[00

A
é**^1

/

D
Í

D

SSí£

«W
<ri
i

L-i^

r«.
..JL.

WKV ]•«!
r

- *

* •*(

'Ts^sy<

uo;v

.

%
il

\

1

r*

HHTm
",'

/^r
<V

i^jj

?
'-

MK ^9
/Al J^t

-*»«.» ttaulll ,»..

1


MMfl
"-~

*V.-í

ML

MftY

KV «
át

^C
'

^s^

foüz

**""

^^.
*

V'^ \

|nm|

1.


ií# l-~*^3£*i
i

r
»
*

'

vffiS

1

íj

EL ti

i

5i^

y\

b&

Dígitízed by the Internet Archíve
in

2013

http://archive.org/details/magyarorszgvrmeg14szik

A MAGYARORSZÁG VARMEGYEI ES VAROSAI
ÁLLANDÓ MUNKATÁRSAINAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA
Elnök: RÁKOSI JEN. Szerkeszt:
dr.

B030VSZKY SAMU.

TAGOK.
Dr.

Balassa József
tanár.

Dr. Dárday Sándor min. tanácsos, a «Jogtudományi Közlöny* fszerkesztje.

a

Dr. Katona Lajos M. Tud. Akadémia tagja.

Dr. Pasteiner Gyula egyetemi ny. r. tanár, a M. Tud.

Dr. Balkay Béla
ügyvéd,
író.

Demény Károly
m.
kir.

Dr. Kcnedi Géza szerkeszt.

Akadémia

tagja

Porzsolt Kálmán
a múz. és könyvt. orsz. tanácsának titkára. Dr.
ifj.

posta- és távirdaigazgató.

Balogh Pál
hírlapíró.

Kenessey Kálmán
vasúti és hajózási ffelügyel.

Dedek Crescens Lajos
tudomány-egyetemi könyvtár-r.

Bánóczi József dr. tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.

Konkoly Thege Miklós

Reiszig Ede

Dobokay Lajos
miniszteri oszlálytanácsos.

Bársony István
a Kisfaludy-társaság tagja.

orsz. képv., a központi meteorológiai intézet igazgatója, a M. Tud. Akadémia tagja.

a Herald, és Geneal. és a Magy. Tört. társaság ig. vál. tagja.

Dr. Entz

Géza

Dr.

Rodiczky

Jen

Bayer József
fögimn. tanár, a

megyetemi r. tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.
Enyedi Lukács
min. tan., a m. agrár- és jára-

Kormos Alfréd
a «Magyar Pénzügy» szerkesztje.

cs. és kir. asztalnok, földmív. min. osztálytanácsos.

M. T. Ak.

tagja.

Körösi József
a fvárosi statisztikai hivatal igazgatója, a M. Tud. Akad. tagja.

Telegdi Roth Lajos fbányatanácsos, kir. fgeologus.

Bedö Albert
ny. államtitkár, orsz. képv.,

dékbank vezérigazgatója.
Dr. Erdélyi Pál az Erdélyi Múzeum könyvtárának
igazgatója.

Sándor József
Kovács Albert
ev. ref. theologiai tanár.

a M. Tud. Akadémia tagja.

az E.

M. K. E.

alelnök-ftitkára,

orsz. képvisel.

Benedek Elek
a Kisfaludy-társaság tagja.

Kovács Gyula
vasúti és hajózási ffelügyel.

Szabó Antal
belügyminiszteri titkár.
Id. Szinnyei József múzeumi hirlapkönyvtár re. a M. Tud. Akadémia tagja.

Berzeviczy Albert
vallás- és közokt. miniszter, a Kisfaludy-társaság tagja.

Dr. Falk Miksa országgylési képvisel, a «Pester Lloyd» fszerkesztje, a M. Tud. Akadémia tagja.
Dr. Fejérpataky László a Nemzeti Múzeum könyvtárá-

Landgraf János
országos halászati felügyel.

a n.

Dr. Bezerédj Viktor
belügyminiszteri tanácsos.

Landherr Gyula
mépítész.
Dr. Lipcsey Ádám lapszerkeszt.
Dr. ifj. Szinnyei József egyetemi ny. r. tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.

Berecz Antal
a m.
földrajzi társaság ftitkára

nak igazgató re, a M. Tud. Akadémia tagja.
Fritz Péter a budapesti keresk. és iparkamara
titkára.

Dr.

Bolemann István
kir. tanácsos.

Lóczy Lajos
egy. ny.
r.

Strausz Adolf
tagja

tan, a

M. Tud. Ak.

tanár.

Dr. Borbás Vincze -tanár. egyetemi

m

Gonda Béla
keresk. miniszteri tanácsos.

Dr. Madarász Gyula nemzeti múzeumi r.

Dr. Szterényi
tanár.

Hugó

Borbély Lajos
a Rimamurány-salgó-tarjáni vasm-részvény-társaság vezérigazgatója.

György Aladár
az országos statisztikai hivatal könyvtárnoka.

Dr. Nagy Géza nemzeti múzeumi r, a M. Tud.

Akadémia

tagja.

udvari

Dr. Thallóczy Lajos tanácsos, a M. T. Akad.
tagja.

Németh József
földmívelésügyi min. titkár.

író,

Dr. Csapodi István egyetemi m.-tanár.

Hock János
plébános, országgylési képvisel.

Dr.

Némethy Károly
Nyáry Sándor
m.-tanár.

Dr. Váradi Antal az orsz. színmvészeti akadémia

belügyminiszteri tanácsos.

Rónai Horváth

Jen

Császár Imre
orsz.

Dr.

m.

kir.

honvédezredes, a M. Tud.

színmvészeti akad. tanár.

megyetemi

Akadémia

tagja.

Dr. Vécsey Tamás egyetemi ny. r. tanár, a M. Tud.

Csorna József a M. Tud. Akadémia tagja, a
Herald. ésGeneal. társ.
ig. v. tagja.

Dr. Hutyra Ferencz
az állatorvosi fiskola igazgatója

Dr. Ortvay Tivadar jogakadémiai tanár, a M. Tud.

Akadémia

tagja.

Akadémia

tagja.

Vendé Aladár
a monográfia segédszerkesztje.

Czigler

Gyz
r.

Kada Elek
író,

Óváry Lipót
orsz. levéltárnok, a M. tagja.

Kecskemét város polgármestere.

Tud. Akad.

megyetemi

tanár.

Dr. Visontai Soma ügyvéd, orsz. képvisel.

A MAGYARORSZÁG VARMEGYEI ES VAROSAI
POZSONYMEGYEI KÖTETÉNEK HELYI MUNKATÁRSAI:
Balogh Elemér
ev. lef. lelkész.

Lászlóffy
kir.

Gábor

Pávay Vájna Gábor
államkórbázi forvos.

ferdötanáesos.

Bossányi István
m.
kir.

Dr. Marton József

Plachy Bertalan
kir. tan.,

fgimnáziumi
Dr.

tanár.

ferdész.

tanfelügyel.

Markusovszky Samu
lyceumi igazgató.
Dr.

Dr. Pirchala Imre
tankerületi figazgató.

Burián Pál
ny. kir. táblai bíró.

Nagy Olivér

Frideczky Árpád
Estei bázy Mihá'y

jogakadémiai tanár.

Remenyik Andor
kir.

mérnök.

gróf urad.

számvevje.
a

Ortvay Tivadar Magy. Tud. Akadémia tagja.
Dr.

Dr. Vutkovich
szerkeszt.

Ödön

Hegedeös Miklós
kir.

Osváth Gyula
író.

mérnök.
Pálffy István
pozsonyi gróf, nagybirtokos.

Dr.

Wolf Gerö

keresk. és iparkamarai titkár.

Kelen József kir. fmérnök.

Zantít
esp.

Ödön
városi

kanonok,

plébános.

A DOLGOZATOKAT FELÜLVIZSGÁLTAK
Dr.

Borovszky Samu,
dr.

János,

Katona Lajos,

— Bedö Albert, — Csorna József, — Kormos Alfréd, — Lóczy Lajos,
dr.

Gonda Béla,
-

György Aladár,

Hock
Károly,

Németh

József,

dr.

Némethy

-

id.

Szinnyey József,

Vécsey Tamás.

ELSZÓ.
szerkesztsége azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy e kiváló munka legújabban megjelent kötetéhez, Pozsony vármegye és Pozsony szab. kir.
város monográfiájához az elszót írnám meg.

A
A

„Magyarország Vármegyéi

és Városai"

czímü országos monográfia

nem

mily megtisztel és szép, épp oly nagy is reám nézve e feladat, mert tekintve, hogy öreg ember vagyok, és hogy vállaimon az évek nehéz

súlyát érzem, szintén ki kell jelentenem, hogy a tollíbrgatás nemes és szép mvészetében gyöngének érzem magamat. Hogy e feladat teljesítésére mégis vállalkozni kívántam, azért történt, mert családom si tradicziói e vármegye és város múltjával három évszázad

óta elválaszthatatlanul össze vannak forrva s így reám, mint a Pálffy-család
szeniorjára, az a kötelesség is hárul,

hogy

ott és akkor, a hol és

a

mikor

csak lehet, szeretett vármegyém és városom érdekében minden
elkövessek.

tlem telhett

Pozsony vármegyéhez és Pozsony városához fzdik s így csak természetes, ha a Gondviselés adományozta hosszú életem alkonyán talán az utolsó határknél visszatekintek az általam bejárt útra, a melynek két oldalán megtalálom egy emberölt eseményeit és történetét. Elmerengve a történelmi múltban, elmém felidézi dics eldömet, Pálffy Miklóst, a gyri hst, a ki lángoló hazaszeretetével és si erényeivel a XVI.
is

Eletem munkássága és tevékenysége

században hazájának dicsséget, családjának elismerést és becsülést szerzett

Pozsony várának örökös fkapitányává és Pozsony vármegye örökös fispánjává neveztetett ki, elrendeltetvén s törvénybe iktattatván, hogy családjának legidsebbje e méltós

királyának kegyébl

és hálájából

zászlós-úrrá,

ságot a

jöv idkben is örökölje és viselje. Feltnnek elttem Pálffy Miklós utódainak dics alakjai, a kik tudásukat, tehetségüket mindenkor a király és a haza javára szentelték, fényes példát nyújtván nekünk, a kés unokáknak, hogy mint kell egy egész életet a legszigorúbb kötelességtudással hazánknak áldozni.

Vili

ELOSZÜ.

s felmerül elttem a kérdés. eldeim hagyományaihoz. Ezt megítélni nincs jogom; de lelkiismeretem megnyugtat annyiban, hogy kötelességmulasztás vádja engem sem terhel, inert kora ifjúságomtól, 1846-tól, mai magas koromig, minden idben a munka és a tettek mezején állottam, úgyis, mint országgylési kép-

Vizsgálom multamat, életem munkásságát

ha vájjon méltó voltam-e

visel, mint megyei virilista és számos megyei bizottság tagja, de úgyis, mint

számos közérdek és emberbaráti egyesület és intézmény elnöke és vezet tagja. Igaz, hogy az én munkásságom inkább a békés tevékenység keretei
között mozgott, de hazánk általános viszonyaiban, az utolsó ötven esztend
alatt a

békés fejldés oly gyökeres változásokat teremtett, hogy erre a zajtalan,

de öntudatos

munkára

elkerülhetetlen szükség volt.

a

Közgazdasági helyzetünk és mezgazdaságunk tökéletes átformálódása - ipari nemesi eljogok megszntével egész vármegyei életünk átváltozása
megszüntetésével a szabad ipar kialakulása, a társa-

téren, a ezéhrendszer

közmveldés fejlesztése, mind mely a békés, de öntudatos munkát nagyon is szükségessé tette s legnagyobbrészt ezek eredményének tekinthetjük, hogy Magyarország ma a müveit államok sorában méltó helyet foglal el. A dévényi vár fokán magasló Arpád-szobor hatalmas alakját nem hiába emelték a millennium évében. Pozsony vármegye Dévénynyel s a Kis-Kárpátok a Fehér-Hegyekkei ezer év óta védi hazánknak nyugatról, s talán azért oly pompázok a Duna-völgy virányai s oly örökzöldek a Kis-Kárpátok bérczei s azért oly termékenyek a vármegye hantjai, mert oly sokszor öntözték honfiaink vér- és verejtékcseppjei. A hol ma az erd legnemesebb vadja büszkén hordozza aganeskoronáját, a hol a hegyi kristálypatakban a pisztráng ezikázik, a hol a völgyek ölén ma a rézhámor kalapácsai zuhognak, vagy a fürészmalmok zaja veri fel a csendet hányszor csillogott a magyar vért és
dalmi tömörülés és tevékenység megindítása, a
oly

esemény

volt,

a

:

fegyver, és dobogtatta a honfihév a vitéz, a

hs

lelkesült szívét. Ott, a hol

ma

a gözkocsi dübörögve száguld, a hol a nyári verfényben az aranykalász

imbolyog, a hol a

gzeke mélyen

szántja

a termékeny

föld

hantjait, a hol

az arató dala, a pacsirta éneke zengi be a határt, hányszor rohant nyerítve

a harczi men, küzdött félistenként a

hs, belemennydörögve
történelmi

ellensége soraiba,

hogy: „iVe bántsd a magyart

/"

Vármegyénk,
szentelt színhely.

st minden

egyes városunk,

emlékektl meg-

De termékeiben is mily mi imádott szkebb hazánk
az
itt,

változatos és szép ez a
és ez a

mi vármegyénk, ez a
és keresett.

mi si városunk!
fája

Hegyei értékes erdkkel koszorúzvák;

kitn

A

szarvas,

z,

a vadsertés, a róka, a fáczán, a fogoly és a nyúl oly
irigyeltté teszik vadászatainkat.

bven

tenyészik

hogy hírnevessé,
Vizeink
:

Duna és Kis-Duna, a Morva, a Vág, a Dudvág. halban bvelkednek hegyi patakjaink s számos halastavunk
a
;

a Fekete-víz

pisztrángot,

pontyot

s

rákot tenyésztenek.

