P. 1
Pozsony

Pozsony

|Views: 216|Likes:
Published by Uroborosz
Magyarország vármegyéi és városai
Magyarország vármegyéi és városai

More info:

Published by: Uroborosz on Dec 12, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

04/24/2014

pdf

text

original

[00

A
é**^1

/

D
Í

D

SSí£

«W
<ri
i

L-i^

r«.
..JL.

WKV ]•«!
r

- *

* •*(

'Ts^sy<

uo;v

.

%
il

\

1

r*

HHTm
",'

/^r
<V

i^jj

?
'-

MK ^9
/Al J^t

-*»«.» ttaulll ,»..

1


MMfl
"-~

*V.-í

ML

MftY

KV «
át

^C
'

^s^

foüz

**""

^^.
*

V'^ \

|nm|

1.


ií# l-~*^3£*i
i

r
»
*

'

vffiS

1

íj

EL ti

i

5i^

y\

b&

Dígitízed by the Internet Archíve
in

2013

http://archive.org/details/magyarorszgvrmeg14szik

A MAGYARORSZÁG VARMEGYEI ES VAROSAI
ÁLLANDÓ MUNKATÁRSAINAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA
Elnök: RÁKOSI JEN. Szerkeszt:
dr.

B030VSZKY SAMU.

TAGOK.
Dr.

Balassa József
tanár.

Dr. Dárday Sándor min. tanácsos, a «Jogtudományi Közlöny* fszerkesztje.

a

Dr. Katona Lajos M. Tud. Akadémia tagja.

Dr. Pasteiner Gyula egyetemi ny. r. tanár, a M. Tud.

Dr. Balkay Béla
ügyvéd,
író.

Demény Károly
m.
kir.

Dr. Kcnedi Géza szerkeszt.

Akadémia

tagja

Porzsolt Kálmán
a múz. és könyvt. orsz. tanácsának titkára. Dr.
ifj.

posta- és távirdaigazgató.

Balogh Pál
hírlapíró.

Kenessey Kálmán
vasúti és hajózási ffelügyel.

Dedek Crescens Lajos
tudomány-egyetemi könyvtár-r.

Bánóczi József dr. tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.

Konkoly Thege Miklós

Reiszig Ede

Dobokay Lajos
miniszteri oszlálytanácsos.

Bársony István
a Kisfaludy-társaság tagja.

orsz. képv., a központi meteorológiai intézet igazgatója, a M. Tud. Akadémia tagja.

a Herald, és Geneal. és a Magy. Tört. társaság ig. vál. tagja.

Dr. Entz

Géza

Dr.

Rodiczky

Jen

Bayer József
fögimn. tanár, a

megyetemi r. tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.
Enyedi Lukács
min. tan., a m. agrár- és jára-

Kormos Alfréd
a «Magyar Pénzügy» szerkesztje.

cs. és kir. asztalnok, földmív. min. osztálytanácsos.

M. T. Ak.

tagja.

Körösi József
a fvárosi statisztikai hivatal igazgatója, a M. Tud. Akad. tagja.

Telegdi Roth Lajos fbányatanácsos, kir. fgeologus.

Bedö Albert
ny. államtitkár, orsz. képv.,

dékbank vezérigazgatója.
Dr. Erdélyi Pál az Erdélyi Múzeum könyvtárának
igazgatója.

Sándor József
Kovács Albert
ev. ref. theologiai tanár.

a M. Tud. Akadémia tagja.

az E.

M. K. E.

alelnök-ftitkára,

orsz. képvisel.

Benedek Elek
a Kisfaludy-társaság tagja.

Kovács Gyula
vasúti és hajózási ffelügyel.

Szabó Antal
belügyminiszteri titkár.
Id. Szinnyei József múzeumi hirlapkönyvtár re. a M. Tud. Akadémia tagja.

Berzeviczy Albert
vallás- és közokt. miniszter, a Kisfaludy-társaság tagja.

Dr. Falk Miksa országgylési képvisel, a «Pester Lloyd» fszerkesztje, a M. Tud. Akadémia tagja.
Dr. Fejérpataky László a Nemzeti Múzeum könyvtárá-

Landgraf János
országos halászati felügyel.

a n.

Dr. Bezerédj Viktor
belügyminiszteri tanácsos.

Landherr Gyula
mépítész.
Dr. Lipcsey Ádám lapszerkeszt.
Dr. ifj. Szinnyei József egyetemi ny. r. tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.

Berecz Antal
a m.
földrajzi társaság ftitkára

nak igazgató re, a M. Tud. Akadémia tagja.
Fritz Péter a budapesti keresk. és iparkamara
titkára.

Dr.

Bolemann István
kir. tanácsos.

Lóczy Lajos
egy. ny.
r.

Strausz Adolf
tagja

tan, a

M. Tud. Ak.

tanár.

Dr. Borbás Vincze -tanár. egyetemi

m

Gonda Béla
keresk. miniszteri tanácsos.

Dr. Madarász Gyula nemzeti múzeumi r.

Dr. Szterényi
tanár.

Hugó

Borbély Lajos
a Rimamurány-salgó-tarjáni vasm-részvény-társaság vezérigazgatója.

György Aladár
az országos statisztikai hivatal könyvtárnoka.

Dr. Nagy Géza nemzeti múzeumi r, a M. Tud.

Akadémia

tagja.

udvari

Dr. Thallóczy Lajos tanácsos, a M. T. Akad.
tagja.

Németh József
földmívelésügyi min. titkár.

író,

Dr. Csapodi István egyetemi m.-tanár.

Hock János
plébános, országgylési képvisel.

Dr.

Némethy Károly
Nyáry Sándor
m.-tanár.

Dr. Váradi Antal az orsz. színmvészeti akadémia

belügyminiszteri tanácsos.

Rónai Horváth

Jen

Császár Imre
orsz.

Dr.

m.

kir.

honvédezredes, a M. Tud.

színmvészeti akad. tanár.

megyetemi

Akadémia

tagja.

Dr. Vécsey Tamás egyetemi ny. r. tanár, a M. Tud.

Csorna József a M. Tud. Akadémia tagja, a
Herald. ésGeneal. társ.
ig. v. tagja.

Dr. Hutyra Ferencz
az állatorvosi fiskola igazgatója

Dr. Ortvay Tivadar jogakadémiai tanár, a M. Tud.

Akadémia

tagja.

Akadémia

tagja.

Vendé Aladár
a monográfia segédszerkesztje.

Czigler

Gyz
r.

Kada Elek
író,

Óváry Lipót
orsz. levéltárnok, a M. tagja.

Kecskemét város polgármestere.

Tud. Akad.

megyetemi

tanár.

Dr. Visontai Soma ügyvéd, orsz. képvisel.

A MAGYARORSZÁG VARMEGYEI ES VAROSAI
POZSONYMEGYEI KÖTETÉNEK HELYI MUNKATÁRSAI:
Balogh Elemér
ev. lef. lelkész.

Lászlóffy
kir.

Gábor

Pávay Vájna Gábor
államkórbázi forvos.

ferdötanáesos.

Bossányi István
m.
kir.

Dr. Marton József

Plachy Bertalan
kir. tan.,

fgimnáziumi
Dr.

tanár.

ferdész.

tanfelügyel.

Markusovszky Samu
lyceumi igazgató.
Dr.

Dr. Pirchala Imre
tankerületi figazgató.

Burián Pál
ny. kir. táblai bíró.

Nagy Olivér

Frideczky Árpád
Estei bázy Mihá'y

jogakadémiai tanár.

Remenyik Andor
kir.

mérnök.

gróf urad.

számvevje.
a

Ortvay Tivadar Magy. Tud. Akadémia tagja.
Dr.

Dr. Vutkovich
szerkeszt.

Ödön

Hegedeös Miklós
kir.

Osváth Gyula
író.

mérnök.
Pálffy István
pozsonyi gróf, nagybirtokos.

Dr.

Wolf Gerö

keresk. és iparkamarai titkár.

Kelen József kir. fmérnök.

Zantít
esp.

Ödön
városi

kanonok,

plébános.

A DOLGOZATOKAT FELÜLVIZSGÁLTAK
Dr.

Borovszky Samu,
dr.

János,

Katona Lajos,

— Bedö Albert, — Csorna József, — Kormos Alfréd, — Lóczy Lajos,
dr.

Gonda Béla,
-

György Aladár,

Hock
Károly,

Németh

József,

dr.

Némethy

-

id.

Szinnyey József,

Vécsey Tamás.

ELSZÓ.
szerkesztsége azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy e kiváló munka legújabban megjelent kötetéhez, Pozsony vármegye és Pozsony szab. kir.
város monográfiájához az elszót írnám meg.

A
A

„Magyarország Vármegyéi

és Városai"

czímü országos monográfia

nem

mily megtisztel és szép, épp oly nagy is reám nézve e feladat, mert tekintve, hogy öreg ember vagyok, és hogy vállaimon az évek nehéz

súlyát érzem, szintén ki kell jelentenem, hogy a tollíbrgatás nemes és szép mvészetében gyöngének érzem magamat. Hogy e feladat teljesítésére mégis vállalkozni kívántam, azért történt, mert családom si tradicziói e vármegye és város múltjával három évszázad

óta elválaszthatatlanul össze vannak forrva s így reám, mint a Pálffy-család
szeniorjára, az a kötelesség is hárul,

hogy

ott és akkor, a hol és

a

mikor

csak lehet, szeretett vármegyém és városom érdekében minden
elkövessek.

tlem telhett

Pozsony vármegyéhez és Pozsony városához fzdik s így csak természetes, ha a Gondviselés adományozta hosszú életem alkonyán talán az utolsó határknél visszatekintek az általam bejárt útra, a melynek két oldalán megtalálom egy emberölt eseményeit és történetét. Elmerengve a történelmi múltban, elmém felidézi dics eldömet, Pálffy Miklóst, a gyri hst, a ki lángoló hazaszeretetével és si erényeivel a XVI.
is

Eletem munkássága és tevékenysége

században hazájának dicsséget, családjának elismerést és becsülést szerzett

Pozsony várának örökös fkapitányává és Pozsony vármegye örökös fispánjává neveztetett ki, elrendeltetvén s törvénybe iktattatván, hogy családjának legidsebbje e méltós

királyának kegyébl

és hálájából

zászlós-úrrá,

ságot a

jöv idkben is örökölje és viselje. Feltnnek elttem Pálffy Miklós utódainak dics alakjai, a kik tudásukat, tehetségüket mindenkor a király és a haza javára szentelték, fényes példát nyújtván nekünk, a kés unokáknak, hogy mint kell egy egész életet a legszigorúbb kötelességtudással hazánknak áldozni.

Vili

ELOSZÜ.

s felmerül elttem a kérdés. eldeim hagyományaihoz. Ezt megítélni nincs jogom; de lelkiismeretem megnyugtat annyiban, hogy kötelességmulasztás vádja engem sem terhel, inert kora ifjúságomtól, 1846-tól, mai magas koromig, minden idben a munka és a tettek mezején állottam, úgyis, mint országgylési kép-

Vizsgálom multamat, életem munkásságát

ha vájjon méltó voltam-e

visel, mint megyei virilista és számos megyei bizottság tagja, de úgyis, mint

számos közérdek és emberbaráti egyesület és intézmény elnöke és vezet tagja. Igaz, hogy az én munkásságom inkább a békés tevékenység keretei
között mozgott, de hazánk általános viszonyaiban, az utolsó ötven esztend
alatt a

békés fejldés oly gyökeres változásokat teremtett, hogy erre a zajtalan,

de öntudatos

munkára

elkerülhetetlen szükség volt.

a

Közgazdasági helyzetünk és mezgazdaságunk tökéletes átformálódása - ipari nemesi eljogok megszntével egész vármegyei életünk átváltozása
megszüntetésével a szabad ipar kialakulása, a társa-

téren, a ezéhrendszer

közmveldés fejlesztése, mind mely a békés, de öntudatos munkát nagyon is szükségessé tette s legnagyobbrészt ezek eredményének tekinthetjük, hogy Magyarország ma a müveit államok sorában méltó helyet foglal el. A dévényi vár fokán magasló Arpád-szobor hatalmas alakját nem hiába emelték a millennium évében. Pozsony vármegye Dévénynyel s a Kis-Kárpátok a Fehér-Hegyekkei ezer év óta védi hazánknak nyugatról, s talán azért oly pompázok a Duna-völgy virányai s oly örökzöldek a Kis-Kárpátok bérczei s azért oly termékenyek a vármegye hantjai, mert oly sokszor öntözték honfiaink vér- és verejtékcseppjei. A hol ma az erd legnemesebb vadja büszkén hordozza aganeskoronáját, a hol a hegyi kristálypatakban a pisztráng ezikázik, a hol a völgyek ölén ma a rézhámor kalapácsai zuhognak, vagy a fürészmalmok zaja veri fel a csendet hányszor csillogott a magyar vért és
dalmi tömörülés és tevékenység megindítása, a
oly

esemény

volt,

a

:

fegyver, és dobogtatta a honfihév a vitéz, a

hs

lelkesült szívét. Ott, a hol

ma

a gözkocsi dübörögve száguld, a hol a nyári verfényben az aranykalász

imbolyog, a hol a

gzeke mélyen

szántja

a termékeny

föld

hantjait, a hol

az arató dala, a pacsirta éneke zengi be a határt, hányszor rohant nyerítve

a harczi men, küzdött félistenként a

hs, belemennydörögve
történelmi

ellensége soraiba,

hogy: „iVe bántsd a magyart

/"

Vármegyénk,
szentelt színhely.

st minden

egyes városunk,

emlékektl meg-

De termékeiben is mily mi imádott szkebb hazánk
az
itt,

változatos és szép ez a
és ez a

mi vármegyénk, ez a
és keresett.

mi si városunk!
fája

Hegyei értékes erdkkel koszorúzvák;

kitn

A

szarvas,

z,

a vadsertés, a róka, a fáczán, a fogoly és a nyúl oly
irigyeltté teszik vadászatainkat.

bven

tenyészik

hogy hírnevessé,
Vizeink
:

Duna és Kis-Duna, a Morva, a Vág, a Dudvág. halban bvelkednek hegyi patakjaink s számos halastavunk
a
;

a Fekete-víz

pisztrángot,

pontyot

s

rákot tenyésztenek.

ELOSZO.

IX

Mezgazdaságunk
s

virágzó.

Kitn

búzát,

hírneves

árpát,

czukorrépát

számos kereskedelmi növényt terem ez az áldott talaj. Hegyeink lejtit szlvel látjuk beültetve, és gazdáink szorgalma még mindig elegend mennyiség s kitn bort teremt,
Állattenyésztésünk
melléki
tájfajta
fejlett

és

sokoldalú;
keresett

a

már

jellegzetes

„Kis-Kárpát"
hízlalóanyag.
igás-

szarvasmarhánk"

árúczikk,

pompás

Lovaink tetszets formájúak, tüzesek és kitartók, jó futók és alkalmas
állatok.

Kiterjedt,

jövedelmez üzletág megyénkben a tejgazdaság
tejet

s

naponta ren-

geteg

mennyiség

szállítunk Bécsbe, táplálván

— jó pénzért -- osztrák
minség
s

szomszédainkat, a kik hízóállataink húsáért is gazdagon adóznak nekünk évente.

Gyümölcstermelésünk számottev, és terményeket szívesen vásárolják.

a

kiváló

felséges

íz

Pozsonyi és zohori kertészeink, válogatott zöldségükkel, nemcsak Bécset és Ausztriát, hanem Németországot is felkeresik s éppen ez az oka, hogy a kerti termelésre alkalmas területek értéke és bére igen magas.

Mezgazdasági iparunk is igen folytat virágzó üzemet vármegyénk

kiterjedt;

több

nagyarányú czukorgyár
és szeszgyáraink

területén.

Keményít-

sokasága a mezgazdaság intenzivitását szolgálja. Vármegyénk északi részén a házi iparral is foglalkoznak

s tót

leányaink

hímzése bámulatos ügyességre vall, úgy hogy Izabella kir. herczegnönk kezdeményezésére „Háziipari egyesület" is alakult, a mely czéljának tartja

nemcsak a himzés

taníttatását és irányítását,
is.

hanem gondoskodik

a

munká-

latok értékesítésérl

Vármegyénk
sorolni
is

és városaink ipari állapota oly

sok volna azt a számos iparvállalatot,
fennáll.

magas fokú, hogy még fela mely Pozsonyban és a
hogy vármegyénk és

vármegye területén

Talán a mezgazdaság

és

iparfejlettség

az oka,

városunk munkásai mindig elegend munkát kapnak s így megélhetési viszonyaik is jobbak, mint hazánk más vidékein. Az is örvendetes tény, hogy a munkásviszonyok kielégítk, mert nem tekintve néhány nagyobb uradalmat és gazdaságot, a hol a belterjes kezelés túlsók munkáskezet igényel, a munkáskereslet és kínálat többnyire kiegyenlítik egymást.

Lakosságunk túlnyomólag magyar és tót, és csak elszórtan találhatunk német községeket, a melyek azonban a környék nyelvét kivétel nélkül beszélik. A tót nemzetiség békés egyetértésben él magyar testvéreivel s megnyugvással állítható, hogy sem a pánszlávizmus, sem a szocziálizmus tévtanai mélyreható gyökeret népünk lelkületében nem verhettek. Sajnosán kell azonban

megemlékeznem ama
dése az

lelketlen csábítók áldatlan munkájáról, a kiknek a

mkö-

amerikai

kivándorlás

megindulását eredményezte, mely,
lenni.

fájdalom,

évrl-évre mind szembeötlöbb kezd

Ennek a bajnak van hivatva gátat vetni a falvak lakosainak olvasó- és gazdakörökbe, nemkülönben hitel- és fogyasztási szövetkezetekbe való tömörítése, a melyeket a már 33 év óta
vezetésem alatt
álló

„Pozsony vármegyei

Gazdasági Egyesület" terjeszt és

ELOSZO.

hogy ez akczióval sikerül-e majd gátat vetni a kivándorlás lázának, azt csak a jöv fogja megmutatni. örvendetes körülményként említem még meg, hogy tótjaink között a magyarosodás mind nagyobb tért hódít, a miben nagy érdeme van a „Pozsonyi Közmveldési Egyesület" -nek, a melynek szerencsés voltam 25 éven át -alelnöke és elnöke lehetni. Ez az egyesület nagy áldozatok árán magyar kisdedóvókat tart fenn. Ezenkívül a sikeres magyar tanításért évrl-évre gazdagon
szaporít nagy szorgalommal; de

jutalmazza néptanítóinkat.

Azt hiszem, hogy ezek után az én, amúgy
be
is

is

hosszúra nyúlt elszavamat

hogy ebben a szép vármegyében és ebben az si koronázó városban mindent elkövetnek az arra hivatottak, hogy nem mondom, hogy a lakosság megélhetése és boldogulása biztosíttassék de azt tudom, hogy a hazafias buze tekintetben már minden megtörtént galom és kötelességtudás a jöv tennivalóit is elvégzi, a jöv feladatait is
fejezhetem.
az,
;
;

Meggyzdésem

megoldja.

Adja a magyarok Istene, hogy a békés zavarják nagyobb megrázkódtatások.

idk békés munkáját

sokáig ne

Gróf Pdlffy István.

Magyarország VármflgyBi és Városai.

Apolló" Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság.

BaBiLwarfli. Th.l&crto gráfiai muintézet

Budapest és Bécs.

652. a Morva. melyet a nógrád-. Ezt éppen Északnyugat-Magyarországon is szemlélhetni. határain át messze túlterjed a Dunán meg a Vágón. A vármegye hegysége. melyet a hainburg-bécs-korneuburgi neogén.és Határok. Régtl fogva ismeretes a geológusok eltt. a vágvölgyi és morvavölgyi medenczék közt közleked egykori csatornájaként választja el a Kis-Kárpátokat a tulajdonképpeni Kárpá1 Bau und Büd Österreichs. Wien. . Jellemz e vármegyére nézve az is. és a hamburgi rögök a KisKárpátokhoz szorosan hozzávetik. délen pedig a Bakony kréta.formáezió határolnak körül. 1903.és eoczén-alakulatáig s aztán nyugaton vármegye a Fertvidék és a Stájer hegyvidékek neogén emelkedéséig. Kis-Kárpátok a Dunától északkelet felé éppen Nyitra. a Dudvág választják el egyes szakaszaikkal Nyitra vármegyétl. melyek a pozsonyi medenczét vagy Kis.. hol nem a Kis-Kárpátok. a tenger szine fölé 570 m. közepes magassággal emelked hegység két egyenltlen részre osztja. a nagy pannóniai medencze tágas. hol a Garamon túl a Mátra-hegység E neogén emelkedései szakadozottan lenyúlnak az esztergom-visegrádi traehytvidékig. mivel a Morva folyó torkolatától kezdve föl a Miaváig Pozsony vármegye nyugati határát is jelöli. természetes medencze a vármegye politikai e melléköblét alkotják. meg a Vág-Dima és a Miava-Morva folyók lapálya között oszlik meg. hogy a Kis-Kárpátok a keleti Alpok kristálya tengelyének folytatásai. 1 és hogy a Kis-Kárpátok a tulajdonképeni Kárpátokhoz az átmenetet közvetítik. Komárom vármegyéktl közigazgatási határok. bél fell a Morva torkolatától kezdve már a Nagyduna szabja ki nagyjában a vármegyének Mosony vármegyével érintkez végszélét. hanem a Morva-folyó mentén vonul el az ország széle. Ertjük a vármegye határain belül önálló hegyrenclszert alkotó Kis -Kárpátoltat. míg neogénje a Lajtahegységtl átnyúló lerakodás. De másfell belenyúlik vármegyénk területe a bécsi medenczébe is. A vármegye határai. 1 Magyarország Vármegyéi és Városai: Pozsony vármegye. hogy 4216 17D kilométernyi területét egy délrl északkeletnek vonuló. Kis-Kárpátok gránitja és jurája a Kárpátok hasonló kzettömbjeinek szigettartozékai. 2. melyek a Fehérhegység néven ismeretes folytatásukkal hegyrajzi szempontból nagyon érdekes és tanulságos földtani jelenségül tnnek föl. - : A A 5Ü5!™' alakulás A 400 méternél alacsonyabb. kristályos palái a Wechsel fell a Lajta-hegységen keresztül nyomozhatok. vármegye térszíne a Kis-Kárpátok erds középhegysége.és Váglapályok fölé pedig 423 m. addig vizeink csak kevés helyen szolgálnak határokul. míg kelet fell részben a Bláva.meg kréta. a Vág. illetleg Nahács között A Hegységek. Csak délkeleten különítik el a vármegyét Gyr.POZSONY VARMEGYE TERMÉSZETRAJZI VISZONYAI. hontés pestmegyei Dunaszorulat melléki andezit-hegyek aljában elterül neogén rétegek és a vas-zalamegyei pontusi (pannóniai) halmok kötnek össze a nagy magyar medenczével. mert egyfell a Garamnál éri keleti irányban határát ott. vármegye határáig terjednek. Ez országszél egyszersmind Pozsony vármegye egyik részének határterülete. A vármegye határai e szerint nem esnek össze ama geológiai határokkal sem. Jabloncza és Nádas.Alföldet. A vármegye földtani alakulata. tehát csak része annak a nagy földtani medenczének. 3. lap. 1. mely a Kis-Kárpátot csak a Morva síkja mentén kíséri. Míg hazánk állami határainak megjelölésében hegyeinknek nagy szerep jut. harmadkori neogen-kori üledékekkel borított halomvidék. Két különálló hegy világot kötnek össze egymással az Alpesekét és a Kárpátokét.

Komhuber. hegység elbbi déli részét gránit és kristálypalák alkotják. Wien u. mentén nyúlik el. A Dunától ága. s Komhuber: Yerhandl.és jura-rétegekbl áll. mint a Magas-Tátrában miként Prof. Uhlig a Magas-Tátrában. legújabban Beck és Vetters írták le tüzetesen egy szép nagy- A l A A A A mérték geológiai térkép kíséretében. mind a külföld számos helyére. Mély nyergek nem réselik a tulajdonképpeni Kis-Kárpátokat. egyenletes háttal délnyugatról északkelet felé fokozatosan magasabbodó csúcsokkal: Zergehegy 439 nif. melyek a tulajdonképpeni Kis-Kárpátok nyugati peremét alkotva. 3. úgynevezett leveles hasadás szeli át az egészet. Bd. Ez a halomvidék a hegymögi (Zahorje) terület Nyitrában. dolomitból és mészkövekbl. Viszoka 754 "V. majd mocsaras. agyagpalából ós márgapalából való üledékei nyugszanak. Els helyen említjük a fekete palakövet. az utóbbi egyszersmind az egész hegység legnagyobb magassága.és talajburkolatnak s utak készítésére. Diliuviális homok és lsz fedik a hegyaljának harmadkori rétegek alkotta hullámos felszínét ós észrevétlenül mennek át a folyómelléki. 2 Heinrich Beck u. Ásványokban a vármegye bvelkedik. mint inkább a dévény-pozsonyi 343 '"/-rel kulmináló szigethegy választékául szolgál. 35 km. . hosszan ismét a Fehérhegység veszi kezdetét és 20 km. Pressb. Kis-Javornik 595 "?. Kis-Kárpátokban hasonló kzetek vannak. majd homokos jelenkori (alluviális) folyóvíz lerakta. XX. szigetekként emelkednek ki. 527 mi magasságú. 3 Mind a bel-. 4 a vármegye ásványai. így dr. f. 1859. mely Pernek és Bazin között az egyetlen országútat áthozza a hegységen. bútorboríték-tábláknak. Csallóköz hullámtérszinén legbájosabb a diluvium és az alluvium elkülönítése. . Fehér-hegység triász. triász. Ezek a rétegek nyugati és északnyugati hajlásúak és egymásra torlódott rétegboltozatok (antiklinálisok) pikkelyeivel építik fel a hegységet. Ez ásvány jól felhasználható iskolai írótábláknak. Miként a Magas-Tátrában. és 1920.és kristályos palákból álló tömegen a permi. hanem a liászmész-képzdménynek egyik tagja. A tulajdonképpeni Kis-Kárpátok a Dunától Konyha-Ompitál szélességéig terjednek. Racksturn 748 '"/. tet. a regényes fekvés Máriavölgy hegységében. az utóbbiak a teljesebb másodkori rétegsorral a hegység szegélyét kísérik. széles. itt is a sedimentumok magastátrabeli és tátraalji alakulatokra oszthatók amazok a triász rétegei nélkül a hegység belsejében találhatók. a Kis-Kárpátok hosszú12 km. hogy a gránit.és hasz. Északkelet felé ismét alacsonyabb a gerincz. között ingadozik. mindennem dísztárgyaknak.és durva mészkbl álló képzdmények és a leülepedésük korában már kialakult hegységet szigetszeren vették körül. Több harántos. palákból. XVI. Eme strotograpkisch-tektonische Studie Beitráge zur Palaeontologie und Geologie ÖsterreickUngarns und des Orients. Hermann Vetters : Zur Geologie der klemen Karpatken. mert a pozsonyi alagút fölötti úthágó nem annyira ilyenül. mely két hosszanti repedés vagy törés mentén emelkedik ki a környez lapályból.. Smelech 709 " /. Kis-Kárpátok földtani alkotásával jeleseink közül többen foglalkoztak. toktól (morva-magyarországi határhegység). Dr. 1904. IV. Pettko (1856). úgy Beck és Vetters a Kis-Kárpátokban azt tapasztalták. NE. melybl a brezovai hegység. Elfordul hatalmas rétegekben és fejtik részint nyílt vágáshelyeken. Leipzig. mely nem spala. a Nedzsó* és a berenezeváraljai mészszirtek. 14 kmétert sehol nem — halad meg. részint tárnákban. kivált Szerbiába kiviszik. Az eoczén-rétegek nyugatról és a neogén harmadkori konglomerát agyag. Baba-hágó ellenben. (jura) periódusok kvarczit-homokkbl és konglomerátból. lépcsknek. tátraalji rétegalakulásban az alsó triász rétegei között eruptív kzetek (melafir) fordulnak el. a szélessége 10 hegység északkeleti végéig 55 km. A A A Ásványok. zu . Erddy-hegy 472 '7. d. 1:75000 mérték földtani térképpel. Ver. a szigetségeken széltl össze-visszaságban felhalmozott halmokkal barázdált rónaságaira. 73. - Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. Széleskút és Ompitál között a gránit elé kanyarodnak és délnyugat-északkeleti tarajas vonulatokban alkotják a mészkhegységet. mely egyúttal legmagasabb orma e résznek. Wetterling 724 "1 és a Burián 761 W!/ ennek kulmináló csúcsai. mint a Kis-Kárpátok folytatásai.

Almáson fordul el. des Vereins f.185 D méternyi területen a kéneg. milyen a chlorophacit. garmadás és csillagos csoporcervantit néha meglehetsen tokban. finoman beszórva mutatkozik. Cseppk Detrekszentmiklóson képzdik a falu mellett lev barlangban. továbbá a Mély-út közelében az egykori Strasser-. Ver. zu Presburg 1856. vasércz (limonit) Modortól nyugatra. 3 'Gyakori a grafit.a füsttopáz.604. ' A A A A 4 5 c 7 Verhand. a vörös antimonércz (pyrostibit) s a scheelit. hol vaskosan. Végre mindezeken kívül említjük még a A A — A A sr A A A A .683 vörös antimonércz Perneken métermázsára tehet. Perneken a kvarczczal. tömegeket alkot. des Vereins f. NK.693 D méter esik. Pozsony. Nem ritka e helyt vidékén sem ismeretlen.a közönséges földpát sem.629 és Bazinra 250. Perneken ellenben behintve és vaskosan. Az évi termék összesen valami 26. Verhandl. Ugyancsak itt találtatik psilomelan is. melyek szívesen vásárolt tiszta aranyat eredményeztek. . mely itt barna és fekete kis jegeczek alakjában mutatkozik. mely a melafir közelében átváltozott olivin a delessit.862. Pernek vidéke általában szapora némely ásványfajokban. Széleskút vidéke szintén termel néhány ásványfajt. n. mely itt behintve s vaskosan. a korallszirtekhez hasonlóan alkottak. I. Duna fövényében is mutatkozik s nyilván alpesi arany. Dévény és Dévénynjíálu közt konglomerat. XK. Naturkunde zu Presburg 1856. Az eucamptit ugyancsak Pozsony és Récse között s az alagútnál is a kisszemcséj gránitban lemezes alakban. Kis-Kárpátok nyugati részén. A gránát nevezetes nagyságban felmerül Pozsonynál az ú. 5 s kristályai néha igen jól kifejlditek. néha garmadás alakban jelentkezik. Ez Bazintól északnyugatra. Hutterkbányában. Pernek calcit vidékein jön el. t. Pernekre 631. itt 10 12 méternyi vastagságban kínálkozik bányászásra. Kornhuber Verhandl. gránit és homok közé szoruló lajtamész a legjobb épít. A fehér antimonércz (valentinit) e vidéken telérekben. meg lemezes kristályokban található.s nemcsak az alagút és a Rozália-kápolna között a vaskéneg talkos agyagcsillám-palában jelentkezik. Borostyánk és Lozornó határában a meszes liaszpalák mangánérczet tartalmaznak. senarmontit e helyt valószínleg az antimonit átváltozási terménye. míg a scheelit Bazinban pyrittal a gnájszban.000 korona értékben. des Vereins f. E területbl Czajlára 721. de lemezek és jelen század közepén már csak a jobb darabokat pikkelyek alakjában is. I. Naturk. 24. az utóbbi helyen nem ritkán tiszta minségbenfehér szálas minségben Dévényben. sugáros és garmadás csoportokban található. kbányában került el. e nemes fém a zsírk ereitl átjárt bomló gránit kvarezteléreiben. milyenek a vasJcéneg (pyrit). mely grafitpalában Bazin. az alagúti határában az arany sem. Bornit a Klokocsáva-hegyen Losoncznál.és mkövet szolgáltatja. Hajdan a Csallóközben virágzó aranymosások voltak. kvarcz egyik változata mint a chlorit-csillám teljesen új faja jelentkezik. melyet meszet kiválasztó tengeri algák. kertben. Ugyanitt található prehnit. Verhand. most Dubskygránát fajaiból pedig az almandin Récsén a kisszemcséj gránitban. A vaskéneg Bazinban chloritban és agyagporphyrban rétegesen s a fillitben vastagon szerepel. hanem nagylemez szép ezüstfehér táblájú is. a durvaszemcséj gránit ereiben. 2. calcit és seladonit is chalcedonnal és kvarcz•czal. E kzet. Czajla község környékén is szapora a vasnevezett három község vidékén 1. zu Presburg 1857. mely itt több érdekes sajátsággal bír sugáros. Pozsonynál . mint Limbachon. pyrittal barna •és antimonittal. 6 Nem ismeretlen a vármegye . d. f. a stomfai uradalomban sötétszürke márvány fordul el. Bazinban található még ezeken kívül a chlorit is. Az antimonit a gránitkzetben Bazinban termeldik telérekbl. mely itt a chloritpalában. válogatták ki a törmelékbl s dolgozták fel az ekkor már düledez zúzómvekben. 7 Más helyeken. Stomfa. : II. E két hely még egyéb ásványfólék lelhelye is. zu Presburg 1857. 62.és gnájszgörélylyel együtt. vaskéneget ki is aknázzák. Perneken pedig igen finoman a kovagban elosztva s gyéren behintve jön el. milyenek az . 16. 7. .és hajalakú jegeczekben. Modorban feltnik az aventurin gránit. kristályosan Párádon található. 2. Dévény. a szétomlott melaphyr-mandolak egyik telérében.arzenopyrit. de Perneken is. a szfalerit. II. mely itt gumók alakjában melafir-mandolakben fordul el. a galenit. vagy csak fuvalatképp.: Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. mely egyébiránt Pozsony Pozsony és Récse között s a pozsonyi szlkben és gránitban szabálytalan teléreket alkot a kálicsillám (muskovit).

2. Ver. hol vagy 968 holdnyi területen átlag 4 lábnyi vastagságban s Várkonyban. 4 — 5. 8 Ugyancsak Pozsonyban lignit nyomára akadtak.) . i. ül. tud. meg a Kis-Kárpátok keleti. hogy az azoktól levezetett vizek még csak a vármegye határain kívül egyesülnek újból a lassan hömpölyg közösen levezet nagy csatornában a Nagydunában.und Techniker-Zeitung VIII. Naturk. mi a vizek ellenkez irányú levezetésére volt határozó. zu Presburg 1859. Nagyon valószín azonban. egyes kisebb hegycsomóival és több rövid oldalágaival csupa harántvölgyeket mutat. III. zu Presb. Kék tályogon néhány vonalnyi vastagságban mutatkozott itt egy sötétbarna. derén Verioerthung in der Industrie. 14 Mack és Bauer vizsgálatai szerint. széleskúti és rohrbachi patakokat magába egyesít Rudava. h.esse 185/.093 hektár tzeg van. P. 16 A vármegye folyóvizei. Correspondenzblatt des Ver. 1857. Ellenben a Vágdunába szakadó folyóvizek a Kis-Kárpátok keleti lejtirl futnak le délkeleti irányban. Verhandl. Naturk. 10 11 Verhandl. d. i. a rétegek hajlásának megfelelleg keskenyedik. 27. f. 15 Megjegyezzük. hol kútásás alkalmával ölnyi mélységben ya 1 lábnyi vastagságban jelentkezett. 1892. o. Bláva. melyeket a hazai tudomány éppen a tzegeknek nem csupán felületi flórája. a Párnát magába vev Tirnava s a Gidra vagyis Czi/fen-patak. keleti irányban. a Széplakutezában.4 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. Verháltnisse. Morva legnagyobb mellékfolyói Pozsony fell a Miáva. 10 De Nagyszombatban is akadtak kútásáskor a is. Mindezek nyugati és délnyugati irányban futva ömlenek a Morvába. Palás-leveles barnaszén nyomai mutatkoztak Pozsonyban az Esterházy-téren is. kagylóstörésben viaszszerleg fényl lignit. a mai Stefánia-utczában lö ölnyi mélységben. XXIV. 16 Ilyenrl híreszteltek 1857-ben Cseklész vidékén. ha a Dunába öml Károlypatakot és a Vödriczet nem számítjuk. Chemiker. m. 12 mindazonáltal mégis e vármegye is számot barnaszenet és a tzeget. Ver. a pozsonyi és a bécsi medencze között. 35—36. XXIV. kissé merev. A vármegye hegyrajzi alakulatának alakitól ag kellett hatnia annak sajátos vízrendszerére. Amaz a Morva-folyót. hogy belle 22 mázsa ér föl ftési hatályra nézve egy harnüncz hüvelykes fenyfa ölével. 1858. d. f. d. vagyis a hegyentúli. Monarchie u. A szép és igen hasznavehet barnaszén 30 40 ölnyi mélységben Haszprimka táján található. f. 1857. 7—8. II. Stomfai és Beszterczei patakok. II. névszerint Bsnél. közi. 584 597. vasútnál lignit-nyomokra. XXIV. a Polána vagy Spaczinska-patak. közzétéve az Alig. 191. évf. österr. II. szintén kútásás alkalmával. Vármegyei tzegtelepeink is adatokat fognak szolgáltatni hazánk területének biológiai ismeretéhez. sz. a Term. része lesz majdan ama sikerekben. Kis-Kárpátok vízválasztót alkotnak hegység folytonos gerinczet alkotva. i. IV.zu Pressb. NK. (TJeber die Torfmoore der oest. 60. zu Presburg 1859.) 13 Lásd Staub Móricz czikkét A tzegtelepek kutatásának fontosságáról. hogy mivel fekvése. NK. 1892. a földtani vizsgálatok szerint azonban az eredmény minden reménve nélkül. mely egyszersmind megyehatárul szolgál Nyitra felé tle délre a detreki. 315—317. továbbá az Almási. d. (Verhandl. 11 ölnyi mélységben. 11 A tzeg több helyt jön el.) 12 Thenius szerint Magyarországban Horvátországgal együtt 42. hol mintegy 300 holdnyi területen. 5 6 lábnyi vastagságban. a konyhai és perneki vizekbl keletkez Maiina. Ver. Pr. vagyis 33 mázsa tzeg megfelel egy harmincz hüvelykes fenyfa ölének.-ung. : : : — 254. E vármegyében tényleg. NK. hanem az azok aljában eltzegesedett egykori flóra mikroszkópi és mikrochemiai tanulmányozásával aratni fog. 136—142. 9 Továbbá a Marczal-. 2. f. emez a Vágdunát táplálja akképpen. mindössze két külön folyóvízvidék van: a Kis-Kárpátok nyugati. h. 35. — — semmi nyoma sem fordult el. hogy itt a fekete szénnek eddigelé 5. Ugyan A hazai tzegtelepek kutatása. hol valami 400 holdnyi területen 5 6 lábnyi vastagságban található. Mindez a hazai tzegtömegnek ugyan nagyon csekély százalékát teszi. f. 1 1 — — — — tarthat arra. 1 * Súr közelében lev Szilfamez tzegének égési értéke ellenben 2390 hegységnek A A felel meg úgy. Ztg. vagyis a hegyeninneni folyóvízvidéke. 1892. egészben csak jelentéktelen kiterjedés. zu Presb. 1863. hogy nem tekintve a tzegeknek tisztán gazdasági jelentségét. hol 17° mélységig próbafúrást is tettek. i5 U. Ugyan A tzegtelepek értékesítése Németországban. (Verhandl. valamint a Királyfalvai meg Dubovai patakokat magába foglaló Modrapatak és a Csádé egyesülésébl keletkez : A A A . 252 sz. A 8 9 Kornkuber : Die geol. 13 súri tzeg égési értéke 1580. IV. továbbá Szentgyörgytl délkeletre a Súrerdben. Ver. 11.

hogy végül mint ilyen is megsznjék. . 34—41. Az által. az félezer évvel ezeltt még darabokból állott. Ma már annyira sekély és iszapos. hogy az egykor termékenysége miatt „Aranykert"-nek nevezett földdarab szigetvilág volt.) s mintegy 200 helység s népes puszta fekszik rajta. Úgy tekinthetni. st nagyobb folyóágak szelték át 18 s öntözték termékenyítleg. hogy e szigetség a Nagydunától a Kisdunáig folyton való s csaknem egyenletesen lejts terület. Akkor arról gyzdött meg a bizottság. 5 Dudvág. Magyarország régi vízrajza czím munkáját. Területe 188. Csallóköz északi részén elbb-utóbb egyesülni fog a nagy szárazulattal s a jöv nemzedékek bizony csak a múltnak írott emlékeibl fogják tudni. Vili. hordalékjai folytonos lerakodásának következményét. mint az a száz meg száz más sziget.. 8. k. des Ver. ma egykavics-. {Csallóköz vízmentesítése 1854 64-ig.). a negyvenes években már Holt-Dunává lesz. Csallóköz emez alakulásából kell megfejtenünk. nagy ágra : A A A A A A Állóvizek. Az itt véghezvitt keresztlejtmérések kimutatták. melynél fogva vízválasztó dombvidéke nincsen. mely manap is környezi észak. Naturk. században még szigetcsoport volt. Patonyok és Udvarnok községek határai és a Kisduna között terül el s ma a népes Csallóközben mintegy tisztás helyet mutat. míg a köztük volt dunai ágak s erek mindinkább eliszaposodtak s végre teljesen eltntek. homok. f. földrészek folytonos sülyedése és fölszaporodása következtében az apró görélyzátonyok évrl-évre növekedtek. 20 Földes : Fels-Csallóköz árvéd. alig van megnevezésre méltó vizerecskéje. de nemcsak kisebbre szonút az. addig ma már. 20—21. 17 Nincs is már távol az az id. 17 Századunk els tizedében mint tisztításra szoruló hajózható víz van említve az iratokban. 1. másként Érsekújvári Dunaágra szakad. Verhandl. Hajdan ez a nagy térség összefügg két A szigetség. hogy míg azt a régibb századokban száz meg száz vízér. páratlan kiterjedés. lejtés északnak és keletnek tart. E mellett mennél inkább növekedett a sziget zöme. De földtani alakulásából kell továbbá megfejtenünk a Csallóköznek azt a tulajdonságát is. Azonkívül v. mikor majd csak vékony vízfonalként fog az alluviumban kóvályogni. melyek az állóvizek elvezetésére s a posványok kiszárítására czéloztak. 20 7. mely a Vaták. hogy mindjárt Pozsonyon alul a Duna a Nagydunára és a Kisdunára. minek következtében a gyorsan lefolyó árvíz a Nagydunából önti el a területetet s nem a Kisdunából. hogy közönséges hajóvontatásra sem alkalmatos többé. alakul a földtani képzdések egyik legfeltünbbike. 19 1854-tl fogva folytak a Csallóközben a vízmentesítési munkálatok. mint Vágduna szakad a komáromi várfok alján a Nagydunába. hogy a szárazabb idk beálltával aztán újból kiszáradjanak. annál kisebbre szorult a Duna legkülsbb ága. a tkési vízér kivételével. mely már Komárom vármegyében a Vággal egyesülve. A vármegye állóvizei." (Földes Fels-Csallóköz árvédekezésének tört.s séges sziget a XIII. az e vármegye déli területét alkotó s részben Komárom meg Gyr vármegyékre is kiterjed Csallóköz. területét dél fell.hogy ez az ág aránytalanul nagy költséggel sem lenne többé hajózhatóvá tehet. E sziget akkora. zu Presbitrg. .519 hektárnyi (1885 km 2 . 1864-65.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. A mi ma összefügg egész. mint a hatalmas Duna folytonos geológiai mködésének. melybe még a Sardpatal. Nagyobb állóvize sincsen a Csallóköznek. Ez volt a török világban az Érsekújvár felé tartó segédhadak útja s még korunkbeli emberek is emlékeznek arra. közelebb jutottak egymáshoz. Nagyduna Dévénytl Ásványig mintegy 60 kilométernyi vonalon szegi be várme- A gyénk 6. tehát a nagy szárazulatot támadta meg. bven és hitelesen Földes Gyula müvét Fels. melynek erosiója a balpartot. tört.) Az azután való idk árvédekezési és különösen az 1887-ben megalakult „Fels-csallóközi ármentesítési társulat" munkálatairól 1. mondhatni. Csallóköz éppen úgy keletkezett. A hatvanas években hajózta körül a Csallóközt igen magas vízálláskor utoljára Pozsony vármegyének és a Dunagó'zhajózási társaságnak vegyes küldöttsége.s alább a Feketevíz is szakad. Egyedüli mocsaras vidéke a Sárréten található. az érsekújvári ág. A régi térképek e Dunaágat még mint Fdunát tüntetik föl.Csallóköz árvédeke: — : zésének története. 19 Csupán a tavaszi hóolvadás vagy a tartós es szokta idközönként a mélyebb földteknket víz alá borítani. hanem a sziget növekedésének arányában fogyott is. hogy rajta vontató gzösök jártak. 18 Mindezekre nézve lásd Ortvay Tivadar dr. vármegyénk határpontján jut a Kisdunába. vármegye szigetséqe. de kivált dél fell. hogy kontinensünk folyóvízrendszerében. ö.

az a vas. idült br-. Akademie d. 22 A Pozsonynál a vödriczi völgyben. d. Naturkunde zu Presburg 1859 évf. . lápos réten fakad. Laksárújfaln környékén szintén található néhány kisebb vízmedencze Malaczka mellett a Búrerdben a Mahorlome. 29—36. Még a múlt század harminczas éveiben alig volt itt más szárazföld. Untersuchung der Mineralquelle des Erzherzng : Stephan-Schwefelbades zu St. Das Moor „Schur" bei St. d. Pr. a káka s nádas. mely azonban ma már csak nyaralóul szolgál s a pozsonyi Sz.. légmérséknél. zu Presb. 1858. évf. 23 Vize tiszta. Xaturk. Ztg. a szentgyörgyi patakból veszi. évf. volt. Pozsonynál a Zergehegy aljában 600 bécsi lábnyi látogatott kies tengerszin (Adria) fölötti magasságban. zu Pressb. - - Beitriige zur Topographie des Kó'nigreichs Ungarn 58. 1. 19 44° R. 58. Orsolya-apáczáknak tulajdona. a nélkül. f. XXXIV. d. Égvényes kénes hideg víz. A Kis-Kárpátok nyugati oldalán. A malmok megsznte óta e tavak az eliszaposodásnak vannak áthagyva. légmérséknél. Keleti oldalán történ lefolyása a Fekete víz. IV. az mind kisebbszer és idközi. Azonkívül L Verhandl. Az az állítás. {Verhandl. színtelen és szagtalan. Classe d. a limbachi vagy grinádi patakból. De említhetk ezeken kívül a rohrbachi és a lalii tavak is. a hegyi liget szélén. 21 azonképpen tarthatatlan.vagy kéntartalmú hidegvizek közé tartozik. 24 melyet ivásra s fürdésre használnak s kivált köszvény. valamint a Duna és a Morva alsó lapályain gyakoriak a mocsarak. s melynek ármentesítése most van tervbe véve. csúz. : srn . aztán némely cklorösszeköttetések a kénsavas sók nyomaival. Ily kisebb állóvizek találhatók Búrszentmiklós és Búrszentpéter vidékein. a nyáron elég és hs Vödricz-völgyben van ivásra és fürdésre berendezve a Ferdinánd királyról elnevezett. 21 -- Bredeczky Kornhuber : : Ver. fiir közöttük van jelentéktelen mennyiség szénsavas vasoxydul. Régibb térképeken mint lacus Peiso meg is van jelölve. lép-. A szentgyörgyi István-forrás a város közelében. Wissenschaften 1859. 36. a Verhandl. Vereins /'. Nagyobb állóvize egyébiránt a vármegye más vidékének sincsen. íze gyengén összehúzó. 1858. kaiserl. Ma már lassan. mint a milyenben azt a régibb írók Pozsony városával összeköttetésbe hozzák. de közönségesen csak Vaskút néven ismert vasas forrás. Táplálékát e mocsár a Kis 7 Kárpátok keleti lejtirl folyó patakocskákból a czajlai völgyben lefolyó Opatakból.: 6 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. A mi van. meg egyéb vízi növényzet dús termhelyei s a kuruttyoló békasereg kedvelt tartózkodó tanyái. Ezekhez járulnak kisebb-nagyobb idközi gyarapodások esvizek és hóolvadások. III.) 24 Vegyelemezte Bauer Sándor dr. A Súr kétségtelenül egy régebben itt állott tóvíznek a maradványa. Ásványvizek. nevezetesen a Miáva és a Stomfapatak közt lev részen. Sitzungsberichte d. 8. hogy ez elnevezésnek oly történeti jogosultsága volna. kisdunamenti hátsóbb részét már eke alá fogták s szaporodnak rajta a majorok és szállások. A Kis-Kárpátokon innen fekv területen a Súrerd Súrrét mocsaras területe még mindig valami 2164 katasztrális hold. de következetesen szárad. melyek némelyike nagyobb terjedelm. Bahno és a Rakarna-tó. Nevezetesebb a bazini vasas forrás. van egy másik vastartalmú forrás. Hmérséke 9'2°R. közzétéve a Sitzungsberichte der mathem. M6. átlátszó. évf. II. úgy hogy e mocsárnál idnként áradásokról lehetett szó. Georgen in Ungarn. Magasfalu. a túzokok és gólyák népes tanyájaként volt ismeretes. a Mária-fürd.. sz. hogy a vármegye bennök gazdag volna. 192. Georgen. miután a Duna balpartja nem tartozott a rómaiak birodalmához. kais. kénesszagú. 1. Ez a nagyrészben mocsaras. mely a várostól félórányi tó . A Kis-Kárpátok keleti lejtjén ismertebbek a szentgyörgyi és a bazini ásvány-források. nádas láposoktól keresztül szelt hansági rétség.. III. 585. Közzétéve. hogy már a rómaiak lecsapolták volna a Galerius császár alatt eszközölt csatornázás útján. 23 Bauer és Weselsky vegyelemzése szerint e víz alkotórészei szénsavas sók. Naturk. E víz hosszabb állás után barna csapadékot hagy maga után. 1858. mint a körülsánczolt szénakazal-helyek. Ásványvizek tekintetében sem mondható. Vize tiszta. moly a kisdunából kapta rendes táplálékát. Közelebb a városhoz. éppen a Vaskút nev nyári mulatóhely mögött lev két tó mesterségesen készült s eredetileg a vödriczvölgyi malmok számára használt vízgyjt volt. azonkív. Hmérséke 12 99° R. májbajok és verczéri pangások ellen sikeresen alkalmaznak. A vármegye ásványvizei. Lévárd.naturwiss. Ver. hol malmok számára váló víztartókid szolgálnak. Szentjános. Akademie dir Wissenschaften 1858. 16'5° R. XXIX. görvélykór. A mi a vizek e fajtájából található.

közétéve a M. Term. februárban a mezk r - E s ha J |at - A A A A — A — Hasenfeld Manó A Perneken találtatott ásványforrásnak helyrajza. az északkeleti. 20 Az 1856. keleti szél. (Beitrdge zur Meterologie v. üde helyen. II. barna csapadékos. f. Miután ugyanis az uralkodó szélirányok a nyugati. a derültekét 692. maximuma 42. az északnyugatiaké 100.^ a vármegyét tényleg a három utóbbinak csapásai ellen a hegység ellenálló bástyája védi. Magára Pozsony városra a déli szél azonban kellemetlen helyi hatással is van. a mennyiben a pozsonyi gyárvilág koromfüstjét és kellemetlen. kivált vasas tartalmát. a havas napoké 19. Vize. 30 — 31. (U. nedves gzöket hordanak. a nyugatészaknyugati. mégis más évszakokban elmozdítja a csapadékot. 7 távolságban kies. Kis-Kárpátok tényleg nem kis hatással vannak a vármegye légtüneti és égalji jelenségeire. zu Presb. széljárása. d. mert vele együtt jár a hó. a jégeskét P7. a jégessöké 4. Égalj tekintetében a vármegye jelentékenyen befolyásolva van hegyrajzi alakulása által. egy elhagyott antimon. a nyugatiaké 318. (C. 27—29 11). mint emez s csak annyiban kevésbbé ártalmas.és jégolvadás. de hmérsék-változásai mégis igen föltünek és rögtönösek. Xaturk. az ess felhket az északi széllel versenyezve zi el s épp oly szárító. Presburg i. a kovaföldes agyagpalának köszöni. a zivatarosoké 20 s a viharosoké 5. által kiadott — : — — — — : 29 Decz. Mathematikai és természettudományi közlemények 1865 évf. 27 Különben mind a déli. 25 : Akad. csapadéka. Olykor a kés októberben is meleg napok vannak. Említend még a vármegye hegyentúli járásában. 1866.) Újabb adatok szerint Pozsonyban a felhzet évi középje 5'5. o. Ver. a délieké 57. hogy alig van tökéletesen szél nélküli napja. A hegység e védelme pedig annál jelentsebb. 13-án. tehát a természetnek a téli dermedtségbl való megelevenedése. IX. Az évszakok átmenetei nem rendesek. Nyáron meglehetsen látogatják. IX. Pozsony város szélnélküli napjainak száma egy-egy évben alig öt s azok is szeptemberre esnek. mind a nyugati szelek meleg. III. évekbl)31"5. az északkeletieké 141. úgy hogy a füge és a gesztenye a szabad telelést is eltri. s bár maga a déli szél nyáron szintén nagyon szárító. mivel ezek a sokszor valóságos orkánként dühöng északvidéki szelek bizonyos évszaktól függetlenek. E vármegye ennélfogva valószínleg a legszárazabbak közé tartoznék. T. 52. 1-én) 8 75° C. 25 9. a perneki határban. Ver.és kénkovandbányában fakadó ásván} forrás. Rothe Beitrdge zur Meteorologie von Presburg. Egálja ugyan egészben mérsékelt.) Az 1856 1865. évi följegyzések szerint ez évben egész januáriusban szántottak és a fák levelezni kezdettek. tiszta. a mennyiben a sarki szelek közt legritkábban mutatkozik s közönségesen 24 óránál tovább nem tart. a félderültekét 1970 ra határozza. évi megfigyelések szerint az északi szelek számának átlaga 56. a levegnek közepes évi nedvességét 73'10° o-ra teszi. bár nem oly hideg s zord. st hervasztó. 71 75. A vármegye égalja. évi megfigyelések szerint az északi szelek száma 52. 11 évi megfigyelési adatai alapján Pozsony közepes évi páranyomását 3*313 párisi vonalra. st veszedelmes nitrogén.és 12 fürdszobája. a ködös napok középszámát (1856 65. 1857 II. E forrásvíz az anhalt-bernbnrgi herezegségben lev Alexisbad és a Muskauban található kénsavas vaséiecset tartalmazó vizekhez hasonló. (Kornkuber Die mittlere WindesricMung zu Presburg im Jáhre 186. legcsöndesebb a július szeptemberi idszak. folytonos széljárások miatt nincs is aztán Pozsony vármegye egáljában állandóság. o. f. 24 Olykor a Súrban deczember közepén a mocsári gólyahír (Caltha tpalustris) kinyílik. szép. a csapadék összege 629. az északnyugati. Általuk a széljárás nevezetes módosulást szenved. vármegyére mindenesetre jellemz. mely április közepe tájára esik. szénoxid és szénhidrogén gázait a városra irányítja. Még az északibb vidékeken is néha november derekán illatos ibolyák díszlenek a szlkerekben. 27 31. XXVII. tud. a keletieké 63. ha e tekintetben egyéb ellentétes széljárások a légköri csapadékok alakulására kedvezbben nem hatnának. vízgz. 22 26 11. mely ásványos. szagtalan. h. Hmérséke (szept.) 27 Rothe dr. meredek sziklahegy aljában fekszik s a közellev erdség miatt kellemes tartózkodó hely. 1895. zu Presb.: Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. IX. mind a nyugati szél jótékonyan szelídíti a Kárpátoktól jelentékenyen föltartóztatott északi szelek fagyos zordonságát. déli szél a vidék kitavaszodására is kihat. a felhsökét 99*1. a deresekét 15-2. Legszélesebb a márczius júniusi. az északnyugatiaké 179 és a nyugatiaké 361. kissé összehúzó íz. átlátszó. tengerszin fölötti 700 lábnyi magasságban. A csapadékos napok száma 131.) 18-án Modorban. Naturk. 2 * 1894 nov. a Kis-Kárpátok Jahodnisko nev hegyágának keleti oldalában. (ü. Van 48 vendég. a nyugatészaknyugatiaké 80.) Verhand. d. (Valló S. Mind a déli. közi.) . 29 Az 1788. Verhandl.

minimuma 16 2. a déleuropai Judásfa (Cercis siliquastram L.>'9.) 33 A hatvanas években kísérletet tett e növények meghonosításával ifj. 10—15. 52 évben átlag 35 napig állott évenként a jég. virágoztak. a hajdani primási nyári palota. 1831. Ver. zu Presb. melyek klímánkban nem boldogulnak. hogy az 1790-ben érkezett Kh'nából a londoni Kewgarden híres botanikus kertbe. 96 107. a lefügg sofóra (Sophora japonica pendula L. A vármegye földjének termképessége. (Beitrage i. 35 Persze vannak fajok. leghosszabban 99 napig. E közlés több egyleti tag közremködésének eredménye. fleg a szlkre. 32 A A A A Hasznos mulatságok 1788. A küls színére a mi fekete erdei fenynkhöz hasonlító Pinus taurica ugyancsak jól érzi magát klímánkban. egész fasorokkal találkozunk. Verhand. vadgesztenye egyáltalán gyönyör fadísze e vármegyének. mikor a folyam éppenséggel nem kerül jégtakaró alá. agyagos és hideg. III. 2-szer deczemberben.). Kornhubernek Die klimatischen Verhaltnisse zu Presburg ivahrend des Jahres 1856. Közölve Verhandl. 8-szor januárban. különösen a Quercus rubra. vízrajzi s égalj i viszonyok szerint minsül a vármegye talajának termképessége. 13-szor márcziusban. 13-szor deczemberben. 3° 31 — : : : — — - 37 Rowland W. most Schiffbeck-Stabwasser-féle palota kertjében. most Frigyes fherczeg palotájának kertjében. Pozsonyban a hegyi ligetben. közi. A jég 30-szor január hóban.) és a kis-ázsiai eredet vadgesztenyefáról (Aesculus hippocastanum L. márczius 29-én pedig a mandula. 11. zu Presb.) 36 Carya álba. f. 1. évf. C.) és keleti tújafa (Thuya orientális LO. C. a Bimbóházak vidékén. V. a teljes virágú chinai mandulafa (Amygdalus chinensis íiore pleno). termékenysége csekély.s baraezkfák virágoztak. Verhand. (Hasznos mulatságok 1788.) ?A Mint nevezeteseket említjük a hajdani Grassalkovich. V. a városi díszligetben és hegyi ligetben tett kísérletek megmutatták. coccinea és palustris azonképp jól tenyésznek. minimuma —11-14'' R. czifferi kertészete. Vannak évek.) A hetvenes években Zichy gr. : in Presburg. h. évf. I. 1860-61. 37 10. 30 Gyakran a tetemes hideget. Naturkunde zu Presburg. a szlhajtások oly nagyok voltak. IX. 1856. (Term. Az amerikai tölgynemek. évi följeg3r zés szerint azon tél legnagyobb hidege 5° Pozsonyban volt. 155—156 Földes Gyula hivatalos statisztikai közlemények és magán gazdasági naplók alapján összeállított kimutatása szerint 77 év alatt 52 évben volt s 25 évben nem volt jég a pozsonyi Dunán. nálunk könnyen meghonosíthatok. a füge és gesztenye eltri a szabad telelést. fajok 3G már az els nyáron tönkre mentek. (Fels-Csallóköz árvéd. hirtelen nyári hség váltja föl. következ közlését Jahres 1856. és a Convulvulus tuberosus L. 1860—61. 74—90. 31 A vármegye hmérsékletének jellemzésére fölhozzuk itt Pozsony városáét. elindult pedig 29-szer februárban.). A caryatengerparti gyantás feny. 35 E szép dísznövényrl tudjuk. ott jó szántóföldekre találhatni. 30 — 31. a japáni birs (Cydonia japonica). új évf. 1-szer novemberben állott be. hol a talaj többnyire kövecses. 34 A khinai eredet hortenzia gyönyören virul a díszligetek fakömyékezte helyein. 1873—75. maximuma 26-230 R. E mellett kívánjuk fölVegetat ionsbeobachtungen zu Presburg wáhrend des említeni Holuby J. 1. tud. Vereins f. 32. és Term. microcarpa. C. ma katonai kórház kertjében. XXIII. mini mondottuk. XXIII..). a trópusok batatái. a városban szerte mindenfelé gyönyör példányokkal. A májusi fagyok nagyon veszedelmesek a veteményekre. Ver. 547. mint 1892 93-ban.. 33 A fák és növények meghonosítására a Pötsen-szigeten. 1891.) Egy 1788. 8-szor februárban. d.és diorit( ( . f. 70. hogy a Klímából s Japánból hozott bálványfa Ailandus glandulosa Desf. szerint Pozsonynak 15 évi (1851 65) középmelege 8 01° R. (L. továbbá a hajdan Esterházy. továbbá a hajdani Pálfty-palota kertjében. tört. maximuma 33 0. évf.) 32 Az ötvenes évekbl igen érdekes éghajlati följegyzéseket köszönhetünk dr. földtani. d. az 1829 30-iki évben. Naturk. sulcata.) közölve a . nemkíüönben az amerikai kris. s viszont vannak oly évek. Közölve i. hegyek közt. Húsz évi — - — - a föld term5ge ' középmérséklete pedig A vármegye éghajlatának jellemzésére fölhozzuk még. I. a kanadai vasfa (Gymnocladus canadensis L. Nirschv István jeles mkertész. fleg tavaszkor. mivel meg mívelése nehéz. tud. Ugyanezt mondhatjuk a perzsiai eredet orgonafáról (Syringa vulgáris L. Ennek évi középmérséklete 102. közi. h. amara. már csak azért is. 398. hogy a gerezdek is meglátszottak rajtok. hanem a forró égaljak. a Batatas edulis L. Rothe dr. 398. Gránit.és zürgelfák kitnen tenyésznek a belföldi rokon fanemekkel szemben. hogy itt nemcsak. Hol azonban a hegyek közt a gránit és diorit légköri befolyások következtében szétbomlik.). Versuche zur Acclimatisation von Pflanzen Naturk. most városi szabad téren s a vasút felé vezet úton lev sétányokat. (Verh.8 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. mikor a Duna kétszer is befagy. C. 135-136. porcina. Ez egészben véve csak középszernek mondható. a Pinus maritima sem boldogult itt. d.

Növényzete ugyanis nemcsak változatos. Georgen. Olgyánál s egyebütt sajátszer földnem borítja. zu Presb. Helyenként a Csallóköz földjét. a föld termképessége könnyebb módon fokozható. f. a mi mindenesetre jókora terület. mibl Pozsony városára 24 51 km 2 esik. . ugyancsak a termékenység rovására. azonban Csallóközben némely helyütt csak 4 6 hüvelyknyi term televény kimerül. a mennyiben azt. kertje. Különben nem éppen értékesítés nélküliek a nádasok sem. s buja talajon kitnen síkságon. 38 Sokkal jobb a föld minsége a Vág lapályán. merben terméketlen föld 46. Kell trágyázás mellett rajta. Róla említést tesz Ballus Presburg und seine Umgebung 1823. Naturk. borítja a kavicsos altalajt. annyiban mégis elnyös. : — : f. mivel terményeik nádfedésre. televényrétege gyönge termereje hamar nehézséggel. a kívánatos televényföld keletkezik a mellett könnyen megdolgozható s elégséges kiterjedést enged a vetések gyökereinek. a és gyümölcs.-t. I. hold.) írja Síid .950 k. 1858. nádas ezer holdnál több s leginkább az AlsóCsallóközben. 4 2 Ha vannak növé. technikai czélból lehántolt fák károsodását csakhamar helyrehozza az üde új ágképzdés. E földnem egy piszkosszürke. fatenyésztés itt nem magelvetés szilfákon észrevehet új ágképzdések eredménye. hold. hol a terület fölszínét a lsz borítja. hogy túlnyomóan kulturterületbl áll.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. de nagyon bomokos megmívelése e szerint nem jár lévén. II. Mésztartalma kiválóan lóhere és hüvelyes növények termesztésére alkalmas. hanem a mellett annyiban is fölötte tanulságos. Kornhuber Das Moor „Schur" bei St. : ' 3S 39 40 41 Verhandl. 4 5. 1858. d. valamint a küls és a nagyszombati járásban. zu Presb. Dunának Pozsony város területére es mellékágaiban termelt nádat a múlt évben is 149 frton árverezték el. a mennyiben a kavicsos területeket — . hold esik. kicsinyben szintén megersíti. Van összesen 444. Ausser dem leider schon verbreiteten und verderbliclien xanthium spinosum. A vármegye növényzete. fleg hortenziákhoz szállítottak Pozsonyba. A vármegye kultur területe. holdat tesz. A kvarczhomokból és ritkás csiltömeg az édesla mrészecskékbl álló és szénsavas mésztl czementált vízi meszekre emlékeztet. fennen hirdetik az ottani vegetáczió nagy termképességét. hold. szlje. Naturk. Mászt és Borostyánk között terül el. púpos és mélyedéses tömeg szabálytalan gumóiból áll. Mondhatni. É mvelt területekhez képest azonban elég nagy kiterjedés a szántóvas alá nem fogott talaj is. A — mint Nagylégnél. d. A A A A A növési viszonyokra vall. Sajátos növényfajok. 40 Súr televényének termképességét kivált fatenyésztése mutatja. az állatok és emberek vándorlásával bizonyított nagy igazságot. Verhand. 42 Bewegung von so in Wiesbauer — aucli ím flabiete der Flóra von Presburg eme und Ost nach Nord und West wahrnehmen. Terjedelem tekintetében Pozsony vármegye földjének gazdasági fölhasználhatósága igen nagy. Bazinéra 500. beborítja s így kulturképessé teszi. náciszövetekre s tüzelésre jól alkalmazhatók. Szentgyörgyére szintén 500 k. bár lassan. virulnak rajta. mibl Pozsony városára 1352. L. Modor területére 1000. Éppenséggel híres a vármegyében az a televényföld. vakolataljra. 69. III. A - - - . a Duna szigetségein. 41 11.168 33 k. das vor weniger als vierzig Jahren Presburg noch ganz unbekannt war. de a Csallóközben is könnyugyan és meleg a föld. vármegye növényzete nemcsak a fajok sokaságával. Erdterülete 885 42 km 2 . a kiszakadó erek s természetes csatornák partjain található. vagyis 2561 km 3 szántóföldje. vagyis 39 km 2 terület esik. A n szl mezk . II. 18. vagyis 155. 1. bár az Alsó-Csallóköz némely részeiben egy. mely a pozsonyi járás hegyentúli részén Dévényújfalu.és állatvilág délkeletrl északnyugati irányban haladt. A A A A Növényzet.) rendkívül . 12. az úgynevezett Mátyusföldön. st másfél lábnyira is megvastagszik a televény. hogy Európában az élet a növény. Ver.915 k. hol a termréteg vastagsága 4 5 láb is megvan. föntebbi számból 8411 hold 1405 ölnyi 2 terület tisztán szl. fleg a Vág és Morva mentén. Besztercze. mibl Pozsony városára egymagára 6742 k. (Verhand. Véreim für Naturkunde zu Presburg 1856. kedvez Kulturterület. Man kanu — 32. Mert ámbár maga a lsz soványságánál fogva kevésbbé jó termföld. 39 Ott. Súr szélének talajába ültetett krisfa (Fraxinus excelsior L. des Ver. s melyet már régibb idkben kerti kultúrákhoz. dürfte unter anderen aucli die nun schon ganz in III. A növényzet jellege. hanem a fajok geográfiai elterjedése iránt tájékoztató adatainál fogva is fölötte érdekes.

Galiczia. papaver argemone und anderer sich durcli jenes erklaren lasst. Ormai s lejti nyaranta dús virágsznyeggel borítvák s kevés hely van hazánkban. Pécs. 1866. a dunamelléki lóhere. 48 Ilyen új fajok a Rubus dryades S. h. Naturk. 1864-ben már gyakori Bécs környékén és a Morva-lapályon. bokrok között a Smyrnium perfoliatum L. a kési klóra és varádics az iszap-aranyvirág. a Rubus semidiscolor. Erdély.* 4 nálunk pedig eddigelé még el nem kerültek. valamint a távolabbra es Németország flórájával is. früher oder spáter auch in dem eigentlichen Presburger Comitate aufgefunden verdén. Presburg i.* 8 ezek nem szabályt. évf. Ugyan Weitere Beitrage zur Brombeerenftora der kleinen Karpathen közzétéve az 47 : — — — — ' — : : Oesterr. mert éppen növénygeografiai okok biztosítanak a fell. 5 — 23. az állításunkat meg nem ingathatja.) 44 Külön jegyzékbe foglalta Schiller: Verzeichniss der bisher nur auf den Hamburger Bergen. Mindkett közzétéve a Pozs. az ével saláta. évf.) 4: Lumnitzer közli Flóra Posoniensis czím mvében 121. a festi Lajta-hegységen. a Rubus chloroclados Sabr. melynek részét teszi. A mily dús. 1887 91. 11. a Duna mosolygó vidékén. és orv. a Rubus graniticus Sabr. a Rubus clypeatus Sabr. Ilyenek a sudarfüzér sás. XXXIV. zu Presb. bot. bot. (Cavanilles Icones A : Tab. 1. Ausztrália irányában. term. nicht aber im Gebiete der kleinen Karpathen aufgefundenen Pfanzen .mint a Galisonga parviflora nyugatról keletre vándoroltak. Orobanehe coeralescens a Bromus és patulus. Kalksburgensis és Badensis. egyl. a buzérkép galaj és egyebek. Azonkívül Baumler: A pozs. hogy e fajokra nálunk is elbb-utóbb rá fognak találni. dass diese írja Schiller dr.. a Rubus macrocladus. term. I.. Zeitschrift. E kapcsolatos összefüggés daczára is azonban nem szkölködik vármegyénk oly sajátlagos fajokban sem. Rátalálunk itt a csúesszéleken. a Rubus semibifrons Sabr. 1884 86. a csomós palka. Arten der genannten Territorien. (Beitrage zur Flóra v. (Neilreich Naehtrag zur Flóra v. 314. egyl. évf. 1887 91. és a Rubus dolomiticus Hol.) E század elején Németországban. I. melyek csakis a Morva-folyó jobb partvidékérl és a hamburgi hegyekrl ismeretesek. Új alfajok a Rubus renifrons Sabr.. h. múlt század végén már Spanyol. de kivételt alkotnak.. Nieder-Oesterr.és Francziaországban találták. V. (Sabransky Henrik Ueber eine neue Brombeere (R.) der kleinen Karpathen. oly sajátos is a Nagytet virágvilága. aus Pressburg. VII. a szárölel gyapor. a Rubus Baumleri. de sok tekintetben közös a szomszéd Alsó-Ausztria és Morvaország. Zeitschrift 1884. Ha vannak továbbá. 263. Ver.. a nyelves péra. a szártalan bárcs. egyl. fszeres illata gyönyörködteti.) 43 E növény tudvalevleg' Peruban otthonos.. í. évf. XXXIV. a Rubus adultcrinus Sabr. májusban virágzó s júliusban gyümölcsét érlel szárölel gyaporra. — . melyek a szomszéd országokban hiányoznak. Mindezekhez 1. bot. 114—115. a dombi és gyászoló szegf. 1850-ben megjelenik elször Bécsben. a Rubus nigroviridis. az északi baltividéki typusokkal rokon Rubus quadicus Sabr. a Viola Kerneri. 281. miközben érzékeit a bájos növényvilág zamatos. XXXIX. közzétéve az Oesterr. 41. 47. molyok . 123 — 126. dryades S. egyl. VII. salvia aethiopis. E hegy meszes talajában a pozsonyi hegyekétl sajátszeren eltér flóra virul. sp. 1 15. Bessarábia. Keletindia.) s így aztán tovább terjed Buda. mint itt.) III. nicht aber im Gebiete des Presburger Cotnitates aufgefundenen Pfianzen. nebst einer Synopsis der Brombeeren Pressbwrgs. term. a négylevel polcsa. 45 — már elkerültek nálunk a hamburgi hegyek növényei közül a Lactura sagittata. a Rubus brachytrichus Sabr. 10. f. a gyökeredz csalán. 134-135. 1. a Rubus brachyandrus. évf. közi. közi. a Rubus pubifrons Sabr. 88. a Rubus valiigenus Sabr. vagyis a hazánkban csakis még a bakonyi Somhegyen eljöv. és 190—194. 49 Továbbá a hegyi így tényleg der Nahe (an der Dampfbahn ansser Blumenthal) vorkommende cephalaria transsilvanica hiefür sprechen.* 8 Híres fleg a dévényi Nagytet növényzete. Zuccarini Flóra 1821. d. VI. 612. Zeitschrift 1884. term. II.) E század közepén. ayeink között oly fajok. Zeitschrift 1891. Oest. 116—119. közi. hol szemei messze elkalandozhatnak a tágas Morva-lapályon. és orv..És Verzeichniss der bisher nur am rechten Marchufer. közi. Koch Synopsis 356. még ugyancsak tle Floristisches 1. sowie das Vorkommen von conringia. Ugyan: Ueber Rubus nigroviridis n. pflanzengeografisch aber nicht von unserem Gebiete getrennt werden können. die politisch genommen wohl nicht mehr zu unserem Comitate.. és orv. 1881—83. a Morvajobbparti növények közül pedig az Oenanthe média. közzétéve a Pozs.: : 10 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai.. a Rubus Progelii Sabr... Kronfeld Chronik der Pflanzenwanderung. 46 Növényzetünk egészében egyezik ugyan KeletEurópa növényzetével.. és orv. 1. évf. a Rubus ampelopsis Sabr.. melyen a természetbarát üdítbb és zavartalanabb örömöket élvezhetne... Comitafes. (Ascherson Flóra Brandenb. Onnan indult az keleti irányban vándorútra. lapon rajzát. 48. a szöszös rekettye. (M. 45 Ich vermuthe namlich mit grosser Bestimmtheit. 47 A Kis-Kárpátokban a Pozsony vidékén tenyész hamvasszeder növények közt új fajok és alfajok ismeretesek. Lengyelország. a Rubus populifolius Sabr. a homoki czikszár. 1889. : : : : : — — 46 Sabransky : Oesterr. (Materialien zu einer Flóra des Presb. bot. a gyászoló apácza. közzétéve a Pozs. V. ja nicht einmal mehr zu Ungarn gehören.) 1856-ban már rátalálnak Pozsonyban (Boller Verhandl. et Borb. Uj évf.

Helvella fastigiata Krumb. Körtvélyesnél. 410 412. Szentgyörgynél stb. a kék szádorra. Ztg. 58 Innen származott valószínleg Buda. a szigetségen. 1856. a kövér daravirág.. Peziza calycina Fries. mocsaras tavakban Hottonia palustris L. Ez utóbbi gyékényféle növény. A szerb tövist. Xeranthemum annuum.. Naturk. tud. XII. Filago arvensis L. mert valósággal növényválasztóul tekinthet. 57 Ilyenek egyebek közt Diplopappus annuus R.. : • . a kopasz csipkepittyre. : — : 148—150. a Parmelia pulchella Wallr. She" rardia arvensis L. Solidago Canadensis R. az élesmosó fenyérre.. auricomus L.) 58 Lathyrus palustris L. Cirsium canum M. és u. Bs.. mely az oroszvári Dimaágban s a Csallóközben kerül el... Somorjánál jelennek meg. Malva moschata. a Hippopháe rhamnoides L. Gerardi Jacq. Más vándorló növények azonban állandósulnak. a körtvélyesi hajóállomásnál félholdnyi területen honosultak meg s az egész szigeten másutt sehol sem láthatók. Ruscus hypoglossum. Szétszórtan. idegen növényfajok jelennek itt meg. Az szen alsó Csallóköznek Deresika. 1856) bi Ilyenek Althaea paliida.. — évf. Kis-Kárpátok a pompás estike.. Isatis tinctoria L.. Nonnea lutea R. kúpjaival oly szép látványul szolgáló Wetterlin fleg növényzeti sajátosságainál fogva fölötte figyelemre méltó. 226. az Ornithogalum nutans L. Typha minima Hopp. Thalictrum fiavum L. s növény Várkony. Zeitschrift 1867. stb. 52 53. Sonchus palustris L. közi. Közzétéve a Skofitztól Ein Ausfug szerkesztett Oesterr. 158. Erucastrum inodorum R. Andropogon gryllus L. Clararia ancrea Pers. Xantium spinosum L. Filago montana L. (Term.. tud. XVIII. Plantago maritima L Ati-iplex nitens Rebent. 57 Egyes fajok: A saram europaeum L. h.) J%H Borbás: Tipha minima (Fnk) Budapest határában. Spergella nodosa. más növényjellege virul e helyütt. nedves réteken a Herniaria glabra L.. évf. az oroszok hurezolták marhaétekül Somorjába. Itt áradásnak ki nem tett lápföld van. Inula oculus Christi Lat. Inula dyssenterica L. a Ruscus hypoglossumra. a Selaginella helvetica Rab. Azonkív. 11 ternyére.. Papaver argenione. 59 50 Dietl F.. 23 55 Megismertette Resely Mihály somorjai plébános Zur Flóra der Insel Schütt in Ungarn' Közzétéve az Oesterr. XVIl. Árum mac-ulatum L. : 52 Krzisch F. árkokban Succisa pratensis Mönch. Közzétéve ugyancsak az Oesterr.. R.: Presb.. K. 62 Eine botanische Excursion auf die Visoka. a sápadt kosborra. 580. metyek aztán nemsokára újból eltnnek. Senecio paludosus L. auf den Thebner-Kobel. emitt Resely találták. Naturkunde zu Presburg. mind elsorolva Krzischnél Der Wetterlin in den kleinen Karpathen (Verhandlungen d. a széleslevel csengetyke. 50 De odább a Kis-Kárpátok lánezolatában a Yiszoka is sok növény sajátosságot mutat... és Hydrocharis morsus ranae Ii.. A a ritkaságszámba men nyelves pérára (nyelves csodabogyóra). S.. 50 Jurinea mollis Cassin. Potentilla álba stb. Gnaphalium luteo album L. 58 Amott Schneller. Clematis integrifola. évf. stb.. 1857.. 51 Verhandl. a mennyiben az egyes vadon tenyész északi növényfajokat föltartóztatja a déli irányban való elnyomulásukban 53 s viszont a nagyszombatvidéki flórának egyes képviselit nem engedi északra elre hatolniok. a selymes sertecsékre stb... Talajában virul a fürtös kötör. 55 Fels részei a szigetnek gyakori kiöntéseknek lévén kitéve. míglen a földtagosítás vagy egyéb küls alakulások tönkre nem teszik. Anthericum ramosum L. Vereins f.. 24. a tollas szegfre. II. Salvia glutinosa L. Sideritis montana stb. 1886.. Számos a süpped talaj veszedelmét a buja növényzet takarja. Közzétéve a Pr. Platanthera bifolia Rich. Zeitschrift 1862. 81 rátalálunk keleti oldalán pedig Losoncznál. Helvella monachella Fries. Ein Ausfug auf den Thebner-Kobel bei Presburg. közi. B.. II. Bupl. 66 Valóságos növényvándorlás színhelye e vidék. K. Lychnis floscuculi L.: a nedves réteken Gratiola officinalis. a hegyi tavorjára. Impatiens nole nie tangere L. Gnaphalium uliginosum L.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai... Inula germanica L. Rumex maritimus L. Chlora perfoliata L.. botanische Zeitschrift 1853. 51 Sajátosnak kell mondanunk a Csallóköz növényzetét is.. sz. Anthemis tinctoria L. 53 Ilyenek a Ranunculus illyricus. A. zu Presburg 1857. . botan. a vetés közt. Chaturus marrubiastrum Rebb. a kövi ternye. Szerdahely vidékén egévan.. 52 53. Bazinnál.... Lactuca saligna L.. Filago germanica L. I.. 441. a lapályok szélein Euphorbia lncida W. Sparganium ramosum Huds. III. II. . a bérezi perjére. Solanum dulcamara. Bupleurum rotundifolium L. az Allium ursinum L. ljön itt továbbá Thysselinum palustre Hofí'm. 52 A vármegye határán álló. a szigetek rétéin. o. a szigetek görélyeiben. 63. ugyancsak elsorolva Krzischnél i. I. Gentiana pneumonanthe L. pest vidékére is. 1885. Spiraea salicifolia. Ztg. XVII.. 1857. Brancsik K... f. Ranunculus lingva L. Hierochla borealis R.. (Term. 53 54. d. Galeopsis versicolor Curt. Carlina acaulis L.... Ver. Micropus erectus L Plantago arenaria W. bot. : — : — : — . de még minden évben megjelennek az Epipactis latifolia AH.

Síkvidéki erdségekben sem jut dúsabb kifejldéshez. melyek azonban e ezélra alig értékesíttetnek. Ezzel szemben a kryptogam növények. útszéleken. a fehér liliom (flores Lilii albi) nálunk kertekben szapora az orvosi lazsál. szliben s szántóföldei szélem. 00 : A i. tricoloris) A A valamint rétül szolgáló síkvidék. a beléndek (fólia Hyoseyami nigri) szintén gyakori. d. Amon Gyula A gyógynövények gyjtésérl. mocsaras lapály is nagyon érdekes mocsár. harasztok. Ilyen egyebek között a nagyon mérges maszlagos nadragulya (Atropa belladonna L. Physcia caesia. erdiben. glaucoma. a Azonban növényfajokkal jobbára a cvperus-. k L3. különösen szárazabb. srn . m. tud. 03 Parmelia prolixa.és fövénykedveld dicsekszik. termelésérl és azokkal való kereskedésrl. . A Sárban fleg a félfüvek (cyperaceák) családjába tartozó növények.félék nálunk ismeretlenek. I. Verhavdl. Erythraea centaurium) igen gyakori réteken a mesei székfü (flores Camomillae vulgáris) igen nagy mennyiségben található mezkön.és carextélék jönnek el. . ' növényeket egyenként fölsorolja Kornkuber Das Moor „Schur" bei St. eriophorum-. 33. bokros helyeken igen nagy mennyiségben szedhet a mákfü vagy czitromfü (fólia Melissae) kertekben gyakori. Ezek a vármegye hegyein. Ezek közt van 51 új faj és 9 új varietas. clyna. szigetein. mely a vármegye hegyes vidékein igen nagy mennyiségben fordul el.. moszatok és harasztok. máj. Diploschistes seruposus. . Zuzmók. A kis ezerjófü (Herba centaurii minorist. 45 46. melybl a Kis-Kárpátok kiemelkednek. milyen a csemege súlyom.1 62 L. községekben. úgy faj-. 01 A Feketevíz és a Dunaág mocsarai ugyancsak számos és érdekes növényfajjal tarkítják a talaj fölületét. scirpus-. Lecidea fuseoatra. Az ezekben lev ktorlaszokon rendkívül dús zúzmóflóra honosult meg f 3 melegebb színhangulatot adva a phanerogamoktól csak kevéssé ellepett vagy és szántóföldül. réteken és szántóföldeken közönséges.és gyógynövények. 60 A. 13. mint az iparban és háztartásban hasznos. a zúzmóflóra tenyészésére nem alkalmas. et rotundifolia) fordul el Frév. Pozsony. Gcorgen Ázonk. másképp gyapjúfü (flores Verbasci) romhalmazokon. XVII. Kiadja a pozsonyi kerületi kereskedelmi és iparkamara. kivált a earex. másképp pünkösdi rózsa (flores Paeoniae officinalis) a házi kertekben igen gyakori az ökörfarkkóró. 61 E félfüvekrl Csáder Károly értekezett a pozsonyi orv. mint egyedmennyiségre nézve nagyon alárendelten mutatkoznak. bot. . badia. term. melyek társas állapotban jelentkeznek és a tzeg képzdéséhez jelentékenyen hozzájárulnak. A mérges. 1L> Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai.. a henye boroszlán. Szunyogdi. az üröm (herba Absinthii) egyes vidékeken. zu Presburg 1856. f . gyakori az orvosi pemet és fehér pemet (herba Marabu) homokos földeken gyakori a keskeny útif (herba Plantaginis lanceolatae) réteken mindenütt található. Lecanora saxicola. illetve forma. f. 1. egyesület 1856. Általános jellege egyezik a dombvidékével és a hegyi erdkultnrségével. Annál érdekesebbek lichenologiai tekintetben a Kis-Kárpátok délkeleti lejtin viruló szlk. cinerea. cleocharis. schoenus-. subfusca. másképp vadpézsma (flores Cyani). cladium-. a kési szegf. a ziliz (herba Althaeae) nedves erdkben és réteken. III. dombos. a tüdfü. félfüvek fajaiból másfelé is. 62 így temérdek sok papsajt-mályva (Malva vulg. vetéseiben. míg a Közép-Európában tenyész rhynhospora-. Képviselve csupán a hegylejtkön és hegycsúcsokon van. fimbristylis-. . másképp galnafü (herba Pulmonariae officinalis) erdkben és nedves helyeken gyakori a szentháromság violája (herba Yiolae . mely úgy a gyógyszertárban. Natúrk.és kobresia. Mérges növényekben sem szegény Pozsony vármegye. romhalmazokon és kavicsos helyeken a 'búzavirág.és scirpus-fajok tenyésznek. kétszázötvenegy fajjal. Ver. rétéin. moszatok. évf. Még szaporábbak a gyógynövények. A zuzmók. II. Resely Oesterr. Püspöki stb. 25. A szentgyörgyi Súr-erd fatörzsein csak gyorsnövés zúzmófajok tenyésznek. 19-iki ülésében. (ritkábban sulphurea). . kerítések és bokrok mellett tenyésznek. Caloplaca vitellina. ugyancsak nagy mennyiségben gyjthet a gabona közt. Zeitschrift 1867. a zsálya (fólia Salviae officinalis) kertekben jelentkezik. platycarpa és crustulata. : — : . agyagos talajon gyakori. nem mvelt s vad földeken. A Búr-erdben találjuk a sárga gyopárt és a nyúlánk lellonyt. a sólymos baka. Rhizocarpon geographicum és distinctum. subcarnea. (L. zúzmóflóra eddigelé ismeretes nemei 73.). Malva sylvestris L. különösen a Duna árterületein igen gyakori a zsurló (herba Eguiseti arvensis). utak mentén és erdtisztásokon található a lókörmü szattyú (fólia Farfarae) nedves.

A begykúpokat borító terjedelmes lomberdkben máigazdag zúzmó-világ virul. ugarföldeken és útszéleken. conferva. köves utakon. pungens. VII. és term. (Flóra Posoniensis. hirta. A bükk-. egyesület közleményeiben 1892 1893. X.) 71 Bolla J. gyümölcsfákon és kopár.és körtefáin a jellegzetes flóra azonképpen gazdag szaporaságban látható. 68 Városokban és helységekben a régi falak és kerítések. 66 Physcia ciliaris. kisebb hegyi vizekben vagy puszta. 16—30. za Presb. der Xaturk. tud. 72 Eddig 54 máj. argopholis és Diploschistes scruposus. tenella. XX. sphaerozyga. rangiferina. ezek az edénynyalábjaik tökéletessége miatt az scsúcsnöv növények és a zuzmók közé helyezend.) Pozsony mellett van említve.) Leginkább (47. Lecidea parasema. 25 31. hanem egyszersmind az els hazai helyi mohílóra szerzje is. Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. o. spirogyra.) Ugyan pedig fejlesztette Zahlbruckner A. nádfedeleken. V.). Moore der Presburger Flóra Közzétéve a Verhandl. 33—39. 121 125. — : — : . állóvizekben.és 210 lombmoh ismeretes Pozsony környékérl. zu Presb. tölgy-. (Közzétéve a Math. Budapest 1884. nedves vagy mocsaras helyeken. 43—73. 11. 70 A pozsonyvármegyei zuzmókat elször Lumnitzer István tanulmányozta. és u. (Demeter Károly: Term. érdekes változatot hozva a zúzmóvirányba. gnájsz. így Hedwig nemcsak a tudományos bryologia megalapítója.és csillámpala ktömegeknek. 19 73. 48. következ elerd-regióban lev terméketlen területen kivált a cladoniák faja. részint a kifejlettebb száruknál s leveleiknél fogva magasabb rangú lombmohok (musci frondosi) rendjébl valók. Alig. Die Moose der Presburger Flóra. Lexicon VIII. Lecanora saxatilis. Kérgükön csak a Bnellia myriocarpia és Schaereri tenyésznek. 70 egészen fölött A szlk elsk A moszatok (algák). az ulvina. Physcia caesia. szil-. dús zúzmónövényzetet mutatnak. o. Azonkív. a mohok Linnéje. évf. draparnaldia. aipolia. (Adatok Magyarhon ztlzmóvirányához) közzétéve a M. hegyvidéken a paizsripacs-félékbl a Psoroma lentigerum Web. Die Flechten. fejérnyárfákon más-más fajok honosak. Peltidea aphthosa csaknem az egyedüliek. sziklákon. (Die Flechten. d. Algen u. dr. 1860—1861. hydrodictyon. 478—79. nitella és chara-faj okhoz tartoznak. Dictionnaire des scienses médicales V. 67 Lecanora subfusca. 1888. zygnema. mocsarakban. botrydium. 1860. által kiadott Math. (Flóra Posoniensis. A — . Ezt az elszóban maga Lximnitzer is nagy köszönettel kiemeli. 84. 69 Megjegyezzük még. palmella. 1. Phiscia stellaris. kris-. . 191 93. tiliacea. Az eddig ismertek A 64 65 Cladonia sylvatica. 84. saxatilis. 31—33. 1899. Algen u. közlemények XII. Akad. Somorja mellett az isiandi vértecs (cetraria) a pozs. Somorja vidékérl a paizsárfélékbl az odroncz (Diplotomma populorurn Mass. 66 Míg az elerdk tölgyeinek s a gyümölcskertek nemes gesztenyefáinak törzseit és ágait a zuzmók dúsan ellepik. Az ercltalaj azonban a lehullott vastag lombréteg miatt a zúzmófióra tenyészésére alkalmatlan. d. Ver. Sphyridium byssoides. Parmelia caperata. protococcus.) Hazsliuszky F. az edényes spóra-növényeknél közelebbi rokonságban álló növények ugyancsak állóvizekben. Modornál a Cetraria cueullata. hogy az alhavasi és havasi formák Modor közelében mutatkoznak. 52. deutsche Biographie XI. részben 13 csupasz gránit-. 68 Peltigera horizontalis és polydactyla. 65 Az ugyanezen magasságban lev gyümölcskertek alma. Naturk. határozta meg. allogonium.) Ugyan Néhány új gombafaj Pozsony környékérl. V. 71 mohok. clorophaea. közi. olivacea. k. Fejlesztette e tanulmányokat Bolla J. Pertusaria communnis. kiszárított mocsarak iszapján. 230. Késbben Endlicher István. úgy hogy itt csak kevés fajra találhatni. Moose der Presb. vízi növényeken. Flóra. tzegrétegeken. a Viszokán a Solorina erocea. Kornhuber A. A magyar birodalom zúzmóflórája. Usnea tölgyeken elszeretettel jelentkeznek Pertusaria amara és Bacidia rubellá. T. 1.. nostoc. Posonii 1830. Konyhánál a Thamnolia vermicularis jelentkezik. V. napos helyeken. közzétéve a pozsonyi orvosi természettud. hárs-. jávor-. fleg északi oldalukon. 73 A mohok részben elszámlálvák Lumnitzernek 1791-ben megjelent Flóra Posoniensis czím Lipcsében megjelent mvében az e mben fölsorolt mohokat Hedwig János dr. 64 az ugyanott lev nagy ktnskókon pedig még jellegzetesb zúzmófióra tenyészik. hegyi erdségekben.1 cím értekezésében e vármegye zúzmóviránya közül csak a csbibircs-félékbl a Cladoniacea fhnbriata L. Az egész kinyomatását is maga gondozta. saxatilis. cinerea. agyagos talajon. a gesztenyefákon elszeretettel a Buellia myriocarpa. 69 Lecania Nylanderiana és Verrucaria nigrescens." addig az elerdk fenyin a zuzmó -tény észét vajmi szegény. "Wurzbach Biogr. és 1861. 131. (Verhandl.). Lipsiae 1791. : — — : : m . közzétéve a Verhandl. és term. Parmelia prolixa.) 72 Bolla u. badia. (Zur Flechtenflora des Presburger Komitates. közlemények 1869. sziklás szlterületeken tenyésznek s részint a májmohok (hepaticae). VIII. Garovaglii. hegyi A patakokban köveken. vízárkokban. Vereins f. 73 Súrban tenyész oscillaria. de szaporodási mszereik tekintetébl a phanerogamokhoz. mohok (muscineae) és harasztok (filices) közül az srn képviselvék kútcsövekben. 59.

.. 81 úgy hogy az e vármegyében kertekben. 1.. Azonkív. Baumler : \i r* ans 79 A 1. a harasztok közi az Aspidium filix mas Sw. Westungam (Verh. nyálkás gombák myxomyceteae sphaeropsideae . VII... sz. Ver. XXXIX... 45. 237 84 22 36 27 23 129 29 46 32 166 22 15 5 faj „ .. „ „ . mely élsdi gomba a pozs. ból voltak mások a Provence-bl.. mi mindenesetre túlszigorú eljárás volt... so Baumler cladosporium aecidiicolum Th. hyphomyceteae hasadó gombák 78 t*íi . (Lagerheim: Oesterr.. . bot.. 1858.. évf. 221—327.. ... 1887—91. 46 49. 116. . melyek a pozsonyi Zerge-hegyen fordulnak el... ....... — .._ .. 67.. 33... 228 122 2 „ „ . melyek flóránkban ezeltt ismeretlenek voltak... 98 1. és 96—99. . . réteken és dentatum Döll. . f. . h. .. f.. bot.. Naturk. XL.. fölötte érdekes növénytörténeti adalékokul tekintegyike-másika éppen e vármegye területérl lett elször 82 Mások meg szaporították a fajok számát.. zu Presb...__ . 1.) Ezeken kívül a septoria Posoniensis Baumler. . Zeitschrift 1889. . 1887—91. . VI. Baumler J. bot. in Wien d. . ..) 83 Ilyen a phyllosticta Zahlbrukneri... .. .. XXXIV... 83 ismeretes Magyarországban.. Naturk. VI. . A.. E munkát többszörös tévedései következtében Hazslinszky Kornhuber : : 75 — — : : : 1890. Gesell. évf. Ilyenek az Aspidium heleopteris Borkh. árkokban. sz.. nálunk is eljön. .. d.. ... ___ . evang.. hegyi liget közelében.. 401. melyeket sokáig csakis Pozsony vármegye és az oroszországi Kazán területérl a Volga78 Más fajok eddig csak Olasz. 25—90. Ugyan Pressburg. logische Notizen. 5. Naturk. Zeitschrift 1884..) Továbbá a puccinia (micropuccinia) Baumleri.. 4b nem. 1884—86. óvf. közzétéve a Hedwigia 1885. „ . 75 14. 15 175 3 ^ „ . . közi. „ .. II. ligetekben eljöv gombák hetk. ___ . zu Presb.. III. Die Pilze der Presburger Flóra. . ... — — — . 75—76. közzétéve az Oesterr. 101—112... — — — — — — — — — — — — — . ramularia pratensis 207.) : Elmunkálatok Magyarhon gombavir anyához czím mvében figyelmen kívül hagyta. 11.. 7 . 74 harasztok fák tövében. hartyagombak hymenomyceteae hasas gombák . A.. 81 A leptosphaeria eryngii H. 3 . 236.. i I . közzétéve az Oesterr.. E gombák Ver.. a cryptosporium lunulatum. 74 1.) Roth e. \ dothideaceae .. . Zeitschrift 1884. f.. cgyl. 171—173... Förster J. 1884—86. moesárhelyeken. a septoria Holubyi. a septoria alliicola Baumler. ligetben is elojon. term. .. Mycologisches aus és orv.. Közzétéve a Verhandl..: Die Moosflora von Pressburg in Ungarn._. . / agaricineae .. közi._. Oesterr.. és orv. A gombák. a diplodieha faginea Baumler. . bot. (Baumler: Mycologisches aus Prcsburg... Beitráge zur Moosflora von Niederoesterreich u. „ Ilyenek a Súr-erd szélén tenyész 444 nem. F. . 42 . 1866. .. .... 66—122.. eg'yl. Baumler í. a diplodia Rehmii Baumler. h. . évf. . . ... ustilaginaceae- phycomyceteae perisporiaceae— sphericeae . lophiostomaceae hysteriaceae .. . ^ . Ugyan Myco289—291. Ugyan: A pozs. . Beitráge zur Cryptogamenflora des Pressburger Comitates.. Vannak közöttük egyes érdekes fajok. Baumler J... Ver. S. . . . A területén eddig talált 44é nembl s 1478 fajból állanak.) A srn I. közi. . schizomyceteae monadineae 23 52 70 2 . sz.. Baumler: Pozs. ...^ g 2 Ilyenek a puccinia liliacearum Duby nev Szentgyörgynél és Pozsonynál eljöv gomba (Hazslinszky: Elmunkálatok. discomyceteae tuberaceae. mely a pozsonyi vaskút körül lev vizes árkokban terem.. sz.. Zeitschrift 1890. mely a Zergehegyen. II. IX. „ „ „ .. B. II.. 7 3 . Verhandl. . h. Schiller 70 Bolla J. patakok mentében. Gombák tekintetében kevés vármegyét ismerünk oly 76 gombák alaposan mint Pozsony vármegyét. Közzétéve a Pozs... bot. moszatok közt kiválóan említend a Hypnum scorpioides L.... mely a pozs.. . mely a pozsonyi Malomvölgyben gyakori. az Aspidium filix crenatum Milde és az Athyrium filix femina (L. 1478 faj sphaerotheca giganthiascus és a bollas urtica a kertekben és réteken. 77 Ezek között vannak olyanok. 1. botanische Zeitschrift 1884. 43 71.. — — — — _... zu Presbur"' 1857. Baumler Bolla gyjteményét és közléseit sokszor idézi. hydnacea thelep horeae clavariaceae . d.. 96. .. multimas (L. évf. .. 9 75 3 .. bydnaceae.. sziklafalakon teremnek s díszes Leveleikkel tnnek föl. . 10 12 7 19 10 48 10 8 . sz..) Gombák. term..... temetben. XXXIV. 73... 46 12 .. mely a pozs..14 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. 79 Bajorországból és Észak-Itáliából 80 ismét vagy ismeretesek.és Angolországpartról ismert a tudós világ. — : 1880... VI r. Ez Pozsonyban gyakori i. és orv. — . gasteromyceteae f ^ hypodermae uretinaceae ._ - . der zool. pyrenomyceteae ! hypocreaceae .. 233.. XXXIV.. közzétéve az Oesterr../ \ I polyporaceae e_. „ . .. a A i.. term.

87 Lumnitzer Flóra Pos. és a cseh kucsmagomba. A cantharellus cibarius Fr. XVIII. a morchella jelentkezik dunai ligeteinkben bohemica Krumhholz. közi. srn . melyet Báumler a pozsonyi Malomvölgyben. mindazonáltal kell elkészítés mellett mégis jól élvezhet. XX. szép példányokban szobadíszekül s consolokul használtatik. XXXIX. a gyönyör rhodobryum roseum s gazdag pkanerogama-virány társaságában fedezett föl s Lagerheim tanár meghatározott. 1280.. melyet Baumler a pozsonyi ligetben és a gloeosporium pruinosum. a boletus regius Kromb. Zeitschrift 1889. a polyporus confluens A. (Oesterr. a boletus subtomentosus. 221 222 továbbá Kemény Mór: Az ennivaló gombákról czím czikkét a Term. és igen gyakori.. agaricus campestris L. tápértékük egységes számmal ki nem fejezhet. Nr. legelkön s kertekben eljöv agaricus arvensis Scháff. 1375. a verticillium apkidis. i. hogy a növényi rovarpusztítók a gombák nagy csoportjából kerülnek ki. avagy a téli (tuber brumala). Zeitschrift 1889. a polyporus ovinus Sch. különösen fzeken növ fomes igniarius Fr. a elitopilus prunulus Quel. — — : — vizsgálatai szerint a vármegyénkben is képviselt Lycoperdon bovista Fr. 164 s ezek nyomán Baumler Beitrage Nr. Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai.. 1) A diplodia Beckii. .. tömegesen kerül oda a modori. h. 8« Schilberszky u. melyet ugyancsak Biiumler a pozsonyi Kramererdei úton talált. a szép vörös húsú boletus chrysenteron Bull. 15 eddig ismert fajok közt vannak jó tápszerül szolgálók is. Endlicher Flóra Pos. 396. az erdeinkben színre és formára változatosan jelentkez boletus edulis Bull. elbb fehér. . közi. 87 E feketebarna felület.) Továbbá a phyllosticta stomacola. 86 Mindkett homokos talajban Az ehet gombák egyik legfinomabb faja a szarvasgombák között a nyári szarvasgomba (tuber aestivum). bot. 1887. tud. niely a pozs. Zeitschrift 1884. melyet ugyan a pozsonyi szalma-kunyhónál talált. 138 143. a polyporus ovinus Fr -é csak 1'80 %. mint jó levesgomba. nagyon változó lévén... melyet gazdag és a feny-erdkben növ boletus granulatus L. tud. a polyporus frondosus Fr. közzétéve a Term. 17ü. kötetébl közölt czikket a Term tud. és Sch. 1895. közi. mely Szentgyörgy vidékén gyakori s jó ízénél fogva igen kedvelt konyhagomba a nagyon gyakori boletus bovinus L. A fatörzsökön a fenyerdkben szaporán növ lactarius deliciosus Fr. tud. récsei Az erdeinkben igen gyakori marasmius és a zergehegyi erdségekbl. melyek gátat vetnek annak. E parányi organizmusok tehát mintegy az élet és halál kapui. Mörner — — . a scorodonius mint jó levesgomba ismeretes pholiota mutabilis Quel.. hogy oly veszedelmes rovarok. 85 Nem kevésbbé jó evésre és tenyésztésre a kucsmagombák közül a morchella esculenta (L. fedezte fel a dévényi Nagytetn.. 1886. a russiüa virescens Fr. bot.. XXVII. a mennyiben e kártékony rovarok s ezek álczái közt valóságos epidémiákat okoznak.. száraz anyagra számítva ki. környéki thujákon élsköd lapos tetvek hulláin jön el. nagy bibircsekkel behintett. és az agaricus campester L. st világosbarna húsú gomba szaga és íze ugyan kevésbbé zamatos a fekete (tuber melanosporum). Nr. Vannak aztán a gombák között jó taplógombák is.. meg a vörös (tuber griseum v.. tud. A collybia esculenta Quel. méltán viselhette volna fölfedezje nevét. (Oesterr. igen gyakori jelenségek az itteni piaczokon. XXXIX. utóbb éréskor agyagsárga. nitrogén-tartalma 819°. a boletus scaber Bull. melyek kerülnek a piaczra. 393—396 a Bikfalvy Károly által a Zeitschrift für physiologische Chemie X.. mely a pozs. 289.. XVIII.és formagazdag hydnum repandum L. köd. 393. rufum) szarvasgombánál. szegény kiválóan szeret továbbá a boletus luteus Lit. keresett és tenyész pleurotus ostreatus Quel.. a hegyi erdkben növ russula alutacea Fr. 85 Schilberszky Az ehet gombák tenyésztésérl.. ..) A Lumnitzer által fölfedezett marasmus carpathicus K. o. Kramererdben.. hözl. srn . mely fenyfa-erdeinkbl vándorol a piaczra.. a russula aurata Fr. : : : : . 328. évf. melyekhez Az srn . az armillaria mellea Quel. 84 Ilyenek a szín. Az utóbbi. Továbbá a puccinia Báumleri Lagerheim. Az ehet gombák tápláló értékérl czím czikket a Term.) Pers. Schilberszky Károly az ehet gombák tenyésztésérl szóló czikkét a Term. a russula vesca Fr. XIX. (Oesterr bot. a legjobban tenyészthet gombák közé tartozik. 1886. csiperkegomba. A puccinia smyrnii Biv. Tudvalev. mely gyakori a Csallóközben. XVIII. a csiperke-gombáé (agarius campestris L ) 7 38 u o. 256 259.. mindannyi keresett gomba s piaczunkon megszerezhet hasonlóan a boletus satanas L. A különböz gombák nitrogén-tartalma. és azonkív. A champignon név alatt réteken. ezt Sabransky H. szentgyörgyi. szintén nem ritkák piaczunkon. melanconium pallescens. a pozsonyi piaczon rendesen találhatók. melyet a pozsonyi Kálvária-hegyen szednek a konyha számára. milyen a fagus-törzsökön növ fomes fomentarius Fr. míg a lombfákon.. 84 A gombák tápértékét illetleg 1. o. 1880.

. III. hogy a tkék már minden levelüket elvesztették. et Curt. 99 A paradicsomfa-alma egy újabb betegségérl.) Cohn. közzétéve a Term. sz. 497. tud.. eordyceps nlitaris L. megjel. 1890-ben Szentgyörgyön sége. i. 532. közi. P2 a fenyerdket rontó noctua piniperda és a a gastropacha pini hernyóit. 1870. közi. 1873. sz. tud. 495. 1891. közzétéve a Term. : U o. tud. közi. 106 a tilletia laevis (Kühn) 10 ° és a puccinia a pozsonyi Karst. tud. tud. 461. : sz. a pozsonyi Kálvária-hegyen növ fölötte mérges amanita mappa Fr. sz. io* U. XV. milyenek kony fajok is. 111. 73. Szontágh Miklós Páter Béla 341. i°5 U. 9 * Ezen hasznos gombák mellett vannak azonban veszedelmes és kártéveszedelmesek közé számítjuk a mérges fajokat. sz. 93 : — : 95 96 Baumler U. közi. 1871. közi. 90 a phytophthora infestans (Mont. Term. közzétéve a Term. 88 89 Term. erdei vagy gazdasági növényzetnek. sz. : 97 98 Baumler 207. közzétéve a Term. a 1885. közi. közzétéve a Term. tud. közi 1870. 536. II. tud. Azonkív. - 1 (i Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. sem pusztító állat nem számmal el ne szaporodjanak. sz.és a gabonarozsda. túlnagy helyeken való lappangásuk miatt sem ember. közi.) 107 a búzát. tud. sz. i° 9 L. III. 206. 207. Nálunk már 1882-ben észlelték a Steuergrund észlelték. 49. III. 530. Ez utóbbi teszi gabonaféléink rozsdabetegségét. sz. o.) a szlket. . 461. Persze a selyemhernyók (bombyx móri) is szenvednek tle. Term. A peronospora i-alotheca tönkre teszi az asperula odorata leveleit. mely a az entomophthora Tipulae Fresen 91 a házi legyeket s a szúnyogokat/ Továbbá tudjuk. rejteti férhet. Term. h. 529. 1871. 514 közzétéve a Term. 1. Azonk.299—301. o. A kártékony rovarok irtásáról élsdi gombákkal. II. 99 a plasmopara viticola (Berk. Dapsy László 90 : 91 92 Báumler i. T. avagy gyümölcsfáinknak ártanak. 94 Istvánffy Gyula A rovaröl gombák és az apáczahernyó. ö. Dapsy László Ragálygombák a rovarokban. h. v. botrytis Bassiana a szöv-lepkék ellensége. Tömérdek áldozatot szed e gombafaj a bogarak seregébl is. A nev : : V. 101 az ustilago Ischaemi az andropogon Ischaemum virágait. azok muscardine nev betegségét okozva. i°8 Szontágh Miklós: Az erjedés és az új gombaelmélet. közzétéve a Term. 1879. Beitráge 502. hogy az entomophthora-gombák és hernyókat pusztítja. 1891-ben a pozsonyi szlhatárt már annyira ellepte ez élsdi. Horváth Géza dr. Term. 1871. 1. tud. közi. tud. 517. sz. (Baumler: Beitráge 1402.) De Bary 97 a burgonyát 98 a paradicsomot. legveszedelmesebb ellendlben. 88 Ilyen gombák többszörösen rovarölk (entomoplithoraceae) képyiselvék e vármegye gombái között is. : Szontágh Miklós Az erjedés és az új gomba-elmélet. Az aecidium spóráiból ugyanis a gabonanövényeken az uredo és a puccinia graminis fejldik. 1883. 548—549. 543. 93 Gombák. 1871. A . hogy éppen Pozsony vármegyében is a rozsda érintetlenül hagy bizonyos búzafajtákat. melyek a rozsdabetegséget idézik el. Ortvay Pozsony vármegye állatvilága I. 1893. 272—277. 102 az ustilago maydis a kukoriczát 103 az ustilago segetum az árpa. mint a Viktória-búzát és a tariska vagyis bajusztalan búzát. Ragálygombák a rovarokban. közi. valamint más bogárféléket is pusztítják. 102 u. o. közi. XVII. XXV. o. 100 szlnek a peronospora vastatrix mellett legnagyobb. i° 7 Báumler Beitráge 612. Fleg pedig Klein Gyula: A sóskafa. czikkét: A rozsda eltérjedése hazánkban. o.) ioi Bamler i. 1176 : Szontágh Miklós Az erjedés és az új gombaelmélet. 95 a peronospera parasitica tönkre teszi kérteinkben a kereskedelmi növényeket. II. 320. Ö. vagy A A A ó-ligeti útszéleken növ ugyancsak fölötte mérges inocybe rimosa kártékonyak közé sorozzuk azokat. 1870. 108 Figyelemre méltó azonban. II.és a zabféléket. 100 az ustilago hypodytes a triticum repens-t. tud. : Beitráge 509. közi. 1576-ban aug. tud. 524. melyek a kerti. : Az erjedés és az új gombaelmélet. i° 6 Báumler: Beitráge 541. sz. sz. i°3 U. közi. közzétéve a Term. Báumler h. i. 109 Maga a rozsda azonban történelmileg is konstatált. különösen [saria-félék hathatósan pusztítják a cserebogarak pajorjait. sz. 09 nev penész. És ugyan: A gabonarozsda. tud. Búza János: Kultivált növényeink betegségei. h. XXIII. graminis (Pers. 104 a tilletia tritici. 461 209. sz. 1870. családjából ilyen az empusa muscae (Fr.

azonkívül utak mentén a kis papsajton (malva rotundafolia). hanem bels jóságát. közi.és jávorfa. Csallóköz is hajdan nagy tölgyek hordozója volt. 119 Ellepi a házak farészeit és tönkre teszi. u3 a polyporus squamosus Fr. 967 holdnyi sr. sz. 17. sz. katasztrális holdat borít el. 1882. körébl XV. 441 43. a term. Zeitschrift J884. közi. Gyönyör. 111 a puccinia malvacearum Mont. a mályvarózsát és ennek kérteinkben elforduló valamennyi rokonát. úgy hogy mellette a fehér gyertyán. 1895. sz. VII.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. kam. sz. v. sötétvörös festanyagot adó 112 mályvaféle növényeket. százados — : példányok szemlélhetk. Botan. sz.420. csaknem páratlanul álló bükk-erdség díszlik Borostyánk vidékén. Azonkív. mert a nagy ragyafoltok alatt a gj'ümölcs húsa megkövesedik és gyakran élvezhetetlenné válik.és körtefáink azon betegségeit okozza. XXIII. 617. 126 a Pálffy berezeg malaczkai uradalmának fenyveseiben gyönyör tölgyek. 8. 390. köt. Vág lapályán nagyobbára a tölgyfa uralkodik. 124 15. rezgnyárfa. Az erdség. tl napsütéskor hulló esnek tulajdonított s ragya-esnek nevezett gyümölcsfa-betegséget 121 a fusicladium dendricum Wallr. Lozornótól Miaváig nem kevesebb. 941*52 katasztrális holdat. V. Sárf és Schweinsbach vidékén díszlik. XXVIF. 517. 117 az exoascus deformans Fuckel az szibaraczk-fákat. XVIII. közi. Az erdség 125 fafajai a hegyek közt többnyire lombosak. XIV. o. 12-ikén Ferdinando San Maria de Specia Casa komáromi olasz alkapitány 110 hogy a Csallóközben ebben az évben a termést a rozsda teljesen tönkretette s e miatt a gabona kalásza mind üresen maradt. de hogy régen a tölgynek nagyobb uralma volt. Ért. közzétéve & Term. 124 Der Xaturforscher VIII. kris. Term. i 20 Demeter Károly: Term. Ellenben a Súr terjedelmes. hárs.és tölgyfa csak kivételesen . sz. melyben a hosszúnyel szilfa (Ulmus effüsa). 210—211. az orvosi és ipari czélokra szolgáló. köt. Azonkív. melyek rozsda alakjában nevezett gyümölcsfáinkat ellepve. fa nitrogén-tartalmú anyagait. Eljön nálunk a fehér mályván (althaea "5 U. tölgyerdség a vármegyei területbl 22. 111 officinalis) és a mályvarózsán (althaea rosea) kérteinkben. 113 Staub Móricz: Négy vándorló növény. Berlin 1885. kásásabb marad. sz. 1881.949'01 tölgyerd fleg Cseklész. Amaz az alma-ragyát. Fleg a körte-ragya káros. Prácsa. vagyis alma. fölemésztve 120 köznépünka. ö. "8 Baumler: Beitrage 288'2. azt azon utóhajtások és törzsek bizonyítják. melyek úgy a Morva-lapály fenyerdségeiben. 126 mint a pozsonyi Duna-szigeteken is szemlélhetk. tud. 214. tud. gyümölcsüket is károsítják. lí9 Baumler: Beitrage i. 153. míg a bükk s egyéb lomberd 80. 112 Baumler: Beitrage 627. 114 Baumler: Beitrage 810. XXXIV. s. közi. Centralblatt 1885. közzétéve a Term. mint 51. XIII. XVIII. közi 1875. Term. Harlig: Der áchte Hausschtcamm Merulius lacrymans Fr. galagonya. és 290. Továbbá a pueeinia pruni és az exoascns pruni Fuckel a szilvafákat. tud. És Magyar gazdaságtörténelmi szemle 1899. et Desm. mézgás égerfa.(Alnus glutinosa) erdségbl áll. 122 Baumler: Beitrage 232. sötét. 221. tud. nyir. tud. 1. Magyarország Vármegyéi és Városai Pozsony vármegye. Azonkív. vagyis fehérje-vegyületeit. 324—25. sz. 116 o. 12 3 Baumler: Beitrage 233. Páter Béla: A házi gomba. XXVII. közzét. ltár Hungarica 14. ízét is jelenmegragyásodott oldalon a gyümölcs keményebb és tékenyen csökkentik. VI. tud. 1895. 327. körte. U. és a pleurotus puimonarius Fr. Köztük leginkább a vörös vagy erdei bükkfa válik ki. Dubova. Baumler: Oesterr. 243. 122 és a fusicladium pirinum Lib. 121 Term. tud közi. a ribiszkebokrokat. 1. 16. a diófákat. sz. tud. 851. És: R. vadalma. 125 Bed Albert Magyarország erdségei. . kris. tud. 1885. h. a nyár-. 11. kk. 1886. 127 Rengeteg fenyvesekre a Morva-lapályon találunk. A A Erdség A A A A 110 Bécsi udv. 2 . 114 a gloeosporium ampelophagum (Pass) ll5 a szlket 11B a gloeosporium ribes Mont. sz. Term. 127 Földes: Fels-Csallóköz árvédekezésének : tört. XVII. emez pedig a körte-ragyát másképp körte-koszt. melyeknek maradványai még a hatvanas években láthatók voltak. közi. és 940. 117 Horváth Géza: Új szlbetegség hazánkban.s a gyümölcsnek nemcsak küls szépségét. közi. tölgy és feny csak elszórva mutatkozik. 123 okozzák. 17 jelenti. a hajtások hegyeinek elhalását és a rügyek leszáradását okozzák. 1885.364. bot. ö. 118 Óriási károkat okoz házainkban a hártyagombák egyik tagja: a házi gomba (merulius lacrymans Fries). 1886. a Term.277-80 katasztrális holdat foglalnak el.

loncz. Naturk. A krisfa (Fraxinus excelsior L. 31. fekete bodza. a Czilchert Róberttl telepített gyümölcsös Gútoron és a Szmrtnik. hírneves pomologus 131 elhunyta után ez a telep visszafelé fejldött ugyan. 69. Doborgaz községek szigeteinek határain is igen elterjedt a gyümölcstermesztés. Ortvay: Pozsony város története II. zu Presb. A Duna-szigeteken. kris. Nagyudvarnok. Ez utóbbiak híres téli gyümölcsök termhelyei. körte-.és szederfa-ültetvényekkel adott jó példát szempczi járásban pedig Esterházy Mihály a gyümölcsfa-tenyésztknek. egres. kecskefz. VI. E helyütt nádasok. d. cseresznye. Georgen. Százados jegenyék. 1858. melyek gyümölcstermségének híre messze visszaszáll a középkorba. 32. Galgóczy Antal gyümölcsöskertje Püspökiben. de vidékén mégis rendkívül gyarapodott a gyümölcstermesztés. hanem az egész környék példaként követett. szilva. ma már.és Francziaországba visznek ki. A A 128 Kornhuber: Das Moor „Schur" kunde zu Presb. Ver. Fels-Csallóközben Apponyi György gr.18 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. vörösgyr. Molnár László. erek és dús füzes vágások egészítik ki az áltropikus buja növényzetet. meg az Óliget.) csak utóbbi idkben került a mocsárság szólén mívelés alá s itt rendkívül kedvez talajviszonyoknak örvend. s a tkési sziget 16. sóska-borbolya.és határaz özv. Eperjes kivitelre is termesztenek almát s körtét a legnemesebb fajokból. mint Alsó.Amadé Emil gróf gyümölcsöse és faiskolája az Öregduna mellett.lf bei St. Vámosfalu. 1884—86. . égerfák. kajszinbaraczk és körte jól jövedelmez kiviteli czikkek. mint a pozsonyi díszligetben és a dunai szigeteken. Itt a sarj erdk nagyon különböz cserjékbl állanak mogyoró. II. széleit. A küls járásban még a negyvenes években alapította Kossúton Fekete Ferencz híres gyümölcsösét. varjútövis. II. közi. Tkés. A nagyszombati járásban Nagy-Szombatban az ötvenes években Siebenfreund János nagyszer gyümölcs." 8 A hegyes vidéken helyenként jól tenyészik a vad. som. Gyüfák és növények tekintetében Pozsony vármegye egyes vidékein a múlthoz képest örvendetes haladást szemlélhetni. L. m ölcsöt term srn Bs f A A útjait nemes gyümölcsfák szegélyezik. nevezetesen a szilva. ribiszke. Ezekbl jókora mennyiséget Német. Bittera családoknak a föloszlott Urbanek-féle faiskolából fölújított gyümölcsösei a legnemesebb alma-. Az Alsó-Csallóközben gyümölcstenyésztési telep. Takács Kornélia gyümölcstelepe Jókán. A gyümölcsfélék egész sorozata jól tenyészik és érik e vármegyében. kánya. naszpolya. 42. vásárúti telepet a Vasárut és két pozsonyi társas káptalan birtokán néhai Urbanek Ferencz kanonok létesítette. baraczk. Nagy. 1857. f. Némely helyen a dunamenti ligetek valódi miniatré serdknek mondhatók.és nemes gesztenyefa. meg egyébfélékbl. kökényszilva. ákáczok iszalagokkal beindázott áttörhetetlen srséget alkotnak. Vereines f. pusztuló gyümölcsöse a Kis-Duna mentén.és körtefajták meghonosítói. rezgnyárfák. st még a füge is. d. mandula. ükörke. kertészete Éberhardon.és Fels-Diós nevüket. De gyakori a dió a lapályon is. III. szeder. melynek szaporaságától kapták a vármegye egyes helységei.és fzfa-állományok virulnak szapora mennyiségben. Kisudvarnok. Napjainkban Kuffner Károly czukorgyáros ültette ki gyümölcsfákkal haszonbérelt birtokának út. Naüir- 130 131 Chernél: Pozs. kecskerágó. Reiszig Alajosné. melyek a kanyargós folyam ölel karjai között mutatkozik. Gazdasági novenyek.) '. Gazdasági növények. névszerint a Pötsen. Sárga és görög dinnyéirl meg éppen híres a Csallóköz. Keszölcsés. A gyümölcsöket term fák és növények. 129 sima szilfa-. A bsi telep Üchtritz. szül. (Verhandl. 4. diófajokat szolgáltatják. körte. Esterházy Mihálj' gróf gyümölcsöse Tallóson szintén e kor alapítása. az erdségekben jobbára : nyárfa-. fájdalom. Zsitvay. Pozsony hegyi ligeteiben gyönyör vadgesztenyefák vonják magukra az arra haladók figyelmét.és ostormén-bangita. málna. Itt Molnár Zsigmond. 130 Egyes gyümölcsfajok. berkenye. Bittó Lajos voltak a nemesebb alma. II. A hegyes vidéken tenyészik a dió. ugyanott Vitái Alajosnak nagy szakértelemmel és költséggel vezetett. melyet nemcsak a községi közbirtokos társak. Kürt. fzfák. term. névszerint az alma. Verhandl. hamvas égerfa-. Vajka. Vasárut. és orv. bájos tájképeket alkotnak. egyl.

E járás községi faiskolái a Baeh-uralom és provizórium alatt Ritter fölügyelete alatt állottak s a legjobban voltak mívelve. A KisKarpátok keleti oldalán és nyúlványain a szlmíveléssel összekötve a gyümölcsnek. gyümölcs- Szomszédságában. meg ritka szépségükkel. Nem csoda. Ma is említik a mai Újtelepen feküdt régi Falb-féle telepen. évf. Sajnos. a Csallóköz közepén. !9 szempczi gyümölcsös-kertje és faiskolája Ritter s hséges szakért kezelje. XVI. A pozsonyi járás legkitnbb góczpontja az Esterházy Mihály gr. A nagyszombati járás igen elhaladott a gyümölcstermesztésben. Sajnos. De az itt virult kertek nagyrészt már beépítvék. s Pozsony környékén szaporák voltak a mandulafák. Zichy Pál Ferencz gróf czifferi. Olgyán s másutt virult mandulafák is nagyrészt kivesztek. ribiszkét és szlt kitn szl A szlk szállít Németországba. Masanszki alma és beszterczei szilva a fterményük. A 132 L. a fák kiírtvák vagy korhatagon kidltek annélkül. úgy hogy czukrászaink ma messzebb es tájakról kénytelenek szükségletüket beszerezni. E járásban az alma és körte mellett a beszterczei szilva. Dezasse Emil gr. Mátyás terjesztette ennek egy emberöltn á1 nagy eredménynyel a gyümölcsfa-termesztést s a kitn gyümölcsfajokat. A Pozsonyból Récsére vezet út szélén a Pozsony város birtokához tartozó szilvafák 700 frton árusítja el a város a legtöbbet Ígérknek. A malaczkai járásban kevés számottev gyümölcstenyésztési kísérletrl szólhatunk. 132 11. vármegye határában nagy mennyiségben kerülnek el kövületek. vedrdi és pusztafödémesi. terjesztették a gyümölcsfákat s gyarapították a nemes gyümölcs termesztését. szakszer kezelés alatt állott faiskolái bven adták a kiültetend csemetéket.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. és a magyar vidékeken. Magyarbélen. almájukat. hegyoldalon Bazin. hogy Nagyiévárdon és Szentjánoson vannak urasági gyümölcsösök. Stomfán Károlyi Alajos gr. hogy újakat ültettek volna. szibaraczk. Az sállatoJc kövületei. Néhány szó tenyésztése érdekében. miután a Zichy Ferencz gr. így a mandula A mely elbb Pozsony vármegyében gyakoribb volt. Látásukra megvirult A Állatvilág. Megjelent a Nyugalmagyai rországi Hiradó 1903. gabonáéit cserélik be szilvájukat. gyümölcsfaiskolái és több plébános törekvései terjesztették a Bécs közelében nyereségesnek bizonyuló gyümölcstermesztést. mint piaczi terméknek termelése dívik.. d'Hennin herczeg szeredi és Pálffy István gr. Ortvay A mandulafa. Ezek látják el leginkább a városok piaczait. Szinte meglepik az embert sokféleségükkel. gr. hogy a községek földmíves lakói nem annyira a nemes fajokat. mint ma. Ha a föntebb vázolt földtani felemek egyebekül sem volnának tekinthetk. hogy a geológiai korszakok szerves világának megismerésére becse sbnél-becsesbb adatokat szolgáltatnak. Malaczkán Pálffy hg. Csallóközben. napjainkban visszaesés mutatkozik. és díszkertje Cseklészen s e mellett az urasági szakért kertész közvetetlen vezetése alatt állott községi faiskola és az anyatörzsekkel kiültetett gyümölcsös. valamint a Stefánia-úton fekv régi Grassalkovics-féle lovarda (ma vendégl) telepén is. mint inkább a biztosabban termket gondozzák. Szentgyörgy és kivitelre term csemege városok területén a között és alján szintén terjedt a nemes gyümölcs termesztése. melyeknek zöld gyümölcse teljesen. Rétén még Dóka Lászlónak is volt régebben. nagy szakértelemmel kezelt gyümölcsöse. Némely gyümölcsfajok azonban határozottan elhanyagoltainak. Dévény vidékén a virág mellett a gyümölcs is jobb gondozásban — A részesül. évi termését 6 pozsonyi járás hegyen túl lev részében. Szentgyörgy város kajszinbaraczkot. Az egész váimegyében ez a legjobban kezelt községi faiskola. Csallóközben mandulafákat. : . st Komárom vármegyében is. a küls járásban. 141. de érdekességük jóval fokozódik azáltal. sz. Mindössze is csak azt említhetjük. cseresznye nagyobb tért foglal el. A vármegye állatvilága. máris fölötte nagyérdekeknek kellene azokat mondammk. mint földünk kiépítésének anyagai. Gyiokó Szilárd telepített gyümölcsöst kertet. esesztei gyümölcsös telepei az egész járásban szétosztva. kielégítette a pozsonyi czukrászok évi szükségletét. Frév község rétjei ugyancsak gyümölcsözk. Majláth György zavari. köszmétét. bohuniczi.

véglények. Nagyszombat. tacskók sokaságával találkozunk. mert egészen más életföltételektl függ fauna élsködött. ú. 1 köt. épp oly szaporán mutatkoznak. honnan a menyétfélékböl a köz. nevezetesen a barlangi medvééi és egyéb húsev ragadozók koponya. valamint Nagyszombatnál is óriási osztriga-kagylók vetdnek föl nagy mennyiségben. A esukárdi Rákpataknál.s bordacsontjai. mely eleinte sós. a patások a kérdzk és orrmányosok kövületei is. róka leginkább a Kis-Kárpátokban kerül el. De a geológiai múlt fölismerésére vármegyénk egyik helye sem annyira tanulságos. retlen terébratált és Emlsök. a vadászebek sok fajtájával vér-. Ezek a fejlábúaknak osztályából való. Ez utóbbiak közül a nemes szarvas. els fejezetét 35—54 hol egyúttal a források Pozsonyvírmigye állatvilája czímíí 1902. a tengeri tehenek. Nahács. gerinczcsigolyái. a mily változatosan. máriavölgyi palatáblák jól föntartott példányokban ammoniteséket és belemniteseket szolgáltatnak. a Duna és a Morva mellett lev ligetekben. Magyarfalu. borz. egy nyüzsg s óriási egyedekben nem szkölköd állatvilág képe.és congeriakövületek találhatók. valamint a vármegye területén minden kisebb és nagyobb nemkérödzökböl a sertésfélék több erdben szép számmal jelentkezik. a pelék. menyét.. görények száma nem éppen csekély. ritkábbak a nyuszt s a rágcsálókból a mókusok. szép belemniteket és harlábúákat tartalmaz.i Mindezekre nézve tüzetes megjelent m leírást 11. m." Mindezek a leletek fennen bizonyítják azt. az egerek. de most már egészen kihalt A A borostyánki márványkbányák egy ismeegy korallszerü ásatagot szolgáltattak. Összesen mintegy 114 faj lett i'ddig innen ismeretes. halpikkelyek. a homokban és tályogban melanopsis. évben is pontosan idézvék.: -0 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. kagylódarabok találhatók. kivált a Tmava-Skala nev barlangban Detrekszentmiklósnál. 18. Mikor pedig a tenger vize teljesen elapadt s a mai folyóvíz-rendszer alakult. mint a patkósorrúak rovarevket a vakondok. Az emlsök közül a denevérekbl úgy a simaorrúak. találhatók. a puhányok. foxterrierek. nagy mértékben divatozván vármegyénkben. a maitól egészen idegen. Részint a Nagytetn vagy közvetetlen közelében. vadászat mint a vadmacska s a vidra már a ritkábbak közé tartoznak. aztán féligsós. parforce-vadászebek. rókaebek. vizsla-. . az a Kis-Kárpátokban. a cziczkányok és a sün több nemmel képviselvék. a tömlsök. selefántok. A Besztercze és Máriavölgy között lev harmadkori homok ugyancsak hagylókövületékhél örvendeztet meg. mint a dévényi Nagytet. Terlingnél a temetben. Bazinnál. a dámvad az uradalmi pagonyokban. st a Csallóközbe is el-ellátogat. mikor ott. fogai. Benne számtalan úszóhártyás állat igen nevezetes állatformák. a gerinczesek. kivált az emlsök osztályából. a síkság szélén. Csukárdnál a Rákpatakból harmadkorszaki csigafajok kövületei kerülnek el. részint pedig a vármegyének távolabbra es vidékein is rendkívül fontos sállatvilági leletek fordulnak el. a tüskebörüek. a poczkok. borz-. ragadozókból szintén számos faj található. a löszben és a diluviumban sszarvasok. Malaczka. Pozsony. elevenedik elttünk egy si fauna. hol ma Pozsony vármegye terül el. halvázák. mellett új foraminiferák egész sora s csigák kerülnek itt el. az Ízeltlábúak. kövülete. a csúszómászók kövületeinek egész sorozatai kerülnek itt el. bár egyik-másik faj. Malaczka. a nyulak szaporák. Dévényújfalunál a vasút mentén elterül tályog a középharmadkori képzdések legérdekesebbjei közé tartozik. az svilági tengerekben élt. 1. középlábszárrészei bven kerülnek el a vármegye barlangjaiban 3 is. házi és luxus-kutyák száma is nagyon jelentékeny. hol részint a Lajtamészben. hogy volt id. Szomolány vidékei azonképpen sokféle kövületek gazdag lelhelyei. A A A A A A A A A A A z A l. Területének legnagyobb részét tenger vize borította. a nyest szapora. Ásatag-csontok. de a hód már kérdzkbl a tülkösszarvúak s a szarvasok mindenfelé egészen kiveszett. képviselik. sorrszarvúak csontrészei kerültek el. az sszarvasok. Az ily kövületek híres lelhelyei Dévényujfalu. foglyász-. de a nagy vastagbrek. részint a Morvában és Vágban. a kagyló/f. Itt a kövületek. az ürgék. majd édes viz volt. A mai állatfajok. Hausbrunn. a tengeri állatok helyébe a szárazföldi állatok léptek. Szered vidékei. Ezek szaporasága és sokfélesége igen nagy. a nagy menyét vagy hermelin. A Borostyánktl az Almáshoz húzódó mészkzóna számos erinoidákat. lapályba.

mint a reznek vagy kis-túzok által képviselvék. Az örvös bukó vagy búbos búvár. De a kúszók s az énekl madarak is bségesen találhatók: amazok közül a köz. továbbá a gték és a salamandrák egyes fajai képviselik. képviselik. a hangos kakuk. gólyák. ligetekben. de néha itt is telel. a nyaktekercs. az ékes kfali gyíkot s a smaragdgyíkot. galambfajaink e legszelidebbike. tavak és pocsolyák közelében mindenütt közönséges. n. a méhevök közül a gyurgyalag holló-. Vág területein nem ritka. A kanalas récze Pozsony vármegyében Apaj körül költ is. halász különösen a haltenyészt helyeken található. törékeny kuszma vagy lábatlan gyík Pozsony környékén. erdkben. Úgy a szürke. a rigók. mint a sólyom-. A A A A A A moha alatt található. karics-félék. található. vadpulyka aszeredi fáczánosban tenyésztetik. mint igazi famadár. lehullott haraszt és patakok mentén. kertekben tartózkodik. kevert fajú erdkben s vízmellékeken gyakori. jeges kacsák említhetk. vízi vagy ehet béka állóvizek. Az erszényesek közül a kengnruh az ú. a pintyek. bussárd-. a mezei és a zöld varangy közönségesek. emezek közül a gébicsek.és a füles vöcsök. a pacsirták. mocsarakban s turjánokban gyakori. fajtája 21 vaddisznóra a Ki s-K á ipátokban mindenütt akadhatni. a Csallóközben. Az örvös galamb a Kis-Kárpátokban. a billegetk. Morva. a szamár s az öszvér csak gyéren kerülnek el. de ritkán. a réz. galambok közül a házi galamb mindenféle fajtája honos nálunk. tyúkok közül említjük kivált a vármegyénkben eljöv fáczánfajok sokaságát. guvatak és vízi tyúkok sok neme elfordul még. A gerinczesek körébl a madarak számos faja honos vármegyénkben úgy a ragadozók. a selyemfarkok. vad gerlicze. bagolyfélék. a pirókak. nem mérges kígyók közül ismeretesek vármegyénkben a közönséges vízi sikló.vagy lusta-. s vármegyénkben általán. karvaly-. Mindezek nem ritkák.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. qémek. zöld leveli béka erdkben. a búbos vöcsök.és kigyófajok gyíkok közül említhetjük a sövénygyíkot. A Csúszómászók. jegesrécze ritkábban mutatkozik a Dunán. Gyakoriak a seregély-. cserjéken. a sárgás sikló (aesculap-kígyó). danka-sirály egész csapatokban érkezik tavasz elején s egész nyáron át nálunk marad. valamint a törpe búvár szintén a téli hónapokban látható a Dunán. szalonkák. a kis. kánya-. nádasokban nem ritka. . búvár-kacsa csak kés szön jelenik meg a Dunán. kertekben. az északi búvár. a leveli békák. evezlábú úszók által. a koczkás vízi sikló. lilék. gázlók rendjébl a túzokok úgy a nagy. a hegyentúli vidéken s a Búrerdben gyakori. Amazok közül a sarki búvár. kétéltüeket a vízi. fecske-. Az úszók közül a libák. a bujkálok. búvárok közül képviselvék nálunk egyes vöcsökfélék. de a Csallóközben különösen találhatók. A barna vagy gyepi béka a Kis-Kárpátok magasabb hegyvidékein nem ismeretlen. csörg-kacsa a Súrban nyáron is található. A A A A A Kétéltek. a vörösbarna kakuk s többrendbeli harkály. a gezék. a földi. a varas. a lombzenélk. a ligetekben s a Duna. ugyancsak gyakori. fákon. héja-.vagy sima sikló. viharsirály tavaszi és szi költözködéskor mutatkozik. mint a fehér válfaj ú gyöngytyúk s a páva csak egyes urasági vagy gazdasági udvarokban található. kék. jégmadarak közül a rabló királykés tavaszszal érkezik s szkor elvonul. fakúszó. a poszáták. kisebb erdeink fáin s mezkkel határolt kisebb farészletekben. bár a mocsarak s állóvizek lecsapolásával s a folyóvizek szabályozásával egyre gyérül. mezei tyúkok képviselvék a foglyok s fürjek nagy sokasága által. a fülemülék. a királykák. földi béka és a vöröshasú unka. mocsári béka a vármegye alföldi tájain. foltos salamander fleg erdeink árnyékos. Az erdei tyúkok közül a császárfajd olykor vármegyénkben is lövésre kerül. A fürge vagy erdei béka dombos vidéken. emezek közül pedig a nagy kárókatona A A Madarak - A A A A A A A A A A A A A A A A A említhetk. tarajos és a pettyes gte állóvizekben. a sármányok. mérges kurta vagy keresztes kígyó is eljön némelyek állítása szerint. a lappantyú-. vadkacsák. nevet gerlicze egyes madárkedvelink kalitkáiban található. A röpül tyúkok közül a pusztai talpastyúk több izben jelentkezik kivált a Csallóközben. páratlan újjúak közül a lófélékhl a ló szapora és jóminségü. Benett-kenguruh a cseklészi uradalmi vadaskertben látható. a gyöngybúvár. gerinczesek körébl a csúszómászók osztályát egyes gyík. nyirkos helyein.vagy parlagi galamb erdeinkben és ligeteinkben odvas fákban fészkel s Modor vidékén nagy számmal költ.

a fejes domolyka. a Gidrapatakban a pisztráng. a menyit alakból a tarka monyhal. a harcsafélékböl a les harcsa. a leánykonczér. Az állatvilág egyéb köreibl a puhatestek. a köz. A Bisztriezában. Vág még mindig több ízletes halfajt szolgáltai A sügérfiékböl eljön a csapó sügér. a fogas süll és a ksüll. a kárászponty. A sebesebb folyású kisebb vizekben. az Ízeltlábúak. jóformán már teljesen eltntnek látszik. a selymes durbincs. Morva. nevezetesen a borostyánki patakban. a lazaczfélékböl a bukó szondáig s a pénzes pisztráng. a férgek és tömlsök egyes osztályai szintén gazdagon vannak vármegyénk területén képviselve. . a gmelintok. a köz. mert úgy a csigák és kagylók. Az egykor Dunánkban szapora viza . a rózsás márna. az állas küsz.és szívószájú. csukaféléki a közönséges csuka a tokfélékbl a színtok. a Czajla-patakban. a magyar buczó. a százlábúak. a nyúl domolyka. a pozsár. a vésettajkú paducz. a fölpillantó küll. a pirosszem kelé. Mindezekrl terjedelmesen emlékezik meg Ortvay Pozsony vármegye állatvilága. találhatók. a söregtok. a feketeszem szálhal. a kövi kárász. a sujtásos küsz.: 22 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. a dévér dobáncs. a kecsegetok. a sugárkardos. a rágó. az orrmányos dobáncs. érdesz. a kétes félszárnyúak. a Stampachban. az ezüstös balind. a veresszárnyú konczér. a fajtok. a szls kárász. A gerinczesek köréhez tartozó halak észrevehetleg gyérülnek folyóvizeinkben. a hering félékbl a vándor alócza a pánczélosokból a botos kölön a pontyfélékbl a potykaponty. köztük nem egy ritka is. a fehér hal. a szivárványos ökle. Allatrajzi és állatgazdaságtörténeti monográfia. serincz. a ragadozó ön. Vödriezben s egyéb kisebb vizekben elj a cottus gobio. a fenékjáró küll. A . . bár a Duna. az orsófark és az ökle. a rákok és pókok számos fajai. Pozsony 1902.

