uraknak szintén 9 portája adózik. 1709-ben és 1866-ban tzvész pusztította el a község nagy részét. szép katholikus templom 1729-ben épült. most pedig az uradalomnak szeszgyára s gz. az ág. Ez idben egyháza is volt már mostani katholikus temploma azonban 1783-ban épült és 1880-ban nagyobbíttatott. felügyelsége.!U Pozsony vármegye községei. Fenesár és Nagyói major. Késbb már Egyházas-Magyar néven is említve találjuk. Van itt posta. ev. h. Legrégibb elnevezése Morthamagor. Van itt apáczák vezetése alatt álló leányiskola és a Pálos-rend kisebb telepe. alsócsallóközi magyar kisközség. Neve különféle változatokban fordul el. A A . de ugyanekkor Velke-Levari tót nevével is találkozunk. Ez idn innen már mai nevével találkozunk. Körjegyzségi székhely. községhez tartozó Várparlag nev dlnév eredete kisebb ütközet volt. szövetkezetel tartanak fenn. Postája Egyházgelle. távíró és vasúti állomás. de ezek közt a tótok vannak a legtöbben. Nagymácséd.

.

Nagysenkviczrl származik a Kovachich ós alsóborsai A A A A A A . Van vasúti állomása. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Miklós. a Kis-Kárpátok alatt fekszik. Nagysenkvicz. 1506-ban Verbczi Isvánnak is van itt birtoka. 65 házzal és 330 róm. Az egyház birtokában a XVII. mely Kondorost Pálé és fiaié. Ulászló király 1495-ben csebi Pogány Péternek 1 i Nagypaka. de a község pusztulásával az is rombadlt. vallású. 1647-ben a pozsonyi apáezáké. a Csallóközben fekv magyar kisközség. és távíró. Krisztus alakját kivéve. st német Kapeln nevén is találjuk említve. vasúti állomása pedig Somorja-Uszor. A községben van Gross Samunak szeszgyára és Mahota Józsefnek téglagyára. vallású lakossal. itteni birtokából leánynegyedet ad ki. máig is fennáll. Temploma srégi. Saághi Deák Imrének és fiának. nagyobb része 1879-ben leégett. mely még a török idkbl származik. de postája és távírója Somorja. Plébániája az 1390-iki összeírásban már említve van. kath. 1787-ben a vallásalapé volt. Illyés Ferencznek 1. Körjegyzségi székhely. volt L355-ben az Olgyaiak egyesség. Mai temploma 1678-ban épült. Hajdan úgymint Kissenkvicznek. Az 1756-iki canonica visitatio szerint a Kostaniczáról idetelepített horvátok a rombadlt templomot felépítették és várszeren. I. Az 1553-iki összeírás szerint az óbudai apáczáknak itt 3 portájuk van. Krisztus kínszenvedéseinek a jelvényeivel van díszítve. 1699-ben mezváros. melyet egy Zichy grófn ajándékozott az egyháznak. II. Az 1553-iki összeírásban 24 portával királyi birtokként szerepelt. mert a nevezett hegy tiúaj donképen csak egy nagyobb befásított domb. mely utóbbinak területén gyakran bukkannak skori leletekre. róla melyen a múlt század elején egy Zrínyi nev birtokos lakott és nevezték el ezt a dombot Zrinyi-hegynek. 1319-ben egy Kökényes nev község is szerepel. ma pedig Pálffy Béláné grófnnek van itt nagyobb birtoka. mely templom tornyát a kereszten kívül félhold is díszíti. Nagysenkvicz. kath. 1383-ban Ilona és Margit úrasszonyok itteni birtokrészüket Miklósfia Mihálynak adják át. Mi azonban úgy tudjuk. tartozik Nagyerd puszta. Csorba Jánosnak 2. azután & Zichy és Batthyány grófok. kik azonban eltótosodtak. században kipusztultak és Beniczius Miklós 1550-ben horvátokat telepített ide. Az érdekes ötvösm. századból nagyon érdekes zománczozott ezüst-feszület van. Újvásár már 1298-ban szerepel. az Olgyai családnak 1 és a pálosoknak 3 portájok van itt. hogy ez tévedés. Olgyai Péter eomesnek adják el. Ma is nagyon sok horvát hangzású személynevet találunk itt. Lipót király 1679-ben betiltotta a község hetivásárjait. lrésekkel ellátott ers kfallal vették körül. 88-ban ugyancsak az Olgyaiak a Dankháziaknak egy kúriát és tekintélyes földbirtokot engednek át. Vizközi Andrásnak adományoz egy itteni birtokrészt. Egyháza 1309-ben már fennállott és Pázmány községhez is a régi egyházak között említi. Körjegyzségi székhely. Hajdan Egyházpaka volt a neve. Az 1553-iki összeírásban az óbudai apáczáknak 6. hez tartozott. 1540-ben a magvaszakadt Csorba János birtokát Hlyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispánnak és testvérének. li 16-ban (Mayái György fia. A község határában a Rákóczy-féle felkelés idejében ütközet volt. 1787-ben a Pálffy grófoké. Késbb az Esterházyak lettek az urai. község melyek közül az egyik zománezm és drágakövekkel van díszítve. 1533-ban Csorba Gergely fiai és Csorba Pál osztozkodnak birtokukon. aranyozva van. de mai temploma az si templom helyén 1886-ban épült. Zsigmondnak hagyományozza.90 is Pozsony vármegye községei. Ide tartozik még Nagyerd. Már 1222-tl kezdve szerepel. Nagy magyarhoz tartozik és a múlt század elején említve van Újvásár és Mocsola puszta. múlt század elején sörház is volt itt és országos vásárai nagyon látogatottak voltak.levelében szerepel. Sorsa összefügg Kissenkviczével. Nagypaka. a mikor Gombai Kumpert fiai. ennek is Sánok volt a neve és Pozsony vár tartozéka volt. továbbá két régi aranyozott ezüst-kehely. 1647-ben már a Pálffy ak az urai és most is id. Lakosai a XVI. A község határában. Ugyanekkor a pestis pusztította lakosait. 1352-ben egy pozsonyi vár tartozéka volt és a gellei érseki székhatárjáró levél említi. 1620-ban Kökényrév községben van posta néven találjuk említve. Egyik leírója megjegyzi. Az egész ötvösm. mely utóbbiról már 1330-ban találunk írott nyomokat. 143 házzal és 1109 róm. tótajkú lakossal. hátsó részén. Az egyház birtokában aranyozott ezüst-monstranczia van 1766-ból. hogy hajdan a Zrínyiek voltak a földesurai és ennek emlékét az Zrinska Gora nev hegy tartja fenn.

Hajdan magyar lakosai voltak. Újabbkori birtokosai az Esterházyak. házak száma 41. 449 magyar lakossal. Nagysíír. A régi várkastély. Katholikus temploma 1793-ban épült. mely czímerrel díszítve a következ föliratot viseli: „A. Távírója Modor. ma is kitn áUapotban van és a kert fell való homlokzatát az Illésházy család czímere díszíti. kinek neje Batthyány-leány. ki senkviczi elnévvel 1799-ben nemességet nyert. Ezek után ni ágon a birtokot és a kastélyt Batthyány József gróf örökölte és ugyancsak ni ágon került Ponarácz Frigyes gróf tulajdonába.alapította. az egyház 1741-bl ezüst-kelyhet riz. Van saját szerepel. kath. nev nemeseknek adományoz. vasúti állomása Modorsenkvicz. Vallásuk róm.Pozsony vármegye községei. Varrasúr régi pecsétje legjobban bizonyítja ezt. kisközség a Csallóközben. D. fölváltva a régivel. Liptó vármegye vármegyi fispánja Nagyszarva. 1523-ban a Thurzók lettek az urai a kiktl 1635-ben az Esterházyak örökölték. vágvölgyi tót kisközség.és vízmvekkel megersített várkastélya volt. 128 házzal és 872 róm. A plébániának értékes könyvtára van. melyek hajdan egy községet alkottak. Zsigmond NAGYSZARVA. Az 1553-iki portális összeírásban két Nagysúr nev község el. csak a XVII.András falva volt. melyet 1570-ben alakíttatott át Mésházy István. Mai neve. kath. 97 család itt született Kovachich Márton György történetbúvár és törvénytudós. Joan. . vallású lakossal. Tesseni Paro Ladiczensis proprio pro usu suo fieri curavit 1741". a másikban Báthori Andrásnak 6 és a borostyánki uraknak is 6 portája van bejegyezve. században a Sárkány családot ismerjük ennek itt ekkor már véd. A községhez tartozó Botszeg nev régi község emlékét rzi. Van saját postája. Az ott látható és 1570-bl való latin fölirat szerint Illyésházy István. Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspárnak 3 portája adózik itt. . Nagysíír zálogosítja király 1439-ben György grófnak 1439-ben Albert király a Eozgonyiaknak adományozza. Királyi birtok volt. Nagyszarva. 1323-ban Botfalva néven szerepel és Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságlevelet ad. Béla 1261 körül Truslef és Luipold . században említtetik elször. Ide tartoznak Cssztelek major. — AZ ILLÉSHÁZY-FÉLE KASTÉLY (MOST PONGRÁCZ FRIGYES GRÓFÉ). Legrégibb birtokosául a XV. mert „Sigillum Trium Sur 1514" feliratot visel. Az egyik királyi birtok. Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony várraegye. A pápai tizedszedk jegyzékében Bot néven van említve. melyet IV. Hajdani neve Szent-András. teljesen átalakítva. R. Az e vidéken elterjedt hagyomány szerint e községet Súr vezér . A . Szentandrásfa és Szent. Sárf erdrlak és egy névtelen erdrlak. : dl postája. de távírója és vasúti állomása Szered. Ma három Súr van e vidéken.

kinek özvegye jezsuitáknak adja zálogba. Vallásuk róm. melyet Zsigmond király Norinberg nev pohárnokának adományozott. Az 1756-iki canonica visitatió szerint e templom „nagyszer és díszes épület" volt. Katholikus temploma a falu nyugati részén. rre bízták. emeletes épület. rokkant katonákat hely eztek el benne. Régi temploma a községen kívül áll és SzentAndrásnak van szentelve. még Zsigmond király építtette várkastélynak. század közepe táján horvátokat telepítettek ide. négyszög. Miksa császár idejében. 1645-ben Rákóczy György hadai. Azután a birtok és a kastély a Viczay családé. kath. Házainak száma 58. Hajdan hol a jóki. 1423-ban az itteni nemesi birtokosok s a Bazini és a Szentgyörgyi grófok között birtokper folyt. A zárdát és valószínleg a templomot is Erddy Kristóf gróf 1618-ban építtette. Késbbi birtokosai a Kondé. melyben azonban magyarok is laknak. róm. hol pedig a szomolányi vár birtokai közé tartozott és e birtokok sorsában osztozott. Végre a Pálffyak tulajdonába jutott és most Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka. tót kisközség a Vág völgyében. székhely. Azután a múlt század második felében a Hütter és Wahlberg családoknak volt. Tóth Tamás 2 1/. Belseje román és gót részleteket tüntet fel. 1380-ban I. Itt nyugszik Ákosházi Sárkány Erzsi. 1647-ben pedig Sárkány Miklósné 4 portát bírnak itt. mely azeltt a Kondé családé volt. Királyi birtok volt. távírója és vasúti állomása . Védmveit Bél Mátyás is említi. Nagyudvarnok.. Házainak száma 32. vallású kisközség az Alsó-Csallóközben. a mikor Feludvarnok néven a pozsonyi várjobbágyok birtoka és a királyi udvarnokok lakóhelye. illetleg fiának neje késbb megnagyobbíttatta. 1863-ban nagy tzvész pusztított itt. hogy akkor Az 1553-ból való összeírásban a Harkány családon kívül még több birtokosa szerepel. /. A községhez tartozik Czerova major. Biró és a Szabó családok voltak. róm. magas falakkal. falu templom nélkül szkölködik. katholikus. község postája. Bittó. Jakabot ós testvéreit iktattatja új adomány czímén e birtokba. Nebojsza. Az 1553-iki összeírásban Zomor János 5. Körjegyzségi A A A Nahács. magyar lakosaié 372. 1644-ben az Erddyek a zágrábi káptalannak zálogosítják Amadé Judith a trencséni el. Legrégibb nyomát 1341-ben találjuk. Els átalakítását Szluha Ferencz késbbi birtokosától nyerte. A községnek Dejtén van a postahivatala. Dunaszerdahely. késbb Schlossberg László pozsonyi . vallású lakosaié 460. A nebojszai Balogh család si fészke. kath. 1 vélyes.. Késbb ezeket is elvitték és az épületet egy : Nebojsza. Régiségét gótikus részletei bizonyítják. Nagyudvarnok határában feküdt Szolgagyör község. Határában SzentKatalin templomának és zárdájának romjai láthatók. 1663-ban pedig a törökök és a császári csapatok dúlták föl a zárdát. a mikor Sárkány Ambrus fényes böjti ebéddel vendégelte meg az egész násznépet. Házainak száma 91. Tényleg nagy. Bél Mátyás szerint. de fia.98 építtette fel építtette II. 1647-ben Erdödy Gábor az ura. mely 1399-ben Zolgagyeur néven van említve. Bakics Péter 2. Azóta az épület lakatlan maradt és lassanként elpusztult. kinek czímeres sírköve 1655-ben készült. Mikor József császár alatt az itt volt szerzetesek a zárdát elhagyták. Egyháza már 1390-ben a pozsonyi fesperességi plébániák között szerepel. A községben van posta. Lajos király Pókateleki Miklós fiát. évszámot viseli. x\ múlt század elején az Illésházyaknak itt híres ménesük és juhtenyésztésük volt. Ennek leánya révén a Balogh család tulajdonába került. a távírója pedig Szomolányban. Nahács. távírója Nagylég. mely ma Gülcher Árminé. fensíkon fekszik. lakosaié pedig 487. vasúti állomása Somorja-Uszor és gzhajó-állomása Körtújjá a régi várkastélyt. Pozsony vármegye községei. községben Tóth Elemérnek nagyobb úrilaka van. különösen a szentségházat díszít kkereszt. 1521-ben II.. A XVII. Rózsa és Szigeti major tartoznak ide. Amadé Mihály lVa Bucsuházy Tamás 3 és Soldos György 1 portája szerepel. Bacsák. ez azonban úgy értend. Most Vilmos puszta. A Balogh-féle kastélyt. vasúti állomása meg Nádason. Kövecses és László major. most pedig Habermann Nándor vezérkari kapitánynak van itt nagyobb birtokuk. mely az 1596. Ide tartoznak Kisszarva. ki a sírboltot kifosztotta. mátyusföldi tót kisközség. A Sárkány család 3. Pethö Antal 2 1 Literáty Ferencz /i és Arhnay Miklós 12. Lajos király és neje nászútjok alkalmával megfordultak az itteni várkastélyban.

míg végre az egész birtok a kastélylyal együtt Galgóczy családtól 1849-ben Güícher Galgóczy Antal birtokába jutott. A nagyszombati Klarissza-apáczák birtoka volt. 107 házzal és 737 magyar és német lakossal. Hajdan Újfalu néven is említve van a vöröski „Registratur" czím írott könyvben. távírója és vasúti állomása Magyardiószeg. József császár 85 között németekkel ebben az idben azonban Magyartelepített meg 1781 diószeghez tartozott és csak késbb lett külön község. A A A A mása pedig Szempcz. Sorsa hajdan Horvátgurabéval függött össze. vallású lakossal. A Németdksieg. a kik mind magyarok. kik között azonban a róm. vallású lakossal. kincstáré. Lakosai nemesi jogokat élveztek. . távírója és vasúti állo- Amadé A A Nemessúr.Pozsony vármegye községei. Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség. Ma ennek fia. az evangélikus templom 1788-ban épült. Németgurab. egy darabig Draveczky báróné gróf zálogosbirtoka. közvetetten Magyardiószeg szomszédságában. Újabb telepítés. 75 házzal és 458 kik mind róm. a Nenstift. 1647-ben a falu már a Pálffyak tulajdona. A BALOGH-FÉLE KASTÉLY (MOST GÜLCHER ÁRMINÉ). kath. Qülcher Ármin a tulajdonosa. Ide is Illésházy gróf nádor telepítette a horvátokat Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspár 15 portája szerepel. község postája és itt keményít-gyár is. hajdan királyi birtok. körjegyzségi székhely. a kik itt kastélyt is építtettek. Késbb Nestich tót neve is szerepel. — . mert hajdan Nagysúrhoz tartozott és annak sorsában osztozott. katholikus templom építési ideje ismeretlen. kath. vágvölgyi magyar kisközség. Ujabbkori nemesi birtokosai ismeretlenek. mely 1337-ben királyi adományként Orros Péter tulajdonába került. a NEBOJSZA. Németbél. grófnak van itt nagyobb birtoka. vallású lakos lakja. nagyobbára ág. Németdiószeg. Van Árminé. E néven csak az újabb korban szerepel. Katholikus kápolnája 1869-ben épült. 99 majd a szalabéri Horváth családé. kath. Magyar község volt. távírója és vasúti állomása Szempcz. Postája Nagysúr. h. 35 házát 197 róm. községben csak kápolna van. Temploma nincs a községnek postája. Pálffy János községben két templom van. mely szintén a Gúlcher távírója Galánta. Némettel. lakossal. de Bethlen Gábor Neustift. magyar kisközség. ev. Postája Magyarbél. . Az 1553-iki összeírásban mint a horvátoktól megszállott új hely szerepel. I. kisközség. katholikusok. körjegyzségi székhely. község határában 1423-ban Csandal község van említve. Ma is id. Régen királyi birtok volt. de idvel eltótosodott. vasúti állomása pedig Gány. mely 1732-ben épült. alispáné és lett. 1892-ben a község legnagyobb része leégett. 1787-ben a kir. Jakab Tivadar vette meg. ma pedig Németgurabhoz tartozó puszta. melyet II. Lajos király Morochuh honti fispánnak adományozta. Németgurab. Nemessúr. községnek Rété a postája. távírója és vasúti állomása Szered. vallású németek vannak többségben. 44 házzal és 256 róm. 283 házzal és 1374.

távírója és vasúti állomása pedig Patony. Hajdan Csák Máté birtoka. Temploma nincs a községnek. kisközség az Alsó-Csallóközben. távírója Diószeg és vasúti állomása Galánta. vallású lakosainak száma 121. melyek 1638-tól 75-ig terjednek és egyl606-ból való. vallású lakos lakja. melynek H. Nyék. 1559-ben Török Balázst találjuk itt birtokosul. de már a XVI. s 1721-ben megnagyobbították. melyre nézve azonban csak a XD7. Mahalán meg Ompudynus. t'seUe- oigya. majd késbb Ouga néven merül fel. E réven a Pálfyak lettek az urai és most is id. Pozsony vármegyében hajdan tényleg laktak Ompudok és pedig — A Karcsán Ombud és fiai. Katholikus temploma a XIV. 1488 május 29-én Mátyás király oklevelében Ogya a neve. Ma a Franck fiai pozsonyi ezégnek van itt nagyobb birtoka. Postája Egyházgelle. Pálffy János grófnak van itt aagyobb birtoka. 1647-ben az Esterházyak tulajdona lett és ma is Esterházy Mihály grófnak van itt nagyobb birtoka. 1645-ben és 56-ban epemirigy dúlt a községben. 113 házzal és 673 róm. elvette tlük ós L620-ban Erdödy Gábornak és Györgynek adományozta. kath. A községnek nincs temploma. hogy Ompitál közelében tényleg állott egy Mahalán nev község. Hajdan a gellei érseki székhez tartozott és II. 1606-ban mezvárosként van említve. Az 1553-iki összeírásban Otontal alakban van említve és ekkor a Fuggerek 32 portáját róják meg. A falunak nincs temploma. A község postája. Körjegyzségi székhely. kath. E község 1251-ben szerepel elször. A község akkori neve Ottenthal. kiknek száma 240. Máskülönben sorsa azonos a Lidér-Tejed nev községével. század végén találunk írott nyomokat. 1380-ban egy határjáró levélben Olgia. mely 1323-ban szerepel. Ollétejed. körjegyzségi székhely. magyar lakosai vannak. Olgya. a Kis-Kárpátok alatt fekv kisközség. a mikor a helység Opltal eltótosított néven is szerepel. Régi német telepes község. kath. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. 210 házzal és 1158 róm. 1663-ban a törökök dúlták fel és 1686-ban a felkel csapatok zsarolták. Újabb hajóját 1664-ben kezdték építeni. Ide tartozik Péterhám. felscsallóközi magyar kisközség. német nyelven írt árvakönyvet. Késbb aPálffyak birtokába került. Római kath. 1358-ban. kath. ottóvölgy. a mikor Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságlevelet ad. tót lakossal. vallású.UMt Pozsony vármegye községei. A község postája Hidaskürt. Postája és távírója Nagymagyar. A faluban Kufier Viktornak szeszgyára van. Késbb az UdvarnoJcy és a Bacsák család is birtokosa lett és a miüt század els felében Olgyai Kifolynak és Zsigmondnak s Bacsák Vendelnek volt itt nagyobb birtoka. állomása Szentgyörgy. a mikor az van róla írva. 1831-ben és 1866-ban lakosai közt a kolera szedte áldozatait. Landorgócz és Mocsola dli. 1832-ben Palkovies György . UgeMe. hogy határa pozsonyi várbirtok. [de tartozik a Józsefvölgyi villa és az erdészlak. Említést érdemelnek Félnyárasd. században már fennállott. Ottóvölgy. A Tejed nev községekrl már más helyen volt szó. mátyusföldi magyar kisközség. melynek 48 házát 284 róm. vallású lakossal. Ez idben Ougya. távírója és vasúti Ny*. községnek nincs temploma. E község nevét Öllé nev régi nemesi birtokosától vette. róm. 1251-ben Puer pozsonyi alispán valamely itteni birtokrészt Böjtös mesternek ítél oda. Ortvay az eddigi helynévmagyarázóktól eltérleg nevét az Ongud. Temploma nincs a községnek. században kiváltságokat nyert. már az Olgyaiak az urai és Olgyai Endre fia János 60 ekényi földet ad húgának. Az 1553-iki összeírásban Báthory András és a borostyánki urak 5 5 portái adóznak itt. oiiétejed. valamint a községi német anyakönyveket. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. Hajdan gótikus volt. a mikor Pensaurai Henrik érseki helynök jegyzéke az ottondali plébánost is említi. a vasúti állomása Somorja-Uszor. de stílusát a sok átépítéssel elrontották. Az 1553-iki összeírásban királyi birtok és portáinak száma 8. Ferdinánd 1629-ben vásártartási szabadalmakat adott. házainak száma meg 37. Házainak száma 22. mely a vöröski várbirtokok közé tartozott. Ompud vagy Ompudinus személynévbl származtatja. Tény az is. Lajos királynak 1524-ben a gellei székhez intézett rendeletében már a mai nevén szerepel. Postája. a mikor Olga néven találjuk említve. A községházán ma is rzik Ferdinánd szabadalomlevelét. A község pecsétje „Pagus Neik 1686"" föliratot visel. vallású. A község régi jegyzkönyvei is németek és az els tót végzés csak 1747-bl való.

Péterháza. pápai tizedszedk jegyzékébe Podans elferdített néven van bejegyezve. Legrégibb neve Pogyorócz. távíróhivatala és vasútja pedig Nagyszombat. a mikor Paldy néven szerepel. Ide tartoznak Káptalan. Legels nyomát 1346-ban találjuk. Sckwartz Mihály adományából. 68 házzal és 540 róm. els felében papirmalom is volt itt. Szúnyog csárda és Kültelek. község postája Cseszte. Katholikus temploma a XIX. A Pagyerócz. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Nahács és Prépostszeg majorok. 104 házzal és 588. kath. A Fapkörmösd. a templom közelében. az egyháznak 1693-ból való érdekes ezüst-kelyhe van. Pálffy János grófoknak van itt nagyobb birtokuk. század elején épült. 1400-ban már Papfolua-nok írják. Temploma nincs a községnek. birtokában. Lajos király Bessenyö Jánosnak és testvéreinek adományozza. Az 1553-iki összeírásba mindössze 2 1 /a portája van felvéve. Pálffy János és ifj. 50 házzal és 266 róm. Kenéz comes. házak száma 82. Hozzá van építve Szent Flórián kápolnája. vallású lakossal. 1288-ban Terra Padan. a vasúti állomása pedig Felistálnyárasd. pozsonyi káptalan és a prépostság si birtoka. tót kisközség. 1636-ban Erdödy György és Gábor Esterházy Dánielnek zálogosítják el. de mai temploma 1643-ban épült. Dudvágszeqi Mihályfi Jakab comesnek adományozza. vallású lakossal. a Feketevíz mellett fekv kisközség. Ekkoriban a nagyszombati apáczáké. Régi nemesi község. a hol ma id. ref. kath. a hol már 1679-ben 246-an foglalkoztak üveggyártással. Zabité halásztelep és Papirmalom. . távírója és vasúti állomása Szempcz. Csak kápolna van a községben és ez 1899-ben épült. Az ottentáli erdben Üveghuta néven egész kis község múlt század volt. 1787-ben már a Pálffyak az urai. melyet egy 1265-iki oklevél már mint ilyet említ. nagyobb részben ev. 1326-ban meg Possessio Padan a neve. 1787-ben a kir. László Vincze a legnagyobb birtokos.Pozsony vármegye községei. melyek újabb keletek. Postája és távírója Ivánka. vallású lakossal. A A Papfa. a Vágvölgy és a Kis-Kárpátok között fekv tót kisközség. kincstáré. Ezeken kívül még két kápolna van itt. Harrach Eleonóra állíttatta. 511 róm. Késbb az Esterházyak lettek az urai. aranyozott ezüstbl készült szentségtartó és ngyanily kehely van. Egyháza srégi. A pápai tizedszedk jegyzékében Pauli néven említtetik. egyik régi birtokosa 1769-bl való. a mikor a pozsonyi káptalan Streis Marchard pozsonyi polgárt iktatja birtokába. Fülöpnek és Péternek birtoka. idvel a Pálffyak tulajdonába jutott és ma is id. az újabb korban Pagyerovcze néven is említik. Padány. mely hajdan valószínleg Padánynyal együtt Pozsony vár tartozéka volt és 1298-ban van említve. 1291-ben Villa Padan. Papfa. A falu postája Bohunicz. a többi vöröski birtokokkal együtt. Ide tartoznak Újmajor. 1307-ben. de ez a Kenéz nem azonos az elbb említettel. a Szent-Lénárd tiszteletére szentelt gótikus kápolna. kath. Partot kisközség a mátyusföldi síkságon. Pagyerócz. alsócsallóközi magyar „kisközség. Az 1553-iki összeírásban csak egy portája szerepel. si beseny-telep. Postája Királyfa. 53 házzal és 338 róm. szomolányi vár tartozéka volt és az 1553-iki portális összeírásban Losonczi Istvánnak itt 9 portája adózik. melynek oltárképét Pálffy Miklósné szül. Üveghuta telep. vallású tót lakossal. vasúti állomása Cziffer. Ujabbkori birtokosai a Pálffyak. A lakosok olvasókört tartanak fenn. Itt áll még. 101 esztergomi kanonok a templomot megnagyobbíthatta és a tornyot felépíttette. Már 1290-ben itt laktak ez egyházi testületek népei és ezért nevezték Poppnepe (Papnépe)-nek. Papkörmösd. A Páld. E községet Paulj néven egy 1282-iki oklevél említi. 1553-ban a már sokszor említett összeírásba Páldy néven csak 3 portája van felvéve. távírója. A községhez tartozik a fentemlített határjárási perben már szerepl Petény puszta. község postája és távírója Vedrd. Ottóvölgy. vasúti állomása pedig Cseklész. 1341-ben a padányi és a petényi nemesek közötti határjárási perben szerepel. régi nemesi birtokosaik nevét örökítették meg. A református templom 1787-ben épült. Birtokosa ma is a pozsonyi káptalan. Az 1553-iki összeírásban már a pozsonyi káptalan birtokaként szerepel 3 portával. lakossal. kath. Dienes és Iklér nev dli. 1540 után elpusztult hely. Az egyház : A A Padány. 1339-ben Kenéz fiainak. továbbá 1728-ból igen szép és értékes ezüst-kereszt. és pedig a Szent Sebestyén és a Szent Anna kápolna. 1352-ben I. A községnek Alistál a postája. mely búcsújáróhely. úgy látszik.

kath. Pered. Temploma nincs a községnek. 1214-ben Brugscug. században épült. Pila. 197 házzal és 1107 róm.102 Péntekstír Pozsony vármegye községei. A házak száma 54. . a hol számos alföldi halászcsalád telepedett meg. Ide tartozik Marczel major és Zöldfa tanya. 1647-ben a nagyszombati jezsuitáké. században nagyobb papirmalom is volt itt. Hajdan szintén a vöröski várbirtokok közé tartozott és ezeknek a sorsában osztozott. Pódafj Lakosai hajdan nevezetes marhatenyésztést ztek. melynek lakosai nagyrészben róm.és lisztmalmai is voltak. róm. Késbbi birtokviszonyait és nemesi birtokosait nem ismerjük. melynek határában La Taine-kori és római régiségekéi találnak. távírója és vasúti állomása pedig Dunaszerdahely. Pernek. távírója és vasúti állomása Patony. egy régibb templom helyén. kath. László király a PodaEtheieknek adományozza. nagyobbára róm. melyrl más helyen van szó. szerdahely. vallásúak. vallású lakossal. Pódafa. melyeket még a múlt század elején említenek. Az itt lev gzmalom a dunaszerdahelyi gzmalom-részvénytársaságé. vallású lakossal. a Kiskárpátok alatt fekszik. Postája. 1867-ben a község nagyobb része leégett és ekkor 16 emberélet is a tz áldozatául esett. Kápolnaszer kis temploma a XVI. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. A múlt század 50-es éveiben még posztókallói és frész. Régen arany. 1466-ban Podzafalwa alakban szerepel. mint a pozsonyi vár tartozéka. A község postája Cseszte. 1787-ben is még a Póda családé. távírója és vasúti állomása. A községnek saját postája van. PÓ3fa. 1849-ben a község a peredi csata lefolyása alatt teljesen leégett. Itt volt 1849 június 20. Tót kisközség. Van itt egy nagyobbszabású mmalom és a nép érdekeit czélzó gazdasági népkör. Temploma nincs. kath. Késbb a Pálffyak lettek az urai. alsócsallóközi magyar kisközség. Pinkekarcsa. Pósfa. vallású lakossal. Pyntelcswr alakban. Házainak száma 41. Állítólag si kun telep. Pénteksúr. 29 házzal és 220 róm. A gefiei érseki székhez tartozott és lakosai nemesi eljogokat élveztek. 34 házzal és 169 róm. Ma is 3 frészmahnuk van itt a Pálffy aknák. A község postája. Az 1550-iki vöröski számadási könyvek szerint itt ez évben 9523 deszkát vágtak. Temploma nincs a községnek. Távírója és vasúti állomása Vágsellye. Az 1553-iki portális összeírásba Poosfalva néven királyi birtokként 9 portával van felvéve. 1455-ben V. E csata emlékére a falu határában honvédemléket állítottak. XVII.és ezüstbányája is volt. A vöröski vár si birtoka. mely az itt már századokon át fennálló frészmalomtól vette tót nevét. Os idk óta megült hely. Egyike a vármegye legrégibb községeinek. Katholikus temploma. Késbb a Pálffy-íéle szeniorátusé lett. alsócsallóközi magyar kisközség. túlnyomólag tótajkú. 121 l-ben pedig Beruczegu. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. magyar kisközség. Az 1553-iki összeírásban is királyi birtokként szerepel. Í481-ben már a mai nevén szerepel. Pinkekarcsa. nagyközség a mátyusföldi síkságon. a budapest-bécsi vasútvonal közelében. 1553-ban az esztergomi érseké. Pila. és 21 -ón a híres peredi csata. melynek nevét elször 1138-ban Beregheg alakban. mely még a múlt század 80-as éveiben is fennállott. 30 házzal és 171. 1223-ban Beregsceg alakban emlegetik. távíróhivatala Modor és vasúti állomása Modor-Senkviczen. kath. Vörösk alatt fekv tót-német kisközség. A községnek Malaczka a postája. lakosaié 168. Postája Egyházgelle. Postája Királyfa. 1423-ban Pósafalva néven királyi birtok. kath. Pernek. A jezsuita-rend eltörlése után a helységet az állam foglalta le és ekként került azután a múlt század elején a pesti egyetem tulajdonába. kath. Pered. vallású lakossal. míg végre a Pálffyak tulajdonába került és ma is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. 1694-ben mint nevezetes balásztelep van említve. Ide tartoznak Bazini völgy és Nyahodmiskó puszta. A többi Karosa nev községek sorsában osztozott és Pinkekarcsa néven a vaj kai érseki székhez tartozó községként csak az újabb korban van említve. 1787-ben a vallásalapi'' volt. Ide tartoznak Kisposta és Pósfa puszták. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. vallású lakosainak száma 306. 1803-ban épült. Weisz Tivadarnak pedig kisebb rézhámora. Temploma nincs postája Királyfiakarcsa. távírója és vasúti állomása Duna- A . s 1890-ben is nagy tz martaléka ln. 1831-ben a kolera pusztította a lakosságot.

Lakosai késbb nemesi eljogokat nyertek. század elején pusztult el. 1542-ben Vöröskvár tartozéka. a mikor Pumurich néven szerepel és plébániája is említve van. kath. község mellett. emelked borostyánki vár tartozéka volt. XVII. Határában vannak Lindává. 195 házzal és 1627 róm. akkor holnap fejbe lnek. Lányi. Ábrahámfy. mely idvel eltótosodott. 1705-ben Pálffy János gróf nádor. Noigel. távírója és vasúti állomása Stomfa. Els említését Pensaurai Lénárdnak 1390-iki lajstromában találjuk. utóbbi még ma is fennáll. 8 román stil gyertyatartó és egy XVI. kath. Házainak száma 143. századbeli gótikus ezüstkehely van. Elször 1349-ben említik Borostyán néven. Marczali Hedvignek jutott osztályrészül. még pedig oly nagy számban. 1335-ben Mogh comes van birtokosául említve. Omajor és Újmajor. körjegyzségi székhely. postája. 1849-ben Petcz alispán elnöklése alatt e helységben gylés volt. Miksa fherczeg pohárnoka és udvari kamarása ajándékozott az egyháznak. különösen a XVII. 1561-bl a pecsétje is ismeretes. de ekkor megsznt. Pálffy János grófok. A A A — A A A pedig Báhony. Ide tartozik Kosariszkó és Szántóhegyi vadászlak is. Herbeville császári tábornok és Rákóczy seregei között itt véres ütközet volt. Mai nagyobb birtokosai idsebb és ifj. 103 PozsonyBorostyánkö. Hajdan magyar község volt. Spáczay. 1221-ben Villa Fudemus. elején ismét felépült gyár. vöröski vár urainak nagyszabású haltenyésztése volt itt és a halastavak nyomai még ma is láthatók. Lobogójukat ma is a templomban rzik. században malmai is híresek voltak. mely állítólag Puszta födémé? . században. községnek saját postája van. a Gidra patak közelében fekv tót kisközség. magas fensíkon áll ifj. Pajor és Széllé nev családokat. Van itt egy régi kastély. Késbb a Pálffy családé lett. Pozsony-Borostyánkö. Balogh. lakosok fogyasztási és hitelszövetkezetet és katholikus olvasókört tartanak fenn. hogy ekkor Németfödémesnek nevezték. század vége felé németek is lakták. az anyaegyház 1600-ban alakult meg. vallású lakosainak száma 1724. Ambró. község 1864-ben Propadle völgyében említésre méltó barlang van. A Marczel családtól is van itt egy 1771-ben emelt nagy épület. tz következtében pusztult el. mely 1446-ban Szentgyörgyi Péter XVI. mely a pápai tizedszedk jegyzékében Fansol néven külön községként szerepel. E község valószínleg a Pudmer vagy a Bodner személynévtl veszi a nevét. Szilágyi.Pozsony vármegye községei. Farkas. kath. fazekasai pedig külön czéhet alkottak. mely kiváló Ízléssel és kényelemmel van berendezve. Pali. Nemesi birtokosai közül ismerjük a Maholányi. távírója Cziffer. Ide tartozott hajdan Fancsal puszta. század elején jelentékeny lehetett.és rézhámora is volt s ez múlt század elején volt papirmaima is. Várát a francziák 1810-ben levegbe röpítették. 1881-ig fenntartotta. és itt tette az alispán azt a kijelentést. de ezekkel együtt a XVIII. . Szlmívelése már a XVI. Kápolnáját a XVIII. új temploma 1735 36-ban épült. században még özvegj'ének. mely késbb a Dengler családra szállott. Puszta födémes. akkor fölakasztanak". vallású lakossal. Hajdan vas. mindig a Bazini és a Szentgyörgyi grófok az urai. Régi temploma a XVIII. magyar és tót nagyközség. vasúti állomása A A A A A nev A A Pudmericz. hogy „ha a magyarnak engedelmeskedem. melyet 1618-ban Redern Kristóf. de a lporgyár légberöpült s e volt. község plébániája megvolt már a XIV. Katholikus temploma srégi és újabban alakíközség tották át. hatalmas új kastélya. század családnak egyik tagja is áldozatául esett a robbanásnak. s ez most Zichy József grófé. XVIII. Pálffy János gróf toronynyal ékesített. Miksitz. de ma már Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka. Pudmericz. község fölött Késbb Ballenstein német és Paistu tót néven is elbukkan. század vége felé már a Zichy grófi család is birtokosai közt foglal helyet és ma is Zichy József grófnak van itt nagyobb birtoka. melyet a Farkas család építtetett. 1423-ban pedig Uyfedemes néven királyi birtok volt. és nagyobbára tótokból álló róm. A katholikus templom igen régi. de 1774-ben leégett és helyébe 1782-ben újat építettek. Idközben. Sernsey. Pap. Marczel. Van itt egy „kardinális" nev mezei út. század végén Pálffy Rudolf gróf építtette. ha pedig a németnek. Krizsány. vallású lakossal. a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség. Hajdan a községben lportorony is Pálffyaktól vette meg az Eiberg család. 114 házzal és 903 róm. mely alkalommal a felkel seregek vereséget szenvedtek a község pedig teljesen leégett. Az'egyház birtokában Mátyás-korabeli gótikus szentségtartó.

1313-ban a nyitrai káptalan egyik oklevelében Patuh néven szerepel. Legrégibb nemesi birtokosául . Id folytán a Pálffyak lettek az urai Rákóczyés most is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. Az 1553-iki uralta és . kath. 1866-ban evangélikusoktól. A hajdani primási palotában. 258 házzal és 1160 róm. Réti és Szarvas majorok. vallású lakossal. itt Keglevich Ferencznek is 3 y 2 portája volt. Kötélszer. Késbb Bacersdorf. si temploma már 1229-ben szóban forog. a másik pedig Galgóczy Antalé. Hoor. Legelször 1328-ban merül fel. kiknek a mostani temploma 1835-ben épült. 202 házzal és 1079. Késbb más birtokosai is felmerülnek. régi rendeltetését ma már alig árulja el. távírója Téglaház puszták és Kovácsszigeti erdrlak. Házainak száma 630. de ág. században épült. felscsallóközi magyar Pozsony közelében. ev. mely a XIII. kath. A községnek van saját postája. állomása és vasúti Bécsé. Pusztapát. Terra Bethe néven van említve. melynek lakosai nagyobb részben tótok és róm. az az osztrák és a porosz csapatok között itt kisebb ütközet volt. század elején a czifferi uradalomhoz tartozott és a Nyáryak voltak az urai. Ide tartozik községnek van saját postája.és Kispáty van említve. st Bathsdorf néven is eltnik. A község postája. 1678-ban a pestis pusz[de tartoznak Gyuresi. kiknek itt régi kúriáik is voltak. itt hitelszövetkezet és gazdakör. Ma is az érsekségnek van itt nagyobb birtoka. majd Betisdorf sive Beche alakban van említve. Andreán szky. A múlt század elején a Balogh. Kolonich és az Erdödy családnak. 1414-ben Bechendorf német nevével is találkozunk. Draskovics György grófnéé. Chernél. 1859-ben tz pusztította el a község nagy részét. melyek közül az egyik özv. 1310-ben már mint lakott hely. ma Zichy Pál Ferencz grófnak van itt nagyobb birtoka.104 Pozsony vármegye községei. a labanczok meg mai katholikus templom 1629-ben vétetett vissza a szlket tették tönkre. kath. Mogyorós és községnek postája. századból. özv. távírója és vasúti állomása Cziffer. a ki Kápolnai Jakabfy Balázsnak adta el és ekkor már Nagy. Jegenyés. de mai temploma a XVII. Püspöki. Határában a Thököly-féle szabadságharcz XVI. a mikor Beuche-i Butger neje itten a nagyszombati Klarisszáknak egy szlt adományoz. volt. Bél Mátyás említi az esztergomi érsek díszes kastélyát és a község egyéb díszes épületeit. 1324-ben a pozsonyi káptalan Finta és István nev nemeseket iktat e birtokba. a máriavölgyi Paiüinusoknak és a nagyszombati jezsuitáknak van itt birtokuk. Albert és Oalgóczy családok. mely a gyakori vízáradásoktól is sokat szenvedett. si német telep. 1316-ban Symárfi Herch fia Péteré. egyes részletei ugyanis azt bizonyítják. században a Tewrewk. körjegyzségi „székhely. és pedig az Ormosdy. Illés és a Zichy családokat tított itt. Beidnerné. mely az idk folyamán többszörösen átalakítva. Idetartoznak mezváros Van ekkortájt és Friedrich és Gyuri majorok. Ré te. lakosainak száma pedig 3843. vallású tót lakossal. távírója és Miklós major és Pokol csárda. Egyháza nagyon régi mert a pápai tizedszedk jegyzékében is szerepel. hitvallású németek is elég szép számmal lakják. Récse. 36 házzal és 337 rom. Mai templomát 1889-ben megújították. Az 1553-iki összeírásban Báthori Andrásnak 15 és Farkas Jónásnak szintén 15 portája adózik. század elejérl való. mátyusföldi magyar kisközség. 1647-ben mezváros. A XVI. és lakosai nemesi eljogokat élveztek. összeírás szerint az érsekségnek 41 portája volt itt. vallású lakossal. van. hogy a XVI. Pázmány Püspöki. féle felkelés alatt a kuruczok itt 700i) akó bort koboztak el. érsek itteni birtokának köszöni a nevét. században lakosai vámmentességet nyertek alatt kisebb ütközet volt. kisközség. Porosz. távírója és vasúti állomása pedig Diószeg. most a községi hivatalok vannak elhelyezve. Galgóczy. kath. nagyobbára róm. A A A A A A vasúti állomása. de a reformátusok is elég számosan vannak itt. a Vág völgyében fekv nagyközség. század elején az esztergomi érsekek birtoka és lakóhelye volt. E községgel 1256-ban Petrus de Rethe nevében találkozunk. vallásúak. mkertjeit és körfalait. 1332-ben Villa de Becse néven szerepel. Batschdorf. a vágvölgyi vasút mentén fekv kisközség. A pozsonyi várföldekhez tartozott. de ez nem az si templom volt. Ez idben XVII. Ma is van itt még két régi úrilak. Béte. 1376-ban a királyné birtoka és ez idben a királyné szlit és a gazdatisztjét is említik. Az egyház gótikus szentségtartót riz a XIV.

o Eb .

a mikor Károly király a birtokot Máthé nádor tárnokának. vallású lakossal. E község 1352-ben merül föl elször. A község postája Magyarbél. Ide tartoznak Horka major. Erzsébetnek. 49 házzal és 327 róm.és sírhalom van. A múlt század elején nagyobb olajgyár volt a községben. melyet 1691-ben debreczeni Eötvös István és felesége Oarai Erzsébet ajándékozott az egyháznak. Rózsavölgy. elpusztult községnek az emlékét tartja fenn. mely a király birtoklására látszik mutatni. továbbá egy nagyobb aranyozott ezüst-kehely. Vájár puszta és Ribnyik.UKJ Pozsony vármenye községei. Temploma nincs a községnek. 1390-ben Rosonthal néven van említve. tót nagyközség. 1680-ban. Mai katholikus temploma 1857-ben épült. 1647-ben Sántha Pálné. Olsovszki malom. vasúti állomása pedig Cziffer. Rohrbach. a Méhes és a Balogh család osztozkodnak itteni birtokukon. mely 1309-ben Milenthe néven szerepel. Már a XV. késbb a detreki. vallású lakossal. kbl épült harangtorony is. kinek fiai Fodor Istvánnak örökítik el. de van itt egy sokkal régibb. szá- Róhrbach. Pálffy Miklós herczegnek ma is nagyobb birtoka van itt. zadban számos nemesi birtokosa volt. majd a malaczkai uradalom része ln. mely 1739-ben épült. Az 1553-iki összeírásba már a tótos Rossindal néven 32 portával van bejegyezve. templom pedig 1769-ben épült. Sáp. itteni birtokrészét Lászlónak adja el. 1469-ben súri Szüll Mihály és Borsai Pál erszakkal foglalják el Retkei György birtokát és kúriáját. 1667-ben. 1398-ban Nagy-likai Mihály fia János. Ide tartozik Pörös major is. kath. mely idvel eltótosodott és a XVI. míg végre a Pálffyak uradalmába került. Van itt egy kápolna is. Körjegyzségi székhely. Távírója és vasúti állomása Malaczka. 1324-ben a suapi nemesek vannak említve. de az idk folyamán átalakították és kibvítették. Késbb a Pálffyak uradalmába jut és ma is id. 254 házzal és 1326. Eredetileg német telepes község. az úgynevezett Zöldhalomról a lakosok azt állítják. Zsigmond király Rázna néven Nagyszombat városának adományozza Pázmány jegyzékében Rosonthal alias Rosendel néven szerepel. 1806-ban és 1819-ben a^község nagy része leégett. a Feketevíz és a Kisduna között fekv magyar kisközség. csak egy Dunaújfalnval közös Szent-Úr nev kápolnája van. 1817-ben. kath. Hajdan a vöröski várhoz tartozott. A községnek van saját postája. századi adatok szerint 1756-ban 600 lakosa volt. Ez Melénte. Szénás Rebeka ajándékozott 1778-ban. itteni birtokai eladja Borsai Jánosnak. Karátsony. A községnek saját postája van. de ugyanekkor Pongor neje Erzsébet. kath. Rózsavölgy. tót kisközség. és ezeknek a sorsában osztozott. 1438-ban Körtvélyesi Mihály is egyik nemesi birtokosa. A községnek van saját postája. Márton mesternek adományozza. az ev. mely srégi építmény. távírója és vasúti állomása Szempez és Rété rház. 1525-ben a Márkus. Imely. 1795-ben. Sándor és Dóka család is possessora. században már Rarbok tótos neve is van. A református egyház birtokában több értékes ötvösm van és pedig: egy kisebb aranyozott ezüst-kehely. 1694-ben Maróthy János és Raczik Kata egy aranyozott ezüst-tányért ajándékoztak. . L368-ban Retkei Jánost ismerjük. srégi község. Egyik dljének a neve Királydomb. vallású lakossal. késbb Rosindol alakban szólnak róla. ref. Óbora vadászlak. a hol hajdan nagyobb terjedelm halastó is volt. itteni birtokát átadja Hideghéti Félt fia Jakab leányának. távírója és vasúti állomása pedig Szempez. Priíckel. 1287-ben már községként szerepel. melynek 1256-ban Botho de Sanp nevében bukkanunk a nyomára. századbeli. melyet Tisza Lászlóné szül. 1683-ban Thököly csapatai garázdálkodtak itt. 1331 eltt már Kenéz comes a birtokosa. kath. ellenben távíróhivatala Nagyszombat. 1787-ben Nagyszombat város a birtokosa. 157 házzal és 954 róm. 1890-ben a templomot megnagyobbították. 1831-ben pedig a kolera tizedelte meg lakosait. 1741-ben épült a mai tornya. 1709-ben a császári zsoldosok a községet több ízben megtámadták és kirabolták. a mikor nevét Beden alakban írják. Sáp. A község mai templomai közül a róm. hogy földjét a törökök süvegeikben hordták össze. A község dl-nevei közül az egyik egy régi. . A község határában több pogánykori r. si temploma XIII. XVIII. 1383-ban Sápi Jordán fia László. A múlt század elején Borló Istvánt is nemesi birtokosai között találjuk. róm. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka.

1863-ban és 1901-ben irtózatos felhszakadás volt a községben és határában. a mikor I. század els felében a Földes család is birtokos itt. melyek közül az egyik 1553-ban az ó-budai apáczák birtoka. 1438-ban Albert királytól kapták az Ulma családbeliek a helység egy részét. tót kisközség. hova csak néhány év múlva kezdtek ismét lakosok telepedni. Schweinsbach. klucsováni és a nemecsei birtoktestnek volt a része. kath. 176 házzal és 137. körjegyzségi székhely. Ma Bittó Béninek. 107 sárfs. a mikor a községgel együtt si temploma is leégett. Sárosfa. 1556 és 1580 között Illésházy nádor horvá- A telepített ide és ez id óta az elbb magyar község eltótosodott. 35 házat számlál és 331 róm. Sárf. de 1596-ban Pálffy Miklós báró magához váltja. Ez idben S Ipe volt a neve. század közepén az Ulma család volt az ura. a Bittó család kápolnája 1721-ben épült. — seipcz. körjegyzségi székhely a Fels-Csallóközben. A vöröski vár tartozéka volt és e vár birtokainak sorsában osztozott. 1651-ben ugyanis Földes Ferencz és István újabb adományt nyernek itteni birtokukra. ma tót kisközség. 1627-ben a Pálffyak itt vámjogot nyertek II. Tót kisközség. melynek a XV. körjegyzségi székhely. távírója és vasúti állomása Szempcz. A lakosok olvasóegyesületet tartanak fenn. a nagyszombat kúti helyi érdek vasútvonal mentén fekszik.is. Ily nev község e vármegyében már 1075-ben van említve. 216 házzal és 1351 lakossal. hogy ezen a vidéken feküdtek. Katholikus temploma 1662-ben épült. . a pudmericzi csata idején. lakosok egytl-egyig róm. kath. Azeltt ide tartozott Maczháza és Újfalu puszta. de tény. E községgel 1254-ben Sárfi Hiszus nevében találkozunk. Egy 1434-iki okirat szerint a Fraknói grófok itt egy birtokrészt eladnak Molnári Kelemen gyri püspöknek. Els nyomát 1328-ban Sáralja néven találjuk. 79 házzal és 493 róm. Hajdan e község a bogdanóczi. Seljicz. távírója és vasúti állomása Nagylég. Ekkor Saarfeiv alakban van említve. Újabb temploma 1742-ben épült. Ide tartozik Amsterdam major és Csaszni tokat malom. Korábbi birtokosául már 1283-ban a Rathold nemzetséget ismerjük. Ez ismétldött 1847-ben. hogy mindezek az elsnek említett Újfalu pusztára vonatkoznak. kath. A Bittó családnak itt gazdag levéltára is van. erre 1569-ben új adományt nyertek. vallásúak. Nem valószín. Volt itt még több Újfalu nev helység . a ki ugyancsak Zsigmond király adományából jutott birtokához. de késbb már Málath András pozsonyi polgárt is itt találjuk. magyar kisközség. A Fraknói grófok birtoka volt és Zsigmond király 1435-ben új adománylevelet adott reá nekik. Az 1553. Szunyoyhyné birta. másként Barabástelke néven van említve Somorja közelében egy község. 1536-ban a vöröski uradalomhoz csatolták és ekkor puszta helyként van említve. Sárosfa községnek van saját postája. 1680-ban az egész falu leégett. a községet tz pusztította el. 1397-ben Zsigmond király Mátyás és András nev nemeseknek adományozza. késbb csak a gróf Pálffyak. vallású lakossal. vallású lakossal. A község postája. kath. Ferencztl visszaváltják. 1647-ben özv. nagyobbára róm. A Pálffyak maradtak mindvégig az urai és ma sárosfa. Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspár 10 portája adózik. st' harangjai is elolvadtak. melyben több Arpád-korbeli oklevél találtatik. Az 1553-iki összeírásban Kéméndi Péter 3 portával szerepel. E nemzetség révén tartozik régi birtokosai közé a Kazai Kakas család. hajdan német. mely óriási károkat okozott. Ugyancsak Újfalu. s ezt elhamvadása után a Pálffyak ismét felépíttették. A községnek van saját postája. Ez idben tnik föl a Bittó család is. A községnek nincs temploma. 1705-ben. Károly király Péterfia Domokost iktattatja birtokába. Késbb a Pálffyak furasága alá került. mely a községnek csakhamar egyedüli nemesi birtokosa lesz és ma is az. Schweinsbach. Ferdinándtól. évi portális összeírásban Svanczpach néven csak 6 portával szerepel. Késbb zálogjogon a Révayaké. 1647-ben Pálffy Miklós és Nagymihályi Ferenczné bírták.Pozsony vármegye községei. ellenben 1515-ben egy másik Újfaluban Bakai Bessenyei Gergely és Ilona birtokrészöket Csorba Andrástól és ennek fiától. A XVII. Ez idben már a mai nevén van említve. Istvánnak és Dénesnek van itt birtoka és mindegyiknek külön úrilaka. távírója és vasúti állomása Bazin. melynek tagjai e birtokon osztozkodnak. vallású lakosa van. de Ipolyi Arnold állítása szerint ez nem a mai Sárosfa. mely 1560-ban a Tass és a Földes családok ivadékainak birtoka volt.

1306-ban egyik birtokosa Neeth fia. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. a hajdani uradalomnak a nevét ma már csak egy dlnév tartja fenn. 1581-ben Derghi Somogyi György volt a földesura. már több bíráját is ismerjük. Siposkarcsa és Amadékaresa volt a neve. Azeltt két községbl állott. Batthyány Józsefné grófnnek és Vermes Péternek van itt nagyobb birtoka. hajdan szabad királyi város. Bercsényi bátyánk Selpiczre búcsúra eljárt volt. másik Vermes Péteré és ezt a 60-as években s ezt a Gálfyak Krascsenics Ferencz építtette. szabadalmakat élveztek. melynek postája Királyfiakarcsa. 1704 deczember 24-én itt tartózkodott. múlt század vége felé czementlap-gyár is volt a köz1884-ben építtette. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Páltly is id. Házainak száma 395. Tény. A említve találjak. Szent Istvántól nyerte szabadalmait. községnek nincsen temploma. tartoznak Csódfa. Ekkor lett szabad királyi várossá. Solymoskarcsa. vallású lakossal. volt. Siposamadékarcsa. távírója és vasúti állomása Bogdány-Selpcz. ki itt várközség lakosai nemesi kastélyt építtetett. községben három régi nemesi kúria és úrilak van. mely az újabb korban nagyközség lett. kath. harmadik Matis Kálmáné. 4-én Erzsébet királyné Barrabás földjét adományozza Somorjának és 10 évvel XIV. és a mely most is az övé. Matis Antal A A A íiposamadékarcsa. A község postája. lakosai. mindsomorja régi pecsétje. Topos és Rém puszták. Bercsényi bol nas Hodivau na hódi do Selpie". a hagyomány szerint. Sikabony. ev. alsócsallóközi magyar kisközség. nagyobbrészt róm. A község postája. melyet 1854-ben bontottak le. 1405-ben Zsigmond király vámmentességet biztosít a lakosoknak. Solymonkarcsa. 437 ág. özv. 1388-ban Spádel András. Temploma nincs a községnek. és 203 izr. hogy nyert és Korvin Mátyástól megersített szabadalomlevelet látta és olvasta. késbb a Pókatelekeiket találjuk itt. építtették. korból strie. vallású lakossal. Temploma nincs a községnek. 1318 okt. századból késbb a helység révjogot is nyer. lakosai nemesi eljogokat élveztek. kath.Rákóczy. hasonnev járás székhelye. az Alsó-Csallóközben fekv magyar kisközség. Lajos a Csukár családtól vette.. 1394-ben Lrincz a bíró. kiknek száma 3024 lélek. Az egyik jelenleg Csatay Gyuláé. Vagyis: Rákóczy. az Alsó-Csallóközben fekv magyar kisközség. Hortenzia építtetett. Somorja. így 1331-ben Velflinust említik. 229 ev. században Abonychuha néven is fordul el Pozsony vár tartozékaként. késbb azután már Csukár-Kis. a Bultazziak és Batthyányiak és ma a gróf Pálffy szeniorátusnak. a pozsonyi várbirtokok közül kiszakítja és Károly pozsonyi várispánnak adományozza. hogy Bercsényi Miklós. h. 40 házzal és 266 róm. vallásra nézve 2150 róm. Késbbi birtokosai a Pál/fyak. vallású lakossal. Az e községre vonatkozó történeti adatokat Kisfaludy Zsigmond somorjai esperes-plébános gyjtötte össze nagybecs kézirati munkájában. melyet Bartalné Bossányi községnek nincsen temploma. ja Királyfiakarcsa. kath.108 Pozsony vármegye községei. 1380-ban I. melybl a következket iktatjuk ide. A A A A A A A . Régibbkori története Egyházkarcsáéval függ össze. Van itt egy újabb úrilak. Nagy Lajos idejében Galambos Péterrl van szó. mint íikabony egyik levelébl is kitnik. melyek közül az utóbbi 151-í-ban Reén néven az óbudai apáczák birtokaként 6 portával szerepel.. Az 1553-iki összeírásban Amadekarcsán Amadé Mihály 4 és Amadé Lászlónak 7 portája adózik. Mivel azonban ezt semmiféle korábbi okirat nem említi. mely azonban 1901-ben leégett.és Csukár. — — a János grófnak van itt nagyobb birtoka. Somorja. ref. kath. 1287-ben Kun László. a ki alatt 12 esküdt mködött. 20 házzal többi Karcsák sorsában osztozott s és 92 róm. ezt ifj.Nagy -Abony. magyarok. Hegyaljai Mátyás pozsonyi kanonok ezt a Szent Istvántól 1597-ben a pozsonyi káptalan eltt vallotta. Somorja. 1393-ban Gerung. távírója és vasúti állomása pedig Dióspatony.. Sárkány. si neve Csukárabony volt és A elnevel XIII. fentebb említett Nemeesének. 123 házzal és 750. A hagyomány a Rákóczykövetkez tót verset tartja fönn: . e vallomás bizonyára tévedésen alapulhatott. 1240-ben három Abony király Pókateleki Miklós fia Jakabot és testvéreit iktattatja be 1549-ben SiJcabonyi Hanga Gergelynek is van itt része. Ide ségben.

II. melyekkel akkortájt Pozsony bírt. Debcz György. 1450-ben pedig Hunyadi János kormányzó is megersítette. Stubner János. Ulászló és fia Lajos alatt veszítette el kir. 1513-ban Pozsony lakosai a somorjai vásár alkalmával megrohanták a várost. Eysebreych Miklós. Szabó Lénáit. Mátyás király 1483-ban a szomszédos Balázs-szállása nev birtokot.Pozsony vármegye községei. Lajos 1519-ben megengedi. Salamon fia György. 1411-tl 1526-ig a következ bíráit ismerjük az id sorrendjében Szecsenslag Lrincz. Károly 1712-ben és Ferencz 1805-ben még három vásárral megtoldott. Lajos vármegye törvényszéke 1665-tl 1690-ig 32 közmeg 1526 január 3-án. Stuhrd András. hogy Lajos király a lakosokat 12 évre minden adó alól felmentette. és II. azon jogokkal. egy évvel késbb pedig régi pecsétjük használatát engedi meg nekik. a miért II. Zsigmond szabadalmait késbb Albert király. a házak kapuit betörték és a vásárra jött kereskedk árúit elrabolták. II. Buria Lázár. de 1492-ben elzálogosítja a várost a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak. gylést tartott itt és itt volt a börtön is. II. Az 1516-ben pusztított tz következtében az inség oly fokra hágott. melyet III. Fia. században pallosjogra is szert tett. hogy Somorja (ekkor oppidum) régi pecsétjét használhassa. Ulászló megersítette Mátyás király szabadalmait. Régi jogaiba részben csak Rudolf király helyezte vissza. késbb pedig a közeli Beuzse praediumot adományozta Somorjának. A XVI. Somorja II. Ulászló idejében Somorja polgárai Bécs városától is vámmentességet nyertek. hogy a város falakkal és védárkokkal vétessék körül. Ugyanekkor rendeltetett el. 1411 szeptember 29-én Zsigmond évenként két országos vásár tartására ad a városnak engedélyt. ki vámmentességet ad a lakosoknak. Lajos is Somorján volt és két levele innen van keltezve. 10-én. Suenthmann Miklós. Somorján Zsigmond király is megfordult és két oklevelét is itt keltezte. 1461-ben Mátyás király a szapi praediumot adományozza a községnek és késbb megersíti és kibvíti eldei szabadalmait. Lajos király 1517-ben megersíti az eddigi szabadalomleveleket és a városnak újabb kiváltságokat ad. 1518-ban oltalomlevelet kapnak tle. Zsigmond 1411 okt. városi jogait és királyi birtokként a pozsonyi várjavakhoz csatoltatott. a melyet ettlfogva gyakorolt is. Mátyás király 1466 november 9-én. Ulászló a pozsonyiakat szigorúan megintette. 15-én és 1425 márezius 6-án volt itt. 1526 január 3-án II. Mészáros Farkas és Kalmár János. Stayer Jakab. A mai király-utcza is még talán ennek a királyi látogatásnak az emlékét tartja fenn. 1538 január 4-én kelt levelével. Hunyadi László 1456-ban átírja és megersíti Zsigmond és Albert szabadalmait és oltalomlevelet ad a somorjaiaknak. Nagy János. 109 SOMORJAI RÉSZLET. 1527-ben Somorja meghódolt Ferdinándnak és A : .

önkéntes tzoltó-egyesület. Azonkívül van itt két bíró-buzogány. ezenkívül a községben sörház és a Dunán két rév. mészáros. protestáns önképzkör. gombköt. Van itt posta. Az 1553-iki portális összeírásban 110. hivatalok és egy vendégl van elhelyezve. Vásárjai nevezetesek voltak. I. varga. és mert révje ez idben fontos közlekedési pont volt. itt ütött tábort. távíró. Mikor Mansfeld tábornok Komárom felé vonult. fószke volt. közöttük sok posztós. Újabbkori szabadalmait Mária Teréziától és II. fazekas. Az oroszvári Dunaágon 13 malma volt. negyesület. Ezután Rudolf királynak visszamaradt vagy átvonuló és portyázó hadaitól és csapataitól szenvedett sokat a város. szrszabó. s a pozsonyi váruradalomboz tartozó birtokokat. 23-án Amadé Mihály alispán elnöklete alatt megyegylés is volt itt. míg Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf Gyrt a törököktl vissza nem foglalták. vert ezüstbl városkészült régi kereszt van. század közepéig birtokos volt itt. körjegyzségi székhely. 1541-ben a Buda ostro- mánál megsebesült Roggendorf fvezér. mely 1683-ból az ég várost ábrázolja. m. az 1564-ikiben csak 72 és az 1588-ikiban már csak 69 porta után fizettek adót. legényegylet. Ez Csallóköz legszebb és legdíszesebb temploma. 12-én és okt. Mellette mások is szerepeltek. 1605 szept. lakossal. Józseftl kapta. A község si neve tulajdonképpen Szent Mária volt. ú. A még A A A . Lipót 1689 június 8-án megersíti Somorja régi szabadalmait és pallosjogát. ban a járásbíróságon és a szolgabírói hivatalon kívül van két takarékpénztár. a hol Szabó Lukács és Somogyi Albert. református. kath. katb. Somorján ball meg. a felscsallóközi községi és körjegyzk egyesülete. A községházán egy képet riznek. századbeli ezüst-kehely. a mikor azt a Bécs alól visszavonuló törökök fölgyújtották. ez utóbbi Bocskay fkapitánya. közöttük Somorját is. molnár. h. csizmadia és kalapos. csizmadia. Hozzájárult a hadiköltségekhez és katonákat is állított ki. Ez idben Mátyás fherczeg is megfordult Somorján. 155 házzal és 1651 róm. a csallóközi felkelk gyülekezhelye lett. 1292-ben Spáczai Géth comes volt az ura és a Spáczai család egész a XVIII. ötvös és takács-czéh. tót kisköszég. 1672-ben Somorján majdnem az összes czéhek képviselve voltak. és így szerepel már 1287-ben is. szcs. kovács. a múlt század elején 2603 lakosa volt. Volt itt szabó. 15 nappal késbb pedig a sóra adott a somorjaiaknak vám. ág. letette a hségesküt. mellette álló kolostorépületben a plébánián kívül iskolák. szíjgyártó. de szerepel Samariae alakban is már 1466-ban. török világból Somorja is kivette a maga részét. 1460-ban a FarTcasdiah. evangélikus és ev. bognár. katholikus. gazdakör és izr. Az egyház birtokában. továbbá egy XVI. kaszinó. Ebben az idben a város sokat szenvedett a Gyrbl kitör és e vidéken portyázó törököktl. 1787-ban 2746. volt. E község 1275-ben már megvolt. Bécs felé való útjában. Ekkor ersítette meg Ferdinánd eldei szabadalmait és adott a városnak 12 évi adómentességet. Az 1605 augusztus 25-én Somorján megtartott békeértekezleten az egész Csallóköz nemessége szintén Rudolf hségére tért vissza.110 Pozsony vármegye községei. Az itt és a török báborúban szerzett érdemei elismeréséül kapta azután Pálffy Miklós Rudolf királytól Pozsony vármegye örökös fispánságát. A községben három templom van. 1565 június 27-én Miksa is fölmenti a somorjaiakat a Sellyén való vámfizetés alól s átírja és megersíti Mátyás királynak 1465 május 8-án kelt szabadalomlevelét. lakatos. ezek után Sárosfalvi Nehéz Mihály.és vasúti községhez tartozott azeltt Gancsháza. A Bocskay-féle felkelés alatt az egész Csallóköz és így Somorja is a felkeléshez csatlakozott. Egyháza 1238-ban említtetik elször. kalmár. mígnem ismét Rudolfhoz pártolt vissza. 1439-ben Pókateleki János fia Zomor Miklós.és harminczad-mentességet. mely a Gáncs család si állomás is. 1545 november 5-én Ferdinánd a somorjaiak vámmentességét biztosító levelet adott ki. most is fennálló templom és a zárda 1778-ban épült. gzmalom. körülbelül 1000 emberrel tartotta fhadiszállását. régi pecsétnyomók és a város levéltárában 1238-tól kezdd érdekes okiratok. Mostani katholikus plébánia-temploma a paulinusoké A Spácza. melynek bels falait érdekes freskók díszítik. de si temploma már elpusztult és a szintén régi gótikus plébánia-templomot 1789 óta a a reformátusok bírják. Spácza. 1534-ben pedig a somorjai vásárokat Látogatók számára királyi oltalomlevelet bocsátott ki. az ármentesít-társulat. kiket Széchényi György érsek és Koháry István telepítettek ide 1690-ben. róm.

Dobsa János 4. Kristófy és a Brogyány családok a birtokosai. a mai kastély helyén vára is volt és 1271-ben Castrum de Stomffa néven van említve. 1659-ben Rozsályi Kún István is birtokosa. nek zálogosítja el. Újgyörgyi. eltti idbl is megemlékeznek. 1585-ben pedig a Halácsy s a Latkóczy családot is itt találjuk. 1332-ben Stomffa. mint a rómaiak és a quadok telepérl. . Biróczy. sidk óta megült hely. Maholányi Tamásné itteni birtokrészét Spáczay Pál püspök- STOMFA. Az Árpád-házi királyok idejében a határrök fhelye volt. 1590-ben a Halácsi-féle rész Ramocsaházy Györgyé lesz. 1762-ben a Sándor család is a birtokosok között van. 1615-ben a Csery család. 1699-ben mezváros volt. Újgyörgyi Mária hagyatékából Nagyszombat városának és a diószegi czukorgyárnak van itt nagyobb birtoka és Koppéi Ignácznak és Adolfnak szeszgyára. 1660-ban a Spáczayak részeit a Berchthold grófi család kapja. ez azonban itteni örökségét Brunswik Antalnak adja el. 1560 körül már Naqyváthy Antalt. Várát 1273-ban Ottokár cseh király elfoglalta. 1332-ben Stupáv és Üslupáv és 1373-ban Stompa néven talál- Stomfa. — KÁROLYI LAJOS GRÓF KASTÉLYA. távírója és vasúti állomása pedig Nagyszombat. 1534-ben Cselvey Márton és Balázs birtokosok itt. Bazthey Benedek és fiai. Késbb az Uzovich. Kéméndy Péter 4. Katholikus temploma az Arpádkorban épült. Hajdan.Mátyás királytól. az 1553-iki összeírásban pedig Spáczay Márton 5. a lakosoké pedig 3327. melyrl még a honfoglalás kora. 1682-ben Klucsay János átengedi itteni birtokrészét Orbán Pálnak és nejének.„ kath. Stomfa. OLDALRÓL NÉZVE. Lukachich. A községnek van saját postája. vallású lakosokkal. Farkas Ignácz 3 és a Yenturiny család 1 portával zserepelnek. 1489-ben a Sárosfalviak birtokát a Spáczaiak kapják adományul . A házak száma 364.Pozsony vármegye községei. legnagyobb részben róm. ma pedig Uzovich Blundell Ludovikának. 1731-ben özv. 1349-ben pedig Stompha alakban. 111 György és István. nagyközség a morvavölgyi vasút stomfai szárnyvonalán. 1697-ben Paksy János és Ramocsaházy Zsuzsanna birtokrészüket Orbán Pálra Íratják át.

vallású lakossal. 1663-ban a törökök dúlták föl és 300 lakosát hurezolták rabközségben ságba. A XV ÜL században Stampfen német és késbb Stupava tót neve is ismeretes. Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspárnak itt 51 portája adózik. Durnpoch. Birtokában vannak a szobotisti habanus anabaptisták evangéliuma és epistolái 1591-bl érdekes és nagyérték rézmetszet-lapok. mely egyesület Pozsonytól egész Szakolczáig terjedt. de ennek építtetje ismeretlen. Id folytán a Maholányiak lettek az urai és 1737-ben özv. távírója Bs. Ennek is. kálvária-templom 1709-ben épült. segít-egyesület. Zwha. castrum maradványai láthatók. menház. és Károly-major. ezüstben brre préselt szentkép. Neve a régi okiratokban Zuha. két kaszinó és izr. vöröski urakon kívül más nemesi birtokosai is voltak. a Lévay. ugyané században Szuhai Kamberszky Miklós. idvel a Pálffyak lettek az urai és ma is id. 1647-ben mezváros volt. Katholikus temploma srégi és 1355-ben már fennállott. pedig. Késbb a Zichyéké és azután a szitányi Ullmann családé lett. kath. Erdcske községben van posta. 1703 között pedig négyszer leégett. mely azeltt a máriavölgyi Pálosok tulajdona volt. s hajdan szerzetes-kolostor is volt itt az említett várkastélyban. Gond Ignáez esperes-plébánosnak igen gazdag gyjteménye van mtörténeti tárgyakból. Szuha. takarékpénztár. Pálffy János grófnak van itt nagyobb második felében serfz is volt a Károlyi-uradalomhoz tartozik. 112 Pozsony vármegye községei. század elejérl. reqalis Seul jelzvel a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. Az egyház birtokában igen régi szentségtartó van. Dumbach. 1423-ban Poss. 1547-ben Zuchai Halthomár György. s egyike a vármegye legszebb kastélyainak Károlyi Lajos gróf tulajdona. században a Cséfalvay. . 2000 rézmetszet 1500 elejérl való fametszetek több olasz aczélmetszet. Van egy kelyhe is a XVIÍ. kath. Süly. itt. a mikor a vöröski vár tartozéka ettlfogva e vár birtokainak a sorsában osztozott. 1866-ban 20. Szárazpatak. A — A — A . így 1463-ban Sellendorf Miklós és neje. a Spáezay. szárazpatak. Batthyány Józsefnének van itt nagyobb birtoka és magtárrá átalakított nagy épülete. Maholányi Tamásné itteni birtokát Unger Sámuelnak engedi át. a XVII. 1483-ban Podmansoder Kristóf. századból. tót nagyközség. Most nincs temploma. Krisztust a keresztfán ábrázoló. az idk folyamán azonban kibvítették és legutóbb 1755-ben alakították át. Els nyomára 1296-ban Zubuh néven találunk. .33 házzal és 250 róm. melyet 1884-ben a gróf Károlyi család alapított. 1639-ben III. Ferdinándtól vásárjogot nyert. lev nagy kastély már 1551-ben van említve. de L867-ben a Károlyi grófok tulajdonába került és most Károlyi Lajos gróf a birtokosa. A múlt század elején nevezetes volt vízárkokkal körivett négytornyú várkastélya. Késbbi birtokosai 1518-tól a Fálffyak lettek. Jelenleg özv. a Dersffy és a Balogh családok. . Fáczános és Steinzinger vadászlakok. mely szakértk állítása szerint Ribeirától való 43 darab rendkívül becses régi rajz kb.. mint a többi vöröski várbirtokoknak. st a pápai tizedszedk jegyzékében Zuha heh/ett Soch alakban is szerepelt. körjegyzségi székhely. mely azonban ma már át van építve. földszintes.000 porosz tartotta megszállva Stomfát és határában kisebb 11 ütközet volt. mely A községben van A . súly. 1640 és 1642 között a pestis dühöngött a községben. szegénymenház és izr. községnek postája Felbár. A birtoka. dunamenti kisközség. . vallású magyar lakossal. 1445-ben Temesközy Bálint pozsonyi kapitány az ura. Van itt apáczakolostor és zárda is. Els írott nyomára 1237-ben találunk. A A ma si . az emeletes saroktornyokat kivéve. a máriavölgyi község határában római Paulinusok albuma a XVI. Továbbá palotaszer községi iskola. stb. 151 házzal és 1161 róm. a hol több izben érdekes leletekre bukkantak. mintaszer kath. Az 1553-iki összeírásban Bávonyi Mihály és Angyal Márton 4 4 portája szerepel. Egyháza srégi. a Moritzky család. mely nálunk unikum Szent Jeromos képe. . katholikus fogyasztási egyesüld. távíró és vasúti állomás. Stomfához tartoznak Brandeis. Rákóczy-féle fölkelés alatt Rákóczy seregei foglalták el. . a dévénytói csárda. kiadás eltti példányok több mint 200 régi miniature-festmény pergamentre festett níligran szentképek az 1700-ból való Carmel-hegyi Boldogságos Szz Mária-egyesület szabályai és névsora. A múlt század . Bél Mátyás idejében háromemeletes volt. ez idszerit keményítgyára van. mely hajdan várkastély volt. . 1536-ban már mezvárosként szerepel. A község hajdan mezváros volt s Miksa és Lipót királyoktól vásárszabadalmakat nyert. Dürnbaeh. juk említve.

c M-03 £ o -4-< 03 _>. -0 +-> c/> a -o CD (/) O 1 "cí o -oá .

.

továbbá Kalifás. Evenként mintegy százezer darab fogy el. meg Hohenlohe a Jeszenák. Mai templomát 1710-ben fejezték be. egyes okiratokban. kinek síremlékén hosszú epitáfium olvasható. 228 házzal és 1261.000 korona értékben. E községben lakik Spitzer Mór. kath. körjegyzségi szék-. 1692-ben újabb templomot építettek. Morva-Szentjánossal van összeépítve és az idk folyamán teljesen eltótosodott de egyes dlnevei bizonyítják hajdani magyarságát és a telep régiségét. majd Szolosznicza tót és Breitenbrun német neve is közkelet lesz. század végén fennállott. de a távírója és a vasúti állomása Nagyszombat. Hajdan a jezsuitáknak is volt itt házuk. nagyobb részben róm. hely. si ma si A széieskút Jurenák. Idvel Solosnicza. 1708-ban a község négy izben leégett. Szász. s Czivános és Karraszeg nev dli is némi . Késbbi birtokosai között els helyen említend Serédy Gáspár. század elején fordul el. Széleskútnak már 1397-ben volt plébániája. században papirmalom is volt a községben. 1853-ban óriási tz dühöngött a községben. a Batthyány és a Zichy családok követtek. A püspök sírköve még 150 évvel ezeltt megvolt a mai katholikus templomban. a kik róm. E községet egy 1239-iki oklevél ZasYaros alakban a pozsonyi vár tartozékaként említi. katholikus templom srégi. Ide tartoznak Csernepole erdészlak. a székelyek erssége volt. körülbelül száz évvel ezeltt nagyobbszabású és saroktornyokkal ellátott épületnek a romjai állottak. mely már a XIV. melynek 20 ember is áldozatul esett. morvavölgyi tót nagyközség. Uszihelne téglagyár és Czigánytelep. de onnan nyomtalanul eltnt. püspök. si székely telep. században és késbb a Bacsák. A A — — A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. szász. Balassa István neje és Balassa Menyhért is. Valamikor takács-ipara is jelentékeny volt és 30 35 szcsmester meg és ma de ez az iparág teljesen elhanyatlott. kath. melyeket messze vidékekre hordanak. templomban nyugszik Zrínyi Ilona. Szekel v falu - birtokosai a Czoborok voltak. mely a község közepén áll. a mikor magyar község volt és Frakni Német ^ Miklós volt az ura. vallású magyarok. melynek hajdan Székely-Boldogasszonyfalva volt a neve. mely többek között élt itt. 1314-ben a község határában Szászt Pongrácz egy birtokrészt fiainak elörökít. Azután következtek a Balassa. a ki Guthori Éberhardnak adja zálogba. vallású lakossal. Miráz és Hangácsi/ családok. Temploma a reformáczió korában az evangélikusok birtokába került és azóta annyi átalakításon és bvítésen ment át. Postája. mely azonban a török világban elpusztult. Ide tartoznak Bori vadászlak és a Nagyszombati Szlhegy. 1394-ben az Olgyai család egyik oklevelében Felzaaz néven találjuk említve és 1747-ben Alszász is szerepel. távírója Nagylég és vasúti állomása Nagypaka. berezegnek van itt nagyobb birtoka. PetriIcovich és Peöcz család volt az ura. régi ezüstfeszületet riz. elvétve Zsófia és Dumpach alakban is találjuk említve. A reformáczió idejében itt mködött Bornemisza Péter ág. Székely falu. Malaczka közelében fekv tót kisközség.Pozsony vármegye községei. 1371-ben már Nagymartom Miklós ül itt. 40 60. de postája és távírója Morvaszentjános. 271 házzal és 1428 róm. a Pálffy-féle uradalom bérlje. A községben van posta. 39 házzal és 281 lakossal. Széleskút. Az egyház birtokában 1612-bl említésre méltó gótikus kehely van. Elször a XIV. elpusztult. Mai temploma 1878-ban épült. A község lakosai faeszközök készítésével foglalkoznak. a hagyomány szerint. mely talán a török idk emlékét tartja fenn. vallású lakossal. kath. Hohenlohe major. Kászonyi. A mai uradalmi major helyén. 113 temploma. községnek van saját vasúti állomása. ismert nev régész és régiséggyjt. temploma a mai kis kápolna. 8 . kinek itt valóságos kis múzeuma van. kb. kisközség a Fels-Csallóközben. 1353-ban I. Az egyház nevezetes. Ezek Osrit (srét). hogy ódon volta ma már fel sem is tnik. ev. Majláth. Petervarák (Pétervára). Tauber csárda. kinek itt az 1553-iki portális összeírás szerint 16 portája adózik. A XVIII. Mednyánszky. kiket történeti jelentségre látszanak utalni. és ma Bacsák Istvánnak és Pálnak van itt nagyobb birtoka. A községnek nincs temploma. Hohenlohe vadászlak. A XVIII. h. mely utóbbitól a Pálffy család vette is Pálffy Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka. A község nevét a fent elsorolt alakokon kívül. Lajos király a helység határait a Szászi család számára megjáratja. A község északnyugati részét ma is Felszásznak és a délkeleti részét Alszásznak nevezik. Pázmány-féle összeírásban szintén a régiek között szerepel. mely dombos dln.