ELOSZO.

IX

Mezgazdaságunk
s

virágzó.

Kitn

búzát,

hírneves

árpát,

czukorrépát

számos kereskedelmi növényt terem ez az áldott talaj. Hegyeink lejtit szlvel látjuk beültetve, és gazdáink szorgalma még mindig elegend mennyiség s kitn bort teremt,
Állattenyésztésünk
melléki
tájfajta
fejlett

és

sokoldalú;
keresett

a

már

jellegzetes

„Kis-Kárpát"
hízlalóanyag.
igás-

szarvasmarhánk"

árúczikk,

pompás

Lovaink tetszets formájúak, tüzesek és kitartók, jó futók és alkalmas
állatok.

Kiterjedt,

jövedelmez üzletág megyénkben a tejgazdaság
tejet

s

naponta ren-

geteg

mennyiség

szállítunk Bécsbe, táplálván

— jó pénzért -- osztrák
minség
s

szomszédainkat, a kik hízóállataink húsáért is gazdagon adóznak nekünk évente.

Gyümölcstermelésünk számottev, és terményeket szívesen vásárolják.

a

kiváló

felséges

íz

Pozsonyi és zohori kertészeink, válogatott zöldségükkel, nemcsak Bécset és Ausztriát, hanem Németországot is felkeresik s éppen ez az oka, hogy a kerti termelésre alkalmas területek értéke és bére igen magas.

Mezgazdasági iparunk is igen folytat virágzó üzemet vármegyénk

kiterjedt;

több

nagyarányú czukorgyár
és szeszgyáraink

területén.

Keményít-

sokasága a mezgazdaság intenzivitását szolgálja. Vármegyénk északi részén a házi iparral is foglalkoznak

s tót

leányaink

hímzése bámulatos ügyességre vall, úgy hogy Izabella kir. herczegnönk kezdeményezésére „Háziipari egyesület" is alakult, a mely czéljának tartja

nemcsak a himzés

taníttatását és irányítását,
is.

hanem gondoskodik

a

munká-

latok értékesítésérl

Vármegyénk
sorolni
is

és városaink ipari állapota oly

sok volna azt a számos iparvállalatot,
fennáll.

magas fokú, hogy még fela mely Pozsonyban és a
hogy vármegyénk és

vármegye területén

Talán a mezgazdaság

és

iparfejlettség

az oka,

városunk munkásai mindig elegend munkát kapnak s így megélhetési viszonyaik is jobbak, mint hazánk más vidékein. Az is örvendetes tény, hogy a munkásviszonyok kielégítk, mert nem tekintve néhány nagyobb uradalmat és gazdaságot, a hol a belterjes kezelés túlsók munkáskezet igényel, a munkáskereslet és kínálat többnyire kiegyenlítik egymást.

Lakosságunk túlnyomólag magyar és tót, és csak elszórtan találhatunk német községeket, a melyek azonban a környék nyelvét kivétel nélkül beszélik. A tót nemzetiség békés egyetértésben él magyar testvéreivel s megnyugvással állítható, hogy sem a pánszlávizmus, sem a szocziálizmus tévtanai mélyreható gyökeret népünk lelkületében nem verhettek. Sajnosán kell azonban

megemlékeznem ama
dése az

lelketlen csábítók áldatlan munkájáról, a kiknek a

mkö-

amerikai

kivándorlás

megindulását eredményezte, mely,
lenni.

fájdalom,

évrl-évre mind szembeötlöbb kezd

Ennek a bajnak van hivatva gátat vetni a falvak lakosainak olvasó- és gazdakörökbe, nemkülönben hitel- és fogyasztási szövetkezetekbe való tömörítése, a melyeket a már 33 év óta
vezetésem alatt
álló

„Pozsony vármegyei

Gazdasági Egyesület" terjeszt és

ELOSZO.

hogy ez akczióval sikerül-e majd gátat vetni a kivándorlás lázának, azt csak a jöv fogja megmutatni. örvendetes körülményként említem még meg, hogy tótjaink között a magyarosodás mind nagyobb tért hódít, a miben nagy érdeme van a „Pozsonyi Közmveldési Egyesület" -nek, a melynek szerencsés voltam 25 éven át -alelnöke és elnöke lehetni. Ez az egyesület nagy áldozatok árán magyar kisdedóvókat tart fenn. Ezenkívül a sikeres magyar tanításért évrl-évre gazdagon
szaporít nagy szorgalommal; de

jutalmazza néptanítóinkat.

Azt hiszem, hogy ezek után az én, amúgy
be
is

is

hosszúra nyúlt elszavamat

hogy ebben a szép vármegyében és ebben az si koronázó városban mindent elkövetnek az arra hivatottak, hogy nem mondom, hogy a lakosság megélhetése és boldogulása biztosíttassék de azt tudom, hogy a hazafias buze tekintetben már minden megtörtént galom és kötelességtudás a jöv tennivalóit is elvégzi, a jöv feladatait is
fejezhetem.
az,
;
;

Meggyzdésem

megoldja.

Adja a magyarok Istene, hogy a békés zavarják nagyobb megrázkódtatások.

idk békés munkáját

sokáig ne

Gróf Pdlffy István.

Magyarország VármflgyBi és Városai.

Apolló" Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság.

BaBiLwarfli. Th.l&crto gráfiai muintézet

Budapest és Bécs.

és eoczén-alakulatáig s aztán nyugaton vármegye a Fertvidék és a Stájer hegyvidékek neogén emelkedéséig.. míg neogénje a Lajtahegységtl átnyúló lerakodás. 1 és hogy a Kis-Kárpátok a tulajdonképeni Kárpátokhoz az átmenetet közvetítik. határain át messze túlterjed a Dunán meg a Vágón. Kis-Kárpátok gránitja és jurája a Kárpátok hasonló kzettömbjeinek szigettartozékai. míg kelet fell részben a Bláva. Kis-Kárpátok a Dunától északkelet felé éppen Nyitra. Komárom vármegyéktl közigazgatási határok. vármegye térszíne a Kis-Kárpátok erds középhegysége. 3. Ez országszél egyszersmind Pozsony vármegye egyik részének határterülete. tehát csak része annak a nagy földtani medenczének. - : A A 5Ü5!™' alakulás A 400 méternél alacsonyabb. meg a Vág-Dima és a Miava-Morva folyók lapálya között oszlik meg. Jabloncza és Nádas. addig vizeink csak kevés helyen szolgálnak határokul. a Morva. Míg hazánk állami határainak megjelölésében hegyeinknek nagy szerep jut.és Határok. hogy a Kis-Kárpátok a keleti Alpok kristálya tengelyének folytatásai. közepes magassággal emelked hegység két egyenltlen részre osztja. A vármegye földtani alakulata. kristályos palái a Wechsel fell a Lajta-hegységen keresztül nyomozhatok. a tenger szine fölé 570 m. hanem a Morva-folyó mentén vonul el az ország széle. mert egyfell a Garamnál éri keleti irányban határát ott. melyet a nógrád-. mely a Kis-Kárpátot csak a Morva síkja mentén kíséri. 1 Magyarország Vármegyéi és Városai: Pozsony vármegye. mivel a Morva folyó torkolatától kezdve föl a Miaváig Pozsony vármegye nyugati határát is jelöli. A vármegye határai e szerint nem esnek össze ama geológiai határokkal sem. De másfell belenyúlik vármegyénk területe a bécsi medenczébe is.POZSONY VARMEGYE TERMÉSZETRAJZI VISZONYAI.meg kréta. melyek a Fehérhegység néven ismeretes folytatásukkal hegyrajzi szempontból nagyon érdekes és tanulságos földtani jelenségül tnnek föl. 1903. és a hamburgi rögök a KisKárpátokhoz szorosan hozzávetik. 2. lap. Régtl fogva ismeretes a geológusok eltt. bél fell a Morva torkolatától kezdve már a Nagyduna szabja ki nagyjában a vármegyének Mosony vármegyével érintkez végszélét. Ertjük a vármegye határain belül önálló hegyrenclszert alkotó Kis -Kárpátoltat. A vármegye hegysége. Wien. hol nem a Kis-Kárpátok. hol a Garamon túl a Mátra-hegység E neogén emelkedései szakadozottan lenyúlnak az esztergom-visegrádi traehytvidékig.és Váglapályok fölé pedig 423 m. hontés pestmegyei Dunaszorulat melléki andezit-hegyek aljában elterül neogén rétegek és a vas-zalamegyei pontusi (pannóniai) halmok kötnek össze a nagy magyar medenczével. illetleg Nahács között A Hegységek. 652. a vágvölgyi és morvavölgyi medenczék közt közleked egykori csatornájaként választja el a Kis-Kárpátokat a tulajdonképpeni Kárpá1 Bau und Büd Österreichs. A vármegye határai. természetes medencze a vármegye politikai e melléköblét alkotják. 1. a nagy pannóniai medencze tágas. melyek a pozsonyi medenczét vagy Kis. hogy 4216 17D kilométernyi területét egy délrl északkeletnek vonuló. . délen pedig a Bakony kréta. melyet a hainburg-bécs-korneuburgi neogén. a Dudvág választják el egyes szakaszaikkal Nyitra vármegyétl.formáezió határolnak körül. a Vág. harmadkori neogen-kori üledékekkel borított halomvidék. Két különálló hegy világot kötnek össze egymással az Alpesekét és a Kárpátokét. Jellemz e vármegyére nézve az is. Ezt éppen Északnyugat-Magyarországon is szemlélhetni. Csak délkeleten különítik el a vármegyét Gyr.Alföldet. vármegye határáig terjednek.

4 a vármegye ásványai. Wien u. és 1920. NE. Több harántos. Els helyen említjük a fekete palakövet. - Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. Dr. A Dunától ága. mert a pozsonyi alagút fölötti úthágó nem annyira ilyenül. hanem a liászmész-képzdménynek egyik tagja. mely két hosszanti repedés vagy törés mentén emelkedik ki a környez lapályból. részint tárnákban. A tulajdonképpeni Kis-Kárpátok a Dunától Konyha-Ompitál szélességéig terjednek. 1859. 73.és durva mészkbl álló képzdmények és a leülepedésük korában már kialakult hegységet szigetszeren vették körül. Északkelet felé ismét alacsonyabb a gerincz. Csallóköz hullámtérszinén legbájosabb a diluvium és az alluvium elkülönítése. Ásványokban a vármegye bvelkedik. Kis-Kárpátok földtani alkotásával jeleseink közül többen foglalkoztak. agyagpalából ós márgapalából való üledékei nyugszanak. 3. majd homokos jelenkori (alluviális) folyóvíz lerakta. a szélessége 10 hegység északkeleti végéig 55 km. Ez a halomvidék a hegymögi (Zahorje) terület Nyitrában. mint inkább a dévény-pozsonyi 343 '"/-rel kulmináló szigethegy választékául szolgál. között ingadozik. Eme strotograpkisch-tektonische Studie Beitráge zur Palaeontologie und Geologie ÖsterreickUngarns und des Orients. Fehér-hegység triász. Uhlig a Magas-Tátrában. Komhuber. 35 km. úgy Beck és Vetters a Kis-Kárpátokban azt tapasztalták. Baba-hágó ellenben. zu .és talajburkolatnak s utak készítésére. hogy a gránit. Miként a Magas-Tátrában. d. Az eoczén-rétegek nyugatról és a neogén harmadkori konglomerát agyag. 1904. Erddy-hegy 472 '7. XX.és kristályos palákból álló tömegen a permi.és hasz. . mely nem spala. majd mocsaras. Racksturn 748 '"/. mentén nyúlik el. (jura) periódusok kvarczit-homokkbl és konglomerátból. A A A Ásványok. toktól (morva-magyarországi határhegység). a regényes fekvés Máriavölgy hegységében. széles. a Kis-Kárpátok hosszú12 km. mindennem dísztárgyaknak. Diliuviális homok és lsz fedik a hegyaljának harmadkori rétegek alkotta hullámos felszínét ós észrevétlenül mennek át a folyómelléki. Kis-Javornik 595 "?. tátraalji rétegalakulásban az alsó triász rétegei között eruptív kzetek (melafir) fordulnak el. itt is a sedimentumok magastátrabeli és tátraalji alakulatokra oszthatók amazok a triász rétegei nélkül a hegység belsejében találhatók. az utóbbiak a teljesebb másodkori rétegsorral a hegység szegélyét kísérik. mint a Magas-Tátrában miként Prof. lépcsknek. f. Széleskút és Ompitál között a gránit elé kanyarodnak és délnyugat-északkeleti tarajas vonulatokban alkotják a mészkhegységet. IV. Ez ásvány jól felhasználható iskolai írótábláknak. Kis-Kárpátokban hasonló kzetek vannak. Bd. 527 mi magasságú. XVI. mely Pernek és Bazin között az egyetlen országútat áthozza a hegységen. az utóbbi egyszersmind az egész hegység legnagyobb magassága. úgynevezett leveles hasadás szeli át az egészet. mely egyúttal legmagasabb orma e résznek. Leipzig.és jura-rétegekbl áll. 2 Heinrich Beck u. melyek a tulajdonképpeni Kis-Kárpátok nyugati peremét alkotva. melybl a brezovai hegység. Mély nyergek nem réselik a tulajdonképpeni Kis-Kárpátokat. 1:75000 mérték földtani térképpel. Ezek a rétegek nyugati és északnyugati hajlásúak és egymásra torlódott rétegboltozatok (antiklinálisok) pikkelyeivel építik fel a hegységet.. mind a külföld számos helyére. Pettko (1856). bútorboríték-tábláknak. szigetekként emelkednek ki. hosszan ismét a Fehérhegység veszi kezdetét és 20 km. Wetterling 724 "1 és a Burián 761 W!/ ennek kulmináló csúcsai. Ver. a szigetségeken széltl össze-visszaságban felhalmozott halmokkal barázdált rónaságaira. hegység elbbi déli részét gránit és kristálypalák alkotják. . Hermann Vetters : Zur Geologie der klemen Karpatken. palákból. s Komhuber: Yerhandl. legújabban Beck és Vetters írták le tüzetesen egy szép nagy- A l A A A A mérték geológiai térkép kíséretében. így dr. tet. Elfordul hatalmas rétegekben és fejtik részint nyílt vágáshelyeken. kivált Szerbiába kiviszik. mint a Kis-Kárpátok folytatásai. dolomitból és mészkövekbl. 3 Mind a bel-. egyenletes háttal délnyugatról északkelet felé fokozatosan magasabbodó csúcsokkal: Zergehegy 439 nif. Smelech 709 " /. Viszoka 754 "V. triász. 14 kmétert sehol nem — halad meg. a Nedzsó* és a berenezeváraljai mészszirtek. Pressb.