733 magyaron kívül még magyarul beszélni tudó 20. Récse. Pozsonyi járás. ruthén 69. közöttük 13 nagyközség. Malaczkai járás. m. a malaczkaira 50. 29 községgel. Gerencsér és Szered. Négy rendezett tanácsú városa van. Deáki.: POZSONY VARMEGYE KÖZSÉGEI 4216' 17 négyszögkilométer. Alsócsallóközi járás. Nagyfödémes. u. Anyanyelv szerint magyar 119. 12—14 között 19. közöttük 2 nagyközség. a felscsallóközire 29.427. ágostai h.317 lakos esik.635 lakosból ír és olvas 188. a galántaira 47. 301.425. törvényesen elvált 107. Nagyszombaté 13. Vallás szerint róm. A vármegye 301.008. szerb 9 és egyéb 2578. unitárius 6. Burszentpéter. Nagyszombati járás. közöttük és Dunaszerdahely nagyközségekkel. legtöbb magyar a galántai járásban van. Stomfa és Zohor. de a 119. 23 községgel.348-al Családi állapot szerint : : : A A . E járások a következk 1. Tallós. m. 6.205. 6—11 között 39. 20—39 között 78. 145.785.337 katasztráhold területet tesz és népessége. gör. Pozsony thjf. 5. közül férfi 151. Székelyfalu.178. u. kath. azonkívül Pozsony törvényhatósági joggal fölruházott város.718. Modor. 7. a nagyszombatira 53.679-el. Galántai járás. m. Vágszerdahely. vármegye lakossága az 1869-ik évi népszámlálás óta 53. Szempczi járás. 30 községgel. város lakosainak Szentgyörgyó 3456. a pozsonyira 37. m. u.929.820. Kukló.926 lélekkel szaporodott. Gajár. oláh 39. Felscsallóközi járás. Felsszeli.675 utána következik az alsócsallóközi járás 32.635 lakosa közül az alsócsh'lóközi járásra 33.754.181 és r. evangélikus 17. kath. m.870. Nádszeg. 60 évnél idsebb 27.867. 1880 óta 38. város lakosainak száma 65. Dévény.156. Vezekény és Zsigárd. Rendezett tanácsú városok Bazin.321. közöttük 11 nagyközség. Burszentgyörgy. Jóka és Somorja. Pered.024 és ismeretlen Pozsony vármegye lis : A Bs A n A korú 17. Vága.430.247. közöttük öt nagyközség. vagyis 746. 62 községgel. 32 községgel. Nagyszombat és Szentgyörgy. u. 2. 3. 260. Életkor szerint 6 évnél fiatalabb 50. keleti 43.655. t. Laksárújfalu.677. az utolsó népszámlálás szerint. gör.665 magyarral. a mely szám természetesen a fenti összegben nem foglaltatik. 15—19 között 28. 54 községgel. u. azután a felscsallóközi 25. Bazin száma 4899. ntlen és hajadon 165.733. ev. német 23. Rohrbach. izraelita 15.136 és egyéb vallású 16.160. 301. Járások és anyanyelv szerint a lakosok a következleg oszlanak meg. vagyis 41. házas 118. özvegy 17. 63 községgel. közöttük két nagyközség. 40—59 között 58.921. községek hét járásra vannak osztva. Modoré 5279. tót 153. horvát 2181. 4.448. 1890 óta pedig 24.620.635 lélek. Pusztafödémes. Alsószeli. közöttük Szempcz nagyközséggel. Taksony. Malaczka. Szentjános és Závod. Ezeken kívül van a vármegyében 293 község és ezek között 39 nagyközség. református 7715. lakosok 150. .709 és a szempczire 22. Magasfalu.900. Burszentmiklós.825-el.

A község körjegyzségi székhely. Az 1553-ból való adóösszeírásban itt Báthori Andrásnak 10 és a borostyánki uraknak szintén 10 portája adózik. a többiekben számuk messze a százon alul marad. Késbb a cseklészi uradalomhoz csatoltatott és az Esterházyak lettek Esterházy Károly gróf az urai. a szempczi 14. vármegye községei betsoros rendben a következk: Ábrahám. mely azonban rövid id után szknek bizonyulván. vagyis 5421. ez után a nagyszombati 2380-al.és Kisbárt. századvégi modorban épült kastélyt emeltetett. a felscsallóközi 581-el és az alsócsallóközi 146-al. Maholányi Tamásné a birtokosa. a malaczkai 1578-al a felscsallóközi 1301 el és a szempczi 927-el. a pozsonyi 1851-el. 1883-ban a gróf 140 holdas park közepén csinos emeletes vadászkastélyt építtetett. . róm.. a nagyszombatiban 2460. nagyobbára róm. a galántaiban 2063-an. kisközség 145 házzal és 1240 tótajkú.Rákóczy-féle felkelés idejében a császáriak sokat sanyargatták a lakosokat. kath. Utána következik a galántai járás 2602-el. a pozsonyiban 239-en. a szempcziben 573-an. a galántaiban 38. melyben sok mkincs és különösen Egyiptomból származó számos tárgy van elhelyezve. kairói és berendezve. zik. de távírója és vasúti állomása Diószeg. a ki itt 1300-ban a pozsonyi káptalannak egy kúriát ajándékozott. 1334-ben Nicolaus de Baár királyi ember nevében fordul el.336. u. a pozsonyi káptalannak egyik 1339-iki oklevelében pedig Scenthabraam régies írású alakban. Ugyancsak a nyitrai káptalannak 1282-bl való határjáró levelében Zentabram néven van említve. a galántai 4629-el. a pozsonyiban 34. 1760—80 között Esterházy Ferencz kanczellár új templomot építtetett a községben. Albár kisközségnek. st a gróf mterme. vallású lakossal. vagyis 3790. m. múlt század els felében a Szegedy -család is birtokos volt a községben. 1737-ben özv. szám szerint 49. Fel. pozsonyi 6783-al. az alsócsallóközi 1087-el. Esterházy Károly gróf e községben a vármegye legszebb és legérdekesebb kastélyainak egyikét bírja.: 24 a Pozsony vármegye községei. lakosok a téli hónapokban a gyékényfonást házi-iparilag teljesen leégett. az alsócsallóköziben 26. E községlegrégibb birtokosául János deák szerepel. a mikor már három Bár községet különböztetnek meg az egykorú okiratok. A A Várdl A A AJbár. róm. : A A frangú egyén udvarát község határában lev u. a malaczkaiban 2780. A legtöbb német a pozsonyi járásban van. A tótok a nagyszombati járásban vannak a legtöbben. reformátusok az alsócsallóközi járásban vannak a legtöbben. mely azonban már rég elpusztult. 3120. Ág.152. Van postája és távíróhivatala. u. 93 háza és 514. számuk A Ábrahám.889-el. a kit a nyitrai káptalannak egyik 1266-iki oklevele említ. Állítólag itt volt a vármegye legrégibb templomainak egyike. ábrázolja. A1-. aztán a felscsallóközi járásban 2954. h. díszes. a felscsallóköziben 794-en. vallású magyar lakosa van. Az ev. Horvátok csak a pozsonyi járásban laknak tömegesen és 2115. község a múlt század 60-as éveiben történeti jelentséggel látszik bírni. Vallás szerint legtöbb róm.444. ennek közelében és a régivel folyosóval összekötve. a szempcziben 2128. a komarom— dunaszerdahelyi vasút mentén. katbolikus a nagyszombati járásban van 51. Az izraeliták közül a legtöbb az alsócsallóközi járásban lakik. a szempczi 5923-al.107-en.438-al. ki Unger Sámuelnek engedi át. A.128. m. számszerint 3814-en.061 és a szempcziben 17. 1439-ben a Rozgonyiak kapták Albert királytól. melyrl más helyen bvebben írunk. kath. a pozsonyi 22. 1899-ben új.799. templom 1802-ben épült. azután a malaczkaiban 48.962. a nagyszombati 2133-al és a malaczkai 914-el. Utána következik a szempczi járás 3731-el. kath. Örökség révén került mostani tulajdonosa birtokába. a galántaiban 995 és az alsóesallóköziben 42. a felscsallóköziben 26. maga kitn fest. A község különben a vajkai érseki székhez tartozott. l'tána következik a malaczkai járás 45. a melyek ma is megvannak. evangélikus legtöbb a galántai járásban van. Legrégibb birtokosául Sebes fia Ábrahámot ismerjük. a felscsallóközi 321-el és a nagyszombati 263-al. n. a malaczkai 496-al.902-el. községben van posta. majdnem teljesen arabs módon van díszítve minthogy kastélyhoz tartozó és a vele összekötött téli kert. A múlt itt A század els felében a Pöthe családon kívül a Bertalan ffy család is birkokos volt és ezeknek külön-külön kúriájuk volt.

J H <: 03 j o 03 « 6- s a 03 63 03 •<! B <i 03 .

Szászy és a Tomanóczy családok voltak a nemesi birtokosai. A múlt század elején német nevével is találkozunk Unter-Csepen alakban és ugyan e század második felében a Vrana. Mareinkovich malom és Prahovna erdészlak. Legrégibb nyoma az 1553-ból való portális összeírásra vezethet vissza. melyet hajdan. magyar község 192 házzal és 1098 ev. E községhez tartoznak Fenyves erdészlak. mely azeltt a cziszterczita rendé volt. múlt század elején a községhez tartoztak: Belle. a kik vallásra nézve nagyobb részben római katholikusok. Bozsaki. vallású lakossal a kik közölt az ev.26 Pozsony vármegye községei. 1647-ben a Karner. A néphagyomány azt tartja. 1787-ben a Klobusiczky és Udvarnoky család. a régebbi pedig most özv. községhez tartozó közül a Péterháza és a Bödeháza nevek régi birtokosok neveit látszanak megörökíteni. ref. Tomka Nándornéé. A dlk A A A A A A Gasparovich malom. A — . Tót kisközség. Templom nincs a községben. hogy egy 1268-iki oklevél az innen egy órajárásnyira fekv Szakálosról akként emlékszik meg. reformátusok vannak túlsúlyban. itteni részét a pozsonyi Szent Üdvezítrl nevezett egyháznak adományozza. régi és egy újabb úrilak van. Almás. Alistálnak csak 1391-ben találjuk els írott nyomát. a mikor Benedek fia Pál. Ez idben itt serfz-ház is volt. róm. században Jablam néven pozsonyi várbirtok volt. község körjegyzségi székhely. században Korner János kapott kir. távírója és vasúti állomása Püspöki. Els okleveles nyomára 1287-ben bukkanunk. 1338-ban Uzuri Döme ispán birtokaként szerepel. Német neve Apfelsbach. kath. Német neve Unter-Waltersdorf volt. AM ' Almás Alistál. mindössze 46 házzal. E község régi történetét nem ismerjük. ersen magyarosodó lakossal. Nevét többen onnan származtatják. Most csak Hidvég puszta és Jázó major tartozik ide. Vallásuk róm. Postája. a mikor itt Tárnok Jánosnak csupán két portája adózott. Ahóesölle. adományt e községre. 1831-ben és 1872-ben a kolera tizedelte. a szered nagyszombati vasútvonal mentén fekv tót kisközség. melyet tle Lukács nev nemes zálogban bírt. srégi község. A községhez tartozik Szent-Péter puszta. 1672-ben praedium volt 5 lakossal. Tótdiósnak. A községben két templom van. Postája van. Utódai ni. Chellje és Csellye alakban találjuk említve. AUódiós. 1708-ban a császári zsoldosok két ízben felégették. 221 házzal és 1199 róm. hogy ott voltak a királyi ménesek és ott laktak az istállómesterek. azután a Pálffy-Daun grófoké lett s ma is Pálffy-Daun Vilmos grófnak van itt nagyobb birtoka. Annyi tény. a katholikus templom pedig 1786-ban. században épült. Mady. Alsódiós a Kis-Kárpátok alatt fekszik. A község Aisócsöpöny. 38 házzal és 252 magyar és német. vallású lakossal. hogy hajdan itt lettek volna a királyi istállók. a mikor pedig újabb telepítés által német A A . felscsallóközi kisközség. XIII. Karáb és Petény puszták. 1886-ban pedig nagy része leégett. 1375-ben az esztergomi érsek birtoka volt. melynek következtében a pozsonyi alispán e birtokot Akaii Benedek fiainak ítéli oda. XV. a ki azt anyai részrl örökölte. kath. távírója és vasúti állomása Szered. kath. melynek 199 háza és 1126 róm. Hidvég. kath. tót kisközség. 1295-ben egy perben szerepel. Aisócsöiie. vallású lakosa van. A község postája Lozornón van. a kis magyar Alföldön. és róm. távírója és vasúti állomása pedig Zohoron. Az újabbikat Czilchert Róbert építtette át egy régibbl ez Novotha Józsefnéé lett. melyben 398-an laknak. a mikor lakosai tótok voltak. most pedig az államé. távírója és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. református templom kési gót stil és a XV. múlt század elején a Pálffy berezegi család volt az ura. mely két rész most Tomka Nándorné birtokában van. Postája Misérd. a múlt század elején községben egy Pálffy gróf és a Brogyányi örökösök voltak a birtokosai. községet 1830-ban árvíz pusztította. h'amocsay és Radványi családok voltak. de most Sprinczer János és neje Nyitray Mária tulajdona. múlt század els felében a László család volt a földesura. temploma 1693-ban épült. Ezek közül Belle puszta Billye néven már 1296-ban van említve. Az idk folyamán e község nevét Csörle. tót neve pedig Jablonove volt. ágon a Csarada és a Tomka családok voltak. kath. hogy a község els telepesei a Lubinszky. István fia László birtokaként. Az 1553-iki összeírás alkalmával az érsekségnek 7 és Farkas Ignácznak 4 portája adózott. de túlnyomó számban németajkú. pozsonyi kanonok. Alsócsöpöny. 1553-ban az akkori portális összeírásban Serédy Gáspár 12 portával szerepel.

községnek van saját postája. si község. de plébániája már a XIII. Unter-Nussdorfnak és WindischNussdorfnak neveztek. Hozzá tartoznak Javornik. Sisoretni vadászlakok és Szolirov major. Van még ezenkívül egy ezüst-kelyhe is. Postája Felsdiós. Alsódombó. Az egyház értékes régi szentségtartót riz. Érdekes egy XVI. 1402-ben Jamnik tót nevével is találkozunk. 1368 ban Samothi György fia János felesége panaszt emel Saápi János fia Péter ellen. melyet Simon Katalin 1615-ben ajándékozott az egyháznak. 1394-ben Georgius de lányuk kir. már réginek szentségtartónak egy része azonban már át van alakítva.Pozsony vármegye községei. Kath. 1346-ban a pozsonyi káptalan Streiz Marchard pozsonyi polgárt iktatja e birtokba. a mikor Monostori Berzéle Miklós van birtokosául említve. róm. bogy „dtilden unter sich keinen Pemen" vagyis. 1647-ben és 1787-ben a nagyszombati plébánia. melyet IV. temploma a XVIII. hogy la- kosai már 1736-ban tisztán tótok legyenek. kath. 113 házzal és 603 tótajkú. Egy oklevél ^mezvárosnak nevezi. melyet az 1694-bl való canonica részletei visitatio is CSARNOKRÉSZLET ESTERHÁZY KÁROLY GRÓF ÁBRAHÁMI KASTÉLYÁBAN. heket. A vöröski vár tartozéka volt és a várbirtokok sor- sában 1536-ból osztozott. Béla 1262-ben Serefel comesnek adományozott. Pálffy János gróf a birtokosa. István is megersített. az akkor dúlt pestis emlékére építettek. 1310-ben Jánoki Jakab a birtokosa. E A távírója Szomolány. mely szerint. a mit 1270-ben V. évi összeírásban Nagyszombat város a birtokosa és 20 portája adózik. 34 házzal és 246 róm. kath. Mostani kath. felscsallóközi magyar kisközség. vallású lakossal. században fennállott. község fels végén áll a Szent Háromság-kápolna. . Az 1553-ból való portális A A A Alsójányok. Álsódombó. századbeli oklevélben foglalt az a kijelentés. hogy az itteni németek nem trnek maguk között cse. a mikor is Januk néven említik. A Rákóczy-féle szabadságharez alatt a császáriak kétszer felgyújtották a községet. vallású lakossal. a mikor a község lakosai németek voltak. említ. a ki itt szolgájának tekintélyes földbirtokot és kúriát adományoz. a nagyszombati káptalan birtoka volt. temploma 1518-ban épült és nagyon érdekes gótikus vannak. múlt század elején Unterduoován néven. Elbb a vöröski vár tartozéka volt. század végén épült. 27 község lett. Koza. a kik alatt nyilván tótok értendk. a Kis-Kárpátok alatt fekv kisközség. melyet 1715-ben. község már a pápai tizedszedk jegyzékében is szerepel. Alsójányok. hogy e birtokát elfoglalta. de az 1553. ember nevében szerepel. való kimondották. Ez a határozat azonban nem gátolta meg azt. Mindvégig a vöröski vár tartozéka volt és ma is id. de távírója és vasúti állomása Nagyszombat. E községnek els okleveles nyoma 1287-ben jelentkezik.

szép parkja van. Gyulay. mely utóbbi a 111. században Alsókorompába olvadt. Magyarát és Újmajor majorok. Sneider. község határában falu postája és távírója Nagymagyar. Rubens. összeírásban Alsó-lányok néven. így egy 1256-ból való oklevél Tejnek nevezi. 1816-ban Alsókorompán 74 kúria volt. Ekkor a Brunswik családon kívül még a Kürtessy. Nedeczky. si templomát 1807-ben rombolták le. vagyis Közép-Korompa van említve. st a múlt század elején Unter-Krupa német néven is. díszes családi sírbolt a r. hogy 1465-ben épült. évi Batthyány-féle canonica visitatio is megemlékezik mostani templom alapkövét 1807-ben róla. 1534-ben Csellyei Mártont és Balázst találjuk itt. 77 házzal és 645 róm. Alsókorompa. melyet a morvák elfoglaltak. Pellegrini. Közelében külön színházépület is van. Késbb az Esterházy grófi. a mikor Petk volt az ura. kath. de 1489 körül Spáczay János és Boldizsár kaptak itt Mátyás királytól adományt. aisóiócz. község plébániája már 1390-ben említve van. késbb pedig Nagyváthi Antalt is. melyet a Vatai család vált fel. kinek kastélyt. Tenniers és más mesterek. melyek közül a Brunswik grófi család 35-öt bírt. Körjegyzségi székhely. templom mögött áll. de Stibor vajda ismét visszahódította. mely kiváló memlékeket és híres mesterektl származó számos régi festményt tartalmaz. tótul Krupa. Holbein. 1572-ben az Olgyay. vallású lakosa van. Ide tartoznak Henrika. Aisókorcmpa. Spáczayak tovább is szerepelnek a birtokosok között. Az els emeleti nagy terem érdekes freskókkal van díszítve. 39 kisebb birtokos között oszlott meg. Adelffy Máriának eladja. mely azt Brunswik Antalnak és nejének. távírója és vasúti állomása meg Lóczbresztoványon. Halácsy-féle részbirtok 1596-ban Ramocsaházy Györgyé lett. férje iránti kegyeletbl emeltetett. a becs zsolnai vasútvonal mentén fekv tót kisközség. Körjegyzségi székhely. Kii /-ben a pozsonyi apáczáké és 1787-ben a vallásalapé. E községet Loch alakban a pozsonyi káptalannak egyik 1290-iki oklevele említi. Többek között képviselve vannak Bassano. Mostani nagyobb birtokosa Cholek Rezs gróf. A A .28 Pozsony vármegye községei. Brenghel. József. Lévay. Az ide tartozó parkban áll Ferenczy szobrász emlékmve. 1813-ban Révay Pál báró itteni birtokrészét. míg a többi. Az Árpád-házi királyok korában három Korompa volt a vármegyében és pedig Alsó-. század vége felé már a Korompai család van említve birtokosául. Fels. Kupeczky. Brunswik Józsefné szül. a mikor Bacha comes fia. vagy Dolna-Krupa néven is szerepel. Az 1782. kath. Szászy és a Balogh családok szerepelnek birtokosokként. Hajdan Stibor vajdának vára is volt itt. Brunswik József grófnak adja el. 1309 és 1313 között Doncha asszony szerepel birtokosaként a ki Nagy Abának adja el. 1585-ben a Halácsy és a Latkóczy családokat is. Salvator Rosa. Érdekes a templomban álló síremlék. 1339-ben Lóczi Tamás fia Mihály van birtokosaként említve. Alsólócz. kastélyban Beethowen is több izben megfordult és néha hosszabb idt töltött itt. Spáczay Márton 8 és Dobsa János 5 portával szerepel. majd a Zichy grófi család birtoka lett. Az 1553-iki összeírásban Kéméndi Péter 16. 1726-ban a Ghülányi és 1749-ben már a Brunswik családok is. és távíró is. évi határjáró levélben Kurumpa és Kysep-Kurumpa. mely azeltt a Baloghoké volt. Postája Nagybresztoványon van. Ulászló Pogány Péternek és Vizközy Andrásnak adományozza. de 1682-ben még a Dersffy. Pálma. a bessei Farkas. XV A A A A A A A A A — . itt nagyobbszer kastélya és ritka terjedelm. községben van posta 1891-ben a község egy részét tz hamvasztotta el. a Rádai.194 háza és 1481 róm. Tizian. Claude Lorain. a Gyulai. 1762-ben a Spáczay-féle birtok már a Sándor család kezén van. egy 1330-ból való pedig Kremphföídnek. Majthényi Marianna 1837-ben férje és fia számára emeltetett. Késbb azután Kromph. Ez az emlék szintén Ferenczy szobrász mve.^kath. vallású lakossal. 1495-ben II. 1506-ban Verböczi István is birtokosa. pogánykori rhalínok láthatók. 1430-ban pedig a beregszegi Német család az ura. melyet gr. még a Brunswik család építtette. Egy 1256. melyet Brunswik József grófné. Mihály ezt az öröklött birtokát a nyitrai káptalannak hagyományozza.és Közép-Korompa. Diebaldi. Ghülányi. az ó-buclai apáczák birtokául van felvéve 13 portával. tót kisközség . a Ramocsaházi családokat találjuk a birtokosok között. tették le és 1811-ben fejezték be az építést. Egyébiránt ez a helynév a középkorban többféle változatokban szerepel. XIII. 1462-ben Sárosfalvi Nehéz Mihályt és testvéreit iktatták e birtokba. azt állítván. több kisebb nemesi birtokossal együtt.

Vallásuk róm. Serédy Gáspárnak és Mérey Mihálynak 8 8 portája fizet adót. 29 1529-ben találkozunk a másik Lócz Mindeddig csak egy Lóczról van szó faluval és ekkor Alsólócz Kis-Lócz néven szerepel. Kívüle még Molnár Pálnak. útján került a mostani tulajdonos birtokába. Szecsey Györgynek és Szabinovszky Ignácznak van itt nagyobb birtoka. Most Fekete Aladárné bárónénak van itt nagyobb birtoka és csinos. 1787-ben már a Pálffyak az urai s id. Molnár Pál. Ferdinándtól új adománylevelet nyernek. Az Alsó-Csallóközön fekv magyar kisközség. . azután a Bencsik. ezzel teljesen összeépített fele pedig Papny arasd. mely elbb Esterházy Katalin grófné. a másik része az Agh családé volt. család tulajdonába mentek át. község hajdan a Kis-Duna mellett feküdt és régi helyét ma is Faluhelynek nevezik. Nyáry János gróf és Jánoska Jánoska család birtokai 1844 körül vétel útján a Prileszky Ignácz és János. a portális összeírásban. a kik birtokukra III. 1715-ben Magdolna Katalint. század folyamán az Illé^házy. a Sina báró család tulajdonába került. vagy Papszer néven szerepelt. a ki sörházát és majorját a nagyszombati székesegyház íázent XVIII. a kik birtokukat Molnári Kelemen gyri püspöknek adják át. újabb úrilaka. 1651-ben a Kelecsényi és a Ravasz családokat találjuk itt. Hajdan csak egy Ny arasd állott fenn és a mai Alsó. Bencsik és a Zabafy családok voltak a birtokosai. 1553-ban. Alsónyárasd. a múlt század elején Sipeky Sándor. mert Tamás esztergomi érsek 1193-ban már kápolna építésére adott engedélyt. melynek 188 háza és 1616 lakosa van. Az okleveles nyomok azonban még régibb idkre vezetnek. Rattkay István özvegyét is itt találjuk. a pozsonyi káptalannak 7. a család kihaltával. Egyik részét IV. Háromság oltárának ajándékozza.Pozsony vármegye községei. de az utolsó népszámlálás csak 1498 lakost talált itt. majd a Sipeky családé volt és örökség A A ALSÓKOROMPA. Ambró. Béla a pozsonyi káptalannak adományozta 1237-ben. 1647-ben a pozsonyi káptalan és özv. a mikor az egyik fele Nyárasd néven. Amadé Lénárdné a birtokosa. 1434-ben a Fraknói grófokat találjuk itt. Hrabovszky. melyet csak a tagosításkor osztottak ketté. Pálff'y János grófnak ma is Aisónyárasd. míg az Illésházyak birtoka 1838-ban. kath. A — . — A BRUNSWIK-FÉLE KASTÉLY (MOST CHOTEK REZS GRÓFÉ). Kádas.és Felsnyárasd egy község volt. a másik.

század elején 78 házzal és 504. Nagy. hogy a község oklevélileg csak 1490-ben van elször mostani nevén említve. 1849-ben határában két kisebb ütközet volt. az alsón és a felsn feküdt. és 22-én Zsigárdon lefolyt ütközet Alsó-Szeli határára is kiterjedt. itt Aisószeii. Jánostelek és Lapogosi major. vallású lakossal. a budapest bécsi vasútvonal mentén fekv magyar nagyközség. Az 1849 június 21. hol számos érdekes mkinriznek.. Az itteni néphagyomány a község keletkezésére vonatkozólag azt tartja. Kisközség. A katholikus templom egyik része még 1307-bl való. kath. a Versend dl. nagyobb birtoka és régi nemesi kúriája. Kisrévház és Oregrév. pedig 1875-ben épült. 357 házzal és 2226. az Ernyey. a község si családjának két utódában. mely a községet ekkor már Terra Opoy-nak nevezi.. vagyis két szélén.és Fels-Szeli neveket. Disznóskút erdészlak. Itt volt különben a lóváltás is. Bácsfa. 1553-ban találkozunk ismét egyik újabb birtokosával. kapták az Alsó. a kath. A községben két templom van ág. és róm. Lakosai különben régtl fogva nemesi eljogokat élveztek és a múlt század elején a Szászy. a mikor Miklós és Fasca grófok itt kápolna-építésre engedélyt kaptak. Ez idtl fogva 1505-ig Miksa császár seregei több izben feldúlták. azonban 1278 eltt már mint különvált község veszi fel si birtokosainak az apaji Apaj családnak a nevét. róm. Az ev.30 Poszony vármegye községei. h. A község körjegyzségi székhely. 1863-ban csaknem az egész község tz martaléka lett. Van saját postája és távírója. Halastó nev dlje . kath. Csölle. kath. vallásúak. hogy hét család alapította és pedig a Mikóezy. A lakosok iparegyesületet és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. másként Teleki dl. Az itteni honvédemléket. Ezekbl kihasíttatván. azonban a róm. Ebbl megmagyarázható az is. egy másik emléket pedig az osztrák az 1849 január 13-án elesett Geramb osztrák alezredes emlékére emelt. azonban csupán egy portát találtak az egész községben. Szálay. ezeknek az emlékére állították föl. E község azeltt a pest pozsonyi országútnak egyik legfontosabb pontja volt. melyet legújabban 1853-ban alakítottak át. távírója és vasúti állomása pedig Galántán van. a millennium alkalmából. a ki itteni pápai tizedszedk jegyzékében Opan birtokát Elefánti Mátyással elcseréli. A községben van posta. a szomszédos Majténynyal egy község volt. XIII. ev. a mint azt 1278-ból való oklevele bizonyítja.. Némely írók állítása szerint a két Szeli hajdan a szomszédos Taksonyhoz tartozott és annak határain. itt Pálffy János gróf a birtokosa. Az 1553. látszik valamely régi halászóhely emlékét tartja fenn. a Királyrévi osztály. Ide tartozik Újmajor. sendi vámház. — A : A - A A . mert az ekkori portális összeírásban Apay István és Albert szerepelnek. a Takács és a Túróczy családok voltak a nagyobb nemesi birtokosai. túlnyomó részben ág.úgy község postája. a mennyiben az országgylésre Pozsonyba utazók mindenkor az itteni uradalmi nagyvendéglben szálltak meg. Ezek a Deáki. tótajkú.. de mindkett újabb kelet. katholikusok is elég számosan vannak. vasúti állomása pedig FelistálNyárasd. László királynak a pozsonyi káptalan levéltárában rzött. Az idk folyamán a kápolnából templom lett. vajkai érseki székhez tartozott és az érseki nemesek birtoka volt. elferdített alakban szerepel. évi portális összeírásban már szintén Alsó-Szely néven szerepel és Serédy Gáspárnak 20 portája adózik. a hol 48 ház és 300 lakos van. felscsallóközi magyar kisközség. 1310-ben újabb birtokosával találkozunk Jenslin nagyszombati bíró személyében. Alsószeli. 1647-ben a Pálffyak lettek az urai és ma is id. Versend tanya és a verosef van — — : : A Pa J Bácsfa. Apaj. a kik állítólag mint molnárok és halászok e községek els telepesei lettek volna. és az Iváncza dl. Tóth és Szabó családok. vallású lakossal. a kik róm. templom 1878-ban. Béllye puszta. É község els okleveles nyomát már 1205-ben laláljuk.Apaj néven Keresztúrral közös. A község némely dlneve jelentséggel látszik bírni. Kossuth Lajos és Deák Ferencz is akárhányszor itt háltak meg. A múlt század elején a község lakosai nevezetes marhaés juhtenyésztést ztek. A nmlt század második felében serfz-ház is volt a községben s marhavásárai messze vidéken híresek voltak. távírója és vasúti állomása Keresztúr. a szered nagyszombati vasútvonal mentén fekszik. ev. Várady. 1278-ban a pozsonyi vár tartozékaként van említve. Ide tartoznak Arkosár és Szigeti vadászlakok.

Van itt egy kastélyszer. Egy-két héttel késbb a vihar ismétldött és ledöntötte a templom homlokzatát. — A SZENT-ANTALI TEMPLOM ÉS KOLOSTOR. nagyobb épület is. Utóda Szelepcsényi György érsek folytatta a munkát. katholikus vallású lakossal. 1787-ben az Esterházy aké. mire az új hajlékba a primás ferenczrendieket teleaz pített. tótajkú.Pozsony vármegye községei. A nagy részét tz pusztította el. 1789-ben. Ez utóbbi búcsújáró hely. Királyi várföld volt. évi portális összeírásban Nyáry Ferencznek 5 és Samaryay Tamásnak 2 portája adózott. a vágvölgyi vasútvonal mentén fekv kisközség. Késbb a Jezerniczky család lett az ura. a templomot pedig széna-raktárnak használták. 1725-ben itt. a mikor Lippay meghalt és az építkezés megszakadt. a rend eltörlése után a zárdát magtárnak. 1764 óta pedig híres árvíz. Szintén srégi község. most pedig Welteni Wiener Rezs lovagé. — — — Báhony. a mely innen írja elnevét is. míg végre 1811-ben a helytartótanács a ferenczrendieknek a visszatelepedést megengedte. . 1862-ben községhez tartozik Szent-György-Úr és Szent-Antal. A templomot 1724 október 1-én szentelte föl Ghyllányi György tinini püspök mivel ez ideig csak meg volt áldva páduai Szent Antal tiszteletére és innen kapta Szent Antal nevét is. roskadozó állapota miatt. a ki a birtokot Elefánti Dezstl vette meg. a kápolna körül temet áll. A templom foltárát Apponyi György gróf emeltette 1782-ben oltáron a Szz Anya kegyképe van elhelyezve. 1718-ban itt óriási vihar pusztított. melyet Róbert Károly 1306-ban Bogár fia Márton mesternek újból adományoz. mely már 1244-ben villa Bahun néven szerepel. A XVI. 112 házzal és 742. 1238-ban pedig a már említett templom is szerepel. Szent-György-Úr már 1205ben említve van. 31 BÍCSFA. A községben van posta. Báhony. 1852-ben lerombolták. A szentgyörgyúri si kis templomot. Károly királytól kapta adományban. a ki birtokát I. az akkor dúlt pestis mely azonban már használaton kívül van. melyet 1674-ben be is fejeztek. A templom alatti egyik sírbolt az Apponyi család temetkez helye. 1306-ban egy másik Márton szerepel. . mely a kolostor tetzetét elvitte. A kárt sok fáradsággal ismét helyrepótolták. fogadalmi kápolnát emeltek. Lippay György esztergomi érsek Szent-György-r közelében templomot és zárdát építtetett. század elején különben a czifferi uradalomhoz tartozott és a Nyáryaké volt. Az 1553. 1857-ben és 1866-ban a község emlékére. 1335-ben Báhonyi Pap János szerepel birtokosául. róm. 1513-ban Hideghéthi Gergelynek is volt itt részbirtoka. vasúti állomása pedig Nagypakán. mely az Apponyi grófoké volt. távírója Somorján van. 1660-ban tették le az alapkövet és 1666 január 3-ig folyt az építkezés. 1684-ben a báró Maholányi család a templom és a zárda eltt páduai Szent Antal szobrát állíttatta föl. E község is a vajkai székhez tartozott.

a kik mindannyian róm. Van itt egy régi úrilak is. mely 1274-ben a királyi udvarnokok telepeként szerepel. kastély szer épülettel. községhez tartozik Kisbéke és Józsefmajor. Késbb a Pálffyak lettek az urai községhez tartozik a Regencze és ma a Pálffy szeniorátusnak van itt birtoka. alsócsallóközi magyar kisközség. vallású lakossal. Béke. Ferencztl. Ez a Pókatelek különben a pókateleki Kondé család fészke volt és úgy látszik. a távíróhivatala Galántán és a vasúti állomása Gányon. vallású lakosa. a mikor I. Enyed pusztán Fuchs Gyula birtokosnak szeszgyára és szeszfinomítója van és újabban épült. csupán 4 portával van felvéve a jegyzékbe. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahelyen van. a mikor a királyi birtokok között van felsorolva. róm. Legels okleveles nyomával már 1252-ben találkozunk. Templom sincs a községben. a múlt század elején az Ambró örökösök birták. Ez azonban elpusztult és helyére épült 1770-ben az újabb templom. a Gzúczy és a Németh család. 23 házzal és 218. Balásfa. Postája Csötörtök. róm. Az éberhardi uradalomhoz tartozott és birtokosai 1787-ben a Jeszenák bárók. e birtokba iktattatta. mely ma Schwarcz Károly tulajdona. 1553-ban királyi birtok. de 1515-ben Bessenyei László visszaváltja azt Csorba Andrástól és annak fiától. csinos úrilaka. késbb az Apponyi grófok lettek. Ezt már II. Els okleveles nyomát csak 1423-ban találjuk. mindössze 20 házzal és 167 róm. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. Baiásfa. Lajos király Pókateleky Miklós fia Jakabot és testvéreit. 36 házzal és 362. 1390-ben Weke néven a pozsonyi fesperességhez tartozott. 1347-ben Cseklészi Ábrahám Móricz az ura. 1423-ban ismét királyi birtokként szerepel. Baka. A községhez tartozik Enyed puszta. Beketfa. Barakony. Lajos király. A beketfalvi Mórocz család si fészke. Károly a pozsonyi várbirtokok közül Tamás mester csókaki és gesztesi várnagynak adományoz. Földes Mártont 2 és Vas Istvánt ly 2 portával. a mikor már két Baka van említve. a gellei érseki székhez 1524-ben intéközségben nincs templom. A község postája. kath. Késbb a bakai Bessenyei családot is itt találjuk. hogy e két család is azonos. teljesen átalakítva. Az 1553-iki összeírásban. Beketfa. kiktl Welteni Wiener Rezs lovag vette meg. 1380-ban Barlabás néven szerepel. távírója és vasúti állomása pedig Patonyban. A község si temploma már 1274-berí említve van. zett rendeletében említi. 1377-ben. vagyis Pókafölde néven említett község. a mai Balásfa határában feküdt. si község. Baka. postája Nagymácsédon van. most pedig Bartal Kálmán a birtokosa. Ezt Bél Mátyás is említi de ma már csak maradványa van meg — A A . míg egy XIII. hogy az 1336-ban Poukafelde. Temesközig Bálint pozsonyi kapitány az ura. Béke. de a távírója Czifferen van. Angyal Mátyást 3. Az 1553-iki portális összeírás már több birtokosát említi. katholikusok. Maholányi Tamásné albakai birtokát átengedi Unger Sámuelnek. távírója pedig Patony. vallású lakossal. így Báhonyi Mihályt 3.32 Pozsony vármegye községei. E községrl alig van valami feljegyzésre méltó. kath. A község katholikus temploma 1721-ben épült. 1569-ben a Földes és a Temesközy család újabb adományt nyer a két Baka községre. A községben van posta és vasúti állomás is. a galánta zsolnai vasútvonal mentén fekv tót kisközség. Kulcsár és a Jankó család birják. századbeli okirat a Buken (Bökény) család birtokának mondja. A Pázmány-féle jegyzékben Boka néven van említve. A múlt század elején a Bartal. Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspár 3 és Mérey Mihály 2 portával szerepelnek. Szepesi Jakab országbírónak az oklevelében már Beké néven van említve. kath. mint királyi birtok. a Fels-Csallóközben fekv magyar kisközség. kath. A községhez tartoznak Halomszél és Kajtova major. Ilyképen valószín. a hozzá tartozó nagyobb. a Jezerniczkyek korából. 1737-ben özv. A . alsócsallóközi magyar kisközség. távírója és vasúti állomása Somorja. 1848-ban itt kisebb ütközet is volt. Régi birtokosai ismeretlenek. 1445-ben pedig. és hogy ez a Tamás mester a Pókatelekiek se volt. Van 142 háza és 822 róm. mely a birtokot elzálogosította. melyet I. Balásfának újabbkori birtokosai az Orosz. mindössze 11 házzal és 123 lakossal. Római katholikus temploma igen régi. vallású lakossal. melynek itt megersített várkastélya is volt. Baka község postája és vasúti állomása Bs. Barakony. új adomány czímén. Postahivatala Egyházgellén van. Szellz major és Szltelep. és ez is A nev dl. 1559-ben Török Balázst is birtokosaként említik az okiratok.

a Kis-Kárpátok közelében fekv tót 141 házát 1096 lélek lakja. Ide tartozott hajdan az Általutalja vagy másként Salamonfölde is. Ferdinánd újabb vásártartási engedélylyel gyarapítja kiváltságait. Örökösödés útján azután a Pálffyak birtokába került és ma is id. A múlt század elején még mindig az Illésházy grófi családot találjuk itt. 48 házzal és 308. Béla királytól nyerte volna szabadalmait. 3 . Jelenleg Pálffy Béla gróf birja. melyet II. Az Ilmériek. a mikor Bethlen Gábor Nagyszombatot megszállotta. ú. 1495-ben II. Vatha nev helységüket egymás között négy részre fölosztják. Mátyás 1617-ben vámszeclési joggal ruházza fel és 1634-ben II. II. körjegyzségi székhely utolsó népszámláláskor a lakosok száma csak 1015 volt. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. 1394-ben Petrus de Watha királyi ember nevében találkozunk a község nevével. van itt nagyobb birtoka. melyek már 1256-ban szerepelnek. Béla királytól nyerte. László fiai Balázs és László. Némely történetíró szerint e község már II. Ortvay azonban határjáró levelek alapján kimutatja. 1591-ben Csorba János a maga birtokrészét Myésházi Istvánnak zálogosítja el. hogy ez tévedés. kik annak kétharmadát a nagyszombati Klarisszáknak adományozták. 1168-ban már renoválták. de már az kisközség. si temploma. 1618-ig birtokolták. Mai temploma roskadozó állapota miatt 1787-ben épült. melyet némelyek a mai Mácséddal vagy Klucsovánnal tévesztenek össze. egyik múlt századi canonica visitatio szerint. Bélaház határában feküdt hajdan Moesolán község. m. 1239-ben Votha néven. ennek testvére. Olgyayak III. Ezt az állítást azonban Ortvay Tivadar dr. ismert nev tudósunk megezáfolja és kimutatja. melyre 1295-ben az vagyis k A A Béivatta. kath. Creneville Viktória grófnnek adományozta. 1498ban pedig a htlenségbe esett zerházi Zerhas Márton és László itteni részét Illyés György és Mátyás váradi püspök birtokába bocsátja. s az apáczákat is Bélaházából kizte. Ürményiek szintén kaptak itt birtokot III. 1330-ban pedig Bagyarad alakban. 1281-ben Salamon János és István az urai. egyike a legrégiebbeknek. Ulászló csebi Pogány Péternek és alsóborsai Vizközy Andrásnak adományozza részeit. utoljára 1450-ben. Ma a vármegyében csupán két Vatta nev község van. 1270-ben Villa Balarach néven találjuk említve. a nagyszombati járásban. 1362-ben János fiai János és Miklós. Endrétl. községhez tartoznak Policsko és Sárkány puszták és a hitelintézeti major. melynek Rudolf király vásártartási jogot adott. végül Pál fia László. József alatt birtokaik a fiskns kezére kerültek. Pálffy János grófnak . Endre a Mocsoláni családnak adományozott. a ki az részét Kis Finta comesnek adja el. A község 1580-ban már mezváros volt. Halastó és Vármöqötti nev dlinek is történeti jelentségük lehet. mint legnagyobb birtokost. Moesolán a pozsonyi vár tartozéka volt. mert a homlokzatán látható számok szerint (állítólag) 1080-ban épült. és Péter fiai János és Miklós. melynek akkoriban Balarad volt a neve. Bélaház. 1593-ban pedig a magvaszakadt Csorba János birtokát Illyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispán. község a pápai tizedszedk jegyzékébe is fel van véve és 1435-ben Belvatay András nemes nevében is említve találjuk. 1308-ban találkozunk elször a Bánkvatta elnevezéssel. mint Pozsony várának tartozéka van említve. hajdan ezeken kívül még Vatta és Bánkvatta is szerepelt. 1803-ban Ferencz király Collorédo Ferencz miniszter nejének. II. túlnyomó részben róm. 1506-ban Verbczi Istvánnak is van itt birtoka. 33 Béiaház. Az apáczákat két izben ersítették meg itteni birtokukban. a ki a községet. a mikor Olgyay Péter és Farkas itteni birtokukat Tiborcz fia Péternek adják el. távíró és vasúti állomás. A Magyarország Vármegyéi és Városai: Pozsony vármegye. 1329-ben Rohmann Márk fia Tamás is birtokos itt. a miért a község pecsétje is Béla király nevét viseli. Endrétl adományt nyernek. hogy a község hajdani kiváltságait IV. 1240-ben a nagyszombati apáczáknak adományozta. vallású lakossal. felscsallóközi magyar kisközség. — — E család még az 1301. Bélvatta és Vajasvatta. Saághi Deák Imre és fia Zsigmond kapják. Bélaház határában feküdt hajdan Villa Solmus és Villa Sum~kerek. de 1786-ban lerombolták. községben van posta. a kik birtokukat Ongai Péternek és Farkasnak adják el. Bélvatta. azután 1773-ban is. 1406-ban Marthamagyari Balázs fia Pál itteni birtokát Antal fia Domokosnak és fiainak eladja. de azután Abafi Miklósnak adták cserébe más birtokért.Pozsony varmegye községei. Birtokaik idegen kézre kerültek és csak 1624-ben kapták ismét vissza. év eltt az Itumérfiaknak adta el a birtokot.

1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itt lakó jobbágyoknak szabadságlevelet ad. nagyobbrészt ev. mely alkalommal a Salamon nemzetség maradt mely ív 1239-ben tartottak Benkepatony. a gyztes. Sólymos. késbb Bikszád alakban említik. a Kis-Kárpátok tövében fekv tót nagyközség. s mint ilyet adományozta I. de e rész is 1593-ban az Dlyésházyaké és a Saághiaké lesz. A községben ma is sok német. melynek ma már csak egy major tartja fenn az emlékét. Ide tartoznak még ezenkívül Ferenczszállás puszta. st székely határröket is telepítettek. kiktl késbb a Fugger család vette meg és a vöröski uradalomhoz csatolta. Hajdan az éleski vár tartozéka volt. Visternicz néven szerepel. Ekkor már Benkháza néven szerepel. Felsmalom és Vadászlak. vallású lakossal. 1466-ban a gellei érseki székhez tartozó pozsonyi várbirtok volt. Késbb. Besztercze. így a pápai tizedszedk jegyzéke Bisterse. A Rákóczy-féle felkeléskor a császáriak két ízben fölperzselték. Benkepatony szintén az Alsó-Csallóközön fekszik. vasúti állomása pedig Stomfa. az 1553-iki összeírás Bisztricza néven említi. ma meg már csak major. 7-én a gazdák egész évi termése elégett. róm. Mini említettük. magyar. Bikszárd. A birtokjog megállapítása czéljábóí. Villa Pothun alakban. Uros. Körjegyzségi székhely. 1883 aug. Csekend s társai igényt. vallású lakossal. Hajdan csak kápolnája volt.34 Pozsony vármegye községei. Benkepatony egyháza már 1390-ben említve van. IV. 1H0 házzal és 1008. E község hajdan királyi birtok volt. si német telepes község. az utasok biztonságáról gondoskodni és a és . Az 1553-ik évi adó-összeírásba Serédy Gáspárnak 50 portája van fölvéve. minek következtében IV.Patony is szerepelt. Csécsény-. Itt csak a Patony és Benkepatony néven szerepl és a már megsznt. Az 1553-ból való portális összeírásban szintén a pozsonyi várhoz tartozó királyi birtokként van felvéve. mint királyi birtok. Postája és távírója Nagymagyar. Az 1866-iki hadjáratban július 22-én e község határában volt az osztrákok és németek között az utolsó ütközet. Besztercze. míg Diósförge-Patony ezeltt Diós-Patony és Förge-Patony néven két község volt. kath. 1591-ben azonban már Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak rajta. morva és szerb névvel találkozunk.és Homokos-Patonyról emlékezünk meg. kath. A múlt század elején pedig. A múlt század elején már puszta. Magyar kisközség. 1683-ban meg a törökök ell menekül szerbek is telepedtek ide. Közelében volt hajdan Lipótfalva község is. távírója és vasúti a Makay malom is. azonban a mai református templom csak 1815-ben épült. Bikszárd. Béla király 1239. Föszer-Patony és Sólymos. Ezek: Benke-. Diósförge-. 1805-ben. El. ref. a Salamon nemzetség és András. a mikor Karcsai Iván volt az ura. melylyel együtt a Pálff'yak birtokába került. Patonyt Roland nádornak 1250-ik évi oklevelében találjuk elször említve. melyet 1534-ben alakítottak át templommá és 1803-ban megújítottak. Hajdan azonban ezeken kívül még HomokosPatony. márczius 6-án. Sólymos-Patonyról 1313-ban találunk feljegyzést. Ulászló Pogány Péternek és Vieköey Andrásnak adományozta a falu egy részét. melybe a törökkori pestis-járványok alkalmával nagy részben kipusztult lakosok helyébe morvákat. 1495-ben II. Ide tartozik község postája Szentmihályfa. Régi okiratok Bykzad. Ma Károlyi Lajos gróf a birtokosa. tót kisközség. a franczia hadjárat alatt. 331 háza 2195 róm. Béla 1240-ben a Salamon-nembelieknek adományozta. Napóleon szász szegédcsapatai e községen vonultak át. vasúti állomása pedig Szempcz. a mikor Pálffy Lipót gróf volt a földesura. Fszer-Patony U. A állomása Patony. Van saját postája és távírója. Bélvatta községhez tartozik Rónya major is. de a tizedfizetés alól fel volt mentve. vallású lakosa van.és Lgérpatony. A község neve az idk folyamán többféle változatban szerepel. Lajos királynak 1524-ben a gellei székhez intézett rendeletében szerepel és az 1553-iki adóösszeírás szerint öt portája van. mert a lakosok kötelezve voltak az utakat rizni. 1553-ban Lipótfalván Bakith Péternek 1 és a Héderváry családnak 4 portája volt. Budán kelt rendelete következtében a birtokot igénylk perdönt párviadalra utasíttattak. Ugyanekkor van említve Homokos-Patony is. 1345-ben Michael de Pathon nemest említenek. Lajos király 1377-ben a máriavölgyi Pálosoknak. 38 házzal és 285. Pozsony vármegyében hat Patony nev község van. nyolcz portával Késbb a Pálffy család birtokába került és most is a Pálffy-szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. vagy a többiekbe olvadt Fszer-. Bögöly-.

ZICHY PÁL FKRENCZ GRÓF VADÁSZKASTÉLYA. 1366-ban I. Erdödy. Nankenreyter Nabukodonozor nejének BIKSZÁRD. báró Hirsché lett. Szomolánv. Thurzó.és Fels-Malom. Csáky. Kendy. Ide tartoznak Batala. a kiket 1449-ben iktattak e vár birtokába. Brezni és Bilahora majorok. 35 környéken garázdálkodó rablókat üldözni. században királyi birtok volt. 1394-ben Zsigmond király Stibor vajdának adományozta. Batthyányaktól a Ziehyek örökölték leányágon. Holbichka. Batthyány Ádám gróf ftárnokmesternek adta el és ugyanezt tették a Tarnovszkyak is. Szent-Miklós. Hajdan vámja is volt. Alsó. 1886-ban a községnek több mint kétharmada tz által pusztult el. ki viszont 1468-ban eladta Sárosfalvi Nehéz Péternek és Györgynek. Ulászló E Czobor Imrének és Mártonnak adományozta. A község fölött emelkednek az éleski vár romjai. községnek van saját postája távírója Szomolány. Bikszádi vár néven is ismeretes volt. Bykzad. Keglevich. Az Árpád-házi királyok korában már fennállott. Szent-János. 1535-ben Czobor Anna révén a vár és uradalma Bakyth Péterre és Pálra szállott. si temploma helyén áll a mostani. Szent-György. Chachajda. melyet 1788-ban építettek. Forgách. Késbb Szentgyörgyi Pongrácz foglalta el és eladta Strázsai Scola Mátyásnak és Tamásnak. Wittek. Seola Mátyás 1453ban testvére özvegyének: Veronikának. másik rész Zichy József gróftól. Révay. Tarnovszky. Tratora. mely 1900-ban épült. mert a hegy éles sziklagerinczére van építve. Bay. XVI.Pozsony vármegye községei. A XIV. Thököly és Nádasdy családok. Zylagy. században az éleski várhoz a következ falvak tartoztak Szent-Péter. vétel útján. vétel útján. 1765-ben Czobor József gróf a maga részét id. Bynoez. más része pedig a kincstárra. a Gsernevszky családé lett. melyet németül Scharfensteinnak is neveztek. 1707 április havában Stahrenherg Guidó császári vezér foglalta el a várat. vasúti állomása Nádas: A A A A . család kihaltával II. adta el. . Lajos király Szécsi Miklósnak cserébe íidta Lindva váráért. 1749-ben a váruradalom egy része vétel útján a királyi családra szállott. Pethe. Kuklyo. E családok voltak a Méreg. Élesk vára nevét onnan vette. Bogdanócz egy része és Podhajcsán puszta. Jelenleg Zichy Ferencz Pál grófnak van itt nagyobb birtoka és nagyon érdekes és kényelmes vadászkastélya. Késbb. Buda csárda és Zahorszki puszta. a kik azt késbb is a Czobor utódokkal és a két családdal összeházasodott családokkal együtt birtokolták.

a Blava patak mellett. A A A A A . Ordódy. XV. Jelenleg id. 74 házzal és 398. Bogdány. vallású lakossal. Borsa. melyet 1733-ban megnagyobbítva. 1560 körül Méray Gáspár és neje a község földbirtokosa. Bethlen-féle fölkelés alatt Tieffenbach császári vezér megszállotta és templomát erddé alakította át de Bethlen seregei a községet visszafoglalták és belle a császáriakat kizték. a hol II. Révay a Fuggerék birtokait is el akarta foglalni. Csupán az 1553-ból való portális összeírás mondja. a Kis-Kárpátok közelében. Bogdcmovecz. Keglevich és Bay családokra. Van saját postája. a múlt század elején pedig a vedrdi Zichy grófok. Postája Rété. 80 háza és 468 róm. a Nagyváthy. 1334-ben is a Borsaiak az urai. század közepe táján Albert király az ülmayaknak adott itt birtokrészeket. vallású lakossal. Róm. Jakusith. magyar kisközség. u. Márk fia Anda. 1330-ban pedig: terra Byn ós Ben nevek alatt. IHS. másik felerésze pedig az éleski vár tartozéka volt. község helyén. de távírója és vasúti állomása Nagyszombat. vöröski rész vétel útján Pálffy Miklósra. vallású lakos lakik. Bohunicz. Bucsány. de középkori birtokosai ismeretlenek. E község nevét a történeti kútfk Budancz. Körjegyzségi székhely. — A A — : A A A . Bogdanócz közelében feküdt hajdan Nemecse. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Boldogra. Boldogfa. Van 42 háza és 426 róm. melynek 115 házában 624 róm. a nagy-szombat kutti helyi érdek vasút mentén fekv tót kisközség. Palásthy Szentkereszty Oroszi és Palugyay családok. község neve azeltt Boldogasszonyfalva ellenben elrésze XIV. a Fehérhegység alatt fekv tót kisközség. 1343-ban László fia Egyed. században épült. volt. 1787-ben a kir. melyet 1436-ban Zsigmond király Kisfaludy Mihálynak és jegyesének zálogba adott. vallású lakosa van. Hajdan Éleskvár tartozéka volt. Borsa. temploma 1817-ben épült. Erzsébet kápolnát építtetett. Osztrosith. idejében sokat szenvedett a császáriaktól. Valentinus Dovoráni fölirattal. kinek részét 1556-ban Révay Mihály örökölte. 1528-ban a Czobor család is birtokosa. most pedig' gróf Platen Miksánénak van itt nagyobb birtoka és csinos úrilaka. a gyri hsre és utódaira szállott. melyet község a Rákóczy-féle mozgalmak még Dezasse Ferencz gróf építtetett. község postája és távíróhivatala Nádas. kath. Bynovcze néven találjuk említve. mely késbb híres mai templom szentélye tényleg kápolnaszer és srégi. Római katholikus temploma részben a XIV. lakatlan hely. századbeli. de úgy látszik. kath. hajdan erd volt. Az utolsó két században a Balásovich. 93 házzal ós 748 róm. a hagyomány szerint. Rákóczyféle szabadságharcz alatt a császáriak tzzel-vassal pusztítottak itt. 1733-ban sörház is volt a községben. Ma Zichy Károly gróf a birtokosa. kath. Bogdány. Bohunicz. rövid ideig volt Kisfaludyék kezén. Endre leánya. 1787-ben Dezasse Ferencz gróf volt a földesura. kamara. posta. kath. Az éles ki vár birtokainak sorsában osztozott. 1554-ben meg Bahyth Péter. E község az oklevelekben már 1300 eltt elfordul. Hajdan csak kápolnája volt. Egyik felerésze a vöröski. Késbb az Esterházyak lettek az urai. Bochdanz és Bogdancz alakban emlegetik. Az 1553-iki portális összeírásban az óbudai apáczák szerepelnek birtokosaiként és 14 portájuk adózott. XV. Az egyháznak 1601-bl való érdekes gótikus ezüst-kelyhe van. magyar kisközség. vallású lakosa. mely alkalommal Révay katonái Bogdanóczot felégették. 1300-ban Byn néven van említve. 1540-ben már puszta. Az 1553. késbb pedig német és tót neveivel is találkozunk Frauendorf és Mátka Bözsi alakban. századtól kezdve még a következ kuriális nemes családok voltak Bogdanóczon. évi portális összeírásban Bahith Péternek és Özobor Jánosnak 3 3 portája adózott. E község már 1256-ban Martinus de Borsa nemes nevében szerepel. Szerepel Ainyocz-Byn néven is.'!(i Pozsony vármegye községei. távíró és vasúti állomás. kath. Még a mull század elején is. Binóc:. mert 1437-ben Országh Mihálynak a zálogos birtoka. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka.. tót kisközség. szentélye gótikus. kath. a mikor gróf Batthyány Jánosné volt az ura. nagyobb részben róm. Bogdanovicz. Késbb az Ilosvay családé lett és azután ismét királyi községben van birtokként szerepel. Czobor. Visnyovszky és a Palásthy családok voltak az urai. A . m. az éleski rósz pedig 1552-tl a Bahyth. hogy benne Kéméndy Péternek 17 és Farkas Jónásnak 6 portája adózott. búcsújáró hely lett. Bertalan fia Pál. templommá alakítottak át. s e miatt a két birtokos katonái között valóságos harcz fejldött ki.

most pedig Rosenberg Jakabnak és Józsefnek van itt nagyobb birtokuk. . a melyet 1524-ben a gellei érseki székhez intézett. A mull század elején a Szüll. ref. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. A községben van posta. 1451-ben Al-Borsához tartozott Mertháza. községhez tartozó Ördöngösi. s ez Lukács Bertalan és Györgyfi Jánosé. és fele részben ev. E községre vonatkozólag régibb adatok hiányzanak. A BS. 1548-ban Szüll Ferenczet és Jánost iktatják a Lukács Bertalan és Györgyfi János birtokának felerészébe.Pozsony vármegye községei. E községet Beogol-Paton alakban csak II. a mikor Mátyás király. most pedig Borsához Kis-Borsa tartozik. A község a pápai tizedszedk jegyzékébe is fel van véve. 1512-ben alsóborsai Berthalyn Bertalan a maga részét eladja alsóborsai Szüll Györgynek és családjának. Bogdány és Szent-Ágai Bögell. majd pedig Ollétejedi Illyés Ferenczé. AZ AMADE-FÉLE KASTÉLY (MOST ÜCHTRITZ-AMADE EMIL GRÓFÉ). 47 házzal és 329. Doborgazi Wolth Imrét rabló módjára megölte. A Bögöíypatony. ref. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. vallású lakossal. ennek közép-borsai birtokát alsóborsai Wyzkezi Tamásnak és Pálnak és Hegy Istvánnak adományozza. Lajos királynak abban a rendeletében találjuk említve. Ördöglukai. Postája Alistálon van. alsócsallóközi magyar kisközség. és 37 Mátha fia Péter borsai nemesek osztozkodnak rajta. ma pedig Gülcher Jakabnak van itt nagyobb birtoka. Farlcas és Pethö családok a birtokosai. fele részben róm. Ide tartozik Karáb puszta. vallású lakossal. Bögöíypatony. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. mivel gyilkosság miatt htlenség bnébe esett. mivel Borsai Péter. 60 házzal és 346. Bögell. Az utolsó népszámláláskor e községnek 282 lakosa volt és így az emelkedés azóta elég tekintélyes. Sikó és Nagyhold. múlt század elején a Hegeds és Bittó családok voltak az urai. Láng. távírója és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. 1471-ben Közép-Botsa is említve van. A községnek nincs temploma. nagyobbára ev. már Alszeg-Borsa is szerepel. 1547-ben már Fels-Borsa is szerepel. kath. Kolyni Tamásnak és feleségének adományozza. 1540-ben Thurzó Elek országbíró alsóborsai Szüll Gergely udvarházát és birtokát. Az 1553-ik évi portális összeírásban Békél Paton néven királyi birtokként 5 portával van felvéve. Újabbkori birtokosa a gróf Pálffy család. 1470-ben. a mikor a Borsaiak birtokaik fölött egyezkednek.

Amadé Tádé volt az ura. villa Vitéz. vallású lakossal. Bs. községben lev római katholikus templom nagyon régi és gótikus részletei ma is érdekesek. mely hajdan tornyokkal és vízárkokkal megersített várkastély volt. kath. Búrszentgyörgy. Búrszentgyortry Tamásnak adományozza részeit. I.) az 1102-ben említett Bet/s községnek tart. 574 házzal és 2146. Somorja. melyrl már IV. Kusztusi és Sámothi els három jelentséggel látszik bírni. katholikusok. múlt század elején. a múlt század végén pedig XIII. 1345-ben Bösi Máté nevében is szerepel. vagyis Árpád. Búcsuháza. Bs Búcsuháza történeti jelentséggel látszanak bírni. és messze földön híres ménes és tehenészet. így Arpár. Késbbi birtokosai a Batthyány grófi és a Jeszenák bárói családok voltak. pápai tizedszedk jegyzékében Bess néven van említve 1380-ban Lothardus de Bös királyi embor nevében. a XIII. Nagyközség. grófok. században Amadé fia Lothárd. Bélának fent említett adománylevelében van szó. a múlt század elején pedig gróf Batthyány Jánosné Illésházy is A dlk A A . villa Pogány. 448. nagyobb részben róm. a birtokos grófnak pedig mezgazdasági szeszgyára van. Hévízi. 1398-ban pedig Beus alakban. Mostani birtokosa gróf Uchtritz. 1553-ban Bakics Péternek 14. Lothard-. 386 házzal és 2710. Szelepcsényi György érsek. Dipl. st az annak idején határában feküdt Sámottal együtt Bulchu. Czobor XVII. kath. Ide tartoznak a Pálffy és Bárányos majorok és a Légrádi malom. Hajdan az éleski vár tartozéka volt. közül az községhez tartozó Bácsközi. 1468 szept. század második felében az Erdöy Jánosnak 12 portája adózott. 1468-ban Mátyás király Nagylucsei Orbán deáknak és Mayncll Jánosnak adományozza a birtok egy részét. századbeli oklevelek több. Régi okiratokban Bulchu néven van említve. Ferdinánd dlök némi A : A . Egyike legsibb községeinknek. s az Amadé család IV. kinek itt nagyobb kastélya van. felscsallóközi magyar kisközség. Ekkor ide tartoztak Varjas. István. Ma a pozsonyi prépostságnak van itt birtoka. dunamenti. Bálványvíz és Pogánysziget. lakosok olvasókört és keresztény fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A A A A Bs A . Az utóbbi. község határában fekv és ma Arpásnak nevezett földterület.Samuthnak is. alsócsallóközi magvai' nagyközség. a kiben a család kihalt. Postája. melylyel a néhai Miklós bán fiának Jánosnak birtokait magszakadása következtében atyafiainak Omode-. távíró és gzhajó-állomás vasúti állomása Duna szerdahely. a Körmendy.és Miklósnak adományozza. tozik. BögölypatOny községnek nincs temploma. Sámoth község emlékét tartja fenn.38 Pozsony vármegye községei. A község postája Szentmihályfa. a morvavölgyi vasút mentén fekszik. távírója és vasúti állomása adózott. plébánia a Pázmány-féle jegyzékben régi plébániaként van említve. majd meg ennek utódai az Amadé grófok bírták. Toldy és Deli családok is birtokosok voltak itt. Az 1848-iki szabadságharezban a község határában ütközet volt. 1861-ben és 1867-ben a község nagy része leégett. túlnyomóan tótajkú és nagyobb számban róm. 1372 ben Elderbach Burghard pozsonyi prépost egy sámothi birtokrész miatt pörben állott a botfalvi érseki nemes jobbágyokkal. 1238-ban a pozsonyi vár tartozéka volt. melyet Jerney (M. ma pedig ezeken kívül még Kotliba major és Malomfölde lakóhely is ide tarközségben van posta. úgy látszik. vallású lakossal. kik túlnyomó számban róm. században emiitett Árpád vagy Arpádsoka emlékét tartja fenn. XIII. oly helységet több izben sújtotta az árvíz. melyek határában állottak. Hajdan besseny-telep volt. a költ is. melyet IV. s 1559-ben Samarjay Nagy György birtokosaként van említve.Amadé Emil. mint éppen az imént mondottuk. 1550-ben I. és Cod. Tejke és Feketeerd puszták. újabban Tejke pusztából Telke puszta lett. Nyelvkincsek 23. múlt század elején répaezukorgyár is volt a községben. távírója és vasúti állomása pedig Patony. ernlítenek. Béla a pozsonyi káptalannak adományozott. 27-én Mátyás király hetivásár tartására ad jogot a községnek. Az 1553-ik évi portális összeírás szerint Amadé László 23 portája adózott. továbbá Arpádsoka. Az 1553-ik évi portális összeírásban az érsekség 12 portája községben nincs templom. 1402-ben Beusi István fia Bodngli János átíratja Nagy Lajos király 1359-ik évi levelét. Béla királytól kapta adományul. 1287-ben a Bulchu család nevében is szerepel. 1262 és 1274 között többször találjuk említve. mindössze 24 házzal és 138 lakossal. Itt élt Amadé László. A A A .

vallású lakossal. a Szent Vendel kápolna. kath. XVII. község lakosai rózsafzér-egyesületet el a terméssel együtt. Szabó és a Jankó családok voltak itt birtokosok. Az 1553. Habanus tanya és Szokold major. Tót nagyközség. továbbá Hladik. m. Ezenkívül még 6 kápolna van a községben és területén. továbbá Malom. templom 1676-ban épült. Csákány. n. mely 1719-ben. A A A A A A Búrszentpéter. a vármegye egyik legkisebb községe. községnek van század elején említve van Hrusó és Rákos puszta is. a cs. E manzard-tets és négy sarkán tornyokkal ellátott emeletes kastélyt Szelepcsényi György érsek Bústeiek. róm. ma pedig zöldség. Az 1553-ik évi portális összeírásba a gyri püspöknek 13 portája van felvéve.és lisztmalom volt a községben.és Téglavet telep. XVI. A községben nagyobb úrilak is van. Postája és távírója Nagymagyar. században a zirczi apátság morvákat telepített ide. róm. Tomek és Walla puszták. u. község postája. Búrszentpéter a miavai völgyben fekszik. a pozsony dunaszerdahelyi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség. távírója és vasúti állomása 700 pajta égett és A A Búrszentmiklós. mely 1894-ben. kath. felscsallóközi magyar kisközség. Hajdan Kisjánok volt a neve. mert klastromról semmiféle történeti adat nem szól. fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. a XIV. mely utóbbi alkalommal több mint . Temploma nincs a községnek. Most Hohenlohe Keresztély berezegnek van itt nagyobb A községbeli róm. században épült.Pozsony vármegye községei. mely 1870-ben. templomát már a XII. Rákóczy-féle felkelés alatt a császáriak a lakosokat kirabolták és a falut felgyújtották. mely 1893-ban és az u. Zichyek. Van saját postaés távíró-állomása. Ma a cs. és kir. melyet Czobor Imre gróf 1668-ban építtetett. 648 házzal és 2N74. róm. államkincstáré. községhez Magdolna kápolna. múlt század elején Srati Miklas tót neve is használatos volt. nagyobbára tótajkú. Azeltt a lakosok vászonnal házalva járták be az országot. vallású lakossal. de lakosai azóta megmagyarosodtak. Jeszenákok és részben a cs. si leégett. múlt tartozik Billka-Humenecz puszta. lakok. században említik. múlt század elején 9 frész. magas dombtetn van a Mária temploma 1753-ban épült. s állítólag volt itt a rendnek klastroma is. melynek birtokában itt nagyobb kastély is van. 1858-ban az egész község leégett. mígnem a Batthyányiak. Ugyanez veszi meg Bélkarcsai Miklós fia János és Pomsasapyai Pál fia Péter birtokrészeit is. pápai tizedszedk jegyzékében Chaqana elferdített alakban szerepel. évi portális összeírásban Beély Simonnak 6 portája adózott. távírója és vasúti állomása. 1797-ben és 1853-ben tetett nagy tzvész pusztított a községben. Valószín. 423 házzal és 1824. 1380-ban Heem fia Heyen Benedek itteni birtokának harmadát Kisjánoki Miklós fia Jakab deáknak adja el. saját postája. Hrusó és Rákos major. A — Csákány. kath. mely 1897-ben épült. a szentjánosi kápolna. Ulászló a birtok egy részére csebi Poyány Péternek és alsóborsai Vizközy Andrásnak ad adományt. 1795-ben. és kir. A A A . és kir. család birtokába került. Ma a m. hogy csak a csötörtöki káptalannak volt itt háza.és gyümölcs-termeléssel s községhez tartoznak Cserny és Tomek vadászdarusítással foglalkoznak. BúrszentmiMós. kath. egy része azonban a Zichy grófi családé maradt. melyet néhai Czerny György birtokos 1848-ban építez ma Féja Dénes malaezkai ügyvédé. 48 házzal és 347. ez azonban rég elpusztult. a Miava völgyében fekv nagyközség. róm. kath. a Holly-féle kápolna. Mai községen kívül. a Fels-Csallóközben. E község 1254-ben a czisztercziek pilisi apátságának birtoka. és egyes részletei után ítélve. és báró birtoka. vallású lakossal. A A A Búrszentmiklós. kir. Toonki kápolna. Ide tartoznak Sajdikhumenecz puszta. századbeli adatok említik. Hajdan ez is az éleski vár tartozéka volt és annak birtokai sorsában osztozott. Róm kath. mely 1755-ben. családnak és Hohenlohe herczegnek van itt nagyobb birtoka. család birtokába jutott. 1495-ben II. vétel útján. vallású lakossal. a Szent Orbán kápolna. ma Hohenlohe herczegnek van itt Rákóczy-féle szabadságharcz alatt a község két ízben nagyobb birtoka. 39 Jeszenák Pál. míg végre a Czoborok révén. 12 házzal és 62. temploma régi. a temeti kápolna. Bústelek. melyek a múlt század elején Szent-Miklóshoz tartoztak. község még a múlt század elején tót volt. Hajdan ez is az éleski vár tartozéka volt és annak sorsában osztozott. hogy itt akkoriban 5 nagy terjedelm halastó volt. Hsek. múlt század elején a Dóka.

kiket Zsigmond király e birtokban megersít. melytl az államkincstár 1902telepítési czélokra megvásárolta. Ide tartozik Gsandal puszta. Ez utóbbi 1787-ben Zichy Károly grófé volt. Béla királynak egyik 1244. a mint azt a szentélyben elhelyezett márványlap latin fölirata magyarázza. Károly király 1306-ban megújítja. h. de még az aulikus köröket is maga ellen zúdította. 1647-ben özv. 1787-ben az Amadé családok a község nagyobb birtokosai. kinek 30 portája adózott. évi portális összeírásban már Serédy Gáspár szerepel legnagyobb birtokosaként. majd Ollétejedi Illyés Ferencz. távírója Bs. a ki 1734-ben itteni részbirtokát ismét magához váltja. míg azután egyszerre gyanús körülmények között nyomtalanul eltnt. de temetésekor a menetet hat álczázott lovas támadta meg s a koporsót a tetemmel együtt magukkal vitték. Egyike a vármegye legrégibb községeinek. 1667-ben a Méhes és Balogh családok osztozkodnak illeni birtokaikon. 1435-ben már a Fraknói grófokat találjuk itt. a hol Villa Chatey néven van említve. Leszkovszky és a Balogh. Az 1553. A múlt század elején a Pálffy ak voltak a község földesurai. 1245-ben IV. 1526-ban Szüll Mártonné is a birtokosok között szerepel. a mi három évvel késbb mégis megtörtént. melyet a pozsonyi káptalan 1327-ben átírt. kisközség. 1736-ban Dobóczky Ádám kápolnát építtet a községben. Csataj. s ez adományt I. ki itteni birtokát Csataj. Mai katholikus temploma a XIV. kaib. az annak idején általa üldözött magyar Jakobinusok bosszújának lett áldozatává. A nyékiek III. a birtokkal együtt. Neek néven. a másik verzió szerint egy éjjel két úr érkezett hintón Péterfára.4o építtette ós a zirezi Pozsony vármegye községei. A községben van posta. helytartótanácsos. A község postája és vasúti állomása Csötörtök. vallású lakosokkal. elzleg azonban Nagy-likai Mihály fia Jánosnak is van benne része. Károly király 1326-ban e birtokban megersített. Itt élt néhány évig teljes visszavonultságban. 1334-ben a Nyékiek ellentmondottak Omode és fivérei beiktatásának. apátságnak adományozta. a ki is azt Borsai Jánosnak eladja. a tulajdonosa. 1547 eltt Lukács Bertalan és Györgyfi János is birtokosai között van. Egyik verzió szerint természetes halállal múlt ki. a kitl Jánoki Jakab vette meg és István fia Bodónak engedte át. hogy Németh János. melyrl már L165-ben emlékeznek az okiratok. Késbb Miklós préposté lett. 1787-ben Pálffy János gr. Csáttköz-Nyék. 1719-ben a Dobóczky. században épült. mely nagyrészét elhamvasztotta. 1337-ben Pál országbíró az ura. ev. alsócsallóközi magvar kisközség. Csataj közelében . a lakosoké 978. Ettl 1808-ban megvette az a Nyéki Németh János kir. A községnek si temploma volt. században találkozunk egyik birokosával. Valószín. 1636-ban Szüll Ferencz a maga birtokrészét Lenkersdorfer Mátyásnak zálogosítja el. a mikor a község Chotey alakban szerepel. 1402-ben Monostori Berzethe Miklósé. 1892-ben nagy tzvész pusztított a községben. A határában lev Apáezaföld nev terület a zirezi apáczáké volt. Amadé Lénárdné. vasúti állomása pedig Dunaben. Béla Moeh fia Neku-nek és testvéreinek Chuegh fia Péternek adományozza és ekkor az adománylevélben Neeku néven említik. A házak száma Peth Györgynek és Jánosnak engedi át. A község plébániája srégi és már a Pázmányféle jegyzékben is a régiek között szerepel. a hasonnev patak mellett fekv tót és ág. legnagyobb részben 196. Mai templomát Szelepcsényi érsek építtette. 1346-ban pedig ennek utódai a Nagymartom családbeliek és ekkor Csathay alakban van említve. Szüll Zsigmonddal. E község els nyomát IV. a ki a Martinovich. mely 1302-ben Szunyogos-Csondal néven Irizlaus pozsonyi alispáné volt. 1548-ban pedig Szüll Ferenczet és Jánost iktatják a Lukács Bertalan és Györgyfi János birtokának felerészébe. Körjegyzségi székhely. Azután csak a XVIII. elvágtattak és nem is kerültek többé vissza. tiz percznyi idzés után Németh Jánossal együtt a hintóra szállottak.féle politikai perben közvádlóként mködött és szereplésével nemcsak az ország közvéleményéi. évi oklevelében 1296-ban II. Endre király találjuk. L824-berj átalakították. továbbá Sayllds Mihály. mely azonban már rég elpusztult. Ide tartozik Körtvélyes és Péterfa puszta. szerdahely. Bogárfi Márton mesternek adományozza. Az eltnés okai és körülményei máig is ismeretlenek. kit I. vallású lakossal. 85 házzal és 508 róm. távírója pedig Fél. A pozsonyi várhoz tartozó királyi birtok volt. István királytól nemesi levelet kaptak. a kik kb.

c <D N cn -^ <D ü _>> +-• (/> ín i— _>^ '03 e/) UJ .

.

mint Jáncki Jakab comes és testvére Péter birtoka. de azonkívül a gróf Esterházy és a gróf Zichy család is bírt itten részeket ^i Ma gróf Pálffy Bólánénak van itt nagyobb /•->• birtoka Dlnevei között említést érdemelnekközségaz Olgyai és a Maglonczai dlk. mely Tovarnik vagy Tavarnok néven a Dudvági család birtoka volt. A A Hh Csenkeszfa. mindössze 20 házzal és 83 róm. 1778-bah a Pócs nuknak. pelt. ben nincs templom. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. községhez tartozó Barsszegi. lakossal. Az 1553. vannak olyanok. A J . Ivánnak engedik — kégi. postája és vasúti állomása Szentmihályfa. melyet azonban az idk folyamán átalakítottak. kath. Katholikus temploma XIV. alsócsallóközi magyar kisközség. Patony nev községekrl túlnyomó számban róm. Csécsénypatony Chechenpatony alakban II. Cséfalvy család fészke. Még a múlt század elején is ez a család volt itt birtokos. mely jelenleg Esterházy Mihály grófé s egyike az ország legszebb és legkiesebben fekv kastélyainak. A A A Cséfa. értékes festményt és gazdag könyvtárt rejt magában. Csécsénypatony. Károly király Vörös Ábrahám comesnek adományozza. 38 házzal és 314 róm. 1324-ben I. vallású lakossal. a melyek jelentséggel látszanak bírni. távírója pedig Patony. E község 1300-ban szerepel elször. vagy a mint szintén múlt század nevezték. Ide tartozik Csörge puszta is. 1324-ben már vára is említve van Castrum Chekles néven. vallású lakossal. Lajos királynak a gellei érseki székhez 1524-ben intézett rendeletében van elször említve. 242 házzal csekiész. mely IV. vasúti állomása pedig Somorja-Uszor. A dlnevek között is. '-' 1386-ban egy határjáró levélben szerepel. távírója és vasúti állomása pedig Patony. Úrgyöp. felscsallóközi magyar kisközség. A község a német Landsitz és Landsütz néven is ismeretes volt. Az 1553-ik évi portális összeírásban Báthori Andrásnak 13 1 / 2 és a borostyánki uraknak 15 portája adózott. Kuczeríold és Sajtosföld. a budapest —bécsi vasútvonal mentén fekv kisközség. kath. Csenke. távírója és vasúti állomása. A vár a Thököly-féle zavarok alatt a felkelk kezére jutott. Rozgonyi Sebestyén nejéé a vár és a község. vallású lakossal. cseszte. Felsvájlaki és Kálmánházi látszanak. A lakosok fogyasztási hitelszövetkezetet tartanak fenn. a kik a maguk itteni felerészét rokoát. mely tömérdek mkincset. távírója pedig Cziffer. Lehet. Postája Egyházgelle. A község postája és vasúti állomása Báhony. tokként szerepel. Csenkey család si fészke. . században mezváros volt. alsócsallóközi magyar kisközség. mely 1324-ben szereés 1804. 41 feküdt hajdan Tárnok puszta is. 43 házzal és 341. Késbb az Esterházyak lettek az urai ós gróf Esterházy József 1722-ben nagyszer kastélyt építtetett ide. ma már nyoma sincs. már Bögölypatony alatt megemlékeztünk. *-- -. kath. de azután birtokviszonj^ai ismeretlenek egész a XVIII. városi pecsét. a mikor még mindig ez a család bírja. Cséfalva név alatt más. régibb község neve lappang. évi portális összeírásban 6 portával királyi birközség múlt század elején a gróf Pálffy-féle szeniorátusé. kori birtokviszonj^ait nem ismerjük. századbeli építmény. A XVII. Cséfa. hogy Cséfa. Csécsénypatony. A község körjegyzségi székhely. községnek nincs temploma. A község határában állott hajdan Monar község. 1390-ben az Apponyiak az urai. Van saját postája. évi adománylevelében Chekenel néven szerepel. község postája és távírója Nagymagyar. Németelején a Cséfalvy család volt az ura. Csenke. 1458-ban Dengelegi Borbáláé. kath.Pozsony vármegye községei. mindössze 24 házzal és 122 róm. vallású lakossal. Ezek: Rézhegy. Bélának 1240. melynek azonban középkath. túlnyomóan magyar ajkú. századig. Maga Cseklész a Rákóczy-felkelés alatt teljesen leégett. E község 1290-ben Cseklészi Kozma nevében szerepel elször. róm. Az egyház birtokában 1666-ból való érdekes aranykehely van. történelmi jelentség helyeknek vízi. A A A dlk A Cseklész. Papkert.. Ma már csak csekély romja látható.

Postája Egyház- gelle. Sadundorf és végre Schatzmansdorf változatokban írják. A községben nincs templom. Az 1553. 1559-ben a Zermegh. község nevét 1466-ban találjuk elször említve villa Chentefalwa néven. Lakosai tehát ez idben németek voltak. község neve régi okiratokban különféle alakban fordul el. 1738-ban a pestis tizedelte meg lakosait. Német neve elször 1360-ban csendül meg. A múlt század elején a Pálffy-fé\e szeniorátusemlítve. Postája. Cseszte. Rudolf királynak 1578. A vöröski urakon kívül számos kúriális I-] is volt a községben. Cseszte. kath. vallású lakosa van. Az itteni pintér-czéh 1550-ben.4l> Pozsony vármegye községei. a vármegye legkisebb községe. évi portális összeírásba Csezteö néven van bejegyezve. az egész község leégett. 1576-ban a zinai Nagy és a Kélió családok. Ezek között van I. aKis Kárpátok alatt fekv kisközség. Temploma vasúti nincs. E . 1565-ben a Wenchey. melylyel a városnak 3 országos vásárt engedélyez. a csizmadiáké 1667-ben és a posztósoké 1741-ben kapott czéhlevelet. a vargák czéhe 1608ban. Sörházát már nemes . Cseszte határában hajdan ezüst. azután Schadmansdorf. 270 A . nagyobb részben tótajkú és róm. Csázta és Czesthe de német neve is srégi és Schadmania.és aranybánya volt. házzal és 1813. családé. évi levele. Ezek között a legrégibbek a Mulyad és a Mende családok. Azeltt posztógyár is volt a községben. s a Fuggereknek itt 45 portája adózott.VÖRÖSKI VÁRKAPU. azután Erzsébet királynénak egy 1440-iki oklevelében. Csentfifa Csentöfa. Háger és a Wettle családok. Ferdinánd királyé. távirója és vasúti állo- mása Dunaszerdahely. Cheztey. kath.és vörösréz-bányászatot. templomával együtt. alsócsalló- közi magyar kisközség. mely 1674ben már említve van. mint Chaztev. távírója és állomása Patony. a mikor Nagymartom Lrincz fia Miklós itteni birtokát Nádasdi Corrandnak zálogosítja el. Egy 1536-iki leírásban VörösMfalva néven találjuk. 1882-ben újra megkezdték a kénk. vallású lakossal. Schadmesdorf. de 1767-ben megsznt. mely mai napig is fennáll. melylyel 1560-ban Chaztev alias Schadmania mezvárosnak czímert és hetivásár-jogot adományoz. a mi- A kor Mátyás királynak a gellei érseki szék részére adott szabadalomlevelében a pozsonyi várhoz tartozó községként van Az 1553-iki porösszeírásban Csentöfalva néven. de azt is abbahagyták. Csesztének hajdan jelentékeny ipara volt. 1644-ben a villám felgyújtotta és hat ház kivételével. királyi birtokként 3 portával szerepel. a szabóké 1699 eltt. Miksának 1567-ben kelt és a Fuggerek adományait megersít oklevele és végre II. 1547-ben a Blesxtzky és a Jazegh családok. község a pápai tizedszedk jegyzékében Chastne elferdített alakban szerepel. A község több régi oklevelet riz. csupán 9 háza és 62 róm. tális hoz tartozott. Pálffy Miklós itt 1593-ban szegényházat alapított. mert a vöröski vár tartozéka volt és közvetetlen alatta fekszik. továbbá II.

Érdekes adatul felemlítjük. Mátyás király elfoglalta Vöröskt. 1230 körül Ottokár cseh király neje Konstanezia. Kun László idejében pedig Apor csapatai ostromolták. melyet 1350-ben Nagy Lajos király Wolfarth Ulriknak. Vista. század elején több zálogos . Ebben az idben a következ községek — — Vöröskö. Várát. ki azt 2Iáthé pozsonyi fispánnak és a király lovászmesterének 200 márkáért és egy pánczélért eladta. Torcha. Pálffy Miklós neje. Zubuh. Harrach Eleonóra alapította. Kethena és Kewrtveles. a mint egy 1543-ból való rendelet említi. Kisfalud. A község 1866-ban újra teljesen leégett. németül Biebersburg. hogy a mikor György gróf Mátyás királytól Frigyes német császárhoz pártolt. Hosiufolu. Van itt hitelszövetkezet és dalegylet is. 43 A VÖRÖSKI VÁR HTZTERJ1E. Béla király leánya építtette. Kerechus. a mikor a lázadó Güszingi Miklóst a várból kiverte. 1296-ban Tiburch comes fia Tamás volt az ura. valamint egy régi gótikus kelyhet. Úgy látszik azonban. ekkor Péter gróf birja. a vár és tartozékai a XV. . Cospolva. Az egyház kiváló mbeescsel biró ezüst-monstranczíát riz 1612-bl. Dumbó. századbeli krónika említi. A három oltár közül a két mellékoltárt IV. században épült. A község gótikus temploma a XV. E utóbbi Cserveni Kámen. XVI. a legtöbb történetíró állítása szerint. német seregvezérének adományozott. — A birtokosa volt. Latkfolva. hogy az a vöröski uradalom számadásaiból kitnik a vöröski várban 1555-ben 1250 akó sört ittak meg. Csák Máté még birtoklása eltt szintén ostromolta a várat. 1271-ben Ottokár cseh király seregei. A sörfz ház még a múlt század elején fennállott. század els felében Bazini és Szentgyörgyi György birtokába jutottak 1441-ben Erzsébet királyné megersíti azt a szerzdést. s ezt a német nevét már egy XIII. Újfalu. Sivos.Pozsony vármegye községei. de a fele Eimerh Márton alországbíróé volt. Bosmansky malom. mert a várat és tartozékait csak 1501 1516 között találjuk ismét a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtokában. A községhez tartoznak Bolla villa. kinek halála után királyi birtok lett. Ennek özvegye: Judith troppaui herczegn révén. IV. Halála után ismét a királyra szállott a vár. tartoztak a várhoz: Cheztey. melylyel György bazini gróf a birtokot nejének Gitka asszonynak lekötötte. Favágótelep és Vöröslcö.

Rákonczai Magdolnának bocsátja zálogba. mely 1541-ben Vöröskre pallosjogot is nyer. A vár II. A XVII. 1542-ig a várbirtokok tekintetében is némi változás történt és ekkor a következ községek tartoztak Vöröskhöz: Cseszte. század elején. de ezeknek a birtoklása alatt leégett és csak 1650 körül építette fel újra IV. Fugger Márktól 75. Vistuk. továbbá Szapolyai Jánosnak zálogosítja el. megjegyezvén. 1600 ápr. Pálffy Rudolf 1758 körül szintén sokat építtetett és javíttatott a váron. Lajos király a várai Bazini és Szentgyörgyi Péternek adományozza. Zwoncsin. Ompital. a ki azt 1619-ben fiai között osztotta föl. Dubova és Bogdanócz fele. Zuha. Hosszúfalu. mert az ekkor kötött szerzdésben fel van hogy a várat ugyanazon föltételek alatt adják át Tornallyainak. Ez be is következett és Mária királyné 1523-ban a várat tartozékaival együtt Thurzó Kleknek és Jánosnak adományozta. melyek az újjáépítés emlékét tartják fenn. 1578-ban a Fuggerek eladják a várat Thököly Sebestyénnek. Harrach grófn volt. a vár II. 1522-ben II. Alsódiós. Jánosnak jutott. már csak a Szapolyaiak pedig Tornallyai Jakabnak adják zálogba. I. Istvánnak és II. - - A SCHLOSSBERG-FÉLE KASTÉLY (MOST ZICHY PÁL FERENCZ GRÓFÉ). Pálffy Miklós gróf. Fugger Viktor Ágost birtokrészét 10.44 Pozsony vármegye községei. Kápolna. Péter gróf 1516-ban balt meg. Halmess. Nemecse. 1585-ben Fugger Rajmondét 2173 forintért. Mária királynéra száll. A várban ebbl az idbl több helyen találhatók az egyesített Pálffy-Harrach czímerek. Bazini és Szentgyörgyi Péter gróf 1515-ben Szápolyai István özvegyének.000 rénes forintért. kinek neje szül. 1592-ben II. de Kollonich Zsigmond gróf csellel ismét visszaszerezte. Lajos nejére. 1710-ben II. 1586-ban és 1588-ban pedig a többit vásárolta meg. Pndmericz. 1683-ban Thököly István vette be. Sellpicz.000 rénes forintért. 1774-ben a vöröski ifjabb ág a említve. Ez alkalommal a vár másodszor is leégett. hogy ha Péter utódok nélkül halna el. a Bocskay. a mit Miksa király 1566-ban és Rudolf 1579-ben megersítenek. Rákóczy Ferencz seregei ostromolták. 23-án történt halála után az uradalmat Pálffy Miklós neje örökölte. Kosolna. 1580 körül erddi Pálffy Miklós báró megvette a vár és az uradalom 7/10-ét ipjától. i ZIFFER. de második zálogbirtokos volt. ThurzóElek a maga részét 1528-ban Móré Lászlónak és nejének. de bevenni nem tudták. de L535-ben már eladja a Fugger családnak. . Rudolf Pálffy Miklós javára adománylevelet állít ki.és a Bethlen-féle felkelések idején megostromolták és bevették a várat. a mini azi az Árthándyak és Thrincka György bírták.

a Pázmány-féle jegyzék is réginek mondja ma a községben nincs templom. Csölös2t.Nicolaus Pálffy de Erdeod. felscsallóközi magyar kisközség. Liber Baro et Dominus in Vereskev. míg a falak grottaszerleg cseppkövekkel és ktufával vannak kirakva. huszárezred) tiszti-karának 1762-bl való 30 arezképfestménye ez ezredet tudvalevleg Pálffy János. A . vár alakja hosszúkás négyszög és mind a négy sarkán hatalmas várkapu alatt a boltozatról régi.vadászatokat ábrázolják továbbá a grófi családtagok keresztszülinek képei. csónak függ alá. a kiket az akkori szokás szerint . melylyel. Ferencz fiai) osztatlan állapotban nyerjék. 1287-ben Csöllesztö néven szerepel. A lépcsoszlopot a Pálffy-czímer díszíti. terem. század közepén rendezett parforce. si . mely még a régi falu helyén állott. mely a vár urainak a nyári hségben üdülhelyül szolgál. E község 1238-ban a Csiliz patak mellett fekv pozsonyi várbirtokként van említve. Caes. vízcsövekkel és vízeséssel ellátva. Alajos és X. János." Alul pedig: U . ódon bútorok és az étteremben régi érdekes vadászképek. 1480 és 1513 között a nagyluesei Dóczyak az urai. a másikat pedig Vineze utóda örökölte. a kik akképpen egyezkedtek maguk között. mint egy szökkút dísze. a késbbi nádor állította fel saját költségén. Utána ez a rész 1868-ban szerzdésileg István gróf és neje birtokába került. ismert czímerbeli szarvasa. távírója és vasúti állomása: ModorSenkvicz. kath.Maria Fuggera Baronissa in Kirchpergh et Weisnhorn. Regiaeque Mttis Consiliarius.és Fugger-czímer látható. a másikát Pálffy József és Mór grófok (VI. 4000 kötetbl álló könyvtár. nyolczszög talapzaton áll a Pálffyak törött keréken álló. A A A csöiosztö. mely számos nagybecs tárgyat és gazdag éremgyjteményt tartalmaz ennek szomszédságában van a kb. János gróf örökölte. Cseszte községnek van postája. a hol híres mesterektl származó számos régi festmény és eredeti rézmetszet van. n. vár délkeleti része kétemeletes. Halála után XI.Pozsony vármegye községei.az itteni uradalmi szegényház tagjai közül választottak. . 45 birtokrészeit VII. Erzsébetet és Katalint iktatja be az ket megillet itteni leánynegyedbe. továbbá értékes. Vincze halála után. Comes Posoniensis. és mint azt Bél Mátyás jobboldali nyugati írja. bejárat ajtaja fölött a Pálffy. közelében lev. Pálffy János grófé volt.. vallású lakossal. Cubieulariorum Regalium Magister. Alapja - htz- . János lett az örökös. szintén érdekes régi kutat a Pálffy-Harrachczímer díszíti. János. hogy az egyik felét Pálffy Vincze gróf. Egy másik. kezdetleges kerek bástyákkal van ellátva. várnak ma is lakott része Pálffy István grófé. A padozat színes kavicsokból összeállított mozaikból áll. Cubicularius et Hung. egyházát. már Lipesey Gáspár nevén van négy és Pálffy Péter nevén öt portája. MDLXXXX. necnon Partium Regni eiusdem Cis- i A A A danubianarum. Rudolf öt fia örökölte. ki a maga részét tudvalevleg a nevét visel ösztöndíj-alapítvány javára adományozta.. a birtokot ketté-osztották és az egyik részt osztatlan állapotban József és Mór testvérek. családi hagyomány szerint. utána pedig fiai V. Ez az ajtó a körülbelül 15 m. de késbb Kledern német nevével is találkozunk. A múlt század elején Illésházy István gróf volt a földesura.. hosszú elcsarnokba nyílik. Pálffy Miklós gróf a török fogságból megmenekült. Vincze birtokát pedig 1854-ben Vincze gróf özvegye Csáky Apollónia grófn. 1354-ben a pozsonyi káptalan Gutori Beké leányait. 1397-ben Csölöszti Márton nevében is szerepel. 40 házzal és 226 róm. Az idsebbik ág részét II. melyek a vár környékén a XVIII. Ide tartozik Körtvélyes — . a következ felirattal: . Odább van az ú. második emeleten vendégszobák vannak és a folyosón a Pálffy-ezred (a mostani 6. Pálffy Mór altábornagy fia örökölte. várudvaron. Ferencz. A nyolczszög renaissance-stilben van lerakva és belsejében három oltár áll. de az 1553-iki portális összeírásban. A boltozat rendkívül gazdag stiikko-mvekkel és freskókkal van díszítve és az egész terem mesterséges vízvezetékkel. Praesidiicme Ungvariensis Supremus Capitaneus. Sac. Pálffy József gróf részét 1873-ban XII. A múlt század els felében e tágas és szép helyiségben színi eladásokat is tartottak. most pedig Pálffy Sándorné és Pongrácz Frigyesné grófnknek van itt nagyobb birtokuk. a hol a flépcs van. a lépcsházba nyíló helyiségben kisebb múzeum van elhelyezve. Az els emelet a grófi család kényelmes és tágas lakosztálya. a másik része pedig id. A vár kápolnája is érdekes. 1854-ben.

távírója Fél. dum vixit. A pápai tizedszedk jegyzékükbe Chuchturtukchel néven irták be. Vivite superstites mortalitatis memores. Mindkett az éberhardi uradalomhoz tartozott és az újabb korban az Apponyiakat uralta. Fato functus est 26. 1294-ben Miklós fia Chune Miklós fiainak: Ábrahámnak és Izsáknak adományozza. 1216-ban CsötSrtökhdy név alatt szerepel. 1440-ban pedig Szentgyörgyi György. 1390-ben pedig Villa Liupoldi néven. mint Pozsony vár tartozékát.. mint a melynek már e század elején vásártartási joga is volt. késbb pedig az Apponyiak voltak az urai. melybl tása szerint . E község hajdan Terlinggel egy községet alkotott és Túrna. míg a budai káptalannak egy 1347-bl való okirata már Chukarfolua néven külön községként említi. Michael. Katholikus templomának egyes stil idomokat mutatnak. A községben van posta és vasúti - Csukárd állomás. vallású lakossal. melyet a Csukárd család se kapott adományban. 62 házzal és 400 róm. melylyel György bazini gróf itteni birtokát nejének lekötötte. qui vixerat annos 32. 1441-ben Erzsébet királyné megersíti azt a szerzdést. Legvalószínbb az. E romokat a hagyomány pogány templom maradványának tartotta és Fanum Joris néven ismerte. A tempiomot mai alakjában a XV. renaissance-modorban van készítve. Vixit annis 72. Bél Mátyás e toronyról nem tesz említést. Állítólag már a rómaiak idejében is lakott hely volt. moly 1553-ban négy portával szerepel. II. Tót kisközség. '50-ban meg Leupoldsdorf. Csütörtök. Anno Chri. László királynak 1287-ik évi oklevele említi. n. Ungariae regibus. az újabb idkig egy régi toronynak vagy kápolnának a rom-maradványa volt Welteni részei Rezs még román A : A A látható. simul hic sünt humati. Ez idben mezváros volt. A XIV. et Catharina liberi superstites. Csukárd. fertálykáptalan székelt. Anna. A síremlék 1572-bl való. templom közelében. hogy . A község' postája. melynek azonban ma már nyoma sincs. de ez idtl egész 1347-ig csak a fenti neveken szerepel. Béla királynak 1256. hoc monumentum coniugi et parenti pientissimo posuerunt. kath. 1647-ben egyrészét a Bertók család bírta. Német Loipersdorf neve is már rég ismeretes. IV. Sophia. A síremlék fels részén latin versek olvashatók. évi oklevele villa Chukaria néven említi. kéttornyú gótikus egyháznak két hajója van. Marezali Hedviggel osztozkodik rajta.4l> Pozsony vármegye községei. mert sírbolt is volt alatta. vörös márványból. 118 házzal és 1118 rom. bátyja Péter özvegyével. a mit a tudós Ipolyi Arnold állít a csallóközi memlékek leírásánál. hogy 1780-ban bontották le. a Kiskárpátok alatt fekszik. míg most Pálff'y János gróf és Wiener í. de másik része az éberhardi uradalomhoz tartozott. a jelenlegi plébánia kertjében. 446) azt állítja. l lovag a két nagyobb birtokosa. Emericus. fidelem constantemque operám navavit. L 333-ban a Bazini és Szentgyörgyi grófok a falut fölosztják maguk között. 1787-ben a Balassa grófok. et seni probitatis eximiae. a Tamás mibl gróf országbíró az látszik. 1328 január 25-én e birtokot az említett pozsonyi egyháznak ítéli oda. Az itteni sírboltban vannak eltemetve Mérei Mihály alnádor és családja tagjai.csontvázakat ástak ki. Endre király e községet 1206-ban a Bazini és Szentgyörgyi grófoknak adományozta. Febr. et in iure dicendo pátriám ornavit. melyen basreliefben a család tagjai láthatók. A községhez tartoznak Német-Sók és Szent-Erzsébet puszták. században alakították át. kath. Postája. et ab iis pro palatinatus honore donatus fit. Viro integerrimo. körjegyzségi székhely. században városként említtetik. puszta. mint a rómaiaktól Jupiter tiszteletére emelt templomot. Ezenkívül ide tartozik még Csölöszt sziget -puszta. qui Ferdinando et Maximiliano Romanis imperatoribns. Okleveles említése 1206-ban történik Stwrtok alakban. Tume és Ternye néven szerepelt. felscsallóközi magyar kisközség. távírója és vasúti állomása Somorja. Alantabb még a következ felirat látható „Magnifico D. itaque XVIII. távírója és vasúti állomása Bazin. hogy ez valamely román stil szemtanúk állíhalotti kápolna volt. 1294-ben még egy birtokosát ismerjük a Szent Üdvözí: lnek szentelt pozsonyi egyházat. Az 1553-ik évi portális összeírásban Csetertek néven szerepel és benne Serédy Gáspárnak 11 s Amadé Lászlónak hót portája adózott. MDLXXII. vallású lakossal. Non longo post tempore simili fato emu secuti sünt Julianna coniux et Stephanus filius. de Vályi (Magyarország leírása I. mely néven már IV." századi Canonica Visitatio szerint itt hajdan hat kanonokot számláló ú. Michaeli de Mere ex provincia Simegiensi oriundo.

mely utóbbi helyen 1895-ig egy bécsi czégnek kénsav. A hagyomány azt tartja. A XIV. a kik között azonban a község postája. és ág. német néven Rákóczy-féle mozgalmak idején a lakosok összes vagyonát elkobozták. község neve azeltt német hangzással Zeil volt. körjegyzségi székhely. . Ez azután azt is megmagyarázná. A múlt század második felében papirmaima volt a községnek. Cziffer. Mfrész. mása Bazin. és Tóth Tamásnak portája adózott. Ma is az egyik oldalon körülbelül 150. A községnek csak kápolnája van. mert összes házait egy sorba építették. melytl nevét is vette. 1287-ben a pozsonyi káptalan Szent Szalvátor-egyháza szintén kap itt birtokrészeket Benedek fia Pál pozsonyi kanonoktól. Ez idn túl már Zuckersdorf st is Kucisdorf ismeretes. melynek talaja mocsaras s egészségtelen volt. 1737-ben özv. Régi temploma 1801-ben romba dlt. a pozsonyi káptalannak 22 portája van itt. Csukárpaka. században elször említve. Csukárpaka. László 1274-ben az Okolyi nemeseknek visszaadott. magyar kisközség. Ez idben Simpery néven szerepel. Malmok. itt van nagyobb birtoka. s melyet IV. a vágvölgyi vasút mentén fekv nagyközség. 1647-ben Pálffy Miklós grófé. késbb az lllésházyak és ezek révén a Pálffyak ma is id. távíróhivatala Somorján. A Ennek a helyén építették fel az új templomot. Maholányi Tamásné a birtokosa. nagyobbára tótajkú és róm. Ide tartoznak Baumwald major.és mtrágya-gyára volt. mely hajdan önálló község volt. Pethö . a mikor itt Serédy Gáspárnak 9 portája adózott. Az 1553-ik évi portálig összeírásban azonban mér a Csukárdokat nem találjuk a birmert ekkor Antalnak IV2. 35 házzal és 188 róm. róm. Hajdani templomát csak a múlt század közepe felé bontották le. Czajla. A Cziffer.V Pozsony vármegye községei. lói l-ben Miklós pozsonyi prépost és a káptalan Perényi Imre királyi helytartó eltt panaszt emelnek a Szentgyörgyi grófok ellen. század elején húzódtak a mai község helyére. vallású lakossal. vallású lakossal. Ez is a Csukára család si birtoka. a nevezett egyházat a birtoklásban háborgatták. kath. a Fels-Csallóközben. hogy miért találjuk Czajlát csak a XVI. hogy a lakosok a XVI. távírója és vasúti állokatholikusok túlsúlyban vannak. a másikon ellenben csak mintegy 50 ház van. Czajla községet csak az 1553-ik évi portális összeírásban találjuk elször említve. évi adóösszeírásban. régi falujokból. században és a XVII. község postája Bácsfán van. RÉSZLET A CZIFFERI PARKBÓL. ev. a Kis-Kárpátok alatt fekv tót és német kisközség. h. kath. vasúti állomása meg Nagypakán. 206 házzal és 1322. 177 házzal és 1721. vallású lakossal. Favágó-telep.és Kénsavgyár-telep. valószínleg azért. 1300-ban a Récsei család is birtokosa volt. az itt véghezvitt hatalmaskodások miatt Az 1553. A . században a Bazini és Szentgyörgyi grófoké és ekkor Somherg de Sombereg nev birtokosa is szerepel. Késbb a Földes család lett az ura és a múlt század els felében még Földes Boldizsár volt itt a birtokos. Sághi Imrének 1 2 Sárkány Jánostokosok között. kath. Czajlához tartozik Zumberg puszta. Pálffy János grófnak nak 1 1 A Czajla. .

— 48 Pozsony vármegye községei. kath. Els nyomát 1322-ben találjuk. Csák Máté birtoka volt. de a vármegyei törvényszék 1323-ban ismét odaítélte a pozsonyi egyháznak. trencséni A DEÁKI TEMPLOM. század közepén épült. község róm. községi takarékmagtár. kinek 22 portája adózott. nagyobbára róm. 1261-ben Sala. egy szeszgyár és a híres czifferi hímz-intézet. Ide tartoznak Balázsháza puszta. Misircz József. kath. Bél Mátyás szerint a község régi neve. Mai nevén csak 1296ban találjuk Diaky alakben. Hrabovszky János és Somogyi Gáspár voltak az urai. század végén mezváros volt. A múlt század második felében sörfzház is volt itt. majd Vágfölde volt. A Xydry család után következtek a Semsey. moly az Izabella fherczegn védnökségére támaszkodó egyesület felügyelete alatt áll és vezetje Hollósy Mária. Reviczky Károly. távírója „pedig Vágsellyén van. Legutóbb 1890-ben alakították át. távírója és vasúti állo- A mhím- . a mikor a nyitrai káptalan egyik oklevele Chifer néven. Béla király is már mint a Szent Istvántól adományozott és Szent . az Elefántiak örökölt birtokaként említi. mert a környékbeli parasztleányok itt a népies és a zésben magasabb fokú mvészi kiképzést nyernek. Károly király az egyházat 1326-ban megersítette. eredetileg Czifra lett volna községben áll Zichy ez azonban csak feltevés. olvasókör. a Kerekes. népnevelési egyesület. évi portális összeírásban Nyáry Ferencz van említve birtokosául. Schlossberg János báró. A A A mása. si neve Wag. melyet a báró Schlossberg család építtetett. Az 1553. kath. 1342-ben a Tökö'lycsényi család is birtokos itt. Semsey János. melynek czifferi ága innen nevezi magát. Deáki. Deákit a XIII.és Alsómajor. Ámult század elején Zichy Ferencz o-róC. ma pedig Zichy Pál Ferencz grófnak van itt nagyobb birtoka. Deáki. század elején Endre 1291-ben A XTT. az itteni rendkívül gazdag és díszes népviselet miatt. Pál Ferencz gróf nagyszabású kastélya. majd a Zichy grófi család. a budapest bécsi vasútvonal közelé- ben fekv magyar nagyközség. szá- zad de vége felé hadak szállották német meg. Makripodári Miklós. Fels. HL visszafoglalta. XVII. a ÍToreck. Nevezetesebb intézményei: a ferenczrendiek apáczazárdája. Ez az intézet az egész vidékre rendkívül jótékony hatású. temploma a XVIII. községben vanposta. II. átalakíttatta és megnagyobbíttatta. Farkas János. a Batthyányi gróf. községnek van saját postája. Az elbbi néven már Szent István királynak a pannonhalmi apátságot alapító oklevelébenvan emhtve 1001- A majd néven szerepel. 478 házzal és 2825. Salafölde ban. melytl azt Zichy Károly gróf a múlt század elején megvette. melyben Miklós prépost kérésére I. vallású lakossal. a Makripodári. a Schlossberg báró.

. kath. A ROM. mely e község északi részén. mert Pray György történettudós fedezte fel a XVIII. Az 1553. ismét felépítették. kath. freskófestészet nyomai nyelvemléket a . melytl nevét is nyerte. mely 1885-ben leégett. de a múlt század elején ismét a szentmártoni apátságot találjuk említve birtokosául. 1771-ben papírgyár is keletkezett itt. TEMPLOM. kisebb templom helyén. E község közelében feküdtek a XIII. Lászlótól megersített birtokról emlékezik meg 1138.Halotti A A Dejte. dombtetn fekszik a Batthyány-féle can. Paskál pápa említi 1103-ban. 1644-ben Puchaim császári vezér három napig idzött itt seregével. KATH. század els negyedében épült a monostorral együtt. olvasókört és izr. lakosok róm. látszanak. Máskülönben Pray-kodex-nek nevezik. híres románstil temploma az si. e nevezetes kódex a XIII. melyben a legrégibb telt DETREKOCSOTORTOK. 1683-ban Károly lotharingiai berezeg salva guarcliát adott a község lakosainak. melynek itt híres tehenészete volt. fels temploma. Blava patak túlsó része Nyitrához. és 35 lakosát rabszíjra fzve elhurczolták. bkez . 4 . 1590-ben Rákóczy Zsigmond zálogos-birtoka volt. Szz Mária tiszteletére szenegyházát már II. század harmadik tizedébl való lehet és így egyetlen magyar nyelvemlékünk. késbb pedig Dechticze. Hajdan a. azután Forgách Zsigmond lett az ura. Az a misekönyv. Rákóczyféle szabadságharca idején lakosait a császáriak súlyosan sanyargatták. község a XVI. Az 1553-iki portális összeírásban Losonczy Istvánnak 20 portája fizet adót. innens része pedig Pozsonyhoz tartozott. Most Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka -és messze földön híres haltenyésztése. Van itt gzmalom is. Ma is ez az apátság a legnagyobb birtokosa. évi oklevelében. szeptember 3-án a törökök támadtak a községre. és ev. Pálffy József gróf segítségével. század elején szabadalmakat nyert és 1623-ban már mezvárosként van említve.Simonich János és neje és az Erdödyék bírták. kincstáré. majd CsáJcy Ferencz gróf. évi portális összeírásban Nyáry Ferencznek. században Villa Russorum. A A . Tót kisközség s 219 házában 1251 róm. Ez idben Dyechticz volt a neve. mely az Árpád-házi királyok korából reánk maradt Ezt a nagybecs ereklyét most a Magyar Nemzeti Múzeumban rzik. században. negyesületet tartanak fenn. ref. Ma ide tartozik Gelencze puszta. Szakértk határozott állítása szerint. Dejte a Kis-Kárpátok alatt fekszik. vagyis fels hajója is van. a pré- 49 postság kormányzójának 40 portáját adóztatják. E románstil templomnak u. 1663. többek között az ismeretes halotti beszédet és könyörgést. n. Hajdan a jóki vár tartozéka volt. 1787ben a kir. 1626 szeptember 12-én császári lovasok támadták meg a községet.Pozsony vármegye községei. a deáki plébániáé volt. de mai. Misekönyvön kívül mindenféle egyházi szabályokat és halotti szertartásokat tartalmaz. vallású lakos él. Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. melyeket az azonkori oklevelek említenek. Két katholikus temploma közül az egyik. Horváth. 1869ben tz pusztította el és a tznek a templom is áldozatul esett de ezt a hívek. melyben a legrégibb magyar beszéd"-et megtalálták. mely utóbbinak azonban ma már nyoma sincsen. református templom 1794-ben épült és 1889-ben megújítatott. a XIII. Nyitra vármegye határán fekszik és a Blava patak szeli át. vagyis Oroszfalu és Palota községek. Maholányi János és neje.

A templomot az Erdödy — A Dénesd. 1682-ben nagy árvíz sújtotta a lakosokat. 1808. Béla a lakosokat kivette a pozsonyi vár kötelékébl. de késbb Rezsnek és volt. távírója Püspöki. Ma Szigetmajor tartozik ide. Valószín. 1612-ben épült. A katholikus templom 1797-ben épült. II. 1269-ben IV. habár e régisége ma mai plébánia-templom. az utóbbi onnan veszi nevét. Szentkatalin puszta. Ez utóbbi körben épített épületcsoport. Erdödy József gróf kanczellár építtette 1774 75-ben. október 11-én és 12-én Ferencz itt király és neje is itt idztek. mely még a múlt század els felében is látható volt. 1288-ban pedig Dyenis és Dienesz alakban fordul el. benne az emletes kastélylyal. kath. Alsószkalova. Czenzálosföld és Törvényföld nev dli vannak. Szegedin major. József alatt a kir. a mikor Miklós fia Elek. Az egyháznak nagyon szép és becses szerint egy ívnaissance-siih'í úrfelmutatója van 1663-ból és egy aranyozott ezüst-kelyhe 1642-bl. nagyobbára róm. felirat tol A és állítólag 1172-ben épült. felscsaUóközi kisközség. A múlt század elején Schüdern német neve alatt is ismeretes. A község 1757-ben még de Bél Mátyás már németeket is említ ismeri munkájában. vasúti állomása pedig Nádason van. Az 1553-lk évi portális összeírás Nyáry Ferencz grófnak. Favus pannonhalmi fapátnak adta. Koó. Most a fapátságon kívül még Söllinger magyar Miklósnak van itt nagyobb birtoka. nyoma vész. kamara birtoka volt. Nemvirth és Oravetz malom. . Postája Misérd. Barátom. németajkú lakosa. Krajcsik lakház és Erdház vadászkastély. a torony alatti ajtó kkere- le és a hagyomány régibbnek a helyén. a mikor 700 holdas vadaskertet alkotott. melyet még egy 1356-ból való oklevél említ. Hejíéhez tartoznak Felsszkalova. IV. A község határában feküdt hajdan Veczke község. mint a fapátság kormányzójának 15 portáját adóztatja meg. Van 75 háza és 512. vallású. Dénesd. községnek van postája és távírója. hogy a többi dlneveknek is van bizonyos jelentségük. A DETREKVÁRALJAI CSEPPKBARLANG BEJÁRATA. E község már 1206-ban szerepel. már srégi már épült alig hitszik rajta. tóben olvasható újra.50 visitatio szerint Pozsony vármegye községei. Ez a templom égett grófi család építtette. szerint. Béla királynak 1240-iki adomány-levelében Dionisios néven van említve. mert itt hajdan akasztófa állott.

sok'a!" De azért ígérete szerint a területet átengedte néki. a míg a király rövid vadászebédjét elkölti. 1307-ben Györgyfölde néven Eguruhkarcsai Miklós zálogos birtoka. király beleegyezett kedvelt lovásza kívánságába. de a mai templom 1778-ban épült. a hol mézbl és kenyérbl álló rövid ebédjét elköltötte. Erss György pedig lóra pattant és elszáguldott. Dercsilca. melyet Györgysokának nevezett el. Bartal. György itt letelepedett és hét családdal alapította a községet.Pozsony vármegye községei. Eddig a hagyomány. Ebéd végeztével már a királynál volt és bejárta vele a belovagolt területet. A A : . hogy ezen az ingoványos területen lóháton oly nehéz a vadászat. 1667-ben a Méhes és a Balogh családok osztozkodnak itteni birtokukon. Azóta e halmot is. és hogy nyargalását ellenrizhesse. a környezetében levkkel gyorsan halmot emeltetett a síkságon. hogy az itteni nemesek nem tartoznak a pozsonyi vár nemes várjobbágyai közé. Útközben elszabdalta vörös szín palástját és darabjait eldobálva. mikor itt vadászat közben a mocsaras és ingoványos vidéken nagyon elfáradt. Eröss György nev lovásza eltt boszankodását fejezte ki a fölött. hogy Mátyás király nagyon nézve közszájon forog. E községrl 1253-ból van már említés Gurgsuka és Gyurgsuka. vagyis Györgysolca néven. 51 detrekvAr. . Yvia és Zakal család. magyar kisközség. Egy izben. Mézeshalomnak nevezik. hanem valóságos nemesek. e szókra fakadt György. Postája Bakán van.. a mennyit megkerül. vasúti állomása pedig Dióspatony. mire a király csudálkozva a terület nagyságán. Zemes. 1377-ben már a dercsikai nemesek kezén találjuk és a pozsonyi káptalan 1386-ban bizonyítja. 93 házzal és 522 róm. Lovásza erre megkérte. hogy hát adjon neki az alatt az id alatt lóháton ebbl a földterületbl annyit. 1855-ben a kolera tizedelte meg lakosait. : . mely itt a nép ajkán a község nevének eredetére nép ugyanis azt tartja. távírója Bs. Ez idben Gyurchka alakban van említve. Fekete. alsócsallóközi vallású lakossal. Az alapító hét család volt az Erss. Érdekes és jellemz az a hagyomány. Dercsika. Katona. ezzel jelezte útját. szeretett a Csallóközben vadászni. 1866-ban és 1867-ben pedig éhínség volt itt. mint a pozsonyi vár tartozékáról.Egyházát Epiphanius püspök 1519-ben szentelte föl. kath..

Tót kisközség. E község a határában fekv Detrek vár tartozéka volt. Detrekváralja szintén a Kis-Kárpátok alatt fekszik. a másik pedig 1745-ben épült. kath. Postája van a községnek. kiktl I. de postája Láb. E község a detreki várbirtokok közé tartozott és azok sorsában osztozott. Vasúti állomása van. Plébániája már 1397-ben említve van. távírója és vasúti állomása pedig Malaczka. 120 házzal és 691 róm. Detrekcsötörtök a pozsony malaezkai vasútvonal mentén fekszik. de késbb megsznt és csak 1737-ben szerepel ismét. Szívértek néven múlt század elején hat is szerepelt. kath. 203 házzal DEVENY. 1550-ben Salm Kristófot találjuk birtokában. Temploma 1600-ban épült és 1712-ben megújíttatott. mely 1296-ban Detreh néven királyi várként szerepel. körjegyzségi és 1108 róm. Detreköszentpéter. a Kis-Kárpátok alján fekv tót kisközség. a kik róm. Szintén a detreki uradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott. Ma Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. Ide tartoznak Újmajor és Pálffy vadászlakok. a kik a községet több izben fölperzselték és földúlták. vallású lakossal. 95 házzal és 632 róm. vízimalma volt és egy téglagyára. Ide tartoznak Chrib és Plank telepek. Olsa. 1709-ben és 1776-ban az egész község leégett. Ugyancsak Detre- Detreköszentmiklós. Tót kisközség. Kozánek. a kik az elbbi községnél. tartozéka volt és az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspárnak 18. Ferdinánd megvette és Balassa Menyhértnek adományozta. vallásúak. "244 házzal és 1286 lakossal. 1398-ban Zsigmond király Stibor vajdának adományozta. Késbb a Bazini és Szentgyörgyi grófok lettek az urai és 1441-ben Erzsébet királyné megersíti azt a szerzdést. a melylyel György gróf a várat és a várbirtokokat nejének lekötötte. távírója pedig Zohor. Ez a Pálffyak birtokába került és ma Pálffy Miklós herczeg malaezkai uradalmához tartozik. 1647-ben a Somodi és a Vizkeleti család volt az ura. Postája Detreköszentmiklós. — A A Detreköszentmiklós. Theberi. vallású lakossal. Késbb a Pálffy család tulajdonába került és ma Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. Uhliszka és Yalehovna puszták. községben nincs templom. Detrekváralja. község határában van a Dieravá-skala és a Tmavá-skala nev barlang. Hajdan sok nyomorúságot szenvedett a törököktl. távírója és vasúti állomása pedig Malaczka. s késbb Zankendorf német néven is. késbb azután a Fuggereket. kath. kath. Kopcsa. Ez idben a Pálffy család volt az ura. Ide tartozik Horné-Luky major és Olsaki malom. Ez a Bakits Péter A A . kvár Detrekszentpéter. székhely. község két katholikus temploma közül az egyiket 1718-ban már újjáépítették. ki után ni ágon Bakits Péterre szállott. Az 1553-iki portális összeírásban ugyanazok a birtokosok szerepelnek. Tancsibok. vallású lakossal.52 Pozsony vármegye községei. Bakith Péternek 8 és Czobor Jánosnak 7 portája adózott. tót kisközség a Kis-Kárpátok alatt.

Miksa király 1563-ból való kiváltságlevele. a Bazini és Szentgyörgyi grófok lettek az urai e család kihaltával ismét királyi vár lett. Ferdinándra szállottak. Dévény. 382 házzal és 2000 nagyobbrészt róm. Mátyás 1609-ben 400. Ide tartoznak Favágó telep. községnek német és tót neve is ismeretes volt és pedig Blasenstein és Podhrad néven. 1683-ban a törökök ostromolták. E nevek világosan bizonyítják. temploma 1845-ben épült. Óbora és Podplasti majorok. Van itt szeszgyár is. az oklevelekben többféle változatban szerepel. melyei a város korábbi szabadalmait megersítik. Dévény a történetírók szerint már 864-ben morva A A A A A A Dévény. 1233-ban Frigyes osztrák berezeg bevette és a várost fölégette. tartozékaival együtt. 1703 ságot szenvedtek hol a kuruczoktól. Ez az épület még ma is fennáll. században még fennállott. Az egyik II. eredmény11 között a község háromszor leégett és a lakosok sok sanyarútelenül. áll a millenáris év alkalmából emelt Árpád-oszlop. A község birtokában régi nagyságát hirdet több érdekes jelvény van. hogy a község akkor is német volt. mely meredeken ereszkedik le a Morvába. Ferdinándnak 1617-ben és I. a pozsonyi jezsuita kollégiumra szállott. a ki a holicsi börtönben erszakosan fogva tartott Réuay Zsuzsannát onnan kiszabadította és itteni várában riztette. Késbb a Palocsaiak zálogbirtoka lett. német Theben nevét Mátyás királynak 1474-ben Pozsony városához intézett oklevelében Wolffgang von Theben nevében találjuk elször említve.Pozsony vármegye községei. de azután ismét Magyarországra szállott vissza. mely 1629-ben. 1414-ben Zsigmond király Garai Miklós nádornak adta el 12. melynek nyelén az akkori elöljárók neve olvasható. XVI. század elején. egy évvel késbb még 12. Azonkívül itt van még a jezsuiták emeletes épülete. forintért Keglevich Jánosnak adta el. Zsigmond király korában az osztrák Hering László birta. kath. A várhegy hatalmas sziklaszirtjén. de ma már romokban hever. hol késbb ennek a rendnek sörháza volt. A község több szabadalomlevelet riz. község határában régi. 1863-ban az egész falu leégett és ugyanakkor a kolera pusztította. DÉVÉNY RÉGI VÁROSI PECSÉTJE. melyet I. azután Dévén. kiktl 1635-ben Pálffy Pál nádor kiváltotta és a birtokra II. Ferdinánd Báthory István nádornak totta vissza. . hol pedig a labanczoktól. kitl Oarai Miklós nádor 8000 arany forintért válvárat ós a várost. így egy renaissance stil díszes bíróbot 1621-bl. 1272-ben a cseh Ottokár foglalta el. A határvár volt. Nagyváthi Szapora Antalnak is nagyobb birtoka volt itt. Lipótnak 1688-ban kelt levele. Bethlen seregeinek a vár megadta magát. ennek jogutóda. kath. adományozott. Érdekes a pellengér-jelvény és a czéh-jelvény is amaz — . vár alatt a hegy belsejében említésre méltó cseppk-barlang van. 53 volt az. Ferdinándtól adományt nyert. majd Dyven. kitl Pálffy Pál gróf nádor vette meg.000 arany frtért. II. Patachich István végrendelete alapján.000 arany forintot fizettetett vele. melylyel Mátyás király vásárszabadalmait kibvíti. Legrégibb alakja Dyuen. község róm. a Dunától és a Morva folyótól alkotott félszigeten fekv német nagyközség. ma már erre a czélra nem használt vadászkastély áll. község postája Pozsonyszéleskút. Meszácsna vadászlak. vallású lakossal. vármegye egyik legrégibb községe és hajdan a dévényi vár tartozéka.000 r. múlt század elején Pálffy Antal gróf volt az ura. II. mely Spitzer Károly tulajdona. Késbb a vár és a várbirtokok II. A község és a vár neve az idk folyamán. Vára a XVII. ma pedig Pálffy Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka. Volt hajdan vámháza és harminczadhivatala is. de 1621-ben Bouquoi osztrák vezér ismét elfoglalta. távírója és vasúti állomása Malaczka. 1809-ben az üresen álló várat a franczia csapatok légberöpítették. melyet 1790 körül egy juhász fedezett föl. A A .

vasúti állomása pedig Dévényujfalu. A KÁROMKODÓK ÉS RÁGALMAZÓK telepen álló kápolnát 1860-ban PELLENGÉR-JELVÉNYE. ebbe horgok voltak ersítve. melyet a múlt század közepe táján rontottak le. 1867-ig itt a Morván át híd vezetett a túlsó partra. Említést érdeml gyárai a Wienerbergi társaság téglagyára. a Zsigray-givíok kihaltával a pozsonyi jezsuiták birtokába került. Stilfried és a Dimburg közé került.egyesületet tar- tanak fönn. század végén.és Felsmajor s — A községhez Dimburg. A mai templom majdnem minden kornak a stílusát magán viseli. A horvátok a török háborúk alatt telepedtek ide. községben lev katholikus templom árpádkori építmény. községnek van postáia. Mittelman és társa mészgyára és a szeszgyár. idvel folyását megváltoztatva. majd múlt század elején a Pálffyak voltak az urai ésDürnburg volt a neve. lakosainak 2900 a száma. Régi írók szerint 974 körül Urolf passaui püspök itt . Házainak 343. lent „Ali hier ist die Lose Zunge" felirattal emez a szlmívesek 1749-ben készült jelvénye. kath. a Morvavölgyben fekv kisközség.: 34 Pozsony vármegye községei. ból A püspökséget alapított. A pálosoknak is volt itt zárdájuk. Ide tartoznak Alsó. a kik itt nyaralót is építtettek. A Rákóczy-féle felkelés idejében a lakosokat a császáriak kifosztották és a falut felperzselték. templomon kívül megemlítend a Zsigray-kápolna. Szentélye a XVI. kath. Harminczad-hivatala még a múlt század elején fennállott. hogy 1397-ben itt már plébánia volt. és Kbánya telep A Dimburg. Galgenberg nev dlje a rajta állott akasztófától vette nevét. Dévényujfalu. század els felében épült. Lucsenics Mátyás építtette. tartozó Károlyfalu DEVENY. Ez idben Diernburg. vallásúak. A községben van posta. Schafierhof és Kbánya telep. 161 házzal és 1805 róm. mintegy négy méter magasságú. Dévény várának volt a tartozéka és a XVI. a kik nagyobb részben borvátajkúak és róm. Földesurai már a XVIII. Tény. úgy hogy ez által a község magyar területre jutott. Ide tartoznak Bencsiklak. a Stockeraui társaság mészgyára. osztrák területre. Hajdan állítólag osztrák területen Stilfried község határában állott és a közelében Morva azonban fennállott vár és vadaskert után Thirenburg volt a neve. vallású lakossal. a Morvavölgyben fekv tót kisközség. távírója és vasúti állomása. a hol körjegyzségi székhely is van. szlmíves- A ezéhet és haj ós. Az akasztófa. 1841-ben az egész község leégett. A A . melyeket fent tölgyfagerenda kötött össze Dévényujfalu. távíró és gzhajó-állomás. melyet az átkozódók és rágalmazók nyakába akasztottak. is. melyet hajdan az itt lakott Zsigray nemesi család építtetett. távírója Malaczka. a schlosshofi császári kastélyhoz. kis fekete táblán nyitott száj- kilógó nyelvet ábrázol. Saját postája van. két gömböly téglaoszlopból állott. A község sokat szenvedett a gyakori árvizektl. A katholikus templom Árpád-korabeli emlék. mely még fennáll. század közepén a Pálffyak voltak és ma is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. A lakosok szépít egyesületet. mely utóbbi Lanfranconi Alajos vállalata.

