[00

A
é**^1

/

D
Í

D

SSí£

«W
<ri
i

L-i^

r«.
..JL.

WKV ]•«!
r

- *

* •*(

'Ts^sy<

uo;v

.

%
il

\

1

r*

HHTm
",'

/^r
<V

i^jj

?
'-

MK ^9
/Al J^t

-*»«.» ttaulll ,»..

1


MMfl
"-~

*V.-í

ML

MftY

KV «
át

^C
'

^s^

foüz

**""

^^.
*

V'^ \

|nm|

1.


ií# l-~*^3£*i
i

r
»
*

'

vffiS

1

íj

EL ti

i

5i^

y\

b&

Dígitízed by the Internet Archíve
in

2013

http://archive.org/details/magyarorszgvrmeg14szik

A MAGYARORSZÁG VARMEGYEI ES VAROSAI
ÁLLANDÓ MUNKATÁRSAINAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA
Elnök: RÁKOSI JEN. Szerkeszt:
dr.

B030VSZKY SAMU.

TAGOK.
Dr.

Balassa József
tanár.

Dr. Dárday Sándor min. tanácsos, a «Jogtudományi Közlöny* fszerkesztje.

a

Dr. Katona Lajos M. Tud. Akadémia tagja.

Dr. Pasteiner Gyula egyetemi ny. r. tanár, a M. Tud.

Dr. Balkay Béla
ügyvéd,
író.

Demény Károly
m.
kir.

Dr. Kcnedi Géza szerkeszt.

Akadémia

tagja

Porzsolt Kálmán
a múz. és könyvt. orsz. tanácsának titkára. Dr.
ifj.

posta- és távirdaigazgató.

Balogh Pál
hírlapíró.

Kenessey Kálmán
vasúti és hajózási ffelügyel.

Dedek Crescens Lajos
tudomány-egyetemi könyvtár-r.

Bánóczi József dr. tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.

Konkoly Thege Miklós

Reiszig Ede

Dobokay Lajos
miniszteri oszlálytanácsos.

Bársony István
a Kisfaludy-társaság tagja.

orsz. képv., a központi meteorológiai intézet igazgatója, a M. Tud. Akadémia tagja.

a Herald, és Geneal. és a Magy. Tört. társaság ig. vál. tagja.

Dr. Entz

Géza

Dr.

Rodiczky

Jen

Bayer József
fögimn. tanár, a

megyetemi r. tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.
Enyedi Lukács
min. tan., a m. agrár- és jára-

Kormos Alfréd
a «Magyar Pénzügy» szerkesztje.

cs. és kir. asztalnok, földmív. min. osztálytanácsos.

M. T. Ak.

tagja.

Körösi József
a fvárosi statisztikai hivatal igazgatója, a M. Tud. Akad. tagja.

Telegdi Roth Lajos fbányatanácsos, kir. fgeologus.

Bedö Albert
ny. államtitkár, orsz. képv.,

dékbank vezérigazgatója.
Dr. Erdélyi Pál az Erdélyi Múzeum könyvtárának
igazgatója.

Sándor József
Kovács Albert
ev. ref. theologiai tanár.

a M. Tud. Akadémia tagja.

az E.

M. K. E.

alelnök-ftitkára,

orsz. képvisel.

Benedek Elek
a Kisfaludy-társaság tagja.

Kovács Gyula
vasúti és hajózási ffelügyel.

Szabó Antal
belügyminiszteri titkár.
Id. Szinnyei József múzeumi hirlapkönyvtár re. a M. Tud. Akadémia tagja.

Berzeviczy Albert
vallás- és közokt. miniszter, a Kisfaludy-társaság tagja.

Dr. Falk Miksa országgylési képvisel, a «Pester Lloyd» fszerkesztje, a M. Tud. Akadémia tagja.
Dr. Fejérpataky László a Nemzeti Múzeum könyvtárá-

Landgraf János
országos halászati felügyel.

a n.

Dr. Bezerédj Viktor
belügyminiszteri tanácsos.

Landherr Gyula
mépítész.
Dr. Lipcsey Ádám lapszerkeszt.
Dr. ifj. Szinnyei József egyetemi ny. r. tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.

Berecz Antal
a m.
földrajzi társaság ftitkára

nak igazgató re, a M. Tud. Akadémia tagja.
Fritz Péter a budapesti keresk. és iparkamara
titkára.

Dr.

Bolemann István
kir. tanácsos.

Lóczy Lajos
egy. ny.
r.

Strausz Adolf
tagja

tan, a

M. Tud. Ak.

tanár.

Dr. Borbás Vincze -tanár. egyetemi

m

Gonda Béla
keresk. miniszteri tanácsos.

Dr. Madarász Gyula nemzeti múzeumi r.

Dr. Szterényi
tanár.

Hugó

Borbély Lajos
a Rimamurány-salgó-tarjáni vasm-részvény-társaság vezérigazgatója.

György Aladár
az országos statisztikai hivatal könyvtárnoka.

Dr. Nagy Géza nemzeti múzeumi r, a M. Tud.

Akadémia

tagja.

udvari

Dr. Thallóczy Lajos tanácsos, a M. T. Akad.
tagja.

Németh József
földmívelésügyi min. titkár.

író,

Dr. Csapodi István egyetemi m.-tanár.

Hock János
plébános, országgylési képvisel.

Dr.

Némethy Károly
Nyáry Sándor
m.-tanár.

Dr. Váradi Antal az orsz. színmvészeti akadémia

belügyminiszteri tanácsos.

Rónai Horváth

Jen

Császár Imre
orsz.

Dr.

m.

kir.

honvédezredes, a M. Tud.

színmvészeti akad. tanár.

megyetemi

Akadémia

tagja.

Dr. Vécsey Tamás egyetemi ny. r. tanár, a M. Tud.

Csorna József a M. Tud. Akadémia tagja, a
Herald. ésGeneal. társ.
ig. v. tagja.

Dr. Hutyra Ferencz
az állatorvosi fiskola igazgatója

Dr. Ortvay Tivadar jogakadémiai tanár, a M. Tud.

Akadémia

tagja.

Akadémia

tagja.

Vendé Aladár
a monográfia segédszerkesztje.

Czigler

Gyz
r.

Kada Elek
író,

Óváry Lipót
orsz. levéltárnok, a M. tagja.

Kecskemét város polgármestere.

Tud. Akad.

megyetemi

tanár.

Dr. Visontai Soma ügyvéd, orsz. képvisel.

A MAGYARORSZÁG VARMEGYEI ES VAROSAI
POZSONYMEGYEI KÖTETÉNEK HELYI MUNKATÁRSAI:
Balogh Elemér
ev. lef. lelkész.

Lászlóffy
kir.

Gábor

Pávay Vájna Gábor
államkórbázi forvos.

ferdötanáesos.

Bossányi István
m.
kir.

Dr. Marton József

Plachy Bertalan
kir. tan.,

fgimnáziumi
Dr.

tanár.

ferdész.

tanfelügyel.

Markusovszky Samu
lyceumi igazgató.
Dr.

Dr. Pirchala Imre
tankerületi figazgató.

Burián Pál
ny. kir. táblai bíró.

Nagy Olivér

Frideczky Árpád
Estei bázy Mihá'y

jogakadémiai tanár.

Remenyik Andor
kir.

mérnök.

gróf urad.

számvevje.
a

Ortvay Tivadar Magy. Tud. Akadémia tagja.
Dr.

Dr. Vutkovich
szerkeszt.

Ödön

Hegedeös Miklós
kir.

Osváth Gyula
író.

mérnök.
Pálffy István
pozsonyi gróf, nagybirtokos.

Dr.

Wolf Gerö

keresk. és iparkamarai titkár.

Kelen József kir. fmérnök.

Zantít
esp.

Ödön
városi

kanonok,

plébános.

A DOLGOZATOKAT FELÜLVIZSGÁLTAK
Dr.

Borovszky Samu,
dr.

János,

Katona Lajos,

— Bedö Albert, — Csorna József, — Kormos Alfréd, — Lóczy Lajos,
dr.

Gonda Béla,
-

György Aladár,

Hock
Károly,

Németh

József,

dr.

Némethy

-

id.

Szinnyey József,

Vécsey Tamás.

ELSZÓ.
szerkesztsége azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy e kiváló munka legújabban megjelent kötetéhez, Pozsony vármegye és Pozsony szab. kir.
város monográfiájához az elszót írnám meg.

A
A

„Magyarország Vármegyéi

és Városai"

czímü országos monográfia

nem

mily megtisztel és szép, épp oly nagy is reám nézve e feladat, mert tekintve, hogy öreg ember vagyok, és hogy vállaimon az évek nehéz

súlyát érzem, szintén ki kell jelentenem, hogy a tollíbrgatás nemes és szép mvészetében gyöngének érzem magamat. Hogy e feladat teljesítésére mégis vállalkozni kívántam, azért történt, mert családom si tradicziói e vármegye és város múltjával három évszázad

óta elválaszthatatlanul össze vannak forrva s így reám, mint a Pálffy-család
szeniorjára, az a kötelesség is hárul,

hogy

ott és akkor, a hol és

a

mikor

csak lehet, szeretett vármegyém és városom érdekében minden
elkövessek.

tlem telhett

Pozsony vármegyéhez és Pozsony városához fzdik s így csak természetes, ha a Gondviselés adományozta hosszú életem alkonyán talán az utolsó határknél visszatekintek az általam bejárt útra, a melynek két oldalán megtalálom egy emberölt eseményeit és történetét. Elmerengve a történelmi múltban, elmém felidézi dics eldömet, Pálffy Miklóst, a gyri hst, a ki lángoló hazaszeretetével és si erényeivel a XVI.
is

Eletem munkássága és tevékenysége

században hazájának dicsséget, családjának elismerést és becsülést szerzett

Pozsony várának örökös fkapitányává és Pozsony vármegye örökös fispánjává neveztetett ki, elrendeltetvén s törvénybe iktattatván, hogy családjának legidsebbje e méltós

királyának kegyébl

és hálájából

zászlós-úrrá,

ságot a

jöv idkben is örökölje és viselje. Feltnnek elttem Pálffy Miklós utódainak dics alakjai, a kik tudásukat, tehetségüket mindenkor a király és a haza javára szentelték, fényes példát nyújtván nekünk, a kés unokáknak, hogy mint kell egy egész életet a legszigorúbb kötelességtudással hazánknak áldozni.

Vili

ELOSZÜ.

s felmerül elttem a kérdés. eldeim hagyományaihoz. Ezt megítélni nincs jogom; de lelkiismeretem megnyugtat annyiban, hogy kötelességmulasztás vádja engem sem terhel, inert kora ifjúságomtól, 1846-tól, mai magas koromig, minden idben a munka és a tettek mezején állottam, úgyis, mint országgylési kép-

Vizsgálom multamat, életem munkásságát

ha vájjon méltó voltam-e

visel, mint megyei virilista és számos megyei bizottság tagja, de úgyis, mint

számos közérdek és emberbaráti egyesület és intézmény elnöke és vezet tagja. Igaz, hogy az én munkásságom inkább a békés tevékenység keretei
között mozgott, de hazánk általános viszonyaiban, az utolsó ötven esztend
alatt a

békés fejldés oly gyökeres változásokat teremtett, hogy erre a zajtalan,

de öntudatos

munkára

elkerülhetetlen szükség volt.

a

Közgazdasági helyzetünk és mezgazdaságunk tökéletes átformálódása - ipari nemesi eljogok megszntével egész vármegyei életünk átváltozása
megszüntetésével a szabad ipar kialakulása, a társa-

téren, a ezéhrendszer

közmveldés fejlesztése, mind mely a békés, de öntudatos munkát nagyon is szükségessé tette s legnagyobbrészt ezek eredményének tekinthetjük, hogy Magyarország ma a müveit államok sorában méltó helyet foglal el. A dévényi vár fokán magasló Arpád-szobor hatalmas alakját nem hiába emelték a millennium évében. Pozsony vármegye Dévénynyel s a Kis-Kárpátok a Fehér-Hegyekkei ezer év óta védi hazánknak nyugatról, s talán azért oly pompázok a Duna-völgy virányai s oly örökzöldek a Kis-Kárpátok bérczei s azért oly termékenyek a vármegye hantjai, mert oly sokszor öntözték honfiaink vér- és verejtékcseppjei. A hol ma az erd legnemesebb vadja büszkén hordozza aganeskoronáját, a hol a hegyi kristálypatakban a pisztráng ezikázik, a hol a völgyek ölén ma a rézhámor kalapácsai zuhognak, vagy a fürészmalmok zaja veri fel a csendet hányszor csillogott a magyar vért és
dalmi tömörülés és tevékenység megindítása, a
oly

esemény

volt,

a

:

fegyver, és dobogtatta a honfihév a vitéz, a

hs

lelkesült szívét. Ott, a hol

ma

a gözkocsi dübörögve száguld, a hol a nyári verfényben az aranykalász

imbolyog, a hol a

gzeke mélyen

szántja

a termékeny

föld

hantjait, a hol

az arató dala, a pacsirta éneke zengi be a határt, hányszor rohant nyerítve

a harczi men, küzdött félistenként a

hs, belemennydörögve
történelmi

ellensége soraiba,

hogy: „iVe bántsd a magyart

/"

Vármegyénk,
szentelt színhely.

st minden

egyes városunk,

emlékektl meg-

De termékeiben is mily mi imádott szkebb hazánk
az
itt,

változatos és szép ez a
és ez a

mi vármegyénk, ez a
és keresett.

mi si városunk!
fája

Hegyei értékes erdkkel koszorúzvák;

kitn

A

szarvas,

z,

a vadsertés, a róka, a fáczán, a fogoly és a nyúl oly
irigyeltté teszik vadászatainkat.

bven

tenyészik

hogy hírnevessé,
Vizeink
:

Duna és Kis-Duna, a Morva, a Vág, a Dudvág. halban bvelkednek hegyi patakjaink s számos halastavunk
a
;

a Fekete-víz

pisztrángot,

pontyot

s

rákot tenyésztenek.

ELOSZO.

IX

Mezgazdaságunk
s

virágzó.

Kitn

búzát,

hírneves

árpát,

czukorrépát

számos kereskedelmi növényt terem ez az áldott talaj. Hegyeink lejtit szlvel látjuk beültetve, és gazdáink szorgalma még mindig elegend mennyiség s kitn bort teremt,
Állattenyésztésünk
melléki
tájfajta
fejlett

és

sokoldalú;
keresett

a

már

jellegzetes

„Kis-Kárpát"
hízlalóanyag.
igás-

szarvasmarhánk"

árúczikk,

pompás

Lovaink tetszets formájúak, tüzesek és kitartók, jó futók és alkalmas
állatok.

Kiterjedt,

jövedelmez üzletág megyénkben a tejgazdaság
tejet

s

naponta ren-

geteg

mennyiség

szállítunk Bécsbe, táplálván

— jó pénzért -- osztrák
minség
s

szomszédainkat, a kik hízóállataink húsáért is gazdagon adóznak nekünk évente.

Gyümölcstermelésünk számottev, és terményeket szívesen vásárolják.

a

kiváló

felséges

íz

Pozsonyi és zohori kertészeink, válogatott zöldségükkel, nemcsak Bécset és Ausztriát, hanem Németországot is felkeresik s éppen ez az oka, hogy a kerti termelésre alkalmas területek értéke és bére igen magas.

Mezgazdasági iparunk is igen folytat virágzó üzemet vármegyénk

kiterjedt;

több

nagyarányú czukorgyár
és szeszgyáraink

területén.

Keményít-

sokasága a mezgazdaság intenzivitását szolgálja. Vármegyénk északi részén a házi iparral is foglalkoznak

s tót

leányaink

hímzése bámulatos ügyességre vall, úgy hogy Izabella kir. herczegnönk kezdeményezésére „Háziipari egyesület" is alakult, a mely czéljának tartja

nemcsak a himzés

taníttatását és irányítását,
is.

hanem gondoskodik

a

munká-

latok értékesítésérl

Vármegyénk
sorolni
is

és városaink ipari állapota oly

sok volna azt a számos iparvállalatot,
fennáll.

magas fokú, hogy még fela mely Pozsonyban és a
hogy vármegyénk és

vármegye területén

Talán a mezgazdaság

és

iparfejlettség

az oka,

városunk munkásai mindig elegend munkát kapnak s így megélhetési viszonyaik is jobbak, mint hazánk más vidékein. Az is örvendetes tény, hogy a munkásviszonyok kielégítk, mert nem tekintve néhány nagyobb uradalmat és gazdaságot, a hol a belterjes kezelés túlsók munkáskezet igényel, a munkáskereslet és kínálat többnyire kiegyenlítik egymást.

Lakosságunk túlnyomólag magyar és tót, és csak elszórtan találhatunk német községeket, a melyek azonban a környék nyelvét kivétel nélkül beszélik. A tót nemzetiség békés egyetértésben él magyar testvéreivel s megnyugvással állítható, hogy sem a pánszlávizmus, sem a szocziálizmus tévtanai mélyreható gyökeret népünk lelkületében nem verhettek. Sajnosán kell azonban

megemlékeznem ama
dése az

lelketlen csábítók áldatlan munkájáról, a kiknek a

mkö-

amerikai

kivándorlás

megindulását eredményezte, mely,
lenni.

fájdalom,

évrl-évre mind szembeötlöbb kezd

Ennek a bajnak van hivatva gátat vetni a falvak lakosainak olvasó- és gazdakörökbe, nemkülönben hitel- és fogyasztási szövetkezetekbe való tömörítése, a melyeket a már 33 év óta
vezetésem alatt
álló

„Pozsony vármegyei

Gazdasági Egyesület" terjeszt és

ELOSZO.

hogy ez akczióval sikerül-e majd gátat vetni a kivándorlás lázának, azt csak a jöv fogja megmutatni. örvendetes körülményként említem még meg, hogy tótjaink között a magyarosodás mind nagyobb tért hódít, a miben nagy érdeme van a „Pozsonyi Közmveldési Egyesület" -nek, a melynek szerencsés voltam 25 éven át -alelnöke és elnöke lehetni. Ez az egyesület nagy áldozatok árán magyar kisdedóvókat tart fenn. Ezenkívül a sikeres magyar tanításért évrl-évre gazdagon
szaporít nagy szorgalommal; de

jutalmazza néptanítóinkat.

Azt hiszem, hogy ezek után az én, amúgy
be
is

is

hosszúra nyúlt elszavamat

hogy ebben a szép vármegyében és ebben az si koronázó városban mindent elkövetnek az arra hivatottak, hogy nem mondom, hogy a lakosság megélhetése és boldogulása biztosíttassék de azt tudom, hogy a hazafias buze tekintetben már minden megtörtént galom és kötelességtudás a jöv tennivalóit is elvégzi, a jöv feladatait is
fejezhetem.
az,
;
;

Meggyzdésem

megoldja.

Adja a magyarok Istene, hogy a békés zavarják nagyobb megrázkódtatások.

idk békés munkáját

sokáig ne

Gróf Pdlffy István.

Magyarország VármflgyBi és Városai.

Apolló" Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság.

BaBiLwarfli. Th.l&crto gráfiai muintézet

Budapest és Bécs.

lap. a Vág. 1903. mert egyfell a Garamnál éri keleti irányban határát ott. 652. Két különálló hegy világot kötnek össze egymással az Alpesekét és a Kárpátokét. Ez országszél egyszersmind Pozsony vármegye egyik részének határterülete. mely a Kis-Kárpátot csak a Morva síkja mentén kíséri. hogy 4216 17D kilométernyi területét egy délrl északkeletnek vonuló.és Határok. Régtl fogva ismeretes a geológusok eltt.Alföldet. a Dudvág választják el egyes szakaszaikkal Nyitra vármegyétl. melyet a nógrád-. addig vizeink csak kevés helyen szolgálnak határokul.meg kréta. illetleg Nahács között A Hegységek. meg a Vág-Dima és a Miava-Morva folyók lapálya között oszlik meg. hogy a Kis-Kárpátok a keleti Alpok kristálya tengelyének folytatásai. a nagy pannóniai medencze tágas. A vármegye határai. hol a Garamon túl a Mátra-hegység E neogén emelkedései szakadozottan lenyúlnak az esztergom-visegrádi traehytvidékig. Kis-Kárpátok gránitja és jurája a Kárpátok hasonló kzettömbjeinek szigettartozékai. - : A A 5Ü5!™' alakulás A 400 méternél alacsonyabb. tehát csak része annak a nagy földtani medenczének. a tenger szine fölé 570 m. . vármegye térszíne a Kis-Kárpátok erds középhegysége. Komárom vármegyéktl közigazgatási határok. vármegye határáig terjednek. melyek a pozsonyi medenczét vagy Kis. bél fell a Morva torkolatától kezdve már a Nagyduna szabja ki nagyjában a vármegyének Mosony vármegyével érintkez végszélét. és a hamburgi rögök a KisKárpátokhoz szorosan hozzávetik. míg kelet fell részben a Bláva.és eoczén-alakulatáig s aztán nyugaton vármegye a Fertvidék és a Stájer hegyvidékek neogén emelkedéséig. melyet a hainburg-bécs-korneuburgi neogén. A vármegye hegysége. 2.. 3. hanem a Morva-folyó mentén vonul el az ország széle. Wien. kristályos palái a Wechsel fell a Lajta-hegységen keresztül nyomozhatok. míg neogénje a Lajtahegységtl átnyúló lerakodás. hontés pestmegyei Dunaszorulat melléki andezit-hegyek aljában elterül neogén rétegek és a vas-zalamegyei pontusi (pannóniai) halmok kötnek össze a nagy magyar medenczével. Ezt éppen Északnyugat-Magyarországon is szemlélhetni. A vármegye földtani alakulata. mivel a Morva folyó torkolatától kezdve föl a Miaváig Pozsony vármegye nyugati határát is jelöli. a Morva. melyek a Fehérhegység néven ismeretes folytatásukkal hegyrajzi szempontból nagyon érdekes és tanulságos földtani jelenségül tnnek föl. hol nem a Kis-Kárpátok.POZSONY VARMEGYE TERMÉSZETRAJZI VISZONYAI.és Váglapályok fölé pedig 423 m. délen pedig a Bakony kréta. 1. Kis-Kárpátok a Dunától északkelet felé éppen Nyitra. De másfell belenyúlik vármegyénk területe a bécsi medenczébe is. Ertjük a vármegye határain belül önálló hegyrenclszert alkotó Kis -Kárpátoltat. a vágvölgyi és morvavölgyi medenczék közt közleked egykori csatornájaként választja el a Kis-Kárpátokat a tulajdonképpeni Kárpá1 Bau und Büd Österreichs. Míg hazánk állami határainak megjelölésében hegyeinknek nagy szerep jut. Csak délkeleten különítik el a vármegyét Gyr. 1 és hogy a Kis-Kárpátok a tulajdonképeni Kárpátokhoz az átmenetet közvetítik. természetes medencze a vármegye politikai e melléköblét alkotják. közepes magassággal emelked hegység két egyenltlen részre osztja. 1 Magyarország Vármegyéi és Városai: Pozsony vármegye.formáezió határolnak körül. A vármegye határai e szerint nem esnek össze ama geológiai határokkal sem. Jellemz e vármegyére nézve az is. Jabloncza és Nádas. harmadkori neogen-kori üledékekkel borított halomvidék. határain át messze túlterjed a Dunán meg a Vágón.

1:75000 mérték földtani térképpel. toktól (morva-magyarországi határhegység). Uhlig a Magas-Tátrában. Ez a halomvidék a hegymögi (Zahorje) terület Nyitrában. dolomitból és mészkövekbl. Fehér-hegység triász. az utóbbi egyszersmind az egész hegység legnagyobb magassága. hosszan ismét a Fehérhegység veszi kezdetét és 20 km. egyenletes háttal délnyugatról északkelet felé fokozatosan magasabbodó csúcsokkal: Zergehegy 439 nif. a Nedzsó* és a berenezeváraljai mészszirtek. az utóbbiak a teljesebb másodkori rétegsorral a hegység szegélyét kísérik.és talajburkolatnak s utak készítésére. Smelech 709 " /. palákból. mint a Kis-Kárpátok folytatásai. NE. Északkelet felé ismét alacsonyabb a gerincz. mely nem spala. Baba-hágó ellenben. A tulajdonképpeni Kis-Kárpátok a Dunától Konyha-Ompitál szélességéig terjednek. és 1920. Komhuber. Wetterling 724 "1 és a Burián 761 W!/ ennek kulmináló csúcsai. Dr. Leipzig.és durva mészkbl álló képzdmények és a leülepedésük korában már kialakult hegységet szigetszeren vették körül. Az eoczén-rétegek nyugatról és a neogén harmadkori konglomerát agyag. zu . Wien u.. Pettko (1856). Eme strotograpkisch-tektonische Studie Beitráge zur Palaeontologie und Geologie ÖsterreickUngarns und des Orients. agyagpalából ós márgapalából való üledékei nyugszanak. Pressb. Miként a Magas-Tátrában. mentén nyúlik el. IV. Hermann Vetters : Zur Geologie der klemen Karpatken. s Komhuber: Yerhandl. A A A Ásványok. melybl a brezovai hegység. - Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. mely egyúttal legmagasabb orma e résznek. Viszoka 754 "V.és hasz. a Kis-Kárpátok hosszú12 km. bútorboríték-tábláknak. a regényes fekvés Máriavölgy hegységében. 2 Heinrich Beck u. majd mocsaras. 14 kmétert sehol nem — halad meg. Erddy-hegy 472 '7. Ezek a rétegek nyugati és északnyugati hajlásúak és egymásra torlódott rétegboltozatok (antiklinálisok) pikkelyeivel építik fel a hegységet. úgynevezett leveles hasadás szeli át az egészet. Els helyen említjük a fekete palakövet. 1859. részint tárnákban. 35 km. d. triász. Ez ásvány jól felhasználható iskolai írótábláknak. (jura) periódusok kvarczit-homokkbl és konglomerátból. 73. mindennem dísztárgyaknak. . Széleskút és Ompitál között a gránit elé kanyarodnak és délnyugat-északkeleti tarajas vonulatokban alkotják a mészkhegységet. Mély nyergek nem réselik a tulajdonképpeni Kis-Kárpátokat. hogy a gránit. XVI. tet. 3 Mind a bel-.és jura-rétegekbl áll. 527 mi magasságú. mind a külföld számos helyére. Kis-Javornik 595 "?. a szélessége 10 hegység északkeleti végéig 55 km. között ingadozik. 1904. Elfordul hatalmas rétegekben és fejtik részint nyílt vágáshelyeken. Kis-Kárpátokban hasonló kzetek vannak. lépcsknek. Több harántos. . XX. tátraalji rétegalakulásban az alsó triász rétegei között eruptív kzetek (melafir) fordulnak el. Bd. majd homokos jelenkori (alluviális) folyóvíz lerakta. széles. legújabban Beck és Vetters írták le tüzetesen egy szép nagy- A l A A A A mérték geológiai térkép kíséretében. a szigetségeken széltl össze-visszaságban felhalmozott halmokkal barázdált rónaságaira. Csallóköz hullámtérszinén legbájosabb a diluvium és az alluvium elkülönítése. Ásványokban a vármegye bvelkedik. Kis-Kárpátok földtani alkotásával jeleseink közül többen foglalkoztak. itt is a sedimentumok magastátrabeli és tátraalji alakulatokra oszthatók amazok a triász rétegei nélkül a hegység belsejében találhatók. f. melyek a tulajdonképpeni Kis-Kárpátok nyugati peremét alkotva.és kristályos palákból álló tömegen a permi. mely Pernek és Bazin között az egyetlen országútat áthozza a hegységen. Diliuviális homok és lsz fedik a hegyaljának harmadkori rétegek alkotta hullámos felszínét ós észrevétlenül mennek át a folyómelléki. hegység elbbi déli részét gránit és kristálypalák alkotják. mert a pozsonyi alagút fölötti úthágó nem annyira ilyenül. mint inkább a dévény-pozsonyi 343 '"/-rel kulmináló szigethegy választékául szolgál. mint a Magas-Tátrában miként Prof. kivált Szerbiába kiviszik. Racksturn 748 '"/. így dr. mely két hosszanti repedés vagy törés mentén emelkedik ki a környez lapályból. hanem a liászmész-képzdménynek egyik tagja. 3. Ver. úgy Beck és Vetters a Kis-Kárpátokban azt tapasztalták. 4 a vármegye ásványai. A Dunától ága. szigetekként emelkednek ki.

vasércz (limonit) Modortól nyugatra.629 és Bazinra 250. Perneken a kvarczczal. zu Presburg 1856.683 vörös antimonércz Perneken métermázsára tehet. meg lemezes kristályokban található. de lemezek és jelen század közepén már csak a jobb darabokat pikkelyek alakjában is.693 D méter esik.a füsttopáz. calcit és seladonit is chalcedonnal és kvarcz•czal. senarmontit e helyt valószínleg az antimonit átváltozási terménye. mely itt több érdekes sajátsággal bír sugáros. gránit és homok közé szoruló lajtamész a legjobb épít. Széleskút vidéke szintén termel néhány ásványfajt. e nemes fém a zsírk ereitl átjárt bomló gránit kvarezteléreiben. mely a melafir közelében átváltozott olivin a delessit. Dévény és Dévénynjíálu közt konglomerat. Pernekre 631. des Vereins f. n. 7. ' A A A A 4 5 c 7 Verhand.és mkövet szolgáltatja. a stomfai uradalomban sötétszürke márvány fordul el. 3 'Gyakori a grafit. Végre mindezeken kívül említjük még a A A — A A sr A A A A . Az eucamptit ugyancsak Pozsony és Récse között s az alagútnál is a kisszemcséj gránitban lemezes alakban. milyenek az . zu Presburg 1857. kvarcz egyik változata mint a chlorit-csillám teljesen új faja jelentkezik. mely itt a chloritpalában. milyenek a vasJcéneg (pyrit). a szfalerit. Kis-Kárpátok nyugati részén. 7 Más helyeken. mely egyébiránt Pozsony Pozsony és Récse között s a pozsonyi szlkben és gránitban szabálytalan teléreket alkot a kálicsillám (muskovit). a durvaszemcséj gránit ereiben.és hajalakú jegeczekben. vagy csak fuvalatképp. Kornhuber Verhandl. E kzet. Hutterkbányában. az utóbbi helyen nem ritkán tiszta minségbenfehér szálas minségben Dévényben. most Dubskygránát fajaiból pedig az almandin Récsén a kisszemcséj gránitban. Stomfa. Verhand. a galenit.a közönséges földpát sem. t. 16. melyet meszet kiválasztó tengeri algák. Pozsonynál . Naturk. Pernek calcit vidékein jön el. Az évi termék összesen valami 26. Naturkunde zu Presburg 1856. kertben. Perneken pedig igen finoman a kovagban elosztva s gyéren behintve jön el. I. NK. E területbl Czajlára 721. .arzenopyrit.: Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. Bazinban található még ezeken kívül a chlorit is. sugáros és garmadás csoportokban található. Nem ritka e helyt vidékén sem ismeretlen. zu Presburg 1857. d. melyek szívesen vásárolt tiszta aranyat eredményeztek. 2. f. néha garmadás alakban jelentkezik. Czajla község környékén is szapora a vasnevezett három község vidékén 1. mely grafitpalában Bazin. továbbá a Mély-út közelében az egykori Strasser-. 6 Nem ismeretlen a vármegye . mint Limbachon. hanem nagylemez szép ezüstfehér táblájú is. E két hely még egyéb ásványfólék lelhelye is. Duna fövényében is mutatkozik s nyilván alpesi arany. A fehér antimonércz (valentinit) e vidéken telérekben. a szétomlott melaphyr-mandolak egyik telérében. . kbányában került el. Pozsony. I. a vörös antimonércz (pyrostibit) s a scheelit. vaskéneget ki is aknázzák. tömegeket alkot. mely itt gumók alakjában melafir-mandolakben fordul el. Dévény.s nemcsak az alagút és a Rozália-kápolna között a vaskéneg talkos agyagcsillám-palában jelentkezik. 62. hol vaskosan. 24. finoman beszórva mutatkozik. XK. Modorban feltnik az aventurin gránit. Az antimonit a gránitkzetben Bazinban termeldik telérekbl. 2.185 D méternyi területen a kéneg. pyrittal barna •és antimonittal. Ez Bazintól északnyugatra. mely itt behintve s vaskosan. Perneken ellenben behintve és vaskosan. válogatták ki a törmelékbl s dolgozták fel az ekkor már düledez zúzómvekben. Pernek vidéke általában szapora némely ásványfajokban. milyen a chlorophacit. itt 10 12 méternyi vastagságban kínálkozik bányászásra. A gránát nevezetes nagyságban felmerül Pozsonynál az ú.000 korona értékben. Borostyánk és Lozornó határában a meszes liaszpalák mangánérczet tartalmaznak. des Vereins f. Almáson fordul el.862. Verhandl. : II. Cseppk Detrekszentmiklóson képzdik a falu mellett lev barlangban. des Vereins f. Bornit a Klokocsáva-hegyen Losoncznál. Ugyancsak itt találtatik psilomelan is. 5 s kristályai néha igen jól kifejlditek. míg a scheelit Bazinban pyrittal a gnájszban.604. II. az alagúti határában az arany sem. garmadás és csillagos csoporcervantit néha meglehetsen tokban. Hajdan a Csallóközben virágzó aranymosások voltak. a korallszirtekhez hasonlóan alkottak.és gnájszgörélylyel együtt. Ugyanitt található prehnit. Ver. de Perneken is. kristályosan Párádon található. A vaskéneg Bazinban chloritban és agyagporphyrban rétegesen s a fillitben vastagon szerepel. mely itt barna és fekete kis jegeczek alakjában mutatkozik.

Ellenben a Vágdunába szakadó folyóvizek a Kis-Kárpátok keleti lejtirl futnak le délkeleti irányban. (Verhandl.) . Verháltnisse. vasútnál lignit-nyomokra. Ver. 1857. kissé merev. közi. Correspondenzblatt des Ver. hol vagy 968 holdnyi területen átlag 4 lábnyi vastagságban s Várkonyban. a pozsonyi és a bécsi medencze között. IV. 1858. szintén kútásás alkalmával.-ung. mindössze két külön folyóvízvidék van: a Kis-Kárpátok nyugati. II. névszerint Bsnél. Bláva. derén Verioerthung in der Industrie. 10 De Nagyszombatban is akadtak kútásáskor a is. (TJeber die Torfmoore der oest.) 13 Lásd Staub Móricz czikkét A tzegtelepek kutatásának fontosságáról. Kis-Kárpátok vízválasztót alkotnak hegység folytonos gerinczet alkotva. Naturk. m. 252 sz. Naturk. f. h. Stomfai és Beszterczei patakok. 7—8. mi a vizek ellenkez irányú levezetésére volt határozó. NK. d. 4 — 5. hogy mivel fekvése. 136—142. III. továbbá az Almási. a rétegek hajlásának megfelelleg keskenyedik. része lesz majdan ama sikerekben. 1892. egyes kisebb hegycsomóival és több rövid oldalágaival csupa harántvölgyeket mutat. 35—36. : : : — 254. d. 2. E vármegyében tényleg. i. A 8 9 Kornkuber : Die geol. i5 U. ha a Dunába öml Károlypatakot és a Vödriczet nem számítjuk. i. XXIV.und Techniker-Zeitung VIII. ül. zu Presburg 1859. Mindezek nyugati és délnyugati irányban futva ömlenek a Morvába. emez a Vágdunát táplálja akképpen. keleti irányban. 27. Ugyan A tzegtelepek értékesítése Németországban. meg a Kis-Kárpátok keleti. f. 16 A vármegye folyóvizei. egészben csak jelentéktelen kiterjedés. d. továbbá Szentgyörgytl délkeletre a Súrerdben. 11 A tzeg több helyt jön el. 35. NK. 191. II. 16 Ilyenrl híreszteltek 1857-ben Cseklész vidékén. 60. hol mintegy 300 holdnyi területen. 11 ölnyi mélységben. Ver. 11. a Párnát magába vev Tirnava s a Gidra vagyis Czi/fen-patak. Mindez a hazai tzegtömegnek ugyan nagyon csekély százalékát teszi. Nagyon valószín azonban. f. sz. 15 Megjegyezzük. a földtani vizsgálatok szerint azonban az eredmény minden reménve nélkül. közzétéve az Alig. hogy az azoktól levezetett vizek még csak a vármegye határain kívül egyesülnek újból a lassan hömpölyg közösen levezet nagy csatornában a Nagydunában. vagyis a hegyeninneni folyóvízvidéke. A szép és igen hasznavehet barnaszén 30 40 ölnyi mélységben Haszprimka táján található. Ver.zu Pressb. h. XXIV. f. 1863. hogy nem tekintve a tzegeknek tisztán gazdasági jelentségét. NK. 12 mindazonáltal mégis e vármegye is számot barnaszenet és a tzeget. (Verhandl. hol 17° mélységig próbafúrást is tettek. vagyis a hegyentúli. a mai Stefánia-utczában lö ölnyi mélységben. Ztg. Pr. österr. Vármegyei tzegtelepeink is adatokat fognak szolgáltatni hazánk területének biológiai ismeretéhez. zu Presb. 5 6 lábnyi vastagságban. mely egyszersmind megyehatárul szolgál Nyitra felé tle délre a detreki. 1 1 — — — — tarthat arra. 9 Továbbá a Marczal-. tud.093 hektár tzeg van. 584 597. 1892. Verhandl. o. hanem az azok aljában eltzegesedett egykori flóra mikroszkópi és mikrochemiai tanulmányozásával aratni fog. Ugyan A hazai tzegtelepek kutatása. 14 Mack és Bauer vizsgálatai szerint. melyeket a hazai tudomány éppen a tzegeknek nem csupán felületi flórája. Ver. valamint a Királyfalvai meg Dubovai patakokat magába foglaló Modrapatak és a Csádé egyesülésébl keletkez : A A A . hol kútásás alkalmával ölnyi mélységben ya 1 lábnyi vastagságban jelentkezett. i. vagyis 33 mázsa tzeg megfelel egy harmincz hüvelykes fenyfa ölének. — — semmi nyoma sem fordult el. Monarchie u. 1892. a Széplakutezában. A vármegye hegyrajzi alakulatának alakitól ag kellett hatnia annak sajátos vízrendszerére. Chemiker. 10 11 Verhandl. 1857. II.esse 185/. Palás-leveles barnaszén nyomai mutatkoztak Pozsonyban az Esterházy-téren is. Kék tályogon néhány vonalnyi vastagságban mutatkozott itt egy sötétbarna. széleskúti és rohrbachi patakokat magába egyesít Rudava. hol valami 400 holdnyi területen 5 6 lábnyi vastagságban található. IV. hogy itt a fekete szénnek eddigelé 5. Amaz a Morva-folyót. 13 súri tzeg égési értéke 1580. f. a Polána vagy Spaczinska-patak. 315—317. 1 * Súr közelében lev Szilfamez tzegének égési értéke ellenben 2390 hegységnek A A felel meg úgy. P. hogy belle 22 mázsa ér föl ftési hatályra nézve egy harnüncz hüvelykes fenyfa ölével. zu Presb.4 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. kagylóstörésben viaszszerleg fényl lignit. d.) 12 Thenius szerint Magyarországban Horvátországgal együtt 42. 2. 8 Ugyancsak Pozsonyban lignit nyomára akadtak. a konyhai és perneki vizekbl keletkez Maiina. XXIV. évf. a Term. zu Presburg 1859. Morva legnagyobb mellékfolyói Pozsony fell a Miáva.

lejtés északnak és keletnek tart. nagy ágra : A A A A A A Állóvizek. hogy míg azt a régibb századokban száz meg száz vízér. hogy kontinensünk folyóvízrendszerében. Területe 188. hogy közönséges hajóvontatásra sem alkalmatos többé. 19 Csupán a tavaszi hóolvadás vagy a tartós es szokta idközönként a mélyebb földteknket víz alá borítani. 34—41. mely már Komárom vármegyében a Vággal egyesülve. században még szigetcsoport volt. annál kisebbre szorult a Duna legkülsbb ága. zu Presbitrg.). Az által. De földtani alakulásából kell továbbá megfejtenünk a Csallóköznek azt a tulajdonságát is. a tkési vízér kivételével. E sziget akkora. 1864-65. Hajdan ez a nagy térség összefügg két A szigetség. minek következtében a gyorsan lefolyó árvíz a Nagydunából önti el a területetet s nem a Kisdunából. melyek az állóvizek elvezetésére s a posványok kiszárítására czéloztak. Verhandl. területét dél fell. k. {Csallóköz vízmentesítése 1854 64-ig. földrészek folytonos sülyedése és fölszaporodása következtében az apró görélyzátonyok évrl-évre növekedtek.s séges sziget a XIII. 1. . 20 7. Az itt véghezvitt keresztlejtmérések kimutatták. Csallóköz északi részén elbb-utóbb egyesülni fog a nagy szárazulattal s a jöv nemzedékek bizony csak a múltnak írott emlékeibl fogják tudni.) Az azután való idk árvédekezési és különösen az 1887-ben megalakult „Fels-csallóközi ármentesítési társulat" munkálatairól 1. Naturk.Csallóköz árvédeke: — : zésének története. hordalékjai folytonos lerakodásának következményét. Ma már annyira sekély és iszapos. tehát a nagy szárazulatot támadta meg. A mi ma összefügg egész." (Földes Fels-Csallóköz árvédekezésének tört. hogy végül mint ilyen is megsznjék. 18 Mindezekre nézve lásd Ortvay Tivadar dr. Azonkívül v.. ma egykavics-. mint az a száz meg száz más sziget. A vármegye állóvizei.hogy ez az ág aránytalanul nagy költséggel sem lenne többé hajózhatóvá tehet. az félezer évvel ezeltt még darabokból állott. 17 Századunk els tizedében mint tisztításra szoruló hajózható víz van említve az iratokban. vármegye szigetséqe. E mellett mennél inkább növekedett a sziget zöme. vármegyénk határpontján jut a Kisdunába. alig van megnevezésre méltó vizerecskéje. de nemcsak kisebbre szonút az. hogy a szárazabb idk beálltával aztán újból kiszáradjanak. mint Vágduna szakad a komáromi várfok alján a Nagydunába. 19 1854-tl fogva folytak a Csallóközben a vízmentesítési munkálatok. Ez volt a török világban az Érsekújvár felé tartó segédhadak útja s még korunkbeli emberek is emlékeznek arra. az érsekújvári ág. . de kivált dél fell. des Ver. alakul a földtani képzdések egyik legfeltünbbike. páratlan kiterjedés. Patonyok és Udvarnok községek határai és a Kisduna között terül el s ma a népes Csallóközben mintegy tisztás helyet mutat. hogy mindjárt Pozsonyon alul a Duna a Nagydunára és a Kisdunára. melybe még a Sardpatal. mikor majd csak vékony vízfonalként fog az alluviumban kóvályogni. az e vármegye déli területét alkotó s részben Komárom meg Gyr vármegyékre is kiterjed Csallóköz. hanem a sziget növekedésének arányában fogyott is.s alább a Feketevíz is szakad. hogy e szigetség a Nagydunától a Kisdunáig folyton való s csaknem egyenletesen lejts terület. melynél fogva vízválasztó dombvidéke nincsen. A régi térképek e Dunaágat még mint Fdunát tüntetik föl. mondhatni. melynek erosiója a balpartot. tört. a negyvenes években már Holt-Dunává lesz. 20—21. ö. st nagyobb folyóágak szelték át 18 s öntözték termékenyítleg. 8. másként Érsekújvári Dunaágra szakad. A hatvanas években hajózta körül a Csallóközt igen magas vízálláskor utoljára Pozsony vármegyének és a Dunagó'zhajózási társaságnak vegyes küldöttsége.519 hektárnyi (1885 km 2 . mint a hatalmas Duna folytonos geológiai mködésének. Nagyduna Dévénytl Ásványig mintegy 60 kilométernyi vonalon szegi be várme- A gyénk 6. Nagyobb állóvize sincsen a Csallóköznek.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. hogy az egykor termékenysége miatt „Aranykert"-nek nevezett földdarab szigetvilág volt. Akkor arról gyzdött meg a bizottság. Úgy tekinthetni. közelebb jutottak egymáshoz. hogy rajta vontató gzösök jártak.) s mintegy 200 helység s népes puszta fekszik rajta. 20 Földes : Fels-Csallóköz árvéd. addig ma már. míg a köztük volt dunai ágak s erek mindinkább eliszaposodtak s végre teljesen eltntek. homok. mely a Vaták. mely manap is környezi észak. Csallóköz emez alakulásából kell megfejtenünk. Magyarország régi vízrajza czím munkáját. 5 Dudvág. bven és hitelesen Földes Gyula müvét Fels. f. 17 Nincs is már távol az az id. Egyedüli mocsaras vidéke a Sárréten található. Vili. Csallóköz éppen úgy keletkezett.

585. Szentjános. átlátszó. van egy másik vastartalmú forrás. évf. a szentgyörgyi patakból veszi. az a vas. A mi a vizek e fajtájából található. hogy ez elnevezésnek oly történeti jogosultsága volna.naturwiss. Laksárújfaln környékén szintén található néhány kisebb vízmedencze Malaczka mellett a Búrerdben a Mahorlome. hogy már a rómaiak lecsapolták volna a Galerius császár alatt eszközölt csatornázás útján. Untersuchung der Mineralquelle des Erzherzng : Stephan-Schwefelbades zu St. miután a Duna balpartja nem tartozott a rómaiak birodalmához. De említhetk ezeken kívül a rohrbachi és a lalii tavak is. Ezekhez járulnak kisebb-nagyobb idközi gyarapodások esvizek és hóolvadások. májbajok és verczéri pangások ellen sikeresen alkalmaznak. légmérséknél. aztán némely cklorösszeköttetések a kénsavas sók nyomaival. kaiserl. zu Pressb. zu Presb. az mind kisebbszer és idközi. 23 Vize tiszta. a túzokok és gólyák népes tanyájaként volt ismeretes. Ver. Akademie dir Wissenschaften 1858. évf. színtelen és szagtalan. d. Még a múlt század harminczas éveiben alig volt itt más szárazföld. A mi van. . Classe d. 23 Bauer és Weselsky vegyelemzése szerint e víz alkotórészei szénsavas sók. meg egyéb vízi növényzet dús termhelyei s a kuruttyoló békasereg kedvelt tartózkodó tanyái. de közönségesen csak Vaskút néven ismert vasas forrás. Ma már lassan. Ásványvizek tekintetében sem mondható. mint a milyenben azt a régibb írók Pozsony városával összeköttetésbe hozzák. Das Moor „Schur" bei St. XXIX. lápos réten fakad. Vereins /'. f. a Verhandl. Sitzungsberichte d. 36. Keleti oldalán történ lefolyása a Fekete víz. hogy a vármegye bennök gazdag volna. 19 44° R. 192. Orsolya-apáczáknak tulajdona. {Verhandl. 21 azonképpen tarthatatlan. Pozsonynál a Zergehegy aljában 600 bécsi lábnyi látogatott kies tengerszin (Adria) fölötti magasságban. Vize tiszta. : srn . 24 melyet ivásra s fürdésre használnak s kivált köszvény. légmérséknél. nevezetesen a Miáva és a Stomfapatak közt lev részen. II. sz.: 6 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. Xaturk. Georgen in Ungarn. Magasfalu. 8. M6. 1. Ásványvizek. Lévárd. úgy hogy e mocsárnál idnként áradásokról lehetett szó. 1858. Égvényes kénes hideg víz. 29—36. éppen a Vaskút nev nyári mulatóhely mögött lev két tó mesterségesen készült s eredetileg a vödriczvölgyi malmok számára használt vízgyjt volt. volt. hol malmok számára váló víztartókid szolgálnak. nádas láposoktól keresztül szelt hansági rétség. A malmok megsznte óta e tavak az eliszaposodásnak vannak áthagyva. 58. - - Beitriige zur Topographie des Kó'nigreichs Ungarn 58. moly a kisdunából kapta rendes táplálékát. A Kis-Kárpátok keleti lejtjén ismertebbek a szentgyörgyi és a bazini ásvány-források. Közzétéve. Közelebb a városhoz. csúz. XXXIV. A Kis-Kárpátokon innen fekv területen a Súrerd Súrrét mocsaras területe még mindig valami 2164 katasztrális hold. a Mária-fürd. d. A Kis-Kárpátok nyugati oldalán. Nagyobb állóvize egyébiránt a vármegye más vidékének sincsen. íze gyengén összehúzó. A szentgyörgyi István-forrás a város közelében. d. valamint a Duna és a Morva alsó lapályain gyakoriak a mocsarak. III. Hmérséke 12 99° R. Azonkívül L Verhandl. fiir közöttük van jelentéktelen mennyiség szénsavas vasoxydul. közzétéve a Sitzungsberichte der mathem. Bahno és a Rakarna-tó. IV. Naturkunde zu Presburg 1859 évf. melyek némelyike nagyobb terjedelm.. A vármegye ásványvizei. Naturk. lép-.. s melynek ármentesítése most van tervbe véve. Az az állítás. 22 A Pozsonynál a vödriczi völgyben. III. mely azonban ma már csak nyaralóul szolgál s a pozsonyi Sz. Hmérséke 9'2°R. Régibb térképeken mint lacus Peiso meg is van jelölve. a nélkül. a káka s nádas. Ez a nagyrészben mocsaras. kais. de következetesen szárad. Georgen. Ztg. A Súr kétségtelenül egy régebben itt állott tóvíznek a maradványa. 1. Akademie d.. Pr.vagy kéntartalmú hidegvizek közé tartozik. a limbachi vagy grinádi patakból. a hegyi liget szélén. görvélykór. 16'5° R. Ily kisebb állóvizek találhatók Búrszentmiklós és Búrszentpéter vidékein. 21 -- Bredeczky Kornhuber : : Ver. 1858. azonkív.) 24 Vegyelemezte Bauer Sándor dr. a nyáron elég és hs Vödricz-völgyben van ivásra és fürdésre berendezve a Ferdinánd királyról elnevezett. mint a körülsánczolt szénakazal-helyek. idült br-. kisdunamenti hátsóbb részét már eke alá fogták s szaporodnak rajta a majorok és szállások. E víz hosszabb állás után barna csapadékot hagy maga után. évf. 1858. Wissenschaften 1859. Táplálékát e mocsár a Kis 7 Kárpátok keleti lejtirl folyó patakocskákból a czajlai völgyben lefolyó Opatakból. Nevezetesebb a bazini vasas forrás. mely a várostól félórányi tó . kénesszagú.

szagtalan. Mathematikai és természettudományi közlemények 1865 évf. a mennyiben a sarki szelek közt legritkábban mutatkozik s közönségesen 24 óránál tovább nem tart. IX. ha e tekintetben egyéb ellentétes széljárások a légköri csapadékok alakulására kedvezbben nem hatnának. csapadéka. mely április közepe tájára esik. egy elhagyott antimon. által kiadott — : — — — — : 29 Decz. Pozsony város szélnélküli napjainak száma egy-egy évben alig öt s azok is szeptemberre esnek. a Kis-Kárpátok Jahodnisko nev hegyágának keleti oldalában. III. Magára Pozsony városra a déli szél azonban kellemetlen helyi hatással is van. T. 30 — 31. Vize. a deresekét 15-2. Legszélesebb a márczius júniusi. (ü. Rothe Beitrdge zur Meteorologie von Presburg. Mind a déli. széljárása. 1-én) 8 75° C. 2 * 1894 nov. 25 : Akad. az északkeleti. az északkeletieké 141. évi megfigyelések szerint az északi szelek számának átlaga 56. (C. 27 Különben mind a déli.^ a vármegyét tényleg a három utóbbinak csapásai ellen a hegység ellenálló bástyája védi. o. a nyugatészaknyugati. 1866. 52. 71 75. a ködös napok középszámát (1856 65. a zivatarosoké 20 s a viharosoké 5. a levegnek közepes évi nedvességét 73'10° o-ra teszi. 27 31. szép. E vármegye ennélfogva valószínleg a legszárazabbak közé tartoznék. februárban a mezk r - E s ha J |at - A A A A — A — Hasenfeld Manó A Perneken találtatott ásványforrásnak helyrajza. E forrásvíz az anhalt-bernbnrgi herezegségben lev Alexisbad és a Muskauban található kénsavas vaséiecset tartalmazó vizekhez hasonló. meredek sziklahegy aljában fekszik s a közellev erdség miatt kellemes tartózkodó hely. a keletieké 63. déli szél a vidék kitavaszodására is kihat. az északnyugatiaké 100. nedves gzöket hordanak. a derültekét 692. IX. st hervasztó.: Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. Kis-Kárpátok tényleg nem kis hatással vannak a vármegye légtüneti és égalji jelenségeire. bár nem oly hideg s zord.) . 11 évi megfigyelési adatai alapján Pozsony közepes évi páranyomását 3*313 párisi vonalra. zu Presb. Presburg i. Olykor a kés októberben is meleg napok vannak. mint emez s csak annyiban kevésbbé ártalmas. Még az északibb vidékeken is néha november derekán illatos ibolyák díszlenek a szlkerekben. mégis más évszakokban elmozdítja a csapadékot. Naturk. Ver. st veszedelmes nitrogén. Van 48 vendég. f. f. zu Presb. úgy hogy a füge és a gesztenye a szabad telelést is eltri. s bár maga a déli szél nyáron szintén nagyon szárító. Hmérséke (szept. 13-án. Egálja ugyan egészben mérsékelt. a félderültekét 1970 ra határozza. mind a nyugati szelek meleg. kivált vasas tartalmát. d. Ver. d.és jégolvadás. A vármegye égalja.és kénkovandbányában fakadó ásván} forrás. Miután ugyanis az uralkodó szélirányok a nyugati. 20 Az 1856. a felhsökét 99*1. az ess felhket az északi széllel versenyezve zi el s épp oly szárító. hogy alig van tökéletesen szél nélküli napja. üde helyen. o. II. A csapadékos napok száma 131. IX. (Valló S. mert vele együtt jár a hó. szénoxid és szénhidrogén gázait a városra irányítja. tud. a kovaföldes agyagpalának köszöni. az északnyugatiaké 179 és a nyugatiaké 361. maximuma 42. vízgz. mivel ezek a sokszor valóságos orkánként dühöng északvidéki szelek bizonyos évszaktól függetlenek. a perneki határban. keleti szél. Általuk a széljárás nevezetes módosulást szenved. legcsöndesebb a július szeptemberi idszak.) Verhand. h.és 12 fürdszobája. 7 távolságban kies. Az évszakok átmenetei nem rendesek. a nyugatiaké 318. 27—29 11). tengerszin fölötti 700 lábnyi magasságban. Verhandl. 25 9. tiszta. mind a nyugati szél jótékonyan szelídíti a Kárpátoktól jelentékenyen föltartóztatott északi szelek fagyos zordonságát. a délieké 57. 29 Az 1788. (U. átlátszó. Nyáron meglehetsen látogatják.) Az 1856 1865. a jégeskét P7. Égalj tekintetében a vármegye jelentékenyen befolyásolva van hegyrajzi alakulása által.) Újabb adatok szerint Pozsonyban a felhzet évi középje 5'5. (Beitrdge zur Meterologie v. vármegyére mindenesetre jellemz. de hmérsék-változásai mégis igen föltünek és rögtönösek. Term. folytonos széljárások miatt nincs is aztán Pozsony vármegye egáljában állandóság. kissé összehúzó íz. a nyugatészaknyugatiaké 80. a havas napoké 19.) 27 Rothe dr. 1857 II. mely ásványos. a csapadék összege 629. XXVII. A hegység e védelme pedig annál jelentsebb.) 18-án Modorban. Említend még a vármegye hegyentúli járásában. évekbl)31"5. (Kornkuber Die mittlere WindesricMung zu Presburg im Jáhre 186. 22 26 11. a mennyiben a pozsonyi gyárvilág koromfüstjét és kellemetlen. évi megfigyelések szerint az északi szelek száma 52. barna csapadékos. Xaturk. tehát a természetnek a téli dermedtségbl való megelevenedése. közétéve a M. 24 Olykor a Súrban deczember közepén a mocsári gólyahír (Caltha tpalustris) kinyílik. 1895. évi följegyzések szerint ez évben egész januáriusban szántottak és a fák levelezni kezdettek. közi. az északnyugati. a jégessöké 4.

új évf. Naturkunde zu Presburg. Nirschv István jeles mkertész. Naturk. d. most Schiffbeck-Stabwasser-féle palota kertjében. A jég 30-szor január hóban. 1. most Frigyes fherczeg palotájának kertjében. 1873—75. minimuma —11-14'' R. 70.). (Hasznos mulatságok 1788. porcina. a szlhajtások oly nagyok voltak. Közölve Verhandl. minimuma 16 2. zu Presb. V. most városi szabad téren s a vasút felé vezet úton lev sétányokat. a japáni birs (Cydonia japonica). (Term. mini mondottuk. 13-szor deczemberben. 31 A vármegye hmérsékletének jellemzésére fölhozzuk itt Pozsony városáét. zu Presb. évi följeg3r zés szerint azon tél legnagyobb hidege 5° Pozsonyban volt. a Bimbóházak vidékén. közi. 30 — 31. 8-szor februárban. agyagos és hideg. coccinea és palustris azonképp jól tenyésznek.. XXIII. 135-136. a Batatas edulis L. és a Convulvulus tuberosus L. Ennek évi középmérséklete 102. hogy a Klímából s Japánból hozott bálványfa Ailandus glandulosa Desf. I. (Fels-Csallóköz árvéd. melyek klímánkban nem boldogulnak. a lefügg sofóra (Sophora japonica pendula L. 1860—61. leghosszabban 99 napig. III. Verhand. Ver. Ver.) 36 Carya álba. márczius 29-én pedig a mandula. A májusi fagyok nagyon veszedelmesek a veteményekre. d. a füge és gesztenye eltri a szabad telelést. tud. 8-szor januárban. mikor a folyam éppenséggel nem kerül jégtakaró alá. ma katonai kórház kertjében. a hajdani primási nyári palota. évf.) Egy 1788. tud. hogy itt nemcsak. Ugyanezt mondhatjuk a perzsiai eredet orgonafáról (Syringa vulgáris L. hogy a gerezdek is meglátszottak rajtok. Közölve i.). különösen a Quercus rubra. E közlés több egyleti tag közremködésének eredménye. C. amara. 35 Persze vannak fajok. földtani. czifferi kertészete. nálunk könnyen meghonosíthatok.) ?A Mint nevezeteseket említjük a hajdani Grassalkovich.) 32 Az ötvenes évekbl igen érdekes éghajlati följegyzéseket köszönhetünk dr. (L. Hol azonban a hegyek közt a gránit és diorit légköri befolyások következtében szétbomlik. A vármegye földjének termképessége. 1-szer novemberben állott be. : in Presburg. 13-szor márcziusban. a teljes virágú chinai mandulafa (Amygdalus chinensis íiore pleno). Gránit. hanem a forró égaljak. d. Húsz évi — - — - a föld term5ge ' középmérséklete pedig A vármegye éghajlatának jellemzésére fölhozzuk még. f. közi. mint 1892 93-ban. Kornhubernek Die klimatischen Verhaltnisse zu Presburg ivahrend des Jahres 1856. microcarpa. 96 107. vízrajzi s égalj i viszonyok szerint minsül a vármegye talajának termképessége. a városban szerte mindenfelé gyönyör példányokkal. IX.). a városi díszligetben és hegyi ligetben tett kísérletek megmutatták. 1. Ez egészben véve csak középszernek mondható. hogy az 1790-ben érkezett Kh'nából a londoni Kewgarden híres botanikus kertbe. a trópusok batatái..). következ közlését Jahres 1856. nemkíüönben az amerikai kris. 155—156 Földes Gyula hivatalos statisztikai közlemények és magán gazdasági naplók alapján összeállított kimutatása szerint 77 év alatt 52 évben volt s 25 évben nem volt jég a pozsonyi Dunán.8 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. 30 Gyakran a tetemes hideget. A caryatengerparti gyantás feny. 37 10. szerint Pozsonynak 15 évi (1851 65) középmelege 8 01° R. 398. 11.) és keleti tújafa (Thuya orientális LO. A küls színére a mi fekete erdei fenynkhöz hasonlító Pinus taurica ugyancsak jól érzi magát klímánkban.és diorit( ( . V. (Beitrage i. 74—90. I. Vannak évek. virágoztak. hol a talaj többnyire kövecses. 10—15. E mellett kívánjuk fölVegetat ionsbeobachtungen zu Presburg wáhrend des említeni Holuby J. XXIII. és Term. f.) A hetvenes években Zichy gr. az 1829 30-iki évben. elindult pedig 29-szer februárban. a Pinus maritima sem boldogult itt. Rothe dr.és zürgelfák kitnen tenyésznek a belföldi rokon fanemekkel szemben. 1891. 35 E szép dísznövényrl tudjuk. a kanadai vasfa (Gymnocladus canadensis L.) és a kis-ázsiai eredet vadgesztenyefáról (Aesculus hippocastanum L.) közölve a . Pozsonyban a hegyi ligetben.>'9. hirtelen nyári hség váltja föl. 547. 1856. C. s viszont vannak oly évek. mikor a Duna kétszer is befagy. 1860-61. továbbá a hajdan Esterházy. mivel meg mívelése nehéz. h. fleg tavaszkor. Az amerikai tölgynemek. a déleuropai Judásfa (Cercis siliquastram L. fleg a szlkre. 32. évf. vadgesztenye egyáltalán gyönyör fadísze e vármegyének. 52 évben átlag 35 napig állott évenként a jég. h. fajok 3G már az els nyáron tönkre mentek. 33 A fák és növények meghonosítására a Pötsen-szigeten. 32 A A A A Hasznos mulatságok 1788. már csak azért is. 1831. sulcata. hegyek közt.) 33 A hatvanas években kísérletet tett e növények meghonosításával ifj. 2-szer deczemberben. (Verh. tört. egész fasorokkal találkozunk. továbbá a hajdani Pálfty-palota kertjében. Verhand. 3° 31 — : : : — — - 37 Rowland W.s baraezkfák virágoztak. 398. C. maximuma 33 0. maximuma 26-230 R. termékenysége csekély. Versuche zur Acclimatisation von Pflanzen Naturk. ott jó szántóföldekre találhatni. Vereins f. C. évf. 34 A khinai eredet hortenzia gyönyören virul a díszligetek fakömyékezte helyein.

42 Bewegung von so in Wiesbauer — aucli ím flabiete der Flóra von Presburg eme und Ost nach Nord und West wahrnehmen. bár lassan. Erdterülete 885 42 km 2 . föntebbi számból 8411 hold 1405 ölnyi 2 terület tisztán szl. hogy Európában az élet a növény. mibl Pozsony városára egymagára 6742 k. A vármegye növényzete. Mésztartalma kiválóan lóhere és hüvelyes növények termesztésére alkalmas. Súr szélének talajába ültetett krisfa (Fraxinus excelsior L.-t. borítja a kavicsos altalajt. az állatok és emberek vándorlásával bizonyított nagy igazságot. zu Presb. bár az Alsó-Csallóköz némely részeiben egy. Szentgyörgyére szintén 500 k. Modor területére 1000. hold esik. 39 Ott. azonban Csallóközben némely helyütt csak 4 6 hüvelyknyi term televény kimerül. Kornhuber Das Moor „Schur" bei St. 69. Sajátos növényfajok. Növényzete ugyanis nemcsak változatos. das vor weniger als vierzig Jahren Presburg noch ganz unbekannt war. a kiszakadó erek s természetes csatornák partjain található.168 33 k. televényrétege gyönge termereje hamar nehézséggel. Naturk. vagyis 2561 km 3 szántóföldje. beborítja s így kulturképessé teszi. 1858. de nagyon bomokos megmívelése e szerint nem jár lévén. d. Verhand. annyiban mégis elnyös. púpos és mélyedéses tömeg szabálytalan gumóiból áll. Mászt és Borostyánk között terül el. vagyis 155. hold. a és gyümölcs. a Duna szigetségein. d. Georgen. valamint a küls és a nagyszombati járásban. fatenyésztés itt nem magelvetés szilfákon észrevehet új ágképzdések eredménye.és állatvilág délkeletrl északnyugati irányban haladt. holdat tesz. A - - - . mivel terményeik nádfedésre. ugyancsak a termékenység rovására. dürfte unter anderen aucli die nun schon ganz in III. 40 Súr televényének termképességét kivált fatenyésztése mutatja. kertje. A növényzet jellege. a föld termképessége könnyebb módon fokozható. hold. des Ver. Mert ámbár maga a lsz soványságánál fogva kevésbbé jó termföld.950 k. Naturk. Véreim für Naturkunde zu Presburg 1856. 4 2 Ha vannak növé. : ' 3S 39 40 41 Verhandl. A n szl mezk . vakolataljra. mibl Pozsony városára 1352. 12.) írja Síid . É mvelt területekhez képest azonban elég nagy kiterjedés a szántóvas alá nem fogott talaj is. Besztercze. mibl Pozsony városára 24 51 km 2 esik. szlje. 18. 38 Sokkal jobb a föld minsége a Vág lapályán. E földnem egy piszkosszürke. f. Man kanu — 32. A A A A Növényzet. vagyis 39 km 2 terület esik. Kell trágyázás mellett rajta. s buja talajon kitnen síkságon. technikai czélból lehántolt fák károsodását csakhamar helyrehozza az üde új ágképzdés. az úgynevezett Mátyusföldön. Terjedelem tekintetében Pozsony vármegye földjének gazdasági fölhasználhatósága igen nagy. A — mint Nagylégnél. fennen hirdetik az ottani vegetáczió nagy termképességét. 4 5. (Verhand. . zu Presb. vármegye növényzete nemcsak a fajok sokaságával. fleg hortenziákhoz szállítottak Pozsonyba. a kívánatos televényföld keletkezik a mellett könnyen megdolgozható s elégséges kiterjedést enged a vetések gyökereinek. a mennyiben a kavicsos területeket — .Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. de a Csallóközben is könnyugyan és meleg a föld. II.) rendkívül . Helyenként a Csallóköz földjét. II. hol a termréteg vastagsága 4 5 láb is megvan. 1. A A A A A növési viszonyokra vall. A kvarczhomokból és ritkás csiltömeg az édesla mrészecskékbl álló és szénsavas mésztl czementált vízi meszekre emlékeztet. mely a pozsonyi járás hegyentúli részén Dévényújfalu. Ver. hanem a fajok geográfiai elterjedése iránt tájékoztató adatainál fogva is fölötte érdekes. Bazinéra 500. merben terméketlen föld 46. a mi mindenesetre jókora terület. s melyet már régibb idkben kerti kultúrákhoz. virulnak rajta. Különben nem éppen értékesítés nélküliek a nádasok sem. Ausser dem leider schon verbreiteten und verderbliclien xanthium spinosum. hold. st másfél lábnyira is megvastagszik a televény. I. hol a terület fölszínét a lsz borítja. náciszövetekre s tüzelésre jól alkalmazhatók. Éppenséggel híres a vármegyében az a televényföld. Olgyánál s egyebütt sajátszer földnem borítja. Róla említést tesz Ballus Presburg und seine Umgebung 1823. hogy túlnyomóan kulturterületbl áll. a mennyiben azt. 1858. Van összesen 444. kicsinyben szintén megersíti. fleg a Vág és Morva mentén. A vármegye kultur területe. 41 11. nádas ezer holdnál több s leginkább az AlsóCsallóközben. L. kedvez Kulturterület. : — : f.915 k. hanem a mellett annyiban is fölötte tanulságos. III. Mondhatni. Dunának Pozsony város területére es mellékágaiban termelt nádat a múlt évben is 149 frton árverezték el.

48 Ilyen új fajok a Rubus dryades S. 10. évf. Onnan indult az keleti irányban vándorútra. 281. term.. múlt század végén már Spanyol. Ver.. bot. a Rubus semidiscolor. Arten der genannten Territorien. évf. 314. 123 — 126. Ormai s lejti nyaranta dús virágsznyeggel borítvák s kevés hely van hazánkban. a szártalan bárcs. a gyökeredz csalán.. bot. Zeitschrift 1884. 134-135. nebst einer Synopsis der Brombeeren Pressbwrgs. f. 1850-ben megjelenik elször Bécsben. Orobanehe coeralescens a Bromus és patulus. ayeink között oly fajok. Presburg i. (Materialien zu einer Flóra des Presb. a Rubus graniticus Sabr.. nicht aber im Gebiete des Presburger Cotnitates aufgefundenen Pfianzen. 1. d. Koch Synopsis 356. 45 — már elkerültek nálunk a hamburgi hegyek növényei közül a Lactura sagittata. a kési klóra és varádics az iszap-aranyvirág. a Rubus valiigenus Sabr. í. és orv.) der kleinen Karpathen. 88. az északi baltividéki typusokkal rokon Rubus quadicus Sabr. Zeitschrift 1884. a szárölel gyapor.. Ausztrália irányában. évf.. 1887 91. a homoki czikszár. évf. bot. és 190—194. a Rubus chloroclados Sabr.) 43 E növény tudvalevleg' Peruban otthonos. hogy e fajokra nálunk is elbb-utóbb rá fognak találni. Rátalálunk itt a csúesszéleken. V. Comitafes. (Ascherson Flóra Brandenb. évf. (Cavanilles Icones A : Tab. vagyis a hazánkban csakis még a bakonyi Somhegyen eljöv. melynek részét teszi. Galiczia. közi. valamint a távolabbra es Németország flórájával is. fszeres illata gyönyörködteti. 47. sowie das Vorkommen von conringia. molyok . a Rubus brachytrichus Sabr. mert éppen növénygeografiai okok biztosítanak a fell. közi. XXXIX. : : : : : — — 46 Sabransky : Oesterr.: : 10 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. melyek a szomszéd országokban hiányoznak. 1 15. és a Rubus dolomiticus Hol. a buzérkép galaj és egyebek. 114—115..* 8 ezek nem szabályt. egyl.) 44 Külön jegyzékbe foglalta Schiller: Verzeichniss der bisher nur auf den Hamburger Bergen. a szöszös rekettye. VII. V. 11. és orv. hol szemei messze elkalandozhatnak a tágas Morva-lapályon. Zeitschrift 1891. term. Mindezekhez 1. a Rubus nigroviridis. aus Pressburg.. Ugyan: Ueber Rubus nigroviridis n. melyek csakis a Morva-folyó jobb partvidékérl és a hamburgi hegyekrl ismeretesek. egyl. 263. 48. 1884 86. a Rubus Progelii Sabr..) 1856-ban már rátalálnak Pozsonyban (Boller Verhandl. 612.és Francziaországban találták. 49 Továbbá a hegyi így tényleg der Nahe (an der Dampfbahn ansser Blumenthal) vorkommende cephalaria transsilvanica hiefür sprechen. májusban virágzó s júliusban gyümölcsét érlel szárölel gyaporra... Naturk. term. VI. Kalksburgensis és Badensis. és orv. Zuccarini Flóra 1821. oly sajátos is a Nagytet virágvilága. (Sabransky Henrik Ueber eine neue Brombeere (R. a Rubus macrocladus. Kronfeld Chronik der Pflanzenwanderung. a Viola Kerneri. a gyászoló apácza. zu Presb. Ilyenek a sudarfüzér sás. papaver argemone und anderer sich durcli jenes erklaren lasst. 1. Ha vannak továbbá. nicht aber im Gebiete der kleinen Karpathen aufgefundenen Pfanzen . még ugyancsak tle Floristisches 1. 1864-ben már gyakori Bécs környékén és a Morva-lapályon. a Rubus brachyandrus. Oest. Erdély. — . 5 — 23. 1889. (Neilreich Naehtrag zur Flóra v.mint a Galisonga parviflora nyugatról keletre vándoroltak.* 4 nálunk pedig eddigelé még el nem kerültek. a dunamelléki lóhere. a Rubus adultcrinus Sabr. a Rubus Baumleri. (M. közi. mint itt.) III. egyl. et Borb. Zeitschrift.* 8 Híres fleg a dévényi Nagytet növényzete. Ugyan Weitere Beitrage zur Brombeerenftora der kleinen Karpathen közzétéve az 47 : — — — — ' — : : Oesterr. II.. évf. Nieder-Oesterr. a Rubus pubifrons Sabr. közi. a Rubus populifolius Sabr. melyen a természetbarát üdítbb és zavartalanabb örömöket élvezhetne. 46 Növényzetünk egészében egyezik ugyan KeletEurópa növényzetével. bot. a dombi és gyászoló szegf. a Duna mosolygó vidékén. I. (Beitrage zur Flóra v. miközben érzékeit a bájos növényvilág zamatos. de kivételt alkotnak. h. Lengyelország.. az állításunkat meg nem ingathatja. Azonkívül Baumler: A pozs. E hegy meszes talajában a pozsonyi hegyekétl sajátszeren eltér flóra virul. die politisch genommen wohl nicht mehr zu unserem Comitate. VII. 45 Ich vermuthe namlich mit grosser Bestimmtheit. közzétéve a Pozs. lapon rajzát.És Verzeichniss der bisher nur am rechten Marchufer. dryades S. term. a Morvajobbparti növények közül pedig az Oenanthe média. I. Új alfajok a Rubus renifrons Sabr. ja nicht einmal mehr zu Ungarn gehören. a négylevel polcsa. 1. dass diese írja Schiller dr. Uj évf. a Rubus semibifrons Sabr. Keletindia. Bessarábia. sp. Pécs. a Rubus clypeatus Sabr.. E kapcsolatos összefüggés daczára is azonban nem szkölködik vármegyénk oly sajátlagos fajokban sem. 47 A Kis-Kárpátokban a Pozsony vidékén tenyész hamvasszeder növények közt új fajok és alfajok ismeretesek. bokrok között a Smyrnium perfoliatum L. 1866. A mily dús. 41. a nyelves péra. pflanzengeografisch aber nicht von unserem Gebiete getrennt werden können. XXXIV. de sok tekintetben közös a szomszéd Alsó-Ausztria és Morvaország..) s így aztán tovább terjed Buda. közzétéve az Oesterr. és orv. az ével saláta. közzétéve a Pozs.) E század közepén. früher oder spáter auch in dem eigentlichen Presburger Comitate aufgefunden verdén. salvia aethiopis. h.) E század elején Németországban. 1881—83. a Rubus ampelopsis Sabr.) 4: Lumnitzer közli Flóra Posoniensis czím mvében 121. a csomós palka. a festi Lajta-hegységen. egyl. 116—119. XXXIV. 1887 91. Mindkett közzétéve a Pozs.

Gentiana pneumonanthe L. 24. Filago montana L. zu Presburg 1857. auricomus L. sz.. XVIl. Inula germanica L. 50 De odább a Kis-Kárpátok lánezolatában a Yiszoka is sok növény sajátosságot mutat.. Xantium spinosum L. Számos a süpped talaj veszedelmét a buja növényzet takarja. évf. Inula dyssenterica L. pest vidékére is. Inula oculus Christi Lat. és Hydrocharis morsus ranae Ii. idegen növényfajok jelennek itt meg.. Somorjánál jelennek meg. Malva moschata. Itt áradásnak ki nem tett lápföld van. Helvella fastigiata Krumb. Szétszórtan. Galeopsis versicolor Curt. Árum mac-ulatum L. 410 412. és u. nedves réteken a Herniaria glabra L. Erucastrum inodorum R. stb. Bazinnál. : — : 148—150. a vetés közt.. auf den Thebner-Kobel. az oroszok hurezolták marhaétekül Somorjába. kúpjaival oly szép látványul szolgáló Wetterlin fleg növényzeti sajátosságainál fogva fölötte figyelemre méltó. .: a nedves réteken Gratiola officinalis. A szerb tövist.. Plantago maritima L Ati-iplex nitens Rebent. a tollas szegfre. Bupl. botanische Zeitschrift 1853. (Term. Chlora perfoliata L.. d. Platanthera bifolia Rich.. 50 Jurinea mollis Cassin. Sonchus palustris L.. Thalictrum fiavum L. XVII. mocsaras tavakban Hottonia palustris L. Ein Ausfug auf den Thebner-Kobel bei Presburg. 1856) bi Ilyenek Althaea paliida. Vereins f.... az élesmosó fenyérre.. Papaver argenione. Ztg. Filago germanica L. tud. a széleslevel csengetyke. Xeranthemum annuum. a körtvélyesi hajóállomásnál félholdnyi területen honosultak meg s az egész szigeten másutt sehol sem láthatók.. mind elsorolva Krzischnél Der Wetterlin in den kleinen Karpathen (Verhandlungen d. Nonnea lutea R. Salvia glutinosa L. Bupleurum rotundifolium L... 52 53. Körtvélyesnél. 63. míglen a földtagosítás vagy egyéb küls alakulások tönkre nem teszik. K. a selymes sertecsékre stb. A. Gerardi Jacq... Ez utóbbi gyékényféle növény. A a ritkaságszámba men nyelves pérára (nyelves csodabogyóra). : — : — : — .. Typha minima Hopp. Az szen alsó Csallóköznek Deresika. 52 53. a bérezi perjére. 62 Eine botanische Excursion auf die Visoka. : 52 Krzisch F. K. XVIII. stb. S. Szentgyörgynél stb. Cirsium canum M.) J%H Borbás: Tipha minima (Fnk) Budapest határában. a hegyi tavorjára... Naturk. Sparganium ramosum Huds.. az Ornithogalum nutans L. She" rardia arvensis L.. Rumex maritimus L.. Anthericum ramosum L... Solanum dulcamara. 11 ternyére. a Parmelia pulchella Wallr. a kopasz csipkepittyre.. metyek aztán nemsokára újból eltnnek. a szigetségen. a lapályok szélein Euphorbia lncida W. Bs.. 1857. 158. Kis-Kárpátok a pompás estike. 580. 52 A vármegye határán álló. 51 Sajátosnak kell mondanunk a Csallóköz növényzetét is.. Talajában virul a fürtös kötör. Chaturus marrubiastrum Rebb. Közzétéve a Skofitztól Ein Ausfug szerkesztett Oesterr. Clararia ancrea Pers. Helvella monachella Fries.. 23 55 Megismertette Resely Mihály somorjai plébános Zur Flóra der Insel Schütt in Ungarn' Közzétéve az Oesterr. a szigetek görélyeiben. Ranunculus lingva L. Carlina acaulis L. Azonkív. bot.. Filago arvensis L. 1857. (Term. 53 54. 226. Szerdahely vidékén egévan. Micropus erectus L Plantago arenaria W.. XII. 441. 1886. a kövi ternye. Spergella nodosa. Andropogon gryllus L. a szigetek rétéin. árkokban Succisa pratensis Mönch. mely az oroszvári Dimaágban s a Csallóközben kerül el. Más vándorló növények azonban állandósulnak. : • . II. közi. II. 51 Verhandl. Hierochla borealis R. Sideritis montana stb. 1885.. B. Spiraea salicifolia..) 58 Lathyrus palustris L. Anthemis tinctoria L. 55 Fels részei a szigetnek gyakori kiöntéseknek lévén kitéve. Potentilla álba stb. 59 50 Dietl F. 57 Egyes fajok: A saram europaeum L. h.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. Brancsik K. 66 Valóságos növényvándorlás színhelye e vidék. ljön itt továbbá Thysselinum palustre Hofí'm... Senecio paludosus L. Ruscus hypoglossum. Impatiens nole nie tangere L. évf. a Hippopháe rhamnoides L. I.. 53 Ilyenek a Ranunculus illyricus. közi. Közzétéve ugyancsak az Oesterr. az Allium ursinum L. tud. — évf. I. a Selaginella helvetica Rab. Solidago Canadensis R. 81 rátalálunk keleti oldalán pedig Losoncznál. II. botan. 58 Amott Schneller. emitt Resely találták. a sápadt kosborra. Ver. 57 Ilyenek egyebek közt Diplopappus annuus R... Lactuca saligna L. s növény Várkony. a Ruscus hypoglossumra.: Presb. Naturkunde zu Presburg.. Peziza calycina Fries. Gnaphalium luteo album L. 1856. ugyancsak elsorolva Krzischnél i. f.. Zeitschrift 1862. Közzétéve a Pr... de még minden évben megjelennek az Epipactis latifolia AH. mert valósággal növényválasztóul tekinthet. o. a kék szádorra. 58 Innen származott valószínleg Buda. a mennyiben az egyes vadon tenyész északi növényfajokat föltartóztatja a déli irányban való elnyomulásukban 53 s viszont a nagyszombatvidéki flórának egyes képviselit nem engedi északra elre hatolniok. Zeitschrift 1867. Clematis integrifola.. R. III. . Isatis tinctoria L. más növényjellege virul e helyütt.. Lychnis floscuculi L. Ztg. a kövér daravirág. Gnaphalium uliginosum L.

A kis ezerjófü (Herba centaurii minorist.és kobresia. Mérges növényekben sem szegény Pozsony vármegye. 1L> Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. kivált a earex. Püspöki stb. vetéseiben. 33. mely úgy a gyógyszertárban. Az ezekben lev ktorlaszokon rendkívül dús zúzmóflóra honosult meg f 3 melegebb színhangulatot adva a phanerogamoktól csak kevéssé ellepett vagy és szántóföldül. Annál érdekesebbek lichenologiai tekintetben a Kis-Kárpátok délkeleti lejtin viruló szlk. kétszázötvenegy fajjal. cladium-. 00 : A i. 25. Általános jellege egyezik a dombvidékével és a hegyi erdkultnrségével. a ziliz (herba Althaeae) nedves erdkben és réteken. egyesület 1856. melyek azonban e ezélra alig értékesíttetnek. 60 A. szigetein. XVII.és carextélék jönnek el. mint egyedmennyiségre nézve nagyon alárendelten mutatkoznak. községekben. másképp pünkösdi rózsa (flores Paeoniae officinalis) a házi kertekben igen gyakori az ökörfarkkóró. a tüdfü. réteken és szántóföldeken közönséges. Lecidea fuseoatra. bot. a kési szegf. Verhavdl. glaucoma. f . utak mentén és erdtisztásokon található a lókörmü szattyú (fólia Farfarae) nedves. bokros helyeken igen nagy mennyiségben szedhet a mákfü vagy czitromfü (fólia Melissae) kertekben gyakori. Ezzel szemben a kryptogam növények. a sólymos baka. Ezek a vármegye hegyein. a zsálya (fólia Salviae officinalis) kertekben jelentkezik. . . Képviselve csupán a hegylejtkön és hegycsúcsokon van. A Búr-erdben találjuk a sárga gyopárt és a nyúlánk lellonyt. útszéleken. 1. Erythraea centaurium) igen gyakori réteken a mesei székfü (flores Camomillae vulgáris) igen nagy mennyiségben található mezkön. míg a Közép-Európában tenyész rhynhospora-. mely a vármegye hegyes vidékein igen nagy mennyiségben fordul el. ugyancsak nagy mennyiségben gyjthet a gabona közt. scirpus-. tud. Ilyen egyebek között a nagyon mérges maszlagos nadragulya (Atropa belladonna L.és gyógynövények. 01 A Feketevíz és a Dunaág mocsarai ugyancsak számos és érdekes növényfajjal tarkítják a talaj fölületét. úgy faj-. Rhizocarpon geographicum és distinctum. Ezek közt van 51 új faj és 9 új varietas. a henye boroszlán. termelésérl és azokkal való kereskedésrl. Gcorgen Ázonk. Zuzmók. 03 Parmelia prolixa. mocsaras lapály is nagyon érdekes mocsár. (ritkábban sulphurea). a beléndek (fólia Hyoseyami nigri) szintén gyakori. badia. különösen szárazabb. Még szaporábbak a gyógynövények. subfusca. a Azonban növényfajokkal jobbára a cvperus-. harasztok. ' növényeket egyenként fölsorolja Kornkuber Das Moor „Schur" bei St. különösen a Duna árterületein igen gyakori a zsurló (herba Eguiseti arvensis). Resely Oesterr. Kiadja a pozsonyi kerületi kereskedelmi és iparkamara. Physcia caesia. 62 így temérdek sok papsajt-mályva (Malva vulg. m. cleocharis.és fövénykedveld dicsekszik. 61 E félfüvekrl Csáder Károly értekezett a pozsonyi orv. Lecanora saxicola. srn . : — : . III. A Sárban fleg a félfüvek (cyperaceák) családjába tartozó növények. másképp gyapjúfü (flores Verbasci) romhalmazokon. moszatok és harasztok. (L. zúzmóflóra eddigelé ismeretes nemei 73.. másképp galnafü (herba Pulmonariae officinalis) erdkben és nedves helyeken gyakori a szentháromság violája (herba Yiolae . eriophorum-. Malva sylvestris L. schoenus-. term. platycarpa és crustulata. másképp vadpézsma (flores Cyani).. . II. tricoloris) A A valamint rétül szolgáló síkvidék. f. k L3. Síkvidéki erdségekben sem jut dúsabb kifejldéshez. 45 46.1 62 L. gyakori az orvosi pemet és fehér pemet (herba Marabu) homokos földeken gyakori a keskeny útif (herba Plantaginis lanceolatae) réteken mindenütt található. cinerea. melyek társas állapotban jelentkeznek és a tzeg képzdéséhez jelentékenyen hozzájárulnak. 13. Caloplaca vitellina. . A mérges. I. Szunyogdi. milyen a csemege súlyom. dombos.félék nálunk ismeretlenek. erdiben. A szentgyörgyi Súr-erd fatörzsein csak gyorsnövés zúzmófajok tenyésznek. félfüvek fajaiból másfelé is. . az üröm (herba Absinthii) egyes vidékeken. illetve forma. . A zuzmók.).és scirpus-fajok tenyésznek. zu Presburg 1856. Diploschistes seruposus. romhalmazokon és kavicsos helyeken a 'búzavirág. évf. máj. kerítések és bokrok mellett tenyésznek. a zúzmóflóra tenyészésére nem alkalmas. moszatok. fimbristylis-. agyagos talajon gyakori. Zeitschrift 1867. d. a fehér liliom (flores Lilii albi) nálunk kertekben szapora az orvosi lazsál. clyna. Ver. Amon Gyula A gyógynövények gyjtésérl. mint az iparban és háztartásban hasznos. 19-iki ülésében. subcarnea. Pozsony. et rotundifolia) fordul el Frév. szliben s szántóföldei szélem. nem mvelt s vad földeken. Natúrk. melybl a Kis-Kárpátok kiemelkednek. rétéin.

der Xaturk. o. 230. 1899. 16—30. 69 Lecania Nylanderiana és Verrucaria nigrescens. (Közzétéve a Math." addig az elerdk fenyin a zuzmó -tény észét vajmi szegény. 66 Physcia ciliaris. Physcia caesia. közlemények XII.és csillámpala ktömegeknek. Modornál a Cetraria cueullata. 65 Az ugyanezen magasságban lev gyümölcskertek alma. hydrodictyon.1 cím értekezésében e vármegye zúzmóviránya közül csak a csbibircs-félékbl a Cladoniacea fhnbriata L. olivacea. 67 Lecanora subfusca.. 73 A mohok részben elszámlálvák Lumnitzernek 1791-ben megjelent Flóra Posoniensis czím Lipcsében megjelent mvében az e mben fölsorolt mohokat Hedwig János dr. 64 az ugyanott lev nagy ktnskókon pedig még jellegzetesb zúzmófióra tenyészik. dr. (Flóra Posoniensis. d. 59. aipolia. 11. 69 Megjegyezzük még. saxatilis. X. tenella. Algen u. d. (Die Flechten. Lecanora saxatilis. Azonkív. hirta. által kiadott Math. 68 Városokban és helységekben a régi falak és kerítések. Dictionnaire des scienses médicales V. VIII. (Demeter Károly: Term. részben 13 csupasz gránit-. ugarföldeken és útszéleken. 73 Súrban tenyész oscillaria. (Verhandl. hegyi erdségekben. VII. V. V. tud. mocsarakban. Lexicon VIII. nedves vagy mocsaras helyeken. . és u. nádfedeleken. vízárkokban. Flóra. a gesztenyefákon elszeretettel a Buellia myriocarpa.). Fejlesztette e tanulmányokat Bolla J. kiszárított mocsarak iszapján. szil-. tzegrétegeken. 1. nitella és chara-faj okhoz tartoznak. Die Flechten. fejérnyárfákon más-más fajok honosak. hegyvidéken a paizsripacs-félékbl a Psoroma lentigerum Web. — : — : . 52. o. 84. 19 73. Vereins f. Pertusaria communnis. 1860. "Wurzbach Biogr. 71 mohok. Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. úgy hogy itt csak kevés fajra találhatni.és körtefáin a jellegzetes flóra azonképpen gazdag szaporaságban látható. Phiscia stellaris. Késbben Endlicher István. sphaerozyga. köves utakon. az edényes spóra-növényeknél közelebbi rokonságban álló növények ugyancsak állóvizekben. dús zúzmónövényzetet mutatnak. 1860—1861. Naturk. 1888. zu Presb. tiliacea. Parmelia prolixa.) Pozsony mellett van említve. Konyhánál a Thamnolia vermicularis jelentkezik. közi. k. T. 43—73. saxatilis. clorophaea. Az eddig ismertek A 64 65 Cladonia sylvatica. 70 A pozsonyvármegyei zuzmókat elször Lumnitzer István tanulmányozta. 478—79. Algen u. deutsche Biographie XI. és 1861. mohok (muscineae) és harasztok (filices) közül az srn képviselvék kútcsövekben. A bükk-. protococcus. A magyar birodalom zúzmóflórája. kris-. Parmelia caperata.) Hazsliuszky F. Moose der Presb. Posonii 1830. 84. közzétéve a pozsonyi orvosi természettud. Budapest 1884. za Presb. évf. Moore der Presburger Flóra Közzétéve a Verhandl. közlemények 1869. XX.és 210 lombmoh ismeretes Pozsony környékérl. Peltidea aphthosa csaknem az egyedüliek. agyagos talajon. Somorja mellett az isiandi vértecs (cetraria) a pozs. Az ercltalaj azonban a lehullott vastag lombréteg miatt a zúzmófióra tenyészésére alkalmatlan. hegyi A patakokban köveken. pungens. (Flóra Posoniensis. állóvizekben. hanem egyszersmind az els hazai helyi mohílóra szerzje is. Usnea tölgyeken elszeretettel jelentkeznek Pertusaria amara és Bacidia rubellá. hárs-. a mohok Linnéje. Lecidea parasema. 33—39. közzétéve a Verhandl. 131.) Ugyan Néhány új gombafaj Pozsony környékérl. badia. hogy az alhavasi és havasi formák Modor közelében mutatkoznak. és term. (Adatok Magyarhon ztlzmóvirányához) közzétéve a M. A begykúpokat borító terjedelmes lomberdkben máigazdag zúzmó-világ virul. 1. conferva. Ver. A — . botrydium. érdekes változatot hozva a zúzmóvirányba. Die Moose der Presburger Flóra. Kornhuber A. Sphyridium byssoides. gnájsz. V. ezek az edénynyalábjaik tökéletessége miatt az scsúcsnöv növények és a zuzmók közé helyezend. Lipsiae 1791. napos helyeken. zygnema. Az egész kinyomatását is maga gondozta. : — — : : m . (Zur Flechtenflora des Presburger Komitates. 66 Míg az elerdk tölgyeinek s a gyümölcskertek nemes gesztenyefáinak törzseit és ágait a zuzmók dúsan ellepik. a Viszokán a Solorina erocea. 70 egészen fölött A szlk elsk A moszatok (algák). Alig. 121 125. Kérgükön csak a Bnellia myriocarpia és Schaereri tenyésznek. határozta meg. 48. sziklákon. Garovaglii. fleg északi oldalukon. 31—33. jávor-. így Hedwig nemcsak a tudományos bryologia megalapítója.) 71 Bolla J. egyesület közleményeiben 1892 1893. gyümölcsfákon és kopár. tölgy-. 191 93. részint a kifejlettebb száruknál s leveleiknél fogva magasabb rangú lombmohok (musci frondosi) rendjébl valók. 25 31.) Leginkább (47. argopholis és Diploschistes scruposus. és term. vízi növényeken. kisebb hegyi vizekben vagy puszta. következ elerd-regióban lev terméketlen területen kivált a cladoniák faja. de szaporodási mszereik tekintetébl a phanerogamokhoz. spirogyra.). rangiferina. Akad. az ulvina. 68 Peltigera horizontalis és polydactyla. 72 Eddig 54 máj.) Ugyan pedig fejlesztette Zahlbruckner A. Somorja vidékérl a paizsárfélékbl az odroncz (Diplotomma populorurn Mass. palmella. sziklás szlterületeken tenyésznek s részint a májmohok (hepaticae).) 72 Bolla u. allogonium. Ezt az elszóban maga Lximnitzer is nagy köszönettel kiemeli. draparnaldia. cinerea. nostoc.

Naturk.) Roth e... — — — — _.. Beitráge zur Moosflora von Niederoesterreich u.. 7 3 . — .. 25—90.. E munkát többszörös tévedései következtében Hazslinszky Kornhuber : : 75 — — : : : 1890. h. d. Baumler: Pozs. . .. 4b nem. 221—327.. 43 71. árkokban. bydnaceae.. 3 . Baumler J. 228 122 2 „ „ . lophiostomaceae hysteriaceae . 73. multimas (L. d.. 75 14. . term.. i I . . hyphomyceteae hasadó gombák 78 t*íi .. 81 úgy hogy az e vármegyében kertekben.. Azonkív. ___ . „ „ „ . és 96—99.. Ez Pozsonyban gyakori i. évf. Naturk. A gombák. 1866. II... . .. sz. . a septoria Holubyi..... 74 1.... . Verhandl. Westungam (Verh. pyrenomyceteae ! hypocreaceae ._. Oesterr. XXXIX.) Továbbá a puccinia (micropuccinia) Baumleri. 67. 1. Baumler J. patakok mentében. der zool. sziklafalakon teremnek s díszes Leveleikkel tnnek föl... A területén eddig talált 44é nembl s 1478 fajból állanak. „ „ .: Die Moosflora von Pressburg in Ungarn. évf. 101—112.. XXXIV... .^ g 2 Ilyenek a puccinia liliacearum Duby nev Szentgyörgynél és Pozsonynál eljöv gomba (Hazslinszky: Elmunkálatok. . II. bot..... 11... so Baumler cladosporium aecidiicolum Th. évf... . term. ^ .. . . 1884—86. 1887—91. réteken és dentatum Döll. fölötte érdekes növénytörténeti adalékokul tekintegyike-másika éppen e vármegye területérl lett elször 82 Mások meg szaporították a fajok számát. Baumler : \i r* ans 79 A 1. h. / agaricineae . f. Ugyan Pressburg. .. 45. 66—122. Förster J. 75—76.. 116. Zeitschrift 1884. VII.. 74 harasztok fák tövében. \ dothideaceae . 237 84 22 36 27 23 129 29 46 32 166 22 15 5 faj „ ... Közzétéve a Verhandl.. ból voltak mások a Provence-bl... hydnacea thelep horeae clavariaceae . melyek flóránkban ezeltt ismeretlenek voltak. ustilaginaceae- phycomyceteae perisporiaceae— sphericeae .. Die Pilze der Presburger Flóra. melyeket sokáig csakis Pozsony vármegye és az oroszországi Kazán területérl a Volga78 Más fajok eddig csak Olasz.) A srn I. . a diplodieha faginea Baumler.. h. f.. . F.. 46 12 . 1. hartyagombak hymenomyceteae hasas gombák . 7 . közi. közzétéve az Oesterr.és Angolországpartról ismert a tudós világ. ... „ . cgyl. Közzétéve a Pozs... .. 83 ismeretes Magyarországban... bot. és orv... II. — — — — — — — — — — — — — . 5.. évf._ - . . melyek a pozsonyi Zerge-hegyen fordulnak el. .... mely élsdi gomba a pozs. közzétéve az Oesterr. Zeitschrift 1889. E gombák Ver. zu Presb. és orv. 236. A. „ Ilyenek a Súr-erd szélén tenyész 444 nem./ \ I polyporaceae e_.. a A i. f. az Aspidium filix crenatum Milde és az Athyrium filix femina (L. sz. XXXIV. ___ .. Zeitschrift 1890... zu Presb. .. bot. közi.. „ .. .. Baumler Bolla gyjteményét és közléseit sokszor idézi. . 79 Bajorországból és Észak-Itáliából 80 ismét vagy ismeretesek. Vannak közöttük egyes érdekes fajok. a harasztok közi az Aspidium filix mas Sw. in Wien d.. temetben.. VI. A. mely a pozsonyi vaskút körül lev vizes árkokban terem.... moesárhelyeken. közzétéve az Oesterr.... schizomyceteae monadineae 23 52 70 2 . zu Presbur"' 1857. . XXXIV. 1858. (Baumler: Mycologisches aus Prcsburg. ligetben is elojon. Schiller 70 Bolla J. a septoria alliicola Baumler. . sz. Beitráge zur Cryptogamenflora des Pressburger Comitates. botanische Zeitschrift 1884.14 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. nálunk is eljön... 233.. „ . Zeitschrift 1884. — — — ... . . VI. Ugyan Myco289—291.. mi mindenesetre túlszigorú eljárás volt. . a diplodia Rehmii Baumler.. . sz..) Gombák. 1. 96. .) : Elmunkálatok Magyarhon gombavir anyához czím mvében figyelmen kívül hagyta.. B.. Ver.__ ..._..... Gesell.. eg'yl. ramularia pratensis 207. bot. mely a pozsonyi Malomvölgyben gyakori. 401.... közi. Mycologisches aus és orv._ . Ver. 1884—86. S. mely a pozs. bot. VI r. 46 49.. nyálkás gombák myxomyceteae sphaeropsideae . (Lagerheim: Oesterr... . . mely a Zergehegyen. 1887—91. . evang. 1478 faj sphaerotheca giganthiascus és a bollas urtica a kertekben és réteken. Gombák tekintetében kevés vármegyét ismerünk oly 76 gombák alaposan mint Pozsony vármegyét... logische Notizen. .. .... Naturk.. . 77 Ezek között vannak olyanok. XL. Ugyan: A pozs.) Ezeken kívül a septoria Posoniensis Baumler. 10 12 7 19 10 48 10 8 .. . ...... discomyceteae tuberaceae. moszatok közt kiválóan említend a Hypnum scorpioides L. óvf. Ilyenek az Aspidium heleopteris Borkh. 81 A leptosphaeria eryngii H.. 42 .. mely a pozs. Baumler í. 171—173.. hegyi liget közelében... sz. 33. ... term.) 83 Ilyen a phyllosticta Zahlbrukneri. IX. 9 75 3 . gasteromyceteae f ^ hypodermae uretinaceae . ligetekben eljöv gombák hetk. a cryptosporium lunulatum... . . .. . — ... közzétéve a Hedwigia 1885. 15 175 3 ^ „ . — : 1880. .. . III. 98 1. .

hogy a növényi rovarpusztítók a gombák nagy csoportjából kerülnek ki. a polyporus ovinus Fr -é csak 1'80 %. . XVIII. 289. szentgyörgyi. rufum) szarvasgombánál. .) Pers. Zeitschrift 1884. melyekhez Az srn . a pozsonyi piaczon rendesen találhatók. szintén nem ritkák piaczunkon. és azonkív. Mörner — — . Zeitschrift 1889.. o.. a polyporus confluens A. száraz anyagra számítva ki. st világosbarna húsú gomba szaga és íze ugyan kevésbbé zamatos a fekete (tuber melanosporum).. és igen gyakori. melyet a pozsonyi Kálvária-hegyen szednek a konyha számára. 87 E feketebarna felület. Schilberszky Károly az ehet gombák tenyésztésérl szóló czikkét a Term. srn . meg a vörös (tuber griseum v. hözl. hogy oly veszedelmes rovarok. i. 15 eddig ismert fajok közt vannak jó tápszerül szolgálók is.. mely a pozs.. melanconium pallescens. utóbb éréskor agyagsárga. XXXIX. 393. tud. méltán viselhette volna fölfedezje nevét. tud.. a gyönyör rhodobryum roseum s gazdag pkanerogama-virány társaságában fedezett föl s Lagerheim tanár meghatározott. 85 Schilberszky Az ehet gombák tenyésztésérl. 87 Lumnitzer Flóra Pos. környéki thujákon élsköd lapos tetvek hulláin jön el. (Oesterr bot. az armillaria mellea Quel. 1887.. Az utóbbi. (Oesterr. bot. nagy bibircsekkel behintett.. igen gyakori jelenségek az itteni piaczokon. niely a pozs. és az agaricus campester L. a mennyiben e kártékony rovarok s ezek álczái közt valóságos epidémiákat okoznak. tud. : : : : . XXVII. h. a boletus subtomentosus. (Oesterr. közzétéve a Term. a boletus regius Kromb. 1375. különösen fzeken növ fomes igniarius Fr. XVIII. Továbbá a puccinia Báumleri Lagerheim. nagyon változó lévén....és formagazdag hydnum repandum L. mely Szentgyörgy vidékén gyakori s jó ízénél fogva igen kedvelt konyhagomba a nagyon gyakori boletus bovinus L. XXXIX. kötetébl közölt czikket a Term tud. 17ü. tud. a morchella jelentkezik dunai ligeteinkben bohemica Krumhholz. XX. Nr. — — : — vizsgálatai szerint a vármegyénkben is képviselt Lycoperdon bovista Fr.. melyek kerülnek a piaczra. 1895. melyet Baumler a pozsonyi ligetben és a gloeosporium pruinosum. 221 222 továbbá Kemény Mór: Az ennivaló gombákról czím czikkét a Term. melyet gazdag és a feny-erdkben növ boletus granulatus L. 1880. mint jó levesgomba. XVIII.. mindannyi keresett gomba s piaczunkon megszerezhet hasonlóan a boletus satanas L. Vannak aztán a gombák között jó taplógombák is. 393—396 a Bikfalvy Károly által a Zeitschrift für physiologische Chemie X. a polyporus frondosus Fr. mely fenyfa-erdeinkbl vándorol a piaczra. Kramererdben. 1280. Endlicher Flóra Pos. 328. a elitopilus prunulus Quel. 84 A gombák tápértékét illetleg 1. évf.. tömegesen kerül oda a modori. melyet ugyan a pozsonyi szalma-kunyhónál talált. agaricus campestris L. a russiüa virescens Fr. E parányi organizmusok tehát mintegy az élet és halál kapui.. fedezte fel a dévényi Nagytetn. 396. a hegyi erdkben növ russula alutacea Fr. a csiperke-gombáé (agarius campestris L ) 7 38 u o. 84 Ilyenek a szín. Zeitschrift 1889. 8« Schilberszky u. o. Nr. a russula aurata Fr. köd. 86 Mindkett homokos talajban Az ehet gombák egyik legfinomabb faja a szarvasgombák között a nyári szarvasgomba (tuber aestivum). a szép vörös húsú boletus chrysenteron Bull. a polyporus ovinus Sch. a legjobban tenyészthet gombák közé tartozik. mindazonáltal kell elkészítés mellett mégis jól élvezhet. míg a lombfákon. szegény kiválóan szeret továbbá a boletus luteus Lit. bot. csiperkegomba. mely gyakori a Csallóközben.. és Sch. srn . Tudvalev. közi.. a verticillium apkidis. Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. milyen a fagus-törzsökön növ fomes fomentarius Fr. avagy a téli (tuber brumala). A különböz gombák nitrogén-tartalma. elbb fehér.. legelkön s kertekben eljöv agaricus arvensis Scháff. nitrogén-tartalma 819°. melyet Báumler a pozsonyi Malomvölgyben. 138 143. tápértékük egységes számmal ki nem fejezhet. 85 Nem kevésbbé jó evésre és tenyésztésre a kucsmagombák közül a morchella esculenta (L. melyek gátat vetnek annak. . közi. 1) A diplodia Beckii. keresett és tenyész pleurotus ostreatus Quel. 256 259. ezt Sabransky H. az erdeinkben színre és formára változatosan jelentkez boletus edulis Bull.. melyet ugyancsak Biiumler a pozsonyi Kramererdei úton talált. A champignon név alatt réteken. A fatörzsökön a fenyerdkben szaporán növ lactarius deliciosus Fr. 1886. Az ehet gombák tápláló értékérl czím czikket a Term.) Továbbá a phyllosticta stomacola. A collybia esculenta Quel. a russula vesca Fr.. récsei Az erdeinkben igen gyakori marasmius és a zergehegyi erdségekbl. szép példányokban szobadíszekül s consolokul használtatik. A puccinia smyrnii Biv. XIX. a scorodonius mint jó levesgomba ismeretes pholiota mutabilis Quel. 1886.. A cantharellus cibarius Fr.) A Lumnitzer által fölfedezett marasmus carpathicus K. a boletus scaber Bull. és a cseh kucsmagomba. közi. 164 s ezek nyomán Baumler Beitrage Nr.

tud. közzétéve a Term. 109 Maga a rozsda azonban történelmileg is konstatált. sz. mely a az entomophthora Tipulae Fresen 91 a házi legyeket s a szúnyogokat/ Továbbá tudjuk. : sz. sz.) De Bary 97 a burgonyát 98 a paradicsomot. io* U. 536. Persze a selyemhernyók (bombyx móri) is szenvednek tle. 100 szlnek a peronospora vastatrix mellett legnagyobb. közzétéve a Term. Dapsy László 90 : 91 92 Báumler i. II. Horváth Géza dr. 1891. 1871. És ugyan: A gabonarozsda. A peronospora i-alotheca tönkre teszi az asperula odorata leveleit. 461. Ez utóbbi teszi gabonaféléink rozsdabetegségét. 102 u. túlnagy helyeken való lappangásuk miatt sem ember. - 1 (i Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. : 97 98 Baumler 207. II. 1883. sz. 1870. Azonkív. o. Báumler h. 1176 : Szontágh Miklós Az erjedés és az új gombaelmélet. vagy A A A ó-ligeti útszéleken növ ugyancsak fölötte mérges inocybe rimosa kártékonyak közé sorozzuk azokat. III. o. Ortvay Pozsony vármegye állatvilága I. tud.299—301. i°3 U. Tömérdek áldozatot szed e gombafaj a bogarak seregébl is. sz. közi. 111. közzétéve a Term. közi. o. sz. Ö. közzétéve a Term. sz. : U o. tud. közi. avagy gyümölcsfáinknak ártanak. i° 9 L. 1. i. Azonk. 461 209. tud. közi. v. 100 az ustilago hypodytes a triticum repens-t. o. 497. h. 90 a phytophthora infestans (Mont. 1891-ben a pozsonyi szlhatárt már annyira ellepte ez élsdi. 524. családjából ilyen az empusa muscae (Fr. közi.és a zabféléket. 94 Istvánffy Gyula A rovaröl gombák és az apáczahernyó. Búza János: Kultivált növényeink betegségei. 99 A paradicsomfa-alma egy újabb betegségérl. közi. 93 : — : 95 96 Baumler U. sz. 9 * Ezen hasznos gombák mellett vannak azonban veszedelmes és kártéveszedelmesek közé számítjuk a mérges fajokat. 104 a tilletia tritici. tud. tud. közi. II. 1871. 320. 1871. melyek a kerti. közi. milyenek kony fajok is. 495. sz. 106 a tilletia laevis (Kühn) 10 ° és a puccinia a pozsonyi Karst. XXIII. mint a Viktória-búzát és a tariska vagyis bajusztalan búzát. h. 543. közzétéve a Term. i° 7 Báumler Beitráge 612. i°5 U. et Curt. tud. 49. 09 nev penész.) Cohn. Ragálygombák a rovarokban. Term. : Beitráge 509. sz. Fleg pedig Klein Gyula: A sóskafa.) a szlket. XVII. sz. 1870. 1890-ben Szentgyörgyön sége. sem pusztító állat nem számmal el ne szaporodjanak. melyek a rozsdabetegséget idézik el. Szontágh Miklós Páter Béla 341. hogy az entomophthora-gombák és hernyókat pusztítja. 93 Gombák. : Szontágh Miklós Az erjedés és az új gomba-elmélet. tud. i° 6 Báumler: Beitráge 541. i. tud. P2 a fenyerdket rontó noctua piniperda és a a gastropacha pini hernyóit. tud. 1576-ban aug. közzétéve a Term. 88 89 Term. 529. III. tud.) ioi Bamler i. Dapsy László Ragálygombák a rovarokban. Term. tud. 1893. legveszedelmesebb ellendlben. közi. közi 1870. 272—277. h. 461. közi. közi. hogy éppen Pozsony vármegyében is a rozsda érintetlenül hagy bizonyos búzafajtákat. botrytis Bassiana a szöv-lepkék ellensége. sz. közzétéve a Term. . A nev : : V. 530. A kártékony rovarok irtásáról élsdi gombákkal. 1. o. eordyceps nlitaris L.és a gabonarozsda. hogy a tkék már minden levelüket elvesztették. azok muscardine nev betegségét okozva. Az aecidium spóráiból ugyanis a gabonanövényeken az uredo és a puccinia graminis fejldik. 1873. 102 az ustilago maydis a kukoriczát 103 az ustilago segetum az árpa. Term.. : Az erjedés és az új gombaelmélet. a 1885. 517. XXV. erdei vagy gazdasági növényzetnek. A . 95 a peronospera parasitica tönkre teszi kérteinkben a kereskedelmi növényeket. 73.. Term. graminis (Pers. Beitráge 502. megjel. 548—549. 101 az ustilago Ischaemi az andropogon Ischaemum virágait. 207. különösen [saria-félék hathatósan pusztítják a cserebogarak pajorjait. 1870. a pozsonyi Kálvária-hegyen növ fölötte mérges amanita mappa Fr. 206.) 107 a búzát. sz. XV. 99 a plasmopara viticola (Berk. 1879. rejteti férhet. T. tud. i°8 Szontágh Miklós: Az erjedés és az új gombaelmélet. Nálunk már 1882-ben észlelték a Steuergrund észlelték. 88 Ilyen gombák többszörösen rovarölk (entomoplithoraceae) képyiselvék e vármegye gombái között is. ö. 1871. sz. czikkét: A rozsda eltérjedése hazánkban. II. (Baumler: Beitráge 1402. 108 Figyelemre méltó azonban. III. közi. 532. 514 közzétéve a Term. valamint más bogárféléket is pusztítják.

míg a bükk s egyéb lomberd 80. közi. 941*52 katasztrális holdat. 126 a Pálffy berezeg malaczkai uradalmának fenyveseiben gyönyör tölgyek. közi. emez pedig a körte-ragyát másképp körte-koszt. kásásabb marad.és jávorfa. sz. 1886. "8 Baumler: Beitrage 288'2. i 20 Demeter Károly: Term. ö. V. bot. tud. a mályvarózsát és ennek kérteinkben elforduló valamennyi rokonát.364. 210—211. Centralblatt 1885. 114 Baumler: Beitrage 810. Berlin 1885. Term. 122 Baumler: Beitrage 232. 243.és körtefáink azon betegségeit okozza. 1882. XXXIV. melyek úgy a Morva-lapály fenyerdségeiben. XVIII. 117 az exoascus deformans Fuckel az szibaraczk-fákat. sz. százados — : példányok szemlélhetk. az orvosi és ipari czélokra szolgáló. 517. tölgyerdség a vármegyei területbl 22. Fleg a körte-ragya káros. XXVII. 118 Óriási károkat okoz házainkban a hártyagombák egyik tagja: a házi gomba (merulius lacrymans Fries). 114 a gloeosporium ampelophagum (Pass) ll5 a szlket 11B a gloeosporium ribes Mont. sz. közzétéve & Term. 113 Staub Móricz: Négy vándorló növény. kris. köt. közzétéve a Term. a diófákat. fölemésztve 120 köznépünka. kk. 1895. a nyár-. tud. XXIII. mézgás égerfa. 126 mint a pozsonyi Duna-szigeteken is szemlélhetk. 851. et Desm. XXVIF. közi. És Magyar gazdaságtörténelmi szemle 1899. 221. Eljön nálunk a fehér mályván (althaea "5 U. köt. Továbbá a pueeinia pruni és az exoascns pruni Fuckel a szilvafákat. 390.s a gyümölcsnek nemcsak küls szépségét. 12-ikén Ferdinando San Maria de Specia Casa komáromi olasz alkapitány 110 hogy a Csallóközben ebben az évben a termést a rozsda teljesen tönkretette s e miatt a gabona kalásza mind üresen maradt. 122 és a fusicladium pirinum Lib. 125 Bed Albert Magyarország erdségei. katasztrális holdat borít el. ltár Hungarica 14.420. U. vagyis fehérje-vegyületeit. XIV. ö. mint 51.277-80 katasztrális holdat foglalnak el. VI. tud.(Alnus glutinosa) erdségbl áll. 112 Baumler: Beitrage 627. Gyönyör. 124 Der Xaturforscher VIII. azonkívül utak mentén a kis papsajton (malva rotundafolia). Köztük leginkább a vörös vagy erdei bükkfa válik ki. 967 holdnyi sr. 16. 111 officinalis) és a mályvarózsán (althaea rosea) kérteinkben. sz. sötétvörös festanyagot adó 112 mályvaféle növényeket. melyben a hosszúnyel szilfa (Ulmus effüsa). tud. közzét. Harlig: Der áchte Hausschtcamm Merulius lacrymans Fr. Ellenben a Súr terjedelmes. sz. tud közi. Azonkív. gyümölcsüket is károsítják. vadalma. lí9 Baumler: Beitrage i. 441 43. . XIII.949'01 tölgyerd fleg Cseklész. 8. Az erdség. 117 Horváth Géza: Új szlbetegség hazánkban. A A Erdség A A A A 110 Bécsi udv. 1895. v. és a pleurotus puimonarius Fr. közi. 121 Term. 116 o. És: R. Amaz az alma-ragyát. 617. sz. közi. 2 . hanem bels jóságát. melyek rozsda alakjában nevezett gyümölcsfáinkat ellepve. 12 3 Baumler: Beitrage 233. a ribiszkebokrokat. 1. 214. a hajtások hegyeinek elhalását és a rügyek leszáradását okozzák. 127 Földes: Fels-Csallóköz árvédekezésének : tört. 119 Ellepi a házak farészeit és tönkre teszi. Csallóköz is hajdan nagy tölgyek hordozója volt. 111 a puccinia malvacearum Mont. tud. tölgy és feny csak elszórva mutatkozik. Prácsa. 1886. 17. o. úgy hogy mellette a fehér gyertyán. Baumler: Oesterr. tud. nyir. 324—25. Magyarország Vármegyéi és Városai Pozsony vármegye. Lozornótól Miaváig nem kevesebb. közi 1875. Ért. sz. s. tl napsütéskor hulló esnek tulajdonított s ragya-esnek nevezett gyümölcsfa-betegséget 121 a fusicladium dendricum Wallr. tud. Zeitschrift J884. u3 a polyporus squamosus Fr.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. vagyis alma. Az erdség 125 fafajai a hegyek közt többnyire lombosak. 123 okozzák. és 290. fa nitrogén-tartalmú anyagait. de hogy régen a tölgynek nagyobb uralma volt. sz. 327. Term. és 940. körte. sötét. rezgnyárfa. csaknem páratlanul álló bükk-erdség díszlik Borostyánk vidékén. tud. 1885.és tölgyfa csak kivételesen . VII. 11. Dubova. 1. Azonkív. 17 jelenti. sz. Páter Béla: A házi gomba. sz. Botan. Vág lapályán nagyobbára a tölgyfa uralkodik. a Term. kris. 153. 1885. 1881. a term. Azonkív. 124 15. galagonya. h. XVIII. Term. közi. 127 Rengeteg fenyvesekre a Morva-lapályon találunk. ízét is jelenmegragyásodott oldalon a gyümölcs keményebb és tékenyen csökkentik. XVII. körébl XV. hárs. Sárf és Schweinsbach vidékén díszlik. mert a nagy ragyafoltok alatt a gj'ümölcs húsa megkövesedik és gyakran élvezhetetlenné válik. azt azon utóhajtások és törzsek bizonyítják. melyeknek maradványai még a hatvanas években láthatók voltak. kam.

E helyütt nádasok. mandula. melyek gyümölcstermségének híre messze visszaszáll a középkorba. Zsitvay. kecskefz. nevezetesen a szilva. Tkés. körte. égerfák. berkenye. diófajokat szolgáltatják. (Verhandl. Némely helyen a dunamenti ligetek valódi miniatré serdknek mondhatók. III. Sárga és görög dinnyéirl meg éppen híres a Csallóköz. Takács Kornélia gyümölcstelepe Jókán." 8 A hegyes vidéken helyenként jól tenyészik a vad. málna. 129 sima szilfa-. egyl. II. varjútövis.és Fels-Diós nevüket. De gyakori a dió a lapályon is. az erdségekben jobbára : nyárfa-. és orv. ugyanott Vitái Alajosnak nagy szakértelemmel és költséggel vezetett. loncz. A gyümölcsfélék egész sorozata jól tenyészik és érik e vármegyében. m ölcsöt term srn Bs f A A útjait nemes gyümölcsfák szegélyezik. kajszinbaraczk és körte jól jövedelmez kiviteli czikkek. Fels-Csallóközben Apponyi György gr. Esterházy Mihálj' gróf gyümölcsöse Tallóson szintén e kor alapítása. Galgóczy Antal gyümölcsöskertje Püspökiben. Georgen. Ez utóbbiak híres téli gyümölcsök termhelyei. d.Amadé Emil gróf gyümölcsöse és faiskolája az Öregduna mellett. Bittera családoknak a föloszlott Urbanek-féle faiskolából fölújított gyümölcsösei a legnemesebb alma-. baraczk. Doborgaz községek szigeteinek határain is igen elterjedt a gyümölcstermesztés. Gazdasági növények.és körtefajták meghonosítói. kánya. Naturk. f. A A 128 Kornhuber: Das Moor „Schur" kunde zu Presb. kecskerágó. ribiszke. A Duna-szigeteken. de vidékén mégis rendkívül gyarapodott a gyümölcstermesztés. kökényszilva. Napjainkban Kuffner Károly czukorgyáros ültette ki gyümölcsfákkal haszonbérelt birtokának út. névszerint a Pötsen. Eperjes kivitelre is termesztenek almát s körtét a legnemesebb fajokból. pusztuló gyümölcsöse a Kis-Duna mentén. Gyüfák és növények tekintetében Pozsony vármegye egyes vidékein a múlthoz képest örvendetes haladást szemlélhetni. Keszölcsés. Nagy. 69. Ezekbl jókora mennyiséget Német.és határaz özv. cseresznye. közi. fekete bodza.és nemes gesztenyefa. naszpolya. 32. meg az Óliget. szilva. d. L. kris. Itt Molnár Zsigmond. zu Presb.) csak utóbbi idkben került a mocsárság szólén mívelés alá s itt rendkívül kedvez talajviszonyoknak örvend. Bittó Lajos voltak a nemesebb alma. 130 Egyes gyümölcsfajok. Vereines f. ákáczok iszalagokkal beindázott áttörhetetlen srséget alkotnak. Az Alsó-Csallóközben gyümölcstenyésztési telep. szül. Vasárut. körte-. kertészete Éberhardon. A nagyszombati járásban Nagy-Szombatban az ötvenes években Siebenfreund János nagyszer gyümölcs.és szederfa-ültetvényekkel adott jó példát szempczi járásban pedig Esterházy Mihály a gyümölcsfa-tenyésztknek. vásárúti telepet a Vasárut és két pozsonyi társas káptalan birtokán néhai Urbanek Ferencz kanonok létesítette. fájdalom. st még a füge is. Molnár László.18 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. fzfák. Itt a sarj erdk nagyon különböz cserjékbl állanak mogyoró.és ostormén-bangita. 42. . A bsi telep Üchtritz. s a tkési sziget 16. hanem az egész környék példaként követett. széleit. Vámosfalu. meg egyébfélékbl. Reiszig Alajosné. mint Alsó.és fzfa-állományok virulnak szapora mennyiségben. sóska-borbolya. hamvas égerfa-. mint a pozsonyi díszligetben és a dunai szigeteken. A gyümölcsöket term fák és növények. VI.) '. Nagyudvarnok. rezgnyárfák. Gazdasági novenyek. egres. 1857. II. Verhandl. melynek szaporaságától kapták a vármegye egyes helységei.lf bei St. term. hírneves pomologus 131 elhunyta után ez a telep visszafelé fejldött ugyan. Vajka. Pozsony hegyi ligeteiben gyönyör vadgesztenyefák vonják magukra az arra haladók figyelmét. melyek a kanyargós folyam ölel karjai között mutatkozik. Kürt. erek és dús füzes vágások egészítik ki az áltropikus buja növényzetet. Százados jegenyék. bájos tájképeket alkotnak. 1858. 4. Ver. a Czilchert Róberttl telepített gyümölcsös Gútoron és a Szmrtnik. Kisudvarnok. II. Ortvay: Pozsony város története II. vörösgyr. A krisfa (Fraxinus excelsior L. A küls járásban még a negyvenes években alapította Kossúton Fekete Ferencz híres gyümölcsösét. névszerint az alma.és Francziaországba visznek ki. A hegyes vidéken tenyészik a dió. Naüir- 130 131 Chernél: Pozs. ma már. melyet nemcsak a községi közbirtokos társak. 1884—86. szeder. ükörke. som. 31.

de érdekességük jóval fokozódik azáltal. Stomfán Károlyi Alajos gr. gabonáéit cserélik be szilvájukat. Csallóközben. Ma is említik a mai Újtelepen feküdt régi Falb-féle telepen. a Csallóköz közepén. Az egész váimegyében ez a legjobban kezelt községi faiskola. napjainkban visszaesés mutatkozik. ribiszkét és szlt kitn szl A szlk szállít Németországba. hogy Nagyiévárdon és Szentjánoson vannak urasági gyümölcsösök. Frév község rétjei ugyancsak gyümölcsözk. vedrdi és pusztafödémesi. s Pozsony környékén szaporák voltak a mandulafák. szakszer kezelés alatt állott faiskolái bven adták a kiültetend csemetéket. a fák kiírtvák vagy korhatagon kidltek annélkül. hogy a geológiai korszakok szerves világának megismerésére becse sbnél-becsesbb adatokat szolgáltatnak. Csallóközben mandulafákat. A Pozsonyból Récsére vezet út szélén a Pozsony város birtokához tartozó szilvafák 700 frton árusítja el a város a legtöbbet Ígérknek. nagy szakértelemmel kezelt gyümölcsöse. Sajnos. a küls járásban. Szentgyörgy város kajszinbaraczkot. bohuniczi. Szinte meglepik az embert sokféleségükkel. mint földünk kiépítésének anyagai. mint inkább a biztosabban termket gondozzák. szibaraczk. esesztei gyümölcsös telepei az egész járásban szétosztva. cseresznye nagyobb tért foglal el. A 132 L. így a mandula A mely elbb Pozsony vármegyében gyakoribb volt. kielégítette a pozsonyi czukrászok évi szükségletét. almájukat. Sajnos. : . E járás községi faiskolái a Baeh-uralom és provizórium alatt Ritter fölügyelete alatt állottak s a legjobban voltak mívelve. Nem csoda. gyümölcs- Szomszédságában.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai.. Magyarbélen. meg ritka szépségükkel. Ezek látják el leginkább a városok piaczait. Masanszki alma és beszterczei szilva a fterményük. A malaczkai járásban kevés számottev gyümölcstenyésztési kísérletrl szólhatunk. melyeknek zöld gyümölcse teljesen. De az itt virult kertek nagyrészt már beépítvék. Ha a föntebb vázolt földtani felemek egyebekül sem volnának tekinthetk. máris fölötte nagyérdekeknek kellene azokat mondammk. Ortvay A mandulafa. d'Hennin herczeg szeredi és Pálffy István gr. E járásban az alma és körte mellett a beszterczei szilva. 132 11. A nagyszombati járás igen elhaladott a gyümölcstermesztésben. gyümölcsfaiskolái és több plébános törekvései terjesztették a Bécs közelében nyereségesnek bizonyuló gyümölcstermesztést. Olgyán s másutt virult mandulafák is nagyrészt kivesztek. A pozsonyi járás legkitnbb góczpontja az Esterházy Mihály gr. !9 szempczi gyümölcsös-kertje és faiskolája Ritter s hséges szakért kezelje. Látásukra megvirult A Állatvilág. sz. hogy a községek földmíves lakói nem annyira a nemes fajokat. gr. Rétén még Dóka Lászlónak is volt régebben. hegyoldalon Bazin. köszmétét. st Komárom vármegyében is. Néhány szó tenyésztése érdekében. évi termését 6 pozsonyi járás hegyen túl lev részében. Dezasse Emil gr. A KisKarpátok keleti oldalán és nyúlványain a szlmíveléssel összekötve a gyümölcsnek. vármegye határában nagy mennyiségben kerülnek el kövületek. mint piaczi terméknek termelése dívik. Némely gyümölcsfajok azonban határozottan elhanyagoltainak. Mátyás terjesztette ennek egy emberöltn á1 nagy eredménynyel a gyümölcsfa-termesztést s a kitn gyümölcsfajokat. Dévény vidékén a virág mellett a gyümölcs is jobb gondozásban — A részesül. és díszkertje Cseklészen s e mellett az urasági szakért kertész közvetetlen vezetése alatt állott községi faiskola és az anyatörzsekkel kiültetett gyümölcsös. Megjelent a Nyugalmagyai rországi Hiradó 1903. úgy hogy czukrászaink ma messzebb es tájakról kénytelenek szükségletüket beszerezni. valamint a Stefánia-úton fekv régi Grassalkovics-féle lovarda (ma vendégl) telepén is. 141. Zichy Pál Ferencz gróf czifferi. Szentgyörgy és kivitelre term csemege városok területén a között és alján szintén terjedt a nemes gyümölcs termesztése. mint ma. miután a Zichy Ferencz gr. Majláth György zavari. A vármegye állatvilága. évf. Mindössze is csak azt említhetjük. Az sállatoJc kövületei. és a magyar vidékeken. terjesztették a gyümölcsfákat s gyarapították a nemes gyümölcs termesztését. hogy újakat ültettek volna. XVI. Malaczkán Pálffy hg. Gyiokó Szilárd telepített gyümölcsöst kertet.

Nahács. az a Kis-Kárpátokban. görények száma nem éppen csekély. honnan a menyétfélékböl a köz. Az ily kövületek híres lelhelyei Dévényujfalu. mert egészen más életföltételektl függ fauna élsködött. Benne számtalan úszóhártyás állat igen nevezetes állatformák. a nyest szapora. rókaebek. mikor ott. évben is pontosan idézvék. a vadászebek sok fajtájával vér-. egy nyüzsg s óriási egyedekben nem szkölköd állatvilág képe. ritkábbak a nyuszt s a rágcsálókból a mókusok. róka leginkább a Kis-Kárpátokban kerül el. kivált az emlsök osztályából. 1 köt. a kagyló/f. fogai. mellett új foraminiferák egész sora s csigák kerülnek itt el. selefántok.és congeriakövületek találhatók. a homokban és tályogban melanopsis. részint a Morvában és Vágban. középlábszárrészei bven kerülnek el a vármegye barlangjaiban 3 is. részint pedig a vármegyének távolabbra es vidékein is rendkívül fontos sállatvilági leletek fordulnak el. kivált a Tmava-Skala nev barlangban Detrekszentmiklósnál. A mai állatfajok. Terlingnél a temetben. Ez utóbbiak közül a nemes szarvas. az Ízeltlábúak. foglyász-. lapályba. mint a patkósorrúak rovarevket a vakondok. aztán féligsós. Szered vidékei. a mily változatosan. hol részint a Lajtamészben. Szomolány vidékei azonképpen sokféle kövületek gazdag lelhelyei. Itt a kövületek. a gerinczesek. A A A A A A A A A A A z A l. házi és luxus-kutyák száma is nagyon jelentékeny. Malaczka. mint a dévényi Nagytet. Területének legnagyobb részét tenger vize borította. Malaczka. valamint a vármegye területén minden kisebb és nagyobb nemkérödzökböl a sertésfélék több erdben szép számmal jelentkezik. gerinczcsigolyái. a csúszómászók kövületeinek egész sorozatai kerülnek itt el. 1. hogy volt id. képviselik. m. a poczkok. Bazinnál. Ásatag-csontok.s bordacsontjai. menyét. szép belemniteket és harlábúákat tartalmaz. kagylódarabok találhatók. Ezek szaporasága és sokfélesége igen nagy. Magyarfalu. véglények. Részint a Nagytetn vagy közvetetlen közelében. kövülete. st a Csallóközbe is el-ellátogat. a Duna és a Morva mellett lev ligetekben. a pelék. találhatók. az egerek. a síkság szélén. tacskók sokaságával találkozunk. Nagyszombat. a maitól egészen idegen. halvázák. ú. borz. a puhányok. a tengeri tehenek. Ezek a fejlábúaknak osztályából való. A Borostyánktl az Almáshoz húzódó mészkzóna számos erinoidákat. a tengeri állatok helyébe a szárazföldi állatok léptek. az ürgék. els fejezetét 35—54 hol egyúttal a források Pozsonyvírmigye állatvilája czímíí 1902. Csukárdnál a Rákpatakból harmadkorszaki csigafajok kövületei kerülnek el. Az emlsök közül a denevérekbl úgy a simaorrúak.. valamint Nagyszombatnál is óriási osztriga-kagylók vetdnek föl nagy mennyiségben. a dámvad az uradalmi pagonyokban. a patások a kérdzk és orrmányosok kövületei is. nagy mértékben divatozván vármegyénkben. retlen terébratált és Emlsök." Mindezek a leletek fennen bizonyítják azt. máriavölgyi palatáblák jól föntartott példányokban ammoniteséket és belemniteseket szolgáltatnak. de a nagy vastagbrek. de most már egészen kihalt A A borostyánki márványkbányák egy ismeegy korallszerü ásatagot szolgáltattak. Dévényújfalunál a vasút mentén elterül tályog a középharmadkori képzdések legérdekesebbjei közé tartozik. mely eleinte sós. De a geológiai múlt fölismerésére vármegyénk egyik helye sem annyira tanulságos. bár egyik-másik faj. vizsla-.i Mindezekre nézve tüzetes megjelent m leírást 11. borz-. sorrszarvúak csontrészei kerültek el. foxterrierek. parforce-vadászebek.: -0 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. Hausbrunn. 18. de a hód már kérdzkbl a tülkösszarvúak s a szarvasok mindenfelé egészen kiveszett. a tömlsök. a nagy menyét vagy hermelin. az svilági tengerekben élt. A Besztercze és Máriavölgy között lev harmadkori homok ugyancsak hagylókövületékhél örvendeztet meg. a nyulak szaporák. épp oly szaporán mutatkoznak. halpikkelyek. Összesen mintegy 114 faj lett i'ddig innen ismeretes. . a tüskebörüek. hol ma Pozsony vármegye terül el. ragadozókból szintén számos faj található. nevezetesen a barlangi medvééi és egyéb húsev ragadozók koponya. Mikor pedig a tenger vize teljesen elapadt s a mai folyóvíz-rendszer alakult. vadászat mint a vadmacska s a vidra már a ritkábbak közé tartoznak. a cziczkányok és a sün több nemmel képviselvék. Pozsony. A esukárdi Rákpataknál. az sszarvasok. majd édes viz volt. a löszben és a diluviumban sszarvasok. elevenedik elttünk egy si fauna.

a mezei és a zöld varangy közönségesek. galambok közül a házi galamb mindenféle fajtája honos nálunk. qémek. cserjéken. valamint a törpe búvár szintén a téli hónapokban látható a Dunán. galambfajaink e legszelidebbike. található. a lappantyú-. de néha itt is telel. gólyák. a hegyentúli vidéken s a Búrerdben gyakori. A kanalas récze Pozsony vármegyében Apaj körül költ is. emezek közül pedig a nagy kárókatona A A Madarak - A A A A A A A A A A A A A A A A A említhetk. mérges kurta vagy keresztes kígyó is eljön némelyek állítása szerint. de ritkán. Gyakoriak a seregély-. nem mérges kígyók közül ismeretesek vármegyénkben a közönséges vízi sikló. emezek közül a gébicsek. a rigók. jeges kacsák említhetk. evezlábú úszók által. fecske-. halász különösen a haltenyészt helyeken található. bussárd-. mint a fehér válfaj ú gyöngytyúk s a páva csak egyes urasági vagy gazdasági udvarokban található. fajtája 21 vaddisznóra a Ki s-K á ipátokban mindenütt akadhatni. a szamár s az öszvér csak gyéren kerülnek el. a kis. jegesrécze ritkábban mutatkozik a Dunán. a réz. gázlók rendjébl a túzokok úgy a nagy. A A A A A A moha alatt található. a gezék. tarajos és a pettyes gte állóvizekben.vagy sima sikló. mezei tyúkok képviselvék a foglyok s fürjek nagy sokasága által. ligetekben. a méhevök közül a gyurgyalag holló-. a varas. a leveli békák. A A A A A Kétéltek. páratlan újjúak közül a lófélékhl a ló szapora és jóminségü. tavak és pocsolyák közelében mindenütt közönséges.vagy parlagi galamb erdeinkben és ligeteinkben odvas fákban fészkel s Modor vidékén nagy számmal költ. búvár-kacsa csak kés szön jelenik meg a Dunán. képviselik. kertekben. Vág területein nem ritka. A Csúszómászók.és a füles vöcsök. a sárgás sikló (aesculap-kígyó). a lombzenélk. Úgy a szürke. a pacsirták. a billegetk. Amazok közül a sarki búvár. a pintyek. mint a reznek vagy kis-túzok által képviselvék. lehullott haraszt és patakok mentén. Az örvös galamb a Kis-Kárpátokban. kétéltüeket a vízi. . a pirókak. bagolyfélék. a ligetekben s a Duna. a Csallóközben. a koczkás vízi sikló. A röpül tyúkok közül a pusztai talpastyúk több izben jelentkezik kivált a Csallóközben. a sármányok. kánya-. jégmadarak közül a rabló királykés tavaszszal érkezik s szkor elvonul. továbbá a gték és a salamandrák egyes fajai képviselik. az ékes kfali gyíkot s a smaragdgyíkot. ugyancsak gyakori. a poszáták. nádasokban nem ritka. erdkben. vízi vagy ehet béka állóvizek. vad gerlicze. Az úszók közül a libák. búvárok közül képviselvék nálunk egyes vöcsökfélék. a fülemülék. n. a királykák. lilék. A gerinczesek körébl a madarak számos faja honos vármegyénkben úgy a ragadozók. héja-. nevet gerlicze egyes madárkedvelink kalitkáiban található. fakúszó. mint igazi famadár. s vármegyénkben általán. guvatak és vízi tyúkok sok neme elfordul még. a földi. mint a sólyom-. Az örvös bukó vagy búbos búvár. a hangos kakuk.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. kék. földi béka és a vöröshasú unka. tyúkok közül említjük kivált a vármegyénkben eljöv fáczánfajok sokaságát. zöld leveli béka erdkben. a vörösbarna kakuk s többrendbeli harkály. viharsirály tavaszi és szi költözködéskor mutatkozik. a gyöngybúvár. A barna vagy gyepi béka a Kis-Kárpátok magasabb hegyvidékein nem ismeretlen. De a kúszók s az énekl madarak is bségesen találhatók: amazok közül a köz. kisebb erdeink fáin s mezkkel határolt kisebb farészletekben. Benett-kenguruh a cseklészi uradalmi vadaskertben látható. Az erdei tyúkok közül a császárfajd olykor vármegyénkben is lövésre kerül. nyirkos helyein. csörg-kacsa a Súrban nyáron is található. karvaly-. A fürge vagy erdei béka dombos vidéken.vagy lusta-. a nyaktekercs. mocsári béka a vármegye alföldi tájain. kevert fajú erdkben s vízmellékeken gyakori. kertekben tartózkodik. Morva.és kigyófajok gyíkok közül említhetjük a sövénygyíkot. szalonkák. vadpulyka aszeredi fáczánosban tenyésztetik. de a Csallóközben különösen találhatók. gerinczesek körébl a csúszómászók osztályát egyes gyík. foltos salamander fleg erdeink árnyékos. fákon. danka-sirály egész csapatokban érkezik tavasz elején s egész nyáron át nálunk marad. az északi búvár. a bujkálok. bár a mocsarak s állóvizek lecsapolásával s a folyóvizek szabályozásával egyre gyérül. karics-félék. Mindezek nem ritkák. vadkacsák. a selyemfarkok. mocsarakban s turjánokban gyakori. törékeny kuszma vagy lábatlan gyík Pozsony környékén. Az erszényesek közül a kengnruh az ú. a búbos vöcsök.