t. vagy csak fuvalatképp. Bazinban található még ezeken kívül a chlorit is. mint Limbachon. kristályosan Párádon található.és hajalakú jegeczekben. 3 'Gyakori a grafit.és gnájszgörélylyel együtt.s nemcsak az alagút és a Rozália-kápolna között a vaskéneg talkos agyagcsillám-palában jelentkezik. tömegeket alkot. mely itt a chloritpalában. Czajla község környékén is szapora a vasnevezett három község vidékén 1. 7. 2. Verhand. de Perneken is. zu Presburg 1857. Perneken a kvarczczal.és mkövet szolgáltatja. 62. Ez Bazintól északnyugatra. des Vereins f. mely itt barna és fekete kis jegeczek alakjában mutatkozik. 24. Borostyánk és Lozornó határában a meszes liaszpalák mangánérczet tartalmaznak.862. zu Presburg 1857. válogatták ki a törmelékbl s dolgozták fel az ekkor már düledez zúzómvekben. E kzet. mely a melafir közelében átváltozott olivin a delessit.a füsttopáz. most Dubskygránát fajaiból pedig az almandin Récsén a kisszemcséj gránitban. meg lemezes kristályokban található. I.arzenopyrit. továbbá a Mély-út közelében az egykori Strasser-.: Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. Nem ritka e helyt vidékén sem ismeretlen. Kis-Kárpátok nyugati részén. vasércz (limonit) Modortól nyugatra. I. milyenek a vasJcéneg (pyrit). a galenit. a vörös antimonércz (pyrostibit) s a scheelit. . Végre mindezeken kívül említjük még a A A — A A sr A A A A . ' A A A A 4 5 c 7 Verhand. Perneken ellenben behintve és vaskosan. Dévény. des Vereins f. Pernekre 631. A gránát nevezetes nagyságban felmerül Pozsonynál az ú. zu Presburg 1856. melyek szívesen vásárolt tiszta aranyat eredményeztek. Ver. a durvaszemcséj gránit ereiben.000 korona értékben. Naturkunde zu Presburg 1856. calcit és seladonit is chalcedonnal és kvarcz•czal. II. .185 D méternyi területen a kéneg. E területbl Czajlára 721. itt 10 12 méternyi vastagságban kínálkozik bányászásra. Verhandl. Hajdan a Csallóközben virágzó aranymosások voltak. A vaskéneg Bazinban chloritban és agyagporphyrban rétegesen s a fillitben vastagon szerepel. hol vaskosan. vaskéneget ki is aknázzák. Stomfa. Az eucamptit ugyancsak Pozsony és Récse között s az alagútnál is a kisszemcséj gránitban lemezes alakban.683 vörös antimonércz Perneken métermázsára tehet. milyenek az . Almáson fordul el. Kornhuber Verhandl. Naturk. : II. a szfalerit. de lemezek és jelen század közepén már csak a jobb darabokat pikkelyek alakjában is. néha garmadás alakban jelentkezik. Ugyanitt található prehnit. Bornit a Klokocsáva-hegyen Losoncznál. az alagúti határában az arany sem. milyen a chlorophacit. Cseppk Detrekszentmiklóson képzdik a falu mellett lev barlangban. Ugyancsak itt találtatik psilomelan is. Széleskút vidéke szintén termel néhány ásványfajt. des Vereins f. Pernek vidéke általában szapora némely ásványfajokban.693 D méter esik. Modorban feltnik az aventurin gránit. NK. senarmontit e helyt valószínleg az antimonit átváltozási terménye. 7 Más helyeken. a stomfai uradalomban sötétszürke márvány fordul el. Pernek calcit vidékein jön el. Pozsonynál . melyet meszet kiválasztó tengeri algák. Hutterkbányában. az utóbbi helyen nem ritkán tiszta minségbenfehér szálas minségben Dévényben. Perneken pedig igen finoman a kovagban elosztva s gyéren behintve jön el.604. kvarcz egyik változata mint a chlorit-csillám teljesen új faja jelentkezik. kbányában került el. XK. Pozsony. kertben. finoman beszórva mutatkozik. f. A fehér antimonércz (valentinit) e vidéken telérekben. a szétomlott melaphyr-mandolak egyik telérében. Az antimonit a gránitkzetben Bazinban termeldik telérekbl. mely grafitpalában Bazin. mely itt gumók alakjában melafir-mandolakben fordul el. E két hely még egyéb ásványfólék lelhelye is.a közönséges földpát sem. 2. n. mely itt több érdekes sajátsággal bír sugáros. míg a scheelit Bazinban pyrittal a gnájszban. mely egyébiránt Pozsony Pozsony és Récse között s a pozsonyi szlkben és gránitban szabálytalan teléreket alkot a kálicsillám (muskovit). Dévény és Dévénynjíálu közt konglomerat. Az évi termék összesen valami 26. e nemes fém a zsírk ereitl átjárt bomló gránit kvarezteléreiben. pyrittal barna •és antimonittal. mely itt behintve s vaskosan.629 és Bazinra 250. 16. gránit és homok közé szoruló lajtamész a legjobb épít. hanem nagylemez szép ezüstfehér táblájú is. d. garmadás és csillagos csoporcervantit néha meglehetsen tokban. 6 Nem ismeretlen a vármegye . sugáros és garmadás csoportokban található. 5 s kristályai néha igen jól kifejlditek. Duna fövényében is mutatkozik s nyilván alpesi arany. a korallszirtekhez hasonlóan alkottak.

Ztg. 11. Ver. (TJeber die Torfmoore der oest. (Verhandl. hol 17° mélységig próbafúrást is tettek. Kis-Kárpátok vízválasztót alkotnak hegység folytonos gerinczet alkotva. XXIV. zu Presburg 1859. ül. továbbá az Almási. vagyis a hegyentúli. Ugyan A hazai tzegtelepek kutatása. mi a vizek ellenkez irányú levezetésére volt határozó. f. E vármegyében tényleg. a Párnát magába vev Tirnava s a Gidra vagyis Czi/fen-patak. Morva legnagyobb mellékfolyói Pozsony fell a Miáva. 13 súri tzeg égési értéke 1580. f. szintén kútásás alkalmával. A 8 9 Kornkuber : Die geol. 10 11 Verhandl. NK. 12 mindazonáltal mégis e vármegye is számot barnaszenet és a tzeget. Pr.) 13 Lásd Staub Móricz czikkét A tzegtelepek kutatásának fontosságáról. i. mely egyszersmind megyehatárul szolgál Nyitra felé tle délre a detreki. NK. 4 — 5. vagyis 33 mázsa tzeg megfelel egy harmincz hüvelykes fenyfa ölének. zu Presb. hogy nem tekintve a tzegeknek tisztán gazdasági jelentségét. Vármegyei tzegtelepeink is adatokat fognak szolgáltatni hazánk területének biológiai ismeretéhez. d. h. (Verhandl. hol kútásás alkalmával ölnyi mélységben ya 1 lábnyi vastagságban jelentkezett. Monarchie u. évf. a Term. A szép és igen hasznavehet barnaszén 30 40 ölnyi mélységben Haszprimka táján található. 27.esse 185/. 136—142. Mindez a hazai tzegtömegnek ugyan nagyon csekély százalékát teszi. 5 6 lábnyi vastagságban. továbbá Szentgyörgytl délkeletre a Súrerdben. II. hogy itt a fekete szénnek eddigelé 5. zu Presb. Palás-leveles barnaszén nyomai mutatkoztak Pozsonyban az Esterházy-téren is. névszerint Bsnél. 10 De Nagyszombatban is akadtak kútásáskor a is. f. Naturk. 1 1 — — — — tarthat arra. Chemiker. hol vagy 968 holdnyi területen átlag 4 lábnyi vastagságban s Várkonyban. hol mintegy 300 holdnyi területen. 1 * Súr közelében lev Szilfamez tzegének égési értéke ellenben 2390 hegységnek A A felel meg úgy. Stomfai és Beszterczei patakok. XXIV. d. keleti irányban. f. sz. XXIV. — — semmi nyoma sem fordult el. közzétéve az Alig. Ellenben a Vágdunába szakadó folyóvizek a Kis-Kárpátok keleti lejtirl futnak le délkeleti irányban.) 12 Thenius szerint Magyarországban Horvátországgal együtt 42. Ugyan A tzegtelepek értékesítése Németországban. o. mindössze két külön folyóvízvidék van: a Kis-Kárpátok nyugati. : : : — 254. egyes kisebb hegycsomóival és több rövid oldalágaival csupa harántvölgyeket mutat. m. hol valami 400 holdnyi területen 5 6 lábnyi vastagságban található. 2. Bláva. i5 U. 1858. 7—8. 252 sz. hogy mivel fekvése. Ver. IV. a rétegek hajlásának megfelelleg keskenyedik. 1857. Nagyon valószín azonban. 315—317. d. Ver. a földtani vizsgálatok szerint azonban az eredmény minden reménve nélkül.093 hektár tzeg van. 1863.zu Pressb. IV. i. II.und Techniker-Zeitung VIII. 584 597. 1892. Ver. 35.-ung. Kék tályogon néhány vonalnyi vastagságban mutatkozott itt egy sötétbarna. 1857. A vármegye hegyrajzi alakulatának alakitól ag kellett hatnia annak sajátos vízrendszerére.4 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. széleskúti és rohrbachi patakokat magába egyesít Rudava. Mindezek nyugati és délnyugati irányban futva ömlenek a Morvába.) . 191. 1892. vagyis a hegyeninneni folyóvízvidéke. derén Verioerthung in der Industrie. Amaz a Morva-folyót. a Széplakutezában. 11 ölnyi mélységben. a konyhai és perneki vizekbl keletkez Maiina. hogy belle 22 mázsa ér föl ftési hatályra nézve egy harnüncz hüvelykes fenyfa ölével. 16 Ilyenrl híreszteltek 1857-ben Cseklész vidékén. 1892. Verháltnisse. hanem az azok aljában eltzegesedett egykori flóra mikroszkópi és mikrochemiai tanulmányozásával aratni fog. hogy az azoktól levezetett vizek még csak a vármegye határain kívül egyesülnek újból a lassan hömpölyg közösen levezet nagy csatornában a Nagydunában. P. 9 Továbbá a Marczal-. 11 A tzeg több helyt jön el. vasútnál lignit-nyomokra. kissé merev. egészben csak jelentéktelen kiterjedés. része lesz majdan ama sikerekben. valamint a Királyfalvai meg Dubovai patakokat magába foglaló Modrapatak és a Csádé egyesülésébl keletkez : A A A . kagylóstörésben viaszszerleg fényl lignit. melyeket a hazai tudomány éppen a tzegeknek nem csupán felületi flórája. emez a Vágdunát táplálja akképpen. a mai Stefánia-utczában lö ölnyi mélységben. Verhandl. f. Naturk. meg a Kis-Kárpátok keleti. a Polána vagy Spaczinska-patak. 16 A vármegye folyóvizei. 2. österr. közi. 8 Ugyancsak Pozsonyban lignit nyomára akadtak. III. ha a Dunába öml Károlypatakot és a Vödriczet nem számítjuk. zu Presburg 1859. d. NK. 15 Megjegyezzük. 35—36. 60. i. a pozsonyi és a bécsi medencze között. 14 Mack és Bauer vizsgálatai szerint. II. tud. h. Correspondenzblatt des Ver.

