[00

A
é**^1

/

D
Í

D

SSí£

«W
<ri
i

L-i^

r«.
..JL.

WKV ]•«!
r

- *

* •*(

'Ts^sy<

uo;v

.

%
il

\

1

r*

HHTm
",'

/^r
<V

i^jj

?
'-

MK ^9
/Al J^t

-*»«.» ttaulll ,»..

1


MMfl
"-~

*V.-í

ML

MftY

KV «
át

^C
'

^s^

foüz

**""

^^.
*

V'^ \

|nm|

1.


ií# l-~*^3£*i
i

r
»
*

'

vffiS

1

íj

EL ti

i

5i^

y\

b&

Dígitízed by the Internet Archíve
in

2013

http://archive.org/details/magyarorszgvrmeg14szik

A MAGYARORSZÁG VARMEGYEI ES VAROSAI
ÁLLANDÓ MUNKATÁRSAINAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA
Elnök: RÁKOSI JEN. Szerkeszt:
dr.

B030VSZKY SAMU.

TAGOK.
Dr.

Balassa József
tanár.

Dr. Dárday Sándor min. tanácsos, a «Jogtudományi Közlöny* fszerkesztje.

a

Dr. Katona Lajos M. Tud. Akadémia tagja.

Dr. Pasteiner Gyula egyetemi ny. r. tanár, a M. Tud.

Dr. Balkay Béla
ügyvéd,
író.

Demény Károly
m.
kir.

Dr. Kcnedi Géza szerkeszt.

Akadémia

tagja

Porzsolt Kálmán
a múz. és könyvt. orsz. tanácsának titkára. Dr.
ifj.

posta- és távirdaigazgató.

Balogh Pál
hírlapíró.

Kenessey Kálmán
vasúti és hajózási ffelügyel.

Dedek Crescens Lajos
tudomány-egyetemi könyvtár-r.

Bánóczi József dr. tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.

Konkoly Thege Miklós

Reiszig Ede

Dobokay Lajos
miniszteri oszlálytanácsos.

Bársony István
a Kisfaludy-társaság tagja.

orsz. képv., a központi meteorológiai intézet igazgatója, a M. Tud. Akadémia tagja.

a Herald, és Geneal. és a Magy. Tört. társaság ig. vál. tagja.

Dr. Entz

Géza

Dr.

Rodiczky

Jen

Bayer József
fögimn. tanár, a

megyetemi r. tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.
Enyedi Lukács
min. tan., a m. agrár- és jára-

Kormos Alfréd
a «Magyar Pénzügy» szerkesztje.

cs. és kir. asztalnok, földmív. min. osztálytanácsos.

M. T. Ak.

tagja.

Körösi József
a fvárosi statisztikai hivatal igazgatója, a M. Tud. Akad. tagja.

Telegdi Roth Lajos fbányatanácsos, kir. fgeologus.

Bedö Albert
ny. államtitkár, orsz. képv.,

dékbank vezérigazgatója.
Dr. Erdélyi Pál az Erdélyi Múzeum könyvtárának
igazgatója.

Sándor József
Kovács Albert
ev. ref. theologiai tanár.

a M. Tud. Akadémia tagja.

az E.

M. K. E.

alelnök-ftitkára,

orsz. képvisel.

Benedek Elek
a Kisfaludy-társaság tagja.

Kovács Gyula
vasúti és hajózási ffelügyel.

Szabó Antal
belügyminiszteri titkár.
Id. Szinnyei József múzeumi hirlapkönyvtár re. a M. Tud. Akadémia tagja.

Berzeviczy Albert
vallás- és közokt. miniszter, a Kisfaludy-társaság tagja.

Dr. Falk Miksa országgylési képvisel, a «Pester Lloyd» fszerkesztje, a M. Tud. Akadémia tagja.
Dr. Fejérpataky László a Nemzeti Múzeum könyvtárá-

Landgraf János
országos halászati felügyel.

a n.

Dr. Bezerédj Viktor
belügyminiszteri tanácsos.

Landherr Gyula
mépítész.
Dr. Lipcsey Ádám lapszerkeszt.
Dr. ifj. Szinnyei József egyetemi ny. r. tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.

Berecz Antal
a m.
földrajzi társaság ftitkára

nak igazgató re, a M. Tud. Akadémia tagja.
Fritz Péter a budapesti keresk. és iparkamara
titkára.

Dr.

Bolemann István
kir. tanácsos.

Lóczy Lajos
egy. ny.
r.

Strausz Adolf
tagja

tan, a

M. Tud. Ak.

tanár.

Dr. Borbás Vincze -tanár. egyetemi

m

Gonda Béla
keresk. miniszteri tanácsos.

Dr. Madarász Gyula nemzeti múzeumi r.

Dr. Szterényi
tanár.

Hugó

Borbély Lajos
a Rimamurány-salgó-tarjáni vasm-részvény-társaság vezérigazgatója.

György Aladár
az országos statisztikai hivatal könyvtárnoka.

Dr. Nagy Géza nemzeti múzeumi r, a M. Tud.

Akadémia

tagja.

udvari

Dr. Thallóczy Lajos tanácsos, a M. T. Akad.
tagja.

Németh József
földmívelésügyi min. titkár.

író,

Dr. Csapodi István egyetemi m.-tanár.

Hock János
plébános, országgylési képvisel.

Dr.

Némethy Károly
Nyáry Sándor
m.-tanár.

Dr. Váradi Antal az orsz. színmvészeti akadémia

belügyminiszteri tanácsos.

Rónai Horváth

Jen

Császár Imre
orsz.

Dr.

m.

kir.

honvédezredes, a M. Tud.

színmvészeti akad. tanár.

megyetemi

Akadémia

tagja.

Dr. Vécsey Tamás egyetemi ny. r. tanár, a M. Tud.

Csorna József a M. Tud. Akadémia tagja, a
Herald. ésGeneal. társ.
ig. v. tagja.

Dr. Hutyra Ferencz
az állatorvosi fiskola igazgatója

Dr. Ortvay Tivadar jogakadémiai tanár, a M. Tud.

Akadémia

tagja.

Akadémia

tagja.

Vendé Aladár
a monográfia segédszerkesztje.

Czigler

Gyz
r.

Kada Elek
író,

Óváry Lipót
orsz. levéltárnok, a M. tagja.

Kecskemét város polgármestere.

Tud. Akad.

megyetemi

tanár.

Dr. Visontai Soma ügyvéd, orsz. képvisel.

A MAGYARORSZÁG VARMEGYEI ES VAROSAI
POZSONYMEGYEI KÖTETÉNEK HELYI MUNKATÁRSAI:
Balogh Elemér
ev. lef. lelkész.

Lászlóffy
kir.

Gábor

Pávay Vájna Gábor
államkórbázi forvos.

ferdötanáesos.

Bossányi István
m.
kir.

Dr. Marton József

Plachy Bertalan
kir. tan.,

fgimnáziumi
Dr.

tanár.

ferdész.

tanfelügyel.

Markusovszky Samu
lyceumi igazgató.
Dr.

Dr. Pirchala Imre
tankerületi figazgató.

Burián Pál
ny. kir. táblai bíró.

Nagy Olivér

Frideczky Árpád
Estei bázy Mihá'y

jogakadémiai tanár.

Remenyik Andor
kir.

mérnök.

gróf urad.

számvevje.
a

Ortvay Tivadar Magy. Tud. Akadémia tagja.
Dr.

Dr. Vutkovich
szerkeszt.

Ödön

Hegedeös Miklós
kir.

Osváth Gyula
író.

mérnök.
Pálffy István
pozsonyi gróf, nagybirtokos.

Dr.

Wolf Gerö

keresk. és iparkamarai titkár.

Kelen József kir. fmérnök.

Zantít
esp.

Ödön
városi

kanonok,

plébános.

A DOLGOZATOKAT FELÜLVIZSGÁLTAK
Dr.

Borovszky Samu,
dr.

János,

Katona Lajos,

— Bedö Albert, — Csorna József, — Kormos Alfréd, — Lóczy Lajos,
dr.

Gonda Béla,
-

György Aladár,

Hock
Károly,

Németh

József,

dr.

Némethy

-

id.

Szinnyey József,

Vécsey Tamás.

ELSZÓ.
szerkesztsége azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy e kiváló munka legújabban megjelent kötetéhez, Pozsony vármegye és Pozsony szab. kir.
város monográfiájához az elszót írnám meg.

A
A

„Magyarország Vármegyéi

és Városai"

czímü országos monográfia

nem

mily megtisztel és szép, épp oly nagy is reám nézve e feladat, mert tekintve, hogy öreg ember vagyok, és hogy vállaimon az évek nehéz

súlyát érzem, szintén ki kell jelentenem, hogy a tollíbrgatás nemes és szép mvészetében gyöngének érzem magamat. Hogy e feladat teljesítésére mégis vállalkozni kívántam, azért történt, mert családom si tradicziói e vármegye és város múltjával három évszázad

óta elválaszthatatlanul össze vannak forrva s így reám, mint a Pálffy-család
szeniorjára, az a kötelesség is hárul,

hogy

ott és akkor, a hol és

a

mikor

csak lehet, szeretett vármegyém és városom érdekében minden
elkövessek.

tlem telhett

Pozsony vármegyéhez és Pozsony városához fzdik s így csak természetes, ha a Gondviselés adományozta hosszú életem alkonyán talán az utolsó határknél visszatekintek az általam bejárt útra, a melynek két oldalán megtalálom egy emberölt eseményeit és történetét. Elmerengve a történelmi múltban, elmém felidézi dics eldömet, Pálffy Miklóst, a gyri hst, a ki lángoló hazaszeretetével és si erényeivel a XVI.
is

Eletem munkássága és tevékenysége

században hazájának dicsséget, családjának elismerést és becsülést szerzett

Pozsony várának örökös fkapitányává és Pozsony vármegye örökös fispánjává neveztetett ki, elrendeltetvén s törvénybe iktattatván, hogy családjának legidsebbje e méltós

királyának kegyébl

és hálájából

zászlós-úrrá,

ságot a

jöv idkben is örökölje és viselje. Feltnnek elttem Pálffy Miklós utódainak dics alakjai, a kik tudásukat, tehetségüket mindenkor a király és a haza javára szentelték, fényes példát nyújtván nekünk, a kés unokáknak, hogy mint kell egy egész életet a legszigorúbb kötelességtudással hazánknak áldozni.

Vili

ELOSZÜ.

s felmerül elttem a kérdés. eldeim hagyományaihoz. Ezt megítélni nincs jogom; de lelkiismeretem megnyugtat annyiban, hogy kötelességmulasztás vádja engem sem terhel, inert kora ifjúságomtól, 1846-tól, mai magas koromig, minden idben a munka és a tettek mezején állottam, úgyis, mint országgylési kép-

Vizsgálom multamat, életem munkásságát

ha vájjon méltó voltam-e

visel, mint megyei virilista és számos megyei bizottság tagja, de úgyis, mint

számos közérdek és emberbaráti egyesület és intézmény elnöke és vezet tagja. Igaz, hogy az én munkásságom inkább a békés tevékenység keretei
között mozgott, de hazánk általános viszonyaiban, az utolsó ötven esztend
alatt a

békés fejldés oly gyökeres változásokat teremtett, hogy erre a zajtalan,

de öntudatos

munkára

elkerülhetetlen szükség volt.

a

Közgazdasági helyzetünk és mezgazdaságunk tökéletes átformálódása - ipari nemesi eljogok megszntével egész vármegyei életünk átváltozása
megszüntetésével a szabad ipar kialakulása, a társa-

téren, a ezéhrendszer

közmveldés fejlesztése, mind mely a békés, de öntudatos munkát nagyon is szükségessé tette s legnagyobbrészt ezek eredményének tekinthetjük, hogy Magyarország ma a müveit államok sorában méltó helyet foglal el. A dévényi vár fokán magasló Arpád-szobor hatalmas alakját nem hiába emelték a millennium évében. Pozsony vármegye Dévénynyel s a Kis-Kárpátok a Fehér-Hegyekkei ezer év óta védi hazánknak nyugatról, s talán azért oly pompázok a Duna-völgy virányai s oly örökzöldek a Kis-Kárpátok bérczei s azért oly termékenyek a vármegye hantjai, mert oly sokszor öntözték honfiaink vér- és verejtékcseppjei. A hol ma az erd legnemesebb vadja büszkén hordozza aganeskoronáját, a hol a hegyi kristálypatakban a pisztráng ezikázik, a hol a völgyek ölén ma a rézhámor kalapácsai zuhognak, vagy a fürészmalmok zaja veri fel a csendet hányszor csillogott a magyar vért és
dalmi tömörülés és tevékenység megindítása, a
oly

esemény

volt,

a

:

fegyver, és dobogtatta a honfihév a vitéz, a

hs

lelkesült szívét. Ott, a hol

ma

a gözkocsi dübörögve száguld, a hol a nyári verfényben az aranykalász

imbolyog, a hol a

gzeke mélyen

szántja

a termékeny

föld

hantjait, a hol

az arató dala, a pacsirta éneke zengi be a határt, hányszor rohant nyerítve

a harczi men, küzdött félistenként a

hs, belemennydörögve
történelmi

ellensége soraiba,

hogy: „iVe bántsd a magyart

/"

Vármegyénk,
szentelt színhely.

st minden

egyes városunk,

emlékektl meg-

De termékeiben is mily mi imádott szkebb hazánk
az
itt,

változatos és szép ez a
és ez a

mi vármegyénk, ez a
és keresett.

mi si városunk!
fája

Hegyei értékes erdkkel koszorúzvák;

kitn

A

szarvas,

z,

a vadsertés, a róka, a fáczán, a fogoly és a nyúl oly
irigyeltté teszik vadászatainkat.

bven

tenyészik

hogy hírnevessé,
Vizeink
:

Duna és Kis-Duna, a Morva, a Vág, a Dudvág. halban bvelkednek hegyi patakjaink s számos halastavunk
a
;

a Fekete-víz

pisztrángot,

pontyot

s

rákot tenyésztenek.

ELOSZO.

IX

Mezgazdaságunk
s

virágzó.

Kitn

búzát,

hírneves

árpát,

czukorrépát

számos kereskedelmi növényt terem ez az áldott talaj. Hegyeink lejtit szlvel látjuk beültetve, és gazdáink szorgalma még mindig elegend mennyiség s kitn bort teremt,
Állattenyésztésünk
melléki
tájfajta
fejlett

és

sokoldalú;
keresett

a

már

jellegzetes

„Kis-Kárpát"
hízlalóanyag.
igás-

szarvasmarhánk"

árúczikk,

pompás

Lovaink tetszets formájúak, tüzesek és kitartók, jó futók és alkalmas
állatok.

Kiterjedt,

jövedelmez üzletág megyénkben a tejgazdaság
tejet

s

naponta ren-

geteg

mennyiség

szállítunk Bécsbe, táplálván

— jó pénzért -- osztrák
minség
s

szomszédainkat, a kik hízóállataink húsáért is gazdagon adóznak nekünk évente.

Gyümölcstermelésünk számottev, és terményeket szívesen vásárolják.

a

kiváló

felséges

íz

Pozsonyi és zohori kertészeink, válogatott zöldségükkel, nemcsak Bécset és Ausztriát, hanem Németországot is felkeresik s éppen ez az oka, hogy a kerti termelésre alkalmas területek értéke és bére igen magas.

Mezgazdasági iparunk is igen folytat virágzó üzemet vármegyénk

kiterjedt;

több

nagyarányú czukorgyár
és szeszgyáraink

területén.

Keményít-

sokasága a mezgazdaság intenzivitását szolgálja. Vármegyénk északi részén a házi iparral is foglalkoznak

s tót

leányaink

hímzése bámulatos ügyességre vall, úgy hogy Izabella kir. herczegnönk kezdeményezésére „Háziipari egyesület" is alakult, a mely czéljának tartja

nemcsak a himzés

taníttatását és irányítását,
is.

hanem gondoskodik

a

munká-

latok értékesítésérl

Vármegyénk
sorolni
is

és városaink ipari állapota oly

sok volna azt a számos iparvállalatot,
fennáll.

magas fokú, hogy még fela mely Pozsonyban és a
hogy vármegyénk és

vármegye területén

Talán a mezgazdaság

és

iparfejlettség

az oka,

városunk munkásai mindig elegend munkát kapnak s így megélhetési viszonyaik is jobbak, mint hazánk más vidékein. Az is örvendetes tény, hogy a munkásviszonyok kielégítk, mert nem tekintve néhány nagyobb uradalmat és gazdaságot, a hol a belterjes kezelés túlsók munkáskezet igényel, a munkáskereslet és kínálat többnyire kiegyenlítik egymást.

Lakosságunk túlnyomólag magyar és tót, és csak elszórtan találhatunk német községeket, a melyek azonban a környék nyelvét kivétel nélkül beszélik. A tót nemzetiség békés egyetértésben él magyar testvéreivel s megnyugvással állítható, hogy sem a pánszlávizmus, sem a szocziálizmus tévtanai mélyreható gyökeret népünk lelkületében nem verhettek. Sajnosán kell azonban

megemlékeznem ama
dése az

lelketlen csábítók áldatlan munkájáról, a kiknek a

mkö-

amerikai

kivándorlás

megindulását eredményezte, mely,
lenni.

fájdalom,

évrl-évre mind szembeötlöbb kezd

Ennek a bajnak van hivatva gátat vetni a falvak lakosainak olvasó- és gazdakörökbe, nemkülönben hitel- és fogyasztási szövetkezetekbe való tömörítése, a melyeket a már 33 év óta
vezetésem alatt
álló

„Pozsony vármegyei

Gazdasági Egyesület" terjeszt és

ELOSZO.

hogy ez akczióval sikerül-e majd gátat vetni a kivándorlás lázának, azt csak a jöv fogja megmutatni. örvendetes körülményként említem még meg, hogy tótjaink között a magyarosodás mind nagyobb tért hódít, a miben nagy érdeme van a „Pozsonyi Közmveldési Egyesület" -nek, a melynek szerencsés voltam 25 éven át -alelnöke és elnöke lehetni. Ez az egyesület nagy áldozatok árán magyar kisdedóvókat tart fenn. Ezenkívül a sikeres magyar tanításért évrl-évre gazdagon
szaporít nagy szorgalommal; de

jutalmazza néptanítóinkat.

Azt hiszem, hogy ezek után az én, amúgy
be
is

is

hosszúra nyúlt elszavamat

hogy ebben a szép vármegyében és ebben az si koronázó városban mindent elkövetnek az arra hivatottak, hogy nem mondom, hogy a lakosság megélhetése és boldogulása biztosíttassék de azt tudom, hogy a hazafias buze tekintetben már minden megtörtént galom és kötelességtudás a jöv tennivalóit is elvégzi, a jöv feladatait is
fejezhetem.
az,
;
;

Meggyzdésem

megoldja.

Adja a magyarok Istene, hogy a békés zavarják nagyobb megrázkódtatások.

idk békés munkáját

sokáig ne

Gróf Pdlffy István.

Magyarország VármflgyBi és Városai.

Apolló" Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság.

BaBiLwarfli. Th.l&crto gráfiai muintézet

Budapest és Bécs.

a Morva. 3. lap. Két különálló hegy világot kötnek össze egymással az Alpesekét és a Kárpátokét. bél fell a Morva torkolatától kezdve már a Nagyduna szabja ki nagyjában a vármegyének Mosony vármegyével érintkez végszélét. Komárom vármegyéktl közigazgatási határok.és Határok. Ertjük a vármegye határain belül önálló hegyrenclszert alkotó Kis -Kárpátoltat. mely a Kis-Kárpátot csak a Morva síkja mentén kíséri. Csak délkeleten különítik el a vármegyét Gyr. 1 és hogy a Kis-Kárpátok a tulajdonképeni Kárpátokhoz az átmenetet közvetítik. hol a Garamon túl a Mátra-hegység E neogén emelkedései szakadozottan lenyúlnak az esztergom-visegrádi traehytvidékig. a nagy pannóniai medencze tágas. A vármegye hegysége. természetes medencze a vármegye politikai e melléköblét alkotják. határain át messze túlterjed a Dunán meg a Vágón. A vármegye határai. Ezt éppen Északnyugat-Magyarországon is szemlélhetni. A vármegye földtani alakulata. Jabloncza és Nádas. Míg hazánk állami határainak megjelölésében hegyeinknek nagy szerep jut. hanem a Morva-folyó mentén vonul el az ország széle. míg kelet fell részben a Bláva. a Vág. harmadkori neogen-kori üledékekkel borított halomvidék. mert egyfell a Garamnál éri keleti irányban határát ott. a tenger szine fölé 570 m. közepes magassággal emelked hegység két egyenltlen részre osztja. illetleg Nahács között A Hegységek. a Dudvág választják el egyes szakaszaikkal Nyitra vármegyétl.formáezió határolnak körül. Jellemz e vármegyére nézve az is. kristályos palái a Wechsel fell a Lajta-hegységen keresztül nyomozhatok. hogy a Kis-Kárpátok a keleti Alpok kristálya tengelyének folytatásai. hol nem a Kis-Kárpátok. - : A A 5Ü5!™' alakulás A 400 méternél alacsonyabb.Alföldet. Wien. 2. Ez országszél egyszersmind Pozsony vármegye egyik részének határterülete. meg a Vág-Dima és a Miava-Morva folyók lapálya között oszlik meg. mivel a Morva folyó torkolatától kezdve föl a Miaváig Pozsony vármegye nyugati határát is jelöli. melyet a hainburg-bécs-korneuburgi neogén.. Kis-Kárpátok gránitja és jurája a Kárpátok hasonló kzettömbjeinek szigettartozékai. 1. melyet a nógrád-. melyek a Fehérhegység néven ismeretes folytatásukkal hegyrajzi szempontból nagyon érdekes és tanulságos földtani jelenségül tnnek föl. De másfell belenyúlik vármegyénk területe a bécsi medenczébe is. addig vizeink csak kevés helyen szolgálnak határokul. Régtl fogva ismeretes a geológusok eltt. és a hamburgi rögök a KisKárpátokhoz szorosan hozzávetik. 1903. 1 Magyarország Vármegyéi és Városai: Pozsony vármegye.és Váglapályok fölé pedig 423 m. . hontés pestmegyei Dunaszorulat melléki andezit-hegyek aljában elterül neogén rétegek és a vas-zalamegyei pontusi (pannóniai) halmok kötnek össze a nagy magyar medenczével. a vágvölgyi és morvavölgyi medenczék közt közleked egykori csatornájaként választja el a Kis-Kárpátokat a tulajdonképpeni Kárpá1 Bau und Büd Österreichs. míg neogénje a Lajtahegységtl átnyúló lerakodás. A vármegye határai e szerint nem esnek össze ama geológiai határokkal sem. vármegye határáig terjednek.és eoczén-alakulatáig s aztán nyugaton vármegye a Fertvidék és a Stájer hegyvidékek neogén emelkedéséig. Kis-Kárpátok a Dunától északkelet felé éppen Nyitra.POZSONY VARMEGYE TERMÉSZETRAJZI VISZONYAI. 652.meg kréta. délen pedig a Bakony kréta. melyek a pozsonyi medenczét vagy Kis. vármegye térszíne a Kis-Kárpátok erds középhegysége. hogy 4216 17D kilométernyi területét egy délrl északkeletnek vonuló. tehát csak része annak a nagy földtani medenczének.

és jura-rétegekbl áll. hosszan ismét a Fehérhegység veszi kezdetét és 20 km. agyagpalából ós márgapalából való üledékei nyugszanak. 14 kmétert sehol nem — halad meg.és durva mészkbl álló képzdmények és a leülepedésük korában már kialakult hegységet szigetszeren vették körül. toktól (morva-magyarországi határhegység). tet. melybl a brezovai hegység. palákból. Komhuber. Pressb. Eme strotograpkisch-tektonische Studie Beitráge zur Palaeontologie und Geologie ÖsterreickUngarns und des Orients. a Kis-Kárpátok hosszú12 km. a szélessége 10 hegység északkeleti végéig 55 km. A A A Ásványok. között ingadozik. így dr. a regényes fekvés Máriavölgy hegységében. 3. mindennem dísztárgyaknak. s Komhuber: Yerhandl.és kristályos palákból álló tömegen a permi. tátraalji rétegalakulásban az alsó triász rétegei között eruptív kzetek (melafir) fordulnak el. Elfordul hatalmas rétegekben és fejtik részint nyílt vágáshelyeken. majd homokos jelenkori (alluviális) folyóvíz lerakta. A tulajdonképpeni Kis-Kárpátok a Dunától Konyha-Ompitál szélességéig terjednek. és 1920. mely két hosszanti repedés vagy törés mentén emelkedik ki a környez lapályból. az utóbbi egyszersmind az egész hegység legnagyobb magassága. 1904. Több harántos. Racksturn 748 '"/. Uhlig a Magas-Tátrában. bútorboríték-tábláknak. Széleskút és Ompitál között a gránit elé kanyarodnak és délnyugat-északkeleti tarajas vonulatokban alkotják a mészkhegységet. Ásványokban a vármegye bvelkedik. széles.és hasz. Hermann Vetters : Zur Geologie der klemen Karpatken. részint tárnákban. Ez a halomvidék a hegymögi (Zahorje) terület Nyitrában. Csallóköz hullámtérszinén legbájosabb a diluvium és az alluvium elkülönítése. Erddy-hegy 472 '7. mint a Kis-Kárpátok folytatásai. itt is a sedimentumok magastátrabeli és tátraalji alakulatokra oszthatók amazok a triász rétegei nélkül a hegység belsejében találhatók. - Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. dolomitból és mészkövekbl. NE. hegység elbbi déli részét gránit és kristálypalák alkotják. szigetekként emelkednek ki. XX. Miként a Magas-Tátrában. (jura) periódusok kvarczit-homokkbl és konglomerátból. egyenletes háttal délnyugatról északkelet felé fokozatosan magasabbodó csúcsokkal: Zergehegy 439 nif. Északkelet felé ismét alacsonyabb a gerincz. hanem a liászmész-képzdménynek egyik tagja. majd mocsaras. 1:75000 mérték földtani térképpel. Diliuviális homok és lsz fedik a hegyaljának harmadkori rétegek alkotta hullámos felszínét ós észrevétlenül mennek át a folyómelléki. . melyek a tulajdonképpeni Kis-Kárpátok nyugati peremét alkotva. IV. 35 km. Smelech 709 " /. lépcsknek.és talajburkolatnak s utak készítésére. f. Az eoczén-rétegek nyugatról és a neogén harmadkori konglomerát agyag. Leipzig. mely egyúttal legmagasabb orma e résznek. Wetterling 724 "1 és a Burián 761 W!/ ennek kulmináló csúcsai. Ez ásvány jól felhasználható iskolai írótábláknak. a Nedzsó* és a berenezeváraljai mészszirtek. Ezek a rétegek nyugati és északnyugati hajlásúak és egymásra torlódott rétegboltozatok (antiklinálisok) pikkelyeivel építik fel a hegységet. legújabban Beck és Vetters írták le tüzetesen egy szép nagy- A l A A A A mérték geológiai térkép kíséretében. triász. hogy a gránit. mert a pozsonyi alagút fölötti úthágó nem annyira ilyenül. mentén nyúlik el. Kis-Javornik 595 "?. 1859. Wien u. zu . Dr. mint inkább a dévény-pozsonyi 343 '"/-rel kulmináló szigethegy választékául szolgál. Fehér-hegység triász. d. 73. 2 Heinrich Beck u. úgy Beck és Vetters a Kis-Kárpátokban azt tapasztalták. Kis-Kárpátokban hasonló kzetek vannak. az utóbbiak a teljesebb másodkori rétegsorral a hegység szegélyét kísérik. Els helyen említjük a fekete palakövet. Ver. Bd. Baba-hágó ellenben. XVI. . A Dunától ága. kivált Szerbiába kiviszik. mind a külföld számos helyére. a szigetségeken széltl össze-visszaságban felhalmozott halmokkal barázdált rónaságaira. Mély nyergek nem réselik a tulajdonképpeni Kis-Kárpátokat. 527 mi magasságú. Kis-Kárpátok földtani alkotásával jeleseink közül többen foglalkoztak. 3 Mind a bel-. Viszoka 754 "V. mint a Magas-Tátrában miként Prof. mely Pernek és Bazin között az egyetlen országútat áthozza a hegységen. úgynevezett leveles hasadás szeli át az egészet. mely nem spala. 4 a vármegye ásványai. Pettko (1856)..

Dévény. kbányában került el. Ugyancsak itt találtatik psilomelan is. mely itt behintve s vaskosan. néha garmadás alakban jelentkezik. Nem ritka e helyt vidékén sem ismeretlen. n. pyrittal barna •és antimonittal. a durvaszemcséj gránit ereiben. A fehér antimonércz (valentinit) e vidéken telérekben. Stomfa. Széleskút vidéke szintén termel néhány ásványfajt. melyet meszet kiválasztó tengeri algák. 6 Nem ismeretlen a vármegye . : II.és mkövet szolgáltatja. Naturkunde zu Presburg 1856. Perneken ellenben behintve és vaskosan. mely itt gumók alakjában melafir-mandolakben fordul el. sugáros és garmadás csoportokban található. Borostyánk és Lozornó határában a meszes liaszpalák mangánérczet tartalmaznak. hol vaskosan. zu Presburg 1856. t. mely a melafir közelében átváltozott olivin a delessit. tömegeket alkot. mely egyébiránt Pozsony Pozsony és Récse között s a pozsonyi szlkben és gránitban szabálytalan teléreket alkot a kálicsillám (muskovit). az utóbbi helyen nem ritkán tiszta minségbenfehér szálas minségben Dévényben. a stomfai uradalomban sötétszürke márvány fordul el.693 D méter esik. Végre mindezeken kívül említjük még a A A — A A sr A A A A . Pernek calcit vidékein jön el. I. de Perneken is. 16. Ugyanitt található prehnit. Hajdan a Csallóközben virágzó aranymosások voltak.a füsttopáz. válogatták ki a törmelékbl s dolgozták fel az ekkor már düledez zúzómvekben. mely itt a chloritpalában.s nemcsak az alagút és a Rozália-kápolna között a vaskéneg talkos agyagcsillám-palában jelentkezik. de lemezek és jelen század közepén már csak a jobb darabokat pikkelyek alakjában is. Bazinban található még ezeken kívül a chlorit is. A gránát nevezetes nagyságban felmerül Pozsonynál az ú. II. milyen a chlorophacit. finoman beszórva mutatkozik.a közönséges földpát sem. a szfalerit. Az évi termék összesen valami 26. mely grafitpalában Bazin. Az eucamptit ugyancsak Pozsony és Récse között s az alagútnál is a kisszemcséj gránitban lemezes alakban. e nemes fém a zsírk ereitl átjárt bomló gránit kvarezteléreiben. a korallszirtekhez hasonlóan alkottak. mely itt több érdekes sajátsággal bír sugáros. Almáson fordul el. des Vereins f. E területbl Czajlára 721. Bornit a Klokocsáva-hegyen Losoncznál. E kzet. I. mint Limbachon. gránit és homok közé szoruló lajtamész a legjobb épít. 2. a galenit. továbbá a Mély-út közelében az egykori Strasser-.185 D méternyi területen a kéneg. a szétomlott melaphyr-mandolak egyik telérében.604. Pozsonynál .arzenopyrit. Hutterkbányában. a vörös antimonércz (pyrostibit) s a scheelit. Pernekre 631. milyenek a vasJcéneg (pyrit). d.629 és Bazinra 250.862. des Vereins f.683 vörös antimonércz Perneken métermázsára tehet. Pernek vidéke általában szapora némely ásványfajokban. 62. zu Presburg 1857. most Dubskygránát fajaiból pedig az almandin Récsén a kisszemcséj gránitban. Verhand.és gnájszgörélylyel együtt. garmadás és csillagos csoporcervantit néha meglehetsen tokban. . hanem nagylemez szép ezüstfehér táblájú is. ' A A A A 4 5 c 7 Verhand.000 korona értékben. 5 s kristályai néha igen jól kifejlditek. Naturk. zu Presburg 1857. kristályosan Párádon található. Kornhuber Verhandl. 7 Más helyeken. míg a scheelit Bazinban pyrittal a gnájszban. A vaskéneg Bazinban chloritban és agyagporphyrban rétegesen s a fillitben vastagon szerepel.: Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. meg lemezes kristályokban található. melyek szívesen vásárolt tiszta aranyat eredményeztek. calcit és seladonit is chalcedonnal és kvarcz•czal. Az antimonit a gránitkzetben Bazinban termeldik telérekbl. 2. f. Pozsony. vaskéneget ki is aknázzák. NK. kvarcz egyik változata mint a chlorit-csillám teljesen új faja jelentkezik. kertben. milyenek az . Kis-Kárpátok nyugati részén. XK. E két hely még egyéb ásványfólék lelhelye is. vagy csak fuvalatképp. 3 'Gyakori a grafit. Perneken pedig igen finoman a kovagban elosztva s gyéren behintve jön el.és hajalakú jegeczekben. . Ver. 7. Duna fövényében is mutatkozik s nyilván alpesi arany. Cseppk Detrekszentmiklóson képzdik a falu mellett lev barlangban. Czajla község környékén is szapora a vasnevezett három község vidékén 1. itt 10 12 méternyi vastagságban kínálkozik bányászásra. Verhandl. mely itt barna és fekete kis jegeczek alakjában mutatkozik. Ez Bazintól északnyugatra. Modorban feltnik az aventurin gránit. Dévény és Dévénynjíálu közt konglomerat. Perneken a kvarczczal. 24. az alagúti határában az arany sem. senarmontit e helyt valószínleg az antimonit átváltozási terménye. des Vereins f. vasércz (limonit) Modortól nyugatra.

a Term. h. E vármegyében tényleg. 4 — 5. Verhandl. vagyis a hegyentúli. a Polána vagy Spaczinska-patak. Ellenben a Vágdunába szakadó folyóvizek a Kis-Kárpátok keleti lejtirl futnak le délkeleti irányban. NK. i. közzétéve az Alig. 13 súri tzeg égési értéke 1580. a pozsonyi és a bécsi medencze között. hol kútásás alkalmával ölnyi mélységben ya 1 lábnyi vastagságban jelentkezett. hol 17° mélységig próbafúrást is tettek. hogy belle 22 mázsa ér föl ftési hatályra nézve egy harnüncz hüvelykes fenyfa ölével.-ung. 1892.) 13 Lásd Staub Móricz czikkét A tzegtelepek kutatásának fontosságáról. a Széplakutezában. Ver. NK. a Párnát magába vev Tirnava s a Gidra vagyis Czi/fen-patak. emez a Vágdunát táplálja akképpen. közi. kagylóstörésben viaszszerleg fényl lignit. 1 * Súr közelében lev Szilfamez tzegének égési értéke ellenben 2390 hegységnek A A felel meg úgy. zu Presburg 1859. Morva legnagyobb mellékfolyói Pozsony fell a Miáva. a rétegek hajlásának megfelelleg keskenyedik. i. zu Presb. egészben csak jelentéktelen kiterjedés. d. XXIV. Palás-leveles barnaszén nyomai mutatkoztak Pozsonyban az Esterházy-téren is. 1 1 — — — — tarthat arra. 9 Továbbá a Marczal-. d. P. Ztg.) 12 Thenius szerint Magyarországban Horvátországgal együtt 42. II. III. d. 2. IV. : : : — 254. továbbá Szentgyörgytl délkeletre a Súrerdben. hogy nem tekintve a tzegeknek tisztán gazdasági jelentségét. hogy az azoktól levezetett vizek még csak a vármegye határain kívül egyesülnek újból a lassan hömpölyg közösen levezet nagy csatornában a Nagydunában. vagyis 33 mázsa tzeg megfelel egy harmincz hüvelykes fenyfa ölének. (Verhandl. része lesz majdan ama sikerekben. Chemiker. mely egyszersmind megyehatárul szolgál Nyitra felé tle délre a detreki. 1857. XXIV. 252 sz. Ver. 191. 584 597. A 8 9 Kornkuber : Die geol. Monarchie u. vagyis a hegyeninneni folyóvízvidéke. Nagyon valószín azonban. II. zu Presb.4 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. (Verhandl. széleskúti és rohrbachi patakokat magába egyesít Rudava.esse 185/. 2. h. mi a vizek ellenkez irányú levezetésére volt határozó. 60.zu Pressb. Naturk. sz. i5 U. 1858. a konyhai és perneki vizekbl keletkez Maiina. egyes kisebb hegycsomóival és több rövid oldalágaival csupa harántvölgyeket mutat. o. Stomfai és Beszterczei patakok. mindössze két külön folyóvízvidék van: a Kis-Kárpátok nyugati. Ver. hogy itt a fekete szénnek eddigelé 5. 16 A vármegye folyóvizei. 8 Ugyancsak Pozsonyban lignit nyomára akadtak. NK. ha a Dunába öml Károlypatakot és a Vödriczet nem számítjuk. d. 1863. 15 Megjegyezzük. 5 6 lábnyi vastagságban.093 hektár tzeg van. Ugyan A hazai tzegtelepek kutatása. Correspondenzblatt des Ver. továbbá az Almási. hogy mivel fekvése. meg a Kis-Kárpátok keleti. f. 11 ölnyi mélységben. 136—142. Naturk. évf. 315—317. i. hol vagy 968 holdnyi területen átlag 4 lábnyi vastagságban s Várkonyban. 1892. kissé merev. Pr. Kis-Kárpátok vízválasztót alkotnak hegység folytonos gerinczet alkotva. Mindezek nyugati és délnyugati irányban futva ömlenek a Morvába. Verháltnisse. ül. szintén kútásás alkalmával. 11. 16 Ilyenrl híreszteltek 1857-ben Cseklész vidékén. 35. 14 Mack és Bauer vizsgálatai szerint. tud. Mindez a hazai tzegtömegnek ugyan nagyon csekély százalékát teszi. f. 10 De Nagyszombatban is akadtak kútásáskor a is. IV. valamint a Királyfalvai meg Dubovai patakokat magába foglaló Modrapatak és a Csádé egyesülésébl keletkez : A A A . (TJeber die Torfmoore der oest. Vármegyei tzegtelepeink is adatokat fognak szolgáltatni hazánk területének biológiai ismeretéhez. A vármegye hegyrajzi alakulatának alakitól ag kellett hatnia annak sajátos vízrendszerére. hol mintegy 300 holdnyi területen. 35—36. 7—8. a földtani vizsgálatok szerint azonban az eredmény minden reménve nélkül. zu Presburg 1859. melyeket a hazai tudomány éppen a tzegeknek nem csupán felületi flórája. — — semmi nyoma sem fordult el. hanem az azok aljában eltzegesedett egykori flóra mikroszkópi és mikrochemiai tanulmányozásával aratni fog. f. österr. keleti irányban. 12 mindazonáltal mégis e vármegye is számot barnaszenet és a tzeget. Amaz a Morva-folyót. Bláva. m. 11 A tzeg több helyt jön el. 1892. II.und Techniker-Zeitung VIII. f. 1857. f. 27. 10 11 Verhandl. Ver. Ugyan A tzegtelepek értékesítése Németországban. XXIV. vasútnál lignit-nyomokra. A szép és igen hasznavehet barnaszén 30 40 ölnyi mélységben Haszprimka táján található. névszerint Bsnél. a mai Stefánia-utczában lö ölnyi mélységben. Kék tályogon néhány vonalnyi vastagságban mutatkozott itt egy sötétbarna. hol valami 400 holdnyi területen 5 6 lábnyi vastagságban található.) . derén Verioerthung in der Industrie.

közelebb jutottak egymáshoz. az e vármegye déli területét alkotó s részben Komárom meg Gyr vármegyékre is kiterjed Csallóköz. annál kisebbre szorult a Duna legkülsbb ága. melybe még a Sardpatal. földrészek folytonos sülyedése és fölszaporodása következtében az apró görélyzátonyok évrl-évre növekedtek. de kivált dél fell. mikor majd csak vékony vízfonalként fog az alluviumban kóvályogni. E mellett mennél inkább növekedett a sziget zöme. {Csallóköz vízmentesítése 1854 64-ig. hogy a szárazabb idk beálltával aztán újból kiszáradjanak. Csallóköz északi részén elbb-utóbb egyesülni fog a nagy szárazulattal s a jöv nemzedékek bizony csak a múltnak írott emlékeibl fogják tudni. Egyedüli mocsaras vidéke a Sárréten található. mondhatni. 17 Nincs is már távol az az id. melynek erosiója a balpartot. 8." (Földes Fels-Csallóköz árvédekezésének tört. 1864-65. Területe 188. 20—21. az félezer évvel ezeltt még darabokból állott. des Ver.s alább a Feketevíz is szakad. hogy közönséges hajóvontatásra sem alkalmatos többé. mely már Komárom vármegyében a Vággal egyesülve. Azonkívül v. hogy az egykor termékenysége miatt „Aranykert"-nek nevezett földdarab szigetvilág volt.. addig ma már.519 hektárnyi (1885 km 2 . lejtés északnak és keletnek tart. a tkési vízér kivételével. De földtani alakulásából kell továbbá megfejtenünk a Csallóköznek azt a tulajdonságát is. 20 Földes : Fels-Csallóköz árvéd. minek következtében a gyorsan lefolyó árvíz a Nagydunából önti el a területetet s nem a Kisdunából. az érsekújvári ág. Hajdan ez a nagy térség összefügg két A szigetség. mely manap is környezi észak. melynél fogva vízválasztó dombvidéke nincsen. ma egykavics-. A hatvanas években hajózta körül a Csallóközt igen magas vízálláskor utoljára Pozsony vármegyének és a Dunagó'zhajózási társaságnak vegyes küldöttsége.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. mely a Vaták.). Akkor arról gyzdött meg a bizottság. Magyarország régi vízrajza czím munkáját. Úgy tekinthetni. alakul a földtani képzdések egyik legfeltünbbike. területét dél fell. 19 1854-tl fogva folytak a Csallóközben a vízmentesítési munkálatok. Vili. Csallóköz éppen úgy keletkezett. 19 Csupán a tavaszi hóolvadás vagy a tartós es szokta idközönként a mélyebb földteknket víz alá borítani.s séges sziget a XIII. tehát a nagy szárazulatot támadta meg. hogy kontinensünk folyóvízrendszerében.hogy ez az ág aránytalanul nagy költséggel sem lenne többé hajózhatóvá tehet.) Az azután való idk árvédekezési és különösen az 1887-ben megalakult „Fels-csallóközi ármentesítési társulat" munkálatairól 1. században még szigetcsoport volt. Csallóköz emez alakulásából kell megfejtenünk. A vármegye állóvizei. másként Érsekújvári Dunaágra szakad. zu Presbitrg. nagy ágra : A A A A A A Állóvizek. E sziget akkora. míg a köztük volt dunai ágak s erek mindinkább eliszaposodtak s végre teljesen eltntek. vármegyénk határpontján jut a Kisdunába. Az itt véghezvitt keresztlejtmérések kimutatták. Naturk. hogy míg azt a régibb századokban száz meg száz vízér. . Az által. bven és hitelesen Földes Gyula müvét Fels. 1. mint Vágduna szakad a komáromi várfok alján a Nagydunába. 34—41. f. melyek az állóvizek elvezetésére s a posványok kiszárítására czéloztak. A régi térképek e Dunaágat még mint Fdunát tüntetik föl. 20 7. Ez volt a török világban az Érsekújvár felé tartó segédhadak útja s még korunkbeli emberek is emlékeznek arra. k.Csallóköz árvédeke: — : zésének története. . hogy rajta vontató gzösök jártak. a negyvenes években már Holt-Dunává lesz. mint az a száz meg száz más sziget. st nagyobb folyóágak szelték át 18 s öntözték termékenyítleg. A mi ma összefügg egész. tört. páratlan kiterjedés. homok. Nagyduna Dévénytl Ásványig mintegy 60 kilométernyi vonalon szegi be várme- A gyénk 6.) s mintegy 200 helység s népes puszta fekszik rajta. vármegye szigetséqe. Patonyok és Udvarnok községek határai és a Kisduna között terül el s ma a népes Csallóközben mintegy tisztás helyet mutat. hanem a sziget növekedésének arányában fogyott is. 18 Mindezekre nézve lásd Ortvay Tivadar dr. hordalékjai folytonos lerakodásának következményét. hogy e szigetség a Nagydunától a Kisdunáig folyton való s csaknem egyenletesen lejts terület. mint a hatalmas Duna folytonos geológiai mködésének. Ma már annyira sekély és iszapos. hogy mindjárt Pozsonyon alul a Duna a Nagydunára és a Kisdunára. ö. 17 Századunk els tizedében mint tisztításra szoruló hajózható víz van említve az iratokban. Verhandl. alig van megnevezésre méltó vizerecskéje. de nemcsak kisebbre szonút az. hogy végül mint ilyen is megsznjék. Nagyobb állóvize sincsen a Csallóköznek. 5 Dudvág.

csúz. kais. a káka s nádas. Ver. légmérséknél. Még a múlt század harminczas éveiben alig volt itt más szárazföld.. zu Pressb. aztán némely cklorösszeköttetések a kénsavas sók nyomaival. Orsolya-apáczáknak tulajdona. Nevezetesebb a bazini vasas forrás. miután a Duna balpartja nem tartozott a rómaiak birodalmához. . íze gyengén összehúzó..: 6 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. évf. úgy hogy e mocsárnál idnként áradásokról lehetett szó. d. éppen a Vaskút nev nyári mulatóhely mögött lev két tó mesterségesen készült s eredetileg a vödriczvölgyi malmok számára használt vízgyjt volt. Akademie d. hogy már a rómaiak lecsapolták volna a Galerius császár alatt eszközölt csatornázás útján. 192.vagy kéntartalmú hidegvizek közé tartozik. de közönségesen csak Vaskút néven ismert vasas forrás. a Mária-fürd. Pozsonynál a Zergehegy aljában 600 bécsi lábnyi látogatott kies tengerszin (Adria) fölötti magasságban. 8. melyek némelyike nagyobb terjedelm. Das Moor „Schur" bei St. kisdunamenti hátsóbb részét már eke alá fogták s szaporodnak rajta a majorok és szállások. A Kis-Kárpátok nyugati oldalán. valamint a Duna és a Morva alsó lapályain gyakoriak a mocsarak. Vereins /'. az a vas. 1858. idült br-. Georgen in Ungarn. Akademie dir Wissenschaften 1858. közzétéve a Sitzungsberichte der mathem. a szentgyörgyi patakból veszi. a nyáron elég és hs Vödricz-völgyben van ivásra és fürdésre berendezve a Ferdinánd királyról elnevezett. E víz hosszabb állás után barna csapadékot hagy maga után. 29—36. 36. de következetesen szárad. 19 44° R. a nélkül. III. nádas láposoktól keresztül szelt hansági rétség. Szentjános. Közelebb a városhoz. a túzokok és gólyák népes tanyájaként volt ismeretes. A malmok megsznte óta e tavak az eliszaposodásnak vannak áthagyva. van egy másik vastartalmú forrás. a Verhandl. zu Presb. mint a körülsánczolt szénakazal-helyek. légmérséknél. hogy a vármegye bennök gazdag volna. Ma már lassan. Lévárd. II. f. Naturk. mely azonban ma már csak nyaralóul szolgál s a pozsonyi Sz. s melynek ármentesítése most van tervbe véve. 58. azonkív. Keleti oldalán történ lefolyása a Fekete víz. a limbachi vagy grinádi patakból. 24 melyet ivásra s fürdésre használnak s kivált köszvény. meg egyéb vízi növényzet dús termhelyei s a kuruttyoló békasereg kedvelt tartózkodó tanyái. görvélykór. nevezetesen a Miáva és a Stomfapatak közt lev részen. Közzétéve. Ezekhez járulnak kisebb-nagyobb idközi gyarapodások esvizek és hóolvadások. színtelen és szagtalan. Sitzungsberichte d. A szentgyörgyi István-forrás a város közelében. III.) 24 Vegyelemezte Bauer Sándor dr. Ásványvizek tekintetében sem mondható. évf. mely a várostól félórányi tó . az mind kisebbszer és idközi. Georgen. 21 -- Bredeczky Kornhuber : : Ver. Pr. Égvényes kénes hideg víz. Ztg. 1. A mi a vizek e fajtájából található. hol malmok számára váló víztartókid szolgálnak. A Súr kétségtelenül egy régebben itt állott tóvíznek a maradványa. sz. Régibb térképeken mint lacus Peiso meg is van jelölve. Ily kisebb állóvizek találhatók Búrszentmiklós és Búrszentpéter vidékein. Ásványvizek. Az az állítás. 1. A mi van. XXIX. fiir közöttük van jelentéktelen mennyiség szénsavas vasoxydul. volt. Laksárújfaln környékén szintén található néhány kisebb vízmedencze Malaczka mellett a Búrerdben a Mahorlome. Magasfalu. májbajok és verczéri pangások ellen sikeresen alkalmaznak. M6. Azonkívül L Verhandl. Hmérséke 12 99° R. kénesszagú. Nagyobb állóvize egyébiránt a vármegye más vidékének sincsen. mint a milyenben azt a régibb írók Pozsony városával összeköttetésbe hozzák. : srn . Vize tiszta. a hegyi liget szélén. 1858. XXXIV. 21 azonképpen tarthatatlan. Untersuchung der Mineralquelle des Erzherzng : Stephan-Schwefelbades zu St. 1858. A vármegye ásványvizei. hogy ez elnevezésnek oly történeti jogosultsága volna. IV. lápos réten fakad. Xaturk. átlátszó.. A Kis-Kárpátokon innen fekv területen a Súrerd Súrrét mocsaras területe még mindig valami 2164 katasztrális hold. Táplálékát e mocsár a Kis 7 Kárpátok keleti lejtirl folyó patakocskákból a czajlai völgyben lefolyó Opatakból. évf. 23 Bauer és Weselsky vegyelemzése szerint e víz alkotórészei szénsavas sók.naturwiss. Classe d. Hmérséke 9'2°R. A Kis-Kárpátok keleti lejtjén ismertebbek a szentgyörgyi és a bazini ásvány-források. kaiserl. Ez a nagyrészben mocsaras. Bahno és a Rakarna-tó. lép-. d. {Verhandl. 22 A Pozsonynál a vödriczi völgyben. moly a kisdunából kapta rendes táplálékát. 16'5° R. Naturkunde zu Presburg 1859 évf. d. Wissenschaften 1859. De említhetk ezeken kívül a rohrbachi és a lalii tavak is. 23 Vize tiszta. - - Beitriige zur Topographie des Kó'nigreichs Ungarn 58. 585.

a mennyiben a sarki szelek közt legritkábban mutatkozik s közönségesen 24 óránál tovább nem tart.^ a vármegyét tényleg a három utóbbinak csapásai ellen a hegység ellenálló bástyája védi. III. 1-én) 8 75° C. úgy hogy a füge és a gesztenye a szabad telelést is eltri. 25 9. (Kornkuber Die mittlere WindesricMung zu Presburg im Jáhre 186. Vize. a nyugatiaké 318. tud. 2 * 1894 nov. mégis más évszakokban elmozdítja a csapadékot.és kénkovandbányában fakadó ásván} forrás. a felhsökét 99*1.) Az 1856 1865. Hmérséke (szept. kissé összehúzó íz. az északnyugatiaké 179 és a nyugatiaké 361. 1866. Mathematikai és természettudományi közlemények 1865 évf. 30 — 31. Kis-Kárpátok tényleg nem kis hatással vannak a vármegye légtüneti és égalji jelenségeire. az északkeletieké 141. 52. tiszta. bár nem oly hideg s zord. de hmérsék-változásai mégis igen föltünek és rögtönösek. Legszélesebb a márczius júniusi. a zivatarosoké 20 s a viharosoké 5. szénoxid és szénhidrogén gázait a városra irányítja. évi megfigyelések szerint az északi szelek számának átlaga 56. IX. mind a nyugati szél jótékonyan szelídíti a Kárpátoktól jelentékenyen föltartóztatott északi szelek fagyos zordonságát. a délieké 57. a havas napoké 19. tengerszin fölötti 700 lábnyi magasságban. szép. 1857 II. Pozsony város szélnélküli napjainak száma egy-egy évben alig öt s azok is szeptemberre esnek. üde helyen. hogy alig van tökéletesen szél nélküli napja. A hegység e védelme pedig annál jelentsebb. IX. a nyugatészaknyugatiaké 80. A csapadékos napok száma 131. évekbl)31"5. Nyáron meglehetsen látogatják. az ess felhket az északi széllel versenyezve zi el s épp oly szárító. 71 75. 1895. a deresekét 15-2. (C.: Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. nedves gzöket hordanak. Még az északibb vidékeken is néha november derekán illatos ibolyák díszlenek a szlkerekben. (ü. mint emez s csak annyiban kevésbbé ártalmas. Mind a déli. mert vele együtt jár a hó. a keletieké 63. a derültekét 692. Ver. IX. a félderültekét 1970 ra határozza. Említend még a vármegye hegyentúli járásában. 13-án. széljárása. f. Rothe Beitrdge zur Meteorologie von Presburg. évi megfigyelések szerint az északi szelek száma 52. 22 26 11. mely ásványos. mely április közepe tájára esik. Magára Pozsony városra a déli szél azonban kellemetlen helyi hatással is van. zu Presb. mivel ezek a sokszor valóságos orkánként dühöng északvidéki szelek bizonyos évszaktól függetlenek. Az évszakok átmenetei nem rendesek.) 27 Rothe dr.és 12 fürdszobája. zu Presb. E vármegye ennélfogva valószínleg a legszárazabbak közé tartoznék. d. E forrásvíz az anhalt-bernbnrgi herezegségben lev Alexisbad és a Muskauban található kénsavas vaséiecset tartalmazó vizekhez hasonló.) Újabb adatok szerint Pozsonyban a felhzet évi középje 5'5. o. (Beitrdge zur Meterologie v. 7 távolságban kies. Általuk a széljárás nevezetes módosulást szenved. 24 Olykor a Súrban deczember közepén a mocsári gólyahír (Caltha tpalustris) kinyílik. vízgz. (U. legcsöndesebb a július szeptemberi idszak. Ver. 27 31. Term. XXVII. meredek sziklahegy aljában fekszik s a közellev erdség miatt kellemes tartózkodó hely. a Kis-Kárpátok Jahodnisko nev hegyágának keleti oldalában. Olykor a kés októberben is meleg napok vannak. az északkeleti. a mennyiben a pozsonyi gyárvilág koromfüstjét és kellemetlen. a levegnek közepes évi nedvességét 73'10° o-ra teszi. Van 48 vendég. folytonos széljárások miatt nincs is aztán Pozsony vármegye egáljában állandóság. az északnyugatiaké 100. a jégessöké 4. vármegyére mindenesetre jellemz. A vármegye égalja. d. 27 Különben mind a déli. Égalj tekintetében a vármegye jelentékenyen befolyásolva van hegyrajzi alakulása által. közi. tehát a természetnek a téli dermedtségbl való megelevenedése. 11 évi megfigyelési adatai alapján Pozsony közepes évi páranyomását 3*313 párisi vonalra.) 18-án Modorban. a csapadék összege 629. 25 : Akad. T. kivált vasas tartalmát. a jégeskét P7. Egálja ugyan egészben mérsékelt. az északnyugati. h. II. Presburg i. barna csapadékos.) Verhand. (Valló S. maximuma 42. st veszedelmes nitrogén. a perneki határban. szagtalan. csapadéka. Verhandl. f. o. a nyugatészaknyugati. évi följegyzések szerint ez évben egész januáriusban szántottak és a fák levelezni kezdettek.) . átlátszó. 27—29 11). déli szél a vidék kitavaszodására is kihat. Naturk. a ködös napok középszámát (1856 65. által kiadott — : — — — — : 29 Decz. Xaturk. ha e tekintetben egyéb ellentétes széljárások a légköri csapadékok alakulására kedvezbben nem hatnának. 20 Az 1856. közétéve a M. mind a nyugati szelek meleg. keleti szél. st hervasztó.és jégolvadás. egy elhagyott antimon. 29 Az 1788. Miután ugyanis az uralkodó szélirányok a nyugati. s bár maga a déli szél nyáron szintén nagyon szárító. februárban a mezk r - E s ha J |at - A A A A — A — Hasenfeld Manó A Perneken találtatott ásványforrásnak helyrajza. a kovaföldes agyagpalának köszöni.

Az amerikai tölgynemek. tört. h.) 32 Az ötvenes évekbl igen érdekes éghajlati följegyzéseket köszönhetünk dr. hanem a forró égaljak. 155—156 Földes Gyula hivatalos statisztikai közlemények és magán gazdasági naplók alapján összeállított kimutatása szerint 77 év alatt 52 évben volt s 25 évben nem volt jég a pozsonyi Dunán.) közölve a . a Pinus maritima sem boldogult itt. hol a talaj többnyire kövecses. az 1829 30-iki évben.) és keleti tújafa (Thuya orientális LO.. minimuma 16 2. továbbá a hajdan Esterházy. 35 Persze vannak fajok. Naturk. A küls színére a mi fekete erdei fenynkhöz hasonlító Pinus taurica ugyancsak jól érzi magát klímánkban. Ver. 547. Nirschv István jeles mkertész. már csak azért is. 34 A khinai eredet hortenzia gyönyören virul a díszligetek fakömyékezte helyein. Közölve i. melyek klímánkban nem boldogulnak. a városban szerte mindenfelé gyönyör példányokkal. 31 A vármegye hmérsékletének jellemzésére fölhozzuk itt Pozsony városáét.. 8-szor februárban. A caryatengerparti gyantás feny. sulcata. a hajdani primási nyári palota.és diorit( ( . 30 — 31. 30 Gyakran a tetemes hideget. hogy a gerezdek is meglátszottak rajtok. nemkíüönben az amerikai kris. (Beitrage i.8 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. Hol azonban a hegyek közt a gránit és diorit légköri befolyások következtében szétbomlik.). Naturkunde zu Presburg. mikor a Duna kétszer is befagy. a füge és gesztenye eltri a szabad telelést. tud. mint 1892 93-ban. termékenysége csekély.). virágoztak. Rothe dr. a trópusok batatái. és Term. 1831. 3° 31 — : : : — — - 37 Rowland W. amara. 32 A A A A Hasznos mulatságok 1788.). 74—90. : in Presburg. 35 E szép dísznövényrl tudjuk. márczius 29-én pedig a mandula. C. Vereins f. V. C. fleg a szlkre. ma katonai kórház kertjében. V. 13-szor deczemberben. (Verh. agyagos és hideg. Verhand. 8-szor januárban. Gránit. (Term. Közölve Verhandl. 70. coccinea és palustris azonképp jól tenyésznek. I. fleg tavaszkor. 37 10.) A hetvenes években Zichy gr. 398. (L. d. zu Presb. Kornhubernek Die klimatischen Verhaltnisse zu Presburg ivahrend des Jahres 1856. 1860—61. 11. f. XXIII. 1860-61. zu Presb.) Egy 1788. földtani. XXIII. 135-136. porcina. a kanadai vasfa (Gymnocladus canadensis L. (Hasznos mulatságok 1788. nálunk könnyen meghonosíthatok. mini mondottuk. most Frigyes fherczeg palotájának kertjében. d. A vármegye földjének termképessége. hogy a Klímából s Japánból hozott bálványfa Ailandus glandulosa Desf. 13-szor márcziusban. III. most városi szabad téren s a vasút felé vezet úton lev sétányokat. Versuche zur Acclimatisation von Pflanzen Naturk.) és a kis-ázsiai eredet vadgesztenyefáról (Aesculus hippocastanum L. E közlés több egyleti tag közremködésének eredménye. C. Vannak évek. vízrajzi s égalj i viszonyok szerint minsül a vármegye talajának termképessége. most Schiffbeck-Stabwasser-féle palota kertjében. elindult pedig 29-szer februárban. maximuma 26-230 R. hegyek közt. a szlhajtások oly nagyok voltak. Ennek évi középmérséklete 102. egész fasorokkal találkozunk. Ez egészben véve csak középszernek mondható. Ver. Pozsonyban a hegyi ligetben. különösen a Quercus rubra. C. évi följeg3r zés szerint azon tél legnagyobb hidege 5° Pozsonyban volt. évf. 33 A fák és növények meghonosítására a Pötsen-szigeten. évf. új évf. hirtelen nyári hség váltja föl. 32. A májusi fagyok nagyon veszedelmesek a veteményekre. f. maximuma 33 0. 1. 1891. 1856. d. leghosszabban 99 napig. tud. hogy itt nemcsak. és a Convulvulus tuberosus L. a teljes virágú chinai mandulafa (Amygdalus chinensis íiore pleno). továbbá a hajdani Pálfty-palota kertjében. ott jó szántóföldekre találhatni. 52 évben átlag 35 napig állott évenként a jég. következ közlését Jahres 1856. fajok 3G már az els nyáron tönkre mentek. microcarpa.) 36 Carya álba. Verhand. Húsz évi — - — - a föld term5ge ' középmérséklete pedig A vármegye éghajlatának jellemzésére fölhozzuk még. I. hogy az 1790-ben érkezett Kh'nából a londoni Kewgarden híres botanikus kertbe. 1873—75. mivel meg mívelése nehéz. közi. (Fels-Csallóköz árvéd. 398. 96 107. minimuma —11-14'' R.>'9.) 33 A hatvanas években kísérletet tett e növények meghonosításával ifj. A jég 30-szor január hóban. évf. E mellett kívánjuk fölVegetat ionsbeobachtungen zu Presburg wáhrend des említeni Holuby J. Ugyanezt mondhatjuk a perzsiai eredet orgonafáról (Syringa vulgáris L. a Bimbóházak vidékén. vadgesztenye egyáltalán gyönyör fadísze e vármegyének.). szerint Pozsonynak 15 évi (1851 65) középmelege 8 01° R.s baraezkfák virágoztak. mikor a folyam éppenséggel nem kerül jégtakaró alá.) ?A Mint nevezeteseket említjük a hajdani Grassalkovich. közi. a Batatas edulis L. a japáni birs (Cydonia japonica). czifferi kertészete. s viszont vannak oly évek. 10—15. IX. a déleuropai Judásfa (Cercis siliquastram L. 2-szer deczemberben. 1-szer novemberben állott be. h. 1.és zürgelfák kitnen tenyésznek a belföldi rokon fanemekkel szemben. a lefügg sofóra (Sophora japonica pendula L. a városi díszligetben és hegyi ligetben tett kísérletek megmutatták.

púpos és mélyedéses tömeg szabálytalan gumóiból áll. hanem a fajok geográfiai elterjedése iránt tájékoztató adatainál fogva is fölötte érdekes. a kívánatos televényföld keletkezik a mellett könnyen megdolgozható s elégséges kiterjedést enged a vetések gyökereinek. hanem a mellett annyiban is fölötte tanulságos. 1858. de nagyon bomokos megmívelése e szerint nem jár lévén. hold. fatenyésztés itt nem magelvetés szilfákon észrevehet új ágképzdések eredménye. merben terméketlen föld 46. zu Presb. 12.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. A n szl mezk . Mászt és Borostyánk között terül el. das vor weniger als vierzig Jahren Presburg noch ganz unbekannt war. hold. 40 Súr televényének termképességét kivált fatenyésztése mutatja. ugyancsak a termékenység rovására. st másfél lábnyira is megvastagszik a televény. Ver. : — : f. d. mivel terményeik nádfedésre. vármegye növényzete nemcsak a fajok sokaságával. Mondhatni. Bazinéra 500. 4 2 Ha vannak növé. III. 69. Terjedelem tekintetében Pozsony vármegye földjének gazdasági fölhasználhatósága igen nagy. kertje. mibl Pozsony városára egymagára 6742 k. mibl Pozsony városára 24 51 km 2 esik. 1. a föld termképessége könnyebb módon fokozható. Sajátos növényfajok. A - - - . hogy túlnyomóan kulturterületbl áll. mely a pozsonyi járás hegyentúli részén Dévényújfalu. A kvarczhomokból és ritkás csiltömeg az édesla mrészecskékbl álló és szénsavas mésztl czementált vízi meszekre emlékeztet. bár lassan. s buja talajon kitnen síkságon. fleg hortenziákhoz szállítottak Pozsonyba. Verhand. fennen hirdetik az ottani vegetáczió nagy termképességét.) rendkívül . E földnem egy piszkosszürke. hogy Európában az élet a növény. a és gyümölcs. Róla említést tesz Ballus Presburg und seine Umgebung 1823. s melyet már régibb idkben kerti kultúrákhoz.és állatvilág délkeletrl északnyugati irányban haladt. virulnak rajta. a mennyiben azt. hol a terület fölszínét a lsz borítja. beborítja s így kulturképessé teszi. A növényzet jellege. Ausser dem leider schon verbreiteten und verderbliclien xanthium spinosum. technikai czélból lehántolt fák károsodását csakhamar helyrehozza az üde új ágképzdés. zu Presb. Besztercze. vagyis 39 km 2 terület esik. Helyenként a Csallóköz földjét. Naturk. a mennyiben a kavicsos területeket — . Dunának Pozsony város területére es mellékágaiban termelt nádat a múlt évben is 149 frton árverezték el. Kell trágyázás mellett rajta. vagyis 155. föntebbi számból 8411 hold 1405 ölnyi 2 terület tisztán szl. 41 11. vagyis 2561 km 3 szántóföldje. Éppenséggel híres a vármegyében az a televényföld. 38 Sokkal jobb a föld minsége a Vág lapályán. Naturk. Georgen. az állatok és emberek vándorlásával bizonyított nagy igazságot. hold.950 k. A vármegye kultur területe. . annyiban mégis elnyös. f. Olgyánál s egyebütt sajátszer földnem borítja. Mert ámbár maga a lsz soványságánál fogva kevésbbé jó termföld. des Ver. nádas ezer holdnál több s leginkább az AlsóCsallóközben. 1858. kicsinyben szintén megersíti. A A A A A növési viszonyokra vall. Modor területére 1000. szlje. kedvez Kulturterület. a kiszakadó erek s természetes csatornák partjain található.-t. A — mint Nagylégnél. 18. Mésztartalma kiválóan lóhere és hüvelyes növények termesztésére alkalmas. hold esik. mibl Pozsony városára 1352. L. hol a termréteg vastagsága 4 5 láb is megvan. a mi mindenesetre jókora terület. vakolataljra. televényrétege gyönge termereje hamar nehézséggel. azonban Csallóközben némely helyütt csak 4 6 hüvelyknyi term televény kimerül. bár az Alsó-Csallóköz némely részeiben egy. de a Csallóközben is könnyugyan és meleg a föld. a Duna szigetségein. holdat tesz. A A A A Növényzet. A vármegye növényzete. Kornhuber Das Moor „Schur" bei St. náciszövetekre s tüzelésre jól alkalmazhatók. 4 5. Man kanu — 32. Növényzete ugyanis nemcsak változatos. 39 Ott.) írja Síid . I. Szentgyörgyére szintén 500 k.915 k. borítja a kavicsos altalajt. Erdterülete 885 42 km 2 . II. 42 Bewegung von so in Wiesbauer — aucli ím flabiete der Flóra von Presburg eme und Ost nach Nord und West wahrnehmen. Véreim für Naturkunde zu Presburg 1856. Van összesen 444.168 33 k. : ' 3S 39 40 41 Verhandl. Különben nem éppen értékesítés nélküliek a nádasok sem. (Verhand. Súr szélének talajába ültetett krisfa (Fraxinus excelsior L. d. II. fleg a Vág és Morva mentén. az úgynevezett Mátyusföldön. É mvelt területekhez képest azonban elég nagy kiterjedés a szántóvas alá nem fogott talaj is. valamint a küls és a nagyszombati járásban. dürfte unter anderen aucli die nun schon ganz in III.

bot. a kési klóra és varádics az iszap-aranyvirág. 1889. a Rubus ampelopsis Sabr. Ausztrália irányában. közi. term.: : 10 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. 5 — 23. Koch Synopsis 356.. évf. XXXIX. a Rubus semidiscolor. melyek a szomszéd országokban hiányoznak. 47. 11. a gyászoló apácza. Pécs. fszeres illata gyönyörködteti. d. II.. Kalksburgensis és Badensis. Ver.* 8 ezek nem szabályt. a Rubus semibifrons Sabr. Azonkívül Baumler: A pozs. (Beitrage zur Flóra v. Onnan indult az keleti irányban vándorútra. 263. VI. 1850-ben megjelenik elször Bécsben. 48.. 1866.. egyl.* 4 nálunk pedig eddigelé még el nem kerültek.) 44 Külön jegyzékbe foglalta Schiller: Verzeichniss der bisher nur auf den Hamburger Bergen. a nyelves péra. közzétéve a Pozs. a festi Lajta-hegységen. Zeitschrift 1891. ja nicht einmal mehr zu Ungarn gehören. közzétéve a Pozs. 46 Növényzetünk egészében egyezik ugyan KeletEurópa növényzetével. melynek részét teszi. bokrok között a Smyrnium perfoliatum L. ayeink között oly fajok.. E kapcsolatos összefüggés daczára is azonban nem szkölködik vármegyénk oly sajátlagos fajokban sem. a négylevel polcsa. Galiczia. VII. Ormai s lejti nyaranta dús virágsznyeggel borítvák s kevés hely van hazánkban. a Viola Kerneri. sp. Zeitschrift. 1887 91. Kronfeld Chronik der Pflanzenwanderung. h. egyl. Erdély. Ugyan Weitere Beitrage zur Brombeerenftora der kleinen Karpathen közzétéve az 47 : — — — — ' — : : Oesterr.. XXXIV. bot. a szöszös rekettye. 1881—83. die politisch genommen wohl nicht mehr zu unserem Comitate. XXXIV. V.. és orv. Orobanehe coeralescens a Bromus és patulus. (Ascherson Flóra Brandenb. A mily dús. az ével saláta. nebst einer Synopsis der Brombeeren Pressbwrgs. 1864-ben már gyakori Bécs környékén és a Morva-lapályon. (Neilreich Naehtrag zur Flóra v. a Rubus Progelii Sabr. évf. a csomós palka. 49 Továbbá a hegyi így tényleg der Nahe (an der Dampfbahn ansser Blumenthal) vorkommende cephalaria transsilvanica hiefür sprechen. a buzérkép galaj és egyebek. mert éppen növénygeografiai okok biztosítanak a fell.* 8 Híres fleg a dévényi Nagytet növényzete. a Morvajobbparti növények közül pedig az Oenanthe média.) E század közepén. dryades S... valamint a távolabbra es Németország flórájával is.. de sok tekintetben közös a szomszéd Alsó-Ausztria és Morvaország. Mindezekhez 1.. a Rubus clypeatus Sabr. a Rubus brachyandrus. a szártalan bárcs. E hegy meszes talajában a pozsonyi hegyekétl sajátszeren eltér flóra virul. Bessarábia.) III. közi. mint itt. 114—115. de kivételt alkotnak. aus Pressburg. I. a Rubus valiigenus Sabr. zu Presb. Ilyenek a sudarfüzér sás. a Rubus Baumleri. Ugyan: Ueber Rubus nigroviridis n. a Rubus adultcrinus Sabr. még ugyancsak tle Floristisches 1.és Francziaországban találták. 116—119.) 4: Lumnitzer közli Flóra Posoniensis czím mvében 121. 1.) 43 E növény tudvalevleg' Peruban otthonos. egyl. oly sajátos is a Nagytet virágvilága. Arten der genannten Territorien. a Rubus pubifrons Sabr. Mindkett közzétéve a Pozs. évf. az állításunkat meg nem ingathatja. közzétéve az Oesterr. évf. a homoki czikszár. I. 88. — . hol szemei messze elkalandozhatnak a tágas Morva-lapályon. Új alfajok a Rubus renifrons Sabr. Zeitschrift 1884. az északi baltividéki typusokkal rokon Rubus quadicus Sabr. 314. bot. Presburg i. a Rubus graniticus Sabr.) E század elején Németországban. (Materialien zu einer Flóra des Presb. Naturk. közi. a Duna mosolygó vidékén. a Rubus chloroclados Sabr. melyek csakis a Morva-folyó jobb partvidékérl és a hamburgi hegyekrl ismeretesek. lapon rajzát.) 1856-ban már rátalálnak Pozsonyban (Boller Verhandl.. nicht aber im Gebiete des Presburger Cotnitates aufgefundenen Pfianzen. term. Oest. salvia aethiopis. a dunamelléki lóhere.) der kleinen Karpathen. Rátalálunk itt a csúesszéleken. 1. Zuccarini Flóra 1821. 1887 91. 1884 86. Keletindia. vagyis a hazánkban csakis még a bakonyi Somhegyen eljöv. et Borb. papaver argemone und anderer sich durcli jenes erklaren lasst. egyl. molyok . a szárölel gyapor. VII. 1 15. a Rubus populifolius Sabr. hogy e fajokra nálunk is elbb-utóbb rá fognak találni.mint a Galisonga parviflora nyugatról keletre vándoroltak. : : : : : — — 46 Sabransky : Oesterr. évf. 123 — 126. és orv. a Rubus nigroviridis.. Comitafes. a Rubus brachytrichus Sabr.) s így aztán tovább terjed Buda. a Rubus macrocladus. Lengyelország. Zeitschrift 1884. früher oder spáter auch in dem eigentlichen Presburger Comitate aufgefunden verdén. term. 612. 10.. 281. múlt század végén már Spanyol. V. 47 A Kis-Kárpátokban a Pozsony vidékén tenyész hamvasszeder növények közt új fajok és alfajok ismeretesek. 45 — már elkerültek nálunk a hamburgi hegyek növényei közül a Lactura sagittata. dass diese írja Schiller dr. a dombi és gyászoló szegf.És Verzeichniss der bisher nur am rechten Marchufer. (Cavanilles Icones A : Tab. 45 Ich vermuthe namlich mit grosser Bestimmtheit. nicht aber im Gebiete der kleinen Karpathen aufgefundenen Pfanzen . 48 Ilyen új fajok a Rubus dryades S. sowie das Vorkommen von conringia. (M. melyen a természetbarát üdítbb és zavartalanabb örömöket élvezhetne. és a Rubus dolomiticus Hol. Ha vannak továbbá. és orv. bot. Nieder-Oesterr. miközben érzékeit a bájos növényvilág zamatos. és orv. pflanzengeografisch aber nicht von unserem Gebiete getrennt werden können. Uj évf. közi. és 190—194. term. f. májusban virágzó s júliusban gyümölcsét érlel szárölel gyaporra. í. 1. 41. évf. h.. a gyökeredz csalán. (Sabransky Henrik Ueber eine neue Brombeere (R. 134-135.

Szerdahely vidékén egévan. Szétszórtan. a sápadt kosborra.. Hierochla borealis R. évf. Vereins f. Helvella monachella Fries. a hegyi tavorjára. Gentiana pneumonanthe L... Sonchus palustris L. stb. Naturkunde zu Presburg. 63. S. Erucastrum inodorum R. Közzétéve a Skofitztól Ein Ausfug szerkesztett Oesterr. a szigetségen... Ruscus hypoglossum. 55 Fels részei a szigetnek gyakori kiöntéseknek lévén kitéve....) 58 Lathyrus palustris L. stb. 1857. Carlina acaulis L. Solidago Canadensis R. Ztg... (Term. : — : — : — . Potentilla álba stb. She" rardia arvensis L. Papaver argenione. 57 Ilyenek egyebek közt Diplopappus annuus R. 24.. Filago arvensis L. 52 53. Clematis integrifola. d. botan. II.. az élesmosó fenyérre. Clararia ancrea Pers.. a selymes sertecsékre stb. 441. s növény Várkony. a lapályok szélein Euphorbia lncida W. 11 ternyére. II. .) J%H Borbás: Tipha minima (Fnk) Budapest határában. Peziza calycina Fries. mocsaras tavakban Hottonia palustris L... Itt áradásnak ki nem tett lápföld van. 1856) bi Ilyenek Althaea paliida. a vetés közt. Ranunculus lingva L. XVIII. 1885. 158.. Anthericum ramosum L. 53 54.. és Hydrocharis morsus ranae Ii. Lactuca saligna L. Számos a süpped talaj veszedelmét a buja növényzet takarja. — évf.. az oroszok hurezolták marhaétekül Somorjába. a kövi ternye. 226. K. Közzétéve ugyancsak az Oesterr. Bs. Solanum dulcamara. de még minden évben megjelennek az Epipactis latifolia AH.. Thalictrum fiavum L. pest vidékére is. a Selaginella helvetica Rab. Árum mac-ulatum L. kúpjaival oly szép látványul szolgáló Wetterlin fleg növényzeti sajátosságainál fogva fölötte figyelemre méltó. Galeopsis versicolor Curt. más növényjellege virul e helyütt. az Ornithogalum nutans L. Senecio paludosus L. metyek aztán nemsokára újból eltnnek.. 23 55 Megismertette Resely Mihály somorjai plébános Zur Flóra der Insel Schütt in Ungarn' Közzétéve az Oesterr. XVIl. Chaturus marrubiastrum Rebb. 58 Innen származott valószínleg Buda. mert valósággal növényválasztóul tekinthet. auricomus L.. Sideritis montana stb. Szentgyörgynél stb. 50 Jurinea mollis Cassin. 580. Filago germanica L.. és u. 81 rátalálunk keleti oldalán pedig Losoncznál. 53 Ilyenek a Ranunculus illyricus. I. Impatiens nole nie tangere L.. 51 Verhandl. Inula dyssenterica L. Gnaphalium luteo album L. tud. Isatis tinctoria L. idegen növényfajok jelennek itt meg. a Ruscus hypoglossumra. o. 50 De odább a Kis-Kárpátok lánezolatában a Yiszoka is sok növény sajátosságot mutat. Naturk. sz. Salvia glutinosa L. Helvella fastigiata Krumb.. Más vándorló növények azonban állandósulnak. 66 Valóságos növényvándorlás színhelye e vidék. Brancsik K. Ver. bot. a kopasz csipkepittyre.. míglen a földtagosítás vagy egyéb küls alakulások tönkre nem teszik. Bupleurum rotundifolium L. A szerb tövist. f. a szigetek rétéin. ugyancsak elsorolva Krzischnél i. 52 A vármegye határán álló.. 1856.. Xeranthemum annuum. : — : 148—150. a mennyiben az egyes vadon tenyész északi növényfajokat föltartóztatja a déli irányban való elnyomulásukban 53 s viszont a nagyszombatvidéki flórának egyes képviselit nem engedi északra elre hatolniok. auf den Thebner-Kobel. : • . botanische Zeitschrift 1853. Platanthera bifolia Rich. 62 Eine botanische Excursion auf die Visoka. a szigetek görélyeiben. Nonnea lutea R. (Term. 1857. mely az oroszvári Dimaágban s a Csallóközben kerül el. Kis-Kárpátok a pompás estike. Xantium spinosum L. XII..Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai.. Inula oculus Christi Lat. 1886.. a kék szádorra. Az szen alsó Csallóköznek Deresika.. Anthemis tinctoria L. Filago montana L.. az Allium ursinum L.. Azonkív. R. III. Plantago maritima L Ati-iplex nitens Rebent. nedves réteken a Herniaria glabra L. K. h.: Presb. II. Typha minima Hopp. tud. Malva moschata.. Inula germanica L. Spergella nodosa. Spiraea salicifolia. a körtvélyesi hajóállomásnál félholdnyi területen honosultak meg s az egész szigeten másutt sehol sem láthatók... XVII. 57 Egyes fajok: A saram europaeum L. Gerardi Jacq. Chlora perfoliata L.. . Rumex maritimus L. Ez utóbbi gyékényféle növény. Sparganium ramosum Huds. 51 Sajátosnak kell mondanunk a Csallóköz növényzetét is. Bupl.. Gnaphalium uliginosum L.... Ein Ausfug auf den Thebner-Kobel bei Presburg. Lychnis floscuculi L. Micropus erectus L Plantago arenaria W. közi. 52 53. a Hippopháe rhamnoides L. 58 Amott Schneller. 410 412.. a széleslevel csengetyke. : 52 Krzisch F. közi.. emitt Resely találták.. Ztg. zu Presburg 1857. Bazinnál. 59 50 Dietl F. Talajában virul a fürtös kötör. árkokban Succisa pratensis Mönch.: a nedves réteken Gratiola officinalis. A a ritkaságszámba men nyelves pérára (nyelves csodabogyóra). Andropogon gryllus L. a tollas szegfre. ljön itt továbbá Thysselinum palustre Hofí'm. A. Cirsium canum M. B. a Parmelia pulchella Wallr. Zeitschrift 1862. Körtvélyesnél. a bérezi perjére. mind elsorolva Krzischnél Der Wetterlin in den kleinen Karpathen (Verhandlungen d. Zeitschrift 1867. évf. I. a kövér daravirág. Somorjánál jelennek meg. Közzétéve a Pr.

fimbristylis-. másképp gyapjúfü (flores Verbasci) romhalmazokon. . Annál érdekesebbek lichenologiai tekintetben a Kis-Kárpátok délkeleti lejtin viruló szlk. tud. a tüdfü.. úgy faj-. A Búr-erdben találjuk a sárga gyopárt és a nyúlánk lellonyt. a kési szegf. A kis ezerjófü (Herba centaurii minorist. cladium-. községekben. A Sárban fleg a félfüvek (cyperaceák) családjába tartozó növények. moszatok és harasztok.és scirpus-fajok tenyésznek. term. m. illetve forma. scirpus-. I. Caloplaca vitellina. (ritkábban sulphurea). míg a Közép-Európában tenyész rhynhospora-. Lecanora saxicola. A zuzmók. útszéleken. agyagos talajon gyakori. 45 46. moszatok. máj. a ziliz (herba Althaeae) nedves erdkben és réteken. másképp vadpézsma (flores Cyani). Ezek közt van 51 új faj és 9 új varietas. mint az iparban és háztartásban hasznos. Síkvidéki erdségekben sem jut dúsabb kifejldéshez. A mérges. Ezek a vármegye hegyein. eriophorum-. et rotundifolia) fordul el Frév. különösen szárazabb. 61 E félfüvekrl Csáder Károly értekezett a pozsonyi orv. Képviselve csupán a hegylejtkön és hegycsúcsokon van. 62 így temérdek sok papsajt-mályva (Malva vulg. termelésérl és azokkal való kereskedésrl. mely úgy a gyógyszertárban. Physcia caesia. II. 13.). badia. réteken és szántóföldeken közönséges. ugyancsak nagy mennyiségben gyjthet a gabona közt. másképp pünkösdi rózsa (flores Paeoniae officinalis) a házi kertekben igen gyakori az ökörfarkkóró. szliben s szántóföldei szélem. : — : . Rhizocarpon geographicum és distinctum.és kobresia. gyakori az orvosi pemet és fehér pemet (herba Marabu) homokos földeken gyakori a keskeny útif (herba Plantaginis lanceolatae) réteken mindenütt található. utak mentén és erdtisztásokon található a lókörmü szattyú (fólia Farfarae) nedves. kétszázötvenegy fajjal. mocsaras lapály is nagyon érdekes mocsár. romhalmazokon és kavicsos helyeken a 'búzavirág. III. Ilyen egyebek között a nagyon mérges maszlagos nadragulya (Atropa belladonna L. nem mvelt s vad földeken. Zuzmók. 60 A.és gyógynövények. A szentgyörgyi Súr-erd fatörzsein csak gyorsnövés zúzmófajok tenyésznek.. milyen a csemege súlyom. melyek azonban e ezélra alig értékesíttetnek. Általános jellege egyezik a dombvidékével és a hegyi erdkultnrségével. cinerea. az üröm (herba Absinthii) egyes vidékeken. a zúzmóflóra tenyészésére nem alkalmas. 00 : A i. a henye boroszlán. a zsálya (fólia Salviae officinalis) kertekben jelentkezik. különösen a Duna árterületein igen gyakori a zsurló (herba Eguiseti arvensis). Amon Gyula A gyógynövények gyjtésérl. másképp galnafü (herba Pulmonariae officinalis) erdkben és nedves helyeken gyakori a szentháromság violája (herba Yiolae . subcarnea. . kivált a earex. a fehér liliom (flores Lilii albi) nálunk kertekben szapora az orvosi lazsál. 25. mint egyedmennyiségre nézve nagyon alárendelten mutatkoznak. Kiadja a pozsonyi kerületi kereskedelmi és iparkamara. k L3. Zeitschrift 1867. Gcorgen Ázonk. Az ezekben lev ktorlaszokon rendkívül dús zúzmóflóra honosult meg f 3 melegebb színhangulatot adva a phanerogamoktól csak kevéssé ellepett vagy és szántóföldül. Malva sylvestris L. . Resely Oesterr. 01 A Feketevíz és a Dunaág mocsarai ugyancsak számos és érdekes növényfajjal tarkítják a talaj fölületét. 1L> Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. zúzmóflóra eddigelé ismeretes nemei 73. Lecidea fuseoatra. ' növényeket egyenként fölsorolja Kornkuber Das Moor „Schur" bei St. Püspöki stb. Még szaporábbak a gyógynövények. melyek társas állapotban jelentkeznek és a tzeg képzdéséhez jelentékenyen hozzájárulnak. harasztok. . Verhavdl. 03 Parmelia prolixa. 19-iki ülésében. a beléndek (fólia Hyoseyami nigri) szintén gyakori. évf. f.félék nálunk ismeretlenek. Ver. erdiben. d. melybl a Kis-Kárpátok kiemelkednek. clyna. szigetein. glaucoma. 1. vetéseiben. Mérges növényekben sem szegény Pozsony vármegye. Szunyogdi. zu Presburg 1856. kerítések és bokrok mellett tenyésznek. Diploschistes seruposus. Pozsony. dombos. Ezzel szemben a kryptogam növények. egyesület 1856. tricoloris) A A valamint rétül szolgáló síkvidék. XVII.és fövénykedveld dicsekszik. (L.és carextélék jönnek el. . schoenus-. f . rétéin. a sólymos baka. cleocharis. srn . bokros helyeken igen nagy mennyiségben szedhet a mákfü vagy czitromfü (fólia Melissae) kertekben gyakori. mely a vármegye hegyes vidékein igen nagy mennyiségben fordul el. subfusca. bot. platycarpa és crustulata. Natúrk. 33. Erythraea centaurium) igen gyakori réteken a mesei székfü (flores Camomillae vulgáris) igen nagy mennyiségben található mezkön. . a Azonban növényfajokkal jobbára a cvperus-. félfüvek fajaiból másfelé is.1 62 L.

sziklás szlterületeken tenyésznek s részint a májmohok (hepaticae). hegyi A patakokban köveken. hirta. Moose der Presb. 84. Dictionnaire des scienses médicales V. Modornál a Cetraria cueullata. (Die Flechten. hegyvidéken a paizsripacs-félékbl a Psoroma lentigerum Web. dr. 230. 31—33. sziklákon. mocsarakban. fleg északi oldalukon. 43—73. Kornhuber A. közlemények 1869. Az eddig ismertek A 64 65 Cladonia sylvatica. VII.) 72 Bolla u. vízi növényeken. 121 125. köves utakon. protococcus. VIII. Garovaglii. 71 mohok. tzegrétegeken. (Közzétéve a Math. mohok (muscineae) és harasztok (filices) közül az srn képviselvék kútcsövekben. V. 19 73. 1899. Algen u. sphaerozyga. zu Presb. allogonium. A bükk-. Ver.és 210 lombmoh ismeretes Pozsony környékérl. 65 Az ugyanezen magasságban lev gyümölcskertek alma. draparnaldia. ugarföldeken és útszéleken. a gesztenyefákon elszeretettel a Buellia myriocarpa. 11. 52. Posonii 1830. Flóra. és u. o. 191 93. Usnea tölgyeken elszeretettel jelentkeznek Pertusaria amara és Bacidia rubellá. nitella és chara-faj okhoz tartoznak. következ elerd-regióban lev terméketlen területen kivált a cladoniák faja. Somorja mellett az isiandi vértecs (cetraria) a pozs. 70 egészen fölött A szlk elsk A moszatok (algák). nedves vagy mocsaras helyeken.. ezek az edénynyalábjaik tökéletessége miatt az scsúcsnöv növények és a zuzmók közé helyezend. spirogyra.) Pozsony mellett van említve. Naturk. Die Moose der Presburger Flóra. Konyhánál a Thamnolia vermicularis jelentkezik. kris-. T. zygnema. szil-. Kérgükön csak a Bnellia myriocarpia és Schaereri tenyésznek. 1860—1861. dús zúzmónövényzetet mutatnak. (Zur Flechtenflora des Presburger Komitates. közzétéve a Verhandl. fejérnyárfákon más-más fajok honosak. A begykúpokat borító terjedelmes lomberdkben máigazdag zúzmó-világ virul. Pertusaria communnis. Lexicon VIII. Peltidea aphthosa csaknem az egyedüliek. saxatilis. 64 az ugyanott lev nagy ktnskókon pedig még jellegzetesb zúzmófióra tenyészik. hárs-.1 cím értekezésében e vármegye zúzmóviránya közül csak a csbibircs-félékbl a Cladoniacea fhnbriata L. 69 Megjegyezzük még. tud. közlemények XII. 69 Lecania Nylanderiana és Verrucaria nigrescens. Sphyridium byssoides. 1. za Presb. aipolia. 478—79. Algen u. vízárkokban. így Hedwig nemcsak a tudományos bryologia megalapítója. gyümölcsfákon és kopár. 68 Peltigera horizontalis és polydactyla. (Verhandl. saxatilis. k. conferva. Parmelia prolixa. 68 Városokban és helységekben a régi falak és kerítések. deutsche Biographie XI. Die Flechten. gnájsz. 16—30. olivacea. Ezt az elszóban maga Lximnitzer is nagy köszönettel kiemeli. clorophaea. argopholis és Diploschistes scruposus. nostoc. 72 Eddig 54 máj. közi. Lecanora saxatilis. tölgy-. pungens.) Ugyan pedig fejlesztette Zahlbruckner A. (Flóra Posoniensis. de szaporodási mszereik tekintetébl a phanerogamokhoz. egyesület közleményeiben 1892 1893. nádfedeleken. és 1861. a mohok Linnéje. rangiferina.és körtefáin a jellegzetes flóra azonképpen gazdag szaporaságban látható. Azonkív. X. Somorja vidékérl a paizsárfélékbl az odroncz (Diplotomma populorurn Mass. 84. 73 A mohok részben elszámlálvák Lumnitzernek 1791-ben megjelent Flóra Posoniensis czím Lipcsében megjelent mvében az e mben fölsorolt mohokat Hedwig János dr. 1860. Vereins f. Lecidea parasema. Alig. határozta meg. Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. és term.). 131. 25 31. hydrodictyon." addig az elerdk fenyin a zuzmó -tény észét vajmi szegény. Physcia caesia. Az ercltalaj azonban a lehullott vastag lombréteg miatt a zúzmófióra tenyészésére alkalmatlan. 66 Physcia ciliaris. Moore der Presburger Flóra Közzétéve a Verhandl. Akad. kisebb hegyi vizekben vagy puszta.és csillámpala ktömegeknek. hanem egyszersmind az els hazai helyi mohílóra szerzje is. der Xaturk. . palmella. A — . o. részint a kifejlettebb száruknál s leveleiknél fogva magasabb rangú lombmohok (musci frondosi) rendjébl valók. állóvizekben. (Flóra Posoniensis. Fejlesztette e tanulmányokat Bolla J. 1. 48. részben 13 csupasz gránit-. : — — : : m . az ulvina. Parmelia caperata. Budapest 1884. 67 Lecanora subfusca. a Viszokán a Solorina erocea. Phiscia stellaris. d. XX. botrydium. 1888.). (Adatok Magyarhon ztlzmóvirányához) közzétéve a M. hegyi erdségekben. hogy az alhavasi és havasi formák Modor közelében mutatkoznak. napos helyeken. által kiadott Math. cinerea. Az egész kinyomatását is maga gondozta. badia.) Ugyan Néhány új gombafaj Pozsony környékérl. "Wurzbach Biogr. úgy hogy itt csak kevés fajra találhatni. d. V. 70 A pozsonyvármegyei zuzmókat elször Lumnitzer István tanulmányozta. (Demeter Károly: Term.) 71 Bolla J. kiszárított mocsarak iszapján. agyagos talajon. 59. tenella. Lipsiae 1791. 66 Míg az elerdk tölgyeinek s a gyümölcskertek nemes gesztenyefáinak törzseit és ágait a zuzmók dúsan ellepik. tiliacea. és term. jávor-. érdekes változatot hozva a zúzmóvirányba. az edényes spóra-növényeknél közelebbi rokonságban álló növények ugyancsak állóvizekben. Késbben Endlicher István. 33—39.) Hazsliuszky F.) Leginkább (47. A magyar birodalom zúzmóflórája. közzétéve a pozsonyi orvosi természettud. — : — : . V. évf. 73 Súrban tenyész oscillaria.

. melyeket sokáig csakis Pozsony vármegye és az oroszországi Kazán területérl a Volga78 Más fajok eddig csak Olasz.. Ugyan: A pozs. . 1478 faj sphaerotheca giganthiascus és a bollas urtica a kertekben és réteken. bot. in Wien d. 67. — — — — _. .14 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai.) A srn I... Ilyenek az Aspidium heleopteris Borkh... mely élsdi gomba a pozs. discomyceteae tuberaceae. . II. sz. Verhandl.. közzétéve az Oesterr. Beitráge zur Cryptogamenflora des Pressburger Comitates. 7 . . II. mely a pozs.. .. évf. sz.. 1884—86._. 75—76. 75 14._ . hyphomyceteae hasadó gombák 78 t*íi .. Ez Pozsonyban gyakori i. Ugyan Pressburg.... F. (Lagerheim: Oesterr. zu Presbur"' 1857.. 1866. . .. .... az Aspidium filix crenatum Milde és az Athyrium filix femina (L... bot. term.. és orv.... term. Gesell. pyrenomyceteae ! hypocreaceae . Baumler: Pozs. ramularia pratensis 207. . sziklafalakon teremnek s díszes Leveleikkel tnnek föl. a septoria Holubyi. „ . fölötte érdekes növénytörténeti adalékokul tekintegyike-másika éppen e vármegye területérl lett elször 82 Mások meg szaporították a fajok számát. mely a pozsonyi Malomvölgyben gyakori.. Vannak közöttük egyes érdekes fajok. a harasztok közi az Aspidium filix mas Sw. 228 122 2 „ „ . sz. 1858.. Mycologisches aus és orv... (Baumler: Mycologisches aus Prcsburg.. 5... 4b nem... 171—173.. ... Baumler J.... közi. Ver. ... 221—327. „ Ilyenek a Súr-erd szélén tenyész 444 nem.. . 81 úgy hogy az e vármegyében kertekben... 77 Ezek között vannak olyanok. 1884—86. . a cryptosporium lunulatum. réteken és dentatum Döll. 81 A leptosphaeria eryngii H.. .. 66—122... — — — — — — — — — — — — — . bydnaceae. árkokban. a diplodia Rehmii Baumler. mely a pozsonyi vaskút körül lev vizes árkokban terem. VII.. eg'yl.. Ugyan Myco289—291. sz. Oesterr. 11. közi.^ g 2 Ilyenek a puccinia liliacearum Duby nev Szentgyörgynél és Pozsonynál eljöv gomba (Hazslinszky: Elmunkálatok. 25—90. — . és 96—99. melyek a pozsonyi Zerge-hegyen fordulnak el. 233. .. f. II. bot. f.: Die Moosflora von Pressburg in Ungarn. logische Notizen. 79 Bajorországból és Észak-Itáliából 80 ismét vagy ismeretesek. 10 12 7 19 10 48 10 8 .. ból voltak mások a Provence-bl.. . 46 49. so Baumler cladosporium aecidiicolum Th. mely a pozs. 42 . és orv. d. Zeitschrift 1889.. . f. A. bot. . h.. temetben.. „ „ . nálunk is eljön. h._ - .... 96. . ... 46 12 . VI r.. E munkát többszörös tévedései következtében Hazslinszky Kornhuber : : 75 — — : : : 1890. cgyl. 7 3 ... ... Zeitschrift 1884. moesárhelyeken. hartyagombak hymenomyceteae hasas gombák . multimas (L.... Westungam (Verh. Naturk. — : 1880. a diplodieha faginea Baumler. 74 1..) : Elmunkálatok Magyarhon gombavir anyához czím mvében figyelmen kívül hagyta. nyálkás gombák myxomyceteae sphaeropsideae . Ver. A gombák. evang.. E gombák Ver. ___ .) Továbbá a puccinia (micropuccinia) Baumleri./ \ I polyporaceae e_.... schizomyceteae monadineae 23 52 70 2 . 116. Azonkív. . Die Pilze der Presburger Flóra.. — — — .. .. . 43 71. .. ligetekben eljöv gombák hetk. gasteromyceteae f ^ hypodermae uretinaceae .. „ . 1. \ dothideaceae ..... S..és Angolországpartról ismert a tudós világ. közzétéve az Oesterr. a A i..) Ezeken kívül a septoria Posoniensis Baumler. Beitráge zur Moosflora von Niederoesterreich u.. . IX._. . 3 . term. patakok mentében. der zool.. mi mindenesetre túlszigorú eljárás volt. Naturk. XL.. közi. moszatok közt kiválóan említend a Hypnum scorpioides L. 98 1.. hegyi liget közelében. óvf. B. ^ . XXXIV. botanische Zeitschrift 1884. i I .. „ „ „ . A.__ . 74 harasztok fák tövében. ligetben is elojon.. Közzétéve a Verhandl. 73. . d. zu Presb... 45. 237 84 22 36 27 23 129 29 46 32 166 22 15 5 faj „ . közzétéve a Hedwigia 1885. Naturk.. Baumler Bolla gyjteményét és közléseit sokszor idézi. .... Schiller 70 Bolla J. A területén eddig talált 44é nembl s 1478 fajból állanak.. VI. . VI. XXXIX....) 83 Ilyen a phyllosticta Zahlbrukneri. .. évf. évf.. . melyek flóránkban ezeltt ismeretlenek voltak. . zu Presb. 236. 401.) Roth e.... Baumler J.. 1887—91. 1. 1. . mely a Zergehegyen. Baumler : \i r* ans 79 A 1... . . .... lophiostomaceae hysteriaceae . III. — . XXXIV. . ... bot. XXXIV... 1887—91. Közzétéve a Pozs. . a septoria alliicola Baumler. Zeitschrift 1890. / agaricineae . ustilaginaceae- phycomyceteae perisporiaceae— sphericeae . . .. ___ . Zeitschrift 1884. Baumler í...) Gombák. 15 175 3 ^ „ . Gombák tekintetében kevés vármegyét ismerünk oly 76 gombák alaposan mint Pozsony vármegyét. 33.. hydnacea thelep horeae clavariaceae . h. . .. 83 ismeretes Magyarországban. . közzétéve az Oesterr. 101—112. „ . Förster J.. sz... évf. .. 9 75 3 ...

i. 1) A diplodia Beckii.. Mörner — — . a scorodonius mint jó levesgomba ismeretes pholiota mutabilis Quel. és igen gyakori. a szép vörös húsú boletus chrysenteron Bull. 164 s ezek nyomán Baumler Beitrage Nr. 85 Nem kevésbbé jó evésre és tenyésztésre a kucsmagombák közül a morchella esculenta (L. Az ehet gombák tápláló értékérl czím czikket a Term. és Sch. köd. avagy a téli (tuber brumala).. a russiüa virescens Fr.. niely a pozs. nagy bibircsekkel behintett.. tápértékük egységes számmal ki nem fejezhet. és a cseh kucsmagomba.. csiperkegomba. A fatörzsökön a fenyerdkben szaporán növ lactarius deliciosus Fr. mint jó levesgomba. mely Szentgyörgy vidékén gyakori s jó ízénél fogva igen kedvelt konyhagomba a nagyon gyakori boletus bovinus L. XXVII. 393.. száraz anyagra számítva ki. tud. o.. míg a lombfákon. 1880. 328. Endlicher Flóra Pos. A különböz gombák nitrogén-tartalma. 396. ezt Sabransky H. 84 Ilyenek a szín. Tudvalev. nitrogén-tartalma 819°. közi.. melyet ugyan a pozsonyi szalma-kunyhónál talált. közi. évf. srn . 1887.. szentgyörgyi. XVIII. . 1886. Zeitschrift 1884. 256 259. 1280. a pozsonyi piaczon rendesen találhatók. Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. — — : — vizsgálatai szerint a vármegyénkben is képviselt Lycoperdon bovista Fr. (Oesterr. Nr. a boletus scaber Bull. (Oesterr bot.) Pers. melyet gazdag és a feny-erdkben növ boletus granulatus L. 87 E feketebarna felület.. melyek gátat vetnek annak. mely a pozs. utóbb éréskor agyagsárga. : : : : . a polyporus ovinus Fr -é csak 1'80 %. 15 eddig ismert fajok közt vannak jó tápszerül szolgálók is. 87 Lumnitzer Flóra Pos. 138 143. . Továbbá a puccinia Báumleri Lagerheim. mely fenyfa-erdeinkbl vándorol a piaczra. 1375. szegény kiválóan szeret továbbá a boletus luteus Lit. legelkön s kertekben eljöv agaricus arvensis Scháff. Nr. a legjobban tenyészthet gombák közé tartozik. récsei Az erdeinkben igen gyakori marasmius és a zergehegyi erdségekbl.. nagyon változó lévén.. igen gyakori jelenségek az itteni piaczokon. 86 Mindkett homokos talajban Az ehet gombák egyik legfinomabb faja a szarvasgombák között a nyári szarvasgomba (tuber aestivum). 221 222 továbbá Kemény Mór: Az ennivaló gombákról czím czikkét a Term. közi. az erdeinkben színre és formára változatosan jelentkez boletus edulis Bull. szintén nem ritkák piaczunkon. 84 A gombák tápértékét illetleg 1. melyet a pozsonyi Kálvária-hegyen szednek a konyha számára.) A Lumnitzer által fölfedezett marasmus carpathicus K. XIX. kötetébl közölt czikket a Term tud. A cantharellus cibarius Fr. és azonkív. agaricus campestris L. hözl. milyen a fagus-törzsökön növ fomes fomentarius Fr.. az armillaria mellea Quel. srn . 1895. a hegyi erdkben növ russula alutacea Fr. o. XVIII..) Továbbá a phyllosticta stomacola. 17ü.. XX. Zeitschrift 1889. a mennyiben e kártékony rovarok s ezek álczái közt valóságos epidémiákat okoznak. szép példányokban szobadíszekül s consolokul használtatik. Vannak aztán a gombák között jó taplógombák is. hogy oly veszedelmes rovarok. környéki thujákon élsköd lapos tetvek hulláin jön el. melyet Báumler a pozsonyi Malomvölgyben.. bot. mindannyi keresett gomba s piaczunkon megszerezhet hasonlóan a boletus satanas L. melyekhez Az srn . A collybia esculenta Quel. XXXIX. méltán viselhette volna fölfedezje nevét. tud. Zeitschrift 1889. és az agaricus campester L.. h. a boletus subtomentosus. rufum) szarvasgombánál. hogy a növényi rovarpusztítók a gombák nagy csoportjából kerülnek ki. 289. meg a vörös (tuber griseum v. a polyporus frondosus Fr. st világosbarna húsú gomba szaga és íze ugyan kevésbbé zamatos a fekete (tuber melanosporum). keresett és tenyész pleurotus ostreatus Quel. A puccinia smyrnii Biv. fedezte fel a dévényi Nagytetn. mely gyakori a Csallóközben. (Oesterr. mindazonáltal kell elkészítés mellett mégis jól élvezhet. melyek kerülnek a piaczra. 393—396 a Bikfalvy Károly által a Zeitschrift für physiologische Chemie X. E parányi organizmusok tehát mintegy az élet és halál kapui. a gyönyör rhodobryum roseum s gazdag pkanerogama-virány társaságában fedezett föl s Lagerheim tanár meghatározott.. a polyporus ovinus Sch. XXXIX. XVIII. Kramererdben. a russula vesca Fr. Az utóbbi. 8« Schilberszky u. különösen fzeken növ fomes igniarius Fr... elbb fehér.és formagazdag hydnum repandum L. melyet ugyancsak Biiumler a pozsonyi Kramererdei úton talált. a verticillium apkidis. tud. 85 Schilberszky Az ehet gombák tenyésztésérl. Schilberszky Károly az ehet gombák tenyésztésérl szóló czikkét a Term. bot. tud. a russula aurata Fr. közzétéve a Term. a elitopilus prunulus Quel.. 1886. melanconium pallescens. A champignon név alatt réteken. . melyet Baumler a pozsonyi ligetben és a gloeosporium pruinosum. a boletus regius Kromb. a morchella jelentkezik dunai ligeteinkben bohemica Krumhholz. tömegesen kerül oda a modori. a polyporus confluens A. a csiperke-gombáé (agarius campestris L ) 7 38 u o.

Fleg pedig Klein Gyula: A sóskafa. közi. ö. III. 94 Istvánffy Gyula A rovaröl gombák és az apáczahernyó. o. 102 u. 104 a tilletia tritici. tud. io* U. XXV. 1883. 532. P2 a fenyerdket rontó noctua piniperda és a a gastropacha pini hernyóit. (Baumler: Beitráge 1402. h.) 107 a búzát. tud. 1870. erdei vagy gazdasági növényzetnek. hogy a tkék már minden levelüket elvesztették. Tömérdek áldozatot szed e gombafaj a bogarak seregébl is. Azonk. 106 a tilletia laevis (Kühn) 10 ° és a puccinia a pozsonyi Karst. valamint más bogárféléket is pusztítják. i° 6 Báumler: Beitráge 541. mely a az entomophthora Tipulae Fresen 91 a házi legyeket s a szúnyogokat/ Továbbá tudjuk. et Curt. közi. Ortvay Pozsony vármegye állatvilága I. sz. sem pusztító állat nem számmal el ne szaporodjanak. XXIII. i. különösen [saria-félék hathatósan pusztítják a cserebogarak pajorjait. 73. II. 320. II. 88 Ilyen gombák többszörösen rovarölk (entomoplithoraceae) képyiselvék e vármegye gombái között is. tud. 1891-ben a pozsonyi szlhatárt már annyira ellepte ez élsdi. Persze a selyemhernyók (bombyx móri) is szenvednek tle. 497. 461. sz. i°5 U. közi. 1871. melyek a kerti.) a szlket. Term. A nev : : V. 1. sz. sz. közzétéve a Term. közi. tud. o.. II. 1576-ban aug. Dapsy László Ragálygombák a rovarokban. 95 a peronospera parasitica tönkre teszi kérteinkben a kereskedelmi növényeket. közi. sz. XV. 272—277. botrytis Bassiana a szöv-lepkék ellensége. II.) De Bary 97 a burgonyát 98 a paradicsomot. 108 Figyelemre méltó azonban. tud. - 1 (i Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. 111. 206. családjából ilyen az empusa muscae (Fr. Báumler h. h. : Beitráge 509. Ragálygombák a rovarokban. tud. 461. 100 az ustilago hypodytes a triticum repens-t. 1879. sz. 99 a plasmopara viticola (Berk. 1871. 1891. : Az erjedés és az új gombaelmélet. eordyceps nlitaris L. Búza János: Kultivált növényeink betegségei. i°3 U.) ioi Bamler i. v. 109 Maga a rozsda azonban történelmileg is konstatált. III. Beitráge 502. sz. közi. Az aecidium spóráiból ugyanis a gabonanövényeken az uredo és a puccinia graminis fejldik. 101 az ustilago Ischaemi az andropogon Ischaemum virágait. 548—549. 99 A paradicsomfa-alma egy újabb betegségérl. Ö.) Cohn. Szontágh Miklós Páter Béla 341. tud. tud. A . A kártékony rovarok irtásáról élsdi gombákkal. a pozsonyi Kálvária-hegyen növ fölötte mérges amanita mappa Fr. hogy éppen Pozsony vármegyében is a rozsda érintetlenül hagy bizonyos búzafajtákat. mint a Viktória-búzát és a tariska vagyis bajusztalan búzát. 1871. 495. : 97 98 Baumler 207. 93 : — : 95 96 Baumler U. A peronospora i-alotheca tönkre teszi az asperula odorata leveleit. 529. sz. közi. 1176 : Szontágh Miklós Az erjedés és az új gombaelmélet. hogy az entomophthora-gombák és hernyókat pusztítja. közzétéve a Term. tud. o. közi. o. tud. 1870. közi. T. legveszedelmesebb ellendlben. sz. 517. : sz. i° 9 L. sz. i°8 Szontágh Miklós: Az erjedés és az új gombaelmélet. 1870. i.. 9 * Ezen hasznos gombák mellett vannak azonban veszedelmes és kártéveszedelmesek közé számítjuk a mérges fajokat. tud. avagy gyümölcsfáinknak ártanak. 543. 207. milyenek kony fajok is. 90 a phytophthora infestans (Mont. megjel. Azonkív. sz. közi 1870. Term. Ez utóbbi teszi gabonaféléink rozsdabetegségét. 88 89 Term. graminis (Pers. . 530. 93 Gombák. 1. 09 nev penész. 514 közzétéve a Term. túlnagy helyeken való lappangásuk miatt sem ember. i° 7 Báumler Beitráge 612. sz. Term. a 1885. Nálunk már 1882-ben észlelték a Steuergrund észlelték. 1873. Term.és a zabféléket.299—301. h. tud. azok muscardine nev betegségét okozva. 1893. o. czikkét: A rozsda eltérjedése hazánkban. 1890-ben Szentgyörgyön sége. közi. vagy A A A ó-ligeti útszéleken növ ugyancsak fölötte mérges inocybe rimosa kártékonyak közé sorozzuk azokat. közzétéve a Term. 1871. sz. : Szontágh Miklós Az erjedés és az új gomba-elmélet. melyek a rozsdabetegséget idézik el. 102 az ustilago maydis a kukoriczát 103 az ustilago segetum az árpa. 100 szlnek a peronospora vastatrix mellett legnagyobb. XVII. 536. közi. közzétéve a Term. 524. közzétéve a Term. 461 209. III. közzétéve a Term. Horváth Géza dr. Dapsy László 90 : 91 92 Báumler i. közzétéve a Term.és a gabonarozsda. tud. rejteti férhet. És ugyan: A gabonarozsda. közi. 49. : U o.

közi. közi 1875. sz. tud. tud. 441 43. o. 1886. 517. nyir. 114 a gloeosporium ampelophagum (Pass) ll5 a szlket 11B a gloeosporium ribes Mont. sz. 17 jelenti. közzét. 327. Ellenben a Súr terjedelmes. sz.és tölgyfa csak kivételesen . sz. kam. Gyönyör. Csallóköz is hajdan nagy tölgyek hordozója volt. a nyár-. XIII. Amaz az alma-ragyát. Sárf és Schweinsbach vidékén díszlik. sötét.949'01 tölgyerd fleg Cseklész. XVII. gyümölcsüket is károsítják. kris. sz. et Desm. És Magyar gazdaságtörténelmi szemle 1899. melyek rozsda alakjában nevezett gyümölcsfáinkat ellepve. melyben a hosszúnyel szilfa (Ulmus effüsa). vadalma. úgy hogy mellette a fehér gyertyán. U. mert a nagy ragyafoltok alatt a gj'ümölcs húsa megkövesedik és gyakran élvezhetetlenné válik. Berlin 1885. és 940. 122 Baumler: Beitrage 232. 1895. százados — : példányok szemlélhetk. tud közi. 11. 390. 617. 116 o. galagonya. a diófákat. 221. közzétéve a Term. tud. 127 Földes: Fels-Csallóköz árvédekezésének : tört. tölgyerdség a vármegyei területbl 22. És: R. az orvosi és ipari czélokra szolgáló. azt azon utóhajtások és törzsek bizonyítják. 1881. kásásabb marad. Vág lapályán nagyobbára a tölgyfa uralkodik. sz. Köztük leginkább a vörös vagy erdei bükkfa válik ki. vagyis alma. tl napsütéskor hulló esnek tulajdonított s ragya-esnek nevezett gyümölcsfa-betegséget 121 a fusicladium dendricum Wallr. Páter Béla: A házi gomba. i 20 Demeter Károly: Term. Ért. a ribiszkebokrokat. sz. 126 a Pálffy berezeg malaczkai uradalmának fenyveseiben gyönyör tölgyek. rezgnyárfa. vagyis fehérje-vegyületeit. bot. 851. körébl XV. 2 . 1895.(Alnus glutinosa) erdségbl áll. Centralblatt 1885. 324—25.és körtefáink azon betegségeit okozza. Zeitschrift J884. és 290. Az erdség. v. 121 Term. hárs. sz. 16. 123 okozzák.420. tud. XVIII. ö. XVIII. körte. 214. "8 Baumler: Beitrage 288'2. Fleg a körte-ragya káros. Harlig: Der áchte Hausschtcamm Merulius lacrymans Fr. tud. Term. 17.s a gyümölcsnek nemcsak küls szépségét. hanem bels jóságát. h. Továbbá a pueeinia pruni és az exoascns pruni Fuckel a szilvafákat. 1886. Term. sz. u3 a polyporus squamosus Fr. lí9 Baumler: Beitrage i. ízét is jelenmegragyásodott oldalon a gyümölcs keményebb és tékenyen csökkentik. 153. XIV. csaknem páratlanul álló bükk-erdség díszlik Borostyánk vidékén. azonkívül utak mentén a kis papsajton (malva rotundafolia). 113 Staub Móricz: Négy vándorló növény. 1. Magyarország Vármegyéi és Városai Pozsony vármegye. 1. 119 Ellepi a házak farészeit és tönkre teszi.364. mézgás égerfa. sötétvörös festanyagot adó 112 mályvaféle növényeket. XXVIF. XXXIV. Azonkív.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai.277-80 katasztrális holdat foglalnak el. 12 3 Baumler: Beitrage 233. a term. közi. VII. ö. 8. tölgy és feny csak elszórva mutatkozik. Azonkív. közi. míg a bükk s egyéb lomberd 80. 122 és a fusicladium pirinum Lib. közzétéve & Term. közi. 12-ikén Ferdinando San Maria de Specia Casa komáromi olasz alkapitány 110 hogy a Csallóközben ebben az évben a termést a rozsda teljesen tönkretette s e miatt a gabona kalásza mind üresen maradt. VI. Term. 126 mint a pozsonyi Duna-szigeteken is szemlélhetk. 1885. tud.és jávorfa. Botan. köt. Azonkív. Eljön nálunk a fehér mályván (althaea "5 U. a Term. 118 Óriási károkat okoz házainkban a hártyagombák egyik tagja: a házi gomba (merulius lacrymans Fries). mint 51. a mályvarózsát és ennek kérteinkben elforduló valamennyi rokonát. A A Erdség A A A A 110 Bécsi udv. ltár Hungarica 14. V. 117 az exoascus deformans Fuckel az szibaraczk-fákat. 1882. kk. de hogy régen a tölgynek nagyobb uralma volt. katasztrális holdat borít el. a hajtások hegyeinek elhalását és a rügyek leszáradását okozzák. 111 a puccinia malvacearum Mont. fa nitrogén-tartalmú anyagait. 112 Baumler: Beitrage 627. Baumler: Oesterr. XXVII. s. tud. Dubova. köt. . melyek úgy a Morva-lapály fenyerdségeiben. közi. 111 officinalis) és a mályvarózsán (althaea rosea) kérteinkben. 243. Az erdség 125 fafajai a hegyek közt többnyire lombosak. és a pleurotus puimonarius Fr. Lozornótól Miaváig nem kevesebb. 124 Der Xaturforscher VIII. melyeknek maradványai még a hatvanas években láthatók voltak. kris. 210—211. fölemésztve 120 köznépünka. 124 15. 967 holdnyi sr. tud. 114 Baumler: Beitrage 810. XXIII. 117 Horváth Géza: Új szlbetegség hazánkban. 1885. sz. 125 Bed Albert Magyarország erdségei. 127 Rengeteg fenyvesekre a Morva-lapályon találunk. emez pedig a körte-ragyát másképp körte-koszt. 941*52 katasztrális holdat. Prácsa. közi.

31. ükörke. égerfák. A Duna-szigeteken. E helyütt nádasok. kecskefz. A nagyszombati járásban Nagy-Szombatban az ötvenes években Siebenfreund János nagyszer gyümölcs. De gyakori a dió a lapályon is. kánya. zu Presb. Tkés. és orv.és ostormén-bangita.Amadé Emil gróf gyümölcsöse és faiskolája az Öregduna mellett. kajszinbaraczk és körte jól jövedelmez kiviteli czikkek. loncz. s a tkési sziget 16. sóska-borbolya. Vámosfalu. mint a pozsonyi díszligetben és a dunai szigeteken. Az Alsó-Csallóközben gyümölcstenyésztési telep. ugyanott Vitái Alajosnak nagy szakértelemmel és költséggel vezetett. f. ákáczok iszalagokkal beindázott áttörhetetlen srséget alkotnak. szül. 1857. Ezekbl jókora mennyiséget Német. som.és Fels-Diós nevüket. közi. . meg az Óliget. Molnár László. kris. Naüir- 130 131 Chernél: Pozs. III. L. széleit. de vidékén mégis rendkívül gyarapodott a gyümölcstermesztés. term. Esterházy Mihálj' gróf gyümölcsöse Tallóson szintén e kor alapítása." 8 A hegyes vidéken helyenként jól tenyészik a vad. A krisfa (Fraxinus excelsior L. vásárúti telepet a Vasárut és két pozsonyi társas káptalan birtokán néhai Urbanek Ferencz kanonok létesítette. Itt a sarj erdk nagyon különböz cserjékbl állanak mogyoró. Eperjes kivitelre is termesztenek almát s körtét a legnemesebb fajokból. Nagy. II. fájdalom. Doborgaz községek szigeteinek határain is igen elterjedt a gyümölcstermesztés.és fzfa-állományok virulnak szapora mennyiségben. II. szilva. naszpolya. Verhandl. Százados jegenyék. Bittó Lajos voltak a nemesebb alma. málna. Vereines f.) '. A hegyes vidéken tenyészik a dió. meg egyébfélékbl. Gyüfák és növények tekintetében Pozsony vármegye egyes vidékein a múlthoz képest örvendetes haladást szemlélhetni. mint Alsó. d. A A 128 Kornhuber: Das Moor „Schur" kunde zu Presb. Gazdasági novenyek. Ortvay: Pozsony város története II. d. Gazdasági növények. A gyümölcsfélék egész sorozata jól tenyészik és érik e vármegyében. II. szeder. 1858. cseresznye. Ver. ribiszke. Itt Molnár Zsigmond.és határaz özv. Naturk. Georgen. 1884—86. rezgnyárfák. körte. mandula. Napjainkban Kuffner Károly czukorgyáros ültette ki gyümölcsfákkal haszonbérelt birtokának út. ma már.és szederfa-ültetvényekkel adott jó példát szempczi járásban pedig Esterházy Mihály a gyümölcsfa-tenyésztknek. fzfák. hanem az egész környék példaként követett. melyek a kanyargós folyam ölel karjai között mutatkozik. Sárga és görög dinnyéirl meg éppen híres a Csallóköz. egres. Bittera családoknak a föloszlott Urbanek-féle faiskolából fölújított gyümölcsösei a legnemesebb alma-. 42. baraczk. diófajokat szolgáltatják. Vasárut. melynek szaporaságától kapták a vármegye egyes helységei. fekete bodza. A bsi telep Üchtritz. hamvas égerfa-. Ez utóbbiak híres téli gyümölcsök termhelyei. melyet nemcsak a községi közbirtokos társak.és Francziaországba visznek ki. berkenye. 69. kertészete Éberhardon. nevezetesen a szilva. a Czilchert Róberttl telepített gyümölcsös Gútoron és a Szmrtnik. 4. 32. 129 sima szilfa-. (Verhandl. Keszölcsés. Kürt. VI. varjútövis. körte-. névszerint az alma.) csak utóbbi idkben került a mocsárság szólén mívelés alá s itt rendkívül kedvez talajviszonyoknak örvend. st még a füge is. Takács Kornélia gyümölcstelepe Jókán. hírneves pomologus 131 elhunyta után ez a telep visszafelé fejldött ugyan. Galgóczy Antal gyümölcsöskertje Püspökiben. Reiszig Alajosné. névszerint a Pötsen. egyl. vörösgyr. 130 Egyes gyümölcsfajok.és körtefajták meghonosítói. m ölcsöt term srn Bs f A A útjait nemes gyümölcsfák szegélyezik. bájos tájképeket alkotnak.18 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. Pozsony hegyi ligeteiben gyönyör vadgesztenyefák vonják magukra az arra haladók figyelmét. Kisudvarnok.és nemes gesztenyefa. melyek gyümölcstermségének híre messze visszaszáll a középkorba. A küls járásban még a negyvenes években alapította Kossúton Fekete Ferencz híres gyümölcsösét. az erdségekben jobbára : nyárfa-.lf bei St. Fels-Csallóközben Apponyi György gr. pusztuló gyümölcsöse a Kis-Duna mentén. Nagyudvarnok. kecskerágó. kökényszilva. erek és dús füzes vágások egészítik ki az áltropikus buja növényzetet. Vajka. Zsitvay. Némely helyen a dunamenti ligetek valódi miniatré serdknek mondhatók. A gyümölcsöket term fák és növények.

a Csallóköz közepén. mint ma. Az sállatoJc kövületei. köszmétét. de érdekességük jóval fokozódik azáltal. Masanszki alma és beszterczei szilva a fterményük. a küls járásban.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. Ezek látják el leginkább a városok piaczait. Az egész váimegyében ez a legjobban kezelt községi faiskola. a fák kiírtvák vagy korhatagon kidltek annélkül. Mindössze is csak azt említhetjük. Csallóközben. A malaczkai járásban kevés számottev gyümölcstenyésztési kísérletrl szólhatunk. mint piaczi terméknek termelése dívik. Csallóközben mandulafákat. Olgyán s másutt virult mandulafák is nagyrészt kivesztek. ribiszkét és szlt kitn szl A szlk szállít Németországba. gyümölcs- Szomszédságában. Látásukra megvirult A Állatvilág. Frév község rétjei ugyancsak gyümölcsözk. !9 szempczi gyümölcsös-kertje és faiskolája Ritter s hséges szakért kezelje. XVI. bohuniczi. E járás községi faiskolái a Baeh-uralom és provizórium alatt Ritter fölügyelete alatt állottak s a legjobban voltak mívelve. Majláth György zavari. Ortvay A mandulafa. 141. gr. sz. st Komárom vármegyében is. Malaczkán Pálffy hg. Zichy Pál Ferencz gróf czifferi. szibaraczk. melyeknek zöld gyümölcse teljesen. 132 11. Dezasse Emil gr. s Pozsony környékén szaporák voltak a mandulafák. A vármegye állatvilága. A pozsonyi járás legkitnbb góczpontja az Esterházy Mihály gr. gyümölcsfaiskolái és több plébános törekvései terjesztették a Bécs közelében nyereségesnek bizonyuló gyümölcstermesztést. Nem csoda. Sajnos. A KisKarpátok keleti oldalán és nyúlványain a szlmíveléssel összekötve a gyümölcsnek. vedrdi és pusztafödémesi. hogy Nagyiévárdon és Szentjánoson vannak urasági gyümölcsösök. gabonáéit cserélik be szilvájukat. Mátyás terjesztette ennek egy emberöltn á1 nagy eredménynyel a gyümölcsfa-termesztést s a kitn gyümölcsfajokat. De az itt virult kertek nagyrészt már beépítvék. terjesztették a gyümölcsfákat s gyarapították a nemes gyümölcs termesztését. cseresznye nagyobb tért foglal el. Néhány szó tenyésztése érdekében. évi termését 6 pozsonyi járás hegyen túl lev részében. esesztei gyümölcsös telepei az egész járásban szétosztva. Szentgyörgy város kajszinbaraczkot. mint földünk kiépítésének anyagai. évf. Megjelent a Nyugalmagyai rországi Hiradó 1903. A Pozsonyból Récsére vezet út szélén a Pozsony város birtokához tartozó szilvafák 700 frton árusítja el a város a legtöbbet Ígérknek. hogy a községek földmíves lakói nem annyira a nemes fajokat. úgy hogy czukrászaink ma messzebb es tájakról kénytelenek szükségletüket beszerezni. vármegye határában nagy mennyiségben kerülnek el kövületek. valamint a Stefánia-úton fekv régi Grassalkovics-féle lovarda (ma vendégl) telepén is. napjainkban visszaesés mutatkozik. : . Dévény vidékén a virág mellett a gyümölcs is jobb gondozásban — A részesül. Magyarbélen. Gyiokó Szilárd telepített gyümölcsöst kertet. Ha a föntebb vázolt földtani felemek egyebekül sem volnának tekinthetk. Szentgyörgy és kivitelre term csemege városok területén a között és alján szintén terjedt a nemes gyümölcs termesztése. hogy a geológiai korszakok szerves világának megismerésére becse sbnél-becsesbb adatokat szolgáltatnak. hogy újakat ültettek volna. d'Hennin herczeg szeredi és Pálffy István gr.. Stomfán Károlyi Alajos gr. kielégítette a pozsonyi czukrászok évi szükségletét. A 132 L. máris fölötte nagyérdekeknek kellene azokat mondammk. szakszer kezelés alatt állott faiskolái bven adták a kiültetend csemetéket. Szinte meglepik az embert sokféleségükkel. E járásban az alma és körte mellett a beszterczei szilva. Sajnos. almájukat. A nagyszombati járás igen elhaladott a gyümölcstermesztésben. és díszkertje Cseklészen s e mellett az urasági szakért kertész közvetetlen vezetése alatt állott községi faiskola és az anyatörzsekkel kiültetett gyümölcsös. és a magyar vidékeken. hegyoldalon Bazin. mint inkább a biztosabban termket gondozzák. miután a Zichy Ferencz gr. Ma is említik a mai Újtelepen feküdt régi Falb-féle telepen. Rétén még Dóka Lászlónak is volt régebben. Némely gyümölcsfajok azonban határozottan elhanyagoltainak. így a mandula A mely elbb Pozsony vármegyében gyakoribb volt. nagy szakértelemmel kezelt gyümölcsöse. meg ritka szépségükkel.

épp oly szaporán mutatkoznak. lapályba. 1 köt. a vadászebek sok fajtájával vér-. a tengeri állatok helyébe a szárazföldi állatok léptek. ritkábbak a nyuszt s a rágcsálókból a mókusok. 1. a kagyló/f. Összesen mintegy 114 faj lett i'ddig innen ismeretes. mert egészen más életföltételektl függ fauna élsködött. halpikkelyek. az a Kis-Kárpátokban. borz. de a nagy vastagbrek. Ezek szaporasága és sokfélesége igen nagy. vadászat mint a vadmacska s a vidra már a ritkábbak közé tartoznak. részint a Morvában és Vágban. hol részint a Lajtamészben. Részint a Nagytetn vagy közvetetlen közelében. Malaczka. rókaebek. képviselik. honnan a menyétfélékböl a köz. menyét. st a Csallóközbe is el-ellátogat. hogy volt id. a poczkok. mikor ott. Itt a kövületek. sorrszarvúak csontrészei kerültek el.i Mindezekre nézve tüzetes megjelent m leírást 11. az egerek. a puhányok. szép belemniteket és harlábúákat tartalmaz. nevezetesen a barlangi medvééi és egyéb húsev ragadozók koponya. a homokban és tályogban melanopsis. a mily változatosan. Terlingnél a temetben. ú. Benne számtalan úszóhártyás állat igen nevezetes állatformák. m. parforce-vadászebek. valamint Nagyszombatnál is óriási osztriga-kagylók vetdnek föl nagy mennyiségben. Területének legnagyobb részét tenger vize borította.. Malaczka. a dámvad az uradalmi pagonyokban. az sszarvasok. évben is pontosan idézvék. a síkság szélén. Ásatag-csontok. máriavölgyi palatáblák jól föntartott példányokban ammoniteséket és belemniteseket szolgáltatnak. foxterrierek. tacskók sokaságával találkozunk. a löszben és a diluviumban sszarvasok. Ezek a fejlábúaknak osztályából való. de a hód már kérdzkbl a tülkösszarvúak s a szarvasok mindenfelé egészen kiveszett. egy nyüzsg s óriási egyedekben nem szkölköd állatvilág képe. görények száma nem éppen csekély. kagylódarabok találhatók. a patások a kérdzk és orrmányosok kövületei is. a gerinczesek. a Duna és a Morva mellett lev ligetekben. házi és luxus-kutyák száma is nagyon jelentékeny. . ragadozókból szintén számos faj található.: -0 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. véglények.és congeriakövületek találhatók. valamint a vármegye területén minden kisebb és nagyobb nemkérödzökböl a sertésfélék több erdben szép számmal jelentkezik. majd édes viz volt. találhatók. az svilági tengerekben élt. a tüskebörüek. Az emlsök közül a denevérekbl úgy a simaorrúak. kövülete. Bazinnál. vizsla-. a tengeri tehenek. gerinczcsigolyái. aztán féligsós. A Borostyánktl az Almáshoz húzódó mészkzóna számos erinoidákat. Pozsony. a tömlsök. Nagyszombat. A Besztercze és Máriavölgy között lev harmadkori homok ugyancsak hagylókövületékhél örvendeztet meg. mellett új foraminiferák egész sora s csigák kerülnek itt el. középlábszárrészei bven kerülnek el a vármegye barlangjaiban 3 is. Az ily kövületek híres lelhelyei Dévényujfalu. hol ma Pozsony vármegye terül el. Csukárdnál a Rákpatakból harmadkorszaki csigafajok kövületei kerülnek el. a pelék. bár egyik-másik faj. A mai állatfajok. elevenedik elttünk egy si fauna. a nagy menyét vagy hermelin. Dévényújfalunál a vasút mentén elterül tályog a középharmadkori képzdések legérdekesebbjei közé tartozik. halvázák. mely eleinte sós. a nyest szapora. fogai. kivált a Tmava-Skala nev barlangban Detrekszentmiklósnál. a nyulak szaporák. De a geológiai múlt fölismerésére vármegyénk egyik helye sem annyira tanulságos. 18. nagy mértékben divatozván vármegyénkben. Szomolány vidékei azonképpen sokféle kövületek gazdag lelhelyei.s bordacsontjai. A A A A A A A A A A A z A l. kivált az emlsök osztályából. A esukárdi Rákpataknál. Ez utóbbiak közül a nemes szarvas. Szered vidékei. selefántok. borz-. a cziczkányok és a sün több nemmel képviselvék. de most már egészen kihalt A A borostyánki márványkbányák egy ismeegy korallszerü ásatagot szolgáltattak. Nahács. Mikor pedig a tenger vize teljesen elapadt s a mai folyóvíz-rendszer alakult. mint a patkósorrúak rovarevket a vakondok. foglyász-. a csúszómászók kövületeinek egész sorozatai kerülnek itt el. részint pedig a vármegyének távolabbra es vidékein is rendkívül fontos sállatvilági leletek fordulnak el. Hausbrunn." Mindezek a leletek fennen bizonyítják azt. Magyarfalu. az Ízeltlábúak. els fejezetét 35—54 hol egyúttal a források Pozsonyvírmigye állatvilája czímíí 1902. róka leginkább a Kis-Kárpátokban kerül el. az ürgék. a maitól egészen idegen. retlen terébratált és Emlsök. mint a dévényi Nagytet.

az ékes kfali gyíkot s a smaragdgyíkot. Úgy a szürke. a nyaktekercs. a poszáták. törékeny kuszma vagy lábatlan gyík Pozsony környékén. A gerinczesek körébl a madarak számos faja honos vármegyénkben úgy a ragadozók. erdkben. a királykák. lehullott haraszt és patakok mentén. a hangos kakuk. kevert fajú erdkben s vízmellékeken gyakori. a gezék. s vármegyénkben általán. emezek közül pedig a nagy kárókatona A A Madarak - A A A A A A A A A A A A A A A A A említhetk. kertekben tartózkodik. a fülemülék. szalonkák.vagy sima sikló. karvaly-. foltos salamander fleg erdeink árnyékos. a pintyek. danka-sirály egész csapatokban érkezik tavasz elején s egész nyáron át nálunk marad. A barna vagy gyepi béka a Kis-Kárpátok magasabb hegyvidékein nem ismeretlen. A röpül tyúkok közül a pusztai talpastyúk több izben jelentkezik kivált a Csallóközben. Az erdei tyúkok közül a császárfajd olykor vármegyénkben is lövésre kerül. héja-. De a kúszók s az énekl madarak is bségesen találhatók: amazok közül a köz. kék. a hegyentúli vidéken s a Búrerdben gyakori. fákon. páratlan újjúak közül a lófélékhl a ló szapora és jóminségü. a pacsirták. mérges kurta vagy keresztes kígyó is eljön némelyek állítása szerint. a méhevök közül a gyurgyalag holló-. az északi búvár. mocsarakban s turjánokban gyakori. fakúszó. fajtája 21 vaddisznóra a Ki s-K á ipátokban mindenütt akadhatni. tyúkok közül említjük kivált a vármegyénkben eljöv fáczánfajok sokaságát. kétéltüeket a vízi. evezlábú úszók által. mint igazi famadár. Amazok közül a sarki búvár. halász különösen a haltenyészt helyeken található. a gyöngybúvár. Az erszényesek közül a kengnruh az ú. mint a sólyom-. jegesrécze ritkábban mutatkozik a Dunán. Vág területein nem ritka. A Csúszómászók.vagy lusta-. gerinczesek körébl a csúszómászók osztályát egyes gyík. zöld leveli béka erdkben. qémek. búvárok közül képviselvék nálunk egyes vöcsökfélék. a földi. jeges kacsák említhetk. Az örvös bukó vagy búbos búvár. a mezei és a zöld varangy közönségesek. vadpulyka aszeredi fáczánosban tenyésztetik. a rigók. tarajos és a pettyes gte állóvizekben. a billegetk. a varas. a kis. Az örvös galamb a Kis-Kárpátokban. a szamár s az öszvér csak gyéren kerülnek el. a leveli békák. mocsári béka a vármegye alföldi tájain. fecske-. nádasokban nem ritka. galambfajaink e legszelidebbike. Benett-kenguruh a cseklészi uradalmi vadaskertben látható. viharsirály tavaszi és szi költözködéskor mutatkozik. de ritkán.vagy parlagi galamb erdeinkben és ligeteinkben odvas fákban fészkel s Modor vidékén nagy számmal költ. a selyemfarkok. A kanalas récze Pozsony vármegyében Apaj körül költ is. vízi vagy ehet béka állóvizek. kisebb erdeink fáin s mezkkel határolt kisebb farészletekben. valamint a törpe búvár szintén a téli hónapokban látható a Dunán. emezek közül a gébicsek. csörg-kacsa a Súrban nyáron is található. a ligetekben s a Duna. a búbos vöcsök. a réz. továbbá a gték és a salamandrák egyes fajai képviselik. a lappantyú-. Morva. vad gerlicze. a lombzenélk. kertekben. A fürge vagy erdei béka dombos vidéken. guvatak és vízi tyúkok sok neme elfordul még. mint a reznek vagy kis-túzok által képviselvék.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. ligetekben. képviselik. . n.és kigyófajok gyíkok közül említhetjük a sövénygyíkot. nyirkos helyein. mint a fehér válfaj ú gyöngytyúk s a páva csak egyes urasági vagy gazdasági udvarokban található. gólyák. gázlók rendjébl a túzokok úgy a nagy. a vörösbarna kakuk s többrendbeli harkály. Az úszók közül a libák. a koczkás vízi sikló.és a füles vöcsök. karics-félék. a sármányok. vadkacsák. bár a mocsarak s állóvizek lecsapolásával s a folyóvizek szabályozásával egyre gyérül. de néha itt is telel. de a Csallóközben különösen találhatók. cserjéken. a Csallóközben. bagolyfélék. jégmadarak közül a rabló királykés tavaszszal érkezik s szkor elvonul. mezei tyúkok képviselvék a foglyok s fürjek nagy sokasága által. a sárgás sikló (aesculap-kígyó). nevet gerlicze egyes madárkedvelink kalitkáiban található. búvár-kacsa csak kés szön jelenik meg a Dunán. a bujkálok. galambok közül a házi galamb mindenféle fajtája honos nálunk. földi béka és a vöröshasú unka. a pirókak. ugyancsak gyakori. lilék. tavak és pocsolyák közelében mindenütt közönséges. A A A A A Kétéltek. A A A A A A moha alatt található. kánya-. bussárd-. Gyakoriak a seregély-. nem mérges kígyók közül ismeretesek vármegyénkben a közönséges vízi sikló. található. Mindezek nem ritkák.

a fejes domolyka. jóformán már teljesen eltntnek látszik. a rózsás márna. érdesz. a pirosszem kelé. a sujtásos küsz. a köz.: 22 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. az orrmányos dobáncs. a harcsafélékböl a les harcsa. a férgek és tömlsök egyes osztályai szintén gazdagon vannak vármegyénk területén képviselve. a nyúl domolyka. A sebesebb folyású kisebb vizekben. a dévér dobáncs. a selymes durbincs. a Stampachban. A gerinczesek köréhez tartozó halak észrevehetleg gyérülnek folyóvizeinkben. Pozsony 1902. Az egykor Dunánkban szapora viza . serincz. Mindezekrl terjedelmesen emlékezik meg Ortvay Pozsony vármegye állatvilága. a fehér hal. . Vág még mindig több ízletes halfajt szolgáltai A sügérfiékböl eljön a csapó sügér. a hering félékbl a vándor alócza a pánczélosokból a botos kölön a pontyfélékbl a potykaponty. a szls kárász. a magyar buczó. a leánykonczér. a menyit alakból a tarka monyhal. találhatók.és szívószájú. . a Czajla-patakban. csukaféléki a közönséges csuka a tokfélékbl a színtok. a veresszárnyú konczér. az Ízeltlábúak. a rákok és pókok számos fajai. az ezüstös balind. a szivárványos ökle. a kecsegetok. a Gidrapatakban a pisztráng. köztük nem egy ritka is. a fenékjáró küll. a kétes félszárnyúak. a sugárkardos. Morva. A Bisztriezában. a százlábúak. nevezetesen a borostyánki patakban. Vödriezben s egyéb kisebb vizekben elj a cottus gobio. a feketeszem szálhal. a fölpillantó küll. bár a Duna. a fogas süll és a ksüll. Allatrajzi és állatgazdaságtörténeti monográfia. a pozsár. Az állatvilág egyéb köreibl a puhatestek. a köz. a gmelintok. a vésettajkú paducz. mert úgy a csigák és kagylók. a rágó. az orsófark és az ökle. az állas küsz. a lazaczfélékböl a bukó szondáig s a pénzes pisztráng. A . a söregtok. a fajtok. a kárászponty. a ragadozó ön. a kövi kárász.