114 kb. 1553-ban Serédy Gáspárnak 5. . és XVII. módori. . 1677-bl való. hogy ott hajdan a fehérmúlt század végén e helyen nagyniennyiség tégbarátok kolostora volt. Egy 1356-iki okiratban Udvornok. vallású lakossal. Pozsony vármegye községei. 200 darab XVI. N. Mérey Mihálynak meg 6 portája adózik. dagábbaknak. mert a helység idegen kézre jutott. távírója pedig Somorja. A A SZEMPCZ. stomfai. bolerázi stb. Holind telep. Ugyanekkor egy része pozsonyi vármester az birtok és Királyi Szemet néven emiitik. TÖRÖK HÁZ. századbeli érdekes hímzést. si kis temploma gótikus és részletei után ítélve. Sikus és Nagyerd szigetekiiéi Jakus pozsonyi bírónak adományozta. kb.és gyr-gyjteménye egyike a leggazVan számos Rákóezy-érme és ereklyéje és számos skori de ezeket legnagyobb részben a pozsonyi és más gyjtemények- község határában cseppkbarlang és egy tó van. stb. mely Keresztel Szent János életét ábrázolja. Tartalmaz. de távírója és vasúti nek adományozta. legnagyobb részben róm. 86 házzal és 419. Patounhorni és Pila vadászlakok és Óbora tanya. Szemet. községnek van postája. parasztmajolikát. szemet. lelete míg pecsétnyomó. századból valónak látszik. I Í. melynek vize sohasem fagy be állítólag gyógyerej. Elször 1288-ban merül föl. nagylévárdi. Az egyik mellékoltáron lév képcsoport. Ezt a részt Nagy Lajos király a hozzátartozó Kenche. malaczkai. csipkéket bazini. 1435-ben már a Fraknói grófokat is itt találjuk. községnek postája és vasútja Misérd. 100 megyebeli népruházati darabot.Szemeth néven is említve van. A A állomása Malaczka. kik azonban részüket Molnári Kelemen gyri püspöknek adják el. 1336-ban Outhori János a pozsonyi káptalan eltt tiltakozik az ellen. 1864-ben majdnem az egész község leégett. de ezeknek a részét utóbb a Serédy és a Mérey családok kapják. késbb pedig az Apponyiaké lett. 1647-ben a Kerekes család birtoka és Éberhard tartozéka. kb. 1420-ban a Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka. felscsallóközi magyar kisközség. a XIV. lákra bukkantak. mely azonban megmagyarosodott. Van a községben szeszgyár is. Ide tartoznak Dubrava major. hogy Bazini Sebus birtokát elidegeníthesse. Úgy látszik. Hajdan német község volt. 1000 darab holicsi. Az egyik dljét Várhelynek nevezik és azt tartják róla. AZ ü. a mikor a királyi udvarnokok lakóhelye volt. Jureczkeluki. kath. hogy Guthori János tiltakozása mit sem használt.000 darab érmet. is.

Nagy-Stift" és egy „Kis-Stift" nev épület. Els ízben 1310-ben találkozunk vele Villa Zemch néven. késbb uradalmi épületeihez tartoznak. s 1609 eltt már temploma volt. árvaház. A Pálffy Miklós herezegnek van itt nagyobb birtoka. Szentistván. német telepítvény. 1645-ben I. Rákóczy György seregei sanyargatták a népet. mely nagyobb részét elhamvasztotta. a Kis-Stift pedig a piaristák gimnáziumának adott szállást. „Török ház". Gyenge és Pusztakerény majorok. de az egész községben még az Esterházyak birtokországnak is hasznára forduljon. Mely iffiak Arithés azokat egyenl formán ruházza és tartja is metikát. Kis iskolát is tanítják ezen Páter Piaristák. 1775-ben árvíz pusztított a községben. de mivel erre még alkalmas helyek nincsen. Legels nyomára csak 1615-ben találunk. Mindenkor a malaczkai uradalomhoz tartozott ós ma is A A . a Mátyásföld szélén fekv magyar nagyközség. Katholikus templomának alapkövét 1682 aug. kör. Fölséges császárné és koronás királyné asszonyunk. vallású lakossal. ifjúsági egyesület. régi épülete van. 1667-ben a Méhes és a Balogh család osztozkodnak itteni birtokaikon. Geometriát. melyet azonban 1849-ben víz borított el. tehát csak negyedik oskoláig tanittanak. Három érdekes. hetységet idvel németül Wartberg-nek is nevezték. 10-én Szelepcsényi érsek jelenlétében tették le. a XVII. Van itt társaskör.és FelsAntal. vasúti állomása Nagyiévárd. E községben u. kath. mely Szent Istvánnak szentelt templomától vette mai nevét.. 1682-ben és 1882-ben nagy tzvész volt a községben. n. E községre vonatkozott az olmüczi érseknek Pázmány Péterhez intézett az a felszólítása.. községnek van saját postája. szempczi járásnak itt a székhelye. Adgya a Fölséges úr Isten. távírója Malaczka. . hogy ezen dolog nemcsak ezen szegény városnak. vármegye hajdan több ízben tartott gylést e községben. Holbicska. 115 szempcz. kath. takarékpénztár és izr. a mint az a régi városi jegyzkönyvbl kitnik: „Anno 1764. azután az Esterházyak kapták és most is Esterházy Mihály grófnak van itt nagyobb birtoka. Szép írást és Stilisztikát német nyelven tanulnak. melyet Makripodári püspök 1655-ben szentelt föl. Az itteni uradalmi erdben több szurok-kemencze s három téglavet-telep mködik. Mátyás király alatt már mezváros és ekkor 29 portával vannak bejegyezve. hogy tiltsa be a morvaországi legényeknek e községben való házasulását. gazdakör. A községnek van postája. Úgy látszik. 1682-ben és 1708-ban pedig nagy tzvész pusztított itt. századi jeles magyar író. szentjános. községházán két XVI. Itt született Szenczi Molnár Albert. Oeconomiát. melyek ma Esterházy Mihály gróf Nagy-Stift azeltt ni fegyház volt." lása idejébl származó pellengér áll. Ide tartoznak Alsó. A község közelében lév erdben azeltt kszénbánya is volt. Hajdan a szomszédos Székelyfalvához tartozott. és ott Exczellencziája. körjegyzségi székhely. nem csak maga itt lev kastélyát ezen páter piarisurunk táknak lakásul örökösen adta. de az uraság kertyit is oda engedte. Az egyik az u. Ide tartoznak Havala. kath. morvavölgyi tót kisközség. 1709-ben és 1853-ban pedig majdnem egészen leégett. 361 házzal és 2034 róm. Az 1553-iki portális összeírásba Báthori András — Ádám itteni kúriáját Perschitz Péternek zálogosítja el. tzoltó-egyesület. valamint távírója és vasúti állomása. Esterházy telep és Szent-Márton vadászlak. az kiknek nagyméltóságú galántai és fraknói Gróf Esterházy Ferencz magyarországi udvari kanczellárius kegyelmes földes Exczellencziája. századbeli ezüst-serleget riznek. mely ma szolgabírói hivatal és lakás. tót lakosok Haszbrunka nevet adtak neki.Pozsony vármegye községei. vallású lakossal. e e A A A A A szentistván. Ezen szenczi királyi Collegiumba szerzetet is fundált Húsz Magyar országbéli iffjakat béhelyeztetett az Fölséges királyné asszonyunk fölsége. 338 házzal és 1798 róm. mert ezek Morvaországból a katonaság ell e vidékre szökdösnek. 1651-ben Mártonfalvi és Székely Magdolna 29 Oppidum Zempcz néven említik. n. Szempcz. Küls alakja után ítélve Rákóczy korabeli épület lehet és az Esterházyak birtokbalépése idején vadászkastélynak épült. Nagyközség a Morvavölgyben. Jurik. és Istennek segétségével jó el mennek a tanulásban. továbbá Óbora és Téglavet vadászlakok. Eredetileg Hausbrunn volt a neve. vallású lakosaié 3552. Szentjános. Szojak és Tanisibok tanyák. továbbá egy . Házainak száma 512 és róni. negyesület és kereskedelmi szeszgyár. Architektúrát. Késbb koronabirtok lett. kath. Mária Therézia behozta Szempczre Tisztelend Páter Piaristákat.

Mária Teréziától különféle eljogokat nyertek. alsócsallóközi magyar kisközség. Pusztamajor.':[':<]. Szentmihályfa. Szcntmihályfa habánus-udvar van. Szered. A lakosok kaszinó-egyesületet és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. Lajos Morochuk honti fispánnak adományozza. távírója Patony. azután I. de Ausztriában is ismerték. mely nagy terjedelm parkban épült. kath. Legrégibb földesurai az éleski vár urai voltak. in. i . nagyobbára róm. század elejérl valónak látszik. Úgy látszik azonban. állomása. vallású tót lakossal. hogy 1782-ben áttérésüket már megbánták. Az esztergomi fegyházmegye névtára úgy tudja. a ki itt híres vadászatokat rendezett. mert II. Torecz és Trajlinek puszták és Pisecsána major. Pusztaczóglád. kath. * i 1 'Iffl i SZENTJÁNOS. . Hajdan a semptei Mai temploma kési gót stil A A . a többiek pedig Barkóczy érsek alatt a katholikus hitre tértek át. 1337-ben Orros Péter birtoka. kik között a magyar nyelv örvendetesen terjed.és magántulajdonban lev malátagyár. községnek van saját postája és vasúti és hitelszövetkezetet tartanak fenn. hogy az anabaptistákat a katholikus hitben oktassa. Zichyek és a Jeszenákok. A Czoborok hajdani kastélya ma már magtár. Ennek az lett a következménye. melyben az anabaptisták ellen kikel és azokat az államra nézve veszedelmeseknek mondja. Egyháza is : már fel. Ezeknek az sei II. hogy Walter Zakhariás nev szeniorjuk két káplánjával együtt kolostorba ment. az 1390-iki összeírásban szerepel és Pázmány is a régiek között sorolja és a XVI. Idvel az Illésházyaké lett. Körjegyzségi székhely. vallású lakossal. A köz ségben van posta. nagyközség. A múlt században híres késmívesek voltak és árúikat nemcsak az országban. Az irgalmas apáczáknak kolostoruk van itt. azután a Keglevichek. majd a Batthyányiaké. 467 házzal és 5095. Ferdinánd alatt telepedtek ide Morvaországból. >/. Van itt uradalmi szesz. megmaradtak a katholikus vallásban. Józsefhez folyamodtak engedje ket anabaptista hitükre visszatérni. 1757-ben Filó János szobotisti plébános jelentést tesz a királynak. 1462-ben már a mai nevén találjuk említve. Egyik újabbkori birtokosa a dúsgazdag Hirsch báró volt. — A ZICHY-FÉLE KASTÉLY (MOST HOHENLOHE HERCZE3É). E jelentés következtében 1760-ban egy jezsuita küldetett ki. Az 1553-iki portális összeírásban Kéméndy Péter 6. most pedig Pongrácz Frigyes gróflakosok fogyasztási nak és Katona Mór dr. Batthyányiak. elbb a Hirsch báróé volt és most a Hohenlohe herczegé.-nak van itt nagyobb birtoka. Hajdan a mezvárosok sorába tartozott. a Zichyek kastélya pedig. Ide tartoznak Majorhosszúrét. hogy e községet már 1050-ben említik. a Batthyányiaké csak részben áll még fenn. 70 házzal és 433 róm.116 Pozsony vármegye községei. távíró és vasúti állomás. Ide tartoznak az Országúti és a Régi majorok. Mivel azonban a császár e kívánságuknak nem engedett. hol az anabaptisták laknak. Farkas Ignáez meg 7 portával jelentkezik.

melynek helyén az si semptei vár állott. században már fennállott. A századok folyamán a Vág új medret vájt magának.Pozsony vármegye községei. Van a községben ipartestület. Guyon visszavonuló honvédéi felgyújtották maguk után a Vág hídját és az utánuk nyomuló osztrákokra ágyúztak. — SZERED. ki másodszor Löveyihirg Jánoshoz ment férjhez és 1698-ban alapította Szereden a szegények házát.Újvárost és Szeredet egyesítették és a két vármegye között határul a mai Vág medrét állapították meg. 1848-ban. . Fényes Elek a múlt század 30-as éveiben is még magyarnak mondja. 1870. A községnek saját postája. ki a várat átalakíttatta és abból modern kastélyt építtetett. a mikor Szered. A régi Vág medre Szered fpiaezán. 1419-ben hídja is említtetik és e század végén a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtoka volt. 1813. a Steiner czégnek csontszén-gyára és Klug Bernátnak mosószóda-gyára. negyesület és szépít-egyesület. Szered mint önálló helység a XV. A vár egyik tömör rtornyát csak a XIX. — AZ ESTERHÁZY-FÉLE KASTÉLY (. Esterházy Ferenez Thököly Katalint vette nül. Katona-uteza elnevezése is ebbl az idbl származik akkor még ez az uteza külön község volt. Idvel a szeredi vár az Esterházyak. egész 1886-ig. még csak nem is sejteti hajdani rendeltetését. távírója és vasúti állomása van. század elején bontották le. A kastély és a birtok most Alsasse á'Hennin Angelika herczegné. így került Sempte a Vágnak egyik és Szered a másik partjára. A mai katholikus templomot Esterházy Ferenez kanczellár építtette 1760 1780 között. A község azeltt magyar volt. A kuruczok visszavonulása után a vár és az uradalom Esterházy József birtokába került. mely hajdan a Vág balpartján feküdt.és 1894-ben nagy árvíz pusztított a községben és határában. mely még ma is fennáll. továbbá a Perl és társa czégnek gépgyára.. úgy hogy az e folyó mellett keletkezett helyet ketté szakította. ifjúsági egyesület. Mai kastélya. önkéntes tzoltó-egyesület. Az 1553-iki összeírásba Báthori András 34 portával van felvéve. a sörház-utczán és a Katona-utczán vonult át és elválasztotta Nyitrát Pozsony vármegyétl.MOST ALSASSE d'hENNIN HERCZEGNÉ). Ide tartoznak Herczegudvar és Kiserd majorok. .. 1860. Anonymus is említi a semptei várat. de az 1880-iki népszámlálás 4000 lakosa között csak 400 magyart talált. 1705 október 19-én Bercsényi a várat megadásra kényszerítette és ez egész a trencséni csatáig a felkelk kezében maradt. birtokába került. a nagyszombati csata után. 117 vár rei lakták. mi közben a községben számos ház megrongálódott. takarékpénztár. Hajdan mezváros volt. Freund Gyulának pótkávé-gyára.

a hol már több községnek van saját postája. 1864-ig Pálffy János gróf örökösei bírták. villámcsapás következtében. melyeket 1723-ban elraboltak. ki után ismét királyi birtok lett. Ide tartoznak Makova és Skarbák puszták. a Kiskárpátok alatt fekv tót kisközség.000 forint fejében örök joggal nekik adományozta. 1790-ben. falu postája. 244 házzal és 1769 róm. mert egy évvel késbb Cseklészi Lökös fia Miklós is birtokosául van említve. távírója és izben találtak érdekes régiségeket. a másikat 1703-ban Erddy Gábor gróf egri püspök alapította. kath. a mikor Országh Kristóf elhunytával a királyi kincstár lefoglalja. a harmadik a kálvárián áll és ezt a XVIII. Zomolyán. Scomolány. 1777 július 22-én id. században épült és 1760-ban még fennállott. Egy része. Lajos király szintén Pozsonynak adományoz. ban a vár már romokban hevert. melytl Zsigmond király 1388-ban elszakította és Stibor vajdának adományozta. Körjegyzségi székhely. E község neve az idk folyamán sok változáson ment át. Úgy látszik azonban. a vár építkezése sokkal fokozottabb mértékben fog folytattatni. Szls. vallású lakossal. Örökösödés útján az Erddyehre szállott és e család hosszú ideig birtokolta de Erddy Borbála révén. Miksa király 1569-ben Ungnad Kristóf bárónak és nejének. Somalga. a mikor is az lllésházyak foglalták el. Hajdan de idvel eltótosodott. magyar község A A malom. László a pozsonyi prépostságnak és káptalannak adományozta és ekkor Zelinch alaklián szerepel. község határában. Pálffy János gróf veszi zálogba a várat és az uradalmat. Szls. kath. a budapest bécsi vasútvonal mentén fekv tót kisközség. Erddy György gróf 1744-ben itt kórházat alapított. Illésházy István elzálogosította Csörödi Lrincz nagyszombati polgárnak. egész kihaltáig. Bazini és Szentgyörqyi grófok erszakkal kerítették kezükre és e család kezében maradt. bástyákkal körülvéve és a korlátki uradalomhoz tartozott. a káptalan minden tiltakozása daczára. század elején már a guthi Orszáqh család az ura és ezé marad 1567-ig. melyet I. XVI. Van itt három kápolna is. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. vasúti állomása. E községet elször 1290-ben találjuk említve Terra Paraehan néven. A A A .L18 Pozsony vármegye községei. E község 1243-ban Terra Seeleneh néven a pozsonyi vár birtokaként van említve. Somola. században fennállott. Rudolf azután a várat az uradalommal együtt 1583-ban 30. a Maulbir nev hegy alatt. Szomolány. kitl Rudolf alatt a pozsonyi káp- A talan visszaváltotta. míg 1355 eltt a szentkereszti apátságnak is birtoka volt itt. Semoliga. 1781-ben pedig a mezvárost is. a mikor Róbert Károly Pozsony városának adományozza. a szabók czóhe pedig 1782-ben alakult. különösen a küls vár fala és a kápolna már fennáll és a mint a folyamatban lev mezei vasútépítkezés befejezést nyer és a várépítéshez szükséges k. Körjegyzségi székhely. vallású lakossal. mely 1780-ban épült. Zomolya. 1705-ben Rákóczy csapatai múlt századbevették. Összesen nyolcz változatát ismerjük és pedig Somolya. Katholikus templomát Erddy Gábor gróf és neje. Leustorff és a tót Semóleniez. stílszeren ismét felépítteti. 183 házzal és 1413 róm. 1649-ben II. József gróf az uradalom ós a vár birtokosa.a Mátyusföldön. Az egyiket 1715-ben a pestis-járvány megszntének az emlékére emelték. Losonczy Annának adta zálogba. a ki Czobor Ádám gróf neje lett.és faanyag könnyebben lesz odaszállítható. 1278-ban IV. Ferdinánd királytól vámjogot nyert. kath. Pálffy Mária 1644-ben építtették. Ez id- A . késbb a Czoborok is birtokosai. Leustorff elnevezését egy 1448-iki oklevélben találjuk. Ma Pálffy vár úgy látszik csak a XV. de ekkor Pálffy Móricz gróf az uradalmat több mint félmillió forintért megváltotta. skori telepek nyomai vannak. században a Frencsorich család emeltette plébániája már a XIV. de 1291-ben már Zeuleus néven és 1323-ban. Hajdan erdített hely volt. ezt egyszer kápolna helyettesíti. Siilincs. Hajdan nagyszámú iparosa volt s a csizmadiaczéh 1751-ben. 1438-ban Albert király Bazini és Szentgyörgyi György grófnak adományozta. 177 házzal és 1265 róm. Pálffy József gróf most a várat régi nagyságában. Hajdan az egyháznak értékes szentedényei voltak. majdnem az egész község leégett községnek nincs temploma. de két évvel késbb a császáriak visszafoglalták. hogy ez az adomány nem terjedt ki az egész falura. Ennek halála után fia örökölte. Villa Pracsan alakban szerepel. Szilincs. Ide tartozik Orincs puszta és két volt. tót kisközség. község hajdan mezváros volt. A A — . vallású lakossal.

sidk óta megült hely. . Weinern és Wainóri nevek alatt merül föl. Katholikus templomát az si templom helyén Szelepcsényi érsek építtette 1681-ben. vallású lakossal. Taksony. Lakosai 1682-ben vámmentességet nyertek. noha evangélikusok is elég szép számban laknak itt. Ez idn túl azután fölváltva Szls. és melyet mai birtokosa Pozsony városától vett meg és alakíttatott át. Katholikus templomának építési ideje az árpádkorba esik. Jelenlegi nagyobb birtokosa Sprinzl Mór. A IV. kinek itt kívül a falun szeszgyára és úrilaka is van. Már 1378-ban mint az érseki népek telepe van említve. Ugyané király 1269-ben 5 ekényi földet Leek fiainak. távíró és vasúti állomás. vallású lakossal. távírója és vasúti állomása Pozsony-Püspöki. 1274-ben László király is adományoz itt Ivánka fia Miklósnak birtokot. 1236-ban pedig Deáki község határleírásában Teksze alakban. ez után pedig Kenéz Taksony. ben nevét Poss. melynek határában pogánykori sírhalmok láthatók és egyik dlje is Pogánytemet nevet visel. községben van posta. 1847-ben az egész község leégett.Pozsony vármegye községei. 1842-ben tz pusztította el a községet. 75 házzal és 506 róm. 1138-ban már a pozsonyi várszolgák földjeként Togsun néven van említve. Pracha Az A Szunyogdi. mely állítólag hajdan kolostor volt. Szunyogdi. 1307-ben Dudvágszegi Miklós birja. Pozsony város birtokaként. Pratsa. Magyar nagyközség. kath. Hajdan német telepes község volt. 1214-ben Gertrúd királyné egyik okiratában Tohcsun és Toehsun alakban. mely azután idvel megmagyarosodott. nagyobbrészben róm. 14 portával szerepel. A hagyomány szerint Taksony vezér is ide temetkezett és nem a pestmegyei Taksonyba. 1553-iki összeírásban ugyancsak Pracha néven. 203 házzal és 1677. kath. SZOMOLÁNY. felscsallóközi magyar kisközség. Ivánkának és Istvánnak adományoz és ez okiratban T'ixont néven nevezi. a budapest-bécsi vasútvonal mentén fekszik. Béla királynak 1240-iki adománylevelében elforduló Teksze név is e községre látszik vonatkozni. Mindenkor az esztergomi érsekségé volt. Postája. Ide tartozik Sprinzl major és Kültelek. 119 és Pratchan alio nomine Weynaru vocata alakban írják.

Csiba József 1 és Bejczy Ambrus 1 portát bír. melynek 203 háza és 1558. távírója és vasúti állomása Somorja. Legrégibb birtokosaiul 1647-tl az EsterházyJcat és a Thurzókat ismerjük. nagyobbára róm. A fegyintézet 1785 körül sznt meg. szerepe] és A A . melyet az Esterházyak 1824-ben hasítottak ki. 1787-ben a kir. Bertalannak adományozzaEz idben Teu néven nevezik. ma pedig Esterházy Ern grófnak és Ahasse d'Henmn herezegnnek van itt nagyobb birtoka. Sanka r Balassa. 1760-ban Esterházy Ferenez gróf nagyszabású kastélyt építtetett ide. Ez az intézet késbb Szempczre került. vallású lakosaié 406. Lieszkovszky és a Krscsenics család. 1647-ben ismét az apáczáké. mert comes. Az 1553-iki portális összeírásban Báthori András 9 és a borostyánki urak is 9 portával szerepelnek. a Laaki család 1. mert erre jártak a sót szállító fuvarosok. Van itt gazdakör. László király Onghai András fiainak. a kiket a kastélyban és a kastély melletti épületben helyeztek el. Taksonyban van posta. Legrégibb birtokosául a Gergeteghi családot ismerjük. A plébániának 1500 kötetes gazdag könyvtára van. E községet már egy 1388-ból való oklevél említi. E község els nyomát 1275-ben találjuk. Késbb az Esterházyak. A községben van posta. 1439 eltt a Taksonyi családé. 153 házzal és 748. róm. mely 1849-ben grófnénak van itt birtoka. népkönyvtár. ma pedi<> tótok a lakosai. melynek határában skori telepek nyomai vannak. s 1553-ban is még az óbudai apáczák birtokaként van feljegyezve. Tárnok. E pusztán szeszgyár és katángközség lakosai katholikus olvasókört. majd az Esterházyaké. Laád. vallású lakossal. A miút század elején Milchdorf német neve is forgalomban volt. A múlt század elején az Esterházyaknak itt híres juh. menházat és gabona-magtárt tartanak fenn. n. amikor IV. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. mely az 1553-iki összeírásban 4 portával 1681-ben még önálló község. fogyasztási és értékesít-szövetkezet. Azután a Klarissza-apáczáké lett. sidk óta ült hely. kath. gazdasági ismétl iskola és az Esterházy Mihály gróf uradalmához tartozó Gulyamez nev majorban keményítgyár. Teriing. 1787-ben az Illésházyaké. A XIV. Ujabb idben alakult itt gazdakör és fogyasztási szövetkezet.120 Pozsony vármegye községei. Temploma nincs a községnek. Tejfalu. 1345-ben Chuna Pál záloglevelében. az u. melyben Mária Terézia a szolgálatában elesett nemesek árva fiait neveltette. 1355-ben pedig az Olgyaiak egyezséglevelében is említve van. Hajdan német község volt. a FtcyoHyiaknak adományozza. épült. Késbbi nemesi birtokosai közül felemlítendk még a Tejfalussy. Tejfain. Házainak száma 52. mint Sempte vár tartozékát. h. Tárnok. Régi egyházát 1784-ben lebontották s annak helyébe Esterházy Ferenez gróf kanczellár új templomot építtetett. taksonyi földjükéi Pamlényi comes fiának. Kéthegyi Bernát 1. ev. legnagyobb részben róm. vallású lakosa van. kath. kincstáré. A község postája Bácsfa. Ide tartozik Pallócz puszta. azután a Batthyányiak lettek az urai és most Pongrácz Frigyes községben csinos templom van. úgy látszik. Tallós. vagyis leányuknak örökül bevallják. a Kis-Kárpátok alatt fekszik. szegénygyökérszárít gyár van. L309-ben Mihályfi Jakab comes özvegye és fia Miklós. mely még 1513-ban is szerepel. Ide tartozik Körtvélyes major és^ a Tejfalusi sziget. Lászlónak és nejének. bíróság visszaadja a pozsonyi egyháznak. vasúti állomása Nagypaka. Egy részét Ákosházi Sárkány Ambrus bírta zálogjogon. postája.és lótenyésztésük volt. de távírója és vasúti állomása Galánta. 1459-ben Mátyás király a Nándorfejérvárnál hsi halált halt Dugonich Titus fiának. Tallós hajdan a Pest fell Zsigárdon át Felsmagyarországba vezet útvonalnak egyik fontos pontja volt. kath. ekkor azonban Albert király. s erre a kastélyt az akkori tulajdonos átalakíttatta. az Olgyaiak seinek adományozza. de távírója és vasúti állomása Diószeg. Feketevíz mellett fekv magyar nagyközség. a pozsonyi egyház birtoka lett. Késbb a Thurzóh birtoka lett. vallású lakost leégett. körjegyzségi székhely. 1902-ben megnagyobbították. A mai katholikus templom újabbkori és 1801-ben épült. 1553-ban az Illyés család 9. században már kiváltságos plébániája volt. dunamenti magyar kisközség. Összesen 62 házzal és 341 ág. Tallósra pedig 113 fegyenczet hoztak. Teriing. Ezután. Ide tartozik még Úrfóld puszta is. 1863-ban a község nagy része Tallós. Ami L323-ban a kir.. majd a Zichyek és a Baldácsyak. távírója Nagylég.

29 házzal és 238 róm. Postája és távírója Xagymagyar. Ulászló csebi Pogány Péter pozsonyi ispánnak és alsóborsai Vízközi Andrásnak adományozza. község hajdan Túrna. Ide tartoznak Csonclor. melyet 1230-ban Bökény comes leánya Angyalka. vallású lakosokkal. melylyel Miklós fia Huné. Késbb a vöröski uradalomhoz tartozott. de azután királyi birtok lett és 1754-ben Dejean János Antal kapta Mária Teréziától adományban. Ugyancsak a XIII. 45 házzal és nagyobbrészben németajkú. Torcs. 1647-ben Osztrosich Mátyásé. . 1540-ben az egyik Csorba-féle birtokot az Illésházyak nyerik. 1553-ban Serédy Gáspáré. 1496-ban is a Tankháziak a birtokosai és Tankházi Ábrahám is birtokát Illyés Mátyásnak és Györgynek hagyományozza. A községnek nincs temploma. a ki az ódon épületet lebonttata és helyébe szép. Szintén nagyon régi község. távírója és vasúti állomása Bazin. a csallóközi vasútvonal mentén fekv kisközség. Chamának és fiának adományozott. Késbb az Illésházyak után a Batthyányiak is birtokosai lesznek és ezeknek a révén ma Pálffy Béla grófnak van itt nagyobb birtoka. Tonkháza. Két évvel késbb II. Postája. Miklós fiainak Ábrahámnak és Izsáknak adományozza. kath. mely ma. azután a pozsonyi káptalannak 1294-bl való okiratában. Az 1553-iki portális összeírásban e község neve Tenk-Háza alakban szerepel és birtokosai Illéskázy Tamás és Csorba Farkas. Mátyás királynak 1488 május 29-én kelt oklevelében Dankháza néven van említve.Pozsony vármegye községei. Ulászló a htlenségbe esett Zerhazi Zerhass Márton és László birtokát szintén Illyés Györgynek és Mátyásnak adományozza. vallású magyar lakossal. kisközség a Fels-Csallóközben. Ménesakol és Vitte puszták és a Dunaszegi malomházak. római kath. de Bökény comes fia ezt a birtokrészt a pozsonyi apáczáknak visszaadta. építtette itt a kastélyt is. 1296-ban Vöröskvár számlál. A községnek nincs temploma. mely 1884-ben buehsteini Haase Gottlieb tulajdonába került. falut alkotott. E Tonkháza. noha evangélikusok is vannak itt számosan. A budai káptalannak 1347-iki okirata Terene néven már külön községként említi. kiknek száma 251. HM TALLÓS. a hozzátartozó birtokkal együtt. emeletes kastélyt építtetett. 1294-ben Torch Miklós és Balázs 100 hold földjüket adják el. században Cseklészi Kozma elfoglalta. 1506-ban Verböczi István is birtokosa. 1495-ben II. Torcs. Trne és Ternye néven Csukárddal egy Els említése Bazin város 1256-ból való határleírásában fordul el. ESTERHÁZY MIHÁLY GRÓF KASTÉLYA. Els birtokosa 1435-ben Tankházi Salamon. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni részeiken. vasúti állomása Szempcz. Grosszner Samu tulajdona.

mellett fekv tót kisközség. trencséni Csák Máté. elfordulásuk sorrendjében a következk: Tiborczfy Tamás comes. Tósnyárasd. azt az a körülmény bizonyítja. ma azonban nincs nagyobb birtokosa. a pozsonyi káptalan eltt. késbb özv. Egy úrilak is van a községben. Tótújfaiu. Ezutáni birtokosai egész 1477-ig. község. — Hogy srégi Tótgurab. vallású lakossal. 66 házzal és 498 róm. Béla egyik oklevelében találjuk. szükségesnek tartjuk itt errl a Körtvólyesrl megemlékezni. hogy az a Körtvélyes. 1647-ben egy része a Kerekes családé. 1787-ben azlllésházy aknák is van itt birtokuk. de ezt 1898-ban újjáépítették. Devecsery Eymech fia Márton comes. de nem biztos. Az akkori három Körtvélyes közül az egyik nemesek kezén volt. Késbb Eberhard tartozékaként ugyancsak e néven van említve. Csötörtök. Újabbkori birtokosai a Pálffyak és az Apponyiák. katb. Putusfi Hench. hogy plébániája már Ma fennálló kath. Mindvégig a pozsonyi káptalan maradt az ura. a másik Felsszelihez. róm. 1672-ben a törökök elpusztítják és 1690-ben is lakatlan praedium. tót kisközség. század elejétl egész a XV. Idvel a Batthyányiak lettek az urai és azután az Esterházyak. Nagy Miklós. Az egyik Körtvélyes-puszta Csölöszthöz tartozik. 148 házzal és 985 róm. vallású lakossal. Csegefi Egyed. Petfi Mihály. Tótújfalu. hogy ezt a Nyárasdot kell-e értenünk. múlt század elején Slavisch-Weiszgrob Késbbi földesurai a Pálffyak voltak. magyar kisközség. Ide tartozik Sóvet puszta. ManégyKörtvélyes-pusztát és az itt említett házcsoportot ismerjük. melynek els nyomát 1243-ban IV. A A A A . néven is említve találjuk. vallású lakossal. távírója és vasúti állomása Szempcz. Miklósnak adományozza. 1253-ban Csandal néven IV. Torony. Újabb morva telepítvény. mely azeltt az Apponyiaké volt. de most Orth Jánosé. Magyar kisközség.1: Pozsony vármegye községei. távírója Püspöki és vasúti állomása tartozéka. 25 házzal és 154 róm. vallású lakossal. Ide tartoznak a Pálffy és a Zichy majorok. kath. Tósnyárasd. a harmadik Nyékhez és a negyedik Tejfaluhoz de nem tudjuk biztosan megállapítani. a másik pozsonyi várföldként szerepel. melyik volt. Postája Magyarbél. templomát állítólag a XVI. a Szent. Körtvélyesi András János és Jakab. községházán 1620-ból való birtokkönyvet riznek. akkoriban három Körtvélyes volt a vármegyében egymás közelében. a mikor Benedek és rokonai. A község postája Kajál. a budapest bécsi vasátvonal mentén fekszik. Azonkívül Tótújfaluhoz tartozik Körtvélyes házcsoport. 1787-ben a Farkas családnak volt itt nagyobb birtoka. felerészben meg a Földes családé. mely csak Illésházy István országbírónak 1569-bí való nyilatkozatában szerepel elször TótAyszgrub néven. Bazin a postája. kath. Az L553-iki összeírásba Serédy Gáspár 3 és Mérey Mihály 4 portával van bejegyezve. A pápai tizedszedk jegyzékében Turcz alakban van emJítve. L399-ben Kisiorchi Péter fia György részére megjárják a helység határát. Tótgurab. században építették. Teenkfi Miklós. Régi okiratok szerint. 1292-ben már Tornyos-Csandal néven találjuk említve. század végéig sokszor esik említés. kath. Abaffy Aba comes. itteni birtokuk egy része fölött intézkednek. Az 1553-iki összeírásban Mérey Mihálynak itt 6 portája adózik és ekkor Tót. Postája Misérd. Újabbkori birtokosai a Pálffyak és a Zichy ék voltak és most is a Pálfí'yaknak van itt nagyobb birtokuk. Gergely fi Miklós. Nyárasd neve már egy 1193-iki okiratban elfordul. Béla Tepuz fiának. Ettl Jánoki Jakab vette meg és a pozsonyi káptalannak hagyományozta. míg a harmadik Kozma nev várjobbágyot uralta. Mivel pedig a Körtvélyes nev községrl a XIII. 1641-ben már a mai nevét viseli. 1813-ban és 1894-ben a Vág áradásai okoztak nagy kárt a községben. de késbb már Takschendorf német nevével is találkozunk. távírója és vasúti állomása. távírója és vasúti állomása pedig Galánta. Ez idben még magyar községként szerepelt. 1 Torony. a községnek Szent-Mária kápolna meg 1759-ben. Maholányi Tamásné báróné is birtokosa. Jeneh fia Jakab. kinek a részét 729-ben Pálffy János gróf magához váltja. Pechfi Jakab. 1647-ben Teörös Jánosé. Zavari János. 87 házzal és 667. Az 1553-iki portális összeírásban már Thorony néven szerepel és benne csak a pozsonyi káptalan 8 portája adózik. a bazini patak.Nyárasd néven szerepelt. 1553-ban felerészben a nagyszombati apáczáké.Anna kápolna 1790-ben. másik része az éberhardi uradalomé. katholikus templom 1617-ben épült. 1647-ben Balássy Zsuzsanna és Baranyay Tamás bírják. Hety Lörinczfi János és 1307-ben megvolt. .

község postája Somorja. Tönye. E község az okiratokban Curtuelus néven szerepel. század els felében Zalay János és besei Farkas Ignácznak birtoka. 1338-ban Uzori Döme ispán nevében is említve találjuk. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. lakosok gazdakört tartanak fenn. 123 Magyarbéli Butija Miklós. melynek postája. 1647-ben a pozsonyi apáczáké. Hajdan Jókához tartozott és csak az 1553-iki portális összeírásban találjuk Jóka-Újhely néven az óbudai apáczák birtokaként 12 portával említve. hét évvel késbb pedig Jánosdeáké. hogy valamely harczban elesettek maradványai. Temploma sincs a községnek. távírója és vasúti állomása Somorja-Uszor. kath. A XVI. róm. községben csak kápolna van. 1647-ben a pozsonyi apáczáké. felscsallóközi magyar kisközség. majd a Batthyányiaké lett. Magyar kisközség. Házainak száma 32. 1787-ben a valáslalapé. mert a lakosok közt elterjedt hagyomány szerint hajdan pallosjoga is volt. század közepérl való összeírásban csak Farkas Ignácz adózik itt 7V2 portája. Késbb az Esterházyak lettek az urai. a Bittó. Hozzá tartozik Kiserd malomház. kath. A posta. 1381-ben pedig Teu és Tinye néven. A A Uszor. a Körtvélt/esi család birtokaként.Pozsony vármegye községei. melyek tömegesen fordulnak el. E községet 1261 óta találjuk említve. község postája Nagyjóka. A XVI. Uszor. a mi bizonyára egyik régi birtokosára vonatkozik. kath. Thon és Thunog néven szerepelt. vallású lakosokkal. 57 házzal és 391 róm. 1647-ben Forgách Jánosné. Erre azonban történeti adatok nincsenek. Tkés. A A A A A . Ide tartoznak Tönye puszta és Papsziget major. késbb az Amadék birtoka. mely 1 'fc70-ben Sasvári Jánosé. Az Alsó-Csallóközben fekszik. ma azonban a közközség . A Újhelyjóká. Körvélyes határában 1447-ben Jánosnemdeáh nev puszta is említve van. hajdan szerepl község neve rejlik. u. határban ásás közben nagyon sok csontvázat találnak. Töbö'réte. Batthyány Blanka grófnnek van itt nagyobb birtoka. pozsonyi kanonok. Azt hisszük. 1553-ban a nyúlszigeti. mely 1282-ben a pozsonyi káptalan egyik oklevelében Uzur néven van említve. mely már az Olgyaiaknak 1355-iki egyezséglevelében szerepel. ma Pálffy Béláné grófné bírja. A lakosok azt hiszik. 65 házzal és 372 lakossal. mely 1883-ban épült. de 1426-ban Pammern német néven is. Tönye. Azután a Ziehyek és Batthyányiak lettek a birtokosai. de ismét visszamagyarosodott és a múlt század elején a Naszvady és az Udvarnoky örökösök. kiknek száma 279. s a helység még ekkor is Jóka-Ujhely néven szerepel. 1787-ben a királyi Töböréte. az Alsó-Csallóközben fekszik. a bsi levéltár egyik oklevele meg Tonye néven nevezi. községnek nincs temploma. hogy e község neve alatt más. Ide tartozik a Nagyzátonyi malomház és Óraija major. vallású lakosokkal. szül. Petcz és a Sárkány családok voltak a nemesi birtokosai. Öt évvel késbb Uzor Benedek fia Pál. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. Régi nemesi birtokosait nem ismerjük és ma sincs ilyen. Ide tartozik Fakó puszta is. Késbb is a Kondé család volt az ura. Els nyomát csak az 1553-iki portális összeírásban találjuk. nagyobbrészben róm. Késbb németeket telepítettek ide és ekkor Austern német nevével is találkozunk. itteni birtokrészét a pozsonyi Szent Salvator-egyháznak adományozza. si templomát a Pázmány-féle jegyzék is a régiek között említi. 237 róm. kath. m. holott egyháza már 1390-ben említve van és a Pázmány-féle jegyzékben is a régiek között szerepel. kincstáré. a mikor Zomor Jánosnak 4 és Kondé Lázárnak 3 portája adózik. vallású lakossal. Szintén régi község. és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. ref. 1380-ban pedig Benedictus de Uzor királyi ember nevében. magyar kisközség a Csallóközben. nagyobbára ev. Újhelyjóka. Ma Pálffy Béláné. 1787-ben a Bittó és a Naszvady családok birták. községben ma Pongrácz Frigyesnó grófnnek van nagyobb birtoka. ma Habermann Nándornénak van itt nagyobb birtoka. a házainak száma meg 37. vallású lakossal. magyar kisközség. távíró és vasúti állomás Dunaszerdahely. Tótújfalu község postája Vedrd. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Késbbi birtokosai az Esterházyak és még a múlt század elején is az övék. távíró-hivatala ségben semmiféle templom sincs. A községnek nincs temploma. távírója pedig Cziffer. Tkés. 34 házzal és 166. vallású lakossal.postája Alistál.

temploma 1778-ban épült. u. de már teljesen átalakítva. a Puskás és a Szabó családok. Hajdan a lakosok a Duna fövényébl községnek van postája. melyet 1705-ben Stipsich György épített. Az esztergomi érsekség csallóközi egyházi nemeseinek e széke III. de az 1553-iki portális összeírásban a budai apáczák szerepelnek birtokosokként 6 portával. — A A A . bizonyítják a határában Duna áradásai már többtalált pogánykori és népvándorláskori leletek is. m. 85 házzal és 539 róm. Ez utóbbi helyen nagyobb úrilak áll. a mikor Gyarmati Gergely az esztergomi érsekségnek adományozta. nincs postája ugyanis utolsó postája Vágszerdahely. puszta neve bizonyára történeti jelentséggel bír. lakosainak száma meg 1308. Yágszerdahel . izben tetemes kárt okoztak a lakosoknak 1858-ban pedig nagy tzvész dúlt itt. Molnár László rzi az érseki nemesek régi és érdekes levéltárát is. is a herczegprimásnak van itt nagyobb birtoka. hogy már 1883 óta szép állami népiskolája van 80 90 tanköteles gyermekkel. a kik mind róm. Az L553-iki portális összeírásba Yaaga alakban 28 portával van felvéve. Vajkaszigetet az anyaközségtl a Duna választja el és ennek jobb partján fekszik. Mai nagyobb birtokosai Burián Pálné. magyar halászesalád alapította. Ide tartoznak Vajkasziget és Csente puszta. st maga a szent király is itt lakott volna. már a mai nevén szerepel. Ez évtl kezdve mint a fpapi praediális nemesek és az érsekség fszéke szerepel. Kath. 1345-ben Yajkay Mihály és Thomas de Weyka nevében is említve van. kath. Birtokosai . Valtasúr. egészen 1848-ig fennállott. míg most Pálff'y Béla grófnak van itt nagyobb birtoka. 1848-ban az átvonuló osztrák csapatoktól sokat szenvedett és benne a Vág áradásai is sok kárt okoztak. török világban az ellenséges csapatok keményen megsarczolták a lakosokat. A . katholikusok. községben van posta. 194 házzal és 1184 róm. 1787-ben a vallásalapé. Itt a lakosok száma oly nagy. Hajdan a nagyszombati Klarisszák birtoka volt. vajasvatta. Lakosai a szék-.és a kocsikas-fonást háziiparszerleg zik. melynek postája és távírója Nagymagyar. vallású tótok. 1825-ben nagy tzvész pusztított a községben. de a gyakori átalakítások kiforgatták eredeti alakjából. míg 1895 óta az összes dunai szigetek csoportosításával önálló anyakönyvi hivatala is van. Vái/a. Az 1553-iki portális összeírásba 22 portája van felvéve. Régi székháza helybeli lakosok között még ma is fennáll. Valtasúr sorsa leginkább Nagysúréval függ össze.y 124 V. a gazdasági épületekkel és lakóházzal. vallású lakossal. kisközség a Fels-Csallóközben. Vajasvatta. Vajkaszigeten van Burián Pálné birtokának nagy része. vallású magyar lakossal. kath. Körjegyzségi székhely. Yajka. kath. Késbb ismét aKlarisszáké lett. Hajdan tót község volt. távírója Nagylég. si temploma már rég elpusztult és újabb templomát 1805-ben építették. 323 házzal és 2115 róm. Házainak száma 211. a mikor a pozsonyi vár tartozéka volt. és ez ma a Molnár Lászlóé. lakosok között elterjedt hagyomány szerint e községet három. habár nagyközség. — A A . Katholikus temploma srégi. Temploma nincs a községnek. továbbá Becker János birtoka csinos úrilakkal. a Xagy-Józsa. vasúti álloaranyat is mostak. Ez is az esztergomi érsekség si birtoka. távírója és vasúti állomása Szered. csallóközi magyar kisközség. kik legnagyobb részben róm. de idvel megmagyarosodott. elterjedt hagyomány szerint e község állítólag Géza király fiától: Vajktól vagyis Szent Istvántól kapta nevét. Erdélybl ide menekült. a Mátyusföld határán fekv nagyközség. vaitasúr. 'í a Pozsony vármegye községei. 1665 83 között a törökök teljesen feldúlták. a Mátyusföldön fekv nagyközség. E község már 1186-ban elfordul. mely mint ilyen már 1355-ben szerepel. kath. vágvölgyi tót kisközség. községnek. mása pedig Nagypaka. mindössze 25 házzal és 165 lakossal. Súr nev községekrl már megemlékeztünk. Régi érseki birtok. Hogy e község sidk óta megült hely. Ide tartozik Várrét Ma A A vágszerdahely. a vasúti állomása pedig Szempcz. vallású lakossal. Bélától kapta szabadalmait és a vármegyétl független külön törvényhatóságot alkotva. Ide tartozik Rény puszta. majd idvel az Esterházyak tulajdonába került. Molnár László és Becker János. de távíróhivatala és vasúti állomása Szered. kosár. Mindvégig az érsekséget uralta. Az itt elterjedt hagyomány szerint e községet Súr vezér alapította és egyik fia után nevezte el Valtának. mely 1326-ban. vajka. 1886-ban pedig Czikollasziget elnevezésével postahivatalt kapott.

és vasúti állomása Dunaközség postája Csallóköz-Nyék. vágvölgyi tót kisközség. század elején Amadé Tádé grófot uralta. kath. 1647-ben Baranyay Tamás szerepel birtokosául. mely 1884-ben épült. E község már 1235-ben felmerül. Vedrd. család Amadé XVI. kiket azonban a XVI. csallóközi magyar kisközség. lajstroma Wamas alakban említi. Várhony. Helyébe 1668 72 között új templom épült. a zobori apátság alapító-oklevelében. róm. Castrenses de villa Wedrad néven említi s így már akkor a pozsonyi várszolgák lakóhelye volt. Plébániáját már Pázmány is a régiek között említi. Ma a pozsonyi káptalannak van itt nagyobb birtoka és Popper Emil káptalani bérlnek szeszgyára és finomítója. puszták és a Cséré major. Plébániája 1308-ban már említve van és ebbl az idbl látszik származni korai gót stíl temploma is. Postája Vasárut. távírója Albár. Innen veszi elnevét a Zichy grófok vedrdi ága. Földesközségnek nincs temploma. vallású lakossal. 197 házzal és 1589 róm. távírója pedig Szered. Késbb a Pálffyak lettek az urai és most id. Az uradalomhoz Vámosfalu. utána id. gyára és gzmalma. Sziget és Szihony majorok. távírója szerdahely. kisközség az Alsó-Csallóközben. kinek itt híres tehenészete és fáczánosa volt. körjegyzségi székhely. Az 1553-iki portális összeírásban már a gyri püspök. 66 házzal 487 róm. melyet Kálmán király 1113-ben. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Postája Nagysúr. A A Bs Varrasúr. Varrasúr. de ezt a Duna elsodorta. 1903-ban pedig az árvíz okozott a lakosoknak tetemes kárt. ezt egyszer urai az Esterházyak voltak.. Ulászló eltt panaszt XVI. század els felében Zichy Ferencz gróf gyri püspök volt az ura. Az 1553-iki portális összeírásba 15 portája van felvéve. hogy hajdan a Dunának egyik ága itt folyt ma ugyanis a község közelében nincs víz. vallású lakossal. is hagyomány itt. távírója és vasúti állomása Szered. 1279-ben Menoldfi Vörös Ábrahám mester elcseréli Aha comes más birtokáért. körjegyzségi székhely. mely azonban 1757-ben a mainak adott helyet. Mostani kápolnája 1775-ben épült. 23-án 300 török rohanta meg és rabolta ki a községet. valpápai tizedszedk lású lakos lakja. A .. község a múlt században több izben volt nagyobb tzesetek színhelye. Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspár 4 és Mérey Mihály 3 portával szerepel. 1683 febr. 104 lakosát pedig rabságba hurczolta. mert 1507-ben Miklós pozsonyi prépost és a káptalan II. Ide tartoznak Bend és Malomhely lakosok fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. kisközség a mátyusföldi síkságon. E község 1268-ban már szerepel. mely 1015-ben már említve van. kath. E községrl is ugyanaz a hagyomány. Ma ikvai Pfeifer Mátyásnak van itt nagyobb birtoka. A Vasárut. si község. a melynek törzshelye. Béla egyik oklevelében Wedered néven van említve. kath. si temploma fából volt építve. községben van postahivatal távíróhivatala Albár. várkonyi vallású lakossal. Szilágyi malom és Vöröstke erdészlak. múlt dalmai voltak. század elején a Bazini és Szentyyörgyi grófok a nyugodt birtoklásban háborgattak. kápolna helyettesíti. 85 házzal és 803. múlt század elején marhavásárai portális összeírás 36 portáról számol be. kinek itt nagyszabású kastélya van. messze vidéken híresek voltak. A A A — — — A A . Vámosfalu. si kun telep. mint azt a templomon látható fölirat bizonyítja Batthyány József melyet pozsonyi prépost építtetett. Ide tartozik Göbölmez puszta és két erdészlak. magyar kisközség az Alsó-Ccsallóközben. 104 házát. mely a vármegye egyik legszebb és legérdekesebb parkjában áll. Postája Nagysúr.Pozsony vármegye községei. 1249-ben IV. A A A A . vallású lakossal. XVIII. várkastélya szerint. Vedrd. 153 házzal és 1150 róm. Ide tartoznak Csanád. Története a többi Súr nev községével azonos. a ki a vedrdi ágat alapította. század közepén végbement emelnek ellenük hatalmaskodásuk miatt. Ide tartozik Licz és a Vágontúli major. szeszközség Malomhely és Khíd nev dli azt bizonyítják. A Várkon y. Az uradalom jelenlegi tulajdonosa Zichy József gróf. 693 róm. kath. hogy Súr vezérnek Varra nev fia alapította. holott a megelz népszámlálás alkalmával a lakosok száma csak 1387 volt s így e nagy számbeli pozsonyi emelkedés méltán feltnik. 125 az Esterházyak voltak. Vasárut. kath. de ennek nyoma már végkép eltnt. Temploma nincs a községnek. prépostság és káptalan si birtoka. században városi szabavolt. Zichy Ferencz gróf.

végre érem-. a ménes és országos hír faiskola és gyümölcskertéhagyomány szerint. kinai kfigurák. kinek unokájától Zichy Ferencz kapta. közöttük 45 különféle gyertyatartó és gyönyör nagy vázák. továbbá egy indus és egy velenczei szekrény és értékes festmények mellett 17 miniatr.és Olaszországban. kinai szalon valódi kinai tapettákkal van bevonva és eredeti kinai bútorokkal berendezve. A kastély. Az u. olasz. kinai bútorok és a falakon több festmény. Az egyikben 68 különféle régi rézmetszet van. ébenfa és elefántcsont berakással. a kereszténység els századaiból. gyöngyház. a földszinten jobbra egy Louis mostani birtokos. mely Mária Krisztina ajándéka. n. továbbá értékes szekrények és egy bot. Itt van Zichy Ferencz gróf arczképe Blaastól berakott szekrények. földirati mvek. ékkövekkel kirakott és bronzalakokkal díszített XVI. egy régi milanói asztal és tükör. valamint Hollandiában tett utazásai alkalmával szerzett össze. ket magukat ábrázoló. 1700-ból való domborm és különféle márványokkal kirakott szekrény látható. híres arczképe Barabástól. Látható itt egy. harmadili. továbbá régi guache-festmények és Zichy Ferencz grófnak és családjának az 1809. utazások. medaillon.. melyek Pompadour asszony lakásából származnak. nyolcz-szárnyú XVI. mely Lonovics érsek ajándékából került a családhoz. memoirok. melyet tulajdonosa a sziámi császártól kapott és ennek gyémánt-monogrammjával van ellátva. óriási velenczei csillár. keleti szoba- lev könyvtárban — A A remekmv A XV— A A .000 kötet könyv van elhelyezve. hajdan állítólag a templáriusoké Földszinti helyiségeinek boltozatai mindenesetre nagyon régi korra utalnak. grófkisasszony írószobájában egy meisseni service látható. hl. egy 98 alakkal díszített és szicziliai diófagyökérbl faragott szekrénynyel. két régi remekmív. a Visconti czímerrel díszített. E mellett van a dolgozószoba. szet tartozik. mely ellenzt I. Egy kisebb kabinetben régi magyar fayence-ok vannak elhelyezve. 126 Pozsony vármegye községei. quinze-stil szobában a Miksa császártól és nejétl ajándékozott. valamint dédunokája. kastélyban kiváló mérzékkel összeválogatott. és a XVII. Német. régi német szekrények márványlapokkal kirakva. régi festmény. öt váza. Ez a lakk-ellenz 12 szárnyú és a visszája tájképeket ábrázol. selyemvirágokkal díszített és unikumszámba men. dezve. második szobában számos nagybecs japán porczellán. egy karthausi és egy olasz szekrény ébenfa-. inkrusztált. Napóleon ajándékozta a Melzi herczegnek. érdekes bútorokkal vannak berentiyiíjtemény. Zichy Ferencz gróf a XVIII. századbeli szekrény és egy római mozaikasztal kisebb szalonban a falakat pedig szebbnél-szebb régi festmények díszítik. berakott szekrények. hollandi. században készítettek. továbbá egy domborm Fischer Pétertl és Deák Ferencz hálószobát remek berakott szekrények és régi. a mint azt a parkban álló hatalmas obeliszk felirata is bizonyítja. volt. továbbá kinai dobozok. remek faragott ágy. melyek mind Pozsony városát ábrázolják. német. tetemesen bvítették. továbbá része franczia sok magyar történelmi és földleírási munka.és bronz-tárgy. Gyönyör porczellángyjtemény. a Szent Márk templomból származó mozaikfej is. E parkról egy 1797-ben Lip- megjelent „Taschenhuch für Gartenfreunde" czím munka is nagy emlékszik meg. melyeket mostani tulajdonosuk maga hozott Japánból. a leghíresebb régi gyárakból. számos érdekes. kinai népmondákkal. az elbbihez hasonló lakk-ellenz. nagyterem fdísze az a vert ezüstbl készült 17 remek relief-kép. Van der Helet. Az emeleten esóben dicsérettel A A A A 10 12. nagybecs mtárgyak vannak. n. századbeli elefántcsontkinai lakk-ellenz van elhelyezve. egy remek Boul-óra. továbbá munkák és ugyanilyen kehely a ravennai katakombákból. csontbetétes olasz ébenfaszekrény. Zichy Ferencz gróf építtette föl és alakíttatta át az épületet és vetette meg a 150 holdas nagyszer park alapját. japán. Egy másik szobában régi mesterek festményei. Itt számos kinai zománcz és porczellán látható. egy páduai. melyeket augsburgi ötvösmvesek a XVI. terjedelmes tnintagazdaság. mesterektl származó képek díszítik. melyeket nagyobbrészt id. évi nemesi felkelés idejébl való 10 képe.és teknscsont-kirakással. olajfestés arczképek láthatók. indus. szobában remekmív berakott ajtó. század 70-es éveiben Franczia-. Zichy József gróf. E gyjteményt hasonló nev fia és unokája. olasz renaissaince-szekrény. egy eredeti Tintoretto. melyeknek nagyobb történelmi munka. számos eredeti régi festménynyel. érdekes régi herendi porczellánváza.és pecsétnyomóvendégszobák is mind régi. Az u. régi híres mesterektl.

régi japáni és kinai edény és egy pekingi váza. Német nevét.Pozsony vármegye községei VEDRD. az oltáron elefántcsontból készült gyönyör feszület. de azután örök áron eladja neki. 1373-ban Vereknyei Lrincz itteni birtokrészét. Az ebédlben 680 drb rendkívül érdekes és becses japáni és kinai porczellán van elhelyezve. Szent László és Szent Erzsébet szobrai. mely Feneion franczia érsek ajándéka. 1392-ben Zsigmond király Pozsony városának adományozza az itteni királyi birtokrészt. századból való. vallású magyar lakossal. famozaikok. ezenkívül Szent Gellért. lépcsház japán bronzokkal és edényekkel van díszítve. Vereknye. Szent István. srégi község. 1385-ben Monostori Berzethe Miklós elzálogosítja itteni birtokrészét. századbeli régi festmények. régi rhodusi és mór tányérok. Van itt 107 drb. kastély kápolnájában régi fafaragványok vannak. kisközség a Fels-Csallóközben. XIV. Öt évvel késbb az itteni rév is említve van. mely 1290-ben Verekene néven van említve. községben van posta és távíró. itteni birtokrészét rá átirattá. ban Miksa császár nyerge látható. 1356-ban Treufenkes István pozsonyi polgár leánya Klára. c-loisonné-tárgyak és több megkapó festmény. Szentgyörgyi Péter fia Jánosnak adja zálogba. továbbá régi vadászfegyverek. Zsigmond királynak 1410-iki oklevele említi. — TEREM ZICHY JÓZSEF GRÓF KASTÉLYÁBAN. a tálaló szobában pedig két eredeti urbinói fayence. de vasúti állomása Cziffer vagy Diószeg. 1453 eltt Bozgonyi György és fia Sebestyén. . 1301-ben Petrus de Verekne pozsonymegyei szolgabíró. a Csalló folyón szedett vámmal együtt. kath. Vereknyei Péter özvegye. a maga birtokrészét Jakab pozsonyi bírónak zálogosítja el. fels étterem falait családi képek díszítik. 1410-ben özvegy Monostori Berzethe Miklósné férjhez menvén Gwelb Jánoshoz. tálak és vázák. régi japán fegyverek. Dürer iskolájából származó képek. mely a XIV. régi korsók. erszakosan foglalták el a vereknyei királyi bir- A A A A A Vereknyo. 1430-ban Zsigmond király Peilimanew János tüzérmestert és családját zálogjog czímén vezetteti be valamely itteni birtokrészbe. 67 házzal és 599 róm. községhez tartoznak Józsi és Klára majorok. Vretendorf alakban. és XV.

A A továbbá a Szigeti tanya és malom. elferdíti nevét. a hol Vesequenh alakban van említve.Vistok. Az uradalomnak a XVI. Ide tartozik a Tállosi téglaház. E község határában feküdt hajdan Myr kiizség is. század végén Kisfalu nev község szerepel. Az egyház birtokában ezüstbl vert nevezetes gótikus szentségmutató van. 1674-ben zálogjogon Lindvay Márton és a XVIII. 1678-ban a pestis pusztította lakosait. mely már 1290-ben szerepel. Kis. A község szomszédságában a XIII. Saját postája van. 1411-ben Berencsi Gergely fi István. Temploma nincs. kath. vezckény. de 1656-ban Majláth Miklós. Endre mátyusföldi magyar kisközség. Kis-Vista. Többet nem tudunk róla. században megsznt. tót kisközség. de most a gróf Pálífy-szeniorátns bírja. Pozsony vármegye községei. vereknyei híd az 1683-ik hadjárat alatt elpusztult. feljegyezve. Wyschwk. Ez idben.12S tokot. században itt két halastava volt. 1647-ben özv. Vistuk. kath. mely a XVI. Hajdan Vöröskvár tartozéka volt. kikrl az Esterházyak birtokába jutott. Ez idben Fragendorf német neve is van a helységnek. Bernstein Jánosné a tulajdonosa. Késbb újra felépítették. 1490-ben Czobor Imre várat építtet ide. Plébániája 1390-ben már fennállott. körjegyzségi székhely. A A si A A vistuk. Pálffy major és Révház. L 764-ben építtették fel újra. vallású lakosa van. már mai nevén szerepel és pozsonyi pápai tizedszedk jegyzékébe Vizquelt eltorzított alakban van várföld volt. Kusvista. puszták. a század második felében Illésházy István gróf nádor horvátokat többi A 1705-ben. melyet azonban Beatrix királyné leromboltat. Ide tartoznak Fajdal és Szilárd telepített ide. Wysta. a mikor III. egykorú okiratok. 186 házzal és 1228 róm. de távírója és vasúti állomása Diószeg. Ide tartozik Dunaeve és a Zúgói major. katholikus templom 1718-ban épült. s neve az idk folyamán az oklevelekben számos változatban van említve. 141 házzal E községet már 1297-ben említik az Bogár fia Márton comesnek adomá- nyozza. hogy az újabb korban az Esterházyak lettek az urai és most is Esterházy Mihály grófnak van itt nagyobb birtoka. . 1763-ban földrengés volt a községben. de azóta megmagyarosodtak. Van benne régi úrilak is. Székely és a Prányik családok is szerepeltek. mely Németh János tulajdona. birtok kihaltukig kezökben maradt és az újabb korban a Páljf'yak tulajdonába jutott. Els nyomát a pápai tizedszedk jegyzékében találjuk. Mai temploma azonban 1798-ban épült. Vízkelet. vízkeiet. de négy évvel késbb az árvíz ezt is elsodorta. de postája és távíróhivatala PozsonyPüspöki. 1782-ben Liskovics József tekintélyes polgár szegényalapítványt tett itt. Vista. a pudmericzi csata alkalmával felégették. Ez a birtokrész a XVI. vallású lakossal. Thurzó Mihályné bírja. Pálffy János grófnak és Pálffy István grófnak van itt nagyobb birtoka. Ulászló elzálogosítja a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak. legföljebb azt. Ez a Kisfalu lett állítólag késbb a többször említett Kisvista. temploma már elpusztult és új temploma 1879-ben épült. század vége felé a Thurzóké lett. a Vizkeleti család is szerepel birtokosául. században már kürti "Mihály fi Jakab ellenében e birtokra igényt tart. 1553-ban Báthori András és özv. és 1138 róm. község mellett van vasúti állomás. Wyzkeleth alakban. században a Somogyiak is birtokosai voltak. . mert lakosai ekkor németek voltak. de 1778-ban kibvítették. Vistdoch. A község- ben van posta. vallású lakossal. Endre Herczel fiait e birtokban megersíti. 1832-ben pedig tz pusztította el nagyobb részét. Ekkoriban mindössze 10 házat számlált. u. A község újabbkori birtokosai a Pálffyak és most id. A mull században a Draskóczyaknak is volt itt birtokuk. Wistok. melyet Tiborczfi Péter comes Lrinczfi nev szolgájának adományozott. a mikor III. Lakosai között sok a varga. de távírója és vasúti állomása Diószeg. a szabó és a takács asszonyaik hímzéssel és csipkeveréssel foglalkoznak. Kürti Békefi János és KisXV. st kisebb nemesi birtokosai között a Jurovics. Yezekény. magyar nagyközség. Wischdorf. L492-ben az itteni királyi birtokot II. szintén a vöröski vár tartozékaként. A múlt század 60-as és 70-es éveiben több izben nagy tz pusztította. Ide tartozik Kmajor és Porsony puszta. távírója pedig Modor-Senkvicz. kath. st a pápai tizedjegyzék Bista-ra vöröski várbirtokok sorsában osztozott. m. melynek 164 háza és 945 róm. Az 1553-iM portális összeírásban Báthori András 47a és a borostyánki urak ugyanannyi portával szerepelnek. A község postája és vasúti állomása Báhony.

c =o > o M .

.

Völki Miklósban. vágvölgyi tót kisközség. Horváth. Újabbkori birtokosai a Majláth családon kívül a Kmoskó. 9 . Prandau Stefánia bárón 1887-ben alapított. 129 Vök Vök. Eudnyánszky. de 1894-ben megnagyobbították. MAJLÁTH GYÖRGY GRÓF KASTÉLYA. Mihály már 1292-ben a maga birtokát a nagyszombati apáezáknak hagyományozza. László oklevelében Veik néven pápai szerepel. zavar. község plébániája már a XIII. ZAVAR. magyar kisközség' a Csallóközben 31 házzal és 213 róni. Jelenleg Majláth György grófnak van itt nagyobb birtoka és szép kastélya. szül. 1322-ben a Zavari családot uralja. melyet az országbíró özvegye. kath. nagyobbára róm. melyet a tulajdonos gróf nagyatyja a múlt század elején építtetett. Temploma nincs postája és távírója Fél. itteni házát pedig 1679-ben Pálffy Miklós gróf fispánnak ajándékozta. tizedszedk jegyzékében Vek alakban van említve. a Majthényiaknak 15 és Térjék Kristófnak 4 portája adózik itten.Pálos kolostor volt. de Bacha comes fia - A A . vasúti állomása Csötörtök. században fennállott és mai temploma is a régiség nyomait viseli magán. melyet már vallású lakossal. 1256-ban pedig Benke de Zouar nevében. Az 1553-iki összeírás szerint Zavary Kristófnak 10. melyben Majláth György. 1277-ben IV. Lipóttól adományt. A XV. Még a nagyszombati apáczák idejébl régi épület áll fenn. 1292-ben egy másik birtokosa merül föl. Bacsák. Ez évben Dvornikovich Miklós is kap itt I. körjegyzségi székhely. vallású lakossal. Ide tartoznak a A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. Egyik részének késbb a Pálffyak lettek az urai és ma is id. még elbb pedig. IV. kath. pozsonyi prépostság és káptalan si birtoka. s 1255-ben Dionisius de Zovvor nevében szerepel. s 1669 eltt i?a&ocs<M/ Ferencz is birtokosa. Buzinkay.Pozsony vármegye községei. 1484-ben Nagyveik néven a pozsonyi káptalan jobbágyainak lakóhelyeként szerepel. továbbá a lakosokra nézve nagyon hasznos himziskola. egy 1268-ból való okirat meg Souor alakban említi. században aHortis család. Bory. Zavar. században Zsigmond király Majthényi Gergelynek adományozza. Sipeky és más nemesi birtokosok. Prileszky. 103 házzal és 989. Béla királytól kaptak. 1676-ban a vármegye itteni birtokát Mórocz István alispánnak. Pálffy János grófnak és a pozsonyi társas-káptalannak van itt nagyobb birtoka. Itt van a gróf Majláth család sírboltja is. mely lakóhelyük. Van itt leányiskolával összekötött zárda. Hrabovszky. 1290-ben az Aha és a Bacsák család a birtokosa. A XVII. Okolicsányi. a néhai országbíró nyugszik. E község hajdan a pozsonyi várnépek földje volt. Az 1553-iki összeírásba Weök alakban 12 portával van felvéve.

88-ban és 94-ben szintén volt árvíz. hogy XVI. Ipolyi Arnold: Csallóközi Memlékek. Vázlata. — — — — : — : : — — : : — : : — — : k. mely 1833-ban épült. melyet állítólag Róbert Károlytól kaptak. itt nagyobb birtoka. nagyobbára r. — — : — — A borsai Szüll család levéltára. Závod Majláth és Major majorok. morvavölgyi tót nagyközség. de távirója ós vasúti állomása Nagyiévárd. 37 házzal és 233 lakossal. Zsigára. 1848 június 16-án a községben ütközet volt. 1553-ban királyi birtok. az újabb pedig L897-ben épült. 363 házzal s 1896 róm. Závod a morvavölgyi vasútvonal mentén fekszik. Hungáriáé Vaticana. A községben két katholikus templom van. : Kis- . likus templomot Esterházy Imre gróf érsek 1728-ban építtette. E község hajdan nem a mai helyén. 474 házzal és 2590 róm. Hajdan pozsonyi várbirtok volt. Minden jel arra mutat. tört. Ma az érsekségnek van itt nagyobb kathobirtoka. a mikor az esztergomi érsekségé lett. ettl vette Késbb a meg Károlyi A A dln A A A A A A A * * * Teleki József gr. Ortvay Tivadar dr. vasúti állomása Keresztúr-Apaj. peredi csata alkalmával. állomása Szempcz. A katholikus templom tornyának falán egy ágyúgolyó látható. mely a lakosok állítása lakosok polgári olvasókört szerint a peredi csata alkalmával lövetett oda. a kik róm.A községben van posta. vallású lakossal. 53-ban. de távírója és vasúti állomása nyoma vész. míg a református templom 1833-ban épült. a földesura. Magyarország statisztikai és geogr. Újabbkori birtokosai a Batthyányiak és a Zichyék voltak s ezek nyomában következett Hirsch Mór báró. Jedlieska Wenzel Stibor vajda. 1813-ban árvíz pusztította el. mátyusföldi nagyközség. melyek azonban csak kisebb károkat okoztak. Lexikon. nev állott s a török világban elpusztult. felgyújtották. vallású -lakossal. Ide tartozik Érsek-major. de azután községnek van saját postája. földrajza. Geogr. Pozsony Város Története. kath. vallású lakossal. mely már a XII. isk. század végén részben az érsekség szerepel birtokosául 8 portával. Bartal György Polgári Lexikon. és ipartársulatot tartanak fenn. Az 1553-iki portális összeírásban már XVII. 516 házzal és 2818. magyar kisközség a Feketevíz és a Kisduna között. aranyhímzés misemondó ruhát riz. Régi temploma elpusztult és helyébe 1898-ban az új templom épült.. kath. Ujabb korban birtokosai a Pálffyak lettek és ma is a gróf Pálffy-szeniorátusnak van községen kívül kápolna áll. r. Hajdan az éleski uradalomhoz tartozott és a többi várbirtokok sorsában osztozott. Korabinsky : Hist. hanem a Faluhely Zsigárdy család si fészke. 1852-ben. Tót nagyközség. vallásúak. A községnek van saját postája. századbeli telepítés. kath. a mikor Serédy Gáspárnak itt 34 portája adózik. melynek els nyomára csak az 1553-ik portális összeírásban találunk. Zoncz. de a reformáczió alatt elveszítettek. községben van katholikus és református templom. században említve van. Az Amadé család levéltára. Dipl. község postája Magyarbél. Vágselye. — — A helyszínén gyjtött adatok. Zoncz - zsigárd Pálffy-Daun család birtokába került és 1868-ban Alajos gróf. Zohor. Budai Ferencz Források: Fejér: Cod. 1782-ben Pálffy Lipót gróf volt Zohor. Lakosai tótok voltak. a mikor a seregek a községen átvonultak. Lajos király 1524-ben e várbirtokok közül kivett és a gellei érseki székhez csatolt. Adalékok Pozsony vármegye helytörténetéhez. A községnek van saját postája. Az egyház a XVII.130 Pozsony vármegye községei. faludy Zsigmond: Somorja története (kéziratban). távírója és vasúti Ide tartozik Sóvet puszta. melyek közül a régibb 1450 körül. melyet II. Ide tartoznak Maesejkovich és Ondrejka puszták és Gerandik major. Csallóköz Történeti Tudományos Gyjtemény. kath. Pál Fraknói Vilmos Monumenta Tivadar dr. századból származó remekmív. kinek fia ma is bírja. a szobi Szalay család kezén volt. Határában hajdan Berren nev község állott. Ide tartoznak a Berger. távíró és vasúti állomás. ma Hohenlohe berezegnek van itt nagyobb birtoka. Ortvay Kiskárpáti Emlékek. Távírója LóczBresztovány. Sisolák és Weisz telepek és Pricsné major. 76-ban. Fényes Elek Az esztergomi fegyházmegye Komlósy Ferencz dr. Hunyadiak kora.

medd mert a rendelkezésre és becses. és a hol akárhányszor egész Európára kiható politikai vagy hadügyi határozatok hozattak. a város elnyös helyzetbe jutott. ha e valóságos királyjárás idejében. közgazdaságának. különösen a középkorban rendkívül fontos és e idfeéLk oka i.~ szerep jutott. a mi azonban egyszersmind németségének is egyik legkiapadhatatlanabb kútforrása lett. kir. melyeknek ismer. hatóságok. egyesületek stb. a elkel A . hogy közelebb esvén a mvelt nyugathoz. a mely rendkívül kedvez volt a fejldésére és különösen kultúrájának fejlesztésére. pozsonyi diéták meg éppen nagyon is alkalmasak voltak a város fejlesztésére. óriási álló. a Magyar Tudományos Akaírja Pozsony város monográfiáját. ós becses anyagot. pápai kamarás. mely tekintetben Pozsony sz. kir. Nem csoda tehát. Ortvay Tivadar apát. királyi fejedelmeket. Folytatjuk ezután a város leírásával. Az si koronázó tetése városnak. a hol a magyar királyok nemcsak sokat tartózkodtak. mert akkoriban itt fordult meg az ország színe-java. most m gazdagabb. magas fejlettség kultúrájának. hanem sok elkel külföldi is. de gyakran az ország sorsát is intézték. elég kimerít képét adják s így e fejezet keretében csak nagyobb vonásokban óhajtunk rámutatni azokra a tényezkre. tudományos életének stb. számos si szabadalmaival. egyházainak. követeket és követségeket fogadtak. illetleg kulturális szempontból elsrangú városává tették. Pozsony sz.POZSONY. pozsonyi akad. felsorolásával.a varos nagyé más fejezetbe tartozik. a mely e tudós monografus rendelkezésére áll. város. kir. könnyebben és gyorsabban vehette át annak szokásait és intézményeit. a mikor Pozsonyban nemcsak az ország nagyjai fordultak meg srn. Dr. fölötte érdekes anyag kivonatos közlése is. történelmi nevezetesség épületeinek az ismertetésével és befejezzük a Pozsonyban fennálló intézmények. különösen a vármegye történetét tárgyaló rész az. Budapest után az országban a leg- démia tagja. középületeinek és memlékeinek. város intézményeinek és fejldött kultúrájának története e egész kötetén végigvonul. testületek. város intézményeinek. messze túlmenne e kötet határain. a melyek Pozsonyt hajdan az ország középpontjává. A' munka z si koronázó e szk is város történetét keretben még kivonaadni: teljesen tosan volna. a jeles tudós. a mihez még az is járult. a melyben a városnak domináló szerepe van. Az eddig megjelent hat tekintélyes kötet még távolról sem merítette ki azt a rendkívül gazdag POZSONY REGI PECSÉTJE. Politikai története pedig a vármegyéével szoros összefüggésben állván. Azonkívül az egyes fejezetek majd mind Pozsony sz. tanár. az ország nagyjaival és a külföldi fejedelmek és uralkodók követeivel tanácskoztak.

elején Ottó osztrák herczeg ismét itt kereste föl. . . leánya hozományául jan. 18-án itt újítja meg a pozsonyiak szabadalomlevelét.. . 2-án itt köt Albert Prokop morva fejedelmektl visszaváltja osztrák herczeggel és Jodok morva rgróffal egyezséget. Károly morva határgróf és János tiroli gróf kötöttek egymással szept. . szept. mégsem hanyatlott. a meisseni és a lengyel fejedelem itt tartózkodtak. . Lajos itt tartózkodásának utolsó nyomát. melyet és János cseh király. 30-án itt engedi meg az ausztriai só importját. 1328 szept. 1378 április 4-én találjuk I. 1373 szept.. 1411 okt. 28-án itt állapítja meg az örökösödési rendet Erzsébet leányával és Albert osztrák Albert osztrák herczegherczeggel szept. okt. 22-én itt igéri meg a pozsonyiaknak. hogy magtalan halála esetére szept. 1337 szept. aug. 10-én itt ersíti meg az osztrák herczegekkel 1341 jun. 16-án Zsigmond király itt ersíti meg a pozsonyiak szabadalmait. . 11-én itt ratifikálta az ennsi békét. . 24-én Rudolf osztrák herczeggel itt köt szövetséget. 7-én itt jegyzi el Erzsébet leányát Albert osztrák herczegnek okt. és habár mint politikai középpont jelentségét elveszítette. 10-én itt ad a pozsonyiaknak az egész országra szabad járás-kelési jogot. 1403 aug. . 5-én itt köt egyezséget Albert osztrák herczeggel az országhatárokat illetleg.és daczszövetséget. 29 körül I. t . Jún. Albert és Ottó osztrák herczegek. fleg osztrák kereskedknek szabad közlekedési jogot. 2-án itt ersíti meg a régebben Fridrik császárral kötött békét. 9-én itt hagyja meg a cseh kormánytanácsnak. . jún. 1336 júl. okt. 31-én itt esküdtek szövetséget I. 1362 jún. 27-én itt újítja meg egyik pozsonyi vámra vonatkozó régibb oklevelét. 1385 aug. hogy az apostoli kamarába sem adót. szept. 27-én itt foglalkozott német birodalmi ügyekkel. 1402 szept. annak egyedüli oka elnyös fekvése Bécs és Budapest között. sem tizedet ne fizessen és szüntesse meg a Rómá1404 április 9-én innen ír a velenczei herczegnek a val való közlekedést 1410-ben a lamaesi Velenczétl Magyarországnak fizetend adó ügyében határban tartózkodott Ern herczeggel. 23-án itt látogatta és a cseh királylyal kötött szövetséget meg Károly morva rgróf júl. követek és a furak nagy része pedig. 28-án itt szövetkezik vejével 1423 gel és átír vejére öt morva várat és várost. 23-án itt ád a pozsonylaknak szabadságlevelet az ausztriai árúk behozatalára nézve. Lajos királynak az osztrák. július havában itt jött össze János cseh királylyal 1337 szept. hogy a várost Jodok és 1390 jún. az ország határán. 2-án innen intézkedik. 11-én itt séget hagyja jóvá és ersíti meg azt a szövetséget. decz. 9-én itt rendelkezett az Albert osztrák herczeggel fenforgott viszály ügyében. míg 17-én Albert osztrák herczeg számára 12. okt. a Duna folyam partján. . 1331-ben itt újítja meg Ottó és Albert osztrák herczegekkel a véd. de kényelmi szempontból . a Magyarországot Ausztriával összeköt közlekedési fvonalon. t . 2-án már innen küld jelentést a velenczei dogénak. 30-án itt nyilvánítja Albert osztrák herczeget a gyámság alól felszabadítottalak decz. . 21 én itt látogatják meg az osztrák herczegek. . Hogy sokan pedig a pozsonyi országház megsznte után sem veszített a város forgalmából és nagyvárosias életébl. . jan. 1429 márcz. . 17-én itt nevezi ki távolléte idején Magyarországban követhesse Albert osztrák herczeget Magyarország helytartójává. 6-án itt adományozta a szász választó-fejedelemséget hbérül Harczos Frigyes meisseni rgrófnak. Ortvay említett nagy munkája nyomán idézünk egy korszakot a királyjárások idejébl. 182 Pozsony. Lajos király és vele a bajor. nemcsak hosszabb ideig lakott itt. 10-én itt újítja meg a Fridrik császárral és az osztrák herczegekkel kötött szövet1337 szept. . hogy Venczel ne küldjön hadakat Csehországból a lengyel királynak 1421 szept. Lajos király már Pozsonyban volt. Hóhért Károly 1304 aug. 1401 febr. 1349 április 26-án 7. 4-én itt hirdeti ki negyedik dekrétumát a kamara hasznáról.000 aranyat utalványoz és székhelyet jelöl ki számára szeptember 29-én itt zálogosítja el a thorni német rendnek Neumarktot okt.házat is vásároltak vagy építtettek. 14-én itt engedi át a jogot Albert osztrák herczegnek arra. stíriai ós karintiai herczegek és urak 1366 jún. 1-én itt menti föl a pozsonyiakat minden vám alól az országban. 3-án Pozsonyban állapítja meg a prágai garas értékét. 15-én itt ad a német. 1396 május 22-én itt szabályozza a pozsonyi révet és hajózást.