A . A sebesebb folyású kisebb vizekben. A Bisztriezában. bár a Duna. köztük nem egy ritka is. a menyit alakból a tarka monyhal. a Stampachban. a köz. Allatrajzi és állatgazdaságtörténeti monográfia. mert úgy a csigák és kagylók. találhatók. a pozsár. . Pozsony 1902. a Czajla-patakban.és szívószájú. Az állatvilág egyéb köreibl a puhatestek. a harcsafélékböl a les harcsa. serincz. az orrmányos dobáncs. a kétes félszárnyúak. a pirosszem kelé. az Ízeltlábúak. Mindezekrl terjedelmesen emlékezik meg Ortvay Pozsony vármegye állatvilága.: 22 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. nevezetesen a borostyánki patakban. a söregtok. a szls kárász. a gmelintok. Vödriezben s egyéb kisebb vizekben elj a cottus gobio. a fehér hal. Az egykor Dunánkban szapora viza . Morva. a magyar buczó. a rózsás márna. a férgek és tömlsök egyes osztályai szintén gazdagon vannak vármegyénk területén képviselve. a sujtásos küsz. az ezüstös balind. a selymes durbincs. a nyúl domolyka. a százlábúak. a lazaczfélékböl a bukó szondáig s a pénzes pisztráng. a fejes domolyka. a rákok és pókok számos fajai. a hering félékbl a vándor alócza a pánczélosokból a botos kölön a pontyfélékbl a potykaponty. a kárászponty. a köz. érdesz. jóformán már teljesen eltntnek látszik. . a szivárványos ökle. a veresszárnyú konczér. a fenékjáró küll. a fogas süll és a ksüll. a fajtok. a Gidrapatakban a pisztráng. a ragadozó ön. csukaféléki a közönséges csuka a tokfélékbl a színtok. a fölpillantó küll. a kövi kárász. a rágó. a sugárkardos. az állas küsz. a feketeszem szálhal. a kecsegetok. az orsófark és az ökle. a dévér dobáncs. Vág még mindig több ízletes halfajt szolgáltai A sügérfiékböl eljön a csapó sügér. a vésettajkú paducz. A gerinczesek köréhez tartozó halak észrevehetleg gyérülnek folyóvizeinkben. a leánykonczér.

Malaczkai járás. 3. gör. lakosok 150. város lakosainak száma 65.024 és ismeretlen Pozsony vármegye lis : A Bs A n A korú 17. Gerencsér és Szered.921. 30 községgel.677. 301. Székelyfalu. u.430. 5. Vága. u. izraelita 15. Jóka és Somorja. a felscsallóközire 29. német 23.181 és r.733 magyaron kívül még magyarul beszélni tudó 20. 54 községgel. Négy rendezett tanácsú városa van. 6. közöttük öt nagyközség. Szentjános és Závod. 12—14 között 19.929. m. közöttük 11 nagyközség. közöttük és Dunaszerdahely nagyközségekkel. kath. 1890 óta pedig 24. u. Galántai járás. Burszentmiklós. 29 községgel.718.675 utána következik az alsócsallóközi járás 32. ágostai h. Vallás szerint róm. Nagyszombati járás.136 és egyéb vallású 16.247.156. a nagyszombatira 53. A vármegye 301. 6—11 között 39. Dévény. . Nádszeg.926 lélekkel szaporodott. legtöbb magyar a galántai járásban van. Burszentgyörgy. u. ev. 4. Szempczi járás.900. ntlen és hajadon 165. u. azután a felscsallóközi 25. szerb 9 és egyéb 2578.785.348-al Családi állapot szerint : : : A A .160. törvényesen elvált 107.820.427. Kukló. evangélikus 17. közöttük Szempcz nagyközséggel.178. Pered. de a 119.709 és a szempczire 22. a malaczkaira 50.635 lélek. Felscsallóközi járás. 20—39 között 78. vármegye lakossága az 1869-ik évi népszámlálás óta 53. Vágszerdahely. 62 községgel.635 lakosból ír és olvas 188. E járások a következk 1.337 katasztráhold területet tesz és népessége. azonkívül Pozsony törvényhatósági joggal fölruházott város.665 magyarral. Malaczka. unitárius 6. m. m. 1880 óta 38. 32 községgel. Alsócsallóközi járás.825-el. a pozsonyira 37.679-el. 260.655. város lakosainak Szentgyörgyó 3456. 40—59 között 58. Gajár. Magasfalu. református 7715. közöttük két nagyközség. Nagyfödémes. Pozsonyi járás. községek hét járásra vannak osztva. t. közöttük 2 nagyközség. 2. Rohrbach. vagyis 746. 301. Alsószeli. Nagyszombat és Szentgyörgy. közül férfi 151. közöttük 13 nagyközség. vagyis 41.: POZSONY VARMEGYE KÖZSÉGEI 4216' 17 négyszögkilométer. a mely szám természetesen a fenti összegben nem foglaltatik. Járások és anyanyelv szerint a lakosok a következleg oszlanak meg. Anyanyelv szerint magyar 119. kath. Taksony. Laksárújfalu. Modoré 5279.870. 63 községgel.733.635 lakosa közül az alsócsh'lóközi járásra 33. oláh 39.321. Pozsony thjf. a galántaira 47. tót 153. gör. özvegy 17.754. Felsszeli.620. Életkor szerint 6 évnél fiatalabb 50. Ezeken kívül van a vármegyében 293 község és ezek között 39 nagyközség. Bazin száma 4899. 60 évnél idsebb 27. horvát 2181.205. Modor. Stomfa és Zohor. Nagyszombaté 13. Burszentpéter.867. 7.008. m. 15—19 között 28.425. az utolsó népszámlálás szerint. 145. Tallós. ruthén 69.317 lakos esik. Rendezett tanácsú városok Bazin. Vezekény és Zsigárd.448. keleti 43. Récse. m. Pusztafödémes. 23 községgel. házas 118. Deáki.

107-en. a melyek ma is megvannak. Az 1553-ból való adóösszeírásban itt Báthori Andrásnak 10 és a borostyánki uraknak szintén 10 portája adózik. Albár kisközségnek. n. ez után a nagyszombati 2380-al. múlt század els felében a Szegedy -család is birtokos volt a községben. a pozsonyiban 34. m. 3120. a galántaiban 995 és az alsóesallóköziben 42.889-el. melyrl más helyen bvebben írunk. ennek közelében és a régivel folyosóval összekötve. vallású magyar lakosa van. a szempcziben 2128. A község körjegyzségi székhely. vagyis 5421. Állítólag itt volt a vármegye legrégibb templomainak egyike. Legrégibb birtokosául Sebes fia Ábrahámot ismerjük. község a múlt század 60-as éveiben történeti jelentséggel látszik bírni. maga kitn fest. h.444. századvégi modorban épült kastélyt emeltetett.128. a pozsonyiban 239-en. vagyis 3790. az alsócsallóköziben 26. Ugyancsak a nyitrai káptalannak 1282-bl való határjáró levelében Zentabram néven van említve. a malaczkai 1578-al a felscsallóközi 1301 el és a szempczi 927-el. m. l'tána következik a malaczkai járás 45. A múlt itt A század els felében a Pöthe családon kívül a Bertalan ffy család is birkokos volt és ezeknek külön-külön kúriájuk volt. a galántai 4629-el. A A Várdl A A AJbár. Maholányi Tamásné a birtokosa. 1883-ban a gróf 140 holdas park közepén csinos emeletes vadászkastélyt építtetett. a galántaiban 38. a ki itt 1300-ban a pozsonyi káptalannak egy kúriát ajándékozott. 1334-ben Nicolaus de Baár királyi ember nevében fordul el. Fel. lakosok a téli hónapokban a gyékényfonást házi-iparilag teljesen leégett. díszes. aztán a felscsallóközi járásban 2954. róm. kairói és berendezve. Van postája és távíróhivatala. a felscsallóközi 321-el és a nagyszombati 263-al. zik. a nagyszombatiban 2460. vallású lakossal. ki Unger Sámuelnek engedi át. Késbb a cseklészi uradalomhoz csatoltatott és az Esterházyak lettek Esterházy Károly gróf az urai. a kit a nyitrai káptalannak egyik 1266-iki oklevele említ. a felscsallóközi 581-el és az alsócsallóközi 146-al. A. kath. : A A frangú egyén udvarát község határában lev u. 1737-ben özv.. Esterházy Károly gróf e községben a vármegye legszebb és legérdekesebb kastélyainak egyikét bírja.336.902-el. majdnem teljesen arabs módon van díszítve minthogy kastélyhoz tartozó és a vele összekötött téli kert. számszerint 3814-en. róm. reformátusok az alsócsallóközi járásban vannak a legtöbben. u. Örökség révén került mostani tulajdonosa birtokába. a többiekben számuk messze a százon alul marad. u. a malaczkaiban 2780. st a gróf mterme. . a felscsallóköziben 794-en. A1-.061 és a szempcziben 17.799. Utána következik a galántai járás 2602-el. a pozsonyi káptalannak egyik 1339-iki oklevelében pedig Scenthabraam régies írású alakban. 1760—80 között Esterházy Ferencz kanczellár új templomot építtetett a községben. E községlegrégibb birtokosául János deák szerepel. Az izraeliták közül a legtöbb az alsócsallóközi járásban lakik. a pozsonyi 22. Ág. A község különben a vajkai érseki székhez tartozott. a komarom— dunaszerdahelyi vasút mentén. a mikor már három Bár községet különböztetnek meg az egykorú okiratok. szám szerint 49. Utána következik a szempczi járás 3731-el. evangélikus legtöbb a galántai járásban van. Az ev.: 24 a Pozsony vármegye községei. a felscsallóköziben 26. 93 háza és 514. A legtöbb német a pozsonyi járásban van. katbolikus a nagyszombati járásban van 51. 1439-ben a Rozgonyiak kapták Albert királytól. községben van posta. de távírója és vasúti állomása Diószeg. a szempczi 14. a szempczi 5923-al. nagyobbára róm. 1899-ben új. a pozsonyi 1851-el.962.438-al. mely azonban már rég elpusztult. azután a malaczkaiban 48. számuk A Ábrahám. Horvátok csak a pozsonyi járásban laknak tömegesen és 2115. kath. A tótok a nagyszombati járásban vannak a legtöbben. a szempcziben 573-an.152. kisközség 145 házzal és 1240 tótajkú. melyben sok mkincs és különösen Egyiptomból származó számos tárgy van elhelyezve.és Kisbárt. vármegye községei betsoros rendben a következk: Ábrahám.Rákóczy-féle felkelés idejében a császáriak sokat sanyargatták a lakosokat. ábrázolja. a nagyszombati 2133-al és a malaczkai 914-el. kath. a galántaiban 2063-an. pozsonyi 6783-al. mely azonban rövid id után szknek bizonyulván. az alsócsallóközi 1087-el. templom 1802-ben épült. a malaczkai 496-al. Vallás szerint legtöbb róm.

J H <: 03 j o 03 « 6- s a 03 63 03 •<! B <i 03 .

hogy hajdan itt lettek volna a királyi istállók. 1787-ben a Klobusiczky és Udvarnoky család. vallású lakossal. A dlk A A A A A A Gasparovich malom. melyet tle Lukács nev nemes zálogban bírt. 1553-ban az akkori portális összeírásban Serédy Gáspár 12 portával szerepel. A néphagyomány azt tartja. távírója és vasúti állomása Püspöki. vallású lakossal a kik közölt az ev. ersen magyarosodó lakossal. kath.26 Pozsony vármegye községei. Aisócsöiie. kath. község körjegyzségi székhely. Tót kisközség. Postája. múlt század elején a Pálffy berezegi család volt az ura. A múlt század elején német nevével is találkozunk Unter-Csepen alakban és ugyan e század második felében a Vrana. mely azeltt a cziszterczita rendé volt. Legrégibb nyoma az 1553-ból való portális összeírásra vezethet vissza. pozsonyi kanonok. és róm. a kik vallásra nézve nagyobb részben római katholikusok. temploma 1693-ban épült. magyar község 192 házzal és 1098 ev. h'amocsay és Radványi családok voltak. Vallásuk róm. a múlt század elején községben egy Pálffy gróf és a Brogyányi örökösök voltak a birtokosai. Az idk folyamán e község nevét Csörle. Az újabbikat Czilchert Róbert építtette át egy régibbl ez Novotha Józsefnéé lett. melyben 398-an laknak. most pedig az államé. István fia László birtokaként. távírója és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. hogy egy 1268-iki oklevél az innen egy órajárásnyira fekv Szakálosról akként emlékszik meg. Annyi tény. régi és egy újabb úrilak van. 1708-ban a császári zsoldosok két ízben felégették. Nevét többen onnan származtatják. hogy ott voltak a királyi ménesek és ott laktak az istállómesterek. Els okleveles nyomára 1287-ben bukkanunk. a mikor lakosai tótok voltak. távírója és vasúti állomása pedig Zohoron. Karáb és Petény puszták. Mady. Utódai ni. Postája van. A község Aisócsöpöny. Almás. 1647-ben a Karner. múlt század els felében a László család volt a földesura. században épült. 1295-ben egy perben szerepel. Ez idben itt serfz-ház is volt. de túlnyomó számban németajkú. ref. Német neve Unter-Waltersdorf volt. adományt e községre. községhez tartozó közül a Péterháza és a Bödeháza nevek régi birtokosok neveit látszanak megörökíteni. 38 házzal és 252 magyar és német. kath. E községhez tartoznak Fenyves erdészlak. XV. E község régi történetét nem ismerjük. 1375-ben az esztergomi érsek birtoka volt. AUódiós. községet 1830-ban árvíz pusztította. vallású lakosa van. melynek következtében a pozsonyi alispán e birtokot Akaii Benedek fiainak ítéli oda. melyet hajdan. a katholikus templom pedig 1786-ban. távírója és vasúti állomása Szered. tót neve pedig Jablonove volt. a régebbi pedig most özv. kath. reformátusok vannak túlsúlyban. Ezek közül Belle puszta Billye néven már 1296-ban van említve. a mikor pedig újabb telepítés által német A A . hogy a község els telepesei a Lubinszky. de most Sprinczer János és neje Nyitray Mária tulajdona. században Korner János kapott kir. melynek 199 háza és 1126 róm. Mareinkovich malom és Prahovna erdészlak. srégi község. Bozsaki. A község postája Lozornón van. a kis magyar Alföldön. Az 1553-iki összeírás alkalmával az érsekségnek 7 és Farkas Ignácznak 4 portája adózott. mely két rész most Tomka Nándorné birtokában van. Alsócsöpöny. 1886-ban pedig nagy része leégett. A községhez tartozik Szent-Péter puszta. században Jablam néven pozsonyi várbirtok volt. múlt század elején a községhez tartoztak: Belle. tót kisközség. a mikor Benedek fia Pál. itteni részét a pozsonyi Szent Üdvezítrl nevezett egyháznak adományozza. A — . kath. ágon a Csarada és a Tomka családok voltak. Most csak Hidvég puszta és Jázó major tartozik ide. róm. a szered nagyszombati vasútvonal mentén fekv tót kisközség. Ahóesölle. a mikor itt Tárnok Jánosnak csupán két portája adózott. mindössze 46 házzal. Német neve Apfelsbach. Alistálnak csak 1391-ben találjuk els írott nyomát. Tomka Nándornéé. XIII. a ki azt anyai részrl örökölte. felscsallóközi kisközség. 221 házzal és 1199 róm. Alsódiós a Kis-Kárpátok alatt fekszik. Postája Misérd. AM ' Almás Alistál. Templom nincs a községben. református templom kési gót stil és a XV. 1831-ben és 1872-ben a kolera tizedelte. Chellje és Csellye alakban találjuk említve. Szászy és a Tomanóczy családok voltak a nemesi birtokosai. azután a Pálffy-Daun grófoké lett s ma is Pálffy-Daun Vilmos grófnak van itt nagyobb birtoka. 1672-ben praedium volt 5 lakossal. Hidvég. Tótdiósnak. 1338-ban Uzuri Döme ispán birtokaként szerepel. A községben két templom van.

vallású lakossal. 1647-ben és 1787-ben a nagyszombati plébánia. század végén épült. de az 1553. Ez a határozat azonban nem gátolta meg azt.Pozsony vármegye községei. vallású lakossal. hogy az itteni németek nem trnek maguk között cse. melyet 1715-ben. 1346-ban a pozsonyi káptalan Streiz Marchard pozsonyi polgárt iktatja e birtokba. A Rákóczy-féle szabadságharez alatt a császáriak kétszer felgyújtották a községet. mely szerint. Hozzá tartoznak Javornik. században fennállott. a kik alatt nyilván tótok értendk. Unter-Nussdorfnak és WindischNussdorfnak neveztek. 113 házzal és 603 tótajkú. a ki itt szolgájának tekintélyes földbirtokot és kúriát adományoz. Van még ezenkívül egy ezüst-kelyhe is. Az egyház értékes régi szentségtartót riz. melyet IV. a mikor a község lakosai németek voltak. 27 község lett. Sisoretni vadászlakok és Szolirov major. Alsódombó. Mindvégig a vöröski vár tartozéka volt és ma is id. Alsójányok. Béla 1262-ben Serefel comesnek adományozott. heket. de plébániája már a XIII. 1394-ben Georgius de lányuk kir. való kimondották. Érdekes egy XVI. Az 1553-ból való portális A A A Alsójányok. Mostani kath. temploma a XVIII. temploma 1518-ban épült és nagyon érdekes gótikus vannak. 1310-ben Jánoki Jakab a birtokosa. . István is megersített. hogy e birtokát elfoglalta. si község. Koza. a mikor Monostori Berzéle Miklós van birtokosául említve. a mikor is Januk néven említik. község már a pápai tizedszedk jegyzékében is szerepel. melyet az 1694-bl való canonica részletei visitatio is CSARNOKRÉSZLET ESTERHÁZY KÁROLY GRÓF ÁBRAHÁMI KASTÉLYÁBAN. A vöröski vár tartozéka volt és a várbirtokok sor- sában 1536-ból osztozott. róm. az akkor dúlt pestis emlékére építettek. bogy „dtilden unter sich keinen Pemen" vagyis. melyet Simon Katalin 1615-ben ajándékozott az egyháznak. a mit 1270-ben V. századbeli oklevélben foglalt az a kijelentés. Álsódombó. 34 házzal és 246 róm. Postája Felsdiós. Egy oklevél ^mezvárosnak nevezi. de távírója és vasúti állomása Nagyszombat. község fels végén áll a Szent Háromság-kápolna. említ. Pálffy János gróf a birtokosa. községnek van saját postája. múlt század elején Unterduoován néven. a Kis-Kárpátok alatt fekv kisközség. 1368 ban Samothi György fia János felesége panaszt emel Saápi János fia Péter ellen. hogy la- kosai már 1736-ban tisztán tótok legyenek. évi összeírásban Nagyszombat város a birtokosa és 20 portája adózik. Elbb a vöröski vár tartozéka volt. kath. 1402-ben Jamnik tót nevével is találkozunk. E A távírója Szomolány. a nagyszombati káptalan birtoka volt. kath. Kath. már réginek szentségtartónak egy része azonban már át van alakítva. ember nevében szerepel. felscsallóközi magyar kisközség. E községnek els okleveles nyoma 1287-ben jelentkezik.

azt állítván. Fels. Pálma. Gyulay. Közelében külön színházépület is van. Hajdan Stibor vajdának vára is volt itt. Ide tartoznak Henrika. kath. 1462-ben Sárosfalvi Nehéz Mihályt és testvéreit iktatták e birtokba. Többek között képviselve vannak Bassano. 39 kisebb birtokos között oszlott meg. Sneider. Diebaldi. Adelffy Máriának eladja. században Alsókorompába olvadt.194 háza és 1481 róm. 1816-ban Alsókorompán 74 kúria volt. 1339-ben Lóczi Tamás fia Mihály van birtokosaként említve. pogánykori rhalínok láthatók. Alsólócz. a becs zsolnai vasútvonal mentén fekv tót kisközség. míg a többi. XIII. Majthényi Marianna 1837-ben férje és fia számára emeltetett. Lévay. 1762-ben a Spáczay-féle birtok már a Sándor család kezén van. Ez az emlék szintén Ferenczy szobrász mve. Kii /-ben a pozsonyi apáczáké és 1787-ben a vallásalapé. 1813-ban Révay Pál báró itteni birtokrészét. 1506-ban Verböczi István is birtokosa. késbb pedig Nagyváthi Antalt is. Ghülányi. század vége felé már a Korompai család van említve birtokosául. Brunswik József grófnak adja el. és távíró is. Körjegyzségi székhely. aisóiócz. Spáczayak tovább is szerepelnek a birtokosok között. 1726-ban a Ghülányi és 1749-ben már a Brunswik családok is. Kupeczky. József. Salvator Rosa. vagy Dolna-Krupa néven is szerepel. A A . Az Árpád-házi királyok korában három Korompa volt a vármegyében és pedig Alsó-. Nedeczky. több kisebb nemesi birtokossal együtt. díszes családi sírbolt a r. de 1489 körül Spáczay János és Boldizsár kaptak itt Mátyás királytól adományt. Magyarát és Újmajor majorok. Körjegyzségi székhely. melyet Brunswik József grófné. Claude Lorain. Az ide tartozó parkban áll Ferenczy szobrász emlékmve. Brenghel.^kath. de 1682-ben még a Dersffy. Spáczay Márton 8 és Dobsa János 5 portával szerepel. 1585-ben a Halácsy és a Latkóczy családokat is. 1495-ben II. Egyébiránt ez a helynév a középkorban többféle változatokban szerepel. melyet gr. község plébániája már 1390-ben említve van. 77 házzal és 645 róm. Az 1782. Postája Nagybresztoványon van. itt nagyobbszer kastélya és ritka terjedelm. Ulászló Pogány Péternek és Vizközy Andrásnak adományozza. 1534-ben Csellyei Mártont és Balázst találjuk itt. távírója és vasúti állomása meg Lóczbresztoványon. Tizian. st a múlt század elején Unter-Krupa német néven is. templom mögött áll. község határában falu postája és távírója Nagymagyar.és Közép-Korompa. 1572-ben az Olgyay. melyek közül a Brunswik grófi család 35-öt bírt. a bessei Farkas. évi Batthyány-féle canonica visitatio is megemlékezik mostani templom alapkövét 1807-ben róla. községben van posta 1891-ben a község egy részét tz hamvasztotta el.28 Pozsony vármegye községei. Holbein. E községet Loch alakban a pozsonyi káptalannak egyik 1290-iki oklevele említi. Ekkor a Brunswik családon kívül még a Kürtessy. Brunswik Józsefné szül. a Gyulai. Késbb azután Kromph. így egy 1256-ból való oklevél Tejnek nevezi. melyet a morvák elfoglaltak. melyet a Vatai család vált fel. vallású lakosa van. a Rádai. Aisókorcmpa. Az 1553-iki összeírásban Kéméndi Péter 16. de Stibor vajda ismét visszahódította. vagyis Közép-Korompa van említve. még a Brunswik család építtette. 1430-ban pedig a beregszegi Német család az ura. XV A A A A A A A A A — . Érdekes a templomban álló síremlék. kastélyban Beethowen is több izben megfordult és néha hosszabb idt töltött itt. Késbb az Esterházy grófi. a mikor Petk volt az ura. mely kiváló memlékeket és híres mesterektl származó számos régi festményt tartalmaz. Alsókorompa. majd a Zichy grófi család birtoka lett. Rubens. szép parkja van. egy 1330-ból való pedig Kremphföídnek. Pellegrini. Mostani nagyobb birtokosa Cholek Rezs gróf. tótul Krupa. tót kisközség . kath. a Ramocsaházi családokat találjuk a birtokosok között. Tenniers és más mesterek. si templomát 1807-ben rombolták le. Halácsy-féle részbirtok 1596-ban Ramocsaházy Györgyé lett. vallású lakossal. mely utóbbi a 111. Mihály ezt az öröklött birtokát a nyitrai káptalannak hagyományozza. 1309 és 1313 között Doncha asszony szerepel birtokosaként a ki Nagy Abának adja el. kinek kastélyt. összeírásban Alsó-lányok néven. a mikor Bacha comes fia. Egy 1256. Az els emeleti nagy terem érdekes freskókkal van díszítve. évi határjáró levélben Kurumpa és Kysep-Kurumpa. mely azeltt a Baloghoké volt. mely azt Brunswik Antalnak és nejének. tették le és 1811-ben fejezték be az építést. az ó-buclai apáczák birtokául van felvéve 13 portával. hogy 1465-ben épült. Szászy és a Balogh családok szerepelnek birtokosokként. férje iránti kegyeletbl emeltetett.

Amadé Lénárdné a birtokosa. a másik része az Agh családé volt. Rattkay István özvegyét is itt találjuk. Nyáry János gróf és Jánoska Jánoska család birtokai 1844 körül vétel útján a Prileszky Ignácz és János. Béla a pozsonyi káptalannak adományozta 1237-ben. 1715-ben Magdolna Katalint. Alsónyárasd. a ki sörházát és majorját a nagyszombati székesegyház íázent XVIII. majd a Sipeky családé volt és örökség A A ALSÓKOROMPA. a család kihaltával. a kik birtokukra III. Egyik részét IV. Bencsik és a Zabafy családok voltak a birtokosai. 1787-ben már a Pálffyak az urai s id. újabb úrilaka. Kádas. — A BRUNSWIK-FÉLE KASTÉLY (MOST CHOTEK REZS GRÓFÉ). a mikor az egyik fele Nyárasd néven. A — . de az utolsó népszámlálás csak 1498 lakost talált itt. 1647-ben a pozsonyi káptalan és özv. mert Tamás esztergomi érsek 1193-ban már kápolna építésére adott engedélyt.és Felsnyárasd egy község volt. 1651-ben a Kelecsényi és a Ravasz családokat találjuk itt. 1434-ben a Fraknói grófokat találjuk itt. Kívüle még Molnár Pálnak. Ferdinándtól új adománylevelet nyernek. mely elbb Esterházy Katalin grófné. Vallásuk róm. család tulajdonába mentek át. azután a Bencsik. vagy Papszer néven szerepelt. község hajdan a Kis-Duna mellett feküdt és régi helyét ma is Faluhelynek nevezik. a Sina báró család tulajdonába került. a másik. melynek 188 háza és 1616 lakosa van. Háromság oltárának ajándékozza. század folyamán az Illé^házy. . 29 1529-ben találkozunk a másik Lócz Mindeddig csak egy Lóczról van szó faluval és ekkor Alsólócz Kis-Lócz néven szerepel. a pozsonyi káptalannak 7. Ambró. Hrabovszky. a kik birtokukat Molnári Kelemen gyri püspöknek adják át. ezzel teljesen összeépített fele pedig Papny arasd. kath. Most Fekete Aladárné bárónénak van itt nagyobb birtoka és csinos. útján került a mostani tulajdonos birtokába. a portális összeírásban. Az Alsó-Csallóközön fekv magyar kisközség. melyet csak a tagosításkor osztottak ketté. Hajdan csak egy Ny arasd állott fenn és a mai Alsó. Serédy Gáspárnak és Mérey Mihálynak 8 8 portája fizet adót. 1553-ban. Szecsey Györgynek és Szabinovszky Ignácznak van itt nagyobb birtoka. Pálff'y János grófnak ma is Aisónyárasd. Molnár Pál. Az okleveles nyomok azonban még régibb idkre vezetnek. a múlt század elején Sipeky Sándor. míg az Illésházyak birtoka 1838-ban.Pozsony vármegye községei.

Apaj néven Keresztúrral közös. Ezekbl kihasíttatván. hogy hét család alapította és pedig a Mikóezy. a kik állítólag mint molnárok és halászok e községek els telepesei lettek volna.és Fels-Szeli neveket. Az 1849 június 21. róm.. pedig 1875-ben épült. Halastó nev dlje . Ide tartoznak Arkosár és Szigeti vadászlakok. ezeknek az emlékére állították föl. vasúti állomása pedig FelistálNyárasd. vallású lakossal. — A : A - A A . a budapest bécsi vasútvonal mentén fekv magyar nagyközség. Várady. a község si családjának két utódában. túlnyomó részben ág. az alsón és a felsn feküdt. hogy a község oklevélileg csak 1490-ben van elször mostani nevén említve. A község körjegyzségi székhely. Ebbl megmagyarázható az is. A községben van posta. Ide tartozik Újmajor. Szálay. vallású lakossal. Tóth és Szabó családok. a mint azt 1278-ból való oklevele bizonyítja. 1647-ben a Pálffyak lettek az urai és ma is id. nagyobb birtoka és régi nemesi kúriája. Versend tanya és a verosef van — — : : A Pa J Bácsfa. 357 házzal és 2226. Az itteni honvédemléket. 1849-ben határában két kisebb ütközet volt. ev. Csölle. hol számos érdekes mkinriznek.30 Poszony vármegye községei. Alsószeli. vagyis két szélén. vajkai érseki székhez tartozott és az érseki nemesek birtoka volt. vallásúak. Kisközség. Ez idtl fogva 1505-ig Miksa császár seregei több izben feldúlták. Bácsfa. Kossuth Lajos és Deák Ferencz is akárhányszor itt háltak meg. 1310-ben újabb birtokosával találkozunk Jenslin nagyszombati bíró személyében. a kath. A községben két templom van ág. kath. Disznóskút erdészlak. Lakosai különben régtl fogva nemesi eljogokat élveztek és a múlt század elején a Szászy. h. Az ev. a szered nagyszombati vasútvonal mentén fekszik. A község némely dlneve jelentséggel látszik bírni. század elején 78 házzal és 504. elferdített alakban szerepel. a hol 48 ház és 300 lakos van. felscsallóközi magyar kisközség. kath. kapták az Alsó. távírója és vasúti állomása Keresztúr. templom 1878-ban. Jánostelek és Lapogosi major. azonban 1278 eltt már mint különvált község veszi fel si birtokosainak az apaji Apaj családnak a nevét. és az Iváncza dl. E község azeltt a pest pozsonyi országútnak egyik legfontosabb pontja volt. É község els okleveles nyomát már 1205-ben laláljuk. melyet legújabban 1853-ban alakítottak át. a Királyrévi osztály. mely a községet ekkor már Terra Opoy-nak nevezi. Ezek a Deáki. Apaj. a mennyiben az országgylésre Pozsonyba utazók mindenkor az itteni uradalmi nagyvendéglben szálltak meg. évi portális összeírásban már szintén Alsó-Szely néven szerepel és Serédy Gáspárnak 20 portája adózik. XIII. távírója és vasúti állomása pedig Galántán van. sendi vámház. másként Teleki dl. 1278-ban a pozsonyi vár tartozékaként van említve. itt Pálffy János gróf a birtokosa. katholikusok is elég számosan vannak. egy másik emléket pedig az osztrák az 1849 január 13-án elesett Geramb osztrák alezredes emlékére emelt. a Versend dl. tótajkú. a mikor Miklós és Fasca grófok itt kápolna-építésre engedélyt kaptak. Nagy. Némely írók állítása szerint a két Szeli hajdan a szomszédos Taksonyhoz tartozott és annak határain. A katholikus templom egyik része még 1307-bl való. Az itteni néphagyomány a község keletkezésére vonatkozólag azt tartja. a Takács és a Túróczy családok voltak a nagyobb nemesi birtokosai. Az idk folyamán a kápolnából templom lett.. de mindkett újabb kelet. Itt volt különben a lóváltás is. a millennium alkalmából. és 22-én Zsigárdon lefolyt ütközet Alsó-Szeli határára is kiterjedt. a ki itteni pápai tizedszedk jegyzékében Opan birtokát Elefánti Mátyással elcseréli. látszik valamely régi halászóhely emlékét tartja fenn. kath. ev. a szomszédos Majténynyal egy község volt. Van saját postája és távírója. Kisrévház és Oregrév. A nmlt század második felében serfz-ház is volt a községben s marhavásárai messze vidéken híresek voltak. 1863-ban csaknem az egész község tz martaléka lett. A lakosok iparegyesületet és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn.. mert az ekkori portális összeírásban Apay István és Albert szerepelnek. azonban csupán egy portát találtak az egész községben. és róm. azonban a róm. A múlt század elején a község lakosai nevezetes marhaés juhtenyésztést ztek. a kik róm. az Ernyey. Az 1553. Béllye puszta..úgy község postája. itt Aisószeii. 1553-ban találkozunk ismét egyik újabb birtokosával. László királynak a pozsonyi káptalan levéltárában rzött.

1764 óta pedig híres árvíz. a templomot pedig széna-raktárnak használták. a mely innen írja elnevét is. vasúti állomása pedig Nagypakán. A XVI. 1306-ban egy másik Márton szerepel. 112 házzal és 742. a ki birtokát I. 1857-ben és 1866-ban a község emlékére. távírója Somorján van. Az 1553. 1787-ben az Esterházy aké. évi portális összeírásban Nyáry Ferencznek 5 és Samaryay Tamásnak 2 portája adózott. Szintén srégi község. Ez utóbbi búcsújáró hely. A templom alatti egyik sírbolt az Apponyi család temetkez helye. A templom foltárát Apponyi György gróf emeltette 1782-ben oltáron a Szz Anya kegyképe van elhelyezve. tótajkú. . most pedig Welteni Wiener Rezs lovagé. Báhony. A nagy részét tz pusztította el. A templomot 1724 október 1-én szentelte föl Ghyllányi György tinini püspök mivel ez ideig csak meg volt áldva páduai Szent Antal tiszteletére és innen kapta Szent Antal nevét is. . mire az új hajlékba a primás ferenczrendieket teleaz pített. 1789-ben. mely már 1244-ben villa Bahun néven szerepel. Lippay György esztergomi érsek Szent-György-r közelében templomot és zárdát építtetett. 1513-ban Hideghéthi Gergelynek is volt itt részbirtoka. század elején különben a czifferi uradalomhoz tartozott és a Nyáryaké volt. 1660-ban tették le az alapkövet és 1666 január 3-ig folyt az építkezés. Királyi várföld volt. 1238-ban pedig a már említett templom is szerepel. melyet 1674-ben be is fejeztek. róm. katholikus vallású lakossal. Egy-két héttel késbb a vihar ismétldött és ledöntötte a templom homlokzatát. a vágvölgyi vasútvonal mentén fekv kisközség. a ki a birtokot Elefánti Dezstl vette meg. az akkor dúlt pestis mely azonban már használaton kívül van. a mikor Lippay meghalt és az építkezés megszakadt. A kárt sok fáradsággal ismét helyrepótolták. Szent-György-Úr már 1205ben említve van. a kápolna körül temet áll. 1718-ban itt óriási vihar pusztított. E község is a vajkai székhez tartozott. fogadalmi kápolnát emeltek. Van itt egy kastélyszer. 1862-ben községhez tartozik Szent-György-Úr és Szent-Antal. A szentgyörgyúri si kis templomot. 1335-ben Báhonyi Pap János szerepel birtokosául. 1684-ben a báró Maholányi család a templom és a zárda eltt páduai Szent Antal szobrát állíttatta föl. 1725-ben itt. míg végre 1811-ben a helytartótanács a ferenczrendieknek a visszatelepedést megengedte. 1852-ben lerombolták. mely a kolostor tetzetét elvitte. — — — Báhony. A községben van posta. 31 BÍCSFA. nagyobb épület is.Pozsony vármegye községei. Utóda Szelepcsényi György érsek folytatta a munkát. a rend eltörlése után a zárdát magtárnak. Késbb a Jezerniczky család lett az ura. melyet Róbert Károly 1306-ban Bogár fia Márton mesternek újból adományoz. — A SZENT-ANTALI TEMPLOM ÉS KOLOSTOR. roskadozó állapota miatt. mely az Apponyi grófoké volt. Károly királytól kapta adományban.

kath. a mikor I. Legels okleveles nyomával már 1252-ben találkozunk. Késbb a Pálffyak lettek az urai községhez tartozik a Regencze és ma a Pálffy szeniorátusnak van itt birtoka. alsócsallóközi magyar kisközség. a mikor a királyi birtokok között van felsorolva. Baka. 1347-ben Cseklészi Ábrahám Móricz az ura. Kulcsár és a Jankó család birják. Az 1553-iki portális összeírás már több birtokosát említi. A beketfalvi Mórocz család si fészke. Ez azonban elpusztult és helyére épült 1770-ben az újabb templom. Temesközig Bálint pozsonyi kapitány az ura. mint királyi birtok. csupán 4 portával van felvéve a jegyzékbe. Lajos király. Béke. A községhez tartoznak Halomszél és Kajtova major. Római katholikus temploma igen régi. most pedig Bartal Kálmán a birtokosa. Van 142 háza és 822 róm. vallású lakossal. mindössze 11 házzal és 123 lakossal. 1848-ban itt kisebb ütközet is volt. Béke. a Jezerniczkyek korából. a Gzúczy és a Németh család. Postahivatala Egyházgellén van. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahelyen van. kath. századbeli okirat a Buken (Bökény) család birtokának mondja. Ezt Bél Mátyás is említi de ma már csak maradványa van meg — A A . Beketfa. Szellz major és Szltelep. Ezt már II. 1737-ben özv. hogy az 1336-ban Poukafelde. róm. 1423-ban ismét királyi birtokként szerepel. mely a birtokot elzálogosította. Angyal Mátyást 3. A múlt század elején a Bartal. a kik mindannyian róm. hogy e két család is azonos. mely 1274-ben a királyi udvarnokok telepeként szerepel. de a távírója Czifferen van. 1380-ban Barlabás néven szerepel. távírója és vasúti állomása Somorja. Lajos király Pókateleky Miklós fia Jakabot és testvéreit. 1553-ban királyi birtok. késbb az Apponyi grófok lettek. kiktl Welteni Wiener Rezs lovag vette meg. és hogy ez a Tamás mester a Pókatelekiek se volt. Régi birtokosai ismeretlenek. új adomány czímén. mindössze 20 házzal és 167 róm. míg egy XIII. Barakony. Enyed pusztán Fuchs Gyula birtokosnak szeszgyára és szeszfinomítója van és újabban épült. Károly a pozsonyi várbirtokok közül Tamás mester csókaki és gesztesi várnagynak adományoz. vallású lakossal. a múlt század elején az Ambró örökösök birták. Maholányi Tamásné albakai birtokát átengedi Unger Sámuelnek. a mikor már két Baka van említve. Van itt egy régi úrilak is. így Báhonyi Mihályt 3. a gellei érseki székhez 1524-ben intéközségben nincs templom. 1377-ben. Ilyképen valószín. A község si temploma már 1274-berí említve van. kath. és ez is A nev dl. mely ma Schwarcz Károly tulajdona. melynek itt megersített várkastélya is volt. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. 1569-ben a Földes és a Temesközy család újabb adományt nyer a két Baka községre. teljesen átalakítva. A község postája. Balásfának újabbkori birtokosai az Orosz. csinos úrilaka. A Pázmány-féle jegyzékben Boka néven van említve. Késbb a bakai Bessenyei családot is itt találjuk. 1445-ben pedig. A községben van posta és vasúti állomás is. Balásfa. 1390-ben Weke néven a pozsonyi fesperességhez tartozott. a hozzá tartozó nagyobb. Ez a Pókatelek különben a pókateleki Kondé család fészke volt és úgy látszik. távírója pedig Patony. Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspár 3 és Mérey Mihály 2 portával szerepelnek. 1559-ben Török Balázst is birtokosaként említik az okiratok. Baiásfa. melyet I. a Fels-Csallóközben fekv magyar kisközség.32 Pozsony vármegye községei. e birtokba iktattatta. Postája Csötörtök. zett rendeletében említi. E községrl alig van valami feljegyzésre méltó. A község katholikus temploma 1721-ben épült. alsócsallóközi magyar kisközség. községhez tartozik Kisbéke és Józsefmajor. kastély szer épülettel. Földes Mártont 2 és Vas Istvánt ly 2 portával. Beketfa. vallású lakossal. Baka. távírója és vasúti állomása pedig Patonyban. Az éberhardi uradalomhoz tartozott és birtokosai 1787-ben a Jeszenák bárók. Az 1553-iki összeírásban. Baka község postája és vasúti állomása Bs. vallású lakosa. kath. de 1515-ben Bessenyei László visszaváltja azt Csorba Andrástól és annak fiától. Ferencztl. A . A községhez tartozik Enyed puszta. vagyis Pókafölde néven említett község. si község. a távíróhivatala Galántán és a vasúti állomása Gányon. Szepesi Jakab országbírónak az oklevelében már Beké néven van említve. Barakony. katholikusok. 36 házzal és 362. róm. Templom sincs a községben. a galánta zsolnai vasútvonal mentén fekv tót kisközség. a mai Balásfa határában feküdt. postája Nagymácsédon van. 23 házzal és 218. Els okleveles nyomát csak 1423-ban találjuk.

1498ban pedig a htlenségbe esett zerházi Zerhas Márton és László itteni részét Illyés György és Mátyás váradi püspök birtokába bocsátja. Vatha nev helységüket egymás között négy részre fölosztják. 1591-ben Csorba János a maga birtokrészét Myésházi Istvánnak zálogosítja el. de már az kisközség. 1618-ig birtokolták. és Péter fiai János és Miklós. Béla királytól nyerte volna szabadalmait. Creneville Viktória grófnnek adományozta. a ki az részét Kis Finta comesnek adja el. 1394-ben Petrus de Watha királyi ember nevében találkozunk a község nevével. a Kis-Kárpátok közelében fekv tót 141 házát 1096 lélek lakja. van itt nagyobb birtoka. Ortvay azonban határjáró levelek alapján kimutatja. vallású lakossal. Ürményiek szintén kaptak itt birtokot III. Birtokaik idegen kézre kerültek és csak 1624-ben kapták ismét vissza. a nagyszombati járásban. — — E család még az 1301. felscsallóközi magyar kisközség. ennek testvére. a mikor Olgyay Péter és Farkas itteni birtokukat Tiborcz fia Péternek adják el. Mátyás 1617-ben vámszeclési joggal ruházza fel és 1634-ben II. 1406-ban Marthamagyari Balázs fia Pál itteni birtokát Antal fia Domokosnak és fiainak eladja. Endrétl adományt nyernek. hajdan ezeken kívül még Vatta és Bánkvatta is szerepelt. Moesolán a pozsonyi vár tartozéka volt. kath. ú. a mikor Bethlen Gábor Nagyszombatot megszállotta. 1239-ben Votha néven. 33 Béiaház. község a pápai tizedszedk jegyzékébe is fel van véve és 1435-ben Belvatay András nemes nevében is említve találjuk. 1270-ben Villa Balarach néven találjuk említve. 1362-ben János fiai János és Miklós. 1506-ban Verbczi Istvánnak is van itt birtoka. Endre a Mocsoláni családnak adományozott. II. mert a homlokzatán látható számok szerint (állítólag) 1080-ban épült. 1168-ban már renoválták. 1803-ban Ferencz király Collorédo Ferencz miniszter nejének. községhez tartoznak Policsko és Sárkány puszták és a hitelintézeti major. Ulászló csebi Pogány Péternek és alsóborsai Vizközy Andrásnak adományozza részeit. 48 házzal és 308. Ezt az állítást azonban Ortvay Tivadar dr. Örökösödés útján azután a Pálffyak birtokába került és ma is id. túlnyomó részben róm. melyet némelyek a mai Mácséddal vagy Klucsovánnal tévesztenek össze. Olgyayak III. távíró és vasúti állomás. Ferdinánd újabb vásártartási engedélylyel gyarapítja kiváltságait. végül Pál fia László. Némely történetíró szerint e község már II. de 1786-ban lerombolták. a miért a község pecsétje is Béla király nevét viseli. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. a ki a községet. 1330-ban pedig Bagyarad alakban. melyet II. Pálffy János grófnak . év eltt az Itumérfiaknak adta el a birtokot.Pozsony varmegye községei. 1281-ben Salamon János és István az urai. a kik birtokukat Ongai Péternek és Farkasnak adják el. Bélaház. II. m. Bélvatta és Vajasvatta. kik annak kétharmadát a nagyszombati Klarisszáknak adományozták. 1593-ban pedig a magvaszakadt Csorba János birtokát Illyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispán. mint Pozsony várának tartozéka van említve. utoljára 1450-ben. Az apáczákat két izben ersítették meg itteni birtokukban. melynek akkoriban Balarad volt a neve. melyre 1295-ben az vagyis k A A Béivatta. de azután Abafi Miklósnak adták cserébe más birtokért. egyik múlt századi canonica visitatio szerint. Ma a vármegyében csupán két Vatta nev község van. hogy a község hajdani kiváltságait IV. ismert nev tudósunk megezáfolja és kimutatja. A község 1580-ban már mezváros volt. 1329-ben Rohmann Márk fia Tamás is birtokos itt. 1240-ben a nagyszombati apáczáknak adományozta. hogy ez tévedés. melynek Rudolf király vásártartási jogot adott. József alatt birtokaik a fiskns kezére kerültek. Az Ilmériek. melyek már 1256-ban szerepelnek. egyike a legrégiebbeknek. Saághi Deák Imre és fia Zsigmond kapják. 3 . Mai temploma roskadozó állapota miatt 1787-ben épült. László fiai Balázs és László. körjegyzségi székhely utolsó népszámláláskor a lakosok száma csak 1015 volt. 1495-ben II. A Magyarország Vármegyéi és Városai: Pozsony vármegye. mint legnagyobb birtokost. Ide tartozott hajdan az Általutalja vagy másként Salamonfölde is. A múlt század elején még mindig az Illésházy grófi családot találjuk itt. azután 1773-ban is. Jelenleg Pálffy Béla gróf birja. Béla királytól nyerte. Endrétl. 1308-ban találkozunk elször a Bánkvatta elnevezéssel. Bélaház határában feküdt hajdan Moesolán község. Bélaház határában feküdt hajdan Villa Solmus és Villa Sum~kerek. si temploma. s az apáczákat is Bélaházából kizte. községben van posta. Halastó és Vármöqötti nev dlinek is történeti jelentségük lehet. Bélvatta.

38 házzal és 285. Itt csak a Patony és Benkepatony néven szerepl és a már megsznt. 1553-ban Lipótfalván Bakith Péternek 1 és a Héderváry családnak 4 portája volt. 1883 aug. Bikszárd. Ma Károlyi Lajos gróf a birtokosa. vallású lakossal. távírója és vasúti a Makay malom is. mert a lakosok kötelezve voltak az utakat rizni. kath. 1591-ben azonban már Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak rajta. Fszer-Patony U. a mikor Karcsai Iván volt az ura. Az 1553-ik évi adó-összeírásba Serédy Gáspárnak 50 portája van fölvéve. vasúti állomása pedig Szempcz. Lajos király 1377-ben a máriavölgyi Pálosoknak. Ezek: Benke-. tót kisközség. 1466-ban a gellei érseki székhez tartozó pozsonyi várbirtok volt. Hajdan csak kápolnája volt. kath. Benkepatony egyháza már 1390-ben említve van. Ide tartoznak még ezenkívül Ferenczszállás puszta. si német telepes község. mint királyi birtok. Bélvatta községhez tartozik Rónya major is. míg Diósförge-Patony ezeltt Diós-Patony és Förge-Patony néven két község volt. nagyobbrészt ev. Napóleon szász szegédcsapatai e községen vonultak át. késbb Bikszád alakban említik. Mini említettük. az utasok biztonságáról gondoskodni és a és . s mint ilyet adományozta I. Az 1866-iki hadjáratban július 22-én e község határában volt az osztrákok és németek között az utolsó ütközet. de e rész is 1593-ban az Dlyésházyaké és a Saághiaké lesz. Besztercze. melyet 1534-ben alakítottak át templommá és 1803-ban megújítottak. Patonyt Roland nádornak 1250-ik évi oklevelében találjuk elször említve. magyar. Körjegyzségi székhely. Besztercze. ref. Visternicz néven szerepel. Postája és távírója Nagymagyar. Bikszárd. A községben ma is sok német. IV. vallású lakosa van. Régi okiratok Bykzad. a Salamon nemzetség és András. 1345-ben Michael de Pathon nemest említenek. azonban a mai református templom csak 1815-ben épült. 7-én a gazdák egész évi termése elégett. A múlt század elején pedig. 331 háza 2195 róm. morva és szerb névvel találkozunk. Villa Pothun alakban. Lajos királynak 1524-ben a gellei székhez intézett rendeletében szerepel és az 1553-iki adóösszeírás szerint öt portája van. Föszer-Patony és Sólymos. ma meg már csak major. Benkepatony szintén az Alsó-Csallóközön fekszik. róm. Csekend s társai igényt. Pozsony vármegyében hat Patony nev község van. Van saját postája és távírója. Béla 1240-ben a Salamon-nembelieknek adományozta. Uros. Magyar kisközség.34 Pozsony vármegye községei. Hajdan azonban ezeken kívül még HomokosPatony. a franczia hadjárat alatt. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itt lakó jobbágyoknak szabadságlevelet ad. A múlt század elején már puszta. A község neve az idk folyamán többféle változatban szerepel. Sólymos-Patonyról 1313-ban találunk feljegyzést. Béla király 1239. mely alkalommal a Salamon nemzetség maradt mely ív 1239-ben tartottak Benkepatony. Ide tartozik község postája Szentmihályfa. E község hajdan királyi birtok volt. minek következtében IV. Késbb. Diósförge-. 1495-ben II. Bögöly-. vasúti állomása pedig Stomfa. Ugyanekkor van említve Homokos-Patony is. A állomása Patony. a gyztes. 1H0 házzal és 1008.és Homokos-Patonyról emlékezünk meg. nyolcz portával Késbb a Pálffy család birtokába került és most is a Pálffy-szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. így a pápai tizedszedk jegyzéke Bisterse. melybe a törökkori pestis-járványok alkalmával nagy részben kipusztult lakosok helyébe morvákat. Sólymos. de a tizedfizetés alól fel volt mentve. Ekkor már Benkháza néven szerepel. Csécsény-. Budán kelt rendelete következtében a birtokot igénylk perdönt párviadalra utasíttattak. 1805-ben.és Lgérpatony. El. Hajdan az éleski vár tartozéka volt. a mikor Pálffy Lipót gróf volt a földesura.Patony is szerepelt. vallású lakossal. A birtokjog megállapítása czéljábóí. Az 1553-ból való portális összeírásban szintén a pozsonyi várhoz tartozó királyi birtokként van felvéve. márczius 6-án. A Rákóczy-féle felkeléskor a császáriak két ízben fölperzselték. Felsmalom és Vadászlak. vagy a többiekbe olvadt Fszer-. st székely határröket is telepítettek. az 1553-iki összeírás Bisztricza néven említi. Közelében volt hajdan Lipótfalva község is. a Kis-Kárpátok tövében fekv tót nagyközség. Ulászló Pogány Péternek és Vieköey Andrásnak adományozta a falu egy részét. melynek ma már csak egy major tartja fenn az emlékét. kiktl késbb a Fugger család vette meg és a vöröski uradalomhoz csatolta. melylyel együtt a Pálff'yak birtokába került. 1683-ban meg a törökök ell menekül szerbek is telepedtek ide.

melyet németül Scharfensteinnak is neveztek. Bykzad. Holbichka. mely 1900-ban épült. Thurzó. E családok voltak a Méreg. a Gsernevszky családé lett. Buda csárda és Zahorszki puszta. Bogdanócz egy része és Podhajcsán puszta. Keglevich. melyet 1788-ban építettek. Tratora. Csáky. században királyi birtok volt. Batthyányaktól a Ziehyek örökölték leányágon. Forgách. 1765-ben Czobor József gróf a maga részét id. Zylagy. ZICHY PÁL FKRENCZ GRÓF VADÁSZKASTÉLYA. 1366-ban I. Szomolánv. Bikszádi vár néven is ismeretes volt. Ide tartoznak Batala. Ulászló E Czobor Imrének és Mártonnak adományozta. adta el. Chachajda. . Alsó. Szent-János. Bay. Lajos király Szécsi Miklósnak cserébe íidta Lindva váráért. Hajdan vámja is volt. Tarnovszky. 1535-ben Czobor Anna révén a vár és uradalma Bakyth Péterre és Pálra szállott. másik rész Zichy József gróftól.Pozsony vármegye községei. XVI. Révay. Brezni és Bilahora majorok. Wittek. Batthyány Ádám gróf ftárnokmesternek adta el és ugyanezt tették a Tarnovszkyak is. Szent-Miklós. más része pedig a kincstárra. a kiket 1449-ben iktattak e vár birtokába. a kik azt késbb is a Czobor utódokkal és a két családdal összeházasodott családokkal együtt birtokolták. báró Hirsché lett. Késbb Szentgyörgyi Pongrácz foglalta el és eladta Strázsai Scola Mátyásnak és Tamásnak. Szent-György. Erdödy. vétel útján. ki viszont 1468-ban eladta Sárosfalvi Nehéz Péternek és Györgynek. században az éleski várhoz a következ falvak tartoztak Szent-Péter. Jelenleg Zichy Ferencz Pál grófnak van itt nagyobb birtoka és nagyon érdekes és kényelmes vadászkastélya. 1394-ben Zsigmond király Stibor vajdának adományozta. Seola Mátyás 1453ban testvére özvegyének: Veronikának. Thököly és Nádasdy családok. Kendy. si temploma helyén áll a mostani. Élesk vára nevét onnan vette. Kuklyo. vétel útján. vasúti állomása Nádas: A A A A . Pethe. 1707 április havában Stahrenherg Guidó császári vezér foglalta el a várat. Nankenreyter Nabukodonozor nejének BIKSZÁRD. család kihaltával II.és Fels-Malom. 35 környéken garázdálkodó rablókat üldözni. Az Árpád-házi királyok korában már fennállott. A XIV. 1886-ban a községnek több mint kétharmada tz által pusztult el. mert a hegy éles sziklagerinczére van építve. Bynoez. 1749-ben a váruradalom egy része vétel útján a királyi családra szállott. községnek van saját postája távírója Szomolány. A község fölött emelkednek az éleski vár romjai. Késbb.

IHS. 93 házzal ós 748 róm. mely alkalommal Révay katonái Bogdanóczot felégették. Szerepel Ainyocz-Byn néven is. a Fehérhegység alatt fekv tót kisközség. Az 1553-iki portális összeírásban az óbudai apáczák szerepelnek birtokosaiként és 14 portájuk adózott. kath. a Blava patak mellett. 1787-ben Dezasse Ferencz gróf volt a földesura. Boldogra. évi portális összeírásban Bahith Péternek és Özobor Jánosnak 3 3 portája adózott. Bertalan fia Pál. de középkori birtokosai ismeretlenek. E község már 1256-ban Martinus de Borsa nemes nevében szerepel. Postája Rété. Római katholikus temploma részben a XIV. kath. Bogdanócz közelében feküdt hajdan Nemecse. mely késbb híres mai templom szentélye tényleg kápolnaszer és srégi. Márk fia Anda. Palásthy Szentkereszty Oroszi és Palugyay családok. nagyobb részben róm. s e miatt a két birtokos katonái között valóságos harcz fejldött ki. vallású lakosa. Van saját postája. de távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Egyik felerésze a vöröski. melyet község a Rákóczy-féle mozgalmak még Dezasse Ferencz gróf építtetett. 1528-ban a Czobor család is birtokosa. kath. század közepe táján Albert király az ülmayaknak adott itt birtokrészeket. magyar kisközség. Boldogfa. de úgy látszik. a Nagyváthy. századbeli. 74 házzal és 398. kath. 1343-ban László fia Egyed. Czobor. u. Késbb az Esterházyak lettek az urai. 1330-ban pedig: terra Byn ós Ben nevek alatt. E község az oklevelekben már 1300 eltt elfordul. rövid ideig volt Kisfaludyék kezén. Bohunicz. mert 1437-ben Országh Mihálynak a zálogos birtoka. másik felerésze pedig az éleski vár tartozéka volt. Bynovcze néven találjuk említve. 1733-ban sörház is volt a községben. A . m. Hajdan csak kápolnája volt. vöröski rész vétel útján Pálffy Miklósra. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. kamara. Bogdány. Még a mull század elején is. Keglevich és Bay családokra. a múlt század elején pedig a vedrdi Zichy grófok. 1334-ben is a Borsaiak az urai. szentélye gótikus. magyar kisközség. most pedig' gróf Platen Miksánénak van itt nagyobb birtoka és csinos úrilaka. vallású lakos lakik. Binóc:. XV. Körjegyzségi székhely. 1540-ben már puszta. Bogdanovicz. Bethlen-féle fölkelés alatt Tieffenbach császári vezér megszállotta és templomát erddé alakította át de Bethlen seregei a községet visszafoglalták és belle a császáriakat kizték. a hagyomány szerint. Bochdanz és Bogdancz alakban emlegetik. Jakusith. században épült. melynek 115 házában 624 róm. a gyri hsre és utódaira szállott. Róm. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Borsa. Jelenleg id. búcsújáró hely lett. Bucsány. 1300-ban Byn néven van említve. melyet 1436-ban Zsigmond király Kisfaludy Mihálynak és jegyesének zálogba adott. Hajdan Éleskvár tartozéka volt. Rákóczyféle szabadságharcz alatt a császáriak tzzel-vassal pusztítottak itt. templommá alakítottak át. Erzsébet kápolnát építtetett. vallású lakossal.. a mikor gróf Batthyány Jánosné volt az ura. község neve azeltt Boldogasszonyfalva ellenben elrésze XIV. lakatlan hely. Van 42 háza és 426 róm. Révay a Fuggerék birtokait is el akarta foglalni. 1787-ben a kir. a Kis-Kárpátok közelében. Az 1553. Bogdcmovecz. község helyén. Bohunicz. Valentinus Dovoráni fölirattal. kinek részét 1556-ban Révay Mihály örökölte. a nagy-szombat kutti helyi érdek vasút mentén fekv tót kisközség. — A A — : A A A . 1554-ben meg Bahyth Péter. melyet 1733-ban megnagyobbítva. Visnyovszky és a Palásthy családok voltak az urai. kath. E község nevét a történeti kútfk Budancz. távíró és vasúti állomás. idejében sokat szenvedett a császáriaktól. a hol II. község postája és távíróhivatala Nádas. Az éles ki vár birtokainak sorsában osztozott. tót kisközség. A A A A A . századtól kezdve még a következ kuriális nemes családok voltak Bogdanóczon. Az utolsó két században a Balásovich. hajdan erd volt. posta. 1560 körül Méray Gáspár és neje a község földbirtokosa. kath. Bogdány. késbb pedig német és tót neveivel is találkozunk Frauendorf és Mátka Bözsi alakban. XV. volt. vallású lakosa van. Endre leánya. hogy benne Kéméndy Péternek 17 és Farkas Jónásnak 6 portája adózott. Ma Zichy Károly gróf a birtokosa. temploma 1817-ben épült. az éleski rósz pedig 1552-tl a Bahyth. Borsa. Ordódy. Csupán az 1553-ból való portális összeírás mondja. Osztrosith.'!(i Pozsony vármegye községei. Az egyháznak 1601-bl való érdekes gótikus ezüst-kelyhe van. 80 háza és 468 róm. vallású lakossal. Késbb az Ilosvay családé lett és azután ismét királyi községben van birtokként szerepel.

1548-ban Szüll Ferenczet és Jánost iktatják a Lukács Bertalan és Györgyfi János birtokának felerészébe. ma pedig Gülcher Jakabnak van itt nagyobb birtoka. múlt század elején a Hegeds és Bittó családok voltak az urai. vallású lakossal. Postája Alistálon van. ref. és 37 Mátha fia Péter borsai nemesek osztozkodnak rajta. 1471-ben Közép-Botsa is említve van. Ördöglukai. mivel gyilkosság miatt htlenség bnébe esett. 60 házzal és 346. mivel Borsai Péter. alsócsallóközi magyar kisközség. községhez tartozó Ördöngösi. nagyobbára ev. 1451-ben Al-Borsához tartozott Mertháza.Pozsony vármegye községei. 1512-ben alsóborsai Berthalyn Bertalan a maga részét eladja alsóborsai Szüll Györgynek és családjának. 47 házzal és 329. Újabbkori birtokosa a gróf Pálffy család. E községre vonatkozólag régibb adatok hiányzanak. már Alszeg-Borsa is szerepel. majd pedig Ollétejedi Illyés Ferenczé. . Ide tartozik Karáb puszta. Az utolsó népszámláláskor e községnek 282 lakosa volt és így az emelkedés azóta elég tekintélyes. kath. a mikor Mátyás király. A Bögöíypatony. a mikor a Borsaiak birtokaik fölött egyezkednek. Farlcas és Pethö családok a birtokosai. fele részben róm. távírója és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. 1547-ben már Fels-Borsa is szerepel. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. 1540-ben Thurzó Elek országbíró alsóborsai Szüll Gergely udvarházát és birtokát. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. a melyet 1524-ben a gellei érseki székhez intézett. most pedig Rosenberg Jakabnak és Józsefnek van itt nagyobb birtokuk. AZ AMADE-FÉLE KASTÉLY (MOST ÜCHTRITZ-AMADE EMIL GRÓFÉ). Sikó és Nagyhold. Bögöíypatony. ennek közép-borsai birtokát alsóborsai Wyzkezi Tamásnak és Pálnak és Hegy Istvánnak adományozza. A község a pápai tizedszedk jegyzékébe is fel van véve. A községben van posta. Lajos királynak abban a rendeletében találjuk említve. vallású lakossal. Kolyni Tamásnak és feleségének adományozza. Doborgazi Wolth Imrét rabló módjára megölte. s ez Lukács Bertalan és Györgyfi Jánosé. E községet Beogol-Paton alakban csak II. és fele részben ev. ref. Az 1553-ik évi portális összeírásban Békél Paton néven királyi birtokként 5 portával van felvéve. A BS. A községnek nincs temploma. Bögell. Bogdány és Szent-Ágai Bögell. 1470-ben. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. most pedig Borsához Kis-Borsa tartozik. A mull század elején a Szüll. Láng.

kik túlnyomó számban róm. századbeli oklevelek több. Lothard-. 1861-ben és 1867-ben a község nagy része leégett.38 Pozsony vármegye községei. melyet IV. grófok. Késbbi birtokosai a Batthyány grófi és a Jeszenák bárói családok voltak. BögölypatOny községnek nincs temploma. villa Pogány. Búcsuháza. Régi okiratokban Bulchu néven van említve. majd meg ennek utódai az Amadé grófok bírták. oly helységet több izben sújtotta az árvíz. század második felében az Erdöy Jánosnak 12 portája adózott. melylyel a néhai Miklós bán fiának Jánosnak birtokait magszakadása következtében atyafiainak Omode-. Hajdan besseny-telep volt. Ide tartoznak a Pálffy és Bárányos majorok és a Légrádi malom. és messze földön híres ménes és tehenészet. így Arpár. 1468-ban Mátyás király Nagylucsei Orbán deáknak és Mayncll Jánosnak adományozza a birtok egy részét. s az Amadé család IV. A község postája Szentmihályfa. Nyelvkincsek 23. kath. melyrl már IV. a költ is. Czobor XVII. távírója és vasúti állomása pedig Patony. a múlt század végén pedig XIII. mindössze 24 házzal és 138 lakossal. Hajdan az éleski vár tartozéka volt. Sámoth község emlékét tartja fenn. Itt élt Amadé László. plébánia a Pázmány-féle jegyzékben régi plébániaként van említve. 1345-ben Bösi Máté nevében is szerepel. lakosok olvasókört és keresztény fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. ernlítenek. 448. 1238-ban a pozsonyi vár tartozéka volt. közül az községhez tartozó Bácsközi. Nagyközség. században emiitett Árpád vagy Arpádsoka emlékét tartja fenn.Amadé Emil. Az 1553-ik évi portális összeírás szerint Amadé László 23 portája adózott. Egyike legsibb községeinknek. st az annak idején határában feküdt Sámottal együtt Bulchu. múlt század elején répaezukorgyár is volt a községben. Szelepcsényi György érsek. Bálványvíz és Pogánysziget. Az 1553-ik évi portális összeírásban az érsekség 12 portája községben nincs templom. múlt század elején. úgy látszik. melyek határában állottak. Amadé Tádé volt az ura. s 1559-ben Samarjay Nagy György birtokosaként van említve. Bélának fent említett adománylevelében van szó.Samuthnak is. Búrszentgyörgy. tozik. és Cod. 27-én Mátyás király hetivásár tartására ad jogot a községnek. XIII. község határában fekv és ma Arpásnak nevezett földterület. kinek itt nagyobb kastélya van. a Körmendy. Dipl. Somorja. Tejke és Feketeerd puszták. mely hajdan tornyokkal és vízárkokkal megersített várkastély volt. felscsallóközi magyar kisközség. kath. a múlt század elején pedig gróf Batthyány Jánosné Illésházy is A dlk A A . továbbá Arpádsoka. Béla a pozsonyi káptalannak adományozott. században Amadé fia Lothárd. távíró és gzhajó-állomás vasúti állomása Duna szerdahely. Hévízi. a XIII. A A A . katholikusok. villa Vitéz. községben lev római katholikus templom nagyon régi és gótikus részletei ma is érdekesek. újabban Tejke pusztából Telke puszta lett. 1550-ben I. ma pedig ezeken kívül még Kotliba major és Malomfölde lakóhely is ide tarközségben van posta. vallású lakossal. I. túlnyomóan tótajkú és nagyobb számban róm. Bs. 1398-ban pedig Beus alakban.és Miklósnak adományozza. alsócsallóközi magvai' nagyközség. a kiben a család kihalt. 386 házzal és 2710. 1262 és 1274 között többször találjuk említve. A A A A Bs A . Az 1848-iki szabadságharezban a község határában ütközet volt. Ferdinánd dlök némi A : A . Az utóbbi. távírója és vasúti állomása adózott. melyet Jerney (M. Bs Búcsuháza történeti jelentséggel látszanak bírni. István. Béla királytól kapta adományul. Postája. pápai tizedszedk jegyzékében Bess néven van említve 1380-ban Lothardus de Bös királyi embor nevében. dunamenti. 1553-ban Bakics Péternek 14. mint éppen az imént mondottuk. 1287-ben a Bulchu család nevében is szerepel. a morvavölgyi vasút mentén fekszik. 1402-ben Beusi István fia Bodngli János átíratja Nagy Lajos király 1359-ik évi levelét. 1372 ben Elderbach Burghard pozsonyi prépost egy sámothi birtokrész miatt pörben állott a botfalvi érseki nemes jobbágyokkal. 1468 szept. Ekkor ide tartoztak Varjas. nagyobb részben róm. 574 házzal és 2146. Ma a pozsonyi prépostságnak van itt birtoka. vagyis Árpád. vallású lakossal. Búrszentgyortry Tamásnak adományozza részeit. a birtokos grófnak pedig mezgazdasági szeszgyára van. Toldy és Deli családok is birtokosok voltak itt.) az 1102-ben említett Bet/s községnek tart. Mostani birtokosa gróf Uchtritz. Kusztusi és Sámothi els három jelentséggel látszik bírni.

Jeszenákok és részben a cs. u. Hajdan ez is az éleski vár tartozéka volt és annak sorsában osztozott. XVI. Azeltt a lakosok vászonnal házalva járták be az országot. A A A Búrszentmiklós. évi portális összeírásban Beély Simonnak 6 portája adózott. róm. 1380-ban Heem fia Heyen Benedek itteni birtokának harmadát Kisjánoki Miklós fia Jakab deáknak adja el. Hrusó és Rákos major. továbbá Hladik. község lakosai rózsafzér-egyesületet el a terméssel együtt.és Téglavet telep. temploma régi. kath. a Miava völgyében fekv nagyközség. Ma a cs. míg végre a Czoborok révén. mely 1719-ben.és lisztmalom volt a községben. saját postája.Pozsony vármegye községei. mígnem a Batthyányiak. múlt század elején Srati Miklas tót neve is használatos volt. a Szent Orbán kápolna. Rákóczy-féle felkelés alatt a császáriak a lakosokat kirabolták és a falut felgyújtották. 1495-ben II. mely 1870-ben. egy része azonban a Zichy grófi családé maradt. kath. Róm kath. mert klastromról semmiféle történeti adat nem szól. Hajdan Kisjánok volt a neve. melyet néhai Czerny György birtokos 1848-ban építez ma Féja Dénes malaezkai ügyvédé. A A A . államkincstáré. magas dombtetn van a Mária temploma 1753-ban épült. a szentjánosi kápolna. templom 1676-ban épült. fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. községnek van század elején említve van Hrusó és Rákos puszta is. vallású lakossal. pápai tizedszedk jegyzékében Chaqana elferdített alakban szerepel. A — Csákány. kath. kath. 39 Jeszenák Pál. Habanus tanya és Szokold major. hogy itt akkoriban 5 nagy terjedelm halastó volt. melyet Czobor Imre gróf 1668-ban építtetett. ma pedig zöldség. vétel útján. 1858-ban az egész község leégett. a XIV. távírója és vasúti állomása. Temploma nincs a községnek. E manzard-tets és négy sarkán tornyokkal ellátott emeletes kastélyt Szelepcsényi György érsek Bústeiek. melyek a múlt század elején Szent-Miklóshoz tartoztak. a temeti kápolna. Mai községen kívül. a Szent Vendel kápolna. Toonki kápolna. 1795-ben. BúrszentmiMós. múlt század elején 9 frész. mely 1897-ben épült. mely 1893-ban és az u. felscsallóközi magyar kisközség. Ma a m. mely utóbbi alkalommal több mint . Most Hohenlohe Keresztély berezegnek van itt nagyobb A községbeli róm. Zichyek. és kir. Bústelek. A A A A A A Búrszentpéter. család birtokába jutott. s állítólag volt itt a rendnek klastroma is. XVII. de lakosai azóta megmagyarosodtak. a cs. melynek birtokában itt nagyobb kastély is van. vallású lakossal. A községben nagyobb úrilak is van. és báró birtoka. Ugyanez veszi meg Bélkarcsai Miklós fia János és Pomsasapyai Pál fia Péter birtokrészeit is. és kir. és egyes részletei után ítélve. róm. 423 házzal és 1824. n. kath. a Holly-féle kápolna. vallású lakossal. továbbá Malom. Az 1553. Ulászló a birtok egy részére csebi Poyány Péternek és alsóborsai Vizközy Andrásnak ad adományt. a pozsony dunaszerdahelyi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség. családnak és Hohenlohe herczegnek van itt nagyobb birtoka. Tót nagyközség. Szabó és a Jankó családok voltak itt birtokosok. Az 1553-ik évi portális összeírásba a gyri püspöknek 13 portája van felvéve. a Fels-Csallóközben. család birtokába került. múlt század elején a Dóka. róm. Tomek és Walla puszták. Búrszentpéter a miavai völgyben fekszik. E község 1254-ben a czisztercziek pilisi apátságának birtoka. Postája és távírója Nagymagyar. község még a múlt század elején tót volt. kir. si leégett. nagyobbára tótajkú. és kir.és gyümölcs-termeléssel s községhez tartoznak Cserny és Tomek vadászdarusítással foglalkoznak. 12 házzal és 62. Valószín. Ide tartoznak Sajdikhumenecz puszta. Csákány. mely 1894-ben. 648 házzal és 2N74. vallású lakossal. századbeli adatok említik. a vármegye egyik legkisebb községe. században említik. lakok. ma Hohenlohe herczegnek van itt Rákóczy-féle szabadságharcz alatt a község két ízben nagyobb birtoka. 48 házzal és 347. múlt tartozik Billka-Humenecz puszta. Van saját postaés távíró-állomása. században a zirczi apátság morvákat telepített ide. községhez Magdolna kápolna. m. Hsek. község postája. templomát már a XII. 1797-ben és 1853-ben tetett nagy tzvész pusztított a községben. Hajdan ez is az éleski vár tartozéka volt és annak birtokai sorsában osztozott. században épült. ez azonban rég elpusztult. távírója és vasúti állomása 700 pajta égett és A A Búrszentmiklós. Ezenkívül még 6 kápolna van a községben és területén. hogy csak a csötörtöki káptalannak volt itt háza. róm. mely 1755-ben.

Mai templomát Szelepcsényi érsek építtette. tiz percznyi idzés után Németh Jánossal együtt a hintóra szállottak. az annak idején általa üldözött magyar Jakobinusok bosszújának lett áldozatává. A határában lev Apáezaföld nev terület a zirezi apáczáké volt. ki itteni birtokát Csataj. 1402-ben Monostori Berzethe Miklósé. h. Csataj. Körjegyzségi székhely. Az 1553. Egyik verzió szerint természetes halállal múlt ki. a hol Villa Chatey néven van említve. majd Ollétejedi Illyés Ferencz. Béla Moeh fia Neku-nek és testvéreinek Chuegh fia Péternek adományozza és ekkor az adománylevélben Neeku néven említik. 1636-ban Szüll Ferencz a maga birtokrészét Lenkersdorfer Mátyásnak zálogosítja el. A község postája és vasúti állomása Csötörtök. melytl az államkincstár 1902telepítési czélokra megvásárolta. Valószín. a másik verzió szerint egy éjjel két úr érkezett hintón Péterfára. 1346-ban pedig ennek utódai a Nagymartom családbeliek és ekkor Csathay alakban van említve. szerdahely. Ide tartozik Körtvélyes és Péterfa puszta. A nyékiek III. A községben van posta. továbbá Sayllds Mihály. apátságnak adományozta. A községnek si temploma volt. 1245-ben IV. kiket Zsigmond király e birtokban megersít. 1547 eltt Lukács Bertalan és Györgyfi János is birtokosai között van. évi portális összeírásban már Serédy Gáspár szerepel legnagyobb birtokosaként. a ki a Martinovich. 1787-ben Pálffy János gr. Bogárfi Márton mesternek adományozza. Egyike a vármegye legrégibb községeinek. vallású lakossal. Csáttköz-Nyék. 1647-ben özv. évi oklevelében 1296-ban II. 1334-ben a Nyékiek ellentmondottak Omode és fivérei beiktatásának. hogy Németh János. melyet a pozsonyi káptalan 1327-ben átírt. Ettl 1808-ban megvette az a Nyéki Németh János kir. 1667-ben a Méhes és Balogh családok osztozkodnak illeni birtokaikon. 1719-ben a Dobóczky.4o építtette ós a zirezi Pozsony vármegye községei. Szüll Zsigmonddal. 1787-ben az Amadé családok a község nagyobb birtokosai. Ide tartozik Gsandal puszta. 1892-ben nagy tzvész pusztított a községben. mely nagyrészét elhamvasztotta. Béla királynak egyik 1244. Késbb Miklós préposté lett. kisközség. legnagyobb részben 196. a kitl Jánoki Jakab vette meg és István fia Bodónak engedte át. s ez adományt I. a ki is azt Borsai Jánosnak eladja. a kik kb. a ki 1734-ben itteni részbirtokát ismét magához váltja. Ez utóbbi 1787-ben Zichy Károly grófé volt. E község els nyomát IV. mely 1302-ben Szunyogos-Csondal néven Irizlaus pozsonyi alispáné volt.féle politikai perben közvádlóként mködött és szereplésével nemcsak az ország közvéleményéi. míg azután egyszerre gyanús körülmények között nyomtalanul eltnt. kit I. melyrl már L165-ben emlékeznek az okiratok. távírója pedig Fél. században találkozunk egyik birokosával. A község plébániája srégi és már a Pázmányféle jegyzékben is a régiek között szerepel. távírója Bs. de temetésekor a menetet hat álczázott lovas támadta meg s a koporsót a tetemmel együtt magukkal vitték. Károly király 1326-ban e birtokban megersített. István királytól nemesi levelet kaptak. Mai katholikus temploma a XIV. elzleg azonban Nagy-likai Mihály fia Jánosnak is van benne része. Az eltnés okai és körülményei máig is ismeretlenek. mely azonban már rég elpusztult. alsócsallóközi magvar kisközség. A múlt század elején a Pálffy ak voltak a község földesurai. Azután csak a XVIII. vallású lakosokkal. ev. a lakosoké 978. helytartótanácsos. 85 házzal és 508 róm. 1337-ben Pál országbíró az ura. a mi három évvel késbb mégis megtörtént. 1548-ban pedig Szüll Ferenczet és Jánost iktatják a Lukács Bertalan és Györgyfi János birtokának felerészébe. vasúti állomása pedig Dunaben. Neek néven. a mikor a község Chotey alakban szerepel. elvágtattak és nem is kerültek többé vissza. A házak száma Peth Györgynek és Jánosnak engedi át. Amadé Lénárdné. 1526-ban Szüll Mártonné is a birtokosok között szerepel. kaib. a mint azt a szentélyben elhelyezett márványlap latin fölirata magyarázza. 1736-ban Dobóczky Ádám kápolnát építtet a községben. a tulajdonosa. L824-berj átalakították. kinek 30 portája adózott. Itt élt néhány évig teljes visszavonultságban. Endre király találjuk. a birtokkal együtt. Károly király 1306-ban megújítja. a hasonnev patak mellett fekv tót és ág. Leszkovszky és a Balogh. Csataj közelében . de még az aulikus köröket is maga ellen zúdította. A pozsonyi várhoz tartozó királyi birtok volt. században épült. 1435-ben már a Fraknói grófokat találjuk itt.

c <D N cn -^ <D ü _>> +-• (/> ín i— _>^ '03 e/) UJ .

.

kath. mely tömérdek mkincset. vallású lakossal. tokként szerepel. Cséfalvy család fészke. mely Tovarnik vagy Tavarnok néven a Dudvági család birtoka volt. már Bögölypatony alatt megemlékeztünk. mindössze 20 házzal és 83 róm. kath. Katholikus temploma XIV. évi portális összeírásban 6 portával királyi birközség múlt század elején a gróf Pálffy-féle szeniorátusé. 1390-ben az Apponyiak az urai. mely jelenleg Esterházy Mihály grófé s egyike az ország legszebb és legkiesebben fekv kastélyainak. Kuczeríold és Sajtosföld. Cséfa. évi adománylevelében Chekenel néven szerepel. vallású lakossal. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. hogy Cséfa. 1778-bah a Pócs nuknak. értékes festményt és gazdag könyvtárt rejt magában. Papkert.Pozsony vármegye községei. kath. Lajos királynak a gellei érseki székhez 1524-ben intézett rendeletében van elször említve. távírója pedig Cziffer. vallású lakossal. A lakosok fogyasztási hitelszövetkezetet tartanak fenn. vallású lakossal. ma már nyoma sincs. kori birtokviszonj^ait nem ismerjük. Németelején a Cséfalvy család volt az ura. '-' 1386-ban egy határjáró levélben szerepel. A XVII. A J . postája és vasúti állomása Szentmihályfa. távírója és vasúti állomása. . E község 1290-ben Cseklészi Kozma nevében szerepel elször. Csenkey család si fészke. mely IV. történelmi jelentség helyeknek vízi. 1458-ban Dengelegi Borbáláé. Cséfalva név alatt más. a melyek jelentséggel látszanak bírni. A A Hh Csenkeszfa. felscsallóközi magyar kisközség. 38 házzal és 314 róm. Még a múlt század elején is ez a család volt itt birtokos. Csenke. cseszte. vasúti állomása pedig Somorja-Uszor. 1324-ben I. vannak olyanok. A vár a Thököly-féle zavarok alatt a felkelk kezére jutott. melyet azonban az idk folyamán átalakítottak. Csécsénypatony. mint Jáncki Jakab comes és testvére Péter birtoka. 242 házzal csekiész. században mezváros volt. Károly király Vörös Ábrahám comesnek adományozza. Postája Egyházgelle. Maga Cseklész a Rákóczy-felkelés alatt teljesen leégett. melynek azonban középkath. *-- -. Van saját postája. alsócsallóközi magyar kisközség. Felsvájlaki és Kálmánházi látszanak. Ivánnak engedik — kégi. A A A dlk A Cseklész. A község a német Landsitz és Landsütz néven is ismeretes volt. A község körjegyzségi székhely. A község határában állott hajdan Monar község. Az egyház birtokában 1666-ból való érdekes aranykehely van. 1324-ben már vára is említve van Castrum Chekles néven. Csécsénypatony. E község 1300-ban szerepel elször. községhez tartozó Barsszegi. Ma már csak csekély romja látható. Bélának 1240. Az 1553-ik évi portális összeírásban Báthori Andrásnak 13 1 / 2 és a borostyánki uraknak 15 portája adózott. Késbb az Esterházyak lettek az urai ós gróf Esterházy József 1722-ben nagyszer kastélyt építtetett ide. távírója és vasúti állomása pedig Patony. Rozgonyi Sebestyén nejéé a vár és a község. a budapest —bécsi vasútvonal mentén fekv kisközség. a kik a maguk itteni felerészét rokoát. de azután birtokviszonj^ai ismeretlenek egész a XVIII. századbeli építmény. községnek nincs temploma. Úrgyöp. Csécsénypatony Chechenpatony alakban II. de azonkívül a gróf Esterházy és a gróf Zichy család is bírt itten részeket ^i Ma gróf Pálffy Bólánénak van itt nagyobb /•->• birtoka Dlnevei között említést érdemelnekközségaz Olgyai és a Maglonczai dlk. Patony nev községekrl túlnyomó számban róm. róm. vagy a mint szintén múlt század nevezték. Csenke. A község postája és vasúti állomása Báhony. kath. lakossal. Ide tartozik Csörge puszta is. pelt. Lehet. mely 1324-ben szereés 1804. mindössze 24 házzal és 122 róm. község postája és távírója Nagymagyar. Az 1553. távírója pedig Patony.. ben nincs templom. városi pecsét. A A A Cséfa. túlnyomóan magyar ajkú. századig. alsócsallóközi magyar kisközség. Ezek: Rézhegy. 41 feküdt hajdan Tárnok puszta is. A dlnevek között is. a mikor még mindig ez a család bírja. 43 házzal és 341. régibb község neve lappang.

A községben nincs templom. Azeltt posztógyár is volt a községben. 1882-ben újra megkezdték a kénk. távirója és vasúti állo- mása Dunaszerdahely. Háger és a Wettle családok. csupán 9 háza és 62 róm. Rudolf királynak 1578. Az 1553. királyi birtokként 3 portával szerepel. Cseszte. Schadmesdorf. de 1767-ben megsznt. Ferdinánd királyé. de azt is abbahagyták. Miksának 1567-ben kelt és a Fuggerek adományait megersít oklevele és végre II. nagyobb részben tótajkú és róm. község a pápai tizedszedk jegyzékében Chastne elferdített alakban szerepel. E . azután Schadmansdorf. mely 1674ben már említve van. Sörházát már nemes .és vörösréz-bányászatot. 1644-ben a villám felgyújtotta és hat ház kivételével. alsócsalló- közi magyar kisközség. Lakosai tehát ez idben németek voltak. a mikor Nagymartom Lrincz fia Miklós itteni birtokát Nádasdi Corrandnak zálogosítja el. az egész község leégett. község neve régi okiratokban különféle alakban fordul el. kath. Csentfifa Csentöfa. azután Erzsébet királynénak egy 1440-iki oklevelében. a szabóké 1699 eltt. aKis Kárpátok alatt fekv kisközség. 270 A . A vöröski urakon kívül számos kúriális I-] is volt a községben. Postája. mely mai napig is fennáll. házzal és 1813. A község több régi oklevelet riz.4l> Pozsony vármegye községei.és aranybánya volt. 1738-ban a pestis tizedelte meg lakosait. Pálffy Miklós itt 1593-ban szegényházat alapított. 1559-ben a Zermegh. Ezek között a legrégibbek a Mulyad és a Mende családok. mint Chaztev. évi portális összeírásba Csezteö néven van bejegyezve. Egy 1536-iki leírásban VörösMfalva néven találjuk. 1565-ben a Wenchey. a csizmadiáké 1667-ben és a posztósoké 1741-ben kapott czéhlevelet. távírója és állomása Patony. Ezek között van I. Cheztey.VÖRÖSKI VÁRKAPU. Csázta és Czesthe de német neve is srégi és Schadmania. családé. mert a vöröski vár tartozéka volt és közvetetlen alatta fekszik. továbbá II. Csesztének hajdan jelentékeny ipara volt. 1547-ben a Blesxtzky és a Jazegh családok. vallású lakosa van. a mi- A kor Mátyás királynak a gellei érseki szék részére adott szabadalomlevelében a pozsonyi várhoz tartozó községként van Az 1553-iki porösszeírásban Csentöfalva néven. vallású lakossal. Postája Egyház- gelle. a vármegye legkisebb községe. tális hoz tartozott. község nevét 1466-ban találjuk elször említve villa Chentefalwa néven. Az itteni pintér-czéh 1550-ben. Német neve elször 1360-ban csendül meg. 1576-ban a zinai Nagy és a Kélió családok. Temploma vasúti nincs. Cseszte. melylyel a városnak 3 országos vásárt engedélyez. a vargák czéhe 1608ban. s a Fuggereknek itt 45 portája adózott. melylyel 1560-ban Chaztev alias Schadmania mezvárosnak czímert és hetivásár-jogot adományoz. Cseszte határában hajdan ezüst. A múlt század elején a Pálffy-fé\e szeniorátusemlítve. Sadundorf és végre Schatzmansdorf változatokban írják. évi levele. templomával együtt. kath.

a mikor a lázadó Güszingi Miklóst a várból kiverte. de a fele Eimerh Márton alországbíróé volt. Favágótelep és Vöröslcö. Ennek özvegye: Judith troppaui herczegn révén. valamint egy régi gótikus kelyhet. Kethena és Kewrtveles. német seregvezérének adományozott. Érdekes adatul felemlítjük. század elején több zálogos . kinek halála után királyi birtok lett. s ezt a német nevét már egy XIII. A község 1866-ban újra teljesen leégett. Zubuh. századbeli krónika említi. — A birtokosa volt. Úgy látszik azonban. Az egyház kiváló mbeescsel biró ezüst-monstranczíát riz 1612-bl. Ebben az idben a következ községek — — Vöröskö. melylyel György bazini gróf a birtokot nejének Gitka asszonynak lekötötte. hogy az a vöröski uradalom számadásaiból kitnik a vöröski várban 1555-ben 1250 akó sört ittak meg. Béla király leánya építtette. E utóbbi Cserveni Kámen. Újfalu. Pálffy Miklós neje. Mátyás király elfoglalta Vöröskt. a vár és tartozékai a XV. németül Biebersburg. A sörfz ház még a múlt század elején fennállott. 1230 körül Ottokár cseh király neje Konstanezia. Bosmansky malom. a legtöbb történetíró állítása szerint. Csák Máté még birtoklása eltt szintén ostromolta a várat. A községhez tartoznak Bolla villa. ekkor Péter gróf birja. melyet 1350-ben Nagy Lajos király Wolfarth Ulriknak. tartoztak a várhoz: Cheztey. Cospolva. XVI. mert a várat és tartozékait csak 1501 1516 között találjuk ismét a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtokában. Hosiufolu. Halála után ismét a királyra szállott a vár. Harrach Eleonóra alapította. Torcha.Pozsony vármegye községei. a mint egy 1543-ból való rendelet említi. . ki azt 2Iáthé pozsonyi fispánnak és a király lovászmesterének 200 márkáért és egy pánczélért eladta. Kun László idejében pedig Apor csapatai ostromolták. században épült. IV. 1296-ban Tiburch comes fia Tamás volt az ura. 1271-ben Ottokár cseh király seregei. Sivos. hogy a mikor György gróf Mátyás királytól Frigyes német császárhoz pártolt. Kisfalud. század els felében Bazini és Szentgyörgyi György birtokába jutottak 1441-ben Erzsébet királyné megersíti azt a szerzdést. Vista. Van itt hitelszövetkezet és dalegylet is. A három oltár közül a két mellékoltárt IV. Latkfolva. 43 A VÖRÖSKI VÁR HTZTERJ1E. Dumbó. A község gótikus temploma a XV. Várát. Kerechus.

Sellpicz. 1585-ben Fugger Rajmondét 2173 forintért. továbbá Szapolyai Jánosnak zálogosítja el. Rudolf Pálffy Miklós javára adománylevelet állít ki. hogy ha Péter utódok nélkül halna el. a ki azt 1619-ben fiai között osztotta föl.és a Bethlen-féle felkelések idején megostromolták és bevették a várat. Pálffy Miklós gróf. 1774-ben a vöröski ifjabb ág a említve. 1522-ben II. mely 1541-ben Vöröskre pallosjogot is nyer.000 rénes forintért. de Kollonich Zsigmond gróf csellel ismét visszaszerezte. Kosolna. de L535-ben már eladja a Fugger családnak. Rákóczy Ferencz seregei ostromolták. Hosszúfalu. de ezeknek a birtoklása alatt leégett és csak 1650 körül építette fel újra IV. de bevenni nem tudták. 23-án történt halála után az uradalmat Pálffy Miklós neje örökölte. A várban ebbl az idbl több helyen találhatók az egyesített Pálffy-Harrach czímerek. - - A SCHLOSSBERG-FÉLE KASTÉLY (MOST ZICHY PÁL FERENCZ GRÓFÉ). de második zálogbirtokos volt. a vár II. I. Zwoncsin. Ompital. A vár II. 1600 ápr. Bazini és Szentgyörgyi Péter gróf 1515-ben Szápolyai István özvegyének. mert az ekkor kötött szerzdésben fel van hogy a várat ugyanazon föltételek alatt adják át Tornallyainak. Lajos király a várai Bazini és Szentgyörgyi Péternek adományozza. Fugger Márktól 75. Pndmericz. 1542-ig a várbirtokok tekintetében is némi változás történt és ekkor a következ községek tartoztak Vöröskhöz: Cseszte. Vistuk. Zuha. Istvánnak és II. század elején. már csak a Szapolyaiak pedig Tornallyai Jakabnak adják zálogba. ThurzóElek a maga részét 1528-ban Móré Lászlónak és nejének. 1578-ban a Fuggerek eladják a várat Thököly Sebestyénnek. a mit Miksa király 1566-ban és Rudolf 1579-ben megersítenek. 1710-ben II. Lajos nejére. melyek az újjáépítés emlékét tartják fenn. a Bocskay. megjegyezvén. A XVII. 1586-ban és 1588-ban pedig a többit vásárolta meg. Harrach grófn volt.44 Pozsony vármegye községei. Kápolna. .000 rénes forintért. 1592-ben II. Rákonczai Magdolnának bocsátja zálogba. Halmess. Ez alkalommal a vár másodszor is leégett. Jánosnak jutott. Nemecse. 1580 körül erddi Pálffy Miklós báró megvette a vár és az uradalom 7/10-ét ipjától. 1683-ban Thököly István vette be. i ZIFFER. Fugger Viktor Ágost birtokrészét 10. Péter gróf 1516-ban balt meg. Pálffy Rudolf 1758 körül szintén sokat építtetett és javíttatott a váron. kinek neje szül. Alsódiós. Ez be is következett és Mária királyné 1523-ban a várat tartozékaival együtt Thurzó Kleknek és Jánosnak adományozta. Dubova és Bogdanócz fele. a mini azi az Árthándyak és Thrincka György bírták. Mária királynéra száll.

Cseszte községnek van postája. század közepén rendezett parforce. Ferencz." Alul pedig: U . a kiket az akkori szokás szerint . Az els emelet a grófi család kényelmes és tágas lakosztálya.. szintén érdekes régi kutat a Pálffy-Harrachczímer díszíti.Pozsony vármegye községei. n. Alajos és X. ismert czímerbeli szarvasa. Utána ez a rész 1868-ban szerzdésileg István gróf és neje birtokába került. a birtokot ketté-osztották és az egyik részt osztatlan állapotban József és Mór testvérek. csónak függ alá. bejárat ajtaja fölött a Pálffy. a késbbi nádor állította fel saját költségén. Erzsébetet és Katalint iktatja be az ket megillet itteni leánynegyedbe. 4000 kötetbl álló könyvtár. A lépcsoszlopot a Pálffy-czímer díszíti. Egy másik. Praesidiicme Ungvariensis Supremus Capitaneus. 1854-ben. vallású lakossal. Vincze halála után. ki a maga részét tudvalevleg a nevét visel ösztöndíj-alapítvány javára adományozta. huszárezred) tiszti-karának 1762-bl való 30 arezképfestménye ez ezredet tudvalevleg Pálffy János. MDLXXXX. János. . 1354-ben a pozsonyi káptalan Gutori Beké leányait. Rudolf öt fia örökölte. Liber Baro et Dominus in Vereskev. Cubicularius et Hung. vár délkeleti része kétemeletes. melylyel. A A A csöiosztö. a Pázmány-féle jegyzék is réginek mondja ma a községben nincs templom. hosszú elcsarnokba nyílik. A múlt század els felében e tágas és szép helyiségben színi eladásokat is tartottak.és Fugger-czímer látható. várnak ma is lakott része Pálffy István grófé. Sac. felscsallóközi magyar kisközség. egyházát. és mint azt Bél Mátyás jobboldali nyugati írja. ódon bútorok és az étteremben régi érdekes vadászképek. a másikát Pálffy József és Mór grófok (VI. míg a falak grottaszerleg cseppkövekkel és ktufával vannak kirakva. Ide tartozik Körtvélyes — . most pedig Pálffy Sándorné és Pongrácz Frigyesné grófnknek van itt nagyobb birtokuk.Nicolaus Pálffy de Erdeod. a lépcsházba nyíló helyiségben kisebb múzeum van elhelyezve. Alapja - htz- . de késbb Kledern német nevével is találkozunk. si . a hol híres mesterektl származó számos régi festmény és eredeti rézmetszet van. Comes Posoniensis. a másik része pedig id. a másikat pedig Vineze utóda örökölte.Maria Fuggera Baronissa in Kirchpergh et Weisnhorn. vár alakja hosszúkás négyszög és mind a négy sarkán hatalmas várkapu alatt a boltozatról régi.vadászatokat ábrázolják továbbá a grófi családtagok keresztszülinek képei. Pálffy József gróf részét 1873-ban XII. kezdetleges kerek bástyákkal van ellátva. közelében lev. necnon Partium Regni eiusdem Cis- i A A A danubianarum. hogy az egyik felét Pálffy Vincze gróf. terem. Caes. A . A boltozat rendkívül gazdag stiikko-mvekkel és freskókkal van díszítve és az egész terem mesterséges vízvezetékkel. Vincze birtokát pedig 1854-ben Vincze gróf özvegye Csáky Apollónia grófn. 40 házzal és 226 róm. Regiaeque Mttis Consiliarius. A padozat színes kavicsokból összeállított mozaikból áll. a következ felirattal: .. Csölös2t. Cubieulariorum Regalium Magister. második emeleten vendégszobák vannak és a folyosón a Pálffy-ezred (a mostani 6. de az 1553-iki portális összeírásban.. kath. János. melyek a vár környékén a XVIII. János gróf örökölte.az itteni uradalmi szegényház tagjai közül választottak. a kik akképpen egyezkedtek maguk között. utána pedig fiai V. távírója és vasúti állomása: ModorSenkvicz. vízcsövekkel és vízeséssel ellátva. E község 1238-ban a Csiliz patak mellett fekv pozsonyi várbirtokként van említve. Ez az ajtó a körülbelül 15 m. Az idsebbik ág részét II. Pálffy Miklós gróf a török fogságból megmenekült. 45 birtokrészeit VII. 1480 és 1513 között a nagyluesei Dóczyak az urai. Halála után XI. A nyolczszög renaissance-stilben van lerakva és belsejében három oltár áll. mint egy szökkút dísze. Ferencz fiai) osztatlan állapotban nyerjék. 1397-ben Csölöszti Márton nevében is szerepel. Pálffy Mór altábornagy fia örökölte. mely a vár urainak a nyári hségben üdülhelyül szolgál. mely még a régi falu helyén állott. továbbá értékes. már Lipesey Gáspár nevén van négy és Pálffy Péter nevén öt portája. Odább van az ú. várudvaron. nyolczszög talapzaton áll a Pálffyak törött keréken álló. Pálffy János grófé volt. a hol a flépcs van. mely számos nagybecs tárgyat és gazdag éremgyjteményt tartalmaz ennek szomszédságában van a kb. A múlt század elején Illésházy István gróf volt a földesura. A vár kápolnája is érdekes. János lett az örökös. családi hagyomány szerint. 1287-ben Csöllesztö néven szerepel.

században városként említtetik. mint a melynek már e század elején vásártartási joga is volt.4l> Pozsony vármegye községei. MDLXXII. Mindkett az éberhardi uradalomhoz tartozott és az újabb korban az Apponyiakat uralta. felscsallóközi magyar kisközség. et Catharina liberi superstites. l lovag a két nagyobb birtokosa. 1216-ban CsötSrtökhdy név alatt szerepel. században alakították át. míg a budai káptalannak egy 1347-bl való okirata már Chukarfolua néven külön községként említi." századi Canonica Visitatio szerint itt hajdan hat kanonokot számláló ú. 1440-ban pedig Szentgyörgyi György. Ungariae regibus. Michaeli de Mere ex provincia Simegiensi oriundo. évi oklevele villa Chukaria néven említi. vallású lakossal. vörös márványból. kath. késbb pedig az Apponyiak voltak az urai. simul hic sünt humati. 1441-ben Erzsébet királyné megersíti azt a szerzdést. renaissance-modorban van készítve. Fato functus est 26. Anna. Tume és Ternye néven szerepelt. melybl tása szerint . bátyja Péter özvegyével. 62 házzal és 400 róm. Állítólag már a rómaiak idejében is lakott hely volt. melyet a Csukárd család se kapott adományban. 1294-ben Miklós fia Chune Miklós fiainak: Ábrahámnak és Izsáknak adományozza. E község hajdan Terlinggel egy községet alkotott és Túrna. A pápai tizedszedk jegyzékükbe Chuchturtukchel néven irták be. az újabb idkig egy régi toronynak vagy kápolnának a rom-maradványa volt Welteni részei Rezs még román A : A A látható. Csütörtök. hogy . A község' postája. Viro integerrimo. melynek azonban ma már nyoma sincs. Csukárd. Német Loipersdorf neve is már rég ismeretes. Vixit annis 72. qui vixerat annos 32. míg most Pálff'y János gróf és Wiener í. Febr. et seni probitatis eximiae. Katholikus templomának egyes stil idomokat mutatnak. Michael. mert sírbolt is volt alatta. mint Pozsony vár tartozékát. dum vixit. II. Legvalószínbb az. moly 1553-ban négy portával szerepel. fertálykáptalan székelt. vallású lakossal. Non longo post tempore simili fato emu secuti sünt Julianna coniux et Stephanus filius.. A síremlék fels részén latin versek olvashatók. Béla királynak 1256.csontvázakat ástak ki. 1647-ben egyrészét a Bertók család bírta. Sophia. körjegyzségi székhely. puszta. Okleveles említése 1206-ban történik Stwrtok alakban. hogy 1780-ban bontották le. 1787-ben a Balassa grófok. de Vályi (Magyarország leírása I. Bél Mátyás e toronyról nem tesz említést. Anno Chri. Marezali Hedviggel osztozkodik rajta. templom közelében. Az 1553-ik évi portális összeírásban Csetertek néven szerepel és benne Serédy Gáspárnak 11 s Amadé Lászlónak hót portája adózott. 1328 január 25-én e birtokot az említett pozsonyi egyháznak ítéli oda. Vivite superstites mortalitatis memores. Az itteni sírboltban vannak eltemetve Mérei Mihály alnádor és családja tagjai. kath. 118 házzal és 1118 rom. 446) azt állítja. hoc monumentum coniugi et parenti pientissimo posuerunt. mint a rómaiaktól Jupiter tiszteletére emelt templomot. kéttornyú gótikus egyháznak két hajója van. Ez idben mezváros volt. Postája. melyen basreliefben a család tagjai láthatók. Endre király e községet 1206-ban a Bazini és Szentgyörgyi grófoknak adományozta. Tót kisközség. Emericus. fidelem constantemque operám navavit. Ezenkívül ide tartozik még Csölöszt sziget -puszta. A síremlék 1572-bl való. a mit a tudós Ipolyi Arnold állít a csallóközi memlékek leírásánál. melylyel György bazini gróf itteni birtokát nejének lekötötte. IV. de másik része az éberhardi uradalomhoz tartozott. a jelenlegi plébánia kertjében. E romokat a hagyomány pogány templom maradványának tartotta és Fanum Joris néven ismerte. '50-ban meg Leupoldsdorf. távírója és vasúti állomása Somorja. itaque XVIII. L 333-ban a Bazini és Szentgyörgyi grófok a falut fölosztják maguk között. a Tamás mibl gróf országbíró az látszik. A tempiomot mai alakjában a XV. hogy ez valamely román stil szemtanúk állíhalotti kápolna volt. n. qui Ferdinando et Maximiliano Romanis imperatoribns. mely néven már IV. Alantabb még a következ felirat látható „Magnifico D. et in iure dicendo pátriám ornavit. de ez idtl egész 1347-ig csak a fenti neveken szerepel. A községben van posta és vasúti - Csukárd állomás. távírója és vasúti állomása Bazin. A XIV. a Kiskárpátok alatt fekszik. távírója Fél. 1390-ben pedig Villa Liupoldi néven. et ab iis pro palatinatus honore donatus fit. A községhez tartoznak Német-Sók és Szent-Erzsébet puszták. László királynak 1287-ik évi oklevele említi. 1294-ben még egy birtokosát ismerjük a Szent Üdvözí: lnek szentelt pozsonyi egyházat.

. Favágó-telep. A XIV. 1737-ben özv. században a Bazini és Szentgyörgyi grófoké és ekkor Somherg de Sombereg nev birtokosa is szerepel. Csukárpaka. Malmok. 206 házzal és 1322. régi falujokból. évi adóösszeírásban. mely hajdan önálló község volt. Maholányi Tamásné a birtokosa. a pozsonyi káptalannak 22 portája van itt. vallású lakossal. és Tóth Tamásnak portája adózott. A hagyomány azt tartja. Ide tartoznak Baumwald major. község postája Bácsfán van. a vágvölgyi vasút mentén fekv nagyközség. nagyobbára tótajkú és róm. Ma is az egyik oldalon körülbelül 150. Czajla községet csak az 1553-ik évi portális összeírásban találjuk elször említve. A Cziffer.és Kénsavgyár-telep. 177 házzal és 1721. Ez idn túl már Zuckersdorf st is Kucisdorf ismeretes. Késbb a Földes család lett az ura és a múlt század els felében még Földes Boldizsár volt itt a birtokos. mása Bazin. Pálffy János grófnak nak 1 1 A Czajla. kath. kath. távíróhivatala Somorján. Ez azután azt is megmagyarázná. században elször említve. lói l-ben Miklós pozsonyi prépost és a káptalan Perényi Imre királyi helytartó eltt panaszt emelnek a Szentgyörgyi grófok ellen. ev. 1287-ben a pozsonyi káptalan Szent Szalvátor-egyháza szintén kap itt birtokrészeket Benedek fia Pál pozsonyi kanonoktól. vallású lakossal. A . Ez idben Simpery néven szerepel. valószínleg azért. h. . 1647-ben Pálffy Miklós grófé. a kik között azonban a község postája. Czajlához tartozik Zumberg puszta. Csukárpaka. magyar kisközség. században és a XVII. késbb az lllésházyak és ezek révén a Pálffyak ma is id. a Kis-Kárpátok alatt fekv tót és német kisközség. s melyet IV. Ez is a Csukára család si birtoka. A községnek csak kápolnája van. A múlt század második felében papirmaima volt a községnek. mely utóbbi helyen 1895-ig egy bécsi czégnek kénsav. Cziffer. az itt véghezvitt hatalmaskodások miatt Az 1553. a másikon ellenben csak mintegy 50 ház van. Czajla. Sághi Imrének 1 2 Sárkány Jánostokosok között. Mfrész. vallású lakossal. község neve azeltt német hangzással Zeil volt. körjegyzségi székhely. vasúti állomása meg Nagypakán. a Fels-Csallóközben. távírója és vasúti állokatholikusok túlsúlyban vannak. róm. RÉSZLET A CZIFFERI PARKBÓL. a mikor itt Serédy Gáspárnak 9 portája adózott. kath. a nevezett egyházat a birtoklásban háborgatták. német néven Rákóczy-féle mozgalmak idején a lakosok összes vagyonát elkobozták. hogy a lakosok a XVI. 35 házzal és 188 róm. melytl nevét is vette. A Ennek a helyén építették fel az új templomot. 1300-ban a Récsei család is birtokosa volt.V Pozsony vármegye községei. és ág. Hajdani templomát csak a múlt század közepe felé bontották le. század elején húzódtak a mai község helyére. hogy miért találjuk Czajlát csak a XVI. Pethö . Az 1553-ik évi portálig összeírásban azonban mér a Csukárdokat nem találjuk a birmert ekkor Antalnak IV2. melynek talaja mocsaras s egészségtelen volt. Régi temploma 1801-ben romba dlt. itt van nagyobb birtoka. mert összes házait egy sorba építették. László 1274-ben az Okolyi nemeseknek visszaadott.és mtrágya-gyára volt.

Nevezetesebb intézményei: a ferenczrendiek apáczazárdája. olvasókör. Ez az intézet az egész vidékre rendkívül jótékony hatású. 1261-ben Sala. trencséni A DEÁKI TEMPLOM. melyben Miklós prépost kérésére I. Salafölde ban. községnek van saját postája. Pál Ferencz gróf nagyszabású kastélya. a budapest bécsi vasútvonal közelé- ben fekv magyar nagyközség. A múlt század második felében sörfzház is volt itt. évi portális összeírásban Nyáry Ferencz van említve birtokosául. II. Misircz József. si neve Wag. Deáki. temploma a XVIII. Deáki. 478 házzal és 2825.és Alsómajor. község róm. század közepén épült. Deákit a XIII. az itteni rendkívül gazdag és díszes népviselet miatt. a Batthyányi gróf. Makripodári Miklós. HL visszafoglalta. szá- zad de vége felé hadak szállották német meg.— 48 Pozsony vármegye községei. az Elefántiak örökölt birtokaként említi. a Makripodári. század végén mezváros volt. átalakíttatta és megnagyobbíttatta. kinek 22 portája adózott. vallású lakossal. moly az Izabella fherczegn védnökségére támaszkodó egyesület felügyelete alatt áll és vezetje Hollósy Mária. Fels. Csák Máté birtoka volt. Mai nevén csak 1296ban találjuk Diaky alakben. Farkas János. egy szeszgyár és a híres czifferi hímz-intézet. Az 1553. Hrabovszky János és Somogyi Gáspár voltak az urai. kath. Els nyomát 1322-ben találjuk. 1342-ben a Tökö'lycsényi család is birtokos itt. a mikor a nyitrai káptalan egyik oklevele Chifer néven. községi takarékmagtár. Legutóbb 1890-ben alakították át. Béla király is már mint a Szent Istvántól adományozott és Szent . távírója és vasúti állo- A mhím- . Schlossberg János báró. Semsey János. A A A mása. melynek czifferi ága innen nevezi magát. a ÍToreck. Károly király az egyházat 1326-ban megersítette. kath. kath. Bél Mátyás szerint a község régi neve. távírója „pedig Vágsellyén van. melyet a báró Schlossberg család építtetett. Ámult század elején Zichy Ferencz o-róC. század elején Endre 1291-ben A XTT. Reviczky Károly. melytl azt Zichy Károly gróf a múlt század elején megvette. népnevelési egyesület. majd Vágfölde volt. eredetileg Czifra lett volna községben áll Zichy ez azonban csak feltevés. de a vármegyei törvényszék 1323-ban ismét odaítélte a pozsonyi egyháznak. a Schlossberg báró. Az elbbi néven már Szent István királynak a pannonhalmi apátságot alapító oklevelébenvan emhtve 1001- A majd néven szerepel. A Xydry család után következtek a Semsey. nagyobbára róm. XVII. majd a Zichy grófi család. a Kerekes. községben vanposta. mert a környékbeli parasztleányok itt a népies és a zésben magasabb fokú mvészi kiképzést nyernek. Ide tartoznak Balázsháza puszta. ma pedig Zichy Pál Ferencz grófnak van itt nagyobb birtoka.

1663. század els negyedében épült a monostorral együtt. A ROM. és 35 lakosát rabszíjra fzve elhurczolták. században Villa Russorum. Hajdan a jóki vár tartozéka volt. melynek itt híres tehenészete volt. 1644-ben Puchaim császári vezér három napig idzött itt seregével. ref. de a múlt század elején ismét a szentmártoni apátságot találjuk említve birtokosául. évi oklevelében. kath. a XIII. kisebb templom helyén. 1590-ben Rákóczy Zsigmond zálogos-birtoka volt. késbb pedig Dechticze. 1683-ban Károly lotharingiai berezeg salva guarcliát adott a község lakosainak. n. melyeket az azonkori oklevelek említenek. E románstil templomnak u. 1869ben tz pusztította el és a tznek a templom is áldozatul esett de ezt a hívek. Lászlótól megersített birtokról emlékezik meg 1138. mely az Árpád-házi királyok korából reánk maradt Ezt a nagybecs ereklyét most a Magyar Nemzeti Múzeumban rzik. ismét felépítették. század elején szabadalmakat nyert és 1623-ban már mezvárosként van említve. század harmadik tizedébl való lehet és így egyetlen magyar nyelvemlékünk. látszanak. Az a misekönyv. Tót kisközség s 219 házában 1251 róm. TEMPLOM. Maholányi János és neje. olvasókört és izr. mely e község északi részén. Az 1553-iki portális összeírásban Losonczy Istvánnak 20 portája fizet adót. Rákóczyféle szabadságharca idején lakosait a császáriak súlyosan sanyargatták. Ma ide tartozik Gelencze puszta. de mai. Dejte a Kis-Kárpátok alatt fekszik. kincstáré. a deáki plébániáé volt. mely utóbbinak azonban ma már nyoma sincsen. és ev. Nyitra vármegye határán fekszik és a Blava patak szeli át. évi portális összeírásban Nyáry Ferencznek. Az 1553. Horváth. vagyis fels hajója is van. református templom 1794-ben épült és 1889-ben megújítatott. Van itt gzmalom is. freskófestészet nyomai nyelvemléket a . szeptember 3-án a törökök támadtak a községre. Blava patak túlsó része Nyitrához. 1771-ben papírgyár is keletkezett itt. község a XVI. dombtetn fekszik a Batthyány-féle can. Most Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka -és messze földön híres haltenyésztése.Simonich János és neje és az Erdödyék bírták. mely 1885-ben leégett. melytl nevét is nyerte. E község közelében feküdtek a XIII. azután Forgách Zsigmond lett az ura. melyben a legrégibb magyar beszéd"-et megtalálták. majd CsáJcy Ferencz gróf. A A . 1787ben a kir. Máskülönben Pray-kodex-nek nevezik. lakosok róm.Halotti A A Dejte. mert Pray György történettudós fedezte fel a XVIII. Ma is ez az apátság a legnagyobb birtokosa. 4 . Két katholikus temploma közül az egyik.Pozsony vármegye községei. innens része pedig Pozsonyhoz tartozott. Szz Mária tiszteletére szenegyházát már II. melyben a legrégibb telt DETREKOCSOTORTOK.. vallású lakos él. fels temploma. Ez idben Dyechticz volt a neve. Pálffy József gróf segítségével. században. KATH. többek között az ismeretes halotti beszédet és könyörgést. kath. Paskál pápa említi 1103-ban. Szakértk határozott állítása szerint. 1626 szeptember 12-én császári lovasok támadták meg a községet. Misekönyvön kívül mindenféle egyházi szabályokat és halotti szertartásokat tartalmaz. híres románstil temploma az si. Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. Hajdan a. e nevezetes kódex a XIII. bkez . a pré- 49 postság kormányzójának 40 portáját adóztatják. vagyis Oroszfalu és Palota községek. negyesületet tartanak fenn.

vasúti állomása pedig Nádason van. A templomot az Erdödy — A Dénesd. Most a fapátságon kívül még Söllinger magyar Miklósnak van itt nagyobb birtoka. . Alsószkalova. németajkú lakosa. Valószín. A múlt század elején Schüdern német neve alatt is ismeretes. Ez a templom égett grófi család építtette. A DETREKVÁRALJAI CSEPPKBARLANG BEJÁRATA. tóben olvasható újra. községnek van postája és távírója. habár e régisége ma mai plébánia-templom. felscsaUóközi kisközség. Ma Szigetmajor tartozik ide. Béla a lakosokat kivette a pozsonyi vár kötelékébl.50 visitatio szerint Pozsony vármegye községei. Az 1553-lk évi portális összeírás Nyáry Ferencz grófnak. mely még a múlt század els felében is látható volt. távírója Püspöki. Erdödy József gróf kanczellár építtette 1774 75-ben. Barátom. II. hogy a többi dlneveknek is van bizonyos jelentségük. Szentkatalin puszta. A katholikus templom 1797-ben épült. József alatt a kir. Ez utóbbi körben épített épületcsoport. benne az emletes kastélylyal. kamara birtoka volt. Postája Misérd. E község már 1206-ban szerepel. mert itt hajdan akasztófa állott. a mikor Miklós fia Elek. az utóbbi onnan veszi nevét. a torony alatti ajtó kkere- le és a hagyomány régibbnek a helyén. Nemvirth és Oravetz malom. Czenzálosföld és Törvényföld nev dli vannak. 1682-ben nagy árvíz sújtotta a lakosokat. 1269-ben IV. Van 75 háza és 512. IV. Dénesd. felirat tol A és állítólag 1172-ben épült. már srégi már épült alig hitszik rajta. Hejíéhez tartoznak Felsszkalova. A község 1757-ben még de Bél Mátyás már németeket is említ ismeri munkájában. mint a fapátság kormányzójának 15 portáját adóztatja meg. Szegedin major. 1808. Az egyháznak nagyon szép és becses szerint egy ívnaissance-siih'í úrfelmutatója van 1663-ból és egy aranyozott ezüst-kelyhe 1642-bl. kath. szerint. A község határában feküdt hajdan Veczke község. a mikor 700 holdas vadaskertet alkotott. 1288-ban pedig Dyenis és Dienesz alakban fordul el. Krajcsik lakház és Erdház vadászkastély. Favus pannonhalmi fapátnak adta. Koó. 1612-ben épült. de késbb Rezsnek és volt. nyoma vész. Béla királynak 1240-iki adomány-levelében Dionisios néven van említve. melyet még egy 1356-ból való oklevél említ. nagyobbára róm. vallású. október 11-én és 12-én Ferencz itt király és neje is itt idztek.

Yvia és Zakal család. 1866-ban és 1867-ben pedig éhínség volt itt. hogy Mátyás király nagyon nézve közszájon forog. Ez idben Gyurchka alakban van említve. Mézeshalomnak nevezik. magyar kisközség. : . és hogy nyargalását ellenrizhesse. Érdekes és jellemz az a hagyomány. Eröss György nev lovásza eltt boszankodását fejezte ki a fölött. Katona. György itt letelepedett és hét családdal alapította a községet. hogy ezen az ingoványos területen lóháton oly nehéz a vadászat. Dercsilca. Azóta e halmot is. a mennyit megkerül. kath.Egyházát Epiphanius püspök 1519-ben szentelte föl. távírója Bs. 1855-ben a kolera tizedelte meg lakosait. Erss György pedig lóra pattant és elszáguldott. Ebéd végeztével már a királynál volt és bejárta vele a belovagolt területet. Dercsika. vagyis Györgysolca néven. király beleegyezett kedvelt lovásza kívánságába.. hanem valóságos nemesek. Egy izben.. a míg a király rövid vadászebédjét elkölti. 93 házzal és 522 róm. szeretett a Csallóközben vadászni.Pozsony vármegye községei. Bartal. melyet Györgysokának nevezett el. hogy az itteni nemesek nem tartoznak a pozsonyi vár nemes várjobbágyai közé. Az alapító hét család volt az Erss. alsócsallóközi vallású lakossal. 1667-ben a Méhes és a Balogh családok osztozkodnak itteni birtokukon. Postája Bakán van. a hol mézbl és kenyérbl álló rövid ebédjét elköltötte. Fekete. . sok'a!" De azért ígérete szerint a területet átengedte néki. Zemes. de a mai templom 1778-ban épült. mint a pozsonyi vár tartozékáról. A A : . 1307-ben Györgyfölde néven Eguruhkarcsai Miklós zálogos birtoka. e szókra fakadt György. ezzel jelezte útját. Eddig a hagyomány. E községrl 1253-ból van már említés Gurgsuka és Gyurgsuka. Lovásza erre megkérte. 1377-ben már a dercsikai nemesek kezén találjuk és a pozsonyi káptalan 1386-ban bizonyítja. vasúti állomása pedig Dióspatony. 51 detrekvAr. a környezetében levkkel gyorsan halmot emeltetett a síkságon. mely itt a nép ajkán a község nevének eredetére nép ugyanis azt tartja. hogy hát adjon neki az alatt az id alatt lóháton ebbl a földterületbl annyit. mikor itt vadászat közben a mocsaras és ingoványos vidéken nagyon elfáradt. mire a király csudálkozva a terület nagyságán. Útközben elszabdalta vörös szín palástját és darabjait eldobálva.

Ez a Pálffyak birtokába került és ma Pálffy Miklós herczeg malaezkai uradalmához tartozik. "244 házzal és 1286 lakossal. 1647-ben a Somodi és a Vizkeleti család volt az ura. Bakith Péternek 8 és Czobor Jánosnak 7 portája adózott.52 Pozsony vármegye községei. vallású lakossal. 1709-ben és 1776-ban az egész község leégett. községben nincs templom. község két katholikus temploma közül az egyiket 1718-ban már újjáépítették. vallásúak. Plébániája már 1397-ben említve van. kiktl I. Kopcsa. távírója és vasúti állomása pedig Malaczka. vallású lakossal. ki után ni ágon Bakits Péterre szállott. kath. Hajdan sok nyomorúságot szenvedett a törököktl. a kik a községet több izben fölperzselték és földúlták. Uhliszka és Yalehovna puszták. Theberi. Ide tartoznak Chrib és Plank telepek. Ma Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. Ferdinánd megvette és Balassa Menyhértnek adományozta. s késbb Zankendorf német néven is. tót kisközség a Kis-Kárpátok alatt. Postája van a községnek. vallású lakossal. 1398-ban Zsigmond király Stibor vajdának adományozta. a melylyel György gróf a várat és a várbirtokokat nejének lekötötte. tartozéka volt és az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspárnak 18. 95 házzal és 632 róm. kath. körjegyzségi és 1108 róm. távírója pedig Zohor. 120 házzal és 691 róm. távírója és vasúti állomása pedig Malaczka. község határában van a Dieravá-skala és a Tmavá-skala nev barlang. Az 1553-iki portális összeírásban ugyanazok a birtokosok szerepelnek. Detreköszentpéter. kvár Detrekszentpéter. Késbb a Pálffy család tulajdonába került és ma Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. Ez idben a Pálffy család volt az ura. Tót kisközség. Késbb a Bazini és Szentgyörgyi grófok lettek az urai és 1441-ben Erzsébet királyné megersíti azt a szerzdést. Szívértek néven múlt század elején hat is szerepelt. a másik pedig 1745-ben épült. E község a detreki várbirtokok közé tartozott és azok sorsában osztozott. 203 házzal DEVENY. mely 1296-ban Detreh néven királyi várként szerepel. 1550-ben Salm Kristófot találjuk birtokában. Vasúti állomása van. kath. Detrekcsötörtök a pozsony malaezkai vasútvonal mentén fekszik. kath. Ugyancsak Detre- Detreköszentmiklós. Kozánek. székhely. a Kis-Kárpátok alján fekv tót kisközség. a kik az elbbi községnél. Ide tartozik Horné-Luky major és Olsaki malom. Olsa. Postája Detreköszentmiklós. Szintén a detreki uradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott. E község a határában fekv Detrek vár tartozéka volt. Ez a Bakits Péter A A . vízimalma volt és egy téglagyára. Tót kisközség. Detrekváralja. a kik róm. — A A Detreköszentmiklós. Tancsibok. Temploma 1600-ban épült és 1712-ben megújíttatott. Ide tartoznak Újmajor és Pálffy vadászlakok. de késbb megsznt és csak 1737-ben szerepel ismét. de postája Láb. késbb azután a Fuggereket. Detrekváralja szintén a Kis-Kárpátok alatt fekszik.

A község és a vár neve az idk folyamán. Vára a XVII. Mátyás 1609-ben 400. község róm. Óbora és Podplasti majorok. II. mely Spitzer Károly tulajdona. 1683-ban a törökök ostromolták. Legrégibb alakja Dyuen. Lipótnak 1688-ban kelt levele. Késbb a vár és a várbirtokok II.000 r.Pozsony vármegye községei. A határvár volt. 1414-ben Zsigmond király Garai Miklós nádornak adta el 12. ma pedig Pálffy Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka. Nagyváthi Szapora Antalnak is nagyobb birtoka volt itt. távírója és vasúti állomása Malaczka. 1272-ben a cseh Ottokár foglalta el. kitl Pálffy Pál gróf nádor vette meg. A várhegy hatalmas sziklaszirtjén. hol pedig a labanczoktól. melyet I. Ferdinándra szállottak. egy évvel késbb még 12. a pozsonyi jezsuita kollégiumra szállott. Miksa király 1563-ból való kiváltságlevele. Dévény a történetírók szerint már 864-ben morva A A A A A A Dévény. hol késbb ennek a rendnek sörháza volt. 1809-ben az üresen álló várat a franczia csapatok légberöpítették. kitl Oarai Miklós nádor 8000 arany forintért válvárat ós a várost. így egy renaissance stil díszes bíróbot 1621-bl. a Bazini és Szentgyörgyi grófok lettek az urai e család kihaltával ismét királyi vár lett. Ide tartoznak Favágó telep. 1863-ban az egész falu leégett és ugyanakkor a kolera pusztította. forintért Keglevich Jánosnak adta el. hogy a község akkor is német volt. de 1621-ben Bouquoi osztrák vezér ismét elfoglalta. melynek nyelén az akkori elöljárók neve olvasható. . temploma 1845-ben épült. majd Dyven. adományozott. eredmény11 között a község háromszor leégett és a lakosok sok sanyarútelenül. tartozékaival együtt. ma már erre a czélra nem használt vadászkastély áll. 53 volt az. Dévény. 1703 ságot szenvedtek hol a kuruczoktól. Patachich István végrendelete alapján. Érdekes a pellengér-jelvény és a czéh-jelvény is amaz — . a Dunától és a Morva folyótól alkotott félszigeten fekv német nagyközség. kath. Ferdinándtól adományt nyert. XVI. de ma már romokban hever. Azonkívül itt van még a jezsuiták emeletes épülete. Ferdinándnak 1617-ben és I. 382 házzal és 2000 nagyobbrészt róm. melylyel Mátyás király vásárszabadalmait kibvíti. Ez az épület még ma is fennáll. kath. áll a millenáris év alkalmából emelt Árpád-oszlop. község határában régi. Bethlen seregeinek a vár megadta magát. melyet 1790 körül egy juhász fedezett föl. melyei a város korábbi szabadalmait megersítik. kiktl 1635-ben Pálffy Pál nádor kiváltotta és a birtokra II. vallású lakossal. községnek német és tót neve is ismeretes volt és pedig Blasenstein és Podhrad néven. A A . E nevek világosan bizonyítják. 1233-ban Frigyes osztrák berezeg bevette és a várost fölégette. Van itt szeszgyár is. Ferdinánd Báthory István nádornak totta vissza. II. múlt század elején Pálffy Antal gróf volt az ura. német Theben nevét Mátyás királynak 1474-ben Pozsony városához intézett oklevelében Wolffgang von Theben nevében találjuk elször említve. század elején.000 arany frtért. vármegye egyik legrégibb községe és hajdan a dévényi vár tartozéka. A község birtokában régi nagyságát hirdet több érdekes jelvény van. Késbb a Palocsaiak zálogbirtoka lett. község postája Pozsonyszéleskút. mely meredeken ereszkedik le a Morvába. Meszácsna vadászlak. században még fennállott. ennek jogutóda. A község több szabadalomlevelet riz. vár alatt a hegy belsejében említésre méltó cseppk-barlang van. mely 1629-ben. az oklevelekben többféle változatban szerepel. Zsigmond király korában az osztrák Hering László birta. de azután ismét Magyarországra szállott vissza. Az egyik II. azután Dévén. a ki a holicsi börtönben erszakosan fogva tartott Réuay Zsuzsannát onnan kiszabadította és itteni várában riztette.000 arany forintot fizettetett vele. DÉVÉNY RÉGI VÁROSI PECSÉTJE. Volt hajdan vámháza és harminczadhivatala is.

A Rákóczy-féle felkelés idejében a lakosokat a császáriak kifosztották és a falut felperzselték. melyet hajdan az itt lakott Zsigray nemesi család építtetett. ból A püspökséget alapított. A mai templom majdnem minden kornak a stílusát magán viseli. kath. Galgenberg nev dlje a rajta állott akasztófától vette nevét. mely utóbbi Lanfranconi Alajos vállalata. templomon kívül megemlítend a Zsigray-kápolna. Dévény várának volt a tartozéka és a XVI. vasúti állomása pedig Dévényujfalu. Említést érdeml gyárai a Wienerbergi társaság téglagyára.: 34 Pozsony vármegye községei. század els felében épült.és Felsmajor s — A községhez Dimburg. Szentélye a XVI. tartozó Károlyfalu DEVENY. kis fekete táblán nyitott száj- kilógó nyelvet ábrázol. melyet a múlt század közepe táján rontottak le. mely még fennáll. Házainak 343. községnek van postáia. A KÁROMKODÓK ÉS RÁGALMAZÓK telepen álló kápolnát 1860-ban PELLENGÉR-JELVÉNYE. A lakosok szépít egyesületet. a Morvavölgyben fekv kisközség. és Kbánya telep A Dimburg. A község sokat szenvedett a gyakori árvizektl. távíró és gzhajó-állomás. a Stockeraui társaság mészgyára. Hajdan állítólag osztrák területen Stilfried község határában állott és a közelében Morva azonban fennállott vár és vadaskert után Thirenburg volt a neve. melyet az átkozódók és rágalmazók nyakába akasztottak. is. Saját postája van. Tény. ebbe horgok voltak ersítve. a schlosshofi császári kastélyhoz. Dévényujfalu. Ez idben Diernburg. A A . 1841-ben az egész község leégett. 161 házzal és 1805 róm. kath. a kik nagyobb részben borvátajkúak és róm. Ide tartoznak Bencsiklak. községben lev katholikus templom árpádkori építmény. a hol körjegyzségi székhely is van. 1867-ig itt a Morván át híd vezetett a túlsó partra. Mittelman és társa mészgyára és a szeszgyár. A pálosoknak is volt itt zárdájuk. hogy 1397-ben itt már plébánia volt. Lucsenics Mátyás építtette.egyesületet tar- tanak fönn. Ide tartoznak Alsó. Földesurai már a XVIII. a Morvavölgyben fekv tót kisközség. A községben van posta. A horvátok a török háborúk alatt telepedtek ide. A katholikus templom Árpád-korabeli emlék. távírója és vasúti állomása. Régi írók szerint 974 körül Urolf passaui püspök itt . két gömböly téglaoszlopból állott. osztrák területre. Harminczad-hivatala még a múlt század elején fennállott. lent „Ali hier ist die Lose Zunge" felirattal emez a szlmívesek 1749-ben készült jelvénye. Stilfried és a Dimburg közé került. úgy hogy ez által a község magyar területre jutott. melyeket fent tölgyfagerenda kötött össze Dévényujfalu. század közepén a Pálffyak voltak és ma is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. szlmíves- A ezéhet és haj ós. idvel folyását megváltoztatva. lakosainak 2900 a száma. Az akasztófa. majd múlt század elején a Pálffyak voltak az urai ésDürnburg volt a neve. távírója Malaczka. Schafierhof és Kbánya telep. a Zsigray-givíok kihaltával a pozsonyi jezsuiták birtokába került. század végén. vallású lakossal. vallásúak. mintegy négy méter magasságú. a kik itt nyaralót is építtettek.

Ide tartoznak birtoka. A — A A Modor-Senkvicz. nyítják. Ezek közül az ujfalusi határ alsó részét Barabásföldnek. melyeknek az lett a következménye. 515 házzal és 4851. Füzérfa és Vilmos majorok. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságievelet ad. srégi telep. községet a Duna több izben elöntötte. ú. távírója Modor. 1594-ben épült. XIII. távírója és vasúti állomása pedig Patony. Diósförgepatony. st egy ideig Johannisdorf néven is említik az egykorú okiratok. 1352-ben egyszeren Dobor néven találjuk említve Miklós nádor egyik oklevelémúlt ben. nagyobbára róm. múlt század els felében a itteni birtokát elzálogosítja Gálffy Péternek. kath. század elején. Az eddig említetteken kívül még Dobó. 1647-ben pedig a pozsonyi apáczák bírták.Pozsony vármegye községei. Két évvel késbb Szentgyörgyi Jakabot találjuk itt birtokosul. E községet a hagyomány szerint szentképekkel és hasonló tárgyakkal keresked házalók alapították. a mikor a lakosok aranymosással is foglalkoztak. Förgepatonyról csak 1750-ben szólanak a kútfk. a pozsony komáromi helyi fekszik. 1238-ban Dobrogoz néven a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. Lajos királynak 1524-ben a gellei székhez intézett rendelete említi elször. 1287-ben Dumbó néven találjuk említve. század elején épült és azeltt a Pálff'y család kápolnája volt. m. Ide tartozik Doborgaz sziget is. Református temploma 1870-ben község puszta. vasúti állomása Nagypaka. hogy sidk óta ült hely. Valószín. de minthogy düledezni kezdett. vallású lakossal. II. A A nev A A Dabova. melynek boltozata gótikus. Doborgaz a Duna mentén fekv magyar kisközség. Házainak száma 103. késbb pedig Pólcatelehneh nevezték. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. a Kis-Kárpátok közelében fekv tót kisközség. Ide tartozik Erdtelep is. 1292-ben Dobrorgaz alakban van említve. Ugyanekkor Újfalut Zomás János és Kondé László. vagy a XVII. távírója Nagylég. Késbb a Pálffy ah lettek — Dunaszerdaheiy. mely már a rómaiak korában is fennállott. kijavították és megnagyobbították. LTjabban van hitelszövetkezetük is. vallású lakossal. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel és 10 portája van felvéve. 118 házzal és 772 róm. Ditnaszerdahely. 1899-ben pedig tzvész pusztította. 1787-ben már a Pálff'y ah voltak az urai és ma is id. Wernsdorf. a mikor Lodomér esztergomi érsek néhány itteni jobbágyot érseki nemes jobbágy gyá emel. 1802-ben egy másik Szüll Zsigmond. 55 is Pálff'y Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka. 1346-ban az itteni nemes várjobbágyok és Zomori Miklós között határvillongások támadtak. község postája Cseszte. alsóesallóközi magyar kisközség. Diósförgepatony. Hajdan erssége is volt és a pozsonyi várbirtokok közé tartozott. lakosaié 732. de már magyaros Dombó néven. érdek vasút mentén . kath. pápai tizedszedk jegyzékébe is föl van véve. Régente mint város négy részbl állott. Kath. Lakosai a község erdejében sok meszet és szenet égettek. vasúti állomása hitbizománynak van itt nagyobb Aggerd A Doborgaz. 1 283-ban Zeredahely néven van említve. Neve az idk folyamán sokféle változatban fordiú el. postája Szentmihályfa. melyrl már Balázsfalvánál szó volt. katholikus templom. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel és mindössze 15 Va portával van feljegyezve. temploma a XVI. 134 házzal és 738 határában látható pogánykori sírhalmok bizoróm. a mikor Szüllö Zsigmond itteni birtokrészét átengedi Csiba Imrének és Jánosnak. Wernhartsdorf. hogy ez a község melletti Szentgyörgyúr praedium temploma volt. Hajdan két község volt egymás mellett Bióspatony és Förgepatony néven. továbbá a német Wernersdorf. vallású lakossal. még a vajkai érseki székhez tartozott. a kik egy itt állott kunyhóban vonták meg magukat tél idején és rossz idjárás esetén. hogy a birtokot két részre osztották. Az 1553-iki portális összeírás a Fuggerek 10 portáját adóztatja meg. Nemesszeg. a kik nagyobb részben ev. Magyar nagyközség. század végén. 1420-ban pedig a Doborgazi Csontos család nevében szerepel. nagylégi urak és a Pálffy grófi család a földesura. Dubova. Szerdahely. református vallásúak. az alsócsallóközi járásban. község postája Vajka. századbeli oklevelek még említik ma már nem létez templomát. 1540-ben mindössze 5 6 háza volt. kath. Újfalu és Elötejed negyedekbl. 1764-ben Csiba Mihályt találjuk itt birtokosul. Dióspatonyt. Werisdorf. 1296-ban már Vöröskvár tartozékaként szerepel. most pedig a gróf Pálffy- most : A féle épült.

férjezett Habermann Nándorné örökölte. kitl leánya. Uunaujfalu. szolgabírói hivatal. Van itt katholikus legényegyesület. közjegyz. Hajdan vára is volt és a Szentgyörgyi és Bazini grófok voltak a vár és a A A A A A . Ádám erd. távírója és vasúti állomása. Házainak száma 180. de e családon kívül még a Bacsák-. — A KONDÉ-FÉLE KASTÉLY (MOST HABERMANN NÁNDORNÉÉ). Somogyisziget. Ador.és a Petényi-család is birtokos volt itt. Ide tartoznak még Grombotás és Somogyi-szögle majorok és a Lángi malom. Pókatelek nev dlje a Pókatelekiek hajdani birtokának emlékét rzi. a vöröskereszt-egyesület fiókja. A Kondé és a Bacsák család emlékét egy-egy kastélyszer épület tartja fenn. népbank. az urai. vallású lakossal. községhez tartoznak Kapuhegy. óta ismeretes. a mikor Themesközi Bálint pozsonyi várkapitány volt az ura. n. magyar kisközség. Katholikus egyháza már 1341-ben említve van. kath. Az ú. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. a kik mind róm. községben nincsen templom. pénzügyrség. Forgalma még ma is nagy és e község egyike a vármegye legélénkebb városainak. Az ág. E község legrégibb írott nyomát 1445-ben találjuk. Éberhard. Hanszéli. adóhivatal. izr. községet 1842-ben és 1887-ben tz pusztította. Lánd. kaszinó. csendrség. Az ú. temetkezési egyesület. Dunaujfalu. szent-egylet és menedékház. járásbíróság. kir. század végén vagy a XVI. község vásárai hajdan messze földön híresek voltak. mely sok kárt okozott. de ez is ma már Habermann Nándornéé. vallásúak. keresztény kórház és menedékház. 56 Pozsony vármegye községei. Postája. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. távírója és vasúti állomása Szempcz. 1647-ben már a Pálffyak az urai és ma is id. Éberhard. Szentjános dl. lakosaié 1726. DUNASZERDAHELY. fehér kastélyt Bacsák Móricz huszárezredes építtette. a megyei közmveldési egyesület fiókja. Van saját postája. század elején épült. három takarékpénztár. évszámot tünteti föl. 1479-ben Themesközi Miklós zálogba adja Dinnyéi Vas Andrásnak. 345 házzal és 1293. h. ev. gazdakör. róm.. önkéntes tzoltó egyesület. kath. E község 1209. de mai gótikus temploma valószínleg csak a XV. templom 1882-ben épült. n. „sárga kastélyt" Kondé Miklós püspök építtette a Kondé családtól Wahlberg Miklós bécsi egyetemi rektor vette meg. Az egyik mellékhajó nyugati falcsúcsa az 1518. községben két templom van. a Kondé. míg Patás nev dlje már 1384-ben a Kondé család birtokaként van említve.