317 lakos esik. közül férfi 151. Magasfalu. Kukló. 7. horvát 2181. Négy rendezett tanácsú városa van. közöttük két nagyközség. Székelyfalu. Pozsony thjf.867. Laksárújfalu. közöttük öt nagyközség. Stomfa és Zohor. Gajár. legtöbb magyar a galántai járásban van. 54 községgel.921. t. Ezeken kívül van a vármegyében 293 község és ezek között 39 nagyközség. város lakosainak száma 65. 23 községgel.348-al Családi állapot szerint : : : A A . m.321. tót 153. kath. közöttük és Dunaszerdahely nagyközségekkel.733.709 és a szempczire 22. ágostai h. vármegye lakossága az 1869-ik évi népszámlálás óta 53. Dévény. szerb 9 és egyéb 2578. Burszentgyörgy. Pozsonyi járás. Nagyszombat és Szentgyörgy. özvegy 17.754. Deáki. azután a felscsallóközi 25. de a 119.926 lélekkel szaporodott. törvényesen elvált 107. E járások a következk 1.430. evangélikus 17.008.820. községek hét járásra vannak osztva.337 katasztráhold területet tesz és népessége.205. Modoré 5279. 260. kath. u. 32 községgel.679-el. lakosok 150. Szentjános és Závod.427.181 és r. Vallás szerint róm. Felscsallóközi járás. 30 községgel. u. Alsócsallóközi járás. Burszentmiklós. Malaczkai járás. keleti 43.247. gör. Jóka és Somorja. 301. ev. Alsószeli. Bazin száma 4899.635 lakosa közül az alsócsh'lóközi járásra 33.635 lélek. 1890 óta pedig 24.929. Galántai járás.156. 3.785. Tallós. Szempczi járás. a galántaira 47. vagyis 41. 60 évnél idsebb 27. vagyis 746. Burszentpéter. 6.870.718. unitárius 6. Pered. Vága. Pusztafödémes. . 15—19 között 28.425. közöttük 2 nagyközség. házas 118.677. Gerencsér és Szered. A vármegye 301. izraelita 15. a nagyszombatira 53.620. Vágszerdahely.665 magyarral. u. gör. 4. Taksony. Vezekény és Zsigárd. u. 301. 63 községgel. Életkor szerint 6 évnél fiatalabb 50.136 és egyéb vallású 16. 12—14 között 19.: POZSONY VARMEGYE KÖZSÉGEI 4216' 17 négyszögkilométer. a felscsallóközire 29. Felsszeli.160. Nagyszombati járás. Nagyszombaté 13.655. közöttük 13 nagyközség.825-el. m. Nagyfödémes. Járások és anyanyelv szerint a lakosok a következleg oszlanak meg. 1880 óta 38.675 utána következik az alsócsallóközi járás 32. m. közöttük Szempcz nagyközséggel.448. az utolsó népszámlálás szerint. 2.733 magyaron kívül még magyarul beszélni tudó 20. Malaczka.635 lakosból ír és olvas 188. u. a pozsonyira 37. oláh 39. ntlen és hajadon 165. Modor. közöttük 11 nagyközség. 6—11 között 39. Nádszeg. azonkívül Pozsony törvényhatósági joggal fölruházott város. Anyanyelv szerint magyar 119. német 23. református 7715. ruthén 69. Rohrbach. Rendezett tanácsú városok Bazin. Récse. a malaczkaira 50. 145. 20—39 között 78. m. m. 40—59 között 58. 5.900. város lakosainak Szentgyörgyó 3456. 62 községgel.178. 29 községgel. a mely szám természetesen a fenti összegben nem foglaltatik.024 és ismeretlen Pozsony vármegye lis : A Bs A n A korú 17.

438-al. az alsócsallóközi 1087-el. a pozsonyi káptalannak egyik 1339-iki oklevelében pedig Scenthabraam régies írású alakban. de távírója és vasúti állomása Diószeg. A1-. a galántaiban 2063-an. szám szerint 49. nagyobbára róm. vármegye községei betsoros rendben a következk: Ábrahám. A. Állítólag itt volt a vármegye legrégibb templomainak egyike.152. a szempcziben 2128. Örökség révén került mostani tulajdonosa birtokába.: 24 a Pozsony vármegye községei. Utána következik a szempczi járás 3731-el. pozsonyi 6783-al. maga kitn fest. Horvátok csak a pozsonyi járásban laknak tömegesen és 2115. díszes. a szempczi 5923-al..Rákóczy-féle felkelés idejében a császáriak sokat sanyargatták a lakosokat. l'tána következik a malaczkai járás 45. Legrégibb birtokosául Sebes fia Ábrahámot ismerjük. a többiekben számuk messze a százon alul marad. 1883-ban a gróf 140 holdas park közepén csinos emeletes vadászkastélyt építtetett. templom 1802-ben épült. lakosok a téli hónapokban a gyékényfonást házi-iparilag teljesen leégett. a felscsallóköziben 26. a nagyszombatiban 2460. Ág.902-el. a malaczkai 496-al.és Kisbárt. n. Az 1553-ból való adóösszeírásban itt Báthori Andrásnak 10 és a borostyánki uraknak szintén 10 portája adózik. századvégi modorban épült kastélyt emeltetett. st a gróf mterme. ez után a nagyszombati 2380-al. Vallás szerint legtöbb róm. Az ev. kath. a komarom— dunaszerdahelyi vasút mentén. a pozsonyi 1851-el. m. Ugyancsak a nyitrai káptalannak 1282-bl való határjáró levelében Zentabram néven van említve. a galántai 4629-el. ábrázolja.061 és a szempcziben 17.336.128.962. Van postája és távíróhivatala. 1439-ben a Rozgonyiak kapták Albert királytól. A legtöbb német a pozsonyi járásban van. a mikor már három Bár községet különböztetnek meg az egykorú okiratok. m. ennek közelében és a régivel folyosóval összekötve. : A A frangú egyén udvarát község határában lev u. a malaczkaiban 2780. a pozsonyiban 239-en. melyben sok mkincs és különösen Egyiptomból származó számos tárgy van elhelyezve.889-el. Fel. kairói és berendezve. 1899-ben új. majdnem teljesen arabs módon van díszítve minthogy kastélyhoz tartozó és a vele összekötött téli kert. katbolikus a nagyszombati járásban van 51. kath. melyrl más helyen bvebben írunk. vallású magyar lakosa van. a malaczkai 1578-al a felscsallóközi 1301 el és a szempczi 927-el. róm. a kit a nyitrai káptalannak egyik 1266-iki oklevele említ. mely azonban már rég elpusztult. a szempcziben 573-an. Esterházy Károly gróf e községben a vármegye legszebb és legérdekesebb kastélyainak egyikét bírja. számuk A Ábrahám. községben van posta. vagyis 5421. ki Unger Sámuelnek engedi át.444. reformátusok az alsócsallóközi járásban vannak a legtöbben. kath.107-en. a felscsallóközi 321-el és a nagyszombati 263-al. mely azonban rövid id után szknek bizonyulván. A múlt itt A század els felében a Pöthe családon kívül a Bertalan ffy család is birkokos volt és ezeknek külön-külön kúriájuk volt. Utána következik a galántai járás 2602-el. az alsócsallóköziben 26. a nagyszombati 2133-al és a malaczkai 914-el. vagyis 3790. Albár kisközségnek. u. h. E községlegrégibb birtokosául János deák szerepel. aztán a felscsallóközi járásban 2954. A község különben a vajkai érseki székhez tartozott. . róm. múlt század els felében a Szegedy -család is birtokos volt a községben. A község körjegyzségi székhely. a pozsonyi 22. vallású lakossal. a galántaiban 995 és az alsóesallóköziben 42. a felscsallóköziben 794-en. a melyek ma is megvannak. zik. község a múlt század 60-as éveiben történeti jelentséggel látszik bírni. 3120. azután a malaczkaiban 48. Maholányi Tamásné a birtokosa. A A Várdl A A AJbár. 1334-ben Nicolaus de Baár királyi ember nevében fordul el. A tótok a nagyszombati járásban vannak a legtöbben. a felscsallóközi 581-el és az alsócsallóközi 146-al. kisközség 145 házzal és 1240 tótajkú. a szempczi 14. u. Késbb a cseklészi uradalomhoz csatoltatott és az Esterházyak lettek Esterházy Károly gróf az urai.799. a pozsonyiban 34. 1737-ben özv. a ki itt 1300-ban a pozsonyi káptalannak egy kúriát ajándékozott. 1760—80 között Esterházy Ferencz kanczellár új templomot építtetett a községben. Az izraeliták közül a legtöbb az alsócsallóközi járásban lakik. számszerint 3814-en. evangélikus legtöbb a galántai járásban van. 93 háza és 514. a galántaiban 38.

J H <: 03 j o 03 « 6- s a 03 63 03 •<! B <i 03 .

1672-ben praedium volt 5 lakossal. A néphagyomány azt tartja. Ezek közül Belle puszta Billye néven már 1296-ban van említve. Nevét többen onnan származtatják. Mady. tót kisközség. Aisócsöiie. de most Sprinczer János és neje Nyitray Mária tulajdona. kath. és róm. Tótdiósnak. Almás. István fia László birtokaként. században Korner János kapott kir. Legrégibb nyoma az 1553-ból való portális összeírásra vezethet vissza. Ez idben itt serfz-ház is volt. adományt e községre. itteni részét a pozsonyi Szent Üdvezítrl nevezett egyháznak adományozza. kath. a mikor lakosai tótok voltak. Annyi tény. 1886-ban pedig nagy része leégett. A község postája Lozornón van. vallású lakosa van. felscsallóközi kisközség. a mikor itt Tárnok Jánosnak csupán két portája adózott. AM ' Almás Alistál. temploma 1693-ban épült. AUódiós. mely két rész most Tomka Nándorné birtokában van. ref. A dlk A A A A A A Gasparovich malom. 221 házzal és 1199 róm. Postája. azután a Pálffy-Daun grófoké lett s ma is Pálffy-Daun Vilmos grófnak van itt nagyobb birtoka. vallású lakossal a kik közölt az ev. Templom nincs a községben. Most csak Hidvég puszta és Jázó major tartozik ide. Postája Misérd. A községben két templom van. 1787-ben a Klobusiczky és Udvarnoky család. srégi község. kath. hogy egy 1268-iki oklevél az innen egy órajárásnyira fekv Szakálosról akként emlékszik meg. pozsonyi kanonok. Chellje és Csellye alakban találjuk említve. kath. E község régi történetét nem ismerjük. a régebbi pedig most özv. tót neve pedig Jablonove volt. Német neve Apfelsbach. 1553-ban az akkori portális összeírásban Serédy Gáspár 12 portával szerepel. vallású lakossal. Bozsaki. a katholikus templom pedig 1786-ban. 1831-ben és 1872-ben a kolera tizedelte. A községhez tartozik Szent-Péter puszta. melyet hajdan. múlt század elején a Pálffy berezegi család volt az ura. hogy hajdan itt lettek volna a királyi istállók. XV. községet 1830-ban árvíz pusztította. Német neve Unter-Waltersdorf volt. 1647-ben a Karner. községhez tartozó közül a Péterháza és a Bödeháza nevek régi birtokosok neveit látszanak megörökíteni. Tót kisközség. távírója és vasúti állomása pedig Zohoron. Tomka Nándornéé. A község Aisócsöpöny. református templom kési gót stil és a XV. távírója és vasúti állomása Szered. régi és egy újabb úrilak van. a ki azt anyai részrl örökölte. 38 házzal és 252 magyar és német. Alistálnak csak 1391-ben találjuk els írott nyomát. melynek következtében a pozsonyi alispán e birtokot Akaii Benedek fiainak ítéli oda. Alsócsöpöny. a múlt század elején községben egy Pálffy gróf és a Brogyányi örökösök voltak a birtokosai. Szászy és a Tomanóczy családok voltak a nemesi birtokosai. h'amocsay és Radványi családok voltak. reformátusok vannak túlsúlyban. Alsódiós a Kis-Kárpátok alatt fekszik. a mikor pedig újabb telepítés által német A A . hogy ott voltak a királyi ménesek és ott laktak az istállómesterek.26 Pozsony vármegye községei. Az idk folyamán e község nevét Csörle. múlt század els felében a László család volt a földesura. most pedig az államé. melynek 199 háza és 1126 róm. kath. a kik vallásra nézve nagyobb részben római katholikusok. Az 1553-iki összeírás alkalmával az érsekségnek 7 és Farkas Ignácznak 4 portája adózott. község körjegyzségi székhely. Mareinkovich malom és Prahovna erdészlak. melyet tle Lukács nev nemes zálogban bírt. 1375-ben az esztergomi érsek birtoka volt. 1708-ban a császári zsoldosok két ízben felégették. múlt század elején a községhez tartoztak: Belle. században Jablam néven pozsonyi várbirtok volt. A múlt század elején német nevével is találkozunk Unter-Csepen alakban és ugyan e század második felében a Vrana. róm. Hidvég. Utódai ni. A — . Az újabbikat Czilchert Róbert építtette át egy régibbl ez Novotha Józsefnéé lett. Postája van. ágon a Csarada és a Tomka családok voltak. távírója és vasúti állomása Püspöki. mindössze 46 házzal. században épült. melyben 398-an laknak. a mikor Benedek fia Pál. 1295-ben egy perben szerepel. hogy a község els telepesei a Lubinszky. ersen magyarosodó lakossal. mely azeltt a cziszterczita rendé volt. távírója és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. XIII. 1338-ban Uzuri Döme ispán birtokaként szerepel. magyar község 192 házzal és 1098 ev. de túlnyomó számban németajkú. Els okleveles nyomára 1287-ben bukkanunk. E községhez tartoznak Fenyves erdészlak. Ahóesölle. a kis magyar Alföldön. Vallásuk róm. a szered nagyszombati vasútvonal mentén fekv tót kisközség. Karáb és Petény puszták.

vallású lakossal. a kik alatt nyilván tótok értendk. de az 1553. a mit 1270-ben V. hogy az itteni németek nem trnek maguk között cse. Elbb a vöröski vár tartozéka volt. századbeli oklevélben foglalt az a kijelentés. Alsódombó. Álsódombó. 1346-ban a pozsonyi káptalan Streiz Marchard pozsonyi polgárt iktatja e birtokba. Hozzá tartoznak Javornik. való kimondották. a mikor a község lakosai németek voltak. melyet Simon Katalin 1615-ben ajándékozott az egyháznak. Koza. a mikor Monostori Berzéle Miklós van birtokosául említve. . Kath. a nagyszombati káptalan birtoka volt. 113 házzal és 603 tótajkú. Sisoretni vadászlakok és Szolirov major. említ. István is megersített. községnek van saját postája. felscsallóközi magyar kisközség. Érdekes egy XVI. Alsójányok. kath. E A távírója Szomolány. ember nevében szerepel. de távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Mostani kath. Ez a határozat azonban nem gátolta meg azt. 1368 ban Samothi György fia János felesége panaszt emel Saápi János fia Péter ellen. róm. hogy e birtokát elfoglalta. melyet az 1694-bl való canonica részletei visitatio is CSARNOKRÉSZLET ESTERHÁZY KÁROLY GRÓF ÁBRAHÁMI KASTÉLYÁBAN. már réginek szentségtartónak egy része azonban már át van alakítva. a ki itt szolgájának tekintélyes földbirtokot és kúriát adományoz. bogy „dtilden unter sich keinen Pemen" vagyis. kath. község fels végén áll a Szent Háromság-kápolna. vallású lakossal. temploma a XVIII. Az egyház értékes régi szentségtartót riz. század végén épült. 1402-ben Jamnik tót nevével is találkozunk. A Rákóczy-féle szabadságharez alatt a császáriak kétszer felgyújtották a községet. temploma 1518-ban épült és nagyon érdekes gótikus vannak. A vöröski vár tartozéka volt és a várbirtokok sor- sában 1536-ból osztozott. Egy oklevél ^mezvárosnak nevezi. 34 házzal és 246 róm. Béla 1262-ben Serefel comesnek adományozott. Unter-Nussdorfnak és WindischNussdorfnak neveztek. 1310-ben Jánoki Jakab a birtokosa. község már a pápai tizedszedk jegyzékében is szerepel. de plébániája már a XIII. Az 1553-ból való portális A A A Alsójányok. 27 község lett. E községnek els okleveles nyoma 1287-ben jelentkezik. Postája Felsdiós. században fennállott. a Kis-Kárpátok alatt fekv kisközség. múlt század elején Unterduoován néven. a mikor is Januk néven említik. évi összeírásban Nagyszombat város a birtokosa és 20 portája adózik. hogy la- kosai már 1736-ban tisztán tótok legyenek. az akkor dúlt pestis emlékére építettek. Pálffy János gróf a birtokosa. 1394-ben Georgius de lányuk kir. si község. Mindvégig a vöröski vár tartozéka volt és ma is id. 1647-ben és 1787-ben a nagyszombati plébánia. melyet IV. melyet 1715-ben.Pozsony vármegye községei. Van még ezenkívül egy ezüst-kelyhe is. heket. mely szerint.

templom mögött áll. vallású lakosa van. st a múlt század elején Unter-Krupa német néven is. 1462-ben Sárosfalvi Nehéz Mihályt és testvéreit iktatták e birtokba. Rubens. Az 1782. Alsókorompa. Pellegrini. Körjegyzségi székhely. Egyébiránt ez a helynév a középkorban többféle változatokban szerepel. így egy 1256-ból való oklevél Tejnek nevezi. Egy 1256. század vége felé már a Korompai család van említve birtokosául. Adelffy Máriának eladja. Nedeczky. Brunswik Józsefné szül. melyet Brunswik József grófné. és távíró is.és Közép-Korompa. a becs zsolnai vasútvonal mentén fekv tót kisközség. Az els emeleti nagy terem érdekes freskókkal van díszítve. Az 1553-iki összeírásban Kéméndi Péter 16. hogy 1465-ben épült. szép parkja van. 1430-ban pedig a beregszegi Német család az ura. 1762-ben a Spáczay-féle birtok már a Sándor család kezén van. egy 1330-ból való pedig Kremphföídnek. Tenniers és más mesterek. azt állítván. Fels. Az ide tartozó parkban áll Ferenczy szobrász emlékmve. Közelében külön színházépület is van. de 1682-ben még a Dersffy. Késbb azután Kromph. a Gyulai. 1534-ben Csellyei Mártont és Balázst találjuk itt. Kupeczky. Spáczayak tovább is szerepelnek a birtokosok között. Aisókorcmpa. évi Batthyány-féle canonica visitatio is megemlékezik mostani templom alapkövét 1807-ben róla. 1506-ban Verböczi István is birtokosa. Majthényi Marianna 1837-ben férje és fia számára emeltetett. Többek között képviselve vannak Bassano. Lévay. több kisebb nemesi birtokossal együtt. Szászy és a Balogh családok szerepelnek birtokosokként. itt nagyobbszer kastélya és ritka terjedelm. Érdekes a templomban álló síremlék. tótul Krupa. majd a Zichy grófi család birtoka lett. E községet Loch alakban a pozsonyi káptalannak egyik 1290-iki oklevele említi. tették le és 1811-ben fejezték be az építést. Mihály ezt az öröklött birtokát a nyitrai káptalannak hagyományozza. tót kisközség . 77 házzal és 645 róm. kath. Gyulay. Postája Nagybresztoványon van. még a Brunswik család építtette. Brenghel. melyet a Vatai család vált fel.194 háza és 1481 róm. pogánykori rhalínok láthatók. a Rádai. vagyis Közép-Korompa van említve. férje iránti kegyeletbl emeltetett.28 Pozsony vármegye községei. aisóiócz. kath. Ez az emlék szintén Ferenczy szobrász mve. Salvator Rosa. Ide tartoznak Henrika. községben van posta 1891-ben a község egy részét tz hamvasztotta el. Diebaldi. Az Árpád-házi királyok korában három Korompa volt a vármegyében és pedig Alsó-. 1726-ban a Ghülányi és 1749-ben már a Brunswik családok is.^kath. késbb pedig Nagyváthi Antalt is. 1585-ben a Halácsy és a Latkóczy családokat is. Claude Lorain. Alsólócz. XIII. vallású lakossal. mely azt Brunswik Antalnak és nejének. Pálma. távírója és vasúti állomása meg Lóczbresztoványon. melyet gr. 1813-ban Révay Pál báró itteni birtokrészét. mely azeltt a Baloghoké volt. 1572-ben az Olgyay. Brunswik József grófnak adja el. de Stibor vajda ismét visszahódította. 39 kisebb birtokos között oszlott meg. kastélyban Beethowen is több izben megfordult és néha hosszabb idt töltött itt. az ó-buclai apáczák birtokául van felvéve 13 portával. Holbein. Sneider. de 1489 körül Spáczay János és Boldizsár kaptak itt Mátyás királytól adományt. míg a többi. 1309 és 1313 között Doncha asszony szerepel birtokosaként a ki Nagy Abának adja el. A A . Ulászló Pogány Péternek és Vizközy Andrásnak adományozza. díszes családi sírbolt a r. mely kiváló memlékeket és híres mesterektl származó számos régi festményt tartalmaz. 1816-ban Alsókorompán 74 kúria volt. Spáczay Márton 8 és Dobsa János 5 portával szerepel. mely utóbbi a 111. a Ramocsaházi családokat találjuk a birtokosok között. században Alsókorompába olvadt. Halácsy-féle részbirtok 1596-ban Ramocsaházy Györgyé lett. XV A A A A A A A A A — . József. Tizian. Magyarát és Újmajor majorok. melyek közül a Brunswik grófi család 35-öt bírt. Ghülányi. si templomát 1807-ben rombolták le. a bessei Farkas. Ekkor a Brunswik családon kívül még a Kürtessy. 1339-ben Lóczi Tamás fia Mihály van birtokosaként említve. a mikor Petk volt az ura. község plébániája már 1390-ben említve van. Kii /-ben a pozsonyi apáczáké és 1787-ben a vallásalapé. összeírásban Alsó-lányok néven. évi határjáró levélben Kurumpa és Kysep-Kurumpa. melyet a morvák elfoglaltak. vagy Dolna-Krupa néven is szerepel. Hajdan Stibor vajdának vára is volt itt. község határában falu postája és távírója Nagymagyar. Késbb az Esterházy grófi. 1495-ben II. a mikor Bacha comes fia. Körjegyzségi székhely. kinek kastélyt. Mostani nagyobb birtokosa Cholek Rezs gróf.

század folyamán az Illé^házy. Az okleveles nyomok azonban még régibb idkre vezetnek. a másik része az Agh családé volt. 1715-ben Magdolna Katalint. a Sina báró család tulajdonába került. 1647-ben a pozsonyi káptalan és özv. község hajdan a Kis-Duna mellett feküdt és régi helyét ma is Faluhelynek nevezik. Serédy Gáspárnak és Mérey Mihálynak 8 8 portája fizet adót. a kik birtokukat Molnári Kelemen gyri püspöknek adják át. Amadé Lénárdné a birtokosa. a ki sörházát és majorját a nagyszombati székesegyház íázent XVIII. újabb úrilaka. . 29 1529-ben találkozunk a másik Lócz Mindeddig csak egy Lóczról van szó faluval és ekkor Alsólócz Kis-Lócz néven szerepel. Ambró. a másik. a család kihaltával. Hajdan csak egy Ny arasd állott fenn és a mai Alsó. melyet csak a tagosításkor osztottak ketté. Molnár Pál. Alsónyárasd. Pálff'y János grófnak ma is Aisónyárasd. melynek 188 háza és 1616 lakosa van. Kádas.és Felsnyárasd egy község volt. míg az Illésházyak birtoka 1838-ban.Pozsony vármegye községei. Vallásuk róm. azután a Bencsik. kath. a múlt század elején Sipeky Sándor. mert Tamás esztergomi érsek 1193-ban már kápolna építésére adott engedélyt. Nyáry János gróf és Jánoska Jánoska család birtokai 1844 körül vétel útján a Prileszky Ignácz és János. ezzel teljesen összeépített fele pedig Papny arasd. a mikor az egyik fele Nyárasd néven. Az Alsó-Csallóközön fekv magyar kisközség. Hrabovszky. 1787-ben már a Pálffyak az urai s id. majd a Sipeky családé volt és örökség A A ALSÓKOROMPA. Kívüle még Molnár Pálnak. mely elbb Esterházy Katalin grófné. család tulajdonába mentek át. 1553-ban. Szecsey Györgynek és Szabinovszky Ignácznak van itt nagyobb birtoka. Rattkay István özvegyét is itt találjuk. Háromság oltárának ajándékozza. a portális összeírásban. a kik birtokukra III. — A BRUNSWIK-FÉLE KASTÉLY (MOST CHOTEK REZS GRÓFÉ). vagy Papszer néven szerepelt. Most Fekete Aladárné bárónénak van itt nagyobb birtoka és csinos. útján került a mostani tulajdonos birtokába. de az utolsó népszámlálás csak 1498 lakost talált itt. Béla a pozsonyi káptalannak adományozta 1237-ben. Egyik részét IV. Ferdinándtól új adománylevelet nyernek. 1434-ben a Fraknói grófokat találjuk itt. Bencsik és a Zabafy családok voltak a birtokosai. 1651-ben a Kelecsényi és a Ravasz családokat találjuk itt. a pozsonyi káptalannak 7. A — .

Ide tartoznak Arkosár és Szigeti vadászlakok. egy másik emléket pedig az osztrák az 1849 január 13-án elesett Geramb osztrák alezredes emlékére emelt. A múlt század elején a község lakosai nevezetes marhaés juhtenyésztést ztek. a mint azt 1278-ból való oklevele bizonyítja.. látszik valamely régi halászóhely emlékét tartja fenn. Némely írók állítása szerint a két Szeli hajdan a szomszédos Taksonyhoz tartozott és annak határain. kath. Csölle. a kik állítólag mint molnárok és halászok e községek els telepesei lettek volna. távírója és vasúti állomása Keresztúr. Kisközség. Az ev. 357 házzal és 2226. Kisrévház és Oregrév. a mikor Miklós és Fasca grófok itt kápolna-építésre engedélyt kaptak. kapták az Alsó. az Ernyey.. hogy a község oklevélileg csak 1490-ben van elször mostani nevén említve. nagyobb birtoka és régi nemesi kúriája. vasúti állomása pedig FelistálNyárasd. a kik róm. XIII. Apaj. a Királyrévi osztály. század elején 78 házzal és 504. Ezekbl kihasíttatván. sendi vámház. róm. vallású lakossal. hol számos érdekes mkinriznek. A nmlt század második felében serfz-ház is volt a községben s marhavásárai messze vidéken híresek voltak. László királynak a pozsonyi káptalan levéltárában rzött. 1553-ban találkozunk ismét egyik újabb birtokosával. de mindkett újabb kelet. Kossuth Lajos és Deák Ferencz is akárhányszor itt háltak meg. a Versend dl. — A : A - A A . E község azeltt a pest pozsonyi országútnak egyik legfontosabb pontja volt. és 22-én Zsigárdon lefolyt ütközet Alsó-Szeli határára is kiterjedt. Béllye puszta. a mennyiben az országgylésre Pozsonyba utazók mindenkor az itteni uradalmi nagyvendéglben szálltak meg. és róm. a ki itteni pápai tizedszedk jegyzékében Opan birtokát Elefánti Mátyással elcseréli. és az Iváncza dl. hogy hét család alapította és pedig a Mikóezy. Disznóskút erdészlak. Van saját postája és távírója. 1849-ben határában két kisebb ütközet volt. 1863-ban csaknem az egész község tz martaléka lett. ev. Az idk folyamán a kápolnából templom lett. h. Jánostelek és Lapogosi major. melyet legújabban 1853-ban alakítottak át. É község els okleveles nyomát már 1205-ben laláljuk. a budapest bécsi vasútvonal mentén fekv magyar nagyközség. azonban 1278 eltt már mint különvált község veszi fel si birtokosainak az apaji Apaj családnak a nevét.Apaj néven Keresztúrral közös. Tóth és Szabó családok. 1647-ben a Pálffyak lettek az urai és ma is id. felscsallóközi magyar kisközség..és Fels-Szeli neveket. tótajkú. vallású lakossal. a hol 48 ház és 300 lakos van. vajkai érseki székhez tartozott és az érseki nemesek birtoka volt. ev. A község némely dlneve jelentséggel látszik bírni. Az itteni néphagyomány a község keletkezésére vonatkozólag azt tartja. Ebbl megmagyarázható az is. Lakosai különben régtl fogva nemesi eljogokat élveztek és a múlt század elején a Szászy. pedig 1875-ben épült. Ezek a Deáki. A községben két templom van ág. katholikusok is elég számosan vannak. a Takács és a Túróczy családok voltak a nagyobb nemesi birtokosai. Versend tanya és a verosef van — — : : A Pa J Bácsfa. A község körjegyzségi székhely. Az 1553. a község si családjának két utódában. A katholikus templom egyik része még 1307-bl való. vagyis két szélén. ezeknek az emlékére állították föl. a szered nagyszombati vasútvonal mentén fekszik. azonban csupán egy portát találtak az egész községben. itt Pálffy János gróf a birtokosa.. évi portális összeírásban már szintén Alsó-Szely néven szerepel és Serédy Gáspárnak 20 portája adózik. A lakosok iparegyesületet és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. vallásúak.30 Poszony vármegye községei. kath. Halastó nev dlje . Alsószeli. távírója és vasúti állomása pedig Galántán van. 1310-ben újabb birtokosával találkozunk Jenslin nagyszombati bíró személyében. Bácsfa. Az itteni honvédemléket. kath. a szomszédos Majténynyal egy község volt. Ide tartozik Újmajor. másként Teleki dl. Ez idtl fogva 1505-ig Miksa császár seregei több izben feldúlták. Itt volt különben a lóváltás is. azonban a róm. templom 1878-ban. mert az ekkori portális összeírásban Apay István és Albert szerepelnek. A községben van posta.úgy község postája. túlnyomó részben ág. Szálay. elferdített alakban szerepel. mely a községet ekkor már Terra Opoy-nak nevezi. az alsón és a felsn feküdt. itt Aisószeii. Az 1849 június 21. Várady. Nagy. a millennium alkalmából. a kath. 1278-ban a pozsonyi vár tartozékaként van említve.

roskadozó állapota miatt. évi portális összeírásban Nyáry Ferencznek 5 és Samaryay Tamásnak 2 portája adózott. Károly királytól kapta adományban. nagyobb épület is. 1862-ben községhez tartozik Szent-György-Úr és Szent-Antal. mely az Apponyi grófoké volt. a vágvölgyi vasútvonal mentén fekv kisközség. — — — Báhony. 1238-ban pedig a már említett templom is szerepel. A nagy részét tz pusztította el. mely már 1244-ben villa Bahun néven szerepel. . Van itt egy kastélyszer. mely a kolostor tetzetét elvitte. róm. katholikus vallású lakossal. Egy-két héttel késbb a vihar ismétldött és ledöntötte a templom homlokzatát. 1335-ben Báhonyi Pap János szerepel birtokosául. 31 BÍCSFA. 1718-ban itt óriási vihar pusztított. Az 1553. melyet Róbert Károly 1306-ban Bogár fia Márton mesternek újból adományoz. melyet 1674-ben be is fejeztek.Pozsony vármegye községei. az akkor dúlt pestis mely azonban már használaton kívül van. a kápolna körül temet áll. tótajkú. A községben van posta. fogadalmi kápolnát emeltek. . E község is a vajkai székhez tartozott. 1684-ben a báró Maholányi család a templom és a zárda eltt páduai Szent Antal szobrát állíttatta föl. a ki a birtokot Elefánti Dezstl vette meg. mire az új hajlékba a primás ferenczrendieket teleaz pített. 1764 óta pedig híres árvíz. most pedig Welteni Wiener Rezs lovagé. vasúti állomása pedig Nagypakán. a ki birtokát I. a rend eltörlése után a zárdát magtárnak. 1513-ban Hideghéthi Gergelynek is volt itt részbirtoka. míg végre 1811-ben a helytartótanács a ferenczrendieknek a visszatelepedést megengedte. Szent-György-Úr már 1205ben említve van. távírója Somorján van. A templom alatti egyik sírbolt az Apponyi család temetkez helye. 1306-ban egy másik Márton szerepel. a mely innen írja elnevét is. 1857-ben és 1866-ban a község emlékére. A kárt sok fáradsággal ismét helyrepótolták. Szintén srégi község. A szentgyörgyúri si kis templomot. 1852-ben lerombolták. A templom foltárát Apponyi György gróf emeltette 1782-ben oltáron a Szz Anya kegyképe van elhelyezve. Utóda Szelepcsényi György érsek folytatta a munkát. 1789-ben. század elején különben a czifferi uradalomhoz tartozott és a Nyáryaké volt. A XVI. — A SZENT-ANTALI TEMPLOM ÉS KOLOSTOR. Báhony. A templomot 1724 október 1-én szentelte föl Ghyllányi György tinini püspök mivel ez ideig csak meg volt áldva páduai Szent Antal tiszteletére és innen kapta Szent Antal nevét is. Királyi várföld volt. Késbb a Jezerniczky család lett az ura. 1725-ben itt. 112 házzal és 742. 1660-ban tették le az alapkövet és 1666 január 3-ig folyt az építkezés. a templomot pedig széna-raktárnak használták. Ez utóbbi búcsújáró hely. 1787-ben az Esterházy aké. Lippay György esztergomi érsek Szent-György-r közelében templomot és zárdát építtetett. a mikor Lippay meghalt és az építkezés megszakadt.

Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspár 3 és Mérey Mihály 2 portával szerepelnek. csupán 4 portával van felvéve a jegyzékbe. Temesközig Bálint pozsonyi kapitány az ura. Béke. A beketfalvi Mórocz család si fészke. Régi birtokosai ismeretlenek. Postája Csötörtök. távírója és vasúti állomása Somorja. így Báhonyi Mihályt 3. 1380-ban Barlabás néven szerepel. és ez is A nev dl. Enyed pusztán Fuchs Gyula birtokosnak szeszgyára és szeszfinomítója van és újabban épült. vagyis Pókafölde néven említett község. 1848-ban itt kisebb ütközet is volt. Balásfa. 1377-ben. 1559-ben Török Balázst is birtokosaként említik az okiratok. 1347-ben Cseklészi Ábrahám Móricz az ura. Szellz major és Szltelep. A község si temploma már 1274-berí említve van. 23 házzal és 218. Ferencztl. A község katholikus temploma 1721-ben épült. melynek itt megersített várkastélya is volt. A Pázmány-féle jegyzékben Boka néven van említve. 1445-ben pedig. mely 1274-ben a királyi udvarnokok telepeként szerepel. Szepesi Jakab országbírónak az oklevelében már Beké néven van említve. de a távírója Czifferen van. A község postája. míg egy XIII. 1423-ban ismét királyi birtokként szerepel. Károly a pozsonyi várbirtokok közül Tamás mester csókaki és gesztesi várnagynak adományoz. kath. új adomány czímén. vallású lakossal. a galánta zsolnai vasútvonal mentén fekv tót kisközség. 1553-ban királyi birtok. Postahivatala Egyházgellén van. Római katholikus temploma igen régi. a mai Balásfa határában feküdt. Ez a Pókatelek különben a pókateleki Kondé család fészke volt és úgy látszik. a Fels-Csallóközben fekv magyar kisközség. E községrl alig van valami feljegyzésre méltó. Kulcsár és a Jankó család birják. Ez azonban elpusztult és helyére épült 1770-ben az újabb templom. Van itt egy régi úrilak is. Baka. Templom sincs a községben. teljesen átalakítva. Lajos király. róm. Késbb a bakai Bessenyei családot is itt találjuk. mely ma Schwarcz Károly tulajdona. 1390-ben Weke néven a pozsonyi fesperességhez tartozott. zett rendeletében említi. 36 házzal és 362. községhez tartozik Kisbéke és Józsefmajor. Maholányi Tamásné albakai birtokát átengedi Unger Sámuelnek. vallású lakosa. Baka.32 Pozsony vármegye községei. hogy e két család is azonos. Barakony. mindössze 20 házzal és 167 róm. A . a mikor I. kath. katholikusok. Késbb a Pálffyak lettek az urai községhez tartozik a Regencze és ma a Pálffy szeniorátusnak van itt birtoka. Baiásfa. Barakony. csinos úrilaka. távírója pedig Patony. mint királyi birtok. e birtokba iktattatta. Földes Mártont 2 és Vas Istvánt ly 2 portával. 1737-ben özv. Az 1553-iki összeírásban. Baka község postája és vasúti állomása Bs. mely a birtokot elzálogosította. a távíróhivatala Galántán és a vasúti állomása Gányon. Az 1553-iki portális összeírás már több birtokosát említi. A községhez tartoznak Halomszél és Kajtova major. a kik mindannyian róm. Van 142 háza és 822 róm. melyet I. hogy az 1336-ban Poukafelde. Angyal Mátyást 3. 1569-ben a Földes és a Temesközy család újabb adományt nyer a két Baka községre. mindössze 11 házzal és 123 lakossal. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. a mikor már két Baka van említve. késbb az Apponyi grófok lettek. A múlt század elején a Bartal. Legels okleveles nyomával már 1252-ben találkozunk. Ilyképen valószín. távírója és vasúti állomása pedig Patonyban. postája Nagymácsédon van. a múlt század elején az Ambró örökösök birták. a hozzá tartozó nagyobb. kastély szer épülettel. Lajos király Pókateleky Miklós fia Jakabot és testvéreit. Els okleveles nyomát csak 1423-ban találjuk. Beketfa. Ezt már II. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahelyen van. most pedig Bartal Kálmán a birtokosa. Ezt Bél Mátyás is említi de ma már csak maradványa van meg — A A . századbeli okirat a Buken (Bökény) család birtokának mondja. alsócsallóközi magyar kisközség. kath. si község. kiktl Welteni Wiener Rezs lovag vette meg. a mikor a királyi birtokok között van felsorolva. de 1515-ben Bessenyei László visszaváltja azt Csorba Andrástól és annak fiától. róm. Béke. kath. vallású lakossal. és hogy ez a Tamás mester a Pókatelekiek se volt. a Gzúczy és a Németh család. Az éberhardi uradalomhoz tartozott és birtokosai 1787-ben a Jeszenák bárók. Balásfának újabbkori birtokosai az Orosz. alsócsallóközi magyar kisközség. A községhez tartozik Enyed puszta. A községben van posta és vasúti állomás is. a gellei érseki székhez 1524-ben intéközségben nincs templom. a Jezerniczkyek korából. Beketfa. vallású lakossal.

Ürményiek szintén kaptak itt birtokot III. melynek akkoriban Balarad volt a neve. Birtokaik idegen kézre kerültek és csak 1624-ben kapták ismét vissza. vallású lakossal. mint Pozsony várának tartozéka van említve. 1593-ban pedig a magvaszakadt Csorba János birtokát Illyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispán. ú. Jelenleg Pálffy Béla gróf birja. 33 Béiaház. Vatha nev helységüket egymás között négy részre fölosztják. de 1786-ban lerombolták. egyik múlt századi canonica visitatio szerint. melyet némelyek a mai Mácséddal vagy Klucsovánnal tévesztenek össze. Ezt az állítást azonban Ortvay Tivadar dr. II. hogy ez tévedés. 3 . Az Ilmériek. Az apáczákat két izben ersítették meg itteni birtokukban. Mai temploma roskadozó állapota miatt 1787-ben épült. A múlt század elején még mindig az Illésházy grófi családot találjuk itt. Endrétl. egyike a legrégiebbeknek. melyek már 1256-ban szerepelnek. utoljára 1450-ben. Creneville Viktória grófnnek adományozta. 1394-ben Petrus de Watha királyi ember nevében találkozunk a község nevével. László fiai Balázs és László. községben van posta. van itt nagyobb birtoka. ennek testvére. — — E család még az 1301. II. 1308-ban találkozunk elször a Bánkvatta elnevezéssel. kik annak kétharmadát a nagyszombati Klarisszáknak adományozták. a nagyszombati járásban. Bélaház határában feküdt hajdan Moesolán község. körjegyzségi székhely utolsó népszámláláskor a lakosok száma csak 1015 volt. 1330-ban pedig Bagyarad alakban. 1406-ban Marthamagyari Balázs fia Pál itteni birtokát Antal fia Domokosnak és fiainak eladja. és Péter fiai János és Miklós. mert a homlokzatán látható számok szerint (állítólag) 1080-ban épült. Endre a Mocsoláni családnak adományozott. de már az kisközség. melyre 1295-ben az vagyis k A A Béivatta. 1803-ban Ferencz király Collorédo Ferencz miniszter nejének. a kik birtokukat Ongai Péternek és Farkasnak adják el. év eltt az Itumérfiaknak adta el a birtokot. Moesolán a pozsonyi vár tartozéka volt. 1498ban pedig a htlenségbe esett zerházi Zerhas Márton és László itteni részét Illyés György és Mátyás váradi püspök birtokába bocsátja. Béla királytól nyerte. mint legnagyobb birtokost. s az apáczákat is Bélaházából kizte. 1591-ben Csorba János a maga birtokrészét Myésházi Istvánnak zálogosítja el. 1239-ben Votha néven.Pozsony varmegye községei. Bélvatta. Olgyayak III. 1281-ben Salamon János és István az urai. 1618-ig birtokolták. melynek Rudolf király vásártartási jogot adott. hajdan ezeken kívül még Vatta és Bánkvatta is szerepelt. a mikor Bethlen Gábor Nagyszombatot megszállotta. azután 1773-ban is. 1329-ben Rohmann Márk fia Tamás is birtokos itt. 1168-ban már renoválták. a ki az részét Kis Finta comesnek adja el. Ortvay azonban határjáró levelek alapján kimutatja. Pálffy János grófnak . Bélaház. A község 1580-ban már mezváros volt. kath. m. 1495-ben II. Bélaház határában feküdt hajdan Villa Solmus és Villa Sum~kerek. 1270-ben Villa Balarach néven találjuk említve. felscsallóközi magyar kisközség. a miért a község pecsétje is Béla király nevét viseli. községhez tartoznak Policsko és Sárkány puszták és a hitelintézeti major. melyet II. a Kis-Kárpátok közelében fekv tót 141 házát 1096 lélek lakja. József alatt birtokaik a fiskns kezére kerültek. Ide tartozott hajdan az Általutalja vagy másként Salamonfölde is. 1506-ban Verbczi Istvánnak is van itt birtoka. Mátyás 1617-ben vámszeclési joggal ruházza fel és 1634-ben II. de azután Abafi Miklósnak adták cserébe más birtokért. Ulászló csebi Pogány Péternek és alsóborsai Vizközy Andrásnak adományozza részeit. Endrétl adományt nyernek. Ma a vármegyében csupán két Vatta nev község van. végül Pál fia László. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. A Magyarország Vármegyéi és Városai: Pozsony vármegye. község a pápai tizedszedk jegyzékébe is fel van véve és 1435-ben Belvatay András nemes nevében is említve találjuk. Bélvatta és Vajasvatta. a mikor Olgyay Péter és Farkas itteni birtokukat Tiborcz fia Péternek adják el. Némely történetíró szerint e község már II. túlnyomó részben róm. Béla királytól nyerte volna szabadalmait. 1362-ben János fiai János és Miklós. ismert nev tudósunk megezáfolja és kimutatja. Örökösödés útján azután a Pálffyak birtokába került és ma is id. 48 házzal és 308. hogy a község hajdani kiváltságait IV. si temploma. Halastó és Vármöqötti nev dlinek is történeti jelentségük lehet. a ki a községet. 1240-ben a nagyszombati apáczáknak adományozta. Ferdinánd újabb vásártartási engedélylyel gyarapítja kiváltságait. távíró és vasúti állomás. Saághi Deák Imre és fia Zsigmond kapják.

A község neve az idk folyamán többféle változatban szerepel.és Homokos-Patonyról emlékezünk meg. a mikor Pálffy Lipót gróf volt a földesura. magyar. nyolcz portával Késbb a Pálffy család birtokába került és most is a Pálffy-szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. Mini említettük. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itt lakó jobbágyoknak szabadságlevelet ad. Sólymos-Patonyról 1313-ban találunk feljegyzést. Diósförge-. 1345-ben Michael de Pathon nemest említenek. vallású lakosa van. vasúti állomása pedig Szempcz. Lajos király 1377-ben a máriavölgyi Pálosoknak. Besztercze. Postája és távírója Nagymagyar. A múlt század elején már puszta. Csécsény-. azonban a mai református templom csak 1815-ben épült. Ide tartozik község postája Szentmihályfa. 1683-ban meg a törökök ell menekül szerbek is telepedtek ide. kiktl késbb a Fugger család vette meg és a vöröski uradalomhoz csatolta. Ulászló Pogány Péternek és Vieköey Andrásnak adományozta a falu egy részét. Bélvatta községhez tartozik Rónya major is. míg Diósförge-Patony ezeltt Diós-Patony és Förge-Patony néven két község volt. melylyel együtt a Pálff'yak birtokába került. vagy a többiekbe olvadt Fszer-. Régi okiratok Bykzad. A múlt század elején pedig. El. 1883 aug. nagyobbrészt ev. E község hajdan királyi birtok volt. 1553-ban Lipótfalván Bakith Péternek 1 és a Héderváry családnak 4 portája volt. Közelében volt hajdan Lipótfalva község is. Magyar kisközség. az utasok biztonságáról gondoskodni és a és . 1805-ben. Az 1553-ból való portális összeírásban szintén a pozsonyi várhoz tartozó királyi birtokként van felvéve. Budán kelt rendelete következtében a birtokot igénylk perdönt párviadalra utasíttattak. mint királyi birtok. Villa Pothun alakban. 1591-ben azonban már Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak rajta. Benkepatony egyháza már 1390-ben említve van. A községben ma is sok német.és Lgérpatony. 7-én a gazdák egész évi termése elégett. de a tizedfizetés alól fel volt mentve. az 1553-iki összeírás Bisztricza néven említi. ref. 331 háza 2195 róm. Sólymos. Uros. Ugyanekkor van említve Homokos-Patony is. melybe a törökkori pestis-járványok alkalmával nagy részben kipusztult lakosok helyébe morvákat. 1466-ban a gellei érseki székhez tartozó pozsonyi várbirtok volt.34 Pozsony vármegye községei. 1H0 házzal és 1008. Az 1866-iki hadjáratban július 22-én e község határában volt az osztrákok és németek között az utolsó ütközet. a franczia hadjárat alatt. melynek ma már csak egy major tartja fenn az emlékét. a Salamon nemzetség és András. a mikor Karcsai Iván volt az ura. Besztercze. mely alkalommal a Salamon nemzetség maradt mely ív 1239-ben tartottak Benkepatony. A Rákóczy-féle felkeléskor a császáriak két ízben fölperzselték. a Kis-Kárpátok tövében fekv tót nagyközség. minek következtében IV. mert a lakosok kötelezve voltak az utakat rizni. IV. Bikszárd. A birtokjog megállapítása czéljábóí. Hajdan az éleski vár tartozéka volt. Késbb. Csekend s társai igényt. Ide tartoznak még ezenkívül Ferenczszállás puszta. tót kisközség. vallású lakossal. kath. a gyztes. Napóleon szász szegédcsapatai e községen vonultak át. Bikszárd. Hajdan csak kápolnája volt. Körjegyzségi székhely. Bögöly-. Itt csak a Patony és Benkepatony néven szerepl és a már megsznt. Benkepatony szintén az Alsó-Csallóközön fekszik. 1495-ben II. Béla király 1239. de e rész is 1593-ban az Dlyésházyaké és a Saághiaké lesz. morva és szerb névvel találkozunk. Az 1553-ik évi adó-összeírásba Serédy Gáspárnak 50 portája van fölvéve.Patony is szerepelt. Visternicz néven szerepel. róm. 38 házzal és 285. Patonyt Roland nádornak 1250-ik évi oklevelében találjuk elször említve. s mint ilyet adományozta I. távírója és vasúti a Makay malom is. si német telepes község. ma meg már csak major. Pozsony vármegyében hat Patony nev község van. st székely határröket is telepítettek. Ekkor már Benkháza néven szerepel. A állomása Patony. melyet 1534-ben alakítottak át templommá és 1803-ban megújítottak. Ezek: Benke-. így a pápai tizedszedk jegyzéke Bisterse. vallású lakossal. késbb Bikszád alakban említik. Hajdan azonban ezeken kívül még HomokosPatony. Béla 1240-ben a Salamon-nembelieknek adományozta. Fszer-Patony U. Föszer-Patony és Sólymos. Van saját postája és távírója. kath. Felsmalom és Vadászlak. vasúti állomása pedig Stomfa. Lajos királynak 1524-ben a gellei székhez intézett rendeletében szerepel és az 1553-iki adóösszeírás szerint öt portája van. márczius 6-án. Ma Károlyi Lajos gróf a birtokosa.

1366-ban I. Hajdan vámja is volt. Chachajda. a kiket 1449-ben iktattak e vár birtokába. vétel útján. Zylagy. Élesk vára nevét onnan vette. vétel útján. Lajos király Szécsi Miklósnak cserébe íidta Lindva váráért. Buda csárda és Zahorszki puszta. Thurzó. ZICHY PÁL FKRENCZ GRÓF VADÁSZKASTÉLYA. században királyi birtok volt. Forgách. Batthyányaktól a Ziehyek örökölték leányágon. 1886-ban a községnek több mint kétharmada tz által pusztult el. 35 környéken garázdálkodó rablókat üldözni. Keglevich. Bogdanócz egy része és Podhajcsán puszta. mert a hegy éles sziklagerinczére van építve. 1535-ben Czobor Anna révén a vár és uradalma Bakyth Péterre és Pálra szállott. báró Hirsché lett.és Fels-Malom. család kihaltával II. Révay. Szomolánv. században az éleski várhoz a következ falvak tartoztak Szent-Péter. Ide tartoznak Batala. Nankenreyter Nabukodonozor nejének BIKSZÁRD. 1749-ben a váruradalom egy része vétel útján a királyi családra szállott. Tarnovszky. Bay. 1707 április havában Stahrenherg Guidó császári vezér foglalta el a várat. vasúti állomása Nádas: A A A A . Batthyány Ádám gróf ftárnokmesternek adta el és ugyanezt tették a Tarnovszkyak is. XVI. 1394-ben Zsigmond király Stibor vajdának adományozta. a Gsernevszky családé lett. Brezni és Bilahora majorok. más része pedig a kincstárra. Tratora. Holbichka. a kik azt késbb is a Czobor utódokkal és a két családdal összeházasodott családokkal együtt birtokolták. Wittek. Szent-Miklós. ki viszont 1468-ban eladta Sárosfalvi Nehéz Péternek és Györgynek. melyet 1788-ban építettek. Pethe. Kuklyo. Bikszádi vár néven is ismeretes volt. Csáky. si temploma helyén áll a mostani. melyet németül Scharfensteinnak is neveztek. mely 1900-ban épült. Seola Mátyás 1453ban testvére özvegyének: Veronikának. E családok voltak a Méreg. Szent-György. Thököly és Nádasdy családok. 1765-ben Czobor József gróf a maga részét id. A község fölött emelkednek az éleski vár romjai. másik rész Zichy József gróftól. Ulászló E Czobor Imrének és Mártonnak adományozta. Erdödy. Kendy. A XIV. Bynoez. adta el. községnek van saját postája távírója Szomolány. . Bykzad. Az Árpád-házi királyok korában már fennállott. Késbb Szentgyörgyi Pongrácz foglalta el és eladta Strázsai Scola Mátyásnak és Tamásnak. Alsó.Pozsony vármegye községei. Késbb. Jelenleg Zichy Ferencz Pál grófnak van itt nagyobb birtoka és nagyon érdekes és kényelmes vadászkastélya. Szent-János.

IHS. 1787-ben Dezasse Ferencz gróf volt a földesura. Hajdan csak kápolnája volt. az éleski rósz pedig 1552-tl a Bahyth. nagyobb részben róm. 80 háza és 468 róm. Római katholikus temploma részben a XIV. Bogdanovicz. idejében sokat szenvedett a császáriaktól. s e miatt a két birtokos katonái között valóságos harcz fejldött ki. Jakusith. Boldogra. Bogdány.. századbeli. Erzsébet kápolnát építtetett. kath. m. E község már 1256-ban Martinus de Borsa nemes nevében szerepel. Boldogfa. — A A — : A A A . Bohunicz. a gyri hsre és utódaira szállott. a Fehérhegység alatt fekv tót kisközség. a Blava patak mellett. Körjegyzségi székhely. Borsa. Borsa. hogy benne Kéméndy Péternek 17 és Farkas Jónásnak 6 portája adózott. 1733-ban sörház is volt a községben. melyet 1436-ban Zsigmond király Kisfaludy Mihálynak és jegyesének zálogba adott. Czobor. a Kis-Kárpátok közelében. a mikor gróf Batthyány Jánosné volt az ura. 1560 körül Méray Gáspár és neje a község földbirtokosa. most pedig' gróf Platen Miksánénak van itt nagyobb birtoka és csinos úrilaka. a Nagyváthy. A A A A A . vallású lakossal. Szerepel Ainyocz-Byn néven is. kath. A . Hajdan Éleskvár tartozéka volt. rövid ideig volt Kisfaludyék kezén. magyar kisközség. Jelenleg id. kamara.'!(i Pozsony vármegye községei. 1540-ben már puszta. században épült. Bohunicz. 1300-ban Byn néven van említve. Bethlen-féle fölkelés alatt Tieffenbach császári vezér megszállotta és templomát erddé alakította át de Bethlen seregei a községet visszafoglalták és belle a császáriakat kizték. Postája Rété. Az 1553. u. század közepe táján Albert király az ülmayaknak adott itt birtokrészeket. Bogdcmovecz. község postája és távíróhivatala Nádas. évi portális összeírásban Bahith Péternek és Özobor Jánosnak 3 3 portája adózott. Késbb az Esterházyak lettek az urai. de úgy látszik. Bogdány. melynek 115 házában 624 róm. Az egyháznak 1601-bl való érdekes gótikus ezüst-kelyhe van. Az utolsó két században a Balásovich. a hol II. posta. távíró és vasúti állomás. Révay a Fuggerék birtokait is el akarta foglalni. XV. tót kisközség. Még a mull század elején is. E község nevét a történeti kútfk Budancz. község neve azeltt Boldogasszonyfalva ellenben elrésze XIV. Csupán az 1553-ból való portális összeírás mondja. Van 42 háza és 426 róm. Bynovcze néven találjuk említve. 1343-ban László fia Egyed. 93 házzal ós 748 róm. Visnyovszky és a Palásthy családok voltak az urai. kath. Ma Zichy Károly gróf a birtokosa. vallású lakossal. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. melyet 1733-ban megnagyobbítva. Bertalan fia Pál. Az 1553-iki portális összeírásban az óbudai apáczák szerepelnek birtokosaiként és 14 portájuk adózott. 1554-ben meg Bahyth Péter. Bochdanz és Bogdancz alakban emlegetik. melyet község a Rákóczy-féle mozgalmak még Dezasse Ferencz gróf építtetett. Endre leánya. Márk fia Anda. magyar kisközség. Késbb az Ilosvay családé lett és azután ismét királyi községben van birtokként szerepel. hajdan erd volt. századtól kezdve még a következ kuriális nemes családok voltak Bogdanóczon. Palásthy Szentkereszty Oroszi és Palugyay családok. 1787-ben a kir. lakatlan hely. mert 1437-ben Országh Mihálynak a zálogos birtoka. vallású lakosa van. Róm. vallású lakosa. 1528-ban a Czobor család is birtokosa. Binóc:. vöröski rész vétel útján Pálffy Miklósra. XV. templommá alakítottak át. Ordódy. mely késbb híres mai templom szentélye tényleg kápolnaszer és srégi. a hagyomány szerint. de távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Valentinus Dovoráni fölirattal. 1330-ban pedig: terra Byn ós Ben nevek alatt. de középkori birtokosai ismeretlenek. 1334-ben is a Borsaiak az urai. mely alkalommal Révay katonái Bogdanóczot felégették. Keglevich és Bay családokra. Van saját postája. késbb pedig német és tót neveivel is találkozunk Frauendorf és Mátka Bözsi alakban. kath. E község az oklevelekben már 1300 eltt elfordul. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Egyik felerésze a vöröski. kath. kath. búcsújáró hely lett. Rákóczyféle szabadságharcz alatt a császáriak tzzel-vassal pusztítottak itt. másik felerésze pedig az éleski vár tartozéka volt. község helyén. Bucsány. 74 házzal és 398. szentélye gótikus. Az éles ki vár birtokainak sorsában osztozott. a múlt század elején pedig a vedrdi Zichy grófok. kinek részét 1556-ban Révay Mihály örökölte. vallású lakos lakik. Osztrosith. volt. Bogdanócz közelében feküdt hajdan Nemecse. temploma 1817-ben épült. a nagy-szombat kutti helyi érdek vasút mentén fekv tót kisközség.

Kolyni Tamásnak és feleségének adományozza. Láng. 1548-ban Szüll Ferenczet és Jánost iktatják a Lukács Bertalan és Györgyfi János birtokának felerészébe. Ördöglukai. 47 házzal és 329. fele részben róm.Pozsony vármegye községei. alsócsallóközi magyar kisközség. E községet Beogol-Paton alakban csak II. Ide tartozik Karáb puszta. most pedig Borsához Kis-Borsa tartozik. A Bögöíypatony. 1471-ben Közép-Botsa is említve van. AZ AMADE-FÉLE KASTÉLY (MOST ÜCHTRITZ-AMADE EMIL GRÓFÉ). A mull század elején a Szüll. Újabbkori birtokosa a gróf Pálffy család. múlt század elején a Hegeds és Bittó családok voltak az urai. vallású lakossal. Az 1553-ik évi portális összeírásban Békél Paton néven királyi birtokként 5 portával van felvéve. E községre vonatkozólag régibb adatok hiányzanak. már Alszeg-Borsa is szerepel. a melyet 1524-ben a gellei érseki székhez intézett. Farlcas és Pethö családok a birtokosai. a mikor a Borsaiak birtokaik fölött egyezkednek. 1547-ben már Fels-Borsa is szerepel. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. 1512-ben alsóborsai Berthalyn Bertalan a maga részét eladja alsóborsai Szüll Györgynek és családjának. Bögell. Az utolsó népszámláláskor e községnek 282 lakosa volt és így az emelkedés azóta elég tekintélyes. ref. távírója és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. A községben van posta. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Bögöíypatony. most pedig Rosenberg Jakabnak és Józsefnek van itt nagyobb birtokuk. 1540-ben Thurzó Elek országbíró alsóborsai Szüll Gergely udvarházát és birtokát. ref. A község a pápai tizedszedk jegyzékébe is fel van véve. ma pedig Gülcher Jakabnak van itt nagyobb birtoka. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. mivel Borsai Péter. 60 házzal és 346. a mikor Mátyás király. A BS. és 37 Mátha fia Péter borsai nemesek osztozkodnak rajta. Lajos királynak abban a rendeletében találjuk említve. Bogdány és Szent-Ágai Bögell. nagyobbára ev. A községnek nincs temploma. 1451-ben Al-Borsához tartozott Mertháza. mivel gyilkosság miatt htlenség bnébe esett. . Doborgazi Wolth Imrét rabló módjára megölte. ennek közép-borsai birtokát alsóborsai Wyzkezi Tamásnak és Pálnak és Hegy Istvánnak adományozza. vallású lakossal. majd pedig Ollétejedi Illyés Ferenczé. 1470-ben. községhez tartozó Ördöngösi. kath. Sikó és Nagyhold. Postája Alistálon van. és fele részben ev. s ez Lukács Bertalan és Györgyfi Jánosé.

Szelepcsényi György érsek. melyrl már IV. kath. melyek határában állottak. István. A A A A Bs A . 1468-ban Mátyás király Nagylucsei Orbán deáknak és Mayncll Jánosnak adományozza a birtok egy részét. Ekkor ide tartoztak Varjas. Postája. században emiitett Árpád vagy Arpádsoka emlékét tartja fenn. 1402-ben Beusi István fia Bodngli János átíratja Nagy Lajos király 1359-ik évi levelét. katholikusok. Ide tartoznak a Pálffy és Bárányos majorok és a Légrádi malom. majd meg ennek utódai az Amadé grófok bírták. a morvavölgyi vasút mentén fekszik. kinek itt nagyobb kastélya van. melylyel a néhai Miklós bán fiának Jánosnak birtokait magszakadása következtében atyafiainak Omode-. melyet IV. 1238-ban a pozsonyi vár tartozéka volt. és messze földön híres ménes és tehenészet. oly helységet több izben sújtotta az árvíz. Mostani birtokosa gróf Uchtritz. 1861-ben és 1867-ben a község nagy része leégett. tozik. Nyelvkincsek 23. alsócsallóközi magvai' nagyközség. századbeli oklevelek több. Nagyközség. BögölypatOny községnek nincs temploma.Amadé Emil. Régi okiratokban Bulchu néven van említve. Bélának fent említett adománylevelében van szó. mely hajdan tornyokkal és vízárkokkal megersített várkastély volt. Az 1553-ik évi portális összeírás szerint Amadé László 23 portája adózott. plébánia a Pázmány-féle jegyzékben régi plébániaként van említve. 574 házzal és 2146. Toldy és Deli családok is birtokosok voltak itt. Hajdan besseny-telep volt. században Amadé fia Lothárd.) az 1102-ben említett Bet/s községnek tart. Amadé Tádé volt az ura. vagyis Árpád. Béla a pozsonyi káptalannak adományozott. 1550-ben I. nagyobb részben róm. a költ is.Samuthnak is. Kusztusi és Sámothi els három jelentséggel látszik bírni. felscsallóközi magyar kisközség. a múlt század végén pedig XIII. távíró és gzhajó-állomás vasúti állomása Duna szerdahely. 1372 ben Elderbach Burghard pozsonyi prépost egy sámothi birtokrész miatt pörben állott a botfalvi érseki nemes jobbágyokkal. század második felében az Erdöy Jánosnak 12 portája adózott. a XIII. 1398-ban pedig Beus alakban. Egyike legsibb községeinknek. s az Amadé család IV. 448. közül az községhez tartozó Bácsközi. vallású lakossal. mint éppen az imént mondottuk. a kiben a család kihalt. Az 1553-ik évi portális összeírásban az érsekség 12 portája községben nincs templom. Dipl. Bálványvíz és Pogánysziget. község határában fekv és ma Arpásnak nevezett földterület. a múlt század elején pedig gróf Batthyány Jánosné Illésházy is A dlk A A . Sámoth község emlékét tartja fenn. vallású lakossal. Búrszentgyörgy. Búrszentgyortry Tamásnak adományozza részeit. A A A .és Miklósnak adományozza. Somorja. távírója és vasúti állomása adózott. Az 1848-iki szabadságharezban a község határában ütközet volt. st az annak idején határában feküdt Sámottal együtt Bulchu. Ma a pozsonyi prépostságnak van itt birtoka. Lothard-. Búcsuháza. úgy látszik. kath. múlt század elején répaezukorgyár is volt a községben. Czobor XVII. A község postája Szentmihályfa. s 1559-ben Samarjay Nagy György birtokosaként van említve. 1553-ban Bakics Péternek 14. villa Vitéz. így Arpár. továbbá Arpádsoka. újabban Tejke pusztából Telke puszta lett. kik túlnyomó számban róm. melyet Jerney (M. Hajdan az éleski vár tartozéka volt. 386 házzal és 2710. villa Pogány. Tejke és Feketeerd puszták. túlnyomóan tótajkú és nagyobb számban róm. Bs. Bs Búcsuháza történeti jelentséggel látszanak bírni. Hévízi. pápai tizedszedk jegyzékében Bess néven van említve 1380-ban Lothardus de Bös királyi embor nevében. ma pedig ezeken kívül még Kotliba major és Malomfölde lakóhely is ide tarközségben van posta. I. lakosok olvasókört és keresztény fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. 1262 és 1274 között többször találjuk említve. mindössze 24 házzal és 138 lakossal. grófok. Itt élt Amadé László. 1287-ben a Bulchu család nevében is szerepel. 27-én Mátyás király hetivásár tartására ad jogot a községnek. a birtokos grófnak pedig mezgazdasági szeszgyára van. Béla királytól kapta adományul.38 Pozsony vármegye községei. 1345-ben Bösi Máté nevében is szerepel. és Cod. 1468 szept. a Körmendy. dunamenti. községben lev római katholikus templom nagyon régi és gótikus részletei ma is érdekesek. XIII. ernlítenek. Az utóbbi. múlt század elején. Késbbi birtokosai a Batthyány grófi és a Jeszenák bárói családok voltak. távírója és vasúti állomása pedig Patony. Ferdinánd dlök némi A : A .

kir. melyet Czobor Imre gróf 1668-ban építtetett. vétel útján. Ma a cs. pápai tizedszedk jegyzékében Chaqana elferdített alakban szerepel. kath. múlt század elején 9 frész. 1797-ben és 1853-ben tetett nagy tzvész pusztított a községben. E község 1254-ben a czisztercziek pilisi apátságának birtoka. a Szent Orbán kápolna. A községben nagyobb úrilak is van. egy része azonban a Zichy grófi családé maradt. Habanus tanya és Szokold major. míg végre a Czoborok révén. mely 1719-ben. 1380-ban Heem fia Heyen Benedek itteni birtokának harmadát Kisjánoki Miklós fia Jakab deáknak adja el. a Szent Vendel kápolna. századbeli adatok említik. Hajdan Kisjánok volt a neve. múlt század elején Srati Miklas tót neve is használatos volt. Hajdan ez is az éleski vár tartozéka volt és annak sorsában osztozott. 39 Jeszenák Pál. E manzard-tets és négy sarkán tornyokkal ellátott emeletes kastélyt Szelepcsényi György érsek Bústeiek. 1495-ben II. XVI. róm. Ma a m.és Téglavet telep. a szentjánosi kápolna. A — Csákány. róm. Ezenkívül még 6 kápolna van a községben és területén. községhez Magdolna kápolna. XVII. Valószín. továbbá Malom. de lakosai azóta megmagyarosodtak. és kir. században említik.és lisztmalom volt a községben. hogy itt akkoriban 5 nagy terjedelm halastó volt. múlt tartozik Billka-Humenecz puszta. m. Toonki kápolna. kath. továbbá Hladik. mely 1897-ben épült. u. vallású lakossal. Postája és távírója Nagymagyar. községnek van század elején említve van Hrusó és Rákos puszta is. község lakosai rózsafzér-egyesületet el a terméssel együtt. templomát már a XII.és gyümölcs-termeléssel s községhez tartoznak Cserny és Tomek vadászdarusítással foglalkoznak. mely utóbbi alkalommal több mint . Ide tartoznak Sajdikhumenecz puszta. Az 1553. Az 1553-ik évi portális összeírásba a gyri püspöknek 13 portája van felvéve. Zichyek. 1858-ban az egész község leégett. mert klastromról semmiféle történeti adat nem szól. Hrusó és Rákos major. a Holly-féle kápolna. államkincstáré. saját postája. Azeltt a lakosok vászonnal házalva járták be az országot. nagyobbára tótajkú. felscsallóközi magyar kisközség. Tomek és Walla puszták. a XIV. Tót nagyközség. Rákóczy-féle felkelés alatt a császáriak a lakosokat kirabolták és a falut felgyújtották. n. család birtokába jutott. a cs. hogy csak a csötörtöki káptalannak volt itt háza. Most Hohenlohe Keresztély berezegnek van itt nagyobb A községbeli róm. fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. és kir. a temeti kápolna. Hsek. róm. s állítólag volt itt a rendnek klastroma is. A A A . melyet néhai Czerny György birtokos 1848-ban építez ma Féja Dénes malaezkai ügyvédé. és báró birtoka. kath. Bústelek. században a zirczi apátság morvákat telepített ide. család birtokába került. és kir. lakok. távírója és vasúti állomása. Van saját postaés távíró-állomása. vallású lakossal. Mai községen kívül. 648 házzal és 2N74. ma pedig zöldség. község postája. 48 házzal és 347. melynek birtokában itt nagyobb kastély is van. melyek a múlt század elején Szent-Miklóshoz tartoztak. Ulászló a birtok egy részére csebi Poyány Péternek és alsóborsai Vizközy Andrásnak ad adományt. 12 házzal és 62. múlt század elején a Dóka. község még a múlt század elején tót volt. A A A Búrszentmiklós. Szabó és a Jankó családok voltak itt birtokosok. róm. temploma régi. Jeszenákok és részben a cs. ez azonban rég elpusztult. évi portális összeírásban Beély Simonnak 6 portája adózott. családnak és Hohenlohe herczegnek van itt nagyobb birtoka. században épült. A A A A A A Búrszentpéter. kath. magas dombtetn van a Mária temploma 1753-ban épült. mely 1755-ben. ma Hohenlohe herczegnek van itt Rákóczy-féle szabadságharcz alatt a község két ízben nagyobb birtoka. si leégett. a vármegye egyik legkisebb községe. vallású lakossal. templom 1676-ban épült. a Fels-Csallóközben. vallású lakossal. a Miava völgyében fekv nagyközség. Róm kath. 1795-ben. a pozsony dunaszerdahelyi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség. Búrszentpéter a miavai völgyben fekszik. Hajdan ez is az éleski vár tartozéka volt és annak birtokai sorsában osztozott. mely 1870-ben.Pozsony vármegye községei. Temploma nincs a községnek. 423 házzal és 1824. mely 1893-ban és az u. kath. mely 1894-ben. és egyes részletei után ítélve. távírója és vasúti állomása 700 pajta égett és A A Búrszentmiklós. mígnem a Batthyányiak. BúrszentmiMós. Csákány. Ugyanez veszi meg Bélkarcsai Miklós fia János és Pomsasapyai Pál fia Péter birtokrészeit is.

Csataj. 1402-ben Monostori Berzethe Miklósé. Csáttköz-Nyék. A község plébániája srégi és már a Pázmányféle jegyzékben is a régiek között szerepel. továbbá Sayllds Mihály. században találkozunk egyik birokosával. A pozsonyi várhoz tartozó királyi birtok volt. távírója Bs. Mai katholikus temploma a XIV. vallású lakosokkal. ki itteni birtokát Csataj. Ez utóbbi 1787-ben Zichy Károly grófé volt. 1787-ben Pálffy János gr. 1736-ban Dobóczky Ádám kápolnát építtet a községben. A határában lev Apáezaföld nev terület a zirezi apáczáké volt. a lakosoké 978. 1547 eltt Lukács Bertalan és Györgyfi János is birtokosai között van. 85 házzal és 508 róm. a ki 1734-ben itteni részbirtokát ismét magához váltja. István királytól nemesi levelet kaptak. Ide tartozik Gsandal puszta. a birtokkal együtt. Csataj közelében . Ide tartozik Körtvélyes és Péterfa puszta. Neek néven. Egyike a vármegye legrégibb községeinek. tiz percznyi idzés után Németh Jánossal együtt a hintóra szállottak. 1647-ben özv. A község postája és vasúti állomása Csötörtök. a kitl Jánoki Jakab vette meg és István fia Bodónak engedte át. a tulajdonosa. alsócsallóközi magvar kisközség. a mikor a község Chotey alakban szerepel.féle politikai perben közvádlóként mködött és szereplésével nemcsak az ország közvéleményéi. 1548-ban pedig Szüll Ferenczet és Jánost iktatják a Lukács Bertalan és Györgyfi János birtokának felerészébe. szerdahely. elzleg azonban Nagy-likai Mihály fia Jánosnak is van benne része. Béla Moeh fia Neku-nek és testvéreinek Chuegh fia Péternek adományozza és ekkor az adománylevélben Neeku néven említik. apátságnak adományozta. ev. elvágtattak és nem is kerültek többé vissza. a hasonnev patak mellett fekv tót és ág. a mi három évvel késbb mégis megtörtént. vasúti állomása pedig Dunaben. a másik verzió szerint egy éjjel két úr érkezett hintón Péterfára. az annak idején általa üldözött magyar Jakobinusok bosszújának lett áldozatává. Az 1553. mely nagyrészét elhamvasztotta. Késbb Miklós préposté lett. kaib. Amadé Lénárdné. Szüll Zsigmonddal.4o építtette ós a zirezi Pozsony vármegye községei. majd Ollétejedi Illyés Ferencz. legnagyobb részben 196. 1435-ben már a Fraknói grófokat találjuk itt. 1787-ben az Amadé családok a község nagyobb birtokosai. 1636-ban Szüll Ferencz a maga birtokrészét Lenkersdorfer Mátyásnak zálogosítja el. helytartótanácsos. míg azután egyszerre gyanús körülmények között nyomtalanul eltnt. A múlt század elején a Pálffy ak voltak a község földesurai. 1245-ben IV. 1526-ban Szüll Mártonné is a birtokosok között szerepel. melyrl már L165-ben emlékeznek az okiratok. Az eltnés okai és körülményei máig is ismeretlenek. a mint azt a szentélyben elhelyezett márványlap latin fölirata magyarázza. Körjegyzségi székhely. Ettl 1808-ban megvette az a Nyéki Németh János kir. de még az aulikus köröket is maga ellen zúdította. de temetésekor a menetet hat álczázott lovas támadta meg s a koporsót a tetemmel együtt magukkal vitték. Béla királynak egyik 1244. kiket Zsigmond király e birtokban megersít. mely 1302-ben Szunyogos-Csondal néven Irizlaus pozsonyi alispáné volt. a hol Villa Chatey néven van említve. évi oklevelében 1296-ban II. 1346-ban pedig ennek utódai a Nagymartom családbeliek és ekkor Csathay alakban van említve. Itt élt néhány évig teljes visszavonultságban. a ki is azt Borsai Jánosnak eladja. 1334-ben a Nyékiek ellentmondottak Omode és fivérei beiktatásának. Egyik verzió szerint természetes halállal múlt ki. A községben van posta. 1719-ben a Dobóczky. 1337-ben Pál országbíró az ura. L824-berj átalakították. E község els nyomát IV. A községnek si temploma volt. Endre király találjuk. Bogárfi Márton mesternek adományozza. h. Károly király 1306-ban megújítja. Mai templomát Szelepcsényi érsek építtette. kisközség. 1892-ben nagy tzvész pusztított a községben. kinek 30 portája adózott. A házak száma Peth Györgynek és Jánosnak engedi át. a ki a Martinovich. a kik kb. Azután csak a XVIII. Valószín. évi portális összeírásban már Serédy Gáspár szerepel legnagyobb birtokosaként. hogy Németh János. Leszkovszky és a Balogh. 1667-ben a Méhes és Balogh családok osztozkodnak illeni birtokaikon. vallású lakossal. mely azonban már rég elpusztult. kit I. melyet a pozsonyi káptalan 1327-ben átírt. A nyékiek III. melytl az államkincstár 1902telepítési czélokra megvásárolta. Károly király 1326-ban e birtokban megersített. s ez adományt I. távírója pedig Fél. században épült.

c <D N cn -^ <D ü _>> +-• (/> ín i— _>^ '03 e/) UJ .

.

már Bögölypatony alatt megemlékeztünk. Az 1553. Csécsénypatony. Ide tartozik Csörge puszta is. Kuczeríold és Sajtosföld. Még a múlt század elején is ez a család volt itt birtokos. századig. a budapest —bécsi vasútvonal mentén fekv kisközség.. községhez tartozó Barsszegi. távírója pedig Cziffer. a kik a maguk itteni felerészét rokoát. Ezek: Rézhegy. Lajos királynak a gellei érseki székhez 1524-ben intézett rendeletében van elször említve. századbeli építmény. mely Tovarnik vagy Tavarnok néven a Dudvági család birtoka volt. régibb község neve lappang. E község 1300-ban szerepel elször. pelt. 41 feküdt hajdan Tárnok puszta is. A lakosok fogyasztási hitelszövetkezetet tartanak fenn. mely IV. mely 1324-ben szereés 1804. de azonkívül a gróf Esterházy és a gróf Zichy család is bírt itten részeket ^i Ma gróf Pálffy Bólánénak van itt nagyobb /•->• birtoka Dlnevei között említést érdemelnekközségaz Olgyai és a Maglonczai dlk. A A A dlk A Cseklész. Bélának 1240. mindössze 24 házzal és 122 róm. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. Postája Egyházgelle. 1324-ben már vára is említve van Castrum Chekles néven. '-' 1386-ban egy határjáró levélben szerepel. 1324-ben I. Papkert. 38 házzal és 314 róm. városi pecsét. Lehet. Csenke. történelmi jelentség helyeknek vízi. községnek nincs temploma. túlnyomóan magyar ajkú. A vár a Thököly-féle zavarok alatt a felkelk kezére jutott. tokként szerepel. E község 1290-ben Cseklészi Kozma nevében szerepel elször. vasúti állomása pedig Somorja-Uszor. Ma már csak csekély romja látható. Van saját postája. melyet azonban az idk folyamán átalakítottak. Patony nev községekrl túlnyomó számban róm. kath. a mikor még mindig ez a család bírja. . 43 házzal és 341. 1778-bah a Pócs nuknak. A J . vannak olyanok. A dlnevek között is. 1458-ban Dengelegi Borbáláé. község postája és távírója Nagymagyar. mindössze 20 házzal és 83 róm. Úrgyöp. távírója és vasúti állomása.Pozsony vármegye községei. kath. évi portális összeírásban 6 portával királyi birközség múlt század elején a gróf Pálffy-féle szeniorátusé. cseszte. vallású lakossal. melynek azonban középkath. században mezváros volt. mint Jáncki Jakab comes és testvére Péter birtoka. Csenkey család si fészke. Felsvájlaki és Kálmánházi látszanak. Ivánnak engedik — kégi. vagy a mint szintén múlt század nevezték. a melyek jelentséggel látszanak bírni. mely jelenleg Esterházy Mihály grófé s egyike az ország legszebb és legkiesebben fekv kastélyainak. vallású lakossal. értékes festményt és gazdag könyvtárt rejt magában. Katholikus temploma XIV. A A Hh Csenkeszfa. mely tömérdek mkincset. Cséfa. kath. ma már nyoma sincs. A község a német Landsitz és Landsütz néven is ismeretes volt. hogy Cséfa. A A A Cséfa. kath. távírója és vasúti állomása pedig Patony. A község határában állott hajdan Monar község. 1390-ben az Apponyiak az urai. Rozgonyi Sebestyén nejéé a vár és a község. A község postája és vasúti állomása Báhony. Maga Cseklész a Rákóczy-felkelés alatt teljesen leégett. alsócsallóközi magyar kisközség. A község körjegyzségi székhely. kori birtokviszonj^ait nem ismerjük. A XVII. évi adománylevelében Chekenel néven szerepel. Késbb az Esterházyak lettek az urai ós gróf Esterházy József 1722-ben nagyszer kastélyt építtetett ide. de azután birtokviszonj^ai ismeretlenek egész a XVIII. Csenke. ben nincs templom. Csécsénypatony Chechenpatony alakban II. postája és vasúti állomása Szentmihályfa. felscsallóközi magyar kisközség. *-- -. távírója pedig Patony. Németelején a Cséfalvy család volt az ura. vallású lakossal. 242 házzal csekiész. Az 1553-ik évi portális összeírásban Báthori Andrásnak 13 1 / 2 és a borostyánki uraknak 15 portája adózott. Az egyház birtokában 1666-ból való érdekes aranykehely van. Károly király Vörös Ábrahám comesnek adományozza. lakossal. Csécsénypatony. róm. alsócsallóközi magyar kisközség. vallású lakossal. Cséfalva név alatt más. Cséfalvy család fészke.

270 A . Az 1553. község neve régi okiratokban különféle alakban fordul el. 1547-ben a Blesxtzky és a Jazegh családok. az egész község leégett. távírója és állomása Patony. vallású lakossal. Lakosai tehát ez idben németek voltak. Egy 1536-iki leírásban VörösMfalva néven találjuk. A vöröski urakon kívül számos kúriális I-] is volt a községben. Csesztének hajdan jelentékeny ipara volt. a szabóké 1699 eltt. Cheztey. 1565-ben a Wenchey. Cseszte. mely 1674ben már említve van. melylyel 1560-ban Chaztev alias Schadmania mezvárosnak czímert és hetivásár-jogot adományoz. házzal és 1813. a csizmadiáké 1667-ben és a posztósoké 1741-ben kapott czéhlevelet.és aranybánya volt. A községben nincs templom. mert a vöröski vár tartozéka volt és közvetetlen alatta fekszik. Rudolf királynak 1578. község nevét 1466-ban találjuk elször említve villa Chentefalwa néven. Ezek között van I. Sörházát már nemes . vallású lakosa van. A község több régi oklevelet riz.VÖRÖSKI VÁRKAPU. melylyel a városnak 3 országos vásárt engedélyez. Postája Egyház- gelle. mint Chaztev. azután Schadmansdorf. 1738-ban a pestis tizedelte meg lakosait.és vörösréz-bányászatot. nagyobb részben tótajkú és róm. a mikor Nagymartom Lrincz fia Miklós itteni birtokát Nádasdi Corrandnak zálogosítja el. Az itteni pintér-czéh 1550-ben. kath. távirója és vasúti állo- mása Dunaszerdahely. Háger és a Wettle családok. templomával együtt. de azt is abbahagyták. a mi- A kor Mátyás királynak a gellei érseki szék részére adott szabadalomlevelében a pozsonyi várhoz tartozó községként van Az 1553-iki porösszeírásban Csentöfalva néven. Német neve elször 1360-ban csendül meg. Ferdinánd királyé. 1882-ben újra megkezdték a kénk. 1559-ben a Zermegh. csupán 9 háza és 62 róm. A múlt század elején a Pálffy-fé\e szeniorátusemlítve. a vargák czéhe 1608ban. Csázta és Czesthe de német neve is srégi és Schadmania. Sadundorf és végre Schatzmansdorf változatokban írják. Schadmesdorf.4l> Pozsony vármegye községei. 1576-ban a zinai Nagy és a Kélió családok. Cseszte határában hajdan ezüst. Pálffy Miklós itt 1593-ban szegényházat alapított. évi portális összeírásba Csezteö néven van bejegyezve. alsócsalló- közi magyar kisközség. község a pápai tizedszedk jegyzékében Chastne elferdített alakban szerepel. kath. aKis Kárpátok alatt fekv kisközség. Postája. Azeltt posztógyár is volt a községben. azután Erzsébet királynénak egy 1440-iki oklevelében. mely mai napig is fennáll. a vármegye legkisebb községe. Ezek között a legrégibbek a Mulyad és a Mende családok. s a Fuggereknek itt 45 portája adózott. Csentfifa Csentöfa. továbbá II. évi levele. de 1767-ben megsznt. Cseszte. Miksának 1567-ben kelt és a Fuggerek adományait megersít oklevele és végre II. királyi birtokként 3 portával szerepel. Temploma vasúti nincs. családé. E . 1644-ben a villám felgyújtotta és hat ház kivételével. tális hoz tartozott.

Érdekes adatul felemlítjük. melylyel György bazini gróf a birtokot nejének Gitka asszonynak lekötötte. ekkor Péter gróf birja. század els felében Bazini és Szentgyörgyi György birtokába jutottak 1441-ben Erzsébet királyné megersíti azt a szerzdést. A község 1866-ban újra teljesen leégett. melyet 1350-ben Nagy Lajos király Wolfarth Ulriknak. század elején több zálogos . s ezt a német nevét már egy XIII. Sivos. a vár és tartozékai a XV. a legtöbb történetíró állítása szerint. hogy a mikor György gróf Mátyás királytól Frigyes német császárhoz pártolt. Béla király leánya építtette. Bosmansky malom. Ennek özvegye: Judith troppaui herczegn révén. 1230 körül Ottokár cseh király neje Konstanezia.Pozsony vármegye községei. Dumbó. valamint egy régi gótikus kelyhet. IV. Harrach Eleonóra alapította. Úgy látszik azonban. Zubuh. németül Biebersburg. a mint egy 1543-ból való rendelet említi. XVI. 43 A VÖRÖSKI VÁR HTZTERJ1E. Kerechus. de a fele Eimerh Márton alországbíróé volt. A sörfz ház még a múlt század elején fennállott. német seregvezérének adományozott. Latkfolva. ki azt 2Iáthé pozsonyi fispánnak és a király lovászmesterének 200 márkáért és egy pánczélért eladta. Hosiufolu. században épült. a mikor a lázadó Güszingi Miklóst a várból kiverte. századbeli krónika említi. Kethena és Kewrtveles. Az egyház kiváló mbeescsel biró ezüst-monstranczíát riz 1612-bl. hogy az a vöröski uradalom számadásaiból kitnik a vöröski várban 1555-ben 1250 akó sört ittak meg. Favágótelep és Vöröslcö. A három oltár közül a két mellékoltárt IV. Kisfalud. E utóbbi Cserveni Kámen. Halála után ismét a királyra szállott a vár. tartoztak a várhoz: Cheztey. Torcha. Kun László idejében pedig Apor csapatai ostromolták. kinek halála után királyi birtok lett. Cospolva. Ebben az idben a következ községek — — Vöröskö. 1296-ban Tiburch comes fia Tamás volt az ura. Vista. Újfalu. . Várát. 1271-ben Ottokár cseh király seregei. — A birtokosa volt. A községhez tartoznak Bolla villa. Van itt hitelszövetkezet és dalegylet is. Mátyás király elfoglalta Vöröskt. Pálffy Miklós neje. mert a várat és tartozékait csak 1501 1516 között találjuk ismét a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtokában. A község gótikus temploma a XV. Csák Máté még birtoklása eltt szintén ostromolta a várat.

Lajos nejére. 23-án történt halála után az uradalmat Pálffy Miklós neje örökölte. Harrach grófn volt. Kosolna. Kápolna. Rudolf Pálffy Miklós javára adománylevelet állít ki.000 rénes forintért. Hosszúfalu. mert az ekkor kötött szerzdésben fel van hogy a várat ugyanazon föltételek alatt adják át Tornallyainak. - - A SCHLOSSBERG-FÉLE KASTÉLY (MOST ZICHY PÁL FERENCZ GRÓFÉ). Vistuk. Fugger Márktól 75. továbbá Szapolyai Jánosnak zálogosítja el. 1774-ben a vöröski ifjabb ág a említve. 1578-ban a Fuggerek eladják a várat Thököly Sebestyénnek. Ez alkalommal a vár másodszor is leégett. megjegyezvén.és a Bethlen-féle felkelések idején megostromolták és bevették a várat. század elején. A vár II. Lajos király a várai Bazini és Szentgyörgyi Péternek adományozza. Péter gróf 1516-ban balt meg. Istvánnak és II. Pálffy Rudolf 1758 körül szintén sokat építtetett és javíttatott a váron. de második zálogbirtokos volt. 1585-ben Fugger Rajmondét 2173 forintért. Zwoncsin. ThurzóElek a maga részét 1528-ban Móré Lászlónak és nejének. Mária királynéra száll. Bazini és Szentgyörgyi Péter gróf 1515-ben Szápolyai István özvegyének. 1542-ig a várbirtokok tekintetében is némi változás történt és ekkor a következ községek tartoztak Vöröskhöz: Cseszte. de L535-ben már eladja a Fugger családnak. 1600 ápr. a mit Miksa király 1566-ban és Rudolf 1579-ben megersítenek. Rákonczai Magdolnának bocsátja zálogba. Rákóczy Ferencz seregei ostromolták. 1710-ben II. Sellpicz. Ompital. Nemecse. Ez be is következett és Mária királyné 1523-ban a várat tartozékaival együtt Thurzó Kleknek és Jánosnak adományozta. már csak a Szapolyaiak pedig Tornallyai Jakabnak adják zálogba. 1580 körül erddi Pálffy Miklós báró megvette a vár és az uradalom 7/10-ét ipjától. mely 1541-ben Vöröskre pallosjogot is nyer. Jánosnak jutott. 1586-ban és 1588-ban pedig a többit vásárolta meg. a Bocskay. de Kollonich Zsigmond gróf csellel ismét visszaszerezte. hogy ha Péter utódok nélkül halna el. 1683-ban Thököly István vette be. 1592-ben II. Zuha. I. de ezeknek a birtoklása alatt leégett és csak 1650 körül építette fel újra IV. Pndmericz.000 rénes forintért. a vár II. A várban ebbl az idbl több helyen találhatók az egyesített Pálffy-Harrach czímerek. 1522-ben II. Alsódiós. a mini azi az Árthándyak és Thrincka György bírták.44 Pozsony vármegye községei. Halmess. Pálffy Miklós gróf. Dubova és Bogdanócz fele. de bevenni nem tudták. kinek neje szül. . i ZIFFER. A XVII. a ki azt 1619-ben fiai között osztotta föl. Fugger Viktor Ágost birtokrészét 10. melyek az újjáépítés emlékét tartják fenn.

vadászatokat ábrázolják továbbá a grófi családtagok keresztszülinek képei. de késbb Kledern német nevével is találkozunk. a Pázmány-féle jegyzék is réginek mondja ma a községben nincs templom. ismert czímerbeli szarvasa. 1480 és 1513 között a nagyluesei Dóczyak az urai. huszárezred) tiszti-karának 1762-bl való 30 arezképfestménye ez ezredet tudvalevleg Pálffy János. Az idsebbik ág részét II. A múlt század els felében e tágas és szép helyiségben színi eladásokat is tartottak. Csölös2t. n. 1397-ben Csölöszti Márton nevében is szerepel.. Cubicularius et Hung. Ide tartozik Körtvélyes — . terem. . A A A csöiosztö. A padozat színes kavicsokból összeállított mozaikból áll. E község 1238-ban a Csiliz patak mellett fekv pozsonyi várbirtokként van említve.Maria Fuggera Baronissa in Kirchpergh et Weisnhorn. melyek a vár környékén a XVIII. Vincze halála után. a következ felirattal: . a kik akképpen egyezkedtek maguk között.Nicolaus Pálffy de Erdeod. A nyolczszög renaissance-stilben van lerakva és belsejében három oltár áll. mely még a régi falu helyén állott. ódon bútorok és az étteremben régi érdekes vadászképek. Regiaeque Mttis Consiliarius. a másikát Pálffy József és Mór grófok (VI. utána pedig fiai V. A boltozat rendkívül gazdag stiikko-mvekkel és freskókkal van díszítve és az egész terem mesterséges vízvezetékkel. melylyel. Vincze birtokát pedig 1854-ben Vincze gróf özvegye Csáky Apollónia grófn.. vízcsövekkel és vízeséssel ellátva. Alapja - htz- . Egy másik. a késbbi nádor állította fel saját költségén. A múlt század elején Illésházy István gróf volt a földesura. 4000 kötetbl álló könyvtár. Cubieulariorum Regalium Magister. század közepén rendezett parforce. családi hagyomány szerint. 1354-ben a pozsonyi káptalan Gutori Beké leányait. továbbá értékes. és mint azt Bél Mátyás jobboldali nyugati írja. mint egy szökkút dísze. a hol híres mesterektl származó számos régi festmény és eredeti rézmetszet van. Liber Baro et Dominus in Vereskev. Utána ez a rész 1868-ban szerzdésileg István gróf és neje birtokába került. Ferencz fiai) osztatlan állapotban nyerjék. a másik része pedig id. 1287-ben Csöllesztö néven szerepel. míg a falak grottaszerleg cseppkövekkel és ktufával vannak kirakva. de az 1553-iki portális összeírásban. vár alakja hosszúkás négyszög és mind a négy sarkán hatalmas várkapu alatt a boltozatról régi. Alajos és X. necnon Partium Regni eiusdem Cis- i A A A danubianarum. Odább van az ú. 1854-ben. János gróf örökölte. most pedig Pálffy Sándorné és Pongrácz Frigyesné grófnknek van itt nagyobb birtokuk. a kiket az akkori szokás szerint . Halála után XI. vallású lakossal. kezdetleges kerek bástyákkal van ellátva." Alul pedig: U . közelében lev. mely a vár urainak a nyári hségben üdülhelyül szolgál. Az els emelet a grófi család kényelmes és tágas lakosztálya. várudvaron. bejárat ajtaja fölött a Pálffy. a hol a flépcs van. a lépcsházba nyíló helyiségben kisebb múzeum van elhelyezve. már Lipesey Gáspár nevén van négy és Pálffy Péter nevén öt portája. csónak függ alá. második emeleten vendégszobák vannak és a folyosón a Pálffy-ezred (a mostani 6. A . vár délkeleti része kétemeletes. távírója és vasúti állomása: ModorSenkvicz. MDLXXXX. Sac. nyolczszög talapzaton áll a Pálffyak törött keréken álló. Caes..és Fugger-czímer látható. egyházát. Pálffy József gróf részét 1873-ban XII.az itteni uradalmi szegényház tagjai közül választottak. Pálffy János grófé volt. Pálffy Miklós gróf a török fogságból megmenekült. Rudolf öt fia örökölte. A lépcsoszlopot a Pálffy-czímer díszíti. János.Pozsony vármegye községei. Ferencz. A vár kápolnája is érdekes. 45 birtokrészeit VII. Pálffy Mór altábornagy fia örökölte. várnak ma is lakott része Pálffy István grófé. 40 házzal és 226 róm. felscsallóközi magyar kisközség. kath. Erzsébetet és Katalint iktatja be az ket megillet itteni leánynegyedbe. a birtokot ketté-osztották és az egyik részt osztatlan állapotban József és Mór testvérek. Comes Posoniensis. Ez az ajtó a körülbelül 15 m. si . hogy az egyik felét Pálffy Vincze gróf. János lett az örökös. Cseszte községnek van postája. hosszú elcsarnokba nyílik. mely számos nagybecs tárgyat és gazdag éremgyjteményt tartalmaz ennek szomszédságában van a kb. János. szintén érdekes régi kutat a Pálffy-Harrachczímer díszíti. Praesidiicme Ungvariensis Supremus Capitaneus. ki a maga részét tudvalevleg a nevét visel ösztöndíj-alapítvány javára adományozta. a másikat pedig Vineze utóda örökölte.

Okleveles említése 1206-ban történik Stwrtok alakban. qui vixerat annos 32. míg most Pálff'y János gróf és Wiener í. 1440-ban pedig Szentgyörgyi György. Állítólag már a rómaiak idejében is lakott hely volt. Legvalószínbb az. Michaeli de Mere ex provincia Simegiensi oriundo. Bél Mátyás e toronyról nem tesz említést. Béla királynak 1256. a mit a tudós Ipolyi Arnold állít a csallóközi memlékek leírásánál. qui Ferdinando et Maximiliano Romanis imperatoribns. A községhez tartoznak Német-Sók és Szent-Erzsébet puszták. bátyja Péter özvegyével. A XIV. 1294-ben Miklós fia Chune Miklós fiainak: Ábrahámnak és Izsáknak adományozza.. késbb pedig az Apponyiak voltak az urai. a Kiskárpátok alatt fekszik. században városként említtetik. évi oklevele villa Chukaria néven említi. míg a budai káptalannak egy 1347-bl való okirata már Chukarfolua néven külön községként említi. et in iure dicendo pátriám ornavit. mint a melynek már e század elején vásártartási joga is volt. 1787-ben a Balassa grófok. Katholikus templomának egyes stil idomokat mutatnak. moly 1553-ban négy portával szerepel. vallású lakossal. 1328 január 25-én e birtokot az említett pozsonyi egyháznak ítéli oda. mely néven már IV. 1441-ben Erzsébet királyné megersíti azt a szerzdést. kath. Vixit annis 72. et seni probitatis eximiae. Febr. 118 házzal és 1118 rom. 1390-ben pedig Villa Liupoldi néven. 1294-ben még egy birtokosát ismerjük a Szent Üdvözí: lnek szentelt pozsonyi egyházat. László királynak 1287-ik évi oklevele említi. kath." századi Canonica Visitatio szerint itt hajdan hat kanonokot számláló ú. távírója és vasúti állomása Somorja. Az 1553-ik évi portális összeírásban Csetertek néven szerepel és benne Serédy Gáspárnak 11 s Amadé Lászlónak hót portája adózott. Ungariae regibus. Endre király e községet 1206-ban a Bazini és Szentgyörgyi grófoknak adományozta. Az itteni sírboltban vannak eltemetve Mérei Mihály alnádor és családja tagjai. Alantabb még a következ felirat látható „Magnifico D. l lovag a két nagyobb birtokosa. 1216-ban CsötSrtökhdy név alatt szerepel. Ezenkívül ide tartozik még Csölöszt sziget -puszta. körjegyzségi székhely. puszta. Michael. Sophia. IV. n. dum vixit. az újabb idkig egy régi toronynak vagy kápolnának a rom-maradványa volt Welteni részei Rezs még román A : A A látható. A síremlék fels részén latin versek olvashatók. Postája. Tume és Ternye néven szerepelt. de Vályi (Magyarország leírása I. Emericus. hogy ez valamely román stil szemtanúk állíhalotti kápolna volt. A tempiomot mai alakjában a XV. vallású lakossal. hogy . Német Loipersdorf neve is már rég ismeretes. II. 446) azt állítja. Vivite superstites mortalitatis memores. Csukárd. mint Pozsony vár tartozékát. melyen basreliefben a család tagjai láthatók. távírója Fél. simul hic sünt humati. felscsallóközi magyar kisközség. a Tamás mibl gróf országbíró az látszik.csontvázakat ástak ki.4l> Pozsony vármegye községei. 1647-ben egyrészét a Bertók család bírta. et ab iis pro palatinatus honore donatus fit. Non longo post tempore simili fato emu secuti sünt Julianna coniux et Stephanus filius. Mindkett az éberhardi uradalomhoz tartozott és az újabb korban az Apponyiakat uralta. távírója és vasúti állomása Bazin. de másik része az éberhardi uradalomhoz tartozott. melylyel György bazini gróf itteni birtokát nejének lekötötte. a jelenlegi plébánia kertjében. Csütörtök. E község hajdan Terlinggel egy községet alkotott és Túrna. melybl tása szerint . hogy 1780-ban bontották le. itaque XVIII. mert sírbolt is volt alatta. mint a rómaiaktól Jupiter tiszteletére emelt templomot. kéttornyú gótikus egyháznak két hajója van. Marezali Hedviggel osztozkodik rajta. Viro integerrimo. '50-ban meg Leupoldsdorf. A síremlék 1572-bl való. A pápai tizedszedk jegyzékükbe Chuchturtukchel néven irták be. vörös márványból. fertálykáptalan székelt. Anna. renaissance-modorban van készítve. Ez idben mezváros volt. E romokat a hagyomány pogány templom maradványának tartotta és Fanum Joris néven ismerte. A községben van posta és vasúti - Csukárd állomás. fidelem constantemque operám navavit. Anno Chri. melynek azonban ma már nyoma sincs. et Catharina liberi superstites. L 333-ban a Bazini és Szentgyörgyi grófok a falut fölosztják maguk között. században alakították át. Fato functus est 26. melyet a Csukárd család se kapott adományban. 62 házzal és 400 róm. MDLXXII. A község' postája. templom közelében. hoc monumentum coniugi et parenti pientissimo posuerunt. Tót kisközség. de ez idtl egész 1347-ig csak a fenti neveken szerepel.

Hajdani templomát csak a múlt század közepe felé bontották le. kath. Csukárpaka. Csukárpaka. században a Bazini és Szentgyörgyi grófoké és ekkor Somherg de Sombereg nev birtokosa is szerepel. vallású lakossal. valószínleg azért.és mtrágya-gyára volt. Cziffer. Pálffy János grófnak nak 1 1 A Czajla.és Kénsavgyár-telep. A múlt század második felében papirmaima volt a községnek. A hagyomány azt tartja. távíróhivatala Somorján. Mfrész. róm.V Pozsony vármegye községei. század elején húzódtak a mai község helyére. Czajlához tartozik Zumberg puszta. Czajla. melynek talaja mocsaras s egészségtelen volt. és ág. a mikor itt Serédy Gáspárnak 9 portája adózott. a kik között azonban a község postája. Ez idn túl már Zuckersdorf st is Kucisdorf ismeretes. Malmok. mert összes házait egy sorba építették. 35 házzal és 188 róm. László 1274-ben az Okolyi nemeseknek visszaadott. . Maholányi Tamásné a birtokosa. 177 házzal és 1721. 1300-ban a Récsei család is birtokosa volt. században és a XVII. kath. vasúti állomása meg Nagypakán. h. Az 1553-ik évi portálig összeírásban azonban mér a Csukárdokat nem találjuk a birmert ekkor Antalnak IV2. Ez azután azt is megmagyarázná. körjegyzségi székhely. itt van nagyobb birtoka. vallású lakossal. Sághi Imrének 1 2 Sárkány Jánostokosok között. a nevezett egyházat a birtoklásban háborgatták. 1737-ben özv. távírója és vasúti állokatholikusok túlsúlyban vannak. hogy a lakosok a XVI. A Ennek a helyén építették fel az új templomot. A Cziffer. Régi temploma 1801-ben romba dlt. nagyobbára tótajkú és róm. magyar kisközség. melytl nevét is vette. A XIV. ev. a Fels-Csallóközben. században elször említve. Pethö . a pozsonyi káptalannak 22 portája van itt. a vágvölgyi vasút mentén fekv nagyközség. s melyet IV. évi adóösszeírásban. RÉSZLET A CZIFFERI PARKBÓL. Czajla községet csak az 1553-ik évi portális összeírásban találjuk elször említve. mása Bazin. kath. A községnek csak kápolnája van. 1287-ben a pozsonyi káptalan Szent Szalvátor-egyháza szintén kap itt birtokrészeket Benedek fia Pál pozsonyi kanonoktól. 1647-ben Pálffy Miklós grófé. német néven Rákóczy-féle mozgalmak idején a lakosok összes vagyonát elkobozták. . régi falujokból. község neve azeltt német hangzással Zeil volt. 206 házzal és 1322. és Tóth Tamásnak portája adózott. a Kis-Kárpátok alatt fekv tót és német kisközség. mely utóbbi helyen 1895-ig egy bécsi czégnek kénsav. vallású lakossal. az itt véghezvitt hatalmaskodások miatt Az 1553. Ide tartoznak Baumwald major. A . mely hajdan önálló község volt. Ez idben Simpery néven szerepel. Késbb a Földes család lett az ura és a múlt század els felében még Földes Boldizsár volt itt a birtokos. késbb az lllésházyak és ezek révén a Pálffyak ma is id. község postája Bácsfán van. Ma is az egyik oldalon körülbelül 150. Favágó-telep. a másikon ellenben csak mintegy 50 ház van. Ez is a Csukára család si birtoka. lói l-ben Miklós pozsonyi prépost és a káptalan Perényi Imre királyi helytartó eltt panaszt emelnek a Szentgyörgyi grófok ellen. hogy miért találjuk Czajlát csak a XVI.

kinek 22 portája adózott. Salafölde ban. szá- zad de vége felé hadak szállották német meg. az itteni rendkívül gazdag és díszes népviselet miatt. melytl azt Zichy Károly gróf a múlt század elején megvette. A A A mása. Csák Máté birtoka volt. ma pedig Zichy Pál Ferencz grófnak van itt nagyobb birtoka. trencséni A DEÁKI TEMPLOM. vallású lakossal. XVII. A Xydry család után következtek a Semsey. Bél Mátyás szerint a község régi neve. a mikor a nyitrai káptalan egyik oklevele Chifer néven. a Schlossberg báró. Ide tartoznak Balázsháza puszta. melynek czifferi ága innen nevezi magát. majd a Zichy grófi család. majd Vágfölde volt. Deákit a XIII. Ez az intézet az egész vidékre rendkívül jótékony hatású. egy szeszgyár és a híres czifferi hímz-intézet. Schlossberg János báró. század végén mezváros volt. az Elefántiak örökölt birtokaként említi. eredetileg Czifra lett volna községben áll Zichy ez azonban csak feltevés. II. Makripodári Miklós.— 48 Pozsony vármegye községei. Béla király is már mint a Szent Istvántól adományozott és Szent . 1342-ben a Tökö'lycsényi család is birtokos itt. távírója „pedig Vágsellyén van. község róm. a Kerekes. 478 házzal és 2825. Farkas János. kath. melyet a báró Schlossberg család építtetett. a ÍToreck. Hrabovszky János és Somogyi Gáspár voltak az urai. A múlt század második felében sörfzház is volt itt. népnevelési egyesület. melyben Miklós prépost kérésére I. átalakíttatta és megnagyobbíttatta. moly az Izabella fherczegn védnökségére támaszkodó egyesület felügyelete alatt áll és vezetje Hollósy Mária. Misircz József. Reviczky Károly. a Batthyányi gróf. 1261-ben Sala. Semsey János.és Alsómajor. század elején Endre 1291-ben A XTT. Deáki. Az 1553. községnek van saját postája. községben vanposta. Ámult század elején Zichy Ferencz o-róC. kath. század közepén épült. a Makripodári. távírója és vasúti állo- A mhím- . HL visszafoglalta. kath. Mai nevén csak 1296ban találjuk Diaky alakben. Pál Ferencz gróf nagyszabású kastélya. a budapest bécsi vasútvonal közelé- ben fekv magyar nagyközség. Fels. si neve Wag. Legutóbb 1890-ben alakították át. temploma a XVIII. Károly király az egyházat 1326-ban megersítette. községi takarékmagtár. Az elbbi néven már Szent István királynak a pannonhalmi apátságot alapító oklevelébenvan emhtve 1001- A majd néven szerepel. Deáki. nagyobbára róm. mert a környékbeli parasztleányok itt a népies és a zésben magasabb fokú mvészi kiképzést nyernek. évi portális összeírásban Nyáry Ferencz van említve birtokosául. Els nyomát 1322-ben találjuk. olvasókör. Nevezetesebb intézményei: a ferenczrendiek apáczazárdája. de a vármegyei törvényszék 1323-ban ismét odaítélte a pozsonyi egyháznak.

Ma ide tartozik Gelencze puszta. református templom 1794-ben épült és 1889-ben megújítatott. n. Rákóczyféle szabadságharca idején lakosait a császáriak súlyosan sanyargatták. Szakértk határozott állítása szerint. Tót kisközség s 219 házában 1251 róm. évi portális összeírásban Nyáry Ferencznek. melyben a legrégibb telt DETREKOCSOTORTOK. Misekönyvön kívül mindenféle egyházi szabályokat és halotti szertartásokat tartalmaz. a pré- 49 postság kormányzójának 40 portáját adóztatják. évi oklevelében. Nyitra vármegye határán fekszik és a Blava patak szeli át. kath. Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. bkez . vallású lakos él. melyben a legrégibb magyar beszéd"-et megtalálták. század harmadik tizedébl való lehet és így egyetlen magyar nyelvemlékünk. Két katholikus temploma közül az egyik. mely e község északi részén. Szz Mária tiszteletére szenegyházát már II. Horváth. Az 1553-iki portális összeírásban Losonczy Istvánnak 20 portája fizet adót. ismét felépítették. Hajdan a jóki vár tartozéka volt.Simonich János és neje és az Erdödyék bírták. Lászlótól megersített birtokról emlékezik meg 1138. melytl nevét is nyerte. Blava patak túlsó része Nyitrához. majd CsáJcy Ferencz gróf.Halotti A A Dejte. Az 1553. Hajdan a. Az a misekönyv. kincstáré. melyeket az azonkori oklevelek említenek. látszanak. melynek itt híres tehenészete volt.. 1644-ben Puchaim császári vezér három napig idzött itt seregével. ref. dombtetn fekszik a Batthyány-féle can. 1626 szeptember 12-én császári lovasok támadták meg a községet. Pálffy József gróf segítségével. mert Pray György történettudós fedezte fel a XVIII. és 35 lakosát rabszíjra fzve elhurczolták. 1771-ben papírgyár is keletkezett itt. többek között az ismeretes halotti beszédet és könyörgést. Ez idben Dyechticz volt a neve. e nevezetes kódex a XIII. E község közelében feküdtek a XIII. mely 1885-ben leégett. Van itt gzmalom is. kisebb templom helyén. község a XVI. KATH. olvasókört és izr. E románstil templomnak u. 1869ben tz pusztította el és a tznek a templom is áldozatul esett de ezt a hívek. vagyis Oroszfalu és Palota községek. században. vagyis fels hajója is van. mely utóbbinak azonban ma már nyoma sincsen. század elején szabadalmakat nyert és 1623-ban már mezvárosként van említve. 1663. 1683-ban Károly lotharingiai berezeg salva guarcliát adott a község lakosainak. freskófestészet nyomai nyelvemléket a . 1590-ben Rákóczy Zsigmond zálogos-birtoka volt. híres románstil temploma az si. azután Forgách Zsigmond lett az ura. és ev. században Villa Russorum. Paskál pápa említi 1103-ban. szeptember 3-án a törökök támadtak a községre. A ROM. Most Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka -és messze földön híres haltenyésztése. 4 . A A . Dejte a Kis-Kárpátok alatt fekszik. mely az Árpád-házi királyok korából reánk maradt Ezt a nagybecs ereklyét most a Magyar Nemzeti Múzeumban rzik. innens része pedig Pozsonyhoz tartozott. TEMPLOM. késbb pedig Dechticze. Máskülönben Pray-kodex-nek nevezik. 1787ben a kir. de mai. de a múlt század elején ismét a szentmártoni apátságot találjuk említve birtokosául. negyesületet tartanak fenn. a XIII. kath.Pozsony vármegye községei. Maholányi János és neje. a deáki plébániáé volt. Ma is ez az apátság a legnagyobb birtokosa. lakosok róm. század els negyedében épült a monostorral együtt. fels temploma.

Béla királynak 1240-iki adomány-levelében Dionisios néven van említve. Alsószkalova. Van 75 háza és 512. Most a fapátságon kívül még Söllinger magyar Miklósnak van itt nagyobb birtoka. nyoma vész. Favus pannonhalmi fapátnak adta. németajkú lakosa. kamara birtoka volt. Koó. Barátom. már srégi már épült alig hitszik rajta. Krajcsik lakház és Erdház vadászkastély. tóben olvasható újra.50 visitatio szerint Pozsony vármegye községei. II. . mert itt hajdan akasztófa állott. Az 1553-lk évi portális összeírás Nyáry Ferencz grófnak. Béla a lakosokat kivette a pozsonyi vár kötelékébl. 1288-ban pedig Dyenis és Dienesz alakban fordul el. IV. távírója Püspöki. József alatt a kir. Az egyháznak nagyon szép és becses szerint egy ívnaissance-siih'í úrfelmutatója van 1663-ból és egy aranyozott ezüst-kelyhe 1642-bl. a torony alatti ajtó kkere- le és a hagyomány régibbnek a helyén. Nemvirth és Oravetz malom. Ez a templom égett grófi család építtette. községnek van postája és távírója. felirat tol A és állítólag 1172-ben épült. habár e régisége ma mai plébánia-templom. Szegedin major. mely még a múlt század els felében is látható volt. 1612-ben épült. hogy a többi dlneveknek is van bizonyos jelentségük. Czenzálosföld és Törvényföld nev dli vannak. vallású. Dénesd. a mikor 700 holdas vadaskertet alkotott. 1808. október 11-én és 12-én Ferencz itt király és neje is itt idztek. melyet még egy 1356-ból való oklevél említ. Erdödy József gróf kanczellár építtette 1774 75-ben. A katholikus templom 1797-ben épült. Valószín. kath. Postája Misérd. A község határában feküdt hajdan Veczke község. E község már 1206-ban szerepel. A templomot az Erdödy — A Dénesd. de késbb Rezsnek és volt. 1682-ben nagy árvíz sújtotta a lakosokat. Hejíéhez tartoznak Felsszkalova. nagyobbára róm. Ez utóbbi körben épített épületcsoport. mint a fapátság kormányzójának 15 portáját adóztatja meg. 1269-ben IV. vasúti állomása pedig Nádason van. szerint. A DETREKVÁRALJAI CSEPPKBARLANG BEJÁRATA. A múlt század elején Schüdern német neve alatt is ismeretes. a mikor Miklós fia Elek. Szentkatalin puszta. benne az emletes kastélylyal. Ma Szigetmajor tartozik ide. A község 1757-ben még de Bél Mátyás már németeket is említ ismeri munkájában. az utóbbi onnan veszi nevét. felscsaUóközi kisközség.

hogy hát adjon neki az alatt az id alatt lóháton ebbl a földterületbl annyit. kath. ezzel jelezte útját. mire a király csudálkozva a terület nagyságán. de a mai templom 1778-ban épült. 1866-ban és 1867-ben pedig éhínség volt itt. Mézeshalomnak nevezik. : . A A : . mikor itt vadászat közben a mocsaras és ingoványos vidéken nagyon elfáradt. e szókra fakadt György. Ez idben Gyurchka alakban van említve. távírója Bs. mint a pozsonyi vár tartozékáról. Postája Bakán van. sok'a!" De azért ígérete szerint a területet átengedte néki. a míg a király rövid vadászebédjét elkölti. Az alapító hét család volt az Erss. vasúti állomása pedig Dióspatony. György itt letelepedett és hét családdal alapította a községet. a hol mézbl és kenyérbl álló rövid ebédjét elköltötte. Egy izben. Eröss György nev lovásza eltt boszankodását fejezte ki a fölött. Erss György pedig lóra pattant és elszáguldott. Bartal. Azóta e halmot is. vagyis Györgysolca néven. szeretett a Csallóközben vadászni.. Zemes. Lovásza erre megkérte. 1855-ben a kolera tizedelte meg lakosait.Pozsony vármegye községei. király beleegyezett kedvelt lovásza kívánságába. Útközben elszabdalta vörös szín palástját és darabjait eldobálva. 51 detrekvAr. E községrl 1253-ból van már említés Gurgsuka és Gyurgsuka. és hogy nyargalását ellenrizhesse. 1667-ben a Méhes és a Balogh családok osztozkodnak itteni birtokukon. a mennyit megkerül.. hogy az itteni nemesek nem tartoznak a pozsonyi vár nemes várjobbágyai közé. Ebéd végeztével már a királynál volt és bejárta vele a belovagolt területet. Dercsilca. Dercsika. hogy ezen az ingoványos területen lóháton oly nehéz a vadászat. magyar kisközség. a környezetében levkkel gyorsan halmot emeltetett a síkságon. Érdekes és jellemz az a hagyomány. Yvia és Zakal család. Fekete. melyet Györgysokának nevezett el. hanem valóságos nemesek. 1307-ben Györgyfölde néven Eguruhkarcsai Miklós zálogos birtoka. Eddig a hagyomány. 93 házzal és 522 róm. .Egyházát Epiphanius püspök 1519-ben szentelte föl. mely itt a nép ajkán a község nevének eredetére nép ugyanis azt tartja. Katona. alsócsallóközi vallású lakossal. 1377-ben már a dercsikai nemesek kezén találjuk és a pozsonyi káptalan 1386-ban bizonyítja. hogy Mátyás király nagyon nézve közszájon forog.

Ferdinánd megvette és Balassa Menyhértnek adományozta. E község a detreki várbirtokok közé tartozott és azok sorsában osztozott. a Kis-Kárpátok alján fekv tót kisközség. Hajdan sok nyomorúságot szenvedett a törököktl. vallású lakossal. vallásúak. Postája van a községnek. Szívértek néven múlt század elején hat is szerepelt. kath. késbb azután a Fuggereket. Szintén a detreki uradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott. Theberi. Detreköszentpéter. Ide tartoznak Újmajor és Pálffy vadászlakok. 1550-ben Salm Kristófot találjuk birtokában. községben nincs templom. székhely.52 Pozsony vármegye községei. Tót kisközség. Bakith Péternek 8 és Czobor Jánosnak 7 portája adózott. kvár Detrekszentpéter. távírója pedig Zohor. a melylyel György gróf a várat és a várbirtokokat nejének lekötötte. Olsa. Plébániája már 1397-ben említve van. Uhliszka és Yalehovna puszták. körjegyzségi és 1108 róm. E község a határában fekv Detrek vár tartozéka volt. Ez idben a Pálffy család volt az ura. Detrekváralja szintén a Kis-Kárpátok alatt fekszik. Tancsibok. vízimalma volt és egy téglagyára. kath. 1398-ban Zsigmond király Stibor vajdának adományozta. Detrekváralja. Ez a Pálffyak birtokába került és ma Pálffy Miklós herczeg malaezkai uradalmához tartozik. Ma Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. Késbb a Bazini és Szentgyörgyi grófok lettek az urai és 1441-ben Erzsébet királyné megersíti azt a szerzdést. "244 házzal és 1286 lakossal. a kik a községet több izben fölperzselték és földúlták. de késbb megsznt és csak 1737-ben szerepel ismét. tartozéka volt és az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspárnak 18. 1709-ben és 1776-ban az egész község leégett. Ugyancsak Detre- Detreköszentmiklós. kiktl I. Kopcsa. Ide tartoznak Chrib és Plank telepek. 203 házzal DEVENY. Ez a Bakits Péter A A . vallású lakossal. ki után ni ágon Bakits Péterre szállott. s késbb Zankendorf német néven is. Detrekcsötörtök a pozsony malaezkai vasútvonal mentén fekszik. 120 házzal és 691 róm. Ide tartozik Horné-Luky major és Olsaki malom. Az 1553-iki portális összeírásban ugyanazok a birtokosok szerepelnek. 95 házzal és 632 róm. tót kisközség a Kis-Kárpátok alatt. Késbb a Pálffy család tulajdonába került és ma Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. — A A Detreköszentmiklós. község két katholikus temploma közül az egyiket 1718-ban már újjáépítették. Kozánek. a kik az elbbi községnél. Postája Detreköszentmiklós. kath. távírója és vasúti állomása pedig Malaczka. a másik pedig 1745-ben épült. de postája Láb. Tót kisközség. Vasúti állomása van. község határában van a Dieravá-skala és a Tmavá-skala nev barlang. kath. Temploma 1600-ban épült és 1712-ben megújíttatott. vallású lakossal. a kik róm. távírója és vasúti állomása pedig Malaczka. mely 1296-ban Detreh néven királyi várként szerepel. 1647-ben a Somodi és a Vizkeleti család volt az ura.

Késbb a vár és a várbirtokok II. 53 volt az. vallású lakossal. ennek jogutóda. a Bazini és Szentgyörgyi grófok lettek az urai e család kihaltával ismét királyi vár lett. kitl Pálffy Pál gróf nádor vette meg. 382 házzal és 2000 nagyobbrészt róm. melylyel Mátyás király vásárszabadalmait kibvíti. Patachich István végrendelete alapján. Miksa király 1563-ból való kiváltságlevele. eredmény11 között a község háromszor leégett és a lakosok sok sanyarútelenül. E nevek világosan bizonyítják. az oklevelekben többféle változatban szerepel. de azután ismét Magyarországra szállott vissza. Az egyik II. 1809-ben az üresen álló várat a franczia csapatok légberöpítették. Ferdinándnak 1617-ben és I. Ferdinándtól adományt nyert. 1233-ban Frigyes osztrák berezeg bevette és a várost fölégette. A határvár volt. 1683-ban a törökök ostromolták. múlt század elején Pálffy Antal gróf volt az ura. A község és a vár neve az idk folyamán. kath.Pozsony vármegye községei. Késbb a Palocsaiak zálogbirtoka lett. kiktl 1635-ben Pálffy Pál nádor kiváltotta és a birtokra II. vár alatt a hegy belsejében említésre méltó cseppk-barlang van. német Theben nevét Mátyás királynak 1474-ben Pozsony városához intézett oklevelében Wolffgang von Theben nevében találjuk elször említve. de ma már romokban hever. mely 1629-ben. Nagyváthi Szapora Antalnak is nagyobb birtoka volt itt. Ferdinánd Báthory István nádornak totta vissza. DÉVÉNY RÉGI VÁROSI PECSÉTJE. Dévény. egy évvel késbb még 12. melyet 1790 körül egy juhász fedezett föl. században még fennállott. II. Meszácsna vadászlak. hol késbb ennek a rendnek sörháza volt. távírója és vasúti állomása Malaczka. melynek nyelén az akkori elöljárók neve olvasható. Bethlen seregeinek a vár megadta magát. Zsigmond király korában az osztrák Hering László birta. Azonkívül itt van még a jezsuiták emeletes épülete. a Dunától és a Morva folyótól alkotott félszigeten fekv német nagyközség. A A . adományozott. melyet I. forintért Keglevich Jánosnak adta el. 1272-ben a cseh Ottokár foglalta el. hol pedig a labanczoktól. Legrégibb alakja Dyuen. Óbora és Podplasti majorok. Van itt szeszgyár is. azután Dévén. a pozsonyi jezsuita kollégiumra szállott. kitl Oarai Miklós nádor 8000 arany forintért válvárat ós a várost. Ferdinándra szállottak. község róm. községnek német és tót neve is ismeretes volt és pedig Blasenstein és Podhrad néven.000 arany forintot fizettetett vele. de 1621-ben Bouquoi osztrák vezér ismét elfoglalta. Érdekes a pellengér-jelvény és a czéh-jelvény is amaz — . A község több szabadalomlevelet riz. 1414-ben Zsigmond király Garai Miklós nádornak adta el 12. vármegye egyik legrégibb községe és hajdan a dévényi vár tartozéka. II. Mátyás 1609-ben 400. község postája Pozsonyszéleskút. mely Spitzer Károly tulajdona. XVI. majd Dyven. Lipótnak 1688-ban kelt levele. 1863-ban az egész falu leégett és ugyanakkor a kolera pusztította. Ide tartoznak Favágó telep. Volt hajdan vámháza és harminczadhivatala is. temploma 1845-ben épült. ma pedig Pálffy Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka.000 r. Vára a XVII. A község birtokában régi nagyságát hirdet több érdekes jelvény van. Dévény a történetírók szerint már 864-ben morva A A A A A A Dévény. melyei a város korábbi szabadalmait megersítik. 1703 ságot szenvedtek hol a kuruczoktól. század elején. . így egy renaissance stil díszes bíróbot 1621-bl. Ez az épület még ma is fennáll. a ki a holicsi börtönben erszakosan fogva tartott Réuay Zsuzsannát onnan kiszabadította és itteni várában riztette.000 arany frtért. mely meredeken ereszkedik le a Morvába. hogy a község akkor is német volt. kath. áll a millenáris év alkalmából emelt Árpád-oszlop. ma már erre a czélra nem használt vadászkastély áll. község határában régi. A várhegy hatalmas sziklaszirtjén. tartozékaival együtt.

A katholikus templom Árpád-korabeli emlék. kath. század els felében épült. ból A püspökséget alapított. mely utóbbi Lanfranconi Alajos vállalata. század végén. A pálosoknak is volt itt zárdájuk. majd múlt század elején a Pálffyak voltak az urai ésDürnburg volt a neve. A KÁROMKODÓK ÉS RÁGALMAZÓK telepen álló kápolnát 1860-ban PELLENGÉR-JELVÉNYE. Ide tartoznak Bencsiklak. ebbe horgok voltak ersítve. Lucsenics Mátyás építtette. 1867-ig itt a Morván át híd vezetett a túlsó partra. mintegy négy méter magasságú. 1841-ben az egész község leégett. A Rákóczy-féle felkelés idejében a lakosokat a császáriak kifosztották és a falut felperzselték. lent „Ali hier ist die Lose Zunge" felirattal emez a szlmívesek 1749-ben készült jelvénye. Házainak 343. A község sokat szenvedett a gyakori árvizektl. Hajdan állítólag osztrák területen Stilfried község határában állott és a közelében Morva azonban fennállott vár és vadaskert után Thirenburg volt a neve. mely még fennáll. Tény. a kik nagyobb részben borvátajkúak és róm. Saját postája van. melyet az átkozódók és rágalmazók nyakába akasztottak. kis fekete táblán nyitott száj- kilógó nyelvet ábrázol. a Zsigray-givíok kihaltával a pozsonyi jezsuiták birtokába került.egyesületet tar- tanak fönn. Stilfried és a Dimburg közé került. Szentélye a XVI. Galgenberg nev dlje a rajta állott akasztófától vette nevét. és Kbánya telep A Dimburg. Az akasztófa.: 34 Pozsony vármegye községei. kath. A községben van posta. is. melyeket fent tölgyfagerenda kötött össze Dévényujfalu. vallásúak. Dévényujfalu. melyet hajdan az itt lakott Zsigray nemesi család építtetett. a hol körjegyzségi székhely is van. a Morvavölgyben fekv kisközség. távírója és vasúti állomása. vasúti állomása pedig Dévényujfalu. tartozó Károlyfalu DEVENY. Dévény várának volt a tartozéka és a XVI. A A . Említést érdeml gyárai a Wienerbergi társaság téglagyára. a schlosshofi császári kastélyhoz. melyet a múlt század közepe táján rontottak le. Ide tartoznak Alsó. a kik itt nyaralót is építtettek.és Felsmajor s — A községhez Dimburg. távírója Malaczka. vallású lakossal. század közepén a Pálffyak voltak és ma is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. A lakosok szépít egyesületet. Harminczad-hivatala még a múlt század elején fennállott. idvel folyását megváltoztatva. A horvátok a török háborúk alatt telepedtek ide. két gömböly téglaoszlopból állott. Régi írók szerint 974 körül Urolf passaui püspök itt . a Morvavölgyben fekv tót kisközség. osztrák területre. hogy 1397-ben itt már plébánia volt. a Stockeraui társaság mészgyára. lakosainak 2900 a száma. 161 házzal és 1805 róm. Ez idben Diernburg. községnek van postáia. úgy hogy ez által a község magyar területre jutott. A mai templom majdnem minden kornak a stílusát magán viseli. Schafierhof és Kbánya telep. szlmíves- A ezéhet és haj ós. Mittelman és társa mészgyára és a szeszgyár. községben lev katholikus templom árpádkori építmény. templomon kívül megemlítend a Zsigray-kápolna. távíró és gzhajó-állomás. Földesurai már a XVIII.

hogy sidk óta ült hely. 1238-ban Dobrogoz néven a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. postája Szentmihályfa. II. Az 1553-iki portális összeírás a Fuggerek 10 portáját adóztatja meg. a pozsony komáromi helyi fekszik. Magyar nagyközség. LTjabban van hitelszövetkezetük is. Ide tartoznak birtoka. az alsócsallóközi járásban. de már magyaros Dombó néven. 1764-ben Csiba Mihályt találjuk itt birtokosul. 515 házzal és 4851. vallású lakossal. távírója Nagylég. A — A A Modor-Senkvicz. a Kis-Kárpátok közelében fekv tót kisközség. század elején épült és azeltt a Pálff'y család kápolnája volt. 1420-ban pedig a Doborgazi Csontos család nevében szerepel. melyrl már Balázsfalvánál szó volt. továbbá a német Wernersdorf. Lajos királynak 1524-ben a gellei székhez intézett rendelete említi elször. 1346-ban az itteni nemes várjobbágyok és Zomori Miklós között határvillongások támadtak. Szerdahely. melynek boltozata gótikus. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel és 10 portája van felvéve. alsóesallóközi magyar kisközség. most pedig a gróf Pálffy- most : A féle épült. srégi telep. 1 283-ban Zeredahely néven van említve. kijavították és megnagyobbították. községet a Duna több izben elöntötte. érdek vasút mentén . Neve az idk folyamán sokféle változatban fordiú el. lakosaié 732. 1296-ban már Vöröskvár tartozékaként szerepel. Két évvel késbb Szentgyörgyi Jakabot találjuk itt birtokosul. vagy a XVII. 1899-ben pedig tzvész pusztította. Újfalu és Elötejed negyedekbl. Református temploma 1870-ben község puszta. a mikor a lakosok aranymosással is foglalkoztak. Dióspatonyt. nagyobbára róm. mely már a rómaiak korában is fennállott. Wernsdorf.Pozsony vármegye községei. Ezek közül az ujfalusi határ alsó részét Barabásföldnek. Diósförgepatony. hogy a birtokot két részre osztották. Ide tartozik Erdtelep is. 1352-ben egyszeren Dobor néven találjuk említve Miklós nádor egyik oklevelémúlt ben. st egy ideig Johannisdorf néven is említik az egykorú okiratok. hogy ez a község melletti Szentgyörgyúr praedium temploma volt. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel és mindössze 15 Va portával van feljegyezve. kath. A A nev A A Dabova. a mikor Szüllö Zsigmond itteni birtokrészét átengedi Csiba Imrének és Jánosnak. Dubova. vasúti állomása hitbizománynak van itt nagyobb Aggerd A Doborgaz. vasúti állomása Nagypaka. Werisdorf. E községet a hagyomány szerint szentképekkel és hasonló tárgyakkal keresked házalók alapították. a kik egy itt állott kunyhóban vonták meg magukat tél idején és rossz idjárás esetén. még a vajkai érseki székhez tartozott. a kik nagyobb részben ev. 1287-ben Dumbó néven találjuk említve. község postája Cseszte. Az eddig említetteken kívül még Dobó. 1647-ben pedig a pozsonyi apáczák bírták. vallású lakossal. melyeknek az lett a következménye. távírója Modor. Valószín. Ide tartozik Doborgaz sziget is. XIII. Förgepatonyról csak 1750-ben szólanak a kútfk. temploma a XVI. Füzérfa és Vilmos majorok. század elején. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságievelet ad. Késbb a Pálffy ah lettek — Dunaszerdaheiy. Wernhartsdorf. a mikor Lodomér esztergomi érsek néhány itteni jobbágyot érseki nemes jobbágy gyá emel. 55 is Pálff'y Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka. 1540-ben mindössze 5 6 háza volt. 1802-ben egy másik Szüll Zsigmond. nagylégi urak és a Pálffy grófi család a földesura. Hajdan két község volt egymás mellett Bióspatony és Förgepatony néven. múlt század els felében a itteni birtokát elzálogosítja Gálffy Péternek. Doborgaz a Duna mentén fekv magyar kisközség. pápai tizedszedk jegyzékébe is föl van véve. Ditnaszerdahely. 134 házzal és 738 határában látható pogánykori sírhalmok bizoróm. 118 házzal és 772 róm. Kath. vallású lakossal. kath. Ugyanekkor Újfalut Zomás János és Kondé László. Diósförgepatony. m. Házainak száma 103. 1594-ben épült. de minthogy düledezni kezdett. kath. Lakosai a község erdejében sok meszet és szenet égettek. század végén. ú. késbb pedig Pólcatelehneh nevezték. 1292-ben Dobrorgaz alakban van említve. református vallásúak. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. katholikus templom. századbeli oklevelek még említik ma már nem létez templomát. község postája Vajka. nyítják. Hajdan erssége is volt és a pozsonyi várbirtokok közé tartozott. távírója és vasúti állomása pedig Patony. 1787-ben már a Pálff'y ah voltak az urai és ma is id. Régente mint város négy részbl állott. Nemesszeg.