1352-ben egyszeren Dobor néven találjuk említve Miklós nádor egyik oklevelémúlt ben. távírója Modor. Református temploma 1870-ben község puszta. múlt század els felében a itteni birtokát elzálogosítja Gálffy Péternek. II. 1594-ben épült. 1292-ben Dobrorgaz alakban van említve. pápai tizedszedk jegyzékébe is föl van véve. Hajdan két község volt egymás mellett Bióspatony és Förgepatony néven. nyítják. postája Szentmihályfa. A A nev A A Dabova. 118 házzal és 772 róm. század végén. késbb pedig Pólcatelehneh nevezték. 1238-ban Dobrogoz néven a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. XIII. 1296-ban már Vöröskvár tartozékaként szerepel. st egy ideig Johannisdorf néven is említik az egykorú okiratok. a mikor Szüllö Zsigmond itteni birtokrészét átengedi Csiba Imrének és Jánosnak. temploma a XVI. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel és mindössze 15 Va portával van feljegyezve. Dubova. érdek vasút mentén . Ide tartoznak birtoka. távírója Nagylég. 1802-ben egy másik Szüll Zsigmond. Dióspatonyt. század elején. századbeli oklevelek még említik ma már nem létez templomát. még a vajkai érseki székhez tartozott. katholikus templom. Régente mint város négy részbl állott. a pozsony komáromi helyi fekszik. a mikor a lakosok aranymosással is foglalkoztak. srégi telep. E községet a hagyomány szerint szentképekkel és hasonló tárgyakkal keresked házalók alapították. Ide tartozik Erdtelep is. 55 is Pálff'y Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka. a kik egy itt állott kunyhóban vonták meg magukat tél idején és rossz idjárás esetén. nagylégi urak és a Pálffy grófi család a földesura.Pozsony vármegye községei. Wernsdorf. Wernhartsdorf. a kik nagyobb részben ev. Ide tartozik Doborgaz sziget is. távírója és vasúti állomása pedig Patony. kath. Doborgaz a Duna mentén fekv magyar kisközség. vagy a XVII. vasúti állomása Nagypaka. község postája Cseszte. LTjabban van hitelszövetkezetük is. Ugyanekkor Újfalut Zomás János és Kondé László. község postája Vajka. nagyobbára róm. Lakosai a község erdejében sok meszet és szenet égettek. alsóesallóközi magyar kisközség. 1899-ben pedig tzvész pusztította. Nemesszeg. vallású lakossal. Diósförgepatony. községet a Duna több izben elöntötte. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságievelet ad. kath. ú. vallású lakossal. 515 házzal és 4851. Ezek közül az ujfalusi határ alsó részét Barabásföldnek. m. kijavították és megnagyobbították. Két évvel késbb Szentgyörgyi Jakabot találjuk itt birtokosul. melyrl már Balázsfalvánál szó volt. 1346-ban az itteni nemes várjobbágyok és Zomori Miklós között határvillongások támadtak. de már magyaros Dombó néven. Az 1553-iki portális összeírás a Fuggerek 10 portáját adóztatja meg. vasúti állomása hitbizománynak van itt nagyobb Aggerd A Doborgaz. hogy ez a község melletti Szentgyörgyúr praedium temploma volt. 1540-ben mindössze 5 6 háza volt. Szerdahely. 1287-ben Dumbó néven találjuk említve. melynek boltozata gótikus. hogy sidk óta ült hely. Házainak száma 103. Késbb a Pálffy ah lettek — Dunaszerdaheiy. Förgepatonyról csak 1750-ben szólanak a kútfk. Füzérfa és Vilmos majorok. lakosaié 732. Werisdorf. Magyar nagyközség. Az eddig említetteken kívül még Dobó. Kath. 1764-ben Csiba Mihályt találjuk itt birtokosul. a Kis-Kárpátok közelében fekv tót kisközség. most pedig a gróf Pálffy- most : A féle épült. 1 283-ban Zeredahely néven van említve. mely már a rómaiak korában is fennállott. 134 házzal és 738 határában látható pogánykori sírhalmok bizoróm. kath. de minthogy düledezni kezdett. melyeknek az lett a következménye. 1787-ben már a Pálff'y ah voltak az urai és ma is id. Lajos királynak 1524-ben a gellei székhez intézett rendelete említi elször. A — A A Modor-Senkvicz. Hajdan erssége is volt és a pozsonyi várbirtokok közé tartozott. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. az alsócsallóközi járásban. Valószín. a mikor Lodomér esztergomi érsek néhány itteni jobbágyot érseki nemes jobbágy gyá emel. Diósförgepatony. század elején épült és azeltt a Pálff'y család kápolnája volt. vallású lakossal. Ditnaszerdahely. református vallásúak. továbbá a német Wernersdorf. Újfalu és Elötejed negyedekbl. hogy a birtokot két részre osztották. 1420-ban pedig a Doborgazi Csontos család nevében szerepel. Neve az idk folyamán sokféle változatban fordiú el. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel és 10 portája van felvéve. 1647-ben pedig a pozsonyi apáczák bírták.

községhez tartoznak Kapuhegy. Somogyisziget. gazdakör. Az ú. három takarékpénztár. DUNASZERDAHELY. távírója és vasúti állomása. kir. Az egyik mellékhajó nyugati falcsúcsa az 1518. szent-egylet és menedékház. róm. de ez is ma már Habermann Nándornéé. Éberhard. keresztény kórház és menedékház. kitl leánya. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. kath. kaszinó. Ádám erd. 1479-ben Themesközi Miklós zálogba adja Dinnyéi Vas Andrásnak.és a Petényi-család is birtokos volt itt. Ador. évszámot tünteti föl. vallású lakossal. a megyei közmveldési egyesület fiókja. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. Az ú. község vásárai hajdan messze földön híresek voltak. n. „sárga kastélyt" Kondé Miklós püspök építtette a Kondé családtól Wahlberg Miklós bécsi egyetemi rektor vette meg. szolgabírói hivatal. Házainak száma 180. vallásúak. század végén vagy a XVI. Az ág. temetkezési egyesület. a kik mind róm. közjegyz.. 56 Pozsony vármegye községei. csendrség. a vöröskereszt-egyesület fiókja. Forgalma még ma is nagy és e község egyike a vármegye legélénkebb városainak. Katholikus egyháza már 1341-ben említve van. Uunaujfalu. 345 házzal és 1293. adóhivatal. h. izr. kath. Lánd. a Kondé. községben két templom van. pénzügyrség. óta ismeretes. Dunaujfalu. E község legrégibb írott nyomát 1445-ben találjuk. míg Patás nev dlje már 1384-ben a Kondé család birtokaként van említve. lakosaié 1726. fehér kastélyt Bacsák Móricz huszárezredes építtette. de e családon kívül még a Bacsák-. Ide tartoznak még Grombotás és Somogyi-szögle majorok és a Lángi malom. községben nincsen templom. templom 1882-ben épült. század elején épült. ev. 1647-ben már a Pálffyak az urai és ma is id. Van itt katholikus legényegyesület. férjezett Habermann Nándorné örökölte. Éberhard. magyar kisközség. Hanszéli. Van saját postája. Pókatelek nev dlje a Pókatelekiek hajdani birtokának emlékét rzi. Szentjános dl. de mai gótikus temploma valószínleg csak a XV. A Kondé és a Bacsák család emlékét egy-egy kastélyszer épület tartja fenn. távírója és vasúti állomása Szempcz. népbank. Postája. mely sok kárt okozott. E község 1209. n. községet 1842-ben és 1887-ben tz pusztította. járásbíróság. az urai. Hajdan vára is volt és a Szentgyörgyi és Bazini grófok voltak a vár és a A A A A A . a mikor Themesközi Bálint pozsonyi várkapitány volt az ura. — A KONDÉ-FÉLE KASTÉLY (MOST HABERMANN NÁNDORNÉÉ). önkéntes tzoltó egyesület.

57 urai. de 1409-ben ismét a Bazini és Szentgyörgyi grófokat uralja. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel. Egyházgelle. melyek a Zitkovszky család révén az Apponyiak birtokába kerültek. . 1369-ben e család I. de ma már teljesen magyar. és Baumholczi vadászlakok. községet 1830-ban és 1880-ban árvíz pusztította. Azután az Illyésházyák és Szelepcsényi érsek. Lajos is a gellei érseki szék adóját leszállította. század els felében nyerte. mely tornyokkal és vízárkokkal volt védve ezeknek nyomai a mai Apponyi-féle grófi kastélyon és környékén látszanak. mely nyilvános templom jellegével bír és a gót stíl. Ide tartoznak a Györgymajor. Lajostól engedélyt kap arra. község . majd az Ebergényiek és Zitkovszkyak lettek az urai. csak az említett várkápolna. . hogy a várat a templomosok építtették. de a Viczayak. melyet valószínleg Szelepcsényi érsek a fent említett várból alakíttatott át kastélylyá. községben van posta és távíró. MéreyeJc. Az 1409-ben szerepl Bazini és Szentgyörgyi Templinus gróf neve adhatott alapot arra a tévedésre. melynek négy portája van. hogy az itteni Dunaágon hidat építhessen. mely egyúttal a tulajdonos gróf Apponyi család temetkezési helyéül is szolgál. Egyik levelének kelte szerint itt tartózkodott 1550 június 22-én I. múlt század elején Apponyi György gróf. kastély különben mostani alakját a XIX. Ferdinánd. E község 1253-ban Galla néven a pozsonyi vár tartozéka. . A A Egyházgelle. A A A . mert a várbeli kápolnát is építtette. Egyháza már 1390-ben fölmerül de ma a községben nincs templom. kath. Slossberg és az Amadé család is bírtak itt részeket.Pozsony vármegye községei. melyet András király Myke fia Istvántól megszerez s Bazini és Szentgyörgyi Sebus grófnak adományoz. alsócsallóközi magyar kisközség.>r^#^^ ÉBERHARD. Jelenleg Apponyi Albert grófnak van itt nagyobb birtoka és régi kastélya. melynek Mátyás király 1466-ban szabadalmakat adott 1524-ben II. a Maholányi. Több csallóközi faluval együtt Sedes Gelle néven külön érseki széket alkotott. 1328-ban Miklós pozsonyi gróf és fispán a gellei udvarnokok kérésére ezek jobbágyait mindennem adózás és szolgálat alól fölmenti. '. — A SZELEPCSÉNYI-FÉLE KASTÉLY (MOST APPONYI ALBERT GRÓFÉ). Alsó. Serényi gróf. község hajdan német volt. vasúti állomása pedig Püspöki. Jeszenák báró és Balassa báró birták. plébánosa öt porta után fizetett adót. Egy 1209-ik évi oklevél Castellum Ybrehaarthnak nevezi. vallású lakossal. 1386-ban Jodok morva rgrófot. 38 házzal és 295 róm.és Középtkési. Bél Mátyás e várat csak erdnek nevezi. Apponyi György gróftól 1872-ben épített temeti kápolna.

vallású lakossal. az Alsó-Csallóközben fekv magyar kisközség. Egyházkarcsa templomáról Tamás esztergomi érseknek a községi plébánia levéltárában rzött oklevele emlékszik meg. Pinke-. E Karcsák földesurai. mely szerint a templom 1308-ban épült. A községnek nincsen temploma. vallású lakossal. kath. Bélkarcsa 1381 ben Bélykare>ai Miklós nevében van említve. 1647-ben özv. A múlt század elején a Petöcz. házy Ferencz gróf kanczellár 1748 1849-ben ütközet volt. kath.58 Pozsony vármegye községei. Étre-. a kik közül Bakith Péternek 1. Érsekkarcsát 1355-ben említik az okiratok. a pozsony szerdahelyi vasútvonal mentén. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. Postája. Néhány évvel késbb Zyllew (Szi'dlö) Mihály is birtokos volt itt. róm. Eghazfalva alio nomine Zenthandras alakban szerepel. 1540-ben a magvaszakadt Csorba János birtokát lllyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispánnak és testvérének és Saághy Deák Imrének és fiának. Eiöpatony. s ez a rész 1591-ben vétel útján Olgyay Péter birtokába került. Mérey Mihálynak 2. Erdhátdamazér-. 1877-ben a község leégett. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Baesák Pálnak. Az 1553-iki portális összeírásban hét birtokosa szerepel. Késbb az Esterházyak lettek az urai és ma is Esterházy Mihály grófnak van itt katholikus templomot Esternagyobb birtoka. — : Eperjes. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. A község postája Királyfa. mai temploma azonban újabbkori. Zsigmondnak s Istvánnak és Petcz Kálmánnak van itt nagyobb birtoka. 1647-ben a Marton falvyakat is itt találjuk. 1802-ben Szüll Zsigmond itteni birtokát elzálogosítja Oálfi Péternek. Mórocz-. Thurzó Mihályné birtoka. Legrégibb neve Szentandrásúr. A A mull század elején a Pálffy-íéle szeniorátus bírta. E község mai nevén csak 1498 és 1510 között van elször említve. Várady. gazdakört tartanak fenn. vallású lakossal. 41 házzal és 349. A Egyházfa. Kulcsár. mert rajta a román és gót építészeti formák majdnem teljes épségükben láthatók. Zsigmondnak adományozza. Népekarcsa 1328-ban Szentgyörgyi Sebusé és Péteré. Ezeken kívül a régi idben még Népe-. és e néven van említve 1481-ben. a mikor Enyedi Boldizsár itteni birtokát Mahólányi Antalnak adja el. 150 házzal és 1053 róm. Kulcsár-. Tóth Tamásnak és a Sárkány családnak 2 portája fizet adót. Jelenleg id. a pozsonyi káptalan eltt. mint borsai Vizkösi Tamás és András birtoka. Temploma volt már a XIV. Ez utóbbi már 1717-ben szerepel. róm. Királyfia-. 1507-ben Egyházy Fábián itteni nemes kúriáját és tartozékait Bánkfalvi Miklós özvegye. A . Ide tartozik Sárrét puszta. A község postája Király fiakarcsán van. távírója és vasúti állomása pedig Patony. Zsófiának adományozta. 1490-ben Poss. E község legrégibb írott nyomát 1553-ban találjuk. Leeghy Istvánnak 7. — 50 A A lakosok község határában között építtette. a Benyovszky és a Baesák család voltak a birtokosai és ma is Benyovszky Lajosnak. Egyháztarcsa. mint a Bazini és Szentgyörgyi Péter birtoka és Éberhard várának tartozéka. kath. Egyházkarcsa. itteni birtokrészét nejének. A múlt század elején a Pálffy család az ura ez idben itt sörház is volt. több karosai nemes osztozott. Elpatony. gróf Amadé. 1608-ban Léghi István fia Simon. Somogyi és Kondé családok. kath. a mikor a portális összeírásban Báthori András 5 és a borostyánki urak 5 porta után adóznak. mindössze 11 házzal és 67 róm. Pozsony vármegyének 10 Karesa nev helysége van Egyház-.és Érsekkarcsa is szerepel. Temploma már 1320-ban szerepel és Csallóköz egyik legrégibb és legérdekesebb memléke. távírója és vasúti állomása Nagylég. [de tartozik Nádaslak és Enyed puszta. Siposamadeés Sólyomkarcsa. Ide tartozik. Gönczöl-. vallású lakossal. Erzsébet pozsonyi prépostnak adományozza. távírója és vasúti állomása pedig Dunaszerdahelyen. 1764-ben Szüll Zsigmond az itteni egyház javára alapítványt tesz és két évvel késbb sírboltot emeltet. . Baesák. A Vizköziek eltt Szentandrásúri Illyés bírta. ugyanis ennek a birtokát kapták a Vizköziek Mátyás királytól. Eperjes. 38 házzal és 285. magyar kisközség. . községben van posta. a mikor az itteni birtokon. templomban van Trös János és neje Beketfalvi Morócz Zsuzsanna sírboltja. vagyis nemesi birtokosai voltak még a múlt század elején is a Bartal. Bél. Ide tartozik Maholány puszta. az alsó-csallóközi járásban fekv magyar kisközség. század végén. Literáti Ferencznek 1. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Egyházfa.

Van nagyobb kastélya is van. 23 házzal és 138 róm. mely szintén ERDOHATDAMAZERKARCSA. Mostani fbb birtokosa Bartal Aurél fispán. BARTAL AURÉL KASTÉLYA. melyet id. körjegyzségi székhelylyel. vallású lakossal. 59 Újmajor puszta. Szigeti major és Zsival erd. kitl. csallóközi kisközség. holott a község. Bartal Aurél tulajdona. Temploma nincs. Postája és távírója Dunaszerdahely. pozsonyi fispán Ethuruh Etrekarcsa. György 1830-ban építtetett. Máglyadomb nev dljérl az itteni hagyomány azt tartja. Béla királynak 1240-iki adománylevelében Ethuru (Étre) alakban találjuk említve. kath. a szered— nagyszombati vasútvonal mentén fekszik. . Ethuruh azonban nemcsak egyedül bírta. vasúti állomása Nagyabony. Luka comesnek visszabocsátja itteni birtokát. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak különféle szabadalmakat adott. Erdhátdamazérharcsa. Tót kisközség. Szerafint és Pétert is említi. a mikor Zolougozfia Damasa a birtokosa.Pozsony vármegye községei. A miüt század elején Bartal György volt egyik nagyobb birtokosa. 1299-ben Dáma fia János. távírója Dunaszerdahely. úgy látszik. a csallóközi síkságon fekv magyar kisközség. hogy itt volt a pogánykorban az áldozóhely. E község legels nyomát IV. távírója és vasúti állomása Diószeg. míg Roland nádor 1250-iki végzésében Ethre alakban említi. körjegyzségi székhely. Etrekarcsa. kinek itt A Erdöhátdamazérkarcsa. Temploma nincsen a községnek. mert 1255 eltt Kiskiráh/fial-arcsa volt a neve és a pozsonyi vár birtokai közé tartozott. 100 házzal és 872 róm. Késbb Erdhátkarcsa Damazérkaresával egyesíttetett és az elbbit 1359-ben Erdhátl-arcsai Pethen István nevében találjuk említve. kath. melyet 1248-ban Dénes nádor. Postája Király fiakarcsa. Ez id eltt pozsonyi várföld volt. Farkashida. 45 házzal és 337 róm. község postája Tallós. vallású magyar lakossal. Béla adománylevele Ethuruh Simont. vasúti állomása Patony. pozsonyi várjobbágynak juttatott. kath. E község már 1275-ben szerepel oklevélileg. Legels történeti nyomára 1490-ben találunk. Története azonban még régibb idre vezet vissza. vallású lakossal. Bartal itt mezgazdasági szeszgyár is. míg az utóbbi a pápai tizedszedk jegyzékében Damas néven van említve. Farlcashida. mert IV. nevét is veszi. most pedig Bartal Ferencz.

1553-ban Báthori András ós özv. mely még Bél Mátyás idejében 4 toronynyal volt ellátva. tótok Farkaszin-va. Az oklevélben egyszeren Baar néven van említve. a harmadik XVI. István fia Lászlónak adományozza. távírója és vasúti állomása pedig Keresztúr-Apaj. s a gróf özvegye ma is a legnagyobb birtokos itt.. tót kisközség. Ide tartoznak az Antónia és József majorok. és ev. században Amadé László báró. Ezektl Ullmann. a királyivá választott II. Ezek közül ma már csak kett olvasható. Távírója és vasúti állomása Szent-Mihályfa. kiknek emlékét a 1 " A A ferdítették a nevét. melynek 89 háza és 669 róm. Az egyik Istvánffy Miklós alnádor és történetíró fiának a sírfelirata 1581-bl. 1303-ban a birtok Faristári Károly és László comeseké. Késbb az Esterházyak is részeket szereznek itt. Farkashida postája Keresztúr. mely alkalommal az ott talált régi síremlékeket is fölhasználták. Az egyház birtokában három érdekes kehely van. eredetileg egyházától vette a nevét. németajkú. . Többízben teljesen leégett. melynek postája Alistál. egyenl részben róm. vallású lakossal. Idvel a gróf Brunsivik és gróf Chotek család lett az ura. E községben állott hajdan az Amadé grófok várkastélya. ki birtoka felét Cseh Györgynek és Buebenthurst Jánosnak. kath. az Istvánffyak és a Bobokyak e családok mindegyikének volt itt kastélya. melynek temploma a XIV. melyben lakik. 1490-ben.Habán telepek nev dlje tartja fenn. a másik XV. 1878-ban Felistál. Hajdan királyi birtok volt. késbbi nevén Szitányi Adolf. úgy hogy a múlt század elején már Oberwaltersdorf német neve is volt a községnek. Fehéregyháza. sokkal régibb. melyet IV. Hajdan habánusok is lakták. komarom dunaszerdahelyi vasút mentén fekv magyar kis42 házzal és 282. Mérey Mihály meg 3 portával rendelkezik. Itt lakott a XVII. a másik pedig nagylucsei Lipcsey Jánosé 1606-ból. felscsallóközi kisközség. a híres . melyet az 1332 37 években a pápai tizodszodk jegyzéke Álba Ecclesia néven említ. míg a birtok másik felét Elefánti Benedek 1484-ben a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak zálogosította el. Szitányi Adolf építtette. .. Egy évvel késbb Faristar néven szerepel. a csallóközi síkságon fekszik. a hol Serédy Gáspár 4. távírója és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. neje Both Erzsébet után jutott itteni kastélyának a birtokába és Bél Mátyás szerint itt írta híres történeti mvét is. de oltótosodott. a — község. költ. Fehéregyhnza. kath. vallású lakosa van. 1787-ben már az Esterházyak voltak az urai és ma is Esterházy Károly grófnak van itt nagyobb birtoka. de ersen magyarosodó római katholikus vallású lakossal. a kik a községben 1719-ben házat építtettek és azt nyaralóul használták. vallású lakossal. A községben van posta. Plébániája a Pázmány-féle jegyzékben a régiek között szerepel. E község 1291-ben Faliztar néven Bazini Kozma comes birtoka.60 Pozsony vármegye községei. és 1630-ban Esterházy Dániel itteni nemestelkét a nagyszombati jezsuitáknak ajándékozza. önnek az örökösei pedig a nagyszombati Klarisszáknak hagyományozták. melynek lakosai még 1757-ben magyarok voltak. századbelinek látszik. Istvánffy Miklós.. községben csak kápolna van. ref. században már fönnállóit. község régente magyar volt. Régi órsekségi birtok. 1682-ben lakosai vámmentességet nvertek. Templom nincs a községben. mely az 1782-iki Batthyányféle canonica visitatio szerint 1740-ben már fennállott. 1479-ben Elefánti Benedek volt az ura. Ezeken kívül birtokosai voltak még az Illésházyak. mint az 1553-iki portális összeírásban Filistál néven szerepel. távírója és vasúti E község — A A állomása pedig Nagyszombat. nagyobbára Felsöcsölle. ma Schlesinger Gyulának van itt nagyobb birtoka és az övé az imént említett jezsuita kastély is. 1831-ben kolera tizedelte meg a község lakosait. ettl pedig Batthyány József gróf vette meg a birtokot. Ódon templomát 1778-ban egészen újjáalakították. Felbár. Hozzá tartozik Erdmajor. de azóta elnémetesedtek. Kastélyát. kath. falu postája Rózsavölgy. Béla 1269-ben Bodo comesnek adományoz. kastély közelében álló Szent Nepomuk szobor talapzatának a fölkészítette 1754-ben. A iratát is Feiistái Feisöcsöiie. Késbb a Zichy grófok voltak a község urai. Késbb az éberhardi uradalomhoz tartozott és úgy ekkor. melyek közül az egyik XIV. Az oltár eltt függ ezüstlámpa 1783-ból való. Bemstein Jánosné birtoka. 62 házzal és 469 róm. 49 házzal és 272. Mátyás király halála után. a mikor Bazini Pál comes. Ulászló az e község alatt ütött táborban fogadta a magyar rendek hódolatát. Magyar kisközség.

így Mruskó Benedeket. a kik ekkor már Ormándy néven is szerepelnek. Smutna vadászlak. nagyobb szabású pisztrángtenyésztést létesített itt. távírója és vasúti állomása pedig Nádas. A templom tornya 1859-ben épült. Az adománylevélben egyszeren Dyos néven van említve. a kik lassanként az egész falut magukhoz váltják. Postája Nagysúr. A szép oltárkép Erdödy Kristóf gróf adománya 1761-bl. A XVIII. 33 házzal és 235. A múlt század hatvanas éveiben Pálffy Mór gróf.Pozsony vármegye községei. kath. a mikor Fels-Csöpen néven szerepel az akkori portális összeírásban. FelsöjányoJc. róm. Az 1553-iki portális összeírásban Losonczy Istvánnak 15 portája adózik. Ez azután örökösödés útján a Pálffy családra száll.és Kis-Dombó néven szerepel. 1567-ben Országh Kristófot uralja és 1569-ben Szilágyi Simon is részbirtokosa. A Kéthelyi család a maga részét 1516-ban guti Országh Ferencznek és Imrének zálogosítja el. század elején a sasvári pálos-szerzeteseknek is volt itt szlejük. távírója és vasúti állomása pedig Szered.. László király Kunta fia Serefel comesnek adományozta. melynek 65 háza és 398. késbb azonban a Kéthelyiek visszaváltják. legközelebbi vasúti állomása pedig Nádas. vallású lakossal.unser dorf Teutschen Nnssdorf" -nak nevezi. kath. században mezváros és Rudolftól 1582-ben vásárjogot nyert. 1872-ben az egész község leégett. Halásztelep. mely mellett pogánykori sánczok . 1600-ban már Nyáry Sárát és fiát Pálffy Tamást találjuk a félbirtok uraiként említve. körjegyzségi székhely. 1877 és 1880 között pedig lakosai éhínségre jutottak. 1647-ben Ormándy Miklósé. Temploma 1723-ban épült. és ma is Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka. század közepén az itteni vargák is czéhet alkottak. Gubasóczy. Warlusobitczer Pétert. század végén plébánia volt. ^csallóközi magyar kisközség. E községet 1277-ben IV. Felsdiós Feisdombó. 1682-ben az Erddyek is birtokosok lesznek itt. de az új templomot már 1758-ban kezdték építeni és 1764-ben fejezték be. a Kis-Kárpátok alatt fekszik. vallású lakosa van. vallású lakossal. melyeknek nyomai ma is látszanak. de a múlt század elején német lakosai már Obercsepen nevet adtak neki. Feisjányok. 1398-ban Zsigmond király megersíti korábbi adományát és ekkor a község már Németdiós néven szerepel. 1590-ben a község fele Sándorffy Miklós kezén volt. távírója és vasúti állomása Püspöki. Felsdiós. Paksi/. Postája Misérd. Katholikus temploma 1798-ban épült. Hajdan magyar község volt. ezek révén a PálffyaM. az si templom helyén. kisközség a Vág völgyében. A községnek van saját postája. A falu postája Dejte. Hajdan híres molnárok lakták a községet és itt volt a molnár-czéh középpontja. A község határában még a múlt század hatvanas éveiben is hét malom volt. 1583-ban a szomolányi uradalomhoz tartozik ugyanis Rudolf király ez uradalommal Ungnád Kristófnak adományozza. a hol Bib Istvánt 4 és Szilva Ozsvátot 2 porta szolgálja. Ide tartoznak Frészmalom. század elején fele a szomolányi uradalomhoz tartozik. Aggbán. tz Felsöcsüpöny. E községnek legrégibb írott nyomát 1553-ban találjuk. Ungnád birtokrésze ni ágon az Erdödy grófoké lett. a Vizkelethy családot és Muraközi Mátyást. Szli is már régóta híresek és a XVIII. másik fele pedig a Réthelyi családé. Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka és vegyészeti gyára. A XVI. 1647-ben Erdödy Gábor gróf az ura. kath. 61 pusztította el. a Kis-Kárpátok közelében fekv tót nagyközség. 1662-ben több birtokosát ismerjük. szintén . A községet 1886-ban nagy tzvész pusztította el. Felscsöpöny. 187 házzal és 1696. de azután ezt a részt is a Kéthelyiek kapják. A XVI. Waldhof major és a már említett vegyészeti gyár. si idk óta megtelepült hely. és most id. de régi temploma elpusztult. Hajdan három halastó volt a község mellett. róm. A községhez tartozik Szárazpatak major. kath. Ez idben Fels. Tamóczy. Tót kisközség. 1731-ben még említtetik. Hajdan Korlátk vár tartozéka volt. a kik legnagyobb részben tótajkúak és rom. 1388-ban Zsigmond király Stibor vajdának és fivéreinek adományozza. Raffy és a Horányi családok a birtokosai. vallásúak. A községben már a XIV. az akkori birtokos. 1831-ben pedig a kolera dúlt benne. Szilágyi. távírója Szomolány. . században a Gyrffy. A lakosok katholikus olvasókört tartanak fenn. A XVII. 43 házzal és 317 lakossal. róm. A községnek német és tót neve is ismeretes volt Oberdubován és Horné Dubove alakban. Mikor Stibor fia 1417-ben a birtokot vöröski Wolfarth Ulrik özvegyének zálogba adja. Felsdombó.

E sírdombok közül e sorok írója kettt felásatván. E község elfordul már Roland nádornak 1240-bl való végzésében. a másik kastélyszer épület. Az 1553-iki portális összeírásban a budai Feiskorompa. a Dobsa. századig nagyjában összefüggenek Alsókorompa birtokviszonyaival. a hol a báró Vay családnak szép kastélya van. Zabafy. vallású lakosaié 1906. a XVI. kath. vasúti állomása pedig Csallóköz-Csötörtök. és sírhalmok láthatók. században a Pexa és a Paxi család voltak birtokosai. kath. század végén van említve. Felslócz. században a Simonics. Hrabovszky. században Kis. a XVIII. A község postája. Postája Nagybresztovány. 1584-ben Spáczay Ferencz egy birtokrészt Kéméndy Kristófnak és Gáspárnak. abban keltakori urnákat és egyéb cserepeket talált. legközelebbi vasúti állomása pedig Misérd. Most Fekete Aladár bárónak és Springer Gusztáv bárónak van itt nagyobb birtoka és kastélya. Benczik. vallású lakossal. a XVII. Körjegyzségi székhely. 1542-ben a máriavölgyi pálosokat iktatták be némely itteni birtokokba. 1585-ben pedig egy nemesi telket Ocskay Ferencznek. apáczák szerepelnek birtokosokként. Draskóczy Klementina tulajdona. a XVIII. majd a Draskóczy család is birtokos volt itt. a kik 6 porta után adóznak. vágvölgyi kisközség. 1697-ben Gólya András és Ujfalussy Mihály is kapnak itt részeket a XVI. mely már 1443-ban Tamásházy Gergely nevében merül fel. melyet Csenkey Albert a múlt század közepe táján építtetett. A legrégibb idben csak egy Lóeznak van nyoma. Kádas. Prileszky és a Frankner családok bírják. mely utóbbit még 1820-ban Prileszky Ferencz építtetett. hogy 1346-ban a pozsonyi káptalan Streiz Márchárd pozsonyi polgárt iktatta birtokába. E község lakosai hajdan németek voltak. 1529-ben találjuk elször Nagylócz néven említve. végül 1596-ban két jobbágytelket Bodics Andrásnak enged át. részben Éberhard várának a adót. távírója és vasúti állomása Nádas. itteni pusztarészét Illyésházi Illyés Tamásnak és Moltejedi Illyés Ferencznek hagyományozza. mely valamikor a Jeszenák családé volt. Postája és távírója Nagymagyar. katholikusok. Rédey és a Farkas család. Ide tartozik Újmajor puszta. század közepén a gróf Apponyi család birtokába kerül de e családon kívül még a Csenkey és késbb a Jeszenák. A múlt század elején. de mostani templomát. A Csenkey család háza. FéU. E községhez tartozik Tamásháza puszta. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. Házainak száma 152. Felsokorompa. Egyháza már 1390-ben említve van. Az 1553-iki portális összeírás szerint Illésházy Tamás 13 és Csorba Farkas hat portája adózó. a mikor Feilendorf német nevén is ismeretes. ma Rovara Frigyesé. de mostani temploma 1741-ben épült. Ulászló mint a htlenségbe esett Zerhazi Zerhas Márton és László birtokát Illyés Györgynek és Mátyás váradi püspöknek adományozza. míg végre a Bálassák része a XVIII. Feisiócz. róm. A községhez tartozik még Majorháza puszta. vágvölgyi tót kisközség 54 házzal és 397 róm. 17u3 között háromszor leégett. az említett családokon kívül még a Németh és a Csülinyi család is birtokos itt.és Nayylócz szerepel. Késbb azután. 1778-ban a vallásalapé. Lócz néven 1498-ban találjuk elször említve. század vége felé pedig a Beniczky család és a nemes ifjak nagyszombati konviktusa. l . Van saját postája és távíróhivatala. Egy 1390-bl való oklevél Fele néven említi. és egy 1381-ik évi oklevélben is aFeeli család nevében szerepel. században az Olyyay. a Oyulay és a Szakmáry család. a mikor II. Hajdani birtokviszonyairól csak annyit tudunk. század második felében Szelepcsényi érsek építtette. gyermekek nem létében. a XVII.62 Pozsony vármegye községei. 1609-ben még mindig az Illésházyak szerepelnek. Ez is az éberhardi uradalomnak volt a része. tartozéka volt és e vár birtokainak sorsában osztozott. távírója és vasúti állomása pedig Lócz-Bresztován. 1553-ban Serédy Gáspár 4 j^ Mérey Mihály. de az idk folyamán megmagyarosodtak. Plébániája már a XIV. A községben nincs templom. Vay Dénesné báróné szül. más részét rabságba hurczolták és a falut felperzselték. században az Ambró. a réginek a helyén. A török világban a törökök a lakosok egy részét felkon11 czolták. 111 házzal és 682 lakossal. a mikor Csorba János deák. — . 18 portájára rónak 1647-ben részben a Kerekes családé. Birtokviszonyai a XVI. a kik tótajkúak és vallásukra nézve róm. a Fels-Csallóközben fekv magyar kisközség. [de tartozik Szigeti puszta is. . ma özv. a XVII.

< 6'/. < •o o z S >- tó •< tn o .

kath. Pozsony vármegye községei. a mikor Szent Emmerám egyháznak adoII. sugár toronynyal volt ellátva. az elbbi kilencz. a lobbi izraelita. Endre egyik oklevelében Zele néven említi. — birtoka. Frév. a mikor az ev. századtól szerepel. Templomát 1670 körül Ferdinánd gróf csanádi püspök építtette. ajtaja fölött az 1524. 530 házzal és 3215 lakossal. nem tudható. házainak. távírója és vasúti állomása FelistálN várasd. Ez okiratában Seele néven szerepel. Hogy mikor pusztult el az si templom. az utóbbi pedig nyolcz porta után adózik. István 1271-ben megersíti II. Temploma nincs. kath. templomával együtt. de az 1823. Itt is a pozsonyi káptalannak van nagyobb falu helyének az emlékét tartja fenn. Postája Alsónyárasd. a kik közül 1649 ág. 1903-ban árvíz pusztította i'eisoszeii. a mátyusföldi síkságon fekv magyar nagyközség. Fels nyárasd. 1856-ban újjáépítették sidk A Ern A A Fenyves. van valamelyes jelentsége. E község régebbi története teljesen azonos Alsónyárasdéval.. 1540-ben már a Csorba családot találjuk itt birtokosul. Ekeesakla községnek van saját postája. pápai tizedszedk jegyzékében Sili néven fordul el. évi május 4-én a községben dúlt nagy tzvész. templomot is az evangélikusok használatára. E község régi történetét nem ismerjük. Faluhely el Forgóvár nev dlje a régi nev dljének is bizonyára a község egy részét. mely csak a XVI. tót kisközség. De a hívek a nagy távolság következtében nem járhattak oda. mert határában pogánykori leletekre bukkannak. h. Ismét fölépült ugyan. a mikor a fiutódok hátra hagyása nélkül elhalt Csorba János itteni birtokát lllyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispánnak és testvérének. vallású lakossal. egyház egyike volt a reformáczió els egymaradt. kiktl a grófnak és Benyovszkyak inscriptiót kapnak. Ok építették át a régi kath. 04 Feisfinyárasd. 114 házzal és 965. Az 1553-iki portális összeírásban már Báthori András és a borostyánki urak szerepelnek birtokosahú . de tornya csonkán felsszeli ág. 145 házzal együtt. Lénárt és Razghamalom. de csak rövid idre. a templomot is elhamvasztotta. V.. temploma a község fennállása óta már a harmadik. Róm. egyház megsznt és csak a Rákóczy-mozgalmak alatt éledt fel újból. Pozsony közelében fekv német kisközség. Ide tartozik Hídház és Révészház. 64 házzal és 398 róm. kath. hanem a helybeli plébánostól vették igénybe a papi szolgálatokat és ennek fizették a stólát is egész 1786-ig. Esterházy Ferencz gróf kanczellár 1775-ben építtette. de torony nélkül. Rákóczy-forradalomban itt kisebb ütközet is volt. a komarom dunaszerdahelyi vasút mentén fekv magyar kisközség. Az Esterházyak azonban a lakosokat visszatérítették és a templomot az evangélikusoktól ismét elvették. 1371 róm. halászaival ós halászatával együtt. Postája Rózsavölgy. 94 háza van ós 610 róm. 19 ev. s a Thurzók pátrtfogása alatt alakult. E község óta megült hely. és toronynyal is ellátták. mely id óta a A dlben A Pálffyalc az urai. Béla adományát és az egész helységet a nevezett egyháznak adományozza. távírója és vasúti állomása pedig Nagyszombat. 1217-ben II. egyház 9U0 hívvel ismét megalakult és ez idben építették a mai templomot is. Géza király egy harmadát a nyitrai mányozza. ugyanis lebontása alkalmával. vallású lakosa. piaczi vámjával. ván még az si templomból való volt. ev. melyrl már fent megemlékeztünk. mely akkor magas. évszám volt olvasható. Irtványos község. kath. ev. Ez idben a Szeli család volt a földesura 1324-ben Conrardus de Zyli nobilis van említve birtokosául. ref. Ekkor az itteni ev. látható földsánczokat a nép Rákóczy-sánczoknak és a dunamelléki nevezi.. továbbá Saághi Deák Imrének és fiának Zsigmondnak hagyományozza. 1811-ben a pestis dühöngött a községben ós a lakosok legnagyobb része kipusztult. melyrl fentebb emlékeztünk. Felsszeli.. Fenyves. és vasúti állomása pedig Galánta. nagyobb részben ág. Els okleveles nyomát 1158-ban találjuk. h. Pálff'y Förév. Második temploma 1524-ben épült. h. Hajdani neve Joachimusdorf volt. A de Pauli grófi család volt a birtokosa. harangján meg az 1401. Késbb az Esterházyak birtoka. Ez a harang nyilmai templomot. most pedig a gróf Pálffy- — . Az 1703 11 közötti harczok alatt a lakosok sok sanyargattatást szenvedtek. Ide tartoznak Dögös. Körtvélyes és Szigeti majorok. ev. vallású lakossal. távírója erdészlak. mert nem sokkal azután az evangéhkus hívek a pusztafödémesi artikuláris ekklézsiához tartoztak. és most is Esterházy Benyovszky Lajosnak van itt nagyobb birtokuk. évszám volt látható.

Gajar. a Morva völgyében fekszik. a Mátyusföldön fekv kisközség. E község IV. 1297-ben két Galántáról van említés.és a vasúti állomása Pozsony. Katholikus temploma 1658-ban épült. A Gajar. 268 házzal és 2982. az 1553.Pozsony vármegye községei. kath. távírója és vasúti nek van állomása pedig Malaczka. A községnek nincsen temploma. 1877-ben pedig csaknem az egész község leégett. és 1270. GALÍNTA. ° . a zsolnai vasútvonal mentén. Régi szabadalmas község. féle 65 szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. hajdan a pannonhalmi apátság birtoka volt. vallású lakossal. Galánta. A pápai tizedszeMagyarország Vármegyéi és Városai : Galánta. évi oklevele szerint. itt kastély minden kényelemmel és kiváló ízléssel berendezett fúri kastélyt. kirabolták és felégették. adózik. 1303-ban egyrészrl Lég fia Ivánka comes és fia Miklós. de úgy látszik. mely alkalommal 153 ház elégett. Van saját postája. Po'. magyar lakossal. Késbbi itt birtokosai a Pálffyak lettek és ma is Pálffy Miklós herczeg- nagyobb birtoka és Piszh Samu nagybérlnek gazdasági szeszgyára. vallású. Régebbi birtokviszonyait nem ismerjük. A Rákóczy-féle felkelés idején a császári zsoldosok kilenczszer megtámadták. 1278-ban Habsburgi Rudolf és Ottokár cseh király között itt ütközet volt. Béla királynak 1234. másrészrl pedig berencsi Vörös Ábrahám comes között hitbér. Már a múlt század elején is legújabban Csáky Jen gróf építtetett ide nagyobb szabású.sony vármegye.és leánynegyedre nézve egyezség tárgya volt. a kinek itt 30 portája volt . ez Galántának csak egy része volt. évi határleiró oklevél a Galántai Uj fiai birtokának mondja. Van saját postája. A község Gaier és Gajring néven is szerepel. Tót nagyközség 550 házzal és 4252 róm. a hasonnev járás székhelye. mely 1667-ben Lipót királytól vásártartási jogot nyert. múlt század utolsó tizedében több izben árvíz pusztította. távíró. évi portális összeírás szerint Serédy Gáspár a földesura. 1873-ban nagy tz volt a községben. nagyobbára róm. A múlt század folyamán több izben árvíz sújtotta. ESTERHÁZY BÉLA GRÓF KASTK^YA. melyek közül az egyik -Galánta nevet viselt. Hajdan harminczad-hivatala is volt és a Morván át réven közlekedett. Egy 1291. st a temet sírjait is feldúlták. Ide tartoznak Farkastorok telep és Zabos puszta. kath.

de ez azóta elpusztult. mert már 1859-ben alakult. két takarékpénztár. 1511-ben galántai Borsi Györgyöt is birtokosul találjuk itt. grófé volt. is említik. Esterházy Béla grófé. Kéttornyú katholikus templomát. a másik pedig.és Akasztófadomb Teréz major. ki 1579-ben pozsonyi alispán volt. 1695-ben pedig Kostyán Mihály kap itt részbirtokot. a Balogh és & Nagy családok a galántai birtokra új adományt nyernek. Hajdan e községet a vidék kincses-bányájának nevezték. Tót nagyközség. jegyzkében Gualanta néven szerepel. hajdan O-Galánta nev részen még az újabb korban ugyanily nev tó terült el. 1647-ben Esterházy Farkas község már nyoma sincsen. miút század elején és Borsy Tamás 3 porta után adózott. évi oklevélben Borsy Flórián kastélyát Gerencsér. 1268-ban Mária királyné dk A : A A dln A Veaei Bertalannak adományozza. távíró és vasúti állomás. távírója Galánta. János esztergomi érseknek 1208. tett. Ide tartoznak Garsd. postája Nagymácséd. ki azt Menoldfi Vörös Ábrahám mesterrel elcseréli. Bessenyey ek kihaltával ni ágon Fekete Márton is jutott itt nemesi birtokhoz. a diószegi czukorgyárnak. 1279-ben már Aha comes kezén találjuk. Késbb a Farkas. 1553-ban Losonczy István 14 portája adózik. de ekkor fele része már a galgóczi várhoz tartozott. Egy 1291. és az 1553-iki portális összeírásban a Borsi/ család 22 portája adózik. században fennállott és a XII. Hajdan magyar község volt. 244 házzal és 1510 róm. IV. közjegyzség. A pápai tizedszedk jegyzékében Guan néven szerepel. Gúny. birtoka. történettudós. századig vezet vissza. de 1112-ben Kálmán király is említi. Van itt a szolgabírói hivatalon kívül járásbíróság. még a múlt század els felében is. Ez id óta e család innen írja elnevét. 1425-ben galántai Bessenyey András kapott rá donáeziót. Gerencsér a pozsony nagyszombati vasútvonal mentén fekszik. E községben született 1653-ban Esterházy Imre gróf herczegprimás és 1702-ben Ambrosovszky Mihály egri kanonok. században épült. Galántai Bessenyey Ilona után fia. mely 1252-ben már szereközség határában volt hajdan Own pelt. kath. a kisebbik és régibb kastély a diószegi czukorgyáré és ma már gazdasági czélokra szolgál. Chete fiai birtokaként van említve. Saját vasúti állomása van. században jelentékeny község leheszombat városának adományozza. 1241-ben Petha tatár vezér elpusz- A . Esterházy Ferencz örökölte. és ekkor Gany néven szerepel. Küls. Batka és a Bezury családok is nagyobb nemesi birtokosai közé tartoztak. melyeket az Esterházyak építtettek. község. több adat bizonyítja. Gune néven. függetlenségi és negyvennyolczas kör. Az egyik. mert megyei gylést is tartottak itt. Béla 1267-iki oklevelében. Katholikus temploma hihetleg a XIV. Hogy e község 3. kath. 1705. de 1829-ben már átalakították. 1570-ben a galántai Fap család is kapott itt adományt. 1509-ben a Bessenyey család leányági utódai az Esterházy-ak. mely a fazekast jelent hrnciár szóból látszik származni. Az 1553-iki portális összeírásban Gaan néven van feljegyezve és ekkor benne Batsányi Zsigmond 2. Béla királynak a zobori apátság birtokait felsoroló oklevelében szintén említve van. Az állott hajdan a bitófa. E község tót neve Hrnciarovce. melyre 1590-ben új adományt nyer. azután IV. de 1672-ben már lakatlan hely. társaskör. Gány. Els nyomát I. 36 házzal és 330 róm. 1707-ben Stahremberg Guidó gróf császári vezér megszállotta és megersítette. vágvölgyi tót kisközség. mely utóbbi az 1553-iki portális összeírásban Török Balázs birtokaként szerepelt és most Ábrahámffy Gyula községben van posta. október 17-én Bercsényi Miklós Galántán tartózkodott. A A nev Ma A . vallású lakossal. az Alagovics Sándor plébános gyjtésébl összegylt pénzen. iparosok olvasóköre. évi oklevelében találjuk. a mikor a községet NagyXIII. melyet 1823-ban csapoltak le. Ábrahámff'y Gyulának és Giilcher Árminnak van itt nagyobb birtoka. vallású lakossal. 1340-ben Oaláníai WosJc van említve birtokosául. 1025-ben Szent Istvánnak a zobori apátságot alapító oklevelében Gann néven. Egyike a vármegye legrégibb községeinek. században népes község volt. Tényleg. mely nagyobb szabású és szép parkban áll. mel}' idvel eltótosodott. Zádory. — már a XI. Szeszgyár telep és Kórószeg. 1794-tl 1798-ig építették. a nyitrai püspökséghez tartozó faluként említtetik. mely egyike a legrégibbeknek. a Fekete. községben két kastély van. melynek els okleveles nyoma a XI.(Ül Pozsony vármegye küzség-ei. számos fazekas lakott itt. kir. Most Esterházy Béla grófnak. haladó kör és egy „halotti társulat" czím temetkezési egyesület. Galgóczy. a közmveldési egyesület fiókja.

a bevándorló újabb jövevényektl szabadon elfoglalható. 1831-ben a kolera tizedelte meg lakosait. tította. A község postája. 1282-ben egy Majtényra vonatkozó határjáró levélben Terra Hezt néven van említve. 1634-ben és 1739-ben pestis dühöngött a községben. nevezetesen Girinch. Az 1553-iki portális összeírásban még mindig tekintélyes község. 1267-ben IV. tót kisközség a Vágvölgyben. mert földesurának. ki a kihalt Geszti család egyik se volt. melyben 400 kurucz A még három változatban írták. 1304-ben Péter fia Keresztély és testvére. János eladják Kenéz comesnek. 1704 deczember 26-án II. felmenti ket a vámfizetés és minden földesúri munka alól. császári vezér seregei között itt és 2083 labancz esett el. 1432-ben ál husziták fosztották ki a községet. a már említetteken kívül. Elbb a lakosokat megsarezolták. fiskus kezére került. Geszt. Az ez alkalommal vívott véres és elkeseredett harczban elesett kuruczok sírját egy kkereszt jelzi. Gerencher és Gyuruncher község plébániája már 1215-ben fennállott és temploma gótikus alakban. kath. . távírója és vasúti állomása Nagyszombat. 76 házzal és 453 róm. 1307-ben meg trencséni Csák Máté emberei sarczolták. melyet Leszkovszky Márton és Judit emeltettek. évbl való szentségtartó van. 1623-ban a törökök puskapor-raktárnak használták és elvonulásuk alkalmával felgyújtották. mely Nagy Ferencz adománya. Rákóczy lések GOMBA. katholikus egyház tulajdonában 1693. melynek lakói a tatárjárás alkalmával elpusztultak. 1703 11 között továbbá 1791-ben majdnem egészen leégett és sok szarvasmarhával együtt 18 ember is elpusztult. vallású lakossal. hogy minden üres ház. idomokat mutat. Béla király akként intézkedik. Ferencz fejedelem és Heiszter Siegbert nagyobb ütközet volt. Hajdan a pozsonyi vár tartozéka volt. AZ UDVARNOKY-FÉLE KASTÉLY (MOST WELTENI WIENER REZS LOVAGÉ). Nagyszombat városának 42 portája adózik/ 1601-ben a Bocskay-féle ós 1619-ben a Bethlen-féle felkealatt sokat szenvedett. azután a községet felgyújtották és sokakat elfogtak.Pozsony vármegye községei. minthogy pedig Nagyszombat városát leginkább e község lakosai látják el élelmiszerekkel. 1231-ben Sebs comes az ura. 1352-ben a birtok a kir. A pápai tizedszedk jegyzékében Guerencher néven találjuk följegyezve. Ekkor is viszontagságban volt része a községnek. de legnagyobb része már át van alakítva. s a király Bessenyö Jánosnak és testvérének ^adományozta. Az 1553-iki portális összeírásban már a nagyszombati Klarissza: A — A Geszt. község nevét. 67 1250-ben és 1270-ben pedig Ottokár seregei. vagy elbujdostak.

68

Pozsony vármegye községei.
itt

apáczák a birtokosai, kiknek
alatt
e

4

portájuk

volt.
lett,

Midn

II.

József császár
grófi

remi megsznt,

a

falu a vallásalapé
is

melytl az Esterházy

Gocznód.

Gomba.

Esterházy Károly gróf birtokos itt. A község hajdan magyar volt, de idvel eltótosodott. A Rákóczy-féle mozgalmak alatt teljesen elhamvadt, A katholikus templom 1760-ban épült; toronynyal csak L877-ben látták el. Az egyház birtokában még a Klarissza-apáczáktól származó érdekes ezüst-kehely van. A község postája Ábrahám, távírója és vasúti állomása pedig Diószeg. Gocznód, a vágvölgyi vasútvonal mellett fekv tót kisközség, 32 házzal és 196 róm. kath. vallású lakossal. Némely földrajzi munka azt állítja, hogy azeltt Gottesgnad volt a neve; ezt azonban Ortvay megczáfolja, mert Gócznód szerinte nem más, mint a hajdan magyar Disznód németes elferdítése. Eredeti neve tulajdonképpen Kapusd de mert hajdan a pozsonyi várhoz tartozó kondások lakóhelye volt, késbb Disznód lett, st német Schweinsbach neve is szerepel. Tamás esztergomi érseknek 1313-iki levelében még Kapusd néven van említve. Az 1553-iki portális összeírás szerint Serédy Gáspárnak itt 9 portája adózik. 1647-ben Nagymihályi Ferencz is, birtokosa. Idvel a Pálffyak birtokába került. Katholikus temploma az Árpád-korban épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Cziffer. Gomba, felscsallóközi magyar kisközség, 25 házzal és 190 róm. kath. vallású lakossal. E község els írott nyomát 1301-ben Magyar község határjáró levelében találjuk de hogy a község sokkal régibb kelet, bizonyítja Szepesi Jakab országbírónak 1377 november havában kelt oklevele, melylyel igazolja, hogy Lajos király már a megelz évtizedben CseMészi Buffi Ábrahám
család vette

meg

ós

ma

;

;

egy várhelylyel együtt, Jakab deáknak és testvérének adományozta. 1383-ban Erzsébet királyné Kumperth fiainak itteni birtokait Miklós fia Jakabnak adományozza. 1388-ban e község Gombai Jakab nevében is említve van és 1389-ben Kumperth fia Péter fiai elhalálozása után, ez a Gombai Jakab kapta itteni birtokrészüket. 1492-ben II. Ulászló a birtokot részben csebi Pogány Péternek és alsóborsai Vizlcözi Andrásnak adományozza. Az 1553-iki portális összeírás szerint itt Aranyosy Kristófnak 2, Csorba Jánosnak 2, Zomor Jánosnak 1, Molnár Lukácsnak 1 és Beely Simonnak 1 portája adózik. Késbbi birtokosa Szélepcsényi érsek, majd a Forgách család, továbbá a báró Jeszenák, a Gál, a Molnár, a Hideghéti, az Udvarnoky és a Bertalanffy család. Most Welteni Wiener Rezs lovagnak van itt nagyobb birtoka és szép kastélya, melyet a múlt század közepe táján az Udvarnoky család építtetett. E családról Jankovichra, majd Vass báróra és végre Freund pesti kereskedre szállott, kitl a jelenlegi tulajdonos 1882-ben vásárolta meg. A Gombay családnak itt hajdan várkastélya is volt. Szélepcsényi érsek idejében e négy toronynyal megersített várkastély még említve van. Némelyek állítása szefiainak birtokrészét,
átalakítása. Szélepcsényi posztógyárat állított föl. Egyháza már 1390-ben említve van. Templomának gótikus részletei vannak, de a gyakori község postája és távírója Nagyátalakítás már sokat rontott eredetiségén. magyar, vasúti állomása Somorja-Uszor. Gönczölkarcsa, alsócsallóközi magyar kisközség, 22 házzal és 104 róm. kath. vallású lakossal. E község már 1394-ben Georgius de Kencelkarcha birtokos nevében szerepel, 1399-ben pedig Kunchul Karcha alakban. Régi története nagyjában megegyezik a többi Karosáéval. Temploma a községnek nincsen. Postája Királyfiakarcsa, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Grinád, a Kiskárpátok alatt fekv tót és német kisközség, 217 házzal és 1190 róm. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Neve az idk folyamán több változatban szerepel. Legrégibb neve, mely 1373-ban említtetik, Villa Kikideu, vagyis Kékül. Késbb, mikor németeket telepítettek ide, Grünau lett a neve, szentgyörgyi várhoz majd meg a tótok ajkán Grinava, végül Grinád. és uradalomhoz tartozott és ennek sorsában osztozott. 1553-ban a Serédy, 1647-ben az Ujfalussy, a XVII. század vége felé a Bornemisza családé volt, míg végre a Pálffyak birtokába került és most is id. Pálffy János grófnak XVIII. század második felében még két van itt terjedelmesebb birtoka. birtokosával találkozunk. 1749-ben ugyanis Partinger Mihály örökösei perrel támadják meg Maholányi Tamásné bárónét itteni malma és birtokrésze miatt.
rint a

mai kastély a réginek egyszeren csak az
1666-ban
u.

érsek

itt

n.

hollandi

A

Gönczölkarcsa.

Grinád.

A

A

Pozsony vármegye községei.

69

község birtokában 1662-bl való oltalomlevél van, mely a lakosokat a Rákóczy-féle felkelés alatt sokat sanyargatták hadisarez alól felmenti. ket. 1715-ben már mezvárosként szerepel. 1828-ban az egész község leégett. rom. kath. templom XV. századbeli építmény, az ág. b. ev. templom pedig újabb, jelentéktelen épület és magánházból alakították át templommá. Ide tartoznak Grünfeld major, Sztrapak malom, Erdri lak és Temetsor. község postája, távírója és vasúti állomása Bazin. Gutor, a Fels-Csallóközben fekszik. Magyar kisközség, 128 házzal és 649, róni. kath. vallású lakossal. E község legrégibb nyoma 1249-ig vezethet vissza, a mikor a Outturi Péter fiai között végbement osztályos egyesGuthori család ettlfogva fordul el a község törtéségben szerepel. XIII. és XIV. században már három Guthort említenek, u. m. netében. Nagy-, másként Egyházas-Guthort, továbbá Kis-Guthort és Gutorszeget, mely utóbbi helyen rév is volt de e községet a Duna elsodorta. Kis-Guthor nevét ma csak a község határának egy része tartja fenn. 1450-ben táplánszentmiklósi. másként gutori Nagy László pozsonyi fispán, utóbb alnádor volt XVI. században több birtokosát ismerjük, mert a Kisgutori a földesura. családon kívül, mely Zsigmond királytól kapott itt adományt, még NagyGutoron Haraszti Ferencz, Bajcsi Sebestyén és Lévay János is birtokosok, KisGutor egy része meg Somorja városáé. Az 1553-iki portális összeírásban XVII. század második felében Lévay János 15 portája adózik Nagy-Gutoron. az Armpruster, az Eperjessi, a Kerekes, a múlt század elején a Földes, Korláth, Szapáry, Késmárky, Sidó, Naszady, Zichy és Szmrtnik családok voltak a birtokosai, ma pedig Leonhardy Györgynek van itt kiterjedtebb birtoka és csinos kastélya, melyet Czilchert dr., a gróf Zichy család házi orvosa, a múlt század hatvanas éveiben építtetett. Ez a Czilchert itt híres juhászatot létesített. Ettl vette meg Bukowky Jaromir gróf és ugyancsak vétel útján került község azeltt német volt, de lakosai idvel a mai tulajdonos birtokába. megmagyarosodtak. Régi kis temploma XIV. századbeli építmény, de már át van alakítva. Az egyház birtokában mintegy háromszázéves kehely van, községhez tartoznak Kis-Gutor és Sziget mely érdekes szepesi ötvösm. tanya. Saját postája van. Távírója és vasúti állomása Somorja. Halmos, tót kisközség, 85 házzal és 520 róm. kath. vallású lakossal. Postája Pudmericz, távírója és vasúti állomása pedig Cziffer. Legrégibb nyomára 1343-ban találunk, a mikor Nagymartom Pál országbíró egyik okle-

A

A

A
A

Gutor -

A

A

srn

;

A

A

A

A

Halmos.

velében Helmus néven említi. Ekkor Helmus Mikó Zamul és Papp János voltak az urai. 1536-ban Nikushof és Nikelhof német, de Helmes magyaros néven is szerepel. vöröski uradalomhoz tartozott ós az 1597. évet megelzleg Bogasóczy Mária volt zálogjogon a birtokosa, kitl Pálffy Miklós kiváltotta ugyan, de 1611-ben ismét Baranyai Tamás bírja zálogban. 1787-ben már Pálffy Lipót örökösei voltak az urai. A hagyomány szerint II. Rákóczy Ferencz a falu melletti dombtetrl vezette a pudmericzi ütközetet. Kath. temploma, a réginek helyén, 1860-ban épült. Az egyháznak Rédern Kristóf adományából, az 1618. évbl, gótikus kelyhe van. Ide tartozik a Halmosi major. Harangfalva, tót kisközség, 76 házzal és 483, róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Zvoncsin volt a neve (magyar neve ennek egyszer fordítása) és a vöröski vár tartozéka volt. Az 1553-iki portális összeírásban a Fuggereknek itt 8 portája adózik. 1787-ben Pálffy Jnnos és Rezs grófoké és ma id. Pálffy János grófnak van itt kiterjedtebb birtoka. Templom nincs a községben, hanem csak kápolna, mely 1790-ben épült. községhez tartozik Koczurkove major. Postája Szárazpatak, távírója és vasúti állomása Nagy-

A

Harangfalva.

A

szombat
Hegy, mátyusföldi magyar kisközség, 32 házzal és 241 róm. kath. vallású lakossal. E község már 1239-ben Hegvi néven a pozsonyi vár tartozékaként van említve a pápai tizedszedk jegyzékében latinosan Mons néven szerepel. 1471-ben Hegyi István a bii tokosa, ki még tíz évvel késbb is királyi emberként szerepel. Az 1553-iki portális összeírásban még mindig a Hegyi család a földesura, de 4 évvel késbb már Török Balázs tnik fel itt. Kath. temploma srégi. község postája Vízkelet, távírója és vasúti állomása
;

Hegy.

A

Diószea".

:o

Pozsony vármegye községei.

HegjBúr.

Regybenéte, magyar kisközség, az Alsó-Csallóközben. Van 41 háza és kath. vallású lakosa. E község régibb történetét teljes homály födi. Hajdani földesurai ismeretlenek és ma sincs nagyobb birtokosa. 90-es c\ ékben majdnem az egész község leégett. Templom sincs a községben, melynek egyébként postája, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Hegysiír, a Kis-Duna közelében fekszik. Magyar kisközség, 64 házzal és 414, túlnyomó részben róm. kath. vallású lakossal. vármegyében jelenleg hat Súr község van, u. m. Hegy-, Nagy-, Nemes-, Péntek-, Valtaés Varra-Súr. Az oklevelek szintén hat Súrról emlékeznek meg s ezek Alsó-, Közép-, Fels-, Egyházas-, Nádas- és Nána-Súr. 1256-ban Súr falu els nyomát Bolch de Sur birtokos nevében találjuk. Hajdan a pozsonyi vár tartozéka volt, de 1299-ben Lrincz Lipót fia és rokonaik az egyik Súrt eladják

210

róni.

A

A

nev

Endre comesnek és Csornának. A pápai tizedszedk jegyzékében is csak Súr szerepel, n. Lajos király 1524-ben - - de ekkor már Hegysúr néven a gellei érseki székhez csatolta. 1490 és 1505 között I. Maximilián seregei pusztították. múlt század elején a Pálffy-féle szeniorátus volt az ura. Alsósúr az 1553-iki portális összeírásban szerepel e néven elször, a mikor itt Báthori Andrásnak és a borostyánki uraknak 4 4 portáját adóztatják meg. Középsúr, e néven 1540-ben szerepel, a mikor a fiutódok nélkül szkölköd Csorba János ezt a birtokát is Illyésházi Illyés Tamásnak és testvérének, valamint Saághi Deák Imrének és fiának, Zsigmondnak adományozza. Felsösúr az 1553-iki portális összeírásban szerepel e néven elször ez is a borostyánki urak és Báthori András birtoka. Nádassúr birtokán 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztoznak, de 1540-ben ez a birtok szintén az lllésházyaké és a

A

;

Saághyaké
Nánasilri

Hidas.

1400-ban találkozunk elször, a mikor részbirtokát fivérének és anyjának adja zálogba. likai családot is itt találjuk; ekkor likai Gáspár özvegye és fiai, birtokukat Feeli György fiának, Jánosnak és feleségének zálogosítják el. 1496 április 8-án II. Ulászló alsóborsai Szüllö Mihályt, feleségét Dorottyát ós fiát Györgyöt a helység fele részébe iktattatja. Hegysúr községben csak kápolna van, mely 1848-ban épült. 1859-ben az egész község leégett. Postája Királyfa, távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Hidas, ersen magyarosodó, felscsallóközi német kisközség 169 házzal és 1025, róm. kath. vallású lakossal. srégi szabadalmas község, mely 1238 óta szerepel. Régi kiváltságait már a XIII. században kapta. Hajdani neve, melyet a XIII. századtól egész a miüt század végéig viselt, egész a legújabb idkig Pruck volt. I. Károly király 1335-ben Jakab pozsonyi bírónak és a bíró komájának birtokrészt adományoz itt, melybe két évvel késbb iktatták be ket. Az 1553-iki adókivetés szerint Serédy Gáspár nevén 4, Mérey Mihályén 5 és Farkas Ignáczén 1 porta adózik. 1647-ben részben a Kerekes család, részben az éberhardi uradalom bírja és e réven a Balassa, a báró Jeszenák és a gróf Apponyi család lett az ura, ma pedig a báró Vay családnak van itt birtoka. temploma 1315-ben már mint régi templom van említve, a mikor Károly comes helybenhagyja Belye comes régibb adományát az itteni templom javítására. Mai temploma az sinek a helyén a XV. századnak a vége felé épülhetett,
lesz.

Nánasúr nevével
itteni

Tamás 1463-ban már az

si

kési gót

stílben. A községet az idk folyamán sok csapás érte; u. m. 1764ben földrengés, 1769-ben tzvész, a mikor is majdnem az egész község leégett. 1831-ben és 1873-ban kolera, 1857-ben, a mikor a templom is leégett és 1863-ban tzvész martaléka lett a község. Hozzá tartoznak Valentinlak, Vay és Winkler béreslakok. Postája és távírója Éberhard, vasúti állomása

Püspöki.
Hidaskürt.

Hidaskürt, a budapest— bécsi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség. Körjegyzségi székhely, 242 házzal és 1671, róm. kath. vallású lakossal. E község neve 1271-ben Kwrt, a mikor V. István király, Miklós pozsonyi várjobbágyot a jobbágyi kötelék alól felmenti és a falut neki adományozza. Késbbi ura trencséni Csák Máté volt. Idvel Nagykürt és Kiskürt falvakra szakadt, de volt külön Kri és Németkürt falu is, mind a három a Mátyásföldön. Nagykürt és Kiskürt az 1553-iki portális összeírásban Mérey Mihály. Serédy Gáspár és Keresztes Lukács birtokaként szerepel, Kürt pedig Báthori Andrásé és a borostyánki uraké. Majd a Levánszky és a Dobrovszky családot is itt találjuk, késbb meg az Esterházy akat és most Esterházy Mihály gróf-

Pozsony vármegye községei.

71

nagyobb birtoka. Katholikus templomát 1759-ben Esterházy püspök újjáépíttette. 1763-ban földrengés volt a községben, mely a templomot is megrongálta, de a püspök ismét helyreállíttatta. Az egyház birtokában 1729-bl való, aranyozott ezüstbl készült, érdekes szentségmutató van, melyet Budai Mihály és neje Kása Judit ajándékozott az egy-

nak van
Károly

itt

gróf, egri

háznak. A község postája és távírója Diószeg, vasúti állomása pedig Galánta. Hidaskürthöz tartozik Alsórét és Sorjákos puszta is. Hideghét, szintén egyike a Fels-Csallóköz magyar kisközségeinek. Házainak száma 15, róm. kath. vallású lakosaié 153. 1294-ben egyszeren Heet néven van említve, a mikor Ehun fia Tamás és Czik fia Thama ezt az örökölt birtokukat László comesnek zálogosítják le. 1305-ben Jakab pozsonyi bíró testvérének adja itteni birtokát. Egy 1308-iki oklevélben már Hideghét néven szerepel és ez okiratban az itt lakó pozsonyi nemes várjobbágyok vannak említve. 1394-ben már Némethét a neve és ekkor Zsigmond király Kanizsai János esztergomi érseknek adományozza. Késbb már Qnadendorf német neve is felmerül. Az 1553-iki portális összeírásban Török Balázs van említve birtokosául. A XVII. század vége felé a Maholányi, 1787-ben a Bertalan ff y, késbb a Jeszenák bárói, a Balassa és a Bittera család bírta. Ma Hörandner Károlynak van tit kastélya, melyet a XVII. században vala-

Hlde s het

-

melyik Hideghéti építtetett. Más forrás szerint ez a kastély elbb kolostor volt és Balassa János alakíttatta át kastélylyá. Az idk folyamán sok kézen fordult meg, míg végre vétel útján a mai tulajdonos birtokába került. A községben szeszgyár is van, mely szintén Hörandner Károlyé. Temploma nincsen. Postája és távírója Féli, vasúti állomása Misérd. Hidegkút, a budapest bécsi vasútvonal közelében fekv kisközség, tót és horvátajkú, róm. kath. vallású lakosokkal. A házak száma 154, a lakosoké 831. Ez is a Pálffy-féle uradalomhoz tartozott és ma is Pálfl'y Miklós herczeg a legnagyobb birtokosa. Hajdan magyar falu volt, de késbb horvátokat telepítettek bele, a kik azután lassanként a körülfekv tót tengerbe olvadtak. Magyar nevén kívül még német Kaltenhrunn és ótt Dubrawka neve is használatos volt ez utóbbi tölgyfaerdt jelent. A Rákóczy-féle felkelés idején a császáriak kétízben kirabolták a lakosokat. 1866-ban a porosz-osztrák háború egyik végs epizódja itt játszódott le és ekkor az egész község leégett. A községben két róm. kath. templom van. Ezek közül az u. n. nagytemplom a XIV. században épült, de azóta többször átalakították a kistemplomot a XVII. század végén építették. Az egyház birtokában a XVII. századból származó érdekes szentségtartó van. Van saját postája. Távírója és vasúti állomása Pozsony.

Hlde s kut

-

;

;

Hódi, mátyusföldi tót
lakossal.

kisközség, 29 házzal és 399, róm. kath. vallású

Hódi

község 1291-ben szerepel elször, a mikor Hady Buken (Bökény) comes e birtokát leányának és vejének, Péternek adományozza. 1333-ban Hódi Ják és Ferencz neveiben is megcsendül. 1488-ban Kajali Péter és György a birtokosai, kiktl borsai Vizközi Tamás veszi zálogba. 1553-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak az itteni birtokaikon, melyek késbb, e család magvaszakadtával, az Illésháziak és a Saághiak birtokába kerülnek. 1672-ben lakatlan hely. Majd a Preira bárói családot is itt találjuk, s az Illésháziak révén 1787-ben már az Esterházyakat is, és ma Esterházy Mihály grófnak van itt birtoka és kastélya. Ezt a báró Preira család valószínleg 1790-ben építtette; legalább a kastély pinczéjének ajtaja fölött látható évszám erre enged következtetni. A községnek nincs temploma. Postája távírója és vasúti állomása Galánta. Hódos, szintén az Alsó-Csallóközben fekszik. Magyar kisközség, 183 házzal és 1003, túlnyomó számban ev. ref. vallású lakossal. E községet már 1245-ben említik. 1279-ben Hadus néven a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. Egy 1473-iki oklevélben a hudusi nemesek vannak említve. Részletesebb viszonyait nem ismerjük. Mostani nagyobb birtokosa Vermes Péter. A község egyik-másik dlneve történelmi jelentséggel látszik bírni. Ilyen az Akasztófai, a Ravaszlik, a Pontyostó és a Csíktó dl. Tekintve, hogy a község nem fekszik víz mellett, e két utóbbi elnevezés bizonyára régi, mesterséges halastavaira vonatkozik. A község református temploma 1790-ben épült. Ide tartoznak a Bödöri, Csiba, Czucz, Hodosi, Szigeti, Vermes és Völgy;

E

Hodos

-

Pozsony vármegye községei.
háti majorok, melyeknek egyike-másika szintén egy-egy régebbi és újabb birtokosának a nevét látszik viselni. 1884-ben az egész község leégett. Hódos postája Nagyabony. távírója Dunaszerdahely, vasúti állomása Csallóköz- Abony. Horváttiurab, a Kis-Kárpátok alatti síkságon fekszik. Kisközség, 185 házzal és 117Í lakossal, a kik róm. katb. vallásúak és túlnyomó számban horvátajkúak. Egy 1399-ben kelt határjáró levél Kruczai néven említi. Horvát telepítvény, mely az 1553. évi portális összeírásban Aegurab néven szerepel, Seré<ly Gáspár birtokaként, azzal a megjegyzéssel, hogy „Totaliterper Hispanos combusta non restawrata" A horvátokat Illésházy nádor telepítette e kipusztult községbe és 1596-ban már Horvaik-Ayszgrub a neve. 1647-ben Serényi Pál birtoka. 1750-ben Horváth alias Alsó-Gurab néven szerepel, késbb pedig elnémetesített Weisgrob, majd lakosai után Kroboth néven. Az Illésházyakról a Pálffyahra szállott, és ma id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Katholikus temploma 1589-ben épült. Az egyház 1659-bl való kelyhet riz, mely Turinich Márton ajándéka, és egy szentségtartót a XVI. századból. A Rákóczy-féle felkelés alatt a község határában kisebb ütközetek voltak. 1847-ben és 1896-ban nagy tz volt a községben. Idetartoznak Alsó- és Triblavina majorok, Feketevíz puszta és Walter malom. község postája, távírója és vasúti állomása Cseklész. Hosszúfalu, a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség. Házainak száma 96, róm. kath. vallású lakosaié 598. E község, mint azt egy 1540-iki levél magyarázza, hosszan elnyúló alakjától vette a nevét. 1296-ban Poss. Husyuffalu a vöröski vár tartozéka. Nevét írták Longavilla, Langendorf, Dlha és Dinka alakban is többi vöröski birtokok sorsában osztozott, míg végre a Pálffyak kezébe került. 1704 deczember 23-án Bercsényi Miklós itt tartózkodott és innen írt levelet Rákóczy Ferencznek. Hajdan kiterjedt halastavai voltak. Egyházát már az 1390-iki összeírás említi. Temploma a községen kívül, dombon fekszik és 1543-ban már fennállott. Ezenkívül még egy kápolna is van a községben. Az egyház aranyozott ezüstbl készült, érdekes gót stíl úrmutatót riz és egy ugyancsak gót stil ezüst-kelyhet. 1711-ben a pestis pusztított a községben. Ide tartoznak Dolina és Matildudvar majorok. Utolsó postája Cseszte, távírója és vasúti állomása pedig Nagyszombat. Igrám, a vágvölgyi vasút mentén fekv tót kisközség, körjegyzségi székhely, 107 házzal és 628, róm. kath. vallású lakossal. 1244-ben említtetik elször e vármegyében Ikrám, mely valószínleg e községgel azonos. Hajdan a királyi igriczek (zenészek) lakóhelye volt. Tamás érseknek 1313. évi oklevele is említi. 1323-ban Ikrán birtokra Miklós comes fispán oklevelet állít ki, mely szerint Udvaros fiai Kozma, Simon, Péter, Ourk fiai Domokos és János, Pál fia Mihály, Farkas fia László, Bertalan fia Pál, Márk fiai András és Miklós, Kozma fia Péter, Tivadar fia Pet, Olivér fia János, és Balázs fia Domokos borsai nemesek maguk között fölosztották. 1547 eltt Lukács Bertalané és O-yörgyfy Jánosé, majd meg Ollétejedi Illyés Ferenczé volt. Az 1553-iki portális összeírásban csak Nyáry Ferencznek adózik itt 15 portája. 1583-ban Rudolf király Ungnád Kristófnak adományozza és ez idtl Vöröskvár tartozéka. 1636-ban Erdödy György és Gábor Esterházy Dánielnek zálogosítják el, de egy évvel késbb már Lósy esztergomi érsek zálogbirtokaként szerepel, néhány évvel ezután pedig Amadé Lénárd alnádorra és Mórocz Farkas kamarai tanácsosra jut zálogjogon, de 1647-ben ismét az Erddyeké. Késbb községnek nincs temploma, de kápolnája a Pálffy család szerezte meg. nagyon régi. Két izben, 1772-ben és 1861-ben bvítették és ekkor építették hozzá a tornyot is. Postája és vasúti állomása Báhony, távíróhivatala pedig
, '.

norvátgurab

A

Hosszúfalu.

A

I»rám.

A

Cziffer.
niésháza.

Illésháza, csallóközi magyar kisközség, mely 73 házat és 593 róm. kath. vallású lakost számlál. E község 1238- és 1239-ben Általútaljaföld néven, a Salamon nembeli Illésházy és a Szerhásházy (késbb Esterházy) családok torzsfészkeként van említve. Itt állott az Ilíésházyak si kastéhya, melyet Illésházy István a XVI. század végén újonnan felépíttetett, de Rudolf király a XVII. század elején lerontatott. Az 1553-iki portális összeírásban az Ilíésházyak mellett még Csorba Farkas is birtokosa. 1709-ben özvegy Maholányiné szül. Péterffy Judit birta. Késbb csak az Ilíésházyak az urai és ezek kihaltával a Batthyányiak öröklik, míg azután házasság útján Pálffy Béla

Pozsony vármegye községei.

73

gróf tulajdonába került, kinek itt most is nagyobb birtoka van. si templomát Illésházy János gróf 178u-ban kibvíttette és átalakíttatta, mint arról az szentély falába van illesztve egyik boltíven olvasható fölirat tanúskodik. Illésházy Mátyás gyulafehérvári prépost vörösmárvány sírköve 1510-bl és az török világban utolsó Illésházy (István gróf) díszes síremléke 1838 ból. Mansfeld Károly tábornok négy napig táborozott itt és innen Komárom felé vonult. A Rákóczy-féle felkelés alkalmával elpusztult a község. Három tartozik hozzá, u. m. a Szerhásházi, Salamoni és Szent-Péterföldi. Mind a háromnak történeti jelentsége van, a mennyiben az els a Szerhásházyak, illetleg az Esterházyak si fészke volt, a második pedig a Salamon nembeli Illésházyaké Szentpéterföldje pedig 1469-ben van említve, a mikor az itteni plébános, Zerhas Lászlónak a pörbe idéz levelet kézbesíti. Az Aranyász nev dln, a Kis-Duna mellett, melyen hajdan révje is volt, azeltt aranyat mostak. Ide tartoznak Fehérág, Kissziget és Sorják majorok, továbbá Szentközségben fogyasztási szövetkezet és gazdakör van. Péter telepítvény. Postája és távírója Nagymagyar, vasúti állomása pedig Szempcz. Istvánfalu, a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség, 58 házzal és 407 róni. kath. vallású lakossal. E község els írott nyomára jó késn, 1596-ban találunk elször, a mikor Stefelsdorf, Stefansdorf a neve késbb Stefanova néven is említve van. JedlicsJca munkája szerint hajdan Schönau volt a neve. Tény, hogy ily nev község már a XVI. században fennállott, hogy továbbá a község közelében lev tavat ma is Sajnavi tónak nevezik és végre, hogy egy 1540-ik évi jegyzék szerint ez a Schönau ez idben egészen puszta és lakatlan volt. Pálffy János grófnak 1725-iki levele Istvánfalvát pusztult községnek mondja. Bél Mátyás azt állítja, hogy elpusztulása eltt 200 ház volt benne. Pálffy Miklós báró a XVI. század végén újra telepítette s akkor patrónusa után Szent-Istvánfalvának nevezték el. Mindenkor Vöröskvár tartozéka volt és az újabb korban jutott a Pálffyak kezére. község birtokában régi gótikus ezüst pecsétnyomó van. Csúcsíves templomát, mely már a XV. században fennállott, a telepítéskor átépítették. Az egyháznak kb. 500 kötetbl álló könyvtára van. község határában a Rákóczy-féle felkelés alatt, 1705-ben ütközet volt. 1596-ban említve van a községhez tartozó Roszna major is, mely ma Bosna major nevet visel. községet 1849-ben tz pusztította el. Postája Pudmericz, távírója és vasúti állomása Cziffer. Istvánlak a Kis-Kárpátok közelében fekszik. Tót kisközség, 59 házzal és 452 róm. kath. vallású lakossal. Régebben Klucsován. vagy Jedlicska szerint Mocholan, Moholany volt a neve. Henszlmann a nagyszombati klarisszatemplom tornyának a javításakor a gombban talált oklevélben megnevezett Kletvan községet tartja Klucsovánnak. Ortvay megczáfolja Jedlicska állítását és IV. Béla királynak 1256-ból való bolerázi határjáró levelével igazolja, hogy Kulchvan volt a neve és akkori földesura a Rátold nembeli Olivér mester volt. 1371 tájban Kolcsoan a szintén e nemzetségbl való Kazai Kakasok-ra száll és ezeké marad egész a XV. század végéig. Mindazáltal 1415-ben a Rozyonyiak is szereznek itt részeket; ekkor Kolchan-nak írják a falut. 1438-ban a nemecsei Ulma család is birtokosa. XVI. század elején a vöröski uradalomhoz tartozott. 1702-ben a Révayak zálogos birtoka volt. 1740-ben Semsey Ferencz, majd Ntmsovay György és neje, Apponyi Júlia bírták, mígnem késbb a Pálffyak kezére jutott. Temploma, melyet az 1782-iki canonica visitatió már említ, azeltt kápolna volt; 1856-ban újjáépítették. község postája, távírója és vasúti állomása Bélaház. Ide tartozik Paulin tanya. Ivánka kisközség, a becs budapesti vasútvonal közelében fekszik. Körjegyzségi székhely. Házainak száma 109, lakosaié, a kik róm. kath. vallásúak, 992. E községgel elször 1324-ben találkozunk, a mikor Terra Iwan néven említik az iratok. Azután Aychen név alatt szerepelt s lakosai németek voltak. Késbb a mikor már ismét magyarok lakták, Aycha alakban találjuk említve. Az 1553-iki portáhs összeírásban már ismét Ivány néven van följegyezve és benne Serédy Gáspár 3 portája adózik. 1647-ben özv. Amadé Lénárdnéé. 1736-ban özv. Maholányi Tamásné szerepel birtokosául és ekkor Iványi alakban találjuk említve. 1753-ban a Maholányi örökösök átadják itteni birtokukat Jeszenák Jánosnak ekkor már a Károlyiak is birtokosok voltak itt,

A

A

dl

;

A

Istv ánfaiu

;

A

mív

A

A

istvániak

A

A

Ivánka,

;

;

Pozsony vármegye községei.

IVÁNKA.

A GRASSALKOVICH-FÉLE

KASTÉLY

(lIOST

HUNYADY KÁROLY GRÓF ÖRÖKÖSEIÉ).

de hogy örökösödés, vagy vétel útján jutottak-e birtokukhoz, azt kikutatnunk sikerült. XVIII. század második felében már Grassalkovich Antal herczeg volt az uradalom ura, majd Obrenovich Mihály szerb fejedelem vette meg, kinek neje, szül. Hunyady Júlia grófn révén a Hunyady ah kezére jutott és Hunyady Károly gróf örököseinek ma is nagyobb birtokuk és hatalmas kastélyuk van itt, melyet Grassalkovich építtetett, de a Hunyady Juha második férje Arenberg Károly herczeg átalakíttatta ti Ugyank építtették az itteni mintaszer óvodát is. község kath. templomát Grassalkovich Antal herczeg 1772-ben építtette és itt van a gróf Hunyady család sírboltja. község lakosai hitelszövetkezetet tartanak fenn. Ide tartoznak Bagóház, Fáczános és Sziget vadászlakok. Van saját postája és távírója, vasúti állomása pedig Cseklész.

nem

A

:

A

A

Jakabfalva.

Jánosháza.

Jakabfalva, morvavölgyi tót kisközség, 191 házzal és 1150 róm. kath. vallású lakossal. községnek van saját postája. Távírója és vasúti állomása Malaczka. 1553-ban Serédy Gáspárnak itt 16 portája.adózik. Mint Páljfy-\>ix\ok. a malaczkai uradalomhoz tartozott. Most is a Pálffy herczegi hitbizománynak van itt nagyobb birtoka. Azeltt Jakubov tót neve is közkelet volt. 1703 11 között és 18^6-ban teljesen leégett. lakosok róm. kath. olvasókört s katholikus templom gazdasági és fogyasztási szövetkezetet tartanak fönn. 1644-ben épült, de toronynyal csak 1903-ban látták el s ez alkalommal kibvítették. Ide tartozik Homokház major és Major puszta. Jánosháza, mátyusföldi magyar kisközség, 20 házzal és 189 róm. kath. vallású lakossal. Egészen új telepítés, melyet Pálffy János gróf 1792-ben létesített. Temploma nincs. Postája Királyfa, távírója és vasúti állomása

A

A

A

Szempcz.
Jánostelek.

.Jánostelek, tót kisközség a Kis-Kárpátok alatt, 85 házzal és 511 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a nagyszombati Klarisszák birtoka, a kiktl Bethlen Gábor vette el s Erdödy Gábornak és Györgynek adományozta. Rólok a Pálffyakra szállott és ma is id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Bethlen, Bocskay és Rákóczy idejében több izben volt kisebb harezok község postája, színhelye. Temploma igen régi; 1695-ben újították meg. távírója és vasúti állomása Szomolány.

A

Pozsony vármegye községei.

75
Jasziócz.

Jaszlócz, a Kis-Kárpátok ós a Vág völgye között fekv tót kisközség-, 86 házzal és 537 róni. kath. vallású lakossal. Els nyomára csak az 1553-iki portális összeírásban találunk, a hol lasz-Lócz néven a szomolányi uradalomhoz tartozik és Losonczi Istvánnak itt 12 portája adózik. Késbb az Erdödyek lettek az urai és 1636-ban Erddy György és Gábor Esterházy Dánielnek

zálogosítják

el.

Az Erddyektl

a Fálffyak örökölték. Manivér

nev dljének

nevét a lakosok úgy magyarázzák, hogy az „Mennyi vór"-bl származik, de községnek nincsen temploma. Postája Bohunicz, okát adni nem tudják. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Jóba, mátyusföldi magyar nagyközség, 413 házzal és 2478 lakossal, a kik között a római katholikusok vannak a legnagyobb számban, de a reformátusok száma is elég tekintélyes. E község legrégibb nyoma 1239-ig vezet vissza, a mikor Pozsony várának volt a tartozéka. IV. Béla királynak 1239 márezius 6-án Budán kelt oklevele három Ilka nev községet említ. 1256-ban Bereinus de Ilka nevében is szerepel, 1291-ben Tálka, de ugyanekkor Jelka néven is említve van. 1305-ben Szentkereszti Hunt fia János, a község határában lev birtokrészét Jánoki Jakab comesnek elörökíti. Ez idben Harmathely neve is volt, a melyet egyik dlje még ma is fenntart. 1324-ben a Salamoni nemeseknek is volt itt birtokuk, melynek egy részét Olgyai Péter fiainak engedik át. Ugyancsak az Olgyaiaknak 1355. évi egyezség - levelében Hannathely-Jóka néven van említve. pápai tizedszedk jegyzékébe Jocza néven van bejegyezve. Ez idn túl már Kis- és Nagy-Jókát különböztetnek meg az okiratok. Nagy-Jókát 1541-ben a törökök pusztították el és ez meglátszik még az 1553-iki adóösszeírásban is, a mikor Farkas János akkori birtokosa nevén csupán két porta van beírva. De valószín, hogy Kis-Jóka is hasonló sorsban osztozott, mert itt meg szintén csak két porta után adózott Hegyi Tamás. Bercsényi Miklós 1705. október 24-én a községben tartózkodott. Késbbi nevezetesebb birtokosai a Farkas és Udvarwoky családok voltak. A XVIII. század elején két kastélya is említve van, ma azonban a községben kastélyszer épület nincsen. A község lakosait 1833-ban és 1866-ban a kolera tizedelte. két templom közül a róm. katholikus nagyon régi, mert 1530-ban már újjáalakították. A plébánia birtokában van egy kézirat 1530-ból, mely a községnek akkortájt törrtént elpusztításáról emlékszik meg. A református templom 1784-ben épült. 1298-ban Jók a határában Kisa nev község van említve Foss. Kizey alakban, mely a múlt század elején még Nagy-Jókához tartozó pusztaként szerepel. Szintén Pozsony várának volt a tartozéka, melyet a pozsonyi káptalan kapott adományban, de úgy látszik, nem birtokolhatta nyugodtan mert 1323-ban a megyei hatóság már visszaadja a pozsonyi egyháznak. 1434-ben a Fraknói grófoké, a kik átadják Molnári Kelemen gyri püspöknek. 1304-ben említve van Jóka határában Lakköz nev birtok is, melyet Doláni Kozma fia Péter, Konrand fia Kozmának elörökít. 1328-ban Lak-Paka néven Karosai Lorándé és testvéréé és e néven szerepel még az 1553-iki portális összeírásban is, mint Mérey Mihály birtoka, öt portával. Nagy-Jókához tartozott ezeltt Ujhely-Jóka és Öt alja puszta is. Az elbbi ma már külön község. Ide tartoznak Alsó- és Felsbács, Asásmajor, a Belszátonyi, Bodzáserdei és Erdaljai malom. Van postája és távírója, vasúti állomása pedig Szempcz. Kajál, a budapest-bécsi vasútvonal közelében fekszik. Magyar kisközség, 296 házzal és 1465, nagyobb részben róm. kath. vallású lakossal, kik mellett azonban az evangélikusok is elég szép számmal vannak. E község els nyomára 1628-ban találunk Fetrus et Georgius de Kyal nemesek nevében. Régi birtokviszonyait, illetleg régi nemesi birtokosait nem ismerjük csak 1754-ben merülnek fel a Kamocsay és Soós családok, kik között egy itteni birtok miatt pör folyik. Lakosai még IV. Béla alatt nyertek nemességet, és a község bíráját ma is hadnagynak nevezik. Harczosgyepi nev dljének, úgy látszik, történeti jelentsége van. XVIII. század elején messze vidéken híres juhtenyésztése volt. 1813-ban a Vág áradása romba döntötte. Az árvíz 1840-ben és 1894-ben ismétldött, de kevesebb veszélylyel több izben tz is pusztította. A katholikus templom a XVI. században épült, az evangélikus pedig napjainkban, 1898-ban. Kajáihoz tartozik Óny puszta, melyrl már Gány községnél is szó volt. 1283-ban IV. László király Lodomér esztergomi érseknek adományozza,

A

Joka *

A

A

;

Ka i al

-

;

A

;

()

Pozsony vármegye községei.

szerepel,

is említve van. 1296-ban, a mikor Anja néven Mihály gróf visszaváltja az esztergomi érsekségtl. A XIV. században Oitn, Obi és A)iya névváltozatait említik. 1326-ban Orros Péteré, ki htlenség bnébe esik s 1. Lajos Morochuk honti fispánnak adományozza, de néhány

de

már korábban, 1252-ben

K.ipoina.

Péter ismét visszaszerzi száz ezüst márkáért. Az 1553-iki 4portája van felvéve. Van saját postája. Távírója és vasúti állomása Galánta. Kápolna, a vágvölgyi vasútvonal mentén fekv tót kisközség, 69 házzal ki róni. kath. vallású lakossal. E község legrégibb nyomát abban az és oklevélben találjuk, melylyel IV. Béla 1244-ben Farkas és Dávid nev nemeévvel
portális összeírásba
í

késbb Orros

Kátiócz.

seknek megengedi, hogy Capulna nev birtokukon Szent Erzsébet tiszteletére kápolnát emelhessenek. 1329-ben Wodosfi Sándor leánya Liliom, a birtok felét férjére, Gursas Tamásra ruházza át. 1398-ban Csenkeszfalvi Laczk István fiainak a birtoka. 1542-ben Vöröskvár tartozéka és az 1553. évi összeírásban a Fugger család itt négy porta után adózik. Késbb a Pálffyak tulajdonába került és ez idben Capelle német neve is forgalomban volt. Most id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. 1709-ben a község teljesen leégett. Plébániája a XIII. század közepén keletkezett; templomát az idk folyamán többször átalakították. A község postája és vasúti állomása Báhony, távírója pedig Cziffer. Kátlócz, a Blava patak mellett fekv kisközség. Van 143 háza és 937 róm. kath. vallású tót lakosa. Hajdan a vittenczi vár birtokaihoz tartozott. Az 1553-iki összeírás szerint itt Losonezi István 21 portája adózik. Késbb az Erdödij grófok, majd a Pálffyak kezére jutott s most Pálffy József grófnak

van

itt

nagyobb birtoka
is.

Keresztúr.

Keszöiczés.

1703 11 között és 1878-ban az egész község leégett. A katholikus templom 1818-ban készült el, de tornyát csak 12 évvel késbb építették. községnek van saját postája. Távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Keresztúr, a szered nagyszombati vasútvonal közelében fekszik. Tót kisközség, 146 házzal és 1079 róm. kath. vallású lakossal. sidk óta lakott hely, a mit a határában elforduló leletek igazolnak. 1397-ben Kereszt-Úr néven szerepel és már plébániája is van. 1439-ben Albert király a Rozgonyiaknak adományozza. Az 1553. évi összeírásban Báthori András és a borostyánki urak vanak birtokosaiként említve, 1647-ben pedig az Esterházyaké lett. Történeti feljegyzések szerint 1490-ben a magyar rendek itt fogadták II. Ulászlót. 1694-ben Thököly katonái táboroztak itt. község hajdan magyar volt, de idvel eltótosodott. Egyháza, mint már említettük, srégi, de templomát Esterházy Ferencz gróf kanczellár 1760 és 1780 között községnek van saját postája, a távírója és a vasúti állomása újjáépítette. pedig Keresztúr- Apaj. Keszölczés, dunamenti magyar kisközség, 101 házzal és 619, róm. kath. vallású lakossal. Szintén nagyon régi község, melyet egykorú iratok már 1205-ben említenek. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságlevelet ad. A vajkai érseki székhez tartozott és érseki nemes jobbágyok lakták. Miklós esztergomi érseknek 1345. évi oklevele Keseulces alakban említi. 1394-ben Paulus de Kyzelches királyi iktató ember nevében is szerepel. Róm. katholikus temploma 1898-ban épült. A község postája Vajka, távírója Nagylég, vasúti állomása Páka. Ide tartozik Sárfeny-

mmalom

és

szeszgyára.

Van

itt

még egy gzmalom

és

egy

A

A

A

Kiráiyfa.

sziget és Vágott erd. Királyfa, tót kisközség, körjegyzségi székhely, 137 házzal és régebben 1012, a legutóbbi népszámlálás szerint csak 948, róm. kath. vallású lakossal. Hajdan királyi birtok volt és Villa Regia néven szerepelt, s benne Zsigmond király nejének, Máriának szép nyári kastélyát is említik az egykorú iratok. 1397-ben már Királyfalu alakban találjuk, a mi azt bizonyítja, hogy hajdan nemesek voltak az magyar község volt. Ez idben Mátyás és András urai, a kiktl Zsigmond király elvette, más birtokokat adományozván nekik. Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspár hét portája adózik itt. 1647-ben már a falu a Pálffyak birtoka és ez idben Königseiden és Königsdorf neveken múlt század elején Pálffy Ferencz grófnak nevezetes majorsága, szerepel. is id. Pálffy János gróftehenészete, sajtgyára és fáczános-kertje volt itt. nak van itt nagyobb birtoka és fejedelmi kastélya, melyet Pálffy János nádor

nev

A

Ma

Pozsony vármegye községei.

77

1712-ben építtetett. E kastély tele van rendkívüli müizléssel és szakértelemmel összeválogatott mkincsekkel. Már a flépcsházban nagybecs mtárgyak és festmények vannak elhelyezve. Carrarai márványváza, régi japáni edények és berakott márványasztalok, remek gobelinek, török zászló, török lófark és Lesezinszky Szaniszló lengyel király s YI. Károly olajfestés arezképei. folyosón a Pálffy család 28 tagjának olajfestés arczképei függenek és számos egyéb olajfestmények között Kupeczky eredeti arczképe. Vannak még itt remek szekrények, japán és egyéb értékes edényekkel,

mív

A

továbbá régi nagybecs órák. Az ú. n. pompeji terem falsznyegei ódonszeren, kézzel vannak festve és a terem stílszer régi bútorokkal berendezve. Benne két mvészi kivitel, életnagyságú, fekv ni szobor van elhelyezve, melyeket carrarai márványból Tantardini olasz szobrász faragott. Itt van József császár márványszobra és két vert ezüstbl készült embernagyságú görög váza. A gróf háló- és toilette-szobájában 84 régi, eredeti festmény és számos régi bronzszobor foglal helyet. A nagy hálószobában remek roccoco-stil, I.
,

KIRÁLYFA.

ID.

PÁLFFY JÁNOS GRÓF KASTÉLYA.

Napóleon korabeli óriási ágy áll, továbbá remekmív ékszerszekrény, teknscsonttal és gyöngyházzal kirakva. E szoba márvány-kandallója ezüsttel van lemezelve és felszerelve. Van itt egy remek szép, régi olvasó-állvány is és két karszék, melyeket Mária Terézia ajándékozott Pálffy Miklós nádornak. Végre nyolcz régi, eredeti nagybecs festmény. Az u. n. zeneteremben álló zongorát régi, remekbe készült japán selyemterít födi. E terem falai tele vannak eredeti régi festményekkel és itt van elhelyezve az I. Napóleon
ajándékozta empire-stil falióra
asztalka
áll,
is.

Az

u. n.

kék-szalonban rendkívül becses

E

melyen 11 antik kamea 219 darab brilliánsk közé van foglalva. teremben gyönyör bútorok állanak és a falakon régi mesterektl való

festmények függnek. Az u. n._ tükörszobában ritka becs vázák, bútorok, órák és festmények vannak elhelyezve. A nyári ebédl velenczei tükör-csillárokkal van díszítve és vörös bársony-bútorokkal bútorozva. Az u. n. sárgaszalonban nagybecs japán-szekrények és az ott elhelyezett velenczei csillárok vonják magukra a szakértk figyelmét; az u. n. Mária Terézia-teremben pedig japán-szekrények és állványok és két nagy érték álló óra. Az u. n.
zöldszalonban gyönyör régi roccoco-butorok láthatók, és a falakon régi nagybecs festmények függenek. A 10. számú vendégszoba vörös brokáttal és ugyanilyen bútorral van berendezve. A 11. számú vendégszoba kék falsznyeg és itt 83 régi eredeti aczélmetszet van a falakon elhelyezve, a

78

Pozsony vármegye községei.

Királyfia.

Kiráiyfiakarcsa.

Királyrév.

szekrények pedig nagyérték meisseni edényeket rejtenek. Az e szobához tartozó hálószobában 41 régi metszet függ. A 12. számú vendégszoba falai régi, préseli brsznyegekkel vannak bevonva. A 13. számú vendégszoba ablakait valódi brüsszeli csipkefüggönyök díszítik, ugyanígy a 14. számúét is, a hol még egy nagybecs velenczei tükör vonja magára a figyelmet. A kis lépcsházban számos metszet és festmény van elhelyezve. A dolgozó-szobában feltnik egy remekmív óra, porczellánvirágokkal, és egy régi, értékes szekrény. A kápolna-folyosón több ritka becs régi szekrény, bútor és régi mesterektl való aagyérték festmények tnnek szembe. Az oratórium falait vörös selyem falisznyeg fedi és itt is régi becses szentképek vannak elhelyezve. Az n. n. hosszú folyosó falai tele vannak régi híres mesterek festményeivel, ezek közt Rubens, Van Dyk, Wouwermann, Guidó Reni stb., stb. A folyosót remek bútorok, japán órák és családi képek ékesítik. A földszinti téli nagy ebédl falai majolika val vannak kirakva. Itt is életnagyságú, remek márványszobrok állanak, mozgatható talapzatokon, továbbá óriási nagyságú japán cloisonné-vázák, a legnagyobbak, melyeket eddig Európába hoztak. Az u. n. ezüst-kamarában rzik a nemes gróf nagyszámú és nagybecs ötvösmveit, melyeket világkörüli utazásaiban nagy mérzékkel vásárolt össze. A községnek nincs temploma, csak temeti kápolnája a kastélynak is saját díszes kápolnája van. E községbe olvadt be az 1870-es évek végén Apáczakörmösd, mely 1553-ban az óbudai, 1647-ben a pozsonyi apáczáké, 1787-ben pedig már a Pálffyaké volt. Ide tartozik most Alsófáczános és Bodóháza major, Honsziget és Jánosházi major. A községnek van saját postája; távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Királyfia, felscsallóközi magyar kisközség, 55 házzal és 391, róm. kath. vallású lakossal. Régi nemesi község, melynek csak a múlt század elejérl ismerjük két nagyobb nemesi birtokosát, u. m. a Jeszenák bárói és a Botló családot. 1848-ban itt kisebb ütközet volt, melynek emlékére emlékoszlopot emeltek. Temploma nincs a községnek, melynek postája, távírója és vasúti állomása Somorja. Király fiaharcsa, csallóközi magyar kisközség, 41 házzal és 185 róm. kath. vallású lakossal. A többi Karosa falvak sorsában osztozott és birtokviszonyai megegyeznek azokéval. A község határában pogánykori sírhalom van. Temploma nincs. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Patony. Királyrév, mátyusföldi magyar kisközség, 122 házzal és 888 lakossal, a kik róm. kath. vallásúak. Kezdetben királyi birtok volt, melyet késbb a nagyszombati jezsuiták kaptak. Mikor II. József e rendet eltörölte, az államé 1490 és 1505 között Miksa lett. Hajdan Szent-Mihály puszta volt a neve. császár seregei elpusztították. Hosszú ideig lakatlan volt, 1787-ben mint praedium Pered községhez csatoltatott és csak a XVIII. század közepe táján telepítették újra, a mikor nevét mint királyi birtok az itteni révtl vette. Késbbi földesura a pesti egyetem lett. 1848-ban a peredi csatának els felvonása itt folyt le és a magyarok ezt az osztrákoktól megszállott községet bevették. Katholikus temploma a múlt század közepe táján épült. Saját postája van, távírója és vasúti állomása pedig Galánta.
;

Kiripoicz.

morvavölgyi tót kisközség. Körjegyzségi székhely. Házainak 136, róm. kath. vallású lakosaié 977. E község els nyoma 1397-ig vezet vissza, a mikor már plébániája van említve. Német telep volt, s neve az idk folyamán gyakran változott. Legrégibb neve Kirchplatz; ezt a nevét mindenesetre hajdani egyházától vette, mely körül házai csoportosultak. Késbb, mikor a község eltótosodott, elbb Kiriló, majd Kirelló lett. Az 1553. évi portális összeírásban Serédy Gáspárnak adózik itt 13 portája. Idk multán a
Kiripolcz,

száma

Pálffyak
itt

tulajdonába került és
birtoka.

ma

a Pálffy herczeg-féle hitbizománynak van
és távírója és Uhliszkó

Mai temploma 1503-ban épült. Postája Malaczka. Ide tartoznak Bels- és Küls major, Rohlicsek puszta
nagyobb
erdészlak.

Kisbresztovány.

Kisbresztovány, tót kisközség, a vágvölgyi vasútvonal mentén 55 házból és 539 róm. kath. vallású lakost számlál. Régibb birtokviszonyai ismeretlenek. 1787-ben a Traun grófi család, majd ennek örökösei, ezek után is Zamoiszki Tamásné grófZamoiszlcy grófi család volt az ura. a pedig
áll

Ma

Pozsony vármegye községei.

79

nénak van itt nagyobb birtoka és úrilaka. Temploma nincs a községnek, melynek postája Nagybresztovány, távírója és vasúti állomása Lóczbresztovány.
Kisbudafa, kisközség az Alsó-Csallóközben, 31 házzal és 179 lakossal, a kik róm. kath. vallású magyarok. Régi nemesi község, melynek azonban egykori nagyobb birtokosai nem ismeretesek, és ma sincs nagyobb birtokosa. Temploma sincs a községnek. Postája Egyházgelle, távíróhivatala és vasúti állomása pedig Patony. Kisfalud, a pozsony -komáromi helyi érdek vasútvonal mentén fekszik. Magyar kisközség, 60 házzal és 325 lakossal, a kik mindannyian róm. katholikusok. Szintén régi nemesi község, melynek a múlt század elején a Nagy család volt a legnagyobb birtokosa. Ennek a községnek sincs temploma. A postája szintén Egyházgelle, távírója és vasúti állomása Patony. Ide tarKisbudafa.

Kisfalud.

tozik Sárrét tanya. Kislég, a Fels-Csallóközben fekv kisközség, 63 házzal és 421 róm. XIII. századbeli okiratok csak Lég kath. vallású magyar lakossal. községrl emlékeznek meg, mely IV. Béla királynak 1239. évi oklevelében, Legu néven, Pozsony vár birtokaként van említve. 1250-ben Roland nádor egyik végzésében Legh néven szerepel, 1311-ben pedig Légi István nevében. 1324-ben a Salamon nembelieknek is volt itt birtokuk, melynek egy részét Olggai Péter fiainak engedték át. 1517-ben elször Kislég merül fel, a mikor II. Lajos király Kisléghi Pál fia Pétert, Egyed fia Andrást, Mátyás fia Balázst és általuk testvéreit, új adomány czímén e birtokba beiktattatja. 1608-ban Léghi István fia Simon itteni két kúriáját nejének, Zsófiának adományozta. 1675-ben Alszegi Mátyás és fiai itteni birtokrészüket Sziillö Ferencznek 50 évre elzálogosítják. Két évvel késbb a párkányi csatában elesett Szüll György neje és gyermekei osztozkodnak az itteni birtokokon, melyeket 1802-ben Szüll Zsigmond Gálffy Péternek zálogosít el; a Léghi, illetleg Kisléghy család azonban mindvégig birtokos itt, egész a múlt század elejéig. 1866-ban nagy tzvész pusztított a községben. Templom nélkül szkölködik Postája, távírója és vasúti állomása Nagylég. Kislévárd, morvavölgyi tót kisközség, 219 házzal és 1522 róm. kath. vallású lakossal. Régibb birtokviszonyai nagyjában összefüggenek NagyXIX. század elején a Pálffyak tulajdonába került Lévárd birtokviszonyaival. és ma Pálffy Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka. Katholikus temploma 1654-ben épült és 1903-ban megnagyobbították. 1709-ben két ízben leégett, 1830-ban és 1866-ban kolera tizedelte meg lakosait. Van katholikus olvasóköre és fogyasztási szövetkezete. Ide tartoznak Homola malom, Pálffy major és Rybnik erdészlak. Postája, távírója és vasúti állomása Nagyiévárd. Kislucs, a pozsony dunaszerdahelyi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség, 31 házzal és 213 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan három ily községet említenek az okiratok. 1222-ben Terra Luche, késbb Zilasluche és végre Nagluche. lucsei Dóczy család törzsfészke. falu Mátyás királynak 1468-ban kiadott kiváltságlevelében és II. Lajos királynak a gellei érseki székhez 1524-ben intézett rendeletében is szerepel. pápai tizedszedk jegyzékébe Luce alakban van bejegyezve. Késbb a királyi flscus kezébe került s a XVI. századbeli portális összeírásba királyi birtokként 15 portával volt felvéve. Idvel a Pálffy család lett az ura ós ma is a Pálffy-féle szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka és régi nemesi kúriája, mely a XVII. század elejérl való. községnek nincs temploma, csak kápolnája. Ide tartozik a Jattói major is. község postája Egyházgelle, távírója és vasúti állomása

Kislég.

A

nev

Kislévárd.

A

Kislucs.

nev

A

A

A

A

A

pedig Patony.
Kismácséd, magyar kisközség a Mátyusföldön, 81 házzal és 641 lakossal, a kik róm. katholikusok. E községrl elször egy 1326-ból való határjáró levélben van említés Mached néven. 1412 január 4-én a Pozsony vidékén megtartott nádori gylés egyebek között a kismácsódiak birtokügyeit is tárKismácséd.

1439-ben Gyékényes-Mácséd (Gyekenes Maczed) néven is szerepel, a mikor a Pókateleki család az ura, a mely e birtokhoz ni ágon GyékényesMácsédi János leánya, Dorottya útján jutott. 1518-ban II. Lajos egyik levele már Kys Mahed-nak írja. 1511-ben a Czuzy család is birtokos itt. Az 1553-iki portális összeírásban Erdhegyi Benedek 4, Szalay Péter 2, Kapróczy Imre 1, és Zomor János 4 portájára rónak ki adót. Késbb még a Szegedy, Galgóczy,
gyalta.

80

Pozsony vármegye községei.

KISMAGYAR.

PÁLFFY BÉLA GRÓF KASTÉLYA.

Kismagyar.

Tapolcsányi és Schlotsberg családot is a birtokosok között találjuk, míg végre az Esterházyak kezébe jut. Temploma nagyon régi, érdekes építmény. Félholddal ellátott keresztje a török uralomra emlékeztet. község postája, távírója és vasúti állomása Diószeg. Kismagyar, kisközség a Fels-Csallóközben, 78 házzal és 512, róm. kath. vallású lakossal. Körjegyzségi székhely. E község nevét az idk folyamán többféle változatban említik. Legrégibb neve, 1298-ban Marchamagyar, 1482-ben Felsewmagyar, 1678-ban már Magyarica és Kismagyar. III. Endre király 1298-ban a birtok harmadát Somorja városának adományozza. 1313-ban Henzlinus pozsonyi várjobbágy a maga birtokrészét az esztergomi érseknek adja, a ki viszont Kurchmann István pozsonyi polgárt iktatja e birtokba. 1416-ban már Kismagyari László nemes is szerepel itt, de egy évvel késbb az Olgyai család is birtokosai között foglal helyet. 1471-ben Mátyás király Borsai Péter itteni birtokát elveszi és Vizközi Tamásnak és Pálnak s Hegyi Istvánnak adományozza, mert Borsai Péter Doborgazi Wolth Imrét rabló módjára megtámadta és megölte. 1482-ben felsmagyari Bély Mihályné és gyermekei, továbbá Vizközi vagyis Borsa Tamás és Pál, pénteksúri Szüll Miklós fia András, velki Balogh Péter fiai Ferencz és András az itt lev birtokrészekre nézve egyezségre lépnek. 1521-ben Földes János is részbirtokos itt. 1540-ben, a Csorba család magszakadásával az Illésházyak és a Saáqhiak lesznek újabb birtokosai. 1678-ban Kéméndi, Ferencz itteni birtokrészét Orbán Pál ítélmesternek és nejének, Alvinczy Évának elzálogosítja. Késbb a Gaál és a Yárudy családot is uralja, majd a Zichy, Esterházy, Baltazzi és a Batthyány családot is, mely utóbbinak a révén a birtok ni ágon gróf Pálffy Béláné tulajdonába került, ki itt ma is birtokos, és a kinek itt díszes, nagy kastélya van. E kastély régi alkatrésze hajdan állítólag a Klarissza-apáczák kolostora volt. Mfglehet, hogy ez az a kastély, melyet Bél Mátyás Zsigmond király hajdani nyaralójának tart, melybl azután a Klarisszák nyaralója lett. A régi kastélyt a jelenlegi tulajdonos alakíttatta át és nagyobbíttatta meg 1899-ben

A

.

Pozsony vármegye községei.

81

XVIII. század végén Fels-, Alsó- és Nagymagyar községek és 1900-ban. községnek szerepelnek, de Klein-Magerdorf német neve is használatos volt. nincs temploma. Ide tartozik Kismérges erdészlak. Postája Nagymagyar; távíróhivatala és vasúti állomása Szempcz és Somorja-Uszor. Kispaka, magyar kisközség a Fels-Csallóközben. 28 házat és 158 lakost számlál, a kik róm. kath. vallásúak. Legelször Roland nádornak 1250. évi végzése említi Páka néven, 1301-ben és 1315-ben pedig a pozsonyi káptalan pápai tizedszedk kiadványaiban Leopoldus de Páka nevében fordul el. lajstromában Payca elferdített néven szerepel. Hajdan Éberhard tartozéka volt, de onnan kiszakíttatván, 1787-ben a Balassák, késbb a Pálffyak birtokába került. Temploma nincs. Postája és távírója Somorja, vasúti állomása

A

A

Kispaka.

A

Nagypaka.

Kissenkvicz, a pozsony zsolnai vasútvonal mentén fekv tót kisközség, 45 házzal és 327, róm. kath. vallású lakossal. neve Csánok volt és 1256-ban Chanvk néven a pozsonyi vár tartozékaként említtetik. 1346-ban a Nagymartom családot uralta. 1434-ben Zsigmond király a Fraknói grófokat ersíti meg birtokában, de egy évvel késbb a Fraknói grófok már Molnári KeleXVI. században lakosai kipusztultak, s men gyri püspöknek adják át. késbb Illésházy nádor horvátokat telepített ide és azóta viseli mai nevét,

Kissenkvicz

si

A

minthogy Nagysenkvicz szomszédságában van. 1647-ben már a Pálffyak községtulajdona és most id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. postája Nagysenkvicz, távírója Modor és vasúti állomása Modor-Senkvicz. Kisudvarnok, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. E község 1252-ben a királyi udvarnokok telepe volt. 1356-ban már a mai nevén találjuk említve, a pápai tizedszedk jegyzékében pedig Oduor alakban szerepel. Újabbkori birtokosairól csak annyit tuchmk, hogy a múlt század elején az Argay és a Deák család voltak a nagyobb nemesi birtokosai. 1888-ban az egész községet falunak csak kápolnája van. Postája, távírója és vasúti tz pusztította el. állomása Dunaszerdahely, Konyha, a Kis-Kárpátok alján fekszik. Tót lakosai róm. kath. vallásúak. Számuk 1804, házainak száma meg 365. Itt van a körjegyzség székhelye. srégi pozsonyi várbirtok, melyet IV. Béla király Kuhna néven Depreth Kunt pozsonyi bírónak adományozott. Késbb Vörösk vár tartozéka lett, míg végre a Pálffyak birtokába került és most Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka és kastélyszer épülete, melyet 1855-ben Pálffy Pál XVII. században a község Kuhinja tót néven is ismeretes. gróf építtetett.

A

Kisudvarnok

A

Konyha.

A

Katholikus templomát 1702-ben építették. A községben van posta, távírója és vasúti állomása Malaczka. Ide tartoznak Dvore, Misznica tanya, Újmajor, a Szahor kunyhó, Wivrat vadászlak és Wivrat vadászkastély, mely utóbbi Pálffy Miklós herczegnek a kedvelt vadásztanyája. Kosolna, a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség, 94 házzal és 552 róm. kath. vallású lakossal. 1296-ban Cospolva néven a vöröski vár tartozéka volt. XVI. és XVII. században Gosseldorf, Gosselsdorf, Kosselsdorf vagy Gesselsdorf néven szerepel st Goschwele néven is. A vöröski uradalom sorsában osztozott. 1543 körül a Fuggerek itt nagy haltenyésztést ztek. Az egyik halastó sánczai még ma is láthatók. 1626-ban a császári lovasság és 1663-ban a törökök pusztították, a kik különösen az anabaptistákat üldözték és gyilkolták, házaikat fölgyújtották és közülök 43-at rabszíjra fzve elhurczoltak. Az anabaptisták, kiknek itt egyik ffészkük volt, hajdan messze vidéken híres cserépkorsókat készítettek, melyekrl Bél Mátyás is megem-

Kosolna.

A

,

lékezik. falu késbb a Lévay, Dersffy és a Pálffy család kezére jutott és ma Pálffy Ferencz grófnak van itt nagyobb birtoka. községben csak kápolna van, mely 1732-ben épült. Ide tartoznak Blanka és Bori majorok. községnek Száraz-patak a postája, a távírója és vasúti állomása meg Nagy-

A

A

A

szombat.
Kosut, a Mátyusföldön fekszik. Legnagyobb részben magyar és róm. kath. vallású lakosok lakják. házak száma 131, a lakosoké 1238. Legrégibb okleveles említése 1214-ben történik Cousoud néven, 1223-ban pedig Kusoud alakban. 1265-ben és 1267-ben a Kosyd és Kivsyd személynevekben is elfordul. Ortvoy állítása szerint e község 1138-ban már fennállott és azonos az ez évben II. Béla király oklevelében említett Villa Quosuttal. II. Endre király 1223. évi
Kosut.

A

Magyarország Vármegyéi és Városai

:

Pozsony vármegye.

6

Pozsony vármegye községei. oklevelében Kusatid, IV. Béla királynak 1260. évi okiratában Kusond és a L263-iki oklevélben Kusovxth néven van említve, a Deáki községet illet határjárás alkalmából. 1260 és 1270 között Kusodi Mohofi, Ecs van birtokosául említve, l29S-ban pedig Kosodi Kozma fia Pál. A XIV. század elején részben várföld volt, melyei l. Károly király Bogár fia Mártonnak adományoz. 1334-ben Péter deák fia, Myke is birtokos volt itt. Az 1553-iki portális összeírásban a Hegyi és a Szobonya család 14 portája adózik itt, de két évvel késbb már Vizkeleti György és Jakab kapnak reá adományt. Ugyanekkor Olgyai György, néhány évvel késbb pedig Török Balázs is kap ide donácziót. Ez idben Kossolth néven van említve. Késbbi birtokosai a Jezerniczky, Balogh, Duehon, Thédy, Fekete, Liptay, Somogyi, Lelovics, Kiss, Petrovits, Burián, Thúróezy, Abrahámffy és a Simonyi családok, most pedig Fekete János bárónak és a diószegi ezukor-gyárnak van itt nagyobb birtoka és az Abrahámffy, báró Fekete és Kis< családnak csinos urilaka. Nevét a mai hangzásnak megfelelen csak az 1713-iki canonica visitatio írja elször Kossuthnak. Az abszolutizmus idejében e név az osztrák kormánynak szemet szúrt és báró Fekete Mihály útján odahatott, hogy a község vegye föl a régi Kossolth nevet, a mit azonban, az itteni közbirtokosság határozott tiltakozása következtében, nem sikerült keresztülvinnie. községhez tartozik ma Fityka tanya is, mely Fitykafölde néven már 1553-ban Török Balázs birtokaként szerepel. Ezenkívül ide tartozik Erdalja, Esterházy- és Fekete-major. A községi katholikus templom újabbkori és 1849-ben épült. községnek van postája és vasúti állomása, de
:

A

A

távírója Magyardiószeg.
Küzépcsöpöny

Középcsöpöny, hajdan magyar, ma már tót kisközség, 56 házzal és 365 róm. kath. vallású lakossal. 1672-ben praedium 15 lakossal. múlt század elején Hittel- Csépen német néven is ismeretes. Az Esterházyak voltak az urai

A

Kukló.

Angelika herczegnnek van itt nagyobb birtoka, temploma. Postája, távírója és vasúti állomása Szered. Kukló, a Miava patak mellett fekv nagyközség, melynek lakosai tótok, németek és magyarok, de a tótok vannak a legnagyobb számban. 315 házból áll és 1351 róm. kath. vallású lakost számlál. E község hajdan Éleskvár tartozéka volt és a Czoborok voltak az urai. 1553-ban Bakics Péteré és Czobor
és

ma

Alsasse d'Hennin

A községnek nincsen

Jánosé. Róluk
is

a

cs.

és kir. család birtokába került

;

ma

a Török családnak

van itt birtoka. A XVIII. század végén Kugelhof német neve is említve van. Újabb birtokosai közé számította, a cs. és kir. családon és a Török

Kulcsárkarcsa.

KQrt.

még a gróf Batthyány és a báró Jeszenák családot is. Az itteni azt tartja, hogy e községet egy halász alapította, a ki itt a Miava község állítólag hajdan a mai melletti mocsaras vidéken telepedett le. Kosztelik (templom) helyén állott, a hol még ma is akárhányszor Czoborok birtoklásának emlékét Czobotéglákat vet ki a földbl az eke. dljét a hagyomány szerint azért rovszka dlje tartja fenn. Sajbi nevezik így, mert ott állítólag valamely ellenséges hadtest hosszabb idn át római katholikus czéllövésben gyakorolta magát. 17w9-ben teljesen leégett. templom XIV. századi építmény. Van postája és vasúti megállóhelye, távíróhivatala Morvaszentjános. Ide tartozik a Marczinky malom. Kulcsárkarcsa, magyar kisközség a Csallóközben; 26 házat és 120 róm. kath. vallású lakost számlál. fészke a rég kihalt Kulcsár családnak, melynek itt nagy kúriája volt. Nagyjában a többi Karcsa falu sorsában osztozott. Tómögi dljét, vagyis annak egy részét a nép Tatárlésnek nevezi, mert a török világban állítólag ott tanyáztak a törökök. községben csak kápolna van, mely 1840-ben épült. falu postája Királyfiakarcsa, távírója iMmaszerdahely és vasúti állomása Dióspatony. Kürt, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. 121 házból áll, melyekben 772 róm. kath. vallású lakosa lakik. község, mely már 1138-ban szerepel. 1390-ben, a mikor itteni egyháza is említve van, Kiwrth néven fordul el, a Pázmány-féle jegyzék pedig Egyházkürtnek nevezi. IV. Béla király a pozsonyi prépostságnak adományozta, s késbb is a káptalané volt. 1399-ben Poss. Kyrth alakban találjuk említve. Albert király 1439-ben a Rozgonyiaknak adományozta. 1553-ban Serédy Gáspár, Mérey Mihály és Kerekes Lukács együtt 11 portát bírtak itt. 1647-ben csak a Kerekes család van említve birtokosául. Késbbi birtokosai a Pálffyak lettek és ma is id. Pálffy János
családon kívül,

hagyomány

nev

dl

A

A

nev

nev

A

si

A

A

si

;

Pozsony vármegye községei.

83

grófnak van itt nagyobb birtoka. Temploma srégi és gótikus építmény. Egyik harangja 1482-bl való. A község határában skori telepek vannak, melyeket azonban még nem kutattak át. Ide tartoznak Apponyi-major, Sóssziget és Újmajor. Postája Vasárut, távírója ós vasúti állomása Albár.
Láb, a morva völgyi vasútvonal mentén fekv tót kisközség, körjegyzségi székhely, 299 házzal és 1740 róm. kath. vallású lakossal. E község története Zsigmond király idejéig megy vissza, Hajdan, a török világban, két izben elpusztult. Az 1553-iki portális összeírás szerint Serédy Gáspárnak ilt 28 község állt fenn portája adózik. Pázmány érsek idejében két Láb egymás mellett, melyeket Alsó és Fels jelzkkel különböztettek meg egy11 között a császári hadak sokat sanyargatták. Késbb a mástól. 1703 Pálffy-Daitn grófi családé lett, ma pedig Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka. Katholikus temploma, a réginek a helyén, 1722-ben épült. községnek van postája. Távírója Zohor. 1874-ben a falu nagy része leégett.
Láb.

nev

A

Laksár-patak mellett fekszik a malaczkai járásban. Nagyközség, tót és német, de nagyobbrészben tótajkú és róm. kath. vallású lakosokkal, kiknek száma 1500; a házak száma 336. E község 1296-ban Vörösk vár tartozéka volt és egész a XVII. száz. végéig e várbirtokok sorsában osztozott, de ekkortájt az éleski vár uradalmához csatoltatott A Rákóczy-féle felkelés idején szintén sokat szenvedett a császáriaktól. Újabbi birtokosai, idrendben: a Batthyány, Zichy, a Jeszenáh családok és Hirsch báró, kinek halála után Hohenlohe Keresztély herczeg vette meg. A múlt század elején, mint a herczeg Pálffy család birtokai, Humenecz és Niclcelhoff puszták is ide tartoztak most Sisulak, Walla és Zelenka malom, Trny puszta és Hrabovecz vadászlak tartozik a községhez. Katholikus temploma a XVIII. század elején épült. Van itt kápolna is, mely már körülbelül 200 éve áll fenn. 1869-ben a községnek több mint háromnegyed része leégett. Posta van a községben, de távírója és vasúti állomása Sasvár. Lamacs, a budapest bécsi vasútvonal mentén, Pozsony közelében fekv kisközség. Eredetileg német volt, majd horvátokat telepítettek bele, a kik idvei aztán eltótosodtak. Házainak száma 206, lakosaié pedig 900. Pozsony város egyik legrégibb birtoka, melyet, bírájának a külföldi követségekben szerzett érdemeiért, IV. László király 1280-ban adományozott a városnak. Ez idben Plumau német néven szerepel. 1288-ban mint puszta és néptelen hely van említve. 1350-ben Jakab pozsonyi bíró itteni birtokát testvérének adományozza. 1397-ben találkozunk elször Lámács hangzású nevével, de azért német neve állandóan szerepel, hol Plumau, hol Blumau, Plumno és Blumenau alakban. A törökök ell menekül horvátok és szerbek letelepedése után már Horvát-Lamocs néven van említve. 1420-ban Oara Miklós nádor e községet erszakosan elfoglalta és a dévényi váruradalomhoz csatolta. Az 1553.
Lttlcsáriíjfalii,

a

Laksárújfalu

;

Lamacs.

évi portális összeírásban még mindég Pozsony város birtoka, a hol 14 portát találtak. 1703 11 között a császári csapatok négy ízben kirabolták a lakosokat, 1751-ben Mária Terézia újabb adományt ad Pozsonynak e községre. 1866. évi július hó 22-én a poroszok és az osztrákok között itt harcz volt, mely alkalommal a község leégett. katholikus templom 1634-ben épült a Szent Rozália-kápolnát Pozsony városa 1710-ben, az akkor dúlt pestis emlékére emeltette. község postája Pozsony-Hidegkút, ellenben saját távírója és vasúti állomása van.

A

A

Lidértejed, alsócsallóközi magyar kisközség, 45 házzal és 303 róm. kath. vallású lakossal. Ma két Tejed nev község van a vármegyében és pedig Lidértejed és Ollétejed. régi okiratok a XIII. században csak egy Teyed nev községet ismernek, mely Pozsony vár tartozéka volt. Eltejed 1399-ben Andreás de Elleuteydy nevében szerepel, 1450-ben pedig Eltejedi Miklós nevében. Lidértejed nevét 1496-ban találjuk elször említve Lider- Teyed alakban. 1667-ben » Méhes és a Balogh család osztozkodnak itteni birtokaikon, de késbbi nemesi birtokosait nem ismerjük. Ma a Franki fiai pozsonyi czégnek van itt nagyobb birtoka és régi úrilaka, mely 1700 körül épült. Említést érdemelnek Andaházy és Apátúri dli; elseje régi birtokosának, a másika pedig az apátságnak emlékét rzi. A községnek Dunaszerdahely a távírója és a vasúti állomása.

Lidértejed.

A

Leger Paton néven. de idvel elpusztult és helyébe épült 1802-ben a mai templom. távírója és vasúti állomása Bazin. E községnek Szentmihályfa a postája és vasútja. a Kis-Kárpátok alatt fekszik. század elején e fúri nemzetség uradalmainak középpontja volt. 179 házzal L805 lakossal. 1848-ban pedig a szerbek és a horvátok felgyújtották. 1877-ben nagyobb részét tz pusztította el. Postája. községnek van saját postája. morvavölgyi kisközség. tították. hitvallásúak. 1881-ben a község nagyobb része leégett. 1407-ben Dub néven szerepel. tották el. Régi temploma 1517-ben már említve van. A XVIII. legna- gyobbrészben róm. vallású lakossal. melyet még a Pálffy-Daun grófi család építtetett. h. s melyet II. de az elbbiek többségbon vannak. Vallásuk róm. Losoncz. Erdrlak és az uradalmi erdészlak. Ujabbkori földesurai a Pál/fyaJc voltak és ma is id. társaság zománczozott-edény gyára. Házainak száma 167. 1829 tótajkú és róm. alsócsallóközi magyar kisközség. Ide tartozik /náza. községet 1666-ban a törökök pusztímelyhez tornyot 1901-ben építettek. ev. vallású lakosa lakja. [. míg végre a Pálffy család birtokába került.atony. E pusztán kívül Kültelek is ide tartozik. Tót kisközség. melynek 98 házát 687 róm. így a Westen P. E község újabb telepítvény. felperzselték a községet. A községhez tartozik ma Pöcs falva puszta. továbbá Új. 14 házzal és 158 róm. E község Engerau néven is ismeretes volt. 57 házzal és 464. 1709-ben a kuruczok. kath. Komálom. házak száma 272. kisközség a Fels-Csallóközben. 1709-ben a labanczok kétszer felbujtották a községet Az egyház birtokában 1630-ból származó érdekes ezüstfeszület van. viseli. távírója és vasúti állomása. távírója és vasúti állomása Szomolány.84 1 Pozsony vármegye községei. Késbb itt is a Pálffyak lettek az urak és ma a Pálffy-féle szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. Ez is a évszámot A A borostyánki váruradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott. kath. Késbb ez a falu is a Pálffy aké lett és ma Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka. Losonczi Anna. Ide tartoznak Majdan és Olsovszky puszták. század végén a törökök elpuszvolt. E községben több nagy gyártelep van. Az 1553-iki összeírásban királyi birtokként van felvéve 10 portával. 1859-ben a jégzajlás majdnem az egész községet elsodorta. a lakosaié pedig 895.és Ó-Bobata vadászlakok. Hajdan királyi birtok volt és az 1553-iki összeírásban 9 portája szerepel. község postája. vallású magyar lakossal. Lajos királynak 1524-iki rendelete Poczfalvának nevez. de távírója és vasúti állomása Zohoron van. Katholikus temploma régi építmény. Pozsony közvetetlen közelében. melynek helyén még a XVIII. A község határában látható sánczokat a lakosok török sánczoknak nevezik. az újonnan alapított község benépesítése körül szerzett érdemekért Horváth Márknak itt másfél teleknyi birtokot adományozott. és ág. Maczháza. Itt van a körjegyzség székhelye. Hajdan a szomolányi vár tartozéka XVI. Van saját postája. Hajdan királyi birtok volt és a gellei érseki székhez tartozott. s a megersített templomból ágyúzták a pozsonyi várat. a kik legnagyobbrészt ág. Ma Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka és kastélya. de erre nézve történeti adatok nincsenek. Lozornó. Harsch testvérek fadobozgyára és e vidéken van Durvay Antal téglagyára. Napóleon hadainak itt volt a fhadiszállása. Nagyhegy major. Skála erdrlak és Kültelek. vallású lakossal. Ide tartoznak Kosarizkó vadászlak. igetfalu Limbach. Mai neve ettl az idtl ismeretes. Lögérpatony. Levy James gépszíjgyára. Otrubaky és Rusznyáky malmok. de ismét benépesült és 1589-ben [Ingnád Kristóf özvegye. de számra nézve az elbbiek többen vannak. Limbach. ev. Az újabb korban a Pálffy grófi család lett az ura . melynek lakosai németek ós tótok. Vöröskvár tartozéka volt és e vár birtokainak sorsában osztozott. melyet már Mátyás királynak 1466-ban kelt és a gellei székre vonatkozó szabadalomlevele is említ Boczfalva néven. kath. kath. Ma a Pálffy-féle szeniorátusnak és a pozsonyi társaskáptalannak van itt nagyobb birtoka. Losoncz Ligetfalu. Lajos királynak a gellei székhez 1524-ben intézett rendeletében is. Ide tartoznak Mandelik és Steper malmok. Leuger Pathon alakban. német kisközség. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. a Kis-Kárpátok alatt fekv kisközség. a távírója pedig Nagylég. Az 1553-jki összeírásban Lympach néven szerepel. század második felében csak néhány elszórtan fekv ház állott.. így szerepel II. kath. Egyik kelyhe az 1737 és A A A Lozornó.

1495-ben II. kath. Német lakosai késbben elköltöztek és helyükbe tótok jöttek. 1890-ben épült. 1709-ben a császári csapatok gyújtották fel. erdben lett volna. ref. mindössze 10 házzal és 64 róm. A falu postája Dunaszerdahely. király vadásztanyája állítólag a község mellett elterül nagy község újabbkori nemesi birtokosait nem ismerjük. Ez idtl fogva német nevének eltótosított mása. az utódok ma is kegyelettel mutogatják. 1847-ben az egész község a templommal és a paplakkal együtt leégett. magyar kisközség a Csallóközben. gosítják. mely azonban megmagya- István Temploma nincs. Királyi birtok volt. Ulászló részben csebi Pogány Péternek és alsóborsai VizTcözi Andrásnak adományozza.Pozsony vármegye községei. távírója pedig Kispaka. róm. mint egykor szabadalmas voltának emlékét. 96 házzal és 470. 397 házzal és 2603 tótajkú. vallású lakossal. A A Madarász. egyenl részben róm. Hajdan Vöröskvár tartozéka volt és birtokai sorsában osztozott. Postája és távírója Féli. 85 MAGYAKBÉL. a mikor Hódi Jak és fiai e birtokuk felét Hódi Ferencznek elzáloés . 1693-ban sáskajárás látogatta. Temploma nincs a községnek postája Sárosfa. melynek itt az 1553. 1506-ban Verböezi is részbirtokos itt. Magasfala. Ez idben Madaras néven említik. keményítrosodott. E községrl 1333-ban találjuk az els írott nyomokat. Madarász. Több izben árvíz is pusztította. vasúti állomása Misérd. Az 1553-iki portális összeírásban mindössze 6 portával szerepel Serédy Gáspár birtokaként és ekkor Hochstetten német néven ismeretes. Magasfalu a Morvavölgyben fekszik. Református temploma 1788-ban épült. alsócsallóközi magyar kisközség. és ev. Nagyközség. Hochstetnó is forgalomba került. Hajdan német község volt. Id folytán Nagyszombat város birtokába jut. távírója és vasúti állomása pedig Albár. évi összeírás szerint 10 portája adózik. Van itt egy kölcsönösen segélyz-szövetkezet. 1831-ben pedig a kolera tizedelte meg lakosait. Ebben az oklevélben Madaras néven szerepel. Mad. Bírói pálczáját. melynek 1697. Mad. vallású lakossal. Ismeretes a Mátyás korabeli népregékbl is. . évi kancsóját egy idevaló lakos rzi. Hajdan itt halász-czéh is volt. vallású lakossal. a réginek a helyén. E községet 1683-ban Thököly hadai megtámadták és feldúlták. szeszgyár. — A GRÓF CSÁKY-FÉLE KASTÉLY (MOST XIVKOVICH EMILNÉÉ). kath. a hol a hagyomány szerint Mátyás király gyakran tartózkodott. A katholikus templom. Végi az éberhardi uradalomnak lett a része. ma is a Pálffy-féle szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. 1439-ben királyi birtok és ekkor Albert király zálogba adja a két Hunyadi Oláh Jánosnak. kath.

a budapest bécsi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség. Batthyány József gróf herczegprimás. Késbbi birtokosai Csáky Imre gróf érsek. katb. 1448-ban Kiss Miklóst is birtokosul találjuk itt. akinek birtokrészét Muzsik Mihály zálogban bírja. Györgyöt és Miklóst iktatják be. 1544-ben Földes János örökösei bírják. Ide tartozik Farkastorok.G. 210 házzal és 1127 róm. Dubrava és Szálláspuszta. 1418-ban már a mai nevén szerepel és ekkor a birtok felébe Bazini Miklós fiait. gyár és gzmalom. mert 1323-ban a vármegye visszaadja a pozsonyi egyháznak. E kastélyban. moly két utóbbi már a múlt század elején említve van. érdekes kastélya van. távírója Zobor. 1347-ben az itteni nemesek a község határát szlmívelésre adják ki. melyet Csáky Imre gróf érsek a hírneves Fischer von Erlach mépítészszel 1725-ben építtetett.. 1324-ben egy oklevélben Nobiles de Beel is említtetnek. a gróf Traun és a Szakáll család. a Nagyszombat és Pozsony között fekv birtokán megfelel rezidencziája legyen. Magyarba. Horvát és Molnár családok panaszt emelnek kisserényi Serényi András ellen. A községnek van sajál postája. melyet Szent Pál életébl vett szép falfestmények díszítenek. ki férjével. Újvilág. E község 1294-ben Beel néven a pozsonyi vár tartozékaként van említve. leányával és vejével. a pozsonyi országgylések idejében. Magyarbél. mely azonban . Körjegyzségi székbely.86 Pozsony vármegye községei.nem birtokolhatta nyugodtan. gyl vészi Dadányi Sándorral és ennek gyermekeivel lakja e kastélyt. Mándiház. . A CZUKORGYÁR R. A köz- — MAGYAÍÍDIÓSZF. azután krivinai Oyiokó Szilárd és végre Xivkovich Emilné szül. hogy itt.úgy látszik . Mai tulajdonosa krivinai Gyiokó Miklós unokája. vallású lakossal. 1553-ban Literáti Mártoné.. T. 1691-ben a Jordán. a birtokukon elkövetett hatalmaskodásokért. kinek itt hatalmas arányú. 1677-ben a párkányi csatában elesett Szüll György neje és gyermekei osztozkodnak itteni birtokukon. Késbb a pozsonyi egyházé lett. a gróf Reviczky. de maga a kastély Batthyány József gróf herczegprimás idejében látta fénykorát. mely egyébként a Mária Terézia korabeli építészeti memlékeknek egyik érdekes példánya. a bkez fpap fényes udvart tartott és nagy vendégségeket adott. KASTÉLYA. szentelte föl a kastélykápolnát is. a gróf Hadik. Pilta Erzsébet. A magasfalusi plébánia könyvtára sok érdekes könyvet tartalmaz.