Jeszenák báró és Balassa báró birták. A A Egyházgelle. 57 urai. mely nyilvános templom jellegével bír és a gót stíl. melyek a Zitkovszky család révén az Apponyiak birtokába kerültek. kath. Bél Mátyás e várat csak erdnek nevezi. Azután az Illyésházyák és Szelepcsényi érsek. de 1409-ben ismét a Bazini és Szentgyörgyi grófokat uralja. kastély különben mostani alakját a XIX. '. a Maholányi.>r^#^^ ÉBERHARD. 1386-ban Jodok morva rgrófot. Egy 1209-ik évi oklevél Castellum Ybrehaarthnak nevezi. hogy a várat a templomosok építtették. . Lajos is a gellei érseki szék adóját leszállította. község hajdan német volt. melynek Mátyás király 1466-ban szabadalmakat adott 1524-ben II. melyet valószínleg Szelepcsényi érsek a fent említett várból alakíttatott át kastélylyá. és Baumholczi vadászlakok. Ferdinánd. Slossberg és az Amadé család is bírtak itt részeket. de a Viczayak. 1369-ben e család I. . Serényi gróf. melyet András király Myke fia Istvántól megszerez s Bazini és Szentgyörgyi Sebus grófnak adományoz. Alsó. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel. Lajostól engedélyt kap arra. . mely tornyokkal és vízárkokkal volt védve ezeknek nyomai a mai Apponyi-féle grófi kastélyon és környékén látszanak. A A A . Ide tartoznak a Györgymajor. Több csallóközi faluval együtt Sedes Gelle néven külön érseki széket alkotott. községet 1830-ban és 1880-ban árvíz pusztította. Apponyi György gróftól 1872-ben épített temeti kápolna. múlt század elején Apponyi György gróf. század els felében nyerte. de ma már teljesen magyar. majd az Ebergényiek és Zitkovszkyak lettek az urai. község . mert a várbeli kápolnát is építtette. csak az említett várkápolna. 38 házzal és 295 róm. melynek négy portája van. Egyik levelének kelte szerint itt tartózkodott 1550 június 22-én I. Egyháza már 1390-ben fölmerül de ma a községben nincs templom. Az 1409-ben szerepl Bazini és Szentgyörgyi Templinus gróf neve adhatott alapot arra a tévedésre. Egyházgelle. — A SZELEPCSÉNYI-FÉLE KASTÉLY (MOST APPONYI ALBERT GRÓFÉ). E község 1253-ban Galla néven a pozsonyi vár tartozéka. 1328-ban Miklós pozsonyi gróf és fispán a gellei udvarnokok kérésére ezek jobbágyait mindennem adózás és szolgálat alól fölmenti. alsócsallóközi magyar kisközség.Pozsony vármegye községei. Jelenleg Apponyi Albert grófnak van itt nagyobb birtoka és régi kastélya. MéreyeJc. hogy az itteni Dunaágon hidat építhessen. vallású lakossal. mely egyúttal a tulajdonos gróf Apponyi család temetkezési helyéül is szolgál. plébánosa öt porta után fizetett adót. községben van posta és távíró.és Középtkési. vasúti állomása pedig Püspöki.

Eperjes. kath. század végén. A A mull század elején a Pálffy-íéle szeniorátus bírta. a Benyovszky és a Baesák család voltak a birtokosai és ma is Benyovszky Lajosnak. Néhány évvel késbb Zyllew (Szi'dlö) Mihály is birtokos volt itt.58 Pozsony vármegye községei. [de tartozik Nádaslak és Enyed puszta. Érsekkarcsát 1355-ben említik az okiratok. 1507-ben Egyházy Fábián itteni nemes kúriáját és tartozékait Bánkfalvi Miklós özvegye. mint a Bazini és Szentgyörgyi Péter birtoka és Éberhard várának tartozéka. Erdhátdamazér-. Tóth Tamásnak és a Sárkány családnak 2 portája fizet adót. a mikor az itteni birtokon. mindössze 11 házzal és 67 róm. a pozsony szerdahelyi vasútvonal mentén. . Legrégibb neve Szentandrásúr. A községnek nincsen temploma. a kik közül Bakith Péternek 1. vallású lakossal. gróf Amadé. Jelenleg id. Egyházkarcsa templomáról Tamás esztergomi érseknek a községi plébánia levéltárában rzött oklevele emlékszik meg. Bél. E község mai nevén csak 1498 és 1510 között van elször említve. Zsigmondnak s Istvánnak és Petcz Kálmánnak van itt nagyobb birtoka. 38 házzal és 285. Egyházkarcsa. róm. Elpatony. Zsófiának adományozta. — 50 A A lakosok község határában között építtette. mely szerint a templom 1308-ban épült. vagyis nemesi birtokosai voltak még a múlt század elején is a Bartal. több karosai nemes osztozott. Gönczöl-. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Postája. Ezeken kívül a régi idben még Népe-. Baesák Pálnak. Étre-. Eiöpatony. Kulcsár-. A község postája Király fiakarcsán van. Egyháztarcsa. itteni birtokrészét nejének. Baesák. 1647-ben a Marton falvyakat is itt találjuk. 150 házzal és 1053 róm.és Érsekkarcsa is szerepel. kath. a pozsonyi káptalan eltt. Temploma volt már a XIV. távírója és vasúti állomása pedig Patony. az alsó-csallóközi járásban fekv magyar kisközség. Népekarcsa 1328-ban Szentgyörgyi Sebusé és Péteré. — : Eperjes. A község postája Királyfa. gazdakört tartanak fenn. 1608-ban Léghi István fia Simon. Várady. 41 házzal és 349. Temploma már 1320-ban szerepel és Csallóköz egyik legrégibb és legérdekesebb memléke. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. A . Egyházfa. 1647-ben özv. vallású lakossal. Leeghy Istvánnak 7. 1877-ben a község leégett. . Mórocz-. községben van posta. mai temploma azonban újabbkori. vallású lakossal. mert rajta a román és gót építészeti formák majdnem teljes épségükben láthatók. ugyanis ennek a birtokát kapták a Vizköziek Mátyás királytól. távírója és vasúti állomása Nagylég. Késbb az Esterházyak lettek az urai és ma is Esterházy Mihály grófnak van itt katholikus templomot Esternagyobb birtoka. 1490-ben Poss. Erzsébet pozsonyi prépostnak adományozza. vallású lakossal. Az 1553-iki portális összeírásban hét birtokosa szerepel. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Literáti Ferencznek 1. Eghazfalva alio nomine Zenthandras alakban szerepel. A Vizköziek eltt Szentandrásúri Illyés bírta. és e néven van említve 1481-ben. Zsigmondnak adományozza. E Karcsák földesurai. Ez utóbbi már 1717-ben szerepel. s ez a rész 1591-ben vétel útján Olgyay Péter birtokába került. Pozsony vármegyének 10 Karesa nev helysége van Egyház-. A múlt század elején a Pálffy család az ura ez idben itt sörház is volt. a mikor a portális összeírásban Báthori András 5 és a borostyánki urak 5 porta után adóznak. Bélkarcsa 1381 ben Bélykare>ai Miklós nevében van említve. A múlt század elején a Petöcz. Mérey Mihálynak 2. Kulcsár. 1764-ben Szüll Zsigmond az itteni egyház javára alapítványt tesz és két évvel késbb sírboltot emeltet. a mikor Enyedi Boldizsár itteni birtokát Mahólányi Antalnak adja el. Thurzó Mihályné birtoka. 1802-ben Szüll Zsigmond itteni birtokát elzálogosítja Oálfi Péternek. Ide tartozik. távírója és vasúti állomása pedig Dunaszerdahelyen. Királyfia-. E község legrégibb írott nyomát 1553-ban találjuk. 1540-ben a magvaszakadt Csorba János birtokát lllyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispánnak és testvérének és Saághy Deák Imrének és fiának. Ide tartozik Maholány puszta. A Egyházfa. kath. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. róm. az Alsó-Csallóközben fekv magyar kisközség. mint borsai Vizkösi Tamás és András birtoka. kath. Somogyi és Kondé családok. Siposamadeés Sólyomkarcsa. házy Ferencz gróf kanczellár 1748 1849-ben ütközet volt. Ide tartozik Sárrét puszta. templomban van Trös János és neje Beketfalvi Morócz Zsuzsanna sírboltja. magyar kisközség. Pinke-.

Luka comesnek visszabocsátja itteni birtokát. község postája Tallós. A miüt század elején Bartal György volt egyik nagyobb birtokosa. Temploma nincsen a községnek. a mikor Zolougozfia Damasa a birtokosa. nevét is veszi. Farlcashida. Farkashida. Erdhátdamazérharcsa. Postája és távírója Dunaszerdahely. míg Roland nádor 1250-iki végzésében Ethre alakban említi. 23 házzal és 138 róm. Szigeti major és Zsival erd. Mostani fbb birtokosa Bartal Aurél fispán. Van nagyobb kastélya is van. míg az utóbbi a pápai tizedszedk jegyzékében Damas néven van említve.Pozsony vármegye községei. Máglyadomb nev dljérl az itteni hagyomány azt tartja. Béla királynak 1240-iki adománylevelében Ethuru (Étre) alakban találjuk említve. Tót kisközség. 45 házzal és 337 róm. Legels történeti nyomára 1490-ben találunk. csallóközi kisközség. kinek itt A Erdöhátdamazérkarcsa. Bartal itt mezgazdasági szeszgyár is. Ez id eltt pozsonyi várföld volt. kitl. Etrekarcsa. . pozsonyi várjobbágynak juttatott. kath. kath. E község legels nyomát IV. a csallóközi síkságon fekv magyar kisközség. Béla adománylevele Ethuruh Simont. pozsonyi fispán Ethuruh Etrekarcsa. vallású lakossal. Temploma nincs. vallású lakossal. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak különféle szabadalmakat adott. 100 házzal és 872 róm. 59 Újmajor puszta. most pedig Bartal Ferencz. vasúti állomása Patony. Bartal Aurél tulajdona. távírója és vasúti állomása Diószeg. kath. körjegyzségi székhely. mely szintén ERDOHATDAMAZERKARCSA. 1299-ben Dáma fia János. melyet id. vasúti állomása Nagyabony. melyet 1248-ban Dénes nádor. BARTAL AURÉL KASTÉLYA. holott a község. Története azonban még régibb idre vezet vissza. a szered— nagyszombati vasútvonal mentén fekszik. E község már 1275-ben szerepel oklevélileg. mert 1255 eltt Kiskiráh/fial-arcsa volt a neve és a pozsonyi vár birtokai közé tartozott. hogy itt volt a pogánykorban az áldozóhely. vallású magyar lakossal. úgy látszik. mert IV. Késbb Erdhátkarcsa Damazérkaresával egyesíttetett és az elbbit 1359-ben Erdhátl-arcsai Pethen István nevében találjuk említve. körjegyzségi székhelylyel. Szerafint és Pétert is említi. György 1830-ban építtetett. Postája Király fiakarcsa. távírója Dunaszerdahely. Ethuruh azonban nemcsak egyedül bírta.

a csallóközi síkságon fekszik. és 1630-ban Esterházy Dániel itteni nemestelkét a nagyszombati jezsuitáknak ajándékozza. Az oltár eltt függ ezüstlámpa 1783-ból való. melyet az 1332 37 években a pápai tizodszodk jegyzéke Álba Ecclesia néven említ. a másik XV. 1303-ban a birtok Faristári Károly és László comeseké. 1553-ban Báthori András ós özv. mely az 1782-iki Batthyányféle canonica visitatio szerint 1740-ben már fennállott. neje Both Erzsébet után jutott itteni kastélyának a birtokába és Bél Mátyás szerint itt írta híres történeti mvét is.. a kik a községben 1719-ben házat építtettek és azt nyaralóul használták. Mátyás király halála után. ki birtoka felét Cseh Györgynek és Buebenthurst Jánosnak. 1787-ben már az Esterházyak voltak az urai és ma is Esterházy Károly grófnak van itt nagyobb birtoka. ettl pedig Batthyány József gróf vette meg a birtokot. községben csak kápolna van. 1479-ben Elefánti Benedek volt az ura. a másik pedig nagylucsei Lipcsey Jánosé 1606-ból. tótok Farkaszin-va. 62 házzal és 469 róm. Kastélyát. és ev. melyben lakik. Késbb a Zichy grófok voltak a község urai. költ. Mérey Mihály meg 3 portával rendelkezik. Az egyház birtokában három érdekes kehely van. távírója és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. 1878-ban Felistál. de azóta elnémetesedtek. falu postája Rózsavölgy. vallású lakossal. vallású lakossal. de ersen magyarosodó római katholikus vallású lakossal. századbelinek látszik. Plébániája a Pázmány-féle jegyzékben a régiek között szerepel. kastély közelében álló Szent Nepomuk szobor talapzatának a fölkészítette 1754-ben. tót kisközség.. 49 házzal és 272. Késbb az Esterházyak is részeket szereznek itt. melyek közül az egyik XIV. Távírója és vasúti állomása Szent-Mihályfa. Bemstein Jánosné birtoka. melyet IV. Ezeken kívül birtokosai voltak még az Illésházyak. . Ulászló az e község alatt ütött táborban fogadta a magyar rendek hódolatát. de oltótosodott. a harmadik XVI. Ezek közül ma már csak kett olvasható. Fehéregyháza. egyenl részben róm. Régi órsekségi birtok. ma Schlesinger Gyulának van itt nagyobb birtoka és az övé az imént említett jezsuita kastély is. melynek lakosai még 1757-ben magyarok voltak. Fehéregyhnza. kiknek emlékét a 1 " A A ferdítették a nevét. Magyar kisközség. az Istvánffyak és a Bobokyak e családok mindegyikének volt itt kastélya. a mikor Bazini Pál comes. Ódon templomát 1778-ban egészen újjáalakították. nagyobbára Felsöcsölle. A községben van posta. a hol Serédy Gáspár 4. Egy évvel késbb Faristar néven szerepel.Habán telepek nev dlje tartja fenn. Farkashida postája Keresztúr. vallású lakosa van. században Amadé László báró. eredetileg egyházától vette a nevét. Templom nincs a községben. önnek az örökösei pedig a nagyszombati Klarisszáknak hagyományozták. Hozzá tartozik Erdmajor. ref. kath. távírója és vasúti E község — A A állomása pedig Nagyszombat. melynek 89 háza és 669 róm. 1831-ben kolera tizedelte meg a község lakosait. község régente magyar volt. 1490-ben. 1682-ben lakosai vámmentességet nvertek. A iratát is Feiistái Feisöcsöiie. Késbb az éberhardi uradalomhoz tartozott és úgy ekkor. a királyivá választott II. a híres . Itt lakott a XVII. Hajdan királyi birtok volt. melynek temploma a XIV. században már fönnállóit. mely még Bél Mátyás idejében 4 toronynyal volt ellátva. . sokkal régibb. Többízben teljesen leégett. E község 1291-ben Faliztar néven Bazini Kozma comes birtoka. mint az 1553-iki portális összeírásban Filistál néven szerepel. úgy hogy a múlt század elején már Oberwaltersdorf német neve is volt a községnek. németajkú. Ide tartoznak az Antónia és József majorok. Istvánffy Miklós. E községben állott hajdan az Amadé grófok várkastélya. melynek postája Alistál. felscsallóközi kisközség. Ezektl Ullmann. késbbi nevén Szitányi Adolf.60 Pozsony vármegye községei. Szitányi Adolf építtette. komarom dunaszerdahelyi vasút mentén fekv magyar kis42 házzal és 282. István fia Lászlónak adományozza. Felbár. kath. távírója és vasúti állomása pedig Keresztúr-Apaj. Az egyik Istvánffy Miklós alnádor és történetíró fiának a sírfelirata 1581-bl. kath.. Idvel a gróf Brunsivik és gróf Chotek család lett az ura. a — község. Hajdan habánusok is lakták. mely alkalommal az ott talált régi síremlékeket is fölhasználták. s a gróf özvegye ma is a legnagyobb birtokos itt. Az oklevélben egyszeren Baar néven van említve. Béla 1269-ben Bodo comesnek adományoz. míg a birtok másik felét Elefánti Benedek 1484-ben a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak zálogosította el.

Halásztelep. A XVI. róm. 1567-ben Országh Kristófot uralja és 1569-ben Szilágyi Simon is részbirtokosa. a Kis-Kárpátok közelében fekv tót nagyközség. melyeknek nyomai ma is látszanak. Hajdan három halastó volt a község mellett. században a Gyrffy. 1647-ben Ormándy Miklósé. 1731-ben még említtetik. Waldhof major és a már említett vegyészeti gyár.. Katholikus temploma 1798-ban épült. távírója és vasúti állomása Püspöki. ^csallóközi magyar kisközség. . Gubasóczy. László király Kunta fia Serefel comesnek adományozta. 1398-ban Zsigmond király megersíti korábbi adományát és ekkor a község már Németdiós néven szerepel. század elején fele a szomolányi uradalomhoz tartozik. a Kis-Kárpátok alatt fekszik. 1647-ben Erdödy Gábor gróf az ura. de azután ezt a részt is a Kéthelyiek kapják. A XVI. 1872-ben az egész község leégett. 1590-ben a község fele Sándorffy Miklós kezén volt.Pozsony vármegye községei. 33 házzal és 235. távírója és vasúti állomása pedig Szered. Smutna vadászlak. A község határában még a múlt század hatvanas éveiben is hét malom volt. E községnek legrégibb írott nyomát 1553-ban találjuk. vallású lakosa van. Postája Misérd. A községnek van saját postája. Felscsöpöny. 1682-ben az Erddyek is birtokosok lesznek itt. Az 1553-iki portális összeírásban Losonczy Istvánnak 15 portája adózik. másik fele pedig a Réthelyi családé. A múlt század hatvanas éveiben Pálffy Mór gróf. tz Felsöcsüpöny. a kik ekkor már Ormándy néven is szerepelnek. Tamóczy. 1600-ban már Nyáry Sárát és fiát Pálffy Tamást találjuk a félbirtok uraiként említve. a kik lassanként az egész falut magukhoz váltják. 1831-ben pedig a kolera dúlt benne. A lakosok katholikus olvasókört tartanak fenn. Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka és vegyészeti gyára. 1388-ban Zsigmond király Stibor vajdának és fivéreinek adományozza. Aggbán. a hol Bib Istvánt 4 és Szilva Ozsvátot 2 porta szolgálja. A szép oltárkép Erdödy Kristóf gróf adománya 1761-bl. kath. A községben már a XIV. nagyobb szabású pisztrángtenyésztést létesített itt. róm. Temploma 1723-ban épült. az akkori birtokos. század elején a sasvári pálos-szerzeteseknek is volt itt szlejük. A XVIII. körjegyzségi székhely. vallású lakossal. távírója Szomolány. Szli is már régóta híresek és a XVIII. Felsdiós. 187 házzal és 1696. század közepén az itteni vargák is czéhet alkottak. Mikor Stibor fia 1417-ben a birtokot vöröski Wolfarth Ulrik özvegyének zálogba adja. ezek révén a PálffyaM. Warlusobitczer Pétert. az si templom helyén. Ez idben Fels. Hajdan Korlátk vár tartozéka volt. legközelebbi vasúti állomása pedig Nádas. Hajdan híres molnárok lakták a községet és itt volt a molnár-czéh középpontja.és Kis-Dombó néven szerepel. 1877 és 1880 között pedig lakosai éhínségre jutottak. késbb azonban a Kéthelyiek visszaváltják. Raffy és a Horányi családok a birtokosai. a mikor Fels-Csöpen néven szerepel az akkori portális összeírásban. a Vizkelethy családot és Muraközi Mátyást. 1583-ban a szomolányi uradalomhoz tartozik ugyanis Rudolf király ez uradalommal Ungnád Kristófnak adományozza. Tót kisközség. Ide tartoznak Frészmalom. 61 pusztította el. Szilágyi. így Mruskó Benedeket. Ez azután örökösödés útján a Pálffy családra száll. kath. róm. kath. E községet 1277-ben IV. Hajdan magyar község volt. Paksi/. Felsdiós Feisdombó. de régi temploma elpusztult. 1662-ben több birtokosát ismerjük. A falu postája Dejte. kisközség a Vág völgyében. Feisjányok. A községnek német és tót neve is ismeretes volt Oberdubován és Horné Dubove alakban. A templom tornya 1859-ben épült. Az adománylevélben egyszeren Dyos néven van említve. mely mellett pogánykori sánczok . és ma is Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka. vallásúak. században mezváros és Rudolftól 1582-ben vásárjogot nyert. 43 házzal és 317 lakossal. FelsöjányoJc.unser dorf Teutschen Nnssdorf" -nak nevezi. kath. A Kéthelyi család a maga részét 1516-ban guti Országh Ferencznek és Imrének zálogosítja el. A községet 1886-ban nagy tzvész pusztította el. A XVII. Felsdombó. Ungnád birtokrésze ni ágon az Erdödy grófoké lett. távírója és vasúti állomása pedig Nádas. Postája Nagysúr. vallású lakossal. a kik legnagyobb részben tótajkúak és rom. si idk óta megtelepült hely. szintén . és most id. A községhez tartozik Szárazpatak major. de az új templomot már 1758-ban kezdték építeni és 1764-ben fejezték be. melynek 65 háza és 398. század végén plébánia volt. de a múlt század elején német lakosai már Obercsepen nevet adtak neki.

míg végre a Bálassák része a XVIII. a mikor II. vágvölgyi kisközség. ma özv. de mostani temploma 1741-ben épült. Ide tartozik Újmajor puszta. . a mikor Feilendorf német nevén is ismeretes. században az Olyyay. tartozéka volt és e vár birtokainak sorsában osztozott. 18 portájára rónak 1647-ben részben a Kerekes családé. Benczik. de az idk folyamán megmagyarosodtak. század közepén a gróf Apponyi család birtokába kerül de e családon kívül még a Csenkey és késbb a Jeszenák. katholikusok. Ulászló mint a htlenségbe esett Zerhazi Zerhas Márton és László birtokát Illyés Györgynek és Mátyás váradi püspöknek adományozza. Plébániája már a XIV. Egyháza már 1390-ben említve van. A községben nincs templom. a réginek a helyén. részben Éberhard várának a adót. [de tartozik Szigeti puszta is. Most Fekete Aladár bárónak és Springer Gusztáv bárónak van itt nagyobb birtoka és kastélya. Feisiócz. 1585-ben pedig egy nemesi telket Ocskay Ferencznek. Lócz néven 1498-ban találjuk elször említve.62 Pozsony vármegye községei. század vége felé pedig a Beniczky család és a nemes ifjak nagyszombati konviktusa. és sírhalmok láthatók. itteni pusztarészét Illyésházi Illyés Tamásnak és Moltejedi Illyés Ferencznek hagyományozza. hogy 1346-ban a pozsonyi káptalan Streiz Márchárd pozsonyi polgárt iktatta birtokába. a XVII. a másik kastélyszer épület. FéU. a XVIII. a XVII. mely már 1443-ban Tamásházy Gergely nevében merül fel. 1609-ben még mindig az Illésházyak szerepelnek. a kik tótajkúak és vallásukra nézve róm. vallású lakosaié 1906. távírója és vasúti állomása Nádas. de mostani templomát. Postája és távírója Nagymagyar. Házainak száma 152. a XVIII. Késbb azután. az említett családokon kívül még a Németh és a Csülinyi család is birtokos itt. E község elfordul már Roland nádornak 1240-bl való végzésében. kath. Draskóczy Klementina tulajdona. Egy 1390-bl való oklevél Fele néven említi. legközelebbi vasúti állomása pedig Misérd. század végén van említve. században az Ambró. mely utóbbit még 1820-ban Prileszky Ferencz építtetett. Az 1553-iki portális összeírásban a budai Feiskorompa. 1778-ban a vallásalapé. 17u3 között háromszor leégett. vasúti állomása pedig Csallóköz-Csötörtök. Hajdani birtokviszonyairól csak annyit tudunk. a Dobsa. Prileszky és a Frankner családok bírják. a mikor Csorba János deák. 1529-ben találjuk elször Nagylócz néven említve. 111 házzal és 682 lakossal. apáczák szerepelnek birtokosokként. Kádas. róm. a hol a báró Vay családnak szép kastélya van. távírója és vasúti állomása pedig Lócz-Bresztován. Van saját postája és távíróhivatala. A község postája. E község lakosai hajdan németek voltak. században a Simonics. E sírdombok közül e sorok írója kettt felásatván. 1553-ban Serédy Gáspár 4 j^ Mérey Mihály. kath. század második felében Szelepcsényi érsek építtette. a Fels-Csallóközben fekv magyar kisközség. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. a XVII. Felsokorompa. Rédey és a Farkas család. — . melyet Csenkey Albert a múlt század közepe táján építtetett. Körjegyzségi székhely. Zabafy. vallású lakossal. A legrégibb idben csak egy Lóeznak van nyoma. Az 1553-iki portális összeírás szerint Illésházy Tamás 13 és Csorba Farkas hat portája adózó. a Oyulay és a Szakmáry család. században Kis. abban keltakori urnákat és egyéb cserepeket talált. E községhez tartozik Tamásháza puszta. Birtokviszonyai a XVI. Ez is az éberhardi uradalomnak volt a része. 1584-ben Spáczay Ferencz egy birtokrészt Kéméndy Kristófnak és Gáspárnak. gyermekek nem létében. Hrabovszky. A Csenkey család háza.és Nayylócz szerepel. A községhez tartozik még Majorháza puszta. mely valamikor a Jeszenák családé volt. más részét rabságba hurczolták és a falut felperzselték. században a Pexa és a Paxi család voltak birtokosai. végül 1596-ban két jobbágytelket Bodics Andrásnak enged át. a kik 6 porta után adóznak. és egy 1381-ik évi oklevélben is aFeeli család nevében szerepel. 1542-ben a máriavölgyi pálosokat iktatták be némely itteni birtokokba. századig nagyjában összefüggenek Alsókorompa birtokviszonyaival. ma Rovara Frigyesé. majd a Draskóczy család is birtokos volt itt. l . a XVI. 1697-ben Gólya András és Ujfalussy Mihály is kapnak itt részeket a XVI. Felslócz. Vay Dénesné báróné szül. Postája Nagybresztovány. A múlt század elején. vágvölgyi tót kisközség 54 házzal és 397 róm. A török világban a törökök a lakosok egy részét felkon11 czolták.

< 6'/. < •o o z S >- tó •< tn o .

és vasúti állomása pedig Galánta. 64 házzal és 398 róm. a kik közül 1649 ág. h. A de Pauli grófi család volt a birtokosa. Rákóczy-forradalomban itt kisebb ütközet is volt. Ekkor az itteni ev. századtól szerepel. most pedig a gróf Pálffy- — . Az 1553-iki portális összeírásban már Báthori András és a borostyánki urak szerepelnek birtokosahú . a komarom dunaszerdahelyi vasút mentén fekv magyar kisközség. van valamelyes jelentsége. E község régebbi története teljesen azonos Alsónyárasdéval. Templomát 1670 körül Ferdinánd gróf csanádi püspök építtette. Ide tartozik Hídház és Révészház. egyház megsznt és csak a Rákóczy-mozgalmak alatt éledt fel újból. Felsszeli. Fenyves. évszám volt olvasható. a mikor Szent Emmerám egyháznak adoII. mely csak a XVI. Temploma nincs. Ez okiratában Seele néven szerepel. 1811-ben a pestis dühöngött a községben ós a lakosok legnagyobb része kipusztult. Hajdani neve Joachimusdorf volt. mely akkor magas. 1903-ban árvíz pusztította i'eisoszeii. Ez a harang nyilmai templomot. évi május 4-én a községben dúlt nagy tzvész. ref. Hogy mikor pusztult el az si templom. halászaival ós halászatával együtt. melyrl már fent megemlékeztünk. Ismét fölépült ugyan. Postája Rózsavölgy. ván még az si templomból való volt. Itt is a pozsonyi káptalannak van nagyobb falu helyének az emlékét tartja fenn. Pálff'y Förév. Ok építették át a régi kath. vallású lakossal. mert határában pogánykori leletekre bukkannak. ev. a mikor az ev. kath. a mikor a fiutódok hátra hagyása nélkül elhalt Csorba János itteni birtokát lllyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispánnak és testvérének. nem tudható. — birtoka. 94 háza van ós 610 róm. Lénárt és Razghamalom. Frév. a mátyusföldi síkságon fekv magyar nagyközség.. egyház egyike volt a reformáczió els egymaradt. Pozsony közelében fekv német kisközség. ev. tót kisközség. h. s a Thurzók pátrtfogása alatt alakult. De a hívek a nagy távolság következtében nem járhattak oda. kath. az elbbi kilencz. kiktl a grófnak és Benyovszkyak inscriptiót kapnak. Endre egyik oklevelében Zele néven említi. Ide tartoznak Dögös. kath. Géza király egy harmadát a nyitrai mányozza. mely id óta a A dlben A Pálffyalc az urai. házainak. Els okleveles nyomát 1158-ban találjuk. temploma a község fennállása óta már a harmadik. és toronynyal is ellátták. hanem a helybeli plébánostól vették igénybe a papi szolgálatokat és ennek fizették a stólát is egész 1786-ig. Késbb az Esterházyak birtoka. 1540-ben már a Csorba családot találjuk itt birtokosul. Pozsony vármegye községei. Második temploma 1524-ben épült. 1856-ban újjáépítették sidk A Ern A A Fenyves. piaczi vámjával. egyház 9U0 hívvel ismét megalakult és ez idben építették a mai templomot is. de tornya csonkán felsszeli ág.. melyrl fentebb emlékeztünk. Az Esterházyak azonban a lakosokat visszatérítették és a templomot az evangélikusoktól ismét elvették. pápai tizedszedk jegyzékében Sili néven fordul el. Irtványos község.. V. 145 házzal együtt. ugyanis lebontása alkalmával. 530 házzal és 3215 lakossal. Róm. nagyobb részben ág. vallású lakosa. Esterházy Ferencz gróf kanczellár 1775-ben építtette. Béla adományát és az egész helységet a nevezett egyháznak adományozza. 1371 róm. Faluhely el Forgóvár nev dlje a régi nev dljének is bizonyára a község egy részét. évszám volt látható. Postája Alsónyárasd. látható földsánczokat a nép Rákóczy-sánczoknak és a dunamelléki nevezi. vallású lakossal. E község régi történetét nem ismerjük. Az 1703 11 közötti harczok alatt a lakosok sok sanyargattatást szenvedtek. távírója erdészlak. István 1271-ben megersíti II. de csak rövid idre. templomával együtt. távírója és vasúti állomása FelistálN várasd. 19 ev. Körtvélyes és Szigeti majorok. továbbá Saághi Deák Imrének és fiának Zsigmondnak hagyományozza. 1217-ben II. az utóbbi pedig nyolcz porta után adózik. E község óta megült hely. kath. ev. Fels nyárasd. Ez idben a Szeli család volt a földesura 1324-ben Conrardus de Zyli nobilis van említve birtokosául. mert nem sokkal azután az evangéhkus hívek a pusztafödémesi artikuláris ekklézsiához tartoztak.. 04 Feisfinyárasd. harangján meg az 1401. Ekeesakla községnek van saját postája. és most is Esterházy Benyovszky Lajosnak van itt nagyobb birtokuk. a templomot is elhamvasztotta. távírója és vasúti állomása pedig Nagyszombat. de torony nélkül. templomot is az evangélikusok használatára. a lobbi izraelita. ajtaja fölött az 1524. h. de az 1823. sugár toronynyal volt ellátva. 114 házzal és 965.

Késbbi itt birtokosai a Pálffyak lettek és ma is Pálffy Miklós herczeg- nagyobb birtoka és Piszh Samu nagybérlnek gazdasági szeszgyára. Po'. a Mátyusföldön fekv kisközség. 1278-ban Habsburgi Rudolf és Ottokár cseh király között itt ütközet volt. vallású lakossal. ez Galántának csak egy része volt. féle 65 szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. A Rákóczy-féle felkelés idején a császári zsoldosok kilenczszer megtámadták. a zsolnai vasútvonal mentén. a kinek itt 30 portája volt . Van saját postája. másrészrl pedig berencsi Vörös Ábrahám comes között hitbér. 1297-ben két Galántáról van említés.és a vasúti állomása Pozsony. Van saját postája. múlt század utolsó tizedében több izben árvíz pusztította. kath. itt kastély minden kényelemmel és kiváló ízléssel berendezett fúri kastélyt. Katholikus temploma 1658-ban épült. vallású. kirabolták és felégették. Galánta. távírója és vasúti nek van állomása pedig Malaczka. 1877-ben pedig csaknem az egész község leégett. magyar lakossal. kath. A Gajar. mely alkalommal 153 ház elégett. Gajar. st a temet sírjait is feldúlták. A község Gaier és Gajring néven is szerepel. A múlt század folyamán több izben árvíz sújtotta. 1303-ban egyrészrl Lég fia Ivánka comes és fia Miklós. Béla királynak 1234. A községnek nincsen temploma.Pozsony vármegye községei.és leánynegyedre nézve egyezség tárgya volt. GALÍNTA. Hajdan harminczad-hivatala is volt és a Morván át réven közlekedett. Tót nagyközség 550 házzal és 4252 róm. évi oklevele szerint. hajdan a pannonhalmi apátság birtoka volt. évi portális összeírás szerint Serédy Gáspár a földesura. nagyobbára róm. évi határleiró oklevél a Galántai Uj fiai birtokának mondja. Régebbi birtokviszonyait nem ismerjük. de úgy látszik. a hasonnev járás székhelye. ° . a Morva völgyében fekszik. adózik. 1873-ban nagy tz volt a községben. 268 házzal és 2982. A pápai tizedszeMagyarország Vármegyéi és Városai : Galánta. és 1270. Már a múlt század elején is legújabban Csáky Jen gróf építtetett ide nagyobb szabású. E község IV. Régi szabadalmas község. Egy 1291. az 1553. Ide tartoznak Farkastorok telep és Zabos puszta. távíró.sony vármegye. ESTERHÁZY BÉLA GRÓF KASTK^YA. melyek közül az egyik -Galánta nevet viselt. mely 1667-ben Lipót királytól vásártartási jogot nyert.

Most Esterházy Béla grófnak. Hajdan e községet a vidék kincses-bányájának nevezték. Esterházy Béla grófé. társaskör. községben két kastély van. Ez id óta e család innen írja elnevét. azután IV. miút század elején és Borsy Tamás 3 porta után adózott. Hajdan magyar község volt. Van itt a szolgabírói hivatalon kívül járásbíróság. 1241-ben Petha tatár vezér elpusz- A . a diószegi czukorgyárnak. de ekkor fele része már a galgóczi várhoz tartozott. században fennállott és a XII. mert már 1859-ben alakult. Gune néven. közjegyzség. és az 1553-iki portális összeírásban a Borsi/ család 22 portája adózik. Chete fiai birtokaként van említve. kath. a kisebbik és régibb kastély a diószegi czukorgyáré és ma már gazdasági czélokra szolgál. 1268-ban Mária királyné dk A : A A dln A Veaei Bertalannak adományozza. Az 1553-iki portális összeírásban Gaan néven van feljegyezve és ekkor benne Batsányi Zsigmond 2. Gerencsér a pozsony nagyszombati vasútvonal mentén fekszik. történettudós. vágvölgyi tót kisközség. 1025-ben Szent Istvánnak a zobori apátságot alapító oklevelében Gann néven. János esztergomi érseknek 1208. de 1829-ben már átalakították. Béla 1267-iki oklevelében. vallású lakossal. a Balogh és & Nagy családok a galántai birtokra új adományt nyernek. Zádory. számos fazekas lakott itt. de ez azóta elpusztult. 1647-ben Esterházy Farkas község már nyoma sincsen. évi oklevélben Borsy Flórián kastélyát Gerencsér. — már a XI. október 17-én Bercsényi Miklós Galántán tartózkodott. Szeszgyár telep és Kórószeg. Ide tartoznak Garsd. 1570-ben a galántai Fap család is kapott itt adományt. iparosok olvasóköre. kath. században jelentékeny község leheszombat városának adományozza.(Ül Pozsony vármegye küzség-ei. a nyitrai püspökséghez tartozó faluként említtetik. században épült. 1509-ben a Bessenyey család leányági utódai az Esterházy-ak. de 1672-ben már lakatlan hely. 244 házzal és 1510 róm. melyre 1590-ben új adományt nyer. a mikor a községet NagyXIII. grófé volt. birtoka. 1705. E község tót neve Hrnciarovce. A A nev Ma A . mely utóbbi az 1553-iki portális összeírásban Török Balázs birtokaként szerepelt és most Ábrahámffy Gyula községben van posta. jegyzkében Gualanta néven szerepel. távíró és vasúti állomás. a közmveldési egyesület fiókja. melynek els okleveles nyoma a XI. ki 1579-ben pozsonyi alispán volt. századig vezet vissza. 1794-tl 1798-ig építették. Késbb a Farkas. Batka és a Bezury családok is nagyobb nemesi birtokosai közé tartoztak. Tót nagyközség. még a múlt század els felében is. az Alagovics Sándor plébános gyjtésébl összegylt pénzen. távírója Galánta. Az állott hajdan a bitófa. mert megyei gylést is tartottak itt. 1279-ben már Aha comes kezén találjuk. A pápai tizedszedk jegyzékében Guan néven szerepel. mely a fazekast jelent hrnciár szóból látszik származni. 1707-ben Stahremberg Guidó gróf császári vezér megszállotta és megersítette. vallású lakossal. haladó kör és egy „halotti társulat" czím temetkezési egyesület. függetlenségi és negyvennyolczas kör. mely nagyobb szabású és szép parkban áll. 1553-ban Losonczy István 14 portája adózik. Els nyomát I. Béla királynak a zobori apátság birtokait felsoroló oklevelében szintén említve van. hajdan O-Galánta nev részen még az újabb korban ugyanily nev tó terült el. Az egyik. Galgóczy. Kéttornyú katholikus templomát. 1425-ben galántai Bessenyey András kapott rá donáeziót. Saját vasúti állomása van. 1511-ben galántai Borsi Györgyöt is birtokosul találjuk itt. tett. melyeket az Esterházyak építtettek. E községben született 1653-ban Esterházy Imre gróf herczegprimás és 1702-ben Ambrosovszky Mihály egri kanonok. ki azt Menoldfi Vörös Ábrahám mesterrel elcseréli. Katholikus temploma hihetleg a XIV. Küls. Hogy e község 3. több adat bizonyítja. Bessenyey ek kihaltával ni ágon Fekete Márton is jutott itt nemesi birtokhoz. Tényleg. 36 házzal és 330 róm. században népes község volt. 1695-ben pedig Kostyán Mihály kap itt részbirtokot. és ekkor Gany néven szerepel.és Akasztófadomb Teréz major. község. melyet 1823-ban csapoltak le. két takarékpénztár. 1340-ben Oaláníai WosJc van említve birtokosául. postája Nagymácséd. Ábrahámff'y Gyulának és Giilcher Árminnak van itt nagyobb birtoka. Esterházy Ferencz örökölte. de 1112-ben Kálmán király is említi. is említik. mely 1252-ben már szereközség határában volt hajdan Own pelt. a Fekete. Egyike a vármegye legrégibb községeinek. mely egyike a legrégibbeknek. Gúny. évi oklevelében találjuk. a másik pedig. kir. Gány. mel}' idvel eltótosodott. Egy 1291. Galántai Bessenyey Ilona után fia. IV.

67 1250-ben és 1270-ben pedig Ottokár seregei. 1231-ben Sebs comes az ura. de legnagyobb része már át van alakítva. vallású lakossal. ki a kihalt Geszti család egyik se volt. 1304-ben Péter fia Keresztély és testvére. a bevándorló újabb jövevényektl szabadon elfoglalható. Elbb a lakosokat megsarezolták. Az ez alkalommal vívott véres és elkeseredett harczban elesett kuruczok sírját egy kkereszt jelzi. 1267-ben IV. 1831-ben a kolera tizedelte meg lakosait. község nevét. Gerencher és Gyuruncher község plébániája már 1215-ben fennállott és temploma gótikus alakban. hogy minden üres ház. melyben 400 kurucz A még három változatban írták. 1307-ben meg trencséni Csák Máté emberei sarczolták. minthogy pedig Nagyszombat városát leginkább e község lakosai látják el élelmiszerekkel. AZ UDVARNOKY-FÉLE KASTÉLY (MOST WELTENI WIENER REZS LOVAGÉ). Rákóczy lések GOMBA. A pápai tizedszedk jegyzékében Guerencher néven találjuk följegyezve. Hajdan a pozsonyi vár tartozéka volt. mert földesurának. kath. nevezetesen Girinch. Nagyszombat városának 42 portája adózik/ 1601-ben a Bocskay-féle ós 1619-ben a Bethlen-féle felkealatt sokat szenvedett. évbl való szentségtartó van. A község postája. Ekkor is viszontagságban volt része a községnek. melyet Leszkovszky Márton és Judit emeltettek. idomokat mutat. azután a községet felgyújtották és sokakat elfogtak.Pozsony vármegye községei. fiskus kezére került. János eladják Kenéz comesnek. s a király Bessenyö Jánosnak és testvérének ^adományozta. 1623-ban a törökök puskapor-raktárnak használták és elvonulásuk alkalmával felgyújtották. császári vezér seregei között itt és 2083 labancz esett el. Az 1553-iki portális összeírásban már a nagyszombati Klarissza: A — A Geszt. Az 1553-iki portális összeírásban még mindig tekintélyes község. Ferencz fejedelem és Heiszter Siegbert nagyobb ütközet volt. vagy elbujdostak. 1352-ben a birtok a kir. tította. 76 házzal és 453 róm. 1703 11 között továbbá 1791-ben majdnem egészen leégett és sok szarvasmarhával együtt 18 ember is elpusztult. a már említetteken kívül. 1634-ben és 1739-ben pestis dühöngött a községben. felmenti ket a vámfizetés és minden földesúri munka alól. 1432-ben ál husziták fosztották ki a községet. 1704 deczember 26-án II. katholikus egyház tulajdonában 1693. Béla király akként intézkedik. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Geszt. 1282-ben egy Majtényra vonatkozó határjáró levélben Terra Hezt néven van említve. mely Nagy Ferencz adománya. melynek lakói a tatárjárás alkalmával elpusztultak. tót kisközség a Vágvölgyben. .

68

Pozsony vármegye községei.
itt

apáczák a birtokosai, kiknek
alatt
e

4

portájuk

volt.
lett,

Midn

II.

József császár
grófi

remi megsznt,

a

falu a vallásalapé
is

melytl az Esterházy

Gocznód.

Gomba.

Esterházy Károly gróf birtokos itt. A község hajdan magyar volt, de idvel eltótosodott. A Rákóczy-féle mozgalmak alatt teljesen elhamvadt, A katholikus templom 1760-ban épült; toronynyal csak L877-ben látták el. Az egyház birtokában még a Klarissza-apáczáktól származó érdekes ezüst-kehely van. A község postája Ábrahám, távírója és vasúti állomása pedig Diószeg. Gocznód, a vágvölgyi vasútvonal mellett fekv tót kisközség, 32 házzal és 196 róm. kath. vallású lakossal. Némely földrajzi munka azt állítja, hogy azeltt Gottesgnad volt a neve; ezt azonban Ortvay megczáfolja, mert Gócznód szerinte nem más, mint a hajdan magyar Disznód németes elferdítése. Eredeti neve tulajdonképpen Kapusd de mert hajdan a pozsonyi várhoz tartozó kondások lakóhelye volt, késbb Disznód lett, st német Schweinsbach neve is szerepel. Tamás esztergomi érseknek 1313-iki levelében még Kapusd néven van említve. Az 1553-iki portális összeírás szerint Serédy Gáspárnak itt 9 portája adózik. 1647-ben Nagymihályi Ferencz is, birtokosa. Idvel a Pálffyak birtokába került. Katholikus temploma az Árpád-korban épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Cziffer. Gomba, felscsallóközi magyar kisközség, 25 házzal és 190 róm. kath. vallású lakossal. E község els írott nyomát 1301-ben Magyar község határjáró levelében találjuk de hogy a község sokkal régibb kelet, bizonyítja Szepesi Jakab országbírónak 1377 november havában kelt oklevele, melylyel igazolja, hogy Lajos király már a megelz évtizedben CseMészi Buffi Ábrahám
család vette

meg

ós

ma

;

;

egy várhelylyel együtt, Jakab deáknak és testvérének adományozta. 1383-ban Erzsébet királyné Kumperth fiainak itteni birtokait Miklós fia Jakabnak adományozza. 1388-ban e község Gombai Jakab nevében is említve van és 1389-ben Kumperth fia Péter fiai elhalálozása után, ez a Gombai Jakab kapta itteni birtokrészüket. 1492-ben II. Ulászló a birtokot részben csebi Pogány Péternek és alsóborsai Vizlcözi Andrásnak adományozza. Az 1553-iki portális összeírás szerint itt Aranyosy Kristófnak 2, Csorba Jánosnak 2, Zomor Jánosnak 1, Molnár Lukácsnak 1 és Beely Simonnak 1 portája adózik. Késbbi birtokosa Szélepcsényi érsek, majd a Forgách család, továbbá a báró Jeszenák, a Gál, a Molnár, a Hideghéti, az Udvarnoky és a Bertalanffy család. Most Welteni Wiener Rezs lovagnak van itt nagyobb birtoka és szép kastélya, melyet a múlt század közepe táján az Udvarnoky család építtetett. E családról Jankovichra, majd Vass báróra és végre Freund pesti kereskedre szállott, kitl a jelenlegi tulajdonos 1882-ben vásárolta meg. A Gombay családnak itt hajdan várkastélya is volt. Szélepcsényi érsek idejében e négy toronynyal megersített várkastély még említve van. Némelyek állítása szefiainak birtokrészét,
átalakítása. Szélepcsényi posztógyárat állított föl. Egyháza már 1390-ben említve van. Templomának gótikus részletei vannak, de a gyakori község postája és távírója Nagyátalakítás már sokat rontott eredetiségén. magyar, vasúti állomása Somorja-Uszor. Gönczölkarcsa, alsócsallóközi magyar kisközség, 22 házzal és 104 róm. kath. vallású lakossal. E község már 1394-ben Georgius de Kencelkarcha birtokos nevében szerepel, 1399-ben pedig Kunchul Karcha alakban. Régi története nagyjában megegyezik a többi Karosáéval. Temploma a községnek nincsen. Postája Királyfiakarcsa, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Grinád, a Kiskárpátok alatt fekv tót és német kisközség, 217 házzal és 1190 róm. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Neve az idk folyamán több változatban szerepel. Legrégibb neve, mely 1373-ban említtetik, Villa Kikideu, vagyis Kékül. Késbb, mikor németeket telepítettek ide, Grünau lett a neve, szentgyörgyi várhoz majd meg a tótok ajkán Grinava, végül Grinád. és uradalomhoz tartozott és ennek sorsában osztozott. 1553-ban a Serédy, 1647-ben az Ujfalussy, a XVII. század vége felé a Bornemisza családé volt, míg végre a Pálffyak birtokába került és most is id. Pálffy János grófnak XVIII. század második felében még két van itt terjedelmesebb birtoka. birtokosával találkozunk. 1749-ben ugyanis Partinger Mihály örökösei perrel támadják meg Maholányi Tamásné bárónét itteni malma és birtokrésze miatt.
rint a

mai kastély a réginek egyszeren csak az
1666-ban
u.

érsek

itt

n.

hollandi

A

Gönczölkarcsa.

Grinád.

A

A

Pozsony vármegye községei.

69

község birtokában 1662-bl való oltalomlevél van, mely a lakosokat a Rákóczy-féle felkelés alatt sokat sanyargatták hadisarez alól felmenti. ket. 1715-ben már mezvárosként szerepel. 1828-ban az egész község leégett. rom. kath. templom XV. századbeli építmény, az ág. b. ev. templom pedig újabb, jelentéktelen épület és magánházból alakították át templommá. Ide tartoznak Grünfeld major, Sztrapak malom, Erdri lak és Temetsor. község postája, távírója és vasúti állomása Bazin. Gutor, a Fels-Csallóközben fekszik. Magyar kisközség, 128 házzal és 649, róni. kath. vallású lakossal. E község legrégibb nyoma 1249-ig vezethet vissza, a mikor a Outturi Péter fiai között végbement osztályos egyesGuthori család ettlfogva fordul el a község törtéségben szerepel. XIII. és XIV. században már három Guthort említenek, u. m. netében. Nagy-, másként Egyházas-Guthort, továbbá Kis-Guthort és Gutorszeget, mely utóbbi helyen rév is volt de e községet a Duna elsodorta. Kis-Guthor nevét ma csak a község határának egy része tartja fenn. 1450-ben táplánszentmiklósi. másként gutori Nagy László pozsonyi fispán, utóbb alnádor volt XVI. században több birtokosát ismerjük, mert a Kisgutori a földesura. családon kívül, mely Zsigmond királytól kapott itt adományt, még NagyGutoron Haraszti Ferencz, Bajcsi Sebestyén és Lévay János is birtokosok, KisGutor egy része meg Somorja városáé. Az 1553-iki portális összeírásban XVII. század második felében Lévay János 15 portája adózik Nagy-Gutoron. az Armpruster, az Eperjessi, a Kerekes, a múlt század elején a Földes, Korláth, Szapáry, Késmárky, Sidó, Naszady, Zichy és Szmrtnik családok voltak a birtokosai, ma pedig Leonhardy Györgynek van itt kiterjedtebb birtoka és csinos kastélya, melyet Czilchert dr., a gróf Zichy család házi orvosa, a múlt század hatvanas éveiben építtetett. Ez a Czilchert itt híres juhászatot létesített. Ettl vette meg Bukowky Jaromir gróf és ugyancsak vétel útján került község azeltt német volt, de lakosai idvel a mai tulajdonos birtokába. megmagyarosodtak. Régi kis temploma XIV. századbeli építmény, de már át van alakítva. Az egyház birtokában mintegy háromszázéves kehely van, községhez tartoznak Kis-Gutor és Sziget mely érdekes szepesi ötvösm. tanya. Saját postája van. Távírója és vasúti állomása Somorja. Halmos, tót kisközség, 85 házzal és 520 róm. kath. vallású lakossal. Postája Pudmericz, távírója és vasúti állomása pedig Cziffer. Legrégibb nyomára 1343-ban találunk, a mikor Nagymartom Pál országbíró egyik okle-

A

A

A
A

Gutor -

A

A

srn

;

A

A

A

A

Halmos.

velében Helmus néven említi. Ekkor Helmus Mikó Zamul és Papp János voltak az urai. 1536-ban Nikushof és Nikelhof német, de Helmes magyaros néven is szerepel. vöröski uradalomhoz tartozott ós az 1597. évet megelzleg Bogasóczy Mária volt zálogjogon a birtokosa, kitl Pálffy Miklós kiváltotta ugyan, de 1611-ben ismét Baranyai Tamás bírja zálogban. 1787-ben már Pálffy Lipót örökösei voltak az urai. A hagyomány szerint II. Rákóczy Ferencz a falu melletti dombtetrl vezette a pudmericzi ütközetet. Kath. temploma, a réginek helyén, 1860-ban épült. Az egyháznak Rédern Kristóf adományából, az 1618. évbl, gótikus kelyhe van. Ide tartozik a Halmosi major. Harangfalva, tót kisközség, 76 házzal és 483, róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Zvoncsin volt a neve (magyar neve ennek egyszer fordítása) és a vöröski vár tartozéka volt. Az 1553-iki portális összeírásban a Fuggereknek itt 8 portája adózik. 1787-ben Pálffy Jnnos és Rezs grófoké és ma id. Pálffy János grófnak van itt kiterjedtebb birtoka. Templom nincs a községben, hanem csak kápolna, mely 1790-ben épült. községhez tartozik Koczurkove major. Postája Szárazpatak, távírója és vasúti állomása Nagy-

A

Harangfalva.

A

szombat
Hegy, mátyusföldi magyar kisközség, 32 házzal és 241 róm. kath. vallású lakossal. E község már 1239-ben Hegvi néven a pozsonyi vár tartozékaként van említve a pápai tizedszedk jegyzékében latinosan Mons néven szerepel. 1471-ben Hegyi István a bii tokosa, ki még tíz évvel késbb is királyi emberként szerepel. Az 1553-iki portális összeírásban még mindig a Hegyi család a földesura, de 4 évvel késbb már Török Balázs tnik fel itt. Kath. temploma srégi. község postája Vízkelet, távírója és vasúti állomása
;

Hegy.

A

Diószea".

:o

Pozsony vármegye községei.

HegjBúr.

Regybenéte, magyar kisközség, az Alsó-Csallóközben. Van 41 háza és kath. vallású lakosa. E község régibb történetét teljes homály födi. Hajdani földesurai ismeretlenek és ma sincs nagyobb birtokosa. 90-es c\ ékben majdnem az egész község leégett. Templom sincs a községben, melynek egyébként postája, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Hegysiír, a Kis-Duna közelében fekszik. Magyar kisközség, 64 házzal és 414, túlnyomó részben róm. kath. vallású lakossal. vármegyében jelenleg hat Súr község van, u. m. Hegy-, Nagy-, Nemes-, Péntek-, Valtaés Varra-Súr. Az oklevelek szintén hat Súrról emlékeznek meg s ezek Alsó-, Közép-, Fels-, Egyházas-, Nádas- és Nána-Súr. 1256-ban Súr falu els nyomát Bolch de Sur birtokos nevében találjuk. Hajdan a pozsonyi vár tartozéka volt, de 1299-ben Lrincz Lipót fia és rokonaik az egyik Súrt eladják

210

róni.

A

A

nev

Endre comesnek és Csornának. A pápai tizedszedk jegyzékében is csak Súr szerepel, n. Lajos király 1524-ben - - de ekkor már Hegysúr néven a gellei érseki székhez csatolta. 1490 és 1505 között I. Maximilián seregei pusztították. múlt század elején a Pálffy-féle szeniorátus volt az ura. Alsósúr az 1553-iki portális összeírásban szerepel e néven elször, a mikor itt Báthori Andrásnak és a borostyánki uraknak 4 4 portáját adóztatják meg. Középsúr, e néven 1540-ben szerepel, a mikor a fiutódok nélkül szkölköd Csorba János ezt a birtokát is Illyésházi Illyés Tamásnak és testvérének, valamint Saághi Deák Imrének és fiának, Zsigmondnak adományozza. Felsösúr az 1553-iki portális összeírásban szerepel e néven elször ez is a borostyánki urak és Báthori András birtoka. Nádassúr birtokán 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztoznak, de 1540-ben ez a birtok szintén az lllésházyaké és a

A

;

Saághyaké
Nánasilri

Hidas.

1400-ban találkozunk elször, a mikor részbirtokát fivérének és anyjának adja zálogba. likai családot is itt találjuk; ekkor likai Gáspár özvegye és fiai, birtokukat Feeli György fiának, Jánosnak és feleségének zálogosítják el. 1496 április 8-án II. Ulászló alsóborsai Szüllö Mihályt, feleségét Dorottyát ós fiát Györgyöt a helység fele részébe iktattatja. Hegysúr községben csak kápolna van, mely 1848-ban épült. 1859-ben az egész község leégett. Postája Királyfa, távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Hidas, ersen magyarosodó, felscsallóközi német kisközség 169 házzal és 1025, róm. kath. vallású lakossal. srégi szabadalmas község, mely 1238 óta szerepel. Régi kiváltságait már a XIII. században kapta. Hajdani neve, melyet a XIII. századtól egész a miüt század végéig viselt, egész a legújabb idkig Pruck volt. I. Károly király 1335-ben Jakab pozsonyi bírónak és a bíró komájának birtokrészt adományoz itt, melybe két évvel késbb iktatták be ket. Az 1553-iki adókivetés szerint Serédy Gáspár nevén 4, Mérey Mihályén 5 és Farkas Ignáczén 1 porta adózik. 1647-ben részben a Kerekes család, részben az éberhardi uradalom bírja és e réven a Balassa, a báró Jeszenák és a gróf Apponyi család lett az ura, ma pedig a báró Vay családnak van itt birtoka. temploma 1315-ben már mint régi templom van említve, a mikor Károly comes helybenhagyja Belye comes régibb adományát az itteni templom javítására. Mai temploma az sinek a helyén a XV. századnak a vége felé épülhetett,
lesz.

Nánasúr nevével
itteni

Tamás 1463-ban már az

si

kési gót

stílben. A községet az idk folyamán sok csapás érte; u. m. 1764ben földrengés, 1769-ben tzvész, a mikor is majdnem az egész község leégett. 1831-ben és 1873-ban kolera, 1857-ben, a mikor a templom is leégett és 1863-ban tzvész martaléka lett a község. Hozzá tartoznak Valentinlak, Vay és Winkler béreslakok. Postája és távírója Éberhard, vasúti állomása

Püspöki.
Hidaskürt.

Hidaskürt, a budapest— bécsi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség. Körjegyzségi székhely, 242 házzal és 1671, róm. kath. vallású lakossal. E község neve 1271-ben Kwrt, a mikor V. István király, Miklós pozsonyi várjobbágyot a jobbágyi kötelék alól felmenti és a falut neki adományozza. Késbbi ura trencséni Csák Máté volt. Idvel Nagykürt és Kiskürt falvakra szakadt, de volt külön Kri és Németkürt falu is, mind a három a Mátyásföldön. Nagykürt és Kiskürt az 1553-iki portális összeírásban Mérey Mihály. Serédy Gáspár és Keresztes Lukács birtokaként szerepel, Kürt pedig Báthori Andrásé és a borostyánki uraké. Majd a Levánszky és a Dobrovszky családot is itt találjuk, késbb meg az Esterházy akat és most Esterházy Mihály gróf-

Pozsony vármegye községei.

71

nagyobb birtoka. Katholikus templomát 1759-ben Esterházy püspök újjáépíttette. 1763-ban földrengés volt a községben, mely a templomot is megrongálta, de a püspök ismét helyreállíttatta. Az egyház birtokában 1729-bl való, aranyozott ezüstbl készült, érdekes szentségmutató van, melyet Budai Mihály és neje Kása Judit ajándékozott az egy-

nak van
Károly

itt

gróf, egri

háznak. A község postája és távírója Diószeg, vasúti állomása pedig Galánta. Hidaskürthöz tartozik Alsórét és Sorjákos puszta is. Hideghét, szintén egyike a Fels-Csallóköz magyar kisközségeinek. Házainak száma 15, róm. kath. vallású lakosaié 153. 1294-ben egyszeren Heet néven van említve, a mikor Ehun fia Tamás és Czik fia Thama ezt az örökölt birtokukat László comesnek zálogosítják le. 1305-ben Jakab pozsonyi bíró testvérének adja itteni birtokát. Egy 1308-iki oklevélben már Hideghét néven szerepel és ez okiratban az itt lakó pozsonyi nemes várjobbágyok vannak említve. 1394-ben már Némethét a neve és ekkor Zsigmond király Kanizsai János esztergomi érseknek adományozza. Késbb már Qnadendorf német neve is felmerül. Az 1553-iki portális összeírásban Török Balázs van említve birtokosául. A XVII. század vége felé a Maholányi, 1787-ben a Bertalan ff y, késbb a Jeszenák bárói, a Balassa és a Bittera család bírta. Ma Hörandner Károlynak van tit kastélya, melyet a XVII. században vala-

Hlde s het

-

melyik Hideghéti építtetett. Más forrás szerint ez a kastély elbb kolostor volt és Balassa János alakíttatta át kastélylyá. Az idk folyamán sok kézen fordult meg, míg végre vétel útján a mai tulajdonos birtokába került. A községben szeszgyár is van, mely szintén Hörandner Károlyé. Temploma nincsen. Postája és távírója Féli, vasúti állomása Misérd. Hidegkút, a budapest bécsi vasútvonal közelében fekv kisközség, tót és horvátajkú, róm. kath. vallású lakosokkal. A házak száma 154, a lakosoké 831. Ez is a Pálffy-féle uradalomhoz tartozott és ma is Pálfl'y Miklós herczeg a legnagyobb birtokosa. Hajdan magyar falu volt, de késbb horvátokat telepítettek bele, a kik azután lassanként a körülfekv tót tengerbe olvadtak. Magyar nevén kívül még német Kaltenhrunn és ótt Dubrawka neve is használatos volt ez utóbbi tölgyfaerdt jelent. A Rákóczy-féle felkelés idején a császáriak kétízben kirabolták a lakosokat. 1866-ban a porosz-osztrák háború egyik végs epizódja itt játszódott le és ekkor az egész község leégett. A községben két róm. kath. templom van. Ezek közül az u. n. nagytemplom a XIV. században épült, de azóta többször átalakították a kistemplomot a XVII. század végén építették. Az egyház birtokában a XVII. századból származó érdekes szentségtartó van. Van saját postája. Távírója és vasúti állomása Pozsony.

Hlde s kut

-

;

;

Hódi, mátyusföldi tót
lakossal.

kisközség, 29 házzal és 399, róm. kath. vallású

Hódi

község 1291-ben szerepel elször, a mikor Hady Buken (Bökény) comes e birtokát leányának és vejének, Péternek adományozza. 1333-ban Hódi Ják és Ferencz neveiben is megcsendül. 1488-ban Kajali Péter és György a birtokosai, kiktl borsai Vizközi Tamás veszi zálogba. 1553-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak az itteni birtokaikon, melyek késbb, e család magvaszakadtával, az Illésháziak és a Saághiak birtokába kerülnek. 1672-ben lakatlan hely. Majd a Preira bárói családot is itt találjuk, s az Illésháziak révén 1787-ben már az Esterházyakat is, és ma Esterházy Mihály grófnak van itt birtoka és kastélya. Ezt a báró Preira család valószínleg 1790-ben építtette; legalább a kastély pinczéjének ajtaja fölött látható évszám erre enged következtetni. A községnek nincs temploma. Postája távírója és vasúti állomása Galánta. Hódos, szintén az Alsó-Csallóközben fekszik. Magyar kisközség, 183 házzal és 1003, túlnyomó számban ev. ref. vallású lakossal. E községet már 1245-ben említik. 1279-ben Hadus néven a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. Egy 1473-iki oklevélben a hudusi nemesek vannak említve. Részletesebb viszonyait nem ismerjük. Mostani nagyobb birtokosa Vermes Péter. A község egyik-másik dlneve történelmi jelentséggel látszik bírni. Ilyen az Akasztófai, a Ravaszlik, a Pontyostó és a Csíktó dl. Tekintve, hogy a község nem fekszik víz mellett, e két utóbbi elnevezés bizonyára régi, mesterséges halastavaira vonatkozik. A község református temploma 1790-ben épült. Ide tartoznak a Bödöri, Csiba, Czucz, Hodosi, Szigeti, Vermes és Völgy;

E

Hodos

-

Pozsony vármegye községei.
háti majorok, melyeknek egyike-másika szintén egy-egy régebbi és újabb birtokosának a nevét látszik viselni. 1884-ben az egész község leégett. Hódos postája Nagyabony. távírója Dunaszerdahely, vasúti állomása Csallóköz- Abony. Horváttiurab, a Kis-Kárpátok alatti síkságon fekszik. Kisközség, 185 házzal és 117Í lakossal, a kik róm. katb. vallásúak és túlnyomó számban horvátajkúak. Egy 1399-ben kelt határjáró levél Kruczai néven említi. Horvát telepítvény, mely az 1553. évi portális összeírásban Aegurab néven szerepel, Seré<ly Gáspár birtokaként, azzal a megjegyzéssel, hogy „Totaliterper Hispanos combusta non restawrata" A horvátokat Illésházy nádor telepítette e kipusztult községbe és 1596-ban már Horvaik-Ayszgrub a neve. 1647-ben Serényi Pál birtoka. 1750-ben Horváth alias Alsó-Gurab néven szerepel, késbb pedig elnémetesített Weisgrob, majd lakosai után Kroboth néven. Az Illésházyakról a Pálffyahra szállott, és ma id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Katholikus temploma 1589-ben épült. Az egyház 1659-bl való kelyhet riz, mely Turinich Márton ajándéka, és egy szentségtartót a XVI. századból. A Rákóczy-féle felkelés alatt a község határában kisebb ütközetek voltak. 1847-ben és 1896-ban nagy tz volt a községben. Idetartoznak Alsó- és Triblavina majorok, Feketevíz puszta és Walter malom. község postája, távírója és vasúti állomása Cseklész. Hosszúfalu, a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség. Házainak száma 96, róm. kath. vallású lakosaié 598. E község, mint azt egy 1540-iki levél magyarázza, hosszan elnyúló alakjától vette a nevét. 1296-ban Poss. Husyuffalu a vöröski vár tartozéka. Nevét írták Longavilla, Langendorf, Dlha és Dinka alakban is többi vöröski birtokok sorsában osztozott, míg végre a Pálffyak kezébe került. 1704 deczember 23-án Bercsényi Miklós itt tartózkodott és innen írt levelet Rákóczy Ferencznek. Hajdan kiterjedt halastavai voltak. Egyházát már az 1390-iki összeírás említi. Temploma a községen kívül, dombon fekszik és 1543-ban már fennállott. Ezenkívül még egy kápolna is van a községben. Az egyház aranyozott ezüstbl készült, érdekes gót stíl úrmutatót riz és egy ugyancsak gót stil ezüst-kelyhet. 1711-ben a pestis pusztított a községben. Ide tartoznak Dolina és Matildudvar majorok. Utolsó postája Cseszte, távírója és vasúti állomása pedig Nagyszombat. Igrám, a vágvölgyi vasút mentén fekv tót kisközség, körjegyzségi székhely, 107 házzal és 628, róm. kath. vallású lakossal. 1244-ben említtetik elször e vármegyében Ikrám, mely valószínleg e községgel azonos. Hajdan a királyi igriczek (zenészek) lakóhelye volt. Tamás érseknek 1313. évi oklevele is említi. 1323-ban Ikrán birtokra Miklós comes fispán oklevelet állít ki, mely szerint Udvaros fiai Kozma, Simon, Péter, Ourk fiai Domokos és János, Pál fia Mihály, Farkas fia László, Bertalan fia Pál, Márk fiai András és Miklós, Kozma fia Péter, Tivadar fia Pet, Olivér fia János, és Balázs fia Domokos borsai nemesek maguk között fölosztották. 1547 eltt Lukács Bertalané és O-yörgyfy Jánosé, majd meg Ollétejedi Illyés Ferenczé volt. Az 1553-iki portális összeírásban csak Nyáry Ferencznek adózik itt 15 portája. 1583-ban Rudolf király Ungnád Kristófnak adományozza és ez idtl Vöröskvár tartozéka. 1636-ban Erdödy György és Gábor Esterházy Dánielnek zálogosítják el, de egy évvel késbb már Lósy esztergomi érsek zálogbirtokaként szerepel, néhány évvel ezután pedig Amadé Lénárd alnádorra és Mórocz Farkas kamarai tanácsosra jut zálogjogon, de 1647-ben ismét az Erddyeké. Késbb községnek nincs temploma, de kápolnája a Pálffy család szerezte meg. nagyon régi. Két izben, 1772-ben és 1861-ben bvítették és ekkor építették hozzá a tornyot is. Postája és vasúti állomása Báhony, távíróhivatala pedig
, '.

norvátgurab

A

Hosszúfalu.

A

I»rám.

A

Cziffer.
niésháza.

Illésháza, csallóközi magyar kisközség, mely 73 házat és 593 róm. kath. vallású lakost számlál. E község 1238- és 1239-ben Általútaljaföld néven, a Salamon nembeli Illésházy és a Szerhásházy (késbb Esterházy) családok torzsfészkeként van említve. Itt állott az Ilíésházyak si kastéhya, melyet Illésházy István a XVI. század végén újonnan felépíttetett, de Rudolf király a XVII. század elején lerontatott. Az 1553-iki portális összeírásban az Ilíésházyak mellett még Csorba Farkas is birtokosa. 1709-ben özvegy Maholányiné szül. Péterffy Judit birta. Késbb csak az Ilíésházyak az urai és ezek kihaltával a Batthyányiak öröklik, míg azután házasság útján Pálffy Béla

Pozsony vármegye községei.

73

gróf tulajdonába került, kinek itt most is nagyobb birtoka van. si templomát Illésházy János gróf 178u-ban kibvíttette és átalakíttatta, mint arról az szentély falába van illesztve egyik boltíven olvasható fölirat tanúskodik. Illésházy Mátyás gyulafehérvári prépost vörösmárvány sírköve 1510-bl és az török világban utolsó Illésházy (István gróf) díszes síremléke 1838 ból. Mansfeld Károly tábornok négy napig táborozott itt és innen Komárom felé vonult. A Rákóczy-féle felkelés alkalmával elpusztult a község. Három tartozik hozzá, u. m. a Szerhásházi, Salamoni és Szent-Péterföldi. Mind a háromnak történeti jelentsége van, a mennyiben az els a Szerhásházyak, illetleg az Esterházyak si fészke volt, a második pedig a Salamon nembeli Illésházyaké Szentpéterföldje pedig 1469-ben van említve, a mikor az itteni plébános, Zerhas Lászlónak a pörbe idéz levelet kézbesíti. Az Aranyász nev dln, a Kis-Duna mellett, melyen hajdan révje is volt, azeltt aranyat mostak. Ide tartoznak Fehérág, Kissziget és Sorják majorok, továbbá Szentközségben fogyasztási szövetkezet és gazdakör van. Péter telepítvény. Postája és távírója Nagymagyar, vasúti állomása pedig Szempcz. Istvánfalu, a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség, 58 házzal és 407 róni. kath. vallású lakossal. E község els írott nyomára jó késn, 1596-ban találunk elször, a mikor Stefelsdorf, Stefansdorf a neve késbb Stefanova néven is említve van. JedlicsJca munkája szerint hajdan Schönau volt a neve. Tény, hogy ily nev község már a XVI. században fennállott, hogy továbbá a község közelében lev tavat ma is Sajnavi tónak nevezik és végre, hogy egy 1540-ik évi jegyzék szerint ez a Schönau ez idben egészen puszta és lakatlan volt. Pálffy János grófnak 1725-iki levele Istvánfalvát pusztult községnek mondja. Bél Mátyás azt állítja, hogy elpusztulása eltt 200 ház volt benne. Pálffy Miklós báró a XVI. század végén újra telepítette s akkor patrónusa után Szent-Istvánfalvának nevezték el. Mindenkor Vöröskvár tartozéka volt és az újabb korban jutott a Pálffyak kezére. község birtokában régi gótikus ezüst pecsétnyomó van. Csúcsíves templomát, mely már a XV. században fennállott, a telepítéskor átépítették. Az egyháznak kb. 500 kötetbl álló könyvtára van. község határában a Rákóczy-féle felkelés alatt, 1705-ben ütközet volt. 1596-ban említve van a községhez tartozó Roszna major is, mely ma Bosna major nevet visel. községet 1849-ben tz pusztította el. Postája Pudmericz, távírója és vasúti állomása Cziffer. Istvánlak a Kis-Kárpátok közelében fekszik. Tót kisközség, 59 házzal és 452 róm. kath. vallású lakossal. Régebben Klucsován. vagy Jedlicska szerint Mocholan, Moholany volt a neve. Henszlmann a nagyszombati klarisszatemplom tornyának a javításakor a gombban talált oklevélben megnevezett Kletvan községet tartja Klucsovánnak. Ortvay megczáfolja Jedlicska állítását és IV. Béla királynak 1256-ból való bolerázi határjáró levelével igazolja, hogy Kulchvan volt a neve és akkori földesura a Rátold nembeli Olivér mester volt. 1371 tájban Kolcsoan a szintén e nemzetségbl való Kazai Kakasok-ra száll és ezeké marad egész a XV. század végéig. Mindazáltal 1415-ben a Rozyonyiak is szereznek itt részeket; ekkor Kolchan-nak írják a falut. 1438-ban a nemecsei Ulma család is birtokosa. XVI. század elején a vöröski uradalomhoz tartozott. 1702-ben a Révayak zálogos birtoka volt. 1740-ben Semsey Ferencz, majd Ntmsovay György és neje, Apponyi Júlia bírták, mígnem késbb a Pálffyak kezére jutott. Temploma, melyet az 1782-iki canonica visitatió már említ, azeltt kápolna volt; 1856-ban újjáépítették. község postája, távírója és vasúti állomása Bélaház. Ide tartozik Paulin tanya. Ivánka kisközség, a becs budapesti vasútvonal közelében fekszik. Körjegyzségi székhely. Házainak száma 109, lakosaié, a kik róm. kath. vallásúak, 992. E községgel elször 1324-ben találkozunk, a mikor Terra Iwan néven említik az iratok. Azután Aychen név alatt szerepelt s lakosai németek voltak. Késbb a mikor már ismét magyarok lakták, Aycha alakban találjuk említve. Az 1553-iki portáhs összeírásban már ismét Ivány néven van följegyezve és benne Serédy Gáspár 3 portája adózik. 1647-ben özv. Amadé Lénárdnéé. 1736-ban özv. Maholányi Tamásné szerepel birtokosául és ekkor Iványi alakban találjuk említve. 1753-ban a Maholányi örökösök átadják itteni birtokukat Jeszenák Jánosnak ekkor már a Károlyiak is birtokosok voltak itt,

A

A

dl

;

A

Istv ánfaiu

;

A

mív

A

A

istvániak

A

A

Ivánka,

;

;

Pozsony vármegye községei.

IVÁNKA.

A GRASSALKOVICH-FÉLE

KASTÉLY

(lIOST

HUNYADY KÁROLY GRÓF ÖRÖKÖSEIÉ).

de hogy örökösödés, vagy vétel útján jutottak-e birtokukhoz, azt kikutatnunk sikerült. XVIII. század második felében már Grassalkovich Antal herczeg volt az uradalom ura, majd Obrenovich Mihály szerb fejedelem vette meg, kinek neje, szül. Hunyady Júlia grófn révén a Hunyady ah kezére jutott és Hunyady Károly gróf örököseinek ma is nagyobb birtokuk és hatalmas kastélyuk van itt, melyet Grassalkovich építtetett, de a Hunyady Juha második férje Arenberg Károly herczeg átalakíttatta ti Ugyank építtették az itteni mintaszer óvodát is. község kath. templomát Grassalkovich Antal herczeg 1772-ben építtette és itt van a gróf Hunyady család sírboltja. község lakosai hitelszövetkezetet tartanak fenn. Ide tartoznak Bagóház, Fáczános és Sziget vadászlakok. Van saját postája és távírója, vasúti állomása pedig Cseklész.

nem

A

:

A

A

Jakabfalva.

Jánosháza.

Jakabfalva, morvavölgyi tót kisközség, 191 házzal és 1150 róm. kath. vallású lakossal. községnek van saját postája. Távírója és vasúti állomása Malaczka. 1553-ban Serédy Gáspárnak itt 16 portája.adózik. Mint Páljfy-\>ix\ok. a malaczkai uradalomhoz tartozott. Most is a Pálffy herczegi hitbizománynak van itt nagyobb birtoka. Azeltt Jakubov tót neve is közkelet volt. 1703 11 között és 18^6-ban teljesen leégett. lakosok róm. kath. olvasókört s katholikus templom gazdasági és fogyasztási szövetkezetet tartanak fönn. 1644-ben épült, de toronynyal csak 1903-ban látták el s ez alkalommal kibvítették. Ide tartozik Homokház major és Major puszta. Jánosháza, mátyusföldi magyar kisközség, 20 házzal és 189 róm. kath. vallású lakossal. Egészen új telepítés, melyet Pálffy János gróf 1792-ben létesített. Temploma nincs. Postája Királyfa, távírója és vasúti állomása

A

A

A

Szempcz.
Jánostelek.

.Jánostelek, tót kisközség a Kis-Kárpátok alatt, 85 házzal és 511 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a nagyszombati Klarisszák birtoka, a kiktl Bethlen Gábor vette el s Erdödy Gábornak és Györgynek adományozta. Rólok a Pálffyakra szállott és ma is id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Bethlen, Bocskay és Rákóczy idejében több izben volt kisebb harezok község postája, színhelye. Temploma igen régi; 1695-ben újították meg. távírója és vasúti állomása Szomolány.

A

Pozsony vármegye községei.

75
Jasziócz.

Jaszlócz, a Kis-Kárpátok ós a Vág völgye között fekv tót kisközség-, 86 házzal és 537 róni. kath. vallású lakossal. Els nyomára csak az 1553-iki portális összeírásban találunk, a hol lasz-Lócz néven a szomolányi uradalomhoz tartozik és Losonczi Istvánnak itt 12 portája adózik. Késbb az Erdödyek lettek az urai és 1636-ban Erddy György és Gábor Esterházy Dánielnek

zálogosítják

el.

Az Erddyektl

a Fálffyak örökölték. Manivér

nev dljének

nevét a lakosok úgy magyarázzák, hogy az „Mennyi vór"-bl származik, de községnek nincsen temploma. Postája Bohunicz, okát adni nem tudják. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Jóba, mátyusföldi magyar nagyközség, 413 házzal és 2478 lakossal, a kik között a római katholikusok vannak a legnagyobb számban, de a reformátusok száma is elég tekintélyes. E község legrégibb nyoma 1239-ig vezet vissza, a mikor Pozsony várának volt a tartozéka. IV. Béla királynak 1239 márezius 6-án Budán kelt oklevele három Ilka nev községet említ. 1256-ban Bereinus de Ilka nevében is szerepel, 1291-ben Tálka, de ugyanekkor Jelka néven is említve van. 1305-ben Szentkereszti Hunt fia János, a község határában lev birtokrészét Jánoki Jakab comesnek elörökíti. Ez idben Harmathely neve is volt, a melyet egyik dlje még ma is fenntart. 1324-ben a Salamoni nemeseknek is volt itt birtokuk, melynek egy részét Olgyai Péter fiainak engedik át. Ugyancsak az Olgyaiaknak 1355. évi egyezség - levelében Hannathely-Jóka néven van említve. pápai tizedszedk jegyzékébe Jocza néven van bejegyezve. Ez idn túl már Kis- és Nagy-Jókát különböztetnek meg az okiratok. Nagy-Jókát 1541-ben a törökök pusztították el és ez meglátszik még az 1553-iki adóösszeírásban is, a mikor Farkas János akkori birtokosa nevén csupán két porta van beírva. De valószín, hogy Kis-Jóka is hasonló sorsban osztozott, mert itt meg szintén csak két porta után adózott Hegyi Tamás. Bercsényi Miklós 1705. október 24-én a községben tartózkodott. Késbbi nevezetesebb birtokosai a Farkas és Udvarwoky családok voltak. A XVIII. század elején két kastélya is említve van, ma azonban a községben kastélyszer épület nincsen. A község lakosait 1833-ban és 1866-ban a kolera tizedelte. két templom közül a róm. katholikus nagyon régi, mert 1530-ban már újjáalakították. A plébánia birtokában van egy kézirat 1530-ból, mely a községnek akkortájt törrtént elpusztításáról emlékszik meg. A református templom 1784-ben épült. 1298-ban Jók a határában Kisa nev község van említve Foss. Kizey alakban, mely a múlt század elején még Nagy-Jókához tartozó pusztaként szerepel. Szintén Pozsony várának volt a tartozéka, melyet a pozsonyi káptalan kapott adományban, de úgy látszik, nem birtokolhatta nyugodtan mert 1323-ban a megyei hatóság már visszaadja a pozsonyi egyháznak. 1434-ben a Fraknói grófoké, a kik átadják Molnári Kelemen gyri püspöknek. 1304-ben említve van Jóka határában Lakköz nev birtok is, melyet Doláni Kozma fia Péter, Konrand fia Kozmának elörökít. 1328-ban Lak-Paka néven Karosai Lorándé és testvéréé és e néven szerepel még az 1553-iki portális összeírásban is, mint Mérey Mihály birtoka, öt portával. Nagy-Jókához tartozott ezeltt Ujhely-Jóka és Öt alja puszta is. Az elbbi ma már külön község. Ide tartoznak Alsó- és Felsbács, Asásmajor, a Belszátonyi, Bodzáserdei és Erdaljai malom. Van postája és távírója, vasúti állomása pedig Szempcz. Kajál, a budapest-bécsi vasútvonal közelében fekszik. Magyar kisközség, 296 házzal és 1465, nagyobb részben róm. kath. vallású lakossal, kik mellett azonban az evangélikusok is elég szép számmal vannak. E község els nyomára 1628-ban találunk Fetrus et Georgius de Kyal nemesek nevében. Régi birtokviszonyait, illetleg régi nemesi birtokosait nem ismerjük csak 1754-ben merülnek fel a Kamocsay és Soós családok, kik között egy itteni birtok miatt pör folyik. Lakosai még IV. Béla alatt nyertek nemességet, és a község bíráját ma is hadnagynak nevezik. Harczosgyepi nev dljének, úgy látszik, történeti jelentsége van. XVIII. század elején messze vidéken híres juhtenyésztése volt. 1813-ban a Vág áradása romba döntötte. Az árvíz 1840-ben és 1894-ben ismétldött, de kevesebb veszélylyel több izben tz is pusztította. A katholikus templom a XVI. században épült, az evangélikus pedig napjainkban, 1898-ban. Kajáihoz tartozik Óny puszta, melyrl már Gány községnél is szó volt. 1283-ban IV. László király Lodomér esztergomi érseknek adományozza,

A

Joka *

A

A

;

Ka i al

-

;

A

;

()

Pozsony vármegye községei.

szerepel,

is említve van. 1296-ban, a mikor Anja néven Mihály gróf visszaváltja az esztergomi érsekségtl. A XIV. században Oitn, Obi és A)iya névváltozatait említik. 1326-ban Orros Péteré, ki htlenség bnébe esik s 1. Lajos Morochuk honti fispánnak adományozza, de néhány

de

már korábban, 1252-ben

K.ipoina.

Péter ismét visszaszerzi száz ezüst márkáért. Az 1553-iki 4portája van felvéve. Van saját postája. Távírója és vasúti állomása Galánta. Kápolna, a vágvölgyi vasútvonal mentén fekv tót kisközség, 69 házzal ki róni. kath. vallású lakossal. E község legrégibb nyomát abban az és oklevélben találjuk, melylyel IV. Béla 1244-ben Farkas és Dávid nev nemeévvel
portális összeírásba
í

késbb Orros

Kátiócz.

seknek megengedi, hogy Capulna nev birtokukon Szent Erzsébet tiszteletére kápolnát emelhessenek. 1329-ben Wodosfi Sándor leánya Liliom, a birtok felét férjére, Gursas Tamásra ruházza át. 1398-ban Csenkeszfalvi Laczk István fiainak a birtoka. 1542-ben Vöröskvár tartozéka és az 1553. évi összeírásban a Fugger család itt négy porta után adózik. Késbb a Pálffyak tulajdonába került és ez idben Capelle német neve is forgalomban volt. Most id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. 1709-ben a község teljesen leégett. Plébániája a XIII. század közepén keletkezett; templomát az idk folyamán többször átalakították. A község postája és vasúti állomása Báhony, távírója pedig Cziffer. Kátlócz, a Blava patak mellett fekv kisközség. Van 143 háza és 937 róm. kath. vallású tót lakosa. Hajdan a vittenczi vár birtokaihoz tartozott. Az 1553-iki összeírás szerint itt Losonezi István 21 portája adózik. Késbb az Erdödij grófok, majd a Pálffyak kezére jutott s most Pálffy József grófnak

van

itt

nagyobb birtoka
is.

Keresztúr.

Keszöiczés.

1703 11 között és 1878-ban az egész község leégett. A katholikus templom 1818-ban készült el, de tornyát csak 12 évvel késbb építették. községnek van saját postája. Távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Keresztúr, a szered nagyszombati vasútvonal közelében fekszik. Tót kisközség, 146 házzal és 1079 róm. kath. vallású lakossal. sidk óta lakott hely, a mit a határában elforduló leletek igazolnak. 1397-ben Kereszt-Úr néven szerepel és már plébániája is van. 1439-ben Albert király a Rozgonyiaknak adományozza. Az 1553. évi összeírásban Báthori András és a borostyánki urak vanak birtokosaiként említve, 1647-ben pedig az Esterházyaké lett. Történeti feljegyzések szerint 1490-ben a magyar rendek itt fogadták II. Ulászlót. 1694-ben Thököly katonái táboroztak itt. község hajdan magyar volt, de idvel eltótosodott. Egyháza, mint már említettük, srégi, de templomát Esterházy Ferencz gróf kanczellár 1760 és 1780 között községnek van saját postája, a távírója és a vasúti állomása újjáépítette. pedig Keresztúr- Apaj. Keszölczés, dunamenti magyar kisközség, 101 házzal és 619, róm. kath. vallású lakossal. Szintén nagyon régi község, melyet egykorú iratok már 1205-ben említenek. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságlevelet ad. A vajkai érseki székhez tartozott és érseki nemes jobbágyok lakták. Miklós esztergomi érseknek 1345. évi oklevele Keseulces alakban említi. 1394-ben Paulus de Kyzelches királyi iktató ember nevében is szerepel. Róm. katholikus temploma 1898-ban épült. A község postája Vajka, távírója Nagylég, vasúti állomása Páka. Ide tartozik Sárfeny-

mmalom

és

szeszgyára.

Van

itt

még egy gzmalom

és

egy

A

A

A

Kiráiyfa.

sziget és Vágott erd. Királyfa, tót kisközség, körjegyzségi székhely, 137 házzal és régebben 1012, a legutóbbi népszámlálás szerint csak 948, róm. kath. vallású lakossal. Hajdan királyi birtok volt és Villa Regia néven szerepelt, s benne Zsigmond király nejének, Máriának szép nyári kastélyát is említik az egykorú iratok. 1397-ben már Királyfalu alakban találjuk, a mi azt bizonyítja, hogy hajdan nemesek voltak az magyar község volt. Ez idben Mátyás és András urai, a kiktl Zsigmond király elvette, más birtokokat adományozván nekik. Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspár hét portája adózik itt. 1647-ben már a falu a Pálffyak birtoka és ez idben Königseiden és Königsdorf neveken múlt század elején Pálffy Ferencz grófnak nevezetes majorsága, szerepel. is id. Pálffy János gróftehenészete, sajtgyára és fáczános-kertje volt itt. nak van itt nagyobb birtoka és fejedelmi kastélya, melyet Pálffy János nádor

nev

A

Ma

Pozsony vármegye községei.

77

1712-ben építtetett. E kastély tele van rendkívüli müizléssel és szakértelemmel összeválogatott mkincsekkel. Már a flépcsházban nagybecs mtárgyak és festmények vannak elhelyezve. Carrarai márványváza, régi japáni edények és berakott márványasztalok, remek gobelinek, török zászló, török lófark és Lesezinszky Szaniszló lengyel király s YI. Károly olajfestés arezképei. folyosón a Pálffy család 28 tagjának olajfestés arczképei függenek és számos egyéb olajfestmények között Kupeczky eredeti arczképe. Vannak még itt remek szekrények, japán és egyéb értékes edényekkel,

mív

A

továbbá régi nagybecs órák. Az ú. n. pompeji terem falsznyegei ódonszeren, kézzel vannak festve és a terem stílszer régi bútorokkal berendezve. Benne két mvészi kivitel, életnagyságú, fekv ni szobor van elhelyezve, melyeket carrarai márványból Tantardini olasz szobrász faragott. Itt van József császár márványszobra és két vert ezüstbl készült embernagyságú görög váza. A gróf háló- és toilette-szobájában 84 régi, eredeti festmény és számos régi bronzszobor foglal helyet. A nagy hálószobában remek roccoco-stil, I.
,

KIRÁLYFA.

ID.

PÁLFFY JÁNOS GRÓF KASTÉLYA.

Napóleon korabeli óriási ágy áll, továbbá remekmív ékszerszekrény, teknscsonttal és gyöngyházzal kirakva. E szoba márvány-kandallója ezüsttel van lemezelve és felszerelve. Van itt egy remek szép, régi olvasó-állvány is és két karszék, melyeket Mária Terézia ajándékozott Pálffy Miklós nádornak. Végre nyolcz régi, eredeti nagybecs festmény. Az u. n. zeneteremben álló zongorát régi, remekbe készült japán selyemterít födi. E terem falai tele vannak eredeti régi festményekkel és itt van elhelyezve az I. Napóleon
ajándékozta empire-stil falióra
asztalka
áll,
is.

Az

u. n.

kék-szalonban rendkívül becses

E

melyen 11 antik kamea 219 darab brilliánsk közé van foglalva. teremben gyönyör bútorok állanak és a falakon régi mesterektl való

festmények függnek. Az u. n._ tükörszobában ritka becs vázák, bútorok, órák és festmények vannak elhelyezve. A nyári ebédl velenczei tükör-csillárokkal van díszítve és vörös bársony-bútorokkal bútorozva. Az u. n. sárgaszalonban nagybecs japán-szekrények és az ott elhelyezett velenczei csillárok vonják magukra a szakértk figyelmét; az u. n. Mária Terézia-teremben pedig japán-szekrények és állványok és két nagy érték álló óra. Az u. n.
zöldszalonban gyönyör régi roccoco-butorok láthatók, és a falakon régi nagybecs festmények függenek. A 10. számú vendégszoba vörös brokáttal és ugyanilyen bútorral van berendezve. A 11. számú vendégszoba kék falsznyeg és itt 83 régi eredeti aczélmetszet van a falakon elhelyezve, a

78

Pozsony vármegye községei.

Királyfia.

Kiráiyfiakarcsa.

Királyrév.

szekrények pedig nagyérték meisseni edényeket rejtenek. Az e szobához tartozó hálószobában 41 régi metszet függ. A 12. számú vendégszoba falai régi, préseli brsznyegekkel vannak bevonva. A 13. számú vendégszoba ablakait valódi brüsszeli csipkefüggönyök díszítik, ugyanígy a 14. számúét is, a hol még egy nagybecs velenczei tükör vonja magára a figyelmet. A kis lépcsházban számos metszet és festmény van elhelyezve. A dolgozó-szobában feltnik egy remekmív óra, porczellánvirágokkal, és egy régi, értékes szekrény. A kápolna-folyosón több ritka becs régi szekrény, bútor és régi mesterektl való aagyérték festmények tnnek szembe. Az oratórium falait vörös selyem falisznyeg fedi és itt is régi becses szentképek vannak elhelyezve. Az n. n. hosszú folyosó falai tele vannak régi híres mesterek festményeivel, ezek közt Rubens, Van Dyk, Wouwermann, Guidó Reni stb., stb. A folyosót remek bútorok, japán órák és családi képek ékesítik. A földszinti téli nagy ebédl falai majolika val vannak kirakva. Itt is életnagyságú, remek márványszobrok állanak, mozgatható talapzatokon, továbbá óriási nagyságú japán cloisonné-vázák, a legnagyobbak, melyeket eddig Európába hoztak. Az u. n. ezüst-kamarában rzik a nemes gróf nagyszámú és nagybecs ötvösmveit, melyeket világkörüli utazásaiban nagy mérzékkel vásárolt össze. A községnek nincs temploma, csak temeti kápolnája a kastélynak is saját díszes kápolnája van. E községbe olvadt be az 1870-es évek végén Apáczakörmösd, mely 1553-ban az óbudai, 1647-ben a pozsonyi apáczáké, 1787-ben pedig már a Pálffyaké volt. Ide tartozik most Alsófáczános és Bodóháza major, Honsziget és Jánosházi major. A községnek van saját postája; távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Királyfia, felscsallóközi magyar kisközség, 55 házzal és 391, róm. kath. vallású lakossal. Régi nemesi község, melynek csak a múlt század elejérl ismerjük két nagyobb nemesi birtokosát, u. m. a Jeszenák bárói és a Botló családot. 1848-ban itt kisebb ütközet volt, melynek emlékére emlékoszlopot emeltek. Temploma nincs a községnek, melynek postája, távírója és vasúti állomása Somorja. Király fiaharcsa, csallóközi magyar kisközség, 41 házzal és 185 róm. kath. vallású lakossal. A többi Karosa falvak sorsában osztozott és birtokviszonyai megegyeznek azokéval. A község határában pogánykori sírhalom van. Temploma nincs. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Patony. Királyrév, mátyusföldi magyar kisközség, 122 házzal és 888 lakossal, a kik róm. kath. vallásúak. Kezdetben királyi birtok volt, melyet késbb a nagyszombati jezsuiták kaptak. Mikor II. József e rendet eltörölte, az államé 1490 és 1505 között Miksa lett. Hajdan Szent-Mihály puszta volt a neve. császár seregei elpusztították. Hosszú ideig lakatlan volt, 1787-ben mint praedium Pered községhez csatoltatott és csak a XVIII. század közepe táján telepítették újra, a mikor nevét mint királyi birtok az itteni révtl vette. Késbbi földesura a pesti egyetem lett. 1848-ban a peredi csatának els felvonása itt folyt le és a magyarok ezt az osztrákoktól megszállott községet bevették. Katholikus temploma a múlt század közepe táján épült. Saját postája van, távírója és vasúti állomása pedig Galánta.
;

Kiripoicz.

morvavölgyi tót kisközség. Körjegyzségi székhely. Házainak 136, róm. kath. vallású lakosaié 977. E község els nyoma 1397-ig vezet vissza, a mikor már plébániája van említve. Német telep volt, s neve az idk folyamán gyakran változott. Legrégibb neve Kirchplatz; ezt a nevét mindenesetre hajdani egyházától vette, mely körül házai csoportosultak. Késbb, mikor a község eltótosodott, elbb Kiriló, majd Kirelló lett. Az 1553. évi portális összeírásban Serédy Gáspárnak adózik itt 13 portája. Idk multán a
Kiripolcz,

száma

Pálffyak
itt

tulajdonába került és
birtoka.

ma

a Pálffy herczeg-féle hitbizománynak van
és távírója és Uhliszkó

Mai temploma 1503-ban épült. Postája Malaczka. Ide tartoznak Bels- és Küls major, Rohlicsek puszta
nagyobb
erdészlak.

Kisbresztovány.

Kisbresztovány, tót kisközség, a vágvölgyi vasútvonal mentén 55 házból és 539 róm. kath. vallású lakost számlál. Régibb birtokviszonyai ismeretlenek. 1787-ben a Traun grófi család, majd ennek örökösei, ezek után is Zamoiszki Tamásné grófZamoiszlcy grófi család volt az ura. a pedig
áll

Ma

Pozsony vármegye községei.

79

nénak van itt nagyobb birtoka és úrilaka. Temploma nincs a községnek, melynek postája Nagybresztovány, távírója és vasúti állomása Lóczbresztovány.
Kisbudafa, kisközség az Alsó-Csallóközben, 31 házzal és 179 lakossal, a kik róm. kath. vallású magyarok. Régi nemesi község, melynek azonban egykori nagyobb birtokosai nem ismeretesek, és ma sincs nagyobb birtokosa. Temploma sincs a községnek. Postája Egyházgelle, távíróhivatala és vasúti állomása pedig Patony. Kisfalud, a pozsony -komáromi helyi érdek vasútvonal mentén fekszik. Magyar kisközség, 60 házzal és 325 lakossal, a kik mindannyian róm. katholikusok. Szintén régi nemesi község, melynek a múlt század elején a Nagy család volt a legnagyobb birtokosa. Ennek a községnek sincs temploma. A postája szintén Egyházgelle, távírója és vasúti állomása Patony. Ide tarKisbudafa.

Kisfalud.

tozik Sárrét tanya. Kislég, a Fels-Csallóközben fekv kisközség, 63 házzal és 421 róm. XIII. századbeli okiratok csak Lég kath. vallású magyar lakossal. községrl emlékeznek meg, mely IV. Béla királynak 1239. évi oklevelében, Legu néven, Pozsony vár birtokaként van említve. 1250-ben Roland nádor egyik végzésében Legh néven szerepel, 1311-ben pedig Légi István nevében. 1324-ben a Salamon nembelieknek is volt itt birtokuk, melynek egy részét Olggai Péter fiainak engedték át. 1517-ben elször Kislég merül fel, a mikor II. Lajos király Kisléghi Pál fia Pétert, Egyed fia Andrást, Mátyás fia Balázst és általuk testvéreit, új adomány czímén e birtokba beiktattatja. 1608-ban Léghi István fia Simon itteni két kúriáját nejének, Zsófiának adományozta. 1675-ben Alszegi Mátyás és fiai itteni birtokrészüket Sziillö Ferencznek 50 évre elzálogosítják. Két évvel késbb a párkányi csatában elesett Szüll György neje és gyermekei osztozkodnak az itteni birtokokon, melyeket 1802-ben Szüll Zsigmond Gálffy Péternek zálogosít el; a Léghi, illetleg Kisléghy család azonban mindvégig birtokos itt, egész a múlt század elejéig. 1866-ban nagy tzvész pusztított a községben. Templom nélkül szkölködik Postája, távírója és vasúti állomása Nagylég. Kislévárd, morvavölgyi tót kisközség, 219 házzal és 1522 róm. kath. vallású lakossal. Régibb birtokviszonyai nagyjában összefüggenek NagyXIX. század elején a Pálffyak tulajdonába került Lévárd birtokviszonyaival. és ma Pálffy Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka. Katholikus temploma 1654-ben épült és 1903-ban megnagyobbították. 1709-ben két ízben leégett, 1830-ban és 1866-ban kolera tizedelte meg lakosait. Van katholikus olvasóköre és fogyasztási szövetkezete. Ide tartoznak Homola malom, Pálffy major és Rybnik erdészlak. Postája, távírója és vasúti állomása Nagyiévárd. Kislucs, a pozsony dunaszerdahelyi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség, 31 házzal és 213 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan három ily községet említenek az okiratok. 1222-ben Terra Luche, késbb Zilasluche és végre Nagluche. lucsei Dóczy család törzsfészke. falu Mátyás királynak 1468-ban kiadott kiváltságlevelében és II. Lajos királynak a gellei érseki székhez 1524-ben intézett rendeletében is szerepel. pápai tizedszedk jegyzékébe Luce alakban van bejegyezve. Késbb a királyi flscus kezébe került s a XVI. századbeli portális összeírásba királyi birtokként 15 portával volt felvéve. Idvel a Pálffy család lett az ura ós ma is a Pálffy-féle szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka és régi nemesi kúriája, mely a XVII. század elejérl való. községnek nincs temploma, csak kápolnája. Ide tartozik a Jattói major is. község postája Egyházgelle, távírója és vasúti állomása

Kislég.

A

nev

Kislévárd.

A

Kislucs.

nev

A

A

A

A

A

pedig Patony.
Kismácséd, magyar kisközség a Mátyusföldön, 81 házzal és 641 lakossal, a kik róm. katholikusok. E községrl elször egy 1326-ból való határjáró levélben van említés Mached néven. 1412 január 4-én a Pozsony vidékén megtartott nádori gylés egyebek között a kismácsódiak birtokügyeit is tárKismácséd.

1439-ben Gyékényes-Mácséd (Gyekenes Maczed) néven is szerepel, a mikor a Pókateleki család az ura, a mely e birtokhoz ni ágon GyékényesMácsédi János leánya, Dorottya útján jutott. 1518-ban II. Lajos egyik levele már Kys Mahed-nak írja. 1511-ben a Czuzy család is birtokos itt. Az 1553-iki portális összeírásban Erdhegyi Benedek 4, Szalay Péter 2, Kapróczy Imre 1, és Zomor János 4 portájára rónak ki adót. Késbb még a Szegedy, Galgóczy,
gyalta.

80

Pozsony vármegye községei.

KISMAGYAR.

PÁLFFY BÉLA GRÓF KASTÉLYA.

Kismagyar.

Tapolcsányi és Schlotsberg családot is a birtokosok között találjuk, míg végre az Esterházyak kezébe jut. Temploma nagyon régi, érdekes építmény. Félholddal ellátott keresztje a török uralomra emlékeztet. község postája, távírója és vasúti állomása Diószeg. Kismagyar, kisközség a Fels-Csallóközben, 78 házzal és 512, róm. kath. vallású lakossal. Körjegyzségi székhely. E község nevét az idk folyamán többféle változatban említik. Legrégibb neve, 1298-ban Marchamagyar, 1482-ben Felsewmagyar, 1678-ban már Magyarica és Kismagyar. III. Endre király 1298-ban a birtok harmadát Somorja városának adományozza. 1313-ban Henzlinus pozsonyi várjobbágy a maga birtokrészét az esztergomi érseknek adja, a ki viszont Kurchmann István pozsonyi polgárt iktatja e birtokba. 1416-ban már Kismagyari László nemes is szerepel itt, de egy évvel késbb az Olgyai család is birtokosai között foglal helyet. 1471-ben Mátyás király Borsai Péter itteni birtokát elveszi és Vizközi Tamásnak és Pálnak s Hegyi Istvánnak adományozza, mert Borsai Péter Doborgazi Wolth Imrét rabló módjára megtámadta és megölte. 1482-ben felsmagyari Bély Mihályné és gyermekei, továbbá Vizközi vagyis Borsa Tamás és Pál, pénteksúri Szüll Miklós fia András, velki Balogh Péter fiai Ferencz és András az itt lev birtokrészekre nézve egyezségre lépnek. 1521-ben Földes János is részbirtokos itt. 1540-ben, a Csorba család magszakadásával az Illésházyak és a Saáqhiak lesznek újabb birtokosai. 1678-ban Kéméndi, Ferencz itteni birtokrészét Orbán Pál ítélmesternek és nejének, Alvinczy Évának elzálogosítja. Késbb a Gaál és a Yárudy családot is uralja, majd a Zichy, Esterházy, Baltazzi és a Batthyány családot is, mely utóbbinak a révén a birtok ni ágon gróf Pálffy Béláné tulajdonába került, ki itt ma is birtokos, és a kinek itt díszes, nagy kastélya van. E kastély régi alkatrésze hajdan állítólag a Klarissza-apáczák kolostora volt. Mfglehet, hogy ez az a kastély, melyet Bél Mátyás Zsigmond király hajdani nyaralójának tart, melybl azután a Klarisszák nyaralója lett. A régi kastélyt a jelenlegi tulajdonos alakíttatta át és nagyobbíttatta meg 1899-ben

A

.

Pozsony vármegye községei.

81

XVIII. század végén Fels-, Alsó- és Nagymagyar községek és 1900-ban. községnek szerepelnek, de Klein-Magerdorf német neve is használatos volt. nincs temploma. Ide tartozik Kismérges erdészlak. Postája Nagymagyar; távíróhivatala és vasúti állomása Szempcz és Somorja-Uszor. Kispaka, magyar kisközség a Fels-Csallóközben. 28 házat és 158 lakost számlál, a kik róm. kath. vallásúak. Legelször Roland nádornak 1250. évi végzése említi Páka néven, 1301-ben és 1315-ben pedig a pozsonyi káptalan pápai tizedszedk kiadványaiban Leopoldus de Páka nevében fordul el. lajstromában Payca elferdített néven szerepel. Hajdan Éberhard tartozéka volt, de onnan kiszakíttatván, 1787-ben a Balassák, késbb a Pálffyak birtokába került. Temploma nincs. Postája és távírója Somorja, vasúti állomása

A

A

Kispaka.

A

Nagypaka.

Kissenkvicz, a pozsony zsolnai vasútvonal mentén fekv tót kisközség, 45 házzal és 327, róm. kath. vallású lakossal. neve Csánok volt és 1256-ban Chanvk néven a pozsonyi vár tartozékaként említtetik. 1346-ban a Nagymartom családot uralta. 1434-ben Zsigmond király a Fraknói grófokat ersíti meg birtokában, de egy évvel késbb a Fraknói grófok már Molnári KeleXVI. században lakosai kipusztultak, s men gyri püspöknek adják át. késbb Illésházy nádor horvátokat telepített ide és azóta viseli mai nevét,

Kissenkvicz

si

A

minthogy Nagysenkvicz szomszédságában van. 1647-ben már a Pálffyak községtulajdona és most id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. postája Nagysenkvicz, távírója Modor és vasúti állomása Modor-Senkvicz. Kisudvarnok, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. E község 1252-ben a királyi udvarnokok telepe volt. 1356-ban már a mai nevén találjuk említve, a pápai tizedszedk jegyzékében pedig Oduor alakban szerepel. Újabbkori birtokosairól csak annyit tuchmk, hogy a múlt század elején az Argay és a Deák család voltak a nagyobb nemesi birtokosai. 1888-ban az egész községet falunak csak kápolnája van. Postája, távírója és vasúti tz pusztította el. állomása Dunaszerdahely, Konyha, a Kis-Kárpátok alján fekszik. Tót lakosai róm. kath. vallásúak. Számuk 1804, házainak száma meg 365. Itt van a körjegyzség székhelye. srégi pozsonyi várbirtok, melyet IV. Béla király Kuhna néven Depreth Kunt pozsonyi bírónak adományozott. Késbb Vörösk vár tartozéka lett, míg végre a Pálffyak birtokába került és most Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka és kastélyszer épülete, melyet 1855-ben Pálffy Pál XVII. században a község Kuhinja tót néven is ismeretes. gróf építtetett.

A

Kisudvarnok

A

Konyha.

A

Katholikus templomát 1702-ben építették. A községben van posta, távírója és vasúti állomása Malaczka. Ide tartoznak Dvore, Misznica tanya, Újmajor, a Szahor kunyhó, Wivrat vadászlak és Wivrat vadászkastély, mely utóbbi Pálffy Miklós herczegnek a kedvelt vadásztanyája. Kosolna, a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség, 94 házzal és 552 róm. kath. vallású lakossal. 1296-ban Cospolva néven a vöröski vár tartozéka volt. XVI. és XVII. században Gosseldorf, Gosselsdorf, Kosselsdorf vagy Gesselsdorf néven szerepel st Goschwele néven is. A vöröski uradalom sorsában osztozott. 1543 körül a Fuggerek itt nagy haltenyésztést ztek. Az egyik halastó sánczai még ma is láthatók. 1626-ban a császári lovasság és 1663-ban a törökök pusztították, a kik különösen az anabaptistákat üldözték és gyilkolták, házaikat fölgyújtották és közülök 43-at rabszíjra fzve elhurczoltak. Az anabaptisták, kiknek itt egyik ffészkük volt, hajdan messze vidéken híres cserépkorsókat készítettek, melyekrl Bél Mátyás is megem-

Kosolna.

A

,

lékezik. falu késbb a Lévay, Dersffy és a Pálffy család kezére jutott és ma Pálffy Ferencz grófnak van itt nagyobb birtoka. községben csak kápolna van, mely 1732-ben épült. Ide tartoznak Blanka és Bori majorok. községnek Száraz-patak a postája, a távírója és vasúti állomása meg Nagy-

A

A

A

szombat.
Kosut, a Mátyusföldön fekszik. Legnagyobb részben magyar és róm. kath. vallású lakosok lakják. házak száma 131, a lakosoké 1238. Legrégibb okleveles említése 1214-ben történik Cousoud néven, 1223-ban pedig Kusoud alakban. 1265-ben és 1267-ben a Kosyd és Kivsyd személynevekben is elfordul. Ortvoy állítása szerint e község 1138-ban már fennállott és azonos az ez évben II. Béla király oklevelében említett Villa Quosuttal. II. Endre király 1223. évi
Kosut.

A

Magyarország Vármegyéi és Városai

:

Pozsony vármegye.

6

Pozsony vármegye községei. oklevelében Kusatid, IV. Béla királynak 1260. évi okiratában Kusond és a L263-iki oklevélben Kusovxth néven van említve, a Deáki községet illet határjárás alkalmából. 1260 és 1270 között Kusodi Mohofi, Ecs van birtokosául említve, l29S-ban pedig Kosodi Kozma fia Pál. A XIV. század elején részben várföld volt, melyei l. Károly király Bogár fia Mártonnak adományoz. 1334-ben Péter deák fia, Myke is birtokos volt itt. Az 1553-iki portális összeírásban a Hegyi és a Szobonya család 14 portája adózik itt, de két évvel késbb már Vizkeleti György és Jakab kapnak reá adományt. Ugyanekkor Olgyai György, néhány évvel késbb pedig Török Balázs is kap ide donácziót. Ez idben Kossolth néven van említve. Késbbi birtokosai a Jezerniczky, Balogh, Duehon, Thédy, Fekete, Liptay, Somogyi, Lelovics, Kiss, Petrovits, Burián, Thúróezy, Abrahámffy és a Simonyi családok, most pedig Fekete János bárónak és a diószegi ezukor-gyárnak van itt nagyobb birtoka és az Abrahámffy, báró Fekete és Kis< családnak csinos urilaka. Nevét a mai hangzásnak megfelelen csak az 1713-iki canonica visitatio írja elször Kossuthnak. Az abszolutizmus idejében e név az osztrák kormánynak szemet szúrt és báró Fekete Mihály útján odahatott, hogy a község vegye föl a régi Kossolth nevet, a mit azonban, az itteni közbirtokosság határozott tiltakozása következtében, nem sikerült keresztülvinnie. községhez tartozik ma Fityka tanya is, mely Fitykafölde néven már 1553-ban Török Balázs birtokaként szerepel. Ezenkívül ide tartozik Erdalja, Esterházy- és Fekete-major. A községi katholikus templom újabbkori és 1849-ben épült. községnek van postája és vasúti állomása, de
:

A

A

távírója Magyardiószeg.
Küzépcsöpöny

Középcsöpöny, hajdan magyar, ma már tót kisközség, 56 házzal és 365 róm. kath. vallású lakossal. 1672-ben praedium 15 lakossal. múlt század elején Hittel- Csépen német néven is ismeretes. Az Esterházyak voltak az urai

A

Kukló.

Angelika herczegnnek van itt nagyobb birtoka, temploma. Postája, távírója és vasúti állomása Szered. Kukló, a Miava patak mellett fekv nagyközség, melynek lakosai tótok, németek és magyarok, de a tótok vannak a legnagyobb számban. 315 házból áll és 1351 róm. kath. vallású lakost számlál. E község hajdan Éleskvár tartozéka volt és a Czoborok voltak az urai. 1553-ban Bakics Péteré és Czobor
és

ma

Alsasse d'Hennin

A községnek nincsen

Jánosé. Róluk
is

a

cs.

és kir. család birtokába került

;

ma

a Török családnak

van itt birtoka. A XVIII. század végén Kugelhof német neve is említve van. Újabb birtokosai közé számította, a cs. és kir. családon és a Török

Kulcsárkarcsa.

KQrt.

még a gróf Batthyány és a báró Jeszenák családot is. Az itteni azt tartja, hogy e községet egy halász alapította, a ki itt a Miava község állítólag hajdan a mai melletti mocsaras vidéken telepedett le. Kosztelik (templom) helyén állott, a hol még ma is akárhányszor Czoborok birtoklásának emlékét Czobotéglákat vet ki a földbl az eke. dljét a hagyomány szerint azért rovszka dlje tartja fenn. Sajbi nevezik így, mert ott állítólag valamely ellenséges hadtest hosszabb idn át római katholikus czéllövésben gyakorolta magát. 17w9-ben teljesen leégett. templom XIV. századi építmény. Van postája és vasúti megállóhelye, távíróhivatala Morvaszentjános. Ide tartozik a Marczinky malom. Kulcsárkarcsa, magyar kisközség a Csallóközben; 26 házat és 120 róm. kath. vallású lakost számlál. fészke a rég kihalt Kulcsár családnak, melynek itt nagy kúriája volt. Nagyjában a többi Karcsa falu sorsában osztozott. Tómögi dljét, vagyis annak egy részét a nép Tatárlésnek nevezi, mert a török világban állítólag ott tanyáztak a törökök. községben csak kápolna van, mely 1840-ben épült. falu postája Királyfiakarcsa, távírója iMmaszerdahely és vasúti állomása Dióspatony. Kürt, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. 121 házból áll, melyekben 772 róm. kath. vallású lakosa lakik. község, mely már 1138-ban szerepel. 1390-ben, a mikor itteni egyháza is említve van, Kiwrth néven fordul el, a Pázmány-féle jegyzék pedig Egyházkürtnek nevezi. IV. Béla király a pozsonyi prépostságnak adományozta, s késbb is a káptalané volt. 1399-ben Poss. Kyrth alakban találjuk említve. Albert király 1439-ben a Rozgonyiaknak adományozta. 1553-ban Serédy Gáspár, Mérey Mihály és Kerekes Lukács együtt 11 portát bírtak itt. 1647-ben csak a Kerekes család van említve birtokosául. Késbbi birtokosai a Pálffyak lettek és ma is id. Pálffy János
családon kívül,

hagyomány

nev

dl

A

A

nev

nev

A

si

A

A

si

;

Pozsony vármegye községei.

83

grófnak van itt nagyobb birtoka. Temploma srégi és gótikus építmény. Egyik harangja 1482-bl való. A község határában skori telepek vannak, melyeket azonban még nem kutattak át. Ide tartoznak Apponyi-major, Sóssziget és Újmajor. Postája Vasárut, távírója ós vasúti állomása Albár.
Láb, a morva völgyi vasútvonal mentén fekv tót kisközség, körjegyzségi székhely, 299 házzal és 1740 róm. kath. vallású lakossal. E község története Zsigmond király idejéig megy vissza, Hajdan, a török világban, két izben elpusztult. Az 1553-iki portális összeírás szerint Serédy Gáspárnak ilt 28 község állt fenn portája adózik. Pázmány érsek idejében két Láb egymás mellett, melyeket Alsó és Fels jelzkkel különböztettek meg egy11 között a császári hadak sokat sanyargatták. Késbb a mástól. 1703 Pálffy-Daitn grófi családé lett, ma pedig Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka. Katholikus temploma, a réginek a helyén, 1722-ben épült. községnek van postája. Távírója Zohor. 1874-ben a falu nagy része leégett.
Láb.

nev

A

Laksár-patak mellett fekszik a malaczkai járásban. Nagyközség, tót és német, de nagyobbrészben tótajkú és róm. kath. vallású lakosokkal, kiknek száma 1500; a házak száma 336. E község 1296-ban Vörösk vár tartozéka volt és egész a XVII. száz. végéig e várbirtokok sorsában osztozott, de ekkortájt az éleski vár uradalmához csatoltatott A Rákóczy-féle felkelés idején szintén sokat szenvedett a császáriaktól. Újabbi birtokosai, idrendben: a Batthyány, Zichy, a Jeszenáh családok és Hirsch báró, kinek halála után Hohenlohe Keresztély herczeg vette meg. A múlt század elején, mint a herczeg Pálffy család birtokai, Humenecz és Niclcelhoff puszták is ide tartoztak most Sisulak, Walla és Zelenka malom, Trny puszta és Hrabovecz vadászlak tartozik a községhez. Katholikus temploma a XVIII. század elején épült. Van itt kápolna is, mely már körülbelül 200 éve áll fenn. 1869-ben a községnek több mint háromnegyed része leégett. Posta van a községben, de távírója és vasúti állomása Sasvár. Lamacs, a budapest bécsi vasútvonal mentén, Pozsony közelében fekv kisközség. Eredetileg német volt, majd horvátokat telepítettek bele, a kik idvei aztán eltótosodtak. Házainak száma 206, lakosaié pedig 900. Pozsony város egyik legrégibb birtoka, melyet, bírájának a külföldi követségekben szerzett érdemeiért, IV. László király 1280-ban adományozott a városnak. Ez idben Plumau német néven szerepel. 1288-ban mint puszta és néptelen hely van említve. 1350-ben Jakab pozsonyi bíró itteni birtokát testvérének adományozza. 1397-ben találkozunk elször Lámács hangzású nevével, de azért német neve állandóan szerepel, hol Plumau, hol Blumau, Plumno és Blumenau alakban. A törökök ell menekül horvátok és szerbek letelepedése után már Horvát-Lamocs néven van említve. 1420-ban Oara Miklós nádor e községet erszakosan elfoglalta és a dévényi váruradalomhoz csatolta. Az 1553.
Lttlcsáriíjfalii,

a

Laksárújfalu

;

Lamacs.

évi portális összeírásban még mindég Pozsony város birtoka, a hol 14 portát találtak. 1703 11 között a császári csapatok négy ízben kirabolták a lakosokat, 1751-ben Mária Terézia újabb adományt ad Pozsonynak e községre. 1866. évi július hó 22-én a poroszok és az osztrákok között itt harcz volt, mely alkalommal a község leégett. katholikus templom 1634-ben épült a Szent Rozália-kápolnát Pozsony városa 1710-ben, az akkor dúlt pestis emlékére emeltette. község postája Pozsony-Hidegkút, ellenben saját távírója és vasúti állomása van.

A

A

Lidértejed, alsócsallóközi magyar kisközség, 45 házzal és 303 róm. kath. vallású lakossal. Ma két Tejed nev község van a vármegyében és pedig Lidértejed és Ollétejed. régi okiratok a XIII. században csak egy Teyed nev községet ismernek, mely Pozsony vár tartozéka volt. Eltejed 1399-ben Andreás de Elleuteydy nevében szerepel, 1450-ben pedig Eltejedi Miklós nevében. Lidértejed nevét 1496-ban találjuk elször említve Lider- Teyed alakban. 1667-ben » Méhes és a Balogh család osztozkodnak itteni birtokaikon, de késbbi nemesi birtokosait nem ismerjük. Ma a Franki fiai pozsonyi czégnek van itt nagyobb birtoka és régi úrilaka, mely 1700 körül épült. Említést érdemelnek Andaházy és Apátúri dli; elseje régi birtokosának, a másika pedig az apátságnak emlékét rzi. A községnek Dunaszerdahely a távírója és a vasúti állomása.

Lidértejed.

A

Ide tartoznak Mandelik és Steper malmok. A község határában látható sánczokat a lakosok török sánczoknak nevezik. községnek van saját postája. [. a Kis-Kárpátok alatt fekv kisközség. kath. melyet már Mátyás királynak 1466-ban kelt és a gellei székre vonatkozó szabadalomlevele is említ Boczfalva néven. Az 1553-iki összeírásban királyi birtokként van felvéve 10 portával. 1881-ben a község nagyobb része leégett. de számra nézve az elbbiek többen vannak. 1829 tótajkú és róm. kath. morvavölgyi kisközség. E községben több nagy gyártelep van. kath. század végén a törökök elpuszvolt. társaság zománczozott-edény gyára. Lögérpatony. Házainak száma 167. Losonczi Anna. az újonnan alapított község benépesítése körül szerzett érdemekért Horváth Márknak itt másfél teleknyi birtokot adományozott. Leuger Pathon alakban. de ismét benépesült és 1589-ben [Ingnád Kristóf özvegye. legna- gyobbrészben róm. Postája. Ma a Pálffy-féle szeniorátusnak és a pozsonyi társaskáptalannak van itt nagyobb birtoka. a lakosaié pedig 895. kisközség a Fels-Csallóközben. h. német kisközség. így szerepel II. E pusztán kívül Kültelek is ide tartozik. de erre nézve történeti adatok nincsenek. század elején e fúri nemzetség uradalmainak középpontja volt. vallású lakossal. melynek 98 házát 687 róm. E község Engerau néven is ismeretes volt. Komálom. A XVIII. 1709-ben a labanczok kétszer felbujtották a községet Az egyház birtokában 1630-ból származó érdekes ezüstfeszület van. Lozornó. Erdrlak és az uradalmi erdészlak. Hajdan királyi birtok volt és a gellei érseki székhez tartozott. Régi temploma 1517-ben már említve van. 57 házzal és 464. Egyik kelyhe az 1737 és A A A Lozornó. kath. Otrubaky és Rusznyáky malmok. Limbach. Hajdan királyi birtok volt és az 1553-iki összeírásban 9 portája szerepel. ev. Az 1553-jki összeírásban Lympach néven szerepel. és ág. Az újabb korban a Pálffy grófi család lett az ura . melyet még a Pálffy-Daun grófi család építtetett. E községnek Szentmihályfa a postája és vasútja. Lajos királynak a gellei székhez 1524-ben intézett rendeletében is. A községhez tartozik ma Pöcs falva puszta. távírója és vasúti állomása Bazin. Nagyhegy major. de az elbbiek többségbon vannak. Ide tartoznak Kosarizkó vadászlak. felperzselték a községet. de idvel elpusztult és helyébe épült 1802-ben a mai templom. távírója és vasúti állomása Szomolány. míg végre a Pálffy család birtokába került. Hajdan a szomolányi vár tartozéka XVI. Tót kisközség. Skála erdrlak és Kültelek. 179 házzal L805 lakossal.atony. Mai neve ettl az idtl ismeretes. Van saját postája. Losoncz Ligetfalu. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. 1848-ban pedig a szerbek és a horvátok felgyújtották. Losoncz. Ide tartozik /náza. Katholikus temploma régi építmény. távírója és vasúti állomása. vallású lakosa lakja. vallású magyar lakossal. 1407-ben Dub néven szerepel. a Kis-Kárpátok alatt fekszik. 1877-ben nagyobb részét tz pusztította el. Pozsony közvetetlen közelében. viseli. Ez is a évszámot A A borostyánki váruradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott. vallású lakossal. ev. így a Westen P. hitvallásúak. 1709-ben a kuruczok. Ide tartoznak Majdan és Olsovszky puszták. Harsch testvérek fadobozgyára és e vidéken van Durvay Antal téglagyára. E község újabb telepítvény. alsócsallóközi magyar kisközség.és Ó-Bobata vadászlakok. s melyet II. Lajos királynak 1524-iki rendelete Poczfalvának nevez. község postája. továbbá Új. század második felében csak néhány elszórtan fekv ház állott.. Késbb ez a falu is a Pálffy aké lett és ma Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka.84 1 Pozsony vármegye községei. Leger Paton néven. Vöröskvár tartozéka volt és e vár birtokainak sorsában osztozott. Ma Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka és kastélya. 14 házzal és 158 róm. igetfalu Limbach. tották el. de távírója és vasúti állomása Zohoron van. községet 1666-ban a törökök pusztímelyhez tornyot 1901-ben építettek. tították. s a megersített templomból ágyúzták a pozsonyi várat. melynek helyén még a XVIII. Ujabbkori földesurai a Pál/fyaJc voltak és ma is id. a kik legnagyobbrészt ág. Vallásuk róm. kath. Itt van a körjegyzség székhelye. Késbb itt is a Pálffyak lettek az urak és ma a Pálffy-féle szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. Napóleon hadainak itt volt a fhadiszállása. házak száma 272. a távírója pedig Nagylég. Maczháza. Levy James gépszíjgyára. 1859-ben a jégzajlás majdnem az egész községet elsodorta. melynek lakosai németek ós tótok.

1831-ben pedig a kolera tizedelte meg lakosait. vasúti állomása Misérd. 397 házzal és 2603 tótajkú. a mikor Hódi Jak és fiai e birtokuk felét Hódi Ferencznek elzáloés . Id folytán Nagyszombat város birtokába jut. 1439-ben királyi birtok és ekkor Albert király zálogba adja a két Hunyadi Oláh Jánosnak. Van itt egy kölcsönösen segélyz-szövetkezet. Madarász. Nagyközség. Hajdan itt halász-czéh is volt. ma is a Pálffy-féle szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. távírója pedig Kispaka. A falu postája Dunaszerdahely. 96 házzal és 470. távírója és vasúti állomása pedig Albár. keményítrosodott. — A GRÓF CSÁKY-FÉLE KASTÉLY (MOST XIVKOVICH EMILNÉÉ). . A katholikus templom. alsócsallóközi magyar kisközség. E községrl 1333-ban találjuk az els írott nyomokat. Ez idben Madaras néven említik. Hajdan Vöröskvár tartozéka volt és birtokai sorsában osztozott. egyenl részben róm. melynek 1697. Mad. és ev. 1890-ben épült. melynek itt az 1553. 1506-ban Verböezi is részbirtokos itt. Végi az éberhardi uradalomnak lett a része. Ebben az oklevélben Madaras néven szerepel. Az 1553-iki portális összeírásban mindössze 6 portával szerepel Serédy Gáspár birtokaként és ekkor Hochstetten német néven ismeretes. A A Madarász. az utódok ma is kegyelettel mutogatják. Postája és távírója Féli. Ismeretes a Mátyás korabeli népregékbl is. erdben lett volna. Hochstetnó is forgalomba került. kath. gosítják. vallású lakossal. Magasfala. a réginek a helyén. Mad. kath. mely azonban megmagya- István Temploma nincs. 1847-ben az egész község a templommal és a paplakkal együtt leégett. szeszgyár.Pozsony vármegye községei. kath. évi összeírás szerint 10 portája adózik. Ulászló részben csebi Pogány Péternek és alsóborsai VizTcözi Andrásnak adományozza. vallású lakossal. a hol a hagyomány szerint Mátyás király gyakran tartózkodott. Hajdan német község volt. 1495-ben II. ref. Ez idtl fogva német nevének eltótosított mása. 1709-ben a császári csapatok gyújtották fel. Királyi birtok volt. 85 MAGYAKBÉL. Bírói pálczáját. király vadásztanyája állítólag a község mellett elterül nagy község újabbkori nemesi birtokosait nem ismerjük. Német lakosai késbben elköltöztek és helyükbe tótok jöttek. magyar kisközség a Csallóközben. Több izben árvíz is pusztította. vallású lakossal. mint egykor szabadalmas voltának emlékét. Református temploma 1788-ban épült. E községet 1683-ban Thököly hadai megtámadták és feldúlták. mindössze 10 házzal és 64 róm. évi kancsóját egy idevaló lakos rzi. róm. 1693-ban sáskajárás látogatta. Temploma nincs a községnek postája Sárosfa. Magasfalu a Morvavölgyben fekszik.

Magyarba. a budapest bécsi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség. a gróf Hadik. vallású lakossal. Dubrava és Szálláspuszta. leányával és vejével. mely azonban . moly két utóbbi már a múlt század elején említve van. 1691-ben a Jordán. a bkez fpap fényes udvart tartott és nagy vendégségeket adott. Pilta Erzsébet. A magasfalusi plébánia könyvtára sok érdekes könyvet tartalmaz. Mai tulajdonosa krivinai Gyiokó Miklós unokája. 1324-ben egy oklevélben Nobiles de Beel is említtetnek. A községnek van sajál postája. érdekes kastélya van. Ide tartozik Farkastorok.G.. A CZUKORGYÁR R. Batthyány József gróf herczegprimás. Késbbi birtokosai Csáky Imre gróf érsek. 1544-ben Földes János örökösei bírják. mert 1323-ban a vármegye visszaadja a pozsonyi egyháznak. Mándiház. de maga a kastély Batthyány József gróf herczegprimás idejében látta fénykorát. 1677-ben a párkányi csatában elesett Szüll György neje és gyermekei osztozkodnak itteni birtokukon. hogy itt. 1347-ben az itteni nemesek a község határát szlmívelésre adják ki. melyet Csáky Imre gróf érsek a hírneves Fischer von Erlach mépítészszel 1725-ben építtetett. E kastélyban. ki férjével. Györgyöt és Miklóst iktatják be. távírója Zobor. Magyarbél. 1418-ban már a mai nevén szerepel és ekkor a birtok felébe Bazini Miklós fiait. gyár és gzmalom. melyet Szent Pál életébl vett szép falfestmények díszítenek. Késbb a pozsonyi egyházé lett. a birtokukon elkövetett hatalmaskodásokért.nem birtokolhatta nyugodtan.. a pozsonyi országgylések idejében.86 Pozsony vármegye községei. akinek birtokrészét Muzsik Mihály zálogban bírja. 1553-ban Literáti Mártoné. a gróf Reviczky. a gróf Traun és a Szakáll család. azután krivinai Oyiokó Szilárd és végre Xivkovich Emilné szül. 210 házzal és 1127 róm. a Nagyszombat és Pozsony között fekv birtokán megfelel rezidencziája legyen. szentelte föl a kastélykápolnát is. A köz- — MAGYAÍÍDIÓSZF. mely egyébként a Mária Terézia korabeli építészeti memlékeknek egyik érdekes példánya. Újvilág. katb. kinek itt hatalmas arányú. Körjegyzségi székbely. T. . Horvát és Molnár családok panaszt emelnek kisserényi Serényi András ellen. E község 1294-ben Beel néven a pozsonyi vár tartozékaként van említve. 1448-ban Kiss Miklóst is birtokosul találjuk itt. gyl vészi Dadányi Sándorral és ennek gyermekeivel lakja e kastélyt. KASTÉLYA.úgy látszik .

a község si templomának a helyén. évi oklevele említ. távírója és a vasúti állomása Szempcz. az akkori portális összeírásban. melyet IV. mely hajdan község volt. században herczegnek van itt A . kinek már sei birtokosai Dudvágszegi család révén 1337-ben Orros Péter a birtokosa. Lajos királytól új adományt nyert. 1310-ben Jánohi Jakab szerepel birtokosaként az ekkor emlékét nev még A — nev Magyarfalu. 1470-ben a Dudvágszegi család már Dyozegi néven szerepel és még mindig birtokos itt. melyet a társaság 1885-ben építtetett. morvavölgyi tót kisközség. katholikus templomot. I. Késbbi birtokviszonyait nem ismerjük. magyar község. lakosaié 2722. melynek itt nagy és mintaszer gazdasága. a vallásalap 1786-ben építtette. hitelszövetkezet és a volt úrbéresek egyesülete. községben van posta. kath. E község a pápai tizedszedk jegyzékébe Dyosic alakban van bejegyezve. Károly király. kath. 261 házzal és 2369 róm. Temploma. hatalmas czukorgyára és szép kastélya van. Házainak száma 299. séget 1861-ben tzvész pusztította. Nevét a hajdan határában állott diófaerdtl vette.és tótajkú lakósokkal. 1709-ben az egész község leégett. de a Rákóczy-féle felkelés idejében elpusztult. 1647-ben önálló község volt. „körjegyzségi székhely. 1301-ben Dudwagy Miklós az ura. ki itt határjárást tartat. Ide tartozik Konstantin major. Magyarfalu. Van itt értékesít és fogyasztási szövetkezet és zene-egyesület. került a Pálffy család kezébe és most Pálffy Miklós egyik szolgájának nagy terjedelm földbirXVIII. Diószegnek hajdan vásárszabadalmai is voltak. 1553-ban. Van a községben katholikus olvasókör. kik között a róm. Most Zichy József grófé és bérlje a diószegi czukorgyár-részvénytársaság. távíró és vasúti állomás. magyar-. már az óbudai apáczák szerepelnek birtokosaiként 22 portával. vallású magyarok vannak a legtöbben. Ide tartozik Ujhely puszta is. melytl az Erddy grófok és ezektl meg az Esterházyak vették meg. vallású lakossal. mely az idk folyamán eltótosodott. ezután voltak. 1707-ben Stahremberg Guidó császári fvezér megszállotta és a kuruczok ellen megersítette. si Magyar nevezet községnek és itt tokot adományoz.Pozsony vármegye községei. melyre ez I. 87 MALACZKA. Ez utóbbiak után Zichy Ferencz gróf tulajdonába került. mátyusföldi kisközség. A A ma már csak egyik ily dlje és egy domb tartja fenn. A FERENCZRENDIEK ZÁRDÁJA ÉS TEMPLOMA. Körjegyzségi székhely. árpádkori. József alatt történt eltörlése után a vallásalapé lett. 1301-ben Magari András fia Tamás az ura. Dudvágszeg hajdani nevének Magyardiószeg. s e rend II. úgy látszik. János fia Morochuh mesternek adományozza a birtokot. de az 1673 83 közötti török dúlások alatt elpusztult. Van saját postája. 1647-ben a Klarissza-apáczáké. német. Magyar diószeg. Béla királynak 1252. melyeket 1870-ben megújítottak.