De földtani alakulásából kell továbbá megfejtenünk a Csallóköznek azt a tulajdonságát is. 20 7. Ez volt a török világban az Érsekújvár felé tartó segédhadak útja s még korunkbeli emberek is emlékeznek arra. lejtés északnak és keletnek tart. homok. Verhandl. Nagyobb állóvize sincsen a Csallóköznek. mint Vágduna szakad a komáromi várfok alján a Nagydunába. {Csallóköz vízmentesítése 1854 64-ig. míg a köztük volt dunai ágak s erek mindinkább eliszaposodtak s végre teljesen eltntek. de nemcsak kisebbre szonút az. 34—41. vármegyénk határpontján jut a Kisdunába." (Földes Fels-Csallóköz árvédekezésének tört. hogy mindjárt Pozsonyon alul a Duna a Nagydunára és a Kisdunára. hogy míg azt a régibb századokban száz meg száz vízér. melynek erosiója a balpartot. ma egykavics-. 5 Dudvág. . Területe 188.) s mintegy 200 helység s népes puszta fekszik rajta. hogy a szárazabb idk beálltával aztán újból kiszáradjanak. 18 Mindezekre nézve lásd Ortvay Tivadar dr. st nagyobb folyóágak szelték át 18 s öntözték termékenyítleg.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. 19 1854-tl fogva folytak a Csallóközben a vízmentesítési munkálatok. Akkor arról gyzdött meg a bizottság. de kivált dél fell. 19 Csupán a tavaszi hóolvadás vagy a tartós es szokta idközönként a mélyebb földteknket víz alá borítani. az félezer évvel ezeltt még darabokból állott. vármegye szigetséqe. addig ma már. Magyarország régi vízrajza czím munkáját. alakul a földtani képzdések egyik legfeltünbbike. zu Presbitrg. hogy végül mint ilyen is megsznjék. Hajdan ez a nagy térség összefügg két A szigetség. 17 Nincs is már távol az az id. 17 Századunk els tizedében mint tisztításra szoruló hajózható víz van említve az iratokban. mint a hatalmas Duna folytonos geológiai mködésének. melybe még a Sardpatal. Egyedüli mocsaras vidéke a Sárréten található.) Az azután való idk árvédekezési és különösen az 1887-ben megalakult „Fels-csallóközi ármentesítési társulat" munkálatairól 1. E mellett mennél inkább növekedett a sziget zöme. tört. alig van megnevezésre méltó vizerecskéje. Úgy tekinthetni. k. 20—21. minek következtében a gyorsan lefolyó árvíz a Nagydunából önti el a területetet s nem a Kisdunából.).s séges sziget a XIII. Csallóköz északi részén elbb-utóbb egyesülni fog a nagy szárazulattal s a jöv nemzedékek bizony csak a múltnak írott emlékeibl fogják tudni. a tkési vízér kivételével. A vármegye állóvizei. des Ver. az érsekújvári ág. mint az a száz meg száz más sziget. Vili. hogy közönséges hajóvontatásra sem alkalmatos többé. hogy e szigetség a Nagydunától a Kisdunáig folyton való s csaknem egyenletesen lejts terület. páratlan kiterjedés. 20 Földes : Fels-Csallóköz árvéd. bven és hitelesen Földes Gyula müvét Fels. mondhatni.s alább a Feketevíz is szakad. 1. Azonkívül v. A mi ma összefügg egész.. mely manap is környezi észak. tehát a nagy szárazulatot támadta meg. Az itt véghezvitt keresztlejtmérések kimutatták. . annál kisebbre szorult a Duna legkülsbb ága. az e vármegye déli területét alkotó s részben Komárom meg Gyr vármegyékre is kiterjed Csallóköz. 8. ö. 1864-65.Csallóköz árvédeke: — : zésének története. Csallóköz emez alakulásából kell megfejtenünk. A régi térképek e Dunaágat még mint Fdunát tüntetik föl. Csallóköz éppen úgy keletkezett. Patonyok és Udvarnok községek határai és a Kisduna között terül el s ma a népes Csallóközben mintegy tisztás helyet mutat. A hatvanas években hajózta körül a Csallóközt igen magas vízálláskor utoljára Pozsony vármegyének és a Dunagó'zhajózási társaságnak vegyes küldöttsége. mikor majd csak vékony vízfonalként fog az alluviumban kóvályogni. Ma már annyira sekély és iszapos. a negyvenes években már Holt-Dunává lesz. mely a Vaták. melyek az állóvizek elvezetésére s a posványok kiszárítására czéloztak. mely már Komárom vármegyében a Vággal egyesülve. hanem a sziget növekedésének arányában fogyott is. közelebb jutottak egymáshoz. hogy rajta vontató gzösök jártak. hogy kontinensünk folyóvízrendszerében.hogy ez az ág aránytalanul nagy költséggel sem lenne többé hajózhatóvá tehet. Nagyduna Dévénytl Ásványig mintegy 60 kilométernyi vonalon szegi be várme- A gyénk 6. században még szigetcsoport volt. Naturk. Az által. hordalékjai folytonos lerakodásának következményét. földrészek folytonos sülyedése és fölszaporodása következtében az apró görélyzátonyok évrl-évre növekedtek. nagy ágra : A A A A A A Állóvizek.519 hektárnyi (1885 km 2 . E sziget akkora. hogy az egykor termékenysége miatt „Aranykert"-nek nevezett földdarab szigetvilág volt. melynél fogva vízválasztó dombvidéke nincsen. másként Érsekújvári Dunaágra szakad. területét dél fell. f.

mint a körülsánczolt szénakazal-helyek. Azonkívül L Verhandl. A Kis-Kárpátokon innen fekv területen a Súrerd Súrrét mocsaras területe még mindig valami 2164 katasztrális hold. lápos réten fakad. Wissenschaften 1859. meg egyéb vízi növényzet dús termhelyei s a kuruttyoló békasereg kedvelt tartózkodó tanyái.. nevezetesen a Miáva és a Stomfapatak közt lev részen. Bahno és a Rakarna-tó. hol malmok számára váló víztartókid szolgálnak. úgy hogy e mocsárnál idnként áradásokról lehetett szó. Nagyobb állóvize egyébiránt a vármegye más vidékének sincsen. színtelen és szagtalan. a hegyi liget szélén. E víz hosszabb állás után barna csapadékot hagy maga után. Ásványvizek tekintetében sem mondható. a Verhandl. III. Laksárújfaln környékén szintén található néhány kisebb vízmedencze Malaczka mellett a Búrerdben a Mahorlome.) 24 Vegyelemezte Bauer Sándor dr. kénesszagú. közzétéve a Sitzungsberichte der mathem. hogy már a rómaiak lecsapolták volna a Galerius császár alatt eszközölt csatornázás útján. 23 Bauer és Weselsky vegyelemzése szerint e víz alkotórészei szénsavas sók. görvélykór. melyek némelyike nagyobb terjedelm. Pr.: 6 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. III. évf. Ásványvizek. A malmok megsznte óta e tavak az eliszaposodásnak vannak áthagyva. A vármegye ásványvizei. Vereins /'. volt. mint a milyenben azt a régibb írók Pozsony városával összeköttetésbe hozzák.. Az az állítás. 23 Vize tiszta. IV. Naturkunde zu Presburg 1859 évf. 1. idült br-. légmérséknél. Xaturk. Georgen. Magasfalu. átlátszó. kais. Ma már lassan. Untersuchung der Mineralquelle des Erzherzng : Stephan-Schwefelbades zu St. évf. f. : srn . 22 A Pozsonynál a vödriczi völgyben. {Verhandl. a szentgyörgyi patakból veszi. Közelebb a városhoz. Akademie d. Közzétéve. kaiserl. az a vas. A szentgyörgyi István-forrás a város közelében. Akademie dir Wissenschaften 1858. sz. A mi van. Égvényes kénes hideg víz. az mind kisebbszer és idközi. a nyáron elég és hs Vödricz-völgyben van ivásra és fürdésre berendezve a Ferdinánd királyról elnevezett. A Kis-Kárpátok keleti lejtjén ismertebbek a szentgyörgyi és a bazini ásvány-források. mely azonban ma már csak nyaralóul szolgál s a pozsonyi Sz. csúz. Hmérséke 9'2°R. M6. 1858. II. 16'5° R. A mi a vizek e fajtájából található. Hmérséke 12 99° R. valamint a Duna és a Morva alsó lapályain gyakoriak a mocsarak. 21 azonképpen tarthatatlan. éppen a Vaskút nev nyári mulatóhely mögött lev két tó mesterségesen készült s eredetileg a vödriczvölgyi malmok számára használt vízgyjt volt. miután a Duna balpartja nem tartozott a rómaiak birodalmához. a túzokok és gólyák népes tanyájaként volt ismeretes. a nélkül.naturwiss. 58. Das Moor „Schur" bei St. Ver. mely a várostól félórányi tó . íze gyengén összehúzó. Vize tiszta. Régibb térképeken mint lacus Peiso meg is van jelölve. - - Beitriige zur Topographie des Kó'nigreichs Ungarn 58. XXIX. 1858. Táplálékát e mocsár a Kis 7 Kárpátok keleti lejtirl folyó patakocskákból a czajlai völgyben lefolyó Opatakból. A Súr kétségtelenül egy régebben itt állott tóvíznek a maradványa. hogy a vármegye bennök gazdag volna. a káka s nádas. 36. 21 -- Bredeczky Kornhuber : : Ver. A Kis-Kárpátok nyugati oldalán. 29—36. De említhetk ezeken kívül a rohrbachi és a lalii tavak is. Még a múlt század harminczas éveiben alig volt itt más szárazföld. Pozsonynál a Zergehegy aljában 600 bécsi lábnyi látogatott kies tengerszin (Adria) fölötti magasságban. 1. d. Ez a nagyrészben mocsaras. Lévárd. Orsolya-apáczáknak tulajdona. májbajok és verczéri pangások ellen sikeresen alkalmaznak. Sitzungsberichte d. Ezekhez járulnak kisebb-nagyobb idközi gyarapodások esvizek és hóolvadások. 19 44° R. nádas láposoktól keresztül szelt hansági rétség.vagy kéntartalmú hidegvizek közé tartozik. Naturk. fiir közöttük van jelentéktelen mennyiség szénsavas vasoxydul. 24 melyet ivásra s fürdésre használnak s kivált köszvény. évf. d. zu Pressb. Ztg. a Mária-fürd. XXXIV. Ily kisebb állóvizek találhatók Búrszentmiklós és Búrszentpéter vidékein. zu Presb. azonkív. moly a kisdunából kapta rendes táplálékát. Georgen in Ungarn. 192. Nevezetesebb a bazini vasas forrás. hogy ez elnevezésnek oly történeti jogosultsága volna. 1858. 585. a limbachi vagy grinádi patakból. 8.. lép-. d. légmérséknél. Szentjános. aztán némely cklorösszeköttetések a kénsavas sók nyomaival. van egy másik vastartalmú forrás. kisdunamenti hátsóbb részét már eke alá fogták s szaporodnak rajta a majorok és szállások. Classe d. . de következetesen szárad. Keleti oldalán történ lefolyása a Fekete víz. de közönségesen csak Vaskút néven ismert vasas forrás. s melynek ármentesítése most van tervbe véve.