I. úgy látszik. Körjegyzségi székhely. Házainak száma 299. 1301-ben Magari András fia Tamás az ura. 1647-ben önálló község volt. ezután voltak. katholikus templomot. Diószegnek hajdan vásárszabadalmai is voltak. 1310-ben Jánohi Jakab szerepel birtokosaként az ekkor emlékét nev még A — nev Magyarfalu. a vallásalap 1786-ben építtette. 1709-ben az egész község leégett. magyar község. Van itt értékesít és fogyasztási szövetkezet és zene-egyesület. vallású magyarok vannak a legtöbben. kinek már sei birtokosai Dudvágszegi család révén 1337-ben Orros Péter a birtokosa. hatalmas czukorgyára és szép kastélya van. kath. kath. Magyarfalu. 87 MALACZKA. vallású lakossal. A FERENCZRENDIEK ZÁRDÁJA ÉS TEMPLOMA. távíró és vasúti állomás. Károly király. községben van posta. Ez utóbbiak után Zichy Ferencz gróf tulajdonába került.Pozsony vármegye községei. hitelszövetkezet és a volt úrbéresek egyesülete. Magyar diószeg. a község si templomának a helyén. melyeket 1870-ben megújítottak. mely hajdan község volt. ki itt határjárást tartat. már az óbudai apáczák szerepelnek birtokosaiként 22 portával. Nevét a hajdan határában állott diófaerdtl vette. kik között a róm. 1707-ben Stahremberg Guidó császári fvezér megszállotta és a kuruczok ellen megersítette. József alatt történt eltörlése után a vallásalapé lett. s e rend II. A A ma már csak egyik ily dlje és egy domb tartja fenn. Van saját postája. Ide tartozik Ujhely puszta is. lakosaié 2722. 1301-ben Dudwagy Miklós az ura. távírója és a vasúti állomása Szempcz. de az 1673 83 közötti török dúlások alatt elpusztult. János fia Morochuh mesternek adományozza a birtokot. században herczegnek van itt A . melynek itt nagy és mintaszer gazdasága. 1553-ban. séget 1861-ben tzvész pusztította. évi oklevele említ. 1647-ben a Klarissza-apáczáké. Van a községben katholikus olvasókör. 261 házzal és 2369 róm. melyet a társaság 1885-ben építtetett. Béla királynak 1252. si Magyar nevezet községnek és itt tokot adományoz. került a Pálffy család kezébe és most Pálffy Miklós egyik szolgájának nagy terjedelm földbirXVIII. magyar-. morvavölgyi tót kisközség. Késbbi birtokviszonyait nem ismerjük. Ide tartozik Konstantin major. Lajos királytól új adományt nyert. melyet IV. Temploma. 1470-ben a Dudvágszegi család már Dyozegi néven szerepel és még mindig birtokos itt. de a Rákóczy-féle felkelés idejében elpusztult. az akkori portális összeírásban. E község a pápai tizedszedk jegyzékébe Dyosic alakban van bejegyezve. Dudvágszeg hajdani nevének Magyardiószeg. melytl az Erddy grófok és ezektl meg az Esterházyak vették meg. „körjegyzségi székhely. német.és tótajkú lakósokkal. mátyusföldi kisközség. melyre ez I. mely az idk folyamán eltótosodott. Most Zichy József grófé és bérlje a diószegi czukorgyár-részvénytársaság. árpádkori.

körjegyzségi székhely. tzoltó-egyesület. Most Zichy József és Esterházy Károly grófoknak van itt nagyobb birtokuk. Késbb a Baicsics. kitl 1900-ban a birtokot a kastélylyal együtt Stockau Matild grófné örökölte. Hajdan Vöröskvár tartozéka és e vár birtokainak sorsában osztozott. Karolinenhof. Malaezka. kath. harminezad-hivatala még a múlt század els felében fennállott. Ettl megvette Sehwartzenberg Sándor herczeg. A gyri hs szívét a ferenezrendiek lorettói házában rzik. de idvel eltótosodott. vallású lakossal. Lajos király 1377-ben itt Pálos-kolostort alapított. azután WoTkenstein Osvald grófé lett. kath. melynek templomában állítólag Szent István korából való Mária-szobor van. melyet vadászkastélynak használtak. vallású tót lakossal. pápai tizedszedk jegyzékébon Moytech néven szerepel és ez idben Elefánti Endrefi Mátyás comes az ura. a morvavölgyi vasútvonal mentén fekszik.Maiaczka. Marchechek. a Pálffy herczegi uradalom központi hivatala. távírója Malaezka és legközelebbi vasúti állomása a már osztrák területen fekv Angern. Marienthal német néven is ismeretes. század második felében. . község hajdan magyar volt. uradalmi szeszgyár és gzfürész. múlt század elején serfz és pálinkaház volt itt. A. községben van posta. melyet a községgel megajándékozott. a mikor e község itt ma is birtokos. Legrégibb okleveles nyomát 1337-ben találjuk. A . A A A A A A Máazt. A Schvfartzenbergektl Schafgottsche Frigyes gróf vásárolta meg. az Elefántiak. régi szentségtartót riz. kiknek száma 5053. században már Ukerseha Vese tót neve is ismeretes. községben lev hatalmas kastélyt szintén a Pálffyak építtették 1624-ben. Postája van. tót kisközség. Baltazzy Eveliné. a mikor már mai nevén szerepel. Ahrahámfy. dalegylet. Vinohradek major és Téglavettelep. Nagyközség. A község a hasonnev járás székhelye. Egyik legrégibb birtokosa a Szegedy család. volt Mászt. és a Löwbeer Miksa czégnek nagy czukorgyára. azonkívül pedig még Stern és Jelinek szeszfinomítója és a Holczer-féle szappangyár. kath. E kastély romjaiból építtette a XVII. Katholikus temploma a XVII. kisközség. 1786-ig a Pálosok bírták. Katholikus temploma a XVII. két takarékpénztár. A község határában nagy terjedelm és rendkívül gazdag palabánya van. században említve van. távírója és vasúti állomása pedig Stomfa. de József császár alatt az állam tulajdonába ment át. 1703 11 között a császári seregek felperzselték a községet. vallású. A . Rákóczy-féle szabadságharcz idejében sok sanyarúságban volt része. de mostani temploma újabb építmény. leégett. A kastély 106 holdas angol kertben áll. Gudics. Rakárna puszta. 1339-ben Pál országbíró meghagyásából a pozsonyi káptalan határjárást tartat itt. Egyike ez a vármegye legszebb és legnagyobb kastélyainak. a templommal együtt. távírója és vasúti állomása Diószeg. Az egyház aranyozott vert-ezüstbl készült. majd gróf Stockau Györgyné szül. I. 148 házzal és 1342 róm. vásárai pedig messze vidéken híresek voltak. a Kis-Kárpátok alatt fekszik 130 házzal és 809 róm. Van itt járásbíróság. Egyháza már a XIII. Vöröskereszt vadászlakok. Határa gazdag rómaikori . kaszinó. század els felében épült. mely a gróf Stockau birtokhoz tartozik. távíró és vasúti állomás. ferencziek zárdájában van a Pálffy család sírboltja. Máriavölgy. de már a középkorban is jelentékeny hely. tótajkú lakosokkal. Híres búcsújáró-hely. 623 házzal és legnagyobb részben róm. század els felében épült. mely Pálffy Miklós herczegé. s különféle szabadalmai vannak Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspárnak 35 portája adózik. 1471-ben Rozgonyi László is a klastromnak adományozta pozsonyi házát. E község legrégibb birtokosa Cseklészi Bökény fi Bökény eomes és utána. Máriavöisy. A község postája Pozsony-Besztercze. Ide tartozik Ferencz-major is. körjegyzségi székhely. Postája Ábrahám. s XVIII. XVII. nagyobb birtoka A — Ma i tÓQ y- Majtény. A lakosok katholikus kört tartanak fönn. A Balassa grófoknak birtoklásuk idején a városban nagyszabású kastélyuk volt.Z 1553-iki portális összeírásban Báthori András 7 1 2 a borostyánki urak meg 7 portával szerepelnek. A községhez tartoznak Fáczányos. század els felében Pálffy Pál gróf a ferenezrendiek mai zárdáját. ki a kolostort kastélylyá alakíttatta át. a zárdatemplom pedig 1653-ban adatott át rendeltetésének. mely a Szegedy család ajándéka. 1808 április 23-án az egész község. A vöröski vár tartozéka volt. a Farkas ós az Esterházy családot találjuk itt. 1266-ban. serfz is volt itt.88 Pozsony vármegye községei.

.!ɧ 6c J a.

mert 1302-ben Homorói Jakab a maga birtokát Hertlin pozsonyi bírónak adja el. Az evangélikus templom 1814-ben épült. A községnek nincs temploma. Az úrbériség eltörléséig Nagyszombat város birtoka volt. 1703 11 között három ízben leégett. Jakab nevt. magyar kisközség a Csallóközben. Késbb a borostyánki uradalomhoz csatoltatott. Misérd. Mérey Mihály 3 és Farkas Ignácz 2 portával bír. és nagyobb számban ág. 1294-ben puszta. Móroczkarcsa. 1805-ben. Nagymihályi Ferencznének volt itt 4 portája. században a pestis pusztított a községben. 32 házzal és 153 róm. hogy ekkortájt még más birtokosa is volt. Postája. mai kath. Els írott nyomaival 1206-ban „találkozunk és ekkor. 1307-ben pedig Poss. XVIII. 1335-ben Magerad és Magurad alakban Nagyszombat város birtokául van említve. evangélikus. mely 1808-ig ott hevert. a kik között azonban a németek többségben vannak. 318 lakosa tót és róm. valamint 1216-ban Misde és Miser néven van említve. néptelen hely volt és Pozsony vár tartozéka. 208 házzal és 1571. A község postája. Körjegyzségi székhely. Modorfalva. míg végre a Pálffyak lettek az urai. t. A pápai tizedszedk jegyzékében ez a hajdan magyar község már Magerdorf német néven van följegyezve. A községben van posta és vasúti állomás távírója Püspöki. Móroczkarcsa. Ugy látszik azonban. mátyusföldi tót kisközség. ma pedig Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka. Az itt elterjedt hagyomány szerint a község hajdan néhány kilométerrel közelebb feküdt a nagy Dunához. a sziklába és a megkövesült agyagos homokba földalatti folyosók és tágas üregek vannak vájva. A Magdolna-kápolna 1634ben már roskadozó állapotban volt. 1647-ben részben a Kerekes család birtoka. mire a határában lev pogánykori rdombok mutatnak. A lakosok ezeket kuruczdomboknak nevezik. róm. részben Éberhard várának tartozéka volt. A község alatt. Postája Laksárújfalu. 1735-ben és 1773-ban átalakították. Az 1553-iki összeírás szerint Miserdy faluban Serédy Gáspár 5. honnan már számos A — A A A Misérd. de 1747-ben újra épült. Ma a templomnak csak románstil szentélye van kis templommá átalakítva. távírója s vasútja Sasvár. távírója és vasúti állomása pedig Dnnaszerdahely. Miklóstelek. i. a komarom pozsonyi vasút vonal mentén. mely késbb a vajkai érseki székhez csatoltatott. melyeknek rendeltetése ismeretlen. kath. Vallásuk róm. 1694-ben összedlt. Magarad néven szerepel. — . szá18 portával szerepel. A ételek. A Szentháromság tiszteletére szentelt templomot 1650-ben Salgovich Ádám modorfalvi születés esztergomi kanonok építtette. n. 1647-ben özv. a franczia háború alatt. mint ma. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Nagymartom Pál országbírónak 1335-iki oklevelében Magyarád szerepel. Egyebekben sorsa összefügg a többi Karcsák sorsával. 1712-ben az egész község leégett. 1802 augusztus 12-én az egész község leégett és csupán két háza maradt meg. 1256-ban Villa Mogorod néven. zadbeli portális ossz írásban lelhely. a Maholányiak. a Pálffyak. Postája Királyfiakarcsa. Az itt elterjedt hagyomány szerint ezek hajdan az slakók búvóhelyéül szolgáltak. a lakosoké 990. templom 1716-ban épült. távírója és vasúti állomása Stomfa. 1349-ben a pozsonyi káptalan ismét egy pozsonyi bírót. régiség került egyes muzeumokba. 1390-ben is mint rég fönnálló templom szerepel. iktat e község birtokába. Ide tartoznak Haluska vadászlak és Ustudenki telep. katholikus. kath. Hajdan búcsújáróhely volt. vallású. melyet III. kath. 1390-ben Mogordorf néven találjuk.s»o Pozsony vármegye községei. a ki kétségkívül azonos az elbb említettel. de 1852-ben leégett. 90 házzal és 567 német és magyar lakossal. Házainak száma 70. Endre Herculinus pozsonyi bírónak adományozott. Pozsonyi várbirtok volt. az u. A múlt század elején az Apponyiak. Földesurai a Pálff'y nemzetség tagjai voltak és ma is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. Egész 1880-ig Szent-István községhez tartozó puszta volt és csak ekkor lett önálló község. és a Balassák voltak az urai. FriedhofGarten helyén. kisközség a Fels-Csallóközben. templomát Pázmány a régiek között említi. vallású lakossal. Modorfalva. az itteni templomban 16000 mázsa lport helyeztek el. XVI. község lakosai tótok és vallásukra nézve róm. vallású lakossal. dl . Kath. kisközség a Morvavölgy ben. kath. sidk óta megült hely. házak száma 140. Ide tartozik egy malom is. de ugyanekkor elferdítve Balarad nevet is említenek az egykorú oklevelek.

míg most Windischgratz Alfréd herczegnek.Pozsony vármegye községei. században ma községházán még A említi egy határjáró levél e községet. a nyitrai határszélhez közel 91 Nádas fekv kisközség. község határában. Károlyi és Ocskay. 213 házzal és 1435 róm. kath. grátz-féle. a Ricsán vezetése alatt álló császári seregeket megverték. sarlóikat a kuruczoknak adták át. melyet a gúnyoszerint két galambért a Sándorfiaknak adtak el. az utóbbi pedig kétaz urai.a Mátyás király vadászkastélya. Mindkettt a Motesiczkyek építtették. „Ördögbarázdája" néven sáncznyomok láthatók. Nádas. XVIII. Cziráky Balázs.. 1553-ban a Nyáryak - lódni szeret szomszédok évvel késbb Hrussói Mihály. a község jeles krónikása és plébánosa írja. Ha ugyanis valaki nem akar mezei munkára vagy aratásra menni. kirl e vidéken sok monda van elterjedve. E kastély kertjében állott volna . rendesen azt mondja. vásárjoggal. hogy a lakosok a mezei munkát abba hagyva. 1704-ben. mint Kollár Márton képvisel. hogy a korlátki uradalom birtokjoga fölött viszálykodó két testvért egymástól elválaszsza. vallású lakossal. melyekhez az az érdekes monda fzdik. A ftisztek a plébánián voltak szállva. Az elbbi emeletes. fegyvert ragadtak és a kuruczok segítségére siettek. Néhány siczky és A MÁRIAVÖLGY. A REGI PALOS-KOLOSTOR (. Már a XIII. hogy „Már oda adtam a sarlómat Rákóczynak". illetleg az uradalmat ketté oszsza Valószín azonban. 1^05-ben 37. hagyomány szerint Rákóezy-féle felkelés alatt. Ebbl az idbl. a Fehérhegység egyik magaslatán. 1848-ban magyar huszárok voltak itt A — A : A m A . emeletes. hogy Szentgyörgyi Tevmmlt és Spatai János e birtokot megszerezhessék. a másik a Krisehker-féle. Krischker-féle 1866-ban került mai tulajdonosa birtokába.MOST STOCKAU MATILD GRÓFNÉ KASTÉLYA). hogy e sáncz az országút megvédésére szolgáló védelmi volt. század els felében e vidéket Hrajnoha György hírhedt rablóbandája tartotta rettegésben. A pápai tizedszedk jegyzékében is szerepel. Ez azt jelenti. Hajdan mezváros volt. is rzik a régi bírópálczát. Korlátk várának a tartozéka volt és 1382-ben Kishöffleini Beled fia Gergely neje a pozsonyi káptalan eltt tiltakozik az ellen. érdekes közmondás maradt itt fenn. majd a Motea Pongrácz grófi család is részbirtokosa. a község határában Bercsényi. Apponyi Antal grófnak és Krisehker Nándornak van itt községben két nagyobb kastély van.000 orosz katona vonult itt át. hogy ezt a sánczot az ördög emelte. Az egyik a Windisehnagyobb birtoka.

Késbb a Pálffyak lettek az urai és ma is a gróf Pálffy szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. melynek postája Felbár. Katholikus feljegyezve. E községet régi oklevelek szerint 1161 és 1173 között telepítették. E községben született Bihary. községben lev kathoh'kus templom a XVII. közöttük József fherczeg és a szász berezeg is. A Sághi-féle birtokrész a múlt század második felében a Bartal család tulajdonába ment át. 1335-ben Zyly alakban. Ide tartoznak Bárányos. Raszochov írtvány. az 1553-iki összeírásban pedig még Kis-Zely néven. távírója Dunaszerdahely. Nagyabony. Hajdan Nagyszeg volt a neve és 1647-ben már az Esterházyak a birtokosai. de távírója és vasúti állomása Lócz. 1811-ben az egész község templomostul együtt leégett. Nádas határában feküdt még Makótelke. községben van posta. vágvölgyi tót kisközség. kath. A községnek van saját postája és vasúti állomása távírója Szomolány. mely a Csallóközben fekszik.-nak van itt nagyobb birtoka. A A . Nagybresztovány. 1903 július 13-án árvíz pusztított a községben. Nagybresztovány. a hol többen kolerában haltak el. Ennek családja egész a legújabb korig a község nemesi birtokosai között szerepel és itt van a családi sírboltja is. Temploma nincs a községnek. hétig és a mostani Krischker-féle kastély volt a kórházuk. . E községet 1280-ban IV. században sörház is volt a községben. vasúti állomása Dunaszerdahely. Endre Olgyai Péternek nagyobb birtokot adományoz. A XVIII. E község legrégibb birtokosául 1445-ben Temesközi Bálint pozsonyi kapitányt ismerjük. vallású lakossal. kath. mely a török világban elpusztult és nevét ma már csak egyik dlje tartja fenn. 324 házzal és 2398 róm. a híres czigányprímás. si fels temploma XIII. magyar kisközség 95 házzal és 692 róm. Itt van a Pongrácz család sírboltja. 105 házzal és 656 róm. Házainak száma 183 lakosaié. 104. Ide tartoznak Rakova vadászlak. Trnavka malom és két uradalmi major. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel 14 portával. n. A sárközi Sághi és a Dömközy családok si fészke. melynek 115 házát romba döntötte. A A Bs A A .000 osztrák katona táborozott. mátyusföldi magyar nagyközség. Simunich osztrák tábornok is két napot töltött itt seregével. 1647-ben özv. Ez idben Zsigmond király Mátyás és András nev nemeseket iktattat be valamely itteni birtokba. Nádszeg. csallóközi magyar kisközség. Ennek nevét a mai Máková nev tartja fenn. Nagyabony körjegyzségi székhely. Az 1848-iki szabadságharcz alatt a község határában kisebb ütközet volt. századbeli és régente búcsújáróhely volt. Határában állott hajdan Nádvar község is.\adasd. a kik róni. 88 házzal és 505 lakossal. községben lev u. A mostani templom 1753 és 1763 között épült. László király Nagyszombat városának adományozta. de 1412-ben egy részét Malath András pozsonyi polgárnak adományozza. Nagyabom- Kagybodak.Bresztovány. Nagybodak. Nádasd. és vasúti Temploma nincs a községnek. kath. az utóbbi pedig Rajner szolgabíró házában volt szállva. katholikusok. magyar kisközség. Lelkes és Szell majorok és Molnártanya. kath. Vasúti állomása Csallóköz-Abony. a mikor 4 portája van legújabb idkig Nagyszombat város birtoka volt. Ez idben Zill néven szerepelt. vallásúak. 1428ban már mai nevén szerepel. Az 1553-iki összeírásban Sághi Imre és Sárközy Kristóf egy-egy portával szerepelnek. században épült. temploma 1778-ban épült. Amadé Lénárdné birtoka. sárga kastélyt az Ordódy család építtette. a kik legnagyobb részben róm. Nádszeq. 1298ban egy káptalani oklevélben Fulobon néven a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. Az elbbi a mostani Windischgrátzféle házban. a hol III. melynek postája Baka. században volt plébánia. dl . távírója Bs.92 hat Pozsony vármegye községei. múlt század elején a község közelében az itteni Dunaágon 14 malom volt. kápolnája pedig 1767-ben. a községben azonban mára XIII. Késbb a község számos nemes család birtoka lett. va }^ sl^ lakossal. L866-ban a község' határában 12. mely 1583-ban már szerepelt. Ma Esterházy Mihály grófnak és Pápay Ignácz dr. községben van postahivatal. Ujabban lebontották és mást építettek helyébe. Posta van a községben. de távírója és vasúti állomása Galánta. vallású lakossal. a katholikus templomot pedig 1761-ben Csiba Imre. távírója állomása Lég. Már 1397-ben mai nevén szerepel.

(MOST KRISCHKER NÁNDORÉ). 93 Nagybudafa. vallású magyar lakossal.Pozsony vármegye községei. s a hagyomány szerint a plébánián lakott. volt és lakosai késbb nemesi eljogokat élveztek. birtokrészüket visszaváltják Csorba Andrástól ez idben Némelfedémes néven említik. múlt század elején Lacsny Miklósnak volt itt czukorgyára. Nagyfödémes. a pozsony komáromi helyi érdek vasútvonal mentén fekszik. A lakosok fogyasztási ós értékesít . de tornya 1710-ben épült. 1683-ban Thököly fejedelem járt itt. 1619-ben átalakították. a kik 1569-ben új donácziót kapnak reá. század elején egy . Mai templomát. pozsonyi vár tartozékaként szerepelt. távírója és vasúti állo- A mása pedig Patony. Nagybudafa. . vasúti állomása pedig Diószeg. de a múlt század elején ezeken kívül a Bacsák család is bírt itt és külön-külön mind a három családnak csinos kúriája volt a községben. Ide tartoznak Hajmás Kapostyán. 1866-ban pedig kolera pusztított a községben. Miksa császár seregei pusztították. A pozsonyi várbirtokok közé tartozott. A — Nagyiég. 1490 és 1505 között I. Perezátony. kath. 1865-ben tzvész. községnek van postája és távírója. 1560-ban Nemetfódemes alias Ofödemes néven a Vass és a Földes család ivadékai bírják. mely Terra Teuel és késbb Villa Teuel néven a Hemierd. melynek postája Egyházgelle. Temploma nincs a községnek. A pápai tizedszedk '. Ma Benyovszky Lajosnak és Petöcz Gábornak van itt nagyobb birtoka. pozsonyi várbirtokok közé tartozott és lakosai késbb nemesi szabadalmakat nyertek. 25 házzal és 169 róm. kath. 1541-ben a törökök dúltak házai között. plébánia alapítása 1328-ig vezethet vissza mai templomának alapját Szelepcsényi György érsek 1679-ben tette le. vallású magyar lakossal. A község közelében feküdt hajdan az 1221-ben már említett Tevéi község. vallású lakossal. 1515 június A MOTESICZKY-FÉLE KASTÉLY NÁDAS. Az 1553-iki összeírásban királyi birtokként szerepel 30 portával. ekkor ugyanis Szüll Zsigmond a maga birtokát Gálfy Péternek zálogosítja el. mely utóbbi 1384-ben Lencze néven Benefalvy Pál birtoka. A A . 1445ben Temesközt Bálint pozsonyi kapitány az ura. Kisközség 77 házzal és 523 róm. Az 1553-iki összeírásban a Sárkány családnak 5. csallóközi magyai' kisközség. század elején is birtokos itt. Zomor Jánosnak meg 3 portája adózik. 1694-ben Szüll Ferenczné is egyik nagyobb birtokosául van említve. A Szüll család még a XIX. de az építkezést csak halála után fejezték be. nagyközség 343 házzal és2706 róm. 18-án Bakai/ Bessenyei Gergely és Ilona itteni — A Szent Mihály tiszteletére szentelt kápolna állott. kath. melynek helyén a XVII. Szögyén és Lencsehely puszták. Késbb a falu a Pálffyak tulajdonába ment át és ma a Pálffy grófoknak van itt nagyobb birtokuk. Az újabb korban a Vermes család volt a nagyobb nemesi birtokosa.Nagy- födémes jegyzékében Fedemus alakban szerepel. E közsépozsonyi vár tartozéka get 1239-ben említik elször az egykorú iratok. 1862-ben árvíz. Nagylég.

Fenesár és Nagyói major. német és tót. a múlt század elején Bemjovszky Péteré. Kisközség. E német települk megjelenése óta a községnek német Gross-Schützen neve is ismeretes.!U Pozsony vármegye községei. az ág. Posta van a községben. a Limboth és a Bartal családok s ma is Bartal Ferencznek és Linzboth Mihálynak van itt nagyobb birtoka és ez utóbbinak csinos úrilaka. Gálház és Hétmány csszház. 276 házzal és 1825 róm. Ez idn innen már mai nevével találkozunk. Van itt apáczák vezetése alatt álló leányiskola és a Pálos-rend kisebb telepe. Ide tartoznak még Alsótse. melynek 2977 lakosa magyar. a Mikohal erdészlak. Ide tartoznak Vörösbuzahely és Kondoros puszták. községben van a járási faiskola 1679-ben a pestis pusztította a lakosokat. ev. Nagyiévárd. a mikor neve Mahid alakban van említve. század els felében habanusok telepedtek meg. Késbb már Egyházas-Magyar néven is említve találjuk. Körjegyzségi székhely. h. E községben a XVIII. Postája Egyházgelle. Nagylucse a neve újra 1466-ban egy Szilass-Lucsi Mátyás királynak a gellei érseki székhez intézett oklevelében. most pedig az uradalomnak szeszgyára s gz. Ez idben egyháza is volt már mostani katholikus temploma azonban 1783-ban épült és 1880-ban nagyobbíttatott. 1709-ben és 1866-ban tzvész pusztította el a község nagy részét. 173 házzal és régebben 1424 róm. a Pila malom és a Wenckheim ménes. Némely író szerint II. Nagymácséd. kath. kath. Béla király idejében itt a templom mellett apáczazárda Dl A A A A nev A A k A A . házak száma 493. Ezektl vették meg Linzbothék és török idkben a község határában addig földszintes házukra az emeletet. vallású lakossal. Van itt posta. Idetartozik Nádaslak puszta. Maholányi Tamásné itteni birtokát nger Sámuelnek engedi át. században mezváros volt. a mikor Felslucse a neve s Bartal és társai itteni birtokrészüket Chugud fia. melyet a múlt század 50-es éveiben építtették a Jiringer család építtetett. távíró és vasúti állomás. vallású lakossal. 1836-ban a kolera tizedelte a lakosokat. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. de a távírója és vasúti állomása Galánta. Legrégibb elnevezése Morthamagor. a Jelinek és a Nyirky majorok. XVII. kath. mely bérházban van elhelyezve. felügyelsége. 1533-ban a már többször említett összeírásban Lipcsey Gáspárnak 6 és Pálffy Péternek 9 XVII. a ki itt ma is birtokos. A A . Szent-Erzsébet negyesület és katholikus legényegylet. kiktl a birtokot Alsasse d'Hennin Angelika herczegné vette meg. E község els nyomára 1302-ben bukkanunk. alsócsallóközi magyar kisközség. Újabbkori birtokosai a Jiringer. a morvavölgyi vasútvonal mentén fekszik. E községet mai nevén csak az 1553-iki portális összeírás említi. (az utolsó népszámláláskor ugyan pozsonyi vár tartozéka volt és 1239-ben csak 1353 volt alakosok száma). 1683-ban már Kollonich Zsigmond grófot találjuk birtokosaid. Ezenkívül van a községben kaszinó. Most Wenckheim István grófnak van itt nagyobb birtoka és az övé az említett kastély is. E községgel elször Pensaurai Lénárd 1390-iki jegyzékében találkozunk. községnek nincs temploma. Nagymagyar. mely utóbbi 1319-ben Kondorosi Jakab birtoka. községben van posta. de 1423-ban község is elfordul. Neve különféle változatokban fordul el. szövetkezetel tartanak fenn. vallású lakossal. a mikor Lampatzer Lipót a birtokosa s ennek 28 portája adózik itt. de ugyanekkor Velke-Levari tót nevével is találkozunk. utána pedig Séllyey Miklósé. Nagylucs. kinek révén a birtok és az e család által épített nagyszabású és díszes kastély a WencJcheim grófi család birtokába került. Azeltt a községben harminczad-hivatal és serfz is volt. században az Aranyossy portája adózik és ekkor is Nagy-Luche néven. 1737-ben özv. Elina. 1553-han Báthori András 9 és a borostyánki uraknak szintén 9 portája adózik. templom pedig 1790-ben. kik itt 1760-ban kápolnái építettek. Ide tartoznak a Berger. körjegyzségi székhely. vágvölgyi magyar kisközség. Felstöse és Nagyhegy tanyák. Késbb a semptei uradalomhoz tartozott és az Esterházyak voltak az urai. nevei közül az [griczés. András comesnek elörökítik. család is birtokosa. Dil és Plavala téglavetk. a Kapuhely és a Bánvölgy is bizonyos jelentséggel látszanak bírni. távírója és ismeretlen. már említve van. Xagymagyar. szép katholikus templom 1729-ben épült.és hengermalma van itt. de ezek közt a tótok vannak a legtöbben. Nagylévird Nagylucs Nagymácséd. távíró és vasúti állomás. vasúti állomása Patony. 45 házzal és 360 róm. 1647-ben Kollonich Nándort. községhez tartozó Várparlag nev dlnév eredete kisebb ütközet volt.

.

Egyik leírója megjegyzi. hogy hajdan a Zrínyiek voltak a földesurai és ennek emlékét az Zrinska Gora nev hegy tartja fenn. Nagypaka. máig is fennáll. vallású. 1319-ben egy Kökényes nev község is szerepel. kath. nagyobb része 1879-ben leégett. II. 143 házzal és 1109 róm. melyet egy Zichy grófn ajándékozott az egyháznak. Késbb az Esterházyak lettek az urai. továbbá két régi aranyozott ezüst-kehely. aranyozva van. Mai temploma 1678-ban épült. mely utóbbinak területén gyakran bukkannak skori leletekre. és távíró. Plébániája az 1390-iki összeírásban már említve van. itteni birtokából leánynegyedet ad ki. község melyek közül az egyik zománezm és drágakövekkel van díszítve. azután & Zichy és Batthyány grófok.90 is Pozsony vármegye községei. Krisztus alakját kivéve. Lipót király 1679-ben betiltotta a község hetivásárjait. Az 1553-iki összeírás szerint az óbudai apáczáknak itt 3 portájuk van. Nagysenkvicz. I. 1647-ben már a Pálffy ak az urai és most is id. Újvásár már 1298-ban szerepel. múlt század elején sörház is volt itt és országos vásárai nagyon látogatottak voltak. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Az érdekes ötvösm. Hajdan Egyházpaka volt a neve. Az egész ötvösm. 88-ban ugyancsak az Olgyaiak a Dankháziaknak egy kúriát és tekintélyes földbirtokot engednek át. az Olgyai családnak 1 és a pálosoknak 3 portájok van itt. hez tartozott. 1540-ben a magvaszakadt Csorba János birtokát Hlyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispánnak és testvérének. Az egyház birtokában aranyozott ezüst-monstranczia van 1766-ból. Ma is nagyon sok horvát hangzású személynevet találunk itt. Illyés Ferencznek 1. mely még a török idkbl származik. Sorsa összefügg Kissenkviczével. hogy ez tévedés. de a község pusztulásával az is rombadlt. ennek is Sánok volt a neve és Pozsony vár tartozéka volt. Ulászló király 1495-ben csebi Pogány Péternek 1 i Nagypaka. Van vasúti állomása. Ide tartozik még Nagyerd. A községben van Gross Samunak szeszgyára és Mahota Józsefnek téglagyára. Lakosai a XVI. Vizközi Andrásnak adományoz egy itteni birtokrészt. de postája és távírója Somorja. Körjegyzségi székhely. a Kis-Kárpátok alatt fekszik. A község határában. volt L355-ben az Olgyaiak egyesség. Zsigmondnak hagyományozza. 1699-ben mezváros. 65 házzal és 330 róm. hátsó részén. 1533-ban Csorba Gergely fiai és Csorba Pál osztozkodnak birtokukon. Ugyanekkor a pestis pusztította lakosait. 1620-ban Kökényrév községben van posta néven találjuk említve. Nagysenkviczrl származik a Kovachich ós alsóborsai A A A A A A . Az 1553-iki összeírásban az óbudai apáczáknak 6. lrésekkel ellátott ers kfallal vették körül. Már 1222-tl kezdve szerepel. Hajdan úgymint Kissenkvicznek. ma pedig Pálffy Béláné grófnnek van itt nagyobb birtoka. századból nagyon érdekes zománczozott ezüst-feszület van. tartozik Nagyerd puszta. 1647-ben a pozsonyi apáezáké. a mikor Gombai Kumpert fiai. Saághi Deák Imrének és fiának. 1383-ban Ilona és Margit úrasszonyok itteni birtokrészüket Miklósfia Mihálynak adják át. vasúti állomása pedig Somorja-Uszor. 1787-ben a vallásalapé volt. kath. li 16-ban (Mayái György fia. Egyháza 1309-ben már fennállott és Pázmány községhez is a régi egyházak között említi. de mai temploma az si templom helyén 1886-ban épült. vallású lakossal. Olgyai Péter eomesnek adják el. róla melyen a múlt század elején egy Zrínyi nev birtokos lakott és nevezték el ezt a dombot Zrinyi-hegynek. mely utóbbiról már 1330-ban találunk írott nyomokat. a Csallóközben fekv magyar kisközség. Miklós. Temploma srégi. Az 1756-iki canonica visitatio szerint a Kostaniczáról idetelepített horvátok a rombadlt templomot felépítették és várszeren. században kipusztultak és Beniczius Miklós 1550-ben horvátokat telepített ide. Csorba Jánosnak 2.levelében szerepel. 1352-ben egy pozsonyi vár tartozéka volt és a gellei érseki székhatárjáró levél említi. st német Kapeln nevén is találjuk említve. A község határában a Rákóczy-féle felkelés idejében ütközet volt. tótajkú lakossal. Mi azonban úgy tudjuk. mely templom tornyát a kereszten kívül félhold is díszíti. Nagysenkvicz. Az egyház birtokában a XVII. Krisztus kínszenvedéseinek a jelvényeivel van díszítve. mely Kondorost Pálé és fiaié. Az 1553-iki összeírásban 24 portával királyi birtokként szerepelt. kik azonban eltótosodtak. 1787-ben a Pálffy grófoké. 1506-ban Verbczi Isvánnak is van itt birtoka. mert a nevezett hegy tiúaj donképen csak egy nagyobb befásított domb. Körjegyzségi székhely. Nagy magyarhoz tartozik és a múlt század elején említve van Újvásár és Mocsola puszta.

128 házzal és 872 róm. A . Van saját szerepel. Hajdani neve Szent-András. de távírója és vasúti állomása Szered. Királyi birtok volt. Nagysíír zálogosítja király 1439-ben György grófnak 1439-ben Albert király a Eozgonyiaknak adományozza. Hajdan magyar lakosai voltak. Az e vidéken elterjedt hagyomány szerint e községet Súr vezér . A plébániának értékes könyvtára van. nev nemeseknek adományoz. kinek neje Batthyány-leány. a másikban Báthori Andrásnak 6 és a borostyánki uraknak is 6 portája van bejegyezve. vallású lakossal.András falva volt. A régi várkastély. csak a XVII. ma is kitn áUapotban van és a kert fell való homlokzatát az Illésházy család czímere díszíti. Tesseni Paro Ladiczensis proprio pro usu suo fieri curavit 1741". Nagyszarva. Az 1553-iki portális összeírásban két Nagysúr nev község el. Ma három Súr van e vidéken.alapította. D. vasúti állomása Modorsenkvicz. Béla 1261 körül Truslef és Luipold . melyet IV. kath. Van saját postája. 1323-ban Botfalva néven szerepel és Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságlevelet ad. melyet 1570-ben alakíttatott át Mésházy István. kisközség a Csallóközben. Újabbkori birtokosai az Esterházyak. : dl postája. kath. 97 család itt született Kovachich Márton György történetbúvár és törvénytudós. Távírója Modor. században a Sárkány családot ismerjük ennek itt ekkor már véd. fölváltva a régivel. Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony várraegye. . 449 magyar lakossal. házak száma 41. — AZ ILLÉSHÁZY-FÉLE KASTÉLY (MOST PONGRÁCZ FRIGYES GRÓFÉ). mert „Sigillum Trium Sur 1514" feliratot visel. Katholikus temploma 1793-ban épült.és vízmvekkel megersített várkastélya volt. Ide tartoznak Cssztelek major. vágvölgyi tót kisközség. Szentandrásfa és Szent. A községhez tartozó Botszeg nev régi község emlékét rzi.Pozsony vármegye községei. Az egyik királyi birtok. Joan. Liptó vármegye vármegyi fispánja Nagyszarva. Mai neve. Nagysíír. melyek hajdan egy községet alkottak. Sárf erdrlak és egy névtelen erdrlak. Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspárnak 3 portája adózik itt. Zsigmond NAGYSZARVA. Az ott látható és 1570-bl való latin fölirat szerint Illyésházy István. században említtetik elször. teljesen átalakítva. ki senkviczi elnévvel 1799-ben nemességet nyert. Vallásuk róm. az egyház 1741-bl ezüst-kelyhet riz. Varrasúr régi pecsétje legjobban bizonyítja ezt. R. Legrégibb birtokosául a XV. 1523-ban a Thurzók lettek az urai a kiktl 1635-ben az Esterházyak örökölték. mely czímerrel díszítve a következ föliratot viseli: „A. A pápai tizedszedk jegyzékében Bot néven van említve. . Ezek után ni ágon a birtokot és a kastélyt Batthyány József gróf örökölte és ugyancsak ni ágon került Ponarácz Frigyes gróf tulajdonába.

község postája. Nagyudvarnok. Egyháza már 1390-ben a pozsonyi fesperességi plébániák között szerepel. Amadé Mihály lVa Bucsuházy Tamás 3 és Soldos György 1 portája szerepel. Nebojsza. mely ma Gülcher Árminé. Kövecses és László major. tót kisközség a Vág völgyében. A községnek Dejtén van a postahivatala. lakosaié pedig 487. vasúti állomása meg Nádason. vallású kisközség az Alsó-Csallóközben. távírója és vasúti állomása .. Biró és a Szabó családok voltak. A községhez tartozik Czerova major. Vallásuk róm. magyar lakosaié 372. 1644-ben az Erddyek a zágrábi káptalannak zálogosítják Amadé Judith a trencséni el. 1423-ban az itteni nemesi birtokosok s a Bazini és a Szentgyörgyi grófok között birtokper folyt. Azóta az épület lakatlan maradt és lassanként elpusztult. Körjegyzségi A A A Nahács. Házainak száma 91.. x\ múlt század elején az Illésházyaknak itt híres ménesük és juhtenyésztésük volt. A Balogh-féle kastélyt. A községben van posta. Késbbi birtokosai a Kondé. Hajdan hol a jóki. Bittó. kath. Legrégibb nyomát 1341-ben találjuk. ez azonban úgy értend. Azután a múlt század második felében a Hütter és Wahlberg családoknak volt. kinek czímeres sírköve 1655-ben készült. Késbb ezeket is elvitték és az épületet egy : Nebojsza. Most Vilmos puszta. melyet Zsigmond király Norinberg nev pohárnokának adományozott. melyben azonban magyarok is laknak. A nebojszai Balogh család si fészke. mely az 1596. Királyi birtok volt. évszámot viseli. Azután a birtok és a kastély a Viczay családé. rre bízták. különösen a szentségházat díszít kkereszt. 1521-ben II. Nagyudvarnok határában feküdt Szolgagyör község. katholikus. Itt nyugszik Ákosházi Sárkány Erzsi. a mikor Sárkány Ambrus fényes böjti ebéddel vendégelte meg az egész násznépet. most pedig Habermann Nándor vezérkari kapitánynak van itt nagyobb birtokuk. a távírója pedig Szomolányban. Belseje román és gót részleteket tüntet fel. Lajos király Pókateleki Miklós fiát. hol pedig a szomolányi vár birtokai közé tartozott és e birtokok sorsában osztozott. Tényleg nagy. 1645-ben Rákóczy György hadai. Régiségét gótikus részletei bizonyítják. székhely. négyszög. Tóth Tamás 2 1/. Lajos király és neje nászútjok alkalmával megfordultak az itteni várkastélyban. 1 vélyes. A zárdát és valószínleg a templomot is Erddy Kristóf gróf 1618-ban építtette. késbb Schlossberg László pozsonyi . 1863-ban nagy tzvész pusztított itt. 1380-ban I. Az 1756-iki canonica visitatió szerint e templom „nagyszer és díszes épület" volt. Jakabot ós testvéreit iktattatja új adomány czímén e birtokba. róm. falu templom nélkül szkölködik. Rózsa és Szigeti major tartoznak ide. A Sárkány család 3. Mikor József császár alatt az itt volt szerzetesek a zárdát elhagyták. Ennek leánya révén a Balogh család tulajdonába került. községben Tóth Elemérnek nagyobb úrilaka van. távírója Nagylég. mátyusföldi tót kisközség. Bél Mátyás szerint. Pethö Antal 2 1 Literáty Ferencz /i és Arhnay Miklós 12. Miksa császár idejében. Ide tartoznak Kisszarva. Katholikus temploma a falu nyugati részén. rokkant katonákat hely eztek el benne. A XVII.98 építtette fel építtette II. Házainak száma 58. de fia. Pozsony vármegye községei. Bacsák. magas falakkal. Dunaszerdahely. illetleg fiának neje késbb megnagyobbíttatta. fensíkon fekszik. Határában SzentKatalin templomának és zárdájának romjai láthatók. hogy akkor Az 1553-ból való összeírásban a Harkány családon kívül még több birtokosa szerepel. emeletes épület. Végre a Pálffyak tulajdonába jutott és most Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka.. mely azeltt a Kondé családé volt. Védmveit Bél Mátyás is említi. ki a sírboltot kifosztotta. Bakics Péter 2. vasúti állomása Somorja-Uszor és gzhajó-állomása Körtújjá a régi várkastélyt. század közepe táján horvátokat telepítettek ide. 1647-ben pedig Sárkány Miklósné 4 portát bírnak itt. még Zsigmond király építtette várkastélynak. /. kinek özvegye jezsuitáknak adja zálogba. róm. kath. Régi temploma a községen kívül áll és SzentAndrásnak van szentelve. a mikor Feludvarnok néven a pozsonyi várjobbágyok birtoka és a királyi udvarnokok lakóhelye. vallású lakosaié 460. Házainak száma 32. 1663-ban pedig a törökök és a császári csapatok dúlták föl a zárdát. Els átalakítását Szluha Ferencz késbbi birtokosától nyerte. Az 1553-iki összeírásban Zomor János 5. Nahács. mely 1399-ben Zolgagyeur néven van említve. 1647-ben Erdödy Gábor az ura.

Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség. mely szintén a Gúlcher távírója Galánta. vágvölgyi magyar kisközség. A BALOGH-FÉLE KASTÉLY (MOST GÜLCHER ÁRMINÉ). Postája Nagysúr. távírója és vasúti állo- Amadé A A Nemessúr. kisközség. Németbél. Pálffy János községben két templom van. Lajos király Morochuh honti fispánnak adományozta. vallású németek vannak többségben. mely 1337-ben királyi adományként Orros Péter tulajdonába került. A nagyszombati Klarissza-apáczák birtoka volt. a NEBOJSZA. A Németdksieg. Ujabbkori nemesi birtokosai ismeretlenek. Hajdan Újfalu néven is említve van a vöröski „Registratur" czím írott könyvben. katholikusok. de Bethlen Gábor Neustift. ev. az evangélikus templom 1788-ban épült. kincstáré. a kik mind magyarok. kath. ma pedig Németgurabhoz tartozó puszta. Magyar község volt. Ma is id. mely 1732-ben épült. vallású lakossal. grófnak van itt nagyobb birtoka. Nemessúr. Németgurab. lakossal. I. Újabb telepítés. egy darabig Draveczky báróné gróf zálogosbirtoka. távírója és vasúti állomása Szered. körjegyzségi székhely. Németgurab. 283 házzal és 1374. de idvel eltótosodott. József császár 85 között németekkel ebben az idben azonban Magyartelepített meg 1781 diószeghez tartozott és csak késbb lett külön község. Lakosai nemesi jogokat élveztek. Jakab Tivadar vette meg. A A A A mása pedig Szempcz. Ide is Illésházy gróf nádor telepítette a horvátokat Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspár 15 portája szerepel. távírója és vasúti állomása Szempcz. távírója és vasúti állomása Magyardiószeg. kik között azonban a róm. közvetetten Magyardiószeg szomszédságában. Qülcher Ármin a tulajdonosa. vallású lakossal. Temploma nincs a községnek postája. Régen királyi birtok volt. nagyobbára ág. Postája Magyarbél. 1892-ben a község legnagyobb része leégett. 35 házát 197 róm. Az 1553-iki összeírásban mint a horvátoktól megszállott új hely szerepel. Katholikus kápolnája 1869-ben épült. Késbb Nestich tót neve is szerepel. 44 házzal és 256 róm. Némettel. vasúti állomása pedig Gány. a kik itt kastélyt is építtettek. alispáné és lett. mert hajdan Nagysúrhoz tartozott és annak sorsában osztozott. 1647-ben a falu már a Pálffyak tulajdona. Van Árminé. 75 házzal és 458 kik mind róm.Pozsony vármegye községei. körjegyzségi székhely. h. 1787-ben a kir. Németdiószeg. katholikus templom építési ideje ismeretlen. míg végre az egész birtok a kastélylyal együtt Galgóczy családtól 1849-ben Güícher Galgóczy Antal birtokába jutott. község határában 1423-ban Csandal község van említve. községben csak kápolna van. község postája és itt keményít-gyár is. Sorsa hajdan Horvátgurabéval függött össze. melyet II. E néven csak az újabb korban szerepel. kath. — . magyar kisközség. 99 majd a szalabéri Horváth családé. Ma ennek fia. . . 107 házzal és 737 magyar és német lakossal. a Nenstift. hajdan királyi birtok. vallású lakos lakja. községnek Rété a postája. kath.

majd késbb Ouga néven merül fel. Postája. valamint a községi német anyakönyveket. oiiétejed. Az 1553-iki összeírásban Báthory András és a borostyánki urak 5 5 portái adóznak itt. Hajdan a gellei érseki székhez tartozott és II. de stílusát a sok átépítéssel elrontották. de már a XVI. 1663-ban a törökök dúlták fel és 1686-ban a felkel csapatok zsarolták. A községnek nincs temploma. Olgya. távírója Diószeg és vasúti állomása Galánta. Újabb hajóját 1664-ben kezdték építeni. melynek 48 házát 284 róm. A község régi jegyzkönyvei is németek és az els tót végzés csak 1747-bl való. 210 házzal és 1158 róm. Mahalán meg Ompudynus. 1559-ben Török Balázst találjuk itt birtokosul. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Lajos királynak 1524-ben a gellei székhez intézett rendeletében már a mai nevén szerepel. Máskülönben sorsa azonos a Lidér-Tejed nev községével. körjegyzségi székhely. Postája és távírója Nagymagyar. mátyusföldi magyar kisközség. században kiváltságokat nyert. Régi német telepes község. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. Említést érdemelnek Félnyárasd. a mikor Olga néven találjuk említve. Hajdan gótikus volt. házainak száma meg 37. tót lakossal. Temploma nincs a községnek. Ottóvölgy. Római kath. 1647-ben az Esterházyak tulajdona lett és ma is Esterházy Mihály grófnak van itt nagyobb birtoka. Körjegyzségi székhely. A község postája. A községházán ma is rzik Ferdinánd szabadalomlevelét. t'seUe- oigya. a mikor az van róla írva. német nyelven írt árvakönyvet. Ferdinánd 1629-ben vásártartási szabadalmakat adott. A község pecsétje „Pagus Neik 1686"" föliratot visel. Ortvay az eddigi helynévmagyarázóktól eltérleg nevét az Ongud. 1380-ban egy határjáró levélben Olgia. Ompud vagy Ompudinus személynévbl származtatja. távírója és vasúti Ny*. Nyék. kath. Késbb az UdvarnoJcy és a Bacsák család is birtokosa lett és a miüt század els felében Olgyai Kifolynak és Zsigmondnak s Bacsák Vendelnek volt itt nagyobb birtoka. század végén találunk írott nyomokat. távírója és vasúti állomása pedig Patony. Ide tartozik Péterhám. Temploma nincs a községnek. Ma a Franck fiai pozsonyi ezégnek van itt nagyobb birtoka. A község akkori neve Ottenthal. községnek nincs temploma. E község 1251-ben szerepel elször. melyek 1638-tól 75-ig terjednek és egyl606-ból való. vallású lakos lakja. Az 1553-iki összeírásban királyi birtok és portáinak száma 8. állomása Szentgyörgy. melyre nézve azonban csak a XD7. 1831-ben és 1866-ban lakosai közt a kolera szedte áldozatait. vallású lakosainak száma 121. 1358-ban. Ez idben Ougya. kath. 1488 május 29-én Mátyás király oklevelében Ogya a neve. mely 1323-ban szerepel. Postája Egyházgelle. a mikor Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságlevelet ad. vallású lakossal. mely a vöröski várbirtokok közé tartozott. Az 1553-iki összeírásban Otontal alakban van említve és ekkor a Fuggerek 32 portáját róják meg. vallású. vallású. Landorgócz és Mocsola dli. UgeMe. A község postája Hidaskürt. A faluban Kufier Viktornak szeszgyára van. században már fennállott. Házainak száma 22. kiknek száma 240. Hajdan Csák Máté birtoka. s 1721-ben megnagyobbították. Pozsony vármegyében hajdan tényleg laktak Ompudok és pedig — A Karcsán Ombud és fiai. Tény az is.UMt Pozsony vármegye községei. a mikor Pensaurai Henrik érseki helynök jegyzéke az ottondali plébánost is említi. róm. a mikor a helység Opltal eltótosított néven is szerepel. 1606-ban mezvárosként van említve. Pálffy János grófnak van itt aagyobb birtoka. Ollétejed. kath. E község nevét Öllé nev régi nemesi birtokosától vette. 1251-ben Puer pozsonyi alispán valamely itteni birtokrészt Böjtös mesternek ítél oda. [de tartozik a Józsefvölgyi villa és az erdészlak. A falunak nincs temploma. ottóvölgy. E réven a Pálfyak lettek az urai és most is id. melynek H. 113 házzal és 673 róm. Katholikus temploma a XIV. magyar lakosai vannak. Késbb aPálffyak birtokába került. A Tejed nev községekrl már más helyen volt szó. kath. a Kis-Kárpátok alatt fekv kisközség. hogy határa pozsonyi várbirtok. kisközség az Alsó-Csallóközben. felscsallóközi magyar kisközség. hogy Ompitál közelében tényleg állott egy Mahalán nev község. 1645-ben és 56-ban epemirigy dúlt a községben. elvette tlük ós L620-ban Erdödy Gábornak és Györgynek adományozta. 1832-ben Palkovies György . a vasúti állomása Somorja-Uszor. már az Olgyaiak az urai és Olgyai Endre fia János 60 ekényi földet ad húgának.

511 róm. A Pagyerócz. 1540 után elpusztult hely. 1326-ban meg Possessio Padan a neve. egyik régi birtokosa 1769-bl való. továbbá 1728-ból igen szép és értékes ezüst-kereszt. Az 1553-iki összeírásba mindössze 2 1 /a portája van felvéve. Pagyerócz. Papfa. úgy látszik. község postája Cseszte. távírója és vasúti állomása Szempcz. 53 házzal és 338 róm. Birtokosa ma is a pozsonyi káptalan. Az ottentáli erdben Üveghuta néven egész kis község múlt század volt. A pápai tizedszedk jegyzékében Pauli néven említtetik. Régi nemesi község. vallású lakossal. Nahács és Prépostszeg majorok. Itt áll még. Üveghuta telep. Hozzá van építve Szent Flórián kápolnája. A községnek Alistál a postája. Dudvágszeqi Mihályfi Jakab comesnek adományozza. vasúti állomása Cziffer. E községet Paulj néven egy 1282-iki oklevél említi. melyek újabb keletek. a Szent-Lénárd tiszteletére szentelt gótikus kápolna. a mikor Paldy néven szerepel. a hol már 1679-ben 246-an foglalkoztak üveggyártással. A református templom 1787-ben épült. A falu postája Bohunicz. Pálffy János és ifj. Késbb az Esterházyak lettek az urai. A lakosok olvasókört tartanak fenn. mely hajdan valószínleg Padánynyal együtt Pozsony vár tartozéka volt és 1298-ban van említve. a többi vöröski birtokokkal együtt. a vasúti állomása pedig Felistálnyárasd. Az 1553-iki összeírásban csak egy portája szerepel. vallású lakossal. 1553-ban a már sokszor említett összeírásba Páldy néven csak 3 portája van felvéve. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Ide tartoznak Káptalan. 1341-ben a padányi és a petényi nemesek közötti határjárási perben szerepel. aranyozott ezüstbl készült szentségtartó és ngyanily kehely van. az újabb korban Pagyerovcze néven is említik. Zabité halásztelep és Papirmalom. házak száma 82. A Páld. 50 házzal és 266 róm. és pedig a Szent Sebestyén és a Szent Anna kápolna. melyet egy 1265-iki oklevél már mint ilyet említ. Ezeken kívül még két kápolna van itt. 1636-ban Erdödy György és Gábor Esterházy Dánielnek zálogosítják el. Legrégibb neve Pogyorócz. els felében papirmalom is volt itt. A Fapkörmösd. mely búcsújáróhely. Temploma nincs a községnek. Az 1553-iki összeírásban már a pozsonyi káptalan birtokaként szerepel 3 portával. a hol ma id. távíróhivatala és vasútja pedig Nagyszombat. Kenéz comes. pozsonyi káptalan és a prépostság si birtoka. 1291-ben Villa Padan. Padány. régi nemesi birtokosaik nevét örökítették meg. Partot kisközség a mátyusföldi síkságon. Katholikus temploma a XIX. Szúnyog csárda és Kültelek. si beseny-telep. 1400-ban már Papfolua-nok írják. kath. Dienes és Iklér nev dli. 1787-ben a kir. Ide tartoznak Újmajor. de mai temploma 1643-ban épült. Harrach Eleonóra állíttatta. Csak kápolna van a községben és ez 1899-ben épült. Postája Királyfa. idvel a Pálffyak tulajdonába jutott és ma is id. 1339-ben Kenéz fiainak. század elején épült. birtokában. község postája és távírója Vedrd. a Vágvölgy és a Kis-Kárpátok között fekv tót kisközség. Papkörmösd. alsócsallóközi magyar „kisközség. a mikor a pozsonyi káptalan Streis Marchard pozsonyi polgárt iktatja birtokába. ref. Sckwartz Mihály adományából. szomolányi vár tartozéka volt és az 1553-iki portális összeírásban Losonczi Istvánnak itt 9 portája adózik. Fülöpnek és Péternek birtoka. Az egyház : A A Padány. a templom közelében.Pozsony vármegye községei. 101 esztergomi kanonok a templomot megnagyobbíthatta és a tornyot felépíttette. Legels nyomát 1346-ban találjuk. Postája és távírója Ivánka. Ottóvölgy. 104 házzal és 588. kincstáré. kath. melynek oltárképét Pálffy Miklósné szül. az egyháznak 1693-ból való érdekes ezüst-kelyhe van. kath. László Vincze a legnagyobb birtokos. Pálffy János grófoknak van itt nagyobb birtokuk. 1787-ben már a Pálffyak az urai. 68 házzal és 540 róm. tót kisközség. A községhez tartozik a fentemlített határjárási perben már szerepl Petény puszta. Ekkoriban a nagyszombati apáczáké. pápai tizedszedk jegyzékébe Podans elferdített néven van bejegyezve. A A Papfa. vallású lakossal. Lajos király Bessenyö Jánosnak és testvéreinek adományozza. a Feketevíz mellett fekv kisközség. Ujabbkori birtokosai a Pálffyak. Péterháza. lakossal. . távírója. Már 1290-ben itt laktak ez egyházi testületek népei és ezért nevezték Poppnepe (Papnépe)-nek. de ez a Kenéz nem azonos az elbb említettel. nagyobb részben ev. vallású tót lakossal. 1288-ban Terra Padan. 1352-ben I. Egyháza srégi. 1307-ben. vasúti állomása pedig Cseklész. kath.

Tót kisközség. távírója és vasúti állomása Patony. A többi Karosa nev községek sorsában osztozott és Pinkekarcsa néven a vaj kai érseki székhez tartozó községként csak az újabb korban van említve. Postája Egyházgelle. A jezsuita-rend eltörlése után a helységet az állam foglalta le és ekként került azután a múlt század elején a pesti egyetem tulajdonába. s 1890-ben is nagy tz martaléka ln. 1831-ben a kolera pusztította a lakosságot. Weisz Tivadarnak pedig kisebb rézhámora. Pénteksúr. Vörösk alatt fekv tót-német kisközség. 30 házzal és 171. Os idk óta megült hely. Postája. vallásúak. Ma is 3 frészmahnuk van itt a Pálffy aknák. Késbb a Pálffy-íéle szeniorátusé lett. Az 1550-iki vöröski számadási könyvek szerint itt ez évben 9523 deszkát vágtak. 1787-ben is még a Póda családé. 1803-ban épült. Pernek. egy régibb templom helyén. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Állítólag si kun telep. Pódafj Lakosai hajdan nevezetes marhatenyésztést ztek. Távírója és vasúti állomása Vágsellye. kath. melyeket még a múlt század elején említenek. távírója és vasúti állomása Duna- A . Pyntelcswr alakban. A múlt század 50-es éveiben még posztókallói és frész. Temploma nincs postája Királyfiakarcsa. alsócsallóközi magyar kisközség. Pila. Van itt egy nagyobbszabású mmalom és a nép érdekeit czélzó gazdasági népkör. kath. XVII. A vöröski vár si birtoka. Egyike a vármegye legrégibb községeinek. túlnyomólag tótajkú. Temploma nincs. Temploma nincs a községnek. vallású lakosainak száma 306. Í481-ben már a mai nevén szerepel. PÓ3fa. távírója és vasúti állomása. 1455-ben V. 1849-ben a község a peredi csata lefolyása alatt teljesen leégett. melynek határában La Taine-kori és római régiségekéi találnak. Hajdan szintén a vöröski várbirtokok közé tartozott és ezeknek a sorsában osztozott. Ide tartozik Marczel major és Zöldfa tanya. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. A gefiei érseki székhez tartozott és lakosai nemesi eljogokat élveztek. Kápolnaszer kis temploma a XVI. Postája Királyfa. Régen arany. mint a pozsonyi vár tartozéka. 1787-ben a vallásalapi'' volt. Pered. Pinkekarcsa. században nagyobb papirmalom is volt itt. Temploma nincs a községnek. kath. 1694-ben mint nevezetes balásztelep van említve. 1647-ben a nagyszombati jezsuitáké. A községnek saját postája van. Házainak száma 41. távíróhivatala Modor és vasúti állomása Modor-Senkviczen. a hol számos alföldi halászcsalád telepedett meg. melynek lakosai nagyrészben róm. A község postája Cseszte. Pernek. nagyobbára róm. 1423-ban Pósafalva néven királyi birtok. vallású lakossal. . kath. magyar kisközség. 1214-ben Brugscug. Pódafa. Pinkekarcsa. században épült. mely még a múlt század 80-as éveiben is fennállott. Késbb a Pálffyak lettek az urai. E csata emlékére a falu határában honvédemléket állítottak. Ide tartoznak Kisposta és Pósfa puszták. 1867-ben a község nagyobb része leégett és ekkor 16 emberélet is a tz áldozatául esett. Pila. 121 l-ben pedig Beruczegu. 1553-ban az esztergomi érseké. Pósfa. alsócsallóközi magyar kisközség. Pered.102 Péntekstír Pozsony vármegye községei. a budapest-bécsi vasútvonal közelében. Az itt lev gzmalom a dunaszerdahelyi gzmalom-részvénytársaságé. vallású lakossal. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Itt volt 1849 június 20. vallású lakossal. nagyközség a mátyusföldi síkságon. kath. 34 házzal és 169 róm. mely az itt már századokon át fennálló frészmalomtól vette tót nevét. róm. míg végre a Pálffyak tulajdonába került és ma is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. A házak száma 54. Késbbi birtokviszonyait és nemesi birtokosait nem ismerjük. Ide tartoznak Bazini völgy és Nyahodmiskó puszta. melyrl más helyen van szó. Katholikus temploma. vallású lakossal. a Kiskárpátok alatt fekszik. szerdahely. A községnek Malaczka a postája. Az 1553-iki portális összeírásba Poosfalva néven királyi birtokként 9 portával van felvéve. távírója és vasúti állomása pedig Dunaszerdahely.és ezüstbányája is volt. László király a PodaEtheieknek adományozza. lakosaié 168. Az 1553-iki összeírásban is királyi birtokként szerepel. és 21 -ón a híres peredi csata. 197 házzal és 1107 róm. melynek nevét elször 1138-ban Beregheg alakban. kath. 1466-ban Podzafalwa alakban szerepel. 29 házzal és 220 róm.és lisztmalmai is voltak. A község postája. 1223-ban Beregsceg alakban emlegetik.

de ma már Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka. Puszta födémes. Ambró. 1335-ben Mogh comes van birtokosául említve. vöröski vár urainak nagyszabású haltenyésztése volt itt és a halastavak nyomai még ma is láthatók. Hajdan a községben lportorony is Pálffyaktól vette meg az Eiberg család. A katholikus templom igen régi. Krizsány. A Marczel családtól is van itt egy 1771-ben emelt nagy épület. Sernsey. Balogh. 1881-ig fenntartotta. században malmai is híresek voltak. különösen a XVII. vasúti állomása A A A A A nev A A Pudmericz. akkor holnap fejbe lnek. Lányi. Ábrahámfy. . század vége felé már a Zichy grófi család is birtokosai közt foglal helyet és ma is Zichy József grófnak van itt nagyobb birtoka. vallású lakossal. 8 román stil gyertyatartó és egy XVI. mely kiváló Ízléssel és kényelemmel van berendezve. mely a pápai tizedszedk jegyzékében Fansol néven külön községként szerepel.és rézhámora is volt s ez múlt század elején volt papirmaima is. ha pedig a németnek. emelked borostyánki vár tartozéka volt. utóbbi még ma is fennáll. mely 1446-ban Szentgyörgyi Péter XVI. század vége felé németek is lakták. 1423-ban pedig Uyfedemes néven királyi birtok volt. Régi temploma a XVIII. a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség. lakosok fogyasztási és hitelszövetkezetet és katholikus olvasókört tartanak fenn. Mai nagyobb birtokosai idsebb és ifj. E község valószínleg a Pudmer vagy a Bodner személynévtl veszi a nevét. a Gidra patak közelében fekv tót kisközség. hogy ekkor Németfödémesnek nevezték. fazekasai pedig külön czéhet alkottak. magyar és tót nagyközség. körjegyzségi székhely. Ide tartozott hajdan Fancsal puszta. távírója Cziffer. 1542-ben Vöröskvár tartozéka. században. postája. Ide tartozik Kosariszkó és Szántóhegyi vadászlak is. 103 PozsonyBorostyánkö. Pálffy János grófok. kath. 1561-bl a pecsétje is ismeretes. Katholikus temploma srégi és újabban alakíközség tották át. s ez most Zichy József grófé. még pedig oly nagy számban. Várát a francziák 1810-ben levegbe röpítették. mindig a Bazini és a Szentgyörgyi grófok az urai.Pozsony vármegye községei. vallású lakossal. Pali. melyet 1618-ban Redern Kristóf. mely állítólag Puszta födémé? . mely késbb a Dengler családra szállott. Határában vannak Lindává. 195 házzal és 1627 róm. Pálffy János gróf toronynyal ékesített. Van itt egy régi kastély. Herbeville császári tábornok és Rákóczy seregei között itt véres ütközet volt. század végén Pálffy Rudolf gróf építtette. kath. Idközben. mely idvel eltótosodott. de ezekkel együtt a XVIII. század elején pusztult el. távírója és vasúti állomása Stomfa. A A A — A A A pedig Báhony. Noigel. az anyaegyház 1600-ban alakult meg. Az'egyház birtokában Mátyás-korabeli gótikus szentségtartó. Késbb a Pálffy családé lett. Nemesi birtokosai közül ismerjük a Maholányi. Miksa fherczeg pohárnoka és udvari kamarása ajándékozott az egyháznak. elején ismét felépült gyár. 114 házzal és 903 róm. Farkas. de ekkor megsznt. tz következtében pusztult el. de a lporgyár légberöpült s e volt. Van itt egy „kardinális" nev mezei út. de 1774-ben leégett és helyébe 1782-ben újat építettek. község fölött Késbb Ballenstein német és Paistu tót néven is elbukkan. kath. század elején jelentékeny lehetett. Pozsony-Borostyánkö. Lakosai késbb nemesi eljogokat nyertek. század családnak egyik tagja is áldozatául esett a robbanásnak. község mellett. 1221-ben Villa Fudemus. község 1864-ben Propadle völgyében említésre méltó barlang van. Pap. a mikor Pumurich néven szerepel és plébániája is említve van. Marczali Hedvignek jutott osztályrészül. században még özvegj'ének. és itt tette az alispán azt a kijelentést. községnek saját postája van. Szlmívelése már a XVI. XVII. Házainak száma 143. Marczel. Spáczay. XVIII. község plébániája megvolt már a XIV. Lobogójukat ma is a templomban rzik. hogy „ha a magyarnak engedelmeskedem. mely alkalommal a felkel seregek vereséget szenvedtek a község pedig teljesen leégett. új temploma 1735 36-ban épült. hatalmas új kastélya. Els említését Pensaurai Lénárdnak 1390-iki lajstromában találjuk. Pudmericz. melyet a Farkas család építtetett. Hajdan vas. vallású lakosainak száma 1724. Szilágyi. 1849-ben Petcz alispán elnöklése alatt e helységben gylés volt. Kápolnáját a XVIII. akkor fölakasztanak". Hajdan magyar község volt. és nagyobbára tótokból álló róm. századbeli gótikus ezüstkehely van. magas fensíkon áll ifj. Pajor és Széllé nev családokat. Miksitz. Omajor és Újmajor. 1705-ben Pálffy János gróf nádor. Elször 1349-ben említik Borostyán néven.

1647-ben mezváros. Ez idben XVII. Az 1553-iki uralta és . a ki Kápolnai Jakabfy Balázsnak adta el és ekkor már Nagy. kath. volt. hogy a XVI. Andreán szky. Az 1553-iki összeírásban Báthori Andrásnak 15 és Farkas Jónásnak szintén 15 portája adózik. ma Zichy Pál Ferencz grófnak van itt nagyobb birtoka. Draskovics György grófnéé. és pedig az Ormosdy. egyes részletei ugyanis azt bizonyítják. Kötélszer. kath. állomása és vasúti Bécsé. Beidnerné. Ide tartozik községnek van saját postája. Ma is van itt még két régi úrilak. mkertjeit és körfalait. távírója és Miklós major és Pokol csárda. 1414-ben Bechendorf német nevével is találkozunk. itt hitelszövetkezet és gazdakör. Hoor. mátyusföldi magyar kisközség. kiknek itt régi kúriáik is voltak. si temploma már 1229-ben szóban forog. 1310-ben már mint lakott hely. 1316-ban Symárfi Herch fia Péteré. Késbb más birtokosai is felmerülnek. a vágvölgyi vasút mentén fekv kisközség. körjegyzségi „székhely. de mai temploma a XVII. Jegenyés. kath. a másik pedig Galgóczy Antalé. Id folytán a Pálffyak lettek az urai Rákóczyés most is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. kiknek a mostani temploma 1835-ben épült. század elejérl való. Kolonich és az Erdödy családnak. a mikor Beuche-i Butger neje itten a nagyszombati Klarisszáknak egy szlt adományoz. de a reformátusok is elég számosan vannak itt. Az egyház gótikus szentségtartót riz a XIV. távírója és vasúti állomása pedig Diószeg. A A A A A A vasúti állomása. de ez nem az si templom volt. Pázmány Püspöki. 258 házzal és 1160 róm. van. vallásúak.és Kispáty van említve. A hajdani primási palotában. mely az idk folyamán többszörösen átalakítva. 202 házzal és 1079. Idetartoznak mezváros Van ekkortájt és Friedrich és Gyuri majorok. Illés és a Zichy családokat tított itt. és lakosai nemesi eljogokat élveztek. Ma is az érsekségnek van itt nagyobb birtoka. nagyobbára róm. Mai templomát 1889-ben megújították. Pusztapát. hitvallású németek is elég szép számmal lakják. itt Keglevich Ferencznek is 3 y 2 portája volt. E községgel 1256-ban Petrus de Rethe nevében találkozunk. vallású lakossal. régi rendeltetését ma már alig árulja el. 1678-ban a pestis pusz[de tartoznak Gyuresi. Legrégibb nemesi birtokosául . Ré te. Házainak száma 630. özv. lakosainak száma pedig 3843. Késbb Bacersdorf. Batschdorf. kath. majd Betisdorf sive Beche alakban van említve. A községnek van saját postája. században a Tewrewk. féle felkelés alatt a kuruczok itt 700i) akó bort koboztak el. 1332-ben Villa de Becse néven szerepel. összeírás szerint az érsekségnek 41 portája volt itt. de ág. Bél Mátyás említi az esztergomi érsek díszes kastélyát és a község egyéb díszes épületeit. Mogyorós és községnek postája. Albert és Oalgóczy családok. Galgóczy. az az osztrák és a porosz csapatok között itt kisebb ütközet volt. a Vág völgyében fekv nagyközség. Legelször 1328-ban merül fel. században épült. század elején a czifferi uradalomhoz tartozott és a Nyáryak voltak az urai. Béte. si német telep. most a községi hivatalok vannak elhelyezve. Püspöki.104 Pozsony vármegye községei. Egyháza nagyon régi mert a pápai tizedszedk jegyzékében is szerepel. a máriavölgyi Paiüinusoknak és a nagyszombati jezsuitáknak van itt birtokuk. mely a gyakori vízáradásoktól is sokat szenvedett. st Bathsdorf néven is eltnik. távírója Téglaház puszták és Kovácsszigeti erdrlak. Terra Bethe néven van említve. távírója és vasúti állomása Cziffer. 1859-ben tz pusztította el a község nagy részét. A község postája. A XVI. 36 házzal és 337 rom. a labanczok meg mai katholikus templom 1629-ben vétetett vissza a szlket tették tönkre. érsek itteni birtokának köszöni a nevét. Határában a Thököly-féle szabadságharcz XVI. mely a XIII. kisközség. Porosz. 1313-ban a nyitrai káptalan egyik oklevelében Patuh néven szerepel. 1866-ban evangélikusoktól. Réti és Szarvas majorok. Chernél. A múlt század elején a Balogh. Récse. melyek közül az egyik özv. század elején az esztergomi érsekek birtoka és lakóhelye volt. vallású lakossal. felscsallóközi magyar Pozsony közelében. vallású tót lakossal. ev. 1376-ban a királyné birtoka és ez idben a királyné szlit és a gazdatisztjét is említik. 1324-ben a pozsonyi káptalan Finta és István nev nemeseket iktat e birtokba. A pozsonyi várföldekhez tartozott. századból. melynek lakosai nagyobb részben tótok és róm. században lakosai vámmentességet nyertek alatt kisebb ütközet volt.

o Eb .

A községnek van saját postája. csak egy Dunaújfalnval közös Szent-Úr nev kápolnája van. 1709-ben a császári zsoldosok a községet több ízben megtámadták és kirabolták. hogy földjét a törökök süvegeikben hordták össze. melyet 1691-ben debreczeni Eötvös István és felesége Oarai Erzsébet ajándékozott az egyháznak. Késbb a Pálffyak uradalmába jut és ma is id. 1683-ban Thököly csapatai garázdálkodtak itt. Eredetileg német telepes község. majd a malaczkai uradalom része ln. 1469-ben súri Szüll Mihály és Borsai Pál erszakkal foglalják el Retkei György birtokát és kúriáját. Szénás Rebeka ajándékozott 1778-ban. 1741-ben épült a mai tornya. Hajdan a vöröski várhoz tartozott. században már Rarbok tótos neve is van. kath. A község dl-nevei közül az egyik egy régi. 1331 eltt már Kenéz comes a birtokosa. vallású lakossal. XVIII. A község postája Magyarbél. Óbora vadászlak. Priíckel. melyet Tisza Lászlóné szül. Ide tartozik Pörös major is. 1287-ben már községként szerepel. Rohrbach. melynek 1256-ban Botho de Sanp nevében bukkanunk a nyomára. késbb a detreki. 1398-ban Nagy-likai Mihály fia János. 1647-ben Sántha Pálné. zadban számos nemesi birtokosa volt. Rózsavölgy. Van itt egy kápolna is. míg végre a Pálffyak uradalmába került. vallású lakossal. L368-ban Retkei Jánost ismerjük. de az idk folyamán átalakították és kibvítették. kbl épült harangtorony is. templom pedig 1769-ben épült. itteni birtokai eladja Borsai Jánosnak. elpusztult községnek az emlékét tartja fenn. kath. 1438-ban Körtvélyesi Mihály is egyik nemesi birtokosa. mely a király birtoklására látszik mutatni. Erzsébetnek. ref. 1795-ben. mely 1739-ben épült. 254 házzal és 1326. A múlt század elején Borló Istvánt is nemesi birtokosai között találjuk. 1831-ben pedig a kolera tizedelte meg lakosait. A múlt század elején nagyobb olajgyár volt a községben. az ev. Körjegyzségi székhely. 1787-ben Nagyszombat város a birtokosa. 1525-ben a Márkus. mely srégi építmény. A község mai templomai közül a róm. kath. 1890-ben a templomot megnagyobbították. A községnek saját postája van. vallású lakossal. Sáp. kinek fiai Fodor Istvánnak örökítik el. 157 házzal és 954 róm. itteni birtokát átadja Hideghéti Félt fia Jakab leányának.UKJ Pozsony vármenye községei. távírója és vasúti állomása Szempez és Rété rház. itteni birtokrészét Lászlónak adja el. Rózsavölgy. Karátsony. a mikor Károly király a birtokot Máthé nádor tárnokának. 1806-ban és 1819-ben a^község nagy része leégett. századbeli. az úgynevezett Zöldhalomról a lakosok azt állítják. Egyik dljének a neve Királydomb. róm. Sáp. . a Feketevíz és a Kisduna között fekv magyar kisközség. 1694-ben Maróthy János és Raczik Kata egy aranyozott ezüst-tányért ajándékoztak. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Az 1553-iki összeírásba már a tótos Rossindal néven 32 portával van bejegyezve. Zsigmond király Rázna néven Nagyszombat városának adományozza Pázmány jegyzékében Rosonthal alias Rosendel néven szerepel. vasúti állomása pedig Cziffer. Már a XV. de van itt egy sokkal régibb. 1667-ben. késbb Rosindol alakban szólnak róla. Mai katholikus temploma 1857-ben épült. tót kisközség. Olsovszki malom. Sándor és Dóka család is possessora. 49 házzal és 327 róm. szá- Róhrbach. a Méhes és a Balogh család osztozkodnak itteni birtokukon. Vájár puszta és Ribnyik. 1324-ben a suapi nemesek vannak említve. Pálffy Miklós herczegnek ma is nagyobb birtoka van itt. Imely. a mikor nevét Beden alakban írják. 1817-ben. E község 1352-ben merül föl elször. Márton mesternek adományozza. továbbá egy nagyobb aranyozott ezüst-kehely. de ugyanekkor Pongor neje Erzsébet. Ide tartoznak Horka major. A református egyház birtokában több értékes ötvösm van és pedig: egy kisebb aranyozott ezüst-kehely. 1680-ban. A község határában több pogánykori r. ellenben távíróhivatala Nagyszombat. 1383-ban Sápi Jordán fia László. és ezeknek a sorsában osztozott. mely idvel eltótosodott és a XVI. századi adatok szerint 1756-ban 600 lakosa volt. 1390-ben Rosonthal néven van említve. mely 1309-ben Milenthe néven szerepel. a hol hajdan nagyobb terjedelm halastó is volt. si temploma XIII. Temploma nincs a községnek.és sírhalom van. távírója és vasúti állomása pedig Szempez. kath. A községnek van saját postája. tót nagyközség. Ez Melénte. Távírója és vasúti állomása Malaczka. . srégi község.

35 házat számlál és 331 róm. évi portális összeírásban Svanczpach néven csak 6 portával szerepel. A község postája. Késbb a Pálffyak furasága alá került. Ide tartozik Amsterdam major és Csaszni tokat malom. 1651-ben ugyanis Földes Ferencz és István újabb adományt nyernek itteni birtokukra. A Fraknói grófok birtoka volt és Zsigmond király 1435-ben új adománylevelet adott reá nekik. a ki ugyancsak Zsigmond király adományából jutott birtokához. Ma Bittó Béninek. — seipcz. 1863-ban és 1901-ben irtózatos felhszakadás volt a községben és határában. s ezt elhamvadása után a Pálffyak ismét felépíttették.Pozsony vármegye községei. kath. körjegyzségi székhely a Fels-Csallóközben. de tény. 216 házzal és 1351 lakossal. melyek közül az egyik 1553-ban az ó-budai apáczák birtoka. Korábbi birtokosául már 1283-ban a Rathold nemzetséget ismerjük. Volt itt még több Újfalu nev helység . Sárosfa községnek van saját postája. vallású lakossal. Károly király Péterfia Domokost iktattatja birtokába. 1438-ban Albert királytól kapták az Ulma családbeliek a helység egy részét. A községnek van saját postája. Ily nev község e vármegyében már 1075-ben van említve. Schweinsbach. 79 házzal és 493 róm. Azeltt ide tartozott Maczháza és Újfalu puszta. Ekkor Saarfeiv alakban van említve. késbb csak a gróf Pálffyak. 176 házzal és 137. 1647-ben Pálffy Miklós és Nagymihályi Ferenczné bírták. vallású lakosa van. a Bittó család kápolnája 1721-ben épült. a községet tz pusztította el. de 1596-ban Pálffy Miklós báró magához váltja. melynek tagjai e birtokon osztozkodnak. mely a községnek csakhamar egyedüli nemesi birtokosa lesz és ma is az. körjegyzségi székhely. másként Barabástelke néven van említve Somorja közelében egy község. Ez ismétldött 1847-ben. Katholikus temploma 1662-ben épült. a mikor I. század közepén az Ulma család volt az ura. magyar kisközség. Késbb zálogjogon a Révayaké. 107 sárfs. A Pálffyak maradtak mindvégig az urai és ma sárosfa. Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspár 10 portája adózik. ma tót kisközség. Ugyancsak Újfalu. kath. Ez idben tnik föl a Bittó család is. A községnek nincs temploma. A XVII. hajdan német. Seljicz. . Egy 1434-iki okirat szerint a Fraknói grófok itt egy birtokrészt eladnak Molnári Kelemen gyri püspöknek. E nemzetség révén tartozik régi birtokosai közé a Kazai Kakas család. 1627-ben a Pálffyak itt vámjogot nyertek II. 1647-ben özv. távírója és vasúti állomása Szempcz. 1705-ben.is. kath. Ez idben már a mai nevén van említve. Ferencztl visszaváltják. nagyobbára róm. A Bittó családnak itt gazdag levéltára is van. század els felében a Földes család is birtokos itt. Sárosfa. Hajdan e község a bogdanóczi. Ferdinándtól. hova csak néhány év múlva kezdtek ismét lakosok telepedni. klucsováni és a nemecsei birtoktestnek volt a része. erre 1569-ben új adományt nyertek. Istvánnak és Dénesnek van itt birtoka és mindegyiknek külön úrilaka. mely óriási károkat okozott. A lakosok olvasóegyesületet tartanak fenn. hogy ezen a vidéken feküdtek. hogy mindezek az elsnek említett Újfalu pusztára vonatkoznak. 1680-ban az egész falu leégett. Újabb temploma 1742-ben épült. de Ipolyi Arnold állítása szerint ez nem a mai Sárosfa. a mikor a községgel együtt si temploma is leégett. vallásúak. távírója és vasúti állomása Nagylég. Tót kisközség. 1556 és 1580 között Illésházy nádor horvá- A telepített ide és ez id óta az elbb magyar község eltótosodott. kath. 1397-ben Zsigmond király Mátyás és András nev nemeseknek adományozza. st' harangjai is elolvadtak. A vöröski vár tartozéka volt és e vár birtokainak sorsában osztozott. Schweinsbach. körjegyzségi székhely. a pudmericzi csata idején. Nem valószín. mely 1560-ban a Tass és a Földes családok ivadékainak birtoka volt. 1536-ban a vöröski uradalomhoz csatolták és ekkor puszta helyként van említve. melynek a XV. Els nyomát 1328-ban Sáralja néven találjuk. a nagyszombat kúti helyi érdek vasútvonal mentén fekszik. tót kisközség. távírója és vasúti állomása Bazin. E községgel 1254-ben Sárfi Hiszus nevében találkozunk. Szunyoyhyné birta. de késbb már Málath András pozsonyi polgárt is itt találjuk. Az 1553. Az 1553-iki összeírásban Kéméndi Péter 3 portával szerepel. lakosok egytl-egyig róm. melyben több Arpád-korbeli oklevél találtatik. vallású lakossal. ellenben 1515-ben egy másik Újfaluban Bakai Bessenyei Gergely és Ilona birtokrészöket Csorba Andrástól és ennek fiától. Sárf. Ez idben S Ipe volt a neve.

és Csukár. si neve Csukárabony volt és A elnevel XIII. fentebb említett Nemeesének. az Alsó-Csallóközben fekv magyar kisközség. Matis Antal A A A íiposamadékarcsa. Somorja. mely azonban 1901-ben leégett. kath. e vallomás bizonyára tévedésen alapulhatott. Sárkány. ki itt várközség lakosai nemesi kastélyt építtetett. Siposkarcsa és Amadékaresa volt a neve.. szabadalmakat élveztek. Siposamadékarcsa. ref. Somorja. községben három régi nemesi kúria és úrilak van. özv. vallású lakossal. korból strie. 1405-ben Zsigmond király vámmentességet biztosít a lakosoknak. 1393-ban Gerung.. és a mely most is az övé. Azeltt két községbl állott. 229 ev. lakosai. nagyobbrészt róm. melyet Bartalné Bossányi községnek nincsen temploma. melybl a következket iktatjuk ide. távírója és vasúti állomása pedig Dióspatony. a pozsonyi várbirtokok közül kiszakítja és Károly pozsonyi várispánnak adományozza. Hegyaljai Mátyás pozsonyi kanonok ezt a Szent Istvántól 1597-ben a pozsonyi káptalan eltt vallotta. 437 ág. az Alsó-Csallóközben fekv magyar kisközség. alsócsallóközi magyar kisközség. Sikabony. 1240-ben három Abony király Pókateleki Miklós fia Jakabot és testvéreit iktattatja be 1549-ben SiJcabonyi Hanga Gergelynek is van itt része. melyek közül az utóbbi 151-í-ban Reén néven az óbudai apáczák birtokaként 6 portával szerepel. Páltly is id. Régibbkori története Egyházkarcsáéval függ össze. mint íikabony egyik levelébl is kitnik. A hagyomány a Rákóczykövetkez tót verset tartja fönn: . a hagyomány szerint. harmadik Matis Kálmáné. ezt ifj. a ki alatt 12 esküdt mködött. kath. tartoznak Csódfa. 1704 deczember 24-én itt tartózkodott. vallásra nézve 2150 róm. mely az újabb korban nagyközség lett. kiknek száma 3024 lélek. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Az egyik jelenleg Csatay Gyuláé. Ide ségben. Bercsényi bátyánk Selpiczre búcsúra eljárt volt. melynek postája Királyfiakarcsa. Bercsényi bol nas Hodivau na hódi do Selpie". késbb a Pókatelekeiket találjuk itt. században Abonychuha néven is fordul el Pozsony vár tartozékaként. Batthyány Józsefné grófnnek és Vermes Péternek van itt nagyobb birtoka.Nagy -Abony. Az e községre vonatkozó történeti adatokat Kisfaludy Zsigmond somorjai esperes-plébános gyjtötte össze nagybecs kézirati munkájában. hasonnev járás székhelye. Házainak száma 395. Késbbi birtokosai a Pál/fyak. — — a János grófnak van itt nagyobb birtoka. múlt század vége felé czementlap-gyár is volt a köz1884-ben építtette. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. másik Vermes Péteré és ezt a 60-as években s ezt a Gálfyak Krascsenics Ferencz építtette. A község postája. 1287-ben Kun László. Vagyis: Rákóczy. és 203 izr. 123 házzal és 750. Van itt egy újabb úrilak. hogy nyert és Korvin Mátyástól megersített szabadalomlevelet látta és olvasta. így 1331-ben Velflinust említik. kath. Solymonkarcsa. Topos és Rém puszták. kath. 1306-ban egyik birtokosa Neeth fia. volt. vallású lakossal.Rákóczy. a Bultazziak és Batthyányiak és ma a gróf Pálffy szeniorátusnak. Lajos a Csukár családtól vette. vallású lakossal. A A A A A A A . már több bíráját is ismerjük. magyarok. A község postája. 20 házzal többi Karcsák sorsában osztozott s és 92 róm. ev. A említve találjak. Solymoskarcsa. hajdan szabad királyi város. 1394-ben Lrincz a bíró. 4-én Erzsébet királyné Barrabás földjét adományozza Somorjának és 10 évvel XIV. Nagy Lajos idejében Galambos Péterrl van szó. Temploma nincs a községnek. a hajdani uradalomnak a nevét ma már csak egy dlnév tartja fenn.. 1581-ben Derghi Somogyi György volt a földesura. 1388-ban Spádel András. Szent Istvántól nyerte szabadalmait. késbb azután már Csukár-Kis. Hortenzia építtetett. Temploma nincs a községnek. távírója és vasúti állomása Bogdány-Selpcz. Az 1553-iki összeírásban Amadekarcsán Amadé Mihály 4 és Amadé Lászlónak 7 portája adózik. 1380-ban I. Somorja. mindsomorja régi pecsétje. lakosai nemesi eljogokat élveztek.108 Pozsony vármegye községei. hogy Bercsényi Miklós. községnek nincsen temploma. ja Királyfiakarcsa. 40 házzal és 266 róm. 1318 okt. Tény. Mivel azonban ezt semmiféle korábbi okirat nem említi. melyet 1854-ben bontottak le. Ekkor lett szabad királyi várossá. építtették. századból késbb a helység révjogot is nyer. h.

Somorján Zsigmond király is megfordult és két oklevelét is itt keltezte. 1411-tl 1526-ig a következ bíráit ismerjük az id sorrendjében Szecsenslag Lrincz. Salamon fia György. Az 1516-ben pusztított tz következtében az inség oly fokra hágott. melyekkel akkortájt Pozsony bírt. a házak kapuit betörték és a vásárra jött kereskedk árúit elrabolták.Pozsony vármegye községei. Zsigmond szabadalmait késbb Albert király. Buria Lázár. Szabó Lénáit. Lajos király 1517-ben megersíti az eddigi szabadalomleveleket és a városnak újabb kiváltságokat ad. században pallosjogra is szert tett. II. Károly 1712-ben és Ferencz 1805-ben még három vásárral megtoldott. Somorja II. A mai király-utcza is még talán ennek a királyi látogatásnak az emlékét tartja fenn. késbb pedig a közeli Beuzse praediumot adományozta Somorjának. Eysebreych Miklós. 1526 január 3-án II. Régi jogaiba részben csak Rudolf király helyezte vissza. Zsigmond 1411 okt. Fia. hogy Lajos király a lakosokat 12 évre minden adó alól felmentette. Mátyás király 1483-ban a szomszédos Balázs-szállása nev birtokot. 1461-ben Mátyás király a szapi praediumot adományozza a községnek és késbb megersíti és kibvíti eldei szabadalmait. gylést tartott itt és itt volt a börtön is. Debcz György. 1450-ben pedig Hunyadi János kormányzó is megersítette. 109 SOMORJAI RÉSZLET. Hunyadi László 1456-ban átírja és megersíti Zsigmond és Albert szabadalmait és oltalomlevelet ad a somorjaiaknak. a miért II. II. Ulászló idejében Somorja polgárai Bécs városától is vámmentességet nyertek. 1513-ban Pozsony lakosai a somorjai vásár alkalmával megrohanták a várost. Stuhrd András. 1518-ban oltalomlevelet kapnak tle. Lajos vármegye törvényszéke 1665-tl 1690-ig 32 közmeg 1526 január 3-án. egy évvel késbb pedig régi pecsétjük használatát engedi meg nekik. 1411 szeptember 29-én Zsigmond évenként két országos vásár tartására ad a városnak engedélyt. Stayer Jakab. melyet III. és II. Mátyás király 1466 november 9-én. Ulászló a pozsonyiakat szigorúan megintette. hogy Somorja (ekkor oppidum) régi pecsétjét használhassa. 1527-ben Somorja meghódolt Ferdinándnak és A : . Ulászló és fia Lajos alatt veszítette el kir. 15-én és 1425 márezius 6-án volt itt. hogy a város falakkal és védárkokkal vétessék körül. Ulászló megersítette Mátyás király szabadalmait. 10-én. II. Lajos is Somorján volt és két levele innen van keltezve. 1538 január 4-én kelt levelével. Ugyanekkor rendeltetett el. Lajos 1519-ben megengedi. Stubner János. azon jogokkal. de 1492-ben elzálogosítja a várost a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak. Mészáros Farkas és Kalmár János. városi jogait és királyi birtokként a pozsonyi várjavakhoz csatoltatott. A XVI. Suenthmann Miklós. a melyet ettlfogva gyakorolt is. ki vámmentességet ad a lakosoknak. Nagy János.

Az 1553-iki portális összeírásban 110. Újabbkori szabadalmait Mária Teréziától és II. lakatos. hivatalok és egy vendégl van elhelyezve. letette a hségesküt. a felscsallóközi községi és körjegyzk egyesülete. Az oroszvári Dunaágon 13 malma volt. Mellette mások is szerepeltek. Ekkor ersítette meg Ferdinánd eldei szabadalmait és adott a városnak 12 évi adómentességet. és így szerepel már 1287-ben is. Mostani katholikus plébánia-temploma a paulinusoké A Spácza.110 Pozsony vármegye községei. 1565 június 27-én Miksa is fölmenti a somorjaiakat a Sellyén való vámfizetés alól s átírja és megersíti Mátyás királynak 1465 május 8-án kelt szabadalomlevelét. A még A A A . A Bocskay-féle felkelés alatt az egész Csallóköz és így Somorja is a felkeléshez csatlakozott. Vásárjai nevezetesek voltak. molnár. volt. 1545 november 5-én Ferdinánd a somorjaiak vámmentességét biztosító levelet adott ki. A község si neve tulajdonképpen Szent Mária volt. mígnem ismét Rudolfhoz pártolt vissza. körjegyzségi székhely. de si temploma már elpusztult és a szintén régi gótikus plébánia-templomot 1789 óta a a reformátusok bírják. Lipót 1689 június 8-án megersíti Somorja régi szabadalmait és pallosjogát. továbbá egy XVI. m. E község 1275-ben már megvolt. Hozzájárult a hadiköltségekhez és katonákat is állított ki. református. 1292-ben Spáczai Géth comes volt az ura és a Spáczai család egész a XVIII. mely 1683-ból az ég várost ábrázolja. fazekas. csizmadia. tót kisköszég. míg Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf Gyrt a törököktl vissza nem foglalták. 1439-ben Pókateleki János fia Zomor Miklós. régi pecsétnyomók és a város levéltárában 1238-tól kezdd érdekes okiratok.és vasúti községhez tartozott azeltt Gancsháza. róm. negyesület. bognár. körülbelül 1000 emberrel tartotta fhadiszállását. 23-án Amadé Mihály alispán elnöklete alatt megyegylés is volt itt. most is fennálló templom és a zárda 1778-ban épült. 1605 szept. Ezután Rudolf királynak visszamaradt vagy átvonuló és portyázó hadaitól és csapataitól szenvedett sokat a város. Bécs felé való útjában. varga. gombköt. ezenkívül a községben sörház és a Dunán két rév. s a pozsonyi váruradalomboz tartozó birtokokat. a csallóközi felkelk gyülekezhelye lett. melynek bels falait érdekes freskók díszítik. század közepéig birtokos volt itt. ú. századbeli ezüst-kehely. de szerepel Samariae alakban is már 1466-ban. mellette álló kolostorépületben a plébánián kívül iskolák. Egyháza 1238-ban említtetik elször. szcs. az ármentesít-társulat. 1534-ben pedig a somorjai vásárokat Látogatók számára királyi oltalomlevelet bocsátott ki. evangélikus és ev. török világból Somorja is kivette a maga részét. közöttük sok posztós.és harminczad-mentességet. Az itt és a török báborúban szerzett érdemei elismeréséül kapta azután Pálffy Miklós Rudolf királytól Pozsony vármegye örökös fispánságát. kalmár. Ez idben Mátyás fherczeg is megfordult Somorján. Volt itt szabó. Mikor Mansfeld tábornok Komárom felé vonult. szíjgyártó. I. önkéntes tzoltó-egyesület. az 1564-ikiben csak 72 és az 1588-ikiban már csak 69 porta után fizettek adót. h. és mert révje ez idben fontos közlekedési pont volt. 1460-ban a FarTcasdiah. itt ütött tábort. ezek után Sárosfalvi Nehéz Mihály. 155 házzal és 1651 róm. A községben három templom van. ötvös és takács-czéh. mészáros. Ez Csallóköz legszebb és legdíszesebb temploma. ban a járásbíróságon és a szolgabírói hivatalon kívül van két takarékpénztár. gazdakör és izr. Azonkívül van itt két bíró-buzogány. ág. csizmadia és kalapos. Spácza. kath. távíró. szrszabó. közöttük Somorját is. mely a Gáncs család si állomás is. vert ezüstbl városkészült régi kereszt van. 12-én és okt. katholikus. 1541-ben a Buda ostro- mánál megsebesült Roggendorf fvezér. katb. Somorján ball meg. lakossal. protestáns önképzkör. Van itt posta. 1672-ben Somorján majdnem az összes czéhek képviselve voltak. Józseftl kapta. 15 nappal késbb pedig a sóra adott a somorjaiaknak vám. 1787-ban 2746. a múlt század elején 2603 lakosa volt. Az egyház birtokában. kovács. A községházán egy képet riznek. Ebben az idben a város sokat szenvedett a Gyrbl kitör és e vidéken portyázó törököktl. legényegylet. a hol Szabó Lukács és Somogyi Albert. a mikor azt a Bécs alól visszavonuló törökök fölgyújtották. kaszinó. ez utóbbi Bocskay fkapitánya. kiket Széchényi György érsek és Koháry István telepítettek ide 1690-ben. fószke volt. Az 1605 augusztus 25-én Somorján megtartott békeértekezleten az egész Csallóköz nemessége szintén Rudolf hségére tért vissza. gzmalom.

1534-ben Cselvey Márton és Balázs birtokosok itt. Újgyörgyi Mária hagyatékából Nagyszombat városának és a diószegi czukorgyárnak van itt nagyobb birtoka és Koppéi Ignácznak és Adolfnak szeszgyára. Lukachich. Stomfa. 1585-ben pedig a Halácsy s a Latkóczy családot is itt találjuk. sidk óta megült hely. 1615-ben a Csery család. A házak száma 364. 1332-ben Stupáv és Üslupáv és 1373-ban Stompa néven talál- Stomfa. mint a rómaiak és a quadok telepérl. Katholikus temploma az Arpádkorban épült.Mátyás királytól. Maholányi Tamásné itteni birtokrészét Spáczay Pál püspök- STOMFA.Pozsony vármegye községei. — KÁROLYI LAJOS GRÓF KASTÉLYA. ez azonban itteni örökségét Brunswik Antalnak adja el. 1762-ben a Sándor család is a birtokosok között van. 1660-ban a Spáczayak részeit a Berchthold grófi család kapja. 1682-ben Klucsay János átengedi itteni birtokrészét Orbán Pálnak és nejének. 1332-ben Stomffa. Az Árpád-házi királyok idejében a határrök fhelye volt. Bazthey Benedek és fiai. legnagyobb részben róm.„ kath. Újgyörgyi. az 1553-iki összeírásban pedig Spáczay Márton 5. 1659-ben Rozsályi Kún István is birtokosa. Dobsa János 4. 1731-ben özv. nek zálogosítja el. Kéméndy Péter 4. 1697-ben Paksy János és Ramocsaházy Zsuzsanna birtokrészüket Orbán Pálra Íratják át. 1349-ben pedig Stompha alakban. melyrl még a honfoglalás kora. 1489-ben a Sárosfalviak birtokát a Spáczaiak kapják adományul . Várát 1273-ban Ottokár cseh király elfoglalta. 1590-ben a Halácsi-féle rész Ramocsaházy Györgyé lesz. 111 György és István. ma pedig Uzovich Blundell Ludovikának. eltti idbl is megemlékeznek. 1699-ben mezváros volt. a mai kastély helyén vára is volt és 1271-ben Castrum de Stomffa néven van említve. Késbb az Uzovich. . A községnek van saját postája. Biróczy. Hajdan. vallású lakosokkal. 1560 körül már Naqyváthy Antalt. nagyközség a morvavölgyi vasút stomfai szárnyvonalán. távírója és vasúti állomása pedig Nagyszombat. Kristófy és a Brogyány családok a birtokosai. a lakosoké pedig 3327. Farkas Ignácz 3 és a Yenturiny család 1 portával zserepelnek. OLDALRÓL NÉZVE.

Késbb a Zichyéké és azután a szitányi Ullmann családé lett. kath. takarékpénztár. st a pápai tizedszedk jegyzékében Zuha heh/ett Soch alakban is szerepelt. kath. távíró és vasúti állomás. az emeletes saroktornyokat kivéve. Jelenleg özv. Maholányi Tamásné itteni birtokát Unger Sámuelnak engedi át. mint a többi vöröski várbirtokoknak. A birtoka. Ennek is. Neve a régi okiratokban Zuha. Els nyomára 1296-ban Zubuh néven találunk. Az egyház birtokában igen régi szentségtartó van. A község hajdan mezváros volt s Miksa és Lipót királyoktól vásárszabadalmakat nyert. segít-egyesület. 1445-ben Temesközy Bálint pozsonyi kapitány az ura. . s hajdan szerzetes-kolostor is volt itt az említett várkastélyban. Dürnbaeh. a dévénytói csárda. Fáczános és Steinzinger vadászlakok. Durnpoch. Batthyány Józsefnének van itt nagyobb birtoka és magtárrá átalakított nagy épülete. Gond Ignáez esperes-plébánosnak igen gazdag gyjteménye van mtörténeti tárgyakból..33 házzal és 250 róm. Stomfához tartoznak Brandeis. Birtokában vannak a szobotisti habanus anabaptisták evangéliuma és epistolái 1591-bl érdekes és nagyérték rézmetszet-lapok. Katholikus temploma srégi és 1355-ben már fennállott. Késbbi birtokosai 1518-tól a Fálffyak lettek. . kálvária-templom 1709-ben épült. 1547-ben Zuchai Halthomár György. századból. itt. Pálffy János grófnak van itt nagyobb második felében serfz is volt a Károlyi-uradalomhoz tartozik. Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspárnak itt 51 portája adózik. mely azeltt a máriavölgyi Pálosok tulajdona volt. katholikus fogyasztási egyesüld. a Spáezay. ezüstben brre préselt szentkép.000 porosz tartotta megszállva Stomfát és határában kisebb 11 ütközet volt. században a Cséfalvay. mely nálunk unikum Szent Jeromos képe. 1423-ban Poss. Zwha. Ferdinándtól vásárjogot nyert. menház. 151 házzal és 1161 róm. mely azonban ma már át van építve. vöröski urakon kívül más nemesi birtokosai is voltak. kiadás eltti példányok több mint 200 régi miniature-festmény pergamentre festett níligran szentképek az 1700-ból való Carmel-hegyi Boldogságos Szz Mária-egyesület szabályai és névsora. idvel a Pálffyak lettek az urai és ma is id. A XV ÜL században Stampfen német és késbb Stupava tót neve is ismeretes. a mikor a vöröski vár tartozéka ettlfogva e vár birtokainak a sorsában osztozott. vallású lakossal. . Szárazpatak. A — A — A . mely szakértk állítása szerint Ribeirától való 43 darab rendkívül becses régi rajz kb. távírója Bs. A A ma si . a máriavölgyi község határában római Paulinusok albuma a XVI. század elejérl. a Moritzky család. a hol több izben érdekes leletekre bukkantak. de ennek építtetje ismeretlen. mely egyesület Pozsonytól egész Szakolczáig terjedt. szárazpatak. pedig. 1639-ben III. 2000 rézmetszet 1500 elejérl való fametszetek több olasz aczélmetszet. 1536-ban már mezvárosként szerepel. 1647-ben mezváros volt. Egyháza srégi. földszintes. stb. Van itt apáczakolostor és zárda is. Erdcske községben van posta. lev nagy kastély már 1551-ben van említve. a Lévay. mely A községben van A . községnek postája Felbár. . 1663-ban a törökök dúlták föl és 300 lakosát hurezolták rabközségben ságba. Dumbach. 1866-ban 20. de L867-ben a Károlyi grófok tulajdonába került és most Károlyi Lajos gróf a birtokosa. A múlt század elején nevezetes volt vízárkokkal körivett négytornyú várkastélya. ez idszerit keményítgyára van. . Van egy kelyhe is a XVIÍ. ugyané században Szuhai Kamberszky Miklós. Id folytán a Maholányiak lettek az urai és 1737-ben özv. az idk folyamán azonban kibvítették és legutóbb 1755-ben alakították át. körjegyzségi székhely. Továbbá palotaszer községi iskola. súly. a Dersffy és a Balogh családok. Süly. melyet 1884-ben a gróf Károlyi család alapított. A múlt század . Krisztust a keresztfán ábrázoló. Az 1553-iki összeírásban Bávonyi Mihály és Angyal Márton 4 4 portája szerepel. Szuha. két kaszinó és izr. castrum maradványai láthatók. Rákóczy-féle fölkelés alatt Rákóczy seregei foglalták el. Els írott nyomára 1237-ben találunk. juk említve. a XVII. így 1463-ban Sellendorf Miklós és neje. vallású magyar lakossal. Most nincs temploma. tót nagyközség. szegénymenház és izr. Bél Mátyás idejében háromemeletes volt. . 112 Pozsony vármegye községei. s egyike a vármegye legszebb kastélyainak Károlyi Lajos gróf tulajdona. dunamenti kisközség. 1483-ban Podmansoder Kristóf. 1703 között pedig négyszer leégett. mintaszer kath. és Károly-major. mely hajdan várkastély volt. reqalis Seul jelzvel a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. . 1640 és 1642 között a pestis dühöngött a községben.

c M-03 £ o -4-< 03 _>. -0 +-> c/> a -o CD (/) O 1 "cí o -oá .

.

a ki Guthori Éberhardnak adja zálogba. kb. 40 60. szász. községnek van saját vasúti állomása. A püspök sírköve még 150 évvel ezeltt megvolt a mai katholikus templomban. Elször a XIV. A reformáczió idejében itt mködött Bornemisza Péter ág. majd Szolosznicza tót és Breitenbrun német neve is közkelet lesz. és ma Bacsák Istvánnak és Pálnak van itt nagyobb birtoka. de postája és távírója Morvaszentjános. Morva-Szentjánossal van összeépítve és az idk folyamán teljesen eltótosodott de egyes dlnevei bizonyítják hajdani magyarságát és a telep régiségét. a hagyomány szerint. Miráz és Hangácsi/ családok. Tauber csárda. Majláth. mely azonban a török világban elpusztult. melynek 20 ember is áldozatul esett. Mednyánszky. egyes okiratokban. mely dombos dln. A község lakosai faeszközök készítésével foglalkoznak. a Batthyány és a Zichy családok követtek. Valamikor takács-ipara is jelentékeny volt és 30 35 szcsmester meg és ma de ez az iparág teljesen elhanyatlott. vallású magyarok. távírója Nagylég és vasúti állomása Nagypaka. nagyobb részben róm. mely talán a török idk emlékét tartja fenn. Szász. kiket történeti jelentségre látszanak utalni. Az egyház nevezetes. hely. Széleskút. Késbbi birtokosai között els helyen említend Serédy Gáspár. Malaczka közelében fekv tót kisközség. Ide tartoznak Csernepole erdészlak. továbbá Kalifás. 1314-ben a község határában Szászt Pongrácz egy birtokrészt fiainak elörökít. katholikus templom srégi.Pozsony vármegye községei. Lajos király a helység határait a Szászi család számára megjáratja. kath. Uszihelne téglagyár és Czigánytelep. vallású lakossal. de a távírója és a vasúti állomása Nagyszombat. 228 házzal és 1261. temploma a mai kis kápolna. püspök. régi ezüstfeszületet riz. A község északnyugati részét ma is Felszásznak és a délkeleti részét Alszásznak nevezik. kinek itt valóságos kis múzeuma van. Az egyház birtokában 1612-bl említésre méltó gótikus kehely van. 39 házzal és 281 lakossal. A XVIII. Petervarák (Pétervára). elpusztult. század végén fennállott. de onnan nyomtalanul eltnt. 1708-ban a község négy izben leégett. 1692-ben újabb templomot építettek. ev. 1394-ben az Olgyai család egyik oklevelében Felzaaz néven találjuk említve és 1747-ben Alszász is szerepel. Hajdan a jezsuitáknak is volt itt házuk. A községben van posta. kinek itt az 1553-iki portális összeírás szerint 16 portája adózik. hogy ódon volta ma már fel sem is tnik. ismert nev régész és régiséggyjt. körjegyzségi szék-. kisközség a Fels-Csallóközben. berezegnek van itt nagyobb birtoka. 1371-ben már Nagymartom Miklós ül itt. si ma si A széieskút Jurenák. Balassa István neje és Balassa Menyhért is. Idvel Solosnicza. E községben lakik Spitzer Mór. Mai templomát 1710-ben fejezték be. mely a község közepén áll. morvavölgyi tót nagyközség. Szekel v falu - birtokosai a Czoborok voltak. 1853-ban óriási tz dühöngött a községben. A községnek nincs temploma. mely már a XIV. Azután következtek a Balassa. Postája. mely többek között élt itt. kath. A mai uradalmi major helyén. a mikor magyar község volt és Frakni Német ^ Miklós volt az ura. A A — — A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. a székelyek erssége volt. 271 házzal és 1428 róm. A XVIII. mely utóbbitól a Pálffy család vette is Pálffy Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka. PetriIcovich és Peöcz család volt az ura. Pázmány-féle összeírásban szintén a régiek között szerepel. a kik róm. a Pálffy-féle uradalom bérlje. Mai temploma 1878-ban épült. vallású lakossal. templomban nyugszik Zrínyi Ilona. 113 temploma. kinek síremlékén hosszú epitáfium olvasható. 1353-ban I. melynek hajdan Székely-Boldogasszonyfalva volt a neve. h. elvétve Zsófia és Dumpach alakban is találjuk említve. Ezek Osrit (srét). században és késbb a Bacsák. Evenként mintegy százezer darab fogy el. meg Hohenlohe a Jeszenák. Széleskútnak már 1397-ben volt plébániája. kath. 8 . Ide tartoznak Bori vadászlak és a Nagyszombati Szlhegy. század elején fordul el. Hohenlohe major. s Czivános és Karraszeg nev dli is némi . Temploma a reformáczió korában az evangélikusok birtokába került és azóta annyi átalakításon és bvítésen ment át. melyeket messze vidékekre hordanak. században papirmalom is volt a községben. Kászonyi. E községet egy 1239-iki oklevél ZasYaros alakban a pozsonyi vár tartozékaként említi. Hohenlohe vadászlak. A község nevét a fent elsorolt alakokon kívül. si székely telep. körülbelül száz évvel ezeltt nagyobbszabású és saroktornyokkal ellátott épületnek a romjai állottak. Székely falu.000 korona értékben.

114 kb. A A SZEMPCZ. kb. szemet. a mikor a királyi udvarnokok lakóhelye volt. hogy Guthori János tiltakozása mit sem használt. községnek postája és vasútja Misérd. Tartalmaz. 1435-ben már a Fraknói grófokat is itt találjuk. vallású lakossal. 1677-bl való. stomfai.Szemeth néven is említve van. AZ ü. 1420-ban a Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka. Egy 1356-iki okiratban Udvornok. . mely Keresztel Szent János életét ábrázolja. A A állomása Malaczka. Elször 1288-ban merül föl.000 darab érmet. Úgy látszik. távírója pedig Somorja. de ezeknek a részét utóbb a Serédy és a Mérey családok kapják. századbeli érdekes hímzést. . si kis temploma gótikus és részletei után ítélve. Van a községben szeszgyár is. kath. Szemet. TÖRÖK HÁZ. Az egyik mellékoltáron lév képcsoport. késbb pedig az Apponyiaké lett. Ezt a részt Nagy Lajos király a hozzátartozó Kenche. és XVII. is. Patounhorni és Pila vadászlakok és Óbora tanya. legnagyobb részben róm. módori. Jureczkeluki. Pozsony vármegye községei. Mérey Mihálynak meg 6 portája adózik. bolerázi stb. de távírója és vasúti nek adományozta. lelete míg pecsétnyomó. csipkéket bazini. melynek vize sohasem fagy be állítólag gyógyerej. stb. hogy Bazini Sebus birtokát elidegeníthesse. kb. parasztmajolikát. a XIV. századból valónak látszik. Hajdan német község volt. 1553-ban Serédy Gáspárnak 5. Holind telep. mely azonban megmagyarosodott. dagábbaknak. 1647-ben a Kerekes család birtoka és Éberhard tartozéka. kik azonban részüket Molnári Kelemen gyri püspöknek adják el. 1864-ben majdnem az egész község leégett. Az egyik dljét Várhelynek nevezik és azt tartják róla. 200 darab XVI. nagylévárdi. hogy ott hajdan a fehérmúlt század végén e helyen nagyniennyiség tégbarátok kolostora volt. Ugyanekkor egy része pozsonyi vármester az birtok és Királyi Szemet néven emiitik.és gyr-gyjteménye egyike a leggazVan számos Rákóezy-érme és ereklyéje és számos skori de ezeket legnagyobb részben a pozsonyi és más gyjtemények- község határában cseppkbarlang és egy tó van. 86 házzal és 419. malaczkai. községnek van postája. N. Ide tartoznak Dubrava major. mert a helység idegen kézre jutott. lákra bukkantak. 100 megyebeli népruházati darabot. felscsallóközi magyar kisközség. Sikus és Nagyerd szigetekiiéi Jakus pozsonyi bírónak adományozta. 1336-ban Outhori János a pozsonyi káptalan eltt tiltakozik az ellen. 1000 darab holicsi. I Í.

. vallású lakossal. késbb uradalmi épületeihez tartoznak. Fölséges császárné és koronás királyné asszonyunk. kath. Architektúrát. Els ízben 1310-ben találkozunk vele Villa Zemch néven. szentjános. tzoltó-egyesület. 1645-ben I. E községben u. Oeconomiát. gazdakör. Szempcz. azután az Esterházyak kapták és most is Esterházy Mihály grófnak van itt nagyobb birtoka.Nagy-Stift" és egy „Kis-Stift" nev épület. Szojak és Tanisibok tanyák. 1667-ben a Méhes és a Balogh család osztozkodnak itteni birtokaikon. melyek ma Esterházy Mihály gróf Nagy-Stift azeltt ni fegyház volt. községnek van saját postája. valamint távírója és vasúti állomása. mely ma szolgabírói hivatal és lakás. 338 házzal és 1798 róm. hogy tiltsa be a morvaországi legényeknek e községben való házasulását. a XVII. továbbá Óbora és Téglavet vadászlakok.és FelsAntal. Van itt társaskör. távírója Malaczka. vasúti állomása Nagyiévárd. Az itteni uradalmi erdben több szurok-kemencze s három téglavet-telep mködik. melyet azonban 1849-ben víz borított el. e e A A A A A szentistván. Gyenge és Pusztakerény majorok. ifjúsági egyesület. Mindenkor a malaczkai uradalomhoz tartozott ós ma is A A . Szép írást és Stilisztikát német nyelven tanulnak. Itt született Szenczi Molnár Albert. hogy ezen dolog nemcsak ezen szegény városnak. E községre vonatkozott az olmüczi érseknek Pázmány Péterhez intézett az a felszólítása. kath. Mely iffiak Arithés azokat egyenl formán ruházza és tartja is metikát. mert ezek Morvaországból a katonaság ell e vidékre szökdösnek. századi jeles magyar író. Geometriát.. 1775-ben árvíz pusztított a községben. vármegye hajdan több ízben tartott gylést e községben. Adgya a Fölséges úr Isten. 1709-ben és 1853-ban pedig majdnem egészen leégett. Három érdekes. Mátyás király alatt már mezváros és ekkor 29 portával vannak bejegyezve. A község közelében lév erdben azeltt kszénbánya is volt. Ide tartoznak Alsó. századbeli ezüst-serleget riznek. Jurik. nem csak maga itt lev kastélyát ezen páter piarisurunk táknak lakásul örökösen adta. de mivel erre még alkalmas helyek nincsen. de az egész községben még az Esterházyak birtokországnak is hasznára forduljon. Rákóczy György seregei sanyargatták a népet. Katholikus templomának alapkövét 1682 aug. Az egyik az u. A Pálffy Miklós herezegnek van itt nagyobb birtoka. n. 1682-ben és 1882-ben nagy tzvész volt a községben. kör. az kiknek nagyméltóságú galántai és fraknói Gróf Esterházy Ferencz magyarországi udvari kanczellárius kegyelmes földes Exczellencziája. 361 házzal és 2034 róm. Ezen szenczi királyi Collegiumba szerzetet is fundált Húsz Magyar országbéli iffjakat béhelyeztetett az Fölséges királyné asszonyunk fölsége. tót lakosok Haszbrunka nevet adtak neki..Pozsony vármegye községei. községházán két XVI. továbbá egy . a Kis-Stift pedig a piaristák gimnáziumának adott szállást. árvaház. 1682-ben és 1708-ban pedig nagy tzvész pusztított itt. n. Esterházy telep és Szent-Márton vadászlak. Hajdan a szomszédos Székelyfalvához tartozott. takarékpénztár és izr. és Istennek segétségével jó el mennek a tanulásban. Legels nyomára csak 1615-ben találunk. Küls alakja után ítélve Rákóczy korabeli épület lehet és az Esterházyak birtokbalépése idején vadászkastélynak épült. Nagyközség a Morvavölgyben. Házainak száma 512 és róni. „Török ház". kath. Eredetileg Hausbrunn volt a neve. Szentjános. Ide tartoznak Havala. Késbb koronabirtok lett. Mária Therézia behozta Szempczre Tisztelend Páter Piaristákat. mely nagyobb részét elhamvasztotta. 1651-ben Mártonfalvi és Székely Magdolna 29 Oppidum Zempcz néven említik. Szentistván." lása idejébl származó pellengér áll. Holbicska. A községnek van postája. mely Szent Istvánnak szentelt templomától vette mai nevét. Az 1553-iki portális összeírásba Báthori András — Ádám itteni kúriáját Perschitz Péternek zálogosítja el. 10-én Szelepcsényi érsek jelenlétében tették le. Kis iskolát is tanítják ezen Páter Piaristák. vallású lakosaié 3552. 115 szempcz. Úgy látszik. a mint az a régi városi jegyzkönyvbl kitnik: „Anno 1764. szempczi járásnak itt a székhelye. kath. s 1609 eltt már temploma volt. tehát csak negyedik oskoláig tanittanak. régi épülete van. körjegyzségi székhely. vallású lakossal. hetységet idvel németül Wartberg-nek is nevezték. melyet Makripodári püspök 1655-ben szentelt föl. a Mátyásföld szélén fekv magyar nagyközség. de az uraság kertyit is oda engedte. és ott Exczellencziája. morvavölgyi tót kisközség. német telepítvény. negyesület és kereskedelmi szeszgyár.

Van itt uradalmi szesz. A Czoborok hajdani kastélya ma már magtár. Hajdan a semptei Mai temploma kési gót stil A A . vallású lakossal. a ki itt híres vadászatokat rendezett. Ide tartoznak az Országúti és a Régi majorok. vallású tót lakossal. hogy Walter Zakhariás nev szeniorjuk két káplánjával együtt kolostorba ment. az 1390-iki összeírásban szerepel és Pázmány is a régiek között sorolja és a XVI. * i 1 'Iffl i SZENTJÁNOS. melyben az anabaptisták ellen kikel és azokat az államra nézve veszedelmeseknek mondja. kath. — A ZICHY-FÉLE KASTÉLY (MOST HOHENLOHE HERCZE3É). Ide tartoznak Majorhosszúrét. hogy 1782-ben áttérésüket már megbánták.-nak van itt nagyobb birtoka. A köz ségben van posta. A múlt században híres késmívesek voltak és árúikat nemcsak az országban. kik között a magyar nyelv örvendetesen terjed. Farkas Ignáez meg 7 portával jelentkezik. mely nagy terjedelm parkban épült. hol az anabaptisták laknak. Ferdinánd alatt telepedtek ide Morvaországból. mert II. hogy az anabaptistákat a katholikus hitben oktassa. azután I. a Batthyányiaké csak részben áll még fenn. távíró és vasúti állomás. nagyközség. Egyháza is : már fel. 1757-ben Filó János szobotisti plébános jelentést tesz a királynak. század elejérl valónak látszik. Pusztamajor. Idvel az Illésházyaké lett. Szcntmihályfa habánus-udvar van. Batthyányiak. Ezeknek az sei II. azután a Keglevichek. községnek van saját postája és vasúti és hitelszövetkezetet tartanak fenn. nagyobbára róm. 467 házzal és 5095. 1462-ben már a mai nevén találjuk említve.és magántulajdonban lev malátagyár. de Ausztriában is ismerték. most pedig Pongrácz Frigyes gróflakosok fogyasztási nak és Katona Mór dr. 70 házzal és 433 róm. A lakosok kaszinó-egyesületet és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. i . Pusztaczóglád. Legrégibb földesurai az éleski vár urai voltak. Az irgalmas apáczáknak kolostoruk van itt. elbb a Hirsch báróé volt és most a Hohenlohe herczegé. Lajos Morochuk honti fispánnak adományozza. Egyik újabbkori birtokosa a dúsgazdag Hirsch báró volt. Mivel azonban a császár e kívánságuknak nem engedett.116 Pozsony vármegye községei. Torecz és Trajlinek puszták és Pisecsána major. Szered. kath. Ennek az lett a következménye. >/. in. . Hajdan a mezvárosok sorába tartozott. Szentmihályfa. a többiek pedig Barkóczy érsek alatt a katholikus hitre tértek át. Zichyek és a Jeszenákok. a Zichyek kastélya pedig. állomása. Mária Teréziától különféle eljogokat nyertek.':[':<]. alsócsallóközi magyar kisközség. Úgy látszik azonban. Józsefhez folyamodtak engedje ket anabaptista hitükre visszatérni. távírója Patony. Az 1553-iki portális összeírásban Kéméndy Péter 6. hogy e községet már 1050-ben említik. E jelentés következtében 1760-ban egy jezsuita küldetett ki. majd a Batthyányiaké. Körjegyzségi székhely. 1337-ben Orros Péter birtoka. Az esztergomi fegyházmegye névtára úgy tudja. megmaradtak a katholikus vallásban.

1848-ban. A mai katholikus templomot Esterházy Ferenez kanczellár építtette 1760 1780 között.és 1894-ben nagy árvíz pusztított a községben és határában. birtokába került. melynek helyén az si semptei vár állott. Az 1553-iki összeírásba Báthori András 34 portával van felvéve. így került Sempte a Vágnak egyik és Szered a másik partjára. a nagyszombati csata után. mi közben a községben számos ház megrongálódott.MOST ALSASSE d'hENNIN HERCZEGNÉ). A vár egyik tömör rtornyát csak a XIX. Ide tartoznak Herczegudvar és Kiserd majorok. A kuruczok visszavonulása után a vár és az uradalom Esterházy József birtokába került. Szered mint önálló helység a XV. Fényes Elek a múlt század 30-as éveiben is még magyarnak mondja. A régi Vág medre Szered fpiaezán. ifjúsági egyesület. Mai kastélya. a Steiner czégnek csontszén-gyára és Klug Bernátnak mosószóda-gyára. 1705 október 19-én Bercsényi a várat megadásra kényszerítette és ez egész a trencséni csatáig a felkelk kezében maradt.Pozsony vármegye községei.. Hajdan mezváros volt. ki a várat átalakíttatta és abból modern kastélyt építtetett. . úgy hogy az e folyó mellett keletkezett helyet ketté szakította. 1813. . — AZ ESTERHÁZY-FÉLE KASTÉLY (. Katona-uteza elnevezése is ebbl az idbl származik akkor még ez az uteza külön község volt.. de az 1880-iki népszámlálás 4000 lakosa között csak 400 magyart talált. A községnek saját postája. 1870. mely hajdan a Vág balpartján feküdt. 1860. egész 1886-ig. század elején bontották le. Anonymus is említi a semptei várat. Freund Gyulának pótkávé-gyára. A község azeltt magyar volt. negyesület és szépít-egyesület. takarékpénztár. A kastély és a birtok most Alsasse á'Hennin Angelika herczegné. még csak nem is sejteti hajdani rendeltetését. Idvel a szeredi vár az Esterházyak. A századok folyamán a Vág új medret vájt magának. továbbá a Perl és társa czégnek gépgyára. 117 vár rei lakták. mely még ma is fennáll. században már fennállott. 1419-ben hídja is említtetik és e század végén a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtoka volt. — SZERED. a mikor Szered. Guyon visszavonuló honvédéi felgyújtották maguk után a Vág hídját és az utánuk nyomuló osztrákokra ágyúztak. önkéntes tzoltó-egyesület. Esterházy Ferenez Thököly Katalint vette nül. a sörház-utczán és a Katona-utczán vonult át és elválasztotta Nyitrát Pozsony vármegyétl.Újvárost és Szeredet egyesítették és a két vármegye között határul a mai Vág medrét állapították meg. távírója és vasúti állomása van. ki másodszor Löveyihirg Jánoshoz ment férjhez és 1698-ban alapította Szereden a szegények házát. Van a községben ipartestület.

László a pozsonyi prépostságnak és káptalannak adományozta és ekkor Zelinch alaklián szerepel. Villa Pracsan alakban szerepel. Szilincs. 1777 július 22-én id. magyar község A A malom. Ferdinánd királytól vámjogot nyert. Ennek halála után fia örökölte. Ide tartozik Orincs puszta és két volt. Szomolány. a káptalan minden tiltakozása daczára. de ekkor Pálffy Móricz gróf az uradalmat több mint félmillió forintért megváltotta. Bazini és Szentgyörqyi grófok erszakkal kerítették kezükre és e család kezében maradt. tót kisközség. Szls. században épült és 1760-ban még fennállott. a hol már több községnek van saját postája. a mikor Országh Kristóf elhunytával a királyi kincstár lefoglalja. majdnem az egész község leégett községnek nincs temploma. Scomolány. Az egyiket 1715-ben a pestis-járvány megszntének az emlékére emelték. Lajos király szintén Pozsonynak adományoz. Pálffy József gróf most a várat régi nagyságában.és faanyag könnyebben lesz odaszállítható. Leustorff és a tót Semóleniez. ban a vár már romokban hevert. villámcsapás következtében. község hajdan mezváros volt. a Maulbir nev hegy alatt. Körjegyzségi székhely. Ide tartoznak Makova és Skarbák puszták. Illésházy István elzálogosította Csörödi Lrincz nagyszombati polgárnak. Pálffy Mária 1644-ben építtették. 1781-ben pedig a mezvárost is. Katholikus templomát Erddy Gábor gróf és neje. Zomolyán. Pálffy János gróf veszi zálogba a várat és az uradalmat. Somola. mely 1780-ban épült. Hajdan erdített hely volt. falu postája. vasúti állomása. 183 házzal és 1413 róm. Ma Pálffy vár úgy látszik csak a XV. 244 házzal és 1769 róm. de két évvel késbb a császáriak visszafoglalták. távírója és izben találtak érdekes régiségeket. Losonczy Annának adta zálogba. kath. Hajdan az egyháznak értékes szentedényei voltak. 1438-ban Albert király Bazini és Szentgyörgyi György grófnak adományozta. Úgy látszik azonban. Leustorff elnevezését egy 1448-iki oklevélben találjuk. község határában. A A A . Miksa király 1569-ben Ungnad Kristóf bárónak és nejének. Somalga. 1864-ig Pálffy János gróf örökösei bírták. melyeket 1723-ban elraboltak. század elején már a guthi Orszáqh család az ura és ezé marad 1567-ig.L18 Pozsony vármegye községei.000 forint fejében örök joggal nekik adományozta. kitl Rudolf alatt a pozsonyi káp- A talan visszaváltotta. a másikat 1703-ban Erddy Gábor gróf egri püspök alapította. skori telepek nyomai vannak. mert egy évvel késbb Cseklészi Lökös fia Miklós is birtokosául van említve. Körjegyzségi székhely. kath. Hajdan nagyszámú iparosa volt s a csizmadiaczéh 1751-ben. a szabók czóhe pedig 1782-ben alakult. kath. 1790-ben. 177 házzal és 1265 róm. stílszeren ismét felépítteti. a harmadik a kálvárián áll és ezt a XVIII. E község neve az idk folyamán sok változáson ment át. Egy része. melytl Zsigmond király 1388-ban elszakította és Stibor vajdának adományozta. vallású lakossal. ki után ismét királyi birtok lett. a Kiskárpátok alatt fekv tót kisközség. bástyákkal körülvéve és a korlátki uradalomhoz tartozott. XVI. a budapest bécsi vasútvonal mentén fekv tót kisközség. ezt egyszer kápolna helyettesíti. 1649-ben II.a Mátyusföldön. Hajdan de idvel eltótosodott. melyet I. egész kihaltáig. Zomolya. A A — . században fennállott. hogy ez az adomány nem terjedt ki az egész falura. Van itt három kápolna is. vallású lakossal. míg 1355 eltt a szentkereszti apátságnak is birtoka volt itt. a mikor is az lllésházyak foglalták el. században a Frencsorich család emeltette plébániája már a XIV. E községet elször 1290-ben találjuk említve Terra Paraehan néven. Erddy György gróf 1744-ben itt kórházat alapított. Összesen nyolcz változatát ismerjük és pedig Somolya. E község 1243-ban Terra Seeleneh néven a pozsonyi vár birtokaként van említve. 1705-ben Rákóczy csapatai múlt századbevették. Szls. a vár építkezése sokkal fokozottabb mértékben fog folytattatni. Siilincs. de 1291-ben már Zeuleus néven és 1323-ban. József gróf az uradalom ós a vár birtokosa. különösen a küls vár fala és a kápolna már fennáll és a mint a folyamatban lev mezei vasútépítkezés befejezést nyer és a várépítéshez szükséges k. Rudolf azután a várat az uradalommal együtt 1583-ban 30. vallású lakossal. késbb a Czoborok is birtokosai. Örökösödés útján az Erddyehre szállott és e család hosszú ideig birtokolta de Erddy Borbála révén. a ki Czobor Ádám gróf neje lett. 1278-ban IV. Semoliga. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. a mikor Róbert Károly Pozsony városának adományozza. Ez id- A .

sidk óta megült hely. noha evangélikusok is elég szép számban laknak itt. Ugyané király 1269-ben 5 ekényi földet Leek fiainak. távíró és vasúti állomás. Jelenlegi nagyobb birtokosa Sprinzl Mór. SZOMOLÁNY. 1553-iki összeírásban ugyancsak Pracha néven. A hagyomány szerint Taksony vezér is ide temetkezett és nem a pestmegyei Taksonyba. Már 1378-ban mint az érseki népek telepe van említve. vallású lakossal. 1847-ben az egész község leégett. Mindenkor az esztergomi érsekségé volt. 1842-ben tz pusztította el a községet. és melyet mai birtokosa Pozsony városától vett meg és alakíttatott át. Lakosai 1682-ben vámmentességet nyertek. Pracha Az A Szunyogdi. községben van posta. melynek határában pogánykori sírhalmok láthatók és egyik dlje is Pogánytemet nevet visel. mely azután idvel megmagyarosodott. A IV. Ivánkának és Istvánnak adományoz és ez okiratban T'ixont néven nevezi. Hajdan német telepes község volt. Béla királynak 1240-iki adománylevelében elforduló Teksze név is e községre látszik vonatkozni. nagyobbrészben róm. 1138-ban már a pozsonyi várszolgák földjeként Togsun néven van említve. Ide tartozik Sprinzl major és Kültelek. 1214-ben Gertrúd királyné egyik okiratában Tohcsun és Toehsun alakban. Ez idn túl azután fölváltva Szls. Weinern és Wainóri nevek alatt merül föl. kath.Pozsony vármegye községei. ben nevét Poss. mely állítólag hajdan kolostor volt. Katholikus templomát az si templom helyén Szelepcsényi érsek építtette 1681-ben. 1274-ben László király is adományoz itt Ivánka fia Miklósnak birtokot. Szunyogdi. távírója és vasúti állomása Pozsony-Püspöki. Pozsony város birtokaként. 203 házzal és 1677. . vallású lakossal. Magyar nagyközség. Pratsa. 1307-ben Dudvágszegi Miklós birja. a budapest-bécsi vasútvonal mentén fekszik. 1236-ban pedig Deáki község határleírásában Teksze alakban. kath. Postája. 119 és Pratchan alio nomine Weynaru vocata alakban írják. Katholikus templomának építési ideje az árpádkorba esik. felscsallóközi magyar kisközség. Taksony. ez után pedig Kenéz Taksony. 14 portával szerepel. kinek itt kívül a falun szeszgyára és úrilaka is van. 75 házzal és 506 róm.

Házainak száma 52. melyet az Esterházyak 1824-ben hasítottak ki. E községet már egy 1388-ból való oklevél említi. vagyis leányuknak örökül bevallják. melynek határában skori telepek nyomai vannak. Lieszkovszky és a Krscsenics család. mert erre jártak a sót szállító fuvarosok. Teriing. Tejfalu. kath. 1459-ben Mátyás király a Nándorfejérvárnál hsi halált halt Dugonich Titus fiának. Ide tartozik még Úrfóld puszta is. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. Ide tartozik Pallócz puszta. a Laaki család 1. fogyasztási és értékesít-szövetkezet. bíróság visszaadja a pozsonyi egyháznak.. 1355-ben pedig az Olgyaiak egyezséglevelében is említve van. szerepe] és A A . postája. távírója és vasúti állomása Somorja. ekkor azonban Albert király. A múlt század elején az Esterházyaknak itt híres juh. A községben van posta. Késbbi nemesi birtokosai közül felemlítendk még a Tejfalussy. Ide tartozik Körtvélyes major és^ a Tejfalusi sziget. mint Sempte vár tartozékát. Laád. Legrégibb birtokosaiul 1647-tl az EsterházyJcat és a Thurzókat ismerjük. Tallós. dunamenti magyar kisközség. gazdasági ismétl iskola és az Esterházy Mihály gróf uradalmához tartozó Gulyamez nev majorban keményítgyár. de távírója és vasúti állomása Galánta. A mai katholikus templom újabbkori és 1801-ben épült. vasúti állomása Nagypaka. ev. épült. s erre a kastélyt az akkori tulajdonos átalakíttatta. A plébániának 1500 kötetes gazdag könyvtára van. az u. 1439 eltt a Taksonyi családé. Tallósra pedig 113 fegyenczet hoztak. Feketevíz mellett fekv magyar nagyközség. Ezután.120 Pozsony vármegye községei. menházat és gabona-magtárt tartanak fenn. Van itt gazdakör. Kéthegyi Bernát 1. Lászlónak és nejének. h. szegénygyökérszárít gyár van. azután a Batthyányiak lettek az urai és most Pongrácz Frigyes községben csinos templom van. kath. Tárnok. 1787-ben a kir. amikor IV. úgy látszik. László király Onghai András fiainak. mely 1849-ben grófnénak van itt birtoka. kincstáré. 1902-ben megnagyobbították. a FtcyoHyiaknak adományozza. melynek 203 háza és 1558. Sanka r Balassa. A XIV. majd a Zichyek és a Baldácsyak.és lótenyésztésük volt. taksonyi földjükéi Pamlényi comes fiának. 1647-ben ismét az apáczáké. Ez az intézet késbb Szempczre került. Régi egyházát 1784-ben lebontották s annak helyébe Esterházy Ferenez gróf kanczellár új templomot építtetett. népkönyvtár. ma pedi<> tótok a lakosai. mely még 1513-ban is szerepel. távírója Nagylég. róm. L309-ben Mihályfi Jakab comes özvegye és fia Miklós. Taksonyban van posta. körjegyzségi székhely. 1760-ban Esterházy Ferenez gróf nagyszabású kastélyt építtetett ide. n. E község els nyomát 1275-ben találjuk. kath. Bertalannak adományozzaEz idben Teu néven nevezik. Hajdan német község volt. Egy részét Ákosházi Sárkány Ambrus bírta zálogjogon. Legrégibb birtokosául a Gergeteghi családot ismerjük. Összesen 62 házzal és 341 ág. vallású lakosa van. vallású lakosaié 406. melyben Mária Terézia a szolgálatában elesett nemesek árva fiait neveltette. 1553-ban az Illyés család 9. sidk óta ült hely. s 1553-ban is még az óbudai apáczák birtokaként van feljegyezve. Tallós hajdan a Pest fell Zsigárdon át Felsmagyarországba vezet útvonalnak egyik fontos pontja volt. Ujabb idben alakult itt gazdakör és fogyasztási szövetkezet. vallású lakossal. mely az 1553-iki összeírásban 4 portával 1681-ben még önálló község. században már kiváltságos plébániája volt. legnagyobb részben róm. Csiba József 1 és Bejczy Ambrus 1 portát bír. az Olgyaiak seinek adományozza. Temploma nincs a községnek. mert comes. E pusztán szeszgyár és katángközség lakosai katholikus olvasókört. Késbb a Thurzóh birtoka lett. A község postája Bácsfa. vallású lakost leégett. A fegyintézet 1785 körül sznt meg. Ami L323-ban a kir. 1787-ben az Illésházyaké. Tárnok. a kiket a kastélyban és a kastély melletti épületben helyeztek el. 153 házzal és 748. 1863-ban a község nagy része Tallós. Tejfain. 1345-ben Chuna Pál záloglevelében. a Kis-Kárpátok alatt fekszik. Az 1553-iki portális összeírásban Báthori András 9 és a borostyánki urak is 9 portával szerepelnek. a pozsonyi egyház birtoka lett. ma pedig Esterházy Ern grófnak és Ahasse d'Henmn herezegnnek van itt nagyobb birtoka. nagyobbára róm. Teriing. de távírója és vasúti állomása Diószeg. Azután a Klarissza-apáczáké lett. majd az Esterházyaké. A miút század elején Milchdorf német neve is forgalomban volt. Késbb az Esterházyak.

noha evangélikusok is vannak itt számosan. mely ma. A budai káptalannak 1347-iki okirata Terene néven már külön községként említi. . 45 házzal és nagyobbrészben németajkú. Miklós fiainak Ábrahámnak és Izsáknak adományozza.Pozsony vármegye községei. Ulászló a htlenségbe esett Zerhazi Zerhass Márton és László birtokát szintén Illyés Györgynek és Mátyásnak adományozza. falut alkotott. 29 házzal és 238 róm. Grosszner Samu tulajdona. a hozzátartozó birtokkal együtt. Tonkháza. 1647-ben Osztrosich Mátyásé. Késbb az Illésházyak után a Batthyányiak is birtokosai lesznek és ezeknek a révén ma Pálffy Béla grófnak van itt nagyobb birtoka. 1540-ben az egyik Csorba-féle birtokot az Illésházyak nyerik. ESTERHÁZY MIHÁLY GRÓF KASTÉLYA. távírója és vasúti állomása Bazin. A községnek nincs temploma. mely 1884-ben buehsteini Haase Gottlieb tulajdonába került. Ugyancsak a XIII. Trne és Ternye néven Csukárddal egy Els említése Bazin város 1256-ból való határleírásában fordul el. a csallóközi vasútvonal mentén fekv kisközség. római kath. a ki az ódon épületet lebonttata és helyébe szép. 1495-ben II. Torcs. melyet 1230-ban Bökény comes leánya Angyalka. község hajdan Túrna. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni részeiken. században Cseklészi Kozma elfoglalta. vallású lakosokkal. kisközség a Fels-Csallóközben. 1296-ban Vöröskvár számlál. Ide tartoznak Csonclor. A községnek nincs temploma. Mátyás királynak 1488 május 29-én kelt oklevelében Dankháza néven van említve. Torcs. 1496-ban is a Tankháziak a birtokosai és Tankházi Ábrahám is birtokát Illyés Mátyásnak és Györgynek hagyományozza. vallású magyar lakossal. de Bökény comes fia ezt a birtokrészt a pozsonyi apáczáknak visszaadta. Postája. emeletes kastélyt építtetett. E Tonkháza. Szintén nagyon régi község. 1294-ben Torch Miklós és Balázs 100 hold földjüket adják el. 1506-ban Verböczi István is birtokosa. de azután királyi birtok lett és 1754-ben Dejean János Antal kapta Mária Teréziától adományban. építtette itt a kastélyt is. Chamának és fiának adományozott. kath. Két évvel késbb II. Késbb a vöröski uradalomhoz tartozott. vasúti állomása Szempcz. kiknek száma 251. azután a pozsonyi káptalannak 1294-bl való okiratában. melylyel Miklós fia Huné. Postája és távírója Xagymagyar. Ulászló csebi Pogány Péter pozsonyi ispánnak és alsóborsai Vízközi Andrásnak adományozza. Az 1553-iki portális összeírásban e község neve Tenk-Háza alakban szerepel és birtokosai Illéskázy Tamás és Csorba Farkas. 1553-ban Serédy Gáspáré. Els birtokosa 1435-ben Tankházi Salamon. HM TALLÓS. Ménesakol és Vitte puszták és a Dunaszegi malomházak.