623 házzal és legnagyobb részben róm. Máriavöisy. azután WoTkenstein Osvald grófé lett. de már a középkorban is jelentékeny hely. vallású lakossal. távíró és vasúti állomás.88 Pozsony vármegye községei. melyet a községgel megajándékozott. 1266-ban. melynek templomában állítólag Szent István korából való Mária-szobor van. A Balassa grófoknak birtoklásuk idején a városban nagyszabású kastélyuk volt. távírója és vasúti állomása Diószeg. a mikor már mai nevén szerepel. vallású. Hajdan Vöröskvár tartozéka és e vár birtokainak sorsában osztozott. Rákóczy-féle szabadságharcz idejében sok sanyarúságban volt része. 1703 11 között a császári seregek felperzselték a községet. s XVIII. két takarékpénztár. 1808 április 23-án az egész község. harminezad-hivatala még a múlt század els felében fennállott. de József császár alatt az állam tulajdonába ment át. A gyri hs szívét a ferenezrendiek lorettói házában rzik. múlt század elején serfz és pálinkaház volt itt. Ide tartozik Ferencz-major is. tótajkú lakosokkal. dalegylet. vásárai pedig messze vidéken híresek voltak. serfz is volt itt. Katholikus temploma a XVII. régi szentségtartót riz. melyet vadászkastélynak használtak. az Elefántiak. század els felében épült. körjegyzségi székhely. A kastély 106 holdas angol kertben áll. uradalmi szeszgyár és gzfürész. Lajos király 1377-ben itt Pálos-kolostort alapított. Karolinenhof. Van itt járásbíróság. XVII. Marienthal német néven is ismeretes. A Schvfartzenbergektl Schafgottsche Frigyes gróf vásárolta meg.Z 1553-iki portális összeírásban Báthori András 7 1 2 a borostyánki urak meg 7 portával szerepelnek. Gudics. pápai tizedszedk jegyzékébon Moytech néven szerepel és ez idben Elefánti Endrefi Mátyás comes az ura. kitl 1900-ban a birtokot a kastélylyal együtt Stockau Matild grófné örökölte. Postája van. távírója Malaezka és legközelebbi vasúti állomása a már osztrák területen fekv Angern. A községhez tartoznak Fáczányos. Katholikus temploma a XVII. I. mely a Szegedy család ajándéka. a morvavölgyi vasútvonal mentén fekszik. A . Legrégibb okleveles nyomát 1337-ben találjuk. kath. a zárdatemplom pedig 1653-ban adatott át rendeltetésének. Egyháza már a XIII. Határa gazdag rómaikori . Híres búcsújáró-hely. Baltazzy Eveliné. Rakárna puszta. ki a kolostort kastélylyá alakíttatta át. Késbb a Baicsics. Az egyház aranyozott vert-ezüstbl készült. kisközség. 1339-ben Pál országbíró meghagyásából a pozsonyi káptalan határjárást tartat itt. Ettl megvette Sehwartzenberg Sándor herczeg. Vinohradek major és Téglavettelep. község hajdan magyar volt. községben lev hatalmas kastélyt szintén a Pálffyak építtették 1624-ben. Malaezka. körjegyzségi székhely. században említve van. . nagyobb birtoka A — Ma i tÓQ y- Majtény. A lakosok katholikus kört tartanak fönn. Marchechek. A község határában nagy terjedelm és rendkívül gazdag palabánya van. 1471-ben Rozgonyi László is a klastromnak adományozta pozsonyi házát. század második felében. században már Ukerseha Vese tót neve is ismeretes. és a Löwbeer Miksa czégnek nagy czukorgyára. majd gróf Stockau Györgyné szül. mely a gróf Stockau birtokhoz tartozik. A község postája Pozsony-Besztercze. kaszinó. A. Postája Ábrahám. A . s különféle szabadalmai vannak Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspárnak 35 portája adózik. kath. Egyik legrégibb birtokosa a Szegedy család. de idvel eltótosodott. A A A A A A Máazt. Ahrahámfy.Maiaczka. század els felében épült. kath. E kastély romjaiból építtette a XVII. ferencziek zárdájában van a Pálffy család sírboltja. Nagyközség. a Pálffy herczegi uradalom központi hivatala. E község legrégibb birtokosa Cseklészi Bökény fi Bökény eomes és utána. azonkívül pedig még Stern és Jelinek szeszfinomítója és a Holczer-féle szappangyár. a Kis-Kárpátok alatt fekszik 130 házzal és 809 róm. vallású tót lakossal. Egyike ez a vármegye legszebb és legnagyobb kastélyainak. mely Pálffy Miklós herczegé. a templommal együtt. 148 házzal és 1342 róm. a Farkas ós az Esterházy családot találjuk itt. de mostani temploma újabb építmény. leégett. Máriavölgy. Most Zichy József és Esterházy Károly grófoknak van itt nagyobb birtokuk. A község a hasonnev járás székhelye. A vöröski vár tartozéka volt. volt Mászt. kiknek száma 5053. a mikor e község itt ma is birtokos. tzoltó-egyesület. Vöröskereszt vadászlakok. tót kisközség. községben van posta. század els felében Pálffy Pál gróf a ferenezrendiek mai zárdáját. 1786-ig a Pálosok bírták. távírója és vasúti állomása pedig Stomfa.

.!ɧ 6c J a.

i. Az úrbériség eltörléséig Nagyszombat város birtoka volt. Modorfalva. mint ma. Modorfalva. a sziklába és a megkövesült agyagos homokba földalatti folyosók és tágas üregek vannak vájva. sidk óta megült hely. mely 1808-ig ott hevert. 1735-ben és 1773-ban átalakították. és a Balassák voltak az urai. távírója s vasútja Sasvár. róm. mely késbb a vajkai érseki székhez csatoltatott. 1390-ben is mint rég fönnálló templom szerepel. kath. régiség került egyes muzeumokba. távírója és vasúti állomása Stomfa. hogy ekkortájt még más birtokosa is volt. templom 1716-ban épült. melyeknek rendeltetése ismeretlen. szá18 portával szerepel. 1307-ben pedig Poss. az itteni templomban 16000 mázsa lport helyeztek el. Postája Királyfiakarcsa. de ugyanekkor elferdítve Balarad nevet is említenek az egykorú oklevelek. FriedhofGarten helyén. 318 lakosa tót és róm. melyet III. mátyusföldi tót kisközség. Körjegyzségi székhely. A községnek nincs temploma. században a pestis pusztított a községben. és nagyobb számban ág. 1712-ben az egész község leégett. Ugy látszik azonban. XVIII. iktat e község birtokába. Postája Laksárújfalu. a komarom pozsonyi vasút vonal mentén. — . Egyebekben sorsa összefügg a többi Karcsák sorsával. 1349-ben a pozsonyi káptalan ismét egy pozsonyi bírót. Els írott nyomaival 1206-ban „találkozunk és ekkor. a franczia háború alatt. dl . templomát Pázmány a régiek között említi. magyar kisközség a Csallóközben. a ki kétségkívül azonos az elbb említettel. vallású lakossal. Az itt elterjedt hagyomány szerint ezek hajdan az slakók búvóhelyéül szolgáltak. Nagymartom Pál országbírónak 1335-iki oklevelében Magyarád szerepel. vallású. A község postája. Nagymihályi Ferencznének volt itt 4 portája. Endre Herculinus pozsonyi bírónak adományozott. 1294-ben puszta. Pozsonyi várbirtok volt. Mérey Mihály 3 és Farkas Ignácz 2 portával bír. 90 házzal és 567 német és magyar lakossal. 1256-ban Villa Mogorod néven. Házainak száma 70. katholikus. ma pedig Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka. Ma a templomnak csak románstil szentélye van kis templommá átalakítva. kath. Egész 1880-ig Szent-István községhez tartozó puszta volt és csak ekkor lett önálló község. 208 házzal és 1571. a Maholányiak. Hajdan búcsújáróhely volt. 32 házzal és 153 róm. 1802 augusztus 12-én az egész község leégett és csupán két háza maradt meg. XVI. Késbb a borostyánki uradalomhoz csatoltatott. mai kath. kisközség a Morvavölgy ben. Magarad néven szerepel. zadbeli portális ossz írásban lelhely. 1703 11 között három ízben leégett. község lakosai tótok és vallásukra nézve róm. de 1852-ben leégett. t. honnan már számos A — A A A Misérd. a kik között azonban a németek többségben vannak. 1390-ben Mogordorf néven találjuk. a Pálffyak. Jakab nevt. Móroczkarcsa. valamint 1216-ban Misde és Miser néven van említve. 1647-ben özv. vallású lakossal. A Magdolna-kápolna 1634ben már roskadozó állapotban volt. néptelen hely volt és Pozsony vár tartozéka. Földesurai a Pálff'y nemzetség tagjai voltak és ma is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. A lakosok ezeket kuruczdomboknak nevezik. 1335-ben Magerad és Magurad alakban Nagyszombat város birtokául van említve. Az itt elterjedt hagyomány szerint a község hajdan néhány kilométerrel közelebb feküdt a nagy Dunához. 1647-ben részben a Kerekes család birtoka. távírója és vasúti állomása pedig Dnnaszerdahely. kath. A község alatt. mert 1302-ben Homorói Jakab a maga birtokát Hertlin pozsonyi bírónak adja el. de 1747-ben újra épült. Misérd. Móroczkarcsa. Ide tartoznak Haluska vadászlak és Ustudenki telep. 1694-ben összedlt.s»o Pozsony vármegye községei. A Szentháromság tiszteletére szentelt templomot 1650-ben Salgovich Ádám modorfalvi születés esztergomi kanonok építtette. Az 1553-iki összeírás szerint Miserdy faluban Serédy Gáspár 5. részben Éberhard várának tartozéka volt. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Kath. kisközség a Fels-Csallóközben. mire a határában lev pogánykori rdombok mutatnak. a lakosoké 990. Postája. A községben van posta és vasúti állomás távírója Püspöki. Ide tartozik egy malom is. az u. n. Az evangélikus templom 1814-ben épült. kath. A pápai tizedszedk jegyzékében ez a hajdan magyar község már Magerdorf német néven van följegyezve. A múlt század elején az Apponyiak. míg végre a Pálffyak lettek az urai. házak száma 140. evangélikus. Miklóstelek. Vallásuk róm. A ételek. 1805-ben.

illetleg az uradalmat ketté oszsza Valószín azonban. Néhány siczky és A MÁRIAVÖLGY. melyekhez az az érdekes monda fzdik. sarlóikat a kuruczoknak adták át. Ha ugyanis valaki nem akar mezei munkára vagy aratásra menni.MOST STOCKAU MATILD GRÓFNÉ KASTÉLYA). a nyitrai határszélhez közel 91 Nádas fekv kisközség. Korlátk várának a tartozéka volt és 1382-ben Kishöffleini Beled fia Gergely neje a pozsonyi káptalan eltt tiltakozik az ellen. grátz-féle.Pozsony vármegye községei. Az egyik a Windisehnagyobb birtoka. hogy e sáncz az országút megvédésére szolgáló védelmi volt. Hajdan mezváros volt. Nádas. község határában. hogy ezt a sánczot az ördög emelte. a község jeles krónikása és plébánosa írja. melyet a gúnyoszerint két galambért a Sándorfiaknak adtak el. 1704-ben. Ebbl az idbl. kath. Cziráky Balázs. 1^05-ben 37. hagyomány szerint Rákóezy-féle felkelés alatt. „Ördögbarázdája" néven sáncznyomok láthatók. 213 házzal és 1435 róm. érdekes közmondás maradt itt fenn. Az elbbi emeletes. hogy „Már oda adtam a sarlómat Rákóczynak". század els felében e vidéket Hrajnoha György hírhedt rablóbandája tartotta rettegésben. a másik a Krisehker-féle. Krischker-féle 1866-ban került mai tulajdonosa birtokába. hogy a korlátki uradalom birtokjoga fölött viszálykodó két testvért egymástól elválaszsza.000 orosz katona vonult itt át. az utóbbi pedig kétaz urai. A ftisztek a plébánián voltak szállva. 1553-ban a Nyáryak - lódni szeret szomszédok évvel késbb Hrussói Mihály. Ez azt jelenti. Már a XIII.. 1848-ban magyar huszárok voltak itt A — A : A m A . XVIII. kirl e vidéken sok monda van elterjedve.a Mátyás király vadászkastélya. míg most Windischgratz Alfréd herczegnek. hogy Szentgyörgyi Tevmmlt és Spatai János e birtokot megszerezhessék. Mindkettt a Motesiczkyek építtették. majd a Motea Pongrácz grófi család is részbirtokosa. a Fehérhegység egyik magaslatán. vallású lakossal. században ma községházán még A említi egy határjáró levél e községet. hogy a lakosok a mezei munkát abba hagyva. vásárjoggal. fegyvert ragadtak és a kuruczok segítségére siettek. mint Kollár Márton képvisel. Károlyi és Ocskay. is rzik a régi bírópálczát. A REGI PALOS-KOLOSTOR (. A pápai tizedszedk jegyzékében is szerepel. rendesen azt mondja. emeletes. Apponyi Antal grófnak és Krisehker Nándornak van itt községben két nagyobb kastély van. a község határában Bercsényi. E kastély kertjében állott volna . a Ricsán vezetése alatt álló császári seregeket megverték.

Temploma nincs a községnek. Amadé Lénárdné birtoka. Ide tartoznak Bárányos. mely a török világban elpusztult és nevét ma már csak egyik dlje tartja fenn. Házainak száma 183 lakosaié. a mikor 4 portája van legújabb idkig Nagyszombat város birtoka volt. mely a Csallóközben fekszik. vágvölgyi tót kisközség. sárga kastélyt az Ordódy család építtette. 1298ban egy káptalani oklevélben Fulobon néven a pozsonyi vár tartozékaként szerepel.Bresztovány. a községben azonban mára XIII. Endre Olgyai Péternek nagyobb birtokot adományoz. melynek postája Baka. E községet régi oklevelek szerint 1161 és 1173 között telepítették. magyar kisközség. Ez idben Zill néven szerepelt.000 osztrák katona táborozott. vallású lakossal. kath. községben van postahivatal. Ide tartoznak Rakova vadászlak. Nagyabony. Lelkes és Szell majorok és Molnártanya. n. A A Bs A A . Nádszeq. 1647-ben özv. E község legrégibb birtokosául 1445-ben Temesközi Bálint pozsonyi kapitányt ismerjük. 105 házzal és 656 róm. Vasúti állomása Csallóköz-Abony. mely 1583-ban már szerepelt. A községnek van saját postája és vasúti állomása távírója Szomolány. melynek postája Felbár. a kik legnagyobb részben róm. távírója Bs. a katholikus templomot pedig 1761-ben Csiba Imre. vallású lakossal. században épült. az utóbbi pedig Rajner szolgabíró házában volt szállva. vallásúak. Trnavka malom és két uradalmi major. 104. Nádas határában feküdt még Makótelke. E községet 1280-ban IV. temploma 1778-ban épült.-nak van itt nagyobb birtoka. katholikusok. kath. Nádszeg. 324 házzal és 2398 róm. va }^ sl^ lakossal. században volt plébánia. Nagybresztovány. mátyusföldi magyar nagyközség. Határában állott hajdan Nádvar község is. kápolnája pedig 1767-ben. A XVIII. vasúti állomása Dunaszerdahely. A Sághi-féle birtokrész a múlt század második felében a Bartal család tulajdonába ment át. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel 14 portával. Ez idben Zsigmond király Mátyás és András nev nemeseket iktattat be valamely itteni birtokba. 1903 július 13-án árvíz pusztított a községben. községben van posta.\adasd. Simunich osztrák tábornok is két napot töltött itt seregével. dl . si fels temploma XIII. melynek 115 házát romba döntötte. múlt század elején a község közelében az itteni Dunaágon 14 malom volt. csallóközi magyar kisközség. a hol III. Hajdan Nagyszeg volt a neve és 1647-ben már az Esterházyak a birtokosai. László király Nagyszombat városának adományozta. 88 házzal és 505 lakossal. Itt van a Pongrácz család sírboltja. századbeli és régente búcsújáróhely volt. községben lev u. . a híres czigányprímás. A sárközi Sághi és a Dömközy családok si fészke. kath. Az elbbi a mostani Windischgrátzféle házban. Nagybresztovány. kath. Az 1848-iki szabadságharcz alatt a község határában kisebb ütközet volt. Az 1553-iki összeírásban Sághi Imre és Sárközy Kristóf egy-egy portával szerepelnek. a kik róni. L866-ban a község' határában 12. községben lev kathoh'kus templom a XVII. Ennek családja egész a legújabb korig a község nemesi birtokosai között szerepel és itt van a családi sírboltja is. távírója állomása Lég. Nagyabony körjegyzségi székhely. Nagybodak. de távírója és vasúti állomása Lócz. de távírója és vasúti állomása Galánta. Posta van a községben. Ennek nevét a mai Máková nev tartja fenn. a hol többen kolerában haltak el. Ma Esterházy Mihály grófnak és Pápay Ignácz dr. magyar kisközség 95 házzal és 692 róm. A A .92 hat Pozsony vármegye községei. E községben született Bihary. távírója Dunaszerdahely. 1811-ben az egész község templomostul együtt leégett. Már 1397-ben mai nevén szerepel. Nádasd. században sörház is volt a községben. Késbb a Pálffyak lettek az urai és ma is a gróf Pálffy szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. Nagyabom- Kagybodak. hétig és a mostani Krischker-féle kastély volt a kórházuk. A mostani templom 1753 és 1763 között épült. de 1412-ben egy részét Malath András pozsonyi polgárnak adományozza. 1428ban már mai nevén szerepel. Késbb a község számos nemes család birtoka lett. Katholikus feljegyezve. az 1553-iki összeírásban pedig még Kis-Zely néven. 1335-ben Zyly alakban. Raszochov írtvány. közöttük József fherczeg és a szász berezeg is. és vasúti Temploma nincs a községnek. Ujabban lebontották és mást építettek helyébe.

mely utóbbi 1384-ben Lencze néven Benefalvy Pál birtoka. nagyközség 343 házzal és2706 róm. 1862-ben árvíz. 1683-ban Thököly fejedelem járt itt. Nagybudafa. 1619-ben átalakították. Zomor Jánosnak meg 3 portája adózik. pozsonyi vár tartozékaként szerepelt. volt és lakosai késbb nemesi eljogokat élveztek. Mai templomát. csallóközi magyai' kisközség. kath. Késbb a falu a Pálffyak tulajdonába ment át és ma a Pálffy grófoknak van itt nagyobb birtokuk. 1490 és 1505 között I. Nagylég. A lakosok fogyasztási ós értékesít .Pozsony vármegye községei. de tornya 1710-ben épült. vallású magyar lakossal. E közsépozsonyi vár tartozéka get 1239-ben említik elször az egykorú iratok. (MOST KRISCHKER NÁNDORÉ). Az 1553-iki összeírásban királyi birtokként szerepel 30 portával. A Szüll család még a XIX. melynek postája Egyházgelle. A község közelében feküdt hajdan az 1221-ben már említett Tevéi község. A A . melynek helyén a XVII. 18-án Bakai/ Bessenyei Gergely és Ilona itteni — A Szent Mihály tiszteletére szentelt kápolna állott. községnek van postája és távírója. . 1445ben Temesközt Bálint pozsonyi kapitány az ura. távírója és vasúti állo- A mása pedig Patony. 1541-ben a törökök dúltak házai között. mely Terra Teuel és késbb Villa Teuel néven a Hemierd. 1694-ben Szüll Ferenczné is egyik nagyobb birtokosául van említve. kath. de a múlt század elején ezeken kívül a Bacsák család is bírt itt és külön-külön mind a három családnak csinos kúriája volt a községben. Ide tartoznak Hajmás Kapostyán. Szögyén és Lencsehely puszták. Ma Benyovszky Lajosnak és Petöcz Gábornak van itt nagyobb birtoka. s a hagyomány szerint a plébánián lakott. Az újabb korban a Vermes család volt a nagyobb nemesi birtokosa. birtokrészüket visszaváltják Csorba Andrástól ez idben Némelfedémes néven említik.Nagy- födémes jegyzékében Fedemus alakban szerepel. pozsonyi várbirtokok közé tartozott és lakosai késbb nemesi szabadalmakat nyertek. Miksa császár seregei pusztították. kath. Temploma nincs a községnek. Perezátony. Az 1553-iki összeírásban a Sárkány családnak 5. a kik 1569-ben új donácziót kapnak reá. 1866-ban pedig kolera pusztított a községben. Kisközség 77 házzal és 523 róm. A pápai tizedszedk '. 1515 június A MOTESICZKY-FÉLE KASTÉLY NÁDAS. 1865-ben tzvész. század elején egy . vallású magyar lakossal. vallású lakossal. A — Nagyiég. A pozsonyi várbirtokok közé tartozott. 25 házzal és 169 róm. de az építkezést csak halála után fejezték be. ekkor ugyanis Szüll Zsigmond a maga birtokát Gálfy Péternek zálogosítja el. Nagyfödémes. század elején is birtokos itt. 93 Nagybudafa. plébánia alapítása 1328-ig vezethet vissza mai templomának alapját Szelepcsényi György érsek 1679-ben tette le. múlt század elején Lacsny Miklósnak volt itt czukorgyára. vasúti állomása pedig Diószeg. a pozsony komáromi helyi érdek vasútvonal mentén fekszik. 1560-ban Nemetfódemes alias Ofödemes néven a Vass és a Földes család ivadékai bírják.

most pedig az uradalomnak szeszgyára s gz. Nagyiévárd. Van itt posta. Felstöse és Nagyhegy tanyák. Gálház és Hétmány csszház. az ág. Nagylucs. Ide tartoznak még Alsótse. 1553-han Báthori András 9 és a borostyánki uraknak szintén 9 portája adózik. nevei közül az [griczés. Ezenkívül van a községben kaszinó. Késbb a semptei uradalomhoz tartozott és az Esterházyak voltak az urai. mely utóbbi 1319-ben Kondorosi Jakab birtoka. században az Aranyossy portája adózik és ekkor is Nagy-Luche néven. Fenesár és Nagyói major. a mikor Lampatzer Lipót a birtokosa s ennek 28 portája adózik itt. felügyelsége. de 1423-ban község is elfordul. h. szép katholikus templom 1729-ben épült. Dil és Plavala téglavetk. E községben a XVIII. a Pila malom és a Wenckheim ménes. kath. E község els nyomára 1302-ben bukkanunk. Ide tartoznak Vörösbuzahely és Kondoros puszták. templom pedig 1790-ben. XVII. szövetkezetel tartanak fenn. a Mikohal erdészlak. vallású lakossal. Nagylévird Nagylucs Nagymácséd. Postája Egyházgelle. községben van posta. vágvölgyi magyar kisközség. kik itt 1760-ban kápolnái építettek. 1647-ben Kollonich Nándort. német és tót. Újabbkori birtokosai a Jiringer. körjegyzségi székhely. Idetartozik Nádaslak puszta. már említve van. 45 házzal és 360 róm. Béla király idejében itt a templom mellett apáczazárda Dl A A A A nev A A k A A . E községet mai nevén csak az 1553-iki portális összeírás említi. 173 házzal és régebben 1424 róm. Ez idn innen már mai nevével találkozunk. községhez tartozó Várparlag nev dlnév eredete kisebb ütközet volt. család is birtokosa. a Jelinek és a Nyirky majorok. de ezek közt a tótok vannak a legtöbben. A A . Késbb már Egyházas-Magyar néven is említve találjuk. Van itt apáczák vezetése alatt álló leányiskola és a Pálos-rend kisebb telepe. század els felében habanusok telepedtek meg. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. Most Wenckheim István grófnak van itt nagyobb birtoka és az övé az említett kastély is. távírója és ismeretlen. Posta van a községben. a ki itt ma is birtokos. házak száma 493. a morvavölgyi vasútvonal mentén fekszik. a mikor Felslucse a neve s Bartal és társai itteni birtokrészüket Chugud fia. Szent-Erzsébet negyesület és katholikus legényegylet. 1709-ben és 1866-ban tzvész pusztította el a község nagy részét. E községgel elször Pensaurai Lénárd 1390-iki jegyzékében találkozunk. Maholányi Tamásné itteni birtokát nger Sámuelnek engedi át. kath. melyet a múlt század 50-es éveiben építtették a Jiringer család építtetett. 1683-ban már Kollonich Zsigmond grófot találjuk birtokosaid. kiktl a birtokot Alsasse d'Hennin Angelika herczegné vette meg. Nagymácséd. utána pedig Séllyey Miklósé. Neve különféle változatokban fordul el. távíró és vasúti állomás. községben van a járási faiskola 1679-ben a pestis pusztította a lakosokat. kinek révén a birtok és az e család által épített nagyszabású és díszes kastély a WencJcheim grófi család birtokába került. 1737-ben özv. 1533-ban a már többször említett összeírásban Lipcsey Gáspárnak 6 és Pálffy Péternek 9 XVII. vasúti állomása Patony. Ide tartoznak a Berger. vallású lakossal. Xagymagyar. András comesnek elörökítik. Körjegyzségi székhely. a múlt század elején Bemjovszky Péteré. Némely író szerint II. a mikor neve Mahid alakban van említve. alsócsallóközi magyar kisközség. községnek nincs temploma. Elina. a Kapuhely és a Bánvölgy is bizonyos jelentséggel látszanak bírni. Nagylucse a neve újra 1466-ban egy Szilass-Lucsi Mátyás királynak a gellei érseki székhez intézett oklevelében. Kisközség. vallású lakossal.!U Pozsony vármegye községei. Ez idben egyháza is volt már mostani katholikus temploma azonban 1783-ban épült és 1880-ban nagyobbíttatott. Nagymagyar. de ugyanekkor Velke-Levari tót nevével is találkozunk. 1836-ban a kolera tizedelte a lakosokat. században mezváros volt. Legrégibb elnevezése Morthamagor. ev.és hengermalma van itt. kath. melynek 2977 lakosa magyar. a Limboth és a Bartal családok s ma is Bartal Ferencznek és Linzboth Mihálynak van itt nagyobb birtoka és ez utóbbinak csinos úrilaka. E német települk megjelenése óta a községnek német Gross-Schützen neve is ismeretes. 276 házzal és 1825 róm. távíró és vasúti állomás. de a távírója és vasúti állomása Galánta. (az utolsó népszámláláskor ugyan pozsonyi vár tartozéka volt és 1239-ben csak 1353 volt alakosok száma). Ezektl vették meg Linzbothék és török idkben a község határában addig földszintes házukra az emeletet. Azeltt a községben harminczad-hivatal és serfz is volt. mely bérházban van elhelyezve.

.

1699-ben mezváros. tartozik Nagyerd puszta. 1540-ben a magvaszakadt Csorba János birtokát Hlyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispánnak és testvérének. község melyek közül az egyik zománezm és drágakövekkel van díszítve. az Olgyai családnak 1 és a pálosoknak 3 portájok van itt. 1647-ben a pozsonyi apáezáké. melyet egy Zichy grófn ajándékozott az egyháznak. Ma is nagyon sok horvát hangzású személynevet találunk itt.90 is Pozsony vármegye községei. 1506-ban Verbczi Isvánnak is van itt birtoka. Az 1756-iki canonica visitatio szerint a Kostaniczáról idetelepített horvátok a rombadlt templomot felépítették és várszeren. vallású. Újvásár már 1298-ban szerepel. hogy ez tévedés. a mikor Gombai Kumpert fiai. Ide tartozik még Nagyerd. hez tartozott. Miklós. de a község pusztulásával az is rombadlt. st német Kapeln nevén is találjuk említve. Az egyház birtokában a XVII. li 16-ban (Mayái György fia. Krisztus kínszenvedéseinek a jelvényeivel van díszítve. Saághi Deák Imrének és fiának. mely utóbbinak területén gyakran bukkannak skori leletekre. Csorba Jánosnak 2. Körjegyzségi székhely. Nagysenkviczrl származik a Kovachich ós alsóborsai A A A A A A . mely még a török idkbl származik. a Kis-Kárpátok alatt fekszik. Hajdan Egyházpaka volt a neve. múlt század elején sörház is volt itt és országos vásárai nagyon látogatottak voltak. Az egész ötvösm. róla melyen a múlt század elején egy Zrínyi nev birtokos lakott és nevezték el ezt a dombot Zrinyi-hegynek. Hajdan úgymint Kissenkvicznek. századból nagyon érdekes zománczozott ezüst-feszület van. Vizközi Andrásnak adományoz egy itteni birtokrészt. mely Kondorost Pálé és fiaié. A községben van Gross Samunak szeszgyára és Mahota Józsefnek téglagyára. Nagysenkvicz. Sorsa összefügg Kissenkviczével. mert a nevezett hegy tiúaj donképen csak egy nagyobb befásított domb. volt L355-ben az Olgyaiak egyesség. mely utóbbiról már 1330-ban találunk írott nyomokat. Olgyai Péter eomesnek adják el. vasúti állomása pedig Somorja-Uszor. 1787-ben a vallásalapé volt. Nagysenkvicz. itteni birtokából leánynegyedet ad ki. 1620-ban Kökényrév községben van posta néven találjuk említve. II. lrésekkel ellátott ers kfallal vették körül. kath. Az 1553-iki összeírásban 24 portával királyi birtokként szerepelt. azután & Zichy és Batthyány grófok. 1352-ben egy pozsonyi vár tartozéka volt és a gellei érseki székhatárjáró levél említi. Krisztus alakját kivéve. 1533-ban Csorba Gergely fiai és Csorba Pál osztozkodnak birtokukon. Mi azonban úgy tudjuk. Az 1553-iki összeírásban az óbudai apáczáknak 6. A község határában a Rákóczy-féle felkelés idejében ütközet volt. kath. 65 házzal és 330 róm. században kipusztultak és Beniczius Miklós 1550-ben horvátokat telepített ide. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. mely templom tornyát a kereszten kívül félhold is díszíti. Plébániája az 1390-iki összeírásban már említve van. 88-ban ugyancsak az Olgyaiak a Dankháziaknak egy kúriát és tekintélyes földbirtokot engednek át. ma pedig Pálffy Béláné grófnnek van itt nagyobb birtoka. A község határában. I. tótajkú lakossal. Az érdekes ötvösm. 1319-ben egy Kökényes nev község is szerepel. Lakosai a XVI. vallású lakossal. 1383-ban Ilona és Margit úrasszonyok itteni birtokrészüket Miklósfia Mihálynak adják át. hogy hajdan a Zrínyiek voltak a földesurai és ennek emlékét az Zrinska Gora nev hegy tartja fenn. Már 1222-tl kezdve szerepel. ennek is Sánok volt a neve és Pozsony vár tartozéka volt. Van vasúti állomása. Késbb az Esterházyak lettek az urai. a Csallóközben fekv magyar kisközség. Mai temploma 1678-ban épült. 1647-ben már a Pálffy ak az urai és most is id. Egyik leírója megjegyzi. Az 1553-iki összeírás szerint az óbudai apáczáknak itt 3 portájuk van. hátsó részén. Egyháza 1309-ben már fennállott és Pázmány községhez is a régi egyházak között említi. Ugyanekkor a pestis pusztította lakosait. 1787-ben a Pálffy grófoké. Lipót király 1679-ben betiltotta a község hetivásárjait. 143 házzal és 1109 róm. Zsigmondnak hagyományozza. máig is fennáll. nagyobb része 1879-ben leégett. Illyés Ferencznek 1. Ulászló király 1495-ben csebi Pogány Péternek 1 i Nagypaka. továbbá két régi aranyozott ezüst-kehely. Körjegyzségi székhely. Temploma srégi.levelében szerepel. és távíró. aranyozva van. Nagypaka. Az egyház birtokában aranyozott ezüst-monstranczia van 1766-ból. de postája és távírója Somorja. kik azonban eltótosodtak. de mai temploma az si templom helyén 1886-ban épült. Nagy magyarhoz tartozik és a múlt század elején említve van Újvásár és Mocsola puszta.

Az e vidéken elterjedt hagyomány szerint e községet Súr vezér . vágvölgyi tót kisközség. Ma három Súr van e vidéken. a másikban Báthori Andrásnak 6 és a borostyánki uraknak is 6 portája van bejegyezve. mely czímerrel díszítve a következ föliratot viseli: „A. Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspárnak 3 portája adózik itt. kisközség a Csallóközben. Szentandrásfa és Szent. Ide tartoznak Cssztelek major. az egyház 1741-bl ezüst-kelyhet riz. házak száma 41. Van saját szerepel.és vízmvekkel megersített várkastélya volt. csak a XVII. 1323-ban Botfalva néven szerepel és Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságlevelet ad. Hajdani neve Szent-András. A községhez tartozó Botszeg nev régi község emlékét rzi. Zsigmond NAGYSZARVA. 449 magyar lakossal. A pápai tizedszedk jegyzékében Bot néven van említve. : dl postája.András falva volt. Ezek után ni ágon a birtokot és a kastélyt Batthyány József gróf örökölte és ugyancsak ni ágon került Ponarácz Frigyes gróf tulajdonába. Vallásuk róm. kath. 1523-ban a Thurzók lettek az urai a kiktl 1635-ben az Esterházyak örökölték. kath. Mai neve. ki senkviczi elnévvel 1799-ben nemességet nyert. fölváltva a régivel. Van saját postája. Liptó vármegye vármegyi fispánja Nagyszarva. Nagysíír. melyek hajdan egy községet alkottak. Az ott látható és 1570-bl való latin fölirat szerint Illyésházy István. 128 házzal és 872 róm. melyet IV. A régi várkastély. . Sárf erdrlak és egy névtelen erdrlak. Béla 1261 körül Truslef és Luipold . nev nemeseknek adományoz.Pozsony vármegye községei. A . . Joan.alapította. mert „Sigillum Trium Sur 1514" feliratot visel. ma is kitn áUapotban van és a kert fell való homlokzatát az Illésházy család czímere díszíti. — AZ ILLÉSHÁZY-FÉLE KASTÉLY (MOST PONGRÁCZ FRIGYES GRÓFÉ). Az egyik királyi birtok. Varrasúr régi pecsétje legjobban bizonyítja ezt. században a Sárkány családot ismerjük ennek itt ekkor már véd. Katholikus temploma 1793-ban épült. vallású lakossal. melyet 1570-ben alakíttatott át Mésházy István. teljesen átalakítva. Hajdan magyar lakosai voltak. században említtetik elször. 97 család itt született Kovachich Márton György történetbúvár és törvénytudós. vasúti állomása Modorsenkvicz. Újabbkori birtokosai az Esterházyak. Nagyszarva. R. Nagysíír zálogosítja király 1439-ben György grófnak 1439-ben Albert király a Eozgonyiaknak adományozza. Királyi birtok volt. Tesseni Paro Ladiczensis proprio pro usu suo fieri curavit 1741". Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony várraegye. Távírója Modor. kinek neje Batthyány-leány. de távírója és vasúti állomása Szered. Legrégibb birtokosául a XV. Az 1553-iki portális összeírásban két Nagysúr nev község el. A plébániának értékes könyvtára van. D.

Bakics Péter 2. vasúti állomása meg Nádason. hol pedig a szomolányi vár birtokai közé tartozott és e birtokok sorsában osztozott. késbb Schlossberg László pozsonyi . Ennek leánya révén a Balogh család tulajdonába került. távírója Nagylég. Belseje román és gót részleteket tüntet fel. távírója és vasúti állomása . rre bízták. Jakabot ós testvéreit iktattatja új adomány czímén e birtokba. Az 1756-iki canonica visitatió szerint e templom „nagyszer és díszes épület" volt.. Határában SzentKatalin templomának és zárdájának romjai láthatók. Rózsa és Szigeti major tartoznak ide. Királyi birtok volt. 1647-ben pedig Sárkány Miklósné 4 portát bírnak itt. Nagyudvarnok. rokkant katonákat hely eztek el benne. 1663-ban pedig a törökök és a császári csapatok dúlták föl a zárdát. 1380-ban I. A zárdát és valószínleg a templomot is Erddy Kristóf gróf 1618-ban építtette. község postája. Pethö Antal 2 1 Literáty Ferencz /i és Arhnay Miklós 12. Tóth Tamás 2 1/. Kövecses és László major. kinek czímeres sírköve 1655-ben készült. Nebojsza. A Sárkány család 3. kinek özvegye jezsuitáknak adja zálogba.98 építtette fel építtette II. A községhez tartozik Czerova major. melyet Zsigmond király Norinberg nev pohárnokának adományozott. illetleg fiának neje késbb megnagyobbíttatta. lakosaié pedig 487. kath. /. Lajos király Pókateleki Miklós fiát. melyben azonban magyarok is laknak. Katholikus temploma a falu nyugati részén. Késbbi birtokosai a Kondé. de fia. Házainak száma 58. a mikor Sárkány Ambrus fényes böjti ebéddel vendégelte meg az egész násznépet. Legrégibb nyomát 1341-ben találjuk. a távírója pedig Szomolányban. Biró és a Szabó családok voltak. még Zsigmond király építtette várkastélynak. mátyusföldi tót kisközség. Mikor József császár alatt az itt volt szerzetesek a zárdát elhagyták. Ide tartoznak Kisszarva.. magas falakkal. 1 vélyes. Dunaszerdahely. x\ múlt század elején az Illésházyaknak itt híres ménesük és juhtenyésztésük volt. Egyháza már 1390-ben a pozsonyi fesperességi plébániák között szerepel. Az 1553-iki összeírásban Zomor János 5. róm. 1423-ban az itteni nemesi birtokosok s a Bazini és a Szentgyörgyi grófok között birtokper folyt. Bittó. Körjegyzségi A A A Nahács. a mikor Feludvarnok néven a pozsonyi várjobbágyok birtoka és a királyi udvarnokok lakóhelye. mely azeltt a Kondé családé volt. róm.. Házainak száma 91. mely 1399-ben Zolgagyeur néven van említve. most pedig Habermann Nándor vezérkari kapitánynak van itt nagyobb birtokuk. Azután a múlt század második felében a Hütter és Wahlberg családoknak volt. 1521-ben II. Els átalakítását Szluha Ferencz késbbi birtokosától nyerte. négyszög. Bacsák. magyar lakosaié 372. A községnek Dejtén van a postahivatala. Védmveit Bél Mátyás is említi. hogy akkor Az 1553-ból való összeírásban a Harkány családon kívül még több birtokosa szerepel. Lajos király és neje nászútjok alkalmával megfordultak az itteni várkastélyban. Bél Mátyás szerint. 1645-ben Rákóczy György hadai. székhely. Végre a Pálffyak tulajdonába jutott és most Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka. 1863-ban nagy tzvész pusztított itt. Házainak száma 32. Régi temploma a községen kívül áll és SzentAndrásnak van szentelve. Most Vilmos puszta. falu templom nélkül szkölködik. Nagyudvarnok határában feküdt Szolgagyör község. kath. Itt nyugszik Ákosházi Sárkány Erzsi. Azután a birtok és a kastély a Viczay családé. Késbb ezeket is elvitték és az épületet egy : Nebojsza. ki a sírboltot kifosztotta. 1644-ben az Erddyek a zágrábi káptalannak zálogosítják Amadé Judith a trencséni el. vasúti állomása Somorja-Uszor és gzhajó-állomása Körtújjá a régi várkastélyt. különösen a szentségházat díszít kkereszt. A községben van posta. A XVII. 1647-ben Erdödy Gábor az ura. vallású lakosaié 460. ez azonban úgy értend. Hajdan hol a jóki. Pozsony vármegye községei. A Balogh-féle kastélyt. Vallásuk róm. katholikus. Miksa császár idejében. vallású kisközség az Alsó-Csallóközben. A nebojszai Balogh család si fészke. községben Tóth Elemérnek nagyobb úrilaka van. évszámot viseli. mely ma Gülcher Árminé. Amadé Mihály lVa Bucsuházy Tamás 3 és Soldos György 1 portája szerepel. fensíkon fekszik. Azóta az épület lakatlan maradt és lassanként elpusztult. mely az 1596. tót kisközség a Vág völgyében. század közepe táján horvátokat telepítettek ide. Tényleg nagy. Nahács. emeletes épület. Régiségét gótikus részletei bizonyítják.

283 házzal és 1374. 75 házzal és 458 kik mind róm. Késbb Nestich tót neve is szerepel. Jakab Tivadar vette meg. távírója és vasúti állomása Magyardiószeg. grófnak van itt nagyobb birtoka. Ma ennek fia. Németgurab. községben csak kápolna van. de idvel eltótosodott. I. — . katholikusok. a kik itt kastélyt is építtettek. Postája Nagysúr. Ujabbkori nemesi birtokosai ismeretlenek. Újabb telepítés. de Bethlen Gábor Neustift. vallású lakos lakja. mely 1732-ben épült. 107 házzal és 737 magyar és német lakossal. kincstáré. kik között azonban a róm. 1787-ben a kir. a Nenstift. Temploma nincs a községnek postája. vallású lakossal. A Németdksieg. Nemessúr. míg végre az egész birtok a kastélylyal együtt Galgóczy családtól 1849-ben Güícher Galgóczy Antal birtokába jutott. A BALOGH-FÉLE KASTÉLY (MOST GÜLCHER ÁRMINÉ). vágvölgyi magyar kisközség. Ma is id. távírója és vasúti állomása Szered. Van Árminé. lakossal. községnek Rété a postája. 1892-ben a község legnagyobb része leégett. h. 99 majd a szalabéri Horváth családé. 35 házát 197 róm. Németgurab. József császár 85 között németekkel ebben az idben azonban Magyartelepített meg 1781 diószeghez tartozott és csak késbb lett külön község. Postája Magyarbél. 1647-ben a falu már a Pálffyak tulajdona. mely szintén a Gúlcher távírója Galánta. Hajdan Újfalu néven is említve van a vöröski „Registratur" czím írott könyvben. Lakosai nemesi jogokat élveztek. E néven csak az újabb korban szerepel. mert hajdan Nagysúrhoz tartozott és annak sorsában osztozott. távírója és vasúti állo- Amadé A A Nemessúr. . kath. Qülcher Ármin a tulajdonosa. magyar kisközség. Magyar község volt. A A A A mása pedig Szempcz. alispáné és lett. ev. melyet II. község határában 1423-ban Csandal község van említve. körjegyzségi székhely. Ide is Illésházy gróf nádor telepítette a horvátokat Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspár 15 portája szerepel. ma pedig Németgurabhoz tartozó puszta. vallású németek vannak többségben.Pozsony vármegye községei. az evangélikus templom 1788-ban épült. . mely 1337-ben királyi adományként Orros Péter tulajdonába került. Sorsa hajdan Horvátgurabéval függött össze. Némettel. katholikus templom építési ideje ismeretlen. Katholikus kápolnája 1869-ben épült. távírója és vasúti állomása Szempcz. Pálffy János községben két templom van. kath. Németbél. Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség. A nagyszombati Klarissza-apáczák birtoka volt. hajdan királyi birtok. a NEBOJSZA. közvetetten Magyardiószeg szomszédságában. község postája és itt keményít-gyár is. kisközség. nagyobbára ág. Lajos király Morochuh honti fispánnak adományozta. vallású lakossal. a kik mind magyarok. Régen királyi birtok volt. vasúti állomása pedig Gány. körjegyzségi székhely. Németdiószeg. Az 1553-iki összeírásban mint a horvátoktól megszállott új hely szerepel. 44 házzal és 256 róm. egy darabig Draveczky báróné gróf zálogosbirtoka. kath.

melyek 1638-tól 75-ig terjednek és egyl606-ból való. 1606-ban mezvárosként van említve. valamint a községi német anyakönyveket. s 1721-ben megnagyobbították. 1647-ben az Esterházyak tulajdona lett és ma is Esterházy Mihály grófnak van itt nagyobb birtoka. Pozsony vármegyében hajdan tényleg laktak Ompudok és pedig — A Karcsán Ombud és fiai. E község nevét Öllé nev régi nemesi birtokosától vette. Katholikus temploma a XIV. majd késbb Ouga néven merül fel. kath. 1832-ben Palkovies György . Ompud vagy Ompudinus személynévbl származtatja. a mikor az van róla írva. tót lakossal. Temploma nincs a községnek. 210 házzal és 1158 róm. róm. magyar lakosai vannak. vallású. melynek 48 házát 284 róm. Az 1553-iki összeírásban királyi birtok és portáinak száma 8. a mikor Pensaurai Henrik érseki helynök jegyzéke az ottondali plébánost is említi. házainak száma meg 37. községnek nincs temploma. felscsallóközi magyar kisközség. Máskülönben sorsa azonos a Lidér-Tejed nev községével. Régi német telepes község. német nyelven írt árvakönyvet. E község 1251-ben szerepel elször. mátyusföldi magyar kisközség. mely 1323-ban szerepel. távírója és vasúti Ny*. 1251-ben Puer pozsonyi alispán valamely itteni birtokrészt Böjtös mesternek ítél oda. Temploma nincs a községnek. A falunak nincs temploma.UMt Pozsony vármegye községei. E réven a Pálfyak lettek az urai és most is id. kisközség az Alsó-Csallóközben. Római kath. kiknek száma 240. Hajdan a gellei érseki székhez tartozott és II. A község akkori neve Ottenthal. század végén találunk írott nyomokat. Olgya. Az 1553-iki összeírásban Otontal alakban van említve és ekkor a Fuggerek 32 portáját róják meg. de stílusát a sok átépítéssel elrontották. A községnek nincs temploma. Késbb aPálffyak birtokába került. vallású lakossal. melyre nézve azonban csak a XD7. Ottóvölgy. 1358-ban. Ortvay az eddigi helynévmagyarázóktól eltérleg nevét az Ongud. t'seUe- oigya. A faluban Kufier Viktornak szeszgyára van. A község régi jegyzkönyvei is németek és az els tót végzés csak 1747-bl való. kath. Landorgócz és Mocsola dli. UgeMe. Házainak száma 22. mely a vöröski várbirtokok közé tartozott. 1831-ben és 1866-ban lakosai közt a kolera szedte áldozatait. elvette tlük ós L620-ban Erdödy Gábornak és Györgynek adományozta. a Kis-Kárpátok alatt fekv kisközség. 1645-ben és 56-ban epemirigy dúlt a községben. a mikor Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságlevelet ad. Hajdan gótikus volt. vallású lakos lakja. Az 1553-iki összeírásban Báthory András és a borostyánki urak 5 5 portái adóznak itt. 1380-ban egy határjáró levélben Olgia. században kiváltságokat nyert. Postája. már az Olgyaiak az urai és Olgyai Endre fia János 60 ekényi földet ad húgának. kath. században már fennállott. Említést érdemelnek Félnyárasd. kath. körjegyzségi székhely. Tény az is. A község pecsétje „Pagus Neik 1686"" föliratot visel. Pálffy János grófnak van itt aagyobb birtoka. állomása Szentgyörgy. a mikor a helység Opltal eltótosított néven is szerepel. Lajos királynak 1524-ben a gellei székhez intézett rendeletében már a mai nevén szerepel. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. [de tartozik a Józsefvölgyi villa és az erdészlak. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. 1663-ban a törökök dúlták fel és 1686-ban a felkel csapatok zsarolták. Hajdan Csák Máté birtoka. A Tejed nev községekrl már más helyen volt szó. Ollétejed. Postája és távírója Nagymagyar. A községházán ma is rzik Ferdinánd szabadalomlevelét. oiiétejed. A község postája. 113 házzal és 673 róm. 1559-ben Török Balázst találjuk itt birtokosul. Postája Egyházgelle. Nyék. A község postája Hidaskürt. Ferdinánd 1629-ben vásártartási szabadalmakat adott. Ide tartozik Péterhám. távírója Diószeg és vasúti állomása Galánta. Késbb az UdvarnoJcy és a Bacsák család is birtokosa lett és a miüt század els felében Olgyai Kifolynak és Zsigmondnak s Bacsák Vendelnek volt itt nagyobb birtoka. de már a XVI. Újabb hajóját 1664-ben kezdték építeni. Ez idben Ougya. ottóvölgy. vallású. melynek H. a mikor Olga néven találjuk említve. Mahalán meg Ompudynus. vallású lakosainak száma 121. távírója és vasúti állomása pedig Patony. a vasúti állomása Somorja-Uszor. 1488 május 29-én Mátyás király oklevelében Ogya a neve. Ma a Franck fiai pozsonyi ezégnek van itt nagyobb birtoka. Körjegyzségi székhely. hogy Ompitál közelében tényleg állott egy Mahalán nev község. hogy határa pozsonyi várbirtok.

Már 1290-ben itt laktak ez egyházi testületek népei és ezért nevezték Poppnepe (Papnépe)-nek. 511 róm. lakossal. vallású lakossal. Ujabbkori birtokosai a Pálffyak. Pálffy János és ifj. idvel a Pálffyak tulajdonába jutott és ma is id. távírója és vasúti állomása Szempcz. Itt áll még. az egyháznak 1693-ból való érdekes ezüst-kelyhe van. a Szent-Lénárd tiszteletére szentelt gótikus kápolna. 1288-ban Terra Padan. község postája és távírója Vedrd. 1787-ben már a Pálffyak az urai. melynek oltárképét Pálffy Miklósné szül. házak száma 82. vallású lakossal. vallású tót lakossal. Ottóvölgy. melyet egy 1265-iki oklevél már mint ilyet említ. Temploma nincs a községnek. Szúnyog csárda és Kültelek. A falu postája Bohunicz. Az 1553-iki összeírásban már a pozsonyi káptalan birtokaként szerepel 3 portával. a hol már 1679-ben 246-an foglalkoztak üveggyártással. távírója. Papkörmösd. Az egyház : A A Padány. Pagyerócz. vasúti állomása Cziffer. 68 házzal és 540 róm. egyik régi birtokosa 1769-bl való. Katholikus temploma a XIX. a mikor Paldy néven szerepel. 1339-ben Kenéz fiainak. . 1553-ban a már sokszor említett összeírásba Páldy néven csak 3 portája van felvéve. kath. 1307-ben. Ezeken kívül még két kápolna van itt. melyek újabb keletek. pozsonyi káptalan és a prépostság si birtoka. kath. 1636-ban Erdödy György és Gábor Esterházy Dánielnek zálogosítják el. A községnek Alistál a postája. Hozzá van építve Szent Flórián kápolnája. de ez a Kenéz nem azonos az elbb említettel. A községhez tartozik a fentemlített határjárási perben már szerepl Petény puszta. 1341-ben a padányi és a petényi nemesek közötti határjárási perben szerepel. mely búcsújáróhely. A Fapkörmösd. Az 1553-iki összeírásban csak egy portája szerepel. a hol ma id. Lajos király Bessenyö Jánosnak és testvéreinek adományozza. E községet Paulj néven egy 1282-iki oklevél említi. Kenéz comes. a többi vöröski birtokokkal együtt. 101 esztergomi kanonok a templomot megnagyobbíthatta és a tornyot felépíttette. Ekkoriban a nagyszombati apáczáké. kath. Egyháza srégi. továbbá 1728-ból igen szép és értékes ezüst-kereszt. község postája Cseszte. Az 1553-iki összeírásba mindössze 2 1 /a portája van felvéve. Postája Királyfa. Péterháza. kath. birtokában. 104 házzal és 588. Sckwartz Mihály adományából. Legrégibb neve Pogyorócz. 1400-ban már Papfolua-nok írják. távíróhivatala és vasútja pedig Nagyszombat. alsócsallóközi magyar „kisközség. kincstáré. Pálffy János grófoknak van itt nagyobb birtokuk. Nahács és Prépostszeg majorok. A református templom 1787-ben épült. a Feketevíz mellett fekv kisközség. és pedig a Szent Sebestyén és a Szent Anna kápolna. Padány. Csak kápolna van a községben és ez 1899-ben épült. A lakosok olvasókört tartanak fenn. els felében papirmalom is volt itt. század elején épült. a vasúti állomása pedig Felistálnyárasd. Üveghuta telep. Dienes és Iklér nev dli. Ide tartoznak Újmajor. Az ottentáli erdben Üveghuta néven egész kis község múlt század volt. aranyozott ezüstbl készült szentségtartó és ngyanily kehely van. a Vágvölgy és a Kis-Kárpátok között fekv tót kisközség. a mikor a pozsonyi káptalan Streis Marchard pozsonyi polgárt iktatja birtokába. 50 házzal és 266 róm. Harrach Eleonóra állíttatta. Birtokosa ma is a pozsonyi káptalan. Késbb az Esterházyak lettek az urai. si beseny-telep. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. vasúti állomása pedig Cseklész. pápai tizedszedk jegyzékébe Podans elferdített néven van bejegyezve. vallású lakossal. Papfa. Postája és távírója Ivánka. nagyobb részben ev. de mai temploma 1643-ban épült. Partot kisközség a mátyusföldi síkságon. a templom közelében. úgy látszik. Ide tartoznak Káptalan. szomolányi vár tartozéka volt és az 1553-iki portális összeírásban Losonczi Istvánnak itt 9 portája adózik. Zabité halásztelep és Papirmalom. régi nemesi birtokosaik nevét örökítették meg. 1540 után elpusztult hely. A A Papfa. ref. az újabb korban Pagyerovcze néven is említik. László Vincze a legnagyobb birtokos. 53 házzal és 338 róm. Fülöpnek és Péternek birtoka. 1352-ben I. 1326-ban meg Possessio Padan a neve. Legels nyomát 1346-ban találjuk. A Pagyerócz. A Páld.Pozsony vármegye községei. A pápai tizedszedk jegyzékében Pauli néven említtetik. mely hajdan valószínleg Padánynyal együtt Pozsony vár tartozéka volt és 1298-ban van említve. tót kisközség. Régi nemesi község. 1291-ben Villa Padan. Dudvágszeqi Mihályfi Jakab comesnek adományozza. 1787-ben a kir.

vallású lakosainak száma 306. távírója és vasúti állomása Patony. 1867-ben a község nagyobb része leégett és ekkor 16 emberélet is a tz áldozatául esett. 197 házzal és 1107 róm. Temploma nincs postája Királyfiakarcsa. 121 l-ben pedig Beruczegu. túlnyomólag tótajkú. Házainak száma 41. melyeket még a múlt század elején említenek. XVII. A községnek saját postája van. mely még a múlt század 80-as éveiben is fennállott. egy régibb templom helyén. 1466-ban Podzafalwa alakban szerepel. s 1890-ben is nagy tz martaléka ln. mely az itt már századokon át fennálló frészmalomtól vette tót nevét. Ma is 3 frészmahnuk van itt a Pálffy aknák. században épült. Postája Egyházgelle. Pyntelcswr alakban. Az itt lev gzmalom a dunaszerdahelyi gzmalom-részvénytársaságé. Tót kisközség. vallású lakossal. Egyike a vármegye legrégibb községeinek. Van itt egy nagyobbszabású mmalom és a nép érdekeit czélzó gazdasági népkör. László király a PodaEtheieknek adományozza. kath. 1553-ban az esztergomi érseké. 1787-ben a vallásalapi'' volt. A gefiei érseki székhez tartozott és lakosai nemesi eljogokat élveztek. Temploma nincs a községnek. Késbbi birtokviszonyait és nemesi birtokosait nem ismerjük. Pered. melynek nevét elször 1138-ban Beregheg alakban. távírója és vasúti állomása pedig Dunaszerdahely. . A múlt század 50-es éveiben még posztókallói és frész. Pósfa. távírója és vasúti állomása. Ide tartoznak Bazini völgy és Nyahodmiskó puszta. vallású lakossal. Késbb a Pálffyak lettek az urai. Régen arany. Pered. A község postája Cseszte. 1694-ben mint nevezetes balásztelep van említve. Vörösk alatt fekv tót-német kisközség. Pila. a Kiskárpátok alatt fekszik. Hajdan szintén a vöröski várbirtokok közé tartozott és ezeknek a sorsában osztozott. A község postája. melynek lakosai nagyrészben róm. lakosaié 168. Pernek. távíróhivatala Modor és vasúti állomása Modor-Senkviczen. Katholikus temploma. Pénteksúr. míg végre a Pálffyak tulajdonába került és ma is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. Az 1553-iki összeírásban is királyi birtokként szerepel. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. 29 házzal és 220 róm. 30 házzal és 171. alsócsallóközi magyar kisközség. vallású lakossal. Pinkekarcsa. magyar kisközség. A jezsuita-rend eltörlése után a helységet az állam foglalta le és ekként került azután a múlt század elején a pesti egyetem tulajdonába. a budapest-bécsi vasútvonal közelében.és lisztmalmai is voltak. A többi Karosa nev községek sorsában osztozott és Pinkekarcsa néven a vaj kai érseki székhez tartozó községként csak az újabb korban van említve. században nagyobb papirmalom is volt itt. és 21 -ón a híres peredi csata. mint a pozsonyi vár tartozéka. PÓ3fa. nagyobbára róm. 1223-ban Beregsceg alakban emlegetik.és ezüstbányája is volt. alsócsallóközi magyar kisközség. 1647-ben a nagyszombati jezsuitáké. Pila. kath. távírója és vasúti állomása Duna- A . szerdahely. Pódafj Lakosai hajdan nevezetes marhatenyésztést ztek.102 Péntekstír Pozsony vármegye községei. kath. Kápolnaszer kis temploma a XVI. vallású lakossal. nagyközség a mátyusföldi síkságon. Az 1550-iki vöröski számadási könyvek szerint itt ez évben 9523 deszkát vágtak. Itt volt 1849 június 20. 1455-ben V. Pernek. Állítólag si kun telep. vallásúak. Távírója és vasúti állomása Vágsellye. Ide tartozik Marczel major és Zöldfa tanya. 34 házzal és 169 róm. kath. kath. Késbb a Pálffy-íéle szeniorátusé lett. melyrl más helyen van szó. Pinkekarcsa. 1803-ban épült. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. a hol számos alföldi halászcsalád telepedett meg. A házak száma 54. Í481-ben már a mai nevén szerepel. A vöröski vár si birtoka. róm. Az 1553-iki portális összeírásba Poosfalva néven királyi birtokként 9 portával van felvéve. 1849-ben a község a peredi csata lefolyása alatt teljesen leégett. Weisz Tivadarnak pedig kisebb rézhámora. 1214-ben Brugscug. Temploma nincs. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. 1831-ben a kolera pusztította a lakosságot. Postája Királyfa. Temploma nincs a községnek. Postája. Ide tartoznak Kisposta és Pósfa puszták. Os idk óta megült hely. Pódafa. E csata emlékére a falu határában honvédemléket állítottak. A községnek Malaczka a postája. melynek határában La Taine-kori és római régiségekéi találnak. 1787-ben is még a Póda családé. kath. 1423-ban Pósafalva néven királyi birtok.

1221-ben Villa Fudemus. mindig a Bazini és a Szentgyörgyi grófok az urai. vallású lakossal. vöröski vár urainak nagyszabású haltenyésztése volt itt és a halastavak nyomai még ma is láthatók. mely idvel eltótosodott. magas fensíkon áll ifj. Pálffy János gróf toronynyal ékesített. Az'egyház birtokában Mátyás-korabeli gótikus szentségtartó. a mikor Pumurich néven szerepel és plébániája is említve van. Ide tartozott hajdan Fancsal puszta. ha pedig a németnek. község 1864-ben Propadle völgyében említésre méltó barlang van. E község valószínleg a Pudmer vagy a Bodner személynévtl veszi a nevét. de ma már Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka. község fölött Késbb Ballenstein német és Paistu tót néven is elbukkan. Van itt egy régi kastély. Elször 1349-ben említik Borostyán néven. utóbbi még ma is fennáll. 1705-ben Pálffy János gróf nádor. századbeli gótikus ezüstkehely van. Miksitz. században még özvegj'ének. Lobogójukat ma is a templomban rzik. XVIII. de ezekkel együtt a XVIII. a Gidra patak közelében fekv tót kisközség. Hajdan a községben lportorony is Pálffyaktól vette meg az Eiberg család. 8 román stil gyertyatartó és egy XVI. Omajor és Újmajor. és nagyobbára tótokból álló róm. melyet a Farkas család építtetett. a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség. távírója Cziffer. század elején jelentékeny lehetett. községnek saját postája van. lakosok fogyasztási és hitelszövetkezetet és katholikus olvasókört tartanak fenn. Pálffy János grófok. 1849-ben Petcz alispán elnöklése alatt e helységben gylés volt. és itt tette az alispán azt a kijelentést. postája. 1561-bl a pecsétje is ismeretes. Els említését Pensaurai Lénárdnak 1390-iki lajstromában találjuk. Lányi. Hajdan vas. az anyaegyház 1600-ban alakult meg. magyar és tót nagyközség. Ábrahámfy. körjegyzségi székhely. Pudmericz. mely 1446-ban Szentgyörgyi Péter XVI. község mellett. A katholikus templom igen régi. Nemesi birtokosai közül ismerjük a Maholányi. tz következtében pusztult el. kath. mely a pápai tizedszedk jegyzékében Fansol néven külön községként szerepel. Idközben. mely állítólag Puszta födémé? . Házainak száma 143. 1423-ban pedig Uyfedemes néven királyi birtok volt. Várát a francziák 1810-ben levegbe röpítették. Miksa fherczeg pohárnoka és udvari kamarása ajándékozott az egyháznak. 1335-ben Mogh comes van birtokosául említve. hogy ekkor Németfödémesnek nevezték. Mai nagyobb birtokosai idsebb és ifj. akkor fölakasztanak". Határában vannak Lindává. A Marczel családtól is van itt egy 1771-ben emelt nagy épület. 195 házzal és 1627 róm. de ekkor megsznt. Van itt egy „kardinális" nev mezei út. Pap. 1881-ig fenntartotta. melyet 1618-ban Redern Kristóf. század családnak egyik tagja is áldozatául esett a robbanásnak. még pedig oly nagy számban. Noigel. kath.Pozsony vármegye községei. Puszta födémes. mely kiváló Ízléssel és kényelemmel van berendezve. de 1774-ben leégett és helyébe 1782-ben újat építettek. Szilágyi. de a lporgyár légberöpült s e volt. Késbb a Pálffy családé lett. 114 házzal és 903 róm. Sernsey. Pajor és Széllé nev családokat. században. távírója és vasúti állomása Stomfa. . s ez most Zichy József grófé. vallású lakosainak száma 1724. mely késbb a Dengler családra szállott. Krizsány. vallású lakossal. Pali. község plébániája megvolt már a XIV. században malmai is híresek voltak. Balogh. vasúti állomása A A A A A nev A A Pudmericz. Marczali Hedvignek jutott osztályrészül. A A A — A A A pedig Báhony. Herbeville császári tábornok és Rákóczy seregei között itt véres ütközet volt. Lakosai késbb nemesi eljogokat nyertek. Farkas. Szlmívelése már a XVI. 1542-ben Vöröskvár tartozéka. fazekasai pedig külön czéhet alkottak. Katholikus temploma srégi és újabban alakíközség tották át. különösen a XVII. akkor holnap fejbe lnek. új temploma 1735 36-ban épült. Marczel. kath. hogy „ha a magyarnak engedelmeskedem. elején ismét felépült gyár. 103 PozsonyBorostyánkö. Régi temploma a XVIII. hatalmas új kastélya. emelked borostyánki vár tartozéka volt.és rézhámora is volt s ez múlt század elején volt papirmaima is. Ambró. század vége felé már a Zichy grófi család is birtokosai közt foglal helyet és ma is Zichy József grófnak van itt nagyobb birtoka. XVII. Pozsony-Borostyánkö. Ide tartozik Kosariszkó és Szántóhegyi vadászlak is. Hajdan magyar község volt. század végén Pálffy Rudolf gróf építtette. mely alkalommal a felkel seregek vereséget szenvedtek a község pedig teljesen leégett. Kápolnáját a XVIII. Spáczay. század vége felé németek is lakták. század elején pusztult el.

hitvallású németek is elég szép számmal lakják. mátyusföldi magyar kisközség. vallású tót lakossal. Albert és Oalgóczy családok. kath. összeírás szerint az érsekségnek 41 portája volt itt. 258 házzal és 1160 róm. Késbb Bacersdorf. Draskovics György grófnéé. Az 1553-iki uralta és . Házainak száma 630. de a reformátusok is elég számosan vannak itt.és Kispáty van említve. távírója és vasúti állomása Cziffer. de mai temploma a XVII. si temploma már 1229-ben szóban forog. távírója Téglaház puszták és Kovácsszigeti erdrlak. melynek lakosai nagyobb részben tótok és róm. Beidnerné. kiknek itt régi kúriáik is voltak. 36 házzal és 337 rom. Késbb más birtokosai is felmerülnek. 1332-ben Villa de Becse néven szerepel. a ki Kápolnai Jakabfy Balázsnak adta el és ekkor már Nagy. de ez nem az si templom volt. Egyháza nagyon régi mert a pápai tizedszedk jegyzékében is szerepel. körjegyzségi „székhely. 1376-ban a királyné birtoka és ez idben a királyné szlit és a gazdatisztjét is említik. volt. E községgel 1256-ban Petrus de Rethe nevében találkozunk. Mogyorós és községnek postája. régi rendeltetését ma már alig árulja el. 1866-ban evangélikusoktól. Galgóczy. A múlt század elején a Balogh. A XVI. özv. állomása és vasúti Bécsé. Az 1553-iki összeírásban Báthori Andrásnak 15 és Farkas Jónásnak szintén 15 portája adózik. Pusztapát. század elején az esztergomi érsekek birtoka és lakóhelye volt. században épült. most a községi hivatalok vannak elhelyezve. 1678-ban a pestis pusz[de tartoznak Gyuresi. 1414-ben Bechendorf német nevével is találkozunk. A A A A A A vasúti állomása. Chernél. az az osztrák és a porosz csapatok között itt kisebb ütközet volt. században lakosai vámmentességet nyertek alatt kisebb ütközet volt. vallásúak. de ág. 1313-ban a nyitrai káptalan egyik oklevelében Patuh néven szerepel. nagyobbára róm. si német telep. vallású lakossal. lakosainak száma pedig 3843. kath. Id folytán a Pálffyak lettek az urai Rákóczyés most is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. Az egyház gótikus szentségtartót riz a XIV. mely a gyakori vízáradásoktól is sokat szenvedett. Illés és a Zichy családokat tított itt. mely a XIII. mkertjeit és körfalait. század elejérl való. vallású lakossal. Határában a Thököly-féle szabadságharcz XVI. st Bathsdorf néven is eltnik. században a Tewrewk. 1316-ban Symárfi Herch fia Péteré. itt Keglevich Ferencznek is 3 y 2 portája volt. A hajdani primási palotában. és lakosai nemesi eljogokat élveztek. Béte. itt hitelszövetkezet és gazdakör. Ez idben XVII. mely az idk folyamán többszörösen átalakítva. érsek itteni birtokának köszöni a nevét. kath. a vágvölgyi vasút mentén fekv kisközség. kiknek a mostani temploma 1835-ben épült. a másik pedig Galgóczy Antalé. a mikor Beuche-i Butger neje itten a nagyszombati Klarisszáknak egy szlt adományoz. Andreán szky. Bél Mátyás említi az esztergomi érsek díszes kastélyát és a község egyéb díszes épületeit. Jegenyés.104 Pozsony vármegye községei. Mai templomát 1889-ben megújították. kath. 1324-ben a pozsonyi káptalan Finta és István nev nemeseket iktat e birtokba. Ma is az érsekségnek van itt nagyobb birtoka. Idetartoznak mezváros Van ekkortájt és Friedrich és Gyuri majorok. és pedig az Ormosdy. Réti és Szarvas majorok. Kötélszer. majd Betisdorf sive Beche alakban van említve. A pozsonyi várföldekhez tartozott. Hoor. távírója és Miklós major és Pokol csárda. Porosz. távírója és vasúti állomása pedig Diószeg. felscsallóközi magyar Pozsony közelében. hogy a XVI. Ma is van itt még két régi úrilak. a Vág völgyében fekv nagyközség. Pázmány Püspöki. Ré te. 1310-ben már mint lakott hely. Batschdorf. melyek közül az egyik özv. Kolonich és az Erdödy családnak. Püspöki. ma Zichy Pál Ferencz grófnak van itt nagyobb birtoka. A község postája. 1647-ben mezváros. A községnek van saját postája. 1859-ben tz pusztította el a község nagy részét. 202 házzal és 1079. ev. századból. század elején a czifferi uradalomhoz tartozott és a Nyáryak voltak az urai. féle felkelés alatt a kuruczok itt 700i) akó bort koboztak el. a labanczok meg mai katholikus templom 1629-ben vétetett vissza a szlket tették tönkre. van. Récse. Legelször 1328-ban merül fel. egyes részletei ugyanis azt bizonyítják. Ide tartozik községnek van saját postája. kisközség. Legrégibb nemesi birtokosául . Terra Bethe néven van említve. a máriavölgyi Paiüinusoknak és a nagyszombati jezsuitáknak van itt birtokuk.

o Eb .

Priíckel. 49 házzal és 327 róm. csak egy Dunaújfalnval közös Szent-Úr nev kápolnája van. az ev. Zsigmond király Rázna néven Nagyszombat városának adományozza Pázmány jegyzékében Rosonthal alias Rosendel néven szerepel. Rohrbach. itteni birtokrészét Lászlónak adja el. Sáp. A községnek saját postája van. 1525-ben a Márkus. az úgynevezett Zöldhalomról a lakosok azt állítják. századbeli. kath. Ide tartozik Pörös major is. Szénás Rebeka ajándékozott 1778-ban. távírója és vasúti állomása Szempez és Rété rház. kinek fiai Fodor Istvánnak örökítik el. ellenben távíróhivatala Nagyszombat. 1469-ben súri Szüll Mihály és Borsai Pál erszakkal foglalják el Retkei György birtokát és kúriáját. 1709-ben a császári zsoldosok a községet több ízben megtámadták és kirabolták. Temploma nincs a községnek. A község mai templomai közül a róm. Eredetileg német telepes község. és ezeknek a sorsában osztozott. a mikor Károly király a birtokot Máthé nádor tárnokának. 1890-ben a templomot megnagyobbították. mely idvel eltótosodott és a XVI. 1680-ban. Vájár puszta és Ribnyik. melynek 1256-ban Botho de Sanp nevében bukkanunk a nyomára. mely a király birtoklására látszik mutatni. ref. vallású lakossal. vallású lakossal. Távírója és vasúti állomása Malaczka. míg végre a Pálffyak uradalmába került. 1390-ben Rosonthal néven van említve. Olsovszki malom. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. melyet 1691-ben debreczeni Eötvös István és felesége Oarai Erzsébet ajándékozott az egyháznak. Sándor és Dóka család is possessora. 254 házzal és 1326. Késbb a Pálffyak uradalmába jut és ma is id. kath. Erzsébetnek. E község 1352-ben merül föl elször. századi adatok szerint 1756-ban 600 lakosa volt. itteni birtokát átadja Hideghéti Félt fia Jakab leányának. 1667-ben. A község határában több pogánykori r. 1383-ban Sápi Jordán fia László. a Feketevíz és a Kisduna között fekv magyar kisközség. 1831-ben pedig a kolera tizedelte meg lakosait. . srégi község. majd a malaczkai uradalom része ln. 1694-ben Maróthy János és Raczik Kata egy aranyozott ezüst-tányért ajándékoztak. 1331 eltt már Kenéz comes a birtokosa. Az 1553-iki összeírásba már a tótos Rossindal néven 32 portával van bejegyezve. XVIII. Sáp. vallású lakossal. de az idk folyamán átalakították és kibvítették. 157 házzal és 954 róm. kath. 1806-ban és 1819-ben a^község nagy része leégett. 1795-ben. 1398-ban Nagy-likai Mihály fia János. 1324-ben a suapi nemesek vannak említve. 1817-ben. a mikor nevét Beden alakban írják. mely 1739-ben épült. a hol hajdan nagyobb terjedelm halastó is volt. késbb a detreki. melyet Tisza Lászlóné szül. 1287-ben már községként szerepel.UKJ Pozsony vármenye községei. Hajdan a vöröski várhoz tartozott. vasúti állomása pedig Cziffer. a Méhes és a Balogh család osztozkodnak itteni birtokukon. de van itt egy sokkal régibb. si temploma XIII. Ez Melénte. Óbora vadászlak. tót kisközség. tót nagyközség. . Ide tartoznak Horka major.és sírhalom van. A község dl-nevei közül az egyik egy régi. Van itt egy kápolna is. A múlt század elején Borló Istvánt is nemesi birtokosai között találjuk. Mai katholikus temploma 1857-ben épült. Már a XV. Pálffy Miklós herczegnek ma is nagyobb birtoka van itt. Márton mesternek adományozza. késbb Rosindol alakban szólnak róla. hogy földjét a törökök süvegeikben hordták össze. Imely. 1647-ben Sántha Pálné. elpusztult községnek az emlékét tartja fenn. kath. továbbá egy nagyobb aranyozott ezüst-kehely. Rózsavölgy. mely srégi építmény. Körjegyzségi székhely. A község postája Magyarbél. században már Rarbok tótos neve is van. Karátsony. 1741-ben épült a mai tornya. A községnek van saját postája. A községnek van saját postája. távírója és vasúti állomása pedig Szempez. mely 1309-ben Milenthe néven szerepel. A református egyház birtokában több értékes ötvösm van és pedig: egy kisebb aranyozott ezüst-kehely. szá- Róhrbach. kbl épült harangtorony is. 1438-ban Körtvélyesi Mihály is egyik nemesi birtokosa. Egyik dljének a neve Királydomb. de ugyanekkor Pongor neje Erzsébet. Rózsavölgy. 1683-ban Thököly csapatai garázdálkodtak itt. itteni birtokai eladja Borsai Jánosnak. L368-ban Retkei Jánost ismerjük. A múlt század elején nagyobb olajgyár volt a községben. zadban számos nemesi birtokosa volt. 1787-ben Nagyszombat város a birtokosa. róm. templom pedig 1769-ben épült.

1705-ben. a pudmericzi csata idején. de Ipolyi Arnold állítása szerint ez nem a mai Sárosfa. 1863-ban és 1901-ben irtózatos felhszakadás volt a községben és határában. Ide tartozik Amsterdam major és Csaszni tokat malom. Istvánnak és Dénesnek van itt birtoka és mindegyiknek külön úrilaka. Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspár 10 portája adózik. 1536-ban a vöröski uradalomhoz csatolták és ekkor puszta helyként van említve. lakosok egytl-egyig róm. A vöröski vár tartozéka volt és e vár birtokainak sorsában osztozott. Az 1553. Ez idben már a mai nevén van említve. mely 1560-ban a Tass és a Földes családok ivadékainak birtoka volt. ellenben 1515-ben egy másik Újfaluban Bakai Bessenyei Gergely és Ilona birtokrészöket Csorba Andrástól és ennek fiától. Ekkor Saarfeiv alakban van említve. melynek a XV. a nagyszombat kúti helyi érdek vasútvonal mentén fekszik. Seljicz. A XVII. hajdan német. ma tót kisközség. Els nyomát 1328-ban Sáralja néven találjuk. század közepén az Ulma család volt az ura. — seipcz. melynek tagjai e birtokon osztozkodnak. körjegyzségi székhely a Fels-Csallóközben. 107 sárfs. 216 házzal és 1351 lakossal. Károly király Péterfia Domokost iktattatja birtokába. Schweinsbach. hogy mindezek az elsnek említett Újfalu pusztára vonatkoznak. a községet tz pusztította el. távírója és vasúti állomása Nagylég. évi portális összeírásban Svanczpach néven csak 6 portával szerepel. Ily nev község e vármegyében már 1075-ben van említve. Késbb a Pálffyak furasága alá került. Korábbi birtokosául már 1283-ban a Rathold nemzetséget ismerjük. melyben több Arpád-korbeli oklevél találtatik. erre 1569-ben új adományt nyertek. mely óriási károkat okozott. 35 házat számlál és 331 róm. 1647-ben Pálffy Miklós és Nagymihályi Ferenczné bírták. vallásúak. A Fraknói grófok birtoka volt és Zsigmond király 1435-ben új adománylevelet adott reá nekik. távírója és vasúti állomása Szempcz. vallású lakossal. de késbb már Málath András pozsonyi polgárt is itt találjuk. Katholikus temploma 1662-ben épült. a ki ugyancsak Zsigmond király adományából jutott birtokához. A községnek van saját postája.Pozsony vármegye községei. Sárf. a Bittó család kápolnája 1721-ben épült. A község postája. Nem valószín. nagyobbára róm. 1438-ban Albert királytól kapták az Ulma családbeliek a helység egy részét. Sárosfa községnek van saját postája. 1680-ban az egész falu leégett. melyek közül az egyik 1553-ban az ó-budai apáczák birtoka. Késbb zálogjogon a Révayaké. hova csak néhány év múlva kezdtek ismét lakosok telepedni. távírója és vasúti állomása Bazin. A lakosok olvasóegyesületet tartanak fenn. A Pálffyak maradtak mindvégig az urai és ma sárosfa. Sárosfa. E nemzetség révén tartozik régi birtokosai közé a Kazai Kakas család. Ma Bittó Béninek. Ferdinándtól. Ez ismétldött 1847-ben. de tény. tót kisközség. vallású lakossal. kath. Schweinsbach. Hajdan e község a bogdanóczi. század els felében a Földes család is birtokos itt.is. 1397-ben Zsigmond király Mátyás és András nev nemeseknek adományozza. Az 1553-iki összeírásban Kéméndi Péter 3 portával szerepel. Szunyoyhyné birta. A községnek nincs temploma. kath. vallású lakosa van. a mikor a községgel együtt si temploma is leégett. kath. Ferencztl visszaváltják. E községgel 1254-ben Sárfi Hiszus nevében találkozunk. 1627-ben a Pálffyak itt vámjogot nyertek II. klucsováni és a nemecsei birtoktestnek volt a része. Egy 1434-iki okirat szerint a Fraknói grófok itt egy birtokrészt eladnak Molnári Kelemen gyri püspöknek. hogy ezen a vidéken feküdtek. 1556 és 1580 között Illésházy nádor horvá- A telepített ide és ez id óta az elbb magyar község eltótosodott. st' harangjai is elolvadtak. Ez idben tnik föl a Bittó család is. a mikor I. 79 házzal és 493 róm. mely a községnek csakhamar egyedüli nemesi birtokosa lesz és ma is az. Tót kisközség. Volt itt még több Újfalu nev helység . másként Barabástelke néven van említve Somorja közelében egy község. körjegyzségi székhely. 1651-ben ugyanis Földes Ferencz és István újabb adományt nyernek itteni birtokukra. A Bittó családnak itt gazdag levéltára is van. 176 házzal és 137. Azeltt ide tartozott Maczháza és Újfalu puszta. kath. körjegyzségi székhely. s ezt elhamvadása után a Pálffyak ismét felépíttették. 1647-ben özv. magyar kisközség. de 1596-ban Pálffy Miklós báró magához váltja. késbb csak a gróf Pálffyak. Ez idben S Ipe volt a neve. Ugyancsak Újfalu. . Újabb temploma 1742-ben épült.

távírója és vasúti állomása pedig Dióspatony. lakosai. melyek közül az utóbbi 151-í-ban Reén néven az óbudai apáczák birtokaként 6 portával szerepel. kath. 1287-ben Kun László. hogy Bercsényi Miklós. 20 házzal többi Karcsák sorsában osztozott s és 92 róm. Azeltt két községbl állott. Házainak száma 395. si neve Csukárabony volt és A elnevel XIII. alsócsallóközi magyar kisközség. Solymonkarcsa. Tény. Hortenzia építtetett. melybl a következket iktatjuk ide. ezt ifj. másik Vermes Péteré és ezt a 60-as években s ezt a Gálfyak Krascsenics Ferencz építtette. magyarok. mely az újabb korban nagyközség lett. Siposamadékarcsa. már több bíráját is ismerjük. 229 ev. Hegyaljai Mátyás pozsonyi kanonok ezt a Szent Istvántól 1597-ben a pozsonyi káptalan eltt vallotta. községben három régi nemesi kúria és úrilak van. Páltly is id. az Alsó-Csallóközben fekv magyar kisközség. A község postája. Szent Istvántól nyerte szabadalmait. melynek postája Királyfiakarcsa. ki itt várközség lakosai nemesi kastélyt építtetett. Bercsényi bol nas Hodivau na hódi do Selpie". Batthyány Józsefné grófnnek és Vermes Péternek van itt nagyobb birtoka. és 203 izr. 123 házzal és 750. 1388-ban Spádel András. Siposkarcsa és Amadékaresa volt a neve. 40 házzal és 266 róm. 4-én Erzsébet királyné Barrabás földjét adományozza Somorjának és 10 évvel XIV. században Abonychuha néven is fordul el Pozsony vár tartozékaként. 1240-ben három Abony király Pókateleki Miklós fia Jakabot és testvéreit iktattatja be 1549-ben SiJcabonyi Hanga Gergelynek is van itt része.108 Pozsony vármegye községei. Ide ségben.. — — a János grófnak van itt nagyobb birtoka. és a mely most is az övé. 1581-ben Derghi Somogyi György volt a földesura. mely azonban 1901-ben leégett. volt. 1318 okt. vallásra nézve 2150 róm. 1394-ben Lrincz a bíró.Rákóczy. Az egyik jelenleg Csatay Gyuláé. kath. Temploma nincs a községnek. A hagyomány a Rákóczykövetkez tót verset tartja fönn: . vallású lakossal. így 1331-ben Velflinust említik. mint íikabony egyik levelébl is kitnik. Somorja. hajdan szabad királyi város. Van itt egy újabb úrilak. Az e községre vonatkozó történeti adatokat Kisfaludy Zsigmond somorjai esperes-plébános gyjtötte össze nagybecs kézirati munkájában. községnek nincsen temploma. ja Királyfiakarcsa. 1405-ben Zsigmond király vámmentességet biztosít a lakosoknak. hasonnev járás székhelye. Késbbi birtokosai a Pál/fyak. 1306-ban egyik birtokosa Neeth fia. a hagyomány szerint. Vagyis: Rákóczy. Lajos a Csukár családtól vette. építtették. fentebb említett Nemeesének. harmadik Matis Kálmáné. késbb azután már Csukár-Kis. melyet 1854-ben bontottak le. Nagy Lajos idejében Galambos Péterrl van szó. vallású lakossal. a pozsonyi várbirtokok közül kiszakítja és Károly pozsonyi várispánnak adományozza. Mivel azonban ezt semmiféle korábbi okirat nem említi. Solymoskarcsa. lakosai nemesi eljogokat élveztek. h. A község postája. múlt század vége felé czementlap-gyár is volt a köz1884-ben építtette. 1380-ban I. Matis Antal A A A íiposamadékarcsa. A említve találjak. a ki alatt 12 esküdt mködött. Temploma nincs a községnek. az Alsó-Csallóközben fekv magyar kisközség. Ekkor lett szabad királyi várossá. nagyobbrészt róm. tartoznak Csódfa. Sárkány. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. késbb a Pókatelekeiket találjuk itt.. Sikabony. 1704 deczember 24-én itt tartózkodott. 437 ág. szabadalmakat élveztek. hogy nyert és Korvin Mátyástól megersített szabadalomlevelet látta és olvasta.Nagy -Abony. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Régibbkori története Egyházkarcsáéval függ össze. századból késbb a helység révjogot is nyer. vallású lakossal. e vallomás bizonyára tévedésen alapulhatott. a hajdani uradalomnak a nevét ma már csak egy dlnév tartja fenn.. Az 1553-iki összeírásban Amadekarcsán Amadé Mihály 4 és Amadé Lászlónak 7 portája adózik. ev. A A A A A A A . a Bultazziak és Batthyányiak és ma a gróf Pálffy szeniorátusnak. kath. 1393-ban Gerung. távírója és vasúti állomása Bogdány-Selpcz. melyet Bartalné Bossányi községnek nincsen temploma. kiknek száma 3024 lélek. Somorja.és Csukár. korból strie. Bercsényi bátyánk Selpiczre búcsúra eljárt volt. özv. Somorja. Topos és Rém puszták. mindsomorja régi pecsétje. kath. ref.

Lajos király 1517-ben megersíti az eddigi szabadalomleveleket és a városnak újabb kiváltságokat ad. Ugyanekkor rendeltetett el. II. A mai király-utcza is még talán ennek a királyi látogatásnak az emlékét tartja fenn. Fia. gylést tartott itt és itt volt a börtön is. 1411 szeptember 29-én Zsigmond évenként két országos vásár tartására ad a városnak engedélyt. Salamon fia György. Mátyás király 1483-ban a szomszédos Balázs-szállása nev birtokot. II. században pallosjogra is szert tett. Mátyás király 1466 november 9-én. Eysebreych Miklós. Ulászló megersítette Mátyás király szabadalmait. 1513-ban Pozsony lakosai a somorjai vásár alkalmával megrohanták a várost. hogy a város falakkal és védárkokkal vétessék körül. Lajos is Somorján volt és két levele innen van keltezve. Zsigmond szabadalmait késbb Albert király. Ulászló a pozsonyiakat szigorúan megintette. ki vámmentességet ad a lakosoknak. késbb pedig a közeli Beuzse praediumot adományozta Somorjának. 1450-ben pedig Hunyadi János kormányzó is megersítette. 1527-ben Somorja meghódolt Ferdinándnak és A : . 1526 január 3-án II. Ulászló idejében Somorja polgárai Bécs városától is vámmentességet nyertek. azon jogokkal. a melyet ettlfogva gyakorolt is. városi jogait és királyi birtokként a pozsonyi várjavakhoz csatoltatott. egy évvel késbb pedig régi pecsétjük használatát engedi meg nekik. és II. Ulászló és fia Lajos alatt veszítette el kir. 1538 január 4-én kelt levelével. 1518-ban oltalomlevelet kapnak tle. melyet III. de 1492-ben elzálogosítja a várost a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak. hogy Somorja (ekkor oppidum) régi pecsétjét használhassa. Nagy János. Somorján Zsigmond király is megfordult és két oklevelét is itt keltezte. melyekkel akkortájt Pozsony bírt. Régi jogaiba részben csak Rudolf király helyezte vissza. 109 SOMORJAI RÉSZLET. Hunyadi László 1456-ban átírja és megersíti Zsigmond és Albert szabadalmait és oltalomlevelet ad a somorjaiaknak. 15-én és 1425 márezius 6-án volt itt. Suenthmann Miklós. Károly 1712-ben és Ferencz 1805-ben még három vásárral megtoldott. Lajos vármegye törvényszéke 1665-tl 1690-ig 32 közmeg 1526 január 3-án. Stubner János. Debcz György. Szabó Lénáit. Az 1516-ben pusztított tz következtében az inség oly fokra hágott. Lajos 1519-ben megengedi. Somorja II. a miért II. II. Buria Lázár. Mészáros Farkas és Kalmár János. hogy Lajos király a lakosokat 12 évre minden adó alól felmentette. Stayer Jakab. a házak kapuit betörték és a vásárra jött kereskedk árúit elrabolták.Pozsony vármegye községei. Zsigmond 1411 okt. Stuhrd András. 1461-ben Mátyás király a szapi praediumot adományozza a községnek és késbb megersíti és kibvíti eldei szabadalmait. 10-én. A XVI. 1411-tl 1526-ig a következ bíráit ismerjük az id sorrendjében Szecsenslag Lrincz.

Bécs felé való útjában. molnár. a csallóközi felkelk gyülekezhelye lett. Az oroszvári Dunaágon 13 malma volt. bognár. szrszabó. 1460-ban a FarTcasdiah. evangélikus és ev. A még A A A . 1672-ben Somorján majdnem az összes czéhek képviselve voltak. most is fennálló templom és a zárda 1778-ban épült. gzmalom. az ármentesít-társulat. 1534-ben pedig a somorjai vásárokat Látogatók számára királyi oltalomlevelet bocsátott ki. 1292-ben Spáczai Géth comes volt az ura és a Spáczai család egész a XVIII. és mert révje ez idben fontos közlekedési pont volt. 1545 november 5-én Ferdinánd a somorjaiak vámmentességét biztosító levelet adott ki. negyesület. a felscsallóközi községi és körjegyzk egyesülete. Józseftl kapta. önkéntes tzoltó-egyesület. róm. fószke volt. ág. mely a Gáncs család si állomás is. régi pecsétnyomók és a város levéltárában 1238-tól kezdd érdekes okiratok. Az egyház birtokában.és vasúti községhez tartozott azeltt Gancsháza. Ez idben Mátyás fherczeg is megfordult Somorján. kalmár. kovács. a mikor azt a Bécs alól visszavonuló törökök fölgyújtották. a hol Szabó Lukács és Somogyi Albert. szcs. Somorján ball meg. 1439-ben Pókateleki János fia Zomor Miklós. 1565 június 27-én Miksa is fölmenti a somorjaiakat a Sellyén való vámfizetés alól s átírja és megersíti Mátyás királynak 1465 május 8-án kelt szabadalomlevelét. Mikor Mansfeld tábornok Komárom felé vonult. ötvös és takács-czéh. Az 1553-iki portális összeírásban 110. Egyháza 1238-ban említtetik elször. Spácza. 1541-ben a Buda ostro- mánál megsebesült Roggendorf fvezér. gazdakör és izr. A községházán egy képet riznek. 12-én és okt. tót kisköszég. 1787-ban 2746. de si temploma már elpusztult és a szintén régi gótikus plébánia-templomot 1789 óta a a reformátusok bírják. Lipót 1689 június 8-án megersíti Somorja régi szabadalmait és pallosjogát. gombköt. katb. katholikus. Mellette mások is szerepeltek. továbbá egy XVI. 23-án Amadé Mihály alispán elnöklete alatt megyegylés is volt itt. letette a hségesküt. A község si neve tulajdonképpen Szent Mária volt. mészáros. lakatos. de szerepel Samariae alakban is már 1466-ban. volt. A községben három templom van. Az itt és a török báborúban szerzett érdemei elismeréséül kapta azután Pálffy Miklós Rudolf királytól Pozsony vármegye örökös fispánságát. protestáns önképzkör. kath. szíjgyártó. közöttük Somorját is. csizmadia és kalapos. török világból Somorja is kivette a maga részét. a múlt század elején 2603 lakosa volt. századbeli ezüst-kehely. 15 nappal késbb pedig a sóra adott a somorjaiaknak vám. Azonkívül van itt két bíró-buzogány. ez utóbbi Bocskay fkapitánya.és harminczad-mentességet. míg Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf Gyrt a törököktl vissza nem foglalták. Ebben az idben a város sokat szenvedett a Gyrbl kitör és e vidéken portyázó törököktl. távíró. m. mely 1683-ból az ég várost ábrázolja. ban a járásbíróságon és a szolgabírói hivatalon kívül van két takarékpénztár. Vásárjai nevezetesek voltak. ezenkívül a községben sörház és a Dunán két rév. E község 1275-ben már megvolt. 1605 szept. ú. Mostani katholikus plébánia-temploma a paulinusoké A Spácza. s a pozsonyi váruradalomboz tartozó birtokokat. Újabbkori szabadalmait Mária Teréziától és II. legényegylet. itt ütött tábort. fazekas. ezek után Sárosfalvi Nehéz Mihály. kaszinó. lakossal. század közepéig birtokos volt itt. református. és így szerepel már 1287-ben is. közöttük sok posztós. Van itt posta. mellette álló kolostorépületben a plébánián kívül iskolák. csizmadia. A Bocskay-féle felkelés alatt az egész Csallóköz és így Somorja is a felkeléshez csatlakozott. mígnem ismét Rudolfhoz pártolt vissza. Hozzájárult a hadiköltségekhez és katonákat is állított ki. I. varga. Ekkor ersítette meg Ferdinánd eldei szabadalmait és adott a városnak 12 évi adómentességet. h. melynek bels falait érdekes freskók díszítik. Az 1605 augusztus 25-én Somorján megtartott békeértekezleten az egész Csallóköz nemessége szintén Rudolf hségére tért vissza. Volt itt szabó. körjegyzségi székhely. körülbelül 1000 emberrel tartotta fhadiszállását.110 Pozsony vármegye községei. vert ezüstbl városkészült régi kereszt van. az 1564-ikiben csak 72 és az 1588-ikiban már csak 69 porta után fizettek adót. 155 házzal és 1651 róm. Ezután Rudolf királynak visszamaradt vagy átvonuló és portyázó hadaitól és csapataitól szenvedett sokat a város. kiket Széchényi György érsek és Koháry István telepítettek ide 1690-ben. hivatalok és egy vendégl van elhelyezve. Ez Csallóköz legszebb és legdíszesebb temploma.

1585-ben pedig a Halácsy s a Latkóczy családot is itt találjuk. vallású lakosokkal. az 1553-iki összeírásban pedig Spáczay Márton 5. Katholikus temploma az Arpádkorban épült. 1762-ben a Sándor család is a birtokosok között van. OLDALRÓL NÉZVE. Biróczy. Maholányi Tamásné itteni birtokrészét Spáczay Pál püspök- STOMFA. Stomfa. a lakosoké pedig 3327. ez azonban itteni örökségét Brunswik Antalnak adja el. 1682-ben Klucsay János átengedi itteni birtokrészét Orbán Pálnak és nejének. Hajdan. Késbb az Uzovich. sidk óta megült hely. eltti idbl is megemlékeznek. Lukachich. 1332-ben Stomffa. — KÁROLYI LAJOS GRÓF KASTÉLYA. 1332-ben Stupáv és Üslupáv és 1373-ban Stompa néven talál- Stomfa. Dobsa János 4. legnagyobb részben róm. 1349-ben pedig Stompha alakban. Várát 1273-ban Ottokár cseh király elfoglalta.Mátyás királytól. Farkas Ignácz 3 és a Yenturiny család 1 portával zserepelnek. A községnek van saját postája. Bazthey Benedek és fiai. mint a rómaiak és a quadok telepérl. 1560 körül már Naqyváthy Antalt. Kéméndy Péter 4. A házak száma 364. távírója és vasúti állomása pedig Nagyszombat. ma pedig Uzovich Blundell Ludovikának. 111 György és István. . nagyközség a morvavölgyi vasút stomfai szárnyvonalán. melyrl még a honfoglalás kora. nek zálogosítja el. Újgyörgyi. 1699-ben mezváros volt. 1489-ben a Sárosfalviak birtokát a Spáczaiak kapják adományul . 1590-ben a Halácsi-féle rész Ramocsaházy Györgyé lesz. 1534-ben Cselvey Márton és Balázs birtokosok itt. a mai kastély helyén vára is volt és 1271-ben Castrum de Stomffa néven van említve. Újgyörgyi Mária hagyatékából Nagyszombat városának és a diószegi czukorgyárnak van itt nagyobb birtoka és Koppéi Ignácznak és Adolfnak szeszgyára. Kristófy és a Brogyány családok a birtokosai. 1615-ben a Csery család. 1731-ben özv. Az Árpád-házi királyok idejében a határrök fhelye volt.„ kath. 1659-ben Rozsályi Kún István is birtokosa. 1660-ban a Spáczayak részeit a Berchthold grófi család kapja.Pozsony vármegye községei. 1697-ben Paksy János és Ramocsaházy Zsuzsanna birtokrészüket Orbán Pálra Íratják át.

az emeletes saroktornyokat kivéve. Ferdinándtól vásárjogot nyert. vallású lakossal. Durnpoch. Szárazpatak. s egyike a vármegye legszebb kastélyainak Károlyi Lajos gróf tulajdona. Els nyomára 1296-ban Zubuh néven találunk. Erdcske községben van posta. század elejérl. Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspárnak itt 51 portája adózik. melyet 1884-ben a gróf Károlyi család alapított. súly. Batthyány Józsefnének van itt nagyobb birtoka és magtárrá átalakított nagy épülete. Krisztust a keresztfán ábrázoló. a Lévay. 2000 rézmetszet 1500 elejérl való fametszetek több olasz aczélmetszet. vöröski urakon kívül más nemesi birtokosai is voltak. takarékpénztár. lev nagy kastély már 1551-ben van említve. reqalis Seul jelzvel a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. mely azeltt a máriavölgyi Pálosok tulajdona volt. katholikus fogyasztási egyesüld. szegénymenház és izr. szárazpatak. A A ma si . 1703 között pedig négyszer leégett. de L867-ben a Károlyi grófok tulajdonába került és most Károlyi Lajos gróf a birtokosa. a Dersffy és a Balogh családok. Késbbi birtokosai 1518-tól a Fálffyak lettek. a XVII. kath. Neve a régi okiratokban Zuha. Gond Ignáez esperes-plébánosnak igen gazdag gyjteménye van mtörténeti tárgyakból. a mikor a vöröski vár tartozéka ettlfogva e vár birtokainak a sorsában osztozott. st a pápai tizedszedk jegyzékében Zuha heh/ett Soch alakban is szerepelt. stb. dunamenti kisközség. A múlt század elején nevezetes volt vízárkokkal körivett négytornyú várkastélya. Fáczános és Steinzinger vadászlakok. . . kiadás eltti példányok több mint 200 régi miniature-festmény pergamentre festett níligran szentképek az 1700-ból való Carmel-hegyi Boldogságos Szz Mária-egyesület szabályai és névsora. mint a többi vöröski várbirtokoknak. 112 Pozsony vármegye községei. Maholányi Tamásné itteni birtokát Unger Sámuelnak engedi át. .000 porosz tartotta megszállva Stomfát és határában kisebb 11 ütközet volt. a hol több izben érdekes leletekre bukkantak. ezüstben brre préselt szentkép. . távírója Bs. tót nagyközség. juk említve. századból. A múlt század . Ennek is. községnek postája Felbár. ez idszerit keményítgyára van. Az 1553-iki összeírásban Bávonyi Mihály és Angyal Márton 4 4 portája szerepel. mely egyesület Pozsonytól egész Szakolczáig terjedt. Id folytán a Maholányiak lettek az urai és 1737-ben özv. castrum maradványai láthatók. Katholikus temploma srégi és 1355-ben már fennállott. földszintes. A — A — A . 1445-ben Temesközy Bálint pozsonyi kapitány az ura. távíró és vasúti állomás. 1483-ban Podmansoder Kristóf. a Moritzky család. A birtoka. 1663-ban a törökök dúlták föl és 300 lakosát hurezolták rabközségben ságba. mely nálunk unikum Szent Jeromos képe. A XV ÜL században Stampfen német és késbb Stupava tót neve is ismeretes. itt. Jelenleg özv. segít-egyesület. 151 házzal és 1161 róm. mely szakértk állítása szerint Ribeirától való 43 darab rendkívül becses régi rajz kb. Stomfához tartoznak Brandeis. a Spáezay. vallású magyar lakossal. 1547-ben Zuchai Halthomár György.33 házzal és 250 róm. és Károly-major. Van egy kelyhe is a XVIÍ. pedig. Szuha. 1640 és 1642 között a pestis dühöngött a községben. 1647-ben mezváros volt. A község hajdan mezváros volt s Miksa és Lipót királyoktól vásárszabadalmakat nyert. Birtokában vannak a szobotisti habanus anabaptisták evangéliuma és epistolái 1591-bl érdekes és nagyérték rézmetszet-lapok. s hajdan szerzetes-kolostor is volt itt az említett várkastélyban. . Késbb a Zichyéké és azután a szitányi Ullmann családé lett. mely hajdan várkastély volt. Rákóczy-féle fölkelés alatt Rákóczy seregei foglalták el. kath. Van itt apáczakolostor és zárda is. Továbbá palotaszer községi iskola.. 1866-ban 20. 1423-ban Poss. az idk folyamán azonban kibvítették és legutóbb 1755-ben alakították át. mely A községben van A . században a Cséfalvay. . . mintaszer kath. Az egyház birtokában igen régi szentségtartó van. 1639-ben III. Dürnbaeh. Egyháza srégi. körjegyzségi székhely. Dumbach. Süly. 1536-ban már mezvárosként szerepel. Bél Mátyás idejében háromemeletes volt. Pálffy János grófnak van itt nagyobb második felében serfz is volt a Károlyi-uradalomhoz tartozik. két kaszinó és izr. de ennek építtetje ismeretlen. a dévénytói csárda. ugyané században Szuhai Kamberszky Miklós. mely azonban ma már át van építve. Els írott nyomára 1237-ben találunk. Zwha. idvel a Pálffyak lettek az urai és ma is id. Most nincs temploma. menház. így 1463-ban Sellendorf Miklós és neje. kálvária-templom 1709-ben épült. a máriavölgyi község határában római Paulinusok albuma a XVI.

c M-03 £ o -4-< 03 _>. -0 +-> c/> a -o CD (/) O 1 "cí o -oá .

.

PetriIcovich és Peöcz család volt az ura. szász. a Batthyány és a Zichy családok követtek. püspök. A községnek nincs temploma. kath. hely. kinek itt az 1553-iki portális összeírás szerint 16 portája adózik. A község nevét a fent elsorolt alakokon kívül. mely talán a török idk emlékét tartja fenn. a kik róm. s Czivános és Karraszeg nev dli is némi . A község északnyugati részét ma is Felszásznak és a délkeleti részét Alszásznak nevezik. melynek 20 ember is áldozatul esett. Pázmány-féle összeírásban szintén a régiek között szerepel. de onnan nyomtalanul eltnt. Lajos király a helység határait a Szászi család számára megjáratja. kath.000 korona értékben. ev. távírója Nagylég és vasúti állomása Nagypaka. temploma a mai kis kápolna. körjegyzségi szék-. mely a község közepén áll. körülbelül száz évvel ezeltt nagyobbszabású és saroktornyokkal ellátott épületnek a romjai állottak. E községet egy 1239-iki oklevél ZasYaros alakban a pozsonyi vár tartozékaként említi. Az egyház nevezetes. a székelyek erssége volt. 8 . berezegnek van itt nagyobb birtoka. kinek síremlékén hosszú epitáfium olvasható. melynek hajdan Székely-Boldogasszonyfalva volt a neve. 1371-ben már Nagymartom Miklós ül itt. a hagyomány szerint. Szász. morvavölgyi tót nagyközség. ismert nev régész és régiséggyjt. Ide tartoznak Csernepole erdészlak. Ezek Osrit (srét). Mai temploma 1878-ban épült. 39 házzal és 281 lakossal. melyeket messze vidékekre hordanak. kath. Az egyház birtokában 1612-bl említésre méltó gótikus kehely van. továbbá Kalifás. Uszihelne téglagyár és Czigánytelep. a Pálffy-féle uradalom bérlje. E községben lakik Spitzer Mór. Széleskút. de a távírója és a vasúti állomása Nagyszombat. Postája. mely többek között élt itt. vallású lakossal. Evenként mintegy százezer darab fogy el. 1394-ben az Olgyai család egyik oklevelében Felzaaz néven találjuk említve és 1747-ben Alszász is szerepel. Elször a XIV. 1692-ben újabb templomot építettek. vallású lakossal. templomban nyugszik Zrínyi Ilona. Malaczka közelében fekv tót kisközség. majd Szolosznicza tót és Breitenbrun német neve is közkelet lesz. 1708-ban a község négy izben leégett. 1353-ban I. nagyobb részben róm. meg Hohenlohe a Jeszenák. elpusztult. A A — — A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. Idvel Solosnicza. si ma si A széieskút Jurenák. Azután következtek a Balassa. Valamikor takács-ipara is jelentékeny volt és 30 35 szcsmester meg és ma de ez az iparág teljesen elhanyatlott. de postája és távírója Morvaszentjános. Petervarák (Pétervára). A XVIII. Hohenlohe major. katholikus templom srégi. vallású magyarok. A reformáczió idejében itt mködött Bornemisza Péter ág. Hohenlohe vadászlak. si székely telep. A község lakosai faeszközök készítésével foglalkoznak. században és késbb a Bacsák. kinek itt valóságos kis múzeuma van. Ide tartoznak Bori vadászlak és a Nagyszombati Szlhegy. h. 40 60. A püspök sírköve még 150 évvel ezeltt megvolt a mai katholikus templomban. Szekel v falu - birtokosai a Czoborok voltak. Temploma a reformáczió korában az evangélikusok birtokába került és azóta annyi átalakításon és bvítésen ment át. elvétve Zsófia és Dumpach alakban is találjuk említve. Mednyánszky. A XVIII. egyes okiratokban. mely azonban a török világban elpusztult. hogy ódon volta ma már fel sem is tnik. 1853-ban óriási tz dühöngött a községben. század elején fordul el. Mai templomát 1710-ben fejezték be. községnek van saját vasúti állomása. Morva-Szentjánossal van összeépítve és az idk folyamán teljesen eltótosodott de egyes dlnevei bizonyítják hajdani magyarságát és a telep régiségét. Késbbi birtokosai között els helyen említend Serédy Gáspár. Miráz és Hangácsi/ családok. 113 temploma. Balassa István neje és Balassa Menyhért is. 271 házzal és 1428 róm. kiket történeti jelentségre látszanak utalni. kb. a mikor magyar község volt és Frakni Német ^ Miklós volt az ura. Székely falu. kisközség a Fels-Csallóközben. és ma Bacsák Istvánnak és Pálnak van itt nagyobb birtoka. mely már a XIV. A mai uradalmi major helyén. mely utóbbitól a Pálffy család vette is Pálffy Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka. mely dombos dln. Majláth. A községben van posta. Tauber csárda. régi ezüstfeszületet riz.Pozsony vármegye községei. 228 házzal és 1261. század végén fennállott. században papirmalom is volt a községben. Kászonyi. 1314-ben a község határában Szászt Pongrácz egy birtokrészt fiainak elörökít. Széleskútnak már 1397-ben volt plébániája. a ki Guthori Éberhardnak adja zálogba. Hajdan a jezsuitáknak is volt itt házuk.

kik azonban részüket Molnári Kelemen gyri püspöknek adják el. Az egyik mellékoltáron lév képcsoport. Mérey Mihálynak meg 6 portája adózik. Az egyik dljét Várhelynek nevezik és azt tartják róla. hogy Bazini Sebus birtokát elidegeníthesse. Elször 1288-ban merül föl. I Í. 1000 darab holicsi. malaczkai. lelete míg pecsétnyomó. mert a helység idegen kézre jutott. 1553-ban Serédy Gáspárnak 5. késbb pedig az Apponyiaké lett. Sikus és Nagyerd szigetekiiéi Jakus pozsonyi bírónak adományozta. 200 darab XVI. hogy Guthori János tiltakozása mit sem használt. Ide tartoznak Dubrava major. a mikor a királyi udvarnokok lakóhelye volt. kb. Jureczkeluki. Van a községben szeszgyár is. távírója pedig Somorja. felscsallóközi magyar kisközség. községnek postája és vasútja Misérd.és gyr-gyjteménye egyike a leggazVan számos Rákóezy-érme és ereklyéje és számos skori de ezeket legnagyobb részben a pozsonyi és más gyjtemények- község határában cseppkbarlang és egy tó van.000 darab érmet. vallású lakossal.114 kb. bolerázi stb. századból valónak látszik. 1435-ben már a Fraknói grófokat is itt találjuk. N. stomfai. csipkéket bazini. a XIV. hogy ott hajdan a fehérmúlt század végén e helyen nagyniennyiség tégbarátok kolostora volt. si kis temploma gótikus és részletei után ítélve. Ugyanekkor egy része pozsonyi vármester az birtok és Királyi Szemet néven emiitik. 1420-ban a Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka. 86 házzal és 419.Szemeth néven is említve van. Hajdan német község volt. községnek van postája. kath. Úgy látszik. Szemet. Egy 1356-iki okiratban Udvornok. nagylévárdi. de távírója és vasúti nek adományozta. A A SZEMPCZ. 1336-ban Outhori János a pozsonyi káptalan eltt tiltakozik az ellen. parasztmajolikát. is. századbeli érdekes hímzést. Ezt a részt Nagy Lajos király a hozzátartozó Kenche. melynek vize sohasem fagy be állítólag gyógyerej. . legnagyobb részben róm. 100 megyebeli népruházati darabot. 1677-bl való. stb. Holind telep. TÖRÖK HÁZ. mely azonban megmagyarosodott. lákra bukkantak. de ezeknek a részét utóbb a Serédy és a Mérey családok kapják. AZ ü. Tartalmaz. A A állomása Malaczka. . mely Keresztel Szent János életét ábrázolja. szemet. Patounhorni és Pila vadászlakok és Óbora tanya. módori. dagábbaknak. Pozsony vármegye községei. 1647-ben a Kerekes család birtoka és Éberhard tartozéka. 1864-ben majdnem az egész község leégett. és XVII. kb.

s 1609 eltt már temploma volt. és ott Exczellencziája. n. mert ezek Morvaországból a katonaság ell e vidékre szökdösnek. 1775-ben árvíz pusztított a községben. n. 361 házzal és 2034 róm. késbb uradalmi épületeihez tartoznak. takarékpénztár és izr. Architektúrát. A Pálffy Miklós herezegnek van itt nagyobb birtoka. szempczi járásnak itt a székhelye. Legels nyomára csak 1615-ben találunk. Három érdekes. kör. melyek ma Esterházy Mihály gróf Nagy-Stift azeltt ni fegyház volt. E községben u. melyet Makripodári püspök 1655-ben szentelt föl. mely ma szolgabírói hivatal és lakás. Mátyás király alatt már mezváros és ekkor 29 portával vannak bejegyezve.. szentjános. morvavölgyi tót kisközség. de mivel erre még alkalmas helyek nincsen. Adgya a Fölséges úr Isten. „Török ház". századi jeles magyar író. Mária Therézia behozta Szempczre Tisztelend Páter Piaristákat. a mint az a régi városi jegyzkönyvbl kitnik: „Anno 1764. Nagyközség a Morvavölgyben. a XVII. a Kis-Stift pedig a piaristák gimnáziumának adott szállást. hetységet idvel németül Wartberg-nek is nevezték. nem csak maga itt lev kastélyát ezen páter piarisurunk táknak lakásul örökösen adta. A községnek van postája. Geometriát. Els ízben 1310-ben találkozunk vele Villa Zemch néven. Úgy látszik. Késbb koronabirtok lett. . 1682-ben és 1708-ban pedig nagy tzvész pusztított itt. Hajdan a szomszédos Székelyfalvához tartozott. 1682-ben és 1882-ben nagy tzvész volt a községben. az kiknek nagyméltóságú galántai és fraknói Gróf Esterházy Ferencz magyarországi udvari kanczellárius kegyelmes földes Exczellencziája. Eredetileg Hausbrunn volt a neve. Oeconomiát. vallású lakossal. vallású lakossal. Jurik. régi épülete van. német telepítvény." lása idejébl származó pellengér áll. ifjúsági egyesület. Az 1553-iki portális összeírásba Báthori András — Ádám itteni kúriáját Perschitz Péternek zálogosítja el. vallású lakosaié 3552. körjegyzségi székhely. tzoltó-egyesület. a Mátyásföld szélén fekv magyar nagyközség. Gyenge és Pusztakerény majorok. Szentistván. de az uraság kertyit is oda engedte. Ezen szenczi királyi Collegiumba szerzetet is fundált Húsz Magyar országbéli iffjakat béhelyeztetett az Fölséges királyné asszonyunk fölsége. Katholikus templomának alapkövét 1682 aug. hogy tiltsa be a morvaországi legényeknek e községben való házasulását. tót lakosok Haszbrunka nevet adtak neki. Szép írást és Stilisztikát német nyelven tanulnak. kath. Küls alakja után ítélve Rákóczy korabeli épület lehet és az Esterházyak birtokbalépése idején vadászkastélynak épült. 1651-ben Mártonfalvi és Székely Magdolna 29 Oppidum Zempcz néven említik.és FelsAntal. mely nagyobb részét elhamvasztotta. tehát csak negyedik oskoláig tanittanak. századbeli ezüst-serleget riznek. 1667-ben a Méhes és a Balogh család osztozkodnak itteni birtokaikon. mely Szent Istvánnak szentelt templomától vette mai nevét. A község közelében lév erdben azeltt kszénbánya is volt. kath. Házainak száma 512 és róni. Kis iskolát is tanítják ezen Páter Piaristák. e e A A A A A szentistván. gazdakör. negyesület és kereskedelmi szeszgyár. kath. Szempcz. Az itteni uradalmi erdben több szurok-kemencze s három téglavet-telep mködik. kath. de az egész községben még az Esterházyak birtokországnak is hasznára forduljon. 1709-ben és 1853-ban pedig majdnem egészen leégett. árvaház. azután az Esterházyak kapták és most is Esterházy Mihály grófnak van itt nagyobb birtoka. Szojak és Tanisibok tanyák. Az egyik az u. Itt született Szenczi Molnár Albert.. Fölséges császárné és koronás királyné asszonyunk. 10-én Szelepcsényi érsek jelenlétében tették le. községházán két XVI. községnek van saját postája.Pozsony vármegye községei. Ide tartoznak Alsó.Nagy-Stift" és egy „Kis-Stift" nev épület. távírója Malaczka. továbbá Óbora és Téglavet vadászlakok. 1645-ben I. továbbá egy . 115 szempcz. Szentjános. 338 házzal és 1798 róm. vármegye hajdan több ízben tartott gylést e községben. valamint távírója és vasúti állomása. vasúti állomása Nagyiévárd. hogy ezen dolog nemcsak ezen szegény városnak. Ide tartoznak Havala. melyet azonban 1849-ben víz borított el. Mindenkor a malaczkai uradalomhoz tartozott ós ma is A A . és Istennek segétségével jó el mennek a tanulásban. Holbicska. Esterházy telep és Szent-Márton vadászlak. Van itt társaskör. Mely iffiak Arithés azokat egyenl formán ruházza és tartja is metikát. E községre vonatkozott az olmüczi érseknek Pázmány Péterhez intézett az a felszólítása. Rákóczy György seregei sanyargatták a népet.

megmaradtak a katholikus vallásban. hogy 1782-ben áttérésüket már megbánták. Ferdinánd alatt telepedtek ide Morvaországból. hogy e községet már 1050-ben említik. i . Ide tartoznak Majorhosszúrét. A múlt században híres késmívesek voltak és árúikat nemcsak az országban. távíró és vasúti állomás. 1757-ben Filó János szobotisti plébános jelentést tesz a királynak. községnek van saját postája és vasúti és hitelszövetkezetet tartanak fenn. A köz ségben van posta. nagyközség.':[':<]. azután a Keglevichek. vallású lakossal. hol az anabaptisták laknak. Ide tartoznak az Országúti és a Régi majorok. in. E jelentés következtében 1760-ban egy jezsuita küldetett ki. Ennek az lett a következménye. nagyobbára róm. az 1390-iki összeírásban szerepel és Pázmány is a régiek között sorolja és a XVI. Körjegyzségi székhely. Farkas Ignáez meg 7 portával jelentkezik. Az irgalmas apáczáknak kolostoruk van itt. Torecz és Trajlinek puszták és Pisecsána major.116 Pozsony vármegye községei. Legrégibb földesurai az éleski vár urai voltak. távírója Patony. Egyháza is : már fel. de Ausztriában is ismerték. Úgy látszik azonban. hogy az anabaptistákat a katholikus hitben oktassa. most pedig Pongrácz Frigyes gróflakosok fogyasztási nak és Katona Mór dr. Lajos Morochuk honti fispánnak adományozza. Hajdan a mezvárosok sorába tartozott. Mária Teréziától különféle eljogokat nyertek. Szcntmihályfa habánus-udvar van. >/. Az 1553-iki portális összeírásban Kéméndy Péter 6. * i 1 'Iffl i SZENTJÁNOS. azután I. Hajdan a semptei Mai temploma kési gót stil A A . Van itt uradalmi szesz. Batthyányiak. Zichyek és a Jeszenákok. 70 házzal és 433 róm.és magántulajdonban lev malátagyár. kik között a magyar nyelv örvendetesen terjed. . Józsefhez folyamodtak engedje ket anabaptista hitükre visszatérni. Mivel azonban a császár e kívánságuknak nem engedett. A Czoborok hajdani kastélya ma már magtár. A lakosok kaszinó-egyesületet és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. mely nagy terjedelm parkban épült. kath. majd a Batthyányiaké. 1337-ben Orros Péter birtoka. alsócsallóközi magyar kisközség. Szered. elbb a Hirsch báróé volt és most a Hohenlohe herczegé. Ezeknek az sei II. Egyik újabbkori birtokosa a dúsgazdag Hirsch báró volt. 1462-ben már a mai nevén találjuk említve. Az esztergomi fegyházmegye névtára úgy tudja. a ki itt híres vadászatokat rendezett. hogy Walter Zakhariás nev szeniorjuk két káplánjával együtt kolostorba ment. a Batthyányiaké csak részben áll még fenn. melyben az anabaptisták ellen kikel és azokat az államra nézve veszedelmeseknek mondja. a többiek pedig Barkóczy érsek alatt a katholikus hitre tértek át. Idvel az Illésházyaké lett. vallású tót lakossal. Pusztamajor. Pusztaczóglád. mert II.-nak van itt nagyobb birtoka. — A ZICHY-FÉLE KASTÉLY (MOST HOHENLOHE HERCZE3É). állomása. század elejérl valónak látszik. a Zichyek kastélya pedig. kath. Szentmihályfa. 467 házzal és 5095.

Anonymus is említi a semptei várat. . ki másodszor Löveyihirg Jánoshoz ment férjhez és 1698-ban alapította Szereden a szegények házát. úgy hogy az e folyó mellett keletkezett helyet ketté szakította. 1860. A vár egyik tömör rtornyát csak a XIX. Az 1553-iki összeírásba Báthori András 34 portával van felvéve. továbbá a Perl és társa czégnek gépgyára. önkéntes tzoltó-egyesület. birtokába került. mely hajdan a Vág balpartján feküdt. Szered mint önálló helység a XV. 1848-ban. még csak nem is sejteti hajdani rendeltetését. A kuruczok visszavonulása után a vár és az uradalom Esterházy József birtokába került. mi közben a községben számos ház megrongálódott. A századok folyamán a Vág új medret vájt magának. a sörház-utczán és a Katona-utczán vonult át és elválasztotta Nyitrát Pozsony vármegyétl. Guyon visszavonuló honvédéi felgyújtották maguk után a Vág hídját és az utánuk nyomuló osztrákokra ágyúztak. A község azeltt magyar volt. Esterházy Ferenez Thököly Katalint vette nül. melynek helyén az si semptei vár állott. egész 1886-ig.és 1894-ben nagy árvíz pusztított a községben és határában. Katona-uteza elnevezése is ebbl az idbl származik akkor még ez az uteza külön község volt. 1870.. században már fennállott.. A községnek saját postája. . A régi Vág medre Szered fpiaezán. — AZ ESTERHÁZY-FÉLE KASTÉLY (. 1705 október 19-én Bercsényi a várat megadásra kényszerítette és ez egész a trencséni csatáig a felkelk kezében maradt. 1813. a Steiner czégnek csontszén-gyára és Klug Bernátnak mosószóda-gyára. Mai kastélya. így került Sempte a Vágnak egyik és Szered a másik partjára. század elején bontották le. a nagyszombati csata után. ifjúsági egyesület. — SZERED. távírója és vasúti állomása van. takarékpénztár. Fényes Elek a múlt század 30-as éveiben is még magyarnak mondja. Hajdan mezváros volt.MOST ALSASSE d'hENNIN HERCZEGNÉ).Újvárost és Szeredet egyesítették és a két vármegye között határul a mai Vág medrét állapították meg. 1419-ben hídja is említtetik és e század végén a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtoka volt. A mai katholikus templomot Esterházy Ferenez kanczellár építtette 1760 1780 között. Freund Gyulának pótkávé-gyára. negyesület és szépít-egyesület. A kastély és a birtok most Alsasse á'Hennin Angelika herczegné. Idvel a szeredi vár az Esterházyak. Van a községben ipartestület. mely még ma is fennáll. ki a várat átalakíttatta és abból modern kastélyt építtetett. Ide tartoznak Herczegudvar és Kiserd majorok. a mikor Szered. de az 1880-iki népszámlálás 4000 lakosa között csak 400 magyart talált. 117 vár rei lakták.Pozsony vármegye községei.

Egy része. Zomolyán. század elején már a guthi Orszáqh család az ura és ezé marad 1567-ig. E község neve az idk folyamán sok változáson ment át. Pálffy János gróf veszi zálogba a várat és az uradalmat. 1278-ban IV. vallású lakossal. míg 1355 eltt a szentkereszti apátságnak is birtoka volt itt. a budapest bécsi vasútvonal mentén fekv tót kisközség. melyeket 1723-ban elraboltak. században épült és 1760-ban még fennállott. vasúti állomása. Illésházy István elzálogosította Csörödi Lrincz nagyszombati polgárnak. kath. tót kisközség. kath. 1777 július 22-én id. Ez id- A . Leustorff és a tót Semóleniez. Úgy látszik azonban. Van itt három kápolna is. Zomolya.000 forint fejében örök joggal nekik adományozta. a másikat 1703-ban Erddy Gábor gróf egri püspök alapította. Losonczy Annának adta zálogba. században fennállott. Szomolány. 1705-ben Rákóczy csapatai múlt századbevették. melyet I. Szilincs. hogy ez az adomány nem terjedt ki az egész falura. 1864-ig Pálffy János gróf örökösei bírták. a mikor is az lllésházyak foglalták el. a ki Czobor Ádám gróf neje lett. bástyákkal körülvéve és a korlátki uradalomhoz tartozott. 1438-ban Albert király Bazini és Szentgyörgyi György grófnak adományozta. mely 1780-ban épült. majdnem az egész község leégett községnek nincs temploma. 177 házzal és 1265 róm. Pálffy József gróf most a várat régi nagyságában. a szabók czóhe pedig 1782-ben alakult. Pálffy Mária 1644-ben építtették. Somalga. ban a vár már romokban hevert. Ennek halála után fia örökölte. E községet elször 1290-ben találjuk említve Terra Paraehan néven. László a pozsonyi prépostságnak és káptalannak adományozta és ekkor Zelinch alaklián szerepel. melytl Zsigmond király 1388-ban elszakította és Stibor vajdának adományozta. Siilincs. Scomolány. A A A . ezt egyszer kápolna helyettesíti. különösen a küls vár fala és a kápolna már fennáll és a mint a folyamatban lev mezei vasútépítkezés befejezést nyer és a várépítéshez szükséges k. 183 házzal és 1413 róm. távírója és izben találtak érdekes régiségeket. században a Frencsorich család emeltette plébániája már a XIV. a hol már több községnek van saját postája. Somola. Semoliga. Villa Pracsan alakban szerepel. Összesen nyolcz változatát ismerjük és pedig Somolya. József gróf az uradalom ós a vár birtokosa. Leustorff elnevezését egy 1448-iki oklevélben találjuk. Hajdan nagyszámú iparosa volt s a csizmadiaczéh 1751-ben. Körjegyzségi székhely. Hajdan erdített hely volt. skori telepek nyomai vannak. stílszeren ismét felépítteti. 1790-ben. Lajos király szintén Pozsonynak adományoz. Ferdinánd királytól vámjogot nyert. Az egyiket 1715-ben a pestis-járvány megszntének az emlékére emelték. a mikor Országh Kristóf elhunytával a királyi kincstár lefoglalja. Katholikus templomát Erddy Gábor gróf és neje. Ma Pálffy vár úgy látszik csak a XV. falu postája. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Rudolf azután a várat az uradalommal együtt 1583-ban 30. Hajdan de idvel eltótosodott. de ekkor Pálffy Móricz gróf az uradalmat több mint félmillió forintért megváltotta. ki után ismét királyi birtok lett. vallású lakossal. Ide tartoznak Makova és Skarbák puszták. a Maulbir nev hegy alatt. magyar község A A malom. 1781-ben pedig a mezvárost is. Szls. Szls. Miksa király 1569-ben Ungnad Kristóf bárónak és nejének.és faanyag könnyebben lesz odaszállítható. a Kiskárpátok alatt fekv tót kisközség. a káptalan minden tiltakozása daczára. E község 1243-ban Terra Seeleneh néven a pozsonyi vár birtokaként van említve. XVI. Hajdan az egyháznak értékes szentedényei voltak. késbb a Czoborok is birtokosai. de két évvel késbb a császáriak visszafoglalták. község hajdan mezváros volt. vallású lakossal. egész kihaltáig.L18 Pozsony vármegye községei. A A — . kitl Rudolf alatt a pozsonyi káp- A talan visszaváltotta. a vár építkezése sokkal fokozottabb mértékben fog folytattatni. a mikor Róbert Károly Pozsony városának adományozza. 1649-ben II. Ide tartozik Orincs puszta és két volt. Bazini és Szentgyörqyi grófok erszakkal kerítették kezükre és e család kezében maradt. 244 házzal és 1769 róm. kath. de 1291-ben már Zeuleus néven és 1323-ban.a Mátyusföldön. villámcsapás következtében. mert egy évvel késbb Cseklészi Lökös fia Miklós is birtokosául van említve. a harmadik a kálvárián áll és ezt a XVIII. Erddy György gróf 1744-ben itt kórházat alapított. Örökösödés útján az Erddyehre szállott és e család hosszú ideig birtokolta de Erddy Borbála révén. község határában. Körjegyzségi székhely.

Pozsony vármegye községei. kath. A IV. A hagyomány szerint Taksony vezér is ide temetkezett és nem a pestmegyei Taksonyba. sidk óta megült hely. a budapest-bécsi vasútvonal mentén fekszik. kath. 14 portával szerepel. Pratsa. 1236-ban pedig Deáki község határleírásában Teksze alakban. Ez idn túl azután fölváltva Szls. mely állítólag hajdan kolostor volt. Taksony. nagyobbrészben róm. felscsallóközi magyar kisközség. távírója és vasúti állomása Pozsony-Püspöki. melynek határában pogánykori sírhalmok láthatók és egyik dlje is Pogánytemet nevet visel. Pozsony város birtokaként. kinek itt kívül a falun szeszgyára és úrilaka is van. 1553-iki összeírásban ugyancsak Pracha néven. Már 1378-ban mint az érseki népek telepe van említve. mely azután idvel megmagyarosodott. 1847-ben az egész község leégett. Ugyané király 1269-ben 5 ekényi földet Leek fiainak. 203 házzal és 1677. 1274-ben László király is adományoz itt Ivánka fia Miklósnak birtokot. községben van posta. 1138-ban már a pozsonyi várszolgák földjeként Togsun néven van említve. Weinern és Wainóri nevek alatt merül föl. 119 és Pratchan alio nomine Weynaru vocata alakban írják. Ide tartozik Sprinzl major és Kültelek. Katholikus templomát az si templom helyén Szelepcsényi érsek építtette 1681-ben. noha evangélikusok is elég szép számban laknak itt. Szunyogdi. 1307-ben Dudvágszegi Miklós birja. Magyar nagyközség. Katholikus templomának építési ideje az árpádkorba esik. vallású lakossal. és melyet mai birtokosa Pozsony városától vett meg és alakíttatott át. vallású lakossal. SZOMOLÁNY. Pracha Az A Szunyogdi. 1842-ben tz pusztította el a községet. Ivánkának és Istvánnak adományoz és ez okiratban T'ixont néven nevezi. Jelenlegi nagyobb birtokosa Sprinzl Mór. 75 házzal és 506 róm. Béla királynak 1240-iki adománylevelében elforduló Teksze név is e községre látszik vonatkozni. ben nevét Poss. Postája. . ez után pedig Kenéz Taksony. 1214-ben Gertrúd királyné egyik okiratában Tohcsun és Toehsun alakban. Mindenkor az esztergomi érsekségé volt. Lakosai 1682-ben vámmentességet nyertek. Hajdan német telepes község volt. távíró és vasúti állomás.

Az 1553-iki portális összeírásban Báthori András 9 és a borostyánki urak is 9 portával szerepelnek. Ide tartozik Pallócz puszta. legnagyobb részben róm. körjegyzségi székhely. de távírója és vasúti állomása Galánta. 1787-ben a kir. Tárnok. Legrégibb birtokosaiul 1647-tl az EsterházyJcat és a Thurzókat ismerjük. László király Onghai András fiainak. Teriing.120 Pozsony vármegye községei. Temploma nincs a községnek.és lótenyésztésük volt. E község els nyomát 1275-ben találjuk. Legrégibb birtokosául a Gergeteghi családot ismerjük. 1355-ben pedig az Olgyaiak egyezséglevelében is említve van. Sanka r Balassa. bíróság visszaadja a pozsonyi egyháznak. kath. majd az Esterházyaké. Kéthegyi Bernát 1. Laád. s 1553-ban is még az óbudai apáczák birtokaként van feljegyezve. mely az 1553-iki összeírásban 4 portával 1681-ben még önálló község. Régi egyházát 1784-ben lebontották s annak helyébe Esterházy Ferenez gróf kanczellár új templomot építtetett. sidk óta ült hely. h. róm. ev. Tallósra pedig 113 fegyenczet hoztak. A fegyintézet 1785 körül sznt meg. 1345-ben Chuna Pál záloglevelében. A mai katholikus templom újabbkori és 1801-ben épült. E községet már egy 1388-ból való oklevél említi. Feketevíz mellett fekv magyar nagyközség. Összesen 62 házzal és 341 ág. postája. Csiba József 1 és Bejczy Ambrus 1 portát bír. Lieszkovszky és a Krscsenics család. Bertalannak adományozzaEz idben Teu néven nevezik. Ide tartozik Körtvélyes major és^ a Tejfalusi sziget. vallású lakost leégett. s erre a kastélyt az akkori tulajdonos átalakíttatta. E pusztán szeszgyár és katángközség lakosai katholikus olvasókört. dunamenti magyar kisközség. az Olgyaiak seinek adományozza. Ami L323-ban a kir. 1647-ben ismét az apáczáké. mert comes. Ezután. de távírója és vasúti állomása Diószeg. nagyobbára róm. 1459-ben Mátyás király a Nándorfejérvárnál hsi halált halt Dugonich Titus fiának. Tallós hajdan a Pest fell Zsigárdon át Felsmagyarországba vezet útvonalnak egyik fontos pontja volt. fogyasztási és értékesít-szövetkezet. épült. Teriing. menházat és gabona-magtárt tartanak fenn. úgy látszik. a FtcyoHyiaknak adományozza. Tejfalu. gazdasági ismétl iskola és az Esterházy Mihály gróf uradalmához tartozó Gulyamez nev majorban keményítgyár. 1902-ben megnagyobbították. n. azután a Batthyányiak lettek az urai és most Pongrácz Frigyes községben csinos templom van. vasúti állomása Nagypaka. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. 1439 eltt a Taksonyi családé. a Laaki család 1. A községben van posta. népkönyvtár. vallású lakosa van. században már kiváltságos plébániája volt. 1760-ban Esterházy Ferenez gróf nagyszabású kastélyt építtetett ide. Ide tartozik még Úrfóld puszta is. taksonyi földjükéi Pamlényi comes fiának. 1787-ben az Illésházyaké. Ujabb idben alakult itt gazdakör és fogyasztási szövetkezet. szegénygyökérszárít gyár van. távírója Nagylég. L309-ben Mihályfi Jakab comes özvegye és fia Miklós. A miút század elején Milchdorf német neve is forgalomban volt. Ez az intézet késbb Szempczre került. A múlt század elején az Esterházyaknak itt híres juh. Késbb a Thurzóh birtoka lett. Hajdan német község volt. mint Sempte vár tartozékát. kincstáré. melynek határában skori telepek nyomai vannak. A XIV. melynek 203 háza és 1558. Taksonyban van posta. az u. vallású lakossal. melyet az Esterházyak 1824-ben hasítottak ki. kath. Késbbi nemesi birtokosai közül felemlítendk még a Tejfalussy. a kiket a kastélyban és a kastély melletti épületben helyeztek el. ma pedig Esterházy Ern grófnak és Ahasse d'Henmn herezegnnek van itt nagyobb birtoka. vallású lakosaié 406. 153 házzal és 748. vagyis leányuknak örökül bevallják. kath. A község postája Bácsfa. Azután a Klarissza-apáczáké lett. szerepe] és A A . 1553-ban az Illyés család 9. amikor IV. mely 1849-ben grófnénak van itt birtoka. Házainak száma 52. mely még 1513-ban is szerepel. Egy részét Ákosházi Sárkány Ambrus bírta zálogjogon.. A plébániának 1500 kötetes gazdag könyvtára van. ekkor azonban Albert király. a Kis-Kárpátok alatt fekszik. majd a Zichyek és a Baldácsyak. ma pedi<> tótok a lakosai. Tallós. Lászlónak és nejének. melyben Mária Terézia a szolgálatában elesett nemesek árva fiait neveltette. Késbb az Esterházyak. 1863-ban a község nagy része Tallós. mert erre jártak a sót szállító fuvarosok. Tárnok. a pozsonyi egyház birtoka lett. Tejfain. Van itt gazdakör. távírója és vasúti állomása Somorja.

emeletes kastélyt építtetett. melyet 1230-ban Bökény comes leánya Angyalka. kisközség a Fels-Csallóközben. Késbb az Illésházyak után a Batthyányiak is birtokosai lesznek és ezeknek a révén ma Pálffy Béla grófnak van itt nagyobb birtoka. Tonkháza. Ide tartoznak Csonclor. Postája és távírója Xagymagyar. de azután királyi birtok lett és 1754-ben Dejean János Antal kapta Mária Teréziától adományban. Ulászló csebi Pogány Péter pozsonyi ispánnak és alsóborsai Vízközi Andrásnak adományozza. A budai káptalannak 1347-iki okirata Terene néven már külön községként említi. építtette itt a kastélyt is. Miklós fiainak Ábrahámnak és Izsáknak adományozza. falut alkotott. 1296-ban Vöröskvár számlál. Ulászló a htlenségbe esett Zerhazi Zerhass Márton és László birtokát szintén Illyés Györgynek és Mátyásnak adományozza. HM TALLÓS. . 1294-ben Torch Miklós és Balázs 100 hold földjüket adják el. 1496-ban is a Tankháziak a birtokosai és Tankházi Ábrahám is birtokát Illyés Mátyásnak és Györgynek hagyományozza. római kath. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni részeiken. Ugyancsak a XIII. község hajdan Túrna. A községnek nincs temploma. a hozzátartozó birtokkal együtt. 29 házzal és 238 róm. kath.Pozsony vármegye községei. melylyel Miklós fia Huné. a ki az ódon épületet lebonttata és helyébe szép. 45 házzal és nagyobbrészben németajkú. de Bökény comes fia ezt a birtokrészt a pozsonyi apáczáknak visszaadta. Els birtokosa 1435-ben Tankházi Salamon. Szintén nagyon régi község. Grosszner Samu tulajdona. 1540-ben az egyik Csorba-féle birtokot az Illésházyak nyerik. Trne és Ternye néven Csukárddal egy Els említése Bazin város 1256-ból való határleírásában fordul el. a csallóközi vasútvonal mentén fekv kisközség. mely ma. E Tonkháza. távírója és vasúti állomása Bazin. Késbb a vöröski uradalomhoz tartozott. Mátyás királynak 1488 május 29-én kelt oklevelében Dankháza néven van említve. azután a pozsonyi káptalannak 1294-bl való okiratában. noha evangélikusok is vannak itt számosan. A községnek nincs temploma. Ménesakol és Vitte puszták és a Dunaszegi malomházak. vasúti állomása Szempcz. 1495-ben II. vallású lakosokkal. Az 1553-iki portális összeírásban e község neve Tenk-Háza alakban szerepel és birtokosai Illéskázy Tamás és Csorba Farkas. Torcs. 1506-ban Verböczi István is birtokosa. 1647-ben Osztrosich Mátyásé. Torcs. Két évvel késbb II. Chamának és fiának adományozott. kiknek száma 251. Postája. vallású magyar lakossal. 1553-ban Serédy Gáspáré. mely 1884-ben buehsteini Haase Gottlieb tulajdonába került. ESTERHÁZY MIHÁLY GRÓF KASTÉLYA. században Cseklészi Kozma elfoglalta.

akkoriban három Körtvélyes volt a vármegyében egymás közelében. Tótújfaiu. Újabbkori birtokosai a Pálffyak és az Apponyiák. magyar kisközség. Maholányi Tamásné báróné is birtokosa. Régi okiratok szerint. míg a harmadik Kozma nev várjobbágyot uralta. Tósnyárasd. Devecsery Eymech fia Márton comes. Ide tartozik Sóvet puszta. hogy az a Körtvélyes. ma azonban nincs nagyobb birtokosa. Mindvégig a pozsonyi káptalan maradt az ura. a budapest bécsi vasátvonal mentén fekszik. de most Orth Jánosé. templomát állítólag a XVI. távírója és vasúti állomása.1: Pozsony vármegye községei. azt az a körülmény bizonyítja. Az 1553-iki portális összeírásban már Thorony néven szerepel és benne csak a pozsonyi káptalan 8 portája adózik. Körtvélyesi András János és Jakab. Mivel pedig a Körtvélyes nev községrl a XIII. 1 Torony. múlt század elején Slavisch-Weiszgrob Késbbi földesurai a Pálffyak voltak. távírója és vasúti állomása pedig Galánta. Az akkori három Körtvélyes közül az egyik nemesek kezén volt. 1647-ben Balássy Zsuzsanna és Baranyay Tamás bírják. Bazin a postája. felerészben meg a Földes családé. vallású lakossal. 1672-ben a törökök elpusztítják és 1690-ben is lakatlan praedium. Ez idben még magyar községként szerepelt. mely csak Illésházy István országbírónak 1569-bí való nyilatkozatában szerepel elször TótAyszgrub néven. Béla egyik oklevelében találjuk. század végéig sokszor esik említés. Tótújfalu. távírója és vasúti állomása Szempcz. Ide tartoznak a Pálffy és a Zichy majorok. hogy ezt a Nyárasdot kell-e értenünk. Nyárasd neve már egy 1193-iki okiratban elfordul. a községnek Szent-Mária kápolna meg 1759-ben. 1787-ben azlllésházy aknák is van itt birtokuk. 1253-ban Csandal néven IV. katholikus templom 1617-ben épült. a másik pozsonyi várföldként szerepel. 66 házzal és 498 róm. — Hogy srégi Tótgurab. néven is említve találjuk. kath. község. trencséni Csák Máté. vallású lakossal. 87 házzal és 667. Jeneh fia Jakab. Csegefi Egyed. kath. század elejétl egész a XV.Anna kápolna 1790-ben. Nagy Miklós. Tótgurab. Magyar kisközség. Torony. Az L553-iki összeírásba Serédy Gáspár 3 és Mérey Mihály 4 portával van bejegyezve. Tósnyárasd. Pechfi Jakab. A község postája Kajál. Csötörtök. Petfi Mihály. mely azeltt az Apponyiaké volt. Abaffy Aba comes. Késbb Eberhard tartozékaként ugyancsak e néven van említve. Újabb morva telepítvény. de nem biztos. 1647-ben egy része a Kerekes családé. itteni birtokuk egy része fölött intézkednek. a harmadik Nyékhez és a negyedik Tejfaluhoz de nem tudjuk biztosan megállapítani. róm. mellett fekv tót kisközség. hogy plébániája már Ma fennálló kath. Egy úrilak is van a községben. Hety Lörinczfi János és 1307-ben megvolt. A A A A . tót kisközség. 1641-ben már a mai nevét viseli.Nyárasd néven szerepelt. . melynek els nyomát 1243-ban IV. a Szent. Putusfi Hench. de ezt 1898-ban újjáépítették. Ezutáni birtokosai egész 1477-ig. 1787-ben a Farkas családnak volt itt nagyobb birtoka. de késbb már Takschendorf német nevével is találkozunk. a mikor Benedek és rokonai. 1813-ban és 1894-ben a Vág áradásai okoztak nagy kárt a községben. a másik Felsszelihez. ManégyKörtvélyes-pusztát és az itt említett házcsoportot ismerjük. késbb özv. Teenkfi Miklós. 1647-ben Teörös Jánosé. Zavari János. Azonkívül Tótújfaluhoz tartozik Körtvélyes házcsoport. elfordulásuk sorrendjében a következk: Tiborczfy Tamás comes. Az 1553-iki összeírásban Mérey Mihálynak itt 6 portája adózik és ekkor Tót. távírója Püspöki és vasúti állomása tartozéka. A pápai tizedszedk jegyzékében Turcz alakban van emJítve. szükségesnek tartjuk itt errl a Körtvólyesrl megemlékezni. melyik volt. vallású lakossal. Idvel a Batthyányiak lettek az urai és azután az Esterházyak. 25 házzal és 154 róm. Béla Tepuz fiának. Gergely fi Miklós. katb. században építették. Az egyik Körtvélyes-puszta Csölöszthöz tartozik. 1292-ben már Tornyos-Csandal néven találjuk említve. 148 házzal és 985 róm. Postája Magyarbél. másik része az éberhardi uradalomé. kinek a részét 729-ben Pálffy János gróf magához váltja. kath. a bazini patak. Újabbkori birtokosai a Pálffyak és a Zichy ék voltak és most is a Pálfí'yaknak van itt nagyobb birtokuk. 1553-ban felerészben a nagyszombati apáczáké. L399-ben Kisiorchi Péter fia György részére megjárják a helység határát. Postája Misérd. a pozsonyi káptalan eltt. vallású lakossal. Ettl Jánoki Jakab vette meg és a pozsonyi káptalannak hagyományozta. Miklósnak adományozza. községházán 1620-ból való birtokkönyvet riznek.