. alól 1474 szept. Giskra kíséretében.a lipcseiek régi szabadalmaikban ne háborgattassanak 1435 márcz. 1-én kelt. okt. hogy . n. 21-én itt ersíti meg a pozsonyiak pénzverési jogát. 17-én itt rendeli el. Az utolsó oklevél. hogy Heiligenkreutzot engedje át Fridrik herczegnek okt. . íjászlónak Pozsonyban való tartózkodásáról szól. hogy a lengyel királyival a fegyverszünetet szakítsa meg. Végre 1437 decz. . 28-án itt oldja fel. 1471 jul. . László els nyoma 1453 elttrl való. 1442 ápr. nagytörvénykönyvét. április 4-én pedig itt kötött szövetséget Fridrik és Vilmos szász hercz egekkel. 21-én itt adott szabadalmat Somorja városának. febr. 13-án innen tudósítja a királyné a cseh rendeket Ulászló megjelenésérl és segítséget kér tlük ellene aug. 4-én innen ír Beatrix királyné testvérnénjének. mert innen írt V. 18-án innen válaszol Viktorin herczeg levelére 1468 szept. 6-án innen kéri rokonát Fridiiket.. László itt országgylést tartott jan. 8-án itt adja ki u. els felében itt adott a király vámmentességet Somorjának. 18-án Beatrix királyné is Pozsonyban volt. febr. 2-án kelt. 8-án innen kér Ulászló királytól s a rendektl bátorságlevelet. mely V. . ápr. 133 innen szólítja fel a német rend mesterét. . . 8-án itt biztosít vámmentességet a Pozsonyba szállítandó élelmiszereknek 1434 decz. hogy csak id. 8-án alkotott törvényeket okt. 1-én innen inti az erdélyieket hségre 1441 márcz. V. 30-án itt nevezi ki Hunyadi Jánost és maradékait örökös beszterczei grófoknak. . 8-án itt adományoz a pozsonyiaknak vásártartási jogot. a koronával és két leányával. Eleonórának. 3-án innen szólítja föl Witold litván nagyfejedelmet. 6-án itt állította föl a pénzver-intézetet 1434 okt. 1440 június közepe felé Erzsébet már mint özvegy királyné jött Pozsonyba. 6-án itt adja ki els dekrétumát. mely Erzsébetnek Pozsonyban való tartózkodásáról szól. 1-én innen hívja meg a rendeket a bécsi gylésre okt. . 27-én pedig ugyancsak nekik újabb 10 évi adómentességet 1478 febr. 1457 júl. 19-én Pozsonyban kelt okirata rzi. Eleonóra és Herkules herczeg fiát. 14-én itt kelt Zsigmondnak az arany és ezüst kivitelét tiltó rendelete nov. 1486 aug. 6-án itt ersíti meg Pozsony város 1402-iki szabadalomleveleit febr. hogy fiát. . Fridrik thüringiai és Lajos hesseni tartománygróffal május 3-án itt állított ki lengyel követei számára meghatalmazó levelet. 8-án itt ersíti meg az Albert királytól a magyarországi zsidóknak adott szabadalmakat. 23-án és 25-én V. . 1-én innen hívja meg Fridrik herezeget Nürnbergbe. . 1438 május 1-én már itt parancsolja meg Albert király a trienti egyház alattvalóinak. a háború idején hozzá csatlakozott osztrák lakosokat hségi esküjök alól jún. . május 16-án a király neje. 1442 szept. 1-én innen hagyja meg Raguzának. 1456 jún. . 11-én van róla említés. hogy hosszabb idre oda készül. 2-án itt intézkedik a rendek megegyezésével a husziták elleni akczió ügyében szept. Erzsébet is itt volt és 1439 április 1-én itt tárgyalta Anna leányának Vilmos szász herczeggel való házasságát. aug. hogy a dunáninneni a törökök elleni oltalmul gyarmatot alapítson május 27-én innen hagyja meg Lajos bajor herczegnek. . Pozsony. 16-án itt biztosít a pozsonyiaknak négy évre szóló fölmentvényt mindennem adó stb. Mátyás király látogatásának legels nyomát az 1458 nov. hogy Mátyás király Don Ferdinándot. 1453 jún.és Morvaországból s Ausztriából berendelt zsoldos katonákat jún. 13-án itt kelt a királyné adománylevele Pozsony város részére 1441 május 29-én innen tudósítja Bécs városát. fejérvárra vitték. 1430 márcz. júl. Ezeken kívül még számos oklevél igazolja Mátyás királynak Pozsonyban való gyakori idzését. . 1475 ápr. . 17— 19-ike között szállították Zsigmond holttestét Pozsonyon át Budára. leányát és a koronát adja ki. május 10-én itt nevezi ki a cseh kormányzókat. a Fridrik császárral kötött örökös béke értelmében. nov. Utoljára 1490 ápr. a mikor holttestét hajóra tették és Pozsony mellett Budára s onnan Székes17-én oldalon — — . 29-én itt ersíti meg a pozsonyi országgylésen szept. . 1466 nov. hogy követeit pénzzel lássa el. 21-ón itt helyezi át a birodalmi gylést 1430-ra Nürnbergbe jan. . decz. Miklós pápához a pécsváradi prépost kinevezésének visszavonása ügyében. Fridrik herczegnek engedelmeskedjenek. 29-én innen kér a német rend fmesterétl segélyt. Az utolsó oklevél. itt várandó be a Cseh. fiává akarja fogadni. .

Pozsony. a Szt. febr. az országgylési karoknak és rendeknek itt tartózkodása következtében élénken fellendült. A régi faépületek helyébe városszerte képületeket emeltek. mind Mária királyné Pozsonyban tartózkodtak és részt vettek a királyi udvartartás rendezése ügyében. 15-én és 29-én innen ír Ferdinándnak. Lajossal és Zsigmond lengyel királyival. A mohácsi csata után bekövetkezett török szorongattatások még inkább középpontjává tették Pozsonyt az országos eseményeknek. 1552-ben ide hozták Szent István koronáját s a jelvényekkel együtt itt rizték 1784-ig. Ettl fogva a város. 1508 nov. köz. színhelye legyen olyan nagyfontosságú történeti eseményeknek. 1520 ang. . és hogy jó keresztény. Kelemen fiát. 22-én szerepel elször ez si városban. E királyválasztás napja -. a várnak u. I. 1536-ban már Pozsony volt az ország fvárosa s az is maradt 1848-ig. 3-án. n. úgyszintén I. hogy nem hajlik Luther tanához. Miksa császárra. között pedig mind Lajos király. mert ezek annyi sanya. 134 II. Lajossal itt idzött. mely alkalommal a király az idegen követek tiszteletére lovagi torfivérét. Krisztina fherczegasszonynak huzamos itttartózkodása. Henrik ki a zsidók kizését elrendel oklevelét angol király követe: Vallop János adta át Pozsonyban Henrik király levelét és üdvözleteit ápr. az ország fnemeseinek. Ferencz kivételével. 1490 15-én Hászló 7000 cseh harczossal Pozsonyban van és nagy sereget gyjt. 1524 jan. midn fiával. . Ferenczrendiek templomában kiáltották ki az ország rendjei királylyá Habsburgi alkotja a máig Ferdinándot. mint királyi helytartónak és nejének. sokféle közintézménynyel gazdagodott. között a velenczei követ említést tesz érkezett Pozsonyba a pozsonyi királyi nászünnepélyekrl 1523 okt. Henrik angol királynak. 1521 július 6-án Mária királyné 1522 jan. mint az ország fhelye. . . hogy sok ideig az ország fvárosa maradjon s mint ilyen. . 9-én itt adta 1527 márcz. ecsetelve a török vészszel szemben való szomorú állapotokat és kérve a keresztény nemzetek segítségét. 16-án — — — . szépült. a Habsburgok ideje alatt. hogy Szentgyörgyöt szabad várossá ne tegyék. Szóval a város virágzott s méltó lett külsleg is arra. emelkedett.. a kik mint a jelenben itt lakó Frigyes fherczegnek sei nagy mértk és mvészetpártolók voltak. 19 26. a minek egyik okát a napóleoni háborúkban is lehet keresni. V.és társadalmi élete. 10-én innen parancsolja meg Szapolyai János erdélyi vajdának. Az uralkodásuk ideje alatt a város rohamos fejldésnek indult. Lipót ugyan már ismét Pozsonyban koronáztatta meg magát és a városnak régi nagy jelentsége is helyreállott. Lajos nagybátyjának. június 29-én a tzvész által károsult Pozsonynak 12 évre adómentességet ad és itt várt márcziustól június végéig. II. 5-én ide menekült a kiütött pestis ell oki. 1526 szept. is fennálló kapcsot hazánk és a Habsburg-ház között. Itt. hogy teljesen el van hanyagolva és gyalázatos szegénységre kárhoztatva szept. és decz. nákat és vadászatokat rendezett 5-én innen ír . Mária Terézia parancsára rombolták le a várost körülfogó bástyafalakat. a koronázatlan II. de ettl kezdve 1830-ig. 28-án VIII. Pozsonynak hét 1515 márcz. Károly császár és Zsigmond lengyel király követei s több magyar fúr közbenjöttével tartott tanácskozásokon. Nagy hatással volt a város fejldésére Albert tesseni herczegnek. koronatornyában. 22-én Kázmért fogadta és 30-ig volt itt. mindazonáltal a Mária Terézia-korabeli virágzásához képest már hanyatlani kezdett. a ki ekkor Ujlaky Ferenczet a pozsonyi prépostság birtokába bevezettette okt. Ferdinándot még Székesfej érv árott koronázták meg. igazolva abban. pápának György brandenburgi rgróf két Albertet és Junipertet . 18-án Pozsonyba érkezett családjával. II. Zsigmond lengyel királynak. zászlós urainak. József.1526 deczember 17. a várat pedig alapjából restaurálták. — . valamennyi Habsburg-házból származott királyunknak Pozsonyban tették fejére a koronát. A helytartóságot azonban II. a pragmatica sanctio kibocsátása és késbb a „ Vitám et sanguinem pro rege nostro" világhír szállóige megszületése. 18-án itt menti föl a pozsonyiakat hat évre a boraik után való harminczad már Mária királynt találjuk itt. felpanaszolva azt. 10-én innen ajánlja VII. az öt városkapuval együtt. az országos hivatalokat Budára helyezte s ezzel a város fejldését megakasztotta. A város állandóan virágzott. József megszüntette. 7-én innen írt II. a min volt pl. febr. fizetése alól. évi adómentességet adott decz. Ulászló király 1490 nov.

Az állandó utczaseprk intézménye azonban úgy látszik .104. Nyugatmagyar. Ortvay idézett mvében közölt adatokból tárul elénk. a mikor valamely ünneplésre készültek. a melyek 1848-ig és 1848-ban egész Magyarországot újjáteremtették. a mi szintén csak szaporította a szemetet és jellemz a városi közegek felfogására az a furcsa körülmény. Kövezésrl már a XV. vált a kövezés általánosabbá. azok kézi lámpásokat vittek magukkal. Kevés város van az országban. vagy elkel vendéget vártak. a melynek oly szép környéke volna.és 1855-ben a — légszesz.895 forint adóssága volt.. de ekkor még csak egyes futczák voltak. hogy a város utezáit tisztábban tartsák. akkor a városi kamarás esetrl-esetre néhány napszámost fogadott fel a kik a tarthatatlan. be is vettek franczia háborúk korszaka óta Pozsonyt ama nagy történeti események teszik nevezetessé. azt nem a vásár után. Legmagasabb pontja a Zergehegij. nyilvános ós történelmi nevezetesség épületeivel. Az esvíznek nem lévén mindenütt kell lefolyása.csak a XVI. századbeli számadási könyv beszél. kir. * Pozsony szab. ezeket követték az olaj. mert ekkor már szó van az utczák tisztántarthatása czéljából szükséges adóról. a mely a pozsonyiaknak egyik legszebb kiránduló és vadászó területe. Ki ne ismerné például a festi Bimbóházafait" és a regényes „Vaskutacskát" ? Hány beteg nyerte . sok helyen tócsákat alkotott és eliszaposodott. hanem mikor már a piszok nagyon elszaporodott és az állapot trhetetlenné vált. melylyel ma már a villamos világítás versenyez. Alikor 1434-ben Zsigmond király Pozsonyban volt. mely az egykorú leírásokból és a városi levéltárban fennmaradt.A ország legnagyobb és legszebb városa. a Duna balpartján fekszik és erdségekben gazdag hegység környékezi. Tehetsebbek és urak fáklyákkal világíttattak maguknak. csakhamar kiszorította a faggyúmécs. vá'os környéke. Ilyenek az 1805-iki pozsonyi békekötés és aztán az országgylésnek mindama törvényhozó alkotásai. De ekkor sem terjedt annyira. mely világítási mód azonban veszedelmes és ers füstje következtében kellemetlen is lévén. hogy egy kövez Pozsonyban letelepedhetett és megélhetett volna. És most mutassuk be Pozsonyt köz-. Késbb már rabokat és városi jobbágyokat is alkalmaztak e munkára. memlékeivel és intézményeivel. Egyik kirándulóhely a másikat éri. A mikor azonban megállapítjuk. melyek e koronázó-város si falai között lejátszódtak. 1555-ben a ftéren három ilyen lámpa volt. késbb pedig az utczákon is vasserpenykben ég szurokkoezkákkal világítottak. hogy a hadjárat végén 2. A házból a szemetet az utezára hányták. úgy a hogy. Az 1443 évi városi számadó könyv szerint Zsigmond király akkoriban meg is dorgálta ezért a pozsonyiakat és reájuk parancsolt. A város fterén tartották a vásárokat is. hogy késbb mikor a vásártereket már rendszeresebben söpörték. Csatornáknak nyoma sem volt és a bzös folyadék az utczákon csurgott végig. 135 melyet egy ízben a francziák.Pozsony. akkor meglephet bennünket a városnak ez idbeli elhanyagolt állapota. vásár után pedig ott maradt a szemét a legközelebbi vásárig. az ott is maradt. és miután szeméthordó kocsik nem voltak. de ez is csak olyankor történt. Világításról a középkorban szó sem volt. A XVI. Ezeknek az országátalakító történeti eseményeknek — — A emléke mind hozzáfzdik Pozsony városához. egy idre segítettek. hogy mily fényes királyi és fejedelmi egyének és külföldi udvarok elkel követei és küldöttei fordultak meg ily srn Pozsonyban. melyek papírból vagy vászonból készültek. Rendszeres seprést még a futezákban sem végeztek. város. mely 1760-ban már általánosan el volt terjedve. állapoton. Csak mikor a város 1552-ben a polgárokra kövezési adót vetett ki. A kik éjjel vagy naplementekor kénytelenek voltak az utezára menni. század közepe felé lépett életbe. mert az ez idbeli kövezk Bécsbl és Sopronból jöttek és a végzett munka után ismét visszautaztak. . iszonyú bombázás rúság'ot okoztak a városnak. Pozsony vármegye székhelye. század elején a város kapuin.. úgy a mint az idk folyamán a mai napig fejldött. úgy a hogy. hanem a vásár eltt tették. ez alól a ftér sem volt kivétel. után. mint Pozsonynak. itt tartózkodásának ideje alatt a város papirlámpákkal világíttatta ki az utczákat. kburkolattal ellátva. A Kárpátok délnyugati nyúlványai itt végzdnek.

a Notre Dame-zárda eltti és a vármegyeház eltti terek. a hol pisztráng-tenyésztést terveznek. e patakocska nagy eszések után nem egyszer okozott már galibát. Fekvés. a másik oldalon a szép. Yödritz-patak fels részén. a Vaskút mellett. melyen a koronázó emlékszobor van felállítva. Újváros és Ferencz József-város. A Duna a város déli részén mintegy 4 5 kilométernyi hosszúságban folyik. számos tornyával. Mindkett igen jelentéktelen vizecske.L36 Pozsony. m m . része körben emelkedve. mely a malomligeti ágba szakad. melynek lábainál észak és dél felé öbölszerüleg nyúlik föl a Kis-Alföld. az impozáns dunai vashíd. . honnan pompás látvány tárul elénk. a primás-palota eltti Batthyány-tér és a Koronázó-dombtér. áttörvén a Kis-Kárpátok délnyugati szárnyát. Pozsony város átlagos magassága az adriai tenger szine fölött 140 méter (a vasúti pályaház 179 méternyire fekszik. . m . Keleti részén a malomligeti ág szakad ki a Dunából. „ Széchenyi-magaslatról" Elttünk fekszik az egész város. nyugati részén van a kis Vödritz-patak. már itt vissza az egészségét! És a szép pozsonyi heg}'ekben az utak mindenütt példás jókarban vannak tartva. stb. Öt városrészre van osztva Ó-város. a méltóságosan tovahömpölyg Dunával. a Leányvár. Terei 2 közül legnagyobb az Esterházy-tér 62500 (itt vannak a katonai g}'akor2 latok és ünnepségek). a mi a pozsonyi szépítö-egyesület érdeme. szép fasorokkal és padokkal. vasas vizet tartalmazó tó van. .08 méter). a Duna sempontja pedig 130. Természeti viszonyok. aztán a Kis-Kárpátokból fakadó és a Zergehegyen és récsei úton át folyó Wurzenbach patakocska. a Csallóköz. herczeg palotája eltt lev Grassalkovich-tér 2 2 2 íöOO Kisebb terek még és a Hal-tér 3000 a Marhavásár-tér 7200 n színház mögötti Csáky-tér. hold. hatalmas kéményeivel. ezt követi a Kossuth Lajos (ezeltt Séta)-tér 20000 (kedvelt sétahely.és Buzatér 16300 a vásártér 9000 a városház eltti Ftér 2 1800 a Frigyes kir. Nándorváros. a régi várral. füstölg. a színházzal szemben). Terézváros. Itt ér a Duna a bécsi medenczébl a kis magyar medenczébe. a hegyek lejtin épült. ebbl esik a belterületre 780 el — a külterü- k. Területe 13104 letre pedig 12323 1430 ^ Sk. hold. A FERENCZ JOZSEF-HID. a — A : m m m m m . Pozsonyt és környékét legszebben és legjobban a Zergehegyen lev lehet áttekinteni. a távolban a dévényi és a hainburgi romok. Nyugaton a város határán van még a Hidegkút fell jöv Schtvartzerl. Pozsony város az északi szélesség 48° 10' és a keleti hosszúság 34° 40' alatt délnyugatról északkeleti irányban fekszik. Pozsony félkörben terül a Duna balpartján és egy Városrészek és terek. gondozott liget évszázados fáival. a 2 2 Széna.

>1 o c/3 lvl c O Q_ .

.

még pedig két 32 méteres ártéri. kiugró karokon nagy középnyilás vasnyugvó három méter szélesség gyalogjáró van. Az árúszállítás napról napra folyik. kocsipálya gáló. . a koronázó1. lev oszlopok a Duna kavicságya alatt elterül kemény agyagrétegbe nyúlvasszerkezetet a m. 137 Feren József£?. Felállítása az államnak híd nem a régi hajóhíd helyén. emlékszobornál. nemcsak a dunamelléki állomásokra. szerkezetének alsó éle a legmagasabb árvíz színe fölött oly magasságban folyam medrében fekszik. a közúti s a vasúti forgalomnak szolközépnyílással. a mely folytonos változásoknak van alávetve. hanem a Justi-sor végén. Ezenkívül Pozsony és Bécs között naponként külön helyi hajó is közlekedik. A dunai hajózás Pozsonynál igen élénk. 2-ikán látta. Addig hajóhíd tartotta mostani hidat az állam építtette és fenn a forgalmat a két part között. Az els császári és királyi szabadalmazott dunagzhajózási társulatnak ügynöksége és révkapitánysága van itt. az új Baross Gábor-útnál van.és révjogáról. hanem vasúti átrakással a bajor-osztrák-magyar-szerb-bolgár és oláhországi államvasutak összes állomásaira. hogy a hajózást legkevésbbé sem akadályozza. A A A A A A A / A A A A — — A Dana. révkapitányság teljesíti a fölötte fontos vízjelz szolgálatot. szélessége 6 1 2 méter. A 460 méter hosszú híd hét nyílású vasszerkezettel van áthidalva. mert a dévény-gönyi folyamszakasz a Duna legsajátságosabb része. pozsonyi révkapitányság nautikus jelleg és igen szükséges.és fölfelé a Dunán.780. Az ügynökség a kereskedelmi osztály vezetje. 1 híd. mert a híd a pozsony-szombathelyi vasúti vonallal van kapcsolatban 1891-ben helyezték el a közúti szerkezet mellé.' Pozsony. A A POZSONY A VÁRRAL ÉS A RÉGI HAJÓHÍDDAL. pozsonyi dunai híd megalkotása néhai Baross Gábor kereskedelemügyi hidat Cathry Szalez Ferencz budapesti mérnök m. a melynek adatai a m. kir. kir. Építését 1889 áprilisban kezdték meg. a mely fölveszi és szállítja az árúkat le. s a közúti vasszerkezet küls oldalán.s egy 92 méteres hídoszlopok ketts. nak le s légnyomású alapozással készültek. munkálatairól más helyen van szó e helyütt felsége azonban meg kell emlékeznünk a Ferencz József-hídról. Az els gzhajót Pozsony 1818 szept. illetleg Bécs felé a személyszállítást az említett társulat szép személyhajói végzik. kir. melyet 1890 deczember hó 30-ikán személyesen nyitott meg az akkori (Szápáry-) kormány és a meghívott elkelségek jelenlétében. vasúti hídszerkezetet államvasutak gépgyára szállította és állította fel. egymás mellett fekv hídszerkezet számára épültek. országos vízrajzi osztály térképén város árvízvédelmi . Budapest.000 forintjába került. ennek ellenében a város lemondott addig élvezett vám. miniszter érdeme. négy 76 méteres meder. tervezte.

: A (Följegyzésre érdemes. A VÁRKAPU. a Nádor-utczában van. vízvezeték és kövezés tekintetében Pozsony els helyen áll.000 koronájába kerül az utczák. legközelebb teljesen és újra csatornázzák. Egész hossza 53 kilométer lesz. a melynek munzás. a vízm pedig Károlyfalván van.) Vízvezeték. A A - - lámpák Pozsonyban. Légszeszvüágítás 1856 márez. kifogástalan víz forrása a várostól négy kilométernyire fekv Duna-szigeten. A fgyjt két vészkiömlvel készül. mivel a fgyjt legmélyebb pontja 105 m. Gasbeleuchtungs-Gesellschafttól.31. Az évi fogyasztás egy millió hektoliter. ebbl 934 utczai. (Legelször különben 1767 január 1-én égtek rendes utczai A A m. melynek fölállítása egy millió koronába került. A csatornázás összes költsége két millió négyszázezer korona és 5 6 év múlva elkészül. Népmozgalmi statisztika.000. a kolaj finomító-gyár környékén.. virágvölgyi) részérl is le fogja vezetni a vizet. Hogy Pozsonyban a halálozások száma oly nagy. Rendszeres nagy feladat lesz ez. városnak évenként 60. szaporodásra esik.138 Pozsony.a fuvarköltségekkel együtt -.jóllehet e tekintetben szintén örvendetes javulás állott be A A A A — . de nem tudható. midn Pozsonyban a pestis dühöngött. 1891 január hó 1-én 900. légszesza légszeszgyár helyén temet volt. a mi napról-napra emelföldalatti vezeték hossza 57 7. két part A Csatornázás közötti személyforgalmat három helyi csavargözös bonyolítja le. vidéki városok között csatorná- A világítás. a földfelettié 32 7 kilométer. 19-ike óta van a városban.E tekintetben Pozsony az ország a bevándorlási szaporodásból l"9°/ a direkt és 15'6° ötödik városa. mivel nem ismerjük a kivándorlók számát. kálatait már megkezdték. új csa- tornázás az úgynevezett úsztató-rendszer szerint A Dunaparttal párhuzamosan lesz a fgyjt-csatorna. naponkénti átlagos fogyasztás 3500 hektó vatt. a tisztántartás pedig összesen 60. A dunagzhajózási társulatnak Pozsonyban 18 tagból álló helyi és 75 emberbl álló mozgó személyzete van.000 koronáért magához váltotta a légszeszgyárat az Oesterr. A vízvezetéket 1886 febr. óta van rendes üzemben. n. a lángok kedik. száma pedig 9000. szivattyútelep lesz alkalmazva. kötelez. színház stb. Világítás — A város világítása teljesen modern légszesz (Auer-égkkel) és villám.000 koronájába kerül.867 lakosa van. Habár a város csatornázása már most is igen elrehaladott és. terek. de ezek nem a társaságéi. A gyár az Esterházy-tér 30-ik szám alatt van és ép most került bvítés alá. hogy 1713-ban. a lángok száma pedig 19464. a hol 3860 halottat temettek el). a külvárosok egyes részeit kivéve. A" polgári lakosságot számítva. . összesen 65. Az készül. világítása. magasságban fekszik a pont fölött. naponként megjelennek. hó 6-án adták át a közhasználatnak és 1894 vízvezeték bevezetése február hó 1-én vette a város a saját kezelésébe. villamos A villamos világítás 1902 január hó 1. Az új csatornahálózat a városnak legmélyebben fekv (ú. 1890 óta a szaporodás 17'5%.537 polgári és 4330 katonai. Ezt most a város házilag kezeli. melynek végén. A bevándorlás ugyan még nagyobb. Az 1900-ban megejtett általános népszámlálás szerint Pozsonynak 61. a hálózat hossza pedig 44 kilométer. városnak az utczák locsolása -. csaknem mindenütt csatornázva van. csövek hossza 53 kilométer.

300 (a 4330 katonát beleszámítva. A családi állapotot nézve. magyarság az utóbbi évtized alatt 10 59°/ -kal szaporodott. van 28. 1000 férfiúra n. illetleg hajadon. 139 annak oka abban melyeket évenként ezer és ezer idegen keres föl. Ennek oka nemcsak természeti fekvésében és természeti elnyeiben. A A Mveltség dolgában Pozsony Budapest és Sopron után következik. Nemzetiség szerint 20. hogy e számításnál csak a hat éven fölüli lakosság jön számba. 267 horvát. A bevándorlásnak egyik határozott jele. továbbá. habár Pozsony az utóbbi években bizonyos nemzetiségi súrlódásoknak volt a színhelye. a többi vegyesnyelv városokkal lépést tart. 18. hogy a magyarság haladása. lakosságnak 30 5 u -a tehát magyar. hogy Pozsonyban az folyosó a várban. hogy sok nagyforgalmú kórház van. magyar nyelvet 35. református 1139. 100. (Az országban átlag 1025 jut 1000 férfiúra. Természetes.480 ntlen.-a tud írni és olvasni (az említett két városban 91 "7.202 német.Pozsony. hanem nagy kulturális elrehaladottságában is keresend és ez magyarázza meg a mindinkább növeked letelepülést. 2U. melyet sokan keresnek föl a — rejlik. Az utolsó népszámlálás alkalmával 5155 hatvan évnél idsebb egyén lakott Pozsonyban. hogy a 60 éven fölüli lakosság arányszáma a legnagyobb az országban. németek százaléka 59"9° -ról A - A 52-2. nem csekély tényez e tekintetben az állami bábaképzö-intézet sem.107. 10.. 32 oláh. a tótoké 16-6°' -ról 14-6%-ra apadt. E tekintetben a haladás igen szép. az ezek között elforduló halálozás a város rovására esik. Igen örvendetes azonban. 4563 özvegy és 148 elvált ember lakik.715 tót.237 férfi és 33. Pozsonyban 36. kiváló n n - Hitfelekezetek szerint római katholikus 49.346 házas. Határozottan mondható. gör. a mennviben 25° -ról 33o -ra emelkedett. és hogy a lakosság bevándorlókkal gyarapodik.076 ember beszéli. Ugyanis Pozsonyban a lakosság 87-1° . A nem szerint vizsgálva a város lakosságát. hogy évenként átlag 40 holttestet fognak ki a Dunából. Figyelembe veend még. hogy Pozsony egyike a legegészségesebb városoknak. Pozsony e tekintetben különben a sorrendben Budapest után következik. ágost. Az itt él nyugdíjasok nagy száma legnagyobbrészt is befolyásolja a halálozási föl arányt.102 magvar. evang. . görög- keleti 49.-kath. 28 szerb. 1505 egyéb (különösen cseh és morva). hogy Pozsony határváros és így a fluktuáczió mindig nagy. hogy Pozsonyban 7551 külföldi honos tartózkodik (míg a külföldön 182 pozsonyi van). 16 ruthén.) A korviszonyok dolgában Pozsonyban Budapest és Temesvár után aránylag legkevesebb a 15 éven aluliak száma (26 5°' ). úgy hogy az állami kórház. jeléül annak. Megjegyzend. hogy a gyermekhalandóság meglehetsen nagy. 33. vagyis 1000 férfiúra 1179 1023 n) esik. mert a várost. ev. ihetleg 87-5). unitárius izraelita 7110. a minek az az oka. 8292. egyéb vallásbeli 52 van a városban. — köztük különösen vidékrl is. ezek már csak öreg korukban keresik Pozsony nagy vonzó-ert gyakorol az idegenekre.

Ortvay Tivadar apát. 97-8° -kal. Mindezek az épületek azonban aligha voltak állandó. Barbarossa Frigyes 1189 pünkösdjét itt töltötte. bizonyosnak látszik. ftorony eleinte szabadon állott és körülötte épült a négyszögletes castrum. mert Henrik császár két havi kemény ostrom után sem tudta elfoglalni. várlépcs fels végén lev díszkapu. és hogy aránylag legtöbb az emeletes ház. vagyis ennyi esik egy kilométerre. Mivel pedig a várhely katonai figyel-állomás czéljaira alkalmas volt. Az utolsó évtizedben 180 új ház épült. Egy D kilométerre 329 lakóház. hogy ugyanezen id alatt a lakosság 9126 egyénnel gyarapodott. ersen garázdálkodtak. mint Pozsonyhoz. tíz évvel a tatárjárás után a vár földgátjait. Legrégibb részének architektúrája a IX. Tekintettel azonban arra. úgy bizonyára a morvaszlávoknak tulajdonítható. de a környéken rélték föl. Szent István királytól nagy számban behívott és letelepített frank és szász iparosok alapították Pozsony városát. A lakóházak száma 2465. analfabéták szamát nagyban szaporítják a bevándorló munkások. Pozsony épületei között sok az olyan. hogy Pozsony egyike a legszolidabban épült városoknak. mert Pozsony valóságos múzeuma a memlékeknek. hogy arra ma is ráismerhetünk. Nehéz idk jártak a pozsonyi várra a cseh Ottokár és trencséni Csák Máté hadakozásai közben. Építése. Mátyás király pedig azon kívül ki is építtette. az koronázó-városhoz. oly alakban tünteti azt elénk.140 Pozsony. 1432-ben a husziták pusztították el a várost. Ebbl is láthatni. hogy kevés városa van az országnak. monumentális jellegek. gyönyör fekvés várrom négytornyú. Akkoriban. Zsindelylyel és szalmával födött házak már csak a külvárosokban találhatók és számuk egyre fogy. Szereplése csak István els királyunk alatt kezddik ismét. négyszögletes épület. katlan. mely az várépítkezésnek ez az alakja annyira szoegész város fölött uralkodik. a kik odahaza nem részesültek a kell oktatásban. vár két részbl állott az alsóból és a fellegvárból. de vályogból vagy sárból 0'9 vályogból vagy sárból és 2*5% fából épült. bátran mondhatjuk azt. A kbl . hanem csak átmenetiek. Érdekes még. hogy alig van párja a középkorban. a mely építészeti és régészeti tekintetben kiváló figyelmet érdemel. lakóházak közül 941 vagy téglából 25 k. vár legsibb része az a torony. egy lakóházra pediir állag 25 polgári egyén esik. A népvándorlás idejében a pozsonyi várnak alig volt jelentsége. melynek majd minden régi kövéhez valami történeti emlék tapad és kötetekre terjedne ennek a részletes és kimerít leírása. szükségbeliek és azért az idk folyamán nyomuk veszett. a mikor a román stil már terjedni kezdett hazánkban. század közepén már rendkívül ersen védett hely lehetett. Ez hatalmas sziklára van építve és koczkakövekbl rakva. a házak szaporodása nincs kell arányban a lakosság gyarapodásával s így Pozsonyban a lakáshiány úgyszólván állandó. s m- A A A A A A A A A : A A A . Dr. a várrendszer életbeléptetésénél.vagy téglaalapból. khányásait és faépítményeit szilárd kanyaggal csetatárok a várost és a várat kikerülték ugyan. Ennek egy részét a magyarok a honfoglaláskor már itt találták. ha nem a carnuntumbeli rómaiaknak. Pozsony vármegyében talált számos lelet is azt igazolja. hogy Pozsony tájéka római kolónia volt. Tpüiltef A vár. a mennyiben legtöbb háza vagy téglából épült eltte csakis Sopron áll. TV. hogy Budapest után Pozsonyban van a legkevesebb földszintes. Pozsony legismeretesebb emléke a vár. Magyar Szent Erzsébetet itt jegyezte el 1211-ben Thüringiai Hermann. XI. a melyhez annyi történelmi emlék fzdnék. a mely a belváros nyugati oldalán emelked magaslaton áll. Zsigmond a várat újra megersítette. de azért e tekintetben még nagy a hiány. a vár római eredetét igyekszik bizonyítani. várépület legalját még sohasem kutatták föl. melyben késbb a magyar szent koronát rizték. északnyugat fell pedig az erdítések annál magasabbak és vastagabbak voltak. mely a Márk szerzetestl 1358-ban kezdett krónika miniatr-festményén látható. Sok nevezetesebb épület van már emléktáblával megjelölve. csaknem 80 méter magas hegyen fekv erdöt dél fell a hegy meredek oldala is védte. század végére vall. kés gót díszíté- Q . Béla királynak 1252-bl fönnmaradt oklevele a pozsonyi várban kelt. kbl . a kiváló történetíró. hogy a római hadviselés történetében szerepelt. Áttérve most már Pozsony utczáinak és épületeinek a leírására. A népsrség Pozsonyban 878. Legrégibb képe.

Ferdinánd kezére jutott. szászweimari berezeg. ami a várban volt. Rákóezy-korszak letnte után csendesebb napokat látott a pozsonyi vár. a többit pedig gályára és Csehország börtöneibe küldötte. négyszög épületnek tünteti föl. pozsonyi gróf alatt tetemes költséggel res- A tauráltatott. egy millió háromszázezer forinttal a várat nagyszeren restaurál- A A A — Ekkor élte a pozsonyi vár legfényesebb 15 évig itt lakott Albert szász herczeg. lángok nagy gyorsasággal terjedtek és csakhamar az egész hatalmas épület lángokban állott. 1552- els metszett ben került elször avarba a szent korona s itt rizték kisebb-nagyobb megszakításokkal két és fél Ebben az úgynevezett korona-toronyszázadig. XVII. Mária Terézia 1760 1765. királyi helytartó. Pozsony Magyarország igazi fvárosa lett. 1766 január 1-tl kezdve A A A A A . Mária Terézia leányával. 1802-ben a várba egy ezred katonát szállásoltak s innen kezddik a kaszárnyává lett palota rohamos pusztulása. mit a tz megkímélt. pozsonyi vérbíróság. mindent elkövettek. Bármi volt is a tz oka. fáma azt mondja. tz után tatta és napjait. hogy ezzel hazánk egyik legkiválóbb memléke pusztult el. Károly pedig 1712-ben az úgynevezett bécsi kaput építtette. Minden. MÁRTON SZÉKESEGYHÁZ. melynek tagjai Gubasóczi János püspökön. fképp Kobb Farkas. Bethlen Gábor a koronával együtt hatalmába vette. mely azt csúcsos fedel. várban levk. Frigyes. XVII. A hoszszú épület akkor még csak kétemeletes. I. hogy a tüzet megfékezzék. József alatt a vár a Pázmány Pétertl alapított szeminárium helyisége volt. 1578-ból bírjuk a várnak kópét. 1811 május 28-án tz ütött ki a várban. nejével Mária Krisztinával. sével 141 ma is építészeti elsrend mremek. 1673-ban Ampringen jött a pozsonyi várba s a német tábornokok. az akkori idben hallatlan költséggel.Pozsony. III. is maga gyakran itt lakott. bíróság a lcsei inquisitorok által Kassán és Eperjesen bebörtönzött 300. század véA SZT. vadászatot tartottak a bujdosókra és az elfogottakat keresett kínzások közt végezték ki. tábla birái voltak.JZichy István kamarai elnökön és Forgách Ádámon kívül a kir. ban volt fogva 1567-tl 1571-ig II. Ekkor építették rá a harmadik emeletet. négytornyú. hogy a tüzet a várban elszállásolt olasz katonák vigyázatlansága. gén. Ezután II. 1670 deczember 3-án alakult meg Rottal elnöklete alatt o. s 1635-ben Pálffy Pál. közt. mígnem 1741-ben Mária Teréziát királyivá koronázták és szeptember 11-én itt hangzott el a „vitám et sangiünem". vagy éppen boszúja okozta. elpusztította a durva kegyetlenség. Lipót 1674ben a róla elnevezett kaput. században látta a vár Bocskay hadait. jobbára protestáns nemes közül 22-t halálra ítélt. hamuvá égett. de ismét II. egyesülve a városiakkal. de az vízhiány miatt nem sikerült. tény.

elvonszoltak a füstös falak közül és elárverezték. 1651-ben megkapta a Pozsony vár örökös kapitánya méltóságát. a távolabb es. hogy Po- a szt. felvonóhíd vezetett az épület belsejébe. mély árok vonult el. egész az osztrák határtól nem messze fekv leányvári torony belsejébe. valóságos bels titkos tanácsos. mi mra' használható volt. Az épület legalsó részében voltak a pinczék. Rendesen csak egyszer évenként szólal meg (ha megszólal). Közvetetlenül a falakon kívül kezddik a város legelhanyagoltabb része. Katonai jelentsége a várnak és környékének tehát ma már egyáltalában nincsen. a kapu fölött nyugodott. Dima felé néz oldalán volt a fbejárás. a ki a várban lelte halálát. A vár pinezéjében lev nagy kutat. állítólag tág folyosó vezetett a Duna alatt. beleegyezésével és a kormány támogatásával végre megvalósíthatja a vár restaurálására. mint tollal igyekszik ez irányban hangulatot kelteni. marton szobor (donner rafael müve). Az említett Pálffy Pál gróf (e néven IV. melynek feneke állítólag a Duna izvonaláig ért. si szokás szerint így figyelmeztetik a Csallóköz lakosságát. a ki a restaurálás kérdését fölvetette és úgy szóval. Hollós Mátyás pánezélja. amelyben sok egyél) régiséggel együtt V. Külseje-belseje majdnem minden században változott. Igen örvendetes. továbbá tömérdek tatár. Az emeleti helyiségekben voltak a királyi családnak és kíséretének vár homlokzata eltt széles. magyar és török fegyver volt összehalmozva. kis faházikóban egy régibb szerkezet nagy ágyú mutatkozik. Többnyire nyomovárrult viskók állanak ott. börtönök.). Ortvay Tivadar történettudóst.142 Pozsony. szobák és folyosók nyomai csak itt-ott látszanak a mindjobban elmosódó fali festmények között. melyen át lakó osztályai. együtt Pálffy István gróf. Helyesen jegyezte meg Kumlik zsony város a király . Hajdan három kapuja volt a várnak. Az óriási munka költségeit egy Pankucher pinczébl nev fogoly hagyatékából fedezték. A hegy alatt keletre ghetto. vár ura és tulajdonosa most a magyar királyi államkincstár. díszes erkélylyel. a mindent. haszonélvezje pedig a császári és királyi hadi kincstár. A pozsonyi vár sok átalakuláson ment át. hajdani termek. földszinten az éléskamrák és egy igen értékes hadi szertár. a mely négyszögépület belsejében tágas udvar van. pozsonyi gróf élvezi. Remélhet tehát. mely ma is rólag a szegényebb sorsú zsidóság van a régi csaknem kizá- lakónegyede. Ugyan szerezte meg a pozsonyváraljai Pálffy-kúriát s azt magyar majorátussá és nevezett czímet ma a szeniorátusi haszonélvezettel szeniorátussá avatta. a várhegy rendezéés gzsiklóval sére. a jnikor a Duna jege megindul. hogy közeledik az árvíz. hogy a pozsonyiak végre komolyan kezdenek foglalkozni a vár restaurálásának kérdésével és nagy elismerés illeti meg dr. mélyebben fekv melléknaság egy zászlóalj gyalogság épületekben van elhelyezve. Zsigmond király parancsából Rozgonyi várkapitány 1436-ban kezdte a hegy sziklájába vájatni. A tulajdonképeni várpalotában már csak a ffalak és a négy födetlen torony áll. katoMagát a várkastélyt különben már 1811 óta nem lakja senki. kastély délkeleti tornyától nem \ A A A A A A A — — A A messze. Károly császár mellvértje. szépítésére való ellátására vonatkozó tervét.

melynek alapfalait az 1867. az északi oldalon lev Szent Anna kápolnába vezet ajtók timpanonjai. János alexandriai patriarcha csontvázát adta ajándékul. Több századon A DOM KERESZTEL ebben koronázták MEDENCZÉJE (1404). mely templom 1221-ig állott fönn a Szent István-korabeli régi várudvar közepén. a szentélyt csak is az okiratból kiderül az is. évben történt restauráczió alkalmával találták meg. hogy a várból a városba jöhet le.. hogy ezek költségén épült a szentély. arra nincs biztos adat. Pázmány Péter érsek onnan Pozsonyba hozatta és a foltár mögött egy falfülkébe A tétette le. A kanonokok valószínleg addig a várban laktak és az istentiszteletet a várkápolnában végezték. hogy 1400 táján a város épít-anyaggal támogatta az építkezést. Az úgynevezett koronatoronyban voltak fogva és a toronynyal szemben lev magaslaton. Akkor fog valószínleg tisztázódni a Megváltóhoz czímzett srégi prépostsági templom keletkezésének sokat vitatott kérdése. Incze pápától kapta az engedélyt.(azeltt Hosszú-) utczára dett dombon áll. Magyarország királyait ésígy mindenkor emlékezetes marad hazánk történetében. A pozsonyi káptalan 1204-ben III. vájjon az épület legalsó része milyen idbl való. melyeknek ers gerinczei e korra vallanak. hova az ereklyét nagy ünnepség kísé- . Innen kezdve hiányoznak a történeti adatok. nemkülönben a déli elcsarnokban. kik l\/ 2 évig itt tartották 1495-ben avatták hozzájárult föl. hogy a káptalan építésének költségeihez.— Pozsony. de a törökök folytonos elnyomulása miatt. Az építkezési id alatt a hajóban istentiszteletet nem tartottak. a máriavölgyi pálosokhoz vitték át. illetleg a városi tanács írásbeli folyamodványa alapján. A mostani templom helyén azeltt a Szent Mártonnak felajánlott kisebb templom állott. Régészeti szempontból érdekes a memlékek orszáaz a javaslat is. A városi számadásokból csak azt tudjuk. azonnal hozzáfogtak az építkezéshez. hogy egyelre a fdolog az. a mely a Szilágyi nyíló téren. mely ma még a pozsonyi vár római eredetének kérdését 143 Emil — borítja. A várról érdekes még megemlíteni. emelkeát Márton székes- Dezs. a Pozsonyban székel Bethlen Gábor fejedelem a templomot az evangélikusoknak adta át. Eleinte Budán tartották az ereklyét. Hogy mikor avatták föl a templom hajóját. évszám látható. mert 1402-ben a milkói püspök a templomot és a hajóban lev négy oltárt fölavatta. hogy a város evangélikus hitre áttért lakossága. mennyezeten látható Mátyás király. Hogy az engedélyt megkapva. hogy a városi törvénybatóság a kincstártól megvehesse vagy bérbekaphassa a vár belsejét. hogy a hajó déli oldalán két új nagy és egy kerek ablakot törtek a falba. erre vonatkozólag' egyik fvárosi lapba írt czikkében. Az esztergomi levéltárban rzött és Bakács Tamás érsek alatt kiállított oklevél szerint. arról a sekrestye és a mellette lev két kápolna tanúskodik. csak az 1620-ik évrl tudjuk.. a négyszögön kívül hajtották végre a halálos ítéletet. Ebbl a szentély A az istentiszteletet. 1735-ben Esterházy Imre herczegprimás alatt ismét nagyobb átalakulások történtek a templomon. mely abból állott. valamint az ezen oldalon lev fkapu. hogy 1848 49-ben itt is végeztek ki magyar nemzeti szabadsághsöket. a másikán 1482. és akkor fog esetleg eloszlani az a homály is. A vár után a Szent Mártonról elnevezett székesegyházról kell A Szt. megemlékeznünk.' szultán Mátyás királynak Alamizsnás sz. nemes családok és a város czímerébl következtetjük.hordassa ki a rom-négyszög belsejébl mennél elbb a törmeléket és kezdje meg az ásatásokat annak megállapítására. hogy a város gos bizottságának beleegyezésével . és hogy templomot építhet. építtetett a míg Esterházy Imre érsek 1735-ben a Szentnek külön kápolnát templom északi oldalán. tehát a szentély ez id között épült. A szentélyben lev zárókövek egyikén 1476.

mely 1404-ben bronzból készült. melylyel a templom stílszer restaurálását megkezdték. nemkülönben a térdel Esterházy Imre érsek szobra. Ezeken kívül a gróf Pálffy-család néhány tagja is a szen- télyben nyugszik. így maradt a templom 1863-ig.és levéltárt. Ekkor alakultát a templom szentélye is.. az összes üvegfestményeket pedig Geiling Károly A A A készítette. bécsi szobrász egészítette ki. a város történetére és régi nemesi családokra vonatkozó nagyszámú okiratokat riznek. mely egész a mennyezetig ért. ékes keret vörös már- ványtábla fölirata hirdet. Az északi oldal csarnoka pedig néhai Rünély Károly városi plébános (volt beszterczebányai püspök) idejében 1893-ban készült. A kápolnát 1874-ben a templomhajóval együtt restaurálták. Értékük megbecsülhetetlen. a kápolna bejáratánál. ezeknek renaissance-rajza és technikája olasz eredetre vall. m. Az Alamizsnáskápolnában lev oltáron látható angyalok. Pethe László és Újlaki Ferencz püspökök sírkövei vannak a szentélyben elhelyezve. szentségház.000 forintot gyjtött össze. A A A . Igen érdekesek továbbá a templom birtokában lev középkori kelyhek és egy 1520-ban készült remek gótikus szentségtartó. oda oratóriumot építettek. régibb sírkövek közül csak gróf Pálffy Miklós gyri hs. oltárhoz tartozó két életnagyságú térdel angyalt 600 forintért a Nemzeti Múzeumnak adták el.144 Pozsony. szentélyben lev új oltárt Hutterer János. A hajó déli ajtajának timpanonja fels részében szintén régi. A kápolna a XV. Széchenyi. míg 160. Szelepáttörve. midn Heiller Károly városi plébános házról-házra járt kéregetni. A szentélyben kripta nincsen. régi gót Az A stallumok helyébe barokk ízlések jöttek. melyet jelenleg a Nemzeti Múzeum irattárában riznek. század végén épült és a hagyomány szerint benne kínozták a vizsgálat alatt lev gonosztevket. a mit a templom hajójában. a stallumokat a pozsonyi Fürst Antal asztalos. Anna kápolnába vezet ajtó timpanonja. Keresztély Ágost herezeg és Pázmány Péter érsek sírjait. Innen került ki a legrégibb magyar halotti beszéd. mely jelenleg a foltár mögött. Említést érdemel még a hajóban elhelyezett keresztel medencze. A hajóban lev négy . A festményeket Jobst Károly bécsi fest készítette érdekes még itt Schomburg rector Academiae Istropolitanae (Schomburg a Mátyás királytól Pozsonyban felállított egyetemnek volt a rektora) életnagyságú sírköve. Nem szabad említés nélkül hagyni a sekrestye és a két mellékkápolna fölött lev érdekes könyv. de a templomon kivitt üvegtet alatt áll. ú. Fischer János készítette Bécsben. azonban a restauráczió alkalmával több magánsírt találtak. Lipót király koronázása alkalmával pusztult el. Érdekes a Szt. Szt.miután a falat A RENAISSANCE-KORI BRONZ-GYERTYATARTÓ A DÓMBAN. csényi. pozsonyi ftemplomban volt a magyar Szent István-rend els ünnepsége 1766 aug. szintén Donner Rafael mvei. a gót szárnyas oltár helyébe jött a Donner Rafaeltl készített Szt. 22-ikén. Az elsben igen szép festményes inkunábulumokat és misekönyveket. Alamizsnás-kápolnában van két bronzból készült. a szentély építése alkalmával. miképpen kerültek a templom birtokába. rétében tették az oltár fölötti koporsóba. régi szentségházból fönmaradt gyönyör vasajtót. Alsó részét Hutterer János. oltár új. a fedele azonban új. Schulek Frigyes mépít tervei szerint. arra nézve nincsenek adatok. II. templom déli oldalán lev csarnok 1526-ban épült és a hajóval együtt restaurálták. Lippert József mépít vezetése alatt. nagy húsvéti gyertyatartó. az utóbbiban pedig a káptalanra. de hogy. Márton lovas szobor.

Jezsuita rend temploma. Kir. Takarékpénztár. Kath. Városháza. freáliskola.. Erzsébet kórház. Vármegyeház. Kir. Kartográfiai mii intézel Budapest és Bécs. NYILVÁNOS INTÉZETEK és ÉPÜLETEK. . íffrasfe-es iparkaTnara. . Evang. . Izraelita imaház. Cselédotunv Stefánia árvaház. Kath.. Notrc-Dám zárda. . POZSONY szabad királyi vár< TÉRKÉPE. . népiskola. T'úzoUó szertár.szakiskola.szüzek temploma. Székesegyház. . Városi színház. törvényszék. Sintód'bk háza. Szt. Kath. . F'óvámhivatal. Ipartestület. . I. . Pozsony-vízgyÓgyintézet. . Kir. kat. ÍClarissza templom. posta és távira. Kath. Kath. templom. Izabella gyermekmenliáz. .Háromság templom. Cs.. Iparos. .. M. Kereskedelmi akadémia. . Kir. Evang. Hidegvízgyógyintézet. Evang. . . templomok. Kath.szSfaeti&ákiskola. Kir. jogakadémia.templom (Virágvölgyi). iskola. Kir. . BeUevue mulató. Irgalmas rend kórháza. Kapucinus rend temploma. Polgári ápolda. népiskola. élelmi raktár . Kir. és kir. .Magyarors»ág Vármegyéi és Városai. honvéd parancsnokság.Apolló* Irodalmi ps Nyomdai Készvénytársaság. . Izraelita iskolák. Schiffbeek-alapítvány Katíi. . . Hajléktalanok menhelye. bábaképz intézeti . . ítéltábla Ferenczrendiek temploma. Fels'ább leányiskola. Kir: pénzügyigazgatósáo. Kir. tanitÓnb' képz Ferencz József gyermekkórház. fgimnázium. katonai parancs- nokság. . és kir. .Kir. . . népiskola. líceum. Kir. . . . Cs. népiskola. . Miklós templom. . Bannwartb Tli. népiskola. Orsolya.

.

részint kfallal körülvéve. .és államtudományi s a bölcsészeti. Ilyenekre alig akadunk másutt. I. A kis épületben nem mind márvány ugyan. Pozsony szülötte. A A A A A zsonyi : prépost lakóházával szemközt van a poakadémia. alapítást . A Le. IV. I. Ferdinándot III. : valódi mesterm. tágas. Ferdinándot 1618. 1812-ben Benczések Költöztek Csarnokaiba. A kápolna falait igen jeles freskók diszítik. Ezt az épületet nem szabad Mátyás király egykori Istropolitana Academiájával összetéveszteni. a melyen két lépcs vezet föl a templom bejárásához. a mi annak látszik. Ortvay Tivadar dr. csak Spanyolországban az Escurialban és Cordovában vannak szebbek. mert akkor Pozsonyban ragályos betegség dühöngött. de a faltövek burkolatai és az oltár építészeti részei valódif márványból készültek. Féss György dr. Az alapítónak. Mátyást 1608 és nejét Annát 1613. A A kir. II. 10 Szervezett Elemi Iskola És Tanítói. Lipótot 1655. prépost lakóháza a dóm mellett van. Az akadémia 1884-ben ülte fennállásának századik évfordulóját. így Miksát és nejét Máriát 1563. sokszög oszlop választja el a két mellékhajótól. templom déli oldalán elterül meredek domb. Ortvay Tivadarnak az az eszméje. Ez a kápolna Pozsony egyik kiváló látnivalója. II. Ferdinándot Székesfej érvárott. Mária Annát 1638 és Eleonórát 1655. III. erkélyes épület. Remélhet. Megemlítésre érdemes még. Lipótot 1790. Fhajóját nyolcz. 1778 eltt még temet volt. hogy nemsokára meg fog valósulni dr.Ezen Épület Alapkövét 1628-ban PÁZMÁNY PÉTER Tette A Jezsuita Atyák Társháza. III. ugyanis régi tornyai. Ferenczet pedig Budán. Ezen a téren akarják a Szent Mártontervet már el is készítette szobrot felállítani.: Pozsony. 1632-ben építtette Draskovits György.. 1780-ban Könyvbiráló Hivatal. Alamizsnás szent János kápolnáját legújabban restaurálták. mert benne a Habsburgház számos tagját koronázták meg. A Nagy 1630— 1773-ig 1775-ben Az Ujon A SZENTSÉGHÁZ VERTVAS-AJTAJA A DÓMBAN. kovács és lakatos-munkái. villámcsapás következtében. hogy a székesegyház gúlaalakú magas tornya. részint házakkal. Mária Teréziát 1741. Esterházy Imrének fehérmárványszobra igazi mremek. a melyek a Megváltó kínszenvedését ábrázolják. mert falai csak márványutánzatok. a melynek két fakiütása van a jog. néhai Fadrusz János szobrász. így a kapu és a díszablak rostélyzata is gyönyörek. Azóta persze többször renoválták. Rudolfot 1572. Legbámulatosabbak benne a valódi márványmüvek. Ferdinánd nejeit 1647. E ház szép. melyen térdepel. 1850-ben Helyeztetett Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. I. 145 Koronázó templomnak nevezzük az egyházat azért. Nagyszerek az oltár bronz-reliefjei is. a mely város alkotó géniuszának annyi mvével dicsekszik. maga az imazsámoly is. ftemplomhoz tartozik a pozsonyi társas káp12 kanonok a Káptalan-utczában lakik. I. Ferencz nejeit: Mária Ludovikát 1808 és Karolina Augusztát 1825 és V. melynek tompa hegyén a vánkoson nyugvó magyar korona látható. hogy e kápolna megalkotójának emlékére emlékm állíttassák Pozsonyban. szerint. úiabb idben épült. aka- démia. majd 1833-ban égtek le. akadémiai igazgató a következ emléktáblával örökítette meg az kir. Józsefet 1687. Károlyt 1712 és nejét Erzsébetet 1714. Az oltár szobrászati díszítése is igen szép (két lebeg és két ül márványangyal). Ferdinándot pedig Sopronban I. elször 1760-ban. koronázták meg. kfallal bekerített udvar közepén. mert ezt Pázmány Péter építtette. . Ekkor még a város falai is állottak. Ferdinándot 1830-ban. talan.

E. „Petrus Cardinalis Pázmány. rültek ki Rudnay János és Simor János herczegprimások. benedixit et Virgines sub Regula S. A introduxit.. feliciter finiit. Haynald Lajos bíboros érsek. Az új fgimnázium tehát már legközelebb fölépül. Archiep. a melyben jelenleg a kir. Hoc claustrum ruinosum. Anno MDCXL. eredetileg a jezsuiták számára emelte Pázmány.146 Pozsony." Az akadémia épületét. számú. fgimnázium van elhelyezve. Diruit.és a Kapuczinus-útra viv Klarissza-utczák sarkán van ugyanis a régi Klára-szüzekrl elnevezett templom és hajdani zárda. Ulászló kormányzása alatt sznt meg. melynek czéljára a város szép telket engedett át a Grössling-utczában. Az Emericanum közelében van a belvárosi plébánia. a melyben elbb a Nagyszombatból 1786-ban Pozsonyba áthelyezett akadémia volt. Erre vonatkozik az a vörös márványba vésett fölirat. Archiepiscopus Strigoniensis. templom szoros összefüggésben van a fgimnázium épületével és A . a melynek másik részében különben a Szent Mártonról czímzett elemi iskola van. Strigoniensis. Clarae Deo Dicatas irat tanúsítja: S. 1' Az apáczarend fölött eltörlése után a klastromot iskolának rendezték be. Schopper György. Mieltt azonban tovább mennénk. kath. Hidassy Kornél. Káptalan-utczát a Yentur-utczával a Pázmány-utcza kapcsolja egybe. GYÖRGY Ezen Jogakadémia Igazgatójává Történt Kinevezése Alkalmából. altitoknoka pedig a híres pozsonyi prépost. Rimély Károly püspökök. die XIX. Az épület és a templom alapításának ideje különben ismeretlen. A Káptalanutczából lejöv Plébánia. Múlt Iránti Kegyeletbl Ez Emléktáblát A FÉSS E Dics Épület Falába. Dulánszky Nándor. 21. mert termei sötétek. II. Minek Maradandó Illesztette Nemzeti Második Millennium Harmadik Evében DR. Mely Ezen Kifejezéséül Épületben Bvült Ki 1875-ben Bölcsészeti Karral És Ünnepelte. a mostani közoktatásügyi kormány tehát új épületet emel az intézetnek. Literis Bonisque ArtibusMDCCLXXXYI. mint azt a kapu fölött lev következ föl„Anno Christi Petrus R." Ez az épület azonban már nem felel meg a fgimnázium czéljainak. Anno MDCXXXVII.800 frtnyi tkével. Feljebb. Mártii Emericus Lossy. in opereque obüt. Császka György érsekek. a mely Ortvay Tivadar dr.Emericanum" nev papnevel-intézet. a Ventur-utczában lev (7. A. MDCXXX Pázmány A Az Emericanam. állítása szerint valóságos unikum. Káptalan-utczában az Akadémia közelében van az . Samassa János. Az Academia Istropolitana. Aug. nedvesek és egészségtelenek. Az intézet az alapító halálával. a tudós esztergomi érsek. Dankó József pozsonyi prépost és mások. Zalka János. melyet Lósy Imre esztergomi érsek alapított 1642ben. a Káptalan-utczából a klarisszák templomához érünk. a mely a kapu van: „Providentia Josephill. kik a törökök ell Nagyszombatba menekültek és 1640-ben ismét visszatértek a Pázmány és Lósy érsekektl megújított zárdába. kétemeletes) régi pénzver házban (Altes Münzhaus) volt. fundamentis ad summitatem eduxit. Ftitoknoka Vitéz János. 1884-ben Fönnállásának SZÁZÉVES JUBILEUMÁT. KI Az Épület Keleti Szárnyába A Klarisszák Kolos- tprábó] A KIRÁLYI JOGAKADÉMIA. A A Klarisszaés templom zárda. Ebbl az intézetbl ke1520-ból VALÓ szentségtartó A DÓMBAN. Schomburg György volt. Az ódon kapu fölött lev fölirat a következkben vázolja röviden az épület történetét. néhány szót kell még mondanunk a klarisszák templomáról. 1792 eltt azok az apáczák laktak benne. a melyet Mátyás király alapított. Cardinalis Archiepiscopus Strigoniensis Collegium hoc Societati Jesu posuiP'.

a régi Országház épületében lev Boltívhez jutunk. ki még a gót stil tornyot 1902 eltt A A A torony ma kellemes meglepetés éri. a mely 1900 október hó 1-én nyílt meg. a folyóiratokkal együtt a 10. — Boltív alól a régi országház elé jutunk. A könyvtár személyi és dologi kiadásait a város fedezi. nem is csekély tömegt. századbeli építész nem elégedett meg ama mesterek bravourjával. Az is sajátossága a toronynak.. ferde tornyokat emeltek. Ugyanezen czélra az állam évenként 2000 koronát áldoz. melyek hazánkban. Itt alapította továbbá gróf Széchenyi István a Magyar Tudományos Akadémiát. Ebben az épületben tartották 1848-ig az országgyléseket. A templom déli hajóját és szentélyhosszát beszegett éktelen A KLARISSZA-APÁCZÁK TEMPLOMÁNAK RÉGI TORNYA.000 forint esik. a melynek tornya másutt sem a kül- mentumán szegletére fölállítva. mely a Mihály-." 10* . de földön. a tervezett állandó képtárral stb. régi toronytett. a mely fölött fekete márványon a következ felirat olvasható: tábla székel A A régi országház. hanem azok mmesterségén túltenni iparkodott akképpen. Az egész átépítés és helyreállítás 30. Ítélbenne. sekrestye eltnt. a templom többi részeire 11. ide járnak a tanulók istentiszteletre. hogy ötszög. hálákat.Pozsony. A A boltív. XV. a mely ezenfölül évenként még 2000 2400 koronát fordít a könyvtár gyarapítására. helytartótanács székhelye volt. szép ksisak födi. Itt a Boltív alatt van a városi közkönyvtár. a városi közkönyvtár is elhelyezést nyer. qui praesentia negligit. És a mi talán ennél is különb sajátosság. templomot és tornyot legújabban az országos memlékek bizottsága szépen restauráltatta. 40. támogató pilléreket alapjukig kiépítették s tatarozták. Regnante Maria Theresia Augusta Hung. az. Unikum ez a torony az ország memlékei között. Ut juncta Clementiae Justitia in ea peremiét Amplior operibus a fim da menüs extruxit A. Alapja a régebben fönnállott pozsonyi „Haladókör" egyesületi könyvtára. kapu fölött erkély van.000 forintba került. 1849-ben és az utána következ években katonai laktanya. Boh. pénzügyi procuratura hivatalai költözködtek bele.. a fgimnázium kapujának átellenében. konzolokat. hogy a király (V. Austriae Archiducissa. kik. most nyúlánk. hogy a tornyot oly szobrászati alkotások díszítik.Curia Fisci Regii Hung. A rozoga egészen a régi formára és méretekre újonnan épült.000-et. R. hogy fundamentum nélküli tornyot. Futura deserit. csak egyes köveket és szobrászati látta. A benne lev kötetek száma megközelíti a 7000-et.500. hó 7-én századok után elször. párjukat ritkítják. állana. A . melynek föloszlása után a kir. azt épületrészeket.000 koronával pedig az építend állandó helyiséghez fog hozzájárulni. levélcsokrokat. Ebben az épületben történt 1847 nov. szépség tekintetében. váltótörvényszék és a kir. Az épületet Römisch udvari építész építette 1753-ban. mert nincs ez országban templom. A mely a torony gótikus jellegéhez nem illett. oszlopfejeket és szobrokat alkalmaztak a régibl az új falazatban. s e kultúrpalotában a városi természetrajzi múzeummal. A Klarissza-utczából. Legközelebb meg fog valósulni a kultúrpalota eszméje. á la Pisa és Bologna. Ftrdinánd) magyarul szólt a követekhez. hanem ügyesen a saját fundaa templom falainak eszközölt aláfalazással van pillér nem A támogató nagy voltaképpen csak biztonsági épületrész. rárakott a templom falszögletére. Jelenleg a pozsonyi kir. S. illetleg a \ entur-utczába vezet. majd 1859-ben a csász. 1753. Regina. melybl az új toronyra 19.

Jóllehet a kápolnában az eredeti stílus már nem található fel. a Lrincz-kapu a Lrincz-utcza végén és a Wödritz-kapu a Wödritz-utcza elején. így a Halász-kapu a Kossuth Lajos-tér mellett. Ezt a szobrot 1757-ben Eller Péter pozsonyi rézmves készítette. század második felében és a múlt század elején romboltak le. a mely eltt hajdan fölvonóhíd volt. A Mihály-lcapu fölött magas torony emelkedik. A .és nemesi rendjei a népszabadság eszméjétl föllelkesülve. a melyen át a belvárosba lehet jutni. Az idt negyedóránként a jelzi. balról pedig a Ferencziek-tere. mégis megmaradt abban a gót építészetnek némi emléke. város táblát tétette az épület falára: közönsége még a következ emlék- „Magyarország f. A Mihálykapu. illetleg a Barát-utczába viv Rómer Flóris. A kaputól mintegy 20 lépésnyire boltív van. belvárost ugyanis hajdan kfal és árok vette körül négy fkapuja volt. Gentilis bibornok káplánja. takarékpénztár helyisége. (Errl Kölis megemlékezik „Országgylési Naplójában" 1833 márczius 31-ikén. mely László királyt ábrázolja lóháton. A Mihály-utczában az Országbáz közelében. Itt toronyr hangos kiáltással van most a városi tzjelz is.) A boltív eltt lev lároJcban a csey idben vasárnapi mulatságokat és czéllövéseket régi tartottak. város törvényhatósági bizottságának 1898. magyar Örök dicsség és a fölszabadított népmilliók hálája emlékükre. a mely a belváros hajdani négy kapujából fennmaradt. építtetett 1311-ben. a mihály-kapü-dtcza. e történelmi nevezetesség palota tanácskozási termeiben alkották meg halhatatlan emlék nagy mvöket. Visszatérve a Mihályutczán. A nagy esemény színhelyét az utókor számára ez emléktáblával megjelölni hazafias lelkesedéssel elrendelte POZSONY szab. Három kaput a XVIII. van a Szent Katalin-kápolna.US Pozsony." Bels felén egy kép van. Küls oldalán ez a fölírás olvasható: „Omne regnum in se ipsum divisum desolabitur 1723. Katalin kápolna. Ujabban Pozsony szab. melyet a Szent Bernát-rendbeli (cziszterczita) Columba Ferencz. melyek a közlekedést a küls városokkal fentartották. illetleg a Szilágyi Dezs(azeltt Hosszú-) utcza végén volt. Ezzel szemben van a II. melynek tetején Mihály fangyalnak a sárkánynyal küzd szobra áll. kir. Ez az egyetlen kapu. Az 1848-iki és azokkal a modern TÖRVÉNYEKET államot.(azeltt Lakatos-) utcza. A RómerFlórisutcza. A toronynak mind a négy oldalán óralap van. évi márczius hó 7-én tartott közgylése. kir. A Mihály-utcza fels végén van a Mihály-kapu. jobbról van a Klarissza-utczába viv keskeny Bástya-utcza. Ebben az utczában ." Szt.

Ventur-utczát a Ftérrel. Ez az utcza onnan kapta a nevét. Az emlékm. nem kellett az utczán át mennie. a mely úgyszólván egész teret alkot. (bronzba öntött mellkép) mintegy talapzat két méter magas lesz. mint különösen szép ós díszes palotáról emlékezik meg róla. a magyar honvédség fparancsnokának a szülháza. régi oklevelek királyi kúria néven ^említik. egy közös kapuval. Mária Dorottya württembergi herczegnvel együtt állandóan Pozsonyban lakott. Albert király neje lakott abban a házban. a mely a Rómer-utcza felé irányul. Lajos király felesége lakott a pozsonyi királyi kúriában. nagy adósságai következtében. József Tcir. három évvel utóbb pedig Mária Henrietta kir. herczeg szülházának érdekes története van. „zoidház . berezegi család lakása közvetetlenül a mellett a ház mellett volt. a hol a tér parkíro- szobor zása eltt a kút állott. 1832 36-iki országgylés idején ugyanis József nádor a felsháznak elnöke volt s harmadik nejével. század elején a régi kúriát részben lerombolták s helyére új házat építettek. hogy Pozsony város 1390-ben kényszerítve volt. a tudomány emblémáival. Ventur-utczában. Valentini Czézár olasz diplomata 1486-ban. Beatrix királynéval. bár lesz monumentális. herczegnék. az ülésbe menet. 11 A a. Már Nagy Lajos veretett itt pénzt. a hazai archaeologia megalapítóinak egyike. az összes hbéri házakat a Mihály-utcza mellett eladni Venturi Jakabnak és Jánosnak több száz fontért. József nádor idejében a ház Teschenberg pozsonyi polgár tulajdona volt s 1847-ben a Wittmann családé lett. a 7-ik szám alatt van a régi pénzver ház (Altes A régi pénzverház. József kir. herczegn. Ez az épület. A régi Országház mellett ismét nevezetes épület áll. régi pénzvernek rendkívül tágas. De Pozsony 1430-ban Zsigmond királytól kapta a pénzverés szabadalmát. Lejebb haladva a Mihályutczán. hogy Deák-utczai sarkán volt a történelmi nevezetesség „Zöldház (Orün-Stübl).terére nem József fherczeg szülháza. feleségével. Ebben a házban született 1833 márczius 2-ikán József kir. A A homokkbl fog állani. herczeg. XVIII. A mohácsi vész idején Mária királyné. visz.Pozsony. a mely még ma is fönnáll. melyet több ház vesz körül. a nemrég elhunyt belga királyné. ott. Ez az épület Zsigmond király alatt nagy jelentséggel bírt. a Korvin-utczához érünk. így már 1441-ben Erzsébet királyné. városi tanács ebbl az alkalomból a házat kijavíttatta s az udvart kertté alakította át. Az épület falán át ajtót törtek az országház épületébe. II. Ez már a Ventur-utcza 15-ik szám alatt van. ugyanabban a házban lakott. a minek a nyoma még Az — A A A ma is meglátszik. a mely szintén a Ferencziek. A FTÉRI DÍSZKÚT (lüTTZINGER ENDRE MÜVE). Most Wittmann-Denglas Erzsébet asszony örököseinek közös tulajdona. Emlékét aFerencziek-terén lev szép parknak azon a részén fogják felállítani. nagy udvara van. A mikor Korvin Mátyás Bécs ellen vonult. 12-ikén 149 Rómer Flris. illetleg a Deák-utczával a Zöldszoba-utcza Nevét ez az utcza onnan kapta. született ugyanis 1815 ápr. habár átköti össze. pozsonyi pénzverbl származó érmek igen ritkák és A A A A nagybecsek. úgy hogy a nádornak. mégis díszére fog válni a térnek. Münzhaus). a hol a Pozsonyba érkez királyok és királynék megszállottak. a hol az országgylés tanácskozott.

" A másik felén: A Quid Leo Boiorum Prisco diademate splendens? Quid Romanae. a mely csaknem fürtöt ábrázol oiensis). Miksa király rendeletébl készült. a melyet vál'OSházzá . Ez az épület egykor a m. Mivel a város- Ftéren van ház már szk. cui trinum numen et unum. késbb mulatóház volt. piacidé Maximilianus utinam Euphratis. a városház is. MDLXIII. még pedig a második emelet baloldali részén. Aquilae. melynek régi tornyát az ezredéves kiállításon is bemutatták. igazgatósagi épület. mely két embertl rúdon vitt nagy szl- idbl disxkút. P Q. lovagszobor jobb kezével paizsra. Aemilianum II. pénzügyir/azga'ósági épület. Die VIII. Gangis et addat aquas! A Anno Domini MDLXXII. balra (8-ik sz. Ezt tudatja a szoborra vésett latin felirat is: Az egyik „Sacratiss. a városház eltt fekszik. Tandem Salvus abito.) van a két-emeletes pozsonyi kir. Fonti Perennitatem Precari. nec integer annus Et maiora dabit. Pozsony. hogy a legels pozsonyi koronázás alkalmával (1563-ban) tzvész támadt. Valószínleg ez most is látható festett faragvány. mely a régi csatornákat fölött áll.) A A pénzügy- városház felé nézve. harmadik oldalon: Maesa suo laetos agitat cum rege trumplios Caesaris exsultat Moenus amore növi Et Savus. felén: Max. A VÁROSHÁZA (BALRÓL A JEZSUITÁK TEMPLOMA). Sept. cui dat sceptra. Ez az épület különben még arról is nevezetes. Imperat kis üuviis. József után kaszárnya volt. Bohemiae." (Senatus populusque PosoSok vidám ünnepségnek és színi eladásnak volt régente színhelye ez a ház. baljával kardjára támaszkodik. /. a következ fölírással: „S. a mely a Belváros közepén. Digna suo pariter carmina Rege canunt. város azonban leg- A újabban megvásárolta a primás-palotát. (A díszkutat Luttzinger Endre németóvári kF. Japidum migrastis ad Istrum ? Quis Pisone suo claram Vos duxit ad urbem Pannóniáé ? novus est Rex Maximilianus Huncce sequuntur tria. Archiducem Austriae diademate Regni Hungáriáé Anno Chr. Imperatorem. A Zöldszoba-utczából a csinosan parkozott Ftérre érünk. A A varosháza. Regem. a mely pánczélos lovagot ábrázol. majd II. P. Ez a szobor. A sétatér közepén érdekes szobor van. annak emlékére. Rom. kir. még ma is fennáll. több hivatalát az épületen kívül helyezték el. a városnak egyik legnevezetesebb és legérdekesebb épülete. 150 alakítva. faragó készítette. Men. arczával pedig a városház felé néz. Dravus cum Danubioque Tibiscus.. Posonii Regi ac Regno Hungáriáé Inauguratum. a melyben származik a homlokzatán még a város borait mérték. Viator Ubi Te Hoc Fonté Recreaveris Mementó ! ! Prosperitatem. helytartóság székhelye. — az egész várost elhamvasztotta. hogy — Kolmár József szerint ebben lakott Kossuth Lajos. Ferdinánd idejében ebien a házban tartották az országgyléseket és a megyegyléseket.

kerületi takarékpénztár nagylelkségébl. kapukopogtató. Az utóbbit különben csak 1867ben vette meg a város. — r A múzeum. a melyek a régi öl és rf mintáját jelezték azonkívül egy befalazoH kés is látható ott. (Jakab). a városi múzeum. Följebb pedig. n. a pallos. Említést érdemelnek az 1555-bl magán viseli a többszöri átalakítás nyomait. melyet a városi szépít-egyesülettl választott külön bizottság és kezelnek együttesen. Drentvel ugyanaz a fest. a faszekrény-ajtók pedig 1650-bl származnak. régi városház emeletes. mert lépcsház és folyosó 1558-ból. Itt vannak kiállítva a város történetére vonatkozó érmek. az udvarban lev pedig 1734-bl való. László király alatt. A földalatti börtönül. a hajdani kínzóeszközök. az Apponyiház kétemeletes. a város tulajdona. Itt volt szállva Zsigmond király 1434-ben. de megújított arczkép van. Ez az ú. Pozsony. városház két részbl az ú.. hogy 1288-ban építje. a városi kapitány díszbotja. az ablak mellett régi. mely az elterjedt monda szerint valamely hamis esküje miatt elkárhozott városi tanácsosnak az arczképe. A városház tornyában van a legrégibb pozsonyi harang is. századba teszik. egy szekrényben különféle serleg. a mely utóbbinak külön bejárata is van a Lrinczkapu-utczába viv hasonnev utezában. melynek készítését a XV. szolgálataiért telkeket kapott. hivatalos helyiségei is a régi régi városházában vannak. a második szobában hozták meg az ítéletet. rosházán van a híres pozsonyi a A levéltár. Igen szép benne áll. A városház kapujának oldalán még most is megvan az a két vaspáleza. egy másikban pedig különféle üvegtárgyak. régi városházból és a vele összeköttetésben lev Apponyi-házbl. a ki Bécsben Eugen lotharingiai herczeg palotáját festette. a pozsonyi I. tál. századból valók. n. a torony farasvány-munkálatok az olasz Orsatitól 1645-bl. Ebben az épületben vannak jelenleg a polgármesteri és tanácsi helyiségek. 151 szándékozik átalakítani és a régivel összekapcsolni. a régi G-enanntensaal (válasz- rendrség tottak terme). kardja. a mely elhunyt buzgó rének. . A A városházán meglátszik. Helyisége hajdan a városi törvényszéle helyisége volt. a szép gót kapu-ív 1326 1340-bl. küls fac-ade 1491 és 1531bl. hogy különböz idben épült. lélekharang (Armensünder Glöeklein) volt. Az ebben a szobában lev szép ajtószekrényt 1650-ben egy pozsonyi asztalos készítette. Belsejében a A A VÁROSHÁZ PORTÁLÉJA. E három helyiséget 1873-ban. A A barokk-stil pompás kis régi vátanácskozó terem. mely sok érdekes tárgyat tartalmaz. Mieltt tovább mennénk. stílszeren restaurálták. a harmadik szoba pedig kápolna volt. Pozsonyra vonatkozó képek. Az els szobában hallgatták ki a vádlottakat. Könyöfo József nyugalmazott freáliskolai tanárnak kezdeményezésére 1868-ban keletkezett.a XV. A múzeum. IV. Régi okiratokból tudjuk. meg kell még emlékeznünk a városi múzeumról. Az els szobában lev falfestményeket Drentvel fest készítette 1696-ban.

toronynélküli épület. Lipót állíttatott 1672-ben. Salvator A városház mellett balra csak a keskeny templom. helyezve. a római és egyiptomi tárgyakat kivéve. igen érdekes. továbbá 1848-iki honvéd. 100 darabon fölül. templom eltt áll Szz Mária szobra. tiszti övek. Ennek a helyiségnek a mennyezetéi is pozsonyi asztalos készítette 1575-ben.152 Pozsony. csákók. melyet I. a szebbeknek külön állványuk van. Vannak Donnertl. nemkülönajándék és végrendelkis A elválasztva van a Megváltóhoz (Szt. mind magyarországi leletekbl származnak. Salvator) czímzett jezsuita-templom. A két másik szekrényt Lanfranconi IlJnea ajándékozta. . a fölöttük lev kancsók szintén a feloszlott czéhektl származnak. Az itt elhelyezett nagy üvegszekrényben többféle bronzok. a polgári csapatoktól származó csákók. rézeszközök. a második szobába érünk. Egj'szer. — — Városház-utczától A . évi porosz háborúból származó fegyvereket. Eredetileg az evangélikusoké jezsuitáknak 1676-ban adományozta oda Kollonics esztergomi érsek. alattuk pedig a francziáktól 1809-ben a városba hajított bombákat. fö vegeket. szintén pozsonyi lakatos munkája. részben a XVI. volt. A múzeumban 56 czéhládát riznek. 1636-ban emelték. A mvek keszközök sorozata. vannak ezek. a másikban külföldi majolikaedények vannak.és nemzetrségi zászlók. A szekrények fölött lev urnák magyar eredetek. melyek mind magyarországi ben a pozsonyi czéhek volt pecsétnyomóinak érdekes A múzeumban rzött tárgyak jelentékeny része kezés útján gyorsan gyarapszik. hol a városbirák mondták ítéleteiket. az egyikben hazai. A VÁROSHÁZ KAPUALJA. vasrégiségek. négy különféle fanembl. stb. a falszekrényben pedig két polgári huszáröltöny van el. stb. Fadrusztól. A Szt. Az ajtószekrényen áthaladva. származó eredeti rmértékek is. Az arezképszobrok a pozsonyi születés Tilgner Viktor.. A harmadik szobában különféle fegyver. és prae- eredetek. stb. falszekrényben. Az egyik falon látni az 1866. edények stb. Macktól A nevezetesebb tárgyak közé tartoznak még a historikus kis edények. Az utcza fell lev falon és a mennyezeten czéhjelvények láthatók. századból származó bábsütminta van. A zászlók az lSÍS-ik évig fönnálló polgári csapatoktól származnak. híres szobrász mvei a 14 zárral ellátott szép vasajtó 1575-bl.

a homlokzat els emeleti része 1725-ben. A FERENCZIEK TEMPLOMÁNAK TORNYA. ezt Ottokár elpusztította. totta tzvész. utána pedig az Irgalmasok-terére (mostani Vásártér) ment és letette a királyi esküt. kézirat szerint IV. A .. ugyanazon oldalon. a melyek állítólag azoknak a maradványai.: Pozsony. (melyben azeltt 1850-tl a városi reáliskola volt. 1848-ban a zárda II. templom fölszentelése III.' A keresztet annak emlékére állították oda. Béla idejében volt kolostoruk Pozsonyban.). jezsuiták templomához közel. (Ez az épület 1726-ban épült.) 1526 decz.Ipartestület" és az „Iparos betegsegélyzö-pénztár" hivatalos 1 helyisége van. A második emeleten van a rend értékes könyvtára. a hol Szent István kardjával felavatta az arany-sarkantyús vitézeket. Endre királyunk alatt történt. a kik Prokop huszita-vezér kegyetlenségei ell a kápolnába rejtztek.) szent ferenczrendek templomának alapítását a szentély homlokzatán lev chronostikon hirdeti. A zárda kertjében lev kijavított nap-óra igen régi. A zárdának menedékjoga is volt. 17-én III. úgynevezett „Philippsburg* -épület az Orsolya-utczában. 17-ikén ebben a zárdában ment végbe Ferdinándnak Magyarország királyává való megválasztása. Alapításának ideje bizonyrendtartomány levéltárában lev talan. A Ftér felé kinyúló szárny 1637 1646-ig. Ez a klastrom azonban már a Batthyány-téren. A szent ferenczrendek pozsonyi zárdájához tartozik a jezsuiták klastromának falához épített. 1297 márezius hó 27-én. a primás-palotával szemben áll. (Kim) László alapította 1280-ban az Ottokár cseh király fölött nyert gyzelem emlékére. de fölfedeztetésük után kegyetlenül megölettek. 153 A jezsuiták háromemeletes klastromát csak egy p épület. 1638 jan. de már a Ferencziek terén van a Szz Máriáról nevezett szent ferenczrendü tartomány pozsonyi zárdája és temploma. emeletén voltak a börtönök. zárda megújítását a porta melletti falon egy ktábla örökíti meg ezzel A a fölirattal „Aedes has vitiatas liberalitatis vestigiis insistens Franciscus Josephus Rex Apostolicus avitis insigne hocce splendore nitere fecit. Lipót fherczeggel együtt a zárda ebédljében ebédelt. a második emelete pedig 1860-ban épült. Késbb sokat szenvedett a földrengésektl A A (1586—1602. karok és rendek késbb is gyakran üléseztek zárdát és templomot többször pusztíitt. A zárda kertjének új fala a rácscsal együtt 1896-ban - készült. míg a vízi kaszárnya szobáit rendbe hozták. csakhogy A A temploma ferencziek és zárdája." Van továbbá egy kereszt ezzel a fölírással: „Christum non istum sed Christum Crede per Istum. mert már 1723ban renoválták. (Bél Mátyás szerint a szent ferenczrendeknek már IV. A koronázások alkalmából a megkoro- — názott király mindig a szent ferenczrendek templomába ment. most pedig az iparostanoncziskola van) választja el a templomtól. hogy a zárda renoválása alkalmából a Szent János kápolna eltti mély árokban nagyszámú emberi csontvázat találtak. a mely a legrégibb a pozsonyi zárdák és szerzetesházak között. Ferdinánd király fivérével. 1533-ban a török zavarok alkalmával puskaport is készítettek a zárdában. melyben jelenleg az . A A .

a Szencziek. mely 1771-ben került oda Rómából.154 Pozsony. a híres-neves Ordódy. legnevezetesebb ereklyéje azonban a templomnak Szent István jobbjának egyik részecskéje. a chorus 1710-ben készült. Telegdy János kalocsai érsek. egy üvegszekrényben Szent Rupert vértanú testét rzik. Fejórkövy esztergomi érsek. Czobor Imre gróf és Paloesay-családok. melyet az idk folyamán mindig megújítottak. (Azért nevezik holtak kápolnájának A is. melyekben . legújabb sírk 1826-ból való (Klobusiczky József borsodi fispáné). Szentkeresztyek. mentális jellegét. Ez Bethlen Gábor parancsából történt 1619-ben. a miért még Franczia.2500 ember fér el. foltár mellett két ritka nagyságú gyertyatartó áll 1656-ból. eredeti részeibl ma csak a szentély.és négylombos lóherívek zárják a tervezett nagyszeren ablakok osztályainak mindegyikét. Jakusits-család. Csáky gróf.) tudós Ortvay ezeket róla: „Ez a kápolna a gót izlés remeke. ihlet és költészet. hogy a templomban néhány lutheránus ós kálvinista is el van temetve. áhítat és fenségesség mindenfelé. így a János-kápolnában. a torony és a torony ajtó áll fenn. Csupa jAnos kápolna belseje. karcsú árkádok. században pompázott. . Ezenkívül még hat oltár van a templomban. kúszó levélcsokrok alkotják az ornamentácziót. melyben az a XV. formás. templom eltt már 1532-ben állott egy kereszt. másTcépp holtaTc kápolnája foglalja el. A templomnak ezenkívül még számos ereklyéje van. A foltár 1737-ben. a hatalmas támpillérek pedig külsleg fejezik ki a kis épület monua szt. A templom mellett a hajóba vezet A A templomban és az ahhoz tartozó kápolnákban. czímeres zárókövek.és Németország is megirigyelhetne bennünket. t. finom pálczatagok. így a homonnai Drugeth gróf. században épült.. mivel 1591-ben egy zárdafnök Szent János evangélistának oltára helyébe a megholt hívk oltárát állíttatta. négyszirmú rózsadíszek. Nevezetes. lóhereleveles zárványok. Pedig e kápolna már régen ki van vetkztetve eredeti szépségébl. a melyet Szent István király ünnepének hetében A A A nyilvános tiszteletre szoktak kitenni. mostani boltozat 1616-ban készült. A kápolnák közül az els helyet. Há- rom. kiknek síremlékei azonban már jórészt fölismerhetetlenek. csinos. a templom hajójának északi oldalához csatolt Szent János evangélista. Amadék. Kákóczy grófné stb. mely Ortvay szerint a XV. Föl- A mondja dig leszálló boltgerinczek. az ország számos jeles családjának a sarjai pihennek. Héderváryak. egy építészeti bijou. [gen érdekesek a szentély faloszlopai. mikor Pozsonyt elfoglalta.