1647-ben egy része a Kerekes családé. Az egyik Körtvélyes-puszta Csölöszthöz tartozik. 25 házzal és 154 róm. Gergely fi Miklós. távírója és vasúti állomása pedig Galánta. a mikor Benedek és rokonai.Anna kápolna 1790-ben. Csegefi Egyed. távírója és vasúti állomása Szempcz. mely csak Illésházy István országbírónak 1569-bí való nyilatkozatában szerepel elször TótAyszgrub néven. Késbb Eberhard tartozékaként ugyancsak e néven van említve. a másik pozsonyi várföldként szerepel.1: Pozsony vármegye községei. mely azeltt az Apponyiaké volt. magyar kisközség. Az akkori három Körtvélyes közül az egyik nemesek kezén volt. kath. katb. század elejétl egész a XV. Béla egyik oklevelében találjuk. azt az a körülmény bizonyítja. Tótújfaiu. míg a harmadik Kozma nev várjobbágyot uralta. Újabb morva telepítvény. a Szent. század végéig sokszor esik említés. a másik Felsszelihez. néven is említve találjuk. Tótgurab. Nyárasd neve már egy 1193-iki okiratban elfordul. A A A A . Idvel a Batthyányiak lettek az urai és azután az Esterházyak. község. Újabbkori birtokosai a Pálffyak és a Zichy ék voltak és most is a Pálfí'yaknak van itt nagyobb birtokuk. Tótújfalu. Ide tartoznak a Pálffy és a Zichy majorok. században építették. Teenkfi Miklós. de ezt 1898-ban újjáépítették. felerészben meg a Földes családé. 1672-ben a törökök elpusztítják és 1690-ben is lakatlan praedium. Nagy Miklós. Jeneh fia Jakab. akkoriban három Körtvélyes volt a vármegyében egymás közelében. Tósnyárasd. 87 házzal és 667. hogy az a Körtvélyes. Magyar kisközség. Torony. a pozsonyi káptalan eltt. a bazini patak. de nem biztos. ManégyKörtvélyes-pusztát és az itt említett házcsoportot ismerjük. mellett fekv tót kisközség.Nyárasd néven szerepelt. kath. múlt század elején Slavisch-Weiszgrob Késbbi földesurai a Pálffyak voltak. Devecsery Eymech fia Márton comes. 1787-ben a Farkas családnak volt itt nagyobb birtoka. községházán 1620-ból való birtokkönyvet riznek. A község postája Kajál. Ide tartozik Sóvet puszta. Postája Magyarbél. Ettl Jánoki Jakab vette meg és a pozsonyi káptalannak hagyományozta. a harmadik Nyékhez és a negyedik Tejfaluhoz de nem tudjuk biztosan megállapítani. távírója Püspöki és vasúti állomása tartozéka. 1787-ben azlllésházy aknák is van itt birtokuk. templomát állítólag a XVI. kath. 1553-ban felerészben a nagyszombati apáczáké. a budapest bécsi vasátvonal mentén fekszik. Csötörtök. Putusfi Hench. de most Orth Jánosé. Pechfi Jakab. trencséni Csák Máté. ma azonban nincs nagyobb birtokosa. 1647-ben Teörös Jánosé. 1292-ben már Tornyos-Csandal néven találjuk említve. melynek els nyomát 1243-ban IV. 148 házzal és 985 róm. a községnek Szent-Mária kápolna meg 1759-ben. 1647-ben Balássy Zsuzsanna és Baranyay Tamás bírják. vallású lakossal. Az 1553-iki portális összeírásban már Thorony néven szerepel és benne csak a pozsonyi káptalan 8 portája adózik. másik része az éberhardi uradalomé. Abaffy Aba comes. Maholányi Tamásné báróné is birtokosa. elfordulásuk sorrendjében a következk: Tiborczfy Tamás comes. Zavari János. 1641-ben már a mai nevét viseli. melyik volt. vallású lakossal. 1253-ban Csandal néven IV. Béla Tepuz fiának. de késbb már Takschendorf német nevével is találkozunk. 66 házzal és 498 róm. Petfi Mihály. távírója és vasúti állomása. 1813-ban és 1894-ben a Vág áradásai okoztak nagy kárt a községben. Ez idben még magyar községként szerepelt. Ezutáni birtokosai egész 1477-ig. kinek a részét 729-ben Pálffy János gróf magához váltja. vallású lakossal. Az L553-iki összeírásba Serédy Gáspár 3 és Mérey Mihály 4 portával van bejegyezve. Bazin a postája. — Hogy srégi Tótgurab. Tósnyárasd. Hety Lörinczfi János és 1307-ben megvolt. késbb özv. Mindvégig a pozsonyi káptalan maradt az ura. L399-ben Kisiorchi Péter fia György részére megjárják a helység határát. Az 1553-iki összeírásban Mérey Mihálynak itt 6 portája adózik és ekkor Tót. Egy úrilak is van a községben. Mivel pedig a Körtvélyes nev községrl a XIII. Azonkívül Tótújfaluhoz tartozik Körtvélyes házcsoport. Miklósnak adományozza. Postája Misérd. Körtvélyesi András János és Jakab. hogy ezt a Nyárasdot kell-e értenünk. tót kisközség. A pápai tizedszedk jegyzékében Turcz alakban van emJítve. róm. itteni birtokuk egy része fölött intézkednek. . katholikus templom 1617-ben épült. Régi okiratok szerint. szükségesnek tartjuk itt errl a Körtvólyesrl megemlékezni. vallású lakossal. hogy plébániája már Ma fennálló kath. Újabbkori birtokosai a Pálffyak és az Apponyiák. 1 Torony.

szül. Thon és Thunog néven szerepelt. Azt hisszük. de ismét visszamagyarosodott és a múlt század elején a Naszvady és az Udvarnoky örökösök. melynek postája. Hajdan Jókához tartozott és csak az 1553-iki portális összeírásban találjuk Jóka-Újhely néven az óbudai apáczák birtokaként 12 portával említve. u. mely 1282-ben a pozsonyi káptalan egyik oklevelében Uzur néven van említve.Pozsony vármegye községei. távíró-hivatala ségben semmiféle templom sincs. melyek tömegesen fordulnak el. E község az okiratokban Curtuelus néven szerepel. 237 róm. ma azonban a közközség . és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. 1380-ban pedig Benedictus de Uzor királyi ember nevében. ma Habermann Nándornénak van itt nagyobb birtoka. pozsonyi kanonok. Tkés. Els nyomát csak az 1553-iki portális összeírásban találjuk. az Alsó-Csallóközben fekszik. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. magyar kisközség a Csallóközben. magyar kisközség. Szintén régi község. Ide tartozik Fakó puszta is. vallású lakossal. távírója pedig Cziffer. 123 Magyarbéli Butija Miklós. Tönye. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Az Alsó-Csallóközben fekszik. itteni birtokrészét a pozsonyi Szent Salvator-egyháznak adományozza. század els felében Zalay János és besei Farkas Ignácznak birtoka. 1553-ban a nyúlszigeti. község postája Somorja. a Körtvélt/esi család birtokaként. a Bittó. Ide tartozik a Nagyzátonyi malomház és Óraija major. ma Pálffy Béláné grófné bírja. 1647-ben Forgách Jánosné. si templomát a Pázmány-féle jegyzék is a régiek között említi. Petcz és a Sárkány családok voltak a nemesi birtokosai. távírója és vasúti állomása Somorja-Uszor. távíró és vasúti állomás Dunaszerdahely. kath. Tkés. E községet 1261 óta találjuk említve. hét évvel késbb pedig Jánosdeáké. nagyobbára ev. 65 házzal és 372 lakossal. hogy e község neve alatt más. Tótújfalu község postája Vedrd. 1338-ban Uzori Döme ispán nevében is említve találjuk. m. határban ásás közben nagyon sok csontvázat találnak. Késbb az Esterházyak lettek az urai. 57 házzal és 391 róm. kath. holott egyháza már 1390-ben említve van és a Pázmány-féle jegyzékben is a régiek között szerepel. vallású lakossal. Azután a Ziehyek és Batthyányiak lettek a birtokosai. kath. 34 házzal és 166. hajdan szerepl község neve rejlik. 1787-ben a királyi Töböréte. A A Uszor. hogy valamely harczban elesettek maradványai. Tönye. kath. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. lakosok gazdakört tartanak fenn. A községnek nincs temploma. mely 1 'fc70-ben Sasvári Jánosé. község postája Nagyjóka. Késbbi birtokosai az Esterházyak és még a múlt század elején is az övék. Késbb is a Kondé család volt az ura. 1647-ben a pozsonyi apáczáké. Hozzá tartozik Kiserd malomház. 1647-ben a pozsonyi apáczáké. A posta. községben ma Pongrácz Frigyesnó grófnnek van nagyobb birtoka. késbb az Amadék birtoka. vallású lakosokkal. Késbb németeket telepítettek ide és ekkor Austern német nevével is találkozunk. vallású lakosokkal. vallású lakossal. de 1426-ban Pammern német néven is. a bsi levéltár egyik oklevele meg Tonye néven nevezi. róm. Régi nemesi birtokosait nem ismerjük és ma sincs ilyen. mert a lakosok közt elterjedt hagyomány szerint hajdan pallosjoga is volt. A lakosok azt hiszik. A XVI. A A A A A . nagyobbrészben róm. Batthyány Blanka grófnnek van itt nagyobb birtoka. Erre azonban történeti adatok nincsenek. a mi bizonyára egyik régi birtokosára vonatkozik. Temploma sincs a községnek. ref. kincstáré. A Újhelyjóká. Öt évvel késbb Uzor Benedek fia Pál. század közepérl való összeírásban csak Farkas Ignácz adózik itt 7V2 portája. községben csak kápolna van. Ma Pálffy Béláné. Uszor. Töbö'réte. Körvélyes határában 1447-ben Jánosnemdeáh nev puszta is említve van. a mikor Zomor Jánosnak 4 és Kondé Lázárnak 3 portája adózik. a házainak száma meg 37. majd a Batthyányiaké lett. Házainak száma 32. 1787-ben a Bittó és a Naszvady családok birták. Magyar kisközség. községnek nincs temploma. A XVI. 1381-ben pedig Teu és Tinye néven. mely 1883-ban épült. mely már az Olgyaiaknak 1355-iki egyezséglevelében szerepel.postája Alistál. Újhelyjóka. Ide tartoznak Tönye puszta és Papsziget major. kiknek száma 279. felscsallóközi magyar kisközség. 1787-ben a valáslalapé. s a helység még ekkor is Jóka-Ujhely néven szerepel.

Vajasvatta. a mikor a pozsonyi vár tartozéka volt. a Xagy-Józsa.y 124 V. Hajdan a lakosok a Duna fövényébl községnek van postája. továbbá Becker János birtoka csinos úrilakkal. Régi érseki birtok. Súr nev községekrl már megemlékeztünk. a kik mind róm. községben van posta. Yágszerdahel . habár nagyközség. mindössze 25 házzal és 165 lakossal. török világban az ellenséges csapatok keményen megsarczolták a lakosokat. bizonyítják a határában Duna áradásai már többtalált pogánykori és népvándorláskori leletek is. a Mátyusföldön fekv nagyközség. vajasvatta. Erdélybl ide menekült. mely 1326-ban. 85 házzal és 539 róm. a gazdasági épületekkel és lakóházzal. Lakosai a szék-. 323 házzal és 2115 róm. Késbb ismét aKlarisszáké lett. de az 1553-iki portális összeírásban a budai apáczák szerepelnek birtokosokként 6 portával. Ez utóbbi helyen nagyobb úrilak áll. és ez ma a Molnár Lászlóé. Hajdan a nagyszombati Klarisszák birtoka volt. izben tetemes kárt okoztak a lakosoknak 1858-ban pedig nagy tzvész dúlt itt. a vasúti állomása pedig Szempcz. elterjedt hagyomány szerint e község állítólag Géza király fiától: Vajktól vagyis Szent Istvántól kapta nevét. mely mint ilyen már 1355-ben szerepel. egészen 1848-ig fennállott. lakosok között elterjedt hagyomány szerint e községet három. Hajdan tót község volt. E község már 1186-ban elfordul. Birtokosai . katholikusok. Az esztergomi érsekség csallóközi egyházi nemeseinek e széke III. Ide tartozik Várrét Ma A A vágszerdahely. Mindvégig az érsekséget uralta. Kath. 1825-ben nagy tzvész pusztított a községben. Az 1553-iki portális összeírásba 22 portája van felvéve. községnek. de már teljesen átalakítva. Hogy e község sidk óta megült hely.és a kocsikas-fonást háziiparszerleg zik. majd idvel az Esterházyak tulajdonába került. már a mai nevén szerepel. Molnár László rzi az érseki nemesek régi és érdekes levéltárát is. vallású lakossal. míg most Pálff'y Béla grófnak van itt nagyobb birtoka. 'í a Pozsony vármegye községei. 1665 83 között a törökök teljesen feldúlták. Itt a lakosok száma oly nagy. kik legnagyobb részben róm. hogy már 1883 óta szép állami népiskolája van 80 90 tanköteles gyermekkel. Molnár László és Becker János. 194 házzal és 1184 róm. 1345-ben Yajkay Mihály és Thomas de Weyka nevében is említve van. Valtasúr. — A A A . vaitasúr. a Mátyusföld határán fekv nagyközség. Ez évtl kezdve mint a fpapi praediális nemesek és az érsekség fszéke szerepel. melynek postája és távírója Nagymagyar. kath. kisközség a Fels-Csallóközben. Ide tartozik Rény puszta. vallású tótok. Vái/a. de távíróhivatala és vasúti állomása Szered. míg 1895 óta az összes dunai szigetek csoportosításával önálló anyakönyvi hivatala is van. is a herczegprimásnak van itt nagyobb birtoka. vallású lakossal. Vajkaszigeten van Burián Pálné birtokának nagy része. 1886-ban pedig Czikollasziget elnevezésével postahivatalt kapott. mása pedig Nagypaka. Temploma nincs a községnek. A . vasúti álloaranyat is mostak. Régi székháza helybeli lakosok között még ma is fennáll. a Puskás és a Szabó családok. Valtasúr sorsa leginkább Nagysúréval függ össze. Bélától kapta szabadalmait és a vármegyétl független külön törvényhatóságot alkotva. de a gyakori átalakítások kiforgatták eredeti alakjából. puszta neve bizonyára történeti jelentséggel bír. Az itt elterjedt hagyomány szerint e községet Súr vezér alapította és egyik fia után nevezte el Valtának. Mai nagyobb birtokosai Burián Pálné. vallású magyar lakossal. de idvel megmagyarosodott. Yajka. st maga a szent király is itt lakott volna. Házainak száma 211. Ide tartoznak Vajkasziget és Csente puszta. csallóközi magyar kisközség. távírója Nagylég. vajka. nincs postája ugyanis utolsó postája Vágszerdahely. kosár. lakosainak száma meg 1308. Az L553-iki portális összeírásba Yaaga alakban 28 portával van felvéve. Körjegyzségi székhely. temploma 1778-ban épült. melyet 1705-ben Stipsich György épített. si temploma már rég elpusztult és újabb templomát 1805-ben építették. kath. magyar halászesalád alapította. a mikor Gyarmati Gergely az esztergomi érsekségnek adományozta. Katholikus temploma srégi. — A A . u. vágvölgyi tót kisközség. Vajkaszigetet az anyaközségtl a Duna választja el és ennek jobb partján fekszik. 1787-ben a vallásalapé. kath. Ez is az esztergomi érsekség si birtoka. m. távírója és vasúti állomása Szered. kath. 1848-ban az átvonuló osztrák csapatoktól sokat szenvedett és benne a Vág áradásai is sok kárt okoztak.

a ki a vedrdi ágat alapította. 1647-ben Baranyay Tamás szerepel birtokosául. távírója szerdahely. XVIII. vallású lakossal. körjegyzségi székhely. kiket azonban a XVI. kath. A A A A . század közepén végbement emelnek ellenük hatalmaskodásuk miatt. kath. Története a többi Súr nev községével azonos. 1279-ben Menoldfi Vörös Ábrahám mester elcseréli Aha comes más birtokáért. községben van postahivatal távíróhivatala Albár. kápolna helyettesíti. 693 róm. távírója és vasúti állomása Szered. Sziget és Szihony majorok. család Amadé XVI. múlt dalmai voltak. 125 az Esterházyak voltak. mert 1507-ben Miklós pozsonyi prépost és a káptalan II. Innen veszi elnevét a Zichy grófok vedrdi ága. távírója pedig Szered. E község 1268-ban már szerepel. 1903-ban pedig az árvíz okozott a lakosoknak tetemes kárt. prépostság és káptalan si birtoka. magyar kisközség az Alsó-Ccsallóközben. de ezt a Duna elsodorta. hogy hajdan a Dunának egyik ága itt folyt ma ugyanis a község közelében nincs víz. a melynek törzshelye.. 197 házzal és 1589 róm. század els felében Zichy Ferencz gróf gyri püspök volt az ura. Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspár 4 és Mérey Mihály 3 portával szerepel. vallású lakossal.. Mostani kápolnája 1775-ben épült. Vedrd. 85 házzal és 803. E községrl is ugyanaz a hagyomány. 104 lakosát pedig rabságba hurczolta. 1683 febr. si község. kisközség a mátyusföldi síkságon. mely azonban 1757-ben a mainak adott helyet. Várhony. Plébániáját már Pázmány is a régiek között említi. mely 1884-ben épült. Az uradalom jelenlegi tulajdonosa Zichy József gróf. 23-án 300 török rohanta meg és rabolta ki a községet. Varrasúr. kath. 104 házát. 66 házzal 487 róm. Vámosfalu. körjegyzségi székhely. község a múlt században több izben volt nagyobb tzesetek színhelye. Helyébe 1668 72 között új templom épült. múlt század elején marhavásárai portális összeírás 36 portáról számol be. Vedrd. Ide tartozik Licz és a Vágontúli major. róm. si kun telep. Temploma nincs a községnek. a zobori apátság alapító-oklevelében. A . Ulászló eltt panaszt XVI. kath.Pozsony vármegye községei. kinek itt híres tehenészete és fáczánosa volt. Ma ikvai Pfeifer Mátyásnak van itt nagyobb birtoka. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Ma a pozsonyi káptalannak van itt nagyobb birtoka és Popper Emil káptalani bérlnek szeszgyára és finomítója. Az 1553-iki portális összeírásban már a gyri püspök. vallású lakossal. A A Bs Varrasúr. Az 1553-iki portális összeírásba 15 portája van felvéve. Postája Nagysúr. század elején Amadé Tádé grófot uralta. gyára és gzmalma. hogy Súr vezérnek Varra nev fia alapította. várkonyi vallású lakossal. Zichy Ferencz gróf. Az uradalomhoz Vámosfalu. vágvölgyi tót kisközség. és vasúti állomása Dunaközség postája Csallóköz-Nyék. kath. 1249-ben IV. Ide tartozik Göbölmez puszta és két erdészlak. Késbb a Pálffyak lettek az urai és most id. Postája Nagysúr. messze vidéken híresek voltak. 153 házzal és 1150 róm. távírója Albár. Postája Vasárut. várkastélya szerint. Vasárut. holott a megelz népszámlálás alkalmával a lakosok száma csak 1387 volt s így e nagy számbeli pozsonyi emelkedés méltán feltnik. lajstroma Wamas alakban említi. Béla egyik oklevelében Wedered néven van említve. valpápai tizedszedk lású lakos lakja. Castrenses de villa Wedrad néven említi s így már akkor a pozsonyi várszolgák lakóhelye volt. A Vasárut. mint azt a templomon látható fölirat bizonyítja Batthyány József melyet pozsonyi prépost építtetett. ezt egyszer urai az Esterházyak voltak. században városi szabavolt. Plébániája 1308-ban már említve van és ebbl az idbl látszik származni korai gót stíl temploma is. A Várkon y. puszták és a Cséré major. Szilágyi malom és Vöröstke erdészlak. Ide tartoznak Csanád. csallóközi magyar kisközség. melyet Kálmán király 1113-ben. szeszközség Malomhely és Khíd nev dli azt bizonyítják. E község már 1235-ben felmerül. Ide tartoznak Bend és Malomhely lakosok fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. is hagyomány itt. utána id. A A A — — — A A . század elején a Bazini és Szentyyörgyi grófok a nyugodt birtoklásban háborgattak. mely 1015-ben már említve van. Földesközségnek nincs temploma. kisközség az Alsó-Csallóközben. mely a vármegye egyik legszebb és legérdekesebb parkjában áll. si temploma fából volt építve. kinek itt nagyszabású kastélya van. de ennek nyoma már végkép eltnt.

szet tartozik. csontbetétes olasz ébenfaszekrény. továbbá kinai dobozok. 126 Pozsony vármegye községei. számos érdekes. utazások. indus. egy remek Boul-óra.000 kötet könyv van elhelyezve. nagyterem fdísze az a vert ezüstbl készült 17 remek relief-kép. egy karthausi és egy olasz szekrény ébenfa-. Itt számos kinai zománcz és porczellán látható. régi német szekrények márványlapokkal kirakva.. a Visconti czímerrel díszített. két régi remekmív. Itt van Zichy Ferencz gróf arczképe Blaastól berakott szekrények. században készítettek. a földszinten jobbra egy Louis mostani birtokos.és pecsétnyomóvendégszobák is mind régi. század 70-es éveiben Franczia-. a leghíresebb régi gyárakból. továbbá értékes szekrények és egy bot. öt váza. terjedelmes tnintagazdaság. melyet tulajdonosa a sziámi császártól kapott és ennek gyémánt-monogrammjával van ellátva. szobában remekmív berakott ajtó. évi nemesi felkelés idejébl való 10 képe. érdekes bútorokkal vannak berentiyiíjtemény. régi festmény. Az u. századbeli szekrény és egy római mozaikasztal kisebb szalonban a falakat pedig szebbnél-szebb régi festmények díszítik. remek faragott ágy. selyemvirágokkal díszített és unikumszámba men. Zichy Ferencz gróf építtette föl és alakíttatta át az épületet és vetette meg a 150 holdas nagyszer park alapját. az elbbihez hasonló lakk-ellenz. híres arczképe Barabástól. grófkisasszony írószobájában egy meisseni service látható. földirati mvek. hollandi. Az emeleten esóben dicsérettel A A A A 10 12. Zichy József gróf. érdekes régi herendi porczellánváza. melyeket nagyobbrészt id. második szobában számos nagybecs japán porczellán. Gyönyör porczellángyjtemény. mely Mária Krisztina ajándéka. továbbá régi guache-festmények és Zichy Ferencz grófnak és családjának az 1809. számos eredeti régi festménynyel. Az egyikben 68 különféle régi rézmetszet van. kinek unokájától Zichy Ferencz kapta. kinai kfigurák. mely Lonovics érsek ajándékából került a családhoz.és teknscsont-kirakással. Német. nagybecs mtárgyak vannak. kinai bútorok és a falakon több festmény. a Szent Márk templomból származó mozaikfej is. A kastély.és Olaszországban. a kereszténység els századaiból. harmadili. olasz renaissaince-szekrény. közöttük 45 különféle gyertyatartó és gyönyör nagy vázák. E mellett van a dolgozószoba. Egy másik szobában régi mesterek festményei. melyeknek nagyobb történelmi munka. Zichy Ferencz gróf a XVIII. berakott szekrények. ébenfa és elefántcsont berakással. továbbá része franczia sok magyar történelmi és földleírási munka. mely ellenzt I. ket magukat ábrázoló. továbbá egy indus és egy velenczei szekrény és értékes festmények mellett 17 miniatr. századbeli elefántcsontkinai lakk-ellenz van elhelyezve. tetemesen bvítették. Napóleon ajándékozta a Melzi herczegnek. a ménes és országos hír faiskola és gyümölcskertéhagyomány szerint. továbbá egy domborm Fischer Pétertl és Deák Ferencz hálószobát remek berakott szekrények és régi. inkrusztált. olajfestés arczképek láthatók. és a XVII. a mint azt a parkban álló hatalmas obeliszk felirata is bizonyítja. E parkról egy 1797-ben Lip- megjelent „Taschenhuch für Gartenfreunde" czím munka is nagy emlékszik meg. olasz. Látható itt egy. nyolcz-szárnyú XVI. továbbá munkák és ugyanilyen kehely a ravennai katakombákból. medaillon. melyeket augsburgi ötvösmvesek a XVI. melyek mind Pozsony városát ábrázolják. 1700-ból való domborm és különféle márványokkal kirakott szekrény látható. n. régi híres mesterektl. óriási velenczei csillár. egy páduai. volt. japán. Van der Helet. hajdan állítólag a templáriusoké Földszinti helyiségeinek boltozatai mindenesetre nagyon régi korra utalnak. kinai szalon valódi kinai tapettákkal van bevonva és eredeti kinai bútorokkal berendezve. mesterektl származó képek díszítik. ékkövekkel kirakott és bronzalakokkal díszített XVI. Egy kisebb kabinetben régi magyar fayence-ok vannak elhelyezve. Ez a lakk-ellenz 12 szárnyú és a visszája tájképeket ábrázol. valamint Hollandiában tett utazásai alkalmával szerzett össze. valamint dédunokája. dezve. n. végre érem-. gyöngyház. memoirok. melyek Pompadour asszony lakásából származnak. quinze-stil szobában a Miksa császártól és nejétl ajándékozott. keleti szoba- lev könyvtárban — A A remekmv A XV— A A .és bronz-tárgy. egy régi milanói asztal és tükör. melyeket mostani tulajdonosuk maga hozott Japánból. egy 98 alakkal díszített és szicziliai diófagyökérbl faragott szekrénynyel. egy eredeti Tintoretto. Az u. hl. német. E gyjteményt hasonló nev fia és unokája. kastélyban kiváló mérzékkel összeválogatott. kinai népmondákkal.

fels étterem falait családi képek díszítik. XIV. ban Miksa császár nyerge látható. 1410-ben özvegy Monostori Berzethe Miklósné férjhez menvén Gwelb Jánoshoz. kisközség a Fels-Csallóközben. 1356-ban Treufenkes István pozsonyi polgár leánya Klára. a Csalló folyón szedett vámmal együtt. régi japán fegyverek. kastély kápolnájában régi fafaragványok vannak. Van itt 107 drb. és XV. régi korsók. 1392-ben Zsigmond király Pozsony városának adományozza az itteni királyi birtokrészt. községhez tartoznak Józsi és Klára majorok. tálak és vázák. Zsigmond királynak 1410-iki oklevele említi. vallású magyar lakossal. 1453 eltt Bozgonyi György és fia Sebestyén. századbeli régi festmények. 1385-ben Monostori Berzethe Miklós elzálogosítja itteni birtokrészét. lépcsház japán bronzokkal és edényekkel van díszítve. a tálaló szobában pedig két eredeti urbinói fayence. . Dürer iskolájából származó képek. de azután örök áron eladja neki. Szentgyörgyi Péter fia Jánosnak adja zálogba. az oltáron elefántcsontból készült gyönyör feszület. 1430-ban Zsigmond király Peilimanew János tüzérmestert és családját zálogjog czímén vezetteti be valamely itteni birtokrészbe. mely Feneion franczia érsek ajándéka. Vereknye. Szent László és Szent Erzsébet szobrai. 1301-ben Petrus de Verekne pozsonymegyei szolgabíró. Vretendorf alakban. srégi község. Vereknyei Péter özvegye. ezenkívül Szent Gellért.Pozsony vármegye községei VEDRD. de vasúti állomása Cziffer vagy Diószeg. régi japáni és kinai edény és egy pekingi váza. kath. 67 házzal és 599 róm. Az ebédlben 680 drb rendkívül érdekes és becses japáni és kinai porczellán van elhelyezve. továbbá régi vadászfegyverek. Szent István. itteni birtokrészét rá átirattá. mely 1290-ben Verekene néven van említve. c-loisonné-tárgyak és több megkapó festmény. famozaikok. mely a XIV. községben van posta és távíró. századból való. 1373-ban Vereknyei Lrincz itteni birtokrészét. a maga birtokrészét Jakab pozsonyi bírónak zálogosítja el. — TEREM ZICHY JÓZSEF GRÓF KASTÉLYÁBAN. erszakosan foglalták el a vereknyei királyi bir- A A A A A Vereknyo. régi rhodusi és mór tányérok. Öt évvel késbb az itteni rév is említve van. Német nevét.

. Ide tartozik Kmajor és Porsony puszta. Késbb újra felépítették. a Vizkeleti család is szerepel birtokosául. 1832-ben pedig tz pusztította el nagyobb részét. Székely és a Prányik családok is szerepeltek. Ide tartoznak Fajdal és Szilárd telepített ide. század végén Kisfalu nev község szerepel. st kisebb nemesi birtokosai között a Jurovics. L 764-ben építtették fel újra. Wistok. kath. Ez a Kisfalu lett állítólag késbb a többször említett Kisvista. vereknyei híd az 1683-ik hadjárat alatt elpusztult. században megsznt. legföljebb azt. a hol Vesequenh alakban van említve. Vistuk. Kis. temploma már elpusztult és új temploma 1879-ben épült. Ez a birtokrész a XVI. st a pápai tizedjegyzék Bista-ra vöröski várbirtokok sorsában osztozott. Pálffy major és Révház. Wyzkeleth alakban. 1553-ban Báthori András és özv. magyar nagyközség. 1411-ben Berencsi Gergely fi István. Plébániája 1390-ben már fennállott. s neve az idk folyamán az oklevelekben számos változatban van említve. Lakosai között sok a varga. vízkeiet. u. Vistdoch. mely már 1290-ben szerepel. Els nyomát a pápai tizedszedk jegyzékében találjuk. A A továbbá a Szigeti tanya és malom. körjegyzségi székhely. a szabó és a takács asszonyaik hímzéssel és csipkeveréssel foglalkoznak. században a Somogyiak is birtokosai voltak. vallású lakossal. Kürti Békefi János és KisXV. m. már mai nevén szerepel és pozsonyi pápai tizedszedk jegyzékébe Vizquelt eltorzított alakban van várföld volt. Az uradalomnak a XVI. Wischdorf.12S tokot. de azóta megmagyarosodtak. de postája és távíróhivatala PozsonyPüspöki. tót kisközség. és 1138 róm. Ulászló elzálogosítja a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak. A A si A A vistuk. de 1656-ban Majláth Miklós. melyet Tiborczfi Péter comes Lrinczfi nev szolgájának adományozott. Endre mátyusföldi magyar kisközség. . Yezekény. Hajdan Vöröskvár tartozéka volt. században itt két halastava volt. Az egyház birtokában ezüstbl vert nevezetes gótikus szentségmutató van. Pálffy János grófnak és Pálffy István grófnak van itt nagyobb birtoka. Vízkelet. 1647-ben özv.Vistok. E község határában feküdt hajdan Myr kiizség is. vallású lakossal. Többet nem tudunk róla. mely Németh János tulajdona. Endre Herczel fiait e birtokban megersíti. de távírója és vasúti állomása Diószeg. hogy az újabb korban az Esterházyak lettek az urai és most is Esterházy Mihály grófnak van itt nagyobb birtoka. Van benne régi úrilak is. 141 házzal E községet már 1297-ben említik az Bogár fia Márton comesnek adomá- nyozza. Vista. feljegyezve. 1490-ben Czobor Imre várat építtet ide. de távírója és vasúti állomása Diószeg. melynek 164 háza és 945 róm. a század második felében Illésházy István gróf nádor horvátokat többi A 1705-ben. melyet azonban Beatrix királyné leromboltat. de négy évvel késbb az árvíz ezt is elsodorta. távírója pedig Modor-Senkvicz. község mellett van vasúti állomás. birtok kihaltukig kezökben maradt és az újabb korban a Páljf'yak tulajdonába jutott. Bernstein Jánosné a tulajdonosa. a mikor III. de 1778-ban kibvítették. A község újabbkori birtokosai a Pálffyak és most id. Ez idben. 186 házzal és 1228 róm. vallású lakosa van. században már kürti "Mihály fi Jakab ellenében e birtokra igényt tart. a mikor III. Az 1553-iM portális összeírásban Báthori András 47a és a borostyánki urak ugyanannyi portával szerepelnek. elferdíti nevét. 1763-ban földrengés volt a községben. mert lakosai ekkor németek voltak. Saját postája van. puszták. A múlt század 60-as és 70-es éveiben több izben nagy tz pusztította. L492-ben az itteni királyi birtokot II. kath. Mai temploma azonban 1798-ban épült. vezckény. Pozsony vármegye községei. A mull században a Draskóczyaknak is volt itt birtokuk. A község postája és vasúti állomása Báhony. kath. Ekkoriban mindössze 10 házat számlált. szintén a vöröski vár tartozékaként. Temploma nincs. Wysta. Thurzó Mihályné bírja. de most a gróf Pálífy-szeniorátns bírja. A község szomszédságában a XIII. 1674-ben zálogjogon Lindvay Márton és a XVIII. mely a XVI. század vége felé a Thurzóké lett. Kusvista. 1678-ban a pestis pusztította lakosait. egykorú okiratok. Ez idben Fragendorf német neve is van a helységnek. a pudmericzi csata alkalmával felégették. 1782-ben Liskovics József tekintélyes polgár szegényalapítványt tett itt. Wyschwk. kikrl az Esterházyak birtokába jutott. Ide tartozik Dunaeve és a Zúgói major. Kis-Vista. Ide tartozik a Tállosi téglaház. A község- ben van posta. katholikus templom 1718-ban épült.

c =o > o M .

.

Van itt leányiskolával összekötött zárda. Újabbkori birtokosai a Majláth családon kívül a Kmoskó.Pozsony vármegye községei. Zavar. Bory. Mihály már 1292-ben a maga birtokát a nagyszombati apáezáknak hagyományozza. mely lakóhelyük. Sipeky és más nemesi birtokosok. tizedszedk jegyzékében Vek alakban van említve. Lipóttól adományt. Béla királytól kaptak. nagyobbára róm. kath. község plébániája már a XIII. Buzinkay. a Majthényiaknak 15 és Térjék Kristófnak 4 portája adózik itten. kath. 9 . Temploma nincs postája és távírója Fél. Jelenleg Majláth György grófnak van itt nagyobb birtoka és szép kastélya. melyet már vallású lakossal. de Bacha comes fia - A A . Prandau Stefánia bárón 1887-ben alapított. magyar kisközség' a Csallóközben 31 házzal és 213 róni. E község hajdan a pozsonyi várnépek földje volt.Pálos kolostor volt. vágvölgyi tót kisközség. Még a nagyszombati apáczák idejébl régi épület áll fenn. továbbá a lakosokra nézve nagyon hasznos himziskola. 1676-ban a vármegye itteni birtokát Mórocz István alispánnak. Ez évben Dvornikovich Miklós is kap itt I. melyet a tulajdonos gróf nagyatyja a múlt század elején építtetett. ZAVAR. Völki Miklósban. 103 házzal és 989. de 1894-ben megnagyobbították. században fennállott és mai temploma is a régiség nyomait viseli magán. egy 1268-ból való okirat meg Souor alakban említi. Az 1553-iki összeírás szerint Zavary Kristófnak 10. s 1669 eltt i?a&ocs<M/ Ferencz is birtokosa. 1277-ben IV. vallású lakossal. László oklevelében Veik néven pápai szerepel. Pálffy János grófnak és a pozsonyi társas-káptalannak van itt nagyobb birtoka. IV. Prileszky. Itt van a gróf Majláth család sírboltja is. még elbb pedig. 1484-ben Nagyveik néven a pozsonyi káptalan jobbágyainak lakóhelyeként szerepel. itteni házát pedig 1679-ben Pálffy Miklós gróf fispánnak ajándékozta. Ide tartoznak a A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. A XV. s 1255-ben Dionisius de Zovvor nevében szerepel. Egyik részének késbb a Pálffyak lettek az urai és ma is id. melyet az országbíró özvegye. melyben Majláth György. Horváth. a néhai országbíró nyugszik. 1256-ban pedig Benke de Zouar nevében. A XVII. 1292-ben egy másik birtokosa merül föl. MAJLÁTH GYÖRGY GRÓF KASTÉLYA. Okolicsányi. Hrabovszky. szül. vasúti állomása Csötörtök. pozsonyi prépostság és káptalan si birtoka. 1290-ben az Aha és a Bacsák család a birtokosa. században aHortis család. 1322-ben a Zavari családot uralja. században Zsigmond király Majthényi Gergelynek adományozza. körjegyzségi székhely. 129 Vök Vök. Az 1553-iki összeírásba Weök alakban 12 portával van felvéve. Eudnyánszky. Bacsák. zavar.

Az egyház a XVII. Fényes Elek Az esztergomi fegyházmegye Komlósy Ferencz dr. 474 házzal és 2590 róm. Ortvay Kiskárpáti Emlékek. Ide tartoznak Maesejkovich és Ondrejka puszták és Gerandik major. és ipartársulatot tartanak fenn. Vázlata. Ipolyi Arnold: Csallóközi Memlékek. századból származó remekmív. vasúti állomása Keresztúr-Apaj. község postája Magyarbél. a kik róm. likus templomot Esterházy Imre gróf érsek 1728-ban építtette. Zoncz - zsigárd Pálffy-Daun család birtokába került és 1868-ban Alajos gróf. Ortvay Tivadar dr. 1848 június 16-án a községben ütközet volt. Vágselye. vallásúak. Újabbkori birtokosai a Batthyányiak és a Zichyék voltak s ezek nyomában következett Hirsch Mór báró. Geogr. az újabb pedig L897-ben épült. E község hajdan nem a mai helyén. távírója és vasúti Ide tartozik Sóvet puszta. 1553-ban királyi birtok. melyet állítólag Róbert Károlytól kaptak. a mikor az esztergomi érsekségé lett. — — — — : — : : — — : : — : : — — : k. vallású -lakossal. vallású lakossal. Zoncz. Hajdan pozsonyi várbirtok volt. állomása Szempcz.130 Pozsony vármegye községei. peredi csata alkalmával. a mikor Serédy Gáspárnak itt 34 portája adózik. Távírója LóczBresztovány. míg a református templom 1833-ban épült. Lexikon. isk. 1852-ben. Ide tartoznak a Berger. melynek els nyomára csak az 1553-ik portális összeírásban találunk. ettl vette Késbb a meg Károlyi A A dln A A A A A A A * * * Teleki József gr. aranyhímzés misemondó ruhát riz. mely már a XII. Hunyadiak kora. — — A helyszínén gyjtött adatok. melyek közül a régibb 1450 körül. Hungáriáé Vaticana. a szobi Szalay család kezén volt. Régi temploma elpusztult és helyébe 1898-ban az új templom épült. 76-ban. kath. magyar kisközség a Feketevíz és a Kisduna között. 37 házzal és 233 lakossal. vallású lakossal. tört. de azután községnek van saját postája. Az 1553-iki portális összeírásban már XVII. 53-ban. Lajos király 1524-ben e várbirtokok közül kivett és a gellei érseki székhez csatolt. Hajdan az éleski uradalomhoz tartozott és a többi várbirtokok sorsában osztozott. századbeli telepítés. Ide tartozik Érsek-major. : Kis- . Minden jel arra mutat. 1782-ben Pálffy Lipót gróf volt Zohor. r. távíró és vasúti állomás. Ma az érsekségnek van itt nagyobb kathobirtoka. melyet II. Jedlieska Wenzel Stibor vajda. kinek fia ma is bírja. A községnek van saját postája. kath. Határában hajdan Berren nev község állott. Csallóköz Történeti Tudományos Gyjtemény. században említve van. A községben két katholikus templom van. Tót nagyközség. Az Amadé család levéltára. itt nagyobb birtoka. Závod Majláth és Major majorok. Ujabb korban birtokosai a Pálffyak lettek és ma is a gróf Pálffy-szeniorátusnak van községen kívül kápolna áll. Bartal György Polgári Lexikon. nagyobbára r. a földesura. Lakosai tótok voltak. Zsigára. morvavölgyi tót nagyközség. de a reformáczió alatt elveszítettek. század végén részben az érsekség szerepel birtokosául 8 portával. Korabinsky : Hist. de távirója ós vasúti állomása Nagyiévárd. a mikor a seregek a községen átvonultak. A katholikus templom tornyának falán egy ágyúgolyó látható. földrajza. felgyújtották. 363 házzal s 1896 róm. 516 házzal és 2818. melyek azonban csak kisebb károkat okoztak. hogy XVI. kath. Adalékok Pozsony vármegye helytörténetéhez. Pál Fraknói Vilmos Monumenta Tivadar dr.. Budai Ferencz Források: Fejér: Cod. Magyarország statisztikai és geogr. községben van katholikus és református templom. mely 1833-ban épült.A községben van posta. Sisolák és Weisz telepek és Pricsné major. ma Hohenlohe berezegnek van itt nagyobb birtoka. — — : — — A borsai Szüll család levéltára. Závod a morvavölgyi vasútvonal mentén fekszik. Pozsony Város Története. mátyusföldi nagyközség. mely a lakosok állítása lakosok polgári olvasókört szerint a peredi csata alkalmával lövetett oda. nev állott s a török világban elpusztult. Zohor. faludy Zsigmond: Somorja története (kéziratban). A községnek van saját postája. 1813-ban árvíz pusztította el. Dipl. 88-ban és 94-ben szintén volt árvíz. hanem a Faluhely Zsigárdy család si fészke. kath. de távírója és vasúti állomása nyoma vész.

POZSONY. könnyebben és gyorsabban vehette át annak szokásait és intézményeit. különösen a középkorban rendkívül fontos és e idfeéLk oka i. a Magyar Tudományos Akaírja Pozsony város monográfiáját. magas fejlettség kultúrájának. pozsonyi diéták meg éppen nagyon is alkalmasak voltak a város fejlesztésére. Folytatjuk ezután a város leírásával. egyesületek stb. pápai kamarás. elég kimerít képét adják s így e fejezet keretében csak nagyobb vonásokban óhajtunk rámutatni azokra a tényezkre. kir. Ortvay Tivadar apát. város.~ szerep jutott. a mely e tudós monografus rendelkezésére áll. különösen a vármegye történetét tárgyaló rész az. középületeinek és memlékeinek. a város elnyös helyzetbe jutott. felsorolásával. a mikor Pozsonyban nemcsak az ország nagyjai fordultak meg srn. pozsonyi akad. Az eddig megjelent hat tekintélyes kötet még távolról sem merítette ki azt a rendkívül gazdag POZSONY REGI PECSÉTJE. kir. város intézményeinek. tanár. hanem sok elkel külföldi is. fölötte érdekes anyag kivonatos közlése is. Politikai története pedig a vármegyéével szoros összefüggésben állván. Azonkívül az egyes fejezetek majd mind Pozsony sz. a jeles tudós. a mi azonban egyszersmind németségének is egyik legkiapadhatatlanabb kútforrása lett. melyeknek ismer. történelmi nevezetesség épületeinek az ismertetésével és befejezzük a Pozsonyban fennálló intézmények. Dr. a melyek Pozsonyt hajdan az ország középpontjává. Budapest után az országban a leg- démia tagja.a varos nagyé más fejezetbe tartozik. testületek. a mely rendkívül kedvez volt a fejldésére és különösen kultúrájának fejlesztésére. A' munka z si koronázó e szk is város történetét keretben még kivonaadni: teljesen tosan volna. királyi fejedelmeket. az ország nagyjaival és a külföldi fejedelmek és uralkodók követeivel tanácskoztak. város intézményeinek és fejldött kultúrájának története e egész kötetén végigvonul. Pozsony sz. egyházainak. Az si koronázó tetése városnak. mert akkoriban itt fordult meg az ország színe-java. tudományos életének stb. számos si szabadalmaival. medd mert a rendelkezésre és becses. óriási álló. messze túlmenne e kötet határain. a elkel A . illetleg kulturális szempontból elsrangú városává tették. követeket és követségeket fogadtak. a mihez még az is járult. a melyben a városnak domináló szerepe van. ha e valóságos királyjárás idejében. közgazdaságának. kir. de gyakran az ország sorsát is intézték. Nem csoda tehát. hogy közelebb esvén a mvelt nyugathoz. mely tekintetben Pozsony sz. most m gazdagabb. ós becses anyagot. hatóságok. a hol a magyar királyok nemcsak sokat tartózkodtak. és a hol akárhányszor egész Európára kiható politikai vagy hadügyi határozatok hozattak.

15-én itt ad a német. az ország határán. 9-én itt rendelkezett az Albert osztrák herczeggel fenforgott viszály ügyében. Ortvay említett nagy munkája nyomán idézünk egy korszakot a királyjárások idejébl. Károly morva határgróf és János tiroli gróf kötöttek egymással szept. követek és a furak nagy része pedig. leánya hozományául jan. 1-én itt menti föl a pozsonyiakat minden vám alól az országban.. 11-én itt séget hagyja jóvá és ersíti meg azt a szövetséget. 18-án itt újítja meg a pozsonyiak szabadalomlevelét. Lajos itt tartózkodásának utolsó nyomát. .és daczszövetséget. és habár mint politikai középpont jelentségét elveszítette. t . . . 1373 szept. 6-án itt adományozta a szász választó-fejedelemséget hbérül Harczos Frigyes meisseni rgrófnak. 1385 aug. 27-én itt foglalkozott német birodalmi ügyekkel. 14-én itt engedi át a jogot Albert osztrák herczegnek arra. a Magyarországot Ausztriával összeköt közlekedési fvonalon. okt. 10-én itt újítja meg a Fridrik császárral és az osztrák herczegekkel kötött szövet1337 szept. 1401 febr. 9-én itt hagyja meg a cseh kormánytanácsnak. . Lajos király és vele a bajor. nemcsak hosszabb ideig lakott itt. . 29 körül I. 30-án itt engedi meg az ausztriai só importját. jan. 1429 márcz. sem tizedet ne fizessen és szüntesse meg a Rómá1404 április 9-én innen ír a velenczei herczegnek a val való közlekedést 1410-ben a lamaesi Velenczétl Magyarországnak fizetend adó ügyében határban tartózkodott Ern herczeggel. 1396 május 22-én itt szabályozza a pozsonyi révet és hajózást. Lajos király már Pozsonyban volt. 22-én itt igéri meg a pozsonyiaknak. . 31-én itt esküdtek szövetséget I. 2-án innen intézkedik. 28-án itt szövetkezik vejével 1423 gel és átír vejére öt morva várat és várost. 1328 szept. 7-én itt jegyzi el Erzsébet leányát Albert osztrák herczegnek okt. a meisseni és a lengyel fejedelem itt tartózkodtak. Jún. 182 Pozsony. 1411 okt.000 aranyat utalványoz és székhelyet jelöl ki számára szeptember 29-én itt zálogosítja el a thorni német rendnek Neumarktot okt. 24-én Rudolf osztrák herczeggel itt köt szövetséget. t . 16-án Zsigmond király itt ersíti meg a pozsonyiak szabadalmait. hogy a várost Jodok és 1390 jún. 23-án itt látogatta és a cseh királylyal kötött szövetséget meg Károly morva rgróf júl. 10-én itt ersíti meg az osztrák herczegekkel 1341 jun. míg 17-én Albert osztrák herczeg számára 12. 21 én itt látogatják meg az osztrák herczegek. okt. 28-án itt állapítja meg az örökösödési rendet Erzsébet leányával és Albert osztrák Albert osztrák herczegherczeggel szept. szept. 1337 szept. okt. . Lajos királynak az osztrák. 1362 jún. . 10-én itt ad a pozsonyiaknak az egész országra szabad járás-kelési jogot. . elején Ottó osztrák herczeg ismét itt kereste föl. 1402 szept. 4-én itt hirdeti ki negyedik dekrétumát a kamara hasznáról. . hogy Venczel ne küldjön hadakat Csehországból a lengyel királynak 1421 szept. 1403 aug. 1331-ben itt újítja meg Ottó és Albert osztrák herczegekkel a véd.házat is vásároltak vagy építtettek. 1349 április 26-án 7. Hogy sokan pedig a pozsonyi országház megsznte után sem veszített a város forgalmából és nagyvárosias életébl. 1378 április 4-én találjuk I. 23-án itt ád a pozsonylaknak szabadságlevelet az ausztriai árúk behozatalára nézve. 2-án itt köt Albert Prokop morva fejedelmektl visszaváltja osztrák herczeggel és Jodok morva rgróffal egyezséget. . szept. 3-án Pozsonyban állapítja meg a prágai garas értékét. 27-én itt újítja meg egyik pozsonyi vámra vonatkozó régibb oklevelét. stíriai ós karintiai herczegek és urak 1366 jún. július havában itt jött össze János cseh királylyal 1337 szept. hogy az apostoli kamarába sem adót.. 30-án itt nyilvánítja Albert osztrák herczeget a gyámság alól felszabadítottalak decz. hogy magtalan halála esetére szept. . decz. Hóhért Károly 1304 aug. 2-án már innen küld jelentést a velenczei dogénak. aug. . 2-án itt ersíti meg a régebben Fridrik császárral kötött békét. fleg osztrák kereskedknek szabad közlekedési jogot. melyet és János cseh király. a Duna folyam partján. 1336 júl. mégsem hanyatlott. . Albert és Ottó osztrák herczegek. . jún. 5-én itt köt egyezséget Albert osztrák herczeggel az országhatárokat illetleg. de kényelmi szempontból . 11-én itt ratifikálta az ennsi békét. 17-én itt nevezi ki távolléte idején Magyarországban követhesse Albert osztrák herczeget Magyarország helytartójává. annak egyedüli oka elnyös fekvése Bécs és Budapest között.

. 6-án itt ersíti meg Pozsony város 1402-iki szabadalomleveleit febr.és Morvaországból s Ausztriából berendelt zsoldos katonákat jún. . . Giskra kíséretében. 27-én pedig ugyancsak nekik újabb 10 évi adómentességet 1478 febr. 1440 június közepe felé Erzsébet már mint özvegy királyné jött Pozsonyba. júl. 1486 aug. . 1438 május 1-én már itt parancsolja meg Albert király a trienti egyház alattvalóinak. hogy Heiligenkreutzot engedje át Fridrik herczegnek okt. április 4-én pedig itt kötött szövetséget Fridrik és Vilmos szász hercz egekkel. 6-án itt adja ki els dekrétumát. 13-án innen tudósítja a királyné a cseh rendeket Ulászló megjelenésérl és segítséget kér tlük ellene aug. 2-án kelt. 1442 szept. 8-án itt ersíti meg az Albert királytól a magyarországi zsidóknak adott szabadalmakat. 18-án Beatrix királyné is Pozsonyban volt. fejérvárra vitték. Fridrik herczegnek engedelmeskedjenek. László itt országgylést tartott jan. 1-én kelt. 1-én innen hívja meg a rendeket a bécsi gylésre okt. hogy csak id. V. mely Erzsébetnek Pozsonyban való tartózkodásáról szól. 29-én innen kér a német rend fmesterétl segélyt. 21-ón itt helyezi át a birodalmi gylést 1430-ra Nürnbergbe jan. aug. Fridrik thüringiai és Lajos hesseni tartománygróffal május 3-án itt állított ki lengyel követei számára meghatalmazó levelet. hogy . Erzsébet is itt volt és 1439 április 1-én itt tárgyalta Anna leányának Vilmos szász herczeggel való házasságát. alól 1474 szept. 1456 jún. . 30-án itt nevezi ki Hunyadi Jánost és maradékait örökös beszterczei grófoknak. 1442 ápr. . 16-án itt biztosít a pozsonyiaknak négy évre szóló fölmentvényt mindennem adó stb. 6-án innen kéri rokonát Fridiiket. febr. . 29-én itt ersíti meg a pozsonyi országgylésen szept. . 1457 júl. 1466 nov. 1-én innen inti az erdélyieket hségre 1441 márcz. Az utolsó oklevél. a Fridrik császárral kötött örökös béke értelmében. . . 23-án és 25-én V. 17-én itt rendeli el. nov. 1-én innen hívja meg Fridrik herezeget Nürnbergbe. . . okt. 1-én innen hagyja meg Raguzának. fiává akarja fogadni. mely V. 133 innen szólítja fel a német rend mesterét. május 10-én itt nevezi ki a cseh kormányzókat. a mikor holttestét hajóra tették és Pozsony mellett Budára s onnan Székes17-én oldalon — — . 8-án itt adja ki u. 21-én itt ersíti meg a pozsonyiak pénzverési jogát. 8-án innen kér Ulászló királytól s a rendektl bátorságlevelet. 6-án itt állította föl a pénzver-intézetet 1434 okt. hogy Mátyás király Don Ferdinándot. a koronával és két leányával. leányát és a koronát adja ki. Az utolsó oklevél. 17— 19-ike között szállították Zsigmond holttestét Pozsonyon át Budára. Eleonóra és Herkules herczeg fiát. 19-én Pozsonyban kelt okirata rzi. Pozsony. nagytörvénykönyvét. . 1453 jún. n.a lipcseiek régi szabadalmaikban ne háborgattassanak 1435 márcz. Utoljára 1490 ápr. hogy a lengyel királyival a fegyverszünetet szakítsa meg. mert innen írt V. május 16-án a király neje. 4-én innen ír Beatrix királyné testvérnénjének. . 1471 jul. Mátyás király látogatásának legels nyomát az 1458 nov. Ezeken kívül még számos oklevél igazolja Mátyás királynak Pozsonyban való gyakori idzését. 8-án itt adományoz a pozsonyiaknak vásártartási jogot. . . itt várandó be a Cseh. . . íjászlónak Pozsonyban való tartózkodásáról szól. ápr. László els nyoma 1453 elttrl való. 1430 márcz. 11-én van róla említés. hogy hosszabb idre oda készül. Végre 1437 decz.. 3-án innen szólítja föl Witold litván nagyfejedelmet. 13-án itt kelt a királyné adománylevele Pozsony város részére 1441 május 29-én innen tudósítja Bécs városát. . 14-én itt kelt Zsigmondnak az arany és ezüst kivitelét tiltó rendelete nov. 1475 ápr. 2-án itt intézkedik a rendek megegyezésével a husziták elleni akczió ügyében szept. febr. Eleonórának. hogy fiát. 18-án innen válaszol Viktorin herczeg levelére 1468 szept. decz. . a háború idején hozzá csatlakozott osztrák lakosokat hségi esküjök alól jún. 28-án itt oldja fel. 8-án alkotott törvényeket okt. 8-án itt biztosít vámmentességet a Pozsonyba szállítandó élelmiszereknek 1434 decz. Miklós pápához a pécsváradi prépost kinevezésének visszavonása ügyében. hogy a dunáninneni a törökök elleni oltalmul gyarmatot alapítson május 27-én innen hagyja meg Lajos bajor herczegnek. els felében itt adott a király vámmentességet Somorjának. 21-én itt adott szabadalmat Somorja városának. hogy követeit pénzzel lássa el.

között a velenczei követ említést tesz érkezett Pozsonyba a pozsonyi királyi nászünnepélyekrl 1523 okt. midn fiával. 22-én Kázmért fogadta és 30-ig volt itt. ecsetelve a török vészszel szemben való szomorú állapotokat és kérve a keresztény nemzetek segítségét. A város állandóan virágzott. a min volt pl. 1524 jan. Lajossal és Zsigmond lengyel királyival. . igazolva abban. I. a várnak u. a minek egyik okát a napóleoni háborúkban is lehet keresni. felpanaszolva azt. a pragmatica sanctio kibocsátása és késbb a „ Vitám et sanguinem pro rege nostro" világhír szállóige megszületése. 15-én és 29-én innen ír Ferdinándnak. az országos hivatalokat Budára helyezte s ezzel a város fejldését megakasztotta. 19 26. június 29-én a tzvész által károsult Pozsonynak 12 évre adómentességet ad és itt várt márcziustól június végéig. nákat és vadászatokat rendezett 5-én innen ír . 10-én innen ajánlja VII. a ki ekkor Ujlaky Ferenczet a pozsonyi prépostság birtokába bevezettette okt. 1508 nov. is fennálló kapcsot hazánk és a Habsburg-ház között. Zsigmond lengyel királynak. mert ezek annyi sanya. mind Mária királyné Pozsonyban tartózkodtak és részt vettek a királyi udvartartás rendezése ügyében. hogy Szentgyörgyöt szabad várossá ne tegyék. A mohácsi csata után bekövetkezett török szorongattatások még inkább középpontjává tették Pozsonyt az országos eseményeknek. szépült. 1520 ang. 16-án — — — . n. az országgylési karoknak és rendeknek itt tartózkodása következtében élénken fellendült. Ferdinándot még Székesfej érv árott koronázták meg. valamennyi Habsburg-házból származott királyunknak Pozsonyban tették fejére a koronát. a koronázatlan II. Henrik angol királynak. 1552-ben ide hozták Szent István koronáját s a jelvényekkel együtt itt rizték 1784-ig. II. de ettl kezdve 1830-ig. a kik mint a jelenben itt lakó Frigyes fherczegnek sei nagy mértk és mvészetpártolók voltak. 18-án Pozsonyba érkezett családjával. József. emelkedett. Itt. — . a Szt. . 18-án itt menti föl a pozsonyiakat hat évre a boraik után való harminczad már Mária királynt találjuk itt. Kelemen fiát. Pozsonynak hét 1515 márcz. mint királyi helytartónak és nejének. mindazonáltal a Mária Terézia-korabeli virágzásához képest már hanyatlani kezdett. a Habsburgok ideje alatt.1526 deczember 17. 5-én ide menekült a kiütött pestis ell oki. pápának György brandenburgi rgróf két Albertet és Junipertet . köz. Miksa császárra. úgyszintén I.és társadalmi élete. Henrik ki a zsidók kizését elrendel oklevelét angol király követe: Vallop János adta át Pozsonyban Henrik király levelét és üdvözleteit ápr.. 9-én itt adta 1527 márcz. Lajos nagybátyjának. hogy nem hajlik Luther tanához. febr. Lipót ugyan már ismét Pozsonyban koronáztatta meg magát és a városnak régi nagy jelentsége is helyreállott. A régi faépületek helyébe városszerte képületeket emeltek. Krisztina fherczegasszonynak huzamos itttartózkodása. Mária Terézia parancsára rombolták le a várost körülfogó bástyafalakat. mint az ország fhelye. A helytartóságot azonban II. Ettl fogva a város. Az uralkodásuk ideje alatt a város rohamos fejldésnek indult. 1536-ban már Pozsony volt az ország fvárosa s az is maradt 1848-ig. 1526 szept. 3-án. József megszüntette. . között pedig mind Lajos király. Károly császár és Zsigmond lengyel király követei s több magyar fúr közbenjöttével tartott tanácskozásokon. évi adómentességet adott decz. Ulászló király 1490 nov. febr. E királyválasztás napja -. hogy sok ideig az ország fvárosa maradjon s mint ilyen. Ferenczrendiek templomában kiáltották ki az ország rendjei királylyá Habsburgi alkotja a máig Ferdinándot. a várat pedig alapjából restaurálták. és decz. V. hogy teljesen el van hanyagolva és gyalázatos szegénységre kárhoztatva szept. az ország fnemeseinek. 134 II. Nagy hatással volt a város fejldésére Albert tesseni herczegnek. Szóval a város virágzott s méltó lett külsleg is arra. 1521 július 6-án Mária királyné 1522 jan. sokféle közintézménynyel gazdagodott. koronatornyában. 10-én innen parancsolja meg Szapolyai János erdélyi vajdának. 7-én innen írt II. mely alkalommal a király az idegen követek tiszteletére lovagi torfivérét. 1490 15-én Hászló 7000 cseh harczossal Pozsonyban van és nagy sereget gyjt. II. fizetése alól. . 28-án VIII. az öt városkapuval együtt. színhelye legyen olyan nagyfontosságú történeti eseményeknek. zászlós urainak. Pozsony. Lajossal itt idzött. 22-én szerepel elször ez si városban. . és hogy jó keresztény. Ferencz kivételével.

város. Csak mikor a város 1552-ben a polgárokra kövezési adót vetett ki. Ki ne ismerné például a festi Bimbóházafait" és a regényes „Vaskutacskát" ? Hány beteg nyerte . A XVI. a Duna balpartján fekszik és erdségekben gazdag hegység környékezi. század elején a város kapuin. ezeket követték az olaj. Az esvíznek nem lévén mindenütt kell lefolyása. század közepe felé lépett életbe.csak a XVI. mely 1760-ban már általánosan el volt terjedve. a melyek 1848-ig és 1848-ban egész Magyarországot újjáteremtették. hogy mily fényes királyi és fejedelmi egyének és külföldi udvarok elkel követei és küldöttei fordultak meg ily srn Pozsonyban. ez alól a ftér sem volt kivétel. úgy a hogy. Egyik kirándulóhely a másikat éri.104. mert az ez idbeli kövezk Bécsbl és Sopronból jöttek és a végzett munka után ismét visszautaztak. és miután szeméthordó kocsik nem voltak. memlékeivel és intézményeivel. vagy elkel vendéget vártak. a mely a pozsonyiaknak egyik legszebb kiránduló és vadászó területe. Legmagasabb pontja a Zergehegij. de ez is csak olyankor történt. Alikor 1434-ben Zsigmond király Pozsonyban volt. állapoton. mert ekkor már szó van az utczák tisztántarthatása czéljából szükséges adóról. A Kárpátok délnyugati nyúlványai itt végzdnek. az ott is maradt. a mi szintén csak szaporította a szemetet és jellemz a városi közegek felfogására az a furcsa körülmény. mely az egykorú leírásokból és a városi levéltárban fennmaradt. Kövezésrl már a XV. egy idre segítettek. A város fterén tartották a vásárokat is. Kevés város van az országban. Rendszeres seprést még a futezákban sem végeztek. . itt tartózkodásának ideje alatt a város papirlámpákkal világíttatta ki az utczákat. akkor a városi kamarás esetrl-esetre néhány napszámost fogadott fel a kik a tarthatatlan. hanem mikor már a piszok nagyon elszaporodott és az állapot trhetetlenné vált. mint Pozsonynak. melylyel ma már a villamos világítás versenyez. azt nem a vásár után. vásár után pedig ott maradt a szemét a legközelebbi vásárig. Ortvay idézett mvében közölt adatokból tárul elénk. századbeli számadási könyv beszél. hogy egy kövez Pozsonyban letelepedhetett és megélhetett volna. A mikor azonban megállapítjuk. Ilyenek az 1805-iki pozsonyi békekötés és aztán az országgylésnek mindama törvényhozó alkotásai. És most mutassuk be Pozsonyt köz-. 135 melyet egy ízben a francziák. 1555-ben a ftéren három ilyen lámpa volt. csakhamar kiszorította a faggyúmécs. hanem a vásár eltt tették. a mikor valamely ünneplésre készültek.Pozsony. akkor meglephet bennünket a városnak ez idbeli elhanyagolt állapota. Ezeknek az országátalakító történeti eseményeknek — — A emléke mind hozzáfzdik Pozsony városához. Az állandó utczaseprk intézménye azonban úgy látszik . hogy a város utezáit tisztábban tartsák. De ekkor sem terjedt annyira. * Pozsony szab. Nyugatmagyar. úgy a mint az idk folyamán a mai napig fejldött. hogy késbb mikor a vásártereket már rendszeresebben söpörték. hogy a hadjárat végén 2. vált a kövezés általánosabbá.. sok helyen tócsákat alkotott és eliszaposodott. A házból a szemetet az utezára hányták. nyilvános ós történelmi nevezetesség épületeivel. azok kézi lámpásokat vittek magukkal. Tehetsebbek és urak fáklyákkal világíttattak maguknak.és 1855-ben a — légszesz. a melynek oly szép környéke volna.. után. A kik éjjel vagy naplementekor kénytelenek voltak az utezára menni. be is vettek franczia háborúk korszaka óta Pozsonyt ama nagy történeti események teszik nevezetessé. mely világítási mód azonban veszedelmes és ers füstje következtében kellemetlen is lévén. Késbb már rabokat és városi jobbágyokat is alkalmaztak e munkára. Világításról a középkorban szó sem volt. iszonyú bombázás rúság'ot okoztak a városnak. melyek papírból vagy vászonból készültek. úgy a hogy. de ekkor még csak egyes futczák voltak. kir. Csatornáknak nyoma sem volt és a bzös folyadék az utczákon csurgott végig. Az 1443 évi városi számadó könyv szerint Zsigmond király akkoriban meg is dorgálta ezért a pozsonyiakat és reájuk parancsolt. melyek e koronázó-város si falai között lejátszódtak.895 forint adóssága volt.A ország legnagyobb és legszebb városa. késbb pedig az utczákon is vasserpenykben ég szurokkoezkákkal világítottak. vá'os környéke. kburkolattal ellátva. Pozsony vármegye székhelye.

Pozsonyt és környékét legszebben és legjobban a Zergehegyen lev lehet áttekinteni. a régi várral. a Leányvár. ebbl esik a belterületre 780 el — a külterü- k. a méltóságosan tovahömpölyg Dunával. nyugati részén van a kis Vödritz-patak. m .és Buzatér 16300 a vásártér 9000 a városház eltti Ftér 2 1800 a Frigyes kir. aztán a Kis-Kárpátokból fakadó és a Zergehegyen és récsei úton át folyó Wurzenbach patakocska. a hol pisztráng-tenyésztést terveznek. Mindkett igen jelentéktelen vizecske. Öt városrészre van osztva Ó-város. a — A : m m m m m . a Csallóköz. Itt ér a Duna a bécsi medenczébl a kis magyar medenczébe. gondozott liget évszázados fáival. A FERENCZ JOZSEF-HID. Keleti részén a malomligeti ág szakad ki a Dunából. a másik oldalon a szép. Nándorváros. a Vaskút mellett. Természeti viszonyok. a primás-palota eltti Batthyány-tér és a Koronázó-dombtér. a Duna sempontja pedig 130. a Notre Dame-zárda eltti és a vármegyeház eltti terek. már itt vissza az egészségét! És a szép pozsonyi heg}'ekben az utak mindenütt példás jókarban vannak tartva. a távolban a dévényi és a hainburgi romok. Pozsony város átlagos magassága az adriai tenger szine fölött 140 méter (a vasúti pályaház 179 méternyire fekszik. Pozsony félkörben terül a Duna balpartján és egy Városrészek és terek. hold. Nyugaton a város határán van még a Hidegkút fell jöv Schtvartzerl. . Terei 2 közül legnagyobb az Esterházy-tér 62500 (itt vannak a katonai g}'akor2 latok és ünnepségek). számos tornyával. „ Széchenyi-magaslatról" Elttünk fekszik az egész város. a színházzal szemben). mely a malomligeti ágba szakad. áttörvén a Kis-Kárpátok délnyugati szárnyát. honnan pompás látvány tárul elénk. füstölg. Yödritz-patak fels részén. vasas vizet tartalmazó tó van. stb.L36 Pozsony. hatalmas kéményeivel. az impozáns dunai vashíd.08 méter). m m . herczeg palotája eltt lev Grassalkovich-tér 2 2 2 íöOO Kisebb terek még és a Hal-tér 3000 a Marhavásár-tér 7200 n színház mögötti Csáky-tér. melynek lábainál észak és dél felé öbölszerüleg nyúlik föl a Kis-Alföld. a 2 2 Széna. melyen a koronázó emlékszobor van felállítva. Területe 13104 letre pedig 12323 1430 ^ Sk. a hegyek lejtin épült. szép fasorokkal és padokkal. e patakocska nagy eszések után nem egyszer okozott már galibát. a mi a pozsonyi szépítö-egyesület érdeme. Újváros és Ferencz József-város. ezt követi a Kossuth Lajos (ezeltt Séta)-tér 20000 (kedvelt sétahely. . része körben emelkedve. . hold. A Duna a város déli részén mintegy 4 5 kilométernyi hosszúságban folyik. Pozsony város az északi szélesség 48° 10' és a keleti hosszúság 34° 40' alatt délnyugatról északkeleti irányban fekszik. Fekvés. Terézváros.

>1 o c/3 lvl c O Q_ .

.

A 460 méter hosszú híd hét nyílású vasszerkezettel van áthidalva. Ezenkívül Pozsony és Bécs között naponként külön helyi hajó is közlekedik. Az els császári és királyi szabadalmazott dunagzhajózási társulatnak ügynöksége és révkapitánysága van itt. ennek ellenében a város lemondott addig élvezett vám.és révjogáról.780. lev oszlopok a Duna kavicságya alatt elterül kemény agyagrétegbe nyúlvasszerkezetet a m. kir. Budapest.s egy 92 méteres hídoszlopok ketts. Az els gzhajót Pozsony 1818 szept. miniszter érdeme. nemcsak a dunamelléki állomásokra. pozsonyi révkapitányság nautikus jelleg és igen szükséges. egymás mellett fekv hídszerkezet számára épültek. az új Baross Gábor-útnál van. nak le s légnyomású alapozással készültek. munkálatairól más helyen van szó e helyütt felsége azonban meg kell emlékeznünk a Ferencz József-hídról. mert a híd a pozsony-szombathelyi vasúti vonallal van kapcsolatban 1891-ben helyezték el a közúti szerkezet mellé. kiugró karokon nagy középnyilás vasnyugvó három méter szélesség gyalogjáró van. hanem a Justi-sor végén. . tervezte. hogy a hajózást legkevésbbé sem akadályozza. a mely fölveszi és szállítja az árúkat le. Felállítása az államnak híd nem a régi hajóhíd helyén. 1 híd.és fölfelé a Dunán. a közúti s a vasúti forgalomnak szolközépnyílással. melyet 1890 deczember hó 30-ikán személyesen nyitott meg az akkori (Szápáry-) kormány és a meghívott elkelségek jelenlétében. kir. emlékszobornál. mert a dévény-gönyi folyamszakasz a Duna legsajátságosabb része. még pedig két 32 méteres ártéri. kocsipálya gáló. illetleg Bécs felé a személyszállítást az említett társulat szép személyhajói végzik. vasúti hídszerkezetet államvasutak gépgyára szállította és állította fel. révkapitányság teljesíti a fölötte fontos vízjelz szolgálatot. 137 Feren József£?. a melynek adatai a m. Az ügynökség a kereskedelmi osztály vezetje. A dunai hajózás Pozsonynál igen élénk. szélessége 6 1 2 méter. szerkezetének alsó éle a legmagasabb árvíz színe fölött oly magasságban folyam medrében fekszik. hanem vasúti átrakással a bajor-osztrák-magyar-szerb-bolgár és oláhországi államvasutak összes állomásaira.' Pozsony. a koronázó1. A A A A A A A / A A A A — — A Dana. Az árúszállítás napról napra folyik. országos vízrajzi osztály térképén város árvízvédelmi . 2-ikán látta.000 forintjába került. kir. A A POZSONY A VÁRRAL ÉS A RÉGI HAJÓHÍDDAL. négy 76 méteres meder. pozsonyi dunai híd megalkotása néhai Baross Gábor kereskedelemügyi hidat Cathry Szalez Ferencz budapesti mérnök m. Építését 1889 áprilisban kezdték meg. s a közúti vasszerkezet küls oldalán. a mely folytonos változásoknak van alávetve. Addig hajóhíd tartotta mostani hidat az állam építtette és fenn a forgalmat a két part között.

: A (Följegyzésre érdemes. mivel a fgyjt legmélyebb pontja 105 m. Ezt most a város házilag kezeli.867 lakosa van. naponként megjelennek. Az 1900-ban megejtett általános népszámlálás szerint Pozsonynak 61. a földfelettié 32 7 kilométer. a lángok száma pedig 19464.000 koronáért magához váltotta a légszeszgyárat az Oesterr.) Vízvezeték. összesen 65. A vízvezetéket 1886 febr. Hogy Pozsonyban a halálozások száma oly nagy. Az évi fogyasztás egy millió hektoliter. A bevándorlás ugyan még nagyobb. csövek hossza 53 kilométer. városnak az utczák locsolása -.537 polgári és 4330 katonai. világítása. a mi napról-napra emelföldalatti vezeték hossza 57 7. hogy 1713-ban. új csa- tornázás az úgynevezett úsztató-rendszer szerint A Dunaparttal párhuzamosan lesz a fgyjt-csatorna. melynek fölállítása egy millió koronába került. kálatait már megkezdték. a hol 3860 halottat temettek el). szivattyútelep lesz alkalmazva.000 koronájába kerül az utczák. Habár a város csatornázása már most is igen elrehaladott és. városnak évenként 60. . A VÁRKAPU. A fgyjt két vészkiömlvel készül. vízvezeték és kövezés tekintetében Pozsony els helyen áll. kötelez. A A - - lámpák Pozsonyban. A dunagzhajózási társulatnak Pozsonyban 18 tagból álló helyi és 75 emberbl álló mozgó személyzete van. vidéki városok között csatorná- A világítás. de nem tudható. a tisztántartás pedig összesen 60.E tekintetben Pozsony az ország a bevándorlási szaporodásból l"9°/ a direkt és 15'6° ötödik városa. hó 6-án adták át a közhasználatnak és 1894 vízvezeték bevezetése február hó 1-én vette a város a saját kezelésébe. szaporodásra esik. Világítás — A város világítása teljesen modern légszesz (Auer-égkkel) és villám. Rendszeres nagy feladat lesz ez. Az készül. száma pedig 9000. mivel nem ismerjük a kivándorlók számát.000.. Gasbeleuchtungs-Gesellschafttól. n. 19-ike óta van a városban.jóllehet e tekintetben szintén örvendetes javulás állott be A A A A — . naponkénti átlagos fogyasztás 3500 hektó vatt. a vízm pedig Károlyfalván van. Légszeszvüágítás 1856 márez. virágvölgyi) részérl is le fogja vezetni a vizet. 1891 január hó 1-én 900. ebbl 934 utczai. terek. két part A Csatornázás közötti személyforgalmat három helyi csavargözös bonyolítja le. A csatornázás összes költsége két millió négyszázezer korona és 5 6 év múlva elkészül. a kolaj finomító-gyár környékén.138 Pozsony. a Nádor-utczában van. melynek végén. Egész hossza 53 kilométer lesz. csaknem mindenütt csatornázva van. midn Pozsonyban a pestis dühöngött. színház stb. legközelebb teljesen és újra csatornázzák. villamos A villamos világítás 1902 január hó 1. de ezek nem a társaságéi. (Legelször különben 1767 január 1-én égtek rendes utczai A A m. magasságban fekszik a pont fölött. A gyár az Esterházy-tér 30-ik szám alatt van és ép most került bvítés alá. Az új csatornahálózat a városnak legmélyebben fekv (ú.000 koronájába kerül. a hálózat hossza pedig 44 kilométer. a külvárosok egyes részeit kivéve. kifogástalan víz forrása a várostól négy kilométernyire fekv Duna-szigeten. a melynek munzás. óta van rendes üzemben. a lángok kedik. Népmozgalmi statisztika. légszesza légszeszgyár helyén temet volt. A" polgári lakosságot számítva. 1890 óta a szaporodás 17'5%.a fuvarköltségekkel együtt -.31.

jeléül annak. Nemzetiség szerint 20. Megjegyzend. vagyis 1000 férfiúra 1179 1023 n) esik. Ennek oka nemcsak természeti fekvésében és természeti elnyeiben. hogy a magyarság haladása.102 magvar.076 ember beszéli.-a tud írni és olvasni (az említett két városban 91 "7. 2U.300 (a 4330 katonát beleszámítva. . Igen örvendetes azonban. Az itt él nyugdíjasok nagy száma legnagyobbrészt is befolyásolja a halálozási föl arányt. 8292. habár Pozsony az utóbbi években bizonyos nemzetiségi súrlódásoknak volt a színhelye. Határozottan mondható. hogy Pozsonyban az folyosó a várban. görög- keleti 49. 1000 férfiúra n. ágost. nem csekély tényez e tekintetben az állami bábaképzö-intézet sem. gör. 1505 egyéb (különösen cseh és morva). kiváló n n - Hitfelekezetek szerint római katholikus 49. — köztük különösen vidékrl is. az ezek között elforduló halálozás a város rovására esik. továbbá. 28 szerb. Természetes. a mennviben 25° -ról 33o -ra emelkedett. hanem nagy kulturális elrehaladottságában is keresend és ez magyarázza meg a mindinkább növeked letelepülést. magyarság az utóbbi évtized alatt 10 59°/ -kal szaporodott. 10. Az utolsó népszámlálás alkalmával 5155 hatvan évnél idsebb egyén lakott Pozsonyban.107. melyet sokan keresnek föl a — rejlik. a többi vegyesnyelv városokkal lépést tart. A családi állapotot nézve. hogy Pozsonyban 7551 külföldi honos tartózkodik (míg a külföldön 182 pozsonyi van).) A korviszonyok dolgában Pozsonyban Budapest és Temesvár után aránylag legkevesebb a 15 éven aluliak száma (26 5°' ). mert a várost.. (Az országban átlag 1025 jut 1000 férfiúra. A A Mveltség dolgában Pozsony Budapest és Sopron után következik. Pozsony e tekintetben különben a sorrendben Budapest után következik. Pozsonyban 36. hogy Pozsony határváros és így a fluktuáczió mindig nagy. E tekintetben a haladás igen szép. 139 annak oka abban melyeket évenként ezer és ezer idegen keres föl.237 férfi és 33. a minek az az oka.346 házas. van 28. 4563 özvegy és 148 elvált ember lakik.480 ntlen. unitárius izraelita 7110. Ugyanis Pozsonyban a lakosság 87-1° . ezek már csak öreg korukban keresik Pozsony nagy vonzó-ert gyakorol az idegenekre. a tótoké 16-6°' -ról 14-6%-ra apadt. 16 ruthén. németek százaléka 59"9° -ról A - A 52-2. hogy évenként átlag 40 holttestet fognak ki a Dunából. ihetleg 87-5). ev. 267 horvát. hogy e számításnál csak a hat éven fölüli lakosság jön számba. 33. és hogy a lakosság bevándorlókkal gyarapodik. lakosságnak 30 5 u -a tehát magyar. 32 oláh. A bevándorlásnak egyik határozott jele. hogy a 60 éven fölüli lakosság arányszáma a legnagyobb az országban.715 tót. úgy hogy az állami kórház. 18. 100. hogy Pozsony egyike a legegészségesebb városoknak. magyar nyelvet 35. hogy a gyermekhalandóság meglehetsen nagy.202 német. hogy sok nagyforgalmú kórház van. illetleg hajadon.Pozsony. evang. A nem szerint vizsgálva a város lakosságát.-kath. egyéb vallásbeli 52 van a városban. református 1139. Figyelembe veend még.

A kbl . négyszögletes épület. a mely a belváros nyugati oldalán emelked magaslaton áll. bizonyosnak látszik. hogy a római hadviselés történetében szerepelt. Dr. hogy kevés városa van az országnak. az koronázó-városhoz. a kiváló történetíró. Zsigmond a várat újra megersítette. csaknem 80 méter magas hegyen fekv erdöt dél fell a hegy meredek oldala is védte. ersen garázdálkodtak. Egy D kilométerre 329 lakóház. és hogy aránylag legtöbb az emeletes ház. Béla királynak 1252-bl fönnmaradt oklevele a pozsonyi várban kelt. várépület legalját még sohasem kutatták föl. a kik odahaza nem részesültek a kell oktatásban. Építése. 1432-ben a husziták pusztították el a várost. Áttérve most már Pozsony utczáinak és épületeinek a leírására. mint Pozsonyhoz. a várrendszer életbeléptetésénél. mert Henrik császár két havi kemény ostrom után sem tudta elfoglalni. a vár római eredetét igyekszik bizonyítani. de vályogból vagy sárból 0'9 vályogból vagy sárból és 2*5% fából épült. oly alakban tünteti azt elénk. Szent István királytól nagy számban behívott és letelepített frank és szász iparosok alapították Pozsony városát. Szereplése csak István els királyunk alatt kezddik ismét. bátran mondhatjuk azt. Mindezek az épületek azonban aligha voltak állandó. XI. monumentális jellegek. vár legsibb része az a torony. Legrégibb képe. de a környéken rélték föl. hogy Budapest után Pozsonyban van a legkevesebb földszintes. Nehéz idk jártak a pozsonyi várra a cseh Ottokár és trencséni Csák Máté hadakozásai közben. Barbarossa Frigyes 1189 pünkösdjét itt töltötte. Mivel pedig a várhely katonai figyel-állomás czéljaira alkalmas volt. ftorony eleinte szabadon állott és körülötte épült a négyszögletes castrum. Ebbl is láthatni. hogy Pozsony egyike a legszolidabban épült városoknak. a mennyiben legtöbb háza vagy téglából épült eltte csakis Sopron áll. melynek majd minden régi kövéhez valami történeti emlék tapad és kötetekre terjedne ennek a részletes és kimerít leírása. A népsrség Pozsonyban 878. hanem csak átmenetiek. Ez hatalmas sziklára van építve és koczkakövekbl rakva. a mely építészeti és régészeti tekintetben kiváló figyelmet érdemel. hogy ugyanezen id alatt a lakosság 9126 egyénnel gyarapodott. Érdekes még. s m- A A A A A A A A A : A A A . úgy bizonyára a morvaszlávoknak tulajdonítható. Ortvay Tivadar apát. Akkoriban. gyönyör fekvés várrom négytornyú. északnyugat fell pedig az erdítések annál magasabbak és vastagabbak voltak. Pozsony vármegyében talált számos lelet is azt igazolja. a mikor a román stil már terjedni kezdett hazánkban. Mátyás király pedig azon kívül ki is építtette. katlan. a melyhez annyi történelmi emlék fzdnék. A lakóházak száma 2465. egy lakóházra pediir állag 25 polgári egyén esik. Magyar Szent Erzsébetet itt jegyezte el 1211-ben Thüringiai Hermann. ha nem a carnuntumbeli rómaiaknak. A népvándorlás idejében a pozsonyi várnak alig volt jelentsége. Tpüiltef A vár. hogy Pozsony tájéka római kolónia volt. Legrégibb részének architektúrája a IX. Zsindelylyel és szalmával födött házak már csak a külvárosokban találhatók és számuk egyre fogy. Ennek egy részét a magyarok a honfoglaláskor már itt találták. Sok nevezetesebb épület van már emléktáblával megjelölve. tíz évvel a tatárjárás után a vár földgátjait. hogy alig van párja a középkorban. Pozsony legismeretesebb emléke a vár. Az utolsó évtizedben 180 új ház épült.vagy téglaalapból. mert Pozsony valóságos múzeuma a memlékeknek. várlépcs fels végén lev díszkapu. Pozsony épületei között sok az olyan. század végére vall. melyben késbb a magyar szent koronát rizték. szükségbeliek és azért az idk folyamán nyomuk veszett. lakóházak közül 941 vagy téglából 25 k. hogy arra ma is ráismerhetünk. TV. Tekintettel azonban arra. vagyis ennyi esik egy kilométerre. mely az várépítkezésnek ez az alakja annyira szoegész város fölött uralkodik. a házak szaporodása nincs kell arányban a lakosság gyarapodásával s így Pozsonyban a lakáshiány úgyszólván állandó. kés gót díszíté- Q . 97-8° -kal. khányásait és faépítményeit szilárd kanyaggal csetatárok a várost és a várat kikerülték ugyan. vár két részbl állott az alsóból és a fellegvárból.140 Pozsony. század közepén már rendkívül ersen védett hely lehetett. analfabéták szamát nagyban szaporítják a bevándorló munkások. kbl . mely a Márk szerzetestl 1358-ban kezdett krónika miniatr-festményén látható. de azért e tekintetben még nagy a hiány.

1552- els metszett ben került elször avarba a szent korona s itt rizték kisebb-nagyobb megszakításokkal két és fél Ebben az úgynevezett korona-toronyszázadig. pozsonyi gróf alatt tetemes költséggel res- A tauráltatott. szászweimari berezeg. közt. mígnem 1741-ben Mária Teréziát királyivá koronázták és szeptember 11-én itt hangzott el a „vitám et sangiünem". XVII. 1802-ben a várba egy ezred katonát szállásoltak s innen kezddik a kaszárnyává lett palota rohamos pusztulása. hogy a tüzet megfékezzék. s 1635-ben Pálffy Pál. királyi helytartó. Minden. 1766 január 1-tl kezdve A A A A A . fképp Kobb Farkas. Bármi volt is a tz oka. 1811 május 28-án tz ütött ki a várban. de ismét II. Rákóezy-korszak letnte után csendesebb napokat látott a pozsonyi vár. Bethlen Gábor a koronával együtt hatalmába vette. ban volt fogva 1567-tl 1571-ig II. sével 141 ma is építészeti elsrend mremek. tábla birái voltak. Pozsony Magyarország igazi fvárosa lett. század véA SZT. Ezután II. fáma azt mondja. Mária Terézia 1760 1765. tz után tatta és napjait. egy millió háromszázezer forinttal a várat nagyszeren restaurál- A A A — Ekkor élte a pozsonyi vár legfényesebb 15 évig itt lakott Albert szász herczeg. pozsonyi vérbíróság. de az vízhiány miatt nem sikerült. mit a tz megkímélt.JZichy István kamarai elnökön és Forgách Ádámon kívül a kir. mindent elkövettek. Frigyes. XVII. József alatt a vár a Pázmány Pétertl alapított szeminárium helyisége volt. 1670 deczember 3-án alakult meg Rottal elnöklete alatt o. jobbára protestáns nemes közül 22-t halálra ítélt. 1578-ból bírjuk a várnak kópét. is maga gyakran itt lakott. 1673-ban Ampringen jött a pozsonyi várba s a német tábornokok. ami a várban volt. I. négyszög épületnek tünteti föl. Ferdinánd kezére jutott. egyesülve a városiakkal. elpusztította a durva kegyetlenség. Ekkor építették rá a harmadik emeletet. az akkori idben hallatlan költséggel.Pozsony. Mária Terézia leányával. négytornyú. hogy a tüzet a várban elszállásolt olasz katonák vigyázatlansága. vadászatot tartottak a bujdosókra és az elfogottakat keresett kínzások közt végezték ki. mely azt csúcsos fedel. nejével Mária Krisztinával. bíróság a lcsei inquisitorok által Kassán és Eperjesen bebörtönzött 300. tény. melynek tagjai Gubasóczi János püspökön. Károly pedig 1712-ben az úgynevezett bécsi kaput építtette. vagy éppen boszúja okozta. MÁRTON SZÉKESEGYHÁZ. várban levk. Lipót 1674ben a róla elnevezett kaput. hamuvá égett. gén. lángok nagy gyorsasággal terjedtek és csakhamar az egész hatalmas épület lángokban állott. A hoszszú épület akkor még csak kétemeletes. hogy ezzel hazánk egyik legkiválóbb memléke pusztult el. III. a többit pedig gályára és Csehország börtöneibe küldötte. században látta a vár Bocskay hadait.

a ki a restaurálás kérdését fölvetette és úgy szóval. melyen át lakó osztályai. A vár pinezéjében lev nagy kutat. mint tollal igyekszik ez irányban hangulatot kelteni. a jnikor a Duna jege megindul. Remélhet tehát. katoMagát a várkastélyt különben már 1811 óta nem lakja senki. Közvetetlenül a falakon kívül kezddik a város legelhanyagoltabb része. amelyben sok egyél) régiséggel együtt V. mely ma is rólag a szegényebb sorsú zsidóság van a régi csaknem kizá- lakónegyede. A pozsonyi vár sok átalakuláson ment át. a várhegy rendezéés gzsiklóval sére. A tulajdonképeni várpalotában már csak a ffalak és a négy födetlen torony áll. kis faházikóban egy régibb szerkezet nagy ágyú mutatkozik. Dima felé néz oldalán volt a fbejárás. melynek feneke állítólag a Duna izvonaláig ért. Többnyire nyomovárrult viskók állanak ott.142 Pozsony. mi mra' használható volt. Zsigmond király parancsából Rozgonyi várkapitány 1436-ban kezdte a hegy sziklájába vájatni. Ugyan szerezte meg a pozsonyváraljai Pálffy-kúriát s azt magyar majorátussá és nevezett czímet ma a szeniorátusi haszonélvezettel szeniorátussá avatta. felvonóhíd vezetett az épület belsejébe. Külseje-belseje majdnem minden században változott. Hollós Mátyás pánezélja.). Rendesen csak egyszer évenként szólal meg (ha megszólal). marton szobor (donner rafael müve). földszinten az éléskamrák és egy igen értékes hadi szertár. Helyesen jegyezte meg Kumlik zsony város a király . hogy közeledik az árvíz. mélyebben fekv melléknaság egy zászlóalj gyalogság épületekben van elhelyezve. Károly császár mellvértje. egész az osztrák határtól nem messze fekv leányvári torony belsejébe. együtt Pálffy István gróf. pozsonyi gróf élvezi. 1651-ben megkapta a Pozsony vár örökös kapitánya méltóságát. Az említett Pálffy Pál gróf (e néven IV. szépítésére való ellátására vonatkozó tervét. börtönök. szobák és folyosók nyomai csak itt-ott látszanak a mindjobban elmosódó fali festmények között. Az emeleti helyiségekben voltak a királyi családnak és kíséretének vár homlokzata eltt széles. kastély délkeleti tornyától nem \ A A A A A A A — — A A messze. magyar és török fegyver volt összehalmozva. hogy a pozsonyiak végre komolyan kezdenek foglalkozni a vár restaurálásának kérdésével és nagy elismerés illeti meg dr. elvonszoltak a füstös falak közül és elárverezték. a ki a várban lelte halálát. Hajdan három kapuja volt a várnak. a kapu fölött nyugodott. Ortvay Tivadar történettudóst. Igen örvendetes. Katonai jelentsége a várnak és környékének tehát ma már egyáltalában nincsen. beleegyezésével és a kormány támogatásával végre megvalósíthatja a vár restaurálására. hogy Po- a szt. hajdani termek. díszes erkélylyel. si szokás szerint így figyelmeztetik a Csallóköz lakosságát. továbbá tömérdek tatár. vár ura és tulajdonosa most a magyar királyi államkincstár. a mely négyszögépület belsejében tágas udvar van. A hegy alatt keletre ghetto. valóságos bels titkos tanácsos. állítólag tág folyosó vezetett a Duna alatt. mély árok vonult el. haszonélvezje pedig a császári és királyi hadi kincstár. Az épület legalsó részében voltak a pinczék. a mindent. Az óriási munka költségeit egy Pankucher pinczébl nev fogoly hagyatékából fedezték. a távolabb es.

és akkor fog esetleg eloszlani az a homály is. a Pozsonyban székel Bethlen Gábor fejedelem a templomot az evangélikusoknak adta át. mely ma még a pozsonyi vár római eredetének kérdését 143 Emil — borítja. hogy a város gos bizottságának beleegyezésével . de a törökök folytonos elnyomulása miatt. tehát a szentély ez id között épült. Magyarország királyait ésígy mindenkor emlékezetes marad hazánk történetében. nemes családok és a város czímerébl következtetjük. Hogy az engedélyt megkapva. emelkeát Márton székes- Dezs. a négyszögön kívül hajtották végre a halálos ítéletet. arról a sekrestye és a mellette lev két kápolna tanúskodik. Az esztergomi levéltárban rzött és Bakács Tamás érsek alatt kiállított oklevél szerint. mely abból állott. a mely a Szilágyi nyíló téren. a máriavölgyi pálosokhoz vitték át.. azonnal hozzáfogtak az építkezéshez. mely templom 1221-ig állott fönn a Szent István-korabeli régi várudvar közepén. hogy a város evangélikus hitre áttért lakossága. valamint az ezen oldalon lev fkapu. Hogy mikor avatták föl a templom hajóját. hogy ezek költségén épült a szentély. melynek alapfalait az 1867. Eleinte Budán tartották az ereklyét. építtetett a míg Esterházy Imre érsek 1735-ben a Szentnek külön kápolnát templom északi oldalán. mennyezeten látható Mátyás király. János alexandriai patriarcha csontvázát adta ajándékul. A városi számadásokból csak azt tudjuk.hordassa ki a rom-négyszög belsejébl mennél elbb a törmeléket és kezdje meg az ásatásokat annak megállapítására. Több századon A DOM KERESZTEL ebben koronázták MEDENCZÉJE (1404).(azeltt Hosszú-) utczára dett dombon áll. mert 1402-ben a milkói püspök a templomot és a hajóban lev négy oltárt fölavatta. csak az 1620-ik évrl tudjuk. hogy egyelre a fdolog az.' szultán Mátyás királynak Alamizsnás sz. megemlékeznünk.— Pozsony. az északi oldalon lev Szent Anna kápolnába vezet ajtók timpanonjai. erre vonatkozólag' egyik fvárosi lapba írt czikkében. A mostani templom helyén azeltt a Szent Mártonnak felajánlott kisebb templom állott. a szentélyt csak is az okiratból kiderül az is. hogy a káptalan építésének költségeihez. és hogy templomot építhet. arra nincs biztos adat. hogy a hajó déli oldalán két új nagy és egy kerek ablakot törtek a falba. illetleg a városi tanács írásbeli folyamodványa alapján. vájjon az épület legalsó része milyen idbl való. Innen kezdve hiányoznak a történeti adatok. hogy 1848 49-ben itt is végeztek ki magyar nemzeti szabadsághsöket. A kanonokok valószínleg addig a várban laktak és az istentiszteletet a várkápolnában végezték. A várról érdekes még megemlíteni. a másikán 1482. kik l\/ 2 évig itt tartották 1495-ben avatták hozzájárult föl. nemkülönben a déli elcsarnokban. hogy a városi törvénybatóság a kincstártól megvehesse vagy bérbekaphassa a vár belsejét. évszám látható. A pozsonyi káptalan 1204-ben III. évben történt restauráczió alkalmával találták meg. melyeknek ers gerinczei e korra vallanak. Pázmány Péter érsek onnan Pozsonyba hozatta és a foltár mögött egy falfülkébe A tétette le. A szentélyben lev zárókövek egyikén 1476. Ebbl a szentély A az istentiszteletet. A vár után a Szent Mártonról elnevezett székesegyházról kell A Szt. Az úgynevezett koronatoronyban voltak fogva és a toronynyal szemben lev magaslaton. hova az ereklyét nagy ünnepség kísé- . Incze pápától kapta az engedélyt. Régészeti szempontból érdekes a memlékek orszáaz a javaslat is. Az építkezési id alatt a hajóban istentiszteletet nem tartottak.. 1735-ben Esterházy Imre herczegprimás alatt ismét nagyobb átalakulások történtek a templomon. Akkor fog valószínleg tisztázódni a Megváltóhoz czímzett srégi prépostsági templom keletkezésének sokat vitatott kérdése. hogy 1400 táján a város épít-anyaggal támogatta az építkezést. hogy a várból a városba jöhet le.

Innen került ki a legrégibb magyar halotti beszéd. mely egész a mennyezetig ért.és levéltárt. pozsonyi ftemplomban volt a magyar Szent István-rend els ünnepsége 1766 aug. Értékük megbecsülhetetlen. szentségház. Márton lovas szobor. Szelepáttörve. a mit a templom hajójában. mely 1404-ben bronzból készült. szintén Donner Rafael mvei. a város történetére és régi nemesi családokra vonatkozó nagyszámú okiratokat riznek. nemkülönben a térdel Esterházy Imre érsek szobra. melylyel a templom stílszer restaurálását megkezdték. Az Alamizsnáskápolnában lev oltáron látható angyalok. Schulek Frigyes mépít tervei szerint. ezeknek renaissance-rajza és technikája olasz eredetre vall. ékes keret vörös már- ványtábla fölirata hirdet. csényi. a gót szárnyas oltár helyébe jött a Donner Rafaeltl készített Szt. Fischer János készítette Bécsben. Széchenyi. a fedele azonban új. A kápolnát 1874-ben a templomhajóval együtt restaurálták. miképpen kerültek a templom birtokába. az utóbbiban pedig a káptalanra. oltár új. Pethe László és Újlaki Ferencz püspökök sírkövei vannak a szentélyben elhelyezve. oda oratóriumot építettek. de a templomon kivitt üvegtet alatt áll. Lippert József mépít vezetése alatt..000 forintot gyjtött össze. a stallumokat a pozsonyi Fürst Antal asztalos. régi szentségházból fönmaradt gyönyör vasajtót. Keresztély Ágost herezeg és Pázmány Péter érsek sírjait. bécsi szobrász egészítette ki. Anna kápolnába vezet ajtó timpanonja. 22-ikén. Ekkor alakultát a templom szentélye is. A A A . A festményeket Jobst Károly bécsi fest készítette érdekes még itt Schomburg rector Academiae Istropolitanae (Schomburg a Mátyás királytól Pozsonyban felállított egyetemnek volt a rektora) életnagyságú sírköve. így maradt a templom 1863-ig. Igen érdekesek továbbá a templom birtokában lev középkori kelyhek és egy 1520-ban készült remek gótikus szentségtartó. ú. század végén épült és a hagyomány szerint benne kínozták a vizsgálat alatt lev gonosztevket. nagy húsvéti gyertyatartó. A szentélyben kripta nincsen. A kápolna a XV. Érdekes a Szt. míg 160.144 Pozsony. A hajó déli ajtajának timpanonja fels részében szintén régi. Az északi oldal csarnoka pedig néhai Rünély Károly városi plébános (volt beszterczebányai püspök) idejében 1893-ban készült. Ezeken kívül a gróf Pálffy-család néhány tagja is a szen- télyben nyugszik. templom déli oldalán lev csarnok 1526-ban épült és a hajóval együtt restaurálták. Nem szabad említés nélkül hagyni a sekrestye és a két mellékkápolna fölött lev érdekes könyv. Említést érdemel még a hajóban elhelyezett keresztel medencze. arra nézve nincsenek adatok.miután a falat A RENAISSANCE-KORI BRONZ-GYERTYATARTÓ A DÓMBAN. Az elsben igen szép festményes inkunábulumokat és misekönyveket. mely jelenleg a foltár mögött. Lipót király koronázása alkalmával pusztult el. II. de hogy. Szt. A hajóban lev négy . azonban a restauráczió alkalmával több magánsírt találtak. az összes üvegfestményeket pedig Geiling Károly A A A készítette. oltárhoz tartozó két életnagyságú térdel angyalt 600 forintért a Nemzeti Múzeumnak adták el. Alsó részét Hutterer János. melyet jelenleg a Nemzeti Múzeum irattárában riznek. rétében tették az oltár fölötti koporsóba. midn Heiller Károly városi plébános házról-házra járt kéregetni. szentélyben lev új oltárt Hutterer János. m. a kápolna bejáratánál. régi gót Az A stallumok helyébe barokk ízlések jöttek. Alamizsnás-kápolnában van két bronzból készült. régibb sírkövek közül csak gróf Pálffy Miklós gyri hs. a szentély építése alkalmával.

és kir. Kereskedelmi akadémia. Kath.. . Kartográfiai mii intézel Budapest és Bécs. Sintód'bk háza.templom (Virágvölgyi). Cs. és kir. Vármegyeház. Kath. Kath. Kath. . . . . népiskola. . Kir: pénzügyigazgatósáo. . Hajléktalanok menhelye.szakiskola. tanitÓnb' képz Ferencz József gyermekkórház. Jezsuita rend temploma. Kir. . bábaképz intézeti . templomok. . . Izraelita imaház. Evang. élelmi raktár . Orsolya. . Kath. . Cselédotunv Stefánia árvaház. Kir. Schiffbeek-alapítvány Katíi.Kir. fgimnázium. . népiskola. POZSONY szabad királyi vár< TÉRKÉPE. . Városháza. Erzsébet kórház. T'úzoUó szertár. ÍClarissza templom. Pozsony-vízgyÓgyintézet.Magyarors»ág Vármegyéi és Városai. Ipartestület. iskola. Városi színház. . . Evang. Takarékpénztár. Izraelita iskolák. líceum. ítéltábla Ferenczrendiek temploma. Miklós templom. Kapucinus rend temploma. posta és távira. .. népiskola. . Polgári ápolda. Kir. freáliskola. . törvényszék. . Kath. katonai parancs- nokság.Apolló* Irodalmi ps Nyomdai Készvénytársaság. Evang. Notrc-Dám zárda. Izabella gyermekmenliáz. . Kir. Székesegyház. Cs. Szt. . templom.. Kir.Háromság templom. íffrasfe-es iparkaTnara. . népiskola. Kir. Kir. honvéd parancsnokság. Irgalmas rend kórháza. jogakadémia. Bannwartb Tli. . .szüzek temploma. Fels'ább leányiskola. BeUevue mulató. . Kir. . NYILVÁNOS INTÉZETEK és ÉPÜLETEK. Kir.. kat. . F'óvámhivatal.szSfaeti&ákiskola. . Hidegvízgyógyintézet. . I. M. Iparos. népiskola.

.

III. Mária Annát 1638 és Eleonórát 1655. III. a mi annak látszik. 145 Koronázó templomnak nevezzük az egyházat azért.Ezen Épület Alapkövét 1628-ban PÁZMÁNY PÉTER Tette A Jezsuita Atyák Társháza. Legbámulatosabbak benne a valódi márványmüvek. . 1632-ben építtette Draskovits György. talan. melyen térdepel. I. kovács és lakatos-munkái. majd 1833-ban égtek le. részint házakkal. Esterházy Imrének fehérmárványszobra igazi mremek. 10 Szervezett Elemi Iskola És Tanítói. A Le. Nagyszerek az oltár bronz-reliefjei is. Az oltár szobrászati díszítése is igen szép (két lebeg és két ül márványangyal). mert ezt Pázmány Péter építtette. II. Ferencz nejeit: Mária Ludovikát 1808 és Karolina Augusztát 1825 és V. A Nagy 1630— 1773-ig 1775-ben Az Ujon A SZENTSÉGHÁZ VERTVAS-AJTAJA A DÓMBAN. 1812-ben Benczések Költöztek Csarnokaiba. a melyek a Megváltó kínszenvedését ábrázolják. Ezt az épületet nem szabad Mátyás király egykori Istropolitana Academiájával összetéveszteni. Ortvay Tivadar dr. erkélyes épület. hogy e kápolna megalkotójának emlékére emlékm állíttassák Pozsonyban. csak Spanyolországban az Escurialban és Cordovában vannak szebbek. úiabb idben épült. 1850-ben Helyeztetett Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye.. mert akkor Pozsonyban ragályos betegség dühöngött. Megemlítésre érdemes még. melynek tompa hegyén a vánkoson nyugvó magyar korona látható. Ez a kápolna Pozsony egyik kiváló látnivalója. így a kapu és a díszablak rostélyzata is gyönyörek. hogy a székesegyház gúlaalakú magas tornya. Józsefet 1687. Ekkor még a város falai is állottak. Fhajóját nyolcz. szerint. koronázták meg. Ilyenekre alig akadunk másutt. 1778 eltt még temet volt. II. A A kir. Ferdinánd nejeit 1647. IV. Ezen a téren akarják a Szent Mártontervet már el is készítette szobrot felállítani. a melyen két lépcs vezet föl a templom bejárásához. I. aka- démia. Ferdinándot 1830-ban. Ferdinándot Székesfej érvárott. . Ferdinándot 1618. Lipótot 1655. Az akadémia 1884-ben ülte fennállásának századik évfordulóját. Károlyt 1712 és nejét Erzsébetet 1714. templom déli oldalán elterül meredek domb. Féss György dr. a mely város alkotó géniuszának annyi mvével dicsekszik. Mátyást 1608 és nejét Annát 1613. akadémiai igazgató a következ emléktáblával örökítette meg az kir. villámcsapás következtében. hogy nemsokára meg fog valósulni dr. Alamizsnás szent János kápolnáját legújabban restaurálták. de a faltövek burkolatai és az oltár építészeti részei valódif márványból készültek. A kis épületben nem mind márvány ugyan. Rudolfot 1572. Pozsony szülötte. ugyanis régi tornyai.: Pozsony. kfallal bekerített udvar közepén. ftemplomhoz tartozik a pozsonyi társas káp12 kanonok a Káptalan-utczában lakik. néhai Fadrusz János szobrász. Mária Teréziát 1741. tágas. Ferdinándot III. E ház szép. A kápolna falait igen jeles freskók diszítik. a melynek két fakiütása van a jog. mert falai csak márványutánzatok. I. mert benne a Habsburgház számos tagját koronázták meg. Azóta persze többször renoválták. elször 1760-ban. prépost lakóháza a dóm mellett van. sokszög oszlop választja el a két mellékhajótól. Az alapítónak. így Miksát és nejét Máriát 1563. Ferenczet pedig Budán.és államtudományi s a bölcsészeti. maga az imazsámoly is. részint kfallal körülvéve. Ortvay Tivadarnak az az eszméje. Ferdinándot pedig Sopronban I. Remélhet. I. : valódi mesterm. Lipótot 1790. A A A A A zsonyi : prépost lakóházával szemközt van a poakadémia. alapítást . 1780-ban Könyvbiráló Hivatal.

állítása szerint valóságos unikum. Az új fgimnázium tehát már legközelebb fölépül. Császka György érsekek. II. kik a törökök ell Nagyszombatba menekültek és 1640-ben ismét visszatértek a Pázmány és Lósy érsekektl megújított zárdába. Az Emericanum közelében van a belvárosi plébánia. A Káptalanutczából lejöv Plébánia. A A Klarisszaés templom zárda. 1' Az apáczarend fölött eltörlése után a klastromot iskolának rendezték be. Literis Bonisque ArtibusMDCCLXXXYI. Diruit. Káptalan-utczát a Yentur-utczával a Pázmány-utcza kapcsolja egybe. MDCXXX Pázmány A Az Emericanam. számú. Schomburg György volt. KI Az Épület Keleti Szárnyába A Klarisszák Kolos- tprábó] A KIRÁLYI JOGAKADÉMIA. a melynek másik részében különben a Szent Mártonról czímzett elemi iskola van. benedixit et Virgines sub Regula S. Anno MDCXL. Mely Ezen Kifejezéséül Épületben Bvült Ki 1875-ben Bölcsészeti Karral És Ünnepelte." Az akadémia épületét.800 frtnyi tkével. nedvesek és egészségtelenek. Az épület és a templom alapításának ideje különben ismeretlen. a melyben jelenleg a kir. Erre vonatkozik az a vörös márványba vésett fölirat.Emericanum" nev papnevel-intézet. Aug. templom szoros összefüggésben van a fgimnázium épületével és A . A introduxit. rültek ki Rudnay János és Simor János herczegprimások. Mártii Emericus Lossy.és a Kapuczinus-útra viv Klarissza-utczák sarkán van ugyanis a régi Klára-szüzekrl elnevezett templom és hajdani zárda. Káptalan-utczában az Akadémia közelében van az . Hidassy Kornél. Minek Maradandó Illesztette Nemzeti Második Millennium Harmadik Evében DR. eredetileg a jezsuiták számára emelte Pázmány. Hoc claustrum ruinosum. Anno MDCXXXVII. a melyben elbb a Nagyszombatból 1786-ban Pozsonyba áthelyezett akadémia volt. GYÖRGY Ezen Jogakadémia Igazgatójává Történt Kinevezése Alkalmából. kétemeletes) régi pénzver házban (Altes Münzhaus) volt. Rimély Károly püspökök. Múlt Iránti Kegyeletbl Ez Emléktáblát A FÉSS E Dics Épület Falába. a mostani közoktatásügyi kormány tehát új épületet emel az intézetnek. a mely a kapu van: „Providentia Josephill. Schopper György. Dankó József pozsonyi prépost és mások. mint azt a kapu fölött lev következ föl„Anno Christi Petrus R. Archiepiscopus Strigoniensis. a melyet Mátyás király alapított. kath. A. néhány szót kell még mondanunk a klarisszák templomáról. Archiep. Cardinalis Archiepiscopus Strigoniensis Collegium hoc Societati Jesu posuiP'. fgimnázium van elhelyezve. a Káptalan-utczából a klarisszák templomához érünk. in opereque obüt. melynek czéljára a város szép telket engedett át a Grössling-utczában. Az ódon kapu fölött lev fölirat a következkben vázolja röviden az épület történetét. feliciter finiit. „Petrus Cardinalis Pázmány. Dulánszky Nándor. altitoknoka pedig a híres pozsonyi prépost. Ulászló kormányzása alatt sznt meg. Clarae Deo Dicatas irat tanúsítja: S. Ebbl az intézetbl ke1520-ból VALÓ szentségtartó A DÓMBAN. 21. Strigoniensis. Samassa János. E. Ftitoknoka Vitéz János. Mieltt azonban tovább mennénk.146 Pozsony. 1884-ben Fönnállásának SZÁZÉVES JUBILEUMÁT. Zalka János. a Ventur-utczában lev (7. Haynald Lajos bíboros érsek.." Ez az épület azonban már nem felel meg a fgimnázium czéljainak. Az intézet az alapító halálával. 1792 eltt azok az apáczák laktak benne. a tudós esztergomi érsek. die XIX. mert termei sötétek. Az Academia Istropolitana. a mely Ortvay Tivadar dr. fundamentis ad summitatem eduxit. Feljebb. melyet Lósy Imre esztergomi érsek alapított 1642ben.

régi toronytett. R. mert nincs ez országban templom. Az egész átépítés és helyreállítás 30. pénzügyi procuratura hivatalai költözködtek bele. helytartótanács székhelye volt. Az is sajátossága a toronynak.Pozsony. rárakott a templom falszögletére. a folyóiratokkal együtt a 10. templomot és tornyot legújabban az országos memlékek bizottsága szépen restauráltatta. A A boltív. Jelenleg a pozsonyi kir. századbeli építész nem elégedett meg ama mesterek bravourjával. levélcsokrokat. a melynek tornya másutt sem a kül- mentumán szegletére fölállítva. Unikum ez a torony az ország memlékei között. Ebben az épületben történt 1847 nov. A templom déli hajóját és szentélyhosszát beszegett éktelen A KLARISSZA-APÁCZÁK TEMPLOMÁNAK RÉGI TORNYA. hogy ötszög. kik. oszlopfejeket és szobrokat alkalmaztak a régibl az új falazatban.. hogy a tornyot oly szobrászati alkotások díszítik. hálákat. állana. a városi közkönyvtár is elhelyezést nyer. qui praesentia negligit. hogy a király (V. hó 7-én századok után elször.000 forint esik. most nyúlánk. Regnante Maria Theresia Augusta Hung. sekrestye eltnt. ki még a gót stil tornyot 1902 eltt A A A torony ma kellemes meglepetés éri. ide járnak a tanulók istentiszteletre.. 1753.000-et. Itt alapította továbbá gróf Széchenyi István a Magyar Tudományos Akadémiát. a mely ezenfölül évenként még 2000 2400 koronát fordít a könyvtár gyarapítására. azt épületrészeket.Curia Fisci Regii Hung. a mely 1900 október hó 1-én nyílt meg. Az épületet Römisch udvari építész építette 1753-ban." 10* . hogy fundamentum nélküli tornyot. támogató pilléreket alapjukig kiépítették s tatarozták.000 forintba került. s e kultúrpalotában a városi természetrajzi múzeummal. — Boltív alól a régi országház elé jutunk. konzolokat. A rozoga egészen a régi formára és méretekre újonnan épült. mely a Mihály-. Futura deserit. Ut juncta Clementiae Justitia in ea peremiét Amplior operibus a fim da menüs extruxit A. á la Pisa és Bologna.500. A benne lev kötetek száma megközelíti a 7000-et. Ugyanezen czélra az állam évenként 2000 koronát áldoz. szép ksisak födi. Alapja a régebben fönnállott pozsonyi „Haladókör" egyesületi könyvtára. melynek föloszlása után a kir. Ebben az épületben tartották 1848-ig az országgyléseket. Ftrdinánd) magyarul szólt a követekhez. 1849-ben és az utána következ években katonai laktanya. ferde tornyokat emeltek. csak egyes köveket és szobrászati látta. És a mi talán ennél is különb sajátosság. nem is csekély tömegt. 40. A Klarissza-utczából. XV. váltótörvényszék és a kir. Itt a Boltív alatt van a városi közkönyvtár. Austriae Archiducissa. A . az. a templom többi részeire 11. a fgimnázium kapujának átellenében. melybl az új toronyra 19. Boh. hanem ügyesen a saját fundaa templom falainak eszközölt aláfalazással van pillér nem A támogató nagy voltaképpen csak biztonsági épületrész. illetleg a \ entur-utczába vezet. Regina. S.000 koronával pedig az építend állandó helyiséghez fog hozzájárulni. Ítélbenne. párjukat ritkítják. A könyvtár személyi és dologi kiadásait a város fedezi. majd 1859-ben a csász. melyek hazánkban. de földön. a régi Országház épületében lev Boltívhez jutunk. hanem azok mmesterségén túltenni iparkodott akképpen. Legközelebb meg fog valósulni a kultúrpalota eszméje. a tervezett állandó képtárral stb. A mely a torony gótikus jellegéhez nem illett. kapu fölött erkély van. szépség tekintetében. a mely fölött fekete márványon a következ felirat olvasható: tábla székel A A régi országház.

A Mihály-lcapu fölött magas torony emelkedik. Három kaput a XVIII. a mely eltt hajdan fölvonóhíd volt. balról pedig a Ferencziek-tere. Katalin kápolna. melyek a közlekedést a küls városokkal fentartották. A Mihály-utczában az Országbáz közelében. belvárost ugyanis hajdan kfal és árok vette körül négy fkapuja volt. a Lrincz-kapu a Lrincz-utcza végén és a Wödritz-kapu a Wödritz-utcza elején.) A boltív eltt lev lároJcban a csey idben vasárnapi mulatságokat és czéllövéseket régi tartottak." Bels felén egy kép van. a mihály-kapü-dtcza. e történelmi nevezetesség palota tanácskozási termeiben alkották meg halhatatlan emlék nagy mvöket. Itt toronyr hangos kiáltással van most a városi tzjelz is. építtetett 1311-ben. Jóllehet a kápolnában az eredeti stílus már nem található fel. Az 1848-iki és azokkal a modern TÖRVÉNYEKET államot. jobbról van a Klarissza-utczába viv keskeny Bástya-utcza. Az idt negyedóránként a jelzi. mégis megmaradt abban a gót építészetnek némi emléke. magyar Örök dicsség és a fölszabadított népmilliók hálája emlékükre. város táblát tétette az épület falára: közönsége még a következ emlék- „Magyarország f. a mely a belváros hajdani négy kapujából fennmaradt. Ezzel szemben van a II. Visszatérve a Mihályutczán. Gentilis bibornok káplánja. A toronynak mind a négy oldalán óralap van. illetleg a Barát-utczába viv Rómer Flóris. Ez az egyetlen kapu. A kaputól mintegy 20 lépésnyire boltív van. század második felében és a múlt század elején romboltak le. A . így a Halász-kapu a Kossuth Lajos-tér mellett. melynek tetején Mihály fangyalnak a sárkánynyal küzd szobra áll.US Pozsony. A RómerFlórisutcza. Küls oldalán ez a fölírás olvasható: „Omne regnum in se ipsum divisum desolabitur 1723. illetleg a Szilágyi Dezs(azeltt Hosszú-) utcza végén volt. A nagy esemény színhelyét az utókor számára ez emléktáblával megjelölni hazafias lelkesedéssel elrendelte POZSONY szab. város törvényhatósági bizottságának 1898. Ujabban Pozsony szab." Szt. mely László királyt ábrázolja lóháton. a melyen át a belvárosba lehet jutni. takarékpénztár helyisége. évi márczius hó 7-én tartott közgylése. van a Szent Katalin-kápolna. A Mihálykapu.(azeltt Lakatos-) utcza. Ebben az utczában .és nemesi rendjei a népszabadság eszméjétl föllelkesülve. (Errl Kölis megemlékezik „Országgylési Naplójában" 1833 márczius 31-ikén. A Mihály-utcza fels végén van a Mihály-kapu. kir. Ezt a szobrot 1757-ben Eller Péter pozsonyi rézmves készítette. kir. melyet a Szent Bernát-rendbeli (cziszterczita) Columba Ferencz.

a mely úgyszólván egész teret alkot. melyet több ház vesz körül. Lajos király felesége lakott a pozsonyi királyi kúriában. A A homokkbl fog állani. Ez az épület Zsigmond király alatt nagy jelentséggel bírt. a minek a nyoma még Az — A A A ma is meglátszik. a mely a Rómer-utcza felé irányul.terére nem József fherczeg szülháza. habár átköti össze. a mely szintén a Ferencziek. Valentini Czézár olasz diplomata 1486-ban. az összes hbéri házakat a Mihály-utcza mellett eladni Venturi Jakabnak és Jánosnak több száz fontért. a 7-ik szám alatt van a régi pénzver ház (Altes A régi pénzverház. A mikor Korvin Mátyás Bécs ellen vonult. régi pénzvernek rendkívül tágas. pozsonyi pénzverbl származó érmek igen ritkák és A A A A nagybecsek. a hol a Pozsonyba érkez királyok és királynék megszállottak. Ez az épület. Ventur-utczában. a mely még ma is fönnáll. visz. Emlékét aFerencziek-terén lev szép parknak azon a részén fogják felállítani. az ülésbe menet. De Pozsony 1430-ban Zsigmond királytól kapta a pénzverés szabadalmát. így már 1441-ben Erzsébet királyné. bár lesz monumentális. Az emlékm. egy közös kapuval. A FTÉRI DÍSZKÚT (lüTTZINGER ENDRE MÜVE). nem kellett az utczán át mennie. A régi Országház mellett ismét nevezetes épület áll. a hol a tér parkíro- szobor zása eltt a kút állott. régi oklevelek királyi kúria néven ^említik. nagy adósságai következtében. József kir. Ventur-utczát a Ftérrel. hogy Deák-utczai sarkán volt a történelmi nevezetesség „Zöldház (Orün-Stübl). József nádor idejében a ház Teschenberg pozsonyi polgár tulajdona volt s 1847-ben a Wittmann családé lett. Münzhaus). A mohácsi vész idején Mária királyné. Az épület falán át ajtót törtek az országház épületébe.Pozsony. Ez már a Ventur-utcza 15-ik szám alatt van. 1832 36-iki országgylés idején ugyanis József nádor a felsháznak elnöke volt s harmadik nejével. Beatrix királynéval. herczeg. Lejebb haladva a Mihályutczán. a Korvin-utczához érünk. Már Nagy Lajos veretett itt pénzt. hogy Pozsony város 1390-ben kényszerítve volt. Ez az utcza onnan kapta a nevét. (bronzba öntött mellkép) mintegy talapzat két méter magas lesz. városi tanács ebbl az alkalomból a házat kijavíttatta s az udvart kertté alakította át. három évvel utóbb pedig Mária Henrietta kir. feleségével. a magyar honvédség fparancsnokának a szülháza. század elején a régi kúriát részben lerombolták s helyére új házat építettek. Most Wittmann-Denglas Erzsébet asszony örököseinek közös tulajdona. „zoidház . Albert király neje lakott abban a házban. Mária Dorottya württembergi herczegnvel együtt állandóan Pozsonyban lakott. herczeg szülházának érdekes története van. mint különösen szép ós díszes palotáról emlékezik meg róla. II. 11 A a. illetleg a Deák-utczával a Zöldszoba-utcza Nevét ez az utcza onnan kapta. úgy hogy a nádornak. Ebben a házban született 1833 márczius 2-ikán József kir. herczegnék. a hol az országgylés tanácskozott. berezegi család lakása közvetetlenül a mellett a ház mellett volt. XVIII. ott. József Tcir. született ugyanis 1815 ápr. mégis díszére fog válni a térnek. nagy udvara van. a nemrég elhunyt belga királyné. herczegn. a tudomány emblémáival. ugyanabban a házban lakott. 12-ikén 149 Rómer Flris. a hazai archaeologia megalapítóinak egyike.

Aemilianum II. Fonti Perennitatem Precari. Japidum migrastis ad Istrum ? Quis Pisone suo claram Vos duxit ad urbem Pannóniáé ? novus est Rex Maximilianus Huncce sequuntur tria. Tandem Salvus abito. melynek régi tornyát az ezredéves kiállításon is bemutatták. a mely pánczélos lovagot ábrázol. annak emlékére." A másik felén: A Quid Leo Boiorum Prisco diademate splendens? Quid Romanae. Valószínleg ez most is látható festett faragvány. (A díszkutat Luttzinger Endre németóvári kF. A A varosháza.. József után kaszárnya volt. a mely csaknem fürtöt ábrázol oiensis). MDLXIII. nec integer annus Et maiora dabit. faragó készítette. kir. a városház is. hogy a legels pozsonyi koronázás alkalmával (1563-ban) tzvész támadt. Ez a szobor. Imperat kis üuviis. Aquilae. P Q. a következ fölírással: „S. Men." (Senatus populusque PosoSok vidám ünnepségnek és színi eladásnak volt régente színhelye ez a ház. mely a régi csatornákat fölött áll. késbb mulatóház volt. a melyet vál'OSházzá .) A A pénzügy- városház felé nézve. Rom. Miksa király rendeletébl készült. P. Ferdinánd idejében ebien a házban tartották az országgyléseket és a megyegyléseket. — az egész várost elhamvasztotta. A VÁROSHÁZA (BALRÓL A JEZSUITÁK TEMPLOMA). Dravus cum Danubioque Tibiscus. több hivatalát az épületen kívül helyezték el. Archiducem Austriae diademate Regni Hungáriáé Anno Chr. pénzügyir/azga'ósági épület. A sétatér közepén érdekes szobor van. mely két embertl rúdon vitt nagy szl- idbl disxkút. város azonban leg- A újabban megvásárolta a primás-palotát. Gangis et addat aquas! A Anno Domini MDLXXII. Pozsony. piacidé Maximilianus utinam Euphratis. balra (8-ik sz. Ez az épület különben még arról is nevezetes. Sept. a mely a Belváros közepén. Imperatorem. Regem. Posonii Regi ac Regno Hungáriáé Inauguratum. A Zöldszoba-utczából a csinosan parkozott Ftérre érünk. 150 alakítva. Die VIII. cui trinum numen et unum. Ez az épület egykor a m. a városház eltt fekszik. a melyben származik a homlokzatán még a város borait mérték. igazgatósagi épület. baljával kardjára támaszkodik. hogy — Kolmár József szerint ebben lakott Kossuth Lajos. még ma is fennáll. cui dat sceptra.) van a két-emeletes pozsonyi kir. Viator Ubi Te Hoc Fonté Recreaveris Mementó ! ! Prosperitatem. felén: Max. majd II. lovagszobor jobb kezével paizsra. /. a városnak egyik legnevezetesebb és legérdekesebb épülete. Bohemiae. Mivel a város- Ftéren van ház már szk. helytartóság székhelye. még pedig a második emelet baloldali részén. arczával pedig a városház felé néz. Digna suo pariter carmina Rege canunt. harmadik oldalon: Maesa suo laetos agitat cum rege trumplios Caesaris exsultat Moenus amore növi Et Savus. Ezt tudatja a szoborra vésett latin felirat is: Az egyik „Sacratiss.

melyet a városi szépít-egyesülettl választott külön bizottság és kezelnek együttesen. a szép gót kapu-ív 1326 1340-bl. a régi G-enanntensaal (válasz- rendrség tottak terme). szolgálataiért telkeket kapott. kardja. n. A városház kapujának oldalán még most is megvan az a két vaspáleza. a hajdani kínzóeszközök. a melyek a régi öl és rf mintáját jelezték azonkívül egy befalazoH kés is látható ott. Belsejében a A A VÁROSHÁZ PORTÁLÉJA. 151 szándékozik átalakítani és a régivel összekapcsolni. a torony farasvány-munkálatok az olasz Orsatitól 1645-bl.a XV. Az els szobában hallgatták ki a vádlottakat. Ez az ú. a városi kapitány díszbotja. a mely utóbbinak külön bejárata is van a Lrinczkapu-utczába viv hasonnev utezában. Az ebben a szobában lev szép ajtószekrényt 1650-ben egy pozsonyi asztalos készítette. egy másikban pedig különféle üvegtárgyak. Drentvel ugyanaz a fest. stílszeren restaurálták. századba teszik. kerületi takarékpénztár nagylelkségébl. mely az elterjedt monda szerint valamely hamis esküje miatt elkárhozott városi tanácsosnak az arczképe. — r A múzeum. meg kell még emlékeznünk a városi múzeumról. A A barokk-stil pompás kis régi vátanácskozó terem. A A városházán meglátszik. az Apponyiház kétemeletes. mely sok érdekes tárgyat tartalmaz. városház két részbl az ú. küls fac-ade 1491 és 1531bl. László király alatt. a pallos. régi városházból és a vele összeköttetésben lev Apponyi-házbl. a harmadik szoba pedig kápolna volt. Pozsony. Régi okiratokból tudjuk. . de megújított arczkép van. Pozsonyra vonatkozó képek. melynek készítését a XV. a faszekrény-ajtók pedig 1650-bl származnak. hogy 1288-ban építje.. Mieltt tovább mennénk. egy szekrényben különféle serleg. A városház tornyában van a legrégibb pozsonyi harang is. mert lépcsház és folyosó 1558-ból. hivatalos helyiségei is a régi régi városházában vannak. Följebb pedig. n. IV. kapukopogtató. az udvarban lev pedig 1734-bl való. a pozsonyi I. a második szobában hozták meg az ítéletet. Könyöfo József nyugalmazott freáliskolai tanárnak kezdeményezésére 1868-ban keletkezett. a városi múzeum. rosházán van a híres pozsonyi a A levéltár. a ki Bécsben Eugen lotharingiai herczeg palotáját festette. Helyisége hajdan a városi törvényszéle helyisége volt. E három helyiséget 1873-ban. századból valók. tál. régi városház emeletes. Itt volt szállva Zsigmond király 1434-ben. Az els szobában lev falfestményeket Drentvel fest készítette 1696-ban. (Jakab). az ablak mellett régi. A földalatti börtönül. lélekharang (Armensünder Glöeklein) volt. A múzeum. Említést érdemelnek az 1555-bl magán viseli a többszöri átalakítás nyomait. Ebben az épületben vannak jelenleg a polgármesteri és tanácsi helyiségek. Igen szép benne áll. hogy különböz idben épült. Az utóbbit különben csak 1867ben vette meg a város. a város tulajdona. Itt vannak kiállítva a város történetére vonatkozó érmek. a mely elhunyt buzgó rének.