Körvélyes határában 1447-ben Jánosnemdeáh nev puszta is említve van. mely már az Olgyaiaknak 1355-iki egyezséglevelében szerepel. nagyobbára ev. Ma Pálffy Béláné. határban ásás közben nagyon sok csontvázat találnak. hét évvel késbb pedig Jánosdeáké. melynek postája. Szintén régi község. magyar kisközség. Uszor. távíró-hivatala ségben semmiféle templom sincs. 1787-ben a Bittó és a Naszvady családok birták. Azt hisszük. hogy e község neve alatt más. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Házainak száma 32. század els felében Zalay János és besei Farkas Ignácznak birtoka. A posta. községnek nincs temploma. Ide tartozik Fakó puszta is. 34 házzal és 166. A lakosok azt hiszik. holott egyháza már 1390-ben említve van és a Pázmány-féle jegyzékben is a régiek között szerepel. a Bittó. Erre azonban történeti adatok nincsenek. Ide tartoznak Tönye puszta és Papsziget major. Késbb az Esterházyak lettek az urai. mely 1 'fc70-ben Sasvári Jánosé. községben ma Pongrácz Frigyesnó grófnnek van nagyobb birtoka. község postája Nagyjóka. és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. 1787-ben a királyi Töböréte. 1647-ben a pozsonyi apáczáké. Késbb is a Kondé család volt az ura. ma azonban a közközség . m. vallású lakossal. Hajdan Jókához tartozott és csak az 1553-iki portális összeírásban találjuk Jóka-Újhely néven az óbudai apáczák birtokaként 12 portával említve. itteni birtokrészét a pozsonyi Szent Salvator-egyháznak adományozza. 1647-ben a pozsonyi apáczáké. Tkés. 65 házzal és 372 lakossal. község postája Somorja. A XVI. Öt évvel késbb Uzor Benedek fia Pál. nagyobbrészben róm. mert a lakosok közt elterjedt hagyomány szerint hajdan pallosjoga is volt. de ismét visszamagyarosodott és a múlt század elején a Naszvady és az Udvarnoky örökösök. a házainak száma meg 37. majd a Batthyányiaké lett. Magyar kisközség. 1380-ban pedig Benedictus de Uzor királyi ember nevében. 1787-ben a valáslalapé. s a helység még ekkor is Jóka-Ujhely néven szerepel. Thon és Thunog néven szerepelt. Régi nemesi birtokosait nem ismerjük és ma sincs ilyen. vallású lakossal. kath. 237 róm. távírója pedig Cziffer. ma Pálffy Béláné grófné bírja. Töbö'réte. hogy valamely harczban elesettek maradványai. felscsallóközi magyar kisközség. távíró és vasúti állomás Dunaszerdahely. Tkés. Késbb németeket telepítettek ide és ekkor Austern német nevével is találkozunk. Újhelyjóka. kincstáré. az Alsó-Csallóközben fekszik. vallású lakosokkal. 1553-ban a nyúlszigeti. kiknek száma 279. kath. késbb az Amadék birtoka. A XVI. Batthyány Blanka grófnnek van itt nagyobb birtoka. a mikor Zomor Jánosnak 4 és Kondé Lázárnak 3 portája adózik. szül. század közepérl való összeírásban csak Farkas Ignácz adózik itt 7V2 portája. magyar kisközség a Csallóközben. E község az okiratokban Curtuelus néven szerepel. kath. Ide tartozik a Nagyzátonyi malomház és Óraija major. 1381-ben pedig Teu és Tinye néven. A A A A A . Petcz és a Sárkány családok voltak a nemesi birtokosai. róm. 1338-ban Uzori Döme ispán nevében is említve találjuk. vallású lakosokkal. A Újhelyjóká. kath. Temploma sincs a községnek. mely 1883-ban épült. A községnek nincs temploma. a Körtvélt/esi család birtokaként. 1647-ben Forgách Jánosné. Tönye. Tótújfalu község postája Vedrd. Tönye. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. pozsonyi kanonok. Azután a Ziehyek és Batthyányiak lettek a birtokosai. A A Uszor. községben csak kápolna van. u. de 1426-ban Pammern német néven is. a mi bizonyára egyik régi birtokosára vonatkozik. ma Habermann Nándornénak van itt nagyobb birtoka. Az Alsó-Csallóközben fekszik. ref. mely 1282-ben a pozsonyi káptalan egyik oklevelében Uzur néven van említve. lakosok gazdakört tartanak fenn. 57 házzal és 391 róm. Els nyomát csak az 1553-iki portális összeírásban találjuk. melyek tömegesen fordulnak el. a bsi levéltár egyik oklevele meg Tonye néven nevezi.postája Alistál. E községet 1261 óta találjuk említve.Pozsony vármegye községei. si templomát a Pázmány-féle jegyzék is a régiek között említi. 123 Magyarbéli Butija Miklós. vallású lakossal. távírója és vasúti állomása Somorja-Uszor. hajdan szerepl község neve rejlik. Hozzá tartozik Kiserd malomház. Késbbi birtokosai az Esterházyak és még a múlt század elején is az övék.

mindössze 25 házzal és 165 lakossal. vallású lakossal. egészen 1848-ig fennállott. Ez utóbbi helyen nagyobb úrilak áll.és a kocsikas-fonást háziiparszerleg zik. a vasúti állomása pedig Szempcz. Erdélybl ide menekült. vallású lakossal. 1787-ben a vallásalapé. Az L553-iki portális összeírásba Yaaga alakban 28 portával van felvéve. török világban az ellenséges csapatok keményen megsarczolták a lakosokat. majd idvel az Esterházyak tulajdonába került. Ide tartoznak Vajkasziget és Csente puszta. de idvel megmagyarosodott. vajasvatta. u. mely mint ilyen már 1355-ben szerepel. Ide tartozik Rény puszta. m. de a gyakori átalakítások kiforgatták eredeti alakjából. Valtasúr. vallású magyar lakossal. Temploma nincs a községnek. a Mátyusföld határán fekv nagyközség. 1345-ben Yajkay Mihály és Thomas de Weyka nevében is említve van. vajka. nincs postája ugyanis utolsó postája Vágszerdahely. Körjegyzségi székhely. a mikor Gyarmati Gergely az esztergomi érsekségnek adományozta. községben van posta. Házainak száma 211. Hajdan tót község volt. E község már 1186-ban elfordul. Vajasvatta. vaitasúr. vallású tótok. Vajkaszigeten van Burián Pálné birtokának nagy része. kath. Ez évtl kezdve mint a fpapi praediális nemesek és az érsekség fszéke szerepel. míg 1895 óta az összes dunai szigetek csoportosításával önálló anyakönyvi hivatala is van. a Mátyusföldön fekv nagyközség. bizonyítják a határában Duna áradásai már többtalált pogánykori és népvándorláskori leletek is. Ide tartozik Várrét Ma A A vágszerdahely. kath. — A A A . 1848-ban az átvonuló osztrák csapatoktól sokat szenvedett és benne a Vág áradásai is sok kárt okoztak. kik legnagyobb részben róm. izben tetemes kárt okoztak a lakosoknak 1858-ban pedig nagy tzvész dúlt itt. Valtasúr sorsa leginkább Nagysúréval függ össze. Yajka. Yágszerdahel . 'í a Pozsony vármegye községei. puszta neve bizonyára történeti jelentséggel bír. de az 1553-iki portális összeírásban a budai apáczák szerepelnek birtokosokként 6 portával. Molnár László és Becker János. mása pedig Nagypaka. 323 házzal és 2115 róm. 1886-ban pedig Czikollasziget elnevezésével postahivatalt kapott. is a herczegprimásnak van itt nagyobb birtoka. st maga a szent király is itt lakott volna. és ez ma a Molnár Lászlóé. Mindvégig az érsekséget uralta. Az esztergomi érsekség csallóközi egyházi nemeseinek e széke III. a kik mind róm. Katholikus temploma srégi. temploma 1778-ban épült. a mikor a pozsonyi vár tartozéka volt. magyar halászesalád alapította. csallóközi magyar kisközség. Súr nev községekrl már megemlékeztünk.y 124 V. Hogy e község sidk óta megült hely. A . Régi érseki birtok. habár nagyközség. Régi székháza helybeli lakosok között még ma is fennáll. 1665 83 között a törökök teljesen feldúlták. lakosok között elterjedt hagyomány szerint e községet három. Vajkaszigetet az anyaközségtl a Duna választja el és ennek jobb partján fekszik. de távíróhivatala és vasúti állomása Szered. Birtokosai . 1825-ben nagy tzvész pusztított a községben. Hajdan a nagyszombati Klarisszák birtoka volt. Molnár László rzi az érseki nemesek régi és érdekes levéltárát is. Vái/a. községnek. mely 1326-ban. Az itt elterjedt hagyomány szerint e községet Súr vezér alapította és egyik fia után nevezte el Valtának. Lakosai a szék-. kosár. távírója Nagylég. Itt a lakosok száma oly nagy. Kath. melynek postája és távírója Nagymagyar. Az 1553-iki portális összeírásba 22 portája van felvéve. kisközség a Fels-Csallóközben. si temploma már rég elpusztult és újabb templomát 1805-ben építették. Késbb ismét aKlarisszáké lett. kath. már a mai nevén szerepel. de már teljesen átalakítva. a gazdasági épületekkel és lakóházzal. lakosainak száma meg 1308. Hajdan a lakosok a Duna fövényébl községnek van postája. vasúti álloaranyat is mostak. katholikusok. a Puskás és a Szabó családok. melyet 1705-ben Stipsich György épített. vágvölgyi tót kisközség. 85 házzal és 539 róm. távírója és vasúti állomása Szered. míg most Pálff'y Béla grófnak van itt nagyobb birtoka. Ez is az esztergomi érsekség si birtoka. elterjedt hagyomány szerint e község állítólag Géza király fiától: Vajktól vagyis Szent Istvántól kapta nevét. Bélától kapta szabadalmait és a vármegyétl független külön törvényhatóságot alkotva. hogy már 1883 óta szép állami népiskolája van 80 90 tanköteles gyermekkel. továbbá Becker János birtoka csinos úrilakkal. — A A . Mai nagyobb birtokosai Burián Pálné. kath. 194 házzal és 1184 róm. a Xagy-Józsa.

Az 1553-iki portális összeírásban már a gyri püspök. kinek itt híres tehenészete és fáczánosa volt. mely 1884-ben épült. Vasárut. 23-án 300 török rohanta meg és rabolta ki a községet. lajstroma Wamas alakban említi. kath.. A A A A . Vámosfalu. Földesközségnek nincs temploma.. a melynek törzshelye. A A A — — — A A . Története a többi Súr nev községével azonos. községben van postahivatal távíróhivatala Albár. A Várkon y. melyet Kálmán király 1113-ben.Pozsony vármegye községei. prépostság és káptalan si birtoka. A Vasárut. község a múlt században több izben volt nagyobb tzesetek színhelye. Plébániáját már Pázmány is a régiek között említi. ezt egyszer urai az Esterházyak voltak. kath. múlt dalmai voltak. kinek itt nagyszabású kastélya van. Sziget és Szihony majorok. Innen veszi elnevét a Zichy grófok vedrdi ága. 104 lakosát pedig rabságba hurczolta. 125 az Esterházyak voltak. 85 házzal és 803. holott a megelz népszámlálás alkalmával a lakosok száma csak 1387 volt s így e nagy számbeli pozsonyi emelkedés méltán feltnik. Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspár 4 és Mérey Mihály 3 portával szerepel. század elején a Bazini és Szentyyörgyi grófok a nyugodt birtoklásban háborgattak. Zichy Ferencz gróf. hogy hajdan a Dunának egyik ága itt folyt ma ugyanis a község közelében nincs víz. Postája Vasárut. Vedrd. 1647-ben Baranyay Tamás szerepel birtokosául. körjegyzségi székhely. Késbb a Pálffyak lettek az urai és most id. de ezt a Duna elsodorta. is hagyomány itt. Az uradalomhoz Vámosfalu. 66 házzal 487 róm. vallású lakossal. kisközség az Alsó-Csallóközben. várkonyi vallású lakossal. távírója Albár. kath. de ennek nyoma már végkép eltnt. és vasúti állomása Dunaközség postája Csallóköz-Nyék. mint azt a templomon látható fölirat bizonyítja Batthyány József melyet pozsonyi prépost építtetett. Az uradalom jelenlegi tulajdonosa Zichy József gróf. 1683 febr. Vedrd. távírója és vasúti állomása Szered. család Amadé XVI. a ki a vedrdi ágat alapította. szeszközség Malomhely és Khíd nev dli azt bizonyítják. A . Ma a pozsonyi káptalannak van itt nagyobb birtoka és Popper Emil káptalani bérlnek szeszgyára és finomítója. Ulászló eltt panaszt XVI. Postája Nagysúr. si község. magyar kisközség az Alsó-Ccsallóközben. XVIII. 197 házzal és 1589 róm. mely azonban 1757-ben a mainak adott helyet. távírója szerdahely. 1249-ben IV. vágvölgyi tót kisközség. 1903-ban pedig az árvíz okozott a lakosoknak tetemes kárt. kath. század els felében Zichy Ferencz gróf gyri püspök volt az ura. Várhony. A A Bs Varrasúr. mely 1015-ben már említve van. puszták és a Cséré major. csallóközi magyar kisközség. utána id. Ide tartoznak Bend és Malomhely lakosok fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. Ide tartozik Licz és a Vágontúli major. század közepén végbement emelnek ellenük hatalmaskodásuk miatt. Szilágyi malom és Vöröstke erdészlak. messze vidéken híresek voltak. században városi szabavolt. múlt század elején marhavásárai portális összeírás 36 portáról számol be. E község 1268-ban már szerepel. körjegyzségi székhely. valpápai tizedszedk lású lakos lakja. Castrenses de villa Wedrad néven említi s így már akkor a pozsonyi várszolgák lakóhelye volt. távírója pedig Szered. Ide tartozik Göbölmez puszta és két erdészlak. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Varrasúr. róm. Ma ikvai Pfeifer Mátyásnak van itt nagyobb birtoka. kath. gyára és gzmalma. hogy Súr vezérnek Varra nev fia alapította. mely a vármegye egyik legszebb és legérdekesebb parkjában áll. várkastélya szerint. si temploma fából volt építve. E községrl is ugyanaz a hagyomány. század elején Amadé Tádé grófot uralta. Az 1553-iki portális összeírásba 15 portája van felvéve. Plébániája 1308-ban már említve van és ebbl az idbl látszik származni korai gót stíl temploma is. mert 1507-ben Miklós pozsonyi prépost és a káptalan II. E község már 1235-ben felmerül. 104 házát. 153 házzal és 1150 róm. kisközség a mátyusföldi síkságon. vallású lakossal. kiket azonban a XVI. si kun telep. Mostani kápolnája 1775-ben épült. kápolna helyettesíti. Ide tartoznak Csanád. 693 róm. vallású lakossal. Helyébe 1668 72 között új templom épült. 1279-ben Menoldfi Vörös Ábrahám mester elcseréli Aha comes más birtokáért. Temploma nincs a községnek. Postája Nagysúr. a zobori apátság alapító-oklevelében. Béla egyik oklevelében Wedered néven van említve.

harmadili. közöttük 45 különféle gyertyatartó és gyönyör nagy vázák. századbeli szekrény és egy római mozaikasztal kisebb szalonban a falakat pedig szebbnél-szebb régi festmények díszítik. második szobában számos nagybecs japán porczellán. a ménes és országos hír faiskola és gyümölcskertéhagyomány szerint. A kastély. a mint azt a parkban álló hatalmas obeliszk felirata is bizonyítja. melyek mind Pozsony városát ábrázolják. Napóleon ajándékozta a Melzi herczegnek. számos érdekes. kinai kfigurák. hl. mely ellenzt I. csontbetétes olasz ébenfaszekrény. nyolcz-szárnyú XVI. században készítettek. és a XVII. Egy másik szobában régi mesterek festményei. mesterektl származó képek díszítik. volt. Gyönyör porczellángyjtemény. a Visconti czímerrel díszített. érdekes bútorokkal vannak berentiyiíjtemény. ket magukat ábrázoló. a kereszténység els századaiból.és teknscsont-kirakással. olajfestés arczképek láthatók. ébenfa és elefántcsont berakással.és Olaszországban. Német. melyeknek nagyobb történelmi munka. kastélyban kiváló mérzékkel összeválogatott. kinai bútorok és a falakon több festmény.és pecsétnyomóvendégszobák is mind régi. E parkról egy 1797-ben Lip- megjelent „Taschenhuch für Gartenfreunde" czím munka is nagy emlékszik meg. n. továbbá egy indus és egy velenczei szekrény és értékes festmények mellett 17 miniatr. egy remek Boul-óra. Az emeleten esóben dicsérettel A A A A 10 12. továbbá része franczia sok magyar történelmi és földleírási munka. kinek unokájától Zichy Ferencz kapta. E gyjteményt hasonló nev fia és unokája. földirati mvek. kinai szalon valódi kinai tapettákkal van bevonva és eredeti kinai bútorokkal berendezve. selyemvirágokkal díszített és unikumszámba men. n. német. két régi remekmív. E mellett van a dolgozószoba. melyeket nagyobbrészt id. Egy kisebb kabinetben régi magyar fayence-ok vannak elhelyezve. Van der Helet. valamint dédunokája. régi híres mesterektl. továbbá értékes szekrények és egy bot. érdekes régi herendi porczellánváza. egy karthausi és egy olasz szekrény ébenfa-. 126 Pozsony vármegye községei. valamint Hollandiában tett utazásai alkalmával szerzett össze. továbbá kinai dobozok. a Szent Márk templomból származó mozaikfej is. híres arczképe Barabástól. memoirok. hajdan állítólag a templáriusoké Földszinti helyiségeinek boltozatai mindenesetre nagyon régi korra utalnak.000 kötet könyv van elhelyezve. egy 98 alakkal díszített és szicziliai diófagyökérbl faragott szekrénynyel. szobában remekmív berakott ajtó. századbeli elefántcsontkinai lakk-ellenz van elhelyezve. olasz. melyeket augsburgi ötvösmvesek a XVI. továbbá régi guache-festmények és Zichy Ferencz grófnak és családjának az 1809. quinze-stil szobában a Miksa császártól és nejétl ajándékozott. melyek Pompadour asszony lakásából származnak.és bronz-tárgy. nagyterem fdísze az a vert ezüstbl készült 17 remek relief-kép. hollandi. ékkövekkel kirakott és bronzalakokkal díszített XVI. továbbá egy domborm Fischer Pétertl és Deák Ferencz hálószobát remek berakott szekrények és régi. a leghíresebb régi gyárakból. Itt van Zichy Ferencz gróf arczképe Blaastól berakott szekrények. Zichy József gróf. régi német szekrények márványlapokkal kirakva. Az u. óriási velenczei csillár. szet tartozik. mely Mária Krisztina ajándéka. inkrusztált. régi festmény. Zichy Ferencz gróf építtette föl és alakíttatta át az épületet és vetette meg a 150 holdas nagyszer park alapját. kinai népmondákkal. dezve. számos eredeti régi festménynyel. indus. egy páduai. grófkisasszony írószobájában egy meisseni service látható. olasz renaissaince-szekrény. japán. 1700-ból való domborm és különféle márványokkal kirakott szekrény látható. egy régi milanói asztal és tükör. nagybecs mtárgyak vannak.. a földszinten jobbra egy Louis mostani birtokos. továbbá munkák és ugyanilyen kehely a ravennai katakombákból. melyeket mostani tulajdonosuk maga hozott Japánból. medaillon. Zichy Ferencz gróf a XVIII. század 70-es éveiben Franczia-. mely Lonovics érsek ajándékából került a családhoz. Az egyikben 68 különféle régi rézmetszet van. öt váza. remek faragott ágy. Itt számos kinai zománcz és porczellán látható. Látható itt egy. utazások. végre érem-. melyet tulajdonosa a sziámi császártól kapott és ennek gyémánt-monogrammjával van ellátva. keleti szoba- lev könyvtárban — A A remekmv A XV— A A . évi nemesi felkelés idejébl való 10 képe. egy eredeti Tintoretto. berakott szekrények. terjedelmes tnintagazdaság. tetemesen bvítették. az elbbihez hasonló lakk-ellenz. Ez a lakk-ellenz 12 szárnyú és a visszája tájképeket ábrázol. Az u. gyöngyház.

Az ebédlben 680 drb rendkívül érdekes és becses japáni és kinai porczellán van elhelyezve. régi korsók. a Csalló folyón szedett vámmal együtt. Szentgyörgyi Péter fia Jánosnak adja zálogba. — TEREM ZICHY JÓZSEF GRÓF KASTÉLYÁBAN. de azután örök áron eladja neki. mely Feneion franczia érsek ajándéka. kisközség a Fels-Csallóközben. Zsigmond királynak 1410-iki oklevele említi. ezenkívül Szent Gellért. ban Miksa császár nyerge látható. XIV. Német nevét. és XV. vallású magyar lakossal. 1453 eltt Bozgonyi György és fia Sebestyén. az oltáron elefántcsontból készült gyönyör feszület. itteni birtokrészét rá átirattá. 1392-ben Zsigmond király Pozsony városának adományozza az itteni királyi birtokrészt. Szent László és Szent Erzsébet szobrai. Öt évvel késbb az itteni rév is említve van. 1356-ban Treufenkes István pozsonyi polgár leánya Klára. tálak és vázák. fels étterem falait családi képek díszítik. 1301-ben Petrus de Verekne pozsonymegyei szolgabíró. századbeli régi festmények. községhez tartoznak Józsi és Klára majorok. községben van posta és távíró. Dürer iskolájából származó képek. kastély kápolnájában régi fafaragványok vannak. . srégi község. de vasúti állomása Cziffer vagy Diószeg. régi rhodusi és mór tányérok. 1410-ben özvegy Monostori Berzethe Miklósné férjhez menvén Gwelb Jánoshoz. famozaikok. a maga birtokrészét Jakab pozsonyi bírónak zálogosítja el. 67 házzal és 599 róm. Van itt 107 drb. erszakosan foglalták el a vereknyei királyi bir- A A A A A Vereknyo. régi japán fegyverek. Vereknye. c-loisonné-tárgyak és több megkapó festmény. mely 1290-ben Verekene néven van említve. kath. a tálaló szobában pedig két eredeti urbinói fayence. továbbá régi vadászfegyverek. századból való. Szent István. Vretendorf alakban. 1430-ban Zsigmond király Peilimanew János tüzérmestert és családját zálogjog czímén vezetteti be valamely itteni birtokrészbe. régi japáni és kinai edény és egy pekingi váza. mely a XIV. 1385-ben Monostori Berzethe Miklós elzálogosítja itteni birtokrészét. lépcsház japán bronzokkal és edényekkel van díszítve.Pozsony vármegye községei VEDRD. 1373-ban Vereknyei Lrincz itteni birtokrészét. Vereknyei Péter özvegye.

század vége felé a Thurzóké lett. század végén Kisfalu nev község szerepel. Endre mátyusföldi magyar kisközség. században a Somogyiak is birtokosai voltak. vallású lakossal. st a pápai tizedjegyzék Bista-ra vöröski várbirtokok sorsában osztozott. kath. vezckény. A A továbbá a Szigeti tanya és malom. E község határában feküdt hajdan Myr kiizség is. században itt két halastava volt. Ez a birtokrész a XVI. körjegyzségi székhely. már mai nevén szerepel és pozsonyi pápai tizedszedk jegyzékébe Vizquelt eltorzított alakban van várföld volt. Kis-Vista. vereknyei híd az 1683-ik hadjárat alatt elpusztult. mely már 1290-ben szerepel. Yezekény. L492-ben az itteni királyi birtokot II. távírója pedig Modor-Senkvicz. a mikor III. 186 házzal és 1228 róm. A község újabbkori birtokosai a Pálffyak és most id. melyet azonban Beatrix királyné leromboltat. Pálffy major és Révház. Az uradalomnak a XVI. Vistuk. 1832-ben pedig tz pusztította el nagyobb részét. egykorú okiratok. és 1138 róm. Székely és a Prányik családok is szerepeltek. Kusvista. Wischdorf. a század második felében Illésházy István gróf nádor horvátokat többi A 1705-ben. L 764-ben építtették fel újra. s neve az idk folyamán az oklevelekben számos változatban van említve. de 1778-ban kibvítették. a szabó és a takács asszonyaik hímzéssel és csipkeveréssel foglalkoznak. Wyzkeleth alakban. de távírója és vasúti állomása Diószeg. Ide tartoznak Fajdal és Szilárd telepített ide. A múlt század 60-as és 70-es éveiben több izben nagy tz pusztította. században már kürti "Mihály fi Jakab ellenében e birtokra igényt tart. Wistok. A község postája és vasúti állomása Báhony. kikrl az Esterházyak birtokába jutott. Az egyház birtokában ezüstbl vert nevezetes gótikus szentségmutató van. a hol Vesequenh alakban van említve. Temploma nincs. Pozsony vármegye községei. Vízkelet. község mellett van vasúti állomás. Kürti Békefi János és KisXV. puszták. Kis. de 1656-ban Majláth Miklós. Vistdoch. A község szomszédságában a XIII. de azóta megmagyarosodtak. kath. vallású lakossal. 141 házzal E községet már 1297-ben említik az Bogár fia Márton comesnek adomá- nyozza. Lakosai között sok a varga.12S tokot. Ulászló elzálogosítja a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak. hogy az újabb korban az Esterházyak lettek az urai és most is Esterházy Mihály grófnak van itt nagyobb birtoka. katholikus templom 1718-ban épült. szintén a vöröski vár tartozékaként. elferdíti nevét. Endre Herczel fiait e birtokban megersíti. m. Ide tartozik a Tállosi téglaház. Ekkoriban mindössze 10 házat számlált.Vistok. . melynek 164 háza és 945 róm. . Többet nem tudunk róla. Pálffy János grófnak és Pálffy István grófnak van itt nagyobb birtoka. Ez idben. Van benne régi úrilak is. 1490-ben Czobor Imre várat építtet ide. Wyschwk. Els nyomát a pápai tizedszedk jegyzékében találjuk. feljegyezve. birtok kihaltukig kezökben maradt és az újabb korban a Páljf'yak tulajdonába jutott. st kisebb nemesi birtokosai között a Jurovics. Wysta. 1678-ban a pestis pusztította lakosait. században megsznt. Thurzó Mihályné bírja. Mai temploma azonban 1798-ban épült. A község- ben van posta. 1411-ben Berencsi Gergely fi István. mely Németh János tulajdona. a pudmericzi csata alkalmával felégették. a Vizkeleti család is szerepel birtokosául. legföljebb azt. temploma már elpusztult és új temploma 1879-ben épült. Késbb újra felépítették. 1782-ben Liskovics József tekintélyes polgár szegényalapítványt tett itt. Az 1553-iM portális összeírásban Báthori András 47a és a borostyánki urak ugyanannyi portával szerepelnek. tót kisközség. 1763-ban földrengés volt a községben. vallású lakosa van. A A si A A vistuk. Ide tartozik Kmajor és Porsony puszta. vízkeiet. 1647-ben özv. de postája és távíróhivatala PozsonyPüspöki. Plébániája 1390-ben már fennállott. Ide tartozik Dunaeve és a Zúgói major. melyet Tiborczfi Péter comes Lrinczfi nev szolgájának adományozott. u. de négy évvel késbb az árvíz ezt is elsodorta. de távírója és vasúti állomása Diószeg. mert lakosai ekkor németek voltak. 1553-ban Báthori András és özv. A mull században a Draskóczyaknak is volt itt birtokuk. Hajdan Vöröskvár tartozéka volt. Ez a Kisfalu lett állítólag késbb a többször említett Kisvista. Vista. a mikor III. de most a gróf Pálífy-szeniorátns bírja. 1674-ben zálogjogon Lindvay Márton és a XVIII. magyar nagyközség. mely a XVI. Ez idben Fragendorf német neve is van a helységnek. kath. Saját postája van. Bernstein Jánosné a tulajdonosa.

c =o > o M .

.

továbbá a lakosokra nézve nagyon hasznos himziskola. melyet a tulajdonos gróf nagyatyja a múlt század elején építtetett.Pálos kolostor volt. s 1255-ben Dionisius de Zovvor nevében szerepel. században aHortis család. Sipeky és más nemesi birtokosok. Hrabovszky. 1484-ben Nagyveik néven a pozsonyi káptalan jobbágyainak lakóhelyeként szerepel.Pozsony vármegye községei. 1277-ben IV. században fennállott és mai temploma is a régiség nyomait viseli magán. 1676-ban a vármegye itteni birtokát Mórocz István alispánnak. Az 1553-iki összeírás szerint Zavary Kristófnak 10. Temploma nincs postája és távírója Fél. Bacsák. E község hajdan a pozsonyi várnépek földje volt. században Zsigmond király Majthényi Gergelynek adományozza. 1290-ben az Aha és a Bacsák család a birtokosa. mely lakóhelyük. Egyik részének késbb a Pálffyak lettek az urai és ma is id. 1322-ben a Zavari családot uralja. pozsonyi prépostság és káptalan si birtoka. 1256-ban pedig Benke de Zouar nevében. melyet az országbíró özvegye. Lipóttól adományt. szül. Ez évben Dvornikovich Miklós is kap itt I. magyar kisközség' a Csallóközben 31 házzal és 213 róni. vasúti állomása Csötörtök. IV. a Majthényiaknak 15 és Térjék Kristófnak 4 portája adózik itten. még elbb pedig. Van itt leányiskolával összekötött zárda. vágvölgyi tót kisközség. vallású lakossal. egy 1268-ból való okirat meg Souor alakban említi. Béla királytól kaptak. de Bacha comes fia - A A . Jelenleg Majláth György grófnak van itt nagyobb birtoka és szép kastélya. A XVII. Az 1553-iki összeírásba Weök alakban 12 portával van felvéve. tizedszedk jegyzékében Vek alakban van említve. Prandau Stefánia bárón 1887-ben alapított. Buzinkay. Okolicsányi. kath. melyet már vallású lakossal. község plébániája már a XIII. Bory. Újabbkori birtokosai a Majláth családon kívül a Kmoskó. Prileszky. Völki Miklósban. s 1669 eltt i?a&ocs<M/ Ferencz is birtokosa. MAJLÁTH GYÖRGY GRÓF KASTÉLYA. Horváth. 9 . 103 házzal és 989. Eudnyánszky. ZAVAR. de 1894-ben megnagyobbították. zavar. László oklevelében Veik néven pápai szerepel. körjegyzségi székhely. Itt van a gróf Majláth család sírboltja is. melyben Majláth György. Zavar. Még a nagyszombati apáczák idejébl régi épület áll fenn. Pálffy János grófnak és a pozsonyi társas-káptalannak van itt nagyobb birtoka. itteni házát pedig 1679-ben Pálffy Miklós gróf fispánnak ajándékozta. kath. Mihály már 1292-ben a maga birtokát a nagyszombati apáezáknak hagyományozza. a néhai országbíró nyugszik. 129 Vök Vök. 1292-ben egy másik birtokosa merül föl. Ide tartoznak a A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. nagyobbára róm. A XV.

a földesura. Ortvay Kiskárpáti Emlékek. Vágselye. míg a református templom 1833-ban épült. mely 1833-ban épült. 53-ban. századból származó remekmív. nev állott s a török világban elpusztult. községben van katholikus és református templom. Zohor. 1848 június 16-án a községben ütközet volt. mátyusföldi nagyközség. Lakosai tótok voltak. isk.A községben van posta. a mikor a seregek a községen átvonultak. 88-ban és 94-ben szintén volt árvíz. 1813-ban árvíz pusztította el.. melyet II. Hungáriáé Vaticana. 1852-ben. távíró és vasúti állomás. — — — — : — : : — — : : — : : — — : k. vallású -lakossal. Ma az érsekségnek van itt nagyobb kathobirtoka. Csallóköz Történeti Tudományos Gyjtemény. magyar kisközség a Feketevíz és a Kisduna között. melyek azonban csak kisebb károkat okoztak. Határában hajdan Berren nev község állott. A községnek van saját postája. Dipl. az újabb pedig L897-ben épült. vallású lakossal. vallású lakossal. Pál Fraknói Vilmos Monumenta Tivadar dr. századbeli telepítés. Távírója LóczBresztovány. Minden jel arra mutat. kath. Hajdan pozsonyi várbirtok volt. állomása Szempcz. Ujabb korban birtokosai a Pálffyak lettek és ma is a gróf Pálffy-szeniorátusnak van községen kívül kápolna áll. a mikor az esztergomi érsekségé lett. hogy XVI. 76-ban. Ide tartoznak a Berger. 474 házzal és 2590 róm. mely a lakosok állítása lakosok polgári olvasókört szerint a peredi csata alkalmával lövetett oda. Tót nagyközség. Ide tartoznak Maesejkovich és Ondrejka puszták és Gerandik major. Lajos király 1524-ben e várbirtokok közül kivett és a gellei érseki székhez csatolt. Hajdan az éleski uradalomhoz tartozott és a többi várbirtokok sorsában osztozott. E község hajdan nem a mai helyén. Fényes Elek Az esztergomi fegyházmegye Komlósy Ferencz dr. Korabinsky : Hist. peredi csata alkalmával. távírója és vasúti Ide tartozik Sóvet puszta. században említve van. Sisolák és Weisz telepek és Pricsné major. Budai Ferencz Források: Fejér: Cod. kath. vasúti állomása Keresztúr-Apaj. de a reformáczió alatt elveszítettek. vallásúak. Geogr. ettl vette Késbb a meg Károlyi A A dln A A A A A A A * * * Teleki József gr. Závod Majláth és Major majorok. aranyhímzés misemondó ruhát riz. 1782-ben Pálffy Lipót gróf volt Zohor. Lexikon. de távírója és vasúti állomása nyoma vész. 1553-ban királyi birtok. Ortvay Tivadar dr. r. Az egyház a XVII. földrajza.130 Pozsony vármegye községei. Hunyadiak kora. 37 házzal és 233 lakossal. Závod a morvavölgyi vasútvonal mentén fekszik. — — A helyszínén gyjtött adatok. de távirója ós vasúti állomása Nagyiévárd. a szobi Szalay család kezén volt. Régi temploma elpusztult és helyébe 1898-ban az új templom épült. Pozsony Város Története. : Kis- . itt nagyobb birtoka. faludy Zsigmond: Somorja története (kéziratban). Zoncz. ma Hohenlohe berezegnek van itt nagyobb birtoka. 363 házzal s 1896 róm. Az 1553-iki portális összeírásban már XVII. de azután községnek van saját postája. Ipolyi Arnold: Csallóközi Memlékek. hanem a Faluhely Zsigárdy család si fészke. tört. község postája Magyarbél. Bartal György Polgári Lexikon. felgyújtották. A községnek van saját postája. Adalékok Pozsony vármegye helytörténetéhez. 516 házzal és 2818. melynek els nyomára csak az 1553-ik portális összeírásban találunk. Vázlata. Jedlieska Wenzel Stibor vajda. A községben két katholikus templom van. Zsigára. morvavölgyi tót nagyközség. melyek közül a régibb 1450 körül. melyet állítólag Róbert Károlytól kaptak. a kik róm. Zoncz - zsigárd Pálffy-Daun család birtokába került és 1868-ban Alajos gróf. század végén részben az érsekség szerepel birtokosául 8 portával. kinek fia ma is bírja. mely már a XII. Magyarország statisztikai és geogr. A katholikus templom tornyának falán egy ágyúgolyó látható. Ide tartozik Érsek-major. — — : — — A borsai Szüll család levéltára. Az Amadé család levéltára. nagyobbára r. kath. és ipartársulatot tartanak fenn. likus templomot Esterházy Imre gróf érsek 1728-ban építtette. a mikor Serédy Gáspárnak itt 34 portája adózik. Újabbkori birtokosai a Batthyányiak és a Zichyék voltak s ezek nyomában következett Hirsch Mór báró. kath.

mert akkoriban itt fordult meg az ország színe-java. egyesületek stb. a város elnyös helyzetbe jutott. de gyakran az ország sorsát is intézték. a melyben a városnak domináló szerepe van. Azonkívül az egyes fejezetek majd mind Pozsony sz. közgazdaságának. Folytatjuk ezután a város leírásával. hogy közelebb esvén a mvelt nyugathoz. elég kimerít képét adják s így e fejezet keretében csak nagyobb vonásokban óhajtunk rámutatni azokra a tényezkre. a mikor Pozsonyban nemcsak az ország nagyjai fordultak meg srn. város. a elkel A . a jeles tudós. Pozsony sz. messze túlmenne e kötet határain. egyházainak. középületeinek és memlékeinek. a melyek Pozsonyt hajdan az ország középpontjává. pápai kamarás. Az eddig megjelent hat tekintélyes kötet még távolról sem merítette ki azt a rendkívül gazdag POZSONY REGI PECSÉTJE.~ szerep jutott. testületek. mely tekintetben Pozsony sz. kir. a mely e tudós monografus rendelkezésére áll. számos si szabadalmaival. ha e valóságos királyjárás idejében. magas fejlettség kultúrájának. fölötte érdekes anyag kivonatos közlése is. történelmi nevezetesség épületeinek az ismertetésével és befejezzük a Pozsonyban fennálló intézmények. Politikai története pedig a vármegyéével szoros összefüggésben állván. Budapest után az országban a leg- démia tagja.POZSONY. pozsonyi akad. óriási álló. könnyebben és gyorsabban vehette át annak szokásait és intézményeit. Ortvay Tivadar apát. kir. királyi fejedelmeket. és a hol akárhányszor egész Európára kiható politikai vagy hadügyi határozatok hozattak. város intézményeinek. hanem sok elkel külföldi is. most m gazdagabb. követeket és követségeket fogadtak. város intézményeinek és fejldött kultúrájának története e egész kötetén végigvonul. melyeknek ismer. pozsonyi diéták meg éppen nagyon is alkalmasak voltak a város fejlesztésére. Dr. illetleg kulturális szempontból elsrangú városává tették. kir.a varos nagyé más fejezetbe tartozik. ós becses anyagot. a mely rendkívül kedvez volt a fejldésére és különösen kultúrájának fejlesztésére. különösen a vármegye történetét tárgyaló rész az. különösen a középkorban rendkívül fontos és e idfeéLk oka i. A' munka z si koronázó e szk is város történetét keretben még kivonaadni: teljesen tosan volna. a Magyar Tudományos Akaírja Pozsony város monográfiáját. Nem csoda tehát. tanár. felsorolásával. Az si koronázó tetése városnak. hatóságok. a hol a magyar királyok nemcsak sokat tartózkodtak. tudományos életének stb. a mi azonban egyszersmind németségének is egyik legkiapadhatatlanabb kútforrása lett. az ország nagyjaival és a külföldi fejedelmek és uralkodók követeivel tanácskoztak. medd mert a rendelkezésre és becses. a mihez még az is járult.

a Duna folyam partján. Károly morva határgróf és János tiroli gróf kötöttek egymással szept. . jan.. 9-én itt rendelkezett az Albert osztrák herczeggel fenforgott viszály ügyében. . Albert és Ottó osztrák herczegek. leánya hozományául jan. 10-én itt újítja meg a Fridrik császárral és az osztrák herczegekkel kötött szövet1337 szept. 15-én itt ad a német. t . 1331-ben itt újítja meg Ottó és Albert osztrák herczegekkel a véd. szept. . 27-én itt újítja meg egyik pozsonyi vámra vonatkozó régibb oklevelét. . 1362 jún. 10-én itt ersíti meg az osztrák herczegekkel 1341 jun. 3-án Pozsonyban állapítja meg a prágai garas értékét. Lajos király és vele a bajor. okt. . Jún. 1336 júl. hogy magtalan halála esetére szept. t . 1401 febr. Lajos király már Pozsonyban volt. 29 körül I. 18-án itt újítja meg a pozsonyiak szabadalomlevelét. 30-án itt engedi meg az ausztriai só importját. 1328 szept. Lajos királynak az osztrák. július havában itt jött össze János cseh királylyal 1337 szept. 11-én itt séget hagyja jóvá és ersíti meg azt a szövetséget. 1378 április 4-én találjuk I. . 1349 április 26-án 7. 27-én itt foglalkozott német birodalmi ügyekkel. 1429 márcz. 16-án Zsigmond király itt ersíti meg a pozsonyiak szabadalmait. hogy az apostoli kamarába sem adót. 2-án innen intézkedik. okt. . hogy Venczel ne küldjön hadakat Csehországból a lengyel királynak 1421 szept. 1403 aug. 2-án már innen küld jelentést a velenczei dogénak. melyet és János cseh király. 2-án itt ersíti meg a régebben Fridrik császárral kötött békét. 28-án itt szövetkezik vejével 1423 gel és átír vejére öt morva várat és várost. mégsem hanyatlott. decz. 1411 okt. fleg osztrák kereskedknek szabad közlekedési jogot. szept. . 1-én itt menti föl a pozsonyiakat minden vám alól az országban. 31-én itt esküdtek szövetséget I. okt. . nemcsak hosszabb ideig lakott itt. 5-én itt köt egyezséget Albert osztrák herczeggel az országhatárokat illetleg. Hogy sokan pedig a pozsonyi országház megsznte után sem veszített a város forgalmából és nagyvárosias életébl. . de kényelmi szempontból . 6-án itt adományozta a szász választó-fejedelemséget hbérül Harczos Frigyes meisseni rgrófnak. 30-án itt nyilvánítja Albert osztrák herczeget a gyámság alól felszabadítottalak decz.házat is vásároltak vagy építtettek. 21 én itt látogatják meg az osztrák herczegek. 24-én Rudolf osztrák herczeggel itt köt szövetséget. 9-én itt hagyja meg a cseh kormánytanácsnak. 14-én itt engedi át a jogot Albert osztrák herczegnek arra. 2-án itt köt Albert Prokop morva fejedelmektl visszaváltja osztrák herczeggel és Jodok morva rgróffal egyezséget.000 aranyat utalványoz és székhelyet jelöl ki számára szeptember 29-én itt zálogosítja el a thorni német rendnek Neumarktot okt. 1373 szept. az ország határán. 7-én itt jegyzi el Erzsébet leányát Albert osztrák herczegnek okt. elején Ottó osztrák herczeg ismét itt kereste föl. Ortvay említett nagy munkája nyomán idézünk egy korszakot a királyjárások idejébl. . 11-én itt ratifikálta az ennsi békét. . Hóhért Károly 1304 aug. és habár mint politikai középpont jelentségét elveszítette. aug. sem tizedet ne fizessen és szüntesse meg a Rómá1404 április 9-én innen ír a velenczei herczegnek a val való közlekedést 1410-ben a lamaesi Velenczétl Magyarországnak fizetend adó ügyében határban tartózkodott Ern herczeggel. annak egyedüli oka elnyös fekvése Bécs és Budapest között. 182 Pozsony.. . Lajos itt tartózkodásának utolsó nyomát. míg 17-én Albert osztrák herczeg számára 12. jún. . 23-án itt ád a pozsonylaknak szabadságlevelet az ausztriai árúk behozatalára nézve. stíriai ós karintiai herczegek és urak 1366 jún. a Magyarországot Ausztriával összeköt közlekedési fvonalon. 1396 május 22-én itt szabályozza a pozsonyi révet és hajózást. 23-án itt látogatta és a cseh királylyal kötött szövetséget meg Károly morva rgróf júl. 10-én itt ad a pozsonyiaknak az egész országra szabad járás-kelési jogot. 22-én itt igéri meg a pozsonyiaknak. a meisseni és a lengyel fejedelem itt tartózkodtak. 1385 aug. 1402 szept. 1337 szept. . hogy a várost Jodok és 1390 jún. 28-án itt állapítja meg az örökösödési rendet Erzsébet leányával és Albert osztrák Albert osztrák herczegherczeggel szept. követek és a furak nagy része pedig. 4-én itt hirdeti ki negyedik dekrétumát a kamara hasznáról. 17-én itt nevezi ki távolléte idején Magyarországban követhesse Albert osztrák herczeget Magyarország helytartójává.és daczszövetséget.

1-én innen hívja meg Fridrik herezeget Nürnbergbe. Giskra kíséretében. . . Az utolsó oklevél. 1453 jún. 3-án innen szólítja föl Witold litván nagyfejedelmet. hogy fiát. Fridrik herczegnek engedelmeskedjenek. 13-án innen tudósítja a királyné a cseh rendeket Ulászló megjelenésérl és segítséget kér tlük ellene aug. 2-án itt intézkedik a rendek megegyezésével a husziták elleni akczió ügyében szept. Az utolsó oklevél. V. 21-ón itt helyezi át a birodalmi gylést 1430-ra Nürnbergbe jan. . 1-én kelt. okt. László itt országgylést tartott jan. 1486 aug. . 18-án Beatrix királyné is Pozsonyban volt. fiává akarja fogadni. . nagytörvénykönyvét. 23-án és 25-én V. . nov. decz. . itt várandó be a Cseh. a Fridrik császárral kötött örökös béke értelmében. 8-án itt biztosít vámmentességet a Pozsonyba szállítandó élelmiszereknek 1434 decz.a lipcseiek régi szabadalmaikban ne háborgattassanak 1435 márcz. 6-án itt ersíti meg Pozsony város 1402-iki szabadalomleveleit febr. 1466 nov. 21-én itt adott szabadalmat Somorja városának. 8-án innen kér Ulászló királytól s a rendektl bátorságlevelet. 1456 jún. Eleonóra és Herkules herczeg fiát. 29-én innen kér a német rend fmesterétl segélyt. Miklós pápához a pécsváradi prépost kinevezésének visszavonása ügyében. 1471 jul. 11-én van róla említés. 8-án alkotott törvényeket okt. 27-én pedig ugyancsak nekik újabb 10 évi adómentességet 1478 febr. fejérvárra vitték. hogy csak id. 133 innen szólítja fel a német rend mesterét. Pozsony. László els nyoma 1453 elttrl való. hogy hosszabb idre oda készül. . . Fridrik thüringiai és Lajos hesseni tartománygróffal május 3-án itt állított ki lengyel követei számára meghatalmazó levelet. . . 17-én itt rendeli el. . alól 1474 szept. 4-én innen ír Beatrix királyné testvérnénjének. . Végre 1437 decz. . Eleonórának. íjászlónak Pozsonyban való tartózkodásáról szól. . 1438 május 1-én már itt parancsolja meg Albert király a trienti egyház alattvalóinak. 1442 szept. 17— 19-ike között szállították Zsigmond holttestét Pozsonyon át Budára. 1475 ápr. 28-án itt oldja fel. hogy követeit pénzzel lássa el. n. 2-án kelt. április 4-én pedig itt kötött szövetséget Fridrik és Vilmos szász hercz egekkel. 1-én innen inti az erdélyieket hségre 1441 márcz. 18-án innen válaszol Viktorin herczeg levelére 1468 szept. Mátyás király látogatásának legels nyomát az 1458 nov. 21-én itt ersíti meg a pozsonyiak pénzverési jogát. hogy . 1457 júl. Erzsébet is itt volt és 1439 április 1-én itt tárgyalta Anna leányának Vilmos szász herczeggel való házasságát. 30-án itt nevezi ki Hunyadi Jánost és maradékait örökös beszterczei grófoknak. 19-én Pozsonyban kelt okirata rzi. . Ezeken kívül még számos oklevél igazolja Mátyás királynak Pozsonyban való gyakori idzését. hogy Mátyás király Don Ferdinándot. . mely Erzsébetnek Pozsonyban való tartózkodásáról szól. 6-án innen kéri rokonát Fridiiket. mely V. Utoljára 1490 ápr. febr. els felében itt adott a király vámmentességet Somorjának. leányát és a koronát adja ki. febr. 6-án itt állította föl a pénzver-intézetet 1434 okt. aug. hogy a lengyel királyival a fegyverszünetet szakítsa meg. 14-én itt kelt Zsigmondnak az arany és ezüst kivitelét tiltó rendelete nov. . 8-án itt adományoz a pozsonyiaknak vásártartási jogot. 1-én innen hívja meg a rendeket a bécsi gylésre okt. . hogy Heiligenkreutzot engedje át Fridrik herczegnek okt. 8-án itt adja ki u. . 16-án itt biztosít a pozsonyiaknak négy évre szóló fölmentvényt mindennem adó stb. 29-én itt ersíti meg a pozsonyi országgylésen szept. 1442 ápr. a koronával és két leányával. hogy a dunáninneni a törökök elleni oltalmul gyarmatot alapítson május 27-én innen hagyja meg Lajos bajor herczegnek. a háború idején hozzá csatlakozott osztrák lakosokat hségi esküjök alól jún. május 16-án a király neje. 1-én innen hagyja meg Raguzának. 6-án itt adja ki els dekrétumát. a mikor holttestét hajóra tették és Pozsony mellett Budára s onnan Székes17-én oldalon — — . ápr. mert innen írt V.. 1440 június közepe felé Erzsébet már mint özvegy királyné jött Pozsonyba. 8-án itt ersíti meg az Albert királytól a magyarországi zsidóknak adott szabadalmakat. 13-án itt kelt a királyné adománylevele Pozsony város részére 1441 május 29-én innen tudósítja Bécs városát. május 10-én itt nevezi ki a cseh kormányzókat. 1430 márcz.és Morvaországból s Ausztriából berendelt zsoldos katonákat jún. júl.

1490 15-én Hászló 7000 cseh harczossal Pozsonyban van és nagy sereget gyjt. Nagy hatással volt a város fejldésére Albert tesseni herczegnek. Ferdinándot még Székesfej érv árott koronázták meg. színhelye legyen olyan nagyfontosságú történeti eseményeknek. A régi faépületek helyébe városszerte képületeket emeltek. 1526 szept. sokféle közintézménynyel gazdagodott. a Szt. 22-én szerepel elször ez si városban. évi adómentességet adott decz. és hogy jó keresztény. mely alkalommal a király az idegen követek tiszteletére lovagi torfivérét. Lajos nagybátyjának. . Krisztina fherczegasszonynak huzamos itttartózkodása. mint királyi helytartónak és nejének. Zsigmond lengyel királynak.1526 deczember 17. pápának György brandenburgi rgróf két Albertet és Junipertet . június 29-én a tzvész által károsult Pozsonynak 12 évre adómentességet ad és itt várt márcziustól június végéig. II. mind Mária királyné Pozsonyban tartózkodtak és részt vettek a királyi udvartartás rendezése ügyében. a ki ekkor Ujlaky Ferenczet a pozsonyi prépostság birtokába bevezettette okt. az országos hivatalokat Budára helyezte s ezzel a város fejldését megakasztotta. mindazonáltal a Mária Terézia-korabeli virágzásához képest már hanyatlani kezdett. . a várat pedig alapjából restaurálták. 28-án VIII.. hogy teljesen el van hanyagolva és gyalázatos szegénységre kárhoztatva szept. a várnak u. . szépült. hogy sok ideig az ország fvárosa maradjon s mint ilyen. úgyszintén I. 22-én Kázmért fogadta és 30-ig volt itt. Miksa császárra. zászlós urainak. Károly császár és Zsigmond lengyel király követei s több magyar fúr közbenjöttével tartott tanácskozásokon. — . 134 II. hogy Szentgyörgyöt szabad várossá ne tegyék. 10-én innen ajánlja VII. 15-én és 29-én innen ír Ferdinándnak. febr.és társadalmi élete. 1508 nov. 7-én innen írt II. a Habsburgok ideje alatt. igazolva abban. felpanaszolva azt. a kik mint a jelenben itt lakó Frigyes fherczegnek sei nagy mértk és mvészetpártolók voltak. Pozsonynak hét 1515 márcz. Ferencz kivételével. Mária Terézia parancsára rombolták le a várost körülfogó bástyafalakat. koronatornyában. köz. között pedig mind Lajos király. József. midn fiával. hogy nem hajlik Luther tanához. Lajossal itt idzött. . 3-án. I. között a velenczei követ említést tesz érkezett Pozsonyba a pozsonyi királyi nászünnepélyekrl 1523 okt. Lipót ugyan már ismét Pozsonyban koronáztatta meg magát és a városnak régi nagy jelentsége is helyreállott. A helytartóságot azonban II. A mohácsi csata után bekövetkezett török szorongattatások még inkább középpontjává tették Pozsonyt az országos eseményeknek. József megszüntette. Pozsony. Henrik angol királynak. és decz. V. Szóval a város virágzott s méltó lett külsleg is arra. a minek egyik okát a napóleoni háborúkban is lehet keresni. 18-án itt menti föl a pozsonyiakat hat évre a boraik után való harminczad már Mária királynt találjuk itt. Henrik ki a zsidók kizését elrendel oklevelét angol király követe: Vallop János adta át Pozsonyban Henrik király levelét és üdvözleteit ápr. Lajossal és Zsigmond lengyel királyival. mint az ország fhelye. mert ezek annyi sanya. Ferenczrendiek templomában kiáltották ki az ország rendjei királylyá Habsburgi alkotja a máig Ferdinándot. Ettl fogva a város. 18-án Pozsonyba érkezett családjával. 9-én itt adta 1527 márcz. . Az uralkodásuk ideje alatt a város rohamos fejldésnek indult. az öt városkapuval együtt. emelkedett. 16-án — — — . is fennálló kapcsot hazánk és a Habsburg-ház között. 5-én ide menekült a kiütött pestis ell oki. az országgylési karoknak és rendeknek itt tartózkodása következtében élénken fellendült. Ulászló király 1490 nov. A város állandóan virágzott. 1536-ban már Pozsony volt az ország fvárosa s az is maradt 1848-ig. n. II. 1524 jan. fizetése alól. valamennyi Habsburg-házból származott királyunknak Pozsonyban tették fejére a koronát. 1521 július 6-án Mária királyné 1522 jan. a min volt pl. Itt. 1552-ben ide hozták Szent István koronáját s a jelvényekkel együtt itt rizték 1784-ig. de ettl kezdve 1830-ig. febr. az ország fnemeseinek. nákat és vadászatokat rendezett 5-én innen ír . E királyválasztás napja -. ecsetelve a török vészszel szemben való szomorú állapotokat és kérve a keresztény nemzetek segítségét. a pragmatica sanctio kibocsátása és késbb a „ Vitám et sanguinem pro rege nostro" világhír szállóige megszületése. Kelemen fiát. 19 26. 10-én innen parancsolja meg Szapolyai János erdélyi vajdának. a koronázatlan II. 1520 ang.

hogy mily fényes királyi és fejedelmi egyének és külföldi udvarok elkel követei és küldöttei fordultak meg ily srn Pozsonyban. mely az egykorú leírásokból és a városi levéltárban fennmaradt. mert az ez idbeli kövezk Bécsbl és Sopronból jöttek és a végzett munka után ismét visszautaztak. És most mutassuk be Pozsonyt köz-. hogy a hadjárat végén 2. Alikor 1434-ben Zsigmond király Pozsonyban volt. az ott is maradt. akkor a városi kamarás esetrl-esetre néhány napszámost fogadott fel a kik a tarthatatlan. századbeli számadási könyv beszél.Pozsony.A ország legnagyobb és legszebb városa. úgy a mint az idk folyamán a mai napig fejldött. hogy egy kövez Pozsonyban letelepedhetett és megélhetett volna. melyek e koronázó-város si falai között lejátszódtak. Egyik kirándulóhely a másikat éri. vált a kövezés általánosabbá. mint Pozsonynak. század közepe felé lépett életbe. úgy a hogy. hanem mikor már a piszok nagyon elszaporodott és az állapot trhetetlenné vált.895 forint adóssága volt. azt nem a vásár után. hanem a vásár eltt tették. iszonyú bombázás rúság'ot okoztak a városnak. egy idre segítettek. a melyek 1848-ig és 1848-ban egész Magyarországot újjáteremtették. vagy elkel vendéget vártak. Ilyenek az 1805-iki pozsonyi békekötés és aztán az országgylésnek mindama törvényhozó alkotásai. Ortvay idézett mvében közölt adatokból tárul elénk. hogy a város utezáit tisztábban tartsák. Ki ne ismerné például a festi Bimbóházafait" és a regényes „Vaskutacskát" ? Hány beteg nyerte . század elején a város kapuin. Tehetsebbek és urak fáklyákkal világíttattak maguknak. a mikor valamely ünneplésre készültek. Az esvíznek nem lévén mindenütt kell lefolyása. Csak mikor a város 1552-ben a polgárokra kövezési adót vetett ki. állapoton. kir. város. itt tartózkodásának ideje alatt a város papirlámpákkal világíttatta ki az utczákat. sok helyen tócsákat alkotott és eliszaposodott. a Duna balpartján fekszik és erdségekben gazdag hegység környékezi. Csatornáknak nyoma sem volt és a bzös folyadék az utczákon csurgott végig. azok kézi lámpásokat vittek magukkal. Pozsony vármegye székhelye. memlékeivel és intézményeivel. csakhamar kiszorította a faggyúmécs. melylyel ma már a villamos világítás versenyez. Rendszeres seprést még a futezákban sem végeztek. után. Az 1443 évi városi számadó könyv szerint Zsigmond király akkoriban meg is dorgálta ezért a pozsonyiakat és reájuk parancsolt. A házból a szemetet az utezára hányták. akkor meglephet bennünket a városnak ez idbeli elhanyagolt állapota.104. mely világítási mód azonban veszedelmes és ers füstje következtében kellemetlen is lévén. nyilvános ós történelmi nevezetesség épületeivel. A kik éjjel vagy naplementekor kénytelenek voltak az utezára menni. a mely a pozsonyiaknak egyik legszebb kiránduló és vadászó területe. hogy késbb mikor a vásártereket már rendszeresebben söpörték. A mikor azonban megállapítjuk. Késbb már rabokat és városi jobbágyokat is alkalmaztak e munkára. Kövezésrl már a XV. de ekkor még csak egyes futczák voltak. Legmagasabb pontja a Zergehegij. A Kárpátok délnyugati nyúlványai itt végzdnek. Világításról a középkorban szó sem volt.csak a XVI. . A XVI. úgy a hogy.. Kevés város van az országban. a melynek oly szép környéke volna. 135 melyet egy ízben a francziák. melyek papírból vagy vászonból készültek.és 1855-ben a — légszesz. és miután szeméthordó kocsik nem voltak. 1555-ben a ftéren három ilyen lámpa volt. vásár után pedig ott maradt a szemét a legközelebbi vásárig. Az állandó utczaseprk intézménye azonban úgy látszik . be is vettek franczia háborúk korszaka óta Pozsonyt ama nagy történeti események teszik nevezetessé. mert ekkor már szó van az utczák tisztántarthatása czéljából szükséges adóról. A város fterén tartották a vásárokat is. ezeket követték az olaj. de ez is csak olyankor történt. ez alól a ftér sem volt kivétel. vá'os környéke.. Ezeknek az országátalakító történeti eseményeknek — — A emléke mind hozzáfzdik Pozsony városához. a mi szintén csak szaporította a szemetet és jellemz a városi közegek felfogására az a furcsa körülmény. Nyugatmagyar. késbb pedig az utczákon is vasserpenykben ég szurokkoezkákkal világítottak. kburkolattal ellátva. De ekkor sem terjedt annyira. * Pozsony szab. mely 1760-ban már általánosan el volt terjedve.

vasas vizet tartalmazó tó van. Pozsony város az északi szélesség 48° 10' és a keleti hosszúság 34° 40' alatt délnyugatról északkeleti irányban fekszik. a méltóságosan tovahömpölyg Dunával. Pozsony város átlagos magassága az adriai tenger szine fölött 140 méter (a vasúti pályaház 179 méternyire fekszik. Keleti részén a malomligeti ág szakad ki a Dunából. aztán a Kis-Kárpátokból fakadó és a Zergehegyen és récsei úton át folyó Wurzenbach patakocska. már itt vissza az egészségét! És a szép pozsonyi heg}'ekben az utak mindenütt példás jókarban vannak tartva. melyen a koronázó emlékszobor van felállítva. a Vaskút mellett. a régi várral. a hol pisztráng-tenyésztést terveznek. része körben emelkedve. stb. hatalmas kéményeivel. m . Természeti viszonyok. a másik oldalon a szép. szép fasorokkal és padokkal. Mindkett igen jelentéktelen vizecske. Nyugaton a város határán van még a Hidegkút fell jöv Schtvartzerl. „ Széchenyi-magaslatról" Elttünk fekszik az egész város. gondozott liget évszázados fáival. . nyugati részén van a kis Vödritz-patak. e patakocska nagy eszések után nem egyszer okozott már galibát.L36 Pozsony. az impozáns dunai vashíd. Terei 2 közül legnagyobb az Esterházy-tér 62500 (itt vannak a katonai g}'akor2 latok és ünnepségek). hold.08 méter). Terézváros. a távolban a dévényi és a hainburgi romok. Yödritz-patak fels részén. melynek lábainál észak és dél felé öbölszerüleg nyúlik föl a Kis-Alföld. m m . a Duna sempontja pedig 130. a Leányvár. ezt követi a Kossuth Lajos (ezeltt Séta)-tér 20000 (kedvelt sétahely.és Buzatér 16300 a vásártér 9000 a városház eltti Ftér 2 1800 a Frigyes kir. a Notre Dame-zárda eltti és a vármegyeház eltti terek. Pozsonyt és környékét legszebben és legjobban a Zergehegyen lev lehet áttekinteni. Öt városrészre van osztva Ó-város. . hold. honnan pompás látvány tárul elénk. ebbl esik a belterületre 780 el — a külterü- k. Területe 13104 letre pedig 12323 1430 ^ Sk. herczeg palotája eltt lev Grassalkovich-tér 2 2 2 íöOO Kisebb terek még és a Hal-tér 3000 a Marhavásár-tér 7200 n színház mögötti Csáky-tér. számos tornyával. a mi a pozsonyi szépítö-egyesület érdeme. a hegyek lejtin épült. Pozsony félkörben terül a Duna balpartján és egy Városrészek és terek. A Duna a város déli részén mintegy 4 5 kilométernyi hosszúságban folyik. Fekvés. áttörvén a Kis-Kárpátok délnyugati szárnyát. mely a malomligeti ágba szakad. füstölg. . a — A : m m m m m . a 2 2 Széna. a Csallóköz. Újváros és Ferencz József-város. A FERENCZ JOZSEF-HID. a színházzal szemben). Nándorváros. Itt ér a Duna a bécsi medenczébl a kis magyar medenczébe. a primás-palota eltti Batthyány-tér és a Koronázó-dombtér.

>1 o c/3 lvl c O Q_ .

.

pozsonyi révkapitányság nautikus jelleg és igen szükséges. Építését 1889 áprilisban kezdték meg. tervezte.' Pozsony. a közúti s a vasúti forgalomnak szolközépnyílással. 137 Feren József£?. nemcsak a dunamelléki állomásokra. kir. A 460 méter hosszú híd hét nyílású vasszerkezettel van áthidalva. mert a dévény-gönyi folyamszakasz a Duna legsajátságosabb része. emlékszobornál. szélessége 6 1 2 méter. kocsipálya gáló. Felállítása az államnak híd nem a régi hajóhíd helyén. Ezenkívül Pozsony és Bécs között naponként külön helyi hajó is közlekedik. A dunai hajózás Pozsonynál igen élénk. . Az árúszállítás napról napra folyik. kir. illetleg Bécs felé a személyszállítást az említett társulat szép személyhajói végzik. s a közúti vasszerkezet küls oldalán. Addig hajóhíd tartotta mostani hidat az állam építtette és fenn a forgalmat a két part között. Budapest. melyet 1890 deczember hó 30-ikán személyesen nyitott meg az akkori (Szápáry-) kormány és a meghívott elkelségek jelenlétében. pozsonyi dunai híd megalkotása néhai Baross Gábor kereskedelemügyi hidat Cathry Szalez Ferencz budapesti mérnök m.és fölfelé a Dunán. a melynek adatai a m. munkálatairól más helyen van szó e helyütt felsége azonban meg kell emlékeznünk a Ferencz József-hídról. mert a híd a pozsony-szombathelyi vasúti vonallal van kapcsolatban 1891-ben helyezték el a közúti szerkezet mellé. 2-ikán látta.000 forintjába került.és révjogáról. az új Baross Gábor-útnál van. hanem vasúti átrakással a bajor-osztrák-magyar-szerb-bolgár és oláhországi államvasutak összes állomásaira.s egy 92 méteres hídoszlopok ketts. révkapitányság teljesíti a fölötte fontos vízjelz szolgálatot. lev oszlopok a Duna kavicságya alatt elterül kemény agyagrétegbe nyúlvasszerkezetet a m. hanem a Justi-sor végén. kir. kiugró karokon nagy középnyilás vasnyugvó három méter szélesség gyalogjáró van. Az ügynökség a kereskedelmi osztály vezetje. A A A A A A A / A A A A — — A Dana. a koronázó1. nak le s légnyomású alapozással készültek. a mely folytonos változásoknak van alávetve. 1 híd. Az els gzhajót Pozsony 1818 szept. ennek ellenében a város lemondott addig élvezett vám. egymás mellett fekv hídszerkezet számára épültek. országos vízrajzi osztály térképén város árvízvédelmi . négy 76 méteres meder. Az els császári és királyi szabadalmazott dunagzhajózási társulatnak ügynöksége és révkapitánysága van itt. hogy a hajózást legkevésbbé sem akadályozza. szerkezetének alsó éle a legmagasabb árvíz színe fölött oly magasságban folyam medrében fekszik.780. A A POZSONY A VÁRRAL ÉS A RÉGI HAJÓHÍDDAL. még pedig két 32 méteres ártéri. vasúti hídszerkezetet államvasutak gépgyára szállította és állította fel. miniszter érdeme. a mely fölveszi és szállítja az árúkat le.

mivel a fgyjt legmélyebb pontja 105 m. legközelebb teljesen és újra csatornázzák. A bevándorlás ugyan még nagyobb. 1891 január hó 1-én 900.a fuvarköltségekkel együtt -. A VÁRKAPU. szivattyútelep lesz alkalmazva. A vízvezetéket 1886 febr. a kolaj finomító-gyár környékén. Légszeszvüágítás 1856 márez. virágvölgyi) részérl is le fogja vezetni a vizet.E tekintetben Pozsony az ország a bevándorlási szaporodásból l"9°/ a direkt és 15'6° ötödik városa. ebbl 934 utczai. A csatornázás összes költsége két millió négyszázezer korona és 5 6 év múlva elkészül. városnak évenként 60. a melynek munzás. vízvezeték és kövezés tekintetében Pozsony els helyen áll. összesen 65.537 polgári és 4330 katonai. Az évi fogyasztás egy millió hektoliter. hó 6-án adták át a közhasználatnak és 1894 vízvezeték bevezetése február hó 1-én vette a város a saját kezelésébe. városnak az utczák locsolása -. Gasbeleuchtungs-Gesellschafttól. Népmozgalmi statisztika. midn Pozsonyban a pestis dühöngött. a külvárosok egyes részeit kivéve. de ezek nem a társaságéi. : A (Följegyzésre érdemes.000.138 Pozsony. melynek fölállítása egy millió koronába került. terek. Az készül. világítása. szaporodásra esik. óta van rendes üzemben. kifogástalan víz forrása a várostól négy kilométernyire fekv Duna-szigeten. naponként megjelennek. A A - - lámpák Pozsonyban.867 lakosa van. a földfelettié 32 7 kilométer. A dunagzhajózási társulatnak Pozsonyban 18 tagból álló helyi és 75 emberbl álló mozgó személyzete van. a Nádor-utczában van. magasságban fekszik a pont fölött. a lángok száma pedig 19464. új csa- tornázás az úgynevezett úsztató-rendszer szerint A Dunaparttal párhuzamosan lesz a fgyjt-csatorna. vidéki városok között csatorná- A világítás. csövek hossza 53 kilométer. n. légszesza légszeszgyár helyén temet volt. Rendszeres nagy feladat lesz ez. hogy 1713-ban. A fgyjt két vészkiömlvel készül.000 koronáért magához váltotta a légszeszgyárat az Oesterr.. Ezt most a város házilag kezeli. naponkénti átlagos fogyasztás 3500 hektó vatt. melynek végén.) Vízvezeték.000 koronájába kerül. Egész hossza 53 kilométer lesz. Az 1900-ban megejtett általános népszámlálás szerint Pozsonynak 61. kötelez. 19-ike óta van a városban. . 1890 óta a szaporodás 17'5%. mivel nem ismerjük a kivándorlók számát. színház stb. Hogy Pozsonyban a halálozások száma oly nagy. a hálózat hossza pedig 44 kilométer. száma pedig 9000. (Legelször különben 1767 január 1-én égtek rendes utczai A A m. a tisztántartás pedig összesen 60. Habár a város csatornázása már most is igen elrehaladott és. de nem tudható. csaknem mindenütt csatornázva van. két part A Csatornázás közötti személyforgalmat három helyi csavargözös bonyolítja le. kálatait már megkezdték. A gyár az Esterházy-tér 30-ik szám alatt van és ép most került bvítés alá. Világítás — A város világítása teljesen modern légszesz (Auer-égkkel) és villám. a lángok kedik. villamos A villamos világítás 1902 január hó 1.jóllehet e tekintetben szintén örvendetes javulás állott be A A A A — . A" polgári lakosságot számítva. a hol 3860 halottat temettek el). a vízm pedig Károlyfalván van. a mi napról-napra emelföldalatti vezeték hossza 57 7. Az új csatornahálózat a városnak legmélyebben fekv (ú.31.000 koronájába kerül az utczák.

18. melyet sokan keresnek föl a — rejlik.-a tud írni és olvasni (az említett két városban 91 "7. 28 szerb. 8292.715 tót. Ennek oka nemcsak természeti fekvésében és természeti elnyeiben. . hogy Pozsonyban 7551 külföldi honos tartózkodik (míg a külföldön 182 pozsonyi van). A nem szerint vizsgálva a város lakosságát.202 német. nem csekély tényez e tekintetben az állami bábaképzö-intézet sem. 16 ruthén. vagyis 1000 férfiúra 1179 1023 n) esik. hogy e számításnál csak a hat éven fölüli lakosság jön számba. Határozottan mondható. és hogy a lakosság bevándorlókkal gyarapodik.-kath.) A korviszonyok dolgában Pozsonyban Budapest és Temesvár után aránylag legkevesebb a 15 éven aluliak száma (26 5°' ). hogy sok nagyforgalmú kórház van. illetleg hajadon. Az utolsó népszámlálás alkalmával 5155 hatvan évnél idsebb egyén lakott Pozsonyban. németek százaléka 59"9° -ról A - A 52-2. 33. Természetes. kiváló n n - Hitfelekezetek szerint római katholikus 49. továbbá. Figyelembe veend még. hogy a 60 éven fölüli lakosság arányszáma a legnagyobb az országban.300 (a 4330 katonát beleszámítva. 1505 egyéb (különösen cseh és morva). (Az országban átlag 1025 jut 1000 férfiúra.076 ember beszéli. ev. a többi vegyesnyelv városokkal lépést tart. úgy hogy az állami kórház. ihetleg 87-5). Pozsony e tekintetben különben a sorrendben Budapest után következik. unitárius izraelita 7110. magyarság az utóbbi évtized alatt 10 59°/ -kal szaporodott. hanem nagy kulturális elrehaladottságában is keresend és ez magyarázza meg a mindinkább növeked letelepülést.480 ntlen. E tekintetben a haladás igen szép.346 házas. hogy Pozsony egyike a legegészségesebb városoknak. 32 oláh. 10. Igen örvendetes azonban. ágost. 1000 férfiúra n.. Pozsonyban 36. gör.107. 2U. görög- keleti 49. A bevándorlásnak egyik határozott jele. Megjegyzend. 139 annak oka abban melyeket évenként ezer és ezer idegen keres föl. 100. a tótoké 16-6°' -ról 14-6%-ra apadt. Ugyanis Pozsonyban a lakosság 87-1° .237 férfi és 33. — köztük különösen vidékrl is. hogy Pozsonyban az folyosó a várban. A családi állapotot nézve.102 magvar. A A Mveltség dolgában Pozsony Budapest és Sopron után következik. van 28. habár Pozsony az utóbbi években bizonyos nemzetiségi súrlódásoknak volt a színhelye. a mennviben 25° -ról 33o -ra emelkedett. Az itt él nyugdíjasok nagy száma legnagyobbrészt is befolyásolja a halálozási föl arányt. a minek az az oka. 267 horvát. 4563 özvegy és 148 elvált ember lakik. magyar nyelvet 35. hogy a gyermekhalandóság meglehetsen nagy. hogy Pozsony határváros és így a fluktuáczió mindig nagy. Nemzetiség szerint 20. hogy a magyarság haladása. evang.Pozsony. jeléül annak. ezek már csak öreg korukban keresik Pozsony nagy vonzó-ert gyakorol az idegenekre. lakosságnak 30 5 u -a tehát magyar. az ezek között elforduló halálozás a város rovására esik. egyéb vallásbeli 52 van a városban. hogy évenként átlag 40 holttestet fognak ki a Dunából. mert a várost. református 1139.

Béla királynak 1252-bl fönnmaradt oklevele a pozsonyi várban kelt. vár két részbl állott az alsóból és a fellegvárból. 1432-ben a husziták pusztították el a várost. Ez hatalmas sziklára van építve és koczkakövekbl rakva. Legrégibb képe. északnyugat fell pedig az erdítések annál magasabbak és vastagabbak voltak. Szent István királytól nagy számban behívott és letelepített frank és szász iparosok alapították Pozsony városát. Pozsony vármegyében talált számos lelet is azt igazolja. Egy D kilométerre 329 lakóház. Mindezek az épületek azonban aligha voltak állandó. vagyis ennyi esik egy kilométerre. A népvándorlás idejében a pozsonyi várnak alig volt jelentsége. XI. gyönyör fekvés várrom négytornyú. bátran mondhatjuk azt. lakóházak közül 941 vagy téglából 25 k. A népsrség Pozsonyban 878. de a környéken rélték föl. Építése. úgy bizonyára a morvaszlávoknak tulajdonítható. Legrégibb részének architektúrája a IX. század végére vall. hogy alig van párja a középkorban. katlan. khányásait és faépítményeit szilárd kanyaggal csetatárok a várost és a várat kikerülték ugyan. ftorony eleinte szabadon állott és körülötte épült a négyszögletes castrum. Az utolsó évtizedben 180 új ház épült. a várrendszer életbeléptetésénél. oly alakban tünteti azt elénk. kbl . hogy Pozsony tájéka római kolónia volt. négyszögletes épület.140 Pozsony. a mely építészeti és régészeti tekintetben kiváló figyelmet érdemel. Barbarossa Frigyes 1189 pünkösdjét itt töltötte. monumentális jellegek. bizonyosnak látszik. Akkoriban. kés gót díszíté- Q . a házak szaporodása nincs kell arányban a lakosság gyarapodásával s így Pozsonyban a lakáshiány úgyszólván állandó. Sok nevezetesebb épület van már emléktáblával megjelölve. és hogy aránylag legtöbb az emeletes ház. Dr. század közepén már rendkívül ersen védett hely lehetett. Tpüiltef A vár. mint Pozsonyhoz. várlépcs fels végén lev díszkapu. várépület legalját még sohasem kutatták föl. Nehéz idk jártak a pozsonyi várra a cseh Ottokár és trencséni Csák Máté hadakozásai közben. Mátyás király pedig azon kívül ki is építtette. ersen garázdálkodtak. Zsigmond a várat újra megersítette. Ebbl is láthatni. Áttérve most már Pozsony utczáinak és épületeinek a leírására. melyben késbb a magyar szent koronát rizték. vár legsibb része az a torony. a mennyiben legtöbb háza vagy téglából épült eltte csakis Sopron áll. TV. szükségbeliek és azért az idk folyamán nyomuk veszett. a mikor a román stil már terjedni kezdett hazánkban. a mely a belváros nyugati oldalán emelked magaslaton áll. Pozsony épületei között sok az olyan. hogy Pozsony egyike a legszolidabban épült városoknak. A lakóházak száma 2465. hogy kevés városa van az országnak. hogy a római hadviselés történetében szerepelt. Pozsony legismeretesebb emléke a vár. mert Pozsony valóságos múzeuma a memlékeknek. Tekintettel azonban arra. egy lakóházra pediir állag 25 polgári egyén esik. a kik odahaza nem részesültek a kell oktatásban. Ortvay Tivadar apát. a vár római eredetét igyekszik bizonyítani. mert Henrik császár két havi kemény ostrom után sem tudta elfoglalni. hogy ugyanezen id alatt a lakosság 9126 egyénnel gyarapodott. csaknem 80 méter magas hegyen fekv erdöt dél fell a hegy meredek oldala is védte. mely a Márk szerzetestl 1358-ban kezdett krónika miniatr-festményén látható. Érdekes még. hogy arra ma is ráismerhetünk. a kiváló történetíró. analfabéták szamát nagyban szaporítják a bevándorló munkások. melynek majd minden régi kövéhez valami történeti emlék tapad és kötetekre terjedne ennek a részletes és kimerít leírása. de azért e tekintetben még nagy a hiány. mely az várépítkezésnek ez az alakja annyira szoegész város fölött uralkodik.vagy téglaalapból. A kbl . Mivel pedig a várhely katonai figyel-állomás czéljaira alkalmas volt. a melyhez annyi történelmi emlék fzdnék. de vályogból vagy sárból 0'9 vályogból vagy sárból és 2*5% fából épült. hanem csak átmenetiek. Magyar Szent Erzsébetet itt jegyezte el 1211-ben Thüringiai Hermann. Ennek egy részét a magyarok a honfoglaláskor már itt találták. Zsindelylyel és szalmával födött házak már csak a külvárosokban találhatók és számuk egyre fogy. ha nem a carnuntumbeli rómaiaknak. tíz évvel a tatárjárás után a vár földgátjait. az koronázó-városhoz. s m- A A A A A A A A A : A A A . 97-8° -kal. hogy Budapest után Pozsonyban van a legkevesebb földszintes. Szereplése csak István els királyunk alatt kezddik ismét.

Ezután II. jobbára protestáns nemes közül 22-t halálra ítélt. XVII. mígnem 1741-ben Mária Teréziát királyivá koronázták és szeptember 11-én itt hangzott el a „vitám et sangiünem". de ismét II. 1670 deczember 3-án alakult meg Rottal elnöklete alatt o. fáma azt mondja. I. vadászatot tartottak a bujdosókra és az elfogottakat keresett kínzások közt végezték ki. de az vízhiány miatt nem sikerült. nejével Mária Krisztinával. tz után tatta és napjait. szászweimari berezeg. Bethlen Gábor a koronával együtt hatalmába vette. hogy a tüzet megfékezzék. Mária Terézia leányával. melynek tagjai Gubasóczi János püspökön. Pozsony Magyarország igazi fvárosa lett. MÁRTON SZÉKESEGYHÁZ. pozsonyi gróf alatt tetemes költséggel res- A tauráltatott. vagy éppen boszúja okozta. XVII. III. sével 141 ma is építészeti elsrend mremek. József alatt a vár a Pázmány Pétertl alapított szeminárium helyisége volt. 1673-ban Ampringen jött a pozsonyi várba s a német tábornokok. királyi helytartó. egyesülve a városiakkal. Minden.Pozsony. Rákóezy-korszak letnte után csendesebb napokat látott a pozsonyi vár. bíróság a lcsei inquisitorok által Kassán és Eperjesen bebörtönzött 300. Ferdinánd kezére jutott. egy millió háromszázezer forinttal a várat nagyszeren restaurál- A A A — Ekkor élte a pozsonyi vár legfényesebb 15 évig itt lakott Albert szász herczeg. 1766 január 1-tl kezdve A A A A A . Ekkor építették rá a harmadik emeletet. hamuvá égett. is maga gyakran itt lakott. 1578-ból bírjuk a várnak kópét. mit a tz megkímélt. tábla birái voltak. s 1635-ben Pálffy Pál. Mária Terézia 1760 1765.JZichy István kamarai elnökön és Forgách Ádámon kívül a kir. század véA SZT. Frigyes. várban levk. négyszög épületnek tünteti föl. ami a várban volt. lángok nagy gyorsasággal terjedtek és csakhamar az egész hatalmas épület lángokban állott. gén. hogy a tüzet a várban elszállásolt olasz katonák vigyázatlansága. közt. ban volt fogva 1567-tl 1571-ig II. pozsonyi vérbíróság. négytornyú. tény. elpusztította a durva kegyetlenség. Károly pedig 1712-ben az úgynevezett bécsi kaput építtette. 1552- els metszett ben került elször avarba a szent korona s itt rizték kisebb-nagyobb megszakításokkal két és fél Ebben az úgynevezett korona-toronyszázadig. században látta a vár Bocskay hadait. Lipót 1674ben a róla elnevezett kaput. fképp Kobb Farkas. A hoszszú épület akkor még csak kétemeletes. 1811 május 28-án tz ütött ki a várban. 1802-ben a várba egy ezred katonát szállásoltak s innen kezddik a kaszárnyává lett palota rohamos pusztulása. a többit pedig gályára és Csehország börtöneibe küldötte. az akkori idben hallatlan költséggel. Bármi volt is a tz oka. hogy ezzel hazánk egyik legkiválóbb memléke pusztult el. mindent elkövettek. mely azt csúcsos fedel.

Károly császár mellvértje. a kapu fölött nyugodott. a mely négyszögépület belsejében tágas udvar van. Külseje-belseje majdnem minden században változott. állítólag tág folyosó vezetett a Duna alatt. Ortvay Tivadar történettudóst. felvonóhíd vezetett az épület belsejébe. Az emeleti helyiségekben voltak a királyi családnak és kíséretének vár homlokzata eltt széles. Az épület legalsó részében voltak a pinczék. börtönök. si szokás szerint így figyelmeztetik a Csallóköz lakosságát. Közvetetlenül a falakon kívül kezddik a város legelhanyagoltabb része. a várhegy rendezéés gzsiklóval sére. Hajdan három kapuja volt a várnak. marton szobor (donner rafael müve). 1651-ben megkapta a Pozsony vár örökös kapitánya méltóságát. Remélhet tehát. a ki a várban lelte halálát. Az óriási munka költségeit egy Pankucher pinczébl nev fogoly hagyatékából fedezték. mély árok vonult el. díszes erkélylyel.142 Pozsony. beleegyezésével és a kormány támogatásával végre megvalósíthatja a vár restaurálására.). Többnyire nyomovárrult viskók állanak ott. Rendesen csak egyszer évenként szólal meg (ha megszólal). mi mra' használható volt. továbbá tömérdek tatár. szépítésére való ellátására vonatkozó tervét. Ugyan szerezte meg a pozsonyváraljai Pálffy-kúriát s azt magyar majorátussá és nevezett czímet ma a szeniorátusi haszonélvezettel szeniorátussá avatta. Dima felé néz oldalán volt a fbejárás. földszinten az éléskamrák és egy igen értékes hadi szertár. Helyesen jegyezte meg Kumlik zsony város a király . kastély délkeleti tornyától nem \ A A A A A A A — — A A messze. vár ura és tulajdonosa most a magyar királyi államkincstár. Igen örvendetes. hogy közeledik az árvíz. pozsonyi gróf élvezi. mélyebben fekv melléknaság egy zászlóalj gyalogság épületekben van elhelyezve. a távolabb es. szobák és folyosók nyomai csak itt-ott látszanak a mindjobban elmosódó fali festmények között. Zsigmond király parancsából Rozgonyi várkapitány 1436-ban kezdte a hegy sziklájába vájatni. a jnikor a Duna jege megindul. Hollós Mátyás pánezélja. haszonélvezje pedig a császári és királyi hadi kincstár. A vár pinezéjében lev nagy kutat. a mindent. elvonszoltak a füstös falak közül és elárverezték. A hegy alatt keletre ghetto. hogy Po- a szt. magyar és török fegyver volt összehalmozva. valóságos bels titkos tanácsos. Az említett Pálffy Pál gróf (e néven IV. kis faházikóban egy régibb szerkezet nagy ágyú mutatkozik. katoMagát a várkastélyt különben már 1811 óta nem lakja senki. melyen át lakó osztályai. mely ma is rólag a szegényebb sorsú zsidóság van a régi csaknem kizá- lakónegyede. hogy a pozsonyiak végre komolyan kezdenek foglalkozni a vár restaurálásának kérdésével és nagy elismerés illeti meg dr. a ki a restaurálás kérdését fölvetette és úgy szóval. hajdani termek. Katonai jelentsége a várnak és környékének tehát ma már egyáltalában nincsen. A pozsonyi vár sok átalakuláson ment át. melynek feneke állítólag a Duna izvonaláig ért. mint tollal igyekszik ez irányban hangulatot kelteni. amelyben sok egyél) régiséggel együtt V. egész az osztrák határtól nem messze fekv leányvári torony belsejébe. együtt Pálffy István gróf. A tulajdonképeni várpalotában már csak a ffalak és a négy födetlen torony áll.

hordassa ki a rom-négyszög belsejébl mennél elbb a törmeléket és kezdje meg az ásatásokat annak megállapítására. A városi számadásokból csak azt tudjuk. a másikán 1482. évszám látható. arra nincs biztos adat. Magyarország királyait ésígy mindenkor emlékezetes marad hazánk történetében. megemlékeznünk. hogy 1848 49-ben itt is végeztek ki magyar nemzeti szabadsághsöket. Pázmány Péter érsek onnan Pozsonyba hozatta és a foltár mögött egy falfülkébe A tétette le. Hogy mikor avatták föl a templom hajóját. mely ma még a pozsonyi vár római eredetének kérdését 143 Emil — borítja. melynek alapfalait az 1867. azonnal hozzáfogtak az építkezéshez. nemes családok és a város czímerébl következtetjük. hogy 1400 táján a város épít-anyaggal támogatta az építkezést. és akkor fog esetleg eloszlani az a homály is. vájjon az épület legalsó része milyen idbl való. Az építkezési id alatt a hajóban istentiszteletet nem tartottak. csak az 1620-ik évrl tudjuk. a Pozsonyban székel Bethlen Gábor fejedelem a templomot az evangélikusoknak adta át. kik l\/ 2 évig itt tartották 1495-ben avatták hozzájárult föl. hogy a várból a városba jöhet le. hogy egyelre a fdolog az. hova az ereklyét nagy ünnepség kísé- . Az esztergomi levéltárban rzött és Bakács Tamás érsek alatt kiállított oklevél szerint. mely abból állott. hogy a város gos bizottságának beleegyezésével . a mely a Szilágyi nyíló téren. emelkeát Márton székes- Dezs..' szultán Mátyás királynak Alamizsnás sz. hogy a város evangélikus hitre áttért lakossága. hogy a káptalan építésének költségeihez. A kanonokok valószínleg addig a várban laktak és az istentiszteletet a várkápolnában végezték. építtetett a míg Esterházy Imre érsek 1735-ben a Szentnek külön kápolnát templom északi oldalán. erre vonatkozólag' egyik fvárosi lapba írt czikkében. Innen kezdve hiányoznak a történeti adatok. A vár után a Szent Mártonról elnevezett székesegyházról kell A Szt. a szentélyt csak is az okiratból kiderül az is. tehát a szentély ez id között épült. nemkülönben a déli elcsarnokban. Ebbl a szentély A az istentiszteletet..(azeltt Hosszú-) utczára dett dombon áll. A várról érdekes még megemlíteni. és hogy templomot építhet. a máriavölgyi pálosokhoz vitték át. az északi oldalon lev Szent Anna kápolnába vezet ajtók timpanonjai. hogy a városi törvénybatóság a kincstártól megvehesse vagy bérbekaphassa a vár belsejét. melyeknek ers gerinczei e korra vallanak. évben történt restauráczió alkalmával találták meg. mennyezeten látható Mátyás király. A mostani templom helyén azeltt a Szent Mártonnak felajánlott kisebb templom állott. 1735-ben Esterházy Imre herczegprimás alatt ismét nagyobb átalakulások történtek a templomon. a négyszögön kívül hajtották végre a halálos ítéletet. arról a sekrestye és a mellette lev két kápolna tanúskodik. Több századon A DOM KERESZTEL ebben koronázták MEDENCZÉJE (1404). hogy a hajó déli oldalán két új nagy és egy kerek ablakot törtek a falba. mert 1402-ben a milkói püspök a templomot és a hajóban lev négy oltárt fölavatta. A pozsonyi káptalan 1204-ben III. Incze pápától kapta az engedélyt. mely templom 1221-ig állott fönn a Szent István-korabeli régi várudvar közepén. Az úgynevezett koronatoronyban voltak fogva és a toronynyal szemben lev magaslaton. Hogy az engedélyt megkapva. Akkor fog valószínleg tisztázódni a Megváltóhoz czímzett srégi prépostsági templom keletkezésének sokat vitatott kérdése. hogy ezek költségén épült a szentély. de a törökök folytonos elnyomulása miatt. Régészeti szempontból érdekes a memlékek orszáaz a javaslat is.— Pozsony. János alexandriai patriarcha csontvázát adta ajándékul. illetleg a városi tanács írásbeli folyamodványa alapján. Eleinte Budán tartották az ereklyét. A szentélyben lev zárókövek egyikén 1476. valamint az ezen oldalon lev fkapu.

mely egész a mennyezetig ért. oltárhoz tartozó két életnagyságú térdel angyalt 600 forintért a Nemzeti Múzeumnak adták el. azonban a restauráczió alkalmával több magánsírt találtak. A festményeket Jobst Károly bécsi fest készítette érdekes még itt Schomburg rector Academiae Istropolitanae (Schomburg a Mátyás királytól Pozsonyban felállított egyetemnek volt a rektora) életnagyságú sírköve. miképpen kerültek a templom birtokába. A A A . Ezeken kívül a gróf Pálffy-család néhány tagja is a szen- télyben nyugszik. A kápolna a XV. Szelepáttörve. az összes üvegfestményeket pedig Geiling Károly A A A készítette. Alamizsnás-kápolnában van két bronzból készült. a város történetére és régi nemesi családokra vonatkozó nagyszámú okiratokat riznek. bécsi szobrász egészítette ki. de a templomon kivitt üvegtet alatt áll. Említést érdemel még a hajóban elhelyezett keresztel medencze. Fischer János készítette Bécsben. Innen került ki a legrégibb magyar halotti beszéd. a stallumokat a pozsonyi Fürst Antal asztalos. oda oratóriumot építettek.miután a falat A RENAISSANCE-KORI BRONZ-GYERTYATARTÓ A DÓMBAN.és levéltárt. Nem szabad említés nélkül hagyni a sekrestye és a két mellékkápolna fölött lev érdekes könyv. Igen érdekesek továbbá a templom birtokában lev középkori kelyhek és egy 1520-ban készült remek gótikus szentségtartó. szintén Donner Rafael mvei.144 Pozsony. arra nézve nincsenek adatok. Márton lovas szobor. a gót szárnyas oltár helyébe jött a Donner Rafaeltl készített Szt. Érdekes a Szt. század végén épült és a hagyomány szerint benne kínozták a vizsgálat alatt lev gonosztevket. Széchenyi. nemkülönben a térdel Esterházy Imre érsek szobra. Lippert József mépít vezetése alatt. Anna kápolnába vezet ajtó timpanonja.000 forintot gyjtött össze. a fedele azonban új. A szentélyben kripta nincsen. melylyel a templom stílszer restaurálását megkezdték. a szentély építése alkalmával. A hajó déli ajtajának timpanonja fels részében szintén régi. ú. m. Az elsben igen szép festményes inkunábulumokat és misekönyveket. míg 160. Szt. Ekkor alakultát a templom szentélye is. szentségház. ezeknek renaissance-rajza és technikája olasz eredetre vall. II. a mit a templom hajójában. régi szentségházból fönmaradt gyönyör vasajtót. így maradt a templom 1863-ig. csényi. a kápolna bejáratánál. Az Alamizsnáskápolnában lev oltáron látható angyalok. A kápolnát 1874-ben a templomhajóval együtt restaurálták. templom déli oldalán lev csarnok 1526-ban épült és a hajóval együtt restaurálták. ékes keret vörös már- ványtábla fölirata hirdet. melyet jelenleg a Nemzeti Múzeum irattárában riznek. midn Heiller Károly városi plébános házról-házra járt kéregetni. Keresztély Ágost herezeg és Pázmány Péter érsek sírjait. mely 1404-ben bronzból készült. régi gót Az A stallumok helyébe barokk ízlések jöttek. mely jelenleg a foltár mögött. rétében tették az oltár fölötti koporsóba. pozsonyi ftemplomban volt a magyar Szent István-rend els ünnepsége 1766 aug. de hogy. Lipót király koronázása alkalmával pusztult el.. Schulek Frigyes mépít tervei szerint. 22-ikén. Az északi oldal csarnoka pedig néhai Rünély Károly városi plébános (volt beszterczebányai püspök) idejében 1893-ban készült. az utóbbiban pedig a káptalanra. oltár új. Alsó részét Hutterer János. nagy húsvéti gyertyatartó. Pethe László és Újlaki Ferencz püspökök sírkövei vannak a szentélyben elhelyezve. A hajóban lev négy . szentélyben lev új oltárt Hutterer János. régibb sírkövek közül csak gróf Pálffy Miklós gyri hs. Értékük megbecsülhetetlen.

. I. Iparos. Kereskedelmi akadémia. . Kath. Kir. Takarékpénztár. élelmi raktár . Cs. Kir. iskola. . BeUevue mulató. tanitÓnb' képz Ferencz József gyermekkórház.szakiskola.templom (Virágvölgyi). . . és kir.. Kapucinus rend temploma. . Erzsébet kórház. . Notrc-Dám zárda. . Kath. . jogakadémia. . . Kir. Hajléktalanok menhelye. Fels'ább leányiskola. freáliskola. Schiffbeek-alapítvány Katíi. templomok.. ÍClarissza templom. . népiskola. Sintód'bk háza. Miklós templom. Kir. Kartográfiai mii intézel Budapest és Bécs. Városi színház. Irgalmas rend kórháza. Kir. . NYILVÁNOS INTÉZETEK és ÉPÜLETEK.Kir. . . Evang. . Izraelita iskolák. . Bannwartb Tli. Orsolya. . népiskola. Ipartestület. Cs. . népiskola. líceum. kat. . Vármegyeház. fgimnázium. népiskola. Kath. törvényszék. és kir. posta és távira. Izraelita imaház. Városháza. íffrasfe-es iparkaTnara. .. Székesegyház. Cselédotunv Stefánia árvaház.szSfaeti&ákiskola. Kath.Háromság templom. Kir.szüzek temploma. . POZSONY szabad királyi vár< TÉRKÉPE. Evang. Izabella gyermekmenliáz. Evang. . Kath. Jezsuita rend temploma. Polgári ápolda. Pozsony-vízgyÓgyintézet. ítéltábla Ferenczrendiek temploma. . . . Kir. Hidegvízgyógyintézet.Magyarors»ág Vármegyéi és Városai. . bábaképz intézeti . Kir. . Szt. Kir. . Kir: pénzügyigazgatósáo. népiskola.Apolló* Irodalmi ps Nyomdai Készvénytársaság. F'óvámhivatal. templom. T'úzoUó szertár. . M. . honvéd parancsnokság. katonai parancs- nokság. Kath.

.

mert falai csak márványutánzatok. Az akadémia 1884-ben ülte fennállásának századik évfordulóját. A kápolna falait igen jeles freskók diszítik. mert benne a Habsburgház számos tagját koronázták meg. sokszög oszlop választja el a két mellékhajótól. így a kapu és a díszablak rostélyzata is gyönyörek. 145 Koronázó templomnak nevezzük az egyházat azért. Legbámulatosabbak benne a valódi márványmüvek. a melyen két lépcs vezet föl a templom bejárásához. Nagyszerek az oltár bronz-reliefjei is. Az alapítónak. Mária Annát 1638 és Eleonórát 1655. Remélhet. Ferdinándot III. maga az imazsámoly is. hogy nemsokára meg fog valósulni dr. néhai Fadrusz János szobrász. II. a melynek két fakiütása van a jog. Ferdinándot 1830-ban. hogy a székesegyház gúlaalakú magas tornya. Ez a kápolna Pozsony egyik kiváló látnivalója. a mi annak látszik. 1780-ban Könyvbiráló Hivatal. kovács és lakatos-munkái. 1632-ben építtette Draskovits György. I. úiabb idben épült. a melyek a Megváltó kínszenvedését ábrázolják. Ferdinánd nejeit 1647. Ortvay Tivadar dr. . Alamizsnás szent János kápolnáját legújabban restaurálták. tágas. ugyanis régi tornyai. koronázták meg. mert ezt Pázmány Péter építtette. kfallal bekerített udvar közepén. Pozsony szülötte. prépost lakóháza a dóm mellett van. templom déli oldalán elterül meredek domb. Azóta persze többször renoválták.és államtudományi s a bölcsészeti. Az oltár szobrászati díszítése is igen szép (két lebeg és két ül márványangyal). melyen térdepel. Károlyt 1712 és nejét Erzsébetet 1714. 1850-ben Helyeztetett Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. ftemplomhoz tartozik a pozsonyi társas káp12 kanonok a Káptalan-utczában lakik. Lipótot 1790. Józsefet 1687. a mely város alkotó géniuszának annyi mvével dicsekszik.. Megemlítésre érdemes még. melynek tompa hegyén a vánkoson nyugvó magyar korona látható. Fhajóját nyolcz. I. 1812-ben Benczések Költöztek Csarnokaiba. talan. majd 1833-ban égtek le. Lipótot 1655. Féss György dr.: Pozsony. Rudolfot 1572. de a faltövek burkolatai és az oltár építészeti részei valódif márványból készültek. III. aka- démia. elször 1760-ban. I. Ferdinándot pedig Sopronban I. Mária Teréziát 1741. erkélyes épület. szerint. Ekkor még a város falai is állottak. 10 Szervezett Elemi Iskola És Tanítói. Mátyást 1608 és nejét Annát 1613. 1778 eltt még temet volt. hogy e kápolna megalkotójának emlékére emlékm állíttassák Pozsonyban. Ferencz nejeit: Mária Ludovikát 1808 és Karolina Augusztát 1825 és V. csak Spanyolországban az Escurialban és Cordovában vannak szebbek. Ferdinándot Székesfej érvárott. Ferdinándot 1618. így Miksát és nejét Máriát 1563. A kis épületben nem mind márvány ugyan. Ilyenekre alig akadunk másutt. II. : valódi mesterm. Esterházy Imrének fehérmárványszobra igazi mremek. részint házakkal. Ortvay Tivadarnak az az eszméje. A A kir. Ezt az épületet nem szabad Mátyás király egykori Istropolitana Academiájával összetéveszteni.Ezen Épület Alapkövét 1628-ban PÁZMÁNY PÉTER Tette A Jezsuita Atyák Társháza. A Nagy 1630— 1773-ig 1775-ben Az Ujon A SZENTSÉGHÁZ VERTVAS-AJTAJA A DÓMBAN. alapítást . IV. villámcsapás következtében. A Le. mert akkor Pozsonyban ragályos betegség dühöngött. I. Ezen a téren akarják a Szent Mártontervet már el is készítette szobrot felállítani. E ház szép. akadémiai igazgató a következ emléktáblával örökítette meg az kir. A A A A A zsonyi : prépost lakóházával szemközt van a poakadémia. Ferenczet pedig Budán. részint kfallal körülvéve. III. .

. GYÖRGY Ezen Jogakadémia Igazgatójává Történt Kinevezése Alkalmából. altitoknoka pedig a híres pozsonyi prépost. a mely Ortvay Tivadar dr. fundamentis ad summitatem eduxit.146 Pozsony.800 frtnyi tkével. fgimnázium van elhelyezve. Zalka János. a Ventur-utczában lev (7. Clarae Deo Dicatas irat tanúsítja: S. Feljebb. kath. 21. a melynek másik részében különben a Szent Mártonról czímzett elemi iskola van. Anno MDCXXXVII. Aug." Ez az épület azonban már nem felel meg a fgimnázium czéljainak. rültek ki Rudnay János és Simor János herczegprimások. Az ódon kapu fölött lev fölirat a következkben vázolja röviden az épület történetét. A. die XIX. 1884-ben Fönnállásának SZÁZÉVES JUBILEUMÁT. Az intézet az alapító halálával. Rimély Károly püspökök. feliciter finiit. Császka György érsekek. néhány szót kell még mondanunk a klarisszák templomáról. Az Emericanum közelében van a belvárosi plébánia. Mely Ezen Kifejezéséül Épületben Bvült Ki 1875-ben Bölcsészeti Karral És Ünnepelte. a Káptalan-utczából a klarisszák templomához érünk. Schomburg György volt. MDCXXX Pázmány A Az Emericanam. kétemeletes) régi pénzver házban (Altes Münzhaus) volt. Hidassy Kornél. Mieltt azonban tovább mennénk. a tudós esztergomi érsek. Archiepiscopus Strigoniensis. A introduxit. Hoc claustrum ruinosum. Ftitoknoka Vitéz János. kik a törökök ell Nagyszombatba menekültek és 1640-ben ismét visszatértek a Pázmány és Lósy érsekektl megújított zárdába. a melyet Mátyás király alapított. eredetileg a jezsuiták számára emelte Pázmány. Haynald Lajos bíboros érsek. A Káptalanutczából lejöv Plébánia. a mostani közoktatásügyi kormány tehát új épületet emel az intézetnek.Emericanum" nev papnevel-intézet. Mártii Emericus Lossy. melyet Lósy Imre esztergomi érsek alapított 1642ben. nedvesek és egészségtelenek. Dulánszky Nándor. Cardinalis Archiepiscopus Strigoniensis Collegium hoc Societati Jesu posuiP'.és a Kapuczinus-útra viv Klarissza-utczák sarkán van ugyanis a régi Klára-szüzekrl elnevezett templom és hajdani zárda. Dankó József pozsonyi prépost és mások." Az akadémia épületét. Káptalan-utczát a Yentur-utczával a Pázmány-utcza kapcsolja egybe. Káptalan-utczában az Akadémia közelében van az . Archiep. II. „Petrus Cardinalis Pázmány. Az Academia Istropolitana. Ebbl az intézetbl ke1520-ból VALÓ szentségtartó A DÓMBAN. Erre vonatkozik az a vörös márványba vésett fölirat. Schopper György. Samassa János. számú. templom szoros összefüggésben van a fgimnázium épületével és A . mert termei sötétek. mint azt a kapu fölött lev következ föl„Anno Christi Petrus R. KI Az Épület Keleti Szárnyába A Klarisszák Kolos- tprábó] A KIRÁLYI JOGAKADÉMIA. Az új fgimnázium tehát már legközelebb fölépül. a melyben jelenleg a kir. Strigoniensis. Anno MDCXL. Literis Bonisque ArtibusMDCCLXXXYI. in opereque obüt. benedixit et Virgines sub Regula S. Minek Maradandó Illesztette Nemzeti Második Millennium Harmadik Evében DR. Diruit. melynek czéljára a város szép telket engedett át a Grössling-utczában. Múlt Iránti Kegyeletbl Ez Emléktáblát A FÉSS E Dics Épület Falába. állítása szerint valóságos unikum. Az épület és a templom alapításának ideje különben ismeretlen. Ulászló kormányzása alatt sznt meg. a melyben elbb a Nagyszombatból 1786-ban Pozsonyba áthelyezett akadémia volt. A A Klarisszaés templom zárda. 1' Az apáczarend fölött eltörlése után a klastromot iskolának rendezték be. a mely a kapu van: „Providentia Josephill. 1792 eltt azok az apáczák laktak benne. E.

a mely 1900 október hó 1-én nyílt meg. Boh. hogy fundamentum nélküli tornyot. illetleg a \ entur-utczába vezet. qui praesentia negligit.000 forintba került. Ugyanezen czélra az állam évenként 2000 koronát áldoz... hálákat. most nyúlánk. Ebben az épületben tartották 1848-ig az országgyléseket. hogy a tornyot oly szobrászati alkotások díszítik. — Boltív alól a régi országház elé jutunk. a városi közkönyvtár is elhelyezést nyer. A Klarissza-utczából. A könyvtár személyi és dologi kiadásait a város fedezi. melynek föloszlása után a kir. Unikum ez a torony az ország memlékei között. konzolokat. rárakott a templom falszögletére. Futura deserit. állana.Pozsony. Az egész átépítés és helyreállítás 30. helytartótanács székhelye volt. azt épületrészeket. á la Pisa és Bologna. századbeli építész nem elégedett meg ama mesterek bravourjával. a mely ezenfölül évenként még 2000 2400 koronát fordít a könyvtár gyarapítására. Ftrdinánd) magyarul szólt a követekhez. a folyóiratokkal együtt a 10. Regnante Maria Theresia Augusta Hung. A mely a torony gótikus jellegéhez nem illett. támogató pilléreket alapjukig kiépítették s tatarozták. R. a mely fölött fekete márványon a következ felirat olvasható: tábla székel A A régi országház. kik. Austriae Archiducissa.Curia Fisci Regii Hung. sekrestye eltnt. Ut juncta Clementiae Justitia in ea peremiét Amplior operibus a fim da menüs extruxit A. ferde tornyokat emeltek. a melynek tornya másutt sem a kül- mentumán szegletére fölállítva. hogy a király (V. oszlopfejeket és szobrokat alkalmaztak a régibl az új falazatban. Ebben az épületben történt 1847 nov. a fgimnázium kapujának átellenében. S. 1753. Alapja a régebben fönnállott pozsonyi „Haladókör" egyesületi könyvtára. Az is sajátossága a toronynak. a régi Országház épületében lev Boltívhez jutunk. 1849-ben és az utána következ években katonai laktanya.000 forint esik. melyek hazánkban.500. hanem ügyesen a saját fundaa templom falainak eszközölt aláfalazással van pillér nem A támogató nagy voltaképpen csak biztonsági épületrész. Ítélbenne. kapu fölött erkély van. váltótörvényszék és a kir. Regina. ki még a gót stil tornyot 1902 eltt A A A torony ma kellemes meglepetés éri. templomot és tornyot legújabban az országos memlékek bizottsága szépen restauráltatta. pénzügyi procuratura hivatalai költözködtek bele. Legközelebb meg fog valósulni a kultúrpalota eszméje. Az épületet Römisch udvari építész építette 1753-ban. levélcsokrokat. hogy ötszög. a tervezett állandó képtárral stb. az. csak egyes köveket és szobrászati látta. mely a Mihály-. ide járnak a tanulók istentiszteletre. s e kultúrpalotában a városi természetrajzi múzeummal. A templom déli hajóját és szentélyhosszát beszegett éktelen A KLARISSZA-APÁCZÁK TEMPLOMÁNAK RÉGI TORNYA. mert nincs ez országban templom. párjukat ritkítják. a templom többi részeire 11." 10* .000 koronával pedig az építend állandó helyiséghez fog hozzájárulni. szép ksisak födi. de földön. Jelenleg a pozsonyi kir. Itt alapította továbbá gróf Széchenyi István a Magyar Tudományos Akadémiát. A . szépség tekintetében. XV. Itt a Boltív alatt van a városi közkönyvtár. hanem azok mmesterségén túltenni iparkodott akképpen. A rozoga egészen a régi formára és méretekre újonnan épült. melybl az új toronyra 19. A A boltív. 40. régi toronytett. nem is csekély tömegt. És a mi talán ennél is különb sajátosság. majd 1859-ben a csász. hó 7-én századok után elször.000-et. A benne lev kötetek száma megközelíti a 7000-et.

Küls oldalán ez a fölírás olvasható: „Omne regnum in se ipsum divisum desolabitur 1723. kir. A RómerFlórisutcza." Szt. Katalin kápolna. Ezzel szemben van a II. A Mihálykapu.US Pozsony. A Mihály-lcapu fölött magas torony emelkedik. Három kaput a XVIII. A . így a Halász-kapu a Kossuth Lajos-tér mellett. Jóllehet a kápolnában az eredeti stílus már nem található fel. jobbról van a Klarissza-utczába viv keskeny Bástya-utcza. A nagy esemény színhelyét az utókor számára ez emléktáblával megjelölni hazafias lelkesedéssel elrendelte POZSONY szab. balról pedig a Ferencziek-tere. évi márczius hó 7-én tartott közgylése. a melyen át a belvárosba lehet jutni. Ujabban Pozsony szab. a Lrincz-kapu a Lrincz-utcza végén és a Wödritz-kapu a Wödritz-utcza elején. Itt toronyr hangos kiáltással van most a városi tzjelz is." Bels felén egy kép van. Gentilis bibornok káplánja. Ez az egyetlen kapu. építtetett 1311-ben. van a Szent Katalin-kápolna. A Mihály-utczában az Országbáz közelében. század második felében és a múlt század elején romboltak le. illetleg a Szilágyi Dezs(azeltt Hosszú-) utcza végén volt. Ebben az utczában . (Errl Kölis megemlékezik „Országgylési Naplójában" 1833 márczius 31-ikén. A kaputól mintegy 20 lépésnyire boltív van. melyek a közlekedést a küls városokkal fentartották. magyar Örök dicsség és a fölszabadított népmilliók hálája emlékükre. melynek tetején Mihály fangyalnak a sárkánynyal küzd szobra áll.(azeltt Lakatos-) utcza. belvárost ugyanis hajdan kfal és árok vette körül négy fkapuja volt. a mely a belváros hajdani négy kapujából fennmaradt. mégis megmaradt abban a gót építészetnek némi emléke. takarékpénztár helyisége. Visszatérve a Mihályutczán. kir. e történelmi nevezetesség palota tanácskozási termeiben alkották meg halhatatlan emlék nagy mvöket. melyet a Szent Bernát-rendbeli (cziszterczita) Columba Ferencz.) A boltív eltt lev lároJcban a csey idben vasárnapi mulatságokat és czéllövéseket régi tartottak. mely László királyt ábrázolja lóháton. A toronynak mind a négy oldalán óralap van. a mely eltt hajdan fölvonóhíd volt. Az idt negyedóránként a jelzi. a mihály-kapü-dtcza. város táblát tétette az épület falára: közönsége még a következ emlék- „Magyarország f. Ezt a szobrot 1757-ben Eller Péter pozsonyi rézmves készítette. A Mihály-utcza fels végén van a Mihály-kapu. illetleg a Barát-utczába viv Rómer Flóris. város törvényhatósági bizottságának 1898. Az 1848-iki és azokkal a modern TÖRVÉNYEKET államot.és nemesi rendjei a népszabadság eszméjétl föllelkesülve.

12-ikén 149 Rómer Flris. Ventur-utczában. herczeg. három évvel utóbb pedig Mária Henrietta kir. Münzhaus). Lejebb haladva a Mihályutczán. nem kellett az utczán át mennie. A A homokkbl fog állani. „zoidház . Lajos király felesége lakott a pozsonyi királyi kúriában. De Pozsony 1430-ban Zsigmond királytól kapta a pénzverés szabadalmát.Pozsony. a hazai archaeologia megalapítóinak egyike. illetleg a Deák-utczával a Zöldszoba-utcza Nevét ez az utcza onnan kapta. így már 1441-ben Erzsébet királyné. a Korvin-utczához érünk. mint különösen szép ós díszes palotáról emlékezik meg róla. régi oklevelek királyi kúria néven ^említik. Albert király neje lakott abban a házban. a minek a nyoma még Az — A A A ma is meglátszik. született ugyanis 1815 ápr. József kir. Mária Dorottya württembergi herczegnvel együtt állandóan Pozsonyban lakott. mégis díszére fog válni a térnek. az összes hbéri házakat a Mihály-utcza mellett eladni Venturi Jakabnak és Jánosnak több száz fontért. nagy adósságai következtében. század elején a régi kúriát részben lerombolták s helyére új házat építettek. XVIII. Az épület falán át ajtót törtek az országház épületébe. habár átköti össze. hogy Deák-utczai sarkán volt a történelmi nevezetesség „Zöldház (Orün-Stübl). A FTÉRI DÍSZKÚT (lüTTZINGER ENDRE MÜVE). Ez már a Ventur-utcza 15-ik szám alatt van. feleségével. a hol a Pozsonyba érkez királyok és királynék megszállottak. Az emlékm. a mely még ma is fönnáll. régi pénzvernek rendkívül tágas. Ebben a házban született 1833 márczius 2-ikán József kir. Ez az épület. a mely szintén a Ferencziek. melyet több ház vesz körül. herczegnék. a hol az országgylés tanácskozott. Már Nagy Lajos veretett itt pénzt. herczegn. a tudomány emblémáival. a nemrég elhunyt belga királyné. A régi Országház mellett ismét nevezetes épület áll. (bronzba öntött mellkép) mintegy talapzat két méter magas lesz. A mikor Korvin Mátyás Bécs ellen vonult. József nádor idejében a ház Teschenberg pozsonyi polgár tulajdona volt s 1847-ben a Wittmann családé lett. II. ugyanabban a házban lakott. A mohácsi vész idején Mária királyné. az ülésbe menet. hogy Pozsony város 1390-ben kényszerítve volt. a mely úgyszólván egész teret alkot. városi tanács ebbl az alkalomból a házat kijavíttatta s az udvart kertté alakította át.terére nem József fherczeg szülháza. Ez az utcza onnan kapta a nevét. Beatrix királynéval. visz. herczeg szülházának érdekes története van. 1832 36-iki országgylés idején ugyanis József nádor a felsháznak elnöke volt s harmadik nejével. ott. a magyar honvédség fparancsnokának a szülháza. a mely a Rómer-utcza felé irányul. József Tcir. bár lesz monumentális. egy közös kapuval. a 7-ik szám alatt van a régi pénzver ház (Altes A régi pénzverház. Ventur-utczát a Ftérrel. Emlékét aFerencziek-terén lev szép parknak azon a részén fogják felállítani. Most Wittmann-Denglas Erzsébet asszony örököseinek közös tulajdona. berezegi család lakása közvetetlenül a mellett a ház mellett volt. a hol a tér parkíro- szobor zása eltt a kút állott. pozsonyi pénzverbl származó érmek igen ritkák és A A A A nagybecsek. Ez az épület Zsigmond király alatt nagy jelentséggel bírt. nagy udvara van. Valentini Czézár olasz diplomata 1486-ban. úgy hogy a nádornak. 11 A a.

majd II." (Senatus populusque PosoSok vidám ünnepségnek és színi eladásnak volt régente színhelye ez a ház. Posonii Regi ac Regno Hungáriáé Inauguratum. a városnak egyik legnevezetesebb és legérdekesebb épülete. a városház eltt fekszik. a mely csaknem fürtöt ábrázol oiensis). igazgatósagi épület. P. — az egész várost elhamvasztotta. helytartóság székhelye. hogy — Kolmár József szerint ebben lakott Kossuth Lajos. cui trinum numen et unum. Miksa király rendeletébl készült. Viator Ubi Te Hoc Fonté Recreaveris Mementó ! ! Prosperitatem. Ezt tudatja a szoborra vésett latin felirat is: Az egyik „Sacratiss. még ma is fennáll. baljával kardjára támaszkodik." A másik felén: A Quid Leo Boiorum Prisco diademate splendens? Quid Romanae. a melyben származik a homlokzatán még a város borait mérték. Men. Bohemiae. balra (8-ik sz. mely a régi csatornákat fölött áll. Gangis et addat aquas! A Anno Domini MDLXXII. Pozsony. (A díszkutat Luttzinger Endre németóvári kF. Tandem Salvus abito. Ez az épület egykor a m.) van a két-emeletes pozsonyi kir.. Dravus cum Danubioque Tibiscus. város azonban leg- A újabban megvásárolta a primás-palotát. hogy a legels pozsonyi koronázás alkalmával (1563-ban) tzvész támadt. a városház is. még pedig a második emelet baloldali részén. harmadik oldalon: Maesa suo laetos agitat cum rege trumplios Caesaris exsultat Moenus amore növi Et Savus. Japidum migrastis ad Istrum ? Quis Pisone suo claram Vos duxit ad urbem Pannóniáé ? novus est Rex Maximilianus Huncce sequuntur tria. lovagszobor jobb kezével paizsra. Ez a szobor. József után kaszárnya volt. Fonti Perennitatem Precari. piacidé Maximilianus utinam Euphratis. több hivatalát az épületen kívül helyezték el. Ez az épület különben még arról is nevezetes. arczával pedig a városház felé néz. Rom. a mely a Belváros közepén. A A varosháza. A VÁROSHÁZA (BALRÓL A JEZSUITÁK TEMPLOMA). P Q. pénzügyir/azga'ósági épület. Regem. a melyet vál'OSházzá . A sétatér közepén érdekes szobor van. MDLXIII. a mely pánczélos lovagot ábrázol. kir. /. Aemilianum II. Valószínleg ez most is látható festett faragvány. Mivel a város- Ftéren van ház már szk. Die VIII. Aquilae.) A A pénzügy- városház felé nézve. 150 alakítva. Imperatorem. mely két embertl rúdon vitt nagy szl- idbl disxkút. Archiducem Austriae diademate Regni Hungáriáé Anno Chr. annak emlékére. cui dat sceptra. melynek régi tornyát az ezredéves kiállításon is bemutatták. faragó készítette. Digna suo pariter carmina Rege canunt. felén: Max. a következ fölírással: „S. A Zöldszoba-utczából a csinosan parkozott Ftérre érünk. nec integer annus Et maiora dabit. Sept. késbb mulatóház volt. Imperat kis üuviis. Ferdinánd idejében ebien a házban tartották az országgyléseket és a megyegyléseket.

Az ebben a szobában lev szép ajtószekrényt 1650-ben egy pozsonyi asztalos készítette. A A városházán meglátszik. A földalatti börtönül. A városház tornyában van a legrégibb pozsonyi harang is. századba teszik.. régi városházból és a vele összeköttetésben lev Apponyi-házbl. az udvarban lev pedig 1734-bl való. egy másikban pedig különféle üvegtárgyak. a torony farasvány-munkálatok az olasz Orsatitól 1645-bl. mert lépcsház és folyosó 1558-ból. a pozsonyi I. A múzeum. tál. a harmadik szoba pedig kápolna volt.a XV. stílszeren restaurálták. szolgálataiért telkeket kapott. a szép gót kapu-ív 1326 1340-bl. Az utóbbit különben csak 1867ben vette meg a város. n. kardja. küls fac-ade 1491 és 1531bl. mely sok érdekes tárgyat tartalmaz. de megújított arczkép van. lélekharang (Armensünder Glöeklein) volt. a második szobában hozták meg az ítéletet. a mely utóbbinak külön bejárata is van a Lrinczkapu-utczába viv hasonnev utezában. n. melyet a városi szépít-egyesülettl választott külön bizottság és kezelnek együttesen. a város tulajdona. IV. a hajdani kínzóeszközök. 151 szándékozik átalakítani és a régivel összekapcsolni. Itt vannak kiállítva a város történetére vonatkozó érmek. régi városház emeletes. rosházán van a híres pozsonyi a A levéltár. Ebben az épületben vannak jelenleg a polgármesteri és tanácsi helyiségek. Ez az ú. hivatalos helyiségei is a régi régi városházában vannak. a faszekrény-ajtók pedig 1650-bl származnak. a melyek a régi öl és rf mintáját jelezték azonkívül egy befalazoH kés is látható ott. hogy 1288-ban építje. (Jakab). századból valók. Az els szobában hallgatták ki a vádlottakat. melynek készítését a XV. — r A múzeum. Mieltt tovább mennénk. A A barokk-stil pompás kis régi vátanácskozó terem. Pozsonyra vonatkozó képek. a városi múzeum. A városház kapujának oldalán még most is megvan az a két vaspáleza. mely az elterjedt monda szerint valamely hamis esküje miatt elkárhozott városi tanácsosnak az arczképe. . Az els szobában lev falfestményeket Drentvel fest készítette 1696-ban. a pallos. az Apponyiház kétemeletes. Itt volt szállva Zsigmond király 1434-ben. egy szekrényben különféle serleg. az ablak mellett régi. Drentvel ugyanaz a fest. Pozsony. a mely elhunyt buzgó rének. a városi kapitány díszbotja. E három helyiséget 1873-ban. meg kell még emlékeznünk a városi múzeumról. Belsejében a A A VÁROSHÁZ PORTÁLÉJA. Helyisége hajdan a városi törvényszéle helyisége volt. Följebb pedig. városház két részbl az ú. Könyöfo József nyugalmazott freáliskolai tanárnak kezdeményezésére 1868-ban keletkezett. a ki Bécsben Eugen lotharingiai herczeg palotáját festette. Igen szép benne áll. hogy különböz idben épült. László király alatt. kerületi takarékpénztár nagylelkségébl. Régi okiratokból tudjuk. Említést érdemelnek az 1555-bl magán viseli a többszöri átalakítás nyomait. kapukopogtató. a régi G-enanntensaal (válasz- rendrség tottak terme).

stb. A zászlók az lSÍS-ik évig fönnálló polgári csapatoktól származnak. századból származó bábsütminta van. négy különféle fanembl. — — Városház-utczától A . toronynélküli épület. Salvator) czímzett jezsuita-templom. szintén pozsonyi lakatos munkája. az egyikben hazai. továbbá 1848-iki honvéd. Vannak Donnertl. vannak ezek. vasrégiségek. edények stb. Az itt elhelyezett nagy üvegszekrényben többféle bronzok. a falszekrényben pedig két polgári huszáröltöny van el. melyet I. 1636-ban emelték. és prae- eredetek. . a másikban külföldi majolikaedények vannak. Az egyik falon látni az 1866. Az utcza fell lev falon és a mennyezeten czéhjelvények láthatók. mind magyarországi leletekbl származnak. tiszti övek. A két másik szekrényt Lanfranconi IlJnea ajándékozta. Eredetileg az evangélikusoké jezsuitáknak 1676-ban adományozta oda Kollonics esztergomi érsek. A Szt. templom eltt áll Szz Mária szobra. a római és egyiptomi tárgyakat kivéve. fö vegeket. Fadrusztól. melyek mind magyarországi ben a pozsonyi czéhek volt pecsétnyomóinak érdekes A múzeumban rzött tárgyak jelentékeny része kezés útján gyorsan gyarapszik. származó eredeti rmértékek is. rézeszközök. Az arezképszobrok a pozsonyi születés Tilgner Viktor. a fölöttük lev kancsók szintén a feloszlott czéhektl származnak. csákók. évi porosz háborúból származó fegyvereket. igen érdekes. Macktól A nevezetesebb tárgyak közé tartoznak még a historikus kis edények. részben a XVI. a szebbeknek külön állványuk van. Az ajtószekrényen áthaladva. Salvator A városház mellett balra csak a keskeny templom. stb. alattuk pedig a francziáktól 1809-ben a városba hajított bombákat. hol a városbirák mondták ítéleteiket. Ennek a helyiségnek a mennyezetéi is pozsonyi asztalos készítette 1575-ben. stb. A szekrények fölött lev urnák magyar eredetek. A VÁROSHÁZ KAPUALJA. a polgári csapatoktól származó csákók. volt. A mvek keszközök sorozata. helyezve. híres szobrász mvei a 14 zárral ellátott szép vasajtó 1575-bl. nemkülönajándék és végrendelkis A elválasztva van a Megváltóhoz (Szt. Egj'szer.152 Pozsony.és nemzetrségi zászlók. falszekrényben. A múzeumban 56 czéhládát riznek. Lipót állíttatott 1672-ben. 100 darabon fölül. A harmadik szobában különféle fegyver. a második szobába érünk..

: Pozsony. karok és rendek késbb is gyakran üléseztek zárdát és templomot többször pusztíitt. a homlokzat els emeleti része 1725-ben. (Ez az épület 1726-ban épült.) 1526 decz. a primás-palotával szemben áll.Ipartestület" és az „Iparos betegsegélyzö-pénztár" hivatalos 1 helyisége van. A A . Ez a klastrom azonban már a Batthyány-téren. 153 A jezsuiták háromemeletes klastromát csak egy p épület. a mely a legrégibb a pozsonyi zárdák és szerzetesházak között.). templom fölszentelése III. (Bél Mátyás szerint a szent ferenczrendeknek már IV. de már a Ferencziek terén van a Szz Máriáról nevezett szent ferenczrendü tartomány pozsonyi zárdája és temploma. A zárdának menedékjoga is volt. utána pedig az Irgalmasok-terére (mostani Vásártér) ment és letette a királyi esküt. most pedig az iparostanoncziskola van) választja el a templomtól. emeletén voltak a börtönök. 1297 márezius hó 27-én. A koronázások alkalmából a megkoro- — názott király mindig a szent ferenczrendek templomába ment.' A keresztet annak emlékére állították oda. Késbb sokat szenvedett a földrengésektl A A (1586—1602. míg a vízi kaszárnya szobáit rendbe hozták. kézirat szerint IV. Béla idejében volt kolostoruk Pozsonyban. ugyanazon oldalon. zárda megújítását a porta melletti falon egy ktábla örökíti meg ezzel A a fölirattal „Aedes has vitiatas liberalitatis vestigiis insistens Franciscus Josephus Rex Apostolicus avitis insigne hocce splendore nitere fecit. A szent ferenczrendek pozsonyi zárdájához tartozik a jezsuiták klastromának falához épített. 1533-ban a török zavarok alkalmával puskaport is készítettek a zárdában. úgynevezett „Philippsburg* -épület az Orsolya-utczában. ezt Ottokár elpusztította. A Ftér felé kinyúló szárny 1637 1646-ig. 1848-ban a zárda II. a melyek állítólag azoknak a maradványai. Alapításának ideje bizonyrendtartomány levéltárában lev talan. a hol Szent István kardjával felavatta az arany-sarkantyús vitézeket. a kik Prokop huszita-vezér kegyetlenségei ell a kápolnába rejtztek. (melyben azeltt 1850-tl a városi reáliskola volt. de fölfedeztetésük után kegyetlenül megölettek. totta tzvész. A zárda kertjének új fala a rácscsal együtt 1896-ban - készült. Endre királyunk alatt történt. A . jezsuiták templomához közel.. Ferdinánd király fivérével. 17-ikén ebben a zárdában ment végbe Ferdinándnak Magyarország királyává való megválasztása. (Kim) László alapította 1280-ban az Ottokár cseh király fölött nyert gyzelem emlékére. hogy a zárda renoválása alkalmából a Szent János kápolna eltti mély árokban nagyszámú emberi csontvázat találtak.) szent ferenczrendek templomának alapítását a szentély homlokzatán lev chronostikon hirdeti. csakhogy A A temploma ferencziek és zárdája. A zárda kertjében lev kijavított nap-óra igen régi. Lipót fherczeggel együtt a zárda ebédljében ebédelt. 17-én III. 1638 jan. A második emeleten van a rend értékes könyvtára. A FERENCZIEK TEMPLOMÁNAK TORNYA. mert már 1723ban renoválták. melyben jelenleg az . a második emelete pedig 1860-ban épült." Van továbbá egy kereszt ezzel a fölírással: „Christum non istum sed Christum Crede per Istum.

négyszirmú rózsadíszek. . a templom hajójának északi oldalához csatolt Szent János evangélista. lóhereleveles zárványok. így a János-kápolnában. Csáky gróf. Pedig e kápolna már régen ki van vetkztetve eredeti szépségébl. A templomnak ezenkívül még számos ereklyéje van. Czobor Imre gróf és Paloesay-családok. foltár mellett két ritka nagyságú gyertyatartó áll 1656-ból. A foltár 1737-ben. egy üvegszekrényben Szent Rupert vértanú testét rzik. Fejórkövy esztergomi érsek. században épült.154 Pozsony. [gen érdekesek a szentély faloszlopai. Ez Bethlen Gábor parancsából történt 1619-ben. karcsú árkádok. t.) tudós Ortvay ezeket róla: „Ez a kápolna a gót izlés remeke. csinos. Há- rom. mentális jellegét. Szentkeresztyek. a hatalmas támpillérek pedig külsleg fejezik ki a kis épület monua szt. finom pálczatagok.és Németország is megirigyelhetne bennünket. legnevezetesebb ereklyéje azonban a templomnak Szent István jobbjának egyik részecskéje. kúszó levélcsokrok alkotják az ornamentácziót. A kápolnák közül az els helyet. Föl- A mondja dig leszálló boltgerinczek. melyet az idk folyamán mindig megújítottak. áhítat és fenségesség mindenfelé. (Azért nevezik holtak kápolnájának A is. melyekben . Ezenkívül még hat oltár van a templomban. így a homonnai Drugeth gróf. legújabb sírk 1826-ból való (Klobusiczky József borsodi fispáné). az ország számos jeles családjának a sarjai pihennek. A templom mellett a hajóba vezet A A templomban és az ahhoz tartozó kápolnákban. mely Ortvay szerint a XV. czímeres zárókövek. Amadék. eredeti részeibl ma csak a szentély. templom eltt már 1532-ben állott egy kereszt. Kákóczy grófné stb. melyben az a XV.2500 ember fér el. hogy a templomban néhány lutheránus ós kálvinista is el van temetve. a miért még Franczia. században pompázott.és négylombos lóherívek zárják a tervezett nagyszeren ablakok osztályainak mindegyikét. Nevezetes. Héderváryak. kiknek síremlékei azonban már jórészt fölismerhetetlenek. másTcépp holtaTc kápolnája foglalja el. mivel 1591-ben egy zárdafnök Szent János evangélistának oltára helyébe a megholt hívk oltárát állíttatta. mely 1771-ben került oda Rómából. ihlet és költészet. Csupa jAnos kápolna belseje. a melyet Szent István király ünnepének hetében A A A nyilvános tiszteletre szoktak kitenni. mostani boltozat 1616-ban készült. a chorus 1710-ben készült.. a híres-neves Ordódy. mikor Pozsonyt elfoglalta. formás. a torony és a torony ajtó áll fenn. Jakusits-család. Telegdy János kalocsai érsek. egy építészeti bijou. a Szencziek.

mások szerint elbb. a koronázó emlékszobor leleplezése után. zárdája. kápolnával egy ids a keresztfolyosó is. mely a magyarországi csúcsíves tornyok egyik legelseje és remeke. nem messze a nyári színkörtl. a Batthyány-tér. Ennek emlékét a következ emléktábla örökíti meg a zárda bejáratának jobb oldalán A A A A A A . elemi iskolája és tanítónképz intézete.: Pozsony. 1814-ben épült a lorettói és a Szent János-kápolna között az ú. Az új torony teljesen a régi utánzata. melynek falai freskókkal voltak díszítve. van a Rozália-kápolna. Ferencz fiainak legalázatosabb hódolatát kegyesen elfogadni méltóztatott. az uralkodóház tagjainak. n. Szent Sír kápolnája." A düledez h régi torony köveibl Magyarország ezredéves fennállásának emlékére a pozsonyi els takarékpénztár szép emléket emelt a ligeti díszkertben. melyet a mértk a bécsi Szent István és a freiburgi dóm tornyaival egy színvonalra helyeznek. a kis Kalapos-utcza A Az Orsolya szüzek temploma zárdája. Ezt a város építtette 1502-ben. régi templomtorony mintájára épített új toronynak megáldási ünnepén. már nem a régi. Sz. szobrokkal. Ekkor vette magához felsége a zárda ebédljében a poculum caritatist. Építésének ideje bizonytalan. kinek itt a czímere is látható. . a kormány és az ország fméltóságainak jelenlétében.és vasárnapon misét hallgatott. Végül még néhány szót akarunk mondani a templom tornyáról. FKRENCZ JÓZSEF környezve a íherczegek és fkerczegnó'k s több magasrangú és fméltóságot viselk díszes koszorújától. A szent ferenczrenclek zárdájának kertjével szemben van az Orsolyaszüzek templomi.000 korona) teljesen újjáépítették.Ama legörvendetesebb esemény emlékére. 155 A kápolna epistola-oldalán látható a Nep. hogy Király Felsége I. mely oltárokkal. Falapítója herczeg Esterházy Pál nádor. Ebben a kápolnában 1805-ben József nádor minden ünnep. lorettói kápolnát 1708-ban kezdték építeni. Azóta a kápolnát többször megújították. a pestis alkalmából tett fogadalom emlékére. kápolnát 1892-ben renoválták. és A A VÁSÁRTÉR AZ IRGALMASOK TEMPLOMÁVAL. Némelyek szerint a templommal mostani torony azonban együtt. Egész városrészt foglal elhasonnev uteza. 1897 május 16-án jelen lenni s azután az ebédlben szt. János kszobra. 1897 május 16-ikán szentelte föl Vaszary Kolos bíboros herczegprimás. sekrestye mellett néhány síremlékkel és gyóntató-székekkel van tele. Legújabban országos közadakozásból (78. illetleg utóbb épült. a király.. szentképekkel. torony építése Schulek Frigyes tanár vezetése alatt 1895 június 16-tól 1896 június 16-ig tartott.