mind a nyugati szél jótékonyan szelídíti a Kárpátoktól jelentékenyen föltartóztatott északi szelek fagyos zordonságát. maximuma 42. f. 13-án. Hmérséke (szept. ha e tekintetben egyéb ellentétes széljárások a légköri csapadékok alakulására kedvezbben nem hatnának. széljárása. 27 31. Xaturk. Olykor a kés októberben is meleg napok vannak.és jégolvadás. legcsöndesebb a július szeptemberi idszak. Vize. mint emez s csak annyiban kevésbbé ártalmas. 1866. 11 évi megfigyelési adatai alapján Pozsony közepes évi páranyomását 3*313 párisi vonalra. IX. a nyugatiaké 318. Presburg i. Nyáron meglehetsen látogatják. Még az északibb vidékeken is néha november derekán illatos ibolyák díszlenek a szlkerekben. E forrásvíz az anhalt-bernbnrgi herezegségben lev Alexisbad és a Muskauban található kénsavas vaséiecset tartalmazó vizekhez hasonló. Ver. (C. 27 Különben mind a déli. a nyugatészaknyugati. Mathematikai és természettudományi közlemények 1865 évf. tehát a természetnek a téli dermedtségbl való megelevenedése. átlátszó. 1895. nedves gzöket hordanak. folytonos széljárások miatt nincs is aztán Pozsony vármegye egáljában állandóság. 2 * 1894 nov. vármegyére mindenesetre jellemz. d. szép. által kiadott — : — — — — : 29 Decz. 27—29 11). évi följegyzések szerint ez évben egész januáriusban szántottak és a fák levelezni kezdettek. évekbl)31"5. de hmérsék-változásai mégis igen föltünek és rögtönösek. 29 Az 1788. 24 Olykor a Súrban deczember közepén a mocsári gólyahír (Caltha tpalustris) kinyílik. Term. a keletieké 63. a felhsökét 99*1. d. az északnyugati. a ködös napok középszámát (1856 65. s bár maga a déli szél nyáron szintén nagyon szárító. Pozsony város szélnélküli napjainak száma egy-egy évben alig öt s azok is szeptemberre esnek. mivel ezek a sokszor valóságos orkánként dühöng északvidéki szelek bizonyos évszaktól függetlenek. Égalj tekintetében a vármegye jelentékenyen befolyásolva van hegyrajzi alakulása által. a jégessöké 4. üde helyen. 71 75. (U. tengerszin fölötti 700 lábnyi magasságban. a derültekét 692. csapadéka. a csapadék összege 629.: Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. Az évszakok átmenetei nem rendesek. 1-én) 8 75° C. T. Egálja ugyan egészben mérsékelt. közi. 52.) Verhand. a Kis-Kárpátok Jahodnisko nev hegyágának keleti oldalában. a jégeskét P7. úgy hogy a füge és a gesztenye a szabad telelést is eltri. 1857 II.és kénkovandbányában fakadó ásván} forrás.) 18-án Modorban. Ver.) 27 Rothe dr. a nyugatészaknyugatiaké 80. II. az északnyugatiaké 100. a deresekét 15-2. III. déli szél a vidék kitavaszodására is kihat. a perneki határban. 25 9. zu Presb. februárban a mezk r - E s ha J |at - A A A A — A — Hasenfeld Manó A Perneken találtatott ásványforrásnak helyrajza. Kis-Kárpátok tényleg nem kis hatással vannak a vármegye légtüneti és égalji jelenségeire. mely április közepe tájára esik. közétéve a M. Van 48 vendég. Általuk a széljárás nevezetes módosulást szenved. mely ásványos. egy elhagyott antimon. tiszta. IX. a zivatarosoké 20 s a viharosoké 5.és 12 fürdszobája. bár nem oly hideg s zord. 25 : Akad. E vármegye ennélfogva valószínleg a legszárazabbak közé tartoznék. Naturk. 20 Az 1856.^ a vármegyét tényleg a három utóbbinak csapásai ellen a hegység ellenálló bástyája védi. IX. kissé összehúzó íz. st hervasztó. 22 26 11. Verhandl. zu Presb. az ess felhket az északi széllel versenyezve zi el s épp oly szárító. A vármegye égalja. szagtalan. évi megfigyelések szerint az északi szelek száma 52. hogy alig van tökéletesen szél nélküli napja. st veszedelmes nitrogén.) . az északkeletieké 141. a mennyiben a pozsonyi gyárvilág koromfüstjét és kellemetlen. mind a nyugati szelek meleg. o. (Kornkuber Die mittlere WindesricMung zu Presburg im Jáhre 186. keleti szél. Rothe Beitrdge zur Meteorologie von Presburg. barna csapadékos. (Beitrdge zur Meterologie v. (ü. az északnyugatiaké 179 és a nyugatiaké 361. Magára Pozsony városra a déli szél azonban kellemetlen helyi hatással is van. Miután ugyanis az uralkodó szélirányok a nyugati. a félderültekét 1970 ra határozza. tud. f.) Az 1856 1865. a havas napoké 19. mert vele együtt jár a hó. h. Mind a déli. a kovaföldes agyagpalának köszöni. a mennyiben a sarki szelek közt legritkábban mutatkozik s közönségesen 24 óránál tovább nem tart. kivált vasas tartalmát. vízgz. Említend még a vármegye hegyentúli járásában. mégis más évszakokban elmozdítja a csapadékot. A hegység e védelme pedig annál jelentsebb. Legszélesebb a márczius júniusi. 7 távolságban kies. XXVII. 30 — 31. évi megfigyelések szerint az északi szelek számának átlaga 56. a délieké 57. o.) Újabb adatok szerint Pozsonyban a felhzet évi középje 5'5. (Valló S. az északkeleti. a levegnek közepes évi nedvességét 73'10° o-ra teszi. meredek sziklahegy aljában fekszik s a közellev erdség miatt kellemes tartózkodó hely. szénoxid és szénhidrogén gázait a városra irányítja. A csapadékos napok száma 131.

I. (Beitrage i. Ugyanezt mondhatjuk a perzsiai eredet orgonafáról (Syringa vulgáris L. 1873—75. 13-szor márcziusban.) 33 A hatvanas években kísérletet tett e növények meghonosításával ifj. 1831. 35 E szép dísznövényrl tudjuk. mikor a Duna kétszer is befagy. : in Presburg. fleg a szlkre. d. tud. C. minimuma 16 2. 34 A khinai eredet hortenzia gyönyören virul a díszligetek fakömyékezte helyein. a lefügg sofóra (Sophora japonica pendula L. most városi szabad téren s a vasút felé vezet úton lev sétányokat. E közlés több egyleti tag közremködésének eredménye. Ver.) Egy 1788. a trópusok batatái. 3° 31 — : : : — — - 37 Rowland W. hogy az 1790-ben érkezett Kh'nából a londoni Kewgarden híres botanikus kertbe.és zürgelfák kitnen tenyésznek a belföldi rokon fanemekkel szemben. Vannak évek. a városban szerte mindenfelé gyönyör példányokkal. C. 96 107. a szlhajtások oly nagyok voltak. d. A caryatengerparti gyantás feny. porcina. Naturk. Ennek évi középmérséklete 102. Az amerikai tölgynemek. (Fels-Csallóköz árvéd. amara. márczius 29-én pedig a mandula. és Term. a Pinus maritima sem boldogult itt. 30 Gyakran a tetemes hideget. 33 A fák és növények meghonosítására a Pötsen-szigeten. 155—156 Földes Gyula hivatalos statisztikai közlemények és magán gazdasági naplók alapján összeállított kimutatása szerint 77 év alatt 52 évben volt s 25 évben nem volt jég a pozsonyi Dunán. közi. Közölve i. fleg tavaszkor. virágoztak. 1-szer novemberben állott be. V. V.) és keleti tújafa (Thuya orientális LO.). (Hasznos mulatságok 1788. továbbá a hajdan Esterházy. 52 évben átlag 35 napig állott évenként a jég. hol a talaj többnyire kövecses. továbbá a hajdani Pálfty-palota kertjében. 135-136. évf. Ver. (Verh. Kornhubernek Die klimatischen Verhaltnisse zu Presburg ivahrend des Jahres 1856. C. a városi díszligetben és hegyi ligetben tett kísérletek megmutatták. a Batatas edulis L. évf.). fajok 3G már az els nyáron tönkre mentek. sulcata. d. I. h. 32 A A A A Hasznos mulatságok 1788. hogy a Klímából s Japánból hozott bálványfa Ailandus glandulosa Desf. évi följeg3r zés szerint azon tél legnagyobb hidege 5° Pozsonyban volt. Pozsonyban a hegyi ligetben. XXIII. évf. 1891.8 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. mikor a folyam éppenséggel nem kerül jégtakaró alá. III. már csak azért is. mint 1892 93-ban. elindult pedig 29-szer februárban. 8-szor januárban. 1. 13-szor deczemberben. coccinea és palustris azonképp jól tenyésznek. következ közlését Jahres 1856. a japáni birs (Cydonia japonica). a füge és gesztenye eltri a szabad telelést. ma katonai kórház kertjében. hanem a forró égaljak. A küls színére a mi fekete erdei fenynkhöz hasonlító Pinus taurica ugyancsak jól érzi magát klímánkban. agyagos és hideg. C. 1. vadgesztenye egyáltalán gyönyör fadísze e vármegyének. maximuma 26-230 R.s baraezkfák virágoztak. 8-szor februárban. vízrajzi s égalj i viszonyok szerint minsül a vármegye talajának termképessége.. 10—15. Verhand. (L. most Frigyes fherczeg palotájának kertjében.). Vereins f. 2-szer deczemberben. Ez egészben véve csak középszernek mondható. 11. melyek klímánkban nem boldogulnak. leghosszabban 99 napig. Naturkunde zu Presburg. zu Presb.) ?A Mint nevezeteseket említjük a hajdani Grassalkovich. hogy a gerezdek is meglátszottak rajtok. most Schiffbeck-Stabwasser-féle palota kertjében. hegyek közt. czifferi kertészete. Hol azonban a hegyek közt a gránit és diorit légköri befolyások következtében szétbomlik. (Term.és diorit( ( . 70.) 32 Az ötvenes évekbl igen érdekes éghajlati följegyzéseket köszönhetünk dr. zu Presb. E mellett kívánjuk fölVegetat ionsbeobachtungen zu Presburg wáhrend des említeni Holuby J. Húsz évi — - — - a föld term5ge ' középmérséklete pedig A vármegye éghajlatának jellemzésére fölhozzuk még.. A vármegye földjének termképessége. 37 10. IX. egész fasorokkal találkozunk. Versuche zur Acclimatisation von Pflanzen Naturk. hogy itt nemcsak. 547. 1860—61. a kanadai vasfa (Gymnocladus canadensis L.) 36 Carya álba. földtani. Rothe dr. mivel meg mívelése nehéz. 1860-61.) közölve a . A jég 30-szor január hóban. 31 A vármegye hmérsékletének jellemzésére fölhozzuk itt Pozsony városáét. 35 Persze vannak fajok. Verhand. f. 398.>'9. h. a Bimbóházak vidékén. 1856. termékenysége csekély. új évf.). 398. f. 30 — 31. és a Convulvulus tuberosus L. nálunk könnyen meghonosíthatok. s viszont vannak oly évek. a hajdani primási nyári palota. Nirschv István jeles mkertész. maximuma 33 0. nemkíüönben az amerikai kris. tud. közi. 74—90. Közölve Verhandl. ott jó szántóföldekre találhatni. hirtelen nyári hség váltja föl. 32. mini mondottuk. XXIII.) A hetvenes években Zichy gr. Gránit. a teljes virágú chinai mandulafa (Amygdalus chinensis íiore pleno). különösen a Quercus rubra. az 1829 30-iki évben.) és a kis-ázsiai eredet vadgesztenyefáról (Aesculus hippocastanum L. a déleuropai Judásfa (Cercis siliquastram L. szerint Pozsonynak 15 évi (1851 65) középmelege 8 01° R. tört. A májusi fagyok nagyon veszedelmesek a veteményekre. minimuma —11-14'' R. microcarpa.

vakolataljra. 18. III. a mennyiben a kavicsos területeket — . hol a terület fölszínét a lsz borítja. 69. 1858. mibl Pozsony városára 24 51 km 2 esik. Növényzete ugyanis nemcsak változatos. 42 Bewegung von so in Wiesbauer — aucli ím flabiete der Flóra von Presburg eme und Ost nach Nord und West wahrnehmen. mely a pozsonyi járás hegyentúli részén Dévényújfalu. hogy túlnyomóan kulturterületbl áll. (Verhand. f. A vármegye növényzete. valamint a küls és a nagyszombati járásban. A vármegye kultur területe. A növényzet jellege. zu Presb.és állatvilág délkeletrl északnyugati irányban haladt. É mvelt területekhez képest azonban elég nagy kiterjedés a szántóvas alá nem fogott talaj is. Naturk. Kornhuber Das Moor „Schur" bei St. 12. a mennyiben azt. zu Presb. das vor weniger als vierzig Jahren Presburg noch ganz unbekannt war. d. Modor területére 1000. Dunának Pozsony város területére es mellékágaiban termelt nádat a múlt évben is 149 frton árverezték el. Súr szélének talajába ültetett krisfa (Fraxinus excelsior L. d. II. Olgyánál s egyebütt sajátszer földnem borítja. fleg a Vág és Morva mentén. Véreim für Naturkunde zu Presburg 1856. holdat tesz. Besztercze. . bár az Alsó-Csallóköz némely részeiben egy. s melyet már régibb idkben kerti kultúrákhoz. Naturk. azonban Csallóközben némely helyütt csak 4 6 hüvelyknyi term televény kimerül. az állatok és emberek vándorlásával bizonyított nagy igazságot. ugyancsak a termékenység rovására. hold esik. I. technikai czélból lehántolt fák károsodását csakhamar helyrehozza az üde új ágképzdés. A n szl mezk . a kívánatos televényföld keletkezik a mellett könnyen megdolgozható s elégséges kiterjedést enged a vetések gyökereinek. mibl Pozsony városára 1352. vagyis 39 km 2 terület esik. a föld termképessége könnyebb módon fokozható. borítja a kavicsos altalajt. 1858. televényrétege gyönge termereje hamar nehézséggel. náciszövetekre s tüzelésre jól alkalmazhatók. a és gyümölcs. E földnem egy piszkosszürke. föntebbi számból 8411 hold 1405 ölnyi 2 terület tisztán szl. Éppenséggel híres a vármegyében az a televényföld. 40 Súr televényének termképességét kivált fatenyésztése mutatja. A — mint Nagylégnél. beborítja s így kulturképessé teszi. vagyis 155. a Duna szigetségein.950 k. Mondhatni. Helyenként a Csallóköz földjét. s buja talajon kitnen síkságon. Terjedelem tekintetében Pozsony vármegye földjének gazdasági fölhasználhatósága igen nagy. Szentgyörgyére szintén 500 k. vármegye növényzete nemcsak a fajok sokaságával. hold. mivel terményeik nádfedésre. de a Csallóközben is könnyugyan és meleg a föld. mibl Pozsony városára egymagára 6742 k. a mi mindenesetre jókora terület. kicsinyben szintén megersíti. fleg hortenziákhoz szállítottak Pozsonyba. Mert ámbár maga a lsz soványságánál fogva kevésbbé jó termföld. virulnak rajta. des Ver. st másfél lábnyira is megvastagszik a televény. hanem a fajok geográfiai elterjedése iránt tájékoztató adatainál fogva is fölötte érdekes. a kiszakadó erek s természetes csatornák partjain található. Sajátos növényfajok. Bazinéra 500. 1. Róla említést tesz Ballus Presburg und seine Umgebung 1823.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai.) rendkívül . Ver. 39 Ott. Verhand. 41 11. Mésztartalma kiválóan lóhere és hüvelyes növények termesztésére alkalmas. fennen hirdetik az ottani vegetáczió nagy termképességét. vagyis 2561 km 3 szántóföldje.) írja Síid . : ' 3S 39 40 41 Verhandl. púpos és mélyedéses tömeg szabálytalan gumóiból áll. fatenyésztés itt nem magelvetés szilfákon észrevehet új ágképzdések eredménye. hold. A A A A A növési viszonyokra vall. Georgen. 4 2 Ha vannak növé. Man kanu — 32. szlje.-t.168 33 k. bár lassan. kedvez Kulturterület. nádas ezer holdnál több s leginkább az AlsóCsallóközben. dürfte unter anderen aucli die nun schon ganz in III. A A A A Növényzet. Kell trágyázás mellett rajta. Különben nem éppen értékesítés nélküliek a nádasok sem. hogy Európában az élet a növény. Erdterülete 885 42 km 2 . A - - - . Van összesen 444. hol a termréteg vastagsága 4 5 láb is megvan. Ausser dem leider schon verbreiteten und verderbliclien xanthium spinosum. Mászt és Borostyánk között terül el. az úgynevezett Mátyusföldön. hold. L.915 k. 4 5. annyiban mégis elnyös. 38 Sokkal jobb a föld minsége a Vág lapályán. de nagyon bomokos megmívelése e szerint nem jár lévén. II. A kvarczhomokból és ritkás csiltömeg az édesla mrészecskékbl álló és szénsavas mésztl czementált vízi meszekre emlékeztet. merben terméketlen föld 46. hanem a mellett annyiban is fölötte tanulságos. : — : f. kertje.