A két másik szekrényt Lanfranconi IlJnea ajándékozta. mind magyarországi leletekbl származnak. származó eredeti rmértékek is. szintén pozsonyi lakatos munkája. A múzeumban 56 czéhládát riznek. volt. az egyikben hazai. Az arezképszobrok a pozsonyi születés Tilgner Viktor. edények stb. a másikban külföldi majolikaedények vannak. stb. Salvator A városház mellett balra csak a keskeny templom. nemkülönajándék és végrendelkis A elválasztva van a Megváltóhoz (Szt. századból származó bábsütminta van. a fölöttük lev kancsók szintén a feloszlott czéhektl származnak. Egj'szer. fö vegeket. a római és egyiptomi tárgyakat kivéve. Az egyik falon látni az 1866. Salvator) czímzett jezsuita-templom. 100 darabon fölül. templom eltt áll Szz Mária szobra. hol a városbirák mondták ítéleteiket. Az ajtószekrényen áthaladva. Eredetileg az evangélikusoké jezsuitáknak 1676-ban adományozta oda Kollonics esztergomi érsek. a polgári csapatoktól származó csákók. alattuk pedig a francziáktól 1809-ben a városba hajított bombákat. vannak ezek.152 Pozsony. csákók. rézeszközök. Fadrusztól. A zászlók az lSÍS-ik évig fönnálló polgári csapatoktól származnak. falszekrényben. Ennek a helyiségnek a mennyezetéi is pozsonyi asztalos készítette 1575-ben. Lipót állíttatott 1672-ben. stb. továbbá 1848-iki honvéd. Az utcza fell lev falon és a mennyezeten czéhjelvények láthatók.és nemzetrségi zászlók. Macktól A nevezetesebb tárgyak közé tartoznak még a historikus kis edények. helyezve. és prae- eredetek. évi porosz háborúból származó fegyvereket. melyek mind magyarországi ben a pozsonyi czéhek volt pecsétnyomóinak érdekes A múzeumban rzött tárgyak jelentékeny része kezés útján gyorsan gyarapszik. A Szt.. A szekrények fölött lev urnák magyar eredetek. a falszekrényben pedig két polgári huszáröltöny van el. . Vannak Donnertl. A mvek keszközök sorozata. a második szobába érünk. részben a XVI. A harmadik szobában különféle fegyver. Az itt elhelyezett nagy üvegszekrényben többféle bronzok. toronynélküli épület. igen érdekes. tiszti övek. stb. híres szobrász mvei a 14 zárral ellátott szép vasajtó 1575-bl. 1636-ban emelték. négy különféle fanembl. vasrégiségek. — — Városház-utczától A . melyet I. a szebbeknek külön állványuk van. A VÁROSHÁZ KAPUALJA.

totta tzvész. 1533-ban a török zavarok alkalmával puskaport is készítettek a zárdában. A A . (Bél Mátyás szerint a szent ferenczrendeknek már IV. templom fölszentelése III. de már a Ferencziek terén van a Szz Máriáról nevezett szent ferenczrendü tartomány pozsonyi zárdája és temploma. 1638 jan. 17-ikén ebben a zárdában ment végbe Ferdinándnak Magyarország királyává való megválasztása. csakhogy A A temploma ferencziek és zárdája. úgynevezett „Philippsburg* -épület az Orsolya-utczában. mert már 1723ban renoválták. emeletén voltak a börtönök. A . Béla idejében volt kolostoruk Pozsonyban.' A keresztet annak emlékére állították oda. Lipót fherczeggel együtt a zárda ebédljében ebédelt. Alapításának ideje bizonyrendtartomány levéltárában lev talan.) 1526 decz. (Kim) László alapította 1280-ban az Ottokár cseh király fölött nyert gyzelem emlékére. A zárda kertjének új fala a rácscsal együtt 1896-ban - készült.. a homlokzat els emeleti része 1725-ben.) szent ferenczrendek templomának alapítását a szentély homlokzatán lev chronostikon hirdeti. de fölfedeztetésük után kegyetlenül megölettek. 1297 márezius hó 27-én. 153 A jezsuiták háromemeletes klastromát csak egy p épület. A zárda kertjében lev kijavított nap-óra igen régi. 17-én III. Ez a klastrom azonban már a Batthyány-téren. karok és rendek késbb is gyakran üléseztek zárdát és templomot többször pusztíitt. zárda megújítását a porta melletti falon egy ktábla örökíti meg ezzel A a fölirattal „Aedes has vitiatas liberalitatis vestigiis insistens Franciscus Josephus Rex Apostolicus avitis insigne hocce splendore nitere fecit. jezsuiták templomához közel. Endre királyunk alatt történt. a primás-palotával szemben áll. (melyben azeltt 1850-tl a városi reáliskola volt. A Ftér felé kinyúló szárny 1637 1646-ig. Ferdinánd király fivérével. A koronázások alkalmából a megkoro- — názott király mindig a szent ferenczrendek templomába ment. A zárdának menedékjoga is volt." Van továbbá egy kereszt ezzel a fölírással: „Christum non istum sed Christum Crede per Istum. ugyanazon oldalon. A második emeleten van a rend értékes könyvtára. Késbb sokat szenvedett a földrengésektl A A (1586—1602.). a kik Prokop huszita-vezér kegyetlenségei ell a kápolnába rejtztek. utána pedig az Irgalmasok-terére (mostani Vásártér) ment és letette a királyi esküt.: Pozsony. a hol Szent István kardjával felavatta az arany-sarkantyús vitézeket.Ipartestület" és az „Iparos betegsegélyzö-pénztár" hivatalos 1 helyisége van. hogy a zárda renoválása alkalmából a Szent János kápolna eltti mély árokban nagyszámú emberi csontvázat találtak. a melyek állítólag azoknak a maradványai. a második emelete pedig 1860-ban épült. a mely a legrégibb a pozsonyi zárdák és szerzetesházak között. ezt Ottokár elpusztította. A FERENCZIEK TEMPLOMÁNAK TORNYA. kézirat szerint IV. (Ez az épület 1726-ban épült. A szent ferenczrendek pozsonyi zárdájához tartozik a jezsuiták klastromának falához épített. míg a vízi kaszárnya szobáit rendbe hozták. 1848-ban a zárda II. most pedig az iparostanoncziskola van) választja el a templomtól. melyben jelenleg az .

foltár mellett két ritka nagyságú gyertyatartó áll 1656-ból. a híres-neves Ordódy. áhítat és fenségesség mindenfelé. mivel 1591-ben egy zárdafnök Szent János evangélistának oltára helyébe a megholt hívk oltárát állíttatta. a torony és a torony ajtó áll fenn. legújabb sírk 1826-ból való (Klobusiczky József borsodi fispáné). A templom mellett a hajóba vezet A A templomban és az ahhoz tartozó kápolnákban. Ezenkívül még hat oltár van a templomban. t. másTcépp holtaTc kápolnája foglalja el. Amadék. hogy a templomban néhány lutheránus ós kálvinista is el van temetve. a hatalmas támpillérek pedig külsleg fejezik ki a kis épület monua szt. Csáky gróf. Nevezetes. czímeres zárókövek. a Szencziek.2500 ember fér el. Pedig e kápolna már régen ki van vetkztetve eredeti szépségébl.és négylombos lóherívek zárják a tervezett nagyszeren ablakok osztályainak mindegyikét. Szentkeresztyek. négyszirmú rózsadíszek. Czobor Imre gróf és Paloesay-családok. egy építészeti bijou. finom pálczatagok. ihlet és költészet.. melyekben . templom eltt már 1532-ben állott egy kereszt. csinos. . században épült. így a János-kápolnában. Föl- A mondja dig leszálló boltgerinczek. az ország számos jeles családjának a sarjai pihennek. A kápolnák közül az els helyet. Kákóczy grófné stb. így a homonnai Drugeth gróf. kúszó levélcsokrok alkotják az ornamentácziót. (Azért nevezik holtak kápolnájának A is. Héderváryak. Ez Bethlen Gábor parancsából történt 1619-ben. kiknek síremlékei azonban már jórészt fölismerhetetlenek.154 Pozsony. mely 1771-ben került oda Rómából. karcsú árkádok. eredeti részeibl ma csak a szentély. mely Ortvay szerint a XV. A foltár 1737-ben. A templomnak ezenkívül még számos ereklyéje van. a miért még Franczia. Csupa jAnos kápolna belseje. lóhereleveles zárványok. mostani boltozat 1616-ban készült.és Németország is megirigyelhetne bennünket. a melyet Szent István király ünnepének hetében A A A nyilvános tiszteletre szoktak kitenni. Há- rom. formás. melyben az a XV. a templom hajójának északi oldalához csatolt Szent János evangélista. Jakusits-család. egy üvegszekrényben Szent Rupert vértanú testét rzik. a chorus 1710-ben készült. mentális jellegét. mikor Pozsonyt elfoglalta. században pompázott. Fejórkövy esztergomi érsek. Telegdy János kalocsai érsek. legnevezetesebb ereklyéje azonban a templomnak Szent István jobbjának egyik részecskéje.) tudós Ortvay ezeket róla: „Ez a kápolna a gót izlés remeke. melyet az idk folyamán mindig megújítottak. [gen érdekesek a szentély faloszlopai.

már nem a régi. zárdája. Végül még néhány szót akarunk mondani a templom tornyáról. Ennek emlékét a következ emléktábla örökíti meg a zárda bejáratának jobb oldalán A A A A A A . Ezt a város építtette 1502-ben. a kormány és az ország fméltóságainak jelenlétében. Egész városrészt foglal elhasonnev uteza. és A A VÁSÁRTÉR AZ IRGALMASOK TEMPLOMÁVAL. hogy Király Felsége I. 155 A kápolna epistola-oldalán látható a Nep. elemi iskolája és tanítónképz intézete. a pestis alkalmából tett fogadalom emlékére. torony építése Schulek Frigyes tanár vezetése alatt 1895 június 16-tól 1896 június 16-ig tartott. kápolnával egy ids a keresztfolyosó is. szobrokkal.Ama legörvendetesebb esemény emlékére.és vasárnapon misét hallgatott. mely oltárokkal. Némelyek szerint a templommal mostani torony azonban együtt. Szent Sír kápolnája.000 korona) teljesen újjáépítették.: Pozsony.. FKRENCZ JÓZSEF környezve a íherczegek és fkerczegnó'k s több magasrangú és fméltóságot viselk díszes koszorújától. sekrestye mellett néhány síremlékkel és gyóntató-székekkel van tele. Ferencz fiainak legalázatosabb hódolatát kegyesen elfogadni méltóztatott. kápolnát 1892-ben renoválták. 1814-ben épült a lorettói és a Szent János-kápolna között az ú. Azóta a kápolnát többször megújították. Az új torony teljesen a régi utánzata." A düledez h régi torony köveibl Magyarország ezredéves fennállásának emlékére a pozsonyi els takarékpénztár szép emléket emelt a ligeti díszkertben. Falapítója herczeg Esterházy Pál nádor. 1897 május 16-án jelen lenni s azután az ebédlben szt. 1897 május 16-ikán szentelte föl Vaszary Kolos bíboros herczegprimás. lorettói kápolnát 1708-ban kezdték építeni. Ebben a kápolnában 1805-ben József nádor minden ünnep. nem messze a nyári színkörtl. szentképekkel. kinek itt a czímere is látható. Legújabban országos közadakozásból (78. A szent ferenczrenclek zárdájának kertjével szemben van az Orsolyaszüzek templomi. . Ekkor vette magához felsége a zárda ebédljében a poculum caritatist. n. van a Rozália-kápolna. a király. mely a magyarországi csúcsíves tornyok egyik legelseje és remeke. mások szerint elbb. Sz. a koronázó emlékszobor leleplezése után. régi templomtorony mintájára épített új toronynak megáldási ünnepén. Építésének ideje bizonytalan. melyet a mértk a bécsi Szent István és a freiburgi dóm tornyaival egy színvonalra helyeznek. János kszobra. melynek falai freskókkal voltak díszítve. a Batthyány-tér. illetleg utóbb épült. az uralkodóház tagjainak. a kis Kalapos-utcza A Az Orsolya szüzek temploma zárdája.

Átellenben van az „Arany Szarvas "-szálló. Az apáczák 1672-ben kapták meg Kollonics közbenjárására. melyet az 1825-iki országgylés emlékére emeltek. A szobor helyén állott 1526 eltt Szent Lörincz temploma. szerkesztsége és kiadóhivatala. hó 14-ikén született.és távíró épület A gatóság Hmmel szülháza. azaz a nagynev Fzy Szaniszló kir.15(> Pozsony. : ben van a m. Itt volt hajdan a kínvallatás széke. mely nemcsak Pozsony városnak. a m. (Scharitzer-féle) házban lakott Lenau Miklós. szám alatt van Hmmel Nep. 1841-ben alakult. A tér végén. posta. Jánosnak. mely a város egyik legrégibb utczája. Odább a pozsonyi els takarékpénztárhoz érünk. A Lörinczkaput 1778-ban bontották le. legtekintélyesebb és leggazdagabb pénzintézete. A templom eredetileg az evangélikusoké volt és 1640-ben épült. tanácsos. ki itt 1778 nov. a „Nyugatmagyarországi Híradó"-nak nyomdája. a Hummel-utczához érünk. ki az 1821/22-iki iskolai évben Pozsonyban jogászkodott. a híres zeneszerznek és zongoramvésznek szülháza.és távíró-igazUgyanitt különben már legközelebb pompás új postapalota fog épülni. N. Számos költeményét itt írta. Ugyanez évben telepítette le Szelepcsényi primás az irgalmas-rendet. Templomuk 1692-tl 1728-ig épült. században emeltek egy pozsonyi evang. Az Irgalmasok templomával szemben van mely szintén igen régi. A 8. szám alatt van Nyugatmagyarország egyetlen magyarnyelv politikai napilapjának. lelkészre rótt száz arany bírságpénzbl. adó. kir. melyet a XVÜI. kir. Innen kormányozták a rend és a 13 házát.és vámhivatal. A Vásártér most is a piaczi forgalom színhelye és a város legélénkebb része. A ház emléktáblával van ellátva „ J. melyne ^ a Vásártéren van szép temploma és kerttel ellátott tágas zárdája. a pozsonyi ház volt a magyar birodalmi irgalmasrend székhelye. rendtartományi fnök elhalálozásáig. A Lrinczkapu-utcza 24. a híres költ. 1882-tl 1903-ig. Betérve a Lörinczkapu-utczába. mely az Orsolya-utczában végzdik. A PRÍMÁS-PALOTA. . A Lrinczkapu-utczában tovább haladva. az irgalmasok és gardája Hummel-utcza határolják. de egész Magyarországnak egyik legrégibb. Hummel's Geburtshaus" fölirattal. Szemépülete. posta. a Lrinczkapu-utcza bejárata eltt áll Szent Flórián szobra. a 11. sz. Az Irgalmasok temploma és a postaépület eltt egy csúcsoszlopos kút van.

gylések alatt." láthatók a két gyermekalaktól tartott C. a kápolna. Az utolsó pozsonyi országgylést itt tartották meg. hogy részt vegyenek a királyi berekeszt ülésben. város törvényhatósági bizottságának 1898. az ország zászlós urai. Az emeletre díszes lépcscsarnok vezet. a melyhez a Lrincz- A kapu-utczából. a Szilágyi Dezs-( ezeltt Hosszú-) utcza. Gróf batthyány lajos miniszterelnök szemere bertalan belügyminiszter felsége személye körüli miniszter kossdth lajos pénzügyminiszter mészáros lázár honvédelmi miniszter széchenyi istván közmunka. mely a város elkelbb polgámár több mint félszázad óta kedvelt találkozó-helye. a Deák-utcza kapcsolja A mely a pozsonyiaknak kedvencz sétahelye. Herczeg esterhazy pál ez emléktáblával megjelölni hazafias lelkesedéssel elrendelte pozsony szab. a hazaszeretetet. a királyné. az Orsolya. az erkély alatt: s pr p a '™a. Az épület igen impozáns külsej. Ferencz József kir. mely átszelve a Venturutc-zát. A A A Mihály-utczát a Halászkapu-utczával. Mint már föntebb említettük. a mely a városnak egyik legalacsonyabban fekv. Közepén van a biborosi kalappal födött czímer. ez a primás-palota. a Domb-tér mellett. melyek a tudományt.és közoktatási miniszter deák ferencz igazságszolgáltatási és kegyelemügyi miniszter klaüzál gábor földmvelés-. prímás lakóhelyiségei. a kormányzást és a négy vallást jelképezik. a városház mögött Szt. hol tágas pinczéknek kellett lenni. a vár rombadlte után.és Halászkapu-utczák találkozásánál még egy utcza ágazik ki. Mária Anna királyné. 157 rainak Szemben vele van a pozsonyi Kaszinó-egyesület. „E a palota tükörtermében szentesíté V. ebben a palotában lakott. Az ezt megelz napon V. herczegek. kir. mely a Batthyány-téren áll.Pozsony. Ferencz Károly és Ferencz József fó'herczegek. FERDINÁND KIRÁLY magyar hazát újjáalkotó s a népek millióit fölszabadító 1848-IKI TÖRVÉNYEKET azon év április hó 11-ikén. Deák-." A nagy esemény színhelyét az utókor számára. A : A A A A I. Az épületet Batthyány király az országJózsef prímás építtette 1787-ben Hefela udvari építészszel.és kereskedelemügyi miniszter. „A jelenvolt els magyar felels minisztérium tagjai . Ferdinánd személyesen jött el az ünnepségre. Lrincz. közlekedési eszközök és hajózási miniszter Báró eötvös józsef vallás. a mikor felolvasták a megalkotott törvényeket." II. Április hó 11-én reggel nyolcz órakor a rendek vegyes ülést tartottak. Ezt a nevezetes eseményt a következ két emléktábla örökíti meg a palota bejáratának két oldalán. e történelmi nagy esemény emlékének. Vele jöttek. de legélénkebb forgalmú utczája. Homlokzatán több szobor áll. a palota jelenleg a város tulajdona. István íó'herczeg nádorispán. évi márczius hó 7-én tartott közgylése. betk: Clementia et Justitia. ipar. Nepomuk szobra áll. Innen azután a primás-palotába vonultak. prímás-palotában lakott 1849-ben Haynau és az 1869-iki békét itt kötötték meg. továbbá Ferencz Károly és fia.és a Ftérrl a kis Városház-utczán át jutunk. össze. Itt rizték Mátyás király díszsátrát a békében. A . prímás-palota hátsó udvarában lehetett valamikor az esztergomi érsek dézsmaudvara. Régente ez volt Magyarország herczegprimásainak téli palotája. berekesztés napjaid 1848 ápr. és J. hó 11-ike volt kitzve. — ÖRÖK DICSSÉG. illetleg a Haltérig vezet. egészen a Vödritz-utczáig. a melyet a Frigyes császárral való háborúban használt. oszlopon nyugvó erkély fölött márványtáblán a következ felirat van „Curia felirat fölött Episcopalis Peculio Cardinalis Josephi de Batthian 1787. prímás-palota mellett. a nagyterem és a többi termek az els emeleten vannak. Ez az Országházban történt. ha Pozsonyban volt. Egy nevezetes épületre kell még visszatérnünk. fpapjai és az újon kinevezett els magyar felels minisztérium tagjainak jelenlétében.

A házat a következ emléktábla a jelöli meg „DUX ADOLFNAK Kisfaludy-Társaság tagjának szülháza Szül. Szilágyi egyén is. alatt teste A 11. Hazáját lelkesen szolgálta. nem messze pedig a kath. Ez a város legelhanyagoltabb része. Mostani helyére állítólag 1774ben került. szám alatt volt Szlemenics Pál lakóháza. Az említett raktár mögött van a Vízhegy és a várrom. Az épületen a következ emléktábla van De . mely a XVIII. lehetett tett. szám van Krisztus sztkápolnája. fiií. A Szilágyi Dezs-utczában. keleties modorban van építve. mely a város egyik eghosszabb és legszabályosabb utczája. hitközség imaháza. tagjai sorában Toldi- E kör nem- Pozsony város környékének elkel.) Ezen kívül van a terézvárosi katholikus és izraelita temet s a Károly falvai-út. új Az izraelita . továbbá az orth. (A Mária Terézia. magyar intellicsak és gencziájának oszlopos tagjai találhatók. mely a Kapuczinus. izr. melyet állítólag még Salamon király Régente ezen a kapun át jöttek a királyok a várból a városba. volt állítólag régente a vármegyeház és a legrégibb Országház. ^ hol késbb ^m -^ éf«K a ^ir^-lyi harminczad *-^l székelt. 20-án. 1881 nov. Vártelek-utczában van a Szent Miklós-templom. futva a várromhoz visz. hanem sok országos nev A VÁRTELEK-UTCZA. A Adoli szülháza. térjünk vissza a Hultérre.: : L58 Pozsony. Az itt a városi sörház eltt álló Szent Háromság-szobrot 1613-ban emelte a polgárság az akkor dühöngött pestis emlékére. sz.út Mária Terézia idejében a fnemesek kedvelt lakóhelye volt. 25-én.és a Vár-útra vezet ez az utóbbi azután körben Vár-út 54. század való. katonai élelmezési raktárhoz. nemzeti irodalmunkat a külfölddel jó és rossz napokban egyaránt híven ismertette. katonai élelmezési raktárnál van a Várhegyre fölvezet út. és kir. a. Dux zsinagógától vezet föl a Vártelek-utcza (balra van a Yárlépcs)." második felébl készült el. mögötte az egykor híres Pálffy-kerttel.és leányiskola és a váraljai katholikus plébánia-templom. mely 1863-ban A A A templom szép. megh. Vár-úton van a Pálffy-laktanya. építte- Vödritz-utCzából a cs. Ali. hajdan a Vödritz-kapu. 1882. Ezen a téren van a halvásár. Hálás kegyelete jeléül a Pozsonyi Toldy-kör. a szép új neológizraelita zsinagóga eltt. Itt van a pozsonyi A A vízvezeték víztartója is. melynek végén van a vám. 1822 okt. van Dux Adolf szülháza. mely igen régi. A Dezs-utcza végén. Szilágyi Dezs-utczában a f- A templommal szemben van a pozsonyi kor helyisége. illetleg a Váraljai révparthoz és a Mária Terézia-útra jutunk.

a Duna másik oldalán. 159 jog-tudós s A Innen kiérünk egész Toldy-kör kegyelete jeléül. 1852-ben néhány hónapig itt fogságban sínyldött. . . Pozsony szab. újabban szépen restaurált ligeti kávéház.: : Pozsony. mely a Vízi-kaszárnyáig és a csavargzös-állomásig vezet Nevét a part nyerte. mert egy politikai menekült. Ünnepies leleplezése 1897 május hó 16-ikán ment végbe országos fénynyel." onnan a Dunához." Madách Imre. kir. A A A fölírás van: „Has aedes populus struxit curante senatu TJsibus ut patriae Militis esse queant.. kir. ki ezzel a mvével valóban halhatatlanná tette a nevét és az els mvészek közé emelkedett. hogy .. polgárság emelte 1763-ban. szobor 200. van a híres pozsonyi Hajó. az egész ország magyar földjébl hordotta össze a nemzet kegyelete. a törvényhozás és az állam fméltóságainak jelenlétében. melyen a szobor áll.az itteni Brantner-féle sarokházban kezdte meg Batthyány Lajos gróf. Dunára néz oldalán e szavak vannak bevésve A A A Mária Terézia-szoboi A A A A . a királykoronázások emlékére emelte Pozsony szab. illetleg a Batthyány Lajos-rakparthoz. a kormány.'' A KORONÁZÓ DOMB-TÉR. Mária Terézia királynt ábrázolja lóháton. a másikon marczona vitéz áll. Magyarország „ ezredéves fönnállásának és a pozsonyi királykoronázásoknak az emlékére. Batthyány-part másik végében lev kétemeletes saroképület a YiziDunára néz oldalán a következ l-aszárnya. valami cseh vadászt rejtett el magánál.VITAM ET SANGUINEm" A város felé fordított oldal felirata ez - „Magyarország fönnállásának ezredik évében. szobor a pozsonyi születés néhai Fadrusz János alkotása. város emelte Neiszidler Károly országgylési képvisel indítványára. az uralkodóház.-egyesület pompás klubháza és a gyönyör fekvés.. Batthyány-rakparttal szemben.SZLEMENICS PÁL magyar akadémiai tag lakóháza 1809 — 1836.Kolmár József veterán író állítása szerint . az „Ember Tragédiájáénak halhatatlan írója. melyet 1827-ben alapítottak. város közönsége 1896.. Egyik oldalán egy magyar fnemes. a király. Vizi-kaszárnyánál van a város legszebb szobra: a koronázó-emlékszobor. koronázó dombot.000 koronánál jóval többe került a városnak. Magyarország els független miniszterelnöke és dicsült vértanúja miniszterelnöki munkásságát.

Te. a melyet a gabonatár építése miatt bontottak le 1774-ben. Lipót 1790 nov. (II. a törvényhozás mindkét háza s a kormány tagjainak. hó 8-án volt az els kardvágás. Neiszid: ler Károly országgylési képvisel indítványára. . nagy ünnepélylyel felavattatott. domb a haza minden részébl küldött földbl volt összehordva. s a domb gyepes lejtit ers lánczokat tartó oszlopok szegték be. . melyet Thaly Kálmán országgylési képvisel. Pozsony szab. A szobor aljában a követ- kez.) Azóta ide lovagoltak A A föl királyaink (Rudolf. a melylyel e nemzet az árván maradt és a félvilágtól megtámadott bájos. bel. a Magyar Tud. a törvényhatóságok. sérthetetlen szentségét s emlékeztetvén a koronázások szertartásainál ezen helyrl a világ négy tája felé irányzott jelképes jelentés királyi kardvágásokra különösen pedig lélekemel emlékezetére a magyar hazaszeretetnek. . magyar hsiség. világbámulta vitézséggel megmenté s ádáz elleneit visszaverte vala.és külföldi díszes vendégsereg- megszámlálhatatlan közönség1897 május hó 16-án. magyar lovagiasság és törvénytisztelet. (I. Három feljárója közül az egyik a város felé. Ferdinánd 1830 szept. A MXRIA TERÉZIA-SZOBOR (FADRÜSZ JÁNOS MVE). . Mária Teréziától emelt királydomb e szerint 96 évig állott fönn és két király koronázásakor használták. akadémia és más meg- hívott kulturintézetek képviselinek. fönt dicsített Fölséges Királyunk legmagasabb személyének. fiatal Királynnek. a hajdani koronázási domb helyén méltó emlékmvet állíttat. még ugyan 1896ban elkészülvén. Emlékszobor. a magyar törvénytiszteletnek s ama törhetetlen hségnek. tanácsos polgármestersége alatt Fadrusz János akadémiai szobrásznak. pergamenre írt okirat van elhelyezve. Az 1871-ben lebontott domb 1775-ben épült. már Fölsége megkoronáztatása negyedszázados évforduló napján 1892 június 8-ikán tartott díszközgylésében. Akadémia rendes tagja. márványszobraival örök idkre büszkén jelképezend a királyi eskü és a törvények állandó. míg a legutolsót 1871-ben Pozsony város közgylése elhordatta. a harmadik a Lanfranconi-ház helyén állott kir. Miksa. szerkesztett: „A magyar állam I. Mátyás. Ez emlékm Dröxler Gusztáv kir. gránittalapzatával.) A régi Tcoronázó-dombon 1563 szept. az sz nádor erddi Pálffy János gróf buzdító fölhívására. hogy az ezredévi ünnep magasztos alkalmára. város közönsége. a tudomány-egyetemek megyetem a . sóház felé nézett. ez utóbbi volt tehát az utolsó. Ferencz József császári s apostoli királyi Fölségének dicsséges uralkodása és losonczi Bánffy Dezs báró miniszterelnöksége idejében. de egyúttal azt a kötelezettséget vállalta magára. 1896-ban ezeréves fönnállásának emlékét ünnepelvén. a katonai szertárnak használt régi gabonatár helyén kétszáztíz esztendeig fönnállott régi királydomb helyett. stb. tud. a magyar hség. A koronázó-emlékszobor helyén állott azeltt a „koronázási domV. míg az ezeréves. dicsemlék Mária Teréziának ingadozó trónját s a magyarok lovagias oltalmába ajánlott fönséges családját.). kir. mely a várost ért átalakulások következtében helyet is változtatott. állj rendületlenül! Állj örök idkig! !" Állj. az ország Herczegprimásának és zászlósurainak. példátlan lelkesedéssel „életet és vért" áldozva. magy. imádott haza áll s nek nek jelenlétében. e város szülöttének tervei szerint és munkájával. másik a Hungária-kávéház helyén állott Esterházy uradalmi mag-tár. a Fönséges Uralkodóház tagjainak. Pozsony város közönségének. Te.160 Pozsony. hogy annak helyére a város költségén emléket emel. hazafias lelkesedéssel egyhangúlag elhatározá. 15-én és V. az si magyar erények kvé vált hirdetje. falazata díszes gránitalkotmányból állott. 28-án.

.

.

a Kossuthkett keresett helye az idegeneknek. Nyugati oldalán a következ fölírás van: . Innen a a Justi-sor az állandó hídhoz vezet. a tér másik oldalán. kiköt 50 hold terjedelm és mintmelynek munkálatai 1897-ben kezddtek. mely.Pozsony. 161 Jcoronázó-emlékszobor környéke jelenleg szépen van parkozva. Theresiae Aug. telve vannak ritka és nagybecs mtárgyakkal. í fííd-utezán át jutunk a Kossuth LajosA koronázó-emlékszobortól azeltt Séta-) térre. Itt beszélte meg az országgylési ifjúság a tennivalókat. a cs. Eltte van a Malom-liget. Sok történelmi emlék fzdik ez épülethez. A A GANYMED-DÍSZKTJT (tILGNER VIKTOR MVE). király-. aztán a Justi-sorra visz. majd odább a sarkon a háromemeletes Nemzeti-szálló fekszik. illetleg elején van a Orössling-uteza. a Ventur-utcza sarkán. melyben a gróf lakosztályain kívül az uradalom központi irodája van elhelyezve. '. téren van a Palugyay-féle Zöldfa-szálló.r). . mint minden más kastélyában és palotájában.. a volt Holingerféle (most Secessio-) kávéház áll. Ebben az utezában van a régi hidász-kaszárnya. mely a Ventur-utczában lev pozsonyi ipirbank tulaj dona^i^Néjiány évvel ezeltt épült és hidegvíz. (mely 1857-ben épült és eredetileg cs. Ez épülettel szemben a Magyar Res frumentaria constituta A. mely most már a város tulajdona. A gróf lakosztályai itt is. 1773. melyben a németalföldi képek gazdag sorozata különösen ki- emelend. mely a 40-es években a jurátusok kedvelt találkozóhelye volt. Zöldfa-szállóval szemben.Providentia Mar. remek régi bútorokkal és rendkívül gazdag és becses képgyjte- ménynyel. hadlestporanrsnoksáqi épület hidászés az osztrák-magyar bank pozsonyi fiókjának pompás palotája. itt hányták-vetették meg az A A A í ( A 1- A A A ország ügyeit. A Kossuth-téren van a díszes Városi Színház is. posztó-. egy 250 hajóra van számítva. Pálffy János gróf palotája. hogy V. Itt van a dunagözhajózási hídon túl azután a gyárakhoz (városi villamos társulat állomáshelye és raktára. kolajfinomító. katonai altanodának volt rendelve). Ennek erkélyérl hirdette ki Kossuth Lajos 1848 márcz. Innen indultak a tüntetésekre. 17-én Magyarország újjászületését.Híd-'Utczában fán a régi hidász-szertár. a mikor Pozsonyba az országos küldöttség visszatért és azt az örömhírt hozta. MindNemzeti -szálló mellett. Ugyancsak a Kossuth Lajos-téren van id.•? gyógyintézete is van. kaszárnya eltti téren most csinos parkocska van. város legelkelbb vendéglje ez. van a legszebb pozsonyi fürd <&|a Pozsony-fürdö). majd az új téli kiköthöz érünk. vasúti. mely a koronázó-dombtérnél kezddik Grösslingen és a Kempelen-útnál végzdik. Mária Terézia építtette. és mélyrí'r máf föntebb is szólottunk. Errl e munka más Magyarország Vármegyéi és Városai: Pozsony vármegye. 11 színház eltti tér. Baross-út végén. és kir. Ferdinánd gróf Batthyány Lajost bízta meg a független magyar minisztérium megalakításával.4 Duna-parton A A Az állandó dunai hídtól a Baross Oábor-út vezet a Vásártérre.és brgyá. .

és palotája.000 koronába. kápolnaszer.000 koronába került. az európai hír tudós. melyet az els pozsonyi takarékpénztár készíttetett 1888ban. keresk. mely a A Notre- Dameapáczák temploma zárdája. hogy itt lakott 1783-ban II. Csinos kápolnája 1861-ben épült Feigler Ignácz építész tervei szerint. Ezen az utczán hajdan (1690 táján) még a Duna folyt. Itt volt szállva 1814-ben október hó 30-ától nov. 2 / 5 része pedig magánlaká(TILGNER VIKTOR MVE). és színház mellett fekszik. Qutrlonde Nándor. van. míg a Hummelszobor a Notre-Dame-apáezák temploma eltti park közepére kerülne. Ugyancsak tle van Hummelnek. Notre-Dame-apáczák temploma és zárdája Mária Terézia alatt épült.-apáczák elemi iskolát is tartanak A A A fönn. A templom Ez eltt áll eltt csinos kis sétatér Szent József oszlopa. telek 90. Arról nevezetes. Vörös ökör-szálló közelében van az Arany Rózsa-vendéglö. 26-án a szász király. Ennek helyére szándékoznak felállítani Petfi Sándor szobrát. 1668-ban a földrengés emlékére emelték. kiváló középület helyiségeinek 3 /s részét a kamara A HÜMMEL-EMLEK foglalja el. 1848-iki honvédhírneves jogtudományi író . év áprilisában történt. pályázat útján kiadott munkálatokat Hubert József budapesti mépítész tervei szerint Feigler Sándor pozsonyi építmester felügyelete alatt pozsonyi iparosok végezték. Ebben az utczában vannak az állami felsbb leányiskola. mely szintén a színház eltt. Deák Ferencz is itt lakott 1833-ban. a Magyar Tudományos herczegasszony nevelje Szlemenics Pál. Itt van a CsákyféV nagy elemi iskola tágas tornacsarA nokkal. Baross-útra néz szögletén van a Vörös ökor-szüló. kereskedelmi és iparkamara. Ebben a temetben a következ nevezetes férfiak aluszszák örök álmukat: Rónay Jáczint dr. 2-áig a braunschweigi uralkodó herczeg. a berendezésen kívül. Ugyancsak ezen a téren van a pozsonyi kerületi kereskedelmi és iparkamara kétemeletes szép palotája.-D.. Az épület alapkletétele az 1903. Kózsautczával párhuzamos a gróf Andrássy Gyula-utcza. közepén kis sétatér van. az épület pedig 300. N. pozsonyi jogtanár Akadémia és a Kisfaludy-társaság tagja. a Kossuth-tér területén vonult végig. Az Andrássy-utczából a Vásártéren át a Duna-utczába érünk. A színház eltt. hírneves Tilgner Viktor mve. a jelenlegi szókház építését 1902 évi április hó 29-én tartott teljes ülésében határozta el. iparkamara A Szent András-temet. Kossuth fiainak londoni tanítója.162 Pozsony. aránylag szk helyiségekben volt kénytelen megvonulni. és A A A A A A A A A . a szöviskola és a városi javadalmas agghajlék (Lazareth) a hozzá tartozó templommal. E kút a pozsonyi születés. sokból áll. Csáky-tér mellett fekszik a Rózsa-utcza. 1839-ben a bordeauxi herczeg és 1845 máj. Ez emléktáblával is meg van örökítve. Mária Valéria kir. József császár. a pozsonyi születés kiváló zeneszerznek angyaloktól körülvett mellszobra is. csatószegi Csató Pál. Itt van a városi népkonyha. A színház mögött van a Csáky-tér. mely eddig az els pozs. Duna-utcza végén van a Szent András-temet. mely körülbelül a mai Haltér táján szakadt ki a fágból és elválasztván a belvárost. templom igen kicsiny. díszes virágágyak között. — — — . takarékpénztár Lrinczkapu-utczai épületének második emeletén. helyén bvebben szólunk. mint Zala vármegye követe. szép Ganymedes-Mt van. 1813-ban a weimari herczeg is itt volt szállva. a Kossuth Lajos-tér elején áll.

— — . felolvasásokat rendez scioptikon-képekkel. (A sopdunaszerdahely komáromi h. A A a Sáncz-úton van a Schulpe-féle munkástelep. tanácsos. olcsó A kurzusokat tart. a katonaság gyakorlótere.. gyalogsági kaszárnya van. 163 Szlávy József koronar. illetleg a Szt. könyvtár (néhány ezer kötettel). pozsonyi birodalmi irgalmasrend tartományi fnöke. és kir. Schulpe e telepen eladásokat. a magyar tanácsos. dohánygyár. a zárda még elbb. Ez a külváros 1730-ban keletkezett és annyira megnövekedett. szekerész-laktanya. rajza gyjteményének írója. Itt még a házak nagyobbára földszintesek és sok háznál kert is van. fiú és leány népiskola. betegszoba. A A A újvárosi kath. é. népiskola és a Orüneberg-féle kefegyár. tanácsos. szlmivelk és gyári munkások flakóhelye. illetleg magánvállalkozók útján való megalkotása tárgyában. kórbonczoló laboratóriummal és mosókonyhával.Vizkeleti Ferencz. 11* . Ezen a helyen volt a történetileg fiókpályaudvar különben összeköttetésben A Ferencz nádor kertje. majd a m. Ez a város legrégibb emberbaráti intézete. E vidéken van a lportorony. a sörfz. polgári ápolóház és templom. közgazdasági és társadalompolitikai szempontból egyaránt fontos és nagyjelentség tényez. a Ludwig-féle gzmalom majd a marhavásár. n. kir. — . a. mely úton a Vásártérre érünk. a hidász-szertárak. — — . díszes templomot még Simor János szentelte föl. van az 1858-ban épült háromemeletes állami kórház.Pozsony. Széchenyiés Kórház-utczán át is lehet visszajutni a Belvárosba..000 híres ~\Yesselényi A forintba került. András-temettl a Temet-. stb. budapesti egyetemi tanár Knauz Nándor dr. mostani új. Kórház-utcza végén. a czérnagyár és a malomligeti ág. Ugyanezen az oldalon odább fekszik az Erzsébetapáczák temploma és klastroma. — . pozsonyi dohánygyár 1853-ban keletkezett. Adolf di\. fürd. államvasutak igazgatása alatt. Kossuth Lajos sógora . Virágvölgy valamikor külön falu volt. T. kir. Pozsony városában Schulpe György volt e téren a kezdeményez és úttör. a lakás hygienai. Az egészséges s munkástelep. fispán és 48-as honvéd. kir. disznómezö (Sauhaide). . 1720-ban épült. Az utcza túlsó oldalán a cs. Az átalakítás 360. miniszterelnök. a Bognár. a cs. Magyarország egykori protomedikusa . 1887-ben az emeletes kezelési. sz. a sodronygyár. 1848-iki honvédezredes. Az állami kórház mögött van már a Virágvölgy. a virágvölgy. IV. az Erzsébet-uteza 13. az ú. A fiókpályaudvartól. a M. hogy már 1769-ben templomot és paplakot emeltetett. a vágóhíd stb. Akadémia tagja . A Széchenyi-utczában az Eötvös-utcza sarkán van a tanitónöképez intézet. far. múzeum és óvó. a szabadságharcz ezredes gróf Esterházy István. Králih Dénes honvédezredes.-. udvari Füzy Szaniszló kir. — Szent András-temet mögött van a pozsonyi fiókpályaudvar. és kir. 1894-ben kezdte meg a mozgalmat olcsó és egészéges munkáslakásoknak a „ társadalom. Schulpe-telepen van olvasóterem.Orosz László. vasutak pályaháza a m. temet s a récsei-út. mely már a XIV. A — raktár.utcza szögletén van a kath. az újvárosi kath. 1899-ben kibvítették az épületet és pedig 300 elmebajos részére készült pavillonnal. a nemzeti ügy lelkes apostola Meszlényi Jen. és evang. maga is alkotott egy munkáslakás-tdepet.Holldn után emigráns. A templom leégett tornyát újabban ékesen fölépítették. és magyar nyelv A dohánygyártól nem messze. illetleg mellett vannak a katonai élelmezési roni. Odább az újvárosi népkonyha. Itt van az virágvölgyi templom mellett van az újvárosi evang. 45 fertzbeteg számára szolgáló helyiséggel. mely hajdan árvaház volt. m. van a fpályaudvarral. és a telepet két udvarra osztó kétemeletes gyártási épülettel bvítették ki. stb. prépost. a katonai barakkok. A templom 1740-ben épült. A Kórház-utcza elején.) A fiókpályaudvar mögött. század óta áll fenn. törvényszéki Danteiik József. a Magyar írók Életbiró. a fiók tüzér-laktanya. els segélynyújtáshoz fölszerelt helyiség. egy tetemházzal. Az intézetet legújabban jelentékenyen kibvítették. Belseje szép barokkmodorú. mely hét épületbl áll. a hozzája tartozó nagy tárház pedig 1861-ben. melyet 1864-ben adtak át a nyilvánosságnak. László ajándékozta a városnak 1280-ban.

kapuczinusok temploma mellett. Jókai Mor. áll és egy másik újabb mely 112 lakásból áll. Hajdan a Szent Mihály-templom állott a helyén. Kúpboltozatok födik a templom frotundáját és a szentélyt." a kapuczinnsok és A A A Vármegyeház eltti térség közepén Szz Máriának szentelt oszlop áll. Oltárképeit Unterhuber. Vármegyeház-téren van a kanuczinusok temploma és zárdája.és dologház. A házon a következ emléktábla látható. Az Ország-úton van a tz oltószer tár. vármegyeház nagy termében a következ emléktábla van: „Pozsony vármegye közönsége Petcz Györgynek. Jókai Mórutcza.(ezeltt Szél-) utcza. mostani templom 1718-ban épült a keresztes atyák költségén. melynek építje Babiana volt. járásbíróság és ügyészség új díszes épülete. elektrotechnikai szakiskola és a hajléktalanoknak szánt városi menedék. Durvay brfinomítógyár. sz. meg Kórház-utczával csaknem párhuzamosan halad a Széplak-utcza. mely a Lajos-térrl a Konvent-utczába visz. törvényszék. folyó mozgalom még nem sznt A a és tervbe van véve szaporításuk mindaddig. a. van a Vármegyeháza. a könyvnyomdászok egy- Samek telepe telepe 50 lakással. Három- •templom. a Kisfaludy-utczában van a kir. a tölténygyár. 94 egyszobás munkáslakással. kiknek a török fogságba esett keresztények kiszabadítása volt a rendeltetésük. a letének telepe 24. Kühmayer Ferenez telepe 16. a Schulpetelep mellett. A A SZT. a hazáért 1849 május hó 24-én vértanú-halált szenvedett 11-odik alispánjának. Palkó és de Mattá festették. de áhítatot gerjeszt. stb.L64 Pozsony. Vármegyeház mögött van a Jókai M<r. városi hatóság is áldozatkészen támogatja az erre irányuló törekvéseket. a modern társadalmi és egészségi követelményeknek megfelel munkáslakást állítottak fel Pozsonyban. A zárdához kert is tartozik. Nagy Lajos-térrl a másik irányban a Szent Háromsághoz czímzett plébánia-templomhoz jutunk. míg e tekintetben a viszonyok teljesen kielégítk lesznek. Az 1904 jún. Nevét onnan nyerte. templom fkapujának oldalán két be nem fejezett torony emelkedik. 7-én megtartott városi közgylés e telepet hivatalosan is Schulpe-telepnek nevezte el. MegemJítendk még Huberth Ferencz telepe 88 lakással. mely Lajos-térrl kiindulólag a Buzapiaczig. 1718-ban 'T^rdája! épült. illetleg a Mária-uteza sarkán áll az új honvédlaktanya. mely 10 kétemeletes házból és 120 lakásból telepet. a dinamitgyár. A kap uczinus-temp lomtól a Kapuczinus-út a Vár útra vezet. A Nagy . Belseje igen ékes. Erre vonatkozik a bejárattól jobbra látható fölirat. A A A a vármegye- A A templom mellett zárdája helyén áll. munkástelepek ügyében HÁROMSÁG templom. lakott koszorús költnk. többek között a város is egyet. 40. Egyszer. illetleg Országútig visz. de ezt 1526 után lerombolták. telepei. 1861-ben egészen átalakították. a 10. A Buza-piaczon. A Nagy a szt. Schulpe akcziója következtében az utolsó években több mint 500. a mely a hajdani keresztesek Ujabb idben (így különösen 1844-ben) többször megdíszes nagyobbították és megújították. hogy ebben az utezában.

intézet. — Ezeknek a sírja ismeretlen. a fépülettl elkülönített kis emeletes házban lakott. leány-. liczeumban legelször adta el a bölcsészetet magyarul.és polgári iskola. pap. a Wawra-tele korcsolyapálya és a pozsonyi elkel világtól élénken látogatott tágas lovarda. szép magy. A nemzeti vértanú pozsonyi születés volt. jeles mfordító. alatt. Pozsony !" templomtól a Torna-utcza vezet az új állami freál iskola hoz. a „Szózat" latinra fordítója.Lehr Zsigmond. nemzeti vértanú. sírját a ki bitófán végezte életét 1852-ben. mégis pozsonyinak mondható.: Pozsony. -. Síremlékén Gyulai Pál következ szép verse olvasható: „Szerette hazáját Szívvel. és a kit 1849 június hó 4-ón végeztek ki." ev. temet. nép. a. bábaképz. — — Greguss Ágost és Gyula édesatyja. kir. -. temet. Most már csak az elnevezés van meg s helyén a vámsorompó áll. Habár nem Pozsonyban született. a pozsonyi ügyvédi kamara elnöke. Menedékházat Izabella csász. a nemzeti vértanúnak teteme. melyek szerint hazánk e legrégibb reáliskolája. elhagyott gyermekek számára. hozzá nemzeti szóra. hírneves keleti nyelvész. és kir. „Jókai 165 Mór koszorús költnk e házban tölte 1835 1837 tanuló — éveit. 1876. Vérpadon halt érte. becsülettel. Az épületen a következ emléktábla van: izr. lev. Itt porladozik Jeszenák János bárónak. a Kisfaludytarsaság tagja. a pozsonyi ev." Torna-ntczával szomszédos Kisfaludy-utcza. 22-én született a Ventur-utcza 20. A Most te sietsz Pozsonyi Toldy-kör Jókai egykoriban hozzád járt német igére. Épült 1893 A Torna-utczában vannak még az orth. kir. A Kisfaludy-utcza végén van a Kecskekapu melletti evang. a kit 1849 évi október hó 10-én végeztek ki Pesten az Újépületben.. Jutalmát nem kérte. kir. kit a hadi törvényszék itélt halálra. Greguss Mihály. Az új intézet az 1895 96-iki tanév kezdetén nyílt meg. mint pozsonyi freáliskola magánadakozásból 94-ben. íoherczegn Fenséges Véd Asszony ótalma alá helyezte Pozsonyban laktának örök emlékére Pozsony szab. Bél Mátyás? emlékk. lelkész." A A Kisfaludyutcza. 2-án kezdte meg mködését. sz. mert majdnem 35 évet töltött ennek a városnak a falai között. A mely a Torna. — — elemi fiú-. a hírneves keleti nyelvtudós. pozsonyi ágost. szenvedett. tettl Áldozott. keletkezett és 1850 decz. K. evang. Az épületen ez a felírás olvasható: „Kisfaludy Károly 1817-ik évi itt lakása emlékéül. izr. Hajdan ugyanis a külvárosok is el voltak látva kapukkal. Az evangélikus temetben A is sok kiváló hazafi nyugszik. Védte szabadságát Híven. S nem küzdhetve többé. Kívüle még a következ nevezetes egyéniségek vannak itt eltemetve: Rázgha Pál. szintén itt van eltemetve. 1800 jan. liitv.. tanácsos. Kisfaludy Károlyról nyerte elnevezését. Történetét két emléktábla hirdeti. Ennek és félszázados írói jubileumának emlékére 1890. szépirodalmi író. A kapuczinus freáliskola. Simkó Frigyes Dániel. város Közönsége. nem jelöli . Szeberényi Lajos.és a Kölcsey-utczák szögletén díszlik. . S.Ezt a A gyermekmenház. evang. Petfi pajtása Petöcz György alispán Mednt/ánszktj László baro.Tamaskó István. Samarjay Károly dr. a városi Izabella gyermekmenedékház. . szépirodalmi író és tanár. liczeum legnagyobb jótevinek egyike. sz. a ki a pozsonyi ev.Kámory Sámuel. a kétemeletes. hitközség polgári és népiskolái. 120 gyermek részére van benne hely. Az Izabella gyermekmenedekházat az 1840-es évek végén alapították szegény. — . -. Gasparich Kilit ferenczrend szerzetessel. szóval.. a ki 1817-ben ebben az utczában a 16. MDCCCXCI Isten áldd meg e házat és Véd Asszonyát. Mostani nevét 1891-ben nyerte. .dr. mely akkor Ballus tanácsosé volt.

Augg. Vutkovich Sándor. A szögleten van a magyarhoni ágost.. kényelmes. fejtette a hegyi disz- . Itt csak dolgozott. Uj világ. 0. E kitn fiskola egyetlen a maga nemében Magyarországon. A templom. A szoba három tanulóra volt berendezve és így egyik hely üres volt. temetnél visz fel az út a festi szépség pozsonyi hegyekbe. Pos. Kontrásy Ferenczhez. Kisfaludy-utczát a Frigyes fherezeg-úttal a Bél Mátyás-utcza (azeltt Apácza-pálya) kapcsolja össze. a Petöfi-szoba. Dr. a ki itt meg ne fordulna. evangélikus kórház és a magyar-tót evangélikus templom. szám alatt) lakott Petfi Sándor. Az evang. Hung. Máriahon stb. Kolmár József vezette Petfit ennek a kéziratos újságnak az expeditorához. A felirat a következ : Ebben a házban lakott PETFI SÁNDOR 1843 május és június hónapban. hitv.Bimbóhazak •. 15-én Posoniensis czím latin hírlapot. a pozsonyi Toldy-kör tiszteletbeli elnöke kutatta ezt föl és indítványára jelölték meg emléktáblával. E 3-ik Bimbóház tágas és szép emeletes épületében különben sok család nyaral még Budapestrl és Bécsbl is. ú. hanem alig van idegen. Az épület 1855-ben A . ki ugyanis áldásos mködését. a Petfi-társaság tagja. ott. a mely Petfi nyomorúságának utolsó felvonását látta. hogy emlékéi ill módon örökítsék meg. fölírás van rajta: et „D. leányiskola van. mert a „Bimbóházak" név alatt itt található vendéglk. az ország egyik legszebb és legegészségvsebb sétahelye. A Bél Mátyás-utczában (a 25. annál inkább. a leghátulsó udvari följárón vezet emeleten.1(5(5 Pozsony.) A hegyi díszkert. a hol most az evang. n. különösen pedig a 3-ik Bimbóház tágas. egyszer Itt a Nova - . jó ételek és üdít italok mellett pihenhetik ki fáradalmaikat és élvezhetik a közeli és távoli hegyekre nyíló remek természeti panorámát. lelkes szavakban hívta föl a figyelmet arra a kegyeletes tényre. konvent tulajdona. liczeum tudós igazgatója. ismert. Az utczának most Petöfy-utcza (helyesen Petfi-utcza) a neve. apró bets ívét 25 váltógarasnyi díjért. Willinszky István nev szabómester volt a gazda. Kegyeletes emlékül a „Pozsonyi Toldy-kör" 1900 márczius hó 15-én. Itt azonban a költ sohasem lakott. hitv. Kicsi. hegyi díszkert. a ki Petfivel Aszódon járt iskolába. Petfinek e lakást Jeszenszkynek Portir nev tanulótársa ajánlotta. június hóban ugyanis itt körmölte Kolmár Józseffél együtt a Záborszky Alajos szerkesztette „Országgylési Tudósításokat". Monumentum Clementiae Mariae Theresiae Josephi II. Eleonóraudvar. A Bél Mátyás-utczából a kis Liczeum. Hajdan itt volt a temet. 1860-ban házhelyekre osztották fel és akkor nyílt meg a Konvent-utcza. Mauks Mátyás nev tanulótársával. mely hetenként két kis negyedrétö ívalakú lapon jelent meg Markusovszky Sámuel. templom fd- 8 pozsonyi Schlossberg. a pozsonyi ág. liczeum volt. A tanulók akkortájt diákkaszárnyának hívták ezt az épületet. Az evan-. Ez a templom 1777-ben épült egy régibb templomnak a helyén. sr. evang. gondozott útjaival és pihenivel. A Petfi-szoba a kaputól jobbra. jeles író. itt adta ki 1721 márcz. melyei nemcsak a pozsonyiak Látogatnak szívesen. a hegyi villák. a várba vezet lépcsk 24-ikén van az a nevezetes viskó. Murmann-magaslat. MDCCLXXVII. A mostani theologia helyén régebben az evang. kies és regényes részleteivel. A szoba most is teljes épségben van.(azeltt Bél-) utcza vezet a Konvent utczába.'- Conf. Statuit Deoque Sacravit Pietas Coetus Aug. fgimnázium. Slav. A következ S. a háztulajdonos pedig Blaskovits. egyetemes egyház theologiája és a theologus-otthon. (Bimbóházak. Petfi 1843 május hó elején jött Pozsonyba az akkori országgylés idejére. 1843-ban. Itt lakott Jeszenszky Danó (Temérdek). fedett terraszzán. Itt van a jó hírnévnek örvend kereskedelmi felsbb iskola. A theologia azeltt a Bél Mátyás-utczában volt. M. a lépcstl jobbra nyíló udvari szoba volt. A ház a pozsonyi evang. vagy a mint mondják zsidó-utcza kezdetén. mint ezt rendesen tévesen írják. nemzetünk halhatatlan költje.

167 szemben álló ház szintén a theologia mellett van az evang. Itt van az új. népiskola. a milyennel még a British-Múzeum sem dicsekedhetik. becsérték tekintetében pedig a Magy. a Grassalkovich-téren végzdik. Védczölöp-út végén van a magy. a szász lipcsei festészeti akadémia egykori igazgatójának az alkotása. esztergomi érsek alapította és késbb Lippay érsek szépítette. mely Jézus mennybemenekarzat veszi körül. herczeg nagyszámú családja számára már szknek A Frigyes kir. Építése a barokk stílre emlékeztet. a mely. közös hadapródiskola. és kir. hitközségé. hatalmas ág. temet s Kisfaludy-utcza mellett Védczölöp-út évrl-évre szépül. 1783-ban épült. föntebb említett katonai kórház volt azeltt a herczegprímás nyári palotája.és r. elhaladva. katonai kórház. (Oeser ezt a képet kegyeletbl festette. hazafias nevelést adjon. E tágas épület udvarán van a nagy (német) evang. mert Pozsonyban született 1717-ben). hiiv. liczeum épületében van elhelyezve a híres Simkó-féle érem. Ez a kiváló hagyaték régiség-. liczeum híres könyvtára. Grassalkovich-téren van Frigyes kir. a másika pedig az Újtelepre nyílik. A Konvent-utcza 15. evang. (Jézus Emausban) Oeser Frigyesnek. mely egészen a katonai kórház kertjéig ér. szám alatt van az evang. hazánknak negyedik nummizmatikai gyjteménye.000-nél több kötetet és kéziratot és néhány unikumot tartalmaz. mely 1876-ban épült. palotához. 120 tanulónak van benne hely. liezeummal szemközt van az új liczeumi internátus.) Itt tette le az újonan A A A A A A katonai kórház. hol már sok jelesünk nyerte kiképeztetését. gondos fölügyeletet és valláserkölcsi. melyet néhány évvel ezeltt vettek meg.) Habár ez a templom is torony nélküli. Mindkét oldalán gyorsan emelkednek a szebbnél-szebb villák és a nagyvárosias házak. a darabok számát tekintve. mely ilyen kincscsel bírna. (A kápolna 1861-ben épült. mely egész a várnál kezddik és az evang. templom. melynek egyik szárnya a Yédczölöp-utczára. 193. Ezen érünk a világhír dinamit-gyárhoz. Védczölöp-úton van a fölmen út ez a legújabban keletkezett városrész. Vám-utczának a Sáncz-úton túl a Récsei-út a folytatása. Bél Mátyás-utezával csaknem párhuzamosan halad a Védczölöp-út. az Albrecht-mulatóhoz. Szép a lépcsháza. A palota eltt tágas erkély van. egyház hazánk ezeréves fönnállásának ünnepe alkalmából avatta fel és adta át magasztos hivatásának. Felállítása 303. herczeg palotája. liczeum Ez egy Az barokk-stilben készült kétemeletes saroképület. Világhírét a többi között olyan hét érmének köszönheti. 1614-ben Forgách Ferencz gróf. mely egész kis város. stb. hogy a liczeumi tanulóknak olcsó lakást. gyártelep teljesen el van zárva a nyilvánosság ell. tágas. és kir. az intézet volt tanítványától. végezték istentiszteletüket a protestánsok 1688 90-ig. Egyike az ország legjobb felekezeti fgimnáziumainak. Külsleg hasonlít a gödölli kir. teljes ellátást. a mely a város egyik nevezetessége. majd tovább a lovassági és gyalogos laktanya és a Sáncz-x'd. játszótérül szolgáló pozsonyi tágas udvarral. A A — A A m A A A ev liczeum - — A A A A A épülete. palota mögött az Esterházy -téren vannak: a cs. honvédkerületi parancsnokság pozsonyi evang. a Hadapród-utcza és a Vám-utcza szögletén fekszik a cs. kert legújabban a Stefániaútra szép kerítéssel van ellátva. Belsejét ketts foltár fölött függ képet. mivel a palota Frigyes kir. Nemzeti Múzeumé után következik.és könyvtárból áll. palota az els emeleten híddal van egybekapcsolva a szomszédos épülettel. evang. 14-én örökölte a város Simkó Frigyes Dániel. Pompás kert tartozik hozzája. Legértékesebb ezek közül az éremgyüjtemény. vasúti állomással. Mindkettt Grassalkovich herczeg építtette Mária Terézia idejében. . kir. (Ezen a helyen. Belseje igen ízléses. magas tetzetével mégis impozánsan emelkedik ki a többi épületek közül. a Steiner-féle házban.733 koronába került. lovassági laktanyától nem messze. Lieber festette. érem. mint a jezsuitáké.Pozsony épült. szép kerttel. külön iskolával. Ezt a gyjteményt 1867 szept. templom sekrestyéjében lev mesteri telét ábrázolja. Nincs talán középiskola az egész kontinensen. 1885 eltt itt volt a liczeum. melynek az a czélja. Épült 1895 96-ban. bécsi egyetemi tanártól. múzeum nyitva áll a közönségnek is. A A bizonyult. a katonai lovarda és a katonai raktárak.339 frt 45 krba került. herczeg palotája.giséggyjtemény. Itt emelkedik a festi szépség és az egészséges fekvés Újtelep. mely 20.

a Dessewffyek. részint pedig itt laktak. az Aulich Lajos-utczában emelkedik az új csendörségi palota. Fejér György. hanem az iskolai Thaliát is új életre keltette. Bajza József. (Azeltt Ferdinánd király fürdjének nevezték. Ez a pályaudvar állomása a bécs-budapesti. itt pöngette lantját a „Csikóbrös kulacs" dalosa: Csokonai Vitéz Mihály s itt adta ki 1796-ban a . társakulturális és egyéb intézményei. részint itt jártak iskolába. a „Magyar Hírmondó". csokoládé-leérthez és a kálvária-hegyhez s kápol)iához. magyar testrség a hségesküt Mária Terézia királynnek 1760-ban. katonai. Forgalma évrlévre emelkedik. nagy várossá teszik. Ez a város legszebb és leghosszabb utczája. Innen visz föl az út a hatalmas (Mária oltalmáról elnevezett) árvaházhoz. Czuczor Gergely. a pompás Bellevue-midatóhoz. A Grassalko\ ieh-térrl vezet a Stefánia-út a magy. kispap korában a pozsonyi bokat dolgozott és adott ki. melyek valódi. majd a lporgyárhoz. a mely 1861-ben épült. HERCZEG PALOTÁJA. hogy Pozsony falai között jelent meg elször a legels m>tgyár hírlap (1780-ban). malmokhoz és a regényes fekvés Vaskutacskához. Garay János..Diétái magyar múzsa" czím poétái heti folyóiratot. Kisfaludy Sándor és Károly. végén. sz. kir. megindítója. hegyi díszkerthez. Wesselényi Miklós.L68 Pozsony. Pozsony Pozsony dalmi. Szemere Pál és Fáy András stb. Az itteni fürdépületet 1826-ban emelték. a magyar történeti irodalom egyik úttör munkása s a Codex diplomaticus várban nemcsak színdarar. a szárazfelállított Számos A A FRIGYES KIR. fából készült kápolna helyébe. a régi. Hung. . közgazdasági. majd a Mély-úton a mély-úti kápolnához. Toldy Ferencz.) A fpályaudvart legközelebb jelentékenyen kibvítik. államvasutak fpályaudvarához. politikai. város hatósági. mély úti kápolna 1824-ben épült. Még csak azt akarjuk fölemlíteni. Jobbról-balról szép épületek szegélyezik. fejedelmi vendéget látott. kir. Ugyancsak a Stefánia-úti vámtól vezet az út (Lamacsi) a Vörös-hídhoz és innen a Szalma-kunyhóra és a Zerge-hegyre. Azóta többször megújították. Kölcsey Ferencz. zsolnai és szakolczai vonalaknak.

a Szent Orsolyarendek róm. valamint polgári leányiskola. kir iparfelügyelség. közgazdasági intézményei' között els helyen említend a kerületi kereskedelmi és iparkamara. Az orth. hitközség négy iskolát tart fenn és pedig egy hat osztályú fiú-népiskolát.Pozsony. kultúrmérnöki hivatal. tanítónképz intézete. itt van Pozsony vármegye székhelye. a 19-ik vadász-zászlóalj. Azonkívül az árvaházi hat osztályú elemi iskola. kir. az V. az 5-ik számú csendrkerületi parancsnokság. állami ipar-szakiskola. kir. Tanintézetek slb.és hitelügy. államilag segélyezett szöviskola. fogház és kir. dohánygyár. kerületi erdfelügyelség. Notre Dame-apáczák kolostora. a Szent Orsolya-rendek népiskolája. oszt. kir. hogy alig van város az országban. kir. gyalogsági hadapródiskola. állattenyésztési felügyelség és a m. fels kereskedelmi iskola. utász-zászlóalj. m. kir. állami kórház. A városi törvényhatóságon kívül Van itt m. kir. a m. Van itt m. XIII.és hitelügyet a következ intézetek szolgálják a pozsonyi els takarékpénztár. három a Rózsa-utczában. m. községi elemi fiú. az 5-ik szekerész-hadosztály. kir.ev. járási erdgondnokság. a m. irgalmasok kolostora és kórháza. állategészségügyi felü gyelség. kett a Széna-téren. a m. állami tanítónképz intézet. Van azonkívül nyilvános izr. kir. államügyészség. Közlekedési. kir. kir. kir. kir. illetleg forgalmi intézmények a posta-. összesen tehát tíz. kett az Újvárosban és kett a Terézvárosban. továbbá a m. kir. : következk m. mely a Tedesko-féle alapítványból állíttatott fel. kir fügyészség. hogy itt lakik állandóan Frigyes fherezeg és családja és itt tartja udvartartását is. h. az Orsolya-szüzek zárdája. bábaképz. ág. theologiai akadémia. m. vinczellériskola. a csavargzös-vállalat. kir. Egyházi hatóságok. az 5-ik tüzérségi dandár. kir. posta. a 16-ik lovassági dandár. honvéd gyalogezred. : m AH. a XV. a 14-ik hadosztály tüzérezred. a 72-ik gyalogezred. kir.és távirdaigazgatóság és államvasúti forgalmi fnökség. int. honvédkerületi parancsnokság. Az egyházi hatóságok és intézmények a következk a Szent Mártonról czímzett társaskáptalan. a 73-ik honvéd gyalogdandár-parancsnokság. kir. ferencziek kolostora. m. A Pénz. kerületi takarékpénztár. és Forgalmi intézmények. kir. állami felsbb leányiskola. a XIII. IV. fgimnázium. 169 oly nagyszámúak. kir.és leány-. kapuczinusok kolostora. ág. liczeum. várost túlszárnyalná. m. a katonai élelmezési raktár. telekkönyvi hivatal. : Katonai hatóságok. még a gzhajó-társaság. izr. honvédkiegészít parancsnokság. törvényszék. kir. kir. fvámhivatal. a pozsonyi keresk. és árvaleánynevel. a I. folyammérnökség. h. EÍs sorban fölemlítend. pénz. egy négy osztályú polgári fiúiskolát és négy osztályú polgári leányiskolát. intézmények. egy öt osztályú leány-népiskolát. kir. egy az Újvárosban és külön árvafiú-. Erzsébetapáczák zárdája és az irgalmas nvérek zárdája. a 27-ik gyalogsági dandár. katonai elkészít iskola. az uradalmi kormányzóság és Izabella fherczegn udvara.és távbeszél hivatalon és a vasutakon kívül. számú kataszteri felmérési felügyelség. tanfelügyelség. anyakönyvi hivatal. kath. a 14-ik gyalogsági hadosztály. állami freáliskola. a Szent Imrérl czímzett papnevel. m. városi ipartanoncziskola és itt van a pozsonyi népiskolai kerület nyugdíjbíráló bizottsága. m. az 5-ik huszárezred. ezek közül kett a városban. I. kir. Evangélikus népiskola van három. az I. Tanintézetek. ev. m. számú m. kir. Itt van az ügyvédi kamara és a közjegyzi kamara. gazdászati hivatal. sóhivatal. és hivatalok. Katonai hatóságok a következk: az 5-ik hadtestparanesnokság. állam- A Közgazd. kir. kath. kir. morvaszabályozási kirendeltség. a villamos városi vasút és a társaskocsi-vállalat. a Szent Orsolya-rendek polgári iskolája. járásbíróság. építészeti hivatal. elektrotechnikai szakiskola. m. az 5-ik hadtest tüzérezred. a m. mely alá tartoznak a fudvarmesteri hivatal. kir. tüzérségi anyagraktár. Állami intézetek és hivatalok a következk kir. kerületi m. egyúttal ker. és VI. távíró. m. a pozsonyi II. a mely e tekintetben Pozsony sz. kataszteri helyszínelési felügyelség. jogakadémia. a m. jezsuita kollégium. kir. pénzügyigazgatóság és pénzügyrség. a fherczegi titkári hivatal. kataszteri térképtár. tábla. a 19-ik számú katonai kórház. tantestületek és tanhatóságok a tankerületi figazgatóság. : . Katholikus népiskolák vannak a Káptalan-utezában.

gyógyult elmebetegeket segít egyesület. kmí vesék és kfaragók betegsegélyz és temetkezési egyesülete. pozsonyi magyar színpártoló egyesület. pozsonyi kir. hajósok temetkezési egyesülete. rokkant munkások nyugdíj egyesülete. melynek czélja Kossuth Lajosnak Pozsonyban emlékszobrot állítani. els általános tisztvisel-egyesület. katb. melyrl már más helyen megáltal. Sakk-klub. melynek czélja a közmveldésnek nemzeti irányú fejlesztése. ú. Szent Vincze-egyesület. de ez az czélja a mvészetek A A A nem mködik. könyvnyomdászok és betöntk egyesülete. Ferencz József gyermekkórház. els pozsonyi városi népkonyha. Tanító-egyesület. czipészek szak-. a pozsonyi ipartestület betegsegélyz pénztára. A A melynek iránt való érdekldés fejlesztése. katholikus temetkezési egyesület. munkások mveldési egyesülete. Kereskedelmi szövetkezetek a következk: a pozsonyi kereskedelmi szövetkezet. katholikus szegényház-egyesület. ev. Keresk. Az egyházi zene-egyesület. „Báró Hirsch Mór" jótékonyczélú és önsegélyz egyesület. Czélja a népoktatás fejlesztése. ^özetek. A pozsonyi Toldy-kör. Czélja a héber nyelv és tudományok terjesztése és Palesztina betelepítésének propagálása. a jótékony izr. közhasznú egyesületek körébe sorolhatók még a következk: állami vegykísérleti állomás. Kereskedelmi alkalmazottak egyesülete. mvészet.a róm. Dómrestauráló egyesület. . „Jótékonyság" szegény gyermekeket felruházó egyesület. negyesület. újvárosi népkonyha. a Szent Miklós katholikus egyesület. pozsonyi népiskolai kerület áll.. tudományt. Az egyesület hét kerületre oszlik. a József A f berezeg hadastyán-egyesület. izr hitközség aggmenháza. A hírlapírók egyesülete. az osztrák-magyar bank fiókja. a bécsi általános segélyz-egyesület fiókja. az orth. Zion. természettudományi és orvosi egyesület. és községi tanítóinak és tanárainak egyesülete. melynek itt. Czélja a szaktársak segélyezésén kívül a közös érdekek támogatása és elmozdítása. b. galántaiés malaczkaira. a ni betegeket gyámolító egyesület. az els pozsonyi önsegélyz egylet és a pozsonyi korona-takarék. somorjai-. melynek czélja a magyar irodalom fejlesztése és terjesztése. pozsonymegyei gazdasági egyesület. népkonyha-egyesület. a pozsonyi közraktár. izr. „Humanitás" szegény iskolás-gyermekeket gyámolító egyesület. hadastyán testület. kiállítások stb. Az egyesület a törvényhatóságok védelme és támogatása alatt áll és a vármegyében hét fiókegyesülete van. a Tedeskó alapítványi gyermekmenház. hitközség jótékony negyesüíete. modori-. akadémiai jogászsegélyz egyesület. izr.egyesület. Jótékonyczélú intézmények. a vörös-kereszt-egyesület pozsonyi fiókja. . emlékeztünk. Szent István olvasóegylet. Czélja a valláserkölcsi alapot nélkülöz könyvek ellen való propaganda és valláserkölcsi alapon nyugvó hasznos olvasmányok terjesztése. mvészetet és önképzést a következ intézmények és testületek szolgálják: a pozsonyi magyar közmveldési egyesület. a kereskedk és kereskedelmi alkalmazottak betegsegélyz pénztára. egyesület jelenleg A A A A Közhasznú egyesületek. keresztény kereskedsegédeket segélyez egyesület. a magyar leszámítoló és pénzváltóbank fiókja. hitközség temetkezési intézete. Jótékonyczélú intézmények és egyesületek a következk: kerületi betegsegélyz pénztár. a Mária oltalmához czímzett árvaház. nagyszombati-. autonóm hitközség temetkezési intézete. evangélikus menház. pozsonyi megyesület. a pozsonyi iparbank. ezeken kívül ide sorolhatók még az els pozsonyi temetkezési intézet. az általános betegsegélyz egyesület. árvaleány-egyesület és a Good Templar rend pozsonyi páholya. A Kossuth Lajos emlékszobor-egyesület. „Elre". a polgári ápolda. keresztény betegsegélyz és temetkezési egyesület. a pékek betegsegélyz és temetkezési egyesülete. Pozsonyi zenészek egyesülete. középiskolai tanáregyesület hasonló czélokat szolgál.és hitelszövetkezet. izr. a tagok jogainak és anyagi érdekeinek megvédése és elmozdítása. betegápolókat nevel intézet. irodalom. ugyané hitközség jótékony egyesülete. a Sehiffbeck-alapítványi cselédotthon. m. a jótékonyczélú tánczkoszorú. a hol a magyar színészetnek állandó küzdelmet kell folytatni a német színészettel. a megyei tzoltó-szövetkezet és a szépít-egyesület. az orth. az önkéntes tzoltó-egyesület. a pozsonyi-. „Concordia" gyorsíró egyesület. az ág. Mvészek és nyelvtanárok egyesülete. pinczérek betegsegélyz pénztára.170 Pozsony. hitelbank. A Petfi-szobor bizottság. utazási és segélyegyesülete. Tudomány. fontos missziója volna. irodalmat.

meg a vendéglk száma 168. a tornaegyesület.. a pozsonyi klub. bizottság. Ipartestületek a : intézmények. Bizottságai a következk verifikáló. . az orvosoké 65. vendég- lsök és kávésok egyesülete. 171 és egyesületek szoltejszövetkezet. Elnök: Brolly Tivadar polgármester. Van itt 10 könyvnyomda és 15 könyv. Herda Ferencz. Gondnok Helmár Ágost tanár és segéd Testory Ferencz.Pozsony" kerékpár-egylet. a pozsonyi vívóegylet. Miután Budapesten ügyvédi vizsgálatot lépett a város szolgálatába és Pozsonyban telepedett le. Gyakornok Borcsányi Lajos. és : : : : : : : : : : : : Vámossy István dr. Fkapitányság. A Pozsonyban rendkívül kifejlett sportéletet a következ intézmények Sport. fügyész Nemessányi Ern dr. Ily minségben másodaljegyz. kir. kör. tan. stb. Irattáros Apafi Ferencz. Kezelgyakornok Mayrberger Ferencz. Kiadó: Urszinyi Ferdinánd. Irodavezet és iktató Flock Gyula. a pozsonyi szabadpolgárok egyesülete. a szövipart és az els pozsonyi süt-szövetkezet. Második eladó Kánya Richárd tanácsnok. pénzügyi. a pozsonyi dalegyesület. Pozsony sz. a pozsonyi úrkocsisok egyesülete. Mergl Ödön dr. Kánya Richárd és Stelzer Endre. központi választó. Pénztárnok Hillenbrand Emil. évi tisztújítás alkalmával fjegyz Erdemei ebsmeréséül is elnyerte. Városi forvos Tauscher Béla dr. kir. következk pozsonyi ipartestület. egészségügyi. Irodatiszt : : : : : : : : : : : : : : : : Zandt József. szakbizottságok a következk gazdasági és rovanesoló bizottság. Fkapitány Kutsera István. majd az 1884. forvos Kováts György dr. Tanácsi iroda. jogakadémiai társastársaséletnek a : A Társasegyes ilietek. A rendrséghez tartozik egy felügyel. sütszövetkezet. kezel. Irodavezet Huth Miklós. ellenrz. a pozsonyi dalkör. négy polgári biztos és 99 rendr. a kaszinó. a polgári magyar kör. kir. : A szak- A lett. II oszt. és a czitera-szövetség. Levéltárnok Batka János. fogalmazó Valaeh Ferencz dr. Egészségügyi osztály. Fkapitány Kutsera István. oszt. Fjegyz: Andrássy Aurél. pozsonyi egyesülete. Városi nyilvános könyvtár. Irodatisztek Walenta József. Arvapénztár. a „Pannónia" football-klub és az evezs-klub. tb. Ujabban a kir. ki. jogügyi. négy káplár. és egyesületek szolgálják: a polgári lövtársulat. Múzeum. Fkapitány-helyettes Albel Gyula. Fügyész Somlyay Kálmán dr. . város nagyvárosias életérl és nagy forgalmáról még a következ adatok nyújtanak fogalmat Pozsonyban az ügyvédek száma 53. Elnökhelyettes és els eladó Mitterhauser Károly tanácsnok. szlmívelk pincze-egyesüíete. egy rmester. Gottfried. pénztárvizsgáló. fazekas-segédek egyesülete. Ipartestületek. a nagyobb kávéházaké 22. mint gyakorló ügyvéd. színházi : A város- bizottsagai és tisztikara. Brolly Tivadar polgármester. a katbolikus legény-egyesület. tan. írnokok Lederer Ödön és Weymelka József. felsége 1898-ban a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette év április 18-án ültette a közbizalom a polgármesteri székbe. Biztos Eisert Gyula. Szandtner Pál. szegényügyi és ellenrz szakbizottság. tanácsosi : : czímet Polgármester-helyettes Kumlik Tódor.és zenem-kereskedés.és sörmérések. a városi képviselk klubja.: Pozsony. a lovardaegyesület. Vezet és kiadó Pauer János. Krachun János és Zimmer Imre. a Ferencz Józsefrend lovagja. I. Árvaszék. a kir. Irodatiszt Ttstory^ Ferencz. : Pozsony sz. szabótestület és czipésztestület. elmozdítók egyesülete. Haláleset fölvételi hivatal. Könyvtárnok Kumlik Emil. Közgyám: Maim Károly Kiadó és iktató: Dobelmann Frigyes. az els pozsonyi kerékpár-klub. Biztos Kitzinger Ferdinánd. szlmívelk Termel és A termelési és fogyasztást a következ intézmények fogyasztó gálják: Izabella háziiparegyesület. következ egyesületek a szervei pozsonyvárosi polgári egyesület. Mechtl Antal. kertészek testülete.. Állatorvos Hegymesterek: Fantzler : Palm Frigyes. fogalmazók Brolly Zoltán. Bejelent hivatalok. Eladó-helyettes Schier Nándor. az úrlovasok egyesületének fiókja. A bor. Közigazgatási gyakornok: Brég Jen. Braun Lipót és Ruth Miklós. a munkás-dalegyesület. A biztosítás ügyét 29 biztosítótársaság vagy ilyenek ügynökségei képviselik. született Horpácson 1852 okt. 1900. város tisztikara a következ tett. Rendrorvos és tb. a gyógyszertárak száma 9. Gyakornok Benyovszky Ferencz. Levéltár. a férfi-dalegyesület. 17-én. A különféle iparágakról és a kereskedelem nagy kifejlettségérl más helyen részletesen szólunk. város törvényhatósági bizottsága 93 virilis és ugyanannyi választott bizottsági tagból áll. a szállodáké 12. egy foglár. Jegyzk: Schier Nándor és Schuster Károly. Iktató Zillich Ern. Tanácsnokok Mitterhauser Károly. Ellenr Mihalovds József. az üget-versenyegyesület.. Kezel gyakornok: Böszler Lajos. kir. a pozsonyi katholikus kör. Kerületi orvosok :Jácz István dr. Gross Károly és Dax Mihály.

Seprmester: Reiter Miklós. Gyakornok: Tanka Zoltán. Számtisztek: Mészáros Károly és Bognár Gyula. Végre- BROLLY TIVADAR POLGÁRMESTER. Számfejtk Grusz József. Alerdész Francz Antal. Osztályvezet: Voit Ferdinánd. nyilvántartó: Wagner A* Kimig Timoth és Clauer Sándor báró. Pénztárnok Léderer József. írnok : Fülöp Antal. Fogalmazó Moravek Gyula II. Adópénztár. Fogalmazók Jankó Zoltán és Kosik Béla (beosztva). írnok Voit Antal. I. Ellenr Homoki János. Tocsfous József és Baumgartner Alajos. Irodatiszt Zeravik Gyula. írnok Szlivarich Ottó. Mészmer Alajos és Trocsányi László. Gazdasági ügyosztály. Hivatalvezet Steltzer Gyula. Holla Sándor. Nyilvántartó Besch Károly. Gyakornok Reiszenauer János. Steiger Mátyás. Mérleghivatal Mérlegmester Weidcnhöffer Hermann. Mszaki osztály Fmérnök: Laubner Gyula. Számtiszt Slivarich Alfréd. Fpénztárnok Sieinbarezer Imre. Könyvel Obertik Károly. írnokok Schranz és Makay Iván (beosztva). Fleischhacker József. Munkafelügyel: Böhm A. Fszámvev: Kemény Lajos. Írnok Ambrovits Rezs. Ellenr Grusz József. Mérnökök: Szántó Henrik. Fpénztár. Dobisz Jen. Szegényügyi osztály. Végrehajtók Boros Gyula. Laszka Ede. Tanácsnok Steltzer András. Gyakornokok Hatvány Ágost és Steindl Ferencz. Nyilvántartó Máza János. Ellenr Schatzler Alfréd.: : 172 Pozsony. Békebíró Fekete Lajos : : Mitterhauser Károly tanácsnok. Erdmester: Batiof Károly. Kezel erdész: Fehér Pál. Rajzoló Rippel Ede. Számgyakornok Kadvolt Károly. Számellenr: Mihalovics József. Utmesteivk Syrcisfe Antal és Lanador József. nyilvántartók: : Gyz : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : (beosztva). Krebesz Ferencz. oszt. . Ellenr: Schatzler Viktor. Erdészeti osztály. Intéz Hackenberger Zsigmond. Fnök Kánya Richárd tanácsnok. oszt. Segéd Mayrberger Ignácz. Adóügyi osztály. Hitelesít hivatal. Számtisztek Helmstreit Mihály. Építési felügyel: Knesz Ferencz. Rauschan Gusztáv. Irodatisztek Pelikán Karolj'. Latkóczy János és Haas Ágost. hajtó : Békebíróság. Alszámvev: Marton Lajos. Városi mkertész Zednik Pál Könyvelség. Katonai ügyosztály.

emlékei legnagyobbrészt ma is fönnállanak s a szemlélben méltó megilletdést keltenek. illetleg érinti. Lehetetlen tehát és méltánytalan e város ismertetésébe bocsátkoznunk a nélkül. Trnava e patak nevétl származtatják némi átalakítással ebbl lett aztán a német Dyrnau. szab. városi rangja a legrégibbekével versenyez. . E város még nem találta meg hivatott történetíróját emlélevéltára hiányos és rendezetlen keinek ismerteti nem igen végeztek mélyreható kutatásokat tradicziója hihetetlenül hiányos és ferde a nagy idk félig gazdátlan fragmentumainak nagy ellensége pedig . Ennek több oka van. a Fehérhegységbl eredve. Gerencsér. . Bogdánócz. NAGYSZOMBAT. i. . SZAZADBAN. Mások a szláv ima szóban látják a név alapját. kik a város latin vagy tót nevét Tirnavii. a másik pedig közepén szeli át.. távolságban két ágra szakad s egyik ága a várost nyugatról érinti.. délrl Modorfalva. a mint mondani szokták .. mely tövist. a várostól északra vagy másfél km. Fels. az északi szélesség 48° 22'56" a tenger színe fölötti magassága 145 52 m.NAGYSZOMBAT A XVII. Tyrnau neve. Határai: északról Szárazpatak. Ismertetésekor komoly kötelességként hárul reánk. város.nem kell históriát csinálni". mert rég lezajlott munkás életének alkotásai. vagy három századon át középpontja volt a katholikus törekvéseknek. Zavar. bokrot jelent: hogy tehát a bokrokkal belepett vidéktl vette volna nevét német Dürn-au neve pedig száraz síkságában lelné magyarázatát. nyugatról Fehéregyház. Szilincs. Keletkezése visszanyúlik a messze századok homályába hazai történetünk négy els századában érdemes szerepe van. . A város fekvése. Ismét mások a bolgár Tirnovo hason- Nagyszombat melyekrl — szab.. kir. A város neve. Tyrnavia. szinte lármás fiatalságáról meg ne emlékezzünk. - . St jelene is éppen azért érdemel kiváló figyelmet. a kis magyar Alföld szélén. Nagyszombat városa Pozsony vármegye északkeleti sarkában terül el. kíméletlenül végezheti munkáját. — . . . E város elkel helyet kér nemcsak Pozsony vármegye történeti keretében. hanem az egész ország kultur-históriájában is. délnek tart. Földrajzi helyzete: a Ferrótól számított keleti hosszúság 35°14'0. keletrl Kas. A várost észak-déli irányban a Tirna-patak szeli át. . E patak u. hogy kicsinyesnek látszó emlékeit is szóbahozzuk. hogy emez érdemekben s emlékekben gazdag múltjáról. hazánk azon helységei közé tartozik.és Alsólócz. Vannak. Spácza. a Kiskárpátoktól vagy két órányira.és Nagybresztovány. másfél századon keresztül tzhelye az egyetemi oktatásnak s vele a magyar tudományosságnak. igen termékeny síkságon.a haladó id. kir. Rózsavölgy községek.

iros Iv Btl|a - a város mását látják benne. ma: Rózsavölgy) falvaknak. követ szabadon vághassanak. Pat. Zsigmond sörfzésre. reá faragott gyermekalakot tettek. ma: Modorfalva) és Razma (késbb Rossenthal. Magánlevelezésekben még a XVIII. mindálta- Lakosai. III. megkülönböztetés kedvéért. Heider Mittheil. 18 méter magas és majdnem két méter széles falai már állottak. mondanunk sem kell s német nevének kiírásán a filológus nem fog megütközni. ebben sem ad fölvilágosítást. Béla király. melyek a XIV. Nayy-Szombat-nak nevezték. IV. Szombat-nak. II. vagy annak ispánja eltt tartoznak megjelenni a tizedet a németek szokása szerint fizessék és polgárai fölött pallosjoggal bír. H. Különös féltékenységgel rizte a város azt a privilégiumát. Géza 1152-ben. III. szinte középponttá tették. esak a királytól vezérelt hadsereghez kötelesek csatlakozni nem párosviaskodás. hanem 12 ember esküje dönti el a pörös kérdéseket csak a király. tehát a a Szombathely vásár. Ezért királyaink késbb is több kiváltsággal ruházták föl. E név magyarázata IV. Mátyás 2. Ulászló 1. Tradiczió. civium de Zumbothel cum rota fortune. Ura lett továbbá Zill. mely utóbbiakkal is már vagy kétszáz év óta bír. így a város épületei is gyorsabban szaporodtak.1 74 Nagyszombat. majd a nyitrai püspökséghez tartozik. mint sok másban. . A város eredete egyébként az els évezred homályában vész el. Javadalomképpen a városnak adta a Girrinch földet. János fejét látják e czímerben mert a város állítólagos legrégibb temploma is a mai invalidus-templom e Szent tiszteletére épült. a többit kizték. Egészen sajátszer a város czímere. Ezek közül nevezetesebbek azok. Nagy Lajos vám. . lejebb félhold és csillag. Ok voltak a város jómódú s értelmesebb polgárai. Laureac. Zsigmond 2. melynél fogva 1494-tl.helynek veend. Szt. hogy polgárai senkinek a hatósága alá sem tartoznak. Magersdorf. Ezt bizonyítják a város számadáskönyvei is. László király árúmegállításra adott neki jogot s Mátyás elég magas vámot engedélyezett 16 hídja fenntartására. Els lakosai eleinte legnagyobbrészt németek voltak s igen virágzó ipart s kereskedelmet teremtettek. a várost megváltja s 1238-ban a szab. a mély várárkot a Tirnapatak bven ellátta vízzel s Nagyszombat csakhamar a legkiválóbb helyek közé tartozott. IV. — fejet a körirat alapján ma — — — a városi tisztviselk. illetleg 1539-tl zsidó a városban s annak határában le nem telepedhetett. V. Az egyközép ketts kereket küllk gyanánt oszlopocskák tartják össze.és adómentességen kívül azt is megengedte. a várost Vörösk várával együtt hozományul kapja s a falkerítést (1220 körül) befejezi. Szombati-nak s késbb.Et Deus in rota. Petz (Chron. mely „a keresztény szellemben átalakult szerencse-keréknek legjelentékenyebb példánya" (L. az A kett elég világos lában A bet. „iparosok s kereskedk nevei is mind németek (Pintér s Német kivételével). Bavariae) szerint már a VII. Moderdorf. majd Rosindol. et. Aepp. fallal kezdi bekeríteni. hogy a kiskárpáti erdkben fát. gyermekgyilkosság szolgáltatott. E kiváltság kbl . s a zsidóvárosba vezet kaput befalazták. ma Bresztovány Magyarád (Magerád. Hogy az els vélemény a legvalószínbb. Ma is 10 országos s 2 heti-vására van. A magyarok kezdettl fogva Ssombathely-nek. . mint a mely Moesiához. 1859). Béla a vasárnapról szombatra tette át a vásárok napját s elég könny város fekvésénél fogva kiválóan alkalmas volt a kereskedésre. A két kerék : . városok sorába iktatja mivel pedig az errl kiállított aranypeesétes kiváltságlevél a tatárjárás dúlásai alatt elveszett. mikor Henrik osztrák herczegtl visszafoglalta. kir. Erre okot két állítólagos ker. s utána mások is Bél Mátyás Ker. Ferdinánd 4 országos vásárt engedélyezett neki. században szerepel e tájon Tirana vagy Tirna város. Bélának Primislav cseh királyhoz nül ment leánya. Némelyek szerint már az 1140-iki okiratok szólnak róla. század végéig németül Írattak s Krisztus-fejnek tartják. század elején is esak Szombatit néven szerepel. 1267-ben megújította azt s több új privilégiummal ruházta föl a várost. század közepétl a XV. A küls keréken e fölírás van: S. Az els esetben 10 zsidó férfit s két nt a ftéren meg is égettek. a v. közepén lev és SÍ . Konstanczia. mely ma Gerencsér néven nagy falu. st át sem utazhatott.) és Orenpeck (Chron. — — : : közötti körgyrben van jelkép. kik e várost a morva és osztrák határszél közrehatása következtében jelentékeny ipari s kereskedelmi helylyé. Középen egy fej van e körirattal -f.

illetleg Szombathelyen. Elzményképp végül érintjük azokat a mozzanatokat. Pozsony után. a városhoz szláv levelet küldött. IV. Nagy Lajos idejében jelentékeny hely. Géza. a Mária-szobrot a katonai elmekórház homlokzatfalába illesztették. hagyomány szerint I. Az Arpádházi királyok idejébl nagyon keveset tudunk e városról £fráy pká pedig. Hunyadi László mint pozsonyi gróf bocsátott ki e városból néhány levelet. r . leggazdagabb városa lett. hogy a város többsége vagy éppen elöljárósága a tót nyelvet használta. Károly és Ottó küzdelmei is sokat ártottak e helynek. azt királyaink kitüntet jóindulatából is következtethetjük. zsidókaput het egy gálatot e jogot látozza A 1800-ban megnyitották ós a gyermekszobor helyébe Mária . mikor serege Pozsonyig hatolt. mikor 1432-ben egy vásár alkalmával a husziták megrohanták. Ez idtájt a vidéken s városban meglehets számban voltak a szlávok. jele tehát.szobrot tettek. tót nemzetisége. II. vagy fejldésére és hanyatlására hatással voltak. nagy király gyakran és szívesen idzött e városban. melyek e NAGYSZOMBAT REGI PECSÉTJE. kereskedelmi életének deleljén állott a város. hadjárata eltt. E csapásból nehezen tudott kilábolni s úgy látszik.. Egészben véve azonban e korbeli élete nem eléggé ismert. s a király. Venczel. Ebbl azoban arra következtetni. ellenkezik a város nemzetiségi fejldésének ismeretével s a levéltári adatokkal. ez idtl fogva kezd a szláv elem beszüremleni. városnak a tatárjárás borzalmait is kellett tapasztalnia. Béla huzamosabban s többször idzött Nagyszombatban. gazdagodásnak indult. Az említett csapásokat a város hamar kiheverte és ismét rohamos fejl. tudásunkat csak az országos levéltárból szerezhetjük. 175 késbb is két izben — — Ferdinánd alatt 1539-ben és Lipót alatt 1686-ban megersítést nyert. Azt tartják. Jótékonyságának monumentális emléke a mai plébánia-templom. Nemsokára északnyugati Magyarországnak. Géza többször megfordult e városban Salamonnal vívott harczai közben s állítólag már is épített templomot a mai plébánia-egyház helyén. vagy ismertetésének megértésére szükségesek. ^f A A — A A . II. német. Mátyás pedig a csehek ellen indított hadjáratának szinte középpontjává tette. hogy eleven élet volt benne. ettl fogva kezdett kialakulni a város három . Ipari. s mert levéltára csak a XV. Hunyadiak alatt is meglehets szerepe volt e vidéknek és a városnak. József mindjobban kors az 1790-iki országgyléstl is hiába kérik e privilégium viszszaállítását. kifosztották és fölgyújtották.Az Anjou-kor. város életére némi világot vetnek. a német lakosság pedig fogyóban van. désnek. Majd Ottokár cseh király kétszer is földúlta. Egyideig a hatalmas trencséni Csák Máté is ura volt a városnak. II. Endre szintén sokat tartózkodnak e tájon. Mikor pedig 1866ban e kaput végleg lebontották. Vak Béla. Még 1773-ban is csak királyi engedélylyel jözsidó orvos vizstenni.Nagyszombat. melyet kezdett építtetni s befejezését örökségképp Zsigmondra hagyta. század közepétl szolgáltat anyagot.magyar. hogy itt gyakrabban megfordult.

mind nagyobb számban telepszik meg és csakhamar túlnyomó elemmé fejldik. nagy gonddal készülnek s nemsokára csaknem kizárólag magyar nevek szerepelnek a tanácsban.(késbb róluk Káptalan-. Fönmaradt a XVII. fehérvári czéheknek magyar szabályzatot adtak. szorgalmas tanulókat asztalához s lakásra is házába luthefogadta. mely a török ell már 1532-ben menekült néhány tagja ide jött s végre 1543-ban a város állandó szállást engedélyezett az egész káptalannak. Bethlen az invalidus-templom helyén volt dülea katholikusok többen dez templomot adta nekik. történt. E nyugodtabb helyek közé tartozóit Nagyszombat is. ránusok 1615-ben a Fels-Jakab-utczában. A város czéhei országszerte jó névnek örvendtek. plébánia-templom körül telepedtek le s építettek új házakat a Magas. lutheránusok is sok megpróbáltatáson mentek át. századból a szcsök. Lllésházy alnádor halála után a kálvinisták magukra maradtak.(ma azon a részen Seminarium-) és Jeruzsálemutczában. 17(1 Nagyszombat. fogója Asztalos András jómódú polgár volt. De ez új felekezetek egymás között folyton egyenetlenkedtek. hogy engedély esetére lutheránus prédikátort is káljuttathasson a városba. Többször akartak templomot építeni. Ennek buzdítására alakítja meg 1603-ban a kálvinista egyházközséget. Á magvai. A A A — A A A A - — . az istentisztelet az a tanárokat s a szegény. még többen elköltöztek s e felekezet itt nemsokára egészen elenyészett. szabók czéhkönyve s ez is magyar.. tornyos templomot és a lelkész és iskola számára épületet emeltek. A keresked-ezéh L547-ben magyarul szerkeszti meg szabályzatát s legnagyobbrészt magyar nevek szerepelnek itt is. Ettl fogva a lutheránusok fölülkerekedtek. részben ittlétekor. vinisták közül sokan áttértek. Bazinba költözött. 1570-ben elfoglalják a városi kórház kis templomát s a híres Bornemisza Péter itt prédikált. ötvösök. Várday. altariákból (vallásos pénz. Sok fiok-czéhet alapítottak s a szeredi. itteni kanonok-plébános. szíjgyártók és kereskedk czéhe a XVI. a híres Szenczi Molnár Albertnek levelez barátja. Igen nagy befolyással volt a város fejldésére s fölvirágoztatására az esztergomi érsekség és káptalan. de 1671-ben. pedett magyarság Kálvin tanaival ismertette meg a várost az itt lakó német protestantizmus és szláv elem pedig a lutheránus prédikátorokat követte. századtól kezdve magyarul vezeti ezé hkönyveit.hitújítás mozgalmai sem hagyták érintetlenül városunkat. de nem bír velük. semptei. Ez ellen a támadás ellen panaszkodik Telegdi Miklós.lakosság. Rákóczy leveretése is elvesztették s után egyetlen templomukat a Fels-Jakab-utczait legnagyobb részük Pozsony-Szentgyörgybe. Megalapították a káptalani iskolában a gimnáziumot. városi tanács sokáig küzd ellenük. Gergelynél magyar protestánsok elfoglalták a plébánia-templomot (1605 körül) 1576-ban. A A A : A . Latin nyelven. 1789-tl pedig minden hónapban egybegylhettek úrvacsora-vételre. 1573-tól a város évkönyveiben magyar részletek is fordulnak el s 1574-ben magyarul szerkeszti meg statútumait. Modorba. de a városi tanács nehézségeket emelt s így az egykor hatalmas és népes egyházközség máig is e helyiségben tartja istentiszteletét. Részben megmaradt birtokaikból. késbb étterem volt) a katonákkal együtt évenként egyszer. valamint az eladások is elvette. Hosszú idn át hitközségük sem volt s csak 1780-ban alakult meg újra. városi tanács jegyzkönyvei. a híres hitvitázó. Mikor pedig templomukat s iskolájukat a város egyik házában tartatott. Oláh és Veranesics érsekek életében. részben pedig a várostól. élén az esztergomi érsekkel. 1636-ban még a Pálos-utczában építenek egy templomot paplakással és iskolával. illetleg iparos. De nem jutottak annak birtokába sohasem. kovácsok.). XIII. a birtokügyi tárgyalásokban. jótevje. 1787-tl kezdve az invalidus-ház egyik termében (egykor templom. II. s ezt Bocskay is jóváhagyta. mert . Thurzó nádor csak azért karolta fel ügyüket. Az iparos-osztály is jelentékeny tényezje volt a magyarosodásnak.mint monda kálvinisták fpártvannak.és házalapítványok) éltek s ezeket a város ezentúl csaknem kizárólag nekik adományozta.és keresked-czéhektl fölállított ú. ma Béla kir. A lakatosok. a ferenezrendiek szomszédságában nagy. majd 1683-ban végleg elvesztik. veszprémi. S mindez a káptalan szemeláttára. e városban hamar terjedt s nemsokára a katholikusokkal szemben fenyeget állást foglalt el. AmohiosiTési A aíau! tás \ mohácsi vész után a város fejldésében nevezetes fordulat állott be. Sarkantyús. töröktl megszállott alföldi ós dunántúli vidékekrl a nemesség és iparosság a kevésbbé zaklatott helyekre költözködött.. n.. betele-^.

£ o N (/> =^ CD .

.

Télfi Iván. lábraállítja. Mária Terézia újabb s újabb kegyekben részesíti. mégsem volt ment a háborúk gyászos eseményeitl sem. 177 XVII. I. a híres polyhistor (1531 84). mert bezárták elttük a kapukat. II. Az egykori intézetek közül csak a gimnázium és a konviktus maradt itt. XVI..Zsámboky János (Sambucus). XIX. eleséget kellett küldenie. 1724ben kerületi táblát kap. 1630. Rákóczy Ferencz. a szerzetek jórésze megsznik seminariumainak egy része kö- nek A HÓHÉRPALLOS. 12 . Nagyszombat ugyan kívül esett azon az országrészen. stb. melyek oly sok fúri s köznemesi családot fztek Nagyszombathoz. A város igazi nagysága. 1562. várost. mozgatója a vallási vitáknak s közel kétszáz éven át megszólaltatója a magyar tudományosságnak. BÍRÓI BUZOGÁNY ÉS VÁROSI HADNAGYI KARD. hogy az 1854-iki új megyebeosztáskor az ú. századról keveset szólhatunk. és Nagyszombat a többi lefokozott kisebb szab. népesebbek egyéb intézetei folyton maga a város is szépen épül emeletes házai e korból valók. . II.. tartott itt is Ferdinánd 1545-ben s 1550-ben országgylést több béketárgyalás . városok sorsára jut. 1629. Rákóczy Ferencz nevelje 18 éven át. 1876-ban megsznik a kerületi tábla is. Az 1615-ben újra letelepedett jezsuiták a gimPázmány náziumot virágzásra juttatják . 1734. konviktusát ama bezárják s mindezekkel megszakadnak mindkötelékek..Kis-Róma" czímet. 1611. folyt itt (Bethlen. Nádassy János híres jezsuitaszónokok Kiss Imre jezsuita.. 1564. Megemlítjük még. A - — .. Avárosnak néhány nevezetes szülöttje is van. n. Pázmány nak s a utódai új intézeteket alkot- viseli XVII. s régi század csak fejldni látja a s xvni. megalapítja az egyetemet... segíti a helybeli férfi. a nagynev hellenista Emmer Kornél jogtudós. században többször sok katonát. 1658. Nevezetesebb tartományi és egyházmegyei zsinatok voltak az 1560. ha az egykorú ismertetk nem tudnak betelni magasztalásával. kir.és nszerzeteket s elevenség zsendül a vallási és kulturális élet minden terén. század Egyeteme . Els negyedében a káptalan XIX szazad. dag 1561. kultur-tör- téneti jelentsége tulajdonképpen Pázmánynak nagyszombati alkotásaival kezddik. Azokkal együtt a magyar iparos-osztály is elköltözködik s a városra a pangás nyomasztó szelleme nehezül. srbben telepednek meg házakat vesznek itt. visszamegy si székhelyére s vele több fúri család végképpen elhagyja e várost. s a város gyors fejldésre s szép jövre számíthatott. is A s a városban.Nagyszombat.. s nem csodálkozunk. Káldy György. években. 1633. Az egyetem 1777-ben Budára kerül. országos zsinatok és diplomácziai tárgyalások színhelye. a nemes ifjak konviktusát. vívott sok százados küzdelem csapásait nyögte. 1648. veti az egyetemet. Az átvonuló Basta seregei is raboltak a külvárosban.. Fels-Nyitramegyének a fhelye volt.. század közepén már méltán Nagyszombat a .. pénzt. A A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye.) A XVIII.nagy papnevel-intézetet.. Népes. mely a törökkel Háborús idk. Egyszerre azonban elveszti minden dicsségéés nagyságának alapját. század. építenek összeköttetéseik révén e helynek a gazfnrak mind és intelligens város jellegét kölcsönzik. Bocskay-féle fölkelés idején sokat szenvedett. 1566. Megindul a híres nagyszombati jezsuita-sajtó. .

a Párna patak partján temették el. Mégis megelégedett azzal. Rákóczy Ferenez fölkel-hadjáratában szintén van szerepe a városnak. kik a kuruezok ell menekültek ide. Rákóczy a Klári sszák mögötti partról nézte az ütközetet. mikor Mansfeldet üldözték. a már elhagyott s egy részében invalidusoktól lakott óriási egyetemi épületet s az egyetemi templomot. Heister bevonult a városba s az egyetemi épületben a jezsuitáknál szállott megrémült lakosság idemenekült a durva zsoldos katonaság ell s ket rábírni hogy házaikba menjenek ismerték a zsoldos katonaság szavahihetségét. Dúló Ádám parancsnoksága alatt. piramisszer oszlopot „Nem e k. melyben a fejedelem is részt vett. Maga* Thököly a városba hatol. s A a : //. 800-at elfogtak. E rémít szerencsétlenségben a városnak i-saknem fele. alig A lehetett . következ évben. hogy egyesek. Tirna és a Párna patak közt folyt le s Gerencsér alatt szerencsétlen véget ért. hogy néhány idegen származású rendtagnak távoznia kellett." Déli oldalán pedig: „Az 1848-ik évi decz. Emlékükre egy közönséges tót földmves derék özvegye emeltetett vagy 100 év múlva kkeresztet s reá e tót c-hronostikonos föliratot vésette A A A A A Martina JVDa LeszkoVszkI KVrVCkICh VojakVV (Az évszám 1805. a gazdasági majorokat. decz. Bethlen elször megsarezolta. új. a városi halastó partjáról (a mai Ribnik) lerajzolták az várost s e kép a helybeli ferenezrendiek kolostorában máig megvan. a tanácsot hivatalától megfosztja. kiknek egy részét a tz és füst emésztette el. tetteitek hirdetik dicsségemelt. mely utóbbiban s az alatta lev kriptában igen nagy kárt tettek. re w" etek v ^ r0S évkönyvei gyakori és nagy tzesetekrl emlékeznek meg. fejedelem hadserege 1703-ban bevonul Nagyszombatba. egyébként buzgó katholikus módjára viselkedett s az egyetemi templomban többször megjelent. 1666-ban. déltájban. ez esetben szigorú nyomozást rendelt el. Simunics tábornok Nádas fell jött nagyobb sereggel s délután 4 és 5 óra között északról a városba ágyúztatott. csata hevében. 1871. mely 150 lakóházat elhamvasztott. Alig három hó múlva Bercsényi közeledett Nagyszombat felé. 16-iki nagyszombati ütközetben elvérzett honvédek emlékének e város és vidéke." franczia hadjáratok A A katonaság ellepte A : Hazafias alkalmakkor e kegyeletes helyhez történik a kivonulás. mert úgy értesült. a protestánsokat megajándékozza jogos templomukkal és a városban.. Dúló is kirontott. hóban támadt Tbököly seregeinek elvonulása után. idején is sok zaklatásnak volt kitéve a város. Bár a jezsuiták iránt jóindulattal volt. csekély számú elesettek emlékére a város érdemes polgársága közadakozásból 1871. meg. sok pénzt. fképpen a németek és csehek. sereg jöttének hírére a kapukat megnyitották. 15-én a futeza alsó végén szép. okt. 1848. mely 1683 aug. élelmet adtak város az e vidéki hadjárat középpontja lett. Legtöbbet szenvedeti a Thöüöly-féle fölkelés idején. erre a városi rség is kiszökött körülbelül 200 elesett kuruezot a gerencséri országút mellett. a város nagy része leégett. más részét az elszabadult barmok gázolták agyon s ismét . de golyótól találva elesett. Nevezetes az 1566-iki tzvész. Wallenstein katonái is fosztogatták a küls részeket. Egyszerre több helyen ütött ki a tz s a nagy zavarban a ^ ég kapukat sem tudták kinyitni. mintha végpusztulásától féltek volna. késbb kétszer is bevette ós rséggel megrakta. felerészben protestáns magisztrátust nevez ki templomokat osztogat s a jezsuitákat állítólagos osztrák érzelmükért csak 30 ezer filiiyi jótállás ellenében menti föl a gályarabság alól. 1704 decz. Északi oldalán e fölírás van tekét. Nagy lett a rémület a kollégiumban. itt történt az els nagyobb ütközet. 26-án. . líákóczy György 1645-ben bevette és keményen megsarezolta.: 1 78 Nagyszombat. míg aztán az egész dics küzdelem is szomorú véget ért. 16-án volt az utolsó csata Nagyszombatban. Sok vidéki is volt a városban. I.) pohrbenl VkazVgV. vagy négyezer ember elveszett. kuruez rséget helyez el. Ghiyon csekély számú legénységével rövid tusa után hátrált s emberei közül kb. Száz év múlva. 1706-ban ismét elvesztették e várost. ez alkalommal. minek hírére a német katonaság menekül s Bercsényi kardcsapás nélkül bevonul a városba. Legborzasztóbb volt az a tz. áruló szerepet játszanak.

Nagyszombat.

179

a falakról a mély, iszapos várárokba ugrottak s odavesztek. Csupán a Jeruzsálem-utcza s az egyetem tája maradt épségben. Az idnként dühöng pestis e városban is megkövetelte a maga áldozatait, st mocsaras tája, úgy látszik, elsegítette annak gyakori keletkezését. város évkönyvei, különösen az 1509., 1586., 1632., 1633., 1645., 1679., 1708., 1739. s 1740. évnél siratják el a nagyszámú halottakat. Legnagyobb volt 1679-ben. 1708-ban is sokan elhaltak s a hagyomány szerint a plébániatemplom egyik Mária-képét könyezni látták a nagyszombatiak szomorú sorsán. 1740-ben is oly nagy pestis pusztított, hogy lu5 ház egészen kihalt város ekkor fogadalmat tett, hogy évens ezeket a tanács bezáratta. ként Sasvárra búcsújárást rendez. Az 1708-iki pestis alkalmából 1710-tl fogva évenként fogadalmi ünnepet ülnek nov. 21-én, Szz Mária bemutatása ünnepén. gyakori s nagy mértékben dühöng pestis egyik okát látták a városi mocsaras halastóban is. Már 1700-tól fogva tervezik az északinak a kiszárítását (mert volt egy Szilincs felé is), de csak a negyvenes évek végén valósult meg Mária Terézia utasítására s az a terület ma Ribnik néven kaszáló. Végül az 1831-iki koleráról is megemlékezünk, mely ijeszt mér-

mások

Járványok.

A

A

A

NAGYSZOMBAT AZ 1666-IKI TZVÉSZ ALATT.

tékben pusztított. Alig négy hónap alatt közel kétezer ember halt meg. Temetjük a várostól északra vagy másfél km. távolságra van kápolnáját Iványi, az akkori érseki helynök emeltette, a ki nemsokára szintén áldozata
;

lett

a kolerának. város fejldését elsegít és akadályozó tényezk futólagos meg- a említése után áttérhetünk a mai Nagyszombat ismertetésére. Két frészbl áll bels és küls városból. belvárosi rész a régi falaktól határolt négyszögalakú terület. Ez a régi Nagyszombat. Ferdinánd 1551-ben szabályozta az építést és elrendelte, udvarok és kertek hogy az egyes házakhoz telkek tartozzanak. Ettlfogva még jobban meg volt nehezítve az építkezés. Kívül építeni azonban nem volt szabad s 1601-ben a meglevket is lebontatták. De tanácsos sem volt ez a küls építkezés, mint azt a nemsokára megkezddött hosszas hadj áratok igazolták. falnégyszög egyes részeit, fképpen a déli s északi oldalon, 1820 és 1840 között lebontották. déli fal hossza 420 m., az északié 470 m., a keletié 715 m., a nyugatié 817 m. A bels város területe (de nem e hiányos 2 2 falakból konstruálva f615,890'346 tehát a küls városé 1.593,751-145 2 az egész város területe 2.209,641 491 város határa (nem számítva a város területét) 10,473 hold és 1159 négyszög öl. A városnak csaknem dél-észak irányában elhelyezked négyszög alakját a középtl kissé nyugatra, szintén dél-észak irányban a futcza szeli át s

A

város

leírása,

:

A

A

A

m

;

-

m A
.

m

;

12*

;

ISO

Nagyszombat.

A

régi,

városi

korház.

kelet-nyugati irányban, a ftéren át, a f keresztutcza két egyenl részre: Alsó- és Fels-hosszú utczára osztja. futczával párhuzamosan halad a többi, és pedig: nyugatra a Gabona-utcza és a Ferencziek-utczája, keleti Pék-utcza, Felspatak-utcza oldalán a Pálosok utczája, Alsópatak-utcza ezektl keletre csaknem velük párhuzamosan: a Simor János-utcza s folytatása a Szt. János-utcza; ezektl keletre, velük párhuzamosan: a Béla királyuteza, Jeruzsálem-utcza, Jericho-utcza; végül a déli és északi s részben a keleti oldalon a XIX. század elejétl fogva a falakhoz épített Alsó- és Fels-bástyautcza. Az említett kereszt-utczán kívül van még vagy hat kereszt-utcza, melyek azonban csak sikátoroknak nevezhetk; az egyetlen Alsópatak-utczát kivéve, nem is lakhatók, annyira szkek. mint a vasúti állomásról jövet, a honvédemlékhez jutunk, ott kezddik a F-utcza. Kelet fell a kir. járásbírósági és telekkönyvi hivatal helyisége, nyugat fell pedig a messze vidéken jó hírnévnek örvend Polniczkyszálló nyitja meg. Ez az utcza elég széles, kocsiútja jól kövezett, gyalogjárója azonban nem felel meg a modern igényeknek. Épületei kétharmadrészben emeletesek, a többi földszintes. E helyen megemlítjük, hogy a város házai általában igen régiek s mai emeletes magánépületei legnagyobbrészt a XIX. század elejérl valók. Hat középületén kívül csak egy kisszer magánháza kétemeletes, azt is egy esztergomi kanonok s városi plébános építtette F-utcza házainak jórészét furak s köznemesek épít(Schwartzer, 1770). tették. Az Esterházyakn&k^Zichyeknék, Illésházyakn&k, Tolvayokn&k, Pybereknek s Bencsikeknek voltak itt házaik. Az új járásbírósági épület szomszédságában van a régi városi kórház srégi, kis csúcsíves templomával. hagyomány szerint a ferenczrendieknek építtette a város 1238-ban s kezdetben Szt. János, késbb Szt. Mihály, végül Szt. Ilona nevére volt szentelve. Mikor a ferenczrendiek 1363-ban mai helyüket kapták, e helyet elhagyták. így érte meg a hitújítást, mikor aztán a protestánsok 1570-ben elfoglalták, melléje lelkészlakást és iskolát építettek. Nemsokára bedlt s a város tulajdonába ment át. jogtudat azonban fenváros nem maradt s a különvált kálvinisták 1609-ben újra követelték. adta oda s késbb kijavítva, városi kórházzá alakította át. Mai alakját a XVIII. század közepén, s elég tetszets, oszlopos bejáratát a XIX. század betegeket Szt. negyvenes éveiben nyerte, jórészt magánalapítványokból. Vincze apáczái gondozzák. Igénytelen külsej temploma külön megemlítést érdemel. Alapépítkezése a XV. század második felének az ízlését tünteti föl. Eredeti a szentély,

A

,

A

A

A

A

A

A

A VÁROSHÁZA.

Nagyszombat.

181

A FERENCZ JOZSEF-TER.

a nyugati homlok (a kapubejárat), a sekrestye s a fölötte lev alacsony, széles torony. hajó átalakult, st - - tán a protestánsok birtokában kereszthajóval bvült s a két ág fölötti kis tornyok a czentrál-templom alakját kölcsönzik neki. Hossza mindössze 22*8 m. a szentély magassága 76 m. a hajóé, a késbbi átalakítás által valamivel nagyobb. Tovább haladva, csupán a kétemeletes, tetszets külsej városháza az, mely figyelmet kelt; tágas, díszes erkélye, hatalmas oszlopokon nyugszik. srégi idk óta e helyen állott a városháza. mai épületet 1793-ban emelték, mint az erkélyen lev chronostikon is mutatja:

A

;

;

A városháza.

A

IVstltlas atqVe seCVrltatl

pVbLICae eX

í'VnDaMentls poslta.

Itt vannak a városi hatóságok helyiségei s a városi levéltár egy része. Nagytermét néhány uralkodó arczképén kívül, Szelepcsényi és Simor prímások képei díszítik. Folytatólag az utcza az ú. n. Kenyér-térré liszt- és gabnapiaczczá bvül. Itt van a m. kir. posta- és távíró-, továbbá a telefon-hivatal az ág. ev. hitközség bérházában. Az Alsóhosszú-utczában 43 ház van. Ezután a Ftér következik, mely a régi századokban mint fórum maius szerepelt; itt volt a pellengér, melyet 1787-ben távolítottak el. Ez volt egyszersmind a F-vásártér. A XVIII. század elejétl fogva Szentháromság-tér volt a neve, egész a millenniumig. Azóta Ferencz József-tér nevet visel. Elbbi nevét a nagy és díszes Szentháromság-szobortól vette, melyet már 1695-ben emeltek és késbb, 1725-ben, fogadalomból megújítottak. Legújabban szintén restaurálták s méltó díszéül szolgál e térnek. E térre néz a Fekete sasvendégl, melyrl csak azért emlékezünk meg, mert e czímen már 1625-ben keletkezett. I. Ferencz itt jártában ide volt beszállásolva (1811). Második szomszédja a színházépület, a város hazafias és emelkedett gondolkozásának impozáns emléke. 1831-ben épült, tehát a legrégibb vidéki színházak közé

a

színház,

tartozik.

betk beszélnek az akkori társadalom Aere sociali, MDCCCXXXI. Homlokzatán pedig e chronostikon van: IsthanC aeDeM ThaLIae posVIt senatVs aC popVIVs TlrnaA Iensls. (1831). Magyar és német színdarabokat szoktak itt színre hozni; továbbá a hangversenyeket, hazafias és jótékony czélú eladásokat, st a bálok egy részét is itt tartják. Legutóbb jelentékenyen javították.
színpad ívezetén aranyozott
:

A

nagylelkségérl

nyitja meg. E forintba került.

oldalán a város-torony a készült s 4690 arany tztorony szerepét csak 1688-tól fogva viselte a toronyr számára állandó lakást készítettek s ez állás a mai napig megvan. Az 1683-iki nagy tzben a teteje leégett s azt újra építették. Szomszédságában van a
s ezt keleti

A Ftér után a Felsö-hosszú-utczába jutunk

város-torony,

négyszög hatalmas torony 1574-ben

A

;

:

182

Nagyszombat.

mely az els Ratio Educationis értelmében alkotott normális iskolák számára épült (1777). Szemben vele van a jezsuiták kéttornyú, díszes temploma és emeletes, üégyszögalakúj tágas társháza. E templom és kolostor eredetileg a Szentháromság rabváltó szerzeteseiközönségesen: trinitáriusok számára készült, abból az alapból, mely a város polgárainak az 1708-iki pestis dühöngésekor tett fogadalmi adományaiból s Okolicsányi János esztergomi kanonok, késbb nyitrai püspök 9000 forintnyi alapítványából jött össze. Okolicsányi nagy. díszes ezímere -az alapítvány értelmében a templom homlokzatát
városi elemi iskola,

ékesíti e fölírassa!

Laudetur SSS.

Trinitas,

CVIVs perpetVo CVLtVI hanC eCCLesIaM saCraVIt Joannes de eadem, E. Ep Nov. Can. Stri., S. C. Rg\ M. Con., unus
excel.

Okolicsányi e iudicibus

Tabulae Septemviralis.
adja, de a kolostor
is

már 1719-ben lakható igen sok pénzbeli alapítványt, házakat, külvárosi kerteket, vidéki szlket kapott. Mikor II. József e szerzetet /84-ben eltörölte, a kolostor az új szervezet, 5 osztályú kir. gimnáziumot fogadta be, melyben világi papok s világi tanárok tanítottak. 1807-ben a visszaállított benczések kapták meg a gimnáziumot és a templomot. E szerzetesrend ekkor már negyedszer telepedett le a városban. 1852-ig voltak itt s ez id alatt e rendnek több jeles tagja mködött itt, mint Czinár Mór, Szeder Fábián, Cserven Flóris, De la Casse Benjámin. Mikor 1852-ben Scitovszky az 4 osztályúvá lett gimnáziumukat fgimnáziummá fejlesztette, a szerzet Esztergomban kapott helyette fgimnáziumot s helyükre a primás a jezsuitákat hozta vissza közel egy százados távollétük után; a gimnáziumot pedig Esztergom-fegyházmegyei papokra bízta. Itt van a rend újonczháza s papjaik a hívek lelki gondozásában segédkeznek. Az utcza további részében közönséges magánlakások, kereskedések vannak. F-utezától nyugatra, vele párhuzamosan húzódik a Gabona- és Ferencziek-utczája. Mind a kett régi, közönséges, földszinti házakból áll a Gabonautczában 38, a Ferencziek-utczájában pedig 40 épület van. E két utczának a XIV. századtól kezdve közös neve volt: Szt. Jakab-utcza. E nevét a ^emrimá* ferenczrendiek templomától kapta, mely Szt. Jakab tiszteletére van szentelve. E templomot, mint már említettük, 1363-ban Nagy Lajos építtette a mellette lev kolostorral együtt a ferencz rendiek számára. Késbb, úgy látszik, megrongálódott s a XV. században a pannonhalmi benczések kezére került. Ezek azonban csakhamar elhagyták a várost. mai templom és kolostor a nagy Pázmányt tiszteli második megalapítójául. 1633-ban közel 40,000 forint költséggel szép, tágas templomot építtet s melléje négyszögalakban vagy 60 személy számára emeletes kolostort. rend itt helyezte el bölcseletés hittudományhallgató növendékeit, kik tanulmányaikat sokáig saját házukban s nem az egyetemen végezték. Pázmány e tényével a ferenczrendiekben a kath. egyháznak kiválóan hazafias és önzetlen munkásait akarta megbecsülni s a jövre is lekötelezni. S valóban, e szerzet a városban igen sokat tett a magyarságért. Nemcsak templomukban prédikáltak magyarul, hanem vagy két századon át a székesegyházban is voltak a magyar szónokok s 1700-tól fogva ugyanoda német szónokot is állítottak. Az utóbbi állás máig megvan, Klarisszák lelki gondode a magyar szónok tiszte 1840 után megsznt. zását is végezték s e híres nevel-intézetben mindig magyar prédikácziókat tartottak. kolostor hálából s tiszteletbl megrajzoltatta nagy jótevjének, Pázmánynak életnagyságú arczképét, mely a kolostor ebédljét díszíti. Ezt tartják Pázmány leghívebb arczképének (Dörre). A háborúk s tüzek csapásait e kolostor sem kerülte ki. Templomukat Bocskay a protestánsoknak adta; de Forgách érsek már 1607-ben visszapestisek vette. Az 1666. és 1683. évi tz sokat ártott épületeiknek. alkalmával páratlan önfeláldozást tanúsítottak s a városi polgárság közadakozásból a mai utczai emeletes kolostorszárnyat építtette nekik, mely 1749-ben lett készen. Ma a szigorított szabályú ferencziek lakják, kik a hívek gondozásában igen nagy szolgálatot tesznek. 1900-ban templomukat szépen kifestették s általában igen jó karban tartják.
volt.
1

E ehronostikon az 1734. évet A templom és kolostor késbb

A

;

A

A

k

k

A

A

A

;

Nagyszombat.

183

E soron mindjárt következik a 102. sz. ház. Emlékezetes hely, mert itt állott egykor az egyesült protestánsok temploma, mely annyi ezivódásnak volt a tárgya. 1615-ben építettek itt toronynyal s harangokkal ellátott tágas templomot, melléje lelkészlakást és iskolát. S ez idben 3 templom is volt a kezükön: a mai plébániai templom, a Nyáry Sarolta által ajándékozott telken kezdtek építeni ugyanoly helyiségeket az Alsó-patak-utczában. Legtovább maradtak Szt. Jakab-utczai
templomuk birtokában, csekély megszakítással az 1666-iki nagy tüzig. Ezután, alig hogy kijavították, 1671-ben ezt is, meg az alsópatak-utczait is elvették tlük s a város amazt a benczéseknek (most jöttek ide másodszor), emezt a pálosoknak adta Thököly ugyan 1683-ban visszaadta nekik, de távozása után né-

hány hó múlva ismét mindakettt elvesztették s ugyanazok a szerzetesek kapták meg. II. Rákóczy
Ferencz 1703-ban bevonul a városba s a benczések templomát visszaadja a protestánsoknak, Heister azonban kegyetlen önkénykedéssel veri ki ket; az ajtókat betörték s a prédikátort a ferencziek mögötti kiskapun

A VÁROS-TORONY.

..örökre" kiutasították. Ekkor nagyon sok protestáns család végleg elköltözött Nagyszombatból. A düledez épületet a trinitáriusoknak ajánlotta fel a város de ezek csak addig laktak ott, míg a már ismertetett kolostoruk elkészült. Majd az 1724-ben betelepített Szt. Orsolya-rendi apáczáknak kínálták, de ezek is rövid ideig laktak ott. Azután a város a templomot lebontatta sokáig lovaglókaszárnya volt e helyen, ma pedig magánház van. Most, ismét dél-északi irányt tartva, a futczával kelet fell parallel haladó Pálos-utczába térünk. Mindössze 36 házból áll, melyek között néhány igen régi épület van s általában valamennyi közönséges földszintes ház. Ez utcza elején, éppen a Pálos-templom eltt, bukkan el a Tirna-patak, melyet a felspatak-utczai malomtól egész eddig 1847-ben boltozattal láttak el. Azeltt nyílt mederben folyt végig a városon s nemcsak a közlekedésnek, hanem a tisztaságnak és hygiéniának is kárára volt. A pálosok templomától fogva ismét nyílt, szk mederben halad tova s a várostól délre a másik ággal egyesül s a Dudvágba siet. Ebben az utczában egyébként csak a pálosok egykori temploma az, melyrl néhány szót kell ejtenünk. A pálosok 1653-ban jöttek a városba, hogy a rendtagok az egyetemet látogathassák. Tizenkét fiatal s egy-két elljáró számára lakóházat béreltek. Csakhamar több alapítványban és segélyben részesültek 1671-ben pedig a kálvinisták patak-utczai templomát és a mellette lev épületeket nekik adta a város. A templomot mai kisszer s kevésbbé díszes alakjára hamarosan átalakították; melléje 1701-ben szép Mária-kápolnát építettek, maguk pedig jóidéig a szomszédos épületben laktak. Közben a templom mögötti kerti helyiségeket is megkapták s hozzáfogtak a Simor János-utcza felé nyiló L alakú emeletes, díszes kolostor építéséhez. Mai alakjában csak 1719-ben volt lakható s azóta ott laktak 1786-ig, mikor aztán II. József a rendet végképpen megszüntette. Ismételjük, hogy ez nem volt valóságos kolostor, hanem az egész honi rendtartomány itt taníttatta tagjait. E kolostorban írta Ányos Pál is bánatos elégiáit s itt mutatkozott be Barcsaynak. Eltöröltetésük óta a kolostor aktiv s nyugalmazott katonatisztek lakása.
; ;

A

pálosok

temploma.

184

Nagyszombat.

gondozták a félórányira fekv modorfalvi templomot is, a mellette lev lorétomi Szz Máriának hajdan igen látogatott kápolnájával együtt. A templomol Szaikovits Ádám esztergomi kanonok, a község szülöttje építtette L662-ben s a várostól odáig szép statio-képeket állíttatott fel. 1823-ban megszüntettek. A városi Pálos-templomot Csáky gróf esztergomi kanonok a XIX.
század elején renováltatta s azóta világi pap vezeti. Folytatólag az Alsó-patak-utcába, majd a Mészárszék-térre érünk s az elbbi sikátor-része, mint említk, lakható. E tér a legrégibb idk óta ezt a nevet viselte. Ez ntczáktól keletre párhuzamosan halad a Simor János-utcza. város déli falánál, az egykori zsidó-kapunál kezddik. Nevét Simor prímástól vette, ki ez utoza északi végén 1886-ban nagy fiú-árvaházat alapított. Azeltt az 1800-ban kinyitott zsidó- (vagy Lanczer s nem Lauzzer) kaputól Újkapuutczának, elbb a benne lakó iparosoktól Szr-, még régebben, szebb magyarsággal Posztómet-utezának nevezték. XVII. század közepétl kezdve ebben az utczában több fúri családnak volt háza. Ebben az utczában van a statusquo izraelitáknak 1892-ben, a sikátorban pedig az orthodoxoknak 1891-ben épült zsinagógája. Elváltak 1881-ben. Mieltt ez utcza két oldalán lev utolsó épületrl az érseki árvaházról s a Szent-Orsolya-rend apáczák iskoláiról szólnánk, térjünk be Be a raly a B& a király -utczába. város legtetszetsebb utczája, nemcsak házaival és tc^a ketts kocsiútjával, hanem, a mi a többi utczában sajnosán hiányzik sétatér-szer fasorával a város legbarátságosabb része. legrégibb idben a zsidó városrészhez tartozott. Kizetésük után Magas-utczának, majd az ott lakó kanonokokról Káptalan-utczának nevezték. Mai nevét a millenniumkor kapta, a város tulajdonképpeni megalapítójáról, IV. Béláról. Ezt az utczát a katonai d tébolyda nyitja meg, mely czélra ez épület és templom a Klarissza-apáczáknak i£ii?, *5L„ Klarissza-zárda. II. Józseftl történt eltöröltetése óta szolgál. nagyszombati Klarisszákról elször IV. Béla idejében történik említés, mikor 1240-ben e szerzetnek a Nagyboldogasszony czímére templomot s melléje kolostort építtetett s késbb Boleráz és Klucsován falvakat visszaváltva, nekik adta. Idk folytán a királyoktól s magánosoktól nagy birtokokat, a városon belül házakat, kívül pedig szép kerteket, gazdaságokat kaptak. De Bethlen ell 1618-ban menekülniük kellett s csak négy évi hányódás után térhettek vissza. Pázmány nagy költséggel helyreállíttatta templomukat és kolostorukat s 1624-ben fehér öltönyt kaptak. Thököly ell ismét menekültek s 1683-ban kolostoruk csaknem egészen leégett s a templom is nagyon megrongálódott. 1694-ben Széchenyi primás a mai kétemeletes, L alakú kolostort fölépíttette, a templomot kijavíttatta. kolostor emeletes része késbbi hozzátoldás. 1850-ben a tornyot javították s a kupolában találták a IV. Bélától kiállított alapítólevelet s mint Némethy, a város egykori érdemes levéltárosa írja, azt hermetice elzárva, ismét visszahelyezték. Itt említjük meg, hogy e Klarisszák rizték a három kassai vértanúnak, Körösi Márk esztergomi kanonoknak, Pongrácz István és Grodéczy Menyhért jezsuitáknak egy közös koporsóba helyezett tetemeit. Pálffy Katalin grófné ugyanis 1619-ben Bethlentl elkérte s 1635-ben a sebesi temetbl szerzet megszüntetése óta a helybeli a nagyszombati zárdába hozatta. Szt.-Orsolya-rendi apáczák sekrestyéjében van a koporsó. Most van folyamatban szentté avattatásuk s így nemsokára érdekes és drága kincsei lesznek a kolostornak. kolostor híres nnevel-intézet volt s az apáczák között is sok elkel származásút találunk fnöknik között látjuk az Apponyi, Nyáry, Perényi, Forgách, Szentkirályi, Pyber stb. neveket. Kis temploma a XV. század csúcsíves ízlését mutatja; megmaradt a szentély, a toronyalatti fal s a hosszhajó falazata. Legérdekesebb az északi oldalon az alacsony, oszloptalan, tympanum nélküli kapuzat. A templom szenegész hossza 47 188 méter s ebbl a szentélyre vagy 10 méter esik. régi nagy karzat tély magassága 9*5 méter, a hosszhajó szélessége 9 méter. templomtorony egészen közönséges. a nyugati végen máig megvan. Káptalan-utczai házak között van néhány, mely még a XVIII. század elejérl való. Itt ugyanis nemcsak kanonokok, hanem elkel világiak is

k

A

A

"

li

A

A

A

A

A

A

;

-

A

A

A

A

:

Nagyszombat.
laktak.

185

A plébánia-templom körül voltak az oltár-épületek. A nyugati sor végén vannak az 1844-ben alapított nagyszombati hattagú társaskáptalan lakásai. Ez épületek közül a plébánia-lakással szemközti sarokház annyiban érdemel külön említést, mert ebben lakott állítólag a híres Telegdi Miklós ide fogadta be a jezsuitákat s itt mködött legelször a nagyszombati jezsuitasajtó. Emeletre Bartók prépost, a Beniczky Péter lírikus barátja s költeményeinek kiadója, építtette. A keleti oldalon az elkerttel ellátott utolsó ház az érsekhelynök lakása, mely 1562-tl 1822-ig az esztergomi prímások palotája volt. Emeletes, elég tágas épület. Mivel keletkezésére vonatkozólag szakmunkákban is téves állítások találhatók, nem lesz fölösleges helyre-igazításképp egyet-mást róla elmondani. E házat nem Forgách primás kezdte építtetni, mint szerte olvassuk, hanem Oláh Miidós. Az építésre vonatkozó alapítványát márványba vésték s e lap ma az épületfalba illesztve látható. Az alapítvány ekképp szól „Rsmus D. Nicolaus Olahus Archi-Episcopus Strigonien., Primas HungáSummus Secretarius Cancellarius ac Loeumtenens riáé Legátus natus
; ,

A

régi érseki

palota.

,

A SZENT MIKLÓS TEMPLOM.

sacrae Caesareae Maiestatis, hanc domum in area domus altariae Sancti Joannis Baptistáé ex fundamento propriis suis expensis exstruxit pro sua et successorum suorum D. Archi-Episcoporum habitatione, - - obligans Dni successores suos sub indignatione Dei max., ut ultra ordinarias missas altar. praefati singulis septimanis, unam feria tertia in honor. beati Nicolai Epp., cum collecta pro defunctis, alteram feria sexta de passione Dni Nri, similiter cum collecta pro pace, perpetuo celebrari faciant. A. D. MDLXII." Ez alapítvány nem zárja ki s biztos adatok igazolják, hogy Forgách e házat jelentékenyen bvítette, Lippay primás pedig kényelmesebbé s díszesebbé tette. Sachsenseifz Kristóf Ágost primás az egészet átalakíttatta, díszes portáléval s fölötte erkélylyel látta el s czímerét ideillesztette. A mai kertet készíttette eléje s azt kfallal vette körül. E kfalat 1886-ban, mikor érsekhelynöki lakás lett, lehordatták s most vasrácscsal van körülvéve. A prímások elköltözése óta 1886-ig különféle hivatalok helyiségéül szolgált. Ma itt van a nagyszombati szentszék és az érsekhelynöki levéltár. Ez utóbbi már abban az épületben van elhelyezve, melyet a templommal párhuzamosan egész a városfalig Forgách primás építtetett a palotájához. Hosszú, emeletes épület ez, mely 1615-ben keletkezett s els felében az érseki könyv- és levéltár volt egész a prímások elköltözéséig. Pázmány ide tervezett nagyszer könyvtárt, de a Bethlen-féle támadások ebben meggátolták. Lippay és Szeiepcsényi prímások voltak a könyvtár igazi megalapítói. Hátrább az újra betelepített jezsuitákat helyezte el Forgách, míg az

Az

érsek-

helynöki
levéltár.

186

Nagyszombat.

egyetemi épület helyén lakásuk el nem készült. Itt volt jóidéig a sajtó is, mely a jezsuitáknak Nagyszombatból való elköltözése után mint káptalani sajtó mködött. Most ismét a jezsuiták birtokába ment át, s mikor a pozsonyi primási typograpüia 1644-ben idekerült, megkezdte hatalmas munkáját. Ez épület elrészében volt 1857-tl 1893-ig az érseki tanítóképz-intézet. Eltte, az egykori ..fórum minus" közepén, áll a közönséges készült Szent József-szobor. Az 1709-iki pestis után fogadalomból állíttatta a város. Késbb többször javították. Föliratai közül csak azt jegyezzük ide, mely keletkezésére vonatkozik:
FVnesta g'rassante

kbl

LVe TIrnaVIa DIVo
statVaM

Iosepho pLorans erlglt hanC

(1731. év).

a

szent Miklós

Itt, a város legmagasabb pontján, teljes orientáczióval áll a híres, SzentMiklósról czímzett templom. Nemcsak a hagyomány, de építészeti stilje is azt bizonyítja, hogy a XIV. század építészeti ízlésének s Nagy Lajos ségének köszöni létét. Hogy már régebben is volt itt templom, több adat bizonyítja. E mai háromhajós, kéttornyú, csúcsíves stil templom méltán keltette föl a szakértk figyelmét s a memlékek országos bizottsága a restau-

bkez-

rálandó klasszikus alkotások közé iktatta. Megérdemli, hogy néhány szóval ismertetést adjunk róla. Egész hossza vagy 60 m., melybl a szentélyre 13 m. s a hajóra csak 24 m. esik a többit a torony közötti csarnok s a nyugati tám teszi. kurta hajó szélességben nyert, a mennyiben a középhajó szélessége 10 m., a két oldalhajóé pedig 5 5 m. szentély szélessége kb. 9 m., magassága 18 m. fhajó magassága 17 m., a mellékhajóké jóval kisebb. E méretekbl látható, hogy nem csarnoktemplom. Belül, a mellékhajók kápolnáit kivéve, híven megrizte eredetiségét. Kívülrl, a hozzáépítésekkel, sokban megváltozott s kapujával fhomlokzata is elvesztette tiszta stilszerségét, valamint néhány ablak is hólyagos mérmveket kapott. Gazdag, ötoldalú szentélye különösen tanulságos nyolcz ablaka szintén tökéletes példája az ízlésnek. zárkben összefutó karcsú gerinczek finom érzékre vallanak. hajó már nem oly szabályos különösen sokat rontott a stíluson a késbbi kápolnaépítés. Feltn, hogy a nagy falmezkön semmi kép sincs. Tornyai a templom magasságáig négyszögek, azontúl pedig nyolczszegek. gyakori tüzek a templomnak is sokat ártottak nevezetesen a huszita-támadáskor igen megrongálódott. E templom is élvezte Pázmány fejedelmi bkezségét. 1629-ben 140,000 forinton kijavíthét kápolnát építtet a mellékhajókba, márványtalapzatot, új padokat, tatja nagy sekrestyét készíttet s a tornyokat is kijavíttatja. A tornyok eleinte különböz magasságúak voltak s ú. n. hagymakupolát kaptak. Ezeken Szelepcsényi is javított valamit, de az eredeti visszaállítására máig sem gondoltak. Megemlítjük még azt is, hogy az északi torony második emeletében van a városi levéltár legnagyobb része. Egy kápolnáról külön kell szólanunk, mely az északi oldalon kiválik a törzsbl. Ezt Nagyasszonyunk tiszteletére Esterházy Imre primás építtette 1745-ben s itt helyezték el a már említett csodás Mária-képet. IV. Piiis, a szokásos feltételek kíséretében, 1852-ben teljes búcsút fzött e helyhez. templom alatt két sírbolt van. Az egyikbe, a tulajdonképpeni fsírboltba, a déli oldalon volt a lejárás. Ide temettek több primást s más fpapot és sok világi nagyságot. Okolicsányi plébános idejében (1760 1771) nyitva volt s ez id alatt sok barbárság történhetett itt. Mindent földúlva, kifosztva találtak. Ezután az érczkoporsókat a városi pénztár javára eladták. sok síremlék egy része Esztergomba került, de néhányat az egyes kápolnákban helyeztek el. Csupán kéziratos magánjegyzék maradt fenn arról, lejáratot befalazták hogy kiket temettek itt el. E jegyzék is hiányos. s azóta nem használják. A másik kriptát 1717-ben Kürtössy kanonok készítide még a XIX. század els felében tette s az északi oldalon van a lejárás is temetkeztek helybeli világiak s nagyszombati kanonokok. A kápolnákban elhelyezett hatalmas síremlékek nem annyira mvészeti, mint inkább kortörténeti szempontból érdekesek: a fpapi ruházatok s jelvények, a katonai öltözet és fegyverek ez emlékeken jól tanulmány ózhatok. Oláh. déloldali mellékhajó kápolnáiban vannak -- nyugatról kezdve

népszer

;

A

A

A

;

A

A

;

A

;

:

A

A

A

;

A

:

Nagyszombat.

187

Kutassy, Lósy érsek szép vörösmárványszobrai; az alakok korinthusi pilasterek negyedikben vörösmárvány lap van, mely Pázmány jótékonyközött vannak. ságát örökítette meg. Itt, a Mindenszentek oltára mellett, van a Drugetkcsalád sírboltja. Drugetb György, mint tudjuk, Lengyelországban halt meg nagyméret márványszobra van, sírbolt fölött az s ide hozták tetemeit. hatalmas oszlopok között. Ott nyugosznak még anyja, aztán Révay Erzsébet, György fia János unokája, Bálint vál. püspök, kiben Forgách Emerenczia Éorgáchoknak két kriptájuk a család férfiága kihalt, s nvére, Krisztina. szentély van az egyik a nevezett oltár alatt, a másik a fhajó közepén. padjai alatt és mögött szintén több elkel egyházi s világi aluszsza örök álmát. Az északi mellékhajó egyes kápolnáiban, keleten kezdve, a következ síremlékek láthatók Verancsics primás ión-oszlopos vörösmárvány szobra,

A

A

:

;

A

:

A

:

A SZENT MIKLÓS TEMPLOM MKINCSEI.