1882-tl 1903-ig.15(> Pozsony. mely a város egyik legrégibb utczája. Odább a pozsonyi els takarékpénztárhoz érünk. a híres költ. században emeltek egy pozsonyi evang.és vámhivatal. 1841-ben alakult. (Scharitzer-féle) házban lakott Lenau Miklós. . szám alatt van Nyugatmagyarország egyetlen magyarnyelv politikai napilapjának. Szemépülete. Ugyanez évben telepítette le Szelepcsényi primás az irgalmas-rendet. de egész Magyarországnak egyik legrégibb. kir. Itt volt hajdan a kínvallatás széke. A Lrinczkapu-utczában tovább haladva. a Lrinczkapu-utcza bejárata eltt áll Szent Flórián szobra.és távíró épület A gatóság Hmmel szülháza. A PRÍMÁS-PALOTA. szám alatt van Hmmel Nep. melyet az 1825-iki országgylés emlékére emeltek. : ben van a m. posta. A templom eredetileg az evangélikusoké volt és 1640-ben épült. a 11. ki itt 1778 nov. Betérve a Lörinczkapu-utczába. Innen kormányozták a rend és a 13 házát. A Vásártér most is a piaczi forgalom színhelye és a város legélénkebb része. A szobor helyén állott 1526 eltt Szent Lörincz temploma. a pozsonyi ház volt a magyar birodalmi irgalmasrend székhelye. A Lörinczkaput 1778-ban bontották le. melyne ^ a Vásártéren van szép temploma és kerttel ellátott tágas zárdája. mely az Orsolya-utczában végzdik. Az apáczák 1672-ben kapták meg Kollonics közbenjárására. a m. kir. Az Irgalmasok temploma és a postaépület eltt egy csúcsoszlopos kút van. adó. Hummel's Geburtshaus" fölirattal. posta. Számos költeményét itt írta. A Lrinczkapu-utcza 24. az irgalmasok és gardája Hummel-utcza határolják. melyet a XVÜI. A ház emléktáblával van ellátva „ J. a híres zeneszerznek és zongoramvésznek szülháza. tanácsos. lelkészre rótt száz arany bírságpénzbl. Templomuk 1692-tl 1728-ig épült. Átellenben van az „Arany Szarvas "-szálló. legtekintélyesebb és leggazdagabb pénzintézete. ki az 1821/22-iki iskolai évben Pozsonyban jogászkodott. A tér végén. a „Nyugatmagyarországi Híradó"-nak nyomdája. sz. a Hummel-utczához érünk. rendtartományi fnök elhalálozásáig. azaz a nagynev Fzy Szaniszló kir. mely nemcsak Pozsony városnak.és távíró-igazUgyanitt különben már legközelebb pompás új postapalota fog épülni. szerkesztsége és kiadóhivatala. Az Irgalmasok templomával szemben van mely szintén igen régi. A 8. N. Jánosnak. hó 14-ikén született.

ha Pozsonyban volt. gylések alatt. Innen azután a primás-palotába vonultak. az ország zászlós urai. a Szilágyi Dezs-( ezeltt Hosszú-) utcza. Egy nevezetes épületre kell még visszatérnünk.Pozsony. a melyet a Frigyes császárral való háborúban használt. ebben a palotában lakott. oszlopon nyugvó erkély fölött márványtáblán a következ felirat van „Curia felirat fölött Episcopalis Peculio Cardinalis Josephi de Batthian 1787.és Halászkapu-utczák találkozásánál még egy utcza ágazik ki. Gróf batthyány lajos miniszterelnök szemere bertalan belügyminiszter felsége személye körüli miniszter kossdth lajos pénzügyminiszter mészáros lázár honvédelmi miniszter széchenyi istván közmunka. a királyné. Az ezt megelz napon V. és J. Deák-. a mely a városnak egyik legalacsonyabban fekv. Ferencz József kir. a kápolna. — ÖRÖK DICSSÉG." II.és kereskedelemügyi miniszter. Herczeg esterhazy pál ez emléktáblával megjelölni hazafias lelkesedéssel elrendelte pozsony szab. Nepomuk szobra áll. Ezt a nevezetes eseményt a következ két emléktábla örökíti meg a palota bejáratának két oldalán. ipar. Az épületet Batthyány király az országJózsef prímás építtette 1787-ben Hefela udvari építészszel. Április hó 11-én reggel nyolcz órakor a rendek vegyes ülést tartottak. Mint már föntebb említettük. hogy részt vegyenek a királyi berekeszt ülésben. a hazaszeretetet." láthatók a két gyermekalaktól tartott C. kir. egészen a Vödritz-utczáig. Homlokzatán több szobor áll. prímás-palotában lakott 1849-ben Haynau és az 1869-iki békét itt kötötték meg. Az emeletre díszes lépcscsarnok vezet. Régente ez volt Magyarország herczegprimásainak téli palotája. Ferencz Károly és Ferencz József fó'herczegek. össze. Az utolsó pozsonyi országgylést itt tartották meg. Itt rizték Mátyás király díszsátrát a békében. közlekedési eszközök és hajózási miniszter Báró eötvös józsef vallás. illetleg a Haltérig vezet. a melyhez a Lrincz- A kapu-utczából.és közoktatási miniszter deák ferencz igazságszolgáltatási és kegyelemügyi miniszter klaüzál gábor földmvelés-. továbbá Ferencz Károly és fia. a palota jelenleg a város tulajdona. A A A Mihály-utczát a Halászkapu-utczával. város törvényhatósági bizottságának 1898. prímás-palota hátsó udvarában lehetett valamikor az esztergomi érsek dézsmaudvara. Ferdinánd személyesen jött el az ünnepségre. berekesztés napjaid 1848 ápr. Közepén van a biborosi kalappal födött czímer. a kormányzást és a négy vallást jelképezik. hó 11-ike volt kitzve. 157 rainak Szemben vele van a pozsonyi Kaszinó-egyesület. a Domb-tér mellett. az erkély alatt: s pr p a '™a. ez a primás-palota. a vár rombadlte után. mely átszelve a Venturutc-zát. a nagyterem és a többi termek az els emeleten vannak. a mikor felolvasták a megalkotott törvényeket. a Deák-utcza kapcsolja A mely a pozsonyiaknak kedvencz sétahelye. fpapjai és az újon kinevezett els magyar felels minisztérium tagjainak jelenlétében. FERDINÁND KIRÁLY magyar hazát újjáalkotó s a népek millióit fölszabadító 1848-IKI TÖRVÉNYEKET azon év április hó 11-ikén. A : A A A A I. mely a város elkelbb polgámár több mint félszázad óta kedvelt találkozó-helye. Mária Anna királyné. Vele jöttek.és a Ftérrl a kis Városház-utczán át jutunk. „E a palota tükörtermében szentesíté V. Ez az Országházban történt. „A jelenvolt els magyar felels minisztérium tagjai . Az épület igen impozáns külsej. e történelmi nagy esemény emlékének. de legélénkebb forgalmú utczája. István íó'herczeg nádorispán. évi márczius hó 7-én tartott közgylése. prímás lakóhelyiségei. az Orsolya. A . herczegek. Lrincz. a városház mögött Szt. hol tágas pinczéknek kellett lenni." A nagy esemény színhelyét az utókor számára. prímás-palota mellett. mely a Batthyány-téren áll. melyek a tudományt. betk: Clementia et Justitia.

Vár-úton van a Pálffy-laktanya. Hálás kegyelete jeléül a Pozsonyi Toldy-kör. továbbá az orth. katonai élelmezési raktárhoz. hajdan a Vödritz-kapu. 1882. a. alatt teste A 11.) Ezen kívül van a terézvárosi katholikus és izraelita temet s a Károly falvai-út. Szilágyi egyén is.és a Vár-útra vezet ez az utóbbi azután körben Vár-út 54. A Adoli szülháza.út Mária Terézia idejében a fnemesek kedvelt lakóhelye volt. fiií. mely 1863-ban A A A templom szép. (A Mária Terézia. 1881 nov. Ali. Ezen a téren van a halvásár. szám van Krisztus sztkápolnája. építte- Vödritz-utCzából a cs. Az itt a városi sörház eltt álló Szent Háromság-szobrot 1613-ban emelte a polgárság az akkor dühöngött pestis emlékére. új Az izraelita . hitközség imaháza. a szép új neológizraelita zsinagóga eltt. megh. 20-án. 25-én.és leányiskola és a váraljai katholikus plébánia-templom. ^ hol késbb ^m -^ éf«K a ^ir^-lyi harminczad *-^l székelt. lehetett tett. nemzeti irodalmunkat a külfölddel jó és rossz napokban egyaránt híven ismertette. futva a várromhoz visz. Mostani helyére állítólag 1774ben került. mely igen régi. Hazáját lelkesen szolgálta." második felébl készült el. mögötte az egykor híres Pálffy-kerttel.: : L58 Pozsony. Az épületen a következ emléktábla van De . izr. Szilágyi Dezs-utczában a f- A templommal szemben van a pozsonyi kor helyisége. melyet állítólag még Salamon király Régente ezen a kapun át jöttek a királyok a várból a városba. szám alatt volt Szlemenics Pál lakóháza. melynek végén van a vám. mely a XVIII. magyar intellicsak és gencziájának oszlopos tagjai találhatók. Dux zsinagógától vezet föl a Vártelek-utcza (balra van a Yárlépcs). mely a város egyik eghosszabb és legszabályosabb utczája. A Szilágyi Dezs-utczában. Itt van a pozsonyi A A vízvezeték víztartója is. és kir. térjünk vissza a Hultérre. A Dezs-utcza végén. katonai élelmezési raktárnál van a Várhegyre fölvezet út. tagjai sorában Toldi- E kör nem- Pozsony város környékének elkel. A házat a következ emléktábla a jelöli meg „DUX ADOLFNAK Kisfaludy-Társaság tagjának szülháza Szül. volt állítólag régente a vármegyeház és a legrégibb Országház. Ez a város legelhanyagoltabb része. század való. illetleg a Váraljai révparthoz és a Mária Terézia-útra jutunk. Vártelek-utczában van a Szent Miklós-templom. keleties modorban van építve. hanem sok országos nev A VÁRTELEK-UTCZA. 1822 okt. Az említett raktár mögött van a Vízhegy és a várrom. van Dux Adolf szülháza. sz. nem messze pedig a kath. mely a Kapuczinus.

Kolmár József veterán író állítása szerint . . 159 jog-tudós s A Innen kiérünk egész Toldy-kör kegyelete jeléül.000 koronánál jóval többe került a városnak.. Vizi-kaszárnyánál van a város legszebb szobra: a koronázó-emlékszobor. város közönsége 1896. . Dunára néz oldalán e szavak vannak bevésve A A A Mária Terézia-szoboi A A A A . az „Ember Tragédiájáénak halhatatlan írója. mely a Vízi-kaszárnyáig és a csavargzös-állomásig vezet Nevét a part nyerte.. ki ezzel a mvével valóban halhatatlanná tette a nevét és az els mvészek közé emelkedett. koronázó dombot." onnan a Dunához. újabban szépen restaurált ligeti kávéház. valami cseh vadászt rejtett el magánál." Madách Imre. az uralkodóház.. Batthyány-rakparttal szemben. kir. város emelte Neiszidler Károly országgylési képvisel indítványára. hogy .VITAM ET SANGUINEm" A város felé fordított oldal felirata ez - „Magyarország fönnállásának ezredik évében. szobor 200. az egész ország magyar földjébl hordotta össze a nemzet kegyelete. A A A fölírás van: „Has aedes populus struxit curante senatu TJsibus ut patriae Militis esse queant. polgárság emelte 1763-ban. Batthyány-part másik végében lev kétemeletes saroképület a YiziDunára néz oldalán a következ l-aszárnya.. Magyarország els független miniszterelnöke és dicsült vértanúja miniszterelnöki munkásságát. a törvényhozás és az állam fméltóságainak jelenlétében.'' A KORONÁZÓ DOMB-TÉR. a kormány.SZLEMENICS PÁL magyar akadémiai tag lakóháza 1809 — 1836. a király. illetleg a Batthyány Lajos-rakparthoz.: : Pozsony. mert egy politikai menekült. melyen a szobor áll.-egyesület pompás klubháza és a gyönyör fekvés. van a híres pozsonyi Hajó. a másikon marczona vitéz áll. Mária Terézia királynt ábrázolja lóháton. melyet 1827-ben alapítottak. szobor a pozsonyi születés néhai Fadrusz János alkotása. 1852-ben néhány hónapig itt fogságban sínyldött. kir. Magyarország „ ezredéves fönnállásának és a pozsonyi királykoronázásoknak az emlékére. Pozsony szab. a királykoronázások emlékére emelte Pozsony szab. Ünnepies leleplezése 1897 május hó 16-ikán ment végbe országos fénynyel. a Duna másik oldalán. Egyik oldalán egy magyar fnemes.az itteni Brantner-féle sarokházban kezdte meg Batthyány Lajos gróf.

sóház felé nézett. míg az ezeréves. A koronázó-emlékszobor helyén állott azeltt a „koronázási domV. a törvényhatóságok. szerkesztett: „A magyar állam I. A szobor aljában a követ- kez. hogy az ezredévi ünnep magasztos alkalmára. míg a legutolsót 1871-ben Pozsony város közgylése elhordatta.). a törvényhozás mindkét háza s a kormány tagjainak. dicsemlék Mária Teréziának ingadozó trónját s a magyarok lovagias oltalmába ajánlott fönséges családját. a tudomány-egyetemek megyetem a . világbámulta vitézséggel megmenté s ádáz elleneit visszaverte vala. imádott haza áll s nek nek jelenlétében. nagy ünnepélylyel felavattatott. fiatal Királynnek. Akadémia rendes tagja. 15-én és V. a magyar törvénytiszteletnek s ama törhetetlen hségnek. Miksa. hó 8-án volt az els kardvágás. Pozsony város közönségének.) A régi Tcoronázó-dombon 1563 szept. az sz nádor erddi Pálffy János gróf buzdító fölhívására. Lipót 1790 nov. bel. a Magyar Tud. sérthetetlen szentségét s emlékeztetvén a koronázások szertartásainál ezen helyrl a világ négy tája felé irányzott jelképes jelentés királyi kardvágásokra különösen pedig lélekemel emlékezetére a magyar hazaszeretetnek. a melylyel e nemzet az árván maradt és a félvilágtól megtámadott bájos. . magy. az si magyar erények kvé vált hirdetje. . A MXRIA TERÉZIA-SZOBOR (FADRÜSZ JÁNOS MVE). a katonai szertárnak használt régi gabonatár helyén kétszáztíz esztendeig fönnállott régi királydomb helyett. (I. Ez emlékm Dröxler Gusztáv kir. . magyar hsiség. 1896-ban ezeréves fönnállásának emlékét ünnepelvén. a hajdani koronázási domb helyén méltó emlékmvet állíttat. Emlékszobor. másik a Hungária-kávéház helyén állott Esterházy uradalmi mag-tár. gránittalapzatával. kir. példátlan lelkesedéssel „életet és vért" áldozva. Az 1871-ben lebontott domb 1775-ben épült. állj rendületlenül! Állj örök idkig! !" Állj. Mátyás. Te. (II. tanácsos polgármestersége alatt Fadrusz János akadémiai szobrásznak. a Fönséges Uralkodóház tagjainak. . Te. 28-án. melyet Thaly Kálmán országgylési képvisel. még ugyan 1896ban elkészülvén. fönt dicsített Fölséges Királyunk legmagasabb személyének. Neiszid: ler Károly országgylési képvisel indítványára. tud. ez utóbbi volt tehát az utolsó. már Fölsége megkoronáztatása negyedszázados évforduló napján 1892 június 8-ikán tartott díszközgylésében. márványszobraival örök idkre büszkén jelképezend a királyi eskü és a törvények állandó. stb.) Azóta ide lovagoltak A A föl királyaink (Rudolf. város közönsége. domb a haza minden részébl küldött földbl volt összehordva. az ország Herczegprimásának és zászlósurainak. de egyúttal azt a kötelezettséget vállalta magára. a harmadik a Lanfranconi-ház helyén állott kir. Ferencz József császári s apostoli királyi Fölségének dicsséges uralkodása és losonczi Bánffy Dezs báró miniszterelnöksége idejében. Pozsony szab. a magyar hség. s a domb gyepes lejtit ers lánczokat tartó oszlopok szegték be. mely a várost ért átalakulások következtében helyet is változtatott. a melyet a gabonatár építése miatt bontottak le 1774-ben.és külföldi díszes vendégsereg- megszámlálhatatlan közönség1897 május hó 16-án. magyar lovagiasság és törvénytisztelet. Mária Teréziától emelt királydomb e szerint 96 évig állott fönn és két király koronázásakor használták. e város szülöttének tervei szerint és munkájával. Három feljárója közül az egyik a város felé. hogy annak helyére a város költségén emléket emel.160 Pozsony. pergamenre írt okirat van elhelyezve. hazafias lelkesedéssel egyhangúlag elhatározá. Ferdinánd 1830 szept. akadémia és más meg- hívott kulturintézetek képviselinek. falazata díszes gránitalkotmányból állott.

.

.

mely a koronázó-dombtérnél kezddik Grösslingen és a Kempelen-útnál végzdik.és brgyá.r). Ugyancsak a Kossuth Lajos-téren van id. aztán a Justi-sorra visz. mint minden más kastélyában és palotájában. majd az új téli kiköthöz érünk. a Kossuthkett keresett helye az idegeneknek. 17-én Magyarország újjászületését. '. . Zöldfa-szállóval szemben.Providentia Mar. Nyugati oldalán a következ fölírás van: . mely most már a város tulajdona. Eltte van a Malom-liget. a Ventur-utcza sarkán. 1773. Sok történelmi emlék fzdik ez épülethez. király-. Itt beszélte meg az országgylési ifjúság a tennivalókat. kiköt 50 hold terjedelm és mintmelynek munkálatai 1897-ben kezddtek. illetleg elején van a Orössling-uteza. telve vannak ritka és nagybecs mtárgyakkal.Pozsony. melyben a németalföldi képek gazdag sorozata különösen ki- emelend. van a legszebb pozsonyi fürd <&|a Pozsony-fürdö). . és mélyrí'r máf föntebb is szólottunk. és kir. Pálffy János gróf palotája. posztó-.. itt hányták-vetették meg az A A A í ( A 1- A A A ország ügyeit. a mikor Pozsonyba az országos küldöttség visszatért és azt az örömhírt hozta. Innen a a Justi-sor az állandó hídhoz vezet. mely a 40-es években a jurátusok kedvelt találkozóhelye volt. Errl e munka más Magyarország Vármegyéi és Városai: Pozsony vármegye. remek régi bútorokkal és rendkívül gazdag és becses képgyjte- ménynyel. mely a Ventur-utczában lev pozsonyi ipirbank tulaj dona^i^Néjiány évvel ezeltt épült és hidegvíz. a cs. kolajfinomító. Itt van a dunagözhajózási hídon túl azután a gyárakhoz (városi villamos társulat állomáshelye és raktára. hadlestporanrsnoksáqi épület hidászés az osztrák-magyar bank pozsonyi fiókjának pompás palotája. katonai altanodának volt rendelve). egy 250 hajóra van számítva. Baross-út végén. A A GANYMED-DÍSZKTJT (tILGNER VIKTOR MVE). melyben a gróf lakosztályain kívül az uradalom központi irodája van elhelyezve. város legelkelbb vendéglje ez. í fííd-utezán át jutunk a Kossuth LajosA koronázó-emlékszobortól azeltt Séta-) térre. Ennek erkélyérl hirdette ki Kossuth Lajos 1848 márcz.Híd-'Utczában fán a régi hidász-szertár. Ebben az utezában van a régi hidász-kaszárnya. mely. Theresiae Aug. a tér másik oldalán. hogy V. a volt Holingerféle (most Secessio-) kávéház áll. MindNemzeti -szálló mellett. Mária Terézia építtette. majd odább a sarkon a háromemeletes Nemzeti-szálló fekszik. Ez épülettel szemben a Magyar Res frumentaria constituta A. Innen indultak a tüntetésekre. Ferdinánd gróf Batthyány Lajost bízta meg a független magyar minisztérium megalakításával. kaszárnya eltti téren most csinos parkocska van. 161 Jcoronázó-emlékszobor környéke jelenleg szépen van parkozva.•? gyógyintézete is van. A Kossuth-téren van a díszes Városi Színház is. (mely 1857-ben épült és eredetileg cs.4 Duna-parton A A Az állandó dunai hídtól a Baross Oábor-út vezet a Vásártérre. 11 színház eltti tér. vasúti. A gróf lakosztályai itt is. téren van a Palugyay-féle Zöldfa-szálló.

Az Andrássy-utczából a Vásártéren át a Duna-utczába érünk. Az épület alapkletétele az 1903. csatószegi Csató Pál. Ugyancsak tle van Hummelnek. templom igen kicsiny. 1813-ban a weimari herczeg is itt volt szállva. Ezen az utczán hajdan (1690 táján) még a Duna folyt. a pozsonyi születés kiváló zeneszerznek angyaloktól körülvett mellszobra is. hírneves Tilgner Viktor mve. a jelenlegi szókház építését 1902 évi április hó 29-én tartott teljes ülésében határozta el. Itt van a városi népkonyha. melyet az els pozsonyi takarékpénztár készíttetett 1888ban. pozsonyi jogtanár Akadémia és a Kisfaludy-társaság tagja. díszes virágágyak között. 2 / 5 része pedig magánlaká(TILGNER VIKTOR MVE). az európai hír tudós. közepén kis sétatér van. míg a Hummelszobor a Notre-Dame-apáezák temploma eltti park közepére kerülne. mint Zala vármegye követe.. a szöviskola és a városi javadalmas agghajlék (Lazareth) a hozzá tartozó templommal. Kossuth fiainak londoni tanítója. Kózsautczával párhuzamos a gróf Andrássy Gyula-utcza. 26-án a szász király. — — — . mely szintén a színház eltt. Ez emléktáblával is meg van örökítve. hogy itt lakott 1783-ban II. a Magyar Tudományos herczegasszony nevelje Szlemenics Pál. Ebben az utczában vannak az állami felsbb leányiskola. A színház mögött van a Csáky-tér. keresk. a Kossuth Lajos-tér elején áll. van. mely körülbelül a mai Haltér táján szakadt ki a fágból és elválasztván a belvárost. szép Ganymedes-Mt van. Ennek helyére szándékoznak felállítani Petfi Sándor szobrát. Qutrlonde Nándor. Ebben a temetben a következ nevezetes férfiak aluszszák örök álmukat: Rónay Jáczint dr. A színház eltt. E kút a pozsonyi születés. Itt volt szállva 1814-ben október hó 30-ától nov. az épület pedig 300.-D. Duna-utcza végén van a Szent András-temet. Arról nevezetes. Vörös ökör-szálló közelében van az Arany Rózsa-vendéglö. Notre-Dame-apáczák temploma és zárdája Mária Terézia alatt épült. Baross-útra néz szögletén van a Vörös ökor-szüló. kiváló középület helyiségeinek 3 /s részét a kamara A HÜMMEL-EMLEK foglalja el. Mária Valéria kir. sokból áll. Itt van a CsákyféV nagy elemi iskola tágas tornacsarA nokkal. és A A A A A A A A A .-apáczák elemi iskolát is tartanak A A A fönn. Deák Ferencz is itt lakott 1833-ban. telek 90.000 koronába került. Ugyancsak ezen a téren van a pozsonyi kerületi kereskedelmi és iparkamara kétemeletes szép palotája. József császár. mely a A Notre- Dameapáczák temploma zárdája. kápolnaszer. és palotája. év áprilisában történt.000 koronába. 1668-ban a földrengés emlékére emelték. a Kossuth-tér területén vonult végig. mely eddig az els pozs. iparkamara A Szent András-temet. helyén bvebben szólunk. Csinos kápolnája 1861-ben épült Feigler Ignácz építész tervei szerint. kereskedelmi és iparkamara.162 Pozsony. a berendezésen kívül. és színház mellett fekszik. aránylag szk helyiségekben volt kénytelen megvonulni. A templom Ez eltt áll eltt csinos kis sétatér Szent József oszlopa. 2-áig a braunschweigi uralkodó herczeg. takarékpénztár Lrinczkapu-utczai épületének második emeletén. pályázat útján kiadott munkálatokat Hubert József budapesti mépítész tervei szerint Feigler Sándor pozsonyi építmester felügyelete alatt pozsonyi iparosok végezték. N. 1848-iki honvédhírneves jogtudományi író . 1839-ben a bordeauxi herczeg és 1845 máj. Csáky-tér mellett fekszik a Rózsa-utcza.

olcsó A kurzusokat tart. T. 11* .Orosz László. a katonaság gyakorlótere. disznómezö (Sauhaide).. — . hogy már 1769-ben templomot és paplakot emeltetett. Kossuth Lajos sógora . Az egészséges s munkástelep. A Széchenyi-utczában az Eötvös-utcza sarkán van a tanitónöképez intézet. 1848-iki honvédezredes. Az utcza túlsó oldalán a cs. 1899-ben kibvítették az épületet és pedig 300 elmebajos részére készült pavillonnal. és kir. a sodronygyár.-. Az intézetet legújabban jelentékenyen kibvítették. Pozsony városában Schulpe György volt e téren a kezdeményez és úttör.) A fiókpályaudvar mögött. fiú és leány népiskola. az újvárosi kath. kir.. — Szent András-temet mögött van a pozsonyi fiókpályaudvar. a nemzeti ügy lelkes apostola Meszlényi Jen. illetleg magánvállalkozók útján való megalkotása tárgyában. Schulpe-telepen van olvasóterem. A — raktár. (A sopdunaszerdahely komáromi h. E vidéken van a lportorony. betegszoba. szekerész-laktanya. a zárda még elbb. illetleg a Szt. 1894-ben kezdte meg a mozgalmat olcsó és egészéges munkáslakásoknak a „ társadalom. majd a m. pozsonyi birodalmi irgalmasrend tartományi fnöke. Ugyanezen az oldalon odább fekszik az Erzsébetapáczák temploma és klastroma. far. temet s a récsei-út. budapesti egyetemi tanár Knauz Nándor dr. mely már a XIV. Virágvölgy valamikor külön falu volt. az Erzsébet-uteza 13.Pozsony. . Kórház-utcza végén. Akadémia tagja . dohánygyár. Adolf di\. a hozzája tartozó nagy tárház pedig 1861-ben.Holldn után emigráns. a virágvölgy. a Bognár. Odább az újvárosi népkonyha. stb. A Kórház-utcza elején. felolvasásokat rendez scioptikon-képekkel. pozsonyi dohánygyár 1853-ban keletkezett. Schulpe e telepen eladásokat. melyet 1864-ben adtak át a nyilvánosságnak. miniszterelnök. mostani új. mely hajdan árvaház volt. a hidász-szertárak. Széchenyiés Kórház-utczán át is lehet visszajutni a Belvárosba. vasutak pályaháza a m. és magyar nyelv A dohánygyártól nem messze. a szabadságharcz ezredes gróf Esterházy István. sz. a fiók tüzér-laktanya. Belseje szép barokkmodorú. a cs. 163 Szlávy József koronar. Ez a város legrégibb emberbaráti intézete. Ezen a helyen volt a történetileg fiókpályaudvar különben összeköttetésben A Ferencz nádor kertje. rajza gyjteményének írója. és kir. a. múzeum és óvó. a magyar tanácsos. kórbonczoló laboratóriummal és mosókonyhával. illetleg mellett vannak a katonai élelmezési roni. törvényszéki Danteiik József. a M. é. maga is alkotott egy munkáslakás-tdepet. A templom leégett tornyát újabban ékesen fölépítették. m. és evang. a sörfz. els segélynyújtáshoz fölszerelt helyiség. A A a Sáncz-úton van a Schulpe-féle munkástelep. polgári ápolóház és templom.000 híres ~\Yesselényi A forintba került. díszes templomot még Simor János szentelte föl.Vizkeleti Ferencz. András-temettl a Temet-. stb. prépost. és a telepet két udvarra osztó kétemeletes gyártási épülettel bvítették ki.utcza szögletén van a kath. század óta áll fenn. — — . A fiókpályaudvartól. kir. a Magyar írók Életbiró. egy tetemházzal. van a fpályaudvarral. László ajándékozta a városnak 1280-ban. udvari Füzy Szaniszló kir. államvasutak igazgatása alatt. Magyarország egykori protomedikusa . n. a katonai barakkok. Az átalakítás 360. mely hét épületbl áll. gyalogsági kaszárnya van. — — . Az állami kórház mögött van már a Virágvölgy. könyvtár (néhány ezer kötettel). A A A újvárosi kath. a lakás hygienai. IV. tanácsos. szlmivelk és gyári munkások flakóhelye. az ú. népiskola és a Orüneberg-féle kefegyár. közgazdasági és társadalompolitikai szempontból egyaránt fontos és nagyjelentség tényez. Ez a külváros 1730-ban keletkezett és annyira megnövekedett. Itt van az virágvölgyi templom mellett van az újvárosi evang. a czérnagyár és a malomligeti ág. fürd. a vágóhíd stb. 1720-ban épült. tanácsos. A templom 1740-ben épült. mely úton a Vásártérre érünk. 1887-ben az emeletes kezelési. 45 fertzbeteg számára szolgáló helyiséggel. Králih Dénes honvédezredes. — . kir. fispán és 48-as honvéd. Itt még a házak nagyobbára földszintesek és sok háznál kert is van. van az 1858-ban épült háromemeletes állami kórház. a Ludwig-féle gzmalom majd a marhavásár.

Vármegyeház mögött van a Jókai M<r. városi hatóság is áldozatkészen támogatja az erre irányuló törekvéseket. mely 10 kétemeletes házból és 120 lakásból telepet. mely Lajos-térrl kiindulólag a Buzapiaczig. a mely a hajdani keresztesek Ujabb idben (így különösen 1844-ben) többször megdíszes nagyobbították és megújították. Jókai Mor. telepei. kapuczinusok temploma mellett. 94 egyszobás munkáslakással.(ezeltt Szél-) utcza. a Kisfaludy-utczában van a kir. Vármegyeház-téren van a kanuczinusok temploma és zárdája. míg e tekintetben a viszonyok teljesen kielégítk lesznek. Nevét onnan nyerte. mely a Lajos-térrl a Konvent-utczába visz. folyó mozgalom még nem sznt A a és tervbe van véve szaporításuk mindaddig. Belseje igen ékes. Schulpe akcziója következtében az utolsó években több mint 500. Durvay brfinomítógyár. Jókai Mórutcza. mostani templom 1718-ban épült a keresztes atyák költségén. A Nagy . A zárdához kert is tartozik. Egyszer. a letének telepe 24. Három- •templom. a tölténygyár. a Schulpetelep mellett. A A SZT. 1718-ban 'T^rdája! épült. törvényszék. áll és egy másik újabb mely 112 lakásból áll. 1861-ben egészen átalakították. a 10. a könyvnyomdászok egy- Samek telepe telepe 50 lakással. kiknek a török fogságba esett keresztények kiszabadítása volt a rendeltetésük. munkástelepek ügyében HÁROMSÁG templom. vármegyeház nagy termében a következ emléktábla van: „Pozsony vármegye közönsége Petcz Györgynek. Kúpboltozatok födik a templom frotundáját és a szentélyt. illetleg a Mária-uteza sarkán áll az új honvédlaktanya. Nagy Lajos-térrl a másik irányban a Szent Háromsághoz czímzett plébánia-templomhoz jutunk. a. Hajdan a Szent Mihály-templom állott a helyén. a dinamitgyár. Oltárképeit Unterhuber. MegemJítendk még Huberth Ferencz telepe 88 lakással. illetleg Országútig visz. 7-én megtartott városi közgylés e telepet hivatalosan is Schulpe-telepnek nevezte el. járásbíróság és ügyészség új díszes épülete. elektrotechnikai szakiskola és a hajléktalanoknak szánt városi menedék. A Nagy a szt. hogy ebben az utezában. 40. a modern társadalmi és egészségi követelményeknek megfelel munkáslakást állítottak fel Pozsonyban. templom fkapujának oldalán két be nem fejezett torony emelkedik. többek között a város is egyet. stb. meg Kórház-utczával csaknem párhuzamosan halad a Széplak-utcza. Az Ország-úton van a tz oltószer tár. melynek építje Babiana volt. Erre vonatkozik a bejárattól jobbra látható fölirat. A kap uczinus-temp lomtól a Kapuczinus-út a Vár útra vezet. a hazáért 1849 május hó 24-én vértanú-halált szenvedett 11-odik alispánjának. A házon a következ emléktábla látható. Palkó és de Mattá festették. Az 1904 jún.és dologház. sz. Kühmayer Ferenez telepe 16. de áhítatot gerjeszt. de ezt 1526 után lerombolták." a kapuczinnsok és A A A Vármegyeház eltti térség közepén Szz Máriának szentelt oszlop áll. A A A a vármegye- A A templom mellett zárdája helyén áll. A Buza-piaczon. van a Vármegyeháza.L64 Pozsony. lakott koszorús költnk.

íoherczegn Fenséges Véd Asszony ótalma alá helyezte Pozsonyban laktának örök emlékére Pozsony szab. a pozsonyi ev. Az épületen a következ emléktábla van: izr. Ennek és félszázados írói jubileumának emlékére 1890. kit a hadi törvényszék itélt halálra. a nemzeti vértanúnak teteme. . — — elemi fiú-. Kisfaludy Károlyról nyerte elnevezését. szintén itt van eltemetve.és a Kölcsey-utczák szögletén díszlik. MDCCCXCI Isten áldd meg e házat és Véd Asszonyát. elhagyott gyermekek számára. szépirodalmi író és tanár..Kámory Sámuel. temet. S. temet. melyek szerint hazánk e legrégibb reáliskolája. S nem küzdhetve többé. K. szépirodalmi író. jeles mfordító. Jutalmát nem kérte. A Most te sietsz Pozsonyi Toldy-kör Jókai egykoriban hozzád járt német igére. sz. A kapuczinus freáliskola.dr. és kir. Menedékházat Izabella csász. szép magy. -. . — . Bél Mátyás? emlékk. a „Szózat" latinra fordítója. a hírneves keleti nyelvtudós. a pozsonyi ügyvédi kamara elnöke. keletkezett és 1850 decz. Szeberényi Lajos. mert majdnem 35 évet töltött ennek a városnak a falai között. 1800 jan.. hírneves keleti nyelvész. Pozsony !" templomtól a Torna-utcza vezet az új állami freál iskola hoz. mely akkor Ballus tanácsosé volt. sz. nép. hitközség polgári és népiskolái. 2-án kezdte meg mködését. szóval. Az evangélikus temetben A is sok kiváló hazafi nyugszik. evang. a fépülettl elkülönített kis emeletes házban lakott. izr. 22-én született a Ventur-utcza 20. mégis pozsonyinak mondható. lev. a. kir. pozsonyi ágost." ev. Síremlékén Gyulai Pál következ szép verse olvasható: „Szerette hazáját Szívvel. Az épületen ez a felírás olvasható: „Kisfaludy Károly 1817-ik évi itt lakása emlékéül. a ki a pozsonyi ev. pap. a városi Izabella gyermekmenedékház. kir. Hajdan ugyanis a külvárosok is el voltak látva kapukkal. város Közönsége. a Wawra-tele korcsolyapálya és a pozsonyi elkel világtól élénken látogatott tágas lovarda. sírját a ki bitófán végezte életét 1852-ben. nem jelöli ." A A Kisfaludyutcza. „Jókai 165 Mór koszorús költnk e házban tölte 1835 1837 tanuló — éveit. Történetét két emléktábla hirdeti. — Ezeknek a sírja ismeretlen. Gasparich Kilit ferenczrend szerzetessel. tanácsos.intézet. a ki 1817-ben ebben az utczában a 16. mint pozsonyi freáliskola magánadakozásból 94-ben. a kétemeletes. tettl Áldozott. alatt. kir. liitv. Az új intézet az 1895 96-iki tanév kezdetén nyílt meg. liczeumban legelször adta el a bölcsészetet magyarul. liczeum legnagyobb jótevinek egyike. 1876. és a kit 1849 június hó 4-ón végeztek ki. leány-." Torna-ntczával szomszédos Kisfaludy-utcza.Ezt a A gyermekmenház. -. nemzeti vértanú. a Kisfaludytarsaság tagja. hozzá nemzeti szóra. Vérpadon halt érte. Habár nem Pozsonyban született. Petfi pajtása Petöcz György alispán Mednt/ánszktj László baro. — — Greguss Ágost és Gyula édesatyja. Védte szabadságát Híven. lelkész. becsülettel. Most már csak az elnevezés van meg s helyén a vámsorompó áll.Tamaskó István. Épült 1893 A Torna-utczában vannak még az orth. A Kisfaludy-utcza végén van a Kecskekapu melletti evang. Simkó Frigyes Dániel. bábaképz.: Pozsony. Mostani nevét 1891-ben nyerte. a kit 1849 évi október hó 10-én végeztek ki Pesten az Újépületben. Az Izabella gyermekmenedekházat az 1840-es évek végén alapították szegény.Lehr Zsigmond. A nemzeti vértanú pozsonyi születés volt.és polgári iskola. -. . A mely a Torna.. Samarjay Károly dr. Greguss Mihály. Kívüle még a következ nevezetes egyéniségek vannak itt eltemetve: Rázgha Pál. Itt porladozik Jeszenák János bárónak. 120 gyermek részére van benne hely. szenvedett. evang.

sr. Itt lakott Jeszenszky Danó (Temérdek). liczeum tudós igazgatója. apró bets ívét 25 váltógarasnyi díjért. gondozott útjaival és pihenivel. A Petfi-szoba a kaputól jobbra. jeles író. hitv. nemzetünk halhatatlan költje. A következ S. mely hetenként két kis negyedrétö ívalakú lapon jelent meg Markusovszky Sámuel. a pozsonyi Toldy-kör tiszteletbeli elnöke kutatta ezt föl és indítványára jelölték meg emléktáblával. A felirat a következ : Ebben a házban lakott PETFI SÁNDOR 1843 május és június hónapban. Pos. mint ezt rendesen tévesen írják. hegyi díszkert. mert a „Bimbóházak" név alatt itt található vendéglk. hitv. E kitn fiskola egyetlen a maga nemében Magyarországon. A Bél Mátyás-utczából a kis Liczeum.(azeltt Bél-) utcza vezet a Konvent utczába. (Bimbóházak. A tanulók akkortájt diákkaszárnyának hívták ezt az épületet. Kegyeletes emlékül a „Pozsonyi Toldy-kör" 1900 márczius hó 15-én. fölírás van rajta: et „D. Az utczának most Petöfy-utcza (helyesen Petfi-utcza) a neve.Bimbóhazak •. 1843-ban. Máriahon stb. a pozsonyi ág. A szögleten van a magyarhoni ágost. A mostani theologia helyén régebben az evang. A ház a pozsonyi evang. templom fd- 8 pozsonyi Schlossberg. 1860-ban házhelyekre osztották fel és akkor nyílt meg a Konvent-utcza. Monumentum Clementiae Mariae Theresiae Josephi II. n. Kolmár József vezette Petfit ennek a kéziratos újságnak az expeditorához. lelkes szavakban hívta föl a figyelmet arra a kegyeletes tényre.1(5(5 Pozsony. leányiskola van. MDCCLXXVII. Hung. a mely Petfi nyomorúságának utolsó felvonását látta. kényelmes. Kontrásy Ferenczhez. A templom. liczeum volt. hanem alig van idegen. Az evang. evangélikus kórház és a magyar-tót evangélikus templom. Eleonóraudvar. fejtette a hegyi disz- . a ki itt meg ne fordulna. jó ételek és üdít italok mellett pihenhetik ki fáradalmaikat és élvezhetik a közeli és távoli hegyekre nyíló remek természeti panorámát. ú. Mauks Mátyás nev tanulótársával. Az épület 1855-ben A . különösen pedig a 3-ik Bimbóház tágas. Itt azonban a költ sohasem lakott. Vutkovich Sándor. az ország egyik legszebb és legegészségvsebb sétahelye. szám alatt) lakott Petfi Sándor. A Bél Mátyás-utczában (a 25. fgimnázium. a Petöfi-szoba. ki ugyanis áldásos mködését. 0. Slav. június hóban ugyanis itt körmölte Kolmár Józseffél együtt a Záborszky Alajos szerkesztette „Országgylési Tudósításokat". E 3-ik Bimbóház tágas és szép emeletes épületében különben sok család nyaral még Budapestrl és Bécsbl is. ismert. Dr. a hol most az evang. fedett terraszzán.. Murmann-magaslat. Kicsi. Uj világ. Petfi 1843 május hó elején jött Pozsonyba az akkori országgylés idejére. Augg. Az evan-.'- Conf. a ki Petfivel Aszódon járt iskolába. a háztulajdonos pedig Blaskovits. Kisfaludy-utczát a Frigyes fherezeg-úttal a Bél Mátyás-utcza (azeltt Apácza-pálya) kapcsolja össze. A szoba most is teljes épségben van.) A hegyi díszkert. konvent tulajdona. kies és regényes részleteivel. Ez a templom 1777-ben épült egy régibb templomnak a helyén. melyei nemcsak a pozsonyiak Látogatnak szívesen. Itt csak dolgozott. a lépcstl jobbra nyíló udvari szoba volt. Statuit Deoque Sacravit Pietas Coetus Aug. hogy emlékéi ill módon örökítsék meg. Willinszky István nev szabómester volt a gazda. a hegyi villák. egyszer Itt a Nova - . ott. Hajdan itt volt a temet. annál inkább. vagy a mint mondják zsidó-utcza kezdetén. a leghátulsó udvari följárón vezet emeleten. Itt van a jó hírnévnek örvend kereskedelmi felsbb iskola. Petfinek e lakást Jeszenszkynek Portir nev tanulótársa ajánlotta. a Petfi-társaság tagja. temetnél visz fel az út a festi szépség pozsonyi hegyekbe. evang. egyetemes egyház theologiája és a theologus-otthon. itt adta ki 1721 márcz. a várba vezet lépcsk 24-ikén van az a nevezetes viskó. A szoba három tanulóra volt berendezve és így egyik hely üres volt. M. 15-én Posoniensis czím latin hírlapot. A theologia azeltt a Bél Mátyás-utczában volt.

játszótérül szolgáló pozsonyi tágas udvarral. hiiv. vasúti állomással. a darabok számát tekintve. Belseje igen ízléses. Lieber festette. liczeum Ez egy Az barokk-stilben készült kétemeletes saroképület. Mindkettt Grassalkovich herczeg építtette Mária Terézia idejében. . szám alatt van az evang. A A — A A m A A A ev liczeum - — A A A A A épülete. melynek az a czélja. palotához. a mely a város egyik nevezetessége. hol már sok jelesünk nyerte kiképeztetését. végezték istentiszteletüket a protestánsok 1688 90-ig. a milyennel még a British-Múzeum sem dicsekedhetik. Grassalkovich-téren van Frigyes kir. hazánknak negyedik nummizmatikai gyjteménye. evang. 1885 eltt itt volt a liczeum. E tágas épület udvarán van a nagy (német) evang. teljes ellátást. népiskola. közös hadapródiskola.és r. a mely. külön iskolával. gondos fölügyeletet és valláserkölcsi. templom. Belsejét ketts foltár fölött függ képet.339 frt 45 krba került. A Konvent-utcza 15. mely 1876-ban épült. és kir. Ezt a gyjteményt 1867 szept. 193. palota az els emeleten híddal van egybekapcsolva a szomszédos épülettel. mely egész kis város. melyet néhány évvel ezeltt vettek meg. liczeum híres könyvtára. (Ezen a helyen. a Steiner-féle házban. hitközségé.Pozsony épült. palota mögött az Esterházy -téren vannak: a cs. mely egész a várnál kezddik és az evang. mely ilyen kincscsel bírna. (A kápolna 1861-ben épült. Nemzeti Múzeumé után következik. hogy a liczeumi tanulóknak olcsó lakást. kert legújabban a Stefániaútra szép kerítéssel van ellátva. herczeg palotája.) Itt tette le az újonan A A A A A A katonai kórház. szép kerttel. A A bizonyult. Itt van az új. Védczölöp-úton van a fölmen út ez a legújabban keletkezett városrész. mivel a palota Frigyes kir. 1783-ban épült. liezeummal szemközt van az új liczeumi internátus. temet s Kisfaludy-utcza mellett Védczölöp-út évrl-évre szépül. mely 20. kir. elhaladva.000-nél több kötetet és kéziratot és néhány unikumot tartalmaz.giséggyjtemény. Felállítása 303. 167 szemben álló ház szintén a theologia mellett van az evang. herczeg palotája. mely egészen a katonai kórház kertjéig ér. Itt emelkedik a festi szépség és az egészséges fekvés Újtelep. az intézet volt tanítványától. templom sekrestyéjében lev mesteri telét ábrázolja. evang. magas tetzetével mégis impozánsan emelkedik ki a többi épületek közül.733 koronába került. A palota eltt tágas erkély van. 120 tanulónak van benne hely. a Grassalkovich-téren végzdik. Mindkét oldalán gyorsan emelkednek a szebbnél-szebb villák és a nagyvárosias házak. Szép a lépcsháza. múzeum nyitva áll a közönségnek is. a szász lipcsei festészeti akadémia egykori igazgatójának az alkotása. Külsleg hasonlít a gödölli kir. egyház hazánk ezeréves fönnállásának ünnepe alkalmából avatta fel és adta át magasztos hivatásának. stb. mint a jezsuitáké. honvédkerületi parancsnokság pozsonyi evang. (Jézus Emausban) Oeser Frigyesnek. Vám-utczának a Sáncz-úton túl a Récsei-út a folytatása. Világhírét a többi között olyan hét érmének köszönheti. hazafias nevelést adjon. mert Pozsonyban született 1717-ben). melynek egyik szárnya a Yédczölöp-utczára. mely Jézus mennybemenekarzat veszi körül. Nincs talán középiskola az egész kontinensen.és könyvtárból áll. Pompás kert tartozik hozzája. Építése a barokk stílre emlékeztet.) Habár ez a templom is torony nélküli. lovassági laktanyától nem messze. Védczölöp-út végén van a magy. az Albrecht-mulatóhoz. föntebb említett katonai kórház volt azeltt a herczegprímás nyári palotája. katonai kórház. a Hadapród-utcza és a Vám-utcza szögletén fekszik a cs. 1614-ben Forgách Ferencz gróf. gyártelep teljesen el van zárva a nyilvánosság ell. a katonai lovarda és a katonai raktárak. liczeum épületében van elhelyezve a híres Simkó-féle érem. majd tovább a lovassági és gyalogos laktanya és a Sáncz-x'd. Ezen érünk a világhír dinamit-gyárhoz. 14-én örökölte a város Simkó Frigyes Dániel. Bél Mátyás-utezával csaknem párhuzamosan halad a Védczölöp-út. tágas. hatalmas ág. Épült 1895 96-ban. esztergomi érsek alapította és késbb Lippay érsek szépítette. (Oeser ezt a képet kegyeletbl festette. és kir. érem. a másika pedig az Újtelepre nyílik. becsérték tekintetében pedig a Magy. bécsi egyetemi tanártól. Egyike az ország legjobb felekezeti fgimnáziumainak. Ez a kiváló hagyaték régiség-. herczeg nagyszámú családja számára már szknek A Frigyes kir. Legértékesebb ezek közül az éremgyüjtemény.

Szemere Pál és Fáy András stb.Diétái magyar múzsa" czím poétái heti folyóiratot. közgazdasági. a szárazfelállított Számos A A FRIGYES KIR. Az itteni fürdépületet 1826-ban emelték. a régi. majd a lporgyárhoz. kir. Ugyancsak a Stefánia-úti vámtól vezet az út (Lamacsi) a Vörös-hídhoz és innen a Szalma-kunyhóra és a Zerge-hegyre. Forgalma évrlévre emelkedik. Kölcsey Ferencz. a mely 1861-ben épült. Még csak azt akarjuk fölemlíteni. HERCZEG PALOTÁJA. malmokhoz és a regényes fekvés Vaskutacskához. a „Magyar Hírmondó". megindítója. Ez a város legszebb és leghosszabb utczája. a Dessewffyek. melyek valódi. Azóta többször megújították. itt pöngette lantját a „Csikóbrös kulacs" dalosa: Csokonai Vitéz Mihály s itt adta ki 1796-ban a . Bajza József. A Grassalko\ ieh-térrl vezet a Stefánia-út a magy. az Aulich Lajos-utczában emelkedik az új csendörségi palota. nagy várossá teszik. majd a Mély-úton a mély-úti kápolnához. politikai. hogy Pozsony falai között jelent meg elször a legels m>tgyár hírlap (1780-ban). hegyi díszkerthez. fejedelmi vendéget látott. Wesselényi Miklós. hanem az iskolai Thaliát is új életre keltette. kispap korában a pozsonyi bokat dolgozott és adott ki. végén. részint pedig itt laktak. csokoládé-leérthez és a kálvária-hegyhez s kápol)iához. részint itt jártak iskolába. Jobbról-balról szép épületek szegélyezik. zsolnai és szakolczai vonalaknak. társakulturális és egyéb intézményei. . város hatósági. Garay János. mély úti kápolna 1824-ben épült. (Azeltt Ferdinánd király fürdjének nevezték. Toldy Ferencz. Czuczor Gergely. magyar testrség a hségesküt Mária Terézia királynnek 1760-ban. Hung..L68 Pozsony. fából készült kápolna helyébe. Pozsony Pozsony dalmi. a magyar történeti irodalom egyik úttör munkása s a Codex diplomaticus várban nemcsak színdarar. Kisfaludy Sándor és Károly. Innen visz föl az út a hatalmas (Mária oltalmáról elnevezett) árvaházhoz. Ez a pályaudvar állomása a bécs-budapesti. sz. kir. Fejér György. államvasutak fpályaudvarához.) A fpályaudvart legközelebb jelentékenyen kibvítik. katonai. a pompás Bellevue-midatóhoz.

kir.és hitelügyet a következ intézetek szolgálják a pozsonyi els takarékpénztár. kir. pénzügyigazgatóság és pénzügyrség. kerületi takarékpénztár. a XV. a 27-ik gyalogsági dandár. jogakadémia. : m AH. Azonkívül az árvaházi hat osztályú elemi iskola. a pozsonyi II. itt van Pozsony vármegye székhelye. a 72-ik gyalogezred. várost túlszárnyalná. m. EÍs sorban fölemlítend. az I. kir. kir. 169 oly nagyszámúak. tábla.Pozsony. közgazdasági intézményei' között els helyen említend a kerületi kereskedelmi és iparkamara. kir. Közlekedési. elektrotechnikai szakiskola. fogház és kir.és távirdaigazgatóság és államvasúti forgalmi fnökség. illetleg forgalmi intézmények a posta-. állategészségügyi felü gyelség. izr. a 16-ik lovassági dandár. a 19-ik vadász-zászlóalj. kir. a pozsonyi keresk. a m. Notre Dame-apáczák kolostora. a 19-ik számú katonai kórház. állami tanítónképz intézet. Egyházi hatóságok. a m. Van azonkívül nyilvános izr. sóhivatal. fgimnázium. városi ipartanoncziskola és itt van a pozsonyi népiskolai kerület nyugdíjbíráló bizottsága. mely alá tartoznak a fudvarmesteri hivatal. fvámhivatal. egy négy osztályú polgári fiúiskolát és négy osztályú polgári leányiskolát. összesen tehát tíz. kir fügyészség. a Szent Imrérl czímzett papnevel. községi elemi fiú. a XIII. : következk m. ev. egyúttal ker. hogy alig van város az országban. telekkönyvi hivatal. mely a Tedesko-féle alapítványból állíttatott fel. és hivatalok. A városi törvényhatóságon kívül Van itt m. törvényszék. tanfelügyelség. a Szent Orsolya-rendek polgári iskolája. Tanintézetek slb. Itt van az ügyvédi kamara és a közjegyzi kamara. A Pénz. kerületi erdfelügyelség. járási erdgondnokság. kataszteri helyszínelési felügyelség.ev. kir. egy az Újvárosban és külön árvafiú-. IV. honvédkerületi parancsnokság. kir. állami felsbb leányiskola. kir. egy öt osztályú leány-népiskolát. pénz. Van itt m. állami kórház. államilag segélyezett szöviskola. kerületi m. Katholikus népiskolák vannak a Káptalan-utezában. állattenyésztési felügyelség és a m. a villamos városi vasút és a társaskocsi-vállalat. az Orsolya-szüzek zárdája. kir. az uradalmi kormányzóság és Izabella fherczegn udvara. a Szent Orsolya-rendek népiskolája. m. kir. Az egyházi hatóságok és intézmények a következk a Szent Mártonról czímzett társaskáptalan. a 14-ik gyalogsági hadosztály. kir. kir. m. I. kett a Széna-téren. kir. és Forgalmi intézmények. liczeum. a csavargzös-vállalat. állami ipar-szakiskola. járásbíróság. számú kataszteri felmérési felügyelség. h. int. utász-zászlóalj. tüzérségi anyagraktár. m. jezsuita kollégium. Tanintézetek. Katonai hatóságok a következk: az 5-ik hadtestparanesnokság. fels kereskedelmi iskola. és VI. Erzsébetapáczák zárdája és az irgalmas nvérek zárdája. posta. kir. az 5-ik szekerész-hadosztály. hogy itt lakik állandóan Frigyes fherezeg és családja és itt tartja udvartartását is. az 5-ik huszárezred. m. az 5-ik számú csendrkerületi parancsnokság. morvaszabályozási kirendeltség. kir. folyammérnökség. a m.és hitelügy. állam- A Közgazd. honvédkiegészít parancsnokság. kir. kir. a m. kir. oszt. : Katonai hatóságok. bábaképz. kath. valamint polgári leányiskola. tanítónképz intézete.és leány-. és árvaleánynevel. három a Rózsa-utczában. dohánygyár. kultúrmérnöki hivatal. építészeti hivatal. katonai elkészít iskola. vinczellériskola. számú m. kett az Újvárosban és kett a Terézvárosban. távíró. m. a mely e tekintetben Pozsony sz. még a gzhajó-társaság. a Szent Orsolyarendek róm. h. gazdászati hivatal. a m. honvéd gyalogezred. az 5-ik tüzérségi dandár. kir. : . állami freáliskola. m. a I. a fherczegi titkári hivatal. hitközség négy iskolát tart fenn és pedig egy hat osztályú fiú-népiskolát. Evangélikus népiskola van három. Az orth. m. kataszteri térképtár. kir. anyakönyvi hivatal. a katonai élelmezési raktár. ág. kir. államügyészség. kapuczinusok kolostora. kir. m. a 73-ik honvéd gyalogdandár-parancsnokság.és távbeszél hivatalon és a vasutakon kívül. gyalogsági hadapródiskola. kir. ág. kir. ezek közül kett a városban. tantestületek és tanhatóságok a tankerületi figazgatóság. továbbá a m. a 14-ik hadosztály tüzérezred. irgalmasok kolostora és kórháza. Állami intézetek és hivatalok a következk kir. kir. theologiai akadémia. XIII. az 5-ik hadtest tüzérezred. kir iparfelügyelség. kath. ferencziek kolostora. intézmények. m. kir. kir. az V.

keresztény kereskedsegédeket segélyez egyesület. akadémiai jogászsegélyz egyesület. „Elre". „Concordia" gyorsíró egyesület. mvészet. Sakk-klub. Szent Vincze-egyesület. A Kossuth Lajos emlékszobor-egyesület. Jótékonyczélú intézmények és egyesületek a következk: kerületi betegsegélyz pénztár. emlékeztünk. Jótékonyczélú intézmények. tudományt. gyógyult elmebetegeket segít egyesület. Czélja a szaktársak segélyezésén kívül a közös érdekek támogatása és elmozdítása. pozsonyi népiskolai kerület áll. egyesület jelenleg A A A A Közhasznú egyesületek. ú. „Jótékonyság" szegény gyermekeket felruházó egyesület. somorjai-. a pozsonyi ipartestület betegsegélyz pénztára. Keresk. ezeken kívül ide sorolhatók még az els pozsonyi temetkezési intézet. Czélja a valláserkölcsi alapot nélkülöz könyvek ellen való propaganda és valláserkölcsi alapon nyugvó hasznos olvasmányok terjesztése. újvárosi népkonyha. izr. könyvnyomdászok és betöntk egyesülete. czipészek szak-. galántaiés malaczkaira. izr. . els általános tisztvisel-egyesület. . els pozsonyi városi népkonyha. b. a Mária oltalmához czímzett árvaház. rokkant munkások nyugdíj egyesülete. pozsonyi magyar színpártoló egyesület. katholikus szegényház-egyesület.a róm. melynek czélja a magyar irodalom fejlesztése és terjesztése. pinczérek betegsegélyz pénztára. Pozsonyi zenészek egyesülete. a Sehiffbeck-alapítványi cselédotthon. ^özetek. az általános betegsegélyz egyesület. A pozsonyi Toldy-kör. ev. a Szent Miklós katholikus egyesület. hitközség temetkezési intézete. negyesület. közhasznú egyesületek körébe sorolhatók még a következk: állami vegykísérleti állomás. de ez az czélja a mvészetek A A A nem mködik. melyrl már más helyen megáltal. a pozsonyi iparbank. Kereskedelmi alkalmazottak egyesülete..és hitelszövetkezet. hajósok temetkezési egyesülete. izr hitközség aggmenháza. autonóm hitközség temetkezési intézete. m. keresztény betegsegélyz és temetkezési egyesület. Az egyesület hét kerületre oszlik. Tanító-egyesület. az orth. a pozsonyi közraktár. irodalmat. a vörös-kereszt-egyesület pozsonyi fiókja. a bécsi általános segélyz-egyesület fiókja. pozsonyi megyesület. az osztrák-magyar bank fiókja. melynek czélja a közmveldésnek nemzeti irányú fejlesztése. pozsonyi kir. A Petfi-szobor bizottság.egyesület. a jótékonyczélú tánczkoszorú. modori-. mvészetet és önképzést a következ intézmények és testületek szolgálják: a pozsonyi magyar közmveldési egyesület. A A melynek iránt való érdekldés fejlesztése. nagyszombati-.170 Pozsony. Zion. hitközség jótékony negyesüíete. a magyar leszámítoló és pénzváltóbank fiókja. betegápolókat nevel intézet. a jótékony izr. természettudományi és orvosi egyesület. a hol a magyar színészetnek állandó küzdelmet kell folytatni a német színészettel. a polgári ápolda. a tagok jogainak és anyagi érdekeinek megvédése és elmozdítása. Szent István olvasóegylet. a József A f berezeg hadastyán-egyesület. A hírlapírók egyesülete. a pozsonyi-. munkások mveldési egyesülete. a megyei tzoltó-szövetkezet és a szépít-egyesület. pozsonymegyei gazdasági egyesület. a kereskedk és kereskedelmi alkalmazottak betegsegélyz pénztára. Tudomány. Mvészek és nyelvtanárok egyesülete. hadastyán testület. katholikus temetkezési egyesület. kmí vesék és kfaragók betegsegélyz és temetkezési egyesülete. fontos missziója volna. árvaleány-egyesület és a Good Templar rend pozsonyi páholya. a ni betegeket gyámolító egyesület. Czélja a héber nyelv és tudományok terjesztése és Palesztina betelepítésének propagálása. irodalom. Czélja a népoktatás fejlesztése. Az egyházi zene-egyesület. az els pozsonyi önsegélyz egylet és a pozsonyi korona-takarék. izr. evangélikus menház. utazási és segélyegyesülete. melynek itt. hitelbank. „Humanitás" szegény iskolás-gyermekeket gyámolító egyesület. és községi tanítóinak és tanárainak egyesülete. „Báró Hirsch Mór" jótékonyczélú és önsegélyz egyesület. Kereskedelmi szövetkezetek a következk: a pozsonyi kereskedelmi szövetkezet. Az egyesület a törvényhatóságok védelme és támogatása alatt áll és a vármegyében hét fiókegyesülete van. melynek czélja Kossuth Lajosnak Pozsonyban emlékszobrot állítani. az orth. az ág. a Tedeskó alapítványi gyermekmenház. Ferencz József gyermekkórház. a pékek betegsegélyz és temetkezési egyesülete. népkonyha-egyesület. katb. az önkéntes tzoltó-egyesület. kiállítások stb. középiskolai tanáregyesület hasonló czélokat szolgál. Dómrestauráló egyesület. ugyané hitközség jótékony egyesülete.

fügyész Nemessányi Ern dr. a lovardaegyesület. és a czitera-szövetség. Irattáros Apafi Ferencz. Pozsony sz. 1900. tb. szabótestület és czipésztestület. a szövipart és az els pozsonyi süt-szövetkezet. Egészségügyi osztály. a férfi-dalegyesület. és : : : : : : : : : : : : Vámossy István dr. kezel. az úrlovasok egyesületének fiókja. Kerületi orvosok :Jácz István dr. a pozsonyi katholikus kör. felsége 1898-ban a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette év április 18-án ültette a közbizalom a polgármesteri székbe. fogalmazó Valaeh Ferencz dr. és egyesületek szolgálják: a polgári lövtársulat. Múzeum. Irodatiszt Ttstory^ Ferencz. tanácsosi : : czímet Polgármester-helyettes Kumlik Tódor. oszt. Árvaszék. a szállodáké 12. Irodavezet és iktató Flock Gyula. a polgári magyar kör. 17-én. Elnökhelyettes és els eladó Mitterhauser Károly tanácsnok. Pénztárnok Hillenbrand Emil.Pozsony" kerékpár-egylet. szlmívelk pincze-egyesüíete.és sörmérések. Kezel gyakornok: Böszler Lajos. színházi : A város- bizottsagai és tisztikara. Braun Lipót és Ruth Miklós. Állatorvos Hegymesterek: Fantzler : Palm Frigyes. fazekas-segédek egyesülete.. kertészek testülete. Tanácsnokok Mitterhauser Károly. született Horpácson 1852 okt. az els pozsonyi kerékpár-klub. a pozsonyi úrkocsisok egyesülete. A Pozsonyban rendkívül kifejlett sportéletet a következ intézmények Sport. kir. Közgyám: Maim Károly Kiadó és iktató: Dobelmann Frigyes. a gyógyszertárak száma 9. Fjegyz: Andrássy Aurél. Kiadó: Urszinyi Ferdinánd. Brolly Tivadar polgármester. Ellenr Mihalovds József. Fkapitány-helyettes Albel Gyula. Fügyész Somlyay Kálmán dr. . négy káplár. szakbizottságok a következk gazdasági és rovanesoló bizottság. : Pozsony sz. 171 és egyesületek szoltejszövetkezet. Miután Budapesten ügyvédi vizsgálatot lépett a város szolgálatába és Pozsonyban telepedett le. Eladó-helyettes Schier Nándor. A különféle iparágakról és a kereskedelem nagy kifejlettségérl más helyen részletesen szólunk. Gyakornok Borcsányi Lajos. Ujabban a kir. város nagyvárosias életérl és nagy forgalmáról még a következ adatok nyújtanak fogalmat Pozsonyban az ügyvédek száma 53. kir. pozsonyi egyesülete. a kir. A bor. Gyakornok Benyovszky Ferencz. egészségügyi. Herda Ferencz. stb. pénztárvizsgáló. Ipartestületek a : intézmények. a pozsonyi szabadpolgárok egyesülete. az orvosoké 65. Elnök: Brolly Tivadar polgármester. város tisztikara a következ tett. Krachun János és Zimmer Imre. Ipartestületek. forvos Kováts György dr.és zenem-kereskedés.. a „Pannónia" football-klub és az evezs-klub. következ egyesületek a szervei pozsonyvárosi polgári egyesület. a nagyobb kávéházaké 22. a pozsonyi dalkör. Levéltárnok Batka János. Jegyzk: Schier Nándor és Schuster Károly. majd az 1884. Fkapitány Kutsera István. a városi képviselk klubja. meg a vendéglk száma 168. évi tisztújítás alkalmával fjegyz Erdemei ebsmeréséül is elnyerte. Fkapitányság. I. Könyvtárnok Kumlik Emil. jogakadémiai társastársaséletnek a : A Társasegyes ilietek. tan.: Pozsony. kör. Arvapénztár. Irodatisztek Walenta József. Mechtl Antal. írnokok Lederer Ödön és Weymelka József. jogügyi. város törvényhatósági bizottsága 93 virilis és ugyanannyi választott bizottsági tagból áll. a katbolikus legény-egyesület. Kánya Richárd és Stelzer Endre. sütszövetkezet. egy rmester. fogalmazók Brolly Zoltán. Irodavezet Huth Miklós. Gross Károly és Dax Mihály. : A szak- A lett. Biztos Kitzinger Ferdinánd. Haláleset fölvételi hivatal. Tanácsi iroda. Iktató Zillich Ern. bizottság. szegényügyi és ellenrz szakbizottság. Vezet és kiadó Pauer János. egy foglár. kir. következk pozsonyi ipartestület. ki. kir. a Ferencz Józsefrend lovagja. Ily minségben másodaljegyz. Gondnok Helmár Ágost tanár és segéd Testory Ferencz.. Városi nyilvános könyvtár. a kaszinó. a munkás-dalegyesület. A biztosítás ügyét 29 biztosítótársaság vagy ilyenek ügynökségei képviselik. ellenrz. Bejelent hivatalok. II oszt. A rendrséghez tartozik egy felügyel. Levéltár. Bizottságai a következk verifikáló. pénzügyi. Kezelgyakornok Mayrberger Ferencz. Fkapitány Kutsera István. Gottfried. Van itt 10 könyvnyomda és 15 könyv. központi választó. Mergl Ödön dr. a pozsonyi klub. vendég- lsök és kávésok egyesülete. Rendrorvos és tb. Biztos Eisert Gyula. négy polgári biztos és 99 rendr. Közigazgatási gyakornok: Brég Jen. az üget-versenyegyesület. szlmívelk Termel és A termelési és fogyasztást a következ intézmények fogyasztó gálják: Izabella háziiparegyesület. Irodatiszt : : : : : : : : : : : : : : : : Zandt József. Városi forvos Tauscher Béla dr. mint gyakorló ügyvéd. a pozsonyi dalegyesület. . a tornaegyesület. Második eladó Kánya Richárd tanácsnok. tan. Szandtner Pál. a pozsonyi vívóegylet. elmozdítók egyesülete.

nyilvántartók: : Gyz : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : (beosztva). I. Nyilvántartó Besch Károly.: : 172 Pozsony. írnokok Schranz és Makay Iván (beosztva). írnok Szlivarich Ottó. Mérleghivatal Mérlegmester Weidcnhöffer Hermann. Gyakornok Reiszenauer János. Számfejtk Grusz József. Seprmester: Reiter Miklós. Segéd Mayrberger Ignácz. Mérnökök: Szántó Henrik. Ellenr: Schatzler Viktor. Számgyakornok Kadvolt Károly. Holla Sándor. Mészmer Alajos és Trocsányi László. Rajzoló Rippel Ede. Hivatalvezet Steltzer Gyula. Krebesz Ferencz. Steiger Mátyás. Intéz Hackenberger Zsigmond. Fpénztárnok Sieinbarezer Imre. Kezel erdész: Fehér Pál. oszt. Erdmester: Batiof Károly. Rauschan Gusztáv. Gyakornok: Tanka Zoltán. Gazdasági ügyosztály. oszt. Könyvel Obertik Károly. hajtó : Békebíróság. Békebíró Fekete Lajos : : Mitterhauser Károly tanácsnok. Irodatiszt Zeravik Gyula. Alerdész Francz Antal. Alszámvev: Marton Lajos. Tocsfous József és Baumgartner Alajos. Fnök Kánya Richárd tanácsnok. Tanácsnok Steltzer András. Fpénztár. Katonai ügyosztály. Városi mkertész Zednik Pál Könyvelség. Számtiszt Slivarich Alfréd. Ellenr Schatzler Alfréd. Nyilvántartó Máza János. Szegényügyi osztály. Fleischhacker József. Számtisztek Helmstreit Mihály. Írnok Ambrovits Rezs. Gyakornokok Hatvány Ágost és Steindl Ferencz. Pénztárnok Léderer József. Mszaki osztály Fmérnök: Laubner Gyula. Munkafelügyel: Böhm A. Számellenr: Mihalovics József. Hitelesít hivatal. Végrehajtók Boros Gyula. Építési felügyel: Knesz Ferencz. Fogalmazó Moravek Gyula II. Ellenr Grusz József. Utmesteivk Syrcisfe Antal és Lanador József. Ellenr Homoki János. Latkóczy János és Haas Ágost. Végre- BROLLY TIVADAR POLGÁRMESTER. Számtisztek: Mészáros Károly és Bognár Gyula. Osztályvezet: Voit Ferdinánd. Laszka Ede. Fszámvev: Kemény Lajos. Fogalmazók Jankó Zoltán és Kosik Béla (beosztva). írnok : Fülöp Antal. Erdészeti osztály. Dobisz Jen. Irodatisztek Pelikán Karolj'. Adópénztár. . Adóügyi osztály. nyilvántartó: Wagner A* Kimig Timoth és Clauer Sándor báró. írnok Voit Antal.

kíméletlenül végezheti munkáját. az északi szélesség 48° 22'56" a tenger színe fölötti magassága 145 52 m. délnek tart.. Zavar. mely tövist. . A várost észak-déli irányban a Tirna-patak szeli át. . Ismét mások a bolgár Tirnovo hason- Nagyszombat melyekrl — szab.. Bogdánócz. hogy emez érdemekben s emlékekben gazdag múltjáról. városi rangja a legrégibbekével versenyez. délrl Modorfalva. a várostól északra vagy másfél km. Nagyszombat városa Pozsony vármegye északkeleti sarkában terül el.nem kell históriát csinálni". Keletkezése visszanyúlik a messze századok homályába hazai történetünk négy els századában érdemes szerepe van. Mások a szláv ima szóban látják a név alapját. E patak u. Fels.. Határai: északról Szárazpatak. E város még nem találta meg hivatott történetíróját emlélevéltára hiányos és rendezetlen keinek ismerteti nem igen végeztek mélyreható kutatásokat tradicziója hihetetlenül hiányos és ferde a nagy idk félig gazdátlan fragmentumainak nagy ellensége pedig .a haladó id. Spácza. a kis magyar Alföld szélén. Földrajzi helyzete: a Ferrótól számított keleti hosszúság 35°14'0. Szilincs. Tyrnavia. a mint mondani szokták . a Fehérhegységbl eredve. A város neve. igen termékeny síkságon. nyugatról Fehéregyház. illetleg érinti. kir. Trnava e patak nevétl származtatják némi átalakítással ebbl lett aztán a német Dyrnau. SZAZADBAN. — . keletrl Kas. hanem az egész ország kultur-históriájában is. mert rég lezajlott munkás életének alkotásai. E város elkel helyet kér nemcsak Pozsony vármegye történeti keretében. A város fekvése. szinte lármás fiatalságáról meg ne emlékezzünk. . . . St jelene is éppen azért érdemel kiváló figyelmet. . kir. Ennek több oka van..és Alsólócz. Tyrnau neve. NAGYSZOMBAT. hazánk azon helységei közé tartozik. szab. Gerencsér. . távolságban két ágra szakad s egyik ága a várost nyugatról érinti. Ismertetésekor komoly kötelességként hárul reánk. Rózsavölgy községek. Vannak. a másik pedig közepén szeli át.NAGYSZOMBAT A XVII. i. bokrot jelent: hogy tehát a bokrokkal belepett vidéktl vette volna nevét német Dürn-au neve pedig száraz síkságában lelné magyarázatát. város.és Nagybresztovány. a Kiskárpátoktól vagy két órányira. hogy kicsinyesnek látszó emlékeit is szóbahozzuk. másfél századon keresztül tzhelye az egyetemi oktatásnak s vele a magyar tudományosságnak. - . kik a város latin vagy tót nevét Tirnavii. Lehetetlen tehát és méltánytalan e város ismertetésébe bocsátkoznunk a nélkül. vagy három századon át középpontja volt a katholikus törekvéseknek. emlékei legnagyobbrészt ma is fönnállanak s a szemlélben méltó megilletdést keltenek.

Ferdinánd 4 országos vásárt engedélyezett neki.helynek veend. st át sem utazhatott. 1267-ben megújította azt s több új privilégiummal ruházta föl a várost. Bavariae) szerint már a VII. 1859). Ulászló 1. városok sorába iktatja mivel pedig az errl kiállított aranypeesétes kiváltságlevél a tatárjárás dúlásai alatt elveszett. Szombati-nak s késbb. esak a királytól vezérelt hadsereghez kötelesek csatlakozni nem párosviaskodás. lejebb félhold és csillag. a mély várárkot a Tirnapatak bven ellátta vízzel s Nagyszombat csakhamar a legkiválóbb helyek közé tartozott. Laureac. s a zsidóvárosba vezet kaput befalazták. Ura lett továbbá Zill. Egészen sajátszer a város czímere. Ezért királyaink késbb is több kiváltsággal ruházták föl. mely ma Gerencsér néven nagy falu. A két kerék : . gyermekgyilkosság szolgáltatott. Béla király.Et Deus in rota. ma: Modorfalva) és Razma (késbb Rossenthal. — fejet a körirat alapján ma — — — a városi tisztviselk. így a város épületei is gyorsabban szaporodtak. mondanunk sem kell s német nevének kiírásán a filológus nem fog megütközni. Középen egy fej van e körirattal -f. . mint a mely Moesiához. század elején is esak Szombatit néven szerepel. ma: Rózsavölgy) falvaknak. A város eredete egyébként az els évezred homályában vész el. Zsigmond 2. Béla a vasárnapról szombatra tette át a vásárok napját s elég könny város fekvésénél fogva kiválóan alkalmas volt a kereskedésre. Petz (Chron. illetleg 1539-tl zsidó a városban s annak határában le nem telepedhetett. a várost megváltja s 1238-ban a szab. s utána mások is Bél Mátyás Ker. Bélának Primislav cseh királyhoz nül ment leánya. közepén lev és SÍ . H. Nagy Lajos vám. Pat. Hogy az els vélemény a legvalószínbb. Moderdorf. mikor Henrik osztrák herczegtl visszafoglalta. mint sok másban. kik e várost a morva és osztrák határszél közrehatása következtében jelentékeny ipari s kereskedelmi helylyé. 18 méter magas és majdnem két méter széles falai már állottak. A küls keréken e fölírás van: S. mindálta- Lakosai. a v. III. civium de Zumbothel cum rota fortune. hogy a kiskárpáti erdkben fát. Ok voltak a város jómódú s értelmesebb polgárai. Els lakosai eleinte legnagyobbrészt németek voltak s igen virágzó ipart s kereskedelmet teremtettek. Magánlevelezésekben még a XVIII. mely „a keresztény szellemben átalakult szerencse-keréknek legjelentékenyebb példánya" (L. Konstanczia. Javadalomképpen a városnak adta a Girrinch földet. majd Rosindol. Nayy-Szombat-nak nevezték. a többit kizték. IV. reá faragott gyermekalakot tettek. „iparosok s kereskedk nevei is mind németek (Pintér s Német kivételével). László király árúmegállításra adott neki jogot s Mátyás elég magas vámot engedélyezett 16 hídja fenntartására.) és Orenpeck (Chron. az A kett elég világos lában A bet. A magyarok kezdettl fogva Ssombathely-nek. tehát a a Szombathely vásár. Heider Mittheil. Ma is 10 országos s 2 heti-vására van. megkülönböztetés kedvéért. III. ma Bresztovány Magyarád (Magerád. majd a nyitrai püspökséghez tartozik. Magersdorf. Az egyközép ketts kereket küllk gyanánt oszlopocskák tartják össze. V. ebben sem ad fölvilágosítást. — — : : közötti körgyrben van jelkép. Szombat-nak. század közepétl a XV. szinte középponttá tették. követ szabadon vághassanak. vagy annak ispánja eltt tartoznak megjelenni a tizedet a németek szokása szerint fizessék és polgárai fölött pallosjoggal bír. IV. melyek a XIV. Aepp. hanem 12 ember esküje dönti el a pörös kérdéseket csak a király. Ezt bizonyítják a város számadáskönyvei is. . században szerepel e tájon Tirana vagy Tirna város. Némelyek szerint már az 1140-iki okiratok szólnak róla. Erre okot két állítólagos ker. E kiváltság kbl .1 74 Nagyszombat.és adómentességen kívül azt is megengedte. E név magyarázata IV.iros Iv Btl|a - a város mását látják benne. kir. mely utóbbiakkal is már vagy kétszáz év óta bír. Tradiczió. . a várost Vörösk várával együtt hozományul kapja s a falkerítést (1220 körül) befejezi. Géza 1152-ben. Ezek közül nevezetesebbek azok. János fejét látják e czímerben mert a város állítólagos legrégibb temploma is a mai invalidus-templom e Szent tiszteletére épült. Zsigmond sörfzésre. hogy polgárai senkinek a hatósága alá sem tartoznak. Az els esetben 10 zsidó férfit s két nt a ftéren meg is égettek. Szt. Különös féltékenységgel rizte a város azt a privilégiumát. Mátyás 2. század végéig németül Írattak s Krisztus-fejnek tartják. fallal kezdi bekeríteni. II. melynél fogva 1494-tl. et.

ellenkezik a város nemzetiségi fejldésének ismeretével s a levéltári adatokkal. Vak Béla.magyar. Nagy Lajos idejében jelentékeny hely. Egyideig a hatalmas trencséni Csák Máté is ura volt a városnak. désnek.Nagyszombat. ez idtl fogva kezd a szláv elem beszüremleni. hagyomány szerint I. század közepétl szolgáltat anyagot. hogy eleven élet volt benne. Egészben véve azonban e korbeli élete nem eléggé ismert. József mindjobban kors az 1790-iki országgyléstl is hiába kérik e privilégium viszszaállítását. jele tehát. azt királyaink kitüntet jóindulatából is következtethetjük. Ipari. Béla huzamosabban s többször idzött Nagyszombatban.Az Anjou-kor. s a király. Hunyadiak alatt is meglehets szerepe volt e vidéknek és a városnak.. Ez idtájt a vidéken s városban meglehets számban voltak a szlávok. ^f A A — A A . melyek e NAGYSZOMBAT REGI PECSÉTJE. Még 1773-ban is csak királyi engedélylyel jözsidó orvos vizstenni. Az említett csapásokat a város hamar kiheverte és ismét rohamos fejl. nagy király gyakran és szívesen idzött e városban. gazdagodásnak indult. Jótékonyságának monumentális emléke a mai plébánia-templom. Károly és Ottó küzdelmei is sokat ártottak e helynek. Endre szintén sokat tartózkodnak e tájon. Géza. mikor serege Pozsonyig hatolt. tudásunkat csak az országos levéltárból szerezhetjük. II. hadjárata eltt. Nemsokára északnyugati Magyarországnak. mikor 1432-ben egy vásár alkalmával a husziták megrohanták. Pozsony után. Mikor pedig 1866ban e kaput végleg lebontották. II. Mátyás pedig a csehek ellen indított hadjáratának szinte középpontjává tette. Elzményképp végül érintjük azokat a mozzanatokat. kereskedelmi életének deleljén állott a város. illetleg Szombathelyen. E csapásból nehezen tudott kilábolni s úgy látszik. város életére némi világot vetnek. városnak a tatárjárás borzalmait is kellett tapasztalnia. a városhoz szláv levelet küldött. 175 késbb is két izben — — Ferdinánd alatt 1539-ben és Lipót alatt 1686-ban megersítést nyert. Venczel. ettl fogva kezdett kialakulni a város három . német. II. s mert levéltára csak a XV. a német lakosság pedig fogyóban van. tót nemzetisége.szobrot tettek. a Mária-szobrot a katonai elmekórház homlokzatfalába illesztették. hogy a város többsége vagy éppen elöljárósága a tót nyelvet használta. zsidókaput het egy gálatot e jogot látozza A 1800-ban megnyitották ós a gyermekszobor helyébe Mária . Azt tartják. leggazdagabb városa lett. r . IV. Hunyadi László mint pozsonyi gróf bocsátott ki e városból néhány levelet. Az Arpádházi királyok idejébl nagyon keveset tudunk e városról £fráy pká pedig. vagy ismertetésének megértésére szükségesek. Géza többször megfordult e városban Salamonnal vívott harczai közben s állítólag már is épített templomot a mai plébánia-egyház helyén. Ebbl azoban arra következtetni. vagy fejldésére és hanyatlására hatással voltak. Majd Ottokár cseh király kétszer is földúlta. melyet kezdett építtetni s befejezését örökségképp Zsigmondra hagyta. hogy itt gyakrabban megfordult. kifosztották és fölgyújtották.

Ez ellen a támadás ellen panaszkodik Telegdi Miklós. betele-^. Igen nagy befolyással volt a város fejldésére s fölvirágoztatására az esztergomi érsekség és káptalan. AmohiosiTési A aíau! tás \ mohácsi vész után a város fejldésében nevezetes fordulat állott be. illetleg iparos. szíjgyártók és kereskedk czéhe a XVI. A A A — A A A A - — . itteni kanonok-plébános. Gergelynél magyar protestánsok elfoglalták a plébánia-templomot (1605 körül) 1576-ban. majd 1683-ban végleg elvesztik. Fönmaradt a XVII. s ezt Bocskay is jóváhagyta. a híres Szenczi Molnár Albertnek levelez barátja. valamint az eladások is elvette. még többen elköltöztek s e felekezet itt nemsokára egészen elenyészett.(ma azon a részen Seminarium-) és Jeruzsálemutczában. A város czéhei országszerte jó névnek örvendtek. A keresked-ezéh L547-ben magyarul szerkeszti meg szabályzatát s legnagyobbrészt magyar nevek szerepelnek itt is. szorgalmas tanulókat asztalához s lakásra is házába luthefogadta. de a városi tanács nehézségeket emelt s így az egykor hatalmas és népes egyházközség máig is e helyiségben tartja istentiszteletét.). lutheránusok is sok megpróbáltatáson mentek át. szabók czéhkönyve s ez is magyar. Megalapították a káptalani iskolában a gimnáziumot. nagy gonddal készülnek s nemsokára csaknem kizárólag magyar nevek szerepelnek a tanácsban.mind nagyobb számban telepszik meg és csakhamar túlnyomó elemmé fejldik. Az iparos-osztály is jelentékeny tényezje volt a magyarosodásnak.lakosság. Ennek buzdítására alakítja meg 1603-ban a kálvinista egyházközséget. Mikor pedig templomukat s iskolájukat a város egyik házában tartatott.. S mindez a káptalan szemeláttára. Sarkantyús. de 1671-ben. késbb étterem volt) a katonákkal együtt évenként egyszer. Modorba. a birtokügyi tárgyalásokban. ötvösök. Rákóczy leveretése is elvesztették s után egyetlen templomukat a Fels-Jakab-utczait legnagyobb részük Pozsony-Szentgyörgybe.. II. 1787-tl kezdve az invalidus-ház egyik termében (egykor templom. pedett magyarság Kálvin tanaival ismertette meg a várost az itt lakó német protestantizmus és szláv elem pedig a lutheránus prédikátorokat követte. Részben megmaradt birtokaikból. ránusok 1615-ben a Fels-Jakab-utczában. mely a török ell már 1532-ben menekült néhány tagja ide jött s végre 1543-ban a város állandó szállást engedélyezett az egész káptalannak. de nem bír velük. Lllésházy alnádor halála után a kálvinisták magukra maradtak. Oláh és Veranesics érsekek életében. hogy engedély esetére lutheránus prédikátort is káljuttathasson a városba. semptei. 1570-ben elfoglalják a városi kórház kis templomát s a híres Bornemisza Péter itt prédikált. városi tanács jegyzkönyvei. századtól kezdve magyarul vezeti ezé hkönyveit. veszprémi. A lakatosok. 1789-tl pedig minden hónapban egybegylhettek úrvacsora-vételre. n. városi tanács sokáig küzd ellenük. De nem jutottak annak birtokába sohasem. részben pedig a várostól. Hosszú idn át hitközségük sem volt s csak 1780-ban alakult meg újra.és házalapítványok) éltek s ezeket a város ezentúl csaknem kizárólag nekik adományozta.és keresked-czéhektl fölállított ú. fogója Asztalos András jómódú polgár volt. élén az esztergomi érsekkel. Többször akartak templomot építeni. jótevje. Sok fiok-czéhet alapítottak s a szeredi. a ferenezrendiek szomszédságában nagy. kovácsok. altariákból (vallásos pénz. történt. tornyos templomot és a lelkész és iskola számára épületet emeltek. Latin nyelven. De ez új felekezetek egymás között folyton egyenetlenkedtek. az istentisztelet az a tanárokat s a szegény.. XIII. vinisták közül sokan áttértek.mint monda kálvinisták fpártvannak. ma Béla kir.hitújítás mozgalmai sem hagyták érintetlenül városunkat. századból a szcsök. mert . Bazinba költözött. Á magvai. Thurzó nádor csak azért karolta fel ügyüket. töröktl megszállott alföldi ós dunántúli vidékekrl a nemesség és iparosság a kevésbbé zaklatott helyekre költözködött. E nyugodtabb helyek közé tartozóit Nagyszombat is. fehérvári czéheknek magyar szabályzatot adtak. a híres hitvitázó. 1636-ban még a Pálos-utczában építenek egy templomot paplakással és iskolával. e városban hamar terjedt s nemsokára a katholikusokkal szemben fenyeget állást foglalt el. A A A : A . Bethlen az invalidus-templom helyén volt dülea katholikusok többen dez templomot adta nekik.(késbb róluk Káptalan-. plébánia-templom körül telepedtek le s építettek új házakat a Magas. részben ittlétekor. 17(1 Nagyszombat. 1573-tól a város évkönyveiben magyar részletek is fordulnak el s 1574-ben magyarul szerkeszti meg statútumait. Ettl fogva a lutheránusok fölülkerekedtek. Várday.

£ o N (/> =^ CD .

.

1734. dag 1561. 1658. század közepén már méltán Nagyszombat a . Mária Terézia újabb s újabb kegyekben részesíti. Egyszerre azonban elveszti minden dicsségéés nagyságának alapját. XVI. a nagynev hellenista Emmer Kornél jogtudós. s régi század csak fejldni látja a s xvni. . századról keveset szólhatunk. visszamegy si székhelyére s vele több fúri család végképpen elhagyja e várost. a szerzetek jórésze megsznik seminariumainak egy része kö- nek A HÓHÉRPALLOS. pénzt. mégsem volt ment a háborúk gyászos eseményeitl sem.Kis-Róma" czímet. Pázmány nak s a utódai új intézeteket alkot- viseli XVII. n. mert bezárták elttük a kapukat. BÍRÓI BUZOGÁNY ÉS VÁROSI HADNAGYI KARD. A A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye.) A XVIII... Káldy György. melyek oly sok fúri s köznemesi családot fztek Nagyszombathoz. Bocskay-féle fölkelés idején sokat szenvedett.. tartott itt is Ferdinánd 1545-ben s 1550-ben országgylést több béketárgyalás . 12 . század. kir. 1724ben kerületi táblát kap. mely a törökkel Háborús idk.és nszerzeteket s elevenség zsendül a vallási és kulturális élet minden terén. 1566. Nádassy János híres jezsuitaszónokok Kiss Imre jezsuita.. Fels-Nyitramegyének a fhelye volt. Az 1615-ben újra letelepedett jezsuiták a gimPázmány náziumot virágzásra juttatják . A - — . II. Az átvonuló Basta seregei is raboltak a külvárosban. és Nagyszombat a többi lefokozott kisebb szab.. vívott sok százados küzdelem csapásait nyögte. Azokkal együtt a magyar iparos-osztály is elköltözködik s a városra a pangás nyomasztó szelleme nehezül. 1633.. években.. II. segíti a helybeli férfi. s nem csodálkozunk. Megindul a híres nagyszombati jezsuita-sajtó. Népes. Az egykori intézetek közül csak a gimnázium és a konviktus maradt itt. 1564.. eleséget kellett küldenie. várost.. I. században többször sok katonát. A város igazi nagysága. Megemlítjük még. 1562. s a város gyors fejldésre s szép jövre számíthatott. 177 XVII. Els negyedében a káptalan XIX szazad. lábraállítja. ha az egykorú ismertetk nem tudnak betelni magasztalásával. kultur-tör- téneti jelentsége tulajdonképpen Pázmánynak nagyszombati alkotásaival kezddik. Rákóczy Ferencz nevelje 18 éven át.Zsámboky János (Sambucus). 1630. stb. srbben telepednek meg házakat vesznek itt. városok sorsára jut. 1611. építenek összeköttetéseik révén e helynek a gazfnrak mind és intelligens város jellegét kölcsönzik. is A s a városban. folyt itt (Bethlen. mozgatója a vallási vitáknak s közel kétszáz éven át megszólaltatója a magyar tudományosságnak. megalapítja az egyetemet. 1648.Nagyszombat. Nevezetesebb tartományi és egyházmegyei zsinatok voltak az 1560. XIX. Avárosnak néhány nevezetes szülöttje is van. Az egyetem 1777-ben Budára kerül. konviktusát ama bezárják s mindezekkel megszakadnak mindkötelékek. Télfi Iván.. veti az egyetemet. a híres polyhistor (1531 84). népesebbek egyéb intézetei folyton maga a város is szépen épül emeletes házai e korból valók. a nemes ifjak konviktusát.nagy papnevel-intézetet. 1876-ban megsznik a kerületi tábla is. század Egyeteme . országos zsinatok és diplomácziai tárgyalások színhelye.. hogy az 1854-iki új megyebeosztáskor az ú. Rákóczy Ferencz.. 1629. . Nagyszombat ugyan kívül esett azon az országrészen.

új. Nevezetes az 1566-iki tzvész. felerészben protestáns magisztrátust nevez ki templomokat osztogat s a jezsuitákat állítólagos osztrák érzelmükért csak 30 ezer filiiyi jótállás ellenében menti föl a gályarabság alól. 800-at elfogtak. Emlékükre egy közönséges tót földmves derék özvegye emeltetett vagy 100 év múlva kkeresztet s reá e tót c-hronostikonos föliratot vésette A A A A A Martina JVDa LeszkoVszkI KVrVCkICh VojakVV (Az évszám 1805. hogy egyesek. mikor Mansfeldet üldözték. meg. Egyszerre több helyen ütött ki a tz s a nagy zavarban a ^ ég kapukat sem tudták kinyitni. ez esetben szigorú nyomozást rendelt el. E rémít szerencsétlenségben a városnak i-saknem fele. csekély számú elesettek emlékére a város érdemes polgársága közadakozásból 1871. Wallenstein katonái is fosztogatták a küls részeket.. Simunics tábornok Nádas fell jött nagyobb sereggel s délután 4 és 5 óra között északról a városba ágyúztatott. alig A lehetett . Bár a jezsuiták iránt jóindulattal volt. csata hevében. de golyótól találva elesett. mintha végpusztulásától féltek volna. a város nagy része leégett. Legborzasztóbb volt az a tz. tetteitek hirdetik dicsségemelt. 26-án. sok pénzt. Száz év múlva. Nagy lett a rémület a kollégiumban. Alig három hó múlva Bercsényi közeledett Nagyszombat felé. Mégis megelégedett azzal. ez alkalommal. Ghiyon csekély számú legénységével rövid tusa után hátrált s emberei közül kb. vagy négyezer ember elveszett. s A a : //. mely 150 lakóházat elhamvasztott. fejedelem hadserege 1703-ban bevonul Nagyszombatba. 1871. 1704 decz. egyébként buzgó katholikus módjára viselkedett s az egyetemi templomban többször megjelent. Maga* Thököly a városba hatol. következ évben. sereg jöttének hírére a kapukat megnyitották. míg aztán az egész dics küzdelem is szomorú véget ért. élelmet adtak város az e vidéki hadjárat középpontja lett. kuruez rséget helyez el. fképpen a németek és csehek. kiknek egy részét a tz és füst emésztette el." franczia hadjáratok A A katonaság ellepte A : Hazafias alkalmakkor e kegyeletes helyhez történik a kivonulás. Legtöbbet szenvedeti a Thöüöly-féle fölkelés idején. áruló szerepet játszanak. Rákóczy Ferenez fölkel-hadjáratában szintén van szerepe a városnak. minek hírére a német katonaság menekül s Bercsényi kardcsapás nélkül bevonul a városba. Tirna és a Párna patak közt folyt le s Gerencsér alatt szerencsétlen véget ért. 1848. déltájban. a már elhagyott s egy részében invalidusoktól lakott óriási egyetemi épületet s az egyetemi templomot. Dúló is kirontott. erre a városi rség is kiszökött körülbelül 200 elesett kuruezot a gerencséri országút mellett. re w" etek v ^ r0S évkönyvei gyakori és nagy tzesetekrl emlékeznek meg. a Párna patak partján temették el. decz. 1706-ban ismét elvesztették e várost. Heister bevonult a városba s az egyetemi épületben a jezsuitáknál szállott megrémült lakosság idemenekült a durva zsoldos katonaság ell s ket rábírni hogy házaikba menjenek ismerték a zsoldos katonaság szavahihetségét. mely utóbbiban s az alatta lev kriptában igen nagy kárt tettek. itt történt az els nagyobb ütközet. mely 1683 aug. melyben a fejedelem is részt vett. piramisszer oszlopot „Nem e k. Sok vidéki is volt a városban. mert úgy értesült. hogy néhány idegen származású rendtagnak távoznia kellett." Déli oldalán pedig: „Az 1848-ik évi decz. a tanácsot hivatalától megfosztja. . más részét az elszabadult barmok gázolták agyon s ismét . Rákóczy a Klári sszák mögötti partról nézte az ütközetet.: 1 78 Nagyszombat. líákóczy György 1645-ben bevette és keményen megsarezolta. Bethlen elször megsarezolta. Északi oldalán e fölírás van tekét. 16-án volt az utolsó csata Nagyszombatban. a protestánsokat megajándékozza jogos templomukkal és a városban. idején is sok zaklatásnak volt kitéve a város. I. a gazdasági majorokat. 1666-ban. hóban támadt Tbököly seregeinek elvonulása után. 15-én a futeza alsó végén szép. Dúló Ádám parancsnoksága alatt. a városi halastó partjáról (a mai Ribnik) lerajzolták az várost s e kép a helybeli ferenezrendiek kolostorában máig megvan. okt. 16-iki nagyszombati ütközetben elvérzett honvédek emlékének e város és vidéke.) pohrbenl VkazVgV. késbb kétszer is bevette ós rséggel megrakta. kik a kuruezok ell menekültek ide.

Nagyszombat.

179

a falakról a mély, iszapos várárokba ugrottak s odavesztek. Csupán a Jeruzsálem-utcza s az egyetem tája maradt épségben. Az idnként dühöng pestis e városban is megkövetelte a maga áldozatait, st mocsaras tája, úgy látszik, elsegítette annak gyakori keletkezését. város évkönyvei, különösen az 1509., 1586., 1632., 1633., 1645., 1679., 1708., 1739. s 1740. évnél siratják el a nagyszámú halottakat. Legnagyobb volt 1679-ben. 1708-ban is sokan elhaltak s a hagyomány szerint a plébániatemplom egyik Mária-képét könyezni látták a nagyszombatiak szomorú sorsán. 1740-ben is oly nagy pestis pusztított, hogy lu5 ház egészen kihalt város ekkor fogadalmat tett, hogy évens ezeket a tanács bezáratta. ként Sasvárra búcsújárást rendez. Az 1708-iki pestis alkalmából 1710-tl fogva évenként fogadalmi ünnepet ülnek nov. 21-én, Szz Mária bemutatása ünnepén. gyakori s nagy mértékben dühöng pestis egyik okát látták a városi mocsaras halastóban is. Már 1700-tól fogva tervezik az északinak a kiszárítását (mert volt egy Szilincs felé is), de csak a negyvenes évek végén valósult meg Mária Terézia utasítására s az a terület ma Ribnik néven kaszáló. Végül az 1831-iki koleráról is megemlékezünk, mely ijeszt mér-

mások

Járványok.

A

A

A

NAGYSZOMBAT AZ 1666-IKI TZVÉSZ ALATT.

tékben pusztított. Alig négy hónap alatt közel kétezer ember halt meg. Temetjük a várostól északra vagy másfél km. távolságra van kápolnáját Iványi, az akkori érseki helynök emeltette, a ki nemsokára szintén áldozata
;

lett

a kolerának. város fejldését elsegít és akadályozó tényezk futólagos meg- a említése után áttérhetünk a mai Nagyszombat ismertetésére. Két frészbl áll bels és küls városból. belvárosi rész a régi falaktól határolt négyszögalakú terület. Ez a régi Nagyszombat. Ferdinánd 1551-ben szabályozta az építést és elrendelte, udvarok és kertek hogy az egyes házakhoz telkek tartozzanak. Ettlfogva még jobban meg volt nehezítve az építkezés. Kívül építeni azonban nem volt szabad s 1601-ben a meglevket is lebontatták. De tanácsos sem volt ez a küls építkezés, mint azt a nemsokára megkezddött hosszas hadj áratok igazolták. falnégyszög egyes részeit, fképpen a déli s északi oldalon, 1820 és 1840 között lebontották. déli fal hossza 420 m., az északié 470 m., a keletié 715 m., a nyugatié 817 m. A bels város területe (de nem e hiányos 2 2 falakból konstruálva f615,890'346 tehát a küls városé 1.593,751-145 2 az egész város területe 2.209,641 491 város határa (nem számítva a város területét) 10,473 hold és 1159 négyszög öl. A városnak csaknem dél-észak irányában elhelyezked négyszög alakját a középtl kissé nyugatra, szintén dél-észak irányban a futcza szeli át s

A

város

leírása,

:

A

A

A

m

;

-

m A
.

m

;

12*

;

ISO

Nagyszombat.

A

régi,

városi

korház.

kelet-nyugati irányban, a ftéren át, a f keresztutcza két egyenl részre: Alsó- és Fels-hosszú utczára osztja. futczával párhuzamosan halad a többi, és pedig: nyugatra a Gabona-utcza és a Ferencziek-utczája, keleti Pék-utcza, Felspatak-utcza oldalán a Pálosok utczája, Alsópatak-utcza ezektl keletre csaknem velük párhuzamosan: a Simor János-utcza s folytatása a Szt. János-utcza; ezektl keletre, velük párhuzamosan: a Béla királyuteza, Jeruzsálem-utcza, Jericho-utcza; végül a déli és északi s részben a keleti oldalon a XIX. század elejétl fogva a falakhoz épített Alsó- és Fels-bástyautcza. Az említett kereszt-utczán kívül van még vagy hat kereszt-utcza, melyek azonban csak sikátoroknak nevezhetk; az egyetlen Alsópatak-utczát kivéve, nem is lakhatók, annyira szkek. mint a vasúti állomásról jövet, a honvédemlékhez jutunk, ott kezddik a F-utcza. Kelet fell a kir. járásbírósági és telekkönyvi hivatal helyisége, nyugat fell pedig a messze vidéken jó hírnévnek örvend Polniczkyszálló nyitja meg. Ez az utcza elég széles, kocsiútja jól kövezett, gyalogjárója azonban nem felel meg a modern igényeknek. Épületei kétharmadrészben emeletesek, a többi földszintes. E helyen megemlítjük, hogy a város házai általában igen régiek s mai emeletes magánépületei legnagyobbrészt a XIX. század elejérl valók. Hat középületén kívül csak egy kisszer magánháza kétemeletes, azt is egy esztergomi kanonok s városi plébános építtette F-utcza házainak jórészét furak s köznemesek épít(Schwartzer, 1770). tették. Az Esterházyakn&k^Zichyeknék, Illésházyakn&k, Tolvayokn&k, Pybereknek s Bencsikeknek voltak itt házaik. Az új járásbírósági épület szomszédságában van a régi városi kórház srégi, kis csúcsíves templomával. hagyomány szerint a ferenczrendieknek építtette a város 1238-ban s kezdetben Szt. János, késbb Szt. Mihály, végül Szt. Ilona nevére volt szentelve. Mikor a ferenczrendiek 1363-ban mai helyüket kapták, e helyet elhagyták. így érte meg a hitújítást, mikor aztán a protestánsok 1570-ben elfoglalták, melléje lelkészlakást és iskolát építettek. Nemsokára bedlt s a város tulajdonába ment át. jogtudat azonban fenváros nem maradt s a különvált kálvinisták 1609-ben újra követelték. adta oda s késbb kijavítva, városi kórházzá alakította át. Mai alakját a XVIII. század közepén, s elég tetszets, oszlopos bejáratát a XIX. század betegeket Szt. negyvenes éveiben nyerte, jórészt magánalapítványokból. Vincze apáczái gondozzák. Igénytelen külsej temploma külön megemlítést érdemel. Alapépítkezése a XV. század második felének az ízlését tünteti föl. Eredeti a szentély,

A

,

A

A

A

A

A

A

A VÁROSHÁZA.

Nagyszombat.

181

A FERENCZ JOZSEF-TER.

a nyugati homlok (a kapubejárat), a sekrestye s a fölötte lev alacsony, széles torony. hajó átalakult, st - - tán a protestánsok birtokában kereszthajóval bvült s a két ág fölötti kis tornyok a czentrál-templom alakját kölcsönzik neki. Hossza mindössze 22*8 m. a szentély magassága 76 m. a hajóé, a késbbi átalakítás által valamivel nagyobb. Tovább haladva, csupán a kétemeletes, tetszets külsej városháza az, mely figyelmet kelt; tágas, díszes erkélye, hatalmas oszlopokon nyugszik. srégi idk óta e helyen állott a városháza. mai épületet 1793-ban emelték, mint az erkélyen lev chronostikon is mutatja:

A

;

;

A városháza.

A

IVstltlas atqVe seCVrltatl

pVbLICae eX

í'VnDaMentls poslta.

Itt vannak a városi hatóságok helyiségei s a városi levéltár egy része. Nagytermét néhány uralkodó arczképén kívül, Szelepcsényi és Simor prímások képei díszítik. Folytatólag az utcza az ú. n. Kenyér-térré liszt- és gabnapiaczczá bvül. Itt van a m. kir. posta- és távíró-, továbbá a telefon-hivatal az ág. ev. hitközség bérházában. Az Alsóhosszú-utczában 43 ház van. Ezután a Ftér következik, mely a régi századokban mint fórum maius szerepelt; itt volt a pellengér, melyet 1787-ben távolítottak el. Ez volt egyszersmind a F-vásártér. A XVIII. század elejétl fogva Szentháromság-tér volt a neve, egész a millenniumig. Azóta Ferencz József-tér nevet visel. Elbbi nevét a nagy és díszes Szentháromság-szobortól vette, melyet már 1695-ben emeltek és késbb, 1725-ben, fogadalomból megújítottak. Legújabban szintén restaurálták s méltó díszéül szolgál e térnek. E térre néz a Fekete sasvendégl, melyrl csak azért emlékezünk meg, mert e czímen már 1625-ben keletkezett. I. Ferencz itt jártában ide volt beszállásolva (1811). Második szomszédja a színházépület, a város hazafias és emelkedett gondolkozásának impozáns emléke. 1831-ben épült, tehát a legrégibb vidéki színházak közé

a

színház,

tartozik.

betk beszélnek az akkori társadalom Aere sociali, MDCCCXXXI. Homlokzatán pedig e chronostikon van: IsthanC aeDeM ThaLIae posVIt senatVs aC popVIVs TlrnaA Iensls. (1831). Magyar és német színdarabokat szoktak itt színre hozni; továbbá a hangversenyeket, hazafias és jótékony czélú eladásokat, st a bálok egy részét is itt tartják. Legutóbb jelentékenyen javították.
színpad ívezetén aranyozott
:

A

nagylelkségérl

nyitja meg. E forintba került.

oldalán a város-torony a készült s 4690 arany tztorony szerepét csak 1688-tól fogva viselte a toronyr számára állandó lakást készítettek s ez állás a mai napig megvan. Az 1683-iki nagy tzben a teteje leégett s azt újra építették. Szomszédságában van a
s ezt keleti

A Ftér után a Felsö-hosszú-utczába jutunk

város-torony,

négyszög hatalmas torony 1574-ben

A

;

:

182

Nagyszombat.

mely az els Ratio Educationis értelmében alkotott normális iskolák számára épült (1777). Szemben vele van a jezsuiták kéttornyú, díszes temploma és emeletes, üégyszögalakúj tágas társháza. E templom és kolostor eredetileg a Szentháromság rabváltó szerzeteseiközönségesen: trinitáriusok számára készült, abból az alapból, mely a város polgárainak az 1708-iki pestis dühöngésekor tett fogadalmi adományaiból s Okolicsányi János esztergomi kanonok, késbb nyitrai püspök 9000 forintnyi alapítványából jött össze. Okolicsányi nagy. díszes ezímere -az alapítvány értelmében a templom homlokzatát
városi elemi iskola,

ékesíti e fölírassa!

Laudetur SSS.

Trinitas,

CVIVs perpetVo CVLtVI hanC eCCLesIaM saCraVIt Joannes de eadem, E. Ep Nov. Can. Stri., S. C. Rg\ M. Con., unus
excel.

Okolicsányi e iudicibus

Tabulae Septemviralis.
adja, de a kolostor
is

már 1719-ben lakható igen sok pénzbeli alapítványt, házakat, külvárosi kerteket, vidéki szlket kapott. Mikor II. József e szerzetet /84-ben eltörölte, a kolostor az új szervezet, 5 osztályú kir. gimnáziumot fogadta be, melyben világi papok s világi tanárok tanítottak. 1807-ben a visszaállított benczések kapták meg a gimnáziumot és a templomot. E szerzetesrend ekkor már negyedszer telepedett le a városban. 1852-ig voltak itt s ez id alatt e rendnek több jeles tagja mködött itt, mint Czinár Mór, Szeder Fábián, Cserven Flóris, De la Casse Benjámin. Mikor 1852-ben Scitovszky az 4 osztályúvá lett gimnáziumukat fgimnáziummá fejlesztette, a szerzet Esztergomban kapott helyette fgimnáziumot s helyükre a primás a jezsuitákat hozta vissza közel egy százados távollétük után; a gimnáziumot pedig Esztergom-fegyházmegyei papokra bízta. Itt van a rend újonczháza s papjaik a hívek lelki gondozásában segédkeznek. Az utcza további részében közönséges magánlakások, kereskedések vannak. F-utezától nyugatra, vele párhuzamosan húzódik a Gabona- és Ferencziek-utczája. Mind a kett régi, közönséges, földszinti házakból áll a Gabonautczában 38, a Ferencziek-utczájában pedig 40 épület van. E két utczának a XIV. századtól kezdve közös neve volt: Szt. Jakab-utcza. E nevét a ^emrimá* ferenczrendiek templomától kapta, mely Szt. Jakab tiszteletére van szentelve. E templomot, mint már említettük, 1363-ban Nagy Lajos építtette a mellette lev kolostorral együtt a ferencz rendiek számára. Késbb, úgy látszik, megrongálódott s a XV. században a pannonhalmi benczések kezére került. Ezek azonban csakhamar elhagyták a várost. mai templom és kolostor a nagy Pázmányt tiszteli második megalapítójául. 1633-ban közel 40,000 forint költséggel szép, tágas templomot építtet s melléje négyszögalakban vagy 60 személy számára emeletes kolostort. rend itt helyezte el bölcseletés hittudományhallgató növendékeit, kik tanulmányaikat sokáig saját házukban s nem az egyetemen végezték. Pázmány e tényével a ferenczrendiekben a kath. egyháznak kiválóan hazafias és önzetlen munkásait akarta megbecsülni s a jövre is lekötelezni. S valóban, e szerzet a városban igen sokat tett a magyarságért. Nemcsak templomukban prédikáltak magyarul, hanem vagy két századon át a székesegyházban is voltak a magyar szónokok s 1700-tól fogva ugyanoda német szónokot is állítottak. Az utóbbi állás máig megvan, Klarisszák lelki gondode a magyar szónok tiszte 1840 után megsznt. zását is végezték s e híres nevel-intézetben mindig magyar prédikácziókat tartottak. kolostor hálából s tiszteletbl megrajzoltatta nagy jótevjének, Pázmánynak életnagyságú arczképét, mely a kolostor ebédljét díszíti. Ezt tartják Pázmány leghívebb arczképének (Dörre). A háborúk s tüzek csapásait e kolostor sem kerülte ki. Templomukat Bocskay a protestánsoknak adta; de Forgách érsek már 1607-ben visszapestisek vette. Az 1666. és 1683. évi tz sokat ártott épületeiknek. alkalmával páratlan önfeláldozást tanúsítottak s a városi polgárság közadakozásból a mai utczai emeletes kolostorszárnyat építtette nekik, mely 1749-ben lett készen. Ma a szigorított szabályú ferencziek lakják, kik a hívek gondozásában igen nagy szolgálatot tesznek. 1900-ban templomukat szépen kifestették s általában igen jó karban tartják.
volt.
1

E ehronostikon az 1734. évet A templom és kolostor késbb

A

;

A

A

k

k

A

A

A

;

Nagyszombat.

183

E soron mindjárt következik a 102. sz. ház. Emlékezetes hely, mert itt állott egykor az egyesült protestánsok temploma, mely annyi ezivódásnak volt a tárgya. 1615-ben építettek itt toronynyal s harangokkal ellátott tágas templomot, melléje lelkészlakást és iskolát. S ez idben 3 templom is volt a kezükön: a mai plébániai templom, a Nyáry Sarolta által ajándékozott telken kezdtek építeni ugyanoly helyiségeket az Alsó-patak-utczában. Legtovább maradtak Szt. Jakab-utczai
templomuk birtokában, csekély megszakítással az 1666-iki nagy tüzig. Ezután, alig hogy kijavították, 1671-ben ezt is, meg az alsópatak-utczait is elvették tlük s a város amazt a benczéseknek (most jöttek ide másodszor), emezt a pálosoknak adta Thököly ugyan 1683-ban visszaadta nekik, de távozása után né-

hány hó múlva ismét mindakettt elvesztették s ugyanazok a szerzetesek kapták meg. II. Rákóczy
Ferencz 1703-ban bevonul a városba s a benczések templomát visszaadja a protestánsoknak, Heister azonban kegyetlen önkénykedéssel veri ki ket; az ajtókat betörték s a prédikátort a ferencziek mögötti kiskapun

A VÁROS-TORONY.

..örökre" kiutasították. Ekkor nagyon sok protestáns család végleg elköltözött Nagyszombatból. A düledez épületet a trinitáriusoknak ajánlotta fel a város de ezek csak addig laktak ott, míg a már ismertetett kolostoruk elkészült. Majd az 1724-ben betelepített Szt. Orsolya-rendi apáczáknak kínálták, de ezek is rövid ideig laktak ott. Azután a város a templomot lebontatta sokáig lovaglókaszárnya volt e helyen, ma pedig magánház van. Most, ismét dél-északi irányt tartva, a futczával kelet fell parallel haladó Pálos-utczába térünk. Mindössze 36 házból áll, melyek között néhány igen régi épület van s általában valamennyi közönséges földszintes ház. Ez utcza elején, éppen a Pálos-templom eltt, bukkan el a Tirna-patak, melyet a felspatak-utczai malomtól egész eddig 1847-ben boltozattal láttak el. Azeltt nyílt mederben folyt végig a városon s nemcsak a közlekedésnek, hanem a tisztaságnak és hygiéniának is kárára volt. A pálosok templomától fogva ismét nyílt, szk mederben halad tova s a várostól délre a másik ággal egyesül s a Dudvágba siet. Ebben az utczában egyébként csak a pálosok egykori temploma az, melyrl néhány szót kell ejtenünk. A pálosok 1653-ban jöttek a városba, hogy a rendtagok az egyetemet látogathassák. Tizenkét fiatal s egy-két elljáró számára lakóházat béreltek. Csakhamar több alapítványban és segélyben részesültek 1671-ben pedig a kálvinisták patak-utczai templomát és a mellette lev épületeket nekik adta a város. A templomot mai kisszer s kevésbbé díszes alakjára hamarosan átalakították; melléje 1701-ben szép Mária-kápolnát építettek, maguk pedig jóidéig a szomszédos épületben laktak. Közben a templom mögötti kerti helyiségeket is megkapták s hozzáfogtak a Simor János-utcza felé nyiló L alakú emeletes, díszes kolostor építéséhez. Mai alakjában csak 1719-ben volt lakható s azóta ott laktak 1786-ig, mikor aztán II. József a rendet végképpen megszüntette. Ismételjük, hogy ez nem volt valóságos kolostor, hanem az egész honi rendtartomány itt taníttatta tagjait. E kolostorban írta Ányos Pál is bánatos elégiáit s itt mutatkozott be Barcsaynak. Eltöröltetésük óta a kolostor aktiv s nyugalmazott katonatisztek lakása.
; ;

A

pálosok

temploma.

184

Nagyszombat.

gondozták a félórányira fekv modorfalvi templomot is, a mellette lev lorétomi Szz Máriának hajdan igen látogatott kápolnájával együtt. A templomol Szaikovits Ádám esztergomi kanonok, a község szülöttje építtette L662-ben s a várostól odáig szép statio-képeket állíttatott fel. 1823-ban megszüntettek. A városi Pálos-templomot Csáky gróf esztergomi kanonok a XIX.
század elején renováltatta s azóta világi pap vezeti. Folytatólag az Alsó-patak-utcába, majd a Mészárszék-térre érünk s az elbbi sikátor-része, mint említk, lakható. E tér a legrégibb idk óta ezt a nevet viselte. Ez ntczáktól keletre párhuzamosan halad a Simor János-utcza. város déli falánál, az egykori zsidó-kapunál kezddik. Nevét Simor prímástól vette, ki ez utoza északi végén 1886-ban nagy fiú-árvaházat alapított. Azeltt az 1800-ban kinyitott zsidó- (vagy Lanczer s nem Lauzzer) kaputól Újkapuutczának, elbb a benne lakó iparosoktól Szr-, még régebben, szebb magyarsággal Posztómet-utezának nevezték. XVII. század közepétl kezdve ebben az utczában több fúri családnak volt háza. Ebben az utczában van a statusquo izraelitáknak 1892-ben, a sikátorban pedig az orthodoxoknak 1891-ben épült zsinagógája. Elváltak 1881-ben. Mieltt ez utcza két oldalán lev utolsó épületrl az érseki árvaházról s a Szent-Orsolya-rend apáczák iskoláiról szólnánk, térjünk be Be a raly a B& a király -utczába. város legtetszetsebb utczája, nemcsak házaival és tc^a ketts kocsiútjával, hanem, a mi a többi utczában sajnosán hiányzik sétatér-szer fasorával a város legbarátságosabb része. legrégibb idben a zsidó városrészhez tartozott. Kizetésük után Magas-utczának, majd az ott lakó kanonokokról Káptalan-utczának nevezték. Mai nevét a millenniumkor kapta, a város tulajdonképpeni megalapítójáról, IV. Béláról. Ezt az utczát a katonai d tébolyda nyitja meg, mely czélra ez épület és templom a Klarissza-apáczáknak i£ii?, *5L„ Klarissza-zárda. II. Józseftl történt eltöröltetése óta szolgál. nagyszombati Klarisszákról elször IV. Béla idejében történik említés, mikor 1240-ben e szerzetnek a Nagyboldogasszony czímére templomot s melléje kolostort építtetett s késbb Boleráz és Klucsován falvakat visszaváltva, nekik adta. Idk folytán a királyoktól s magánosoktól nagy birtokokat, a városon belül házakat, kívül pedig szép kerteket, gazdaságokat kaptak. De Bethlen ell 1618-ban menekülniük kellett s csak négy évi hányódás után térhettek vissza. Pázmány nagy költséggel helyreállíttatta templomukat és kolostorukat s 1624-ben fehér öltönyt kaptak. Thököly ell ismét menekültek s 1683-ban kolostoruk csaknem egészen leégett s a templom is nagyon megrongálódott. 1694-ben Széchenyi primás a mai kétemeletes, L alakú kolostort fölépíttette, a templomot kijavíttatta. kolostor emeletes része késbbi hozzátoldás. 1850-ben a tornyot javították s a kupolában találták a IV. Bélától kiállított alapítólevelet s mint Némethy, a város egykori érdemes levéltárosa írja, azt hermetice elzárva, ismét visszahelyezték. Itt említjük meg, hogy e Klarisszák rizték a három kassai vértanúnak, Körösi Márk esztergomi kanonoknak, Pongrácz István és Grodéczy Menyhért jezsuitáknak egy közös koporsóba helyezett tetemeit. Pálffy Katalin grófné ugyanis 1619-ben Bethlentl elkérte s 1635-ben a sebesi temetbl szerzet megszüntetése óta a helybeli a nagyszombati zárdába hozatta. Szt.-Orsolya-rendi apáczák sekrestyéjében van a koporsó. Most van folyamatban szentté avattatásuk s így nemsokára érdekes és drága kincsei lesznek a kolostornak. kolostor híres nnevel-intézet volt s az apáczák között is sok elkel származásút találunk fnöknik között látjuk az Apponyi, Nyáry, Perényi, Forgách, Szentkirályi, Pyber stb. neveket. Kis temploma a XV. század csúcsíves ízlését mutatja; megmaradt a szentély, a toronyalatti fal s a hosszhajó falazata. Legérdekesebb az északi oldalon az alacsony, oszloptalan, tympanum nélküli kapuzat. A templom szenegész hossza 47 188 méter s ebbl a szentélyre vagy 10 méter esik. régi nagy karzat tély magassága 9*5 méter, a hosszhajó szélessége 9 méter. templomtorony egészen közönséges. a nyugati végen máig megvan. Káptalan-utczai házak között van néhány, mely még a XVIII. század elejérl való. Itt ugyanis nemcsak kanonokok, hanem elkel világiak is

k

A

A

"

li

A

A

A

A

A

A

;

-

A

A

A

A

:

Nagyszombat.
laktak.

185

A plébánia-templom körül voltak az oltár-épületek. A nyugati sor végén vannak az 1844-ben alapított nagyszombati hattagú társaskáptalan lakásai. Ez épületek közül a plébánia-lakással szemközti sarokház annyiban érdemel külön említést, mert ebben lakott állítólag a híres Telegdi Miklós ide fogadta be a jezsuitákat s itt mködött legelször a nagyszombati jezsuitasajtó. Emeletre Bartók prépost, a Beniczky Péter lírikus barátja s költeményeinek kiadója, építtette. A keleti oldalon az elkerttel ellátott utolsó ház az érsekhelynök lakása, mely 1562-tl 1822-ig az esztergomi prímások palotája volt. Emeletes, elég tágas épület. Mivel keletkezésére vonatkozólag szakmunkákban is téves állítások találhatók, nem lesz fölösleges helyre-igazításképp egyet-mást róla elmondani. E házat nem Forgách primás kezdte építtetni, mint szerte olvassuk, hanem Oláh Miidós. Az építésre vonatkozó alapítványát márványba vésték s e lap ma az épületfalba illesztve látható. Az alapítvány ekképp szól „Rsmus D. Nicolaus Olahus Archi-Episcopus Strigonien., Primas HungáSummus Secretarius Cancellarius ac Loeumtenens riáé Legátus natus
; ,

A

régi érseki

palota.

,

A SZENT MIKLÓS TEMPLOM.

sacrae Caesareae Maiestatis, hanc domum in area domus altariae Sancti Joannis Baptistáé ex fundamento propriis suis expensis exstruxit pro sua et successorum suorum D. Archi-Episcoporum habitatione, - - obligans Dni successores suos sub indignatione Dei max., ut ultra ordinarias missas altar. praefati singulis septimanis, unam feria tertia in honor. beati Nicolai Epp., cum collecta pro defunctis, alteram feria sexta de passione Dni Nri, similiter cum collecta pro pace, perpetuo celebrari faciant. A. D. MDLXII." Ez alapítvány nem zárja ki s biztos adatok igazolják, hogy Forgách e házat jelentékenyen bvítette, Lippay primás pedig kényelmesebbé s díszesebbé tette. Sachsenseifz Kristóf Ágost primás az egészet átalakíttatta, díszes portáléval s fölötte erkélylyel látta el s czímerét ideillesztette. A mai kertet készíttette eléje s azt kfallal vette körül. E kfalat 1886-ban, mikor érsekhelynöki lakás lett, lehordatták s most vasrácscsal van körülvéve. A prímások elköltözése óta 1886-ig különféle hivatalok helyiségéül szolgált. Ma itt van a nagyszombati szentszék és az érsekhelynöki levéltár. Ez utóbbi már abban az épületben van elhelyezve, melyet a templommal párhuzamosan egész a városfalig Forgách primás építtetett a palotájához. Hosszú, emeletes épület ez, mely 1615-ben keletkezett s els felében az érseki könyv- és levéltár volt egész a prímások elköltözéséig. Pázmány ide tervezett nagyszer könyvtárt, de a Bethlen-féle támadások ebben meggátolták. Lippay és Szeiepcsényi prímások voltak a könyvtár igazi megalapítói. Hátrább az újra betelepített jezsuitákat helyezte el Forgách, míg az

Az

érsek-

helynöki
levéltár.

186

Nagyszombat.

egyetemi épület helyén lakásuk el nem készült. Itt volt jóidéig a sajtó is, mely a jezsuitáknak Nagyszombatból való elköltözése után mint káptalani sajtó mködött. Most ismét a jezsuiták birtokába ment át, s mikor a pozsonyi primási typograpüia 1644-ben idekerült, megkezdte hatalmas munkáját. Ez épület elrészében volt 1857-tl 1893-ig az érseki tanítóképz-intézet. Eltte, az egykori ..fórum minus" közepén, áll a közönséges készült Szent József-szobor. Az 1709-iki pestis után fogadalomból állíttatta a város. Késbb többször javították. Föliratai közül csak azt jegyezzük ide, mely keletkezésére vonatkozik:
FVnesta g'rassante

kbl

LVe TIrnaVIa DIVo
statVaM

Iosepho pLorans erlglt hanC

(1731. év).

a

szent Miklós

Itt, a város legmagasabb pontján, teljes orientáczióval áll a híres, SzentMiklósról czímzett templom. Nemcsak a hagyomány, de építészeti stilje is azt bizonyítja, hogy a XIV. század építészeti ízlésének s Nagy Lajos ségének köszöni létét. Hogy már régebben is volt itt templom, több adat bizonyítja. E mai háromhajós, kéttornyú, csúcsíves stil templom méltán keltette föl a szakértk figyelmét s a memlékek országos bizottsága a restau-

bkez-

rálandó klasszikus alkotások közé iktatta. Megérdemli, hogy néhány szóval ismertetést adjunk róla. Egész hossza vagy 60 m., melybl a szentélyre 13 m. s a hajóra csak 24 m. esik a többit a torony közötti csarnok s a nyugati tám teszi. kurta hajó szélességben nyert, a mennyiben a középhajó szélessége 10 m., a két oldalhajóé pedig 5 5 m. szentély szélessége kb. 9 m., magassága 18 m. fhajó magassága 17 m., a mellékhajóké jóval kisebb. E méretekbl látható, hogy nem csarnoktemplom. Belül, a mellékhajók kápolnáit kivéve, híven megrizte eredetiségét. Kívülrl, a hozzáépítésekkel, sokban megváltozott s kapujával fhomlokzata is elvesztette tiszta stilszerségét, valamint néhány ablak is hólyagos mérmveket kapott. Gazdag, ötoldalú szentélye különösen tanulságos nyolcz ablaka szintén tökéletes példája az ízlésnek. zárkben összefutó karcsú gerinczek finom érzékre vallanak. hajó már nem oly szabályos különösen sokat rontott a stíluson a késbbi kápolnaépítés. Feltn, hogy a nagy falmezkön semmi kép sincs. Tornyai a templom magasságáig négyszögek, azontúl pedig nyolczszegek. gyakori tüzek a templomnak is sokat ártottak nevezetesen a huszita-támadáskor igen megrongálódott. E templom is élvezte Pázmány fejedelmi bkezségét. 1629-ben 140,000 forinton kijavíthét kápolnát építtet a mellékhajókba, márványtalapzatot, új padokat, tatja nagy sekrestyét készíttet s a tornyokat is kijavíttatja. A tornyok eleinte különböz magasságúak voltak s ú. n. hagymakupolát kaptak. Ezeken Szelepcsényi is javított valamit, de az eredeti visszaállítására máig sem gondoltak. Megemlítjük még azt is, hogy az északi torony második emeletében van a városi levéltár legnagyobb része. Egy kápolnáról külön kell szólanunk, mely az északi oldalon kiválik a törzsbl. Ezt Nagyasszonyunk tiszteletére Esterházy Imre primás építtette 1745-ben s itt helyezték el a már említett csodás Mária-képet. IV. Piiis, a szokásos feltételek kíséretében, 1852-ben teljes búcsút fzött e helyhez. templom alatt két sírbolt van. Az egyikbe, a tulajdonképpeni fsírboltba, a déli oldalon volt a lejárás. Ide temettek több primást s más fpapot és sok világi nagyságot. Okolicsányi plébános idejében (1760 1771) nyitva volt s ez id alatt sok barbárság történhetett itt. Mindent földúlva, kifosztva találtak. Ezután az érczkoporsókat a városi pénztár javára eladták. sok síremlék egy része Esztergomba került, de néhányat az egyes kápolnákban helyeztek el. Csupán kéziratos magánjegyzék maradt fenn arról, lejáratot befalazták hogy kiket temettek itt el. E jegyzék is hiányos. s azóta nem használják. A másik kriptát 1717-ben Kürtössy kanonok készítide még a XIX. század els felében tette s az északi oldalon van a lejárás is temetkeztek helybeli világiak s nagyszombati kanonokok. A kápolnákban elhelyezett hatalmas síremlékek nem annyira mvészeti, mint inkább kortörténeti szempontból érdekesek: a fpapi ruházatok s jelvények, a katonai öltözet és fegyverek ez emlékeken jól tanulmány ózhatok. Oláh. déloldali mellékhajó kápolnáiban vannak -- nyugatról kezdve

népszer

;

A

A

A

;

A

A

;

A

;

:

A

A

A

;

A

:

Nagyszombat.

187

Kutassy, Lósy érsek szép vörösmárványszobrai; az alakok korinthusi pilasterek negyedikben vörösmárvány lap van, mely Pázmány jótékonyközött vannak. ságát örökítette meg. Itt, a Mindenszentek oltára mellett, van a Drugetkcsalád sírboltja. Drugetb György, mint tudjuk, Lengyelországban halt meg nagyméret márványszobra van, sírbolt fölött az s ide hozták tetemeit. hatalmas oszlopok között. Ott nyugosznak még anyja, aztán Révay Erzsébet, György fia János unokája, Bálint vál. püspök, kiben Forgách Emerenczia Éorgáchoknak két kriptájuk a család férfiága kihalt, s nvére, Krisztina. szentély van az egyik a nevezett oltár alatt, a másik a fhajó közepén. padjai alatt és mögött szintén több elkel egyházi s világi aluszsza örök álmát. Az északi mellékhajó egyes kápolnáiban, keleten kezdve, a következ síremlékek láthatók Verancsics primás ión-oszlopos vörösmárvány szobra,

A

A

:

;

A

:

A

:

A SZENT MIKLÓS TEMPLOM MKINCSEI.

Cherödy János kelheimi készült szép szobra, toscanai vörösmárvány oszlopok közt, Forgách primás korinthusi oszlopos vörösmárvány szobra. Felirataikat nem jegyezzük ide, mert azok csak hosszú czímek, Forgách és Drugeth emlékén pedig közönséges versek intenek a világi nagyság mulandóságára.

kbl

plébánia-templom s az 1844-ben beiktatott nagyszombati társasegyháza. Utoljára 1847-ben volt renoválva. Mivel a kilátásba helyezett nagyobbméret javítást mindezideig hiába várták, magánadományokból most festik a szentélyt. Ablakfestményei közt a magyar szentekkel is találkozunk. Az ablakok közötti falmezkön Szt. Miklós püspök életébl vannak egyes mozzanatok. A munkálatot Brückner Lipót jónev festmvész vezeti. A mintákat a memlékek országos bizottsága is jóváhagyta. E festés egyelre csak a szentélyre terjedhet ki, de rövidesen a fhajó kifestését is sorra veszik. E templomban prédikált Telegdi, Monoszlay, Pázmány, Káldy s annyi sok jelese három századnak. A templom körül volt a legrégibb id óta a város egyetlen temetje, de sokkal nagyobb terület volt, mint a mai szabad tér, mert a plébános lakása azeltt másutt volt. Annak a helyén is,
káptalan

Ma

188

Nagyszombat.

egész a konviktusi kertig', kfallal körülvett temet volt, s éppen az új, modern konviktus alapkövének 1747-ben történt letételekor mozgalom indult meg a barátságtalan bels temet ellen. Attólfogva a Lazaretum mellett jelölt ki a város temet-helyet, s ez az u. n. régi temet; a másik a megszüntetett triuitárius-szerzet egyik kertjének a helyén alapíttatott 1790-ben, s ez az új temet. templom körüli temet-falat 1770 után le is bontották s az egész területet már 1758-ban kikövezték. Ekkor épült itt a mai plébániai lakás. Kaput'ölötti homlokzatán e ehronostikon van:

A

SenatVs popVLVsqVe TIrnaVIensIs IMpensIs aerarll CIVICI CVra

Ver

paroChl aC

ConsVLIS restaVraVIt

(1778.)

A

deficientia.

székesegyház csupán a magyar és német híveknek volt a temploma s bar bizonyos alapítvány már 1564-ben biztosított a tótoknak némi jogot, a ftemplomban tót prédikácziót nem tartottak. Ekkortájt építtetett Csiba Huly Pál, Fehéregyház ura a tótok számára egy nagyon igénytelen kis kápolnát, templom déli kapuja eltt állt észak-déli mely Szt. Mihály czímét viselte. irányban. Egyideig a tót lutheránusok is használták. Pázmány idejében már düledezett s kicsiny is volt. fenkölt gondolkozású fpap a kápolna körül imádkozó tót népet megsajnálta s 1632-ben 1000 frtos alapítványt tett, hogy annak kamataiból fizessenek egy papot, ki a ferenczrendiek templomában vasárnaponként tót prédikácziót tart. Szelepcsényi primás 1674-ben fölépítteti a kis tornyos kápolnát, de a tót szónokot továbbra is külön kellett fizetniök. 1791-ig volt használatban. protestánsok is kérték, de a város 1813-ban lebonttatta. Hogy emléke megmaradjon, az oltárt és képet a karzat-feljárás alatti Szt. Mihály-kápolnában helyezték el. plébánia-ház mellett van egy ódon külsej, szk, emeletes épület, mely ma deficientia, vagyis az esztergomi fegyházmegye elaggott papjainak nyugalmi helye. Erre a czélra szolgál már 1619-tl fogva. Azeltt szeminárium volt és pedig hazánkban a legrégibb, melyet a tridenti zsinat 1552-iki határozata értelmében, Oláh érsek 1566-ban, a milanói Borromaei-féle szeminárium mintájára alapított. Eleinte csak 10 növendék számára volt berendezve s Marianum néven Szz Mária pártfogásába ajánlva. Oláh haláláig jezsuiták vezették. Azután a káptalannal meghasonlottak s elhagyták Nagyszombatot s ettlfogva a káptalan vezette. Kell alap híján nem prosperált s az 1588-iki tz után csak alig éledt újra. kapu fölötti fölírat szerint 1590-ben kijavítfölirat így hangzik: tatták s a föntemlített évig tovább mködött.