A szent ferenczrenclek zárdájának kertjével szemben van az Orsolyaszüzek templomi. Legújabban országos közadakozásból (78. és A A VÁSÁRTÉR AZ IRGALMASOK TEMPLOMÁVAL. a pestis alkalmából tett fogadalom emlékére. mások szerint elbb. sekrestye mellett néhány síremlékkel és gyóntató-székekkel van tele. kinek itt a czímere is látható. Ferencz fiainak legalázatosabb hódolatát kegyesen elfogadni méltóztatott. Ebben a kápolnában 1805-ben József nádor minden ünnep. mely a magyarországi csúcsíves tornyok egyik legelseje és remeke. n. régi templomtorony mintájára épített új toronynak megáldási ünnepén. torony építése Schulek Frigyes tanár vezetése alatt 1895 június 16-tól 1896 június 16-ig tartott. melynek falai freskókkal voltak díszítve. Szent Sír kápolnája. Némelyek szerint a templommal mostani torony azonban együtt. 155 A kápolna epistola-oldalán látható a Nep. a kormány és az ország fméltóságainak jelenlétében. Ennek emlékét a következ emléktábla örökíti meg a zárda bejáratának jobb oldalán A A A A A A . a koronázó emlékszobor leleplezése után." A düledez h régi torony köveibl Magyarország ezredéves fennállásának emlékére a pozsonyi els takarékpénztár szép emléket emelt a ligeti díszkertben. kápolnával egy ids a keresztfolyosó is. 1814-ben épült a lorettói és a Szent János-kápolna között az ú. Azóta a kápolnát többször megújították. az uralkodóház tagjainak. Egész városrészt foglal elhasonnev uteza. János kszobra. 1897 május 16-án jelen lenni s azután az ebédlben szt. kápolnát 1892-ben renoválták. melyet a mértk a bécsi Szent István és a freiburgi dóm tornyaival egy színvonalra helyeznek. Az új torony teljesen a régi utánzata. nem messze a nyári színkörtl. a Batthyány-tér. elemi iskolája és tanítónképz intézete. Ekkor vette magához felsége a zárda ebédljében a poculum caritatist. FKRENCZ JÓZSEF környezve a íherczegek és fkerczegnó'k s több magasrangú és fméltóságot viselk díszes koszorújától. a király. mely oltárokkal.és vasárnapon misét hallgatott. Falapítója herczeg Esterházy Pál nádor. lorettói kápolnát 1708-ban kezdték építeni. a kis Kalapos-utcza A Az Orsolya szüzek temploma zárdája. 1897 május 16-ikán szentelte föl Vaszary Kolos bíboros herczegprimás. Sz. zárdája. már nem a régi. szobrokkal. szentképekkel. van a Rozália-kápolna.Ama legörvendetesebb esemény emlékére.. Építésének ideje bizonytalan. Végül még néhány szót akarunk mondani a templom tornyáról. Ezt a város építtette 1502-ben.000 korona) teljesen újjáépítették. illetleg utóbb épült. .: Pozsony. hogy Király Felsége I.

de egész Magyarországnak egyik legrégibb. a pozsonyi ház volt a magyar birodalmi irgalmasrend székhelye. Az Irgalmasok temploma és a postaépület eltt egy csúcsoszlopos kút van. A Lrinczkapu-utczában tovább haladva. a Lrinczkapu-utcza bejárata eltt áll Szent Flórián szobra. A Lrinczkapu-utcza 24. a híres költ. Hummel's Geburtshaus" fölirattal. A ház emléktáblával van ellátva „ J. a Hummel-utczához érünk.és távíró épület A gatóság Hmmel szülháza. . : ben van a m. A tér végén. Betérve a Lörinczkapu-utczába. szám alatt van Hmmel Nep. hó 14-ikén született. A 8. Az apáczák 1672-ben kapták meg Kollonics közbenjárására. Az Irgalmasok templomával szemben van mely szintén igen régi.és távíró-igazUgyanitt különben már legközelebb pompás új postapalota fog épülni. a m. A templom eredetileg az evangélikusoké volt és 1640-ben épült. Templomuk 1692-tl 1728-ig épült. A Lörinczkaput 1778-ban bontották le. mely az Orsolya-utczában végzdik. szám alatt van Nyugatmagyarország egyetlen magyarnyelv politikai napilapjának. posta. a 11. Odább a pozsonyi els takarékpénztárhoz érünk. mely a város egyik legrégibb utczája. Jánosnak. A PRÍMÁS-PALOTA. században emeltek egy pozsonyi evang. A Vásártér most is a piaczi forgalom színhelye és a város legélénkebb része. 1882-tl 1903-ig. rendtartományi fnök elhalálozásáig. szerkesztsége és kiadóhivatala. azaz a nagynev Fzy Szaniszló kir. melyne ^ a Vásártéren van szép temploma és kerttel ellátott tágas zárdája. mely nemcsak Pozsony városnak. sz. lelkészre rótt száz arany bírságpénzbl. Itt volt hajdan a kínvallatás széke. a híres zeneszerznek és zongoramvésznek szülháza. Szemépülete. N. Számos költeményét itt írta. A szobor helyén állott 1526 eltt Szent Lörincz temploma. ki itt 1778 nov. posta.és vámhivatal. kir. (Scharitzer-féle) házban lakott Lenau Miklós. tanácsos. a „Nyugatmagyarországi Híradó"-nak nyomdája.15(> Pozsony. az irgalmasok és gardája Hummel-utcza határolják. Átellenben van az „Arany Szarvas "-szálló. melyet a XVÜI. ki az 1821/22-iki iskolai évben Pozsonyban jogászkodott. legtekintélyesebb és leggazdagabb pénzintézete. adó. Innen kormányozták a rend és a 13 házát. Ugyanez évben telepítette le Szelepcsényi primás az irgalmas-rendet. melyet az 1825-iki országgylés emlékére emeltek. 1841-ben alakult. kir.

" láthatók a két gyermekalaktól tartott C. hol tágas pinczéknek kellett lenni. az erkély alatt: s pr p a '™a. mely a Batthyány-téren áll. Nepomuk szobra áll. Az épület igen impozáns külsej. a mikor felolvasták a megalkotott törvényeket. a Szilágyi Dezs-( ezeltt Hosszú-) utcza. Homlokzatán több szobor áll. Ferdinánd személyesen jött el az ünnepségre. Az emeletre díszes lépcscsarnok vezet. Vele jöttek. a melyhez a Lrincz- A kapu-utczából. mely a város elkelbb polgámár több mint félszázad óta kedvelt találkozó-helye. a kápolna. Herczeg esterhazy pál ez emléktáblával megjelölni hazafias lelkesedéssel elrendelte pozsony szab. az Orsolya. ebben a palotában lakott. a városház mögött Szt. FERDINÁND KIRÁLY magyar hazát újjáalkotó s a népek millióit fölszabadító 1848-IKI TÖRVÉNYEKET azon év április hó 11-ikén. hogy részt vegyenek a királyi berekeszt ülésben. a kormányzást és a négy vallást jelképezik. hó 11-ike volt kitzve. és J. berekesztés napjaid 1848 ápr. 157 rainak Szemben vele van a pozsonyi Kaszinó-egyesület. a királyné. a palota jelenleg a város tulajdona. egészen a Vödritz-utczáig. prímás-palotában lakott 1849-ben Haynau és az 1869-iki békét itt kötötték meg. kir. prímás lakóhelyiségei. Az épületet Batthyány király az országJózsef prímás építtette 1787-ben Hefela udvari építészszel. illetleg a Haltérig vezet. prímás-palota mellett. város törvényhatósági bizottságának 1898. Mint már föntebb említettük. a melyet a Frigyes császárral való háborúban használt. a vár rombadlte után.és közoktatási miniszter deák ferencz igazságszolgáltatási és kegyelemügyi miniszter klaüzál gábor földmvelés-. prímás-palota hátsó udvarában lehetett valamikor az esztergomi érsek dézsmaudvara. ha Pozsonyban volt. Az ezt megelz napon V. Ez az Országházban történt. Egy nevezetes épületre kell még visszatérnünk." II. A : A A A A I. Itt rizték Mátyás király díszsátrát a békében. Lrincz. ipar. Ezt a nevezetes eseményt a következ két emléktábla örökíti meg a palota bejáratának két oldalán. Régente ez volt Magyarország herczegprimásainak téli palotája. közlekedési eszközök és hajózási miniszter Báró eötvös józsef vallás.Pozsony. „A jelenvolt els magyar felels minisztérium tagjai . továbbá Ferencz Károly és fia. a hazaszeretetet. össze. Április hó 11-én reggel nyolcz órakor a rendek vegyes ülést tartottak. Az utolsó pozsonyi országgylést itt tartották meg. mely átszelve a Venturutc-zát. A A A Mihály-utczát a Halászkapu-utczával. „E a palota tükörtermében szentesíté V.és Halászkapu-utczák találkozásánál még egy utcza ágazik ki. a nagyterem és a többi termek az els emeleten vannak. Deák-. István íó'herczeg nádorispán.és kereskedelemügyi miniszter. Ferencz József kir. herczegek.és a Ftérrl a kis Városház-utczán át jutunk. oszlopon nyugvó erkély fölött márványtáblán a következ felirat van „Curia felirat fölött Episcopalis Peculio Cardinalis Josephi de Batthian 1787. évi márczius hó 7-én tartott közgylése." A nagy esemény színhelyét az utókor számára. a Deák-utcza kapcsolja A mely a pozsonyiaknak kedvencz sétahelye. Gróf batthyány lajos miniszterelnök szemere bertalan belügyminiszter felsége személye körüli miniszter kossdth lajos pénzügyminiszter mészáros lázár honvédelmi miniszter széchenyi istván közmunka. A . fpapjai és az újon kinevezett els magyar felels minisztérium tagjainak jelenlétében. Innen azután a primás-palotába vonultak. betk: Clementia et Justitia. — ÖRÖK DICSSÉG. gylések alatt. ez a primás-palota. de legélénkebb forgalmú utczája. a Domb-tér mellett. e történelmi nagy esemény emlékének. melyek a tudományt. Ferencz Károly és Ferencz József fó'herczegek. Közepén van a biborosi kalappal födött czímer. Mária Anna királyné. a mely a városnak egyik legalacsonyabban fekv. az ország zászlós urai.

nem messze pedig a kath. Az említett raktár mögött van a Vízhegy és a várrom. Az itt a városi sörház eltt álló Szent Háromság-szobrot 1613-ban emelte a polgárság az akkor dühöngött pestis emlékére. szám van Krisztus sztkápolnája. katonai élelmezési raktárnál van a Várhegyre fölvezet út. tagjai sorában Toldi- E kör nem- Pozsony város környékének elkel. hanem sok országos nev A VÁRTELEK-UTCZA. A házat a következ emléktábla a jelöli meg „DUX ADOLFNAK Kisfaludy-Társaság tagjának szülháza Szül.és leányiskola és a váraljai katholikus plébánia-templom. sz. Az épületen a következ emléktábla van De . megh. 1882. építte- Vödritz-utCzából a cs. Dux zsinagógától vezet föl a Vártelek-utcza (balra van a Yárlépcs).út Mária Terézia idejében a fnemesek kedvelt lakóhelye volt. Hazáját lelkesen szolgálta. Mostani helyére állítólag 1774ben került.és a Vár-útra vezet ez az utóbbi azután körben Vár-út 54. 1822 okt. hitközség imaháza. melyet állítólag még Salamon király Régente ezen a kapun át jöttek a királyok a várból a városba. A Adoli szülháza. lehetett tett. mely a Kapuczinus. mely 1863-ban A A A templom szép. magyar intellicsak és gencziájának oszlopos tagjai találhatók. a. új Az izraelita . fiií. katonai élelmezési raktárhoz. volt állítólag régente a vármegyeház és a legrégibb Országház. melynek végén van a vám. mely igen régi. 1881 nov. Vár-úton van a Pálffy-laktanya. és kir. mely a XVIII. Szilágyi Dezs-utczában a f- A templommal szemben van a pozsonyi kor helyisége. szám alatt volt Szlemenics Pál lakóháza. 20-án. (A Mária Terézia. A Szilágyi Dezs-utczában. Ali. térjünk vissza a Hultérre.: : L58 Pozsony. század való. a szép új neológizraelita zsinagóga eltt. Ezen a téren van a halvásár. Ez a város legelhanyagoltabb része." második felébl készült el. A Dezs-utcza végén. nemzeti irodalmunkat a külfölddel jó és rossz napokban egyaránt híven ismertette. van Dux Adolf szülháza. Itt van a pozsonyi A A vízvezeték víztartója is. izr. illetleg a Váraljai révparthoz és a Mária Terézia-útra jutunk. mely a város egyik eghosszabb és legszabályosabb utczája. Hálás kegyelete jeléül a Pozsonyi Toldy-kör. mögötte az egykor híres Pálffy-kerttel. keleties modorban van építve. hajdan a Vödritz-kapu.) Ezen kívül van a terézvárosi katholikus és izraelita temet s a Károly falvai-út. továbbá az orth. futva a várromhoz visz. Vártelek-utczában van a Szent Miklós-templom. Szilágyi egyén is. alatt teste A 11. 25-én. ^ hol késbb ^m -^ éf«K a ^ir^-lyi harminczad *-^l székelt.

-egyesület pompás klubháza és a gyönyör fekvés. szobor a pozsonyi születés néhai Fadrusz János alkotása. az egész ország magyar földjébl hordotta össze a nemzet kegyelete.. Magyarország els független miniszterelnöke és dicsült vértanúja miniszterelnöki munkásságát...Kolmár József veterán író állítása szerint . a törvényhozás és az állam fméltóságainak jelenlétében. Magyarország „ ezredéves fönnállásának és a pozsonyi királykoronázásoknak az emlékére. Vizi-kaszárnyánál van a város legszebb szobra: a koronázó-emlékszobor. hogy .SZLEMENICS PÁL magyar akadémiai tag lakóháza 1809 — 1836. kir. szobor 200. a másikon marczona vitéz áll. A A A fölírás van: „Has aedes populus struxit curante senatu TJsibus ut patriae Militis esse queant. koronázó dombot. a Duna másik oldalán. kir. Batthyány-part másik végében lev kétemeletes saroképület a YiziDunára néz oldalán a következ l-aszárnya. 159 jog-tudós s A Innen kiérünk egész Toldy-kör kegyelete jeléül.." onnan a Dunához. mely a Vízi-kaszárnyáig és a csavargzös-állomásig vezet Nevét a part nyerte. Pozsony szab.: : Pozsony. polgárság emelte 1763-ban. van a híres pozsonyi Hajó.VITAM ET SANGUINEm" A város felé fordított oldal felirata ez - „Magyarország fönnállásának ezredik évében. az uralkodóház. Ünnepies leleplezése 1897 május hó 16-ikán ment végbe országos fénynyel. ki ezzel a mvével valóban halhatatlanná tette a nevét és az els mvészek közé emelkedett. melyet 1827-ben alapítottak. Mária Terézia királynt ábrázolja lóháton. Dunára néz oldalán e szavak vannak bevésve A A A Mária Terézia-szoboi A A A A . az „Ember Tragédiájáénak halhatatlan írója. újabban szépen restaurált ligeti kávéház. Batthyány-rakparttal szemben.'' A KORONÁZÓ DOMB-TÉR. a király. 1852-ben néhány hónapig itt fogságban sínyldött. .az itteni Brantner-féle sarokházban kezdte meg Batthyány Lajos gróf." Madách Imre. . melyen a szobor áll. valami cseh vadászt rejtett el magánál. illetleg a Batthyány Lajos-rakparthoz. mert egy politikai menekült. Egyik oldalán egy magyar fnemes. város emelte Neiszidler Károly országgylési képvisel indítványára.000 koronánál jóval többe került a városnak. város közönsége 1896. a királykoronázások emlékére emelte Pozsony szab. a kormány.

sérthetetlen szentségét s emlékeztetvén a koronázások szertartásainál ezen helyrl a világ négy tája felé irányzott jelképes jelentés királyi kardvágásokra különösen pedig lélekemel emlékezetére a magyar hazaszeretetnek. 1896-ban ezeréves fönnállásának emlékét ünnepelvén. Lipót 1790 nov. (I. még ugyan 1896ban elkészülvén. világbámulta vitézséggel megmenté s ádáz elleneit visszaverte vala. dicsemlék Mária Teréziának ingadozó trónját s a magyarok lovagias oltalmába ajánlott fönséges családját. s a domb gyepes lejtit ers lánczokat tartó oszlopok szegték be. A MXRIA TERÉZIA-SZOBOR (FADRÜSZ JÁNOS MVE). példátlan lelkesedéssel „életet és vért" áldozva. . fiatal Királynnek. márványszobraival örök idkre büszkén jelképezend a királyi eskü és a törvények állandó. Pozsony szab. Miksa. . állj rendületlenül! Állj örök idkig! !" Állj. a katonai szertárnak használt régi gabonatár helyén kétszáztíz esztendeig fönnállott régi királydomb helyett. az sz nádor erddi Pálffy János gróf buzdító fölhívására. domb a haza minden részébl küldött földbl volt összehordva. az ország Herczegprimásának és zászlósurainak. de egyúttal azt a kötelezettséget vállalta magára. falazata díszes gránitalkotmányból állott. míg az ezeréves.). (II. nagy ünnepélylyel felavattatott. Mária Teréziától emelt királydomb e szerint 96 évig állott fönn és két király koronázásakor használták. mely a várost ért átalakulások következtében helyet is változtatott. stb. e város szülöttének tervei szerint és munkájával. akadémia és más meg- hívott kulturintézetek képviselinek. hogy annak helyére a város költségén emléket emel. Három feljárója közül az egyik a város felé. magyar lovagiasság és törvénytisztelet. Emlékszobor.) A régi Tcoronázó-dombon 1563 szept. melyet Thaly Kálmán országgylési képvisel. Pozsony város közönségének. a magyar hség. Ez emlékm Dröxler Gusztáv kir. kir. a Magyar Tud. a tudomány-egyetemek megyetem a . 15-én és V. Te. gránittalapzatával.és külföldi díszes vendégsereg- megszámlálhatatlan közönség1897 május hó 16-án. fönt dicsített Fölséges Királyunk legmagasabb személyének. . tanácsos polgármestersége alatt Fadrusz János akadémiai szobrásznak. magyar hsiség. Ferencz József császári s apostoli királyi Fölségének dicsséges uralkodása és losonczi Bánffy Dezs báró miniszterelnöksége idejében. hogy az ezredévi ünnep magasztos alkalmára. Mátyás. Neiszid: ler Károly országgylési képvisel indítványára. a melylyel e nemzet az árván maradt és a félvilágtól megtámadott bájos. sóház felé nézett. ez utóbbi volt tehát az utolsó. már Fölsége megkoronáztatása negyedszázados évforduló napján 1892 június 8-ikán tartott díszközgylésében. Az 1871-ben lebontott domb 1775-ben épült. a törvényhozás mindkét háza s a kormány tagjainak. 28-án. az si magyar erények kvé vált hirdetje. pergamenre írt okirat van elhelyezve. a melyet a gabonatár építése miatt bontottak le 1774-ben. szerkesztett: „A magyar állam I. . A koronázó-emlékszobor helyén állott azeltt a „koronázási domV. a törvényhatóságok.) Azóta ide lovagoltak A A föl királyaink (Rudolf. hazafias lelkesedéssel egyhangúlag elhatározá.160 Pozsony. míg a legutolsót 1871-ben Pozsony város közgylése elhordatta. bel. város közönsége. Akadémia rendes tagja. a hajdani koronázási domb helyén méltó emlékmvet állíttat. imádott haza áll s nek nek jelenlétében. tud. Ferdinánd 1830 szept. a harmadik a Lanfranconi-ház helyén állott kir. Te. a magyar törvénytiszteletnek s ama törhetetlen hségnek. a Fönséges Uralkodóház tagjainak. magy. másik a Hungária-kávéház helyén állott Esterházy uradalmi mag-tár. hó 8-án volt az els kardvágás. A szobor aljában a követ- kez.

.

.

a tér másik oldalán. kiköt 50 hold terjedelm és mintmelynek munkálatai 1897-ben kezddtek. és kir. mely most már a város tulajdona. posztó-. téren van a Palugyay-féle Zöldfa-szálló. város legelkelbb vendéglje ez. MindNemzeti -szálló mellett.4 Duna-parton A A Az állandó dunai hídtól a Baross Oábor-út vezet a Vásártérre. a Ventur-utcza sarkán. mely a koronázó-dombtérnél kezddik Grösslingen és a Kempelen-útnál végzdik. a volt Holingerféle (most Secessio-) kávéház áll.•? gyógyintézete is van. Nyugati oldalán a következ fölírás van: . Sok történelmi emlék fzdik ez épülethez. Ugyancsak a Kossuth Lajos-téren van id. 17-én Magyarország újjászületését. Itt van a dunagözhajózási hídon túl azután a gyárakhoz (városi villamos társulat állomáshelye és raktára.Híd-'Utczában fán a régi hidász-szertár. remek régi bútorokkal és rendkívül gazdag és becses képgyjte- ménynyel. mint minden más kastélyában és palotájában. katonai altanodának volt rendelve). Baross-út végén. a mikor Pozsonyba az országos küldöttség visszatért és azt az örömhírt hozta.Providentia Mar. van a legszebb pozsonyi fürd <&|a Pozsony-fürdö). Zöldfa-szállóval szemben. Ez épülettel szemben a Magyar Res frumentaria constituta A. Innen indultak a tüntetésekre. 1773. melyben a gróf lakosztályain kívül az uradalom központi irodája van elhelyezve. Ennek erkélyérl hirdette ki Kossuth Lajos 1848 márcz. 11 színház eltti tér. majd az új téli kiköthöz érünk. a Kossuthkett keresett helye az idegeneknek. Innen a a Justi-sor az állandó hídhoz vezet. aztán a Justi-sorra visz. Errl e munka más Magyarország Vármegyéi és Városai: Pozsony vármegye. itt hányták-vetették meg az A A A í ( A 1- A A A ország ügyeit. melyben a németalföldi képek gazdag sorozata különösen ki- emelend. mely a 40-es években a jurátusok kedvelt találkozóhelye volt. (mely 1857-ben épült és eredetileg cs. A Kossuth-téren van a díszes Városi Színház is. Ferdinánd gróf Batthyány Lajost bízta meg a független magyar minisztérium megalakításával. hadlestporanrsnoksáqi épület hidászés az osztrák-magyar bank pozsonyi fiókjának pompás palotája. A A GANYMED-DÍSZKTJT (tILGNER VIKTOR MVE). Pálffy János gróf palotája. . hogy V. kaszárnya eltti téren most csinos parkocska van. és mélyrí'r máf föntebb is szólottunk. mely a Ventur-utczában lev pozsonyi ipirbank tulaj dona^i^Néjiány évvel ezeltt épült és hidegvíz. vasúti. Ebben az utezában van a régi hidász-kaszárnya. Theresiae Aug. 161 Jcoronázó-emlékszobor környéke jelenleg szépen van parkozva. A gróf lakosztályai itt is. Eltte van a Malom-liget.és brgyá. í fííd-utezán át jutunk a Kossuth LajosA koronázó-emlékszobortól azeltt Séta-) térre.. egy 250 hajóra van számítva. '. Mária Terézia építtette. telve vannak ritka és nagybecs mtárgyakkal. király-. illetleg elején van a Orössling-uteza. mely.Pozsony. Itt beszélte meg az országgylési ifjúság a tennivalókat. majd odább a sarkon a háromemeletes Nemzeti-szálló fekszik. .r). a cs. kolajfinomító.

a Kossuth Lajos-tér elején áll. Notre-Dame-apáczák temploma és zárdája Mária Terézia alatt épült. mely körülbelül a mai Haltér táján szakadt ki a fágból és elválasztván a belvárost. 1813-ban a weimari herczeg is itt volt szállva. a pozsonyi születés kiváló zeneszerznek angyaloktól körülvett mellszobra is. Csáky-tér mellett fekszik a Rózsa-utcza. és színház mellett fekszik. Ebben a temetben a következ nevezetes férfiak aluszszák örök álmukat: Rónay Jáczint dr.-apáczák elemi iskolát is tartanak A A A fönn. kereskedelmi és iparkamara. Kózsautczával párhuzamos a gróf Andrássy Gyula-utcza. Ezen az utczán hajdan (1690 táján) még a Duna folyt. az európai hír tudós. 2-áig a braunschweigi uralkodó herczeg. József császár. sokból áll. Qutrlonde Nándor. mint Zala vármegye követe. Itt van a városi népkonyha. mely szintén a színház eltt. év áprilisában történt. Kossuth fiainak londoni tanítója. helyén bvebben szólunk. közepén kis sétatér van. Az Andrássy-utczából a Vásártéren át a Duna-utczába érünk. E kút a pozsonyi születés. 1839-ben a bordeauxi herczeg és 1845 máj. A színház mögött van a Csáky-tér. templom igen kicsiny. Itt volt szállva 1814-ben október hó 30-ától nov. hírneves Tilgner Viktor mve. Ugyancsak ezen a téren van a pozsonyi kerületi kereskedelmi és iparkamara kétemeletes szép palotája. Csinos kápolnája 1861-ben épült Feigler Ignácz építész tervei szerint. N. Arról nevezetes. díszes virágágyak között. Ebben az utczában vannak az állami felsbb leányiskola. csatószegi Csató Pál. pályázat útján kiadott munkálatokat Hubert József budapesti mépítész tervei szerint Feigler Sándor pozsonyi építmester felügyelete alatt pozsonyi iparosok végezték. és palotája. mely a A Notre- Dameapáczák temploma zárdája.000 koronába. Deák Ferencz is itt lakott 1833-ban. a berendezésen kívül. aránylag szk helyiségekben volt kénytelen megvonulni. telek 90. Baross-útra néz szögletén van a Vörös ökor-szüló. 2 / 5 része pedig magánlaká(TILGNER VIKTOR MVE).. Mária Valéria kir. melyet az els pozsonyi takarékpénztár készíttetett 1888ban. a szöviskola és a városi javadalmas agghajlék (Lazareth) a hozzá tartozó templommal. 1668-ban a földrengés emlékére emelték.000 koronába került. a Magyar Tudományos herczegasszony nevelje Szlemenics Pál. kápolnaszer. takarékpénztár Lrinczkapu-utczai épületének második emeletén. és A A A A A A A A A . Az épület alapkletétele az 1903. az épület pedig 300. a Kossuth-tér területén vonult végig. Duna-utcza végén van a Szent András-temet. Ugyancsak tle van Hummelnek.-D. Ennek helyére szándékoznak felállítani Petfi Sándor szobrát. keresk. kiváló középület helyiségeinek 3 /s részét a kamara A HÜMMEL-EMLEK foglalja el. Ez emléktáblával is meg van örökítve. Vörös ökör-szálló közelében van az Arany Rózsa-vendéglö. van. hogy itt lakott 1783-ban II. Itt van a CsákyféV nagy elemi iskola tágas tornacsarA nokkal. míg a Hummelszobor a Notre-Dame-apáezák temploma eltti park közepére kerülne. mely eddig az els pozs. 1848-iki honvédhírneves jogtudományi író . 26-án a szász király. a jelenlegi szókház építését 1902 évi április hó 29-én tartott teljes ülésében határozta el. — — — . szép Ganymedes-Mt van. pozsonyi jogtanár Akadémia és a Kisfaludy-társaság tagja.162 Pozsony. A színház eltt. iparkamara A Szent András-temet. A templom Ez eltt áll eltt csinos kis sétatér Szent József oszlopa.

könyvtár (néhány ezer kötettel). a cs. IV. és kir. kórbonczoló laboratóriummal és mosókonyhával. fispán és 48-as honvéd. Virágvölgy valamikor külön falu volt. kir. mely már a XIV. A templom 1740-ben épült. maga is alkotott egy munkáslakás-tdepet.-. és kir. Schulpe e telepen eladásokat. E vidéken van a lportorony. — . A templom leégett tornyát újabban ékesen fölépítették. és a telepet két udvarra osztó kétemeletes gyártási épülettel bvítették ki. szlmivelk és gyári munkások flakóhelye. (A sopdunaszerdahely komáromi h. pozsonyi birodalmi irgalmasrend tartományi fnöke. Itt még a házak nagyobbára földszintesek és sok háznál kert is van.) A fiókpályaudvar mögött. 1894-ben kezdte meg a mozgalmat olcsó és egészéges munkáslakásoknak a „ társadalom. sz. László ajándékozta a városnak 1280-ban. tanácsos. egy tetemházzal. Králih Dénes honvédezredes. polgári ápolóház és templom. dohánygyár. az ú. fürd. — . Odább az újvárosi népkonyha. betegszoba. — — . a hozzája tartozó nagy tárház pedig 1861-ben. prépost. far. Az utcza túlsó oldalán a cs. a czérnagyár és a malomligeti ág. disznómezö (Sauhaide). mely hajdan árvaház volt. az újvárosi kath.Holldn után emigráns. temet s a récsei-út. Pozsony városában Schulpe György volt e téren a kezdeményez és úttör. Ez a külváros 1730-ban keletkezett és annyira megnövekedett. A fiókpályaudvartól.000 híres ~\Yesselényi A forintba került. é. kir. T. A — raktár.Pozsony. Az állami kórház mögött van már a Virágvölgy. felolvasásokat rendez scioptikon-képekkel. közgazdasági és társadalompolitikai szempontból egyaránt fontos és nagyjelentség tényez. törvényszéki Danteiik József. Adolf di\. 1887-ben az emeletes kezelési. a katonaság gyakorlótere.. Akadémia tagja . a nemzeti ügy lelkes apostola Meszlényi Jen. a Magyar írók Életbiró. a zárda még elbb. Az intézetet legújabban jelentékenyen kibvítették. államvasutak igazgatása alatt. A A A újvárosi kath. a magyar tanácsos. gyalogsági kaszárnya van.. András-temettl a Temet-. melyet 1864-ben adtak át a nyilvánosságnak. múzeum és óvó. az Erzsébet-uteza 13. Kórház-utcza végén. n. fiú és leány népiskola. a sörfz. olcsó A kurzusokat tart. van a fpályaudvarral. A Széchenyi-utczában az Eötvös-utcza sarkán van a tanitónöképez intézet. Ez a város legrégibb emberbaráti intézete. század óta áll fenn. szekerész-laktanya. illetleg magánvállalkozók útján való megalkotása tárgyában. vasutak pályaháza a m. 163 Szlávy József koronar. mely hét épületbl áll. és evang. pozsonyi dohánygyár 1853-ban keletkezett. a szabadságharcz ezredes gróf Esterházy István. A Kórház-utcza elején. a Bognár. Az átalakítás 360. 45 fertzbeteg számára szolgáló helyiséggel. Itt van az virágvölgyi templom mellett van az újvárosi evang. illetleg mellett vannak a katonai élelmezési roni. — — . — Szent András-temet mögött van a pozsonyi fiókpályaudvar. a lakás hygienai. Belseje szép barokkmodorú. a fiók tüzér-laktanya. budapesti egyetemi tanár Knauz Nándor dr. Schulpe-telepen van olvasóterem. stb. a. A A a Sáncz-úton van a Schulpe-féle munkástelep. majd a m. els segélynyújtáshoz fölszerelt helyiség. a vágóhíd stb. hogy már 1769-ben templomot és paplakot emeltetett. illetleg a Szt. mostani új. Széchenyiés Kórház-utczán át is lehet visszajutni a Belvárosba. . díszes templomot még Simor János szentelte föl. a sodronygyár. stb. udvari Füzy Szaniszló kir. 1848-iki honvédezredes.Orosz László. a Ludwig-féle gzmalom majd a marhavásár. Magyarország egykori protomedikusa . a hidász-szertárak. kir. Az egészséges s munkástelep. miniszterelnök.Vizkeleti Ferencz. mely úton a Vásártérre érünk. Ugyanezen az oldalon odább fekszik az Erzsébetapáczák temploma és klastroma. 1720-ban épült. tanácsos. a katonai barakkok. 11* . Ezen a helyen volt a történetileg fiókpályaudvar különben összeköttetésben A Ferencz nádor kertje. a M. rajza gyjteményének írója. és magyar nyelv A dohánygyártól nem messze. van az 1858-ban épült háromemeletes állami kórház. m. népiskola és a Orüneberg-féle kefegyár. a virágvölgy. 1899-ben kibvítették az épületet és pedig 300 elmebajos részére készült pavillonnal.utcza szögletén van a kath. Kossuth Lajos sógora .

és dologház. van a Vármegyeháza. Oltárképeit Unterhuber. Schulpe akcziója következtében az utolsó években több mint 500. többek között a város is egyet. A A SZT. mely 10 kétemeletes házból és 120 lakásból telepet. A zárdához kert is tartozik. míg e tekintetben a viszonyok teljesen kielégítk lesznek. stb. Vármegyeház-téren van a kanuczinusok temploma és zárdája. Jókai Mórutcza. Kühmayer Ferenez telepe 16. melynek építje Babiana volt. de áhítatot gerjeszt." a kapuczinnsok és A A A Vármegyeház eltti térség közepén Szz Máriának szentelt oszlop áll. a letének telepe 24. Az 1904 jún. A Nagy . Jókai Mor. munkástelepek ügyében HÁROMSÁG templom. a dinamitgyár. városi hatóság is áldozatkészen támogatja az erre irányuló törekvéseket. kapuczinusok temploma mellett. Belseje igen ékes. mostani templom 1718-ban épült a keresztes atyák költségén. Vármegyeház mögött van a Jókai M<r. a könyvnyomdászok egy- Samek telepe telepe 50 lakással. hogy ebben az utezában.L64 Pozsony. folyó mozgalom még nem sznt A a és tervbe van véve szaporításuk mindaddig. Palkó és de Mattá festették. a Kisfaludy-utczában van a kir. lakott koszorús költnk. áll és egy másik újabb mely 112 lakásból áll. Kúpboltozatok födik a templom frotundáját és a szentélyt. vármegyeház nagy termében a következ emléktábla van: „Pozsony vármegye közönsége Petcz Györgynek. elektrotechnikai szakiskola és a hajléktalanoknak szánt városi menedék. Egyszer. Durvay brfinomítógyár.(ezeltt Szél-) utcza. A Buza-piaczon. Hajdan a Szent Mihály-templom állott a helyén. Az Ország-úton van a tz oltószer tár. meg Kórház-utczával csaknem párhuzamosan halad a Széplak-utcza. telepei. Erre vonatkozik a bejárattól jobbra látható fölirat. a Schulpetelep mellett. A A A a vármegye- A A templom mellett zárdája helyén áll. 40. törvényszék. járásbíróság és ügyészség új díszes épülete. illetleg a Mária-uteza sarkán áll az új honvédlaktanya. A Nagy a szt. A kap uczinus-temp lomtól a Kapuczinus-út a Vár útra vezet. mely a Lajos-térrl a Konvent-utczába visz. mely Lajos-térrl kiindulólag a Buzapiaczig. Nagy Lajos-térrl a másik irányban a Szent Háromsághoz czímzett plébánia-templomhoz jutunk. Nevét onnan nyerte. a 10. sz. a mely a hajdani keresztesek Ujabb idben (így különösen 1844-ben) többször megdíszes nagyobbították és megújították. A házon a következ emléktábla látható. 94 egyszobás munkáslakással. 1861-ben egészen átalakították. kiknek a török fogságba esett keresztények kiszabadítása volt a rendeltetésük. 7-én megtartott városi közgylés e telepet hivatalosan is Schulpe-telepnek nevezte el. 1718-ban 'T^rdája! épült. de ezt 1526 után lerombolták. templom fkapujának oldalán két be nem fejezett torony emelkedik. a hazáért 1849 május hó 24-én vértanú-halált szenvedett 11-odik alispánjának. MegemJítendk még Huberth Ferencz telepe 88 lakással. a tölténygyár. a. a modern társadalmi és egészségi követelményeknek megfelel munkáslakást állítottak fel Pozsonyban. illetleg Országútig visz. Három- •templom.

a „Szózat" latinra fordítója.intézet. mert majdnem 35 évet töltött ennek a városnak a falai között. Pozsony !" templomtól a Torna-utcza vezet az új állami freál iskola hoz. Habár nem Pozsonyban született. Hajdan ugyanis a külvárosok is el voltak látva kapukkal. város Közönsége. A kapuczinus freáliskola. 1876. A Kisfaludy-utcza végén van a Kecskekapu melletti evang. temet. A mely a Torna.Kámory Sámuel. Ennek és félszázados írói jubileumának emlékére 1890. . Az épületen a következ emléktábla van: izr. — — Greguss Ágost és Gyula édesatyja. . 2-án kezdte meg mködését. A Most te sietsz Pozsonyi Toldy-kör Jókai egykoriban hozzád járt német igére. kir. MDCCCXCI Isten áldd meg e házat és Véd Asszonyát. temet. Simkó Frigyes Dániel.Ezt a A gyermekmenház. Bél Mátyás? emlékk. Az evangélikus temetben A is sok kiváló hazafi nyugszik. a városi Izabella gyermekmenedékház. Jutalmát nem kérte. a ki a pozsonyi ev. melyek szerint hazánk e legrégibb reáliskolája. 1800 jan. pap. mégis pozsonyinak mondható. hozzá nemzeti szóra. nemzeti vértanú. Greguss Mihály. sz. Az Izabella gyermekmenedekházat az 1840-es évek végén alapították szegény. íoherczegn Fenséges Véd Asszony ótalma alá helyezte Pozsonyban laktának örök emlékére Pozsony szab. szóval. Itt porladozik Jeszenák János bárónak. a nemzeti vértanúnak teteme. evang. alatt. S nem küzdhetve többé. izr. sz. Az épületen ez a felírás olvasható: „Kisfaludy Károly 1817-ik évi itt lakása emlékéül. kir. Menedékházat Izabella csász.. a hírneves keleti nyelvtudós. a fépülettl elkülönített kis emeletes házban lakott. . liczeumban legelször adta el a bölcsészetet magyarul. a Wawra-tele korcsolyapálya és a pozsonyi elkel világtól élénken látogatott tágas lovarda. -. mint pozsonyi freáliskola magánadakozásból 94-ben.Tamaskó István. -. K. 22-én született a Ventur-utcza 20. A nemzeti vértanú pozsonyi születés volt. Síremlékén Gyulai Pál következ szép verse olvasható: „Szerette hazáját Szívvel. lelkész. evang. szintén itt van eltemetve. keletkezett és 1850 decz. Védte szabadságát Híven.: Pozsony. a kétemeletes. Történetét két emléktábla hirdeti. bábaképz. szenvedett. tettl Áldozott. sírját a ki bitófán végezte életét 1852-ben. Mostani nevét 1891-ben nyerte. a pozsonyi ev. Most már csak az elnevezés van meg s helyén a vámsorompó áll. hírneves keleti nyelvész. nem jelöli . tanácsos. Petfi pajtása Petöcz György alispán Mednt/ánszktj László baro.és a Kölcsey-utczák szögletén díszlik. elhagyott gyermekek számára. Kisfaludy Károlyról nyerte elnevezését." ev. a Kisfaludytarsaság tagja. — — elemi fiú-. szépirodalmi író. mely akkor Ballus tanácsosé volt.. hitközség polgári és népiskolái. S. — Ezeknek a sírja ismeretlen. szépirodalmi író és tanár. 120 gyermek részére van benne hely. pozsonyi ágost. Samarjay Károly dr. leány-. lev." A A Kisfaludyutcza. Szeberényi Lajos. a kit 1849 évi október hó 10-én végeztek ki Pesten az Újépületben. kit a hadi törvényszék itélt halálra. a ki 1817-ben ebben az utczában a 16. jeles mfordító. szép magy. Épült 1893 A Torna-utczában vannak még az orth. Gasparich Kilit ferenczrend szerzetessel. becsülettel.. a. a pozsonyi ügyvédi kamara elnöke. -.dr. liczeum legnagyobb jótevinek egyike. Vérpadon halt érte. és kir. liitv. Az új intézet az 1895 96-iki tanév kezdetén nyílt meg. — . és a kit 1849 június hó 4-ón végeztek ki.és polgári iskola. Kívüle még a következ nevezetes egyéniségek vannak itt eltemetve: Rázgha Pál.Lehr Zsigmond. nép." Torna-ntczával szomszédos Kisfaludy-utcza. „Jókai 165 Mór koszorús költnk e házban tölte 1835 1837 tanuló — éveit. kir.

Itt van a jó hírnévnek örvend kereskedelmi felsbb iskola. Mauks Mátyás nev tanulótársával. ki ugyanis áldásos mködését. jeles író. melyei nemcsak a pozsonyiak Látogatnak szívesen. Pos. 0. Willinszky István nev szabómester volt a gazda. Ez a templom 1777-ben épült egy régibb templomnak a helyén. a hegyi villák. Máriahon stb. A Petfi-szoba a kaputól jobbra. Itt csak dolgozott. itt adta ki 1721 márcz. sr. hanem alig van idegen. a leghátulsó udvari följárón vezet emeleten. jó ételek és üdít italok mellett pihenhetik ki fáradalmaikat és élvezhetik a közeli és távoli hegyekre nyíló remek természeti panorámát. Monumentum Clementiae Mariae Theresiae Josephi II. A templom. templom fd- 8 pozsonyi Schlossberg. E kitn fiskola egyetlen a maga nemében Magyarországon. A mostani theologia helyén régebben az evang. fölírás van rajta: et „D. fejtette a hegyi disz- . 15-én Posoniensis czím latin hírlapot. evang. Kisfaludy-utczát a Frigyes fherezeg-úttal a Bél Mátyás-utcza (azeltt Apácza-pálya) kapcsolja össze.(azeltt Bél-) utcza vezet a Konvent utczába.) A hegyi díszkert. evangélikus kórház és a magyar-tót evangélikus templom.. A felirat a következ : Ebben a házban lakott PETFI SÁNDOR 1843 május és június hónapban. ú. különösen pedig a 3-ik Bimbóház tágas. Itt azonban a költ sohasem lakott. a várba vezet lépcsk 24-ikén van az a nevezetes viskó. a lépcstl jobbra nyíló udvari szoba volt. Augg. a mely Petfi nyomorúságának utolsó felvonását látta. mert a „Bimbóházak" név alatt itt található vendéglk. Vutkovich Sándor. az ország egyik legszebb és legegészségvsebb sétahelye. Petfinek e lakást Jeszenszkynek Portir nev tanulótársa ajánlotta. Hajdan itt volt a temet. Hung. a pozsonyi ág. gondozott útjaival és pihenivel. A theologia azeltt a Bél Mátyás-utczában volt. Az evan-. leányiskola van. Eleonóraudvar. 1860-ban házhelyekre osztották fel és akkor nyílt meg a Konvent-utcza. (Bimbóházak. 1843-ban. Az utczának most Petöfy-utcza (helyesen Petfi-utcza) a neve. hegyi díszkert. kies és regényes részleteivel. konvent tulajdona. kényelmes. temetnél visz fel az út a festi szépség pozsonyi hegyekbe. Kicsi. egyszer Itt a Nova - . Az evang. lelkes szavakban hívta föl a figyelmet arra a kegyeletes tényre. a pozsonyi Toldy-kör tiszteletbeli elnöke kutatta ezt föl és indítványára jelölték meg emléktáblával. Slav. liczeum tudós igazgatója. nemzetünk halhatatlan költje.'- Conf. ott. n. liczeum volt. a Petöfi-szoba. hogy emlékéi ill módon örökítsék meg. a ki Petfivel Aszódon járt iskolába. fgimnázium. szám alatt) lakott Petfi Sándor. a hol most az evang.1(5(5 Pozsony. A ház a pozsonyi evang. Kolmár József vezette Petfit ennek a kéziratos újságnak az expeditorához. mely hetenként két kis negyedrétö ívalakú lapon jelent meg Markusovszky Sámuel. hitv. A következ S. egyetemes egyház theologiája és a theologus-otthon. Kontrásy Ferenczhez. a háztulajdonos pedig Blaskovits. A tanulók akkortájt diákkaszárnyának hívták ezt az épületet.Bimbóhazak •. ismert. Az épület 1855-ben A . A szoba most is teljes épségben van. Uj világ. fedett terraszzán. Statuit Deoque Sacravit Pietas Coetus Aug. A szögleten van a magyarhoni ágost. Murmann-magaslat. a ki itt meg ne fordulna. MDCCLXXVII. annál inkább. a Petfi-társaság tagja. vagy a mint mondják zsidó-utcza kezdetén. mint ezt rendesen tévesen írják. Kegyeletes emlékül a „Pozsonyi Toldy-kör" 1900 márczius hó 15-én. A Bél Mátyás-utczában (a 25. A Bél Mátyás-utczából a kis Liczeum. Petfi 1843 május hó elején jött Pozsonyba az akkori országgylés idejére. A szoba három tanulóra volt berendezve és így egyik hely üres volt. M. E 3-ik Bimbóház tágas és szép emeletes épületében különben sok család nyaral még Budapestrl és Bécsbl is. június hóban ugyanis itt körmölte Kolmár Józseffél együtt a Záborszky Alajos szerkesztette „Országgylési Tudósításokat". apró bets ívét 25 váltógarasnyi díjért. Dr. Itt lakott Jeszenszky Danó (Temérdek). hitv.

hazafias nevelést adjon. érem. játszótérül szolgáló pozsonyi tágas udvarral. Bél Mátyás-utezával csaknem párhuzamosan halad a Védczölöp-út. temet s Kisfaludy-utcza mellett Védczölöp-út évrl-évre szépül. evang. 1614-ben Forgách Ferencz gróf. Ez a kiváló hagyaték régiség-. Épült 1895 96-ban. Ezt a gyjteményt 1867 szept. (Ezen a helyen. hatalmas ág.000-nél több kötetet és kéziratot és néhány unikumot tartalmaz. mely egészen a katonai kórház kertjéig ér. Lieber festette. az Albrecht-mulatóhoz. Védczölöp-út végén van a magy. 1783-ban épült. Pompás kert tartozik hozzája. föntebb említett katonai kórház volt azeltt a herczegprímás nyári palotája. liczeum Ez egy Az barokk-stilben készült kétemeletes saroképület.és r. Grassalkovich-téren van Frigyes kir. Nincs talán középiskola az egész kontinensen. népiskola. hol már sok jelesünk nyerte kiképeztetését. Építése a barokk stílre emlékeztet. liczeum híres könyvtára. közös hadapródiskola. a Grassalkovich-téren végzdik. a mely.339 frt 45 krba került. vasúti állomással. mely Jézus mennybemenekarzat veszi körül. elhaladva. (Jézus Emausban) Oeser Frigyesnek. és kir. hitközségé. Felállítása 303. liezeummal szemközt van az új liczeumi internátus. Legértékesebb ezek közül az éremgyüjtemény. magas tetzetével mégis impozánsan emelkedik ki a többi épületek közül.és könyvtárból áll. a Hadapród-utcza és a Vám-utcza szögletén fekszik a cs. esztergomi érsek alapította és késbb Lippay érsek szépítette. Mindkettt Grassalkovich herczeg építtette Mária Terézia idejében. mely ilyen kincscsel bírna. bécsi egyetemi tanártól. 1885 eltt itt volt a liczeum. Belseje igen ízléses. liczeum épületében van elhelyezve a híres Simkó-féle érem. egyház hazánk ezeréves fönnállásának ünnepe alkalmából avatta fel és adta át magasztos hivatásának. stb. becsérték tekintetében pedig a Magy. mely egész a várnál kezddik és az evang. múzeum nyitva áll a közönségnek is. a mely a város egyik nevezetessége. melynek egyik szárnya a Yédczölöp-utczára. Ezen érünk a világhír dinamit-gyárhoz. A Konvent-utcza 15. 167 szemben álló ház szintén a theologia mellett van az evang. palota mögött az Esterházy -téren vannak: a cs. a katonai lovarda és a katonai raktárak. mivel a palota Frigyes kir. Szép a lépcsháza. (A kápolna 1861-ben épült. szám alatt van az evang. majd tovább a lovassági és gyalogos laktanya és a Sáncz-x'd. palotához. Belsejét ketts foltár fölött függ képet. A palota eltt tágas erkély van. mely 20. Egyike az ország legjobb felekezeti fgimnáziumainak. Itt van az új. külön iskolával. herczeg palotája. Védczölöp-úton van a fölmen út ez a legújabban keletkezett városrész. Itt emelkedik a festi szépség és az egészséges fekvés Újtelep. hazánknak negyedik nummizmatikai gyjteménye. a Steiner-féle házban. herczeg nagyszámú családja számára már szknek A Frigyes kir.Pozsony épült. templom sekrestyéjében lev mesteri telét ábrázolja. gyártelep teljesen el van zárva a nyilvánosság ell.giséggyjtemény.733 koronába került. melyet néhány évvel ezeltt vettek meg. kir. gondos fölügyeletet és valláserkölcsi. A A bizonyult.) Habár ez a templom is torony nélküli. a darabok számát tekintve. mint a jezsuitáké. teljes ellátást. A A — A A m A A A ev liczeum - — A A A A A épülete. szép kerttel. az intézet volt tanítványától. a szász lipcsei festészeti akadémia egykori igazgatójának az alkotása. 14-én örökölte a város Simkó Frigyes Dániel. katonai kórház. E tágas épület udvarán van a nagy (német) evang. kert legújabban a Stefániaútra szép kerítéssel van ellátva. Mindkét oldalán gyorsan emelkednek a szebbnél-szebb villák és a nagyvárosias házak. hiiv. templom. 193. melynek az a czélja. hogy a liczeumi tanulóknak olcsó lakást. 120 tanulónak van benne hely. lovassági laktanyától nem messze. evang. mert Pozsonyban született 1717-ben). Vám-utczának a Sáncz-úton túl a Récsei-út a folytatása. . és kir. végezték istentiszteletüket a protestánsok 1688 90-ig. a milyennel még a British-Múzeum sem dicsekedhetik. Világhírét a többi között olyan hét érmének köszönheti. Külsleg hasonlít a gödölli kir. a másika pedig az Újtelepre nyílik. mely 1876-ban épült. mely egész kis város. Nemzeti Múzeumé után következik. honvédkerületi parancsnokság pozsonyi evang. (Oeser ezt a képet kegyeletbl festette. palota az els emeleten híddal van egybekapcsolva a szomszédos épülettel.) Itt tette le az újonan A A A A A A katonai kórház. tágas. herczeg palotája.

. Toldy Ferencz. majd a lporgyárhoz. közgazdasági. Ez a pályaudvar állomása a bécs-budapesti. az Aulich Lajos-utczában emelkedik az új csendörségi palota. kir. Ugyancsak a Stefánia-úti vámtól vezet az út (Lamacsi) a Vörös-hídhoz és innen a Szalma-kunyhóra és a Zerge-hegyre. megindítója. a Dessewffyek. hogy Pozsony falai között jelent meg elször a legels m>tgyár hírlap (1780-ban). mély úti kápolna 1824-ben épült. Wesselényi Miklós. a mely 1861-ben épült. Ez a város legszebb és leghosszabb utczája. katonai. sz. Az itteni fürdépületet 1826-ban emelték. Még csak azt akarjuk fölemlíteni. kir. Azóta többször megújították.L68 Pozsony. malmokhoz és a regényes fekvés Vaskutacskához. társakulturális és egyéb intézményei. fejedelmi vendéget látott. Innen visz föl az út a hatalmas (Mária oltalmáról elnevezett) árvaházhoz. Szemere Pál és Fáy András stb. politikai. fából készült kápolna helyébe. Kölcsey Ferencz. Kisfaludy Sándor és Károly. magyar testrség a hségesküt Mária Terézia királynnek 1760-ban. Jobbról-balról szép épületek szegélyezik.) A fpályaudvart legközelebb jelentékenyen kibvítik. részint itt jártak iskolába. Garay János. csokoládé-leérthez és a kálvária-hegyhez s kápol)iához. a magyar történeti irodalom egyik úttör munkása s a Codex diplomaticus várban nemcsak színdarar. a régi. Czuczor Gergely. . részint pedig itt laktak. A Grassalko\ ieh-térrl vezet a Stefánia-út a magy. kispap korában a pozsonyi bokat dolgozott és adott ki. a pompás Bellevue-midatóhoz. államvasutak fpályaudvarához. város hatósági. nagy várossá teszik. HERCZEG PALOTÁJA.Diétái magyar múzsa" czím poétái heti folyóiratot. Forgalma évrlévre emelkedik. Bajza József. melyek valódi. végén. a „Magyar Hírmondó". zsolnai és szakolczai vonalaknak. a szárazfelállított Számos A A FRIGYES KIR. hanem az iskolai Thaliát is új életre keltette. (Azeltt Ferdinánd király fürdjének nevezték. Hung. itt pöngette lantját a „Csikóbrös kulacs" dalosa: Csokonai Vitéz Mihály s itt adta ki 1796-ban a . Pozsony Pozsony dalmi. majd a Mély-úton a mély-úti kápolnához. hegyi díszkerthez. Fejér György.

állattenyésztési felügyelség és a m. a 14-ik gyalogsági hadosztály. h. a m. távíró. államügyészség. a 72-ik gyalogezred. utász-zászlóalj. Tanintézetek slb. állategészségügyi felü gyelség. állam- A Közgazd. mely alá tartoznak a fudvarmesteri hivatal. : következk m. Katonai hatóságok a következk: az 5-ik hadtestparanesnokság. int. honvédkiegészít parancsnokság. kir. Az egyházi hatóságok és intézmények a következk a Szent Mártonról czímzett társaskáptalan. kir. kir. kir. az 5-ik hadtest tüzérezred. a 19-ik vadász-zászlóalj. valamint polgári leányiskola. Katholikus népiskolák vannak a Káptalan-utezában. községi elemi fiú. kir. kir. a 27-ik gyalogsági dandár. A városi törvényhatóságon kívül Van itt m. az 5-ik számú csendrkerületi parancsnokság. hogy itt lakik állandóan Frigyes fherezeg és családja és itt tartja udvartartását is. kir. IV. XIII. építészeti hivatal. a Szent Imrérl czímzett papnevel. államilag segélyezett szöviskola. oszt. itt van Pozsony vármegye székhelye. kir.ev. Van itt m. a villamos városi vasút és a társaskocsi-vállalat. járási erdgondnokság. a pozsonyi II. a pozsonyi keresk. intézmények. kir iparfelügyelség. theologiai akadémia. hogy alig van város az országban. tüzérségi anyagraktár. kir. Közlekedési. a mely e tekintetben Pozsony sz. állami ipar-szakiskola. és VI. tanfelügyelség. kath. közgazdasági intézményei' között els helyen említend a kerületi kereskedelmi és iparkamara. EÍs sorban fölemlítend. kapuczinusok kolostora. I. kerületi takarékpénztár. a 14-ik hadosztály tüzérezred. h. kir. m.és hitelügy. 169 oly nagyszámúak. egy négy osztályú polgári fiúiskolát és négy osztályú polgári leányiskolát. telekkönyvi hivatal. : Katonai hatóságok. kerületi m. az I. kir. Egyházi hatóságok. m. a m. kir. az V. kir. Azonkívül az árvaházi hat osztályú elemi iskola. kir. fgimnázium. állami tanítónképz intézet. kir. a fherczegi titkári hivatal. törvényszék. még a gzhajó-társaság. fvámhivatal. tanítónképz intézete. izr.és leány-. kir. összesen tehát tíz. a XV. kir. Notre Dame-apáczák kolostora. posta.és hitelügyet a következ intézetek szolgálják a pozsonyi els takarékpénztár. egyúttal ker. egy öt osztályú leány-népiskolát. : m AH. kir. a m. mely a Tedesko-féle alapítványból állíttatott fel. sóhivatal. illetleg forgalmi intézmények a posta-. az 5-ik szekerész-hadosztály. katonai elkészít iskola. kir. fels kereskedelmi iskola. pénz. állami felsbb leányiskola. jezsuita kollégium. az 5-ik tüzérségi dandár. liczeum. kett a Széna-téren. kir. m. a m. irgalmasok kolostora és kórháza. a I. Evangélikus népiskola van három. kir. a Szent Orsolyarendek róm. folyammérnökség. gyalogsági hadapródiskola. bábaképz. a Szent Orsolya-rendek polgári iskolája. kataszteri térképtár. ág. m. anyakönyvi hivatal.és távbeszél hivatalon és a vasutakon kívül. gazdászati hivatal. m. ezek közül kett a városban. fogház és kir. kir.és távirdaigazgatóság és államvasúti forgalmi fnökség. a 16-ik lovassági dandár. hitközség négy iskolát tart fenn és pedig egy hat osztályú fiú-népiskolát. kir. honvédkerületi parancsnokság. kett az Újvárosban és kett a Terézvárosban. tábla. és hivatalok. Van azonkívül nyilvános izr. Állami intézetek és hivatalok a következk kir. Erzsébetapáczák zárdája és az irgalmas nvérek zárdája. a katonai élelmezési raktár. várost túlszárnyalná. kir. tantestületek és tanhatóságok a tankerületi figazgatóság. kerületi erdfelügyelség. kultúrmérnöki hivatal. A Pénz. m. számú m. járásbíróság. a 73-ik honvéd gyalogdandár-parancsnokság. az Orsolya-szüzek zárdája. városi ipartanoncziskola és itt van a pozsonyi népiskolai kerület nyugdíjbíráló bizottsága. m. a Szent Orsolya-rendek népiskolája. és árvaleánynevel. honvéd gyalogezred. dohánygyár. továbbá a m. az 5-ik huszárezred. a m. elektrotechnikai szakiskola. három a Rózsa-utczában. pénzügyigazgatóság és pénzügyrség. m. ág. egy az Újvárosban és külön árvafiú-. kir. ferencziek kolostora. vinczellériskola. : .Pozsony. ev. kir. m. jogakadémia. kataszteri helyszínelési felügyelség. m. Tanintézetek. a 19-ik számú katonai kórház. állami kórház. morvaszabályozási kirendeltség. kir fügyészség. Az orth. kath. kir. a XIII. az uradalmi kormányzóság és Izabella fherczegn udvara. Itt van az ügyvédi kamara és a közjegyzi kamara. kir. a csavargzös-vállalat. számú kataszteri felmérési felügyelség. állami freáliskola. és Forgalmi intézmények.

A hírlapírók egyesülete. a Szent Miklós katholikus egyesület. els pozsonyi városi népkonyha. a pozsonyi iparbank. népkonyha-egyesület. ^özetek. A pozsonyi Toldy-kör. a jótékony izr. melynek czélja a közmveldésnek nemzeti irányú fejlesztése. a pozsonyi ipartestület betegsegélyz pénztára. katholikus temetkezési egyesület. izr hitközség aggmenháza. a pozsonyi-. hadastyán testület. kmí vesék és kfaragók betegsegélyz és temetkezési egyesülete. „Elre". A Kossuth Lajos emlékszobor-egyesület. Zion. Szent István olvasóegylet. katholikus szegényház-egyesület.egyesület. Az egyházi zene-egyesület. az orth. Az egyesület hét kerületre oszlik. izr. keresztény betegsegélyz és temetkezési egyesület. pozsonymegyei gazdasági egyesület. keresztény kereskedsegédeket segélyez egyesület. Pozsonyi zenészek egyesülete. Ferencz József gyermekkórház. pozsonyi kir. modori-. betegápolókat nevel intézet. Tudomány. az önkéntes tzoltó-egyesület. ezeken kívül ide sorolhatók még az els pozsonyi temetkezési intézet. melyrl már más helyen megáltal. autonóm hitközség temetkezési intézete. hitelbank. az osztrák-magyar bank fiókja. pozsonyi magyar színpártoló egyesület. . A Petfi-szobor bizottság. Jótékonyczélú intézmények. m.170 Pozsony. árvaleány-egyesület és a Good Templar rend pozsonyi páholya. közhasznú egyesületek körébe sorolhatók még a következk: állami vegykísérleti állomás. mvészetet és önképzést a következ intézmények és testületek szolgálják: a pozsonyi magyar közmveldési egyesület. els általános tisztvisel-egyesület. „Humanitás" szegény iskolás-gyermekeket gyámolító egyesület. Kereskedelmi alkalmazottak egyesülete. czipészek szak-. Sakk-klub. Czélja a héber nyelv és tudományok terjesztése és Palesztina betelepítésének propagálása. „Jótékonyság" szegény gyermekeket felruházó egyesület. Szent Vincze-egyesület. az els pozsonyi önsegélyz egylet és a pozsonyi korona-takarék. Tanító-egyesület. pinczérek betegsegélyz pénztára. a megyei tzoltó-szövetkezet és a szépít-egyesület. emlékeztünk. pozsonyi népiskolai kerület áll. izr. Kereskedelmi szövetkezetek a következk: a pozsonyi kereskedelmi szövetkezet. melynek czélja a magyar irodalom fejlesztése és terjesztése. az orth. a vörös-kereszt-egyesület pozsonyi fiókja. izr. pozsonyi megyesület. a jótékonyczélú tánczkoszorú. a ni betegeket gyámolító egyesület. a bécsi általános segélyz-egyesület fiókja. a kereskedk és kereskedelmi alkalmazottak betegsegélyz pénztára. rokkant munkások nyugdíj egyesülete. egyesület jelenleg A A A A Közhasznú egyesületek. középiskolai tanáregyesület hasonló czélokat szolgál. könyvnyomdászok és betöntk egyesülete. hitközség jótékony negyesüíete.a róm.. újvárosi népkonyha. és községi tanítóinak és tanárainak egyesülete. az általános betegsegélyz egyesület. a József A f berezeg hadastyán-egyesület.és hitelszövetkezet. Dómrestauráló egyesület. ú. . Keresk. Czélja a népoktatás fejlesztése. „Concordia" gyorsíró egyesület. fontos missziója volna. természettudományi és orvosi egyesület. evangélikus menház. a pozsonyi közraktár. irodalom. a magyar leszámítoló és pénzváltóbank fiókja. b. gyógyult elmebetegeket segít egyesület. munkások mveldési egyesülete. a hol a magyar színészetnek állandó küzdelmet kell folytatni a német színészettel. irodalmat. nagyszombati-. somorjai-. akadémiai jogászsegélyz egyesület. „Báró Hirsch Mór" jótékonyczélú és önsegélyz egyesület. az ág. galántaiés malaczkaira. utazási és segélyegyesülete. ev. a pékek betegsegélyz és temetkezési egyesülete. mvészet. ugyané hitközség jótékony egyesülete. Mvészek és nyelvtanárok egyesülete. a polgári ápolda. katb. hitközség temetkezési intézete. Czélja a szaktársak segélyezésén kívül a közös érdekek támogatása és elmozdítása. tudományt. a Sehiffbeck-alapítványi cselédotthon. hajósok temetkezési egyesülete. melynek czélja Kossuth Lajosnak Pozsonyban emlékszobrot állítani. Czélja a valláserkölcsi alapot nélkülöz könyvek ellen való propaganda és valláserkölcsi alapon nyugvó hasznos olvasmányok terjesztése. a Tedeskó alapítványi gyermekmenház. kiállítások stb. A A melynek iránt való érdekldés fejlesztése. a Mária oltalmához czímzett árvaház. negyesület. melynek itt. Jótékonyczélú intézmények és egyesületek a következk: kerületi betegsegélyz pénztár. a tagok jogainak és anyagi érdekeinek megvédése és elmozdítása. de ez az czélja a mvészetek A A A nem mködik. Az egyesület a törvényhatóságok védelme és támogatása alatt áll és a vármegyében hét fiókegyesülete van.

Pénztárnok Hillenbrand Emil. Fkapitányság. a férfi-dalegyesület. Szandtner Pál. évi tisztújítás alkalmával fjegyz Erdemei ebsmeréséül is elnyerte. Miután Budapesten ügyvédi vizsgálatot lépett a város szolgálatába és Pozsonyban telepedett le. Pozsony sz. Ipartestületek a : intézmények. a katbolikus legény-egyesület. a tornaegyesület. a munkás-dalegyesület. következ egyesületek a szervei pozsonyvárosi polgári egyesület. 1900. Gyakornok Benyovszky Ferencz. pénzügyi. Iktató Zillich Ern. Fkapitány Kutsera István.: Pozsony. Fkapitány-helyettes Albel Gyula. a pozsonyi dalegyesület. Tanácsi iroda. a nagyobb kávéházaké 22. Haláleset fölvételi hivatal. kir. a városi képviselk klubja. a „Pannónia" football-klub és az evezs-klub.Pozsony" kerékpár-egylet. négy káplár.. fogalmazók Brolly Zoltán. : Pozsony sz. Gross Károly és Dax Mihály. a pozsonyi szabadpolgárok egyesülete. a szállodáké 12. Krachun János és Zimmer Imre. város törvényhatósági bizottsága 93 virilis és ugyanannyi választott bizottsági tagból áll. Árvaszék. egészségügyi. meg a vendéglk száma 168. egy foglár. . Gottfried. Biztos Eisert Gyula. Brolly Tivadar polgármester. A különféle iparágakról és a kereskedelem nagy kifejlettségérl más helyen részletesen szólunk. A biztosítás ügyét 29 biztosítótársaság vagy ilyenek ügynökségei képviselik. szlmívelk pincze-egyesüíete. oszt. város nagyvárosias életérl és nagy forgalmáról még a következ adatok nyújtanak fogalmat Pozsonyban az ügyvédek száma 53. a Ferencz Józsefrend lovagja. az els pozsonyi kerékpár-klub. Mechtl Antal. Kezelgyakornok Mayrberger Ferencz. szabótestület és czipésztestület.és zenem-kereskedés. tanácsosi : : czímet Polgármester-helyettes Kumlik Tódor. fogalmazó Valaeh Ferencz dr. fügyész Nemessányi Ern dr. Tanácsnokok Mitterhauser Károly. 17-én. ellenrz. és : : : : : : : : : : : : Vámossy István dr. Egészségügyi osztály. Ujabban a kir. mint gyakorló ügyvéd. Ellenr Mihalovds József. : A szak- A lett. Irodatiszt Ttstory^ Ferencz. Levéltár. és a czitera-szövetség. Irodavezet és iktató Flock Gyula. az üget-versenyegyesület. Közigazgatási gyakornok: Brég Jen. kör. Levéltárnok Batka János. A rendrséghez tartozik egy felügyel. a szövipart és az els pozsonyi süt-szövetkezet. Közgyám: Maim Károly Kiadó és iktató: Dobelmann Frigyes. színházi : A város- bizottsagai és tisztikara. 171 és egyesületek szoltejszövetkezet.és sörmérések. Irattáros Apafi Ferencz. Ily minségben másodaljegyz. a pozsonyi klub. ki. vendég- lsök és kávésok egyesülete. Vezet és kiadó Pauer János. szegényügyi és ellenrz szakbizottság. kertészek testülete. jogakadémiai társastársaséletnek a : A Társasegyes ilietek. Fjegyz: Andrássy Aurél. Ipartestületek. Gondnok Helmár Ágost tanár és segéd Testory Ferencz. Kánya Richárd és Stelzer Endre. A bor. központi választó. kir. pozsonyi egyesülete. elmozdítók egyesülete. I. az úrlovasok egyesületének fiókja. következk pozsonyi ipartestület. Bizottságai a következk verifikáló. Rendrorvos és tb. és egyesületek szolgálják: a polgári lövtársulat. Arvapénztár. stb. Braun Lipót és Ruth Miklós. Kiadó: Urszinyi Ferdinánd. bizottság. a pozsonyi úrkocsisok egyesülete. a gyógyszertárak száma 9. szakbizottságok a következk gazdasági és rovanesoló bizottság. Irodatiszt : : : : : : : : : : : : : : : : Zandt József. kir. Herda Ferencz. város tisztikara a következ tett. egy rmester. kir. . majd az 1884. fazekas-segédek egyesülete. Kezel gyakornok: Böszler Lajos. a pozsonyi dalkör. Gyakornok Borcsányi Lajos. A Pozsonyban rendkívül kifejlett sportéletet a következ intézmények Sport. tb. szlmívelk Termel és A termelési és fogyasztást a következ intézmények fogyasztó gálják: Izabella háziiparegyesület. tan. felsége 1898-ban a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette év április 18-án ültette a közbizalom a polgármesteri székbe.. jogügyi. Irodavezet Huth Miklós. Biztos Kitzinger Ferdinánd. sütszövetkezet. a kir. négy polgári biztos és 99 rendr. Elnök: Brolly Tivadar polgármester. az orvosoké 65. kezel.. Van itt 10 könyvnyomda és 15 könyv. Eladó-helyettes Schier Nándor. forvos Kováts György dr. a lovardaegyesület. a pozsonyi katholikus kör. a polgári magyar kör. Bejelent hivatalok. tan. Kerületi orvosok :Jácz István dr. Városi forvos Tauscher Béla dr. Elnökhelyettes és els eladó Mitterhauser Károly tanácsnok. Könyvtárnok Kumlik Emil. a pozsonyi vívóegylet. Fkapitány Kutsera István. Fügyész Somlyay Kálmán dr. írnokok Lederer Ödön és Weymelka József. Jegyzk: Schier Nándor és Schuster Károly. Irodatisztek Walenta József. II oszt. pénztárvizsgáló. Múzeum. született Horpácson 1852 okt. Városi nyilvános könyvtár. Második eladó Kánya Richárd tanácsnok. Állatorvos Hegymesterek: Fantzler : Palm Frigyes. Mergl Ödön dr. a kaszinó.

Gyakornok Reiszenauer János. Gyakornok: Tanka Zoltán. Hitelesít hivatal. Rajzoló Rippel Ede. Adóügyi osztály. Fogalmazó Moravek Gyula II. . Tanácsnok Steltzer András. Mérleghivatal Mérlegmester Weidcnhöffer Hermann. Városi mkertész Zednik Pál Könyvelség. Fleischhacker József. írnok Voit Antal. Steiger Mátyás. Osztályvezet: Voit Ferdinánd. írnok : Fülöp Antal. Irodatiszt Zeravik Gyula. Mérnökök: Szántó Henrik. Számtiszt Slivarich Alfréd. Ellenr Grusz József. Fszámvev: Kemény Lajos. Végrehajtók Boros Gyula. Krebesz Ferencz. Gyakornokok Hatvány Ágost és Steindl Ferencz. Fpénztár. írnokok Schranz és Makay Iván (beosztva). nyilvántartók: : Gyz : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : (beosztva). Adópénztár. Számgyakornok Kadvolt Károly. Utmesteivk Syrcisfe Antal és Lanador József. Gazdasági ügyosztály. Rauschan Gusztáv.: : 172 Pozsony. Nyilvántartó Máza János. Hivatalvezet Steltzer Gyula. Számfejtk Grusz József. Katonai ügyosztály. Fnök Kánya Richárd tanácsnok. Ellenr Homoki János. hajtó : Békebíróság. Alszámvev: Marton Lajos. Latkóczy János és Haas Ágost. oszt. Tocsfous József és Baumgartner Alajos. nyilvántartó: Wagner A* Kimig Timoth és Clauer Sándor báró. Könyvel Obertik Károly. Munkafelügyel: Böhm A. Mszaki osztály Fmérnök: Laubner Gyula. Dobisz Jen. írnok Szlivarich Ottó. Erdészeti osztály. Pénztárnok Léderer József. Írnok Ambrovits Rezs. Fogalmazók Jankó Zoltán és Kosik Béla (beosztva). Békebíró Fekete Lajos : : Mitterhauser Károly tanácsnok. Építési felügyel: Knesz Ferencz. I. Ellenr Schatzler Alfréd. Végre- BROLLY TIVADAR POLGÁRMESTER. Mészmer Alajos és Trocsányi László. Számtisztek: Mészáros Károly és Bognár Gyula. Holla Sándor. Segéd Mayrberger Ignácz. Laszka Ede. Ellenr: Schatzler Viktor. Szegényügyi osztály. Seprmester: Reiter Miklós. Erdmester: Batiof Károly. Alerdész Francz Antal. Számtisztek Helmstreit Mihály. Fpénztárnok Sieinbarezer Imre. Számellenr: Mihalovics József. Nyilvántartó Besch Károly. Irodatisztek Pelikán Karolj'. oszt. Intéz Hackenberger Zsigmond. Kezel erdész: Fehér Pál.

kir. . Földrajzi helyzete: a Ferrótól számított keleti hosszúság 35°14'0. emlékei legnagyobbrészt ma is fönnállanak s a szemlélben méltó megilletdést keltenek. illetleg érinti. Vannak. Tyrnau neve. hanem az egész ország kultur-históriájában is. Szilincs.. . a Kiskárpátoktól vagy két órányira. Tyrnavia.és Alsólócz. kir.NAGYSZOMBAT A XVII. keletrl Kas. szab. E patak u. E város elkel helyet kér nemcsak Pozsony vármegye történeti keretében. Trnava e patak nevétl származtatják némi átalakítással ebbl lett aztán a német Dyrnau. másfél századon keresztül tzhelye az egyetemi oktatásnak s vele a magyar tudományosságnak. Zavar. Rózsavölgy községek. vagy három századon át középpontja volt a katholikus törekvéseknek. kik a város latin vagy tót nevét Tirnavii. hogy kicsinyesnek látszó emlékeit is szóbahozzuk. E város még nem találta meg hivatott történetíróját emlélevéltára hiányos és rendezetlen keinek ismerteti nem igen végeztek mélyreható kutatásokat tradicziója hihetetlenül hiányos és ferde a nagy idk félig gazdátlan fragmentumainak nagy ellensége pedig . SZAZADBAN. A várost észak-déli irányban a Tirna-patak szeli át. Gerencsér. Ismét mások a bolgár Tirnovo hason- Nagyszombat melyekrl — szab.és Nagybresztovány. délnek tart. bokrot jelent: hogy tehát a bokrokkal belepett vidéktl vette volna nevét német Dürn-au neve pedig száraz síkságában lelné magyarázatát. városi rangja a legrégibbekével versenyez. a kis magyar Alföld szélén. város. a másik pedig közepén szeli át. Nagyszombat városa Pozsony vármegye északkeleti sarkában terül el. szinte lármás fiatalságáról meg ne emlékezzünk. a Fehérhegységbl eredve. .. Határai: északról Szárazpatak. a mint mondani szokták . Ismertetésekor komoly kötelességként hárul reánk. igen termékeny síkságon. Ennek több oka van. Bogdánócz. Mások a szláv ima szóban látják a név alapját.a haladó id.nem kell históriát csinálni". Fels. Spácza. St jelene is éppen azért érdemel kiváló figyelmet. i. a várostól északra vagy másfél km. hogy emez érdemekben s emlékekben gazdag múltjáról. az északi szélesség 48° 22'56" a tenger színe fölötti magassága 145 52 m. . A város fekvése.. délrl Modorfalva. Lehetetlen tehát és méltánytalan e város ismertetésébe bocsátkoznunk a nélkül. mert rég lezajlott munkás életének alkotásai. távolságban két ágra szakad s egyik ága a várost nyugatról érinti. . mely tövist. nyugatról Fehéregyház. NAGYSZOMBAT.. hazánk azon helységei közé tartozik. Keletkezése visszanyúlik a messze századok homályába hazai történetünk négy els századában érdemes szerepe van. — . . A város neve. - . . kíméletlenül végezheti munkáját.

Magánlevelezésekben még a XVIII. Zsigmond 2. Ezek közül nevezetesebbek azok. a várost Vörösk várával együtt hozományul kapja s a falkerítést (1220 körül) befejezi. Némelyek szerint már az 1140-iki okiratok szólnak róla. Konstanczia. Az egyközép ketts kereket küllk gyanánt oszlopocskák tartják össze. mely „a keresztény szellemben átalakult szerencse-keréknek legjelentékenyebb példánya" (L.és adómentességen kívül azt is megengedte. Ulászló 1. hogy polgárai senkinek a hatósága alá sem tartoznak. János fejét látják e czímerben mert a város állítólagos legrégibb temploma is a mai invalidus-templom e Szent tiszteletére épült. Szombat-nak. A város eredete egyébként az els évezred homályában vész el. V. Els lakosai eleinte legnagyobbrészt németek voltak s igen virágzó ipart s kereskedelmet teremtettek. ma Bresztovány Magyarád (Magerád. kik e várost a morva és osztrák határszél közrehatása következtében jelentékeny ipari s kereskedelmi helylyé. fallal kezdi bekeríteni. st át sem utazhatott. 1859). hanem 12 ember esküje dönti el a pörös kérdéseket csak a király. Pat. majd Rosindol. melynél fogva 1494-tl. Nagy Lajos vám. ma: Modorfalva) és Razma (késbb Rossenthal. század elején is esak Szombatit néven szerepel. mint sok másban. 1267-ben megújította azt s több új privilégiummal ruházta föl a várost. Erre okot két állítólagos ker. ebben sem ad fölvilágosítást. Laureac. Szt. IV. tehát a a Szombathely vásár. század végéig németül Írattak s Krisztus-fejnek tartják. mondanunk sem kell s német nevének kiírásán a filológus nem fog megütközni. László király árúmegállításra adott neki jogot s Mátyás elég magas vámot engedélyezett 16 hídja fenntartására.1 74 Nagyszombat. Béla a vasárnapról szombatra tette át a vásárok napját s elég könny város fekvésénél fogva kiválóan alkalmas volt a kereskedésre. megkülönböztetés kedvéért. Egészen sajátszer a város czímere. Különös féltékenységgel rizte a város azt a privilégiumát. városok sorába iktatja mivel pedig az errl kiállított aranypeesétes kiváltságlevél a tatárjárás dúlásai alatt elveszett. Ferdinánd 4 országos vásárt engedélyezett neki. Tradiczió. a v. vagy annak ispánja eltt tartoznak megjelenni a tizedet a németek szokása szerint fizessék és polgárai fölött pallosjoggal bír. III. Ura lett továbbá Zill. Zsigmond sörfzésre. Ezt bizonyítják a város számadáskönyvei is. a várost megváltja s 1238-ban a szab. II. et. Moderdorf. Javadalomképpen a városnak adta a Girrinch földet. Aepp. hogy a kiskárpáti erdkben fát. Ma is 10 országos s 2 heti-vására van. Nayy-Szombat-nak nevezték. H. IV. lejebb félhold és csillag. 18 méter magas és majdnem két méter széles falai már állottak. Középen egy fej van e körirattal -f. majd a nyitrai püspökséghez tartozik. melyek a XIV. Géza 1152-ben. Béla király. közepén lev és SÍ . reá faragott gyermekalakot tettek. a többit kizték. a mély várárkot a Tirnapatak bven ellátta vízzel s Nagyszombat csakhamar a legkiválóbb helyek közé tartozott. civium de Zumbothel cum rota fortune. követ szabadon vághassanak. így a város épületei is gyorsabban szaporodtak. . kir. Ezért királyaink késbb is több kiváltsággal ruházták föl. — fejet a körirat alapján ma — — — a városi tisztviselk.helynek veend. Szombati-nak s késbb. E név magyarázata IV. A küls keréken e fölírás van: S. szinte középponttá tették. E kiváltság kbl . gyermekgyilkosság szolgáltatott.Et Deus in rota. illetleg 1539-tl zsidó a városban s annak határában le nem telepedhetett. esak a királytól vezérelt hadsereghez kötelesek csatlakozni nem párosviaskodás. s utána mások is Bél Mátyás Ker. Bavariae) szerint már a VII. század közepétl a XV.iros Iv Btl|a - a város mását látják benne. — — : : közötti körgyrben van jelkép. Heider Mittheil. az A kett elég világos lában A bet. Ok voltak a város jómódú s értelmesebb polgárai. . mikor Henrik osztrák herczegtl visszafoglalta. mely ma Gerencsér néven nagy falu. Petz (Chron. mely utóbbiakkal is már vagy kétszáz év óta bír. Hogy az els vélemény a legvalószínbb. században szerepel e tájon Tirana vagy Tirna város. A két kerék : . Bélának Primislav cseh királyhoz nül ment leánya. Az els esetben 10 zsidó férfit s két nt a ftéren meg is égettek. Magersdorf. mint a mely Moesiához. s a zsidóvárosba vezet kaput befalazták. ma: Rózsavölgy) falvaknak. Mátyás 2. A magyarok kezdettl fogva Ssombathely-nek. . mindálta- Lakosai. III.) és Orenpeck (Chron. „iparosok s kereskedk nevei is mind németek (Pintér s Német kivételével).