Cherödy János kelheimi készült szép szobra, toscanai vörösmárvány oszlopok közt, Forgách primás korinthusi oszlopos vörösmárvány szobra. Felirataikat nem jegyezzük ide, mert azok csak hosszú czímek, Forgách és Drugeth emlékén pedig közönséges versek intenek a világi nagyság mulandóságára.

kbl

plébánia-templom s az 1844-ben beiktatott nagyszombati társasegyháza. Utoljára 1847-ben volt renoválva. Mivel a kilátásba helyezett nagyobbméret javítást mindezideig hiába várták, magánadományokból most festik a szentélyt. Ablakfestményei közt a magyar szentekkel is találkozunk. Az ablakok közötti falmezkön Szt. Miklós püspök életébl vannak egyes mozzanatok. A munkálatot Brückner Lipót jónev festmvész vezeti. A mintákat a memlékek országos bizottsága is jóváhagyta. E festés egyelre csak a szentélyre terjedhet ki, de rövidesen a fhajó kifestését is sorra veszik. E templomban prédikált Telegdi, Monoszlay, Pázmány, Káldy s annyi sok jelese három századnak. A templom körül volt a legrégibb id óta a város egyetlen temetje, de sokkal nagyobb terület volt, mint a mai szabad tér, mert a plébános lakása azeltt másutt volt. Annak a helyén is,
káptalan

Ma

188

Nagyszombat.

egész a konviktusi kertig', kfallal körülvett temet volt, s éppen az új, modern konviktus alapkövének 1747-ben történt letételekor mozgalom indult meg a barátságtalan bels temet ellen. Attólfogva a Lazaretum mellett jelölt ki a város temet-helyet, s ez az u. n. régi temet; a másik a megszüntetett triuitárius-szerzet egyik kertjének a helyén alapíttatott 1790-ben, s ez az új temet. templom körüli temet-falat 1770 után le is bontották s az egész területet már 1758-ban kikövezték. Ekkor épült itt a mai plébániai lakás. Kaput'ölötti homlokzatán e ehronostikon van:

A

SenatVs popVLVsqVe TIrnaVIensIs IMpensIs aerarll CIVICI CVra

Ver

paroChl aC

ConsVLIS restaVraVIt

(1778.)

A

deficientia.

székesegyház csupán a magyar és német híveknek volt a temploma s bar bizonyos alapítvány már 1564-ben biztosított a tótoknak némi jogot, a ftemplomban tót prédikácziót nem tartottak. Ekkortájt építtetett Csiba Huly Pál, Fehéregyház ura a tótok számára egy nagyon igénytelen kis kápolnát, templom déli kapuja eltt állt észak-déli mely Szt. Mihály czímét viselte. irányban. Egyideig a tót lutheránusok is használták. Pázmány idejében már düledezett s kicsiny is volt. fenkölt gondolkozású fpap a kápolna körül imádkozó tót népet megsajnálta s 1632-ben 1000 frtos alapítványt tett, hogy annak kamataiból fizessenek egy papot, ki a ferenczrendiek templomában vasárnaponként tót prédikácziót tart. Szelepcsényi primás 1674-ben fölépítteti a kis tornyos kápolnát, de a tót szónokot továbbra is külön kellett fizetniök. 1791-ig volt használatban. protestánsok is kérték, de a város 1813-ban lebonttatta. Hogy emléke megmaradjon, az oltárt és képet a karzat-feljárás alatti Szt. Mihály-kápolnában helyezték el. plébánia-ház mellett van egy ódon külsej, szk, emeletes épület, mely ma deficientia, vagyis az esztergomi fegyházmegye elaggott papjainak nyugalmi helye. Erre a czélra szolgál már 1619-tl fogva. Azeltt szeminárium volt és pedig hazánkban a legrégibb, melyet a tridenti zsinat 1552-iki határozata értelmében, Oláh érsek 1566-ban, a milanói Borromaei-féle szeminárium mintájára alapított. Eleinte csak 10 növendék számára volt berendezve s Marianum néven Szz Mária pártfogásába ajánlva. Oláh haláláig jezsuiták vezették. Azután a káptalannal meghasonlottak s elhagyták Nagyszombatot s ettlfogva a káptalan vezette. Kell alap híján nem prosperált s az 1588-iki tz után csak alig éledt újra. kapu fölötti fölírat szerint 1590-ben kijavítfölirat így hangzik: tatták s a föntemlített évig tovább mködött.

A

A

A

A

A

A

A

Domus

seminarii venerabilis capli Strig. restaurata per R. D. Marcum Cherdy de Fylenthincz p. s. G. de viridi campo id temporis seminarii praefectum.

A

régi városi és káptalani iskola.

Forgách primás ismét a jezsuitákra bízta az intézet vezetését. Pázmány érseksége idejében leégett s a papnevelés e nagy reformátora új alapot s helyet biztosított neki. Ettlfogva lett aztán deficientia. E házban halt meg a híres Otrokocsi Fóris Ferencz. Ezzel szomszédos a ftemplom karmesterének emeletes lakása. Szintén mint srégi ház s kulturintézet kerül szóba. E házat ma alacsony kfal veszi körül s benne van az elbbi magas falból kivett klap, melyen ma csak e szám olvasható 1493. Ez a ház volt vagy 300 éven át a nagyszombati magyar népiskola helyisége. Kezdetben városi iskola volt; a XVI. század közepén egyesült a plébániai magyar iskolával. Az esztergomi káptalan mindjárt megtelepedése után megalapítja a káptalani iskolát, mely már a gimnázium szervezetével bírt. Oláh a városi s káptalani iskolát e házban egyesíti s javadalmat is szerez neki, st az egyházi pályára jelölteknek - átlag 24 bennlakást is biztosít. Ez már gimnázium és konviktus nevet - félig szeminárium is. jezsuiták vezetik s a visel, noha - - mint látjuk Arator (Szántó) István is, az els magyar jezsuita szerepel tanárok között jezsuiták távozása után a káptalan tagjai voltak a tanárok s ezek író. közt látjuk Illicinust, Telegdit, Pécsi Lukácsot, Monoszlayt, Lósyt s Körösi Márkot, a már említett kassai vértanúk egyikét. Mikor aztán a jezsuiták visszajöttek, átvették az intézetet, de hamarosan el is vitték a mai invalidusnemzeti iskola, a gimnázium távozásával, itt tovább virágzott. lázba. XVIII. század bomlasztó Majd kifejldött a német, st késbb a tót iskola is.
:

-

A

A

I

A

A

Nagyszombat.
politikája
itt is

189

megtette hatását. A másik két iskola, fkép a német, fölülnemzeti iskola azonban küzd tovább s a már említett torony melletti iskola után is mködik. Scitovszky azonban, mint már fölösleges intézetet, megszüntette. A karmesteri lakáson túl kezddik a Jemzsálem-utcza. Folytatása a Jerielio-utcza, melynek csak egy házsora van. Ez a két utcza volt hajdan a zsidó városrész, mely tehát a Jericho-utcza végén volt Maláta-kaputól a Zsidó-kapuig terjedt volna. Biztos adataink erre azonban nincsenek. A Jericho-utczától nyugatra terül el dél-északi irányban az a hatalmas négyszög, melynek déli oldalát az Esterházy Miklós-féle egykori egy< temi templom, másik három oldalát a monumentális egyetemi épületek alkotják. E helyen egykor a domonkosrendiek kolostora és ker. Szt. János nevét visel kisszer temploma állott. Guidó Bernát már 1305-bl említi. Eiy -két adománylevélen kívül nem is tudunk róluk semmit. A nyúlszigeti domonkosrendi apáezák a törökök ell menekülve, végre 1567 körül ide kerültek s a kolostort és templomot a legnagyobb elhagyatottságban találták. Pázmány kieszközölte, hogy a pozsonyi Klarisszák közé fölvétettek s az így üresen maradt düledez épületeket az 1615-ben visszahívott jezsuiták foglalták el. A gimnáziumot itt nyitották meg s az 5 osztályra mindjárt 440 tanuló jelentkezett. Maguk egyideig a már említett érseki könyvtár-épület hátsó végében laktak. Három év múlva 6 osztály lett s 1655-ben már 22-en voltak, mert Pázmány egy szemináriumot s két konviktust is rájuk bizott. 1635-ben már 700 tanulójuk van. Dobronoki György a kollégium rektora, gyjtésbl, adományokból s Pázmány bkezségébl megkezdi az építést. Mindjárt a mai négyszög kezdett kialakulni, csakhogy az épületek kisebbszemek voltak. Mind ennek, mind az egyetemi templomnak az építését Dobronoki vezette, a ki az egészrl keleti pontos naplót írt, mely kortörténeti szempontból is igen becses. és nyugati oldal emeletes volt; az északi oldalon még nem igen volt épület; a déli oldalt meg nem építhették ki, mert ott már javában épült a
kerekedik; a

g
t

em piom"és
épületek.

A

bazilika. Eleinte a templom nem volt összeépítve a lakásokkal. Szkebbkör használatra ugyanis egy másik kis templom szolgált, mely már a 20-as évek után épült Forqách Zsigmond nádor özvegyének és Esterházy Miklósnak a bkezségébl. E kis templom sokáig fönnállóit, a század vége felé azonban, mikor a híres Hevenessi rektorsága alatt az északi oldal is kiépült, e templom megsznt s díszes triclinium lett a helyén; fölötte az els és második emeleten volt a nagy és kis aiúa. földszinti terem, tehát az egykori templom mint már említettük ma a protestánsok imaháza. Az épületet ekkor a templom hosszában egy folyosóval összeépítették. Az egész épületben száznál több terem van. Magának az egyetemnek s gimnáziumnak a szervezetét s életét nem lehet czélunk e helyen ismertetni. Csakis fbb mozzanatait jelöljük meg. Mint tudjuk, Pázmány 1635-ben százezer frttal megalapította a két theologiai és filozófiai karból álló „érseki egyetemet". bölcseleti szak, a gimnázium a nyugati oldalon volt; a keleti oldalon a lakások és a hittudomány eladó termei voltak. E városban a jezsuiták kivételképpen elemi iskolát is tartottak fönn ugyanitt. Lsy, Lippay prímások megalapítják a jogi kart. keleti szárny kétemeletessé fejldik s a templom végében is tovahaladva, ennek déli faláig nyúlik. 1667-ben az eladások megkezddnek. Az északi szárny emeletén láthatni a nagy színházat, mely Esterházy Pál nádornak köszöni létét. kisebbik színházat 5 mágnásfiú építtette. nagy nádor javíttatta és bvíttette a nyugati oldalt, mely a bölcseleti szak helye volt. Ekkor nyert tágas helyiséget az egyetemi sajtó is, ugyané szárny végében, melynek kifejlesztje Kollonics volt. Igazgatói közt találkozunk Szentiványi, Sennyei, Rajcsányi s más jelesek neveivel. Mária Terézia megadta az egyetemnek a negyedik szakot is: az orvosi fakultást. Helyisége a szemben lev emeletes szép épület, mely most katonai kórház. többi épület is nagy átalakítást kívánt, a nyugati szárnyat szinte újra kellett építeni. Az építkezés alatt a primási palota, a trinitárius és pálos-zárda szabad helyiségeiben tartották az eladásokat. 1770-tl kezdve az orvosi szakon világiak is tanítottak. Mikor pedig 1773-ban a jezsuita-rendet eltörölték, világi s szerzetes papok pályáztak s legnagyobb részt benlaktak 1777-ben

A

A

A

A

A

A

;

:

-

190

Nagyszombat.

pedig Budára költözött könyvtárával s minden fölszerelésével együtt. Ettl fogva invalidus katonák szállása a mai napig. Mosta es. és kir. 71. gyalogezred zászlóalja is itt van elhelyezve. káptalan kérte Ferencztl szemináriumnak s bár a jogot elismerték, méltányosság ezímén felét továbbra is le akarták foglalni. Ekkor a káptalan az egészrl lemondott. Végül megemlítjük, hogy 753-ban Mária Terézia csillagvizsgáló tornyot is építtetett Kéri rektor vezetése mellett, melynek ma már semmi nyoma. Minden valószínség szerint az északi szárny keleti végénél volt. régi munkákban olvasható feliratokból ma semmi sincs az egész házban.
I
.

A

I

A

Hátra van még, hogy néhány szóval az egyetemi templomról is megemlékezzünk. Mint már szó volt róla, e helyen srégi idk óta Ker. Szt. János tiszteletére templom állott, de a jezsuiták ideköltözésekor már használhatatlan volt. A mai kéttornyú, barokk-stíl óriási templomot Esterházy Miklós nádor építtette. A kor ízlését tekintve, akkor páratlan volt egész Magyarországon, st a messze külföldön is. A maga nemében ma is impozáns, pedig egykori díszébl már alig van valami. A nagy nádor 80,000 frt készpénzt adott reá s azonfölül fát, követ s egyéb anyagok szállítására kocsikat. Alaprajza bazilika jelleg; oldalcsarnokaiba azonban 4 4 oltárt raktak s így külön kápolnák alakultak. Az egész boltozatot egyetlen oszlop vagy pillér sem tartja. Közel 70 méter hosszú s 17 méter széles, falai mintegy 24 m. magasak. Tornyai elég arányosak és stílszerek. Az építmester Spatz Péter volt, kinek festett arczképe máig megvan a sekrestyében. 1629-ben kezdték az építést. A téglát Fehéregyházán égették, mely ekkor már a jezsuitáké volt. Ezt is a nádor szerezte meg nekik, mint a birtokos család kihaltával a koronára visszaszállt, jószágot. A jezsuiták csakhamar felvirágoztatták. Ekkor járt itt a szerzet provincziálisa, kinek e hely nagyon megtetszett s a római Albani villa után Albanusnak nevezgette s e név rajta is maradt. A ma is látható emeletes, nagy épület 1719-ben volt készen. E vidéket akkor még 700 holdas erd borította el, melyet 1854-ben irtottak ki. A templom építése lassan haladt s csak 1637. aug. 30-án történhetett meg a fölszentelése. Ezt nagy fénynyel ülte meg a nádor. A fölszentelést Lippay egri püspök, az els misét Lósy prímás végezte, az els magyar prédikácziót pedig Forró egyetemi rektor tartotta. A mai foltár csak 1640-ben készült el. Velenczei mesterek kolosszális munkája, közel 40 hatalmas szobor van rajta, melyek az ó- és újszövetség egyes alakjait ábrázolják; majd följebb egyházatyák, a jezsuita-rend kiváló alakjai, legfölül a magyar szentek jelennek meg az óriási ikonosztaziában, mely tízezer frtba került. A fölszentelés napján estefelé Kismartonból két kocsi érkezett a nádor 6 kiskorú gyermekének a tetemeivel. Esterházy ugyanis a szentély alatt nagy sírboltot építtetett, és pedig középen a maga és családja számára, az evangéliumi

oldalon a jezsuita páterek, s a leczke-oldalon a fráterek számára. Itt helyezték másnap a kripta els lakóit. Attólfogva itt tették örök nyugalomra az sírbolt kikövezését a nádor méltó fia, Esterházy-család több jeles tagját. Pál végeztette s 1700-ban a lejáratot márványlappal látta el. Szép fölirata így hangzik
el

A

attende Marmorea, quam calcas, porta ad mortem est aerarium. Hoc sub lapide pretium seculorum et melior Hungáriáé thesaurus est absconditus, postquam gloriosissinia sanguine, quia regum S. Ladislai, Ludovici I., Sigismundi Imperatoris innexa sanguini, celebratissima antiquitate, quia septemdecim ante secula in magnó Scytharum principe Opos, in Eurso Hunnorum Duce ac tot aliis dominata celsissüna et illustris Familia Estoras locuni hunc delegit sepulchralem. Iacent bic grandes illae et vére pretiosae animae: Nicolaus, Hungáriáé prorex, aetatis suae oraculum; Ladislaus, item Franciscus, Casparus, Thomas fuso pro patria sanguine beroes purpurati, eorum nomini ac posteritati sui ac praesertim parentis sui Nicolai proregis et matris Christinae Nyáry manibus sepulchralem hunc lapidem Abi viator! Et cum magnas abiisse in cineres posuit S. R. C. Princeps Paulus Eszterházy. animas audis, ingemiscens, ut ex his cineribus immortales resurgant phoenices, preCare, naM DeCet. (170U)
Viator,
!

A négy hs, kikrl a fölírás szól, a vezekényi csatában esett el 1652-ben szentély falain függ a csata után következ napon itt temették el ket. 8 hatalmas trophaeum: a két legnagyobbik a vezekényi hsöké; aztán Esterházy Istvánnak egy-egy szép czímere; egy I)á nielnek, Sándornak, Ferencznek,
s

A

:

Nagyszombat.

191

A REGI EGYETEMI TEMPLOM.

névtelen

Esterházy-ezímer
franczia hadjárat
is.

s

végül

Ocskay Imre

díszes

czímere.

Mind

a

XVII. századból.
kriptában
idején igen nagy kár esett a templomban és a katonaság feldúlta a sírboltot s ott mindent széthányt. A jezsuita-kripta fülkéibl mindent kiszórtak s ma úgyszólván egynek a maradványai sincsenek külön. A családi sarkophagokat is összerongálták. 1865-ben a család kijavíttatta s a boltozatot vasrácscsal elzáratta. Erre vonatkozik a márványlap föliratának a vége

A

A

Hoc monumentum

restituit

refiei iussit

ossaque maiorum iniuria temporum dissipata colligi ac tumbas Paulus Eszterbázy de Galántba. MDCCCLXV.

templom eleinte nem volt kifestve és a mai stucco-munkák sem voltak meg. Az egésznek világoskék színe volt. nagyszer díszítés Esterházy Pál bkezségét dicséri. mennyezeten s az oldalfalakon is szép festések voltak. Különösen kitnnek a kápolna boltozatán látható stucco-munkák és az egyes mezkben volt freskók. Ez utóbbiaknak s a gazdag aranyozásnak legnagyobb részét sikerült eltüntetni. Ma t. i., a mennyezetet kivéve, az egész templom fehérre van meszelve. E kíméletlen eljárást fképpen az tette szükségessé, hogy az említett hadjárat alkalmával a katonaság itt telelt s a templom belseje annyira megrongálódott, hogy utána jóidéig nem is használták, a festés költséges kijavítására meg nem gondolhattak. kápolnák fölött mindkét oldalon szobasorozat volt s onnan a ma is látható fels karzatra volt kijárás. Ezek a bennlakó világi vagy egyházi növendékek helyiségei lehettek. E templomban voltak az egyetemi fölavatások, vagy ünnepségek. Mintegy 7 vallásos társiüat, sodalitas virágzott itt, s ezek közül 3 az egyetemi ifjaké volt. 1561-ben 9 vértanú ereklyéit kapta meg a templom s azok az oltárok ereklyetartóiban máig megvannak. Mint érdekességet említjük meg, hogy a sekrestyében két kép van s az egyiken a Mária név betinek szokásos csoportosítása, a másikon az ismeretes J S van ki hímezve. A kép hátára az van nyomtatva, hogy Ghymesi Forgách Pál vál. püspök ..édes leányának" a hajából készült a XVIII. század elején. Forgách ugyanis neje halála után papi pálvára lépett, egyik leánya pedig itt Klarissza-apáeza lett.

A

A

A

A

H

192

Nagyszombat.

az invalidusokon kívül a gimnáziumi ifjúság látogatja e gyönyör s mindez ideig egyetlen a városban, melyben minden vasárnap - s máskor is sokszor - - magyar prédikáczió van. Kapuja fölött a dics alapító czímere van s e fölirat:

Ma

templomot

Com. Nicolaus Esterházy R. H.

Pal.

sá -Adalbert
szeminárium,

körül van a város harmadik tere, mely az ezredéves Pázmány-tér néven szerepel. Azeltt a templomról ezt is Szt. János-térnek nevezték, az egyetem idejében pedig „fórum Academicum", azaz Egyetem-tér volt. Mieltt ez óriási épületcsoporttól s a hozzáfzött szép emlékektl búcsút vennénk, befejezésképpen említsünk meg néhány nevesebb férfiút, kik itt az egyetemen s a gimnáziumban tanítottak. Az egyetem nevezetesebb rektorai és kanczellárai Dobronoky, Sennyey, Szentiványi, Kecskeméthy, Szerdahelyi, Rajcsányi, Kunics, Kéri stb., kik a magyar irodalomban is ismert alakok. A hittudományi kar tanárai közül ismeretesebbek: Nádasdy, Bárányi, Szentiványi, Szerdahelyi, Csapody. A jogi karon Otrokocsi Fóris, Bencsik, Szegedy s mások. A bölcseleti szakon Inchoffer, Hevenessi, Timon, Thuróczi, Kazy, Kaprinay, Pálma, Pray, Katona stb. A fizikát a világhír Hell Miksa is tanította; a mathematikának a tanára Dugonits, stb. A gimnáziumi tanárok közül is csak a legnagyobbakat említjük meg: Káldy, Dobronoky, Forró, Nádassy, Pereszlényi, Szentiványi, Szúnyogh (a félelmetes vitázó), Csete (szónok), Hidy, Timon, Árvay, Péterfy, Rajcsányi, Kéri, Kazy, Szegedy, Sajghó, Pray, Kunics, Frivaldszky, Katona s mások. A mai Felspatak-utcza az egyetem életében Jezsuita-utcza nevet viselt. Mai nevét pedig a rajta végig folyó pataktól vette. Az egyetemi templomtól vette nevét az a rövid, mindössze 14 házból álló utcza, melynek néhány épülete számot tart arra, hogy hazánk mveldéstörténete foglalkozzék velk. Mindjárt a templom mellett, az utcza sarkán látunk egy ódon külsej,

A

templom

ünnep

óta

:

:

:

Az
°g

érseki
s

k™nrikt™.

emeletes épületet, mely 1886 óta a 4 osztályú községi polgári fiúiskolá-n&k részben a róm. kath. elemi fiúiskolának szolgál lakásul és ugyanitt van az iparos- és keresked-tanulók iskolája is. Az épület mai alakját csak 1710-ben kapta, de mint intézet sokkal régibb. Pázmány ugyanis 1623-ban a sarkon a Wanker-féle házat megvette, hogy ott egy jezsuita fölügyelete alatt szegény nemes fiúk lakjanak s a gimnáziumba járjanak. növendékek száma 25 volt s czíme Szt.-Adalbert burzája. De Pázmány nem tett le biztos alapot, s az egyetemi tke kamataiból juttatott évi ezer forint keveset segített. Majd fpapok, mágnások és polgárok adományaiból 60 személyre terveztek bennlakást, de ez sem volt elég biztosíték. jezsuiták Pázmány halála után el is hagyták. 1642-ben megint hallunk róla, s mikor a svéd támadások alkalmával az olmüczi egyetemi hallgatók közül többen idejöttek, Lippay érsek itt helyezte el ket. Most már kispapok is voltak köztük s czíme Seminarium S. Adalberti lett. Itt tanultak a székesegyház énekesei és zenészei. Mikor pedig a templom hosszában 2 házat s a Szt. János-utczában a Pyber-féle házat megvették, 1710-ben L alakú emeletes épületté fejldött s keleti végébe a ma is látható kápolnát építették. Az Amadé Ilona, Koháry és Kolonics-féle alapítványokkal ellátott intézet a jezsuiták vezetése alatt szép fejldésnek indult s lassanként úgyszólván a nemzetiségi kispapok intézetévé lett. Az egyetemmel együtt ez is Budára került. város 1783-ban megvette s ekkor bérház lett. Ma az említett iskolákon kívül itt van a pozsonymegyei magyar közmveldési egyesület könyvtára s régiséggyjteménye, a katholikus legényegyesület helyiségei s a nagyszombati ipartestület irodája. Ezután 3 nagy épület következik, melyek ma az érseki fgimnázium és a királyi érseki konviktus czéljait szolgálják. Mind a háromnak érdekes története van. Az els a fgimnázium épülete. Nagy, négyszög, emeletes épület, keleti oldalon, hol a tantermek vannak, kétemeletes, a déli oldal pedig hiányzik. Alapját Lippay prímás vetette meg az 1648-iki tart. zsinaton, mikor is a püspököket felszólította egy általános szeminárium alapítására. legs

A

:

A

A

A

A

:

Nagyszombat.

193

többen azonnal hozzá is járultak az alaphoz s egyházmegyéik részére megszámban növendékeket küldtek. Ez épület helyén is Pyber-féle házak voltak. Erre az intézetre fordították Lósy primás 35.000 frtnyi hagyatékát is, a mai kétemeletes szárnyát pedig Illyés püspök hagyatékából építették. A jelöltek számára szükséges rész már 1652-ben készen volt. Egészen a római német-magyar Apollinare szeminárium mintájára szervezték s a növendékek itt is vörös talárt viseltek ezért hívták sem. generálé rubrorumnak. Lippay Magyarország Patronájának ajánlotta föl. Kapuja fölé helyezték Lippay czímerét, melynek ma már csak a helye látszik. Alatta e chronostikon olvasható
állapított
:

GeorgIVs LIppal ArCklepIsCopVs Strlgonlensls prIMas Ungarlae LegatVs natUs UnlVerso CLero regnl apostolid. (1649.).

Lentebb olvasható Lippay jelmondata Coniungete Deo et sustine. A növendékek száma csakhamar 70 80-ra rúgott s a jezsuiták ezekért a káptalani Stephaneum-seminariumot mellzték, st egyideig nem is vezették. Az egyetemmel ez is elköltözött a városból s beleolvadt a központi szemináriumba. Ettlfogva az épület katonai iskola s a régi, szép árkádos folyosók s termek jelentékeny s káros átalakítást szenvedtek. Scitovszky primás itt helyezte el 1853-ban a megalapított 8 osztályú gimnáziumot. Itt említjük meg azt is, hogy az egyetem elköltözésétl 1784-ig a gimnázium a mai katonai kórházban volt. A következ épület, mely a gimnáziummal összeköttetésben van, egykor esztergom-fegyházmegyei növendékpapok és világi nemes ifjak intézete volt s Szelepcsényiben tiszteli alapítóját. A gimnáziumi épülettel folytatólag két szárnyból áll az elbbi két-, az utóbbi egykeleti és nyugati emeletes és középen egyemeletes traktus köti össze. Szakértk nagy elisme-

:

;

Egykor délfelé valamivel igen szép fbejárattal. Mikor késbb a vele szomszédos konviktust építették, a boltíves déli részt megcsonkították. Kicsiben ez intézet már 1668-ban megvolt, mert a Stephaneum-seminarium már szknek bizonyult. Szelepcsényi ide világi ifjakat is felvett. Az egészet a jezsuiták vezették. 1678-ban 17 ezer forintot tesz le ez alapra, s mikor többen is adakoztak, (Szenttamási 11 ezer, Illyés 50 ezer, Gubasóczy 35 ezer frtot), akkor a szomszédos házakat is megvették. Teljes díszében csak 1700-ban állott, mint szép portaléjának a chronostikonja mutatja:
réssel szóltak széles, boltíves folyosóiról s termeirl.
volt,

hosszabb

HonorI gLorlosIssIMae Vlrglnls orbls CoeLIqVe regináé posVIt plVs prlnCeps GeorgIVs SzeLepCsénl, arChiepIsCopVs Strlgonlensls. (1700).

Szz Mária szobra s Szelepcsényi czímere áll. földnincs használatban. Az utczai szárny a 20 ezer kötetnyi tanári könyvtárnak szolgál helyiségül részben tanári lakás. Az összeköt épület már düledez. A keleti szárnyon, földszinten van a gimnáziumi ifjúság díszes színháza, melynek tágas néztere, karzata, erkélye s 12 páholya van. Mai, emeletes alakját 1875-ben nyerte. Alapítása, fejlesztése körül nagy érdeme volt Scharnbel; Graeffel és Komlóssy tanároknak. gimnáziumi ifjúság itt évenként legalább 2 színieladást és hangversenyt szokott tartani. E szárny közepébe épült az egykori szeminárium Mária-kápolnája, melyet ma a konviktorok a téli hónapokban használnak. második emeleten az I III. oszt. konviktorok helyiségei vannak. E két épület udvarát használja a gimkapu
fölött szinti rész

A

A

ma már

;

A

A

náziumi ifjúság. A gimnázium, mint már tudjuk, 1852 óta van az esztergom-fegyházmegyei papok vezetése alatt. Scitovszky primás akkor alapította meg 200,000 írttal. Mivel a benczések alatt csak 6 osztályú volt, az emelkedett szellem primás a Marianumban szervezte az érseki liezeumot (a 7. és 8. osztályt) s abba a klerikusokon kívül világi ifjak is jártak. Mikor pedig 1850-ben a gimnáziumot 4 osztályúvá fokozták le, a primás az 5. és 6. osztályú tanfolyamot is megalapította liczeumában s így 1852-ben könnyen megalakulhatott a 8 osztályú érseki fgimnázium. E liczeumnak, illetleg gimnáziumnak több nagynev tanára volt, kik közül nem egy, magas egyházi méltóságra vagy országos hír tudós nevére tett szert. Sctmassa, Hidasy,
Magyarország Vármegyéi és Városai
:

Pozsony vármegye.

1

94

Nagyszombat.

Mésslényi, Császha fpapok, Szuppan Zsigmond, Aschner Tódor, Knauz Nándor, Graeffd János, Gzlambos Kálmán (ma lazarista), Frakaói Vilmos, Pór Antal, Bodnár Zsigmond, Hettyey Samu (a meghalt pécsi püspök), Komlóssy Ferencz s mások ez intézetekben tanítottak több-kevesebb ideig. Az intézet tanulói közé tartoztak jóidéig az egyházmegye növendékpapjai is. 7. ós 8. osztálybeliek - - az ú. n. liczeisták 1865-ben Esztergomba költöztek. Tíz év múlva itt helyezte el Simor primás az 5. és 6. osztályú papjelölteket, de ugyancsak tíz óv múlva 1885-ben eltávoztak

A

azok
konviktTs

is.

Ezután a város legdíszesebb, legaranyosabb régi épülete következik: a Pázmány-alap ította nemesi konviktus, melynek mai épületét Mária Terézia emeltette (1747 54). Négyszögalakú, kétemeletes, impozáns épület s úgy magas ós széles folyosói, mint lépcsházai és gyönyör termei a Mária Terézia korabeli építés méltó remekei. Az építést Grueber ígnácz jezsuita vezette. Ötvennél több terembl áll, melyek a modern igényeket is teljesen kielégíthetik. Maga az intézmény Pázmány hazafias gondolkozásának alkotása. Hazánk nemeseinek mveldésére 1624-ben 50,000 frttal s az évi 5000 frtnyi pizetummal alapítja s a jezsuiták vezetésére bízza. S mert az alaphoz II. Ferdinánd is hozzájárul 2000 frttal, „Kir. érs. nemesi konviktus czímet viselt. Második megalapítója Teleydi János, kalocsai érsek, ki a mai épület helyén volt házát, még Pázmány életében, fölajánlotta s a szk Káptalanutczai Szabó-féle házból ide költöztek a növendékek. Késbb Telegdi hagyatékából még egy szomszédos házat kaptak s ettl fogva gyors fejldésnek indulhatott. 1666-ig inkább a Telegdi-alapból élt, mert a pizetumot Pázmány halála után legtöbbször nem adták me?. Azért hivatalos iratokban is (a városi levéltárban is) Gonvictus nobdi'im TeUydyanus néven szerepel. 1666-tól fogva azonban a pizetumot rendesen folyósítják s az intézet szépen fejldik.

1

'

Már külön színházuk

is volt s több egyetemi hallgató is volt köztük. Virágzása közben érte az 1683-iki tzvész, mely után pusztulásnak indult. S mikor hamvaiból már némileg kikelt, II. Rákóczy Ferencz és Haister katonái sanyargatták s élték föl. 1714 után szinte megsznt. Mária Terézia újra szervezte s modern alapokra fektette. Az épület díszes, nagyszabású portáléján e fölírás van: Religioni, bonis artibus. MDOCLIV. Délkeleti sarkán hatalmas kupola alatt van, a konviktorok nyári kápolnája. A mennyezeten az Apokalipszis-bi vannak fantasztikus falfestmények. Az új palota csakhamar benépesült s a legszebb reményekre jogosított. Nagy baj volt az, hogy ekkor már szerte hódított a jezsuita-ellenes áramlat munkásságukat is nagyon megnehezítette. Mikor azután 1773-ban s ez az a jezsuita-rendet eltörölték, attól fogva ex-jezsuita világi papok s pálosok vezették az intézetet. Az egyetem elköltözésekor az Adalbertinumban és Marianumban volt világi ifjakat itt helyezte el Bdthyány primás. 1784-ben II. József meglátogatta s utána mindjárt beszüntette. A nagyszer épület azután egész 1850-ig katonai iskola és invalidus-lakás volt. Scitovszky primás 1850-ben visszaállította, de az egykori alapítványokból s birtokokból csupán a pizetumot tudta számára visszaszerezni. Ezért alapja nincs is biztosítva. 39 alapítványi hely van s átlag 5 fizet nve üdék. A most ismertetett 3 nagy épület mögött jól gondozott, tágas kert terül el, mely a gimnázium és konviktus hygieniájára kedvez hatással van. A konviktusi épületben laknak a gimnáziumi tanárok is. Ha a csaknem kizárólag földszintes házból álló Pék-idczát s a Felspatak-utczát magyarázatot nem igényl nevén megemlítjük, el is mondtunk
)

hil^olás^ilaza
'

mindent, a mi a délészaki irányban parallel haladó utczákról szót érdemel. Egyetlen nagyobb Kereszt-utczája a városnak az, mely a ferenczrendiek mögötti kiskaputól a plébánia-templom mögötti kapuig halad s 3 utczát foglal magában: a Színház-utczát, mely a színház keletkezéséig Ferencziek-utczája néven szerepelt, a Nagy Lajos-utczát s a Szemináriumutczát. Közben van a Ftér, melyrl már szóltunk, Azután a Nagy L<rios-utcza következik; nevét onnan vette, mert a hagyomány szerint az utcza sarkán lev, egykor Popovich-féle házban halt meg Nagy Lajos király. A pozsonyi Toldy-kör elször a szomszédos Somogyiféle házat tartotta a kérdéses helynek s emléktáblával is megjelölte. (1879).

195 A meg fölmerült vita következtében az egyéb adatra támaszkodva. Alapkövét már 1729-ben letették. internátusból s 3 igen népes iskolából áll. Mária Terézia igen kegyelte ket s 15. Anna tiszteletére. mely templomból.z orsoiya- Ebben van a torból. a hagyományra s más hogy a Popovich-féle házban halt a nagy király. Sok küzdés után e helyen biztos lakást szereztek s kegyes fpapi.000 frtnyi apáczai hozomány s vagy 40. melyeknek a boltívei a XIV. Ugyanezen háznak a Pék-utcza táján pedig ez a fölirat van felli részén.és rézma. 1798 után tágasabb internátust építettek s 3 osztályú osztott iskolájuk volt. kolos- épüirtesóportja. századtól fogva újabb idkig. az els fnöknnek E. Iskolájuk a magyar tanítás és kézimunka dolgában hamar jó hírnévre tett szert. Eleinte nagy nehézségekkel. az említett helyiségek Nagy Lajos királynak valódi halálozási háza és szobája. 13* . vas. Az utczát a XIV. háztulaj donosn. század Ízlésére emlékeztetnek. Pártfogóik Spáczay Pál érseki helynök s maga Esterházy primás. hunyt a el nemzedékek óta fennálló hagyomány szerint Nagy Lajos Magyarország dics királya 1382 szeptember 11-én. fúri adományok- — — ból kisebbszer templomot építettek.: : Nagyszombat. utánjárás.000 forintnyi adománynyal támogatta nemes törekvésüket. s hogy több házhelyet vegyemegfelel helyiségeket építhes- senek. Scitovszky 1856-ban 30. az orsolya-apáczák temploma. Alojziának rokona. Azonban az 50. E 281. Már kezdetben voltak bels és küls növendékeik. A félezredes évforduló alkalmával a pozsonyi Toldy-kör indítványára ezen emléktáblát kegyeletbl emelte Popovich Sára. számú Popovich-féle épület déli falán.. 1859-tl fogva képesített tanerik voltak 4 osztályú bels és küls osztott iskolájuk számára. 1382 szeptember 11-én. század elején épült. de sok közbejött akadály következtében csak 1776-ban szentelhették föl Szt. márványlapon e fölirat olvasható Ezen házban. Nevét valószínleg az itt Sarkantyús-utczának hívták a leglakó ötvösöktl. Találtak is benne a földszinten két alacsony kamrát. több irányú akadékoskodással kellett megküzdeniök. 1882. E vita magyarázza meg' az egyik föliratnak komikusan hangzó „valódi" szavát.000 frton kibvítteti lakásukat. vesektl vette. mely egyes udvari részeiben a XIV. az utczában s a vele derékszög-alakban húzódó Simor-utczában Szt Orsolya-rendi apáczák nagy épületcsoportja. kiderítette.000 forintnyi kegyes adomány lehe- tvé nek tette. majd gyjtésbl megépítik a szögletházat. E ni szerzet 1724-ben jött a városba Pozsonyból.

ajándékul adott könytárával együtt. 1824-tl fogva itt volt a kerületi tábla hivatala. 1891-ben pedig a 4 osztályú polgári iskolát. torony közül már egyik sincs meg. Koháry István s mások alapítványai sem tudták fölvirágoztatni. Itt volt aztán 1850-ig. mely így hangzik: A — A His ego sVb teCtls qVonDaM peregrlna qVIeVI. mely a futcza két végén volt. A régi Szt. úgy hogy most egy nagy négyszög területet foglalnak el épületeik. Ezek a városfal mentén épültek s barátságtalan. városnak minden tekintetben legutolsó részei az ú.000 forinton . kik azt minden tekintetben igen jól vezetik. Ezzel aztán össze is foglaltunk a belvárosban minden említésre méltó dolgot. a küls város 184 házszámból áll. A városfal küls oldalához s még távolabb épített házak. a katonai tébolyda mellett a Lanzer-kapu (azeltt Zsidó-kapu) s az elbbit 1860-ban. Az érseki liúarvahaz. . A közöttük volt 6 6 kisebb toronyból is csak a nyugati oldalon láthatni négyet elég jó karban. apró házakból állanak. mígnem ez is Esztergomba költözött. Prileszkynek. a mikor azt Simor prímás polgári iskolai s gimnáziumi tanulók számára megalapította s Szt. s a fölöttük lev tornyokat 1820-ban lebontották. a jezsuiták nem igen tördtek vele s Barkóczy prímás végleg föl is mentette ket ez állásuktól. Ezek az északi. mert az épület századokon át egész 1850-ig az esztergomi fegyházmegye szemináriuma volt. 1902-ben vagy 60. emeletes épület 1724-ben készült. tehát az egész város 789 házat számlál.gyjtésbl és kölcsönbl az Alsópatak-utczáig tágas kétemeletes épületet emeltek. bels város 605. mint tudjuk. 1624 mint tudjuk. a menet itt megállapodott s a koronát azalatt Mednyánszky László báró nagyprépost lakásában helyezték el. Késbb. Udvarról. a Pázmánytól újraszervezett Marianum-seminarium elkerült a defieientia épületbl s Mariano-Stephaneum czímen egyideig a Káptalan-utczában. áll. A fkereszt-utcza két végén lev két kisebb kapu régóta nyitva volt. a tábla hivatalnokának. A Jerichó-utcza végén volt a Maláta-kapu. Ez épület 1886 óta fiúárvaház. Ettl fogva 1886-ig az érseki helynök lakása volt. könyvtárba jutottak. Vincze apáczáira bízta. de meg a konviktusi épület is egyidben szemináriumi jelleggel bírt. lelki gondozásukat jezsuiták végzik s az egyetemen hallgatják a theologiát. Majd Mérey kanonok s a már említett Spáczay vikárius adományaiból lassanként fölépül a mai ház. — A négy nagy . déli s részben a keleti fal mentében vannak. A — — A A A A város falai. a Simor-utcza végén. míg csak tábla jegyzkönyvei a gimnáziumi tanári 1876-ban meg nem sznt. S végül 1894-ben létrejött a 4 évfolyamú ni praeparandia. az utóbbit 1862-ben lebontották. hozzá harmadik ház szintén történeti érdekesség. A Pázmány-féle szervezés értelmében egy esztergomi kanonok áll az élén. Arady János kanonok ez esetet a homlokzaton egy chronostikonnal örökítette meg 1792-ben. mely a Szeminárium-utczát nyitja meg. van az érseki fiúárvaház. akár visszahozatalakor (1622) történt az eset.19Ü Nagyszombat. egyikre sem alkalmazható az évszám maga az eset azonban megtörtént. Mikor Bethlen a magyar szent koronát Pozsonyból elvitte. Az utcza nevét onnan vette. István-kápolna az udvar felli kis torony alatt van. A két fkaput. minden szakra képesített tanerik nagy elismerést érdemelnek. E házzal szemben van a 4 osztályú. és 6. Mint láttuk. Batthyány prímás azonban 1790-ben visszahozta s vezetését világi papokra bízta.. Tanításuk. Bástya-ulczák. gazdasági A város falai ma már semmi szolgálatot sem teljesítenek. hazafias nevelésük. 187 /-ben megnyitják az elemi iskola 5. A konviktussal szemben. növendékek száma 70 80 volt. A mai szép. majd ez épület helyén mködött. A növendékek száma vagy 80. osztályát. Iskoláikat vagy 700 növendék látogatja s közel 100 bennlakó növendékük van. kertrl persze itt szó sincs és a házak egy része a falba is beleépült. segélyezett községi polgári leányiskola épülete. Fpapi alapítványi hely is van vagy 30. 1777-ben ez az intézet is követte az egyetemet. Azeltt ezt is Sarkantyús-utczának nevezték. n. nem felel meg versbl kiolvasható évszám a valóságnak mert akár elvitelekor (1620).

a Gsákyaké volt s itt állítólag MartinoviU néhány mely helyiség. mely két részre. Az ág. Fejlesztése köri nagy érdeme van Christian János dr. hogy a küls építkezés sokáig tiltva volt s 1601-ben a meglev házakat is lebontották. mely mellett egy kkereszt van. A E házat 1754-ben építtette Mária Terézia a konviktus számára s a kert is azé volt.) E klapot a most épül járásbírósági épület miatt el kellett távolítani. a mait 1846-ban alapították. Ez alkalommal az udvari kapubejárás fölé helyezett chronostikon az 1802. Ez épülettel szemben van az Lmmer-fé\e ház nagy kertjével. gyártelepek ják és kertészetek alkota küls várost. a mely legnagyobb volt egész Európában s a nevezett évben tele volt A megyei közkórház. Alsóés Fels . kir. evangélikusok 1798-ban kaptak temet-helyet. majorok. továbbá bonczoló. Evenként átlag ezer beteg van benne.ny-vármegy i nyilv. Különösen a nyugati oldalon van Krausz-féle major végében ma is látható egy magasabb. De a XVIII. évet kétszer tartalmazza. A katonai temet 1783-ban . díszebédek s egyéb ily alkalmak rendezésére használják. Közadakozásból épült 1824-ben 40. E nagy hely azeltt a Rubrorum seminarium kertje volt. van az 1880-ban megsznt ház is "épült. Ujabban ezen az oldalon néhány csinos földszintes déli oldalon.-nak. Vincze apáczái gondozzák. lövegyesület háza.000 frton. A vasúton túl három temet van. Odább. a modorfalvi út mentében.000 frton tetemesen javították. Az egykori pallos-jog áldozatai e feszület eltt végezték utolsó imájukat s itt végezték ki ket. a vasúton túl. Elköltözésük után helybeli polgárok kezére kerültek s azok gazdasági épületekkel rakták meg. Tovább haladva. Ma mulatságok. lövház mai alakját 1867-ben kapta. Nagy telkeket vettek a városnak mind a négy oldalán s azokat elég magas kfallal vették körül. század békésebb évtizedei mindjobban tották a felbátorí- lakosságot. ségek építettek lakásokat. toronyszer éjjeli gyülekezetet tartott. e szerint tehát egyenl korú volna a szab. 1898 óta nyilvános jelleg s 40. néhány szép major. mert ez alatt van az a nagyméret pincze. ía^ejyesüiet így hangzik : ConCors SoCIetas JaCVLatorla LIberae reglaeqVe Vrbls TyrnaVIensIs Cbarae patrlae boC paCto portaM banC pVbLICI ornatVs gratla ereXIt — DefenDenDae Intenta.külvárosra oszlik.és halottas-kamra. a gyepmesteri lakáshoz érünk. A A a. melyben 1824-ben a Seulinyi-íéle 2110 urnás boroshordó volt. mely 1795 körül épült s 1802-ben nagy udvarával együtt Berchthold grófn bkezségébl földiszíttetett. 197 Már említettük. 1867-tl fogva ismét magánkórház s 1886 óta Szt. a Pálos-utcza végén. Most épült külön helyiség a ragályos betegek számára. terül el a Pozs>. melyek közül néhány ma is látható s legtöbbje nagyúri ízlésrl s jómódról tanúskodik. jeli kórház modern berendezés épülete. (1802.Nagyszombat. várossal. A borral. A Bach-korszak idején közkórház volt. várostól délkeletre. Különösen az eszter- gomi kanonokok. zetek s világi inté- elkelszép A MEGYEI KÖZKÓRHÁZ. Ez a lövész-egyesület 1838-ban tartotta meg 600-ik évfordulóját. van a Treumann-féle malátagyár. Ez az épület azért érdemel említést. Késbb egy kanonok vette meg.

a jezsuita-kollégium rectora: Molnár László. apátkanonok róm. és 1861 óta mködik a Dalos-kör. kir. pénzügyri biztosság. Az északi rész még a XVIII. Képvisel-testülete áll 57 virilistából s 56 beválasztott tagból. számvevsége. aljegyz: A A Egyházi hatóságok. tanácsos :Moravek Antal. Adalbert-egyesület hivatalos czélja a tót kath. ev. melyek a valláserkölcsiséget. A Pozsonyi magyar közmveldési egyesület nagyszombati fiókja.. Nagyszombat is. melynek fejlesztése körül elévülhetetlen érdeme van Alszeghy János polgári iskolai igazgatónak. Statusquo ízr. a mveldést. : : : : : A Intézetek. az észak-nyugati részen. iskolai. az államilag segélyezett községi polgári leányiskolában Alszeghy János. A magyar szellem ápolása és a mveldés terjesztése czéljából alakult 1880-ban a Magyar Kör. melyek közül öt ma is megvan. népnevelés szolgálatában áll még az ág. Van továbbá a városnak árvaszéke. bíróság. Itt van a Kálvária is. kath. Kanovieh Elemér számvev Hopfer Gusztáv. Mátyás idejében keletkezett s már akkor említik a nagy bársfákat. m. a ferenczrendi kolostor házfnöke: Thurkovies Engelbert. ev.. báz egykor a jezsuitáké volt. államvasúti állomás. Ma közigazgatási hatósága élén polgármester áll. czukorgyáron túl van a már említett régi temet. városi hatóság élén Franciscy Lajos dr. Mögötte az V. azok megszüntetése után Luzsinszky kanonoké. másik temetjük. a ni praeparandiában Znamenák István. A róm.van az srégi városi szegényház. járás- A A A Városi hatóság. Egyházi hatóságok érseki helynök Jedlicska Pál praelatus. Szakszeren rendezett könyvtára 6100 kötetbl áll s nyomtatott katalógusa van. Nagyszombat. rabbi: Rcichenberg Ábrahám. 1902-ben a Magyar polgári kör. színházi. a róm. plébános: Halmos Ignácz dr. mely sikerült hangversenyeket Megvannak városunkban azok A ni szokott tartani. hivatalok. kath. m.és gázbizottsága. Mellette van a városi uszoda. század közepéig városi halastó volt. közegészségügyi. Albrecht Géza. Alapítási ideje ismeretlen. Ag. amaz 4. kir. a községi elemi iskolában Horváth József. mely mai díszes alakját 1900-ban kapta Müller József adományából. fképpen az 1848 49-es évekbl. posta. az intézetek és egyesületek is. hivatalok vannak: kir. rendri hivatala (kapitány Kratky Ferencz). rabbi Stein Miksa. Ha még a gyufagyárról s a két malátagyárról megemlékezünk. gazdasági és építészeti. orth. kir. fiúiskolának mind a négy osztálya párhuzamos. Azeltt is ott volt (1730 óta) Scbmidt kanonok adományából s a polgárok gyjtésébl. adóhivatal. Állítólag már I. a nagyszombati ker. a Szt. emez 2 tanítóval. kir. apátkanonok. a statusquo és az orth. kápolnája is van Szt. mint több szab. terül el a bíres Stummerféle nyersczukor-gyár. városban a következ állami hatóságok. Városi fügyész: Borovánszky Ede. közjegyzség. hatóságait. áll. 1 ' — — . mszaki tanácsos: Windisch István. Terézia elrendelte leesapoltatását. mely Az izraeliták közös temetje 1878-ból való. majd a családjáé lett. legény egyesület. befejezhetjük az épületek ismertetését. népnevelök egyesülete czímében viseli czélját is és ipariskolát tart fenn. Komálom táján van. szegényügyi. fjegyz: Schwendt János. járási szolgabíróság. 1800-ban alakult. városi ügyek elintézésére van jogügyi. Az intézetet Szt. Másik felén. mert mocsarai a város levegjét nagyon rontották. a nemzeti szellemet. egyesületek. Fábián s Sebestyén tiszteletére s ezt az intézettel együtt 1747-ben benedikálták. kath. kath. kir. róm. város. m. . melynek 115 tagja van. pénzügyi. kath. Mellette . a humanizmust. irodalom ápolása és terjesztése. elvesztette egykori jogkörét. Kulturintézetei közül igazgató az érseki fgimnáziumban Khalmi József. Vincze apáczái vezetik. hitközség 2 tanítós népiskolája. mely 150 tagot számlál. a Lazaretum. századának a kaszárnyája van. huszárezred 6. Két év eltt alakított „Történeti emléktár czím szakasza már 285 értékes darabot tartalmaz. Mária a A szegényház.s távíró-hivatal. A könyvtár használata vasárnaponként 245 370 drb. A küls város keleti részén apró bázakon kívül két téglagyár van. számvizsgáló. pénztári hivatala s fogyasztási adóhivatala. fiú-iskolában Goldberger Soma. lelkészek Farkas Géza. 198 keletkezett. Hatóságok. hitközségek külön-külön népiskolája. Szóljunk még valamit a város szervezetérl és társadalmáról. a társadalmi érintkezést ápolják. izr.

alig marad valami megemlíteni való. ev.és mkertté alakította át s a várostól vagy 20 percznyi járatú szép sétateret s a vegén végén tágas parkot alkotott. zenekara van.és gyufagyár nem itt értékesíti . elismerés illeti siszépítegyesüli-tet. A Nagyszomlati Hetilap 1868-ban indult meg Tytvauer Wochenbbitt czímen 1878-tól fogva az els czímen. A harmadik Kollár Márton szerkesztésében Katid'ch. Szt. mindig nem felelhetett meg a jogos kívánalmaknak. illetleg a város közönségét. Mint kurióziumot említjük meg hogy e város pékjei ma is annak a jól megérdemelt hírnévnek örvendenek messze vidéken. fölolvasásai nagyban hozzájárulnak a város örvendetes magyarosodásához. A czéhek törzskönyvei és remekei is részben a budapesti leveles könyvtárakba. jó könyvet osztott ki. de ezek is jobbára építés épül. mint a értesülünk. továbbá a gyári produktumok ettl is megfosztják ket. Sajtó.és Leves. mert Pozsony és Bécs közelsége. Jelentékeny pénzadományokon kívül már négyezernél több eladásai. 42 csizmadia azonban még így is sok. Ha a kisváros szerény igényeinek megfelel ipari termeléstl eltekintünk.Noiiny czímen szerepel. A czukor. mert hisz XIX. 199 könyv körül váltakozik. Vincze.kereszt-. fél német szöveg. és izr. De még erre az igényre sem igen számíthatnak. E város is szomorú példa arra. mely lehetvé tette annak létrejövetelét. kisiparosok közül még a csizmadiák örvendenek érdemlegesebb keresletnek. melyrl egy historikus (Korabinsky) már vagy 120 évvel ezeltt érdemesnek — látványosság számba megy. Volt ugyan azeltt is némi árnyékos helye a városnak. az ág. Hitelintézete is jóhír. meg Pozsony és A minrl Kereskedelem és forgalom lóvásárjai ma is látogatottak. Ipar. meg a nemzeti múzeumba kerültek. Nagyszombat századokon át híres volt ezéheirl. jelezve. mert a jómódú földmívesnép asszonyai és leányai kizárólag csizmában járnak.y>Z(>mbali Hírlap czímen.és csizmadiaiparáról. Jótékony eyxjesidetei sorában látjuk a Vörös. mostanság évrl-évre néptelenebbek. A másik hetilap éppen most indult meg Nai. mennyire pusztul a kisiparos-osztály. Végül megemlítjük a jól szervezett. 3 eczet.s fképpen Kereskedi-lme szintén nem oly élénk. kerületi betegsegélyz pénztára. szegényedés. termelését 5 kisebbszabású malátagyára. Az egyesület újjászervezésére Af>pwnyi Albert gróf maga is eljött 1902 ben. fképp a déli s leginkább a nyugati oldalon fasorokkal ülteitek be (1M7). 90-es A legnagyobb A évektl fogva a különben nagyon árnyéktálán és alig fásított várost nagy sétatérrel ajándékozta meg. század elején betemették s azt köröskörül. A A : tartotta külön megemlékezni. Marha. mily fontos poziezió e város a magyarság ügyében.Nagyszombat. . a vidékre vannak utalva. A szépít-egyesület a város és állomás közötti teret virágos. de ez még A NAGYSZOMBATI HONVEDEMLEK. s fél magyar.egyesületeket. mert itt az Évtizedenként legfeljebb 4 5 lakóház . A városban 3 lap jelenik meg.s 2 szeszgyára csak csekély 3 téglagyára van.egyesületet. részben találja föl e városban keresletét. Van továbbá kereskedelmi olvasó-egyesülete. bl a város régi évkönyveiBécs közelsége okozza annak a hanyatlását is. népes tzoltó-egyesületet. segí'ö. Mkedvel ipartestülete. Városi 1a/> diákpénztára már 1846ban alakult s alaptkéje azóta megkétszere- zdött. Vásárjai még 30 évvel ezeltt messze vidékrl egybevonták az eladókat s vevket. melynek nagyon jó az egykori falárkot a félig sr . Szerkesztje Thinagl János. szíjgyártó. ötvös.

. éjjeli lámpásvilágítás pedig 1830-tól fogva van. Fejér: Cod. pótadó 54. : . terra-mari urbem notam fallor. Népmozgalmi statisztika.. Ezekben össze is foglaltuk mindazt. : . Tyrnav. mint mennyiségét tekintve. de egyéb tényezk közrehatottak. Az utczakövezés már a XIX. a telefon pedig 1901-tl fogva szerepel a városban.000 koronával. ugyanily tárgyú munkái Ocskovszky Hist. Mikor az egyetem elköltözött Nagyszombatból. 81. 48. . : . C. c) ev. diplom. 39 hold kaszáló. . .: :. összesen 13. Turóczi Ungaria suis cum regibus compendio data. — A : § ' ' tiszta Vagvona a következkbl 18 hold erd s 2094 hold szántóföld 1. A város vagyona. Források: Bombardinus: Topographia magni regni Hung. d) izr. Sajnosán nélkülözi a város a csatornázást és vízvezetéket s az utezák öntözése és tisztántartása ezért bajos és fogyatékos. univ. Fejér és Pauler T. Magyarország története. vallás szerint a) róm. egyéb fejldés lassú menetét a következ adatok tüntetik föl: 1780-ban ház s 7300 lakos 1840-ben 574 ház s 5794 lakos 1851-ben 7717 lakos most 789 ház 13. 664.695-10 korona (26°/ pótadó). : . Kalauz s a Nagyszombati Hetilap néhány czikkje végül szerznek saját kutatásai a városi s a helybeli érsekhelynöki levéltárakban s egyéb kéziratos följegyzésekben. A város legnagyobb forgalmi útjai jól vannak kövezve.475-19 kor. egyéb 251.592-02 korona. . a) 2. .-bistor.924. 1896-ban pedig a nyitra kutti vonal s így most minden irányban gyors és kényelmes összeköttetései vannak. nemzetiség szerint b) német 2564.737-36 kor. évi költségvetés szerint a) bevétel 284. a legrégibb idk óta kiváló gond tárgyai voltak. urbis Tyrnav. 1900-ban az addigi kolajos lámpákat a gázvilágítás váltotta föl. Nagy Iván: Magyarország családai Stelczer: Gesch.185. A . Rex me iubet ire Eris posthac. Hung. 1768 Korabinsky Geogr. oppidorum famula. a mit a városról megemlítésre méltóvolt 559 . Gem.185 lakos. Nemecskay János kanonoknak a nagyszombati társaskáptalan birtokában lev kéziratos Memoriale-ja az Új Magy. ev. Az országos képviselt választó kerülethez a városon kívül 34 falu A tartozik. Az 1903.187. : : . regale meg van váltva 65. Bél: Not. a városi évkönyvek bizonysága szerint. A zsidók története Magyarországon Horváth Z. 1843. szenved 5 33. 200 Nagyszombat. Gerencsér felé vezet országútja 735-ben készült a nádasi újabb út pedig 1818-ban. Maga a város a legjobbmódúak közé tartozik cselekv vagyona 2. A nagyszombati érseki 1870 Kohn fgimnázium története. mellékutakat. v. forgalmi útjai. magnae Romae Derelinquo desolata teota tua comptula Ergo aemula .672.983-83 kor. . ref. Csak a legújabb id óta van a városnak pótadója.148-90 kor. 1842-ben szabályozták A város A 1 . c) fedezetlen hiány 48. 1896. b) ág. der A. : : . Sión. is A városnak is jövendjét maga a vers meg * * okolja . 1717-ben igen sok szlt kiirtottak. ágy minségét. 10. Czinár Monasterol. b) kiadás 333. 1786 Kazy Hist. áll : 1^390. : . Az 1903. .287-12 korona. század els negyedében folyt. évre állami adó 281. : . . Gabonatermelése az elsrendek közé tartozik.. Valamikor bortermelése igen híres vrolt. szárazpataki szlhegy már 1347-ben szerepel Királyhegy néven és sokszorta nagyobb is A terület volt a mainál. nisi e jól sejtett Budám. c) tót 7246. . Teleki: A Hunyadiakkora. 75353 „ „ tehát a — vasút. Rupp Magyarország helyrajzi története. : : . kath. Thaly A nagyszombati harcz Szádeczky: A czéhek története Magyarországon Fejérpataky Magyarországi városok régi számadáskönyvei FuxhofferHorváth M. . Ipolyi: Veresmarty élete és Henszlmann Magyarország csúcsíves stíl munkái Fraknói Pázmány Péter és kora memlékei. nak tartottunk. Tyrnau. (1770-iki kiadás). Lexicon. e) legutolsó népszámlálás adatai a következk: 1. távíró 1868-tól.303-76 korona kötvényekben. 1876-ban megnyilt a vágvölgyi vonal. 1715 A magyar 3124. parva Roma. L846 óta érintette a várost a szered pozsonyi lóvonatú melyet 187:5-ben gzvasút váltott föl. az ifjúság ezzel az énekkel el búcsúzott tle: vale.

.

.

mely magas hegyeivel és erdeivel mintegy kék színben látszik úszni. kísérelte meg e helynév magyarázatát olyképen. Némelyek a Madár szóból erednek vélik. hogy azt a Mod és az Ur szavakból erednek jelentette ki. A város Pozsonytól mindössze 26 kilométernyi távolságra esik. hogy a Modor szó a Magyar szónak régi alakja és ezt azzal támogatják. mely szerint tehát a város egyik si birtokosától. úgy ezt sem támogatják semmiféle oklevelek. míg kelet kertek és szántóföldek veszik körül. A város neve. mert tény. hogy a legtöbb helység a mellette elfolyó víztl kapta elnevezését. Észak és nyugat felé er- dkkel koszorúzott hegyek övezik és termékeny szldombok dél és hafelé tárolják. mely régi oklevelekben Modor alakban van említve.AÉ&* t"Wwet< MODOR. hanem a Módra patakban keresi. vagyis Mod úrtól vette volna a nevét. de mint az elbbieket nem. századbeli oklevélben szintén Modor néven van említve. kies és szép vidéken fekszik. Még a legtöbb elfogadható okot hozzák fel azok a névkutatók. hogy ez a név elég Mindeme névmagyarázók után ismert nev tudósunk és kutatónk. a város nevét a szláv nyelv segélyével igyekszik megfejteni. Némely névkutatók a Modúrban viszont személynevet véltek fölfedezni. fordul el a középkori oklevelekben. Ortvay Tivadar dr.. Erre is találunk hasonlatot a nógrádmegyei Kékkben. Erre nézve Ortvay megjegyzi. Ennek azonban szintén csak annyi az alapja.nem szabad szem ell tévesztenünk azt. a mennyi annak a föltevésnek. a kik nevét a Modor személynévbl erednek tartják. város neve a névfejtknek és a történetíróknak már sok fejtörésre A városnak egyik XVIII. mely tudvalevleg szintén kékes színben úszó szikláitól kapta nevét. A srn . mely tótul: Modry. a mennyiben néha egy és ugyanazon okiratban a Modor és a Módra nevek fölváltva használtatnak" és e név alkalmazásának okát nem a vidék színhangulatában. de ennek sincsen több alapja. a minek az volna a magyarázata. melynek Modor-Senkvicz néven egyik fontosabb állomása. hogy a vármegyében fekv Moderdorf vagyis Magyarfalu egy XIII. midn azt hiszi. századbeli monográfusa magyar alapon adott okot. Ezt a verziót Bél Mátyás is említi. mert beigazolt tény. hogy . mint hogy az országban és pedig Komárom vármegyében tényleg van egy Madár nev helység. várost a Módra vize szeli át és az egyik oldalon a vág- A völgyi vasút vonala közelíti meg. hogy a város neve a szláv Modry szóból ered és ezt a város vidékére vonatkoztatja. hogy Modor neve Módra és Modern alakban is használatos és hogy e neveknek diplomatikai jogosultságuk is van. Ezt kísérli meg Bél Mátyás is. MODOR CZIMERES PECSÉTJE. odor rendezett tanácsú város a Kiskárpátok alján.Kamen. hogy a város a saját ura volt.

vagyis pusztának nevezi. Ez idben Henrik fiainak a birtoka volt. században már önálló lelkészsége van és az 1332 37 közötti idbl való pápai tizedjegyzékben is elfordul Jakab nev papja. így Petényi Jánosné volt itt birtokos. hogy a város a XIII. E város a vármegyének egyik legrégibb helysége. hogy ket birtoklásukban háborgatják. a kik a város nevének eredetérl a legjobb magyarázatot II. 1256-ban IV. hogy a Stibor család nem élvezhette nyugodtan e birtokát. Béla király egyik oklevelében Modur néven van említve. 1294-ben találkozunk a város említésével terra Modar vocata néven. vagyis kaszások laktak.. hogy Modort és vidékét „Máhdern" névvel nevezték.és szl birtokosa István is szerepel. kitl IV. században szó van. Erre azért volt szükség. st 1397-ben panaszt emeltek a szempeziek ellen. 1388-ban Zsigmond király e királyi helységet. továbbá Erdsmyd és nek. után mert az Apor vajdához való átpártolásukkal htlenségbe estek. ha ezt e jegyzéknek ez idbl való megyebeli hasonló egyházainak jövedelmével összehasonlítjuk.és Freytag-szlnek neveztek. a ki jövedelmét harmadfél márkára becsülte és így. Endrének és Miklósnak adományozta és kihaltáig ez a család bírta. ki utóbb Váczy említtetháztulajdonosok is mint János Pintér neje lett. kiknek német nevük úgy a középkori. Stiboriczi Stibor pozsonyi grófnak és testvéreinek. 1398-ban újból szükségesnek tartották. házát csakis modori lakos veheti meg és végre. mert ez az oklevél földúlatása már csak prediumnak. Legelibgadbatóbbnak . A XIV. században még csak pozsonyi fispán volt s Apor vajdát legyzte. István királynak 1271-iki oklevelében még mindig a nyitrai püspök birtokaként szerepel. mint a mostani népidioma szerint Máder (mély hangzású a-val) tehát nagyon valószín. Ez a Péterfia János XIII. Ez idtl kezdve ismét fejldésnek indul a város. 1404-ben Stibor erdélyi vajda. V. . melynek idevonatkozó része így hangzik: „Donavi etiam villám meam Modor condicionalem prope regnum Theutonicorum. Ez alkalommal két szl- Modort is. látszik azoknak a föltevése. Bizonyos Anna úrnnek szli voltak itt. a . E privilégiumot Zsigmond király 1406-ban megersítette.mikor Géza király mint királyi birtokot 1158-ban a nyitrai egyháznak adományozta. fia örökölte. hogy az itteni szlbirtokosok csak akkor adhatják el szliket idegeneknek. mert Stibor és testvérei a beiktatás után csakhamar új határjárás megtartását kérték. melyet 1374-ben újból megersített. László. Nagy Lajos szabadalomlevele. A pozsonyi káptalannak . — — A — pecséttel elláttatni. 1273-ban Ottókár cseh király Pozsony vidékével és a határában fekv helységekkel együtt Modort is feldúlta. továbbá ha modori háztulajdonos utódok nélkül halna el. míg annak másik része tovább is királyi várbirtok maradt. ubi falcatores mei existebant . Az Árpád-házi királyok alatt. 202 Modor. melyrl már a XII. a hol a királyi falcatoresek. ellopták. ügy látszik azonban. mert a város pecsétjét. hogy Modor ekkor már a jelentékenyebb helységek közé tartozott. melyeket korábbi birtokosaik után Preydl-. Géza királynak 1158-ban kelt adományozó levelében találják. melyekben kimondja. hogy Géza király 1158-ban nem az egész helységet adta a nyitrai egyháznak. minek következtében a modoriak jónak látták szabadalmaikat átíratni és új . elveszi és Péterfia János comesnek és örököseinek adományozza. mely a szabadalomlevélen is alkalmazva volt. hogy ket Zsigmond király az adományozott birtokokban ismételve megersítse. László király alatt sznt meg királyi várbirtok lenni. de kitnik belle az. igazoltnak látszik. . közöttük 1439-iki oklevele ez idbl a városnak több kisebb nemesi birtokosát is említi ez oklevélben több ház. mert e király de hogy egészben-e 1287-iki oklevele már magánkézben levnek említi vagy csak részben. mely oklevélbl azonban az is kitnik. Modor város els ismert szabadalomlevelét Nagy Lajos királytól kapta 1361-ben. hogy idegen egyén csak az esetben vehet Modorban házat. prope montem existentem." Akkoriban tehát kaszások (t'aleatores) laktak Modorban. század közepe után ersen hanyatlott. hanem csak egy részét. Stibor vajda 1414-ben meghalt és birtokait. az az okiratból nem tnik ki. Valószín. a mi különben érthet is. ha azt modori polgár megvenni nem akarja. Pueh. hogy Modor IV. a város földesura különféle szabadalmakat adott a városnak. villám regálém Modur. A Stiborok birtoklása. ha ott lakik is.

s guthi Országh Kristóftól is kaptak 1564-ben újabb szabadalmakat. hogy abból egyházmegyéje számára lelkészeket neveltessen. szabadal- maik értelmében. a Schreiber-. Ferdinánd király vámmentességet biztosított nekik. szedje be. XV. hogy a kamarának évenként 640 forintot fizetnek és hajóépítés czéljaira bizonyos mennyiség fát szolgáltatnak be. . zálog vagy adományozás útján ismét magánkézbe kerül. juttatta. E család 1440-ben I. rálytól a király és haza szolgálatában szerzett nagy érdemeiért.800 forintra apadt. ne készA VÁROS-KAPU.és a Trucht- szl.Modor.»róf nádor meghalt. király 1569-ben a szabad királyi városok rangjára emelte s szabadalmaikat biztosította részére . sz. a követküldés jogát is megadta a városnak és azt a kir. melynek kamatait az említett czélra fordították de mivel Modor távol esett és a czenzus fizetése körül nehézségek merültek föl. a Posinger. A A Guthi Ors/ágh család birtoklása. az Oberberg. Miksa Modor város. melyek közül az egyik Scheywn . Ulászló kikapta Modort. október 9-én Országh Kristóf örökösök nélkül meghalt és Modor a koronára szállott. a megváltás végbement. n. „aranyhegyi papnevelház' javára váltotta magához e czenzust. hanem borban Ujabb kiváltságok. pénzben. Illésházy István nádor a város követét 1600-ban az országgylésbl kirekesztette. lakosok attól tartva. Az alapítványi összeg 16. 203 hegyének a nevét is megismerjük. hogy a város vétel. Az elvállalt czenzust 1610-ig fizették. Modor a királyi adót lefizetve. László királynak 1456. II. királyi hatalom alatt állott. Rudolf királyhoz fordult. hogy tulajdon czímerrel és pecséttel élhessen stb. század közepe táján a Guthi Orszá</h család lép a Stibor család örökébe. évi oklevele. Ez idben Lippay György egri püspök a bécsi ú. hogy magukat a földesúri jogok alól megváltsák.000 forintra rúgott. a Pálffy grófi család kapta e czenzust egész 1654-ig. Ferdinándtól kaptak a modoriak újabb kiváltságokat. a ki 1607-ben Modort ismételve szabad királyi városnak jelentette ki és a nagyobb tárnoki városok közé sorolta. Hogy a várost. Országh Mihály halála után Modor tovább is családja kezén maradt. de mivel mint ilyen törvényesen beczikkelyezve még nem volt. a mikor Pálffy Pál j. melyben tizedsze- djének megparancsolja. Ulászlótól és késbb I. Ez oklevélben még említve van a Cleyen. az Oed. Habár Modor a követküldés jogát megszerezte és szabad királyi város is volt. Fenessy György egri püspök 1687-ben az összeget a nagyszombati kollégiumnak 1 A A földesúri jogok megváltása. királyi engedélylyel. 1515-ben II. jogot is. Ennek az volt a következménye. idvel azonban 12. hogy a város e sérelem után II. de ez évtl kezdve. Ez sikerült is nekik és miután 6000 forintot lefizettek és arra kötelezték magukat. lépéseket tettek a királynál. a másik Oberberg. hogy a modori népektl a bortizedet. . 1567. lakosait régi szabadságaikban bizonyítja fenntartotta egyebek között V. illetleg .

Ebben az idben még más baj és szenvedés is érte a várost. LIB. AUG. mikor a nádor a várost felszólította. A király elbb vegyes bizottság elé utasította az ügyet. 1608-ban párthíveivel a városi együtl föllázadt nyilvánított. qui custodiunt eam. hogy a fels részeken garázdálkodó hajdúk megfékezésére egy hónapra katonákat állítson ki. építésének ideje MDCXVIII. M. DIVO MAX. fölírás olvasható A ma Nisi is fennálló felskapun a következ Dominus custodiverit Givitatem. 1610-ben föl is jajdultak a terhes hadiadók miatt. hogy bizonyos számú csapatokat állítson ki és tartson el. a mikor Wéber Bálint polgárt. hogy a \\ éber-féle bnügy elintézésére május 11-re határnapot tz ki. melyeknek egy része ma is fennáll. A tárgyalás Pozsonyban folyt le és azon khnondatott. Wébernek e vakmer föllépése hosszú. mint a béke és a nyugalom megzavaróját. AD IMMORT. bazini kapuján fönnállásáig. U. az 1610 és 1646 közötti idben épültek. PUBL1CAE. hogy az elrendelt katonaállítástól vonakodni ne merészeljenek. MEMOR. II. D. mint A saját összeesküvt és lázadót. BENIGN1TIS. összes polgári jogaitól megfosztották. II. hatóság ellen. E. M. DG XVIII. IMP. mert II. Panaszuk azonban mit sem használt. valamint ez a felirat is: DEO. Az ország több városát véleményadásra szólították fel. hogy az ügy rendes tárnoki székülésen tárgyaltassék. a királyt és donáczióü kigúnyolta és a közvagyont is károsította. n. 1611 július 19-én a király felszólítja a várost. UT P. D. kellemetlen perbe keverte a várost. . A város falai és bástyái. melyet hivatalától megfosztottnak híveibl új magisztrátust állított össze. ET REG. IMAHÁZ MENNYEZETE (MOST MAIER VILMOS HÁZA). POT. hogy a modoriak aggályait helyesnek ítéli és Andreasócz Mátyás altárnokmester útján értesítette a várost. a város egyik nemes polgára. II. frustra vigilant. a kik szabadalmaikra hivatkoztak. de a modorúik kérelmére. Az 1609-iki háború óriási terheket rótt a lakosokra. Mátyás király 1610 július 29-én megparancsolta a modoriaknak. A városfalak. is olvasható volt. Mátyás király kijelentette. RUD. der Herr ist uuser Schutz. P. különösen. Ausp. A Wetvr-t'ole 14 tadAs Ebben Wéiber Bálint az idben a város nyugalmát sajnálatos esemény zavarta meg. A HAJDANI EV. A már lebontott alsó kapun a következ fölírás volt Der Herr ist unger Schirm und Schild. MATTH. A pert azonban csak 1612-ben fejezték be.: : •_>04 Modor. ugyanis.

Polgári iskolája 1648-ban keletkezett. evangélikus. Ezek közül a németajkúaké 1680-tól 1834-ig épült. evangélikusok építtettek. 1902-ben épült. benne 120 növendék talál helyet. podásával mert ekkor szervezték újból parochiális egyházát. II. majd pedig. míg 1674-ben a szentbenedekrendiek kapták azt a templomot melyet a tótajkú ág. tiszteletére van szentelve és 1873-ban épült. régi bolthajtása remek stukkóitt . miáltal jövedelmi forrásait tete- mesen gyarapította. II. Új épületét 1888-ban építették és internátussal kötötték össze. bergi mveldésre. Fönnáll itt még a Szent Orsolyáról nevezett nagyszombati apáczák vezetése alatt egy 6 osztályú elemi leányiskola. s végre 1870-ben polgári iskolává lett. mert érdekes. st 1659ben ennek újabb gyaraA PLEBANIA-TEMPLOM. Pázmány ér- sekjegyzékében a város. Impozáns és mintaszer épület még a dunáninneni ág. Az egy- protestantizmus Modorban 1573-ban lépett föl A házak. a mi azt bizonyítja. h. Modor közoktatásügye igen régi. Ez a ház ma is a város egyik legérdekesebb memléke. Ugyancsak a F-utczán állanak egymás mellett a német és a tót evangélikus egyházak. . Mátyás a városnak 6 országos vásárt 205 engedélyezett . Mindkettt újabban renoválták és ezek is díszére válnak a városnak. h. 1708-ban a császári csapatok dúlták föl. Mieltt az evangélikusok templomukat felépítették. kerület 4 osztályú polgári leányiskolája és internátusa. Módra néven. város ma egyházi tekintetben felerészben katholikus. Az ú. melyben a rend megszüntetéséig laktak. Ferdi- nánd király pedig 1631ben vámszedési jogot adott a városnak. E mellé építették a benczések székházukat is. de anyagi er hiányában késbb algimnáziummá. 1769-ben az evangélikusok fgimnáziummá emelték. legfeljebb gyengítette a katholikus vallást. a pozsonyi prépost alatt álló plébániaként van fölemlítve. találkozunk. felerészben F-utczában lev parochiális temploma Szent István pedig ág. Építésének hosszú idejét az magyarázza meg. mely legújabban. 1594-ben Agri- cola Gáspár jött ide Nürn- bergbl és itt alkotta iskolai szabályzatait. impozáns épületben elhelyezett állami tanítóképz intézet. hogy egy izben a Rákóczy-hadai. Hogy lakosai mily nagy súlyt helyeztek a bizonyítja. A A Közoktatás. míg az állami polgári 4 osztályú fiúiskola bérházban van elhelyezve. h. diszítésekkel van ékesítve. magánházban (most Maier Vilmos tulajdona) tartották istentiszteletüket. hogy a wittenegyetem anya- könyveiben több modori hallgatónak a nevével találkozunk. tót templom 1826-ban épült. hogy az új hit terjedése nem semmisítette meg. elször nyíltan. ev. n.Modor. 1870-ben keletkezett itt a mintaiskolával összekötött és valóban mintaszer. Wolf Jakab prédikátorsága alatt.

ref. bazini kapuját pedig 1882-ben bontották le. 1864-ben 3640-et. míg az utolsó népszámlálás alkalmával 675 házat írtak össze. EV. században és pedig 1786-ban mindössze egy zsidó tartózkodott itt. ev. 6 11 között volt 646.•20(3 Modor. állítólag azért. de a 418 magyarral együtt magyarul beszélni tud 1044. a mi. századbeli háborús idk alatt sok viszontag1605-ben Bocskay seregei foglalták el és a már említett L609-iki sanyargatásokon kívül még 1663-ban a törökök dúlták föl. 1833-ban 4810-et. Vallás szerint van róm. A város falai egy részének eltávolításával a küls városrészek egybeolvadtak a belvárossal. Népmo?galmi statisztika. a hol aszbesztet és ólmot bányásztak. H. mely szám annál föltünbb. ha az akkori felületes összeírás megbízható volna. 12 14 között 314. míg 1819-ben 586 házat mutat ki a népszámlálás. német 616. 1719-ben 380 ház volt Modorban. XVI. kirl Korabinszky szükségesnek tartja megjegyezni. molnárokat. fazekasokat és csizmadiákat emelik ki. ságon cselt . 40—59 között 1068 és 60 évnél idsebb 551. ág. de 1880-ban tehát mindössze 34 évvel késbb már 580 a házak száma csak 575. 1890-ben 5230 és 1900-ban 2595 férfi és 2684 n. özvegy 376 és törvényesen elvált 4. mert a XVII. 1877-ben 5056-ot. 13 és izraelita 170. n. mely mindenkor keresett és jól fizetett árúczikk volt. úgy hogy templomai is leégtek. azt lakosai szorgalmának. — : — : A KÉT ÁG. szlinek és jómódú iparosainak köszönhette. bodnárokat. 1819-ben 995 családot és 5385 lelket írtak itt össze. Családi állapot szerint: ntlen és hajadon volt 2795. 1426 különbözetnek felelne meg. mert 1828-ban 412-t. u. 20—39 között 1340. 1828-b m 3855-öt. és XVII. Hogy mind e csapások ellenére is fenntartotta jelentségét. . A város alsó kapuját 1874-ben. 1705-ben és 1729-ben óriási tzvész pusztította. tót 4350 és egyéb nyelv 25. 1828-ban mindössze még csak 11. az 183U-ból való egyházi össze- A város a át. Fterméke azonban bora. TEMPLOM. vallású 2868. hogy „Seit mehreren Jahren erhált sich allhier auch ein jüdischer Handelsmann. Ezenkívül bányászata is volt. házas 2106. Hasonló ingadozást mutat a város lakosságának a száma is. h. a kik közül régibb okiratok különösen a posztósokat. 5279 volt a lakosok száma és pedig nem szerint Életkor szerint: 6 évnél fiatalabb volt 884. 1833-ban pedig már éppen csak 400-at említ a kimutatás. ev. 1867-ben. mert a közlekedést akadályozták. ez azonban aligha helyes. két évvel késbb 3641-et. 2228. A bazini kapun alkalmazva volt czímeres és föhratos klap a városhazán van elhelyezve. 1888-ban pedig már csak 4729-et. kath. A lakosok anyanyelv szerint a következleg oszlanak meg: magyar 288. 15—19 között 476. welcher in der Hauptgasse der Stadt sein eigenes Haus besitzt".

kereskedelme és virágzó ipara hanyatlásnak indult annyira. Újabb idben a kereskedelem és az ipar terén némi lendület észlelhet. hanem Senkvicz felé engedték vezettetni. csak 18. hármas zöld halmon. lakosa volt. az itteni fazekasok nem tudtak versenyezni az újabb gyári termeléssel és ez az iparág lassanként annyira hanyatlott. melyek közül az egyik 65 mázsás volt. három szlvessz látható szlfürtökkel. Modor hajdani tekintélyes iparát nemcsak a megnövekedett verseny. hogy mikor a vágvölgyi vasút épült. és a helyiséget itteni fazekasok bérlik. Pedig a modori cserépipar termékei azeltt messze földön keresettek voltak. hogy az egyik várostorony 47 mázsa vörösrézzel volt födve és négy haranggal ellátva. Ipar. lakosok fterméke ma is a bor és itt csaknem mindenki szl-gazda.Modor. 207 RÉSZLET A „HARMÓNIA NYARALOTELEPBOL. de csakhamar beszüntette. posztókallója. melyet XVIII. A város 5279 lakosa közül csak 3749 tud írni és olvasni. addig ma egy sem. melyek Modor három folyóvizét jelzik. 1825-ben több nagyobbszabású épülete volt a városnak. melynek jobboldali mezejében. azt nem Modor alatt. a kaszárnya ós városháza. ú. hogy ma már csak néhány mester zi. hanem közlekedési eszközeinek elégtelensége is tönkretette. századbeli írók még említenek. Ennek következtében szeli. mely a XVIII. hajdan híres vásárai. a gróf Stabrenberg-féle. század elején épült. Ez idbl fel van jegyezve. úgy hogy az állomás most a várostól mintegy félórányira van. épp úgy papirmaima és bányászata is. külön utczájuk volt. Iparosai közül nagyszámúak voltak a fazekas-iparosok is és mint a posztósoknak is. Az állam itt agyagipar-iskolát is alapított. A város korábbi vezetinek és lakosainak a hibája az. a báró Zay-féle.és vörös mezre osztott pajzsot tüntet föl. A város czímere függlegesen arany. Azonban úgy ezek- A . 1864-ben pedig mindössze 20 izr. hogy míg a múlt század els felében még 44 posztókészít és posztónyíró mködött itt. szintén már rég megsznt. m. a bal vörös mezt pedig három fehér pólya írás szerint A város czímere. A szl-terület nagysága több mint 1000 hold és az nek.

azonkívül két vendégl ós kitn 1 ' tennis-pálya. Ilyenek a modori a római katholikus olvasókör. de gyönyör sétányain és jó karban tartott erdei utain a kirándulók is örömest megfordulnak. mények.. ' A város tisztikara. mely messze földön ritkítja párját. kik közül 26 virilista és 26 választott. a modori jótékony nöegyesület a modori turista-egy sülét. rendezett tanácsú város lett. Horrony Vincze. olvasókör. st Ausztriából is. E telepen számos csinos és kényelmes nyaraló áll az itt lakók rendelkezésére. hold a város tulajdona. az önkéntes tzoltó-egyesület. Faraktár-kezel Jankó József. és az önsegélyz-egylet. állat-orvos Pakoszta Ferencz. továbbá egy hóhér-pallos. város 1876 óta megsznt törvényhatósági joggal fölruházott város lenni és azóta. középtermést véve holdanként 18 25. Városi adószed Taubinger Kornél.: 208 Modor. A A A A A . Tanácsnok és adóeladó Müllner Géza.és árvapénztárnok Brunovszky Lajos. Városi tiszt és gazdasági jegyz Mudroch János. Ennek átlagos alapul. A város határa 8600 kat. Városi kapitány Dobovszky József.és cognac-gy ár. Adóellenr Schn-ll Gyula. melyek társadalmi életében fontos tényezkként szerepelnek. századbeli mértékpálcza a mér következ Statt fölirattal Eim wisen Rath Und gmeiner Modor bekandt lm Ungarlandt Macht diese Wisier Zu Schuldiger Gbür. im Jar Ckristi. Városi erdmester Fibpek Sándor. melynek levegje rendkívül ózondús. Messerer. városnak több oly intézménye van. Wer kan WIDer Wnns seln. tisztikar élén Boruta Pál polgármester és árvaszéki elnök áll. Mihály. a város hajdani ezüst pecsét- A nyomója hitelesít és egy XVII. a ki egyszersmind helyettes polgármester. melynek tulajdonosa Wagner János. Házi. nyaranta számos üdül keresi föl az egész országból. Társadalmi intéz- A A RÉGI HÓHÉRPALLOS ÉS A MÉRTÉKHITELESÍT PÁLCZA. évi bortermés. a polgári kaszinó. városi hatóság több becses. mely a város fölött terül el és „Harmónia néven mint nyaralóhely az egész országban ismeretes. Van itt azonkívül egy szesz-. E helyet. melybl 4220 kat. — A . régi kép.000 akóra tehet. Az itt nyaralóknak orvos is rendelkezésre áll és a városnak állandó felügyelje lakik itt. Városi gazdatiszt ifj. ki itt oly telepet alkotott. Kórházgondnok Yestsik városi frésztelep vezetje Dokupil Nándor. tiszta és enyhe. város ügyeit a tisztikaron kívül 52 bizottsági tag intézi. több czéhpecsót. mint szövetkezet. Ezek között van néhány érdekes. Stephan Rittaler. tehát összesen 24—25. fjegyz Machovich Antal. hold. Városi végrehajtó Mojta Károly. ügyész és levéltáros. vegyészeti termék. Modor 164-5. Dubovszky Pál. Városi kir. régi ereklyét riz. E nyaralótelep megteremtése Boruta Pál jelenlegi polgármesternek az érdeme. nagyrészét ritka szép erdség alkotja. Wann Mit Vnns gott aLLeln Ist.Har- mónia". szabad királyi városi czímének megtartásával. Számvev és ellenr Pausz Dani. írnok Konecsny György. Városi orvos dr.

ÜQ .

.

Vannak. a mi azt bizonyítja. hogy idközben ismét visszakerült E A = korona birtokába. Ez idben még csak várföld volt és Terra Bozin néven van említve. a kit a bazini plébánia-templomban helyeztek örök nyugalomra. az általuk állítólag elkövetett rituális gyilkosság ügyében. 1271-ben. a mennyiben Wasen. századbeli német telepítések eltt fönnállott. várföldet Tamás nyitrai fispánnak adományozza. Lassanként azonban mindjobban a síkság felé húzódtak és az ottani réten telepedtek le. szempczi és a bazini tanácsurak élén ítélkeznek 30 bazini zsid(') fölött. 1446-ban itt halt meg György gróf. Ez azonban tévedés. miként Modor. szerint a települk tulajdonképpen nem a város mai helyén telepedtek le. 14 . hogy mára XIII. a kik itt 1529-ben a nagyszombati. de vára már 3 évvel korábban feltnik. században is a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtoka. Béla Bazin várföldet újólag eladományozta. 1441-ben Wolfarth Ulriknak. De mivel Mátyás király ellen pártot ütött. IV. mely egészen Szentgyörgyig terjedt. melylyel mint uhácsi vészig. Lakosainak eddig még nem voltak kiváltságai. találjuk Bazin birtokában. Vöröskvár urának özvegyét vette nül. hagyományT A város neve A város nevérl többféle magyarázat van forgalomban. tartják a város névadójának és azt állítják. Bazin városát is földúlta. vádlottakat tzhalálra ítélték. a mi rétet jelent és ez a Wiesen Basen szó lett volna a mai Bazin eredete. 1516-ban bekövetkezett halála után fiait. György. hanem a hajdani Zumherg nev helyen. mikor Ottokár cseh király Pozsony vidékét pusztította. város keletkezésére nézve hiányoznak a föltétlenül megbízható adatok valószín azonban. Györgyöt és Farkast. a melyeknek egy részét királyhségben megmaradt fia. 1208-tól a Bazint már II. Henrik gróf birtoka volt. néven szerepel. mert a Balaton Peiso nevét csak késbbi tudákosság ruházta e pozsonymegyei tóra. Ebben az idben Bazin is. Sírboltját a Bazini és Szentgyörgyi grófok czímerével ékesített vörös márványlap födi. IV. BAZIN. kinek fiai azt pártütésük következtében elveszítették. Mihály utóda. László ezt a birtokot is Péterfia János pozsonyi fispánnak adományozta. kivel a vöröski uradalmat is nyerte. Némelyek a város nevét is innen származtatják. alsószász dialektusban: Basen. az Apor vagyis Opur erdélyi vajda ellen viselt hadjáratokban szerzett érdemeiért. 1355-ben már Villa Bozin BAZIN REGI PECSÉTJE. IV. 10 éven aluli gyermekeiket pedig keresztény a királyi A A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. hajdan a város alatt elterült Peiso nev nagy tavat. város a XV. a kik az itt. Péter ismét visszakapta. s a Bazini és Szentgyörgyi grófok földesurasága alá tartoztak. mely a hegyekhez közelebb feküdt. hogy a Peisóból Pesing lett. Béla király kiszakította a pozsonyi várbirtokok közül és 1256-ban Kozma és Achilles grófoknak. elveszítette birtokait. Endre királynak 1208-iki oklevele említi. a Bazini és Szentgyörgyi grófok seinek adományozta..

a ki a bazini plébánia-templom számára az egy darab faragott kbl A mohácsi vósz után. hogy birtokosuk. Rudolf királyhoz fordultak : arra kérve t. E testvérek egyike volt az. Helyettük Bazinnak ura Szapolyai János. jo ga lett volna lllésházy Istvánnak az uradalom két községét visszatartani Az ehhez szükséges összeget az érdekelt városok Henkl Lázár bécsi tkepénzestl vették föl.000 tallérral. 1598 szeptember 5-én megadta az engedélyt a megváltáshoz olyképpen. ma a vasúti pályaház áll. Elssorban újabb 10. Salm vagy Echio von Salm . hogy lllésházy István alatt sok erszakosságot kellett a városnak eltrnie. hogy a fölajánlott zálogösszeget átvegyék és az uradalmat a hozzátartozó birtokokkal együtt a baziniaknak átadják. E szószéket a Bazini és Szentgyörgyi grófok már bvített czímere ékesíti.210 Bazin. ama . sem elzálogosítani. a mikor Krusithius (másként Eruzics) János lepoglavai gróf 132. a hol a máglyát fölállították. Pozsony vármegye fispánja. és a mikor a királyi kiküldöttek megjelentek. ILLÉSHÁZY ISTVÁN SZOBRA A PLÉBÁNIATEMPLOMBAN. kinek halála után 1540-ben Bazin ismét a királyi bir- A tokok közé tartozik. Veszprém és Tata hsies visszafoglalásáért. Úgy látszik azonban. hogy magukat megválthassák 140. 1566-ban pedig ennek utóda.000 tallér . hogy ez sem használ. mohácsi vész után a Bazini és Szentgyörgyi grófok nem szerepelnek többé. mely összeggel lllésházy a birtokot nejétl zálogban bírta. erejéig zálogbirtokosa lett. I. vagy azoknak egyes részeit sem eladni. melyben a hatágú csillag alatt. Kruzics János 1580-ban meghalt. földesurasága alól szabaduljanak Szén tgyörgygyel egyetértve. Utódai 1575-ig bírták. lllésházy azonban nem akart belenyugodni e fordulatba. Pálffy Katalin lllésházy Istvánhoz ment nül és ezen a réven jutott a birtok ugyancsak zálogjogon az Illésházyak kezére. belátva a baziniak igazát. hogy 10 éven át szabadon birtokolhatnak.000 forintot kellett a baziniaknak és a szentgyörgyieknek különféle javításokért és átalakításokért három hónapon belül lefizetni. azzal a segítségért. mert lakosai végre kényszerítve látták magukat mindent elkövetni. szószéket készíttette. a kiterjesztett szárnyú sas látható. de ez id után bizonyos évi czenzust tartoznak fizetni a királynak. Ferdinándtól kapta. Midn lllésházy látta. E szabadalomlevél értelmében tehát Bazin a szabad városok sorába emelkedett. Eck v. A birtokokat azonban. A kivégzés színhelyén.Neiburg kapta adományul. egyeznék bele. mert ellenkez esetben. E czímerbvítést a család tudvalevleg III. sem más módon elidegeníteniök nem szabad. mindenféle nehézségeket gördített a lakosok elé. mire özvegye szül. Ferdinánd azonban Bazin várát és uradalmát Szeredi (másként Serédy) Gáspárnak adományozza ennek elhalálozása után Neiburg gróf. Rudolf király. polgárokhoz adták nevelésbe.

melyeket ebbe nem egyeztek bele. hogy a baziniaknak és a szentgyörgyieknek ne hitelezzen. Látván Illésházy. tehát a tulajdonképpeni birtokos. remény és jai szeretet allegorikus alak vettek körül. Távolléte alatt neje helyettesítette. hogy Bazin és Szentgyörgy fizesse meg azokat az Salm gróftól átvett. féktelen haragjában nemcsak a királyi biztost. hogy birtokait visszanyeri. hogy ismét régi birtokaihoz jusson és azokat magának biztosítsa. Erre az idre esik a Bocskay-féle fölkelés. hogy az egész ügyletet lehetetlenné tegye és elssorban a bécsi Henklhez fordult és rá akarta venni. 5000 felkel tartja megszállva. az akkori evangéhkus templomban (ma plébánia-templom) helyezték örök nyugalomra. 1609 május 5-én halt meg Bécsben. 1606 január 5-én már Bécsben találjuk a béketárgyalások megindítása czéljából. u* . vizet. és hogy birtokait is le akarják foglalni. melyet a hit. hanem a királyt magát is szidalmazta. Buch Benedek vezetése alatt.Bazin. távolléte alatt megtörtént és 1602 április 9-én a baziniak a földesúri hatalom alól felszabadultak. melynek homlokzatát az Illésházyak és a Pálffyak czímere díszíti. A királyi biztosok azonban adósságokat is. hogy Bocskay hívásának engedve. Illésházy útjáról visszatérve. s így döntés nem történt. Azzal a biztosítással. Elbb kifosztották a lakosokat és azután a várost több helyen fölgyújtották. a ki már engedékenyebb volt és megváltás e szerint Illésházy kevesebb akadályt gördített a lakosok elé.A ^íroiT^ * házy felhasznált arra. remélve. hogy üldözik. a mely körülményt Illés. minek következtében Bazin ismét elveszítette Rudolf császártól 1598-ban nyert jogait. malmára hajtják hogy az ezáltal fölidézett anyagi nehézségek majd az a. hanem még más adományokat is kapott. Szerencsére azonban Illésházy ebben az idben kénytelen volt fontos ügyekben hosszabb idre Morvaországba utazni. Itt állott Illés- házy István életnagyságú márványalakj a is. mely város a felkelktl sokat szenvedett. Jutalmul Illésházy nemcsak a bazini és szentgyörgyi birtokokat kapta vissza. melyek tudvalevleg a bécsi békével értek véget. Illésházy ez idtl kezdve Mátyás királynak egyik legbuzgóbb és leghatalmasabb híve lett. megijedt és Trencsénen át Varsóba A Midn menekült. 1608-ban Magyarország nádori méltóságára emeltetett és ekkor építtette a bazini várkastély elejét is. de holttestét Bazinba hozták éi. mire Illésházy mindent elkövetett. Neje: Pálffy Katalin e templomhoz kápolnát építte1 — — t tett és annak sírboltjában helyeztette el férje holttestét. a távolléte alatt történtekrl értesült. hogy Bazin és Szentgyörgy környékét. A plébínia-templom. minek következtében a királyi flskus felségsértésért pörbe vonta és a bécsi bíróság elé állította. Míg Illésházy Bocskay híveként szerepelt. a hol azonban a bírák szavazatai egyenlen oszlottak meg. 211 követeléssel állott el. Bocskay híve lett és tudva. addig az esetleges sorsváltozásra gondolva titkon Mátyás királylyal tárgyalt. mindenkor szem eltt tartva azt. hozzája csatlakozzék. visszatért Bazinba.

míg a czajlai erdben csak az uradalom beleegyezésével volt szabad fát szedni. melynek értelmében a limbachi erdt. III. tanácsot és hegymestert választhassanak. Ferdinánd királytól a bazini és szentgyörgyi uradalmakat.000 forinttal emeltetett. megengedte. Habár Bazin 1525-ben II. szaba- dalomlevele. városi tanács. város lett. Maga Thököly Imre is ez év augusztus 27-én Bazinban tartózkodott. Ezekkel szemben Bazin köteles volt a királyi asztal számára évenként 250 akó jó bort beszolgáltatni. a fürd fölött. végre a követküldés jogát Bazin és Szentgyörgy városoknak is Bazin. Ebben az a jegyz. hogy Bazin sz. Csak 1638-ban sikerült ez. szabadulni. a mikor Mária Terézia alatt a város e kötelezettség A alól 5961 forint lefizetésével megváltotta magát. a mikor III. Érdemesnek tartjuk fölemlíteni. Ebben az idben vette zálogba Pálffy István gróf koronar 260.Í1S Bazin. 1598-tól pedig szabad város volt. Lajostól vásárjogot nyert.000 forintnyi adósságot. hogy a várfalak tégláit használhassák föl erre a czélra. Mátyás 161 -iki kir. annak „Királyi makkerd" nev részén kivül. lakosai még sem tudták keresztülvinni azt. 1704 október havában Rákóczy csapatai foglalták el a várost Ocskay vezetése alatt. csak azért. a kik az ily tzeseteket legelskül Ezt a körülményt valami Smetkó nev városi darabant olyképpen aknázta ki. mert tetten érték. Ez meg is történt 1741-ig. hogy Mátyás király 1615 márczius 31-én kelt oklevelével visszaadta nekik a bazini uradalmat és a hozzá tartozó birtokokat. kir. Az egyiket. Mivel azonban Bazin és Szentgyörgy városok a rájuk nehezed adósságok súlyos terheitl nem tudtak \ Pálffyak lirtoklása.-cz. és mivel az egyik tzesetnél két emberélet is áldozatul esett. a város birtoklásával együtt. hogy a 81. közösen használhatják. kén-kemenczéket állított fel. város. 1663-ban. Károly király azokat nekik adományozta. hogy a ki a tüzet jelzi és így az erre kitzött díjakat megkaparinthassa. neje halála után testvéröcscse. a hol a lporhoz szükséges ként gyártották. 1819-ben építtette föl a 4-ik vasas ezred tisztikara a födött lovaglóiskolát. baziniak tehát ismét Mátyás királyhoz ós Thurzó nádorhoz fordultak segítségért. és hogy az idegen borok behozatalát megtilthassák. hogy évenként bírót. Melchort József a városkapitány ós Wernhard András a jegyz. A lakosokat kifosztották és a várost fölgyújtották. hogy maga is beállt gyújtogatónak. 1655-ben a baziniak Pálffy Miklós gróffal szerzdést kötöttek. Nagy Mihály a városbíró. lehessen az els. mi által Bazin isméi királyi város lett. kir. halálra ítélték és lefejezték. melyek fölvonó hidakkal voltak ellátva. a mikor a 63. mely zálogösszeg 1635-ben további 30. De rajtavesztett. Végre sikerült kcivsztulvinniök. befalazták. megadta. nagyszombati kaput. t.000 írtért II. hogy a 1784-ben majdnem az egész város leégett. A Napóleon hadjárata alatt a kormány a bazini erdben. Gráspár örökölte a birtokot. a mi azután meg is történt. hogy a városi tanács szükségesnek jelzik. lakosoknak hajlékaik fölépítését és kijavítását megkönnyítse. mint elde. hogy ebben az idben Rigó Pál volt a polgármester. hogy követük az országgyléseken megjelenhessék. vegye át. 1747 június 14-én nagy ünnepségek között ülték meg annak századik évfordulóját. 1647 június 14-én emelte sorába. Összesen 11 kiugró bástyatornya volt és 3 kapuja. 1683-ban Bazin sokat szenvedett a Thököly-féle fölkelktl. Bazin és Szentgyörgy városok nélkül. Az ide vonatkozó oklevél megengedi. idben Wizer János Ferdinánd a várost a szabad királyi városok volt a városbíró és Csermák János város falait 1643-ban kezdték építeni. az ú. hogy a várost falakkal és sánczárkokkal vehessék körül. hogy vámot állíthassanak ós minden gabonával megrakott szekér után egy lapát gabonát vagy 4 dénárt szedhessenek. látta díjat kitzni azok számára. Illésházy Gáspár sem tanúsított jobb bánásmódott a baziniakkal szemben. Néhány évvel késbb azonban. 1832 április 9-én a szomszédos Czeil nev községben kiütött tz követkéz- A A . Miután Dlésházy utódok hátrahagyása nélkül halt meg. a mikor ezen az oldalon a törökök betörésétl tartottak. 1825-ben oly gyakori volt a tzvész. 10 évvel késbb pestis dúlt Bazin falai között és a lakosokat megtizedelte. mint ez. 1744-ig bírták a Pálffyak zálogjogon ez uradalmakat. fölkérték a királyt. n.

1847-ben a város sz. . szél tovább vitte A A az ég zsarátnokokat és nemsokára az egész város lángokban állott. martaléka lett. Skokanek József a jegyz és Kothmar János a városi kapitány. kir. a hol ennek következtében majdnem minden ott rzött oklevél elpusztult és a levéltárnak csak kis töredéke volt megmenthet. heves vihar ugyanis a város lángba borított több házat. a nagy tz következtében rászakadt a szomszédos városi levéltárra. n. Csak az egyetlen. városi rangjának 200 éves fordulóját ünnepelte meg. Ebben az idben Polner János volt a városbíró. Reichetzer Mór a polgármester.Bazin. A baziniak csakhamar szervezték a nemzetrséget és két század - 1848/4!*. Plébánia-utcza és a kapuczinusok kolostora mellett fekv néhány ház maradt meg. Itt megemlítjük még. Az 1848/49-iki szabadságharcz mozgalmai Bazin lakosait is izgalomba hozták. Az evangélikus templom és a városháza is a lángok A PLÉBÁNIA-TEMPLOM BELSEJE. hogy az 1831-iki kolera Bazin városát sem kímélte meg. A városháza szomszédházának tzfala. 213 tében a város majdnem felé hajtotta a szikrákat és teljesen elhamvadt. ú.

továbbá képek Lucas Lyden. a ki házát és szlejét Entrels Jánosnak adja el. Vannak továbbá itt festmények régi híres mesterektl. nemzetrt állítottak ki és pedig az egyik századot a városi polgárokból. kúriát a város vásárolta meg. továbbá családi és más festmények és remek faragott szekrények. H. érdekes óraszekrény és egy kirakott asztal. továbbá valódi perzsa pamlag és fa. a falakon. Szent- györgybe és Modorba is bevonultak és e városokat 14 napon át megszállva tartották. Az emelet egyik elszobájában. végre a Skarritzky-íéle. nemcsak alaposan kitataroztatta a kastélyt. Hans Memling. A bazini nemzetrség egy része a fels vidéken garáz- dálkodó Hurbanisták elleni akcziókban és a sweebati csatában vett részt. a másikat a külvárosiakból. XVIII. így 1766-ban Rzikovszky János Antal báró és neje Maholányi Mária Klára bárón is birtokosok és háztulajdonosok voltak itt. és pedig a MajAZ ÁG. Látható itt egy régi. körülbelül 10 régi családi és más arczképfestmény ragadja meg a belép figyelmét. A múlt század els felében több nemesi kúria volt a városban. Azonban id. a Szupavszkya Werhardt-íéle és a NedeczJcy-féle. Johann Gossaert és más mesterektl. jeles festmények díszítik. évi októberi pátens ós az 1867-iki kiegyezés után nyerte ismét vissza szabadalmait. Roger Van der Veyer. Az egyik kirakott csontmunka. Pálffy János gróf. Két izben a villám gyújtotta föl. féle. de házukat ebben az idben eladták Polster Jánosnak. A város csak az 1860. a kiváló mízlésérl és jótékonyságáról ismert fúr. csonttal kirakott. Az öltözben remek mív. a bazini uradalom és a kastély mostani tulajdonosa. melyrl érdekes hagyomány maradt fönn. A szabadságharcz leveretése után az oroszok Bazinba.214 Bazin. Az oroszok közül is számosan meghaltak és ezeket a róm. hasonló ébenfa-tükör és egy . hanem termeiben ritka incseket is helyezett el. hajdani lllésházy-féle kastély sok viszontagságon ment át. is Ez idben kolera dühöngött falai között. A A A becsmk A A A famozaik-szekrény. Van itt még egy csonttal kirakott szekrény és asztal. Szupavszky-féle A bazini várkastély. Correggiótól és másoktól. EV. s az id vasfoga is megrongálta. dolgozó-szobában csontmunkával gyönyören kirakott fekete renaissance-szekrónyt találunk. kis szalonban a falakat 31 darab mvészi festmény díszíti. Három évvel késbb borsai Szüllö Zsigmondot is a birtokosok között találjuk. thényi-íé\e.és csontmozaikkal kirakott . nagy szalonban két gyönyör. Nemesi l'irtokosok. kirakott asztal és két ébenfa-szekrény köti le a figyelmet. a mennyiben e ház pinczehelyiségeiben azeltt állítólag valamely titkos társaság tanyázott és ítélt volna élet és halál fölött. Guidó Renitl. A hálószoba falait is régi. ezüstveret fiókos szekrény tnik szembe. TEMPLOM. közöttük Breughel híres festménye: „Krisztus beszéde a néphez". Le Guerchintl. a másik pedig mozaikszer klapokkal van díszítve. továbbá 36 festményt régi neves mesterektl. katholikus temetben temették el. Jobbra az étkezben mintegy 10 méter hosszú gobelin van elhelyezve. század második felében Bazin városának több nemesi birtokosát ismerjük. közöttük Vanuccitól.

Ebben az idben arany. a város hajdani lobogója. órások. és kirakott Itt foglal helyet egy régi és érdekes kirakott asztal is. ma már ritka czéhedények és rovásfák. sarkantyúkészítk és tímárok czéhei.és antimonbányája és a XIX. s kitl ez adatok legnagyobb részét veszszük. baziniak. A A mív 1 Városi múzeum. hogy Bazin aranyérez-bányászata még Róbert Károly király idejébl való és még a XVIII. város hajdani ipara jelentékeny volt. A A A hitújítás. Ferdinánd alatt a plébánia-templomot ismét visszavették az evangélikusoktól és visszaadták a katholikusoknak. ugyanaz. Van ott egy mvészi faragványokkal díszített szekrény. A A A SALVATOR-TEMPLOM ÉS A VÁROSHÁZA. 1778-ban Ensler nev polgára a bazini erdben egy tavat alakított. mely származik és végre egy famozaikkal kirakott remek. reformáczió Bazin lakosai között is elég gyorsan terjedt. és melyeket Meissl Ferencz lovag. a városnak egyik kiváló és buzgó polgára gyjtött és állított össze. visszaemlékezve láda. Megjegyezzük itt. úgy hogy akkor itt bányabírósági kirendeltség is mködött. A Ipar. század végén az akkori plébánost is áttérésre kényszerítette. gombkötk. kádárok. a ki Luther tanainak hatalmas pártfogója volt. hogy az ottani aranyércz-zúzómvekhez a szükséges vízmennyiséget elteremtse. melyek közül nevezetesebbek voltak a kfaragók. a Pálffy-család levéltárában. melyeket a városnak erre a czélra szánt külön kis múzeumában találunk. puskamívesek és emelcsavar készítk. szcsök. XVII. II. pékek.Bazin. míg a kevés kath. a remekbe készült. E kis múzeumban els sorban föltnik KujpeczTcynék. érdekes régi faragott íróasztal. mely körülbelül 4 2 méter hosszú és 2 méter széles. Iparosai számos czéhet alkottak. az egyesült lakatosok. században virágzásban volt. festett mennyezet faragott ágy ragadja meg els sorban figyelmünket. XVI. szekrények rejtik magukban a régi családi okiratokat. a ki azután az új tant a plébánia-templomban hirdette. asztalosok. lakatosok. . a ki Bazin történetét is alapos utánjárással megírta. században kénsavas érczbányája és kénsavgyára is volt a városnak. régi I. Különösen Illésházy István volt az. Érdekesek azok az ereklyék is. Van itt továbbá számos ódon czéhláda. vallású lakos kénytelen volt az Illésházy földesurasága alá nem tartozó Grinádra menni. század végén pedig posztókalló és papirmalom is volt a város határában. Napóleontól földszinten. a régi kapitányi pálcza és számos egyéb tárgy között egy peuengér-álarez. a város híres szülöttének arczképe. a czéhek egykori pecsétéi. 215 régi hálószobában úgyszintén híres mesterektl több festmény.

Ugyanabban az évben jöttek ide be a kapuczinusok is. t A A l. s apja szokott hazulról. "Ez a fürd egyike volt Fels-Magyarország legkedveltebb fürdinek. a Pálffy Katalintól. a Kruzics-féle kúriában rendezték be imaházukat. onnan ismét visszatért Bécsbe. 1718 szeptember 4-én tették le templomuk és klastromuk alapkövét és 1726-ban már megtartották az els istentiszteletet. melyet csak 1857 és 1863 között építettek hozzá. azután a régi iskolaépületben és a nekik ajándékozott Heggl-féle malomban laktak. kük is a Kruzics-féle kúriába telepedtek be. a látogatók száma . azonban a mindinkább fokozódó igényekkel lépést tartani nem bírván. de fürdházát a város 1777-ben építtette. protestánsok ennek következtében a felsmagyarországi rendek segítségével a ftéren szép templomot emeltek. templomot azután a jezsuiták kapták. század végén és a XVIII. festeni tanult. illetleg gyógyerej forrásai már a XVII. Bazin fürdje. században von Luserntl ismeretesek voltak. Azután Olaszországba ment. honnan azonban visszatért. Szent Anna tiszteletére szentelték föl és oltárral is ellátták. Azonban nem sokáig tarthatták meg. mert 1674 február 28-án Szelepcsényi György a templomot az egyház vagyonával együtt elvette tlük és a katholikusoknak adta. melynek alapkövét 1655 augusztus 12-én tették le és az építkezést 1659-ben fejezték be. RÉSZLET A VÁROSI MÚZEUMBÓL. a hol az akkor ismert nev festtl. 1783-ban építették föl az evangélikusok mai templomukat. Illésházy A A Kupeczky.216 Bazin. Egy idevaló szegény takácsfiú azonban mega saját mesterségére fogta. Az evangélikus lakosok ebben az idben kénytelenek voltak Modorba menni. itt nül vette mesterének leányát és egyike lett kora legismertebb arczképfestinek. míg a kápolnát a város védszentje. Ezek elbb a Spáczay-féle házban. Itt meg kell még emlékeznünk Bazin híres szülöttérl. Kupeczky Jánosról. de torony nélkül.azini fürd. azokra a sanyargattatásokra. Nagy Péter czár Oroszországba is meghívta. a hol az evangélikus templom még a protestánsok birtokában volt. Mikor azután a jezsuita-rend eltöröltetett. 1667-ben született. a ki a XVII. század elején mint festmvész európai hírnévre tett szert. majd Nürnbergbe költözött és 1740-ben meghalt. Claus a kápolnából eltávolították és téve. unk volt a fia. Bécsbe ment. melyeknek Illésházy alatt állandóan ki voltak Istvánnétól fölállított díszes síremléket a kórus alatt állították föl.

Bazin jelenlegi polgármestere Masat Antal. 12—14 között 329. Városkapitány Semann János. 2578. míg a gyermek Jézus rózsaszín ingbe van öltöztetve. német 1752. nyaranta szép számban keresik föl. zsindelylyel 392 és náddal vagy zsúppal 41. 1819-ben 4270 lakosa volt. tanácsnok Tuma Ferencz. 24 és izr. kath. lakosainak száma 1869-ben 4338 volt.Bazin. k. feje körül pedig 6 arany-csillag félkörben ragyog. Az összes lakosok közül írni és olvasni tud 3371. h. s benne megfelel számú kényelmes lakás áll a vendégek rendelkezésére. hogy a fürdt eladja. Van itt járásbíróság és az 5-ik huszárezred félszázada is itt állomásozik. ügyész Jamniczky Péter. a mely szintén nem hozta be a reája dr. Cseréppel van födve 94. ev. hold. 1825-ben 4460 és 1857-ben 4270. A város társadalmi életét két intézmény szolgálja. azonban magyarul beszélni tud 1329. vályogból 100 és tisztán vályogból 37. özvegy 343 és törvényesen elvált 7. Szent Annának derekán megkötött ruhája: zöld. Van itt továbbá szölöszeti egyesület és bortermelök egyesülete. a kik e szép fekvés helyet. tót 2666 és egyéb 63. Életkor szerint 6 évnél : Népmozgalmi statisztika. kiknek a fele virilista. könyvel és ellenr Stéger Alajos. fiatalabb 749. A város 6 osztályú elemi iskolát tart fönn 8 tanítóval. lábain pedig barna szíjú barna szandált visel. Bazin a vágvölgyi vasútvonal mentén fekszik és annak egyik nagyobb állomása. a város védasszonyát ábrázolja a gyermek Máriával.vagy téglaalappal. Réti fürdorvos tulajdona. között 987 és 60 évnél idsebb 465. Az itt lev gztéglagyár Rössler ímre tulajdona. A lakosok száma a XIX. hidegvíz-gyógyintézettel van összekötve. 1880-ban 4184 és 1890-ben 4507 mivel pedig ma 4899 lakosa van. . ev. városi orvos dr. irodatiszt Weinzierl János. közgyám Meissl Ferencz. a különbözet az utolsó eltti népszámlálás óta -608-ra rúg. ág. ref. városi állatorvos Benes József. Fönnáll itt és Inté z e' . város lakóházainak a száma 527. palástja: vörös szín. század eleje óta nem mutat nagyobb hullámzást. Nemek szerint az utolsó népszámláláskor találtatott 2389 férfi és 2510 n. Lakosainak száma 4899. Ugyanakkor adta el a városi sörfzt fordított költségeket. Ezek a magyar kör a dalárda. . erdmester Bissel Gyula. 15—19 között 484. a másik fele választott. gazda Prachar Károly. Családi állapot szerint ntlen és hajadon 2779. Ma a fürd is. 217 mindinkább csökkent. város ügyeit a tisztikaron kívül 48 bizottsági tag intézi. Az újabb és megbízhatóbb népszámlálási adatok szerint területe 5035 kat. feje fehér kendbe van burkolva. a mi végre a várost arra indította. melyeknek rendeltetését a nevük is elárulja. „ 608. A város czímere Szent Annát. Fjegyzje és levéltárnoka Mikulik Milos. Bazin hajdan szintén messze földön híres bortermel hely volt és borai ma is a termelés fágát teszik és megfelel árak mellett a baziniak fáruczikkét alkotják. Ezek közül vagy téglából van építve 390. pénztárnok Jermendy Samu. Ez meg is történt 1848-ban. 1994. A belügyminisztertl legújabban megállapított czímer hivatalos leírása pedig a következ Kék arany lángsugarakból alkotott körben s alul ezüst felhkön Szent Anna áll. házas 1770. Vallásra nézve róm. karján a gyermek Jézust tartva. 40—59 A kbl A A város tiszti ka' a. 6—11 között 20—39 között 1277. Friedler Adolf. Anyanyelv szerint magyar 418. 353. . fu k ' tl továbbá egy önkéntes tiUoltó-egy-sület és egy takarékpénztár. mely ózondús levegjével és kies fekvésével üdül helyül is kiválóan alkalmas.

üde tisztásokkal és itt-ott vadregényes részletekkel. a hol évente 1500 tékre. Az 1585 k. melyet a város 1896-ban 9000 kor. mely a város eltt elterül síksággal kezddik és a szentgyörgyi híres szlhegyeken végzdik. A fi város kvése. SZENTGYÖRGY. hanem egészségi szempontból is hasznossá. SZÁZAD ELEJÉN. Tény. si szabadalmas város Kárpátok alatt. hogy a szentgyörgyi gyógyszertárt már 1799-ben állították fel. mivel az esmert lejts víznek szabad lefolyása lévén. a helyüket ismerik. a mikor azok másutt ersen dühöngtek. E szlk mögött hatalmas erdségek és nagyobb hegyek terülnek el. sehol sem áll meg és el nem posványosodhatik. különösen mióta a város alatt azeltt elterült nagyterjedelm Súr nev mocsaras és ingoványos helyet a Súr-lecsapoló-társaság néven társulat lecsapolta és a lecsapolást folytatja.. Szentgyörgy vidékének egészséges volta különben történetileg is nevezetes.. miáltal nemcsak óriási területet szabadít föl és tesz mívelésre alkalmassá. hanem a messze földrl itt nyaralók és a hajdan híres szentgyörgyi kénes fürdben s zentgyörgy. számú háznál volt. SZENTGYORGY REGI PECSÉTJE. tiszta csermelyekkel. mindenütt gondozott utakkal. 1856-ban távolították el e kapukat. költséggel építtetett és melyhez az Erzsébet királyné emlékére ültetett gyönyör hársfasor vezet. hogy e város az újabb korban is az ilyen járványoktól mindenkor mentes volt. mert egykorú oklevelekben és több történetíró munkájában azt a följegyzést találjuk. egészséges. a másik a középutcza 140. századbeli pestis-járvány. Itt szokták 2000 darab kerül teritartani a híres kacsavadászatokat. mert mindegyikben egy rendr lakott. város hajdan erdített hely volt és kfalai legnagyobbrészt még ma is fönnállanak. mely a várost alsó végétl egész . Az egyik a mai pozsonyiutcza 58. holdnyi terület és a Kis-Kárpátokban egyedül álló „Königswald nev szép bükkfa-erdben áll az a „Millenniumház'' nev erdei lak. akkor is.SZENTGYÖRGY A XIX. Levegje a körülfekv hegyektl és erdktl ózondús. város fekvése szép és egészséges is. hogy a XVII. a Kisezeknek a Mátyusföldre néz oldalán enyhe lejtn. Az utczák rendezettek és különösen a város futczája. Itt emiitjük meg azt is. mely helyeket szívesen keresik föl nemcsak a lakosok és a nagyszámú kirándulók. úgy hogy ilyenkor e város falai valóságos menedékvárai voltak messze vidékrl a járványok ell ide menekülknek. és az 1831-iki kolera-járvány alkalmával is e város teljesen ment maradt e rémes vendégektl. a hol azok régente voltak. E házak a régi A — — mköd — 1 " A A telekkönyvekben „Gemeinde-Trabantenhaus" néven szerepelnek. st több helyen e kfalak donj ónjai is majdnem ép állapothajdani városi kapuknak ma már nyomuk sincsen és csak ban láthatók. sz. A város leírása bajaikra enyhülést keresk is.

s A lakosok legnagyobb része bortermelésbl. városba befelé menet. melyet vasúton csekély költséggel és napjában többször meglátogathatnak s nagyobb szükségleteiket is onnan födözhetik. györgyi aszú nemcsak az egész országban. modern városi uszodát találjuk. ezek: a Silszeti Egyesület és a Bortermelk egyesülete. majdnem az utcza végén. körülbelül a közepe táján áll az emeletes városháza. mely Drechsler Károly tulajdona. 219 a föls végéig egyenes vonalban szeli keresztül. a Szentgyörgygyel majdnem összeépített Neustift faluba érünk. Más keresetág csak kevés van a városban. az érdekes Pálffy-féle kastély áll s azzal szemben a tornacsarnok. tiszta és nagyon hatást gyakorol. Szli már a XV. följebb pedig a híres szentgyörgyi katholikus templom. míg egyenesen haladva. város alsó végén van oldalán. ez utcza baloldalán. mely eltt azonban még a város egyik kényelmesen berendezett.Szentgyörgy. addig a lakosokra és az itt rendesen nyaralni szokott számos idegenre nézve fölötte elnyös. részben a hegyek. Szli és borai ma is híresek és keresettek és a bor elég jó áron kel el. bizonyítja az. hogy a lakosok oly két egyesületet tartanak fönn. ezekrl más helyen szólunk részletesebben. kedvez A A A A VAROS FALAI. a gyógyerej kénes-fürd. szép. mely a legtöbb embert foglalkoztatja. ezen túl az egyik keresztutcza sarkán az evangélikusok csinos imaháza. részben a szlkertek közé. a házak mögötti kertekben patak folyik végig. följebb. Elnyös továbbá bortermelire nézve . széles. közvetetlenül a vasúthoz vezet út mellett és ugyanott. iparosa is kevés. hanem a külföldön is híres volt. de kereskedelmi forgalma sem nagy és érmek csakis Pozsony közelsége az oka. de a városhoz közelebb fekszik az újabban épült nagyszabású paszomántgyár is. melyek a szlmvelk és bortermelk érdekeit védik. a másik sarkon a piaristák hatalmas épülete és odább a templom. Míg Pozsony közelsége a város iparára és kereskedelmére nézve hátrányos. szl. Hogy e termelési ág ma is mily fontos.és földmívelésbl marhatenyésztésbl él és különösen a szlmívelés az. Itt az út tovább visz. század elején szerepeltek és a szent- A lakosok foglalkozása.

az iskolát 1687-ben mégis megnyitották és öt rendtag vezetése mellett fönntartották. Az itt fönnállóit ú. Igazgatója Rappensberger Kajetán kegyes-rendi pap lett. a hadastyán-egyesület. 1861-ben azonban a kegyesrend elhatározta. latin iskola volt. evangélikus templomról akarunk megemlékezni. költséggel díszes tornacsarnokot építtetett és szereltetett föl. grammatikai iskolák tanterve szerint három osztályú lévén. a pozsony süt e vonal —nagyszombati vasút Nagyszombattal és vidékével útján Trencsén felé is elnyös összeköttetése van. sok nehézséggel járt. a római katholikus és az ág. hogy kapuit a tanulni vágyó ifjúság eltt bezárja. A város egyéb intézményei közé A kath. Szelepcsényi György esztergomi érsek elhatározta.000 kor. II. de csak négy évre. 1770 körül konviktust is alapítottak. a város jobbmódú. n. Újabb idben az intézet kell anyagi eszközök híján ismét közel volt ahhoz. de végrendeletében szentgyörgyi és mi nádi birtokait a kegyes tanítórendnek hagyományozta azzal a kikötéssel. a mióta az iskola magyar tannyelv. Ebben az idben a város kérelmére ismét gimnáziummá alakították át és fokozatosan négyosztályúvá fejlesztették. n. hogy a hagyatékot vegye át. n. E gazdag hagyaték következtében Haligovszky Ferencz. az elemi iskola harmadik osztályához csatlakozott. mindenkor rei és terjeszti voltak a magyar nyelvnek. a minek a terhét és költségét nagyrészt a város viselte. hogy a város hitéletét a katoliezizmus rovására ersen befolyásolta. els helyén áll a nagymultú szentgyörgyi katholikus algimnázium. így Szentgyörgyön is magyar lett a tannyelv. hogy itt nagyobbszabású tanintézetet állít. Az itteni hitelszövetkezet csak a kisebb igény hitelügyletek lebonyolítását czélozza. Noha ez az átvétel az akkori háborús idk következtében. de a város ezt nem engedte meg. Ugyanezt a czélt követi szép eredménynyel a városi 6 osztályú népiskola és a városi óvoda. Szentgyörgy város közoktatásügye különben is szép múltra tekinthel vissza. Mai nagy társházukat 1720-ban kezdték építeni. ú. de 1754-ben leégett és csak öt évvel késbb fejezték be az újjáépítést. mert a város polgárai már a középkorban is nagy gondot fordítottak gyermekeik iskoláztatására. hogy a rend az általa tervezett iskolát felállítsa.220 is. 1806-ban végre négy osztályú lett. reformáczió terjedésével újabb iskola váltotta fel. minek következtében a messzebb vidék tanuló-ifjúságát is sikerült oda vonzaniok. hogy összes intézeteiben a tanítás nyelvét magyarrá teszi. mert idközben meghalt. Az intézet fönnállása tehát ma már biztosítva van. 1894 óta Füredi János az igazgatója. mert a város többszöri sürgetése következtében 1743-ban ismét megnyílt és az akkori. farai iskolát és uúívelk A város közoktatásának A kath lemplom. Az 1848-iki szabadságharcz következtében a gimnázium ismét megsznt. E tervét azonban már nem tudta megvalósítani. az abszolutizmus alatt. addig egész is Pozsonyhoz Magyarországgal. a szépitési egyesület. Mieltt a város történetére áttérnénk. intelligensebb közönségének és gazdáinak kellemes találkozó.és szórakozóhelye továbbá a títzoltó-eqyesület. és minthogy e társház piarista és világi tanárai azóta. való közelsége Bécs felé a külfölddel és Budapest felé de a dunántúli vasút által az ország eme részével intézményei. Szentgyörgy. hanem inkább újabb áldozatokat hozott. és mert a hagyaték ingóságai hadi czélokra voltak lefoglalva. E veszélyt elhárítandó. mely hasznos munkálkodásával a városnak és környékének csinosítására és ezzel az idegen-forgalom emelésére fektet súlyt. József alatt az iskola megsznt. tartozik a kaszinó. a mennyiben Pozsony közelsége nagyobb igény és tekintélyes költségekkel járó hitelLntézel alapítását fölöslegessé teszi. ez az intézet továbbra is hivatva lesz e vidéken a magyarosodást szolgálni. a kegyes tanítórend lengyel tartományának fnöke. h. mely oly fontos tényezvé vált. mely a protestáns iskola hatását teljes mértékben ellensúlyozza. fölemelte évi segélyét és 16. protestáns tanítók vezemár az ú. 1685-ben kiküldötte Bojár Andrást. názium. a kormány kétosztályú reáliskolát állított föl. a privigyei társház tagját. 1857-ben azután. melynek tannyelve a német és a cseh volt. A Súr-lecsapoló-társulatról és a szl- kedvezen köti össze. bortermelk egyesületérl már megemlékeztünk. Katholikus temploma tiszta gót a tése alatt s ez az iskola h . Az erre nézve kötött szerzdés szerint a város tetemes összeggel járul a költségekhez. meri míg is összeköti.

század közepe táján fennállott az ágost. Foltára a középkori szobrászat egyik legérdekesebb alkotása. Több nemes család és a helység lakosságának jóval nagyobb része az evangélikus hithez tartozott. a mikor a törökök a várost elpusztították és még a templom sírboltjait is feltörték s a csontokat azokból kihányták. Pozsony felé es határban vannak a Szent János és a Mária kápolnák. századbeli oltár. XVI. És mert „az eldeik által" épített templom átadásába bele nem egyeztek. 1619-ben Bethlen Gábor a templomot ismét vissza- Az ev. Látható itt egy Mária halálát ábrázoló szobor is a XV. Védelmezjük Blésházy István volt. de 1663-ban. melynek helyére egyszer sima falat vontak. mely a Szentgyörgyi és Bazini grófok fészke volt. századból és másoké. a teritk pedig Szilágyi Gertrudtól 1636-ból és az Armpruster családtól 1601-bl valók. hitv. 15-én nagy búcsút — A tartanak. a mikor II. Serédy Gáspár. mert Neustift felé néz fala egész sima. egyházközség. melyek közül az egyik az itt elterjedt monda szerint a határban. Az oltárkép 1872-bl Kubinszky Samu pozsonyi lakostól. pusztult el a torony felli rész is. században emeletes magánházból alakíttatott át templommá. Oltárképe Krisztust ábrázolja a keresztfán és állítólag Van Dycktl való. Külsleg a befejezetlenség nyomát viseli magán. Azonkívül az egyház birtokában a várost ábrázoló XVII. Istentiszteletüket a jelenlegi városi templomban végezték egész 1615 május 2-ig. állítólag földalatti folyosóval van összekötve. de tornya nincsen. Szentgyörgyön már a XVI. mely a XVIII. Mátyás király a templom átadására szóllította fel ket. azt 1617 június havában erszakkal vették el tlük. mert egy 1571-ben kelt végrendeletben Peigwitzer Jeremiás németajkú evangélikus lelkészrl (szentgyörgyi) is szó van. stil. nemes egyszerségében lélekemel hatást gyakorol. A templom belsejében több szarkofág és síremlék van. így Szentgyörgyi és Bazini János grófé a XV.Szentgyörgy. századból. mely utóbbinál minden év aug. Felsmagyarország kormányzójáé a XVI. hegytetn álló Weissenstein nev várrommal. századbeli kép van és több rendkívül szép és fölötte becses. 221 A PIARISTÁK TEMPLOMA ÉS ALGIMNÁZIUMA. evang. Egyik verzió szerint hajdan tényleg nagyobb volt és torony- nyal volt ellátva. templom. Régi okiratok nagy és díszes templomként említik. Az evangélikusok temploma. . századból.és szószék-terit.

Ekkor vesztették el végleg. . Ezentúl istentiszteletüket részben a városházán (auf ihrem Rathhaus). a kard tokján remek kel. adta nekik és újból használták 1628-ig. József császár 1782-ben megengedte a jelenlegi házat a Szégner család imaház építését. 3 ni fkött. a jobbágyság korából egy derest és 4 bilincset. a mikor a városi hatóság a ni fejdísz milyenségét elírta. pozsonyi a város hóhérpallosát. részben magánlakásokban tartották. E pallos markolatának gombján annak fels A A dombormv mér A PLÉBÁNIA-TEMPLOM. Helyükbe tótok költözködtek ide. A ( irosi levél- tár ereklyéi. város levéltárában számos becses történelmi ereklyét riznek. melylyel 1669 január 10-én a gyermekgyilkos Trc. de 20 évvel késbb. Az evang.222 Szentgyörgy. mely Rudolf király adománya. Ferdinánd király elrendelte. míg 1647-ben az alsó (most piarista) templom építésére nyertek jogot és helyet. egy díszes bírói kardot. melynek vége liliomot ábrázol. n. lelkészeket számzték és ez idben számos evangélikus család is itthagyta a várost. míg végre II. ú. egy ezüst bírói botot. hogy az evangélikusok templomukat az iskolával és szlkertekkel együtl a i-sász. továbbá 2 érdekes régi hordóhitelesít botot. mely a 109 éves elnyomatás ellenére is 108 családból és 598 lélekbl állott. sem templom. melyet magánházból alakítottak át. két bírói buzogányt. a mikor II. egy 1771-bl való szavazó-szekrényt. E templom építését a 3 osztályú iskolával egyetemben 1654-ben fejezték be. melynek markolata ezüstbl készült és Szent ezüst-diszítésekGyörgy lovagot ábrázolja. érdekes ivóserleget 1588-ból. ajándékozta a községnek. kir. a Rákóczy-féle fölkelés idejébl egy lobogót. 1674 február 27-én ezt a ttMnplomot is elvette tlük Szelepcsényi érsek. m. vörös rézbl készült teljes gyjteményét és végül a régi ú. megbízottnak adják át. község. egy szines képekkel díszített és üvegbl készült talpnélküli.uniczki Erzsébetet lefejezték. abból az idbl. Késbb az Armbruster és a Szégner házakban tartották istentiszteletüket. 109 évig nem volt itt sem szervezett evang.

M. penge egyik oldalának fels részén a következ fölirat van „Recte." jének fels részén: „Qui. Psal.. Bellum.. Hominum. a következ fölírat olvasható: ." Az alsó részén: „Judicium non fer si non sit uterq. XIII.' tok fels részén: „ Non est enim potestas. Lib. nisi a deo enim sine causa gladium portat. 223 A PLÉBÁNIA-TEMPLOM FOLTÁRA. Iudicate. Nil. etiamsi. Meus. Psal. quam sperata victoria Patriae fumus Alieno igne luculentior. Gar. mely csillagszer mezkre van osztva. 57. Statvat. Enungit. st érthetetlen latin idézetek olvashatók: „Benedictus." A másik oldalon: . ad." markolat alatti részen: . ac.Omnis anima potestatibus sublimioribus subdita sit. Litiget. Stigel. XXVI. 143. Docet. Rom. Iudex. Sermo dei penetrabilior omni gladio ancipiti. Deus. 4." másik oldalon: „Melior est pax certa. A 1 ' A — — A 1 A — A R . E. alsó lapján és markolatán pedig legnagyobb részt a Zsoltárokból vett következ. Nimium. Eligit. Hebr. Meos. Dnus. Loeutus. Sangvinem. Manus markolat keresztet. Praelium.Ferrum Donabat Hedel H. néhol hibás. Digitos. 44. Tomas". Actor.Accingere gladio tuo super fenur tuum potentissime. Qui. Coelitus Petenti provisum. lapján. zu. Phogylides. Matt.. Omnes qui accepperint gladium gladio peri bnt. ad. S.: Szentgyörgy. Vilii. Sit nisi delati cognita causa rei. Meas. C. Psall. sharf maht schertig.