Katholikus egyháza már 1341-ben említve van. a vöröskereszt-egyesület fiókja. Van saját postája. század elején épült. adóhivatal. község vásárai hajdan messze földön híresek voltak. n. kir. ev. Ide tartoznak még Grombotás és Somogyi-szögle majorok és a Lángi malom. 1479-ben Themesközi Miklós zálogba adja Dinnyéi Vas Andrásnak. róm. községet 1842-ben és 1887-ben tz pusztította. Ádám erd. Éberhard. „sárga kastélyt" Kondé Miklós püspök építtette a Kondé családtól Wahlberg Miklós bécsi egyetemi rektor vette meg. önkéntes tzoltó egyesület. DUNASZERDAHELY. a megyei közmveldési egyesület fiókja. n. Szentjános dl. Pókatelek nev dlje a Pókatelekiek hajdani birtokának emlékét rzi. községhez tartoznak Kapuhegy. de mai gótikus temploma valószínleg csak a XV. kaszinó. 56 Pozsony vármegye községei. E község legrégibb írott nyomát 1445-ben találjuk. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. magyar kisközség. szolgabírói hivatal. h. vallásúak. A Kondé és a Bacsák család emlékét egy-egy kastélyszer épület tartja fenn. — A KONDÉ-FÉLE KASTÉLY (MOST HABERMANN NÁNDORNÉÉ). csendrség. Lánd. templom 1882-ben épült. Az ú. 345 házzal és 1293. kitl leánya. míg Patás nev dlje már 1384-ben a Kondé család birtokaként van említve. három takarékpénztár. községben nincsen templom. gazdakör. a mikor Themesközi Bálint pozsonyi várkapitány volt az ura. óta ismeretes. Postája. Ador. pénzügyrség. E község 1209. férjezett Habermann Nándorné örökölte. lakosaié 1726.és a Petényi-család is birtokos volt itt. mely sok kárt okozott. Somogyisziget. a kik mind róm. Házainak száma 180. szent-egylet és menedékház. Hajdan vára is volt és a Szentgyörgyi és Bazini grófok voltak a vár és a A A A A A .. vallású lakossal. de ez is ma már Habermann Nándornéé. Uunaujfalu. a Kondé. 1647-ben már a Pálffyak az urai és ma is id. század végén vagy a XVI. keresztény kórház és menedékház. Az ág. Hanszéli. izr. Éberhard. fehér kastélyt Bacsák Móricz huszárezredes építtette. járásbíróság. de e családon kívül még a Bacsák-. temetkezési egyesület. távírója és vasúti állomása Szempcz. Dunaujfalu. Van itt katholikus legényegyesület. népbank. Forgalma még ma is nagy és e község egyike a vármegye legélénkebb városainak. Az ú. távírója és vasúti állomása. kath. az urai. Az egyik mellékhajó nyugati falcsúcsa az 1518. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. közjegyz. községben két templom van. évszámot tünteti föl. kath.

község . melynek Mátyás király 1466-ban szabadalmakat adott 1524-ben II. melynek négy portája van. 1369-ben e család I. vasúti állomása pedig Püspöki. és Baumholczi vadászlakok. A A Egyházgelle. . Egyházgelle. Serényi gróf. kath. Több csallóközi faluval együtt Sedes Gelle néven külön érseki széket alkotott. '. 38 házzal és 295 róm. 1386-ban Jodok morva rgrófot. hogy a várat a templomosok építtették. Egyik levelének kelte szerint itt tartózkodott 1550 június 22-én I. községet 1830-ban és 1880-ban árvíz pusztította. Azután az Illyésházyák és Szelepcsényi érsek. melyek a Zitkovszky család révén az Apponyiak birtokába kerültek. Alsó. E község 1253-ban Galla néven a pozsonyi vár tartozéka. múlt század elején Apponyi György gróf. Jelenleg Apponyi Albert grófnak van itt nagyobb birtoka és régi kastélya. Ide tartoznak a Györgymajor. mert a várbeli kápolnát is építtette.>r^#^^ ÉBERHARD. Apponyi György gróftól 1872-ben épített temeti kápolna. mely egyúttal a tulajdonos gróf Apponyi család temetkezési helyéül is szolgál. hogy az itteni Dunaágon hidat építhessen. csak az említett várkápolna. majd az Ebergényiek és Zitkovszkyak lettek az urai. de ma már teljesen magyar. század els felében nyerte. kastély különben mostani alakját a XIX. Bél Mátyás e várat csak erdnek nevezi. MéreyeJc. vallású lakossal. Lajos is a gellei érseki szék adóját leszállította.és Középtkési. mely tornyokkal és vízárkokkal volt védve ezeknek nyomai a mai Apponyi-féle grófi kastélyon és környékén látszanak. Ferdinánd. . de a Viczayak. Jeszenák báró és Balassa báró birták. Egyháza már 1390-ben fölmerül de ma a községben nincs templom. Az 1409-ben szerepl Bazini és Szentgyörgyi Templinus gróf neve adhatott alapot arra a tévedésre. alsócsallóközi magyar kisközség. mely nyilvános templom jellegével bír és a gót stíl. Lajostól engedélyt kap arra. de 1409-ben ismét a Bazini és Szentgyörgyi grófokat uralja. Slossberg és az Amadé család is bírtak itt részeket. 1328-ban Miklós pozsonyi gróf és fispán a gellei udvarnokok kérésére ezek jobbágyait mindennem adózás és szolgálat alól fölmenti.Pozsony vármegye községei. plébánosa öt porta után fizetett adót. — A SZELEPCSÉNYI-FÉLE KASTÉLY (MOST APPONYI ALBERT GRÓFÉ). a Maholányi. község hajdan német volt. melyet valószínleg Szelepcsényi érsek a fent említett várból alakíttatott át kastélylyá. 57 urai. Egy 1209-ik évi oklevél Castellum Ybrehaarthnak nevezi. A A A . Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel. községben van posta és távíró. melyet András király Myke fia Istvántól megszerez s Bazini és Szentgyörgyi Sebus grófnak adományoz. .

a mikor a portális összeírásban Báthori András 5 és a borostyánki urak 5 porta után adóznak. templomban van Trös János és neje Beketfalvi Morócz Zsuzsanna sírboltja. Eghazfalva alio nomine Zenthandras alakban szerepel. Bélkarcsa 1381 ben Bélykare>ai Miklós nevében van említve. Pozsony vármegyének 10 Karesa nev helysége van Egyház-. a pozsony szerdahelyi vasútvonal mentén. Mérey Mihálynak 2. 1764-ben Szüll Zsigmond az itteni egyház javára alapítványt tesz és két évvel késbb sírboltot emeltet. Késbb az Esterházyak lettek az urai és ma is Esterházy Mihály grófnak van itt katholikus templomot Esternagyobb birtoka. A . — 50 A A lakosok község határában között építtette. távírója és vasúti állomása Nagylég. A község postája Király fiakarcsán van. Kulcsár. és e néven van említve 1481-ben. . Somogyi és Kondé családok. mindössze 11 házzal és 67 róm. Népekarcsa 1328-ban Szentgyörgyi Sebusé és Péteré. Érsekkarcsát 1355-ben említik az okiratok. róm. vallású lakossal. Egyházkarcsa. kath. 38 házzal és 285. Pinke-. Siposamadeés Sólyomkarcsa. E község mai nevén csak 1498 és 1510 között van elször említve. Várady. távírója és vasúti állomása pedig Patony. Eiöpatony. mai temploma azonban újabbkori. Baesák. Literáti Ferencznek 1. a mikor az itteni birtokon. kath. magyar kisközség. a mikor Enyedi Boldizsár itteni birtokát Mahólányi Antalnak adja el. házy Ferencz gróf kanczellár 1748 1849-ben ütközet volt. Egyházfa. 1877-ben a község leégett. A múlt század elején a Pálffy család az ura ez idben itt sörház is volt. Erdhátdamazér-. Eperjes. Elpatony. . Kulcsár-. Egyházkarcsa templomáról Tamás esztergomi érseknek a községi plébánia levéltárában rzött oklevele emlékszik meg. Ide tartozik. 1490-ben Poss. — : Eperjes. Baesák Pálnak. vallású lakossal. 1507-ben Egyházy Fábián itteni nemes kúriáját és tartozékait Bánkfalvi Miklós özvegye. Zsófiának adományozta. Zsigmondnak s Istvánnak és Petcz Kálmánnak van itt nagyobb birtoka. A Vizköziek eltt Szentandrásúri Illyés bírta. Étre-. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. 150 házzal és 1053 róm. vagyis nemesi birtokosai voltak még a múlt század elején is a Bartal. mert rajta a román és gót építészeti formák majdnem teljes épségükben láthatók. 41 házzal és 349. Temploma volt már a XIV. mint borsai Vizkösi Tamás és András birtoka. kath.és Érsekkarcsa is szerepel. század végén. az Alsó-Csallóközben fekv magyar kisközség. Gönczöl-. több karosai nemes osztozott. községben van posta. róm. A Egyházfa. Királyfia-. Thurzó Mihályné birtoka. a Benyovszky és a Baesák család voltak a birtokosai és ma is Benyovszky Lajosnak. ugyanis ennek a birtokát kapták a Vizköziek Mátyás királytól. A községnek nincsen temploma. E község legrégibb írott nyomát 1553-ban találjuk. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. 1647-ben a Marton falvyakat is itt találjuk. gróf Amadé. A múlt század elején a Petöcz. vallású lakossal. Ide tartozik Maholány puszta. E Karcsák földesurai. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. az alsó-csallóközi járásban fekv magyar kisközség. Leeghy Istvánnak 7. [de tartozik Nádaslak és Enyed puszta. Postája. Temploma már 1320-ban szerepel és Csallóköz egyik legrégibb és legérdekesebb memléke. Bél. Mórocz-. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. 1647-ben özv. 1608-ban Léghi István fia Simon. A község postája Királyfa. 1540-ben a magvaszakadt Csorba János birtokát lllyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispánnak és testvérének és Saághy Deák Imrének és fiának. kath. Zsigmondnak adományozza. Tóth Tamásnak és a Sárkány családnak 2 portája fizet adót. mint a Bazini és Szentgyörgyi Péter birtoka és Éberhard várának tartozéka. A A mull század elején a Pálffy-íéle szeniorátus bírta. a pozsonyi káptalan eltt. vallású lakossal. Jelenleg id. távírója és vasúti állomása pedig Dunaszerdahelyen. Legrégibb neve Szentandrásúr. mely szerint a templom 1308-ban épült. itteni birtokrészét nejének. 1802-ben Szüll Zsigmond itteni birtokát elzálogosítja Oálfi Péternek. gazdakört tartanak fenn. Néhány évvel késbb Zyllew (Szi'dlö) Mihály is birtokos volt itt. Az 1553-iki portális összeírásban hét birtokosa szerepel.58 Pozsony vármegye községei. s ez a rész 1591-ben vétel útján Olgyay Péter birtokába került. Egyháztarcsa. Ide tartozik Sárrét puszta. a kik közül Bakith Péternek 1. Erzsébet pozsonyi prépostnak adományozza. Ez utóbbi már 1717-ben szerepel. Ezeken kívül a régi idben még Népe-.

E község már 1275-ben szerepel oklevélileg. Ez id eltt pozsonyi várföld volt. körjegyzségi székhelylyel. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak különféle szabadalmakat adott. György 1830-ban építtetett. körjegyzségi székhely. Késbb Erdhátkarcsa Damazérkaresával egyesíttetett és az elbbit 1359-ben Erdhátl-arcsai Pethen István nevében találjuk említve. 59 Újmajor puszta. Béla királynak 1240-iki adománylevelében Ethuru (Étre) alakban találjuk említve. melyet id. vallású magyar lakossal. pozsonyi várjobbágynak juttatott. a csallóközi síkságon fekv magyar kisközség. melyet 1248-ban Dénes nádor. Legels történeti nyomára 1490-ben találunk. míg az utóbbi a pápai tizedszedk jegyzékében Damas néven van említve. a szered— nagyszombati vasútvonal mentén fekszik. Szerafint és Pétert is említi. kitl. mert 1255 eltt Kiskiráh/fial-arcsa volt a neve és a pozsonyi vár birtokai közé tartozott. község postája Tallós. Erdhátdamazérharcsa. Temploma nincsen a községnek. Etrekarcsa. kath. Béla adománylevele Ethuruh Simont. hogy itt volt a pogánykorban az áldozóhely. kinek itt A Erdöhátdamazérkarcsa. 45 házzal és 337 róm. Szigeti major és Zsival erd. Máglyadomb nev dljérl az itteni hagyomány azt tartja. Temploma nincs. nevét is veszi. mert IV. Postája és távírója Dunaszerdahely. míg Roland nádor 1250-iki végzésében Ethre alakban említi. a mikor Zolougozfia Damasa a birtokosa. Farlcashida. most pedig Bartal Ferencz. Van nagyobb kastélya is van. úgy látszik. vasúti állomása Nagyabony. BARTAL AURÉL KASTÉLYA. Története azonban még régibb idre vezet vissza. kath. 100 házzal és 872 róm. holott a község. Tót kisközség. . Bartal itt mezgazdasági szeszgyár is. Mostani fbb birtokosa Bartal Aurél fispán. Bartal Aurél tulajdona. vallású lakossal. E község legels nyomát IV. távírója és vasúti állomása Diószeg. A miüt század elején Bartal György volt egyik nagyobb birtokosa. távírója Dunaszerdahely. vallású lakossal. Ethuruh azonban nemcsak egyedül bírta. mely szintén ERDOHATDAMAZERKARCSA. 23 házzal és 138 róm. pozsonyi fispán Ethuruh Etrekarcsa. Farkashida. csallóközi kisközség. 1299-ben Dáma fia János. vasúti állomása Patony. Postája Király fiakarcsa. kath. Luka comesnek visszabocsátja itteni birtokát.Pozsony vármegye községei.

1490-ben. míg a birtok másik felét Elefánti Benedek 1484-ben a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak zálogosította el. Többízben teljesen leégett. sokkal régibb. Hajdan habánusok is lakták. melyek közül az egyik XIV. melynek temploma a XIV. távírója és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. Fehéregyháza. tótok Farkaszin-va. ki birtoka felét Cseh Györgynek és Buebenthurst Jánosnak. nagyobbára Felsöcsölle. de oltótosodott. költ. melynek lakosai még 1757-ben magyarok voltak. melynek postája Alistál. a királyivá választott II. Hajdan királyi birtok volt. Felbár. Az oklevélben egyszeren Baar néven van említve. 1787-ben már az Esterházyak voltak az urai és ma is Esterházy Károly grófnak van itt nagyobb birtoka. 1682-ben lakosai vámmentességet nvertek. Távírója és vasúti állomása Szent-Mihályfa. németajkú. Templom nincs a községben. de ersen magyarosodó római katholikus vallású lakossal. E községben állott hajdan az Amadé grófok várkastélya. Idvel a gróf Brunsivik és gróf Chotek család lett az ura. Magyar kisközség. Plébániája a Pázmány-féle jegyzékben a régiek között szerepel. Ezeken kívül birtokosai voltak még az Illésházyak. melyben lakik. kath. kath. Késbb az éberhardi uradalomhoz tartozott és úgy ekkor. önnek az örökösei pedig a nagyszombati Klarisszáknak hagyományozták. egyenl részben róm.60 Pozsony vármegye községei. melynek 89 háza és 669 róm. tót kisközség. Ide tartoznak az Antónia és József majorok. ettl pedig Batthyány József gróf vette meg a birtokot. kastély közelében álló Szent Nepomuk szobor talapzatának a fölkészítette 1754-ben. úgy hogy a múlt század elején már Oberwaltersdorf német neve is volt a községnek. mely még Bél Mátyás idejében 4 toronynyal volt ellátva. Késbb a Zichy grófok voltak a község urai. ma Schlesinger Gyulának van itt nagyobb birtoka és az övé az imént említett jezsuita kastély is. eredetileg egyházától vette a nevét. Mátyás király halála után. felscsallóközi kisközség. mely alkalommal az ott talált régi síremlékeket is fölhasználták. Az oltár eltt függ ezüstlámpa 1783-ból való. A iratát is Feiistái Feisöcsöiie. Késbb az Esterházyak is részeket szereznek itt. Itt lakott a XVII. neje Both Erzsébet után jutott itteni kastélyának a birtokába és Bél Mátyás szerint itt írta híres történeti mvét is. a csallóközi síkságon fekszik. kiknek emlékét a 1 " A A ferdítették a nevét. Bemstein Jánosné birtoka. Ulászló az e község alatt ütött táborban fogadta a magyar rendek hódolatát. távírója és vasúti állomása pedig Keresztúr-Apaj. melyet az 1332 37 években a pápai tizodszodk jegyzéke Álba Ecclesia néven említ. István fia Lászlónak adományozza. Ezek közül ma már csak kett olvasható. 1553-ban Báthori András ós özv. ref. Kastélyát.. a hol Serédy Gáspár 4. vallású lakosa van. . 1479-ben Elefánti Benedek volt az ura. a híres . századbelinek látszik. a másik XV. komarom dunaszerdahelyi vasút mentén fekv magyar kis42 házzal és 282. mint az 1553-iki portális összeírásban Filistál néven szerepel. 62 házzal és 469 róm. az Istvánffyak és a Bobokyak e családok mindegyikének volt itt kastélya. kath. a kik a községben 1719-ben házat építtettek és azt nyaralóul használták.. vallású lakossal. Az egyik Istvánffy Miklós alnádor és történetíró fiának a sírfelirata 1581-bl. 1878-ban Felistál. 1303-ban a birtok Faristári Károly és László comeseké. Hozzá tartozik Erdmajor. távírója és vasúti E község — A A állomása pedig Nagyszombat. A községben van posta. 1831-ben kolera tizedelte meg a község lakosait. a másik pedig nagylucsei Lipcsey Jánosé 1606-ból. Mérey Mihály meg 3 portával rendelkezik. melyet IV. században már fönnállóit. Ódon templomát 1778-ban egészen újjáalakították. E község 1291-ben Faliztar néven Bazini Kozma comes birtoka. község régente magyar volt. a harmadik XVI. falu postája Rózsavölgy. mely az 1782-iki Batthyányféle canonica visitatio szerint 1740-ben már fennállott. vallású lakossal. késbbi nevén Szitányi Adolf.Habán telepek nev dlje tartja fenn. Az egyház birtokában három érdekes kehely van. Béla 1269-ben Bodo comesnek adományoz. de azóta elnémetesedtek. a — község. Fehéregyhnza. és ev. században Amadé László báró. a mikor Bazini Pál comes. Ezektl Ullmann. Farkashida postája Keresztúr.. 49 házzal és 272. . Szitányi Adolf építtette. Istvánffy Miklós. községben csak kápolna van. és 1630-ban Esterházy Dániel itteni nemestelkét a nagyszombati jezsuitáknak ajándékozza. s a gróf özvegye ma is a legnagyobb birtokos itt. Régi órsekségi birtok. Egy évvel késbb Faristar néven szerepel.

1647-ben Erdödy Gábor gróf az ura. Temploma 1723-ban épült. a kik lassanként az egész falut magukhoz váltják. távírója és vasúti állomása Püspöki. róm. Mikor Stibor fia 1417-ben a birtokot vöröski Wolfarth Ulrik özvegyének zálogba adja. kath. de azután ezt a részt is a Kéthelyiek kapják. vallású lakossal. A községnek német és tót neve is ismeretes volt Oberdubován és Horné Dubove alakban. 187 házzal és 1696. Katholikus temploma 1798-ban épült. század elején fele a szomolányi uradalomhoz tartozik. A Kéthelyi család a maga részét 1516-ban guti Országh Ferencznek és Imrének zálogosítja el. Smutna vadászlak. 1831-ben pedig a kolera dúlt benne. a kik ekkor már Ormándy néven is szerepelnek. Hajdan Korlátk vár tartozéka volt. legközelebbi vasúti állomása pedig Nádas. 61 pusztította el. A község határában még a múlt század hatvanas éveiben is hét malom volt. Aggbán. szintén . Ez azután örökösödés útján a Pálffy családra száll. A XVII. Ungnád birtokrésze ni ágon az Erdödy grófoké lett. de a múlt század elején német lakosai már Obercsepen nevet adtak neki.és Kis-Dombó néven szerepel. és ma is Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka. késbb azonban a Kéthelyiek visszaváltják. kath. nagyobb szabású pisztrángtenyésztést létesített itt. . kath. E községet 1277-ben IV. Az adománylevélben egyszeren Dyos néven van említve. ezek révén a PálffyaM. Felsdombó. távírója Szomolány. a Kis-Kárpátok közelében fekv tót nagyközség. körjegyzségi székhely.. században mezváros és Rudolftól 1582-ben vásárjogot nyert. Raffy és a Horányi családok a birtokosai. így Mruskó Benedeket. A falu postája Dejte. század közepén az itteni vargák is czéhet alkottak. század elején a sasvári pálos-szerzeteseknek is volt itt szlejük. melynek 65 háza és 398. A XVI. de az új templomot már 1758-ban kezdték építeni és 1764-ben fejezték be. Felsdiós Feisdombó. kisközség a Vág völgyében. Felsdiós. A községnek van saját postája. Hajdan híres molnárok lakták a községet és itt volt a molnár-czéh középpontja. róm. ^csallóközi magyar kisközség. A községet 1886-ban nagy tzvész pusztította el. A templom tornya 1859-ben épült. Postája Misérd. Halásztelep. vallású lakosa van. róm. Felscsöpöny. si idk óta megtelepült hely. Postája Nagysúr. Ez idben Fels. de régi temploma elpusztult. A lakosok katholikus olvasókört tartanak fenn. 1398-ban Zsigmond király megersíti korábbi adományát és ekkor a község már Németdiós néven szerepel. vallású lakossal. 1682-ben az Erddyek is birtokosok lesznek itt. 1567-ben Országh Kristófot uralja és 1569-ben Szilágyi Simon is részbirtokosa. FelsöjányoJc. Tót kisközség. század végén plébánia volt. A XVI. a hol Bib Istvánt 4 és Szilva Ozsvátot 2 porta szolgálja. a mikor Fels-Csöpen néven szerepel az akkori portális összeírásban. A községhez tartozik Szárazpatak major. 1662-ben több birtokosát ismerjük. Szli is már régóta híresek és a XVIII. Hajdan három halastó volt a község mellett. században a Gyrffy. A múlt század hatvanas éveiben Pálffy Mór gróf. Waldhof major és a már említett vegyészeti gyár. 1600-ban már Nyáry Sárát és fiát Pálffy Tamást találjuk a félbirtok uraiként említve. 1877 és 1880 között pedig lakosai éhínségre jutottak.unser dorf Teutschen Nnssdorf" -nak nevezi. és most id. vallásúak. az akkori birtokos. másik fele pedig a Réthelyi családé. Tamóczy. a kik legnagyobb részben tótajkúak és rom.Pozsony vármegye községei. Ide tartoznak Frészmalom. A XVIII. 1583-ban a szomolányi uradalomhoz tartozik ugyanis Rudolf király ez uradalommal Ungnád Kristófnak adományozza. a Vizkelethy családot és Muraközi Mátyást. Feisjányok. E községnek legrégibb írott nyomát 1553-ban találjuk. A községben már a XIV. Hajdan magyar község volt. tz Felsöcsüpöny. az si templom helyén. 1388-ban Zsigmond király Stibor vajdának és fivéreinek adományozza. 1590-ben a község fele Sándorffy Miklós kezén volt. Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka és vegyészeti gyára. 1872-ben az egész község leégett. 1647-ben Ormándy Miklósé. távírója és vasúti állomása pedig Szered. távírója és vasúti állomása pedig Nádas. László király Kunta fia Serefel comesnek adományozta. Szilágyi. 1731-ben még említtetik. Paksi/. 43 házzal és 317 lakossal. Warlusobitczer Pétert. Gubasóczy. mely mellett pogánykori sánczok . 33 házzal és 235. A szép oltárkép Erdödy Kristóf gróf adománya 1761-bl. kath. Az 1553-iki portális összeírásban Losonczy Istvánnak 15 portája adózik. a Kis-Kárpátok alatt fekszik. melyeknek nyomai ma is látszanak.

részben Éberhard várának a adót. a XVI. Felsokorompa. Feisiócz. 111 házzal és 682 lakossal. tartozéka volt és e vár birtokainak sorsában osztozott. vágvölgyi kisközség. Rédey és a Farkas család. a mikor II. 1553-ban Serédy Gáspár 4 j^ Mérey Mihály. a másik kastélyszer épület. katholikusok. Lócz néven 1498-ban találjuk elször említve. mely valamikor a Jeszenák családé volt. Hrabovszky. A község postája. Hajdani birtokviszonyairól csak annyit tudunk. A múlt század elején. században Kis. 1609-ben még mindig az Illésházyak szerepelnek. ma özv. Az 1553-iki portális összeírás szerint Illésházy Tamás 13 és Csorba Farkas hat portája adózó. távírója és vasúti állomása Nádas. l . E község lakosai hajdan németek voltak. Benczik. Egy 1390-bl való oklevél Fele néven említi. hogy 1346-ban a pozsonyi káptalan Streiz Márchárd pozsonyi polgárt iktatta birtokába. Prileszky és a Frankner családok bírják. kath. A legrégibb idben csak egy Lóeznak van nyoma. Késbb azután. — . század közepén a gróf Apponyi család birtokába kerül de e családon kívül még a Csenkey és késbb a Jeszenák. kath. Az 1553-iki portális összeírásban a budai Feiskorompa. 17u3 között háromszor leégett. 1542-ben a máriavölgyi pálosokat iktatták be némely itteni birtokokba. Zabafy. E sírdombok közül e sorok írója kettt felásatván. Birtokviszonyai a XVI. vallású lakosaié 1906. távírója és vasúti állomása pedig Lócz-Bresztován. a mikor Feilendorf német nevén is ismeretes. Kádas. róm. században a Pexa és a Paxi család voltak birtokosai. majd a Draskóczy család is birtokos volt itt. legközelebbi vasúti állomása pedig Misérd. vallású lakossal. a XVIII. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. a XVII. más részét rabságba hurczolták és a falut felperzselték. míg végre a Bálassák része a XVIII. Házainak száma 152. 1584-ben Spáczay Ferencz egy birtokrészt Kéméndy Kristófnak és Gáspárnak. a réginek a helyén. 1585-ben pedig egy nemesi telket Ocskay Ferencznek. a kik tótajkúak és vallásukra nézve róm. Körjegyzségi székhely. A községhez tartozik még Majorháza puszta. E község elfordul már Roland nádornak 1240-bl való végzésében. A Csenkey család háza. mely utóbbit még 1820-ban Prileszky Ferencz építtetett. ma Rovara Frigyesé. a hol a báró Vay családnak szép kastélya van. az említett családokon kívül még a Németh és a Csülinyi család is birtokos itt. 1778-ban a vallásalapé. mely már 1443-ban Tamásházy Gergely nevében merül fel. a XVII. Van saját postája és távíróhivatala. Felslócz. de mostani templomát. és sírhalmok láthatók. vágvölgyi tót kisközség 54 házzal és 397 róm. végül 1596-ban két jobbágytelket Bodics Andrásnak enged át. E községhez tartozik Tamásháza puszta. A török világban a törökök a lakosok egy részét felkon11 czolták. a XVIII. [de tartozik Szigeti puszta is. a mikor Csorba János deák. de mostani temploma 1741-ben épült. Ide tartozik Újmajor puszta.és Nayylócz szerepel. és egy 1381-ik évi oklevélben is aFeeli család nevében szerepel.62 Pozsony vármegye községei. . 18 portájára rónak 1647-ben részben a Kerekes családé. Draskóczy Klementina tulajdona. 1697-ben Gólya András és Ujfalussy Mihály is kapnak itt részeket a XVI. Ulászló mint a htlenségbe esett Zerhazi Zerhas Márton és László birtokát Illyés Györgynek és Mátyás váradi püspöknek adományozza. itteni pusztarészét Illyésházi Illyés Tamásnak és Moltejedi Illyés Ferencznek hagyományozza. Most Fekete Aladár bárónak és Springer Gusztáv bárónak van itt nagyobb birtoka és kastélya. század második felében Szelepcsényi érsek építtette. a kik 6 porta után adóznak. század vége felé pedig a Beniczky család és a nemes ifjak nagyszombati konviktusa. Egyháza már 1390-ben említve van. a XVII. században az Olyyay. abban keltakori urnákat és egyéb cserepeket talált. Postája és távírója Nagymagyar. de az idk folyamán megmagyarosodtak. században a Simonics. 1529-ben találjuk elször Nagylócz néven említve. Postája Nagybresztovány. gyermekek nem létében. FéU. a Fels-Csallóközben fekv magyar kisközség. Plébániája már a XIV. századig nagyjában összefüggenek Alsókorompa birtokviszonyaival. apáczák szerepelnek birtokosokként. melyet Csenkey Albert a múlt század közepe táján építtetett. a Dobsa. Vay Dénesné báróné szül. a Oyulay és a Szakmáry család. A községben nincs templom. Ez is az éberhardi uradalomnak volt a része. században az Ambró. vasúti állomása pedig Csallóköz-Csötörtök. század végén van említve.

< 6'/. < •o o z S >- tó •< tn o .

1856-ban újjáépítették sidk A Ern A A Fenyves. kath. Ez okiratában Seele néven szerepel. vallású lakossal. sugár toronynyal volt ellátva. 530 házzal és 3215 lakossal. E község óta megült hely. Pálff'y Förév. E község régi történetét nem ismerjük. Ide tartozik Hídház és Révészház. 1371 róm. 19 ev. Ekeesakla községnek van saját postája. V. Az 1553-iki portális összeírásban már Báthori András és a borostyánki urak szerepelnek birtokosahú . István 1271-ben megersíti II.. Fenyves. de tornya csonkán felsszeli ág. Ok építették át a régi kath. piaczi vámjával. távírója erdészlak. 1811-ben a pestis dühöngött a községben ós a lakosok legnagyobb része kipusztult. Ez idben a Szeli család volt a földesura 1324-ben Conrardus de Zyli nobilis van említve birtokosául. Hogy mikor pusztult el az si templom. vallású lakossal. egyház egyike volt a reformáczió els egymaradt. Ekkor az itteni ev. egyház megsznt és csak a Rákóczy-mozgalmak alatt éledt fel újból. továbbá Saághi Deák Imrének és fiának Zsigmondnak hagyományozza. ugyanis lebontása alkalmával. kiktl a grófnak és Benyovszkyak inscriptiót kapnak. halászaival ós halászatával együtt. Faluhely el Forgóvár nev dlje a régi nev dljének is bizonyára a község egy részét. s a Thurzók pátrtfogása alatt alakult. ref. hanem a helybeli plébánostól vették igénybe a papi szolgálatokat és ennek fizették a stólát is egész 1786-ig. mely id óta a A dlben A Pálffyalc az urai. Pozsony közelében fekv német kisközség. tót kisközség. a kik közül 1649 ág. ajtaja fölött az 1524. vallású lakosa. Frév. mert határában pogánykori leletekre bukkannak. ván még az si templomból való volt. nagyobb részben ág. Fels nyárasd. ev. a lobbi izraelita. Templomát 1670 körül Ferdinánd gróf csanádi püspök építtette. de csak rövid idre. Ide tartoznak Dögös. egyház 9U0 hívvel ismét megalakult és ez idben építették a mai templomot is. az utóbbi pedig nyolcz porta után adózik.. pápai tizedszedk jegyzékében Sili néven fordul el. — birtoka.. a komarom dunaszerdahelyi vasút mentén fekv magyar kisközség. 114 házzal és 965. Postája Alsónyárasd. templomával együtt. most pedig a gróf Pálffy- — . 94 háza van ós 610 róm. Felsszeli. a mikor Szent Emmerám egyháznak adoII. Késbb az Esterházyak birtoka. Irtványos község. és toronynyal is ellátták. Postája Rózsavölgy. évszám volt olvasható. van valamelyes jelentsége. Rákóczy-forradalomban itt kisebb ütközet is volt. Ismét fölépült ugyan. századtól szerepel. a mikor a fiutódok hátra hagyása nélkül elhalt Csorba János itteni birtokát lllyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispánnak és testvérének. és vasúti állomása pedig Galánta. látható földsánczokat a nép Rákóczy-sánczoknak és a dunamelléki nevezi. a templomot is elhamvasztotta. 04 Feisfinyárasd. melyrl fentebb emlékeztünk. házainak. Az 1703 11 közötti harczok alatt a lakosok sok sanyargattatást szenvedtek. távírója és vasúti állomása FelistálN várasd. mely akkor magas. A de Pauli grófi család volt a birtokosa. kath. Pozsony vármegye községei. ev. E község régebbi története teljesen azonos Alsónyárasdéval. de torony nélkül. temploma a község fennállása óta már a harmadik. Körtvélyes és Szigeti majorok. Béla adományát és az egész helységet a nevezett egyháznak adományozza. nem tudható. a mikor az ev. ev. Els okleveles nyomát 1158-ban találjuk. Itt is a pozsonyi káptalannak van nagyobb falu helyének az emlékét tartja fenn. h. mert nem sokkal azután az evangéhkus hívek a pusztafödémesi artikuláris ekklézsiához tartoztak. templomot is az evangélikusok használatára. 64 házzal és 398 róm. Ez a harang nyilmai templomot. a mátyusföldi síkságon fekv magyar nagyközség. Róm. de az 1823. kath. Géza király egy harmadát a nyitrai mányozza. harangján meg az 1401. h. évszám volt látható. 1540-ben már a Csorba családot találjuk itt birtokosul. 1903-ban árvíz pusztította i'eisoszeii. 1217-ben II. 145 házzal együtt. távírója és vasúti állomása pedig Nagyszombat. melyrl már fent megemlékeztünk. évi május 4-én a községben dúlt nagy tzvész. az elbbi kilencz. és most is Esterházy Benyovszky Lajosnak van itt nagyobb birtokuk. Második temploma 1524-ben épült. De a hívek a nagy távolság következtében nem járhattak oda. Temploma nincs. Esterházy Ferencz gróf kanczellár 1775-ben építtette.. kath. mely csak a XVI. Hajdani neve Joachimusdorf volt. h. Endre egyik oklevelében Zele néven említi. Az Esterházyak azonban a lakosokat visszatérítették és a templomot az evangélikusoktól ismét elvették. Lénárt és Razghamalom.

1278-ban Habsburgi Rudolf és Ottokár cseh király között itt ütközet volt. 1877-ben pedig csaknem az egész község leégett. nagyobbára róm. GALÍNTA. A múlt század folyamán több izben árvíz sújtotta. mely alkalommal 153 ház elégett. évi portális összeírás szerint Serédy Gáspár a földesura. kath. Van saját postája. E község IV. 1303-ban egyrészrl Lég fia Ivánka comes és fia Miklós. az 1553. Egy 1291. és 1270.és leánynegyedre nézve egyezség tárgya volt. mely 1667-ben Lipót királytól vásártartási jogot nyert. A Gajar. A pápai tizedszeMagyarország Vármegyéi és Városai : Galánta. Van saját postája. A Rákóczy-féle felkelés idején a császári zsoldosok kilenczszer megtámadták. Már a múlt század elején is legújabban Csáky Jen gróf építtetett ide nagyobb szabású. melyek közül az egyik -Galánta nevet viselt. 1873-ban nagy tz volt a községben. évi oklevele szerint. féle 65 szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. A községnek nincsen temploma. adózik. itt kastély minden kényelemmel és kiváló ízléssel berendezett fúri kastélyt. ez Galántának csak egy része volt.sony vármegye. a Mátyusföldön fekv kisközség. távíró. Béla királynak 1234. a zsolnai vasútvonal mentén. 268 házzal és 2982. a hasonnev járás székhelye. Galánta. Ide tartoznak Farkastorok telep és Zabos puszta. vallású lakossal. Késbbi itt birtokosai a Pálffyak lettek és ma is Pálffy Miklós herczeg- nagyobb birtoka és Piszh Samu nagybérlnek gazdasági szeszgyára. ESTERHÁZY BÉLA GRÓF KASTK^YA. st a temet sírjait is feldúlták. Po'. kath. a kinek itt 30 portája volt . Régi szabadalmas község. Régebbi birtokviszonyait nem ismerjük.és a vasúti állomása Pozsony. de úgy látszik. kirabolták és felégették. múlt század utolsó tizedében több izben árvíz pusztította. ° . Tót nagyközség 550 házzal és 4252 róm.Pozsony vármegye községei. Katholikus temploma 1658-ban épült. vallású. távírója és vasúti nek van állomása pedig Malaczka. magyar lakossal. 1297-ben két Galántáról van említés. Gajar. másrészrl pedig berencsi Vörös Ábrahám comes között hitbér. hajdan a pannonhalmi apátság birtoka volt. a Morva völgyében fekszik. Hajdan harminczad-hivatala is volt és a Morván át réven közlekedett. A község Gaier és Gajring néven is szerepel. évi határleiró oklevél a Galántai Uj fiai birtokának mondja.

1707-ben Stahremberg Guidó gróf császári vezér megszállotta és megersítette. tett. Egyike a vármegye legrégibb községeinek. 244 házzal és 1510 róm. a diószegi czukorgyárnak. a nyitrai püspökséghez tartozó faluként említtetik. de 1112-ben Kálmán király is említi. 1340-ben Oaláníai WosJc van említve birtokosául. Chete fiai birtokaként van említve. közjegyzség. Katholikus temploma hihetleg a XIV. Tót nagyközség. Zádory. 1511-ben galántai Borsi Györgyöt is birtokosul találjuk itt. még a múlt század els felében is. a kisebbik és régibb kastély a diószegi czukorgyáré és ma már gazdasági czélokra szolgál. A pápai tizedszedk jegyzékében Guan néven szerepel. IV. de ez azóta elpusztult. — már a XI. távírója Galánta. ki 1579-ben pozsonyi alispán volt. azután IV. október 17-én Bercsényi Miklós Galántán tartózkodott. Ábrahámff'y Gyulának és Giilcher Árminnak van itt nagyobb birtoka. vágvölgyi tót kisközség. Most Esterházy Béla grófnak. században fennállott és a XII. Gerencsér a pozsony nagyszombati vasútvonal mentén fekszik. két takarékpénztár. melyeket az Esterházyak építtettek. mely 1252-ben már szereközség határában volt hajdan Own pelt. 1794-tl 1798-ig építették. 36 házzal és 330 róm. község. mely utóbbi az 1553-iki portális összeírásban Török Balázs birtokaként szerepelt és most Ábrahámffy Gyula községben van posta. is említik. távíró és vasúti állomás. Béla 1267-iki oklevelében. Hogy e község 3. postája Nagymácséd. Gány. de ekkor fele része már a galgóczi várhoz tartozott. Gúny. mert már 1859-ben alakult. mel}' idvel eltótosodott. vallású lakossal. Galántai Bessenyey Ilona után fia. mely egyike a legrégibbeknek. Saját vasúti állomása van. Kéttornyú katholikus templomát. Ez id óta e család innen írja elnevét. 1553-ban Losonczy István 14 portája adózik. de 1672-ben már lakatlan hely. Galgóczy. haladó kör és egy „halotti társulat" czím temetkezési egyesület. 1025-ben Szent Istvánnak a zobori apátságot alapító oklevelében Gann néven. Béla királynak a zobori apátság birtokait felsoroló oklevelében szintén említve van. János esztergomi érseknek 1208. 1279-ben már Aha comes kezén találjuk. E község tót neve Hrnciarovce. de 1829-ben már átalakították. melynek els okleveles nyoma a XI. vallású lakossal. 1695-ben pedig Kostyán Mihály kap itt részbirtokot. századig vezet vissza. több adat bizonyítja. Els nyomát I. Az egyik. kath. kath. Küls. Esterházy Ferencz örökölte. Késbb a Farkas. évi oklevélben Borsy Flórián kastélyát Gerencsér. Ide tartoznak Garsd. jegyzkében Gualanta néven szerepel. században épült. és az 1553-iki portális összeírásban a Borsi/ család 22 portája adózik. Szeszgyár telep és Kórószeg. Hajdan magyar község volt. 1570-ben a galántai Fap család is kapott itt adományt. a Balogh és & Nagy családok a galántai birtokra új adományt nyernek. mely a fazekast jelent hrnciár szóból látszik származni. Esterházy Béla grófé. Bessenyey ek kihaltával ni ágon Fekete Márton is jutott itt nemesi birtokhoz. Az 1553-iki portális összeírásban Gaan néven van feljegyezve és ekkor benne Batsányi Zsigmond 2. kir. Tényleg. 1509-ben a Bessenyey család leányági utódai az Esterházy-ak. évi oklevelében találjuk. a mikor a községet NagyXIII. mely nagyobb szabású és szép parkban áll. Egy 1291. 1705. A A nev Ma A . 1241-ben Petha tatár vezér elpusz- A . ki azt Menoldfi Vörös Ábrahám mesterrel elcseréli. 1425-ben galántai Bessenyey András kapott rá donáeziót. melyet 1823-ban csapoltak le. miút század elején és Borsy Tamás 3 porta után adózott. az Alagovics Sándor plébános gyjtésébl összegylt pénzen. függetlenségi és negyvennyolczas kör. történettudós. hajdan O-Galánta nev részen még az újabb korban ugyanily nev tó terült el.(Ül Pozsony vármegye küzség-ei. a közmveldési egyesület fiókja.és Akasztófadomb Teréz major. században jelentékeny község leheszombat városának adományozza. iparosok olvasóköre. a másik pedig. társaskör. számos fazekas lakott itt. Van itt a szolgabírói hivatalon kívül járásbíróság. 1268-ban Mária királyné dk A : A A dln A Veaei Bertalannak adományozza. Gune néven. Hajdan e községet a vidék kincses-bányájának nevezték. grófé volt. Batka és a Bezury családok is nagyobb nemesi birtokosai közé tartoztak. E községben született 1653-ban Esterházy Imre gróf herczegprimás és 1702-ben Ambrosovszky Mihály egri kanonok. birtoka. mert megyei gylést is tartottak itt. melyre 1590-ben új adományt nyer. 1647-ben Esterházy Farkas község már nyoma sincsen. községben két kastély van. században népes község volt. Az állott hajdan a bitófa. és ekkor Gany néven szerepel. a Fekete.

János eladják Kenéz comesnek. Geszt. idomokat mutat. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. tította.Pozsony vármegye községei. fiskus kezére került. nevezetesen Girinch. 1703 11 között továbbá 1791-ben majdnem egészen leégett és sok szarvasmarhával együtt 18 ember is elpusztult. . Rákóczy lések GOMBA. 76 házzal és 453 róm. ki a kihalt Geszti család egyik se volt. 1352-ben a birtok a kir. Elbb a lakosokat megsarezolták. 67 1250-ben és 1270-ben pedig Ottokár seregei. Az ez alkalommal vívott véres és elkeseredett harczban elesett kuruczok sírját egy kkereszt jelzi. A pápai tizedszedk jegyzékében Guerencher néven találjuk följegyezve. s a király Bessenyö Jánosnak és testvérének ^adományozta. Hajdan a pozsonyi vár tartozéka volt. Béla király akként intézkedik. de legnagyobb része már át van alakítva. kath. Nagyszombat városának 42 portája adózik/ 1601-ben a Bocskay-féle ós 1619-ben a Bethlen-féle felkealatt sokat szenvedett. község nevét. mely Nagy Ferencz adománya. vagy elbujdostak. Ferencz fejedelem és Heiszter Siegbert nagyobb ütközet volt. 1282-ben egy Majtényra vonatkozó határjáró levélben Terra Hezt néven van említve. mert földesurának. A község postája. 1304-ben Péter fia Keresztély és testvére. 1231-ben Sebs comes az ura. Gerencher és Gyuruncher község plébániája már 1215-ben fennállott és temploma gótikus alakban. a már említetteken kívül. 1831-ben a kolera tizedelte meg lakosait. melyet Leszkovszky Márton és Judit emeltettek. tót kisközség a Vágvölgyben. 1704 deczember 26-án II. hogy minden üres ház. vallású lakossal. 1634-ben és 1739-ben pestis dühöngött a községben. 1267-ben IV. AZ UDVARNOKY-FÉLE KASTÉLY (MOST WELTENI WIENER REZS LOVAGÉ). minthogy pedig Nagyszombat városát leginkább e község lakosai látják el élelmiszerekkel. 1432-ben ál husziták fosztották ki a községet. Az 1553-iki portális összeírásban már a nagyszombati Klarissza: A — A Geszt. évbl való szentségtartó van. 1623-ban a törökök puskapor-raktárnak használták és elvonulásuk alkalmával felgyújtották. Ekkor is viszontagságban volt része a községnek. császári vezér seregei között itt és 2083 labancz esett el. felmenti ket a vámfizetés és minden földesúri munka alól. melyben 400 kurucz A még három változatban írták. azután a községet felgyújtották és sokakat elfogtak. melynek lakói a tatárjárás alkalmával elpusztultak. a bevándorló újabb jövevényektl szabadon elfoglalható. Az 1553-iki portális összeírásban még mindig tekintélyes község. 1307-ben meg trencséni Csák Máté emberei sarczolták. katholikus egyház tulajdonában 1693.

68

Pozsony vármegye községei.
itt

apáczák a birtokosai, kiknek
alatt
e

4

portájuk

volt.
lett,

Midn

II.

József császár
grófi

remi megsznt,

a

falu a vallásalapé
is

melytl az Esterházy

Gocznód.

Gomba.

Esterházy Károly gróf birtokos itt. A község hajdan magyar volt, de idvel eltótosodott. A Rákóczy-féle mozgalmak alatt teljesen elhamvadt, A katholikus templom 1760-ban épült; toronynyal csak L877-ben látták el. Az egyház birtokában még a Klarissza-apáczáktól származó érdekes ezüst-kehely van. A község postája Ábrahám, távírója és vasúti állomása pedig Diószeg. Gocznód, a vágvölgyi vasútvonal mellett fekv tót kisközség, 32 házzal és 196 róm. kath. vallású lakossal. Némely földrajzi munka azt állítja, hogy azeltt Gottesgnad volt a neve; ezt azonban Ortvay megczáfolja, mert Gócznód szerinte nem más, mint a hajdan magyar Disznód németes elferdítése. Eredeti neve tulajdonképpen Kapusd de mert hajdan a pozsonyi várhoz tartozó kondások lakóhelye volt, késbb Disznód lett, st német Schweinsbach neve is szerepel. Tamás esztergomi érseknek 1313-iki levelében még Kapusd néven van említve. Az 1553-iki portális összeírás szerint Serédy Gáspárnak itt 9 portája adózik. 1647-ben Nagymihályi Ferencz is, birtokosa. Idvel a Pálffyak birtokába került. Katholikus temploma az Árpád-korban épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Cziffer. Gomba, felscsallóközi magyar kisközség, 25 házzal és 190 róm. kath. vallású lakossal. E község els írott nyomát 1301-ben Magyar község határjáró levelében találjuk de hogy a község sokkal régibb kelet, bizonyítja Szepesi Jakab országbírónak 1377 november havában kelt oklevele, melylyel igazolja, hogy Lajos király már a megelz évtizedben CseMészi Buffi Ábrahám
család vette

meg

ós

ma

;

;

egy várhelylyel együtt, Jakab deáknak és testvérének adományozta. 1383-ban Erzsébet királyné Kumperth fiainak itteni birtokait Miklós fia Jakabnak adományozza. 1388-ban e község Gombai Jakab nevében is említve van és 1389-ben Kumperth fia Péter fiai elhalálozása után, ez a Gombai Jakab kapta itteni birtokrészüket. 1492-ben II. Ulászló a birtokot részben csebi Pogány Péternek és alsóborsai Vizlcözi Andrásnak adományozza. Az 1553-iki portális összeírás szerint itt Aranyosy Kristófnak 2, Csorba Jánosnak 2, Zomor Jánosnak 1, Molnár Lukácsnak 1 és Beely Simonnak 1 portája adózik. Késbbi birtokosa Szélepcsényi érsek, majd a Forgách család, továbbá a báró Jeszenák, a Gál, a Molnár, a Hideghéti, az Udvarnoky és a Bertalanffy család. Most Welteni Wiener Rezs lovagnak van itt nagyobb birtoka és szép kastélya, melyet a múlt század közepe táján az Udvarnoky család építtetett. E családról Jankovichra, majd Vass báróra és végre Freund pesti kereskedre szállott, kitl a jelenlegi tulajdonos 1882-ben vásárolta meg. A Gombay családnak itt hajdan várkastélya is volt. Szélepcsényi érsek idejében e négy toronynyal megersített várkastély még említve van. Némelyek állítása szefiainak birtokrészét,
átalakítása. Szélepcsényi posztógyárat állított föl. Egyháza már 1390-ben említve van. Templomának gótikus részletei vannak, de a gyakori község postája és távírója Nagyátalakítás már sokat rontott eredetiségén. magyar, vasúti állomása Somorja-Uszor. Gönczölkarcsa, alsócsallóközi magyar kisközség, 22 házzal és 104 róm. kath. vallású lakossal. E község már 1394-ben Georgius de Kencelkarcha birtokos nevében szerepel, 1399-ben pedig Kunchul Karcha alakban. Régi története nagyjában megegyezik a többi Karosáéval. Temploma a községnek nincsen. Postája Királyfiakarcsa, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Grinád, a Kiskárpátok alatt fekv tót és német kisközség, 217 házzal és 1190 róm. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Neve az idk folyamán több változatban szerepel. Legrégibb neve, mely 1373-ban említtetik, Villa Kikideu, vagyis Kékül. Késbb, mikor németeket telepítettek ide, Grünau lett a neve, szentgyörgyi várhoz majd meg a tótok ajkán Grinava, végül Grinád. és uradalomhoz tartozott és ennek sorsában osztozott. 1553-ban a Serédy, 1647-ben az Ujfalussy, a XVII. század vége felé a Bornemisza családé volt, míg végre a Pálffyak birtokába került és most is id. Pálffy János grófnak XVIII. század második felében még két van itt terjedelmesebb birtoka. birtokosával találkozunk. 1749-ben ugyanis Partinger Mihály örökösei perrel támadják meg Maholányi Tamásné bárónét itteni malma és birtokrésze miatt.
rint a

mai kastély a réginek egyszeren csak az
1666-ban
u.

érsek

itt

n.

hollandi

A

Gönczölkarcsa.

Grinád.

A

A

Pozsony vármegye községei.

69

község birtokában 1662-bl való oltalomlevél van, mely a lakosokat a Rákóczy-féle felkelés alatt sokat sanyargatták hadisarez alól felmenti. ket. 1715-ben már mezvárosként szerepel. 1828-ban az egész község leégett. rom. kath. templom XV. századbeli építmény, az ág. b. ev. templom pedig újabb, jelentéktelen épület és magánházból alakították át templommá. Ide tartoznak Grünfeld major, Sztrapak malom, Erdri lak és Temetsor. község postája, távírója és vasúti állomása Bazin. Gutor, a Fels-Csallóközben fekszik. Magyar kisközség, 128 házzal és 649, róni. kath. vallású lakossal. E község legrégibb nyoma 1249-ig vezethet vissza, a mikor a Outturi Péter fiai között végbement osztályos egyesGuthori család ettlfogva fordul el a község törtéségben szerepel. XIII. és XIV. században már három Guthort említenek, u. m. netében. Nagy-, másként Egyházas-Guthort, továbbá Kis-Guthort és Gutorszeget, mely utóbbi helyen rév is volt de e községet a Duna elsodorta. Kis-Guthor nevét ma csak a község határának egy része tartja fenn. 1450-ben táplánszentmiklósi. másként gutori Nagy László pozsonyi fispán, utóbb alnádor volt XVI. században több birtokosát ismerjük, mert a Kisgutori a földesura. családon kívül, mely Zsigmond királytól kapott itt adományt, még NagyGutoron Haraszti Ferencz, Bajcsi Sebestyén és Lévay János is birtokosok, KisGutor egy része meg Somorja városáé. Az 1553-iki portális összeírásban XVII. század második felében Lévay János 15 portája adózik Nagy-Gutoron. az Armpruster, az Eperjessi, a Kerekes, a múlt század elején a Földes, Korláth, Szapáry, Késmárky, Sidó, Naszady, Zichy és Szmrtnik családok voltak a birtokosai, ma pedig Leonhardy Györgynek van itt kiterjedtebb birtoka és csinos kastélya, melyet Czilchert dr., a gróf Zichy család házi orvosa, a múlt század hatvanas éveiben építtetett. Ez a Czilchert itt híres juhászatot létesített. Ettl vette meg Bukowky Jaromir gróf és ugyancsak vétel útján került község azeltt német volt, de lakosai idvel a mai tulajdonos birtokába. megmagyarosodtak. Régi kis temploma XIV. századbeli építmény, de már át van alakítva. Az egyház birtokában mintegy háromszázéves kehely van, községhez tartoznak Kis-Gutor és Sziget mely érdekes szepesi ötvösm. tanya. Saját postája van. Távírója és vasúti állomása Somorja. Halmos, tót kisközség, 85 házzal és 520 róm. kath. vallású lakossal. Postája Pudmericz, távírója és vasúti állomása pedig Cziffer. Legrégibb nyomára 1343-ban találunk, a mikor Nagymartom Pál országbíró egyik okle-

A

A

A
A

Gutor -

A

A

srn

;

A

A

A

A

Halmos.

velében Helmus néven említi. Ekkor Helmus Mikó Zamul és Papp János voltak az urai. 1536-ban Nikushof és Nikelhof német, de Helmes magyaros néven is szerepel. vöröski uradalomhoz tartozott ós az 1597. évet megelzleg Bogasóczy Mária volt zálogjogon a birtokosa, kitl Pálffy Miklós kiváltotta ugyan, de 1611-ben ismét Baranyai Tamás bírja zálogban. 1787-ben már Pálffy Lipót örökösei voltak az urai. A hagyomány szerint II. Rákóczy Ferencz a falu melletti dombtetrl vezette a pudmericzi ütközetet. Kath. temploma, a réginek helyén, 1860-ban épült. Az egyháznak Rédern Kristóf adományából, az 1618. évbl, gótikus kelyhe van. Ide tartozik a Halmosi major. Harangfalva, tót kisközség, 76 házzal és 483, róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Zvoncsin volt a neve (magyar neve ennek egyszer fordítása) és a vöröski vár tartozéka volt. Az 1553-iki portális összeírásban a Fuggereknek itt 8 portája adózik. 1787-ben Pálffy Jnnos és Rezs grófoké és ma id. Pálffy János grófnak van itt kiterjedtebb birtoka. Templom nincs a községben, hanem csak kápolna, mely 1790-ben épült. községhez tartozik Koczurkove major. Postája Szárazpatak, távírója és vasúti állomása Nagy-

A

Harangfalva.

A

szombat
Hegy, mátyusföldi magyar kisközség, 32 házzal és 241 róm. kath. vallású lakossal. E község már 1239-ben Hegvi néven a pozsonyi vár tartozékaként van említve a pápai tizedszedk jegyzékében latinosan Mons néven szerepel. 1471-ben Hegyi István a bii tokosa, ki még tíz évvel késbb is királyi emberként szerepel. Az 1553-iki portális összeírásban még mindig a Hegyi család a földesura, de 4 évvel késbb már Török Balázs tnik fel itt. Kath. temploma srégi. község postája Vízkelet, távírója és vasúti állomása
;

Hegy.

A

Diószea".

:o

Pozsony vármegye községei.

HegjBúr.

Regybenéte, magyar kisközség, az Alsó-Csallóközben. Van 41 háza és kath. vallású lakosa. E község régibb történetét teljes homály födi. Hajdani földesurai ismeretlenek és ma sincs nagyobb birtokosa. 90-es c\ ékben majdnem az egész község leégett. Templom sincs a községben, melynek egyébként postája, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Hegysiír, a Kis-Duna közelében fekszik. Magyar kisközség, 64 házzal és 414, túlnyomó részben róm. kath. vallású lakossal. vármegyében jelenleg hat Súr község van, u. m. Hegy-, Nagy-, Nemes-, Péntek-, Valtaés Varra-Súr. Az oklevelek szintén hat Súrról emlékeznek meg s ezek Alsó-, Közép-, Fels-, Egyházas-, Nádas- és Nána-Súr. 1256-ban Súr falu els nyomát Bolch de Sur birtokos nevében találjuk. Hajdan a pozsonyi vár tartozéka volt, de 1299-ben Lrincz Lipót fia és rokonaik az egyik Súrt eladják

210

róni.

A

A

nev

Endre comesnek és Csornának. A pápai tizedszedk jegyzékében is csak Súr szerepel, n. Lajos király 1524-ben - - de ekkor már Hegysúr néven a gellei érseki székhez csatolta. 1490 és 1505 között I. Maximilián seregei pusztították. múlt század elején a Pálffy-féle szeniorátus volt az ura. Alsósúr az 1553-iki portális összeírásban szerepel e néven elször, a mikor itt Báthori Andrásnak és a borostyánki uraknak 4 4 portáját adóztatják meg. Középsúr, e néven 1540-ben szerepel, a mikor a fiutódok nélkül szkölköd Csorba János ezt a birtokát is Illyésházi Illyés Tamásnak és testvérének, valamint Saághi Deák Imrének és fiának, Zsigmondnak adományozza. Felsösúr az 1553-iki portális összeírásban szerepel e néven elször ez is a borostyánki urak és Báthori András birtoka. Nádassúr birtokán 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztoznak, de 1540-ben ez a birtok szintén az lllésházyaké és a

A

;

Saághyaké
Nánasilri

Hidas.

1400-ban találkozunk elször, a mikor részbirtokát fivérének és anyjának adja zálogba. likai családot is itt találjuk; ekkor likai Gáspár özvegye és fiai, birtokukat Feeli György fiának, Jánosnak és feleségének zálogosítják el. 1496 április 8-án II. Ulászló alsóborsai Szüllö Mihályt, feleségét Dorottyát ós fiát Györgyöt a helység fele részébe iktattatja. Hegysúr községben csak kápolna van, mely 1848-ban épült. 1859-ben az egész község leégett. Postája Királyfa, távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Hidas, ersen magyarosodó, felscsallóközi német kisközség 169 házzal és 1025, róm. kath. vallású lakossal. srégi szabadalmas község, mely 1238 óta szerepel. Régi kiváltságait már a XIII. században kapta. Hajdani neve, melyet a XIII. századtól egész a miüt század végéig viselt, egész a legújabb idkig Pruck volt. I. Károly király 1335-ben Jakab pozsonyi bírónak és a bíró komájának birtokrészt adományoz itt, melybe két évvel késbb iktatták be ket. Az 1553-iki adókivetés szerint Serédy Gáspár nevén 4, Mérey Mihályén 5 és Farkas Ignáczén 1 porta adózik. 1647-ben részben a Kerekes család, részben az éberhardi uradalom bírja és e réven a Balassa, a báró Jeszenák és a gróf Apponyi család lett az ura, ma pedig a báró Vay családnak van itt birtoka. temploma 1315-ben már mint régi templom van említve, a mikor Károly comes helybenhagyja Belye comes régibb adományát az itteni templom javítására. Mai temploma az sinek a helyén a XV. századnak a vége felé épülhetett,
lesz.

Nánasúr nevével
itteni

Tamás 1463-ban már az

si

kési gót

stílben. A községet az idk folyamán sok csapás érte; u. m. 1764ben földrengés, 1769-ben tzvész, a mikor is majdnem az egész község leégett. 1831-ben és 1873-ban kolera, 1857-ben, a mikor a templom is leégett és 1863-ban tzvész martaléka lett a község. Hozzá tartoznak Valentinlak, Vay és Winkler béreslakok. Postája és távírója Éberhard, vasúti állomása

Püspöki.
Hidaskürt.

Hidaskürt, a budapest— bécsi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség. Körjegyzségi székhely, 242 házzal és 1671, róm. kath. vallású lakossal. E község neve 1271-ben Kwrt, a mikor V. István király, Miklós pozsonyi várjobbágyot a jobbágyi kötelék alól felmenti és a falut neki adományozza. Késbbi ura trencséni Csák Máté volt. Idvel Nagykürt és Kiskürt falvakra szakadt, de volt külön Kri és Németkürt falu is, mind a három a Mátyásföldön. Nagykürt és Kiskürt az 1553-iki portális összeírásban Mérey Mihály. Serédy Gáspár és Keresztes Lukács birtokaként szerepel, Kürt pedig Báthori Andrásé és a borostyánki uraké. Majd a Levánszky és a Dobrovszky családot is itt találjuk, késbb meg az Esterházy akat és most Esterházy Mihály gróf-

Pozsony vármegye községei.

71

nagyobb birtoka. Katholikus templomát 1759-ben Esterházy püspök újjáépíttette. 1763-ban földrengés volt a községben, mely a templomot is megrongálta, de a püspök ismét helyreállíttatta. Az egyház birtokában 1729-bl való, aranyozott ezüstbl készült, érdekes szentségmutató van, melyet Budai Mihály és neje Kása Judit ajándékozott az egy-

nak van
Károly

itt

gróf, egri

háznak. A község postája és távírója Diószeg, vasúti állomása pedig Galánta. Hidaskürthöz tartozik Alsórét és Sorjákos puszta is. Hideghét, szintén egyike a Fels-Csallóköz magyar kisközségeinek. Házainak száma 15, róm. kath. vallású lakosaié 153. 1294-ben egyszeren Heet néven van említve, a mikor Ehun fia Tamás és Czik fia Thama ezt az örökölt birtokukat László comesnek zálogosítják le. 1305-ben Jakab pozsonyi bíró testvérének adja itteni birtokát. Egy 1308-iki oklevélben már Hideghét néven szerepel és ez okiratban az itt lakó pozsonyi nemes várjobbágyok vannak említve. 1394-ben már Némethét a neve és ekkor Zsigmond király Kanizsai János esztergomi érseknek adományozza. Késbb már Qnadendorf német neve is felmerül. Az 1553-iki portális összeírásban Török Balázs van említve birtokosául. A XVII. század vége felé a Maholányi, 1787-ben a Bertalan ff y, késbb a Jeszenák bárói, a Balassa és a Bittera család bírta. Ma Hörandner Károlynak van tit kastélya, melyet a XVII. században vala-

Hlde s het

-

melyik Hideghéti építtetett. Más forrás szerint ez a kastély elbb kolostor volt és Balassa János alakíttatta át kastélylyá. Az idk folyamán sok kézen fordult meg, míg végre vétel útján a mai tulajdonos birtokába került. A községben szeszgyár is van, mely szintén Hörandner Károlyé. Temploma nincsen. Postája és távírója Féli, vasúti állomása Misérd. Hidegkút, a budapest bécsi vasútvonal közelében fekv kisközség, tót és horvátajkú, róm. kath. vallású lakosokkal. A házak száma 154, a lakosoké 831. Ez is a Pálffy-féle uradalomhoz tartozott és ma is Pálfl'y Miklós herczeg a legnagyobb birtokosa. Hajdan magyar falu volt, de késbb horvátokat telepítettek bele, a kik azután lassanként a körülfekv tót tengerbe olvadtak. Magyar nevén kívül még német Kaltenhrunn és ótt Dubrawka neve is használatos volt ez utóbbi tölgyfaerdt jelent. A Rákóczy-féle felkelés idején a császáriak kétízben kirabolták a lakosokat. 1866-ban a porosz-osztrák háború egyik végs epizódja itt játszódott le és ekkor az egész község leégett. A községben két róm. kath. templom van. Ezek közül az u. n. nagytemplom a XIV. században épült, de azóta többször átalakították a kistemplomot a XVII. század végén építették. Az egyház birtokában a XVII. századból származó érdekes szentségtartó van. Van saját postája. Távírója és vasúti állomása Pozsony.

Hlde s kut

-

;

;

Hódi, mátyusföldi tót
lakossal.

kisközség, 29 házzal és 399, róm. kath. vallású

Hódi

község 1291-ben szerepel elször, a mikor Hady Buken (Bökény) comes e birtokát leányának és vejének, Péternek adományozza. 1333-ban Hódi Ják és Ferencz neveiben is megcsendül. 1488-ban Kajali Péter és György a birtokosai, kiktl borsai Vizközi Tamás veszi zálogba. 1553-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak az itteni birtokaikon, melyek késbb, e család magvaszakadtával, az Illésháziak és a Saághiak birtokába kerülnek. 1672-ben lakatlan hely. Majd a Preira bárói családot is itt találjuk, s az Illésháziak révén 1787-ben már az Esterházyakat is, és ma Esterházy Mihály grófnak van itt birtoka és kastélya. Ezt a báró Preira család valószínleg 1790-ben építtette; legalább a kastély pinczéjének ajtaja fölött látható évszám erre enged következtetni. A községnek nincs temploma. Postája távírója és vasúti állomása Galánta. Hódos, szintén az Alsó-Csallóközben fekszik. Magyar kisközség, 183 házzal és 1003, túlnyomó számban ev. ref. vallású lakossal. E községet már 1245-ben említik. 1279-ben Hadus néven a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. Egy 1473-iki oklevélben a hudusi nemesek vannak említve. Részletesebb viszonyait nem ismerjük. Mostani nagyobb birtokosa Vermes Péter. A község egyik-másik dlneve történelmi jelentséggel látszik bírni. Ilyen az Akasztófai, a Ravaszlik, a Pontyostó és a Csíktó dl. Tekintve, hogy a község nem fekszik víz mellett, e két utóbbi elnevezés bizonyára régi, mesterséges halastavaira vonatkozik. A község református temploma 1790-ben épült. Ide tartoznak a Bödöri, Csiba, Czucz, Hodosi, Szigeti, Vermes és Völgy;

E

Hodos

-

Pozsony vármegye községei.
háti majorok, melyeknek egyike-másika szintén egy-egy régebbi és újabb birtokosának a nevét látszik viselni. 1884-ben az egész község leégett. Hódos postája Nagyabony. távírója Dunaszerdahely, vasúti állomása Csallóköz- Abony. Horváttiurab, a Kis-Kárpátok alatti síkságon fekszik. Kisközség, 185 házzal és 117Í lakossal, a kik róm. katb. vallásúak és túlnyomó számban horvátajkúak. Egy 1399-ben kelt határjáró levél Kruczai néven említi. Horvát telepítvény, mely az 1553. évi portális összeírásban Aegurab néven szerepel, Seré<ly Gáspár birtokaként, azzal a megjegyzéssel, hogy „Totaliterper Hispanos combusta non restawrata" A horvátokat Illésházy nádor telepítette e kipusztult községbe és 1596-ban már Horvaik-Ayszgrub a neve. 1647-ben Serényi Pál birtoka. 1750-ben Horváth alias Alsó-Gurab néven szerepel, késbb pedig elnémetesített Weisgrob, majd lakosai után Kroboth néven. Az Illésházyakról a Pálffyahra szállott, és ma id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Katholikus temploma 1589-ben épült. Az egyház 1659-bl való kelyhet riz, mely Turinich Márton ajándéka, és egy szentségtartót a XVI. századból. A Rákóczy-féle felkelés alatt a község határában kisebb ütközetek voltak. 1847-ben és 1896-ban nagy tz volt a községben. Idetartoznak Alsó- és Triblavina majorok, Feketevíz puszta és Walter malom. község postája, távírója és vasúti állomása Cseklész. Hosszúfalu, a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség. Házainak száma 96, róm. kath. vallású lakosaié 598. E község, mint azt egy 1540-iki levél magyarázza, hosszan elnyúló alakjától vette a nevét. 1296-ban Poss. Husyuffalu a vöröski vár tartozéka. Nevét írták Longavilla, Langendorf, Dlha és Dinka alakban is többi vöröski birtokok sorsában osztozott, míg végre a Pálffyak kezébe került. 1704 deczember 23-án Bercsényi Miklós itt tartózkodott és innen írt levelet Rákóczy Ferencznek. Hajdan kiterjedt halastavai voltak. Egyházát már az 1390-iki összeírás említi. Temploma a községen kívül, dombon fekszik és 1543-ban már fennállott. Ezenkívül még egy kápolna is van a községben. Az egyház aranyozott ezüstbl készült, érdekes gót stíl úrmutatót riz és egy ugyancsak gót stil ezüst-kelyhet. 1711-ben a pestis pusztított a községben. Ide tartoznak Dolina és Matildudvar majorok. Utolsó postája Cseszte, távírója és vasúti állomása pedig Nagyszombat. Igrám, a vágvölgyi vasút mentén fekv tót kisközség, körjegyzségi székhely, 107 házzal és 628, róm. kath. vallású lakossal. 1244-ben említtetik elször e vármegyében Ikrám, mely valószínleg e községgel azonos. Hajdan a királyi igriczek (zenészek) lakóhelye volt. Tamás érseknek 1313. évi oklevele is említi. 1323-ban Ikrán birtokra Miklós comes fispán oklevelet állít ki, mely szerint Udvaros fiai Kozma, Simon, Péter, Ourk fiai Domokos és János, Pál fia Mihály, Farkas fia László, Bertalan fia Pál, Márk fiai András és Miklós, Kozma fia Péter, Tivadar fia Pet, Olivér fia János, és Balázs fia Domokos borsai nemesek maguk között fölosztották. 1547 eltt Lukács Bertalané és O-yörgyfy Jánosé, majd meg Ollétejedi Illyés Ferenczé volt. Az 1553-iki portális összeírásban csak Nyáry Ferencznek adózik itt 15 portája. 1583-ban Rudolf király Ungnád Kristófnak adományozza és ez idtl Vöröskvár tartozéka. 1636-ban Erdödy György és Gábor Esterházy Dánielnek zálogosítják el, de egy évvel késbb már Lósy esztergomi érsek zálogbirtokaként szerepel, néhány évvel ezután pedig Amadé Lénárd alnádorra és Mórocz Farkas kamarai tanácsosra jut zálogjogon, de 1647-ben ismét az Erddyeké. Késbb községnek nincs temploma, de kápolnája a Pálffy család szerezte meg. nagyon régi. Két izben, 1772-ben és 1861-ben bvítették és ekkor építették hozzá a tornyot is. Postája és vasúti állomása Báhony, távíróhivatala pedig
, '.

norvátgurab

A

Hosszúfalu.

A

I»rám.

A

Cziffer.
niésháza.

Illésháza, csallóközi magyar kisközség, mely 73 házat és 593 róm. kath. vallású lakost számlál. E község 1238- és 1239-ben Általútaljaföld néven, a Salamon nembeli Illésházy és a Szerhásházy (késbb Esterházy) családok torzsfészkeként van említve. Itt állott az Ilíésházyak si kastéhya, melyet Illésházy István a XVI. század végén újonnan felépíttetett, de Rudolf király a XVII. század elején lerontatott. Az 1553-iki portális összeírásban az Ilíésházyak mellett még Csorba Farkas is birtokosa. 1709-ben özvegy Maholányiné szül. Péterffy Judit birta. Késbb csak az Ilíésházyak az urai és ezek kihaltával a Batthyányiak öröklik, míg azután házasság útján Pálffy Béla

Pozsony vármegye községei.

73

gróf tulajdonába került, kinek itt most is nagyobb birtoka van. si templomát Illésházy János gróf 178u-ban kibvíttette és átalakíttatta, mint arról az szentély falába van illesztve egyik boltíven olvasható fölirat tanúskodik. Illésházy Mátyás gyulafehérvári prépost vörösmárvány sírköve 1510-bl és az török világban utolsó Illésházy (István gróf) díszes síremléke 1838 ból. Mansfeld Károly tábornok négy napig táborozott itt és innen Komárom felé vonult. A Rákóczy-féle felkelés alkalmával elpusztult a község. Három tartozik hozzá, u. m. a Szerhásházi, Salamoni és Szent-Péterföldi. Mind a háromnak történeti jelentsége van, a mennyiben az els a Szerhásházyak, illetleg az Esterházyak si fészke volt, a második pedig a Salamon nembeli Illésházyaké Szentpéterföldje pedig 1469-ben van említve, a mikor az itteni plébános, Zerhas Lászlónak a pörbe idéz levelet kézbesíti. Az Aranyász nev dln, a Kis-Duna mellett, melyen hajdan révje is volt, azeltt aranyat mostak. Ide tartoznak Fehérág, Kissziget és Sorják majorok, továbbá Szentközségben fogyasztási szövetkezet és gazdakör van. Péter telepítvény. Postája és távírója Nagymagyar, vasúti állomása pedig Szempcz. Istvánfalu, a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség, 58 házzal és 407 róni. kath. vallású lakossal. E község els írott nyomára jó késn, 1596-ban találunk elször, a mikor Stefelsdorf, Stefansdorf a neve késbb Stefanova néven is említve van. JedlicsJca munkája szerint hajdan Schönau volt a neve. Tény, hogy ily nev község már a XVI. században fennállott, hogy továbbá a község közelében lev tavat ma is Sajnavi tónak nevezik és végre, hogy egy 1540-ik évi jegyzék szerint ez a Schönau ez idben egészen puszta és lakatlan volt. Pálffy János grófnak 1725-iki levele Istvánfalvát pusztult községnek mondja. Bél Mátyás azt állítja, hogy elpusztulása eltt 200 ház volt benne. Pálffy Miklós báró a XVI. század végén újra telepítette s akkor patrónusa után Szent-Istvánfalvának nevezték el. Mindenkor Vöröskvár tartozéka volt és az újabb korban jutott a Pálffyak kezére. község birtokában régi gótikus ezüst pecsétnyomó van. Csúcsíves templomát, mely már a XV. században fennállott, a telepítéskor átépítették. Az egyháznak kb. 500 kötetbl álló könyvtára van. község határában a Rákóczy-féle felkelés alatt, 1705-ben ütközet volt. 1596-ban említve van a községhez tartozó Roszna major is, mely ma Bosna major nevet visel. községet 1849-ben tz pusztította el. Postája Pudmericz, távírója és vasúti állomása Cziffer. Istvánlak a Kis-Kárpátok közelében fekszik. Tót kisközség, 59 házzal és 452 róm. kath. vallású lakossal. Régebben Klucsován. vagy Jedlicska szerint Mocholan, Moholany volt a neve. Henszlmann a nagyszombati klarisszatemplom tornyának a javításakor a gombban talált oklevélben megnevezett Kletvan községet tartja Klucsovánnak. Ortvay megczáfolja Jedlicska állítását és IV. Béla királynak 1256-ból való bolerázi határjáró levelével igazolja, hogy Kulchvan volt a neve és akkori földesura a Rátold nembeli Olivér mester volt. 1371 tájban Kolcsoan a szintén e nemzetségbl való Kazai Kakasok-ra száll és ezeké marad egész a XV. század végéig. Mindazáltal 1415-ben a Rozyonyiak is szereznek itt részeket; ekkor Kolchan-nak írják a falut. 1438-ban a nemecsei Ulma család is birtokosa. XVI. század elején a vöröski uradalomhoz tartozott. 1702-ben a Révayak zálogos birtoka volt. 1740-ben Semsey Ferencz, majd Ntmsovay György és neje, Apponyi Júlia bírták, mígnem késbb a Pálffyak kezére jutott. Temploma, melyet az 1782-iki canonica visitatió már említ, azeltt kápolna volt; 1856-ban újjáépítették. község postája, távírója és vasúti állomása Bélaház. Ide tartozik Paulin tanya. Ivánka kisközség, a becs budapesti vasútvonal közelében fekszik. Körjegyzségi székhely. Házainak száma 109, lakosaié, a kik róm. kath. vallásúak, 992. E községgel elször 1324-ben találkozunk, a mikor Terra Iwan néven említik az iratok. Azután Aychen név alatt szerepelt s lakosai németek voltak. Késbb a mikor már ismét magyarok lakták, Aycha alakban találjuk említve. Az 1553-iki portáhs összeírásban már ismét Ivány néven van följegyezve és benne Serédy Gáspár 3 portája adózik. 1647-ben özv. Amadé Lénárdnéé. 1736-ban özv. Maholányi Tamásné szerepel birtokosául és ekkor Iványi alakban találjuk említve. 1753-ban a Maholányi örökösök átadják itteni birtokukat Jeszenák Jánosnak ekkor már a Károlyiak is birtokosok voltak itt,

A

A

dl

;

A

Istv ánfaiu

;

A

mív

A

A

istvániak

A

A

Ivánka,

;

;

Pozsony vármegye községei.

IVÁNKA.

A GRASSALKOVICH-FÉLE

KASTÉLY

(lIOST

HUNYADY KÁROLY GRÓF ÖRÖKÖSEIÉ).

de hogy örökösödés, vagy vétel útján jutottak-e birtokukhoz, azt kikutatnunk sikerült. XVIII. század második felében már Grassalkovich Antal herczeg volt az uradalom ura, majd Obrenovich Mihály szerb fejedelem vette meg, kinek neje, szül. Hunyady Júlia grófn révén a Hunyady ah kezére jutott és Hunyady Károly gróf örököseinek ma is nagyobb birtokuk és hatalmas kastélyuk van itt, melyet Grassalkovich építtetett, de a Hunyady Juha második férje Arenberg Károly herczeg átalakíttatta ti Ugyank építtették az itteni mintaszer óvodát is. község kath. templomát Grassalkovich Antal herczeg 1772-ben építtette és itt van a gróf Hunyady család sírboltja. község lakosai hitelszövetkezetet tartanak fenn. Ide tartoznak Bagóház, Fáczános és Sziget vadászlakok. Van saját postája és távírója, vasúti állomása pedig Cseklész.

nem

A

:

A

A

Jakabfalva.

Jánosháza.

Jakabfalva, morvavölgyi tót kisközség, 191 házzal és 1150 róm. kath. vallású lakossal. községnek van saját postája. Távírója és vasúti állomása Malaczka. 1553-ban Serédy Gáspárnak itt 16 portája.adózik. Mint Páljfy-\>ix\ok. a malaczkai uradalomhoz tartozott. Most is a Pálffy herczegi hitbizománynak van itt nagyobb birtoka. Azeltt Jakubov tót neve is közkelet volt. 1703 11 között és 18^6-ban teljesen leégett. lakosok róm. kath. olvasókört s katholikus templom gazdasági és fogyasztási szövetkezetet tartanak fönn. 1644-ben épült, de toronynyal csak 1903-ban látták el s ez alkalommal kibvítették. Ide tartozik Homokház major és Major puszta. Jánosháza, mátyusföldi magyar kisközség, 20 házzal és 189 róm. kath. vallású lakossal. Egészen új telepítés, melyet Pálffy János gróf 1792-ben létesített. Temploma nincs. Postája Királyfa, távírója és vasúti állomása

A

A

A

Szempcz.
Jánostelek.

.Jánostelek, tót kisközség a Kis-Kárpátok alatt, 85 házzal és 511 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a nagyszombati Klarisszák birtoka, a kiktl Bethlen Gábor vette el s Erdödy Gábornak és Györgynek adományozta. Rólok a Pálffyakra szállott és ma is id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Bethlen, Bocskay és Rákóczy idejében több izben volt kisebb harezok község postája, színhelye. Temploma igen régi; 1695-ben újították meg. távírója és vasúti állomása Szomolány.

A

Pozsony vármegye községei.

75
Jasziócz.

Jaszlócz, a Kis-Kárpátok ós a Vág völgye között fekv tót kisközség-, 86 házzal és 537 róni. kath. vallású lakossal. Els nyomára csak az 1553-iki portális összeírásban találunk, a hol lasz-Lócz néven a szomolányi uradalomhoz tartozik és Losonczi Istvánnak itt 12 portája adózik. Késbb az Erdödyek lettek az urai és 1636-ban Erddy György és Gábor Esterházy Dánielnek

zálogosítják

el.

Az Erddyektl

a Fálffyak örökölték. Manivér

nev dljének

nevét a lakosok úgy magyarázzák, hogy az „Mennyi vór"-bl származik, de községnek nincsen temploma. Postája Bohunicz, okát adni nem tudják. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Jóba, mátyusföldi magyar nagyközség, 413 házzal és 2478 lakossal, a kik között a római katholikusok vannak a legnagyobb számban, de a reformátusok száma is elég tekintélyes. E község legrégibb nyoma 1239-ig vezet vissza, a mikor Pozsony várának volt a tartozéka. IV. Béla királynak 1239 márezius 6-án Budán kelt oklevele három Ilka nev községet említ. 1256-ban Bereinus de Ilka nevében is szerepel, 1291-ben Tálka, de ugyanekkor Jelka néven is említve van. 1305-ben Szentkereszti Hunt fia János, a község határában lev birtokrészét Jánoki Jakab comesnek elörökíti. Ez idben Harmathely neve is volt, a melyet egyik dlje még ma is fenntart. 1324-ben a Salamoni nemeseknek is volt itt birtokuk, melynek egy részét Olgyai Péter fiainak engedik át. Ugyancsak az Olgyaiaknak 1355. évi egyezség - levelében Hannathely-Jóka néven van említve. pápai tizedszedk jegyzékébe Jocza néven van bejegyezve. Ez idn túl már Kis- és Nagy-Jókát különböztetnek meg az okiratok. Nagy-Jókát 1541-ben a törökök pusztították el és ez meglátszik még az 1553-iki adóösszeírásban is, a mikor Farkas János akkori birtokosa nevén csupán két porta van beírva. De valószín, hogy Kis-Jóka is hasonló sorsban osztozott, mert itt meg szintén csak két porta után adózott Hegyi Tamás. Bercsényi Miklós 1705. október 24-én a községben tartózkodott. Késbbi nevezetesebb birtokosai a Farkas és Udvarwoky családok voltak. A XVIII. század elején két kastélya is említve van, ma azonban a községben kastélyszer épület nincsen. A község lakosait 1833-ban és 1866-ban a kolera tizedelte. két templom közül a róm. katholikus nagyon régi, mert 1530-ban már újjáalakították. A plébánia birtokában van egy kézirat 1530-ból, mely a községnek akkortájt törrtént elpusztításáról emlékszik meg. A református templom 1784-ben épült. 1298-ban Jók a határában Kisa nev község van említve Foss. Kizey alakban, mely a múlt század elején még Nagy-Jókához tartozó pusztaként szerepel. Szintén Pozsony várának volt a tartozéka, melyet a pozsonyi káptalan kapott adományban, de úgy látszik, nem birtokolhatta nyugodtan mert 1323-ban a megyei hatóság már visszaadja a pozsonyi egyháznak. 1434-ben a Fraknói grófoké, a kik átadják Molnári Kelemen gyri püspöknek. 1304-ben említve van Jóka határában Lakköz nev birtok is, melyet Doláni Kozma fia Péter, Konrand fia Kozmának elörökít. 1328-ban Lak-Paka néven Karosai Lorándé és testvéréé és e néven szerepel még az 1553-iki portális összeírásban is, mint Mérey Mihály birtoka, öt portával. Nagy-Jókához tartozott ezeltt Ujhely-Jóka és Öt alja puszta is. Az elbbi ma már külön község. Ide tartoznak Alsó- és Felsbács, Asásmajor, a Belszátonyi, Bodzáserdei és Erdaljai malom. Van postája és távírója, vasúti állomása pedig Szempcz. Kajál, a budapest-bécsi vasútvonal közelében fekszik. Magyar kisközség, 296 házzal és 1465, nagyobb részben róm. kath. vallású lakossal, kik mellett azonban az evangélikusok is elég szép számmal vannak. E község els nyomára 1628-ban találunk Fetrus et Georgius de Kyal nemesek nevében. Régi birtokviszonyait, illetleg régi nemesi birtokosait nem ismerjük csak 1754-ben merülnek fel a Kamocsay és Soós családok, kik között egy itteni birtok miatt pör folyik. Lakosai még IV. Béla alatt nyertek nemességet, és a község bíráját ma is hadnagynak nevezik. Harczosgyepi nev dljének, úgy látszik, történeti jelentsége van. XVIII. század elején messze vidéken híres juhtenyésztése volt. 1813-ban a Vág áradása romba döntötte. Az árvíz 1840-ben és 1894-ben ismétldött, de kevesebb veszélylyel több izben tz is pusztította. A katholikus templom a XVI. században épült, az evangélikus pedig napjainkban, 1898-ban. Kajáihoz tartozik Óny puszta, melyrl már Gány községnél is szó volt. 1283-ban IV. László király Lodomér esztergomi érseknek adományozza,

A

Joka *

A

A

;

Ka i al

-

;

A

;

()

Pozsony vármegye községei.

szerepel,

is említve van. 1296-ban, a mikor Anja néven Mihály gróf visszaváltja az esztergomi érsekségtl. A XIV. században Oitn, Obi és A)iya névváltozatait említik. 1326-ban Orros Péteré, ki htlenség bnébe esik s 1. Lajos Morochuk honti fispánnak adományozza, de néhány

de

már korábban, 1252-ben

K.ipoina.

Péter ismét visszaszerzi száz ezüst márkáért. Az 1553-iki 4portája van felvéve. Van saját postája. Távírója és vasúti állomása Galánta. Kápolna, a vágvölgyi vasútvonal mentén fekv tót kisközség, 69 házzal ki róni. kath. vallású lakossal. E község legrégibb nyomát abban az és oklevélben találjuk, melylyel IV. Béla 1244-ben Farkas és Dávid nev nemeévvel
portális összeírásba
í

késbb Orros

Kátiócz.

seknek megengedi, hogy Capulna nev birtokukon Szent Erzsébet tiszteletére kápolnát emelhessenek. 1329-ben Wodosfi Sándor leánya Liliom, a birtok felét férjére, Gursas Tamásra ruházza át. 1398-ban Csenkeszfalvi Laczk István fiainak a birtoka. 1542-ben Vöröskvár tartozéka és az 1553. évi összeírásban a Fugger család itt négy porta után adózik. Késbb a Pálffyak tulajdonába került és ez idben Capelle német neve is forgalomban volt. Most id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. 1709-ben a község teljesen leégett. Plébániája a XIII. század közepén keletkezett; templomát az idk folyamán többször átalakították. A község postája és vasúti állomása Báhony, távírója pedig Cziffer. Kátlócz, a Blava patak mellett fekv kisközség. Van 143 háza és 937 róm. kath. vallású tót lakosa. Hajdan a vittenczi vár birtokaihoz tartozott. Az 1553-iki összeírás szerint itt Losonezi István 21 portája adózik. Késbb az Erdödij grófok, majd a Pálffyak kezére jutott s most Pálffy József grófnak

van

itt

nagyobb birtoka
is.

Keresztúr.

Keszöiczés.

1703 11 között és 1878-ban az egész község leégett. A katholikus templom 1818-ban készült el, de tornyát csak 12 évvel késbb építették. községnek van saját postája. Távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Keresztúr, a szered nagyszombati vasútvonal közelében fekszik. Tót kisközség, 146 házzal és 1079 róm. kath. vallású lakossal. sidk óta lakott hely, a mit a határában elforduló leletek igazolnak. 1397-ben Kereszt-Úr néven szerepel és már plébániája is van. 1439-ben Albert király a Rozgonyiaknak adományozza. Az 1553. évi összeírásban Báthori András és a borostyánki urak vanak birtokosaiként említve, 1647-ben pedig az Esterházyaké lett. Történeti feljegyzések szerint 1490-ben a magyar rendek itt fogadták II. Ulászlót. 1694-ben Thököly katonái táboroztak itt. község hajdan magyar volt, de idvel eltótosodott. Egyháza, mint már említettük, srégi, de templomát Esterházy Ferencz gróf kanczellár 1760 és 1780 között községnek van saját postája, a távírója és a vasúti állomása újjáépítette. pedig Keresztúr- Apaj. Keszölczés, dunamenti magyar kisközség, 101 házzal és 619, róm. kath. vallású lakossal. Szintén nagyon régi község, melyet egykorú iratok már 1205-ben említenek. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságlevelet ad. A vajkai érseki székhez tartozott és érseki nemes jobbágyok lakták. Miklós esztergomi érseknek 1345. évi oklevele Keseulces alakban említi. 1394-ben Paulus de Kyzelches királyi iktató ember nevében is szerepel. Róm. katholikus temploma 1898-ban épült. A község postája Vajka, távírója Nagylég, vasúti állomása Páka. Ide tartozik Sárfeny-

mmalom

és

szeszgyára.

Van

itt

még egy gzmalom

és

egy

A

A

A

Kiráiyfa.

sziget és Vágott erd. Királyfa, tót kisközség, körjegyzségi székhely, 137 házzal és régebben 1012, a legutóbbi népszámlálás szerint csak 948, róm. kath. vallású lakossal. Hajdan királyi birtok volt és Villa Regia néven szerepelt, s benne Zsigmond király nejének, Máriának szép nyári kastélyát is említik az egykorú iratok. 1397-ben már Királyfalu alakban találjuk, a mi azt bizonyítja, hogy hajdan nemesek voltak az magyar község volt. Ez idben Mátyás és András urai, a kiktl Zsigmond király elvette, más birtokokat adományozván nekik. Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspár hét portája adózik itt. 1647-ben már a falu a Pálffyak birtoka és ez idben Königseiden és Königsdorf neveken múlt század elején Pálffy Ferencz grófnak nevezetes majorsága, szerepel. is id. Pálffy János gróftehenészete, sajtgyára és fáczános-kertje volt itt. nak van itt nagyobb birtoka és fejedelmi kastélya, melyet Pálffy János nádor

nev

A

Ma

Pozsony vármegye községei.

77

1712-ben építtetett. E kastély tele van rendkívüli müizléssel és szakértelemmel összeválogatott mkincsekkel. Már a flépcsházban nagybecs mtárgyak és festmények vannak elhelyezve. Carrarai márványváza, régi japáni edények és berakott márványasztalok, remek gobelinek, török zászló, török lófark és Lesezinszky Szaniszló lengyel király s YI. Károly olajfestés arezképei. folyosón a Pálffy család 28 tagjának olajfestés arczképei függenek és számos egyéb olajfestmények között Kupeczky eredeti arczképe. Vannak még itt remek szekrények, japán és egyéb értékes edényekkel,

mív

A

továbbá régi nagybecs órák. Az ú. n. pompeji terem falsznyegei ódonszeren, kézzel vannak festve és a terem stílszer régi bútorokkal berendezve. Benne két mvészi kivitel, életnagyságú, fekv ni szobor van elhelyezve, melyeket carrarai márványból Tantardini olasz szobrász faragott. Itt van József császár márványszobra és két vert ezüstbl készült embernagyságú görög váza. A gróf háló- és toilette-szobájában 84 régi, eredeti festmény és számos régi bronzszobor foglal helyet. A nagy hálószobában remek roccoco-stil, I.
,

KIRÁLYFA.

ID.

PÁLFFY JÁNOS GRÓF KASTÉLYA.

Napóleon korabeli óriási ágy áll, továbbá remekmív ékszerszekrény, teknscsonttal és gyöngyházzal kirakva. E szoba márvány-kandallója ezüsttel van lemezelve és felszerelve. Van itt egy remek szép, régi olvasó-állvány is és két karszék, melyeket Mária Terézia ajándékozott Pálffy Miklós nádornak. Végre nyolcz régi, eredeti nagybecs festmény. Az u. n. zeneteremben álló zongorát régi, remekbe készült japán selyemterít födi. E terem falai tele vannak eredeti régi festményekkel és itt van elhelyezve az I. Napóleon
ajándékozta empire-stil falióra
asztalka
áll,
is.

Az

u. n.

kék-szalonban rendkívül becses

E

melyen 11 antik kamea 219 darab brilliánsk közé van foglalva. teremben gyönyör bútorok állanak és a falakon régi mesterektl való

festmények függnek. Az u. n._ tükörszobában ritka becs vázák, bútorok, órák és festmények vannak elhelyezve. A nyári ebédl velenczei tükör-csillárokkal van díszítve és vörös bársony-bútorokkal bútorozva. Az u. n. sárgaszalonban nagybecs japán-szekrények és az ott elhelyezett velenczei csillárok vonják magukra a szakértk figyelmét; az u. n. Mária Terézia-teremben pedig japán-szekrények és állványok és két nagy érték álló óra. Az u. n.
zöldszalonban gyönyör régi roccoco-butorok láthatók, és a falakon régi nagybecs festmények függenek. A 10. számú vendégszoba vörös brokáttal és ugyanilyen bútorral van berendezve. A 11. számú vendégszoba kék falsznyeg és itt 83 régi eredeti aczélmetszet van a falakon elhelyezve, a

78

Pozsony vármegye községei.

Királyfia.

Kiráiyfiakarcsa.

Királyrév.

szekrények pedig nagyérték meisseni edényeket rejtenek. Az e szobához tartozó hálószobában 41 régi metszet függ. A 12. számú vendégszoba falai régi, préseli brsznyegekkel vannak bevonva. A 13. számú vendégszoba ablakait valódi brüsszeli csipkefüggönyök díszítik, ugyanígy a 14. számúét is, a hol még egy nagybecs velenczei tükör vonja magára a figyelmet. A kis lépcsházban számos metszet és festmény van elhelyezve. A dolgozó-szobában feltnik egy remekmív óra, porczellánvirágokkal, és egy régi, értékes szekrény. A kápolna-folyosón több ritka becs régi szekrény, bútor és régi mesterektl való aagyérték festmények tnnek szembe. Az oratórium falait vörös selyem falisznyeg fedi és itt is régi becses szentképek vannak elhelyezve. Az n. n. hosszú folyosó falai tele vannak régi híres mesterek festményeivel, ezek közt Rubens, Van Dyk, Wouwermann, Guidó Reni stb., stb. A folyosót remek bútorok, japán órák és családi képek ékesítik. A földszinti téli nagy ebédl falai majolika val vannak kirakva. Itt is életnagyságú, remek márványszobrok állanak, mozgatható talapzatokon, továbbá óriási nagyságú japán cloisonné-vázák, a legnagyobbak, melyeket eddig Európába hoztak. Az u. n. ezüst-kamarában rzik a nemes gróf nagyszámú és nagybecs ötvösmveit, melyeket világkörüli utazásaiban nagy mérzékkel vásárolt össze. A községnek nincs temploma, csak temeti kápolnája a kastélynak is saját díszes kápolnája van. E községbe olvadt be az 1870-es évek végén Apáczakörmösd, mely 1553-ban az óbudai, 1647-ben a pozsonyi apáczáké, 1787-ben pedig már a Pálffyaké volt. Ide tartozik most Alsófáczános és Bodóháza major, Honsziget és Jánosházi major. A községnek van saját postája; távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Királyfia, felscsallóközi magyar kisközség, 55 házzal és 391, róm. kath. vallású lakossal. Régi nemesi község, melynek csak a múlt század elejérl ismerjük két nagyobb nemesi birtokosát, u. m. a Jeszenák bárói és a Botló családot. 1848-ban itt kisebb ütközet volt, melynek emlékére emlékoszlopot emeltek. Temploma nincs a községnek, melynek postája, távírója és vasúti állomása Somorja. Király fiaharcsa, csallóközi magyar kisközség, 41 házzal és 185 róm. kath. vallású lakossal. A többi Karosa falvak sorsában osztozott és birtokviszonyai megegyeznek azokéval. A község határában pogánykori sírhalom van. Temploma nincs. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Patony. Királyrév, mátyusföldi magyar kisközség, 122 házzal és 888 lakossal, a kik róm. kath. vallásúak. Kezdetben királyi birtok volt, melyet késbb a nagyszombati jezsuiták kaptak. Mikor II. József e rendet eltörölte, az államé 1490 és 1505 között Miksa lett. Hajdan Szent-Mihály puszta volt a neve. császár seregei elpusztították. Hosszú ideig lakatlan volt, 1787-ben mint praedium Pered községhez csatoltatott és csak a XVIII. század közepe táján telepítették újra, a mikor nevét mint királyi birtok az itteni révtl vette. Késbbi földesura a pesti egyetem lett. 1848-ban a peredi csatának els felvonása itt folyt le és a magyarok ezt az osztrákoktól megszállott községet bevették. Katholikus temploma a múlt század közepe táján épült. Saját postája van, távírója és vasúti állomása pedig Galánta.
;

Kiripoicz.

morvavölgyi tót kisközség. Körjegyzségi székhely. Házainak 136, róm. kath. vallású lakosaié 977. E község els nyoma 1397-ig vezet vissza, a mikor már plébániája van említve. Német telep volt, s neve az idk folyamán gyakran változott. Legrégibb neve Kirchplatz; ezt a nevét mindenesetre hajdani egyházától vette, mely körül házai csoportosultak. Késbb, mikor a község eltótosodott, elbb Kiriló, majd Kirelló lett. Az 1553. évi portális összeírásban Serédy Gáspárnak adózik itt 13 portája. Idk multán a
Kiripolcz,

száma

Pálffyak
itt

tulajdonába került és
birtoka.

ma

a Pálffy herczeg-féle hitbizománynak van
és távírója és Uhliszkó

Mai temploma 1503-ban épült. Postája Malaczka. Ide tartoznak Bels- és Küls major, Rohlicsek puszta
nagyobb
erdészlak.

Kisbresztovány.

Kisbresztovány, tót kisközség, a vágvölgyi vasútvonal mentén 55 házból és 539 róm. kath. vallású lakost számlál. Régibb birtokviszonyai ismeretlenek. 1787-ben a Traun grófi család, majd ennek örökösei, ezek után is Zamoiszki Tamásné grófZamoiszlcy grófi család volt az ura. a pedig
áll

Ma

Pozsony vármegye községei.

79

nénak van itt nagyobb birtoka és úrilaka. Temploma nincs a községnek, melynek postája Nagybresztovány, távírója és vasúti állomása Lóczbresztovány.
Kisbudafa, kisközség az Alsó-Csallóközben, 31 házzal és 179 lakossal, a kik róm. kath. vallású magyarok. Régi nemesi község, melynek azonban egykori nagyobb birtokosai nem ismeretesek, és ma sincs nagyobb birtokosa. Temploma sincs a községnek. Postája Egyházgelle, távíróhivatala és vasúti állomása pedig Patony. Kisfalud, a pozsony -komáromi helyi érdek vasútvonal mentén fekszik. Magyar kisközség, 60 házzal és 325 lakossal, a kik mindannyian róm. katholikusok. Szintén régi nemesi község, melynek a múlt század elején a Nagy család volt a legnagyobb birtokosa. Ennek a községnek sincs temploma. A postája szintén Egyházgelle, távírója és vasúti állomása Patony. Ide tarKisbudafa.

Kisfalud.

tozik Sárrét tanya. Kislég, a Fels-Csallóközben fekv kisközség, 63 házzal és 421 róm. XIII. századbeli okiratok csak Lég kath. vallású magyar lakossal. községrl emlékeznek meg, mely IV. Béla királynak 1239. évi oklevelében, Legu néven, Pozsony vár birtokaként van említve. 1250-ben Roland nádor egyik végzésében Legh néven szerepel, 1311-ben pedig Légi István nevében. 1324-ben a Salamon nembelieknek is volt itt birtokuk, melynek egy részét Olggai Péter fiainak engedték át. 1517-ben elször Kislég merül fel, a mikor II. Lajos király Kisléghi Pál fia Pétert, Egyed fia Andrást, Mátyás fia Balázst és általuk testvéreit, új adomány czímén e birtokba beiktattatja. 1608-ban Léghi István fia Simon itteni két kúriáját nejének, Zsófiának adományozta. 1675-ben Alszegi Mátyás és fiai itteni birtokrészüket Sziillö Ferencznek 50 évre elzálogosítják. Két évvel késbb a párkányi csatában elesett Szüll György neje és gyermekei osztozkodnak az itteni birtokokon, melyeket 1802-ben Szüll Zsigmond Gálffy Péternek zálogosít el; a Léghi, illetleg Kisléghy család azonban mindvégig birtokos itt, egész a múlt század elejéig. 1866-ban nagy tzvész pusztított a községben. Templom nélkül szkölködik Postája, távírója és vasúti állomása Nagylég. Kislévárd, morvavölgyi tót kisközség, 219 házzal és 1522 róm. kath. vallású lakossal. Régibb birtokviszonyai nagyjában összefüggenek NagyXIX. század elején a Pálffyak tulajdonába került Lévárd birtokviszonyaival. és ma Pálffy Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka. Katholikus temploma 1654-ben épült és 1903-ban megnagyobbították. 1709-ben két ízben leégett, 1830-ban és 1866-ban kolera tizedelte meg lakosait. Van katholikus olvasóköre és fogyasztási szövetkezete. Ide tartoznak Homola malom, Pálffy major és Rybnik erdészlak. Postája, távírója és vasúti állomása Nagyiévárd. Kislucs, a pozsony dunaszerdahelyi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség, 31 házzal és 213 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan három ily községet említenek az okiratok. 1222-ben Terra Luche, késbb Zilasluche és végre Nagluche. lucsei Dóczy család törzsfészke. falu Mátyás királynak 1468-ban kiadott kiváltságlevelében és II. Lajos királynak a gellei érseki székhez 1524-ben intézett rendeletében is szerepel. pápai tizedszedk jegyzékébe Luce alakban van bejegyezve. Késbb a királyi flscus kezébe került s a XVI. századbeli portális összeírásba királyi birtokként 15 portával volt felvéve. Idvel a Pálffy család lett az ura ós ma is a Pálffy-féle szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka és régi nemesi kúriája, mely a XVII. század elejérl való. községnek nincs temploma, csak kápolnája. Ide tartozik a Jattói major is. község postája Egyházgelle, távírója és vasúti állomása

Kislég.

A

nev

Kislévárd.

A

Kislucs.

nev

A

A

A

A

A

pedig Patony.
Kismácséd, magyar kisközség a Mátyusföldön, 81 házzal és 641 lakossal, a kik róm. katholikusok. E községrl elször egy 1326-ból való határjáró levélben van említés Mached néven. 1412 január 4-én a Pozsony vidékén megtartott nádori gylés egyebek között a kismácsódiak birtokügyeit is tárKismácséd.

1439-ben Gyékényes-Mácséd (Gyekenes Maczed) néven is szerepel, a mikor a Pókateleki család az ura, a mely e birtokhoz ni ágon GyékényesMácsédi János leánya, Dorottya útján jutott. 1518-ban II. Lajos egyik levele már Kys Mahed-nak írja. 1511-ben a Czuzy család is birtokos itt. Az 1553-iki portális összeírásban Erdhegyi Benedek 4, Szalay Péter 2, Kapróczy Imre 1, és Zomor János 4 portájára rónak ki adót. Késbb még a Szegedy, Galgóczy,
gyalta.

80

Pozsony vármegye községei.

KISMAGYAR.

PÁLFFY BÉLA GRÓF KASTÉLYA.

Kismagyar.

Tapolcsányi és Schlotsberg családot is a birtokosok között találjuk, míg végre az Esterházyak kezébe jut. Temploma nagyon régi, érdekes építmény. Félholddal ellátott keresztje a török uralomra emlékeztet. község postája, távírója és vasúti állomása Diószeg. Kismagyar, kisközség a Fels-Csallóközben, 78 házzal és 512, róm. kath. vallású lakossal. Körjegyzségi székhely. E község nevét az idk folyamán többféle változatban említik. Legrégibb neve, 1298-ban Marchamagyar, 1482-ben Felsewmagyar, 1678-ban már Magyarica és Kismagyar. III. Endre király 1298-ban a birtok harmadát Somorja városának adományozza. 1313-ban Henzlinus pozsonyi várjobbágy a maga birtokrészét az esztergomi érseknek adja, a ki viszont Kurchmann István pozsonyi polgárt iktatja e birtokba. 1416-ban már Kismagyari László nemes is szerepel itt, de egy évvel késbb az Olgyai család is birtokosai között foglal helyet. 1471-ben Mátyás király Borsai Péter itteni birtokát elveszi és Vizközi Tamásnak és Pálnak s Hegyi Istvánnak adományozza, mert Borsai Péter Doborgazi Wolth Imrét rabló módjára megtámadta és megölte. 1482-ben felsmagyari Bély Mihályné és gyermekei, továbbá Vizközi vagyis Borsa Tamás és Pál, pénteksúri Szüll Miklós fia András, velki Balogh Péter fiai Ferencz és András az itt lev birtokrészekre nézve egyezségre lépnek. 1521-ben Földes János is részbirtokos itt. 1540-ben, a Csorba család magszakadásával az Illésházyak és a Saáqhiak lesznek újabb birtokosai. 1678-ban Kéméndi, Ferencz itteni birtokrészét Orbán Pál ítélmesternek és nejének, Alvinczy Évának elzálogosítja. Késbb a Gaál és a Yárudy családot is uralja, majd a Zichy, Esterházy, Baltazzi és a Batthyány családot is, mely utóbbinak a révén a birtok ni ágon gróf Pálffy Béláné tulajdonába került, ki itt ma is birtokos, és a kinek itt díszes, nagy kastélya van. E kastély régi alkatrésze hajdan állítólag a Klarissza-apáczák kolostora volt. Mfglehet, hogy ez az a kastély, melyet Bél Mátyás Zsigmond király hajdani nyaralójának tart, melybl azután a Klarisszák nyaralója lett. A régi kastélyt a jelenlegi tulajdonos alakíttatta át és nagyobbíttatta meg 1899-ben

A

.

Pozsony vármegye községei.

81

XVIII. század végén Fels-, Alsó- és Nagymagyar községek és 1900-ban. községnek szerepelnek, de Klein-Magerdorf német neve is használatos volt. nincs temploma. Ide tartozik Kismérges erdészlak. Postája Nagymagyar; távíróhivatala és vasúti állomása Szempcz és Somorja-Uszor. Kispaka, magyar kisközség a Fels-Csallóközben. 28 házat és 158 lakost számlál, a kik róm. kath. vallásúak. Legelször Roland nádornak 1250. évi végzése említi Páka néven, 1301-ben és 1315-ben pedig a pozsonyi káptalan pápai tizedszedk kiadványaiban Leopoldus de Páka nevében fordul el. lajstromában Payca elferdített néven szerepel. Hajdan Éberhard tartozéka volt, de onnan kiszakíttatván, 1787-ben a Balassák, késbb a Pálffyak birtokába került. Temploma nincs. Postája és távírója Somorja, vasúti állomása

A

A

Kispaka.

A

Nagypaka.

Kissenkvicz, a pozsony zsolnai vasútvonal mentén fekv tót kisközség, 45 házzal és 327, róm. kath. vallású lakossal. neve Csánok volt és 1256-ban Chanvk néven a pozsonyi vár tartozékaként említtetik. 1346-ban a Nagymartom családot uralta. 1434-ben Zsigmond király a Fraknói grófokat ersíti meg birtokában, de egy évvel késbb a Fraknói grófok már Molnári KeleXVI. században lakosai kipusztultak, s men gyri püspöknek adják át. késbb Illésházy nádor horvátokat telepített ide és azóta viseli mai nevét,

Kissenkvicz

si

A

minthogy Nagysenkvicz szomszédságában van. 1647-ben már a Pálffyak községtulajdona és most id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. postája Nagysenkvicz, távírója Modor és vasúti állomása Modor-Senkvicz. Kisudvarnok, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. E község 1252-ben a királyi udvarnokok telepe volt. 1356-ban már a mai nevén találjuk említve, a pápai tizedszedk jegyzékében pedig Oduor alakban szerepel. Újabbkori birtokosairól csak annyit tuchmk, hogy a múlt század elején az Argay és a Deák család voltak a nagyobb nemesi birtokosai. 1888-ban az egész községet falunak csak kápolnája van. Postája, távírója és vasúti tz pusztította el. állomása Dunaszerdahely, Konyha, a Kis-Kárpátok alján fekszik. Tót lakosai róm. kath. vallásúak. Számuk 1804, házainak száma meg 365. Itt van a körjegyzség székhelye. srégi pozsonyi várbirtok, melyet IV. Béla király Kuhna néven Depreth Kunt pozsonyi bírónak adományozott. Késbb Vörösk vár tartozéka lett, míg végre a Pálffyak birtokába került és most Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka és kastélyszer épülete, melyet 1855-ben Pálffy Pál XVII. században a község Kuhinja tót néven is ismeretes. gróf építtetett.

A

Kisudvarnok

A

Konyha.

A

Katholikus templomát 1702-ben építették. A községben van posta, távírója és vasúti állomása Malaczka. Ide tartoznak Dvore, Misznica tanya, Újmajor, a Szahor kunyhó, Wivrat vadászlak és Wivrat vadászkastély, mely utóbbi Pálffy Miklós herczegnek a kedvelt vadásztanyája. Kosolna, a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség, 94 házzal és 552 róm. kath. vallású lakossal. 1296-ban Cospolva néven a vöröski vár tartozéka volt. XVI. és XVII. században Gosseldorf, Gosselsdorf, Kosselsdorf vagy Gesselsdorf néven szerepel st Goschwele néven is. A vöröski uradalom sorsában osztozott. 1543 körül a Fuggerek itt nagy haltenyésztést ztek. Az egyik halastó sánczai még ma is láthatók. 1626-ban a császári lovasság és 1663-ban a törökök pusztították, a kik különösen az anabaptistákat üldözték és gyilkolták, házaikat fölgyújtották és közülök 43-at rabszíjra fzve elhurczoltak. Az anabaptisták, kiknek itt egyik ffészkük volt, hajdan messze vidéken híres cserépkorsókat készítettek, melyekrl Bél Mátyás is megem-

Kosolna.

A

,

lékezik. falu késbb a Lévay, Dersffy és a Pálffy család kezére jutott és ma Pálffy Ferencz grófnak van itt nagyobb birtoka. községben csak kápolna van, mely 1732-ben épült. Ide tartoznak Blanka és Bori majorok. községnek Száraz-patak a postája, a távírója és vasúti állomása meg Nagy-

A

A

A

szombat.
Kosut, a Mátyusföldön fekszik. Legnagyobb részben magyar és róm. kath. vallású lakosok lakják. házak száma 131, a lakosoké 1238. Legrégibb okleveles említése 1214-ben történik Cousoud néven, 1223-ban pedig Kusoud alakban. 1265-ben és 1267-ben a Kosyd és Kivsyd személynevekben is elfordul. Ortvoy állítása szerint e község 1138-ban már fennállott és azonos az ez évben II. Béla király oklevelében említett Villa Quosuttal. II. Endre király 1223. évi
Kosut.

A

Magyarország Vármegyéi és Városai

:

Pozsony vármegye.

6

Pozsony vármegye községei. oklevelében Kusatid, IV. Béla királynak 1260. évi okiratában Kusond és a L263-iki oklevélben Kusovxth néven van említve, a Deáki községet illet határjárás alkalmából. 1260 és 1270 között Kusodi Mohofi, Ecs van birtokosául említve, l29S-ban pedig Kosodi Kozma fia Pál. A XIV. század elején részben várföld volt, melyei l. Károly király Bogár fia Mártonnak adományoz. 1334-ben Péter deák fia, Myke is birtokos volt itt. Az 1553-iki portális összeírásban a Hegyi és a Szobonya család 14 portája adózik itt, de két évvel késbb már Vizkeleti György és Jakab kapnak reá adományt. Ugyanekkor Olgyai György, néhány évvel késbb pedig Török Balázs is kap ide donácziót. Ez idben Kossolth néven van említve. Késbbi birtokosai a Jezerniczky, Balogh, Duehon, Thédy, Fekete, Liptay, Somogyi, Lelovics, Kiss, Petrovits, Burián, Thúróezy, Abrahámffy és a Simonyi családok, most pedig Fekete János bárónak és a diószegi ezukor-gyárnak van itt nagyobb birtoka és az Abrahámffy, báró Fekete és Kis< családnak csinos urilaka. Nevét a mai hangzásnak megfelelen csak az 1713-iki canonica visitatio írja elször Kossuthnak. Az abszolutizmus idejében e név az osztrák kormánynak szemet szúrt és báró Fekete Mihály útján odahatott, hogy a község vegye föl a régi Kossolth nevet, a mit azonban, az itteni közbirtokosság határozott tiltakozása következtében, nem sikerült keresztülvinnie. községhez tartozik ma Fityka tanya is, mely Fitykafölde néven már 1553-ban Török Balázs birtokaként szerepel. Ezenkívül ide tartozik Erdalja, Esterházy- és Fekete-major. A községi katholikus templom újabbkori és 1849-ben épült. községnek van postája és vasúti állomása, de
:

A

A

távírója Magyardiószeg.
Küzépcsöpöny

Középcsöpöny, hajdan magyar, ma már tót kisközség, 56 házzal és 365 róm. kath. vallású lakossal. 1672-ben praedium 15 lakossal. múlt század elején Hittel- Csépen német néven is ismeretes. Az Esterházyak voltak az urai

A

Kukló.

Angelika herczegnnek van itt nagyobb birtoka, temploma. Postája, távírója és vasúti állomása Szered. Kukló, a Miava patak mellett fekv nagyközség, melynek lakosai tótok, németek és magyarok, de a tótok vannak a legnagyobb számban. 315 házból áll és 1351 róm. kath. vallású lakost számlál. E község hajdan Éleskvár tartozéka volt és a Czoborok voltak az urai. 1553-ban Bakics Péteré és Czobor
és

ma

Alsasse d'Hennin

A községnek nincsen

Jánosé. Róluk
is

a

cs.

és kir. család birtokába került

;

ma

a Török családnak

van itt birtoka. A XVIII. század végén Kugelhof német neve is említve van. Újabb birtokosai közé számította, a cs. és kir. családon és a Török

Kulcsárkarcsa.

KQrt.

még a gróf Batthyány és a báró Jeszenák családot is. Az itteni azt tartja, hogy e községet egy halász alapította, a ki itt a Miava község állítólag hajdan a mai melletti mocsaras vidéken telepedett le. Kosztelik (templom) helyén állott, a hol még ma is akárhányszor Czoborok birtoklásának emlékét Czobotéglákat vet ki a földbl az eke. dljét a hagyomány szerint azért rovszka dlje tartja fenn. Sajbi nevezik így, mert ott állítólag valamely ellenséges hadtest hosszabb idn át római katholikus czéllövésben gyakorolta magát. 17w9-ben teljesen leégett. templom XIV. századi építmény. Van postája és vasúti megállóhelye, távíróhivatala Morvaszentjános. Ide tartozik a Marczinky malom. Kulcsárkarcsa, magyar kisközség a Csallóközben; 26 házat és 120 róm. kath. vallású lakost számlál. fészke a rég kihalt Kulcsár családnak, melynek itt nagy kúriája volt. Nagyjában a többi Karcsa falu sorsában osztozott. Tómögi dljét, vagyis annak egy részét a nép Tatárlésnek nevezi, mert a török világban állítólag ott tanyáztak a törökök. községben csak kápolna van, mely 1840-ben épült. falu postája Királyfiakarcsa, távírója iMmaszerdahely és vasúti állomása Dióspatony. Kürt, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. 121 házból áll, melyekben 772 róm. kath. vallású lakosa lakik. község, mely már 1138-ban szerepel. 1390-ben, a mikor itteni egyháza is említve van, Kiwrth néven fordul el, a Pázmány-féle jegyzék pedig Egyházkürtnek nevezi. IV. Béla király a pozsonyi prépostságnak adományozta, s késbb is a káptalané volt. 1399-ben Poss. Kyrth alakban találjuk említve. Albert király 1439-ben a Rozgonyiaknak adományozta. 1553-ban Serédy Gáspár, Mérey Mihály és Kerekes Lukács együtt 11 portát bírtak itt. 1647-ben csak a Kerekes család van említve birtokosául. Késbbi birtokosai a Pálffyak lettek és ma is id. Pálffy János
családon kívül,

hagyomány

nev

dl

A

A

nev

nev

A

si

A

A

si

;

Pozsony vármegye községei.

83

grófnak van itt nagyobb birtoka. Temploma srégi és gótikus építmény. Egyik harangja 1482-bl való. A község határában skori telepek vannak, melyeket azonban még nem kutattak át. Ide tartoznak Apponyi-major, Sóssziget és Újmajor. Postája Vasárut, távírója ós vasúti állomása Albár.
Láb, a morva völgyi vasútvonal mentén fekv tót kisközség, körjegyzségi székhely, 299 házzal és 1740 róm. kath. vallású lakossal. E község története Zsigmond király idejéig megy vissza, Hajdan, a török világban, két izben elpusztult. Az 1553-iki portális összeírás szerint Serédy Gáspárnak ilt 28 község állt fenn portája adózik. Pázmány érsek idejében két Láb egymás mellett, melyeket Alsó és Fels jelzkkel különböztettek meg egy11 között a császári hadak sokat sanyargatták. Késbb a mástól. 1703 Pálffy-Daitn grófi családé lett, ma pedig Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka. Katholikus temploma, a réginek a helyén, 1722-ben épült. községnek van postája. Távírója Zohor. 1874-ben a falu nagy része leégett.
Láb.

nev

A

Laksár-patak mellett fekszik a malaczkai járásban. Nagyközség, tót és német, de nagyobbrészben tótajkú és róm. kath. vallású lakosokkal, kiknek száma 1500; a házak száma 336. E község 1296-ban Vörösk vár tartozéka volt és egész a XVII. száz. végéig e várbirtokok sorsában osztozott, de ekkortájt az éleski vár uradalmához csatoltatott A Rákóczy-féle felkelés idején szintén sokat szenvedett a császáriaktól. Újabbi birtokosai, idrendben: a Batthyány, Zichy, a Jeszenáh családok és Hirsch báró, kinek halála után Hohenlohe Keresztély herczeg vette meg. A múlt század elején, mint a herczeg Pálffy család birtokai, Humenecz és Niclcelhoff puszták is ide tartoztak most Sisulak, Walla és Zelenka malom, Trny puszta és Hrabovecz vadászlak tartozik a községhez. Katholikus temploma a XVIII. század elején épült. Van itt kápolna is, mely már körülbelül 200 éve áll fenn. 1869-ben a községnek több mint háromnegyed része leégett. Posta van a községben, de távírója és vasúti állomása Sasvár. Lamacs, a budapest bécsi vasútvonal mentén, Pozsony közelében fekv kisközség. Eredetileg német volt, majd horvátokat telepítettek bele, a kik idvei aztán eltótosodtak. Házainak száma 206, lakosaié pedig 900. Pozsony város egyik legrégibb birtoka, melyet, bírájának a külföldi követségekben szerzett érdemeiért, IV. László király 1280-ban adományozott a városnak. Ez idben Plumau német néven szerepel. 1288-ban mint puszta és néptelen hely van említve. 1350-ben Jakab pozsonyi bíró itteni birtokát testvérének adományozza. 1397-ben találkozunk elször Lámács hangzású nevével, de azért német neve állandóan szerepel, hol Plumau, hol Blumau, Plumno és Blumenau alakban. A törökök ell menekül horvátok és szerbek letelepedése után már Horvát-Lamocs néven van említve. 1420-ban Oara Miklós nádor e községet erszakosan elfoglalta és a dévényi váruradalomhoz csatolta. Az 1553.
Lttlcsáriíjfalii,

a

Laksárújfalu

;

Lamacs.

évi portális összeírásban még mindég Pozsony város birtoka, a hol 14 portát találtak. 1703 11 között a császári csapatok négy ízben kirabolták a lakosokat, 1751-ben Mária Terézia újabb adományt ad Pozsonynak e községre. 1866. évi július hó 22-én a poroszok és az osztrákok között itt harcz volt, mely alkalommal a község leégett. katholikus templom 1634-ben épült a Szent Rozália-kápolnát Pozsony városa 1710-ben, az akkor dúlt pestis emlékére emeltette. község postája Pozsony-Hidegkút, ellenben saját távírója és vasúti állomása van.

A

A

Lidértejed, alsócsallóközi magyar kisközség, 45 házzal és 303 róm. kath. vallású lakossal. Ma két Tejed nev község van a vármegyében és pedig Lidértejed és Ollétejed. régi okiratok a XIII. században csak egy Teyed nev községet ismernek, mely Pozsony vár tartozéka volt. Eltejed 1399-ben Andreás de Elleuteydy nevében szerepel, 1450-ben pedig Eltejedi Miklós nevében. Lidértejed nevét 1496-ban találjuk elször említve Lider- Teyed alakban. 1667-ben » Méhes és a Balogh család osztozkodnak itteni birtokaikon, de késbbi nemesi birtokosait nem ismerjük. Ma a Franki fiai pozsonyi czégnek van itt nagyobb birtoka és régi úrilaka, mely 1700 körül épült. Említést érdemelnek Andaházy és Apátúri dli; elseje régi birtokosának, a másika pedig az apátságnak emlékét rzi. A községnek Dunaszerdahely a távírója és a vasúti állomása.

Lidértejed.

A

távírója és vasúti állomása. Katholikus temploma régi építmény. Lozornó. továbbá Új. Maczháza. A község határában látható sánczokat a lakosok török sánczoknak nevezik.84 1 Pozsony vármegye községei. igetfalu Limbach. Harsch testvérek fadobozgyára és e vidéken van Durvay Antal téglagyára. kath. az újonnan alapított község benépesítése körül szerzett érdemekért Horváth Márknak itt másfél teleknyi birtokot adományozott. tották el. községet 1666-ban a törökök pusztímelyhez tornyot 1901-ben építettek. Ma Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka és kastélya. Az 1553-iki összeírásban királyi birtokként van felvéve 10 portával. tították. s melyet II. melyet még a Pálffy-Daun grófi család építtetett. Pozsony közvetetlen közelében. 1709-ben a kuruczok. Napóleon hadainak itt volt a fhadiszállása. Ma a Pálffy-féle szeniorátusnak és a pozsonyi társaskáptalannak van itt nagyobb birtoka. Losoncz. község postája. [. míg végre a Pálffy család birtokába került. távírója és vasúti állomása Szomolány. Van saját postája. Késbb itt is a Pálffyak lettek az urak és ma a Pálffy-féle szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. 1709-ben a labanczok kétszer felbujtották a községet Az egyház birtokában 1630-ból származó érdekes ezüstfeszület van. de idvel elpusztult és helyébe épült 1802-ben a mai templom. kisközség a Fels-Csallóközben. kath. s a megersített templomból ágyúzták a pozsonyi várat. 1881-ben a község nagyobb része leégett. Ide tartoznak Kosarizkó vadászlak. 57 házzal és 464. Hajdan a szomolányi vár tartozéka XVI. községnek van saját postája. század végén a törökök elpuszvolt. melynek lakosai németek ós tótok. Ide tartoznak Majdan és Olsovszky puszták. Lögérpatony. de távírója és vasúti állomása Zohoron van. morvavölgyi kisközség. Késbb ez a falu is a Pálffy aké lett és ma Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka. hitvallásúak. melynek helyén még a XVIII. Régi temploma 1517-ben már említve van. Lajos királynak 1524-iki rendelete Poczfalvának nevez. 179 házzal L805 lakossal. Otrubaky és Rusznyáky malmok. h. felperzselték a községet. Ez is a évszámot A A borostyánki váruradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott. így szerepel II. a Kis-Kárpátok alatt fekv kisközség. házak száma 272. Egyik kelyhe az 1737 és A A A Lozornó. kath. ev. német kisközség. század második felében csak néhány elszórtan fekv ház állott. vallású lakossal. így a Westen P. A XVIII. A községhez tartozik ma Pöcs falva puszta. Vallásuk róm. 1829 tótajkú és róm. E községnek Szentmihályfa a postája és vasútja. Hajdan királyi birtok volt és a gellei érseki székhez tartozott. de erre nézve történeti adatok nincsenek. Vöröskvár tartozéka volt és e vár birtokainak sorsában osztozott. Limbach. E község újabb telepítvény. Komálom. Ide tartozik /náza. Mai neve ettl az idtl ismeretes. Postája. melynek 98 házát 687 róm. Tót kisközség. de az elbbiek többségbon vannak. Levy James gépszíjgyára. Erdrlak és az uradalmi erdészlak. Losonczi Anna. Ujabbkori földesurai a Pál/fyaJc voltak és ma is id. a távírója pedig Nagylég.atony. Nagyhegy major.. E községben több nagy gyártelep van.és Ó-Bobata vadászlakok. társaság zománczozott-edény gyára. Lajos királynak a gellei székhez 1524-ben intézett rendeletében is. alsócsallóközi magyar kisközség. Házainak száma 167. vallású magyar lakossal. távírója és vasúti állomása Bazin. és ág. ev. viseli. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. de számra nézve az elbbiek többen vannak. vallású lakossal. de ismét benépesült és 1589-ben [Ingnád Kristóf özvegye. 1848-ban pedig a szerbek és a horvátok felgyújtották. Hajdan királyi birtok volt és az 1553-iki összeírásban 9 portája szerepel. Leger Paton néven. kath. 1877-ben nagyobb részét tz pusztította el. Az újabb korban a Pálffy grófi család lett az ura . vallású lakosa lakja. Leuger Pathon alakban. 1407-ben Dub néven szerepel. Az 1553-jki összeírásban Lympach néven szerepel. 14 házzal és 158 róm. 1859-ben a jégzajlás majdnem az egész községet elsodorta. a kik legnagyobbrészt ág. kath. a lakosaié pedig 895. E pusztán kívül Kültelek is ide tartozik. Skála erdrlak és Kültelek. E község Engerau néven is ismeretes volt. Itt van a körjegyzség székhelye. Ide tartoznak Mandelik és Steper malmok. Losoncz Ligetfalu. legna- gyobbrészben róm. melyet már Mátyás királynak 1466-ban kelt és a gellei székre vonatkozó szabadalomlevele is említ Boczfalva néven. század elején e fúri nemzetség uradalmainak középpontja volt. a Kis-Kárpátok alatt fekszik.

melynek 1697. Bírói pálczáját. 96 házzal és 470. Királyi birtok volt. A A Madarász. távírója és vasúti állomása pedig Albár. E községrl 1333-ban találjuk az els írott nyomokat. A katholikus templom. király vadásztanyája állítólag a község mellett elterül nagy község újabbkori nemesi birtokosait nem ismerjük. a réginek a helyén. 85 MAGYAKBÉL. Református temploma 1788-ban épült. 1506-ban Verböezi is részbirtokos itt. Postája és távírója Féli. 1890-ben épült. Hajdan Vöröskvár tartozéka volt és birtokai sorsában osztozott. kath. 1495-ben II. Több izben árvíz is pusztította. erdben lett volna. vallású lakossal. vallású lakossal. távírója pedig Kispaka. melynek itt az 1553. Madarász. kath. kath. vasúti állomása Misérd. 1693-ban sáskajárás látogatta. Magasfalu a Morvavölgyben fekszik. gosítják. évi összeírás szerint 10 portája adózik. a hol a hagyomány szerint Mátyás király gyakran tartózkodott. 1439-ben királyi birtok és ekkor Albert király zálogba adja a két Hunyadi Oláh Jánosnak. Mad. A falu postája Dunaszerdahely. ma is a Pálffy-féle szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. és ev. . 1847-ben az egész község a templommal és a paplakkal együtt leégett. vallású lakossal. Temploma nincs a községnek postája Sárosfa. Magasfala. Ulászló részben csebi Pogány Péternek és alsóborsai VizTcözi Andrásnak adományozza. Hochstetnó is forgalomba került. évi kancsóját egy idevaló lakos rzi. Van itt egy kölcsönösen segélyz-szövetkezet. a mikor Hódi Jak és fiai e birtokuk felét Hódi Ferencznek elzáloés . az utódok ma is kegyelettel mutogatják. mindössze 10 házzal és 64 róm. 1709-ben a császári csapatok gyújtották fel. magyar kisközség a Csallóközben. Nagyközség. egyenl részben róm. Id folytán Nagyszombat város birtokába jut. mint egykor szabadalmas voltának emlékét. Az 1553-iki portális összeírásban mindössze 6 portával szerepel Serédy Gáspár birtokaként és ekkor Hochstetten német néven ismeretes. Ez idtl fogva német nevének eltótosított mása. mely azonban megmagya- István Temploma nincs. Ismeretes a Mátyás korabeli népregékbl is. alsócsallóközi magyar kisközség. Német lakosai késbben elköltöztek és helyükbe tótok jöttek. keményítrosodott. Mad. — A GRÓF CSÁKY-FÉLE KASTÉLY (MOST XIVKOVICH EMILNÉÉ). Ebben az oklevélben Madaras néven szerepel. 1831-ben pedig a kolera tizedelte meg lakosait. Hajdan német község volt. ref. róm. Ez idben Madaras néven említik.Pozsony vármegye községei. 397 házzal és 2603 tótajkú. szeszgyár. E községet 1683-ban Thököly hadai megtámadták és feldúlták. Hajdan itt halász-czéh is volt. Végi az éberhardi uradalomnak lett a része.

mely egyébként a Mária Terézia korabeli építészeti memlékeknek egyik érdekes példánya. a gróf Hadik. 210 házzal és 1127 róm. ki férjével. gyl vészi Dadányi Sándorral és ennek gyermekeivel lakja e kastélyt. 1418-ban már a mai nevén szerepel és ekkor a birtok felébe Bazini Miklós fiait. a budapest bécsi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség. Pilta Erzsébet..nem birtokolhatta nyugodtan. a gróf Traun és a Szakáll család. 1677-ben a párkányi csatában elesett Szüll György neje és gyermekei osztozkodnak itteni birtokukon. 1544-ben Földes János örökösei bírják. Körjegyzségi székbely. 1691-ben a Jordán. azután krivinai Oyiokó Szilárd és végre Xivkovich Emilné szül. Horvát és Molnár családok panaszt emelnek kisserényi Serényi András ellen. mely azonban . A községnek van sajál postája. moly két utóbbi már a múlt század elején említve van. Dubrava és Szálláspuszta. E kastélyban. Mai tulajdonosa krivinai Gyiokó Miklós unokája. Magyarba. Késbb a pozsonyi egyházé lett. vallású lakossal. Ide tartozik Farkastorok. . távírója Zobor. A köz- — MAGYAÍÍDIÓSZF. T. de maga a kastély Batthyány József gróf herczegprimás idejében látta fénykorát. E község 1294-ben Beel néven a pozsonyi vár tartozékaként van említve. 1347-ben az itteni nemesek a község határát szlmívelésre adják ki. szentelte föl a kastélykápolnát is. gyár és gzmalom.G. érdekes kastélya van. 1448-ban Kiss Miklóst is birtokosul találjuk itt. A CZUKORGYÁR R. kinek itt hatalmas arányú. katb.86 Pozsony vármegye községei. akinek birtokrészét Muzsik Mihály zálogban bírja. KASTÉLYA. Magyarbél. Batthyány József gróf herczegprimás.úgy látszik . 1553-ban Literáti Mártoné. a Nagyszombat és Pozsony között fekv birtokán megfelel rezidencziája legyen.. a gróf Reviczky. hogy itt. Györgyöt és Miklóst iktatják be. 1324-ben egy oklevélben Nobiles de Beel is említtetnek. Újvilág. Késbbi birtokosai Csáky Imre gróf érsek. a birtokukon elkövetett hatalmaskodásokért. leányával és vejével. a pozsonyi országgylések idejében. melyet Csáky Imre gróf érsek a hírneves Fischer von Erlach mépítészszel 1725-ben építtetett. melyet Szent Pál életébl vett szép falfestmények díszítenek. A magasfalusi plébánia könyvtára sok érdekes könyvet tartalmaz. a bkez fpap fényes udvart tartott és nagy vendégségeket adott. Mándiház. mert 1323-ban a vármegye visszaadja a pozsonyi egyháznak.

mely az idk folyamán eltótosodott. évi oklevele említ. Van a községben katholikus olvasókör. A FERENCZRENDIEK ZÁRDÁJA ÉS TEMPLOMA. kik között a róm. séget 1861-ben tzvész pusztította. Béla királynak 1252. Most Zichy József grófé és bérlje a diószegi czukorgyár-részvénytársaság. Van itt értékesít és fogyasztási szövetkezet és zene-egyesület. a község si templomának a helyén.Pozsony vármegye községei. 1301-ben Dudwagy Miklós az ura. Körjegyzségi székhely. 1470-ben a Dudvágszegi család már Dyozegi néven szerepel és még mindig birtokos itt. magyar község. távírója és a vasúti állomása Szempcz. 1301-ben Magari András fia Tamás az ura. 1553-ban. úgy látszik. Diószegnek hajdan vásárszabadalmai is voltak. morvavölgyi tót kisközség. Házainak száma 299. 1310-ben Jánohi Jakab szerepel birtokosaként az ekkor emlékét nev még A — nev Magyarfalu. már az óbudai apáczák szerepelnek birtokosaiként 22 portával. Károly király. Magyar diószeg. 1647-ben a Klarissza-apáczáké. de a Rákóczy-féle felkelés idejében elpusztult. lakosaié 2722. magyar-. Temploma. távíró és vasúti állomás. került a Pálffy család kezébe és most Pálffy Miklós egyik szolgájának nagy terjedelm földbirXVIII. Lajos királytól új adományt nyert. Ide tartozik Konstantin major. E község a pápai tizedszedk jegyzékébe Dyosic alakban van bejegyezve. 1707-ben Stahremberg Guidó császári fvezér megszállotta és a kuruczok ellen megersítette. kinek már sei birtokosai Dudvágszegi család révén 1337-ben Orros Péter a birtokosa. si Magyar nevezet községnek és itt tokot adományoz. kath. melyet a társaság 1885-ben építtetett. Van saját postája. s e rend II. János fia Morochuh mesternek adományozza a birtokot. kath. árpádkori. I. Nevét a hajdan határában állott diófaerdtl vette. Ez utóbbiak után Zichy Ferencz gróf tulajdonába került. Késbbi birtokviszonyait nem ismerjük. mátyusföldi kisközség. 87 MALACZKA. 1647-ben önálló község volt. német. Ide tartozik Ujhely puszta is. melytl az Erddy grófok és ezektl meg az Esterházyak vették meg. melyeket 1870-ben megújítottak. melynek itt nagy és mintaszer gazdasága. Dudvágszeg hajdani nevének Magyardiószeg.és tótajkú lakósokkal. ki itt határjárást tartat. de az 1673 83 közötti török dúlások alatt elpusztult. mely hajdan község volt. hitelszövetkezet és a volt úrbéresek egyesülete. József alatt történt eltörlése után a vallásalapé lett. 261 házzal és 2369 róm. a vallásalap 1786-ben építtette. hatalmas czukorgyára és szép kastélya van. katholikus templomot. melyet IV. században herczegnek van itt A . 1709-ben az egész község leégett. melyre ez I. A A ma már csak egyik ily dlje és egy domb tartja fenn. ezután voltak. vallású magyarok vannak a legtöbben. az akkori portális összeírásban. Magyarfalu. „körjegyzségi székhely. községben van posta. vallású lakossal.