miközben érzékeit a bájos növényvilág zamatos. lapon rajzát. et Borb.. közzétéve az Oesterr. közi. h. 1864-ben már gyakori Bécs környékén és a Morva-lapályon. bot.) 4: Lumnitzer közli Flóra Posoniensis czím mvében 121. 48. Presburg i. term. Arten der genannten Territorien. a nyelves péra. ayeink között oly fajok. a buzérkép galaj és egyebek. a festi Lajta-hegységen.. bot. hol szemei messze elkalandozhatnak a tágas Morva-lapályon. és 190—194. Ha vannak továbbá. 45 — már elkerültek nálunk a hamburgi hegyek növényei közül a Lactura sagittata. évf.: : 10 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. oly sajátos is a Nagytet virágvilága. Keletindia. egyl. a Rubus macrocladus. Azonkívül Baumler: A pozs. a Rubus Baumleri. (Neilreich Naehtrag zur Flóra v. mint itt. a Rubus adultcrinus Sabr. VII. f. Ugyan Weitere Beitrage zur Brombeerenftora der kleinen Karpathen közzétéve az 47 : — — — — ' — : : Oesterr. a Rubus semidiscolor. 1887 91. Lengyelország. sowie das Vorkommen von conringia. a Rubus valiigenus Sabr. Kalksburgensis és Badensis. 88. I.. d. E kapcsolatos összefüggés daczára is azonban nem szkölködik vármegyénk oly sajátlagos fajokban sem. a Rubus pubifrons Sabr. évf. nebst einer Synopsis der Brombeeren Pressbwrgs.. 281. nicht aber im Gebiete der kleinen Karpathen aufgefundenen Pfanzen . Új alfajok a Rubus renifrons Sabr. Erdély. a Rubus populifolius Sabr. a Rubus brachytrichus Sabr. 1887 91. a dombi és gyászoló szegf. valamint a távolabbra es Németország flórájával is. XXXIV. 11. 1 15. évf. Koch Synopsis 356. a Rubus graniticus Sabr. 1. Mindezekhez 1. (Sabransky Henrik Ueber eine neue Brombeere (R.. Bessarábia. a Morvajobbparti növények közül pedig az Oenanthe média. Nieder-Oesterr. 1881—83.) E század elején Németországban.. XXXIV.. VII. a Duna mosolygó vidékén. a Rubus Progelii Sabr. melyek a szomszéd országokban hiányoznak. és orv. pflanzengeografisch aber nicht von unserem Gebiete getrennt werden können. II. bokrok között a Smyrnium perfoliatum L. 1. früher oder spáter auch in dem eigentlichen Presburger Comitate aufgefunden verdén. 1. I. 123 — 126. a gyökeredz csalán. Onnan indult az keleti irányban vándorútra. a Rubus brachyandrus. a gyászoló apácza. Ugyan: Ueber Rubus nigroviridis n. : : : : : — — 46 Sabransky : Oesterr. zu Presb. 46 Növényzetünk egészében egyezik ugyan KeletEurópa növényzetével. 10. és a Rubus dolomiticus Hol. a Rubus clypeatus Sabr. aus Pressburg. 114—115. Ausztrália irányában. de kivételt alkotnak. (Cavanilles Icones A : Tab. dass diese írja Schiller dr. Mindkett közzétéve a Pozs.. Naturk.) 1856-ban már rátalálnak Pozsonyban (Boller Verhandl.* 8 Híres fleg a dévényi Nagytet növényzete.. melynek részét teszi. múlt század végén már Spanyol. 116—119.) 44 Külön jegyzékbe foglalta Schiller: Verzeichniss der bisher nur auf den Hamburger Bergen. melyek csakis a Morva-folyó jobb partvidékérl és a hamburgi hegyekrl ismeretesek. Zeitschrift 1884.. a Rubus ampelopsis Sabr. dryades S. Oest. die politisch genommen wohl nicht mehr zu unserem Comitate. egyl. a szártalan bárcs. 5 — 23. V. bot. évf. papaver argemone und anderer sich durcli jenes erklaren lasst. ja nicht einmal mehr zu Ungarn gehören.mint a Galisonga parviflora nyugatról keletre vándoroltak. még ugyancsak tle Floristisches 1. salvia aethiopis.. melyen a természetbarát üdítbb és zavartalanabb örömöket élvezhetne. term. Ver..) s így aztán tovább terjed Buda.. Comitafes. 612. term. az ével saláta. (M.* 4 nálunk pedig eddigelé még el nem kerültek. 263.És Verzeichniss der bisher nur am rechten Marchufer. fszeres illata gyönyörködteti. — . 47. 1866. közi. a szárölel gyapor. bot. í.. a Rubus semibifrons Sabr. májusban virágzó s júliusban gyümölcsét érlel szárölel gyaporra.. a négylevel polcsa. Pécs. hogy e fajokra nálunk is elbb-utóbb rá fognak találni. Zuccarini Flóra 1821. közzétéve a Pozs. és orv. de sok tekintetben közös a szomszéd Alsó-Ausztria és Morvaország. vagyis a hazánkban csakis még a bakonyi Somhegyen eljöv.) 43 E növény tudvalevleg' Peruban otthonos. Galiczia.) E század közepén. 48 Ilyen új fajok a Rubus dryades S. V. Zeitschrift 1884. Ilyenek a sudarfüzér sás. az állításunkat meg nem ingathatja. XXXIX. és orv. term.* 8 ezek nem szabályt.) III. A mily dús. h. Zeitschrift 1891. 1884 86. 45 Ich vermuthe namlich mit grosser Bestimmtheit. 1889. Uj évf.) der kleinen Karpathen. a Rubus nigroviridis. (Ascherson Flóra Brandenb. 1850-ben megjelenik elször Bécsben. egyl. 47 A Kis-Kárpátokban a Pozsony vidékén tenyész hamvasszeder növények közt új fajok és alfajok ismeretesek. sp. 41. és orv. a kési klóra és varádics az iszap-aranyvirág. Ormai s lejti nyaranta dús virágsznyeggel borítvák s kevés hely van hazánkban.és Francziaországban találták. közzétéve a Pozs. a Viola Kerneri. 49 Továbbá a hegyi így tényleg der Nahe (an der Dampfbahn ansser Blumenthal) vorkommende cephalaria transsilvanica hiefür sprechen. közi. Zeitschrift. közi. mert éppen növénygeografiai okok biztosítanak a fell. a homoki czikszár. egyl. (Beitrage zur Flóra v. a Rubus chloroclados Sabr. az északi baltividéki typusokkal rokon Rubus quadicus Sabr. a csomós palka. Orobanehe coeralescens a Bromus és patulus. a szöszös rekettye. Kronfeld Chronik der Pflanzenwanderung. 134-135. (Materialien zu einer Flóra des Presb. molyok . VI. évf. a dunamelléki lóhere. nicht aber im Gebiete des Presburger Cotnitates aufgefundenen Pfianzen. Rátalálunk itt a csúesszéleken. E hegy meszes talajában a pozsonyi hegyekétl sajátszeren eltér flóra virul. 314. évf.

52 53. a kék szádorra. Inula dyssenterica L. Senecio paludosus L. Impatiens nole nie tangere L. Naturk.. 1856. a széleslevel csengetyke.. Malva moschata. 50 Jurinea mollis Cassin. Naturkunde zu Presburg. ugyancsak elsorolva Krzischnél i.. bot. az élesmosó fenyérre. 50 De odább a Kis-Kárpátok lánezolatában a Yiszoka is sok növény sajátosságot mutat. Számos a süpped talaj veszedelmét a buja növényzet takarja. Helvella monachella Fries. a kövér daravirág. Filago montana L. botan. a kövi ternye. XVIII. — évf.. évf. Kis-Kárpátok a pompás estike. Szétszórtan. Isatis tinctoria L. Helvella fastigiata Krumb. Plantago maritima L Ati-iplex nitens Rebent. Talajában virul a fürtös kötör. 1857. 226. Filago germanica L. mert valósággal növényválasztóul tekinthet. Peziza calycina Fries.) 58 Lathyrus palustris L. és u. 57 Ilyenek egyebek közt Diplopappus annuus R. Lactuca saligna L. a Selaginella helvetica Rab. 81 rátalálunk keleti oldalán pedig Losoncznál. zu Presburg 1857. pest vidékére is. Salvia glutinosa L. idegen növényfajok jelennek itt meg. a szigetek rétéin... 1886.: Presb. Ver. auricomus L. 11 ternyére. Bupleurum rotundifolium L.. XVII. Azonkív. A szerb tövist. Nonnea lutea R. 1885. (Term. a Ruscus hypoglossumra. . Szentgyörgynél stb. II. más növényjellege virul e helyütt.. Cirsium canum M. a sápadt kosborra. 59 50 Dietl F. a körtvélyesi hajóállomásnál félholdnyi területen honosultak meg s az egész szigeten másutt sehol sem láthatók. 53 54. Spergella nodosa. a szigetségen. Más vándorló növények azonban állandósulnak. o. III.. közi.. 51 Verhandl. mely az oroszvári Dimaágban s a Csallóközben kerül el. Ez utóbbi gyékényféle növény. : — : 148—150. Chlora perfoliata L. 24. mind elsorolva Krzischnél Der Wetterlin in den kleinen Karpathen (Verhandlungen d. : — : — : — . S. Árum mac-ulatum L. f. Typha minima Hopp. XVIl. Gnaphalium uliginosum L. árkokban Succisa pratensis Mönch. Zeitschrift 1867. a szigetek görélyeiben. 55 Fels részei a szigetnek gyakori kiöntéseknek lévén kitéve... Spiraea salicifolia.. Micropus erectus L Plantago arenaria W. Carlina acaulis L. az Ornithogalum nutans L. K. Clararia ancrea Pers... Közzétéve a Skofitztól Ein Ausfug szerkesztett Oesterr. a vetés közt. Vereins f. 1857. Sideritis montana stb. évf.. stb..: a nedves réteken Gratiola officinalis. Inula oculus Christi Lat. 1856) bi Ilyenek Althaea paliida. sz. 63. A a ritkaságszámba men nyelves pérára (nyelves csodabogyóra). botanische Zeitschrift 1853. 58 Innen származott valószínleg Buda... Lychnis floscuculi L. A. tud. Bupl.. 52 53. Az szen alsó Csallóköznek Deresika. Brancsik K. 51 Sajátosnak kell mondanunk a Csallóköz növényzetét is. Gnaphalium luteo album L. K... 158. emitt Resely találták. Gentiana pneumonanthe L. az Allium ursinum L. Rumex maritimus L.. s növény Várkony. Hierochla borealis R. Solanum dulcamara. míglen a földtagosítás vagy egyéb küls alakulások tönkre nem teszik. Közzétéve ugyancsak az Oesterr. B. Clematis integrifola... Chaturus marrubiastrum Rebb. auf den Thebner-Kobel. Közzétéve a Pr.. Potentilla álba stb. I. a mennyiben az egyes vadon tenyész északi növényfajokat föltartóztatja a déli irányban való elnyomulásukban 53 s viszont a nagyszombatvidéki flórának egyes képviselit nem engedi északra elre hatolniok. 62 Eine botanische Excursion auf die Visoka. d.. ljön itt továbbá Thysselinum palustre Hofí'm.. Itt áradásnak ki nem tett lápföld van. Filago arvensis L. Platanthera bifolia Rich. Somorjánál jelennek meg. a lapályok szélein Euphorbia lncida W. .) J%H Borbás: Tipha minima (Fnk) Budapest határában.. Xantium spinosum L. tud. mocsaras tavakban Hottonia palustris L. Thalictrum fiavum L. Bazinnál. : • . Zeitschrift 1862. Sonchus palustris L. Ranunculus lingva L. Ruscus hypoglossum. Andropogon gryllus L. Inula germanica L.. Anthemis tinctoria L.. Gerardi Jacq. Erucastrum inodorum R.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. nedves réteken a Herniaria glabra L. She" rardia arvensis L. a kopasz csipkepittyre. Ztg.. II. I. a selymes sertecsékre stb. kúpjaival oly szép látványul szolgáló Wetterlin fleg növényzeti sajátosságainál fogva fölötte figyelemre méltó. 57 Egyes fajok: A saram europaeum L. 23 55 Megismertette Resely Mihály somorjai plébános Zur Flóra der Insel Schütt in Ungarn' Közzétéve az Oesterr.. a bérezi perjére. de még minden évben megjelennek az Epipactis latifolia AH. 58 Amott Schneller.. az oroszok hurezolták marhaétekül Somorjába... 580. (Term. metyek aztán nemsokára újból eltnnek. Papaver argenione.. 53 Ilyenek a Ranunculus illyricus.. a Hippopháe rhamnoides L. Szerdahely vidékén egévan.. Anthericum ramosum L. II. Sparganium ramosum Huds. Solidago Canadensis R.. 441. Ein Ausfug auf den Thebner-Kobel bei Presburg. R. 410 412.. Galeopsis versicolor Curt. Körtvélyesnél. h.. XII. a Parmelia pulchella Wallr. Xeranthemum annuum. és Hydrocharis morsus ranae Ii. 52 A vármegye határán álló. a tollas szegfre... Bs. közi. stb. a hegyi tavorjára. 66 Valóságos növényvándorlás színhelye e vidék. : 52 Krzisch F. Ztg.