A

A

A

A

A

A

A

Domus

seminarii venerabilis capli Strig. restaurata per R. D. Marcum Cherdy de Fylenthincz p. s. G. de viridi campo id temporis seminarii praefectum.

A

régi városi és káptalani iskola.

Forgách primás ismét a jezsuitákra bízta az intézet vezetését. Pázmány érseksége idejében leégett s a papnevelés e nagy reformátora új alapot s helyet biztosított neki. Ettlfogva lett aztán deficientia. E házban halt meg a híres Otrokocsi Fóris Ferencz. Ezzel szomszédos a ftemplom karmesterének emeletes lakása. Szintén mint srégi ház s kulturintézet kerül szóba. E házat ma alacsony kfal veszi körül s benne van az elbbi magas falból kivett klap, melyen ma csak e szám olvasható 1493. Ez a ház volt vagy 300 éven át a nagyszombati magyar népiskola helyisége. Kezdetben városi iskola volt; a XVI. század közepén egyesült a plébániai magyar iskolával. Az esztergomi káptalan mindjárt megtelepedése után megalapítja a káptalani iskolát, mely már a gimnázium szervezetével bírt. Oláh a városi s káptalani iskolát e házban egyesíti s javadalmat is szerez neki, st az egyházi pályára jelölteknek - átlag 24 bennlakást is biztosít. Ez már gimnázium és konviktus nevet - félig szeminárium is. jezsuiták vezetik s a visel, noha - - mint látjuk Arator (Szántó) István is, az els magyar jezsuita szerepel tanárok között jezsuiták távozása után a káptalan tagjai voltak a tanárok s ezek író. közt látjuk Illicinust, Telegdit, Pécsi Lukácsot, Monoszlayt, Lósyt s Körösi Márkot, a már említett kassai vértanúk egyikét. Mikor aztán a jezsuiták visszajöttek, átvették az intézetet, de hamarosan el is vitték a mai invalidusnemzeti iskola, a gimnázium távozásával, itt tovább virágzott. lázba. XVIII. század bomlasztó Majd kifejldött a német, st késbb a tót iskola is.
:

-

A

A

I

A

A

Nagyszombat.
politikája
itt is

189

megtette hatását. A másik két iskola, fkép a német, fölülnemzeti iskola azonban küzd tovább s a már említett torony melletti iskola után is mködik. Scitovszky azonban, mint már fölösleges intézetet, megszüntette. A karmesteri lakáson túl kezddik a Jemzsálem-utcza. Folytatása a Jerielio-utcza, melynek csak egy házsora van. Ez a két utcza volt hajdan a zsidó városrész, mely tehát a Jericho-utcza végén volt Maláta-kaputól a Zsidó-kapuig terjedt volna. Biztos adataink erre azonban nincsenek. A Jericho-utczától nyugatra terül el dél-északi irányban az a hatalmas négyszög, melynek déli oldalát az Esterházy Miklós-féle egykori egy< temi templom, másik három oldalát a monumentális egyetemi épületek alkotják. E helyen egykor a domonkosrendiek kolostora és ker. Szt. János nevét visel kisszer temploma állott. Guidó Bernát már 1305-bl említi. Eiy -két adománylevélen kívül nem is tudunk róluk semmit. A nyúlszigeti domonkosrendi apáezák a törökök ell menekülve, végre 1567 körül ide kerültek s a kolostort és templomot a legnagyobb elhagyatottságban találták. Pázmány kieszközölte, hogy a pozsonyi Klarisszák közé fölvétettek s az így üresen maradt düledez épületeket az 1615-ben visszahívott jezsuiták foglalták el. A gimnáziumot itt nyitották meg s az 5 osztályra mindjárt 440 tanuló jelentkezett. Maguk egyideig a már említett érseki könyvtár-épület hátsó végében laktak. Három év múlva 6 osztály lett s 1655-ben már 22-en voltak, mert Pázmány egy szemináriumot s két konviktust is rájuk bizott. 1635-ben már 700 tanulójuk van. Dobronoki György a kollégium rektora, gyjtésbl, adományokból s Pázmány bkezségébl megkezdi az építést. Mindjárt a mai négyszög kezdett kialakulni, csakhogy az épületek kisebbszemek voltak. Mind ennek, mind az egyetemi templomnak az építését Dobronoki vezette, a ki az egészrl keleti pontos naplót írt, mely kortörténeti szempontból is igen becses. és nyugati oldal emeletes volt; az északi oldalon még nem igen volt épület; a déli oldalt meg nem építhették ki, mert ott már javában épült a
kerekedik; a

g
t

em piom"és
épületek.

A

bazilika. Eleinte a templom nem volt összeépítve a lakásokkal. Szkebbkör használatra ugyanis egy másik kis templom szolgált, mely már a 20-as évek után épült Forqách Zsigmond nádor özvegyének és Esterházy Miklósnak a bkezségébl. E kis templom sokáig fönnállóit, a század vége felé azonban, mikor a híres Hevenessi rektorsága alatt az északi oldal is kiépült, e templom megsznt s díszes triclinium lett a helyén; fölötte az els és második emeleten volt a nagy és kis aiúa. földszinti terem, tehát az egykori templom mint már említettük ma a protestánsok imaháza. Az épületet ekkor a templom hosszában egy folyosóval összeépítették. Az egész épületben száznál több terem van. Magának az egyetemnek s gimnáziumnak a szervezetét s életét nem lehet czélunk e helyen ismertetni. Csakis fbb mozzanatait jelöljük meg. Mint tudjuk, Pázmány 1635-ben százezer frttal megalapította a két theologiai és filozófiai karból álló „érseki egyetemet". bölcseleti szak, a gimnázium a nyugati oldalon volt; a keleti oldalon a lakások és a hittudomány eladó termei voltak. E városban a jezsuiták kivételképpen elemi iskolát is tartottak fönn ugyanitt. Lsy, Lippay prímások megalapítják a jogi kart. keleti szárny kétemeletessé fejldik s a templom végében is tovahaladva, ennek déli faláig nyúlik. 1667-ben az eladások megkezddnek. Az északi szárny emeletén láthatni a nagy színházat, mely Esterházy Pál nádornak köszöni létét. kisebbik színházat 5 mágnásfiú építtette. nagy nádor javíttatta és bvíttette a nyugati oldalt, mely a bölcseleti szak helye volt. Ekkor nyert tágas helyiséget az egyetemi sajtó is, ugyané szárny végében, melynek kifejlesztje Kollonics volt. Igazgatói közt találkozunk Szentiványi, Sennyei, Rajcsányi s más jelesek neveivel. Mária Terézia megadta az egyetemnek a negyedik szakot is: az orvosi fakultást. Helyisége a szemben lev emeletes szép épület, mely most katonai kórház. többi épület is nagy átalakítást kívánt, a nyugati szárnyat szinte újra kellett építeni. Az építkezés alatt a primási palota, a trinitárius és pálos-zárda szabad helyiségeiben tartották az eladásokat. 1770-tl kezdve az orvosi szakon világiak is tanítottak. Mikor pedig 1773-ban a jezsuita-rendet eltörölték, világi s szerzetes papok pályáztak s legnagyobb részt benlaktak 1777-ben

A

A

A

A

A

A

;

:

-

190

Nagyszombat.

pedig Budára költözött könyvtárával s minden fölszerelésével együtt. Ettl fogva invalidus katonák szállása a mai napig. Mosta es. és kir. 71. gyalogezred zászlóalja is itt van elhelyezve. káptalan kérte Ferencztl szemináriumnak s bár a jogot elismerték, méltányosság ezímén felét továbbra is le akarták foglalni. Ekkor a káptalan az egészrl lemondott. Végül megemlítjük, hogy 753-ban Mária Terézia csillagvizsgáló tornyot is építtetett Kéri rektor vezetése mellett, melynek ma már semmi nyoma. Minden valószínség szerint az északi szárny keleti végénél volt. régi munkákban olvasható feliratokból ma semmi sincs az egész házban.
I
.

A

I

A

Hátra van még, hogy néhány szóval az egyetemi templomról is megemlékezzünk. Mint már szó volt róla, e helyen srégi idk óta Ker. Szt. János tiszteletére templom állott, de a jezsuiták ideköltözésekor már használhatatlan volt. A mai kéttornyú, barokk-stíl óriási templomot Esterházy Miklós nádor építtette. A kor ízlését tekintve, akkor páratlan volt egész Magyarországon, st a messze külföldön is. A maga nemében ma is impozáns, pedig egykori díszébl már alig van valami. A nagy nádor 80,000 frt készpénzt adott reá s azonfölül fát, követ s egyéb anyagok szállítására kocsikat. Alaprajza bazilika jelleg; oldalcsarnokaiba azonban 4 4 oltárt raktak s így külön kápolnák alakultak. Az egész boltozatot egyetlen oszlop vagy pillér sem tartja. Közel 70 méter hosszú s 17 méter széles, falai mintegy 24 m. magasak. Tornyai elég arányosak és stílszerek. Az építmester Spatz Péter volt, kinek festett arczképe máig megvan a sekrestyében. 1629-ben kezdték az építést. A téglát Fehéregyházán égették, mely ekkor már a jezsuitáké volt. Ezt is a nádor szerezte meg nekik, mint a birtokos család kihaltával a koronára visszaszállt, jószágot. A jezsuiták csakhamar felvirágoztatták. Ekkor járt itt a szerzet provincziálisa, kinek e hely nagyon megtetszett s a római Albani villa után Albanusnak nevezgette s e név rajta is maradt. A ma is látható emeletes, nagy épület 1719-ben volt készen. E vidéket akkor még 700 holdas erd borította el, melyet 1854-ben irtottak ki. A templom építése lassan haladt s csak 1637. aug. 30-án történhetett meg a fölszentelése. Ezt nagy fénynyel ülte meg a nádor. A fölszentelést Lippay egri püspök, az els misét Lósy prímás végezte, az els magyar prédikácziót pedig Forró egyetemi rektor tartotta. A mai foltár csak 1640-ben készült el. Velenczei mesterek kolosszális munkája, közel 40 hatalmas szobor van rajta, melyek az ó- és újszövetség egyes alakjait ábrázolják; majd följebb egyházatyák, a jezsuita-rend kiváló alakjai, legfölül a magyar szentek jelennek meg az óriási ikonosztaziában, mely tízezer frtba került. A fölszentelés napján estefelé Kismartonból két kocsi érkezett a nádor 6 kiskorú gyermekének a tetemeivel. Esterházy ugyanis a szentély alatt nagy sírboltot építtetett, és pedig középen a maga és családja számára, az evangéliumi

oldalon a jezsuita páterek, s a leczke-oldalon a fráterek számára. Itt helyezték másnap a kripta els lakóit. Attólfogva itt tették örök nyugalomra az sírbolt kikövezését a nádor méltó fia, Esterházy-család több jeles tagját. Pál végeztette s 1700-ban a lejáratot márványlappal látta el. Szép fölirata így hangzik
el

A

attende Marmorea, quam calcas, porta ad mortem est aerarium. Hoc sub lapide pretium seculorum et melior Hungáriáé thesaurus est absconditus, postquam gloriosissinia sanguine, quia regum S. Ladislai, Ludovici I., Sigismundi Imperatoris innexa sanguini, celebratissima antiquitate, quia septemdecim ante secula in magnó Scytharum principe Opos, in Eurso Hunnorum Duce ac tot aliis dominata celsissüna et illustris Familia Estoras locuni hunc delegit sepulchralem. Iacent bic grandes illae et vére pretiosae animae: Nicolaus, Hungáriáé prorex, aetatis suae oraculum; Ladislaus, item Franciscus, Casparus, Thomas fuso pro patria sanguine beroes purpurati, eorum nomini ac posteritati sui ac praesertim parentis sui Nicolai proregis et matris Christinae Nyáry manibus sepulchralem hunc lapidem Abi viator! Et cum magnas abiisse in cineres posuit S. R. C. Princeps Paulus Eszterházy. animas audis, ingemiscens, ut ex his cineribus immortales resurgant phoenices, preCare, naM DeCet. (170U)
Viator,
!

A négy hs, kikrl a fölírás szól, a vezekényi csatában esett el 1652-ben szentély falain függ a csata után következ napon itt temették el ket. 8 hatalmas trophaeum: a két legnagyobbik a vezekényi hsöké; aztán Esterházy Istvánnak egy-egy szép czímere; egy I)á nielnek, Sándornak, Ferencznek,
s

A

:

Nagyszombat.

191

A REGI EGYETEMI TEMPLOM.

névtelen

Esterházy-ezímer
franczia hadjárat
is.

s

végül

Ocskay Imre

díszes

czímere.

Mind

a

XVII. századból.
kriptában
idején igen nagy kár esett a templomban és a katonaság feldúlta a sírboltot s ott mindent széthányt. A jezsuita-kripta fülkéibl mindent kiszórtak s ma úgyszólván egynek a maradványai sincsenek külön. A családi sarkophagokat is összerongálták. 1865-ben a család kijavíttatta s a boltozatot vasrácscsal elzáratta. Erre vonatkozik a márványlap föliratának a vége

A

A

Hoc monumentum

restituit

refiei iussit

ossaque maiorum iniuria temporum dissipata colligi ac tumbas Paulus Eszterbázy de Galántba. MDCCCLXV.

templom eleinte nem volt kifestve és a mai stucco-munkák sem voltak meg. Az egésznek világoskék színe volt. nagyszer díszítés Esterházy Pál bkezségét dicséri. mennyezeten s az oldalfalakon is szép festések voltak. Különösen kitnnek a kápolna boltozatán látható stucco-munkák és az egyes mezkben volt freskók. Ez utóbbiaknak s a gazdag aranyozásnak legnagyobb részét sikerült eltüntetni. Ma t. i., a mennyezetet kivéve, az egész templom fehérre van meszelve. E kíméletlen eljárást fképpen az tette szükségessé, hogy az említett hadjárat alkalmával a katonaság itt telelt s a templom belseje annyira megrongálódott, hogy utána jóidéig nem is használták, a festés költséges kijavítására meg nem gondolhattak. kápolnák fölött mindkét oldalon szobasorozat volt s onnan a ma is látható fels karzatra volt kijárás. Ezek a bennlakó világi vagy egyházi növendékek helyiségei lehettek. E templomban voltak az egyetemi fölavatások, vagy ünnepségek. Mintegy 7 vallásos társiüat, sodalitas virágzott itt, s ezek közül 3 az egyetemi ifjaké volt. 1561-ben 9 vértanú ereklyéit kapta meg a templom s azok az oltárok ereklyetartóiban máig megvannak. Mint érdekességet említjük meg, hogy a sekrestyében két kép van s az egyiken a Mária név betinek szokásos csoportosítása, a másikon az ismeretes J S van ki hímezve. A kép hátára az van nyomtatva, hogy Ghymesi Forgách Pál vál. püspök ..édes leányának" a hajából készült a XVIII. század elején. Forgách ugyanis neje halála után papi pálvára lépett, egyik leánya pedig itt Klarissza-apáeza lett.

A

A

A

A

H

192

Nagyszombat.

az invalidusokon kívül a gimnáziumi ifjúság látogatja e gyönyör s mindez ideig egyetlen a városban, melyben minden vasárnap - s máskor is sokszor - - magyar prédikáczió van. Kapuja fölött a dics alapító czímere van s e fölirat:

Ma

templomot

Com. Nicolaus Esterházy R. H.

Pal.

sá -Adalbert
szeminárium,

körül van a város harmadik tere, mely az ezredéves Pázmány-tér néven szerepel. Azeltt a templomról ezt is Szt. János-térnek nevezték, az egyetem idejében pedig „fórum Academicum", azaz Egyetem-tér volt. Mieltt ez óriási épületcsoporttól s a hozzáfzött szép emlékektl búcsút vennénk, befejezésképpen említsünk meg néhány nevesebb férfiút, kik itt az egyetemen s a gimnáziumban tanítottak. Az egyetem nevezetesebb rektorai és kanczellárai Dobronoky, Sennyey, Szentiványi, Kecskeméthy, Szerdahelyi, Rajcsányi, Kunics, Kéri stb., kik a magyar irodalomban is ismert alakok. A hittudományi kar tanárai közül ismeretesebbek: Nádasdy, Bárányi, Szentiványi, Szerdahelyi, Csapody. A jogi karon Otrokocsi Fóris, Bencsik, Szegedy s mások. A bölcseleti szakon Inchoffer, Hevenessi, Timon, Thuróczi, Kazy, Kaprinay, Pálma, Pray, Katona stb. A fizikát a világhír Hell Miksa is tanította; a mathematikának a tanára Dugonits, stb. A gimnáziumi tanárok közül is csak a legnagyobbakat említjük meg: Káldy, Dobronoky, Forró, Nádassy, Pereszlényi, Szentiványi, Szúnyogh (a félelmetes vitázó), Csete (szónok), Hidy, Timon, Árvay, Péterfy, Rajcsányi, Kéri, Kazy, Szegedy, Sajghó, Pray, Kunics, Frivaldszky, Katona s mások. A mai Felspatak-utcza az egyetem életében Jezsuita-utcza nevet viselt. Mai nevét pedig a rajta végig folyó pataktól vette. Az egyetemi templomtól vette nevét az a rövid, mindössze 14 házból álló utcza, melynek néhány épülete számot tart arra, hogy hazánk mveldéstörténete foglalkozzék velk. Mindjárt a templom mellett, az utcza sarkán látunk egy ódon külsej,

A

templom

ünnep

óta

:

:

:

Az
°g

érseki
s

k™nrikt™.

emeletes épületet, mely 1886 óta a 4 osztályú községi polgári fiúiskolá-n&k részben a róm. kath. elemi fiúiskolának szolgál lakásul és ugyanitt van az iparos- és keresked-tanulók iskolája is. Az épület mai alakját csak 1710-ben kapta, de mint intézet sokkal régibb. Pázmány ugyanis 1623-ban a sarkon a Wanker-féle házat megvette, hogy ott egy jezsuita fölügyelete alatt szegény nemes fiúk lakjanak s a gimnáziumba járjanak. növendékek száma 25 volt s czíme Szt.-Adalbert burzája. De Pázmány nem tett le biztos alapot, s az egyetemi tke kamataiból juttatott évi ezer forint keveset segített. Majd fpapok, mágnások és polgárok adományaiból 60 személyre terveztek bennlakást, de ez sem volt elég biztosíték. jezsuiták Pázmány halála után el is hagyták. 1642-ben megint hallunk róla, s mikor a svéd támadások alkalmával az olmüczi egyetemi hallgatók közül többen idejöttek, Lippay érsek itt helyezte el ket. Most már kispapok is voltak köztük s czíme Seminarium S. Adalberti lett. Itt tanultak a székesegyház énekesei és zenészei. Mikor pedig a templom hosszában 2 házat s a Szt. János-utczában a Pyber-féle házat megvették, 1710-ben L alakú emeletes épületté fejldött s keleti végébe a ma is látható kápolnát építették. Az Amadé Ilona, Koháry és Kolonics-féle alapítványokkal ellátott intézet a jezsuiták vezetése alatt szép fejldésnek indult s lassanként úgyszólván a nemzetiségi kispapok intézetévé lett. Az egyetemmel együtt ez is Budára került. város 1783-ban megvette s ekkor bérház lett. Ma az említett iskolákon kívül itt van a pozsonymegyei magyar közmveldési egyesület könyvtára s régiséggyjteménye, a katholikus legényegyesület helyiségei s a nagyszombati ipartestület irodája. Ezután 3 nagy épület következik, melyek ma az érseki fgimnázium és a királyi érseki konviktus czéljait szolgálják. Mind a háromnak érdekes története van. Az els a fgimnázium épülete. Nagy, négyszög, emeletes épület, keleti oldalon, hol a tantermek vannak, kétemeletes, a déli oldal pedig hiányzik. Alapját Lippay prímás vetette meg az 1648-iki tart. zsinaton, mikor is a püspököket felszólította egy általános szeminárium alapítására. legs

A

:

A

A

A

A

:

Nagyszombat.

193

többen azonnal hozzá is járultak az alaphoz s egyházmegyéik részére megszámban növendékeket küldtek. Ez épület helyén is Pyber-féle házak voltak. Erre az intézetre fordították Lósy primás 35.000 frtnyi hagyatékát is, a mai kétemeletes szárnyát pedig Illyés püspök hagyatékából építették. A jelöltek számára szükséges rész már 1652-ben készen volt. Egészen a római német-magyar Apollinare szeminárium mintájára szervezték s a növendékek itt is vörös talárt viseltek ezért hívták sem. generálé rubrorumnak. Lippay Magyarország Patronájának ajánlotta föl. Kapuja fölé helyezték Lippay czímerét, melynek ma már csak a helye látszik. Alatta e chronostikon olvasható
állapított
:

GeorgIVs LIppal ArCklepIsCopVs Strlgonlensls prIMas Ungarlae LegatVs natUs UnlVerso CLero regnl apostolid. (1649.).

Lentebb olvasható Lippay jelmondata Coniungete Deo et sustine. A növendékek száma csakhamar 70 80-ra rúgott s a jezsuiták ezekért a káptalani Stephaneum-seminariumot mellzték, st egyideig nem is vezették. Az egyetemmel ez is elköltözött a városból s beleolvadt a központi szemináriumba. Ettlfogva az épület katonai iskola s a régi, szép árkádos folyosók s termek jelentékeny s káros átalakítást szenvedtek. Scitovszky primás itt helyezte el 1853-ban a megalapított 8 osztályú gimnáziumot. Itt említjük meg azt is, hogy az egyetem elköltözésétl 1784-ig a gimnázium a mai katonai kórházban volt. A következ épület, mely a gimnáziummal összeköttetésben van, egykor esztergom-fegyházmegyei növendékpapok és világi nemes ifjak intézete volt s Szelepcsényiben tiszteli alapítóját. A gimnáziumi épülettel folytatólag két szárnyból áll az elbbi két-, az utóbbi egykeleti és nyugati emeletes és középen egyemeletes traktus köti össze. Szakértk nagy elisme-

:

;

Egykor délfelé valamivel igen szép fbejárattal. Mikor késbb a vele szomszédos konviktust építették, a boltíves déli részt megcsonkították. Kicsiben ez intézet már 1668-ban megvolt, mert a Stephaneum-seminarium már szknek bizonyult. Szelepcsényi ide világi ifjakat is felvett. Az egészet a jezsuiták vezették. 1678-ban 17 ezer forintot tesz le ez alapra, s mikor többen is adakoztak, (Szenttamási 11 ezer, Illyés 50 ezer, Gubasóczy 35 ezer frtot), akkor a szomszédos házakat is megvették. Teljes díszében csak 1700-ban állott, mint szép portaléjának a chronostikonja mutatja:
réssel szóltak széles, boltíves folyosóiról s termeirl.
volt,

hosszabb

HonorI gLorlosIssIMae Vlrglnls orbls CoeLIqVe regináé posVIt plVs prlnCeps GeorgIVs SzeLepCsénl, arChiepIsCopVs Strlgonlensls. (1700).

Szz Mária szobra s Szelepcsényi czímere áll. földnincs használatban. Az utczai szárny a 20 ezer kötetnyi tanári könyvtárnak szolgál helyiségül részben tanári lakás. Az összeköt épület már düledez. A keleti szárnyon, földszinten van a gimnáziumi ifjúság díszes színháza, melynek tágas néztere, karzata, erkélye s 12 páholya van. Mai, emeletes alakját 1875-ben nyerte. Alapítása, fejlesztése körül nagy érdeme volt Scharnbel; Graeffel és Komlóssy tanároknak. gimnáziumi ifjúság itt évenként legalább 2 színieladást és hangversenyt szokott tartani. E szárny közepébe épült az egykori szeminárium Mária-kápolnája, melyet ma a konviktorok a téli hónapokban használnak. második emeleten az I III. oszt. konviktorok helyiségei vannak. E két épület udvarát használja a gimkapu
fölött szinti rész

A

A

ma már

;

A

A

náziumi ifjúság. A gimnázium, mint már tudjuk, 1852 óta van az esztergom-fegyházmegyei papok vezetése alatt. Scitovszky primás akkor alapította meg 200,000 írttal. Mivel a benczések alatt csak 6 osztályú volt, az emelkedett szellem primás a Marianumban szervezte az érseki liezeumot (a 7. és 8. osztályt) s abba a klerikusokon kívül világi ifjak is jártak. Mikor pedig 1850-ben a gimnáziumot 4 osztályúvá fokozták le, a primás az 5. és 6. osztályú tanfolyamot is megalapította liczeumában s így 1852-ben könnyen megalakulhatott a 8 osztályú érseki fgimnázium. E liczeumnak, illetleg gimnáziumnak több nagynev tanára volt, kik közül nem egy, magas egyházi méltóságra vagy országos hír tudós nevére tett szert. Sctmassa, Hidasy,
Magyarország Vármegyéi és Városai
:

Pozsony vármegye.

1

94

Nagyszombat.

Mésslényi, Császha fpapok, Szuppan Zsigmond, Aschner Tódor, Knauz Nándor, Graeffd János, Gzlambos Kálmán (ma lazarista), Frakaói Vilmos, Pór Antal, Bodnár Zsigmond, Hettyey Samu (a meghalt pécsi püspök), Komlóssy Ferencz s mások ez intézetekben tanítottak több-kevesebb ideig. Az intézet tanulói közé tartoztak jóidéig az egyházmegye növendékpapjai is. 7. ós 8. osztálybeliek - - az ú. n. liczeisták 1865-ben Esztergomba költöztek. Tíz év múlva itt helyezte el Simor primás az 5. és 6. osztályú papjelölteket, de ugyancsak tíz óv múlva 1885-ben eltávoztak

A

azok
konviktTs

is.

Ezután a város legdíszesebb, legaranyosabb régi épülete következik: a Pázmány-alap ította nemesi konviktus, melynek mai épületét Mária Terézia emeltette (1747 54). Négyszögalakú, kétemeletes, impozáns épület s úgy magas ós széles folyosói, mint lépcsházai és gyönyör termei a Mária Terézia korabeli építés méltó remekei. Az építést Grueber ígnácz jezsuita vezette. Ötvennél több terembl áll, melyek a modern igényeket is teljesen kielégíthetik. Maga az intézmény Pázmány hazafias gondolkozásának alkotása. Hazánk nemeseinek mveldésére 1624-ben 50,000 frttal s az évi 5000 frtnyi pizetummal alapítja s a jezsuiták vezetésére bízza. S mert az alaphoz II. Ferdinánd is hozzájárul 2000 frttal, „Kir. érs. nemesi konviktus czímet viselt. Második megalapítója Teleydi János, kalocsai érsek, ki a mai épület helyén volt házát, még Pázmány életében, fölajánlotta s a szk Káptalanutczai Szabó-féle házból ide költöztek a növendékek. Késbb Telegdi hagyatékából még egy szomszédos házat kaptak s ettl fogva gyors fejldésnek indulhatott. 1666-ig inkább a Telegdi-alapból élt, mert a pizetumot Pázmány halála után legtöbbször nem adták me?. Azért hivatalos iratokban is (a városi levéltárban is) Gonvictus nobdi'im TeUydyanus néven szerepel. 1666-tól fogva azonban a pizetumot rendesen folyósítják s az intézet szépen fejldik.

1

'

Már külön színházuk

is volt s több egyetemi hallgató is volt köztük. Virágzása közben érte az 1683-iki tzvész, mely után pusztulásnak indult. S mikor hamvaiból már némileg kikelt, II. Rákóczy Ferencz és Haister katonái sanyargatták s élték föl. 1714 után szinte megsznt. Mária Terézia újra szervezte s modern alapokra fektette. Az épület díszes, nagyszabású portáléján e fölírás van: Religioni, bonis artibus. MDOCLIV. Délkeleti sarkán hatalmas kupola alatt van, a konviktorok nyári kápolnája. A mennyezeten az Apokalipszis-bi vannak fantasztikus falfestmények. Az új palota csakhamar benépesült s a legszebb reményekre jogosított. Nagy baj volt az, hogy ekkor már szerte hódított a jezsuita-ellenes áramlat munkásságukat is nagyon megnehezítette. Mikor azután 1773-ban s ez az a jezsuita-rendet eltörölték, attól fogva ex-jezsuita világi papok s pálosok vezették az intézetet. Az egyetem elköltözésekor az Adalbertinumban és Marianumban volt világi ifjakat itt helyezte el Bdthyány primás. 1784-ben II. József meglátogatta s utána mindjárt beszüntette. A nagyszer épület azután egész 1850-ig katonai iskola és invalidus-lakás volt. Scitovszky primás 1850-ben visszaállította, de az egykori alapítványokból s birtokokból csupán a pizetumot tudta számára visszaszerezni. Ezért alapja nincs is biztosítva. 39 alapítványi hely van s átlag 5 fizet nve üdék. A most ismertetett 3 nagy épület mögött jól gondozott, tágas kert terül el, mely a gimnázium és konviktus hygieniájára kedvez hatással van. A konviktusi épületben laknak a gimnáziumi tanárok is. Ha a csaknem kizárólag földszintes házból álló Pék-idczát s a Felspatak-utczát magyarázatot nem igényl nevén megemlítjük, el is mondtunk
)

hil^olás^ilaza
'

mindent, a mi a délészaki irányban parallel haladó utczákról szót érdemel. Egyetlen nagyobb Kereszt-utczája a városnak az, mely a ferenczrendiek mögötti kiskaputól a plébánia-templom mögötti kapuig halad s 3 utczát foglal magában: a Színház-utczát, mely a színház keletkezéséig Ferencziek-utczája néven szerepelt, a Nagy Lajos-utczát s a Szemináriumutczát. Közben van a Ftér, melyrl már szóltunk, Azután a Nagy L<rios-utcza következik; nevét onnan vette, mert a hagyomány szerint az utcza sarkán lev, egykor Popovich-féle házban halt meg Nagy Lajos király. A pozsonyi Toldy-kör elször a szomszédos Somogyiféle házat tartotta a kérdéses helynek s emléktáblával is megjelölte. (1879).

az említett helyiségek Nagy Lajos királynak valódi halálozási háza és szobája. Pártfogóik Spáczay Pál érseki helynök s maga Esterházy primás.000 frtnyi apáczai hozomány s vagy 40. A félezredes évforduló alkalmával a pozsonyi Toldy-kör indítványára ezen emléktáblát kegyeletbl emelte Popovich Sára. hunyt a el nemzedékek óta fennálló hagyomány szerint Nagy Lajos Magyarország dics királya 1382 szeptember 11-én. az els fnöknnek E. az utczában s a vele derékszög-alakban húzódó Simor-utczában Szt Orsolya-rendi apáczák nagy épületcsoportja. internátusból s 3 igen népes iskolából áll. utánjárás. több irányú akadékoskodással kellett megküzdeniök. majd gyjtésbl megépítik a szögletházat. de sok közbejött akadály következtében csak 1776-ban szentelhették föl Szt. E vita magyarázza meg' az egyik föliratnak komikusan hangzó „valódi" szavát. mely templomból. vas. s hogy több házhelyet vegyemegfelel helyiségeket építhes- senek. 1382 szeptember 11-én. Sok küzdés után e helyen biztos lakást szereztek s kegyes fpapi. 1859-tl fogva képesített tanerik voltak 4 osztályú bels és küls osztott iskolájuk számára. 195 A meg fölmerült vita következtében az egyéb adatra támaszkodva. háztulaj donosn. Azonban az 50. vesektl vette. Alapkövét már 1729-ben letették. E ni szerzet 1724-ben jött a városba Pozsonyból. Eleinte nagy nehézségekkel. melyeknek a boltívei a XIV. Már kezdetben voltak bels és küls növendékeik. Nevét valószínleg az itt Sarkantyús-utczának hívták a leglakó ötvösöktl.000 forintnyi kegyes adomány lehe- tvé nek tette. 1882.és rézma.: : Nagyszombat. E 281. számú Popovich-féle épület déli falán. Az utczát a XIV. Iskolájuk a magyar tanítás és kézimunka dolgában hamar jó hírnévre tett szert. a hagyományra s más hogy a Popovich-féle házban halt a nagy király. Mária Terézia igen kegyelte ket s 15. századtól fogva újabb idkig. 1798 után tágasabb internátust építettek s 3 osztályú osztott iskolájuk volt. kolos- épüirtesóportja. mely egyes udvari részeiben a XIV. század elején épült. Scitovszky 1856-ban 30. Anna tiszteletére. 13* . márványlapon e fölirat olvasható Ezen házban. Találtak is benne a földszinten két alacsony kamrát. Alojziának rokona. az orsolya-apáczák temploma.. kiderítette.000 forintnyi adománynyal támogatta nemes törekvésüket.000 frton kibvítteti lakásukat.z orsoiya- Ebben van a torból. század Ízlésére emlékeztetnek. fúri adományok- — — ból kisebbszer templomot építettek. Ugyanezen háznak a Pék-utcza táján pedig ez a fölirat van felli részén.

mert az épület századokon át egész 1850-ig az esztergomi fegyházmegye szemináriuma volt. déli s részben a keleti fal mentében vannak. hazafias nevelésük. akár visszahozatalakor (1622) történt az eset. torony közül már egyik sincs meg. növendékek száma 70 80 volt. és 6. Tanításuk. mely a futcza két végén volt. A Jerichó-utcza végén volt a Maláta-kapu. 1824-tl fogva itt volt a kerületi tábla hivatala. 187 /-ben megnyitják az elemi iskola 5. Mikor Bethlen a magyar szent koronát Pozsonyból elvitte. Ezek a városfal mentén épültek s barátságtalan. 1624 mint tudjuk. mint tudjuk.gyjtésbl és kölcsönbl az Alsópatak-utczáig tágas kétemeletes épületet emeltek. Udvarról. 1891-ben pedig a 4 osztályú polgári iskolát. a menet itt megállapodott s a koronát azalatt Mednyánszky László báró nagyprépost lakásában helyezték el. mely a Szeminárium-utczát nyitja meg.. Bástya-ulczák. E házzal szemben van a 4 osztályú. 1777-ben ez az intézet is követte az egyetemet. áll. mely így hangzik: A — A His ego sVb teCtls qVonDaM peregrlna qVIeVI. A régi Szt. A városfal küls oldalához s még távolabb épített házak. S végül 1894-ben létrejött a 4 évfolyamú ni praeparandia. Késbb. a mikor azt Simor prímás polgári iskolai s gimnáziumi tanulók számára megalapította s Szt. ajándékul adott könytárával együtt. kertrl persze itt szó sincs és a házak egy része a falba is beleépült. Azeltt ezt is Sarkantyús-utczának nevezték.19Ü Nagyszombat. Prileszkynek. a tábla hivatalnokának. n. a Simor-utcza végén. a Pázmánytól újraszervezett Marianum-seminarium elkerült a defieientia épületbl s Mariano-Stephaneum czímen egyideig a Káptalan-utczában. városnak minden tekintetben legutolsó részei az ú. a katonai tébolyda mellett a Lanzer-kapu (azeltt Zsidó-kapu) s az elbbit 1860-ban. bels város 605. A mai szép. osztályát. míg csak tábla jegyzkönyvei a gimnáziumi tanári 1876-ban meg nem sznt. apró házakból állanak. Az utcza nevét onnan vette. segélyezett községi polgári leányiskola épülete. Vincze apáczáira bízta. Ezek az északi. Itt volt aztán 1850-ig. Ez épület 1886 óta fiúárvaház. A — — A A A A város falai. A növendékek száma vagy 80. A Pázmány-féle szervezés értelmében egy esztergomi kanonok áll az élén. Fpapi alapítványi hely is van vagy 30. Az érseki liúarvahaz. A két fkaput. a küls város 184 házszámból áll. van az érseki fiúárvaház. Ezzel aztán össze is foglaltunk a belvárosban minden említésre méltó dolgot. mígnem ez is Esztergomba költözött. lelki gondozásukat jezsuiták végzik s az egyetemen hallgatják a theologiát. gazdasági A város falai ma már semmi szolgálatot sem teljesítenek. s a fölöttük lev tornyokat 1820-ban lebontották. úgy hogy most egy nagy négyszög területet foglalnak el épületeik. a jezsuiták nem igen tördtek vele s Barkóczy prímás végleg föl is mentette ket ez állásuktól. Ettl fogva 1886-ig az érseki helynök lakása volt. Iskoláikat vagy 700 növendék látogatja s közel 100 bennlakó növendékük van. A fkereszt-utcza két végén lev két kisebb kapu régóta nyitva volt. az utóbbit 1862-ben lebontották. A konviktussal szemben. 1902-ben vagy 60. majd ez épület helyén mködött. Arady János kanonok ez esetet a homlokzaton egy chronostikonnal örökítette meg 1792-ben. kik azt minden tekintetben igen jól vezetik.000 forinton . Koháry István s mások alapítványai sem tudták fölvirágoztatni. Majd Mérey kanonok s a már említett Spáczay vikárius adományaiból lassanként fölépül a mai ház. — A négy nagy . emeletes épület 1724-ben készült. de meg a konviktusi épület is egyidben szemináriumi jelleggel bírt. István-kápolna az udvar felli kis torony alatt van. A közöttük volt 6 6 kisebb toronyból is csak a nyugati oldalon láthatni négyet elég jó karban. Batthyány prímás azonban 1790-ben visszahozta s vezetését világi papokra bízta. egyikre sem alkalmazható az évszám maga az eset azonban megtörtént. Mint láttuk. könyvtárba jutottak. hozzá harmadik ház szintén történeti érdekesség. tehát az egész város 789 házat számlál. minden szakra képesített tanerik nagy elismerést érdemelnek. . nem felel meg versbl kiolvasható évszám a valóságnak mert akár elvitelekor (1620).

-nak.ny-vármegy i nyilv. van a Treumann-féle malátagyár. jeli kórház modern berendezés épülete. majorok.külvárosra oszlik. a mely legnagyobb volt egész Európában s a nevezett évben tele volt A megyei közkórház. Különösen a nyugati oldalon van Krausz-féle major végében ma is látható egy magasabb. Ez alkalommal az udvari kapubejárás fölé helyezett chronostikon az 1802. (1802. várossal. mely két részre. mely 1795 körül épült s 1802-ben nagy udvarával együtt Berchthold grófn bkezségébl földiszíttetett. Ez az épület azért érdemel említést. toronyszer éjjeli gyülekezetet tartott. mely mellett egy kkereszt van. evangélikusok 1798-ban kaptak temet-helyet. melyek közül néhány ma is látható s legtöbbje nagyúri ízlésrl s jómódról tanúskodik. Az egykori pallos-jog áldozatai e feszület eltt végezték utolsó imájukat s itt végezték ki ket. Alsóés Fels .és halottas-kamra. A E házat 1754-ben építtette Mária Terézia a konviktus számára s a kert is azé volt. Tovább haladva. Az ág. várostól délkeletre. század békésebb évtizedei mindjobban tották a felbátorí- lakosságot. Odább. Közadakozásból épült 1824-ben 40. Elköltözésük után helybeli polgárok kezére kerültek s azok gazdasági épületekkel rakták meg. 1867-tl fogva ismét magánkórház s 1886 óta Szt. gyártelepek ják és kertészetek alkota küls várost.Nagyszombat. lövház mai alakját 1867-ben kapta. kir. a vasúton túl. Evenként átlag ezer beteg van benne. Ez épülettel szemben van az Lmmer-fé\e ház nagy kertjével. Ez a lövész-egyesület 1838-ban tartotta meg 600-ik évfordulóját. A Bach-korszak idején közkórház volt. A katonai temet 1783-ban . Különösen az eszter- gomi kanonokok. Vincze apáczái gondozzák. A A a. 1898 óta nyilvános jelleg s 40. Késbb egy kanonok vette meg.000 frton. zetek s világi inté- elkelszép A MEGYEI KÖZKÓRHÁZ. Fejlesztése köri nagy érdeme van Christian János dr. a gyepmesteri lakáshoz érünk. De a XVIII. ségek építettek lakásokat. díszebédek s egyéb ily alkalmak rendezésére használják. a Pálos-utcza végén. Nagy telkeket vettek a városnak mind a négy oldalán s azokat elég magas kfallal vették körül. van az 1880-ban megsznt ház is "épült. hogy a küls építkezés sokáig tiltva volt s 1601-ben a meglev házakat is lebontották. a mait 1846-ban alapították. A borral.000 frton tetemesen javították. A vasúton túl három temet van.) E klapot a most épül járásbírósági épület miatt el kellett távolítani. E nagy hely azeltt a Rubrorum seminarium kertje volt. lövegyesület háza. terül el a Pozs>. Ma mulatságok. e szerint tehát egyenl korú volna a szab. 197 Már említettük. melyben 1824-ben a Seulinyi-íéle 2110 urnás boroshordó volt. továbbá bonczoló. néhány szép major. Most épült külön helyiség a ragályos betegek számára. ía^ejyesüiet így hangzik : ConCors SoCIetas JaCVLatorla LIberae reglaeqVe Vrbls TyrnaVIensIs Cbarae patrlae boC paCto portaM banC pVbLICI ornatVs gratla ereXIt — DefenDenDae Intenta. évet kétszer tartalmazza. mert ez alatt van az a nagyméret pincze. a modorfalvi út mentében. Ujabban ezen az oldalon néhány csinos földszintes déli oldalon. a Gsákyaké volt s itt állítólag MartinoviU néhány mely helyiség.

Hatóságok. az intézetek és egyesületek is. 198 keletkezett. városi ügyek elintézésére van jogügyi. másik temetjük. kápolnája is van Szt. amaz 4. ev. tanácsos :Moravek Antal. a nagyszombati ker. Albrecht Géza. 1800-ban alakult. irodalom ápolása és terjesztése. kir. pénztári hivatala s fogyasztási adóhivatala. A róm. róm. a humanizmust. A küls város keleti részén apró bázakon kívül két téglagyár van. A Pozsonyi magyar közmveldési egyesület nagyszombati fiókja. a ni praeparandiában Znamenák István. járás- A A A Városi hatóság. Egyházi hatóságok érseki helynök Jedlicska Pál praelatus. Mátyás idejében keletkezett s már akkor említik a nagy bársfákat. pénzügyri biztosság. Kulturintézetei közül igazgató az érseki fgimnáziumban Khalmi József. egyesületek. huszárezred 6.. kath. Adalbert-egyesület hivatalos czélja a tót kath. m. közegészségügyi. városban a következ állami hatóságok. századának a kaszárnyája van. kath. kath. Van továbbá a városnak árvaszéke. mert mocsarai a város levegjét nagyon rontották. fjegyz: Schwendt János. Ma közigazgatási hatósága élén polgármester áll.van az srégi városi szegényház. és 1861 óta mködik a Dalos-kör. befejezhetjük az épületek ismertetését. Szakszeren rendezett könyvtára 6100 kötetbl áll s nyomtatott katalógusa van. hitközségek külön-külön népiskolája. hivatalok. szegényügyi. posta. államvasúti állomás. melynek fejlesztése körül elévülhetetlen érdeme van Alszeghy János polgári iskolai igazgatónak. Statusquo ízr. áll. mely 150 tagot számlál. a róm. Az északi rész még a XVIII. rendri hivatala (kapitány Kratky Ferencz). elvesztette egykori jogkörét. A könyvtár használata vasárnaponként 245 370 drb. aljegyz: A A Egyházi hatóságok. A magyar szellem ápolása és a mveldés terjesztése czéljából alakult 1880-ban a Magyar Kör. népnevelés szolgálatában áll még az ág. lelkészek Farkas Géza. számvevsége. népnevelök egyesülete czímében viseli czélját is és ipariskolát tart fenn. Állítólag már I. Mögötte az V. Képvisel-testülete áll 57 virilistából s 56 beválasztott tagból. hivatalok vannak: kir. Mellette van a városi uszoda. az államilag segélyezett községi polgári leányiskolában Alszeghy János. a ferenczrendi kolostor házfnöke: Thurkovies Engelbert. Az intézetet Szt. Terézia elrendelte leesapoltatását. kir. azok megszüntetése után Luzsinszky kanonoké. kir. mely Az izraeliták közös temetje 1878-ból való. az észak-nyugati részen. járási szolgabíróság. terül el a bíres Stummerféle nyersczukor-gyár. Nagyszombat. iskolai. Ha még a gyufagyárról s a két malátagyárról megemlékezünk. melyek a valláserkölcsiséget. rabbi Stein Miksa. 1902-ben a Magyar polgári kör. Mária a A szegényház. . a Szt. Ag. városi hatóság élén Franciscy Lajos dr. 1 ' — — . pénzügyi. : : : : : A Intézetek. majd a családjáé lett. Nagyszombat is. kir. Itt van a Kálvária is. melyek közül öt ma is megvan. adóhivatal. Másik felén. Mellette . legény egyesület. apátkanonok róm. apátkanonok. a nemzeti szellemet.. a statusquo és az orth. mely sikerült hangversenyeket Megvannak városunkban azok A ni szokott tartani. gazdasági és építészeti. m. hitközség 2 tanítós népiskolája. a községi elemi iskolában Horváth József. fiú-iskolában Goldberger Soma. Két év eltt alakított „Történeti emléktár czím szakasza már 285 értékes darabot tartalmaz. Városi fügyész: Borovánszky Ede. a Lazaretum. Fábián s Sebestyén tiszteletére s ezt az intézettel együtt 1747-ben benedikálták. a társadalmi érintkezést ápolják. rabbi: Rcichenberg Ábrahám. a mveldést. báz egykor a jezsuitáké volt. kath. kath. czukorgyáron túl van a már említett régi temet. fiúiskolának mind a négy osztálya párhuzamos. melynek 115 tagja van. színházi. Alapítási ideje ismeretlen.s távíró-hivatal. század közepéig városi halastó volt. Azeltt is ott volt (1730 óta) Scbmidt kanonok adományából s a polgárok gyjtésébl. mint több szab. mely mai díszes alakját 1900-ban kapta Müller József adományából. bíróság. számvizsgáló. mszaki tanácsos: Windisch István. Vincze apáczái vezetik. Kanovieh Elemér számvev Hopfer Gusztáv. emez 2 tanítóval. közjegyzség. a jezsuita-kollégium rectora: Molnár László.és gázbizottsága. hatóságait. város. orth. izr. plébános: Halmos Ignácz dr. m. Szóljunk még valamit a város szervezetérl és társadalmáról. ev. kir. Komálom táján van. fképpen az 1848 49-es évekbl.

42 csizmadia azonban még így is sok. Van továbbá kereskedelmi olvasó-egyesülete. mint a értesülünk. Ipar. szegényedés.s fképpen Kereskedi-lme szintén nem oly élénk. és izr.Nagyszombat. népes tzoltó-egyesületet. Jótékony eyxjesidetei sorában látjuk a Vörös. zenekara van. század elején betemették s azt köröskörül. . A másik hetilap éppen most indult meg Nai. 90-es A legnagyobb A évektl fogva a különben nagyon árnyéktálán és alig fásított várost nagy sétatérrel ajándékozta meg. továbbá a gyári produktumok ettl is megfosztják ket. 199 könyv körül váltakozik. mindig nem felelhetett meg a jogos kívánalmaknak. Sajtó. A czukor. a vidékre vannak utalva. E város is szomorú példa arra. Nagyszombat századokon át híres volt ezéheirl.s 2 szeszgyára csak csekély 3 téglagyára van. De még erre az igényre sem igen számíthatnak. Volt ugyan azeltt is némi árnyékos helye a városnak. mostanság évrl-évre néptelenebbek. mert Pozsony és Bécs közelsége. A szépít-egyesület a város és állomás közötti teret virágos. részben találja föl e városban keresletét. Jelentékeny pénzadományokon kívül már négyezernél több eladásai. Mint kurióziumot említjük meg hogy e város pékjei ma is annak a jól megérdemelt hírnévnek örvendenek messze vidéken. mert a jómódú földmívesnép asszonyai és leányai kizárólag csizmában járnak. Marha. jelezve. jó könyvet osztott ki. fölolvasásai nagyban hozzájárulnak a város örvendetes magyarosodásához. ötvös.Noiiny czímen szerepel. ev.egyesületet. mely lehetvé tette annak létrejövetelét. s fél magyar. segí'ö. meg Pozsony és A minrl Kereskedelem és forgalom lóvásárjai ma is látogatottak. elismerés illeti siszépítegyesüli-tet. fél német szöveg. alig marad valami megemlíteni való. mert itt az Évtizedenként legfeljebb 4 5 lakóház . illetleg a város közönségét.és Leves. fképp a déli s leginkább a nyugati oldalon fasorokkal ülteitek be (1M7). A A : tartotta külön megemlékezni. A czéhek törzskönyvei és remekei is részben a budapesti leveles könyvtárakba. termelését 5 kisebbszabású malátagyára. kisiparosok közül még a csizmadiák örvendenek érdemlegesebb keresletnek. meg a nemzeti múzeumba kerültek.és mkertté alakította át s a várostól vagy 20 percznyi járatú szép sétateret s a vegén végén tágas parkot alkotott. Az egyesület újjászervezésére Af>pwnyi Albert gróf maga is eljött 1902 ben. melyrl egy historikus (Korabinsky) már vagy 120 évvel ezeltt érdemesnek — látványosság számba megy. mily fontos poziezió e város a magyarság ügyében. de ez még A NAGYSZOMBATI HONVEDEMLEK. mert hisz XIX. A Nagyszomlati Hetilap 1868-ban indult meg Tytvauer Wochenbbitt czímen 1878-tól fogva az els czímen. A városban 3 lap jelenik meg.kereszt-. de ezek is jobbára építés épül. Mkedvel ipartestülete. A harmadik Kollár Márton szerkesztésében Katid'ch.és csizmadiaiparáról. az ág. Városi 1a/> diákpénztára már 1846ban alakult s alaptkéje azóta megkétszere- zdött. 3 eczet. Végül megemlítjük a jól szervezett. mennyire pusztul a kisiparos-osztály. szíjgyártó. Szerkesztje Thinagl János. kerületi betegsegélyz pénztára.és gyufagyár nem itt értékesíti . Ha a kisváros szerény igényeinek megfelel ipari termeléstl eltekintünk. Hitelintézete is jóhír. Vincze. bl a város régi évkönyveiBécs közelsége okozza annak a hanyatlását is.egyesületeket. Vásárjai még 30 évvel ezeltt messze vidékrl egybevonták az eladókat s vevket.y>Z(>mbali Hírlap czímen. Szt. melynek nagyon jó az egykori falárkot a félig sr .

000 koronával.148-90 kor. Gem. v. 1842-ben szabályozták A város A 1 . (1770-iki kiadás). egyéb 251.187. összesen 13. Ipolyi: Veresmarty élete és Henszlmann Magyarország csúcsíves stíl munkái Fraknói Pázmány Péter és kora memlékei. Csak a legújabb id óta van a városnak pótadója. c) ev. 1715 A magyar 3124. Nagy Iván: Magyarország családai Stelczer: Gesch. Népmozgalmi statisztika. magnae Romae Derelinquo desolata teota tua comptula Ergo aemula .: :. távíró 1868-tól.. század els negyedében folyt. 48. de egyéb tényezk közrehatottak. Kalauz s a Nagyszombati Hetilap néhány czikkje végül szerznek saját kutatásai a városi s a helybeli érsekhelynöki levéltárakban s egyéb kéziratos följegyzésekben. forgalmi útjai. : . pótadó 54. nisi e jól sejtett Budám. A . : : . Az országos képviselt választó kerülethez a városon kívül 34 falu A tartozik. Fejér és Pauler T. : : . e) legutolsó népszámlálás adatai a következk: 1. oppidorum famula. Magyarország története. 1900-ban az addigi kolajos lámpákat a gázvilágítás váltotta föl. . : .. : . 1786 Kazy Hist. 1768 Korabinsky Geogr. Rupp Magyarország helyrajzi története. 1717-ben igen sok szlt kiirtottak. C. Ezekben össze is foglaltuk mindazt. Valamikor bortermelése igen híres vrolt. Sión.287-12 korona.303-76 korona kötvényekben. a legrégibb idk óta kiváló gond tárgyai voltak. diplom. Gabonatermelése az elsrendek közé tartozik. parva Roma.592-02 korona.-bistor. Teleki: A Hunyadiakkora. c) fedezetlen hiány 48. d) izr. 664. szárazpataki szlhegy már 1347-ben szerepel Királyhegy néven és sokszorta nagyobb is A terület volt a mainál. Fejér: Cod.737-36 kor. Az utczakövezés már a XIX. a mit a városról megemlítésre méltóvolt 559 .185. : : . L846 óta érintette a várost a szered pozsonyi lóvonatú melyet 187:5-ben gzvasút váltott föl. . kath. b) kiadás 333. ev. Bél: Not. Hung. 1843. 1896-ban pedig a nyitra kutti vonal s így most minden irányban gyors és kényelmes összeköttetései vannak. Thaly A nagyszombati harcz Szádeczky: A czéhek története Magyarországon Fejérpataky Magyarországi városok régi számadáskönyvei FuxhofferHorváth M. . . 1896. évi költségvetés szerint a) bevétel 284. mint mennyiségét tekintve. ugyanily tárgyú munkái Ocskovszky Hist. szenved 5 33. 81. 39 hold kaszáló. A nagyszombati érseki 1870 Kohn fgimnázium története. évre állami adó 281. Gerencsér felé vezet országútja 735-ben készült a nádasi újabb út pedig 1818-ban. . b) ág. nak tartottunk. — A : § ' ' tiszta Vagvona a következkbl 18 hold erd s 2094 hold szántóföld 1. ref. . a városi évkönyvek bizonysága szerint. 75353 „ „ tehát a — vasút.924. Tyrnav. Lexicon. : . 200 Nagyszombat. a telefon pedig 1901-tl fogva szerepel a városban. A város legnagyobb forgalmi útjai jól vannak kövezve. éjjeli lámpásvilágítás pedig 1830-tól fogva van. Nemecskay János kanonoknak a nagyszombati társaskáptalan birtokában lev kéziratos Memoriale-ja az Új Magy. Tyrnau. is A városnak is jövendjét maga a vers meg * * okolja . egyéb fejldés lassú menetét a következ adatok tüntetik föl: 1780-ban ház s 7300 lakos 1840-ben 574 ház s 5794 lakos 1851-ben 7717 lakos most 789 ház 13. Források: Bombardinus: Topographia magni regni Hung. az ifjúság ezzel az énekkel el búcsúzott tle: vale. Az 1903. terra-mari urbem notam fallor. Az 1903. univ.695-10 korona (26°/ pótadó). ágy minségét. : . A zsidók története Magyarországon Horváth Z. 1876-ban megnyilt a vágvölgyi vonal. regale meg van váltva 65.185 lakos. Mikor az egyetem elköltözött Nagyszombatból. Rex me iubet ire Eris posthac.672. áll : 1^390. mellékutakat. : . Maga a város a legjobbmódúak közé tartozik cselekv vagyona 2. Turóczi Ungaria suis cum regibus compendio data. der A. . Sajnosán nélkülözi a város a csatornázást és vízvezetéket s az utezák öntözése és tisztántartása ezért bajos és fogyatékos. urbis Tyrnav. . A város vagyona. Czinár Monasterol. nemzetiség szerint b) német 2564. a) 2. vallás szerint a) róm. . . c) tót 7246.475-19 kor.983-83 kor. . 10.

.

.

Ezt kísérli meg Bél Mátyás is. fordul el a középkori oklevelekben. mert beigazolt tény. hogy Modor neve Módra és Modern alakban is használatos és hogy e neveknek diplomatikai jogosultságuk is van.nem szabad szem ell tévesztenünk azt. de mint az elbbieket nem. kísérelte meg e helynév magyarázatát olyképen. mely régi oklevelekben Modor alakban van említve. hogy . hogy a vármegyében fekv Moderdorf vagyis Magyarfalu egy XIII. úgy ezt sem támogatják semmiféle oklevelek.. Ortvay Tivadar dr. a kik nevét a Modor személynévbl erednek tartják. Némely névkutatók a Modúrban viszont személynevet véltek fölfedezni. hanem a Módra patakban keresi. Ennek azonban szintén csak annyi az alapja. Erre nézve Ortvay megjegyzi. Erre is találunk hasonlatot a nógrádmegyei Kékkben. Ezt a verziót Bél Mátyás is említi. A srn . mert tény. mely magas hegyeivel és erdeivel mintegy kék színben látszik úszni.AÉ&* t"Wwet< MODOR. mely tótul: Modry. de ennek sincsen több alapja. a mennyi annak a föltevésnek. hogy azt a Mod és az Ur szavakból erednek jelentette ki. Némelyek a Madár szóból erednek vélik. kies és szép vidéken fekszik. város neve a névfejtknek és a történetíróknak már sok fejtörésre A városnak egyik XVIII. Még a legtöbb elfogadható okot hozzák fel azok a névkutatók. odor rendezett tanácsú város a Kiskárpátok alján. míg kelet kertek és szántóföldek veszik körül. hogy ez a név elég Mindeme névmagyarázók után ismert nev tudósunk és kutatónk. mely tudvalevleg szintén kékes színben úszó szikláitól kapta nevét. mely szerint tehát a város egyik si birtokosától. a mennyiben néha egy és ugyanazon okiratban a Modor és a Módra nevek fölváltva használtatnak" és e név alkalmazásának okát nem a vidék színhangulatában. vagyis Mod úrtól vette volna a nevét. hogy a város neve a szláv Modry szóból ered és ezt a város vidékére vonatkoztatja. hogy a Modor szó a Magyar szónak régi alakja és ezt azzal támogatják. a város nevét a szláv nyelv segélyével igyekszik megfejteni. hogy a város a saját ura volt. A város Pozsonytól mindössze 26 kilométernyi távolságra esik. mint hogy az országban és pedig Komárom vármegyében tényleg van egy Madár nev helység. melynek Modor-Senkvicz néven egyik fontosabb állomása. midn azt hiszi. várost a Módra vize szeli át és az egyik oldalon a vág- A völgyi vasút vonala közelíti meg. századbeli monográfusa magyar alapon adott okot. a minek az volna a magyarázata. századbeli oklevélben szintén Modor néven van említve. Észak és nyugat felé er- dkkel koszorúzott hegyek övezik és termékeny szldombok dél és hafelé tárolják. hogy a legtöbb helység a mellette elfolyó víztl kapta elnevezését. MODOR CZIMERES PECSÉTJE. A város neve.Kamen.

Ez idben Henrik fiainak a birtoka volt. hogy Modort és vidékét „Máhdern" névvel nevezték. hogy az itteni szlbirtokosok csak akkor adhatják el szliket idegeneknek. de kitnik belle az. hogy Géza király 1158-ban nem az egész helységet adta a nyitrai egyháznak. 1398-ban újból szükségesnek tartották. hanem csak egy részét. Modor város els ismert szabadalomlevelét Nagy Lajos királytól kapta 1361-ben. hogy Modor ekkor már a jelentékenyebb helységek közé tartozott. ki utóbb Váczy említtetháztulajdonosok is mint János Pintér neje lett. Ez a Péterfia János XIII. mert Stibor és testvérei a beiktatás után csakhamar új határjárás megtartását kérték. Az Árpád-házi királyok alatt. mert ez az oklevél földúlatása már csak prediumnak. 1294-ben találkozunk a város említésével terra Modar vocata néven. mert a város pecsétjét.mikor Géza király mint királyi birtokot 1158-ban a nyitrai egyháznak adományozta. hogy a város a XIII. közöttük 1439-iki oklevele ez idbl a városnak több kisebb nemesi birtokosát is említi ez oklevélben több ház. László király alatt sznt meg királyi várbirtok lenni. ha ezt e jegyzéknek ez idbl való megyebeli hasonló egyházainak jövedelmével összehasonlítjuk. továbbá Erdsmyd és nek. Endrének és Miklósnak adományozta és kihaltáig ez a család bírta. István királynak 1271-iki oklevelében még mindig a nyitrai püspök birtokaként szerepel. A pozsonyi káptalannak . A XIV. században szó van. ha azt modori polgár megvenni nem akarja. . Valószín. melyet 1374-ben újból megersített.és szl birtokosa István is szerepel. A Stiborok birtoklása. látszik azoknak a föltevése. fia örökölte. ellopták. melyeket korábbi birtokosaik után Preydl-. Erre azért volt szükség. hogy ket Zsigmond király az adományozott birtokokban ismételve megersítse.és Freytag-szlnek neveztek. a kik a város nevének eredetérl a legjobb magyarázatot II. igazoltnak látszik. ha ott lakik is.. E privilégiumot Zsigmond király 1406-ban megersítette. Nagy Lajos szabadalomlevele. mely a szabadalomlevélen is alkalmazva volt. 1404-ben Stibor erdélyi vajda. a város földesura különféle szabadalmakat adott a városnak. míg annak másik része tovább is királyi várbirtok maradt. kiknek német nevük úgy a középkori. Géza királynak 1158-ban kelt adományozó levelében találják. mint a mostani népidioma szerint Máder (mély hangzású a-val) tehát nagyon valószín. kitl IV." Akkoriban tehát kaszások (t'aleatores) laktak Modorban. villám regálém Modur. vagyis kaszások laktak. minek következtében a modoriak jónak látták szabadalmaikat átíratni és új . László. V. hogy ket birtoklásukban háborgatják. a . elveszi és Péterfia János comesnek és örököseinek adományozza. házát csakis modori lakos veheti meg és végre. 202 Modor. Ez idtl kezdve ismét fejldésnek indul a város. Pueh. mert e király de hogy egészben-e 1287-iki oklevele már magánkézben levnek említi vagy csak részben. melyekben kimondja. században még csak pozsonyi fispán volt s Apor vajdát legyzte. ügy látszik azonban. 1273-ban Ottókár cseh király Pozsony vidékével és a határában fekv helységekkel együtt Modort is feldúlta. — — A — pecséttel elláttatni. az az okiratból nem tnik ki. Ez alkalommal két szl- Modort is. a mi különben érthet is. Bizonyos Anna úrnnek szli voltak itt. 1256-ban IV. hogy Modor IV. ubi falcatores mei existebant . hogy a Stibor család nem élvezhette nyugodtan e birtokát. melynek idevonatkozó része így hangzik: „Donavi etiam villám meam Modor condicionalem prope regnum Theutonicorum. st 1397-ben panaszt emeltek a szempeziek ellen. Stiboriczi Stibor pozsonyi grófnak és testvéreinek. mely oklevélbl azonban az is kitnik. a hol a királyi falcatoresek. a ki jövedelmét harmadfél márkára becsülte és így. században már önálló lelkészsége van és az 1332 37 közötti idbl való pápai tizedjegyzékben is elfordul Jakab nev papja. hogy idegen egyén csak az esetben vehet Modorban házat. így Petényi Jánosné volt itt birtokos. E város a vármegyének egyik legrégibb helysége. vagyis pusztának nevezi. század közepe után ersen hanyatlott. melyrl már a XII. Stibor vajda 1414-ben meghalt és birtokait. . továbbá ha modori háztulajdonos utódok nélkül halna el. Legelibgadbatóbbnak . után mert az Apor vajdához való átpártolásukkal htlenségbe estek. 1388-ban Zsigmond király e királyi helységet. Béla király egyik oklevelében Modur néven van említve. prope montem existentem.

Az alapítványi összeg 16. az Oberberg. október 9-én Országh Kristóf örökösök nélkül meghalt és Modor a koronára szállott. szabadal- maik értelmében. ne készA VÁROS-KAPU. Illésházy István nádor a város követét 1600-ban az országgylésbl kirekesztette. II.Modor. illetleg . Ez oklevélben még említve van a Cleyen. a mikor Pálffy Pál j. hogy a város vétel. királyi hatalom alatt állott. de mivel mint ilyen törvényesen beczikkelyezve még nem volt. Ferdinándtól kaptak a modoriak újabb kiváltságokat. Országh Mihály halála után Modor tovább is családja kezén maradt. hanem borban Ujabb kiváltságok. rálytól a király és haza szolgálatában szerzett nagy érdemeiért. Modor a királyi adót lefizetve. 1515-ben II. Fenessy György egri püspök 1687-ben az összeget a nagyszombati kollégiumnak 1 A A földesúri jogok megváltása. de ez évtl kezdve. Ulászló kikapta Modort. XV.és a Trucht- szl. hogy a modori népektl a bortizedet. Rudolf királyhoz fordult. a Schreiber-. s guthi Országh Kristóftól is kaptak 1564-ben újabb szabadalmakat.800 forintra apadt. „aranyhegyi papnevelház' javára váltotta magához e czenzust. század közepe táján a Guthi Orszá</h család lép a Stibor család örökébe. lakosok attól tartva. hogy a város e sérelem után II. a megváltás végbement. László királynak 1456. Habár Modor a követküldés jogát megszerezte és szabad királyi város is volt. melyben tizedsze- djének megparancsolja. . az Oed. pénzben. A A Guthi Ors/ágh család birtoklása. hogy tulajdon czímerrel és pecséttel élhessen stb. Miksa Modor város.000 forintra rúgott.»róf nádor meghalt. Ulászlótól és késbb I. lépéseket tettek a királynál. melyek közül az egyik Scheywn . a követküldés jogát is megadta a városnak és azt a kir. idvel azonban 12. zálog vagy adományozás útján ismét magánkézbe kerül. Ez idben Lippay György egri püspök a bécsi ú. E család 1440-ben I. király 1569-ben a szabad királyi városok rangjára emelte s szabadalmaikat biztosította részére . melynek kamatait az említett czélra fordították de mivel Modor távol esett és a czenzus fizetése körül nehézségek merültek föl. sz. Ferdinánd király vámmentességet biztosított nekik. hogy magukat a földesúri jogok alól megváltsák. juttatta. 1567. Az elvállalt czenzust 1610-ig fizették. Hogy a várost. lakosait régi szabadságaikban bizonyítja fenntartotta egyebek között V. hogy abból egyházmegyéje számára lelkészeket neveltessen. a ki 1607-ben Modort ismételve szabad királyi városnak jelentette ki és a nagyobb tárnoki városok közé sorolta. . szedje be. n. hogy a kamarának évenként 640 forintot fizetnek és hajóépítés czéljaira bizonyos mennyiség fát szolgáltatnak be. királyi engedélylyel. jogot is. a Posinger. Ennek az volt a következménye. a Pálffy grófi család kapta e czenzust egész 1654-ig. 203 hegyének a nevét is megismerjük. évi oklevele. a másik Oberberg. Ez sikerült is nekik és miután 6000 forintot lefizettek és arra kötelezték magukat.

ugyanis. IMAHÁZ MENNYEZETE (MOST MAIER VILMOS HÁZA). A Wetvr-t'ole 14 tadAs Ebben Wéiber Bálint az idben a város nyugalmát sajnálatos esemény zavarta meg. a kik szabadalmaikra hivatkoztak. II. Wébernek e vakmer föllépése hosszú. 1610-ben föl is jajdultak a terhes hadiadók miatt. A pert azonban csak 1612-ben fejezték be. 1611 július 19-én a király felszólítja a várost. MEMOR. Az ország több városát véleményadásra szólították fel. A HAJDANI EV. P. bazini kapuján fönnállásáig. AUG. A király elbb vegyes bizottság elé utasította az ügyet. mint A saját összeesküvt és lázadót. mert II. AD IMMORT. a mikor Wéber Bálint polgárt. DG XVIII. D. a város egyik nemes polgára. valamint ez a felirat is: DEO. melyeknek egy része ma is fennáll. kellemetlen perbe keverte a várost. . LIB. IMP. Panaszuk azonban mit sem használt. hogy a modoriak aggályait helyesnek ítéli és Andreasócz Mátyás altárnokmester útján értesítette a várost. a királyt és donáczióü kigúnyolta és a közvagyont is károsította. n. Mátyás király 1610 július 29-én megparancsolta a modoriaknak. melyet hivatalától megfosztottnak híveibl új magisztrátust állított össze. mikor a nádor a várost felszólította. hogy az elrendelt katonaállítástól vonakodni ne merészeljenek. hatóság ellen. RUD. A városfalak. hogy a fels részeken garázdálkodó hajdúk megfékezésére egy hónapra katonákat állítson ki. D. Ebben az idben még más baj és szenvedés is érte a várost. különösen. A már lebontott alsó kapun a következ fölírás volt Der Herr ist unger Schirm und Schild. M. MATTH. de a modorúik kérelmére. PUBL1CAE. DIVO MAX. összes polgári jogaitól megfosztották. mint a béke és a nyugalom megzavaróját. hogy bizonyos számú csapatokat állítson ki és tartson el. építésének ideje MDCXVIII.: : •_>04 Modor. hogy az ügy rendes tárnoki székülésen tárgyaltassék. U. A tárgyalás Pozsonyban folyt le és azon khnondatott. A város falai és bástyái. ET REG. II. 1608-ban párthíveivel a városi együtl föllázadt nyilvánított. az 1610 és 1646 közötti idben épültek. frustra vigilant. E. Mátyás király kijelentette. UT P. is olvasható volt. BENIGN1TIS. Ausp. qui custodiunt eam. II. Az 1609-iki háború óriási terheket rótt a lakosokra. M. POT. der Herr ist uuser Schutz. hogy a \\ éber-féle bnügy elintézésére május 11-re határnapot tz ki. fölírás olvasható A ma Nisi is fennálló felskapun a következ Dominus custodiverit Givitatem.

Ez a ház ma is a város egyik legérdekesebb memléke. Mátyás a városnak 6 országos vásárt 205 engedélyezett . A A Közoktatás. Polgári iskolája 1648-ban keletkezett. Mieltt az evangélikusok templomukat felépítették. felerészben F-utczában lev parochiális temploma Szent István pedig ág. találkozunk. bergi mveldésre. st 1659ben ennek újabb gyaraA PLEBANIA-TEMPLOM. h. h. 1769-ben az evangélikusok fgimnáziummá emelték. régi bolthajtása remek stukkóitt . mely legújabban. evangélikus. hogy a wittenegyetem anya- könyveiben több modori hallgatónak a nevével találkozunk. kerület 4 osztályú polgári leányiskolája és internátusa. 1870-ben keletkezett itt a mintaiskolával összekötött és valóban mintaszer. podásával mert ekkor szervezték újból parochiális egyházát. h. Hogy lakosai mily nagy súlyt helyeztek a bizonyítja. Impozáns és mintaszer épület még a dunáninneni ág. 1902-ben épült. Mindkettt újabban renoválták és ezek is díszére válnak a városnak. hogy egy izben a Rákóczy-hadai. Fönnáll itt még a Szent Orsolyáról nevezett nagyszombati apáczák vezetése alatt egy 6 osztályú elemi leányiskola. tiszteletére van szentelve és 1873-ban épült. magánházban (most Maier Vilmos tulajdona) tartották istentiszteletüket. II. impozáns épületben elhelyezett állami tanítóképz intézet. tót templom 1826-ban épült. E mellé építették a benczések székházukat is. s végre 1870-ben polgári iskolává lett. míg 1674-ben a szentbenedekrendiek kapták azt a templomot melyet a tótajkú ág. ev.Modor. Módra néven. Modor közoktatásügye igen régi. Wolf Jakab prédikátorsága alatt. de anyagi er hiányában késbb algimnáziummá. miáltal jövedelmi forrásait tete- mesen gyarapította. város ma egyházi tekintetben felerészben katholikus. elször nyíltan. Ezek közül a németajkúaké 1680-tól 1834-ig épült. Ferdi- nánd király pedig 1631ben vámszedési jogot adott a városnak. a mi azt bizonyítja. hogy az új hit terjedése nem semmisítette meg. diszítésekkel van ékesítve. mert érdekes. Ugyancsak a F-utczán állanak egymás mellett a német és a tót evangélikus egyházak. míg az állami polgári 4 osztályú fiúiskola bérházban van elhelyezve. n. Az ú. Pázmány ér- sekjegyzékében a város. Építésének hosszú idejét az magyarázza meg. Új épületét 1888-ban építették és internátussal kötötték össze. benne 120 növendék talál helyet. a pozsonyi prépost alatt álló plébániaként van fölemlítve. legfeljebb gyengítette a katholikus vallást. majd pedig. 1594-ben Agri- cola Gáspár jött ide Nürn- bergbl és itt alkotta iskolai szabályzatait. II. 1708-ban a császári csapatok dúlták föl. . evangélikusok építtettek. melyben a rend megszüntetéséig laktak. Az egy- protestantizmus Modorban 1573-ban lépett föl A házak.

A város alsó kapuját 1874-ben. Népmo?galmi statisztika. a hol aszbesztet és ólmot bányásztak. Fterméke azonban bora. 1833-ban 4810-et. míg az utolsó népszámlálás alkalmával 675 házat írtak össze. 1426 különbözetnek felelne meg. welcher in der Hauptgasse der Stadt sein eigenes Haus besitzt". mely szám annál föltünbb. fazekasokat és csizmadiákat emelik ki. ságon cselt . 1888-ban pedig már csak 4729-et. 1864-ben 3640-et. Ezenkívül bányászata is volt. mely mindenkor keresett és jól fizetett árúczikk volt. században és pedig 1786-ban mindössze egy zsidó tartózkodott itt. n. mert 1828-ban 412-t. mert a közlekedést akadályozták. német 616. ev. XVI. ez azonban aligha helyes. Hasonló ingadozást mutat a város lakosságának a száma is. 2228. A város falai egy részének eltávolításával a küls városrészek egybeolvadtak a belvárossal. kirl Korabinszky szükségesnek tartja megjegyezni. 1719-ben 380 ház volt Modorban. 1828-b m 3855-öt. szlinek és jómódú iparosainak köszönhette. bodnárokat. A lakosok anyanyelv szerint a következleg oszlanak meg: magyar 288. állítólag azért. és XVII. századbeli háborús idk alatt sok viszontag1605-ben Bocskay seregei foglalták el és a már említett L609-iki sanyargatásokon kívül még 1663-ban a törökök dúlták föl. 1819-ben 995 családot és 5385 lelket írtak itt össze. 1877-ben 5056-ot. 1890-ben 5230 és 1900-ban 2595 férfi és 2684 n. hogy „Seit mehreren Jahren erhált sich allhier auch ein jüdischer Handelsmann.•20(3 Modor. mert a XVII. A bazini kapun alkalmazva volt czímeres és föhratos klap a városhazán van elhelyezve. az 183U-ból való egyházi össze- A város a át. 15—19 között 476. a mi. u. 1705-ben és 1729-ben óriási tzvész pusztította. ha az akkori felületes összeírás megbízható volna. 5279 volt a lakosok száma és pedig nem szerint Életkor szerint: 6 évnél fiatalabb volt 884. TEMPLOM. 20—39 között 1340. H. vallású 2868. két évvel késbb 3641-et. 6 11 között volt 646. Vallás szerint van róm. ev. tót 4350 és egyéb nyelv 25. — : — : A KÉT ÁG. ref. 1833-ban pedig már éppen csak 400-at említ a kimutatás. 1867-ben. bazini kapuját pedig 1882-ben bontották le. házas 2106. özvegy 376 és törvényesen elvált 4. 1828-ban mindössze még csak 11. de 1880-ban tehát mindössze 34 évvel késbb már 580 a házak száma csak 575. kath. de a 418 magyarral együtt magyarul beszélni tud 1044. úgy hogy templomai is leégtek. 12 14 között 314. EV. Hogy mind e csapások ellenére is fenntartotta jelentségét. ág. 40—59 között 1068 és 60 évnél idsebb 551. Családi állapot szerint: ntlen és hajadon volt 2795. 13 és izraelita 170. molnárokat. a kik közül régibb okiratok különösen a posztósokat. azt lakosai szorgalmának. . míg 1819-ben 586 házat mutat ki a népszámlálás. h.

az itteni fazekasok nem tudtak versenyezni az újabb gyári termeléssel és ez az iparág lassanként annyira hanyatlott. melyek Modor három folyóvizét jelzik. melyet XVIII. A város czímere függlegesen arany. 1825-ben több nagyobbszabású épülete volt a városnak. hajdan híres vásárai. melyek közül az egyik 65 mázsás volt.Modor. hogy mikor a vágvölgyi vasút épült. addig ma egy sem. 207 RÉSZLET A „HARMÓNIA NYARALOTELEPBOL. mely a XVIII. Ennek következtében szeli. Ez idbl fel van jegyezve. a bal vörös mezt pedig három fehér pólya írás szerint A város czímere. a gróf Stabrenberg-féle. ú. hogy az egyik várostorony 47 mázsa vörösrézzel volt födve és négy haranggal ellátva. A város 5279 lakosa közül csak 3749 tud írni és olvasni. melynek jobboldali mezejében. Azonban úgy ezek- A . posztókallója. és a helyiséget itteni fazekasok bérlik. lakosok fterméke ma is a bor és itt csaknem mindenki szl-gazda. a kaszárnya ós városháza. hogy ma már csak néhány mester zi. A szl-terület nagysága több mint 1000 hold és az nek. A város korábbi vezetinek és lakosainak a hibája az. csak 18. kereskedelme és virágzó ipara hanyatlásnak indult annyira. század elején épült. hármas zöld halmon.és vörös mezre osztott pajzsot tüntet föl. Pedig a modori cserépipar termékei azeltt messze földön keresettek voltak. úgy hogy az állomás most a várostól mintegy félórányira van. a báró Zay-féle. azt nem Modor alatt. hanem közlekedési eszközeinek elégtelensége is tönkretette. lakosa volt. Az állam itt agyagipar-iskolát is alapított. 1864-ben pedig mindössze 20 izr. századbeli írók még említenek. Ipar. Újabb idben a kereskedelem és az ipar terén némi lendület észlelhet. Modor hajdani tekintélyes iparát nemcsak a megnövekedett verseny. három szlvessz látható szlfürtökkel. külön utczájuk volt. m. hogy míg a múlt század els felében még 44 posztókészít és posztónyíró mködött itt. Iparosai közül nagyszámúak voltak a fazekas-iparosok is és mint a posztósoknak is. épp úgy papirmaima és bányászata is. de csakhamar beszüntette. szintén már rég megsznt. hanem Senkvicz felé engedték vezettetni.

város ügyeit a tisztikaron kívül 52 bizottsági tag intézi. E telepen számos csinos és kényelmes nyaraló áll az itt lakók rendelkezésére. vegyészeti termék. régi ereklyét riz. E helyet. hold. Városi kir. a modori jótékony nöegyesület a modori turista-egy sülét. az önkéntes tzoltó-egyesület. Városi gazdatiszt ifj. — A . a ki egyszersmind helyettes polgármester. kik közül 26 virilista és 26 választott. hold a város tulajdona. Adóellenr Schn-ll Gyula.és cognac-gy ár. Stephan Rittaler. E nyaralótelep megteremtése Boruta Pál jelenlegi polgármesternek az érdeme. nagyrészét ritka szép erdség alkotja. századbeli mértékpálcza a mér következ Statt fölirattal Eim wisen Rath Und gmeiner Modor bekandt lm Ungarlandt Macht diese Wisier Zu Schuldiger Gbür. évi bortermés. tiszta és enyhe. Társadalmi intéz- A A RÉGI HÓHÉRPALLOS ÉS A MÉRTÉKHITELESÍT PÁLCZA. Városi erdmester Fibpek Sándor. nyaranta számos üdül keresi föl az egész országból. városnak több oly intézménye van.. ' A város tisztikara. ki itt oly telepet alkotott. Házi. Wer kan WIDer Wnns seln. és az önsegélyz-egylet. Tanácsnok és adóeladó Müllner Géza. de gyönyör sétányain és jó karban tartott erdei utain a kirándulók is örömest megfordulnak. ügyész és levéltáros. A város határa 8600 kat. a polgári kaszinó. melynek levegje rendkívül ózondús. Mihály. azonkívül két vendégl ós kitn 1 ' tennis-pálya. a város hajdani ezüst pecsét- A nyomója hitelesít és egy XVII. Városi tiszt és gazdasági jegyz Mudroch János. tehát összesen 24—25.000 akóra tehet. középtermést véve holdanként 18 25. Számvev és ellenr Pausz Dani. Modor 164-5. Faraktár-kezel Jankó József.és árvapénztárnok Brunovszky Lajos. olvasókör. Ilyenek a modori a római katholikus olvasókör. A A A A A . im Jar Ckristi. állat-orvos Pakoszta Ferencz. városi hatóság több becses. melynek tulajdonosa Wagner János. Ezek között van néhány érdekes. Dubovszky Pál. több czéhpecsót. tisztikar élén Boruta Pál polgármester és árvaszéki elnök áll. mint szövetkezet. Városi végrehajtó Mojta Károly. Városi kapitány Dobovszky József. szabad királyi városi czímének megtartásával. Kórházgondnok Yestsik városi frésztelep vezetje Dokupil Nándor. Az itt nyaralóknak orvos is rendelkezésre áll és a városnak állandó felügyelje lakik itt. Városi adószed Taubinger Kornél. mely a város fölött terül el és „Harmónia néven mint nyaralóhely az egész országban ismeretes. Ennek átlagos alapul. Wann Mit Vnns gott aLLeln Ist. Horrony Vincze. város 1876 óta megsznt törvényhatósági joggal fölruházott város lenni és azóta. továbbá egy hóhér-pallos.: 208 Modor. írnok Konecsny György. fjegyz Machovich Antal. st Ausztriából is. Van itt azonkívül egy szesz-. régi kép.Har- mónia". mények. rendezett tanácsú város lett. Városi orvos dr. Messerer. melyek társadalmi életében fontos tényezkként szerepelnek. mely messze földön ritkítja párját. melybl 4220 kat.

ÜQ .

.

a Bazini és Szentgyörgyi grófok seinek adományozta. a kik az itt. vádlottakat tzhalálra ítélték. IV. a kit a bazini plébánia-templomban helyeztek örök nyugalomra. a kik itt 1529-ben a nagyszombati. 1441-ben Wolfarth Ulriknak. hogy idközben ismét visszakerült E A = korona birtokába. néven szerepel. szerint a települk tulajdonképpen nem a város mai helyén telepedtek le. György. tartják a város névadójának és azt állítják. Béla király kiszakította a pozsonyi várbirtokok közül és 1256-ban Kozma és Achilles grófoknak. Vannak. hogy a Peisóból Pesing lett. századbeli német telepítések eltt fönnállott. 1271-ben. a melyeknek egy részét királyhségben megmaradt fia. Ez idben még csak várföld volt és Terra Bozin néven van említve. 14 . BAZIN. 1355-ben már Villa Bozin BAZIN REGI PECSÉTJE. mikor Ottokár cseh király Pozsony vidékét pusztította. alsószász dialektusban: Basen. az Apor vagyis Opur erdélyi vajda ellen viselt hadjáratokban szerzett érdemeiért. a mennyiben Wasen. Vöröskvár urának özvegyét vette nül. várföldet Tamás nyitrai fispánnak adományozza. Péter ismét visszakapta. Némelyek a város nevét is innen származtatják. 1446-ban itt halt meg György gróf. az általuk állítólag elkövetett rituális gyilkosság ügyében. 1516-ban bekövetkezett halála után fiait. Béla Bazin várföldet újólag eladományozta. város keletkezésére nézve hiányoznak a föltétlenül megbízható adatok valószín azonban. miként Modor. a mi rétet jelent és ez a Wiesen Basen szó lett volna a mai Bazin eredete. Lassanként azonban mindjobban a síkság felé húzódtak és az ottani réten telepedtek le. találjuk Bazin birtokában. mely a hegyekhez közelebb feküdt. hanem a hajdani Zumherg nev helyen. hogy mára XIII. 10 éven aluli gyermekeiket pedig keresztény a királyi A A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. Ez azonban tévedés. Mihály utóda. De mivel Mátyás király ellen pártot ütött. 1208-tól a Bazint már II. Endre királynak 1208-iki oklevele említi. Ebben az idben Bazin is. elveszítette birtokait. melylyel mint uhácsi vészig. szempczi és a bazini tanácsurak élén ítélkeznek 30 bazini zsid(') fölött. mert a Balaton Peiso nevét csak késbbi tudákosság ruházta e pozsonymegyei tóra. kinek fiai azt pártütésük következtében elveszítették. László ezt a birtokot is Péterfia János pozsonyi fispánnak adományozta. hagyományT A város neve A város nevérl többféle magyarázat van forgalomban. Sírboltját a Bazini és Szentgyörgyi grófok czímerével ékesített vörös márványlap födi. Bazin városát is földúlta. a mi azt bizonyítja. IV. kivel a vöröski uradalmat is nyerte. Henrik gróf birtoka volt. Lakosainak eddig még nem voltak kiváltságai. Györgyöt és Farkast. város a XV. században is a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtoka. IV. s a Bazini és Szentgyörgyi grófok földesurasága alá tartoztak. hajdan a város alatt elterült Peiso nev nagy tavat. de vára már 3 évvel korábban feltnik. mely egészen Szentgyörgyig terjedt..

mohácsi vész után a Bazini és Szentgyörgyi grófok nem szerepelnek többé. a mikor Krusithius (másként Eruzics) János lepoglavai gróf 132. Ferdinánd azonban Bazin várát és uradalmát Szeredi (másként Serédy) Gáspárnak adományozza ennek elhalálozása után Neiburg gróf. 1566-ban pedig ennek utóda. a ki a bazini plébánia-templom számára az egy darab faragott kbl A mohácsi vósz után. ama . polgárokhoz adták nevelésbe. a hol a máglyát fölállították. Helyettük Bazinnak ura Szapolyai János. Salm vagy Echio von Salm . szószéket készíttette. E testvérek egyike volt az. és a mikor a királyi kiküldöttek megjelentek. Ferdinándtól kapta. melyben a hatágú csillag alatt. Veszprém és Tata hsies visszafoglalásáért. hogy lllésházy István alatt sok erszakosságot kellett a városnak eltrnie. belátva a baziniak igazát. Rudolf király. 1598 szeptember 5-én megadta az engedélyt a megváltáshoz olyképpen. mert lakosai végre kényszerítve látták magukat mindent elkövetni.000 tallérral. a kiterjesztett szárnyú sas látható.210 Bazin. hogy birtokosuk. egyeznék bele.000 tallér . Elssorban újabb 10. földesurasága alól szabaduljanak Szén tgyörgygyel egyetértve. mire özvegye szül. Pálffy Katalin lllésházy Istvánhoz ment nül és ezen a réven jutott a birtok ugyancsak zálogjogon az Illésházyak kezére. ma a vasúti pályaház áll. jo ga lett volna lllésházy Istvánnak az uradalom két községét visszatartani Az ehhez szükséges összeget az érdekelt városok Henkl Lázár bécsi tkepénzestl vették föl. hogy magukat megválthassák 140. de ez id után bizonyos évi czenzust tartoznak fizetni a királynak. Rudolf királyhoz fordultak : arra kérve t. sem más módon elidegeníteniök nem szabad. lllésházy azonban nem akart belenyugodni e fordulatba. hogy ez sem használ. Kruzics János 1580-ban meghalt.000 forintot kellett a baziniaknak és a szentgyörgyieknek különféle javításokért és átalakításokért három hónapon belül lefizetni. Úgy látszik azonban. E czímerbvítést a család tudvalevleg III. E szabadalomlevél értelmében tehát Bazin a szabad városok sorába emelkedett. Eck v. Pozsony vármegye fispánja. mert ellenkez esetben. Utódai 1575-ig bírták. A birtokokat azonban. ILLÉSHÁZY ISTVÁN SZOBRA A PLÉBÁNIATEMPLOMBAN. mely összeggel lllésházy a birtokot nejétl zálogban bírta. sem elzálogosítani. erejéig zálogbirtokosa lett. hogy a fölajánlott zálogösszeget átvegyék és az uradalmat a hozzátartozó birtokokkal együtt a baziniaknak átadják. I.Neiburg kapta adományul. hogy 10 éven át szabadon birtokolhatnak. Midn lllésházy látta. mindenféle nehézségeket gördített a lakosok elé. A kivégzés színhelyén. azzal a segítségért. E szószéket a Bazini és Szentgyörgyi grófok már bvített czímere ékesíti. vagy azoknak egyes részeit sem eladni. kinek halála után 1540-ben Bazin ismét a királyi bir- A tokok közé tartozik.

Szerencsére azonban Illésházy ebben az idben kénytelen volt fontos ügyekben hosszabb idre Morvaországba utazni. féktelen haragjában nemcsak a királyi biztost. remélve. hogy a baziniaknak és a szentgyörgyieknek ne hitelezzen.A ^íroiT^ * házy felhasznált arra. az akkori evangéhkus templomban (ma plébánia-templom) helyezték örök nyugalomra. hanem még más adományokat is kapott. tehát a tulajdonképpeni birtokos. minek következtében a királyi flskus felségsértésért pörbe vonta és a bécsi bíróság elé állította. hanem a királyt magát is szidalmazta. A királyi biztosok azonban adósságokat is. remény és jai szeretet allegorikus alak vettek körül. Buch Benedek vezetése alatt. hogy az egész ügyletet lehetetlenné tegye és elssorban a bécsi Henklhez fordult és rá akarta venni. hogy Bazin és Szentgyörgy fizesse meg azokat az Salm gróftól átvett. megijedt és Trencsénen át Varsóba A Midn menekült. melyeket ebbe nem egyeztek bele. Illésházy útjáról visszatérve. Jutalmul Illésházy nemcsak a bazini és szentgyörgyi birtokokat kapta vissza. hogy ismét régi birtokaihoz jusson és azokat magának biztosítsa. melyek tudvalevleg a bécsi békével értek véget. 1609 május 5-én halt meg Bécsben. hogy üldözik. 1608-ban Magyarország nádori méltóságára emeltetett és ekkor építtette a bazini várkastély elejét is. mely város a felkelktl sokat szenvedett. Azzal a biztosítással. Távolléte alatt neje helyettesítette. Itt állott Illés- házy István életnagyságú márványalakj a is. Erre az idre esik a Bocskay-féle fölkelés. hogy birtokait visszanyeri. Illésházy ez idtl kezdve Mátyás királynak egyik legbuzgóbb és leghatalmasabb híve lett. melyet a hit. hozzája csatlakozzék. a ki már engedékenyebb volt és megváltás e szerint Illésházy kevesebb akadályt gördített a lakosok elé. A plébínia-templom. 5000 felkel tartja megszállva.Bazin. addig az esetleges sorsváltozásra gondolva titkon Mátyás királylyal tárgyalt. a hol azonban a bírák szavazatai egyenlen oszlottak meg. hogy Bazin és Szentgyörgy környékét. mindenkor szem eltt tartva azt. Elbb kifosztották a lakosokat és azután a várost több helyen fölgyújtották. 211 követeléssel állott el. mire Illésházy mindent elkövetett. a távolléte alatt történtekrl értesült. de holttestét Bazinba hozták éi. malmára hajtják hogy az ezáltal fölidézett anyagi nehézségek majd az a. a mely körülményt Illés. vizet. 1606 január 5-én már Bécsben találjuk a béketárgyalások megindítása czéljából. minek következtében Bazin ismét elveszítette Rudolf császártól 1598-ban nyert jogait. hogy Bocskay hívásának engedve. Míg Illésházy Bocskay híveként szerepelt. u* . és hogy birtokait is le akarják foglalni. Látván Illésházy. Neje: Pálffy Katalin e templomhoz kápolnát építte1 — — t tett és annak sírboltjában helyeztette el férje holttestét. melynek homlokzatát az Illésházyak és a Pálffyak czímere díszíti. visszatért Bazinba. Bocskay híve lett és tudva. távolléte alatt megtörtént és 1602 április 9-én a baziniak a földesúri hatalom alól felszabadultak. s így döntés nem történt.

hogy Bazin sz.000 forintnyi adósságot. A Napóleon hadjárata alatt a kormány a bazini erdben. hogy a várost falakkal és sánczárkokkal vehessék körül. vegye át. Miután Dlésházy utódok hátrahagyása nélkül halt meg. város lett. 1819-ben építtette föl a 4-ik vasas ezred tisztikara a födött lovaglóiskolát. Csak 1638-ban sikerült ez. melyek fölvonó hidakkal voltak ellátva. 10 évvel késbb pestis dúlt Bazin falai között és a lakosokat megtizedelte. megadta. mint ez. míg a czajlai erdben csak az uradalom beleegyezésével volt szabad fát szedni. mint elde. 1704 október havában Rákóczy csapatai foglalták el a várost Ocskay vezetése alatt. De rajtavesztett. hogy a 81. 1744-ig bírták a Pálffyak zálogjogon ez uradalmakat. Nagy Mihály a városbíró. Illésházy Gáspár sem tanúsított jobb bánásmódott a baziniakkal szemben. a mikor a 63. kén-kemenczéket állított fel. lehessen az els. Ez meg is történt 1741-ig. városi tanács. hogy Mátyás király 1615 márczius 31-én kelt oklevelével visszaadta nekik a bazini uradalmat és a hozzá tartozó birtokokat. Ferdinánd királytól a bazini és szentgyörgyi uradalmakat. város. befalazták. látta díjat kitzni azok számára. hogy maga is beállt gyújtogatónak. és hogy az idegen borok behozatalát megtilthassák. az ú. közösen használhatják. Gráspár örökölte a birtokot. szaba- dalomlevele. Károly király azokat nekik adományozta. 1663-ban. lakosoknak hajlékaik fölépítését és kijavítását megkönnyítse. 1647 június 14-én emelte sorába. a mikor Mária Terézia alatt a város e kötelezettség A alól 5961 forint lefizetésével megváltotta magát. a város birtoklásával együtt.-cz. nagyszombati kaput. neje halála után testvéröcscse. 1598-tól pedig szabad város volt. Érdemesnek tartjuk fölemlíteni. hogy évenként bírót. Mivel azonban Bazin és Szentgyörgy városok a rájuk nehezed adósságok súlyos terheitl nem tudtak \ Pálffyak lirtoklása. idben Wizer János Ferdinánd a várost a szabad királyi városok volt a városbíró és Csermák János város falait 1643-ban kezdték építeni. hogy a várfalak tégláit használhassák föl erre a czélra. hogy a 1784-ben majdnem az egész város leégett. mely zálogösszeg 1635-ben további 30. annak „Királyi makkerd" nev részén kivül. Mátyás 161 -iki kir.000 forinttal emeltetett. hogy követük az országgyléseken megjelenhessék. mi által Bazin isméi királyi város lett. Bazin és Szentgyörgy városok nélkül. a mikor III. csak azért. melynek értelmében a limbachi erdt. hogy vámot állíthassanak ós minden gabonával megrakott szekér után egy lapát gabonát vagy 4 dénárt szedhessenek. Maga Thököly Imre is ez év augusztus 27-én Bazinban tartózkodott. III. baziniak tehát ismét Mátyás királyhoz ós Thurzó nádorhoz fordultak segítségért. tanácsot és hegymestert választhassanak. hogy a városi tanács szükségesnek jelzik. Melchort József a városkapitány ós Wernhard András a jegyz. a fürd fölött. A lakosokat kifosztották és a várost fölgyújtották. mert tetten érték. a mikor ezen az oldalon a törökök betörésétl tartottak. végre a követküldés jogát Bazin és Szentgyörgy városoknak is Bazin. hogy ebben az idben Rigó Pál volt a polgármester. Végre sikerült kcivsztulvinniök. 1683-ban Bazin sokat szenvedett a Thököly-féle fölkelktl. a mi azután meg is történt. Lajostól vásárjogot nyert. Az egyiket. Az ide vonatkozó oklevél megengedi. megengedte.000 írtért II. a hol a lporhoz szükséges ként gyártották. hogy a ki a tüzet jelzi és így az erre kitzött díjakat megkaparinthassa. 1747 június 14-én nagy ünnepségek között ülték meg annak századik évfordulóját. szabadulni. és mivel az egyik tzesetnél két emberélet is áldozatul esett. fölkérték a királyt. Habár Bazin 1525-ben II. 1832 április 9-én a szomszédos Czeil nev községben kiütött tz követkéz- A A . n. Ebben az a jegyz. Ebben az idben vette zálogba Pálffy István gróf koronar 260. a kik az ily tzeseteket legelskül Ezt a körülményt valami Smetkó nev városi darabant olyképpen aknázta ki. Összesen 11 kiugró bástyatornya volt és 3 kapuja. halálra ítélték és lefejezték.Í1S Bazin. Néhány évvel késbb azonban. 1825-ben oly gyakori volt a tzvész. t. 1655-ben a baziniak Pálffy Miklós gróffal szerzdést kötöttek. kir. Ezekkel szemben Bazin köteles volt a királyi asztal számára évenként 250 akó jó bort beszolgáltatni. kir. lakosai még sem tudták keresztülvinni azt.

Az evangélikus templom és a városháza is a lángok A PLÉBÁNIA-TEMPLOM BELSEJE. martaléka lett. a nagy tz következtében rászakadt a szomszédos városi levéltárra. szél tovább vitte A A az ég zsarátnokokat és nemsokára az egész város lángokban állott. Ebben az idben Polner János volt a városbíró. Az 1848/49-iki szabadságharcz mozgalmai Bazin lakosait is izgalomba hozták. Skokanek József a jegyz és Kothmar János a városi kapitány. kir. 213 tében a város majdnem felé hajtotta a szikrákat és teljesen elhamvadt. Plébánia-utcza és a kapuczinusok kolostora mellett fekv néhány ház maradt meg. városi rangjának 200 éves fordulóját ünnepelte meg. heves vihar ugyanis a város lángba borított több házat.Bazin. A baziniak csakhamar szervezték a nemzetrséget és két század - 1848/4!*. Reichetzer Mór a polgármester. a hol ennek következtében majdnem minden ott rzött oklevél elpusztult és a levéltárnak csak kis töredéke volt megmenthet. Csak az egyetlen. 1847-ben a város sz. . A városháza szomszédházának tzfala. n. ú. hogy az 1831-iki kolera Bazin városát sem kímélte meg. Itt megemlítjük még.

féle. dolgozó-szobában csontmunkával gyönyören kirakott fekete renaissance-szekrónyt találunk.214 Bazin. továbbá családi és más festmények és remek faragott szekrények. nemzetrt állítottak ki és pedig az egyik századot a városi polgárokból. nagy szalonban két gyönyör. Az öltözben remek mív. érdekes óraszekrény és egy kirakott asztal. Vannak továbbá itt festmények régi híres mesterektl. körülbelül 10 régi családi és más arczképfestmény ragadja meg a belép figyelmét. század második felében Bazin városának több nemesi birtokosát ismerjük. így 1766-ban Rzikovszky János Antal báró és neje Maholányi Mária Klára bárón is birtokosok és háztulajdonosok voltak itt. közöttük Vanuccitól. a bazini uradalom és a kastély mostani tulajdonosa. TEMPLOM. is Ez idben kolera dühöngött falai között. A múlt század els felében több nemesi kúria volt a városban. Szent- györgybe és Modorba is bevonultak és e városokat 14 napon át megszállva tartották. Látható itt egy régi. évi októberi pátens ós az 1867-iki kiegyezés után nyerte ismét vissza szabadalmait. Correggiótól és másoktól. és pedig a MajAZ ÁG. Szupavszky-féle A bazini várkastély. Az emelet egyik elszobájában. Három évvel késbb borsai Szüllö Zsigmondot is a birtokosok között találjuk. ezüstveret fiókos szekrény tnik szembe. Le Guerchintl. továbbá 36 festményt régi neves mesterektl. továbbá képek Lucas Lyden. Roger Van der Veyer. közöttük Breughel híres festménye: „Krisztus beszéde a néphez". kúriát a város vásárolta meg. Két izben a villám gyújtotta föl. hajdani lllésházy-féle kastély sok viszontagságon ment át. katholikus temetben temették el. Van itt még egy csonttal kirakott szekrény és asztal. a mennyiben e ház pinczehelyiségeiben azeltt állítólag valamely titkos társaság tanyázott és ítélt volna élet és halál fölött. csonttal kirakott. Guidó Renitl. de házukat ebben az idben eladták Polster Jánosnak. s az id vasfoga is megrongálta. Az oroszok közül is számosan meghaltak és ezeket a róm. hasonló ébenfa-tükör és egy . Johann Gossaert és más mesterektl. nemcsak alaposan kitataroztatta a kastélyt. a kiváló mízlésérl és jótékonyságáról ismert fúr. A hálószoba falait is régi. a ki házát és szlejét Entrels Jánosnak adja el. A szabadságharcz leveretése után az oroszok Bazinba. a másikat a külvárosiakból. thényi-íé\e. EV. kis szalonban a falakat 31 darab mvészi festmény díszíti. végre a Skarritzky-íéle. A A A becsmk A A A famozaik-szekrény. hanem termeiben ritka incseket is helyezett el. kirakott asztal és két ébenfa-szekrény köti le a figyelmet. XVIII. Jobbra az étkezben mintegy 10 méter hosszú gobelin van elhelyezve. továbbá valódi perzsa pamlag és fa. A város csak az 1860. melyrl érdekes hagyomány maradt fönn.és csontmozaikkal kirakott . Pálffy János gróf. a másik pedig mozaikszer klapokkal van díszítve. a Szupavszkya Werhardt-íéle és a NedeczJcy-féle. jeles festmények díszítik. Azonban id. H. Nemesi l'irtokosok. a falakon. Az egyik kirakott csontmunka. A bazini nemzetrség egy része a fels vidéken garáz- dálkodó Hurbanisták elleni akcziókban és a sweebati csatában vett részt. Hans Memling.

II. század végén az akkori plébánost is áttérésre kényszerítette. festett mennyezet faragott ágy ragadja meg els sorban figyelmünket. Napóleontól földszinten. A Ipar. míg a kevés kath. puskamívesek és emelcsavar készítk. század végén pedig posztókalló és papirmalom is volt a város határában. . Van itt továbbá számos ódon czéhláda. vallású lakos kénytelen volt az Illésházy földesurasága alá nem tartozó Grinádra menni. ugyanaz. szcsök. szekrények rejtik magukban a régi családi okiratokat. melyeket a városnak erre a czélra szánt külön kis múzeumában találunk. asztalosok. A A A hitújítás. visszaemlékezve láda. a czéhek egykori pecsétéi. E kis múzeumban els sorban föltnik KujpeczTcynék. lakatosok. században kénsavas érczbányája és kénsavgyára is volt a városnak. 215 régi hálószobában úgyszintén híres mesterektl több festmény. Érdekesek azok az ereklyék is.Bazin. város hajdani ipara jelentékeny volt. hogy az ottani aranyércz-zúzómvekhez a szükséges vízmennyiséget elteremtse. és kirakott Itt foglal helyet egy régi és érdekes kirakott asztal is. sarkantyúkészítk és tímárok czéhei. órások. kádárok. a remekbe készült. Iparosai számos czéhet alkottak. A A A SALVATOR-TEMPLOM ÉS A VÁROSHÁZA. a ki azután az új tant a plébánia-templomban hirdette. a ki Luther tanainak hatalmas pártfogója volt. érdekes régi faragott íróasztal. hogy Bazin aranyérez-bányászata még Róbert Károly király idejébl való és még a XVIII. reformáczió Bazin lakosai között is elég gyorsan terjedt. úgy hogy akkor itt bányabírósági kirendeltség is mködött. A A mív 1 Városi múzeum. ma már ritka czéhedények és rovásfák. az egyesült lakatosok. baziniak. mely származik és végre egy famozaikkal kirakott remek. régi I. a város hajdani lobogója.és antimonbányája és a XIX. században virágzásban volt. a Pálffy-család levéltárában. a városnak egyik kiváló és buzgó polgára gyjtött és állított össze. és melyeket Meissl Ferencz lovag. 1778-ban Ensler nev polgára a bazini erdben egy tavat alakított. Különösen Illésházy István volt az. Megjegyezzük itt. s kitl ez adatok legnagyobb részét veszszük. Ebben az idben arany. mely körülbelül 4 2 méter hosszú és 2 méter széles. a ki Bazin történetét is alapos utánjárással megírta. Van ott egy mvészi faragványokkal díszített szekrény. XVII. Ferdinánd alatt a plébánia-templomot ismét visszavették az evangélikusoktól és visszaadták a katholikusoknak. a város híres szülöttének arczképe. pékek. a régi kapitányi pálcza és számos egyéb tárgy között egy peuengér-álarez. gombkötk. XVI. melyek közül nevezetesebbek voltak a kfaragók.

Mikor azután a jezsuita-rend eltöröltetett. protestánsok ennek következtében a felsmagyarországi rendek segítségével a ftéren szép templomot emeltek. a hol az evangélikus templom még a protestánsok birtokában volt. melynek alapkövét 1655 augusztus 12-én tették le és az építkezést 1659-ben fejezték be. a Kruzics-féle kúriában rendezték be imaházukat. század elején mint festmvész európai hírnévre tett szert. Nagy Péter czár Oroszországba is meghívta. melyet csak 1857 és 1863 között építettek hozzá. azután a régi iskolaépületben és a nekik ajándékozott Heggl-féle malomban laktak. majd Nürnbergbe költözött és 1740-ben meghalt. festeni tanult. Az evangélikus lakosok ebben az idben kénytelenek voltak Modorba menni. Claus a kápolnából eltávolították és téve. Azonban nem sokáig tarthatták meg.216 Bazin. Kupeczky Jánosról. melyeknek Illésházy alatt állandóan ki voltak Istvánnétól fölállított díszes síremléket a kórus alatt állították föl. "Ez a fürd egyike volt Fels-Magyarország legkedveltebb fürdinek. a hol az akkor ismert nev festtl. a Pálffy Katalintól. azokra a sanyargattatásokra. de fürdházát a város 1777-ben építtette. Azután Olaszországba ment. míg a kápolnát a város védszentje. Ugyanabban az évben jöttek ide be a kapuczinusok is. honnan azonban visszatért. 1667-ben született. onnan ismét visszatért Bécsbe. unk volt a fia. de torony nélkül. t A A l. Itt meg kell még emlékeznünk Bazin híres szülöttérl. 1718 szeptember 4-én tették le templomuk és klastromuk alapkövét és 1726-ban már megtartották az els istentiszteletet. illetleg gyógyerej forrásai már a XVII. Szent Anna tiszteletére szentelték föl és oltárral is ellátták. azonban a mindinkább fokozódó igényekkel lépést tartani nem bírván. Bécsbe ment.azini fürd. s apja szokott hazulról. 1783-ban építették föl az evangélikusok mai templomukat. RÉSZLET A VÁROSI MÚZEUMBÓL. Bazin fürdje. kük is a Kruzics-féle kúriába telepedtek be. templomot azután a jezsuiták kapták. itt nül vette mesterének leányát és egyike lett kora legismertebb arczképfestinek. Ezek elbb a Spáczay-féle házban. században von Luserntl ismeretesek voltak. Egy idevaló szegény takácsfiú azonban mega saját mesterségére fogta. a látogatók száma . század végén és a XVIII. a ki a XVII. Illésházy A A Kupeczky. mert 1674 február 28-án Szelepcsényi György a templomot az egyház vagyonával együtt elvette tlük és a katholikusoknak adta.

könyvel és ellenr Stéger Alajos. Szent Annának derekán megkötött ruhája: zöld. házas 1770. között 987 és 60 évnél idsebb 465. özvegy 343 és törvényesen elvált 7. Anyanyelv szerint magyar 418. palástja: vörös szín. Életkor szerint 6 évnél : Népmozgalmi statisztika. gazda Prachar Károly. 353. tót 2666 és egyéb 63. a mely szintén nem hozta be a reája dr. fu k ' tl továbbá egy önkéntes tiUoltó-egy-sület és egy takarékpénztár. Vallásra nézve róm. Cseréppel van födve 94. közgyám Meissl Ferencz. Bazin hajdan szintén messze földön híres bortermel hely volt és borai ma is a termelés fágát teszik és megfelel árak mellett a baziniak fáruczikkét alkotják. k. német 1752. A város társadalmi életét két intézmény szolgálja. feje körül pedig 6 arany-csillag félkörben ragyog. nyaranta szép számban keresik föl. ág. 40—59 A kbl A A város tiszti ka' a. ref. azonban magyarul beszélni tud 1329. 24 és izr. Ezek közül vagy téglából van építve 390. kath. „ 608. hidegvíz-gyógyintézettel van összekötve. ügyész Jamniczky Péter. A város 6 osztályú elemi iskolát tart fönn 8 tanítóval. Az itt lev gztéglagyár Rössler ímre tulajdona. zsindelylyel 392 és náddal vagy zsúppal 41. 1825-ben 4460 és 1857-ben 4270. a másik fele választott. Városkapitány Semann János. tanácsnok Tuma Ferencz. városi állatorvos Benes József. míg a gyermek Jézus rózsaszín ingbe van öltöztetve. melyeknek rendeltetését a nevük is elárulja. a kik e szép fekvés helyet. Friedler Adolf. A belügyminisztertl legújabban megállapított czímer hivatalos leírása pedig a következ Kék arany lángsugarakból alkotott körben s alul ezüst felhkön Szent Anna áll. a különbözet az utolsó eltti népszámlálás óta -608-ra rúg. Ugyanakkor adta el a városi sörfzt fordított költségeket. Családi állapot szerint ntlen és hajadon 2779. fiatalabb 749. hold. 12—14 között 329. Van itt járásbíróság és az 5-ik huszárezred félszázada is itt állomásozik. 2578. . 1994. a város védasszonyát ábrázolja a gyermek Máriával. 6—11 között 20—39 között 1277. a mi végre a várost arra indította. lábain pedig barna szíjú barna szandált visel.vagy téglaalappal. Van itt továbbá szölöszeti egyesület és bortermelök egyesülete. erdmester Bissel Gyula. A város czímere Szent Annát. Bazin a vágvölgyi vasútvonal mentén fekszik és annak egyik nagyobb állomása. 1880-ban 4184 és 1890-ben 4507 mivel pedig ma 4899 lakosa van. hogy a fürdt eladja. város ügyeit a tisztikaron kívül 48 bizottsági tag intézi. Réti fürdorvos tulajdona. városi orvos dr. város lakóházainak a száma 527. Az összes lakosok közül írni és olvasni tud 3371. Ma a fürd is. ev. . Fjegyzje és levéltárnoka Mikulik Milos. . s benne megfelel számú kényelmes lakás áll a vendégek rendelkezésére. Nemek szerint az utolsó népszámláláskor találtatott 2389 férfi és 2510 n. Bazin jelenlegi polgármestere Masat Antal. Ezek a magyar kör a dalárda. Fönnáll itt és Inté z e' . Lakosainak száma 4899. 217 mindinkább csökkent. ev. 1819-ben 4270 lakosa volt. lakosainak száma 1869-ben 4338 volt. A lakosok száma a XIX. 15—19 között 484. h. irodatiszt Weinzierl János. Az újabb és megbízhatóbb népszámlálási adatok szerint területe 5035 kat. feje fehér kendbe van burkolva. század eleje óta nem mutat nagyobb hullámzást. pénztárnok Jermendy Samu. kiknek a fele virilista. mely ózondús levegjével és kies fekvésével üdül helyül is kiválóan alkalmas.Bazin. vályogból 100 és tisztán vályogból 37. Ez meg is történt 1848-ban. karján a gyermek Jézust tartva.

Itt emiitjük meg azt is. A fi város kvése. sehol sem áll meg és el nem posványosodhatik. számú háznál volt. holdnyi terület és a Kis-Kárpátokban egyedül álló „Königswald nev szép bükkfa-erdben áll az a „Millenniumház'' nev erdei lak. E szlk mögött hatalmas erdségek és nagyobb hegyek terülnek el. hogy e város az újabb korban is az ilyen járványoktól mindenkor mentes volt. st több helyen e kfalak donj ónjai is majdnem ép állapothajdani városi kapuknak ma már nyomuk sincsen és csak ban láthatók. a mikor azok másutt ersen dühöngtek. mert egykorú oklevelekben és több történetíró munkájában azt a följegyzést találjuk. Az egyik a mai pozsonyiutcza 58. hogy a szentgyörgyi gyógyszertárt már 1799-ben állították fel. mivel az esmert lejts víznek szabad lefolyása lévén. különösen mióta a város alatt azeltt elterült nagyterjedelm Súr nev mocsaras és ingoványos helyet a Súr-lecsapoló-társaság néven társulat lecsapolta és a lecsapolást folytatja. és az 1831-iki kolera-járvány alkalmával is e város teljesen ment maradt e rémes vendégektl. mely a várost alsó végétl egész . tiszta csermelyekkel. E házak a régi A — — mköd — 1 " A A telekkönyvekben „Gemeinde-Trabantenhaus" néven szerepelnek. SZÁZAD ELEJÉN. mely helyeket szívesen keresik föl nemcsak a lakosok és a nagyszámú kirándulók. si szabadalmas város Kárpátok alatt. költséggel építtetett és melyhez az Erzsébet királyné emlékére ültetett gyönyör hársfasor vezet. SZENTGYÖRGY. hanem a messze földrl itt nyaralók és a hajdan híres szentgyörgyi kénes fürdben s zentgyörgy. századbeli pestis-járvány. a hol évente 1500 tékre. hogy a XVII. hanem egészségi szempontból is hasznossá. Az utczák rendezettek és különösen a város futczája.. egészséges. a másik a középutcza 140. 1856-ban távolították el e kapukat. mely a város eltt elterül síksággal kezddik és a szentgyörgyi híres szlhegyeken végzdik. mindenütt gondozott utakkal. Az 1585 k. Szentgyörgy vidékének egészséges volta különben történetileg is nevezetes. a hol azok régente voltak. melyet a város 1896-ban 9000 kor. város hajdan erdített hely volt és kfalai legnagyobbrészt még ma is fönnállanak.. a Kisezeknek a Mátyusföldre néz oldalán enyhe lejtn. a helyüket ismerik. SZENTGYORGY REGI PECSÉTJE. akkor is.SZENTGYÖRGY A XIX. Itt szokták 2000 darab kerül teritartani a híres kacsavadászatokat. mert mindegyikben egy rendr lakott. üde tisztásokkal és itt-ott vadregényes részletekkel. miáltal nemcsak óriási területet szabadít föl és tesz mívelésre alkalmassá. Tény. Levegje a körülfekv hegyektl és erdktl ózondús. A város leírása bajaikra enyhülést keresk is. város fekvése szép és egészséges is. sz. úgy hogy ilyenkor e város falai valóságos menedékvárai voltak messze vidékrl a járványok ell ide menekülknek.

közvetetlenül a vasúthoz vezet út mellett és ugyanott. Hogy e termelési ág ma is mily fontos. a gyógyerej kénes-fürd. széles. ez utcza baloldalán. hogy a lakosok oly két egyesületet tartanak fönn. tiszta és nagyon hatást gyakorol. ezen túl az egyik keresztutcza sarkán az evangélikusok csinos imaháza. az érdekes Pálffy-féle kastély áll s azzal szemben a tornacsarnok. följebb. körülbelül a közepe táján áll az emeletes városháza. Más keresetág csak kevés van a városban. mely eltt azonban még a város egyik kényelmesen berendezett. de kereskedelmi forgalma sem nagy és érmek csakis Pozsony közelsége az oka. ezekrl más helyen szólunk részletesebben. század elején szerepeltek és a szent- A lakosok foglalkozása. melyek a szlmvelk és bortermelk érdekeit védik. györgyi aszú nemcsak az egész országban.Szentgyörgy. melyet vasúton csekély költséggel és napjában többször meglátogathatnak s nagyobb szükségleteiket is onnan födözhetik. ezek: a Silszeti Egyesület és a Bortermelk egyesülete. mely Drechsler Károly tulajdona. följebb pedig a híres szentgyörgyi katholikus templom. a házak mögötti kertekben patak folyik végig. bizonyítja az. város alsó végén van oldalán. iparosa is kevés. Míg Pozsony közelsége a város iparára és kereskedelmére nézve hátrányos. kedvez A A A A VAROS FALAI. de a városhoz közelebb fekszik az újabban épült nagyszabású paszomántgyár is. részben a hegyek. addig a lakosokra és az itt rendesen nyaralni szokott számos idegenre nézve fölötte elnyös. a Szentgyörgygyel majdnem összeépített Neustift faluba érünk. modern városi uszodát találjuk. mely a legtöbb embert foglalkoztatja. míg egyenesen haladva. szl. a másik sarkon a piaristák hatalmas épülete és odább a templom. majdnem az utcza végén. Szli már a XV. Szli és borai ma is híresek és keresettek és a bor elég jó áron kel el.és földmívelésbl marhatenyésztésbl él és különösen a szlmívelés az. városba befelé menet. 219 a föls végéig egyenes vonalban szeli keresztül. Elnyös továbbá bortermelire nézve . részben a szlkertek közé. Itt az út tovább visz. s A lakosok legnagyobb része bortermelésbl. hanem a külföldön is híres volt. szép.

ez az intézet továbbra is hivatva lesz e vidéken a magyarosodást szolgálni. A Súr-lecsapoló-társulatról és a szl- kedvezen köti össze. tartozik a kaszinó. mindenkor rei és terjeszti voltak a magyar nyelvnek. mely hasznos munkálkodásával a városnak és környékének csinosítására és ezzel az idegen-forgalom emelésére fektet súlyt. E tervét azonban már nem tudta megvalósítani.220 is. hogy a rend az általa tervezett iskolát felállítsa. meri míg is összeköti. Katholikus temploma tiszta gót a tése alatt s ez az iskola h . így Szentgyörgyön is magyar lett a tannyelv. E veszélyt elhárítandó. Az erre nézve kötött szerzdés szerint a város tetemes összeggel járul a költségekhez. Szentgyörgy város közoktatásügye különben is szép múltra tekinthel vissza. a hadastyán-egyesület. fölemelte évi segélyét és 16. A város egyéb intézményei közé A kath. E gazdag hagyaték következtében Haligovszky Ferencz. addig egész is Pozsonyhoz Magyarországgal. farai iskolát és uúívelk A város közoktatásának A kath lemplom. a szépitési egyesület. minek következtében a messzebb vidék tanuló-ifjúságát is sikerült oda vonzaniok. hogy a hagyatékot vegye át.000 kor. II. Az itteni hitelszövetkezet csak a kisebb igény hitelügyletek lebonyolítását czélozza. mert a város polgárai már a középkorban is nagy gondot fordítottak gyermekeik iskoláztatására. n. a kormány kétosztályú reáliskolát állított föl. József alatt az iskola megsznt. a mióta az iskola magyar tannyelv. Az 1848-iki szabadságharcz következtében a gimnázium ismét megsznt. 1806-ban végre négy osztályú lett. való közelsége Bécs felé a külfölddel és Budapest felé de a dunántúli vasút által az ország eme részével intézményei. Igazgatója Rappensberger Kajetán kegyes-rendi pap lett. de a város ezt nem engedte meg. Újabb idben az intézet kell anyagi eszközök híján ismét közel volt ahhoz. az abszolutizmus alatt. 1857-ben azután. Az intézet fönnállása tehát ma már biztosítva van. reformáczió terjedésével újabb iskola váltotta fel. és minthogy e társház piarista és világi tanárai azóta. Az itt fönnállóit ú. a kegyes tanítórend lengyel tartományának fnöke. protestáns tanítók vezemár az ú. hogy a város hitéletét a katoliezizmus rovására ersen befolyásolta. els helyén áll a nagymultú szentgyörgyi katholikus algimnázium. 1770 körül konviktust is alapítottak. grammatikai iskolák tanterve szerint három osztályú lévén.és szórakozóhelye továbbá a títzoltó-eqyesület. Ugyanezt a czélt követi szép eredménynyel a városi 6 osztályú népiskola és a városi óvoda. bortermelk egyesületérl már megemlékeztünk. de csak négy évre. Mai nagy társházukat 1720-ban kezdték építeni. Noha ez az átvétel az akkori háborús idk következtében. a római katholikus és az ág. Szelepcsényi György esztergomi érsek elhatározta. sok nehézséggel járt. a város jobbmódú. mert idközben meghalt. 1685-ben kiküldötte Bojár Andrást. mert a város többszöri sürgetése következtében 1743-ban ismét megnyílt és az akkori. de végrendeletében szentgyörgyi és mi nádi birtokait a kegyes tanítórendnek hagyományozta azzal a kikötéssel. de 1754-ben leégett és csak öt évvel késbb fejezték be az újjáépítést. a mennyiben Pozsony közelsége nagyobb igény és tekintélyes költségekkel járó hitelLntézel alapítását fölöslegessé teszi. hanem inkább újabb áldozatokat hozott. Mieltt a város történetére áttérnénk. ú. hogy itt nagyobbszabású tanintézetet állít. hogy összes intézeteiben a tanítás nyelvét magyarrá teszi. az iskolát 1687-ben mégis megnyitották és öt rendtag vezetése mellett fönntartották. intelligensebb közönségének és gazdáinak kellemes találkozó. és mert a hagyaték ingóságai hadi czélokra voltak lefoglalva. az elemi iskola harmadik osztályához csatlakozott. n. a pozsony süt e vonal —nagyszombati vasút Nagyszombattal és vidékével útján Trencsén felé is elnyös összeköttetése van. költséggel díszes tornacsarnokot építtetett és szereltetett föl. 1861-ben azonban a kegyesrend elhatározta. n. názium. melynek tannyelve a német és a cseh volt. latin iskola volt. hogy kapuit a tanulni vágyó ifjúság eltt bezárja. mely a protestáns iskola hatását teljes mértékben ellensúlyozza. mely oly fontos tényezvé vált. 1894 óta Füredi János az igazgatója. evangélikus templomról akarunk megemlékezni. a minek a terhét és költségét nagyrészt a város viselte. h. Ebben az idben a város kérelmére ismét gimnáziummá alakították át és fokozatosan négyosztályúvá fejlesztették. Szentgyörgy. a privigyei társház tagját.

A templom belsejében több szarkofág és síremlék van. nemes egyszerségében lélekemel hatást gyakorol. azt 1617 június havában erszakkal vették el tlük. században emeletes magánházból alakíttatott át templommá. Azonkívül az egyház birtokában a várost ábrázoló XVII. melyek közül az egyik az itt elterjedt monda szerint a határban. egyházközség. Az evangélikusok temploma. állítólag földalatti folyosóval van összekötve. evang. századból. Oltárképe Krisztust ábrázolja a keresztfán és állítólag Van Dycktl való. Serédy Gáspár. mert Neustift felé néz fala egész sima. századból és másoké. de tornya nincsen. hegytetn álló Weissenstein nev várrommal. Foltára a középkori szobrászat egyik legérdekesebb alkotása. Felsmagyarország kormányzójáé a XVI. Szentgyörgyön már a XVI. századbeli kép van és több rendkívül szép és fölötte becses. stil. Több nemes család és a helység lakosságának jóval nagyobb része az evangélikus hithez tartozott. a teritk pedig Szilágyi Gertrudtól 1636-ból és az Armpruster családtól 1601-bl valók. század közepe táján fennállott az ágost. És mert „az eldeik által" épített templom átadásába bele nem egyeztek. így Szentgyörgyi és Bazini János grófé a XV.Szentgyörgy. Istentiszteletüket a jelenlegi városi templomban végezték egész 1615 május 2-ig. századbeli oltár. a mikor a törökök a várost elpusztították és még a templom sírboltjait is feltörték s a csontokat azokból kihányták. mert egy 1571-ben kelt végrendeletben Peigwitzer Jeremiás németajkú evangélikus lelkészrl (szentgyörgyi) is szó van. mely utóbbinál minden év aug. XVI. mely a XVIII. 1619-ben Bethlen Gábor a templomot ismét vissza- Az ev.és szószék-terit. pusztult el a torony felli rész is. századból. 221 A PIARISTÁK TEMPLOMA ÉS ALGIMNÁZIUMA. a mikor II. Egyik verzió szerint hajdan tényleg nagyobb volt és torony- nyal volt ellátva. de 1663-ban. templom. Régi okiratok nagy és díszes templomként említik. mely a Szentgyörgyi és Bazini grófok fészke volt. Pozsony felé es határban vannak a Szent János és a Mária kápolnák. melynek helyére egyszer sima falat vontak. 15-én nagy búcsút — A tartanak. . Külsleg a befejezetlenség nyomát viseli magán. Mátyás király a templom átadására szóllította fel ket. Védelmezjük Blésházy István volt. hitv. Látható itt egy Mária halálát ábrázoló szobor is a XV. Az oltárkép 1872-bl Kubinszky Samu pozsonyi lakostól.

egy 1771-bl való szavazó-szekrényt. Ekkor vesztették el végleg. melylyel 1669 január 10-én a gyermekgyilkos Trc. egy ezüst bírói botot. . a mikor a városi hatóság a ni fejdísz milyenségét elírta. József császár 1782-ben megengedte a jelenlegi házat a Szégner család imaház építését. Késbb az Armbruster és a Szégner házakban tartották istentiszteletüket. érdekes ivóserleget 1588-ból. egy díszes bírói kardot. egy szines képekkel díszített és üvegbl készült talpnélküli. mely a 109 éves elnyomatás ellenére is 108 családból és 598 lélekbl állott. ajándékozta a községnek. 1674 február 27-én ezt a ttMnplomot is elvette tlük Szelepcsényi érsek. míg 1647-ben az alsó (most piarista) templom építésére nyertek jogot és helyet. kir. város levéltárában számos becses történelmi ereklyét riznek. sem templom. Helyükbe tótok költözködtek ide. Az evang. adta nekik és újból használták 1628-ig. pozsonyi a város hóhérpallosát. melynek markolata ezüstbl készült és Szent ezüst-diszítésekGyörgy lovagot ábrázolja. a jobbágyság korából egy derest és 4 bilincset. két bírói buzogányt. 3 ni fkött. a kard tokján remek kel. ú. melynek vége liliomot ábrázol. lelkészeket számzték és ez idben számos evangélikus család is itthagyta a várost. megbízottnak adják át. a Rákóczy-féle fölkelés idejébl egy lobogót. a mikor II. Ferdinánd király elrendelte. 109 évig nem volt itt sem szervezett evang. részben magánlakásokban tartották. m. hogy az evangélikusok templomukat az iskolával és szlkertekkel együtl a i-sász. Ezentúl istentiszteletüket részben a városházán (auf ihrem Rathhaus).222 Szentgyörgy. míg végre II. továbbá 2 érdekes régi hordóhitelesít botot. E templom építését a 3 osztályú iskolával egyetemben 1654-ben fejezték be. n. vörös rézbl készült teljes gyjteményét és végül a régi ú. de 20 évvel késbb. melyet magánházból alakítottak át. abból az idbl.uniczki Erzsébetet lefejezték. E pallos markolatának gombján annak fels A A dombormv mér A PLÉBÁNIA-TEMPLOM. mely Rudolf király adománya. község. A ( irosi levél- tár ereklyéi.

néhol hibás. Dnus. Deus. M. Actor. penge egyik oldalának fels részén a következ fölirat van „Recte. alsó lapján és markolatán pedig legnagyobb részt a Zsoltárokból vett következ. Sermo dei penetrabilior omni gladio ancipiti. etiamsi. Docet. Eligit. Psall. ad. 223 A PLÉBÁNIA-TEMPLOM FOLTÁRA. Psal. Iudicate. Sangvinem. XXVI.Omnis anima potestatibus sublimioribus subdita sit. mely csillagszer mezkre van osztva. zu. Rom. Coelitus Petenti provisum. Hebr. quam sperata victoria Patriae fumus Alieno igne luculentior. S. Hominum. Lib. Manus markolat keresztet. 143.Ferrum Donabat Hedel H. Phogylides." jének fels részén: „Qui. Meus. lapján. a következ fölírat olvasható: ." Az alsó részén: „Judicium non fer si non sit uterq. C. st érthetetlen latin idézetek olvashatók: „Benedictus. Meas. Vilii." másik oldalon: „Melior est pax certa. Loeutus. Nimium. Stigel. A 1 ' A — — A 1 A — A R . Litiget. XIII. Psal. Statvat. Nil. 4. E.. 44. ac. Sit nisi delati cognita causa rei. nisi a deo enim sine causa gladium portat." markolat alatti részen: .Accingere gladio tuo super fenur tuum potentissime. Enungit.: Szentgyörgy. ad." A másik oldalon: . sharf maht schertig. Praelium. Digitos. Gar. Omnes qui accepperint gladium gladio peri bnt. Tomas". Qui.. 57. Matt.. Iudex.' tok fels részén: „ Non est enim potestas. Meos. Bellum.

annyira. Ferencznek 1802-ben kelt vásárszabadalma. A XVI. Ferdinándtól 1642-ben Schachner Györgynek és neje Forster Katalinnak. . Rudolftól 1595-ben Ormosdi Titusnak. E dlnevek közül a legrégiebbeknek és a legjellemzbbeknek a következk látszanak Hofweingarten. Ao. Illésbázy István kanczellár nejével szemben fennálló 7000 r. Szentgyörgy vára is már a XIH. ad praemia velox. Judex et Sen. : ban a városban nem A vár." A város levéltára 1618-tól fogva riz leveleket. A régi német telepes családok egyike a még ma is itt él Bognár család. úgymint a II. Tény. Edelbrünnelwiesen. melylyel kimondja. IV. században német telepesek lakták. L. bogy már sokkal korábban is megült bely volt. Hochleitben. Ruiden. János kormányzónak ajándékozott. Zibich. Miniheln.824 Szentgyörgy. Anno domini 1581. sanctis et lebus omne. bogy a XIII. ezt azonban megczáfolni látszik az a körülmény. századbeli iratok legnagyobb része a török pusztítások és a Rákóczy-forradalom s legfkép az 1728-iki nagy tzvész alkalmával pusztult el. Gfangl. Bader. forint és a Szentgyörgyi grófok többi örökö. Hogy a város a XIII. úgy hogy a lakosok magyarosodása mindjobban terjed. Judenknecht. Auglácker és Königswald. A másik oldalon: „Ovid: sit piger ad paenas princeps. melyeket Nagy Lajostól. II. ezt azonban sikerül a városi hatóságnak és a magyar szellemben vezetett iskoláknak a magyarság javára ellensúlyozni. Pfaffen. Bannwald. századbeli német telepítésekbl keletkezett. így I. a Bazini és Szentgyörgyi grófok els ismert sének a fia. Némely történetírók szerint a XIII. . Guldeck. Lahren Beutl. Burggraben. közülök némelyiknek talán történeti jelentsége is van. Judieatus sui quinto et doleat quoties cogitur esse ferox ex aequo et bono. 1648. Rommel. Ekkor ugyanis Tamás fia Sebs. Schaffler. Seeschlachtácker. Cibinens. melyek között egyetlen tótot sem találunk. ugyanettl ugyanakkor Strasser Tamásnak és nejének Pamer Dorottyának és az ugyanattól 1658-ban Fieger Lénárdnak és nejének Parradi Martnának és gyermekeiknek adott nemesi levél.. Andreas Szegner p. óta megült bely.. Zwickeln. melylyel a városnak a Pálffy Katalinnal. melylyel a város korábbi kiváltságait megersíti és a polgárok kérelmére a város czímerét és pecsétjét megállapítja. Rudolfnak 1598-ban kelt oklevele. kelt leirata a város magyar köriratú pecsétje ügyében. Kaiser. Ferdinándnak 1845-ben II. a III. Ferdinánd 1550-ben megersíti a város vásártartási jogait. melyek a város egyes akkori családait érdeklik. Hauslust.Summum jus summa injuria. t. bizonyítják összes dlnevei. melyet Pozsony városa 1450-ben Hunyadi is. forint tartozását elengedi. Psal. Az itt rzött levelek leginkább Szentgyörgy város kiváltságaira vonatkoznak. A Gerichtsacker nev helyen történtek hajdan a kivégzések és itt állott a bitófa is. Höllenstein. és bogy csak az újabb korban kezdtek a tótok is lassanként tért hódítani. Lajos királytól kapott. . Polleithen. Silberbrenner. bogy már IV. Bergrechtl. Regiaeque Civitis Posonien. század elején ismeretes. Kohlmansatz. bogy Szentgyörgy - — — a reá kivetett összeget lefizetvén.Ugyancsak seivel szemben fennálló 2000 r. Georgy Patria p. Goldfüssel. századtól egész a legújabb korig német telepesek lakóhelye volt." A tok alsó részén: „Virtutum regina justitia. Duitwager. Dangel. hogy napjainkig egészen túlsúlyra vergdtek. Gopold. budai pasának 1665-ben kelt levele és több nemesi oklevél. ÜL Ferdinándnak 1647-ben kelt levele. a város szabadalmait kibvíti és polgárainak különféle eljogokat biztosít. Justitia et pax oseulatae sünt. mely szerint a város szabad területének évi czenzusát 400 akó jó borban állapítja meg. Concilio raortale genus ne crimine vivát. melybyel a városnak 1598-ban adott kiváltságait megújítja és megersíti. Rudolf királynak 1591-iki irata. — a varos kelt könyvalakú kiváltságlevele. Judicatu obt. Machegut. Béla idejében mint oppidum szerepel és így valószín. Reddo cnique suum. Adalbertus Hutterus Patritius judex regius.Miseriu eordia e1 veritas obviaverunt sibi. Alsen. Schlossberg. mert ba magáSzentgyörgy város és környéke Ugyancsak Rudolfnak 1602-ben — — — —A sidk de határában belylyel-közzel stelepek nyomai vannak. Gagrant. suae Familia et II. melynek egyik eldje készítette azt a híres kézíjat. Hörwart. Mátyás királynak 1615-ben kelt kiváltságlevele. 84. a városra senki igényt nem tarthat. Mátyás királytól és II.

E" =o >> cn -t-* c <D NI (T> .

.

Mihály vagy ennek fivére György. 1516-ban halt meg. minek következtében elfogták és Ez a György az. György gróf Mátyás alatt pártüt lett s III. hogy a mohácsi vész után a Bazini és Szentgyörgyi grófok családja kihalt. 1237-ben a város forgott. nevüket azonban elnévül a késbbi birtokosok is használták. a kivel Vörös- kt is kapta. hogy ez a György ugyanaz a Bazini és Szentgyörgyi gróf. gon olvasható. Zsigmond. Szent: H györgyre költözött. Az 1400-ban öntött tott. a pestis ell menekülve. TEMPLOMBAN. A szentgyörgyi nagyharan- Bazini és Szentgyörgyi grófok. Gyermekei vol- tak János. Ez idtl kezdve a Bazini és Szentgyörgyi grófok hatalma mind nagyobb lesz. a ki a szentgyörgyi templomhoz csatolt kápolnát építtette.Szentgyörgy. ban eltemettek. hogy azt György és fia Mihály adományozták az egyháznak. 1415 körül a husziták pusztították. Kristóf és Péter. Úgy látszik. Szentgyörgy vára neki : jutott. Úgy látszik. 1523-ban az udvari kamara egy része. 225 1217 után megszerzi Cas- trumdeSanctoGeorgio-t Szentgyörgyi György. 1441-ben bizonyos Wohlfarth nev lovagnak az özvegyét vette feleségül. laltatta. Hosszú ideig tar- míg a város e csapást kibeverte. a kit 1446-ban a bazini plébánia-templomfia. 15 . H. végveszélyben mert Ottokár cseh király megtámadta és elfoglalta és ez alkalommal majdnem teljesen elpusztította. EV. Frigyeshez szegdött. RÉGI HÍMZETT TERÍTK AZ ÁG. mely utóbbi Mátyás király hive lett és tle a lefoglalt birtokokat visszakapta. és kiváló szolgálataiért csakhamar erdélyi vajda és országbíró lett. György birtokait a király lefoglefejezték. Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. bátyjának Péternek az özvegyével Marezali Hedviggel osztozván. és a kit ide is temettek el.