Vinohradek major és Téglavettelep. Legrégibb okleveles nyomát 1337-ben találjuk. A Balassa grófoknak birtoklásuk idején a városban nagyszabású kastélyuk volt. 1266-ban. távírója és vasúti állomása pedig Stomfa.Z 1553-iki portális összeírásban Báthori András 7 1 2 a borostyánki urak meg 7 portával szerepelnek. tótajkú lakosokkal. körjegyzségi székhely. Most Zichy József és Esterházy Károly grófoknak van itt nagyobb birtokuk. Késbb a Baicsics. múlt század elején serfz és pálinkaház volt itt. a mikor e község itt ma is birtokos. 1471-ben Rozgonyi László is a klastromnak adományozta pozsonyi házát. Az egyház aranyozott vert-ezüstbl készült. a Farkas ós az Esterházy családot találjuk itt. 1786-ig a Pálosok bírták. A vöröski vár tartozéka volt. Ide tartozik Ferencz-major is. harminezad-hivatala még a múlt század els felében fennállott. A lakosok katholikus kört tartanak fönn. század második felében. Hajdan Vöröskvár tartozéka és e vár birtokainak sorsában osztozott. század els felében épült. században már Ukerseha Vese tót neve is ismeretes. serfz is volt itt. 1339-ben Pál országbíró meghagyásából a pozsonyi káptalan határjárást tartat itt. kath. tót kisközség. kitl 1900-ban a birtokot a kastélylyal együtt Stockau Matild grófné örökölte. községben van posta. XVII. a mikor már mai nevén szerepel. Katholikus temploma a XVII. de már a középkorban is jelentékeny hely. mely a gróf Stockau birtokhoz tartozik. Máriavölgy. Malaezka. kaszinó. de József császár alatt az állam tulajdonába ment át. I. Rakárna puszta. . mely a Szegedy család ajándéka. azután WoTkenstein Osvald grófé lett. a templommal együtt. Vöröskereszt vadászlakok. leégett.88 Pozsony vármegye községei. A község a hasonnev járás székhelye. 1808 április 23-án az egész község. kiknek száma 5053. Marienthal német néven is ismeretes. volt Mászt. a zárdatemplom pedig 1653-ban adatott át rendeltetésének. melynek templomában állítólag Szent István korából való Mária-szobor van. dalegylet. Egyik legrégibb birtokosa a Szegedy család. a Pálffy herczegi uradalom központi hivatala. Baltazzy Eveliné. községben lev hatalmas kastélyt szintén a Pálffyak építtették 1624-ben. A gyri hs szívét a ferenezrendiek lorettói házában rzik. két takarékpénztár. község hajdan magyar volt. Van itt járásbíróság. melyet vadászkastélynak használtak. kath. s különféle szabadalmai vannak Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspárnak 35 portája adózik. a Kis-Kárpátok alatt fekszik 130 házzal és 809 róm. Marchechek. E kastély romjaiból építtette a XVII. A. 148 házzal és 1342 róm. E község legrégibb birtokosa Cseklészi Bökény fi Bökény eomes és utána. Híres búcsújáró-hely. A községhez tartoznak Fáczányos. de idvel eltótosodott. ki a kolostort kastélylyá alakíttatta át. pápai tizedszedk jegyzékébon Moytech néven szerepel és ez idben Elefánti Endrefi Mátyás comes az ura. Ettl megvette Sehwartzenberg Sándor herczeg. körjegyzségi székhely. tzoltó-egyesület. az Elefántiak. A Schvfartzenbergektl Schafgottsche Frigyes gróf vásárolta meg. 623 házzal és legnagyobb részben róm. vásárai pedig messze vidéken híresek voltak. és a Löwbeer Miksa czégnek nagy czukorgyára. Gudics. A község postája Pozsony-Besztercze. mely Pálffy Miklós herczegé. ferencziek zárdájában van a Pálffy család sírboltja. A . régi szentségtartót riz. Postája van. Karolinenhof. távíró és vasúti állomás. A . majd gróf Stockau Györgyné szül. uradalmi szeszgyár és gzfürész. melyet a községgel megajándékozott. Postája Ábrahám. nagyobb birtoka A — Ma i tÓQ y- Majtény. 1703 11 között a császári seregek felperzselték a községet. század els felében épült. vallású tót lakossal. távírója és vasúti állomása Diószeg. vallású. Határa gazdag rómaikori . Ahrahámfy. a morvavölgyi vasútvonal mentén fekszik. Egyike ez a vármegye legszebb és legnagyobb kastélyainak. kisközség. Rákóczy-féle szabadságharcz idejében sok sanyarúságban volt része. azonkívül pedig még Stern és Jelinek szeszfinomítója és a Holczer-féle szappangyár. távírója Malaezka és legközelebbi vasúti állomása a már osztrák területen fekv Angern. Katholikus temploma a XVII. Nagyközség. Máriavöisy. században említve van. kath. vallású lakossal.Maiaczka. Egyháza már a XIII. század els felében Pálffy Pál gróf a ferenezrendiek mai zárdáját. de mostani temploma újabb építmény. Lajos király 1377-ben itt Pálos-kolostort alapított. A község határában nagy terjedelm és rendkívül gazdag palabánya van. A kastély 106 holdas angol kertben áll. A A A A A A Máazt. s XVIII.

!ɧ 6c J a. .

az u. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. dl . — . Földesurai a Pálff'y nemzetség tagjai voltak és ma is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. mert 1302-ben Homorói Jakab a maga birtokát Hertlin pozsonyi bírónak adja el. A lakosok ezeket kuruczdomboknak nevezik. XVI. Postája. században a pestis pusztított a községben. 1802 augusztus 12-én az egész község leégett és csupán két háza maradt meg. Körjegyzségi székhely. Késbb a borostyánki uradalomhoz csatoltatott. mai kath. részben Éberhard várának tartozéka volt. és nagyobb számban ág. kisközség a Morvavölgy ben. Postája Laksárújfalu. szá18 portával szerepel. Az úrbériség eltörléséig Nagyszombat város birtoka volt. 1647-ben részben a Kerekes család birtoka. Házainak száma 70. A Szentháromság tiszteletére szentelt templomot 1650-ben Salgovich Ádám modorfalvi születés esztergomi kanonok építtette. 1294-ben puszta. távírója s vasútja Sasvár. Pozsonyi várbirtok volt. a ki kétségkívül azonos az elbb említettel. melyet III. melyeknek rendeltetése ismeretlen. de 1747-ben újra épült. Móroczkarcsa. 1390-ben Mogordorf néven találjuk. a Maholányiak. Az itt elterjedt hagyomány szerint a község hajdan néhány kilométerrel közelebb feküdt a nagy Dunához. 1703 11 között három ízben leégett. templomát Pázmány a régiek között említi. Egész 1880-ig Szent-István községhez tartozó puszta volt és csak ekkor lett önálló község. Modorfalva. mely késbb a vajkai érseki székhez csatoltatott. néptelen hely volt és Pozsony vár tartozéka. vallású. 1256-ban Villa Mogorod néven. régiség került egyes muzeumokba. Modorfalva. A Magdolna-kápolna 1634ben már roskadozó állapotban volt. A pápai tizedszedk jegyzékében ez a hajdan magyar község már Magerdorf német néven van följegyezve. Misérd. község lakosai tótok és vallásukra nézve róm. mint ma. Ma a templomnak csak románstil szentélye van kis templommá átalakítva. de ugyanekkor elferdítve Balarad nevet is említenek az egykorú oklevelek. kath. Nagymartom Pál országbírónak 1335-iki oklevelében Magyarád szerepel. Az 1553-iki összeírás szerint Miserdy faluban Serédy Gáspár 5. Mérey Mihály 3 és Farkas Ignácz 2 portával bír. honnan már számos A — A A A Misérd. sidk óta megült hely. 90 házzal és 567 német és magyar lakossal. Endre Herculinus pozsonyi bírónak adományozott. a sziklába és a megkövesült agyagos homokba földalatti folyosók és tágas üregek vannak vájva. 1307-ben pedig Poss. 32 házzal és 153 róm. hogy ekkortájt még más birtokosa is volt. t. mátyusföldi tót kisközség. 1712-ben az egész község leégett. valamint 1216-ban Misde és Miser néven van említve. Ugy látszik azonban. evangélikus. n. 208 házzal és 1571. A község postája. Az itt elterjedt hagyomány szerint ezek hajdan az slakók búvóhelyéül szolgáltak. Magarad néven szerepel. A ételek. vallású lakossal. Vallásuk róm. 1647-ben özv. ma pedig Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka. Jakab nevt. mely 1808-ig ott hevert. kath. távírója és vasúti állomása Stomfa. kath. Az evangélikus templom 1814-ben épült. 1335-ben Magerad és Magurad alakban Nagyszombat város birtokául van említve. míg végre a Pálffyak lettek az urai. kisközség a Fels-Csallóközben. a Pálffyak. Els írott nyomaival 1206-ban „találkozunk és ekkor. A községnek nincs temploma. iktat e község birtokába. vallású lakossal. XVIII. a komarom pozsonyi vasút vonal mentén. i. Egyebekben sorsa összefügg a többi Karcsák sorsával. 318 lakosa tót és róm. róm. 1349-ben a pozsonyi káptalan ismét egy pozsonyi bírót. Kath. Postája Királyfiakarcsa. a kik között azonban a németek többségben vannak. az itteni templomban 16000 mázsa lport helyeztek el. 1735-ben és 1773-ban átalakították. 1694-ben összedlt. Ide tartozik egy malom is. Miklóstelek. A múlt század elején az Apponyiak. Hajdan búcsújáróhely volt. és a Balassák voltak az urai. 1805-ben. katholikus.s»o Pozsony vármegye községei. de 1852-ben leégett. kath. a lakosoké 990. zadbeli portális ossz írásban lelhely. Ide tartoznak Haluska vadászlak és Ustudenki telep. FriedhofGarten helyén. templom 1716-ban épült. mire a határában lev pogánykori rdombok mutatnak. távírója és vasúti állomása pedig Dnnaszerdahely. 1390-ben is mint rég fönnálló templom szerepel. A község alatt. a franczia háború alatt. házak száma 140. magyar kisközség a Csallóközben. A községben van posta és vasúti állomás távírója Püspöki. Móroczkarcsa. Nagymihályi Ferencznének volt itt 4 portája.

hogy „Már oda adtam a sarlómat Rákóczynak". emeletes. illetleg az uradalmat ketté oszsza Valószín azonban. Nádas. majd a Motea Pongrácz grófi család is részbirtokosa. mint Kollár Márton képvisel.a Mátyás király vadászkastélya. grátz-féle. Az elbbi emeletes. hogy a lakosok a mezei munkát abba hagyva.Pozsony vármegye községei. Korlátk várának a tartozéka volt és 1382-ben Kishöffleini Beled fia Gergely neje a pozsonyi káptalan eltt tiltakozik az ellen. hogy ezt a sánczot az ördög emelte. kirl e vidéken sok monda van elterjedve. Hajdan mezváros volt. 1848-ban magyar huszárok voltak itt A — A : A m A . Károlyi és Ocskay. a Ricsán vezetése alatt álló császári seregeket megverték. kath. község határában. Apponyi Antal grófnak és Krisehker Nándornak van itt községben két nagyobb kastély van. fegyvert ragadtak és a kuruczok segítségére siettek. E kastély kertjében állott volna .000 orosz katona vonult itt át. 213 házzal és 1435 róm. Ebbl az idbl. XVIII. vásárjoggal. A ftisztek a plébánián voltak szállva. míg most Windischgratz Alfréd herczegnek. a Fehérhegység egyik magaslatán. a másik a Krisehker-féle. 1704-ben. Ha ugyanis valaki nem akar mezei munkára vagy aratásra menni. érdekes közmondás maradt itt fenn. 1^05-ben 37. vallású lakossal.MOST STOCKAU MATILD GRÓFNÉ KASTÉLYA). században ma községházán még A említi egy határjáró levél e községet. „Ördögbarázdája" néven sáncznyomok láthatók. hogy a korlátki uradalom birtokjoga fölött viszálykodó két testvért egymástól elválaszsza. a község jeles krónikása és plébánosa írja. melyet a gúnyoszerint két galambért a Sándorfiaknak adtak el. is rzik a régi bírópálczát. Néhány siczky és A MÁRIAVÖLGY. az utóbbi pedig kétaz urai. hagyomány szerint Rákóezy-féle felkelés alatt. Cziráky Balázs. Krischker-féle 1866-ban került mai tulajdonosa birtokába. Az egyik a Windisehnagyobb birtoka. rendesen azt mondja. Mindkettt a Motesiczkyek építtették. 1553-ban a Nyáryak - lódni szeret szomszédok évvel késbb Hrussói Mihály. sarlóikat a kuruczoknak adták át. a nyitrai határszélhez közel 91 Nádas fekv kisközség. hogy Szentgyörgyi Tevmmlt és Spatai János e birtokot megszerezhessék. a község határában Bercsényi. melyekhez az az érdekes monda fzdik. század els felében e vidéket Hrajnoha György hírhedt rablóbandája tartotta rettegésben. A pápai tizedszedk jegyzékében is szerepel. hogy e sáncz az országút megvédésére szolgáló védelmi volt.. Már a XIII. A REGI PALOS-KOLOSTOR (. Ez azt jelenti.

92 hat Pozsony vármegye községei. a hol többen kolerában haltak el. Már 1397-ben mai nevén szerepel. Nagyabony körjegyzségi székhely. Endre Olgyai Péternek nagyobb birtokot adományoz. E községben született Bihary. Késbb a Pálffyak lettek az urai és ma is a gróf Pálffy szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. Házainak száma 183 lakosaié. sárga kastélyt az Ordódy család építtette. Lelkes és Szell majorok és Molnártanya. Ennek nevét a mai Máková nev tartja fenn. L866-ban a község' határában 12. E községet 1280-ban IV. 1298ban egy káptalani oklevélben Fulobon néven a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. Ez idben Zsigmond király Mátyás és András nev nemeseket iktattat be valamely itteni birtokba. melynek postája Baka. A mostani templom 1753 és 1763 között épült. A A . az 1553-iki összeírásban pedig még Kis-Zely néven. Ez idben Zill néven szerepelt. az utóbbi pedig Rajner szolgabíró házában volt szállva. . Hajdan Nagyszeg volt a neve és 1647-ben már az Esterházyak a birtokosai. va }^ sl^ lakossal. temploma 1778-ban épült. Nagyabony. mely a Csallóközben fekszik. kath. a kik legnagyobb részben róm. mely 1583-ban már szerepelt. 1335-ben Zyly alakban.Bresztovány. a híres czigányprímás. Ide tartoznak Rakova vadászlak. Nagybresztovány. A sárközi Sághi és a Dömközy családok si fészke. hétig és a mostani Krischker-féle kastély volt a kórházuk.-nak van itt nagyobb birtoka. Késbb a község számos nemes család birtoka lett. távírója Dunaszerdahely. n. vágvölgyi tót kisközség. Itt van a Pongrácz család sírboltja. A XVIII. E községet régi oklevelek szerint 1161 és 1173 között telepítették. Ma Esterházy Mihály grófnak és Pápay Ignácz dr. magyar kisközség. A A Bs A A . vasúti állomása Dunaszerdahely. mely a török világban elpusztult és nevét ma már csak egyik dlje tartja fenn. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel 14 portával. László király Nagyszombat városának adományozta. közöttük József fherczeg és a szász berezeg is. a kik róni. mátyusföldi magyar nagyközség. távírója állomása Lég. katholikusok. 1647-ben özv. melynek 115 házát romba döntötte. században épült. kath. Határában állott hajdan Nádvar község is. Nádasd. Katholikus feljegyezve. kápolnája pedig 1767-ben. Ujabban lebontották és mást építettek helyébe.000 osztrák katona táborozott. múlt század elején a község közelében az itteni Dunaágon 14 malom volt. Temploma nincs a községnek. a katholikus templomot pedig 1761-ben Csiba Imre. csallóközi magyar kisközség. Nádszeg. vallásúak. melynek postája Felbár. Az elbbi a mostani Windischgrátzféle házban. a hol III. községben lev kathoh'kus templom a XVII. Nagybresztovány. Nádas határában feküdt még Makótelke. Nádszeq. si fels temploma XIII. a községben azonban mára XIII. községben van posta. de távírója és vasúti állomása Lócz. távírója Bs. Posta van a községben. Trnavka malom és két uradalmi major. Simunich osztrák tábornok is két napot töltött itt seregével. A Sághi-féle birtokrész a múlt század második felében a Bartal család tulajdonába ment át. kath.\adasd. Az 1553-iki összeírásban Sághi Imre és Sárközy Kristóf egy-egy portával szerepelnek. 1428ban már mai nevén szerepel. 105 házzal és 656 róm. században sörház is volt a községben. 324 házzal és 2398 róm. századbeli és régente búcsújáróhely volt. 1811-ben az egész község templomostul együtt leégett. a mikor 4 portája van legújabb idkig Nagyszombat város birtoka volt. dl . Ide tartoznak Bárányos. Vasúti állomása Csallóköz-Abony. vallású lakossal. magyar kisközség 95 házzal és 692 róm. és vasúti Temploma nincs a községnek. A községnek van saját postája és vasúti állomása távírója Szomolány. községben van postahivatal. Ennek családja egész a legújabb korig a község nemesi birtokosai között szerepel és itt van a családi sírboltja is. Nagyabom- Kagybodak. 88 házzal és 505 lakossal. községben lev u. de 1412-ben egy részét Malath András pozsonyi polgárnak adományozza. vallású lakossal. 104. de távírója és vasúti állomása Galánta. Amadé Lénárdné birtoka. Raszochov írtvány. Nagybodak. kath. században volt plébánia. E község legrégibb birtokosául 1445-ben Temesközi Bálint pozsonyi kapitányt ismerjük. Az 1848-iki szabadságharcz alatt a község határában kisebb ütközet volt. 1903 július 13-án árvíz pusztított a községben.

1866-ban pedig kolera pusztított a községben. plébánia alapítása 1328-ig vezethet vissza mai templomának alapját Szelepcsényi György érsek 1679-ben tette le. vallású lakossal. de a múlt század elején ezeken kívül a Bacsák család is bírt itt és külön-külön mind a három családnak csinos kúriája volt a községben. Kisközség 77 házzal és 523 róm. A Szüll család még a XIX. Késbb a falu a Pálffyak tulajdonába ment át és ma a Pálffy grófoknak van itt nagyobb birtokuk. Temploma nincs a községnek. Perezátony. Ma Benyovszky Lajosnak és Petöcz Gábornak van itt nagyobb birtoka. 1694-ben Szüll Ferenczné is egyik nagyobb birtokosául van említve. Ide tartoznak Hajmás Kapostyán.Pozsony vármegye községei. 1865-ben tzvész. A lakosok fogyasztási ós értékesít . ekkor ugyanis Szüll Zsigmond a maga birtokát Gálfy Péternek zálogosítja el. Az újabb korban a Vermes család volt a nagyobb nemesi birtokosa. 1515 június A MOTESICZKY-FÉLE KASTÉLY NÁDAS. század elején egy . 1862-ben árvíz. melynek helyén a XVII. kath. Nagybudafa. múlt század elején Lacsny Miklósnak volt itt czukorgyára. birtokrészüket visszaváltják Csorba Andrástól ez idben Némelfedémes néven említik. melynek postája Egyházgelle.Nagy- födémes jegyzékében Fedemus alakban szerepel. Az 1553-iki összeírásban a Sárkány családnak 5. csallóközi magyai' kisközség. pozsonyi vár tartozékaként szerepelt. községnek van postája és távírója. Nagylég. 1619-ben átalakították. Szögyén és Lencsehely puszták. A pozsonyi várbirtokok közé tartozott. pozsonyi várbirtokok közé tartozott és lakosai késbb nemesi szabadalmakat nyertek. 93 Nagybudafa. 1560-ban Nemetfódemes alias Ofödemes néven a Vass és a Földes család ivadékai bírják. kath. mely utóbbi 1384-ben Lencze néven Benefalvy Pál birtoka. A község közelében feküdt hajdan az 1221-ben már említett Tevéi község. kath. de az építkezést csak halála után fejezték be. vallású magyar lakossal. A — Nagyiég. . mely Terra Teuel és késbb Villa Teuel néven a Hemierd. távírója és vasúti állo- A mása pedig Patony. 1445ben Temesközt Bálint pozsonyi kapitány az ura. Az 1553-iki összeírásban királyi birtokként szerepel 30 portával. vallású magyar lakossal. vasúti állomása pedig Diószeg. század elején is birtokos itt. Miksa császár seregei pusztították. 1490 és 1505 között I. E közsépozsonyi vár tartozéka get 1239-ben említik elször az egykorú iratok. de tornya 1710-ben épült. 1683-ban Thököly fejedelem járt itt. a pozsony komáromi helyi érdek vasútvonal mentén fekszik. 25 házzal és 169 róm. Nagyfödémes. A pápai tizedszedk '. Zomor Jánosnak meg 3 portája adózik. A A . nagyközség 343 házzal és2706 róm. 1541-ben a törökök dúltak házai között. s a hagyomány szerint a plébánián lakott. Mai templomát. 18-án Bakai/ Bessenyei Gergely és Ilona itteni — A Szent Mihály tiszteletére szentelt kápolna állott. a kik 1569-ben új donácziót kapnak reá. volt és lakosai késbb nemesi eljogokat élveztek. (MOST KRISCHKER NÁNDORÉ).

Legrégibb elnevezése Morthamagor. a mikor Felslucse a neve s Bartal és társai itteni birtokrészüket Chugud fia. Felstöse és Nagyhegy tanyák. a Pila malom és a Wenckheim ménes. Neve különféle változatokban fordul el. 276 házzal és 1825 róm. Elina. 1836-ban a kolera tizedelte a lakosokat. 1553-han Báthori András 9 és a borostyánki uraknak szintén 9 portája adózik. század els felében habanusok telepedtek meg. Gálház és Hétmány csszház. kinek révén a birtok és az e család által épített nagyszabású és díszes kastély a WencJcheim grófi család birtokába került. távírója és ismeretlen. Postája Egyházgelle. 1709-ben és 1866-ban tzvész pusztította el a község nagy részét. E községgel elször Pensaurai Lénárd 1390-iki jegyzékében találkozunk. német és tót. Nagylévird Nagylucs Nagymácséd. az ág. Nagylucs. Azeltt a községben harminczad-hivatal és serfz is volt. községben van a járási faiskola 1679-ben a pestis pusztította a lakosokat. (az utolsó népszámláláskor ugyan pozsonyi vár tartozéka volt és 1239-ben csak 1353 volt alakosok száma). Posta van a községben. kath. Maholányi Tamásné itteni birtokát nger Sámuelnek engedi át. Ide tartoznak Vörösbuzahely és Kondoros puszták. most pedig az uradalomnak szeszgyára s gz. Xagymagyar. kik itt 1760-ban kápolnái építettek. Újabbkori birtokosai a Jiringer. vallású lakossal. házak száma 493. Nagyiévárd. kath. Nagymácséd. községben van posta. h. utána pedig Séllyey Miklósé. Kisközség. Ide tartoznak a Berger. Van itt posta. században mezváros volt. templom pedig 1790-ben. 45 házzal és 360 róm. Késbb a semptei uradalomhoz tartozott és az Esterházyak voltak az urai. mely bérházban van elhelyezve. a mikor neve Mahid alakban van említve. Nagymagyar. 173 házzal és régebben 1424 róm. községnek nincs temploma. Szent-Erzsébet negyesület és katholikus legényegylet. Ezektl vették meg Linzbothék és török idkben a község határában addig földszintes házukra az emeletet. de ezek közt a tótok vannak a legtöbben. Fenesár és Nagyói major. a Mikohal erdészlak. E német települk megjelenése óta a községnek német Gross-Schützen neve is ismeretes. A A . távíró és vasúti állomás. a Kapuhely és a Bánvölgy is bizonyos jelentséggel látszanak bírni. 1533-ban a már többször említett összeírásban Lipcsey Gáspárnak 6 és Pálffy Péternek 9 XVII. András comesnek elörökítik. ev. már említve van. Körjegyzségi székhely. vallású lakossal. Némely író szerint II. Idetartozik Nádaslak puszta. a ki itt ma is birtokos. felügyelsége. Dil és Plavala téglavetk. E községben a XVIII. E községet mai nevén csak az 1553-iki portális összeírás említi. Most Wenckheim István grófnak van itt nagyobb birtoka és az övé az említett kastély is. E község els nyomára 1302-ben bukkanunk. Késbb már Egyházas-Magyar néven is említve találjuk. században az Aranyossy portája adózik és ekkor is Nagy-Luche néven. Ide tartoznak még Alsótse. szövetkezetel tartanak fenn. melyet a múlt század 50-es éveiben építtették a Jiringer család építtetett. a mikor Lampatzer Lipót a birtokosa s ennek 28 portája adózik itt. távíró és vasúti állomás. a morvavölgyi vasútvonal mentén fekszik. körjegyzségi székhely. melynek 2977 lakosa magyar. szép katholikus templom 1729-ben épült. alsócsallóközi magyar kisközség. a Limboth és a Bartal családok s ma is Bartal Ferencznek és Linzboth Mihálynak van itt nagyobb birtoka és ez utóbbinak csinos úrilaka. de a távírója és vasúti állomása Galánta. kiktl a birtokot Alsasse d'Hennin Angelika herczegné vette meg. Ez idn innen már mai nevével találkozunk. 1647-ben Kollonich Nándort. Béla király idejében itt a templom mellett apáczazárda Dl A A A A nev A A k A A . család is birtokosa. vallású lakossal. nevei közül az [griczés. mely utóbbi 1319-ben Kondorosi Jakab birtoka. vasúti állomása Patony.és hengermalma van itt. Ezenkívül van a községben kaszinó. a Jelinek és a Nyirky majorok. vágvölgyi magyar kisközség. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. a múlt század elején Bemjovszky Péteré. 1683-ban már Kollonich Zsigmond grófot találjuk birtokosaid. Ez idben egyháza is volt már mostani katholikus temploma azonban 1783-ban épült és 1880-ban nagyobbíttatott. Van itt apáczák vezetése alatt álló leányiskola és a Pálos-rend kisebb telepe. 1737-ben özv. de ugyanekkor Velke-Levari tót nevével is találkozunk.!U Pozsony vármegye községei. kath. XVII. de 1423-ban község is elfordul. községhez tartozó Várparlag nev dlnév eredete kisebb ütközet volt. Nagylucse a neve újra 1466-ban egy Szilass-Lucsi Mátyás királynak a gellei érseki székhez intézett oklevelében.

.

Temploma srégi. 1647-ben már a Pálffy ak az urai és most is id. a Kis-Kárpátok alatt fekszik. Az egyház birtokában aranyozott ezüst-monstranczia van 1766-ból. II. mely utóbbiról már 1330-ban találunk írott nyomokat. Az egész ötvösm. mely utóbbinak területén gyakran bukkannak skori leletekre. Mi azonban úgy tudjuk. Az érdekes ötvösm. mely templom tornyát a kereszten kívül félhold is díszíti. Az 1553-iki összeírásban 24 portával királyi birtokként szerepelt. A község határában a Rákóczy-féle felkelés idejében ütközet volt. mert a nevezett hegy tiúaj donképen csak egy nagyobb befásított domb. században kipusztultak és Beniczius Miklós 1550-ben horvátokat telepített ide. 1540-ben a magvaszakadt Csorba János birtokát Hlyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispánnak és testvérének. Csorba Jánosnak 2. Az 1553-iki összeírásban az óbudai apáczáknak 6. vallású. Hajdan Egyházpaka volt a neve. Ugyanekkor a pestis pusztította lakosait. Hajdan úgymint Kissenkvicznek. Olgyai Péter eomesnek adják el. Ma is nagyon sok horvát hangzású személynevet találunk itt. I. vasúti állomása pedig Somorja-Uszor. 1787-ben a Pálffy grófoké. továbbá két régi aranyozott ezüst-kehely. kath.levelében szerepel. Nagysenkviczrl származik a Kovachich ós alsóborsai A A A A A A . Sorsa összefügg Kissenkviczével. Miklós. Körjegyzségi székhely. hátsó részén. A község határában. hogy ez tévedés. község melyek közül az egyik zománezm és drágakövekkel van díszítve. de postája és távírója Somorja. lrésekkel ellátott ers kfallal vették körül.90 is Pozsony vármegye községei. róla melyen a múlt század elején egy Zrínyi nev birtokos lakott és nevezték el ezt a dombot Zrinyi-hegynek. Újvásár már 1298-ban szerepel. Krisztus alakját kivéve. a mikor Gombai Kumpert fiai. A községben van Gross Samunak szeszgyára és Mahota Józsefnek téglagyára. de mai temploma az si templom helyén 1886-ban épült. tartozik Nagyerd puszta. Lipót király 1679-ben betiltotta a község hetivásárjait. ma pedig Pálffy Béláné grófnnek van itt nagyobb birtoka. melyet egy Zichy grófn ajándékozott az egyháznak. li 16-ban (Mayái György fia. kik azonban eltótosodtak. Ide tartozik még Nagyerd. itteni birtokából leánynegyedet ad ki. Illyés Ferencznek 1. Nagypaka. ennek is Sánok volt a neve és Pozsony vár tartozéka volt. mely még a török idkbl származik. Nagysenkvicz. 1620-ban Kökényrév községben van posta néven találjuk említve. Az 1553-iki összeírás szerint az óbudai apáczáknak itt 3 portájuk van. nagyobb része 1879-ben leégett. azután & Zichy és Batthyány grófok. 65 házzal és 330 róm. Nagysenkvicz. Az egyház birtokában a XVII. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. az Olgyai családnak 1 és a pálosoknak 3 portájok van itt. 1787-ben a vallásalapé volt. hez tartozott. Egyháza 1309-ben már fennállott és Pázmány községhez is a régi egyházak között említi. tótajkú lakossal. Nagy magyarhoz tartozik és a múlt század elején említve van Újvásár és Mocsola puszta. vallású lakossal. Mai temploma 1678-ban épült. a Csallóközben fekv magyar kisközség. Zsigmondnak hagyományozza. 1319-ben egy Kökényes nev község is szerepel. Késbb az Esterházyak lettek az urai. századból nagyon érdekes zománczozott ezüst-feszület van. mely Kondorost Pálé és fiaié. Már 1222-tl kezdve szerepel. Vizközi Andrásnak adományoz egy itteni birtokrészt. 88-ban ugyancsak az Olgyaiak a Dankháziaknak egy kúriát és tekintélyes földbirtokot engednek át. 1383-ban Ilona és Margit úrasszonyok itteni birtokrészüket Miklósfia Mihálynak adják át. 1506-ban Verbczi Isvánnak is van itt birtoka. Saághi Deák Imrének és fiának. 1352-ben egy pozsonyi vár tartozéka volt és a gellei érseki székhatárjáró levél említi. Krisztus kínszenvedéseinek a jelvényeivel van díszítve. st német Kapeln nevén is találjuk említve. 143 házzal és 1109 róm. Az 1756-iki canonica visitatio szerint a Kostaniczáról idetelepített horvátok a rombadlt templomot felépítették és várszeren. 1647-ben a pozsonyi apáezáké. Plébániája az 1390-iki összeírásban már említve van. Van vasúti állomása. de a község pusztulásával az is rombadlt. Körjegyzségi székhely. aranyozva van. 1699-ben mezváros. Lakosai a XVI. kath. múlt század elején sörház is volt itt és országos vásárai nagyon látogatottak voltak. hogy hajdan a Zrínyiek voltak a földesurai és ennek emlékét az Zrinska Gora nev hegy tartja fenn. és távíró. Ulászló király 1495-ben csebi Pogány Péternek 1 i Nagypaka. volt L355-ben az Olgyaiak egyesség. Egyik leírója megjegyzi. 1533-ban Csorba Gergely fiai és Csorba Pál osztozkodnak birtokukon. máig is fennáll.

de távírója és vasúti állomása Szered. ki senkviczi elnévvel 1799-ben nemességet nyert. Nagysíír. házak száma 41. Liptó vármegye vármegyi fispánja Nagyszarva. Joan. : dl postája. 1523-ban a Thurzók lettek az urai a kiktl 1635-ben az Esterházyak örökölték. Nagyszarva. 97 család itt született Kovachich Márton György történetbúvár és törvénytudós.András falva volt. fölváltva a régivel. Zsigmond NAGYSZARVA. vágvölgyi tót kisközség. R. Mai neve. . A régi várkastély.Pozsony vármegye községei. Ezek után ni ágon a birtokot és a kastélyt Batthyány József gróf örökölte és ugyancsak ni ágon került Ponarácz Frigyes gróf tulajdonába. Béla 1261 körül Truslef és Luipold . — AZ ILLÉSHÁZY-FÉLE KASTÉLY (MOST PONGRÁCZ FRIGYES GRÓFÉ). Legrégibb birtokosául a XV. Királyi birtok volt. Hajdani neve Szent-András. Szentandrásfa és Szent. kisközség a Csallóközben. A pápai tizedszedk jegyzékében Bot néven van említve. Az 1553-iki portális összeírásban két Nagysúr nev község el. században a Sárkány családot ismerjük ennek itt ekkor már véd. A plébániának értékes könyvtára van. Sárf erdrlak és egy névtelen erdrlak. nev nemeseknek adományoz. 128 házzal és 872 róm. mert „Sigillum Trium Sur 1514" feliratot visel. Hajdan magyar lakosai voltak. Ma három Súr van e vidéken. kath.és vízmvekkel megersített várkastélya volt. Van saját postája. Katholikus temploma 1793-ban épült. melyet 1570-ben alakíttatott át Mésházy István. Van saját szerepel. Az e vidéken elterjedt hagyomány szerint e községet Súr vezér . az egyház 1741-bl ezüst-kelyhet riz. Távírója Modor. 449 magyar lakossal. melyek hajdan egy községet alkottak. Újabbkori birtokosai az Esterházyak. mely czímerrel díszítve a következ föliratot viseli: „A. A . Tesseni Paro Ladiczensis proprio pro usu suo fieri curavit 1741". Nagysíír zálogosítja király 1439-ben György grófnak 1439-ben Albert király a Eozgonyiaknak adományozza. vallású lakossal. teljesen átalakítva. csak a XVII. ma is kitn áUapotban van és a kert fell való homlokzatát az Illésházy család czímere díszíti. Az egyik királyi birtok. vasúti állomása Modorsenkvicz. melyet IV. 1323-ban Botfalva néven szerepel és Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságlevelet ad. D. Vallásuk róm. a másikban Báthori Andrásnak 6 és a borostyánki uraknak is 6 portája van bejegyezve. A községhez tartozó Botszeg nev régi község emlékét rzi. . Az ott látható és 1570-bl való latin fölirat szerint Illyésházy István. Varrasúr régi pecsétje legjobban bizonyítja ezt. Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony várraegye.alapította. Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspárnak 3 portája adózik itt. században említtetik elször. Ide tartoznak Cssztelek major. kath. kinek neje Batthyány-leány.

A községhez tartozik Czerova major. Késbbi birtokosai a Kondé.98 építtette fel építtette II. tót kisközség a Vág völgyében. Jakabot ós testvéreit iktattatja új adomány czímén e birtokba. magas falakkal. Amadé Mihály lVa Bucsuházy Tamás 3 és Soldos György 1 portája szerepel. mátyusföldi tót kisközség. Nebojsza. hol pedig a szomolányi vár birtokai közé tartozott és e birtokok sorsában osztozott. négyszög. Belseje román és gót részleteket tüntet fel. 1863-ban nagy tzvész pusztított itt. székhely. magyar lakosaié 372. Nagyudvarnok határában feküdt Szolgagyör község. vasúti állomása meg Nádason. Biró és a Szabó családok voltak. 1 vélyes. Pozsony vármegye községei. községben Tóth Elemérnek nagyobb úrilaka van. késbb Schlossberg László pozsonyi . A községnek Dejtén van a postahivatala. hogy akkor Az 1553-ból való összeírásban a Harkány családon kívül még több birtokosa szerepel. Legrégibb nyomát 1341-ben találjuk. 1647-ben Erdödy Gábor az ura. vallású lakosaié 460. A Sárkány család 3. melyet Zsigmond király Norinberg nev pohárnokának adományozott. vallású kisközség az Alsó-Csallóközben. Kövecses és László major. Itt nyugszik Ákosházi Sárkány Erzsi. Rózsa és Szigeti major tartoznak ide. kath. Egyháza már 1390-ben a pozsonyi fesperességi plébániák között szerepel. Azóta az épület lakatlan maradt és lassanként elpusztult. Nagyudvarnok. Körjegyzségi A A A Nahács. község postája. mely az 1596. A községben van posta. fensíkon fekszik. távírója és vasúti állomása . a távírója pedig Szomolányban. különösen a szentségházat díszít kkereszt. Ennek leánya révén a Balogh család tulajdonába került. Katholikus temploma a falu nyugati részén. Bacsák. Pethö Antal 2 1 Literáty Ferencz /i és Arhnay Miklós 12. Azután a birtok és a kastély a Viczay családé. 1423-ban az itteni nemesi birtokosok s a Bazini és a Szentgyörgyi grófok között birtokper folyt. Az 1553-iki összeírásban Zomor János 5. illetleg fiának neje késbb megnagyobbíttatta. Tényleg nagy. x\ múlt század elején az Illésházyaknak itt híres ménesük és juhtenyésztésük volt.. rokkant katonákat hely eztek el benne. mely azeltt a Kondé családé volt. Bakics Péter 2. kinek özvegye jezsuitáknak adja zálogba. kinek czímeres sírköve 1655-ben készült. rre bízták. Régi temploma a községen kívül áll és SzentAndrásnak van szentelve. 1644-ben az Erddyek a zágrábi káptalannak zálogosítják Amadé Judith a trencséni el. Miksa császár idejében. Késbb ezeket is elvitték és az épületet egy : Nebojsza. Házainak száma 58. Bittó. ez azonban úgy értend. Dunaszerdahely. mely ma Gülcher Árminé. Az 1756-iki canonica visitatió szerint e templom „nagyszer és díszes épület" volt. Régiségét gótikus részletei bizonyítják. most pedig Habermann Nándor vezérkari kapitánynak van itt nagyobb birtokuk. Végre a Pálffyak tulajdonába jutott és most Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka. A Balogh-féle kastélyt. Határában SzentKatalin templomának és zárdájának romjai láthatók. A nebojszai Balogh család si fészke. 1645-ben Rákóczy György hadai. de fia. Els átalakítását Szluha Ferencz késbbi birtokosától nyerte. lakosaié pedig 487. falu templom nélkül szkölködik.. Azután a múlt század második felében a Hütter és Wahlberg családoknak volt.. Nahács. Házainak száma 91. Bél Mátyás szerint. mely 1399-ben Zolgagyeur néven van említve. melyben azonban magyarok is laknak. ki a sírboltot kifosztotta. emeletes épület. 1380-ban I. 1521-ben II. 1647-ben pedig Sárkány Miklósné 4 portát bírnak itt. még Zsigmond király építtette várkastélynak. Vallásuk róm. /. Ide tartoznak Kisszarva. Lajos király Pókateleki Miklós fiát. Hajdan hol a jóki. század közepe táján horvátokat telepítettek ide. katholikus. kath. távírója Nagylég. Lajos király és neje nászútjok alkalmával megfordultak az itteni várkastélyban. Királyi birtok volt. Védmveit Bél Mátyás is említi. A zárdát és valószínleg a templomot is Erddy Kristóf gróf 1618-ban építtette. a mikor Feludvarnok néven a pozsonyi várjobbágyok birtoka és a királyi udvarnokok lakóhelye. Mikor József császár alatt az itt volt szerzetesek a zárdát elhagyták. évszámot viseli. A XVII. Tóth Tamás 2 1/. vasúti állomása Somorja-Uszor és gzhajó-állomása Körtújjá a régi várkastélyt. a mikor Sárkány Ambrus fényes böjti ebéddel vendégelte meg az egész násznépet. róm. Házainak száma 32. Most Vilmos puszta. 1663-ban pedig a törökök és a császári csapatok dúlták föl a zárdát. róm.

Németgurab. lakossal. Némettel. de idvel eltótosodott. 35 házát 197 róm. Postája Magyarbél. mely 1732-ben épült. Lakosai nemesi jogokat élveztek. Postája Nagysúr. mely szintén a Gúlcher távírója Galánta. Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség. hajdan királyi birtok. közvetetten Magyardiószeg szomszédságában. a NEBOJSZA. mely 1337-ben királyi adományként Orros Péter tulajdonába került. Temploma nincs a községnek postája. kath. vallású lakossal. Ujabbkori nemesi birtokosai ismeretlenek. A A A A mása pedig Szempcz. Németdiószeg. 107 házzal és 737 magyar és német lakossal. Pálffy János községben két templom van. Ma is id. község határában 1423-ban Csandal község van említve. távírója és vasúti állomása Magyardiószeg. E néven csak az újabb korban szerepel. Katholikus kápolnája 1869-ben épült. — . grófnak van itt nagyobb birtoka. távírója és vasúti állo- Amadé A A Nemessúr. melyet II. katholikusok. Lajos király Morochuh honti fispánnak adományozta. Késbb Nestich tót neve is szerepel. vágvölgyi magyar kisközség. h. 44 házzal és 256 róm. 1647-ben a falu már a Pálffyak tulajdona. A Németdksieg. Van Árminé. A nagyszombati Klarissza-apáczák birtoka volt. Magyar község volt. kik között azonban a róm. Az 1553-iki összeírásban mint a horvátoktól megszállott új hely szerepel. községnek Rété a postája. míg végre az egész birtok a kastélylyal együtt Galgóczy családtól 1849-ben Güícher Galgóczy Antal birtokába jutott. Németbél. ev. Németgurab. A BALOGH-FÉLE KASTÉLY (MOST GÜLCHER ÁRMINÉ). Hajdan Újfalu néven is említve van a vöröski „Registratur" czím írott könyvben. Ma ennek fia.Pozsony vármegye községei. de Bethlen Gábor Neustift. körjegyzségi székhely. vallású lakossal. a kik mind magyarok. 75 házzal és 458 kik mind róm. ma pedig Németgurabhoz tartozó puszta. 283 házzal és 1374. Qülcher Ármin a tulajdonosa. az evangélikus templom 1788-ban épült. katholikus templom építési ideje ismeretlen. vasúti állomása pedig Gány. távírója és vasúti állomása Szered. a Nenstift. vallású lakos lakja. József császár 85 között németekkel ebben az idben azonban Magyartelepített meg 1781 diószeghez tartozott és csak késbb lett külön község. Ide is Illésházy gróf nádor telepítette a horvátokat Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspár 15 portája szerepel. kath. egy darabig Draveczky báróné gróf zálogosbirtoka. Jakab Tivadar vette meg. mert hajdan Nagysúrhoz tartozott és annak sorsában osztozott. . körjegyzségi székhely. kincstáré. község postája és itt keményít-gyár is. távírója és vasúti állomása Szempcz. Régen királyi birtok volt. alispáné és lett. Újabb telepítés. kath. 1787-ben a kir. a kik itt kastélyt is építtettek. 1892-ben a község legnagyobb része leégett. vallású németek vannak többségben. . magyar kisközség. Nemessúr. I. Sorsa hajdan Horvátgurabéval függött össze. községben csak kápolna van. 99 majd a szalabéri Horváth családé. nagyobbára ág. kisközség.

E község nevét Öllé nev régi nemesi birtokosától vette. vallású lakos lakja. a mikor Olga néven találjuk említve. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. kiknek száma 240. 210 házzal és 1158 róm. felscsallóközi magyar kisközség. Körjegyzségi székhely. hogy Ompitál közelében tényleg állott egy Mahalán nev község. E község 1251-ben szerepel elször. vallású lakosainak száma 121. Ez idben Ougya. Késbb az UdvarnoJcy és a Bacsák család is birtokosa lett és a miüt század els felében Olgyai Kifolynak és Zsigmondnak s Bacsák Vendelnek volt itt nagyobb birtoka. Postája. Pálffy János grófnak van itt aagyobb birtoka. 1663-ban a törökök dúlták fel és 1686-ban a felkel csapatok zsarolták. Késbb aPálffyak birtokába került. 113 házzal és 673 róm. a mikor a helység Opltal eltótosított néven is szerepel. UgeMe. Postája és távírója Nagymagyar. 1488 május 29-én Mátyás király oklevelében Ogya a neve. de már a XVI. magyar lakosai vannak. A község postája. kisközség az Alsó-Csallóközben. majd késbb Ouga néven merül fel. állomása Szentgyörgy. Házainak száma 22. Tény az is. A faluban Kufier Viktornak szeszgyára van. Ma a Franck fiai pozsonyi ezégnek van itt nagyobb birtoka. távírója Diószeg és vasúti állomása Galánta. mátyusföldi magyar kisközség. A község postája Hidaskürt. Hajdan a gellei érseki székhez tartozott és II. A község pecsétje „Pagus Neik 1686"" föliratot visel. kath. t'seUe- oigya. mely a vöröski várbirtokok közé tartozott. E réven a Pálfyak lettek az urai és most is id. 1251-ben Puer pozsonyi alispán valamely itteni birtokrészt Böjtös mesternek ítél oda. Temploma nincs a községnek.UMt Pozsony vármegye községei. A Tejed nev községekrl már más helyen volt szó. század végén találunk írott nyomokat. Temploma nincs a községnek. a mikor Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságlevelet ad. tót lakossal. Hajdan gótikus volt. Római kath. körjegyzségi székhely. vallású. melyre nézve azonban csak a XD7. Ottóvölgy. században kiváltságokat nyert. vallású lakossal. oiiétejed. [de tartozik a Józsefvölgyi villa és az erdészlak. melynek 48 házát 284 róm. A község akkori neve Ottenthal. a Kis-Kárpátok alatt fekv kisközség. Az 1553-iki összeírásban királyi birtok és portáinak száma 8. a mikor az van róla írva. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. Az 1553-iki összeírásban Otontal alakban van említve és ekkor a Fuggerek 32 portáját róják meg. melynek H. távírója és vasúti Ny*. ottóvölgy. már az Olgyaiak az urai és Olgyai Endre fia János 60 ekényi földet ad húgának. 1832-ben Palkovies György . 1606-ban mezvárosként van említve. Ferdinánd 1629-ben vásártartási szabadalmakat adott. távírója és vasúti állomása pedig Patony. Mahalán meg Ompudynus. házainak száma meg 37. kath. Pozsony vármegyében hajdan tényleg laktak Ompudok és pedig — A Karcsán Ombud és fiai. mely 1323-ban szerepel. vallású. 1645-ben és 56-ban epemirigy dúlt a községben. községnek nincs temploma. Említést érdemelnek Félnyárasd. Ortvay az eddigi helynévmagyarázóktól eltérleg nevét az Ongud. Újabb hajóját 1664-ben kezdték építeni. valamint a községi német anyakönyveket. 1358-ban. melyek 1638-tól 75-ig terjednek és egyl606-ból való. hogy határa pozsonyi várbirtok. 1831-ben és 1866-ban lakosai közt a kolera szedte áldozatait. s 1721-ben megnagyobbították. Postája Egyházgelle. Ompud vagy Ompudinus személynévbl származtatja. Régi német telepes község. A községnek nincs temploma. A község régi jegyzkönyvei is németek és az els tót végzés csak 1747-bl való. kath. róm. Katholikus temploma a XIV. Máskülönben sorsa azonos a Lidér-Tejed nev községével. Landorgócz és Mocsola dli. A községházán ma is rzik Ferdinánd szabadalomlevelét. német nyelven írt árvakönyvet. Nyék. kath. elvette tlük ós L620-ban Erdödy Gábornak és Györgynek adományozta. Ide tartozik Péterhám. 1647-ben az Esterházyak tulajdona lett és ma is Esterházy Mihály grófnak van itt nagyobb birtoka. Olgya. Lajos királynak 1524-ben a gellei székhez intézett rendeletében már a mai nevén szerepel. a mikor Pensaurai Henrik érseki helynök jegyzéke az ottondali plébánost is említi. A falunak nincs temploma. de stílusát a sok átépítéssel elrontották. Hajdan Csák Máté birtoka. a vasúti állomása Somorja-Uszor. században már fennállott. Ollétejed. 1559-ben Török Balázst találjuk itt birtokosul. Az 1553-iki összeírásban Báthory András és a borostyánki urak 5 5 portái adóznak itt. 1380-ban egy határjáró levélben Olgia.

vallású lakossal. birtokában. továbbá 1728-ból igen szép és értékes ezüst-kereszt. 1291-ben Villa Padan. 1307-ben. melynek oltárképét Pálffy Miklósné szül. Papkörmösd. aranyozott ezüstbl készült szentségtartó és ngyanily kehely van. Papfa. házak száma 82. A református templom 1787-ben épült. E községet Paulj néven egy 1282-iki oklevél említi. kath. lakossal. A községnek Alistál a postája. . A pápai tizedszedk jegyzékében Pauli néven említtetik. a Vágvölgy és a Kis-Kárpátok között fekv tót kisközség. vasúti állomása pedig Cseklész. a mikor Paldy néven szerepel. Pálffy János grófoknak van itt nagyobb birtokuk. 1288-ban Terra Padan. ref. 1352-ben I. 104 házzal és 588. 50 házzal és 266 róm. Dudvágszeqi Mihályfi Jakab comesnek adományozza. 1636-ban Erdödy György és Gábor Esterházy Dánielnek zálogosítják el. 511 róm. A lakosok olvasókört tartanak fenn. Hozzá van építve Szent Flórián kápolnája. Már 1290-ben itt laktak ez egyházi testületek népei és ezért nevezték Poppnepe (Papnépe)-nek. A községhez tartozik a fentemlített határjárási perben már szerepl Petény puszta. a vasúti állomása pedig Felistálnyárasd. század elején épült. Sckwartz Mihály adományából. a Feketevíz mellett fekv kisközség. Nahács és Prépostszeg majorok. község postája Cseszte. 1400-ban már Papfolua-nok írják. Postája és távírója Ivánka. mely búcsújáróhely. kath. Csak kápolna van a községben és ez 1899-ben épült. kath. távírója és vasúti állomása Szempcz. Ezeken kívül még két kápolna van itt. Ide tartoznak Újmajor. de mai temploma 1643-ban épült. Pálffy János és ifj. idvel a Pálffyak tulajdonába jutott és ma is id. A Pagyerócz. 1787-ben a kir. Dienes és Iklér nev dli. 101 esztergomi kanonok a templomot megnagyobbíthatta és a tornyot felépíttette. a többi vöröski birtokokkal együtt. 1540 után elpusztult hely. az egyháznak 1693-ból való érdekes ezüst-kelyhe van. Az 1553-iki összeírásban már a pozsonyi káptalan birtokaként szerepel 3 portával. távírója. Az egyház : A A Padány. 68 házzal és 540 róm. alsócsallóközi magyar „kisközség. Az 1553-iki összeírásban csak egy portája szerepel. Padány. Az ottentáli erdben Üveghuta néven egész kis község múlt század volt. Késbb az Esterházyak lettek az urai. Ekkoriban a nagyszombati apáczáké. régi nemesi birtokosaik nevét örökítették meg. vasúti állomása Cziffer. melyet egy 1265-iki oklevél már mint ilyet említ. 1787-ben már a Pálffyak az urai. vallású lakossal. els felében papirmalom is volt itt. Ide tartoznak Káptalan.Pozsony vármegye községei. 1341-ben a padányi és a petényi nemesek közötti határjárási perben szerepel. a templom közelében. nagyobb részben ev. a hol már 1679-ben 246-an foglalkoztak üveggyártással. Harrach Eleonóra állíttatta. Temploma nincs a községnek. Egyháza srégi. kincstáré. úgy látszik. Régi nemesi község. de ez a Kenéz nem azonos az elbb említettel. tót kisközség. távíróhivatala és vasútja pedig Nagyszombat. mely hajdan valószínleg Padánynyal együtt Pozsony vár tartozéka volt és 1298-ban van említve. Lajos király Bessenyö Jánosnak és testvéreinek adományozza. Üveghuta telep. község postája és távírója Vedrd. Katholikus temploma a XIX. si beseny-telep. A Fapkörmösd. László Vincze a legnagyobb birtokos. a Szent-Lénárd tiszteletére szentelt gótikus kápolna. Postája Királyfa. Zabité halásztelep és Papirmalom. Ujabbkori birtokosai a Pálffyak. A falu postája Bohunicz. Szúnyog csárda és Kültelek. 1553-ban a már sokszor említett összeírásba Páldy néven csak 3 portája van felvéve. Az 1553-iki összeírásba mindössze 2 1 /a portája van felvéve. szomolányi vár tartozéka volt és az 1553-iki portális összeírásban Losonczi Istvánnak itt 9 portája adózik. 1339-ben Kenéz fiainak. kath. A A Papfa. pozsonyi káptalan és a prépostság si birtoka. Ottóvölgy. a mikor a pozsonyi káptalan Streis Marchard pozsonyi polgárt iktatja birtokába. melyek újabb keletek. A Páld. Kenéz comes. Pagyerócz. 53 házzal és 338 róm. vallású tót lakossal. a hol ma id. Legrégibb neve Pogyorócz. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Birtokosa ma is a pozsonyi káptalan. egyik régi birtokosa 1769-bl való. 1326-ban meg Possessio Padan a neve. Legels nyomát 1346-ban találjuk. vallású lakossal. Fülöpnek és Péternek birtoka. Itt áll még. az újabb korban Pagyerovcze néven is említik. Partot kisközség a mátyusföldi síkságon. és pedig a Szent Sebestyén és a Szent Anna kápolna. Péterháza. pápai tizedszedk jegyzékébe Podans elferdített néven van bejegyezve.

vallású lakossal. melynek lakosai nagyrészben róm. Pered. 1803-ban épült. alsócsallóközi magyar kisközség. században épült. Pernek. távírója és vasúti állomása Patony. Temploma nincs a községnek. Távírója és vasúti állomása Vágsellye. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. Pila. Ide tartoznak Kisposta és Pósfa puszták. vallásúak. XVII. században nagyobb papirmalom is volt itt. A vöröski vár si birtoka. vallású lakossal. s 1890-ben is nagy tz martaléka ln. Az itt lev gzmalom a dunaszerdahelyi gzmalom-részvénytársaságé.és lisztmalmai is voltak. mely az itt már századokon át fennálló frészmalomtól vette tót nevét. A jezsuita-rend eltörlése után a helységet az állam foglalta le és ekként került azután a múlt század elején a pesti egyetem tulajdonába. kath. Postája Egyházgelle. mely még a múlt század 80-as éveiben is fennállott. Weisz Tivadarnak pedig kisebb rézhámora. Itt volt 1849 június 20. Pinkekarcsa. 30 házzal és 171. melyrl más helyen van szó. kath. míg végre a Pálffyak tulajdonába került és ma is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. Temploma nincs. Pinkekarcsa. A községnek Malaczka a postája. a budapest-bécsi vasútvonal közelében. 1223-ban Beregsceg alakban emlegetik. Az 1553-iki portális összeírásba Poosfalva néven királyi birtokként 9 portával van felvéve. vallású lakosainak száma 306. Egyike a vármegye legrégibb községeinek. kath. távírója és vasúti állomása Duna- A . A község postája. 1849-ben a község a peredi csata lefolyása alatt teljesen leégett. 1423-ban Pósafalva néven királyi birtok. kath. nagyközség a mátyusföldi síkságon. Postája Királyfa. 1787-ben a vallásalapi'' volt. 197 házzal és 1107 róm. Az 1553-iki összeírásban is királyi birtokként szerepel. mint a pozsonyi vár tartozéka. egy régibb templom helyén.102 Péntekstír Pozsony vármegye községei. Pénteksúr. Pósfa. kath. Vörösk alatt fekv tót-német kisközség. Pernek. alsócsallóközi magyar kisközség. 1466-ban Podzafalwa alakban szerepel. 1455-ben V. a hol számos alföldi halászcsalád telepedett meg. Temploma nincs postája Királyfiakarcsa. 29 házzal és 220 róm. Ide tartoznak Bazini völgy és Nyahodmiskó puszta. Pered. a Kiskárpátok alatt fekszik. Hajdan szintén a vöröski várbirtokok közé tartozott és ezeknek a sorsában osztozott. 1647-ben a nagyszombati jezsuitáké. 1787-ben is még a Póda családé. Pyntelcswr alakban. Van itt egy nagyobbszabású mmalom és a nép érdekeit czélzó gazdasági népkör. Pila. távíróhivatala Modor és vasúti állomása Modor-Senkviczen. melynek nevét elször 1138-ban Beregheg alakban. Pódafj Lakosai hajdan nevezetes marhatenyésztést ztek. A házak száma 54. lakosaié 168. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. A gefiei érseki székhez tartozott és lakosai nemesi eljogokat élveztek. A többi Karosa nev községek sorsában osztozott és Pinkekarcsa néven a vaj kai érseki székhez tartozó községként csak az újabb korban van említve. kath. 1867-ben a község nagyobb része leégett és ekkor 16 emberélet is a tz áldozatául esett. Kápolnaszer kis temploma a XVI. szerdahely. Í481-ben már a mai nevén szerepel. 1831-ben a kolera pusztította a lakosságot. Késbb a Pálffy-íéle szeniorátusé lett. túlnyomólag tótajkú. 1553-ban az esztergomi érseké. Postája. Ide tartozik Marczel major és Zöldfa tanya. 34 házzal és 169 róm. róm. Pódafa. távírója és vasúti állomása. melyeket még a múlt század elején említenek. A községnek saját postája van. E csata emlékére a falu határában honvédemléket állítottak. vallású lakossal. Régen arany. Késbb a Pálffyak lettek az urai. A múlt század 50-es éveiben még posztókallói és frész. vallású lakossal. Os idk óta megült hely. PÓ3fa. A község postája Cseszte. magyar kisközség. Ma is 3 frészmahnuk van itt a Pálffy aknák. melynek határában La Taine-kori és római régiségekéi találnak. . Késbbi birtokviszonyait és nemesi birtokosait nem ismerjük. Katholikus temploma. Házainak száma 41. nagyobbára róm. Temploma nincs a községnek. László király a PodaEtheieknek adományozza. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. és 21 -ón a híres peredi csata. távírója és vasúti állomása pedig Dunaszerdahely. 1694-ben mint nevezetes balásztelep van említve.és ezüstbányája is volt. Állítólag si kun telep. Tót kisközség. 1214-ben Brugscug. Az 1550-iki vöröski számadási könyvek szerint itt ez évben 9523 deszkát vágtak. 121 l-ben pedig Beruczegu.

Pali. Miksitz. s ez most Zichy József grófé. de 1774-ben leégett és helyébe 1782-ben újat építettek. Lobogójukat ma is a templomban rzik. tz következtében pusztult el. Puszta födémes. utóbbi még ma is fennáll. A A A — A A A pedig Báhony. 1542-ben Vöröskvár tartozéka. Pálffy János gróf toronynyal ékesített. melyet a Farkas család építtetett. Az'egyház birtokában Mátyás-korabeli gótikus szentségtartó. Ambró. kath. Késbb a Pálffy családé lett. a mikor Pumurich néven szerepel és plébániája is említve van. század családnak egyik tagja is áldozatául esett a robbanásnak. a Gidra patak közelében fekv tót kisközség. Van itt egy „kardinális" nev mezei út. Hajdan vas. századbeli gótikus ezüstkehely van. Herbeville császári tábornok és Rákóczy seregei között itt véres ütközet volt. mely 1446-ban Szentgyörgyi Péter XVI.és rézhámora is volt s ez múlt század elején volt papirmaima is. kath. 103 PozsonyBorostyánkö. magas fensíkon áll ifj. Van itt egy régi kastély. különösen a XVII. 195 házzal és 1627 róm. Ide tartozik Kosariszkó és Szántóhegyi vadászlak is. Marczali Hedvignek jutott osztályrészül. mely a pápai tizedszedk jegyzékében Fansol néven külön községként szerepel. de ekkor megsznt. 1881-ig fenntartotta. emelked borostyánki vár tartozéka volt. Spáczay. Lakosai késbb nemesi eljogokat nyertek. és nagyobbára tótokból álló róm. E község valószínleg a Pudmer vagy a Bodner személynévtl veszi a nevét. postája. 1423-ban pedig Uyfedemes néven királyi birtok volt. A Marczel családtól is van itt egy 1771-ben emelt nagy épület. Pozsony-Borostyánkö. hatalmas új kastélya. kath. községnek saját postája van. Pajor és Széllé nev családokat. új temploma 1735 36-ban épült. Szlmívelése már a XVI. község plébániája megvolt már a XIV. . Balogh. Elször 1349-ben említik Borostyán néven. Pudmericz. 1221-ben Villa Fudemus. Els említését Pensaurai Lénárdnak 1390-iki lajstromában találjuk. Kápolnáját a XVIII. Miksa fherczeg pohárnoka és udvari kamarása ajándékozott az egyháznak. de ezekkel együtt a XVIII. elején ismét felépült gyár. vasúti állomása A A A A A nev A A Pudmericz. távírója és vasúti állomása Stomfa. század elején pusztult el. hogy „ha a magyarnak engedelmeskedem. hogy ekkor Németfödémesnek nevezték. a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség. Pálffy János grófok. Mai nagyobb birtokosai idsebb és ifj. Hajdan magyar község volt. mely alkalommal a felkel seregek vereséget szenvedtek a község pedig teljesen leégett. Pap. ha pedig a németnek. és itt tette az alispán azt a kijelentést. Ide tartozott hajdan Fancsal puszta. melyet 1618-ban Redern Kristóf. Noigel. Nemesi birtokosai közül ismerjük a Maholányi. magyar és tót nagyközség. mely késbb a Dengler családra szállott. még pedig oly nagy számban. Régi temploma a XVIII. Várát a francziák 1810-ben levegbe röpítették. akkor fölakasztanak". mindig a Bazini és a Szentgyörgyi grófok az urai. akkor holnap fejbe lnek. Lányi. község fölött Késbb Ballenstein német és Paistu tót néven is elbukkan. század vége felé már a Zichy grófi család is birtokosai közt foglal helyet és ma is Zichy József grófnak van itt nagyobb birtoka. község mellett. vallású lakosainak száma 1724. vallású lakossal. 1561-bl a pecsétje is ismeretes. században malmai is híresek voltak. Krizsány. Idközben. község 1864-ben Propadle völgyében említésre méltó barlang van. Farkas. Omajor és Újmajor. Szilágyi. 1335-ben Mogh comes van birtokosául említve. 1849-ben Petcz alispán elnöklése alatt e helységben gylés volt. 114 házzal és 903 róm. Sernsey. vöröski vár urainak nagyszabású haltenyésztése volt itt és a halastavak nyomai még ma is láthatók. lakosok fogyasztási és hitelszövetkezetet és katholikus olvasókört tartanak fenn. távírója Cziffer. Marczel. Ábrahámfy. században. században még özvegj'ének. XVII. mely kiváló Ízléssel és kényelemmel van berendezve. az anyaegyház 1600-ban alakult meg. 1705-ben Pálffy János gróf nádor. fazekasai pedig külön czéhet alkottak. mely idvel eltótosodott.Pozsony vármegye községei. A katholikus templom igen régi. Határában vannak Lindává. körjegyzségi székhely. század végén Pálffy Rudolf gróf építtette. 8 román stil gyertyatartó és egy XVI. Házainak száma 143. de a lporgyár légberöpült s e volt. mely állítólag Puszta födémé? . XVIII. század vége felé németek is lakták. Hajdan a községben lportorony is Pálffyaktól vette meg az Eiberg család. de ma már Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka. vallású lakossal. Katholikus temploma srégi és újabban alakíközség tották át. század elején jelentékeny lehetett.

kath. kath. A hajdani primási palotában. Mai templomát 1889-ben megújították. A múlt század elején a Balogh. Id folytán a Pálffyak lettek az urai Rákóczyés most is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. Illés és a Zichy családokat tított itt. Ez idben XVII. egyes részletei ugyanis azt bizonyítják. 1414-ben Bechendorf német nevével is találkozunk. A XVI. 36 házzal és 337 rom. Határában a Thököly-féle szabadságharcz XVI. de mai temploma a XVII. Ide tartozik községnek van saját postája. volt. féle felkelés alatt a kuruczok itt 700i) akó bort koboztak el. 258 házzal és 1160 róm. Ma is az érsekségnek van itt nagyobb birtoka. távírója és Miklós major és Pokol csárda. távírója és vasúti állomása Cziffer. vallású tót lakossal. kath. hogy a XVI. 1647-ben mezváros. század elején a czifferi uradalomhoz tartozott és a Nyáryak voltak az urai. özv.104 Pozsony vármegye községei. mely az idk folyamán többszörösen átalakítva. mely a XIII. si német telep. hitvallású németek is elég szép számmal lakják. itt Keglevich Ferencznek is 3 y 2 portája volt. Réti és Szarvas majorok. Draskovics György grófnéé. távírója Téglaház puszták és Kovácsszigeti erdrlak. ev. 1859-ben tz pusztította el a község nagy részét. a mikor Beuche-i Butger neje itten a nagyszombati Klarisszáknak egy szlt adományoz. a labanczok meg mai katholikus templom 1629-ben vétetett vissza a szlket tették tönkre. távírója és vasúti állomása pedig Diószeg. Ré te. Jegenyés. században lakosai vámmentességet nyertek alatt kisebb ütközet volt. Terra Bethe néven van említve. vallásúak. Récse. 1332-ben Villa de Becse néven szerepel. az az osztrák és a porosz csapatok között itt kisebb ütközet volt. Egyháza nagyon régi mert a pápai tizedszedk jegyzékében is szerepel. de ág. Batschdorf. A pozsonyi várföldekhez tartozott. 1678-ban a pestis pusz[de tartoznak Gyuresi. érsek itteni birtokának köszöni a nevét. kiknek itt régi kúriáik is voltak. A község postája. 1376-ban a királyné birtoka és ez idben a királyné szlit és a gazdatisztjét is említik. Az 1553-iki uralta és . melyek közül az egyik özv. 202 házzal és 1079. 1316-ban Symárfi Herch fia Péteré. st Bathsdorf néven is eltnik. régi rendeltetését ma már alig árulja el. körjegyzségi „székhely. Chernél. van. állomása és vasúti Bécsé. 1866-ban evangélikusoktól. itt hitelszövetkezet és gazdakör. századból. kiknek a mostani temploma 1835-ben épült. Kolonich és az Erdödy családnak. Beidnerné. század elején az esztergomi érsekek birtoka és lakóhelye volt. Házainak száma 630. most a községi hivatalok vannak elhelyezve. Késbb Bacersdorf. ma Zichy Pál Ferencz grófnak van itt nagyobb birtoka. mátyusföldi magyar kisközség.és Kispáty van említve. Legrégibb nemesi birtokosául . nagyobbára róm. Andreán szky. felscsallóközi magyar Pozsony közelében. Az egyház gótikus szentségtartót riz a XIV. a máriavölgyi Paiüinusoknak és a nagyszombati jezsuitáknak van itt birtokuk. a ki Kápolnai Jakabfy Balázsnak adta el és ekkor már Nagy. Az 1553-iki összeírásban Báthori Andrásnak 15 és Farkas Jónásnak szintén 15 portája adózik. vallású lakossal. de ez nem az si templom volt. a másik pedig Galgóczy Antalé. E községgel 1256-ban Petrus de Rethe nevében találkozunk. és pedig az Ormosdy. kath. A A A A A A vasúti állomása. század elejérl való. Kötélszer. Hoor. a vágvölgyi vasút mentén fekv kisközség. lakosainak száma pedig 3843. kisközség. majd Betisdorf sive Beche alakban van említve. Legelször 1328-ban merül fel. Galgóczy. vallású lakossal. Pázmány Püspöki. si temploma már 1229-ben szóban forog. Ma is van itt még két régi úrilak. Albert és Oalgóczy családok. 1310-ben már mint lakott hely. a Vág völgyében fekv nagyközség. mkertjeit és körfalait. melynek lakosai nagyobb részben tótok és róm. században a Tewrewk. A községnek van saját postája. 1313-ban a nyitrai káptalan egyik oklevelében Patuh néven szerepel. és lakosai nemesi eljogokat élveztek. Béte. Püspöki. de a reformátusok is elég számosan vannak itt. mely a gyakori vízáradásoktól is sokat szenvedett. Pusztapát. Idetartoznak mezváros Van ekkortájt és Friedrich és Gyuri majorok. összeírás szerint az érsekségnek 41 portája volt itt. Porosz. Bél Mátyás említi az esztergomi érsek díszes kastélyát és a község egyéb díszes épületeit. 1324-ben a pozsonyi káptalan Finta és István nev nemeseket iktat e birtokba. Mogyorós és községnek postája. Késbb más birtokosai is felmerülnek. században épült.

o Eb .

Körjegyzségi székhely. E község 1352-ben merül föl elször. Márton mesternek adományozza. mely 1739-ben épült. 1324-ben a suapi nemesek vannak említve. században már Rarbok tótos neve is van. A múlt század elején Borló Istvánt is nemesi birtokosai között találjuk. 254 házzal és 1326. Ide tartoznak Horka major. A községnek saját postája van. az úgynevezett Zöldhalomról a lakosok azt állítják. . Zsigmond király Rázna néven Nagyszombat városának adományozza Pázmány jegyzékében Rosonthal alias Rosendel néven szerepel. míg végre a Pálffyak uradalmába került. Szénás Rebeka ajándékozott 1778-ban. A református egyház birtokában több értékes ötvösm van és pedig: egy kisebb aranyozott ezüst-kehely. tót kisközség. L368-ban Retkei Jánost ismerjük. róm. Ide tartozik Pörös major is. Hajdan a vöröski várhoz tartozott. mely idvel eltótosodott és a XVI. hogy földjét a törökök süvegeikben hordták össze. si temploma XIII. az ev. elpusztult községnek az emlékét tartja fenn. mely srégi építmény. Temploma nincs a községnek. 49 házzal és 327 róm. szá- Róhrbach. 157 házzal és 954 róm. Imely. ellenben távíróhivatala Nagyszombat. Már a XV. Óbora vadászlak.UKJ Pozsony vármenye községei. 1525-ben a Márkus. itteni birtokát átadja Hideghéti Félt fia Jakab leányának. 1647-ben Sántha Pálné. Olsovszki malom. Egyik dljének a neve Királydomb. XVIII. vallású lakossal. 1383-ban Sápi Jordán fia László. 1469-ben súri Szüll Mihály és Borsai Pál erszakkal foglalják el Retkei György birtokát és kúriáját. kath. kath. 1667-ben. de az idk folyamán átalakították és kibvítették. zadban számos nemesi birtokosa volt. 1709-ben a császári zsoldosok a községet több ízben megtámadták és kirabolták. Eredetileg német telepes község. Távírója és vasúti állomása Malaczka. századi adatok szerint 1756-ban 600 lakosa volt. srégi község. a mikor Károly király a birtokot Máthé nádor tárnokának. A község mai templomai közül a róm. késbb a detreki. itteni birtokrészét Lászlónak adja el. Rózsavölgy. 1795-ben. Sáp. A múlt század elején nagyobb olajgyár volt a községben. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Sáp. a mikor nevét Beden alakban írják. vallású lakossal. Erzsébetnek. 1806-ban és 1819-ben a^község nagy része leégett. Mai katholikus temploma 1857-ben épült. 1817-ben. mely 1309-ben Milenthe néven szerepel. de ugyanekkor Pongor neje Erzsébet. kath. Pálffy Miklós herczegnek ma is nagyobb birtoka van itt. tót nagyközség. a Feketevíz és a Kisduna között fekv magyar kisközség. templom pedig 1769-ben épült. kath. 1331 eltt már Kenéz comes a birtokosa. 1890-ben a templomot megnagyobbították. távírója és vasúti állomása pedig Szempez. Priíckel. A község dl-nevei közül az egyik egy régi. vasúti állomása pedig Cziffer. melyet 1691-ben debreczeni Eötvös István és felesége Oarai Erzsébet ajándékozott az egyháznak. kbl épült harangtorony is. továbbá egy nagyobb aranyozott ezüst-kehely. de van itt egy sokkal régibb. a Méhes és a Balogh család osztozkodnak itteni birtokukon. 1694-ben Maróthy János és Raczik Kata egy aranyozott ezüst-tányért ajándékoztak. 1287-ben már községként szerepel.és sírhalom van. vallású lakossal. 1741-ben épült a mai tornya. 1680-ban. és ezeknek a sorsában osztozott. késbb Rosindol alakban szólnak róla. 1438-ban Körtvélyesi Mihály is egyik nemesi birtokosa. melynek 1256-ban Botho de Sanp nevében bukkanunk a nyomára. Vájár puszta és Ribnyik. 1787-ben Nagyszombat város a birtokosa. mely a király birtoklására látszik mutatni. A községnek van saját postája. A község határában több pogánykori r. Rózsavölgy. . Ez Melénte. 1683-ban Thököly csapatai garázdálkodtak itt. Van itt egy kápolna is. Az 1553-iki összeírásba már a tótos Rossindal néven 32 portával van bejegyezve. századbeli. Karátsony. itteni birtokai eladja Borsai Jánosnak. A községnek van saját postája. A község postája Magyarbél. Rohrbach. 1398-ban Nagy-likai Mihály fia János. Sándor és Dóka család is possessora. Késbb a Pálffyak uradalmába jut és ma is id. csak egy Dunaújfalnval közös Szent-Úr nev kápolnája van. ref. kinek fiai Fodor Istvánnak örökítik el. majd a malaczkai uradalom része ln. távírója és vasúti állomása Szempez és Rété rház. melyet Tisza Lászlóné szül. 1831-ben pedig a kolera tizedelte meg lakosait. a hol hajdan nagyobb terjedelm halastó is volt. 1390-ben Rosonthal néven van említve.

távírója és vasúti állomása Szempcz.is. távírója és vasúti állomása Bazin. Ferencztl visszaváltják. E nemzetség révén tartozik régi birtokosai közé a Kazai Kakas család. Hajdan e község a bogdanóczi. évi portális összeírásban Svanczpach néven csak 6 portával szerepel. melyben több Arpád-korbeli oklevél találtatik. A községnek van saját postája. mely 1560-ban a Tass és a Földes családok ivadékainak birtoka volt. Ez idben már a mai nevén van említve. Ma Bittó Béninek. a Bittó család kápolnája 1721-ben épült. 79 házzal és 493 róm. másként Barabástelke néven van említve Somorja közelében egy község. 1397-ben Zsigmond király Mátyás és András nev nemeseknek adományozza. Schweinsbach. Ez idben tnik föl a Bittó család is. A Fraknói grófok birtoka volt és Zsigmond király 1435-ben új adománylevelet adott reá nekik. Nem valószín. vallásúak. hogy ezen a vidéken feküdtek. század közepén az Ulma család volt az ura. st' harangjai is elolvadtak. s ezt elhamvadása után a Pálffyak ismét felépíttették. a községet tz pusztította el. 1647-ben özv. de tény. Sárf. Szunyoyhyné birta. tót kisközség. 35 házat számlál és 331 róm. Ugyancsak Újfalu. Tót kisközség. 1536-ban a vöröski uradalomhoz csatolták és ekkor puszta helyként van említve. vallású lakosa van. Ekkor Saarfeiv alakban van említve. kath. mely óriási károkat okozott. a ki ugyancsak Zsigmond király adományából jutott birtokához. körjegyzségi székhely a Fels-Csallóközben. 1647-ben Pálffy Miklós és Nagymihályi Ferenczné bírták. A vöröski vár tartozéka volt és e vár birtokainak sorsában osztozott. vallású lakossal. 1651-ben ugyanis Földes Ferencz és István újabb adományt nyernek itteni birtokukra. Az 1553-iki összeírásban Kéméndi Péter 3 portával szerepel. melynek tagjai e birtokon osztozkodnak. Ez idben S Ipe volt a neve. Korábbi birtokosául már 1283-ban a Rathold nemzetséget ismerjük. Azeltt ide tartozott Maczháza és Újfalu puszta. E községgel 1254-ben Sárfi Hiszus nevében találkozunk. kath. Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspár 10 portája adózik. erre 1569-ben új adományt nyertek. hajdan német. Ide tartozik Amsterdam major és Csaszni tokat malom. A községnek nincs temploma. hogy mindezek az elsnek említett Újfalu pusztára vonatkoznak. Késbb zálogjogon a Révayaké. Ferdinándtól. Sárosfa. 1438-ban Albert királytól kapták az Ulma családbeliek a helység egy részét.Pozsony vármegye községei. 107 sárfs. Késbb a Pálffyak furasága alá került. A XVII. 1627-ben a Pálffyak itt vámjogot nyertek II. magyar kisközség. késbb csak a gróf Pálffyak. . körjegyzségi székhely. távírója és vasúti állomása Nagylég. ellenben 1515-ben egy másik Újfaluban Bakai Bessenyei Gergely és Ilona birtokrészöket Csorba Andrástól és ennek fiától. Károly király Péterfia Domokost iktattatja birtokába. 1863-ban és 1901-ben irtózatos felhszakadás volt a községben és határában. nagyobbára róm. melynek a XV. kath. A Bittó családnak itt gazdag levéltára is van. a mikor a községgel együtt si temploma is leégett. a nagyszombat kúti helyi érdek vasútvonal mentén fekszik. Schweinsbach. Istvánnak és Dénesnek van itt birtoka és mindegyiknek külön úrilaka. hova csak néhány év múlva kezdtek ismét lakosok telepedni. 176 házzal és 137. ma tót kisközség. Seljicz. de Ipolyi Arnold állítása szerint ez nem a mai Sárosfa. Egy 1434-iki okirat szerint a Fraknói grófok itt egy birtokrészt eladnak Molnári Kelemen gyri püspöknek. melyek közül az egyik 1553-ban az ó-budai apáczák birtoka. Els nyomát 1328-ban Sáralja néven találjuk. vallású lakossal. kath. A község postája. a pudmericzi csata idején. de késbb már Málath András pozsonyi polgárt is itt találjuk. Sárosfa községnek van saját postája. mely a községnek csakhamar egyedüli nemesi birtokosa lesz és ma is az. Katholikus temploma 1662-ben épült. 1705-ben. klucsováni és a nemecsei birtoktestnek volt a része. Ily nev község e vármegyében már 1075-ben van említve. — seipcz. A lakosok olvasóegyesületet tartanak fenn. a mikor I. Újabb temploma 1742-ben épült. körjegyzségi székhely. Volt itt még több Újfalu nev helység . A Pálffyak maradtak mindvégig az urai és ma sárosfa. 216 házzal és 1351 lakossal. Az 1553. 1680-ban az egész falu leégett. 1556 és 1580 között Illésházy nádor horvá- A telepített ide és ez id óta az elbb magyar község eltótosodott. de 1596-ban Pálffy Miklós báró magához váltja. Ez ismétldött 1847-ben. lakosok egytl-egyig róm. század els felében a Földes család is birtokos itt.

123 házzal és 750. Azeltt két községbl állott. a pozsonyi várbirtokok közül kiszakítja és Károly pozsonyi várispánnak adományozza. a hajdani uradalomnak a nevét ma már csak egy dlnév tartja fenn. Temploma nincs a községnek. lakosai nemesi eljogokat élveztek. Vagyis: Rákóczy. — — a János grófnak van itt nagyobb birtoka. Solymoskarcsa. harmadik Matis Kálmáné. kath. A község postája. melyek közül az utóbbi 151-í-ban Reén néven az óbudai apáczák birtokaként 6 portával szerepel. Sárkány. vallásra nézve 2150 róm. melyet 1854-ben bontottak le.és Csukár. községnek nincsen temploma. Siposamadékarcsa. Házainak száma 395. korból strie.Rákóczy. alsócsallóközi magyar kisközség. A említve találjak. múlt század vége felé czementlap-gyár is volt a köz1884-ben építtette. késbb azután már Csukár-Kis. századból késbb a helység révjogot is nyer. hajdan szabad királyi város. Sikabony. Somorja. 1380-ban I. Bercsényi bátyánk Selpiczre búcsúra eljárt volt.. melybl a következket iktatjuk ide. 20 házzal többi Karcsák sorsában osztozott s és 92 róm. Ide ségben. Mivel azonban ezt semmiféle korábbi okirat nem említi. másik Vermes Péteré és ezt a 60-as években s ezt a Gálfyak Krascsenics Ferencz építtette. kiknek száma 3024 lélek. 40 házzal és 266 róm. így 1331-ben Velflinust említik. ref. a ki alatt 12 esküdt mködött. községben három régi nemesi kúria és úrilak van. mint íikabony egyik levelébl is kitnik. és a mely most is az övé. nagyobbrészt róm. kath. 1388-ban Spádel András. fentebb említett Nemeesének. Hegyaljai Mátyás pozsonyi kanonok ezt a Szent Istvántól 1597-ben a pozsonyi káptalan eltt vallotta. 1394-ben Lrincz a bíró. melyet Bartalné Bossányi községnek nincsen temploma. 1318 okt. Ekkor lett szabad királyi várossá. özv. 1581-ben Derghi Somogyi György volt a földesura. az Alsó-Csallóközben fekv magyar kisközség. hasonnev járás székhelye. volt. Régibbkori története Egyházkarcsáéval függ össze. késbb a Pókatelekeiket találjuk itt. már több bíráját is ismerjük. a hagyomány szerint. A hagyomány a Rákóczykövetkez tót verset tartja fönn: . és 203 izr. Solymonkarcsa. melynek postája Királyfiakarcsa. Somorja. ki itt várközség lakosai nemesi kastélyt építtetett. hogy nyert és Korvin Mátyástól megersített szabadalomlevelet látta és olvasta. ja Királyfiakarcsa. A A A A A A A . vallású lakossal. mely azonban 1901-ben leégett. Lajos a Csukár családtól vette. 1306-ban egyik birtokosa Neeth fia. az Alsó-Csallóközben fekv magyar kisközség. században Abonychuha néven is fordul el Pozsony vár tartozékaként. Van itt egy újabb úrilak.Nagy -Abony. 1287-ben Kun László. Az e községre vonatkozó történeti adatokat Kisfaludy Zsigmond somorjai esperes-plébános gyjtötte össze nagybecs kézirati munkájában. 1393-ban Gerung. Tény. hogy Bercsényi Miklós. ezt ifj. 229 ev. Nagy Lajos idejében Galambos Péterrl van szó. Szent Istvántól nyerte szabadalmait. 437 ág. mely az újabb korban nagyközség lett. Páltly is id. Temploma nincs a községnek. magyarok. Bercsényi bol nas Hodivau na hódi do Selpie". ev. 1240-ben három Abony király Pókateleki Miklós fia Jakabot és testvéreit iktattatja be 1549-ben SiJcabonyi Hanga Gergelynek is van itt része. Topos és Rém puszták. lakosai. 1405-ben Zsigmond király vámmentességet biztosít a lakosoknak. kath. távírója és vasúti állomása Bogdány-Selpcz. építtették. Késbbi birtokosai a Pál/fyak. h.. Az 1553-iki összeírásban Amadekarcsán Amadé Mihály 4 és Amadé Lászlónak 7 portája adózik. A község postája.. kath. Batthyány Józsefné grófnnek és Vermes Péternek van itt nagyobb birtoka. szabadalmakat élveztek. vallású lakossal. e vallomás bizonyára tévedésen alapulhatott. Hortenzia építtetett. Siposkarcsa és Amadékaresa volt a neve. si neve Csukárabony volt és A elnevel XIII. 1704 deczember 24-én itt tartózkodott. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. 4-én Erzsébet királyné Barrabás földjét adományozza Somorjának és 10 évvel XIV. távírója és vasúti állomása pedig Dióspatony. mindsomorja régi pecsétje. tartoznak Csódfa. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. vallású lakossal.108 Pozsony vármegye községei. a Bultazziak és Batthyányiak és ma a gróf Pálffy szeniorátusnak. Somorja. Matis Antal A A A íiposamadékarcsa. Az egyik jelenleg Csatay Gyuláé.

II. Suenthmann Miklós. késbb pedig a közeli Beuzse praediumot adományozta Somorjának. a házak kapuit betörték és a vásárra jött kereskedk árúit elrabolták. Eysebreych Miklós. 15-én és 1425 márezius 6-án volt itt. hogy Lajos király a lakosokat 12 évre minden adó alól felmentette. Nagy János. Ulászló idejében Somorja polgárai Bécs városától is vámmentességet nyertek. Ulászló és fia Lajos alatt veszítette el kir. Zsigmond szabadalmait késbb Albert király. 10-én. melyet III. a miért II. 1526 január 3-án II.Pozsony vármegye községei. Stuhrd András. Szabó Lénáit. A mai király-utcza is még talán ennek a királyi látogatásnak az emlékét tartja fenn. Fia. A XVI. melyekkel akkortájt Pozsony bírt. 1450-ben pedig Hunyadi János kormányzó is megersítette. Mészáros Farkas és Kalmár János. 1527-ben Somorja meghódolt Ferdinándnak és A : . a melyet ettlfogva gyakorolt is. Hunyadi László 1456-ban átírja és megersíti Zsigmond és Albert szabadalmait és oltalomlevelet ad a somorjaiaknak. Károly 1712-ben és Ferencz 1805-ben még három vásárral megtoldott. II. Buria Lázár. városi jogait és királyi birtokként a pozsonyi várjavakhoz csatoltatott. és II. Lajos 1519-ben megengedi. században pallosjogra is szert tett. Stubner János. Somorja II. ki vámmentességet ad a lakosoknak. Debcz György. Lajos is Somorján volt és két levele innen van keltezve. egy évvel késbb pedig régi pecsétjük használatát engedi meg nekik. 1513-ban Pozsony lakosai a somorjai vásár alkalmával megrohanták a várost. hogy a város falakkal és védárkokkal vétessék körül. Somorján Zsigmond király is megfordult és két oklevelét is itt keltezte. Ulászló a pozsonyiakat szigorúan megintette. Ulászló megersítette Mátyás király szabadalmait. 1461-ben Mátyás király a szapi praediumot adományozza a községnek és késbb megersíti és kibvíti eldei szabadalmait. Mátyás király 1466 november 9-én. II. Salamon fia György. 1411 szeptember 29-én Zsigmond évenként két országos vásár tartására ad a városnak engedélyt. 109 SOMORJAI RÉSZLET. Stayer Jakab. hogy Somorja (ekkor oppidum) régi pecsétjét használhassa. Régi jogaiba részben csak Rudolf király helyezte vissza. 1538 január 4-én kelt levelével. Zsigmond 1411 okt. de 1492-ben elzálogosítja a várost a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak. azon jogokkal. Lajos vármegye törvényszéke 1665-tl 1690-ig 32 közmeg 1526 január 3-án. gylést tartott itt és itt volt a börtön is. Az 1516-ben pusztított tz következtében az inség oly fokra hágott. 1411-tl 1526-ig a következ bíráit ismerjük az id sorrendjében Szecsenslag Lrincz. Mátyás király 1483-ban a szomszédos Balázs-szállása nev birtokot. Lajos király 1517-ben megersíti az eddigi szabadalomleveleket és a városnak újabb kiváltságokat ad. Ugyanekkor rendeltetett el. 1518-ban oltalomlevelet kapnak tle.

kaszinó. Spácza. Somorján ball meg. m. szrszabó. Ekkor ersítette meg Ferdinánd eldei szabadalmait és adott a városnak 12 évi adómentességet. s a pozsonyi váruradalomboz tartozó birtokokat. Újabbkori szabadalmait Mária Teréziától és II. bognár. kovács. közöttük sok posztós. 1292-ben Spáczai Géth comes volt az ura és a Spáczai család egész a XVIII. 15 nappal késbb pedig a sóra adott a somorjaiaknak vám. kiket Széchényi György érsek és Koháry István telepítettek ide 1690-ben. gzmalom. század közepéig birtokos volt itt. 1460-ban a FarTcasdiah. gombköt. E község 1275-ben már megvolt. Azonkívül van itt két bíró-buzogány. a mikor azt a Bécs alól visszavonuló törökök fölgyújtották.és harminczad-mentességet. Ez Csallóköz legszebb és legdíszesebb temploma. ezenkívül a községben sörház és a Dunán két rév. távíró. mészáros. hivatalok és egy vendégl van elhelyezve. 1541-ben a Buda ostro- mánál megsebesült Roggendorf fvezér. melynek bels falait érdekes freskók díszítik. mely 1683-ból az ég várost ábrázolja. továbbá egy XVI. mely a Gáncs család si állomás is. mígnem ismét Rudolfhoz pártolt vissza. molnár. Az 1605 augusztus 25-én Somorján megtartott békeértekezleten az egész Csallóköz nemessége szintén Rudolf hségére tért vissza. Ebben az idben a város sokat szenvedett a Gyrbl kitör és e vidéken portyázó törököktl. és mert révje ez idben fontos közlekedési pont volt. a hol Szabó Lukács és Somogyi Albert. gazdakör és izr. itt ütött tábort. ú. ez utóbbi Bocskay fkapitánya. Hozzájárult a hadiköltségekhez és katonákat is állított ki. ág. századbeli ezüst-kehely. Az itt és a török báborúban szerzett érdemei elismeréséül kapta azután Pálffy Miklós Rudolf királytól Pozsony vármegye örökös fispánságát. Az egyház birtokában. Lipót 1689 június 8-án megersíti Somorja régi szabadalmait és pallosjogát. legényegylet. A Bocskay-féle felkelés alatt az egész Csallóköz és így Somorja is a felkeléshez csatlakozott. Van itt posta. A község si neve tulajdonképpen Szent Mária volt. 1534-ben pedig a somorjai vásárokat Látogatók számára királyi oltalomlevelet bocsátott ki. evangélikus és ev. kath. Bécs felé való útjában. katholikus. Vásárjai nevezetesek voltak. 23-án Amadé Mihály alispán elnöklete alatt megyegylés is volt itt. körülbelül 1000 emberrel tartotta fhadiszállását. 1605 szept. A még A A A . 155 házzal és 1651 róm. A községben három templom van. Ezután Rudolf királynak visszamaradt vagy átvonuló és portyázó hadaitól és csapataitól szenvedett sokat a város. a múlt század elején 2603 lakosa volt. ezek után Sárosfalvi Nehéz Mihály. török világból Somorja is kivette a maga részét. I. református. katb. közöttük Somorját is. 1545 november 5-én Ferdinánd a somorjaiak vámmentességét biztosító levelet adott ki. az ármentesít-társulat. régi pecsétnyomók és a város levéltárában 1238-tól kezdd érdekes okiratok. Mikor Mansfeld tábornok Komárom felé vonult. protestáns önképzkör. csizmadia és kalapos. most is fennálló templom és a zárda 1778-ban épült. tót kisköszég.és vasúti községhez tartozott azeltt Gancsháza. 1672-ben Somorján majdnem az összes czéhek képviselve voltak. Ez idben Mátyás fherczeg is megfordult Somorján. róm. 1439-ben Pókateleki János fia Zomor Miklós.110 Pozsony vármegye községei. varga. Az oroszvári Dunaágon 13 malma volt. fószke volt. önkéntes tzoltó-egyesület. míg Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf Gyrt a törököktl vissza nem foglalták. és így szerepel már 1287-ben is. volt. de si temploma már elpusztult és a szintén régi gótikus plébánia-templomot 1789 óta a a reformátusok bírják. de szerepel Samariae alakban is már 1466-ban. csizmadia. 1565 június 27-én Miksa is fölmenti a somorjaiakat a Sellyén való vámfizetés alól s átírja és megersíti Mátyás királynak 1465 május 8-án kelt szabadalomlevelét. lakossal. Józseftl kapta. Volt itt szabó. vert ezüstbl városkészült régi kereszt van. 12-én és okt. negyesület. ötvös és takács-czéh. a csallóközi felkelk gyülekezhelye lett. A községházán egy képet riznek. körjegyzségi székhely. Mostani katholikus plébánia-temploma a paulinusoké A Spácza. Az 1553-iki portális összeírásban 110. mellette álló kolostorépületben a plébánián kívül iskolák. lakatos. szcs. 1787-ban 2746. ban a járásbíróságon és a szolgabírói hivatalon kívül van két takarékpénztár. az 1564-ikiben csak 72 és az 1588-ikiban már csak 69 porta után fizettek adót. szíjgyártó. fazekas. letette a hségesküt. Mellette mások is szerepeltek. kalmár. a felscsallóközi községi és körjegyzk egyesülete. h. Egyháza 1238-ban említtetik elször.

1332-ben Stupáv és Üslupáv és 1373-ban Stompa néven talál- Stomfa. 1682-ben Klucsay János átengedi itteni birtokrészét Orbán Pálnak és nejének. Farkas Ignácz 3 és a Yenturiny család 1 portával zserepelnek. Lukachich. Maholányi Tamásné itteni birtokrészét Spáczay Pál püspök- STOMFA. ma pedig Uzovich Blundell Ludovikának. legnagyobb részben róm.Mátyás királytól. nagyközség a morvavölgyi vasút stomfai szárnyvonalán. 1660-ban a Spáczayak részeit a Berchthold grófi család kapja. 1659-ben Rozsályi Kún István is birtokosa. A községnek van saját postája. 1731-ben özv. Újgyörgyi. . eltti idbl is megemlékeznek. Katholikus temploma az Arpádkorban épült. 1585-ben pedig a Halácsy s a Latkóczy családot is itt találjuk. Hajdan. 111 György és István. — KÁROLYI LAJOS GRÓF KASTÉLYA. Az Árpád-házi királyok idejében a határrök fhelye volt. Késbb az Uzovich. OLDALRÓL NÉZVE. 1590-ben a Halácsi-féle rész Ramocsaházy Györgyé lesz. 1489-ben a Sárosfalviak birtokát a Spáczaiak kapják adományul .„ kath. a lakosoké pedig 3327. sidk óta megült hely. ez azonban itteni örökségét Brunswik Antalnak adja el. 1560 körül már Naqyváthy Antalt. nek zálogosítja el. A házak száma 364. az 1553-iki összeírásban pedig Spáczay Márton 5. 1615-ben a Csery család. Biróczy. 1697-ben Paksy János és Ramocsaházy Zsuzsanna birtokrészüket Orbán Pálra Íratják át. 1349-ben pedig Stompha alakban. Kéméndy Péter 4. 1699-ben mezváros volt. a mai kastély helyén vára is volt és 1271-ben Castrum de Stomffa néven van említve. Dobsa János 4. Stomfa. Várát 1273-ban Ottokár cseh király elfoglalta. Kristófy és a Brogyány családok a birtokosai. Bazthey Benedek és fiai. Újgyörgyi Mária hagyatékából Nagyszombat városának és a diószegi czukorgyárnak van itt nagyobb birtoka és Koppéi Ignácznak és Adolfnak szeszgyára. vallású lakosokkal. melyrl még a honfoglalás kora. mint a rómaiak és a quadok telepérl. 1332-ben Stomffa. 1534-ben Cselvey Márton és Balázs birtokosok itt. 1762-ben a Sándor család is a birtokosok között van. távírója és vasúti állomása pedig Nagyszombat.Pozsony vármegye községei.

Durnpoch. takarékpénztár. Gond Ignáez esperes-plébánosnak igen gazdag gyjteménye van mtörténeti tárgyakból. mely szakértk állítása szerint Ribeirától való 43 darab rendkívül becses régi rajz kb. mely hajdan várkastély volt. Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspárnak itt 51 portája adózik. vöröski urakon kívül más nemesi birtokosai is voltak. Süly. századból.000 porosz tartotta megszállva Stomfát és határában kisebb 11 ütközet volt. katholikus fogyasztási egyesüld. melyet 1884-ben a gróf Károlyi család alapított. Dumbach. mely A községben van A . az emeletes saroktornyokat kivéve. században a Cséfalvay. Id folytán a Maholányiak lettek az urai és 1737-ben özv. körjegyzségi székhely. a dévénytói csárda. községnek postája Felbár. 1445-ben Temesközy Bálint pozsonyi kapitány az ura. Fáczános és Steinzinger vadászlakok. Ferdinándtól vásárjogot nyert. A XV ÜL században Stampfen német és késbb Stupava tót neve is ismeretes. súly. 1547-ben Zuchai Halthomár György. 1639-ben III. tót nagyközség. A A ma si . Az egyház birtokában igen régi szentségtartó van. század elejérl. . A — A — A . Maholányi Tamásné itteni birtokát Unger Sámuelnak engedi át. Késbbi birtokosai 1518-tól a Fálffyak lettek. lev nagy kastély már 1551-ben van említve. két kaszinó és izr. 1647-ben mezváros volt. 1483-ban Podmansoder Kristóf. ugyané században Szuhai Kamberszky Miklós. földszintes. kiadás eltti példányok több mint 200 régi miniature-festmény pergamentre festett níligran szentképek az 1700-ból való Carmel-hegyi Boldogságos Szz Mária-egyesület szabályai és névsora.33 házzal és 250 róm. szegénymenház és izr. idvel a Pálffyak lettek az urai és ma is id. s egyike a vármegye legszebb kastélyainak Károlyi Lajos gróf tulajdona. . a Spáezay. dunamenti kisközség. Erdcske községben van posta. Bél Mátyás idejében háromemeletes volt. castrum maradványai láthatók. menház. Batthyány Józsefnének van itt nagyobb birtoka és magtárrá átalakított nagy épülete. szárazpatak. és Károly-major. Pálffy János grófnak van itt nagyobb második felében serfz is volt a Károlyi-uradalomhoz tartozik. mely azeltt a máriavölgyi Pálosok tulajdona volt. 1640 és 1642 között a pestis dühöngött a községben. Egyháza srégi. a máriavölgyi község határában római Paulinusok albuma a XVI. A község hajdan mezváros volt s Miksa és Lipót királyoktól vásárszabadalmakat nyert. s hajdan szerzetes-kolostor is volt itt az említett várkastélyban. Zwha. 1663-ban a törökök dúlták föl és 300 lakosát hurezolták rabközségben ságba. a Moritzky család. Jelenleg özv. mely azonban ma már át van építve. Els írott nyomára 1237-ben találunk. mely nálunk unikum Szent Jeromos képe. . A múlt század . Most nincs temploma. Katholikus temploma srégi és 1355-ben már fennállott. mintaszer kath. a Dersffy és a Balogh családok. kath. Stomfához tartoznak Brandeis. a mikor a vöröski vár tartozéka ettlfogva e vár birtokainak a sorsában osztozott. Birtokában vannak a szobotisti habanus anabaptisták evangéliuma és epistolái 1591-bl érdekes és nagyérték rézmetszet-lapok. Szuha. 112 Pozsony vármegye községei. . a hol több izben érdekes leletekre bukkantak. a XVII. Van egy kelyhe is a XVIÍ. ezüstben brre préselt szentkép. A birtoka. 1703 között pedig négyszer leégett. ez idszerit keményítgyára van. Ennek is. de ennek építtetje ismeretlen. kath. vallású lakossal. az idk folyamán azonban kibvítették és legutóbb 1755-ben alakították át. Dürnbaeh. Rákóczy-féle fölkelés alatt Rákóczy seregei foglalták el. Krisztust a keresztfán ábrázoló. Van itt apáczakolostor és zárda is. Továbbá palotaszer községi iskola. . reqalis Seul jelzvel a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. 1536-ban már mezvárosként szerepel. st a pápai tizedszedk jegyzékében Zuha heh/ett Soch alakban is szerepelt. A múlt század elején nevezetes volt vízárkokkal körivett négytornyú várkastélya. távírója Bs. mint a többi vöröski várbirtokoknak. Szárazpatak. kálvária-templom 1709-ben épült. 1866-ban 20. Késbb a Zichyéké és azután a szitányi Ullmann családé lett. távíró és vasúti állomás. vallású magyar lakossal. segít-egyesület. pedig. . stb. a Lévay. Neve a régi okiratokban Zuha.. 2000 rézmetszet 1500 elejérl való fametszetek több olasz aczélmetszet. 151 házzal és 1161 róm. mely egyesület Pozsonytól egész Szakolczáig terjedt. így 1463-ban Sellendorf Miklós és neje. juk említve. Az 1553-iki összeírásban Bávonyi Mihály és Angyal Márton 4 4 portája szerepel. Els nyomára 1296-ban Zubuh néven találunk. 1423-ban Poss. itt. de L867-ben a Károlyi grófok tulajdonába került és most Károlyi Lajos gróf a birtokosa. .

c M-03 £ o -4-< 03 _>. -0 +-> c/> a -o CD (/) O 1 "cí o -oá .

.

katholikus templom srégi. morvavölgyi tót nagyközség. templomban nyugszik Zrínyi Ilona. távírója Nagylég és vasúti állomása Nagypaka. szász. temploma a mai kis kápolna. a ki Guthori Éberhardnak adja zálogba. kath. E községet egy 1239-iki oklevél ZasYaros alakban a pozsonyi vár tartozékaként említi. majd Szolosznicza tót és Breitenbrun német neve is közkelet lesz. 8 . század elején fordul el. Kászonyi. 1371-ben már Nagymartom Miklós ül itt. mely többek között élt itt. a hagyomány szerint. mely talán a török idk emlékét tartja fenn. A püspök sírköve még 150 évvel ezeltt megvolt a mai katholikus templomban. Tauber csárda. Elször a XIV. 39 házzal és 281 lakossal. A reformáczió idejében itt mködött Bornemisza Péter ág. nagyobb részben róm. Balassa István neje és Balassa Menyhért is. Szekel v falu - birtokosai a Czoborok voltak. Késbbi birtokosai között els helyen említend Serédy Gáspár. a kik róm. mely azonban a török világban elpusztult. Evenként mintegy százezer darab fogy el. Hohenlohe vadászlak. Széleskút. a Pálffy-féle uradalom bérlje. Ide tartoznak Bori vadászlak és a Nagyszombati Szlhegy. a Batthyány és a Zichy családok követtek. vallású lakossal. Ezek Osrit (srét). körjegyzségi szék-. ismert nev régész és régiséggyjt. régi ezüstfeszületet riz. 1692-ben újabb templomot építettek. körülbelül száz évvel ezeltt nagyobbszabású és saroktornyokkal ellátott épületnek a romjai állottak. kisközség a Fels-Csallóközben. 1853-ban óriási tz dühöngött a községben. mely utóbbitól a Pálffy család vette is Pálffy Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka. püspök. Uszihelne téglagyár és Czigánytelep. kinek síremlékén hosszú epitáfium olvasható. Mai temploma 1878-ban épült. Ide tartoznak Csernepole erdészlak. Majláth. 271 házzal és 1428 róm. 40 60. községnek van saját vasúti állomása. Mednyánszky. Malaczka közelében fekv tót kisközség. h. Morva-Szentjánossal van összeépítve és az idk folyamán teljesen eltótosodott de egyes dlnevei bizonyítják hajdani magyarságát és a telep régiségét. Miráz és Hangácsi/ családok. A A — — A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. meg Hohenlohe a Jeszenák. elvétve Zsófia és Dumpach alakban is találjuk említve. mely dombos dln. század végén fennállott. si székely telep. melynek 20 ember is áldozatul esett. mely már a XIV. Szász. a székelyek erssége volt. melyeket messze vidékekre hordanak. melynek hajdan Székely-Boldogasszonyfalva volt a neve.000 korona értékben. 113 temploma. kinek itt valóságos kis múzeuma van. vallású lakossal. elpusztult. kinek itt az 1553-iki portális összeírás szerint 16 portája adózik. de onnan nyomtalanul eltnt. A községben van posta. Az egyház birtokában 1612-bl említésre méltó gótikus kehely van. kb. 228 házzal és 1261. Hajdan a jezsuitáknak is volt itt házuk. hogy ódon volta ma már fel sem is tnik. A XVIII. si ma si A széieskút Jurenák. 1394-ben az Olgyai család egyik oklevelében Felzaaz néven találjuk említve és 1747-ben Alszász is szerepel. Valamikor takács-ipara is jelentékeny volt és 30 35 szcsmester meg és ma de ez az iparág teljesen elhanyatlott.Pozsony vármegye községei. Az egyház nevezetes. században és késbb a Bacsák. berezegnek van itt nagyobb birtoka. de postája és távírója Morvaszentjános. de a távírója és a vasúti állomása Nagyszombat. Széleskútnak már 1397-ben volt plébániája. 1708-ban a község négy izben leégett. A XVIII. 1353-ban I. vallású magyarok. A község nevét a fent elsorolt alakokon kívül. Idvel Solosnicza. században papirmalom is volt a községben. Lajos király a helység határait a Szászi család számára megjáratja. hely. Hohenlohe major. Pázmány-féle összeírásban szintén a régiek között szerepel. kiket történeti jelentségre látszanak utalni. Azután következtek a Balassa. Petervarák (Pétervára). ev. s Czivános és Karraszeg nev dli is némi . A mai uradalmi major helyén. Székely falu. Temploma a reformáczió korában az evangélikusok birtokába került és azóta annyi átalakításon és bvítésen ment át. A községnek nincs temploma. A község északnyugati részét ma is Felszásznak és a délkeleti részét Alszásznak nevezik. A község lakosai faeszközök készítésével foglalkoznak. a mikor magyar község volt és Frakni Német ^ Miklós volt az ura. kath. 1314-ben a község határában Szászt Pongrácz egy birtokrészt fiainak elörökít. Postája. egyes okiratokban. E községben lakik Spitzer Mór. kath. mely a község közepén áll. továbbá Kalifás. PetriIcovich és Peöcz család volt az ura. és ma Bacsák Istvánnak és Pálnak van itt nagyobb birtoka. Mai templomát 1710-ben fejezték be.

hogy Bazini Sebus birtokát elidegeníthesse. Az egyik dljét Várhelynek nevezik és azt tartják róla. TÖRÖK HÁZ. 1677-bl való. Hajdan német község volt. kath. 86 házzal és 419. hogy ott hajdan a fehérmúlt század végén e helyen nagyniennyiség tégbarátok kolostora volt. 1864-ben majdnem az egész község leégett. Egy 1356-iki okiratban Udvornok. szemet. vallású lakossal. módori. legnagyobb részben róm. Elször 1288-ban merül föl. 200 darab XVI. Pozsony vármegye községei. Szemet. de távírója és vasúti nek adományozta. dagábbaknak. 1000 darab holicsi. Sikus és Nagyerd szigetekiiéi Jakus pozsonyi bírónak adományozta. Mérey Mihálynak meg 6 portája adózik.114 kb. mely Keresztel Szent János életét ábrázolja. . bolerázi stb. N. lelete míg pecsétnyomó. A A SZEMPCZ. 1553-ban Serédy Gáspárnak 5. kb. a XIV. századbeli érdekes hímzést. Ezt a részt Nagy Lajos király a hozzátartozó Kenche.Szemeth néven is említve van. csipkéket bazini. nagylévárdi. kik azonban részüket Molnári Kelemen gyri püspöknek adják el. Van a községben szeszgyár is. A A állomása Malaczka. mert a helység idegen kézre jutott. Ide tartoznak Dubrava major. 1435-ben már a Fraknói grófokat is itt találjuk. melynek vize sohasem fagy be állítólag gyógyerej. is. Az egyik mellékoltáron lév képcsoport. hogy Guthori János tiltakozása mit sem használt. és XVII. Jureczkeluki. stomfai. si kis temploma gótikus és részletei után ítélve. Tartalmaz. malaczkai. de ezeknek a részét utóbb a Serédy és a Mérey családok kapják. Holind telep. stb. távírója pedig Somorja.és gyr-gyjteménye egyike a leggazVan számos Rákóezy-érme és ereklyéje és számos skori de ezeket legnagyobb részben a pozsonyi és más gyjtemények- község határában cseppkbarlang és egy tó van. századból valónak látszik.000 darab érmet. 1336-ban Outhori János a pozsonyi káptalan eltt tiltakozik az ellen. községnek van postája. kb. Úgy látszik. AZ ü. mely azonban megmagyarosodott. községnek postája és vasútja Misérd. lákra bukkantak. a mikor a királyi udvarnokok lakóhelye volt. Ugyanekkor egy része pozsonyi vármester az birtok és Királyi Szemet néven emiitik. 1420-ban a Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka. . I Í. 1647-ben a Kerekes család birtoka és Éberhard tartozéka. felscsallóközi magyar kisközség. késbb pedig az Apponyiaké lett. Patounhorni és Pila vadászlakok és Óbora tanya. parasztmajolikát. 100 megyebeli népruházati darabot.

Legels nyomára csak 1615-ben találunk. ifjúsági egyesület. Házainak száma 512 és róni. és ott Exczellencziája. . szempczi járásnak itt a székhelye. negyesület és kereskedelmi szeszgyár. német telepítvény. Oeconomiát. Szentjános. n. 361 házzal és 2034 róm. 1682-ben és 1708-ban pedig nagy tzvész pusztított itt. vallású lakossal. Holbicska. hetységet idvel németül Wartberg-nek is nevezték.Pozsony vármegye községei. Fölséges császárné és koronás királyné asszonyunk. Rákóczy György seregei sanyargatták a népet. Els ízben 1310-ben találkozunk vele Villa Zemch néven. Geometriát. Mely iffiak Arithés azokat egyenl formán ruházza és tartja is metikát. Szempcz. valamint távírója és vasúti állomása. kath. Adgya a Fölséges úr Isten. távírója Malaczka. tzoltó-egyesület. mely Szent Istvánnak szentelt templomától vette mai nevét. Katholikus templomának alapkövét 1682 aug. Az itteni uradalmi erdben több szurok-kemencze s három téglavet-telep mködik. századi jeles magyar író. mely nagyobb részét elhamvasztotta. továbbá egy . kath. A községnek van postája. gazdakör. vasúti állomása Nagyiévárd. a XVII. e e A A A A A szentistván. vármegye hajdan több ízben tartott gylést e községben.és FelsAntal. E községben u. 1775-ben árvíz pusztított a községben. Mária Therézia behozta Szempczre Tisztelend Páter Piaristákat. de az uraság kertyit is oda engedte. Az 1553-iki portális összeírásba Báthori András — Ádám itteni kúriáját Perschitz Péternek zálogosítja el. Nagyközség a Morvavölgyben. Küls alakja után ítélve Rákóczy korabeli épület lehet és az Esterházyak birtokbalépése idején vadászkastélynak épült. E községre vonatkozott az olmüczi érseknek Pázmány Péterhez intézett az a felszólítása. Három érdekes. vallású lakosaié 3552. Úgy látszik. századbeli ezüst-serleget riznek. Hajdan a szomszédos Székelyfalvához tartozott. 115 szempcz. mert ezek Morvaországból a katonaság ell e vidékre szökdösnek. morvavölgyi tót kisközség. Architektúrát.Nagy-Stift" és egy „Kis-Stift" nev épület. vallású lakossal. Az egyik az u. azután az Esterházyak kapták és most is Esterházy Mihály grófnak van itt nagyobb birtoka. és Istennek segétségével jó el mennek a tanulásban. de az egész községben még az Esterházyak birtokországnak is hasznára forduljon. melyet Makripodári püspök 1655-ben szentelt föl. 1682-ben és 1882-ben nagy tzvész volt a községben." lása idejébl származó pellengér áll. A Pálffy Miklós herezegnek van itt nagyobb birtoka. takarékpénztár és izr. Van itt társaskör. 1709-ben és 1853-ban pedig majdnem egészen leégett. Jurik. Mátyás király alatt már mezváros és ekkor 29 portával vannak bejegyezve. „Török ház". késbb uradalmi épületeihez tartoznak. községházán két XVI. tót lakosok Haszbrunka nevet adtak neki. körjegyzségi székhely. a Mátyásföld szélén fekv magyar nagyközség.. s 1609 eltt már temploma volt. kath. 338 házzal és 1798 róm. 1667-ben a Méhes és a Balogh család osztozkodnak itteni birtokaikon. Ide tartoznak Havala. kör. 1645-ben I. Szojak és Tanisibok tanyák. Ezen szenczi királyi Collegiumba szerzetet is fundált Húsz Magyar országbéli iffjakat béhelyeztetett az Fölséges királyné asszonyunk fölsége. Gyenge és Pusztakerény majorok. községnek van saját postája. Esterházy telep és Szent-Márton vadászlak. Szép írást és Stilisztikát német nyelven tanulnak. Itt született Szenczi Molnár Albert. kath. 10-én Szelepcsényi érsek jelenlétében tették le. szentjános. régi épülete van. a Kis-Stift pedig a piaristák gimnáziumának adott szállást. Eredetileg Hausbrunn volt a neve. Kis iskolát is tanítják ezen Páter Piaristák. továbbá Óbora és Téglavet vadászlakok. a mint az a régi városi jegyzkönyvbl kitnik: „Anno 1764. melyet azonban 1849-ben víz borított el. nem csak maga itt lev kastélyát ezen páter piarisurunk táknak lakásul örökösen adta. az kiknek nagyméltóságú galántai és fraknói Gróf Esterházy Ferencz magyarországi udvari kanczellárius kegyelmes földes Exczellencziája. melyek ma Esterházy Mihály gróf Nagy-Stift azeltt ni fegyház volt. Ide tartoznak Alsó. Mindenkor a malaczkai uradalomhoz tartozott ós ma is A A . 1651-ben Mártonfalvi és Székely Magdolna 29 Oppidum Zempcz néven említik. de mivel erre még alkalmas helyek nincsen. A község közelében lév erdben azeltt kszénbánya is volt. hogy tiltsa be a morvaországi legényeknek e községben való házasulását. Szentistván. mely ma szolgabírói hivatal és lakás. Késbb koronabirtok lett. tehát csak negyedik oskoláig tanittanak. n.. árvaház. hogy ezen dolog nemcsak ezen szegény városnak.

hol az anabaptisták laknak. a Batthyányiaké csak részben áll még fenn. Szered. nagyobbára róm. 1757-ben Filó János szobotisti plébános jelentést tesz a királynak. mely nagy terjedelm parkban épült. . Ide tartoznak az Országúti és a Régi majorok. Körjegyzségi székhely. 1462-ben már a mai nevén találjuk említve. az 1390-iki összeírásban szerepel és Pázmány is a régiek között sorolja és a XVI. * i 1 'Iffl i SZENTJÁNOS. Az 1553-iki portális összeírásban Kéméndy Péter 6. Szentmihályfa. Ennek az lett a következménye. azután a Keglevichek. kik között a magyar nyelv örvendetesen terjed. >/. vallású lakossal. Józsefhez folyamodtak engedje ket anabaptista hitükre visszatérni. hogy Walter Zakhariás nev szeniorjuk két káplánjával együtt kolostorba ment. Az irgalmas apáczáknak kolostoruk van itt. elbb a Hirsch báróé volt és most a Hohenlohe herczegé. Egyháza is : már fel.-nak van itt nagyobb birtoka. A köz ségben van posta. Idvel az Illésházyaké lett. Hajdan a mezvárosok sorába tartozott. 70 házzal és 433 róm. i . Pusztamajor. Ferdinánd alatt telepedtek ide Morvaországból. melyben az anabaptisták ellen kikel és azokat az államra nézve veszedelmeseknek mondja. kath. állomása. Hajdan a semptei Mai temploma kési gót stil A A . kath. most pedig Pongrácz Frigyes gróflakosok fogyasztási nak és Katona Mór dr. Szcntmihályfa habánus-udvar van. községnek van saját postája és vasúti és hitelszövetkezetet tartanak fenn. mert II. hogy e községet már 1050-ben említik. Batthyányiak. Mária Teréziától különféle eljogokat nyertek. távírója Patony. Van itt uradalmi szesz. de Ausztriában is ismerték. 1337-ben Orros Péter birtoka. A Czoborok hajdani kastélya ma már magtár. távíró és vasúti állomás. A múlt században híres késmívesek voltak és árúikat nemcsak az országban.és magántulajdonban lev malátagyár. Pusztaczóglád. in. 467 házzal és 5095. Lajos Morochuk honti fispánnak adományozza. Ezeknek az sei II. azután I. megmaradtak a katholikus vallásban. alsócsallóközi magyar kisközség. Úgy látszik azonban. majd a Batthyányiaké. Zichyek és a Jeszenákok. vallású tót lakossal. Legrégibb földesurai az éleski vár urai voltak. A lakosok kaszinó-egyesületet és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. — A ZICHY-FÉLE KASTÉLY (MOST HOHENLOHE HERCZE3É). Ide tartoznak Majorhosszúrét.':[':<]. nagyközség. Mivel azonban a császár e kívánságuknak nem engedett. Farkas Ignáez meg 7 portával jelentkezik. század elejérl valónak látszik. hogy az anabaptistákat a katholikus hitben oktassa. E jelentés következtében 1760-ban egy jezsuita küldetett ki. a többiek pedig Barkóczy érsek alatt a katholikus hitre tértek át. a Zichyek kastélya pedig. Az esztergomi fegyházmegye névtára úgy tudja. Torecz és Trajlinek puszták és Pisecsána major. hogy 1782-ben áttérésüket már megbánták.116 Pozsony vármegye községei. Egyik újabbkori birtokosa a dúsgazdag Hirsch báró volt. a ki itt híres vadászatokat rendezett.

negyesület és szépít-egyesület. században már fennállott. mely még ma is fennáll. Anonymus is említi a semptei várat. A kastély és a birtok most Alsasse á'Hennin Angelika herczegné.Pozsony vármegye községei. A kuruczok visszavonulása után a vár és az uradalom Esterházy József birtokába került. továbbá a Perl és társa czégnek gépgyára. A községnek saját postája. 1860. a nagyszombati csata után. 1419-ben hídja is említtetik és e század végén a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtoka volt. Esterházy Ferenez Thököly Katalint vette nül. A századok folyamán a Vág új medret vájt magának. a sörház-utczán és a Katona-utczán vonult át és elválasztotta Nyitrát Pozsony vármegyétl. — AZ ESTERHÁZY-FÉLE KASTÉLY (. Fényes Elek a múlt század 30-as éveiben is még magyarnak mondja. melynek helyén az si semptei vár állott. Freund Gyulának pótkávé-gyára. távírója és vasúti állomása van. A mai katholikus templomot Esterházy Ferenez kanczellár építtette 1760 1780 között. A vár egyik tömör rtornyát csak a XIX. birtokába került. Idvel a szeredi vár az Esterházyak.. század elején bontották le. Hajdan mezváros volt. 1870.MOST ALSASSE d'hENNIN HERCZEGNÉ). még csak nem is sejteti hajdani rendeltetését. 1705 október 19-én Bercsényi a várat megadásra kényszerítette és ez egész a trencséni csatáig a felkelk kezében maradt. Katona-uteza elnevezése is ebbl az idbl származik akkor még ez az uteza külön község volt.és 1894-ben nagy árvíz pusztított a községben és határában. Szered mint önálló helység a XV. — SZERED. de az 1880-iki népszámlálás 4000 lakosa között csak 400 magyart talált. A régi Vág medre Szered fpiaezán. mely hajdan a Vág balpartján feküdt. . takarékpénztár. ifjúsági egyesület. mi közben a községben számos ház megrongálódott. . Mai kastélya. a Steiner czégnek csontszén-gyára és Klug Bernátnak mosószóda-gyára.Újvárost és Szeredet egyesítették és a két vármegye között határul a mai Vág medrét állapították meg. Az 1553-iki összeírásba Báthori András 34 portával van felvéve. 1813. úgy hogy az e folyó mellett keletkezett helyet ketté szakította. Van a községben ipartestület. 117 vár rei lakták.. egész 1886-ig. Guyon visszavonuló honvédéi felgyújtották maguk után a Vág hídját és az utánuk nyomuló osztrákokra ágyúztak. a mikor Szered. 1848-ban. Ide tartoznak Herczegudvar és Kiserd majorok. ki a várat átalakíttatta és abból modern kastélyt építtetett. önkéntes tzoltó-egyesület. ki másodszor Löveyihirg Jánoshoz ment férjhez és 1698-ban alapította Szereden a szegények házát. A község azeltt magyar volt. így került Sempte a Vágnak egyik és Szered a másik partjára.

Erddy György gróf 1744-ben itt kórházat alapított. Scomolány.000 forint fejében örök joggal nekik adományozta. kath. 183 házzal és 1413 róm. majdnem az egész község leégett községnek nincs temploma. században fennállott. a vár építkezése sokkal fokozottabb mértékben fog folytattatni. E községet elször 1290-ben találjuk említve Terra Paraehan néven. melyeket 1723-ban elraboltak. Losonczy Annának adta zálogba. Körjegyzségi székhely. 1438-ban Albert király Bazini és Szentgyörgyi György grófnak adományozta. 1705-ben Rákóczy csapatai múlt századbevették. hogy ez az adomány nem terjedt ki az egész falura. villámcsapás következtében. 1649-ben II. Somola. vallású lakossal. Összesen nyolcz változatát ismerjük és pedig Somolya. 1864-ig Pálffy János gróf örökösei bírták. Ez id- A . Szls.L18 Pozsony vármegye községei. a mikor Országh Kristóf elhunytával a királyi kincstár lefoglalja. Ennek halála után fia örökölte. ki után ismét királyi birtok lett. Ma Pálffy vár úgy látszik csak a XV. A A A . de ekkor Pálffy Móricz gróf az uradalmat több mint félmillió forintért megváltotta. Pálffy József gróf most a várat régi nagyságában. Rudolf azután a várat az uradalommal együtt 1583-ban 30. mert egy évvel késbb Cseklészi Lökös fia Miklós is birtokosául van említve. E község 1243-ban Terra Seeleneh néven a pozsonyi vár birtokaként van említve. a mikor is az lllésházyak foglalták el. 1781-ben pedig a mezvárost is. Semoliga. E község neve az idk folyamán sok változáson ment át. község hajdan mezváros volt. Szomolány. XVI. a harmadik a kálvárián áll és ezt a XVIII. tót kisközség. Hajdan erdített hely volt. ezt egyszer kápolna helyettesíti. Ide tartoznak Makova és Skarbák puszták. kath. Pálffy Mária 1644-ben építtették. kath. a Kiskárpátok alatt fekv tót kisközség.a Mátyusföldön. falu postája. ban a vár már romokban hevert. században épült és 1760-ban még fennállott. Úgy látszik azonban. 177 házzal és 1265 róm. bástyákkal körülvéve és a korlátki uradalomhoz tartozott. Hajdan de idvel eltótosodott. Katholikus templomát Erddy Gábor gróf és neje. Örökösödés útján az Erddyehre szállott és e család hosszú ideig birtokolta de Erddy Borbála révén. Leustorff és a tót Semóleniez. Hajdan nagyszámú iparosa volt s a csizmadiaczéh 1751-ben. egész kihaltáig. de 1291-ben már Zeuleus néven és 1323-ban. Egy része. László a pozsonyi prépostságnak és káptalannak adományozta és ekkor Zelinch alaklián szerepel. Ide tartozik Orincs puszta és két volt. Zomolya. késbb a Czoborok is birtokosai. Miksa király 1569-ben Ungnad Kristóf bárónak és nejének. távírója és izben találtak érdekes régiségeket. a hol már több községnek van saját postája. A A — . Ferdinánd királytól vámjogot nyert. Somalga. 244 házzal és 1769 róm. század elején már a guthi Orszáqh család az ura és ezé marad 1567-ig. skori telepek nyomai vannak. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. 1278-ban IV. Pálffy János gróf veszi zálogba a várat és az uradalmat. különösen a küls vár fala és a kápolna már fennáll és a mint a folyamatban lev mezei vasútépítkezés befejezést nyer és a várépítéshez szükséges k. a mikor Róbert Károly Pozsony városának adományozza. Bazini és Szentgyörqyi grófok erszakkal kerítették kezükre és e család kezében maradt. község határában. Szls. Siilincs. Lajos király szintén Pozsonynak adományoz. stílszeren ismét felépítteti. Az egyiket 1715-ben a pestis-járvány megszntének az emlékére emelték.és faanyag könnyebben lesz odaszállítható. a ki Czobor Ádám gróf neje lett. Leustorff elnevezését egy 1448-iki oklevélben találjuk. melyet I. 1777 július 22-én id. Zomolyán. században a Frencsorich család emeltette plébániája már a XIV. Körjegyzségi székhely. vallású lakossal. melytl Zsigmond király 1388-ban elszakította és Stibor vajdának adományozta. vasúti állomása. vallású lakossal. a Maulbir nev hegy alatt. magyar község A A malom. Hajdan az egyháznak értékes szentedényei voltak. Villa Pracsan alakban szerepel. a káptalan minden tiltakozása daczára. de két évvel késbb a császáriak visszafoglalták. József gróf az uradalom ós a vár birtokosa. kitl Rudolf alatt a pozsonyi káp- A talan visszaváltotta. mely 1780-ban épült. 1790-ben. Szilincs. a budapest bécsi vasútvonal mentén fekv tót kisközség. Van itt három kápolna is. Illésházy István elzálogosította Csörödi Lrincz nagyszombati polgárnak. a másikat 1703-ban Erddy Gábor gróf egri püspök alapította. míg 1355 eltt a szentkereszti apátságnak is birtoka volt itt. a szabók czóhe pedig 1782-ben alakult.

SZOMOLÁNY. 1307-ben Dudvágszegi Miklós birja. községben van posta. 203 házzal és 1677. Jelenlegi nagyobb birtokosa Sprinzl Mór. és melyet mai birtokosa Pozsony városától vett meg és alakíttatott át. A IV. távírója és vasúti állomása Pozsony-Püspöki. Ide tartozik Sprinzl major és Kültelek. távíró és vasúti állomás. 1553-iki összeírásban ugyancsak Pracha néven. . 1236-ban pedig Deáki község határleírásában Teksze alakban. a budapest-bécsi vasútvonal mentén fekszik. sidk óta megült hely. vallású lakossal. mely azután idvel megmagyarosodott. Katholikus templomát az si templom helyén Szelepcsényi érsek építtette 1681-ben. ez után pedig Kenéz Taksony. Pratsa. Ugyané király 1269-ben 5 ekényi földet Leek fiainak. vallású lakossal. mely állítólag hajdan kolostor volt. kinek itt kívül a falun szeszgyára és úrilaka is van. A hagyomány szerint Taksony vezér is ide temetkezett és nem a pestmegyei Taksonyba. melynek határában pogánykori sírhalmok láthatók és egyik dlje is Pogánytemet nevet visel. Hajdan német telepes község volt. ben nevét Poss. Weinern és Wainóri nevek alatt merül föl. Már 1378-ban mint az érseki népek telepe van említve. Katholikus templomának építési ideje az árpádkorba esik. 1274-ben László király is adományoz itt Ivánka fia Miklósnak birtokot.Pozsony vármegye községei. Pracha Az A Szunyogdi. 1214-ben Gertrúd királyné egyik okiratában Tohcsun és Toehsun alakban. felscsallóközi magyar kisközség. kath. Magyar nagyközség. kath. 1138-ban már a pozsonyi várszolgák földjeként Togsun néven van említve. Ez idn túl azután fölváltva Szls. 1842-ben tz pusztította el a községet. 75 házzal és 506 róm. Lakosai 1682-ben vámmentességet nyertek. Mindenkor az esztergomi érsekségé volt. Szunyogdi. nagyobbrészben róm. 14 portával szerepel. Taksony. Pozsony város birtokaként. Postája. Béla királynak 1240-iki adománylevelében elforduló Teksze név is e községre látszik vonatkozni. 119 és Pratchan alio nomine Weynaru vocata alakban írják. Ivánkának és Istvánnak adományoz és ez okiratban T'ixont néven nevezi. noha evangélikusok is elég szép számban laknak itt. 1847-ben az egész község leégett.

Van itt gazdakör. 1787-ben a kir. postája. az u. Ujabb idben alakult itt gazdakör és fogyasztási szövetkezet. Csiba József 1 és Bejczy Ambrus 1 portát bír. mert erre jártak a sót szállító fuvarosok. Késbb az Esterházyak. mert comes. E község els nyomát 1275-ben találjuk. Teriing. Tejfalu. s 1553-ban is még az óbudai apáczák birtokaként van feljegyezve. sidk óta ült hely. melynek 203 háza és 1558. Teriing. 1647-ben ismét az apáczáké. de távírója és vasúti állomása Diószeg. n. Tárnok. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. vagyis leányuknak örökül bevallják. A miút század elején Milchdorf német neve is forgalomban volt. 1787-ben az Illésházyaké. távírója és vasúti állomása Somorja. a kiket a kastélyban és a kastély melletti épületben helyeztek el. Késbbi nemesi birtokosai közül felemlítendk még a Tejfalussy. Bertalannak adományozzaEz idben Teu néven nevezik. E községet már egy 1388-ból való oklevél említi. majd az Esterházyaké. Ide tartozik Körtvélyes major és^ a Tejfalusi sziget.és lótenyésztésük volt. legnagyobb részben róm. szegénygyökérszárít gyár van. ev. vallású lakosaié 406. Lászlónak és nejének. vallású lakosa van. mely még 1513-ban is szerepel. szerepe] és A A . században már kiváltságos plébániája volt. melyet az Esterházyak 1824-ben hasítottak ki. taksonyi földjükéi Pamlényi comes fiának. A XIV. vallású lakossal. E pusztán szeszgyár és katángközség lakosai katholikus olvasókört. róm. úgy látszik. népkönyvtár. Egy részét Ákosházi Sárkány Ambrus bírta zálogjogon. 1355-ben pedig az Olgyaiak egyezséglevelében is említve van. Sanka r Balassa. Legrégibb birtokosául a Gergeteghi családot ismerjük. dunamenti magyar kisközség. ekkor azonban Albert király. Azután a Klarissza-apáczáké lett. ma pedi<> tótok a lakosai. Hajdan német község volt. Feketevíz mellett fekv magyar nagyközség. Taksonyban van posta. kincstáré. A mai katholikus templom újabbkori és 1801-ben épült. 1459-ben Mátyás király a Nándorfejérvárnál hsi halált halt Dugonich Titus fiának. Legrégibb birtokosaiul 1647-tl az EsterházyJcat és a Thurzókat ismerjük. amikor IV. fogyasztási és értékesít-szövetkezet. Ez az intézet késbb Szempczre került. Az 1553-iki portális összeírásban Báthori András 9 és a borostyánki urak is 9 portával szerepelnek. László király Onghai András fiainak. 153 házzal és 748. vallású lakost leégett. kath. a Kis-Kárpátok alatt fekszik. Tejfain. h. körjegyzségi székhely. bíróság visszaadja a pozsonyi egyháznak. Régi egyházát 1784-ben lebontották s annak helyébe Esterházy Ferenez gróf kanczellár új templomot építtetett. mely az 1553-iki összeírásban 4 portával 1681-ben még önálló község. menházat és gabona-magtárt tartanak fenn.. Összesen 62 házzal és 341 ág. a FtcyoHyiaknak adományozza. 1863-ban a község nagy része Tallós. nagyobbára róm. A fegyintézet 1785 körül sznt meg. s erre a kastélyt az akkori tulajdonos átalakíttatta. melyben Mária Terézia a szolgálatában elesett nemesek árva fiait neveltette. melynek határában skori telepek nyomai vannak. Ami L323-ban a kir. azután a Batthyányiak lettek az urai és most Pongrácz Frigyes községben csinos templom van. 1760-ban Esterházy Ferenez gróf nagyszabású kastélyt építtetett ide. ma pedig Esterházy Ern grófnak és Ahasse d'Henmn herezegnnek van itt nagyobb birtoka. A múlt század elején az Esterházyaknak itt híres juh. A község postája Bácsfa. gazdasági ismétl iskola és az Esterházy Mihály gróf uradalmához tartozó Gulyamez nev majorban keményítgyár. Ide tartozik Pallócz puszta. a pozsonyi egyház birtoka lett. mint Sempte vár tartozékát. mely 1849-ben grófnénak van itt birtoka. Késbb a Thurzóh birtoka lett. A plébániának 1500 kötetes gazdag könyvtára van. távírója Nagylég. kath. Ezután. 1553-ban az Illyés család 9. Tallós. Kéthegyi Bernát 1. L309-ben Mihályfi Jakab comes özvegye és fia Miklós. kath. majd a Zichyek és a Baldácsyak. Tárnok. az Olgyaiak seinek adományozza. Temploma nincs a községnek. a Laaki család 1. A községben van posta. Ide tartozik még Úrfóld puszta is. Tallós hajdan a Pest fell Zsigárdon át Felsmagyarországba vezet útvonalnak egyik fontos pontja volt. 1439 eltt a Taksonyi családé. 1345-ben Chuna Pál záloglevelében. Laád. Házainak száma 52. épült. 1902-ben megnagyobbították. de távírója és vasúti állomása Galánta. Tallósra pedig 113 fegyenczet hoztak.120 Pozsony vármegye községei. Lieszkovszky és a Krscsenics család. vasúti állomása Nagypaka.

Chamának és fiának adományozott. mely ma. római kath. kiknek száma 251. vallású lakosokkal. Szintén nagyon régi község. ESTERHÁZY MIHÁLY GRÓF KASTÉLYA. melyet 1230-ban Bökény comes leánya Angyalka. de azután királyi birtok lett és 1754-ben Dejean János Antal kapta Mária Teréziától adományban. Tonkháza. melylyel Miklós fia Huné. 1540-ben az egyik Csorba-féle birtokot az Illésházyak nyerik. falut alkotott. 1296-ban Vöröskvár számlál. Grosszner Samu tulajdona. a hozzátartozó birtokkal együtt. E Tonkháza. azután a pozsonyi káptalannak 1294-bl való okiratában. . Ide tartoznak Csonclor. Mátyás királynak 1488 május 29-én kelt oklevelében Dankháza néven van említve. 29 házzal és 238 róm. Ugyancsak a XIII. Els birtokosa 1435-ben Tankházi Salamon. A községnek nincs temploma. Trne és Ternye néven Csukárddal egy Els említése Bazin város 1256-ból való határleírásában fordul el. HM TALLÓS. kisközség a Fels-Csallóközben. Torcs. A községnek nincs temploma. A budai káptalannak 1347-iki okirata Terene néven már külön községként említi. kath. Miklós fiainak Ábrahámnak és Izsáknak adományozza. Postája. Ulászló a htlenségbe esett Zerhazi Zerhass Márton és László birtokát szintén Illyés Györgynek és Mátyásnak adományozza. 1506-ban Verböczi István is birtokosa. 1496-ban is a Tankháziak a birtokosai és Tankházi Ábrahám is birtokát Illyés Mátyásnak és Györgynek hagyományozza. 1495-ben II. 1553-ban Serédy Gáspáré. Az 1553-iki portális összeírásban e község neve Tenk-Háza alakban szerepel és birtokosai Illéskázy Tamás és Csorba Farkas. században Cseklészi Kozma elfoglalta. noha evangélikusok is vannak itt számosan. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni részeiken. Késbb az Illésházyak után a Batthyányiak is birtokosai lesznek és ezeknek a révén ma Pálffy Béla grófnak van itt nagyobb birtoka. 1647-ben Osztrosich Mátyásé. 1294-ben Torch Miklós és Balázs 100 hold földjüket adják el. község hajdan Túrna. Torcs. emeletes kastélyt építtetett. a csallóközi vasútvonal mentén fekv kisközség.Pozsony vármegye községei. Késbb a vöröski uradalomhoz tartozott. Két évvel késbb II. távírója és vasúti állomása Bazin. vallású magyar lakossal. a ki az ódon épületet lebonttata és helyébe szép. Postája és távírója Xagymagyar. építtette itt a kastélyt is. mely 1884-ben buehsteini Haase Gottlieb tulajdonába került. de Bökény comes fia ezt a birtokrészt a pozsonyi apáczáknak visszaadta. Ulászló csebi Pogány Péter pozsonyi ispánnak és alsóborsai Vízközi Andrásnak adományozza. Ménesakol és Vitte puszták és a Dunaszegi malomházak. vasúti állomása Szempcz. 45 házzal és nagyobbrészben németajkú.