és bogy csak az újabb korban kezdtek a tótok is lassanként tért hódítani. bogy a XIII. Tény. a város szabadalmait kibvíti és polgárainak különféle eljogokat biztosít. Gopold. Rudolftól 1595-ben Ormosdi Titusnak. . Höllenstein.824 Szentgyörgy. A XVI. ÜL Ferdinándnak 1647-ben kelt levele. Hörwart. Judenknecht. Miniheln. ugyanettl ugyanakkor Strasser Tamásnak és nejének Pamer Dorottyának és az ugyanattól 1658-ban Fieger Lénárdnak és nejének Parradi Martnának és gyermekeiknek adott nemesi levél. Ekkor ugyanis Tamás fia Sebs. 1648. Szentgyörgy vára is már a XIH. században német telepesek lakták. ad praemia velox. Georgy Patria p. Justitia et pax oseulatae sünt. Andreas Szegner p. századbeli német telepítésekbl keletkezett. óta megült bely. Auglácker és Königswald. hogy napjainkig egészen túlsúlyra vergdtek. Edelbrünnelwiesen. így I. századbeli iratok legnagyobb része a török pusztítások és a Rákóczy-forradalom s legfkép az 1728-iki nagy tzvész alkalmával pusztult el. : ban a városban nem A vár. melylyel kimondja. Ferdinándnak 1845-ben II. Hauslust. Ferdinánd 1550-ben megersíti a város vásártartási jogait. Zwickeln. Cibinens." A város levéltára 1618-tól fogva riz leveleket. Bergrechtl. Silberbrenner. — a varos kelt könyvalakú kiváltságlevele.Summum jus summa injuria. Ferdinándtól 1642-ben Schachner Györgynek és neje Forster Katalinnak. a III. A másik oldalon: „Ovid: sit piger ad paenas princeps. mely szerint a város szabad területének évi czenzusát 400 akó jó borban állapítja meg. század elején ismeretes. Mátyás királytól és II. Lajos királytól kapott. Concilio raortale genus ne crimine vivát. századtól egész a legújabb korig német telepesek lakóhelye volt. Zibich." A tok alsó részén: „Virtutum regina justitia. sanctis et lebus omne. a városra senki igényt nem tarthat. Ao. forint tartozását elengedi. bogy már IV. budai pasának 1665-ben kelt levele és több nemesi oklevél. Guldeck. Dangel. Mátyás királynak 1615-ben kelt kiváltságlevele. . melyek között egyetlen tótot sem találunk. melyeket Nagy Lajostól. Judex et Sen.Ugyancsak seivel szemben fennálló 2000 r. melybyel a városnak 1598-ban adott kiváltságait megújítja és megersíti. Machegut. ezt azonban megczáfolni látszik az a körülmény. melyet Pozsony városa 1450-ben Hunyadi is. János kormányzónak ajándékozott. L. Rommel. melylyel a városnak a Pálffy Katalinnal. Goldfüssel. Kaiser. melynek egyik eldje készítette azt a híres kézíjat. Schlossberg. Duitwager. Hochleitben. Adalbertus Hutterus Patritius judex regius. a Bazini és Szentgyörgyi grófok els ismert sének a fia. Burggraben. Az itt rzött levelek leginkább Szentgyörgy város kiváltságaira vonatkoznak. Rudolfnak 1598-ban kelt oklevele. Bader. Regiaeque Civitis Posonien. suae Familia et II. bizonyítják összes dlnevei. forint és a Szentgyörgyi grófok többi örökö. kelt leirata a város magyar köriratú pecsétje ügyében. Pfaffen. Lahren Beutl. 84. Judieatus sui quinto et doleat quoties cogitur esse ferox ex aequo et bono. Béla idejében mint oppidum szerepel és így valószín. Gfangl. IV. . t. ezt azonban sikerül a városi hatóságnak és a magyar szellemben vezetett iskoláknak a magyarság javára ellensúlyozni.. Reddo cnique suum. Ferencznek 1802-ben kelt vásárszabadalma. Némely történetírók szerint a XIII. Psal. Anno domini 1581. Alsen. Kohlmansatz.. Schaffler. közülök némelyiknek talán történeti jelentsége is van. úgymint a II. Bannwald. Illésbázy István kanczellár nejével szemben fennálló 7000 r. Judicatu obt. II. bogy Szentgyörgy - — — a reá kivetett összeget lefizetvén.Miseriu eordia e1 veritas obviaverunt sibi. Rudolf királynak 1591-iki irata. mert ba magáSzentgyörgy város és környéke Ugyancsak Rudolfnak 1602-ben — — — —A sidk de határában belylyel-közzel stelepek nyomai vannak. úgy hogy a lakosok magyarosodása mindjobban terjed. A régi német telepes családok egyike a még ma is itt él Bognár család. Seeschlachtácker. E dlnevek közül a legrégiebbeknek és a legjellemzbbeknek a következk látszanak Hofweingarten. Gagrant. Ruiden. Hogy a város a XIII. annyira. Polleithen. melyek a város egyes akkori családait érdeklik. A Gerichtsacker nev helyen történtek hajdan a kivégzések és itt állott a bitófa is. bogy már sokkal korábban is megült bely volt. melylyel a város korábbi kiváltságait megersíti és a polgárok kérelmére a város czímerét és pecsétjét megállapítja.

E" =o >> cn -t-* c <D NI (T> .

.

1415 körül a husziták pusztították. EV. RÉGI HÍMZETT TERÍTK AZ ÁG. a pestis ell menekülve. Szent: H györgyre költözött. mely utóbbi Mátyás király hive lett és tle a lefoglalt birtokokat visszakapta. Szentgyörgy vára neki : jutott. György birtokait a király lefoglefejezték. TEMPLOMBAN. Hosszú ideig tar- míg a város e csapást kibeverte. Gyermekei vol- tak János. hogy ez a György ugyanaz a Bazini és Szentgyörgyi gróf. és a kit ide is temettek el. végveszélyben mert Ottokár cseh király megtámadta és elfoglalta és ez alkalommal majdnem teljesen elpusztította. Úgy látszik. 1237-ben a város forgott. Úgy látszik. 1516-ban halt meg. bátyjának Péternek az özvegyével Marezali Hedviggel osztozván. Frigyeshez szegdött. és kiváló szolgálataiért csakhamar erdélyi vajda és országbíró lett. Az 1400-ban öntött tott. gon olvasható.Szentgyörgy. Zsigmond. György gróf Mátyás alatt pártüt lett s III. 225 1217 után megszerzi Cas- trumdeSanctoGeorgio-t Szentgyörgyi György. nevüket azonban elnévül a késbbi birtokosok is használták. H. minek következtében elfogták és Ez a György az. a kivel Vörös- kt is kapta. a ki a szentgyörgyi templomhoz csatolt kápolnát építtette. 1441-ben bizonyos Wohlfarth nev lovagnak az özvegyét vette feleségül. laltatta. hogy azt György és fia Mihály adományozták az egyháznak. a kit 1446-ban a bazini plébánia-templomfia. Mihály vagy ennek fivére György. ban eltemettek. Kristóf és Péter. Ez idtl kezdve a Bazini és Szentgyörgyi grófok hatalma mind nagyobb lesz. 1523-ban az udvari kamara egy része. hogy a mohácsi vész után a Bazini és Szentgyörgyi grófok családja kihalt. Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. 15 . A szentgyörgyi nagyharan- Bazini és Szentgyörgyi grófok.

000 tallérnyi zálogösszeg kifizetésével megválthassák magukat. külknek ezt az útját is. állítólag a Jeszenák család A A Az 1663-iki török-dúJás. a ki 1ö. az éjtszakát a schweinsbachi erdben töltötte és hajnalban onnan kitörve. míg az a ház. a város alatt elterül mocsaras Súrerdben keresett és talált menedéket. 1663 szeptember hó 5-én ugyanis a török sereg Galgócznál áttört a Vágón és észrevétlenül közeledett Szentgyörgy felé. Végre sikerült is nekik a királynál kieszközölni. a várost több helyen fölgyújtották. Idközben. már említett Pálffy-féle kastélyt. akkor már a Rákóczy-féle fölkelés lobogtatta véres zászlóit a vármegyében. Ezt a csapást a lakosok alig tudták kiheverni. Kosóbbi birtokosai. vagy melynek a helyén állítólag a mai városháza épült.család birtokába ment át és ma is Pálffy János gróf a legnagyobb birtokos itt. Maholányiaknak itt nagyobb nemesi kúriájuk is volt. hogy földesuruktól megszabaduljanak. Eleskvár ura 12 portával bír. a töröknek mert ezen az oldalon éppen a mocsarak következtében törökök azonban csakhamar elvágták a menelegkevesebb embere volt.r)0-ben meghalt és ugyancsak a szentgyörgyi templomban van eltemetve. mert midn 1704 okt. Rákóczy Ferencz híres briga- . a hol 60 embert fölkonczoltak. melybl. XVIII. Ezt az alkalmat felhasználta a nemes gróf . mely a város fels részén áll.126 Szentgyörgy. kastély az idk folyamán annyira megrongálódott. és Szentgyörgy városa az 1638. havában Ocskay. L540-ii> Szapolyai János volt a birtokos.. Salm L575-ben a birtokot Kruzsics gróf császári vezérnek 132. század végén és a XVII század elején élte. kúriája volt. tehát a XVI. Vörösk várának akkori kapitánya 14 és Czobor János. De a városnak e rohamos fejldését és virágzását csakhamar szomorú esemény váltotta föl. mert a mikor teljes erejüket kimerítve. 500-nál többet pedig rabszíjra fzve magukkal hurczoltak. mint Pozsonyban. még az Illésházyak építették. Bél Mátyás hogy ekkor Szentgyörgyön több nemes család lakott. hogy egykorú írások számos ittlakó nemes család nevét említik.000 tallér erejéig elzálogosította. mert egykorú levelek bizonyítják. 1566-ban Neuburg gróf pozsonyi fispán a birtokosa. hogy alapos tatarozása vált szükségessé. Ezek 1753-ig szerepelnek. A Rákóczyforradalom. ev. Ot követte Serédy (másként Szeredi) Gáspár. Tény. a várost ismét lakható állapotba hozták és az ersen A . mely ma az ág. de elbb dúlva és rabolva járták be a házakat. Ez idbl származnak a legtöbb kiváltságai is és némely történetírók szerint ekkortájt oly gazdag város is említi. város fénykorát Rudolf és Mátyás királyok alatt. templomot foglalja magába. évi portális összeírásban Bakich Péter. a ki a zálogbirtokot 140. hitv.000 tallérért magához váltotta. Salm gróf követett. kit Eek v. század elején. T l gy hitszik. ki férje halála után Illésházy Istvánhoz ment nül. A Pálffyak. hogy a lakosok ebben az idben több izben tettek lépéseket az iránt. olasz renaissance-stilben. hogy a 140. hogy Magyarország kincsesházának nevezték. törvényczikkel királyi városi rangot nyert. a XVI. addig az 1553. városhoz tartozó uradalom az Illésházy ak révén a Pálffy. A — — A megfogyatkozott lakosokat újabb jövevényekkel és letelepedkkel már-már pótolták volna. Ezt a tartozást azonban Szentgyörgy 1741-ben 9538 forint 46 dénár lefizetésével mindenkorra megváltotta. de végre mégis sikerült. mely továbbfejldésére nézve végzetessé vált. Ez az igyekezet majdnem megdlt a hatalmas Illésházy ellenzésén. évi LXIII. a miért a város évenként 400 akó jó bort volt köteles a királynak fizetni. Szentgyörgy városa sem maradt ment a fölkelk látogatásától. Hogy a várost annál biztosabban bevehesse. hirtelen körülzárta és megtámadta a mit sem sejt várost. mert míg 1505-ben Élesk várának tartozékaként van említve. A* Illésházyak. Ennek a Kruzsics lepoglavai grófnak a felesége Pálffy Katalin volt. a mikor a Maholányi örökösök itteni birtokukat Jeszenák Jánosnak engedik át.a ki kiváló mízlésérl ismeretes arra. ez az uradalmat királyi donáczióként kapta. hogy az épületet stíl- A A A — szeren helyreállíttassa. században más kisebb nemesek is bírtak itt és ezek között a legtekintélyesebbek és leggazdagabbak a Maholányiak voltak. melynek menekülk egy része lakosai e váratlan támadásra menekülni igyekeztek. volt. a város birtokosai között másokat is találunk. hogy az Illésbázyak földesurasága súlyos teherként nehezedett a szentgyörgyiekre.

a melyet ez az áradás a lakosoknak okozott és mégis alig múlt el 9 év. Nem hiába nevezték Szentgyörgyöt az ország kincses -bányájának. 15* . mely oly gyorsan harapódzott el. midn -az 1744 tavaszán a tz ellensége. Ezenkívül a város alatt elterül teknalakú mocsaras vidék is óriási hótömegekkel volt borítva. a várost megsarczolta. Szentgyörgyre is ellátogatott. így is mivé lett volna e város. úgy hogy a várost környékez hegységek több mint ölnyi magas hóval voltak födve. midn 1753 szept. vezetinek bölcs körültekintésében és hegyeinek milliókat ér talált tkéjében volna elég nem nem ert kincset arra. ez csak a város körül elterül ós régóta híres szlhegyeknek tulajdonítható. Elemi csapások. Megbecsülhetetlen az a kár. alig tették lakosai hajlékaikat ismét lakhatóvá. 1728-ban ismeretlen okból tz támadt.Szentgyörgy. 227 dérosa Bazint bevette. ismét merítsen akkor Szentgyörgy városa máirég megsznt volna lenni. mert ha lakosai józan- ságában és törhetetlen szorgalmában. élénk színekkel föstve a lakosok akkori nyomorúságos helyzetét. mely tüzesetek mindenkor a város nagy részét hamvasztották el. ha már tovább nem fejldhetett. De még ez sem volt elég a sokat szenvedett városnak. a víz pusztította el. a várost fölgyújtatta és nagy részben elhamvasztotta. Mire a sötét éjtszakában az utczákra siethettek. Ugyanez az eset ismétldött 1856 augusztus 13-án és 1869 augusztus 1-én. Az e tavaszt megelz tél ugyanis rendkívül havas volt. Alig ocsúdott föl a város e rémületbl. hogy a város alatt elterül medencze nem tudta a hegyekrl aláomló vízmennyiséget fölfogni és levezetni. századbeli vi- rágzó állapotát tovább fejleszthette volna ? Mily szívós kitartás és mily ernyedetlen munkabírás volt már ahhoz is szükséges. hogy minden újabb csapás után. hogy az ekkor uralkodott nagy szélvész következtében a város majdnem teljesen a lángok martaléka lett. ha e sok sorscsapás nem éri. melyek mindenkor oly gazdagon jutalmazták a reájuk fordított fáradságot. és ha XVII. hogy lakosai minden újabb csapást ki tudtak heverni. Hogy a város ennyi csapás után végleg el nem pusztult s elkeseredett és tönkretett lakosai végleg ott nem hagyták. visszafelé ne fejldjék! EREKLYÉK A VÁROSI LEVÉLTÁRBAN. Mindezekrl a tzesetekrl a város levéltárában található iratok és jegyzkönyvek emlékeznek meg. már a város jórésze lángokban állott. hogy másutt telepedjenek le. de mivel a sarcz nem felelt meg igényeinek. . hanem fölszorította annyira. csüggedve. hogy a víztömeg egész a szlk aljáig ért és az egész város víz alá került. A hirtelen beállott meleg idjárás a hó olvadását oly rohamossá tette. 8-án ismét tzi lárma riasztotta föl a békésen alvó lakosokat. hogy a város.

város ügyeit a város élén álló polgármester. Pénztárnok Kautz Imre. a magyarul 2394 róm. 40—50 között 606 és 60 évnél idsebb 304. A város tisztikara a következ: Polgármester: Jánosica Gyula. Magyarosodását jellemzi. 149-nél pedig zsindely és így a városban egyt-tlen náddal vagy zsúppal födött ház sincsen. 1869-ben már 3026-ra emelkedett a lakosok száma. mely utóbbiak közül 24 virilista. hanem folytonos. 15—19 között 310. Ezek közül életkor szerint 6 évnél fiatalabb 557. A város A tisztikara. 1825-ben ugyanis a város lakosainak száma 2709 volt. A pecsétnyomó. Faraktárnok: Bernhardt Mátyás és városi kertész: Hornacsek Ferencz. ref. özvegy 222. házas 1198. A házak tetzete is 165-nél cserép. Városi állatorvos: Hunslicsek Ede. az 1647 és 1902 évszámot viseli. 6—11 között 493. Népmozgalmi statisztika. St ennek éppen az ellenkezjét tapasztaljuk. srégi és kék mezben Szent György lovag ismert alakját tünteti föl. mert 314 ház közül 309 vagy téglából van építve és csak 4 van k. 24 pedig választott. a mi elég ritkaság. A DRECHSLER-FÉLE PASZOMÁNT-GYÁR. Az 1857-bl való összeírás 2904 lakost talált itt. föl. rendszeres gyarapodást tapasztalunk. és 228 izraelita.vagy téglaalappal vályogból és csak egy kalap nélkül vályogból építve. a ki egyszersmind az árvaszék elnöke..228 Szentgyörgy. ev. Városi közííyám: Knappek Miklós. Városi gazda: Zimmer János. h. Ez idbl fel van jegyezve. 805 ág. Ügyész: Neumann Gusztáv dr. Városi végrehajtó Sultz Antal. Azonkívül még egy horvátajkú és 12 egyéb nyelvet beszél lakosa van. kath. nem visszaesést. de 1900-ban elérte a 3456-ot. Erdmester: Eolland Gusztáv. Családi állapot szerint: ntlen és hajadon 2036. Ferdinándtól 1647-ben kapott engedélyt. Jegyz: Knappek Miklós. a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak is pecsétalakja volt. A város czímeres pecsétje. 12—14 között 228. hold. az alája rendelt tisztikar és 47 bizottsági tag intézi. Rendrkapitány: Lederer Lajos. város területe 5620 kat. Városi orvos Halle Bernát dr. 1880-ban azonban 2881-re csökkent.. hogy itt öt malom és egy sörház is fennállott. Fjegyz és levéltáros: Klotzberg Antal. : : : . Vallásra nézve lakik is itt kbl A A város czímere. 20—39 között 1012. írni és olvasni tud 2505. 29 ev. A lakóházakra vonatkozó kimutatás is elég elnyösen tünteti föl a város lakásviszonyait. míg 1890-ben 3048-ra emelkedett. 1065 német és 1916 tót. Számvev: Spirák István. A város népesedési mozgalmait még a következ adatokkal egészítjük ki. Nyelv szerint: 462 magyar. melyet legutóbb 1902-ben a belügyminiszter is helybenhagyott. A beszélni tudók hogy habár a népszámlálás csak 462 magyart tüntet száma mégis 1716. föntebb közlött lakosok közül 1774 férfi és 1682 n. melynek használatára III. Ha ugyanis a város lakosságának számát a különböz idkbl összehasonlítjuk. a mely egyszersmind hajdani urainak. Tanácsnokok: ZuhlbrucTcner Gyula és Fichtner József.

Gömör. Pest. mely magában Pozsony vármegyében 50 6°/ -ban tót. E munka már említett részeiben föl vannak sorolva azok a helyek. éberséggel áll rt a veszélyeztetett partokon.POZSONY VARMEGYE NÉPE. habár kisebb mértékben. akarjuk itt fölsorolni azokat az okokat." Ezzel az óriási tót tengerrel. Hont. A a magyarok. Bars. mely azonban ma már teljesen eltótosodott. Nyitra. A mi tót és német elem e járásokban van. a konzervatívabb és kevésbbé fogékony tótoknál is. mely északkelet felé Pozsony. habánusok (hannoveránok) telepedtek le. szempczi és a pozsonyi járás. . a hazafiság és az államiság fegyvereivel védekezik. E községek Nagylévárdtól kezddleg feljebb. hova ú. pozsonymegy ei magyarság jelleg és jellem tekintetében semmiben sem különbözik a szomszédos vármegyék magyarjaitól. E nyelvhatárokon a legtöbb magyar tótul is beszél. 8"8 %-ban Nem . Ez alól csak a pozsonyi járás és a fels-csallóközi járás a kivétel. és lassan bár. Abauj-Torna. a hol a kultúra. azóta kettzött . de biztosan tért is hódít. st egyes használati tárgyainak elnevezésénél tót szavakat használ. az utóbbiak a XVI. — — találják folytatásukat. Bereg és Ung vármegyék területét borítja. Eltéréseket csak a magyar nyelvhatárokon tapasztalhatunk. az ismert tikusnak egy találó megjegyzését. és ez a malaczkai járás fels részén van. a nélkül azonban. s melynek végs hullámai csak a Mármarossziget mögötti hegyláncz alján törnek meg. hogy elnémetesednének. a nyitrai határszél felé vezetnek és Nyitra vármegyében E munka közoktatásügyi része részletesen kifejti Pozsony vármegye népeinek ethnografiai elhelyezését. Ha Pozsony vármegye területét nézzük. hogy a magyarság legersebb az Alsó-Csallóközben. mert ide a németek és a horvátok az elbbiek a XIII. a kik még inkább a német nyelvsziget határán sajátítanak el sok német kifejezést. a melyek hajdan magyarok voltak. hogy míg a német nyelvsziget mind szkebbre szorul és a kis horvát nyelvsziget már-már elenyészben van. Zemplén. kell megküzdeni a magyarságnak. a községekre vonatkozó fejezet bevezet része pedig a nyelvterületek kiterjedésérl ad számot. a hol a fogékonyabb magyar nép könnyen elsajátítja a tót és német elem kifejezéseit és szokásait. Van még egy német nyelv-sziget. nev - (Pozsonyt nem számítva) német. mint nyelvterületileg természetes folytatása egyfell a Fels-Csallóköz. Ennek úgy földrajzilag. n. az átszrdés az e járásokat környez nagyszombati és malaczkai járásokból és Pozsony szabad kir. míg ugyanez tapasztalható. városból. Nógrád. míg viszont nem tagadható. mert arról más helyen esik szó statiszde idézzük Körösy Józsefnek. Mindennek ellenére mégis tapasztalható. azt látjuk. a melyek e helyek eltótosítására és elnémetesítésére vezettek. hogy „Pozsonyban partján állunk azon széles magyar tengernek. addig ma már csak a magyar nyelvterület hódít. századtól kezddleg telepítés útján kerültek. századtól. másfell pedig a galántai. mely a vármegye lakosságának csak 39"2 °/ -a. mely azt mondja. hogy ez érintkez vonalakon a tótokon és a németeken is észrevehet a magyar befolyás. Pedig e tótság hatalmas tengere állandóan mossa a magyar partokat és igyekszik magának tért hódítani de mióta a magyarság tudatára ébredt a fenyeget veszélynek.

vármegyebeli tótok építkezése a vármegye nagyobb részében szintén nem tüntet föl nagyobb eltérést. annyira. vagy a hogy viszonyai engedik. Használnak itt össze-vissza mindenféle anyagot. vagy mindkettt külön fedél alatt. czifrát. vagy kifestettet ritkán látni és ha igen. a náddús vidékeken. A németek építkezése. Természetes. melynek árnyéka. a meddig terjed. néha mintája. vidékeken is. itt-ott látunk. Mint már a népmozgalmi statisztikában is láttuk.. mindenestl egy fedél alá van építve. de jellemzen faragványosat. de nagyszombati járásban fekv Fenyves községben inkább csak a régebbieken. hogy a pajta nincs a házzal egy fedél alatt. a Csallóközben. vagy a nyílása. de a legtöbb helyen folyosóra. st a legtöbb helyen fejtik. Elkertek tekintetében sem lehet szabályt megállapítani. A A A A KapuzatElkertek. Itt tulajdonképpen mindenki úgy építkezik. Hasonlóképp díszítik e járásban a szerediek és a szempezi selpcziek is a házaikat. a hol majd mindenütt van kbánya és a követ potom áron épült ház. hanem utczahosszat elterül házakat. Miként a ház. mert új háznak náddal vagy zsúppal való fedését a hatóság nem engedi meg. ellenben nádfedés csak itt-ott. melyek könnyen megközelíthetk. azonképen a házak kapuzata sem mutat semmi jellegmi díszítést zetesét a vármegyében. azután az istálló. Ez is tisztán csak az egyéni ízlés és a hely dolga. majdnem annyi a téglából. vármegye eltérést találunk. A magyarság háztája serami jellegzetesét sem mutat. legtöbbje sima deszkakapu. a melyek az utczai szobát a fölkavart portól némileg megvédik. a növények fejldését hátráltatja. ezzel fedik házaikat. A legtöbb mégis a tégla. Csak a malaczkai járásban és a pozsonyiban látni egyes falvakban nem az udvar hosszában. a „nagy lakás" vagy „els ház". Ezeknél az épület közepén van a bejárat. jobbra pedig a másik lakószoba. mellette a konyha. melynek legtöbbnyire nem a többi ajtónyílással egy vonalban.230 A magyarok épitke. A fedés minden esetben teljesen sima. A tótok építkezése. utána a kamra. a. hogy még a kborította. Mégis van az építkezésnek egy típusa. mert a vármegye minden járásában. zöld és sárga virágokkal és keresztet vagy kelyhet ábrázoló mintákkal díszítik. melyrl a vármegye magyarjai között a legtöbb ház mintáját veszik. Néhol meg a községnek valamelyik poros vagy túlságosan zajos utczarésze kényszeríti a lakosokat. egy-egy nagyobb középpontban vagy uradalomban vannak olyan téglagyárak. poros úton a házak elé elkerteket és azokba fákat és bokrokat ültessenek. melybl azok épültek és a házak fedanyaga is. mellette a nyitott kocsiszín és ennek a fedele alatt a disznóól is. E tipus szerint a ház nem az uteza szélességében. ezen túl van az istálló. Azokban a magyar falvakban. mert a magyar paraszt kevésbbé szereti az árnyat adó fát. különös kedvvel tulipánokat festvén a falra. német lakosainak a házai szintén ilyenek. Utána következik a konyha. Ha itt-ott az lényegtelen és legtöbbnyire csak annyiból áll. ritkán látunk ezekben fát. vagyis a „hátulsó ház". a hogy neki tetszik és a hogy a szomszédjaitól laija. rácsos is. Zsúpfedés tehát csak a régi házakon látszik. azután az udvari szoba. Oly helyeken. Lényegesebb eltérést csak a pozsonyi járásban. Ell az utezára van a tiszta szoba. Némely helyen az utczai bejárat a konyhába nyílik. a hol itt-ott elkertek vannak. csak itt-ott találjuk az istállót vagy a kocsiszínt. Némely helyen tíz vagy tizenöt elkert nélkül való ház között egy elkert látható. járásban a leggyakoribb faldiszítés a kereszt vagy a kehely és e díszítéseket rendesen a két ablak között alkalmazzák. de annál több virágot. mint a kbl . az csak kivétel. Dévényben találunk. a hol az istálló külön fedél alatt és a lakóházzal szemben áll. Pozsony vármegye népe. a hol könnyebben jutnak fazsindelyhez.e-e. azt követi a kamara. mögötte pedig a pajta és a kocsiszín. Fölötte egyszer és fképpen czélszer. vagy legalább téglaégetk. A házak fedése ma már legtöbbnyire cserép. a házak anyaga. hanem az épület végén van az ajtaja. hogy ebbe belejátszik a virágok és a fák iránt való szeretet is. hanem az udvar hosszában. hanem külön. hogy a túlszéles. A A A Építési és fedanyag. Itt-ott kevés díszítést is látni a házakon. a házak falát kék. csak a megyei átlag szerint állapítható meg. az nem jellemz és az ácsnak mindig és mindenütt egyenl vesszbl font kapuk ritkák. mely néhol ajtajával az utezára néz. és az ajtón innen balra az egyik. de az utóbbit inkább a tótoknál és a németeknél tapasztaljuk.

habánusok szalma. Nem találunk bizonyos megállapodott szokást a csúcsfalak tekintetében sem. mert az agyagréteg következtében a leveg is jobban el lévén zárva a tz fészkétl. zsindelylyel. Természetes. régibb böz háztet ^ . tény. fedésnek egészen különös módját alkalmazták és még most is vannak oly A . a legtöbb esetben könnyebben olthatják el. mert ez a legolcsóbb és a legkönnyebben beszerezhet. Viszont ha a tet kívülrl gyulád meg. habánus-házak. az alsó vastag szalmaréteg fölé több hüvelyknyi vastag agyagréteget tapasztanak és e fölé helyezik azután a második szalmaréteget. NAGYLÉVÁRDI HABÁNUS HÁZ.és a nádfedel háztetk mind simák a habánusok azonban a A házteteje. 231 Kevés oly helység van. A mikor pedig a tartógerendák elégtek és a tet beszakadt. a hol téglából épített házat ne találnánk. hogy midn a tett zsúppal födik. Ezek czélszerek és csinosak ugyan. Még a legjobb benyomást azok a községek keltik. de nem jellemzk és e tekintetben a magyarok. hagy abban az esetben. hogy az épület padmalyát átszakítaná. Ebben sincs semmiféle rendszer. mert újabban az egész varmegyében már csak cseréppel. de hogy viszont a vályogból épített házak száma a legnagyobb. az agyagréteg elnyomja az ég zsarátnokokat. melyeknek házai valamely nagyobb tzvész után egy idben.és harmadrend palatáblákat. Különösen ez az utóbbi fedésmód kezd mindjobban terjedni. a hol ez az érdekes. a nélkül. Vannak községek.Pozsony vármegye népe. mert a máriavölgyi palabánya nagyon olcsón adja az ily kisebb házak födésére fölötte alkalmas másod. az nem terjedhet oly rohamosan. mely majdnem érthetetlen és még az egyéni ízléssel sem magyarázható meg. Vert falat. annál inkább. a bels_ szalmaréteg fölött fekv agyagréteg jó ideig meggátolja a lángok kitörését. vagy éppen palával födik a hazakat. ha a tet belülrl gyúl ki. több is. németek és a tótok építkezési módjában különbség nincsen. Ok ugyanis tz ellen akként biztosítják házaikat. mert a közbees agyagréteg meggátolja a tetzet gyors beégését. fecskerakást csak itt-ott. a hol e tekintetben oly összevisszaság van. elvétve találunk és annak tulajdonosa bizonyára földhöz ragadt szegény ember. Mindez azonban csak a régibb építés házakra nézve áll. majdnem egyenl módon újra épültek. de külsleg a többitl alig különlátható.

Az inget ümeg-nek. habár az kabát és nem köpeny. mely eredetiségébl és díszébl az idk folyamán nemcsak hogy nem veszített. hanem nyert. Ez a férfi-viselet sötétkék posztóból készült. különösen a kik tehetik. az csak egyszer és rendszerint vásári portéka. Befolyással vau erre többé-kevésbbé a vidék is. után. Németek ruliázata. A kabátot a legtöbb helyen dohánynak. Fels-Csallóközben ezeken kívül a kaczabajka és a röpül elnevezés is járja. nyilván a mentschikoff Lajbinak. Tótok ruházata. Taksonyban. Ez adja a divatot és e község és vidéke tartja is fönn az e vidékben díszes népviseletet. mely nemcsak élénk és czifra. melyet rendszerint régi eredetiségébl teljesen kiforgat. selymet azonban sok helyen viselnek. hogy ez a jó tulajdonságuk ki ne veszszen. mint a világosat. mert a czifferi és a cziffer-vidéki leányok mind kitn hímzk ós gondoskodva van arról. de máshol is. a fels kabátot köpönyegnek nevezik. jobban szeretik a ránczos szárú csizmát. munkán kívül. a kabátkát pedig reklinek nevezik. nyáron meg. melyhez azonban sok helyütt bársonyt is használnak. Egyéb jellemz viselet vagy elnevezés nincs. de különösen a tót megyebeli tótok viseletének Cziffer a asszonyok és leányok viselete. mi tót népviselet ettl eltér. mint mindenütt. ha csak azt nem említjük meg. hosszú télikabát mexiko. És míg más városok közelségében azt tapasztaljuk. a bvebb deréké: brúz. Sokkal díszesebb és czifrább a megyebeli tótok. mégis e viselet középpontjául tekinthet. hogy ez alól. a zsebkend kiskeszkeny. derekat otthoniéinak. Legföljebb az egyes ruhadarabok elnevezésében mutatkozik itt-ott némi eltérés és valamely idegenszer elnevezés. fejkött fiketö-nek ejtik ki. a szerint. a hol e viselet otthonos. középpontja. a testhez álló kiskabátot ka'zabaj-nak. Mégis még a tiszta magyar Alsó-Csallóközben is találunk a tiszta magyaros elnevezések mellett idegen hangzású elnevezéseket is.232 Magyarok rnhaxata Pozsony vármegye népe. az csak annyi. fejkend itt kcszkenyö. viselet hatása csak a távolsággal csökken fokozatosan. hogy a szegényebb tót vidékek czifferi és cziffer-vidéki néplakosai hasonlóan. míg az asszonyok pendely helyett pintü-nek mondják.k. Természetes. galántai járásban szintén találunk néhány jellemz elnevezést. mindig hatással van a várost környékez községek lakosainak viseletére. A magyarok ruházat tekintetében semmiben sem különböznek a szomszédos vármegyék magyarjaitól. hogy az valamely idegen nyelvhalárhoz közelebb vagy távolabb esik-e. kabátot spenczern^k nevezték. míg a nagykend nagykeszkenyö. Egyedül Dévényben találunk még a régi. ha viselnek is ékszert. különösen az alsóbb néposztályé és a városban szolgáló cselédeké. mert tényleg itt fekszenek azok a községek. pedig sohasem használják annak. hogy a városi viselet. mert habár Cziffer elég közel esik Nagyszombathoz. hímzést is csak kis mértékben alkalmazzák és diszkrét módon. Gondos- A A A A A A A A fzs A srn A A A . szép népviselet nyomaira. hogy a torcsiak a vászonból készült nadrágot reithose-na. köpenyt burnusznak mondják. de lekötönek is mondják. czúgos és czipt viselnek. de egyszerbben járnak. Ezt a válltól kezdve végig. a mellényt pruszlikn'ik. Itt nem a mellényt. míg Uszoron a derekat juppkának is nevezik. és az esernyt német-köpönyegnek. de csak derékig ér posztó-kabátkából állott. E népviseletet tulajdonképpen nagyszombatvidékinek nevezik. hanem a kabátot nevezik szövetbl készült. magyarok viselete egyszer és inkább a sötétebb kelméket kedvelik. hívják. Zsigárdon a kimen-ruha a németes nev kefurt. Találóan és jellemzen nevezik el a nem zsinóros csizma-nadrágot: kancza-nadrág néven. míg a bvebb kiskabátot röpülönek. Az asszonyok és a leányok. vagyis lovagló-nadrágnak nevezik. mely utóbbi a fölvarrt két ólomgombsorral volt díszítve. a kötényt ketín-nek. Az asszonyoknál és a leányoknál a testhez álló derék neve magyarka. mint a közönségeset. vármegyebeli német községekben a ruházat tekintetében semmi fölemlítésre érdemes nincsen. míg G-alántán a derék egy nemét agárdi névvel nevezik. addig ezt a jelenséget Nagyszombat vidékén alig lehet észlelni. Gazdagvilágoskék zsinórzattal kivarrott feszes magyar-nadrágból és világoskék posztóból. úgy itt is a fiatalság kivétel. hanem költséges is. míg az asszonyok és a leányok télen csizmát. blúz helyett. st ízlés és tudás tekintetében fokoztassék. különösen fejkendkben és a derékon. Lábbeli tekintetében a fiatalabbak. Ugyanott a férfiak a mellényt a pruszlikon kívül lajbinak is mondják és a német szabású nadrágot bugyogónak hívják.

míg az ingujjat szélesen hímzett kétszín sáv veszi körül.. fehér-.. Kötényük szintén fekete. zöldszalagos fekete kalapot visel. míg csizmájuk fels széle széles vörös brszegélylyel van ellátva.mint a szoknyára jön a félselyem atlaszból vagy más kék kelmébl készített keszken. mely rendesen kék selyembl készült. apróvirágú. továbbá kéksujtásos fekete nadrágot. A peremén kék bársonynyal van az díszítve. kék és fehér. készült és . melyeket gombostkkel ersítenek a szoknyához és ell csokoralakba kötnek. mely kétoldalt fölvarrott kék szalaggal van díszítve. A leányok czifra rövid derekat viselnek és ugyancsak szélesen és gazdagon hímzett ingujjakat. Télen hosszú báránybrbundát és fekete bárány- . a honnan népies és egyszer himzéseken kívül. Az e szoknyához alkalmazott derék. Ilyen az ingujj alsó része is. selyembl . Elég díszes azonban a pozsonyi járásban fekv község tót népviselete is. E vidéken a legények fels ruhája rendszerint sötét szín posztó a nadrág legtöbbnyire fekete. s élénk szín virágokkal mintázott zöld selyem mellényt.. mely csipkével is díszítve van.. A derék a fzhöz hasonlít és szintén CZIFFERI HÍMZLEÁNYOK. Övkötjük rendesen rikító szín virágokkal díszített zöld selyempántlika. fekete bársonymellényt. kék stb. vagy fekete posztóból készült és alsó lajbli. 233 kodik errl az Izabella fherczegn védnöksége alatt álló megyei házi-ipari egyesület. Nyáron nem viselnek kabátot.zsinórral van befzve. mely szélein és alsó végén színes csipkével van díszítve. mely itt Hollósy Mária szakszer vezetése alatt himz-iskolát tart fenn. hogy a fels szoknyának szebb fekvést biztosítsanak. A menyecskék aranynyal dúsan hímzett fejkött viselnek. az ing eleje fehér selyemmel dúsan van hímezve s ezt zöld és sárga selyemhimzés tarkítja. legény vörös-. Pozsony vármegye népe. melyek a szakembereket mbecs is bámulatba ejtették. zöld. A kötényük rendszerint fekete. fels szoknya alatt rendszerint több keményített szoknyát viselnek. csipkés ingvállt és ingujjat gazdag aranyhímzéssel. Felsdióson az ünnepi díszruha ránczos színes szoknya. A csizma fels szélét kék brszegély szegi. nagy színes virágokkal. vagy másszín selyemhimzéssel. alsó részükön csipkével és színes hímzéssel díszítve.. hanem csak mellényt. középkorú férfiak kis fekete ezüstgombos kabátot viselnek. hamvasszürke félselyembl. keszkenkrl színes szalagok függnek le. mely egyszer rózsaszín kelmébl. koros férfiak említett elbb fz fzszer A A A Szls A A mellénye és nadrágja kék zsinórzatú. feszesen simul a testhez. már oly ritka és nagyobb szabású mhimzések kerültek ki. piros.

és hogy biztosabban és feszesebben megálljon. Ezek a keresztelés. hátul hímzéssel. ruhát férfiak fekete szín szövetbl készült ni kabát.. hogy szalag nélkül való kalapot hord. Az ebbl készült szoknya alsó részére szalag van fólvarrva. szoknyája és mellénye többnyire világoskék atlaszból vagy selyembl A való és a szoknya csak térden alul ér. szrt és bundát viselnek. szr gallérja vörös szövettel van beszegve. a tehetsebbeknél pedig ezüstgombokkal van ellátva. alul. hátul kissé czifrán kivarrt bekecset. ingvalla pedig aranynyal van kihimezve. alatta rózsaszín szalag és fölötte fehér csipkefejkend. mig a nadrágjuk magyarosan zsinórral kivarrt kék posztómellényük kék selyembl készült és vörös s kék csipkézett fürésznadrág. Horvátok ruházata. a hajuk közé zsupszalmát nk fonnak. Ilyet viselnek az idsebb nk is. Az ünnepl derék és az ujjasok válla selyem. a bunda alja. st találkoznak németes hangzású elnevezések is. csakhogy valamivel rövidebbet. a harmadik viselnek.>34 Pozsony vármegye népe. Az ing csipkés dudorujjakkal A A A van ellátva. széles sárga selyemsávokkal. a mikor rendszerint : : : A A A A . Hosszan lelógó deréköve ugyanolyan. czifra szalag néz el. mint a jankli. Lozornón az asszonyok és a leányok a hajukat a fejtetn kerekbe göngyölítik. sárga selyemcsíkokkal. a második ni mellény. mint a leányé. Csakis a három „szüksége az. A fiatal férfi és a legény viselete között csak annyi a különbség. lajbik és rekel. Elég díszes a stomfai népviselet is. melynek kabátja ólompityke-gombokkal. Népszokások magyaroknál. különösen a fels. és csipkével van ellátva. kék zsinórzattal kivarrva és fekete báránybr-szegélylyel diszítve. melyet kevés vörös. sárga. a mentéjük kék. nagy virágú kék pruszlikot. ránezozott tilangléból készült fejköt födi. vékony. A kötényt széles rózsaszín selyemszalag tartja. az ünnepl pedig fekete. komatál majd mindenütt dívik. Az els férfikabát. Nyakcsokruk is rózsaszín széles selyemszalag. pruszlikuk is ugyanolyan kék. melynek kézelje fekete. A malaczkai járás népviselete. mely alul három keskeny. széles kék szalag van fölvarrva. középen arany-. Felöltnek fehér brbl készült gubát. míg a . Égszínkék atlaszkötényt viselnek. ezüst. Fehér köténye alsó részén czifra. arany. A szoknya elejét fehér csipkekötény födi. Az egyes ruhadarabok elnevezéséhez vegyesen horvát és tót elnevezéseket használnak. A leány széles. amely bizonyos czeremóniával jár. vörös stb. kék és zöld posztó. zöld és kék hímzés tarkít. melynél a legények nadrágja vörös zsinórzattal. n. leányok szoknyája kékes virágokkal díszített szegélylyel van beszegve. térden alul ér. A pruszlik kék alapon. kabátjukat és mellényülcet pedig selyemmel és bársonynyal díszítik. pozsonymegyei magyarok élete egyszer. Az ünnepi szokások lassanként kiveszben vannak és ma már csak azok általánosak. vöröszöld csipkebetétes fekete kötényt. magasabban fekv részén. de télen a fejüket bekötik és vöröszöld díszítés báránybrbundát viselnek. de azért az ú. A pruszlik kék. vörös fejszalagot visel. sötétkék szoknyát. Fejüket magas szegély. ez azonban ma már a legtöbb helyen egészen egyszeren megy végbe. Nadrágjuk vitézkötéses és magyaros. A férfiak rendes ünneplje a kék posztóból készült felsruha. az idsebb férfiaké pedig kék és fekete zsinórzattal van kivarrva. melyet „els szükség"-nek neveznek. Az asszonyok nagyobbrészt zöld szoknyát viselnek. i vármegyében fekv kis horvát sziget népviseletérl nincs sok mondanivalónk. kivarrással és szalagfölvarrással van diszítve Nyakdísze fehér alapú. czifra.és aranyhímzéssel van díszítve. téli idben pedig báránybrrel bélelt. Az asszonyok és a leányok hétköznapi viselete kék kelme. A menyasszonyok itt pártát viselnek. a melyek az egész országban mindenütt szokásosak. Zöld posztószoknyájára. háta és az ujjak alja pedig fehér brdiszítéssel van kivarrva és kékkel beszegve. brsapkái viselnek. Itt a legények egy része galambszürke posztókabátot visel. fehér hímzéssel. mely hátul sokszín széles szalaggal van diszítve.végs szükség" halálozás esetén áll be. aranydíszszel és czifra szalaggal. és hogy az inge eleje aranynyal van kihimezve. már sok tekintetben eltér az itt leírtaktól. A fiatal asszony viselete olyan. csak sokránczú fehér fkött is visel. fehér kelmébl való. Ingujjuk hímzett és a kötényük fehér. A korosabb asszonyok fehér fejkendt viselnek. A házasságkötés a „második szükség". Detrekcsütörtök vidékén a férfiak piros-fehér szegély szrt viselnek. de élénk virágú széles selyemszalag.

Erre a menyasszony bokrétát nyújt a násznagyoknak. Minden tál étel fölött a vfély víg mondókákat mond. Ezt körre. kásapénzt szed. minden vendéggel tánczolni tartozik. n. ezek azonban a menyasszonyi tánczért pólya-kötre való pénzt tartoznak neki adni. kalácsok. „Yfélykönyv"-bl és a veszik. sült húsok. mellette két oldalt a koszorús-leányok és azután a násznagyok. czukorsütemény. a menyasszonyt. n. Az els az esküvre hívogató. A házasság fszerepli az érdekelt vlegényen és menyasszonyon kívül a vfélyek. Van tyúkleves. Ott a vlegény násznagya kikéri a menyasszonyt a szüleitl vagy esetleg a gyámjától. néha sör is. de néha. a legtöbb esetben 235 azonban ez is csak a legszkebb családi vagy csak a temetésen funkczionált egyének részvételére szorítkozik. ritkábban. hanem elbb a koszorús-leányokat vlegény a lakoma alatt és csak ha ezek kifogytak. Éjfélkor leveszik a menyasszony fejérl a menyasszonyi koszorút és fölteszik helyette a fejkött. a lakoma vége felé a szakácsné ú. káposzta disznóhússal. mire a menyasszonyi táncz veszi kezdetét. A lakomán az asztalfn ül a menyasszony. muzsikaszó és pisztoly durrogatás közt mennek esküvre és onnan a lakodalmas házhoz. verses alakban. Az ital bor. nem ül az asztalnál. Sok helyen a tea és a fekete kávé is járja. Házasság. halotti tort ülnek. különösen a módosabbaknál. a házasság. a vfély a menyasszonyt tánczra akarja vinni. a melyet mindenkor nagy czeremóniával és ünnepséggel tartanak meg. fonott lepény.Pozsony vármegye népe. Nagymáesédon ilyen verses leánykér van: A A A . Elször a lakodalmas nép a vlegény házához megy és a vlegényt muzsikaszó mellett kíséri a menyasszony házához. st már a torta is kezd tért hódítani. A legfontosabb a „középs szükség". hanem másutt. Ezután a násznagyok és a vfélyek vacsora lemondanak addig viselt tisztjükrl és a mulatság tovább folyik. nagyon bséges és gazdag. többnyire prózában. de azt még nem adják ki neki. a vfély behívja a vlegényt és egy mondóka elmondása mellett átadja neki menyasszony a fiatal asszonyt. ben. a mire a menyasszony násznagya felel. ilyen alkalmakkor. Szövegét majd mindenütt az u. A vlegény a násznagyok. a menyasszony pedig a koszorús-leányok kíséreté- Az esküv SZOLOSI NÉPVISELET. Ha ez megtörtént. a kikre a menyasszony rizete van bízva. lakodalom a következképpen szokott lefolyni. rendszerint a lakodalom eltt való vasárnapon szoktak elmondani. a muzsikusok pedig tányéroznak. a kiknek ily alkalmakkor nagyon fontos szerep jut. Mikor ez megtörtént. marhahús paradicsommal.

Ez látván Krisztusnak víres fdagadt szent kípit. És azután íjjenek galambi páros íletben. nagy lesz ránk a [gyen. hívás. hogy a menyasszony füle megcsöndjön. Csihar János uram. Nosza hát N. - Pozsony vármegye népe." esküv után. mint másutt is. E szent rendölísnek tennínk mi ölöget. — Lám hiszen nem látsz itt. melyik az Van aztán nagy kaczagás. Csak mikor végre megtalálta a feleségét. mindnyájunkra.A zristen rendte a szent házasságot. Megtugygya ezt. a ki kegyössíggee viseetetett vóna hozzá más.. t. Addig is. egy fehér keszkenbelit ajándíkozott. De mi azt gondótuk. hogy hát csak tessék beszélni. minek utána tulajdon vállai között a magas körösztöt a Kálvária hegyire fvitte és ott szent íletit miérettünk letette.Midn teremtette az kerek világot. akkor ozsonna. míg elérik azt a szent üdt. mikor vívta Belgrád Járjuk hát immáron vlegényünk várát. — A mit tanút. Hogyha mi önöknél talánánk jó helet. Vajkán. vájjon megismeri-e új hitvestársát? E czélból fiatal felesége helyett tettltársa? talpig letakart leányokat vezetnek eléje. : A reggeli van. — Úgy. A szent házasságot szentsígnek rendte. ha megkaptyák. azt a szíp virágot.* Erre vendégeket üléssel kínálják. — — Hogy Hogyha befogadnak megköszönjük szípen a — S ha kicsinyt pihenjünk begyüttünk e elutasítnak. nem vót. E tágas világnak lakókat adnának. hogy itt leány is van. — tánczát. akkor kezet fog a legénynyel és azután minden * vendéggel míg a kézfogás tart. mejben a hitnek ers lánczával az Isten házában az egyházi szem által eeválhatlanul egybe köttetnek. Dicsírtessík a Jézus Krisztus. Hogy járásunk igaz.. ezután is így lesz. — Húzd el azt a híres Rákóczy-áriját. Násznagyurak is. ha eddig pityeregtünk. hogy midn Jézus Krisztus az emberi nemet megváttani szándíkozván.— 236 „Messze házba. akkor kezddik a menyasszonytáncz. a keresztelési szokás a következ szülöttet. az — — — . koma a húrod pöndjön. Az újkülönösen Hidason. hogy van e kedved ezen böcsületes ifjú legínyhez hozzámenni házastársul és a kezedet merníd-e neki nyújtani ? Ha a leány igent mond. Ki a Szke Márton szívén sebet vágott. melyet kívánunk nekik. Es nem látytyuk tet sehol a szobában. a kér így szól A minden áldások Istene álgya és tartsa meg ezen új házaspárt egymáshoz állandó és tökíletes szeretetben és zabolázza meg a zúristen mindazon ártalmas és rossz nyeeveket. de rendesen a Ezeknél. ez meg egísz íletiben nagy böcsületben tartotta. következendkíppen a 33-at bettvén. ezt a fehér kendbeli ajándékot. Mert vagyunk minnyájan az tanítványi. mieltt az esküvre indulnának. kik ket ezen házassági íletben megháboríttanák. ki még felesíget Eddig is így vót ez. Ódala csontjábul az asszonyt alkotta. sok kínok meg szenvedísek között. a korcsmába való menetkor. a vfély a két násznagynak egy tányéron két összehajtott fehér keszkent ad át. hogy szaporodnának. . németek között a felscsallóközi németek szokásai a legérdekesebbek. . — Vigagygyunk ölig vót. mint szz szent Veronika. ki ezzee szent kípit megtörte és szent kípit rajta hattá és a keszkent szent Veronikának visszaadta.Az Isten áldása szájjon — — — — — — — — — — — — — — — — — — e háznál jámbor körösztíny szülktl' és pedig körösztíny módon fneveetetett virágszál e mi mostani idegyüvetelünk okát és istenes szándíkunkat már hallhattad és megérthetted. nyújtván Krisztus urunknak. a keresztanya viszi keresztvíz alá. hanem a vfélyt. minden rószrül idegylt atyafijak és mong-yuk minynyájan Engegye a zúristen. Isten szent nevíre bátran hivatkozunk. i. Éppen a németek szokásai. Meg is áldá ükét. Keresztszüli tisztségre csak olyanokat kérnek föl. hogy mi ide mi vígre gyüttünk. tiszta a szándíkunk. Szemetén a menyasszonytáncz eltt elbb próbára teszik a vlegényt. a kiknek hasonló körülmények között a szülk viszontkeresztapa is elkíséri. Ha a keresztelés déleltt volt. úgyszintén a vacsora fölötti mondókákat is. szk családi körben villásha pedig délután. Önökhöz van már most mindnyájunk szólása. — földrl gyüttünk Isten igazába. A mi falunkban is így szokás eejárni. halála. . ilyen figurával jár a korcsmából való kiszólítás és a vacsorához Természetes hogy az esküv eltti menyasszony. Érre bevezetik a leányt. egyet is apáczát. .Könyörgenénk tehát egísz böcsülettee. hogy találja ki. dicssíges Jézus Krisztus!" . -." Erre biztatják. eettvén Jézus 32 esztendt. . eesbben is a kípüket törjjék ós jusson az eszükbe Krisztus urunk kínszenvedíse meg hogy érettünk haat meg a magos körösztfán. Hogy lássuk a leányt. Egísz íletünkre s vígre halálunkra.és vlegénybúcsúztató is szokásos. Itt az ez alkalommal begylt pénz nem a menyasszonyt illeti. de ezt. a búcsúztatók hosszú mondókáit ismert vfélykönyvekbl veszik. ha más leányt néz a társának. Legyenek irántunk annyi szeretettee. „Te Isten kípire és annak dicssígire — • . : : Néhol. Mikoron Ádámot méjjen elaatatta. melyekben egy-egy rozmaringszál van és az átadásnál a következket mondja: „Kedves menyasszonyom átalam ezen fehér keszkenbeli ajándíkot nyújtván annak emiékire. kedves hitöstársa. a vfély a következ verssel buzdítja a jelenlevket: „Minthogy már a nagygyán átalestünk. nem vesz. Azért hát mindnyájunk nevében fkérdezlek. Megváltó Istenünk is szinte ezt tette.

hivogatás a hidasiaknál elengedhetetlen. rendesen annyit. az esküv eltt is kénytelenek sorba bejárni a hivatalosokat (talán már tized- A A A A szer). néhány évvel a házasság után intézkednek. azt már hiába hívogatják. fiatalság szintén ünneplsen. Sem a kézfogásnál. zeneszó és pisztolydurrogtatás A A . a legények fölbokrótázva. A mert különben ezek el nem jönnének. vagyonkérdés mindig a szülk dolga. Ez azután órahosszat beszélget sok mindenfélérl. dik a leánynál. Ha valakit az eljegyzés után következ napokban nem hívtak meg. a jegyesek a rokonságnak a lakodalomra való meghívásáról gondoskodnak. társalgás benyúlik a kés éjjeli órákba és csak ekkor áll el a násznagy a leánykéréssel. pal az eljegyzés eltt a vlegény valamely /W sebb nrokona kérdezsköszentjínos-vidéki népviselet. lakodalomra nem mehet. Az örökös tessékelés. a férfiak meg fekete posztóruhában. rozmaringból még az esketést végz papnak és a kántornak is ad valamelyik koszorúslány az oltár eltt. Ezt rendszerint a kézfogásnál beszélik meg. Az a férfi. unszolás. A lakodalmat illetleg a Németek lakodalmi szokásai. E pontból tehát a komahívásnál a vagyoni állapotra nincsenek semmi tekintettel. a férfiaknak a kalapjukban is. Három- szor-négyszer visznek a gyermekágyasnak enni. a kik e tekintetben csak késbb. hanem csak a második vagy a harmadik héten. a lányok és lánykák rendszerint koszorúval a fejükön. st többször is meghívni köteles. még A szony a gyermekágyas szére ré- fzni szokott. vlegény és a menyasszony még a lakodalom napján. Esküvre a násznép páros sorokban vonul. Az asszonyok mind bodros fejkötvel. fölpántlikázva. mert a fdolog. mint a menyasszony a lakodalmat megelzleg minden héten legalább egyszer. hogy a kölcsönös komák egyidbeli legyenek vagy helyesebben. de valamennyinek egy-egy rozmaringszál van a kezében. de kivétel nélkül mind új ingom. és mert az egész falu össze-vissza rokon. szolgálatot tehetnek. de ezeknek a szereplése mellékes. Az igenl válaszra elhívják a legény szüleit is és néhány pohár bor barátságos elköltése után távoznak.: Pozsony vármegye népe. de nem is megy. a hova magával viszi egyik férfirokonát násznagyul. csak jövetelének tulajdonképpeni okáról nem. Szokott egy-két vfély is lenni. következ : helyi szokás dívik A leánykérés mindig Néhány napelbb id- éjjel történik. azután szüleinél. mert nem megy el a lakodalomra. nieghívandókat úgy a vlegény. 237 vagy szem- mint mondani szokás összekereszteltetnek. meghívottak parádéban jelennek meg. fehér ruhában. keresztelésnél ajándékot nem adnak. nagy fejtörést is okoz. a lánykori pajtások szoktak leginkább egymásnak a komaasszonyaivá lenni. de ez is csak rövid szavakban történik. hogy az egész családnak két-három napra is elég. a kinek új inge nincs. hanem a komaasz- házasok . sem az esküv eltt „móringolás" nem történik. Mihelyt a kézfogás megtörtént. hogy az illet legényt szívesen látnák-e kérül? Kedvez válasz után a legény este megjelenik a lányos háznál.

a mikor a vlegény eljegyzési díszkendt kap. a vlegény térdenállva rriegköszöni a menyasszony szülinek fáradozását és gondoskodását. mely aranylemezkékkel és piros kis szalagokkal van díszítve. melyben húsz darab túrós. Ha a menyasszony nem marad a szüli házban. szekéren viszik s a falukon áthaladva. lakodalmi menetet az egész falunak látni kell. n. — A k k Ji. azért az ily napon még a hívatlanok sem. mintha csak megfizették volna ket. képletes mondókája után. a tányérjukon halmozzák föl és ebéd végeztével az asszonyok az otthonmaradottak számára hazaviszik. Az ebédet követ tánczmulatság rendesen másnap délig szokott tartani. avatás. Ennek megtörténte után a közelebbi rokonok és a keresztszülk összegylnek a gyermek szülei házánál. E találkozásnál a násznagy. a hol a lakoma következik. melyet leend hitvestársának fölnevelése körül tanúsítottak. Itt is szokásban van a vlegény próbatétele a menyasszony eltt és az akkor begylt pénz pólyakötre való. keresztvetéssel megáldják. bor mellett persze a pálinka is járja. míg a pecsenyét. A Az . esketés eltt való napon hozzák a rokonok a lakodalmas házhoz a szokásos kalácsokat. Erre a vlegény násznagyának a szentírásból vett rövid. a keresztelési szokások tnnek fel. különösen annak fels részén a keresztelést szintén ebéd vagy ozsonna követi de a keresztelés után a csecsemt elbb a keresztszülk házához viszik. a hol hosszabb idt töltenek vele és csak azután viszik vissza a szüli házhoz. t i • A A A A A — hektoliter jó bort szerez be. A vendégek azonban csak a levest és a híg ételeket szokták elfogyasztani.s ugyanannyi szilváslepény. a hol az ebéd várja. a rokonok és a szomszédok sült húst. Miután a templomban a keresztelés megtörtént.5 238 között. lakodalomhoz a gazda tinót vagy tehenet szokott levágni és 3 ^ . hanem a közeli rokonoknak A A és komáknak is gondoskodni kell és a jobbmódúaknái négy napig is eltart a lakodalmi vígasság. A nem sokat dolgoznak Esküv után a násznép ugyanabban a rendben tér vissza a menyasszony házához. mákos-. Ha a vlegény a menyasszony szüleinek a házába megy lakni. kalácsot és bort szoktak küldeni. „HosztinaMakoma. malaczkai járásban. Minden rokonháznak az asszonya rendesen nagy kosárral köszönt be. mely az elbbihez hasonló. mert többnyire az utczán kószálnak ós úgy kurjongatnak és rikongatnak. ezt a gyermek szülei házánál rendszerint lakoma követi. Az . süteményt stb. Ezután keresztanyjával. i eljegyzésnél a vlegény s násznagya megjelennek a menyasszony szüleinél. melyet lakodalmi vendégek az asszonyok és leányok kedvéért mézzel fznek. megvendégelésérl nemcsak a háziasszonynak. hogy gyermeke és a maga számára a pap áldását kérje. násznagyával és a vfélylyel zeneszó mellett a menyasszony házához megy. E kend föl van pántlikázva s egy pálcza végére kötve. de erre a keresztszülk. vfélyek mondókái rendszerint fordításai a magyar vfélykönyvekben ni vasható verseknek. Tótok lakodalmi szofeasai. a menyasszony szüleivel s a leend menyasszonynyal megbeszéli a kötend házasságnak különösen hozomány-ügyét. zenekar az utczán marad. megáll és kérdi: „Szabad-e belépni menyasszony násznagyának igenl válaszára ebbe a tisztességes házba?" belépnek. térdelve búcsúzik szüleitl. vlegény az els kihirdetés után a menyasszonytól kalapra való rozmaringcsokrot kap. a hol ez alkalommal nagy vendégséget tartanak. a mikor az anya a gyermeket templomba viszi. vfély az esketést megelz csütörtökön hívja meg a vendégeket. keresztelést követ 14-ik napon van az ú. ki rendesen a vlegény keresztatyja is szokott lenni. a vlegény pedig a násznagy kíséretében a menyasszonyi házba lép. félig fölnyitja az ajtót. n. pozsonyi járásban a keresztelés után három hónapra van az ú. Az eljegyzés többnyire szombaton vagy valamely ünnep elestéjén történik. de ezeken kívül hoznak még egy palaczk bort és egy tyúkot is. különösen a nagyszombati járásban. Ez rendesen 8 10 fogásból áll. ha a vlegény más községbeli.és dióskalács van. kendt. Pozsony vármegye népe. ^ A A A . szarvas. a leveshez. térdelve búcsúzik el szüleitl és így hálálkodik elttük gondviselésükért s jótéteményeikért.-i S z okasai vármegyebeli tótok között. kik engedelmességre intvén t. örömujjongások között lobogtatják. lakodalmi szokás természetesen még ° nagyobb czeremóniával iár.

kit a vfélyek kísérnek és a férfivendégek követnek. sült marhahús mártással minden tálon a sültet kerek kalács veszi körül. marhahús édes tormamártással. mivel az tányérja is föl van borítva. A menyasszony az asztal végén valamelyik sarkon foglal helyet. tyúkleves rizszsel. de nem esznek a vendégekkel. de nem eszik. vacsora többnyire hanem ebéd után visszavonulnak és külön étkeznek. olyan ételekbl áll. Mulatozással töltik az idt. minden szekérre sok asszony szállítást. hova a menyasszony szüli vendégsereg egész kalácsot küldenek. Végül föltálalják a darakását. melyben a pénzbeli és egyéb adományokat gyjti össze az uj házaspár számára. s a hol a fiatalság tánczra kerekedik. \ acsora közben a vfély zöld koszorúval díszített és vasvillára ersített fatányért hord körül. ül. Az ebédet 2 3 óra között tálalják és ez a következkbl szokott állani Marhahúsleves metélttel. A meghívott vendégsereg férfiai a vlegénynél. Éjféli 12 órakor fölteszik a menyasszonv fejére nk a fej kött. a pedig a menyaszszonyi házban gylnek össze. Az egyházi szertartás után a lakodalmasok a vlegény házához indulnak lakomára. vagyis vasárnapon. Az ifjú pár csak asztalbontás után étkezik és pedig a konyhában. kásapénzszedés itt is szokásos. 239 menet az esküv után a korcsmába megy. Itt ismét megvendégelik ket és azután a templomba indulnak. ebédig itt mulat. míg azután a vlegénynyel. a menyasszonyi házhoz indulnak. a kik énekszóval kísérik az át- A Kiskárpátok mentén elterül községekre nézve irányadóul vehetjük Szentgyörgy város lakodalmi szokásait. mint a milyen az ebéd volt. rakják.: Pozsony vármegye népe. A — A : . A következ. paczalleves. lakodalmat követ napon déltájban elviszik a menyasszony szüleiholmit 2 3 szekérre nek házából a fiatal asszon}' holmiját a férje házához. a hol mindenféle édesség és bor várja ket. A A A A — FEJKÖT-HÍMZÉSEK A POZSONYMEGYEI TÓTOKNÁL. hanem csak fölborított tányérja eltt ül. Az ifjú házasok az asztalnál ülnek ugyan. melyek a következk Az eljegyzést a leány szülházában tartják meg. a hol a jegyeseken és azok szülin kívül csak a vfélyek jelennek meg. A vlegény szolgálja ki vendégeit ételekkel és italokkal és sem eszik. a vfélyek felpántlikázva és kitzött fehér zsebkendvel hívják meg a vendégeket az esküvre és a lakodalomra. . káposzta hússal. melyen 10—10 vendég osztozkodik.

jusson ez eszedbe és gondolj erre a kendre." : Itt esküv után a nép korcsmába megy és vacsoráig tánczol. de a leányokat nem födik le. a legkisebbtl a legnagyobbig. hanem maskarába öltöztetik. arczod verejtékével keresed kenyeredet. a vfélyek pedig kalapácsosai." Ezután a násznagy kézbe veszi az e czélra tányéron elkészített s egy rozmaringszállal tányéron fekv keszkent. így. hogy házasságra lépsz. fogóval és patkoló lábbal ellátva a lakodalmi vendégékel látogatják sorra. Az ú. a lakodalmi és a lakodalmat megelz szokások szintén sok jelképes és jelentségteljes mozzanatot tüntetnek föl." Idközben azonban a vfély seprt vesz kézbe. A menyasszony keresztanyja rendesen aranynyal hímzett fejkött ajándékoz a menyasszonynak. a menyasszonyt megszólítva azt mondja tótul: „N. melybl azonban semminek. milyen emberek kegyelmetek." Erre a násznagy ismét azt feleli: „Ne féljenek semmit. a szakácsné hirtelen becsukja elttük az. így szól: „Dicsértessék az Úr Jézus ^Krisztus Bocsássátok be vlegényünket!" Erre a vlegényt bebocsátják. A vfély a pálczával megkopogtatja az ajtót és mikor a zene elhallgatott. melyért néhány fillért fizetni is kell. én is bántalak. n. Szépen kérjük tehát. míg konyhában. és ugyanazt teszi a menyasszony házában is. meghívók és az asztal fölötti mondókák más vidékeken is rendszerint a szentírásból vett idézetekbl állanak. rövid beszédet intéz hozzá. A vfélynek itt is fontos a szerepe. Itt reánk sötétedett. Mikor azután a vendégsereg a menyasszony háza eltt megjelent. ha megharagítottalak benneteket. mi rendes. lakodalmat követ napon a vlegény. A vacsora befejeztével következik a vlegény és a menyasszony kihívása. Ilyenkor a vlegény megkínálja kel borral. csak nyissák ki az ajtót!" Az ajtó végre kinyílik és a szakácsné a konyhában fogadja a bejövöket. Mikor a vlegénynyel az eljegyzéshez indul." Itt is a lakomát a kézmosás elzi meg. ez az asztalra térdel és azt mondja „Kérlek benneteket. Esküv eltt a vlegényt is hasonló beszéda A figyelmezteti kötelességeire. 'fölpántlikázott palaczkborral kezében. kezében mézzel telt kanállal. menyasszony vedd tudomásul. melylyel munkától verejtékes arczodat megtörülheted. mert különben a patkókat leszednék a csizmáikról. hogy házasságra lépsz. vagy a másik szobában vannak. melyet a vlegénynek a következ mondókával ad át :. fiatalok. Rendes ember éjnek idején éjjeli szállásról gondoskodik. a korcsmából csak a szakácsné szólítja el a vendégeket. a mi azt jelenti. mialatt azt mondja: „Te is bántottál. becsületes emberek vagyunk. hogy éjjel is bolyongnak ? Bizonyosan rablók. egyet-kettt végig húz rajta.„Atnjújtom neked ezt az utolsó galyat és ezt a kendcskét. N. az illetk pedig ismét kis pénzbeli ajándékkal váltják meg magukat. A vlegénypróba itt is divatban van. és mikor a vlegény az asztalról leugorva. Sok helyen a vacsorához kakast tálalnak. mikor a vacsora már készen van. adjanak éjjeli szállást!" Erre a szakácsné az ajtón belül a következleg válaszol „Ki tudja. még a szemeknek sem szabad hiányoznia s így ezeket üveg-gyöngyökkel pótolják. a mikor majd feleségeddel együtt. ajtót. mikor a kézfogónál a két násznagy a vlegénynyel együtt a menyasszony házánál megjelenik. ki akar futni. Ezzel a férj éberségét akarják jelképezni. a következket mondja: „A mily édes ez a méz. E beszéd rendszerint bibliai történeteknek és jeleneteknek ily alkalomhoz találó idézeteibl áll. az Úr Isten kizte ket onnan. tudd meg. Erre a násznagy kopogtat és a következket mondja: „Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus! Szerencsés jó estét kívánok! Mi messze földrl jött utas-emberek vagyunk. hogy a mikor Ádám és Éva a paradicsomban vétkeztek. melylyel a vlegény és a menyasszony száját bekenve. kézmosás a lakoma eltt mindenütt szokásos és erre a vfély tót mondókával hívja föl a vendégeket. hogy arczuk verítékével keressék kenyerüket. nagyszombati járás számos helyén a menyasszony estefelé emlékeket és ajándékokat osztogat szét: rendszerint zsebkendket és olcsóbb ni kendket vagy fejkötket míg a vendégek ennek ellenében a menyasszonynak pénzt vagy értékesebb ruhadel A A darabokat adnak. különösen Nebojszán. Az étkezésben a menyasszony és a vlegény nem vesz addig vagy a részt és tányérjuk fölborítva fekszik az asztalon." Ezután a vfély három ég gyertyát szorít ujjai közé és a következ mondókával lép a vendégek elé : k ! : . Te is.: 240 Pozsony vármegye népe. bocsássatok meg." Erre a vlegényhez fordulva folytatja „Te is vlegény. A galántai járásban. olyan édesen sze' ssétek egymást mindhalálig.

> co © ai £ ^ o co N O Q_ Ü .

.

A pozsonyi járás tót községeiben a lakodalom két napig tart. völgyön. Pozsony vármegye. A BetlehemMagyarország Vármegyéi és Városai • Magyarok s^S. mint azeltt volt. öreg urak. ! 241 „Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus Fiatal urak. mire a menyasszonyt átadják neki.Színaranyból valót". a mint a jércze után turbékolt Násznagy: „Ajérczének és ugrándozott. Kuklón meg. mivel az itt meglev szokások nagyobbára megegyeznek a körülfekv tót vidékek : — ! ! ! — — t — — — — — — . mert már régóta nem volt vele és azért tépte ki a legszebb tollát. a vlegény kalapja melll pedig leveszik a menyasszonytól kapott tollat és igy vezeti a vfély az új házaspárt a násznagy elé. a következket mondván: „Fiatal urak. hogy szebb tollúak most. a következ rövid víg dalt éneklik: „Szvadebna mamicsko. nem tudjuk ki vagy. De most már párosodnak és szépen csókolódznak. továbbá a lakadalmas népnek rablóktól való színleges megtámadása. de a hímnek nem." Erre az asztal körül ülket egyenként nézegeti és vizsgálja." igaz. a mely külön fölemlítést érdemelne. kinek fehér kendt nyújt és ezzel vezeti ki. a vfély a szoba közepén ide-oda tipeg. imígy folytatja ott nem tettem. mint volt. míg 8 10 koronával ki nem váltja. mint kegyelmeteknél voltak Olyan szép kalitkám volt. . Most szomorúan járok erdn. Ki találta meg?" Midn a vfély visszajön a szobába. melynek magyar szövege körülbelül azt jelenti. szomorúságomat. Vecleme nevesztu Ze szameho zlata". szánják meg itt volnának Magyarországban. idegen országokban és keresem ket. mintha valamit keresne és a következket mondja: „Már bejártam az egész országot. míg végre a menyasszony eltt megáll és azt mondja: „Ez itt az egyik!" Násznagy: „De mi téged nem ismerünk. A néhány pozsonyvármegyei horvát községben semmiféle oly kereszteli vagy lakodalmi szokás nincs. akkor kötelet húztak az úton keresztül. nem adjuk ki a madárkát. öreg urak. úgy-e. hogy no Pókhálóból volt fonva. Míg a táncz kezdetét veszi. míg ha idegen községben volt a menyasszony. de a hím az egészet összetépte. a vfély megnyugtatja. addig az új házaspár megvacsorál és azután a mulatók közé vegyül. mert az ételt és pedig rendesen sonkát és tormáshurkát a vendégek hozzák. húzd rá. szokásaival. Lévárd környékén. de lassanként kiveszben vannak. hogy „Muzika hre". a menyasszony-kiváltás is járja és a falubeli legények addig ki nem adják a menyasszonyt a vlegénynek." Erre azután az új házaspár a vendégek eltt megcsókolja egymást. hanem mondják meg. örömanya Nyissa ki az ajtót! Hozunk ide szép mennyasszonyt. és mikor a czigány játszani kezd.. hogy Az Isten áldja meg önöket. A pozsonyvármegyei magyarok között a mindenütt ismeretes ünnepi vigasságok és szokások járják." nem akarta elfogadni. azt nem tudjuk. Az els napon az ételt és az italt a nászapák adják. és néhány szót mondani?" Miután „Én egy királynál szolgáltam. vagyis magyarul: „Örömanya.!: Pozsony vármegye népe. A koszorúsleányok utánuk mennek. A malaczkai járásban. hogy a ti madaraitok között keressem az enyémet. mikor a menyasszonyt a vlegény házába kísérik." Erre a vfély egy darab papirt mutat föl. és míg útleveledet meg nem mutatod. hogy a mikor jön. Mást a választ megkapta. mezn. belebotoljon de ezek mind megszntek. engedjétek hát meg. 16 . de nem találtam meg ket. rövid tót éneket dúdolva. azonban a három csillag ide vezérelt. násznagy urak No. a násznagy kérdre vonja. Ugyanitt a lakodalmaknál hajdan divatban volt a kakas-lefejezés. hogy hol van?" Erre a násznagy a következleg felel: „Nekünk volnának ilyféle madaraink. hogy tulajdonképpen mi lesz most a madárkával és milyen állapotban fogja visszahozni? Mikor megnyugosznak. hogy szebb a tolla. hegyen. ne hagyjanak annyit keresni. elfelejtettem házikójuknak az ajtaját bezárni és a madárkák világgá röpültek. a második napon azonban csak az italt. mi vagy? Te valami idegen vagy. Ottvorajte vrata. Ez id alatt a másik szobában a menyasszony fejére fkött tesznek. míg azután a jérczét megtalálta. de hogy a tieid közöttük vannak-e. hogy „Elvesztettünk egy pártát és egy zöld koszorút. násznagy urak Szabad-e tisztességes asztalukhoz lépni. csak két madárkát ápoltam. hogy az még szebb lesz." Erre a vfély elrikkantja magát. Törökországban azt az újságot hallottam. A mint egyszer eleséget vittem nekik. mert annak Vfély: „Igaz biz a! De hát a jércze a legszebb tolla ki van tépve.

a ki ez alkalommal az elöljárókat néhány liter borral és szivarral vendégeli meg és fáradozásaikat megköszönve. a mit a mulatságra szántak. a mikor lopott fából a falu végén nagy tüzet raknak. a kijöv leány azután köteles választottját a legénybírótól 20 40 fillérért kiváltani. vagy ha az idjárás megengedi. este 10 óra tájban a fiatalság a községen kívül. honnan a legénybíró a leányokat egyenként és névszerint kihívja. az áldomást a választás helyszínén iszszák meg. a többi pedig ki-ki tehetségéhez képest. Ha a bort elfogadják. A választás napján. A felscsallóközi Hidas községben a fiatalság évenként háromszor tart tánczmulatságot és pedig farsang végén három napig és májusban s októberben vagy novemberben egy-egy napig. a meghívás visszautasítását jelenti. majd a mindenütt. A vármegyebeli németek között az általánosan ismert ünnepi szokásokat szintén gyakorolják. a legények között fölmerül viszályok rendezése és viszi a körmenetek alkalmával a falu legényei eltt a zászlót. a kit azután zászlólobogtatás közt a faluba visszakísérve. Ha kevés a pénz. rendesen a módosabbak közül a legénybírót. Ezt az áldomást a legények közösen fizetik. A legények itt szeptember hó utolsó vasárnapján is tánczmulatságot szoktak rendezni. palaaz utolsó pünkösd óta tinusnét. a ki rendesen a legnagyobb összeget." Ezt rendszerint azok közül a menyecskék közül válas/tják. a községbírónál fizeti. Elsnek a palatinusné kezdi. a mikor a legénybíró. pótolja ha pedig sok. mikor megválasztották. egy elre kijelölt helyen gyülekezik és itt választják meg. hogy a katonasághoz besorozott társaikat elbúcsúztassák. a húsvéti öntözés. hogy kinek melyik leány a szíve választottja. Sok belyütt a legénybíróválasztás is ünnepélyes ezeremóniával jár. Ugyancsak vezeti ket offertóriumra a templomba is. akkor a fenmaradó összeget a legközelebbi vasárnapon legénytársaival elmulatja. kisebb-nagyobb ezeremóniával dívik. Az ily legénybírónak az uralkodása egy évig. ietek szkít. kiabálva. üvöltve. hogy a régi szokáshoz híven fizessék le azt. Azeltt ezt a legénybíró házánál tartották meg. mert a palatinus-tánezot azzal kell eljárni. hogy ismerje el az ifjúság bírájának. vendéglbe térnek. — A A A k — — A — — A . mire a legénybíró a község elöljáróságát is meginvitálja. melyet a legények muzsikaszó mellett. e pénzbl kifizeti a mulatság költségeit. E táncz után ellép a palatinusné a község elöljáróságával és felszólítja a leányokat. Ekkor a leányok és a legények elválva külön szobába mennek. Dercsikán még szokásos a szentivánéji si tüztáncz is. szintén elhívják a mulatságra. Ilyenkor a legénybíró összeírja a falu összes leányait és pünkösd vasárnapján. mert különben nem kerül tánezosa. az a meghívás elfogadását. ezeknél a rend fönntartása. Sikabony táján az ismertebb ünnepeken kívül a szentgyörgynapi búcsút tartják meg. de a legeredetibb a két Nyárasdon. ordítozva és kurjongatva körültánczolnak és átugrálnak. illetleg hétfjén a déli órákban minden leány szüleinek vagy gyámjának egy-egy liter bort küld. legénybíró szentgyörgynapi tánczmulatságát a leányok azután azzal hálálják meg. mulatság Ezután a tánezot folytatják és ez rendesen két napon át tart. megválasztása után. Míg ez megtörténik. ma azonban a vendéglben. mulatság sohasem történt meg néhány fejbetörés nélkül. Pünkösd hétfjén azután a legények és leányok összegylnek a mulatság színhelyén és els sorban megválasztják a „pünkösdi királynét". 10 20 koronát áldoz e czélra. viszont azonban a legénybíró köteles a szent györgynapi vásár alkalmával tánczmulatságot rendezni. a mi rendlegénybíró kötelességei közé tartozik a szerint meg szokott történni. míg a régi idben ez a járás. vagy másként „palatinusnét. vagyis nagyszombattól nagyszombatig tart. addig a fiatalság tánczol. három Idrályjárás.l'4'J Pozsony vármegye népe. Példáját követik a többiek is és a legények ilyenkor mutatják ki. a mit a palatinusné a férjével kezd tánczolni. ezigányokat jelentkezik és megkéri t. tánczmulatságok rendezése. melynél még Ínséges esztendben sem hiányzik a czigány meg a táncz. az arató-ünnep stb. Egyszeriben azonban a legénybíró int a czigánynak r a ki azután ráhúzza a palatinus-tánezot. Ugyancsak az Alsó-Csallóközben. a kik a jobbmódúak közül férjhez mentek. hogy pünkösd hétfjén viszont rendeznek tánczvigalmat. után az elöljáróság az imént elmondott módon befolyt összeget a legén)'bírónak adja át. míg ha visszaküldik. A farsangi mulat- .

rétesfigurájához hasonló módon fejezik be. ha csak egy bizonyos pénzösszeggel meg nem váltja magát. Tuto nám ne dali. kardjaikat lebocsátják olyképpen. a füleket. vagyis jobban mondva ugrálnak mindaddig. míg a rendez el nem kiáltja. hogy férjhez nem Egy másik így hangzik: „Na vrábczoch szem oral. a kik belépti díjat fizetnek. A minek az értelme körülbelül a következ Verebekkel szántottam.*' Magyar fordítása. így a malaezkai járás fels részén még dívik a Jcardtáncz. hogy „Po novoveszky!" (a mi azt jelenti. hogy a legények körbe állanak és mindegyik a jobbkezében kardot tart. hogy a vendégeket meghívják. Most megszólal a zene.Komára zabili. Dzivcsencze marikájú. költségeit a leányok viselik. Csak itt-ott találkozik egy régi. mint a szomszédos Laksárújfaluban szokás). ez id alatt a leánynak. az asszonyok és a férfiak kimennek a határba. mintha tavaszi és szi tánczmulatságok mindenütt lakodalomra készülnének. két tanítvány emlékére a továbbá a temetbe. Dicséretes és magasabb erkölcsi érzésre vall. az útszéli keresztekhez és szentképekhez. el nem hagyja. a kezeket. mire tánczra kerekednek és azt a franezia négyesnek ú. Ennek következtében ez idtájt a leányos házaknál oly nagy a sütés-fzés. befelé fordulnak. hogy „Po buranszky !" (búriasan. — : pipiske megdöglött s így vége a gazáldkodásomnak. Ott nem adtak. Az általánosan ismert ünnepi szokásokon kívül a vármegyebeli tótok is néhány jellemz ünnepi szokást és mulatságot tartottak meg. Értelme körülbelül a következ: Vége felé jár e farsang. Megemlítend még a hidasiak „Emmeusba való rándulása". 16* . mire a legények megállanak. a mint azt a Búr elnev falvakban szokták). illetleg a leány szüleinek a vendége. E hívo: — ! ! ! ! — ! ! gatókat arról is föl lehet ismerni. rozsdás kard. aj hruski pláne. hogy az A A asszonyok leányaik gardes-des-damesjaiként . körülbelül a következ: Kardot le kardot le kedves uraim Mindent elfogadunk. a tánczmulatságon mindig jelen vannak és napnyugta után az anya a miüatság színhelyét. balra fordulnak és a kardot a vállukon át hátrafelé nyújtják." Végül a rendez azt vezényli: „Sable dúle! (kardokat le!). míg a legényeknek szabad a belépés. Ani sza ne navráczi. hogy karjaik egymást keresztezik. Ez abból áll. Zse sza ne vidájú". tuto nám daju. a mire azután men Tótok ünnepi nagyon büszkék.Pozsony vármegye népe. hogy utczahosszat az ott szokásos víg farsangi énekeket dalolják. rendszerint valamelyik ügyesebb tánczosnál megbontja. hanem kiüön megütögetik a lábakat. hanem díszíti föl. míg a rendez ismét elkiáltja. a mi azt jelenti. n. leánya nélkül. a mit azonban nem kell szószerint venni. -. Na trpilkáczh vlácsil. Ekkor a legények bejárják a leányos és a jobbmódú házakat. a mi azután a farsangi költségek fedezésére szolgál. a ki azután a legény kalapját hatalmas bokrétával és vörös szalaggal három napi mulatság alatt a legény nem étkezik otthon. fogóval és kalapácscsal járja be a leányos házakat és ha a leányt megfoghatják. A tánezot kísér zene a kóló ütemeire emlékeztet és szövege a következ „Pod sable Pod sable Mij mili pane Vsetko mi bereme. de a s - — — — mehetnek. úgy hogy a mögötte álló legény a kard végét a balkezével megfoghatja. pipiskékkel boronáltam. melynek ütemeire körben elre mozogva. hogy öt-hat legény maskarába öltözve. virradóra. vagyis úgy. Erre a legények hirtelen Erre valamennyien megfordulnak és visszafelé lejtenek. hogy úgy. Ez abból áll. szlanyinu maju. de itt majd adnak. hogy meg ne süketüljenek stb. egy-egy ugrást tesznek. A kardtánczot csak farsang utolján járják. fölváltva a jobb. A leányok sírnak. hogy jól tudjanak dolgozni. mert a kardot rendszerint bot vagy kardalakú fa helyettesíti. A rendez elkiáltja magát „Sable hre" (Kardokat föl). hogy jól tudjanak futni. Ezek közé tartoznak többek között a következk „Uzs sza ten fasang kráczi. : — - — nem is tér már vissza. Ugyancsak ebben a járásban a húsvéti korbácsolás alkalmával nem elégesznek meg az egyszer korbácsolással. hogy újfalusiasan. illetleg értelme. mert szúnyogot öltek s így van elég szalonu nájuk. Erre a rendez a kört az egyik helyen. leszedik a csizmájáról a patkót. majd a ballábbal. hogy az Emmeusba hajnali órát imával töltsék el. 243 ság költségeit a legények viselik és minden legény egy leányt visz a mulatságra. A nagyszombati járás sok helyén a hamvazószerdái patkolás is szokásos. még a vadkörtét is. a mely abból áll. Trpilka skapala Uzs szem doszedlácsil". hogy húsvét hétfre.

Ugyancsak e járásban. a gazdájának mindenünnen pénzt hord. akkor a család legidsebb tagja a méhesbe megy.és vasárnapon varr. hogy a gazda vagy a gazdaasszony meghalt. azt elviszik és mindaddig vissza nem adják. mert a marha megbetegszik. nyáron. ha a leányt valamiképpen elkeríthetik. Vendel napján sem szabad az állatokkal dolgoztatni. hogy jó hitvestársat kapjon. pozsonyi járás némely községeiben megtartják a mártonnapi táncznmlatságot. megyebeli németek között kevés a babona. hogy akkor nem üt a házba a menyk. megmerevedik a keze. A szempczi járásban a tollfosztás áldomással jár. Ha Szent Ágota napján a szobát és az udvart jól ki nem söprik. Babonák tótoknál. a leányok pálmavasárnapon májusi fával és egy felöltöztetett és kitömött leánybábúval (Kiszelicza) járnak házról-házra kéregetni. az lesz a hitvestársa. valaki meghal a a magukkal hozott A A Babonák a magyaroknál. Az iglicz (fekete tyúk) tojásából az ember hóna alatt kiköltött csirke. abban az évben a baromfiak A Ha nagypénteken Babonák a németeknél. patkolással összekötve. A hol a kaput zárva találják. Ha ezt a bejelentést elmulasztaná. sem fonni. akkor ha még olyan vén is. Ha vendég a házban az asztalra teszi a kalapját. A kirl azon az éjjelen álmodik. az sárgaságba esik. Stomta vidékén. minden kast megkopogtat és elmondja. Ugyanitt szokásos. Ha a házbeliek közül valaki késsel aprít a tejbe kenyeret. a míg a leány azt pénzzel ki nem váltja. szaporábbak lesznek. A boszorkányok megfejik a kapuszobrokat is. a mikor égiháború van. Ha a kenyeret a kemenczébe teszik és nem vetnek rá keresztet. Ha valamely szobában halott van kiterítve és valaki oda az ablakon át benéz. hogy nyáron a jéges ne tegyen kárt a gabonában. az lesz a hitvestársa. mit találnak. a következket találjuk érdemesnek följegyezni Ha a leány vagy az asszony ünnep. hogy ha a házigazda vagy a gazdaasszony meghal és méhek vannak a háznál. néhány darabot a tzhelyen elégetnek és szentül hiszik. vagy ha kuvik szólal meg a háztetn. a pokolba jut. mely rendszerint három napig szokott tartani. véres tejet kap és a tgye gyuladásba jön. a gazda szerencséjót viszik el. Ily alkalomkor a falu legényei dobszó és pléht'azekak ütögetése mellett minden leányos házhoz elmenti t-k. de azért nem annyira. legények a szüret után összegyjtött bort ilyenkor szokták elfogyasztani. a hol pedig elutasítják ket és nem adnak nekik semmit. Ha nagypénteken napkelet eltt körülsöprik a házakat. Ha a ház tövében vakond túr. a bogarak mindent megesznek. mindenféle undorító állatok jutnak a házba. A virágvasárnapján szentelt barkákból. leszedik a csizmasarkát. Ha a karácsonyi éjféli misérl hazatérve. mert azon a földön. a kenyér kvé válik. akkor az a tehén. a házban. mert a ki ezt mégis megteszi. mieltt a szobába lépne. András napján pedig a leány szigorúan böjtöl. ott. A . Ha Ha állatokat.: : IU Pozsony vármegye népe. a ki neki álmában megjelenik és szárazra törüli. új fogat kap. ha fecske röpül el a tehén hasa alatt. Ugyanez történik. a tyúkjai télen nem tojnak többet. a hova a trágya került. divatban van még a hamvazószerdái bohóczjárás. Dénesd vidékén husvétszombatján a szentelt tznél nyers fadarabokat égetnek el félig és ezeket a szántóföldek A mesgyéjére viszik. Katalin napján a legény. a gazda tudta nélkül a házból egy téglát vagy egy csutak szalmát elvisznek. a boszorkányok nem ronthatják meg az disznóból és a szarvasmarhából a bélnyüveket ráolvasással lehet kipusztítani. i pozsonymegyei tótok között az általánosan ismert babonaságokon kívül a következket soroljuk föl Kántor-bjt napján nem szabad sem mosni. létra segítségével átmásznak a kapun vagy a keritésen. Ha az asszony Lucza-napján bármit kölcsön ád a házból. a Inti azután élelmi szereket kéregetnek. Ha valaki Szent Válent napján dolgozik. legföljebb azt említhetjük fel. Ha valakinek kiesett a foga és azt a feje fölött a háta mögé dobja. melynek tejébl eszik. az bajt hoz a kocsi gazdájára. A megyebeli magyarok között a babonás hit különösen a Csallóközben van elterjedve. de még az embert is megszopják. a kocsi eltt asszony megy át az úton. Ugyanakkor trágyát sem szabad kivinni. elbb a kútnál megmosdik és így vizesen lefekszik. Azokon a babonaságokon kívül. melyek az egész országban mindenütt el vannak terjedve. mint a tótok között. sok lesz a vakondtúrás a gazda földjein. hogy a betegségébl fölépüljön. az összes méhek elpusztulnának. az ujjai meggylnek. úgy hogy a fog egérlyukba esik. az istálló ajtajára keresztet rajzolnak. hogy Misérden a beteg imádkozás közben szenet dob a vállán át hátrafelé.

azt egy kissé meg kell sózni. a hol a nép fogékonyabb is az ily behatások elfogadására. az egész vidék összes boszorkányai megjelennek eltte. meggyógyul. de még aznap hozzon választ. különösen a magyar vidéken. akkor a boszorkánynak a kezét vágták le. Ha valamely megholt ember valakinek megjelenik. akkor a gyermek nem lesz beteg. mert különben a tehén nem fog tejelni. hogy más vidékek mondáit és regéit alkalmazzák a saját viszonyaikra. és ha a dunamentiek itt-ott regélnek is néha a vizi tündérekrl. A serdül. pénzt adnak a kezébe. akkor jó lova lesz. hol az apácza a Dunába esett. Ha valakinek a tehenét boszorkány feji. Ha újszülött gyermeket az asztal alá dugnak. lopjon a más lovai eltt fekv abrakból egy-egy maréknyit és adja ezt a saját lovának. a kiknek már egy gyermekük meghalt. hogy a földben hol van kincs elásva. és ha az ágy alá kést szúrnak. különösen a hegyközi vidékeken. E szerint ezek onnan vették volna nevüket. A ^ ™° n dák ék A megyebeli német községek közt is csak Dévényben találunk egy eredeti mondát. remegés szállta meg. Napnyugta után szemetet és piszkot a házból kivinni nem szabad. nem szabad a cseresznyefa els termését leszakitani és megenni. sok csirkéje lesz. Ha napnyugta után a házból tejet visznek ki. Azon a helyen. Szent Vitálos éjjelén egész éjjel harangozni kell.Vojtek napján ki kell füstölni az istállókat. hogy az illett baj éri. ismerve sorsát és tudva. a ki ell félelmében mindenki kitért. Apáczatornyára és a várhegy alatt a Dunából kiemelked „Weiberstein" nev sziklára vonatkozik. hogy a boszorkányok az állatoknak ne árthassanak. mely azeltt Szomolányban ismeretes volt. mert akkor azon az éjtszakán senki sem tud a házban aludni. várak közelében. ha pedig eltte állott. Ha Vitus napján harangoznak. akkor a gyermek. hogy okos ember legyen belle. mely fölött a vadludak elröpülnek. támadt azután az a szikla. érzékenyen búcsúzott el családjától és . töltsön a tehénnek a tejébl az udvarban álló vályúba és csapkodja azt egyéves vadrózsa-ággal. Ha egy békának az ellábát levágják. Magához hivatta és azt parancsolta néki. valamely sárgalevel fzfánál imádkozik. a hol még nem volt. Ha az újszülött gyermeket a keresztelés idejéig nem rzik szigorúan és éberen. Pénteki napon az asszonyoknak és leányoknak nem szabad fésülködni. Ezek közül a legérdekesebb az. akkor a gyermek ftln és megöregszik. a boszorkány fejte ki. Hel babonák után. az azt jelenti. és melyet egy német történeti szakfolyóirat is közölni jónak látott. és mikor a szökevények látták. mert ezeket a csapásokat a boszorkány érzi. azon a napon nem szabad semmit a házból kiadni. mert meghalt gyermekük a túlvilágon szintén csak cseresznyét kap enni. akkor a boszorkány elcseréli. hogy két pecsétes levelet vigyen Pozsonyba. Ha valaki lovat vesz. csekély és csak annyiból áll. ha felmeg tudja mondani. mert különben a vár legmélyebb börtönébe záratja és élete fogytáig ott tartja. Ezt megtudta a várnagy és bosszút forralt Júró paraszt ellen. jó gabonatermés lesz. Az oly fiatal asszonyoknak. n. karácsonyi éjféli mise úrfelmutatása folyik. 245 Szent. Ha arról a helyrl. valaki földet vesz és azt a kotlóstyúk kosarába teszi. hogy a várnagy parancsa kivihetetlen. a vármegyében elterjedt belyi mondákról és regékrl kell megemlékeznünk. mert fejfájást kapnak. Egy önérzetesebb paraszt azonban egy izben kikelt ez ellen és megrótta a meghunyászkodókat. Ha valaki Lucza-napjától karácsonyig korbácsot fon és az éjféli mise úrfelmutatása alatt ezzel az ostorral suhint. mert különben elapad a tehén teje. az Apáczatoronyból a Dunába vetették magukat. A tótok között itt-ott már inkább találunk népregékre és mondákra és ez természetes is. hogy menekülési útjok el van zárva. Üldözi azonban nyomában voltak. Ha sárgaságba esett ember napkelte eltt. akkor álljon meg vele olyan vendégfogadó eltt. hogy hajdan egy elkel lovag megszöktetett egy apáczát és azzal a dévényi várba menekült az Apáczatoronyba. okos lesz. alatt a szarvasmarha értheten beszél és a patakban víz helyett bor Ha a gyermek születését a bába 9 napig el tudja titkolni.: Pozsony vármegye népe. Ezeknek a száma azonban. mely a várhegyen álló rom ú. Ha kis gyermek meghal. A monda a következ Volt hajdan Szomolány várának egy ggös és kegyetlen várnagya. Ha a tehén megborjazik. melyet ma Asszonyknek neveznek. A magyar nép a síkságot lakja. Az újszülött gyermeket születése után azonnal lepedbe burkolva az asztal alá kell tenni és két-három perczig ott tartani. Ha valakinek a tehene nem ád tejet. mert különben a jég elveri a határt. ez a meséjük majdnem teljesen azonos a többi vízmentén lakó magyarok meséivel. A szegény paraszt. de még ez is ritkán fordul el. ha az apja ilyenkor pipára gyújtva ül az asztalhoz. hogy a másvilágon megfizethesse az offerát.

mire elveszítette eszméletét. szóval ha valakinek a sorsa jobbra vagy rosszabbra változott. Ez megtörtént ós Júró csakhamar ismét a kocsiban ült. Ugyanekkor betegedett meg súlyosan Borisnak az anyja. De azért bátorságot vett magán ós buzgón imádkozva útnak indult. csuda-hang. az úton iszonyú porfogai bontakozik ki és ez elé három fekete ló van fogva. de ilyeneket alig ismerünk. Ennek meg éppen kapóra jött Boris látogatása és elhatározta. népregék után áttérhetnénk a vármegyében dívó helyi vonatkozású közkelet népdalok. a kit a falu leggazdagabb legénye. felleg támad. Errl az a rege szól. Mivel azonban a fiú nem tágított. A várnagyhoz sietett. Nem is ébredt föl elbb. hogy menten szörnyet halt. a hova emberi lénynek lépnie nem szabad. rokonsági Komáromi czigánysági Odalas Zsírral meszelték az falát. hogy forduljon a bbájos asszonyhoz. mely épp oly viharszer. mint a hogy jöttök. a hol a kocsis költötte tol. melyekkel hazasietve. Széleskúton és vidékén Balassa Menyhért alakja körül fonnak dicskoszorút és ugyanazokat a hstetteket regélik róla. melyrl az a monda érdemes a fölemlítésre. . hogy ily gyorsan visszaérkezett de ez nem használ neki semmit.. a mint eltte a csodás gyógyf egyre magasabbra emelkedik. De van itt még egy érdekes népmonda. Lidértejeden ha valaki tönkrement. hogy a szegény leányt elvegye. Francziaországból Ottóvölgyre.. italt fzött bellük. Ezekbl boldog pár lett. hogy Szent Lénárd. míg az álnok. Csak reggel ébredt föl és illatos növényeket talált az ölében. a gazdag Tamás bíró fia halálosan megszeretett de a fiú szülei hallani sem akartak arról. hogy „A hazug embert. a ki azeltt jó Diódban volt. Júró azonban ismét elaludt ós csak a szomolányi vár kapuja eltt ébredt föl. rok között el vannak terjedve. éjféli 12 órakor látható. majd 5 megvárja. de ebben a pillanatban valami láthatatlan er a levegbe kapta. meg a sánta kutyát könnyen meg lehet fogni". annyit föV.Kit nem jár a hideg szól. vót az ajtófél. hogy bizonyára a pokollal czimborál. a mitl édes anyja gyorsan meggyógyult.. A leány megijedt. azt mondják. melyek a magyanépdalokra. mert azért mégis börtönbe kerül. Csak a FelsCsallóközben. ezen a barlangon át jött volna egyenesen A A Népdalok.. Egyszerre csak förgetegszor robogás közeledik feléje. hogy csak sietve végezze a dolgát. míg végre valaki azt tanácsolta néki. Boris hirtelen leszakított a gyógyfbl. A mely a község közelében fekv „Szélvár" nev sziklára vonatkozik. Magyar közmondások. a többi általánosan elterjedt és másutt is használatos közmondásokon kívül. mitév legyen. hogy a bíró kedvéért a szegény leányt elpusztítja. Disznólábbú tornyot raktak. készítették. a mely azonban inkább versben eladott régi mese és a következleg hangzik: „Egyiptomi Szalqnábul Templomukat építették. . mely csak holdtöltekor. Pozsony vármegye népe. a szélvár küszöbénél. az egyszer elferdítés. Abba vót a Al)ba harangozok laktak. hogy „A mennyit a kerék le. . Nádason ismert és az ördögbarázdájáról szóló mondáról már Nádas község leírásánál megemlékeztünk. ki ezt a füvet megszerzi. a kinek a nevére szentelt kápolna e barlang mellett áll. Erre földrengés rázta meg a várat. mindenütt ismeretesek. Nagylégen él még az öregek ajkán egy dal. hogy a szélvár veszedelmes hely. hogy menjen a szélvárba és holdtöltekor. Ollétejeden azt tartják. Júró pedig elaludt. Éjfél volt. az még a szélvár regéje a következ: halálos beteget is kigyógyítja vele. azután nagyot suhintott az ostorával a kocsi förgetegként száguldóit tova. kitekintett és ekkor fuvarosát látta tova robogni de kocsija elé három ló helyett már négy ló volt fogva és ez a negyedik a várnagy volt. Ottó völgy község fölött egy barlangszer nyilas van. mint másutt Toldi Miklósról és ugyanoly legyzhetetlen ervel is ruházzák föl. a ki. De ekkor a ggös Tamás bíró lett halálos beteg és halálos ágyán végre beleegyezett abba. a bíró bbájos asszonyhoz fordult tanácsért. valami csodaf terem. hogy e helyen soha sincs teljes szélcsend. mert tudta. a ki Júró láttára szinte megborzadt. j^ z alsócsallóközi járásban is sok ilyen ott termett közmondás jár szájrólszájra.Kolbászbú az ódalát. Azt a tanácsot adta tehát neki. E pillanatban azonban a lemen nap utolsó sugarai hatoltak a vár ablakain át a várnagy szobájába és a várnagy alakjára. künn pedig iszonyú zivatar és vihar kezdett tombolni. a mikor a sziklához fölért és meglátta. A kocsi megállt Júró eltt. In a sziklák között. Volt itt egyszer Nádason egy szegény istenfél özvegyasszony és ennek egy Boris nev leánya. Ha valamiben mégis eltérnek más vidékek ismert népdalaitól. A szegény leány nem tudta. A mint az óra tizenkettt ütött. . hogy e hegy méhében laknak a szelet és a vihart kibocsátó hegyi szellemek és innen van az. míg a lovakat egy jóságos arczú sz kocsis hajtotta. de azért rárivallt Júróra. 246 útnak indult.Két gombócz vót a harang. a kocsis Júrót a kocsiba szólította. sebességgel indult meg. vén boszorkány ott lelte halálát. melybl egy s . Mert az esküv napján egy szélvihar úgy odacsapta a szólvár sziklájához. azt mondván neki. mintha villámütés érte volna. Júró ijedten az ablakhoz futott. a hol Borist akarta elpusztítani. szörnyet halt. csak Pozsonyban. Eperjesen az A A — — — — — — — — ." Helyi vonatkozású közmondásokban a vármegye magyarsága elég gazdag. éjféli 12 órakor tépjen le a legmagasabb fbl és abból készítsen orvosságot az anyjának. hogy fia Borist elvegye.

úgy hogy alig tudták kiirtani. úri. bosszantani. hogy pompás. azt mondják rá. csak a munkánál fekhetne". úgy sopánkodik.. tomu cseszt. Uszoron. a ki rosszul üli meg a lovat. a mi disznót jelent. hogy „Annyira i an tüle. De az aranymosók napja már leáldozóban van. de e vidéken egyebütt is. vagy nem futja. mint a torony. vagy gerendára. hogy „En nem fogtam halat. „Sokat fárad a vadász. az egyik hévül. a kiripolcziak egy szép disznóval akarták kiengesztelni de hogy a sertésnek annál nagyobb becse legyen. vagyis. Ha pedig valaki valamit szeretne tenni. Vezekény és Eperjes tartoztak. A 1 . Ugyanitt a lusta emberre azt mondják. hogy a milyen a divat. azt a megjegyzést teszik. a szerint öltözködik. Az egyiket Hidason használják. földrengés következtében. ha rosszat kívánnak valakinek. ha valaki nagyzol. hogy lakodalomba menni tisztesség. Ha valaki valamit nagyon szeretne. mint másnak a lúdja". hogy „Kicsiny trágya-dombnak két Nyárasdon. de üres lesz tle a zseb. mert ma már alig mosnak aranyat a Csallóköznek pozsonymegyei. akkor azt mondják rá. melyhez Hidaskürt. azt tartják. mert a hidasi torony 1764-ben. Felscsöllén azt tartják. Kuklón. tak sa stroj". a másik meg a hegyitül a sarka félé. vagy venni. a lóra. ha azt akarják jelezni. mint gazdag. megyebeli németek között csakis a felscsallóközieknél találunk két olyan közmondást. Mindig vizes az aranyá-z". Várkonyban. Ha pedig valaki olyképpen dicsekszik valamivel. hogy „Úgy a gatya". dercsikaiakat a szomszédfalubeliek azzal szeretik míjdnem fogott egyet". hogy „meglánczolták a csikót". — mint Tallós. hogy nem lesz elég. melyeket följegyezhetünk.-Péteren. ha róna. a hol azt mondják. mint a czigány-gyerek a forralt tejtül". inkább csak a szomszédos komárommegyei részében. kicsiny magtár a szomszédja". Ebbl az idbl maradt fönn az a közmondás: „Fürge mint a maczházi ürge". hogy . A galántai járásban fekv Tallós azeltt is az Esterházy-féle uradalom egyik középpontja volt. Maczházán valaha sok volt az ürge.majdnem" ezt vagy azt tette. azt mondják. tényleg meghajlott. . Egy más verzió szerint. Kiripolcz vidékén azt mondják. czifra. malaczkai járásban. hogy „Az evésnél szívesen állna. hogy mindenki úgy cselekszik. mint Eperjes. Kislégen. azt mondják. hogy „Ennek Ignácz kell". hogy egy odavaló szabó. hogy „Nem lesz ki". Itt közöljük még a csallóközi aranymosók mondókáját is. akkor azt mondják rá. ha valaki nagyzol és olyasmit fitogtat. a mi annyit tesz. a mely mondás eredetéül azt beszélik. hogy híjlik. megyebeli tótok között is találunk néhány eredeti közmondást. mely szerint Ritkán száraz a halász. hogy „Neki is naayobbat tojik a tyúkja. a mindenhez alkalmazkodó emberre azt mondják. A — — A Fels-Csallóközben. azt mondják. akkor azt mondják. hogy „Kiripolczon egy disznó patkol. vagyis a kmek tisztelet dukál. A tallósiak. mely föl vagy be akar dlni. hogy „Er bieget sich wie der Thurm '. mint a békán a tolla". akármennyi szövetet is hoztak neki. azt mondják. hogy ez nem lesz ki. mint Kürt. de a Pista az bizony istenugyse. de a szükséges eszközök nem állanak neki annyi zsírja rendelkezésére. azt mondják. pasztirovi trúbu". de a pásztornak szarv (vagyis pásztorkürt) dukál. hogy „Hja. mint a kiripolcziak a d'sznót. hogy „Annyi pénzem van. olyan falra. Ennek az a magyarázata. mint tehénre mondják. a mije nincs. macht aber den Beitel leér" a mi annyit tesz. mindig keveselte és azt mondta. A A köznJnciások . mert egy néhai Ignácz nev zsidó korcsmárosuk nagyon ügyes volt az ilyenek alátámasztásában. hogy „Hochzeit geh'n ist a Ehr'. hogy mikor egyszer egy ellenséges vezér seregeivel a község alatt megjelent. hogy „Az egyik ember a sarkaiul kezd kalapálni. Solymoskarcsán. elbb mind a négy lábára arany-patkót verettek. Vezékéng. 1 . úgy is mondják.: Pozsony vármegye népe. a hogy jónak látja." vagyis a kiripolczi kovácsnak Svina volt a neve. ha valakire vagy valamire valamely díszes jelzt akarnak használni. Nagyudvarnokon. de nem tud hozzá jutni. hogy „Komu cseszt. — — A közI^dások. hogy „Verje meg az Isten rossz szomszéddal és gyöpös udvarral' Dunaszerdahelyen a kinek nincs pénze. ha valamibl nincs elég. Búr-Szt. akkor jó pogácsát tudna sütnyi". vagyis. annak tisztelet dukál. hogy meapatkolják. azt illi. a másik meg kívül kalapál". 247 olyanra. mint a mennyi lisztje nincsen. ha ruhát varrattak. mert valamikor egy idevaló mester egy csikót faragott s azt valahogy meglánczolva egy üvegben mutogatta. hogy „Jaky kroj.

és mivel nem tudtak igazságot tenni. megyebeli tótok közt is sok a megkülönböztet név. annak négy sarkára egy-egy apró tornyocskát biggyesztettek. hogy az a föld. legtöbb természetesen olyan. gyászoknak csúfolják. Jókán az ügyetlen kukkó. mert legénykorában rövid ideig a tanítót helyettesítette stb. Zavar vidékén azt mondják. hogy megbicsaklott az esze. eladni. mely az egyenl nevek megkülönböztetésére szolgál. Vörös. annak azt mondják Du Feitl! Kochl. melyek egyszersmind ismertet nevek is. az butát és ügyefogyottat jelent. Erre a selpöcziek nagyot gondoltak és megkérték a kiküldötteket. a mi nem az övé. Nyakigláb stb. a kiküldöttek ezt azzal fogadták. hogy „megcsikóearariak tornya'" mikor ugyanis a zavari templom tornyát restaurálták a torony mellé. a ki ott marad. A Gúnynevek. a kinek azt akarják monLahmpoczn dani. Otthon azután az egyik azt tanácsolta nekik. és valamely sajátságos vagy komikus tulajdonságuk vagy foglalkozásuk révén ragadtak reájuk. zott. a két Putz János közül az egyiket Mitze Jánosnak. vérszemet kapva. Pukacs. Ilyenek a Bozsdás. hogy „úgy az övé. hogy az esküt letegyék. galántai járásban leginkább csak a zsidókra alkalmaznak gúnyneveket. toplaki és toholi. hogy Bécsben mindenen túl lehet adni. recht."" E közmondásnak állítólag történeti háttere van. mint a selpöcziek földje. Oégés. Kismagyaron a czigányok trulló. az olyan tehetetlen ember. ha valaki valamit a magáénak állít. Tárnokon. Az alsócsallóközi járásban mindenütt ismert és elterjedt gúnyneveken kívül használatos még a kukká. így például Wenhardt Jánost. Plusz. de valaki besúgta e parasztfurfangot. Maczházán. Mitugrász. málé. Olgyán a gyenge ember: lütyö-hütyö. a hová teszik. zsákszámra vitték a békákat Bécsbe. vármegyebeli németek között is találunk néhány eredeti gúnynevet. Eperjesen a nagyothallót gónó és a tehetetlen esztelen Fels-Csallósüket-hordónak nevezik. különösen a felscsallóközi járásban. Selpez vidékén. a könnyelm Felscsöllén a csavargó nagyon sok lévén a hasonló nev lakos. Ennek a révén a jakabfalviakra azt is ráfogják. mert taplóval kereskednek. hogy mindenben igazuk van. Végre megjelentek a helyszínén a vármegye kiküldöttei. Térdes. a törpe égevény. a melyen álltok. a ronda Szászon az elhagyottan felntt gyereket tátott gyereknek mondják. a gúnyneve kalakala. arra azt mondják. tényleg a saját földjükön fognak állani. Dénesden. Hidason Schlunderl. Végigüres. mert sokan közülök hangyatojás-szedéssel foglalkoznak." Erre sorba lehuzatták a jelenvoltakat és az azon földterületen állott mogyorófáról vágott pálczákkal egyenként huszonötöt verettek rájuk. akkor megkapják. recht. Ez meg is történt. éza. Az almásiakat meg hubaniak-nak gúnyolják. hogy mikor gúnynév. hogy „Jól van Ha tiétek az a föld. azt vrgeliizlalónak nevezik. nagy szombati járásban. a másikat Schulmeister Jánosnak nevezik. mert hiszen a béka is mindig és mindenre azt mondja: detrekcsütörtökieket bravencsároknak. vicskus. csakugyan a selpczi határhoz tartozik. a kit bosszantani akarnak. Roszkorgyütt. Az ostoba Phdava. az együgy félesz tapitm/a. a melyen állanak. és mikor azután a selpöcziek kijöttek. Éberhardon a képtelen vagy tehetetlen söre. btefl Jokl Hanslnak. N agyúd varnok vidékén a hülye ídymeiyutyi. kalapiri és feketefazék. hogy régente a selpöcziek és a szomszéd határbeliek között egy földdarab miatt határvillongás volt.248 Pozsony vármegye népe. a semmiházit pedig kulipinczom-nak. ezeket mindenféle melléknevekkel különböztetik meg egymástól. Görény. : ! a A = = = = = = A = = = = = A A : — = — n= A = = = A A A A . vagyis hanrecht. tottya. Hebeg. hogy engedjék ket rövid idre alaposabb tájékoztatás és megfontolás végett hazamenni. akkor a tiétek ez a mogyorófa is. Traml. Az ügyetlen Az ügyetlen férfi Haderlak. kofáskodó Túli. egy békajárásos esztendben valaki azt a megjegyzést tette elttük. mert hiszen mint a . néhány jellemz példát ide iktatni. Azt beszélik ugyanis. hogy mindenki tegyen a csizmájába egy marék földet és úgy húzza föl a csizmát és akkor nem fognak hamisan esküdni. azt mondták a selpczieknek. vármegye lakosai között a gúnynevek is eléggé el vannak terjedve. párbeszéd vagy mese alakjában. Schwartz Jakabot Bieber Leni Juklnak. hogy ha meg mernek esküdni. mely e földön áll. pozsonymegyei magyar nép nyelvének jellemzéséül legjobbnak tartjuk. de kevés a jakabfalviakat békáknak nevezik és rájuk fogják. a mi mind süsitek. a gyarló közben. a hülye meg gyüge. Prekacs.

apám mé'g futilóti gyerek vót. Gondú'kottam magamba. Legföljebb a malaczkai járás fels vidékén. Záradékul még egy példát idézünk I „Jó röggeet Kelempa sógor 1 „Agy gyón Isten Boráros sógor. a hol az ide telepedett habánusok laktak és laknak. annyira másztom. Annyira másztom. Má megin veszeké"dik a zid". hogy micsinájjok. annyira vittek.Az ám. micsinájjok. hogy nem láttom f a tetejire." — . Gondú'kottam magomba. asse gyött ki. A POZSONYMEGYEI.. de eltótosodtak. ippeg úgy van. 249 Tájszólás a megyei tájszólásra nézve általánosan jellemz a következ kis mese Mikor én még bajczos legény vótam. hogy micsinájjok. Annyira vittek. hogy tizenöt szekér sem bírta vóna eevinynyi. há vesárnopig ee nem akar ányi. az mind a I A magyaroknál. Gondú'kottam magamba. a jegönye fiakot a fogaim közé szettem. de egy mesztelen czigánygyerek ott futkározott." . Gondú'kottam magamba." „No há Isten álgyo meg sógor!" „Hasonlókíppen. melyek azeltt horvátok voltak. keblibe rakta. Én még kivágtam a fejemet a likbú.Há Isten álgyo meg. és azokban a községekben. nos. a likba jegenyefiak vótak. bárcsak vóna nálom egy kis madzag Szerencsére zsebembe vót egy kis korpa. asse gyött ki. hanem a rakotlási még kint van. mer a pocziknak hozunk bort tennap meg a Neipórnak vittünk kszenet.: : Pozsony vármegye népe. akkora nagy (jegenye) pálmofa lett belülié. RÉGI FAZEKASMUNKÁK ÉS HÍMZÉSEK. de mos má megette a fene! Há' sógor behordta-ó azüvét?" „A szigetb behoztam. A min' szántogatok. Erre a tenger két ódala annyi halat öntött ki. még a kurumpi töve is. peig má ölöget elázott a fd. Apám ippen a kerbe jáczczott kisfejszéjjivee." „Kihúzza a hetet sógor. . mikor a szél fúj. eetörött az ustornyelem. . hogy hahetfín kezdi. azok meg eeberrentek velem. kett meg a másé. én má rávigyáztom. meg hazavitte. lesz-e rajta ustornyél. azokban a községekben találhatók az általánostól valamivel nagyobb eltérések. de kett nem a mienk vót. a hogy Vöröstenger közepibe értünk. Ezeknek a részletesebb ismertetése azonban inkább ethnographiai szakmunkába való. mi lesz ebb a zidb. Haza futottam. mire a mindefféle kicsiny gyerek eekezte a sírást. hónap mög aakaamossén (alkalmasint) a Szajf susztert a szemezi vásárro vinnyi. abbú hama-hama madzagot sodortam és leereszkedtem a tengerbe. peig ippen a színámot köllött vóna haza lóditanyi. hogy rajta egy likat talátom. beleszúrtam a fejemet. k tót nyelvnek a vármegyében nincs semmi különös sajátsága. én meg eekaptam tle. Mire visszatértem. Beleszúrtam az öklömöt.." „No akkor há jó van! Én má nem tom. mének. e'k'dött engem szántonyi nígy ökörree'.

valamint azért. s így Pozsony vármegye mezgazdasági állapotának fejldése mindenkor útmutatója volt a magyar mezgazdaság fejldésének. hogy északnyugatról délnek húzódó szabálytalan téglány-alak. a melybe Pozsonynál szakad a megye és az ország hatá- . kedvez vízrajzi viszonyainál fogva. folyóvize Pozsony vármegye gazdag rónáit számos folyóvíz öntözi. délkelettl Komárom vármegye. valamint a patáiról és szívósságáról híres magyar paripát. bazini. múlt században. Pozsony vármegyét nyugatról az Alsó-Ausztriával országhatárt alkotó Morva-folyó. hogy a jobbágyság korszakában a gazdálkodás mindenütt nagyon egyszer foglalkozás volt. a legnagyobb kulturterjeszt tényeztl: a közlekedési úttól távolabb lakó népesség vette azt át. zamatos. a hol a gazdálkodás belterjessége a mezgazdálkodás minden ágazatán visszatükrözdik. míg a földbirtok föl nem szabadult. egyike azoknak a vármegyéknek. Pozsonynál két ágra szakadó Duna átöleli a Csallóköz síkságát. Tudjuk. bükkös.és alsó-csallóközi. sörnek való árpát. a mely a háromnyomású gazdálkodási rendszerben nyert kifejezést mindaddig. részben sík vidék a hegyentúli járást alkotja. Pozsony vármegye szerencsés helyrajzi fekvésénél. a túlnyomóan magyar lakosság részére évszázadok óta aczélos jólfizet búzát. limbachi. Duna-folyam és a budapest bécsi orsiágút volt tehát gazdasági haladásunk egyik legtekintélyesebb faktora és ez útvonalak mentén lakó nép volt az els az országban.s Gyr vármegye határolja olyképp. vármegye Urülete 4348'85 Q kilométer és legnagyobb része 100 200 méter abszolút magasságú termékeny síkság. az Ausztriához közelebb fekv megyékbl a kenyérterményeket szállították és csordaszámra hajtották a hizlalt szarvasmarhát. récsei. a szabadságharez eltt. mert területe legnagyobb részben a kedvezbb éghajlati viszonyok mellett az Alföld jellegét hordja magán. p — A A — — A — — A A A A vizek. galántai és a nagyszombati járás. a melyen a magyar gyapjút. teremnek. 500 méteren túl magasságú hegység a Kis-Kárpátoknak a Dunánál kezdd és az egész megyén át északra húzódó gyönyör vadregényes hegylánczolata. Fekvés. zabot stb. 'ozsony vármegye mezgazdaságának történelmi fejldése szoros összefüggésben van az ország mezgazdasági haladásával. délrl pedig Mosony. kitn minség rozsot. Kárpátoktól a Morva-folyóig terül. grinádi Kis-Kárpátok. szempczi. pozsony bécsi. erdkkel koszorúzott bérczei alatt terül el a búzaterm mátyusföldi síkság. aranysárga bort. mely a külföldön látott és érintkezés következtében tapasztalt újításokat elsajátította és tle.MEZGAZDASÁG ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉS. fels. tölgyes és fenyves stb. szentgyörgyi. Pozsonyvármegye mezgazdasági állapota még vajmi kevéssel különbözött a többi megyék mezgazdaságától. a melyek egymással és egymást kiegészítve. Ebben az idben Magyarország Ausztriát mind nagyobb mértékben látta el terményeivel és szarvasmarhával. részben dombos. míg a hegyen innen van a pozsonyi. juhnyájakat egész az ország szívébl. Legnagyobb a Duna. északról és északkeletrl Nyitra vármegye. illetleg budapest pozsonyi híres országút volt Magyarország és Ausztria között a kereskedelem legfbb útja. a melynek délkeleti hegyoldala termi az országvilág eltt jó hír pozsonyi.

búza. hogy a vármegye gazdáit az okszer gazdálkodási rendszer megteremtésében . minség.a vármegyében fönnálló állami.habár rengeteg pénzáldozattal és teherviseléssel . az elbbiek pedig ármentesítés czéljából keletkeztek. televényes fekete vályogréteg 80 120 mély. E nagyobb folyók mellett a a medrébl megye egész területe gazdagon van erezve apróbb folyóvizekkel és patakkal. míg az sz száraz. Kavicsos talaj van a pozsonyi és szempczi járás kis részében. Habár évszázadok óta eke alatt áll. de mivel a fels réteg elegend mély. Kivétel csak a csallóközi földek egy része. árpát stb.. kivált száraz szszel. miért is a közmondás azt tartja: „szszel porba. Csallóközben találunk futóhomokot is az ilyen területeket legelnek használják. tavaszszal sárba vetünk". a megmunkálása. a Kis. még csapadékszegény években is. itt csak azt említjük föl. . a „Pozsony vármegyei csatorna: völgyi vízi társulat" és a „Súr-lecsapoló társulat" mködik. az „Alsó-Csallóközi ármentesít és belvízlevezet társulat". lehet vetni és késn köszönt be a tél. a Dudvág mentén és a lapályokban nem ritkán késlelteti. alatta legtöbb helyütt szürke vagy sárga homok. sok munkát kíván és nehezen dolgozható meg. mészbl és foszforsavból. sok fáradságba kerül. Itt a televényes agyag 7 75 cm. úgy. Csapadék elegend mennyiségben van legtöbb a tavaszi hónapokra esik. Csak a Csallóköz homokosabb vidéke kíván több est. A úgy hogy február végén már . Keletrl a Vdg-folyó érinti jó darabon a megyei határt s néha . a néha túlsók nedvesség. édes a szl. melyek útközben számos mellékpatakot vesznek fel és a Kis-Duuaágat télvíz idején sokszor a kiöntésig duzzasztják. humus-tartalom járásonként is A . de azért díszlik benne a búza. a Csallóközben. különösen rozsot nagyon jó sikerrel terem. úgyszintén burgonyát. a mely nehéz búzát. míg utána lassan melegedik a leveg. jó mívelés mellett a gabona meg szokott benne dlni . ha meg nem akadályozza a földek mívelésót. A A Talaj. A — kitn % A — A . a „Vág jobbparti és Alsó-Dudvágvölgyi egyesült ármentesít és belvíz levezet társulat". Korán tavaszodik. mély. de biztosan terem. televénygazdag.Mezgazdaság rát - és állattenyésztés. A szántóföldek tápanyagtartalma szerint az agyagos talajok eleget tartalmaznak káliból. Jéges a nagyobb vizektl távolabb es helyeken tesz némely évben tetemesebb kárt. a mely majdnem mindenütt televényszegény és kavicsos. a melyeknek altalaja homok vagy kavics és a feltalaj-vizet könnyen átbocsátó. a megye járásai szerint eltér egymástól. 251 alkotó Morva vize. homokos vályog. Pozsony vármegye talajviszonyai a mint ezekbl is látszik átlagban jobbak a középszernél és a föld biztosan term. kötöttebb vályog. A Morvd-íoljba ismét a Kárpátokban ered több kisebb patak ömlik és Pozsonynál úgy megduzzasztja a Dunát. kir. alatta a sárga agyag 100 200 cm. a „Morva-folyószabályozás külön állami kirendeltség".biztosan terem. televényes vályog. úgynevezett tót-árpát sörgyártási czélokra . E két alternatíva között áll a nagyszombati járás kötött mélyréteg televényes agyagtalaja. ered Ft-ketevíz és a Dudvág. kavicscsal. mély vizet nehezen átereszt. — — kitn — . a mely nem kavicsos. mátyusföldi talaj mélyréteg. megyei és társulati vízszabályozási vállalkozások is elsegítették. A . a számos apróbb sziget mellett a Mátyásföldön keresztül folyik a Kárpátokban nagy Csallóközt alkotva. talaj mindenütt könnyen munkálható a termés nagyságát pedig az eszések mennyisége befolyásolja. Ez utóbbi kett talajja-vítás szempontjából. mély réteg. A — A A vármegyében ez id szerint A „Duna-folyamszabályozó m. Jól beérik a tengeri. addig. megye vizeirl e könyvben más helyütt kimeríten szólunk. folyammérnöki hivatal".ha kilép számottev károkat is okoz.. Az a nagyobb rész. televényes vályog 20 40 cm.és czukorrépa term. talaj minsége. hogy míg egyrészt a talaj termékenységét elsegíti. miért Éghajlat. kési fagyok ritkán ártanak a tavaszi vetéseknek leginkább a tengeri és a pillangós növények sínylik az egy-két napig tartó hvösebb idjárást. mint fenékvíz és mocsár. alatta agyag. — kitn minség — szárazabb években gyönge termést ád. hogy két ágra szakad. a „Fels-Csallóközi ármentesít társulat".. mélyre.és Nagy-Duna között. Ezzel ellentétben áll a csallóközi talaj. mert itt az altalaj nagy mértékben vízátereszt. a melyet rendszerint nagyobb eszés elz meg. mélyréteg vályog és sörárpát terem. rozs. Az éghajlati viszonyok elég kedvezek. zab és az ess években jó termést is ád. 100 cm.

„ k. terméketlen 5-6 %-a. vadas k. „ .. mint piros fonál végighúzódik a vármegye mezgazdasági fejldésében. a mi az intenzív gazdálkodás tetemesebb kezelési költségével nincs arányban. 433349 8365 52776 8850 49959 155242 1242 42828 752611 . hogy. Pozsony vármegye szántói -jóllehet évszázadok óta kenyértermény t>k kel vetik be ket. Az a körülmény pedig. Ez a terület 57-7 0"1 terület °/ . változó. katáng termesztését és a mtrágyával erszakolt gabonatermelést is. . a legújabb hiteles k. miért is a szuperfoszfát-trágyázást bven meghálálják. hogy Pozsony vármegye ben a szoeziólizmus még nem terjedt el s a munkásmozgalmak nem veszélyesekViszont azonban kevés megyében dolgozik a gazdaság oly nagy költséggel? mint itt. még ott is. a mennyiben elegend forgótkét adnak a képzett gazdatisztek kezébe.350 gazdaságból van: törpe gazdaság kis . hanem annak. mívelési ágak szerint. haszonbéres gazdaságok ezenkívül nemzetgazdasági missziót végeznek az által. a munkás-bujtogatók hálás talajt nem találnak. Ha a haszonbéres gazdálkodás. ezekbl: tulajdon birtok van haszonélvezeti birtok haszonbéres birtok 562342 73262 117007 . az országos átlagon fölül teremnek.. szl Pl %. rét 7 %. túlnyomó részben síkság. . a mi által a közvagyonosodás ersödik. még nem is oly régen. A — Terüieteiosztáe. adatok alapján a következ Kert Rét Szl Legel Erd Nádas Terméketlen Összesen . „ .">_ Mezgazdaság és állattenyésztés. Örvendetes.. nem mondható nemzetgazdaságilag hátrányosnak azért.. kötött birtokok 1 —5 holdig „ 5—100 közép „ 100—1000 holdig 1000 holdon felül nagy „ 25279 17108 322 70 - G rendizer asi elosztásának tulajdonítandó. habár Ausztria közel van és a gyáripar folyton terjed. Meg is látszik a korszer mezgazdasági haladás az egész múltban.350. nem marad el ettl a nagy uradalmak gazdálkodási módja sem. kert Pl %. terméseredményekre nézve a Duna bal oldalán lev 12 megye között mégis a harmadik helyen állanak és a termésátlagot tekintve.: _. 57. terület A kedvez — A A . a szántóföldek harmadrésze megyében. nevezetesen a vasútvonalak mentén. keményítgyárakat épít és a szarvasmarhahízlalás. tejgazdaság zésével annyi istállótrágyát produkál. Az 57. a kisbirtokos osztály egészen fölhagyott a régi nembánom gazdálkodással és úgy a mezgazdaság. mert a nagy része erdbirtok. „ „ . szeszgyárakat. a hol humusban gazdagabbak.. hogy tekintetbe véve a zsaroló ipari növények. Ennek következménye. a talajnak tápanyagtartalmát. hold. Különösen szembetnik a gazdálkodási rendszer figyelembe vételénél az. hold. hogy a nagy gazdaságok tulajdonosait is e téren méltán úttörknek lehet mondani. legel 6'5 ° Az összes gazdaságok száma szántóföld az összerd 20"9 °/ n .. a hol a haszonbéres gazdaságok vannak. A terület elosztása elég kedveznek mondható. . . Pozsony vármegye Szántóföld területelosztása. . hogy okszer gazdálkodással sikerült a talaj serejét fenntartani. A termékeny %. hogy a megye azon részében.elegend forgótkével rendelkezik. hold. a kik a versenyt a bérlosztálylyal bátran fölvehetik. hogy a környékben lev kisbirtokosok elsajátítják tlük az okszer gazdálkodás minden csinját-binját. a földeket kitnen míveli. a természetes visszapótló képességén felül még növeli. azonban a munkaer túlfizetésében nyeri magyarázatát. mint az állattenyésztés terén a bérlk nyomdokain törekszik haladni... Ez az eredmény azonban nem tulajdonítható egészen a talaj jóságának. mert a bérlosztály majdnem kivétel nélkül . mint ezukorrépa. hogy a szántóföldek harmadrésze haszonbérben van. kevésbbé kötött talajok foszforsavban szegényebbek.

vetésváltó pedig akként alakult. 253 tmémJ^*-""***" TELIVÉR MÉNEK PÁLFFY JÓZSEF GRÓF MÉNESÉBL. nem a modern gazdaság rovására. legelket s felkarolták helyette a mesterséges takarmány és ipari növények termelését. Furioso Dornröschen Bluewater Cyclops parlagon hevert s mint rosszul kezelt ugar a rajta tengd birkanyájat sem tudta eltartani manapság a 248. Feltörték a jó talajú réteket. A A A . de a struktúráját is porhanyítani. a mely elvileg el van fogadva.' Mezgazdaság és állattenyésztés. nagy marhahízlalókat alapítottak.102 hektár van mezgazdasági terménynyel bevetve és a 14434 hektár ugar is részben mint zöld ugar. mint annak egyik vívmánya szerepel. ezzel karöltve tehenészeteket. vagy mint a gazdaság középpontjától igen távol es szántóföldet a modern gazda kénytelen istállótrágya helyett zöld ugarral nemcsak megtrágyázni. . hanem ellenkezleg. a mennyiben a nem elegend istállótrágyát van hivatva pótolni. noha a nagyobb gazdaságokban a szabadgazdálkodási rendszernek mindinkább több a követje. négyes vetésforgó így kiszorította az ugartartást és vele a birkatenyésztést.536 hektár szántóföldbl 234. régi háromnyomású gazdálkodás a tagosítás után rövid idvel megsznt és helyet adott a négyes vetésforgónak. ezt követte kapásnövény. E változások természetes következményeként a gabonatermelés csökkent s a jobban jövedelmez ipari növények foglalták el a teret. hogy trágyázott takarmánynövény után szi gabona jött.

mert a régi iránynyal szakított s a nyugatról importált gazdálkodást elsajátítván. hogy a gazdálkodás megsznik jövedelmez foglalkozás lenni. hogy a törpe gazdaságokban is tartanak igásfogatot. hogy a bérlk tönkre mentek volna.és közép: . tekintve azt. jóllehet a gabonatermelés területileg csökkent. Ez ideális gazdálkodási rendszer. mert ma. nem harapódzott el. a helyett. holdra pedig holdra esik egy pár igásfogat. lófogat: l-es statisztika legújabb adatai szerint van igásfogat: 3985. Az egyoldalú trágyák alkalmazását különösen a nagyobb mértékben elterjedt ipari növények termesztése teszi szükségessé. habár ugart nem ismerünk. a birtokban lev föld. Az intenzív gazdálkodás. hogy a hozamot tekintve. Az egész vármegyében nem panaszkodik a nép munkahiány miatt.és tehénfogatokat nem számítjuk. s hogy mégis a földéhség. de volt akárhány gazdaság. kainit. A Azonban szerencsére ez nem történt meg. a melyre leginkább szükségük van. mint kóros tünet. Az újabb haszonbéres gazdaságokban pedig szerzdésileg van meghatározva a kötelez állatlétszám-tartás. a talaj állandóan egyforma kihasználásával ki volt már kissé zsarolva s attól lehetett tartani. 2-s 8619. azt a hazai viszonyoknak megfelelen alkalmazni tudta. 4-es 8. chilisalétrom. ersebb és régi idben egy pár igás fogatra 50 60. ökörfogat: 2-s 8618. habár a gazdaságok felszerelése tekintetében a mezgazdasági gépipar minden terméke alkalmazva van nemcsak a nagy gazdaságokban. bivalyfogat 10. hogy . mert ezzel az idvel összeesik a nagyobb gazdaságok bérbeadása s ime. rendszeriül valamely ipari növény.254 Mezgazdaság és cállattenyésztés. Az eredmény nem is maradt el. E kedvez arány annak tudható be. Trágyázás. ele a kis és parasztgazdák is kezdik alkalmazni és a tapasztalt sikeren felbuzdulva. . de fuvarozásra használják s az állatkereskedelem is nagy szerepet játszik. 6-os 19. s ha nem is pusztán a földek megmunkálására. A gabonatermelés tehát csökkent. Ma arra törekszik minden gazda. hanem mindig a talaj ereje. ma a gazda arra törekszik. hanem a kis. gabona került szabadgazdálkodási rendszernél pedig nincsenek tekintettel egy sablonra. hogy 100 holdra legalább 3 pár ers igás állatot tartson. mesterségesen pótolják szuperfoszfát. 3-as 23. A mi pedig a trágyázást illeti. mert az elegend mennyiségben produkált istállótrágya. hanem a haszonállatokkal együtt. E mtrágyákat nemcsak a nagyobb gazdaságok. több az igás erö. kezdetleges gazdasági eszközök. s így jobb minség. a melynek okszer kezelését a kisgazdák is nagyon jól ismerik. mert az ipari termények talajzsaroló növények. mennyiségileg többet termelünk mint azeltt. : . mint volt azeltt. az összterületre minden 35*5 k. így elkerülhet az az aggodalom. természetesen nem mind igásállatot. Mindezek a gépek A — A - . 4-es 933. s minden iparkodása oda irányul kis Wiueten mennél nagyobb terméseredményt "produkálni. hogy az igás er tetemes. igás er.egy évben két termést vegyen a földrl. állapota szerint vetik be valamely kultumovónynyel. tehénfogat 2610. káli és más mtrágyákkal. mindig visszapótolja a terményekkel elvont talajert s a mély mívelés és jó gazdasági eszközök csak elsegítik a talaj okszer kihasználását. hanem ellenkezleg idegeu vándormunkásokra van szükség. hogy a szántóföld 433. gazdaságokban is. hogy a földek kizsaroltassanak. Ez elv mellett a föld értéke tetemesen emelkedett.611 k. mind megvagyonosodtak. úgy minden 20 4 752. st az intenzivebb és több forgótkével rendelkezk minden 25 holdra számítanak egy pár igás állatot. öszvér. a mely számokkal kifejezve. a mezgazdaságból él népnek egész éven át biztos kereseti forrása. és a negyedik évben tavaszi vetésre. a föld természetes sereje. E kimutatásból látható. kova-tovább nagyobb mértékben.és szamárfogat 108. hold s ha a szamár. mint a régi.349 k. a talaj tápanyagtartalmát nagyon igénybe veszik s azért különösen azt a tápanyagot. annak tulajdonítható. a folytonos okszer mívelés mellett sem érte még el a maximumot. de nagy forgótkét s még nagyobb szellemi intelligencziát kíván s ezért nem mindenütt megokolt. minden hold föld után egy métermázsa élsúly marhatartást követel.. a hol 100 hold földet számítottak.ha lehet . a ftrágya az állati trágya de egyoldalú trágyák használata is nagymértékben van elterjedve. Tényleg a pozsonyvármegyei bérlosztály egészséges alapon mködik. holdra. de egy lépésnyi területet míveletlenül nem hagy. és eszközök nagyobb munkaert is igényelnek.

Gyom-növényeket csak tartós eszések után látni. a mely szép eredményekkel dicsekedhetik. a talaj mennél többszöri porhanyítása. terméketlen helyek befásítása. de a term talajréteg okszer mélyítésével nagyobbíthatják a termföldet s így nagyobbíthatják a terméseredményeket is. vagy ha azt körülményei nem engedik. s mivel általánosan sorvetmívelésnek felel meg. az elegend igavonó állattartás iparkodásukat elsegíti. Pozsony vármegye gazdái megtanulták. rendszeresen 385 gazdaság alkalmaz számba nincsenek beleszámítva a 100 métermázsánál kevesebb mtrágyát használó kisgazdaságok. a tavaszi gabona a jól megkapált kapásnövények után. már forgatják a tarlót s alig érett be a talaj. sovány homokos földek javítása földfélhordással s futóhomok megkötése. lapos helyek földfelhordása. géppel vetik. az ipari növények. az szi mély szántásba kerül. hogy az ipari vállalatok részére kultúrnövényt termel 324 gazdaság mind nagyban alkalmazza a mtrágyát. hog