II. désnek. IV. Béla huzamosabban s többször idzött Nagyszombatban. Mikor pedig 1866ban e kaput végleg lebontották. Egészben véve azonban e korbeli élete nem eléggé ismert. ettl fogva kezdett kialakulni a város három . hogy a város többsége vagy éppen elöljárósága a tót nyelvet használta.Az Anjou-kor. ez idtl fogva kezd a szláv elem beszüremleni. vagy ismertetésének megértésére szükségesek. Egyideig a hatalmas trencséni Csák Máté is ura volt a városnak. melyet kezdett építtetni s befejezését örökségképp Zsigmondra hagyta. Nemsokára északnyugati Magyarországnak. Nagy Lajos idejében jelentékeny hely. városnak a tatárjárás borzalmait is kellett tapasztalnia. tudásunkat csak az országos levéltárból szerezhetjük. Jótékonyságának monumentális emléke a mai plébánia-templom. mikor serege Pozsonyig hatolt. Ez idtájt a vidéken s városban meglehets számban voltak a szlávok.Nagyszombat. illetleg Szombathelyen. mikor 1432-ben egy vásár alkalmával a husziták megrohanták. a Mária-szobrot a katonai elmekórház homlokzatfalába illesztették. II. melyek e NAGYSZOMBAT REGI PECSÉTJE. ellenkezik a város nemzetiségi fejldésének ismeretével s a levéltári adatokkal. Hunyadi László mint pozsonyi gróf bocsátott ki e városból néhány levelet. s mert levéltára csak a XV. E csapásból nehezen tudott kilábolni s úgy látszik. József mindjobban kors az 1790-iki országgyléstl is hiába kérik e privilégium viszszaállítását. a német lakosság pedig fogyóban van. leggazdagabb városa lett. Endre szintén sokat tartózkodnak e tájon. gazdagodásnak indult. Vak Béla. hogy itt gyakrabban megfordult. zsidókaput het egy gálatot e jogot látozza A 1800-ban megnyitották ós a gyermekszobor helyébe Mária . nagy király gyakran és szívesen idzött e városban.magyar. Az említett csapásokat a város hamar kiheverte és ismét rohamos fejl. Hunyadiak alatt is meglehets szerepe volt e vidéknek és a városnak. s a király. Ipari. Mátyás pedig a csehek ellen indított hadjáratának szinte középpontjává tette. Elzményképp végül érintjük azokat a mozzanatokat. Majd Ottokár cseh király kétszer is földúlta. kereskedelmi életének deleljén állott a város. jele tehát. Venczel. Géza. Az Arpádházi királyok idejébl nagyon keveset tudunk e városról £fráy pká pedig. vagy fejldésére és hanyatlására hatással voltak. Károly és Ottó küzdelmei is sokat ártottak e helynek.. Azt tartják. 175 késbb is két izben — — Ferdinánd alatt 1539-ben és Lipót alatt 1686-ban megersítést nyert. azt királyaink kitüntet jóindulatából is következtethetjük. a városhoz szláv levelet küldött. Géza többször megfordult e városban Salamonnal vívott harczai közben s állítólag már is épített templomot a mai plébánia-egyház helyén. hadjárata eltt. Pozsony után. kifosztották és fölgyújtották. r . Ebbl azoban arra következtetni. II. hogy eleven élet volt benne. ^f A A — A A . tót nemzetisége. század közepétl szolgáltat anyagot. hagyomány szerint I. német. város életére némi világot vetnek. Még 1773-ban is csak királyi engedélylyel jözsidó orvos vizstenni.szobrot tettek.

Részben megmaradt birtokaikból.lakosság. A A A : A . élén az esztergomi érsekkel. pedett magyarság Kálvin tanaival ismertette meg a várost az itt lakó német protestantizmus és szláv elem pedig a lutheránus prédikátorokat követte. töröktl megszállott alföldi ós dunántúli vidékekrl a nemesség és iparosság a kevésbbé zaklatott helyekre költözködött. A A A — A A A A - — . plébánia-templom körül telepedtek le s építettek új házakat a Magas. szorgalmas tanulókat asztalához s lakásra is házába luthefogadta.mint monda kálvinisták fpártvannak. szíjgyártók és kereskedk czéhe a XVI. a híres hitvitázó. Hosszú idn át hitközségük sem volt s csak 1780-ban alakult meg újra. S mindez a káptalan szemeláttára.és házalapítványok) éltek s ezeket a város ezentúl csaknem kizárólag nekik adományozta. Thurzó nádor csak azért karolta fel ügyüket. részben pedig a várostól. Bethlen az invalidus-templom helyén volt dülea katholikusok többen dez templomot adta nekik.(késbb róluk Káptalan-. A város czéhei országszerte jó névnek örvendtek. de a városi tanács nehézségeket emelt s így az egykor hatalmas és népes egyházközség máig is e helyiségben tartja istentiszteletét. AmohiosiTési A aíau! tás \ mohácsi vész után a város fejldésében nevezetes fordulat állott be. Többször akartak templomot építeni. részben ittlétekor. századból a szcsök. mert .). De nem jutottak annak birtokába sohasem. Gergelynél magyar protestánsok elfoglalták a plébánia-templomot (1605 körül) 1576-ban. Ennek buzdítására alakítja meg 1603-ban a kálvinista egyházközséget. illetleg iparos. 1789-tl pedig minden hónapban egybegylhettek úrvacsora-vételre. hogy engedély esetére lutheránus prédikátort is káljuttathasson a városba. XIII. lutheránusok is sok megpróbáltatáson mentek át. Bazinba költözött.. altariákból (vallásos pénz. fehérvári czéheknek magyar szabályzatot adtak. Igen nagy befolyással volt a város fejldésére s fölvirágoztatására az esztergomi érsekség és káptalan. ránusok 1615-ben a Fels-Jakab-utczában.(ma azon a részen Seminarium-) és Jeruzsálemutczában. betele-^. történt. veszprémi. de 1671-ben. 1787-tl kezdve az invalidus-ház egyik termében (egykor templom.és keresked-czéhektl fölállított ú. jótevje. Modorba. semptei. Rákóczy leveretése is elvesztették s után egyetlen templomukat a Fels-Jakab-utczait legnagyobb részük Pozsony-Szentgyörgybe. E nyugodtabb helyek közé tartozóit Nagyszombat is. városi tanács jegyzkönyvei. Az iparos-osztály is jelentékeny tényezje volt a magyarosodásnak. e városban hamar terjedt s nemsokára a katholikusokkal szemben fenyeget állást foglalt el.hitújítás mozgalmai sem hagyták érintetlenül városunkat. A lakatosok.mind nagyobb számban telepszik meg és csakhamar túlnyomó elemmé fejldik. szabók czéhkönyve s ez is magyar. a ferenezrendiek szomszédságában nagy. ötvösök. 1636-ban még a Pálos-utczában építenek egy templomot paplakással és iskolával. 1570-ben elfoglalják a városi kórház kis templomát s a híres Bornemisza Péter itt prédikált. valamint az eladások is elvette. ma Béla kir. de nem bír velük. vinisták közül sokan áttértek. Sarkantyús. tornyos templomot és a lelkész és iskola számára épületet emeltek. s ezt Bocskay is jóváhagyta. Megalapították a káptalani iskolában a gimnáziumot. Várday. Á magvai. a birtokügyi tárgyalásokban.. majd 1683-ban végleg elvesztik. a híres Szenczi Molnár Albertnek levelez barátja. Mikor pedig templomukat s iskolájukat a város egyik házában tartatott. Ez ellen a támadás ellen panaszkodik Telegdi Miklós. n. késbb étterem volt) a katonákkal együtt évenként egyszer. kovácsok. Sok fiok-czéhet alapítottak s a szeredi. Latin nyelven. De ez új felekezetek egymás között folyton egyenetlenkedtek. A keresked-ezéh L547-ben magyarul szerkeszti meg szabályzatát s legnagyobbrészt magyar nevek szerepelnek itt is. fogója Asztalos András jómódú polgár volt. az istentisztelet az a tanárokat s a szegény. mely a török ell már 1532-ben menekült néhány tagja ide jött s végre 1543-ban a város állandó szállást engedélyezett az egész káptalannak. Lllésházy alnádor halála után a kálvinisták magukra maradtak. II. itteni kanonok-plébános. századtól kezdve magyarul vezeti ezé hkönyveit. még többen elköltöztek s e felekezet itt nemsokára egészen elenyészett.. 17(1 Nagyszombat. Fönmaradt a XVII. nagy gonddal készülnek s nemsokára csaknem kizárólag magyar nevek szerepelnek a tanácsban. városi tanács sokáig küzd ellenük. Ettl fogva a lutheránusok fölülkerekedtek. 1573-tól a város évkönyveiben magyar részletek is fordulnak el s 1574-ben magyarul szerkeszti meg statútumait. Oláh és Veranesics érsekek életében.

£ o N (/> =^ CD .

.

. 1611. mégsem volt ment a háborúk gyászos eseményeitl sem.. Pázmány nak s a utódai új intézeteket alkot- viseli XVII. mozgatója a vallási vitáknak s közel kétszáz éven át megszólaltatója a magyar tudományosságnak. megalapítja az egyetemet. 1633. Els negyedében a káptalan XIX szazad. Az átvonuló Basta seregei is raboltak a külvárosban. Rákóczy Ferencz nevelje 18 éven át. Nagyszombat ugyan kívül esett azon az országrészen. II. a nagynev hellenista Emmer Kornél jogtudós. országos zsinatok és diplomácziai tárgyalások színhelye. a híres polyhistor (1531 84). melyek oly sok fúri s köznemesi családot fztek Nagyszombathoz. stb. Avárosnak néhány nevezetes szülöttje is van. II. A város igazi nagysága. Megemlítjük még. városok sorsára jut. XVI.nagy papnevel-intézetet. A - — . mely a törökkel Háborús idk. hogy az 1854-iki új megyebeosztáskor az ú. Az egyetem 1777-ben Budára kerül. század. is A s a városban.) A XVIII. XIX. 1876-ban megsznik a kerületi tábla is. lábraállítja. 1630. 1562. konviktusát ama bezárják s mindezekkel megszakadnak mindkötelékek. a nemes ifjak konviktusát. I. Káldy György. folyt itt (Bethlen. ha az egykorú ismertetk nem tudnak betelni magasztalásával. 1658. 1648. a szerzetek jórésze megsznik seminariumainak egy része kö- nek A HÓHÉRPALLOS. Nevezetesebb tartományi és egyházmegyei zsinatok voltak az 1560. kultur-tör- téneti jelentsége tulajdonképpen Pázmánynak nagyszombati alkotásaival kezddik.Nagyszombat. 1566. Egyszerre azonban elveszti minden dicsségéés nagyságának alapját. 177 XVII. vívott sok százados küzdelem csapásait nyögte. 12 . veti az egyetemet. Megindul a híres nagyszombati jezsuita-sajtó.. mert bezárták elttük a kapukat. s nem csodálkozunk. években. 1734.. srbben telepednek meg házakat vesznek itt. Mária Terézia újabb s újabb kegyekben részesíti. eleséget kellett küldenie.Kis-Róma" czímet. és Nagyszombat a többi lefokozott kisebb szab. tartott itt is Ferdinánd 1545-ben s 1550-ben országgylést több béketárgyalás ... segíti a helybeli férfi. századról keveset szólhatunk. n. Nádassy János híres jezsuitaszónokok Kiss Imre jezsuita... század közepén már méltán Nagyszombat a . s a város gyors fejldésre s szép jövre számíthatott. pénzt. népesebbek egyéb intézetei folyton maga a város is szépen épül emeletes házai e korból valók. Az 1615-ben újra letelepedett jezsuiták a gimPázmány náziumot virágzásra juttatják . Azokkal együtt a magyar iparos-osztály is elköltözködik s a városra a pangás nyomasztó szelleme nehezül. 1629.. visszamegy si székhelyére s vele több fúri család végképpen elhagyja e várost. 1724ben kerületi táblát kap. dag 1561.Zsámboky János (Sambucus). BÍRÓI BUZOGÁNY ÉS VÁROSI HADNAGYI KARD. A A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye..és nszerzeteket s elevenség zsendül a vallási és kulturális élet minden terén. várost. században többször sok katonát. kir. építenek összeköttetéseik révén e helynek a gazfnrak mind és intelligens város jellegét kölcsönzik. 1564. Fels-Nyitramegyének a fhelye volt. . Rákóczy Ferencz. . Bocskay-féle fölkelés idején sokat szenvedett. s régi század csak fejldni látja a s xvni. Népes. század Egyeteme . Az egykori intézetek közül csak a gimnázium és a konviktus maradt itt... Télfi Iván.

Maga* Thököly a városba hatol. meg. de golyótól találva elesett. piramisszer oszlopot „Nem e k. decz. Száz év múlva. 26-án. a már elhagyott s egy részében invalidusoktól lakott óriási egyetemi épületet s az egyetemi templomot. Rákóczy Ferenez fölkel-hadjáratában szintén van szerepe a városnak.. Tirna és a Párna patak közt folyt le s Gerencsér alatt szerencsétlen véget ért. ez esetben szigorú nyomozást rendelt el. fejedelem hadserege 1703-ban bevonul Nagyszombatba. a protestánsokat megajándékozza jogos templomukkal és a városban. 1871. Dúló Ádám parancsnoksága alatt. Nevezetes az 1566-iki tzvész. 800-at elfogtak. Bethlen elször megsarezolta. a város nagy része leégett. Heister bevonult a városba s az egyetemi épületben a jezsuitáknál szállott megrémült lakosság idemenekült a durva zsoldos katonaság ell s ket rábírni hogy házaikba menjenek ismerték a zsoldos katonaság szavahihetségét. a városi halastó partjáról (a mai Ribnik) lerajzolták az várost s e kép a helybeli ferenezrendiek kolostorában máig megvan. Alig három hó múlva Bercsényi közeledett Nagyszombat felé. kuruez rséget helyez el. Dúló is kirontott. 1666-ban. 1704 decz. Mégis megelégedett azzal. 1706-ban ismét elvesztették e várost. 16-án volt az utolsó csata Nagyszombatban. a gazdasági majorokat. E rémít szerencsétlenségben a városnak i-saknem fele." franczia hadjáratok A A katonaság ellepte A : Hazafias alkalmakkor e kegyeletes helyhez történik a kivonulás. mely utóbbiban s az alatta lev kriptában igen nagy kárt tettek. míg aztán az egész dics küzdelem is szomorú véget ért. Egyszerre több helyen ütött ki a tz s a nagy zavarban a ^ ég kapukat sem tudták kinyitni. I. okt. áruló szerepet játszanak. más részét az elszabadult barmok gázolták agyon s ismét . egyébként buzgó katholikus módjára viselkedett s az egyetemi templomban többször megjelent. vagy négyezer ember elveszett. líákóczy György 1645-ben bevette és keményen megsarezolta. Nagy lett a rémület a kollégiumban. s A a : //. élelmet adtak város az e vidéki hadjárat középpontja lett. mintha végpusztulásától féltek volna." Déli oldalán pedig: „Az 1848-ik évi decz. késbb kétszer is bevette ós rséggel megrakta. Legtöbbet szenvedeti a Thöüöly-féle fölkelés idején. új. mely 150 lakóházat elhamvasztott. Ghiyon csekély számú legénységével rövid tusa után hátrált s emberei közül kb. ez alkalommal. 1848.: 1 78 Nagyszombat. csata hevében. Rákóczy a Klári sszák mögötti partról nézte az ütközetet. kik a kuruezok ell menekültek ide. minek hírére a német katonaság menekül s Bercsényi kardcsapás nélkül bevonul a városba. kiknek egy részét a tz és füst emésztette el. mely 1683 aug. fképpen a németek és csehek. csekély számú elesettek emlékére a város érdemes polgársága közadakozásból 1871. Északi oldalán e fölírás van tekét. Simunics tábornok Nádas fell jött nagyobb sereggel s délután 4 és 5 óra között északról a városba ágyúztatott. Bár a jezsuiták iránt jóindulattal volt. . erre a városi rség is kiszökött körülbelül 200 elesett kuruezot a gerencséri országút mellett. mert úgy értesült. a tanácsot hivatalától megfosztja.) pohrbenl VkazVgV. hogy egyesek. 16-iki nagyszombati ütközetben elvérzett honvédek emlékének e város és vidéke. sok pénzt. felerészben protestáns magisztrátust nevez ki templomokat osztogat s a jezsuitákat állítólagos osztrák érzelmükért csak 30 ezer filiiyi jótállás ellenében menti föl a gályarabság alól. re w" etek v ^ r0S évkönyvei gyakori és nagy tzesetekrl emlékeznek meg. következ évben. mikor Mansfeldet üldözték. alig A lehetett . déltájban. tetteitek hirdetik dicsségemelt. Legborzasztóbb volt az a tz. itt történt az els nagyobb ütközet. idején is sok zaklatásnak volt kitéve a város. 15-én a futeza alsó végén szép. hogy néhány idegen származású rendtagnak távoznia kellett. a Párna patak partján temették el. sereg jöttének hírére a kapukat megnyitották. hóban támadt Tbököly seregeinek elvonulása után. Emlékükre egy közönséges tót földmves derék özvegye emeltetett vagy 100 év múlva kkeresztet s reá e tót c-hronostikonos föliratot vésette A A A A A Martina JVDa LeszkoVszkI KVrVCkICh VojakVV (Az évszám 1805. Wallenstein katonái is fosztogatták a küls részeket. melyben a fejedelem is részt vett. Sok vidéki is volt a városban.

Nagyszombat.

179

a falakról a mély, iszapos várárokba ugrottak s odavesztek. Csupán a Jeruzsálem-utcza s az egyetem tája maradt épségben. Az idnként dühöng pestis e városban is megkövetelte a maga áldozatait, st mocsaras tája, úgy látszik, elsegítette annak gyakori keletkezését. város évkönyvei, különösen az 1509., 1586., 1632., 1633., 1645., 1679., 1708., 1739. s 1740. évnél siratják el a nagyszámú halottakat. Legnagyobb volt 1679-ben. 1708-ban is sokan elhaltak s a hagyomány szerint a plébániatemplom egyik Mária-képét könyezni látták a nagyszombatiak szomorú sorsán. 1740-ben is oly nagy pestis pusztított, hogy lu5 ház egészen kihalt város ekkor fogadalmat tett, hogy évens ezeket a tanács bezáratta. ként Sasvárra búcsújárást rendez. Az 1708-iki pestis alkalmából 1710-tl fogva évenként fogadalmi ünnepet ülnek nov. 21-én, Szz Mária bemutatása ünnepén. gyakori s nagy mértékben dühöng pestis egyik okát látták a városi mocsaras halastóban is. Már 1700-tól fogva tervezik az északinak a kiszárítását (mert volt egy Szilincs felé is), de csak a negyvenes évek végén valósult meg Mária Terézia utasítására s az a terület ma Ribnik néven kaszáló. Végül az 1831-iki koleráról is megemlékezünk, mely ijeszt mér-

mások

Járványok.

A

A

A

NAGYSZOMBAT AZ 1666-IKI TZVÉSZ ALATT.

tékben pusztított. Alig négy hónap alatt közel kétezer ember halt meg. Temetjük a várostól északra vagy másfél km. távolságra van kápolnáját Iványi, az akkori érseki helynök emeltette, a ki nemsokára szintén áldozata
;

lett

a kolerának. város fejldését elsegít és akadályozó tényezk futólagos meg- a említése után áttérhetünk a mai Nagyszombat ismertetésére. Két frészbl áll bels és küls városból. belvárosi rész a régi falaktól határolt négyszögalakú terület. Ez a régi Nagyszombat. Ferdinánd 1551-ben szabályozta az építést és elrendelte, udvarok és kertek hogy az egyes házakhoz telkek tartozzanak. Ettlfogva még jobban meg volt nehezítve az építkezés. Kívül építeni azonban nem volt szabad s 1601-ben a meglevket is lebontatták. De tanácsos sem volt ez a küls építkezés, mint azt a nemsokára megkezddött hosszas hadj áratok igazolták. falnégyszög egyes részeit, fképpen a déli s északi oldalon, 1820 és 1840 között lebontották. déli fal hossza 420 m., az északié 470 m., a keletié 715 m., a nyugatié 817 m. A bels város területe (de nem e hiányos 2 2 falakból konstruálva f615,890'346 tehát a küls városé 1.593,751-145 2 az egész város területe 2.209,641 491 város határa (nem számítva a város területét) 10,473 hold és 1159 négyszög öl. A városnak csaknem dél-észak irányában elhelyezked négyszög alakját a középtl kissé nyugatra, szintén dél-észak irányban a futcza szeli át s

A

város

leírása,

:

A

A

A

m

;

-

m A
.

m

;

12*

;

ISO

Nagyszombat.

A

régi,

városi

korház.

kelet-nyugati irányban, a ftéren át, a f keresztutcza két egyenl részre: Alsó- és Fels-hosszú utczára osztja. futczával párhuzamosan halad a többi, és pedig: nyugatra a Gabona-utcza és a Ferencziek-utczája, keleti Pék-utcza, Felspatak-utcza oldalán a Pálosok utczája, Alsópatak-utcza ezektl keletre csaknem velük párhuzamosan: a Simor János-utcza s folytatása a Szt. János-utcza; ezektl keletre, velük párhuzamosan: a Béla királyuteza, Jeruzsálem-utcza, Jericho-utcza; végül a déli és északi s részben a keleti oldalon a XIX. század elejétl fogva a falakhoz épített Alsó- és Fels-bástyautcza. Az említett kereszt-utczán kívül van még vagy hat kereszt-utcza, melyek azonban csak sikátoroknak nevezhetk; az egyetlen Alsópatak-utczát kivéve, nem is lakhatók, annyira szkek. mint a vasúti állomásról jövet, a honvédemlékhez jutunk, ott kezddik a F-utcza. Kelet fell a kir. járásbírósági és telekkönyvi hivatal helyisége, nyugat fell pedig a messze vidéken jó hírnévnek örvend Polniczkyszálló nyitja meg. Ez az utcza elég széles, kocsiútja jól kövezett, gyalogjárója azonban nem felel meg a modern igényeknek. Épületei kétharmadrészben emeletesek, a többi földszintes. E helyen megemlítjük, hogy a város házai általában igen régiek s mai emeletes magánépületei legnagyobbrészt a XIX. század elejérl valók. Hat középületén kívül csak egy kisszer magánháza kétemeletes, azt is egy esztergomi kanonok s városi plébános építtette F-utcza házainak jórészét furak s köznemesek épít(Schwartzer, 1770). tették. Az Esterházyakn&k^Zichyeknék, Illésházyakn&k, Tolvayokn&k, Pybereknek s Bencsikeknek voltak itt házaik. Az új járásbírósági épület szomszédságában van a régi városi kórház srégi, kis csúcsíves templomával. hagyomány szerint a ferenczrendieknek építtette a város 1238-ban s kezdetben Szt. János, késbb Szt. Mihály, végül Szt. Ilona nevére volt szentelve. Mikor a ferenczrendiek 1363-ban mai helyüket kapták, e helyet elhagyták. így érte meg a hitújítást, mikor aztán a protestánsok 1570-ben elfoglalták, melléje lelkészlakást és iskolát építettek. Nemsokára bedlt s a város tulajdonába ment át. jogtudat azonban fenváros nem maradt s a különvált kálvinisták 1609-ben újra követelték. adta oda s késbb kijavítva, városi kórházzá alakította át. Mai alakját a XVIII. század közepén, s elég tetszets, oszlopos bejáratát a XIX. század betegeket Szt. negyvenes éveiben nyerte, jórészt magánalapítványokból. Vincze apáczái gondozzák. Igénytelen külsej temploma külön megemlítést érdemel. Alapépítkezése a XV. század második felének az ízlését tünteti föl. Eredeti a szentély,

A

,

A

A

A

A

A

A

A VÁROSHÁZA.

Nagyszombat.

181

A FERENCZ JOZSEF-TER.

a nyugati homlok (a kapubejárat), a sekrestye s a fölötte lev alacsony, széles torony. hajó átalakult, st - - tán a protestánsok birtokában kereszthajóval bvült s a két ág fölötti kis tornyok a czentrál-templom alakját kölcsönzik neki. Hossza mindössze 22*8 m. a szentély magassága 76 m. a hajóé, a késbbi átalakítás által valamivel nagyobb. Tovább haladva, csupán a kétemeletes, tetszets külsej városháza az, mely figyelmet kelt; tágas, díszes erkélye, hatalmas oszlopokon nyugszik. srégi idk óta e helyen állott a városháza. mai épületet 1793-ban emelték, mint az erkélyen lev chronostikon is mutatja:

A

;

;

A városháza.

A

IVstltlas atqVe seCVrltatl

pVbLICae eX

í'VnDaMentls poslta.

Itt vannak a városi hatóságok helyiségei s a városi levéltár egy része. Nagytermét néhány uralkodó arczképén kívül, Szelepcsényi és Simor prímások képei díszítik. Folytatólag az utcza az ú. n. Kenyér-térré liszt- és gabnapiaczczá bvül. Itt van a m. kir. posta- és távíró-, továbbá a telefon-hivatal az ág. ev. hitközség bérházában. Az Alsóhosszú-utczában 43 ház van. Ezután a Ftér következik, mely a régi századokban mint fórum maius szerepelt; itt volt a pellengér, melyet 1787-ben távolítottak el. Ez volt egyszersmind a F-vásártér. A XVIII. század elejétl fogva Szentháromság-tér volt a neve, egész a millenniumig. Azóta Ferencz József-tér nevet visel. Elbbi nevét a nagy és díszes Szentháromság-szobortól vette, melyet már 1695-ben emeltek és késbb, 1725-ben, fogadalomból megújítottak. Legújabban szintén restaurálták s méltó díszéül szolgál e térnek. E térre néz a Fekete sasvendégl, melyrl csak azért emlékezünk meg, mert e czímen már 1625-ben keletkezett. I. Ferencz itt jártában ide volt beszállásolva (1811). Második szomszédja a színházépület, a város hazafias és emelkedett gondolkozásának impozáns emléke. 1831-ben épült, tehát a legrégibb vidéki színházak közé

a

színház,

tartozik.

betk beszélnek az akkori társadalom Aere sociali, MDCCCXXXI. Homlokzatán pedig e chronostikon van: IsthanC aeDeM ThaLIae posVIt senatVs aC popVIVs TlrnaA Iensls. (1831). Magyar és német színdarabokat szoktak itt színre hozni; továbbá a hangversenyeket, hazafias és jótékony czélú eladásokat, st a bálok egy részét is itt tartják. Legutóbb jelentékenyen javították.
színpad ívezetén aranyozott
:

A

nagylelkségérl

nyitja meg. E forintba került.

oldalán a város-torony a készült s 4690 arany tztorony szerepét csak 1688-tól fogva viselte a toronyr számára állandó lakást készítettek s ez állás a mai napig megvan. Az 1683-iki nagy tzben a teteje leégett s azt újra építették. Szomszédságában van a
s ezt keleti

A Ftér után a Felsö-hosszú-utczába jutunk

város-torony,

négyszög hatalmas torony 1574-ben

A

;

:

182

Nagyszombat.

mely az els Ratio Educationis értelmében alkotott normális iskolák számára épült (1777). Szemben vele van a jezsuiták kéttornyú, díszes temploma és emeletes, üégyszögalakúj tágas társháza. E templom és kolostor eredetileg a Szentháromság rabváltó szerzeteseiközönségesen: trinitáriusok számára készült, abból az alapból, mely a város polgárainak az 1708-iki pestis dühöngésekor tett fogadalmi adományaiból s Okolicsányi János esztergomi kanonok, késbb nyitrai püspök 9000 forintnyi alapítványából jött össze. Okolicsányi nagy. díszes ezímere -az alapítvány értelmében a templom homlokzatát
városi elemi iskola,

ékesíti e fölírassa!

Laudetur SSS.

Trinitas,

CVIVs perpetVo CVLtVI hanC eCCLesIaM saCraVIt Joannes de eadem, E. Ep Nov. Can. Stri., S. C. Rg\ M. Con., unus
excel.

Okolicsányi e iudicibus

Tabulae Septemviralis.
adja, de a kolostor
is

már 1719-ben lakható igen sok pénzbeli alapítványt, házakat, külvárosi kerteket, vidéki szlket kapott. Mikor II. József e szerzetet /84-ben eltörölte, a kolostor az új szervezet, 5 osztályú kir. gimnáziumot fogadta be, melyben világi papok s világi tanárok tanítottak. 1807-ben a visszaállított benczések kapták meg a gimnáziumot és a templomot. E szerzetesrend ekkor már negyedszer telepedett le a városban. 1852-ig voltak itt s ez id alatt e rendnek több jeles tagja mködött itt, mint Czinár Mór, Szeder Fábián, Cserven Flóris, De la Casse Benjámin. Mikor 1852-ben Scitovszky az 4 osztályúvá lett gimnáziumukat fgimnáziummá fejlesztette, a szerzet Esztergomban kapott helyette fgimnáziumot s helyükre a primás a jezsuitákat hozta vissza közel egy százados távollétük után; a gimnáziumot pedig Esztergom-fegyházmegyei papokra bízta. Itt van a rend újonczháza s papjaik a hívek lelki gondozásában segédkeznek. Az utcza további részében közönséges magánlakások, kereskedések vannak. F-utezától nyugatra, vele párhuzamosan húzódik a Gabona- és Ferencziek-utczája. Mind a kett régi, közönséges, földszinti házakból áll a Gabonautczában 38, a Ferencziek-utczájában pedig 40 épület van. E két utczának a XIV. századtól kezdve közös neve volt: Szt. Jakab-utcza. E nevét a ^emrimá* ferenczrendiek templomától kapta, mely Szt. Jakab tiszteletére van szentelve. E templomot, mint már említettük, 1363-ban Nagy Lajos építtette a mellette lev kolostorral együtt a ferencz rendiek számára. Késbb, úgy látszik, megrongálódott s a XV. században a pannonhalmi benczések kezére került. Ezek azonban csakhamar elhagyták a várost. mai templom és kolostor a nagy Pázmányt tiszteli második megalapítójául. 1633-ban közel 40,000 forint költséggel szép, tágas templomot építtet s melléje négyszögalakban vagy 60 személy számára emeletes kolostort. rend itt helyezte el bölcseletés hittudományhallgató növendékeit, kik tanulmányaikat sokáig saját házukban s nem az egyetemen végezték. Pázmány e tényével a ferenczrendiekben a kath. egyháznak kiválóan hazafias és önzetlen munkásait akarta megbecsülni s a jövre is lekötelezni. S valóban, e szerzet a városban igen sokat tett a magyarságért. Nemcsak templomukban prédikáltak magyarul, hanem vagy két századon át a székesegyházban is voltak a magyar szónokok s 1700-tól fogva ugyanoda német szónokot is állítottak. Az utóbbi állás máig megvan, Klarisszák lelki gondode a magyar szónok tiszte 1840 után megsznt. zását is végezték s e híres nevel-intézetben mindig magyar prédikácziókat tartottak. kolostor hálából s tiszteletbl megrajzoltatta nagy jótevjének, Pázmánynak életnagyságú arczképét, mely a kolostor ebédljét díszíti. Ezt tartják Pázmány leghívebb arczképének (Dörre). A háborúk s tüzek csapásait e kolostor sem kerülte ki. Templomukat Bocskay a protestánsoknak adta; de Forgách érsek már 1607-ben visszapestisek vette. Az 1666. és 1683. évi tz sokat ártott épületeiknek. alkalmával páratlan önfeláldozást tanúsítottak s a városi polgárság közadakozásból a mai utczai emeletes kolostorszárnyat építtette nekik, mely 1749-ben lett készen. Ma a szigorított szabályú ferencziek lakják, kik a hívek gondozásában igen nagy szolgálatot tesznek. 1900-ban templomukat szépen kifestették s általában igen jó karban tartják.
volt.
1

E ehronostikon az 1734. évet A templom és kolostor késbb

A

;

A

A

k

k

A

A

A

;

Nagyszombat.

183

E soron mindjárt következik a 102. sz. ház. Emlékezetes hely, mert itt állott egykor az egyesült protestánsok temploma, mely annyi ezivódásnak volt a tárgya. 1615-ben építettek itt toronynyal s harangokkal ellátott tágas templomot, melléje lelkészlakást és iskolát. S ez idben 3 templom is volt a kezükön: a mai plébániai templom, a Nyáry Sarolta által ajándékozott telken kezdtek építeni ugyanoly helyiségeket az Alsó-patak-utczában. Legtovább maradtak Szt. Jakab-utczai
templomuk birtokában, csekély megszakítással az 1666-iki nagy tüzig. Ezután, alig hogy kijavították, 1671-ben ezt is, meg az alsópatak-utczait is elvették tlük s a város amazt a benczéseknek (most jöttek ide másodszor), emezt a pálosoknak adta Thököly ugyan 1683-ban visszaadta nekik, de távozása után né-

hány hó múlva ismét mindakettt elvesztették s ugyanazok a szerzetesek kapták meg. II. Rákóczy
Ferencz 1703-ban bevonul a városba s a benczések templomát visszaadja a protestánsoknak, Heister azonban kegyetlen önkénykedéssel veri ki ket; az ajtókat betörték s a prédikátort a ferencziek mögötti kiskapun

A VÁROS-TORONY.

..örökre" kiutasították. Ekkor nagyon sok protestáns család végleg elköltözött Nagyszombatból. A düledez épületet a trinitáriusoknak ajánlotta fel a város de ezek csak addig laktak ott, míg a már ismertetett kolostoruk elkészült. Majd az 1724-ben betelepített Szt. Orsolya-rendi apáczáknak kínálták, de ezek is rövid ideig laktak ott. Azután a város a templomot lebontatta sokáig lovaglókaszárnya volt e helyen, ma pedig magánház van. Most, ismét dél-északi irányt tartva, a futczával kelet fell parallel haladó Pálos-utczába térünk. Mindössze 36 házból áll, melyek között néhány igen régi épület van s általában valamennyi közönséges földszintes ház. Ez utcza elején, éppen a Pálos-templom eltt, bukkan el a Tirna-patak, melyet a felspatak-utczai malomtól egész eddig 1847-ben boltozattal láttak el. Azeltt nyílt mederben folyt végig a városon s nemcsak a közlekedésnek, hanem a tisztaságnak és hygiéniának is kárára volt. A pálosok templomától fogva ismét nyílt, szk mederben halad tova s a várostól délre a másik ággal egyesül s a Dudvágba siet. Ebben az utczában egyébként csak a pálosok egykori temploma az, melyrl néhány szót kell ejtenünk. A pálosok 1653-ban jöttek a városba, hogy a rendtagok az egyetemet látogathassák. Tizenkét fiatal s egy-két elljáró számára lakóházat béreltek. Csakhamar több alapítványban és segélyben részesültek 1671-ben pedig a kálvinisták patak-utczai templomát és a mellette lev épületeket nekik adta a város. A templomot mai kisszer s kevésbbé díszes alakjára hamarosan átalakították; melléje 1701-ben szép Mária-kápolnát építettek, maguk pedig jóidéig a szomszédos épületben laktak. Közben a templom mögötti kerti helyiségeket is megkapták s hozzáfogtak a Simor János-utcza felé nyiló L alakú emeletes, díszes kolostor építéséhez. Mai alakjában csak 1719-ben volt lakható s azóta ott laktak 1786-ig, mikor aztán II. József a rendet végképpen megszüntette. Ismételjük, hogy ez nem volt valóságos kolostor, hanem az egész honi rendtartomány itt taníttatta tagjait. E kolostorban írta Ányos Pál is bánatos elégiáit s itt mutatkozott be Barcsaynak. Eltöröltetésük óta a kolostor aktiv s nyugalmazott katonatisztek lakása.
; ;

A

pálosok

temploma.

184

Nagyszombat.

gondozták a félórányira fekv modorfalvi templomot is, a mellette lev lorétomi Szz Máriának hajdan igen látogatott kápolnájával együtt. A templomol Szaikovits Ádám esztergomi kanonok, a község szülöttje építtette L662-ben s a várostól odáig szép statio-képeket állíttatott fel. 1823-ban megszüntettek. A városi Pálos-templomot Csáky gróf esztergomi kanonok a XIX.
század elején renováltatta s azóta világi pap vezeti. Folytatólag az Alsó-patak-utcába, majd a Mészárszék-térre érünk s az elbbi sikátor-része, mint említk, lakható. E tér a legrégibb idk óta ezt a nevet viselte. Ez ntczáktól keletre párhuzamosan halad a Simor János-utcza. város déli falánál, az egykori zsidó-kapunál kezddik. Nevét Simor prímástól vette, ki ez utoza északi végén 1886-ban nagy fiú-árvaházat alapított. Azeltt az 1800-ban kinyitott zsidó- (vagy Lanczer s nem Lauzzer) kaputól Újkapuutczának, elbb a benne lakó iparosoktól Szr-, még régebben, szebb magyarsággal Posztómet-utezának nevezték. XVII. század közepétl kezdve ebben az utczában több fúri családnak volt háza. Ebben az utczában van a statusquo izraelitáknak 1892-ben, a sikátorban pedig az orthodoxoknak 1891-ben épült zsinagógája. Elváltak 1881-ben. Mieltt ez utcza két oldalán lev utolsó épületrl az érseki árvaházról s a Szent-Orsolya-rend apáczák iskoláiról szólnánk, térjünk be Be a raly a B& a király -utczába. város legtetszetsebb utczája, nemcsak házaival és tc^a ketts kocsiútjával, hanem, a mi a többi utczában sajnosán hiányzik sétatér-szer fasorával a város legbarátságosabb része. legrégibb idben a zsidó városrészhez tartozott. Kizetésük után Magas-utczának, majd az ott lakó kanonokokról Káptalan-utczának nevezték. Mai nevét a millenniumkor kapta, a város tulajdonképpeni megalapítójáról, IV. Béláról. Ezt az utczát a katonai d tébolyda nyitja meg, mely czélra ez épület és templom a Klarissza-apáczáknak i£ii?, *5L„ Klarissza-zárda. II. Józseftl történt eltöröltetése óta szolgál. nagyszombati Klarisszákról elször IV. Béla idejében történik említés, mikor 1240-ben e szerzetnek a Nagyboldogasszony czímére templomot s melléje kolostort építtetett s késbb Boleráz és Klucsován falvakat visszaváltva, nekik adta. Idk folytán a királyoktól s magánosoktól nagy birtokokat, a városon belül házakat, kívül pedig szép kerteket, gazdaságokat kaptak. De Bethlen ell 1618-ban menekülniük kellett s csak négy évi hányódás után térhettek vissza. Pázmány nagy költséggel helyreállíttatta templomukat és kolostorukat s 1624-ben fehér öltönyt kaptak. Thököly ell ismét menekültek s 1683-ban kolostoruk csaknem egészen leégett s a templom is nagyon megrongálódott. 1694-ben Széchenyi primás a mai kétemeletes, L alakú kolostort fölépíttette, a templomot kijavíttatta. kolostor emeletes része késbbi hozzátoldás. 1850-ben a tornyot javították s a kupolában találták a IV. Bélától kiállított alapítólevelet s mint Némethy, a város egykori érdemes levéltárosa írja, azt hermetice elzárva, ismét visszahelyezték. Itt említjük meg, hogy e Klarisszák rizték a három kassai vértanúnak, Körösi Márk esztergomi kanonoknak, Pongrácz István és Grodéczy Menyhért jezsuitáknak egy közös koporsóba helyezett tetemeit. Pálffy Katalin grófné ugyanis 1619-ben Bethlentl elkérte s 1635-ben a sebesi temetbl szerzet megszüntetése óta a helybeli a nagyszombati zárdába hozatta. Szt.-Orsolya-rendi apáczák sekrestyéjében van a koporsó. Most van folyamatban szentté avattatásuk s így nemsokára érdekes és drága kincsei lesznek a kolostornak. kolostor híres nnevel-intézet volt s az apáczák között is sok elkel származásút találunk fnöknik között látjuk az Apponyi, Nyáry, Perényi, Forgách, Szentkirályi, Pyber stb. neveket. Kis temploma a XV. század csúcsíves ízlését mutatja; megmaradt a szentély, a toronyalatti fal s a hosszhajó falazata. Legérdekesebb az északi oldalon az alacsony, oszloptalan, tympanum nélküli kapuzat. A templom szenegész hossza 47 188 méter s ebbl a szentélyre vagy 10 méter esik. régi nagy karzat tély magassága 9*5 méter, a hosszhajó szélessége 9 méter. templomtorony egészen közönséges. a nyugati végen máig megvan. Káptalan-utczai házak között van néhány, mely még a XVIII. század elejérl való. Itt ugyanis nemcsak kanonokok, hanem elkel világiak is

k

A

A

"

li

A

A

A

A

A

A

;

-

A

A

A

A

:

Nagyszombat.
laktak.

185

A plébánia-templom körül voltak az oltár-épületek. A nyugati sor végén vannak az 1844-ben alapított nagyszombati hattagú társaskáptalan lakásai. Ez épületek közül a plébánia-lakással szemközti sarokház annyiban érdemel külön említést, mert ebben lakott állítólag a híres Telegdi Miklós ide fogadta be a jezsuitákat s itt mködött legelször a nagyszombati jezsuitasajtó. Emeletre Bartók prépost, a Beniczky Péter lírikus barátja s költeményeinek kiadója, építtette. A keleti oldalon az elkerttel ellátott utolsó ház az érsekhelynök lakása, mely 1562-tl 1822-ig az esztergomi prímások palotája volt. Emeletes, elég tágas épület. Mivel keletkezésére vonatkozólag szakmunkákban is téves állítások találhatók, nem lesz fölösleges helyre-igazításképp egyet-mást róla elmondani. E házat nem Forgách primás kezdte építtetni, mint szerte olvassuk, hanem Oláh Miidós. Az építésre vonatkozó alapítványát márványba vésték s e lap ma az épületfalba illesztve látható. Az alapítvány ekképp szól „Rsmus D. Nicolaus Olahus Archi-Episcopus Strigonien., Primas HungáSummus Secretarius Cancellarius ac Loeumtenens riáé Legátus natus
; ,

A

régi érseki

palota.

,

A SZENT MIKLÓS TEMPLOM.

sacrae Caesareae Maiestatis, hanc domum in area domus altariae Sancti Joannis Baptistáé ex fundamento propriis suis expensis exstruxit pro sua et successorum suorum D. Archi-Episcoporum habitatione, - - obligans Dni successores suos sub indignatione Dei max., ut ultra ordinarias missas altar. praefati singulis septimanis, unam feria tertia in honor. beati Nicolai Epp., cum collecta pro defunctis, alteram feria sexta de passione Dni Nri, similiter cum collecta pro pace, perpetuo celebrari faciant. A. D. MDLXII." Ez alapítvány nem zárja ki s biztos adatok igazolják, hogy Forgách e házat jelentékenyen bvítette, Lippay primás pedig kényelmesebbé s díszesebbé tette. Sachsenseifz Kristóf Ágost primás az egészet átalakíttatta, díszes portáléval s fölötte erkélylyel látta el s czímerét ideillesztette. A mai kertet készíttette eléje s azt kfallal vette körül. E kfalat 1886-ban, mikor érsekhelynöki lakás lett, lehordatták s most vasrácscsal van körülvéve. A prímások elköltözése óta 1886-ig különféle hivatalok helyiségéül szolgált. Ma itt van a nagyszombati szentszék és az érsekhelynöki levéltár. Ez utóbbi már abban az épületben van elhelyezve, melyet a templommal párhuzamosan egész a városfalig Forgách primás építtetett a palotájához. Hosszú, emeletes épület ez, mely 1615-ben keletkezett s els felében az érseki könyv- és levéltár volt egész a prímások elköltözéséig. Pázmány ide tervezett nagyszer könyvtárt, de a Bethlen-féle támadások ebben meggátolták. Lippay és Szeiepcsényi prímások voltak a könyvtár igazi megalapítói. Hátrább az újra betelepített jezsuitákat helyezte el Forgách, míg az

Az

érsek-

helynöki
levéltár.

186

Nagyszombat.

egyetemi épület helyén lakásuk el nem készült. Itt volt jóidéig a sajtó is, mely a jezsuitáknak Nagyszombatból való elköltözése után mint káptalani sajtó mködött. Most ismét a jezsuiták birtokába ment át, s mikor a pozsonyi primási typograpüia 1644-ben idekerült, megkezdte hatalmas munkáját. Ez épület elrészében volt 1857-tl 1893-ig az érseki tanítóképz-intézet. Eltte, az egykori ..fórum minus" közepén, áll a közönséges készült Szent József-szobor. Az 1709-iki pestis után fogadalomból állíttatta a város. Késbb többször javították. Föliratai közül csak azt jegyezzük ide, mely keletkezésére vonatkozik:
FVnesta g'rassante

kbl

LVe TIrnaVIa DIVo
statVaM

Iosepho pLorans erlglt hanC

(1731. év).

a

szent Miklós

Itt, a város legmagasabb pontján, teljes orientáczióval áll a híres, SzentMiklósról czímzett templom. Nemcsak a hagyomány, de építészeti stilje is azt bizonyítja, hogy a XIV. század építészeti ízlésének s Nagy Lajos ségének köszöni létét. Hogy már régebben is volt itt templom, több adat bizonyítja. E mai háromhajós, kéttornyú, csúcsíves stil templom méltán keltette föl a szakértk figyelmét s a memlékek országos bizottsága a restau-

bkez-

rálandó klasszikus alkotások közé iktatta. Megérdemli, hogy néhány szóval ismertetést adjunk róla. Egész hossza vagy 60 m., melybl a szentélyre 13 m. s a hajóra csak 24 m. esik a többit a torony közötti csarnok s a nyugati tám teszi. kurta hajó szélességben nyert, a mennyiben a középhajó szélessége 10 m., a két oldalhajóé pedig 5 5 m. szentély szélessége kb. 9 m., magassága 18 m. fhajó magassága 17 m., a mellékhajóké jóval kisebb. E méretekbl látható, hogy nem csarnoktemplom. Belül, a mellékhajók kápolnáit kivéve, híven megrizte eredetiségét. Kívülrl, a hozzáépítésekkel, sokban megváltozott s kapujával fhomlokzata is elvesztette tiszta stilszerségét, valamint néhány ablak is hólyagos mérmveket kapott. Gazdag, ötoldalú szentélye különösen tanulságos nyolcz ablaka szintén tökéletes példája az ízlésnek. zárkben összefutó karcsú gerinczek finom érzékre vallanak. hajó már nem oly szabályos különösen sokat rontott a stíluson a késbbi kápolnaépítés. Feltn, hogy a nagy falmezkön semmi kép sincs. Tornyai a templom magasságáig négyszögek, azontúl pedig nyolczszegek. gyakori tüzek a templomnak is sokat ártottak nevezetesen a huszita-támadáskor igen megrongálódott. E templom is élvezte Pázmány fejedelmi bkezségét. 1629-ben 140,000 forinton kijavíthét kápolnát építtet a mellékhajókba, márványtalapzatot, új padokat, tatja nagy sekrestyét készíttet s a tornyokat is kijavíttatja. A tornyok eleinte különböz magasságúak voltak s ú. n. hagymakupolát kaptak. Ezeken Szelepcsényi is javított valamit, de az eredeti visszaállítására máig sem gondoltak. Megemlítjük még azt is, hogy az északi torony második emeletében van a városi levéltár legnagyobb része. Egy kápolnáról külön kell szólanunk, mely az északi oldalon kiválik a törzsbl. Ezt Nagyasszonyunk tiszteletére Esterházy Imre primás építtette 1745-ben s itt helyezték el a már említett csodás Mária-képet. IV. Piiis, a szokásos feltételek kíséretében, 1852-ben teljes búcsút fzött e helyhez. templom alatt két sírbolt van. Az egyikbe, a tulajdonképpeni fsírboltba, a déli oldalon volt a lejárás. Ide temettek több primást s más fpapot és sok világi nagyságot. Okolicsányi plébános idejében (1760 1771) nyitva volt s ez id alatt sok barbárság történhetett itt. Mindent földúlva, kifosztva találtak. Ezután az érczkoporsókat a városi pénztár javára eladták. sok síremlék egy része Esztergomba került, de néhányat az egyes kápolnákban helyeztek el. Csupán kéziratos magánjegyzék maradt fenn arról, lejáratot befalazták hogy kiket temettek itt el. E jegyzék is hiányos. s azóta nem használják. A másik kriptát 1717-ben Kürtössy kanonok készítide még a XIX. század els felében tette s az északi oldalon van a lejárás is temetkeztek helybeli világiak s nagyszombati kanonokok. A kápolnákban elhelyezett hatalmas síremlékek nem annyira mvészeti, mint inkább kortörténeti szempontból érdekesek: a fpapi ruházatok s jelvények, a katonai öltözet és fegyverek ez emlékeken jól tanulmány ózhatok. Oláh. déloldali mellékhajó kápolnáiban vannak -- nyugatról kezdve

népszer

;

A

A

A

;

A

A

;

A

;

:

A

A

A

;

A

:

Nagyszombat.

187

Kutassy, Lósy érsek szép vörösmárványszobrai; az alakok korinthusi pilasterek negyedikben vörösmárvány lap van, mely Pázmány jótékonyközött vannak. ságát örökítette meg. Itt, a Mindenszentek oltára mellett, van a Drugetkcsalád sírboltja. Drugetb György, mint tudjuk, Lengyelországban halt meg nagyméret márványszobra van, sírbolt fölött az s ide hozták tetemeit. hatalmas oszlopok között. Ott nyugosznak még anyja, aztán Révay Erzsébet, György fia János unokája, Bálint vál. püspök, kiben Forgách Emerenczia Éorgáchoknak két kriptájuk a család férfiága kihalt, s nvére, Krisztina. szentély van az egyik a nevezett oltár alatt, a másik a fhajó közepén. padjai alatt és mögött szintén több elkel egyházi s világi aluszsza örök álmát. Az északi mellékhajó egyes kápolnáiban, keleten kezdve, a következ síremlékek láthatók Verancsics primás ión-oszlopos vörösmárvány szobra,

A

A

:

;

A

:

A

:

A SZENT MIKLÓS TEMPLOM MKINCSEI.

Cherödy János kelheimi készült szép szobra, toscanai vörösmárvány oszlopok közt, Forgách primás korinthusi oszlopos vörösmárvány szobra. Felirataikat nem jegyezzük ide, mert azok csak hosszú czímek, Forgách és Drugeth emlékén pedig közönséges versek intenek a világi nagyság mulandóságára.

kbl

plébánia-templom s az 1844-ben beiktatott nagyszombati társasegyháza. Utoljára 1847-ben volt renoválva. Mivel a kilátásba helyezett nagyobbméret javítást mindezideig hiába várták, magánadományokból most festik a szentélyt. Ablakfestményei közt a magyar szentekkel is találkozunk. Az ablakok közötti falmezkön Szt. Miklós püspök életébl vannak egyes mozzanatok. A munkálatot Brückner Lipót jónev festmvész vezeti. A mintákat a memlékek országos bizottsága is jóváhagyta. E festés egyelre csak a szentélyre terjedhet ki, de rövidesen a fhajó kifestését is sorra veszik. E templomban prédikált Telegdi, Monoszlay, Pázmány, Káldy s annyi sok jelese három századnak. A templom körül volt a legrégibb id óta a város egyetlen temetje, de sokkal nagyobb terület volt, mint a mai szabad tér, mert a plébános lakása azeltt másutt volt. Annak a helyén is,
káptalan

Ma

188

Nagyszombat.

egész a konviktusi kertig', kfallal körülvett temet volt, s éppen az új, modern konviktus alapkövének 1747-ben történt letételekor mozgalom indult meg a barátságtalan bels temet ellen. Attólfogva a Lazaretum mellett jelölt ki a város temet-helyet, s ez az u. n. régi temet; a másik a megszüntetett triuitárius-szerzet egyik kertjének a helyén alapíttatott 1790-ben, s ez az új temet. templom körüli temet-falat 1770 után le is bontották s az egész területet már 1758-ban kikövezték. Ekkor épült itt a mai plébániai lakás. Kaput'ölötti homlokzatán e ehronostikon van:

A

SenatVs popVLVsqVe TIrnaVIensIs IMpensIs aerarll CIVICI CVra

Ver

paroChl aC

ConsVLIS restaVraVIt

(1778.)

A

deficientia.

székesegyház csupán a magyar és német híveknek volt a temploma s bar bizonyos alapítvány már 1564-ben biztosított a tótoknak némi jogot, a ftemplomban tót prédikácziót nem tartottak. Ekkortájt építtetett Csiba Huly Pál, Fehéregyház ura a tótok számára egy nagyon igénytelen kis kápolnát, templom déli kapuja eltt állt észak-déli mely Szt. Mihály czímét viselte. irányban. Egyideig a tót lutheránusok is használták. Pázmány idejében már düledezett s kicsiny is volt. fenkölt gondolkozású fpap a kápolna körül imádkozó tót népet megsajnálta s 1632-ben 1000 frtos alapítványt tett, hogy annak kamataiból fizessenek egy papot, ki a ferenczrendiek templomában vasárnaponként tót prédikácziót tart. Szelepcsényi primás 1674-ben fölépítteti a kis tornyos kápolnát, de a tót szónokot továbbra is külön kellett fizetniök. 1791-ig volt használatban. protestánsok is kérték, de a város 1813-ban lebonttatta. Hogy emléke megmaradjon, az oltárt és képet a karzat-feljárás alatti Szt. Mihály-kápolnában helyezték el. plébánia-ház mellett van egy ódon külsej, szk, emeletes épület, mely ma deficientia, vagyis az esztergomi fegyházmegye elaggott papjainak nyugalmi helye. Erre a czélra szolgál már 1619-tl fogva. Azeltt szeminárium volt és pedig hazánkban a legrégibb, melyet a tridenti zsinat 1552-iki határozata értelmében, Oláh érsek 1566-ban, a milanói Borromaei-féle szeminárium mintájára alapított. Eleinte csak 10 növendék számára volt berendezve s Marianum néven Szz Mária pártfogásába ajánlva. Oláh haláláig jezsuiták vezették. Azután a káptalannal meghasonlottak s elhagyták Nagyszombatot s ettlfogva a káptalan vezette. Kell alap híján nem prosperált s az 1588-iki tz után csak alig éledt újra. kapu fölötti fölírat szerint 1590-ben kijavítfölirat így hangzik: tatták s a föntemlített évig tovább mködött.

A

A

A

A

A

A

A

Domus

seminarii venerabilis capli Strig. restaurata per R. D. Marcum Cherdy de Fylenthincz p. s. G. de viridi campo id temporis seminarii praefectum.

A

régi városi és káptalani iskola.

Forgách primás ismét a jezsuitákra bízta az intézet vezetését. Pázmány érseksége idejében leégett s a papnevelés e nagy reformátora új alapot s helyet biztosított neki. Ettlfogva lett aztán deficientia. E házban halt meg a híres Otrokocsi Fóris Ferencz. Ezzel szomszédos a ftemplom karmesterének emeletes lakása. Szintén mint srégi ház s kulturintézet kerül szóba. E házat ma alacsony kfal veszi körül s benne van az elbbi magas falból kivett klap, melyen ma csak e szám olvasható 1493. Ez a ház volt vagy 300 éven át a nagyszombati magyar népiskola helyisége. Kezdetben városi iskola volt; a XVI. század közepén egyesült a plébániai magyar iskolával. Az esztergomi káptalan mindjárt megtelepedése után megalapítja a káptalani iskolát, mely már a gimnázium szervezetével bírt. Oláh a városi s káptalani iskolát e házban egyesíti s javadalmat is szerez neki, st az egyházi pályára jelölteknek - átlag 24 bennlakást is biztosít. Ez már gimnázium és konviktus nevet - félig szeminárium is. jezsuiták vezetik s a visel, noha - - mint látjuk Arator (Szántó) István is, az els magyar jezsuita szerepel tanárok között jezsuiták távozása után a káptalan tagjai voltak a tanárok s ezek író. közt látjuk Illicinust, Telegdit, Pécsi Lukácsot, Monoszlayt, Lósyt s Körösi Márkot, a már említett kassai vértanúk egyikét. Mikor aztán a jezsuiták visszajöttek, átvették az intézetet, de hamarosan el is vitték a mai invalidusnemzeti iskola, a gimnázium távozásával, itt tovább virágzott. lázba. XVIII. század bomlasztó Majd kifejldött a német, st késbb a tót iskola is.
:

-

A

A

I

A

A

Nagyszombat.
politikája
itt is

189

megtette hatását. A másik két iskola, fkép a német, fölülnemzeti iskola azonban küzd tovább s a már említett torony melletti iskola után is mködik. Scitovszky azonban, mint már fölösleges intézetet, megszüntette. A karmesteri lakáson túl kezddik a Jemzsálem-utcza. Folytatása a Jerielio-utcza, melynek csak egy házsora van. Ez a két utcza volt hajdan a zsidó városrész, mely tehát a Jericho-utcza végén volt Maláta-kaputól a Zsidó-kapuig terjedt volna. Biztos adataink erre azonban nincsenek. A Jericho-utczától nyugatra terül el dél-északi irányban az a hatalmas négyszög, melynek déli oldalát az Esterházy Miklós-féle egykori egy< temi templom, másik három oldalát a monumentális egyetemi épületek alkotják. E helyen egykor a domonkosrendiek kolostora és ker. Szt. János nevét visel kisszer temploma állott. Guidó Bernát már 1305-bl említi. Eiy -két adománylevélen kívül nem is tudunk róluk semmit. A nyúlszigeti domonkosrendi apáezák a törökök ell menekülve, végre 1567 körül ide kerültek s a kolostort és templomot a legnagyobb elhagyatottságban találták. Pázmány kieszközölte, hogy a pozsonyi Klarisszák közé fölvétettek s az így üresen maradt düledez épületeket az 1615-ben visszahívott jezsuiták foglalták el. A gimnáziumot itt nyitották meg s az 5 osztályra mindjárt 440 tanuló jelentkezett. Maguk egyideig a már említett érseki könyvtár-épület hátsó végében laktak. Három év múlva 6 osztály lett s 1655-ben már 22-en voltak, mert Pázmány egy szemináriumot s két konviktust is rájuk bizott. 1635-ben már 700 tanulójuk van. Dobronoki György a kollégium rektora, gyjtésbl, adományokból s Pázmány bkezségébl megkezdi az építést. Mindjárt a mai négyszög kezdett kialakulni, csakhogy az épületek kisebbszemek voltak. Mind ennek, mind az egyetemi templomnak az építését Dobronoki vezette, a ki az egészrl keleti pontos naplót írt, mely kortörténeti szempontból is igen becses. és nyugati oldal emeletes volt; az északi oldalon még nem igen volt épület; a déli oldalt meg nem építhették ki, mert ott már javában épült a
kerekedik; a

g
t

em piom"és
épületek.

A

bazilika. Eleinte a templom nem volt összeépítve a lakásokkal. Szkebbkör használatra ugyanis egy másik kis templom szolgált, mely már a 20-as évek után épült Forqách Zsigmond nádor özvegyének és Esterházy Miklósnak a bkezségébl. E kis templom sokáig fönnállóit, a század vége felé azonban, mikor a híres Hevenessi rektorsága alatt az északi oldal is kiépült, e templom megsznt s díszes triclinium lett a helyén; fölötte az els és második emeleten volt a nagy és kis aiúa. földszinti terem, tehát az egykori templom mint már említettük ma a protestánsok imaháza. Az épületet ekkor a templom hosszában egy folyosóval összeépítették. Az egész épületben száznál több terem van. Magának az egyetemnek s gimnáziumnak a szervezetét s életét nem lehet czélunk e helyen ismertetni. Csakis fbb mozzanatait jelöljük meg. Mint tudjuk, Pázmány 1635-ben százezer frttal megalapította a két theologiai és filozófiai karból álló „érseki egyetemet". bölcseleti szak, a gimnázium a nyugati oldalon volt; a keleti oldalon a lakások és a hittudomány eladó termei voltak. E városban a jezsuiták kivételképpen elemi iskolát is tartottak fönn ugyanitt. Lsy, Lippay prímások megalapítják a jogi kart. keleti szárny kétemeletessé fejldik s a templom végében is tovahaladva, ennek déli faláig nyúlik. 1667-ben az eladások megkezddnek. Az északi szárny emeletén láthatni a nagy színházat, mely Esterházy Pál nádornak köszöni létét. kisebbik színházat 5 mágnásfiú építtette. nagy nádor javíttatta és bvíttette a nyugati oldalt, mely a bölcseleti szak helye volt. Ekkor nyert tágas helyiséget az egyetemi sajtó is, ugyané szárny végében, melynek kifejlesztje Kollonics volt. Igazgatói közt találkozunk Szentiványi, Sennyei, Rajcsányi s más jelesek neveivel. Mária Terézia megadta az egyetemnek a negyedik szakot is: az orvosi fakultást. Helyisége a szemben lev emeletes szép épület, mely most katonai kórház. többi épület is nagy átalakítást kívánt, a nyugati szárnyat szinte újra kellett építeni. Az építkezés alatt a primási palota, a trinitárius és pálos-zárda szabad helyiségeiben tartották az eladásokat. 1770-tl kezdve az orvosi szakon világiak is tanítottak. Mikor pedig 1773-ban a jezsuita-rendet eltörölték, világi s szerzetes papok pályáztak s legnagyobb részt benlaktak 1777-ben

A

A

A

A

A

A

;

:

-

190

Nagyszombat.

pedig Budára költözött könyvtárával s minden fölszerelésével együtt. Ettl fogva invalidus katonák szállása a mai napig. Mosta es. és kir. 71. gyalogezred zászlóalja is itt van elhelyezve. káptalan kérte Ferencztl szemináriumnak s bár a jogot elismerték, méltányosság ezímén felét továbbra is le akarták foglalni. Ekkor a káptalan az egészrl lemondott. Végül megemlítjük, hogy 753-ban Mária Terézia csillagvizsgáló tornyot is építtetett Kéri rektor vezetése mellett, melynek ma már semmi nyoma. Minden valószínség szerint az északi szárny keleti végénél volt. régi munkákban olvasható feliratokból ma semmi sincs az egész házban.
I
.

A

I

A

Hátra van még, hogy néhány szóval az egyetemi templomról is megemlékezzünk. Mint már szó volt róla, e helyen srégi idk óta Ker. Szt. János tiszteletére templom állott, de a jezsuiták ideköltözésekor már használhatatlan volt. A mai kéttornyú, barokk-stíl óriási templomot Esterházy Miklós nádor építtette. A kor ízlését tekintve, akkor páratlan volt egész Magyarországon, st a messze külföldön is. A maga nemében ma is impozáns, pedig egykori díszébl már alig van valami. A nagy nádor 80,000 frt készpénzt adott reá s azonfölül fát, követ s egyéb anyagok szállítására kocsikat. Alaprajza bazilika jelleg; oldalcsarnokaiba azonban 4 4 oltárt raktak s így külön kápolnák alakultak. Az egész boltozatot egyetlen oszlop vagy pillér sem tartja. Közel 70 méter hosszú s 17 méter széles, falai mintegy 24 m. magasak. Tornyai elég arányosak és stílszerek. Az építmester Spatz Péter volt, kinek festett arczképe máig megvan a sekrestyében. 1629-ben kezdték az építést. A téglát Fehéregyházán égették, mely ekkor már a jezsuitáké volt. Ezt is a nádor szerezte meg nekik, mint a birtokos család kihaltával a koronára visszaszállt, jószágot. A jezsuiták csakhamar felvirágoztatták. Ekkor járt itt a szerzet provincziálisa, kinek e hely nagyon megtetszett s a római Albani villa után Albanusnak nevezgette s e név rajta is maradt. A ma is látható emeletes, nagy épület 1719-ben volt készen. E vidéket akkor még 700 holdas erd borította el, melyet 1854-ben irtottak ki. A templom építése lassan haladt s csak 1637. aug. 30-án történhetett meg a fölszentelése. Ezt nagy fénynyel ülte meg a nádor. A fölszentelést Lippay egri püspök, az els misét Lósy prímás végezte, az els magyar prédikácziót pedig Forró egyetemi rektor tartotta. A mai foltár csak 1640-ben készült el. Velenczei mesterek kolosszális munkája, közel 40 hatalmas szobor van rajta, melyek az ó- és újszövetség egyes alakjait ábrázolják; majd följebb egyházatyák, a jezsuita-rend kiváló alakjai, legfölül a magyar szentek jelennek meg az óriási ikonosztaziában, mely tízezer frtba került. A fölszentelés napján estefelé Kismartonból két kocsi érkezett a nádor 6 kiskorú gyermekének a tetemeivel. Esterházy ugyanis a szentély alatt nagy sírboltot építtetett, és pedig középen a maga és családja számára, az evangéliumi

oldalon a jezsuita páterek, s a leczke-oldalon a fráterek számára. Itt helyezték másnap a kripta els lakóit. Attólfogva itt tették örök nyugalomra az sírbolt kikövezését a nádor méltó fia, Esterházy-család több jeles tagját. Pál végeztette s 1700-ban a lejáratot márványlappal látta el. Szép fölirata így hangzik
el

A

attende Marmorea, quam calcas, porta ad mortem est aerarium. Hoc sub lapide pretium seculorum et melior Hungáriáé thesaurus est absconditus, postquam gloriosissinia sanguine, quia regum S. Ladislai, Ludovici I., Sigismundi Imperatoris innexa sanguini, celebratissima antiquitate, quia septemdecim ante secula in magnó Scytharum principe Opos, in Eurso Hunnorum Duce ac tot aliis dominata celsissüna et illustris Familia Estoras locuni hunc delegit sepulchralem. Iacent bic grandes illae et vére pretiosae animae: Nicolaus, Hungáriáé prorex, aetatis suae oraculum; Ladislaus, item Franciscus, Casparus, Thomas fuso pro patria sanguine beroes purpurati, eorum nomini ac posteritati sui ac praesertim parentis sui Nicolai proregis et matris Christinae Nyáry manibus sepulchralem hunc lapidem Abi viator! Et cum magnas abiisse in cineres posuit S. R. C. Princeps Paulus Eszterházy. animas audis, ingemiscens, ut ex his cineribus immortales resurgant phoenices, preCare, naM DeCet. (170U)
Viator,
!

A négy hs, kikrl a fölírás szól, a vezekényi csatában esett el 1652-ben szentély falain függ a csata után következ napon itt temették el ket. 8 hatalmas trophaeum: a két legnagyobbik a vezekényi hsöké; aztán Esterházy Istvánnak egy-egy szép czímere; egy I)á nielnek, Sándornak, Ferencznek,
s

A

:

Nagyszombat.

191

A REGI EGYETEMI TEMPLOM.

névtelen

Esterházy-ezímer
franczia hadjárat
is.

s

végül

Ocskay Imre

díszes

czímere.

Mind

a

XVII. századból.
kriptában
idején igen nagy kár esett a templomban és a katonaság feldúlta a sírboltot s ott mindent széthányt. A jezsuita-kripta fülkéibl mindent kiszórtak s ma úgyszólván egynek a maradványai sincsenek külön. A családi sarkophagokat is összerongálták. 1865-ben a család kijavíttatta s a boltozatot vasrácscsal elzáratta. Erre vonatkozik a márványlap föliratának a vége

A

A

Hoc monumentum

restituit

refiei iussit

ossaque maiorum iniuria temporum dissipata colligi ac tumbas Paulus Eszterbázy de Galántba. MDCCCLXV.

templom eleinte nem volt kifestve és a mai stucco-munkák sem voltak meg. Az egésznek világoskék színe volt. nagyszer díszítés Esterházy Pál bkezségét dicséri. mennyezeten s az oldalfalakon is szép festések voltak. Különösen kitnnek a kápolna boltozatán látható stucco-munkák és az egyes mezkben volt freskók. Ez utóbbiaknak s a gazdag aranyozásnak legnagyobb részét sikerült eltüntetni. Ma t. i., a mennyezetet kivéve, az egész templom fehérre van meszelve. E kíméletlen eljárást fképpen az tette szükségessé, hogy az említett hadjárat alkalmával a katonaság itt telelt s a templom belseje annyira megrongálódott, hogy utána jóidéig nem is használták, a festés költséges kijavítására meg nem gondolhattak. kápolnák fölött mindkét oldalon szobasorozat volt s onnan a ma is látható fels karzatra volt kijárás. Ezek a bennlakó világi vagy egyházi növendékek helyiségei lehettek. E templomban voltak az egyetemi fölavatások, vagy ünnepségek. Mintegy 7 vallásos társiüat, sodalitas virágzott itt, s ezek közül 3 az egyetemi ifjaké volt. 1561-ben 9 vértanú ereklyéit kapta meg a templom s azok az oltárok ereklyetartóiban máig megvannak. Mint érdekességet említjük meg, hogy a sekrestyében két kép van s az egyiken a Mária név betinek szokásos csoportosítása, a másikon az ismeretes J S van ki hímezve. A kép hátára az van nyomtatva, hogy Ghymesi Forgách Pál vál. püspök ..édes leányának" a hajából készült a XVIII. század elején. Forgách ugyanis neje halála után papi pálvára lépett, egyik leánya pedig itt Klarissza-apáeza lett.

A

A

A

A

H

192

Nagyszombat.

az invalidusokon kívül a gimnáziumi ifjúság látogatja e gyönyör s mindez ideig egyetlen a városban, melyben minden vasárnap - s máskor is sokszor - - magyar prédikáczió van. Kapuja fölött a dics alapító czímere van s e fölirat:

Ma

templomot

Com. Nicolaus Esterházy R. H.

Pal.

sá -Adalbert
szeminárium,

körül van a város harmadik tere, mely az ezredéves Pázmány-tér néven szerepel. Azeltt a templomról ezt is Szt. János-térnek nevezték, az egyetem idejében pedig „fórum Academicum", azaz Egyetem-tér volt. Mieltt ez óriási épületcsoporttól s a hozzáfzött szép emlékektl búcsút vennénk, befejezésképpen említsünk meg néhány nevesebb férfiút, kik itt az egyetemen s a gimnáziumban tanítottak. Az egyetem nevezetesebb rektorai és kanczellárai Dobronoky, Sennyey, Szentiványi, Kecskeméthy, Szerdahelyi, Rajcsányi, Kunics, Kéri stb., kik a magyar irodalomban is ismert alakok. A hittudományi kar tanárai közül ismeretesebbek: Nádasdy, Bárányi, Szentiványi, Szerdahelyi, Csapody. A jogi karon Otrokocsi Fóris, Bencsik, Szegedy s mások. A bölcseleti szakon Inchoffer, Hevenessi, Timon, Thuróczi, Kazy, Kaprinay, Pálma, Pray, Katona stb. A fizikát a világhír Hell Miksa is tanította; a mathematikának a tanára Dugonits, stb. A gimnáziumi tanárok közül is csak a legnagyobbakat említjük meg: Káldy, Dobronoky, Forró, Nádassy, Pereszlényi, Szentiványi, Szúnyogh (a félelmetes vitázó), Csete (szónok), Hidy, Timon, Árvay, Péterfy, Rajcsányi, Kéri, Kazy, Szegedy, Sajghó, Pray, Kunics, Frivaldszky, Katona s mások. A mai Felspatak-utcza az egyetem életében Jezsuita-utcza nevet viselt. Mai nevét pedig a rajta végig folyó pataktól vette. Az egyetemi templomtól vette nevét az a rövid, mindössze 14 házból álló utcza, melynek néhány épülete számot tart arra, hogy hazánk mveldéstörténete foglalkozzék velk. Mindjárt a templom mellett, az utcza sarkán látunk egy ódon külsej,

A

templom

ünnep

óta

:

:

:

Az
°g

érseki
s

k™nrikt™.

emeletes épületet, mely 1886 óta a 4 osztályú községi polgári fiúiskolá-n&k részben a róm. kath. elemi fiúiskolának szolgál lakásul és ugyanitt van az iparos- és keresked-tanulók iskolája is. Az épület mai alakját csak 1710-ben kapta, de mint intézet sokkal régibb. Pázmány ugyanis 1623-ban a sarkon a Wanker-féle házat megvette, hogy ott egy jezsuita fölügyelete alatt szegény nemes fiúk lakjanak s a gimnáziumba járjanak. növendékek száma 25 volt s czíme Szt.-Adalbert burzája. De Pázmány nem tett le biztos alapot, s az egyetemi tke kamataiból juttatott évi ezer forint keveset segített. Majd fpapok, mágnások és polgárok adományaiból 60 személyre terveztek bennlakást, de ez sem volt elég biztosíték. jezsuiták Pázmány halála után el is hagyták. 1642-ben megint hallunk róla, s mikor a svéd támadások alkalmával az olmüczi egyetemi hallgatók közül többen idejöttek, Lippay érsek itt helyezte el ket. Most már kispapok is voltak köztük s czíme Seminarium S. Adalberti lett. Itt tanultak a székesegyház énekesei és zenészei. Mikor pedig a templom hosszában 2 házat s a Szt. János-utczában a Pyber-féle házat megvették, 1710-ben L alakú emeletes épületté fejldött s keleti végébe a ma is látható kápolnát építették. Az Amadé Ilona, Koháry és Kolonics-féle alapítványokkal ellátott intézet a jezsuiták vezetése alatt szép fejldésnek indult s lassanként úgyszólván a nemzetiségi kispapok intézetévé lett. Az egyetemmel együtt ez is Budára került. város 1783-ban megvette s ekkor bérház lett. Ma az említett iskolákon kívül itt van a pozsonymegyei magyar közmveldési egyesület könyvtára s régiséggyjteménye, a katholikus legényegyesület helyiségei s a nagyszombati ipartestület irodája. Ezután 3 nagy épület következik, melyek ma az érseki fgimnázium és a királyi érseki konviktus czéljait szolgálják. Mind a háromnak érdekes története van. Az els a fgimnázium épülete. Nagy, négyszög, emeletes épület, keleti oldalon, hol a tantermek vannak, kétemeletes, a déli oldal pedig hiányzik. Alapját Lippay prímás vetette meg az 1648-iki tart. zsinaton, mikor is a püspököket felszólította egy általános szeminárium alapítására. legs

A

:

A

A

A

A

:

Nagyszombat.

193

többen azonnal hozzá is járultak az alaphoz s egyházmegyéik részére megszámban növendékeket küldtek. Ez épület helyén is Pyber-féle házak voltak. Erre az intézetre fordították Lósy primás 35.000 frtnyi hagyatékát is, a mai kétemeletes szárnyát pedig Illyés püspök hagyatékából építették. A jelöltek számára szükséges rész már 1652-ben készen volt. Egészen a római német-magyar Apollinare szeminárium mintájára szervezték s a növendékek itt is vörös talárt viseltek ezért hívták sem. generálé rubrorumnak. Lippay Magyarország Patronájának ajánlotta föl. Kapuja fölé helyezték Lippay czímerét, melynek ma már csak a helye látszik. Alatta e chronostikon olvasható
állapított
:

GeorgIVs LIppal ArCklepIsCopVs Strlgonlensls prIMas Ungarlae LegatVs natUs UnlVerso CLero regnl apostolid. (1649.).

Lentebb olvasható Lippay jelmondata Coniungete Deo et sustine. A növendékek száma csakhamar 70 80-ra rúgott s a jezsuiták ezekért a káptalani Stephaneum-seminariumot mellzték, st egyideig nem is vezették. Az egyetemmel ez is elköltözött a városból s beleolvadt a központi szemináriumba. Ettlfogva az épület katonai iskola s a régi, szép árkádos folyosók s termek jelentékeny s káros átalakítást szenvedtek. Scitovszky primás itt helyezte el 1853-ban a megalapított 8 osztályú gimnáziumot. Itt említjük meg azt is, hogy az egyetem elköltözésétl 1784-ig a gimnázium a mai katonai kórházban volt. A következ épület, mely a gimnáziummal összeköttetésben van, egykor esztergom-fegyházmegyei növendékpapok és világi nemes ifjak intézete volt s Szelepcsényiben tiszteli alapítóját. A gimnáziumi épülettel folytatólag két szárnyból áll az elbbi két-, az utóbbi egykeleti és nyugati emeletes és középen egyemeletes traktus köti össze. Szakértk nagy elisme-

:

;

Egykor délfelé valamivel igen szép fbejárattal. Mikor késbb a vele szomszédos konviktust építették, a boltíves déli részt megcsonkították. Kicsiben ez intézet már 1668-ban megvolt, mert a Stephaneum-seminarium már szknek bizonyult. Szelepcsényi ide világi ifjakat is felvett. Az egészet a jezsuiták vezették. 1678-ban 17 ezer forintot tesz le ez alapra, s mikor többen is adakoztak, (Szenttamási 11 ezer, Illyés 50 ezer, Gubasóczy 35 ezer frtot), akkor a szomszédos házakat is megvették. Teljes díszében csak 1700-ban állott, mint szép portaléjának a chronostikonja mutatja:
réssel szóltak széles, boltíves folyosóiról s termeirl.
volt,

hosszabb

HonorI gLorlosIssIMae Vlrglnls orbls CoeLIqVe regináé posVIt plVs prlnCeps GeorgIVs SzeLepCsénl, arChiepIsCopVs Strlgonlensls. (1700).

Szz Mária szobra s Szelepcsényi czímere áll. földnincs használatban. Az utczai szárny a 20 ezer kötetnyi tanári könyvtárnak szolgál helyiségül részben tanári lakás. Az összeköt épület már düledez. A keleti szárnyon, földszinten van a gimnáziumi ifjúság díszes színháza, melynek tágas néztere, karzata, erkélye s 12 páholya van. Mai, emeletes alakját 1875-ben nyerte. Alapítása, fejlesztése körül nagy érdeme volt Scharnbel; Graeffel és Komlóssy tanároknak. gimnáziumi ifjúság itt évenként legalább 2 színieladást és hangversenyt szokott tartani. E szárny közepébe épült az egykori szeminárium Mária-kápolnája, melyet ma a konviktorok a téli hónapokban használnak. második emeleten az I III. oszt. konviktorok helyiségei vannak. E két épület udvarát használja a gimkapu
fölött szinti rész

A

A

ma már

;

A

A

náziumi ifjúság. A gimnázium, mint már tudjuk, 1852 óta van az esztergom-fegyházmegyei papok vezetése alatt. Scitovszky primás akkor alapította meg 200,000 írttal. Mivel a benczések alatt csak 6 osztályú volt, az emelkedett szellem primás a Marianumban szervezte az érseki liezeumot (a 7. és 8. osztályt) s abba a klerikusokon kívül világi ifjak is jártak. Mikor pedig 1850-ben a gimnáziumot 4 osztályúvá fokozták le, a primás az 5. és 6. osztályú tanfolyamot is megalapította liczeumában s így 1852-ben könnyen megalakulhatott a 8 osztályú érseki fgimnázium. E liczeumnak, illetleg gimnáziumnak több nagynev tanára volt, kik közül nem egy, magas egyházi méltóságra vagy országos hír tudós nevére tett szert. Sctmassa, Hidasy,
Magyarország Vármegyéi és Városai
:

Pozsony vármegye.

1

94

Nagyszombat.

Mésslényi, Császha fpapok, Szuppan Zsigmond, Aschner Tódor, Knauz Nándor, Graeffd János, Gzlambos Kálmán (ma lazarista), Frakaói Vilmos, Pór Antal, Bodnár Zsigmond, Hettyey Samu (a meghalt pécsi püspök), Komlóssy Ferencz s mások ez intézetekben tanítottak több-kevesebb ideig. Az intézet tanulói közé tartoztak jóidéig az egyházmegye növendékpapjai is. 7. ós 8. osztálybeliek - - az ú. n. liczeisták 1865-ben Esztergomba költöztek. Tíz év múlva itt helyezte el Simor primás az 5. és 6. osztályú papjelölteket, de ugyancsak tíz óv múlva 1885-ben eltávoztak

A

azok
konviktTs

is.