Az egyik Körtvélyes-puszta Csölöszthöz tartozik. Tósnyárasd. hogy az a Körtvélyes. 1647-ben Balássy Zsuzsanna és Baranyay Tamás bírják. vallású lakossal. Az L553-iki összeírásba Serédy Gáspár 3 és Mérey Mihály 4 portával van bejegyezve. melynek els nyomát 1243-ban IV. 66 házzal és 498 róm.1: Pozsony vármegye községei. Magyar kisközség. Petfi Mihály.Anna kápolna 1790-ben. 1641-ben már a mai nevét viseli. Ez idben még magyar községként szerepelt. de ezt 1898-ban újjáépítették. távírója és vasúti állomása. Ide tartozik Sóvet puszta. hogy plébániája már Ma fennálló kath. vallású lakossal. Újabbkori birtokosai a Pálffyak és a Zichy ék voltak és most is a Pálfí'yaknak van itt nagyobb birtokuk. felerészben meg a Földes családé. ManégyKörtvélyes-pusztát és az itt említett házcsoportot ismerjük. Abaffy Aba comes. Mivel pedig a Körtvélyes nev községrl a XIII. Maholányi Tamásné báróné is birtokosa. 1813-ban és 1894-ben a Vág áradásai okoztak nagy kárt a községben. a bazini patak. de késbb már Takschendorf német nevével is találkozunk. katholikus templom 1617-ben épült. Újabb morva telepítvény. 1787-ben azlllésházy aknák is van itt birtokuk. kath. mellett fekv tót kisközség. de most Orth Jánosé. Nyárasd neve már egy 1193-iki okiratban elfordul. Körtvélyesi András János és Jakab. Az 1553-iki összeírásban Mérey Mihálynak itt 6 portája adózik és ekkor Tót. vallású lakossal. Postája Misérd. kath. L399-ben Kisiorchi Péter fia György részére megjárják a helység határát. tót kisközség. 1253-ban Csandal néven IV. 1647-ben Teörös Jánosé. Csegefi Egyed. magyar kisközség. Régi okiratok szerint. a másik Felsszelihez. Késbb Eberhard tartozékaként ugyancsak e néven van említve. Tósnyárasd. trencséni Csák Máté. Postája Magyarbél. Nagy Miklós. A pápai tizedszedk jegyzékében Turcz alakban van emJítve. akkoriban három Körtvélyes volt a vármegyében egymás közelében. a pozsonyi káptalan eltt. róm. 1787-ben a Farkas családnak volt itt nagyobb birtoka. Idvel a Batthyányiak lettek az urai és azután az Esterházyak. A község postája Kajál. Tótgurab. Mindvégig a pozsonyi káptalan maradt az ura. távírója és vasúti állomása pedig Galánta. templomát állítólag a XVI.Nyárasd néven szerepelt. késbb özv. Bazin a postája. 1553-ban felerészben a nagyszombati apáczáké. Béla Tepuz fiának. Újabbkori birtokosai a Pálffyak és az Apponyiák. Torony. Tótújfalu. de nem biztos. 1292-ben már Tornyos-Csandal néven találjuk említve. másik része az éberhardi uradalomé. 25 házzal és 154 róm. Csötörtök. Ezutáni birtokosai egész 1477-ig. távírója Püspöki és vasúti állomása tartozéka. kath. a harmadik Nyékhez és a negyedik Tejfaluhoz de nem tudjuk biztosan megállapítani. Egy úrilak is van a községben. vallású lakossal. mely csak Illésházy István országbírónak 1569-bí való nyilatkozatában szerepel elször TótAyszgrub néven. Tótújfaiu. azt az a körülmény bizonyítja. kinek a részét 729-ben Pálffy János gróf magához váltja. században építették. Pechfi Jakab. Jeneh fia Jakab. — Hogy srégi Tótgurab. községházán 1620-ból való birtokkönyvet riznek. elfordulásuk sorrendjében a következk: Tiborczfy Tamás comes. század végéig sokszor esik említés. hogy ezt a Nyárasdot kell-e értenünk. Hety Lörinczfi János és 1307-ben megvolt. mely azeltt az Apponyiaké volt. 87 házzal és 667. Az akkori három Körtvélyes közül az egyik nemesek kezén volt. község. a Szent. ma azonban nincs nagyobb birtokosa. a mikor Benedek és rokonai. néven is említve találjuk. múlt század elején Slavisch-Weiszgrob Késbbi földesurai a Pálffyak voltak. Ettl Jánoki Jakab vette meg és a pozsonyi káptalannak hagyományozta. 1 Torony. katb. 1672-ben a törökök elpusztítják és 1690-ben is lakatlan praedium. itteni birtokuk egy része fölött intézkednek. Gergely fi Miklós. a budapest bécsi vasátvonal mentén fekszik. Ide tartoznak a Pálffy és a Zichy majorok. a községnek Szent-Mária kápolna meg 1759-ben. Putusfi Hench. míg a harmadik Kozma nev várjobbágyot uralta. Miklósnak adományozza. 1647-ben egy része a Kerekes családé. század elejétl egész a XV. . Az 1553-iki portális összeírásban már Thorony néven szerepel és benne csak a pozsonyi káptalan 8 portája adózik. Zavari János. A A A A . Teenkfi Miklós. távírója és vasúti állomása Szempcz. Azonkívül Tótújfaluhoz tartozik Körtvélyes házcsoport. Devecsery Eymech fia Márton comes. a másik pozsonyi várföldként szerepel. melyik volt. Béla egyik oklevelében találjuk. 148 házzal és 985 róm. szükségesnek tartjuk itt errl a Körtvólyesrl megemlékezni.

m. Öt évvel késbb Uzor Benedek fia Pál. Erre azonban történeti adatok nincsenek. A XVI. lakosok gazdakört tartanak fenn. vallású lakossal. 1787-ben a Bittó és a Naszvady családok birták. a mikor Zomor Jánosnak 4 és Kondé Lázárnak 3 portája adózik. a Körtvélt/esi család birtokaként. 123 Magyarbéli Butija Miklós. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Késbb is a Kondé család volt az ura. Els nyomát csak az 1553-iki portális összeírásban találjuk. ma Habermann Nándornénak van itt nagyobb birtoka. magyar kisközség. vallású lakossal. 34 házzal és 166. A Újhelyjóká. Petcz és a Sárkány családok voltak a nemesi birtokosai. mert a lakosok közt elterjedt hagyomány szerint hajdan pallosjoga is volt. kath. Töbö'réte. Azután a Ziehyek és Batthyányiak lettek a birtokosai. távíró és vasúti állomás Dunaszerdahely. Tkés. 1647-ben a pozsonyi apáczáké. Batthyány Blanka grófnnek van itt nagyobb birtoka. késbb az Amadék birtoka. Házainak száma 32. vallású lakosokkal. 1647-ben a pozsonyi apáczáké. az Alsó-Csallóközben fekszik. vallású lakosokkal. 1381-ben pedig Teu és Tinye néven. ref. ma Pálffy Béláné grófné bírja. 1647-ben Forgách Jánosné. si templomát a Pázmány-féle jegyzék is a régiek között említi. községben csak kápolna van. 237 róm. nagyobbrészben róm. század közepérl való összeírásban csak Farkas Ignácz adózik itt 7V2 portája. hogy valamely harczban elesettek maradványai. s a helység még ekkor is Jóka-Ujhely néven szerepel. század els felében Zalay János és besei Farkas Ignácznak birtoka. A községnek nincs temploma. kath. Azt hisszük. mely 1282-ben a pozsonyi káptalan egyik oklevelében Uzur néven van említve. A A A A A . A lakosok azt hiszik. ma azonban a közközség .postája Alistál. a házainak száma meg 37. Tkés. u. Tótújfalu község postája Vedrd. melyek tömegesen fordulnak el. de ismét visszamagyarosodott és a múlt század elején a Naszvady és az Udvarnoky örökösök. de 1426-ban Pammern német néven is. Magyar kisközség. E községet 1261 óta találjuk említve. Az Alsó-Csallóközben fekszik. Régi nemesi birtokosait nem ismerjük és ma sincs ilyen. Uszor. hogy e község neve alatt más. Hozzá tartozik Kiserd malomház. A A Uszor. 1380-ban pedig Benedictus de Uzor királyi ember nevében. Szintén régi község. 1787-ben a királyi Töböréte. pozsonyi kanonok. a mi bizonyára egyik régi birtokosára vonatkozik. mely 1 'fc70-ben Sasvári Jánosé. itteni birtokrészét a pozsonyi Szent Salvator-egyháznak adományozza. Késbbi birtokosai az Esterházyak és még a múlt század elején is az övék. szül.Pozsony vármegye községei. Késbb németeket telepítettek ide és ekkor Austern német nevével is találkozunk. határban ásás közben nagyon sok csontvázat találnak. kincstáré. 65 házzal és 372 lakossal. község postája Nagyjóka. magyar kisközség a Csallóközben. holott egyháza már 1390-ben említve van és a Pázmány-féle jegyzékben is a régiek között szerepel. Tönye. Ide tartoznak Tönye puszta és Papsziget major. és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. nagyobbára ev. melynek postája. Újhelyjóka. kath. kath. Hajdan Jókához tartozott és csak az 1553-iki portális összeírásban találjuk Jóka-Újhely néven az óbudai apáczák birtokaként 12 portával említve. távíró-hivatala ségben semmiféle templom sincs. távírója pedig Cziffer. 1787-ben a valáslalapé. Ide tartozik Fakó puszta is. kiknek száma 279. majd a Batthyányiaké lett. 1553-ban a nyúlszigeti. Késbb az Esterházyak lettek az urai. távírója és vasúti állomása Somorja-Uszor. 1338-ban Uzori Döme ispán nevében is említve találjuk. község postája Somorja. róm. E község az okiratokban Curtuelus néven szerepel. községnek nincs temploma. felscsallóközi magyar kisközség. Ma Pálffy Béláné. Körvélyes határában 1447-ben Jánosnemdeáh nev puszta is említve van. A posta. Temploma sincs a községnek. vallású lakossal. hét évvel késbb pedig Jánosdeáké. mely 1883-ban épült. községben ma Pongrácz Frigyesnó grófnnek van nagyobb birtoka. a bsi levéltár egyik oklevele meg Tonye néven nevezi. A XVI. mely már az Olgyaiaknak 1355-iki egyezséglevelében szerepel. hajdan szerepl község neve rejlik. a Bittó. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Thon és Thunog néven szerepelt. 57 házzal és 391 róm. Ide tartozik a Nagyzátonyi malomház és Óraija major. Tönye.

Temploma nincs a községnek. mindössze 25 házzal és 165 lakossal. és ez ma a Molnár Lászlóé. 1825-ben nagy tzvész pusztított a községben. Mai nagyobb birtokosai Burián Pálné. Késbb ismét aKlarisszáké lett. Vái/a. vágvölgyi tót kisközség.y 124 V. de az 1553-iki portális összeírásban a budai apáczák szerepelnek birtokosokként 6 portával. — A A A . vasúti álloaranyat is mostak. továbbá Becker János birtoka csinos úrilakkal. 323 házzal és 2115 róm. Ez évtl kezdve mint a fpapi praediális nemesek és az érsekség fszéke szerepel. kosár. Vajkaszigetet az anyaközségtl a Duna választja el és ennek jobb partján fekszik. vaitasúr. Körjegyzségi székhely. Ide tartoznak Vajkasziget és Csente puszta. Vajkaszigeten van Burián Pálné birtokának nagy része. Az 1553-iki portális összeírásba 22 portája van felvéve. lakosainak száma meg 1308. melynek postája és távírója Nagymagyar. a Puskás és a Szabó családok. kisközség a Fels-Csallóközben. vallású tótok. Hajdan tót község volt. u. lakosok között elterjedt hagyomány szerint e községet három. míg 1895 óta az összes dunai szigetek csoportosításával önálló anyakönyvi hivatala is van. a mikor Gyarmati Gergely az esztergomi érsekségnek adományozta. községben van posta. Hajdan a nagyszombati Klarisszák birtoka volt. vajka. Kath. vallású magyar lakossal. 1886-ban pedig Czikollasziget elnevezésével postahivatalt kapott. is a herczegprimásnak van itt nagyobb birtoka. 'í a Pozsony vármegye községei. izben tetemes kárt okoztak a lakosoknak 1858-ban pedig nagy tzvész dúlt itt. m. Lakosai a szék-. Ide tartozik Rény puszta. de a gyakori átalakítások kiforgatták eredeti alakjából. mely 1326-ban. a Mátyusföldön fekv nagyközség. Ez utóbbi helyen nagyobb úrilak áll. temploma 1778-ban épült. st maga a szent király is itt lakott volna. 194 házzal és 1184 róm. de idvel megmagyarosodott. községnek. Yajka. 1848-ban az átvonuló osztrák csapatoktól sokat szenvedett és benne a Vág áradásai is sok kárt okoztak. Erdélybl ide menekült. a gazdasági épületekkel és lakóházzal. Vajasvatta. Katholikus temploma srégi.és a kocsikas-fonást háziiparszerleg zik. Valtasúr. kath. mely mint ilyen már 1355-ben szerepel. — A A . a Xagy-Józsa. Régi érseki birtok. vallású lakossal. 1787-ben a vallásalapé. egészen 1848-ig fennállott. melyet 1705-ben Stipsich György épített. puszta neve bizonyára történeti jelentséggel bír. a kik mind róm. E község már 1186-ban elfordul. vajasvatta. Régi székháza helybeli lakosok között még ma is fennáll. hogy már 1883 óta szép állami népiskolája van 80 90 tanköteles gyermekkel. Súr nev községekrl már megemlékeztünk. kik legnagyobb részben róm. 85 házzal és 539 róm. Molnár László rzi az érseki nemesek régi és érdekes levéltárát is. már a mai nevén szerepel. a mikor a pozsonyi vár tartozéka volt. magyar halászesalád alapította. Ide tartozik Várrét Ma A A vágszerdahely. a vasúti állomása pedig Szempcz. vallású lakossal. de távíróhivatala és vasúti állomása Szered. elterjedt hagyomány szerint e község állítólag Géza király fiától: Vajktól vagyis Szent Istvántól kapta nevét. bizonyítják a határában Duna áradásai már többtalált pogánykori és népvándorláskori leletek is. kath. nincs postája ugyanis utolsó postája Vágszerdahely. távírója és vasúti állomása Szered. Mindvégig az érsekséget uralta. Hogy e község sidk óta megült hely. si temploma már rég elpusztult és újabb templomát 1805-ben építették. Valtasúr sorsa leginkább Nagysúréval függ össze. kath. Az esztergomi érsekség csallóközi egyházi nemeseinek e széke III. habár nagyközség. Hajdan a lakosok a Duna fövényébl községnek van postája. Molnár László és Becker János. kath. mása pedig Nagypaka. a Mátyusföld határán fekv nagyközség. Yágszerdahel . míg most Pálff'y Béla grófnak van itt nagyobb birtoka. török világban az ellenséges csapatok keményen megsarczolták a lakosokat. távírója Nagylég. Bélától kapta szabadalmait és a vármegyétl független külön törvényhatóságot alkotva. A . 1665 83 között a törökök teljesen feldúlták. Itt a lakosok száma oly nagy. Az L553-iki portális összeírásba Yaaga alakban 28 portával van felvéve. Ez is az esztergomi érsekség si birtoka. Az itt elterjedt hagyomány szerint e községet Súr vezér alapította és egyik fia után nevezte el Valtának. 1345-ben Yajkay Mihály és Thomas de Weyka nevében is említve van. Birtokosai . csallóközi magyar kisközség. Házainak száma 211. majd idvel az Esterházyak tulajdonába került. katholikusok. de már teljesen átalakítva.

Castrenses de villa Wedrad néven említi s így már akkor a pozsonyi várszolgák lakóhelye volt. kinek itt híres tehenészete és fáczánosa volt. 693 róm. Mostani kápolnája 1775-ben épült. Vedrd. község a múlt században több izben volt nagyobb tzesetek színhelye. ezt egyszer urai az Esterházyak voltak. vallású lakossal. Béla egyik oklevelében Wedered néven van említve. A Várkon y. 104 lakosát pedig rabságba hurczolta. Várhony. messze vidéken híresek voltak. mely a vármegye egyik legszebb és legérdekesebb parkjában áll. múlt század elején marhavásárai portális összeírás 36 portáról számol be. Postája Nagysúr.Pozsony vármegye községei. csallóközi magyar kisközség. holott a megelz népszámlálás alkalmával a lakosok száma csak 1387 volt s így e nagy számbeli pozsonyi emelkedés méltán feltnik. XVIII. utána id. század közepén végbement emelnek ellenük hatalmaskodásuk miatt. távírója szerdahely. Az 1553-iki portális összeírásba 15 portája van felvéve. Ma ikvai Pfeifer Mátyásnak van itt nagyobb birtoka. a ki a vedrdi ágat alapította. vallású lakossal. körjegyzségi székhely. hogy hajdan a Dunának egyik ága itt folyt ma ugyanis a község közelében nincs víz. Postája Vasárut. is hagyomány itt. távírója Albár. A A A A . kath. várkastélya szerint. Plébániáját már Pázmány is a régiek között említi. prépostság és káptalan si birtoka. E község 1268-ban már szerepel. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. család Amadé XVI. 153 házzal és 1150 róm. A Vasárut. vágvölgyi tót kisközség. a zobori apátság alapító-oklevelében. magyar kisközség az Alsó-Ccsallóközben. század els felében Zichy Ferencz gróf gyri püspök volt az ura. Földesközségnek nincs temploma. kath. E község már 1235-ben felmerül. melyet Kálmán király 1113-ben. Ide tartoznak Bend és Malomhely lakosok fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. Ide tartoznak Csanád. A A Bs Varrasúr. hogy Súr vezérnek Varra nev fia alapította. Vedrd. kápolna helyettesíti. Helyébe 1668 72 között új templom épült. Az 1553-iki portális összeírásban már a gyri püspök. Sziget és Szihony majorok. 1903-ban pedig az árvíz okozott a lakosoknak tetemes kárt. de ezt a Duna elsodorta. kinek itt nagyszabású kastélya van. század elején a Bazini és Szentyyörgyi grófok a nyugodt birtoklásban háborgattak. Temploma nincs a községnek. Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspár 4 és Mérey Mihály 3 portával szerepel. gyára és gzmalma. 1647-ben Baranyay Tamás szerepel birtokosául. században városi szabavolt. puszták és a Cséré major. de ennek nyoma már végkép eltnt. Szilágyi malom és Vöröstke erdészlak.. si község. 1249-ben IV. 85 házzal és 803. E községrl is ugyanaz a hagyomány. mely azonban 1757-ben a mainak adott helyet. községben van postahivatal távíróhivatala Albár. kath. si kun telep. Története a többi Súr nev községével azonos. távírója és vasúti állomása Szered. kath. Vámosfalu. 125 az Esterházyak voltak. lajstroma Wamas alakban említi. kisközség a mátyusföldi síkságon. 1683 febr. mert 1507-ben Miklós pozsonyi prépost és a káptalan II. a melynek törzshelye. mely 1015-ben már említve van. kiket azonban a XVI. Az uradalomhoz Vámosfalu. Innen veszi elnevét a Zichy grófok vedrdi ága. 66 házzal 487 róm. kisközség az Alsó-Csallóközben. és vasúti állomása Dunaközség postája Csallóköz-Nyék. vallású lakossal. 104 házát. si temploma fából volt építve. körjegyzségi székhely.. 1279-ben Menoldfi Vörös Ábrahám mester elcseréli Aha comes más birtokáért. mint azt a templomon látható fölirat bizonyítja Batthyány József melyet pozsonyi prépost építtetett. Ma a pozsonyi káptalannak van itt nagyobb birtoka és Popper Emil káptalani bérlnek szeszgyára és finomítója. 197 házzal és 1589 róm. Zichy Ferencz gróf. Varrasúr. A . Késbb a Pálffyak lettek az urai és most id. várkonyi vallású lakossal. Ide tartozik Licz és a Vágontúli major. Az uradalom jelenlegi tulajdonosa Zichy József gróf. mely 1884-ben épült. múlt dalmai voltak. Postája Nagysúr. Ide tartozik Göbölmez puszta és két erdészlak. Plébániája 1308-ban már említve van és ebbl az idbl látszik származni korai gót stíl temploma is. 23-án 300 török rohanta meg és rabolta ki a községet. távírója pedig Szered. kath. róm. szeszközség Malomhely és Khíd nev dli azt bizonyítják. A A A — — — A A . Vasárut. valpápai tizedszedk lású lakos lakja. Ulászló eltt panaszt XVI. század elején Amadé Tádé grófot uralta.

Ez a lakk-ellenz 12 szárnyú és a visszája tájképeket ábrázol. ébenfa és elefántcsont berakással.000 kötet könyv van elhelyezve. második szobában számos nagybecs japán porczellán. remek faragott ágy.és pecsétnyomóvendégszobák is mind régi. a kereszténység els századaiból. A kastély. továbbá része franczia sok magyar történelmi és földleírási munka. melyek Pompadour asszony lakásából származnak. öt váza. érdekes régi herendi porczellánváza. egy 98 alakkal díszített és szicziliai diófagyökérbl faragott szekrénynyel. olajfestés arczképek láthatók. Egy kisebb kabinetben régi magyar fayence-ok vannak elhelyezve. szet tartozik. földirati mvek. berakott szekrények. az elbbihez hasonló lakk-ellenz. n. valamint Hollandiában tett utazásai alkalmával szerzett össze. a Szent Márk templomból származó mozaikfej is. régi festmény. Az egyikben 68 különféle régi rézmetszet van. nagybecs mtárgyak vannak.és teknscsont-kirakással. mesterektl származó képek díszítik. indus. olasz. melyeket augsburgi ötvösmvesek a XVI. melyek mind Pozsony városát ábrázolják. Itt van Zichy Ferencz gróf arczképe Blaastól berakott szekrények. és a XVII. kinai kfigurák. valamint dédunokája. grófkisasszony írószobájában egy meisseni service látható. Van der Helet. német. század 70-es éveiben Franczia-. továbbá régi guache-festmények és Zichy Ferencz grófnak és családjának az 1809. Egy másik szobában régi mesterek festményei. keleti szoba- lev könyvtárban — A A remekmv A XV— A A . régi híres mesterektl.és bronz-tárgy. a ménes és országos hír faiskola és gyümölcskertéhagyomány szerint. mely Mária Krisztina ajándéka. egy régi milanói asztal és tükör. a mint azt a parkban álló hatalmas obeliszk felirata is bizonyítja. két régi remekmív. utazások. egy páduai. E mellett van a dolgozószoba. egy remek Boul-óra. E parkról egy 1797-ben Lip- megjelent „Taschenhuch für Gartenfreunde" czím munka is nagy emlékszik meg. 1700-ból való domborm és különféle márványokkal kirakott szekrény látható. végre érem-. hajdan állítólag a templáriusoké Földszinti helyiségeinek boltozatai mindenesetre nagyon régi korra utalnak. japán. mely Lonovics érsek ajándékából került a családhoz. terjedelmes tnintagazdaság. egy eredeti Tintoretto. érdekes bútorokkal vannak berentiyiíjtemény. Zichy Ferencz gróf a XVIII. tetemesen bvítették. kastélyban kiváló mérzékkel összeválogatott. híres arczképe Barabástól. továbbá kinai dobozok. továbbá értékes szekrények és egy bot. évi nemesi felkelés idejébl való 10 képe. memoirok. szobában remekmív berakott ajtó. továbbá egy domborm Fischer Pétertl és Deák Ferencz hálószobát remek berakott szekrények és régi. Zichy József gróf. Zichy Ferencz gróf építtette föl és alakíttatta át az épületet és vetette meg a 150 holdas nagyszer park alapját. Gyönyör porczellángyjtemény. kinai bútorok és a falakon több festmény. olasz renaissaince-szekrény. melyeket nagyobbrészt id. E gyjteményt hasonló nev fia és unokája. Az emeleten esóben dicsérettel A A A A 10 12. selyemvirágokkal díszített és unikumszámba men. számos eredeti régi festménynyel. Német. kinai népmondákkal. quinze-stil szobában a Miksa császártól és nejétl ajándékozott. csontbetétes olasz ébenfaszekrény. nyolcz-szárnyú XVI. közöttük 45 különféle gyertyatartó és gyönyör nagy vázák. melyeket mostani tulajdonosuk maga hozott Japánból. medaillon. században készítettek. 126 Pozsony vármegye községei. a leghíresebb régi gyárakból. ket magukat ábrázoló. továbbá egy indus és egy velenczei szekrény és értékes festmények mellett 17 miniatr. századbeli elefántcsontkinai lakk-ellenz van elhelyezve. számos érdekes. Napóleon ajándékozta a Melzi herczegnek. századbeli szekrény és egy római mozaikasztal kisebb szalonban a falakat pedig szebbnél-szebb régi festmények díszítik. Az u. óriási velenczei csillár. Itt számos kinai zománcz és porczellán látható. a Visconti czímerrel díszített. inkrusztált. gyöngyház. melyeknek nagyobb történelmi munka.. volt. n. Az u. ékkövekkel kirakott és bronzalakokkal díszített XVI. a földszinten jobbra egy Louis mostani birtokos. kinek unokájától Zichy Ferencz kapta. hl. harmadili. hollandi. nagyterem fdísze az a vert ezüstbl készült 17 remek relief-kép. egy karthausi és egy olasz szekrény ébenfa-. régi német szekrények márványlapokkal kirakva. melyet tulajdonosa a sziámi császártól kapott és ennek gyémánt-monogrammjával van ellátva.és Olaszországban. továbbá munkák és ugyanilyen kehely a ravennai katakombákból. dezve. Látható itt egy. mely ellenzt I. kinai szalon valódi kinai tapettákkal van bevonva és eredeti kinai bútorokkal berendezve.

de vasúti állomása Cziffer vagy Diószeg. 1392-ben Zsigmond király Pozsony városának adományozza az itteni királyi birtokrészt. lépcsház japán bronzokkal és edényekkel van díszítve. XIV. 1356-ban Treufenkes István pozsonyi polgár leánya Klára. mely Feneion franczia érsek ajándéka.Pozsony vármegye községei VEDRD. 1430-ban Zsigmond király Peilimanew János tüzérmestert és családját zálogjog czímén vezetteti be valamely itteni birtokrészbe. Német nevét. mely a XIV. kisközség a Fels-Csallóközben. Dürer iskolájából származó képek. kath. vallású magyar lakossal. 1301-ben Petrus de Verekne pozsonymegyei szolgabíró. Van itt 107 drb. Vereknye. a Csalló folyón szedett vámmal együtt. régi korsók. régi rhodusi és mór tányérok. és XV. Vereknyei Péter özvegye. tálak és vázák. — TEREM ZICHY JÓZSEF GRÓF KASTÉLYÁBAN. 1373-ban Vereknyei Lrincz itteni birtokrészét. mely 1290-ben Verekene néven van említve. Szent István. erszakosan foglalták el a vereknyei királyi bir- A A A A A Vereknyo. 67 házzal és 599 róm. 1453 eltt Bozgonyi György és fia Sebestyén. századból való. régi japáni és kinai edény és egy pekingi váza. ezenkívül Szent Gellért. a tálaló szobában pedig két eredeti urbinói fayence. Az ebédlben 680 drb rendkívül érdekes és becses japáni és kinai porczellán van elhelyezve. régi japán fegyverek. . Szent László és Szent Erzsébet szobrai. továbbá régi vadászfegyverek. Szentgyörgyi Péter fia Jánosnak adja zálogba. ban Miksa császár nyerge látható. de azután örök áron eladja neki. kastély kápolnájában régi fafaragványok vannak. az oltáron elefántcsontból készült gyönyör feszület. községben van posta és távíró. srégi község. Öt évvel késbb az itteni rév is említve van. itteni birtokrészét rá átirattá. Vretendorf alakban. 1385-ben Monostori Berzethe Miklós elzálogosítja itteni birtokrészét. Zsigmond királynak 1410-iki oklevele említi. c-loisonné-tárgyak és több megkapó festmény. fels étterem falait családi képek díszítik. a maga birtokrészét Jakab pozsonyi bírónak zálogosítja el. 1410-ben özvegy Monostori Berzethe Miklósné férjhez menvén Gwelb Jánoshoz. famozaikok. községhez tartoznak Józsi és Klára majorok. századbeli régi festmények.

vallású lakossal. de távírója és vasúti állomása Diószeg. u. 141 házzal E községet már 1297-ben említik az Bogár fia Márton comesnek adomá- nyozza. vezckény. melynek 164 háza és 945 róm. Endre mátyusföldi magyar kisközség. Ez idben Fragendorf német neve is van a helységnek. században a Somogyiak is birtokosai voltak. . tót kisközség. E község határában feküdt hajdan Myr kiizség is. Ulászló elzálogosítja a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak. a hol Vesequenh alakban van említve. elferdíti nevét. Thurzó Mihályné bírja. A mull században a Draskóczyaknak is volt itt birtokuk. 1678-ban a pestis pusztította lakosait. Az uradalomnak a XVI. A múlt század 60-as és 70-es éveiben több izben nagy tz pusztította. m. s neve az idk folyamán az oklevelekben számos változatban van említve. mert lakosai ekkor németek voltak. de most a gróf Pálífy-szeniorátns bírja. Ekkoriban mindössze 10 házat számlált. Vízkelet. L492-ben az itteni királyi birtokot II. vereknyei híd az 1683-ik hadjárat alatt elpusztult. Az 1553-iM portális összeírásban Báthori András 47a és a borostyánki urak ugyanannyi portával szerepelnek. században megsznt. Ide tartozik a Tállosi téglaház. században itt két halastava volt. vallású lakosa van. Többet nem tudunk róla. Ide tartozik Dunaeve és a Zúgói major. de 1656-ban Majláth Miklós. temploma már elpusztult és új temploma 1879-ben épült. 1782-ben Liskovics József tekintélyes polgár szegényalapítványt tett itt. Van benne régi úrilak is. Hajdan Vöröskvár tartozéka volt. Ide tartoznak Fajdal és Szilárd telepített ide. kikrl az Esterházyak birtokába jutott. a szabó és a takács asszonyaik hímzéssel és csipkeveréssel foglalkoznak. A község postája és vasúti állomása Báhony. Wischdorf. feljegyezve. Plébániája 1390-ben már fennállott. vallású lakossal. kath. község mellett van vasúti állomás. a mikor III. Yezekény. Wyzkeleth alakban. a pudmericzi csata alkalmával felégették. Lakosai között sok a varga. Mai temploma azonban 1798-ban épült. kath. Kürti Békefi János és KisXV. melyet azonban Beatrix királyné leromboltat. st a pápai tizedjegyzék Bista-ra vöröski várbirtokok sorsában osztozott. Kis-Vista. de távírója és vasúti állomása Diószeg. a század második felében Illésházy István gróf nádor horvátokat többi A 1705-ben. 1490-ben Czobor Imre várat építtet ide. legföljebb azt. Pálffy János grófnak és Pálffy István grófnak van itt nagyobb birtoka. Késbb újra felépítették. vízkeiet. de azóta megmagyarosodtak. Ide tartozik Kmajor és Porsony puszta. szintén a vöröski vár tartozékaként. de postája és távíróhivatala PozsonyPüspöki. Vistdoch. . A község- ben van posta. Endre Herczel fiait e birtokban megersíti. 1553-ban Báthori András és özv. 1674-ben zálogjogon Lindvay Márton és a XVIII. Wyschwk. a Vizkeleti család is szerepel birtokosául. Pálffy major és Révház. század végén Kisfalu nev község szerepel. mely a XVI. A község szomszédságában a XIII. körjegyzségi székhely.Vistok. században már kürti "Mihály fi Jakab ellenében e birtokra igényt tart. Wistok. magyar nagyközség. Bernstein Jánosné a tulajdonosa. Temploma nincs. Kis. Székely és a Prányik családok is szerepeltek. Ez a birtokrész a XVI. mely Németh János tulajdona. A község újabbkori birtokosai a Pálffyak és most id. 1763-ban földrengés volt a községben. Els nyomát a pápai tizedszedk jegyzékében találjuk. A A si A A vistuk. század vége felé a Thurzóké lett. a mikor III. Az egyház birtokában ezüstbl vert nevezetes gótikus szentségmutató van. Pozsony vármegye községei. Wysta. birtok kihaltukig kezökben maradt és az újabb korban a Páljf'yak tulajdonába jutott. már mai nevén szerepel és pozsonyi pápai tizedszedk jegyzékébe Vizquelt eltorzított alakban van várföld volt. de négy évvel késbb az árvíz ezt is elsodorta. L 764-ben építtették fel újra. Kusvista. 1647-ben özv. puszták. hogy az újabb korban az Esterházyak lettek az urai és most is Esterházy Mihály grófnak van itt nagyobb birtoka.12S tokot. egykorú okiratok. távírója pedig Modor-Senkvicz. kath. 1832-ben pedig tz pusztította el nagyobb részét. és 1138 róm. Ez a Kisfalu lett állítólag késbb a többször említett Kisvista. katholikus templom 1718-ban épült. 1411-ben Berencsi Gergely fi István. de 1778-ban kibvítették. 186 házzal és 1228 róm. melyet Tiborczfi Péter comes Lrinczfi nev szolgájának adományozott. st kisebb nemesi birtokosai között a Jurovics. Saját postája van. Vista. mely már 1290-ben szerepel. Vistuk. A A továbbá a Szigeti tanya és malom. Ez idben.

c =o > o M .

.

1676-ban a vármegye itteni birtokát Mórocz István alispánnak. E község hajdan a pozsonyi várnépek földje volt. melyet az országbíró özvegye. a néhai országbíró nyugszik. s 1255-ben Dionisius de Zovvor nevében szerepel. Egyik részének késbb a Pálffyak lettek az urai és ma is id. Eudnyánszky. község plébániája már a XIII. melyet már vallású lakossal. A XVII. zavar. MAJLÁTH GYÖRGY GRÓF KASTÉLYA. de Bacha comes fia - A A . pozsonyi prépostság és káptalan si birtoka. Lipóttól adományt. A XV. Újabbkori birtokosai a Majláth családon kívül a Kmoskó. 1484-ben Nagyveik néven a pozsonyi káptalan jobbágyainak lakóhelyeként szerepel. Jelenleg Majláth György grófnak van itt nagyobb birtoka és szép kastélya. melyben Majláth György. vallású lakossal. Van itt leányiskolával összekötött zárda. Az 1553-iki összeírás szerint Zavary Kristófnak 10. körjegyzségi székhely. században aHortis család. egy 1268-ból való okirat meg Souor alakban említi. Buzinkay. még elbb pedig. Prandau Stefánia bárón 1887-ben alapított. Hrabovszky. Prileszky. Ide tartoznak a A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. itteni házát pedig 1679-ben Pálffy Miklós gróf fispánnak ajándékozta. 1292-ben egy másik birtokosa merül föl. s 1669 eltt i?a&ocs<M/ Ferencz is birtokosa. Még a nagyszombati apáczák idejébl régi épület áll fenn. IV. Az 1553-iki összeírásba Weök alakban 12 portával van felvéve. Itt van a gróf Majláth család sírboltja is. László oklevelében Veik néven pápai szerepel. kath. Ez évben Dvornikovich Miklós is kap itt I. Sipeky és más nemesi birtokosok. Temploma nincs postája és távírója Fél. továbbá a lakosokra nézve nagyon hasznos himziskola. 1256-ban pedig Benke de Zouar nevében.Pálos kolostor volt. kath. szül. 1322-ben a Zavari családot uralja. de 1894-ben megnagyobbították. Okolicsányi. Pálffy János grófnak és a pozsonyi társas-káptalannak van itt nagyobb birtoka. 1290-ben az Aha és a Bacsák család a birtokosa. Völki Miklósban. 103 házzal és 989. században Zsigmond király Majthényi Gergelynek adományozza. magyar kisközség' a Csallóközben 31 házzal és 213 róni. ZAVAR. vágvölgyi tót kisközség. században fennállott és mai temploma is a régiség nyomait viseli magán. Bory. melyet a tulajdonos gróf nagyatyja a múlt század elején építtetett. Béla királytól kaptak. 129 Vök Vök. 1277-ben IV.Pozsony vármegye községei. Mihály már 1292-ben a maga birtokát a nagyszombati apáezáknak hagyományozza. vasúti állomása Csötörtök. Horváth. a Majthényiaknak 15 és Térjék Kristófnak 4 portája adózik itten. mely lakóhelyük. nagyobbára róm. Zavar. tizedszedk jegyzékében Vek alakban van említve. Bacsák. 9 .

Hunyadiak kora. a mikor az esztergomi érsekségé lett. község postája Magyarbél. Fényes Elek Az esztergomi fegyházmegye Komlósy Ferencz dr. mely már a XII. 76-ban. Sisolák és Weisz telepek és Pricsné major. vallásúak. Dipl. Ide tartoznak a Berger. Adalékok Pozsony vármegye helytörténetéhez. 474 házzal és 2590 róm. a földesura. felgyújtották. vallású -lakossal. Az 1553-iki portális összeírásban már XVII. magyar kisközség a Feketevíz és a Kisduna között. és ipartársulatot tartanak fenn. A községnek van saját postája. de távirója ós vasúti állomása Nagyiévárd. Zoncz. ma Hohenlohe berezegnek van itt nagyobb birtoka. aranyhímzés misemondó ruhát riz. Lajos király 1524-ben e várbirtokok közül kivett és a gellei érseki székhez csatolt. Ide tartozik Érsek-major. vallású lakossal. Hungáriáé Vaticana. században említve van. Zsigára. 37 házzal és 233 lakossal. Vágselye. — — — — : — : : — — : : — : : — — : k. míg a református templom 1833-ban épült.130 Pozsony vármegye községei. 1852-ben. Korabinsky : Hist. 88-ban és 94-ben szintén volt árvíz. 1813-ban árvíz pusztította el. Csallóköz Történeti Tudományos Gyjtemény. Magyarország statisztikai és geogr. Jedlieska Wenzel Stibor vajda. Lexikon. az újabb pedig L897-ben épült. kath. melyek azonban csak kisebb károkat okoztak. Vázlata. Hajdan pozsonyi várbirtok volt. itt nagyobb birtoka. távírója és vasúti Ide tartozik Sóvet puszta. nagyobbára r. peredi csata alkalmával. Ortvay Kiskárpáti Emlékek. melyek közül a régibb 1450 körül. Pozsony Város Története. Ortvay Tivadar dr. századbeli telepítés. század végén részben az érsekség szerepel birtokosául 8 portával. kath. melyet állítólag Róbert Károlytól kaptak. 1848 június 16-án a községben ütközet volt. községben van katholikus és református templom.. hanem a Faluhely Zsigárdy család si fészke. A katholikus templom tornyának falán egy ágyúgolyó látható. Budai Ferencz Források: Fejér: Cod. r. likus templomot Esterházy Imre gróf érsek 1728-ban építtette. Zohor. Lakosai tótok voltak. 363 házzal s 1896 róm. Ujabb korban birtokosai a Pálffyak lettek és ma is a gróf Pálffy-szeniorátusnak van községen kívül kápolna áll. 516 házzal és 2818. kath. századból származó remekmív. Minden jel arra mutat. E község hajdan nem a mai helyén. Ma az érsekségnek van itt nagyobb kathobirtoka. de távírója és vasúti állomása nyoma vész. Závod a morvavölgyi vasútvonal mentén fekszik. vallású lakossal. földrajza. hogy XVI. Geogr. isk. Az egyház a XVII. Távírója LóczBresztovány. de azután községnek van saját postája. mely 1833-ban épült. Határában hajdan Berren nev község állott. a mikor Serédy Gáspárnak itt 34 portája adózik. Ide tartoznak Maesejkovich és Ondrejka puszták és Gerandik major. Hajdan az éleski uradalomhoz tartozott és a többi várbirtokok sorsában osztozott. állomása Szempcz. 1553-ban királyi birtok. Tót nagyközség. nev állott s a török világban elpusztult. Zoncz - zsigárd Pálffy-Daun család birtokába került és 1868-ban Alajos gróf. kinek fia ma is bírja.A községben van posta. melyet II. — — : — — A borsai Szüll család levéltára. tört. ettl vette Késbb a meg Károlyi A A dln A A A A A A A * * * Teleki József gr. Régi temploma elpusztult és helyébe 1898-ban az új templom épült. melynek els nyomára csak az 1553-ik portális összeírásban találunk. Pál Fraknói Vilmos Monumenta Tivadar dr. Újabbkori birtokosai a Batthyányiak és a Zichyék voltak s ezek nyomában következett Hirsch Mór báró. 53-ban. távíró és vasúti állomás. morvavölgyi tót nagyközség. Ipolyi Arnold: Csallóközi Memlékek. 1782-ben Pálffy Lipót gróf volt Zohor. a szobi Szalay család kezén volt. A községben két katholikus templom van. : Kis- . — — A helyszínén gyjtött adatok. Závod Majláth és Major majorok. a kik róm. Bartal György Polgári Lexikon. de a reformáczió alatt elveszítettek. a mikor a seregek a községen átvonultak. vasúti állomása Keresztúr-Apaj. A községnek van saját postája. faludy Zsigmond: Somorja története (kéziratban). mely a lakosok állítása lakosok polgári olvasókört szerint a peredi csata alkalmával lövetett oda. Az Amadé család levéltára. kath. mátyusföldi nagyközség.

tanár. a melyek Pozsonyt hajdan az ország középpontjává. illetleg kulturális szempontból elsrangú városává tették. Az eddig megjelent hat tekintélyes kötet még távolról sem merítette ki azt a rendkívül gazdag POZSONY REGI PECSÉTJE. a mihez még az is járult. óriási álló. messze túlmenne e kötet határain. Az si koronázó tetése városnak. Pozsony sz. hogy közelebb esvén a mvelt nyugathoz. kir. Azonkívül az egyes fejezetek majd mind Pozsony sz. melyeknek ismer. a hol a magyar királyok nemcsak sokat tartózkodtak. Budapest után az országban a leg- démia tagja. különösen a vármegye történetét tárgyaló rész az. a mi azonban egyszersmind németségének is egyik legkiapadhatatlanabb kútforrása lett. királyi fejedelmeket. hatóságok. a mely rendkívül kedvez volt a fejldésére és különösen kultúrájának fejlesztésére. elég kimerít képét adják s így e fejezet keretében csak nagyobb vonásokban óhajtunk rámutatni azokra a tényezkre. a Magyar Tudományos Akaírja Pozsony város monográfiáját.POZSONY. középületeinek és memlékeinek. testületek. a jeles tudós. a melyben a városnak domináló szerepe van. Ortvay Tivadar apát. kir. mert akkoriban itt fordult meg az ország színe-java. ós becses anyagot. kir. Dr. de gyakran az ország sorsát is intézték.~ szerep jutott. város intézményeinek és fejldött kultúrájának története e egész kötetén végigvonul. magas fejlettség kultúrájának. fölötte érdekes anyag kivonatos közlése is. számos si szabadalmaival. város intézményeinek. a mikor Pozsonyban nemcsak az ország nagyjai fordultak meg srn. egyházainak. közgazdaságának. a elkel A . egyesületek stb. a mely e tudós monografus rendelkezésére áll. város. most m gazdagabb. Nem csoda tehát.a varos nagyé más fejezetbe tartozik. Folytatjuk ezután a város leírásával. történelmi nevezetesség épületeinek az ismertetésével és befejezzük a Pozsonyban fennálló intézmények. A' munka z si koronázó e szk is város történetét keretben még kivonaadni: teljesen tosan volna. Politikai története pedig a vármegyéével szoros összefüggésben állván. mely tekintetben Pozsony sz. pápai kamarás. könnyebben és gyorsabban vehette át annak szokásait és intézményeit. különösen a középkorban rendkívül fontos és e idfeéLk oka i. hanem sok elkel külföldi is. az ország nagyjaival és a külföldi fejedelmek és uralkodók követeivel tanácskoztak. pozsonyi diéták meg éppen nagyon is alkalmasak voltak a város fejlesztésére. medd mert a rendelkezésre és becses. a város elnyös helyzetbe jutott. és a hol akárhányszor egész Európára kiható politikai vagy hadügyi határozatok hozattak. tudományos életének stb. pozsonyi akad. ha e valóságos királyjárás idejében. felsorolásával. követeket és követségeket fogadtak.

2-án itt ersíti meg a régebben Fridrik császárral kötött békét.. 15-én itt ad a német. . Ortvay említett nagy munkája nyomán idézünk egy korszakot a királyjárások idejébl. . 22-én itt igéri meg a pozsonyiaknak. . a Duna folyam partján. míg 17-én Albert osztrák herczeg számára 12. 29 körül I. 10-én itt ersíti meg az osztrák herczegekkel 1341 jun. mégsem hanyatlott. okt. és habár mint politikai középpont jelentségét elveszítette. fleg osztrák kereskedknek szabad közlekedési jogot. 16-án Zsigmond király itt ersíti meg a pozsonyiak szabadalmait. 23-án itt ád a pozsonylaknak szabadságlevelet az ausztriai árúk behozatalára nézve.. Albert és Ottó osztrák herczegek. a Magyarországot Ausztriával összeköt közlekedési fvonalon. elején Ottó osztrák herczeg ismét itt kereste föl. 27-én itt foglalkozott német birodalmi ügyekkel. 1328 szept. Lajos király már Pozsonyban volt. hogy magtalan halála esetére szept. 11-én itt séget hagyja jóvá és ersíti meg azt a szövetséget.és daczszövetséget. . Jún. nemcsak hosszabb ideig lakott itt. az ország határán. decz. 3-án Pozsonyban állapítja meg a prágai garas értékét. . de kényelmi szempontból .házat is vásároltak vagy építtettek. okt. a meisseni és a lengyel fejedelem itt tartózkodtak. 21 én itt látogatják meg az osztrák herczegek. t . 31-én itt esküdtek szövetséget I. Lajos királynak az osztrák. 1378 április 4-én találjuk I. Károly morva határgróf és János tiroli gróf kötöttek egymással szept. melyet és János cseh király. sem tizedet ne fizessen és szüntesse meg a Rómá1404 április 9-én innen ír a velenczei herczegnek a val való közlekedést 1410-ben a lamaesi Velenczétl Magyarországnak fizetend adó ügyében határban tartózkodott Ern herczeggel. 14-én itt engedi át a jogot Albert osztrák herczegnek arra. követek és a furak nagy része pedig. 28-án itt állapítja meg az örökösödési rendet Erzsébet leányával és Albert osztrák Albert osztrák herczegherczeggel szept. 9-én itt hagyja meg a cseh kormánytanácsnak. . 1349 április 26-án 7. okt. hogy az apostoli kamarába sem adót. 18-án itt újítja meg a pozsonyiak szabadalomlevelét. stíriai ós karintiai herczegek és urak 1366 jún. 1336 júl. 7-én itt jegyzi el Erzsébet leányát Albert osztrák herczegnek okt. 28-án itt szövetkezik vejével 1423 gel és átír vejére öt morva várat és várost. 1429 márcz. 1411 okt. 1396 május 22-én itt szabályozza a pozsonyi révet és hajózást. jan. 5-én itt köt egyezséget Albert osztrák herczeggel az országhatárokat illetleg. aug. hogy Venczel ne küldjön hadakat Csehországból a lengyel királynak 1421 szept. 2-án már innen küld jelentést a velenczei dogénak. Hóhért Károly 1304 aug. 30-án itt engedi meg az ausztriai só importját. . . . 4-én itt hirdeti ki negyedik dekrétumát a kamara hasznáról. Lajos király és vele a bajor. 1403 aug. 24-én Rudolf osztrák herczeggel itt köt szövetséget. szept. 10-én itt ad a pozsonyiaknak az egész országra szabad járás-kelési jogot. jún. . . . 23-án itt látogatta és a cseh királylyal kötött szövetséget meg Károly morva rgróf júl. . leánya hozományául jan. 1385 aug. 10-én itt újítja meg a Fridrik császárral és az osztrák herczegekkel kötött szövet1337 szept. 1401 febr. 17-én itt nevezi ki távolléte idején Magyarországban követhesse Albert osztrák herczeget Magyarország helytartójává. Lajos itt tartózkodásának utolsó nyomát. 11-én itt ratifikálta az ennsi békét. . 2-án itt köt Albert Prokop morva fejedelmektl visszaváltja osztrák herczeggel és Jodok morva rgróffal egyezséget. 30-án itt nyilvánítja Albert osztrák herczeget a gyámság alól felszabadítottalak decz. július havában itt jött össze János cseh királylyal 1337 szept. 1331-ben itt újítja meg Ottó és Albert osztrák herczegekkel a véd. hogy a várost Jodok és 1390 jún. annak egyedüli oka elnyös fekvése Bécs és Budapest között. 2-án innen intézkedik.000 aranyat utalványoz és székhelyet jelöl ki számára szeptember 29-én itt zálogosítja el a thorni német rendnek Neumarktot okt. 1337 szept. 1-én itt menti föl a pozsonyiakat minden vám alól az országban. 27-én itt újítja meg egyik pozsonyi vámra vonatkozó régibb oklevelét. 1362 jún. szept. 182 Pozsony. 6-án itt adományozta a szász választó-fejedelemséget hbérül Harczos Frigyes meisseni rgrófnak. Hogy sokan pedig a pozsonyi országház megsznte után sem veszített a város forgalmából és nagyvárosias életébl. . 1402 szept. 1373 szept. 9-én itt rendelkezett az Albert osztrák herczeggel fenforgott viszály ügyében. t .

29-én itt ersíti meg a pozsonyi országgylésen szept. 1471 jul. 1457 júl.. itt várandó be a Cseh. 18-án innen válaszol Viktorin herczeg levelére 1468 szept. május 16-án a király neje. május 10-én itt nevezi ki a cseh kormányzókat. els felében itt adott a király vámmentességet Somorjának. a mikor holttestét hajóra tették és Pozsony mellett Budára s onnan Székes17-én oldalon — — . . mely Erzsébetnek Pozsonyban való tartózkodásáról szól. László els nyoma 1453 elttrl való. . . . fiává akarja fogadni. febr. 16-án itt biztosít a pozsonyiaknak négy évre szóló fölmentvényt mindennem adó stb. 8-án itt adományoz a pozsonyiaknak vásártartási jogot. 6-án itt adja ki els dekrétumát. hogy követeit pénzzel lássa el. hogy a lengyel királyival a fegyverszünetet szakítsa meg. alól 1474 szept. aug. . febr. 1-én innen hívja meg a rendeket a bécsi gylésre okt. a koronával és két leányával. leányát és a koronát adja ki. 13-án itt kelt a királyné adománylevele Pozsony város részére 1441 május 29-én innen tudósítja Bécs városát. 8-án innen kér Ulászló királytól s a rendektl bátorságlevelet. 3-án innen szólítja föl Witold litván nagyfejedelmet. hogy Mátyás király Don Ferdinándot. . Utoljára 1490 ápr. 18-án Beatrix királyné is Pozsonyban volt. 17— 19-ike között szállították Zsigmond holttestét Pozsonyon át Budára. 1430 márcz. 19-én Pozsonyban kelt okirata rzi. 21-ón itt helyezi át a birodalmi gylést 1430-ra Nürnbergbe jan. . 29-én innen kér a német rend fmesterétl segélyt. 11-én van róla említés. hogy . hogy hosszabb idre oda készül. mert innen írt V. . 17-én itt rendeli el. 6-án itt állította föl a pénzver-intézetet 1434 okt. . László itt országgylést tartott jan. 28-án itt oldja fel. . V. decz. nov. Fridrik herczegnek engedelmeskedjenek. 23-án és 25-én V. 1-én innen hagyja meg Raguzának. 30-án itt nevezi ki Hunyadi Jánost és maradékait örökös beszterczei grófoknak. a háború idején hozzá csatlakozott osztrák lakosokat hségi esküjök alól jún. 4-én innen ír Beatrix királyné testvérnénjének. Giskra kíséretében. Erzsébet is itt volt és 1439 április 1-én itt tárgyalta Anna leányának Vilmos szász herczeggel való házasságát. 1442 szept. 133 innen szólítja fel a német rend mesterét. 21-én itt adott szabadalmat Somorja városának. 21-én itt ersíti meg a pozsonyiak pénzverési jogát. . 8-án itt ersíti meg az Albert királytól a magyarországi zsidóknak adott szabadalmakat. n. Mátyás király látogatásának legels nyomát az 1458 nov. Miklós pápához a pécsváradi prépost kinevezésének visszavonása ügyében. 1456 jún. Eleonóra és Herkules herczeg fiát. 1440 június közepe felé Erzsébet már mint özvegy királyné jött Pozsonyba. . ápr. . 1486 aug. hogy Heiligenkreutzot engedje át Fridrik herczegnek okt. 6-án innen kéri rokonát Fridiiket. . 2-án itt intézkedik a rendek megegyezésével a husziták elleni akczió ügyében szept. 8-án alkotott törvényeket okt. hogy csak id. 1-én innen inti az erdélyieket hségre 1441 márcz. 1-én kelt. . a Fridrik császárral kötött örökös béke értelmében. 6-án itt ersíti meg Pozsony város 1402-iki szabadalomleveleit febr. 2-án kelt. 1442 ápr. Fridrik thüringiai és Lajos hesseni tartománygróffal május 3-án itt állított ki lengyel követei számára meghatalmazó levelet. 1466 nov. 27-én pedig ugyancsak nekik újabb 10 évi adómentességet 1478 febr. Az utolsó oklevél. Eleonórának. . okt. 14-én itt kelt Zsigmondnak az arany és ezüst kivitelét tiltó rendelete nov. . 1-én innen hívja meg Fridrik herezeget Nürnbergbe. mely V. április 4-én pedig itt kötött szövetséget Fridrik és Vilmos szász hercz egekkel. . hogy a dunáninneni a törökök elleni oltalmul gyarmatot alapítson május 27-én innen hagyja meg Lajos bajor herczegnek. Az utolsó oklevél. fejérvárra vitték. 13-án innen tudósítja a királyné a cseh rendeket Ulászló megjelenésérl és segítséget kér tlük ellene aug. íjászlónak Pozsonyban való tartózkodásáról szól. 8-án itt adja ki u. 1438 május 1-én már itt parancsolja meg Albert király a trienti egyház alattvalóinak. Pozsony. Végre 1437 decz.és Morvaországból s Ausztriából berendelt zsoldos katonákat jún. júl. hogy fiát. 1475 ápr. Ezeken kívül még számos oklevél igazolja Mátyás királynak Pozsonyban való gyakori idzését. nagytörvénykönyvét. 1453 jún.a lipcseiek régi szabadalmaikban ne háborgattassanak 1435 márcz. . . 8-án itt biztosít vámmentességet a Pozsonyba szállítandó élelmiszereknek 1434 decz.

A helytartóságot azonban II. 7-én innen írt II. pápának György brandenburgi rgróf két Albertet és Junipertet . ecsetelve a török vészszel szemben való szomorú állapotokat és kérve a keresztény nemzetek segítségét. A régi faépületek helyébe városszerte képületeket emeltek. hogy Szentgyörgyöt szabad várossá ne tegyék. József. midn fiával. de ettl kezdve 1830-ig. a ki ekkor Ujlaky Ferenczet a pozsonyi prépostság birtokába bevezettette okt. 22-én szerepel elször ez si városban. . hogy sok ideig az ország fvárosa maradjon s mint ilyen. 10-én innen parancsolja meg Szapolyai János erdélyi vajdának. és decz. felpanaszolva azt. a minek egyik okát a napóleoni háborúkban is lehet keresni. . Az uralkodásuk ideje alatt a város rohamos fejldésnek indult. Lajossal itt idzött. . 18-án itt menti föl a pozsonyiakat hat évre a boraik után való harminczad már Mária királynt találjuk itt. I. hogy teljesen el van hanyagolva és gyalázatos szegénységre kárhoztatva szept. Itt. 1526 szept. nákat és vadászatokat rendezett 5-én innen ír . Nagy hatással volt a város fejldésére Albert tesseni herczegnek. 3-án. Szóval a város virágzott s méltó lett külsleg is arra. 1508 nov. az országgylési karoknak és rendeknek itt tartózkodása következtében élénken fellendült. között a velenczei követ említést tesz érkezett Pozsonyba a pozsonyi királyi nászünnepélyekrl 1523 okt. Miksa császárra. Zsigmond lengyel királynak. színhelye legyen olyan nagyfontosságú történeti eseményeknek. a várnak u. Ferenczrendiek templomában kiáltották ki az ország rendjei királylyá Habsburgi alkotja a máig Ferdinándot. hogy nem hajlik Luther tanához. Kelemen fiát. Lipót ugyan már ismét Pozsonyban koronáztatta meg magát és a városnak régi nagy jelentsége is helyreállott. úgyszintén I. II. 1536-ban már Pozsony volt az ország fvárosa s az is maradt 1848-ig. évi adómentességet adott decz. mindazonáltal a Mária Terézia-korabeli virágzásához képest már hanyatlani kezdett. 134 II. A város állandóan virágzott. V. mert ezek annyi sanya. 1490 15-én Hászló 7000 cseh harczossal Pozsonyban van és nagy sereget gyjt.. 1520 ang. a Szt. Krisztina fherczegasszonynak huzamos itttartózkodása. II. és hogy jó keresztény. E királyválasztás napja -. a koronázatlan II. mint az ország fhelye. köz. Pozsonynak hét 1515 márcz. mely alkalommal a király az idegen követek tiszteletére lovagi torfivérét. febr. igazolva abban. zászlós urainak. az öt városkapuval együtt. Pozsony. 18-án Pozsonyba érkezett családjával. 5-én ide menekült a kiütött pestis ell oki. 16-án — — — .és társadalmi élete. 22-én Kázmért fogadta és 30-ig volt itt. mint királyi helytartónak és nejének. . között pedig mind Lajos király. is fennálló kapcsot hazánk és a Habsburg-ház között. az országos hivatalokat Budára helyezte s ezzel a város fejldését megakasztotta. Lajos nagybátyjának. koronatornyában. Károly császár és Zsigmond lengyel király követei s több magyar fúr közbenjöttével tartott tanácskozásokon. emelkedett. febr. szépült. sokféle közintézménynyel gazdagodott. Ettl fogva a város. valamennyi Habsburg-házból származott királyunknak Pozsonyban tették fejére a koronát. június 29-én a tzvész által károsult Pozsonynak 12 évre adómentességet ad és itt várt márcziustól június végéig. Ferdinándot még Székesfej érv árott koronázták meg. 19 26. a min volt pl. 1521 július 6-án Mária királyné 1522 jan. a Habsburgok ideje alatt. Ulászló király 1490 nov. 10-én innen ajánlja VII.1526 deczember 17. Ferencz kivételével. Henrik angol királynak. fizetése alól. Henrik ki a zsidók kizését elrendel oklevelét angol király követe: Vallop János adta át Pozsonyban Henrik király levelét és üdvözleteit ápr. József megszüntette. 15-én és 29-én innen ír Ferdinándnak. 9-én itt adta 1527 márcz. 1552-ben ide hozták Szent István koronáját s a jelvényekkel együtt itt rizték 1784-ig. 1524 jan. a pragmatica sanctio kibocsátása és késbb a „ Vitám et sanguinem pro rege nostro" világhír szállóige megszületése. mind Mária királyné Pozsonyban tartózkodtak és részt vettek a királyi udvartartás rendezése ügyében. n. 28-án VIII. Lajossal és Zsigmond lengyel királyival. a várat pedig alapjából restaurálták. A mohácsi csata után bekövetkezett török szorongattatások még inkább középpontjává tették Pozsonyt az országos eseményeknek. a kik mint a jelenben itt lakó Frigyes fherczegnek sei nagy mértk és mvészetpártolók voltak. — . Mária Terézia parancsára rombolták le a várost körülfogó bástyafalakat. az ország fnemeseinek. .

Ortvay idézett mvében közölt adatokból tárul elénk. Rendszeres seprést még a futezákban sem végeztek. * Pozsony szab. Csatornáknak nyoma sem volt és a bzös folyadék az utczákon csurgott végig. iszonyú bombázás rúság'ot okoztak a városnak. hogy a hadjárat végén 2. a melyek 1848-ig és 1848-ban egész Magyarországot újjáteremtették. nyilvános ós történelmi nevezetesség épületeivel. Kövezésrl már a XV. századbeli számadási könyv beszél. hogy mily fényes királyi és fejedelmi egyének és külföldi udvarok elkel követei és küldöttei fordultak meg ily srn Pozsonyban. hogy késbb mikor a vásártereket már rendszeresebben söpörték. A házból a szemetet az utezára hányták. Legmagasabb pontja a Zergehegij. Csak mikor a város 1552-ben a polgárokra kövezési adót vetett ki. A mikor azonban megállapítjuk. azt nem a vásár után. be is vettek franczia háborúk korszaka óta Pozsonyt ama nagy történeti események teszik nevezetessé. állapoton. egy idre segítettek. vagy elkel vendéget vártak. mely 1760-ban már általánosan el volt terjedve. akkor a városi kamarás esetrl-esetre néhány napszámost fogadott fel a kik a tarthatatlan. Alikor 1434-ben Zsigmond király Pozsonyban volt. A Kárpátok délnyugati nyúlványai itt végzdnek. a mi szintén csak szaporította a szemetet és jellemz a városi közegek felfogására az a furcsa körülmény. úgy a hogy. az ott is maradt. A város fterén tartották a vásárokat is. úgy a mint az idk folyamán a mai napig fejldött. Az állandó utczaseprk intézménye azonban úgy látszik . város. itt tartózkodásának ideje alatt a város papirlámpákkal világíttatta ki az utczákat. A kik éjjel vagy naplementekor kénytelenek voltak az utezára menni. sok helyen tócsákat alkotott és eliszaposodott. mert ekkor már szó van az utczák tisztántarthatása czéljából szükséges adóról.csak a XVI. Késbb már rabokat és városi jobbágyokat is alkalmaztak e munkára. kburkolattal ellátva.és 1855-ben a — légszesz. 135 melyet egy ízben a francziák. a mely a pozsonyiaknak egyik legszebb kiránduló és vadászó területe. után.A ország legnagyobb és legszebb városa. akkor meglephet bennünket a városnak ez idbeli elhanyagolt állapota. Tehetsebbek és urak fáklyákkal világíttattak maguknak. Ki ne ismerné például a festi Bimbóházafait" és a regényes „Vaskutacskát" ? Hány beteg nyerte . Az esvíznek nem lévén mindenütt kell lefolyása. Az 1443 évi városi számadó könyv szerint Zsigmond király akkoriban meg is dorgálta ezért a pozsonyiakat és reájuk parancsolt. század elején a város kapuin..104. kir. mert az ez idbeli kövezk Bécsbl és Sopronból jöttek és a végzett munka után ismét visszautaztak. hanem mikor már a piszok nagyon elszaporodott és az állapot trhetetlenné vált. hogy egy kövez Pozsonyban letelepedhetett és megélhetett volna. mely világítási mód azonban veszedelmes és ers füstje következtében kellemetlen is lévén. De ekkor sem terjedt annyira. század közepe felé lépett életbe. azok kézi lámpásokat vittek magukkal. de ekkor még csak egyes futczák voltak. Ilyenek az 1805-iki pozsonyi békekötés és aztán az országgylésnek mindama törvényhozó alkotásai. mint Pozsonynak. a melynek oly szép környéke volna. a mikor valamely ünneplésre készültek.895 forint adóssága volt. memlékeivel és intézményeivel. Ezeknek az országátalakító történeti eseményeknek — — A emléke mind hozzáfzdik Pozsony városához. vásár után pedig ott maradt a szemét a legközelebbi vásárig. vált a kövezés általánosabbá. késbb pedig az utczákon is vasserpenykben ég szurokkoezkákkal világítottak. Kevés város van az országban. ez alól a ftér sem volt kivétel. a Duna balpartján fekszik és erdségekben gazdag hegység környékezi. 1555-ben a ftéren három ilyen lámpa volt.. melyek e koronázó-város si falai között lejátszódtak. mely az egykorú leírásokból és a városi levéltárban fennmaradt. És most mutassuk be Pozsonyt köz-. A XVI. melyek papírból vagy vászonból készültek.Pozsony. melylyel ma már a villamos világítás versenyez. de ez is csak olyankor történt. csakhamar kiszorította a faggyúmécs. Pozsony vármegye székhelye. hogy a város utezáit tisztábban tartsák. és miután szeméthordó kocsik nem voltak. úgy a hogy. hanem a vásár eltt tették. ezeket követték az olaj. . vá'os környéke. Nyugatmagyar. Világításról a középkorban szó sem volt. Egyik kirándulóhely a másikat éri.

hold. a Vaskút mellett. Fekvés. Pozsony város az északi szélesség 48° 10' és a keleti hosszúság 34° 40' alatt délnyugatról északkeleti irányban fekszik. . Pozsony félkörben terül a Duna balpartján és egy Városrészek és terek. Nándorváros. mely a malomligeti ágba szakad. a primás-palota eltti Batthyány-tér és a Koronázó-dombtér. Természeti viszonyok. számos tornyával. a Duna sempontja pedig 130. Terei 2 közül legnagyobb az Esterházy-tér 62500 (itt vannak a katonai g}'akor2 latok és ünnepségek). a Csallóköz. a távolban a dévényi és a hainburgi romok. melyen a koronázó emlékszobor van felállítva. melynek lábainál észak és dél felé öbölszerüleg nyúlik föl a Kis-Alföld.L36 Pozsony. . Itt ér a Duna a bécsi medenczébl a kis magyar medenczébe. Nyugaton a város határán van még a Hidegkút fell jöv Schtvartzerl. a — A : m m m m m . már itt vissza az egészségét! És a szép pozsonyi heg}'ekben az utak mindenütt példás jókarban vannak tartva. hatalmas kéményeivel. . Pozsony város átlagos magassága az adriai tenger szine fölött 140 méter (a vasúti pályaház 179 méternyire fekszik. A FERENCZ JOZSEF-HID.08 méter). a hegyek lejtin épült. a méltóságosan tovahömpölyg Dunával. a Notre Dame-zárda eltti és a vármegyeház eltti terek. áttörvén a Kis-Kárpátok délnyugati szárnyát. Terézváros. füstölg. hold. Yödritz-patak fels részén. a mi a pozsonyi szépítö-egyesület érdeme. a régi várral. a másik oldalon a szép. Pozsonyt és környékét legszebben és legjobban a Zergehegyen lev lehet áttekinteni. Mindkett igen jelentéktelen vizecske. m . Keleti részén a malomligeti ág szakad ki a Dunából. gondozott liget évszázados fáival. Területe 13104 letre pedig 12323 1430 ^ Sk. honnan pompás látvány tárul elénk. része körben emelkedve. stb. herczeg palotája eltt lev Grassalkovich-tér 2 2 2 íöOO Kisebb terek még és a Hal-tér 3000 a Marhavásár-tér 7200 n színház mögötti Csáky-tér. a színházzal szemben). „ Széchenyi-magaslatról" Elttünk fekszik az egész város. m m . e patakocska nagy eszések után nem egyszer okozott már galibát. szép fasorokkal és padokkal.és Buzatér 16300 a vásártér 9000 a városház eltti Ftér 2 1800 a Frigyes kir. aztán a Kis-Kárpátokból fakadó és a Zergehegyen és récsei úton át folyó Wurzenbach patakocska. ezt követi a Kossuth Lajos (ezeltt Séta)-tér 20000 (kedvelt sétahely. a Leányvár. A Duna a város déli részén mintegy 4 5 kilométernyi hosszúságban folyik. Újváros és Ferencz József-város. Öt városrészre van osztva Ó-város. a 2 2 Széna. ebbl esik a belterületre 780 el — a külterü- k. az impozáns dunai vashíd. nyugati részén van a kis Vödritz-patak. a hol pisztráng-tenyésztést terveznek. vasas vizet tartalmazó tó van.

>1 o c/3 lvl c O Q_ .

.

vasúti hídszerkezetet államvasutak gépgyára szállította és állította fel. miniszter érdeme. Az els gzhajót Pozsony 1818 szept. munkálatairól más helyen van szó e helyütt felsége azonban meg kell emlékeznünk a Ferencz József-hídról. kir. Az els császári és királyi szabadalmazott dunagzhajózási társulatnak ügynöksége és révkapitánysága van itt. tervezte. nemcsak a dunamelléki állomásokra. a melynek adatai a m. . Addig hajóhíd tartotta mostani hidat az állam építtette és fenn a forgalmat a két part között. mert a dévény-gönyi folyamszakasz a Duna legsajátságosabb része. 1 híd. a koronázó1. pozsonyi dunai híd megalkotása néhai Baross Gábor kereskedelemügyi hidat Cathry Szalez Ferencz budapesti mérnök m. a közúti s a vasúti forgalomnak szolközépnyílással. Budapest. A 460 méter hosszú híd hét nyílású vasszerkezettel van áthidalva. Az ügynökség a kereskedelmi osztály vezetje. illetleg Bécs felé a személyszállítást az említett társulat szép személyhajói végzik. kir. nak le s légnyomású alapozással készültek. pozsonyi révkapitányság nautikus jelleg és igen szükséges. A dunai hajózás Pozsonynál igen élénk. A A A A A A A / A A A A — — A Dana. lev oszlopok a Duna kavicságya alatt elterül kemény agyagrétegbe nyúlvasszerkezetet a m. Ezenkívül Pozsony és Bécs között naponként külön helyi hajó is közlekedik.és fölfelé a Dunán. országos vízrajzi osztály térképén város árvízvédelmi . ennek ellenében a város lemondott addig élvezett vám. emlékszobornál. kiugró karokon nagy középnyilás vasnyugvó három méter szélesség gyalogjáró van. kir. mert a híd a pozsony-szombathelyi vasúti vonallal van kapcsolatban 1891-ben helyezték el a közúti szerkezet mellé.s egy 92 méteres hídoszlopok ketts. szerkezetének alsó éle a legmagasabb árvíz színe fölött oly magasságban folyam medrében fekszik. 2-ikán látta. Építését 1889 áprilisban kezdték meg. a mely folytonos változásoknak van alávetve. révkapitányság teljesíti a fölötte fontos vízjelz szolgálatot. hanem a Justi-sor végén. egymás mellett fekv hídszerkezet számára épültek. melyet 1890 deczember hó 30-ikán személyesen nyitott meg az akkori (Szápáry-) kormány és a meghívott elkelségek jelenlétében. Az árúszállítás napról napra folyik.780.és révjogáról. kocsipálya gáló. hanem vasúti átrakással a bajor-osztrák-magyar-szerb-bolgár és oláhországi államvasutak összes állomásaira. még pedig két 32 méteres ártéri.' Pozsony. az új Baross Gábor-útnál van.000 forintjába került. a mely fölveszi és szállítja az árúkat le. szélessége 6 1 2 méter. négy 76 méteres meder. Felállítása az államnak híd nem a régi hajóhíd helyén. A A POZSONY A VÁRRAL ÉS A RÉGI HAJÓHÍDDAL. 137 Feren József£?. s a közúti vasszerkezet küls oldalán. hogy a hajózást legkevésbbé sem akadályozza.

a Nádor-utczában van. kálatait már megkezdték. Népmozgalmi statisztika. Az készül. a kolaj finomító-gyár környékén. naponként megjelennek.a fuvarköltségekkel együtt -. mivel a fgyjt legmélyebb pontja 105 m. városnak az utczák locsolása -. ebbl 934 utczai.000 koronáért magához váltotta a légszeszgyárat az Oesterr. Az 1900-ban megejtett általános népszámlálás szerint Pozsonynak 61. két part A Csatornázás közötti személyforgalmat három helyi csavargözös bonyolítja le. villamos A villamos világítás 1902 január hó 1. csaknem mindenütt csatornázva van. n. összesen 65. Rendszeres nagy feladat lesz ez. A bevándorlás ugyan még nagyobb. legközelebb teljesen és újra csatornázzák. csövek hossza 53 kilométer. Habár a város csatornázása már most is igen elrehaladott és. . a lángok kedik. városnak évenként 60. Világítás — A város világítása teljesen modern légszesz (Auer-égkkel) és villám. új csa- tornázás az úgynevezett úsztató-rendszer szerint A Dunaparttal párhuzamosan lesz a fgyjt-csatorna. Hogy Pozsonyban a halálozások száma oly nagy. naponkénti átlagos fogyasztás 3500 hektó vatt. Az évi fogyasztás egy millió hektoliter. a vízm pedig Károlyfalván van. midn Pozsonyban a pestis dühöngött. Légszeszvüágítás 1856 márez. száma pedig 9000. a külvárosok egyes részeit kivéve.31. világítása. A" polgári lakosságot számítva.jóllehet e tekintetben szintén örvendetes javulás állott be A A A A — .. a hol 3860 halottat temettek el). de ezek nem a társaságéi. Gasbeleuchtungs-Gesellschafttól.E tekintetben Pozsony az ország a bevándorlási szaporodásból l"9°/ a direkt és 15'6° ötödik városa. A VÁRKAPU. színház stb. kötelez. hogy 1713-ban. vízvezeték és kövezés tekintetében Pozsony els helyen áll.) Vízvezeték. 1890 óta a szaporodás 17'5%. 19-ike óta van a városban. Egész hossza 53 kilométer lesz. A A - - lámpák Pozsonyban. a földfelettié 32 7 kilométer. A vízvezetéket 1886 febr. (Legelször különben 1767 január 1-én égtek rendes utczai A A m. de nem tudható. : A (Följegyzésre érdemes.000 koronájába kerül az utczák. melynek fölállítása egy millió koronába került.867 lakosa van. magasságban fekszik a pont fölött. mivel nem ismerjük a kivándorlók számát. A csatornázás összes költsége két millió négyszázezer korona és 5 6 év múlva elkészül. Az új csatornahálózat a városnak legmélyebben fekv (ú. a mi napról-napra emelföldalatti vezeték hossza 57 7. virágvölgyi) részérl is le fogja vezetni a vizet. szivattyútelep lesz alkalmazva.000.138 Pozsony. légszesza légszeszgyár helyén temet volt. A fgyjt két vészkiömlvel készül. a melynek munzás. A gyár az Esterházy-tér 30-ik szám alatt van és ép most került bvítés alá.000 koronájába kerül.537 polgári és 4330 katonai. vidéki városok között csatorná- A világítás. a lángok száma pedig 19464. a hálózat hossza pedig 44 kilométer. hó 6-án adták át a közhasználatnak és 1894 vízvezeték bevezetése február hó 1-én vette a város a saját kezelésébe. kifogástalan víz forrása a várostól négy kilométernyire fekv Duna-szigeten. szaporodásra esik. óta van rendes üzemben. 1891 január hó 1-én 900. melynek végén. A dunagzhajózási társulatnak Pozsonyban 18 tagból álló helyi és 75 emberbl álló mozgó személyzete van. a tisztántartás pedig összesen 60. terek. Ezt most a város házilag kezeli.

hogy a 60 éven fölüli lakosság arányszáma a legnagyobb az országban. a minek az az oka..-kath. lakosságnak 30 5 u -a tehát magyar. hogy évenként átlag 40 holttestet fognak ki a Dunából. melyet sokan keresnek föl a — rejlik. Ugyanis Pozsonyban a lakosság 87-1° . vagyis 1000 férfiúra 1179 1023 n) esik. ev. illetleg hajadon. ezek már csak öreg korukban keresik Pozsony nagy vonzó-ert gyakorol az idegenekre. magyar nyelvet 35. habár Pozsony az utóbbi években bizonyos nemzetiségi súrlódásoknak volt a színhelye. hogy Pozsonyban az folyosó a várban. 1505 egyéb (különösen cseh és morva). Pozsony e tekintetben különben a sorrendben Budapest után következik.346 házas. van 28. 267 horvát. ágost. 16 ruthén. kiváló n n - Hitfelekezetek szerint római katholikus 49. görög- keleti 49. Nemzetiség szerint 20. 10. 32 oláh.076 ember beszéli. magyarság az utóbbi évtized alatt 10 59°/ -kal szaporodott. Figyelembe veend még. Igen örvendetes azonban.202 német. hogy e számításnál csak a hat éven fölüli lakosság jön számba. evang. Határozottan mondható. németek százaléka 59"9° -ról A - A 52-2. A A Mveltség dolgában Pozsony Budapest és Sopron után következik.) A korviszonyok dolgában Pozsonyban Budapest és Temesvár után aránylag legkevesebb a 15 éven aluliak száma (26 5°' ). 28 szerb. hanem nagy kulturális elrehaladottságában is keresend és ez magyarázza meg a mindinkább növeked letelepülést. mert a várost. hogy a gyermekhalandóság meglehetsen nagy. ihetleg 87-5). 8292. 1000 férfiúra n.Pozsony.-a tud írni és olvasni (az említett két városban 91 "7. .480 ntlen. hogy a magyarság haladása. Ennek oka nemcsak természeti fekvésében és természeti elnyeiben. unitárius izraelita 7110.237 férfi és 33. református 1139. A bevándorlásnak egyik határozott jele. 4563 özvegy és 148 elvált ember lakik.300 (a 4330 katonát beleszámítva. jeléül annak. 33.107. Megjegyzend. egyéb vallásbeli 52 van a városban. (Az országban átlag 1025 jut 1000 férfiúra. hogy Pozsony egyike a legegészségesebb városoknak. E tekintetben a haladás igen szép. Az utolsó népszámlálás alkalmával 5155 hatvan évnél idsebb egyén lakott Pozsonyban. Pozsonyban 36. 2U. hogy Pozsonyban 7551 külföldi honos tartózkodik (míg a külföldön 182 pozsonyi van). hogy Pozsony határváros és így a fluktuáczió mindig nagy.715 tót. hogy sok nagyforgalmú kórház van. A nem szerint vizsgálva a város lakosságát. gör.102 magvar. a többi vegyesnyelv városokkal lépést tart. — köztük különösen vidékrl is. Az itt él nyugdíjasok nagy száma legnagyobbrészt is befolyásolja a halálozási föl arányt. az ezek között elforduló halálozás a város rovására esik. továbbá. 139 annak oka abban melyeket évenként ezer és ezer idegen keres föl. Természetes. 18. úgy hogy az állami kórház. A családi állapotot nézve. a mennviben 25° -ról 33o -ra emelkedett. és hogy a lakosság bevándorlókkal gyarapodik. nem csekély tényez e tekintetben az állami bábaképzö-intézet sem. a tótoké 16-6°' -ról 14-6%-ra apadt. 100.

Mátyás király pedig azon kívül ki is építtette. északnyugat fell pedig az erdítések annál magasabbak és vastagabbak voltak. ersen garázdálkodtak. oly alakban tünteti azt elénk. Pozsony legismeretesebb emléke a vár. Béla királynak 1252-bl fönnmaradt oklevele a pozsonyi várban kelt. bátran mondhatjuk azt. a mely a belváros nyugati oldalán emelked magaslaton áll. gyönyör fekvés várrom négytornyú. kbl . Pozsony vármegyében talált számos lelet is azt igazolja. Legrégibb képe. hanem csak átmenetiek. a vár római eredetét igyekszik bizonyítani. várépület legalját még sohasem kutatták föl. A lakóházak száma 2465. mely a Márk szerzetestl 1358-ban kezdett krónika miniatr-festményén látható. kés gót díszíté- Q . szükségbeliek és azért az idk folyamán nyomuk veszett. monumentális jellegek. a melyhez annyi történelmi emlék fzdnék. egy lakóházra pediir állag 25 polgári egyén esik. Pozsony épületei között sok az olyan. vagyis ennyi esik egy kilométerre. 97-8° -kal. század végére vall. de azért e tekintetben még nagy a hiány. négyszögletes épület. de a környéken rélték föl. s m- A A A A A A A A A : A A A . Áttérve most már Pozsony utczáinak és épületeinek a leírására. Szereplése csak István els királyunk alatt kezddik ismét. hogy ugyanezen id alatt a lakosság 9126 egyénnel gyarapodott. Zsindelylyel és szalmával födött házak már csak a külvárosokban találhatók és számuk egyre fogy. mely az várépítkezésnek ez az alakja annyira szoegész város fölött uralkodik. Mindezek az épületek azonban aligha voltak állandó. század közepén már rendkívül ersen védett hely lehetett. hogy Budapest után Pozsonyban van a legkevesebb földszintes. mert Pozsony valóságos múzeuma a memlékeknek. Nehéz idk jártak a pozsonyi várra a cseh Ottokár és trencséni Csák Máté hadakozásai közben. Tpüiltef A vár.vagy téglaalapból. a mely építészeti és régészeti tekintetben kiváló figyelmet érdemel. Zsigmond a várat újra megersítette. Építése. Az utolsó évtizedben 180 új ház épült. A kbl . analfabéták szamát nagyban szaporítják a bevándorló munkások. Érdekes még. Legrégibb részének architektúrája a IX. melynek majd minden régi kövéhez valami történeti emlék tapad és kötetekre terjedne ennek a részletes és kimerít leírása. A népsrség Pozsonyban 878. hogy Pozsony tájéka római kolónia volt. az koronázó-városhoz. hogy alig van párja a középkorban. ha nem a carnuntumbeli rómaiaknak. hogy kevés városa van az országnak. Sok nevezetesebb épület van már emléktáblával megjelölve. a kik odahaza nem részesültek a kell oktatásban. Egy D kilométerre 329 lakóház. úgy bizonyára a morvaszlávoknak tulajdonítható. hogy a római hadviselés történetében szerepelt. XI. hogy arra ma is ráismerhetünk. Ennek egy részét a magyarok a honfoglaláskor már itt találták. és hogy aránylag legtöbb az emeletes ház. a kiváló történetíró. TV. Barbarossa Frigyes 1189 pünkösdjét itt töltötte. vár két részbl állott az alsóból és a fellegvárból. Tekintettel azonban arra. 1432-ben a husziták pusztították el a várost. a mennyiben legtöbb háza vagy téglából épült eltte csakis Sopron áll. mert Henrik császár két havi kemény ostrom után sem tudta elfoglalni. a várrendszer életbeléptetésénél. Ortvay Tivadar apát. ftorony eleinte szabadon állott és körülötte épült a négyszögletes castrum. csaknem 80 méter magas hegyen fekv erdöt dél fell a hegy meredek oldala is védte.140 Pozsony. Ebbl is láthatni. Ez hatalmas sziklára van építve és koczkakövekbl rakva. Szent István királytól nagy számban behívott és letelepített frank és szász iparosok alapították Pozsony városát. vár legsibb része az a torony. katlan. tíz évvel a tatárjárás után a vár földgátjait. a mikor a román stil már terjedni kezdett hazánkban. A népvándorlás idejében a pozsonyi várnak alig volt jelentsége. a házak szaporodása nincs kell arányban a lakosság gyarapodásával s így Pozsonyban a lakáshiány úgyszólván állandó. bizonyosnak látszik. Magyar Szent Erzsébetet itt jegyezte el 1211-ben Thüringiai Hermann. khányásait és faépítményeit szilárd kanyaggal csetatárok a várost és a várat kikerülték ugyan. melyben késbb a magyar szent koronát rizték. de vályogból vagy sárból 0'9 vályogból vagy sárból és 2*5% fából épült. várlépcs fels végén lev díszkapu. lakóházak közül 941 vagy téglából 25 k. hogy Pozsony egyike a legszolidabban épült városoknak. Akkoriban. mint Pozsonyhoz. Dr. Mivel pedig a várhely katonai figyel-állomás czéljaira alkalmas volt.

Rákóezy-korszak letnte után csendesebb napokat látott a pozsonyi vár. egyesülve a városiakkal. a többit pedig gályára és Csehország börtöneibe küldötte. MÁRTON SZÉKESEGYHÁZ. vadászatot tartottak a bujdosókra és az elfogottakat keresett kínzások közt végezték ki. négytornyú. mindent elkövettek. négyszög épületnek tünteti föl. Ferdinánd kezére jutott. fáma azt mondja. közt. sével 141 ma is építészeti elsrend mremek. szászweimari berezeg. mígnem 1741-ben Mária Teréziát királyivá koronázták és szeptember 11-én itt hangzott el a „vitám et sangiünem". hogy ezzel hazánk egyik legkiválóbb memléke pusztult el. tábla birái voltak. de ismét II. bíróság a lcsei inquisitorok által Kassán és Eperjesen bebörtönzött 300. ami a várban volt. de az vízhiány miatt nem sikerült.JZichy István kamarai elnökön és Forgách Ádámon kívül a kir. Ekkor építették rá a harmadik emeletet. is maga gyakran itt lakott. I. 1578-ból bírjuk a várnak kópét. királyi helytartó. 1673-ban Ampringen jött a pozsonyi várba s a német tábornokok. Mária Terézia 1760 1765.Pozsony. vagy éppen boszúja okozta. jobbára protestáns nemes közül 22-t halálra ítélt. nejével Mária Krisztinával. elpusztította a durva kegyetlenség. XVII. Bethlen Gábor a koronával együtt hatalmába vette. József alatt a vár a Pázmány Pétertl alapított szeminárium helyisége volt. s 1635-ben Pálffy Pál. fképp Kobb Farkas. 1766 január 1-tl kezdve A A A A A . egy millió háromszázezer forinttal a várat nagyszeren restaurál- A A A — Ekkor élte a pozsonyi vár legfényesebb 15 évig itt lakott Albert szász herczeg. 1552- els metszett ben került elször avarba a szent korona s itt rizték kisebb-nagyobb megszakításokkal két és fél Ebben az úgynevezett korona-toronyszázadig. 1670 deczember 3-án alakult meg Rottal elnöklete alatt o. A hoszszú épület akkor még csak kétemeletes. század véA SZT. 1811 május 28-án tz ütött ki a várban. Frigyes. pozsonyi gróf alatt tetemes költséggel res- A tauráltatott. XVII. mely azt csúcsos fedel. hogy a tüzet a várban elszállásolt olasz katonák vigyázatlansága. tz után tatta és napjait. Ezután II. pozsonyi vérbíróság. hogy a tüzet megfékezzék. században látta a vár Bocskay hadait. Mária Terézia leányával. 1802-ben a várba egy ezred katonát szállásoltak s innen kezddik a kaszárnyává lett palota rohamos pusztulása. ban volt fogva 1567-tl 1571-ig II. Károly pedig 1712-ben az úgynevezett bécsi kaput építtette. III. hamuvá égett. melynek tagjai Gubasóczi János püspökön. Bármi volt is a tz oka. tény. Minden. mit a tz megkímélt. várban levk. az akkori idben hallatlan költséggel. gén. Pozsony Magyarország igazi fvárosa lett. Lipót 1674ben a róla elnevezett kaput. lángok nagy gyorsasággal terjedtek és csakhamar az egész hatalmas épület lángokban állott.

Hollós Mátyás pánezélja. Az említett Pálffy Pál gróf (e néven IV. a mindent. mely ma is rólag a szegényebb sorsú zsidóság van a régi csaknem kizá- lakónegyede. vár ura és tulajdonosa most a magyar királyi államkincstár. hogy közeledik az árvíz. Zsigmond király parancsából Rozgonyi várkapitány 1436-ban kezdte a hegy sziklájába vájatni. Igen örvendetes. Ortvay Tivadar történettudóst. Ugyan szerezte meg a pozsonyváraljai Pálffy-kúriát s azt magyar majorátussá és nevezett czímet ma a szeniorátusi haszonélvezettel szeniorátussá avatta. magyar és török fegyver volt összehalmozva. hogy a pozsonyiak végre komolyan kezdenek foglalkozni a vár restaurálásának kérdésével és nagy elismerés illeti meg dr. A pozsonyi vár sok átalakuláson ment át. a várhegy rendezéés gzsiklóval sére. elvonszoltak a füstös falak közül és elárverezték.). Károly császár mellvértje. a ki a restaurálás kérdését fölvetette és úgy szóval. felvonóhíd vezetett az épület belsejébe. mint tollal igyekszik ez irányban hangulatot kelteni. Katonai jelentsége a várnak és környékének tehát ma már egyáltalában nincsen. marton szobor (donner rafael müve). Az óriási munka költségeit egy Pankucher pinczébl nev fogoly hagyatékából fedezték. díszes erkélylyel. a kapu fölött nyugodott. szobák és folyosók nyomai csak itt-ott látszanak a mindjobban elmosódó fali festmények között. kastély délkeleti tornyától nem \ A A A A A A A — — A A messze. A hegy alatt keletre ghetto. egész az osztrák határtól nem messze fekv leányvári torony belsejébe. mi mra' használható volt. Dima felé néz oldalán volt a fbejárás. Helyesen jegyezte meg Kumlik zsony város a király . Remélhet tehát. a jnikor a Duna jege megindul. Közvetetlenül a falakon kívül kezddik a város legelhanyagoltabb része. si szokás szerint így figyelmeztetik a Csallóköz lakosságát. szépítésére való ellátására vonatkozó tervét. valóságos bels titkos tanácsos. a távolabb es. kis faházikóban egy régibb szerkezet nagy ágyú mutatkozik. a mely négyszögépület belsejében tágas udvar van. mély árok vonult el. Külseje-belseje majdnem minden században változott. katoMagát a várkastélyt különben már 1811 óta nem lakja senki. Az épület legalsó részében voltak a pinczék. melynek feneke állítólag a Duna izvonaláig ért. 1651-ben megkapta a Pozsony vár örökös kapitánya méltóságát. beleegyezésével és a kormány támogatásával végre megvalósíthatja a vár restaurálására. mélyebben fekv melléknaság egy zászlóalj gyalogság épületekben van elhelyezve. Hajdan három kapuja volt a várnak. börtönök. állítólag tág folyosó vezetett a Duna alatt. továbbá tömérdek tatár. Többnyire nyomovárrult viskók állanak ott. hogy Po- a szt. A tulajdonképeni várpalotában már csak a ffalak és a négy födetlen torony áll. a ki a várban lelte halálát. Rendesen csak egyszer évenként szólal meg (ha megszólal). melyen át lakó osztályai. amelyben sok egyél) régiséggel együtt V. A vár pinezéjében lev nagy kutat. földszinten az éléskamrák és egy igen értékes hadi szertár. pozsonyi gróf élvezi. hajdani termek. Az emeleti helyiségekben voltak a királyi családnak és kíséretének vár homlokzata eltt széles. haszonélvezje pedig a császári és királyi hadi kincstár.142 Pozsony. együtt Pálffy István gróf.

arról a sekrestye és a mellette lev két kápolna tanúskodik. hogy egyelre a fdolog az. hogy a városi törvénybatóság a kincstártól megvehesse vagy bérbekaphassa a vár belsejét. A szentélyben lev zárókövek egyikén 1476. hogy 1400 táján a város épít-anyaggal támogatta az építkezést. csak az 1620-ik évrl tudjuk. mennyezeten látható Mátyás király. erre vonatkozólag' egyik fvárosi lapba írt czikkében. évszám látható. azonnal hozzáfogtak az építkezéshez. Magyarország királyait ésígy mindenkor emlékezetes marad hazánk történetében. A mostani templom helyén azeltt a Szent Mártonnak felajánlott kisebb templom állott. a szentélyt csak is az okiratból kiderül az is. hogy ezek költségén épült a szentély. és hogy templomot építhet.hordassa ki a rom-négyszög belsejébl mennél elbb a törmeléket és kezdje meg az ásatásokat annak megállapítására. mert 1402-ben a milkói püspök a templomot és a hajóban lev négy oltárt fölavatta. de a törökök folytonos elnyomulása miatt. nemes családok és a város czímerébl következtetjük. Ebbl a szentély A az istentiszteletet. kik l\/ 2 évig itt tartották 1495-ben avatták hozzájárult föl. 1735-ben Esterházy Imre herczegprimás alatt ismét nagyobb átalakulások történtek a templomon. Hogy mikor avatták föl a templom hajóját. illetleg a városi tanács írásbeli folyamodványa alapján. Eleinte Budán tartották az ereklyét. Több századon A DOM KERESZTEL ebben koronázták MEDENCZÉJE (1404). építtetett a míg Esterházy Imre érsek 1735-ben a Szentnek külön kápolnát templom északi oldalán. Az úgynevezett koronatoronyban voltak fogva és a toronynyal szemben lev magaslaton. Hogy az engedélyt megkapva. Pázmány Péter érsek onnan Pozsonyba hozatta és a foltár mögött egy falfülkébe A tétette le. Az esztergomi levéltárban rzött és Bakács Tamás érsek alatt kiállított oklevél szerint. melynek alapfalait az 1867. emelkeát Márton székes- Dezs. A városi számadásokból csak azt tudjuk. A várról érdekes még megemlíteni. és akkor fog esetleg eloszlani az a homály is.. mely ma még a pozsonyi vár római eredetének kérdését 143 Emil — borítja. Incze pápától kapta az engedélyt. mely templom 1221-ig állott fönn a Szent István-korabeli régi várudvar közepén. Régészeti szempontból érdekes a memlékek orszáaz a javaslat is. a máriavölgyi pálosokhoz vitték át. Innen kezdve hiányoznak a történeti adatok. János alexandriai patriarcha csontvázát adta ajándékul. hogy a káptalan építésének költségeihez.— Pozsony. vájjon az épület legalsó része milyen idbl való. Akkor fog valószínleg tisztázódni a Megváltóhoz czímzett srégi prépostsági templom keletkezésének sokat vitatott kérdése. A vár után a Szent Mártonról elnevezett székesegyházról kell A Szt. a négyszögön kívül hajtották végre a halálos ítéletet. a másikán 1482. az északi oldalon lev Szent Anna kápolnába vezet ajtók timpanonjai.(azeltt Hosszú-) utczára dett dombon áll.. évben történt restauráczió alkalmával találták meg. a mely a Szilágyi nyíló téren.' szultán Mátyás királynak Alamizsnás sz. hogy a hajó déli oldalán két új nagy és egy kerek ablakot törtek a falba. hogy a város gos bizottságának beleegyezésével . A pozsonyi káptalan 1204-ben III. hogy a várból a városba jöhet le. Az építkezési id alatt a hajóban istentiszteletet nem tartottak. valamint az ezen oldalon lev fkapu. arra nincs biztos adat. mely abból állott. A kanonokok valószínleg addig a várban laktak és az istentiszteletet a várkápolnában végezték. tehát a szentély ez id között épült. hova az ereklyét nagy ünnepség kísé- . megemlékeznünk. a Pozsonyban székel Bethlen Gábor fejedelem a templomot az evangélikusoknak adta át. hogy 1848 49-ben itt is végeztek ki magyar nemzeti szabadsághsöket. nemkülönben a déli elcsarnokban. melyeknek ers gerinczei e korra vallanak. hogy a város evangélikus hitre áttért lakossága.

Értékük megbecsülhetetlen. nagy húsvéti gyertyatartó. Lippert József mépít vezetése alatt. oda oratóriumot építettek. szentségház. 22-ikén.. A szentélyben kripta nincsen. csényi. Ekkor alakultát a templom szentélye is. miképpen kerültek a templom birtokába. Márton lovas szobor. mely 1404-ben bronzból készült. Az Alamizsnáskápolnában lev oltáron látható angyalok. ékes keret vörös már- ványtábla fölirata hirdet. régibb sírkövek közül csak gróf Pálffy Miklós gyri hs. rétében tették az oltár fölötti koporsóba. Alamizsnás-kápolnában van két bronzból készült. Igen érdekesek továbbá a templom birtokában lev középkori kelyhek és egy 1520-ban készült remek gótikus szentségtartó. de hogy. A kápolnát 1874-ben a templomhajóval együtt restaurálták. így maradt a templom 1863-ig. azonban a restauráczió alkalmával több magánsírt találtak. a város történetére és régi nemesi családokra vonatkozó nagyszámú okiratokat riznek. pozsonyi ftemplomban volt a magyar Szent István-rend els ünnepsége 1766 aug. arra nézve nincsenek adatok. Innen került ki a legrégibb magyar halotti beszéd. a szentély építése alkalmával. Nem szabad említés nélkül hagyni a sekrestye és a két mellékkápolna fölött lev érdekes könyv. az utóbbiban pedig a káptalanra.miután a falat A RENAISSANCE-KORI BRONZ-GYERTYATARTÓ A DÓMBAN. A hajó déli ajtajának timpanonja fels részében szintén régi. A kápolna a XV. Említést érdemel még a hajóban elhelyezett keresztel medencze. ezeknek renaissance-rajza és technikája olasz eredetre vall. a gót szárnyas oltár helyébe jött a Donner Rafaeltl készített Szt. Szelepáttörve. nemkülönben a térdel Esterházy Imre érsek szobra. Ezeken kívül a gróf Pálffy-család néhány tagja is a szen- télyben nyugszik. oltárhoz tartozó két életnagyságú térdel angyalt 600 forintért a Nemzeti Múzeumnak adták el. de a templomon kivitt üvegtet alatt áll. Az elsben igen szép festményes inkunábulumokat és misekönyveket. Szt. templom déli oldalán lev csarnok 1526-ban épült és a hajóval együtt restaurálták. Széchenyi. míg 160.és levéltárt.000 forintot gyjtött össze. szintén Donner Rafael mvei. Alsó részét Hutterer János. Anna kápolnába vezet ajtó timpanonja. a stallumokat a pozsonyi Fürst Antal asztalos. Lipót király koronázása alkalmával pusztult el. Pethe László és Újlaki Ferencz püspökök sírkövei vannak a szentélyben elhelyezve. ú. szentélyben lev új oltárt Hutterer János.144 Pozsony. régi szentségházból fönmaradt gyönyör vasajtót. régi gót Az A stallumok helyébe barokk ízlések jöttek. melyet jelenleg a Nemzeti Múzeum irattárában riznek. az összes üvegfestményeket pedig Geiling Károly A A A készítette. II. A festményeket Jobst Károly bécsi fest készítette érdekes még itt Schomburg rector Academiae Istropolitanae (Schomburg a Mátyás királytól Pozsonyban felállított egyetemnek volt a rektora) életnagyságú sírköve. Az északi oldal csarnoka pedig néhai Rünély Károly városi plébános (volt beszterczebányai püspök) idejében 1893-ban készült. melylyel a templom stílszer restaurálását megkezdték. Fischer János készítette Bécsben. mely jelenleg a foltár mögött. a fedele azonban új. Érdekes a Szt. Schulek Frigyes mépít tervei szerint. A A A . bécsi szobrász egészítette ki. a mit a templom hajójában. Keresztély Ágost herezeg és Pázmány Péter érsek sírjait. m. A hajóban lev négy . midn Heiller Károly városi plébános házról-házra járt kéregetni. a kápolna bejáratánál. oltár új. mely egész a mennyezetig ért. század végén épült és a hagyomány szerint benne kínozták a vizsgálat alatt lev gonosztevket.

élelmi raktár . Városháza. Sintód'bk háza. templom.. és kir. . . népiskola. kat. . Izabella gyermekmenliáz. Izraelita iskolák. . Notrc-Dám zárda. . . . ÍClarissza templom. . líceum. katonai parancs- nokság.. Kir. Hajléktalanok menhelye.Háromság templom. Kath. . Pozsony-vízgyÓgyintézet. . Schiffbeek-alapítvány Katíi. Evang. . Hidegvízgyógyintézet. Kir. Kath. Kath. Kath. Kartográfiai mii intézel Budapest és Bécs. Városi színház. BeUevue mulató. Izraelita imaház. T'úzoUó szertár. tanitÓnb' képz Ferencz József gyermekkórház. Kir. . . . Kir. Kath. Polgári ápolda. iskola. Kir. Kir. posta és távira. ítéltábla Ferenczrendiek temploma. Kir.szakiskola. Kath. I. honvéd parancsnokság. . . . M. NYILVÁNOS INTÉZETEK és ÉPÜLETEK. .. Cs. íffrasfe-es iparkaTnara. Székesegyház. . Takarékpénztár. . Cselédotunv Stefánia árvaház.templom (Virágvölgyi). Vármegyeház. Evang. freáliskola. Bannwartb Tli. népiskola.szSfaeti&ákiskola. Erzsébet kórház. Cs. népiskola.Magyarors»ág Vármegyéi és Városai. . Kir. . Orsolya. . . Fels'ább leányiskola. Iparos. Irgalmas rend kórháza. . . bábaképz intézeti . Ipartestület. . . . Jezsuita rend temploma. és kir.Kir. Kereskedelmi akadémia. fgimnázium. templomok. Kir. Kir: pénzügyigazgatósáo. népiskola.. Szt. Evang. törvényszék.Apolló* Irodalmi ps Nyomdai Készvénytársaság. Kapucinus rend temploma. népiskola. Miklós templom.szüzek temploma. F'óvámhivatal. jogakadémia. POZSONY szabad királyi vár< TÉRKÉPE. .

.

Mária Teréziát 1741. melynek tompa hegyén a vánkoson nyugvó magyar korona látható. Ilyenekre alig akadunk másutt. Pozsony szülötte. A Le. elször 1760-ban. Károlyt 1712 és nejét Erzsébetet 1714. hogy nemsokára meg fog valósulni dr. talan. . akadémiai igazgató a következ emléktáblával örökítette meg az kir. a melyen két lépcs vezet föl a templom bejárásához. II. Ferdinándot III. koronázták meg. Remélhet. Ortvay Tivadarnak az az eszméje. melyen térdepel. ugyanis régi tornyai. 1850-ben Helyeztetett Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. A kis épületben nem mind márvány ugyan. Ez a kápolna Pozsony egyik kiváló látnivalója. részint házakkal. 145 Koronázó templomnak nevezzük az egyházat azért. A kápolna falait igen jeles freskók diszítik. a melyek a Megváltó kínszenvedését ábrázolják. templom déli oldalán elterül meredek domb. I. Fhajóját nyolcz. szerint. Nagyszerek az oltár bronz-reliefjei is. mert akkor Pozsonyban ragályos betegség dühöngött. a mely város alkotó géniuszának annyi mvével dicsekszik. Legbámulatosabbak benne a valódi márványmüvek. Féss György dr. Azóta persze többször renoválták. majd 1833-ban égtek le. alapítást .: Pozsony. A A kir. I. Ferdinándot Székesfej érvárott. Az oltár szobrászati díszítése is igen szép (két lebeg és két ül márványangyal). A A A A A zsonyi : prépost lakóházával szemközt van a poakadémia. tágas. kfallal bekerített udvar közepén. I. . Mátyást 1608 és nejét Annát 1613. de a faltövek burkolatai és az oltár építészeti részei valódif márványból készültek. 10 Szervezett Elemi Iskola És Tanítói.. Lipótot 1790. úiabb idben épült. Mária Annát 1638 és Eleonórát 1655. a mi annak látszik. Ekkor még a város falai is állottak. III. Ferencz nejeit: Mária Ludovikát 1808 és Karolina Augusztát 1825 és V.Ezen Épület Alapkövét 1628-ban PÁZMÁNY PÉTER Tette A Jezsuita Atyák Társháza. Ferdinándot 1618. Ortvay Tivadar dr. aka- démia. Rudolfot 1572. Az alapítónak. Józsefet 1687. 1812-ben Benczések Költöztek Csarnokaiba. 1778 eltt még temet volt. Ferdinándot pedig Sopronban I. Megemlítésre érdemes még. ftemplomhoz tartozik a pozsonyi társas káp12 kanonok a Káptalan-utczában lakik. Lipótot 1655. sokszög oszlop választja el a két mellékhajótól. IV. a melynek két fakiütása van a jog. mert falai csak márványutánzatok. hogy e kápolna megalkotójának emlékére emlékm állíttassák Pozsonyban. prépost lakóháza a dóm mellett van. Esterházy Imrének fehérmárványszobra igazi mremek. mert benne a Habsburgház számos tagját koronázták meg. I.és államtudományi s a bölcsészeti. csak Spanyolországban az Escurialban és Cordovában vannak szebbek. villámcsapás következtében. Ezen a téren akarják a Szent Mártontervet már el is készítette szobrot felállítani. mert ezt Pázmány Péter építtette. maga az imazsámoly is. E ház szép. III. hogy a székesegyház gúlaalakú magas tornya. 1780-ban Könyvbiráló Hivatal. Ferenczet pedig Budán. II. néhai Fadrusz János szobrász. Alamizsnás szent János kápolnáját legújabban restaurálták. Az akadémia 1884-ben ülte fennállásának századik évfordulóját. 1632-ben építtette Draskovits György. erkélyes épület. Ferdinánd nejeit 1647. így Miksát és nejét Máriát 1563. Ferdinándot 1830-ban. részint kfallal körülvéve. kovács és lakatos-munkái. így a kapu és a díszablak rostélyzata is gyönyörek. Ezt az épületet nem szabad Mátyás király egykori Istropolitana Academiájával összetéveszteni. A Nagy 1630— 1773-ig 1775-ben Az Ujon A SZENTSÉGHÁZ VERTVAS-AJTAJA A DÓMBAN. : valódi mesterm.

fgimnázium van elhelyezve. A introduxit.Emericanum" nev papnevel-intézet.800 frtnyi tkével. a melyben elbb a Nagyszombatból 1786-ban Pozsonyba áthelyezett akadémia volt. mert termei sötétek. die XIX. a mely Ortvay Tivadar dr. Az intézet az alapító halálával. Minek Maradandó Illesztette Nemzeti Második Millennium Harmadik Evében DR." Ez az épület azonban már nem felel meg a fgimnázium czéljainak. rültek ki Rudnay János és Simor János herczegprimások. néhány szót kell még mondanunk a klarisszák templomáról. MDCXXX Pázmány A Az Emericanam. KI Az Épület Keleti Szárnyába A Klarisszák Kolos- tprábó] A KIRÁLYI JOGAKADÉMIA. Hoc claustrum ruinosum. altitoknoka pedig a híres pozsonyi prépost. Ulászló kormányzása alatt sznt meg. állítása szerint valóságos unikum. Rimély Károly püspökök. a tudós esztergomi érsek. Mártii Emericus Lossy. Ftitoknoka Vitéz János. nedvesek és egészségtelenek. templom szoros összefüggésben van a fgimnázium épületével és A . melynek czéljára a város szép telket engedett át a Grössling-utczában. Anno MDCXXXVII. Erre vonatkozik az a vörös márványba vésett fölirat. Múlt Iránti Kegyeletbl Ez Emléktáblát A FÉSS E Dics Épület Falába. a melyben jelenleg a kir. Az ódon kapu fölött lev fölirat a következkben vázolja röviden az épület történetét. a melynek másik részében különben a Szent Mártonról czímzett elemi iskola van. a Ventur-utczában lev (7. a mostani közoktatásügyi kormány tehát új épületet emel az intézetnek. Schopper György. Mieltt azonban tovább mennénk. feliciter finiit.és a Kapuczinus-útra viv Klarissza-utczák sarkán van ugyanis a régi Klára-szüzekrl elnevezett templom és hajdani zárda. a Káptalan-utczából a klarisszák templomához érünk. Diruit. 21. in opereque obüt. 1' Az apáczarend fölött eltörlése után a klastromot iskolának rendezték be. Dulánszky Nándor. E. Schomburg György volt. a melyet Mátyás király alapított. 1884-ben Fönnállásának SZÁZÉVES JUBILEUMÁT." Az akadémia épületét. Ebbl az intézetbl ke1520-ból VALÓ szentségtartó A DÓMBAN. Dankó József pozsonyi prépost és mások. GYÖRGY Ezen Jogakadémia Igazgatójává Történt Kinevezése Alkalmából. Feljebb. Samassa János. benedixit et Virgines sub Regula S. Káptalan-utczát a Yentur-utczával a Pázmány-utcza kapcsolja egybe. 1792 eltt azok az apáczák laktak benne. A Káptalanutczából lejöv Plébánia. Hidassy Kornél. II. Császka György érsekek. Strigoniensis. Az új fgimnázium tehát már legközelebb fölépül. fundamentis ad summitatem eduxit. Clarae Deo Dicatas irat tanúsítja: S.. Az Emericanum közelében van a belvárosi plébánia. Mely Ezen Kifejezéséül Épületben Bvült Ki 1875-ben Bölcsészeti Karral És Ünnepelte. A. Archiepiscopus Strigoniensis. számú. Haynald Lajos bíboros érsek. Az épület és a templom alapításának ideje különben ismeretlen. a mely a kapu van: „Providentia Josephill. Az Academia Istropolitana. Anno MDCXL.146 Pozsony. A A Klarisszaés templom zárda. kath. Zalka János. „Petrus Cardinalis Pázmány. mint azt a kapu fölött lev következ föl„Anno Christi Petrus R. kik a törökök ell Nagyszombatba menekültek és 1640-ben ismét visszatértek a Pázmány és Lósy érsekektl megújított zárdába. melyet Lósy Imre esztergomi érsek alapított 1642ben. Káptalan-utczában az Akadémia közelében van az . Archiep. eredetileg a jezsuiták számára emelte Pázmány. Aug. Cardinalis Archiepiscopus Strigoniensis Collegium hoc Societati Jesu posuiP'. kétemeletes) régi pénzver házban (Altes Münzhaus) volt. Literis Bonisque ArtibusMDCCLXXXYI.

XV. A A boltív.Pozsony. hó 7-én századok után elször.Curia Fisci Regii Hung. melybl az új toronyra 19. Legközelebb meg fog valósulni a kultúrpalota eszméje.000 forint esik.500.000-et. konzolokat. 40. hogy a király (V. A könyvtár személyi és dologi kiadásait a város fedezi. hogy ötszög. azt épületrészeket. 1753. szépség tekintetében. A mely a torony gótikus jellegéhez nem illett. a tervezett állandó képtárral stb. hogy a tornyot oly szobrászati alkotások díszítik. ferde tornyokat emeltek. S. levélcsokrokat. Jelenleg a pozsonyi kir. kik. most nyúlánk." 10* . pénzügyi procuratura hivatalai költözködtek bele. Ítélbenne. helytartótanács székhelye volt. a mely ezenfölül évenként még 2000 2400 koronát fordít a könyvtár gyarapítására. de földön. ide járnak a tanulók istentiszteletre. — Boltív alól a régi országház elé jutunk. állana. a melynek tornya másutt sem a kül- mentumán szegletére fölállítva.. templomot és tornyot legújabban az országos memlékek bizottsága szépen restauráltatta. A . századbeli építész nem elégedett meg ama mesterek bravourjával. ki még a gót stil tornyot 1902 eltt A A A torony ma kellemes meglepetés éri. 1849-ben és az utána következ években katonai laktanya. oszlopfejeket és szobrokat alkalmaztak a régibl az új falazatban. A Klarissza-utczából. R. Unikum ez a torony az ország memlékei között. melynek föloszlása után a kir. régi toronytett. Az is sajátossága a toronynak. majd 1859-ben a csász. az. Regnante Maria Theresia Augusta Hung. sekrestye eltnt. rárakott a templom falszögletére. a folyóiratokkal együtt a 10. mert nincs ez országban templom. hálákat. A benne lev kötetek száma megközelíti a 7000-et. illetleg a \ entur-utczába vezet. Ftrdinánd) magyarul szólt a követekhez. kapu fölött erkély van. s e kultúrpalotában a városi természetrajzi múzeummal. Austriae Archiducissa. a mely 1900 október hó 1-én nyílt meg. Ebben az épületben tartották 1848-ig az országgyléseket. szép ksisak födi. Ugyanezen czélra az állam évenként 2000 koronát áldoz. Itt alapította továbbá gróf Széchenyi István a Magyar Tudományos Akadémiát. a mely fölött fekete márványon a következ felirat olvasható: tábla székel A A régi országház. A rozoga egészen a régi formára és méretekre újonnan épült. a városi közkönyvtár is elhelyezést nyer. á la Pisa és Bologna. támogató pilléreket alapjukig kiépítették s tatarozták. nem is csekély tömegt. a templom többi részeire 11. Ebben az épületben történt 1847 nov. Regina. Az egész átépítés és helyreállítás 30. mely a Mihály-. Boh. hogy fundamentum nélküli tornyot. hanem azok mmesterségén túltenni iparkodott akképpen. váltótörvényszék és a kir.000 koronával pedig az építend állandó helyiséghez fog hozzájárulni. a fgimnázium kapujának átellenében. csak egyes köveket és szobrászati látta. Alapja a régebben fönnállott pozsonyi „Haladókör" egyesületi könyvtára. melyek hazánkban. A templom déli hajóját és szentélyhosszát beszegett éktelen A KLARISSZA-APÁCZÁK TEMPLOMÁNAK RÉGI TORNYA.000 forintba került.. qui praesentia negligit. És a mi talán ennél is különb sajátosság. Futura deserit. Itt a Boltív alatt van a városi közkönyvtár. a régi Országház épületében lev Boltívhez jutunk. Ut juncta Clementiae Justitia in ea peremiét Amplior operibus a fim da menüs extruxit A. hanem ügyesen a saját fundaa templom falainak eszközölt aláfalazással van pillér nem A támogató nagy voltaképpen csak biztonsági épületrész. Az épületet Römisch udvari építész építette 1753-ban. párjukat ritkítják.

század második felében és a múlt század elején romboltak le. A Mihály-utcza fels végén van a Mihály-kapu. A Mihálykapu. illetleg a Barát-utczába viv Rómer Flóris. A . Ebben az utczában . Ezt a szobrot 1757-ben Eller Péter pozsonyi rézmves készítette. Ez az egyetlen kapu. város táblát tétette az épület falára: közönsége még a következ emlék- „Magyarország f. Gentilis bibornok káplánja. A toronynak mind a négy oldalán óralap van. Ezzel szemben van a II." Bels felén egy kép van. Az 1848-iki és azokkal a modern TÖRVÉNYEKET államot. melyek a közlekedést a küls városokkal fentartották.US Pozsony. A nagy esemény színhelyét az utókor számára ez emléktáblával megjelölni hazafias lelkesedéssel elrendelte POZSONY szab. belvárost ugyanis hajdan kfal és árok vette körül négy fkapuja volt. város törvényhatósági bizottságának 1898. balról pedig a Ferencziek-tere. takarékpénztár helyisége. magyar Örök dicsség és a fölszabadított népmilliók hálája emlékükre. e történelmi nevezetesség palota tanácskozási termeiben alkották meg halhatatlan emlék nagy mvöket. évi márczius hó 7-én tartott közgylése. Ujabban Pozsony szab. így a Halász-kapu a Kossuth Lajos-tér mellett.(azeltt Lakatos-) utcza. a Lrincz-kapu a Lrincz-utcza végén és a Wödritz-kapu a Wödritz-utcza elején.és nemesi rendjei a népszabadság eszméjétl föllelkesülve. van a Szent Katalin-kápolna. A Mihály-utczában az Országbáz közelében. a mely a belváros hajdani négy kapujából fennmaradt. kir. mégis megmaradt abban a gót építészetnek némi emléke. kir. Katalin kápolna. építtetett 1311-ben. jobbról van a Klarissza-utczába viv keskeny Bástya-utcza. (Errl Kölis megemlékezik „Országgylési Naplójában" 1833 márczius 31-ikén. mely László királyt ábrázolja lóháton. melynek tetején Mihály fangyalnak a sárkánynyal küzd szobra áll. a mely eltt hajdan fölvonóhíd volt. melyet a Szent Bernát-rendbeli (cziszterczita) Columba Ferencz. A RómerFlórisutcza. Itt toronyr hangos kiáltással van most a városi tzjelz is. Visszatérve a Mihályutczán. illetleg a Szilágyi Dezs(azeltt Hosszú-) utcza végén volt. Jóllehet a kápolnában az eredeti stílus már nem található fel." Szt. a mihály-kapü-dtcza. Az idt negyedóránként a jelzi. A kaputól mintegy 20 lépésnyire boltív van.) A boltív eltt lev lároJcban a csey idben vasárnapi mulatságokat és czéllövéseket régi tartottak. Három kaput a XVIII. a melyen át a belvárosba lehet jutni. Küls oldalán ez a fölírás olvasható: „Omne regnum in se ipsum divisum desolabitur 1723. A Mihály-lcapu fölött magas torony emelkedik.

habár átköti össze. a nemrég elhunyt belga királyné. régi pénzvernek rendkívül tágas. a hol a Pozsonyba érkez királyok és királynék megszállottak. 1832 36-iki országgylés idején ugyanis József nádor a felsháznak elnöke volt s harmadik nejével. úgy hogy a nádornak. József nádor idejében a ház Teschenberg pozsonyi polgár tulajdona volt s 1847-ben a Wittmann családé lett. a magyar honvédség fparancsnokának a szülháza. a mely még ma is fönnáll. ugyanabban a házban lakott. Beatrix királynéval. hogy Deák-utczai sarkán volt a történelmi nevezetesség „Zöldház (Orün-Stübl). Münzhaus). a hol a tér parkíro- szobor zása eltt a kút állott. az összes hbéri házakat a Mihály-utcza mellett eladni Venturi Jakabnak és Jánosnak több száz fontért. így már 1441-ben Erzsébet királyné. Ventur-utczát a Ftérrel. De Pozsony 1430-ban Zsigmond királytól kapta a pénzverés szabadalmát.terére nem József fherczeg szülháza. Ventur-utczában. a tudomány emblémáival. A mohácsi vész idején Mária királyné. Ez már a Ventur-utcza 15-ik szám alatt van. herczeg. A A homokkbl fog állani. ott. a mely szintén a Ferencziek. Lejebb haladva a Mihályutczán. herczeg szülházának érdekes története van. Most Wittmann-Denglas Erzsébet asszony örököseinek közös tulajdona. század elején a régi kúriát részben lerombolták s helyére új házat építettek. Ebben a házban született 1833 márczius 2-ikán József kir. a mely úgyszólván egész teret alkot. nagy udvara van. berezegi család lakása közvetetlenül a mellett a ház mellett volt. herczegnék. Ez az utcza onnan kapta a nevét. melyet több ház vesz körül. Ez az épület. herczegn. mégis díszére fog válni a térnek. a hol az országgylés tanácskozott. XVIII. Valentini Czézár olasz diplomata 1486-ban. a hazai archaeologia megalapítóinak egyike. Mária Dorottya württembergi herczegnvel együtt állandóan Pozsonyban lakott. (bronzba öntött mellkép) mintegy talapzat két méter magas lesz. az ülésbe menet. nagy adósságai következtében. a Korvin-utczához érünk. feleségével. 12-ikén 149 Rómer Flris. Az emlékm. A régi Országház mellett ismét nevezetes épület áll. illetleg a Deák-utczával a Zöldszoba-utcza Nevét ez az utcza onnan kapta. bár lesz monumentális. Emlékét aFerencziek-terén lev szép parknak azon a részén fogják felállítani. a 7-ik szám alatt van a régi pénzver ház (Altes A régi pénzverház. A mikor Korvin Mátyás Bécs ellen vonult. a mely a Rómer-utcza felé irányul. pozsonyi pénzverbl származó érmek igen ritkák és A A A A nagybecsek. Albert király neje lakott abban a házban. Ez az épület Zsigmond király alatt nagy jelentséggel bírt. mint különösen szép ós díszes palotáról emlékezik meg róla. József Tcir. városi tanács ebbl az alkalomból a házat kijavíttatta s az udvart kertté alakította át. „zoidház . egy közös kapuval. A FTÉRI DÍSZKÚT (lüTTZINGER ENDRE MÜVE). Az épület falán át ajtót törtek az országház épületébe. 11 A a. Már Nagy Lajos veretett itt pénzt. született ugyanis 1815 ápr. régi oklevelek királyi kúria néven ^említik. II. József kir.Pozsony. visz. hogy Pozsony város 1390-ben kényszerítve volt. Lajos király felesége lakott a pozsonyi királyi kúriában. nem kellett az utczán át mennie. a minek a nyoma még Az — A A A ma is meglátszik. három évvel utóbb pedig Mária Henrietta kir.

piacidé Maximilianus utinam Euphratis. mely két embertl rúdon vitt nagy szl- idbl disxkút. 150 alakítva. faragó készítette. MDLXIII. József után kaszárnya volt. kir. Digna suo pariter carmina Rege canunt. helytartóság székhelye. Ez a szobor. Ez az épület különben még arról is nevezetes. Die VIII. balra (8-ik sz. Sept.) A A pénzügy- városház felé nézve. város azonban leg- A újabban megvásárolta a primás-palotát. annak emlékére. baljával kardjára támaszkodik. majd II. Men. Pozsony. a városnak egyik legnevezetesebb és legérdekesebb épülete. Regem." A másik felén: A Quid Leo Boiorum Prisco diademate splendens? Quid Romanae. cui dat sceptra. a mely pánczélos lovagot ábrázol. A Zöldszoba-utczából a csinosan parkozott Ftérre érünk. Dravus cum Danubioque Tibiscus. Aemilianum II. hogy — Kolmár József szerint ebben lakott Kossuth Lajos. A A varosháza. Bohemiae.) van a két-emeletes pozsonyi kir. Ez az épület egykor a m. még pedig a második emelet baloldali részén. Imperatorem. késbb mulatóház volt. a városház eltt fekszik. Aquilae. Ferdinánd idejében ebien a házban tartották az országgyléseket és a megyegyléseket. felén: Max. több hivatalát az épületen kívül helyezték el. /. arczával pedig a városház felé néz. harmadik oldalon: Maesa suo laetos agitat cum rege trumplios Caesaris exsultat Moenus amore növi Et Savus. pénzügyir/azga'ósági épület. (A díszkutat Luttzinger Endre németóvári kF. cui trinum numen et unum." (Senatus populusque PosoSok vidám ünnepségnek és színi eladásnak volt régente színhelye ez a ház. a következ fölírással: „S. a melyben származik a homlokzatán még a város borait mérték. A VÁROSHÁZA (BALRÓL A JEZSUITÁK TEMPLOMA). Viator Ubi Te Hoc Fonté Recreaveris Mementó ! ! Prosperitatem. mely a régi csatornákat fölött áll. hogy a legels pozsonyi koronázás alkalmával (1563-ban) tzvész támadt. P. Japidum migrastis ad Istrum ? Quis Pisone suo claram Vos duxit ad urbem Pannóniáé ? novus est Rex Maximilianus Huncce sequuntur tria. A sétatér közepén érdekes szobor van. Miksa király rendeletébl készült. Archiducem Austriae diademate Regni Hungáriáé Anno Chr. Gangis et addat aquas! A Anno Domini MDLXXII. Mivel a város- Ftéren van ház már szk. Posonii Regi ac Regno Hungáriáé Inauguratum. Valószínleg ez most is látható festett faragvány. Fonti Perennitatem Precari. nec integer annus Et maiora dabit. Ezt tudatja a szoborra vésett latin felirat is: Az egyik „Sacratiss. a mely csaknem fürtöt ábrázol oiensis). a városház is. — az egész várost elhamvasztotta. Tandem Salvus abito. a melyet vál'OSházzá . még ma is fennáll. a mely a Belváros közepén. P Q. Rom.. Imperat kis üuviis. igazgatósagi épület. lovagszobor jobb kezével paizsra. melynek régi tornyát az ezredéves kiállításon is bemutatták.

IV. a városi múzeum. szolgálataiért telkeket kapott. hogy különböz idben épült. Ebben az épületben vannak jelenleg a polgármesteri és tanácsi helyiségek. a régi G-enanntensaal (válasz- rendrség tottak terme). Följebb pedig. A múzeum. Itt vannak kiállítva a város történetére vonatkozó érmek. századból valók. kardja. (Jakab). az ablak mellett régi. Az els szobában hallgatták ki a vádlottakat. egy szekrényben különféle serleg. László király alatt.. n. — r A múzeum. a második szobában hozták meg az ítéletet. a faszekrény-ajtók pedig 1650-bl származnak. régi városház emeletes. a város tulajdona. Ez az ú. egy másikban pedig különféle üvegtárgyak. melyet a városi szépít-egyesülettl választott külön bizottság és kezelnek együttesen. Pozsony. a torony farasvány-munkálatok az olasz Orsatitól 1645-bl. küls fac-ade 1491 és 1531bl. A városház kapujának oldalán még most is megvan az a két vaspáleza. régi városházból és a vele összeköttetésben lev Apponyi-házbl. Régi okiratokból tudjuk. városház két részbl az ú. hogy 1288-ban építje. Könyöfo József nyugalmazott freáliskolai tanárnak kezdeményezésére 1868-ban keletkezett. Igen szép benne áll. az Apponyiház kétemeletes. a pozsonyi I. 151 szándékozik átalakítani és a régivel összekapcsolni. A városház tornyában van a legrégibb pozsonyi harang is. a pallos. a harmadik szoba pedig kápolna volt.a XV. hivatalos helyiségei is a régi régi városházában vannak. a ki Bécsben Eugen lotharingiai herczeg palotáját festette. Drentvel ugyanaz a fest. Az els szobában lev falfestményeket Drentvel fest készítette 1696-ban. Belsejében a A A VÁROSHÁZ PORTÁLÉJA. mely sok érdekes tárgyat tartalmaz. a városi kapitány díszbotja. Itt volt szállva Zsigmond király 1434-ben. E három helyiséget 1873-ban. mely az elterjedt monda szerint valamely hamis esküje miatt elkárhozott városi tanácsosnak az arczképe. a mely utóbbinak külön bejárata is van a Lrinczkapu-utczába viv hasonnev utezában. a melyek a régi öl és rf mintáját jelezték azonkívül egy befalazoH kés is látható ott. tál. századba teszik. lélekharang (Armensünder Glöeklein) volt. rosházán van a híres pozsonyi a A levéltár. melynek készítését a XV. A A városházán meglátszik. meg kell még emlékeznünk a városi múzeumról. . Az ebben a szobában lev szép ajtószekrényt 1650-ben egy pozsonyi asztalos készítette. a szép gót kapu-ív 1326 1340-bl. a hajdani kínzóeszközök. a mely elhunyt buzgó rének. de megújított arczkép van. Mieltt tovább mennénk. az udvarban lev pedig 1734-bl való. stílszeren restaurálták. n. Említést érdemelnek az 1555-bl magán viseli a többszöri átalakítás nyomait. A A barokk-stil pompás kis régi vátanácskozó terem. Helyisége hajdan a városi törvényszéle helyisége volt. kerületi takarékpénztár nagylelkségébl. kapukopogtató. mert lépcsház és folyosó 1558-ból. Pozsonyra vonatkozó képek. Az utóbbit különben csak 1867ben vette meg a város. A földalatti börtönül.

A VÁROSHÁZ KAPUALJA. származó eredeti rmértékek is. A két másik szekrényt Lanfranconi IlJnea ajándékozta. stb. igen érdekes. a falszekrényben pedig két polgári huszáröltöny van el.. a római és egyiptomi tárgyakat kivéve. fö vegeket. Az itt elhelyezett nagy üvegszekrényben többféle bronzok. rézeszközök. templom eltt áll Szz Mária szobra. alattuk pedig a francziáktól 1809-ben a városba hajított bombákat. híres szobrász mvei a 14 zárral ellátott szép vasajtó 1575-bl. Az egyik falon látni az 1866. hol a városbirák mondták ítéleteiket. Egj'szer. mind magyarországi leletekbl származnak. a polgári csapatoktól származó csákók. — — Városház-utczától A . stb. Salvator A városház mellett balra csak a keskeny templom. továbbá 1848-iki honvéd. Salvator) czímzett jezsuita-templom.152 Pozsony. falszekrényben. századból származó bábsütminta van. évi porosz háborúból származó fegyvereket. Az utcza fell lev falon és a mennyezeten czéhjelvények láthatók. Ennek a helyiségnek a mennyezetéi is pozsonyi asztalos készítette 1575-ben. . A szekrények fölött lev urnák magyar eredetek. részben a XVI. helyezve. vasrégiségek. 1636-ban emelték. a második szobába érünk. és prae- eredetek. volt. Fadrusztól. 100 darabon fölül. A Szt. csákók. Az arezképszobrok a pozsonyi születés Tilgner Viktor. edények stb. Lipót állíttatott 1672-ben. tiszti övek. négy különféle fanembl. Vannak Donnertl. A zászlók az lSÍS-ik évig fönnálló polgári csapatoktól származnak. stb.és nemzetrségi zászlók. Az ajtószekrényen áthaladva. melyek mind magyarországi ben a pozsonyi czéhek volt pecsétnyomóinak érdekes A múzeumban rzött tárgyak jelentékeny része kezés útján gyorsan gyarapszik. A mvek keszközök sorozata. vannak ezek. toronynélküli épület. melyet I. Macktól A nevezetesebb tárgyak közé tartoznak még a historikus kis edények. A harmadik szobában különféle fegyver. a fölöttük lev kancsók szintén a feloszlott czéhektl származnak. a másikban külföldi majolikaedények vannak. nemkülönajándék és végrendelkis A elválasztva van a Megváltóhoz (Szt. szintén pozsonyi lakatos munkája. A múzeumban 56 czéhládát riznek. Eredetileg az evangélikusoké jezsuitáknak 1676-ban adományozta oda Kollonics esztergomi érsek. a szebbeknek külön állványuk van. az egyikben hazai.

Ez a klastrom azonban már a Batthyány-téren. melyben jelenleg az . A A . 17-én III. templom fölszentelése III. a hol Szent István kardjával felavatta az arany-sarkantyús vitézeket." Van továbbá egy kereszt ezzel a fölírással: „Christum non istum sed Christum Crede per Istum. most pedig az iparostanoncziskola van) választja el a templomtól. emeletén voltak a börtönök. hogy a zárda renoválása alkalmából a Szent János kápolna eltti mély árokban nagyszámú emberi csontvázat találtak.: Pozsony. de már a Ferencziek terén van a Szz Máriáról nevezett szent ferenczrendü tartomány pozsonyi zárdája és temploma. (melyben azeltt 1850-tl a városi reáliskola volt. ugyanazon oldalon. A zárdának menedékjoga is volt. mert már 1723ban renoválták.). A Ftér felé kinyúló szárny 1637 1646-ig. a mely a legrégibb a pozsonyi zárdák és szerzetesházak között. a második emelete pedig 1860-ban épült. A szent ferenczrendek pozsonyi zárdájához tartozik a jezsuiták klastromának falához épített. A zárda kertjében lev kijavított nap-óra igen régi. Endre királyunk alatt történt.' A keresztet annak emlékére állították oda. Alapításának ideje bizonyrendtartomány levéltárában lev talan. 153 A jezsuiták háromemeletes klastromát csak egy p épület. míg a vízi kaszárnya szobáit rendbe hozták. csakhogy A A temploma ferencziek és zárdája.Ipartestület" és az „Iparos betegsegélyzö-pénztár" hivatalos 1 helyisége van. A zárda kertjének új fala a rácscsal együtt 1896-ban - készült. karok és rendek késbb is gyakran üléseztek zárdát és templomot többször pusztíitt. 17-ikén ebben a zárdában ment végbe Ferdinándnak Magyarország királyává való megválasztása. Béla idejében volt kolostoruk Pozsonyban. úgynevezett „Philippsburg* -épület az Orsolya-utczában.. 1297 márezius hó 27-én. A koronázások alkalmából a megkoro- — názott király mindig a szent ferenczrendek templomába ment. a melyek állítólag azoknak a maradványai. (Kim) László alapította 1280-ban az Ottokár cseh király fölött nyert gyzelem emlékére. A FERENCZIEK TEMPLOMÁNAK TORNYA. 1848-ban a zárda II. Ferdinánd király fivérével. Késbb sokat szenvedett a földrengésektl A A (1586—1602.) 1526 decz. (Ez az épület 1726-ban épült. a primás-palotával szemben áll. ezt Ottokár elpusztította. totta tzvész. jezsuiták templomához közel. Lipót fherczeggel együtt a zárda ebédljében ebédelt. kézirat szerint IV.) szent ferenczrendek templomának alapítását a szentély homlokzatán lev chronostikon hirdeti. utána pedig az Irgalmasok-terére (mostani Vásártér) ment és letette a királyi esküt. zárda megújítását a porta melletti falon egy ktábla örökíti meg ezzel A a fölirattal „Aedes has vitiatas liberalitatis vestigiis insistens Franciscus Josephus Rex Apostolicus avitis insigne hocce splendore nitere fecit. A második emeleten van a rend értékes könyvtára. de fölfedeztetésük után kegyetlenül megölettek. A . a kik Prokop huszita-vezér kegyetlenségei ell a kápolnába rejtztek. a homlokzat els emeleti része 1725-ben. (Bél Mátyás szerint a szent ferenczrendeknek már IV. 1638 jan. 1533-ban a török zavarok alkalmával puskaport is készítettek a zárdában.

czímeres zárókövek. melyet az idk folyamán mindig megújítottak. a chorus 1710-ben készült. karcsú árkádok. mostani boltozat 1616-ban készült. Szentkeresztyek. melyben az a XV. így a János-kápolnában. így a homonnai Drugeth gróf. a miért még Franczia. hogy a templomban néhány lutheránus ós kálvinista is el van temetve. legújabb sírk 1826-ból való (Klobusiczky József borsodi fispáné). Amadék. legnevezetesebb ereklyéje azonban a templomnak Szent István jobbjának egyik részecskéje. a Szencziek. templom eltt már 1532-ben állott egy kereszt. A templomnak ezenkívül még számos ereklyéje van.154 Pozsony. ihlet és költészet. A kápolnák közül az els helyet.és Németország is megirigyelhetne bennünket. mivel 1591-ben egy zárdafnök Szent János evangélistának oltára helyébe a megholt hívk oltárát állíttatta. melyekben . finom pálczatagok. eredeti részeibl ma csak a szentély. Jakusits-család. a híres-neves Ordódy.2500 ember fér el. t. Telegdy János kalocsai érsek. áhítat és fenségesség mindenfelé. kiknek síremlékei azonban már jórészt fölismerhetetlenek. lóhereleveles zárványok. az ország számos jeles családjának a sarjai pihennek. mikor Pozsonyt elfoglalta. Pedig e kápolna már régen ki van vetkztetve eredeti szépségébl. Csupa jAnos kápolna belseje. Kákóczy grófné stb. Ezenkívül még hat oltár van a templomban. A templom mellett a hajóba vezet A A templomban és az ahhoz tartozó kápolnákban. a templom hajójának északi oldalához csatolt Szent János evangélista. csinos. négyszirmú rózsadíszek. Ez Bethlen Gábor parancsából történt 1619-ben. a hatalmas támpillérek pedig külsleg fejezik ki a kis épület monua szt. . században pompázott. Héderváryak. Föl- A mondja dig leszálló boltgerinczek. Nevezetes. formás.. egy üvegszekrényben Szent Rupert vértanú testét rzik. foltár mellett két ritka nagyságú gyertyatartó áll 1656-ból. egy építészeti bijou. kúszó levélcsokrok alkotják az ornamentácziót. Há- rom. (Azért nevezik holtak kápolnájának A is.) tudós Ortvay ezeket róla: „Ez a kápolna a gót izlés remeke. Csáky gróf. [gen érdekesek a szentély faloszlopai. a torony és a torony ajtó áll fenn. Fejórkövy esztergomi érsek. másTcépp holtaTc kápolnája foglalja el.és négylombos lóherívek zárják a tervezett nagyszeren ablakok osztályainak mindegyikét. mely 1771-ben került oda Rómából. mely Ortvay szerint a XV. században épült. Czobor Imre gróf és Paloesay-családok. mentális jellegét. A foltár 1737-ben. a melyet Szent István király ünnepének hetében A A A nyilvános tiszteletre szoktak kitenni.