a fehér liliom (flores Lilii albi) nálunk kertekben szapora az orvosi lazsál. a kési szegf. másképp gyapjúfü (flores Verbasci) romhalmazokon. melyek társas állapotban jelentkeznek és a tzeg képzdéséhez jelentékenyen hozzájárulnak. nem mvelt s vad földeken. a henye boroszlán. melybl a Kis-Kárpátok kiemelkednek. .és gyógynövények. Ilyen egyebek között a nagyon mérges maszlagos nadragulya (Atropa belladonna L.és carextélék jönnek el.és fövénykedveld dicsekszik. dombos.. Ezzel szemben a kryptogam növények. egyesület 1856. Diploschistes seruposus. subcarnea. f . milyen a csemege súlyom. Rhizocarpon geographicum és distinctum. 62 így temérdek sok papsajt-mályva (Malva vulg. mely a vármegye hegyes vidékein igen nagy mennyiségben fordul el. cladium-. mint az iparban és háztartásban hasznos.). másképp galnafü (herba Pulmonariae officinalis) erdkben és nedves helyeken gyakori a szentháromság violája (herba Yiolae . másképp pünkösdi rózsa (flores Paeoniae officinalis) a házi kertekben igen gyakori az ökörfarkkóró. a ziliz (herba Althaeae) nedves erdkben és réteken. mely úgy a gyógyszertárban. Amon Gyula A gyógynövények gyjtésérl. Pozsony. d. schoenus-. útszéleken. I. moszatok. romhalmazokon és kavicsos helyeken a 'búzavirág. a sólymos baka. Síkvidéki erdségekben sem jut dúsabb kifejldéshez. szigetein. Lecanora saxicola. moszatok és harasztok. A zuzmók. évf. fimbristylis-. vetéseiben. k L3. III. Zuzmók. cinerea. gyakori az orvosi pemet és fehér pemet (herba Marabu) homokos földeken gyakori a keskeny útif (herba Plantaginis lanceolatae) réteken mindenütt található. Malva sylvestris L. 19-iki ülésében. II. Verhavdl. melyek azonban e ezélra alig értékesíttetnek. rétéin. 1. . különösen a Duna árterületein igen gyakori a zsurló (herba Eguiseti arvensis). Gcorgen Ázonk. A Sárban fleg a félfüvek (cyperaceák) családjába tartozó növények. félfüvek fajaiból másfelé is. Natúrk. clyna. másképp vadpézsma (flores Cyani). ' növényeket egyenként fölsorolja Kornkuber Das Moor „Schur" bei St. termelésérl és azokkal való kereskedésrl. tricoloris) A A valamint rétül szolgáló síkvidék. illetve forma. Még szaporábbak a gyógynövények. A kis ezerjófü (Herba centaurii minorist. 25. m. zúzmóflóra eddigelé ismeretes nemei 73. Ezek a vármegye hegyein. réteken és szántóföldeken közönséges. 60 A. Az ezekben lev ktorlaszokon rendkívül dús zúzmóflóra honosult meg f 3 melegebb színhangulatot adva a phanerogamoktól csak kevéssé ellepett vagy és szántóföldül. 03 Parmelia prolixa. Ver. bot. srn . kivált a earex.és scirpus-fajok tenyésznek. községekben. a zúzmóflóra tenyészésére nem alkalmas.félék nálunk ismeretlenek. utak mentén és erdtisztásokon található a lókörmü szattyú (fólia Farfarae) nedves. Ezek közt van 51 új faj és 9 új varietas. a zsálya (fólia Salviae officinalis) kertekben jelentkezik. a Azonban növényfajokkal jobbára a cvperus-. Püspöki stb. : — : . szliben s szántóföldei szélem. úgy faj-. 61 E félfüvekrl Csáder Károly értekezett a pozsonyi orv. az üröm (herba Absinthii) egyes vidékeken. a beléndek (fólia Hyoseyami nigri) szintén gyakori. . A mérges. 33. eriophorum-. különösen szárazabb. kétszázötvenegy fajjal. míg a Közép-Európában tenyész rhynhospora-. mocsaras lapály is nagyon érdekes mocsár. subfusca. máj. a tüdfü. agyagos talajon gyakori. A szentgyörgyi Súr-erd fatörzsein csak gyorsnövés zúzmófajok tenyésznek. cleocharis. A Búr-erdben találjuk a sárga gyopárt és a nyúlánk lellonyt. XVII. 00 : A i. Annál érdekesebbek lichenologiai tekintetben a Kis-Kárpátok délkeleti lejtin viruló szlk. kerítések és bokrok mellett tenyésznek. Általános jellege egyezik a dombvidékével és a hegyi erdkultnrségével. . 13. (ritkábban sulphurea). tud. Kiadja a pozsonyi kerületi kereskedelmi és iparkamara. 01 A Feketevíz és a Dunaág mocsarai ugyancsak számos és érdekes növényfajjal tarkítják a talaj fölületét. 1L> Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. Szunyogdi. (L.1 62 L. Zeitschrift 1867. scirpus-. Képviselve csupán a hegylejtkön és hegycsúcsokon van. Resely Oesterr.. . ugyancsak nagy mennyiségben gyjthet a gabona közt. Mérges növényekben sem szegény Pozsony vármegye. et rotundifolia) fordul el Frév. badia. Physcia caesia.és kobresia. bokros helyeken igen nagy mennyiségben szedhet a mákfü vagy czitromfü (fólia Melissae) kertekben gyakori. harasztok. platycarpa és crustulata. erdiben. term. Erythraea centaurium) igen gyakori réteken a mesei székfü (flores Camomillae vulgáris) igen nagy mennyiségben található mezkön. zu Presburg 1856. Lecidea fuseoatra. f. mint egyedmennyiségre nézve nagyon alárendelten mutatkoznak. glaucoma. . 45 46. Caloplaca vitellina.

(Zur Flechtenflora des Presburger Komitates. úgy hogy itt csak kevés fajra találhatni. conferva. rangiferina. 25 31. A bükk-. és u. közlemények 1869. Ver. V. : — — : : m . Alig. saxatilis. vízárkokban. zu Presb. sziklákon. Usnea tölgyeken elszeretettel jelentkeznek Pertusaria amara és Bacidia rubellá. és term. 66 Míg az elerdk tölgyeinek s a gyümölcskertek nemes gesztenyefáinak törzseit és ágait a zuzmók dúsan ellepik. A begykúpokat borító terjedelmes lomberdkben máigazdag zúzmó-világ virul. zygnema. ugarföldeken és útszéleken. Posonii 1830. sphaerozyga. nedves vagy mocsaras helyeken. közi. egyesület közleményeiben 1892 1893. Lipsiae 1791. Naturk. A — . kiszárított mocsarak iszapján. mocsarakban. 68 Városokban és helységekben a régi falak és kerítések. 121 125. napos helyeken. Parmelia prolixa. 1860. tölgy-. Moose der Presb.) Ugyan Néhány új gombafaj Pozsony környékérl. 33—39. és 1861. részben 13 csupasz gránit-. Lexicon VIII.és 210 lombmoh ismeretes Pozsony környékérl. (Flóra Posoniensis. Budapest 1884. tiliacea. által kiadott Math. hegyvidéken a paizsripacs-félékbl a Psoroma lentigerum Web. 67 Lecanora subfusca. határozta meg. V. az edényes spóra-növényeknél közelebbi rokonságban álló növények ugyancsak állóvizekben. mohok (muscineae) és harasztok (filices) közül az srn képviselvék kútcsövekben. vízi növényeken. állóvizekben. 68 Peltigera horizontalis és polydactyla. olivacea. 84. o. Die Moose der Presburger Flóra. ezek az edénynyalábjaik tökéletessége miatt az scsúcsnöv növények és a zuzmók közé helyezend. 19 73. Flóra. szil-. gyümölcsfákon és kopár. draparnaldia.). Kornhuber A. 11. aipolia. Lecidea parasema. 43—73. . a mohok Linnéje. Pertusaria communnis. o. 48. a gesztenyefákon elszeretettel a Buellia myriocarpa. 73 A mohok részben elszámlálvák Lumnitzernek 1791-ben megjelent Flóra Posoniensis czím Lipcsében megjelent mvében az e mben fölsorolt mohokat Hedwig János dr. 1860—1861. közzétéve a pozsonyi orvosi természettud. hogy az alhavasi és havasi formák Modor közelében mutatkoznak. Fejlesztette e tanulmányokat Bolla J. V. 84. 1888. 59. de szaporodási mszereik tekintetébl a phanerogamokhoz. deutsche Biographie XI. közzétéve a Verhandl. Konyhánál a Thamnolia vermicularis jelentkezik. Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. agyagos talajon.és körtefáin a jellegzetes flóra azonképpen gazdag szaporaságban látható. protococcus. nádfedeleken. Garovaglii. Peltidea aphthosa csaknem az egyedüliek. cinerea. fleg északi oldalukon. következ elerd-regióban lev terméketlen területen kivált a cladoniák faja. za Presb. hydrodictyon.) Hazsliuszky F. Az eddig ismertek A 64 65 Cladonia sylvatica. 1. Késbben Endlicher István.) 72 Bolla u. dús zúzmónövényzetet mutatnak. nostoc. — : — : . köves utakon. Somorja vidékérl a paizsárfélékbl az odroncz (Diplotomma populorurn Mass.) Pozsony mellett van említve. 70 egészen fölött A szlk elsk A moszatok (algák). 191 93. 71 mohok.). és term. Phiscia stellaris. jávor-. hegyi erdségekben. 69 Megjegyezzük még.és csillámpala ktömegeknek. (Verhandl. 1899. gnájsz. X. Algen u. tenella. 131. Az egész kinyomatását is maga gondozta." addig az elerdk fenyin a zuzmó -tény észét vajmi szegény. saxatilis.. pungens.1 cím értekezésében e vármegye zúzmóviránya közül csak a csbibircs-félékbl a Cladoniacea fhnbriata L. 16—30. 478—79. Die Flechten. a Viszokán a Solorina erocea. "Wurzbach Biogr. Algen u. Kérgükön csak a Bnellia myriocarpia és Schaereri tenyésznek. Az ercltalaj azonban a lehullott vastag lombréteg miatt a zúzmófióra tenyészésére alkalmatlan. k. hirta. hanem egyszersmind az els hazai helyi mohílóra szerzje is. 70 A pozsonyvármegyei zuzmókat elször Lumnitzer István tanulmányozta. Akad. közlemények XII. hegyi A patakokban köveken. (Adatok Magyarhon ztlzmóvirányához) közzétéve a M. d. VIII. dr. fejérnyárfákon más-más fajok honosak. 66 Physcia ciliaris. 64 az ugyanott lev nagy ktnskókon pedig még jellegzetesb zúzmófióra tenyészik. 230. Physcia caesia. évf. palmella. érdekes változatot hozva a zúzmóvirányba. 52. 1. kris-. 72 Eddig 54 máj. T. botrydium. Ezt az elszóban maga Lximnitzer is nagy köszönettel kiemeli. (Demeter Károly: Term. der Xaturk. Lecanora saxatilis. VII. Parmelia caperata.) Ugyan pedig fejlesztette Zahlbruckner A. clorophaea. hárs-. így Hedwig nemcsak a tudományos bryologia megalapítója. 73 Súrban tenyész oscillaria. kisebb hegyi vizekben vagy puszta. allogonium. badia. Somorja mellett az isiandi vértecs (cetraria) a pozs. Azonkív. spirogyra. d. Vereins f. Modornál a Cetraria cueullata. (Die Flechten. tud. nitella és chara-faj okhoz tartoznak. 69 Lecania Nylanderiana és Verrucaria nigrescens. (Közzétéve a Math. (Flóra Posoniensis. tzegrétegeken. Dictionnaire des scienses médicales V. 65 Az ugyanezen magasságban lev gyümölcskertek alma.) 71 Bolla J. Moore der Presburger Flóra Közzétéve a Verhandl. sziklás szlterületeken tenyésznek s részint a májmohok (hepaticae). Sphyridium byssoides. az ulvina.) Leginkább (47. részint a kifejlettebb száruknál s leveleiknél fogva magasabb rangú lombmohok (musci frondosi) rendjébl valók. argopholis és Diploschistes scruposus. XX. A magyar birodalom zúzmóflórája. 31—33.