Ot követte Serédy (másként Szeredi) Gáspár. melybl. hogy az Illésbázyak földesurasága súlyos teherként nehezedett a szentgyörgyiekre. században más kisebb nemesek is bírtak itt és ezek között a legtekintélyesebbek és leggazdagabbak a Maholányiak voltak. Eleskvár ura 12 portával bír. Ennek a Kruzsics lepoglavai grófnak a felesége Pálffy Katalin volt. melynek menekülk egy része lakosai e váratlan támadásra menekülni igyekeztek. De a városnak e rohamos fejldését és virágzását csakhamar szomorú esemény váltotta föl. Ezek 1753-ig szerepelnek. hogy alapos tatarozása vált szükségessé. század végén és a XVII század elején élte. hogy a lakosok ebben az idben több izben tettek lépéseket az iránt. a város alatt elterül mocsaras Súrerdben keresett és talált menedéket. mert a mikor teljes erejüket kimerítve. A Rákóczyforradalom.000 tallérért magához váltotta. hogy a 140. Ezt az alkalmat felhasználta a nemes gróf . A Pálffyak.. a ki a zálogbirtokot 140. mely továbbfejldésére nézve végzetessé vált. törvényczikkel királyi városi rangot nyert. ev. hogy földesuruktól megszabaduljanak.r)0-ben meghalt és ugyancsak a szentgyörgyi templomban van eltemetve. mert midn 1704 okt. Idközben. kit Eek v. templomot foglalja magába. Végre sikerült is nekik a királynál kieszközölni. hogy az épületet stíl- A A A — szeren helyreállíttassa. városhoz tartozó uradalom az Illésházy ak révén a Pálffy.család birtokába ment át és ma is Pálffy János gróf a legnagyobb birtokos itt. A* Illésházyak. Ezt a csapást a lakosok alig tudták kiheverni. kastély az idk folyamán annyira megrongálódott. hirtelen körülzárta és megtámadta a mit sem sejt várost. XVIII. a miért a város évenként 400 akó jó bort volt köteles a királynak fizetni. olasz renaissance-stilben. Salm L575-ben a birtokot Kruzsics gróf császári vezérnek 132. Salm gróf követett. még az Illésházyak építették. Ezt a tartozást azonban Szentgyörgy 1741-ben 9538 forint 46 dénár lefizetésével mindenkorra megváltotta. külknek ezt az útját is. Rákóczy Ferencz híres briga- . ez az uradalmat királyi donáczióként kapta. a XVI. tehát a XVI. akkor már a Rákóczy-féle fölkelés lobogtatta véres zászlóit a vármegyében. havában Ocskay. évi LXIII. ki férje halála után Illésházy Istvánhoz ment nül. 1566-ban Neuburg gróf pozsonyi fispán a birtokosa. a töröknek mert ezen az oldalon éppen a mocsarak következtében törökök azonban csakhamar elvágták a menelegkevesebb embere volt. Hogy a várost annál biztosabban bevehesse. Vörösk várának akkori kapitánya 14 és Czobor János.126 Szentgyörgy. Ez idbl származnak a legtöbb kiváltságai is és némely történetírók szerint ekkortájt oly gazdag város is említi. míg az a ház. a várost több helyen fölgyújtották. L540-ii> Szapolyai János volt a birtokos. város fénykorát Rudolf és Mátyás királyok alatt.a ki kiváló mízlésérl ismeretes arra. Tény. mint Pozsonyban. az éjtszakát a schweinsbachi erdben töltötte és hajnalban onnan kitörve. évi portális összeírásban Bakich Péter. Bél Mátyás hogy ekkor Szentgyörgyön több nemes család lakott. A — — A megfogyatkozott lakosokat újabb jövevényekkel és letelepedkkel már-már pótolták volna. század elején. addig az 1553. 500-nál többet pedig rabszíjra fzve magukkal hurczoltak. mely a város fels részén áll. 1663 szeptember hó 5-én ugyanis a török sereg Galgócznál áttört a Vágón és észrevétlenül közeledett Szentgyörgy felé. Maholányiaknak itt nagyobb nemesi kúriájuk is volt. Ez az igyekezet majdnem megdlt a hatalmas Illésházy ellenzésén. a hol 60 embert fölkonczoltak. T l gy hitszik. a város birtokosai között másokat is találunk. Szentgyörgy városa sem maradt ment a fölkelk látogatásától. volt. de elbb dúlva és rabolva járták be a házakat. kúriája volt. hogy Magyarország kincsesházának nevezték. hogy egykorú írások számos ittlakó nemes család nevét említik. mert míg 1505-ben Élesk várának tartozékaként van említve. hitv. vagy melynek a helyén állítólag a mai városháza épült.000 tallérnyi zálogösszeg kifizetésével megválthassák magukat. a várost ismét lakható állapotba hozták és az ersen A . mert egykorú levelek bizonyítják. állítólag a Jeszenák család A A Az 1663-iki török-dúJás. mely ma az ág. a ki 1ö. és Szentgyörgy városa az 1638. de végre mégis sikerült. Kosóbbi birtokosai.000 tallér erejéig elzálogosította. már említett Pálffy-féle kastélyt. a mikor a Maholányi örökösök itteni birtokukat Jeszenák Jánosnak engedik át.

és ha XVII. alig tették lakosai hajlékaikat ismét lakhatóvá. visszafelé ne fejldjék! EREKLYÉK A VÁROSI LEVÉLTÁRBAN. Nem hiába nevezték Szentgyörgyöt az ország kincses -bányájának. hogy másutt telepedjenek le. . A hirtelen beállott meleg idjárás a hó olvadását oly rohamossá tette. melyek mindenkor oly gazdagon jutalmazták a reájuk fordított fáradságot. a víz pusztította el. 227 dérosa Bazint bevette. a melyet ez az áradás a lakosoknak okozott és mégis alig múlt el 9 év. hogy a város alatt elterül medencze nem tudta a hegyekrl aláomló vízmennyiséget fölfogni és levezetni. hanem fölszorította annyira. Megbecsülhetetlen az a kár. hogy a város. midn 1753 szept. a várost fölgyújtatta és nagy részben elhamvasztotta. Ugyanez az eset ismétldött 1856 augusztus 13-án és 1869 augusztus 1-én. hogy lakosai minden újabb csapást ki tudtak heverni. Mire a sötét éjtszakában az utczákra siethettek. Elemi csapások. mely tüzesetek mindenkor a város nagy részét hamvasztották el. századbeli vi- rágzó állapotát tovább fejleszthette volna ? Mily szívós kitartás és mily ernyedetlen munkabírás volt már ahhoz is szükséges. 1728-ban ismeretlen okból tz támadt. mely oly gyorsan harapódzott el. midn -az 1744 tavaszán a tz ellensége. így is mivé lett volna e város. 8-án ismét tzi lárma riasztotta föl a békésen alvó lakosokat. úgy hogy a várost környékez hegységek több mint ölnyi magas hóval voltak födve. Mindezekrl a tzesetekrl a város levéltárában található iratok és jegyzkönyvek emlékeznek meg. Alig ocsúdott föl a város e rémületbl. Az e tavaszt megelz tél ugyanis rendkívül havas volt. ismét merítsen akkor Szentgyörgy városa máirég megsznt volna lenni. hogy minden újabb csapás után. vezetinek bölcs körültekintésében és hegyeinek milliókat ér talált tkéjében volna elég nem nem ert kincset arra. ha már tovább nem fejldhetett. ha e sok sorscsapás nem éri. már a város jórésze lángokban állott. hogy az ekkor uralkodott nagy szélvész következtében a város majdnem teljesen a lángok martaléka lett. ez csak a város körül elterül ós régóta híres szlhegyeknek tulajdonítható. élénk színekkel föstve a lakosok akkori nyomorúságos helyzetét. 15* . de mivel a sarcz nem felelt meg igényeinek. De még ez sem volt elég a sokat szenvedett városnak. mert ha lakosai józan- ságában és törhetetlen szorgalmában. Ezenkívül a város alatt elterül teknalakú mocsaras vidék is óriási hótömegekkel volt borítva. hogy a víztömeg egész a szlk aljáig ért és az egész város víz alá került. Szentgyörgyre is ellátogatott. csüggedve. a várost megsarczolta. Hogy a város ennyi csapás után végleg el nem pusztult s elkeseredett és tönkretett lakosai végleg ott nem hagyták.Szentgyörgy.

Ez idbl fel van jegyezve. 805 ág. hanem folytonos. 1065 német és 1916 tót. Városi gazda: Zimmer János. 149-nél pedig zsindely és így a városban egyt-tlen náddal vagy zsúppal födött ház sincsen. az alája rendelt tisztikar és 47 bizottsági tag intézi. Városi közííyám: Knappek Miklós. Rendrkapitány: Lederer Lajos. A DRECHSLER-FÉLE PASZOMÁNT-GYÁR. 29 ev. és 228 izraelita.228 Szentgyörgy. de 1900-ban elérte a 3456-ot. város területe 5620 kat. 6—11 között 493. házas 1198. Vallásra nézve lakik is itt kbl A A város czímere. míg 1890-ben 3048-ra emelkedett. Azonkívül még egy horvátajkú és 12 egyéb nyelvet beszél lakosa van. ref. Pénztárnok Kautz Imre. Faraktárnok: Bernhardt Mátyás és városi kertész: Hornacsek Ferencz. A beszélni tudók hogy habár a népszámlálás csak 462 magyart tüntet száma mégis 1716. mely utóbbiak közül 24 virilista. 12—14 között 228. rendszeres gyarapodást tapasztalunk. A pecsétnyomó. Városi orvos Halle Bernát dr. föl. Fjegyz és levéltáros: Klotzberg Antal. 15—19 között 310. 1869-ben már 3026-ra emelkedett a lakosok száma. Erdmester: Eolland Gusztáv. az 1647 és 1902 évszámot viseli.vagy téglaalappal vályogból és csak egy kalap nélkül vályogból építve. a magyarul 2394 róm. srégi és kék mezben Szent György lovag ismert alakját tünteti föl. A város népesedési mozgalmait még a következ adatokkal egészítjük ki. St ennek éppen az ellenkezjét tapasztaljuk. Ha ugyanis a város lakosságának számát a különböz idkbl összehasonlítjuk. 40—50 között 606 és 60 évnél idsebb 304. A város A tisztikara. a ki egyszersmind az árvaszék elnöke. a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak is pecsétalakja volt.. Tanácsnokok: ZuhlbrucTcner Gyula és Fichtner József. mert 314 ház közül 309 vagy téglából van építve és csak 4 van k. város ügyeit a város élén álló polgármester. A házak tetzete is 165-nél cserép. Az 1857-bl való összeírás 2904 lakost talált itt. melyet legutóbb 1902-ben a belügyminiszter is helybenhagyott. írni és olvasni tud 2505. a mely egyszersmind hajdani urainak. Jegyz: Knappek Miklós. Nyelv szerint: 462 magyar. nem visszaesést. A lakóházakra vonatkozó kimutatás is elég elnyösen tünteti föl a város lakásviszonyait. Családi állapot szerint: ntlen és hajadon 2036. föntebb közlött lakosok közül 1774 férfi és 1682 n. Ezek közül életkor szerint 6 évnél fiatalabb 557.. Ügyész: Neumann Gusztáv dr. hogy itt öt malom és egy sörház is fennállott. A város czímeres pecsétje. 1880-ban azonban 2881-re csökkent. Népmozgalmi statisztika. özvegy 222. A város tisztikara a következ: Polgármester: Jánosica Gyula. Városi állatorvos: Hunslicsek Ede. 1825-ben ugyanis a város lakosainak száma 2709 volt. hold. ev. 20—39 között 1012. kath. : : : . 24 pedig választott. melynek használatára III. Ferdinándtól 1647-ben kapott engedélyt. Városi végrehajtó Sultz Antal. a mi elég ritkaság. Magyarosodását jellemzi. h. Számvev: Spirák István.

azóta kettzött . a községekre vonatkozó fejezet bevezet része pedig a nyelvterületek kiterjedésérl ad számot. és lassan bár. de biztosan tért is hódít. — — találják folytatásukat. a konzervatívabb és kevésbbé fogékony tótoknál is. hova ú. a hol a kultúra. az ismert tikusnak egy találó megjegyzését. Nógrád. habánusok (hannoveránok) telepedtek le. szempczi és a pozsonyi járás. azt látjuk. kell megküzdeni a magyarságnak. mert arról más helyen esik szó statiszde idézzük Körösy Józsefnek. hogy a magyarság legersebb az Alsó-Csallóközben. Ennek úgy földrajzilag. míg ugyanez tapasztalható. mely azonban ma már teljesen eltótosodott. Pest. a melyek e helyek eltótosítására és elnémetesítésére vezettek. és ez a malaczkai járás fels részén van. hogy míg a német nyelvsziget mind szkebbre szorul és a kis horvát nyelvsziget már-már elenyészben van. Gömör. századtól. hogy ez érintkez vonalakon a tótokon és a németeken is észrevehet a magyar befolyás. Abauj-Torna. Hont. mely magában Pozsony vármegyében 50 6°/ -ban tót. Van még egy német nyelv-sziget. Bars. városból. hogy „Pozsonyban partján állunk azon széles magyar tengernek.POZSONY VARMEGYE NÉPE." Ezzel az óriási tót tengerrel. s melynek végs hullámai csak a Mármarossziget mögötti hegyláncz alján törnek meg. mint nyelvterületileg természetes folytatása egyfell a Fels-Csallóköz. Nyitra. mely azt mondja. addig ma már csak a magyar nyelvterület hódít. nev - (Pozsonyt nem számítva) német. n. E nyelvhatárokon a legtöbb magyar tótul is beszél. mely északkelet felé Pozsony. Ha Pozsony vármegye területét nézzük. akarjuk itt fölsorolni azokat az okokat. századtól kezddleg telepítés útján kerültek. az utóbbiak a XVI. az átszrdés az e járásokat környez nagyszombati és malaczkai járásokból és Pozsony szabad kir. Mindennek ellenére mégis tapasztalható. . a kik még inkább a német nyelvsziget határán sajátítanak el sok német kifejezést. Bereg és Ung vármegyék területét borítja. éberséggel áll rt a veszélyeztetett partokon. A mi tót és német elem e járásokban van. Zemplén. a melyek hajdan magyarok voltak. habár kisebb mértékben. másfell pedig a galántai. a nyitrai határszél felé vezetnek és Nyitra vármegyében E munka közoktatásügyi része részletesen kifejti Pozsony vármegye népeinek ethnografiai elhelyezését. E munka már említett részeiben föl vannak sorolva azok a helyek. a nélkül azonban. st egyes használati tárgyainak elnevezésénél tót szavakat használ. Ez alól csak a pozsonyi járás és a fels-csallóközi járás a kivétel. E községek Nagylévárdtól kezddleg feljebb. Pedig e tótság hatalmas tengere állandóan mossa a magyar partokat és igyekszik magának tért hódítani de mióta a magyarság tudatára ébredt a fenyeget veszélynek. mert ide a németek és a horvátok az elbbiek a XIII. pozsonymegy ei magyarság jelleg és jellem tekintetében semmiben sem különbözik a szomszédos vármegyék magyarjaitól. a hol a fogékonyabb magyar nép könnyen elsajátítja a tót és német elem kifejezéseit és szokásait. hogy elnémetesednének. 8"8 %-ban Nem . a hazafiság és az államiság fegyvereivel védekezik. Eltéréseket csak a magyar nyelvhatárokon tapasztalhatunk. míg viszont nem tagadható. A a magyarok. mely a vármegye lakosságának csak 39"2 °/ -a.

zöld és sárga virágokkal és keresztet vagy kelyhet ábrázoló mintákkal díszítik. annyira. melyek könnyen megközelíthetk. mellette a konyha. poros úton a házak elé elkerteket és azokba fákat és bokrokat ültessenek. utána a kamra. Itt-ott kevés díszítést is látni a házakon. a házak anyaga. német lakosainak a házai szintén ilyenek. vármegyebeli tótok építkezése a vármegye nagyobb részében szintén nem tüntet föl nagyobb eltérést. hanem az udvar hosszában. csak itt-ott találjuk az istállót vagy a kocsiszínt. st a legtöbb helyen fejtik. a hol itt-ott elkertek vannak. vagy mindkettt külön fedél alatt. hanem külön. az nem jellemz és az ácsnak mindig és mindenütt egyenl vesszbl font kapuk ritkák. E tipus szerint a ház nem az uteza szélességében. Néhol meg a községnek valamelyik poros vagy túlságosan zajos utczarésze kényszeríti a lakosokat. a „nagy lakás" vagy „els ház". mert a vármegye minden járásában. melyrl a vármegye magyarjai között a legtöbb ház mintáját veszik.. csak a megyei átlag szerint állapítható meg. a hol majd mindenütt van kbánya és a követ potom áron épült ház. vagy kifestettet ritkán látni és ha igen. azonképen a házak kapuzata sem mutat semmi jellegmi díszítést zetesét a vármegyében. Mégis van az építkezésnek egy típusa. azután az udvari szoba. egy-egy nagyobb középpontban vagy uradalomban vannak olyan téglagyárak. mert a magyar paraszt kevésbbé szereti az árnyat adó fát. A fedés minden esetben teljesen sima. A legtöbb mégis a tégla. majdnem annyi a téglából. de az utóbbit inkább a tótoknál és a németeknél tapasztaljuk. itt-ott látunk. járásban a leggyakoribb faldiszítés a kereszt vagy a kehely és e díszítéseket rendesen a két ablak között alkalmazzák. melynek árnyéka. Természetes. rácsos is. mellette a nyitott kocsiszín és ennek a fedele alatt a disznóól is. ezzel fedik házaikat. és az ajtón innen balra az egyik. a házak falát kék. hogy még a kborította. a Csallóközben. hanem utczahosszat elterül házakat.e-e. ellenben nádfedés csak itt-ott. vagyis a „hátulsó ház". ezen túl van az istálló. mindenestl egy fedél alá van építve. vármegye eltérést találunk. ritkán látunk ezekben fát. de jellemzen faragványosat. azután az istálló. azt követi a kamara. Ezeknél az épület közepén van a bejárat. legtöbbje sima deszkakapu. a hol könnyebben jutnak fazsindelyhez. melynek legtöbbnyire nem a többi ajtónyílással egy vonalban. Lényegesebb eltérést csak a pozsonyi járásban. Némely helyen az utczai bejárat a konyhába nyílik. A magyarság háztája serami jellegzetesét sem mutat. A házak fedése ma már legtöbbnyire cserép. az csak kivétel. a növények fejldését hátráltatja. néha mintája. vagy a hogy viszonyai engedik. Miként a ház. a. Fölötte egyszer és fképpen czélszer. a melyek az utczai szobát a fölkavart portól némileg megvédik. mögötte pedig a pajta és a kocsiszín. hogy a túlszéles. Utána következik a konyha. de annál több virágot. különös kedvvel tulipánokat festvén a falra. A A A Építési és fedanyag. vagy legalább téglaégetk. Itt tulajdonképpen mindenki úgy építkezik. Ell az utezára van a tiszta szoba.230 A magyarok épitke. melybl azok épültek és a házak fedanyaga is. Dévényben találunk. mert új háznak náddal vagy zsúppal való fedését a hatóság nem engedi meg. Elkertek tekintetében sem lehet szabályt megállapítani. Ez is tisztán csak az egyéni ízlés és a hely dolga. a hogy neki tetszik és a hogy a szomszédjaitól laija. Zsúpfedés tehát csak a régi házakon látszik. Használnak itt össze-vissza mindenféle anyagot. Oly helyeken. A németek építkezése. hogy ebbe belejátszik a virágok és a fák iránt való szeretet is. mint a kbl . vidékeken is. Hasonlóképp díszítik e járásban a szerediek és a szempezi selpcziek is a házaikat. de a legtöbb helyen folyosóra. mely néhol ajtajával az utezára néz. vagy a nyílása. hanem az épület végén van az ajtaja. Csak a malaczkai járásban és a pozsonyiban látni egyes falvakban nem az udvar hosszában. Ha itt-ott az lényegtelen és legtöbbnyire csak annyiból áll. A A A A KapuzatElkertek. a náddús vidékeken. a hol az istálló külön fedél alatt és a lakóházzal szemben áll. hogy a pajta nincs a házzal egy fedél alatt. a meddig terjed. de nagyszombati járásban fekv Fenyves községben inkább csak a régebbieken. Azokban a magyar falvakban. jobbra pedig a másik lakószoba. Pozsony vármegye népe. A tótok építkezése. Mint már a népmozgalmi statisztikában is láttuk. czifrát. Némely helyen tíz vagy tizenöt elkert nélkül való ház között egy elkert látható.

Mindez azonban csak a régibb építés házakra nézve áll. Természetes. hagy abban az esetben. majdnem egyenl módon újra épültek. zsindelylyel. Vert falat. a hol ez az érdekes. de nem jellemzk és e tekintetben a magyarok. hogy az épület padmalyát átszakítaná. mely majdnem érthetetlen és még az egyéni ízléssel sem magyarázható meg. de külsleg a többitl alig különlátható. fedésnek egészen különös módját alkalmazták és még most is vannak oly A . tény. több is. mert újabban az egész varmegyében már csak cseréppel. mert a máriavölgyi palabánya nagyon olcsón adja az ily kisebb házak födésére fölötte alkalmas másod. mert az agyagréteg következtében a leveg is jobban el lévén zárva a tz fészkétl. az nem terjedhet oly rohamosan. vagy éppen palával födik a hazakat. A mikor pedig a tartógerendák elégtek és a tet beszakadt. régibb böz háztet ^ . ha a tet belülrl gyúl ki. NAGYLÉVÁRDI HABÁNUS HÁZ. Ebben sincs semmiféle rendszer. Különösen ez az utóbbi fedésmód kezd mindjobban terjedni. de hogy viszont a vályogból épített házak száma a legnagyobb. fecskerakást csak itt-ott. a bels_ szalmaréteg fölött fekv agyagréteg jó ideig meggátolja a lángok kitörését. Ezek czélszerek és csinosak ugyan. az alsó vastag szalmaréteg fölé több hüvelyknyi vastag agyagréteget tapasztanak és e fölé helyezik azután a második szalmaréteget. habánusok szalma. hogy midn a tett zsúppal födik. annál inkább. Viszont ha a tet kívülrl gyulád meg. 231 Kevés oly helység van. elvétve találunk és annak tulajdonosa bizonyára földhöz ragadt szegény ember. Még a legjobb benyomást azok a községek keltik. a legtöbb esetben könnyebben olthatják el. németek és a tótok építkezési módjában különbség nincsen.és harmadrend palatáblákat. habánus-házak. Vannak községek. Nem találunk bizonyos megállapodott szokást a csúcsfalak tekintetében sem. a hol téglából épített házat ne találnánk. a nélkül. mert a közbees agyagréteg meggátolja a tetzet gyors beégését. mert ez a legolcsóbb és a legkönnyebben beszerezhet. a hol e tekintetben oly összevisszaság van.Pozsony vármegye népe. Ok ugyanis tz ellen akként biztosítják házaikat. melyeknek házai valamely nagyobb tzvész után egy idben. az agyagréteg elnyomja az ég zsarátnokokat.és a nádfedel háztetk mind simák a habánusok azonban a A házteteje.

Németek ruliázata. A magyarok ruházat tekintetében semmiben sem különböznek a szomszédos vármegyék magyarjaitól. mely eredetiségébl és díszébl az idk folyamán nemcsak hogy nem veszített. selymet azonban sok helyen viselnek. míg a bvebb kiskabátot röpülönek. pedig sohasem használják annak. míg Uszoron a derekat juppkának is nevezik. Ez a férfi-viselet sötétkék posztóból készült. Taksonyban. nyáron meg. ha viselnek is ékszert. hanem nyert. a testhez álló kiskabátot ka'zabaj-nak. mely nemcsak élénk és czifra. úgy itt is a fiatalság kivétel. után. a szerint. addig ezt a jelenséget Nagyszombat vidékén alig lehet észlelni. czúgos és czipt viselnek. Sokkal díszesebb és czifrább a megyebeli tótok. E népviseletet tulajdonképpen nagyszombatvidékinek nevezik. hogy a torcsiak a vászonból készült nadrágot reithose-na. Itt nem a mellényt. míg az asszonyok és a leányok télen csizmát. a kabátkát pedig reklinek nevezik. mint a közönségeset. Az inget ümeg-nek. hívják. Az asszonyok és a leányok. vármegyebeli német községekben a ruházat tekintetében semmi fölemlítésre érdemes nincsen. mindig hatással van a várost környékez községek lakosainak viseletére. ha csak azt nem említjük meg. a hol e viselet otthonos. Találóan és jellemzen nevezik el a nem zsinóros csizma-nadrágot: kancza-nadrág néven. mégis e viselet középpontjául tekinthet. hanem a kabátot nevezik szövetbl készült. hosszú télikabát mexiko. derekat otthoniéinak. Zsigárdon a kimen-ruha a németes nev kefurt. Gazdagvilágoskék zsinórzattal kivarrott feszes magyar-nadrágból és világoskék posztóból. hogy az valamely idegen nyelvhalárhoz közelebb vagy távolabb esik-e. Ezt a válltól kezdve végig. a bvebb deréké: brúz. Fels-Csallóközben ezeken kívül a kaczabajka és a röpül elnevezés is járja. hogy a szegényebb tót vidékek czifferi és cziffer-vidéki néplakosai hasonlóan. Ez adja a divatot és e község és vidéke tartja is fönn az e vidékben díszes népviseletet. szép népviselet nyomaira. Természetes. de különösen a tót megyebeli tótok viseletének Cziffer a asszonyok és leányok viselete. hímzést is csak kis mértékben alkalmazzák és diszkrét módon. mely utóbbi a fölvarrt két ólomgombsorral volt díszítve. kabátot spenczern^k nevezték. Mégis még a tiszta magyar Alsó-Csallóközben is találunk a tiszta magyaros elnevezések mellett idegen hangzású elnevezéseket is. blúz helyett. st ízlés és tudás tekintetében fokoztassék. jobban szeretik a ránczos szárú csizmát. mert a czifferi és a cziffer-vidéki leányok mind kitn hímzk ós gondoskodva van arról. de csak derékig ér posztó-kabátkából állott. hanem költséges is.k. hogy ez alól. Egyéb jellemz viselet vagy elnevezés nincs. Befolyással vau erre többé-kevésbbé a vidék is. hogy a városi viselet. és az esernyt német-köpönyegnek. fejkend itt kcszkenyö. mi tót népviselet ettl eltér. Az asszonyoknál és a leányoknál a testhez álló derék neve magyarka. viselet hatása csak a távolsággal csökken fokozatosan. mert habár Cziffer elég közel esik Nagyszombathoz. melyhez azonban sok helyütt bársonyt is használnak. És míg más városok közelségében azt tapasztaljuk. középpontja. míg G-alántán a derék egy nemét agárdi névvel nevezik. Ugyanott a férfiak a mellényt a pruszlikon kívül lajbinak is mondják és a német szabású nadrágot bugyogónak hívják. de máshol is. de egyszerbben járnak. mint mindenütt. különösen fejkendkben és a derékon. mint a világosat. Tótok ruházata.232 Magyarok rnhaxata Pozsony vármegye népe. a mellényt pruszlikn'ik. különösen a kik tehetik. Legföljebb az egyes ruhadarabok elnevezésében mutatkozik itt-ott némi eltérés és valamely idegenszer elnevezés. galántai járásban szintén találunk néhány jellemz elnevezést. hogy ez a jó tulajdonságuk ki ne veszszen. míg a nagykend nagykeszkenyö. de lekötönek is mondják. melyet rendszerint régi eredetiségébl teljesen kiforgat. a kötényt ketín-nek. A kabátot a legtöbb helyen dohánynak. Lábbeli tekintetében a fiatalabbak. habár az kabát és nem köpeny. nyilván a mentschikoff Lajbinak. különösen az alsóbb néposztályé és a városban szolgáló cselédeké. Egyedül Dévényben találunk még a régi. míg az asszonyok pendely helyett pintü-nek mondják. a zsebkend kiskeszkeny. az csak annyi. vagyis lovagló-nadrágnak nevezik. munkán kívül. magyarok viselete egyszer és inkább a sötétebb kelméket kedvelik. az csak egyszer és rendszerint vásári portéka. Gondos- A A A A A A A A fzs A srn A A A . a fels kabátot köpönyegnek nevezik. fejkött fiketö-nek ejtik ki. mert tényleg itt fekszenek azok a községek. köpenyt burnusznak mondják.

. kék stb. hogy a fels szoknyának szebb fekvést biztosítsanak. selyembl .. csipkés ingvállt és ingujjat gazdag aranyhímzéssel. Kötényük szintén fekete. A csizma fels szélét kék brszegély szegi. fekete bársonymellényt. legény vörös-. piros. hamvasszürke félselyembl. készült és . mely csipkével is díszítve van. nagy színes virágokkal. feszesen simul a testhez. s élénk szín virágokkal mintázott zöld selyem mellényt. fehér-.. Elég díszes azonban a pozsonyi járásban fekv község tót népviselete is. apróvirágú. mely egyszer rózsaszín kelmébl. Télen hosszú báránybrbundát és fekete bárány- . A peremén kék bársonynyal van az díszítve. zöldszalagos fekete kalapot visel..mint a szoknyára jön a félselyem atlaszból vagy más kék kelmébl készített keszken. melyek a szakembereket mbecs is bámulatba ejtették. az ing eleje fehér selyemmel dúsan van hímezve s ezt zöld és sárga selyemhimzés tarkítja. mely szélein és alsó végén színes csipkével van díszítve. Felsdióson az ünnepi díszruha ránczos színes szoknya. a honnan népies és egyszer himzéseken kívül. kék és fehér. E vidéken a legények fels ruhája rendszerint sötét szín posztó a nadrág legtöbbnyire fekete. mely rendesen kék selyembl készült. A kötényük rendszerint fekete. A derék a fzhöz hasonlít és szintén CZIFFERI HÍMZLEÁNYOK. alsó részükön csipkével és színes hímzéssel díszítve. vagy másszín selyemhimzéssel. zöld. hanem csak mellényt.. A menyecskék aranynyal dúsan hímzett fejkött viselnek. Pozsony vármegye népe. mely kétoldalt fölvarrott kék szalaggal van díszítve. koros férfiak említett elbb fz fzszer A A A Szls A A mellénye és nadrágja kék zsinórzatú. melyeket gombostkkel ersítenek a szoknyához és ell csokoralakba kötnek. A leányok czifra rövid derekat viselnek és ugyancsak szélesen és gazdagon hímzett ingujjakat. Övkötjük rendesen rikító szín virágokkal díszített zöld selyempántlika. míg az ingujjat szélesen hímzett kétszín sáv veszi körül. 233 kodik errl az Izabella fherczegn védnöksége alatt álló megyei házi-ipari egyesület. Ilyen az ingujj alsó része is. Nyáron nem viselnek kabátot.zsinórral van befzve. keszkenkrl színes szalagok függnek le. fels szoknya alatt rendszerint több keményített szoknyát viselnek. míg csizmájuk fels széle széles vörös brszegélylyel van ellátva. mely itt Hollósy Mária szakszer vezetése alatt himz-iskolát tart fenn. Az e szoknyához alkalmazott derék. továbbá kéksujtásos fekete nadrágot. vagy fekete posztóból készült és alsó lajbli. középkorú férfiak kis fekete ezüstgombos kabátot viselnek. már oly ritka és nagyobb szabású mhimzések kerültek ki.

Az ing csipkés dudorujjakkal A A A van ellátva. ingvalla pedig aranynyal van kihimezve. téli idben pedig báránybrrel bélelt.>34 Pozsony vármegye népe. térden alul ér. vékony. A pruszlik kék alapon. Zöld posztószoknyájára. Horvátok ruházata. ránezozott tilangléból készült fejköt födi. A házasságkötés a „második szükség". A menyasszonyok itt pártát viselnek. melynek kabátja ólompityke-gombokkal.végs szükség" halálozás esetén áll be. czifra. aranydíszszel és czifra szalaggal. Ezek a keresztelés. melynek kézelje fekete. mint a leányé. A korosabb asszonyok fehér fejkendt viselnek. az idsebb férfiaké pedig kék és fekete zsinórzattal van kivarrva. Népszokások magyaroknál. Fejüket magas szegély. st találkoznak németes hangzású elnevezések is.. Itt a legények egy része galambszürke posztókabátot visel. czifra szalag néz el. n. középen arany-. ez azonban ma már a legtöbb helyen egészen egyszeren megy végbe. Az ünnepl derék és az ujjasok válla selyem. hátul kissé czifrán kivarrt bekecset. hátul hímzéssel. de télen a fejüket bekötik és vöröszöld díszítés báránybrbundát viselnek. ezüst. Az asszonyok és a leányok hétköznapi viselete kék kelme. mig a nadrágjuk magyarosan zsinórral kivarrt kék posztómellényük kék selyembl készült és vörös s kék csipkézett fürésznadrág. a második ni mellény. Felöltnek fehér brbl készült gubát. mint a jankli. a mikor rendszerint : : : A A A A . a tehetsebbeknél pedig ezüstgombokkal van ellátva. arany. melyet „els szükség"-nek neveznek. melynél a legények nadrágja vörös zsinórzattal. és csipkével van ellátva. Detrekcsütörtök vidékén a férfiak piros-fehér szegély szrt viselnek. magasabban fekv részén. háta és az ujjak alja pedig fehér brdiszítéssel van kivarrva és kékkel beszegve. és hogy az inge eleje aranynyal van kihimezve. fehér hímzéssel. kék zsinórzattal kivarrva és fekete báránybr-szegélylyel diszítve. de azért az ú. fehér kelmébl való. zöld és kék hímzés tarkít. Az asszonyok nagyobbrészt zöld szoknyát viselnek. és hogy biztosabban és feszesebben megálljon. mely alul három keskeny. szoknyája és mellénye többnyire világoskék atlaszból vagy selyembl A való és a szoknya csak térden alul ér. kék és zöld posztó. A pruszlik kék. pruszlikuk is ugyanolyan kék. Ilyet viselnek az idsebb nk is. brsapkái viselnek. alul. Ingujjuk hímzett és a kötényük fehér. sárga selyemcsíkokkal. Nyakcsokruk is rózsaszín széles selyemszalag. pozsonymegyei magyarok élete egyszer. vörös fejszalagot visel. A malaczkai járás népviselete. leányok szoknyája kékes virágokkal díszített szegélylyel van beszegve. vörös stb. A fiatal férfi és a legény viselete között csak annyi a különbség. vöröszöld csipkebetétes fekete kötényt. Nadrágjuk vitézkötéses és magyaros. amely bizonyos czeremóniával jár. Lozornón az asszonyok és a leányok a hajukat a fejtetn kerekbe göngyölítik. A férfiak rendes ünneplje a kék posztóból készült felsruha. különösen a fels. A szoknya elejét fehér csipkekötény födi. sötétkék szoknyát. A kötényt széles rózsaszín selyemszalag tartja. nagy virágú kék pruszlikot. Fehér köténye alsó részén czifra. a melyek az egész országban mindenütt szokásosak. A fiatal asszony viselete olyan. sárga. Az ebbl készült szoknya alsó részére szalag van fólvarrva. Az egyes ruhadarabok elnevezéséhez vegyesen horvát és tót elnevezéseket használnak. szr gallérja vörös szövettel van beszegve. melyet kevés vörös. a hajuk közé zsupszalmát nk fonnak. komatál majd mindenütt dívik. Az els férfikabát. hogy szalag nélkül való kalapot hord. csak sokránczú fehér fkött is visel. az ünnepl pedig fekete. míg a . kivarrással és szalagfölvarrással van diszítve Nyakdísze fehér alapú. a harmadik viselnek. csakhogy valamivel rövidebbet. alatta rózsaszín szalag és fölötte fehér csipkefejkend. lajbik és rekel. i vármegyében fekv kis horvát sziget népviseletérl nincs sok mondanivalónk. már sok tekintetben eltér az itt leírtaktól. Csakis a három „szüksége az. széles kék szalag van fölvarrva. a mentéjük kék. de élénk virágú széles selyemszalag.és aranyhímzéssel van díszítve. kabátjukat és mellényülcet pedig selyemmel és bársonynyal díszítik. mely hátul sokszín széles szalaggal van diszítve. a bunda alja. Hosszan lelógó deréköve ugyanolyan. Az ünnepi szokások lassanként kiveszben vannak és ma már csak azok általánosak. Égszínkék atlaszkötényt viselnek. A leány széles. Elég díszes a stomfai népviselet is. széles sárga selyemsávokkal. ruhát férfiak fekete szín szövetbl készült ni kabát. szrt és bundát viselnek.

Nagymáesédon ilyen verses leánykér van: A A A . A vlegény a násznagyok. a mire a menyasszony násznagya felel. n. „Yfélykönyv"-bl és a veszik. a vfély a menyasszonyt tánczra akarja vinni. muzsikaszó és pisztoly durrogatás közt mennek esküvre és onnan a lakodalmas házhoz. Sok helyen a tea és a fekete kávé is járja. Elször a lakodalmas nép a vlegény házához megy és a vlegényt muzsikaszó mellett kíséri a menyasszony házához. a menyasszony pedig a koszorús-leányok kíséreté- Az esküv SZOLOSI NÉPVISELET. Van tyúkleves. mellette két oldalt a koszorús-leányok és azután a násznagyok. a házasság. fonott lepény. a kikre a menyasszony rizete van bízva. de néha. néha sör is. halotti tort ülnek. többnyire prózában. Mikor ez megtörtént. hanem másutt. a menyasszonyt. rendszerint a lakodalom eltt való vasárnapon szoktak elmondani. A házasság fszerepli az érdekelt vlegényen és menyasszonyon kívül a vfélyek. n. marhahús paradicsommal. kásapénzt szed. lakodalom a következképpen szokott lefolyni. kalácsok. de azt még nem adják ki neki. hanem elbb a koszorús-leányokat vlegény a lakoma alatt és csak ha ezek kifogytak. Szövegét majd mindenütt az u. ezek azonban a menyasszonyi tánczért pólya-kötre való pénzt tartoznak neki adni. ben. A lakomán az asztalfn ül a menyasszony. Ezután a násznagyok és a vfélyek vacsora lemondanak addig viselt tisztjükrl és a mulatság tovább folyik. a melyet mindenkor nagy czeremóniával és ünnepséggel tartanak meg. st már a torta is kezd tért hódítani. Az els az esküvre hívogató. a kiknek ily alkalmakkor nagyon fontos szerep jut. Éjfélkor leveszik a menyasszony fejérl a menyasszonyi koszorút és fölteszik helyette a fejkött. verses alakban. Ott a vlegény násznagya kikéri a menyasszonyt a szüleitl vagy esetleg a gyámjától. Ha ez megtörtént. Minden tál étel fölött a vfély víg mondókákat mond. a muzsikusok pedig tányéroznak. ritkábban. a lakoma vége felé a szakácsné ú.Pozsony vármegye népe. különösen a módosabbaknál. Az ital bor. nem ül az asztalnál. minden vendéggel tánczolni tartozik. Erre a menyasszony bokrétát nyújt a násznagyoknak. mire a menyasszonyi táncz veszi kezdetét. ilyen alkalmakkor. a vfély behívja a vlegényt és egy mondóka elmondása mellett átadja neki menyasszony a fiatal asszonyt. a legtöbb esetben 235 azonban ez is csak a legszkebb családi vagy csak a temetésen funkczionált egyének részvételére szorítkozik. Házasság. sült húsok. A legfontosabb a „középs szükség". czukorsütemény. káposzta disznóhússal. nagyon bséges és gazdag. Ezt körre.

. Dicsírtessík a Jézus Krisztus. nyújtván Krisztus urunknak. Násznagyurak is. : : Néhol. hogy itt leány is van. Szemetén a menyasszonytáncz eltt elbb próbára teszik a vlegényt. -. ki még felesíget Eddig is így vót ez. Egísz íletünkre s vígre halálunkra. Csihar János uram. melyik az Van aztán nagy kaczagás. „Te Isten kípire és annak dicssígire — • . sok kínok meg szenvedísek között. A szent házasságot szentsígnek rendte. a vfély a két násznagynak egy tányéron két összehajtott fehér keszkent ad át. hanem a vfélyt. ezt a fehér kendbeli ajándékot. a vfély a következ verssel buzdítja a jelenlevket: „Minthogy már a nagygyán átalestünk. hogy van e kedved ezen böcsületes ifjú legínyhez hozzámenni házastársul és a kezedet merníd-e neki nyújtani ? Ha a leány igent mond. Az újkülönösen Hidason. az — — — . nem vesz. Vajkán." Erre biztatják. ." esküv után. szk családi körben villásha pedig délután. a kér így szól A minden áldások Istene álgya és tartsa meg ezen új házaspárt egymáshoz állandó és tökíletes szeretetben és zabolázza meg a zúristen mindazon ártalmas és rossz nyeeveket. mint másutt is. ezután is így lesz. Itt az ez alkalommal begylt pénz nem a menyasszonyt illeti. Csak mikor végre megtalálta a feleségét. melyet kívánunk nekik. kik ket ezen házassági íletben megháboríttanák. mikor vívta Belgrád Járjuk hát immáron vlegényünk várát. És azután íjjenek galambi páros íletben. hívás. Ódala csontjábul az asszonyt alkotta. eesbben is a kípüket törjjék ós jusson az eszükbe Krisztus urunk kínszenvedíse meg hogy érettünk haat meg a magos körösztfán. Nosza hát N. a keresztanya viszi keresztvíz alá. . minek utána tulajdon vállai között a magas körösztöt a Kálvária hegyire fvitte és ott szent íletit miérettünk letette. a kiknek hasonló körülmények között a szülk viszontkeresztapa is elkíséri. Hogyha mi önöknél talánánk jó helet. egyet is apáczát. tiszta a szándíkunk. koma a húrod pöndjön. De mi azt gondótuk. — Lám hiszen nem látsz itt. nagy lesz ránk a [gyen. E tágas világnak lakókat adnának.. akkor kezet fog a legénynyel és azután minden * vendéggel míg a kézfogás tart.. Isten szent nevíre bátran hivatkozunk. — Úgy. hogy hát csak tessék beszélni. — földrl gyüttünk Isten igazába. A mi falunkban is így szokás eejárni. hogy szaporodnának. hogy mi ide mi vígre gyüttünk. Ez látván Krisztusnak víres fdagadt szent kípit. a keresztelési szokás a következ szülöttet. minden rószrül idegylt atyafijak és mong-yuk minynyájan Engegye a zúristen. vájjon megismeri-e új hitvestársát? E czélból fiatal felesége helyett tettltársa? talpig letakart leányokat vezetnek eléje. ez meg egísz íletiben nagy böcsületben tartotta. mint szz szent Veronika.Az Isten áldása szájjon — — — — — — — — — — — — — — — — — — e háznál jámbor körösztíny szülktl' és pedig körösztíny módon fneveetetett virágszál e mi mostani idegyüvetelünk okát és istenes szándíkunkat már hallhattad és megérthetted. ilyen figurával jár a korcsmából való kiszólítás és a vacsorához Természetes hogy az esküv eltti menyasszony. Meg is áldá ükét. hogy találja ki. Mert vagyunk minnyájan az tanítványi. a korcsmába való menetkor. i. Éppen a németek szokásai. németek között a felscsallóközi németek szokásai a legérdekesebbek. a ki kegyössíggee viseetetett vóna hozzá más. mindnyájunkra.— 236 „Messze házba. . t. azt a szíp virágot.* Erre vendégeket üléssel kínálják. — — Hogy Hogyha befogadnak megköszönjük szípen a — S ha kicsinyt pihenjünk begyüttünk e elutasítnak. Addig is.Könyörgenénk tehát egísz böcsülettee. - Pozsony vármegye népe. Hogy lássuk a leányt. de ezt. úgyszintén a vacsora fölötti mondókákat is. ki ezzee szent kípit megtörte és szent kípit rajta hattá és a keszkent szent Veronikának visszaadta. a búcsúztatók hosszú mondókáit ismert vfélykönyvekbl veszik. .Midn teremtette az kerek világot. kedves hitöstársa. : A reggeli van. eettvén Jézus 32 esztendt. ha más leányt néz a társának. Megtugygya ezt. Érre bevezetik a leányt. — Vigagygyunk ölig vót.A zristen rendte a szent házasságot. akkor ozsonna. nem vót. halála.és vlegénybúcsúztató is szokásos. — tánczát. melyekben egy-egy rozmaringszál van és az átadásnál a következket mondja: „Kedves menyasszonyom átalam ezen fehér keszkenbeli ajándíkot nyújtván annak emiékire. Megváltó Istenünk is szinte ezt tette. E szent rendölísnek tennínk mi ölöget. mieltt az esküvre indulnának. akkor kezddik a menyasszonytáncz. ha megkaptyák. — A mit tanút. következendkíppen a 33-at bettvén. Es nem látytyuk tet sehol a szobában. dicssíges Jézus Krisztus!" . mejben a hitnek ers lánczával az Isten házában az egyházi szem által eeválhatlanul egybe köttetnek. Ha a keresztelés déleltt volt. Legyenek irántunk annyi szeretettee. hogy a menyasszony füle megcsöndjön. ha eddig pityeregtünk. hogy midn Jézus Krisztus az emberi nemet megváttani szándíkozván. — Húzd el azt a híres Rákóczy-áriját. egy fehér keszkenbelit ajándíkozott. míg elérik azt a szent üdt. Hogy járásunk igaz. Keresztszüli tisztségre csak olyanokat kérnek föl. Ki a Szke Márton szívén sebet vágott. Azért hát mindnyájunk nevében fkérdezlek. de rendesen a Ezeknél. Önökhöz van már most mindnyájunk szólása. Mikoron Ádámot méjjen elaatatta.

zeneszó és pisztolydurrogtatás A A . néhány évvel a házasság után intézkednek. rozmaringból még az esketést végz papnak és a kántornak is ad valamelyik koszorúslány az oltár eltt. azután szüleinél. hogy az illet legényt szívesen látnák-e kérül? Kedvez válasz után a legény este megjelenik a lányos háznál. st többször is meghívni köteles. Szokott egy-két vfély is lenni. de valamennyinek egy-egy rozmaringszál van a kezében. fiatalság szintén ünneplsen. de ez is csak rövid szavakban történik. Az igenl válaszra elhívják a legény szüleit is és néhány pohár bor barátságos elköltése után távoznak. Mihelyt a kézfogás megtörtént. szolgálatot tehetnek. Az örökös tessékelés. fölpántlikázva. de kivétel nélkül mind új ingom. vagyonkérdés mindig a szülk dolga. hanem csak a második vagy a harmadik héten. azt már hiába hívogatják. A mert különben ezek el nem jönnének. a jegyesek a rokonságnak a lakodalomra való meghívásáról gondoskodnak. fehér ruhában. hanem a komaasz- házasok . mint a menyasszony a lakodalmat megelzleg minden héten legalább egyszer. nieghívandókat úgy a vlegény. sem az esküv eltt „móringolás" nem történik. Sem a kézfogásnál. lakodalomra nem mehet. hivogatás a hidasiaknál elengedhetetlen. a férfiaknak a kalapjukban is. de nem is megy. A lakodalmat illetleg a Németek lakodalmi szokásai. keresztelésnél ajándékot nem adnak. és mert az egész falu össze-vissza rokon. Ha valakit az eljegyzés után következ napokban nem hívtak meg. a lánykori pajtások szoktak leginkább egymásnak a komaasszonyaivá lenni. Az asszonyok mind bodros fejkötvel. mert a fdolog. pal az eljegyzés eltt a vlegény valamely /W sebb nrokona kérdezsköszentjínos-vidéki népviselet. Az a férfi. nagy fejtörést is okoz. Három- szor-négyszer visznek a gyermekágyasnak enni. unszolás. Ez azután órahosszat beszélget sok mindenfélérl. a legények fölbokrótázva. csak jövetelének tulajdonképpeni okáról nem. vlegény és a menyasszony még a lakodalom napján.: Pozsony vármegye népe. a kinek új inge nincs. de ezeknek a szereplése mellékes. az esküv eltt is kénytelenek sorba bejárni a hivatalosokat (talán már tized- A A A A szer). hogy a kölcsönös komák egyidbeli legyenek vagy helyesebben. hogy az egész családnak két-három napra is elég. rendesen annyit. a hova magával viszi egyik férfirokonát násznagyul. társalgás benyúlik a kés éjjeli órákba és csak ekkor áll el a násznagy a leánykéréssel. meghívottak parádéban jelennek meg. következ : helyi szokás dívik A leánykérés mindig Néhány napelbb id- éjjel történik. Ezt rendszerint a kézfogásnál beszélik meg. Esküvre a násznép páros sorokban vonul. dik a leánynál. E pontból tehát a komahívásnál a vagyoni állapotra nincsenek semmi tekintettel. 237 vagy szem- mint mondani szokás összekereszteltetnek. a férfiak meg fekete posztóruhában. a lányok és lánykák rendszerint koszorúval a fejükön. a kik e tekintetben csak késbb. mert nem megy el a lakodalomra. még A szony a gyermekágyas szére ré- fzni szokott.

a hol hosszabb idt töltenek vele és csak azután viszik vissza a szüli házhoz. A nem sokat dolgoznak Esküv után a násznép ugyanabban a rendben tér vissza a menyasszony házához. melyet lakodalmi vendégek az asszonyok és leányok kedvéért mézzel fznek. vfély az esketést megelz csütörtökön hívja meg a vendégeket. násznagyával és a vfélylyel zeneszó mellett a menyasszony házához megy. örömujjongások között lobogtatják. Erre a vlegény násznagyának a szentírásból vett rövid. Pozsony vármegye népe. a mikor a vlegény eljegyzési díszkendt kap. E találkozásnál a násznagy. Az . azért az ily napon még a hívatlanok sem. Tótok lakodalmi szofeasai. malaczkai járásban. ^ A A A . a vlegény térdenállva rriegköszöni a menyasszony szülinek fáradozását és gondoskodását. megvendégelésérl nemcsak a háziasszonynak. Ez rendesen 8 10 fogásból áll.és dióskalács van. a rokonok és a szomszédok sült húst. szekéren viszik s a falukon áthaladva. a tányérjukon halmozzák föl és ebéd végeztével az asszonyok az otthonmaradottak számára hazaviszik. különösen a nagyszombati járásban. a vlegény pedig a násznagy kíséretében a menyasszonyi házba lép. esketés eltt való napon hozzák a rokonok a lakodalmas házhoz a szokásos kalácsokat. Ha a vlegény a menyasszony szüleinek a házába megy lakni. a hol az ebéd várja. melyet leend hitvestársának fölnevelése körül tanúsítottak. térdelve búcsúzik szüleitl. Az eljegyzés többnyire szombaton vagy valamely ünnep elestéjén történik. hanem a közeli rokonoknak A A és komáknak is gondoskodni kell és a jobbmódúaknái négy napig is eltart a lakodalmi vígasság. ha a vlegény más községbeli. keresztelést követ 14-ik napon van az ú. a leveshez. Az ebédet követ tánczmulatság rendesen másnap délig szokott tartani. míg a pecsenyét. Ennek megtörténte után a közelebbi rokonok és a keresztszülk összegylnek a gyermek szülei házánál. „HosztinaMakoma. ezt a gyermek szülei házánál rendszerint lakoma követi. megáll és kérdi: „Szabad-e belépni menyasszony násznagyának igenl válaszára ebbe a tisztességes házba?" belépnek. A vendégek azonban csak a levest és a híg ételeket szokták elfogyasztani. különösen annak fels részén a keresztelést szintén ebéd vagy ozsonna követi de a keresztelés után a csecsemt elbb a keresztszülk házához viszik. lakodalmi szokás természetesen még ° nagyobb czeremóniával iár. A Az . Ezután keresztanyjával. a hol a lakoma következik. szarvas. a menyasszony szüleivel s a leend menyasszonynyal megbeszéli a kötend házasságnak különösen hozomány-ügyét. mákos-. kendt. ki rendesen a vlegény keresztatyja is szokott lenni. Minden rokonháznak az asszonya rendesen nagy kosárral köszönt be. bor mellett persze a pálinka is járja. kik engedelmességre intvén t. E kend föl van pántlikázva s egy pálcza végére kötve. n. süteményt stb. a hol ez alkalommal nagy vendégséget tartanak.s ugyanannyi szilváslepény. zenekar az utczán marad. mert többnyire az utczán kószálnak ós úgy kurjongatnak és rikongatnak. a keresztelési szokások tnnek fel. mely aranylemezkékkel és piros kis szalagokkal van díszítve. térdelve búcsúzik el szüleitl és így hálálkodik elttük gondviselésükért s jótéteményeikért. hogy gyermeke és a maga számára a pap áldását kérje. félig fölnyitja az ajtót. lakodalomhoz a gazda tinót vagy tehenet szokott levágni és 3 ^ . pozsonyi járásban a keresztelés után három hónapra van az ú. vfélyek mondókái rendszerint fordításai a magyar vfélykönyvekben ni vasható verseknek. Ha a menyasszony nem marad a szüli házban. i eljegyzésnél a vlegény s násznagya megjelennek a menyasszony szüleinél. Miután a templomban a keresztelés megtörtént. keresztvetéssel megáldják.5 238 között. melyben húsz darab túrós. n. képletes mondókája után. kalácsot és bort szoktak küldeni. avatás. lakodalmi menetet az egész falunak látni kell. a mikor az anya a gyermeket templomba viszi.-i S z okasai vármegyebeli tótok között. mintha csak megfizették volna ket. vlegény az els kihirdetés után a menyasszonytól kalapra való rozmaringcsokrot kap. mely az elbbihez hasonló. t i • A A A A A — hektoliter jó bort szerez be. de ezeken kívül hoznak még egy palaczk bort és egy tyúkot is. de erre a keresztszülk. Itt is szokásban van a vlegény próbatétele a menyasszony eltt és az akkor begylt pénz pólyakötre való. — A k k Ji.

Az ebédet 2 3 óra között tálalják és ez a következkbl szokott állani Marhahúsleves metélttel. kit a vfélyek kísérnek és a férfivendégek követnek. Az ifjú házasok az asztalnál ülnek ugyan. A menyasszony az asztal végén valamelyik sarkon foglal helyet. tyúkleves rizszsel. sült marhahús mártással minden tálon a sültet kerek kalács veszi körül. Az egyházi szertartás után a lakodalmasok a vlegény házához indulnak lakomára. hanem csak fölborított tányérja eltt ül. Mulatozással töltik az idt. ül. a vfélyek felpántlikázva és kitzött fehér zsebkendvel hívják meg a vendégeket az esküvre és a lakodalomra. de nem eszik. . a pedig a menyaszszonyi házban gylnek össze.: Pozsony vármegye népe. s a hol a fiatalság tánczra kerekedik. Az ifjú pár csak asztalbontás után étkezik és pedig a konyhában. rakják. a kik énekszóval kísérik az át- A Kiskárpátok mentén elterül községekre nézve irányadóul vehetjük Szentgyörgy város lakodalmi szokásait. A vlegény szolgálja ki vendégeit ételekkel és italokkal és sem eszik. olyan ételekbl áll. vagyis vasárnapon. Itt ismét megvendégelik ket és azután a templomba indulnak. paczalleves. hova a menyasszony szüli vendégsereg egész kalácsot küldenek. káposzta hússal. a hol mindenféle édesség és bor várja ket. A — A : . lakodalmat követ napon déltájban elviszik a menyasszony szüleiholmit 2 3 szekérre nek házából a fiatal asszon}' holmiját a férje házához. ebédig itt mulat. A meghívott vendégsereg férfiai a vlegénynél. kásapénzszedés itt is szokásos. a hol a jegyeseken és azok szülin kívül csak a vfélyek jelennek meg. marhahús édes tormamártással. \ acsora közben a vfély zöld koszorúval díszített és vasvillára ersített fatányért hord körül. minden szekérre sok asszony szállítást. 239 menet az esküv után a korcsmába megy. mivel az tányérja is föl van borítva. mint a milyen az ebéd volt. A A A A — FEJKÖT-HÍMZÉSEK A POZSONYMEGYEI TÓTOKNÁL. melyen 10—10 vendég osztozkodik. míg azután a vlegénynyel. A következ. Végül föltálalják a darakását. Éjféli 12 órakor fölteszik a menyasszonv fejére nk a fej kött. vacsora többnyire hanem ebéd után visszavonulnak és külön étkeznek. melyben a pénzbeli és egyéb adományokat gyjti össze az uj házaspár számára. melyek a következk Az eljegyzést a leány szülházában tartják meg. de nem esznek a vendégekkel. a menyasszonyi házhoz indulnak.

az illetk pedig ismét kis pénzbeli ajándékkal váltják meg magukat. ez az asztalra térdel és azt mondja „Kérlek benneteket. hanem maskarába öltöztetik. melylyel munkától verejtékes arczodat megtörülheted. csak nyissák ki az ajtót!" Az ajtó végre kinyílik és a szakácsné a konyhában fogadja a bejövöket. milyen emberek kegyelmetek. Ezzel a férj éberségét akarják jelképezni. Mikor azután a vendégsereg a menyasszony háza eltt megjelent. tudd meg.„Atnjújtom neked ezt az utolsó galyat és ezt a kendcskét. A vlegénypróba itt is divatban van. a legkisebbtl a legnagyobbig. a következket mondja: „A mily édes ez a méz. arczod verejtékével keresed kenyeredet. a mi azt jelenti. a mikor majd feleségeddel együtt. A vfély a pálczával megkopogtatja az ajtót és mikor a zene elhallgatott." Ezután a násznagy kézbe veszi az e czélra tányéron elkészített s egy rozmaringszállal tányéron fekv keszkent. mert különben a patkókat leszednék a csizmáikról. fogóval és patkoló lábbal ellátva a lakodalmi vendégékel látogatják sorra. Ilyenkor a vlegény megkínálja kel borral. hogy házasságra lépsz. mialatt azt mondja: „Te is bántottál. meghívók és az asztal fölötti mondókák más vidékeken is rendszerint a szentírásból vett idézetekbl állanak. Te is. adjanak éjjeli szállást!" Erre a szakácsné az ajtón belül a következleg válaszol „Ki tudja. a korcsmából csak a szakácsné szólítja el a vendégeket. ha megharagítottalak benneteket." : Itt esküv után a nép korcsmába megy és vacsoráig tánczol.: 240 Pozsony vármegye népe. egyet-kettt végig húz rajta. E beszéd rendszerint bibliai történeteknek és jeleneteknek ily alkalomhoz találó idézeteibl áll. hogy házasságra lépsz. lakodalmat követ napon a vlegény. menyasszony vedd tudomásul. n. bocsássatok meg. becsületes emberek vagyunk. és mikor a vlegény az asztalról leugorva. olyan édesen sze' ssétek egymást mindhalálig. melybl azonban semminek. különösen Nebojszán. a lakodalmi és a lakodalmat megelz szokások szintén sok jelképes és jelentségteljes mozzanatot tüntetnek föl. így szól: „Dicsértessék az Úr Jézus ^Krisztus Bocsássátok be vlegényünket!" Erre a vlegényt bebocsátják. melylyel a vlegény és a menyasszony száját bekenve. kézmosás a lakoma eltt mindenütt szokásos és erre a vfély tót mondókával hívja föl a vendégeket. Sok helyen a vacsorához kakast tálalnak. Az étkezésben a menyasszony és a vlegény nem vesz addig vagy a részt és tányérjuk fölborítva fekszik az asztalon. jusson ez eszedbe és gondolj erre a kendre. A menyasszony keresztanyja rendesen aranynyal hímzett fejkött ajándékoz a menyasszonynak. hogy a mikor Ádám és Éva a paradicsomban vétkeztek. ajtót. a menyasszonyt megszólítva azt mondja tótul: „N. míg konyhában. Itt reánk sötétedett. mi rendes." Erre a násznagy ismét azt feleli: „Ne féljenek semmit. Erre a násznagy kopogtat és a következket mondja: „Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus! Szerencsés jó estét kívánok! Mi messze földrl jött utas-emberek vagyunk. Rendes ember éjnek idején éjjeli szállásról gondoskodik. N. rövid beszédet intéz hozzá. A galántai járásban. de a leányokat nem födik le. hogy éjjel is bolyongnak ? Bizonyosan rablók. ki akar futni. a vfélyek pedig kalapácsosai." Erre a vlegényhez fordulva folytatja „Te is vlegény. vagy a másik szobában vannak. fiatalok. Szépen kérjük tehát. az Úr Isten kizte ket onnan. hogy arczuk verítékével keressék kenyerüket. kezében mézzel telt kanállal. Az ú. Esküv eltt a vlegényt is hasonló beszéda A figyelmezteti kötelességeire. én is bántalak. 'fölpántlikázott palaczkborral kezében." Ezután a vfély három ég gyertyát szorít ujjai közé és a következ mondókával lép a vendégek elé : k ! : . melyért néhány fillért fizetni is kell. így. mikor a vacsora már készen van. Mikor a vlegénynyel az eljegyzéshez indul. és ugyanazt teszi a menyasszony házában is. mikor a kézfogónál a két násznagy a vlegénynyel együtt a menyasszony házánál megjelenik. nagyszombati járás számos helyén a menyasszony estefelé emlékeket és ajándékokat osztogat szét: rendszerint zsebkendket és olcsóbb ni kendket vagy fejkötket míg a vendégek ennek ellenében a menyasszonynak pénzt vagy értékesebb ruhadel A A darabokat adnak. a szakácsné hirtelen becsukja elttük az. még a szemeknek sem szabad hiányoznia s így ezeket üveg-gyöngyökkel pótolják. A vacsora befejeztével következik a vlegény és a menyasszony kihívása. melyet a vlegénynek a következ mondókával ad át :. A vfélynek itt is fontos a szerepe." Idközben azonban a vfély seprt vesz kézbe." Itt is a lakomát a kézmosás elzi meg.

> co © ai £ ^ o co N O Q_ Ü .

.

Törökországban azt az újságot hallottam. násznagy urak Szabad-e tisztességes asztalukhoz lépni. hogy „Muzika hre". ne hagyjanak annyit keresni. hogy a mikor jön. mint kegyelmeteknél voltak Olyan szép kalitkám volt. hogy szebb a tolla. Az els napon az ételt és az italt a nászapák adják. A néhány pozsonyvármegyei horvát községben semmiféle oly kereszteli vagy lakodalmi szokás nincs. nem tudjuk ki vagy. míg 8 10 koronával ki nem váltja. hanem mondják meg. mint volt. A malaczkai járásban. mert az ételt és pedig rendesen sonkát és tormáshurkát a vendégek hozzák. rövid tót éneket dúdolva. míg azután a jérczét megtalálta. hogy no Pókhálóból volt fonva. mikor a menyasszonyt a vlegény házába kísérik. és mikor a czigány játszani kezd. mintha valamit keresne és a következket mondja: „Már bejártam az egész országot.!: Pozsony vármegye népe. A koszorúsleányok utánuk mennek." Erre az asztal körül ülket egyenként nézegeti és vizsgálja. mi vagy? Te valami idegen vagy. örömanya Nyissa ki az ajtót! Hozunk ide szép mennyasszonyt. azonban a három csillag ide vezérelt. Ugyanitt a lakodalmaknál hajdan divatban volt a kakas-lefejezés. húzd rá. szánják meg itt volnának Magyarországban. mezn. 16 . a mely külön fölemlítést érdemelne. hogy tulajdonképpen mi lesz most a madárkával és milyen állapotban fogja visszahozni? Mikor megnyugosznak.Színaranyból valót". . addig az új házaspár megvacsorál és azután a mulatók közé vegyül. A pozsonyi járás tót községeiben a lakodalom két napig tart. hogy Az Isten áldja meg önöket. hogy a ti madaraitok között keressem az enyémet. mint azeltt volt. de nem találtam meg ket. de a hím az egészet összetépte." Erre a vfély egy darab papirt mutat föl. a násznagy kérdre vonja. Kuklón meg. mert már régóta nem volt vele és azért tépte ki a legszebb tollát. azt nem tudjuk. de a hímnek nem. A pozsonyvármegyei magyarok között a mindenütt ismeretes ünnepi vigasságok és szokások járják. Mást a választ megkapta. és míg útleveledet meg nem mutatod. völgyön. melynek magyar szövege körülbelül azt jelenti. nem adjuk ki a madárkát. vagyis magyarul: „Örömanya. elfelejtettem házikójuknak az ajtaját bezárni és a madárkák világgá röpültek. a következket mondván: „Fiatal urak. de hogy a tieid közöttük vannak-e. de lassanként kiveszben vannak. öreg urak. Lévárd környékén. szomorúságomat. hogy „Elvesztettünk egy pártát és egy zöld koszorút." Erre azután az új házaspár a vendégek eltt megcsókolja egymást. Vecleme nevesztu Ze szameho zlata". és néhány szót mondani?" Miután „Én egy királynál szolgáltam. kinek fehér kendt nyújt és ezzel vezeti ki. De most már párosodnak és szépen csókolódznak. hegyen." Erre a vfély elrikkantja magát. a második napon azonban csak az italt." igaz. Ottvorajte vrata. A mint egyszer eleséget vittem nekik. a vfély a szoba közepén ide-oda tipeg. Most szomorúan járok erdn. belebotoljon de ezek mind megszntek. szokásaival. a menyasszony-kiváltás is járja és a falubeli legények addig ki nem adják a menyasszonyt a vlegénynek. mivel az itt meglev szokások nagyobbára megegyeznek a körülfekv tót vidékek : — ! ! ! — — t — — — — — — . Míg a táncz kezdetét veszi. Ez id alatt a másik szobában a menyasszony fejére fkött tesznek. úgy-e.. imígy folytatja ott nem tettem. A BetlehemMagyarország Vármegyéi és Városai • Magyarok s^S. mert annak Vfély: „Igaz biz a! De hát a jércze a legszebb tolla ki van tépve. hogy hol van?" Erre a násznagy a következleg felel: „Nekünk volnának ilyféle madaraink. hogy az még szebb lesz. öreg urak. míg végre a menyasszony eltt megáll és azt mondja: „Ez itt az egyik!" Násznagy: „De mi téged nem ismerünk. násznagy urak No. a vlegény kalapja melll pedig leveszik a menyasszonytól kapott tollat és igy vezeti a vfély az új házaspárt a násznagy elé." nem akarta elfogadni. engedjétek hát meg. mire a menyasszonyt átadják neki. a következ rövid víg dalt éneklik: „Szvadebna mamicsko. a vfély megnyugtatja. Ki találta meg?" Midn a vfély visszajön a szobába. csak két madárkát ápoltam. akkor kötelet húztak az úton keresztül. ! 241 „Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus Fiatal urak. továbbá a lakadalmas népnek rablóktól való színleges megtámadása. Pozsony vármegye. idegen országokban és keresem ket. hogy szebb tollúak most. míg ha idegen községben volt a menyasszony. a mint a jércze után turbékolt Násznagy: „Ajérczének és ugrándozott.

hogy pünkösd hétfjén viszont rendeznek tánczvigalmat. Dercsikán még szokásos a szentivánéji si tüztáncz is. ezeknél a rend fönntartása. egy elre kijelölt helyen gyülekezik és itt választják meg. az arató-ünnep stb. vendéglbe térnek. honnan a legénybíró a leányokat egyenként és névszerint kihívja. Pünkösd hétfjén azután a legények és leányok összegylnek a mulatság színhelyén és els sorban megválasztják a „pünkösdi királynét". három Idrályjárás. ezigányokat jelentkezik és megkéri t. — A A A k — — A — — A . mikor megválasztották. tánczmulatságok rendezése. a mi rendlegénybíró kötelességei közé tartozik a szerint meg szokott történni. majd a mindenütt. ietek szkít. míg ha visszaküldik. a legények között fölmerül viszályok rendezése és viszi a körmenetek alkalmával a falu legényei eltt a zászlót. legénybíró szentgyörgynapi tánczmulatságát a leányok azután azzal hálálják meg. mire a legénybíró a község elöljáróságát is meginvitálja. a mit a palatinusné a férjével kezd tánczolni. a mikor lopott fából a falu végén nagy tüzet raknak. Ha kevés a pénz. Ilyenkor a legénybíró összeírja a falu összes leányait és pünkösd vasárnapján. 10 20 koronát áldoz e czélra. míg a régi idben ez a járás. a meghívás visszautasítását jelenti. Elsnek a palatinusné kezdi. a húsvéti öntözés. szintén elhívják a mulatságra. mulatság Ezután a tánezot folytatják és ez rendesen két napon át tart. akkor a fenmaradó összeget a legközelebbi vasárnapon legénytársaival elmulatja. E táncz után ellép a palatinusné a község elöljáróságával és felszólítja a leányokat. A legények itt szeptember hó utolsó vasárnapján is tánczmulatságot szoktak rendezni. viszont azonban a legénybíró köteles a szent györgynapi vásár alkalmával tánczmulatságot rendezni. üvöltve. A felscsallóközi Hidas községben a fiatalság évenként háromszor tart tánczmulatságot és pedig farsang végén három napig és májusban s októberben vagy novemberben egy-egy napig. a ki rendesen a legnagyobb összeget. vagyis nagyszombattól nagyszombatig tart. vagy másként „palatinusnét. melynél még Ínséges esztendben sem hiányzik a czigány meg a táncz. Ha a bort elfogadják. Az ily legénybírónak az uralkodása egy évig. Sok belyütt a legénybíróválasztás is ünnepélyes ezeremóniával jár. A farsangi mulat- . A választás napján. Ezt az áldomást a legények közösen fizetik. de a legeredetibb a két Nyárasdon. e pénzbl kifizeti a mulatság költségeit. a többi pedig ki-ki tehetségéhez képest. mulatság sohasem történt meg néhány fejbetörés nélkül. megválasztása után. Ekkor a leányok és a legények elválva külön szobába mennek. a kit azután zászlólobogtatás közt a faluba visszakísérve. hogy kinek melyik leány a szíve választottja. hogy ismerje el az ifjúság bírájának. a mikor a legénybíró. kisebb-nagyobb ezeremóniával dívik. kiabálva. Míg ez megtörténik. melyet a legények muzsikaszó mellett. után az elöljáróság az imént elmondott módon befolyt összeget a legén)'bírónak adja át. Ugyancsak vezeti ket offertóriumra a templomba is. a ki ez alkalommal az elöljárókat néhány liter borral és szivarral vendégeli meg és fáradozásaikat megköszönve. Sikabony táján az ismertebb ünnepeken kívül a szentgyörgynapi búcsút tartják meg. mert különben nem kerül tánezosa. illetleg hétfjén a déli órákban minden leány szüleinek vagy gyámjának egy-egy liter bort küld. ma azonban a vendéglben. a kik a jobbmódúak közül férjhez mentek. vagy ha az idjárás megengedi. ordítozva és kurjongatva körültánczolnak és átugrálnak. Ugyancsak az Alsó-Csallóközben. hogy a régi szokáshoz híven fizessék le azt. hogy a katonasághoz besorozott társaikat elbúcsúztassák. mert a palatinus-tánezot azzal kell eljárni. az a meghívás elfogadását. Egyszeriben azonban a legénybíró int a czigánynak r a ki azután ráhúzza a palatinus-tánezot. a községbírónál fizeti. Példáját követik a többiek is és a legények ilyenkor mutatják ki. este 10 óra tájban a fiatalság a községen kívül. a mit a mulatságra szántak." Ezt rendszerint azok közül a menyecskék közül válas/tják. rendesen a módosabbak közül a legénybírót. a kijöv leány azután köteles választottját a legénybírótól 20 40 fillérért kiváltani. addig a fiatalság tánczol. Azeltt ezt a legénybíró házánál tartották meg. A vármegyebeli németek között az általánosan ismert ünnepi szokásokat szintén gyakorolják. palaaz utolsó pünkösd óta tinusnét. pótolja ha pedig sok. az áldomást a választás helyszínén iszszák meg.l'4'J Pozsony vármegye népe.

a füleket. el nem hagyja. Ott nem adtak. Ani sza ne navráczi. fogóval és kalapácscsal járja be a leányos házakat és ha a leányt megfoghatják. A leányok sírnak. ez id alatt a leánynak. a mint azt a Búr elnev falvakban szokták). leszedik a csizmájáról a patkót. hogy újfalusiasan. a ki azután a legény kalapját hatalmas bokrétával és vörös szalaggal három napi mulatság alatt a legény nem étkezik otthon. hogy férjhez nem Egy másik így hangzik: „Na vrábczoch szem oral. illetleg értelme. Megemlítend még a hidasiak „Emmeusba való rándulása". rozsdás kard. befelé fordulnak. A tánezot kísér zene a kóló ütemeire emlékeztet és szövege a következ „Pod sable Pod sable Mij mili pane Vsetko mi bereme. mint a szomszédos Laksárújfaluban szokás). aj hruski pláne. hanem díszíti föl. a mi azt jelenti. rendszerint valamelyik ügyesebb tánczosnál megbontja.*' Magyar fordítása. az asszonyok és a férfiak kimennek a határba. az útszéli keresztekhez és szentképekhez. 243 ság költségeit a legények viselik és minden legény egy leányt visz a mulatságra. de a s - — — — mehetnek. — : pipiske megdöglött s így vége a gazáldkodásomnak.Pozsony vármegye népe. hogy „Po novoveszky!" (a mi azt jelenti. de itt majd adnak. Tuto nám ne dali. vagyis úgy. hogy öt-hat legény maskarába öltözve. A minek az értelme körülbelül a következ Verebekkel szántottam. míg a rendez ismét elkiáltja. Trpilka skapala Uzs szem doszedlácsil". hogy jól tudjanak futni. 16* . melynek ütemeire körben elre mozogva. hogy jól tudjanak dolgozni. Ekkor a legények bejárják a leányos és a jobbmódú házakat. A rendez elkiáltja magát „Sable hre" (Kardokat föl). n. balra fordulnak és a kardot a vállukon át hátrafelé nyújtják. Ezek közé tartoznak többek között a következk „Uzs sza ten fasang kráczi. így a malaezkai járás fels részén még dívik a Jcardtáncz. mert szúnyogot öltek s így van elég szalonu nájuk. kardjaikat lebocsátják olyképpen. Ez abból áll. a mely abból áll. a mi azután a farsangi költségek fedezésére szolgál. pipiskékkel boronáltam. illetleg a leány szüleinek a vendége. a kik belépti díjat fizetnek. A kardtánczot csak farsang utolján járják. mintha tavaszi és szi tánczmulatságok mindenütt lakodalomra készülnének. szlanyinu maju. hogy az A A asszonyok leányaik gardes-des-damesjaiként . a mit azonban nem kell szószerint venni. Értelme körülbelül a következ: Vége felé jár e farsang. hogy a legények körbe állanak és mindegyik a jobbkezében kardot tart. hogy úgy. Na trpilkáczh vlácsil. hogy a vendégeket meghívják. a kezeket. hogy „Po buranszky !" (búriasan. Most megszólal a zene. virradóra. vagyis jobban mondva ugrálnak mindaddig. tuto nám daju. míg a rendez el nem kiáltja. hogy húsvét hétfre. hogy az Emmeusba hajnali órát imával töltsék el. Erre a rendez a kört az egyik helyen. Zse sza ne vidájú".Komára zabili. ha csak egy bizonyos pénzösszeggel meg nem váltja magát. hogy karjaik egymást keresztezik. rétesfigurájához hasonló módon fejezik be. mire tánczra kerekednek és azt a franezia négyesnek ú. mert a kardot rendszerint bot vagy kardalakú fa helyettesíti. költségeit a leányok viselik. hogy utczahosszat az ott szokásos víg farsangi énekeket dalolják. míg a legényeknek szabad a belépés. Az általánosan ismert ünnepi szokásokon kívül a vármegyebeli tótok is néhány jellemz ünnepi szokást és mulatságot tartottak meg. Dzivcsencze marikájú. fölváltva a jobb. Erre a legények hirtelen Erre valamennyien megfordulnak és visszafelé lejtenek. két tanítvány emlékére a továbbá a temetbe. hogy meg ne süketüljenek stb. Dicséretes és magasabb erkölcsi érzésre vall." Végül a rendez azt vezényli: „Sable dúle! (kardokat le!). Ugyancsak ebben a járásban a húsvéti korbácsolás alkalmával nem elégesznek meg az egyszer korbácsolással. A nagyszombati járás sok helyén a hamvazószerdái patkolás is szokásos. -. körülbelül a következ: Kardot le kardot le kedves uraim Mindent elfogadunk. E hívo: — ! ! ! ! — ! ! gatókat arról is föl lehet ismerni. Ennek következtében ez idtájt a leányos házaknál oly nagy a sütés-fzés. majd a ballábbal. leánya nélkül. mire a legények megállanak. Csak itt-ott találkozik egy régi. : — - — nem is tér már vissza. egy-egy ugrást tesznek. a mire azután men Tótok ünnepi nagyon büszkék. hanem kiüön megütögetik a lábakat. Ez abból áll. még a vadkörtét is. úgy hogy a mögötte álló legény a kard végét a balkezével megfoghatja. a tánczmulatságon mindig jelen vannak és napnyugta után az anya a miüatság színhelyét.

Vendel napján sem szabad az állatokkal dolgoztatni. Ugyanez történik. az sárgaságba esik. Ha Szent Ágota napján a szobát és az udvart jól ki nem söprik. Ha az asszony Lucza-napján bármit kölcsön ád a házból. sem fonni. divatban van még a hamvazószerdái bohóczjárás. az lesz a hitvestársa. A kirl azon az éjjelen álmodik. Ugyancsak e járásban. A megyebeli magyarok között a babonás hit különösen a Csallóközben van elterjedve. a hova a trágya került. A virágvasárnapján szentelt barkákból. Stomta vidékén. Ha a ház tövében vakond túr. mert a marha megbetegszik. hogy nyáron a jéges ne tegyen kárt a gabonában. abban az évben a baromfiak A Ha nagypénteken Babonák a németeknél. Ha ezt a bejelentést elmulasztaná. Ha valamely szobában halott van kiterítve és valaki oda az ablakon át benéz. akkor a család legidsebb tagja a méhesbe megy. az ujjai meggylnek. mely rendszerint három napig szokott tartani. megmerevedik a keze. melynek tejébl eszik. Ha vendég a házban az asztalra teszi a kalapját. szaporábbak lesznek. A boszorkányok megfejik a kapuszobrokat is. hogy ha a házigazda vagy a gazdaasszony meghal és méhek vannak a háznál. Ily alkalomkor a falu legényei dobszó és pléht'azekak ütögetése mellett minden leányos házhoz elmenti t-k. mert a ki ezt mégis megteszi. akkor az a tehén. a következket találjuk érdemesnek följegyezni Ha a leány vagy az asszony ünnep. a míg a leány azt pénzzel ki nem váltja. Az iglicz (fekete tyúk) tojásából az ember hóna alatt kiköltött csirke. Ugyanakkor trágyát sem szabad kivinni. a pokolba jut. de azért nem annyira. minden kast megkopogtat és elmondja. valaki meghal a a magukkal hozott A A Babonák a magyaroknál. nyáron. megyebeli németek között kevés a babona. úgy hogy a fog egérlyukba esik. a mikor égiháború van. új fogat kap. Ha valaki Szent Válent napján dolgozik. melyek az egész országban mindenütt el vannak terjedve. ott. az lesz a hitvestársa. hogy jó hitvestársat kapjon. a Inti azután élelmi szereket kéregetnek. Ha a kenyeret a kemenczébe teszik és nem vetnek rá keresztet. elbb a kútnál megmosdik és így vizesen lefekszik. Katalin napján a legény. Azokon a babonaságokon kívül. leszedik a csizmasarkát. hogy a betegségébl fölépüljön. de még az embert is megszopják. A hol a kaput zárva találják. a boszorkányok nem ronthatják meg az disznóból és a szarvasmarhából a bélnyüveket ráolvasással lehet kipusztítani. Ha Ha állatokat. mit találnak. Dénesd vidékén husvétszombatján a szentelt tznél nyers fadarabokat égetnek el félig és ezeket a szántóföldek A mesgyéjére viszik. patkolással összekötve. ha a leányt valamiképpen elkeríthetik. A . véres tejet kap és a tgye gyuladásba jön.és vasárnapon varr. Ha a karácsonyi éjféli misérl hazatérve. sok lesz a vakondtúrás a gazda földjein. a bogarak mindent megesznek. az istálló ajtajára keresztet rajzolnak. pozsonyi járás némely községeiben megtartják a mártonnapi táncznmlatságot. hogy akkor nem üt a házba a menyk. i pozsonymegyei tótok között az általánosan ismert babonaságokon kívül a következket soroljuk föl Kántor-bjt napján nem szabad sem mosni. azt elviszik és mindaddig vissza nem adják. a házban. a leányok pálmavasárnapon májusi fával és egy felöltöztetett és kitömött leánybábúval (Kiszelicza) járnak házról-házra kéregetni. akkor ha még olyan vén is. a ki neki álmában megjelenik és szárazra törüli. vagy ha kuvik szólal meg a háztetn. hogy a gazda vagy a gazdaasszony meghalt. mert azon a földön. a gazdájának mindenünnen pénzt hord. Babonák tótoknál.: : IU Pozsony vármegye népe. Ha valakinek kiesett a foga és azt a feje fölött a háta mögé dobja. mint a tótok között. hogy Misérden a beteg imádkozás közben szenet dob a vállán át hátrafelé. a gazda tudta nélkül a házból egy téglát vagy egy csutak szalmát elvisznek. ha fecske röpül el a tehén hasa alatt. az összes méhek elpusztulnának. az bajt hoz a kocsi gazdájára. létra segítségével átmásznak a kapun vagy a keritésen. a hol pedig elutasítják ket és nem adnak nekik semmit. mieltt a szobába lépne. a kocsi eltt asszony megy át az úton. András napján pedig a leány szigorúan böjtöl. legföljebb azt említhetjük fel. Ugyanitt szokásos. A szempczi járásban a tollfosztás áldomással jár. a kenyér kvé válik. legények a szüret után összegyjtött bort ilyenkor szokták elfogyasztani. a tyúkjai télen nem tojnak többet. mindenféle undorító állatok jutnak a házba. néhány darabot a tzhelyen elégetnek és szentül hiszik. Ha nagypénteken napkelet eltt körülsöprik a házakat. a gazda szerencséjót viszik el. Ha a házbeliek közül valaki késsel aprít a tejbe kenyeret.

a ki ell félelmében mindenki kitért. 245 Szent.: Pozsony vármegye népe. sok csirkéje lesz. ha pedig eltte állott. Ha az újszülött gyermeket a keresztelés idejéig nem rzik szigorúan és éberen. Napnyugta után szemetet és piszkot a házból kivinni nem szabad. Pénteki napon az asszonyoknak és leányoknak nem szabad fésülködni. mert akkor azon az éjtszakán senki sem tud a házban aludni. nem szabad a cseresznyefa els termését leszakitani és megenni. a hol a nép fogékonyabb is az ily behatások elfogadására. a vármegyében elterjedt belyi mondákról és regékrl kell megemlékeznünk. hogy a másvilágon megfizethesse az offerát. A serdül. ez a meséjük majdnem teljesen azonos a többi vízmentén lakó magyarok meséivel. remegés szállta meg. és ha a dunamentiek itt-ott regélnek is néha a vizi tündérekrl. azon a napon nem szabad semmit a házból kiadni. Ha Vitus napján harangoznak. akkor jó lova lesz. Azon a helyen. csekély és csak annyiból áll. A tótok között itt-ott már inkább találunk népregékre és mondákra és ez természetes is. mert különben elapad a tehén teje. Ha valaki Lucza-napjától karácsonyig korbácsot fon és az éjféli mise úrfelmutatása alatt ezzel az ostorral suhint. valaki földet vesz és azt a kotlóstyúk kosarába teszi. hogy hajdan egy elkel lovag megszöktetett egy apáczát és azzal a dévényi várba menekült az Apáczatoronyba. különösen a magyar vidéken. jó gabonatermés lesz. E szerint ezek onnan vették volna nevüket. Ha valakinek a tehenét boszorkány feji. A ^ ™° n dák ék A megyebeli német községek közt is csak Dévényben találunk egy eredeti mondát. a boszorkány fejte ki. várak közelében. és ha az ágy alá kést szúrnak. mely fölött a vadludak elröpülnek. az Apáczatoronyból a Dunába vetették magukat. Apáczatornyára és a várhegy alatt a Dunából kiemelked „Weiberstein" nev sziklára vonatkozik. A monda a következ Volt hajdan Szomolány várának egy ggös és kegyetlen várnagya. akkor a gyermek ftln és megöregszik. érzékenyen búcsúzott el családjától és . valamely sárgalevel fzfánál imádkozik. hogy két pecsétes levelet vigyen Pozsonyba. Ha napnyugta után a házból tejet visznek ki. hogy menekülési útjok el van zárva. Ha arról a helyrl. különösen a hegyközi vidékeken. hol az apácza a Dunába esett. karácsonyi éjféli mise úrfelmutatása folyik. hogy a várnagy parancsa kivihetetlen. Egy önérzetesebb paraszt azonban egy izben kikelt ez ellen és megrótta a meghunyászkodókat. mert meghalt gyermekük a túlvilágon szintén csak cseresznyét kap enni. mert ezeket a csapásokat a boszorkány érzi. Ha valamely megholt ember valakinek megjelenik. a hol még nem volt. Ha valakinek a tehene nem ád tejet. hogy más vidékek mondáit és regéit alkalmazzák a saját viszonyaikra. mert különben a jég elveri a határt. ismerve sorsát és tudva. hogy okos ember legyen belle. akkor a boszorkány elcseréli. Ha egy békának az ellábát levágják. Ha újszülött gyermeket az asztal alá dugnak. Ha kis gyermek meghal. ha az apja ilyenkor pipára gyújtva ül az asztalhoz. de még aznap hozzon választ. támadt azután az a szikla. lopjon a más lovai eltt fekv abrakból egy-egy maréknyit és adja ezt a saját lovának. mely a várhegyen álló rom ú. Ha valaki lovat vesz.Vojtek napján ki kell füstölni az istállókat. Magához hivatta és azt parancsolta néki. alatt a szarvasmarha értheten beszél és a patakban víz helyett bor Ha a gyermek születését a bába 9 napig el tudja titkolni. pénzt adnak a kezébe. melyet ma Asszonyknek neveznek. Ha a tehén megborjazik. akkor a gyermek. mert különben a vár legmélyebb börtönébe záratja és élete fogytáig ott tartja. és mikor a szökevények látták. de még ez is ritkán fordul el. mert fejfájást kapnak. és melyet egy német történeti szakfolyóirat is közölni jónak látott. Ezt megtudta a várnagy és bosszút forralt Júró paraszt ellen. meggyógyul. Ezek közül a legérdekesebb az. Az újszülött gyermeket születése után azonnal lepedbe burkolva az asztal alá kell tenni és két-három perczig ott tartani. Az oly fiatal asszonyoknak. Hel babonák után. Szent Vitálos éjjelén egész éjjel harangozni kell. mely azeltt Szomolányban ismeretes volt. Ezeknek a száma azonban. hogy a földben hol van kincs elásva. hogy az illett baj éri. A magyar nép a síkságot lakja. a kiknek már egy gyermekük meghalt. azt egy kissé meg kell sózni. mert különben a tehén nem fog tejelni. n. A szegény paraszt. okos lesz. az azt jelenti. töltsön a tehénnek a tejébl az udvarban álló vályúba és csapkodja azt egyéves vadrózsa-ággal. akkor álljon meg vele olyan vendégfogadó eltt. Üldözi azonban nyomában voltak. akkor a boszorkánynak a kezét vágták le. hogy a boszorkányok az állatoknak ne árthassanak. Ha sárgaságba esett ember napkelte eltt. ha felmeg tudja mondani. az egész vidék összes boszorkányai megjelennek eltte. akkor a gyermek nem lesz beteg.

a ki Júró láttára szinte megborzadt. melyrl az a monda érdemes a fölemlítésre. Nagylégen él még az öregek ajkán egy dal. hogy „A mennyit a kerék le. de ilyeneket alig ismerünk. meg a sánta kutyát könnyen meg lehet fogni". kitekintett és ekkor fuvarosát látta tova robogni de kocsija elé három ló helyett már négy ló volt fogva és ez a negyedik a várnagy volt. hogy „A hazug embert. Abba vót a Al)ba harangozok laktak. A mely a község közelében fekv „Szélvár" nev sziklára vonatkozik. Erre földrengés rázta meg a várat. valami csodaf terem. mert tudta. ki ezt a füvet megszerzi. De azért bátorságot vett magán ós buzgón imádkozva útnak indult. A szegény leány nem tudta. hogy forduljon a bbájos asszonyhoz. a szélvár küszöbénél.. az úton iszonyú porfogai bontakozik ki és ez elé három fekete ló van fogva. mely csak holdtöltekor. hogy Szent Lénárd. a hova emberi lénynek lépnie nem szabad. mitév legyen. rokonsági Komáromi czigánysági Odalas Zsírral meszelték az falát. a többi általánosan elterjedt és másutt is használatos közmondásokon kívül." Helyi vonatkozású közmondásokban a vármegye magyarsága elég gazdag. a mikor a sziklához fölért és meglátta. készítették. . éjféli 12 órakor látható. a ki azeltt jó Diódban volt. Ha valamiben mégis eltérnek más vidékek ismert népdalaitól. Eperjesen az A A — — — — — — — — . de ebben a pillanatban valami láthatatlan er a levegbe kapta. a kocsis Júrót a kocsiba szólította. hogy menten szörnyet halt. Magyar közmondások. hogy menjen a szélvárba és holdtöltekor. hogy e hegy méhében laknak a szelet és a vihart kibocsátó hegyi szellemek és innen van az. a mitl édes anyja gyorsan meggyógyult. azt mondván neki. a gazdag Tamás bíró fia halálosan megszeretett de a fiú szülei hallani sem akartak arról. hogy a bíró kedvéért a szegény leányt elpusztítja. Júró pedig elaludt. hogy ily gyorsan visszaérkezett de ez nem használ neki semmit. ezen a barlangon át jött volna egyenesen A A Népdalok. míg az álnok.. a mely azonban inkább versben eladott régi mese és a következleg hangzik: „Egyiptomi Szalqnábul Templomukat építették. A kocsi megállt Júró eltt. hogy bizonyára a pokollal czimborál. mintha villámütés érte volna. Pozsony vármegye népe. mert azért mégis börtönbe kerül. Ugyanekkor betegedett meg súlyosan Borisnak az anyja. hogy a szélvár veszedelmes hely.. Francziaországból Ottóvölgyre. az még a szélvár regéje a következ: halálos beteget is kigyógyítja vele. melyek a magyanépdalokra. Ollétejeden azt tartják.. Ez megtörtént ós Júró csakhamar ismét a kocsiban ült. Mivel azonban a fiú nem tágított. hogy e helyen soha sincs teljes szélcsend.Két gombócz vót a harang. Disznólábbú tornyot raktak. a hol a kocsis költötte tol. hogy csak sietve végezze a dolgát. éjféli 12 órakor tépjen le a legmagasabb fbl és abból készítsen orvosságot az anyjának. Lidértejeden ha valaki tönkrement. Csak reggel ébredt föl és illatos növényeket talált az ölében. A mint az óra tizenkettt ütött.Kolbászbú az ódalát. mint másutt Toldi Miklósról és ugyanoly legyzhetetlen ervel is ruházzák föl. szóval ha valakinek a sorsa jobbra vagy rosszabbra változott. a kinek a nevére szentelt kápolna e barlang mellett áll. melyekkel hazasietve. Júró ijedten az ablakhoz futott. Éjfél volt. In a sziklák között. . népregék után áttérhetnénk a vármegyében dívó helyi vonatkozású közkelet népdalok. mire elveszítette eszméletét. Ennek meg éppen kapóra jött Boris látogatása és elhatározta. majd 5 megvárja. vén boszorkány ott lelte halálát. E pillanatban azonban a lemen nap utolsó sugarai hatoltak a vár ablakain át a várnagy szobájába és a várnagy alakjára. Errl az a rege szól. míg a lovakat egy jóságos arczú sz kocsis hajtotta. Boris hirtelen leszakított a gyógyfbl. míg végre valaki azt tanácsolta néki. csuda-hang. italt fzött bellük. Egyszerre csak förgetegszor robogás közeledik feléje. De van itt még egy érdekes népmonda. Volt itt egyszer Nádason egy szegény istenfél özvegyasszony és ennek egy Boris nev leánya. a mint eltte a csodás gyógyf egyre magasabbra emelkedik. Nádason ismert és az ördögbarázdájáról szóló mondáról már Nádas község leírásánál megemlékeztünk. Ottó völgy község fölött egy barlangszer nyilas van. mint a hogy jöttök. künn pedig iszonyú zivatar és vihar kezdett tombolni. rok között el vannak terjedve. csak Pozsonyban. Csak a FelsCsallóközben. De ekkor a ggös Tamás bíró lett halálos beteg és halálos ágyán végre beleegyezett abba. azt mondják. . Széleskúton és vidékén Balassa Menyhért alakja körül fonnak dicskoszorút és ugyanazokat a hstetteket regélik róla. . Ezekbl boldog pár lett. felleg támad. j^ z alsócsallóközi járásban is sok ilyen ott termett közmondás jár szájrólszájra. a hol Borist akarta elpusztítani. sebességgel indult meg. Mert az esküv napján egy szélvihar úgy odacsapta a szólvár sziklájához. a bíró bbájos asszonyhoz fordult tanácsért. szörnyet halt. Nem is ébredt föl elbb. hogy fia Borist elvegye. A leány megijedt. Azt a tanácsot adta tehát neki. a ki. az egyszer elferdítés. de azért rárivallt Júróra. mely épp oly viharszer. vót az ajtófél.Kit nem jár a hideg szól. Júró azonban ismét elaludt ós csak a szomolányi vár kapuja eltt ébredt föl. annyit föV. mindenütt ismeretesek. hogy a szegény leányt elvegye. melybl egy s . A várnagyhoz sietett. 246 útnak indult. azután nagyot suhintott az ostorával a kocsi förgetegként száguldóit tova. a kit a falu leggazdagabb legénye.

Kiripolcz vidékén azt mondják. hogy egy odavaló szabó. ha rosszat kívánnak valakinek. hogy mikor egyszer egy ellenséges vezér seregeivel a község alatt megjelent. a szerint öltözködik. hogy „Annyira i an tüle. akkor azt mondják rá. hogy „Kiripolczon egy disznó patkol. akkor azt mondják rá. Vezekény és Eperjes tartoztak. a mi annyit tesz. melyeket följegyezhetünk. hogy híjlik. úgy is mondják. mert ma már alig mosnak aranyat a Csallóköznek pozsonymegyei. azt mondják. ha valaki nagyzol. úgy hogy alig tudták kiirtani. Uszoron. tomu cseszt. mint a torony. hogy meapatkolják. ha valaki nagyzol és olyasmit fitogtat. annak tisztelet dukál. hogy nem lesz elég. ha ruhát varrattak. hogy pompás. azt mondják. mint másnak a lúdja". a mindenhez alkalmazkodó emberre azt mondják. vagyis a kmek tisztelet dukál. Ha pedig valaki valamit szeretne tenni.-Péteren. tényleg meghajlott. a hol azt mondják. tak sa stroj". hogy „Úgy a gatya". de nem tud hozzá jutni. Felscsöllén azt tartják. A A köznJnciások . mely föl vagy be akar dlni. malaczkai járásban. Ennek az a magyarázata. dercsikaiakat a szomszédfalubeliek azzal szeretik míjdnem fogott egyet". csak a munkánál fekhetne". azt tartják. mely szerint Ritkán száraz a halász. hogy „Ennek Ignácz kell". mint gazdag. mint tehénre mondják. A 1 . olyan falra. hogy mindenki úgy cselekszik. úgy sopánkodik. azt illi. hogy „Hja. ha valakire vagy valamire valamely díszes jelzt akarnak használni. Kislégen. megyebeli németek között csakis a felscsallóközieknél találunk két olyan közmondást. a másik meg a hegyitül a sarka félé. de a Pista az bizony istenugyse. mindig keveselte és azt mondta. A — — A Fels-Csallóközben. elbb mind a négy lábára arany-patkót verettek. bosszantani. a ki rosszul üli meg a lovat. 1 . hogy „Verje meg az Isten rossz szomszéddal és gyöpös udvarral' Dunaszerdahelyen a kinek nincs pénze." vagyis a kiripolczi kovácsnak Svina volt a neve. Az egyiket Hidason használják. mint a kiripolcziak a d'sznót. akármennyi szövetet is hoztak neki. akkor azt mondják. vagyis. hogy „Neki is naayobbat tojik a tyúkja. inkább csak a szomszédos komárommegyei részében. hogy ez nem lesz ki. mint Kürt. mert valamikor egy idevaló mester egy csikót faragott s azt valahogy meglánczolva egy üvegben mutogatta. megyebeli tótok között is találunk néhány eredeti közmondást. a másik meg kívül kalapál". pasztirovi trúbu". hogy „Kicsiny trágya-dombnak két Nyárasdon. hogy „Er bieget sich wie der Thurm '. hogy „Jaky kroj. hogy „Az egyik ember a sarkaiul kezd kalapálni. úri. melyhez Hidaskürt. A tallósiak. Mindig vizes az aranyá-z". hogy „Hochzeit geh'n ist a Ehr'. Nagyudvarnokon. azt mondják rá. mint a mennyi lisztje nincsen. kicsiny magtár a szomszédja". a mi disznót jelent.majdnem" ezt vagy azt tette. 247 olyanra. hogy „Nem lesz ki". azt a megjegyzést teszik. a mije nincs. a hogy jónak látja. Vezékéng. hogy lakodalomba menni tisztesség. hogy „Annyi pénzem van. de e vidéken egyebütt is. ha azt akarják jelezni. de üres lesz tle a zseb. hogy . vagyis. vagy venni. hogy „En nem fogtam halat. Solymoskarcsán. mint a czigány-gyerek a forralt tejtül". a kiripolcziak egy szép disznóval akarták kiengesztelni de hogy a sertésnek annál nagyobb becse legyen. a lóra. de a szükséges eszközök nem állanak neki annyi zsírja rendelkezésére. vagy nem futja. mint Eperjes. A galántai járásban fekv Tallós azeltt is az Esterházy-féle uradalom egyik középpontja volt. ha valamibl nincs elég. hogy „meglánczolták a csikót". földrengés következtében. Ha pedig valaki olyképpen dicsekszik valamivel. — mint Tallós. Itt közöljük még a csallóközi aranymosók mondókáját is. „Sokat fárad a vadász. azt mondják. Várkonyban. azt mondják. Maczházán valaha sok volt az ürge. mint a békán a tolla". ha róna. azt mondják. a mely mondás eredetéül azt beszélik. de a pásztornak szarv (vagyis pásztorkürt) dukál.: Pozsony vármegye népe. mert a hidasi torony 1764-ben. Búr-Szt. akkor jó pogácsát tudna sütnyi". hogy a milyen a divat. Ha valaki valamit nagyon szeretne. vagy gerendára. . Egy más verzió szerint. hogy „Komu cseszt. Ugyanitt a lusta emberre azt mondják. mert egy néhai Ignácz nev zsidó korcsmárosuk nagyon ügyes volt az ilyenek alátámasztásában. az egyik hévül.. macht aber den Beitel leér" a mi annyit tesz. Kuklón. Ebbl az idbl maradt fönn az a közmondás: „Fürge mint a maczházi ürge". czifra. hogy „Az evésnél szívesen állna. — — A közI^dások. De az aranymosók napja már leáldozóban van.

mert sokan közülök hangyatojás-szedéssel foglalkoznak. a semmiházit pedig kulipinczom-nak. Az alsócsallóközi járásban mindenütt ismert és elterjedt gúnyneveken kívül használatos még a kukká. a melyen álltok. Hidason Schlunderl. kalapiri és feketefazék. Otthon azután az egyik azt tanácsolta nekik. annak azt mondják Du Feitl! Kochl. ezeket mindenféle melléknevekkel különböztetik meg egymástól. Térdes. hogy „Jól van Ha tiétek az a föld. Traml. a kiküldöttek ezt azzal fogadták. recht. mely e földön áll. eladni. mint a selpöcziek földje. Ennek a révén a jakabfalviakra azt is ráfogják. a törpe égevény. btefl Jokl Hanslnak. vármegyebeli németek között is találunk néhány eredeti gúnynevet. hogy ha meg mernek esküdni. akkor megkapják."" E közmondásnak állítólag történeti háttere van. málé. hogy „megcsikóearariak tornya'" mikor ugyanis a zavari templom tornyát restaurálták a torony mellé. Az almásiakat meg hubaniak-nak gúnyolják. mert hiszen a béka is mindig és mindenre azt mondja: detrekcsütörtökieket bravencsároknak. párbeszéd vagy mese alakjában. Selpez vidékén. Azt beszélik ugyanis. Zavar vidékén azt mondják. Végigüres. a másikat Schulmeister Jánosnak nevezik. vármegye lakosai között a gúnynevek is eléggé el vannak terjedve. hogy mikor gúnynév. Olgyán a gyenge ember: lütyö-hütyö. legtöbb természetesen olyan. hogy mindenki tegyen a csizmájába egy marék földet és úgy húzza föl a csizmát és akkor nem fognak hamisan esküdni. hogy mindenben igazuk van. Maczházán. egy békajárásos esztendben valaki azt a megjegyzést tette elttük. vicskus. nagy szombati járásban. hogy Bécsben mindenen túl lehet adni.248 Pozsony vármegye népe. tényleg a saját földjükön fognak állani. zott. Erre a selpöcziek nagyot gondoltak és megkérték a kiküldötteket. a kinek azt akarják monLahmpoczn dani. csakugyan a selpczi határhoz tartozik. hogy engedjék ket rövid idre alaposabb tájékoztatás és megfontolás végett hazamenni. Tárnokon. Eperjesen a nagyothallót gónó és a tehetetlen esztelen Fels-Csallósüket-hordónak nevezik. Schwartz Jakabot Bieber Leni Juklnak. a ronda Szászon az elhagyottan felntt gyereket tátott gyereknek mondják. zsákszámra vitték a békákat Bécsbe. ha valaki valamit a magáénak állít. a hülye meg gyüge. mert legénykorában rövid ideig a tanítót helyettesítette stb. de valaki besúgta e parasztfurfangot. annak négy sarkára egy-egy apró tornyocskát biggyesztettek. toplaki és toholi. Vörös. mert taplóval kereskednek. a mi mind süsitek. Prekacs. Plusz. kofáskodó Túli. Pukacs. így például Wenhardt Jánost. Jókán az ügyetlen kukkó. megyebeli tótok közt is sok a megkülönböztet név. Ilyenek a Bozsdás. hogy az esküt letegyék. vagyis hanrecht. Ez meg is történt. és mikor azután a selpöcziek kijöttek. hogy régente a selpöcziek és a szomszéd határbeliek között egy földdarab miatt határvillongás volt. éza. pozsonymegyei magyar nép nyelvének jellemzéséül legjobbnak tartjuk. Oégés. de kevés a jakabfalviakat békáknak nevezik és rájuk fogják. tottya. a hová teszik. : ! a A = = = = = = A = = = = = A A : — = — n= A = = = A A A A . a kit bosszantani akarnak. Kismagyaron a czigányok trulló. azt vrgeliizlalónak nevezik. különösen a felscsallóközi járásban. az olyan tehetetlen ember. hogy megbicsaklott az esze. Éberhardon a képtelen vagy tehetetlen söre. N agyúd varnok vidékén a hülye ídymeiyutyi. néhány jellemz példát ide iktatni. Roszkorgyütt. Dénesden. hogy „úgy az övé. Az ostoba Phdava. arra azt mondják. recht. Hebeg. és mivel nem tudtak igazságot tenni. a mi nem az övé. mely az egyenl nevek megkülönböztetésére szolgál. az butát és ügyefogyottat jelent. Nyakigláb stb. a gúnyneve kalakala. hogy az a föld. Végre megjelentek a helyszínén a vármegye kiküldöttei. és valamely sajátságos vagy komikus tulajdonságuk vagy foglalkozásuk révén ragadtak reájuk. a könnyelm Felscsöllén a csavargó nagyon sok lévén a hasonló nev lakos. Az ügyetlen Az ügyetlen férfi Haderlak." Erre sorba lehuzatták a jelenvoltakat és az azon földterületen állott mogyorófáról vágott pálczákkal egyenként huszonötöt verettek rájuk. azt mondták a selpczieknek. a két Putz János közül az egyiket Mitze Jánosnak. vérszemet kapva. az együgy félesz tapitm/a. a melyen állanak. gyászoknak csúfolják. a gyarló közben. galántai járásban leginkább csak a zsidókra alkalmaznak gúnyneveket. A Gúnynevek. a ki ott marad. akkor a tiétek ez a mogyorófa is. Mitugrász. mert hiszen mint a . melyek egyszersmind ismertet nevek is. Görény.

k tót nyelvnek a vármegyében nincs semmi különös sajátsága. azokban a községekben találhatók az általánostól valamivel nagyobb eltérések. a jegönye fiakot a fogaim közé szettem. asse gyött ki. de kett nem a mienk vót. peig ippen a színámot köllött vóna haza lóditanyi. micsinájjok. Legföljebb a malaczkai járás fels vidékén. ippeg úgy van. Gondú'kottam magomba. annyira másztom. hónap mög aakaamossén (alkalmasint) a Szajf susztert a szemezi vásárro vinnyi. hogy hahetfín kezdi. akkora nagy (jegenye) pálmofa lett belülié. hogy micsinájjok. mer a pocziknak hozunk bort tennap meg a Neipórnak vittünk kszenet. és azokban a községekben. abbú hama-hama madzagot sodortam és leereszkedtem a tengerbe. há vesárnopig ee nem akar ányi. az mind a I A magyaroknál. Erre a tenger két ódala annyi halat öntött ki. . lesz-e rajta ustornyél. apám mé'g futilóti gyerek vót." „No há Isten álgyo meg sógor!" „Hasonlókíppen. mire a mindefféle kicsiny gyerek eekezte a sírást. mének. peig má ölöget elázott a fd. a likba jegenyefiak vótak. én meg eekaptam tle. e'k'dött engem szántonyi nígy ökörree'. melyek azeltt horvátok voltak. meg hazavitte. Ezeknek a részletesebb ismertetése azonban inkább ethnographiai szakmunkába való. asse gyött ki. Annyira másztom." . hanem a rakotlási még kint van. eetörött az ustornyelem. beleszúrtam a fejemet. de eltótosodtak. mikor a szél fúj.Há Isten álgyo meg. Annyira vittek. Záradékul még egy példát idézünk I „Jó röggeet Kelempa sógor 1 „Agy gyón Isten Boráros sógor. de egy mesztelen czigánygyerek ott futkározott." „Kihúzza a hetet sógor. a hogy Vöröstenger közepibe értünk.. azok meg eeberrentek velem.Az ám. hogy tizenöt szekér sem bírta vóna eevinynyi. 249 Tájszólás a megyei tájszólásra nézve általánosan jellemz a következ kis mese Mikor én még bajczos legény vótam. Má megin veszeké"dik a zid". Gondú'kottam magamba. hogy micsinájjok. Mire visszatértem. . még a kurumpi töve is. hogy nem láttom f a tetejire." — . hogy rajta egy likat talátom. annyira vittek. mi lesz ebb a zidb. nos." „No akkor há jó van! Én má nem tom. Gondú'kottam magamba. RÉGI FAZEKASMUNKÁK ÉS HÍMZÉSEK. Én még kivágtam a fejemet a likbú.. Haza futottam. bárcsak vóna nálom egy kis madzag Szerencsére zsebembe vót egy kis korpa.: : Pozsony vármegye népe. A min' szántogatok. keblibe rakta. A POZSONYMEGYEI. Beleszúrtam az öklömöt. Gondú'kottam magamba. én má rávigyáztom. de mos má megette a fene! Há' sógor behordta-ó azüvét?" „A szigetb behoztam. kett meg a másé. Apám ippen a kerbe jáczczott kisfejszéjjivee. a hol az ide telepedett habánusok laktak és laknak.

szempczi. tölgyes és fenyves stb. galántai és a nagyszombati járás. valamint a patáiról és szívósságáról híres magyar paripát. Pozsonyvármegye mezgazdasági állapota még vajmi kevéssel különbözött a többi megyék mezgazdaságától. Fekvés. hogy északnyugatról délnek húzódó szabálytalan téglány-alak. limbachi. részben sík vidék a hegyentúli járást alkotja. valamint azért. Duna-folyam és a budapest bécsi orsiágút volt tehát gazdasági haladásunk egyik legtekintélyesebb faktora és ez útvonalak mentén lakó nép volt az els az országban. vármegye Urülete 4348'85 Q kilométer és legnagyobb része 100 200 méter abszolút magasságú termékeny síkság. Ebben az idben Magyarország Ausztriát mind nagyobb mértékben látta el terményeivel és szarvasmarhával. Pozsony vármegye szerencsés helyrajzi fekvésénél. délrl pedig Mosony. zamatos. Pozsony vármegyét nyugatról az Alsó-Ausztriával országhatárt alkotó Morva-folyó. múlt században. kedvez vízrajzi viszonyainál fogva. 500 méteren túl magasságú hegység a Kis-Kárpátoknak a Dunánál kezdd és az egész megyén át északra húzódó gyönyör vadregényes hegylánczolata. récsei. pozsony bécsi. Pozsonynál két ágra szakadó Duna átöleli a Csallóköz síkságát. a legnagyobb kulturterjeszt tényeztl: a közlekedési úttól távolabb lakó népesség vette azt át. a melyek egymással és egymást kiegészítve. illetleg budapest pozsonyi híres országút volt Magyarország és Ausztria között a kereskedelem legfbb útja. grinádi Kis-Kárpátok. kitn minség rozsot. bazini. bükkös. teremnek. szentgyörgyi. a szabadságharez eltt. egyike azoknak a vármegyéknek. Legnagyobb a Duna. fels. p — A A — — A — — A A A A vizek. Tudjuk. részben dombos. az Ausztriához közelebb fekv megyékbl a kenyérterményeket szállították és csordaszámra hajtották a hizlalt szarvasmarhát. a túlnyomóan magyar lakosság részére évszázadok óta aczélos jólfizet búzát. mert területe legnagyobb részben a kedvezbb éghajlati viszonyok mellett az Alföld jellegét hordja magán. Kárpátoktól a Morva-folyóig terül. a hol a gazdálkodás belterjessége a mezgazdálkodás minden ágazatán visszatükrözdik.és alsó-csallóközi. mely a külföldön látott és érintkezés következtében tapasztalt újításokat elsajátította és tle. s így Pozsony vármegye mezgazdasági állapotának fejldése mindenkor útmutatója volt a magyar mezgazdaság fejldésének. folyóvize Pozsony vármegye gazdag rónáit számos folyóvíz öntözi.s Gyr vármegye határolja olyképp. 'ozsony vármegye mezgazdaságának történelmi fejldése szoros összefüggésben van az ország mezgazdasági haladásával. hogy a jobbágyság korszakában a gazdálkodás mindenütt nagyon egyszer foglalkozás volt. juhnyájakat egész az ország szívébl.MEZGAZDASÁG ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉS. délkelettl Komárom vármegye. aranysárga bort. míg a hegyen innen van a pozsonyi. a melynek délkeleti hegyoldala termi az országvilág eltt jó hír pozsonyi. a melyen a magyar gyapjút. a melybe Pozsonynál szakad a megye és az ország hatá- . északról és északkeletrl Nyitra vármegye. sörnek való árpát. a mely a háromnyomású gazdálkodási rendszerben nyert kifejezést mindaddig. zabot stb. míg a földbirtok föl nem szabadult. erdkkel koszorúzott bérczei alatt terül el a búzaterm mátyusföldi síkság.

az „Alsó-Csallóközi ármentesít és belvízlevezet társulat". úgyszintén burgonyát. a „Pozsony vármegyei csatorna: völgyi vízi társulat" és a „Súr-lecsapoló társulat" mködik. megye vizeirl e könyvben más helyütt kimeríten szólunk. mélyréteg vályog és sörárpát terem. humus-tartalom járásonként is A . — — kitn — . mátyusföldi talaj mélyréteg. lehet vetni és késn köszönt be a tél. mint fenékvíz és mocsár. televénygazdag. televényes vályog. Keletrl a Vdg-folyó érinti jó darabon a megyei határt s néha . sok fáradságba kerül. Kavicsos talaj van a pozsonyi és szempczi járás kis részében. Jól beérik a tengeri. a melyeknek altalaja homok vagy kavics és a feltalaj-vizet könnyen átbocsátó. a néha túlsók nedvesség. mély réteg. a „Vág jobbparti és Alsó-Dudvágvölgyi egyesült ármentesít és belvíz levezet társulat". sok munkát kíván és nehezen dolgozható meg. Csallóközben találunk futóhomokot is az ilyen területeket legelnek használják.. A A Talaj. Csak a Csallóköz homokosabb vidéke kíván több est. . Csapadék elegend mennyiségben van legtöbb a tavaszi hónapokra esik. a mely majdnem mindenütt televényszegény és kavicsos.és czukorrépa term. A szántóföldek tápanyagtartalma szerint az agyagos talajok eleget tartalmaznak káliból. A . Itt a televényes agyag 7 75 cm. Kivétel csak a csallóközi földek egy része.. 251 alkotó Morva vize. Ez utóbbi kett talajja-vítás szempontjából. kötöttebb vályog. a melyet rendszerint nagyobb eszés elz meg. a számos apróbb sziget mellett a Mátyásföldön keresztül folyik a Kárpátokban nagy Csallóközt alkotva.Mezgazdaság rát - és állattenyésztés. míg az sz száraz.ha kilép számottev károkat is okoz. miért Éghajlat. búza. az elbbiek pedig ármentesítés czéljából keletkeztek. mély. melyek útközben számos mellékpatakot vesznek fel és a Kis-Duuaágat télvíz idején sokszor a kiöntésig duzzasztják. úgynevezett tót-árpát sörgyártási czélokra . tavaszszal sárba vetünk". A Morvd-íoljba ismét a Kárpátokban ered több kisebb patak ömlik és Pozsonynál úgy megduzzasztja a Dunát. 100 cm. talaj minsége. alatta legtöbb helyütt szürke vagy sárga homok. úgy.a vármegyében fönnálló állami. miért is a közmondás azt tartja: „szszel porba. kir. minség. kivált száraz szszel. mély vizet nehezen átereszt. A — kitn % A — A . A úgy hogy február végén már . hogy a vármegye gazdáit az okszer gazdálkodási rendszer megteremtésében . kési fagyok ritkán ártanak a tavaszi vetéseknek leginkább a tengeri és a pillangós növények sínylik az egy-két napig tartó hvösebb idjárást. televényes fekete vályogréteg 80 120 mély. itt csak azt említjük föl. alatta a sárga agyag 100 200 cm. árpát stb. megyei és társulati vízszabályozási vállalkozások is elsegítették. a Kis. különösen rozsot nagyon jó sikerrel terem. addig. mert itt az altalaj nagy mértékben vízátereszt. Korán tavaszodik. Az éghajlati viszonyok elég kedvezek. A — A A vármegyében ez id szerint A „Duna-folyamszabályozó m. ered Ft-ketevíz és a Dudvág. de biztosan terem. a „Fels-Csallóközi ármentesít társulat". mészbl és foszforsavból. jó mívelés mellett a gabona meg szokott benne dlni . zab és az ess években jó termést is ád. Az a nagyobb rész. Pozsony vármegye talajviszonyai a mint ezekbl is látszik átlagban jobbak a középszernél és a föld biztosan term. — kitn minség — szárazabb években gyönge termést ád. a mely nehéz búzát. míg utána lassan melegedik a leveg. Habár évszázadok óta eke alatt áll.biztosan terem. E nagyobb folyók mellett a a medrébl megye egész területe gazdagon van erezve apróbb folyóvizekkel és patakkal. Ezzel ellentétben áll a csallóközi talaj. édes a szl. a megye járásai szerint eltér egymástól. a Csallóközben. E két alternatíva között áll a nagyszombati járás kötött mélyréteg televényes agyagtalaja. homokos vályog. a „Morva-folyószabályozás külön állami kirendeltség".habár rengeteg pénzáldozattal és teherviseléssel . folyammérnöki hivatal".és Nagy-Duna között. a Dudvág mentén és a lapályokban nem ritkán késlelteti. a mely nem kavicsos. még csapadékszegény években is. de mivel a fels réteg elegend mély. televényes vályog 20 40 cm. Jéges a nagyobb vizektl távolabb es helyeken tesz némely évben tetemesebb kárt. a megmunkálása.. ha meg nem akadályozza a földek mívelésót. alatta agyag. hogy míg egyrészt a talaj termékenységét elsegíti. mélyre. hogy két ágra szakad. talaj mindenütt könnyen munkálható a termés nagyságát pedig az eszések mennyisége befolyásolja. de azért díszlik benne a búza. kavicscsal. rozs.

az országos átlagon fölül teremnek. még ott is. a hol humusban gazdagabbak. hold. Különösen szembetnik a gazdálkodási rendszer figyelembe vételénél az. A termékeny %. . a munkás-bujtogatók hálás talajt nem találnak. hogy a szántóföldek harmadrésze haszonbérben van. A — Terüieteiosztáe. habár Ausztria közel van és a gyáripar folyton terjed. szeszgyárakat. . Ez a terület 57-7 0"1 terület °/ . szl Pl %. „ „ . Ennek következménye. mert a bérlosztály majdnem kivétel nélkül . vadas k. . 433349 8365 52776 8850 49959 155242 1242 42828 752611 .. hogy tekintetbe véve a zsaroló ipari növények. keményítgyárakat épít és a szarvasmarhahízlalás.: _. terület A kedvez — A A . Pozsony vármegye Szántóföld területelosztása.. Ez az eredmény azonban nem tulajdonítható egészen a talaj jóságának. túlnyomó részben síkság. 57. haszonbéres gazdaságok ezenkívül nemzetgazdasági missziót végeznek az által. hogy a környékben lev kisbirtokosok elsajátítják tlük az okszer gazdálkodás minden csinját-binját.. hold. hogy a megye azon részében. Ha a haszonbéres gazdálkodás.. mint piros fonál végighúzódik a vármegye mezgazdasági fejldésében. mert a nagy része erdbirtok. „ . miért is a szuperfoszfát-trágyázást bven meghálálják. azonban a munkaer túlfizetésében nyeri magyarázatát. mint ezukorrépa. nevezetesen a vasútvonalak mentén. „ k. a kik a versenyt a bérlosztálylyal bátran fölvehetik. kert Pl %. mívelési ágak szerint. terméketlen 5-6 %-a. A terület elosztása elég kedveznek mondható.">_ Mezgazdaság és állattenyésztés. Örvendetes. katáng termesztését és a mtrágyával erszakolt gabonatermelést is. tejgazdaság zésével annyi istállótrágyát produkál. hold. legel 6'5 ° Az összes gazdaságok száma szántóföld az összerd 20"9 °/ n . Az 57. a természetes visszapótló képességén felül még növeli. nem marad el ettl a nagy uradalmak gazdálkodási módja sem. Az a körülmény pedig.elegend forgótkével rendelkezik. mint az állattenyésztés terén a bérlk nyomdokain törekszik haladni. . a mi az intenzív gazdálkodás tetemesebb kezelési költségével nincs arányban. nem mondható nemzetgazdaságilag hátrányosnak azért.350 gazdaságból van: törpe gazdaság kis . a mi által a közvagyonosodás ersödik. Meg is látszik a korszer mezgazdasági haladás az egész múltban. változó. a földeket kitnen míveli. . hanem annak. ezekbl: tulajdon birtok van haszonélvezeti birtok haszonbéres birtok 562342 73262 117007 .. a hol a haszonbéres gazdaságok vannak. hogy okszer gazdálkodással sikerült a talaj serejét fenntartani. a kisbirtokos osztály egészen fölhagyott a régi nembánom gazdálkodással és úgy a mezgazdaság.350. hogy Pozsony vármegye ben a szoeziólizmus még nem terjedt el s a munkásmozgalmak nem veszélyesekViszont azonban kevés megyében dolgozik a gazdaság oly nagy költséggel? mint itt. Pozsony vármegye szántói -jóllehet évszázadok óta kenyértermény t>k kel vetik be ket.. a mennyiben elegend forgótkét adnak a képzett gazdatisztek kezébe. terméseredményekre nézve a Duna bal oldalán lev 12 megye között mégis a harmadik helyen állanak és a termésátlagot tekintve. hogy. kötött birtokok 1 —5 holdig „ 5—100 közép „ 100—1000 holdig 1000 holdon felül nagy „ 25279 17108 322 70 - G rendizer asi elosztásának tulajdonítandó. még nem is oly régen. rét 7 %. adatok alapján a következ Kert Rét Szl Legel Erd Nádas Terméketlen Összesen . kevésbbé kötött talajok foszforsavban szegényebbek. a legújabb hiteles k... a szántóföldek harmadrésze megyében. a talajnak tápanyagtartalmát. hogy a nagy gazdaságok tulajdonosait is e téren méltán úttörknek lehet mondani. „ .

vetésváltó pedig akként alakult. nagy marhahízlalókat alapítottak. legelket s felkarolták helyette a mesterséges takarmány és ipari növények termelését. noha a nagyobb gazdaságokban a szabadgazdálkodási rendszernek mindinkább több a követje. A A A . . ezzel karöltve tehenészeteket. hanem ellenkezleg. nem a modern gazdaság rovására. hogy trágyázott takarmánynövény után szi gabona jött. ezt követte kapásnövény.536 hektár szántóföldbl 234. 253 tmémJ^*-""***" TELIVÉR MÉNEK PÁLFFY JÓZSEF GRÓF MÉNESÉBL.102 hektár van mezgazdasági terménynyel bevetve és a 14434 hektár ugar is részben mint zöld ugar. mint annak egyik vívmánya szerepel. Feltörték a jó talajú réteket. E változások természetes következményeként a gabonatermelés csökkent s a jobban jövedelmez ipari növények foglalták el a teret.' Mezgazdaság és állattenyésztés. vagy mint a gazdaság középpontjától igen távol es szántóföldet a modern gazda kénytelen istállótrágya helyett zöld ugarral nemcsak megtrágyázni. a mennyiben a nem elegend istállótrágyát van hivatva pótolni. Furioso Dornröschen Bluewater Cyclops parlagon hevert s mint rosszul kezelt ugar a rajta tengd birkanyájat sem tudta eltartani manapság a 248. régi háromnyomású gazdálkodás a tagosítás után rövid idvel megsznt és helyet adott a négyes vetésforgónak. de a struktúráját is porhanyítani. négyes vetésforgó így kiszorította az ugartartást és vele a birkatenyésztést. a mely elvileg el van fogadva.

kova-tovább nagyobb mértékben. káli és más mtrágyákkal. a folytonos okszer mívelés mellett sem érte még el a maximumot. és eszközök nagyobb munkaert is igényelnek. hogy a szántóföld 433. a mely számokkal kifejezve. de egy lépésnyi területet míveletlenül nem hagy. a birtokban lev föld. holdra. A gabonatermelés tehát csökkent. de nagy forgótkét s még nagyobb szellemi intelligencziát kíván s ezért nem mindenütt megokolt. chilisalétrom. tehénfogat 2610. Az egész vármegyében nem panaszkodik a nép munkahiány miatt. habár a gazdaságok felszerelése tekintetében a mezgazdasági gépipar minden terméke alkalmazva van nemcsak a nagy gazdaságokban. Az intenzív gazdálkodás. Ez ideális gazdálkodási rendszer. mert ezzel az idvel összeesik a nagyobb gazdaságok bérbeadása s ime.és szamárfogat 108. A mi pedig a trágyázást illeti. hanem ellenkezleg idegeu vándormunkásokra van szükség. ele a kis és parasztgazdák is kezdik alkalmazni és a tapasztalt sikeren felbuzdulva. a ftrágya az állati trágya de egyoldalú trágyák használata is nagymértékben van elterjedve. tekintve azt.és tehénfogatokat nem számítjuk. Trágyázás. a helyett. 4-es 8. 6-os 19. bivalyfogat 10. hogy a földek kizsaroltassanak. de fuvarozásra használják s az állatkereskedelem is nagy szerepet játszik. Tényleg a pozsonyvármegyei bérlosztály egészséges alapon mködik.. rendszeriül valamely ipari növény. Az eredmény nem is maradt el. hogy . E mtrágyákat nemcsak a nagyobb gazdaságok. a talaj tápanyagtartalmát nagyon igénybe veszik s azért különösen azt a tápanyagot. mert ma. Az újabb haszonbéres gazdaságokban pedig szerzdésileg van meghatározva a kötelez állatlétszám-tartás. így elkerülhet az az aggodalom. azt a hazai viszonyoknak megfelelen alkalmazni tudta. hogy a törpe gazdaságokban is tartanak igásfogatot. de volt akárhány gazdaság. Az egyoldalú trágyák alkalmazását különösen a nagyobb mértékben elterjedt ipari növények termesztése teszi szükségessé. s ha nem is pusztán a földek megmunkálására. igás er. mint volt azeltt. lófogat: l-es statisztika legújabb adatai szerint van igásfogat: 3985. több az igás erö. minden hold föld után egy métermázsa élsúly marhatartást követel. E kimutatásból látható. mindig visszapótolja a terményekkel elvont talajert s a mély mívelés és jó gazdasági eszközök csak elsegítik a talaj okszer kihasználását. természetesen nem mind igásállatot. mert az elegend mennyiségben produkált istállótrágya. kainit. hold s ha a szamár. ma a gazda arra törekszik. mennyiségileg többet termelünk mint azeltt. állapota szerint vetik be valamely kultumovónynyel. s így jobb minség. E kedvez arány annak tudható be. Mindezek a gépek A — A - . és a negyedik évben tavaszi vetésre. gabona került szabadgazdálkodási rendszernél pedig nincsenek tekintettel egy sablonra. habár ugart nem ismerünk.349 k.és közép: . s minden iparkodása oda irányul kis Wiueten mennél nagyobb terméseredményt "produkálni. hogy a hozamot tekintve. holdra pedig holdra esik egy pár igásfogat. annak tulajdonítható. a hol 100 hold földet számítottak. A Azonban szerencsére ez nem történt meg. s hogy mégis a földéhség. hanem mindig a talaj ereje. a melynek okszer kezelését a kisgazdák is nagyon jól ismerik. Ez elv mellett a föld értéke tetemesen emelkedett. hogy a gazdálkodás megsznik jövedelmez foglalkozás lenni. 2-s 8619. ersebb és régi idben egy pár igás fogatra 50 60. a talaj állandóan egyforma kihasználásával ki volt már kissé zsarolva s attól lehetett tartani. mint a régi. mesterségesen pótolják szuperfoszfát. . hogy 100 holdra legalább 3 pár ers igás állatot tartson. a mezgazdaságból él népnek egész éven át biztos kereseti forrása. 3-as 23. : .ha lehet . kezdetleges gazdasági eszközök. mert a régi iránynyal szakított s a nyugatról importált gazdálkodást elsajátítván. st az intenzivebb és több forgótkével rendelkezk minden 25 holdra számítanak egy pár igás állatot. mint kóros tünet.611 k. ökörfogat: 2-s 8618. az összterületre minden 35*5 k.254 Mezgazdaság és cállattenyésztés. hanem a kis. mert az ipari termények talajzsaroló növények. hogy a bérlk tönkre mentek volna. a melyre leginkább szükségük van. hogy az igás er tetemes. öszvér. nem harapódzott el. gazdaságokban is.egy évben két termést vegyen a földrl. úgy minden 20 4 752. mind megvagyonosodtak. 4-es 933. a föld természetes sereje. Ma arra törekszik minden gazda. hanem a haszonállatokkal együtt. jóllehet a gabonatermelés területileg csökkent.

a mi azt bizonyítja. a talaj mennél többszöri porhanyítása. már ismét szántja az eke. mert a feldolgozandó anyag összes hulladéka a gazdaság javára marad vissza. szi gabonafélék alá háromszor szokás szántani. talaj nedveskét szi. Elv mindenütt a mély szántás. Alig került le a földrl valamely kultúrnövény. Az újabban beállott alacsony vállalatok : A mezgazdaság . csatornák ásásával. de a természettl mocsaras. Pozsony vármegye gazdái megtanulták.és mély szántásba vetik a kapásnövényeket is. géppel vetik. 33 szeszgyár. valamint ?K ARDENNES-I KANCZÁK A KISMAGYARI URADALOMBAN. az szi mély szántásba kerül. talajjavítás ennek következtében állandó s nemcsak a helyes míveléssel javul a talaj. hogy. de a term talajréteg okszer mélyítésével nagyobbíthatják a termföldet s így nagyobbíthatják a terméseredményeket is. Legnagyobb jelentsége ezek között a mezgazdasági szeszgyáriparnak van. hogy az ipari vállalatok részére kultúrnövényt termel 324 gazdaság mind nagyban alkalmazza a mtrágyát. terméketlen helyek befásítása. így a megyében jelenleg mködik 3 czukorgyár. már forgatják a tarlót s alig érett be a talaj. a mely szép eredményekkel dicsekedhetik. A ményesen mködnek. vagy haszonbérlje azon iparkodik. az elegend igavonó állattartás iparkodásukat elsegíti. különben a szorgalmas munkáskézben napestig fáradhatatlanul írtja a kapa. sovány homokos földek javítása földfélhordással s futóhomok megkötése. egyenletesek s tetszetsen vannak megmunkálva.Mezgazdaság és állattenyésztés. vagy ha azt körülményei nem engedik. hogy birtokán mezgazdasági iparvállalatot alkosson. 8 keményítgyár és 3 katángszárító gyár. A jó gazdasági eszközök. az ipari növények. valamint a mesterséges szálas takarmányfélék termelését. kultúrájával párhuzamosan halad a mezgazdasági iparszaporodása s minden nagyobb birtok tulajdonosa. Gyom-növényeket csak tartós eszések után látni. a tavaszi gabona a jól megkapált kapásnövények után. st a gabonakepék még sorban kint vannak. 255 Statisztikailag kimutatható. de e A földek míveiése rendszert. hogy ha a területben nem is. Tarlót aratás után csak nagyon rövid ideig lehet látni. vizes szántóföldek alagesövezésével. tekintve a négynyomású gazdálkodási mtrágyákat. illetve a gyárak részére termesztett czukorrépának ipari növényként való termesztése. rendszeresen 385 gazdaság alkalmaz számba nincsenek beleszámítva a 100 métermázsánál kevesebb mtrágyát használó kisgazdaságok. valamely közel fekv gyár részére ipari növényt termeszszen. lapos helyek földfelhordása. porhanyítja a borona. A mi pedig a földek mívelését illeti. nagy gazdaságokban pedig a fogatos kapálóeszközök. mind szokásban van s a nagyobb gazdaságok után a kisgazdák e téren is ered- A A A Talajjavítás. a henger. ségének megtartására nagy gondot fordítanak s a földek megmunkálása kerti vetések hibátlanok. árkolással a kultúrának minden talpalatnyi földet meghódít a gazda és ebben nagy segélyére van a Pozsonyban székel állami kultúrmérnöki hivatal. ezután fontos a czukorgyáripar. s mivel általánosan sorvetmívelésnek felel meg. az kiválónak mondható még a legkisebb gazdaságokban is.

a hol az árpa kitnen díszlik. köles tatárka 4825 . . mindig a talaj tulajdonságainak megfelelen s a kereslet arányában vettetnek. len.. sörárpát termelnek s aránytalanul nagyobb a jövedelem. n<wéu"ek használható. a hol lehetett. a hol búza kitnen díszlik. a mi által több.. bab .... — A . jobb. vagy éppen nem volt kihasználva...... nem erltetik a rozstermelést s viszont olyan helyeken. czukorárak azonban igen lenyomták a czukorrépa árát is. Javított kenyértermény-vetmag termelése is dívik.... . A vidékenként mindinkább egyöntetbbé lesz.._ . . . hold 274 „ „ 54010 „ „ 908 „ 1002 „ „ 5 „ „ 1224 „ . lencse szemes tengeri dinnye . a diószegi óriási búzamagot az egész országban. a mák. . mustár. .. . k. A Hanna. Az egyes kultúrnövények termelési statisztikája a következ szi búza tavaszi búza szi rozs tavaszi rozs kétszeres tönköly.... így pl. javított minségben s nagyobb terméshozam szem eltt tartása mellett termelik. .árpavetmag-behozatalt csaknem egészen kiszorította a helyi termelés. de termése csak nagy és minden modern eszközzel fölszerelt gazdaságokban indokolt. úgy hogy ez iparág részére a termelés hova-tovább kevesebb jövedelmet biztosít.. ^ A A A . tök . kenyértermények minden bizonynyal els helyen állanak most is. Nedves talajon káka. A h ményitö-gyáripar szintén jövedelmez. szi árpa zab .. kisebb-nagyobb arányban. _ tavaszi árpa . „ . 353 815 380 33624 121 „ . hulturnemék megváltoztatása. a modern gazdálkodás térfoglalásával aránylagosan vitetett keresztül.. legeljük ma ellenben minden gazdaságban a szántóföldek 30 5l) %-a takarmánynövényekkel van bevetve.. . _ . nemesített. a kisbirtokosok is átveszik. földek tulajdonságait tanulmányozták. . Ott. a hol azeltt birkanyájak legeltek. . a hol azeltt a talaj alig. olcsóbb takarmányt nyerünk s ezáltal a földek javítása keresztülvihet csak így lehetséges az ipari növények nagyarányú termesztése és kapcsolatosan a nagy jövedelem produkálása és ipartelepek létesítése....... repcze.. „ hold 5 borsó .. egyenes vonalban újra csinálták az egy táblák közötti mesgyéket hozzászántották a szántóföldhöz. 102890 15386 „ „ . Városok közelében konyhakertek alakultak s szl-... st külföldre is vásárolják. kender. mint a czuk