Egész városrészt foglal elhasonnev uteza. mely oltárokkal. Az új torony teljesen a régi utánzata.és vasárnapon misét hallgatott. a kis Kalapos-utcza A Az Orsolya szüzek temploma zárdája. Falapítója herczeg Esterházy Pál nádor. melyet a mértk a bécsi Szent István és a freiburgi dóm tornyaival egy színvonalra helyeznek. elemi iskolája és tanítónképz intézete. régi templomtorony mintájára épített új toronynak megáldási ünnepén. 1897 május 16-án jelen lenni s azután az ebédlben szt. zárdája. 155 A kápolna epistola-oldalán látható a Nep. kinek itt a czímere is látható. illetleg utóbb épült. Ebben a kápolnában 1805-ben József nádor minden ünnep. van a Rozália-kápolna. torony építése Schulek Frigyes tanár vezetése alatt 1895 június 16-tól 1896 június 16-ig tartott." A düledez h régi torony köveibl Magyarország ezredéves fennállásának emlékére a pozsonyi els takarékpénztár szép emléket emelt a ligeti díszkertben. Ekkor vette magához felsége a zárda ebédljében a poculum caritatist. Ennek emlékét a következ emléktábla örökíti meg a zárda bejáratának jobb oldalán A A A A A A . n. Azóta a kápolnát többször megújították. Végül még néhány szót akarunk mondani a templom tornyáról. Sz. . a kormány és az ország fméltóságainak jelenlétében. a király. és A A VÁSÁRTÉR AZ IRGALMASOK TEMPLOMÁVAL. szobrokkal. sekrestye mellett néhány síremlékkel és gyóntató-székekkel van tele. kápolnával egy ids a keresztfolyosó is. nem messze a nyári színkörtl. 1814-ben épült a lorettói és a Szent János-kápolna között az ú.: Pozsony. lorettói kápolnát 1708-ban kezdték építeni. szentképekkel. már nem a régi. Némelyek szerint a templommal mostani torony azonban együtt. a pestis alkalmából tett fogadalom emlékére. a koronázó emlékszobor leleplezése után. János kszobra. mely a magyarországi csúcsíves tornyok egyik legelseje és remeke.. Legújabban országos közadakozásból (78. Szent Sír kápolnája. mások szerint elbb. hogy Király Felsége I.000 korona) teljesen újjáépítették. FKRENCZ JÓZSEF környezve a íherczegek és fkerczegnó'k s több magasrangú és fméltóságot viselk díszes koszorújától. Ferencz fiainak legalázatosabb hódolatát kegyesen elfogadni méltóztatott. az uralkodóház tagjainak. 1897 május 16-ikán szentelte föl Vaszary Kolos bíboros herczegprimás. melynek falai freskókkal voltak díszítve.Ama legörvendetesebb esemény emlékére. kápolnát 1892-ben renoválták. a Batthyány-tér. Építésének ideje bizonytalan. Ezt a város építtette 1502-ben. A szent ferenczrenclek zárdájának kertjével szemben van az Orsolyaszüzek templomi.

Itt volt hajdan a kínvallatás széke. a „Nyugatmagyarországi Híradó"-nak nyomdája. (Scharitzer-féle) házban lakott Lenau Miklós. lelkészre rótt száz arany bírságpénzbl. 1841-ben alakult. században emeltek egy pozsonyi evang. Az Irgalmasok temploma és a postaépület eltt egy csúcsoszlopos kút van. . az irgalmasok és gardája Hummel-utcza határolják. A tér végén. posta. Innen kormányozták a rend és a 13 házát. : ben van a m. posta. melyne ^ a Vásártéren van szép temploma és kerttel ellátott tágas zárdája. melyet a XVÜI. Számos költeményét itt írta. A ház emléktáblával van ellátva „ J.és távíró-igazUgyanitt különben már legközelebb pompás új postapalota fog épülni. kir. szerkesztsége és kiadóhivatala. kir. ki itt 1778 nov. szám alatt van Hmmel Nep.és vámhivatal.15(> Pozsony. Templomuk 1692-tl 1728-ig épült. A Lrinczkapu-utczában tovább haladva. a 11. a Lrinczkapu-utcza bejárata eltt áll Szent Flórián szobra. tanácsos. A PRÍMÁS-PALOTA. A Lrinczkapu-utcza 24. mely nemcsak Pozsony városnak. mely a város egyik legrégibb utczája. a híres zeneszerznek és zongoramvésznek szülháza. 1882-tl 1903-ig. A szobor helyén állott 1526 eltt Szent Lörincz temploma. a m. Hummel's Geburtshaus" fölirattal. Szemépülete. rendtartományi fnök elhalálozásáig. Ugyanez évben telepítette le Szelepcsényi primás az irgalmas-rendet. Jánosnak. Az apáczák 1672-ben kapták meg Kollonics közbenjárására. azaz a nagynev Fzy Szaniszló kir. ki az 1821/22-iki iskolai évben Pozsonyban jogászkodott. legtekintélyesebb és leggazdagabb pénzintézete. mely az Orsolya-utczában végzdik. hó 14-ikén született. a pozsonyi ház volt a magyar birodalmi irgalmasrend székhelye. a híres költ. de egész Magyarországnak egyik legrégibb. Az Irgalmasok templomával szemben van mely szintén igen régi. Átellenben van az „Arany Szarvas "-szálló. a Hummel-utczához érünk. Betérve a Lörinczkapu-utczába. A templom eredetileg az evangélikusoké volt és 1640-ben épült. Odább a pozsonyi els takarékpénztárhoz érünk. A 8. melyet az 1825-iki országgylés emlékére emeltek. N. A Lörinczkaput 1778-ban bontották le.és távíró épület A gatóság Hmmel szülháza. szám alatt van Nyugatmagyarország egyetlen magyarnyelv politikai napilapjának. adó. sz. A Vásártér most is a piaczi forgalom színhelye és a város legélénkebb része.

közlekedési eszközök és hajózási miniszter Báró eötvös józsef vallás.és Halászkapu-utczák találkozásánál még egy utcza ágazik ki. a melyhez a Lrincz- A kapu-utczából. Mint már föntebb említettük. Régente ez volt Magyarország herczegprimásainak téli palotája. össze. e történelmi nagy esemény emlékének. Gróf batthyány lajos miniszterelnök szemere bertalan belügyminiszter felsége személye körüli miniszter kossdth lajos pénzügyminiszter mészáros lázár honvédelmi miniszter széchenyi istván közmunka. Az épület igen impozáns külsej. egészen a Vödritz-utczáig. mely a város elkelbb polgámár több mint félszázad óta kedvelt találkozó-helye. a mely a városnak egyik legalacsonyabban fekv. a melyet a Frigyes császárral való háborúban használt. betk: Clementia et Justitia." láthatók a két gyermekalaktól tartott C. A : A A A A I.és közoktatási miniszter deák ferencz igazságszolgáltatási és kegyelemügyi miniszter klaüzál gábor földmvelés-. ez a primás-palota. Az ezt megelz napon V. István íó'herczeg nádorispán. a kormányzást és a négy vallást jelképezik. a mikor felolvasták a megalkotott törvényeket. a nagyterem és a többi termek az els emeleten vannak. Közepén van a biborosi kalappal födött czímer. hogy részt vegyenek a királyi berekeszt ülésben. mely a Batthyány-téren áll." II. Ez az Országházban történt. Ezt a nevezetes eseményt a következ két emléktábla örökíti meg a palota bejáratának két oldalán. város törvényhatósági bizottságának 1898. a királyné. A . Az emeletre díszes lépcscsarnok vezet. a városház mögött Szt." A nagy esemény színhelyét az utókor számára. oszlopon nyugvó erkély fölött márványtáblán a következ felirat van „Curia felirat fölött Episcopalis Peculio Cardinalis Josephi de Batthian 1787. az erkély alatt: s pr p a '™a. Deák-. A A A Mihály-utczát a Halászkapu-utczával. Vele jöttek. mely átszelve a Venturutc-zát. Herczeg esterhazy pál ez emléktáblával megjelölni hazafias lelkesedéssel elrendelte pozsony szab. a kápolna. továbbá Ferencz Károly és fia. az Orsolya. Homlokzatán több szobor áll. Az utolsó pozsonyi országgylést itt tartották meg. hol tágas pinczéknek kellett lenni.és a Ftérrl a kis Városház-utczán át jutunk. prímás-palota hátsó udvarában lehetett valamikor az esztergomi érsek dézsmaudvara. melyek a tudományt. és J. Innen azután a primás-palotába vonultak. Lrincz. a hazaszeretetet. prímás-palota mellett. „A jelenvolt els magyar felels minisztérium tagjai . Ferdinánd személyesen jött el az ünnepségre. a Domb-tér mellett. gylések alatt. fpapjai és az újon kinevezett els magyar felels minisztérium tagjainak jelenlétében. ebben a palotában lakott. Mária Anna királyné. — ÖRÖK DICSSÉG. prímás-palotában lakott 1849-ben Haynau és az 1869-iki békét itt kötötték meg. a vár rombadlte után. Egy nevezetes épületre kell még visszatérnünk.Pozsony. a Deák-utcza kapcsolja A mely a pozsonyiaknak kedvencz sétahelye. kir. Ferencz Károly és Ferencz József fó'herczegek. Ferencz József kir. FERDINÁND KIRÁLY magyar hazát újjáalkotó s a népek millióit fölszabadító 1848-IKI TÖRVÉNYEKET azon év április hó 11-ikén. Az épületet Batthyány király az országJózsef prímás építtette 1787-ben Hefela udvari építészszel. 157 rainak Szemben vele van a pozsonyi Kaszinó-egyesület.és kereskedelemügyi miniszter. prímás lakóhelyiségei. „E a palota tükörtermében szentesíté V. az ország zászlós urai. Április hó 11-én reggel nyolcz órakor a rendek vegyes ülést tartottak. Nepomuk szobra áll. illetleg a Haltérig vezet. hó 11-ike volt kitzve. a Szilágyi Dezs-( ezeltt Hosszú-) utcza. berekesztés napjaid 1848 ápr. Itt rizték Mátyás király díszsátrát a békében. ipar. de legélénkebb forgalmú utczája. a palota jelenleg a város tulajdona. évi márczius hó 7-én tartott közgylése. ha Pozsonyban volt. herczegek.

Dux zsinagógától vezet föl a Vártelek-utcza (balra van a Yárlépcs). lehetett tett. 20-án. melyet állítólag még Salamon király Régente ezen a kapun át jöttek a királyok a várból a városba. katonai élelmezési raktárnál van a Várhegyre fölvezet út. század való. Az épületen a következ emléktábla van De . mely igen régi.és a Vár-útra vezet ez az utóbbi azután körben Vár-út 54. Hálás kegyelete jeléül a Pozsonyi Toldy-kör. szám alatt volt Szlemenics Pál lakóháza. a. mögötte az egykor híres Pálffy-kerttel. Hazáját lelkesen szolgálta. A Dezs-utcza végén. A házat a következ emléktábla a jelöli meg „DUX ADOLFNAK Kisfaludy-Társaság tagjának szülháza Szül. A Adoli szülháza. Mostani helyére állítólag 1774ben került. fiií. katonai élelmezési raktárhoz. Itt van a pozsonyi A A vízvezeték víztartója is. tagjai sorában Toldi- E kör nem- Pozsony város környékének elkel. szám van Krisztus sztkápolnája.: : L58 Pozsony. 25-én.és leányiskola és a váraljai katholikus plébánia-templom. nemzeti irodalmunkat a külfölddel jó és rossz napokban egyaránt híven ismertette. 1822 okt. 1881 nov. (A Mária Terézia. A Szilágyi Dezs-utczában. mely a XVIII. továbbá az orth. Vár-úton van a Pálffy-laktanya. építte- Vödritz-utCzából a cs. keleties modorban van építve. új Az izraelita . megh. hajdan a Vödritz-kapu. térjünk vissza a Hultérre. mely a város egyik eghosszabb és legszabályosabb utczája." második felébl készült el. Az itt a városi sörház eltt álló Szent Háromság-szobrot 1613-ban emelte a polgárság az akkor dühöngött pestis emlékére. Az említett raktár mögött van a Vízhegy és a várrom. Vártelek-utczában van a Szent Miklós-templom. Ez a város legelhanyagoltabb része. sz. ^ hol késbb ^m -^ éf«K a ^ir^-lyi harminczad *-^l székelt. Ezen a téren van a halvásár. hanem sok országos nev A VÁRTELEK-UTCZA. volt állítólag régente a vármegyeház és a legrégibb Országház.) Ezen kívül van a terézvárosi katholikus és izraelita temet s a Károly falvai-út. mely 1863-ban A A A templom szép. hitközség imaháza. nem messze pedig a kath. mely a Kapuczinus. 1882.út Mária Terézia idejében a fnemesek kedvelt lakóhelye volt. futva a várromhoz visz. alatt teste A 11. van Dux Adolf szülháza. és kir. melynek végén van a vám. a szép új neológizraelita zsinagóga eltt. izr. Ali. Szilágyi egyén is. illetleg a Váraljai révparthoz és a Mária Terézia-útra jutunk. Szilágyi Dezs-utczában a f- A templommal szemben van a pozsonyi kor helyisége. magyar intellicsak és gencziájának oszlopos tagjai találhatók.

szobor 200. Mária Terézia királynt ábrázolja lóháton.000 koronánál jóval többe került a városnak.'' A KORONÁZÓ DOMB-TÉR. a király. a királykoronázások emlékére emelte Pozsony szab. A A A fölírás van: „Has aedes populus struxit curante senatu TJsibus ut patriae Militis esse queant. az egész ország magyar földjébl hordotta össze a nemzet kegyelete. Batthyány-rakparttal szemben. Pozsony szab. mert egy politikai menekült. polgárság emelte 1763-ban. . valami cseh vadászt rejtett el magánál." Madách Imre. 159 jog-tudós s A Innen kiérünk egész Toldy-kör kegyelete jeléül.: : Pozsony. szobor a pozsonyi születés néhai Fadrusz János alkotása. .VITAM ET SANGUINEm" A város felé fordított oldal felirata ez - „Magyarország fönnállásának ezredik évében.. a törvényhozás és az állam fméltóságainak jelenlétében. újabban szépen restaurált ligeti kávéház. Egyik oldalán egy magyar fnemes. melyen a szobor áll. Magyarország els független miniszterelnöke és dicsült vértanúja miniszterelnöki munkásságát. mely a Vízi-kaszárnyáig és a csavargzös-állomásig vezet Nevét a part nyerte.-egyesület pompás klubháza és a gyönyör fekvés. ki ezzel a mvével valóban halhatatlanná tette a nevét és az els mvészek közé emelkedett. koronázó dombot. város emelte Neiszidler Károly országgylési képvisel indítványára. a másikon marczona vitéz áll. melyet 1827-ben alapítottak. Dunára néz oldalán e szavak vannak bevésve A A A Mária Terézia-szoboi A A A A .az itteni Brantner-féle sarokházban kezdte meg Batthyány Lajos gróf. Vizi-kaszárnyánál van a város legszebb szobra: a koronázó-emlékszobor. illetleg a Batthyány Lajos-rakparthoz. hogy . a Duna másik oldalán.Kolmár József veterán író állítása szerint . Batthyány-part másik végében lev kétemeletes saroképület a YiziDunára néz oldalán a következ l-aszárnya. 1852-ben néhány hónapig itt fogságban sínyldött.. kir. az uralkodóház. Ünnepies leleplezése 1897 május hó 16-ikán ment végbe országos fénynyel. az „Ember Tragédiájáénak halhatatlan írója.. Magyarország „ ezredéves fönnállásának és a pozsonyi királykoronázásoknak az emlékére. van a híres pozsonyi Hajó." onnan a Dunához.SZLEMENICS PÁL magyar akadémiai tag lakóháza 1809 — 1836. város közönsége 1896. a kormány. kir..

a magyar hség.) Azóta ide lovagoltak A A föl királyaink (Rudolf.) A régi Tcoronázó-dombon 1563 szept. az sz nádor erddi Pálffy János gróf buzdító fölhívására. márványszobraival örök idkre büszkén jelképezend a királyi eskü és a törvények állandó. példátlan lelkesedéssel „életet és vért" áldozva. (I. állj rendületlenül! Állj örök idkig! !" Állj. a melyet a gabonatár építése miatt bontottak le 1774-ben. sóház felé nézett. már Fölsége megkoronáztatása negyedszázados évforduló napján 1892 június 8-ikán tartott díszközgylésében. melyet Thaly Kálmán országgylési képvisel. Pozsony szab. hazafias lelkesedéssel egyhangúlag elhatározá. (II. Pozsony város közönségének. a Magyar Tud. Mátyás. stb. de egyúttal azt a kötelezettséget vállalta magára. fönt dicsített Fölséges Királyunk legmagasabb személyének. másik a Hungária-kávéház helyén állott Esterházy uradalmi mag-tár. a harmadik a Lanfranconi-ház helyén állott kir. s a domb gyepes lejtit ers lánczokat tartó oszlopok szegték be. 1896-ban ezeréves fönnállásának emlékét ünnepelvén. mely a várost ért átalakulások következtében helyet is változtatott. pergamenre írt okirat van elhelyezve. . hogy az ezredévi ünnep magasztos alkalmára. kir. Lipót 1790 nov. Ferencz József császári s apostoli királyi Fölségének dicsséges uralkodása és losonczi Bánffy Dezs báró miniszterelnöksége idejében. az ország Herczegprimásának és zászlósurainak. míg az ezeréves. Ferdinánd 1830 szept. magy. Az 1871-ben lebontott domb 1775-ben épült. tanácsos polgármestersége alatt Fadrusz János akadémiai szobrásznak. Három feljárója közül az egyik a város felé. Te. a hajdani koronázási domb helyén méltó emlékmvet állíttat. Emlékszobor. ez utóbbi volt tehát az utolsó. a tudomány-egyetemek megyetem a . 15-én és V. e város szülöttének tervei szerint és munkájával. domb a haza minden részébl küldött földbl volt összehordva. bel. hogy annak helyére a város költségén emléket emel. . világbámulta vitézséggel megmenté s ádáz elleneit visszaverte vala. a törvényhatóságok. a katonai szertárnak használt régi gabonatár helyén kétszáztíz esztendeig fönnállott régi királydomb helyett. nagy ünnepélylyel felavattatott. a magyar törvénytiszteletnek s ama törhetetlen hségnek. Miksa. Akadémia rendes tagja. szerkesztett: „A magyar állam I. az si magyar erények kvé vált hirdetje. míg a legutolsót 1871-ben Pozsony város közgylése elhordatta. város közönsége. Mária Teréziától emelt királydomb e szerint 96 évig állott fönn és két király koronázásakor használták. imádott haza áll s nek nek jelenlétében. még ugyan 1896ban elkészülvén. hó 8-án volt az els kardvágás. dicsemlék Mária Teréziának ingadozó trónját s a magyarok lovagias oltalmába ajánlott fönséges családját. tud. akadémia és más meg- hívott kulturintézetek képviselinek. fiatal Királynnek. magyar hsiség. Ez emlékm Dröxler Gusztáv kir. falazata díszes gránitalkotmányból állott. Te. A koronázó-emlékszobor helyén állott azeltt a „koronázási domV. a melylyel e nemzet az árván maradt és a félvilágtól megtámadott bájos. magyar lovagiasság és törvénytisztelet. A szobor aljában a követ- kez. a Fönséges Uralkodóház tagjainak.és külföldi díszes vendégsereg- megszámlálhatatlan közönség1897 május hó 16-án. . sérthetetlen szentségét s emlékeztetvén a koronázások szertartásainál ezen helyrl a világ négy tája felé irányzott jelképes jelentés királyi kardvágásokra különösen pedig lélekemel emlékezetére a magyar hazaszeretetnek.160 Pozsony. gránittalapzatával. A MXRIA TERÉZIA-SZOBOR (FADRÜSZ JÁNOS MVE). . 28-án. a törvényhozás mindkét háza s a kormány tagjainak. Neiszid: ler Károly országgylési képvisel indítványára.).

.

.

Pálffy János gróf palotája.4 Duna-parton A A Az állandó dunai hídtól a Baross Oábor-út vezet a Vásártérre. telve vannak ritka és nagybecs mtárgyakkal. Ferdinánd gróf Batthyány Lajost bízta meg a független magyar minisztérium megalakításával. Innen a a Justi-sor az állandó hídhoz vezet. és kir. kolajfinomító. majd odább a sarkon a háromemeletes Nemzeti-szálló fekszik. kiköt 50 hold terjedelm és mintmelynek munkálatai 1897-ben kezddtek. egy 250 hajóra van számítva. város legelkelbb vendéglje ez. a tér másik oldalán. remek régi bútorokkal és rendkívül gazdag és becses képgyjte- ménynyel. A gróf lakosztályai itt is. a volt Holingerféle (most Secessio-) kávéház áll. MindNemzeti -szálló mellett. 11 színház eltti tér. van a legszebb pozsonyi fürd <&|a Pozsony-fürdö). Sok történelmi emlék fzdik ez épülethez. kaszárnya eltti téren most csinos parkocska van. Baross-út végén. a Kossuthkett keresett helye az idegeneknek.Pozsony. posztó-. Ez épülettel szemben a Magyar Res frumentaria constituta A. Ebben az utezában van a régi hidász-kaszárnya. Itt van a dunagözhajózási hídon túl azután a gyárakhoz (városi villamos társulat állomáshelye és raktára. a cs.r). 161 Jcoronázó-emlékszobor környéke jelenleg szépen van parkozva. mely most már a város tulajdona. a Ventur-utcza sarkán. Innen indultak a tüntetésekre.. melyben a gróf lakosztályain kívül az uradalom központi irodája van elhelyezve. aztán a Justi-sorra visz. 17-én Magyarország újjászületését. 1773. Errl e munka más Magyarország Vármegyéi és Városai: Pozsony vármegye. . Ennek erkélyérl hirdette ki Kossuth Lajos 1848 márcz. Theresiae Aug. a mikor Pozsonyba az országos küldöttség visszatért és azt az örömhírt hozta.Híd-'Utczában fán a régi hidász-szertár. A Kossuth-téren van a díszes Városi Színház is.és brgyá. A A GANYMED-DÍSZKTJT (tILGNER VIKTOR MVE).•? gyógyintézete is van. (mely 1857-ben épült és eredetileg cs. hadlestporanrsnoksáqi épület hidászés az osztrák-magyar bank pozsonyi fiókjának pompás palotája. . majd az új téli kiköthöz érünk. Itt beszélte meg az országgylési ifjúság a tennivalókat. király-. téren van a Palugyay-féle Zöldfa-szálló. katonai altanodának volt rendelve). mely a Ventur-utczában lev pozsonyi ipirbank tulaj dona^i^Néjiány évvel ezeltt épült és hidegvíz. '. mint minden más kastélyában és palotájában.Providentia Mar. Nyugati oldalán a következ fölírás van: . és mélyrí'r máf föntebb is szólottunk. itt hányták-vetették meg az A A A í ( A 1- A A A ország ügyeit. Zöldfa-szállóval szemben. mely a 40-es években a jurátusok kedvelt találkozóhelye volt. melyben a németalföldi képek gazdag sorozata különösen ki- emelend. vasúti. illetleg elején van a Orössling-uteza. Eltte van a Malom-liget. mely a koronázó-dombtérnél kezddik Grösslingen és a Kempelen-útnál végzdik. í fííd-utezán át jutunk a Kossuth LajosA koronázó-emlékszobortól azeltt Séta-) térre. Mária Terézia építtette. Ugyancsak a Kossuth Lajos-téren van id. hogy V. mely.

az európai hír tudós. Ezen az utczán hajdan (1690 táján) még a Duna folyt. 2-áig a braunschweigi uralkodó herczeg. N. Itt van a városi népkonyha. keresk. Ennek helyére szándékoznak felállítani Petfi Sándor szobrát. a pozsonyi születés kiváló zeneszerznek angyaloktól körülvett mellszobra is. 1668-ban a földrengés emlékére emelték. 1848-iki honvédhírneves jogtudományi író . 26-án a szász király. díszes virágágyak között. pályázat útján kiadott munkálatokat Hubert József budapesti mépítész tervei szerint Feigler Sándor pozsonyi építmester felügyelete alatt pozsonyi iparosok végezték. kápolnaszer. közepén kis sétatér van. mely a A Notre- Dameapáczák temploma zárdája. Notre-Dame-apáczák temploma és zárdája Mária Terézia alatt épült.000 koronába. szép Ganymedes-Mt van. mely eddig az els pozs. 2 / 5 része pedig magánlaká(TILGNER VIKTOR MVE). Az épület alapkletétele az 1903. Az Andrássy-utczából a Vásártéren át a Duna-utczába érünk. az épület pedig 300. kereskedelmi és iparkamara. a berendezésen kívül. — — — . és színház mellett fekszik. mely körülbelül a mai Haltér táján szakadt ki a fágból és elválasztván a belvárost. Ez emléktáblával is meg van örökítve. Itt volt szállva 1814-ben október hó 30-ától nov. Ebben az utczában vannak az állami felsbb leányiskola. Qutrlonde Nándor. és palotája. a Kossuth Lajos-tér elején áll. sokból áll. Deák Ferencz is itt lakott 1833-ban. 1839-ben a bordeauxi herczeg és 1845 máj. Itt van a CsákyféV nagy elemi iskola tágas tornacsarA nokkal. év áprilisában történt. a Magyar Tudományos herczegasszony nevelje Szlemenics Pál. melyet az els pozsonyi takarékpénztár készíttetett 1888ban. iparkamara A Szent András-temet. pozsonyi jogtanár Akadémia és a Kisfaludy-társaság tagja. Arról nevezetes. Csáky-tér mellett fekszik a Rózsa-utcza. Vörös ökör-szálló közelében van az Arany Rózsa-vendéglö.-apáczák elemi iskolát is tartanak A A A fönn. A templom Ez eltt áll eltt csinos kis sétatér Szent József oszlopa. Ugyancsak tle van Hummelnek. E kút a pozsonyi születés. Baross-útra néz szögletén van a Vörös ökor-szüló. takarékpénztár Lrinczkapu-utczai épületének második emeletén. mely szintén a színház eltt. hírneves Tilgner Viktor mve. aránylag szk helyiségekben volt kénytelen megvonulni. a szöviskola és a városi javadalmas agghajlék (Lazareth) a hozzá tartozó templommal.000 koronába került. telek 90. csatószegi Csató Pál. míg a Hummelszobor a Notre-Dame-apáezák temploma eltti park közepére kerülne. A színház mögött van a Csáky-tér. Kózsautczával párhuzamos a gróf Andrássy Gyula-utcza. A színház eltt. 1813-ban a weimari herczeg is itt volt szállva. kiváló középület helyiségeinek 3 /s részét a kamara A HÜMMEL-EMLEK foglalja el. helyén bvebben szólunk. és A A A A A A A A A .162 Pozsony. Ugyancsak ezen a téren van a pozsonyi kerületi kereskedelmi és iparkamara kétemeletes szép palotája. hogy itt lakott 1783-ban II. van. mint Zala vármegye követe.. a jelenlegi szókház építését 1902 évi április hó 29-én tartott teljes ülésében határozta el. Kossuth fiainak londoni tanítója. József császár. templom igen kicsiny. Mária Valéria kir. Csinos kápolnája 1861-ben épült Feigler Ignácz építész tervei szerint. Duna-utcza végén van a Szent András-temet. Ebben a temetben a következ nevezetes férfiak aluszszák örök álmukat: Rónay Jáczint dr.-D. a Kossuth-tér területén vonult végig.

a katonaság gyakorlótere. mely hét épületbl áll. — Szent András-temet mögött van a pozsonyi fiókpályaudvar. és kir. a virágvölgy. közgazdasági és társadalompolitikai szempontból egyaránt fontos és nagyjelentség tényez. tanácsos. A A a Sáncz-úton van a Schulpe-féle munkástelep. betegszoba. 1848-iki honvédezredes. fürd. múzeum és óvó. miniszterelnök. n. a zárda még elbb. a lakás hygienai. temet s a récsei-út. IV. A A A újvárosi kath. fiú és leány népiskola. a nemzeti ügy lelkes apostola Meszlényi Jen. — — . az újvárosi kath.Holldn után emigráns. dohánygyár. Ugyanezen az oldalon odább fekszik az Erzsébetapáczák temploma és klastroma. A Kórház-utcza elején. államvasutak igazgatása alatt.000 híres ~\Yesselényi A forintba került.Orosz László. majd a m. törvényszéki Danteiik József. a vágóhíd stb. hogy már 1769-ben templomot és paplakot emeltetett. Virágvölgy valamikor külön falu volt. mely már a XIV. a magyar tanácsos. felolvasásokat rendez scioptikon-képekkel. van az 1858-ban épült háromemeletes állami kórház. a Ludwig-féle gzmalom majd a marhavásár. udvari Füzy Szaniszló kir. melyet 1864-ben adtak át a nyilvánosságnak. a fiók tüzér-laktanya. a Bognár.. A Széchenyi-utczában az Eötvös-utcza sarkán van a tanitónöképez intézet. az ú. m. pozsonyi dohánygyár 1853-ban keletkezett. Itt van az virágvölgyi templom mellett van az újvárosi evang.Vizkeleti Ferencz. Pozsony városában Schulpe György volt e téren a kezdeményez és úttör. a sodronygyár. — . A fiókpályaudvartól. pozsonyi birodalmi irgalmasrend tartományi fnöke. 1887-ben az emeletes kezelési. Schulpe e telepen eladásokat. prépost. . illetleg a Szt. a hidász-szertárak. Schulpe-telepen van olvasóterem. budapesti egyetemi tanár Knauz Nándor dr.Pozsony. a katonai barakkok. — — . és kir. T. A templom leégett tornyát újabban ékesen fölépítették. kir. far.) A fiókpályaudvar mögött. A templom 1740-ben épült. gyalogsági kaszárnya van. Králih Dénes honvédezredes. sz. könyvtár (néhány ezer kötettel). 1899-ben kibvítették az épületet és pedig 300 elmebajos részére készült pavillonnal. Ezen a helyen volt a történetileg fiókpályaudvar különben összeköttetésben A Ferencz nádor kertje. Kossuth Lajos sógora .-. mely hajdan árvaház volt. illetleg mellett vannak a katonai élelmezési roni. és magyar nyelv A dohánygyártól nem messze. stb. László ajándékozta a városnak 1280-ban. Magyarország egykori protomedikusa .utcza szögletén van a kath. Ez a város legrégibb emberbaráti intézete. a sörfz. Ez a külváros 1730-ban keletkezett és annyira megnövekedett. Adolf di\. illetleg magánvállalkozók útján való megalkotása tárgyában. a M. kórbonczoló laboratóriummal és mosókonyhával. az Erzsébet-uteza 13. é. kir. szlmivelk és gyári munkások flakóhelye. Az egészséges s munkástelep. mostani új. tanácsos. Az állami kórház mögött van már a Virágvölgy. Az átalakítás 360. a hozzája tartozó nagy tárház pedig 1861-ben. Kórház-utcza végén. (A sopdunaszerdahely komáromi h. 1720-ban épült. a czérnagyár és a malomligeti ág. mely úton a Vásártérre érünk. a Magyar írók Életbiró. és evang. disznómezö (Sauhaide). Belseje szép barokkmodorú. a. András-temettl a Temet-. Széchenyiés Kórház-utczán át is lehet visszajutni a Belvárosba. van a fpályaudvarral. díszes templomot még Simor János szentelte föl. Az intézetet legújabban jelentékenyen kibvítették. század óta áll fenn. fispán és 48-as honvéd. a szabadságharcz ezredes gróf Esterházy István. 11* . 163 Szlávy József koronar. Itt még a házak nagyobbára földszintesek és sok háznál kert is van. — . szekerész-laktanya. népiskola és a Orüneberg-féle kefegyár. els segélynyújtáshoz fölszerelt helyiség. 45 fertzbeteg számára szolgáló helyiséggel. Az utcza túlsó oldalán a cs. Akadémia tagja . 1894-ben kezdte meg a mozgalmat olcsó és egészéges munkáslakásoknak a „ társadalom.. polgári ápolóház és templom. rajza gyjteményének írója. maga is alkotott egy munkáslakás-tdepet. olcsó A kurzusokat tart. vasutak pályaháza a m. egy tetemházzal. a cs. A — raktár. Odább az újvárosi népkonyha. E vidéken van a lportorony. stb. kir. és a telepet két udvarra osztó kétemeletes gyártási épülettel bvítették ki.

kapuczinusok temploma mellett. Belseje igen ékes. Kúpboltozatok födik a templom frotundáját és a szentélyt. kiknek a török fogságba esett keresztények kiszabadítása volt a rendeltetésük. a modern társadalmi és egészségi követelményeknek megfelel munkáslakást állítottak fel Pozsonyban. 94 egyszobás munkáslakással. a. A Nagy a szt. mostani templom 1718-ban épült a keresztes atyák költségén. Az 1904 jún. Nagy Lajos-térrl a másik irányban a Szent Háromsághoz czímzett plébánia-templomhoz jutunk. Palkó és de Mattá festették. A A A a vármegye- A A templom mellett zárdája helyén áll. munkástelepek ügyében HÁROMSÁG templom. A Buza-piaczon. a tölténygyár. áll és egy másik újabb mely 112 lakásból áll. a Schulpetelep mellett. Három- •templom. illetleg Országútig visz. míg e tekintetben a viszonyok teljesen kielégítk lesznek. a hazáért 1849 május hó 24-én vértanú-halált szenvedett 11-odik alispánjának. A Nagy . vármegyeház nagy termében a következ emléktábla van: „Pozsony vármegye közönsége Petcz Györgynek. de áhítatot gerjeszt. folyó mozgalom még nem sznt A a és tervbe van véve szaporításuk mindaddig. a mely a hajdani keresztesek Ujabb idben (így különösen 1844-ben) többször megdíszes nagyobbították és megújították. lakott koszorús költnk. MegemJítendk még Huberth Ferencz telepe 88 lakással. Egyszer. mely 10 kétemeletes házból és 120 lakásból telepet. Schulpe akcziója következtében az utolsó években több mint 500. mely a Lajos-térrl a Konvent-utczába visz. többek között a város is egyet. templom fkapujának oldalán két be nem fejezett torony emelkedik. járásbíróság és ügyészség új díszes épülete. Jókai Mórutcza. városi hatóság is áldozatkészen támogatja az erre irányuló törekvéseket. de ezt 1526 után lerombolták. Vármegyeház-téren van a kanuczinusok temploma és zárdája. Vármegyeház mögött van a Jókai M<r. hogy ebben az utezában. A A SZT. Durvay brfinomítógyár. meg Kórház-utczával csaknem párhuzamosan halad a Széplak-utcza. a Kisfaludy-utczában van a kir. Hajdan a Szent Mihály-templom állott a helyén. a könyvnyomdászok egy- Samek telepe telepe 50 lakással. stb. 1718-ban 'T^rdája! épült.(ezeltt Szél-) utcza. Jókai Mor. 1861-ben egészen átalakították. Az Ország-úton van a tz oltószer tár. elektrotechnikai szakiskola és a hajléktalanoknak szánt városi menedék. A kap uczinus-temp lomtól a Kapuczinus-út a Vár útra vezet. telepei. van a Vármegyeháza. a 10.és dologház. A zárdához kert is tartozik. A házon a következ emléktábla látható. Nevét onnan nyerte. a letének telepe 24. sz. a dinamitgyár. törvényszék. melynek építje Babiana volt." a kapuczinnsok és A A A Vármegyeház eltti térség közepén Szz Máriának szentelt oszlop áll. 40. Erre vonatkozik a bejárattól jobbra látható fölirat.L64 Pozsony. mely Lajos-térrl kiindulólag a Buzapiaczig. Kühmayer Ferenez telepe 16. illetleg a Mária-uteza sarkán áll az új honvédlaktanya. Oltárképeit Unterhuber. 7-én megtartott városi közgylés e telepet hivatalosan is Schulpe-telepnek nevezte el.

A nemzeti vértanú pozsonyi születés volt. és a kit 1849 június hó 4-ón végeztek ki. . MDCCCXCI Isten áldd meg e házat és Véd Asszonyát.Tamaskó István. -. lelkész. íoherczegn Fenséges Véd Asszony ótalma alá helyezte Pozsonyban laktának örök emlékére Pozsony szab. szintén itt van eltemetve.. hírneves keleti nyelvész. kit a hadi törvényszék itélt halálra. szenvedett. A kapuczinus freáliskola. Hajdan ugyanis a külvárosok is el voltak látva kapukkal. lev. Az épületen ez a felírás olvasható: „Kisfaludy Károly 1817-ik évi itt lakása emlékéül." Torna-ntczával szomszédos Kisfaludy-utcza. alatt. és kir. a „Szózat" latinra fordítója. -. temet. . a Wawra-tele korcsolyapálya és a pozsonyi elkel világtól élénken látogatott tágas lovarda. kir. a pozsonyi ev. S.Ezt a A gyermekmenház. liitv." ev.és a Kölcsey-utczák szögletén díszlik. evang. jeles mfordító. — — elemi fiú-. Kisfaludy Károlyról nyerte elnevezését.intézet. . sz.Lehr Zsigmond. „Jókai 165 Mór koszorús költnk e házban tölte 1835 1837 tanuló — éveit. Most már csak az elnevezés van meg s helyén a vámsorompó áll. 120 gyermek részére van benne hely.Kámory Sámuel. Greguss Mihály. hozzá nemzeti szóra. a nemzeti vértanúnak teteme. mégis pozsonyinak mondható. A Kisfaludy-utcza végén van a Kecskekapu melletti evang. a ki 1817-ben ebben az utczában a 16. a kit 1849 évi október hó 10-én végeztek ki Pesten az Újépületben. liczeum legnagyobb jótevinek egyike. — — Greguss Ágost és Gyula édesatyja. pap. a városi Izabella gyermekmenedékház. 1800 jan.. szóval. Menedékházat Izabella csász. liczeumban legelször adta el a bölcsészetet magyarul. pozsonyi ágost. becsülettel. Habár nem Pozsonyban született. Kívüle még a következ nevezetes egyéniségek vannak itt eltemetve: Rázgha Pál." A A Kisfaludyutcza. mint pozsonyi freáliskola magánadakozásból 94-ben. hitközség polgári és népiskolái. nem jelöli . Petfi pajtása Petöcz György alispán Mednt/ánszktj László baro. nemzeti vértanú. a Kisfaludytarsaság tagja. Vérpadon halt érte. — Ezeknek a sírja ismeretlen. a hírneves keleti nyelvtudós. a. mely akkor Ballus tanácsosé volt. szép magy. Itt porladozik Jeszenák János bárónak. Pozsony !" templomtól a Torna-utcza vezet az új állami freál iskola hoz. Történetét két emléktábla hirdeti. tanácsos. szépirodalmi író és tanár. Bél Mátyás? emlékk. a pozsonyi ügyvédi kamara elnöke.és polgári iskola. elhagyott gyermekek számára. Védte szabadságát Híven. Az új intézet az 1895 96-iki tanév kezdetén nyílt meg. -. sírját a ki bitófán végezte életét 1852-ben. Síremlékén Gyulai Pál következ szép verse olvasható: „Szerette hazáját Szívvel. sz. mert majdnem 35 évet töltött ennek a városnak a falai között. Mostani nevét 1891-ben nyerte. bábaképz. 1876. melyek szerint hazánk e legrégibb reáliskolája. A mely a Torna. Az épületen a következ emléktábla van: izr. K. a fépülettl elkülönített kis emeletes házban lakott. Épült 1893 A Torna-utczában vannak még az orth. Simkó Frigyes Dániel. a kétemeletes. kir. Az evangélikus temetben A is sok kiváló hazafi nyugszik. Jutalmát nem kérte. Samarjay Károly dr. tettl Áldozott. A Most te sietsz Pozsonyi Toldy-kör Jókai egykoriban hozzád járt német igére. keletkezett és 1850 decz. temet. 2-án kezdte meg mködését. izr. kir. Ennek és félszázados írói jubileumának emlékére 1890. Gasparich Kilit ferenczrend szerzetessel. nép.: Pozsony. a ki a pozsonyi ev. leány-. — . Az Izabella gyermekmenedekházat az 1840-es évek végén alapították szegény. Szeberényi Lajos. evang.. S nem küzdhetve többé. szépirodalmi író.dr. 22-én született a Ventur-utcza 20. város Közönsége.

A tanulók akkortájt diákkaszárnyának hívták ezt az épületet. hitv. A szoba most is teljes épségben van. Kegyeletes emlékül a „Pozsonyi Toldy-kör" 1900 márczius hó 15-én. lelkes szavakban hívta föl a figyelmet arra a kegyeletes tényre. apró bets ívét 25 váltógarasnyi díjért. vagy a mint mondják zsidó-utcza kezdetén. a várba vezet lépcsk 24-ikén van az a nevezetes viskó. egyszer Itt a Nova - . 1843-ban. egyetemes egyház theologiája és a theologus-otthon. A felirat a következ : Ebben a házban lakott PETFI SÁNDOR 1843 május és június hónapban. itt adta ki 1721 márcz. Máriahon stb. 1860-ban házhelyekre osztották fel és akkor nyílt meg a Konvent-utcza. (Bimbóházak. Kontrásy Ferenczhez. ismert. leányiskola van. ki ugyanis áldásos mködését. Kolmár József vezette Petfit ennek a kéziratos újságnak az expeditorához. Az épület 1855-ben A . Itt azonban a költ sohasem lakott. A templom. Murmann-magaslat. a Petöfi-szoba. hitv. Willinszky István nev szabómester volt a gazda. a pozsonyi ág. A ház a pozsonyi evang. hegyi díszkert. liczeum volt. sr. A mostani theologia helyén régebben az evang. mely hetenként két kis negyedrétö ívalakú lapon jelent meg Markusovszky Sámuel. Ez a templom 1777-ben épült egy régibb templomnak a helyén. Az utczának most Petöfy-utcza (helyesen Petfi-utcza) a neve. A szögleten van a magyarhoni ágost. n. Dr. kényelmes. Itt csak dolgozott. fejtette a hegyi disz- . Monumentum Clementiae Mariae Theresiae Josephi II. Petfinek e lakást Jeszenszkynek Portir nev tanulótársa ajánlotta. a ki Petfivel Aszódon járt iskolába. mint ezt rendesen tévesen írják. 0. mert a „Bimbóházak" név alatt itt található vendéglk. fölírás van rajta: et „D. ú. a hegyi villák. a Petfi-társaság tagja. Slav. A theologia azeltt a Bél Mátyás-utczában volt. jó ételek és üdít italok mellett pihenhetik ki fáradalmaikat és élvezhetik a közeli és távoli hegyekre nyíló remek természeti panorámát. a lépcstl jobbra nyíló udvari szoba volt. Pos. A szoba három tanulóra volt berendezve és így egyik hely üres volt. E 3-ik Bimbóház tágas és szép emeletes épületében különben sok család nyaral még Budapestrl és Bécsbl is. templom fd- 8 pozsonyi Schlossberg. a pozsonyi Toldy-kör tiszteletbeli elnöke kutatta ezt föl és indítványára jelölték meg emléktáblával. evang. Kicsi. kies és regényes részleteivel. konvent tulajdona. fedett terraszzán.'- Conf. melyei nemcsak a pozsonyiak Látogatnak szívesen. Itt van a jó hírnévnek örvend kereskedelmi felsbb iskola. fgimnázium. az ország egyik legszebb és legegészségvsebb sétahelye.1(5(5 Pozsony. MDCCLXXVII. Augg. Petfi 1843 május hó elején jött Pozsonyba az akkori országgylés idejére. evangélikus kórház és a magyar-tót evangélikus templom. Vutkovich Sándor.) A hegyi díszkert. hogy emlékéi ill módon örökítsék meg. a háztulajdonos pedig Blaskovits. szám alatt) lakott Petfi Sándor. a leghátulsó udvari följárón vezet emeleten. Hung. Statuit Deoque Sacravit Pietas Coetus Aug. A Bél Mátyás-utczában (a 25. jeles író. Az evan-. a hol most az evang. a ki itt meg ne fordulna.(azeltt Bél-) utcza vezet a Konvent utczába. M. ott. Hajdan itt volt a temet. a mely Petfi nyomorúságának utolsó felvonását látta. Uj világ.. különösen pedig a 3-ik Bimbóház tágas. Kisfaludy-utczát a Frigyes fherezeg-úttal a Bél Mátyás-utcza (azeltt Apácza-pálya) kapcsolja össze. E kitn fiskola egyetlen a maga nemében Magyarországon. liczeum tudós igazgatója. Eleonóraudvar. nemzetünk halhatatlan költje. hanem alig van idegen. A Bél Mátyás-utczából a kis Liczeum. 15-én Posoniensis czím latin hírlapot. Itt lakott Jeszenszky Danó (Temérdek). temetnél visz fel az út a festi szépség pozsonyi hegyekbe. annál inkább. Mauks Mátyás nev tanulótársával. gondozott útjaival és pihenivel. Az evang. A Petfi-szoba a kaputól jobbra. A következ S.Bimbóhazak •. június hóban ugyanis itt körmölte Kolmár Józseffél együtt a Záborszky Alajos szerkesztette „Országgylési Tudósításokat".

Egyike az ország legjobb felekezeti fgimnáziumainak.) Habár ez a templom is torony nélküli. hazafias nevelést adjon. mely 20.és r. Lieber festette. templom. evang. palotához. majd tovább a lovassági és gyalogos laktanya és a Sáncz-x'd.giséggyjtemény. Szép a lépcsháza. Nincs talán középiskola az egész kontinensen. 1783-ban épült. magas tetzetével mégis impozánsan emelkedik ki a többi épületek közül. 14-én örökölte a város Simkó Frigyes Dániel. Ezen érünk a világhír dinamit-gyárhoz. Itt emelkedik a festi szépség és az egészséges fekvés Újtelep.és könyvtárból áll. . mely egészen a katonai kórház kertjéig ér. mely 1876-ban épült. az Albrecht-mulatóhoz. érem. katonai kórház. gondos fölügyeletet és valláserkölcsi. szám alatt van az evang. Ez a kiváló hagyaték régiség-. az intézet volt tanítványától. külön iskolával. liezeummal szemközt van az új liczeumi internátus. Külsleg hasonlít a gödölli kir. hogy a liczeumi tanulóknak olcsó lakást. A palota eltt tágas erkély van. végezték istentiszteletüket a protestánsok 1688 90-ig. (Jézus Emausban) Oeser Frigyesnek. 193. A Konvent-utcza 15. szép kerttel. Belseje igen ízléses. melyet néhány évvel ezeltt vettek meg. és kir. Védczölöp-úton van a fölmen út ez a legújabban keletkezett városrész. Épült 1895 96-ban. mely ilyen kincscsel bírna. népiskola. a katonai lovarda és a katonai raktárak. Ezt a gyjteményt 1867 szept. Itt van az új. mivel a palota Frigyes kir. a mely a város egyik nevezetessége. honvédkerületi parancsnokság pozsonyi evang. játszótérül szolgáló pozsonyi tágas udvarral. közös hadapródiskola. hiiv. Felállítása 303. A A — A A m A A A ev liczeum - — A A A A A épülete. (Oeser ezt a képet kegyeletbl festette. a szász lipcsei festészeti akadémia egykori igazgatójának az alkotása. hol már sok jelesünk nyerte kiképeztetését. E tágas épület udvarán van a nagy (német) evang. temet s Kisfaludy-utcza mellett Védczölöp-út évrl-évre szépül. (A kápolna 1861-ben épült. Grassalkovich-téren van Frigyes kir. mely Jézus mennybemenekarzat veszi körül. a darabok számát tekintve. a milyennel még a British-Múzeum sem dicsekedhetik. melynek egyik szárnya a Yédczölöp-utczára.000-nél több kötetet és kéziratot és néhány unikumot tartalmaz. palota az els emeleten híddal van egybekapcsolva a szomszédos épülettel. liczeum épületében van elhelyezve a híres Simkó-féle érem. 167 szemben álló ház szintén a theologia mellett van az evang. lovassági laktanyától nem messze. múzeum nyitva áll a közönségnek is. liczeum Ez egy Az barokk-stilben készült kétemeletes saroképület. elhaladva. Belsejét ketts foltár fölött függ képet. a másika pedig az Újtelepre nyílik. vasúti állomással. 1614-ben Forgách Ferencz gróf. kir. esztergomi érsek alapította és késbb Lippay érsek szépítette. gyártelep teljesen el van zárva a nyilvánosság ell. Mindkét oldalán gyorsan emelkednek a szebbnél-szebb villák és a nagyvárosias házak. Védczölöp-út végén van a magy. Világhírét a többi között olyan hét érmének köszönheti. egyház hazánk ezeréves fönnállásának ünnepe alkalmából avatta fel és adta át magasztos hivatásának. Mindkettt Grassalkovich herczeg építtette Mária Terézia idejében. és kir. evang. hitközségé. tágas. Nemzeti Múzeumé után következik.Pozsony épült. mint a jezsuitáké.339 frt 45 krba került. herczeg palotája. a mely. Vám-utczának a Sáncz-úton túl a Récsei-út a folytatása. becsérték tekintetében pedig a Magy. Legértékesebb ezek közül az éremgyüjtemény. liczeum híres könyvtára. föntebb említett katonai kórház volt azeltt a herczegprímás nyári palotája. melynek az a czélja. a Hadapród-utcza és a Vám-utcza szögletén fekszik a cs.733 koronába került. stb. 120 tanulónak van benne hely. hatalmas ág. herczeg palotája. A A bizonyult. a Grassalkovich-téren végzdik. herczeg nagyszámú családja számára már szknek A Frigyes kir. kert legújabban a Stefániaútra szép kerítéssel van ellátva. bécsi egyetemi tanártól. templom sekrestyéjében lev mesteri telét ábrázolja. palota mögött az Esterházy -téren vannak: a cs. mely egész kis város. mert Pozsonyban született 1717-ben). Pompás kert tartozik hozzája. hazánknak negyedik nummizmatikai gyjteménye. teljes ellátást. 1885 eltt itt volt a liczeum. a Steiner-féle házban. (Ezen a helyen.) Itt tette le az újonan A A A A A A katonai kórház. mely egész a várnál kezddik és az evang. Építése a barokk stílre emlékeztet. Bél Mátyás-utezával csaknem párhuzamosan halad a Védczölöp-út.

a Dessewffyek. malmokhoz és a regényes fekvés Vaskutacskához. részint itt jártak iskolába. Kölcsey Ferencz. A Grassalko\ ieh-térrl vezet a Stefánia-út a magy. hanem az iskolai Thaliát is új életre keltette. Pozsony Pozsony dalmi. kir. politikai. majd a lporgyárhoz. nagy várossá teszik. magyar testrség a hségesküt Mária Terézia királynnek 1760-ban. részint pedig itt laktak. majd a Mély-úton a mély-úti kápolnához. Ez a város legszebb és leghosszabb utczája. sz. Jobbról-balról szép épületek szegélyezik. Hung. közgazdasági. melyek valódi. Azóta többször megújították. Még csak azt akarjuk fölemlíteni. HERCZEG PALOTÁJA. katonai. Bajza József. végén. a mely 1861-ben épült. zsolnai és szakolczai vonalaknak. a magyar történeti irodalom egyik úttör munkása s a Codex diplomaticus várban nemcsak színdarar. Az itteni fürdépületet 1826-ban emelték. Ez a pályaudvar állomása a bécs-budapesti. város hatósági. társakulturális és egyéb intézményei. kispap korában a pozsonyi bokat dolgozott és adott ki. a régi.Diétái magyar múzsa" czím poétái heti folyóiratot. mély úti kápolna 1824-ben épült. itt pöngette lantját a „Csikóbrös kulacs" dalosa: Csokonai Vitéz Mihály s itt adta ki 1796-ban a . hegyi díszkerthez. Toldy Ferencz. fejedelmi vendéget látott. Szemere Pál és Fáy András stb. Kisfaludy Sándor és Károly. Wesselényi Miklós. (Azeltt Ferdinánd király fürdjének nevezték. Garay János.. megindítója. Innen visz föl az út a hatalmas (Mária oltalmáról elnevezett) árvaházhoz.L68 Pozsony. Czuczor Gergely. Fejér György. . Forgalma évrlévre emelkedik. Ugyancsak a Stefánia-úti vámtól vezet az út (Lamacsi) a Vörös-hídhoz és innen a Szalma-kunyhóra és a Zerge-hegyre. hogy Pozsony falai között jelent meg elször a legels m>tgyár hírlap (1780-ban). az Aulich Lajos-utczában emelkedik az új csendörségi palota. a pompás Bellevue-midatóhoz. a szárazfelállított Számos A A FRIGYES KIR. csokoládé-leérthez és a kálvária-hegyhez s kápol)iához. államvasutak fpályaudvarához.) A fpályaudvart legközelebb jelentékenyen kibvítik. kir. fából készült kápolna helyébe. a „Magyar Hírmondó".

állattenyésztési felügyelség és a m. sóhivatal. fels kereskedelmi iskola. kir. Notre Dame-apáczák kolostora. távíró. fgimnázium. a m. egyúttal ker. mely alá tartoznak a fudvarmesteri hivatal. számú m. kir. itt van Pozsony vármegye székhelye. városi ipartanoncziskola és itt van a pozsonyi népiskolai kerület nyugdíjbíráló bizottsága. honvéd gyalogezred. államilag segélyezett szöviskola. Tanintézetek. kir. kerületi takarékpénztár. kataszteri térképtár. 169 oly nagyszámúak. a 27-ik gyalogsági dandár. hogy itt lakik állandóan Frigyes fherezeg és családja és itt tartja udvartartását is. EÍs sorban fölemlítend. kir. Itt van az ügyvédi kamara és a közjegyzi kamara. állami kórház. int. telekkönyvi hivatal. ág. államügyészség. kir fügyészség. az 5-ik számú csendrkerületi parancsnokság. kett az Újvárosban és kett a Terézvárosban. tanfelügyelség. Erzsébetapáczák zárdája és az irgalmas nvérek zárdája. a fherczegi titkári hivatal. kir. állami freáliskola. mely a Tedesko-féle alapítványból állíttatott fel. kir. izr. m. m. községi elemi fiú. a mely e tekintetben Pozsony sz. a m. a m. bábaképz. egy öt osztályú leány-népiskolát. az 5-ik tüzérségi dandár. kapuczinusok kolostora. jezsuita kollégium. kir.és távirdaigazgatóság és államvasúti forgalmi fnökség. Tanintézetek slb. m. m.ev. h. intézmények. fogház és kir. A Pénz. jogakadémia. : Katonai hatóságok. kultúrmérnöki hivatal. m. kir. a Szent Orsolya-rendek népiskolája. a pozsonyi II. kir. három a Rózsa-utczában. kir. a m. hogy alig van város az országban. kir iparfelügyelség. pénz. még a gzhajó-társaság. kir. a XIII. morvaszabályozási kirendeltség. ev. XIII. építészeti hivatal. állami tanítónképz intézet. kir. kataszteri helyszínelési felügyelség. a 19-ik vadász-zászlóalj.és hitelügyet a következ intézetek szolgálják a pozsonyi els takarékpénztár. járásbíróság. honvédkiegészít parancsnokság. számú kataszteri felmérési felügyelség. a m. h. az Orsolya-szüzek zárdája. Egyházi hatóságok. hitközség négy iskolát tart fenn és pedig egy hat osztályú fiú-népiskolát. és árvaleánynevel. tüzérségi anyagraktár. m. kir. és VI. kir. összesen tehát tíz. m. a 19-ik számú katonai kórház. Katholikus népiskolák vannak a Káptalan-utezában. Állami intézetek és hivatalok a következk kir. Van azonkívül nyilvános izr. kir. az uradalmi kormányzóság és Izabella fherczegn udvara. A városi törvényhatóságon kívül Van itt m. kett a Széna-téren. a villamos városi vasút és a társaskocsi-vállalat. egy az Újvárosban és külön árvafiú-. a 16-ik lovassági dandár. tantestületek és tanhatóságok a tankerületi figazgatóság. a katonai élelmezési raktár. Azonkívül az árvaházi hat osztályú elemi iskola. Van itt m. a pozsonyi keresk. m. kir. kerületi erdfelügyelség. I.Pozsony. a 73-ik honvéd gyalogdandár-parancsnokság. Evangélikus népiskola van három. kir. kath. oszt. kerületi m. pénzügyigazgatóság és pénzügyrség. : m AH. irgalmasok kolostora és kórháza. valamint polgári leányiskola. járási erdgondnokság. és hivatalok. : következk m.és hitelügy. a 14-ik hadosztály tüzérezred. kir. a Szent Orsolya-rendek polgári iskolája. tábla. kir. gyalogsági hadapródiskola. a Szent Orsolyarendek róm. kir. illetleg forgalmi intézmények a posta-. Az egyházi hatóságok és intézmények a következk a Szent Mártonról czímzett társaskáptalan. ferencziek kolostora. a XV. a 14-ik gyalogsági hadosztály. a 72-ik gyalogezred. gazdászati hivatal. a csavargzös-vállalat. kath. posta. kir. kir. m. Az orth. a I. honvédkerületi parancsnokság. közgazdasági intézményei' között els helyen említend a kerületi kereskedelmi és iparkamara. dohánygyár. az 5-ik hadtest tüzérezred. kir. állategészségügyi felü gyelség. állami ipar-szakiskola. Közlekedési. : . theologiai akadémia. katonai elkészít iskola. kir. tanítónképz intézete. kir. és Forgalmi intézmények. kir. liczeum. utász-zászlóalj. állam- A Közgazd.és távbeszél hivatalon és a vasutakon kívül. Katonai hatóságok a következk: az 5-ik hadtestparanesnokság. továbbá a m. anyakönyvi hivatal. törvényszék. ág. a Szent Imrérl czímzett papnevel. egy négy osztályú polgári fiúiskolát és négy osztályú polgári leányiskolát.és leány-. kir. m. az V. vinczellériskola. állami felsbb leányiskola. az 5-ik huszárezred. elektrotechnikai szakiskola. ezek közül kett a városban. az 5-ik szekerész-hadosztály. kir. IV. folyammérnökség. az I. várost túlszárnyalná. fvámhivatal.

utazási és segélyegyesülete. a bécsi általános segélyz-egyesület fiókja. az osztrák-magyar bank fiókja. „Concordia" gyorsíró egyesület. melyrl már más helyen megáltal. Czélja a szaktársak segélyezésén kívül a közös érdekek támogatása és elmozdítása. Sakk-klub. középiskolai tanáregyesület hasonló czélokat szolgál. egyesület jelenleg A A A A Közhasznú egyesületek. fontos missziója volna. a hol a magyar színészetnek állandó küzdelmet kell folytatni a német színészettel. rokkant munkások nyugdíj egyesülete. izr. Az egyesület hét kerületre oszlik. Kereskedelmi szövetkezetek a következk: a pozsonyi kereskedelmi szövetkezet. hitközség jótékony negyesüíete. kiállítások stb.. a magyar leszámítoló és pénzváltóbank fiókja. Jótékonyczélú intézmények és egyesületek a következk: kerületi betegsegélyz pénztár. evangélikus menház. pinczérek betegsegélyz pénztára. gyógyult elmebetegeket segít egyesület. Kereskedelmi alkalmazottak egyesülete. a pozsonyi közraktár. a megyei tzoltó-szövetkezet és a szépít-egyesület. pozsonyi népiskolai kerület áll. pozsonyi magyar színpártoló egyesület.a róm. Zion. ev. Czélja a héber nyelv és tudományok terjesztése és Palesztina betelepítésének propagálása. a Szent Miklós katholikus egyesület. A Kossuth Lajos emlékszobor-egyesület. A pozsonyi Toldy-kör. somorjai-. betegápolókat nevel intézet. a kereskedk és kereskedelmi alkalmazottak betegsegélyz pénztára. a Tedeskó alapítványi gyermekmenház. könyvnyomdászok és betöntk egyesülete. népkonyha-egyesület. a pozsonyi iparbank. katholikus temetkezési egyesület. kmí vesék és kfaragók betegsegélyz és temetkezési egyesülete. tudományt. pozsonymegyei gazdasági egyesület. A A melynek iránt való érdekldés fejlesztése. keresztény betegsegélyz és temetkezési egyesület. „Jótékonyság" szegény gyermekeket felruházó egyesület. melynek czélja Kossuth Lajosnak Pozsonyban emlékszobrot állítani. de ez az czélja a mvészetek A A A nem mködik. akadémiai jogászsegélyz egyesület. Czélja a népoktatás fejlesztése. pozsonyi megyesület. irodalom. Pozsonyi zenészek egyesülete. ezeken kívül ide sorolhatók még az els pozsonyi temetkezési intézet. katb. „Elre". újvárosi népkonyha. „Báró Hirsch Mór" jótékonyczélú és önsegélyz egyesület. negyesület. autonóm hitközség temetkezési intézete. hajósok temetkezési egyesülete. izr hitközség aggmenháza. melynek czélja a közmveldésnek nemzeti irányú fejlesztése. A Petfi-szobor bizottság. A hírlapírók egyesülete. Szent István olvasóegylet. nagyszombati-. emlékeztünk.170 Pozsony. Az egyházi zene-egyesület.és hitelszövetkezet. árvaleány-egyesület és a Good Templar rend pozsonyi páholya. közhasznú egyesületek körébe sorolhatók még a következk: állami vegykísérleti állomás. a pékek betegsegélyz és temetkezési egyesülete. az orth. a Mária oltalmához czímzett árvaház. izr. ugyané hitközség jótékony egyesülete. Dómrestauráló egyesület. modori-. ^özetek. a ni betegeket gyámolító egyesület. az orth. a vörös-kereszt-egyesület pozsonyi fiókja. . czipészek szak-. hitelbank. az els pozsonyi önsegélyz egylet és a pozsonyi korona-takarék. az általános betegsegélyz egyesület. . hadastyán testület. a polgári ápolda. pozsonyi kir. izr. mvészetet és önképzést a következ intézmények és testületek szolgálják: a pozsonyi magyar közmveldési egyesület. és községi tanítóinak és tanárainak egyesülete. Szent Vincze-egyesület. a jótékony izr. ú. irodalmat. Mvészek és nyelvtanárok egyesülete. Keresk. Jótékonyczélú intézmények. „Humanitás" szegény iskolás-gyermekeket gyámolító egyesület. Az egyesület a törvényhatóságok védelme és támogatása alatt áll és a vármegyében hét fiókegyesülete van. katholikus szegényház-egyesület. Tudomány.egyesület. Czélja a valláserkölcsi alapot nélkülöz könyvek ellen való propaganda és valláserkölcsi alapon nyugvó hasznos olvasmányok terjesztése. Tanító-egyesület. a jótékonyczélú tánczkoszorú. b. m. természettudományi és orvosi egyesület. az önkéntes tzoltó-egyesület. mvészet. keresztény kereskedsegédeket segélyez egyesület. munkások mveldési egyesülete. a tagok jogainak és anyagi érdekeinek megvédése és elmozdítása. a József A f berezeg hadastyán-egyesület. melynek czélja a magyar irodalom fejlesztése és terjesztése. Ferencz József gyermekkórház. galántaiés malaczkaira. a Sehiffbeck-alapítványi cselédotthon. els pozsonyi városi népkonyha. els általános tisztvisel-egyesület. a pozsonyi-. melynek itt. az ág. hitközség temetkezési intézete. a pozsonyi ipartestület betegsegélyz pénztára.

Irodavezet és iktató Flock Gyula. szlmívelk pincze-egyesüíete. kör. a szövipart és az els pozsonyi süt-szövetkezet. négy káplár. ellenrz. Bejelent hivatalok.. Bizottságai a következk verifikáló. Mergl Ödön dr. Ipartestületek a : intézmények. Ujabban a kir. a tornaegyesület. Irodatisztek Walenta József. kir. Irodatiszt : : : : : : : : : : : : : : : : Zandt József. Ipartestületek. jogakadémiai társastársaséletnek a : A Társasegyes ilietek. kir. kertészek testülete. a pozsonyi vívóegylet. a pozsonyi klub. szegényügyi és ellenrz szakbizottság. mint gyakorló ügyvéd. forvos Kováts György dr. az úrlovasok egyesületének fiókja. Közigazgatási gyakornok: Brég Jen. felsége 1898-ban a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette év április 18-án ültette a közbizalom a polgármesteri székbe. fogalmazó Valaeh Ferencz dr. fazekas-segédek egyesülete.Pozsony" kerékpár-egylet. a nagyobb kávéházaké 22. négy polgári biztos és 99 rendr. Biztos Kitzinger Ferdinánd. A Pozsonyban rendkívül kifejlett sportéletet a következ intézmények Sport. elmozdítók egyesülete. fügyész Nemessányi Ern dr. kir. Rendrorvos és tb. majd az 1884. Biztos Eisert Gyula. Elnökhelyettes és els eladó Mitterhauser Károly tanácsnok.. és : : : : : : : : : : : : Vámossy István dr. A bor. Kezel gyakornok: Böszler Lajos. Egészségügyi osztály. Árvaszék. : Pozsony sz. . a munkás-dalegyesület.és zenem-kereskedés. A különféle iparágakról és a kereskedelem nagy kifejlettségérl más helyen részletesen szólunk. Levéltárnok Batka János. Eladó-helyettes Schier Nándor. tan. város tisztikara a következ tett. Haláleset fölvételi hivatal. és egyesületek szolgálják: a polgári lövtársulat. Pozsony sz. Fügyész Somlyay Kálmán dr. az orvosoké 65. a katbolikus legény-egyesület. a szállodáké 12. stb. évi tisztújítás alkalmával fjegyz Erdemei ebsmeréséül is elnyerte. ki. Irodatiszt Ttstory^ Ferencz. I. Herda Ferencz. Gottfried. a pozsonyi dalkör. Ellenr Mihalovds József. a kaszinó. az els pozsonyi kerékpár-klub. egy foglár. tan. Szandtner Pál. Pénztárnok Hillenbrand Emil. egy rmester. Elnök: Brolly Tivadar polgármester. pénzügyi. bizottság. Arvapénztár. Városi nyilvános könyvtár. sütszövetkezet. Krachun János és Zimmer Imre. Brolly Tivadar polgármester. Múzeum. Városi forvos Tauscher Béla dr. Fkapitány Kutsera István. Gondnok Helmár Ágost tanár és segéd Testory Ferencz. Kánya Richárd és Stelzer Endre. : A szak- A lett. kezel. 17-én.: Pozsony. Gyakornok Borcsányi Lajos. Fkapitány Kutsera István. egészségügyi. következk pozsonyi ipartestület. Jegyzk: Schier Nándor és Schuster Károly. szakbizottságok a következk gazdasági és rovanesoló bizottság. Kezelgyakornok Mayrberger Ferencz. a pozsonyi úrkocsisok egyesülete. az üget-versenyegyesület. a gyógyszertárak száma 9. A biztosítás ügyét 29 biztosítótársaság vagy ilyenek ügynökségei képviselik. a pozsonyi katholikus kör. Kerületi orvosok :Jácz István dr. Mechtl Antal. oszt. következ egyesületek a szervei pozsonyvárosi polgári egyesület. a pozsonyi szabadpolgárok egyesülete. szabótestület és czipésztestület. tb. a kir.és sörmérések. Tanácsi iroda. jogügyi. Fkapitány-helyettes Albel Gyula. született Horpácson 1852 okt. és a czitera-szövetség. Fjegyz: Andrássy Aurél. Miután Budapesten ügyvédi vizsgálatot lépett a város szolgálatába és Pozsonyban telepedett le. a „Pannónia" football-klub és az evezs-klub. A rendrséghez tartozik egy felügyel. tanácsosi : : czímet Polgármester-helyettes Kumlik Tódor. Vezet és kiadó Pauer János. a városi képviselk klubja. Gross Károly és Dax Mihály.. Ily minségben másodaljegyz. szlmívelk Termel és A termelési és fogyasztást a következ intézmények fogyasztó gálják: Izabella háziiparegyesület. 171 és egyesületek szoltejszövetkezet. pozsonyi egyesülete. . Könyvtárnok Kumlik Emil. meg a vendéglk száma 168. város törvényhatósági bizottsága 93 virilis és ugyanannyi választott bizottsági tagból áll. Braun Lipót és Ruth Miklós. pénztárvizsgáló. 1900. Állatorvos Hegymesterek: Fantzler : Palm Frigyes. Irodavezet Huth Miklós. kir. Tanácsnokok Mitterhauser Károly. város nagyvárosias életérl és nagy forgalmáról még a következ adatok nyújtanak fogalmat Pozsonyban az ügyvédek száma 53. a polgári magyar kör. írnokok Lederer Ödön és Weymelka József. a Ferencz Józsefrend lovagja. II oszt. Gyakornok Benyovszky Ferencz. színházi : A város- bizottsagai és tisztikara. a pozsonyi dalegyesület. Közgyám: Maim Károly Kiadó és iktató: Dobelmann Frigyes. fogalmazók Brolly Zoltán. a lovardaegyesület. Van itt 10 könyvnyomda és 15 könyv. Iktató Zillich Ern. Levéltár. a férfi-dalegyesület. Második eladó Kánya Richárd tanácsnok. Irattáros Apafi Ferencz. vendég- lsök és kávésok egyesülete. központi választó. Kiadó: Urszinyi Ferdinánd. Fkapitányság.

Fnök Kánya Richárd tanácsnok. Mészmer Alajos és Trocsányi László. Holla Sándor. Adópénztár. Fogalmazó Moravek Gyula II. Végrehajtók Boros Gyula. Számtisztek Helmstreit Mihály. írnok Szlivarich Ottó. Osztályvezet: Voit Ferdinánd. Gyakornokok Hatvány Ágost és Steindl Ferencz. Könyvel Obertik Károly. Erdmester: Batiof Károly. Számtiszt Slivarich Alfréd. Fleischhacker József. Erdészeti osztály. Seprmester: Reiter Miklós. Dobisz Jen. Mszaki osztály Fmérnök: Laubner Gyula. írnok : Fülöp Antal. Mérnökök: Szántó Henrik. Munkafelügyel: Böhm A. Írnok Ambrovits Rezs. Katonai ügyosztály. nyilvántartók: : Gyz : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : (beosztva). Alerdész Francz Antal. Rauschan Gusztáv. Latkóczy János és Haas Ágost. Laszka Ede. Nyilvántartó Máza János. Békebíró Fekete Lajos : : Mitterhauser Károly tanácsnok. Gazdasági ügyosztály. nyilvántartó: Wagner A* Kimig Timoth és Clauer Sándor báró. Gyakornok Reiszenauer János. Fpénztárnok Sieinbarezer Imre. Tocsfous József és Baumgartner Alajos. Számgyakornok Kadvolt Károly. Irodatisztek Pelikán Karolj'. Rajzoló Rippel Ede. Végre- BROLLY TIVADAR POLGÁRMESTER. Krebesz Ferencz. Mérleghivatal Mérlegmester Weidcnhöffer Hermann. I. Ellenr Grusz József. Hitelesít hivatal. Intéz Hackenberger Zsigmond. Építési felügyel: Knesz Ferencz.: : 172 Pozsony. írnokok Schranz és Makay Iván (beosztva). Szegényügyi osztály. Tanácsnok Steltzer András. Hivatalvezet Steltzer Gyula. Számfejtk Grusz József. Ellenr: Schatzler Viktor. hajtó : Békebíróság. Segéd Mayrberger Ignácz. . Irodatiszt Zeravik Gyula. Számellenr: Mihalovics József. Fszámvev: Kemény Lajos. Steiger Mátyás. oszt. Városi mkertész Zednik Pál Könyvelség. oszt. Fogalmazók Jankó Zoltán és Kosik Béla (beosztva). Ellenr Homoki János. Alszámvev: Marton Lajos. Gyakornok: Tanka Zoltán. Fpénztár. Utmesteivk Syrcisfe Antal és Lanador József. írnok Voit Antal. Kezel erdész: Fehér Pál. Ellenr Schatzler Alfréd. Pénztárnok Léderer József. Adóügyi osztály. Számtisztek: Mészáros Károly és Bognár Gyula. Nyilvántartó Besch Károly.

másfél századon keresztül tzhelye az egyetemi oktatásnak s vele a magyar tudományosságnak. Zavar. a Fehérhegységbl eredve. A várost észak-déli irányban a Tirna-patak szeli át. E patak u.és Nagybresztovány. St jelene is éppen azért érdemel kiváló figyelmet. E város még nem találta meg hivatott történetíróját emlélevéltára hiányos és rendezetlen keinek ismerteti nem igen végeztek mélyreható kutatásokat tradicziója hihetetlenül hiányos és ferde a nagy idk félig gazdátlan fragmentumainak nagy ellensége pedig .és Alsólócz. .NAGYSZOMBAT A XVII. Tyrnau neve. az északi szélesség 48° 22'56" a tenger színe fölötti magassága 145 52 m.a haladó id. SZAZADBAN. mert rég lezajlott munkás életének alkotásai. hogy kicsinyesnek látszó emlékeit is szóbahozzuk. Ennek több oka van. illetleg érinti. hazánk azon helységei közé tartozik. mely tövist. a Kiskárpátoktól vagy két órányira. . vagy három századon át középpontja volt a katholikus törekvéseknek.. Bogdánócz. kir. hogy emez érdemekben s emlékekben gazdag múltjáról. . a várostól északra vagy másfél km. . emlékei legnagyobbrészt ma is fönnállanak s a szemlélben méltó megilletdést keltenek. . igen termékeny síkságon. szab. E város elkel helyet kér nemcsak Pozsony vármegye történeti keretében. Vannak. nyugatról Fehéregyház. délrl Modorfalva. . hanem az egész ország kultur-históriájában is.. Lehetetlen tehát és méltánytalan e város ismertetésébe bocsátkoznunk a nélkül. Gerencsér. — .. i. Spácza. szinte lármás fiatalságáról meg ne emlékezzünk. Ismét mások a bolgár Tirnovo hason- Nagyszombat melyekrl — szab.nem kell históriát csinálni". Szilincs. Tyrnavia. a másik pedig közepén szeli át. a mint mondani szokták . Ismertetésekor komoly kötelességként hárul reánk. A város fekvése. A város neve. Trnava e patak nevétl származtatják némi átalakítással ebbl lett aztán a német Dyrnau. kir. Nagyszombat városa Pozsony vármegye északkeleti sarkában terül el. bokrot jelent: hogy tehát a bokrokkal belepett vidéktl vette volna nevét német Dürn-au neve pedig száraz síkságában lelné magyarázatát. - . . Keletkezése visszanyúlik a messze századok homályába hazai történetünk négy els századában érdemes szerepe van. Mások a szláv ima szóban látják a név alapját. Határai: északról Szárazpatak. kíméletlenül végezheti munkáját. városi rangja a legrégibbekével versenyez. távolságban két ágra szakad s egyik ága a várost nyugatról érinti. Földrajzi helyzete: a Ferrótól számított keleti hosszúság 35°14'0. város. Fels. keletrl Kas. Rózsavölgy községek. délnek tart. a kis magyar Alföld szélén.. NAGYSZOMBAT. kik a város latin vagy tót nevét Tirnavii.

ma: Modorfalva) és Razma (késbb Rossenthal. Javadalomképpen a városnak adta a Girrinch földet. Mátyás 2. st át sem utazhatott. Zsigmond 2. A küls keréken e fölírás van: S. így a város épületei is gyorsabban szaporodtak. közepén lev és SÍ . ebben sem ad fölvilágosítást. ma: Rózsavölgy) falvaknak. század közepétl a XV. . Különös féltékenységgel rizte a város azt a privilégiumát. Nayy-Szombat-nak nevezték.iros Iv Btl|a - a város mását látják benne. János fejét látják e czímerben mert a város állítólagos legrégibb temploma is a mai invalidus-templom e Szent tiszteletére épült. hogy a kiskárpáti erdkben fát. Szt. a várost Vörösk várával együtt hozományul kapja s a falkerítést (1220 körül) befejezi. IV. Aepp. 1267-ben megújította azt s több új privilégiummal ruházta föl a várost. mondanunk sem kell s német nevének kiírásán a filológus nem fog megütközni. a várost megváltja s 1238-ban a szab. melyek a XIV. 1859). hogy polgárai senkinek a hatósága alá sem tartoznak. Ulászló 1. Ferdinánd 4 országos vásárt engedélyezett neki. megkülönböztetés kedvéért. A város eredete egyébként az els évezred homályában vész el. szinte középponttá tették. H. majd a nyitrai püspökséghez tartozik. Ok voltak a város jómódú s értelmesebb polgárai. V. Laureac. Erre okot két állítólagos ker. mely utóbbiakkal is már vagy kétszáz év óta bír. Zsigmond sörfzésre. esak a királytól vezérelt hadsereghez kötelesek csatlakozni nem párosviaskodás. III.Et Deus in rota.) és Orenpeck (Chron. Béla király. Nagy Lajos vám. melynél fogva 1494-tl. Heider Mittheil. László király árúmegállításra adott neki jogot s Mátyás elég magas vámot engedélyezett 16 hídja fenntartására. Bavariae) szerint már a VII. Középen egy fej van e körirattal -f. Az els esetben 10 zsidó férfit s két nt a ftéren meg is égettek. Ezért királyaink késbb is több kiváltsággal ruházták föl. Hogy az els vélemény a legvalószínbb. vagy annak ispánja eltt tartoznak megjelenni a tizedet a németek szokása szerint fizessék és polgárai fölött pallosjoggal bír. 18 méter magas és majdnem két méter széles falai már állottak. Els lakosai eleinte legnagyobbrészt németek voltak s igen virágzó ipart s kereskedelmet teremtettek. követ szabadon vághassanak. mely ma Gerencsér néven nagy falu. Egészen sajátszer a város czímere. A két kerék : . . Konstanczia. Magersdorf. mely „a keresztény szellemben átalakult szerencse-keréknek legjelentékenyebb példánya" (L. század végéig németül Írattak s Krisztus-fejnek tartják. városok sorába iktatja mivel pedig az errl kiállított aranypeesétes kiváltságlevél a tatárjárás dúlásai alatt elveszett. mindálta- Lakosai. tehát a a Szombathely vásár.helynek veend. mikor Henrik osztrák herczegtl visszafoglalta. IV. Szombati-nak s késbb. Némelyek szerint már az 1140-iki okiratok szólnak róla. a mély várárkot a Tirnapatak bven ellátta vízzel s Nagyszombat csakhamar a legkiválóbb helyek közé tartozott. az A kett elég világos lában A bet. században szerepel e tájon Tirana vagy Tirna város. Ezt bizonyítják a város számadáskönyvei is. E név magyarázata IV. század elején is esak Szombatit néven szerepel. Tradiczió. hanem 12 ember esküje dönti el a pörös kérdéseket csak a király. Petz (Chron. Ma is 10 országos s 2 heti-vására van. Az egyközép ketts kereket küllk gyanánt oszlopocskák tartják össze. ma Bresztovány Magyarád (Magerád. Szombat-nak. civium de Zumbothel cum rota fortune. II. mint sok másban. kir. Pat. „iparosok s kereskedk nevei is mind németek (Pintér s Német kivételével).és adómentességen kívül azt is megengedte. illetleg 1539-tl zsidó a városban s annak határában le nem telepedhetett. majd Rosindol. A magyarok kezdettl fogva Ssombathely-nek. et. lejebb félhold és csillag. Bélának Primislav cseh királyhoz nül ment leánya. Ura lett továbbá Zill. Ezek közül nevezetesebbek azok. s a zsidóvárosba vezet kaput befalazták. a v. reá faragott gyermekalakot tettek. mint a mely Moesiához. Béla a vasárnapról szombatra tette át a vásárok napját s elég könny város fekvésénél fogva kiválóan alkalmas volt a kereskedésre. s utána mások is Bél Mátyás Ker. — — : : közötti körgyrben van jelkép. fallal kezdi bekeríteni. III. . a többit kizték. gyermekgyilkosság szolgáltatott. Géza 1152-ben. — fejet a körirat alapján ma — — — a városi tisztviselk. kik e várost a morva és osztrák határszél közrehatása következtében jelentékeny ipari s kereskedelmi helylyé.1 74 Nagyszombat. Moderdorf. Magánlevelezésekben még a XVIII. E kiváltság kbl .

kereskedelmi életének deleljén állott a város. kifosztották és fölgyújtották. század közepétl szolgáltat anyagot. leggazdagabb városa lett. hadjárata eltt. Ebbl azoban arra következtetni. désnek. s mert levéltára csak a XV. Még 1773-ban is csak királyi engedélylyel jözsidó orvos vizstenni. ez idtl fogva kezd a szláv elem beszüremleni. nagy király gyakran és szívesen idzött e városban. Ipari. jele tehát. Egyideig a hatalmas trencséni Csák Máté is ura volt a városnak.. városnak a tatárjárás borzalmait is kellett tapasztalnia. mikor serege Pozsonyig hatolt. Pozsony után. Elzményképp végül érintjük azokat a mozzanatokat. Endre szintén sokat tartózkodnak e tájon. tót nemzetisége. tudásunkat csak az országos levéltárból szerezhetjük. Hunyadi László mint pozsonyi gróf bocsátott ki e városból néhány levelet. gazdagodásnak indult. a városhoz szláv levelet küldött.magyar. azt királyaink kitüntet jóindulatából is következtethetjük. hogy itt gyakrabban megfordult. vagy fejldésére és hanyatlására hatással voltak. Géza többször megfordult e városban Salamonnal vívott harczai közben s állítólag már is épített templomot a mai plébánia-egyház helyén. s a király. Azt tartják. II. Nemsokára északnyugati Magyarországnak.Az Anjou-kor. a német lakosság pedig fogyóban van. zsidókaput het egy gálatot e jogot látozza A 1800-ban megnyitották ós a gyermekszobor helyébe Mária . Károly és Ottó küzdelmei is sokat ártottak e helynek. város életére némi világot vetnek. Majd Ottokár cseh király kétszer is földúlta. Géza. ellenkezik a város nemzetiségi fejldésének ismeretével s a levéltári adatokkal. r . ^f A A — A A . Béla huzamosabban s többször idzött Nagyszombatban. hogy eleven élet volt benne. Nagy Lajos idejében jelentékeny hely. Az Arpádházi királyok idejébl nagyon keveset tudunk e városról £fráy pká pedig. hogy a város többsége vagy éppen elöljárósága a tót nyelvet használta. 175 késbb is két izben — — Ferdinánd alatt 1539-ben és Lipót alatt 1686-ban megersítést nyert. Jótékonyságának monumentális emléke a mai plébánia-templom. a Mária-szobrot a katonai elmekórház homlokzatfalába illesztették. Mikor pedig 1866ban e kaput végleg lebontották. Venczel. Hunyadiak alatt is meglehets szerepe volt e vidéknek és a városnak.szobrot tettek. Egészben véve azonban e korbeli élete nem eléggé ismert. melyek e NAGYSZOMBAT REGI PECSÉTJE. IV.Nagyszombat. II. melyet kezdett építtetni s befejezését örökségképp Zsigmondra hagyta. II. József mindjobban kors az 1790-iki országgyléstl is hiába kérik e privilégium viszszaállítását. Mátyás pedig a csehek ellen indított hadjáratának szinte középpontjává tette. német. Ez idtájt a vidéken s városban meglehets számban voltak a szlávok. vagy ismertetésének megértésére szükségesek. E csapásból nehezen tudott kilábolni s úgy látszik. hagyomány szerint I. ettl fogva kezdett kialakulni a város három . Vak Béla. Az említett csapásokat a város hamar kiheverte és ismét rohamos fejl. mikor 1432-ben egy vásár alkalmával a husziták megrohanták. illetleg Szombathelyen.

E nyugodtabb helyek közé tartozóit Nagyszombat is. Ez ellen a támadás ellen panaszkodik Telegdi Miklós. ötvösök.. századtól kezdve magyarul vezeti ezé hkönyveit. illetleg iparos. mert . szabók czéhkönyve s ez is magyar. részben pedig a várostól. Oláh és Veranesics érsekek életében. lutheránusok is sok megpróbáltatáson mentek át. fehérvári czéheknek magyar szabályzatot adtak. Bazinba költözött. II. Ettl fogva a lutheránusok fölülkerekedtek. 17(1 Nagyszombat. Fönmaradt a XVII. A lakatosok. városi tanács sokáig küzd ellenük.és házalapítványok) éltek s ezeket a város ezentúl csaknem kizárólag nekik adományozta. a ferenezrendiek szomszédságában nagy. városi tanács jegyzkönyvei. élén az esztergomi érsekkel. Igen nagy befolyással volt a város fejldésére s fölvirágoztatására az esztergomi érsekség és káptalan. töröktl megszállott alföldi ós dunántúli vidékekrl a nemesség és iparosság a kevésbbé zaklatott helyekre költözködött. A A A — A A A A - — . Megalapították a káptalani iskolában a gimnáziumot. XIII. nagy gonddal készülnek s nemsokára csaknem kizárólag magyar nevek szerepelnek a tanácsban. 1789-tl pedig minden hónapban egybegylhettek úrvacsora-vételre. Rákóczy leveretése is elvesztették s után egyetlen templomukat a Fels-Jakab-utczait legnagyobb részük Pozsony-Szentgyörgybe. n. De nem jutottak annak birtokába sohasem. Modorba. Várday. Sok fiok-czéhet alapítottak s a szeredi.és keresked-czéhektl fölállított ú.. vinisták közül sokan áttértek. Többször akartak templomot építeni. veszprémi. semptei. jótevje. részben ittlétekor.. 1570-ben elfoglalják a városi kórház kis templomát s a híres Bornemisza Péter itt prédikált. A város czéhei országszerte jó névnek örvendtek. De ez új felekezetek egymás között folyton egyenetlenkedtek. Á magvai. a híres hitvitázó. kovácsok. valamint az eladások is elvette. AmohiosiTési A aíau! tás \ mohácsi vész után a város fejldésében nevezetes fordulat állott be. e városban hamar terjedt s nemsokára a katholikusokkal szemben fenyeget állást foglalt el. plébánia-templom körül telepedtek le s építettek új házakat a Magas. 1573-tól a város évkönyveiben magyar részletek is fordulnak el s 1574-ben magyarul szerkeszti meg statútumait.(késbb róluk Káptalan-. Az iparos-osztály is jelentékeny tényezje volt a magyarosodásnak. mely a török ell már 1532-ben menekült néhány tagja ide jött s végre 1543-ban a város állandó szállást engedélyezett az egész káptalannak.mint monda kálvinisták fpártvannak. majd 1683-ban végleg elvesztik. itteni kanonok-plébános.(ma azon a részen Seminarium-) és Jeruzsálemutczában. Hosszú idn át hitközségük sem volt s csak 1780-ban alakult meg újra. történt. fogója Asztalos András jómódú polgár volt. de nem bír velük. ma Béla kir. A keresked-ezéh L547-ben magyarul szerkeszti meg szabályzatát s legnagyobbrészt magyar nevek szerepelnek itt is. 1787-tl kezdve az invalidus-ház egyik termében (egykor templom. betele-^. A A A : A . a híres Szenczi Molnár Albertnek levelez barátja. Latin nyelven.). Thurzó nádor csak azért karolta fel ügyüket. tornyos templomot és a lelkész és iskola számára épületet emeltek. Gergelynél magyar protestánsok elfoglalták a plébánia-templomot (1605 körül) 1576-ban.hitújítás mozgalmai sem hagyták érintetlenül városunkat.mind nagyobb számban telepszik meg és csakhamar túlnyomó elemmé fejldik. de a városi tanács nehézségeket emelt s így az egykor hatalmas és népes egyházközség máig is e helyiségben tartja istentiszteletét. Ennek buzdítására alakítja meg 1603-ban a kálvinista egyházközséget. az istentisztelet az a tanárokat s a szegény.lakosság. S mindez a káptalan szemeláttára. s ezt Bocskay is jóváhagyta. a birtokügyi tárgyalásokban. ránusok 1615-ben a Fels-Jakab-utczában. Részben megmaradt birtokaikból. szíjgyártók és kereskedk czéhe a XVI. altariákból (vallásos pénz. Bethlen az invalidus-templom helyén volt dülea katholikusok többen dez templomot adta nekik. Sarkantyús. 1636-ban még a Pálos-utczában építenek egy templomot paplakással és iskolával. pedett magyarság Kálvin tanaival ismertette meg a várost az itt lakó német protestantizmus és szláv elem pedig a lutheránus prédikátorokat követte. még többen elköltöztek s e felekezet itt nemsokára egészen elenyészett. Mikor pedig templomukat s iskolájukat a város egyik házában tartatott. de 1671-ben. hogy engedély esetére lutheránus prédikátort is káljuttathasson a városba. késbb étterem volt) a katonákkal együtt évenként egyszer. századból a szcsök. szorgalmas tanulókat asztalához s lakásra is házába luthefogadta. Lllésházy alnádor halála után a kálvinisták magukra maradtak.

£ o N (/> =^ CD .

.

konviktusát ama bezárják s mindezekkel megszakadnak mindkötelékek. országos zsinatok és diplomácziai tárgyalások színhelye. srbben telepednek meg házakat vesznek itt.Nagyszombat. Megemlítjük még. 1648. XVI. Pázmány nak s a utódai új intézeteket alkot- viseli XVII. a szerzetek jórésze megsznik seminariumainak egy része kö- nek A HÓHÉRPALLOS. 1658. Avárosnak néhány nevezetes szülöttje is van. Azokkal együtt a magyar iparos-osztály is elköltözködik s a városra a pangás nyomasztó szelleme nehezül.. népesebbek egyéb intézetei folyton maga a város is szépen épül emeletes házai e korból valók. A - — . Nádassy János híres jezsuitaszónokok Kiss Imre jezsuita. . s nem csodálkozunk. . várost. 1566.Zsámboky János (Sambucus). Rákóczy Ferencz. Népes. melyek oly sok fúri s köznemesi családot fztek Nagyszombathoz. építenek összeköttetéseik révén e helynek a gazfnrak mind és intelligens város jellegét kölcsönzik.. a nagynev hellenista Emmer Kornél jogtudós. mely a törökkel Háborús idk. s régi század csak fejldni látja a s xvni. A A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. 1562. század Egyeteme . Nevezetesebb tartományi és egyházmegyei zsinatok voltak az 1560. folyt itt (Bethlen. 1630. vívott sok százados küzdelem csapásait nyögte. és Nagyszombat a többi lefokozott kisebb szab. században többször sok katonát. 12 . városok sorsára jut. 1876-ban megsznik a kerületi tábla is.és nszerzeteket s elevenség zsendül a vallási és kulturális élet minden terén. megalapítja az egyetemet. ha az egykorú ismertetk nem tudnak betelni magasztalásával. BÍRÓI BUZOGÁNY ÉS VÁROSI HADNAGYI KARD. II. mert bezárták elttük a kapukat. visszamegy si székhelyére s vele több fúri család végképpen elhagyja e várost.. 1734. lábraállítja. Mária Terézia újabb s újabb kegyekben részesíti.. a nemes ifjak konviktusát. 177 XVII... század. Az 1615-ben újra letelepedett jezsuiták a gimPázmány náziumot virágzásra juttatják . Nagyszombat ugyan kívül esett azon az országrészen. II.Kis-Róma" czímet. tartott itt is Ferdinánd 1545-ben s 1550-ben országgylést több béketárgyalás . 1633. a híres polyhistor (1531 84). század közepén már méltán Nagyszombat a . Egyszerre azonban elveszti minden dicsségéés nagyságának alapját... 1724ben kerületi táblát kap. veti az egyetemet. századról keveset szólhatunk. dag 1561. eleséget kellett küldenie. mozgatója a vallási vitáknak s közel kétszáz éven át megszólaltatója a magyar tudományosságnak. Fels-Nyitramegyének a fhelye volt. kir. Az egykori intézetek közül csak a gimnázium és a konviktus maradt itt. stb.. Az egyetem 1777-ben Budára kerül. Megindul a híres nagyszombati jezsuita-sajtó. A város igazi nagysága. n. I.. XIX. mégsem volt ment a háborúk gyászos eseményeitl sem. pénzt. 1611. Télfi Iván. években. s a város gyors fejldésre s szép jövre számíthatott. Els negyedében a káptalan XIX szazad.) A XVIII. segíti a helybeli férfi. Káldy György. 1564.. Bocskay-féle fölkelés idején sokat szenvedett..nagy papnevel-intézetet. Rákóczy Ferencz nevelje 18 éven át. hogy az 1854-iki új megyebeosztáskor az ú. 1629. is A s a városban. kultur-tör- téneti jelentsége tulajdonképpen Pázmánynak nagyszombati alkotásaival kezddik. Az átvonuló Basta seregei is raboltak a külvárosban.

E rémít szerencsétlenségben a városnak i-saknem fele. idején is sok zaklatásnak volt kitéve a város. 800-at elfogtak. egyébként buzgó katholikus módjára viselkedett s az egyetemi templomban többször megjelent." Déli oldalán pedig: „Az 1848-ik évi decz. áruló szerepet játszanak. míg aztán az egész dics küzdelem is szomorú véget ért. mikor Mansfeldet üldözték. 16-iki nagyszombati ütközetben elvérzett honvédek emlékének e város és vidéke. . sok pénzt. Dúló Ádám parancsnoksága alatt. Ghiyon csekély számú legénységével rövid tusa után hátrált s emberei közül kb. decz. Rákóczy Ferenez fölkel-hadjáratában szintén van szerepe a városnak. Északi oldalán e fölírás van tekét. tetteitek hirdetik dicsségemelt. fejedelem hadserege 1703-ban bevonul Nagyszombatba. 26-án. Dúló is kirontott. Legtöbbet szenvedeti a Thöüöly-féle fölkelés idején. Tirna és a Párna patak közt folyt le s Gerencsér alatt szerencsétlen véget ért. erre a városi rség is kiszökött körülbelül 200 elesett kuruezot a gerencséri országút mellett. re w" etek v ^ r0S évkönyvei gyakori és nagy tzesetekrl emlékeznek meg. következ évben. mely 150 lakóházat elhamvasztott. a gazdasági majorokat. itt történt az els nagyobb ütközet. kuruez rséget helyez el. okt. 16-án volt az utolsó csata Nagyszombatban. Heister bevonult a városba s az egyetemi épületben a jezsuitáknál szállott megrémült lakosság idemenekült a durva zsoldos katonaság ell s ket rábírni hogy házaikba menjenek ismerték a zsoldos katonaság szavahihetségét. Emlékükre egy közönséges tót földmves derék özvegye emeltetett vagy 100 év múlva kkeresztet s reá e tót c-hronostikonos föliratot vésette A A A A A Martina JVDa LeszkoVszkI KVrVCkICh VojakVV (Az évszám 1805. Mégis megelégedett azzal. élelmet adtak város az e vidéki hadjárat középpontja lett.: 1 78 Nagyszombat. vagy négyezer ember elveszett. Simunics tábornok Nádas fell jött nagyobb sereggel s délután 4 és 5 óra között északról a városba ágyúztatott. késbb kétszer is bevette ós rséggel megrakta. Alig három hó múlva Bercsényi közeledett Nagyszombat felé." franczia hadjáratok A A katonaság ellepte A : Hazafias alkalmakkor e kegyeletes helyhez történik a kivonulás. ez alkalommal. mely 1683 aug. kik a kuruezok ell menekültek ide. meg. hogy egyesek. sereg jöttének hírére a kapukat megnyitották.) pohrbenl VkazVgV. mely utóbbiban s az alatta lev kriptában igen nagy kárt tettek. Wallenstein katonái is fosztogatták a küls részeket. ez esetben szigorú nyomozást rendelt el. hóban támadt Tbököly seregeinek elvonulása után. 1848. de golyótól találva elesett. fképpen a németek és csehek. Rákóczy a Klári sszák mögötti partról nézte az ütközetet. 1704 decz. 1871. a protestánsokat megajándékozza jogos templomukkal és a városban. csekély számú elesettek emlékére a város érdemes polgársága közadakozásból 1871. líákóczy György 1645-ben bevette és keményen megsarezolta. más részét az elszabadult barmok gázolták agyon s ismét . Nevezetes az 1566-iki tzvész. Legborzasztóbb volt az a tz. a város nagy része leégett. 1706-ban ismét elvesztették e várost. I. Bethlen elször megsarezolta. csata hevében. minek hírére a német katonaság menekül s Bercsényi kardcsapás nélkül bevonul a városba. s A a : //. alig A lehetett .. hogy néhány idegen származású rendtagnak távoznia kellett. a Párna patak partján temették el. a városi halastó partjáról (a mai Ribnik) lerajzolták az várost s e kép a helybeli ferenezrendiek kolostorában máig megvan. piramisszer oszlopot „Nem e k. Maga* Thököly a városba hatol. déltájban. 15-én a futeza alsó végén szép. Bár a jezsuiták iránt jóindulattal volt. a már elhagyott s egy részében invalidusoktól lakott óriási egyetemi épületet s az egyetemi templomot. Száz év múlva. új. Egyszerre több helyen ütött ki a tz s a nagy zavarban a ^ ég kapukat sem tudták kinyitni. mert úgy értesült. mintha végpusztulásától féltek volna. Nagy lett a rémület a kollégiumban. kiknek egy részét a tz és füst emésztette el. melyben a fejedelem is részt vett. a tanácsot hivatalától megfosztja. felerészben protestáns magisztrátust nevez ki templomokat osztogat s a jezsuitákat állítólagos osztrák érzelmükért csak 30 ezer filiiyi jótállás ellenében menti föl a gályarabság alól. 1666-ban. Sok vidéki is volt a városban.

Nagyszombat.

179

a falakról a mély, iszapos várárokba ugrottak s odavesztek. Csupán a Jeruzsálem-utcza s az egyetem tája maradt épségben. Az idnként dühöng pestis e városban is megkövetelte a maga áldozatait, st mocsaras tája, úgy látszik, elsegítette annak gyakori keletkezését. város évkönyvei, különösen az 1509., 1586., 1632., 1633., 1645., 1679., 1708., 1739. s 1740. évnél siratják el a nagyszámú halottakat. Legnagyobb volt 1679-ben. 1708-ban is sokan elhaltak s a hagyomány szerint a plébániatemplom egyik Mária-képét könyezni látták a nagyszombatiak szomorú sorsán. 1740-ben is oly nagy pestis pusztított, hogy lu5 ház egészen kihalt város ekkor fogadalmat tett, hogy évens ezeket a tanács bezáratta. ként Sasvárra búcsújárást rendez. Az 1708-iki pestis alkalmából 1710-tl fogva évenként fogadalmi ünnepet ülnek nov. 21-én, Szz Mária bemutatása ünnepén. gyakori s nagy mértékben dühöng pestis egyik okát látták a városi mocsaras halastóban is. Már 1700-tól fogva tervezik az északinak a kiszárítását (mert volt egy Szilincs felé is), de csak a negyvenes évek végén valósult meg Mária Terézia utasítására s az a terület ma Ribnik néven kaszáló. Végül az 1831-iki koleráról is megemlékezünk, mely ijeszt mér-

mások

Járványok.

A

A

A

NAGYSZOMBAT AZ 1666-IKI TZVÉSZ ALATT.

tékben pusztított. Alig négy hónap alatt közel kétezer ember halt meg. Temetjük a várostól északra vagy másfél km. távolságra van kápolnáját Iványi, az akkori érseki helynök emeltette, a ki nemsokára szintén áldozata
;

lett

a kolerának. város fejldését elsegít és akadályozó tényezk futólagos meg- a említése után áttérhetünk a mai Nagyszombat ismertetésére. Két frészbl áll bels és küls városból. belvárosi rész a régi falaktól határolt négyszögalakú terület. Ez a régi Nagyszombat. Ferdinánd 1551-ben szabályozta az építést és elrendelte, udvarok és kertek hogy az egyes házakhoz telkek tartozzanak. Ettlfogva még jobban meg volt nehezítve az építkezés. Kívül építeni azonban nem volt szabad s 1601-ben a meglevket is lebontatták. De tanácsos sem volt ez a küls építkezés, mint azt a nemsokára megkezddött hosszas hadj áratok igazolták. falnégyszög egyes részeit, fképpen a déli s északi oldalon, 1820 és 1840 között lebontották. déli fal hossza 420 m., az északié 470 m., a keletié 715 m., a nyugatié 817 m. A bels város területe (de nem e hiányos 2 2 falakból konstruálva f615,890'346 tehát a küls városé 1.593,751-145 2 az egész város területe 2.209,641 491 város határa (nem számítva a város területét) 10,473 hold és 1159 négyszög öl. A városnak csaknem dél-észak irányában elhelyezked négyszög alakját a középtl kissé nyugatra, szintén dél-észak irányban a futcza szeli át s

A

város

leírása,

:

A

A

A

m

;

-

m A
.

m

;

12*

;

ISO

Nagyszombat.

A

régi,

városi

korház.

kelet-nyugati irányban, a ftéren át, a f keresztutcza két egyenl részre: Alsó- és Fels-hosszú utczára osztja. futczával párhuzamosan halad a többi, és pedig: nyugatra a Gabona-utcza és a Ferencziek-utczája, keleti Pék-utcza, Felspatak-utcza oldalán a Pálosok utczája, Alsópatak-utcza ezektl keletre csaknem velük párhuzamosan: a Simor János-utcza s folytatása a Szt. János-utcza; ezektl keletre, velük párhuzamosan: a Béla királyuteza, Jeruzsálem-utcza, Jericho-utcza; végül a déli és északi s részben a keleti oldalon a XIX. század elejétl fogva a falakhoz épített Alsó- és Fels-bástyautcza. Az említett kereszt-utczán kívül van még vagy hat kereszt-utcza, melyek azonban csak sikátoroknak nevezhetk; az egyetlen Alsópatak-utczát kivéve, nem is lakhatók, annyira szkek. mint a vasúti állomásról jövet, a honvédemlékhez jutunk, ott kezddik a F-utcza. Kelet fell a kir. járásbírósági és telekkönyvi hivatal helyisége, nyugat fell pedig a messze vidéken jó hírnévnek örvend Polniczkyszálló nyitja meg. Ez az utcza elég széles, kocsiútja jól kövezett, gyalogjárója azonban nem felel meg a modern igényeknek. Épületei kétharmadrészben emeletesek, a többi földszintes. E helyen megemlítjük, hogy a város házai általában igen régiek s mai emeletes magánépületei legnagyobbrészt a XIX. század elejérl valók. Hat középületén kívül csak egy kisszer magánháza kétemeletes, azt is egy esztergomi kanonok s városi plébános építtette F-utcza házainak jórészét furak s köznemesek épít(Schwartzer, 1770). tették. Az Esterházyakn&k^Zichyeknék, Illésházyakn&k, Tolvayokn&k, Pybereknek s Bencsikeknek voltak itt házaik. Az új járásbírósági épület szomszédságában van a régi városi kórház srégi, kis csúcsíves templomával. hagyomány szerint a ferenczrendieknek építtette a város 1238-ban s kezdetben Szt. János, késbb Szt. Mihály, végül Szt. Ilona nevére volt szentelve. Mikor a ferenczrendiek 1363-ban mai helyüket kapták, e helyet elhagyták. így érte meg a hitújítást, mikor aztán a protestánsok 1570-ben elfoglalták, melléje lelkészlakást és iskolát építettek. Nemsokára bedlt s a város tulajdonába ment át. jogtudat azonban fenváros nem maradt s a különvált kálvinisták 1609-ben újra követelték. adta oda s késbb kijavítva, városi kórházzá alakította át. Mai alakját a XVIII. század közepén, s elég tetszets, oszlopos bejáratát a XIX. század betegeket Szt. negyvenes éveiben nyerte, jórészt magánalapítványokból. Vincze apáczái gondozzák. Igénytelen külsej temploma külön megemlítést érdemel. Alapépítkezése a XV. század második felének az ízlését tünteti föl. Eredeti a szentély,

A

,

A

A

A

A

A

A

A VÁROSHÁZA.

Nagyszombat.

181

A FERENCZ JOZSEF-TER.

a nyugati homlok (a kapubejárat), a sekrestye s a fölötte lev alacsony, széles torony. hajó átalakult, st - - tán a protestánsok birtokában kereszthajóval bvült s a két ág fölötti kis tornyok a czentrál-templom alakját kölcsönzik neki. Hossza mindössze 22*8 m. a szentély magassága 76 m. a hajóé, a késbbi átalakítás által valamivel nagyobb. Tovább haladva, csupán a kétemeletes, tetszets külsej városháza az, mely figyelmet kelt; tágas, díszes erkélye, hatalmas oszlopokon nyugszik. srégi idk óta e helyen állott a városháza. mai épületet 1793-ban emelték, mint az erkélyen lev chronostikon is mutatja:

A

;

;

A városháza.

A

IVstltlas atqVe seCVrltatl

pVbLICae eX

í'VnDaMentls poslta.

Itt vannak a városi hatóságok helyiségei s a városi levéltár egy része. Nagytermét néhány uralkodó arczképén kívül, Szelepcsényi és Simor prímások képei díszítik. Folytatólag az utcza az ú. n. Kenyér-térré liszt- és gabnapiaczczá bvül. Itt van a m. kir. posta- és távíró-, továbbá a telefon-hivatal az ág. ev. hitközség bérházában. Az Alsóhosszú-utczában 43 ház van. Ezután a Ftér következik, mely a régi századokban mint fórum maius szerepelt; itt volt a pellengér, melyet 1787-ben távolítottak el. Ez volt egyszersmind a F-vásártér. A XVIII. század elejétl fogva Szentháromság-tér volt a neve, egész a millenniumig. Azóta Ferencz József-tér nevet visel. Elbbi nevét a nagy és díszes Szentháromság-szobortól vette, melyet már 1695-ben emeltek és késbb, 1725-ben, fogadalomból megújítottak. Legújabban szintén restaurálták s méltó díszéül szolgál e térnek. E térre néz a Fekete sasvendégl, melyrl csak azért emlékezünk meg, mert e czímen már 1625-ben keletkezett. I. Ferencz itt jártában ide volt beszállásolva (1811). Második szomszédja a színházépület, a város hazafias és emelkedett gondolkozásának impozáns emléke. 1831-ben épült, tehát a legrégibb vidéki színházak közé

a

színház,

tartozik.

betk beszélnek az akkori társadalom Aere sociali, MDCCCXXXI. Homlokzatán pedig e chronostikon van: IsthanC aeDeM ThaLIae posVIt senatVs aC popVIVs TlrnaA Iensls. (1831). Magyar és német színdarabokat szoktak itt színre hozni; továbbá a hangversenyeket, hazafias és jótékony czélú eladásokat, st a bálok egy részét is itt tartják. Legutóbb jelentékenyen javították.
színpad ívezetén aranyozott
:

A

nagylelkségérl

nyitja meg. E forintba került.

oldalán a város-torony a készült s 4690 arany tztorony szerepét csak 1688-tól fogva viselte a toronyr számára állandó lakást készítettek s ez állás a mai napig megvan. Az 1683-iki nagy tzben a teteje leégett s azt újra építették. Szomszédságában van a
s ezt keleti

A Ftér után a Felsö-hosszú-utczába jutunk

város-torony,

négyszög hatalmas torony 1574-ben

A

;

:

182

Nagyszombat.

mely az els Ratio Educationis értelmében alkotott normális iskolák számára épült (1777). Szemben vele van a jezsuiták kéttornyú, díszes temploma és emeletes, üégyszögalakúj tágas társháza. E templom és kolostor eredetileg a Szentháromság rabváltó szerzeteseiközönségesen: trinitáriusok számára készült, abból az alapból, mely a város polgárainak az 1708-iki pestis dühöngésekor tett fogadalmi adományaiból s Okolicsányi János esztergomi kanonok, késbb nyitrai püspök 9000 forintnyi alapítványából jött össze. Okolicsányi nagy. díszes ezímere -az alapítvány értelmében a templom homlokzatát
városi elemi iskola,

ékesíti e fölírassa!

Laudetur SSS.

Trinitas,

CVIVs perpetVo CVLtVI hanC eCCLesIaM saCraVIt Joannes de eadem, E. Ep Nov. Can. Stri., S. C. Rg\ M. Con., unus
excel.

Okolicsányi e iudicibus

Tabulae Septemviralis.
adja, de a kolostor
is

már 1719-ben lakható igen sok pénzbeli alapítványt, házakat, külvárosi kerteket, vidéki szlket kapott. Mikor II. József e szerzetet /84-ben eltörölte, a kolostor az új szervezet, 5 osztályú kir. gimnáziumot fogadta be, melyben világi papok s világi tanárok tanítottak. 1807-ben a visszaállított benczések kapták meg a gimnáziumot és a templomot. E szerzetesrend ekkor már negyedszer telepedett le a városban. 1852-ig voltak itt s ez id alatt e rendnek több jeles tagja mködött itt, mint Czinár Mór, Szeder Fábián, Cserven Flóris, De la Casse Benjámin. Mikor 1852-ben Scitovszky az 4 osztályúvá lett gimnáziumukat fgimnáziummá fejlesztette, a szerzet Esztergomban kapott helyette fgimnáziumot s helyükre a primás a jezsuitákat hozta vissza közel egy százados távollétük után; a gimnáziumot pedig Esztergom-fegyházmegyei papokra bízta. Itt van a rend újonczháza s papjaik a hívek lelki gondozásában segédkeznek. Az utcza további részében közönséges magánlakások, kereskedések vannak. F-utezától nyugatra, vele párhuzamosan húzódik a Gabona- és Ferencziek-utczája. Mind a kett régi, közönséges, földszinti házakból áll a Gabonautczában 38, a Ferencziek-utczájában pedig 40 épület van. E két utczának a XIV. századtól kezdve közös neve volt: Szt. Jakab-utcza. E nevét a ^emrimá* ferenczrendiek templomától kapta, mely Szt. Jakab tiszteletére van szentelve. E templomot, mint már említettük, 1363-ban Nagy Lajos építtette a mellette lev kolostorral együtt a ferencz rendiek számára. Késbb, úgy látszik, megrongálódott s a XV. században a pannonhalmi benczések kezére került. Ezek azonban csakhamar elhagyták a várost. mai templom és kolostor a nagy Pázmányt tiszteli második megalapítójául. 1633-ban közel 40,000 forint költséggel szép, tágas templomot építtet s melléje négyszögalakban vagy 60 személy számára emeletes kolostort. rend itt helyezte el bölcseletés hittudományhallgató növendékeit, kik tanulmányaikat sokáig saját házukban s nem az egyetemen végezték. Pázmány e tényével a ferenczrendiekben a kath. egyháznak kiválóan hazafias és önzetlen munkásait akarta megbecsülni s a jövre is lekötelezni. S valóban, e szerzet a városban igen sokat tett a magyarságért. Nemcsak templomukban prédikáltak magyarul, hanem vagy két századon át a székesegyházban is voltak a magyar szónokok s 1700-tól fogva ugyanoda német szónokot is állítottak. Az utóbbi állás máig megvan, Klarisszák lelki gondode a magyar szónok tiszte 1840 után megsznt. zását is végezték s e híres nevel-intézetben mindig magyar prédikácziókat tartottak. kolostor hálából s tiszteletbl megrajzoltatta nagy jótevjének, Pázmánynak életnagyságú arczképét, mely a kolostor ebédljét díszíti. Ezt tartják Pázmány leghívebb arczképének (Dörre). A háborúk s tüzek csapásait e kolostor sem kerülte ki. Templomukat Bocskay a protestánsoknak adta; de Forgách érsek már 1607-ben visszapestisek vette. Az 1666. és 1683. évi tz sokat ártott épületeiknek. alkalmával páratlan önfeláldozást tanúsítottak s a városi polgárság közadakozásból a mai utczai emeletes kolostorszárnyat építtette nekik, mely 1749-ben lett készen. Ma a szigorított szabályú ferencziek lakják, kik a hívek gondozásában igen nagy szolgálatot tesznek. 1900-ban templomukat szépen kifestették s általában igen jó karban tartják.
volt.
1

E ehronostikon az 1734. évet A templom és kolostor késbb

A

;

A

A

k

k

A

A

A

;

Nagyszombat.

183

E soron mindjárt következik a 102. sz. ház. Emlékezetes hely, mert itt állott egykor az egyesült protestánsok temploma, mely annyi ezivódásnak volt a tárgya. 1615-ben építettek itt toronynyal s harangokkal ellátott tágas templomot, melléje lelkészlakást és iskolát. S ez idben 3 templom is volt a kezükön: a mai plébániai templom, a Nyáry Sarolta által ajándékozott telken kezdtek építeni ugyanoly helyiségeket az Alsó-patak-utczában. Legtovább maradtak Szt. Jakab-utczai
templomuk birtokában, csekély megszakítással az 1666-iki nagy tüzig. Ezután, alig hogy kijavították, 1671-ben ezt is, meg az alsópatak-utczait is elvették tlük s a város amazt a benczéseknek (most jöttek ide másodszor), emezt a pálosoknak adta Thököly ugyan 1683-ban visszaadta nekik, de távozása után né-

hány hó múlva ismét mindakettt elvesztették s ugyanazok a szerzetesek kapták meg. II. Rákóczy
Ferencz 1703-ban bevonul a városba s a benczések templomát visszaadja a protestánsoknak, Heister azonban kegyetlen önkénykedéssel veri ki ket; az ajtókat betörték s a prédikátort a ferencziek mögötti kiskapun

A VÁROS-TORONY.

..örökre" kiutasították. Ekkor nagyon sok protestáns család végleg elköltözött Nagyszombatból. A düledez épületet a trinitáriusoknak ajánlotta fel a város de ezek csak addig laktak ott, míg a már ismertetett kolostoruk elkészült. Majd az 1724-ben betelepített Szt. Orsolya-rendi apáczáknak kínálták, de ezek is rövid ideig laktak ott. Azután a város a templomot lebontatta sokáig lovaglókaszárnya volt e helyen, ma pedig magánház van. Most, ismét dél-északi irányt tartva, a futczával kelet fell parallel haladó Pálos-utczába térünk. Mindössze 36 házból áll, melyek között néhány igen régi épület van s általában valamennyi közönséges földszintes ház. Ez utcza elején, éppen a Pálos-templom eltt, bukkan el a Tirna-patak, melyet a felspatak-utczai malomtól egész eddig 1847-ben boltozattal láttak el. Azeltt nyílt mederben folyt végig a városon s nemcsak a közlekedésnek, hanem a tisztaságnak és hygiéniának is kárára volt. A pálosok templomától fogva ismét nyílt, szk mederben halad tova s a várostól délre a másik ággal egyesül s a Dudvágba siet. Ebben az utczában egyébként csak a pálosok egykori temploma az, melyrl néhány szót kell ejtenünk. A pálosok 1653-ban jöttek a városba, hogy a rendtagok az egyetemet látogathassák. Tizenkét fiatal s egy-két elljáró számára lakóházat béreltek. Csakhamar több alapítványban és segélyben részesültek 1671-ben pedig a kálvinisták patak-utczai templomát és a mellette lev épületeket nekik adta a város. A templomot mai kisszer s kevésbbé díszes alakjára hamarosan átalakították; melléje 1701-ben szép Mária-kápolnát építettek, maguk pedig jóidéig a szomszédos épületben laktak. Közben a templom mögötti kerti helyiségeket is megkapták s hozzáfogtak a Simor János-utcza felé nyiló L alakú emeletes, díszes kolostor építéséhez. Mai alakjában csak 1719-ben volt lakható s azóta ott laktak 1786-ig, mikor aztán II. József a rendet végképpen megszüntette. Ismételjük, hogy ez nem volt valóságos kolostor, hanem az egész honi rendtartomány itt taníttatta tagjait. E kolostorban írta Ányos Pál is bánatos elégiáit s itt mutatkozott be Barcsaynak. Eltöröltetésük óta a kolostor aktiv s nyugalmazott katonatisztek lakása.
; ;

A

pálosok

temploma.

184

Nagyszombat.

gondozták a félórányira fekv modorfalvi templomot is, a mellette lev lorétomi Szz Máriának hajdan igen látogatott kápolnájával együtt. A templomol Szaikovits Ádám esztergomi kanonok, a község szülöttje építtette L662-ben s a várostól odáig szép statio-képeket állíttatott fel. 1823-ban megszüntettek. A városi Pálos-templomot Csáky gróf esztergomi kanonok a XIX.
század elején renováltatta s azóta világi pap vezeti. Folytatólag az Alsó-patak-utcába, majd a Mészárszék-térre érünk s az elbbi sikátor-része, mint említk, lakható. E tér a legrégibb idk óta ezt a nevet viselte. Ez ntczáktól keletre párhuzamosan halad a Simor János-utcza. város déli falánál, az egykori zsidó-kapunál kezddik. Nevét Simor prímástól vette, ki ez utoza északi végén 1886-ban nagy fiú-árvaházat alapított. Azeltt az 1800-ban kinyitott zsidó- (vagy Lanczer s nem Lauzzer) kaputól Újkapuutczának, elbb a benne lakó iparosoktól Szr-, még régebben, szebb magyarsággal Posztómet-utezának nevezték. XVII. század közepétl kezdve ebben az utczában több fúri családnak volt háza. Ebben az utczában van a statusquo izraelitáknak 1892-ben, a sikátorban pedig az orthodoxoknak 1891-ben épült zsinagógája. Elváltak 1881-ben. Mieltt ez utcza két oldalán lev utolsó épületrl az érseki árvaházról s a Szent-Orsolya-rend apáczák iskoláiról szólnánk, térjünk be Be a raly a B& a király -utczába. város legtetszetsebb utczája, nemcsak házaival és tc^a ketts kocsiútjával, hanem, a mi a többi utczában sajnosán hiányzik sétatér-szer fasorával a város legbarátságosabb része. legrégibb idben a zsidó városrészhez tartozott. Kizetésük után Magas-utczának, majd az ott lakó kanonokokról Káptalan-utczának nevezték. Mai nevét a millenniumkor kapta, a város tulajdonképpeni megalapítójáról, IV. Béláról. Ezt az utczát a katonai d tébolyda nyitja meg, mely czélra ez épület és templom a Klarissza-apáczáknak i£ii?, *5L„ Klarissza-zárda. II. Józseftl történt eltöröltetése óta szolgál. nagyszombati Klarisszákról elször IV. Béla idejében történik említés, mikor 1240-ben e szerzetnek a Nagyboldogasszony czímére templomot s melléje kolostort építtetett s késbb Boleráz és Klucsován falvakat visszaváltva, nekik adta. Idk folytán a királyoktól s magánosoktól nagy birtokokat, a városon belül házakat, kívül pedig szép kerteket, gazdaságokat kaptak. De Bethlen ell 1618-ban menekülniük kellett s csak négy évi hányódás után térhettek vissza. Pázmány nagy költséggel helyreállíttatta templomukat és kolostorukat s 1624-ben fehér öltönyt kaptak. Thököly ell ismét menekültek s 1683-ban kolostoruk csaknem egészen leégett s a templom is nagyon megrongálódott. 1694-ben Széchenyi primás a mai kétemeletes, L alakú kolostort fölépíttette, a templomot kijavíttatta. kolostor emeletes része késbbi hozzátoldás. 1850-ben a tornyot javították s a kupolában találták a IV. Bélától kiállított alapítólevelet s mint Némethy, a város egykori érdemes levéltárosa írja, azt hermetice elzárva, ismét visszahelyezték. Itt említjük meg, hogy e Klarisszák rizték a három kassai vértanúnak, Körösi Márk esztergomi kanonoknak, Pongrácz István és Grodéczy Menyhért jezsuitáknak egy közös koporsóba helyezett tetemeit. Pálffy Katalin grófné ugyanis 1619-ben Bethlentl elkérte s 1635-ben a sebesi temetbl szerzet megszüntetése óta a helybeli a nagyszombati zárdába hozatta. Szt.-Orsolya-rendi apáczák sekrestyéjében van a koporsó. Most van folyamatban szentté avattatásuk s így nemsokára érdekes és drága kincsei lesznek a kolostornak. kolostor híres nnevel-intézet volt s az apáczák között is sok elkel származásút találunk fnöknik között látjuk az Apponyi, Nyáry, Perényi, Forgách, Szentkirályi, Pyber stb. neveket. Kis temploma a XV. század csúcsíves ízlését mutatja; megmaradt a szentély, a toronyalatti fal s a hosszhajó falazata. Legérdekesebb az északi oldalon az alacsony, oszloptalan, tympanum nélküli kapuzat. A templom szenegész hossza 47 188 méter s ebbl a szentélyre vagy 10 méter esik. régi nagy karzat tély magassága 9*5 méter, a hosszhajó szélessége 9 méter. templomtorony egészen közönséges. a nyugati végen máig megvan. Káptalan-utczai házak között van néhány, mely még a XVIII. század elejérl való. Itt ugyanis nemcsak kanonokok, hanem elkel világiak is

k

A

A

"

li

A

A

A

A

A

A

;

-

A

A

A

A

:

Nagyszombat.
laktak.

185

A plébánia-templom körül voltak az oltár-épületek. A nyugati sor végén vannak az 1844-ben alapított nagyszombati hattagú társaskáptalan lakásai. Ez épületek közül a plébánia-lakással szemközti sarokház annyiban érdemel külön említést, mert ebben lakott állítólag a híres Telegdi Miklós ide fogadta be a jezsuitákat s itt mködött legelször a nagyszombati jezsuitasajtó. Emeletre Bartók prépost, a Beniczky Péter lírikus barátja s költeményeinek kiadója, építtette. A keleti oldalon az elkerttel ellátott utolsó ház az érsekhelynök lakása, mely 1562-tl 1822-ig az esztergomi prímások palotája volt. Emeletes, elég tágas épület. Mivel keletkezésére vonatkozólag szakmunkákban is téves állítások találhatók, nem lesz fölösleges helyre-igazításképp egyet-mást róla elmondani. E házat nem Forgách primás kezdte építtetni, mint szerte olvassuk, hanem Oláh Miidós. Az építésre vonatkozó alapítványát márványba vésték s e lap ma az épületfalba illesztve látható. Az alapítvány ekképp szól „Rsmus D. Nicolaus Olahus Archi-Episcopus Strigonien., Primas HungáSummus Secretarius Cancellarius ac Loeumtenens riáé Legátus natus
; ,

A

régi érseki

palota.

,

A SZENT MIKLÓS TEMPLOM.

sacrae Caesareae Maiestatis, hanc domum in area domus altariae Sancti Joannis Baptistáé ex fundamento propriis suis expensis exstruxit pro sua et successorum suorum D. Archi-Episcoporum habitatione, - - obligans Dni successores suos sub indignatione Dei max., ut ultra ordinarias missas altar. praefati singulis septimanis, unam feria tertia in honor. beati Nicolai Epp., cum collecta pro defunctis, alteram feria sexta de passione Dni Nri, similiter cum collecta pro pace, perpetuo celebrari faciant. A. D. MDLXII." Ez alapítvány nem zárja ki s biztos adatok igazolják, hogy Forgách e házat jelentékenyen bvítette, Lippay primás pedig kényelmesebbé s díszesebbé tette. Sachsenseifz Kristóf Ágost primás az egészet átalakíttatta, díszes portáléval s fölötte erkélylyel látta el s czímerét ideillesztette. A mai kertet készíttette eléje s azt kfallal vette körül. E kfalat 1886-ban, mikor érsekhelynöki lakás lett, lehordatták s most vasrácscsal van körülvéve. A prímások elköltözése óta 1886-ig különféle hivatalok helyiségéül szolgált. Ma itt van a nagyszombati szentszék és az érsekhelynöki levéltár. Ez utóbbi már abban az épületben van elhelyezve, melyet a templommal párhuzamosan egész a városfalig Forgách primás építtetett a palotájához. Hosszú, emeletes épület ez, mely 1615-ben keletkezett s els felében az érseki könyv- és levéltár volt egész a prímások elköltözéséig. Pázmány ide tervezett nagyszer könyvtárt, de a Bethlen-féle támadások ebben meggátolták. Lippay és Szeiepcsényi prímások voltak a könyvtár igazi megalapítói. Hátrább az újra betelepített jezsuitákat helyezte el Forgách, míg az

Az

érsek-

helynöki
levéltár.

186

Nagyszombat.

egyetemi épület helyén lakásuk el nem készült. Itt volt jóidéig a sajtó is, mely a jezsuitáknak Nagyszombatból való elköltözése után mint káptalani sajtó mködött. Most ismét a jezsuiták birtokába ment át, s mikor a pozsonyi primási typograpüia 1644-ben idekerült, megkezdte hatalmas munkáját. Ez épület elrészében volt 1857-tl 1893-ig az érseki tanítóképz-intézet. Eltte, az egykori ..fórum minus" közepén, áll a közönséges készült Szent József-szobor. Az 1709-iki pestis után fogadalomból állíttatta a város. Késbb többször javították. Föliratai közül csak azt jegyezzük ide, mely keletkezésére vonatkozik:
FVnesta g'rassante

kbl

LVe TIrnaVIa DIVo
statVaM

Iosepho pLorans erlglt hanC

(1731. év).

a

szent Miklós

Itt, a város legmagasabb pontján, teljes orientáczióval áll a híres, SzentMiklósról czímzett templom. Nemcsak a hagyomány, de építészeti stilje is azt bizonyítja, hogy a XIV. század építészeti ízlésének s Nagy Lajos ségének köszöni létét. Hogy már régebben is volt itt templom, több adat bizonyítja. E mai háromhajós, kéttornyú, csúcsíves stil templom méltán keltette föl a szakértk figyelmét s a memlékek országos bizottsága a restau-

bkez-

rálandó klasszikus alkotások közé iktatta. Megérdemli, hogy néhány szóval ismertetést adjunk róla. Egész hossza vagy 60 m., melybl a szentélyre 13 m. s a hajóra csak 24 m. esik a többit a torony közötti csarnok s a nyugati tám teszi. kurta hajó szélességben nyert, a mennyiben a középhajó szélessége 10 m., a két oldalhajóé pedig 5 5 m. szentély szélessége kb. 9 m., magassága 18 m. fhajó magassága 17 m., a mellékhajóké jóval kisebb. E méretekbl látható, hogy nem csarnoktemplom. Belül, a mellékhajók kápolnáit kivéve, híven megrizte eredetiségét. Kívülrl, a hozzáépítésekkel, sokban megváltozott s kapujával fhomlokzata is elvesztette tiszta stilszerségét, valamint néhány ablak is hólyagos mérmveket kapott. Gazdag, ötoldalú szentélye különösen tanulságos nyolcz ablaka szintén tökéletes példája az ízlésnek. zárkben összefutó karcsú gerinczek finom érzékre vallanak. hajó már nem oly szabályos különösen sokat rontott a stíluson a késbbi kápolnaépítés. Feltn, hogy a nagy falmezkön semmi kép sincs. Tornyai a templom magasságáig négyszögek, azontúl pedig nyolczszegek. gyakori tüzek a templomnak is sokat ártottak nevezetesen a huszita-támadáskor igen megrongálódott. E templom is élvezte Pázmány fejedelmi bkezségét. 1629-ben 140,000 forinton kijavíthét kápolnát építtet a mellékhajókba, márványtalapzatot, új padokat, tatja nagy sekrestyét készíttet s a tornyokat is kijavíttatja. A tornyok eleinte különböz magasságúak voltak s ú. n. hagymakupolát kaptak. Ezeken Szelepcsényi is javított valamit, de az eredeti visszaállítására máig sem gondoltak. Megemlítjük még azt is, hogy az északi torony második emeletében van a városi levéltár legnagyobb része. Egy kápolnáról külön kell szólanunk, mely az északi oldalon kiválik a törzsbl. Ezt Nagyasszonyunk tiszteletére Esterházy Imre primás építtette 1745-ben s itt helyezték el a már említett csodás Mária-képet. IV. Piiis, a szokásos feltételek kíséretében, 1852-ben teljes búcsút fzött e helyhez. templom alatt két sírbolt van. Az egyikbe, a tulajdonképpeni fsírboltba, a déli oldalon volt a lejárás. Ide temettek több primást s más fpapot és sok világi nagyságot. Okolicsányi plébános idejében (1760 1771) nyitva volt s ez id alatt sok barbárság történhetett itt. Mindent földúlva, kifosztva találtak. Ezután az érczkoporsókat a városi pénztár javára eladták. sok síremlék egy része Esztergomba került, de néhányat az egyes kápolnákban helyeztek el. Csupán kéziratos magánjegyzék maradt fenn arról, lejáratot befalazták hogy kiket temettek itt el. E jegyzék is hiányos. s azóta nem használják. A másik kriptát 1717-ben Kürtössy kanonok készítide még a XIX. század els felében tette s az északi oldalon van a lejárás is temetkeztek helybeli világiak s nagyszombati kanonokok. A kápolnákban elhelyezett hatalmas síremlékek nem annyira mvészeti, mint inkább kortörténeti szempontból érdekesek: a fpapi ruházatok s jelvények, a katonai öltözet és fegyverek ez emlékeken jól tanulmány ózhatok. Oláh. déloldali mellékhajó kápolnáiban vannak -- nyugatról kezdve

népszer

;

A

A

A

;

A

A

;

A

;

:

A

A

A

;

A

:

Nagyszombat.

187

Kutassy, Lósy érsek szép vörösmárványszobrai; az alakok korinthusi pilasterek negyedikben vörösmárvány lap van, mely Pázmány jótékonyközött vannak. ságát örökítette meg. Itt, a Mindenszentek oltára mellett, van a Drugetkcsalád sírboltja. Drugetb György, mint tudjuk, Lengyelországban halt meg nagyméret márványszobra van, sírbolt fölött az s ide hozták tetemeit. hatalmas oszlopok között. Ott nyugosznak még anyja, aztán Révay Erzsébet, György fia János unokája, Bálint vál. püspök, kiben Forgách Emerenczia Éorgáchoknak két kriptájuk a család férfiága kihalt, s nvére, Krisztina. szentély van az egyik a nevezett oltár alatt, a másik a fhajó közepén. padjai alatt és mögött szintén több elkel egyházi s világi aluszsza örök álmát. Az északi mellékhajó egyes kápolnáiban, keleten kezdve, a következ síremlékek láthatók Verancsics primás ión-oszlopos vörösmárvány szobra,

A

A

:

;

A

:

A

:

A SZENT MIKLÓS TEMPLOM MKINCSEI.

Cherödy János kelheimi készült szép szobra, toscanai vörösmárvány oszlopok közt, Forgách primás korinthusi oszlopos vörösmárvány szobra. Felirataikat nem jegyezzük ide, mert azok csak hosszú czímek, Forgách és Drugeth emlékén pedig közönséges versek intenek a világi nagyság mulandóságára.

kbl

plébánia-templom s az 1844-ben beiktatott nagyszombati társasegyháza. Utoljára 1847-ben volt renoválva. Mivel a kilátásba helyezett nagyobbméret javítást mindezideig hiába várták, magánadományokból most festik a szentélyt. Ablakfestményei közt a magyar szentekkel is találkozunk. Az ablakok közötti falmezkön Szt. Miklós püspök életébl vannak egyes mozzanatok. A munkálatot Brückner Lipót jónev festmvész vezeti. A mintákat a memlékek országos bizottsága is jóváhagyta. E festés egyelre csak a szentélyre terjedhet ki, de rövidesen a fhajó kifestését is sorra veszik. E templomban prédikált Telegdi, Monoszlay, Pázmány, Káldy s annyi sok jelese három századnak. A templom körül volt a legrégibb id óta a város egyetlen temetje, de sokkal nagyobb terület volt, mint a mai szabad tér, mert a plébános lakása azeltt másutt volt. Annak a helyén is,
káptalan

Ma

188

Nagyszombat.

egész a konviktusi kertig', kfallal körülvett temet volt, s éppen az új, modern konviktus alapkövének 1747-ben történt letételekor mozgalom indult meg a barátságtalan bels temet ellen. Attólfogva a Lazaretum mellett jelölt ki a város temet-helyet, s ez az u. n. régi temet; a másik a megszüntetett triuitárius-szerzet egyik kertjének a helyén alapíttatott 1790-ben, s ez az új temet. templom körüli temet-falat 1770 után le is bontották s az egész területet már 1758-ban kikövezték. Ekkor épült itt a mai plébániai lakás. Kaput'ölötti homlokzatán e ehronostikon van:

A

SenatVs popVLVsqVe TIrnaVIensIs IMpensIs aerarll CIVICI CVra

Ver

paroChl aC

ConsVLIS restaVraVIt

(1778.)

A

deficientia.

székesegyház csupán a magyar és német híveknek volt a temploma s bar bizonyos alapítvány már 1564-ben biztosított a tótoknak némi jogot, a ftemplomban tót prédikácziót nem tartottak. Ekkortájt építtetett Csiba Huly Pál, Fehéregyház ura a tótok számára egy nagyon igénytelen kis kápolnát, templom déli kapuja eltt állt észak-déli mely Szt. Mihály czímét viselte. irányban. Egyideig a tót lutheránusok is használták. Pázmány idejében már düledezett s kicsiny is volt. fenkölt gondolkozású fpap a kápolna körül imádkozó tót népet megsajnálta s 1632-ben 1000 frtos alapítványt tett, hogy annak kamataiból fizessenek egy papot, ki a ferenczrendiek templomában vasárnaponként tót prédikácziót tart. Szelepcsényi primás 1674-ben fölépítteti a kis tornyos kápolnát, de a tót szónokot továbbra is külön kellett fizetniök. 1791-ig volt használatban. protestánsok is kérték, de a város 1813-ban lebonttatta. Hogy emléke megmaradjon, az oltárt és képet a karzat-feljárás alatti Szt. Mihály-kápolnában helyezték el. plébánia-ház mellett van egy ódon külsej, szk, emeletes épület, mely ma deficientia, vagyis az esztergomi fegyházmegye elaggott papjainak nyugalmi helye. Erre a czélra szolgál már 1619-tl fogva. Azeltt szeminárium volt és pedig hazánkban a legrégibb, melyet a tridenti zsinat 1552-iki határozata értelmében, Oláh érsek 1566-ban, a milanói Borromaei-féle szeminárium mintájára alapított. Eleinte csak 10 növendék számára volt berendezve s Marianum néven Szz Mária pártfogásába ajánlva. Oláh haláláig jezsuiták vezették. Azután a káptalannal meghasonlottak s elhagyták Nagyszombatot s ettlfogva a káptalan vezette. Kell alap híján nem prosperált s az 1588-iki tz után csak alig éledt újra. kapu fölötti fölírat szerint 1590-ben kijavítfölirat így hangzik: tatták s a föntemlített évig tovább mködött.

A

A

A

A

A

A

A

Domus

seminarii venerabilis capli Strig. restaurata per R. D. Marcum Cherdy de Fylenthincz p. s. G. de viridi campo id temporis seminarii praefectum.