Ezután a város legdíszesebb, legaranyosabb régi épülete következik: a Pázmány-alap ította nemesi konviktus, melynek mai épületét Mária Terézia emeltette (1747 54). Négyszögalakú, kétemeletes, impozáns épület s úgy magas ós széles folyosói, mint lépcsházai és gyönyör termei a Mária Terézia korabeli építés méltó remekei. Az építést Grueber ígnácz jezsuita vezette. Ötvennél több terembl áll, melyek a modern igényeket is teljesen kielégíthetik. Maga az intézmény Pázmány hazafias gondolkozásának alkotása. Hazánk nemeseinek mveldésére 1624-ben 50,000 frttal s az évi 5000 frtnyi pizetummal alapítja s a jezsuiták vezetésére bízza. S mert az alaphoz II. Ferdinánd is hozzájárul 2000 frttal, „Kir. érs. nemesi konviktus czímet viselt. Második megalapítója Teleydi János, kalocsai érsek, ki a mai épület helyén volt házát, még Pázmány életében, fölajánlotta s a szk Káptalanutczai Szabó-féle házból ide költöztek a növendékek. Késbb Telegdi hagyatékából még egy szomszédos házat kaptak s ettl fogva gyors fejldésnek indulhatott. 1666-ig inkább a Telegdi-alapból élt, mert a pizetumot Pázmány halála után legtöbbször nem adták me?. Azért hivatalos iratokban is (a városi levéltárban is) Gonvictus nobdi'im TeUydyanus néven szerepel. 1666-tól fogva azonban a pizetumot rendesen folyósítják s az intézet szépen fejldik.

1

'

Már külön színházuk

is volt s több egyetemi hallgató is volt köztük. Virágzása közben érte az 1683-iki tzvész, mely után pusztulásnak indult. S mikor hamvaiból már némileg kikelt, II. Rákóczy Ferencz és Haister katonái sanyargatták s élték föl. 1714 után szinte megsznt. Mária Terézia újra szervezte s modern alapokra fektette. Az épület díszes, nagyszabású portáléján e fölírás van: Religioni, bonis artibus. MDOCLIV. Délkeleti sarkán hatalmas kupola alatt van, a konviktorok nyári kápolnája. A mennyezeten az Apokalipszis-bi vannak fantasztikus falfestmények. Az új palota csakhamar benépesült s a legszebb reményekre jogosított. Nagy baj volt az, hogy ekkor már szerte hódított a jezsuita-ellenes áramlat munkásságukat is nagyon megnehezítette. Mikor azután 1773-ban s ez az a jezsuita-rendet eltörölték, attól fogva ex-jezsuita világi papok s pálosok vezették az intézetet. Az egyetem elköltözésekor az Adalbertinumban és Marianumban volt világi ifjakat itt helyezte el Bdthyány primás. 1784-ben II. József meglátogatta s utána mindjárt beszüntette. A nagyszer épület azután egész 1850-ig katonai iskola és invalidus-lakás volt. Scitovszky primás 1850-ben visszaállította, de az egykori alapítványokból s birtokokból csupán a pizetumot tudta számára visszaszerezni. Ezért alapja nincs is biztosítva. 39 alapítványi hely van s átlag 5 fizet nve üdék. A most ismertetett 3 nagy épület mögött jól gondozott, tágas kert terül el, mely a gimnázium és konviktus hygieniájára kedvez hatással van. A konviktusi épületben laknak a gimnáziumi tanárok is. Ha a csaknem kizárólag földszintes házból álló Pék-idczát s a Felspatak-utczát magyarázatot nem igényl nevén megemlítjük, el is mondtunk
)

hil^olás^ilaza
'

mindent, a mi a délészaki irányban parallel haladó utczákról szót érdemel. Egyetlen nagyobb Kereszt-utczája a városnak az, mely a ferenczrendiek mögötti kiskaputól a plébánia-templom mögötti kapuig halad s 3 utczát foglal magában: a Színház-utczát, mely a színház keletkezéséig Ferencziek-utczája néven szerepelt, a Nagy Lajos-utczát s a Szemináriumutczát. Közben van a Ftér, melyrl már szóltunk, Azután a Nagy L<rios-utcza következik; nevét onnan vette, mert a hagyomány szerint az utcza sarkán lev, egykor Popovich-féle házban halt meg Nagy Lajos király. A pozsonyi Toldy-kör elször a szomszédos Somogyiféle házat tartotta a kérdéses helynek s emléktáblával is megjelölte. (1879).

márványlapon e fölirat olvasható Ezen házban.000 forintnyi adománynyal támogatta nemes törekvésüket. mely egyes udvari részeiben a XIV. Anna tiszteletére. vesektl vette. Alapkövét már 1729-ben letették. A félezredes évforduló alkalmával a pozsonyi Toldy-kör indítványára ezen emléktáblát kegyeletbl emelte Popovich Sára. de sok közbejött akadály következtében csak 1776-ban szentelhették föl Szt.és rézma. Alojziának rokona. Az utczát a XIV. mely templomból. kiderítette. Találtak is benne a földszinten két alacsony kamrát. az említett helyiségek Nagy Lajos királynak valódi halálozási háza és szobája.. melyeknek a boltívei a XIV. 13* . Mária Terézia igen kegyelte ket s 15. Pártfogóik Spáczay Pál érseki helynök s maga Esterházy primás. Sok küzdés után e helyen biztos lakást szereztek s kegyes fpapi. Azonban az 50. 1382 szeptember 11-én. utánjárás.z orsoiya- Ebben van a torból. E 281. Iskolájuk a magyar tanítás és kézimunka dolgában hamar jó hírnévre tett szert. Eleinte nagy nehézségekkel. E vita magyarázza meg' az egyik föliratnak komikusan hangzó „valódi" szavát. internátusból s 3 igen népes iskolából áll. 1882. háztulaj donosn.000 forintnyi kegyes adomány lehe- tvé nek tette. 1798 után tágasabb internátust építettek s 3 osztályú osztott iskolájuk volt. századtól fogva újabb idkig. számú Popovich-féle épület déli falán. Ugyanezen háznak a Pék-utcza táján pedig ez a fölirat van felli részén. E ni szerzet 1724-ben jött a városba Pozsonyból. az utczában s a vele derékszög-alakban húzódó Simor-utczában Szt Orsolya-rendi apáczák nagy épületcsoportja. majd gyjtésbl megépítik a szögletházat. az els fnöknnek E. kolos- épüirtesóportja. fúri adományok- — — ból kisebbszer templomot építettek.000 frtnyi apáczai hozomány s vagy 40. 1859-tl fogva képesített tanerik voltak 4 osztályú bels és küls osztott iskolájuk számára. Scitovszky 1856-ban 30. az orsolya-apáczák temploma. Már kezdetben voltak bels és küls növendékeik. század Ízlésére emlékeztetnek. a hagyományra s más hogy a Popovich-féle házban halt a nagy király. század elején épült. több irányú akadékoskodással kellett megküzdeniök. Nevét valószínleg az itt Sarkantyús-utczának hívták a leglakó ötvösöktl. vas. 195 A meg fölmerült vita következtében az egyéb adatra támaszkodva. s hogy több házhelyet vegyemegfelel helyiségeket építhes- senek.: : Nagyszombat.000 frton kibvítteti lakásukat. hunyt a el nemzedékek óta fennálló hagyomány szerint Nagy Lajos Magyarország dics királya 1382 szeptember 11-én.

hozzá harmadik ház szintén történeti érdekesség. 1777-ben ez az intézet is követte az egyetemet. Majd Mérey kanonok s a már említett Spáczay vikárius adományaiból lassanként fölépül a mai ház. ajándékul adott könytárával együtt. lelki gondozásukat jezsuiták végzik s az egyetemen hallgatják a theologiát. Arady János kanonok ez esetet a homlokzaton egy chronostikonnal örökítette meg 1792-ben. mint tudjuk. Fpapi alapítványi hely is van vagy 30. A régi Szt. torony közül már egyik sincs meg. a katonai tébolyda mellett a Lanzer-kapu (azeltt Zsidó-kapu) s az elbbit 1860-ban. Batthyány prímás azonban 1790-ben visszahozta s vezetését világi papokra bízta. Vincze apáczáira bízta. A konviktussal szemben. Bástya-ulczák. városnak minden tekintetben legutolsó részei az ú. áll. apró házakból állanak. a tábla hivatalnokának. a Pázmánytól újraszervezett Marianum-seminarium elkerült a defieientia épületbl s Mariano-Stephaneum czímen egyideig a Káptalan-utczában.000 forinton . mert az épület századokon át egész 1850-ig az esztergomi fegyházmegye szemináriuma volt. déli s részben a keleti fal mentében vannak. de meg a konviktusi épület is egyidben szemináriumi jelleggel bírt. Tanításuk. E házzal szemben van a 4 osztályú. A Pázmány-féle szervezés értelmében egy esztergomi kanonok áll az élén. 1824-tl fogva itt volt a kerületi tábla hivatala. s a fölöttük lev tornyokat 1820-ban lebontották. . bels város 605. A Jerichó-utcza végén volt a Maláta-kapu. akár visszahozatalakor (1622) történt az eset. Mikor Bethlen a magyar szent koronát Pozsonyból elvitte. Mint láttuk. a jezsuiták nem igen tördtek vele s Barkóczy prímás végleg föl is mentette ket ez állásuktól. Udvarról. majd ez épület helyén mködött. Az utcza nevét onnan vette. mely a futcza két végén volt. gazdasági A város falai ma már semmi szolgálatot sem teljesítenek. és 6. A — — A A A A város falai. Ezzel aztán össze is foglaltunk a belvárosban minden említésre méltó dolgot. Ezek az északi. kertrl persze itt szó sincs és a házak egy része a falba is beleépült. minden szakra képesített tanerik nagy elismerést érdemelnek. a Simor-utcza végén. Itt volt aztán 1850-ig. 1902-ben vagy 60. nem felel meg versbl kiolvasható évszám a valóságnak mert akár elvitelekor (1620). mígnem ez is Esztergomba költözött. 1891-ben pedig a 4 osztályú polgári iskolát. — A négy nagy . Koháry István s mások alapítványai sem tudták fölvirágoztatni. Késbb. A mai szép. 187 /-ben megnyitják az elemi iskola 5.19Ü Nagyszombat. István-kápolna az udvar felli kis torony alatt van. A két fkaput. emeletes épület 1724-ben készült. a küls város 184 házszámból áll. A városfal küls oldalához s még távolabb épített házak. Iskoláikat vagy 700 növendék látogatja s közel 100 bennlakó növendékük van. A közöttük volt 6 6 kisebb toronyból is csak a nyugati oldalon láthatni négyet elég jó karban. növendékek száma 70 80 volt. míg csak tábla jegyzkönyvei a gimnáziumi tanári 1876-ban meg nem sznt. hazafias nevelésük. a mikor azt Simor prímás polgári iskolai s gimnáziumi tanulók számára megalapította s Szt. Ez épület 1886 óta fiúárvaház. segélyezett községi polgári leányiskola épülete. mely a Szeminárium-utczát nyitja meg.. egyikre sem alkalmazható az évszám maga az eset azonban megtörtént. úgy hogy most egy nagy négyszög területet foglalnak el épületeik. van az érseki fiúárvaház. S végül 1894-ben létrejött a 4 évfolyamú ni praeparandia. a menet itt megállapodott s a koronát azalatt Mednyánszky László báró nagyprépost lakásában helyezték el. Azeltt ezt is Sarkantyús-utczának nevezték. 1624 mint tudjuk. osztályát. mely így hangzik: A — A His ego sVb teCtls qVonDaM peregrlna qVIeVI. az utóbbit 1862-ben lebontották. Az érseki liúarvahaz. Prileszkynek. tehát az egész város 789 házat számlál.gyjtésbl és kölcsönbl az Alsópatak-utczáig tágas kétemeletes épületet emeltek. Ettl fogva 1886-ig az érseki helynök lakása volt. n. A fkereszt-utcza két végén lev két kisebb kapu régóta nyitva volt. Ezek a városfal mentén épültek s barátságtalan. kik azt minden tekintetben igen jól vezetik. könyvtárba jutottak. A növendékek száma vagy 80.

terül el a Pozs>. Az egykori pallos-jog áldozatai e feszület eltt végezték utolsó imájukat s itt végezték ki ket. Ez a lövész-egyesület 1838-ban tartotta meg 600-ik évfordulóját. Ujabban ezen az oldalon néhány csinos földszintes déli oldalon. evangélikusok 1798-ban kaptak temet-helyet. Késbb egy kanonok vette meg. A vasúton túl három temet van. Evenként átlag ezer beteg van benne. melyek közül néhány ma is látható s legtöbbje nagyúri ízlésrl s jómódról tanúskodik. De a XVIII. ía^ejyesüiet így hangzik : ConCors SoCIetas JaCVLatorla LIberae reglaeqVe Vrbls TyrnaVIensIs Cbarae patrlae boC paCto portaM banC pVbLICI ornatVs gratla ereXIt — DefenDenDae Intenta. lövegyesület háza. majorok.Nagyszombat. van az 1880-ban megsznt ház is "épült.külvárosra oszlik. 1898 óta nyilvános jelleg s 40. A borral. melyben 1824-ben a Seulinyi-íéle 2110 urnás boroshordó volt. mely két részre. Most épült külön helyiség a ragályos betegek számára. (1802. mely mellett egy kkereszt van. 1867-tl fogva ismét magánkórház s 1886 óta Szt. Ez alkalommal az udvari kapubejárás fölé helyezett chronostikon az 1802. A Bach-korszak idején közkórház volt. A A a. Alsóés Fels . a Gsákyaké volt s itt állítólag MartinoviU néhány mely helyiség.ny-vármegy i nyilv. a mait 1846-ban alapították. mert ez alatt van az a nagyméret pincze. Tovább haladva. a mely legnagyobb volt egész Európában s a nevezett évben tele volt A megyei közkórház. Közadakozásból épült 1824-ben 40. század békésebb évtizedei mindjobban tották a felbátorí- lakosságot. Odább. e szerint tehát egyenl korú volna a szab. Elköltözésük után helybeli polgárok kezére kerültek s azok gazdasági épületekkel rakták meg. mely 1795 körül épült s 1802-ben nagy udvarával együtt Berchthold grófn bkezségébl földiszíttetett. Különösen az eszter- gomi kanonokok. A katonai temet 1783-ban . toronyszer éjjeli gyülekezetet tartott. van a Treumann-féle malátagyár. Nagy telkeket vettek a városnak mind a négy oldalán s azokat elég magas kfallal vették körül. 197 Már említettük. a gyepmesteri lakáshoz érünk. zetek s világi inté- elkelszép A MEGYEI KÖZKÓRHÁZ. A E házat 1754-ben építtette Mária Terézia a konviktus számára s a kert is azé volt. Fejlesztése köri nagy érdeme van Christian János dr. évet kétszer tartalmazza. E nagy hely azeltt a Rubrorum seminarium kertje volt. várostól délkeletre. ségek építettek lakásokat. néhány szép major. továbbá bonczoló. Ez épülettel szemben van az Lmmer-fé\e ház nagy kertjével. jeli kórház modern berendezés épülete.és halottas-kamra. várossal. a Pálos-utcza végén. kir. gyártelepek ják és kertészetek alkota küls várost. a modorfalvi út mentében. a vasúton túl. Vincze apáczái gondozzák. Ez az épület azért érdemel említést.-nak. Ma mulatságok. díszebédek s egyéb ily alkalmak rendezésére használják.000 frton tetemesen javították. Az ág. Különösen a nyugati oldalon van Krausz-féle major végében ma is látható egy magasabb.) E klapot a most épül járásbírósági épület miatt el kellett távolítani. lövház mai alakját 1867-ben kapta.000 frton. hogy a küls építkezés sokáig tiltva volt s 1601-ben a meglev házakat is lebontották.

Ma közigazgatási hatósága élén polgármester áll. orth. kápolnája is van Szt. Adalbert-egyesület hivatalos czélja a tót kath. Mellette van a városi uszoda. iskolai. kath.s távíró-hivatal. posta. Állítólag már I. hitközségek külön-külön népiskolája. A Pozsonyi magyar közmveldési egyesület nagyszombati fiókja. irodalom ápolása és terjesztése. A róm. mint több szab. a nemzeti szellemet. járási szolgabíróság. emez 2 tanítóval.. terül el a bíres Stummerféle nyersczukor-gyár. a jezsuita-kollégium rectora: Molnár László. az intézetek és egyesületek is. apátkanonok róm. fiú-iskolában Goldberger Soma. mely 150 tagot számlál. Kanovieh Elemér számvev Hopfer Gusztáv. hatóságait. azok megszüntetése után Luzsinszky kanonoké. m. Fábián s Sebestyén tiszteletére s ezt az intézettel együtt 1747-ben benedikálták. izr. Mátyás idejében keletkezett s már akkor említik a nagy bársfákat. kir. közjegyzség. mely Az izraeliták közös temetje 1878-ból való.és gázbizottsága. szegényügyi. a ni praeparandiában Znamenák István. . 1800-ban alakult. apátkanonok. másik temetjük. Itt van a Kálvária is. a humanizmust. század közepéig városi halastó volt. Szóljunk még valamit a város szervezetérl és társadalmáról. színházi. Komálom táján van. mszaki tanácsos: Windisch István. Azeltt is ott volt (1730 óta) Scbmidt kanonok adományából s a polgárok gyjtésébl. báz egykor a jezsuitáké volt. gazdasági és építészeti. Másik felén. tanácsos :Moravek Antal. melyek közül öt ma is megvan. számvevsége. városi ügyek elintézésére van jogügyi. Mellette . az államilag segélyezett községi polgári leányiskolában Alszeghy János. Ag. közegészségügyi. a ferenczrendi kolostor házfnöke: Thurkovies Engelbert. a mveldést. mely sikerült hangversenyeket Megvannak városunkban azok A ni szokott tartani. kath. melynek 115 tagja van. a községi elemi iskolában Horváth József. Van továbbá a városnak árvaszéke. hitközség 2 tanítós népiskolája. államvasúti állomás. a nagyszombati ker. Az északi rész még a XVIII. népnevelés szolgálatában áll még az ág. Két év eltt alakított „Történeti emléktár czím szakasza már 285 értékes darabot tartalmaz. kath. a társadalmi érintkezést ápolják. Hatóságok. m. Szakszeren rendezett könyvtára 6100 kötetbl áll s nyomtatott katalógusa van. melynek fejlesztése körül elévülhetetlen érdeme van Alszeghy János polgári iskolai igazgatónak. melyek a valláserkölcsiséget. Egyházi hatóságok érseki helynök Jedlicska Pál praelatus. kir.van az srégi városi szegényház. rendri hivatala (kapitány Kratky Ferencz). századának a kaszárnyája van. és 1861 óta mködik a Dalos-kör. kir. Mária a A szegényház. Vincze apáczái vezetik. népnevelök egyesülete czímében viseli czélját is és ipariskolát tart fenn. Az intézetet Szt. pénztári hivatala s fogyasztási adóhivatala. Albrecht Géza. 1902-ben a Magyar polgári kör. róm. Nagyszombat. számvizsgáló. fképpen az 1848 49-es évekbl. Városi fügyész: Borovánszky Ede. lelkészek Farkas Géza. majd a családjáé lett. czukorgyáron túl van a már említett régi temet. járás- A A A Városi hatóság. pénzügyi. ev. kath. a Lazaretum. aljegyz: A A Egyházi hatóságok. Nagyszombat is. kir. 1 ' — — . mert mocsarai a város levegjét nagyon rontották. egyesületek. az észak-nyugati részen. m. város. hivatalok vannak: kir. kir. pénzügyri biztosság. a Szt. fjegyz: Schwendt János.. rabbi: Rcichenberg Ábrahám. városban a következ állami hatóságok. Kulturintézetei közül igazgató az érseki fgimnáziumban Khalmi József. 198 keletkezett. A könyvtár használata vasárnaponként 245 370 drb. mely mai díszes alakját 1900-ban kapta Müller József adományából. a statusquo és az orth. hivatalok. : : : : : A Intézetek. rabbi Stein Miksa. bíróság. fiúiskolának mind a négy osztálya párhuzamos. ev. A küls város keleti részén apró bázakon kívül két téglagyár van. Képvisel-testülete áll 57 virilistából s 56 beválasztott tagból. kath. A magyar szellem ápolása és a mveldés terjesztése czéljából alakult 1880-ban a Magyar Kör. amaz 4. Mögötte az V. városi hatóság élén Franciscy Lajos dr. huszárezred 6. plébános: Halmos Ignácz dr. Terézia elrendelte leesapoltatását. a róm. legény egyesület. Ha még a gyufagyárról s a két malátagyárról megemlékezünk. adóhivatal. elvesztette egykori jogkörét. befejezhetjük az épületek ismertetését. Alapítási ideje ismeretlen. áll. Statusquo ízr.

de ezek is jobbára építés épül. ötvös. Hitelintézete is jóhír. mert Pozsony és Bécs közelsége. Mint kurióziumot említjük meg hogy e város pékjei ma is annak a jól megérdemelt hírnévnek örvendenek messze vidéken. az ág. meg a nemzeti múzeumba kerültek. szegényedés. 3 eczet.kereszt-. Jelentékeny pénzadományokon kívül már négyezernél több eladásai. szíjgyártó. fél német szöveg. mily fontos poziezió e város a magyarság ügyében. kerületi betegsegélyz pénztára. meg Pozsony és A minrl Kereskedelem és forgalom lóvásárjai ma is látogatottak. 199 könyv körül váltakozik. népes tzoltó-egyesületet. De még erre az igényre sem igen számíthatnak. A szépít-egyesület a város és állomás közötti teret virágos. A czéhek törzskönyvei és remekei is részben a budapesti leveles könyvtárakba. ev. a vidékre vannak utalva. A czukor. Volt ugyan azeltt is némi árnyékos helye a városnak. Vásárjai még 30 évvel ezeltt messze vidékrl egybevonták az eladókat s vevket. Mkedvel ipartestülete.és mkertté alakította át s a várostól vagy 20 percznyi járatú szép sétateret s a vegén végén tágas parkot alkotott. bl a város régi évkönyveiBécs közelsége okozza annak a hanyatlását is. zenekara van.y>Z(>mbali Hírlap czímen. illetleg a város közönségét. melyrl egy historikus (Korabinsky) már vagy 120 évvel ezeltt érdemesnek — látványosság számba megy. mostanság évrl-évre néptelenebbek.Noiiny czímen szerepel. Nagyszombat századokon át híres volt ezéheirl. A városban 3 lap jelenik meg.és csizmadiaiparáról. E város is szomorú példa arra. század elején betemették s azt köröskörül. mint a értesülünk. Végül megemlítjük a jól szervezett.Nagyszombat. fölolvasásai nagyban hozzájárulnak a város örvendetes magyarosodásához. A harmadik Kollár Márton szerkesztésében Katid'ch. Szt. Van továbbá kereskedelmi olvasó-egyesülete. A A : tartotta külön megemlékezni. alig marad valami megemlíteni való.egyesületet. Szerkesztje Thinagl János. Ha a kisváros szerény igényeinek megfelel ipari termeléstl eltekintünk. Sajtó.egyesületeket. jó könyvet osztott ki. részben találja föl e városban keresletét. s fél magyar. továbbá a gyári produktumok ettl is megfosztják ket. jelezve. mely lehetvé tette annak létrejövetelét. Ipar. elismerés illeti siszépítegyesüli-tet. termelését 5 kisebbszabású malátagyára.és gyufagyár nem itt értékesíti . de ez még A NAGYSZOMBATI HONVEDEMLEK. mert itt az Évtizedenként legfeljebb 4 5 lakóház . fképp a déli s leginkább a nyugati oldalon fasorokkal ülteitek be (1M7).és Leves.s 2 szeszgyára csak csekély 3 téglagyára van.s fképpen Kereskedi-lme szintén nem oly élénk. 42 csizmadia azonban még így is sok. Jótékony eyxjesidetei sorában látjuk a Vörös. Városi 1a/> diákpénztára már 1846ban alakult s alaptkéje azóta megkétszere- zdött. Vincze. segí'ö. A Nagyszomlati Hetilap 1868-ban indult meg Tytvauer Wochenbbitt czímen 1878-tól fogva az els czímen. . 90-es A legnagyobb A évektl fogva a különben nagyon árnyéktálán és alig fásított várost nagy sétatérrel ajándékozta meg. melynek nagyon jó az egykori falárkot a félig sr . mindig nem felelhetett meg a jogos kívánalmaknak. mert a jómódú földmívesnép asszonyai és leányai kizárólag csizmában járnak. mennyire pusztul a kisiparos-osztály. A másik hetilap éppen most indult meg Nai. Az egyesület újjászervezésére Af>pwnyi Albert gróf maga is eljött 1902 ben. és izr. mert hisz XIX. kisiparosok közül még a csizmadiák örvendenek érdemlegesebb keresletnek. Marha.

parva Roma.924. Magyarország története. oppidorum famula. összesen 13. 1876-ban megnyilt a vágvölgyi vonal. Az 1903. : : . . Nemecskay János kanonoknak a nagyszombati társaskáptalan birtokában lev kéziratos Memoriale-ja az Új Magy. 1786 Kazy Hist. univ.185.672. (1770-iki kiadás). Az 1903. a mit a városról megemlítésre méltóvolt 559 . Thaly A nagyszombati harcz Szádeczky: A czéhek története Magyarországon Fejérpataky Magyarországi városok régi számadáskönyvei FuxhofferHorváth M. kath. ref. Gabonatermelése az elsrendek közé tartozik.: :. 48. vallás szerint a) róm. szenved 5 33. A város vagyona. Czinár Monasterol. Kalauz s a Nagyszombati Hetilap néhány czikkje végül szerznek saját kutatásai a városi s a helybeli érsekhelynöki levéltárakban s egyéb kéziratos följegyzésekben. : . ugyanily tárgyú munkái Ocskovszky Hist. . Gem. A nagyszombati érseki 1870 Kohn fgimnázium története. Turóczi Ungaria suis cum regibus compendio data. egyéb fejldés lassú menetét a következ adatok tüntetik föl: 1780-ban ház s 7300 lakos 1840-ben 574 ház s 5794 lakos 1851-ben 7717 lakos most 789 ház 13. mellékutakat. 1768 Korabinsky Geogr.185 lakos. e) legutolsó népszámlálás adatai a következk: 1. urbis Tyrnav. a telefon pedig 1901-tl fogva szerepel a városban. 1715 A magyar 3124. Az országos képviselt választó kerülethez a városon kívül 34 falu A tartozik. . diplom. nisi e jól sejtett Budám. . Maga a város a legjobbmódúak közé tartozik cselekv vagyona 2. is A városnak is jövendjét maga a vers meg * * okolja . az ifjúság ezzel az énekkel el búcsúzott tle: vale. Sajnosán nélkülözi a város a csatornázást és vízvezetéket s az utezák öntözése és tisztántartása ezért bajos és fogyatékos. nak tartottunk.-bistor. : : . . pótadó 54. . évre állami adó 281. . távíró 1868-tól. . 1843.287-12 korona..187. A . . d) izr. Lexicon. évi költségvetés szerint a) bevétel 284. — A : § ' ' tiszta Vagvona a következkbl 18 hold erd s 2094 hold szántóföld 1. Tyrnau.983-83 kor. L846 óta érintette a várost a szered pozsonyi lóvonatú melyet 187:5-ben gzvasút váltott föl. 1900-ban az addigi kolajos lámpákat a gázvilágítás váltotta föl. Népmozgalmi statisztika. Gerencsér felé vezet országútja 735-ben készült a nádasi újabb út pedig 1818-ban. : .. : . Az utczakövezés már a XIX.303-76 korona kötvényekben.695-10 korona (26°/ pótadó). c) ev. szárazpataki szlhegy már 1347-ben szerepel Királyhegy néven és sokszorta nagyobb is A terület volt a mainál. Források: Bombardinus: Topographia magni regni Hung. egyéb 251. Ezekben össze is foglaltuk mindazt. 1842-ben szabályozták A város A 1 . 81. Sión. a) 2. Ipolyi: Veresmarty élete és Henszlmann Magyarország csúcsíves stíl munkái Fraknói Pázmány Péter és kora memlékei. . ágy minségét.737-36 kor. Bél: Not. Nagy Iván: Magyarország családai Stelczer: Gesch. 75353 „ „ tehát a — vasút.475-19 kor.592-02 korona. Valamikor bortermelése igen híres vrolt. : . b) ág. b) kiadás 333. c) tót 7246. ev. magnae Romae Derelinquo desolata teota tua comptula Ergo aemula . Rupp Magyarország helyrajzi története. Csak a legújabb id óta van a városnak pótadója. : . áll : 1^390. regale meg van váltva 65. 1896-ban pedig a nyitra kutti vonal s így most minden irányban gyors és kényelmes összeköttetései vannak.000 koronával. 200 Nagyszombat. nemzetiség szerint b) német 2564. század els negyedében folyt. . a legrégibb idk óta kiváló gond tárgyai voltak. de egyéb tényezk közrehatottak. terra-mari urbem notam fallor. der A. Hung. a városi évkönyvek bizonysága szerint. : : . 39 hold kaszáló. C. A zsidók története Magyarországon Horváth Z. 664. Tyrnav.148-90 kor. 1896. : . éjjeli lámpásvilágítás pedig 1830-tól fogva van. c) fedezetlen hiány 48. v. Mikor az egyetem elköltözött Nagyszombatból. A város legnagyobb forgalmi útjai jól vannak kövezve. mint mennyiségét tekintve. Teleki: A Hunyadiakkora. 1717-ben igen sok szlt kiirtottak. 10. Rex me iubet ire Eris posthac. Fejér és Pauler T. Fejér: Cod. forgalmi útjai.

.

.

mely magas hegyeivel és erdeivel mintegy kék színben látszik úszni. a mennyi annak a föltevésnek. odor rendezett tanácsú város a Kiskárpátok alján. a kik nevét a Modor személynévbl erednek tartják. a mennyiben néha egy és ugyanazon okiratban a Modor és a Módra nevek fölváltva használtatnak" és e név alkalmazásának okát nem a vidék színhangulatában. a minek az volna a magyarázata.AÉ&* t"Wwet< MODOR. midn azt hiszi. Némely névkutatók a Modúrban viszont személynevet véltek fölfedezni. hogy a Modor szó a Magyar szónak régi alakja és ezt azzal támogatják. hogy a legtöbb helység a mellette elfolyó víztl kapta elnevezését. hanem a Módra patakban keresi.Kamen. Ortvay Tivadar dr. mely régi oklevelekben Modor alakban van említve. mert tény. hogy a város neve a szláv Modry szóból ered és ezt a város vidékére vonatkoztatja. századbeli monográfusa magyar alapon adott okot. mint hogy az országban és pedig Komárom vármegyében tényleg van egy Madár nev helység. vagyis Mod úrtól vette volna a nevét. A város neve. míg kelet kertek és szántóföldek veszik körül. úgy ezt sem támogatják semmiféle oklevelek. várost a Módra vize szeli át és az egyik oldalon a vág- A völgyi vasút vonala közelíti meg.. fordul el a középkori oklevelekben. hogy Modor neve Módra és Modern alakban is használatos és hogy e neveknek diplomatikai jogosultságuk is van. kísérelte meg e helynév magyarázatát olyképen. Ennek azonban szintén csak annyi az alapja. mely tótul: Modry. MODOR CZIMERES PECSÉTJE. hogy a vármegyében fekv Moderdorf vagyis Magyarfalu egy XIII. Erre nézve Ortvay megjegyzi. A város Pozsonytól mindössze 26 kilométernyi távolságra esik. Észak és nyugat felé er- dkkel koszorúzott hegyek övezik és termékeny szldombok dél és hafelé tárolják. de mint az elbbieket nem. Ezt kísérli meg Bél Mátyás is. kies és szép vidéken fekszik. mert beigazolt tény. hogy . melynek Modor-Senkvicz néven egyik fontosabb állomása. Némelyek a Madár szóból erednek vélik. mely tudvalevleg szintén kékes színben úszó szikláitól kapta nevét. város neve a névfejtknek és a történetíróknak már sok fejtörésre A városnak egyik XVIII. de ennek sincsen több alapja. századbeli oklevélben szintén Modor néven van említve. a város nevét a szláv nyelv segélyével igyekszik megfejteni.nem szabad szem ell tévesztenünk azt. A srn . mely szerint tehát a város egyik si birtokosától. hogy azt a Mod és az Ur szavakból erednek jelentette ki. hogy ez a név elég Mindeme névmagyarázók után ismert nev tudósunk és kutatónk. Ezt a verziót Bél Mátyás is említi. hogy a város a saját ura volt. Erre is találunk hasonlatot a nógrádmegyei Kékkben. Még a legtöbb elfogadható okot hozzák fel azok a névkutatók.

hogy a város a XIII. hogy Modor IV. elveszi és Péterfia János comesnek és örököseinek adományozza. melyet 1374-ben újból megersített. A pozsonyi káptalannak . Ez alkalommal két szl- Modort is. A XIV. st 1397-ben panaszt emeltek a szempeziek ellen. minek következtében a modoriak jónak látták szabadalmaikat átíratni és új . ha ezt e jegyzéknek ez idbl való megyebeli hasonló egyházainak jövedelmével összehasonlítjuk. az az okiratból nem tnik ki. házát csakis modori lakos veheti meg és végre. 1294-ben találkozunk a város említésével terra Modar vocata néven. ellopták. 1273-ban Ottókár cseh király Pozsony vidékével és a határában fekv helységekkel együtt Modort is feldúlta. fia örökölte. a város földesura különféle szabadalmakat adott a városnak. így Petényi Jánosné volt itt birtokos. villám regálém Modur. Modor város els ismert szabadalomlevelét Nagy Lajos királytól kapta 1361-ben. László. továbbá ha modori háztulajdonos utódok nélkül halna el. — — A — pecséttel elláttatni. a kik a város nevének eredetérl a legjobb magyarázatot II.mikor Géza király mint királyi birtokot 1158-ban a nyitrai egyháznak adományozta. mint a mostani népidioma szerint Máder (mély hangzású a-val) tehát nagyon valószín. de kitnik belle az. vagyis kaszások laktak.. melynek idevonatkozó része így hangzik: „Donavi etiam villám meam Modor condicionalem prope regnum Theutonicorum. hogy ket Zsigmond király az adományozott birtokokban ismételve megersítse. melyeket korábbi birtokosaik után Preydl-. ubi falcatores mei existebant . Az Árpád-házi királyok alatt. Stiboriczi Stibor pozsonyi grófnak és testvéreinek.és szl birtokosa István is szerepel. 1388-ban Zsigmond király e királyi helységet. hanem csak egy részét. Béla király egyik oklevelében Modur néven van említve. igazoltnak látszik. Nagy Lajos szabadalomlevele. után mert az Apor vajdához való átpártolásukkal htlenségbe estek. a mi különben érthet is. 202 Modor. 1256-ban IV. a ki jövedelmét harmadfél márkára becsülte és így. hogy Modort és vidékét „Máhdern" névvel nevezték. Géza királynak 1158-ban kelt adományozó levelében találják. Pueh. István királynak 1271-iki oklevelében még mindig a nyitrai püspök birtokaként szerepel. 1398-ban újból szükségesnek tartották. 1404-ben Stibor erdélyi vajda. ügy látszik azonban. mely a szabadalomlevélen is alkalmazva volt. V. mert ez az oklevél földúlatása már csak prediumnak. a hol a királyi falcatoresek.és Freytag-szlnek neveztek. Ez idben Henrik fiainak a birtoka volt. E város a vármegyének egyik legrégibb helysége. László király alatt sznt meg királyi várbirtok lenni. E privilégiumot Zsigmond király 1406-ban megersítette. hogy Modor ekkor már a jelentékenyebb helységek közé tartozott." Akkoriban tehát kaszások (t'aleatores) laktak Modorban. továbbá Erdsmyd és nek. mert a város pecsétjét. század közepe után ersen hanyatlott. Stibor vajda 1414-ben meghalt és birtokait. Valószín. látszik azoknak a föltevése. ha ott lakik is. kitl IV. Endrének és Miklósnak adományozta és kihaltáig ez a család bírta. Ez idtl kezdve ismét fejldésnek indul a város. Bizonyos Anna úrnnek szli voltak itt. közöttük 1439-iki oklevele ez idbl a városnak több kisebb nemesi birtokosát is említi ez oklevélben több ház. míg annak másik része tovább is királyi várbirtok maradt. században már önálló lelkészsége van és az 1332 37 közötti idbl való pápai tizedjegyzékben is elfordul Jakab nev papja. hogy ket birtoklásukban háborgatják. mely oklevélbl azonban az is kitnik. kiknek német nevük úgy a középkori. mert Stibor és testvérei a beiktatás után csakhamar új határjárás megtartását kérték. hogy Géza király 1158-ban nem az egész helységet adta a nyitrai egyháznak. prope montem existentem. vagyis pusztának nevezi. a . században szó van. hogy az itteni szlbirtokosok csak akkor adhatják el szliket idegeneknek. melyrl már a XII. melyekben kimondja. ki utóbb Váczy említtetháztulajdonosok is mint János Pintér neje lett. Ez a Péterfia János XIII. . hogy a Stibor család nem élvezhette nyugodtan e birtokát. Erre azért volt szükség. . mert e király de hogy egészben-e 1287-iki oklevele már magánkézben levnek említi vagy csak részben. hogy idegen egyén csak az esetben vehet Modorban házat. Legelibgadbatóbbnak . ha azt modori polgár megvenni nem akarja. században még csak pozsonyi fispán volt s Apor vajdát legyzte. A Stiborok birtoklása.

hogy magukat a földesúri jogok alól megváltsák. a másik Oberberg. lakosok attól tartva. pénzben. Ferdinánd király vámmentességet biztosított nekik. Modor a királyi adót lefizetve. a Posinger.és a Trucht- szl. királyi hatalom alatt állott. szedje be. a ki 1607-ben Modort ismételve szabad királyi városnak jelentette ki és a nagyobb tárnoki városok közé sorolta.»róf nádor meghalt. század közepe táján a Guthi Orszá</h család lép a Stibor család örökébe. a Schreiber-. de ez évtl kezdve. október 9-én Országh Kristóf örökösök nélkül meghalt és Modor a koronára szállott. Ulászló kikapta Modort. melynek kamatait az említett czélra fordították de mivel Modor távol esett és a czenzus fizetése körül nehézségek merültek föl. hogy tulajdon czímerrel és pecséttel élhessen stb. Az elvállalt czenzust 1610-ig fizették.800 forintra apadt. Ulászlótól és késbb I. „aranyhegyi papnevelház' javára váltotta magához e czenzust. de mivel mint ilyen törvényesen beczikkelyezve még nem volt. a Pálffy grófi család kapta e czenzust egész 1654-ig. II. az Oberberg. E család 1440-ben I. Miksa Modor város. évi oklevele. hogy abból egyházmegyéje számára lelkészeket neveltessen. ne készA VÁROS-KAPU. László királynak 1456. király 1569-ben a szabad királyi városok rangjára emelte s szabadalmaikat biztosította részére . . Ez oklevélben még említve van a Cleyen. hogy a város vétel. 203 hegyének a nevét is megismerjük. lakosait régi szabadságaikban bizonyítja fenntartotta egyebek között V. juttatta. Rudolf királyhoz fordult. a követküldés jogát is megadta a városnak és azt a kir. Hogy a várost. rálytól a király és haza szolgálatában szerzett nagy érdemeiért. illetleg . a mikor Pálffy Pál j. idvel azonban 12.Modor. A A Guthi Ors/ágh család birtoklása. jogot is. Ennek az volt a következménye. Az alapítványi összeg 16. királyi engedélylyel. hogy a város e sérelem után II. az Oed. Ferdinándtól kaptak a modoriak újabb kiváltságokat. Országh Mihály halála után Modor tovább is családja kezén maradt. sz. n. hogy a kamarának évenként 640 forintot fizetnek és hajóépítés czéljaira bizonyos mennyiség fát szolgáltatnak be. s guthi Országh Kristóftól is kaptak 1564-ben újabb szabadalmakat. Illésházy István nádor a város követét 1600-ban az országgylésbl kirekesztette. szabadal- maik értelmében. 1567. zálog vagy adományozás útján ismét magánkézbe kerül. melyek közül az egyik Scheywn . 1515-ben II. a megváltás végbement. hogy a modori népektl a bortizedet. Ez idben Lippay György egri püspök a bécsi ú. hanem borban Ujabb kiváltságok. Ez sikerült is nekik és miután 6000 forintot lefizettek és arra kötelezték magukat. melyben tizedsze- djének megparancsolja. . Fenessy György egri püspök 1687-ben az összeget a nagyszombati kollégiumnak 1 A A földesúri jogok megváltása. lépéseket tettek a királynál. Habár Modor a követküldés jogát megszerezte és szabad királyi város is volt. XV.000 forintra rúgott.

A tárgyalás Pozsonyban folyt le és azon khnondatott. mikor a nádor a várost felszólította. melyet hivatalától megfosztottnak híveibl új magisztrátust állított össze. n. . frustra vigilant. LIB. UT P. A HAJDANI EV. mert II. valamint ez a felirat is: DEO. IMAHÁZ MENNYEZETE (MOST MAIER VILMOS HÁZA). építésének ideje MDCXVIII. E. M. D. BENIGN1TIS. de a modorúik kérelmére. 1611 július 19-én a király felszólítja a várost. a város egyik nemes polgára. der Herr ist uuser Schutz. ET REG. AUG. 1608-ban párthíveivel a városi együtl föllázadt nyilvánított. melyeknek egy része ma is fennáll. hogy a modoriak aggályait helyesnek ítéli és Andreasócz Mátyás altárnokmester útján értesítette a várost. hogy az ügy rendes tárnoki székülésen tárgyaltassék. M. II. Mátyás király 1610 július 29-én megparancsolta a modoriaknak. POT. A király elbb vegyes bizottság elé utasította az ügyet. II. a mikor Wéber Bálint polgárt. hatóság ellen. A már lebontott alsó kapun a következ fölírás volt Der Herr ist unger Schirm und Schild. kellemetlen perbe keverte a várost. A Wetvr-t'ole 14 tadAs Ebben Wéiber Bálint az idben a város nyugalmát sajnálatos esemény zavarta meg. ugyanis. Ebben az idben még más baj és szenvedés is érte a várost. hogy bizonyos számú csapatokat állítson ki és tartson el. U. RUD. a kik szabadalmaikra hivatkoztak. DG XVIII. A város falai és bástyái. P. AD IMMORT. összes polgári jogaitól megfosztották. A pert azonban csak 1612-ben fejezték be. Az ország több városát véleményadásra szólították fel. MEMOR.: : •_>04 Modor. bazini kapuján fönnállásáig. hogy a \\ éber-féle bnügy elintézésére május 11-re határnapot tz ki. IMP. Az 1609-iki háború óriási terheket rótt a lakosokra. hogy a fels részeken garázdálkodó hajdúk megfékezésére egy hónapra katonákat állítson ki. A városfalak. mint A saját összeesküvt és lázadót. Wébernek e vakmer föllépése hosszú. Panaszuk azonban mit sem használt. Mátyás király kijelentette. PUBL1CAE. mint a béke és a nyugalom megzavaróját. különösen. D. az 1610 és 1646 közötti idben épültek. hogy az elrendelt katonaállítástól vonakodni ne merészeljenek. is olvasható volt. 1610-ben föl is jajdultak a terhes hadiadók miatt. qui custodiunt eam. Ausp. a királyt és donáczióü kigúnyolta és a közvagyont is károsította. fölírás olvasható A ma Nisi is fennálló felskapun a következ Dominus custodiverit Givitatem. MATTH. DIVO MAX. II.

Wolf Jakab prédikátorsága alatt. h. míg az állami polgári 4 osztályú fiúiskola bérházban van elhelyezve. találkozunk. A A Közoktatás. II. 1594-ben Agri- cola Gáspár jött ide Nürn- bergbl és itt alkotta iskolai szabályzatait. tót templom 1826-ban épült. 1708-ban a császári csapatok dúlták föl. miáltal jövedelmi forrásait tete- mesen gyarapította. Pázmány ér- sekjegyzékében a város. Építésének hosszú idejét az magyarázza meg. . Impozáns és mintaszer épület még a dunáninneni ág. Fönnáll itt még a Szent Orsolyáról nevezett nagyszombati apáczák vezetése alatt egy 6 osztályú elemi leányiskola. Mátyás a városnak 6 országos vásárt 205 engedélyezett .Modor. evangélikus. Ezek közül a németajkúaké 1680-tól 1834-ig épült. E mellé építették a benczések székházukat is. 1769-ben az evangélikusok fgimnáziummá emelték. Mieltt az evangélikusok templomukat felépítették. a pozsonyi prépost alatt álló plébániaként van fölemlítve. régi bolthajtása remek stukkóitt . város ma egyházi tekintetben felerészben katholikus. Mindkettt újabban renoválták és ezek is díszére válnak a városnak. Ez a ház ma is a város egyik legérdekesebb memléke. Ferdi- nánd király pedig 1631ben vámszedési jogot adott a városnak. Polgári iskolája 1648-ban keletkezett. legfeljebb gyengítette a katholikus vallást. melyben a rend megszüntetéséig laktak. Módra néven. Az egy- protestantizmus Modorban 1573-ban lépett föl A házak. kerület 4 osztályú polgári leányiskolája és internátusa. h. míg 1674-ben a szentbenedekrendiek kapták azt a templomot melyet a tótajkú ág. mert érdekes. felerészben F-utczában lev parochiális temploma Szent István pedig ág. Új épületét 1888-ban építették és internátussal kötötték össze. Modor közoktatásügye igen régi. 1870-ben keletkezett itt a mintaiskolával összekötött és valóban mintaszer. Hogy lakosai mily nagy súlyt helyeztek a bizonyítja. a mi azt bizonyítja. Az ú. majd pedig. podásával mert ekkor szervezték újból parochiális egyházát. ev. bergi mveldésre. benne 120 növendék talál helyet. 1902-ben épült. hogy az új hit terjedése nem semmisítette meg. elször nyíltan. hogy egy izben a Rákóczy-hadai. evangélikusok építtettek. magánházban (most Maier Vilmos tulajdona) tartották istentiszteletüket. h. s végre 1870-ben polgári iskolává lett. mely legújabban. Ugyancsak a F-utczán állanak egymás mellett a német és a tót evangélikus egyházak. diszítésekkel van ékesítve. de anyagi er hiányában késbb algimnáziummá. hogy a wittenegyetem anya- könyveiben több modori hallgatónak a nevével találkozunk. tiszteletére van szentelve és 1873-ban épült. impozáns épületben elhelyezett állami tanítóképz intézet. n. II. st 1659ben ennek újabb gyaraA PLEBANIA-TEMPLOM.

ev. ha az akkori felületes összeírás megbízható volna. ez azonban aligha helyes. német 616. században és pedig 1786-ban mindössze egy zsidó tartózkodott itt. A város falai egy részének eltávolításával a küls városrészek egybeolvadtak a belvárossal. Fterméke azonban bora. kirl Korabinszky szükségesnek tartja megjegyezni. századbeli háborús idk alatt sok viszontag1605-ben Bocskay seregei foglalták el és a már említett L609-iki sanyargatásokon kívül még 1663-ban a törökök dúlták föl. 1819-ben 995 családot és 5385 lelket írtak itt össze. de a 418 magyarral együtt magyarul beszélni tud 1044. — : — : A KÉT ÁG. 13 és izraelita 170. a kik közül régibb okiratok különösen a posztósokat. ev. bodnárokat. 20—39 között 1340. TEMPLOM. kath. ságon cselt . tót 4350 és egyéb nyelv 25. de 1880-ban tehát mindössze 34 évvel késbb már 580 a házak száma csak 575. mert a XVII. míg 1819-ben 586 házat mutat ki a népszámlálás. 1864-ben 3640-et. hogy „Seit mehreren Jahren erhált sich allhier auch ein jüdischer Handelsmann. 1719-ben 380 ház volt Modorban. h. 1833-ban pedig már éppen csak 400-at említ a kimutatás. 1833-ban 4810-et. 1888-ban pedig már csak 4729-et. Vallás szerint van róm. úgy hogy templomai is leégtek. A bazini kapun alkalmazva volt czímeres és föhratos klap a városhazán van elhelyezve. mert a közlekedést akadályozták. 12 14 között 314. bazini kapuját pedig 1882-ben bontották le. 1705-ben és 1729-ben óriási tzvész pusztította. n. azt lakosai szorgalmának. Népmo?galmi statisztika. a mi. 2228. 1426 különbözetnek felelne meg. Hogy mind e csapások ellenére is fenntartotta jelentségét. 1877-ben 5056-ot. állítólag azért. welcher in der Hauptgasse der Stadt sein eigenes Haus besitzt". 15—19 között 476. Hasonló ingadozást mutat a város lakosságának a száma is. A város alsó kapuját 1874-ben. XVI. 1867-ben. házas 2106. és XVII. mely mindenkor keresett és jól fizetett árúczikk volt. két évvel késbb 3641-et. 5279 volt a lakosok száma és pedig nem szerint Életkor szerint: 6 évnél fiatalabb volt 884.•20(3 Modor. a hol aszbesztet és ólmot bányásztak. Családi állapot szerint: ntlen és hajadon volt 2795. . az 183U-ból való egyházi össze- A város a át. Ezenkívül bányászata is volt. 1890-ben 5230 és 1900-ban 2595 férfi és 2684 n. 40—59 között 1068 és 60 évnél idsebb 551. u. A lakosok anyanyelv szerint a következleg oszlanak meg: magyar 288. H. 1828-ban mindössze még csak 11. 1828-b m 3855-öt. özvegy 376 és törvényesen elvált 4. mely szám annál föltünbb. EV. mert 1828-ban 412-t. míg az utolsó népszámlálás alkalmával 675 házat írtak össze. ág. fazekasokat és csizmadiákat emelik ki. 6 11 között volt 646. ref. szlinek és jómódú iparosainak köszönhette. vallású 2868. molnárokat.

a kaszárnya ós városháza. A város 5279 lakosa közül csak 3749 tud írni és olvasni. m. hanem Senkvicz felé engedték vezettetni. ú. Újabb idben a kereskedelem és az ipar terén némi lendület észlelhet. hogy az egyik várostorony 47 mázsa vörösrézzel volt födve és négy haranggal ellátva. hogy mikor a vágvölgyi vasút épült. kereskedelme és virágzó ipara hanyatlásnak indult annyira. három szlvessz látható szlfürtökkel. századbeli írók még említenek.és vörös mezre osztott pajzsot tüntet föl. de csakhamar beszüntette. lakosok fterméke ma is a bor és itt csaknem mindenki szl-gazda. 1864-ben pedig mindössze 20 izr. Modor hajdani tekintélyes iparát nemcsak a megnövekedett verseny. posztókallója. szintén már rég megsznt. Ipar. addig ma egy sem. Ez idbl fel van jegyezve. hajdan híres vásárai.Modor. A város korábbi vezetinek és lakosainak a hibája az. Iparosai közül nagyszámúak voltak a fazekas-iparosok is és mint a posztósoknak is. melyek közül az egyik 65 mázsás volt. A szl-terület nagysága több mint 1000 hold és az nek. az itteni fazekasok nem tudtak versenyezni az újabb gyári termeléssel és ez az iparág lassanként annyira hanyatlott. épp úgy papirmaima és bányászata is. azt nem Modor alatt. melyet XVIII. melyek Modor három folyóvizét jelzik. hármas zöld halmon. hogy míg a múlt század els felében még 44 posztókészít és posztónyíró mködött itt. melynek jobboldali mezejében. úgy hogy az állomás most a várostól mintegy félórányira van. lakosa volt. század elején épült. mely a XVIII. a gróf Stabrenberg-féle. hanem közlekedési eszközeinek elégtelensége is tönkretette. 207 RÉSZLET A „HARMÓNIA NYARALOTELEPBOL. Ennek következtében szeli. A város czímere függlegesen arany. a bal vörös mezt pedig három fehér pólya írás szerint A város czímere. a báró Zay-féle. hogy ma már csak néhány mester zi. Az állam itt agyagipar-iskolát is alapított. külön utczájuk volt. Azonban úgy ezek- A . Pedig a modori cserépipar termékei azeltt messze földön keresettek voltak. és a helyiséget itteni fazekasok bérlik. csak 18. 1825-ben több nagyobbszabású épülete volt a városnak.

régi kép. A város határa 8600 kat. im Jar Ckristi. város 1876 óta megsznt törvényhatósági joggal fölruházott város lenni és azóta.: 208 Modor. Dubovszky Pál. Városi tiszt és gazdasági jegyz Mudroch János.. tisztikar élén Boruta Pál polgármester és árvaszéki elnök áll. Mihály. Házi. kik közül 26 virilista és 26 választott. Városi orvos dr. Van itt azonkívül egy szesz-. Adóellenr Schn-ll Gyula. tehát összesen 24—25.Har- mónia". E helyet. mely messze földön ritkítja párját. Ilyenek a modori a római katholikus olvasókör. Wann Mit Vnns gott aLLeln Ist. rendezett tanácsú város lett. írnok Konecsny György. állat-orvos Pakoszta Ferencz. nyaranta számos üdül keresi föl az egész országból. nagyrészét ritka szép erdség alkotja.és árvapénztárnok Brunovszky Lajos. ki itt oly telepet alkotott. századbeli mértékpálcza a mér következ Statt fölirattal Eim wisen Rath Und gmeiner Modor bekandt lm Ungarlandt Macht diese Wisier Zu Schuldiger Gbür. olvasókör. a modori jótékony nöegyesület a modori turista-egy sülét. Városi adószed Taubinger Kornél. Társadalmi intéz- A A RÉGI HÓHÉRPALLOS ÉS A MÉRTÉKHITELESÍT PÁLCZA.és cognac-gy ár. Kórházgondnok Yestsik városi frésztelep vezetje Dokupil Nándor. Számvev és ellenr Pausz Dani. melybl 4220 kat. E nyaralótelep megteremtése Boruta Pál jelenlegi polgármesternek az érdeme. mely a város fölött terül el és „Harmónia néven mint nyaralóhely az egész országban ismeretes. és az önsegélyz-egylet. Ennek átlagos alapul. — A . Faraktár-kezel Jankó József. st Ausztriából is. hold a város tulajdona. A A A A A . de gyönyör sétányain és jó karban tartott erdei utain a kirándulók is örömest megfordulnak. Modor 164-5. Az itt nyaralóknak orvos is rendelkezésre áll és a városnak állandó felügyelje lakik itt. mények. Tanácsnok és adóeladó Müllner Géza. a ki egyszersmind helyettes polgármester.000 akóra tehet. E telepen számos csinos és kényelmes nyaraló áll az itt lakók rendelkezésére. Stephan Rittaler. középtermést véve holdanként 18 25. hold. ügyész és levéltáros. vegyészeti termék. Városi gazdatiszt ifj. melynek levegje rendkívül ózondús. régi ereklyét riz. továbbá egy hóhér-pallos. évi bortermés. a polgári kaszinó. mint szövetkezet. melynek tulajdonosa Wagner János. Wer kan WIDer Wnns seln. Városi kir. Városi végrehajtó Mojta Károly. szabad királyi városi czímének megtartásával. a város hajdani ezüst pecsét- A nyomója hitelesít és egy XVII. városnak több oly intézménye van. város ügyeit a tisztikaron kívül 52 bizottsági tag intézi. ' A város tisztikara. több czéhpecsót. Messerer. tiszta és enyhe. Ezek között van néhány érdekes. Városi erdmester Fibpek Sándor. Városi kapitány Dobovszky József. városi hatóság több becses. melyek társadalmi életében fontos tényezkként szerepelnek. fjegyz Machovich Antal. azonkívül két vendégl ós kitn 1 ' tennis-pálya. az önkéntes tzoltó-egyesület. Horrony Vincze.

ÜQ .

.

mely a hegyekhez közelebb feküdt. György. vádlottakat tzhalálra ítélték. Némelyek a város nevét is innen származtatják. a kik itt 1529-ben a nagyszombati. kinek fiai azt pártütésük következtében elveszítették. 1446-ban itt halt meg György gróf. a melyeknek egy részét királyhségben megmaradt fia. hagyományT A város neve A város nevérl többféle magyarázat van forgalomban. a mi rétet jelent és ez a Wiesen Basen szó lett volna a mai Bazin eredete. néven szerepel.. 1271-ben. szerint a települk tulajdonképpen nem a város mai helyén telepedtek le. hogy mára XIII. Sírboltját a Bazini és Szentgyörgyi grófok czímerével ékesített vörös márványlap födi. Béla király kiszakította a pozsonyi várbirtokok közül és 1256-ban Kozma és Achilles grófoknak. város keletkezésére nézve hiányoznak a föltétlenül megbízható adatok valószín azonban. BAZIN. Henrik gróf birtoka volt. kivel a vöröski uradalmat is nyerte. De mivel Mátyás király ellen pártot ütött. Vannak. századbeli német telepítések eltt fönnállott. várföldet Tamás nyitrai fispánnak adományozza. az Apor vagyis Opur erdélyi vajda ellen viselt hadjáratokban szerzett érdemeiért. találjuk Bazin birtokában. tartják a város névadójának és azt állítják. alsószász dialektusban: Basen. a kit a bazini plébánia-templomban helyeztek örök nyugalomra. IV. Vöröskvár urának özvegyét vette nül. 10 éven aluli gyermekeiket pedig keresztény a királyi A A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. Ez idben még csak várföld volt és Terra Bozin néven van említve. Endre királynak 1208-iki oklevele említi. mely egészen Szentgyörgyig terjedt. Lakosainak eddig még nem voltak kiváltságai. mert a Balaton Peiso nevét csak késbbi tudákosság ruházta e pozsonymegyei tóra. de vára már 3 évvel korábban feltnik. 1355-ben már Villa Bozin BAZIN REGI PECSÉTJE. Ebben az idben Bazin is. a Bazini és Szentgyörgyi grófok seinek adományozta. a mi azt bizonyítja. Béla Bazin várföldet újólag eladományozta. században is a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtoka. hogy idközben ismét visszakerült E A = korona birtokába. IV. város a XV. a kik az itt. miként Modor. IV. elveszítette birtokait. Lassanként azonban mindjobban a síkság felé húzódtak és az ottani réten telepedtek le. László ezt a birtokot is Péterfia János pozsonyi fispánnak adományozta. Ez azonban tévedés. melylyel mint uhácsi vészig. hogy a Peisóból Pesing lett. 1208-tól a Bazint már II. 1441-ben Wolfarth Ulriknak. hanem a hajdani Zumherg nev helyen. Mihály utóda. az általuk állítólag elkövetett rituális gyilkosság ügyében. mikor Ottokár cseh király Pozsony vidékét pusztította. Bazin városát is földúlta. 1516-ban bekövetkezett halála után fiait. hajdan a város alatt elterült Peiso nev nagy tavat. Péter ismét visszakapta. Györgyöt és Farkast. a mennyiben Wasen. 14 . szempczi és a bazini tanácsurak élén ítélkeznek 30 bazini zsid(') fölött. s a Bazini és Szentgyörgyi grófok földesurasága alá tartoztak.

földesurasága alól szabaduljanak Szén tgyörgygyel egyetértve. E szabadalomlevél értelmében tehát Bazin a szabad városok sorába emelkedett. hogy a fölajánlott zálogösszeget átvegyék és az uradalmat a hozzátartozó birtokokkal együtt a baziniaknak átadják. melyben a hatágú csillag alatt. a kiterjesztett szárnyú sas látható. szószéket készíttette. A kivégzés színhelyén. Ferdinánd azonban Bazin várát és uradalmát Szeredi (másként Serédy) Gáspárnak adományozza ennek elhalálozása után Neiburg gróf. Pozsony vármegye fispánja. E szószéket a Bazini és Szentgyörgyi grófok már bvített czímere ékesíti. 1566-ban pedig ennek utóda. mely összeggel lllésházy a birtokot nejétl zálogban bírta. mert lakosai végre kényszerítve látták magukat mindent elkövetni. I. hogy 10 éven át szabadon birtokolhatnak. Rudolf király. erejéig zálogbirtokosa lett.000 tallérral. Úgy látszik azonban. lllésházy azonban nem akart belenyugodni e fordulatba. mindenféle nehézségeket gördített a lakosok elé. és a mikor a királyi kiküldöttek megjelentek. ma a vasúti pályaház áll. kinek halála után 1540-ben Bazin ismét a királyi bir- A tokok közé tartozik. E testvérek egyike volt az. a mikor Krusithius (másként Eruzics) János lepoglavai gróf 132. vagy azoknak egyes részeit sem eladni. jo ga lett volna lllésházy Istvánnak az uradalom két községét visszatartani Az ehhez szükséges összeget az érdekelt városok Henkl Lázár bécsi tkepénzestl vették föl. Utódai 1575-ig bírták. a ki a bazini plébánia-templom számára az egy darab faragott kbl A mohácsi vósz után. Salm vagy Echio von Salm .000 tallér . Veszprém és Tata hsies visszafoglalásáért. Rudolf királyhoz fordultak : arra kérve t. hogy lllésházy István alatt sok erszakosságot kellett a városnak eltrnie. E czímerbvítést a család tudvalevleg III. Midn lllésházy látta. A birtokokat azonban. azzal a segítségért. de ez id után bizonyos évi czenzust tartoznak fizetni a királynak. Helyettük Bazinnak ura Szapolyai János. Elssorban újabb 10. Pálffy Katalin lllésházy Istvánhoz ment nül és ezen a réven jutott a birtok ugyancsak zálogjogon az Illésházyak kezére. mohácsi vész után a Bazini és Szentgyörgyi grófok nem szerepelnek többé. egyeznék bele. mire özvegye szül.Neiburg kapta adományul. hogy birtokosuk. sem elzálogosítani. Eck v. hogy ez sem használ. ILLÉSHÁZY ISTVÁN SZOBRA A PLÉBÁNIATEMPLOMBAN.210 Bazin. Ferdinándtól kapta. Kruzics János 1580-ban meghalt.000 forintot kellett a baziniaknak és a szentgyörgyieknek különféle javításokért és átalakításokért három hónapon belül lefizetni. sem más módon elidegeníteniök nem szabad. polgárokhoz adták nevelésbe. 1598 szeptember 5-én megadta az engedélyt a megváltáshoz olyképpen. hogy magukat megválthassák 140. mert ellenkez esetben. ama . belátva a baziniak igazát. a hol a máglyát fölállították.

melyet a hit. remény és jai szeretet allegorikus alak vettek körül. Bocskay híve lett és tudva. hogy Bazin és Szentgyörgy fizesse meg azokat az Salm gróftól átvett. addig az esetleges sorsváltozásra gondolva titkon Mátyás királylyal tárgyalt. minek következtében a királyi flskus felségsértésért pörbe vonta és a bécsi bíróság elé állította. mely város a felkelktl sokat szenvedett. remélve.Bazin. Elbb kifosztották a lakosokat és azután a várost több helyen fölgyújtották. mindenkor szem eltt tartva azt. hogy üldözik. Látván Illésházy. malmára hajtják hogy az ezáltal fölidézett anyagi nehézségek majd az a. távolléte alatt megtörtént és 1602 április 9-én a baziniak a földesúri hatalom alól felszabadultak. 211 követeléssel állott el. Szerencsére azonban Illésházy ebben az idben kénytelen volt fontos ügyekben hosszabb idre Morvaországba utazni. 1608-ban Magyarország nádori méltóságára emeltetett és ekkor építtette a bazini várkastély elejét is. A királyi biztosok azonban adósságokat is. 5000 felkel tartja megszállva. hogy a baziniaknak és a szentgyörgyieknek ne hitelezzen. mire Illésházy mindent elkövetett. de holttestét Bazinba hozták éi. tehát a tulajdonképpeni birtokos. Jutalmul Illésházy nemcsak a bazini és szentgyörgyi birtokokat kapta vissza. hogy birtokait visszanyeri. s így döntés nem történt. minek következtében Bazin ismét elveszítette Rudolf császártól 1598-ban nyert jogait. Itt állott Illés- házy István életnagyságú márványalakj a is. hozzája csatlakozzék. és hogy birtokait is le akarják foglalni. megijedt és Trencsénen át Varsóba A Midn menekült. hogy az egész ügyletet lehetetlenné tegye és elssorban a bécsi Henklhez fordult és rá akarta venni. hogy Bazin és Szentgyörgy környékét. hanem a királyt magát is szidalmazta. féktelen haragjában nemcsak a királyi biztost. Illésházy ez idtl kezdve Mátyás királynak egyik legbuzgóbb és leghatalmasabb híve lett. Buch Benedek vezetése alatt. hogy ismét régi birtokaihoz jusson és azokat magának biztosítsa. 1609 május 5-én halt meg Bécsben. Neje: Pálffy Katalin e templomhoz kápolnát építte1 — — t tett és annak sírboltjában helyeztette el férje holttestét. 1606 január 5-én már Bécsben találjuk a béketárgyalások megindítása czéljából. Illésházy útjáról visszatérve. u* . hanem még más adományokat is kapott. a ki már engedékenyebb volt és megváltás e szerint Illésházy kevesebb akadályt gördített a lakosok elé. hogy Bocskay hívásának engedve. melynek homlokzatát az Illésházyak és a Pálffyak czímere díszíti. a távolléte alatt történtekrl értesült. A plébínia-templom. visszatért Bazinba.A ^íroiT^ * házy felhasznált arra. vizet. Távolléte alatt neje helyettesítette. az akkori evangéhkus templomban (ma plébánia-templom) helyezték örök nyugalomra. Erre az idre esik a Bocskay-féle fölkelés. Míg Illésházy Bocskay híveként szerepelt. Azzal a biztosítással. a hol azonban a bírák szavazatai egyenlen oszlottak meg. melyeket ebbe nem egyeztek bele. melyek tudvalevleg a bécsi békével értek véget. a mely körülményt Illés.

hogy maga is beállt gyújtogatónak. mi által Bazin isméi királyi város lett. Lajostól vásárjogot nyert. Károly király azokat nekik adományozta. 1683-ban Bazin sokat szenvedett a Thököly-féle fölkelktl. a fürd fölött. lakosoknak hajlékaik fölépítését és kijavítását megkönnyítse. hogy vámot állíthassanak ós minden gabonával megrakott szekér után egy lapát gabonát vagy 4 dénárt szedhessenek. Ez meg is történt 1741-ig. n. hogy ebben az idben Rigó Pál volt a polgármester. Gráspár örökölte a birtokot. Mátyás 161 -iki kir. a város birtoklásával együtt. szaba- dalomlevele. A lakosokat kifosztották és a várost fölgyújtották. hogy követük az országgyléseken megjelenhessék. a mikor Mária Terézia alatt a város e kötelezettség A alól 5961 forint lefizetésével megváltotta magát. a mikor a 63. hogy a városi tanács szükségesnek jelzik.000 forintnyi adósságot. hogy évenként bírót. város lett. és hogy az idegen borok behozatalát megtilthassák. Nagy Mihály a városbíró. vegye át. Ebben az idben vette zálogba Pálffy István gróf koronar 260. Az ide vonatkozó oklevél megengedi. hogy a 1784-ben majdnem az egész város leégett. hogy Mátyás király 1615 márczius 31-én kelt oklevelével visszaadta nekik a bazini uradalmat és a hozzá tartozó birtokokat. a kik az ily tzeseteket legelskül Ezt a körülményt valami Smetkó nev városi darabant olyképpen aknázta ki. megengedte. megadta. annak „Királyi makkerd" nev részén kivül. hogy a várfalak tégláit használhassák föl erre a czélra. csak azért.000 forinttal emeltetett. lehessen az els. szabadulni. Néhány évvel késbb azonban. a hol a lporhoz szükséges ként gyártották. városi tanács. 1663-ban. 1598-tól pedig szabad város volt. közösen használhatják. kén-kemenczéket állított fel. Miután Dlésházy utódok hátrahagyása nélkül halt meg. III. Bazin és Szentgyörgy városok nélkül. Mivel azonban Bazin és Szentgyörgy városok a rájuk nehezed adósságok súlyos terheitl nem tudtak \ Pálffyak lirtoklása. fölkérték a királyt. látta díjat kitzni azok számára. kir. Melchort József a városkapitány ós Wernhard András a jegyz. az ú. 1744-ig bírták a Pálffyak zálogjogon ez uradalmakat. mint ez. hogy a 81. a mikor ezen az oldalon a törökök betörésétl tartottak.Í1S Bazin. 1819-ben építtette föl a 4-ik vasas ezred tisztikara a födött lovaglóiskolát. De rajtavesztett. és mivel az egyik tzesetnél két emberélet is áldozatul esett. Ezekkel szemben Bazin köteles volt a királyi asztal számára évenként 250 akó jó bort beszolgáltatni. hogy a várost falakkal és sánczárkokkal vehessék körül. baziniak tehát ismét Mátyás királyhoz ós Thurzó nádorhoz fordultak segítségért. befalazták. Csak 1638-ban sikerült ez. 1704 október havában Rákóczy csapatai foglalták el a várost Ocskay vezetése alatt. mint elde. mert tetten érték. hogy a ki a tüzet jelzi és így az erre kitzött díjakat megkaparinthassa. melyek fölvonó hidakkal voltak ellátva. t. lakosai még sem tudták keresztülvinni azt. Végre sikerült kcivsztulvinniök.-cz. kir. Érdemesnek tartjuk fölemlíteni. 1825-ben oly gyakori volt a tzvész. Habár Bazin 1525-ben II. míg a czajlai erdben csak az uradalom beleegyezésével volt szabad fát szedni. idben Wizer János Ferdinánd a várost a szabad királyi városok volt a városbíró és Csermák János város falait 1643-ban kezdték építeni. nagyszombati kaput. a mikor III. város. A Napóleon hadjárata alatt a kormány a bazini erdben. 10 évvel késbb pestis dúlt Bazin falai között és a lakosokat megtizedelte. mely zálogösszeg 1635-ben további 30. végre a követküldés jogát Bazin és Szentgyörgy városoknak is Bazin. Ferdinánd királytól a bazini és szentgyörgyi uradalmakat. neje halála után testvéröcscse. Összesen 11 kiugró bástyatornya volt és 3 kapuja. tanácsot és hegymestert választhassanak. Maga Thököly Imre is ez év augusztus 27-én Bazinban tartózkodott. 1832 április 9-én a szomszédos Czeil nev községben kiütött tz követkéz- A A . Az egyiket. 1647 június 14-én emelte sorába. Ebben az a jegyz. halálra ítélték és lefejezték. melynek értelmében a limbachi erdt. 1655-ben a baziniak Pálffy Miklós gróffal szerzdést kötöttek. Illésházy Gáspár sem tanúsított jobb bánásmódott a baziniakkal szemben.000 írtért II. hogy Bazin sz. a mi azután meg is történt. 1747 június 14-én nagy ünnepségek között ülték meg annak századik évfordulóját.

Plébánia-utcza és a kapuczinusok kolostora mellett fekv néhány ház maradt meg. ú. Skokanek József a jegyz és Kothmar János a városi kapitány. n. szél tovább vitte A A az ég zsarátnokokat és nemsokára az egész város lángokban állott. Az 1848/49-iki szabadságharcz mozgalmai Bazin lakosait is izgalomba hozták. Az evangélikus templom és a városháza is a lángok A PLÉBÁNIA-TEMPLOM BELSEJE. . a nagy tz következtében rászakadt a szomszédos városi levéltárra. A baziniak csakhamar szervezték a nemzetrséget és két század - 1848/4!*. Csak az egyetlen. a hol ennek következtében majdnem minden ott rzött oklevél elpusztult és a levéltárnak csak kis töredéke volt megmenthet. Reichetzer Mór a polgármester. hogy az 1831-iki kolera Bazin városát sem kímélte meg. 213 tében a város majdnem felé hajtotta a szikrákat és teljesen elhamvadt.Bazin. A városháza szomszédházának tzfala. kir. heves vihar ugyanis a város lángba borított több házat. martaléka lett. Ebben az idben Polner János volt a városbíró. 1847-ben a város sz. városi rangjának 200 éves fordulóját ünnepelte meg. Itt megemlítjük még.

végre a Skarritzky-íéle. hasonló ébenfa-tükör és egy . század második felében Bazin városának több nemesi birtokosát ismerjük. nemcsak alaposan kitataroztatta a kastélyt. Van itt még egy csonttal kirakott szekrény és asztal. is Ez idben kolera dühöngött falai között. csonttal kirakott. a mennyiben e ház pinczehelyiségeiben azeltt állítólag valamely titkos társaság tanyázott és ítélt volna élet és halál fölött. érdekes óraszekrény és egy kirakott asztal. Szupavszky-féle A bazini várkastély. Vannak továbbá itt festmények régi híres mesterektl. kis szalonban a falakat 31 darab mvészi festmény díszíti. Pálffy János gróf. TEMPLOM. hajdani lllésházy-féle kastély sok viszontagságon ment át. melyrl érdekes hagyomány maradt fönn. Johann Gossaert és más mesterektl. Az öltözben remek mív. s az id vasfoga is megrongálta. közöttük Breughel híres festménye: „Krisztus beszéde a néphez". Correggiótól és másoktól. továbbá családi és más festmények és remek faragott szekrények. a falakon. Az emelet egyik elszobájában. Látható itt egy régi. továbbá 36 festményt régi neves mesterektl.és csontmozaikkal kirakott . így 1766-ban Rzikovszky János Antal báró és neje Maholányi Mária Klára bárón is birtokosok és háztulajdonosok voltak itt. kúriát a város vásárolta meg. katholikus temetben temették el. a ki házát és szlejét Entrels Jánosnak adja el. és pedig a MajAZ ÁG. Szent- györgybe és Modorba is bevonultak és e városokat 14 napon át megszállva tartották. A múlt század els felében több nemesi kúria volt a városban. továbbá képek Lucas Lyden. továbbá valódi perzsa pamlag és fa. nagy szalonban két gyönyör. kirakott asztal és két ébenfa-szekrény köti le a figyelmet. nemzetrt állítottak ki és pedig az egyik századot a városi polgárokból. dolgozó-szobában csontmunkával gyönyören kirakott fekete renaissance-szekrónyt találunk. Roger Van der Veyer.214 Bazin. a kiváló mízlésérl és jótékonyságáról ismert fúr. de házukat ebben az idben eladták Polster Jánosnak. XVIII. Azonban id. évi októberi pátens ós az 1867-iki kiegyezés után nyerte ismét vissza szabadalmait. a Szupavszkya Werhardt-íéle és a NedeczJcy-féle. A város csak az 1860. Hans Memling. Az oroszok közül is számosan meghaltak és ezeket a róm. A hálószoba falait is régi. körülbelül 10 régi családi és más arczképfestmény ragadja meg a belép figyelmét. EV. Nemesi l'irtokosok. közöttük Vanuccitól. féle. Három évvel késbb borsai Szüllö Zsigmondot is a birtokosok között találjuk. Guidó Renitl. Az egyik kirakott csontmunka. jeles festmények díszítik. ezüstveret fiókos szekrény tnik szembe. Le Guerchintl. A bazini nemzetrség egy része a fels vidéken garáz- dálkodó Hurbanisták elleni akcziókban és a sweebati csatában vett részt. thényi-íé\e. H. a másikat a külvárosiakból. Két izben a villám gyújtotta föl. A szabadságharcz leveretése után az oroszok Bazinba. hanem termeiben ritka incseket is helyezett el. a másik pedig mozaikszer klapokkal van díszítve. Jobbra az étkezben mintegy 10 méter hosszú gobelin van elhelyezve. a bazini uradalom és a kastély mostani tulajdonosa. A A A becsmk A A A famozaik-szekrény.

Különösen Illésházy István volt az. érdekes régi faragott íróasztal. A A A hitújítás. Iparosai számos czéhet alkottak. 1778-ban Ensler nev polgára a bazini erdben egy tavat alakított. Érdekesek azok az ereklyék is. hogy Bazin aranyérez-bányászata még Róbert Károly király idejébl való és még a XVIII. s kitl ez adatok legnagyobb részét veszszük. Van ott egy mvészi faragványokkal díszített szekrény. . puskamívesek és emelcsavar készítk. melyeket a városnak erre a czélra szánt külön kis múzeumában találunk. az egyesült lakatosok. asztalosok. a ki azután az új tant a plébánia-templomban hirdette.és antimonbányája és a XIX. Megjegyezzük itt. a Pálffy-család levéltárában. és kirakott Itt foglal helyet egy régi és érdekes kirakott asztal is. II. gombkötk. reformáczió Bazin lakosai között is elég gyorsan terjedt. a remekbe készült. város hajdani ipara jelentékeny volt. ugyanaz. kádárok. 215 régi hálószobában úgyszintén híres mesterektl több festmény. régi I. A A A SALVATOR-TEMPLOM ÉS A VÁROSHÁZA. mely származik és végre egy famozaikkal kirakott remek. században virágzásban volt. XVI. A A mív 1 Városi múzeum. a város hajdani lobogója. pékek. órások. a ki Bazin történetét is alapos utánjárással megírta. XVII. a városnak egyik kiváló és buzgó polgára gyjtött és állított össze. század végén pedig posztókalló és papirmalom is volt a város határában. szekrények rejtik magukban a régi családi okiratokat. a czéhek egykori pecsétéi. a város híres szülöttének arczképe. és melyeket Meissl Ferencz lovag. úgy hogy akkor itt bányabírósági kirendeltség is mködött. szcsök. század végén az akkori plébánost is áttérésre kényszerítette. ma már ritka czéhedények és rovásfák. festett mennyezet faragott ágy ragadja meg els sorban figyelmünket.Bazin. Napóleontól földszinten. A Ipar. a ki Luther tanainak hatalmas pártfogója volt. baziniak. Ebben az idben arany. E kis múzeumban els sorban föltnik KujpeczTcynék. míg a kevés kath. Ferdinánd alatt a plébánia-templomot ismét visszavették az evangélikusoktól és visszaadták a katholikusoknak. hogy az ottani aranyércz-zúzómvekhez a szükséges vízmennyiséget elteremtse. mely körülbelül 4 2 méter hosszú és 2 méter széles. visszaemlékezve láda. sarkantyúkészítk és tímárok czéhei. vallású lakos kénytelen volt az Illésházy földesurasága alá nem tartozó Grinádra menni. a régi kapitányi pálcza és számos egyéb tárgy között egy peuengér-álarez. században kénsavas érczbányája és kénsavgyára is volt a városnak. melyek közül nevezetesebbek voltak a kfaragók. Van itt továbbá számos ódon czéhláda. lakatosok.