A

régi városi és káptalani iskola.

Forgách primás ismét a jezsuitákra bízta az intézet vezetését. Pázmány érseksége idejében leégett s a papnevelés e nagy reformátora új alapot s helyet biztosított neki. Ettlfogva lett aztán deficientia. E házban halt meg a híres Otrokocsi Fóris Ferencz. Ezzel szomszédos a ftemplom karmesterének emeletes lakása. Szintén mint srégi ház s kulturintézet kerül szóba. E házat ma alacsony kfal veszi körül s benne van az elbbi magas falból kivett klap, melyen ma csak e szám olvasható 1493. Ez a ház volt vagy 300 éven át a nagyszombati magyar népiskola helyisége. Kezdetben városi iskola volt; a XVI. század közepén egyesült a plébániai magyar iskolával. Az esztergomi káptalan mindjárt megtelepedése után megalapítja a káptalani iskolát, mely már a gimnázium szervezetével bírt. Oláh a városi s káptalani iskolát e házban egyesíti s javadalmat is szerez neki, st az egyházi pályára jelölteknek - átlag 24 bennlakást is biztosít. Ez már gimnázium és konviktus nevet - félig szeminárium is. jezsuiták vezetik s a visel, noha - - mint látjuk Arator (Szántó) István is, az els magyar jezsuita szerepel tanárok között jezsuiták távozása után a káptalan tagjai voltak a tanárok s ezek író. közt látjuk Illicinust, Telegdit, Pécsi Lukácsot, Monoszlayt, Lósyt s Körösi Márkot, a már említett kassai vértanúk egyikét. Mikor aztán a jezsuiták visszajöttek, átvették az intézetet, de hamarosan el is vitték a mai invalidusnemzeti iskola, a gimnázium távozásával, itt tovább virágzott. lázba. XVIII. század bomlasztó Majd kifejldött a német, st késbb a tót iskola is.
:

-

A

A

I

A

A

Nagyszombat.
politikája
itt is

189

megtette hatását. A másik két iskola, fkép a német, fölülnemzeti iskola azonban küzd tovább s a már említett torony melletti iskola után is mködik. Scitovszky azonban, mint már fölösleges intézetet, megszüntette. A karmesteri lakáson túl kezddik a Jemzsálem-utcza. Folytatása a Jerielio-utcza, melynek csak egy házsora van. Ez a két utcza volt hajdan a zsidó városrész, mely tehát a Jericho-utcza végén volt Maláta-kaputól a Zsidó-kapuig terjedt volna. Biztos adataink erre azonban nincsenek. A Jericho-utczától nyugatra terül el dél-északi irányban az a hatalmas négyszög, melynek déli oldalát az Esterházy Miklós-féle egykori egy< temi templom, másik három oldalát a monumentális egyetemi épületek alkotják. E helyen egykor a domonkosrendiek kolostora és ker. Szt. János nevét visel kisszer temploma állott. Guidó Bernát már 1305-bl említi. Eiy -két adománylevélen kívül nem is tudunk róluk semmit. A nyúlszigeti domonkosrendi apáezák a törökök ell menekülve, végre 1567 körül ide kerültek s a kolostort és templomot a legnagyobb elhagyatottságban találták. Pázmány kieszközölte, hogy a pozsonyi Klarisszák közé fölvétettek s az így üresen maradt düledez épületeket az 1615-ben visszahívott jezsuiták foglalták el. A gimnáziumot itt nyitották meg s az 5 osztályra mindjárt 440 tanuló jelentkezett. Maguk egyideig a már említett érseki könyvtár-épület hátsó végében laktak. Három év múlva 6 osztály lett s 1655-ben már 22-en voltak, mert Pázmány egy szemináriumot s két konviktust is rájuk bizott. 1635-ben már 700 tanulójuk van. Dobronoki György a kollégium rektora, gyjtésbl, adományokból s Pázmány bkezségébl megkezdi az építést. Mindjárt a mai négyszög kezdett kialakulni, csakhogy az épületek kisebbszemek voltak. Mind ennek, mind az egyetemi templomnak az építését Dobronoki vezette, a ki az egészrl keleti pontos naplót írt, mely kortörténeti szempontból is igen becses. és nyugati oldal emeletes volt; az északi oldalon még nem igen volt épület; a déli oldalt meg nem építhették ki, mert ott már javában épült a
kerekedik; a

g
t

em piom"és
épületek.

A

bazilika. Eleinte a templom nem volt összeépítve a lakásokkal. Szkebbkör használatra ugyanis egy másik kis templom szolgált, mely már a 20-as évek után épült Forqách Zsigmond nádor özvegyének és Esterházy Miklósnak a bkezségébl. E kis templom sokáig fönnállóit, a század vége felé azonban, mikor a híres Hevenessi rektorsága alatt az északi oldal is kiépült, e templom megsznt s díszes triclinium lett a helyén; fölötte az els és második emeleten volt a nagy és kis aiúa. földszinti terem, tehát az egykori templom mint már említettük ma a protestánsok imaháza. Az épületet ekkor a templom hosszában egy folyosóval összeépítették. Az egész épületben száznál több terem van. Magának az egyetemnek s gimnáziumnak a szervezetét s életét nem lehet czélunk e helyen ismertetni. Csakis fbb mozzanatait jelöljük meg. Mint tudjuk, Pázmány 1635-ben százezer frttal megalapította a két theologiai és filozófiai karból álló „érseki egyetemet". bölcseleti szak, a gimnázium a nyugati oldalon volt; a keleti oldalon a lakások és a hittudomány eladó termei voltak. E városban a jezsuiták kivételképpen elemi iskolát is tartottak fönn ugyanitt. Lsy, Lippay prímások megalapítják a jogi kart. keleti szárny kétemeletessé fejldik s a templom végében is tovahaladva, ennek déli faláig nyúlik. 1667-ben az eladások megkezddnek. Az északi szárny emeletén láthatni a nagy színházat, mely Esterházy Pál nádornak köszöni létét. kisebbik színházat 5 mágnásfiú építtette. nagy nádor javíttatta és bvíttette a nyugati oldalt, mely a bölcseleti szak helye volt. Ekkor nyert tágas helyiséget az egyetemi sajtó is, ugyané szárny végében, melynek kifejlesztje Kollonics volt. Igazgatói közt találkozunk Szentiványi, Sennyei, Rajcsányi s más jelesek neveivel. Mária Terézia megadta az egyetemnek a negyedik szakot is: az orvosi fakultást. Helyisége a szemben lev emeletes szép épület, mely most katonai kórház. többi épület is nagy átalakítást kívánt, a nyugati szárnyat szinte újra kellett építeni. Az építkezés alatt a primási palota, a trinitárius és pálos-zárda szabad helyiségeiben tartották az eladásokat. 1770-tl kezdve az orvosi szakon világiak is tanítottak. Mikor pedig 1773-ban a jezsuita-rendet eltörölték, világi s szerzetes papok pályáztak s legnagyobb részt benlaktak 1777-ben

A

A

A

A

A

A

;

:

-

190

Nagyszombat.

pedig Budára költözött könyvtárával s minden fölszerelésével együtt. Ettl fogva invalidus katonák szállása a mai napig. Mosta es. és kir. 71. gyalogezred zászlóalja is itt van elhelyezve. káptalan kérte Ferencztl szemináriumnak s bár a jogot elismerték, méltányosság ezímén felét továbbra is le akarták foglalni. Ekkor a káptalan az egészrl lemondott. Végül megemlítjük, hogy 753-ban Mária Terézia csillagvizsgáló tornyot is építtetett Kéri rektor vezetése mellett, melynek ma már semmi nyoma. Minden valószínség szerint az északi szárny keleti végénél volt. régi munkákban olvasható feliratokból ma semmi sincs az egész házban.
I
.

A

I

A

Hátra van még, hogy néhány szóval az egyetemi templomról is megemlékezzünk. Mint már szó volt róla, e helyen srégi idk óta Ker. Szt. János tiszteletére templom állott, de a jezsuiták ideköltözésekor már használhatatlan volt. A mai kéttornyú, barokk-stíl óriási templomot Esterházy Miklós nádor építtette. A kor ízlését tekintve, akkor páratlan volt egész Magyarországon, st a messze külföldön is. A maga nemében ma is impozáns, pedig egykori díszébl már alig van valami. A nagy nádor 80,000 frt készpénzt adott reá s azonfölül fát, követ s egyéb anyagok szállítására kocsikat. Alaprajza bazilika jelleg; oldalcsarnokaiba azonban 4 4 oltárt raktak s így külön kápolnák alakultak. Az egész boltozatot egyetlen oszlop vagy pillér sem tartja. Közel 70 méter hosszú s 17 méter széles, falai mintegy 24 m. magasak. Tornyai elég arányosak és stílszerek. Az építmester Spatz Péter volt, kinek festett arczképe máig megvan a sekrestyében. 1629-ben kezdték az építést. A téglát Fehéregyházán égették, mely ekkor már a jezsuitáké volt. Ezt is a nádor szerezte meg nekik, mint a birtokos család kihaltával a koronára visszaszállt, jószágot. A jezsuiták csakhamar felvirágoztatták. Ekkor járt itt a szerzet provincziálisa, kinek e hely nagyon megtetszett s a római Albani villa után Albanusnak nevezgette s e név rajta is maradt. A ma is látható emeletes, nagy épület 1719-ben volt készen. E vidéket akkor még 700 holdas erd borította el, melyet 1854-ben irtottak ki. A templom építése lassan haladt s csak 1637. aug. 30-án történhetett meg a fölszentelése. Ezt nagy fénynyel ülte meg a nádor. A fölszentelést Lippay egri püspök, az els misét Lósy prímás végezte, az els magyar prédikácziót pedig Forró egyetemi rektor tartotta. A mai foltár csak 1640-ben készült el. Velenczei mesterek kolosszális munkája, közel 40 hatalmas szobor van rajta, melyek az ó- és újszövetség egyes alakjait ábrázolják; majd följebb egyházatyák, a jezsuita-rend kiváló alakjai, legfölül a magyar szentek jelennek meg az óriási ikonosztaziában, mely tízezer frtba került. A fölszentelés napján estefelé Kismartonból két kocsi érkezett a nádor 6 kiskorú gyermekének a tetemeivel. Esterházy ugyanis a szentély alatt nagy sírboltot építtetett, és pedig középen a maga és családja számára, az evangéliumi

oldalon a jezsuita páterek, s a leczke-oldalon a fráterek számára. Itt helyezték másnap a kripta els lakóit. Attólfogva itt tették örök nyugalomra az sírbolt kikövezését a nádor méltó fia, Esterházy-család több jeles tagját. Pál végeztette s 1700-ban a lejáratot márványlappal látta el. Szép fölirata így hangzik
el

A

attende Marmorea, quam calcas, porta ad mortem est aerarium. Hoc sub lapide pretium seculorum et melior Hungáriáé thesaurus est absconditus, postquam gloriosissinia sanguine, quia regum S. Ladislai, Ludovici I., Sigismundi Imperatoris innexa sanguini, celebratissima antiquitate, quia septemdecim ante secula in magnó Scytharum principe Opos, in Eurso Hunnorum Duce ac tot aliis dominata celsissüna et illustris Familia Estoras locuni hunc delegit sepulchralem. Iacent bic grandes illae et vére pretiosae animae: Nicolaus, Hungáriáé prorex, aetatis suae oraculum; Ladislaus, item Franciscus, Casparus, Thomas fuso pro patria sanguine beroes purpurati, eorum nomini ac posteritati sui ac praesertim parentis sui Nicolai proregis et matris Christinae Nyáry manibus sepulchralem hunc lapidem Abi viator! Et cum magnas abiisse in cineres posuit S. R. C. Princeps Paulus Eszterházy. animas audis, ingemiscens, ut ex his cineribus immortales resurgant phoenices, preCare, naM DeCet. (170U)
Viator,
!

A négy hs, kikrl a fölírás szól, a vezekényi csatában esett el 1652-ben szentély falain függ a csata után következ napon itt temették el ket. 8 hatalmas trophaeum: a két legnagyobbik a vezekényi hsöké; aztán Esterházy Istvánnak egy-egy szép czímere; egy I)á nielnek, Sándornak, Ferencznek,
s

A

:

Nagyszombat.

191

A REGI EGYETEMI TEMPLOM.

névtelen

Esterházy-ezímer
franczia hadjárat
is.

s

végül

Ocskay Imre

díszes

czímere.

Mind

a

XVII. századból.
kriptában
idején igen nagy kár esett a templomban és a katonaság feldúlta a sírboltot s ott mindent széthányt. A jezsuita-kripta fülkéibl mindent kiszórtak s ma úgyszólván egynek a maradványai sincsenek külön. A családi sarkophagokat is összerongálták. 1865-ben a család kijavíttatta s a boltozatot vasrácscsal elzáratta. Erre vonatkozik a márványlap föliratának a vége

A

A

Hoc monumentum

restituit

refiei iussit

ossaque maiorum iniuria temporum dissipata colligi ac tumbas Paulus Eszterbázy de Galántba. MDCCCLXV.

templom eleinte nem volt kifestve és a mai stucco-munkák sem voltak meg. Az egésznek világoskék színe volt. nagyszer díszítés Esterházy Pál bkezségét dicséri. mennyezeten s az oldalfalakon is szép festések voltak. Különösen kitnnek a kápolna boltozatán látható stucco-munkák és az egyes mezkben volt freskók. Ez utóbbiaknak s a gazdag aranyozásnak legnagyobb részét sikerült eltüntetni. Ma t. i., a mennyezetet kivéve, az egész templom fehérre van meszelve. E kíméletlen eljárást fképpen az tette szükségessé, hogy az említett hadjárat alkalmával a katonaság itt telelt s a templom belseje annyira megrongálódott, hogy utána jóidéig nem is használták, a festés költséges kijavítására meg nem gondolhattak. kápolnák fölött mindkét oldalon szobasorozat volt s onnan a ma is látható fels karzatra volt kijárás. Ezek a bennlakó világi vagy egyházi növendékek helyiségei lehettek. E templomban voltak az egyetemi fölavatások, vagy ünnepségek. Mintegy 7 vallásos társiüat, sodalitas virágzott itt, s ezek közül 3 az egyetemi ifjaké volt. 1561-ben 9 vértanú ereklyéit kapta meg a templom s azok az oltárok ereklyetartóiban máig megvannak. Mint érdekességet említjük meg, hogy a sekrestyében két kép van s az egyiken a Mária név betinek szokásos csoportosítása, a másikon az ismeretes J S van ki hímezve. A kép hátára az van nyomtatva, hogy Ghymesi Forgách Pál vál. püspök ..édes leányának" a hajából készült a XVIII. század elején. Forgách ugyanis neje halála után papi pálvára lépett, egyik leánya pedig itt Klarissza-apáeza lett.

A

A

A

A

H

192

Nagyszombat.

az invalidusokon kívül a gimnáziumi ifjúság látogatja e gyönyör s mindez ideig egyetlen a városban, melyben minden vasárnap - s máskor is sokszor - - magyar prédikáczió van. Kapuja fölött a dics alapító czímere van s e fölirat:

Ma

templomot

Com. Nicolaus Esterházy R. H.

Pal.

sá -Adalbert
szeminárium,

körül van a város harmadik tere, mely az ezredéves Pázmány-tér néven szerepel. Azeltt a templomról ezt is Szt. János-térnek nevezték, az egyetem idejében pedig „fórum Academicum", azaz Egyetem-tér volt. Mieltt ez óriási épületcsoporttól s a hozzáfzött szép emlékektl búcsút vennénk, befejezésképpen említsünk meg néhány nevesebb férfiút, kik itt az egyetemen s a gimnáziumban tanítottak. Az egyetem nevezetesebb rektorai és kanczellárai Dobronoky, Sennyey, Szentiványi, Kecskeméthy, Szerdahelyi, Rajcsányi, Kunics, Kéri stb., kik a magyar irodalomban is ismert alakok. A hittudományi kar tanárai közül ismeretesebbek: Nádasdy, Bárányi, Szentiványi, Szerdahelyi, Csapody. A jogi karon Otrokocsi Fóris, Bencsik, Szegedy s mások. A bölcseleti szakon Inchoffer, Hevenessi, Timon, Thuróczi, Kazy, Kaprinay, Pálma, Pray, Katona stb. A fizikát a világhír Hell Miksa is tanította; a mathematikának a tanára Dugonits, stb. A gimnáziumi tanárok közül is csak a legnagyobbakat említjük meg: Káldy, Dobronoky, Forró, Nádassy, Pereszlényi, Szentiványi, Szúnyogh (a félelmetes vitázó), Csete (szónok), Hidy, Timon, Árvay, Péterfy, Rajcsányi, Kéri, Kazy, Szegedy, Sajghó, Pray, Kunics, Frivaldszky, Katona s mások. A mai Felspatak-utcza az egyetem életében Jezsuita-utcza nevet viselt. Mai nevét pedig a rajta végig folyó pataktól vette. Az egyetemi templomtól vette nevét az a rövid, mindössze 14 házból álló utcza, melynek néhány épülete számot tart arra, hogy hazánk mveldéstörténete foglalkozzék velk. Mindjárt a templom mellett, az utcza sarkán látunk egy ódon külsej,

A

templom

ünnep

óta

:

:

:

Az
°g

érseki
s

k™nrikt™.

emeletes épületet, mely 1886 óta a 4 osztályú községi polgári fiúiskolá-n&k részben a róm. kath. elemi fiúiskolának szolgál lakásul és ugyanitt van az iparos- és keresked-tanulók iskolája is. Az épület mai alakját csak 1710-ben kapta, de mint intézet sokkal régibb. Pázmány ugyanis 1623-ban a sarkon a Wanker-féle házat megvette, hogy ott egy jezsuita fölügyelete alatt szegény nemes fiúk lakjanak s a gimnáziumba járjanak. növendékek száma 25 volt s czíme Szt.-Adalbert burzája. De Pázmány nem tett le biztos alapot, s az egyetemi tke kamataiból juttatott évi ezer forint keveset segített. Majd fpapok, mágnások és polgárok adományaiból 60 személyre terveztek bennlakást, de ez sem volt elég biztosíték. jezsuiták Pázmány halála után el is hagyták. 1642-ben megint hallunk róla, s mikor a svéd támadások alkalmával az olmüczi egyetemi hallgatók közül többen idejöttek, Lippay érsek itt helyezte el ket. Most már kispapok is voltak köztük s czíme Seminarium S. Adalberti lett. Itt tanultak a székesegyház énekesei és zenészei. Mikor pedig a templom hosszában 2 házat s a Szt. János-utczában a Pyber-féle házat megvették, 1710-ben L alakú emeletes épületté fejldött s keleti végébe a ma is látható kápolnát építették. Az Amadé Ilona, Koháry és Kolonics-féle alapítványokkal ellátott intézet a jezsuiták vezetése alatt szép fejldésnek indult s lassanként úgyszólván a nemzetiségi kispapok intézetévé lett. Az egyetemmel együtt ez is Budára került. város 1783-ban megvette s ekkor bérház lett. Ma az említett iskolákon kívül itt van a pozsonymegyei magyar közmveldési egyesület könyvtára s régiséggyjteménye, a katholikus legényegyesület helyiségei s a nagyszombati ipartestület irodája. Ezután 3 nagy épület következik, melyek ma az érseki fgimnázium és a királyi érseki konviktus czéljait szolgálják. Mind a háromnak érdekes története van. Az els a fgimnázium épülete. Nagy, négyszög, emeletes épület, keleti oldalon, hol a tantermek vannak, kétemeletes, a déli oldal pedig hiányzik. Alapját Lippay prímás vetette meg az 1648-iki tart. zsinaton, mikor is a püspököket felszólította egy általános szeminárium alapítására. legs

A

:

A

A

A

A

:

Nagyszombat.

193

többen azonnal hozzá is járultak az alaphoz s egyházmegyéik részére megszámban növendékeket küldtek. Ez épület helyén is Pyber-féle házak voltak. Erre az intézetre fordították Lósy primás 35.000 frtnyi hagyatékát is, a mai kétemeletes szárnyát pedig Illyés püspök hagyatékából építették. A jelöltek számára szükséges rész már 1652-ben készen volt. Egészen a római német-magyar Apollinare szeminárium mintájára szervezték s a növendékek itt is vörös talárt viseltek ezért hívták sem. generálé rubrorumnak. Lippay Magyarország Patronájának ajánlotta föl. Kapuja fölé helyezték Lippay czímerét, melynek ma már csak a helye látszik. Alatta e chronostikon olvasható
állapított
:

GeorgIVs LIppal ArCklepIsCopVs Strlgonlensls prIMas Ungarlae LegatVs natUs UnlVerso CLero regnl apostolid. (1649.).

Lentebb olvasható Lippay jelmondata Coniungete Deo et sustine. A növendékek száma csakhamar 70 80-ra rúgott s a jezsuiták ezekért a káptalani Stephaneum-seminariumot mellzték, st egyideig nem is vezették. Az egyetemmel ez is elköltözött a városból s beleolvadt a központi szemináriumba. Ettlfogva az épület katonai iskola s a régi, szép árkádos folyosók s termek jelentékeny s káros átalakítást szenvedtek. Scitovszky primás itt helyezte el 1853-ban a megalapított 8 osztályú gimnáziumot. Itt említjük meg azt is, hogy az egyetem elköltözésétl 1784-ig a gimnázium a mai katonai kórházban volt. A következ épület, mely a gimnáziummal összeköttetésben van, egykor esztergom-fegyházmegyei növendékpapok és világi nemes ifjak intézete volt s Szelepcsényiben tiszteli alapítóját. A gimnáziumi épülettel folytatólag két szárnyból áll az elbbi két-, az utóbbi egykeleti és nyugati emeletes és középen egyemeletes traktus köti össze. Szakértk nagy elisme-

:

;

Egykor délfelé valamivel igen szép fbejárattal. Mikor késbb a vele szomszédos konviktust építették, a boltíves déli részt megcsonkították. Kicsiben ez intézet már 1668-ban megvolt, mert a Stephaneum-seminarium már szknek bizonyult. Szelepcsényi ide világi ifjakat is felvett. Az egészet a jezsuiták vezették. 1678-ban 17 ezer forintot tesz le ez alapra, s mikor többen is adakoztak, (Szenttamási 11 ezer, Illyés 50 ezer, Gubasóczy 35 ezer frtot), akkor a szomszédos házakat is megvették. Teljes díszében csak 1700-ban állott, mint szép portaléjának a chronostikonja mutatja:
réssel szóltak széles, boltíves folyosóiról s termeirl.
volt,

hosszabb

HonorI gLorlosIssIMae Vlrglnls orbls CoeLIqVe regináé posVIt plVs prlnCeps GeorgIVs SzeLepCsénl, arChiepIsCopVs Strlgonlensls. (1700).

Szz Mária szobra s Szelepcsényi czímere áll. földnincs használatban. Az utczai szárny a 20 ezer kötetnyi tanári könyvtárnak szolgál helyiségül részben tanári lakás. Az összeköt épület már düledez. A keleti szárnyon, földszinten van a gimnáziumi ifjúság díszes színháza, melynek tágas néztere, karzata, erkélye s 12 páholya van. Mai, emeletes alakját 1875-ben nyerte. Alapítása, fejlesztése körül nagy érdeme volt Scharnbel; Graeffel és Komlóssy tanároknak. gimnáziumi ifjúság itt évenként legalább 2 színieladást és hangversenyt szokott tartani. E szárny közepébe épült az egykori szeminárium Mária-kápolnája, melyet ma a konviktorok a téli hónapokban használnak. második emeleten az I III. oszt. konviktorok helyiségei vannak. E két épület udvarát használja a gimkapu
fölött szinti rész

A

A

ma már

;

A

A

náziumi ifjúság. A gimnázium, mint már tudjuk, 1852 óta van az esztergom-fegyházmegyei papok vezetése alatt. Scitovszky primás akkor alapította meg 200,000 írttal. Mivel a benczések alatt csak 6 osztályú volt, az emelkedett szellem primás a Marianumban szervezte az érseki liezeumot (a 7. és 8. osztályt) s abba a klerikusokon kívül világi ifjak is jártak. Mikor pedig 1850-ben a gimnáziumot 4 osztályúvá fokozták le, a primás az 5. és 6. osztályú tanfolyamot is megalapította liczeumában s így 1852-ben könnyen megalakulhatott a 8 osztályú érseki fgimnázium. E liczeumnak, illetleg gimnáziumnak több nagynev tanára volt, kik közül nem egy, magas egyházi méltóságra vagy országos hír tudós nevére tett szert. Sctmassa, Hidasy,
Magyarország Vármegyéi és Városai
:

Pozsony vármegye.

1

94

Nagyszombat.

Mésslényi, Császha fpapok, Szuppan Zsigmond, Aschner Tódor, Knauz Nándor, Graeffd János, Gzlambos Kálmán (ma lazarista), Frakaói Vilmos, Pór Antal, Bodnár Zsigmond, Hettyey Samu (a meghalt pécsi püspök), Komlóssy Ferencz s mások ez intézetekben tanítottak több-kevesebb ideig. Az intézet tanulói közé tartoztak jóidéig az egyházmegye növendékpapjai is. 7. ós 8. osztálybeliek - - az ú. n. liczeisták 1865-ben Esztergomba költöztek. Tíz év múlva itt helyezte el Simor primás az 5. és 6. osztályú papjelölteket, de ugyancsak tíz óv múlva 1885-ben eltávoztak

A

azok
konviktTs

is.

Ezután a város legdíszesebb, legaranyosabb régi épülete következik: a Pázmány-alap ította nemesi konviktus, melynek mai épületét Mária Terézia emeltette (1747 54). Négyszögalakú, kétemeletes, impozáns épület s úgy magas ós széles folyosói, mint lépcsházai és gyönyör termei a Mária Terézia korabeli építés méltó remekei. Az építést Grueber ígnácz jezsuita vezette. Ötvennél több terembl áll, melyek a modern igényeket is teljesen kielégíthetik. Maga az intézmény Pázmány hazafias gondolkozásának alkotása. Hazánk nemeseinek mveldésére 1624-ben 50,000 frttal s az évi 5000 frtnyi pizetummal alapítja s a jezsuiták vezetésére bízza. S mert az alaphoz II. Ferdinánd is hozzájárul 2000 frttal, „Kir. érs. nemesi konviktus czímet viselt. Második megalapítója Teleydi János, kalocsai érsek, ki a mai épület helyén volt házát, még Pázmány életében, fölajánlotta s a szk Káptalanutczai Szabó-féle házból ide költöztek a növendékek. Késbb Telegdi hagyatékából még egy szomszédos házat kaptak s ettl fogva gyors fejldésnek indulhatott. 1666-ig inkább a Telegdi-alapból élt, mert a pizetumot Pázmány halála után legtöbbször nem adták me?. Azért hivatalos iratokban is (a városi levéltárban is) Gonvictus nobdi'im TeUydyanus néven szerepel. 1666-tól fogva azonban a pizetumot rendesen folyósítják s az intézet szépen fejldik.

1

'

Már külön színházuk

is volt s több egyetemi hallgató is volt köztük. Virágzása közben érte az 1683-iki tzvész, mely után pusztulásnak indult. S mikor hamvaiból már némileg kikelt, II. Rákóczy Ferencz és Haister katonái sanyargatták s élték föl. 1714 után szinte megsznt. Mária Terézia újra szervezte s modern alapokra fektette. Az épület díszes, nagyszabású portáléján e fölírás van: Religioni, bonis artibus. MDOCLIV. Délkeleti sarkán hatalmas kupola alatt van, a konviktorok nyári kápolnája. A mennyezeten az Apokalipszis-bi vannak fantasztikus falfestmények. Az új palota csakhamar benépesült s a legszebb reményekre jogosított. Nagy baj volt az, hogy ekkor már szerte hódított a jezsuita-ellenes áramlat munkásságukat is nagyon megnehezítette. Mikor azután 1773-ban s ez az a jezsuita-rendet eltörölték, attól fogva ex-jezsuita világi papok s pálosok vezették az intézetet. Az egyetem elköltözésekor az Adalbertinumban és Marianumban volt világi ifjakat itt helyezte el Bdthyány primás. 1784-ben II. József meglátogatta s utána mindjárt beszüntette. A nagyszer épület azután egész 1850-ig katonai iskola és invalidus-lakás volt. Scitovszky primás 1850-ben visszaállította, de az egykori alapítványokból s birtokokból csupán a pizetumot tudta számára visszaszerezni. Ezért alapja nincs is biztosítva. 39 alapítványi hely van s átlag 5 fizet nve üdék. A most ismertetett 3 nagy épület mögött jól gondozott, tágas kert terül el, mely a gimnázium és konviktus hygieniájára kedvez hatással van. A konviktusi épületben laknak a gimnáziumi tanárok is. Ha a csaknem kizárólag földszintes házból álló Pék-idczát s a Felspatak-utczát magyarázatot nem igényl nevén megemlítjük, el is mondtunk
)

hil^olás^ilaza
'

mindent, a mi a délészaki irányban parallel haladó utczákról szót érdemel. Egyetlen nagyobb Kereszt-utczája a városnak az, mely a ferenczrendiek mögötti kiskaputól a plébánia-templom mögötti kapuig halad s 3 utczát foglal magában: a Színház-utczát, mely a színház keletkezéséig Ferencziek-utczája néven szerepelt, a Nagy Lajos-utczát s a Szemináriumutczát. Közben van a Ftér, melyrl már szóltunk, Azután a Nagy L<rios-utcza következik; nevét onnan vette, mert a hagyomány szerint az utcza sarkán lev, egykor Popovich-féle házban halt meg Nagy Lajos király. A pozsonyi Toldy-kör elször a szomszédos Somogyiféle házat tartotta a kérdéses helynek s emléktáblával is megjelölte. (1879).

000 forintnyi kegyes adomány lehe- tvé nek tette.000 forintnyi adománynyal támogatta nemes törekvésüket. majd gyjtésbl megépítik a szögletházat. s hogy több házhelyet vegyemegfelel helyiségeket építhes- senek. Pártfogóik Spáczay Pál érseki helynök s maga Esterházy primás. Azonban az 50. Ugyanezen háznak a Pék-utcza táján pedig ez a fölirat van felli részén. több irányú akadékoskodással kellett megküzdeniök. század elején épült. 1798 után tágasabb internátust építettek s 3 osztályú osztott iskolájuk volt. vesektl vette. vas. E vita magyarázza meg' az egyik föliratnak komikusan hangzó „valódi" szavát. 195 A meg fölmerült vita következtében az egyéb adatra támaszkodva. 13* . utánjárás. Már kezdetben voltak bels és küls növendékeik. 1882. Anna tiszteletére. internátusból s 3 igen népes iskolából áll. Scitovszky 1856-ban 30. Találtak is benne a földszinten két alacsony kamrát. század Ízlésére emlékeztetnek. fúri adományok- — — ból kisebbszer templomot építettek. 1859-tl fogva képesített tanerik voltak 4 osztályú bels és küls osztott iskolájuk számára. az utczában s a vele derékszög-alakban húzódó Simor-utczában Szt Orsolya-rendi apáczák nagy épületcsoportja. kiderítette. Sok küzdés után e helyen biztos lakást szereztek s kegyes fpapi. Alojziának rokona. háztulaj donosn. de sok közbejött akadály következtében csak 1776-ban szentelhették föl Szt. Mária Terézia igen kegyelte ket s 15. a hagyományra s más hogy a Popovich-féle házban halt a nagy király. Nevét valószínleg az itt Sarkantyús-utczának hívták a leglakó ötvösöktl. márványlapon e fölirat olvasható Ezen házban. Iskolájuk a magyar tanítás és kézimunka dolgában hamar jó hírnévre tett szert. hunyt a el nemzedékek óta fennálló hagyomány szerint Nagy Lajos Magyarország dics királya 1382 szeptember 11-én. az els fnöknnek E. Alapkövét már 1729-ben letették. mely templomból. számú Popovich-féle épület déli falán. az orsolya-apáczák temploma.000 frton kibvítteti lakásukat. kolos- épüirtesóportja. századtól fogva újabb idkig. az említett helyiségek Nagy Lajos királynak valódi halálozási háza és szobája. E ni szerzet 1724-ben jött a városba Pozsonyból. Az utczát a XIV. mely egyes udvari részeiben a XIV.000 frtnyi apáczai hozomány s vagy 40. A félezredes évforduló alkalmával a pozsonyi Toldy-kör indítványára ezen emléktáblát kegyeletbl emelte Popovich Sára.z orsoiya- Ebben van a torból.és rézma. E 281. melyeknek a boltívei a XIV.. Eleinte nagy nehézségekkel. 1382 szeptember 11-én.: : Nagyszombat.

Az utcza nevét onnan vette. áll. de meg a konviktusi épület is egyidben szemináriumi jelleggel bírt. 1624 mint tudjuk. majd ez épület helyén mködött. Udvarról. Fpapi alapítványi hely is van vagy 30. Bástya-ulczák. kik azt minden tekintetben igen jól vezetik. — A négy nagy . . István-kápolna az udvar felli kis torony alatt van. Mikor Bethlen a magyar szent koronát Pozsonyból elvitte. A mai szép. 1902-ben vagy 60. mert az épület századokon át egész 1850-ig az esztergomi fegyházmegye szemináriuma volt.000 forinton . mígnem ez is Esztergomba költözött. 1777-ben ez az intézet is követte az egyetemet. a küls város 184 házszámból áll. emeletes épület 1724-ben készült. Koháry István s mások alapítványai sem tudták fölvirágoztatni. akár visszahozatalakor (1622) történt az eset. mely a futcza két végén volt. Vincze apáczáira bízta. torony közül már egyik sincs meg. bels város 605. A Pázmány-féle szervezés értelmében egy esztergomi kanonok áll az élén. egyikre sem alkalmazható az évszám maga az eset azonban megtörtént. 1891-ben pedig a 4 osztályú polgári iskolát. lelki gondozásukat jezsuiták végzik s az egyetemen hallgatják a theologiát. míg csak tábla jegyzkönyvei a gimnáziumi tanári 1876-ban meg nem sznt. Prileszkynek. Ez épület 1886 óta fiúárvaház. nem felel meg versbl kiolvasható évszám a valóságnak mert akár elvitelekor (1620). Tanításuk. A közöttük volt 6 6 kisebb toronyból is csak a nyugati oldalon láthatni négyet elég jó karban. A két fkaput. a tábla hivatalnokának. Mint láttuk. könyvtárba jutottak. úgy hogy most egy nagy négyszög területet foglalnak el épületeik. 1824-tl fogva itt volt a kerületi tábla hivatala. Ezek a városfal mentén épültek s barátságtalan. A növendékek száma vagy 80. városnak minden tekintetben legutolsó részei az ú. A — — A A A A város falai. a katonai tébolyda mellett a Lanzer-kapu (azeltt Zsidó-kapu) s az elbbit 1860-ban. Késbb. déli s részben a keleti fal mentében vannak. Itt volt aztán 1850-ig. az utóbbit 1862-ben lebontották. hozzá harmadik ház szintén történeti érdekesség. van az érseki fiúárvaház. E házzal szemben van a 4 osztályú. s a fölöttük lev tornyokat 1820-ban lebontották. Iskoláikat vagy 700 növendék látogatja s közel 100 bennlakó növendékük van. apró házakból állanak. Batthyány prímás azonban 1790-ben visszahozta s vezetését világi papokra bízta. ajándékul adott könytárával együtt. mely a Szeminárium-utczát nyitja meg.. mint tudjuk. n. Ezek az északi. Ettl fogva 1886-ig az érseki helynök lakása volt. A régi Szt. a Pázmánytól újraszervezett Marianum-seminarium elkerült a defieientia épületbl s Mariano-Stephaneum czímen egyideig a Káptalan-utczában. tehát az egész város 789 házat számlál. a jezsuiták nem igen tördtek vele s Barkóczy prímás végleg föl is mentette ket ez állásuktól. S végül 1894-ben létrejött a 4 évfolyamú ni praeparandia. Majd Mérey kanonok s a már említett Spáczay vikárius adományaiból lassanként fölépül a mai ház. A konviktussal szemben. Az érseki liúarvahaz. hazafias nevelésük. Azeltt ezt is Sarkantyús-utczának nevezték. a menet itt megállapodott s a koronát azalatt Mednyánszky László báró nagyprépost lakásában helyezték el. és 6. a Simor-utcza végén. mely így hangzik: A — A His ego sVb teCtls qVonDaM peregrlna qVIeVI.19Ü Nagyszombat. Ezzel aztán össze is foglaltunk a belvárosban minden említésre méltó dolgot. a mikor azt Simor prímás polgári iskolai s gimnáziumi tanulók számára megalapította s Szt. növendékek száma 70 80 volt. Arady János kanonok ez esetet a homlokzaton egy chronostikonnal örökítette meg 1792-ben. kertrl persze itt szó sincs és a házak egy része a falba is beleépült. gazdasági A város falai ma már semmi szolgálatot sem teljesítenek. A Jerichó-utcza végén volt a Maláta-kapu. minden szakra képesített tanerik nagy elismerést érdemelnek. A fkereszt-utcza két végén lev két kisebb kapu régóta nyitva volt. 187 /-ben megnyitják az elemi iskola 5.gyjtésbl és kölcsönbl az Alsópatak-utczáig tágas kétemeletes épületet emeltek. osztályát. A városfal küls oldalához s még távolabb épített házak. segélyezett községi polgári leányiskola épülete.

000 frton. lövegyesület háza. a mely legnagyobb volt egész Európában s a nevezett évben tele volt A megyei közkórház. lövház mai alakját 1867-ben kapta.Nagyszombat. van az 1880-ban megsznt ház is "épült.ny-vármegy i nyilv. Vincze apáczái gondozzák. e szerint tehát egyenl korú volna a szab. Ez alkalommal az udvari kapubejárás fölé helyezett chronostikon az 1802. Fejlesztése köri nagy érdeme van Christian János dr. Tovább haladva. díszebédek s egyéb ily alkalmak rendezésére használják. ségek építettek lakásokat. mely két részre. hogy a küls építkezés sokáig tiltva volt s 1601-ben a meglev házakat is lebontották. Alsóés Fels . melyben 1824-ben a Seulinyi-íéle 2110 urnás boroshordó volt.külvárosra oszlik. Ez az épület azért érdemel említést. ía^ejyesüiet így hangzik : ConCors SoCIetas JaCVLatorla LIberae reglaeqVe Vrbls TyrnaVIensIs Cbarae patrlae boC paCto portaM banC pVbLICI ornatVs gratla ereXIt — DefenDenDae Intenta. 197 Már említettük. Ez épülettel szemben van az Lmmer-fé\e ház nagy kertjével. A E házat 1754-ben építtette Mária Terézia a konviktus számára s a kert is azé volt. (1802. Az ág. 1898 óta nyilvános jelleg s 40. Az egykori pallos-jog áldozatai e feszület eltt végezték utolsó imájukat s itt végezték ki ket. jeli kórház modern berendezés épülete. század békésebb évtizedei mindjobban tották a felbátorí- lakosságot. Evenként átlag ezer beteg van benne. Odább. Ma mulatságok. Most épült külön helyiség a ragályos betegek számára. mert ez alatt van az a nagyméret pincze.és halottas-kamra. a vasúton túl. a Gsákyaké volt s itt állítólag MartinoviU néhány mely helyiség. évet kétszer tartalmazza. A borral. néhány szép major.) E klapot a most épül járásbírósági épület miatt el kellett távolítani. kir. Különösen az eszter- gomi kanonokok. A Bach-korszak idején közkórház volt. Közadakozásból épült 1824-ben 40. A vasúton túl három temet van. Ujabban ezen az oldalon néhány csinos földszintes déli oldalon. toronyszer éjjeli gyülekezetet tartott. a Pálos-utcza végén.-nak. zetek s világi inté- elkelszép A MEGYEI KÖZKÓRHÁZ. Különösen a nyugati oldalon van Krausz-féle major végében ma is látható egy magasabb. Nagy telkeket vettek a városnak mind a négy oldalán s azokat elég magas kfallal vették körül. 1867-tl fogva ismét magánkórház s 1886 óta Szt. E nagy hely azeltt a Rubrorum seminarium kertje volt. gyártelepek ják és kertészetek alkota küls várost. Elköltözésük után helybeli polgárok kezére kerültek s azok gazdasági épületekkel rakták meg. a gyepmesteri lakáshoz érünk. várossal.000 frton tetemesen javították. Késbb egy kanonok vette meg. De a XVIII. a mait 1846-ban alapították. A A a. mely mellett egy kkereszt van. várostól délkeletre. evangélikusok 1798-ban kaptak temet-helyet. majorok. mely 1795 körül épült s 1802-ben nagy udvarával együtt Berchthold grófn bkezségébl földiszíttetett. melyek közül néhány ma is látható s legtöbbje nagyúri ízlésrl s jómódról tanúskodik. a modorfalvi út mentében. A katonai temet 1783-ban . továbbá bonczoló. van a Treumann-féle malátagyár. Ez a lövész-egyesület 1838-ban tartotta meg 600-ik évfordulóját. terül el a Pozs>.

századának a kaszárnyája van. hitközség 2 tanítós népiskolája. Azeltt is ott volt (1730 óta) Scbmidt kanonok adományából s a polgárok gyjtésébl. Mária a A szegényház. a községi elemi iskolában Horváth József. a nemzeti szellemet. a Szt. 198 keletkezett. kápolnája is van Szt. Az északi rész még a XVIII. Terézia elrendelte leesapoltatását. A Pozsonyi magyar közmveldési egyesület nagyszombati fiókja. népnevelés szolgálatában áll még az ág. emez 2 tanítóval. Albrecht Géza. kir. apátkanonok róm. 1 ' — — . Vincze apáczái vezetik.. Ag. kir. Mögötte az V. közjegyzség. a társadalmi érintkezést ápolják. számvevsége. Mátyás idejében keletkezett s már akkor említik a nagy bársfákat. Komálom táján van. Kanovieh Elemér számvev Hopfer Gusztáv. m. melynek 115 tagja van. melyek a valláserkölcsiséget. huszárezred 6. mszaki tanácsos: Windisch István. fiú-iskolában Goldberger Soma. az észak-nyugati részen. Ha még a gyufagyárról s a két malátagyárról megemlékezünk. róm. az államilag segélyezett községi polgári leányiskolában Alszeghy János. rendri hivatala (kapitány Kratky Ferencz). a mveldést. járás- A A A Városi hatóság. Fábián s Sebestyén tiszteletére s ezt az intézettel együtt 1747-ben benedikálták. Szakszeren rendezett könyvtára 6100 kötetbl áll s nyomtatott katalógusa van. majd a családjáé lett. a humanizmust. áll. hivatalok. terül el a bíres Stummerféle nyersczukor-gyár. népnevelök egyesülete czímében viseli czélját is és ipariskolát tart fenn. Ma közigazgatási hatósága élén polgármester áll. mert mocsarai a város levegjét nagyon rontották. kath. : : : : : A Intézetek. század közepéig városi halastó volt. elvesztette egykori jogkörét. másik temetjük. rabbi: Rcichenberg Ábrahám.van az srégi városi szegényház. járási szolgabíróság.s távíró-hivatal. azok megszüntetése után Luzsinszky kanonoké. Két év eltt alakított „Történeti emléktár czím szakasza már 285 értékes darabot tartalmaz. hivatalok vannak: kir. befejezhetjük az épületek ismertetését. a ferenczrendi kolostor házfnöke: Thurkovies Engelbert. a ni praeparandiában Znamenák István. Másik felén. Hatóságok. Itt van a Kálvária is. m. város. Kulturintézetei közül igazgató az érseki fgimnáziumban Khalmi József. kir. színházi. Statusquo ízr. Mellette . kath. Adalbert-egyesület hivatalos czélja a tót kath. . amaz 4. A magyar szellem ápolása és a mveldés terjesztése czéljából alakult 1880-ban a Magyar Kör. városi ügyek elintézésére van jogügyi. Állítólag már I. Nagyszombat. mely mai díszes alakját 1900-ban kapta Müller József adományából. melynek fejlesztése körül elévülhetetlen érdeme van Alszeghy János polgári iskolai igazgatónak. gazdasági és építészeti. kir. pénztári hivatala s fogyasztási adóhivatala. a jezsuita-kollégium rectora: Molnár László. pénzügyi. Egyházi hatóságok érseki helynök Jedlicska Pál praelatus. bíróság. városban a következ állami hatóságok. számvizsgáló. államvasúti állomás. legény egyesület. és 1861 óta mködik a Dalos-kör. Az intézetet Szt. Nagyszombat is. közegészségügyi. szegényügyi. a róm. irodalom ápolása és terjesztése. a nagyszombati ker. fjegyz: Schwendt János. pénzügyri biztosság. posta. kir. fiúiskolának mind a négy osztálya párhuzamos. tanácsos :Moravek Antal. A küls város keleti részén apró bázakon kívül két téglagyár van. városi hatóság élén Franciscy Lajos dr. Városi fügyész: Borovánszky Ede. a Lazaretum. Képvisel-testülete áll 57 virilistából s 56 beválasztott tagból. Mellette van a városi uszoda. báz egykor a jezsuitáké volt. hatóságait. fképpen az 1848 49-es évekbl. A könyvtár használata vasárnaponként 245 370 drb. czukorgyáron túl van a már említett régi temet. 1902-ben a Magyar polgári kör. Van továbbá a városnak árvaszéke. Szóljunk még valamit a város szervezetérl és társadalmáról. lelkészek Farkas Géza. kath. mely 150 tagot számlál. orth. adóhivatal. egyesületek. melyek közül öt ma is megvan. plébános: Halmos Ignácz dr. mint több szab. 1800-ban alakult. A róm. iskolai. ev. az intézetek és egyesületek is. izr. apátkanonok. ev. hitközségek külön-külön népiskolája. kath. a statusquo és az orth. rabbi Stein Miksa. mely Az izraeliták közös temetje 1878-ból való.és gázbizottsága. Alapítási ideje ismeretlen. m. mely sikerült hangversenyeket Megvannak városunkban azok A ni szokott tartani. aljegyz: A A Egyházi hatóságok.. kath.

mert a jómódú földmívesnép asszonyai és leányai kizárólag csizmában járnak. melyrl egy historikus (Korabinsky) már vagy 120 évvel ezeltt érdemesnek — látványosság számba megy. mert hisz XIX. részben találja föl e városban keresletét.egyesületeket.kereszt-. mindig nem felelhetett meg a jogos kívánalmaknak. szegényedés. A városban 3 lap jelenik meg.egyesületet. és izr. az ág. de ezek is jobbára építés épül. Hitelintézete is jóhír. mostanság évrl-évre néptelenebbek. Sajtó. fképp a déli s leginkább a nyugati oldalon fasorokkal ülteitek be (1M7). alig marad valami megemlíteni való. Szerkesztje Thinagl János. jó könyvet osztott ki. népes tzoltó-egyesületet. szíjgyártó. Mkedvel ipartestülete.y>Z(>mbali Hírlap czímen. . mert Pozsony és Bécs közelsége. mily fontos poziezió e város a magyarság ügyében. Ha a kisváros szerény igényeinek megfelel ipari termeléstl eltekintünk. kisiparosok közül még a csizmadiák örvendenek érdemlegesebb keresletnek. Városi 1a/> diákpénztára már 1846ban alakult s alaptkéje azóta megkétszere- zdött.és mkertté alakította át s a várostól vagy 20 percznyi járatú szép sétateret s a vegén végén tágas parkot alkotott. Mint kurióziumot említjük meg hogy e város pékjei ma is annak a jól megérdemelt hírnévnek örvendenek messze vidéken. meg a nemzeti múzeumba kerültek. fél német szöveg. termelését 5 kisebbszabású malátagyára. kerületi betegsegélyz pénztára. Jelentékeny pénzadományokon kívül már négyezernél több eladásai.s 2 szeszgyára csak csekély 3 téglagyára van. Végül megemlítjük a jól szervezett.és gyufagyár nem itt értékesíti . Vásárjai még 30 évvel ezeltt messze vidékrl egybevonták az eladókat s vevket. Ipar. Az egyesület újjászervezésére Af>pwnyi Albert gróf maga is eljött 1902 ben. Vincze. Van továbbá kereskedelmi olvasó-egyesülete. Marha. fölolvasásai nagyban hozzájárulnak a város örvendetes magyarosodásához. mely lehetvé tette annak létrejövetelét. A czukor. mert itt az Évtizedenként legfeljebb 4 5 lakóház . továbbá a gyári produktumok ettl is megfosztják ket. illetleg a város közönségét. Volt ugyan azeltt is némi árnyékos helye a városnak. bl a város régi évkönyveiBécs közelsége okozza annak a hanyatlását is. de ez még A NAGYSZOMBATI HONVEDEMLEK.Noiiny czímen szerepel. 3 eczet. A A : tartotta külön megemlékezni. mennyire pusztul a kisiparos-osztály. ötvös. A szépít-egyesület a város és állomás közötti teret virágos. század elején betemették s azt köröskörül. ev. mint a értesülünk. Jótékony eyxjesidetei sorában látjuk a Vörös. a vidékre vannak utalva. A másik hetilap éppen most indult meg Nai. 199 könyv körül váltakozik. De még erre az igényre sem igen számíthatnak.Nagyszombat. meg Pozsony és A minrl Kereskedelem és forgalom lóvásárjai ma is látogatottak. E város is szomorú példa arra. jelezve. elismerés illeti siszépítegyesüli-tet. 42 csizmadia azonban még így is sok. A Nagyszomlati Hetilap 1868-ban indult meg Tytvauer Wochenbbitt czímen 1878-tól fogva az els czímen.s fképpen Kereskedi-lme szintén nem oly élénk. segí'ö. Nagyszombat századokon át híres volt ezéheirl. 90-es A legnagyobb A évektl fogva a különben nagyon árnyéktálán és alig fásított várost nagy sétatérrel ajándékozta meg. A harmadik Kollár Márton szerkesztésében Katid'ch. zenekara van.és csizmadiaiparáról. melynek nagyon jó az egykori falárkot a félig sr . A czéhek törzskönyvei és remekei is részben a budapesti leveles könyvtárakba. Szt. s fél magyar.és Leves.

Gerencsér felé vezet országútja 735-ben készült a nádasi újabb út pedig 1818-ban. ágy minségét. Tyrnau. 81. . szárazpataki szlhegy már 1347-ben szerepel Királyhegy néven és sokszorta nagyobb is A terület volt a mainál. ev. Csak a legújabb id óta van a városnak pótadója. Thaly A nagyszombati harcz Szádeczky: A czéhek története Magyarországon Fejérpataky Magyarországi városok régi számadáskönyvei FuxhofferHorváth M. forgalmi útjai. az ifjúság ezzel az énekkel el búcsúzott tle: vale. 48. Teleki: A Hunyadiakkora. éjjeli lámpásvilágítás pedig 1830-tól fogva van. kath. a városi évkönyvek bizonysága szerint.592-02 korona. parva Roma. Népmozgalmi statisztika. A . ugyanily tárgyú munkái Ocskovszky Hist. : . . Lexicon. . — A : § ' ' tiszta Vagvona a következkbl 18 hold erd s 2094 hold szántóföld 1. A zsidók története Magyarországon Horváth Z. : .185 lakos.303-76 korona kötvényekben.672. : . 1843. b) ág. Az 1903.924. . a mit a városról megemlítésre méltóvolt 559 . Ipolyi: Veresmarty élete és Henszlmann Magyarország csúcsíves stíl munkái Fraknói Pázmány Péter és kora memlékei. 200 Nagyszombat. (1770-iki kiadás). Ezekben össze is foglaltuk mindazt. 1896. A város legnagyobb forgalmi útjai jól vannak kövezve. Gem. 1715 A magyar 3124. Magyarország története. Rex me iubet ire Eris posthac. Gabonatermelése az elsrendek közé tartozik. . univ. Az 1903. . : : . : : . : .: :. pótadó 54. Fejér és Pauler T. Mikor az egyetem elköltözött Nagyszombatból. a legrégibb idk óta kiváló gond tárgyai voltak.148-90 kor. század els negyedében folyt. áll : 1^390. 1896-ban pedig a nyitra kutti vonal s így most minden irányban gyors és kényelmes összeköttetései vannak. 1768 Korabinsky Geogr. e) legutolsó népszámlálás adatai a következk: 1. Fejér: Cod. Az utczakövezés már a XIX.. Maga a város a legjobbmódúak közé tartozik cselekv vagyona 2. Nemecskay János kanonoknak a nagyszombati társaskáptalan birtokában lev kéziratos Memoriale-ja az Új Magy. Czinár Monasterol. Turóczi Ungaria suis cum regibus compendio data. évi költségvetés szerint a) bevétel 284. Rupp Magyarország helyrajzi története. der A.000 koronával. v. mint mennyiségét tekintve. oppidorum famula. : : . . . Sión. magnae Romae Derelinquo desolata teota tua comptula Ergo aemula . : . vallás szerint a) róm.695-10 korona (26°/ pótadó). mellékutakat. 39 hold kaszáló. nisi e jól sejtett Budám. Valamikor bortermelése igen híres vrolt. egyéb fejldés lassú menetét a következ adatok tüntetik föl: 1780-ban ház s 7300 lakos 1840-ben 574 ház s 5794 lakos 1851-ben 7717 lakos most 789 ház 13. a) 2. d) izr. 1786 Kazy Hist. szenved 5 33. 10. : . Az országos képviselt választó kerülethez a városon kívül 34 falu A tartozik. Kalauz s a Nagyszombati Hetilap néhány czikkje végül szerznek saját kutatásai a városi s a helybeli érsekhelynöki levéltárakban s egyéb kéziratos följegyzésekben. 1717-ben igen sok szlt kiirtottak. Bél: Not. Források: Bombardinus: Topographia magni regni Hung. összesen 13. C. ref.. is A városnak is jövendjét maga a vers meg * * okolja .187. 1842-ben szabályozták A város A 1 . . nak tartottunk. 1876-ban megnyilt a vágvölgyi vonal.185. Nagy Iván: Magyarország családai Stelczer: Gesch. egyéb 251. de egyéb tényezk közrehatottak. . nemzetiség szerint b) német 2564. . L846 óta érintette a várost a szered pozsonyi lóvonatú melyet 187:5-ben gzvasút váltott föl. 664. c) tót 7246. diplom. évre állami adó 281. A nagyszombati érseki 1870 Kohn fgimnázium története.-bistor. Sajnosán nélkülözi a város a csatornázást és vízvezetéket s az utezák öntözése és tisztántartása ezért bajos és fogyatékos. b) kiadás 333. c) fedezetlen hiány 48.737-36 kor. távíró 1868-tól. 75353 „ „ tehát a — vasút. c) ev.475-19 kor.287-12 korona. terra-mari urbem notam fallor.983-83 kor. 1900-ban az addigi kolajos lámpákat a gázvilágítás váltotta föl. a telefon pedig 1901-tl fogva szerepel a városban. A város vagyona. Hung. regale meg van váltva 65. urbis Tyrnav. Tyrnav.

.

.

Kamen. mely magas hegyeivel és erdeivel mintegy kék színben látszik úszni.. hogy a vármegyében fekv Moderdorf vagyis Magyarfalu egy XIII. Ezt a verziót Bél Mátyás is említi. hogy a város neve a szláv Modry szóból ered és ezt a város vidékére vonatkoztatja. hogy a legtöbb helység a mellette elfolyó víztl kapta elnevezését. a város nevét a szláv nyelv segélyével igyekszik megfejteni. hogy ez a név elég Mindeme névmagyarázók után ismert nev tudósunk és kutatónk. mely tótul: Modry. Még a legtöbb elfogadható okot hozzák fel azok a névkutatók. hogy a város a saját ura volt. századbeli monográfusa magyar alapon adott okot. a mennyi annak a föltevésnek. hanem a Módra patakban keresi. míg kelet kertek és szántóföldek veszik körül. A srn . úgy ezt sem támogatják semmiféle oklevelek. Észak és nyugat felé er- dkkel koszorúzott hegyek övezik és termékeny szldombok dél és hafelé tárolják. a kik nevét a Modor személynévbl erednek tartják. mint hogy az országban és pedig Komárom vármegyében tényleg van egy Madár nev helység. hogy a Modor szó a Magyar szónak régi alakja és ezt azzal támogatják. melynek Modor-Senkvicz néven egyik fontosabb állomása. kísérelte meg e helynév magyarázatát olyképen. a minek az volna a magyarázata. mert beigazolt tény. Erre is találunk hasonlatot a nógrádmegyei Kékkben.nem szabad szem ell tévesztenünk azt. Erre nézve Ortvay megjegyzi. odor rendezett tanácsú város a Kiskárpátok alján. de mint az elbbieket nem. midn azt hiszi. de ennek sincsen több alapja. Ezt kísérli meg Bél Mátyás is. mely tudvalevleg szintén kékes színben úszó szikláitól kapta nevét. vagyis Mod úrtól vette volna a nevét. a mennyiben néha egy és ugyanazon okiratban a Modor és a Módra nevek fölváltva használtatnak" és e név alkalmazásának okát nem a vidék színhangulatában. kies és szép vidéken fekszik. MODOR CZIMERES PECSÉTJE. város neve a névfejtknek és a történetíróknak már sok fejtörésre A városnak egyik XVIII. fordul el a középkori oklevelekben. Némelyek a Madár szóból erednek vélik. mert tény. hogy azt a Mod és az Ur szavakból erednek jelentette ki. hogy . A város neve. századbeli oklevélben szintén Modor néven van említve. A város Pozsonytól mindössze 26 kilométernyi távolságra esik. Ennek azonban szintén csak annyi az alapja.AÉ&* t"Wwet< MODOR. hogy Modor neve Módra és Modern alakban is használatos és hogy e neveknek diplomatikai jogosultságuk is van. várost a Módra vize szeli át és az egyik oldalon a vág- A völgyi vasút vonala közelíti meg. mely szerint tehát a város egyik si birtokosától. Ortvay Tivadar dr. mely régi oklevelekben Modor alakban van említve. Némely névkutatók a Modúrban viszont személynevet véltek fölfedezni.

kiknek német nevük úgy a középkori. hogy idegen egyén csak az esetben vehet Modorban házat. Valószín. látszik azoknak a föltevése. vagyis pusztának nevezi. mert ez az oklevél földúlatása már csak prediumnak.. században szó van. Stibor vajda 1414-ben meghalt és birtokait. ha ezt e jegyzéknek ez idbl való megyebeli hasonló egyházainak jövedelmével összehasonlítjuk. 1398-ban újból szükségesnek tartották. hogy az itteni szlbirtokosok csak akkor adhatják el szliket idegeneknek. E privilégiumot Zsigmond király 1406-ban megersítette. ha azt modori polgár megvenni nem akarja. V. — — A — pecséttel elláttatni. melyeket korábbi birtokosaik után Preydl-. mint a mostani népidioma szerint Máder (mély hangzású a-val) tehát nagyon valószín. hogy Modort és vidékét „Máhdern" névvel nevezték. hogy Modor ekkor már a jelentékenyebb helységek közé tartozott. hogy a város a XIII. Az Árpád-házi királyok alatt. hogy ket birtoklásukban háborgatják. melyrl már a XII. mert e király de hogy egészben-e 1287-iki oklevele már magánkézben levnek említi vagy csak részben. . 1404-ben Stibor erdélyi vajda. E város a vármegyének egyik legrégibb helysége. az az okiratból nem tnik ki. elveszi és Péterfia János comesnek és örököseinek adományozza. ellopták. melynek idevonatkozó része így hangzik: „Donavi etiam villám meam Modor condicionalem prope regnum Theutonicorum. továbbá ha modori háztulajdonos utódok nélkül halna el. továbbá Erdsmyd és nek. István királynak 1271-iki oklevelében még mindig a nyitrai püspök birtokaként szerepel. Legelibgadbatóbbnak . vagyis kaszások laktak. 1388-ban Zsigmond király e királyi helységet. században már önálló lelkészsége van és az 1332 37 közötti idbl való pápai tizedjegyzékben is elfordul Jakab nev papja. 1273-ban Ottókár cseh király Pozsony vidékével és a határában fekv helységekkel együtt Modort is feldúlta. ha ott lakik is. hanem csak egy részét. . hogy ket Zsigmond király az adományozott birtokokban ismételve megersítse. prope montem existentem. a mi különben érthet is. mely a szabadalomlevélen is alkalmazva volt. után mert az Apor vajdához való átpártolásukkal htlenségbe estek. Erre azért volt szükség. László. házát csakis modori lakos veheti meg és végre. melyet 1374-ben újból megersített. a város földesura különféle szabadalmakat adott a városnak. ki utóbb Váczy említtetháztulajdonosok is mint János Pintér neje lett. a ki jövedelmét harmadfél márkára becsülte és így. a . villám regálém Modur. így Petényi Jánosné volt itt birtokos. a hol a királyi falcatoresek. melyekben kimondja. 1294-ben találkozunk a város említésével terra Modar vocata néven. Ez alkalommal két szl- Modort is.mikor Géza király mint királyi birtokot 1158-ban a nyitrai egyháznak adományozta. a kik a város nevének eredetérl a legjobb magyarázatot II.és Freytag-szlnek neveztek. Modor város els ismert szabadalomlevelét Nagy Lajos királytól kapta 1361-ben. Nagy Lajos szabadalomlevele. kitl IV." Akkoriban tehát kaszások (t'aleatores) laktak Modorban. Ez idben Henrik fiainak a birtoka volt. Bizonyos Anna úrnnek szli voltak itt. 202 Modor. igazoltnak látszik. Pueh. fia örökölte. mert a város pecsétjét. ubi falcatores mei existebant . közöttük 1439-iki oklevele ez idbl a városnak több kisebb nemesi birtokosát is említi ez oklevélben több ház. Ez idtl kezdve ismét fejldésnek indul a város. Endrének és Miklósnak adományozta és kihaltáig ez a család bírta. minek következtében a modoriak jónak látták szabadalmaikat átíratni és új . ügy látszik azonban.és szl birtokosa István is szerepel. század közepe után ersen hanyatlott. hogy Modor IV. mely oklevélbl azonban az is kitnik. 1256-ban IV. st 1397-ben panaszt emeltek a szempeziek ellen. hogy a Stibor család nem élvezhette nyugodtan e birtokát. A XIV. A Stiborok birtoklása. Béla király egyik oklevelében Modur néven van említve. mert Stibor és testvérei a beiktatás után csakhamar új határjárás megtartását kérték. míg annak másik része tovább is királyi várbirtok maradt. László király alatt sznt meg királyi várbirtok lenni. hogy Géza király 1158-ban nem az egész helységet adta a nyitrai egyháznak. A pozsonyi káptalannak . de kitnik belle az. Ez a Péterfia János XIII. Géza királynak 1158-ban kelt adományozó levelében találják. Stiboriczi Stibor pozsonyi grófnak és testvéreinek. században még csak pozsonyi fispán volt s Apor vajdát legyzte.

évi oklevele. melyben tizedsze- djének megparancsolja. a mikor Pálffy Pál j. II. 1567. juttatta. melyek közül az egyik Scheywn . illetleg . Ferdinánd király vámmentességet biztosított nekik. a megváltás végbement. hanem borban Ujabb kiváltságok. Modor a királyi adót lefizetve. Ulászlótól és késbb I. század közepe táján a Guthi Orszá</h család lép a Stibor család örökébe. pénzben. E család 1440-ben I. . melynek kamatait az említett czélra fordították de mivel Modor távol esett és a czenzus fizetése körül nehézségek merültek föl. a másik Oberberg. a Pálffy grófi család kapta e czenzust egész 1654-ig. rálytól a király és haza szolgálatában szerzett nagy érdemeiért. a követküldés jogát is megadta a városnak és azt a kir. király 1569-ben a szabad királyi városok rangjára emelte s szabadalmaikat biztosította részére . október 9-én Országh Kristóf örökösök nélkül meghalt és Modor a koronára szállott. Illésházy István nádor a város követét 1600-ban az országgylésbl kirekesztette.»róf nádor meghalt. s guthi Országh Kristóftól is kaptak 1564-ben újabb szabadalmakat. Ferdinándtól kaptak a modoriak újabb kiváltságokat. A A Guthi Ors/ágh család birtoklása. Ez oklevélben még említve van a Cleyen. Ez idben Lippay György egri püspök a bécsi ú. a Schreiber-.000 forintra rúgott. idvel azonban 12. szedje be. hogy magukat a földesúri jogok alól megváltsák. az Oberberg. hogy a modori népektl a bortizedet. lakosait régi szabadságaikban bizonyítja fenntartotta egyebek között V.800 forintra apadt. Az elvállalt czenzust 1610-ig fizették. sz. Hogy a várost. hogy a kamarának évenként 640 forintot fizetnek és hajóépítés czéljaira bizonyos mennyiség fát szolgáltatnak be.és a Trucht- szl. jogot is. hogy a város e sérelem után II. de mivel mint ilyen törvényesen beczikkelyezve még nem volt. hogy a város vétel. . ne készA VÁROS-KAPU. lépéseket tettek a királynál. hogy tulajdon czímerrel és pecséttel élhessen stb. „aranyhegyi papnevelház' javára váltotta magához e czenzust.Modor. Rudolf királyhoz fordult. zálog vagy adományozás útján ismét magánkézbe kerül. XV. Az alapítványi összeg 16. Miksa Modor város. lakosok attól tartva. az Oed. Ulászló kikapta Modort. szabadal- maik értelmében. Országh Mihály halála után Modor tovább is családja kezén maradt. királyi hatalom alatt állott. hogy abból egyházmegyéje számára lelkészeket neveltessen. Ennek az volt a következménye. 1515-ben II. a Posinger. 203 hegyének a nevét is megismerjük. királyi engedélylyel. Habár Modor a követküldés jogát megszerezte és szabad királyi város is volt. n. de ez évtl kezdve. László királynak 1456. a ki 1607-ben Modort ismételve szabad királyi városnak jelentette ki és a nagyobb tárnoki városok közé sorolta. Ez sikerült is nekik és miután 6000 forintot lefizettek és arra kötelezték magukat. Fenessy György egri püspök 1687-ben az összeget a nagyszombati kollégiumnak 1 A A földesúri jogok megváltása.

hogy a \\ éber-féle bnügy elintézésére május 11-re határnapot tz ki. AD IMMORT. Mátyás király kijelentette. fölírás olvasható A ma Nisi is fennálló felskapun a következ Dominus custodiverit Givitatem. valamint ez a felirat is: DEO. Az ország több városát véleményadásra szólították fel. Az 1609-iki háború óriási terheket rótt a lakosokra. hogy az elrendelt katonaállítástól vonakodni ne merészeljenek. M. ET REG. hogy bizonyos számú csapatokat állítson ki és tartson el. PUBL1CAE. melyet hivatalától megfosztottnak híveibl új magisztrátust állított össze. IMAHÁZ MENNYEZETE (MOST MAIER VILMOS HÁZA). LIB. építésének ideje MDCXVIII. de a modorúik kérelmére. mint a béke és a nyugalom megzavaróját. hogy a modoriak aggályait helyesnek ítéli és Andreasócz Mátyás altárnokmester útján értesítette a várost. A HAJDANI EV. A város falai és bástyái. Mátyás király 1610 július 29-én megparancsolta a modoriaknak. Ebben az idben még más baj és szenvedés is érte a várost. MATTH. MEMOR. A király elbb vegyes bizottság elé utasította az ügyet. hogy a fels részeken garázdálkodó hajdúk megfékezésére egy hónapra katonákat állítson ki. POT. mint A saját összeesküvt és lázadót. 1611 július 19-én a király felszólítja a várost. kellemetlen perbe keverte a várost. U. A Wetvr-t'ole 14 tadAs Ebben Wéiber Bálint az idben a város nyugalmát sajnálatos esemény zavarta meg. a mikor Wéber Bálint polgárt. UT P. is olvasható volt. az 1610 és 1646 közötti idben épültek. bazini kapuján fönnállásáig. qui custodiunt eam. der Herr ist uuser Schutz. IMP. E. frustra vigilant. . ugyanis. RUD. a királyt és donáczióü kigúnyolta és a közvagyont is károsította. A városfalak. 1608-ban párthíveivel a városi együtl föllázadt nyilvánított. Wébernek e vakmer föllépése hosszú. mert II. BENIGN1TIS. hogy az ügy rendes tárnoki székülésen tárgyaltassék. D. A tárgyalás Pozsonyban folyt le és azon khnondatott. a kik szabadalmaikra hivatkoztak. AUG. Ausp. 1610-ben föl is jajdultak a terhes hadiadók miatt. II. n.: : •_>04 Modor. különösen. P. összes polgári jogaitól megfosztották. DG XVIII. melyeknek egy része ma is fennáll. mikor a nádor a várost felszólította. a város egyik nemes polgára. D. A már lebontott alsó kapun a következ fölírás volt Der Herr ist unger Schirm und Schild. DIVO MAX. M. II. A pert azonban csak 1612-ben fejezték be. Panaszuk azonban mit sem használt. II. hatóság ellen.

bergi mveldésre. II. mert érdekes. Az ú.Modor. Mátyás a városnak 6 országos vásárt 205 engedélyezett . mely legújabban. de anyagi er hiányában késbb algimnáziummá. Polgári iskolája 1648-ban keletkezett. tót templom 1826-ban épült. Pázmány ér- sekjegyzékében a város. Ez a ház ma is a város egyik legérdekesebb memléke. miáltal jövedelmi forrásait tete- mesen gyarapította. a mi azt bizonyítja. Ferdi- nánd király pedig 1631ben vámszedési jogot adott a városnak. . impozáns épületben elhelyezett állami tanítóképz intézet. Építésének hosszú idejét az magyarázza meg. Módra néven. s végre 1870-ben polgári iskolává lett. n. találkozunk. h. míg 1674-ben a szentbenedekrendiek kapták azt a templomot melyet a tótajkú ág. legfeljebb gyengítette a katholikus vallást. 1870-ben keletkezett itt a mintaiskolával összekötött és valóban mintaszer. A A Közoktatás. felerészben F-utczában lev parochiális temploma Szent István pedig ág. hogy egy izben a Rákóczy-hadai. Az egy- protestantizmus Modorban 1573-ban lépett föl A házak. város ma egyházi tekintetben felerészben katholikus. míg az állami polgári 4 osztályú fiúiskola bérházban van elhelyezve. Mindkettt újabban renoválták és ezek is díszére válnak a városnak. elször nyíltan. majd pedig. ev. benne 120 növendék talál helyet. evangélikus. Impozáns és mintaszer épület még a dunáninneni ág. tiszteletére van szentelve és 1873-ban épült. Új épületét 1888-ban építették és internátussal kötötték össze. régi bolthajtása remek stukkóitt . Mieltt az evangélikusok templomukat felépítették. diszítésekkel van ékesítve. Wolf Jakab prédikátorsága alatt. 1902-ben épült. magánházban (most Maier Vilmos tulajdona) tartották istentiszteletüket. Fönnáll itt még a Szent Orsolyáról nevezett nagyszombati apáczák vezetése alatt egy 6 osztályú elemi leányiskola. II. h. 1769-ben az evangélikusok fgimnáziummá emelték. hogy a wittenegyetem anya- könyveiben több modori hallgatónak a nevével találkozunk. E mellé építették a benczések székházukat is. Ugyancsak a F-utczán állanak egymás mellett a német és a tót evangélikus egyházak. Hogy lakosai mily nagy súlyt helyeztek a bizonyítja. evangélikusok építtettek. 1708-ban a császári csapatok dúlták föl. podásával mert ekkor szervezték újból parochiális egyházát. Modor közoktatásügye igen régi. melyben a rend megszüntetéséig laktak. kerület 4 osztályú polgári leányiskolája és internátusa. st 1659ben ennek újabb gyaraA PLEBANIA-TEMPLOM. Ezek közül a németajkúaké 1680-tól 1834-ig épült. 1594-ben Agri- cola Gáspár jött ide Nürn- bergbl és itt alkotta iskolai szabályzatait. a pozsonyi prépost alatt álló plébániaként van fölemlítve. hogy az új hit terjedése nem semmisítette meg. h.

n. míg az utolsó népszámlálás alkalmával 675 házat írtak össze. ág. A lakosok anyanyelv szerint a következleg oszlanak meg: magyar 288. A város alsó kapuját 1874-ben. mert 1828-ban 412-t. XVI. de 1880-ban tehát mindössze 34 évvel késbb már 580 a házak száma csak 575. 13 és izraelita 170. 12 14 között 314. TEMPLOM. ref. Hasonló ingadozást mutat a város lakosságának a száma is. tót 4350 és egyéb nyelv 25. azt lakosai szorgalmának. A bazini kapun alkalmazva volt czímeres és föhratos klap a városhazán van elhelyezve. vallású 2868. ev. 1864-ben 3640-et. 1828-ban mindössze még csak 11. a hol aszbesztet és ólmot bányásztak. ez azonban aligha helyes. 2228. bazini kapuját pedig 1882-ben bontották le. két évvel késbb 3641-et. bodnárokat. fazekasokat és csizmadiákat emelik ki. Családi állapot szerint: ntlen és hajadon volt 2795. de a 418 magyarral együtt magyarul beszélni tud 1044. 1890-ben 5230 és 1900-ban 2595 férfi és 2684 n. századbeli háborús idk alatt sok viszontag1605-ben Bocskay seregei foglalták el és a már említett L609-iki sanyargatásokon kívül még 1663-ban a törökök dúlták föl. az 183U-ból való egyházi össze- A város a át. molnárokat. mert a XVII. Fterméke azonban bora. hogy „Seit mehreren Jahren erhált sich allhier auch ein jüdischer Handelsmann. és XVII. özvegy 376 és törvényesen elvált 4. 1705-ben és 1729-ben óriási tzvész pusztította. 1719-ben 380 ház volt Modorban. 1833-ban pedig már éppen csak 400-at említ a kimutatás. a mi. H. kirl Korabinszky szükségesnek tartja megjegyezni. házas 2106. 1888-ban pedig már csak 4729-et. német 616. kath. u. 1877-ben 5056-ot. állítólag azért. Népmo?galmi statisztika. h. EV. 1828-b m 3855-öt. Ezenkívül bányászata is volt. — : — : A KÉT ÁG. ságon cselt .•20(3 Modor. 40—59 között 1068 és 60 évnél idsebb 551. ev. 5279 volt a lakosok száma és pedig nem szerint Életkor szerint: 6 évnél fiatalabb volt 884. a kik közül régibb okiratok különösen a posztósokat. ha az akkori felületes összeírás megbízható volna. 20—39 között 1340. A város falai egy részének eltávolításával a küls városrészek egybeolvadtak a belvárossal. Vallás szerint van róm. míg 1819-ben 586 házat mutat ki a népszámlálás. szlinek és jómódú iparosainak köszönhette. 15—19 között 476. welcher in der Hauptgasse der Stadt sein eigenes Haus besitzt". mely mindenkor keresett és jól fizetett árúczikk volt. 1819-ben 995 családot és 5385 lelket írtak itt össze. 6 11 között volt 646. 1867-ben. . 1426 különbözetnek felelne meg. Hogy mind e csapások ellenére is fenntartotta jelentségét. században és pedig 1786-ban mindössze egy zsidó tartózkodott itt. mely szám annál föltünbb. 1833-ban 4810-et. mert a közlekedést akadályozták. úgy hogy templomai is leégtek.

hármas zöld halmon. Iparosai közül nagyszámúak voltak a fazekas-iparosok is és mint a posztósoknak is. Ez idbl fel van jegyezve. a báró Zay-féle. A város 5279 lakosa közül csak 3749 tud írni és olvasni. és a helyiséget itteni fazekasok bérlik. melyek közül az egyik 65 mázsás volt. posztókallója. Ennek következtében szeli. három szlvessz látható szlfürtökkel. Az állam itt agyagipar-iskolát is alapított. Modor hajdani tekintélyes iparát nemcsak a megnövekedett verseny. hajdan híres vásárai. hogy az egyik várostorony 47 mázsa vörösrézzel volt födve és négy haranggal ellátva. melynek jobboldali mezejében. addig ma egy sem. külön utczájuk volt. hogy mikor a vágvölgyi vasút épült. az itteni fazekasok nem tudtak versenyezni az újabb gyári termeléssel és ez az iparág lassanként annyira hanyatlott. melyek Modor három folyóvizét jelzik. melyet XVIII. hogy ma már csak néhány mester zi. a bal vörös mezt pedig három fehér pólya írás szerint A város czímere. mely a XVIII. ú. 1864-ben pedig mindössze 20 izr. Ipar. A város czímere függlegesen arany. a kaszárnya ós városháza. Pedig a modori cserépipar termékei azeltt messze földön keresettek voltak. 207 RÉSZLET A „HARMÓNIA NYARALOTELEPBOL. csak 18. úgy hogy az állomás most a várostól mintegy félórányira van. 1825-ben több nagyobbszabású épülete volt a városnak. lakosok fterméke ma is a bor és itt csaknem mindenki szl-gazda. a gróf Stabrenberg-féle. A szl-terület nagysága több mint 1000 hold és az nek. A város korábbi vezetinek és lakosainak a hibája az.Modor. Újabb idben a kereskedelem és az ipar terén némi lendület észlelhet. m. hogy míg a múlt század els felében még 44 posztókészít és posztónyíró mködött itt. lakosa volt. de csakhamar beszüntette. hanem közlekedési eszközeinek elégtelensége is tönkretette. század elején épült. hanem Senkvicz felé engedték vezettetni.és vörös mezre osztott pajzsot tüntet föl. Azonban úgy ezek- A . épp úgy papirmaima és bányászata is. szintén már rég megsznt. kereskedelme és virágzó ipara hanyatlásnak indult annyira. azt nem Modor alatt. századbeli írók még említenek.

azonkívül két vendégl ós kitn 1 ' tennis-pálya. Wann Mit Vnns gott aLLeln Ist. fjegyz Machovich Antal. A város határa 8600 kat. mények. melynek levegje rendkívül ózondús. állat-orvos Pakoszta Ferencz. középtermést véve holdanként 18 25. Mihály. Stephan Rittaler. több czéhpecsót. Városi gazdatiszt ifj. Számvev és ellenr Pausz Dani. a modori jótékony nöegyesület a modori turista-egy sülét. a ki egyszersmind helyettes polgármester. Messerer. mely a város fölött terül el és „Harmónia néven mint nyaralóhely az egész országban ismeretes. Városi erdmester Fibpek Sándor. rendezett tanácsú város lett. Városi tiszt és gazdasági jegyz Mudroch János. Városi végrehajtó Mojta Károly. városi hatóság több becses. Modor 164-5. szabad királyi városi czímének megtartásával. E helyet. Ezek között van néhány érdekes.. Városi adószed Taubinger Kornél. olvasókör. az önkéntes tzoltó-egyesület. vegyészeti termék. melynek tulajdonosa Wagner János. E telepen számos csinos és kényelmes nyaraló áll az itt lakók rendelkezésére. továbbá egy hóhér-pallos. Kórházgondnok Yestsik városi frésztelep vezetje Dokupil Nándor. hold a város tulajdona. századbeli mértékpálcza a mér következ Statt fölirattal Eim wisen Rath Und gmeiner Modor bekandt lm Ungarlandt Macht diese Wisier Zu Schuldiger Gbür. város ügyeit a tisztikaron kívül 52 bizottsági tag intézi.000 akóra tehet. Van itt azonkívül egy szesz-. Wer kan WIDer Wnns seln. — A . hold. városnak több oly intézménye van. és az önsegélyz-egylet. Adóellenr Schn-ll Gyula. im Jar Ckristi. kik közül 26 virilista és 26 választott. tisztikar élén Boruta Pál polgármester és árvaszéki elnök áll.és árvapénztárnok Brunovszky Lajos. Ilyenek a modori a római katholikus olvasókör. Dubovszky Pál. Városi kapitány Dobovszky József. Házi. E nyaralótelep megteremtése Boruta Pál jelenlegi polgármesternek az érdeme. Tanácsnok és adóeladó Müllner Géza. st Ausztriából is. de gyönyör sétányain és jó karban tartott erdei utain a kirándulók is örömest megfordulnak. melyek társadalmi életében fontos tényezkként szerepelnek. tiszta és enyhe. Városi kir. írnok Konecsny György. Ennek átlagos alapul. A A A A A . régi ereklyét riz. Horrony Vincze. Faraktár-kezel Jankó József. Az itt nyaralóknak orvos is rendelkezésre áll és a városnak állandó felügyelje lakik itt. a polgári kaszinó. ki itt oly telepet alkotott. mint szövetkezet. a város hajdani ezüst pecsét- A nyomója hitelesít és egy XVII.és cognac-gy ár. régi kép. nagyrészét ritka szép erdség alkotja. melybl 4220 kat. Városi orvos dr. ' A város tisztikara. Társadalmi intéz- A A RÉGI HÓHÉRPALLOS ÉS A MÉRTÉKHITELESÍT PÁLCZA. város 1876 óta megsznt törvényhatósági joggal fölruházott város lenni és azóta. nyaranta számos üdül keresi föl az egész országból. mely messze földön ritkítja párját.: 208 Modor. évi bortermés.Har- mónia". tehát összesen 24—25. ügyész és levéltáros.

ÜQ .

.

hogy idközben ismét visszakerült E A = korona birtokába.. 1441-ben Wolfarth Ulriknak. vádlottakat tzhalálra ítélték. hajdan a város alatt elterült Peiso nev nagy tavat. Ez azonban tévedés. Ez idben még csak várföld volt és Terra Bozin néven van említve. szempczi és a bazini tanácsurak élén ítélkeznek 30 bazini zsid(') fölött. Bazin városát is földúlta. Lakosainak eddig még nem voltak kiváltságai. mely a hegyekhez közelebb feküdt. IV. a melyeknek egy részét királyhségben megmaradt fia. 10 éven aluli gyermekeiket pedig keresztény a királyi A A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. 1271-ben. Péter ismét visszakapta. 1516-ban bekövetkezett halála után fiait. Györgyöt és Farkast. s a Bazini és Szentgyörgyi grófok földesurasága alá tartoztak. kinek fiai azt pártütésük következtében elveszítették. melylyel mint uhácsi vészig. hanem a hajdani Zumherg nev helyen. IV. században is a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtoka. alsószász dialektusban: Basen. hogy mára XIII. a mi azt bizonyítja. az általuk állítólag elkövetett rituális gyilkosság ügyében. város a XV. hagyományT A város neve A város nevérl többféle magyarázat van forgalomban. szerint a települk tulajdonképpen nem a város mai helyén telepedtek le. Endre királynak 1208-iki oklevele említi. Henrik gróf birtoka volt. a kit a bazini plébánia-templomban helyeztek örök nyugalomra. elveszítette birtokait. mert a Balaton Peiso nevét csak késbbi tudákosság ruházta e pozsonymegyei tóra. a Bazini és Szentgyörgyi grófok seinek adományozta. mikor Ottokár cseh király Pozsony vidékét pusztította. Mihály utóda. várföldet Tamás nyitrai fispánnak adományozza. de vára már 3 évvel korábban feltnik. De mivel Mátyás király ellen pártot ütött. miként Modor. Vöröskvár urának özvegyét vette nül. a kik az itt. Sírboltját a Bazini és Szentgyörgyi grófok czímerével ékesített vörös márványlap födi. kivel a vöröski uradalmat is nyerte. város keletkezésére nézve hiányoznak a föltétlenül megbízható adatok valószín azonban. Ebben az idben Bazin is. Némelyek a város nevét is innen származtatják. mely egészen Szentgyörgyig terjedt. IV. századbeli német telepítések eltt fönnállott. 1208-tól a Bazint már II. találjuk Bazin birtokában. 1355-ben már Villa Bozin BAZIN REGI PECSÉTJE. néven szerepel. BAZIN. Béla király kiszakította a pozsonyi várbirtokok közül és 1256-ban Kozma és Achilles grófoknak. 14 . Béla Bazin várföldet újólag eladományozta. György. László ezt a birtokot is Péterfia János pozsonyi fispánnak adományozta. Vannak. hogy a Peisóból Pesing lett. a kik itt 1529-ben a nagyszombati. 1446-ban itt halt meg György gróf. az Apor vagyis Opur erdélyi vajda ellen viselt hadjáratokban szerzett érdemeiért. a mi rétet jelent és ez a Wiesen Basen szó lett volna a mai Bazin eredete. a mennyiben Wasen. Lassanként azonban mindjobban a síkság felé húzódtak és az ottani réten telepedtek le. tartják a város névadójának és azt állítják.

hogy birtokosuk. Rudolf királyhoz fordultak : arra kérve t. sem más módon elidegeníteniök nem szabad. és a mikor a királyi kiküldöttek megjelentek. Utódai 1575-ig bírták. a hol a máglyát fölállították. A birtokokat azonban. Úgy látszik azonban. mire özvegye szül. sem elzálogosítani. mert ellenkez esetben. vagy azoknak egyes részeit sem eladni. I. E testvérek egyike volt az. 1598 szeptember 5-én megadta az engedélyt a megváltáshoz olyképpen. hogy lllésházy István alatt sok erszakosságot kellett a városnak eltrnie. hogy magukat megválthassák 140. Ferdinánd azonban Bazin várát és uradalmát Szeredi (másként Serédy) Gáspárnak adományozza ennek elhalálozása után Neiburg gróf. erejéig zálogbirtokosa lett. mely összeggel lllésházy a birtokot nejétl zálogban bírta. Pálffy Katalin lllésházy Istvánhoz ment nül és ezen a réven jutott a birtok ugyancsak zálogjogon az Illésházyak kezére.Neiburg kapta adományul. azzal a segítségért. E czímerbvítést a család tudvalevleg III. a kiterjesztett szárnyú sas látható. Ferdinándtól kapta.000 tallérral. Eck v. Salm vagy Echio von Salm . Kruzics János 1580-ban meghalt. Elssorban újabb 10. hogy a fölajánlott zálogösszeget átvegyék és az uradalmat a hozzátartozó birtokokkal együtt a baziniaknak átadják. Midn lllésházy látta. de ez id után bizonyos évi czenzust tartoznak fizetni a királynak. 1566-ban pedig ennek utóda. Helyettük Bazinnak ura Szapolyai János. hogy ez sem használ. kinek halála után 1540-ben Bazin ismét a királyi bir- A tokok közé tartozik. polgárokhoz adták nevelésbe.000 tallér . ama . földesurasága alól szabaduljanak Szén tgyörgygyel egyetértve. Veszprém és Tata hsies visszafoglalásáért. mindenféle nehézségeket gördített a lakosok elé. szószéket készíttette. Rudolf király. Pozsony vármegye fispánja. mert lakosai végre kényszerítve látták magukat mindent elkövetni.000 forintot kellett a baziniaknak és a szentgyörgyieknek különféle javításokért és átalakításokért három hónapon belül lefizetni. jo ga lett volna lllésházy Istvánnak az uradalom két községét visszatartani Az ehhez szükséges összeget az érdekelt városok Henkl Lázár bécsi tkepénzestl vették föl. E szószéket a Bazini és Szentgyörgyi grófok már bvített czímere ékesíti. hogy 10 éven át szabadon birtokolhatnak. E szabadalomlevél értelmében tehát Bazin a szabad városok sorába emelkedett. a ki a bazini plébánia-templom számára az egy darab faragott kbl A mohácsi vósz után. ILLÉSHÁZY ISTVÁN SZOBRA A PLÉBÁNIATEMPLOMBAN.210 Bazin. egyeznék bele. ma a vasúti pályaház áll. lllésházy azonban nem akart belenyugodni e fordulatba. A kivégzés színhelyén. a mikor Krusithius (másként Eruzics) János lepoglavai gróf 132. melyben a hatágú csillag alatt. mohácsi vész után a Bazini és Szentgyörgyi grófok nem szerepelnek többé. belátva a baziniak igazát.

tehát a tulajdonképpeni birtokos. remélve. minek következtében Bazin ismét elveszítette Rudolf császártól 1598-ban nyert jogait. a távolléte alatt történtekrl értesült. a mely körülményt Illés. vizet. hogy üldözik. 1608-ban Magyarország nádori méltóságára emeltetett és ekkor építtette a bazini várkastély elejét is. hogy az egész ügyletet lehetetlenné tegye és elssorban a bécsi Henklhez fordult és rá akarta venni. mindenkor szem eltt tartva azt. Erre az idre esik a Bocskay-féle fölkelés. hanem még más adományokat is kapott. Jutalmul Illésházy nemcsak a bazini és szentgyörgyi birtokokat kapta vissza. hogy Bazin és Szentgyörgy környékét. a ki már engedékenyebb volt és megváltás e szerint Illésházy kevesebb akadályt gördített a lakosok elé. Míg Illésházy Bocskay híveként szerepelt. Neje: Pálffy Katalin e templomhoz kápolnát építte1 — — t tett és annak sírboltjában helyeztette el férje holttestét. visszatért Bazinba. Illésházy ez idtl kezdve Mátyás királynak egyik legbuzgóbb és leghatalmasabb híve lett. addig az esetleges sorsváltozásra gondolva titkon Mátyás királylyal tárgyalt. hogy Bocskay hívásának engedve. a hol azonban a bírák szavazatai egyenlen oszlottak meg. melynek homlokzatát az Illésházyak és a Pálffyak czímere díszíti. A plébínia-templom. Illésházy útjáról visszatérve. u* . hogy a baziniaknak és a szentgyörgyieknek ne hitelezzen. hogy Bazin és Szentgyörgy fizesse meg azokat az Salm gróftól átvett. Azzal a biztosítással. megijedt és Trencsénen át Varsóba A Midn menekült. Távolléte alatt neje helyettesítette. mely város a felkelktl sokat szenvedett. melyek tudvalevleg a bécsi békével értek véget. remény és jai szeretet allegorikus alak vettek körül. az akkori evangéhkus templomban (ma plébánia-templom) helyezték örök nyugalomra. Szerencsére azonban Illésházy ebben az idben kénytelen volt fontos ügyekben hosszabb idre Morvaországba utazni. de holttestét Bazinba hozták éi.Bazin. féktelen haragjában nemcsak a királyi biztost. távolléte alatt megtörtént és 1602 április 9-én a baziniak a földesúri hatalom alól felszabadultak. hogy birtokait visszanyeri. 1606 január 5-én már Bécsben találjuk a béketárgyalások megindítása czéljából. Itt állott Illés- házy István életnagyságú márványalakj a is. Elbb kifosztották a lakosokat és azután a várost több helyen fölgyújtották. s így döntés nem történt. Bocskay híve lett és tudva. A királyi biztosok azonban adósságokat is. és hogy birtokait is le akarják foglalni. 211 követeléssel állott el.A ^íroiT^ * házy felhasznált arra. Buch Benedek vezetése alatt. 5000 felkel tartja megszállva. melyeket ebbe nem egyeztek bele. hanem a királyt magát is szidalmazta. malmára hajtják hogy az ezáltal fölidézett anyagi nehézségek majd az a. 1609 május 5-én halt meg Bécsben. Látván Illésházy. hogy ismét régi birtokaihoz jusson és azokat magának biztosítsa. hozzája csatlakozzék. minek következtében a királyi flskus felségsértésért pörbe vonta és a bécsi bíróság elé állította. mire Illésházy mindent elkövetett. melyet a hit.

város lett. 1655-ben a baziniak Pálffy Miklós gróffal szerzdést kötöttek. hogy a városi tanács szükségesnek jelzik. csak azért. szaba- dalomlevele. a mikor Mária Terézia alatt a város e kötelezettség A alól 5961 forint lefizetésével megváltotta magát. hogy vámot állíthassanak ós minden gabonával megrakott szekér után egy lapát gabonát vagy 4 dénárt szedhessenek. Melchort József a városkapitány ós Wernhard András a jegyz. mert tetten érték. nagyszombati kaput. a mi azután meg is történt. hogy maga is beállt gyújtogatónak. hogy a várost falakkal és sánczárkokkal vehessék körül. hogy Mátyás király 1615 márczius 31-én kelt oklevelével visszaadta nekik a bazini uradalmat és a hozzá tartozó birtokokat. hogy ebben az idben Rigó Pál volt a polgármester.-cz. n. De rajtavesztett. mint elde. Ezekkel szemben Bazin köteles volt a királyi asztal számára évenként 250 akó jó bort beszolgáltatni. 10 évvel késbb pestis dúlt Bazin falai között és a lakosokat megtizedelte. hogy a 81. Ez meg is történt 1741-ig. A Napóleon hadjárata alatt a kormány a bazini erdben. Ebben az idben vette zálogba Pálffy István gróf koronar 260. hogy a várfalak tégláit használhassák föl erre a czélra. Ebben az a jegyz. az ú.000 írtért II. Nagy Mihály a városbíró. idben Wizer János Ferdinánd a várost a szabad királyi városok volt a városbíró és Csermák János város falait 1643-ban kezdték építeni.000 forinttal emeltetett. befalazták. 1819-ben építtette föl a 4-ik vasas ezred tisztikara a födött lovaglóiskolát. kir.Í1S Bazin. lakosai még sem tudták keresztülvinni azt. hogy a 1784-ben majdnem az egész város leégett. 1663-ban. lehessen az els. végre a követküldés jogát Bazin és Szentgyörgy városoknak is Bazin. neje halála után testvéröcscse. a mikor ezen az oldalon a törökök betörésétl tartottak. vegye át. t. míg a czajlai erdben csak az uradalom beleegyezésével volt szabad fát szedni. Csak 1638-ban sikerült ez. 1832 április 9-én a szomszédos Czeil nev községben kiütött tz követkéz- A A . hogy a ki a tüzet jelzi és így az erre kitzött díjakat megkaparinthassa. 1598-tól pedig szabad város volt. Károly király azokat nekik adományozta.000 forintnyi adósságot. Gráspár örökölte a birtokot. szabadulni. kir. 1744-ig bírták a Pálffyak zálogjogon ez uradalmakat. fölkérték a királyt. annak „Királyi makkerd" nev részén kivül. lakosoknak hajlékaik fölépítését és kijavítását megkönnyítse. Bazin és Szentgyörgy városok nélkül. és mivel az egyik tzesetnél két emberélet is áldozatul esett. mint ez. Mátyás 161 -iki kir. Mivel azonban Bazin és Szentgyörgy városok a rájuk nehezed adósságok súlyos terheitl nem tudtak \ Pálffyak lirtoklása. Lajostól vásárjogot nyert. a kik az ily tzeseteket legelskül Ezt a körülményt valami Smetkó nev városi darabant olyképpen aknázta ki. kén-kemenczéket állított fel. városi tanács. megadta. mi által Bazin isméi királyi város lett. hogy követük az országgyléseken megjelenhessék. Összesen 11 kiugró bástyatornya volt és 3 kapuja. a fürd fölött. 1825-ben oly gyakori volt a tzvész. hogy Bazin sz. melynek értelmében a limbachi erdt. III. Az egyiket. mely zálogösszeg 1635-ben további 30. Érdemesnek tartjuk fölemlíteni. hogy évenként bírót. látta díjat kitzni azok számára. Habár Bazin 1525-ben II. a mikor a 63. Maga Thököly Imre is ez év augusztus 27-én Bazinban tartózkodott. a hol a lporhoz szükséges ként gyártották. Illésházy Gáspár sem tanúsított jobb bánásmódott a baziniakkal szemben. a mikor III. baziniak tehát ismét Mátyás királyhoz ós Thurzó nádorhoz fordultak segítségért. megengedte. 1747 június 14-én nagy ünnepségek között ülték meg annak századik évfordulóját. és hogy az idegen borok behozatalát megtilthassák. melyek fölvonó hidakkal voltak ellátva. Néhány évvel késbb azonban. 1704 október havában Rákóczy csapatai foglalták el a várost Ocskay vezetése alatt. Az ide vonatkozó oklevél megengedi. halálra ítélték és lefejezték. A lakosokat kifosztották és a várost fölgyújtották. város. a város birtoklásával együtt. tanácsot és hegymestert választhassanak. Ferdinánd királytól a bazini és szentgyörgyi uradalmakat. közösen használhatják. 1647 június 14-én emelte sorába. Miután Dlésházy utódok hátrahagyása nélkül halt meg. 1683-ban Bazin sokat szenvedett a Thököly-féle fölkelktl. Végre sikerült kcivsztulvinniök.

szél tovább vitte A A az ég zsarátnokokat és nemsokára az egész város lángokban állott. Ebben az idben Polner János volt a városbíró. . n. a nagy tz következtében rászakadt a szomszédos városi levéltárra. ú. 213 tében a város majdnem felé hajtotta a szikrákat és teljesen elhamvadt. Az 1848/49-iki szabadságharcz mozgalmai Bazin lakosait is izgalomba hozták. Csak az egyetlen. 1847-ben a város sz. A városháza szomszédházának tzfala. Plébánia-utcza és a kapuczinusok kolostora mellett fekv néhány ház maradt meg. Itt megemlítjük még. városi rangjának 200 éves fordulóját ünnepelte meg. Skokanek József a jegyz és Kothmar János a városi kapitány. a hol ennek következtében majdnem minden ott rzött oklevél elpusztult és a levéltárnak csak kis töredéke volt megmenthet. heves vihar ugyanis a város lángba borított több házat.Bazin. Az evangélikus templom és a városháza is a lángok A PLÉBÁNIA-TEMPLOM BELSEJE. Reichetzer Mór a polgármester. A baziniak csakhamar szervezték a nemzetrséget és két század - 1848/4!*. martaléka lett. kir. hogy az 1831-iki kolera Bazin városát sem kímélte meg.

A bazini nemzetrség egy része a fels vidéken garáz- dálkodó Hurbanisták elleni akcziókban és a sweebati csatában vett részt. továbbá családi és más festmények és remek faragott szekrények. de házukat ebben az idben eladták Polster Jánosnak. nagy szalonban két gyönyör. Az öltözben remek mív. évi októberi pátens ós az 1867-iki kiegyezés után nyerte ismét vissza szabadalmait. EV. A múlt század els felében több nemesi kúria volt a városban. a kiváló mízlésérl és jótékonyságáról ismert fúr. kirakott asztal és két ébenfa-szekrény köti le a figyelmet. ezüstveret fiókos szekrény tnik szembe. nemcsak alaposan kitataroztatta a kastélyt. hanem termeiben ritka incseket is helyezett el. közöttük Breughel híres festménye: „Krisztus beszéde a néphez". Az emelet egyik elszobájában. a mennyiben e ház pinczehelyiségeiben azeltt állítólag valamely titkos társaság tanyázott és ítélt volna élet és halál fölött.214 Bazin. csonttal kirakott. Pálffy János gróf. Látható itt egy régi. s az id vasfoga is megrongálta. Vannak továbbá itt festmények régi híres mesterektl. kis szalonban a falakat 31 darab mvészi festmény díszíti. kúriát a város vásárolta meg. jeles festmények díszítik. Szent- györgybe és Modorba is bevonultak és e városokat 14 napon át megszállva tartották. is Ez idben kolera dühöngött falai között. a másikat a külvárosiakból. Correggiótól és másoktól. melyrl érdekes hagyomány maradt fönn. nemzetrt állítottak ki és pedig az egyik századot a városi polgárokból. H. a bazini uradalom és a kastély mostani tulajdonosa.és csontmozaikkal kirakott . Három évvel késbb borsai Szüllö Zsigmondot is a birtokosok között találjuk. A város csak az 1860. Guidó Renitl. A szabadságharcz leveretése után az oroszok Bazinba. dolgozó-szobában csontmunkával gyönyören kirakott fekete renaissance-szekrónyt találunk. hasonló ébenfa-tükör és egy . érdekes óraszekrény és egy kirakott asztal. féle. továbbá valódi perzsa pamlag és fa. így 1766-ban Rzikovszky János Antal báró és neje Maholányi Mária Klára bárón is birtokosok és háztulajdonosok voltak itt. Le Guerchintl. XVIII. hajdani lllésházy-féle kastély sok viszontagságon ment át. A hálószoba falait is régi. a másik pedig mozaikszer klapokkal van díszítve. thényi-íé\e. Jobbra az étkezben mintegy 10 méter hosszú gobelin van elhelyezve. és pedig a MajAZ ÁG. a ki házát és szlejét Entrels Jánosnak adja el. Johann Gossaert és más mesterektl. Azonban id. Hans Memling. század második felében Bazin városának több nemesi birtokosát ismerjük. Két izben a villám gyújtotta föl. Nemesi l'irtokosok. körülbelül 10 régi családi és más arczképfestmény ragadja meg a belép figyelmét. TEMPLOM. továbbá képek Lucas Lyden. továbbá 36 festményt régi neves mesterektl. a Szupavszkya Werhardt-íéle és a NedeczJcy-féle. Az egyik kirakott csontmunka. Roger Van der Veyer. közöttük Vanuccitól. A A A becsmk A A A famozaik-szekrény. végre a Skarritzky-íéle. Szupavszky-féle A bazini várkastély. Az oroszok közül is számosan meghaltak és ezeket a róm. katholikus temetben temették el. a falakon. Van itt még egy csonttal kirakott szekrény és asztal.

míg a kevés kath. kádárok. a városnak egyik kiváló és buzgó polgára gyjtött és állított össze. lakatosok. reformáczió Bazin lakosai között is elég gyorsan terjedt. a remekbe készült. a ki Luther tanainak hatalmas pártfogója volt. szcsök. hogy Bazin aranyérez-bányászata még Róbert Károly király idejébl való és még a XVIII. asztalosok. . a ki azután az új tant a plébánia-templomban hirdette. órások. A A A hitújítás.Bazin. század végén az akkori plébánost is áttérésre kényszerítette. melyeket a városnak erre a czélra szánt külön kis múzeumában találunk. Van itt továbbá számos ódon czéhláda. az egyesült lakatosok. pékek. A Ipar. gombkötk. a város hajdani lobogója. a régi kapitányi pálcza és számos egyéb tárgy között egy peuengér-álarez. a Pálffy-család levéltárában. sarkantyúkészítk és tímárok czéhei. Különösen Illésházy István volt az. érdekes régi faragott íróasztal. Érdekesek azok az ereklyék is. Megjegyezzük itt. 215 régi hálószobában úgyszintén híres mesterektl több festmény. E kis múzeumban els sorban föltnik KujpeczTcynék. század végén pedig posztókalló és papirmalom is volt a város határában. a czéhek egykori pecsétéi. a ki Bazin történetét is alapos utánjárással megírta. város hajdani ipara jelentékeny volt. században virágzásban volt. visszaemlékezve láda. Van ott egy mvészi faragványokkal díszített szekrény. ugyanaz. vallású lakos kénytelen volt az Illésházy földesurasága alá nem tartozó Grinádra menni. puskamívesek és emelcsavar készítk. Napóleontól földszinten. baziniak. A A mív 1 Városi múzeum. Ferdinánd alatt a plébánia-templomot ismét visszavették az evangélikusoktól és visszaadták a katholikusoknak. hogy az ottani aranyércz-zúzómvekhez a szükséges vízmennyiséget elteremtse. században kénsavas érczbányája és kénsavgyára is volt a városnak. szekrények rejtik magukban a régi családi okiratokat. régi I. s kitl ez adatok legnagyobb részét veszszük. Ebben az idben arany. mely körülbelül 4 2 méter hosszú és 2 méter széles. mely származik és végre egy famozaikkal kirakott remek. A A A SALVATOR-TEMPLOM ÉS A VÁROSHÁZA. II. 1778-ban Ensler nev polgára a bazini erdben egy tavat alakított. és melyeket Meissl Ferencz lovag.és antimonbányája és a XIX. XVII. XVI. úgy hogy akkor itt bányabírósági kirendeltség is mködött. a város híres szülöttének arczképe. és kirakott Itt foglal helyet egy régi és érdekes kirakott asztal is. festett mennyezet faragott ágy ragadja meg els sorban figyelmünket. Iparosai számos czéhet alkottak. ma már ritka czéhedények és rovásfák. melyek közül nevezetesebbek voltak a kfaragók.

Kupeczky Jánosról. de torony nélkül. Claus a kápolnából eltávolították és téve. "Ez a fürd egyike volt Fels-Magyarország legkedveltebb fürdinek. honnan azonban visszatért. Azonban nem sokáig tarthatták meg. Ezek elbb a Spáczay-féle házban. Mikor azután a jezsuita-rend eltöröltetett. Azután Olaszországba ment. t A A l. a ki a XVII. RÉSZLET A VÁROSI MÚZEUMBÓL. 1783-ban építették föl az evangélikusok mai templomukat. onnan ismét visszatért Bécsbe. Nagy Péter czár Oroszországba is meghívta. illetleg gyógyerej forrásai már a XVII. azután a régi iskolaépületben és a nekik ajándékozott Heggl-féle malomban laktak. 1718 szeptember 4-én tették le templomuk és klastromuk alapkövét és 1726-ban már megtartották az els istentiszteletet. s apja szokott hazulról. azokra a sanyargattatásokra. itt nül vette mesterének leányát és egyike lett kora legismertebb arczképfestinek. a Kruzics-féle kúriában rendezték be imaházukat. Illésházy A A Kupeczky. de fürdházát a város 1777-ben építtette. míg a kápolnát a város védszentje. unk volt a fia. a hol az akkor ismert nev festtl. Az evangélikus lakosok ebben az idben kénytelenek voltak Modorba menni. festeni tanult.azini fürd. Bécsbe ment. 1667-ben született. melyet csak 1857 és 1863 között építettek hozzá. mert 1674 február 28-án Szelepcsényi György a templomot az egyház vagyonával együtt elvette tlük és a katholikusoknak adta. század végén és a XVIII. Bazin fürdje. melynek alapkövét 1655 augusztus 12-én tették le és az építkezést 1659-ben fejezték be. Ugyanabban az évben jöttek ide be a kapuczinusok is. században von Luserntl ismeretesek voltak. majd Nürnbergbe költözött és 1740-ben meghalt. melyeknek Illésházy alatt állandóan ki voltak Istvánnétól fölállított díszes síremléket a kórus alatt állították föl. templomot azután a jezsuiták kapták. Itt meg kell még emlékeznünk Bazin híres szülöttérl. kük is a Kruzics-féle kúriába telepedtek be. protestánsok ennek következtében a felsmagyarországi rendek segítségével a ftéren szép templomot emeltek.216 Bazin. a Pálffy Katalintól. azonban a mindinkább fokozódó igényekkel lépést tartani nem bírván. Szent Anna tiszteletére szentelték föl és oltárral is ellátták. a látogatók száma . a hol az evangélikus templom még a protestánsok birtokában volt. század elején mint festmvész európai hírnévre tett szert. Egy idevaló szegény takácsfiú azonban mega saját mesterségére fogta.

azonban magyarul beszélni tud 1329. kiknek a fele virilista. a különbözet az utolsó eltti népszámlálás óta -608-ra rúg. házas 1770. karján a gyermek Jézust tartva. nyaranta szép számban keresik föl. ev. a mi végre a várost arra indította. Városkapitány Semann János. feje körül pedig 6 arany-csillag félkörben ragyog. Fönnáll itt és Inté z e' . ág. század eleje óta nem mutat nagyobb hullámzást. palástja: vörös szín. Bazin a vágvölgyi vasútvonal mentén fekszik és annak egyik nagyobb állomása. Ezek közül vagy téglából van építve 390. A lakosok száma a XIX. Bazin jelenlegi polgármestere Masat Antal. Ezek a magyar kör a dalárda. 12—14 között 329. fu k ' tl továbbá egy önkéntes tiUoltó-egy-sület és egy takarékpénztár. özvegy 343 és törvényesen elvált 7. s benne megfelel számú kényelmes lakás áll a vendégek rendelkezésére. 217 mindinkább csökkent. tanácsnok Tuma Ferencz. Nemek szerint az utolsó népszámláláskor találtatott 2389 férfi és 2510 n. tót 2666 és egyéb 63. hogy a fürdt eladja. városi orvos dr. a másik fele választott. könyvel és ellenr Stéger Alajos. hidegvíz-gyógyintézettel van összekötve. 1819-ben 4270 lakosa volt. A város czímere Szent Annát. A belügyminisztertl legújabban megállapított czímer hivatalos leírása pedig a következ Kék arany lángsugarakból alkotott körben s alul ezüst felhkön Szent Anna áll. Lakosainak száma 4899. ügyész Jamniczky Péter. Az összes lakosok közül írni és olvasni tud 3371. feje fehér kendbe van burkolva. Ez meg is történt 1848-ban. irodatiszt Weinzierl János. város lakóházainak a száma 527. kath. míg a gyermek Jézus rózsaszín ingbe van öltöztetve. Szent Annának derekán megkötött ruhája: zöld. Anyanyelv szerint magyar 418. Az újabb és megbízhatóbb népszámlálási adatok szerint területe 5035 kat. vályogból 100 és tisztán vályogból 37. Cseréppel van födve 94. 40—59 A kbl A A város tiszti ka' a. lakosainak száma 1869-ben 4338 volt. k. Az itt lev gztéglagyár Rössler ímre tulajdona. Ugyanakkor adta el a városi sörfzt fordított költségeket. Van itt továbbá szölöszeti egyesület és bortermelök egyesülete. pénztárnok Jermendy Samu.Bazin. Réti fürdorvos tulajdona. között 987 és 60 évnél idsebb 465. erdmester Bissel Gyula. Bazin hajdan szintén messze földön híres bortermel hely volt és borai ma is a termelés fágát teszik és megfelel árak mellett a baziniak fáruczikkét alkotják. hold. Van itt járásbíróság és az 5-ik huszárezred félszázada is itt állomásozik. A város 6 osztályú elemi iskolát tart fönn 8 tanítóval. 2578. 24 és izr. . város ügyeit a tisztikaron kívül 48 bizottsági tag intézi. a kik e szép fekvés helyet. 1880-ban 4184 és 1890-ben 4507 mivel pedig ma 4899 lakosa van. 15—19 között 484. Életkor szerint 6 évnél : Népmozgalmi statisztika. . Családi állapot szerint ntlen és hajadon 2779. A város társadalmi életét két intézmény szolgálja. h. melyeknek rendeltetését a nevük is elárulja. ev. . Vallásra nézve róm. ref. a város védasszonyát ábrázolja a gyermek Máriával. zsindelylyel 392 és náddal vagy zsúppal 41.vagy téglaalappal. 1994. mely ózondús levegjével és kies fekvésével üdül helyül is kiválóan alkalmas. 353. „ 608. Friedler Adolf. Fjegyzje és levéltárnoka Mikulik Milos. városi állatorvos Benes József. 6—11 között 20—39 között 1277. német 1752. Ma a fürd is. 1825-ben 4460 és 1857-ben 4270. lábain pedig barna szíjú barna szandált visel. gazda Prachar Károly. közgyám Meissl Ferencz. fiatalabb 749. a mely szintén nem hozta be a reája dr.

A város leírása bajaikra enyhülést keresk is. különösen mióta a város alatt azeltt elterült nagyterjedelm Súr nev mocsaras és ingoványos helyet a Súr-lecsapoló-társaság néven társulat lecsapolta és a lecsapolást folytatja. mely a város eltt elterül síksággal kezddik és a szentgyörgyi híres szlhegyeken végzdik.. E házak a régi A — — mköd — 1 " A A telekkönyvekben „Gemeinde-Trabantenhaus" néven szerepelnek. Itt emiitjük meg azt is. miáltal nemcsak óriási területet szabadít föl és tesz mívelésre alkalmassá. E szlk mögött hatalmas erdségek és nagyobb hegyek terülnek el.. hogy a XVII. hogy e város az újabb korban is az ilyen járványoktól mindenkor mentes volt. sz. holdnyi terület és a Kis-Kárpátokban egyedül álló „Königswald nev szép bükkfa-erdben áll az a „Millenniumház'' nev erdei lak. SZENTGYÖRGY. a hol azok régente voltak. st több helyen e kfalak donj ónjai is majdnem ép állapothajdani városi kapuknak ma már nyomuk sincsen és csak ban láthatók. SZÁZAD ELEJÉN. hogy a szentgyörgyi gyógyszertárt már 1799-ben állították fel. tiszta csermelyekkel. Szentgyörgy vidékének egészséges volta különben történetileg is nevezetes. számú háznál volt. a helyüket ismerik. mert mindegyikben egy rendr lakott. üde tisztásokkal és itt-ott vadregényes részletekkel. a mikor azok másutt ersen dühöngtek. a másik a középutcza 140. akkor is. melyet a város 1896-ban 9000 kor. egészséges. mindenütt gondozott utakkal. költséggel építtetett és melyhez az Erzsébet királyné emlékére ültetett gyönyör hársfasor vezet. Itt szokták 2000 darab kerül teritartani a híres kacsavadászatokat. Tény. hanem egészségi szempontból is hasznossá. a Kisezeknek a Mátyusföldre néz oldalán enyhe lejtn. Az utczák rendezettek és különösen a város futczája. Levegje a körülfekv hegyektl és erdktl ózondús. hanem a messze földrl itt nyaralók és a hajdan híres szentgyörgyi kénes fürdben s zentgyörgy. mely helyeket szívesen keresik föl nemcsak a lakosok és a nagyszámú kirándulók. város hajdan erdített hely volt és kfalai legnagyobbrészt még ma is fönnállanak. mivel az esmert lejts víznek szabad lefolyása lévén. 1856-ban távolították el e kapukat. századbeli pestis-járvány. sehol sem áll meg és el nem posványosodhatik.SZENTGYÖRGY A XIX. város fekvése szép és egészséges is. és az 1831-iki kolera-járvány alkalmával is e város teljesen ment maradt e rémes vendégektl. A fi város kvése. si szabadalmas város Kárpátok alatt. Az egyik a mai pozsonyiutcza 58. mely a várost alsó végétl egész . Az 1585 k. mert egykorú oklevelekben és több történetíró munkájában azt a följegyzést találjuk. SZENTGYORGY REGI PECSÉTJE. a hol évente 1500 tékre. úgy hogy ilyenkor e város falai valóságos menedékvárai voltak messze vidékrl a járványok ell ide menekülknek.

ez utcza baloldalán. györgyi aszú nemcsak az egész országban. Más keresetág csak kevés van a városban.és földmívelésbl marhatenyésztésbl él és különösen a szlmívelés az. modern városi uszodát találjuk. Szli már a XV. Szli és borai ma is híresek és keresettek és a bor elég jó áron kel el. az érdekes Pálffy-féle kastély áll s azzal szemben a tornacsarnok. Míg Pozsony közelsége a város iparára és kereskedelmére nézve hátrányos. a gyógyerej kénes-fürd. ezen túl az egyik keresztutcza sarkán az evangélikusok csinos imaháza. melyet vasúton csekély költséggel és napjában többször meglátogathatnak s nagyobb szükségleteiket is onnan födözhetik. iparosa is kevés. részben a szlkertek közé. Itt az út tovább visz. város alsó végén van oldalán. mely eltt azonban még a város egyik kényelmesen berendezett. bizonyítja az. körülbelül a közepe táján áll az emeletes városháza. részben a hegyek. a Szentgyörgygyel majdnem összeépített Neustift faluba érünk. addig a lakosokra és az itt rendesen nyaralni szokott számos idegenre nézve fölötte elnyös. szl. míg egyenesen haladva. 219 a föls végéig egyenes vonalban szeli keresztül. majdnem az utcza végén. följebb. közvetetlenül a vasúthoz vezet út mellett és ugyanott. följebb pedig a híres szentgyörgyi katholikus templom. de kereskedelmi forgalma sem nagy és érmek csakis Pozsony közelsége az oka. a másik sarkon a piaristák hatalmas épülete és odább a templom. szép. mely Drechsler Károly tulajdona. ezekrl más helyen szólunk részletesebben. de a városhoz közelebb fekszik az újabban épült nagyszabású paszomántgyár is. tiszta és nagyon hatást gyakorol. kedvez A A A A VAROS FALAI. s A lakosok legnagyobb része bortermelésbl. Elnyös továbbá bortermelire nézve . a házak mögötti kertekben patak folyik végig. század elején szerepeltek és a szent- A lakosok foglalkozása. melyek a szlmvelk és bortermelk érdekeit védik.Szentgyörgy. mely a legtöbb embert foglalkoztatja. hanem a külföldön is híres volt. széles. hogy a lakosok oly két egyesületet tartanak fönn. ezek: a Silszeti Egyesület és a Bortermelk egyesülete. városba befelé menet. Hogy e termelési ág ma is mily fontos.

való közelsége Bécs felé a külfölddel és Budapest felé de a dunántúli vasút által az ország eme részével intézményei. sok nehézséggel járt. hogy a város hitéletét a katoliezizmus rovására ersen befolyásolta. minek következtében a messzebb vidék tanuló-ifjúságát is sikerült oda vonzaniok. grammatikai iskolák tanterve szerint három osztályú lévén. A Súr-lecsapoló-társulatról és a szl- kedvezen köti össze. n. Újabb idben az intézet kell anyagi eszközök híján ismét közel volt ahhoz. a kegyes tanítórend lengyel tartományának fnöke. A város egyéb intézményei közé A kath. 1894 óta Füredi János az igazgatója. mert a város többszöri sürgetése következtében 1743-ban ismét megnyílt és az akkori. így Szentgyörgyön is magyar lett a tannyelv. E veszélyt elhárítandó. Noha ez az átvétel az akkori háborús idk következtében. Mieltt a város történetére áttérnénk. Igazgatója Rappensberger Kajetán kegyes-rendi pap lett. E tervét azonban már nem tudta megvalósítani. az abszolutizmus alatt. bortermelk egyesületérl már megemlékeztünk. hogy a rend az általa tervezett iskolát felállítsa. n. hogy itt nagyobbszabású tanintézetet állít. Az itt fönnállóit ú. Mai nagy társházukat 1720-ban kezdték építeni. mindenkor rei és terjeszti voltak a magyar nyelvnek. de a város ezt nem engedte meg. II. költséggel díszes tornacsarnokot építtetett és szereltetett föl. 1685-ben kiküldötte Bojár Andrást. Katholikus temploma tiszta gót a tése alatt s ez az iskola h . és mert a hagyaték ingóságai hadi czélokra voltak lefoglalva. de végrendeletében szentgyörgyi és mi nádi birtokait a kegyes tanítórendnek hagyományozta azzal a kikötéssel. 1857-ben azután. József alatt az iskola megsznt. addig egész is Pozsonyhoz Magyarországgal. 1770 körül konviktust is alapítottak. názium. az iskolát 1687-ben mégis megnyitották és öt rendtag vezetése mellett fönntartották. latin iskola volt. protestáns tanítók vezemár az ú. Ugyanezt a czélt követi szép eredménynyel a városi 6 osztályú népiskola és a városi óvoda. a minek a terhét és költségét nagyrészt a város viselte. mely hasznos munkálkodásával a városnak és környékének csinosítására és ezzel az idegen-forgalom emelésére fektet súlyt. de 1754-ben leégett és csak öt évvel késbb fejezték be az újjáépítést. de csak négy évre. h. ú. Szentgyörgy város közoktatásügye különben is szép múltra tekinthel vissza. Az erre nézve kötött szerzdés szerint a város tetemes összeggel járul a költségekhez. meri míg is összeköti. hogy összes intézeteiben a tanítás nyelvét magyarrá teszi. a hadastyán-egyesület. Szentgyörgy. mely oly fontos tényezvé vált. melynek tannyelve a német és a cseh volt. evangélikus templomról akarunk megemlékezni.000 kor. mely a protestáns iskola hatását teljes mértékben ellensúlyozza.és szórakozóhelye továbbá a títzoltó-eqyesület. a mennyiben Pozsony közelsége nagyobb igény és tekintélyes költségekkel járó hitelLntézel alapítását fölöslegessé teszi. a pozsony süt e vonal —nagyszombati vasút Nagyszombattal és vidékével útján Trencsén felé is elnyös összeköttetése van. a privigyei társház tagját. els helyén áll a nagymultú szentgyörgyi katholikus algimnázium. tartozik a kaszinó. fölemelte évi segélyét és 16. a szépitési egyesület. és minthogy e társház piarista és világi tanárai azóta. hanem inkább újabb áldozatokat hozott. Szelepcsényi György esztergomi érsek elhatározta. a kormány kétosztályú reáliskolát állított föl. a város jobbmódú. Az 1848-iki szabadságharcz következtében a gimnázium ismét megsznt. E gazdag hagyaték következtében Haligovszky Ferencz. Ebben az idben a város kérelmére ismét gimnáziummá alakították át és fokozatosan négyosztályúvá fejlesztették. ez az intézet továbbra is hivatva lesz e vidéken a magyarosodást szolgálni. 1806-ban végre négy osztályú lett. intelligensebb közönségének és gazdáinak kellemes találkozó. hogy a hagyatékot vegye át. Az intézet fönnállása tehát ma már biztosítva van. hogy kapuit a tanulni vágyó ifjúság eltt bezárja. mert a város polgárai már a középkorban is nagy gondot fordítottak gyermekeik iskoláztatására.220 is. 1861-ben azonban a kegyesrend elhatározta. a mióta az iskola magyar tannyelv. Az itteni hitelszövetkezet csak a kisebb igény hitelügyletek lebonyolítását czélozza. mert idközben meghalt. a római katholikus és az ág. farai iskolát és uúívelk A város közoktatásának A kath lemplom. az elemi iskola harmadik osztályához csatlakozott. reformáczió terjedésével újabb iskola váltotta fel. n.

hitv. evang. hegytetn álló Weissenstein nev várrommal. századbeli kép van és több rendkívül szép és fölötte becses. mely a Szentgyörgyi és Bazini grófok fészke volt. A templom belsejében több szarkofág és síremlék van. stil. század közepe táján fennállott az ágost. Azonkívül az egyház birtokában a várost ábrázoló XVII. Felsmagyarország kormányzójáé a XVI. 1619-ben Bethlen Gábor a templomot ismét vissza- Az ev. Az evangélikusok temploma. századból. a mikor a törökök a várost elpusztították és még a templom sírboltjait is feltörték s a csontokat azokból kihányták. Pozsony felé es határban vannak a Szent János és a Mária kápolnák. Oltárképe Krisztust ábrázolja a keresztfán és állítólag Van Dycktl való. Régi okiratok nagy és díszes templomként említik. Látható itt egy Mária halálát ábrázoló szobor is a XV. mert Neustift felé néz fala egész sima. egyházközség. 221 A PIARISTÁK TEMPLOMA ÉS ALGIMNÁZIUMA. Istentiszteletüket a jelenlegi városi templomban végezték egész 1615 május 2-ig.és szószék-terit. Szentgyörgyön már a XVI. XVI. de tornya nincsen. . Foltára a középkori szobrászat egyik legérdekesebb alkotása. nemes egyszerségében lélekemel hatást gyakorol.Szentgyörgy. a mikor II. Mátyás király a templom átadására szóllította fel ket. templom. de 1663-ban. pusztult el a torony felli rész is. században emeletes magánházból alakíttatott át templommá. azt 1617 június havában erszakkal vették el tlük. a teritk pedig Szilágyi Gertrudtól 1636-ból és az Armpruster családtól 1601-bl valók. Az oltárkép 1872-bl Kubinszky Samu pozsonyi lakostól. 15-én nagy búcsút — A tartanak. századból és másoké. mely a XVIII. melyek közül az egyik az itt elterjedt monda szerint a határban. századból. És mert „az eldeik által" épített templom átadásába bele nem egyeztek. mert egy 1571-ben kelt végrendeletben Peigwitzer Jeremiás németajkú evangélikus lelkészrl (szentgyörgyi) is szó van. így Szentgyörgyi és Bazini János grófé a XV. Egyik verzió szerint hajdan tényleg nagyobb volt és torony- nyal volt ellátva. állítólag földalatti folyosóval van összekötve. melynek helyére egyszer sima falat vontak. Védelmezjük Blésházy István volt. Külsleg a befejezetlenség nyomát viseli magán. mely utóbbinál minden év aug. századbeli oltár. Több nemes család és a helység lakosságának jóval nagyobb része az evangélikus hithez tartozott. Serédy Gáspár.

. két bírói buzogányt. ajándékozta a községnek. a Rákóczy-féle fölkelés idejébl egy lobogót. A ( irosi levél- tár ereklyéi. 3 ni fkött. mely Rudolf király adománya. város levéltárában számos becses történelmi ereklyét riznek. 1674 február 27-én ezt a ttMnplomot is elvette tlük Szelepcsényi érsek. abból az idbl. hogy az evangélikusok templomukat az iskolával és szlkertekkel együtl a i-sász. 109 évig nem volt itt sem szervezett evang. kir. Késbb az Armbruster és a Szégner házakban tartották istentiszteletüket. József császár 1782-ben megengedte a jelenlegi házat a Szégner család imaház építését. a mikor a városi hatóság a ni fejdísz milyenségét elírta.222 Szentgyörgy. sem templom. ú. n. érdekes ivóserleget 1588-ból. egy díszes bírói kardot. község. E pallos markolatának gombján annak fels A A dombormv mér A PLÉBÁNIA-TEMPLOM. lelkészeket számzték és ez idben számos evangélikus család is itthagyta a várost.uniczki Erzsébetet lefejezték. melylyel 1669 január 10-én a gyermekgyilkos Trc. de 20 évvel késbb. míg végre II. a kard tokján remek kel. Helyükbe tótok költözködtek ide. Ezentúl istentiszteletüket részben a városházán (auf ihrem Rathhaus). egy ezüst bírói botot. adta nekik és újból használták 1628-ig. megbízottnak adják át. egy 1771-bl való szavazó-szekrényt. Ekkor vesztették el végleg. melynek vége liliomot ábrázol. melyet magánházból alakítottak át. vörös rézbl készült teljes gyjteményét és végül a régi ú. Az evang. mely a 109 éves elnyomatás ellenére is 108 családból és 598 lélekbl állott. m. részben magánlakásokban tartották. pozsonyi a város hóhérpallosát. melynek markolata ezüstbl készült és Szent ezüst-diszítésekGyörgy lovagot ábrázolja. egy szines képekkel díszített és üvegbl készült talpnélküli. továbbá 2 érdekes régi hordóhitelesít botot. Ferdinánd király elrendelte. míg 1647-ben az alsó (most piarista) templom építésére nyertek jogot és helyet. E templom építését a 3 osztályú iskolával egyetemben 1654-ben fejezték be. a jobbágyság korából egy derest és 4 bilincset. a mikor II.

Eligit. M. ad. Psall. Bellum. Deus. Sangvinem. Manus markolat keresztet. 223 A PLÉBÁNIA-TEMPLOM FOLTÁRA. ad. Coelitus Petenti provisum. Docet.. Phogylides. alsó lapján és markolatán pedig legnagyobb részt a Zsoltárokból vett következ. XIII. etiamsi. Stigel. ac. Meas. zu. Qui. Hebr..Omnis anima potestatibus sublimioribus subdita sit. Omnes qui accepperint gladium gladio peri bnt. Iudicate. 4. E. Matt. A 1 ' A — — A 1 A — A R . S. Actor. XXVI. Gar. quam sperata victoria Patriae fumus Alieno igne luculentior. Nil.. Sermo dei penetrabilior omni gladio ancipiti. 143. Litiget. Dnus. Rom. Psal. Psal. lapján.Ferrum Donabat Hedel H. C. sharf maht schertig. Lib. nisi a deo enim sine causa gladium portat. Iudex. Meus." markolat alatti részen: . Digitos. penge egyik oldalának fels részén a következ fölirat van „Recte. Praelium." A másik oldalon: .Accingere gladio tuo super fenur tuum potentissime. a következ fölírat olvasható: ." jének fels részén: „Qui. néhol hibás.' tok fels részén: „ Non est enim potestas. Sit nisi delati cognita causa rei. st érthetetlen latin idézetek olvashatók: „Benedictus." másik oldalon: „Melior est pax certa. Hominum. Loeutus. Meos. mely csillagszer mezkre van osztva. Statvat. Vilii. 57. Enungit. Tomas". 44. Nimium.: Szentgyörgy." Az alsó részén: „Judicium non fer si non sit uterq.

Pfaffen. Hogy a város a XIII. Lahren Beutl. Judex et Sen. ad praemia velox. Mátyás királytól és II.. Cibinens. Judieatus sui quinto et doleat quoties cogitur esse ferox ex aequo et bono. Alsen. bizonyítják összes dlnevei. A XVI. Kaiser. forint és a Szentgyörgyi grófok többi örökö. ezt azonban megczáfolni látszik az a körülmény. Regiaeque Civitis Posonien. melyek között egyetlen tótot sem találunk. ÜL Ferdinándnak 1647-ben kelt levele. óta megült bely.Ugyancsak seivel szemben fennálló 2000 r. Bader. századtól egész a legújabb korig német telepesek lakóhelye volt. II. Seeschlachtácker." A tok alsó részén: „Virtutum regina justitia. úgy hogy a lakosok magyarosodása mindjobban terjed. : ban a városban nem A vár.Miseriu eordia e1 veritas obviaverunt sibi. kelt leirata a város magyar köriratú pecsétje ügyében. — a varos kelt könyvalakú kiváltságlevele. Concilio raortale genus ne crimine vivát. századbeli német telepítésekbl keletkezett. A Gerichtsacker nev helyen történtek hajdan a kivégzések és itt állott a bitófa is. bogy már IV. suae Familia et II. a Bazini és Szentgyörgyi grófok els ismert sének a fia. Zibich. annyira. században német telepesek lakták. L. Zwickeln. Schlossberg. Duitwager. Rudolftól 1595-ben Ormosdi Titusnak. 84. Rudolf királynak 1591-iki irata. Reddo cnique suum.. Ferdinánd 1550-ben megersíti a város vásártartási jogait. bogy Szentgyörgy - — — a reá kivetett összeget lefizetvén. Edelbrünnelwiesen. és bogy csak az újabb korban kezdtek a tótok is lassanként tért hódítani. Gagrant. Ferencznek 1802-ben kelt vásárszabadalma. Goldfüssel. Höllenstein. bogy már sokkal korábban is megült bely volt. a város szabadalmait kibvíti és polgárainak különféle eljogokat biztosít. századbeli iratok legnagyobb része a török pusztítások és a Rákóczy-forradalom s legfkép az 1728-iki nagy tzvész alkalmával pusztult el. mert ba magáSzentgyörgy város és környéke Ugyancsak Rudolfnak 1602-ben — — — —A sidk de határában belylyel-közzel stelepek nyomai vannak. közülök némelyiknek talán történeti jelentsége is van. Schaffler. hogy napjainkig egészen túlsúlyra vergdtek. Lajos királytól kapott. Justitia et pax oseulatae sünt. bogy a XIII. IV. Adalbertus Hutterus Patritius judex regius. Burggraben. Gopold. Silberbrenner. így I. Polleithen. Gfangl. Dangel. melyeket Nagy Lajostól. a városra senki igényt nem tarthat. mely szerint a város szabad területének évi czenzusát 400 akó jó borban állapítja meg. t. . A régi német telepes családok egyike a még ma is itt él Bognár család. a III.Summum jus summa injuria. Illésbázy István kanczellár nejével szemben fennálló 7000 r. Ekkor ugyanis Tamás fia Sebs. Némely történetírók szerint a XIII. Auglácker és Königswald. Hörwart. ezt azonban sikerül a városi hatóságnak és a magyar szellemben vezetett iskoláknak a magyarság javára ellensúlyozni. Szentgyörgy vára is már a XIH. Georgy Patria p. Ao. Bannwald. Bergrechtl. melylyel kimondja. Judenknecht. Rudolfnak 1598-ban kelt oklevele. Kohlmansatz. forint tartozását elengedi.824 Szentgyörgy. melynek egyik eldje készítette azt a híres kézíjat. budai pasának 1665-ben kelt levele és több nemesi oklevél. Guldeck. melyek a város egyes akkori családait érdeklik. A másik oldalon: „Ovid: sit piger ad paenas princeps. Anno domini 1581. Béla idejében mint oppidum szerepel és így valószín. Machegut. Mátyás királynak 1615-ben kelt kiváltságlevele. Andreas Szegner p. Ruiden. Rommel. melybyel a városnak 1598-ban adott kiváltságait megújítja és megersíti. melylyel a város korábbi kiváltságait megersíti és a polgárok kérelmére a város czímerét és pecsétjét megállapítja. . János kormányzónak ajándékozott. Miniheln. század elején ismeretes. ugyanettl ugyanakkor Strasser Tamásnak és nejének Pamer Dorottyának és az ugyanattól 1658-ban Fieger Lénárdnak és nejének Parradi Martnának és gyermekeiknek adott nemesi levél. melylyel a városnak a Pálffy Katalinnal. 1648." A város levéltára 1618-tól fogva riz leveleket. Hochleitben. . melyet Pozsony városa 1450-ben Hunyadi is. Tény. Hauslust. Ferdinándtól 1642-ben Schachner Györgynek és neje Forster Katalinnak. Ferdinándnak 1845-ben II. Judicatu obt. úgymint a II. E dlnevek közül a legrégiebbeknek és a legjellemzbbeknek a következk látszanak Hofweingarten. Az itt rzött levelek leginkább Szentgyörgy város kiváltságaira vonatkoznak. sanctis et lebus omne. Psal.

E" =o >> cn -t-* c <D NI (T> .

.

a kit 1446-ban a bazini plébánia-templomfia. 1516-ban halt meg. nevüket azonban elnévül a késbbi birtokosok is használták. 15 . Kristóf és Péter. bátyjának Péternek az özvegyével Marezali Hedviggel osztozván. 1523-ban az udvari kamara egy része. 1441-ben bizonyos Wohlfarth nev lovagnak az özvegyét vette feleségül. H. EV. 1415 körül a husziták pusztították. Zsigmond. mely utóbbi Mátyás király hive lett és tle a lefoglalt birtokokat visszakapta. hogy azt György és fia Mihály adományozták az egyháznak. a ki a szentgyörgyi templomhoz csatolt kápolnát építtette. laltatta. György gróf Mátyás alatt pártüt lett s III. gon olvasható. a pestis ell menekülve. 1237-ben a város forgott. hogy ez a György ugyanaz a Bazini és Szentgyörgyi gróf. Szentgyörgy vára neki : jutott. Az 1400-ban öntött tott. végveszélyben mert Ottokár cseh király megtámadta és elfoglalta és ez alkalommal majdnem teljesen elpusztította. és a kit ide is temettek el. Mihály vagy ennek fivére György. Szent: H györgyre költözött. A szentgyörgyi nagyharan- Bazini és Szentgyörgyi grófok.Szentgyörgy. Úgy látszik. Úgy látszik. RÉGI HÍMZETT TERÍTK AZ ÁG. TEMPLOMBAN. ban eltemettek. a kivel Vörös- kt is kapta. Hosszú ideig tar- míg a város e csapást kibeverte. hogy a mohácsi vész után a Bazini és Szentgyörgyi grófok családja kihalt. és kiváló szolgálataiért csakhamar erdélyi vajda és országbíró lett. Ez idtl kezdve a Bazini és Szentgyörgyi grófok hatalma mind nagyobb lesz. György birtokait a király lefoglefejezték. Gyermekei vol- tak János. minek következtében elfogták és Ez a György az. Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. 225 1217 után megszerzi Cas- trumdeSanctoGeorgio-t Szentgyörgyi György. Frigyeshez szegdött.

évi LXIII. a XVI. kastély az idk folyamán annyira megrongálódott. A Rákóczyforradalom. Kosóbbi birtokosai. Bél Mátyás hogy ekkor Szentgyörgyön több nemes család lakott. Végre sikerült is nekik a királynál kieszközölni. A* Illésházyak. évi portális összeírásban Bakich Péter.126 Szentgyörgy.000 tallérnyi zálogösszeg kifizetésével megválthassák magukat. Eleskvár ura 12 portával bír. olasz renaissance-stilben. Ez az igyekezet majdnem megdlt a hatalmas Illésházy ellenzésén. addig az 1553. kúriája volt. melynek menekülk egy része lakosai e váratlan támadásra menekülni igyekeztek. havában Ocskay. és Szentgyörgy városa az 1638. Tény.család birtokába ment át és ma is Pálffy János gróf a legnagyobb birtokos itt.r)0-ben meghalt és ugyancsak a szentgyörgyi templomban van eltemetve. már említett Pálffy-féle kastélyt. T l gy hitszik. állítólag a Jeszenák család A A Az 1663-iki török-dúJás. Ezt a tartozást azonban Szentgyörgy 1741-ben 9538 forint 46 dénár lefizetésével mindenkorra megváltotta.a ki kiváló mízlésérl ismeretes arra. XVIII. az éjtszakát a schweinsbachi erdben töltötte és hajnalban onnan kitörve. mert míg 1505-ben Élesk várának tartozékaként van említve. városhoz tartozó uradalom az Illésházy ak révén a Pálffy. volt. Rákóczy Ferencz híres briga- . Salm L575-ben a birtokot Kruzsics gróf császári vezérnek 132. 1566-ban Neuburg gróf pozsonyi fispán a birtokosa.000 tallérért magához váltotta. külknek ezt az útját is. hogy egykorú írások számos ittlakó nemes család nevét említik. mert midn 1704 okt. ev. mint Pozsonyban. a ki 1ö. míg az a ház. a várost több helyen fölgyújtották. ez az uradalmat királyi donáczióként kapta. mert a mikor teljes erejüket kimerítve. a város alatt elterül mocsaras Súrerdben keresett és talált menedéket. Idközben. 500-nál többet pedig rabszíjra fzve magukkal hurczoltak. század végén és a XVII század elején élte. hirtelen körülzárta és megtámadta a mit sem sejt várost. hogy az épületet stíl- A A A — szeren helyreállíttassa. ki férje halála után Illésházy Istvánhoz ment nül. de végre mégis sikerült. törvényczikkel királyi városi rangot nyert. hitv. Vörösk várának akkori kapitánya 14 és Czobor János. akkor már a Rákóczy-féle fölkelés lobogtatta véres zászlóit a vármegyében. de elbb dúlva és rabolva járták be a házakat. tehát a XVI. hogy a lakosok ebben az idben több izben tettek lépéseket az iránt. a ki a zálogbirtokot 140. Hogy a várost annál biztosabban bevehesse. a mikor a Maholányi örökösök itteni birtokukat Jeszenák Jánosnak engedik át. A Pálffyak. 1663 szeptember hó 5-én ugyanis a török sereg Galgócznál áttört a Vágón és észrevétlenül közeledett Szentgyörgy felé. Ez idbl származnak a legtöbb kiváltságai is és némely történetírók szerint ekkortájt oly gazdag város is említi. a hol 60 embert fölkonczoltak. század elején. L540-ii> Szapolyai János volt a birtokos. mely ma az ág. melybl. században más kisebb nemesek is bírtak itt és ezek között a legtekintélyesebbek és leggazdagabbak a Maholányiak voltak. mely továbbfejldésére nézve végzetessé vált. Ezt a csapást a lakosok alig tudták kiheverni. a töröknek mert ezen az oldalon éppen a mocsarak következtében törökök azonban csakhamar elvágták a menelegkevesebb embere volt. mert egykorú levelek bizonyítják. hogy az Illésbázyak földesurasága súlyos teherként nehezedett a szentgyörgyiekre. hogy Magyarország kincsesházának nevezték. templomot foglalja magába.000 tallér erejéig elzálogosította. hogy alapos tatarozása vált szükségessé. a város birtokosai között másokat is találunk. Szentgyörgy városa sem maradt ment a fölkelk látogatásától. Maholányiaknak itt nagyobb nemesi kúriájuk is volt. vagy melynek a helyén állítólag a mai városháza épült. hogy a 140. A — — A megfogyatkozott lakosokat újabb jövevényekkel és letelepedkkel már-már pótolták volna. Ezek 1753-ig szerepelnek. a várost ismét lakható állapotba hozták és az ersen A . Salm gróf követett. kit Eek v. De a városnak e rohamos fejldését és virágzását csakhamar szomorú esemény váltotta föl. Ezt az alkalmat felhasználta a nemes gróf . még az Illésházyak építették.. Ennek a Kruzsics lepoglavai grófnak a felesége Pálffy Katalin volt. hogy földesuruktól megszabaduljanak. a miért a város évenként 400 akó jó bort volt köteles a királynak fizetni. Ot követte Serédy (másként Szeredi) Gáspár. mely a város fels részén áll. város fénykorát Rudolf és Mátyás királyok alatt.

midn 1753 szept. Az e tavaszt megelz tél ugyanis rendkívül havas volt. alig tették lakosai hajlékaikat ismét lakhatóvá. hogy a város alatt elterül medencze nem tudta a hegyekrl aláomló vízmennyiséget fölfogni és levezetni. hogy másutt telepedjenek le. melyek mindenkor oly gazdagon jutalmazták a reájuk fordított fáradságot.Szentgyörgy. Elemi csapások. a víz pusztította el. Ezenkívül a város alatt elterül teknalakú mocsaras vidék is óriási hótömegekkel volt borítva. mely tüzesetek mindenkor a város nagy részét hamvasztották el. Megbecsülhetetlen az a kár. Mire a sötét éjtszakában az utczákra siethettek. a várost fölgyújtatta és nagy részben elhamvasztotta. így is mivé lett volna e város. A hirtelen beállott meleg idjárás a hó olvadását oly rohamossá tette. ez csak a város körül elterül ós régóta híres szlhegyeknek tulajdonítható. élénk színekkel föstve a lakosok akkori nyomorúságos helyzetét. . hogy az ekkor uralkodott nagy szélvész következtében a város majdnem teljesen a lángok martaléka lett. hogy a víztömeg egész a szlk aljáig ért és az egész város víz alá került. hogy minden újabb csapás után. ha e sok sorscsapás nem éri. ismét merítsen akkor Szentgyörgy városa máirég megsznt volna lenni. hogy lakosai minden újabb csapást ki tudtak heverni. de mivel a sarcz nem felelt meg igényeinek. Ugyanez az eset ismétldött 1856 augusztus 13-án és 1869 augusztus 1-én. 1728-ban ismeretlen okból tz támadt. hogy a város. 8-án ismét tzi lárma riasztotta föl a békésen alvó lakosokat. hanem fölszorította annyira. mert ha lakosai józan- ságában és törhetetlen szorgalmában. De még ez sem volt elég a sokat szenvedett városnak. a várost megsarczolta. Mindezekrl a tzesetekrl a város levéltárában található iratok és jegyzkönyvek emlékeznek meg. csüggedve. Alig ocsúdott föl a város e rémületbl. már a város jórésze lángokban állott. midn -az 1744 tavaszán a tz ellensége. Hogy a város ennyi csapás után végleg el nem pusztult s elkeseredett és tönkretett lakosai végleg ott nem hagyták. 227 dérosa Bazint bevette. századbeli vi- rágzó állapotát tovább fejleszthette volna ? Mily szívós kitartás és mily ernyedetlen munkabírás volt már ahhoz is szükséges. úgy hogy a várost környékez hegységek több mint ölnyi magas hóval voltak födve. a melyet ez az áradás a lakosoknak okozott és mégis alig múlt el 9 év. 15* . mely oly gyorsan harapódzott el. Szentgyörgyre is ellátogatott. ha már tovább nem fejldhetett. visszafelé ne fejldjék! EREKLYÉK A VÁROSI LEVÉLTÁRBAN. Nem hiába nevezték Szentgyörgyöt az ország kincses -bányájának. és ha XVII. vezetinek bölcs körültekintésében és hegyeinek milliókat ér talált tkéjében volna elég nem nem ert kincset arra.

az alája rendelt tisztikar és 47 bizottsági tag intézi. Népmozgalmi statisztika. írni és olvasni tud 2505. Ezek közül életkor szerint 6 évnél fiatalabb 557. 15—19 között 310. ev. 1880-ban azonban 2881-re csökkent.vagy téglaalappal vályogból és csak egy kalap nélkül vályogból építve. : : : . Pénztárnok Kautz Imre. A város czímeres pecsétje. város területe 5620 kat. és 228 izraelita. mely utóbbiak közül 24 virilista. 6—11 között 493. föntebb közlött lakosok közül 1774 férfi és 1682 n. St ennek éppen az ellenkezjét tapasztaljuk. Erdmester: Eolland Gusztáv. A beszélni tudók hogy habár a népszámlálás csak 462 magyart tüntet száma mégis 1716. 12—14 között 228. A DRECHSLER-FÉLE PASZOMÁNT-GYÁR. föl. rendszeres gyarapodást tapasztalunk. a magyarul 2394 róm. A házak tetzete is 165-nél cserép. Tanácsnokok: ZuhlbrucTcner Gyula és Fichtner József. Ügyész: Neumann Gusztáv dr. Faraktárnok: Bernhardt Mátyás és városi kertész: Hornacsek Ferencz. a mi elég ritkaság.. Városi gazda: Zimmer János. Városi végrehajtó Sultz Antal. Magyarosodását jellemzi. a mely egyszersmind hajdani urainak. hogy itt öt malom és egy sörház is fennállott. a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak is pecsétalakja volt. Az 1857-bl való összeírás 2904 lakost talált itt. Városi orvos Halle Bernát dr. míg 1890-ben 3048-ra emelkedett.. srégi és kék mezben Szent György lovag ismert alakját tünteti föl. A város A tisztikara. Nyelv szerint: 462 magyar. Azonkívül még egy horvátajkú és 12 egyéb nyelvet beszél lakosa van. az 1647 és 1902 évszámot viseli. ref. Ez idbl fel van jegyezve. Rendrkapitány: Lederer Lajos. nem visszaesést. A város népesedési mozgalmait még a következ adatokkal egészítjük ki. Jegyz: Knappek Miklós. A város tisztikara a következ: Polgármester: Jánosica Gyula. kath. 1065 német és 1916 tót. 20—39 között 1012. város ügyeit a város élén álló polgármester. özvegy 222. mert 314 ház közül 309 vagy téglából van építve és csak 4 van k. Városi közííyám: Knappek Miklós. Családi állapot szerint: ntlen és hajadon 2036. h. melyet legutóbb 1902-ben a belügyminiszter is helybenhagyott. de 1900-ban elérte a 3456-ot. házas 1198. Fjegyz és levéltáros: Klotzberg Antal. A pecsétnyomó. 149-nél pedig zsindely és így a városban egyt-tlen náddal vagy zsúppal födött ház sincsen. melynek használatára III. Vallásra nézve lakik is itt kbl A A város czímere. 29 ev. 24 pedig választott. a ki egyszersmind az árvaszék elnöke.228 Szentgyörgy. 805 ág. hold. hanem folytonos. 1825-ben ugyanis a város lakosainak száma 2709 volt. A lakóházakra vonatkozó kimutatás is elég elnyösen tünteti föl a város lakásviszonyait. Ha ugyanis a város lakosságának számát a különböz idkbl összehasonlítjuk. 1869-ben már 3026-ra emelkedett a lakosok száma. Ferdinándtól 1647-ben kapott engedélyt. Városi állatorvos: Hunslicsek Ede. 40—50 között 606 és 60 évnél idsebb 304. Számvev: Spirák István.

Nyitra. Nógrád. a hazafiság és az államiság fegyvereivel védekezik. Gömör. n. az átszrdés az e járásokat környez nagyszombati és malaczkai járásokból és Pozsony szabad kir. Mindennek ellenére mégis tapasztalható. Van még egy német nyelv-sziget. századtól. A mi tót és német elem e járásokban van. hogy a magyarság legersebb az Alsó-Csallóközben. Bars. mely magában Pozsony vármegyében 50 6°/ -ban tót. hova ú. A a magyarok. a nyitrai határszél felé vezetnek és Nyitra vármegyében E munka közoktatásügyi része részletesen kifejti Pozsony vármegye népeinek ethnografiai elhelyezését. a hol a kultúra. mely azt mondja. a hol a fogékonyabb magyar nép könnyen elsajátítja a tót és német elem kifejezéseit és szokásait. mely északkelet felé Pozsony. hogy „Pozsonyban partján állunk azon széles magyar tengernek. Zemplén. mely a vármegye lakosságának csak 39"2 °/ -a. Ennek úgy földrajzilag. Pest. — — találják folytatásukat. mely azonban ma már teljesen eltótosodott. az utóbbiak a XVI. hogy elnémetesednének. Hont. azt látjuk. Ha Pozsony vármegye területét nézzük. mint nyelvterületileg természetes folytatása egyfell a Fels-Csallóköz." Ezzel az óriási tót tengerrel. a konzervatívabb és kevésbbé fogékony tótoknál is. másfell pedig a galántai. 8"8 %-ban Nem . Eltéréseket csak a magyar nyelvhatárokon tapasztalhatunk. hogy ez érintkez vonalakon a tótokon és a németeken is észrevehet a magyar befolyás. míg viszont nem tagadható. Bereg és Ung vármegyék területét borítja. habár kisebb mértékben. addig ma már csak a magyar nyelvterület hódít. a melyek hajdan magyarok voltak. E községek Nagylévárdtól kezddleg feljebb. a kik még inkább a német nyelvsziget határán sajátítanak el sok német kifejezést. hogy míg a német nyelvsziget mind szkebbre szorul és a kis horvát nyelvsziget már-már elenyészben van. éberséggel áll rt a veszélyeztetett partokon. Pedig e tótság hatalmas tengere állandóan mossa a magyar partokat és igyekszik magának tért hódítani de mióta a magyarság tudatára ébredt a fenyeget veszélynek. s melynek végs hullámai csak a Mármarossziget mögötti hegyláncz alján törnek meg. kell megküzdeni a magyarságnak. Ez alól csak a pozsonyi járás és a fels-csallóközi járás a kivétel. és ez a malaczkai járás fels részén van. . míg ugyanez tapasztalható. E munka már említett részeiben föl vannak sorolva azok a helyek. Abauj-Torna. századtól kezddleg telepítés útján kerültek. a melyek e helyek eltótosítására és elnémetesítésére vezettek. városból. és lassan bár. mert ide a németek és a horvátok az elbbiek a XIII. a nélkül azonban. mert arról más helyen esik szó statiszde idézzük Körösy Józsefnek. E nyelvhatárokon a legtöbb magyar tótul is beszél. azóta kettzött .POZSONY VARMEGYE NÉPE. de biztosan tért is hódít. nev - (Pozsonyt nem számítva) német. a községekre vonatkozó fejezet bevezet része pedig a nyelvterületek kiterjedésérl ad számot. szempczi és a pozsonyi járás. habánusok (hannoveránok) telepedtek le. az ismert tikusnak egy találó megjegyzését. pozsonymegy ei magyarság jelleg és jellem tekintetében semmiben sem különbözik a szomszédos vármegyék magyarjaitól. st egyes használati tárgyainak elnevezésénél tót szavakat használ. akarjuk itt fölsorolni azokat az okokat.

E tipus szerint a ház nem az uteza szélességében. mert a vármegye minden járásában. itt-ott látunk. Némely helyen tíz vagy tizenöt elkert nélkül való ház között egy elkert látható. A házak fedése ma már legtöbbnyire cserép. majdnem annyi a téglából. melynek árnyéka. különös kedvvel tulipánokat festvén a falra. rácsos is. vagy mindkettt külön fedél alatt. a hol könnyebben jutnak fazsindelyhez. a házak anyaga. A tótok építkezése. de annál több virágot. vagy a nyílása. mellette a nyitott kocsiszín és ennek a fedele alatt a disznóól is. Utána következik a konyha.230 A magyarok épitke. csak a megyei átlag szerint állapítható meg. Zsúpfedés tehát csak a régi házakon látszik. vármegyebeli tótok építkezése a vármegye nagyobb részében szintén nem tüntet föl nagyobb eltérést. czifrát. zöld és sárga virágokkal és keresztet vagy kelyhet ábrázoló mintákkal díszítik. Itt-ott kevés díszítést is látni a házakon. a hol itt-ott elkertek vannak. Mégis van az építkezésnek egy típusa. mert új háznak náddal vagy zsúppal való fedését a hatóság nem engedi meg. mint a kbl . utána a kamra. Lényegesebb eltérést csak a pozsonyi járásban. hanem utczahosszat elterül házakat. A A A Építési és fedanyag. a meddig terjed. Némely helyen az utczai bejárat a konyhába nyílik. hogy a túlszéles. néha mintája. azután az istálló. vagy kifestettet ritkán látni és ha igen. A legtöbb mégis a tégla. hogy a pajta nincs a házzal egy fedél alatt. de jellemzen faragványosat. annyira. A fedés minden esetben teljesen sima. mögötte pedig a pajta és a kocsiszín. Használnak itt össze-vissza mindenféle anyagot. de nagyszombati járásban fekv Fenyves községben inkább csak a régebbieken. ritkán látunk ezekben fát. a növények fejldését hátráltatja. a náddús vidékeken. vagyis a „hátulsó ház". Oly helyeken. ezen túl van az istálló. jobbra pedig a másik lakószoba.e-e. hogy ebbe belejátszik a virágok és a fák iránt való szeretet is. hanem külön. a hol majd mindenütt van kbánya és a követ potom áron épült ház. legtöbbje sima deszkakapu. Természetes. a hogy neki tetszik és a hogy a szomszédjaitól laija. Mint már a népmozgalmi statisztikában is láttuk. mert a magyar paraszt kevésbbé szereti az árnyat adó fát. Ezeknél az épület közepén van a bejárat. a „nagy lakás" vagy „els ház". a melyek az utczai szobát a fölkavart portól némileg megvédik. Ha itt-ott az lényegtelen és legtöbbnyire csak annyiból áll. poros úton a házak elé elkerteket és azokba fákat és bokrokat ültessenek. Hasonlóképp díszítik e járásban a szerediek és a szempezi selpcziek is a házaikat. egy-egy nagyobb középpontban vagy uradalomban vannak olyan téglagyárak. A magyarság háztája serami jellegzetesét sem mutat.. mindenestl egy fedél alá van építve. mely néhol ajtajával az utezára néz. a hol az istálló külön fedél alatt és a lakóházzal szemben áll. Pozsony vármegye népe. vagy a hogy viszonyai engedik. de az utóbbit inkább a tótoknál és a németeknél tapasztaljuk. csak itt-ott találjuk az istállót vagy a kocsiszínt. Ell az utezára van a tiszta szoba. mellette a konyha. azonképen a házak kapuzata sem mutat semmi jellegmi díszítést zetesét a vármegyében. A A A A KapuzatElkertek. hogy még a kborította. a. melyek könnyen megközelíthetk. Ez is tisztán csak az egyéni ízlés és a hely dolga. melyrl a vármegye magyarjai között a legtöbb ház mintáját veszik. A németek építkezése. azután az udvari szoba. azt követi a kamara. Fölötte egyszer és fképpen czélszer. Miként a ház. Csak a malaczkai járásban és a pozsonyiban látni egyes falvakban nem az udvar hosszában. vármegye eltérést találunk. német lakosainak a házai szintén ilyenek. hanem az udvar hosszában. az nem jellemz és az ácsnak mindig és mindenütt egyenl vesszbl font kapuk ritkák. st a legtöbb helyen fejtik. Itt tulajdonképpen mindenki úgy építkezik. Dévényben találunk. vagy legalább téglaégetk. a házak falát kék. melynek legtöbbnyire nem a többi ajtónyílással egy vonalban. az csak kivétel. melybl azok épültek és a házak fedanyaga is. hanem az épület végén van az ajtaja. Azokban a magyar falvakban. és az ajtón innen balra az egyik. járásban a leggyakoribb faldiszítés a kereszt vagy a kehely és e díszítéseket rendesen a két ablak között alkalmazzák. vidékeken is. ezzel fedik házaikat. a Csallóközben. de a legtöbb helyen folyosóra. ellenben nádfedés csak itt-ott. Néhol meg a községnek valamelyik poros vagy túlságosan zajos utczarésze kényszeríti a lakosokat. Elkertek tekintetében sem lehet szabályt megállapítani.

de nem jellemzk és e tekintetben a magyarok.és harmadrend palatáblákat. Ok ugyanis tz ellen akként biztosítják házaikat. ha a tet belülrl gyúl ki. mert ez a legolcsóbb és a legkönnyebben beszerezhet. mert a máriavölgyi palabánya nagyon olcsón adja az ily kisebb házak födésére fölötte alkalmas másod. mert a közbees agyagréteg meggátolja a tetzet gyors beégését. Vannak községek. az alsó vastag szalmaréteg fölé több hüvelyknyi vastag agyagréteget tapasztanak és e fölé helyezik azután a második szalmaréteget. melyeknek házai valamely nagyobb tzvész után egy idben. a nélkül. majdnem egyenl módon újra épültek. németek és a tótok építkezési módjában különbség nincsen. Vert falat. zsindelylyel. habánus-házak. de külsleg a többitl alig különlátható. Még a legjobb benyomást azok a községek keltik. elvétve találunk és annak tulajdonosa bizonyára földhöz ragadt szegény ember. régibb böz háztet ^ . mert az agyagréteg következtében a leveg is jobban el lévén zárva a tz fészkétl. a bels_ szalmaréteg fölött fekv agyagréteg jó ideig meggátolja a lángok kitörését. 231 Kevés oly helység van. hagy abban az esetben. NAGYLÉVÁRDI HABÁNUS HÁZ. Mindez azonban csak a régibb építés házakra nézve áll. fecskerakást csak itt-ott. de hogy viszont a vályogból épített házak száma a legnagyobb. a hol ez az érdekes. a legtöbb esetben könnyebben olthatják el. vagy éppen palával födik a hazakat.Pozsony vármegye népe. hogy az épület padmalyát átszakítaná. a hol e tekintetben oly összevisszaság van. habánusok szalma. az agyagréteg elnyomja az ég zsarátnokokat. több is. Különösen ez az utóbbi fedésmód kezd mindjobban terjedni. mert újabban az egész varmegyében már csak cseréppel. a hol téglából épített házat ne találnánk. hogy midn a tett zsúppal födik. az nem terjedhet oly rohamosan. Természetes. mely majdnem érthetetlen és még az egyéni ízléssel sem magyarázható meg. annál inkább. Ebben sincs semmiféle rendszer. A mikor pedig a tartógerendák elégtek és a tet beszakadt.és a nádfedel háztetk mind simák a habánusok azonban a A házteteje. Viszont ha a tet kívülrl gyulád meg. Ezek czélszerek és csinosak ugyan. fedésnek egészen különös módját alkalmazták és még most is vannak oly A . tény. Nem találunk bizonyos megállapodott szokást a csúcsfalak tekintetében sem.

de lekötönek is mondják.k. És míg más városok közelségében azt tapasztaljuk. mint a világosat. pedig sohasem használják annak. hogy a torcsiak a vászonból készült nadrágot reithose-na. a kabátkát pedig reklinek nevezik. mely utóbbi a fölvarrt két ólomgombsorral volt díszítve. mégis e viselet középpontjául tekinthet. mely eredetiségébl és díszébl az idk folyamán nemcsak hogy nem veszített. Legföljebb az egyes ruhadarabok elnevezésében mutatkozik itt-ott némi eltérés és valamely idegenszer elnevezés. Lábbeli tekintetében a fiatalabbak. a testhez álló kiskabátot ka'zabaj-nak. míg Uszoron a derekat juppkának is nevezik. Gondos- A A A A A A A A fzs A srn A A A . míg a bvebb kiskabátot röpülönek. Az asszonyok és a leányok. különösen a kik tehetik. a zsebkend kiskeszkeny. után. mely nemcsak élénk és czifra. blúz helyett. mert habár Cziffer elég közel esik Nagyszombathoz. hímzést is csak kis mértékben alkalmazzák és diszkrét módon. de máshol is. Tótok ruházata. a hol e viselet otthonos. addig ezt a jelenséget Nagyszombat vidékén alig lehet észlelni. Ugyanott a férfiak a mellényt a pruszlikon kívül lajbinak is mondják és a német szabású nadrágot bugyogónak hívják. Ez adja a divatot és e község és vidéke tartja is fönn az e vidékben díszes népviseletet. jobban szeretik a ránczos szárú csizmát. de csak derékig ér posztó-kabátkából állott. de különösen a tót megyebeli tótok viseletének Cziffer a asszonyok és leányok viselete. hogy a városi viselet. ha csak azt nem említjük meg. Találóan és jellemzen nevezik el a nem zsinóros csizma-nadrágot: kancza-nadrág néven. Egyedül Dévényben találunk még a régi. de egyszerbben járnak. fejkend itt kcszkenyö. köpenyt burnusznak mondják. Befolyással vau erre többé-kevésbbé a vidék is. és az esernyt német-köpönyegnek. úgy itt is a fiatalság kivétel. E népviseletet tulajdonképpen nagyszombatvidékinek nevezik. Ezt a válltól kezdve végig. melyet rendszerint régi eredetiségébl teljesen kiforgat. Az asszonyoknál és a leányoknál a testhez álló derék neve magyarka. a szerint. mindig hatással van a várost környékez községek lakosainak viseletére. a mellényt pruszlikn'ik. a kötényt ketín-nek. hanem költséges is. az csak egyszer és rendszerint vásári portéka. munkán kívül. Természetes. hosszú télikabát mexiko. míg az asszonyok pendely helyett pintü-nek mondják. Az inget ümeg-nek. magyarok viselete egyszer és inkább a sötétebb kelméket kedvelik. mert tényleg itt fekszenek azok a községek. vármegyebeli német községekben a ruházat tekintetében semmi fölemlítésre érdemes nincsen. ha viselnek is ékszert. viselet hatása csak a távolsággal csökken fokozatosan. mint mindenütt. Taksonyban. czúgos és czipt viselnek. fejkött fiketö-nek ejtik ki. A magyarok ruházat tekintetében semmiben sem különböznek a szomszédos vármegyék magyarjaitól. selymet azonban sok helyen viselnek. Sokkal díszesebb és czifrább a megyebeli tótok. vagyis lovagló-nadrágnak nevezik. mi tót népviselet ettl eltér. Fels-Csallóközben ezeken kívül a kaczabajka és a röpül elnevezés is járja. A kabátot a legtöbb helyen dohánynak. melyhez azonban sok helyütt bársonyt is használnak. Itt nem a mellényt. hívják. hogy ez alól. hogy az valamely idegen nyelvhalárhoz közelebb vagy távolabb esik-e. habár az kabát és nem köpeny. különösen az alsóbb néposztályé és a városban szolgáló cselédeké. Zsigárdon a kimen-ruha a németes nev kefurt. st ízlés és tudás tekintetében fokoztassék. Ez a férfi-viselet sötétkék posztóból készült.232 Magyarok rnhaxata Pozsony vármegye népe. míg G-alántán a derék egy nemét agárdi névvel nevezik. Gazdagvilágoskék zsinórzattal kivarrott feszes magyar-nadrágból és világoskék posztóból. derekat otthoniéinak. mint a közönségeset. az csak annyi. a fels kabátot köpönyegnek nevezik. a bvebb deréké: brúz. míg a nagykend nagykeszkenyö. mert a czifferi és a cziffer-vidéki leányok mind kitn hímzk ós gondoskodva van arról. szép népviselet nyomaira. különösen fejkendkben és a derékon. hogy ez a jó tulajdonságuk ki ne veszszen. nyilván a mentschikoff Lajbinak. míg az asszonyok és a leányok télen csizmát. nyáron meg. középpontja. hogy a szegényebb tót vidékek czifferi és cziffer-vidéki néplakosai hasonlóan. hanem a kabátot nevezik szövetbl készült. galántai járásban szintén találunk néhány jellemz elnevezést. hanem nyert. Németek ruliázata. Egyéb jellemz viselet vagy elnevezés nincs. kabátot spenczern^k nevezték. Mégis még a tiszta magyar Alsó-Csallóközben is találunk a tiszta magyaros elnevezések mellett idegen hangzású elnevezéseket is.

zöldszalagos fekete kalapot visel. mely egyszer rózsaszín kelmébl. vagy másszín selyemhimzéssel. zöld. készült és .. mely szélein és alsó végén színes csipkével van díszítve. Pozsony vármegye népe. hanem csak mellényt. keszkenkrl színes szalagok függnek le. az ing eleje fehér selyemmel dúsan van hímezve s ezt zöld és sárga selyemhimzés tarkítja. Övkötjük rendesen rikító szín virágokkal díszített zöld selyempántlika. feszesen simul a testhez. már oly ritka és nagyobb szabású mhimzések kerültek ki. Télen hosszú báránybrbundát és fekete bárány- . kék stb. Nyáron nem viselnek kabátot. hamvasszürke félselyembl. legény vörös-. alsó részükön csipkével és színes hímzéssel díszítve. Felsdióson az ünnepi díszruha ránczos színes szoknya. mely itt Hollósy Mária szakszer vezetése alatt himz-iskolát tart fenn. A derék a fzhöz hasonlít és szintén CZIFFERI HÍMZLEÁNYOK. melyek a szakembereket mbecs is bámulatba ejtették. Az e szoknyához alkalmazott derék. s élénk szín virágokkal mintázott zöld selyem mellényt. a honnan népies és egyszer himzéseken kívül. középkorú férfiak kis fekete ezüstgombos kabátot viselnek.. Ilyen az ingujj alsó része is.. mely rendesen kék selyembl készült. mely csipkével is díszítve van. fels szoknya alatt rendszerint több keményített szoknyát viselnek. kék és fehér. nagy színes virágokkal. selyembl . vagy fekete posztóból készült és alsó lajbli. mely kétoldalt fölvarrott kék szalaggal van díszítve. fehér-. csipkés ingvállt és ingujjat gazdag aranyhímzéssel. továbbá kéksujtásos fekete nadrágot. A leányok czifra rövid derekat viselnek és ugyancsak szélesen és gazdagon hímzett ingujjakat. A menyecskék aranynyal dúsan hímzett fejkött viselnek. A kötényük rendszerint fekete. piros. hogy a fels szoknyának szebb fekvést biztosítsanak.mint a szoknyára jön a félselyem atlaszból vagy más kék kelmébl készített keszken. A peremén kék bársonynyal van az díszítve. apróvirágú. koros férfiak említett elbb fz fzszer A A A Szls A A mellénye és nadrágja kék zsinórzatú. E vidéken a legények fels ruhája rendszerint sötét szín posztó a nadrág legtöbbnyire fekete. Elég díszes azonban a pozsonyi járásban fekv község tót népviselete is.. fekete bársonymellényt. míg az ingujjat szélesen hímzett kétszín sáv veszi körül. míg csizmájuk fels széle széles vörös brszegélylyel van ellátva.. A csizma fels szélét kék brszegély szegi. Kötényük szintén fekete. 233 kodik errl az Izabella fherczegn védnöksége alatt álló megyei házi-ipari egyesület.zsinórral van befzve. melyeket gombostkkel ersítenek a szoknyához és ell csokoralakba kötnek.

széles kék szalag van fölvarrva. mely alul három keskeny. Az egyes ruhadarabok elnevezéséhez vegyesen horvát és tót elnevezéseket használnak. mint a leányé. az idsebb férfiaké pedig kék és fekete zsinórzattal van kivarrva. A pruszlik kék alapon. már sok tekintetben eltér az itt leírtaktól. de azért az ú. Az ünnepl derék és az ujjasok válla selyem. míg a . Hosszan lelógó deréköve ugyanolyan. és hogy biztosabban és feszesebben megálljon. A kötényt széles rózsaszín selyemszalag tartja. Az els férfikabát. Fehér köténye alsó részén czifra. magasabban fekv részén. hátul kissé czifrán kivarrt bekecset. kabátjukat és mellényülcet pedig selyemmel és bársonynyal díszítik. A fiatal férfi és a legény viselete között csak annyi a különbség. czifra szalag néz el. alul. hátul hímzéssel. széles sárga selyemsávokkal. Itt a legények egy része galambszürke posztókabátot visel. mig a nadrágjuk magyarosan zsinórral kivarrt kék posztómellényük kék selyembl készült és vörös s kék csipkézett fürésznadrág. leányok szoknyája kékes virágokkal díszített szegélylyel van beszegve.. Az asszonyok és a leányok hétköznapi viselete kék kelme. és csipkével van ellátva. A férfiak rendes ünneplje a kék posztóból készült felsruha. sárga selyemcsíkokkal. csak sokránczú fehér fkött is visel. a hajuk közé zsupszalmát nk fonnak. A pruszlik kék. ruhát férfiak fekete szín szövetbl készült ni kabát. A leány széles. a harmadik viselnek. a melyek az egész országban mindenütt szokásosak. Zöld posztószoknyájára.végs szükség" halálozás esetén áll be. térden alul ér. szoknyája és mellénye többnyire világoskék atlaszból vagy selyembl A való és a szoknya csak térden alul ér. nagy virágú kék pruszlikot. Az ebbl készült szoknya alsó részére szalag van fólvarrva. az ünnepl pedig fekete. Elég díszes a stomfai népviselet is. melynek kabátja ólompityke-gombokkal. lajbik és rekel. különösen a fels. czifra. de télen a fejüket bekötik és vöröszöld díszítés báránybrbundát viselnek. pozsonymegyei magyarok élete egyszer. mely hátul sokszín széles szalaggal van diszítve. Lozornón az asszonyok és a leányok a hajukat a fejtetn kerekbe göngyölítik. ezüst. melynél a legények nadrágja vörös zsinórzattal. háta és az ujjak alja pedig fehér brdiszítéssel van kivarrva és kékkel beszegve. i vármegyében fekv kis horvát sziget népviseletérl nincs sok mondanivalónk. komatál majd mindenütt dívik.>34 Pozsony vármegye népe. és hogy az inge eleje aranynyal van kihimezve. szrt és bundát viselnek. A szoknya elejét fehér csipkekötény födi. melyet kevés vörös. fehér hímzéssel. hogy szalag nélkül való kalapot hord. vöröszöld csipkebetétes fekete kötényt. Fejüket magas szegély. st találkoznak németes hangzású elnevezések is. a bunda alja. Nyakcsokruk is rózsaszín széles selyemszalag. arany. amely bizonyos czeremóniával jár. A korosabb asszonyok fehér fejkendt viselnek. Ilyet viselnek az idsebb nk is. a tehetsebbeknél pedig ezüstgombokkal van ellátva. sötétkék szoknyát. középen arany-. zöld és kék hímzés tarkít. Az asszonyok nagyobbrészt zöld szoknyát viselnek. csakhogy valamivel rövidebbet. mint a jankli. vörös fejszalagot visel.és aranyhímzéssel van díszítve. a mentéjük kék. vörös stb. kék és zöld posztó. aranydíszszel és czifra szalaggal. sárga. Népszokások magyaroknál. pruszlikuk is ugyanolyan kék. ez azonban ma már a legtöbb helyen egészen egyszeren megy végbe. ingvalla pedig aranynyal van kihimezve. Horvátok ruházata. melynek kézelje fekete. A malaczkai járás népviselete. brsapkái viselnek. a mikor rendszerint : : : A A A A . fehér kelmébl való. alatta rózsaszín szalag és fölötte fehér csipkefejkend. Az ing csipkés dudorujjakkal A A A van ellátva. Csakis a három „szüksége az. Nadrágjuk vitézkötéses és magyaros. Felöltnek fehér brbl készült gubát. n. de élénk virágú széles selyemszalag. Az ünnepi szokások lassanként kiveszben vannak és ma már csak azok általánosak. szr gallérja vörös szövettel van beszegve. kék zsinórzattal kivarrva és fekete báránybr-szegélylyel diszítve. A menyasszonyok itt pártát viselnek. Égszínkék atlaszkötényt viselnek. ránezozott tilangléból készült fejköt födi. a második ni mellény. kivarrással és szalagfölvarrással van diszítve Nyakdísze fehér alapú. Detrekcsütörtök vidékén a férfiak piros-fehér szegély szrt viselnek. vékony. melyet „els szükség"-nek neveznek. Ezek a keresztelés. Ingujjuk hímzett és a kötényük fehér. téli idben pedig báránybrrel bélelt. A házasságkötés a „második szükség". A fiatal asszony viselete olyan.

a házasság. A lakomán az asztalfn ül a menyasszony. nagyon bséges és gazdag. néha sör is. Elször a lakodalmas nép a vlegény házához megy és a vlegényt muzsikaszó mellett kíséri a menyasszony házához. Ezt körre. minden vendéggel tánczolni tartozik. ezek azonban a menyasszonyi tánczért pólya-kötre való pénzt tartoznak neki adni. Szövegét majd mindenütt az u. Az ital bor. a lakoma vége felé a szakácsné ú. mire a menyasszonyi táncz veszi kezdetét. halotti tort ülnek. a kiknek ily alkalmakkor nagyon fontos szerep jut. ben. a vfély behívja a vlegényt és egy mondóka elmondása mellett átadja neki menyasszony a fiatal asszonyt. sült húsok. hanem elbb a koszorús-leányokat vlegény a lakoma alatt és csak ha ezek kifogytak. nem ül az asztalnál. Házasság. mellette két oldalt a koszorús-leányok és azután a násznagyok. a kikre a menyasszony rizete van bízva. a mire a menyasszony násznagya felel. marhahús paradicsommal. a muzsikusok pedig tányéroznak. A vlegény a násznagyok. Van tyúkleves. fonott lepény. a menyasszonyt. ritkábban. de azt még nem adják ki neki. a menyasszony pedig a koszorús-leányok kíséreté- Az esküv SZOLOSI NÉPVISELET. muzsikaszó és pisztoly durrogatás közt mennek esküvre és onnan a lakodalmas házhoz. czukorsütemény. többnyire prózában. különösen a módosabbaknál. rendszerint a lakodalom eltt való vasárnapon szoktak elmondani. A házasság fszerepli az érdekelt vlegényen és menyasszonyon kívül a vfélyek. Ezután a násznagyok és a vfélyek vacsora lemondanak addig viselt tisztjükrl és a mulatság tovább folyik.Pozsony vármegye népe. Ott a vlegény násznagya kikéri a menyasszonyt a szüleitl vagy esetleg a gyámjától. a legtöbb esetben 235 azonban ez is csak a legszkebb családi vagy csak a temetésen funkczionált egyének részvételére szorítkozik. st már a torta is kezd tért hódítani. káposzta disznóhússal. „Yfélykönyv"-bl és a veszik. Erre a menyasszony bokrétát nyújt a násznagyoknak. Minden tál étel fölött a vfély víg mondókákat mond. hanem másutt. Nagymáesédon ilyen verses leánykér van: A A A . kásapénzt szed. Ha ez megtörtént. a vfély a menyasszonyt tánczra akarja vinni. kalácsok. verses alakban. ilyen alkalmakkor. n. a melyet mindenkor nagy czeremóniával és ünnepséggel tartanak meg. Sok helyen a tea és a fekete kávé is járja. Mikor ez megtörtént. A legfontosabb a „középs szükség". de néha. n. lakodalom a következképpen szokott lefolyni. Az els az esküvre hívogató. Éjfélkor leveszik a menyasszony fejérl a menyasszonyi koszorút és fölteszik helyette a fejkött.

nem vót.* Erre vendégeket üléssel kínálják." Erre biztatják. Ki a Szke Márton szívén sebet vágott. a búcsúztatók hosszú mondókáit ismert vfélykönyvekbl veszik. minden rószrül idegylt atyafijak és mong-yuk minynyájan Engegye a zúristen. hogy a menyasszony füle megcsöndjön. Mikoron Ádámot méjjen elaatatta. de rendesen a Ezeknél. mint másutt is.Midn teremtette az kerek világot. nem vesz. Legyenek irántunk annyi szeretettee. nagy lesz ránk a [gyen. melyet kívánunk nekik. a ki kegyössíggee viseetetett vóna hozzá más. minek utána tulajdon vállai között a magas körösztöt a Kálvária hegyire fvitte és ott szent íletit miérettünk letette. Itt az ez alkalommal begylt pénz nem a menyasszonyt illeti. Nosza hát N. ha eddig pityeregtünk. ezt a fehér kendbeli ajándékot. a vfély a következ verssel buzdítja a jelenlevket: „Minthogy már a nagygyán átalestünk. hogy hát csak tessék beszélni.A zristen rendte a szent házasságot. Önökhöz van már most mindnyájunk szólása. azt a szíp virágot. Dicsírtessík a Jézus Krisztus. koma a húrod pöndjön. akkor ozsonna. Megtugygya ezt. Mert vagyunk minnyájan az tanítványi. . ezután is így lesz. . dicssíges Jézus Krisztus!" .Könyörgenénk tehát egísz böcsülettee. a keresztelési szokás a következ szülöttet. Az újkülönösen Hidason. melyekben egy-egy rozmaringszál van és az átadásnál a következket mondja: „Kedves menyasszonyom átalam ezen fehér keszkenbeli ajándíkot nyújtván annak emiékire. mejben a hitnek ers lánczával az Isten házában az egyházi szem által eeválhatlanul egybe köttetnek. Ez látván Krisztusnak víres fdagadt szent kípit. mint szz szent Veronika. a vfély a két násznagynak egy tányéron két összehajtott fehér keszkent ad át. de ezt. De mi azt gondótuk. Addig is. . mindnyájunkra. ha megkaptyák. Násznagyurak is. úgyszintén a vacsora fölötti mondókákat is. . ha más leányt néz a társának. . Azért hát mindnyájunk nevében fkérdezlek. hogy szaporodnának. akkor kezet fog a legénynyel és azután minden * vendéggel míg a kézfogás tart. A szent házasságot szentsígnek rendte. E szent rendölísnek tennínk mi ölöget. -. Hogy járásunk igaz.— 236 „Messze házba. Csihar János uram.. melyik az Van aztán nagy kaczagás. Éppen a németek szokásai. — Vigagygyunk ölig vót. mikor vívta Belgrád Járjuk hát immáron vlegényünk várát. i. És azután íjjenek galambi páros íletben. halála. szk családi körben villásha pedig délután. Isten szent nevíre bátran hivatkozunk. Es nem látytyuk tet sehol a szobában. : : Néhol. Szemetén a menyasszonytáncz eltt elbb próbára teszik a vlegényt. hogy midn Jézus Krisztus az emberi nemet megváttani szándíkozván. E tágas világnak lakókat adnának. ki ezzee szent kípit megtörte és szent kípit rajta hattá és a keszkent szent Veronikának visszaadta. németek között a felscsallóközi németek szokásai a legérdekesebbek. nyújtván Krisztus urunknak.Az Isten áldása szájjon — — — — — — — — — — — — — — — — — — e háznál jámbor körösztíny szülktl' és pedig körösztíny módon fneveetetett virágszál e mi mostani idegyüvetelünk okát és istenes szándíkunkat már hallhattad és megérthetted. „Te Isten kípire és annak dicssígire — • . tiszta a szándíkunk. — — Hogy Hogyha befogadnak megköszönjük szípen a — S ha kicsinyt pihenjünk begyüttünk e elutasítnak. kik ket ezen házassági íletben megháboríttanák. következendkíppen a 33-at bettvén. egyet is apáczát. Keresztszüli tisztségre csak olyanokat kérnek föl. kedves hitöstársa. ki még felesíget Eddig is így vót ez. ez meg egísz íletiben nagy böcsületben tartotta. ilyen figurával jár a korcsmából való kiszólítás és a vacsorához Természetes hogy az esküv eltti menyasszony. sok kínok meg szenvedísek között. Meg is áldá ükét.. — Lám hiszen nem látsz itt. Vajkán. — A mit tanút. Érre bevezetik a leányt. Hogy lássuk a leányt. - Pozsony vármegye népe. akkor kezddik a menyasszonytáncz. hogy mi ide mi vígre gyüttünk. egy fehér keszkenbelit ajándíkozott. Csak mikor végre megtalálta a feleségét. hogy találja ki. : A reggeli van. — tánczát. a kiknek hasonló körülmények között a szülk viszontkeresztapa is elkíséri. hívás. a keresztanya viszi keresztvíz alá. Hogyha mi önöknél talánánk jó helet. eettvén Jézus 32 esztendt. — Húzd el azt a híres Rákóczy-áriját." esküv után. vájjon megismeri-e új hitvestársát? E czélból fiatal felesége helyett tettltársa? talpig letakart leányokat vezetnek eléje.és vlegénybúcsúztató is szokásos. a korcsmába való menetkor. Megváltó Istenünk is szinte ezt tette. A mi falunkban is így szokás eejárni. Egísz íletünkre s vígre halálunkra. Ha a keresztelés déleltt volt. hogy van e kedved ezen böcsületes ifjú legínyhez hozzámenni házastársul és a kezedet merníd-e neki nyújtani ? Ha a leány igent mond. hogy itt leány is van. t. Ódala csontjábul az asszonyt alkotta. az — — — . míg elérik azt a szent üdt. mieltt az esküvre indulnának. — Úgy. hanem a vfélyt. a kér így szól A minden áldások Istene álgya és tartsa meg ezen új házaspárt egymáshoz állandó és tökíletes szeretetben és zabolázza meg a zúristen mindazon ártalmas és rossz nyeeveket. — földrl gyüttünk Isten igazába. eesbben is a kípüket törjjék ós jusson az eszükbe Krisztus urunk kínszenvedíse meg hogy érettünk haat meg a magos körösztfán.

még A szony a gyermekágyas szére ré- fzni szokott. zeneszó és pisztolydurrogtatás A A . hogy a kölcsönös komák egyidbeli legyenek vagy helyesebben. de ez is csak rövid szavakban történik. a kik e tekintetben csak késbb. csak jövetelének tulajdonképpeni okáról nem. Szokott egy-két vfély is lenni. hanem a komaasz- házasok . rendesen annyit. a jegyesek a rokonságnak a lakodalomra való meghívásáról gondoskodnak. nieghívandókat úgy a vlegény. Az a férfi. mint a menyasszony a lakodalmat megelzleg minden héten legalább egyszer. vlegény és a menyasszony még a lakodalom napján. meghívottak parádéban jelennek meg. Az örökös tessékelés. de ezeknek a szereplése mellékes. vagyonkérdés mindig a szülk dolga. E pontból tehát a komahívásnál a vagyoni állapotra nincsenek semmi tekintettel. a legények fölbokrótázva. hogy az egész családnak két-három napra is elég. nagy fejtörést is okoz. mert a fdolog. Három- szor-négyszer visznek a gyermekágyasnak enni. fehér ruhában. a lányok és lánykák rendszerint koszorúval a fejükön. A lakodalmat illetleg a Németek lakodalmi szokásai. hanem csak a második vagy a harmadik héten. keresztelésnél ajándékot nem adnak. de nem is megy. Sem a kézfogásnál. de valamennyinek egy-egy rozmaringszál van a kezében. a hova magával viszi egyik férfirokonát násznagyul. rozmaringból még az esketést végz papnak és a kántornak is ad valamelyik koszorúslány az oltár eltt. a kinek új inge nincs. fölpántlikázva. st többször is meghívni köteles. 237 vagy szem- mint mondani szokás összekereszteltetnek. de kivétel nélkül mind új ingom. mert nem megy el a lakodalomra. hivogatás a hidasiaknál elengedhetetlen. Az asszonyok mind bodros fejkötvel.: Pozsony vármegye népe. és mert az egész falu össze-vissza rokon. néhány évvel a házasság után intézkednek. társalgás benyúlik a kés éjjeli órákba és csak ekkor áll el a násznagy a leánykéréssel. pal az eljegyzés eltt a vlegény valamely /W sebb nrokona kérdezsköszentjínos-vidéki népviselet. Ha valakit az eljegyzés után következ napokban nem hívtak meg. A mert különben ezek el nem jönnének. Ez azután órahosszat beszélget sok mindenfélérl. azután szüleinél. az esküv eltt is kénytelenek sorba bejárni a hivatalosokat (talán már tized- A A A A szer). sem az esküv eltt „móringolás" nem történik. Az igenl válaszra elhívják a legény szüleit is és néhány pohár bor barátságos elköltése után távoznak. fiatalság szintén ünneplsen. a férfiaknak a kalapjukban is. dik a leánynál. Ezt rendszerint a kézfogásnál beszélik meg. szolgálatot tehetnek. lakodalomra nem mehet. következ : helyi szokás dívik A leánykérés mindig Néhány napelbb id- éjjel történik. a férfiak meg fekete posztóruhában. hogy az illet legényt szívesen látnák-e kérül? Kedvez válasz után a legény este megjelenik a lányos háznál. unszolás. Mihelyt a kézfogás megtörtént. a lánykori pajtások szoktak leginkább egymásnak a komaasszonyaivá lenni. azt már hiába hívogatják. Esküvre a násznép páros sorokban vonul.

a mikor a vlegény eljegyzési díszkendt kap. Tótok lakodalmi szofeasai. ki rendesen a vlegény keresztatyja is szokott lenni. A nem sokat dolgoznak Esküv után a násznép ugyanabban a rendben tér vissza a menyasszony házához. násznagyával és a vfélylyel zeneszó mellett a menyasszony házához megy. kendt. mert többnyire az utczán kószálnak ós úgy kurjongatnak és rikongatnak. A Az . mely aranylemezkékkel és piros kis szalagokkal van díszítve. kalácsot és bort szoktak küldeni. „HosztinaMakoma.-i S z okasai vármegyebeli tótok között. a rokonok és a szomszédok sült húst. a mikor az anya a gyermeket templomba viszi. a hol a lakoma következik. képletes mondókája után. E kend föl van pántlikázva s egy pálcza végére kötve. hanem a közeli rokonoknak A A és komáknak is gondoskodni kell és a jobbmódúaknái négy napig is eltart a lakodalmi vígasság. i eljegyzésnél a vlegény s násznagya megjelennek a menyasszony szüleinél.s ugyanannyi szilváslepény. félig fölnyitja az ajtót. térdelve búcsúzik el szüleitl és így hálálkodik elttük gondviselésükért s jótéteményeikért. örömujjongások között lobogtatják. mely az elbbihez hasonló. ^ A A A . a hol az ebéd várja. Minden rokonháznak az asszonya rendesen nagy kosárral köszönt be. szarvas. zenekar az utczán marad. de erre a keresztszülk. melyben húsz darab túrós. t i • A A A A A — hektoliter jó bort szerez be. n. A vendégek azonban csak a levest és a híg ételeket szokták elfogyasztani. azért az ily napon még a hívatlanok sem. pozsonyi járásban a keresztelés után három hónapra van az ú. Pozsony vármegye népe. Ennek megtörténte után a közelebbi rokonok és a keresztszülk összegylnek a gyermek szülei házánál. Itt is szokásban van a vlegény próbatétele a menyasszony eltt és az akkor begylt pénz pólyakötre való. Ha a vlegény a menyasszony szüleinek a házába megy lakni. — A k k Ji. lakodalmi szokás természetesen még ° nagyobb czeremóniával iár. n. a leveshez.5 238 között. a tányérjukon halmozzák föl és ebéd végeztével az asszonyok az otthonmaradottak számára hazaviszik. ezt a gyermek szülei házánál rendszerint lakoma követi. bor mellett persze a pálinka is járja. Ezután keresztanyjával. a keresztelési szokások tnnek fel. Erre a vlegény násznagyának a szentírásból vett rövid. különösen a nagyszombati járásban. E találkozásnál a násznagy.és dióskalács van. Az . de ezeken kívül hoznak még egy palaczk bort és egy tyúkot is. vfély az esketést megelz csütörtökön hívja meg a vendégeket. a vlegény térdenállva rriegköszöni a menyasszony szülinek fáradozását és gondoskodását. míg a pecsenyét. vfélyek mondókái rendszerint fordításai a magyar vfélykönyvekben ni vasható verseknek. Az ebédet követ tánczmulatság rendesen másnap délig szokott tartani. megáll és kérdi: „Szabad-e belépni menyasszony násznagyának igenl válaszára ebbe a tisztességes házba?" belépnek. a vlegény pedig a násznagy kíséretében a menyasszonyi házba lép. keresztelést követ 14-ik napon van az ú. melyet lakodalmi vendégek az asszonyok és leányok kedvéért mézzel fznek. Ez rendesen 8 10 fogásból áll. a menyasszony szüleivel s a leend menyasszonynyal megbeszéli a kötend házasságnak különösen hozomány-ügyét. mintha csak megfizették volna ket. esketés eltt való napon hozzák a rokonok a lakodalmas házhoz a szokásos kalácsokat. malaczkai járásban. hogy gyermeke és a maga számára a pap áldását kérje. Miután a templomban a keresztelés megtörtént. kik engedelmességre intvén t. mákos-. Ha a menyasszony nem marad a szüli házban. a hol ez alkalommal nagy vendégséget tartanak. lakodalmi menetet az egész falunak látni kell. Az eljegyzés többnyire szombaton vagy valamely ünnep elestéjén történik. keresztvetéssel megáldják. különösen annak fels részén a keresztelést szintén ebéd vagy ozsonna követi de a keresztelés után a csecsemt elbb a keresztszülk házához viszik. melyet leend hitvestársának fölnevelése körül tanúsítottak. süteményt stb. megvendégelésérl nemcsak a háziasszonynak. térdelve búcsúzik szüleitl. vlegény az els kihirdetés után a menyasszonytól kalapra való rozmaringcsokrot kap. avatás. lakodalomhoz a gazda tinót vagy tehenet szokott levágni és 3 ^ . a hol hosszabb idt töltenek vele és csak azután viszik vissza a szüli házhoz. szekéren viszik s a falukon áthaladva. ha a vlegény más községbeli.

vacsora többnyire hanem ebéd után visszavonulnak és külön étkeznek. melyben a pénzbeli és egyéb adományokat gyjti össze az uj házaspár számára. tyúkleves rizszsel. ül. lakodalmat követ napon déltájban elviszik a menyasszony szüleiholmit 2 3 szekérre nek házából a fiatal asszon}' holmiját a férje házához. Az egyházi szertartás után a lakodalmasok a vlegény házához indulnak lakomára. marhahús édes tormamártással. kásapénzszedés itt is szokásos. ebédig itt mulat. a hol mindenféle édesség és bor várja ket. a vfélyek felpántlikázva és kitzött fehér zsebkendvel hívják meg a vendégeket az esküvre és a lakodalomra. s a hol a fiatalság tánczra kerekedik. Az ebédet 2 3 óra között tálalják és ez a következkbl szokott állani Marhahúsleves metélttel. de nem esznek a vendégekkel. Itt ismét megvendégelik ket és azután a templomba indulnak. míg azután a vlegénynyel. A — A : . rakják. mint a milyen az ebéd volt. melyek a következk Az eljegyzést a leány szülházában tartják meg. . \ acsora közben a vfély zöld koszorúval díszített és vasvillára ersített fatányért hord körül. paczalleves. a hol a jegyeseken és azok szülin kívül csak a vfélyek jelennek meg. A következ. melyen 10—10 vendég osztozkodik. A A A A — FEJKÖT-HÍMZÉSEK A POZSONYMEGYEI TÓTOKNÁL. a kik énekszóval kísérik az át- A Kiskárpátok mentén elterül községekre nézve irányadóul vehetjük Szentgyörgy város lakodalmi szokásait. Az ifjú házasok az asztalnál ülnek ugyan. A vlegény szolgálja ki vendégeit ételekkel és italokkal és sem eszik. káposzta hússal. vagyis vasárnapon. olyan ételekbl áll. Végül föltálalják a darakását. hanem csak fölborított tányérja eltt ül.: Pozsony vármegye népe. de nem eszik. Mulatozással töltik az idt. minden szekérre sok asszony szállítást. 239 menet az esküv után a korcsmába megy. A menyasszony az asztal végén valamelyik sarkon foglal helyet. Éjféli 12 órakor fölteszik a menyasszonv fejére nk a fej kött. sült marhahús mártással minden tálon a sültet kerek kalács veszi körül. Az ifjú pár csak asztalbontás után étkezik és pedig a konyhában. hova a menyasszony szüli vendégsereg egész kalácsot küldenek. mivel az tányérja is föl van borítva. a pedig a menyaszszonyi házban gylnek össze. A meghívott vendégsereg férfiai a vlegénynél. kit a vfélyek kísérnek és a férfivendégek követnek. a menyasszonyi házhoz indulnak.

hogy házasságra lépsz. mert különben a patkókat leszednék a csizmáikról." : Itt esküv után a nép korcsmába megy és vacsoráig tánczol. nagyszombati járás számos helyén a menyasszony estefelé emlékeket és ajándékokat osztogat szét: rendszerint zsebkendket és olcsóbb ni kendket vagy fejkötket míg a vendégek ennek ellenében a menyasszonynak pénzt vagy értékesebb ruhadel A A darabokat adnak. fiatalok. Mikor azután a vendégsereg a menyasszony háza eltt megjelent. vagy a másik szobában vannak. ha megharagítottalak benneteket. ajtót. milyen emberek kegyelmetek. fogóval és patkoló lábbal ellátva a lakodalmi vendégékel látogatják sorra." Erre a násznagy ismét azt feleli: „Ne féljenek semmit. egyet-kettt végig húz rajta. mikor a kézfogónál a két násznagy a vlegénynyel együtt a menyasszony házánál megjelenik. lakodalmat követ napon a vlegény. Ezzel a férj éberségét akarják jelképezni. kezében mézzel telt kanállal. melyért néhány fillért fizetni is kell. hogy a mikor Ádám és Éva a paradicsomban vétkeztek. A vlegénypróba itt is divatban van. melyet a vlegénynek a következ mondókával ad át :. mi rendes. míg konyhában. becsületes emberek vagyunk. rövid beszédet intéz hozzá. a korcsmából csak a szakácsné szólítja el a vendégeket. melybl azonban semminek.: 240 Pozsony vármegye népe. Az étkezésben a menyasszony és a vlegény nem vesz addig vagy a részt és tányérjuk fölborítva fekszik az asztalon. melylyel a vlegény és a menyasszony száját bekenve. hogy házasságra lépsz." Itt is a lakomát a kézmosás elzi meg. a legkisebbtl a legnagyobbig. meghívók és az asztal fölötti mondókák más vidékeken is rendszerint a szentírásból vett idézetekbl állanak. hogy arczuk verítékével keressék kenyerüket. különösen Nebojszán. 'fölpántlikázott palaczkborral kezében. a vfélyek pedig kalapácsosai. Erre a násznagy kopogtat és a következket mondja: „Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus! Szerencsés jó estét kívánok! Mi messze földrl jött utas-emberek vagyunk. de a leányokat nem födik le. az Úr Isten kizte ket onnan." Ezután a vfély három ég gyertyát szorít ujjai közé és a következ mondókával lép a vendégek elé : k ! : . a menyasszonyt megszólítva azt mondja tótul: „N. így. és mikor a vlegény az asztalról leugorva. és ugyanazt teszi a menyasszony házában is. A galántai járásban. ez az asztalra térdel és azt mondja „Kérlek benneteket. Mikor a vlegénynyel az eljegyzéshez indul. Ilyenkor a vlegény megkínálja kel borral. ki akar futni. a szakácsné hirtelen becsukja elttük az. mikor a vacsora már készen van. hogy éjjel is bolyongnak ? Bizonyosan rablók." Idközben azonban a vfély seprt vesz kézbe." Erre a vlegényhez fordulva folytatja „Te is vlegény. tudd meg. A vfély a pálczával megkopogtatja az ajtót és mikor a zene elhallgatott. jusson ez eszedbe és gondolj erre a kendre. Az ú. a mi azt jelenti. így szól: „Dicsértessék az Úr Jézus ^Krisztus Bocsássátok be vlegényünket!" Erre a vlegényt bebocsátják." Ezután a násznagy kézbe veszi az e czélra tányéron elkészített s egy rozmaringszállal tányéron fekv keszkent. csak nyissák ki az ajtót!" Az ajtó végre kinyílik és a szakácsné a konyhában fogadja a bejövöket. bocsássatok meg. Esküv eltt a vlegényt is hasonló beszéda A figyelmezteti kötelességeire. a lakodalmi és a lakodalmat megelz szokások szintén sok jelképes és jelentségteljes mozzanatot tüntetnek föl. Sok helyen a vacsorához kakast tálalnak. A menyasszony keresztanyja rendesen aranynyal hímzett fejkött ajándékoz a menyasszonynak. az illetk pedig ismét kis pénzbeli ajándékkal váltják meg magukat. Szépen kérjük tehát. hanem maskarába öltöztetik. arczod verejtékével keresed kenyeredet. a mikor majd feleségeddel együtt. én is bántalak. mialatt azt mondja: „Te is bántottál. kézmosás a lakoma eltt mindenütt szokásos és erre a vfély tót mondókával hívja föl a vendégeket. A vacsora befejeztével következik a vlegény és a menyasszony kihívása. n. olyan édesen sze' ssétek egymást mindhalálig. N. melylyel munkától verejtékes arczodat megtörülheted. A vfélynek itt is fontos a szerepe.„Atnjújtom neked ezt az utolsó galyat és ezt a kendcskét. menyasszony vedd tudomásul. E beszéd rendszerint bibliai történeteknek és jeleneteknek ily alkalomhoz találó idézeteibl áll. adjanak éjjeli szállást!" Erre a szakácsné az ajtón belül a következleg válaszol „Ki tudja. Rendes ember éjnek idején éjjeli szállásról gondoskodik. Te is. még a szemeknek sem szabad hiányoznia s így ezeket üveg-gyöngyökkel pótolják. a következket mondja: „A mily édes ez a méz. Itt reánk sötétedett.

> co © ai £ ^ o co N O Q_ Ü .

.

A koszorúsleányok utánuk mennek. úgy-e." nem akarta elfogadni. azt nem tudjuk. hogy tulajdonképpen mi lesz most a madárkával és milyen állapotban fogja visszahozni? Mikor megnyugosznak. mivel az itt meglev szokások nagyobbára megegyeznek a körülfekv tót vidékek : — ! ! ! — — t — — — — — — . hanem mondják meg. a mely külön fölemlítést érdemelne.. Kuklón meg. a következ rövid víg dalt éneklik: „Szvadebna mamicsko. míg végre a menyasszony eltt megáll és azt mondja: „Ez itt az egyik!" Násznagy: „De mi téged nem ismerünk.Színaranyból valót". a vfély megnyugtatja. A pozsonyi járás tót községeiben a lakodalom két napig tart. hogy hol van?" Erre a násznagy a következleg felel: „Nekünk volnának ilyféle madaraink. mint azeltt volt. A malaczkai járásban. ne hagyjanak annyit keresni. szomorúságomat. a mint a jércze után turbékolt Násznagy: „Ajérczének és ugrándozott. A mint egyszer eleséget vittem nekik. elfelejtettem házikójuknak az ajtaját bezárni és a madárkák világgá röpültek. öreg urak. Ugyanitt a lakodalmaknál hajdan divatban volt a kakas-lefejezés. A néhány pozsonyvármegyei horvát községben semmiféle oly kereszteli vagy lakodalmi szokás nincs. csak két madárkát ápoltam. hogy a mikor jön." Erre az asztal körül ülket egyenként nézegeti és vizsgálja. A BetlehemMagyarország Vármegyéi és Városai • Magyarok s^S. hogy szebb a tolla. De most már párosodnak és szépen csókolódznak. Míg a táncz kezdetét veszi. akkor kötelet húztak az úton keresztül. mert már régóta nem volt vele és azért tépte ki a legszebb tollát. Ez id alatt a másik szobában a menyasszony fejére fkött tesznek. és mikor a czigány játszani kezd. mintha valamit keresne és a következket mondja: „Már bejártam az egész országot. rövid tót éneket dúdolva. násznagy urak Szabad-e tisztességes asztalukhoz lépni. Ottvorajte vrata. hogy az még szebb lesz. 16 . Lévárd környékén. míg ha idegen községben volt a menyasszony. a menyasszony-kiváltás is járja és a falubeli legények addig ki nem adják a menyasszonyt a vlegénynek. A pozsonyvármegyei magyarok között a mindenütt ismeretes ünnepi vigasságok és szokások járják. belebotoljon de ezek mind megszntek. a következket mondván: „Fiatal urak. násznagy urak No. Pozsony vármegye. Az els napon az ételt és az italt a nászapák adják. mezn. mire a menyasszonyt átadják neki. azonban a három csillag ide vezérelt. mikor a menyasszonyt a vlegény házába kísérik. Törökországban azt az újságot hallottam. Most szomorúan járok erdn.!: Pozsony vármegye népe. örömanya Nyissa ki az ajtót! Hozunk ide szép mennyasszonyt. addig az új házaspár megvacsorál és azután a mulatók közé vegyül. de a hím az egészet összetépte. kinek fehér kendt nyújt és ezzel vezeti ki. hogy Az Isten áldja meg önöket. a második napon azonban csak az italt. a vfély a szoba közepén ide-oda tipeg. a vlegény kalapja melll pedig leveszik a menyasszonytól kapott tollat és igy vezeti a vfély az új házaspárt a násznagy elé. vagyis magyarul: „Örömanya. hogy a ti madaraitok között keressem az enyémet. melynek magyar szövege körülbelül azt jelenti. völgyön. míg azután a jérczét megtalálta. . míg 8 10 koronával ki nem váltja. de lassanként kiveszben vannak. húzd rá. engedjétek hát meg. hogy szebb tollúak most. továbbá a lakadalmas népnek rablóktól való színleges megtámadása. mert annak Vfély: „Igaz biz a! De hát a jércze a legszebb tolla ki van tépve. mint volt. ! 241 „Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus Fiatal urak." Erre azután az új házaspár a vendégek eltt megcsókolja egymást. szokásaival. de hogy a tieid közöttük vannak-e. de nem találtam meg ket." Erre a vfély elrikkantja magát. nem tudjuk ki vagy. és néhány szót mondani?" Miután „Én egy királynál szolgáltam. hogy no Pókhálóból volt fonva." Erre a vfély egy darab papirt mutat föl. Ki találta meg?" Midn a vfély visszajön a szobába." igaz. Vecleme nevesztu Ze szameho zlata". öreg urak. hogy „Elvesztettünk egy pártát és egy zöld koszorút. nem adjuk ki a madárkát. szánják meg itt volnának Magyarországban. mi vagy? Te valami idegen vagy. mert az ételt és pedig rendesen sonkát és tormáshurkát a vendégek hozzák. mint kegyelmeteknél voltak Olyan szép kalitkám volt. Mást a választ megkapta. imígy folytatja ott nem tettem. idegen országokban és keresem ket. de a hímnek nem. és míg útleveledet meg nem mutatod. hegyen. hogy „Muzika hre". a násznagy kérdre vonja.

a mit a mulatságra szántak. a húsvéti öntözés. a mit a palatinusné a férjével kezd tánczolni. pótolja ha pedig sok. a legények között fölmerül viszályok rendezése és viszi a körmenetek alkalmával a falu legényei eltt a zászlót. ezigányokat jelentkezik és megkéri t. e pénzbl kifizeti a mulatság költségeit. egy elre kijelölt helyen gyülekezik és itt választják meg. hogy ismerje el az ifjúság bírájának.l'4'J Pozsony vármegye népe. megválasztása után. mert a palatinus-tánezot azzal kell eljárni. Ilyenkor a legénybíró összeírja a falu összes leányait és pünkösd vasárnapján. Ekkor a leányok és a legények elválva külön szobába mennek. Egyszeriben azonban a legénybíró int a czigánynak r a ki azután ráhúzza a palatinus-tánezot. Míg ez megtörténik. a kit azután zászlólobogtatás közt a faluba visszakísérve. mulatság sohasem történt meg néhány fejbetörés nélkül. palaaz utolsó pünkösd óta tinusnét. mikor megválasztották. Ha kevés a pénz. mire a legénybíró a község elöljáróságát is meginvitálja. Dercsikán még szokásos a szentivánéji si tüztáncz is. melynél még Ínséges esztendben sem hiányzik a czigány meg a táncz. mulatság Ezután a tánezot folytatják és ez rendesen két napon át tart. Ugyancsak vezeti ket offertóriumra a templomba is. mert különben nem kerül tánezosa. hogy kinek melyik leány a szíve választottja. este 10 óra tájban a fiatalság a községen kívül. illetleg hétfjén a déli órákban minden leány szüleinek vagy gyámjának egy-egy liter bort küld. ezeknél a rend fönntartása. majd a mindenütt. Sikabony táján az ismertebb ünnepeken kívül a szentgyörgynapi búcsút tartják meg. Elsnek a palatinusné kezdi. míg a régi idben ez a járás. tánczmulatságok rendezése. vagy ha az idjárás megengedi. addig a fiatalság tánczol. legénybíró szentgyörgynapi tánczmulatságát a leányok azután azzal hálálják meg. viszont azonban a legénybíró köteles a szent györgynapi vásár alkalmával tánczmulatságot rendezni. 10 20 koronát áldoz e czélra. a községbírónál fizeti. a kijöv leány azután köteles választottját a legénybírótól 20 40 fillérért kiváltani. A választás napján. a ki ez alkalommal az elöljárókat néhány liter borral és szivarral vendégeli meg és fáradozásaikat megköszönve. Az ily legénybírónak az uralkodása egy évig. hogy pünkösd hétfjén viszont rendeznek tánczvigalmat. a mikor lopott fából a falu végén nagy tüzet raknak. Ha a bort elfogadják. ordítozva és kurjongatva körültánczolnak és átugrálnak. a kik a jobbmódúak közül férjhez mentek. az a meghívás elfogadását. Ezt az áldomást a legények közösen fizetik. Pünkösd hétfjén azután a legények és leányok összegylnek a mulatság színhelyén és els sorban megválasztják a „pünkösdi királynét". hogy a katonasághoz besorozott társaikat elbúcsúztassák. kiabálva. Ugyancsak az Alsó-Csallóközben. vendéglbe térnek." Ezt rendszerint azok közül a menyecskék közül válas/tják. hogy a régi szokáshoz híven fizessék le azt. három Idrályjárás. Azeltt ezt a legénybíró házánál tartották meg. szintén elhívják a mulatságra. honnan a legénybíró a leányokat egyenként és névszerint kihívja. ma azonban a vendéglben. a ki rendesen a legnagyobb összeget. vagyis nagyszombattól nagyszombatig tart. a meghívás visszautasítását jelenti. míg ha visszaküldik. A legények itt szeptember hó utolsó vasárnapján is tánczmulatságot szoktak rendezni. a mi rendlegénybíró kötelességei közé tartozik a szerint meg szokott történni. Sok belyütt a legénybíróválasztás is ünnepélyes ezeremóniával jár. után az elöljáróság az imént elmondott módon befolyt összeget a legén)'bírónak adja át. a többi pedig ki-ki tehetségéhez képest. Példáját követik a többiek is és a legények ilyenkor mutatják ki. A felscsallóközi Hidas községben a fiatalság évenként háromszor tart tánczmulatságot és pedig farsang végén három napig és májusban s októberben vagy novemberben egy-egy napig. E táncz után ellép a palatinusné a község elöljáróságával és felszólítja a leányokat. melyet a legények muzsikaszó mellett. A farsangi mulat- . a mikor a legénybíró. kisebb-nagyobb ezeremóniával dívik. üvöltve. rendesen a módosabbak közül a legénybírót. vagy másként „palatinusnét. akkor a fenmaradó összeget a legközelebbi vasárnapon legénytársaival elmulatja. de a legeredetibb a két Nyárasdon. az arató-ünnep stb. ietek szkít. az áldomást a választás helyszínén iszszák meg. A vármegyebeli németek között az általánosan ismert ünnepi szokásokat szintén gyakorolják. — A A A k — — A — — A .

mire tánczra kerekednek és azt a franezia négyesnek ú. szlanyinu maju. balra fordulnak és a kardot a vállukon át hátrafelé nyújtják. E hívo: — ! ! ! ! — ! ! gatókat arról is föl lehet ismerni. 16* . illetleg a leány szüleinek a vendége. fölváltva a jobb. Értelme körülbelül a következ: Vége felé jár e farsang. hogy „Po buranszky !" (búriasan. Na trpilkáczh vlácsil. úgy hogy a mögötte álló legény a kard végét a balkezével megfoghatja. rendszerint valamelyik ügyesebb tánczosnál megbontja. illetleg értelme.*' Magyar fordítása. a füleket. ez id alatt a leánynak. a tánczmulatságon mindig jelen vannak és napnyugta után az anya a miüatság színhelyét. hogy meg ne süketüljenek stb. a mely abból áll. hogy a legények körbe állanak és mindegyik a jobbkezében kardot tart. mert szúnyogot öltek s így van elég szalonu nájuk. 243 ság költségeit a legények viselik és minden legény egy leányt visz a mulatságra. egy-egy ugrást tesznek. míg a legényeknek szabad a belépés. az asszonyok és a férfiak kimennek a határba. a kezeket. a mi azt jelenti. kardjaikat lebocsátják olyképpen. Erre a rendez a kört az egyik helyen. leánya nélkül. körülbelül a következ: Kardot le kardot le kedves uraim Mindent elfogadunk. Ekkor a legények bejárják a leányos és a jobbmódú házakat. rozsdás kard. Tuto nám ne dali. míg a rendez el nem kiáltja. a kik belépti díjat fizetnek. hogy öt-hat legény maskarába öltözve. hogy úgy. a ki azután a legény kalapját hatalmas bokrétával és vörös szalaggal három napi mulatság alatt a legény nem étkezik otthon. költségeit a leányok viselik. -. hanem díszíti föl. hogy a vendégeket meghívják. A leányok sírnak. hogy karjaik egymást keresztezik. rétesfigurájához hasonló módon fejezik be. A rendez elkiáltja magát „Sable hre" (Kardokat föl). fogóval és kalapácscsal járja be a leányos házakat és ha a leányt megfoghatják. hogy utczahosszat az ott szokásos víg farsangi énekeket dalolják. még a vadkörtét is. de a s - — — — mehetnek. Trpilka skapala Uzs szem doszedlácsil". így a malaezkai járás fels részén még dívik a Jcardtáncz. Ennek következtében ez idtájt a leányos házaknál oly nagy a sütés-fzés. el nem hagyja.Pozsony vármegye népe. aj hruski pláne. : — - — nem is tér már vissza. Ott nem adtak. a mint azt a Búr elnev falvakban szokták).Komára zabili. Megemlítend még a hidasiak „Emmeusba való rándulása". — : pipiske megdöglött s így vége a gazáldkodásomnak. Csak itt-ott találkozik egy régi. vagyis úgy. Dicséretes és magasabb erkölcsi érzésre vall." Végül a rendez azt vezényli: „Sable dúle! (kardokat le!). mert a kardot rendszerint bot vagy kardalakú fa helyettesíti. Ez abból áll. majd a ballábbal. a mit azonban nem kell szószerint venni. két tanítvány emlékére a továbbá a temetbe. leszedik a csizmájáról a patkót. n. melynek ütemeire körben elre mozogva. A tánezot kísér zene a kóló ütemeire emlékeztet és szövege a következ „Pod sable Pod sable Mij mili pane Vsetko mi bereme. A nagyszombati járás sok helyén a hamvazószerdái patkolás is szokásos. az útszéli keresztekhez és szentképekhez. hogy férjhez nem Egy másik így hangzik: „Na vrábczoch szem oral. Ugyancsak ebben a járásban a húsvéti korbácsolás alkalmával nem elégesznek meg az egyszer korbácsolással. virradóra. Zse sza ne vidájú". hogy az A A asszonyok leányaik gardes-des-damesjaiként . mire a legények megállanak. hanem kiüön megütögetik a lábakat. tuto nám daju. Erre a legények hirtelen Erre valamennyien megfordulnak és visszafelé lejtenek. Most megszólal a zene. befelé fordulnak. Dzivcsencze marikájú. hogy húsvét hétfre. A minek az értelme körülbelül a következ Verebekkel szántottam. Ez abból áll. a mi azután a farsangi költségek fedezésére szolgál. pipiskékkel boronáltam. míg a rendez ismét elkiáltja. hogy „Po novoveszky!" (a mi azt jelenti. a mire azután men Tótok ünnepi nagyon büszkék. de itt majd adnak. A kardtánczot csak farsang utolján járják. mint a szomszédos Laksárújfaluban szokás). ha csak egy bizonyos pénzösszeggel meg nem váltja magát. Ezek közé tartoznak többek között a következk „Uzs sza ten fasang kráczi. hogy újfalusiasan. Az általánosan ismert ünnepi szokásokon kívül a vármegyebeli tótok is néhány jellemz ünnepi szokást és mulatságot tartottak meg. mintha tavaszi és szi tánczmulatságok mindenütt lakodalomra készülnének. Ani sza ne navráczi. vagyis jobban mondva ugrálnak mindaddig. hogy az Emmeusba hajnali órát imával töltsék el. hogy jól tudjanak futni. hogy jól tudjanak dolgozni.

a házban. sem fonni. i pozsonymegyei tótok között az általánosan ismert babonaságokon kívül a következket soroljuk föl Kántor-bjt napján nem szabad sem mosni. új fogat kap. Ily alkalomkor a falu legényei dobszó és pléht'azekak ütögetése mellett minden leányos házhoz elmenti t-k. Ha Ha állatokat. abban az évben a baromfiak A Ha nagypénteken Babonák a németeknél. akkor a család legidsebb tagja a méhesbe megy. elbb a kútnál megmosdik és így vizesen lefekszik. mieltt a szobába lépne. Ha a karácsonyi éjféli misérl hazatérve. patkolással összekötve. Ha a kenyeret a kemenczébe teszik és nem vetnek rá keresztet. a következket találjuk érdemesnek följegyezni Ha a leány vagy az asszony ünnep. legföljebb azt említhetjük fel. a gazdájának mindenünnen pénzt hord. hogy a betegségébl fölépüljön. A boszorkányok megfejik a kapuszobrokat is. A kirl azon az éjjelen álmodik. Katalin napján a legény. a gazda tudta nélkül a házból egy téglát vagy egy csutak szalmát elvisznek. a pokolba jut. az ujjai meggylnek. hogy akkor nem üt a házba a menyk. akkor ha még olyan vén is. legények a szüret után összegyjtött bort ilyenkor szokták elfogyasztani. a hova a trágya került. Ugyancsak e járásban. A . mert a marha megbetegszik. Ugyanitt szokásos. de még az embert is megszopják. akkor az a tehén. a boszorkányok nem ronthatják meg az disznóból és a szarvasmarhából a bélnyüveket ráolvasással lehet kipusztítani. a gazda szerencséjót viszik el. a mikor égiháború van. a hol pedig elutasítják ket és nem adnak nekik semmit. a ki neki álmában megjelenik és szárazra törüli. Ha a ház tövében vakond túr. megyebeli németek között kevés a babona. A virágvasárnapján szentelt barkákból. András napján pedig a leány szigorúan böjtöl. Ha vendég a házban az asztalra teszi a kalapját. mely rendszerint három napig szokott tartani. Ha ezt a bejelentést elmulasztaná. Stomta vidékén. a kocsi eltt asszony megy át az úton.: : IU Pozsony vármegye népe. az istálló ajtajára keresztet rajzolnak. véres tejet kap és a tgye gyuladásba jön. szaporábbak lesznek. a míg a leány azt pénzzel ki nem váltja. hogy nyáron a jéges ne tegyen kárt a gabonában. Ha a házbeliek közül valaki késsel aprít a tejbe kenyeret. mert a ki ezt mégis megteszi. sok lesz a vakondtúrás a gazda földjein. vagy ha kuvik szólal meg a háztetn. úgy hogy a fog egérlyukba esik.és vasárnapon varr. Ugyanakkor trágyát sem szabad kivinni. melynek tejébl eszik. de azért nem annyira. ha a leányt valamiképpen elkeríthetik. leszedik a csizmasarkát. az lesz a hitvestársa. a leányok pálmavasárnapon májusi fával és egy felöltöztetett és kitömött leánybábúval (Kiszelicza) járnak házról-házra kéregetni. mit találnak. az bajt hoz a kocsi gazdájára. ott. hogy a gazda vagy a gazdaasszony meghalt. hogy ha a házigazda vagy a gazdaasszony meghal és méhek vannak a háznál. az lesz a hitvestársa. megmerevedik a keze. divatban van még a hamvazószerdái bohóczjárás. az összes méhek elpusztulnának. létra segítségével átmásznak a kapun vagy a keritésen. Vendel napján sem szabad az állatokkal dolgoztatni. mint a tótok között. Az iglicz (fekete tyúk) tojásából az ember hóna alatt kiköltött csirke. A hol a kaput zárva találják. pozsonyi járás némely községeiben megtartják a mártonnapi táncznmlatságot. Babonák tótoknál. minden kast megkopogtat és elmondja. néhány darabot a tzhelyen elégetnek és szentül hiszik. Azokon a babonaságokon kívül. A szempczi járásban a tollfosztás áldomással jár. ha fecske röpül el a tehén hasa alatt. a tyúkjai télen nem tojnak többet. azt elviszik és mindaddig vissza nem adják. mert azon a földön. a kenyér kvé válik. a bogarak mindent megesznek. Dénesd vidékén husvétszombatján a szentelt tznél nyers fadarabokat égetnek el félig és ezeket a szántóföldek A mesgyéjére viszik. az sárgaságba esik. melyek az egész országban mindenütt el vannak terjedve. a Inti azután élelmi szereket kéregetnek. valaki meghal a a magukkal hozott A A Babonák a magyaroknál. nyáron. Ha valakinek kiesett a foga és azt a feje fölött a háta mögé dobja. mindenféle undorító állatok jutnak a házba. Ha Szent Ágota napján a szobát és az udvart jól ki nem söprik. hogy Misérden a beteg imádkozás közben szenet dob a vállán át hátrafelé. Ugyanez történik. A megyebeli magyarok között a babonás hit különösen a Csallóközben van elterjedve. Ha valamely szobában halott van kiterítve és valaki oda az ablakon át benéz. Ha az asszony Lucza-napján bármit kölcsön ád a házból. Ha valaki Szent Válent napján dolgozik. hogy jó hitvestársat kapjon. Ha nagypénteken napkelet eltt körülsöprik a házakat.

mert meghalt gyermekük a túlvilágon szintén csak cseresznyét kap enni. sok csirkéje lesz. okos lesz. Ha napnyugta után a házból tejet visznek ki. A serdül. melyet ma Asszonyknek neveznek. akkor a boszorkánynak a kezét vágták le. valaki földet vesz és azt a kotlóstyúk kosarába teszi. de még ez is ritkán fordul el. hogy hajdan egy elkel lovag megszöktetett egy apáczát és azzal a dévényi várba menekült az Apáczatoronyba. és ha a dunamentiek itt-ott regélnek is néha a vizi tündérekrl. akkor a gyermek. csekély és csak annyiból áll. de még aznap hozzon választ. Azon a helyen. mert ezeket a csapásokat a boszorkány érzi. akkor jó lova lesz. Ha újszülött gyermeket az asztal alá dugnak. Ezt megtudta a várnagy és bosszút forralt Júró paraszt ellen. alatt a szarvasmarha értheten beszél és a patakban víz helyett bor Ha a gyermek születését a bába 9 napig el tudja titkolni. Magához hivatta és azt parancsolta néki. mely azeltt Szomolányban ismeretes volt. nem szabad a cseresznyefa els termését leszakitani és megenni. és ha az ágy alá kést szúrnak. Egy önérzetesebb paraszt azonban egy izben kikelt ez ellen és megrótta a meghunyászkodókat.Vojtek napján ki kell füstölni az istállókat. mert fejfájást kapnak. ez a meséjük majdnem teljesen azonos a többi vízmentén lakó magyarok meséivel. érzékenyen búcsúzott el családjától és . a hol a nép fogékonyabb is az ily behatások elfogadására. A magyar nép a síkságot lakja. Ezek közül a legérdekesebb az. Napnyugta után szemetet és piszkot a házból kivinni nem szabad. akkor álljon meg vele olyan vendégfogadó eltt. Ha arról a helyrl. ha pedig eltte állott. az azt jelenti. Ha sárgaságba esett ember napkelte eltt. különösen a magyar vidéken. Ha valaki lovat vesz. különösen a hegyközi vidékeken. Ha Vitus napján harangoznak. valamely sárgalevel fzfánál imádkozik. hogy más vidékek mondáit és regéit alkalmazzák a saját viszonyaikra. Szent Vitálos éjjelén egész éjjel harangozni kell. akkor a gyermek ftln és megöregszik. mert különben a tehén nem fog tejelni. a hol még nem volt. mely a várhegyen álló rom ú. hogy menekülési útjok el van zárva. az egész vidék összes boszorkányai megjelennek eltte. mert különben a jég elveri a határt. hogy a földben hol van kincs elásva. mert különben elapad a tehén teje. meggyógyul. mert akkor azon az éjtszakán senki sem tud a házban aludni. Ha kis gyermek meghal. a vármegyében elterjedt belyi mondákról és regékrl kell megemlékeznünk. Ha az újszülött gyermeket a keresztelés idejéig nem rzik szigorúan és éberen. hogy az illett baj éri. A szegény paraszt. töltsön a tehénnek a tejébl az udvarban álló vályúba és csapkodja azt egyéves vadrózsa-ággal. hogy a másvilágon megfizethesse az offerát. mely fölött a vadludak elröpülnek. hol az apácza a Dunába esett. Az oly fiatal asszonyoknak. ha felmeg tudja mondani. hogy két pecsétes levelet vigyen Pozsonyba. n. Az újszülött gyermeket születése után azonnal lepedbe burkolva az asztal alá kell tenni és két-három perczig ott tartani. mert különben a vár legmélyebb börtönébe záratja és élete fogytáig ott tartja. A ^ ™° n dák ék A megyebeli német községek közt is csak Dévényben találunk egy eredeti mondát. 245 Szent. A monda a következ Volt hajdan Szomolány várának egy ggös és kegyetlen várnagya. Ha valaki Lucza-napjától karácsonyig korbácsot fon és az éjféli mise úrfelmutatása alatt ezzel az ostorral suhint. a ki ell félelmében mindenki kitért. a boszorkány fejte ki. karácsonyi éjféli mise úrfelmutatása folyik. azon a napon nem szabad semmit a házból kiadni. pénzt adnak a kezébe. azt egy kissé meg kell sózni. várak közelében.: Pozsony vármegye népe. Hel babonák után. Ha egy békának az ellábát levágják. Ha valamely megholt ember valakinek megjelenik. hogy a várnagy parancsa kivihetetlen. Pénteki napon az asszonyoknak és leányoknak nem szabad fésülködni. a kiknek már egy gyermekük meghalt. hogy okos ember legyen belle. akkor a gyermek nem lesz beteg. E szerint ezek onnan vették volna nevüket. A tótok között itt-ott már inkább találunk népregékre és mondákra és ez természetes is. ismerve sorsát és tudva. és mikor a szökevények látták. jó gabonatermés lesz. Ha a tehén megborjazik. és melyet egy német történeti szakfolyóirat is közölni jónak látott. támadt azután az a szikla. akkor a boszorkány elcseréli. hogy a boszorkányok az állatoknak ne árthassanak. Ezeknek a száma azonban. Apáczatornyára és a várhegy alatt a Dunából kiemelked „Weiberstein" nev sziklára vonatkozik. lopjon a más lovai eltt fekv abrakból egy-egy maréknyit és adja ezt a saját lovának. Ha valakinek a tehene nem ád tejet. Üldözi azonban nyomában voltak. Ha valakinek a tehenét boszorkány feji. ha az apja ilyenkor pipára gyújtva ül az asztalhoz. remegés szállta meg. az Apáczatoronyból a Dunába vetették magukat.

melyrl az a monda érdemes a fölemlítésre. míg végre valaki azt tanácsolta néki.." Helyi vonatkozású közmondásokban a vármegye magyarsága elég gazdag. Egyszerre csak förgetegszor robogás közeledik feléje. ezen a barlangon át jött volna egyenesen A A Népdalok.Kolbászbú az ódalát. rok között el vannak terjedve. In a sziklák között. A leány megijedt. Boris hirtelen leszakított a gyógyfbl. a bíró bbájos asszonyhoz fordult tanácsért. a gazdag Tamás bíró fia halálosan megszeretett de a fiú szülei hallani sem akartak arról. mitév legyen. mert azért mégis börtönbe kerül. hogy menjen a szélvárba és holdtöltekor. annyit föV. Azt a tanácsot adta tehát neki. Csak reggel ébredt föl és illatos növényeket talált az ölében.. mint a hogy jöttök. csak Pozsonyban. A kocsi megállt Júró eltt. mint másutt Toldi Miklósról és ugyanoly legyzhetetlen ervel is ruházzák föl. melybl egy s . Széleskúton és vidékén Balassa Menyhért alakja körül fonnak dicskoszorút és ugyanazokat a hstetteket regélik róla. az egyszer elferdítés. a kit a falu leggazdagabb legénye. Ennek meg éppen kapóra jött Boris látogatása és elhatározta. Erre földrengés rázta meg a várat. mely csak holdtöltekor. hogy a szegény leányt elvegye. Ez megtörtént ós Júró csakhamar ismét a kocsiban ült. Ezekbl boldog pár lett. Ottó völgy község fölött egy barlangszer nyilas van. népregék után áttérhetnénk a vármegyében dívó helyi vonatkozású közkelet népdalok. de ebben a pillanatban valami láthatatlan er a levegbe kapta. szóval ha valakinek a sorsa jobbra vagy rosszabbra változott. A szegény leány nem tudta. Júró pedig elaludt. azután nagyot suhintott az ostorával a kocsi förgetegként száguldóit tova. a szélvár küszöbénél. mintha villámütés érte volna. hogy fia Borist elvegye. vén boszorkány ott lelte halálát. kitekintett és ekkor fuvarosát látta tova robogni de kocsija elé három ló helyett már négy ló volt fogva és ez a negyedik a várnagy volt. hogy a szélvár veszedelmes hely. Nagylégen él még az öregek ajkán egy dal. mire elveszítette eszméletét. Júró azonban ismét elaludt ós csak a szomolányi vár kapuja eltt ébredt föl. azt mondván neki. a hova emberi lénynek lépnie nem szabad. Mivel azonban a fiú nem tágított. . sebességgel indult meg. hogy a bíró kedvéért a szegény leányt elpusztítja. hogy csak sietve végezze a dolgát. a többi általánosan elterjedt és másutt is használatos közmondásokon kívül. mely épp oly viharszer. a hol a kocsis költötte tol. Francziaországból Ottóvölgyre. De van itt még egy érdekes népmonda. hogy e helyen soha sincs teljes szélcsend. ki ezt a füvet megszerzi. Csak a FelsCsallóközben. hogy forduljon a bbájos asszonyhoz. csuda-hang. Ugyanekkor betegedett meg súlyosan Borisnak az anyja. hogy bizonyára a pokollal czimborál. valami csodaf terem. mindenütt ismeretesek. a kinek a nevére szentelt kápolna e barlang mellett áll. Abba vót a Al)ba harangozok laktak. hogy menten szörnyet halt. a ki. künn pedig iszonyú zivatar és vihar kezdett tombolni. majd 5 megvárja. . a mely azonban inkább versben eladott régi mese és a következleg hangzik: „Egyiptomi Szalqnábul Templomukat építették. míg az álnok. De azért bátorságot vett magán ós buzgón imádkozva útnak indult. hogy Szent Lénárd. szörnyet halt. De ekkor a ggös Tamás bíró lett halálos beteg és halálos ágyán végre beleegyezett abba. meg a sánta kutyát könnyen meg lehet fogni". de azért rárivallt Júróra. A várnagyhoz sietett. Eperjesen az A A — — — — — — — — .. melyek a magyanépdalokra. melyekkel hazasietve. Mert az esküv napján egy szélvihar úgy odacsapta a szólvár sziklájához. E pillanatban azonban a lemen nap utolsó sugarai hatoltak a vár ablakain át a várnagy szobájába és a várnagy alakjára. a ki Júró láttára szinte megborzadt. A mint az óra tizenkettt ütött.Két gombócz vót a harang. a ki azeltt jó Diódban volt. a mitl édes anyja gyorsan meggyógyult. vót az ajtófél. míg a lovakat egy jóságos arczú sz kocsis hajtotta. a mint eltte a csodás gyógyf egyre magasabbra emelkedik.. italt fzött bellük. felleg támad. az még a szélvár regéje a következ: halálos beteget is kigyógyítja vele. A mely a község közelében fekv „Szélvár" nev sziklára vonatkozik. 246 útnak indult. Ha valamiben mégis eltérnek más vidékek ismert népdalaitól. a hol Borist akarta elpusztítani. Lidértejeden ha valaki tönkrement. rokonsági Komáromi czigánysági Odalas Zsírral meszelték az falát. mert tudta. Disznólábbú tornyot raktak. azt mondják. az úton iszonyú porfogai bontakozik ki és ez elé három fekete ló van fogva. Éjfél volt. Volt itt egyszer Nádason egy szegény istenfél özvegyasszony és ennek egy Boris nev leánya. hogy „A mennyit a kerék le. de ilyeneket alig ismerünk. éjféli 12 órakor látható. a kocsis Júrót a kocsiba szólította. . j^ z alsócsallóközi járásban is sok ilyen ott termett közmondás jár szájrólszájra. Nádason ismert és az ördögbarázdájáról szóló mondáról már Nádas község leírásánál megemlékeztünk. Ollétejeden azt tartják. Pozsony vármegye népe. Magyar közmondások. hogy ily gyorsan visszaérkezett de ez nem használ neki semmit. Nem is ébredt föl elbb. hogy e hegy méhében laknak a szelet és a vihart kibocsátó hegyi szellemek és innen van az. Júró ijedten az ablakhoz futott. Errl az a rege szól.Kit nem jár a hideg szól. készítették. a mikor a sziklához fölért és meglátta. hogy „A hazug embert. . éjféli 12 órakor tépjen le a legmagasabb fbl és abból készítsen orvosságot az anyjának.

megyebeli tótok között is találunk néhány eredeti közmondást. 1 . hogy „Hja. hogy „Hochzeit geh'n ist a Ehr'. „Sokat fárad a vadász. Maczházán valaha sok volt az ürge. Várkonyban. hogy híjlik. Búr-Szt. de e vidéken egyebütt is. Ebbl az idbl maradt fönn az a közmondás: „Fürge mint a maczházi ürge". hogy lakodalomba menni tisztesség. ha róna. mert ma már alig mosnak aranyat a Csallóköznek pozsonymegyei. ha azt akarják jelezni. De az aranymosók napja már leáldozóban van. hogy pompás. vagyis. A A köznJnciások . Solymoskarcsán. Az egyiket Hidason használják. hogy „Komu cseszt. — — A közI^dások. hogy egy odavaló szabó. kicsiny magtár a szomszédja". Kislégen. A tallósiak. mint Kürt. a mindenhez alkalmazkodó emberre azt mondják. hogy a milyen a divat. 247 olyanra. Kuklón. tak sa stroj". A 1 . — mint Tallós. hogy „Úgy a gatya". a kiripolcziak egy szép disznóval akarták kiengesztelni de hogy a sertésnek annál nagyobb becse legyen. a másik meg kívül kalapál". Ha valaki valamit nagyon szeretne. de nem tud hozzá jutni. a szerint öltözködik. ha valaki nagyzol és olyasmit fitogtat. úgy is mondják. Ugyanitt a lusta emberre azt mondják. ha ruhát varrattak.-Péteren. vagyis. vagy venni. hogy „Jaky kroj. ha valaki nagyzol. úgy sopánkodik. földrengés következtében. hogy „meglánczolták a csikót". vagy nem futja. mint gazdag. melyhez Hidaskürt. akkor azt mondják rá. hogy „Annyi pénzem van. hogy „Ennek Ignácz kell". vagy gerendára. hogy ez nem lesz ki. a hogy jónak látja. Vezékéng. tényleg meghajlott. hogy „Nem lesz ki". hogy nem lesz elég. hogy meapatkolják. mely föl vagy be akar dlni." vagyis a kiripolczi kovácsnak Svina volt a neve. hogy „Kiripolczon egy disznó patkol. mint a torony. mint tehénre mondják. ha valamibl nincs elég. mindig keveselte és azt mondta. akkor jó pogácsát tudna sütnyi". a ki rosszul üli meg a lovat. mint a kiripolcziak a d'sznót. azt tartják. pasztirovi trúbu". A galántai járásban fekv Tallós azeltt is az Esterházy-féle uradalom egyik középpontja volt. dercsikaiakat a szomszédfalubeliek azzal szeretik míjdnem fogott egyet". Kiripolcz vidékén azt mondják. a mi annyit tesz. mert a hidasi torony 1764-ben. hogy mindenki úgy cselekszik. Ha pedig valaki olyképpen dicsekszik valamivel. hogy „En nem fogtam halat. malaczkai járásban. czifra. azt mondják.majdnem" ezt vagy azt tette. de üres lesz tle a zseb. hogy „Annyira i an tüle. akármennyi szövetet is hoztak neki. a másik meg a hegyitül a sarka félé. mint Eperjes. úgy hogy alig tudták kiirtani. Felscsöllén azt tartják. Uszoron. úri. azt mondják. ha valakire vagy valamire valamely díszes jelzt akarnak használni. akkor azt mondják. hogy „Kicsiny trágya-dombnak két Nyárasdon. mint a békán a tolla". Ennek az a magyarázata. azt illi. azt mondják. tomu cseszt. Vezekény és Eperjes tartoztak. melyeket följegyezhetünk. . inkább csak a szomszédos komárommegyei részében. de a Pista az bizony istenugyse. ha rosszat kívánnak valakinek. bosszantani. Ha pedig valaki valamit szeretne tenni. a mely mondás eredetéül azt beszélik. a hol azt mondják. hogy „Verje meg az Isten rossz szomszéddal és gyöpös udvarral' Dunaszerdahelyen a kinek nincs pénze.: Pozsony vármegye népe. a lóra. a mi disznót jelent. hogy „Er bieget sich wie der Thurm '. hogy „Az evésnél szívesen állna. vagyis a kmek tisztelet dukál. de a pásztornak szarv (vagyis pásztorkürt) dukál. azt a megjegyzést teszik. olyan falra. mint a mennyi lisztje nincsen. mely szerint Ritkán száraz a halász. Mindig vizes az aranyá-z". Nagyudvarnokon. mert egy néhai Ignácz nev zsidó korcsmárosuk nagyon ügyes volt az ilyenek alátámasztásában. azt mondják. csak a munkánál fekhetne". azt mondják. mint a czigány-gyerek a forralt tejtül". Egy más verzió szerint. elbb mind a négy lábára arany-patkót verettek. A — — A Fels-Csallóközben. megyebeli németek között csakis a felscsallóközieknél találunk két olyan közmondást. macht aber den Beitel leér" a mi annyit tesz. mint másnak a lúdja". Itt közöljük még a csallóközi aranymosók mondókáját is. hogy . akkor azt mondják rá. annak tisztelet dukál. hogy mikor egyszer egy ellenséges vezér seregeivel a község alatt megjelent. hogy „Neki is naayobbat tojik a tyúkja. azt mondják rá. hogy „Az egyik ember a sarkaiul kezd kalapálni. de a szükséges eszközök nem állanak neki annyi zsírja rendelkezésére. a mije nincs. mert valamikor egy idevaló mester egy csikót faragott s azt valahogy meglánczolva egy üvegben mutogatta. az egyik hévül..

Prekacs. Jókán az ügyetlen kukkó. nagy szombati járásban. ha valaki valamit a magáénak állít. vicskus. akkor a tiétek ez a mogyorófa is. Vörös. a melyen álltok. különösen a felscsallóközi járásban. Hidason Schlunderl. Végre megjelentek a helyszínén a vármegye kiküldöttei. btefl Jokl Hanslnak. mert hiszen mint a . Otthon azután az egyik azt tanácsolta nekik. Selpez vidékén. Mitugrász. Éberhardon a képtelen vagy tehetetlen söre. és valamely sajátságos vagy komikus tulajdonságuk vagy foglalkozásuk révén ragadtak reájuk. Schwartz Jakabot Bieber Leni Juklnak. Traml. de kevés a jakabfalviakat békáknak nevezik és rájuk fogják. a melyen állanak. melyek egyszersmind ismertet nevek is. Görény. Zavar vidékén azt mondják. Pukacs. a kiküldöttek ezt azzal fogadták. Hebeg. a törpe égevény. vármegyebeli németek között is találunk néhány eredeti gúnynevet. a két Putz János közül az egyiket Mitze Jánosnak. mely az egyenl nevek megkülönböztetésére szolgál. a semmiházit pedig kulipinczom-nak. kalapiri és feketefazék. Tárnokon. hogy ha meg mernek esküdni. zott. recht. akkor megkapják.248 Pozsony vármegye népe. vagyis hanrecht. hogy engedjék ket rövid idre alaposabb tájékoztatás és megfontolás végett hazamenni. tottya. megyebeli tótok közt is sok a megkülönböztet név. Maczházán. annak azt mondják Du Feitl! Kochl. málé. Dénesden. éza. annak négy sarkára egy-egy apró tornyocskát biggyesztettek. Az ostoba Phdava. Plusz. Nyakigláb stb. a ki ott marad. a hová teszik. a kinek azt akarják monLahmpoczn dani. N agyúd varnok vidékén a hülye ídymeiyutyi. a gúnyneve kalakala. Az ügyetlen Az ügyetlen férfi Haderlak. hogy Bécsben mindenen túl lehet adni. Azt beszélik ugyanis. a gyarló közben. Roszkorgyütt. az olyan tehetetlen ember. hogy „Jól van Ha tiétek az a föld. a mi nem az övé. hogy „úgy az övé. azt mondták a selpczieknek. azt vrgeliizlalónak nevezik. zsákszámra vitték a békákat Bécsbe. az együgy félesz tapitm/a. Ilyenek a Bozsdás. toplaki és toholi. Erre a selpöcziek nagyot gondoltak és megkérték a kiküldötteket. Térdes. Az alsócsallóközi járásban mindenütt ismert és elterjedt gúnyneveken kívül használatos még a kukká. Ez meg is történt. galántai járásban leginkább csak a zsidókra alkalmaznak gúnyneveket. legtöbb természetesen olyan. az butát és ügyefogyottat jelent. és mivel nem tudtak igazságot tenni. A Gúnynevek. Olgyán a gyenge ember: lütyö-hütyö. egy békajárásos esztendben valaki azt a megjegyzést tette elttük. Az almásiakat meg hubaniak-nak gúnyolják. ezeket mindenféle melléknevekkel különböztetik meg egymástól."" E közmondásnak állítólag történeti háttere van. Kismagyaron a czigányok trulló. hogy az esküt letegyék. párbeszéd vagy mese alakjában. a ronda Szászon az elhagyottan felntt gyereket tátott gyereknek mondják. : ! a A = = = = = = A = = = = = A A : — = — n= A = = = A A A A . gyászoknak csúfolják. a hülye meg gyüge. a másikat Schulmeister Jánosnak nevezik. mert hiszen a béka is mindig és mindenre azt mondja: detrekcsütörtökieket bravencsároknak. de valaki besúgta e parasztfurfangot. recht. mely e földön áll. hogy megbicsaklott az esze. a könnyelm Felscsöllén a csavargó nagyon sok lévén a hasonló nev lakos. vármegye lakosai között a gúnynevek is eléggé el vannak terjedve. hogy „megcsikóearariak tornya'" mikor ugyanis a zavari templom tornyát restaurálták a torony mellé. vérszemet kapva. kofáskodó Túli. hogy mindenben igazuk van. mert legénykorában rövid ideig a tanítót helyettesítette stb." Erre sorba lehuzatták a jelenvoltakat és az azon földterületen állott mogyorófáról vágott pálczákkal egyenként huszonötöt verettek rájuk. csakugyan a selpczi határhoz tartozik. eladni. mert sokan közülök hangyatojás-szedéssel foglalkoznak. néhány jellemz példát ide iktatni. Ennek a révén a jakabfalviakra azt is ráfogják. hogy az a föld. így például Wenhardt Jánost. pozsonymegyei magyar nép nyelvének jellemzéséül legjobbnak tartjuk. hogy mindenki tegyen a csizmájába egy marék földet és úgy húzza föl a csizmát és akkor nem fognak hamisan esküdni. mert taplóval kereskednek. hogy mikor gúnynév. a kit bosszantani akarnak. Oégés. és mikor azután a selpöcziek kijöttek. Eperjesen a nagyothallót gónó és a tehetetlen esztelen Fels-Csallósüket-hordónak nevezik. mint a selpöcziek földje. Végigüres. hogy régente a selpöcziek és a szomszéd határbeliek között egy földdarab miatt határvillongás volt. a mi mind süsitek. tényleg a saját földjükön fognak állani. arra azt mondják.

Annyira másztom. én má rávigyáztom. Annyira vittek. hanem a rakotlási még kint van. a hol az ide telepedett habánusok laktak és laknak. apám mé'g futilóti gyerek vót. akkora nagy (jegenye) pálmofa lett belülié. A min' szántogatok." . asse gyött ki. Gondú'kottam magomba. há vesárnopig ee nem akar ányi. peig má ölöget elázott a fd.. mének. annyira vittek. lesz-e rajta ustornyél. annyira másztom. . hogy micsinájjok. én meg eekaptam tle. bárcsak vóna nálom egy kis madzag Szerencsére zsebembe vót egy kis korpa. micsinájjok. az mind a I A magyaroknál. Legföljebb a malaczkai járás fels vidékén." „Kihúzza a hetet sógor.: : Pozsony vármegye népe. azokban a községekben találhatók az általánostól valamivel nagyobb eltérések. de mos má megette a fene! Há' sógor behordta-ó azüvét?" „A szigetb behoztam. Én még kivágtam a fejemet a likbú. Haza futottam. mire a mindefféle kicsiny gyerek eekezte a sírást. e'k'dött engem szántonyi nígy ökörree'. hogy micsinájjok. eetörött az ustornyelem." „No akkor há jó van! Én má nem tom. a hogy Vöröstenger közepibe értünk. Beleszúrtam az öklömöt. Gondú'kottam magamba." „No há Isten álgyo meg sógor!" „Hasonlókíppen. asse gyött ki. azok meg eeberrentek velem. kett meg a másé. meg hazavitte. Apám ippen a kerbe jáczczott kisfejszéjjivee. mikor a szél fúj. még a kurumpi töve is. ippeg úgy van. nos. beleszúrtam a fejemet.Há Isten álgyo meg. Gondú'kottam magamba. hogy tizenöt szekér sem bírta vóna eevinynyi. Erre a tenger két ódala annyi halat öntött ki. hogy hahetfín kezdi. hogy rajta egy likat talátom. és azokban a községekben. RÉGI FAZEKASMUNKÁK ÉS HÍMZÉSEK. de egy mesztelen czigánygyerek ott futkározott. keblibe rakta. abbú hama-hama madzagot sodortam és leereszkedtem a tengerbe.. Záradékul még egy példát idézünk I „Jó röggeet Kelempa sógor 1 „Agy gyón Isten Boráros sógor. 249 Tájszólás a megyei tájszólásra nézve általánosan jellemz a következ kis mese Mikor én még bajczos legény vótam. mi lesz ebb a zidb. a jegönye fiakot a fogaim közé szettem. Gondú'kottam magamba. mer a pocziknak hozunk bort tennap meg a Neipórnak vittünk kszenet. hónap mög aakaamossén (alkalmasint) a Szajf susztert a szemezi vásárro vinnyi. a likba jegenyefiak vótak. A POZSONYMEGYEI. de eltótosodtak. hogy nem láttom f a tetejire. melyek azeltt horvátok voltak. Má megin veszeké"dik a zid". ." — . k tót nyelvnek a vármegyében nincs semmi különös sajátsága. de kett nem a mienk vót. Ezeknek a részletesebb ismertetése azonban inkább ethnographiai szakmunkába való.Az ám. peig ippen a színámot köllött vóna haza lóditanyi. Mire visszatértem.

p — A A — — A — — A A A A vizek. kitn minség rozsot. zabot stb. részben dombos. hogy északnyugatról délnek húzódó szabálytalan téglány-alak. fels. szentgyörgyi. az Ausztriához közelebb fekv megyékbl a kenyérterményeket szállították és csordaszámra hajtották a hizlalt szarvasmarhát. Fekvés. Kárpátoktól a Morva-folyóig terül. galántai és a nagyszombati járás. juhnyájakat egész az ország szívébl. hogy a jobbágyság korszakában a gazdálkodás mindenütt nagyon egyszer foglalkozás volt. vármegye Urülete 4348'85 Q kilométer és legnagyobb része 100 200 méter abszolút magasságú termékeny síkság. Legnagyobb a Duna. a melybe Pozsonynál szakad a megye és az ország hatá- . 'ozsony vármegye mezgazdaságának történelmi fejldése szoros összefüggésben van az ország mezgazdasági haladásával. északról és északkeletrl Nyitra vármegye. egyike azoknak a vármegyéknek. a legnagyobb kulturterjeszt tényeztl: a közlekedési úttól távolabb lakó népesség vette azt át. míg a földbirtok föl nem szabadult.s Gyr vármegye határolja olyképp. s így Pozsony vármegye mezgazdasági állapotának fejldése mindenkor útmutatója volt a magyar mezgazdaság fejldésének. tölgyes és fenyves stb. részben sík vidék a hegyentúli járást alkotja. szempczi. kedvez vízrajzi viszonyainál fogva. zamatos. délrl pedig Mosony. illetleg budapest pozsonyi híres országút volt Magyarország és Ausztria között a kereskedelem legfbb útja. aranysárga bort. a túlnyomóan magyar lakosság részére évszázadok óta aczélos jólfizet búzát. a melyek egymással és egymást kiegészítve. mely a külföldön látott és érintkezés következtében tapasztalt újításokat elsajátította és tle. récsei. sörnek való árpát. bazini. valamint a patáiról és szívósságáról híres magyar paripát. bükkös. Duna-folyam és a budapest bécsi orsiágút volt tehát gazdasági haladásunk egyik legtekintélyesebb faktora és ez útvonalak mentén lakó nép volt az els az országban. Pozsonyvármegye mezgazdasági állapota még vajmi kevéssel különbözött a többi megyék mezgazdaságától. múlt században. erdkkel koszorúzott bérczei alatt terül el a búzaterm mátyusföldi síkság. limbachi. mert területe legnagyobb részben a kedvezbb éghajlati viszonyok mellett az Alföld jellegét hordja magán. a szabadságharez eltt.és alsó-csallóközi. a melynek délkeleti hegyoldala termi az országvilág eltt jó hír pozsonyi. folyóvize Pozsony vármegye gazdag rónáit számos folyóvíz öntözi. grinádi Kis-Kárpátok. Ebben az idben Magyarország Ausztriát mind nagyobb mértékben látta el terményeivel és szarvasmarhával. teremnek. míg a hegyen innen van a pozsonyi. Tudjuk. pozsony bécsi.MEZGAZDASÁG ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉS. délkelettl Komárom vármegye. a hol a gazdálkodás belterjessége a mezgazdálkodás minden ágazatán visszatükrözdik. valamint azért. a mely a háromnyomású gazdálkodási rendszerben nyert kifejezést mindaddig. Pozsony vármegyét nyugatról az Alsó-Ausztriával országhatárt alkotó Morva-folyó. a melyen a magyar gyapjút. 500 méteren túl magasságú hegység a Kis-Kárpátoknak a Dunánál kezdd és az egész megyén át északra húzódó gyönyör vadregényes hegylánczolata. Pozsonynál két ágra szakadó Duna átöleli a Csallóköz síkságát. Pozsony vármegye szerencsés helyrajzi fekvésénél.

a néha túlsók nedvesség. a „Fels-Csallóközi ármentesít társulat". úgynevezett tót-árpát sörgyártási czélokra . a Csallóközben. televényes vályog 20 40 cm. megyei és társulati vízszabályozási vállalkozások is elsegítették. . mély réteg. alatta legtöbb helyütt szürke vagy sárga homok. — kitn minség — szárazabb években gyönge termést ád. A — A A vármegyében ez id szerint A „Duna-folyamszabályozó m. alatta agyag. addig. a „Morva-folyószabályozás külön állami kirendeltség". de mivel a fels réteg elegend mély. lehet vetni és késn köszönt be a tél. a mely nem kavicsos. kési fagyok ritkán ártanak a tavaszi vetéseknek leginkább a tengeri és a pillangós növények sínylik az egy-két napig tartó hvösebb idjárást. 100 cm. Kavicsos talaj van a pozsonyi és szempczi járás kis részében. de biztosan terem. édes a szl. humus-tartalom járásonként is A . talaj minsége. tavaszszal sárba vetünk". E két alternatíva között áll a nagyszombati járás kötött mélyréteg televényes agyagtalaja. árpát stb. melyek útközben számos mellékpatakot vesznek fel és a Kis-Duuaágat télvíz idején sokszor a kiöntésig duzzasztják. az elbbiek pedig ármentesítés czéljából keletkeztek. Ezzel ellentétben áll a csallóközi talaj. televényes vályog. mátyusföldi talaj mélyréteg. a Kis. kivált száraz szszel. míg az sz száraz. — — kitn — . ered Ft-ketevíz és a Dudvág.Mezgazdaság rát - és állattenyésztés. itt csak azt említjük föl. Habár évszázadok óta eke alatt áll. mély. mészbl és foszforsavból. alatta a sárga agyag 100 200 cm. kavicscsal.a vármegyében fönnálló állami. Csallóközben találunk futóhomokot is az ilyen területeket legelnek használják.. de azért díszlik benne a búza. hogy két ágra szakad. A Morvd-íoljba ismét a Kárpátokban ered több kisebb patak ömlik és Pozsonynál úgy megduzzasztja a Dunát. Ez utóbbi kett talajja-vítás szempontjából. Pozsony vármegye talajviszonyai a mint ezekbl is látszik átlagban jobbak a középszernél és a föld biztosan term. hogy a vármegye gazdáit az okszer gazdálkodási rendszer megteremtésében . mély vizet nehezen átereszt. Jól beérik a tengeri. Az éghajlati viszonyok elég kedvezek. mert itt az altalaj nagy mértékben vízátereszt. a mely majdnem mindenütt televényszegény és kavicsos. A szántóföldek tápanyagtartalma szerint az agyagos talajok eleget tartalmaznak káliból. jó mívelés mellett a gabona meg szokott benne dlni . a „Pozsony vármegyei csatorna: völgyi vízi társulat" és a „Súr-lecsapoló társulat" mködik. mélyréteg vályog és sörárpát terem. A úgy hogy február végén már . a mely nehéz búzát. sok munkát kíván és nehezen dolgozható meg. A — kitn % A — A . az „Alsó-Csallóközi ármentesít és belvízlevezet társulat".. miért is a közmondás azt tartja: „szszel porba. televénygazdag. ha meg nem akadályozza a földek mívelésót. Keletrl a Vdg-folyó érinti jó darabon a megyei határt s néha . rozs. Jéges a nagyobb vizektl távolabb es helyeken tesz némely évben tetemesebb kárt. a melyet rendszerint nagyobb eszés elz meg. a megye járásai szerint eltér egymástól. folyammérnöki hivatal". zab és az ess években jó termést is ád. búza. különösen rozsot nagyon jó sikerrel terem. még csapadékszegény években is. Csak a Csallóköz homokosabb vidéke kíván több est.ha kilép számottev károkat is okoz. míg utána lassan melegedik a leveg. talaj mindenütt könnyen munkálható a termés nagyságát pedig az eszések mennyisége befolyásolja. megye vizeirl e könyvben más helyütt kimeríten szólunk. kir. a melyeknek altalaja homok vagy kavics és a feltalaj-vizet könnyen átbocsátó. minség. homokos vályog. Csapadék elegend mennyiségben van legtöbb a tavaszi hónapokra esik. a Dudvág mentén és a lapályokban nem ritkán késlelteti. mint fenékvíz és mocsár. Kivétel csak a csallóközi földek egy része.és czukorrépa term. sok fáradságba kerül. úgyszintén burgonyát. hogy míg egyrészt a talaj termékenységét elsegíti. Az a nagyobb rész. Itt a televényes agyag 7 75 cm. Korán tavaszodik. televényes fekete vályogréteg 80 120 mély. A A Talaj. miért Éghajlat. úgy.és Nagy-Duna között. a megmunkálása. E nagyobb folyók mellett a a medrébl megye egész területe gazdagon van erezve apróbb folyóvizekkel és patakkal. mélyre..biztosan terem. A . a számos apróbb sziget mellett a Mátyásföldön keresztül folyik a Kárpátokban nagy Csallóközt alkotva. kötöttebb vályog. 251 alkotó Morva vize. a „Vág jobbparti és Alsó-Dudvágvölgyi egyesült ármentesít és belvíz levezet társulat".habár rengeteg pénzáldozattal és teherviseléssel .

. Pozsony vármegye Szántóföld területelosztása. hogy okszer gazdálkodással sikerült a talaj serejét fenntartani.elegend forgótkével rendelkezik. mert a nagy része erdbirtok. nem marad el ettl a nagy uradalmak gazdálkodási módja sem.. a talajnak tápanyagtartalmát. legel 6'5 ° Az összes gazdaságok száma szántóföld az összerd 20"9 °/ n . a mi az intenzív gazdálkodás tetemesebb kezelési költségével nincs arányban.350 gazdaságból van: törpe gazdaság kis .. túlnyomó részben síkság. a hol a haszonbéres gazdaságok vannak. haszonbéres gazdaságok ezenkívül nemzetgazdasági missziót végeznek az által. változó.. Pozsony vármegye szántói -jóllehet évszázadok óta kenyértermény t>k kel vetik be ket. nevezetesen a vasútvonalak mentén. mívelési ágak szerint. mint az állattenyésztés terén a bérlk nyomdokain törekszik haladni. terméseredményekre nézve a Duna bal oldalán lev 12 megye között mégis a harmadik helyen állanak és a termésátlagot tekintve.: _. A termékeny %. .. a kisbirtokos osztály egészen fölhagyott a régi nembánom gazdálkodással és úgy a mezgazdaság. . kert Pl %. Az 57. mint ezukorrépa. hold. szeszgyárakat. hogy a nagy gazdaságok tulajdonosait is e téren méltán úttörknek lehet mondani. Különösen szembetnik a gazdálkodási rendszer figyelembe vételénél az. . hogy Pozsony vármegye ben a szoeziólizmus még nem terjedt el s a munkásmozgalmak nem veszélyesekViszont azonban kevés megyében dolgozik a gazdaság oly nagy költséggel? mint itt. a mennyiben elegend forgótkét adnak a képzett gazdatisztek kezébe. Ez a terület 57-7 0"1 terület °/ . hogy a szántóföldek harmadrésze haszonbérben van. rét 7 %. . 433349 8365 52776 8850 49959 155242 1242 42828 752611 .. miért is a szuperfoszfát-trágyázást bven meghálálják. mert a bérlosztály majdnem kivétel nélkül . habár Ausztria közel van és a gyáripar folyton terjed. ezekbl: tulajdon birtok van haszonélvezeti birtok haszonbéres birtok 562342 73262 117007 . a földeket kitnen míveli. Meg is látszik a korszer mezgazdasági haladás az egész múltban.">_ Mezgazdaság és állattenyésztés. hogy a környékben lev kisbirtokosok elsajátítják tlük az okszer gazdálkodás minden csinját-binját.350. Ha a haszonbéres gazdálkodás. kevésbbé kötött talajok foszforsavban szegényebbek. adatok alapján a következ Kert Rét Szl Legel Erd Nádas Terméketlen Összesen . Az a körülmény pedig. hogy. tejgazdaság zésével annyi istállótrágyát produkál. hold. az országos átlagon fölül teremnek. terméketlen 5-6 %-a. „ k.. azonban a munkaer túlfizetésében nyeri magyarázatát. a szántóföldek harmadrésze megyében. A — Terüieteiosztáe. Örvendetes. mint piros fonál végighúzódik a vármegye mezgazdasági fejldésében. hanem annak. vadas k. a munkás-bujtogatók hálás talajt nem találnak. szl Pl %. még nem is oly régen. még ott is. a kik a versenyt a bérlosztálylyal bátran fölvehetik. hold. Ennek következménye.. hogy a megye azon részében. keményítgyárakat épít és a szarvasmarhahízlalás. a hol humusban gazdagabbak. Ez az eredmény azonban nem tulajdonítható egészen a talaj jóságának. . „ „ . terület A kedvez — A A . „ . „ . A terület elosztása elég kedveznek mondható. nem mondható nemzetgazdaságilag hátrányosnak azért. 57. kötött birtokok 1 —5 holdig „ 5—100 közép „ 100—1000 holdig 1000 holdon felül nagy „ 25279 17108 322 70 - G rendizer asi elosztásának tulajdonítandó. a természetes visszapótló képességén felül még növeli. a legújabb hiteles k. a mi által a közvagyonosodás ersödik. katáng termesztését és a mtrágyával erszakolt gabonatermelést is. hogy tekintetbe véve a zsaroló ipari növények.

régi háromnyomású gazdálkodás a tagosítás után rövid idvel megsznt és helyet adott a négyes vetésforgónak. a mely elvileg el van fogadva. mint annak egyik vívmánya szerepel. noha a nagyobb gazdaságokban a szabadgazdálkodási rendszernek mindinkább több a követje. nagy marhahízlalókat alapítottak. E változások természetes következményeként a gabonatermelés csökkent s a jobban jövedelmez ipari növények foglalták el a teret.102 hektár van mezgazdasági terménynyel bevetve és a 14434 hektár ugar is részben mint zöld ugar. hogy trágyázott takarmánynövény után szi gabona jött. vagy mint a gazdaság középpontjától igen távol es szántóföldet a modern gazda kénytelen istállótrágya helyett zöld ugarral nemcsak megtrágyázni. de a struktúráját is porhanyítani. legelket s felkarolták helyette a mesterséges takarmány és ipari növények termelését.536 hektár szántóföldbl 234. a mennyiben a nem elegend istállótrágyát van hivatva pótolni. Furioso Dornröschen Bluewater Cyclops parlagon hevert s mint rosszul kezelt ugar a rajta tengd birkanyájat sem tudta eltartani manapság a 248. négyes vetésforgó így kiszorította az ugartartást és vele a birkatenyésztést. vetésváltó pedig akként alakult. Feltörték a jó talajú réteket. ezzel karöltve tehenészeteket. 253 tmémJ^*-""***" TELIVÉR MÉNEK PÁLFFY JÓZSEF GRÓF MÉNESÉBL. ezt követte kapásnövény.' Mezgazdaság és állattenyésztés. nem a modern gazdaság rovására. hanem ellenkezleg. . A A A .

de fuvarozásra használják s az állatkereskedelem is nagy szerepet játszik. mint a régi. E mtrágyákat nemcsak a nagyobb gazdaságok. de volt akárhány gazdaság. s ha nem is pusztán a földek megmunkálására. hogy . és a negyedik évben tavaszi vetésre. Mindezek a gépek A — A - . chilisalétrom. A Azonban szerencsére ez nem történt meg. mint volt azeltt. minden hold föld után egy métermázsa élsúly marhatartást követel. s hogy mégis a földéhség. az összterületre minden 35*5 k. több az igás erö. holdra. . : . hogy a szántóföld 433. úgy minden 20 4 752. hogy az igás er tetemes. habár a gazdaságok felszerelése tekintetében a mezgazdasági gépipar minden terméke alkalmazva van nemcsak a nagy gazdaságokban. rendszeriül valamely ipari növény.611 k. így elkerülhet az az aggodalom. ökörfogat: 2-s 8618. mind megvagyonosodtak. Tényleg a pozsonyvármegyei bérlosztály egészséges alapon mködik. a mely számokkal kifejezve. a birtokban lev föld. öszvér. hogy a törpe gazdaságokban is tartanak igásfogatot.349 k. Az eredmény nem is maradt el. s minden iparkodása oda irányul kis Wiueten mennél nagyobb terméseredményt "produkálni. Ez ideális gazdálkodási rendszer. a talaj állandóan egyforma kihasználásával ki volt már kissé zsarolva s attól lehetett tartani. mert a régi iránynyal szakított s a nyugatról importált gazdálkodást elsajátítván. és eszközök nagyobb munkaert is igényelnek. természetesen nem mind igásállatot. állapota szerint vetik be valamely kultumovónynyel. Trágyázás. habár ugart nem ismerünk. mert az elegend mennyiségben produkált istállótrágya. káli és más mtrágyákkal. 3-as 23. hogy 100 holdra legalább 3 pár ers igás állatot tartson.ha lehet . 2-s 8619. Az egyoldalú trágyák alkalmazását különösen a nagyobb mértékben elterjedt ipari növények termesztése teszi szükségessé. lófogat: l-es statisztika legújabb adatai szerint van igásfogat: 3985.és tehénfogatokat nem számítjuk. hogy a bérlk tönkre mentek volna. hogy a gazdálkodás megsznik jövedelmez foglalkozás lenni. hanem a kis. de egy lépésnyi területet míveletlenül nem hagy. mert az ipari termények talajzsaroló növények. Az egész vármegyében nem panaszkodik a nép munkahiány miatt. a melynek okszer kezelését a kisgazdák is nagyon jól ismerik.egy évben két termést vegyen a földrl. kova-tovább nagyobb mértékben. mennyiségileg többet termelünk mint azeltt.és szamárfogat 108. a ftrágya az állati trágya de egyoldalú trágyák használata is nagymértékben van elterjedve. Ez elv mellett a föld értéke tetemesen emelkedett. jóllehet a gabonatermelés területileg csökkent. hanem mindig a talaj ereje. hogy a hozamot tekintve. gabona került szabadgazdálkodási rendszernél pedig nincsenek tekintettel egy sablonra. hold s ha a szamár. kezdetleges gazdasági eszközök. ele a kis és parasztgazdák is kezdik alkalmazni és a tapasztalt sikeren felbuzdulva. A mi pedig a trágyázást illeti. a melyre leginkább szükségük van. ersebb és régi idben egy pár igás fogatra 50 60. A gabonatermelés tehát csökkent. st az intenzivebb és több forgótkével rendelkezk minden 25 holdra számítanak egy pár igás állatot. hogy a földek kizsaroltassanak. hanem a haszonállatokkal együtt. a mezgazdaságból él népnek egész éven át biztos kereseti forrása. s így jobb minség. de nagy forgótkét s még nagyobb szellemi intelligencziát kíván s ezért nem mindenütt megokolt. tehénfogat 2610. hanem ellenkezleg idegeu vándormunkásokra van szükség. kainit. Az intenzív gazdálkodás. a folytonos okszer mívelés mellett sem érte még el a maximumot. mert ma. mert ezzel az idvel összeesik a nagyobb gazdaságok bérbeadása s ime. gazdaságokban is. E kedvez arány annak tudható be. azt a hazai viszonyoknak megfelelen alkalmazni tudta. nem harapódzott el.254 Mezgazdaság és cállattenyésztés. a föld természetes sereje. annak tulajdonítható. Az újabb haszonbéres gazdaságokban pedig szerzdésileg van meghatározva a kötelez állatlétszám-tartás. 4-es 8. ma a gazda arra törekszik. 6-os 19.és közép: . 4-es 933. tekintve azt. E kimutatásból látható. bivalyfogat 10. Ma arra törekszik minden gazda. holdra pedig holdra esik egy pár igásfogat. mint kóros tünet. igás er. a helyett. mindig visszapótolja a terményekkel elvont talajert s a mély mívelés és jó gazdasági eszközök csak elsegítik a talaj okszer kihasználását. mesterségesen pótolják szuperfoszfát. a talaj tápanyagtartalmát nagyon igénybe veszik s azért különösen azt a tápanyagot. a hol 100 hold földet számítottak..

ségének megtartására nagy gondot fordítanak s a földek megmunkálása kerti vetések hibátlanok. Gyom-növényeket csak tartós eszések után látni. hogy az ipari vállalatok részére kultúrnövényt termel 324 gazdaság mind nagyban alkalmazza a mtrágyát. a tavaszi gabona a jól megkapált kapásnövények után. 255 Statisztikailag kimutatható. Legnagyobb jelentsége ezek között a mezgazdasági szeszgyáriparnak van. mind szokásban van s a nagyobb gazdaságok után a kisgazdák e téren is ered- A A A Talajjavítás. különben a szorgalmas munkáskézben napestig fáradhatatlanul írtja a kapa. de e A földek míveiése rendszert. valamint a mesterséges szálas takarmányfélék termelését. talaj nedveskét szi. a mi azt bizonyítja. de a term talajréteg okszer mélyítésével nagyobbíthatják a termföldet s így nagyobbíthatják a terméseredményeket is. Pozsony vármegye gazdái megtanulták. hogy ha a területben nem is. szi gabonafélék alá háromszor szokás szántani. mert a feldolgozandó anyag összes hulladéka a gazdaság javára marad vissza. az ipari növények.és mély szántásba vetik a kapásnövényeket is. 33 szeszgyár. a mely szép eredményekkel dicsekedhetik. illetve a gyárak részére termesztett czukorrépának ipari növényként való termesztése.Mezgazdaság és állattenyésztés. hogy. vagy ha azt körülményei nem engedik. valamely közel fekv gyár részére ipari növényt termeszszen. s mivel általánosan sorvetmívelésnek felel meg. A mi pedig a földek mívelését illeti. tekintve a négynyomású gazdálkodási mtrágyákat. A ményesen mködnek. Alig került le a földrl valamely kultúrnövény. géppel vetik. A jó gazdasági eszközök. ezután fontos a czukorgyáripar. árkolással a kultúrának minden talpalatnyi földet meghódít a gazda és ebben nagy segélyére van a Pozsonyban székel állami kultúrmérnöki hivatal. vagy haszonbérlje azon iparkodik. de a természettl mocsaras. talajjavítás ennek következtében állandó s nemcsak a helyes míveléssel javul a talaj. már ismét szántja az eke. nagy gazdaságokban pedig a fogatos kapálóeszközök. Elv mindenütt a mély szántás. sovány homokos földek javítása földfélhordással s futóhomok megkötése. vizes szántóföldek alagesövezésével. az kiválónak mondható még a legkisebb gazdaságokban is. porhanyítja a borona. rendszeresen 385 gazdaság alkalmaz számba nincsenek beleszámítva a 100 métermázsánál kevesebb mtrágyát használó kisgazdaságok. így a megyében jelenleg mködik 3 czukorgyár. Tarlót aratás után csak nagyon rövid ideig lehet látni. a talaj mennél többszöri porhanyítása. csatornák ásásával. egyenletesek s tetszetsen vannak megmunkálva. az szi mély szántásba kerül. terméketlen helyek befásítása. hogy birtokán mezgazdasági iparvállalatot alkosson. lapos helyek földfelhordása. a henger. már forgatják a tarlót s alig érett be a talaj. st a gabonakepék még sorban kint vannak. kultúrájával párhuzamosan halad a mezgazdasági iparszaporodása s minden nagyobb birtok tulajdonosa. valamint ?K ARDENNES-I KANCZÁK A KISMAGYARI URADALOMBAN. 8 keményítgyár és 3 katángszárító gyár. Az újabban beállott alacsony vállalatok : A mezgazdaság . az elegend igavonó állattartás iparkodásukat elsegíti.

..... 74221 k.. a mi által több..árpavetmag-behozatalt csaknem egészen kiszorította a helyi termelés. Kereskedelmi növények termelésével minden nagyobb gazdaságban találkozunk. mindig a talaj tulajdonságainak megfelelen s a kereslet arányában vettetnek. .. hogy hulladéka a mezgazdaságban föl nem . kömény. A h ményitö-gyáripar szintén jövedelmez.. szi árpa zab .. ha az alacsony répaárak miatt nem termelhetnének czukorrépát. a diószegi óriási búzamagot az egész országban. hold 274 „ „ 54010 „ „ 908 „ 1002 „ „ 5 „ „ 1224 „ . „ ... mint az elmondottakból is következtetni lehet. k. repcze. úgy hogy ez iparág részére a termelés hova-tovább kevesebb jövedelmet biztosít...... A katángszárítógyarak részére termesztett katáng nagy jövedelmet ád.. czukorárak azonban igen lenyomták a czukorrépa árát is... . így a heremag...... . kisebb-nagyobb arányban. . Nedves talajon káka. legeljük ma ellenben minden gazdaságban a szántóföldek 30 5l) %-a takarmánynövényekkel van bevetve. lencse stb.. csak egy a hibája. sörárpát termelnek s aránytalanul nagyobb a jövedelem. .. hulturnemék megváltoztatása... 256 Mezgazdaság és állattenyésztés. .... gyümölcstelepek díszlenek ott.. . . . . közönséges magyar árpa helyett azon helyeken... kender. . . Városok közelében konyhakertek alakultak s szl-. mint régente. . .. A Hanna.: . jobb. bab . a mi által a termés minsége A A A A . . a hol azeltt birkanyájak legeltek... „ hold 5 borsó . burgonya .. rendesen silány árút kiszorítja az élelmes gazda akklimatizált növényeink vetmagtermelésével s azok nemesítésével). köles tatárka 4825 . _ . ... de termése csak nagy és minden modern eszközzel fölszerelt gazdaságokban indokolt.. jó minség legelk. földek tulajdonságait tanulmányozták. kenyértermények minden bizonynyal els helyen állanak most is. — A . a nagyobb gazdaságok tanulmányai és sikerei alapján. javított minségben s nagyobb terméshozam szem eltt tartása mellett termelik. elemezték s a kísérletek alapján választották meg a kultúrnövényt. borsó. ^ A A A . . nemesített. a hol lehetett.. vagy éppen nem volt kihasználva. a mák.. egyenes vonalban újra csinálták az egy táblák közötti mesgyéket hozzászántották a szántóföldhöz.. . azonban a régitl eltéren.. megfelel vetmagkiválasztást.. . de e helyett volt rétjük.... régi széles utakat a táblák között fölszántották s csak a közlekedésre nélkülözhetetlen szélességben hagyták meg s a czél érdekében. nem erltetik a rozstermelést s viszont olyan helyeken... len. hogy a túltermelés miatt az ipartermék elhelyezése nehézségekkel jár.. 128 34339 „ „ . így pl. ma kopasz búzát vetnek s kitn eredménynyel. 102890 15386 „ „ . szántóföld becse mindinkább növekedik. A czukorgyáripar mindazonáltal igen fontos mezgazdasági ipar és nagy baj volna mezgazdaságunkra. mint a czukorrépatermelés nagy hibája. új gazdasági növ