Claus a kápolnából eltávolították és téve. illetleg gyógyerej forrásai már a XVII. melyeknek Illésházy alatt állandóan ki voltak Istvánnétól fölállított díszes síremléket a kórus alatt állították föl. a hol az evangélikus templom még a protestánsok birtokában volt.azini fürd. míg a kápolnát a város védszentje. Kupeczky Jánosról. század végén és a XVIII. protestánsok ennek következtében a felsmagyarországi rendek segítségével a ftéren szép templomot emeltek. RÉSZLET A VÁROSI MÚZEUMBÓL. t A A l. a látogatók száma . Mikor azután a jezsuita-rend eltöröltetett. azonban a mindinkább fokozódó igényekkel lépést tartani nem bírván. 1718 szeptember 4-én tették le templomuk és klastromuk alapkövét és 1726-ban már megtartották az els istentiszteletet. a Kruzics-féle kúriában rendezték be imaházukat. Bazin fürdje.216 Bazin. majd Nürnbergbe költözött és 1740-ben meghalt. a Pálffy Katalintól. festeni tanult. Itt meg kell még emlékeznünk Bazin híres szülöttérl. század elején mint festmvész európai hírnévre tett szert. században von Luserntl ismeretesek voltak. 1783-ban építették föl az evangélikusok mai templomukat. mert 1674 február 28-án Szelepcsényi György a templomot az egyház vagyonával együtt elvette tlük és a katholikusoknak adta. azokra a sanyargattatásokra. Nagy Péter czár Oroszországba is meghívta. s apja szokott hazulról. Szent Anna tiszteletére szentelték föl és oltárral is ellátták. melynek alapkövét 1655 augusztus 12-én tették le és az építkezést 1659-ben fejezték be. Egy idevaló szegény takácsfiú azonban mega saját mesterségére fogta. Azután Olaszországba ment. Ugyanabban az évben jöttek ide be a kapuczinusok is. templomot azután a jezsuiták kapták. onnan ismét visszatért Bécsbe. a ki a XVII. Ezek elbb a Spáczay-féle házban. Azonban nem sokáig tarthatták meg. 1667-ben született. a hol az akkor ismert nev festtl. azután a régi iskolaépületben és a nekik ajándékozott Heggl-féle malomban laktak. honnan azonban visszatért. itt nül vette mesterének leányát és egyike lett kora legismertebb arczképfestinek. kük is a Kruzics-féle kúriába telepedtek be. Az evangélikus lakosok ebben az idben kénytelenek voltak Modorba menni. de fürdházát a város 1777-ben építtette. de torony nélkül. melyet csak 1857 és 1863 között építettek hozzá. Illésházy A A Kupeczky. Bécsbe ment. "Ez a fürd egyike volt Fels-Magyarország legkedveltebb fürdinek. unk volt a fia.

feje körül pedig 6 arany-csillag félkörben ragyog. A város 6 osztályú elemi iskolát tart fönn 8 tanítóval. városi állatorvos Benes József. könyvel és ellenr Stéger Alajos. Anyanyelv szerint magyar 418. kath. Van itt járásbíróság és az 5-ik huszárezred félszázada is itt állomásozik. házas 1770. a város védasszonyát ábrázolja a gyermek Máriával. Családi állapot szerint ntlen és hajadon 2779. özvegy 343 és törvényesen elvált 7. mely ózondús levegjével és kies fekvésével üdül helyül is kiválóan alkalmas. Bazin a vágvölgyi vasútvonal mentén fekszik és annak egyik nagyobb állomása. tanácsnok Tuma Ferencz. Réti fürdorvos tulajdona. h. gazda Prachar Károly. 1994. a mely szintén nem hozta be a reája dr. század eleje óta nem mutat nagyobb hullámzást. ügyész Jamniczky Péter. a különbözet az utolsó eltti népszámlálás óta -608-ra rúg. Bazin jelenlegi polgármestere Masat Antal. fu k ' tl továbbá egy önkéntes tiUoltó-egy-sület és egy takarékpénztár. A lakosok száma a XIX. német 1752. nyaranta szép számban keresik föl. Az újabb és megbízhatóbb népszámlálási adatok szerint területe 5035 kat. s benne megfelel számú kényelmes lakás áll a vendégek rendelkezésére. Van itt továbbá szölöszeti egyesület és bortermelök egyesülete. 353. közgyám Meissl Ferencz. 12—14 között 329. k. .vagy téglaalappal. Vallásra nézve róm. a másik fele választott. A belügyminisztertl legújabban megállapított czímer hivatalos leírása pedig a következ Kék arany lángsugarakból alkotott körben s alul ezüst felhkön Szent Anna áll. ev. ref. pénztárnok Jermendy Samu. a mi végre a várost arra indította. míg a gyermek Jézus rózsaszín ingbe van öltöztetve. fiatalabb 749. palástja: vörös szín. Fönnáll itt és Inté z e' . hogy a fürdt eladja. Ugyanakkor adta el a városi sörfzt fordított költségeket. Ezek közül vagy téglából van építve 390. Az itt lev gztéglagyár Rössler ímre tulajdona. lakosainak száma 1869-ben 4338 volt. kiknek a fele virilista. városi orvos dr. Nemek szerint az utolsó népszámláláskor találtatott 2389 férfi és 2510 n. között 987 és 60 évnél idsebb 465. irodatiszt Weinzierl János. „ 608. 15—19 között 484. karján a gyermek Jézust tartva. 1880-ban 4184 és 1890-ben 4507 mivel pedig ma 4899 lakosa van. A város társadalmi életét két intézmény szolgálja. vályogból 100 és tisztán vályogból 37. a kik e szép fekvés helyet. melyeknek rendeltetését a nevük is elárulja. Ezek a magyar kör a dalárda. Ma a fürd is. zsindelylyel 392 és náddal vagy zsúppal 41. hold. város lakóházainak a száma 527. ág. 1819-ben 4270 lakosa volt. lábain pedig barna szíjú barna szandált visel. azonban magyarul beszélni tud 1329. 1825-ben 4460 és 1857-ben 4270. hidegvíz-gyógyintézettel van összekötve. Életkor szerint 6 évnél : Népmozgalmi statisztika. Szent Annának derekán megkötött ruhája: zöld. 6—11 között 20—39 között 1277. Lakosainak száma 4899. Cseréppel van födve 94. ev. Friedler Adolf. . Bazin hajdan szintén messze földön híres bortermel hely volt és borai ma is a termelés fágát teszik és megfelel árak mellett a baziniak fáruczikkét alkotják. tót 2666 és egyéb 63. város ügyeit a tisztikaron kívül 48 bizottsági tag intézi. Városkapitány Semann János. feje fehér kendbe van burkolva. 217 mindinkább csökkent. erdmester Bissel Gyula. Ez meg is történt 1848-ban. 24 és izr.Bazin. A város czímere Szent Annát. 40—59 A kbl A A város tiszti ka' a. . Fjegyzje és levéltárnoka Mikulik Milos. Az összes lakosok közül írni és olvasni tud 3371. 2578.

számú háznál volt. A város leírása bajaikra enyhülést keresk is. a helyüket ismerik.SZENTGYÖRGY A XIX. Tény. hogy a szentgyörgyi gyógyszertárt már 1799-ben állították fel. a mikor azok másutt ersen dühöngtek. sz. és az 1831-iki kolera-járvány alkalmával is e város teljesen ment maradt e rémes vendégektl. a Kisezeknek a Mátyusföldre néz oldalán enyhe lejtn. Az utczák rendezettek és különösen a város futczája.. E szlk mögött hatalmas erdségek és nagyobb hegyek terülnek el. mert egykorú oklevelekben és több történetíró munkájában azt a följegyzést találjuk. akkor is. város hajdan erdített hely volt és kfalai legnagyobbrészt még ma is fönnállanak. hanem a messze földrl itt nyaralók és a hajdan híres szentgyörgyi kénes fürdben s zentgyörgy. Az egyik a mai pozsonyiutcza 58. a hol azok régente voltak. egészséges. Az 1585 k. miáltal nemcsak óriási területet szabadít föl és tesz mívelésre alkalmassá. különösen mióta a város alatt azeltt elterült nagyterjedelm Súr nev mocsaras és ingoványos helyet a Súr-lecsapoló-társaság néven társulat lecsapolta és a lecsapolást folytatja. E házak a régi A — — mköd — 1 " A A telekkönyvekben „Gemeinde-Trabantenhaus" néven szerepelnek. tiszta csermelyekkel. mindenütt gondozott utakkal. a hol évente 1500 tékre. üde tisztásokkal és itt-ott vadregényes részletekkel. SZÁZAD ELEJÉN. A fi város kvése. SZENTGYORGY REGI PECSÉTJE. Itt szokták 2000 darab kerül teritartani a híres kacsavadászatokat. 1856-ban távolították el e kapukat. Levegje a körülfekv hegyektl és erdktl ózondús. mely helyeket szívesen keresik föl nemcsak a lakosok és a nagyszámú kirándulók. mert mindegyikben egy rendr lakott. si szabadalmas város Kárpátok alatt. holdnyi terület és a Kis-Kárpátokban egyedül álló „Königswald nev szép bükkfa-erdben áll az a „Millenniumház'' nev erdei lak. hogy a XVII.. úgy hogy ilyenkor e város falai valóságos menedékvárai voltak messze vidékrl a járványok ell ide menekülknek. melyet a város 1896-ban 9000 kor. századbeli pestis-járvány. költséggel építtetett és melyhez az Erzsébet királyné emlékére ültetett gyönyör hársfasor vezet. hogy e város az újabb korban is az ilyen járványoktól mindenkor mentes volt. sehol sem áll meg és el nem posványosodhatik. a másik a középutcza 140. mely a város eltt elterül síksággal kezddik és a szentgyörgyi híres szlhegyeken végzdik. mely a várost alsó végétl egész . Szentgyörgy vidékének egészséges volta különben történetileg is nevezetes. mivel az esmert lejts víznek szabad lefolyása lévén. st több helyen e kfalak donj ónjai is majdnem ép állapothajdani városi kapuknak ma már nyomuk sincsen és csak ban láthatók. hanem egészségi szempontból is hasznossá. város fekvése szép és egészséges is. Itt emiitjük meg azt is. SZENTGYÖRGY.

a gyógyerej kénes-fürd. míg egyenesen haladva. hogy a lakosok oly két egyesületet tartanak fönn. Szli már a XV. s A lakosok legnagyobb része bortermelésbl. mely Drechsler Károly tulajdona. ezek: a Silszeti Egyesület és a Bortermelk egyesülete. az érdekes Pálffy-féle kastély áll s azzal szemben a tornacsarnok. Szli és borai ma is híresek és keresettek és a bor elég jó áron kel el. Míg Pozsony közelsége a város iparára és kereskedelmére nézve hátrányos. följebb. Elnyös továbbá bortermelire nézve . melyek a szlmvelk és bortermelk érdekeit védik. részben a szlkertek közé.és földmívelésbl marhatenyésztésbl él és különösen a szlmívelés az. század elején szerepeltek és a szent- A lakosok foglalkozása. Hogy e termelési ág ma is mily fontos. melyet vasúton csekély költséggel és napjában többször meglátogathatnak s nagyobb szükségleteiket is onnan födözhetik. Más keresetág csak kevés van a városban. majdnem az utcza végén. följebb pedig a híres szentgyörgyi katholikus templom. város alsó végén van oldalán. hanem a külföldön is híres volt. iparosa is kevés. 219 a föls végéig egyenes vonalban szeli keresztül. Itt az út tovább visz. a másik sarkon a piaristák hatalmas épülete és odább a templom. városba befelé menet. részben a hegyek. ezen túl az egyik keresztutcza sarkán az evangélikusok csinos imaháza. modern városi uszodát találjuk. a házak mögötti kertekben patak folyik végig. addig a lakosokra és az itt rendesen nyaralni szokott számos idegenre nézve fölötte elnyös. mely a legtöbb embert foglalkoztatja. a Szentgyörgygyel majdnem összeépített Neustift faluba érünk. szép. kedvez A A A A VAROS FALAI. széles. de a városhoz közelebb fekszik az újabban épült nagyszabású paszomántgyár is. tiszta és nagyon hatást gyakorol. györgyi aszú nemcsak az egész országban. szl.Szentgyörgy. de kereskedelmi forgalma sem nagy és érmek csakis Pozsony közelsége az oka. ezekrl más helyen szólunk részletesebben. bizonyítja az. ez utcza baloldalán. közvetetlenül a vasúthoz vezet út mellett és ugyanott. mely eltt azonban még a város egyik kényelmesen berendezett. körülbelül a közepe táján áll az emeletes városháza.

A város egyéb intézményei közé A kath. a város jobbmódú. minek következtében a messzebb vidék tanuló-ifjúságát is sikerült oda vonzaniok. Ugyanezt a czélt követi szép eredménynyel a városi 6 osztályú népiskola és a városi óvoda. Újabb idben az intézet kell anyagi eszközök híján ismét közel volt ahhoz. fölemelte évi segélyét és 16. mely a protestáns iskola hatását teljes mértékben ellensúlyozza. n. protestáns tanítók vezemár az ú. de csak négy évre. bortermelk egyesületérl már megemlékeztünk. de 1754-ben leégett és csak öt évvel késbb fejezték be az újjáépítést. hogy összes intézeteiben a tanítás nyelvét magyarrá teszi. a hadastyán-egyesület. a pozsony süt e vonal —nagyszombati vasút Nagyszombattal és vidékével útján Trencsén felé is elnyös összeköttetése van. 1861-ben azonban a kegyesrend elhatározta. els helyén áll a nagymultú szentgyörgyi katholikus algimnázium. Noha ez az átvétel az akkori háborús idk következtében. grammatikai iskolák tanterve szerint három osztályú lévén. mert a város többszöri sürgetése következtében 1743-ban ismét megnyílt és az akkori. mely hasznos munkálkodásával a városnak és környékének csinosítására és ezzel az idegen-forgalom emelésére fektet súlyt. tartozik a kaszinó.és szórakozóhelye továbbá a títzoltó-eqyesület. n. így Szentgyörgyön is magyar lett a tannyelv. 1685-ben kiküldötte Bojár Andrást. meri míg is összeköti. E veszélyt elhárítandó. n. Az intézet fönnállása tehát ma már biztosítva van. az abszolutizmus alatt. reformáczió terjedésével újabb iskola váltotta fel. a római katholikus és az ág. melynek tannyelve a német és a cseh volt. költséggel díszes tornacsarnokot építtetett és szereltetett föl. való közelsége Bécs felé a külfölddel és Budapest felé de a dunántúli vasút által az ország eme részével intézményei.000 kor. a minek a terhét és költségét nagyrészt a város viselte. názium. 1857-ben azután.220 is. és minthogy e társház piarista és világi tanárai azóta. a kegyes tanítórend lengyel tartományának fnöke. hogy a rend az általa tervezett iskolát felállítsa. farai iskolát és uúívelk A város közoktatásának A kath lemplom. evangélikus templomról akarunk megemlékezni. a szépitési egyesület. Szentgyörgy. a mióta az iskola magyar tannyelv. az iskolát 1687-ben mégis megnyitották és öt rendtag vezetése mellett fönntartották. mely oly fontos tényezvé vált. hogy a hagyatékot vegye át. Mieltt a város történetére áttérnénk. az elemi iskola harmadik osztályához csatlakozott. addig egész is Pozsonyhoz Magyarországgal. latin iskola volt. hanem inkább újabb áldozatokat hozott. ez az intézet továbbra is hivatva lesz e vidéken a magyarosodást szolgálni. Az itt fönnállóit ú. a kormány kétosztályú reáliskolát állított föl. Igazgatója Rappensberger Kajetán kegyes-rendi pap lett. mindenkor rei és terjeszti voltak a magyar nyelvnek. Szentgyörgy város közoktatásügye különben is szép múltra tekinthel vissza. E tervét azonban már nem tudta megvalósítani. hogy kapuit a tanulni vágyó ifjúság eltt bezárja. Katholikus temploma tiszta gót a tése alatt s ez az iskola h . a privigyei társház tagját. h. mert idközben meghalt. 1806-ban végre négy osztályú lett. de a város ezt nem engedte meg. Az itteni hitelszövetkezet csak a kisebb igény hitelügyletek lebonyolítását czélozza. Mai nagy társházukat 1720-ban kezdték építeni. 1770 körül konviktust is alapítottak. hogy itt nagyobbszabású tanintézetet állít. és mert a hagyaték ingóságai hadi czélokra voltak lefoglalva. de végrendeletében szentgyörgyi és mi nádi birtokait a kegyes tanítórendnek hagyományozta azzal a kikötéssel. sok nehézséggel járt. Az erre nézve kötött szerzdés szerint a város tetemes összeggel járul a költségekhez. mert a város polgárai már a középkorban is nagy gondot fordítottak gyermekeik iskoláztatására. hogy a város hitéletét a katoliezizmus rovására ersen befolyásolta. Az 1848-iki szabadságharcz következtében a gimnázium ismét megsznt. ú. József alatt az iskola megsznt. intelligensebb közönségének és gazdáinak kellemes találkozó. A Súr-lecsapoló-társulatról és a szl- kedvezen köti össze. E gazdag hagyaték következtében Haligovszky Ferencz. Szelepcsényi György esztergomi érsek elhatározta. II. 1894 óta Füredi János az igazgatója. a mennyiben Pozsony közelsége nagyobb igény és tekintélyes költségekkel járó hitelLntézel alapítását fölöslegessé teszi. Ebben az idben a város kérelmére ismét gimnáziummá alakították át és fokozatosan négyosztályúvá fejlesztették.

egyházközség.és szószék-terit. 221 A PIARISTÁK TEMPLOMA ÉS ALGIMNÁZIUMA. Mátyás király a templom átadására szóllította fel ket. Azonkívül az egyház birtokában a várost ábrázoló XVII. melynek helyére egyszer sima falat vontak. És mert „az eldeik által" épített templom átadásába bele nem egyeztek. de 1663-ban. hegytetn álló Weissenstein nev várrommal. Serédy Gáspár. Védelmezjük Blésházy István volt. Látható itt egy Mária halálát ábrázoló szobor is a XV. mert Neustift felé néz fala egész sima. azt 1617 június havában erszakkal vették el tlük. századból. . Szentgyörgyön már a XVI. Pozsony felé es határban vannak a Szent János és a Mária kápolnák. melyek közül az egyik az itt elterjedt monda szerint a határban. XVI. templom. mely utóbbinál minden év aug. hitv. Felsmagyarország kormányzójáé a XVI. Külsleg a befejezetlenség nyomát viseli magán. századbeli kép van és több rendkívül szép és fölötte becses. evang. nemes egyszerségében lélekemel hatást gyakorol. Oltárképe Krisztust ábrázolja a keresztfán és állítólag Van Dycktl való. így Szentgyörgyi és Bazini János grófé a XV. századból és másoké. 15-én nagy búcsút — A tartanak. A templom belsejében több szarkofág és síremlék van. de tornya nincsen. stil. a mikor a törökök a várost elpusztították és még a templom sírboltjait is feltörték s a csontokat azokból kihányták. mert egy 1571-ben kelt végrendeletben Peigwitzer Jeremiás németajkú evangélikus lelkészrl (szentgyörgyi) is szó van. a mikor II. Több nemes család és a helység lakosságának jóval nagyobb része az evangélikus hithez tartozott. 1619-ben Bethlen Gábor a templomot ismét vissza- Az ev. Foltára a középkori szobrászat egyik legérdekesebb alkotása. mely a XVIII. mely a Szentgyörgyi és Bazini grófok fészke volt. Istentiszteletüket a jelenlegi városi templomban végezték egész 1615 május 2-ig. pusztult el a torony felli rész is. század közepe táján fennállott az ágost. századbeli oltár.Szentgyörgy. a teritk pedig Szilágyi Gertrudtól 1636-ból és az Armpruster családtól 1601-bl valók. Az oltárkép 1872-bl Kubinszky Samu pozsonyi lakostól. századból. Az evangélikusok temploma. állítólag földalatti folyosóval van összekötve. században emeletes magánházból alakíttatott át templommá. Egyik verzió szerint hajdan tényleg nagyobb volt és torony- nyal volt ellátva. Régi okiratok nagy és díszes templomként említik.

megbízottnak adják át.222 Szentgyörgy. mely a 109 éves elnyomatás ellenére is 108 családból és 598 lélekbl állott. melynek markolata ezüstbl készült és Szent ezüst-diszítésekGyörgy lovagot ábrázolja. Az evang. 1674 február 27-én ezt a ttMnplomot is elvette tlük Szelepcsényi érsek. m. Ezentúl istentiszteletüket részben a városházán (auf ihrem Rathhaus). ú. kir. egy ezüst bírói botot. E templom építését a 3 osztályú iskolával egyetemben 1654-ben fejezték be. továbbá 2 érdekes régi hordóhitelesít botot. a mikor II. a Rákóczy-féle fölkelés idejébl egy lobogót. József császár 1782-ben megengedte a jelenlegi házat a Szégner család imaház építését.uniczki Erzsébetet lefejezték. mely Rudolf király adománya. de 20 évvel késbb. egy szines képekkel díszített és üvegbl készült talpnélküli. . lelkészeket számzték és ez idben számos evangélikus család is itthagyta a várost. pozsonyi a város hóhérpallosát. sem templom. abból az idbl. érdekes ivóserleget 1588-ból. míg 1647-ben az alsó (most piarista) templom építésére nyertek jogot és helyet. ajándékozta a községnek. A ( irosi levél- tár ereklyéi. vörös rézbl készült teljes gyjteményét és végül a régi ú. Helyükbe tótok költözködtek ide. község. Ekkor vesztették el végleg. egy díszes bírói kardot. részben magánlakásokban tartották. két bírói buzogányt. E pallos markolatának gombján annak fels A A dombormv mér A PLÉBÁNIA-TEMPLOM. egy 1771-bl való szavazó-szekrényt. hogy az evangélikusok templomukat az iskolával és szlkertekkel együtl a i-sász. 109 évig nem volt itt sem szervezett evang. a kard tokján remek kel. melyet magánházból alakítottak át. melynek vége liliomot ábrázol. a mikor a városi hatóság a ni fejdísz milyenségét elírta. adta nekik és újból használták 1628-ig. n. Késbb az Armbruster és a Szégner házakban tartották istentiszteletüket. a jobbágyság korából egy derest és 4 bilincset. város levéltárában számos becses történelmi ereklyét riznek. Ferdinánd király elrendelte. melylyel 1669 január 10-én a gyermekgyilkos Trc. 3 ni fkött. míg végre II.

Litiget. S." jének fels részén: „Qui. Iudicate. Meos. C. zu. Enungit. Psal. Rom. Stigel. Actor. Nimium. quam sperata victoria Patriae fumus Alieno igne luculentior. Vilii. Coelitus Petenti provisum. Meus. Psal. Hebr. Digitos. A 1 ' A — — A 1 A — A R . nisi a deo enim sine causa gladium portat. Eligit. Statvat.Ferrum Donabat Hedel H. 143. Manus markolat keresztet. mely csillagszer mezkre van osztva. Sermo dei penetrabilior omni gladio ancipiti. Lib.: Szentgyörgy.. 57. penge egyik oldalának fels részén a következ fölirat van „Recte. Sit nisi delati cognita causa rei. lapján. Matt. Sangvinem. a következ fölírat olvasható: . 44.. M. Dnus. Bellum. Iudex. Hominum. ad. Praelium. Qui. etiamsi." A másik oldalon: ..Accingere gladio tuo super fenur tuum potentissime." másik oldalon: „Melior est pax certa. Docet. alsó lapján és markolatán pedig legnagyobb részt a Zsoltárokból vett következ. Deus. 4. st érthetetlen latin idézetek olvashatók: „Benedictus. XXVI. sharf maht schertig. Psall." markolat alatti részen: . néhol hibás.Omnis anima potestatibus sublimioribus subdita sit.' tok fels részén: „ Non est enim potestas. ac. Meas. 223 A PLÉBÁNIA-TEMPLOM FOLTÁRA. Loeutus. ad. Gar. Phogylides. Nil." Az alsó részén: „Judicium non fer si non sit uterq. E. Tomas". Omnes qui accepperint gladium gladio peri bnt. XIII.

Auglácker és Königswald. Justitia et pax oseulatae sünt. ad praemia velox. óta megült bely. Judieatus sui quinto et doleat quoties cogitur esse ferox ex aequo et bono. Gagrant. Pfaffen. Az itt rzött levelek leginkább Szentgyörgy város kiváltságaira vonatkoznak. A másik oldalon: „Ovid: sit piger ad paenas princeps. Kohlmansatz. Burggraben. Alsen. Polleithen. . IV. Judex et Sen. suae Familia et II. ezt azonban megczáfolni látszik az a körülmény.Ugyancsak seivel szemben fennálló 2000 r. Hauslust. 1648. a városra senki igényt nem tarthat. Zibich. . Concilio raortale genus ne crimine vivát. II. forint tartozását elengedi. melybyel a városnak 1598-ban adott kiváltságait megújítja és megersíti. bogy már sokkal korábban is megült bely volt. Bader. A régi német telepes családok egyike a még ma is itt él Bognár család. melyek között egyetlen tótot sem találunk. annyira. Rudolftól 1595-ben Ormosdi Titusnak. hogy napjainkig egészen túlsúlyra vergdtek. ugyanettl ugyanakkor Strasser Tamásnak és nejének Pamer Dorottyának és az ugyanattól 1658-ban Fieger Lénárdnak és nejének Parradi Martnának és gyermekeiknek adott nemesi levél. : ban a városban nem A vár. 84. Hogy a város a XIII. A XVI. századbeli iratok legnagyobb része a török pusztítások és a Rákóczy-forradalom s legfkép az 1728-iki nagy tzvész alkalmával pusztult el. ezt azonban sikerül a városi hatóságnak és a magyar szellemben vezetett iskoláknak a magyarság javára ellensúlyozni. melynek egyik eldje készítette azt a híres kézíjat. Silberbrenner. Ao. századbeli német telepítésekbl keletkezett. bizonyítják összes dlnevei. Mátyás királytól és II. melyek a város egyes akkori családait érdeklik. sanctis et lebus omne. Anno domini 1581. Rudolfnak 1598-ban kelt oklevele. melylyel a város korábbi kiváltságait megersíti és a polgárok kérelmére a város czímerét és pecsétjét megállapítja. Ferencznek 1802-ben kelt vásárszabadalma. Tény. bogy a XIII. Bannwald. forint és a Szentgyörgyi grófok többi örökö.. mert ba magáSzentgyörgy város és környéke Ugyancsak Rudolfnak 1602-ben — — — —A sidk de határában belylyel-közzel stelepek nyomai vannak. századtól egész a legújabb korig német telepesek lakóhelye volt. Hörwart. Adalbertus Hutterus Patritius judex regius. Lajos királytól kapott. Gfangl. Andreas Szegner p. — a varos kelt könyvalakú kiváltságlevele. a III. Némely történetírók szerint a XIII. Ferdinándtól 1642-ben Schachner Györgynek és neje Forster Katalinnak. úgy hogy a lakosok magyarosodása mindjobban terjed. E dlnevek közül a legrégiebbeknek és a legjellemzbbeknek a következk látszanak Hofweingarten. Schlossberg. Gopold. közülök némelyiknek talán történeti jelentsége is van. Machegut. Judicatu obt. Bergrechtl. Edelbrünnelwiesen. Höllenstein. Ekkor ugyanis Tamás fia Sebs. Psal. Illésbázy István kanczellár nejével szemben fennálló 7000 r. melylyel kimondja. Béla idejében mint oppidum szerepel és így valószín. János kormányzónak ajándékozott. Lahren Beutl. Dangel. ÜL Ferdinándnak 1647-ben kelt levele. kelt leirata a város magyar köriratú pecsétje ügyében. Judenknecht. század elején ismeretes. melylyel a városnak a Pálffy Katalinnal.Summum jus summa injuria. mely szerint a város szabad területének évi czenzusát 400 akó jó borban állapítja meg. L. Kaiser. úgymint a II. Rommel. és bogy csak az újabb korban kezdtek a tótok is lassanként tért hódítani. Cibinens. bogy Szentgyörgy - — — a reá kivetett összeget lefizetvén. bogy már IV. budai pasának 1665-ben kelt levele és több nemesi oklevél. Duitwager. így I. Reddo cnique suum. Hochleitben. . Szentgyörgy vára is már a XIH." A város levéltára 1618-tól fogva riz leveleket. t. Regiaeque Civitis Posonien. a város szabadalmait kibvíti és polgárainak különféle eljogokat biztosít. Ferdinánd 1550-ben megersíti a város vásártartási jogait. Goldfüssel. a Bazini és Szentgyörgyi grófok els ismert sének a fia. Ferdinándnak 1845-ben II. melyeket Nagy Lajostól. Seeschlachtácker.824 Szentgyörgy." A tok alsó részén: „Virtutum regina justitia.Miseriu eordia e1 veritas obviaverunt sibi. Georgy Patria p. században német telepesek lakták. Mátyás királynak 1615-ben kelt kiváltságlevele. Ruiden. Zwickeln. Rudolf királynak 1591-iki irata. melyet Pozsony városa 1450-ben Hunyadi is. A Gerichtsacker nev helyen történtek hajdan a kivégzések és itt állott a bitófa is. Miniheln.. Schaffler. Guldeck.

E" =o >> cn -t-* c <D NI (T> .

.

A szentgyörgyi nagyharan- Bazini és Szentgyörgyi grófok. bátyjának Péternek az özvegyével Marezali Hedviggel osztozván. Frigyeshez szegdött. Hosszú ideig tar- míg a város e csapást kibeverte. Szent: H györgyre költözött. 1237-ben a város forgott. minek következtében elfogták és Ez a György az. György birtokait a király lefoglefejezték. Úgy látszik. Szentgyörgy vára neki : jutott. Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. hogy a mohácsi vész után a Bazini és Szentgyörgyi grófok családja kihalt. hogy ez a György ugyanaz a Bazini és Szentgyörgyi gróf. ban eltemettek. és kiváló szolgálataiért csakhamar erdélyi vajda és országbíró lett. végveszélyben mert Ottokár cseh király megtámadta és elfoglalta és ez alkalommal majdnem teljesen elpusztította. Mihály vagy ennek fivére György. EV. laltatta.Szentgyörgy. 1441-ben bizonyos Wohlfarth nev lovagnak az özvegyét vette feleségül. György gróf Mátyás alatt pártüt lett s III. nevüket azonban elnévül a késbbi birtokosok is használták. Ez idtl kezdve a Bazini és Szentgyörgyi grófok hatalma mind nagyobb lesz. H. 15 . Az 1400-ban öntött tott. TEMPLOMBAN. és a kit ide is temettek el. Kristóf és Péter. gon olvasható. a pestis ell menekülve. 1516-ban halt meg. mely utóbbi Mátyás király hive lett és tle a lefoglalt birtokokat visszakapta. 1415 körül a husziták pusztították. Gyermekei vol- tak János. RÉGI HÍMZETT TERÍTK AZ ÁG. a kit 1446-ban a bazini plébánia-templomfia. 1523-ban az udvari kamara egy része. 225 1217 után megszerzi Cas- trumdeSanctoGeorgio-t Szentgyörgyi György. Zsigmond. a ki a szentgyörgyi templomhoz csatolt kápolnát építtette. a kivel Vörös- kt is kapta. hogy azt György és fia Mihály adományozták az egyháznak. Úgy látszik.

De a városnak e rohamos fejldését és virágzását csakhamar szomorú esemény váltotta föl. L540-ii> Szapolyai János volt a birtokos. A Pálffyak. A — — A megfogyatkozott lakosokat újabb jövevényekkel és letelepedkkel már-már pótolták volna. Ennek a Kruzsics lepoglavai grófnak a felesége Pálffy Katalin volt. a várost több helyen fölgyújtották. Ot követte Serédy (másként Szeredi) Gáspár. század elején. Kosóbbi birtokosai. míg az a ház. mely a város fels részén áll. mely ma az ág. hogy az épületet stíl- A A A — szeren helyreállíttassa. város fénykorát Rudolf és Mátyás királyok alatt. és Szentgyörgy városa az 1638. Vörösk várának akkori kapitánya 14 és Czobor János. de végre mégis sikerült. mert egykorú levelek bizonyítják. még az Illésházyak építették. évi portális összeírásban Bakich Péter. havában Ocskay. melynek menekülk egy része lakosai e váratlan támadásra menekülni igyekeztek. Tény. külknek ezt az útját is.000 tallérnyi zálogösszeg kifizetésével megválthassák magukat. Rákóczy Ferencz híres briga- . hogy a lakosok ebben az idben több izben tettek lépéseket az iránt. Bél Mátyás hogy ekkor Szentgyörgyön több nemes család lakott. vagy melynek a helyén állítólag a mai városháza épült. mely továbbfejldésére nézve végzetessé vált. Ez az igyekezet majdnem megdlt a hatalmas Illésházy ellenzésén. mert míg 1505-ben Élesk várának tartozékaként van említve. Salm gróf követett. 500-nál többet pedig rabszíjra fzve magukkal hurczoltak. hogy földesuruktól megszabaduljanak. hitv. de elbb dúlva és rabolva járták be a házakat. a XVI. Idközben. 1663 szeptember hó 5-én ugyanis a török sereg Galgócznál áttört a Vágón és észrevétlenül közeledett Szentgyörgy felé. ev.000 tallér erejéig elzálogosította. században más kisebb nemesek is bírtak itt és ezek között a legtekintélyesebbek és leggazdagabbak a Maholányiak voltak. a mikor a Maholányi örökösök itteni birtokukat Jeszenák Jánosnak engedik át. hogy egykorú írások számos ittlakó nemes család nevét említik. Végre sikerült is nekik a királynál kieszközölni. olasz renaissance-stilben. a töröknek mert ezen az oldalon éppen a mocsarak következtében törökök azonban csakhamar elvágták a menelegkevesebb embere volt. hogy Magyarország kincsesházának nevezték. század végén és a XVII század elején élte. a város birtokosai között másokat is találunk. az éjtszakát a schweinsbachi erdben töltötte és hajnalban onnan kitörve. törvényczikkel királyi városi rangot nyert. a várost ismét lakható állapotba hozták és az ersen A . tehát a XVI. a ki 1ö. volt. a miért a város évenként 400 akó jó bort volt köteles a királynak fizetni. hirtelen körülzárta és megtámadta a mit sem sejt várost. kit Eek v. XVIII. állítólag a Jeszenák család A A Az 1663-iki török-dúJás. mert a mikor teljes erejüket kimerítve. hogy a 140. ez az uradalmat királyi donáczióként kapta. melybl. hogy alapos tatarozása vált szükségessé. 1566-ban Neuburg gróf pozsonyi fispán a birtokosa. kúriája volt. Ez idbl származnak a legtöbb kiváltságai is és némely történetírók szerint ekkortájt oly gazdag város is említi. Ezt a tartozást azonban Szentgyörgy 1741-ben 9538 forint 46 dénár lefizetésével mindenkorra megváltotta. Ezt az alkalmat felhasználta a nemes gróf . addig az 1553. ki férje halála után Illésházy Istvánhoz ment nül.család birtokába ment át és ma is Pálffy János gróf a legnagyobb birtokos itt. Eleskvár ura 12 portával bír. Ezt a csapást a lakosok alig tudták kiheverni. Hogy a várost annál biztosabban bevehesse. Maholányiaknak itt nagyobb nemesi kúriájuk is volt. városhoz tartozó uradalom az Illésházy ak révén a Pálffy.a ki kiváló mízlésérl ismeretes arra.r)0-ben meghalt és ugyancsak a szentgyörgyi templomban van eltemetve.126 Szentgyörgy. T l gy hitszik. akkor már a Rákóczy-féle fölkelés lobogtatta véres zászlóit a vármegyében. a hol 60 embert fölkonczoltak. kastély az idk folyamán annyira megrongálódott. Salm L575-ben a birtokot Kruzsics gróf császári vezérnek 132. A Rákóczyforradalom. mint Pozsonyban. templomot foglalja magába.000 tallérért magához váltotta. mert midn 1704 okt. Ezek 1753-ig szerepelnek. a város alatt elterül mocsaras Súrerdben keresett és talált menedéket. Szentgyörgy városa sem maradt ment a fölkelk látogatásától. évi LXIII. A* Illésházyak.. hogy az Illésbázyak földesurasága súlyos teherként nehezedett a szentgyörgyiekre. a ki a zálogbirtokot 140. már említett Pálffy-féle kastélyt.

a víz pusztította el. de mivel a sarcz nem felelt meg igényeinek. Mire a sötét éjtszakában az utczákra siethettek. élénk színekkel föstve a lakosok akkori nyomorúságos helyzetét. Mindezekrl a tzesetekrl a város levéltárában található iratok és jegyzkönyvek emlékeznek meg. Szentgyörgyre is ellátogatott. hanem fölszorította annyira. 8-án ismét tzi lárma riasztotta föl a békésen alvó lakosokat. hogy minden újabb csapás után. ez csak a város körül elterül ós régóta híres szlhegyeknek tulajdonítható.Szentgyörgy. hogy a város alatt elterül medencze nem tudta a hegyekrl aláomló vízmennyiséget fölfogni és levezetni. Hogy a város ennyi csapás után végleg el nem pusztult s elkeseredett és tönkretett lakosai végleg ott nem hagyták. csüggedve. és ha XVII. hogy lakosai minden újabb csapást ki tudtak heverni. úgy hogy a várost környékez hegységek több mint ölnyi magas hóval voltak födve. a várost megsarczolta. már a város jórésze lángokban állott. mely oly gyorsan harapódzott el. így is mivé lett volna e város. a melyet ez az áradás a lakosoknak okozott és mégis alig múlt el 9 év. vezetinek bölcs körültekintésében és hegyeinek milliókat ér talált tkéjében volna elég nem nem ert kincset arra. Ugyanez az eset ismétldött 1856 augusztus 13-án és 1869 augusztus 1-én. századbeli vi- rágzó állapotát tovább fejleszthette volna ? Mily szívós kitartás és mily ernyedetlen munkabírás volt már ahhoz is szükséges. 227 dérosa Bazint bevette. ha e sok sorscsapás nem éri. hogy az ekkor uralkodott nagy szélvész következtében a város majdnem teljesen a lángok martaléka lett. Nem hiába nevezték Szentgyörgyöt az ország kincses -bányájának. mert ha lakosai józan- ságában és törhetetlen szorgalmában. hogy a víztömeg egész a szlk aljáig ért és az egész város víz alá került. 1728-ban ismeretlen okból tz támadt. hogy a város. . melyek mindenkor oly gazdagon jutalmazták a reájuk fordított fáradságot. A hirtelen beállott meleg idjárás a hó olvadását oly rohamossá tette. Elemi csapások. mely tüzesetek mindenkor a város nagy részét hamvasztották el. hogy másutt telepedjenek le. a várost fölgyújtatta és nagy részben elhamvasztotta. ha már tovább nem fejldhetett. midn 1753 szept. ismét merítsen akkor Szentgyörgy városa máirég megsznt volna lenni. midn -az 1744 tavaszán a tz ellensége. Ezenkívül a város alatt elterül teknalakú mocsaras vidék is óriási hótömegekkel volt borítva. 15* . Megbecsülhetetlen az a kár. De még ez sem volt elég a sokat szenvedett városnak. alig tették lakosai hajlékaikat ismét lakhatóvá. Az e tavaszt megelz tél ugyanis rendkívül havas volt. Alig ocsúdott föl a város e rémületbl. visszafelé ne fejldjék! EREKLYÉK A VÁROSI LEVÉLTÁRBAN.

805 ág. 12—14 között 228. de 1900-ban elérte a 3456-ot. özvegy 222. város ügyeit a város élén álló polgármester. 24 pedig választott. ref. : : : . Városi gazda: Zimmer János. St ennek éppen az ellenkezjét tapasztaljuk. föl. Ez idbl fel van jegyezve. Nyelv szerint: 462 magyar. 29 ev. Faraktárnok: Bernhardt Mátyás és városi kertész: Hornacsek Ferencz. a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak is pecsétalakja volt.. hanem folytonos. Tanácsnokok: ZuhlbrucTcner Gyula és Fichtner József. A beszélni tudók hogy habár a népszámlálás csak 462 magyart tüntet száma mégis 1716. az alája rendelt tisztikar és 47 bizottsági tag intézi. A város népesedési mozgalmait még a következ adatokkal egészítjük ki. 40—50 között 606 és 60 évnél idsebb 304. Magyarosodását jellemzi. Az 1857-bl való összeírás 2904 lakost talált itt. Számvev: Spirák István. Ha ugyanis a város lakosságának számát a különböz idkbl összehasonlítjuk. A házak tetzete is 165-nél cserép. nem visszaesést. ev. Ferdinándtól 1647-ben kapott engedélyt. város területe 5620 kat. Vallásra nézve lakik is itt kbl A A város czímere. Pénztárnok Kautz Imre. Népmozgalmi statisztika. hogy itt öt malom és egy sörház is fennállott. míg 1890-ben 3048-ra emelkedett. Városi orvos Halle Bernát dr. A város czímeres pecsétje. házas 1198. Azonkívül még egy horvátajkú és 12 egyéb nyelvet beszél lakosa van. h. 1825-ben ugyanis a város lakosainak száma 2709 volt. A lakóházakra vonatkozó kimutatás is elég elnyösen tünteti föl a város lakásviszonyait. mert 314 ház közül 309 vagy téglából van építve és csak 4 van k. a ki egyszersmind az árvaszék elnöke. Jegyz: Knappek Miklós. a mely egyszersmind hajdani urainak. hold. 1065 német és 1916 tót. 20—39 között 1012. Városi közííyám: Knappek Miklós. az 1647 és 1902 évszámot viseli. A pecsétnyomó. srégi és kék mezben Szent György lovag ismert alakját tünteti föl. Fjegyz és levéltáros: Klotzberg Antal. a magyarul 2394 róm. írni és olvasni tud 2505. melyet legutóbb 1902-ben a belügyminiszter is helybenhagyott.vagy téglaalappal vályogból és csak egy kalap nélkül vályogból építve. Ügyész: Neumann Gusztáv dr. Erdmester: Eolland Gusztáv. A DRECHSLER-FÉLE PASZOMÁNT-GYÁR. kath. Városi állatorvos: Hunslicsek Ede. Városi végrehajtó Sultz Antal. Ezek közül életkor szerint 6 évnél fiatalabb 557. A város tisztikara a következ: Polgármester: Jánosica Gyula. 1880-ban azonban 2881-re csökkent. mely utóbbiak közül 24 virilista.. melynek használatára III. A város A tisztikara. és 228 izraelita. 149-nél pedig zsindely és így a városban egyt-tlen náddal vagy zsúppal födött ház sincsen. 1869-ben már 3026-ra emelkedett a lakosok száma. föntebb közlött lakosok közül 1774 férfi és 1682 n.228 Szentgyörgy. 15—19 között 310. Családi állapot szerint: ntlen és hajadon 2036. 6—11 között 493. a mi elég ritkaság. rendszeres gyarapodást tapasztalunk. Rendrkapitány: Lederer Lajos.

. míg viszont nem tagadható. a nyitrai határszél felé vezetnek és Nyitra vármegyében E munka közoktatásügyi része részletesen kifejti Pozsony vármegye népeinek ethnografiai elhelyezését. E nyelvhatárokon a legtöbb magyar tótul is beszél. szempczi és a pozsonyi járás. és ez a malaczkai járás fels részén van. Nógrád. E községek Nagylévárdtól kezddleg feljebb. Ennek úgy földrajzilag. mely azonban ma már teljesen eltótosodott. városból. s melynek végs hullámai csak a Mármarossziget mögötti hegyláncz alján törnek meg. Bereg és Ung vármegyék területét borítja. éberséggel áll rt a veszélyeztetett partokon. — — találják folytatásukat. hogy ez érintkez vonalakon a tótokon és a németeken is észrevehet a magyar befolyás. nev - (Pozsonyt nem számítva) német. Eltéréseket csak a magyar nyelvhatárokon tapasztalhatunk. Nyitra. mert arról más helyen esik szó statiszde idézzük Körösy Józsefnek. Ez alól csak a pozsonyi járás és a fels-csallóközi járás a kivétel. a melyek e helyek eltótosítására és elnémetesítésére vezettek. és lassan bár. Bars. századtól. mint nyelvterületileg természetes folytatása egyfell a Fels-Csallóköz. az átszrdés az e járásokat környez nagyszombati és malaczkai járásokból és Pozsony szabad kir. mely északkelet felé Pozsony. kell megküzdeni a magyarságnak. Abauj-Torna. a nélkül azonban. hogy míg a német nyelvsziget mind szkebbre szorul és a kis horvát nyelvsziget már-már elenyészben van. hogy a magyarság legersebb az Alsó-Csallóközben. azóta kettzött ." Ezzel az óriási tót tengerrel. mely magában Pozsony vármegyében 50 6°/ -ban tót. a melyek hajdan magyarok voltak. mely azt mondja. de biztosan tért is hódít. Gömör. Zemplén. akarjuk itt fölsorolni azokat az okokat. mert ide a németek és a horvátok az elbbiek a XIII. másfell pedig a galántai. 8"8 %-ban Nem . Van még egy német nyelv-sziget. az utóbbiak a XVI. a községekre vonatkozó fejezet bevezet része pedig a nyelvterületek kiterjedésérl ad számot. míg ugyanez tapasztalható. Pest. st egyes használati tárgyainak elnevezésénél tót szavakat használ. mely a vármegye lakosságának csak 39"2 °/ -a. a hol a kultúra. Hont. a hol a fogékonyabb magyar nép könnyen elsajátítja a tót és német elem kifejezéseit és szokásait. a konzervatívabb és kevésbbé fogékony tótoknál is. Mindennek ellenére mégis tapasztalható. azt látjuk. hogy „Pozsonyban partján állunk azon széles magyar tengernek. hova ú. E munka már említett részeiben föl vannak sorolva azok a helyek. hogy elnémetesednének. A mi tót és német elem e járásokban van.POZSONY VARMEGYE NÉPE. habár kisebb mértékben. n. a hazafiság és az államiság fegyvereivel védekezik. addig ma már csak a magyar nyelvterület hódít. habánusok (hannoveránok) telepedtek le. pozsonymegy ei magyarság jelleg és jellem tekintetében semmiben sem különbözik a szomszédos vármegyék magyarjaitól. A a magyarok. a kik még inkább a német nyelvsziget határán sajátítanak el sok német kifejezést. századtól kezddleg telepítés útján kerültek. az ismert tikusnak egy találó megjegyzését. Pedig e tótság hatalmas tengere állandóan mossa a magyar partokat és igyekszik magának tért hódítani de mióta a magyarság tudatára ébredt a fenyeget veszélynek. Ha Pozsony vármegye területét nézzük.

azt követi a kamara. vidékeken is. de nagyszombati járásban fekv Fenyves községben inkább csak a régebbieken. a náddús vidékeken. hogy a túlszéles. Utána következik a konyha. a hogy neki tetszik és a hogy a szomszédjaitól laija. Némely helyen tíz vagy tizenöt elkert nélkül való ház között egy elkert látható. vagy a hogy viszonyai engedik. néha mintája. az nem jellemz és az ácsnak mindig és mindenütt egyenl vesszbl font kapuk ritkák. Elkertek tekintetében sem lehet szabályt megállapítani. vagy legalább téglaégetk. itt-ott látunk. A A A A KapuzatElkertek. ezzel fedik házaikat. Mint már a népmozgalmi statisztikában is láttuk. Csak a malaczkai járásban és a pozsonyiban látni egyes falvakban nem az udvar hosszában. zöld és sárga virágokkal és keresztet vagy kelyhet ábrázoló mintákkal díszítik. a meddig terjed. Néhol meg a községnek valamelyik poros vagy túlságosan zajos utczarésze kényszeríti a lakosokat. melyrl a vármegye magyarjai között a legtöbb ház mintáját veszik. a Csallóközben. E tipus szerint a ház nem az uteza szélességében. csak itt-ott találjuk az istállót vagy a kocsiszínt. A házak fedése ma már legtöbbnyire cserép. a „nagy lakás" vagy „els ház". de annál több virágot. A tótok építkezése. vagy mindkettt külön fedél alatt. Dévényben találunk. annyira. de a legtöbb helyen folyosóra. Miként a ház. hanem utczahosszat elterül házakat. mely néhol ajtajával az utezára néz. legtöbbje sima deszkakapu. a melyek az utczai szobát a fölkavart portól némileg megvédik. mögötte pedig a pajta és a kocsiszín. de az utóbbit inkább a tótoknál és a németeknél tapasztaljuk. vármegyebeli tótok építkezése a vármegye nagyobb részében szintén nem tüntet föl nagyobb eltérést. a házak falát kék. egy-egy nagyobb középpontban vagy uradalomban vannak olyan téglagyárak. azonképen a házak kapuzata sem mutat semmi jellegmi díszítést zetesét a vármegyében. azután az udvari szoba. a hol majd mindenütt van kbánya és a követ potom áron épült ház. Mégis van az építkezésnek egy típusa. Ell az utezára van a tiszta szoba. járásban a leggyakoribb faldiszítés a kereszt vagy a kehely és e díszítéseket rendesen a két ablak között alkalmazzák. mindenestl egy fedél alá van építve. vármegye eltérést találunk. Ha itt-ott az lényegtelen és legtöbbnyire csak annyiból áll. ritkán látunk ezekben fát. st a legtöbb helyen fejtik. hogy a pajta nincs a házzal egy fedél alatt. utána a kamra. melynek árnyéka. csak a megyei átlag szerint állapítható meg. Oly helyeken. Hasonlóképp díszítik e járásban a szerediek és a szempezi selpcziek is a házaikat. Természetes. a házak anyaga. A magyarság háztája serami jellegzetesét sem mutat. vagy kifestettet ritkán látni és ha igen. melyek könnyen megközelíthetk. majdnem annyi a téglából.e-e. a hol könnyebben jutnak fazsindelyhez. a hol az istálló külön fedél alatt és a lakóházzal szemben áll. hogy még a kborította. különös kedvvel tulipánokat festvén a falra. a. vagyis a „hátulsó ház". ezen túl van az istálló. A A A Építési és fedanyag. mert új háznak náddal vagy zsúppal való fedését a hatóság nem engedi meg. A németek építkezése. mellette a nyitott kocsiszín és ennek a fedele alatt a disznóól is. azután az istálló. és az ajtón innen balra az egyik. rácsos is. hanem az udvar hosszában.230 A magyarok épitke. Ezeknél az épület közepén van a bejárat. melynek legtöbbnyire nem a többi ajtónyílással egy vonalban. hanem az épület végén van az ajtaja. Használnak itt össze-vissza mindenféle anyagot. hogy ebbe belejátszik a virágok és a fák iránt való szeretet is. Azokban a magyar falvakban. poros úton a házak elé elkerteket és azokba fákat és bokrokat ültessenek. melybl azok épültek és a házak fedanyaga is. mint a kbl . mert a magyar paraszt kevésbbé szereti az árnyat adó fát. Pozsony vármegye népe. hanem külön. Itt-ott kevés díszítést is látni a házakon. német lakosainak a házai szintén ilyenek. Fölötte egyszer és fképpen czélszer. Zsúpfedés tehát csak a régi házakon látszik. Némely helyen az utczai bejárat a konyhába nyílik. mert a vármegye minden járásában. jobbra pedig a másik lakószoba. a hol itt-ott elkertek vannak. Lényegesebb eltérést csak a pozsonyi járásban. az csak kivétel. Itt tulajdonképpen mindenki úgy építkezik. Ez is tisztán csak az egyéni ízlés és a hely dolga. mellette a konyha. czifrát. a növények fejldését hátráltatja. A fedés minden esetben teljesen sima.. A legtöbb mégis a tégla. ellenben nádfedés csak itt-ott. vagy a nyílása. de jellemzen faragványosat.

Ebben sincs semmiféle rendszer. az alsó vastag szalmaréteg fölé több hüvelyknyi vastag agyagréteget tapasztanak és e fölé helyezik azután a második szalmaréteget. az agyagréteg elnyomja az ég zsarátnokokat. Különösen ez az utóbbi fedésmód kezd mindjobban terjedni. az nem terjedhet oly rohamosan. de hogy viszont a vályogból épített házak száma a legnagyobb. Ok ugyanis tz ellen akként biztosítják házaikat. de külsleg a többitl alig különlátható. a hol téglából épített házat ne találnánk. régibb böz háztet ^ . A mikor pedig a tartógerendák elégtek és a tet beszakadt. fecskerakást csak itt-ott. mert ez a legolcsóbb és a legkönnyebben beszerezhet. a bels_ szalmaréteg fölött fekv agyagréteg jó ideig meggátolja a lángok kitörését. NAGYLÉVÁRDI HABÁNUS HÁZ. elvétve találunk és annak tulajdonosa bizonyára földhöz ragadt szegény ember. mely majdnem érthetetlen és még az egyéni ízléssel sem magyarázható meg. fedésnek egészen különös módját alkalmazták és még most is vannak oly A . a hol e tekintetben oly összevisszaság van. tény. 231 Kevés oly helység van. Vert falat.és harmadrend palatáblákat. hagy abban az esetben.Pozsony vármegye népe. Mindez azonban csak a régibb építés házakra nézve áll. habánusok szalma. zsindelylyel. vagy éppen palával födik a hazakat. hogy az épület padmalyát átszakítaná. ha a tet belülrl gyúl ki. mert újabban az egész varmegyében már csak cseréppel.és a nádfedel háztetk mind simák a habánusok azonban a A házteteje. habánus-házak. mert a máriavölgyi palabánya nagyon olcsón adja az ily kisebb házak födésére fölötte alkalmas másod. Vannak községek. de nem jellemzk és e tekintetben a magyarok. a legtöbb esetben könnyebben olthatják el. Természetes. németek és a tótok építkezési módjában különbség nincsen. melyeknek házai valamely nagyobb tzvész után egy idben. mert a közbees agyagréteg meggátolja a tetzet gyors beégését. annál inkább. Viszont ha a tet kívülrl gyulád meg. több is. Nem találunk bizonyos megállapodott szokást a csúcsfalak tekintetében sem. hogy midn a tett zsúppal födik. Még a legjobb benyomást azok a községek keltik. a hol ez az érdekes. mert az agyagréteg következtében a leveg is jobban el lévén zárva a tz fészkétl. Ezek czélszerek és csinosak ugyan. majdnem egyenl módon újra épültek. a nélkül.

Ez adja a divatot és e község és vidéke tartja is fönn az e vidékben díszes népviseletet. Lábbeli tekintetében a fiatalabbak. de lekötönek is mondják. hosszú télikabát mexiko. A kabátot a legtöbb helyen dohánynak. az csak annyi. mely eredetiségébl és díszébl az idk folyamán nemcsak hogy nem veszített. Ezt a válltól kezdve végig. fejkött fiketö-nek ejtik ki. hanem költséges is. Tótok ruházata. és az esernyt német-köpönyegnek. ha csak azt nem említjük meg. ha viselnek is ékszert. magyarok viselete egyszer és inkább a sötétebb kelméket kedvelik. Egyéb jellemz viselet vagy elnevezés nincs. Mégis még a tiszta magyar Alsó-Csallóközben is találunk a tiszta magyaros elnevezések mellett idegen hangzású elnevezéseket is. a hol e viselet otthonos. melyet rendszerint régi eredetiségébl teljesen kiforgat. Itt nem a mellényt. mi tót népviselet ettl eltér. Fels-Csallóközben ezeken kívül a kaczabajka és a röpül elnevezés is járja. hogy ez alól. Találóan és jellemzen nevezik el a nem zsinóros csizma-nadrágot: kancza-nadrág néven. mégis e viselet középpontjául tekinthet. Zsigárdon a kimen-ruha a németes nev kefurt. addig ezt a jelenséget Nagyszombat vidékén alig lehet észlelni. blúz helyett. mint a közönségeset. hívják. derekat otthoniéinak. a szerint. míg az asszonyok és a leányok télen csizmát. kabátot spenczern^k nevezték. nyáron meg. mely utóbbi a fölvarrt két ólomgombsorral volt díszítve. míg a nagykend nagykeszkenyö. A magyarok ruházat tekintetében semmiben sem különböznek a szomszédos vármegyék magyarjaitól. Természetes. E népviseletet tulajdonképpen nagyszombatvidékinek nevezik. fejkend itt kcszkenyö. vagyis lovagló-nadrágnak nevezik. a zsebkend kiskeszkeny. hogy a torcsiak a vászonból készült nadrágot reithose-na. Az asszonyoknál és a leányoknál a testhez álló derék neve magyarka. a kötényt ketín-nek. melyhez azonban sok helyütt bársonyt is használnak. úgy itt is a fiatalság kivétel. Ez a férfi-viselet sötétkék posztóból készült. munkán kívül. míg az asszonyok pendely helyett pintü-nek mondják. És míg más városok közelségében azt tapasztaljuk. Németek ruliázata. szép népviselet nyomaira. Ugyanott a férfiak a mellényt a pruszlikon kívül lajbinak is mondják és a német szabású nadrágot bugyogónak hívják. míg Uszoron a derekat juppkának is nevezik. habár az kabát és nem köpeny. míg a bvebb kiskabátot röpülönek. középpontja. a mellényt pruszlikn'ik. az csak egyszer és rendszerint vásári portéka. pedig sohasem használják annak. jobban szeretik a ránczos szárú csizmát.k. Az inget ümeg-nek. Egyedül Dévényben találunk még a régi. Az asszonyok és a leányok. mely nemcsak élénk és czifra. nyilván a mentschikoff Lajbinak. a kabátkát pedig reklinek nevezik. de különösen a tót megyebeli tótok viseletének Cziffer a asszonyok és leányok viselete. hogy az valamely idegen nyelvhalárhoz közelebb vagy távolabb esik-e. selymet azonban sok helyen viselnek. st ízlés és tudás tekintetében fokoztassék. Befolyással vau erre többé-kevésbbé a vidék is. de csak derékig ér posztó-kabátkából állott. míg G-alántán a derék egy nemét agárdi névvel nevezik. czúgos és czipt viselnek. Taksonyban. hogy a városi viselet. mert a czifferi és a cziffer-vidéki leányok mind kitn hímzk ós gondoskodva van arról.232 Magyarok rnhaxata Pozsony vármegye népe. hanem a kabátot nevezik szövetbl készült. a bvebb deréké: brúz. Sokkal díszesebb és czifrább a megyebeli tótok. különösen a kik tehetik. különösen fejkendkben és a derékon. hímzést is csak kis mértékben alkalmazzák és diszkrét módon. Gondos- A A A A A A A A fzs A srn A A A . hogy a szegényebb tót vidékek czifferi és cziffer-vidéki néplakosai hasonlóan. köpenyt burnusznak mondják. mert tényleg itt fekszenek azok a községek. a fels kabátot köpönyegnek nevezik. vármegyebeli német községekben a ruházat tekintetében semmi fölemlítésre érdemes nincsen. mint mindenütt. de egyszerbben járnak. viselet hatása csak a távolsággal csökken fokozatosan. különösen az alsóbb néposztályé és a városban szolgáló cselédeké. hanem nyert. után. mint a világosat. mert habár Cziffer elég közel esik Nagyszombathoz. de máshol is. Gazdagvilágoskék zsinórzattal kivarrott feszes magyar-nadrágból és világoskék posztóból. galántai járásban szintén találunk néhány jellemz elnevezést. a testhez álló kiskabátot ka'zabaj-nak. Legföljebb az egyes ruhadarabok elnevezésében mutatkozik itt-ott némi eltérés és valamely idegenszer elnevezés. hogy ez a jó tulajdonságuk ki ne veszszen. mindig hatással van a várost környékez községek lakosainak viseletére.

mely itt Hollósy Mária szakszer vezetése alatt himz-iskolát tart fenn. A kötényük rendszerint fekete.. Nyáron nem viselnek kabátot. Ilyen az ingujj alsó része is. zöldszalagos fekete kalapot visel. A menyecskék aranynyal dúsan hímzett fejkött viselnek. E vidéken a legények fels ruhája rendszerint sötét szín posztó a nadrág legtöbbnyire fekete. Télen hosszú báránybrbundát és fekete bárány- . A leányok czifra rövid derekat viselnek és ugyancsak szélesen és gazdagon hímzett ingujjakat. A derék a fzhöz hasonlít és szintén CZIFFERI HÍMZLEÁNYOK. 233 kodik errl az Izabella fherczegn védnöksége alatt álló megyei házi-ipari egyesület. Felsdióson az ünnepi díszruha ránczos színes szoknya. keszkenkrl színes szalagok függnek le. mely csipkével is díszítve van. mely rendesen kék selyembl készült. vagy másszín selyemhimzéssel. kék és fehér. Elég díszes azonban a pozsonyi járásban fekv község tót népviselete is. zöld. alsó részükön csipkével és színes hímzéssel díszítve. fels szoknya alatt rendszerint több keményített szoknyát viselnek. piros. hogy a fels szoknyának szebb fekvést biztosítsanak. középkorú férfiak kis fekete ezüstgombos kabátot viselnek. míg csizmájuk fels széle széles vörös brszegélylyel van ellátva. hamvasszürke félselyembl.. hanem csak mellényt. melyeket gombostkkel ersítenek a szoknyához és ell csokoralakba kötnek. legény vörös-. mely egyszer rózsaszín kelmébl. A csizma fels szélét kék brszegély szegi. a honnan népies és egyszer himzéseken kívül. míg az ingujjat szélesen hímzett kétszín sáv veszi körül. Pozsony vármegye népe. csipkés ingvállt és ingujjat gazdag aranyhímzéssel.mint a szoknyára jön a félselyem atlaszból vagy más kék kelmébl készített keszken. mely kétoldalt fölvarrott kék szalaggal van díszítve. fekete bársonymellényt. apróvirágú. A peremén kék bársonynyal van az díszítve. mely szélein és alsó végén színes csipkével van díszítve. selyembl . már oly ritka és nagyobb szabású mhimzések kerültek ki. Az e szoknyához alkalmazott derék. Kötényük szintén fekete. készült és . nagy színes virágokkal... fehér-.zsinórral van befzve. Övkötjük rendesen rikító szín virágokkal díszített zöld selyempántlika. továbbá kéksujtásos fekete nadrágot. az ing eleje fehér selyemmel dúsan van hímezve s ezt zöld és sárga selyemhimzés tarkítja. feszesen simul a testhez. vagy fekete posztóból készült és alsó lajbli. s élénk szín virágokkal mintázott zöld selyem mellényt. koros férfiak említett elbb fz fzszer A A A Szls A A mellénye és nadrágja kék zsinórzatú. melyek a szakembereket mbecs is bámulatba ejtették. kék stb..

vöröszöld csipkebetétes fekete kötényt. alatta rózsaszín szalag és fölötte fehér csipkefejkend. Hosszan lelógó deréköve ugyanolyan. kék zsinórzattal kivarrva és fekete báránybr-szegélylyel diszítve. Az els férfikabát. Itt a legények egy része galambszürke posztókabátot visel. sötétkék szoknyát. a harmadik viselnek. mely alul három keskeny. az ünnepl pedig fekete. A fiatal férfi és a legény viselete között csak annyi a különbség. és hogy az inge eleje aranynyal van kihimezve. czifra. sárga. arany. Elég díszes a stomfai népviselet is. kék és zöld posztó. amely bizonyos czeremóniával jár. Felöltnek fehér brbl készült gubát. Népszokások magyaroknál. ingvalla pedig aranynyal van kihimezve. az idsebb férfiaké pedig kék és fekete zsinórzattal van kivarrva. Ilyet viselnek az idsebb nk is. ruhát férfiak fekete szín szövetbl készült ni kabát. Ingujjuk hímzett és a kötényük fehér. A pruszlik kék. leányok szoknyája kékes virágokkal díszített szegélylyel van beszegve. ez azonban ma már a legtöbb helyen egészen egyszeren megy végbe. de élénk virágú széles selyemszalag. Lozornón az asszonyok és a leányok a hajukat a fejtetn kerekbe göngyölítik. magasabban fekv részén. brsapkái viselnek. Az ebbl készült szoknya alsó részére szalag van fólvarrva. pruszlikuk is ugyanolyan kék. A kötényt széles rózsaszín selyemszalag tartja.>34 Pozsony vármegye népe. A malaczkai járás népviselete. A menyasszonyok itt pártát viselnek. alul. a melyek az egész országban mindenütt szokásosak. vörös fejszalagot visel. a hajuk közé zsupszalmát nk fonnak. mig a nadrágjuk magyarosan zsinórral kivarrt kék posztómellényük kék selyembl készült és vörös s kék csipkézett fürésznadrág. A korosabb asszonyok fehér fejkendt viselnek. széles kék szalag van fölvarrva. melynek kézelje fekete. A leány széles. háta és az ujjak alja pedig fehér brdiszítéssel van kivarrva és kékkel beszegve. kivarrással és szalagfölvarrással van diszítve Nyakdísze fehér alapú. Égszínkék atlaszkötényt viselnek. fehér kelmébl való. Horvátok ruházata. szr gallérja vörös szövettel van beszegve. Nyakcsokruk is rózsaszín széles selyemszalag. vékony.. melynél a legények nadrágja vörös zsinórzattal. a mikor rendszerint : : : A A A A . mint a jankli. Az asszonyok és a leányok hétköznapi viselete kék kelme. sárga selyemcsíkokkal. melyet „els szükség"-nek neveznek. A házasságkötés a „második szükség". szrt és bundát viselnek. Az ünnepl derék és az ujjasok válla selyem. lajbik és rekel. szoknyája és mellénye többnyire világoskék atlaszból vagy selyembl A való és a szoknya csak térden alul ér. aranydíszszel és czifra szalaggal. komatál majd mindenütt dívik. középen arany-.és aranyhímzéssel van díszítve. kabátjukat és mellényülcet pedig selyemmel és bársonynyal díszítik. A pruszlik kék alapon. ezüst. míg a . melynek kabátja ólompityke-gombokkal. Az ünnepi szokások lassanként kiveszben vannak és ma már csak azok általánosak. A férfiak rendes ünneplje a kék posztóból készült felsruha. pozsonymegyei magyarok élete egyszer. Detrekcsütörtök vidékén a férfiak piros-fehér szegély szrt viselnek. és csipkével van ellátva. melyet kevés vörös. különösen a fels. vörös stb. a második ni mellény. hátul hímzéssel. de télen a fejüket bekötik és vöröszöld díszítés báránybrbundát viselnek. Fejüket magas szegély.végs szükség" halálozás esetén áll be. czifra szalag néz el. fehér hímzéssel. mint a leányé. téli idben pedig báránybrrel bélelt. A szoknya elejét fehér csipkekötény födi. i vármegyében fekv kis horvát sziget népviseletérl nincs sok mondanivalónk. a tehetsebbeknél pedig ezüstgombokkal van ellátva. térden alul ér. a mentéjük kék. már sok tekintetben eltér az itt leírtaktól. ránezozott tilangléból készült fejköt födi. a bunda alja. csakhogy valamivel rövidebbet. hogy szalag nélkül való kalapot hord. Az egyes ruhadarabok elnevezéséhez vegyesen horvát és tót elnevezéseket használnak. csak sokránczú fehér fkött is visel. Ezek a keresztelés. széles sárga selyemsávokkal. Nadrágjuk vitézkötéses és magyaros. de azért az ú. A fiatal asszony viselete olyan. Csakis a három „szüksége az. Zöld posztószoknyájára. és hogy biztosabban és feszesebben megálljon. hátul kissé czifrán kivarrt bekecset. Az asszonyok nagyobbrészt zöld szoknyát viselnek. mely hátul sokszín széles szalaggal van diszítve. st találkoznak németes hangzású elnevezések is. Fehér köténye alsó részén czifra. Az ing csipkés dudorujjakkal A A A van ellátva. n. nagy virágú kék pruszlikot. zöld és kék hímzés tarkít.

Ezután a násznagyok és a vfélyek vacsora lemondanak addig viselt tisztjükrl és a mulatság tovább folyik. ben. mire a menyasszonyi táncz veszi kezdetét. fonott lepény. de azt még nem adják ki neki. kásapénzt szed. a muzsikusok pedig tányéroznak. Éjfélkor leveszik a menyasszony fejérl a menyasszonyi koszorút és fölteszik helyette a fejkött. ezek azonban a menyasszonyi tánczért pólya-kötre való pénzt tartoznak neki adni. Ha ez megtörtént. ilyen alkalmakkor. a kiknek ily alkalmakkor nagyon fontos szerep jut. czukorsütemény. lakodalom a következképpen szokott lefolyni. st már a torta is kezd tért hódítani. káposzta disznóhússal. n. Sok helyen a tea és a fekete kávé is járja. A lakomán az asztalfn ül a menyasszony. a kikre a menyasszony rizete van bízva. kalácsok. Ott a vlegény násznagya kikéri a menyasszonyt a szüleitl vagy esetleg a gyámjától. a menyasszonyt. Az ital bor. Van tyúkleves. hanem másutt. a melyet mindenkor nagy czeremóniával és ünnepséggel tartanak meg. rendszerint a lakodalom eltt való vasárnapon szoktak elmondani. a vfély behívja a vlegényt és egy mondóka elmondása mellett átadja neki menyasszony a fiatal asszonyt. különösen a módosabbaknál. Minden tál étel fölött a vfély víg mondókákat mond. Szövegét majd mindenütt az u. sült húsok. de néha. Ezt körre. Házasság. A házasság fszerepli az érdekelt vlegényen és menyasszonyon kívül a vfélyek. nagyon bséges és gazdag. többnyire prózában. hanem elbb a koszorús-leányokat vlegény a lakoma alatt és csak ha ezek kifogytak. Nagymáesédon ilyen verses leánykér van: A A A . Erre a menyasszony bokrétát nyújt a násznagyoknak. a mire a menyasszony násznagya felel. néha sör is. muzsikaszó és pisztoly durrogatás közt mennek esküvre és onnan a lakodalmas házhoz. „Yfélykönyv"-bl és a veszik. mellette két oldalt a koszorús-leányok és azután a násznagyok. nem ül az asztalnál. a menyasszony pedig a koszorús-leányok kíséreté- Az esküv SZOLOSI NÉPVISELET. ritkábban. A legfontosabb a „középs szükség". halotti tort ülnek. marhahús paradicsommal. n. A vlegény a násznagyok. a legtöbb esetben 235 azonban ez is csak a legszkebb családi vagy csak a temetésen funkczionált egyének részvételére szorítkozik. Elször a lakodalmas nép a vlegény házához megy és a vlegényt muzsikaszó mellett kíséri a menyasszony házához. Mikor ez megtörtént. a lakoma vége felé a szakácsné ú. Az els az esküvre hívogató. minden vendéggel tánczolni tartozik.Pozsony vármegye népe. verses alakban. a házasság. a vfély a menyasszonyt tánczra akarja vinni.

t. . mikor vívta Belgrád Járjuk hát immáron vlegényünk várát. úgyszintén a vacsora fölötti mondókákat is. melyekben egy-egy rozmaringszál van és az átadásnál a következket mondja: „Kedves menyasszonyom átalam ezen fehér keszkenbeli ajándíkot nyújtván annak emiékire. koma a húrod pöndjön. Ki a Szke Márton szívén sebet vágott. de ezt. nagy lesz ránk a [gyen. hogy midn Jézus Krisztus az emberi nemet megváttani szándíkozván. - Pozsony vármegye népe. ha eddig pityeregtünk." esküv után. minden rószrül idegylt atyafijak és mong-yuk minynyájan Engegye a zúristen. eesbben is a kípüket törjjék ós jusson az eszükbe Krisztus urunk kínszenvedíse meg hogy érettünk haat meg a magos körösztfán.Midn teremtette az kerek világot. — Lám hiszen nem látsz itt. hogy találja ki. melyet kívánunk nekik. az — — — . Hogyha mi önöknél talánánk jó helet. hogy hát csak tessék beszélni. Megtugygya ezt. — A mit tanút. németek között a felscsallóközi németek szokásai a legérdekesebbek. ha más leányt néz a társának. ez meg egísz íletiben nagy böcsületben tartotta. Itt az ez alkalommal begylt pénz nem a menyasszonyt illeti. — Vigagygyunk ölig vót. ." Erre biztatják. Megváltó Istenünk is szinte ezt tette. a korcsmába való menetkor. Hogy járásunk igaz. i.. ezt a fehér kendbeli ajándékot. azt a szíp virágot. Ha a keresztelés déleltt volt. . hogy szaporodnának. mint szz szent Veronika. Mert vagyunk minnyájan az tanítványi. ki még felesíget Eddig is így vót ez. . következendkíppen a 33-at bettvén. dicssíges Jézus Krisztus!" . Egísz íletünkre s vígre halálunkra. nyújtván Krisztus urunknak. mindnyájunkra. mejben a hitnek ers lánczával az Isten házában az egyházi szem által eeválhatlanul egybe köttetnek. Érre bevezetik a leányt. E szent rendölísnek tennínk mi ölöget. De mi azt gondótuk. minek utána tulajdon vállai között a magas körösztöt a Kálvária hegyire fvitte és ott szent íletit miérettünk letette. Legyenek irántunk annyi szeretettee. : : Néhol. a keresztanya viszi keresztvíz alá. . -. sok kínok meg szenvedísek között. — Húzd el azt a híres Rákóczy-áriját. nem vót. Ódala csontjábul az asszonyt alkotta. egyet is apáczát. Önökhöz van már most mindnyájunk szólása. Mikoron Ádámot méjjen elaatatta. — Úgy. Meg is áldá ükét. Csak mikor végre megtalálta a feleségét. Keresztszüli tisztségre csak olyanokat kérnek föl. Hogy lássuk a leányt. ki ezzee szent kípit megtörte és szent kípit rajta hattá és a keszkent szent Veronikának visszaadta. És azután íjjenek galambi páros íletben. „Te Isten kípire és annak dicssígire — • . — földrl gyüttünk Isten igazába. melyik az Van aztán nagy kaczagás. halála. a keresztelési szokás a következ szülöttet. — tánczát. Ez látván Krisztusnak víres fdagadt szent kípit. míg elérik azt a szent üdt. Éppen a németek szokásai. akkor kezddik a menyasszonytáncz. hogy van e kedved ezen böcsületes ifjú legínyhez hozzámenni házastársul és a kezedet merníd-e neki nyújtani ? Ha a leány igent mond.— 236 „Messze házba. kedves hitöstársa. Nosza hát N. kik ket ezen házassági íletben megháboríttanák. : A reggeli van.és vlegénybúcsúztató is szokásos. a kér így szól A minden áldások Istene álgya és tartsa meg ezen új házaspárt egymáshoz állandó és tökíletes szeretetben és zabolázza meg a zúristen mindazon ártalmas és rossz nyeeveket.. ilyen figurával jár a korcsmából való kiszólítás és a vacsorához Természetes hogy az esküv eltti menyasszony. Es nem látytyuk tet sehol a szobában. ha megkaptyák. Csihar János uram. A mi falunkban is így szokás eejárni. hogy mi ide mi vígre gyüttünk. Násznagyurak is. egy fehér keszkenbelit ajándíkozott. a búcsúztatók hosszú mondókáit ismert vfélykönyvekbl veszik.Könyörgenénk tehát egísz böcsülettee. szk családi körben villásha pedig délután. vájjon megismeri-e új hitvestársát? E czélból fiatal felesége helyett tettltársa? talpig letakart leányokat vezetnek eléje. — — Hogy Hogyha befogadnak megköszönjük szípen a — S ha kicsinyt pihenjünk begyüttünk e elutasítnak.A zristen rendte a szent házasságot. akkor kezet fog a legénynyel és azután minden * vendéggel míg a kézfogás tart. mieltt az esküvre indulnának. Addig is. Vajkán.* Erre vendégeket üléssel kínálják. Szemetén a menyasszonytáncz eltt elbb próbára teszik a vlegényt. mint másutt is. hogy itt leány is van. nem vesz. hogy a menyasszony füle megcsöndjön. a kiknek hasonló körülmények között a szülk viszontkeresztapa is elkíséri. A szent házasságot szentsígnek rendte. tiszta a szándíkunk. a vfély a következ verssel buzdítja a jelenlevket: „Minthogy már a nagygyán átalestünk. Isten szent nevíre bátran hivatkozunk. akkor ozsonna. a ki kegyössíggee viseetetett vóna hozzá más. Dicsírtessík a Jézus Krisztus. hívás. Az újkülönösen Hidason. eettvén Jézus 32 esztendt. Azért hát mindnyájunk nevében fkérdezlek. E tágas világnak lakókat adnának. ezután is így lesz.Az Isten áldása szájjon — — — — — — — — — — — — — — — — — — e háznál jámbor körösztíny szülktl' és pedig körösztíny módon fneveetetett virágszál e mi mostani idegyüvetelünk okát és istenes szándíkunkat már hallhattad és megérthetted. a vfély a két násznagynak egy tányéron két összehajtott fehér keszkent ad át. de rendesen a Ezeknél. hanem a vfélyt.

még A szony a gyermekágyas szére ré- fzni szokott. mert a fdolog. Szokott egy-két vfély is lenni. azt már hiába hívogatják. Az a férfi. a lánykori pajtások szoktak leginkább egymásnak a komaasszonyaivá lenni. néhány évvel a házasság után intézkednek. mert nem megy el a lakodalomra. társalgás benyúlik a kés éjjeli órákba és csak ekkor áll el a násznagy a leánykéréssel. E pontból tehát a komahívásnál a vagyoni állapotra nincsenek semmi tekintettel. lakodalomra nem mehet. A lakodalmat illetleg a Németek lakodalmi szokásai. a lányok és lánykák rendszerint koszorúval a fejükön. de valamennyinek egy-egy rozmaringszál van a kezében. és mert az egész falu össze-vissza rokon. Három- szor-négyszer visznek a gyermekágyasnak enni. hogy az illet legényt szívesen látnák-e kérül? Kedvez válasz után a legény este megjelenik a lányos háznál. azután szüleinél. csak jövetelének tulajdonképpeni okáról nem. Ha valakit az eljegyzés után következ napokban nem hívtak meg. Az igenl válaszra elhívják a legény szüleit is és néhány pohár bor barátságos elköltése után távoznak. vlegény és a menyasszony még a lakodalom napján. Ezt rendszerint a kézfogásnál beszélik meg. nieghívandókat úgy a vlegény. Sem a kézfogásnál. de ezeknek a szereplése mellékes. sem az esküv eltt „móringolás" nem történik. zeneszó és pisztolydurrogtatás A A . rendesen annyit. dik a leánynál. de nem is megy. a kinek új inge nincs. nagy fejtörést is okoz. meghívottak parádéban jelennek meg. Esküvre a násznép páros sorokban vonul. de ez is csak rövid szavakban történik. hivogatás a hidasiaknál elengedhetetlen. unszolás. fölpántlikázva. a férfiak meg fekete posztóruhában. szolgálatot tehetnek. a legények fölbokrótázva. következ : helyi szokás dívik A leánykérés mindig Néhány napelbb id- éjjel történik.: Pozsony vármegye népe. Az örökös tessékelés. rozmaringból még az esketést végz papnak és a kántornak is ad valamelyik koszorúslány az oltár eltt. hogy az egész családnak két-három napra is elég. de kivétel nélkül mind új ingom. hanem csak a második vagy a harmadik héten. hogy a kölcsönös komák egyidbeli legyenek vagy helyesebben. Mihelyt a kézfogás megtörtént. Ez azután órahosszat beszélget sok mindenfélérl. az esküv eltt is kénytelenek sorba bejárni a hivatalosokat (talán már tized- A A A A szer). st többször is meghívni köteles. a hova magával viszi egyik férfirokonát násznagyul. hanem a komaasz- házasok . pal az eljegyzés eltt a vlegény valamely /W sebb nrokona kérdezsköszentjínos-vidéki népviselet. mint a menyasszony a lakodalmat megelzleg minden héten legalább egyszer. a férfiaknak a kalapjukban is. Az asszonyok mind bodros fejkötvel. vagyonkérdés mindig a szülk dolga. a jegyesek a rokonságnak a lakodalomra való meghívásáról gondoskodnak. keresztelésnél ajándékot nem adnak. fiatalság szintén ünneplsen. A mert különben ezek el nem jönnének. 237 vagy szem- mint mondani szokás összekereszteltetnek. a kik e tekintetben csak késbb. fehér ruhában.

melyet lakodalmi vendégek az asszonyok és leányok kedvéért mézzel fznek. szekéren viszik s a falukon áthaladva. mintha csak megfizették volna ket. n. de ezeken kívül hoznak még egy palaczk bort és egy tyúkot is. Ez rendesen 8 10 fogásból áll. míg a pecsenyét. Az eljegyzés többnyire szombaton vagy valamely ünnep elestéjén történik. mely aranylemezkékkel és piros kis szalagokkal van díszítve. lakodalmi menetet az egész falunak látni kell. hogy gyermeke és a maga számára a pap áldását kérje. Itt is szokásban van a vlegény próbatétele a menyasszony eltt és az akkor begylt pénz pólyakötre való. a hol az ebéd várja. kalácsot és bort szoktak küldeni. keresztelést követ 14-ik napon van az ú. Az . süteményt stb. ezt a gyermek szülei házánál rendszerint lakoma követi. a leveshez. mely az elbbihez hasonló. malaczkai járásban. vfély az esketést megelz csütörtökön hívja meg a vendégeket. hanem a közeli rokonoknak A A és komáknak is gondoskodni kell és a jobbmódúaknái négy napig is eltart a lakodalmi vígasság. képletes mondókája után. vlegény az els kihirdetés után a menyasszonytól kalapra való rozmaringcsokrot kap. Pozsony vármegye népe. lakodalmi szokás természetesen még ° nagyobb czeremóniával iár.-i S z okasai vármegyebeli tótok között. i eljegyzésnél a vlegény s násznagya megjelennek a menyasszony szüleinél. Az ebédet követ tánczmulatság rendesen másnap délig szokott tartani. — A k k Ji. a hol hosszabb idt töltenek vele és csak azután viszik vissza a szüli házhoz. A Az . örömujjongások között lobogtatják. Ha a vlegény a menyasszony szüleinek a házába megy lakni. megvendégelésérl nemcsak a háziasszonynak. vfélyek mondókái rendszerint fordításai a magyar vfélykönyvekben ni vasható verseknek. bor mellett persze a pálinka is járja. félig fölnyitja az ajtót. a rokonok és a szomszédok sült húst.5 238 között. Ezután keresztanyjával. ha a vlegény más községbeli. melyben húsz darab túrós. megáll és kérdi: „Szabad-e belépni menyasszony násznagyának igenl válaszára ebbe a tisztességes házba?" belépnek. a mikor az anya a gyermeket templomba viszi. a vlegény térdenállva rriegköszöni a menyasszony szülinek fáradozását és gondoskodását. kik engedelmességre intvén t. Minden rokonháznak az asszonya rendesen nagy kosárral köszönt be. mert többnyire az utczán kószálnak ós úgy kurjongatnak és rikongatnak. pozsonyi járásban a keresztelés után három hónapra van az ú. különösen a nagyszombati járásban. avatás. A nem sokat dolgoznak Esküv után a násznép ugyanabban a rendben tér vissza a menyasszony házához. ki rendesen a vlegény keresztatyja is szokott lenni. lakodalomhoz a gazda tinót vagy tehenet szokott levágni és 3 ^ . esketés eltt való napon hozzák a rokonok a lakodalmas házhoz a szokásos kalácsokat. násznagyával és a vfélylyel zeneszó mellett a menyasszony házához megy. a mikor a vlegény eljegyzési díszkendt kap.s ugyanannyi szilváslepény. A vendégek azonban csak a levest és a híg ételeket szokták elfogyasztani. a hol a lakoma következik. a tányérjukon halmozzák föl és ebéd végeztével az asszonyok az otthonmaradottak számára hazaviszik. a vlegény pedig a násznagy kíséretében a menyasszonyi házba lép. keresztvetéssel megáldják. a keresztelési szokások tnnek fel. Miután a templomban a keresztelés megtörtént. térdelve búcsúzik el szüleitl és így hálálkodik elttük gondviselésükért s jótéteményeikért. melyet leend hitvestársának fölnevelése körül tanúsítottak. Ha a menyasszony nem marad a szüli házban. kendt. n. térdelve búcsúzik szüleitl. zenekar az utczán marad. E kend föl van pántlikázva s egy pálcza végére kötve.és dióskalács van. „HosztinaMakoma. a hol ez alkalommal nagy vendégséget tartanak. Ennek megtörténte után a közelebbi rokonok és a keresztszülk összegylnek a gyermek szülei házánál. t i • A A A A A — hektoliter jó bort szerez be. mákos-. ^ A A A . de erre a keresztszülk. Tótok lakodalmi szofeasai. Erre a vlegény násznagyának a szentírásból vett rövid. szarvas. a menyasszony szüleivel s a leend menyasszonynyal megbeszéli a kötend házasságnak különösen hozomány-ügyét. E találkozásnál a násznagy. különösen annak fels részén a keresztelést szintén ebéd vagy ozsonna követi de a keresztelés után a csecsemt elbb a keresztszülk házához viszik. azért az ily napon még a hívatlanok sem.

melyen 10—10 vendég osztozkodik. melyek a következk Az eljegyzést a leány szülházában tartják meg. hanem csak fölborított tányérja eltt ül. a pedig a menyaszszonyi házban gylnek össze. Az ifjú pár csak asztalbontás után étkezik és pedig a konyhában. de nem eszik. minden szekérre sok asszony szállítást. a menyasszonyi házhoz indulnak. kásapénzszedés itt is szokásos. A vlegény szolgálja ki vendégeit ételekkel és italokkal és sem eszik. s a hol a fiatalság tánczra kerekedik. mivel az tányérja is föl van borítva. paczalleves. marhahús édes tormamártással. mint a milyen az ebéd volt. Itt ismét megvendégelik ket és azután a templomba indulnak. sült marhahús mártással minden tálon a sültet kerek kalács veszi körül. Végül föltálalják a darakását. Az ebédet 2 3 óra között tálalják és ez a következkbl szokott állani Marhahúsleves metélttel. vagyis vasárnapon. ül. lakodalmat követ napon déltájban elviszik a menyasszony szüleiholmit 2 3 szekérre nek házából a fiatal asszon}' holmiját a férje házához. Az ifjú házasok az asztalnál ülnek ugyan. a hol a jegyeseken és azok szülin kívül csak a vfélyek jelennek meg. . Az egyházi szertartás után a lakodalmasok a vlegény házához indulnak lakomára. a kik énekszóval kísérik az át- A Kiskárpátok mentén elterül községekre nézve irányadóul vehetjük Szentgyörgy város lakodalmi szokásait. vacsora többnyire hanem ebéd után visszavonulnak és külön étkeznek. a hol mindenféle édesség és bor várja ket. káposzta hússal. A következ. rakják. 239 menet az esküv után a korcsmába megy. de nem esznek a vendégekkel. Mulatozással töltik az idt. A A A A — FEJKÖT-HÍMZÉSEK A POZSONYMEGYEI TÓTOKNÁL. kit a vfélyek kísérnek és a férfivendégek követnek. A menyasszony az asztal végén valamelyik sarkon foglal helyet. Éjféli 12 órakor fölteszik a menyasszonv fejére nk a fej kött. a vfélyek felpántlikázva és kitzött fehér zsebkendvel hívják meg a vendégeket az esküvre és a lakodalomra. ebédig itt mulat. A — A : . olyan ételekbl áll. A meghívott vendégsereg férfiai a vlegénynél.: Pozsony vármegye népe. melyben a pénzbeli és egyéb adományokat gyjti össze az uj házaspár számára. míg azután a vlegénynyel. hova a menyasszony szüli vendégsereg egész kalácsot küldenek. tyúkleves rizszsel. \ acsora közben a vfély zöld koszorúval díszített és vasvillára ersített fatányért hord körül.

menyasszony vedd tudomásul. melybl azonban semminek. de a leányokat nem födik le. Itt reánk sötétedett. a következket mondja: „A mily édes ez a méz. ez az asztalra térdel és azt mondja „Kérlek benneteket. Ilyenkor a vlegény megkínálja kel borral. melylyel a vlegény és a menyasszony száját bekenve. n. a mi azt jelenti." Erre a násznagy ismét azt feleli: „Ne féljenek semmit. különösen Nebojszán. vagy a másik szobában vannak." : Itt esküv után a nép korcsmába megy és vacsoráig tánczol. A vfélynek itt is fontos a szerepe. Szépen kérjük tehát. hogy házasságra lépsz. arczod verejtékével keresed kenyeredet. kezében mézzel telt kanállal. mikor a kézfogónál a két násznagy a vlegénynyel együtt a menyasszony házánál megjelenik. Az ú. a lakodalmi és a lakodalmat megelz szokások szintén sok jelképes és jelentségteljes mozzanatot tüntetnek föl. N. Esküv eltt a vlegényt is hasonló beszéda A figyelmezteti kötelességeire. adjanak éjjeli szállást!" Erre a szakácsné az ajtón belül a következleg válaszol „Ki tudja. egyet-kettt végig húz rajta. tudd meg. mikor a vacsora már készen van. az Úr Isten kizte ket onnan. A menyasszony keresztanyja rendesen aranynyal hímzett fejkött ajándékoz a menyasszonynak. a vfélyek pedig kalapácsosai.„Atnjújtom neked ezt az utolsó galyat és ezt a kendcskét. fogóval és patkoló lábbal ellátva a lakodalmi vendégékel látogatják sorra. mialatt azt mondja: „Te is bántottál. hanem maskarába öltöztetik. még a szemeknek sem szabad hiányoznia s így ezeket üveg-gyöngyökkel pótolják. Sok helyen a vacsorához kakast tálalnak. A vacsora befejeztével következik a vlegény és a menyasszony kihívása. hogy arczuk verítékével keressék kenyerüket. A vfély a pálczával megkopogtatja az ajtót és mikor a zene elhallgatott. és ugyanazt teszi a menyasszony házában is. hogy éjjel is bolyongnak ? Bizonyosan rablók. így szól: „Dicsértessék az Úr Jézus ^Krisztus Bocsássátok be vlegényünket!" Erre a vlegényt bebocsátják. melylyel munkától verejtékes arczodat megtörülheted." Idközben azonban a vfély seprt vesz kézbe. Az étkezésben a menyasszony és a vlegény nem vesz addig vagy a részt és tányérjuk fölborítva fekszik az asztalon. A galántai járásban. kézmosás a lakoma eltt mindenütt szokásos és erre a vfély tót mondókával hívja föl a vendégeket. Mikor a vlegénynyel az eljegyzéshez indul. Mikor azután a vendégsereg a menyasszony háza eltt megjelent. Erre a násznagy kopogtat és a következket mondja: „Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus! Szerencsés jó estét kívánok! Mi messze földrl jött utas-emberek vagyunk. becsületes emberek vagyunk. mi rendes. melyet a vlegénynek a következ mondókával ad át :. 'fölpántlikázott palaczkborral kezében. melyért néhány fillért fizetni is kell. csak nyissák ki az ajtót!" Az ajtó végre kinyílik és a szakácsné a konyhában fogadja a bejövöket. az illetk pedig ismét kis pénzbeli ajándékkal váltják meg magukat. a szakácsné hirtelen becsukja elttük az. lakodalmat követ napon a vlegény. fiatalok. E beszéd rendszerint bibliai történeteknek és jeleneteknek ily alkalomhoz találó idézeteibl áll." Ezután a násznagy kézbe veszi az e czélra tányéron elkészített s egy rozmaringszállal tányéron fekv keszkent. a menyasszonyt megszólítva azt mondja tótul: „N. nagyszombati járás számos helyén a menyasszony estefelé emlékeket és ajándékokat osztogat szét: rendszerint zsebkendket és olcsóbb ni kendket vagy fejkötket míg a vendégek ennek ellenében a menyasszonynak pénzt vagy értékesebb ruhadel A A darabokat adnak. mert különben a patkókat leszednék a csizmáikról. Te is. és mikor a vlegény az asztalról leugorva. hogy házasságra lépsz. így. ha megharagítottalak benneteket. a mikor majd feleségeddel együtt. A vlegénypróba itt is divatban van. ki akar futni. Ezzel a férj éberségét akarják jelképezni." Ezután a vfély három ég gyertyát szorít ujjai közé és a következ mondókával lép a vendégek elé : k ! : . Rendes ember éjnek idején éjjeli szállásról gondoskodik. ajtót. milyen emberek kegyelmetek." Erre a vlegényhez fordulva folytatja „Te is vlegény. meghívók és az asztal fölötti mondókák más vidékeken is rendszerint a szentírásból vett idézetekbl állanak. hogy a mikor Ádám és Éva a paradicsomban vétkeztek. rövid beszédet intéz hozzá. míg konyhában." Itt is a lakomát a kézmosás elzi meg. én is bántalak. a korcsmából csak a szakácsné szólítja el a vendégeket. olyan édesen sze' ssétek egymást mindhalálig.: 240 Pozsony vármegye népe. a legkisebbtl a legnagyobbig. jusson ez eszedbe és gondolj erre a kendre. bocsássatok meg.

> co © ai £ ^ o co N O Q_ Ü .

.

hogy „Elvesztettünk egy pártát és egy zöld koszorút. 16 . mert már régóta nem volt vele és azért tépte ki a legszebb tollát. Az els napon az ételt és az italt a nászapák adják. a násznagy kérdre vonja. a vlegény kalapja melll pedig leveszik a menyasszonytól kapott tollat és igy vezeti a vfély az új házaspárt a násznagy elé. De most már párosodnak és szépen csókolódznak. Míg a táncz kezdetét veszi. de a hímnek nem. de nem találtam meg ket." Erre a vfély egy darab papirt mutat föl. húzd rá.Színaranyból valót". nem adjuk ki a madárkát. a menyasszony-kiváltás is járja és a falubeli legények addig ki nem adják a menyasszonyt a vlegénynek." Erre a vfély elrikkantja magát. Ottvorajte vrata. mert az ételt és pedig rendesen sonkát és tormáshurkát a vendégek hozzák. örömanya Nyissa ki az ajtót! Hozunk ide szép mennyasszonyt. hogy hol van?" Erre a násznagy a következleg felel: „Nekünk volnának ilyféle madaraink. hogy az még szebb lesz. hanem mondják meg. öreg urak." Erre azután az új házaspár a vendégek eltt megcsókolja egymást. szokásaival. Most szomorúan járok erdn. mint kegyelmeteknél voltak Olyan szép kalitkám volt. a mint a jércze után turbékolt Násznagy: „Ajérczének és ugrándozott. melynek magyar szövege körülbelül azt jelenti." igaz. Mást a választ megkapta. hogy a ti madaraitok között keressem az enyémet. A malaczkai járásban. völgyön. hogy Az Isten áldja meg önöket. és néhány szót mondani?" Miután „Én egy királynál szolgáltam. A pozsonyvármegyei magyarok között a mindenütt ismeretes ünnepi vigasságok és szokások járják. azonban a három csillag ide vezérelt. de hogy a tieid közöttük vannak-e. Lévárd környékén.!: Pozsony vármegye népe. csak két madárkát ápoltam. Kuklón meg. A pozsonyi járás tót községeiben a lakodalom két napig tart. ne hagyjanak annyit keresni. a következket mondván: „Fiatal urak. és mikor a czigány játszani kezd. ! 241 „Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus Fiatal urak. mi vagy? Te valami idegen vagy. engedjétek hát meg. akkor kötelet húztak az úton keresztül. a második napon azonban csak az italt. násznagy urak No. a vfély megnyugtatja. Pozsony vármegye. a vfély a szoba közepén ide-oda tipeg. úgy-e. míg 8 10 koronával ki nem váltja. A BetlehemMagyarország Vármegyéi és Városai • Magyarok s^S. továbbá a lakadalmas népnek rablóktól való színleges megtámadása. Ez id alatt a másik szobában a menyasszony fejére fkött tesznek. A mint egyszer eleséget vittem nekik. míg ha idegen községben volt a menyasszony. mikor a menyasszonyt a vlegény házába kísérik. imígy folytatja ott nem tettem. öreg urak. hogy „Muzika hre". míg azután a jérczét megtalálta. A koszorúsleányok utánuk mennek. A néhány pozsonyvármegyei horvát községben semmiféle oly kereszteli vagy lakodalmi szokás nincs. Vecleme nevesztu Ze szameho zlata". de lassanként kiveszben vannak. hogy szebb tollúak most. szomorúságomat." Erre az asztal körül ülket egyenként nézegeti és vizsgálja. Ugyanitt a lakodalmaknál hajdan divatban volt a kakas-lefejezés. szánják meg itt volnának Magyarországban.. mintha valamit keresne és a következket mondja: „Már bejártam az egész országot. azt nem tudjuk. addig az új házaspár megvacsorál és azután a mulatók közé vegyül. nem tudjuk ki vagy. mert annak Vfély: „Igaz biz a! De hát a jércze a legszebb tolla ki van tépve. míg végre a menyasszony eltt megáll és azt mondja: „Ez itt az egyik!" Násznagy: „De mi téged nem ismerünk. a következ rövid víg dalt éneklik: „Szvadebna mamicsko. hogy a mikor jön. mint azeltt volt. elfelejtettem házikójuknak az ajtaját bezárni és a madárkák világgá röpültek. mivel az itt meglev szokások nagyobbára megegyeznek a körülfekv tót vidékek : — ! ! ! — — t — — — — — — . . hogy tulajdonképpen mi lesz most a madárkával és milyen állapotban fogja visszahozni? Mikor megnyugosznak. idegen országokban és keresem ket. mezn." nem akarta elfogadni. a mely külön fölemlítést érdemelne. de a hím az egészet összetépte. kinek fehér kendt nyújt és ezzel vezeti ki. Törökországban azt az újságot hallottam. mire a menyasszonyt átadják neki. hogy no Pókhálóból volt fonva. belebotoljon de ezek mind megszntek. vagyis magyarul: „Örömanya. és míg útleveledet meg nem mutatod. mint volt. hegyen. Ki találta meg?" Midn a vfély visszajön a szobába. násznagy urak Szabad-e tisztességes asztalukhoz lépni. hogy szebb a tolla. rövid tót éneket dúdolva.

Ha kevés a pénz. három Idrályjárás. ma azonban a vendéglben. ietek szkít. A vármegyebeli németek között az általánosan ismert ünnepi szokásokat szintén gyakorolják. A felscsallóközi Hidas községben a fiatalság évenként háromszor tart tánczmulatságot és pedig farsang végén három napig és májusban s októberben vagy novemberben egy-egy napig. vagy másként „palatinusnét. hogy a katonasághoz besorozott társaikat elbúcsúztassák. az áldomást a választás helyszínén iszszák meg. a legények között fölmerül viszályok rendezése és viszi a körmenetek alkalmával a falu legényei eltt a zászlót. E táncz után ellép a palatinusné a község elöljáróságával és felszólítja a leányokat. a mit a palatinusné a férjével kezd tánczolni. vagy ha az idjárás megengedi. melynél még Ínséges esztendben sem hiányzik a czigány meg a táncz. a ki rendesen a legnagyobb összeget. hogy ismerje el az ifjúság bírájának. Sikabony táján az ismertebb ünnepeken kívül a szentgyörgynapi búcsút tartják meg. A választás napján. e pénzbl kifizeti a mulatság költségeit. mert a palatinus-tánezot azzal kell eljárni. a mikor lopott fából a falu végén nagy tüzet raknak. Egyszeriben azonban a legénybíró int a czigánynak r a ki azután ráhúzza a palatinus-tánezot. ezeknél a rend fönntartása. melyet a legények muzsikaszó mellett. Sok belyütt a legénybíróválasztás is ünnepélyes ezeremóniával jár. a kit azután zászlólobogtatás közt a faluba visszakísérve. hogy pünkösd hétfjén viszont rendeznek tánczvigalmat. Ha a bort elfogadják. hogy a régi szokáshoz híven fizessék le azt. Ezt az áldomást a legények közösen fizetik. a mit a mulatságra szántak. míg a régi idben ez a járás. A legények itt szeptember hó utolsó vasárnapján is tánczmulatságot szoktak rendezni. viszont azonban a legénybíró köteles a szent györgynapi vásár alkalmával tánczmulatságot rendezni. legénybíró szentgyörgynapi tánczmulatságát a leányok azután azzal hálálják meg. egy elre kijelölt helyen gyülekezik és itt választják meg. szintén elhívják a mulatságra. Ilyenkor a legénybíró összeírja a falu összes leányait és pünkösd vasárnapján. hogy kinek melyik leány a szíve választottja. de a legeredetibb a két Nyárasdon. mire a legénybíró a község elöljáróságát is meginvitálja. a ki ez alkalommal az elöljárókat néhány liter borral és szivarral vendégeli meg és fáradozásaikat megköszönve. mulatság sohasem történt meg néhány fejbetörés nélkül. mikor megválasztották. a kijöv leány azután köteles választottját a legénybírótól 20 40 fillérért kiváltani. addig a fiatalság tánczol. Ugyancsak vezeti ket offertóriumra a templomba is. kiabálva. pótolja ha pedig sok. ordítozva és kurjongatva körültánczolnak és átugrálnak. ezigányokat jelentkezik és megkéri t. vagyis nagyszombattól nagyszombatig tart. mert különben nem kerül tánezosa. a többi pedig ki-ki tehetségéhez képest. üvöltve. Példáját követik a többiek is és a legények ilyenkor mutatják ki. rendesen a módosabbak közül a legénybírót. tánczmulatságok rendezése. megválasztása után. a meghívás visszautasítását jelenti.l'4'J Pozsony vármegye népe. Ugyancsak az Alsó-Csallóközben. az arató-ünnep stb. a húsvéti öntözés. Pünkösd hétfjén azután a legények és leányok összegylnek a mulatság színhelyén és els sorban megválasztják a „pünkösdi királynét". akkor a fenmaradó összeget a legközelebbi vasárnapon legénytársaival elmulatja. vendéglbe térnek. Elsnek a palatinusné kezdi. Ekkor a leányok és a legények elválva külön szobába mennek. Míg ez megtörténik. honnan a legénybíró a leányokat egyenként és névszerint kihívja. a mi rendlegénybíró kötelességei közé tartozik a szerint meg szokott történni. illetleg hétfjén a déli órákban minden leány szüleinek vagy gyámjának egy-egy liter bort küld. Azeltt ezt a legénybíró házánál tartották meg. a mikor a legénybíró. majd a mindenütt. míg ha visszaküldik. után az elöljáróság az imént elmondott módon befolyt összeget a legén)'bírónak adja át. — A A A k — — A — — A . palaaz utolsó pünkösd óta tinusnét. kisebb-nagyobb ezeremóniával dívik. Dercsikán még szokásos a szentivánéji si tüztáncz is. Az ily legénybírónak az uralkodása egy évig." Ezt rendszerint azok közül a menyecskék közül válas/tják. 10 20 koronát áldoz e czélra. mulatság Ezután a tánezot folytatják és ez rendesen két napon át tart. este 10 óra tájban a fiatalság a községen kívül. a községbírónál fizeti. A farsangi mulat- . az a meghívás elfogadását. a kik a jobbmódúak közül férjhez mentek.

hogy újfalusiasan. Megemlítend még a hidasiak „Emmeusba való rándulása". Ennek következtében ez idtájt a leányos házaknál oly nagy a sütés-fzés. hogy a legények körbe állanak és mindegyik a jobbkezében kardot tart. Az általánosan ismert ünnepi szokásokon kívül a vármegyebeli tótok is néhány jellemz ünnepi szokást és mulatságot tartottak meg. fölváltva a jobb. hogy „Po buranszky !" (búriasan. Értelme körülbelül a következ: Vége felé jár e farsang. körülbelül a következ: Kardot le kardot le kedves uraim Mindent elfogadunk. az útszéli keresztekhez és szentképekhez. úgy hogy a mögötte álló legény a kard végét a balkezével megfoghatja. mintha tavaszi és szi tánczmulatságok mindenütt lakodalomra készülnének. melynek ütemeire körben elre mozogva. Erre a rendez a kört az egyik helyen. Zse sza ne vidájú". hogy karjaik egymást keresztezik. Ugyancsak ebben a járásban a húsvéti korbácsolás alkalmával nem elégesznek meg az egyszer korbácsolással. de itt majd adnak. hogy az Emmeusba hajnali órát imával töltsék el. n. hanem díszíti föl. a mit azonban nem kell szószerint venni. Dzivcsencze marikájú. a kezeket. pipiskékkel boronáltam. balra fordulnak és a kardot a vállukon át hátrafelé nyújtják. vagyis úgy. a füleket. az asszonyok és a férfiak kimennek a határba. Ez abból áll. de a s - — — — mehetnek. hogy jól tudjanak dolgozni. mire tánczra kerekednek és azt a franezia négyesnek ú. szlanyinu maju. míg a rendez ismét elkiáltja. Ezek közé tartoznak többek között a következk „Uzs sza ten fasang kráczi. hogy férjhez nem Egy másik így hangzik: „Na vrábczoch szem oral. A nagyszombati járás sok helyén a hamvazószerdái patkolás is szokásos. hogy meg ne süketüljenek stb. : — - — nem is tér már vissza. a mint azt a Búr elnev falvakban szokták). leszedik a csizmájáról a patkót.Pozsony vármegye népe. illetleg értelme. ha csak egy bizonyos pénzösszeggel meg nem váltja magát. a mi azután a farsangi költségek fedezésére szolgál. Ez abból áll. a tánczmulatságon mindig jelen vannak és napnyugta után az anya a miüatság színhelyét. hogy jól tudjanak futni. leánya nélkül. hogy „Po novoveszky!" (a mi azt jelenti. A rendez elkiáltja magát „Sable hre" (Kardokat föl). Csak itt-ott találkozik egy régi. egy-egy ugrást tesznek. — : pipiske megdöglött s így vége a gazáldkodásomnak. majd a ballábbal. rétesfigurájához hasonló módon fejezik be. illetleg a leány szüleinek a vendége. kardjaikat lebocsátják olyképpen. Tuto nám ne dali. -. 16* . vagyis jobban mondva ugrálnak mindaddig. mire a legények megállanak. hogy úgy.Komára zabili. A leányok sírnak. így a malaezkai járás fels részén még dívik a Jcardtáncz. mert a kardot rendszerint bot vagy kardalakú fa helyettesíti. aj hruski pláne. két tanítvány emlékére a továbbá a temetbe. hogy az A A asszonyok leányaik gardes-des-damesjaiként . Na trpilkáczh vlácsil. hogy utczahosszat az ott szokásos víg farsangi énekeket dalolják. Ani sza ne navráczi. míg a legényeknek szabad a belépés. fogóval és kalapácscsal járja be a leányos házakat és ha a leányt megfoghatják. E hívo: — ! ! ! ! — ! ! gatókat arról is föl lehet ismerni. A minek az értelme körülbelül a következ Verebekkel szántottam. a mi azt jelenti. Erre a legények hirtelen Erre valamennyien megfordulnak és visszafelé lejtenek. mert szúnyogot öltek s így van elég szalonu nájuk. a mire azután men Tótok ünnepi nagyon büszkék. virradóra. rozsdás kard. rendszerint valamelyik ügyesebb tánczosnál megbontja. befelé fordulnak. A tánezot kísér zene a kóló ütemeire emlékeztet és szövege a következ „Pod sable Pod sable Mij mili pane Vsetko mi bereme. még a vadkörtét is. Dicséretes és magasabb erkölcsi érzésre vall. míg a rendez el nem kiáltja. hanem kiüön megütögetik a lábakat. 243 ság költségeit a legények viselik és minden legény egy leányt visz a mulatságra. mint a szomszédos Laksárújfaluban szokás). hogy öt-hat legény maskarába öltözve. Most megszólal a zene. tuto nám daju. a kik belépti díjat fizetnek. a mely abból áll. hogy a vendégeket meghívják. Trpilka skapala Uzs szem doszedlácsil". hogy húsvét hétfre." Végül a rendez azt vezényli: „Sable dúle! (kardokat le!). el nem hagyja. A kardtánczot csak farsang utolján járják. Ott nem adtak.*' Magyar fordítása. a ki azután a legény kalapját hatalmas bokrétával és vörös szalaggal három napi mulatság alatt a legény nem étkezik otthon. költségeit a leányok viselik. Ekkor a legények bejárják a leányos és a jobbmódú házakat. ez id alatt a leánynak.

létra segítségével átmásznak a kapun vagy a keritésen. mindenféle undorító állatok jutnak a házba. elbb a kútnál megmosdik és így vizesen lefekszik. Az iglicz (fekete tyúk) tojásából az ember hóna alatt kiköltött csirke. i pozsonymegyei tótok között az általánosan ismert babonaságokon kívül a következket soroljuk föl Kántor-bjt napján nem szabad sem mosni. hogy jó hitvestársat kapjon. azt elviszik és mindaddig vissza nem adják. az ujjai meggylnek. Ha a házbeliek közül valaki késsel aprít a tejbe kenyeret. a kenyér kvé válik. mit találnak. valaki meghal a a magukkal hozott A A Babonák a magyaroknál.: : IU Pozsony vármegye népe. Ha ezt a bejelentést elmulasztaná. Ha valamely szobában halott van kiterítve és valaki oda az ablakon át benéz. ott. megyebeli németek között kevés a babona. akkor az a tehén. Dénesd vidékén husvétszombatján a szentelt tznél nyers fadarabokat égetnek el félig és ezeket a szántóföldek A mesgyéjére viszik. Katalin napján a legény. A hol a kaput zárva találják. akkor ha még olyan vén is. a gazdájának mindenünnen pénzt hord. A . a ki neki álmában megjelenik és szárazra törüli. Ugyancsak e járásban. megmerevedik a keze. Azokon a babonaságokon kívül. Babonák tótoknál. Ugyanitt szokásos. Ha az asszony Lucza-napján bármit kölcsön ád a házból. Ha nagypénteken napkelet eltt körülsöprik a házakat. Ha a kenyeret a kemenczébe teszik és nem vetnek rá keresztet.és vasárnapon varr. Stomta vidékén. ha a leányt valamiképpen elkeríthetik. de azért nem annyira. a következket találjuk érdemesnek följegyezni Ha a leány vagy az asszony ünnep. az lesz a hitvestársa. leszedik a csizmasarkát. néhány darabot a tzhelyen elégetnek és szentül hiszik. mint a tótok között. az lesz a hitvestársa. a bogarak mindent megesznek. nyáron. az bajt hoz a kocsi gazdájára. mieltt a szobába lépne. abban az évben a baromfiak A Ha nagypénteken Babonák a németeknél. a mikor égiháború van. sok lesz a vakondtúrás a gazda földjein. Ily alkalomkor a falu legényei dobszó és pléht'azekak ütögetése mellett minden leányos házhoz elmenti t-k. hogy ha a házigazda vagy a gazdaasszony meghal és méhek vannak a háznál. melyek az egész országban mindenütt el vannak terjedve. hogy nyáron a jéges ne tegyen kárt a gabonában. Ha a ház tövében vakond túr. a pokolba jut. hogy akkor nem üt a házba a menyk. véres tejet kap és a tgye gyuladásba jön. mert a marha megbetegszik. a gazda szerencséjót viszik el. hogy a gazda vagy a gazdaasszony meghalt. pozsonyi járás némely községeiben megtartják a mártonnapi táncznmlatságot. Vendel napján sem szabad az állatokkal dolgoztatni. A kirl azon az éjjelen álmodik. mert a ki ezt mégis megteszi. Ha Ha állatokat. úgy hogy a fog egérlyukba esik. az istálló ajtajára keresztet rajzolnak. minden kast megkopogtat és elmondja. a hol pedig elutasítják ket és nem adnak nekik semmit. legföljebb azt említhetjük fel. a leányok pálmavasárnapon májusi fával és egy felöltöztetett és kitömött leánybábúval (Kiszelicza) járnak házról-házra kéregetni. a Inti azután élelmi szereket kéregetnek. Ha vendég a házban az asztalra teszi a kalapját. hogy a betegségébl fölépüljön. a hova a trágya került. melynek tejébl eszik. A megyebeli magyarok között a babonás hit különösen a Csallóközben van elterjedve. akkor a család legidsebb tagja a méhesbe megy. Ha Szent Ágota napján a szobát és az udvart jól ki nem söprik. mert azon a földön. Ugyanakkor trágyát sem szabad kivinni. sem fonni. a kocsi eltt asszony megy át az úton. hogy Misérden a beteg imádkozás közben szenet dob a vállán át hátrafelé. ha fecske röpül el a tehén hasa alatt. A szempczi járásban a tollfosztás áldomással jár. új fogat kap. szaporábbak lesznek. mely rendszerint három napig szokott tartani. az sárgaságba esik. patkolással összekötve. legények a szüret után összegyjtött bort ilyenkor szokták elfogyasztani. Ha a karácsonyi éjféli misérl hazatérve. A boszorkányok megfejik a kapuszobrokat is. Ha valakinek kiesett a foga és azt a feje fölött a háta mögé dobja. de még az embert is megszopják. a gazda tudta nélkül a házból egy téglát vagy egy csutak szalmát elvisznek. Ha valaki Szent Válent napján dolgozik. a míg a leány azt pénzzel ki nem váltja. a tyúkjai télen nem tojnak többet. András napján pedig a leány szigorúan böjtöl. az összes méhek elpusztulnának. a házban. A virágvasárnapján szentelt barkákból. vagy ha kuvik szólal meg a háztetn. divatban van még a hamvazószerdái bohóczjárás. a boszorkányok nem ronthatják meg az disznóból és a szarvasmarhából a bélnyüveket ráolvasással lehet kipusztítani. Ugyanez történik.

az Apáczatoronyból a Dunába vetették magukat. mely a várhegyen álló rom ú. Napnyugta után szemetet és piszkot a házból kivinni nem szabad. akkor jó lova lesz. hogy menekülési útjok el van zárva. 245 Szent. akkor álljon meg vele olyan vendégfogadó eltt. Ha sárgaságba esett ember napkelte eltt. Szent Vitálos éjjelén egész éjjel harangozni kell. A serdül.Vojtek napján ki kell füstölni az istállókat. Ezek közül a legérdekesebb az. hogy az illett baj éri. akkor a gyermek nem lesz beteg. Ha arról a helyrl. valamely sárgalevel fzfánál imádkozik. mert akkor azon az éjtszakán senki sem tud a házban aludni. mely azeltt Szomolányban ismeretes volt. Hel babonák után. akkor a gyermek ftln és megöregszik. A monda a következ Volt hajdan Szomolány várának egy ggös és kegyetlen várnagya. Ezt megtudta a várnagy és bosszút forralt Júró paraszt ellen. meggyógyul. mert különben elapad a tehén teje. ha felmeg tudja mondani. remegés szállta meg. sok csirkéje lesz. Azon a helyen. hogy a várnagy parancsa kivihetetlen. n. karácsonyi éjféli mise úrfelmutatása folyik. Ha valamely megholt ember valakinek megjelenik. de még ez is ritkán fordul el. mert fejfájást kapnak. hogy a másvilágon megfizethesse az offerát. Az újszülött gyermeket születése után azonnal lepedbe burkolva az asztal alá kell tenni és két-három perczig ott tartani. azon a napon nem szabad semmit a házból kiadni. mert különben a jég elveri a határt. Ha Vitus napján harangoznak. az egész vidék összes boszorkányai megjelennek eltte. hogy a boszorkányok az állatoknak ne árthassanak. Ha napnyugta után a házból tejet visznek ki. Ha valaki lovat vesz. Egy önérzetesebb paraszt azonban egy izben kikelt ez ellen és megrótta a meghunyászkodókat. Pénteki napon az asszonyoknak és leányoknak nem szabad fésülködni. Ha valakinek a tehenét boszorkány feji. de még aznap hozzon választ. csekély és csak annyiból áll. hol az apácza a Dunába esett. és ha a dunamentiek itt-ott regélnek is néha a vizi tündérekrl. pénzt adnak a kezébe. támadt azután az a szikla. Apáczatornyára és a várhegy alatt a Dunából kiemelked „Weiberstein" nev sziklára vonatkozik. okos lesz. A szegény paraszt. A tótok között itt-ott már inkább találunk népregékre és mondákra és ez természetes is. Ezeknek a száma azonban. ha az apja ilyenkor pipára gyújtva ül az asztalhoz. nem szabad a cseresznyefa els termését leszakitani és megenni. akkor a boszorkánynak a kezét vágták le. hogy más vidékek mondáit és regéit alkalmazzák a saját viszonyaikra. hogy a földben hol van kincs elásva. és mikor a szökevények látták. Ha valaki Lucza-napjától karácsonyig korbácsot fon és az éjféli mise úrfelmutatása alatt ezzel az ostorral suhint. Ha valakinek a tehene nem ád tejet. az azt jelenti. hogy okos ember legyen belle. Ha újszülött gyermeket az asztal alá dugnak. mert meghalt gyermekük a túlvilágon szintén csak cseresznyét kap enni. hogy hajdan egy elkel lovag megszöktetett egy apáczát és azzal a dévényi várba menekült az Apáczatoronyba. a kiknek már egy gyermekük meghalt. Magához hivatta és azt parancsolta néki. mert különben a tehén nem fog tejelni. a ki ell félelmében mindenki kitért.: Pozsony vármegye népe. akkor a gyermek. és ha az ágy alá kést szúrnak. mert különben a vár legmélyebb börtönébe záratja és élete fogytáig ott tartja. melyet ma Asszonyknek neveznek. lopjon a más lovai eltt fekv abrakból egy-egy maréknyit és adja ezt a saját lovának. különösen a hegyközi vidékeken. hogy két pecsétes levelet vigyen Pozsonyba. mert ezeket a csapásokat a boszorkány érzi. és melyet egy német történeti szakfolyóirat is közölni jónak látott. Az oly fiatal asszonyoknak. ha pedig eltte állott. különösen a magyar vidéken. érzékenyen búcsúzott el családjától és . Ha a tehén megborjazik. ismerve sorsát és tudva. Üldözi azonban nyomában voltak. ez a meséjük majdnem teljesen azonos a többi vízmentén lakó magyarok meséivel. várak közelében. mely fölött a vadludak elröpülnek. A ^ ™° n dák ék A megyebeli német községek közt is csak Dévényben találunk egy eredeti mondát. alatt a szarvasmarha értheten beszél és a patakban víz helyett bor Ha a gyermek születését a bába 9 napig el tudja titkolni. valaki földet vesz és azt a kotlóstyúk kosarába teszi. azt egy kissé meg kell sózni. a vármegyében elterjedt belyi mondákról és regékrl kell megemlékeznünk. A magyar nép a síkságot lakja. Ha egy békának az ellábát levágják. Ha kis gyermek meghal. akkor a boszorkány elcseréli. töltsön a tehénnek a tejébl az udvarban álló vályúba és csapkodja azt egyéves vadrózsa-ággal. Ha az újszülött gyermeket a keresztelés idejéig nem rzik szigorúan és éberen. jó gabonatermés lesz. E szerint ezek onnan vették volna nevüket. a boszorkány fejte ki. a hol még nem volt. a hol a nép fogékonyabb is az ily behatások elfogadására.

. hogy „A hazug embert. Éjfél volt. Ha valamiben mégis eltérnek más vidékek ismert népdalaitól. éjféli 12 órakor tépjen le a legmagasabb fbl és abból készítsen orvosságot az anyjának. a többi általánosan elterjedt és másutt is használatos közmondásokon kívül. A mint az óra tizenkettt ütött. hogy fia Borist elvegye. a mikor a sziklához fölért és meglátta. ezen a barlangon át jött volna egyenesen A A Népdalok. mely csak holdtöltekor. Lidértejeden ha valaki tönkrement. a hol Borist akarta elpusztítani. szörnyet halt. De van itt még egy érdekes népmonda. mintha villámütés érte volna. mely épp oly viharszer. de ebben a pillanatban valami láthatatlan er a levegbe kapta. . melyrl az a monda érdemes a fölemlítésre. csuda-hang. Ottó völgy község fölött egy barlangszer nyilas van. míg az álnok. In a sziklák között. Azt a tanácsot adta tehát neki. A mely a község közelében fekv „Szélvár" nev sziklára vonatkozik. a gazdag Tamás bíró fia halálosan megszeretett de a fiú szülei hallani sem akartak arról. Egyszerre csak förgetegszor robogás közeledik feléje. Széleskúton és vidékén Balassa Menyhért alakja körül fonnak dicskoszorút és ugyanazokat a hstetteket regélik róla. Júró azonban ismét elaludt ós csak a szomolányi vár kapuja eltt ébredt föl. 246 útnak indult. míg a lovakat egy jóságos arczú sz kocsis hajtotta. E pillanatban azonban a lemen nap utolsó sugarai hatoltak a vár ablakain át a várnagy szobájába és a várnagy alakjára. melyek a magyanépdalokra. A szegény leány nem tudta. Volt itt egyszer Nádason egy szegény istenfél özvegyasszony és ennek egy Boris nev leánya. hogy bizonyára a pokollal czimborál. de azért rárivallt Júróra. De azért bátorságot vett magán ós buzgón imádkozva útnak indult. az úton iszonyú porfogai bontakozik ki és ez elé három fekete ló van fogva. az még a szélvár regéje a következ: halálos beteget is kigyógyítja vele. kitekintett és ekkor fuvarosát látta tova robogni de kocsija elé három ló helyett már négy ló volt fogva és ez a negyedik a várnagy volt.. míg végre valaki azt tanácsolta néki. népregék után áttérhetnénk a vármegyében dívó helyi vonatkozású közkelet népdalok. hogy a szélvár veszedelmes hely. hogy Szent Lénárd. Csak reggel ébredt föl és illatos növényeket talált az ölében.. mitév legyen. annyit föV. Nagylégen él még az öregek ajkán egy dal. csak Pozsonyban. azután nagyot suhintott az ostorával a kocsi förgetegként száguldóit tova. Magyar közmondások. . mert azért mégis börtönbe kerül. hogy forduljon a bbájos asszonyhoz. Abba vót a Al)ba harangozok laktak. hogy csak sietve végezze a dolgát. készítették. Nem is ébredt föl elbb. A várnagyhoz sietett. a mitl édes anyja gyorsan meggyógyult. rokonsági Komáromi czigánysági Odalas Zsírral meszelték az falát. valami csodaf terem. hogy menten szörnyet halt. a mely azonban inkább versben eladott régi mese és a következleg hangzik: „Egyiptomi Szalqnábul Templomukat építették. éjféli 12 órakor látható. hogy „A mennyit a kerék le. hogy a szegény leányt elvegye. italt fzött bellük. Csak a FelsCsallóközben. a ki. a ki azeltt jó Diódban volt. Mert az esküv napján egy szélvihar úgy odacsapta a szólvár sziklájához. A leány megijedt. majd 5 megvárja. . Ezekbl boldog pár lett. vén boszorkány ott lelte halálát. rok között el vannak terjedve. mint másutt Toldi Miklósról és ugyanoly legyzhetetlen ervel is ruházzák föl." Helyi vonatkozású közmondásokban a vármegye magyarsága elég gazdag. azt mondják. Boris hirtelen leszakított a gyógyfbl. a kinek a nevére szentelt kápolna e barlang mellett áll. A kocsi megállt Júró eltt. a mint eltte a csodás gyógyf egyre magasabbra emelkedik.Két gombócz vót a harang. melybl egy s . Pozsony vármegye népe. Errl az a rege szól. . meg a sánta kutyát könnyen meg lehet fogni". a hol a kocsis költötte tol. Ollétejeden azt tartják. hogy e hegy méhében laknak a szelet és a vihart kibocsátó hegyi szellemek és innen van az. hogy e helyen soha sincs teljes szélcsend. vót az ajtófél. ki ezt a füvet megszerzi.. az egyszer elferdítés. hogy ily gyorsan visszaérkezett de ez nem használ neki semmit. azt mondván neki. künn pedig iszonyú zivatar és vihar kezdett tombolni. Ez megtörtént ós Júró csakhamar ismét a kocsiban ült. Eperjesen az A A — — — — — — — — . Ugyanekkor betegedett meg súlyosan Borisnak az anyja. Júró ijedten az ablakhoz futott. mint a hogy jöttök. szóval ha valakinek a sorsa jobbra vagy rosszabbra változott.Kolbászbú az ódalát. j^ z alsócsallóközi járásban is sok ilyen ott termett közmondás jár szájrólszájra. mert tudta. Disznólábbú tornyot raktak. a kit a falu leggazdagabb legénye. Francziaországból Ottóvölgyre. a szélvár küszöbénél. Júró pedig elaludt. a kocsis Júrót a kocsiba szólította. sebességgel indult meg. Mivel azonban a fiú nem tágított. de ilyeneket alig ismerünk. hogy menjen a szélvárba és holdtöltekor.Kit nem jár a hideg szól. Erre földrengés rázta meg a várat. mindenütt ismeretesek. De ekkor a ggös Tamás bíró lett halálos beteg és halálos ágyán végre beleegyezett abba. Ennek meg éppen kapóra jött Boris látogatása és elhatározta. a ki Júró láttára szinte megborzadt. melyekkel hazasietve. a bíró bbájos asszonyhoz fordult tanácsért. a hova emberi lénynek lépnie nem szabad. hogy a bíró kedvéért a szegény leányt elpusztítja. felleg támad. mire elveszítette eszméletét. Nádason ismert és az ördögbarázdájáról szóló mondáról már Nádas község leírásánál megemlékeztünk.

az egyik hévül. azt mondják. hogy ez nem lesz ki. mert ma már alig mosnak aranyat a Csallóköznek pozsonymegyei. a másik meg a hegyitül a sarka félé. melyhez Hidaskürt. azt mondják rá. — — A közI^dások. a mindenhez alkalmazkodó emberre azt mondják. akármennyi szövetet is hoztak neki. hogy „Hochzeit geh'n ist a Ehr'. inkább csak a szomszédos komárommegyei részében. azt a megjegyzést teszik. földrengés következtében. hogy „En nem fogtam halat. mint Eperjes. vagyis. azt mondják. hogy „Annyi pénzem van. hogy „Kicsiny trágya-dombnak két Nyárasdon. ha valaki nagyzol és olyasmit fitogtat. tényleg meghajlott. úgy is mondják. megyebeli németek között csakis a felscsallóközieknél találunk két olyan közmondást. a mi annyit tesz. ha róna. mely föl vagy be akar dlni. azt mondják. hogy nem lesz elég. A 1 . a kiripolcziak egy szép disznóval akarták kiengesztelni de hogy a sertésnek annál nagyobb becse legyen. Ha valaki valamit nagyon szeretne. hogy „Er bieget sich wie der Thurm '. tomu cseszt. 1 . hogy mikor egyszer egy ellenséges vezér seregeivel a község alatt megjelent. hogy „Neki is naayobbat tojik a tyúkja. akkor azt mondják rá. mint a torony. Kislégen. mint másnak a lúdja". hogy . mint gazdag. úri. úgy hogy alig tudták kiirtani. Maczházán valaha sok volt az ürge. Vezekény és Eperjes tartoztak. vagyis a kmek tisztelet dukál. czifra. Kiripolcz vidékén azt mondják. Ennek az a magyarázata. de nem tud hozzá jutni. . mert a hidasi torony 1764-ben. hogy pompás. vagy gerendára. a másik meg kívül kalapál". a hogy jónak látja. hogy egy odavaló szabó. a mely mondás eredetéül azt beszélik. hogy lakodalomba menni tisztesség. úgy sopánkodik. akkor jó pogácsát tudna sütnyi". hogy „Az evésnél szívesen állna. Felscsöllén azt tartják. azt mondják. de a Pista az bizony istenugyse. Uszoron. akkor azt mondják. hogy „Nem lesz ki". hogy „Hja. hogy „meglánczolták a csikót". de üres lesz tle a zseb. Ha pedig valaki valamit szeretne tenni. hogy „Kiripolczon egy disznó patkol. csak a munkánál fekhetne". kicsiny magtár a szomszédja". ha azt akarják jelezni. mint Kürt. pasztirovi trúbu". mert egy néhai Ignácz nev zsidó korcsmárosuk nagyon ügyes volt az ilyenek alátámasztásában. „Sokat fárad a vadász. a mi disznót jelent. hogy „Az egyik ember a sarkaiul kezd kalapálni. elbb mind a négy lábára arany-patkót verettek. de e vidéken egyebütt is. Ugyanitt a lusta emberre azt mondják. mint a mennyi lisztje nincsen. mert valamikor egy idevaló mester egy csikót faragott s azt valahogy meglánczolva egy üvegben mutogatta. mint tehénre mondják. 247 olyanra. Kuklón. malaczkai járásban. de a pásztornak szarv (vagyis pásztorkürt) dukál. ha rosszat kívánnak valakinek. hogy „Annyira i an tüle. hogy meapatkolják. a ki rosszul üli meg a lovat.-Péteren. a mije nincs. de a szükséges eszközök nem állanak neki annyi zsírja rendelkezésére. Búr-Szt. De az aranymosók napja már leáldozóban van. annak tisztelet dukál. A — — A Fels-Csallóközben. hogy „Jaky kroj. A tallósiak. azt tartják. azt illi. Ebbl az idbl maradt fönn az a közmondás: „Fürge mint a maczházi ürge". Nagyudvarnokon. vagy venni. macht aber den Beitel leér" a mi annyit tesz. ha ruhát varrattak. mint a kiripolcziak a d'sznót. a hol azt mondják. melyeket följegyezhetünk. akkor azt mondják rá. hogy híjlik. Itt közöljük még a csallóközi aranymosók mondókáját is." vagyis a kiripolczi kovácsnak Svina volt a neve. A galántai járásban fekv Tallós azeltt is az Esterházy-féle uradalom egyik középpontja volt. hogy „Úgy a gatya". megyebeli tótok között is találunk néhány eredeti közmondást. dercsikaiakat a szomszédfalubeliek azzal szeretik míjdnem fogott egyet". vagyis. Az egyiket Hidason használják. Mindig vizes az aranyá-z". hogy „Verje meg az Isten rossz szomszéddal és gyöpös udvarral' Dunaszerdahelyen a kinek nincs pénze. ha valaki nagyzol..majdnem" ezt vagy azt tette. mindig keveselte és azt mondta. — mint Tallós. hogy „Ennek Ignácz kell". hogy mindenki úgy cselekszik. Várkonyban. ha valamibl nincs elég. Ha pedig valaki olyképpen dicsekszik valamivel.: Pozsony vármegye népe. mint a czigány-gyerek a forralt tejtül". mely szerint Ritkán száraz a halász. vagy nem futja. a szerint öltözködik. hogy „Komu cseszt. olyan falra. ha valakire vagy valamire valamely díszes jelzt akarnak használni. bosszantani. A A köznJnciások . azt mondják. Solymoskarcsán. hogy a milyen a divat. mint a békán a tolla". Egy más verzió szerint. a lóra. tak sa stroj". Vezékéng.

zsákszámra vitték a békákat Bécsbe."" E közmondásnak állítólag történeti háttere van. hogy „úgy az övé. Mitugrász. eladni. az együgy félesz tapitm/a. Éberhardon a képtelen vagy tehetetlen söre. vagyis hanrecht. vármegyebeli németek között is találunk néhány eredeti gúnynevet. recht. egy békajárásos esztendben valaki azt a megjegyzést tette elttük. és mikor azután a selpöcziek kijöttek. és valamely sajátságos vagy komikus tulajdonságuk vagy foglalkozásuk révén ragadtak reájuk. a mi nem az övé. Azt beszélik ugyanis. Az almásiakat meg hubaniak-nak gúnyolják. akkor megkapják. Nyakigláb stb. így például Wenhardt Jánost. a könnyelm Felscsöllén a csavargó nagyon sok lévén a hasonló nev lakos. arra azt mondják. Otthon azután az egyik azt tanácsolta nekik. a melyen állanak. Hebeg. annak négy sarkára egy-egy apró tornyocskát biggyesztettek. Az alsócsallóközi járásban mindenütt ismert és elterjedt gúnyneveken kívül használatos még a kukká. gyászoknak csúfolják. annak azt mondják Du Feitl! Kochl. a melyen álltok. Tárnokon. Az ügyetlen Az ügyetlen férfi Haderlak. a gúnyneve kalakala. Plusz. azt vrgeliizlalónak nevezik. hogy „Jól van Ha tiétek az a föld. kalapiri és feketefazék. hogy ha meg mernek esküdni. recht. Ilyenek a Bozsdás. Oégés. Az ostoba Phdava. Görény. Vörös. a mi mind süsitek. a törpe égevény. zott. galántai járásban leginkább csak a zsidókra alkalmaznak gúnyneveket. hogy engedjék ket rövid idre alaposabb tájékoztatás és megfontolás végett hazamenni. hogy az esküt letegyék. vicskus. a kit bosszantani akarnak. hogy „megcsikóearariak tornya'" mikor ugyanis a zavari templom tornyát restaurálták a torony mellé. legtöbb természetesen olyan. a kiküldöttek ezt azzal fogadták. az butát és ügyefogyottat jelent. mert hiszen mint a . megyebeli tótok közt is sok a megkülönböztet név. Pukacs. Schwartz Jakabot Bieber Leni Juklnak. a kinek azt akarják monLahmpoczn dani. különösen a felscsallóközi járásban. : ! a A = = = = = = A = = = = = A A : — = — n= A = = = A A A A . mely az egyenl nevek megkülönböztetésére szolgál.248 Pozsony vármegye népe. a ki ott marad. vérszemet kapva. Ennek a révén a jakabfalviakra azt is ráfogják. a másikat Schulmeister Jánosnak nevezik. Dénesden. melyek egyszersmind ismertet nevek is. tényleg a saját földjükön fognak állani. éza. mely e földön áll. btefl Jokl Hanslnak. azt mondták a selpczieknek. mert sokan közülök hangyatojás-szedéssel foglalkoznak. Maczházán. Erre a selpöcziek nagyot gondoltak és megkérték a kiküldötteket. a semmiházit pedig kulipinczom-nak. málé. Selpez vidékén. csakugyan a selpczi határhoz tartozik. hogy az a föld. és mivel nem tudtak igazságot tenni. Kismagyaron a czigányok trulló. ha valaki valamit a magáénak állít. a gyarló közben. A Gúnynevek. Roszkorgyütt. vármegye lakosai között a gúnynevek is eléggé el vannak terjedve. Eperjesen a nagyothallót gónó és a tehetetlen esztelen Fels-Csallósüket-hordónak nevezik. mert hiszen a béka is mindig és mindenre azt mondja: detrekcsütörtökieket bravencsároknak. Olgyán a gyenge ember: lütyö-hütyö. N agyúd varnok vidékén a hülye ídymeiyutyi. pozsonymegyei magyar nép nyelvének jellemzéséül legjobbnak tartjuk. nagy szombati járásban. tottya. hogy megbicsaklott az esze. Végigüres. de kevés a jakabfalviakat békáknak nevezik és rájuk fogják. akkor a tiétek ez a mogyorófa is. mert legénykorában rövid ideig a tanítót helyettesítette stb. mert taplóval kereskednek. mint a selpöcziek földje. a hülye meg gyüge. Hidason Schlunderl. Jókán az ügyetlen kukkó. az olyan tehetetlen ember. Traml. hogy Bécsben mindenen túl lehet adni. Ez meg is történt. Térdes. hogy régente a selpöcziek és a szomszéd határbeliek között egy földdarab miatt határvillongás volt. ezeket mindenféle melléknevekkel különböztetik meg egymástól. hogy mikor gúnynév. a hová teszik. kofáskodó Túli." Erre sorba lehuzatták a jelenvoltakat és az azon földterületen állott mogyorófáról vágott pálczákkal egyenként huszonötöt verettek rájuk. hogy mindenben igazuk van. néhány jellemz példát ide iktatni. párbeszéd vagy mese alakjában. hogy mindenki tegyen a csizmájába egy marék földet és úgy húzza föl a csizmát és akkor nem fognak hamisan esküdni. Zavar vidékén azt mondják. Végre megjelentek a helyszínén a vármegye kiküldöttei. Prekacs. a két Putz János közül az egyiket Mitze Jánosnak. toplaki és toholi. a ronda Szászon az elhagyottan felntt gyereket tátott gyereknek mondják. de valaki besúgta e parasztfurfangot.

és azokban a községekben. nos. Apám ippen a kerbe jáczczott kisfejszéjjivee.Az ám.Há Isten álgyo meg. annyira vittek. én meg eekaptam tle. mének. Legföljebb a malaczkai járás fels vidékén. Gondú'kottam magomba. hogy micsinájjok. Má megin veszeké"dik a zid". Gondú'kottam magamba. abbú hama-hama madzagot sodortam és leereszkedtem a tengerbe. A min' szántogatok. Mire visszatértem. k tót nyelvnek a vármegyében nincs semmi különös sajátsága. Ezeknek a részletesebb ismertetése azonban inkább ethnographiai szakmunkába való. beleszúrtam a fejemet. há vesárnopig ee nem akar ányi. Annyira másztom. ippeg úgy van.: : Pozsony vármegye népe. A POZSONYMEGYEI. a jegönye fiakot a fogaim közé szettem. Gondú'kottam magamba. Beleszúrtam az öklömöt. meg hazavitte. eetörött az ustornyelem. én má rávigyáztom." „No akkor há jó van! Én má nem tom. mikor a szél fúj. azokban a községekben találhatók az általánostól valamivel nagyobb eltérések. hogy tizenöt szekér sem bírta vóna eevinynyi. akkora nagy (jegenye) pálmofa lett belülié. azok meg eeberrentek velem. a likba jegenyefiak vótak." — . de mos má megette a fene! Há' sógor behordta-ó azüvét?" „A szigetb behoztam. bárcsak vóna nálom egy kis madzag Szerencsére zsebembe vót egy kis korpa. apám mé'g futilóti gyerek vót. hogy rajta egy likat talátom. peig má ölöget elázott a fd. a hogy Vöröstenger közepibe értünk. hanem a rakotlási még kint van. még a kurumpi töve is. hogy nem láttom f a tetejire. Haza futottam. RÉGI FAZEKASMUNKÁK ÉS HÍMZÉSEK. Annyira vittek. de eltótosodtak. Záradékul még egy példát idézünk I „Jó röggeet Kelempa sógor 1 „Agy gyón Isten Boráros sógor.. Erre a tenger két ódala annyi halat öntött ki. Én még kivágtam a fejemet a likbú." . az mind a I A magyaroknál. mi lesz ebb a zidb. Gondú'kottam magamba. keblibe rakta. . hogy micsinájjok. peig ippen a színámot köllött vóna haza lóditanyi. lesz-e rajta ustornyél. kett meg a másé." „No há Isten álgyo meg sógor!" „Hasonlókíppen. e'k'dött engem szántonyi nígy ökörree'. a hol az ide telepedett habánusok laktak és laknak. hogy hahetfín kezdi. asse gyött ki. micsinájjok. mire a mindefféle kicsiny gyerek eekezte a sírást. . melyek azeltt horvátok voltak. annyira másztom.. mer a pocziknak hozunk bort tennap meg a Neipórnak vittünk kszenet. de kett nem a mienk vót. hónap mög aakaamossén (alkalmasint) a Szajf susztert a szemezi vásárro vinnyi." „Kihúzza a hetet sógor. de egy mesztelen czigánygyerek ott futkározott. asse gyött ki. 249 Tájszólás a megyei tájszólásra nézve általánosan jellemz a következ kis mese Mikor én még bajczos legény vótam.

részben dombos. északról és északkeletrl Nyitra vármegye. délkelettl Komárom vármegye. szempczi. délrl pedig Mosony. limbachi. mert területe legnagyobb részben a kedvezbb éghajlati viszonyok mellett az Alföld jellegét hordja magán. kitn minség rozsot. grinádi Kis-Kárpátok. Ebben az idben Magyarország Ausztriát mind nagyobb mértékben látta el terményeivel és szarvasmarhával. 'ozsony vármegye mezgazdaságának történelmi fejldése szoros összefüggésben van az ország mezgazdasági haladásával. a szabadságharez eltt. kedvez vízrajzi viszonyainál fogva. egyike azoknak a vármegyéknek. fels. bazini. récsei. a legnagyobb kulturterjeszt tényeztl: a közlekedési úttól távolabb lakó népesség vette azt át. Pozsonyvármegye mezgazdasági állapota még vajmi kevéssel különbözött a többi megyék mezgazdaságától. a melynek délkeleti hegyoldala termi az országvilág eltt jó hír pozsonyi. szentgyörgyi. Fekvés. hogy északnyugatról délnek húzódó szabálytalan téglány-alak. a melybe Pozsonynál szakad a megye és az ország hatá- . valamint azért. múlt században. Pozsony vármegyét nyugatról az Alsó-Ausztriával országhatárt alkotó Morva-folyó. a melyek egymással és egymást kiegészítve. míg a hegyen innen van a pozsonyi. pozsony bécsi. s így Pozsony vármegye mezgazdasági állapotának fejldése mindenkor útmutatója volt a magyar mezgazdaság fejldésének. p — A A — — A — — A A A A vizek.s Gyr vármegye határolja olyképp. Pozsony vármegye szerencsés helyrajzi fekvésénél. teremnek. Legnagyobb a Duna. valamint a patáiról és szívósságáról híres magyar paripát. a túlnyomóan magyar lakosság részére évszázadok óta aczélos jólfizet búzát. galántai és a nagyszombati járás. Duna-folyam és a budapest bécsi orsiágút volt tehát gazdasági haladásunk egyik legtekintélyesebb faktora és ez útvonalak mentén lakó nép volt az els az országban. folyóvize Pozsony vármegye gazdag rónáit számos folyóvíz öntözi. mely a külföldön látott és érintkezés következtében tapasztalt újításokat elsajátította és tle. Tudjuk. a mely a háromnyomású gazdálkodási rendszerben nyert kifejezést mindaddig. míg a földbirtok föl nem szabadult.és alsó-csallóközi. tölgyes és fenyves stb. részben sík vidék a hegyentúli járást alkotja. zamatos. 500 méteren túl magasságú hegység a Kis-Kárpátoknak a Dunánál kezdd és az egész megyén át északra húzódó gyönyör vadregényes hegylánczolata. a hol a gazdálkodás belterjessége a mezgazdálkodás minden ágazatán visszatükrözdik. aranysárga bort. zabot stb. hogy a jobbágyság korszakában a gazdálkodás mindenütt nagyon egyszer foglalkozás volt. Kárpátoktól a Morva-folyóig terül. illetleg budapest pozsonyi híres országút volt Magyarország és Ausztria között a kereskedelem legfbb útja. vármegye Urülete 4348'85 Q kilométer és legnagyobb része 100 200 méter abszolút magasságú termékeny síkság.MEZGAZDASÁG ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉS. juhnyájakat egész az ország szívébl. bükkös. a melyen a magyar gyapjút. sörnek való árpát. erdkkel koszorúzott bérczei alatt terül el a búzaterm mátyusföldi síkság. az Ausztriához közelebb fekv megyékbl a kenyérterményeket szállították és csordaszámra hajtották a hizlalt szarvasmarhát. Pozsonynál két ágra szakadó Duna átöleli a Csallóköz síkságát.

.. míg utána lassan melegedik a leveg. árpát stb. Jéges a nagyobb vizektl távolabb es helyeken tesz némely évben tetemesebb kárt. talaj minsége. a számos apróbb sziget mellett a Mátyásföldön keresztül folyik a Kárpátokban nagy Csallóközt alkotva. A úgy hogy február végén már . rozs. mély. még csapadékszegény években is.és czukorrépa term. humus-tartalom járásonként is A . ered Ft-ketevíz és a Dudvág. Csallóközben találunk futóhomokot is az ilyen területeket legelnek használják. homokos vályog. A Morvd-íoljba ismét a Kárpátokban ered több kisebb patak ömlik és Pozsonynál úgy megduzzasztja a Dunát. kavicscsal. kötöttebb vályog. lehet vetni és késn köszönt be a tél.a vármegyében fönnálló állami. tavaszszal sárba vetünk". Ez utóbbi kett talajja-vítás szempontjából. de mivel a fels réteg elegend mély. minség. Kivétel csak a csallóközi földek egy része. a megye járásai szerint eltér egymástól. hogy míg egyrészt a talaj termékenységét elsegíti. úgy. Ezzel ellentétben áll a csallóközi talaj. míg az sz száraz. mátyusföldi talaj mélyréteg. televénygazdag. Az éghajlati viszonyok elég kedvezek. a melyet rendszerint nagyobb eszés elz meg. a Csallóközben. A . a megmunkálása. a „Vág jobbparti és Alsó-Dudvágvölgyi egyesült ármentesít és belvíz levezet társulat". jó mívelés mellett a gabona meg szokott benne dlni . A — kitn % A — A . a „Fels-Csallóközi ármentesít társulat". A szántóföldek tápanyagtartalma szerint az agyagos talajok eleget tartalmaznak káliból.biztosan terem. melyek útközben számos mellékpatakot vesznek fel és a Kis-Duuaágat télvíz idején sokszor a kiöntésig duzzasztják. mélyre. mint fenékvíz és mocsár. 100 cm. a Kis. Keletrl a Vdg-folyó érinti jó darabon a megyei határt s néha . Az a nagyobb rész. alatta a sárga agyag 100 200 cm. a mely nehéz búzát. mély réteg. sok munkát kíván és nehezen dolgozható meg. A A Talaj. kivált száraz szszel.habár rengeteg pénzáldozattal és teherviseléssel .és Nagy-Duna között. miért is a közmondás azt tartja: „szszel porba. hogy két ágra szakad. — kitn minség — szárazabb években gyönge termést ád. kir. mély vizet nehezen átereszt. Pozsony vármegye talajviszonyai a mint ezekbl is látszik átlagban jobbak a középszernél és a föld biztosan term. kési fagyok ritkán ártanak a tavaszi vetéseknek leginkább a tengeri és a pillangós növények sínylik az egy-két napig tartó hvösebb idjárást. úgyszintén burgonyát. a „Morva-folyószabályozás külön állami kirendeltség".. a „Pozsony vármegyei csatorna: völgyi vízi társulat" és a „Súr-lecsapoló társulat" mködik. de azért díszlik benne a búza.. talaj mindenütt könnyen munkálható a termés nagyságát pedig az eszések mennyisége befolyásolja. megye vizeirl e könyvben más helyütt kimeríten szólunk. folyammérnöki hivatal". de biztosan terem.Mezgazdaság rát - és állattenyésztés. alatta legtöbb helyütt szürke vagy sárga homok. mélyréteg vályog és sörárpát terem. alatta agyag. mészbl és foszforsavból. televényes vályog 20 40 cm. zab és az ess években jó termést is ád. sok fáradságba kerül. Csapadék elegend mennyiségben van legtöbb a tavaszi hónapokra esik. Kavicsos talaj van a pozsonyi és szempczi járás kis részében. Korán tavaszodik. — — kitn — . az elbbiek pedig ármentesítés czéljából keletkeztek. az „Alsó-Csallóközi ármentesít és belvízlevezet társulat". A — A A vármegyében ez id szerint A „Duna-folyamszabályozó m. a mely nem kavicsos. búza. a Dudvág mentén és a lapályokban nem ritkán késlelteti.ha kilép számottev károkat is okoz. megyei és társulati vízszabályozási vállalkozások is elsegítették. 251 alkotó Morva vize. E nagyobb folyók mellett a a medrébl megye egész területe gazdagon van erezve apróbb folyóvizekkel és patakkal. Jól beérik a tengeri. a néha túlsók nedvesség. úgynevezett tót-árpát sörgyártási czélokra . különösen rozsot nagyon jó sikerrel terem. Csak a Csallóköz homokosabb vidéke kíván több est. addig. E két alternatíva között áll a nagyszombati járás kötött mélyréteg televényes agyagtalaja. ha meg nem akadályozza a földek mívelésót. Habár évszázadok óta eke alatt áll. itt csak azt említjük föl. Itt a televényes agyag 7 75 cm. miért Éghajlat. televényes vályog. hogy a vármegye gazdáit az okszer gazdálkodási rendszer megteremtésében . a mely majdnem mindenütt televényszegény és kavicsos. televényes fekete vályogréteg 80 120 mély. a melyeknek altalaja homok vagy kavics és a feltalaj-vizet könnyen átbocsátó. édes a szl. mert itt az altalaj nagy mértékben vízátereszt.

hogy a nagy gazdaságok tulajdonosait is e téren méltán úttörknek lehet mondani. mint az állattenyésztés terén a bérlk nyomdokain törekszik haladni. az országos átlagon fölül teremnek. terméseredményekre nézve a Duna bal oldalán lev 12 megye között mégis a harmadik helyen állanak és a termésátlagot tekintve. legel 6'5 ° Az összes gazdaságok száma szántóföld az összerd 20"9 °/ n . mívelési ágak szerint. keményítgyárakat épít és a szarvasmarhahízlalás. még ott is. kötött birtokok 1 —5 holdig „ 5—100 közép „ 100—1000 holdig 1000 holdon felül nagy „ 25279 17108 322 70 - G rendizer asi elosztásának tulajdonítandó. nem mondható nemzetgazdaságilag hátrányosnak azért. 57. Ez a terület 57-7 0"1 terület °/ . hold. terület A kedvez — A A . A terület elosztása elég kedveznek mondható. Ennek következménye. hold. hogy a környékben lev kisbirtokosok elsajátítják tlük az okszer gazdálkodás minden csinját-binját. a földeket kitnen míveli.350. mert a nagy része erdbirtok. hogy a megye azon részében.. szl Pl %.">_ Mezgazdaság és állattenyésztés. A — Terüieteiosztáe. a hol a haszonbéres gazdaságok vannak. kert Pl %.. Az a körülmény pedig. . rét 7 %. Örvendetes. a természetes visszapótló képességén felül még növeli. túlnyomó részben síkság. hanem annak. mint piros fonál végighúzódik a vármegye mezgazdasági fejldésében. a munkás-bujtogatók hálás talajt nem találnak. kevésbbé kötött talajok foszforsavban szegényebbek. Pozsony vármegye Szántóföld területelosztása. . terméketlen 5-6 %-a. tejgazdaság zésével annyi istállótrágyát produkál. még nem is oly régen.350 gazdaságból van: törpe gazdaság kis . a legújabb hiteles k. Ha a haszonbéres gazdálkodás. a mennyiben elegend forgótkét adnak a képzett gazdatisztek kezébe. ezekbl: tulajdon birtok van haszonélvezeti birtok haszonbéres birtok 562342 73262 117007 . Különösen szembetnik a gazdálkodási rendszer figyelembe vételénél az. miért is a szuperfoszfát-trágyázást bven meghálálják. adatok alapján a következ Kert Rét Szl Legel Erd Nádas Terméketlen Összesen . „ . hogy. a kik a versenyt a bérlosztálylyal bátran fölvehetik. azonban a munkaer túlfizetésében nyeri magyarázatát. „ k.. A termékeny %.. hogy Pozsony vármegye ben a szoeziólizmus még nem terjedt el s a munkásmozgalmak nem veszélyesekViszont azonban kevés megyében dolgozik a gazdaság oly nagy költséggel? mint itt. a kisbirtokos osztály egészen fölhagyott a régi nembánom gazdálkodással és úgy a mezgazdaság.. a mi által a közvagyonosodás ersödik. . hogy a szántóföldek harmadrésze haszonbérben van. vadas k. hold. „ „ .elegend forgótkével rendelkezik. 433349 8365 52776 8850 49959 155242 1242 42828 752611 .. nem marad el ettl a nagy uradalmak gazdálkodási módja sem.. „ .. hogy tekintetbe véve a zsaroló ipari növények. habár Ausztria közel van és a gyáripar folyton terjed. Meg is látszik a korszer mezgazdasági haladás az egész múltban. mert a bérlosztály majdnem kivétel nélkül . a mi az intenzív gazdálkodás tetemesebb kezelési költségével nincs arányban. változó. Pozsony vármegye szántói -jóllehet évszázadok óta kenyértermény t>k kel vetik be ket. haszonbéres gazdaságok ezenkívül nemzetgazdasági missziót végeznek az által. a hol humusban gazdagabbak. mint ezukorrépa. a talajnak tápanyagtartalmát. nevezetesen a vasútvonalak mentén. Az 57. Ez az eredmény azonban nem tulajdonítható egészen a talaj jóságának. hogy okszer gazdálkodással sikerült a talaj serejét fenntartani. . szeszgyárakat.: _. a szántóföldek harmadrésze megyében. . katáng termesztését és a mtrágyával erszakolt gabonatermelést is.

536 hektár szántóföldbl 234. hanem ellenkezleg. legelket s felkarolták helyette a mesterséges takarmány és ipari növények termelését. A A A .102 hektár van mezgazdasági terménynyel bevetve és a 14434 hektár ugar is részben mint zöld ugar. Feltörték a jó talajú réteket. ezzel karöltve tehenészeteket. a mennyiben a nem elegend istállótrágyát van hivatva pótolni. régi háromnyomású gazdálkodás a tagosítás után rövid idvel megsznt és helyet adott a négyes vetésforgónak. a mely elvileg el van fogadva. nem a modern gazdaság rovására. 253 tmémJ^*-""***" TELIVÉR MÉNEK PÁLFFY JÓZSEF GRÓF MÉNESÉBL. ezt követte kapásnövény. Furioso Dornröschen Bluewater Cyclops parlagon hevert s mint rosszul kezelt ugar a rajta tengd birkanyájat sem tudta eltartani manapság a 248. nagy marhahízlalókat alapítottak. vetésváltó pedig akként alakult. négyes vetésforgó így kiszorította az ugartartást és vele a birkatenyésztést.' Mezgazdaság és állattenyésztés. vagy mint a gazdaság középpontjától igen távol es szántóföldet a modern gazda kénytelen istállótrágya helyett zöld ugarral nemcsak megtrágyázni. mint annak egyik vívmánya szerepel. noha a nagyobb gazdaságokban a szabadgazdálkodási rendszernek mindinkább több a követje. hogy trágyázott takarmánynövény után szi gabona jött. . de a struktúráját is porhanyítani. E változások természetes következményeként a gabonatermelés csökkent s a jobban jövedelmez ipari növények foglalták el a teret.

mindig visszapótolja a terményekkel elvont talajert s a mély mívelés és jó gazdasági eszközök csak elsegítik a talaj okszer kihasználását. mert a régi iránynyal szakított s a nyugatról importált gazdálkodást elsajátítván. hogy a bérlk tönkre mentek volna. de volt akárhány gazdaság. 2-s 8619. Mindezek a gépek A — A - .egy évben két termést vegyen a földrl. bivalyfogat 10. mert az ipari termények talajzsaroló növények. a helyett. Az eredmény nem is maradt el. Ez ideális gazdálkodási rendszer.ha lehet . kezdetleges gazdasági eszközök. hogy a törpe gazdaságokban is tartanak igásfogatot. s minden iparkodása oda irányul kis Wiueten mennél nagyobb terméseredményt "produkálni. és eszközök nagyobb munkaert is igényelnek.. tekintve azt. A gabonatermelés tehát csökkent. természetesen nem mind igásállatot. mennyiségileg többet termelünk mint azeltt. állapota szerint vetik be valamely kultumovónynyel. úgy minden 20 4 752. ma a gazda arra törekszik. káli és más mtrágyákkal. holdra. kainit. a mely számokkal kifejezve. a talaj állandóan egyforma kihasználásával ki volt már kissé zsarolva s attól lehetett tartani. holdra pedig holdra esik egy pár igásfogat. hogy a hozamot tekintve. 6-os 19. a folytonos okszer mívelés mellett sem érte még el a maximumot. jóllehet a gabonatermelés területileg csökkent. a birtokban lev föld. mint a régi.611 k. s hogy mégis a földéhség. öszvér. így elkerülhet az az aggodalom. . hogy a földek kizsaroltassanak. s így jobb minség. st az intenzivebb és több forgótkével rendelkezk minden 25 holdra számítanak egy pár igás állatot. a ftrágya az állati trágya de egyoldalú trágyák használata is nagymértékben van elterjedve. a melyre leginkább szükségük van. mert az elegend mennyiségben produkált istállótrágya. Ez elv mellett a föld értéke tetemesen emelkedett. ersebb és régi idben egy pár igás fogatra 50 60. mert ezzel az idvel összeesik a nagyobb gazdaságok bérbeadása s ime.és közép: . mint kóros tünet. a talaj tápanyagtartalmát nagyon igénybe veszik s azért különösen azt a tápanyagot.és tehénfogatokat nem számítjuk. A Azonban szerencsére ez nem történt meg. hold s ha a szamár. Ma arra törekszik minden gazda. kova-tovább nagyobb mértékben. chilisalétrom. hanem a kis. mind megvagyonosodtak.254 Mezgazdaság és cállattenyésztés. gabona került szabadgazdálkodási rendszernél pedig nincsenek tekintettel egy sablonra. mint volt azeltt. Az újabb haszonbéres gazdaságokban pedig szerzdésileg van meghatározva a kötelez állatlétszám-tartás. annak tulajdonítható. habár ugart nem ismerünk. s ha nem is pusztán a földek megmunkálására. hogy a szántóföld 433. E kedvez arány annak tudható be. 4-es 933. hogy a gazdálkodás megsznik jövedelmez foglalkozás lenni. a melynek okszer kezelését a kisgazdák is nagyon jól ismerik. habár a gazdaságok felszerelése tekintetében a mezgazdasági gépipar minden terméke alkalmazva van nemcsak a nagy gazdaságokban. Az intenzív gazdálkodás. ökörfogat: 2-s 8618. Trágyázás. E mtrágyákat nemcsak a nagyobb gazdaságok. hanem ellenkezleg idegeu vándormunkásokra van szükség. az összterületre minden 35*5 k. rendszeriül valamely ipari növény. ele a kis és parasztgazdák is kezdik alkalmazni és a tapasztalt sikeren felbuzdulva. mesterségesen pótolják szuperfoszfát.349 k. és a negyedik évben tavaszi vetésre. de fuvarozásra használják s az állatkereskedelem is nagy szerepet játszik. a föld természetes sereje. lófogat: l-es statisztika legújabb adatai szerint van igásfogat: 3985. de egy lépésnyi területet míveletlenül nem hagy. minden hold föld után egy métermázsa élsúly marhatartást követel.és szamárfogat 108. mert ma. több az igás erö. hogy az igás er tetemes. tehénfogat 2610. hogy 100 holdra legalább 3 pár ers igás állatot tartson. : . Az egyoldalú trágyák alkalmazását különösen a nagyobb mértékben elterjedt ipari növények termesztése teszi szükségessé. 3-as 23. azt a hazai viszonyoknak megfelelen alkalmazni tudta. 4-es 8. Az egész vármegyében nem panaszkodik a nép munkahiány miatt. A mi pedig a trágyázást illeti. a hol 100 hold földet számítottak. E kimutatásból látható. gazdaságokban is. de nagy forgótkét s még nagyobb szellemi intelligencziát kíván s ezért nem mindenütt megokolt. igás er. a mezgazdaságból él népnek egész éven át biztos kereseti forrása. hanem a haszonállatokkal együtt. Tényleg a pozsonyvármegyei bérlosztály egészséges alapon mködik. hanem mindig a talaj ereje. nem harapódzott el. hogy .

8 keményítgyár és 3 katángszárító gyár. a tavaszi gabona a jól megkapált kapásnövények után. ségének megtartására nagy gondot fordítanak s a földek megmunkálása kerti vetések hibátlanok. hogy ha a területben nem is. A ményesen mködnek. már forgatják a tarlót s alig érett be a talaj. tekintve a négynyomású gazdálkodási mtrágyákat. st a gabonakepék még sorban kint vannak. hogy birtokán mezgazdasági iparvállalatot alkosson. rendszeresen 385 gazdaság alkalmaz számba nincsenek beleszámítva a 100 métermázsánál kevesebb mtrágyát használó kisgazdaságok. az elegend igavonó állattartás iparkodásukat elsegíti. egyenletesek s tetszetsen vannak megmunkálva. nagy gazdaságokban pedig a fogatos kapálóeszközök. mert a feldolgozandó anyag összes hulladéka a gazdaság javára marad vissza. sovány homokos földek javítása földfélhordással s futóhomok megkötése. Az újabban beállott alacsony vállalatok : A mezgazdaság . Alig került le a földrl valamely kultúrnövény. lapos helyek földfelhordása. 255 Statisztikailag kimutatható. Elv mindenütt a mély szántás. vagy ha azt körülményei nem engedik. s mivel általánosan sorvetmívelésnek felel meg. géppel vetik. Legnagyobb jelentsége ezek között a mezgazdasági szeszgyáriparnak van. vizes szántóföldek alagesövezésével. kultúrájával párhuzamosan halad a mezgazdasági iparszaporodása s minden nagyobb birtok tulajdonosa.Mezgazdaság és állattenyésztés. porhanyítja a borona. már ismét szántja az eke. A mi pedig a földek mívelését illeti. illetve a gyárak részére termesztett czukorrépának ipari növényként való termesztése. különben a szorgalmas munkáskézben napestig fáradhatatlanul írtja a kapa. a henger. a talaj mennél többszöri porhanyítása. Gyom-növényeket csak tartós eszések után látni. valamely közel fekv gyár részére ipari növényt termeszszen. de a term talajréteg okszer mélyítésével nagyobbíthatják a termföldet s így nagyobbíthatják a terméseredményeket is. talajjavítás ennek következtében állandó s nemcsak a helyes míveléssel javul a talaj. de a természettl mocsaras. valamint ?K ARDENNES-I KANCZÁK A KISMAGYARI URADALOMBAN. a mely szép eredményekkel dicsekedhetik. vagy haszonbérlje azon iparkodik. mind szokásban van s a nagyobb gazdaságok után a kisgazdák e téren is ered- A A A Talajjavítás. terméketlen helyek befásítása. így a megyében jelenleg mködik 3 czukorgyár. hogy. 33 szeszgyár. Pozsony vármegye gazdái megtanulták. ezután fontos a czukorgyáripar. a mi azt bizonyítja. de e A földek míveiése rendszert. A jó gazdasági eszközök. szi gabonafélék alá háromszor szokás szántani. az szi mély szántásba kerül. csatornák ásásával. az kiválónak mondható még a legkisebb gazdaságokban is. az ipari növények. hogy az ipari vállalatok részére kultúrnövényt termel 324 gazdaság mind nagyban alkalmazza a mtrágyát. valamint a mesterséges szálas takarmányfélék termelését. talaj nedveskét szi.és mély szántásba vetik a kapásnövényeket is. Tarlót aratás után csak nagyon rövid ideig lehet látni. árkolással a kultúrának minden talpalatnyi földet meghódít a gazda és ebben nagy segélyére van a Pozsonyban székel állami kultúrmérnöki hivatal.

kömény. földek tulajdonságait tanulmányozták... mint a magváltoztatás eltt volt. repcze. . legeljük ma ellenben minden gazdaságban a szántóföldek 30 5l) %-a takarmánynövényekkel van bevetve. A Hanna..és zsombék helyett a nemesfz-telepek a kosárfonáshoz jól értékesíthet fzvesszket termelik. A h ményitö-gyáripar szintén jövedelmez. . javított minségben s nagyobb terméshozam szem eltt tartása mellett termelik.. Javított kenyértermény-vetmag termelése is dívik.. .... 256 Mezgazdaság és állattenyésztés.. így a heremag. szántóföld becse mindinkább növekedik. 102890 15386 „ „ . rétek feltörettek s gazdasági kultúrnövények díszlenek ott. . kultúrnövények kiválasztásánál is egészen más. Nedves talajon káka.. . ha az alacsony répaárak miatt nem termelhetnének czukorrépát.árpavetmag-behozatalt csaknem egészen kiszorította a helyi termelés. A vidékenként mindinkább egyöntetbbé lesz.... ... A katángszárítógyarak részére termesztett katáng nagy jövedelmet ád. a hol lehetett.. mert a katángtermelés még több igényt támaszt.. nemesített. gyümölcstelepek díszlenek ott. _ . „ hold 5 borsó .. kender. a hol az árpa kitnen díszlik.. n<wéu"ek használható. nem erltetik a rozstermelést s viszont olyan helyeken. . . mint régente.... . vagy csak kisebb kiterjedésben. „ . . vagy éppen nem volt kihasználva.. 353 815 380 33624 121 „ . jobb. a mi által több. . 74221 k. Városok közelében konyhakertek alakultak s szl-. mint az elmondottakból is következtetni lehet. Takarmánynövényeket azeltt nem termeltek. . len. _ tavaszi árpa .. a hol búza kitnen díszlik.. bab . lencse stb... Kereskedelmi növények termelésével minden nagyobb gazdaságban találkozunk... a hol a magyar búzát a rozsda miatt alig vagy egyáltalán nem lehet termelni. mint a czukorrépatermelés nagy hibája.. .. megfelel vetmagkiválasztást. szi árpa zab .. mustár. 128 34339 „ „ .. a hol azeltt a talaj alig. .. st külföldre is vásárolják... tök . köles tatárka 4825 ... a nagyobb gazdaságok tanulmányai és sikerei alapján. ma kopasz búzát vetnek s kitn eredménynyel... de termése csak nagy és minden modern eszközzel fölszerelt gazdaságokban indokolt. hogy a túltermelés miatt az ipartermék elhelyezése nehézségekkel jár. . jó minség legelk. régi széles utakat a táblák között fölszántották s csak a közlekedésre nélkülözhetetlen szélességben hagyták meg s a czél érdekében. közönséges magyar árpa helyett azon helyeken. .. a mi által a termés minsége A A A A .. el