Ver. a septoria alliicola Baumler. Baumler Bolla gyjteményét és közléseit sokszor idézi. II. 1887—91. h.. mely élsdi gomba a pozs... VII.. 66—122... évf. / agaricineae ... sz... közzétéve az Oesterr. XXXIV. közi... XXXIX. 171—173. ... 116. .. S. Schiller 70 Bolla J. Mycologisches aus és orv.. sz. . a septoria Holubyi... Baumler í. 1866... ..) : Elmunkálatok Magyarhon gombavir anyához czím mvében figyelmen kívül hagyta. d. . sz. 77 Ezek között vannak olyanok.. zu Presb. II. 1478 faj sphaerotheca giganthiascus és a bollas urtica a kertekben és réteken.) Ezeken kívül a septoria Posoniensis Baumler. F. mely a Zergehegyen.. E munkát többszörös tévedései következtében Hazslinszky Kornhuber : : 75 — — : : : 1890.. . .. term. XXXIV. 233. 401. 9 75 3 .. h. 73.... Azonkív. . mely a pozsonyi vaskút körül lev vizes árkokban terem.. Ez Pozsonyban gyakori i. VI. 42 . Westungam (Verh. .. évf.... (Lagerheim: Oesterr. „ „ „ . evang.. 15 175 3 ^ „ . Naturk.. — . Zeitschrift 1884.. . ^ . . mi mindenesetre túlszigorú eljárás volt.) 83 Ilyen a phyllosticta Zahlbrukneri. mely a pozs. in Wien d. VI.. moesárhelyeken. 10 12 7 19 10 48 10 8 . Zeitschrift 1890. „ Ilyenek a Súr-erd szélén tenyész 444 nem... bot. Vannak közöttük egyes érdekes fajok. Baumler: Pozs. f. melyek flóránkban ezeltt ismeretlenek voltak. sz. gasteromyceteae f ^ hypodermae uretinaceae . .és Angolországpartról ismert a tudós világ. közi. . . . — — — . 98 1. lophiostomaceae hysteriaceae .... közzétéve a Hedwigia 1885.. Ugyan Myco289—291. Közzétéve a Verhandl. 1884—86. ból voltak mások a Provence-bl... der zool... zu Presb... A gombák. hydnacea thelep horeae clavariaceae ._. cgyl. zu Presbur"' 1857. ligetekben eljöv gombák hetk. „ ... 81 úgy hogy az e vármegyében kertekben. ___ . — — — — — — — — — — — — — . \ dothideaceae ._. hyphomyceteae hasadó gombák 78 t*íi ... Ugyan: A pozs. multimas (L.. .. bot. VI r. d.. A területén eddig talált 44é nembl s 1478 fajból állanak.. . fölötte érdekes növénytörténeti adalékokul tekintegyike-másika éppen e vármegye területérl lett elször 82 Mások meg szaporították a fajok számát. 1.. logische Notizen. II.. eg'yl...) Gombák... 81 A leptosphaeria eryngii H... IX.. Ver. Förster J.. 5. . „ „ . 7 . patakok mentében._ . 1887—91. 33. bot. . 45.... és 96—99. botanische Zeitschrift 1884. 221—327.. Naturk... Baumler J. . . 1884—86. 96. XL. Zeitschrift 1884. nálunk is eljön. óvf. és orv. .... a A i.. Gombák tekintetében kevés vármegyét ismerünk oly 76 gombák alaposan mint Pozsony vármegyét. a cryptosporium lunulatum.. 1. . .: Die Moosflora von Pressburg in Ungarn.^ g 2 Ilyenek a puccinia liliacearum Duby nev Szentgyörgynél és Pozsonynál eljöv gomba (Hazslinszky: Elmunkálatok. A. a diplodieha faginea Baumler. melyeket sokáig csakis Pozsony vármegye és az oroszországi Kazán területérl a Volga78 Más fajok eddig csak Olasz. . .14 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. 25—90. Naturk... „ .. 75 14. közzétéve az Oesterr. mely a pozsonyi Malomvölgyben gyakori. Verhandl. közzétéve az Oesterr. Die Pilze der Presburger Flóra. pyrenomyceteae ! hypocreaceae .. 1858. . 43 71. .. . moszatok közt kiválóan említend a Hypnum scorpioides L.. . Ugyan Pressburg. ._ - . .. 3 . . Beitráge zur Moosflora von Niederoesterreich u. 236.. B. — .. „ . — — — — _.. 1. 46 49.. discomyceteae tuberaceae.. 74 1./ \ I polyporaceae e_. közi. 237 84 22 36 27 23 129 29 46 32 166 22 15 5 faj „ . 74 harasztok fák tövében. temetben. sz. h. . .. hegyi liget közelében. 79 Bajorországból és Észak-Itáliából 80 ismét vagy ismeretesek. Baumler : \i r* ans 79 A 1. 46 12 . 83 ismeretes Magyarországban. .. III.. . hartyagombak hymenomyceteae hasas gombák . melyek a pozsonyi Zerge-hegyen fordulnak el. Baumler J. nyálkás gombák myxomyceteae sphaeropsideae .. Közzétéve a Pozs... mely a pozs. 67. . árkokban. 4b nem.. 11. . ligetben is elojon. i I . 7 3 ... réteken és dentatum Döll. f.. A. schizomyceteae monadineae 23 52 70 2 . és orv. Gesell. 101—112. XXXIV. . term. . a diplodia Rehmii Baumler.. so Baumler cladosporium aecidiicolum Th..) Továbbá a puccinia (micropuccinia) Baumleri.... ustilaginaceae- phycomyceteae perisporiaceae— sphericeae . .. a harasztok közi az Aspidium filix mas Sw. . az Aspidium filix crenatum Milde és az Athyrium filix femina (L.. — : 1880.... f. évf. ramularia pratensis 207.. Oesterr.. .. E gombák Ver.. ___ ....) Roth e... évf. bot.. . sziklafalakon teremnek s díszes Leveleikkel tnnek föl. Beitráge zur Cryptogamenflora des Pressburger Comitates.. bydnaceae. (Baumler: Mycologisches aus Prcsburg....) A srn I... 228 122 2 „ „ .. bot. . term. 75—76. Zeitschrift 1889.__ . Ilyenek az Aspidium heleopteris Borkh.

15 eddig ismert fajok közt vannak jó tápszerül szolgálók is. 328. tud. 393. közi. és a cseh kucsmagomba. XVIII. a boletus subtomentosus. 17ü. tud. Schilberszky Károly az ehet gombák tenyésztésérl szóló czikkét a Term. Mörner — — .. bot. mindazonáltal kell elkészítés mellett mégis jól élvezhet.. mely a pozs.. melyet ugyan a pozsonyi szalma-kunyhónál talált.. avagy a téli (tuber brumala). 86 Mindkett homokos talajban Az ehet gombák egyik legfinomabb faja a szarvasgombák között a nyári szarvasgomba (tuber aestivum).. 1887. 85 Schilberszky Az ehet gombák tenyésztésérl. a polyporus ovinus Sch. E parányi organizmusok tehát mintegy az élet és halál kapui.) Pers. a hegyi erdkben növ russula alutacea Fr. A champignon név alatt réteken.. . rufum) szarvasgombánál. i. tápértékük egységes számmal ki nem fejezhet. míg a lombfákon. legelkön s kertekben eljöv agaricus arvensis Scháff. a morchella jelentkezik dunai ligeteinkben bohemica Krumhholz. az erdeinkben színre és formára változatosan jelentkez boletus edulis Bull. évf. és Sch. szép példányokban szobadíszekül s consolokul használtatik. a russiüa virescens Fr. A collybia esculenta Quel. közzétéve a Term. Zeitschrift 1889.. 84 Ilyenek a szín. melyek gátat vetnek annak. A puccinia smyrnii Biv. és azonkív. a szép vörös húsú boletus chrysenteron Bull. srn . XVIII. különösen fzeken növ fomes igniarius Fr. csiperkegomba. 8« Schilberszky u. a scorodonius mint jó levesgomba ismeretes pholiota mutabilis Quel. 1886. melanconium pallescens. a elitopilus prunulus Quel. Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. utóbb éréskor agyagsárga. (Oesterr. 221 222 továbbá Kemény Mór: Az ennivaló gombákról czím czikkét a Term. a boletus scaber Bull. Az utóbbi. milyen a fagus-törzsökön növ fomes fomentarius Fr. XXVII.. melyet gazdag és a feny-erdkben növ boletus granulatus L. Vannak aztán a gombák között jó taplógombák is. keresett és tenyész pleurotus ostreatus Quel. közi. melyek kerülnek a piaczra. a polyporus frondosus Fr. méltán viselhette volna fölfedezje nevét. hogy oly veszedelmes rovarok. a polyporus ovinus Fr -é csak 1'80 %. Továbbá a puccinia Báumleri Lagerheim.. Az ehet gombák tápláló értékérl czím czikket a Term. és igen gyakori. szintén nem ritkák piaczunkon. Zeitschrift 1884. az armillaria mellea Quel. és az agaricus campester L. agaricus campestris L. 396. köd. o. XXXIX. . A fatörzsökön a fenyerdkben szaporán növ lactarius deliciosus Fr. szentgyörgyi. közi. : : : : . melyet Baumler a pozsonyi ligetben és a gloeosporium pruinosum. tud. hogy a növényi rovarpusztítók a gombák nagy csoportjából kerülnek ki. srn . fedezte fel a dévényi Nagytetn.. 1280.... mely gyakori a Csallóközben. 1) A diplodia Beckii. száraz anyagra számítva ki. nagy bibircsekkel behintett. a pozsonyi piaczon rendesen találhatók. 85 Nem kevésbbé jó evésre és tenyésztésre a kucsmagombák közül a morchella esculenta (L. kötetébl közölt czikket a Term tud. 289. o. Endlicher Flóra Pos. tömegesen kerül oda a modori. 164 s ezek nyomán Baumler Beitrage Nr. a gyönyör rhodobryum roseum s gazdag pkanerogama-virány társaságában fedezett föl s Lagerheim tanár meghatározott. mint jó levesgomba. 138 143. récsei Az erdeinkben igen gyakori marasmius és a zergehegyi erdségekbl. Kramererdben. melyet ugyancsak Biiumler a pozsonyi Kramererdei úton talált. (Oesterr bot.. melyekhez Az srn . a russula aurata Fr. a polyporus confluens A. melyet Báumler a pozsonyi Malomvölgyben. 1880. elbb fehér. 1375. 87 Lumnitzer Flóra Pos. XIX.. nagyon változó lévén. 393—396 a Bikfalvy Károly által a Zeitschrift für physiologische Chemie X. Tudvalev. A cantharellus cibarius Fr.. a mennyiben e kártékony rovarok s ezek álczái közt valóságos epidémiákat okoznak.és formagazdag hydnum repandum L.. Nr.. — — : — vizsgálatai szerint a vármegyénkben is képviselt Lycoperdon bovista Fr. st világosbarna húsú gomba szaga és íze ugyan kevésbbé zamatos a fekete (tuber melanosporum).) A Lumnitzer által fölfedezett marasmus carpathicus K. a russula vesca Fr.. Nr. niely a pozs. mely Szentgyörgy vidékén gyakori s jó ízénél fogva igen kedvelt konyhagomba a nagyon gyakori boletus bovinus L. XX. a verticillium apkidis. XVIII. (Oesterr. A különböz gombák nitrogén-tartalma.) Továbbá a phyllosticta stomacola. 1886. 256 259. Zeitschrift 1889. . szegény kiválóan szeret továbbá a boletus luteus Lit. a legjobban tenyészthet gombák közé tartozik. 87 E feketebarna felület.. igen gyakori jelenségek az itteni piaczokon. a csiperke-gombáé (agarius campestris L ) 7 38 u o. XXXIX. a boletus regius Kromb. h. mindannyi keresett gomba s piaczunkon megszerezhet hasonlóan a boletus satanas L. 1895. meg a vörös (tuber griseum v. ezt Sabransky H. 84 A gombák tápértékét illetleg 1. tud. mely fenyfa-erdeinkbl vándorol a piaczra. hözl. melyet a pozsonyi Kálvária-hegyen szednek a konyha számára. nitrogén-tartalma 819°. környéki thujákon élsköd lapos tetvek hulláin jön el. bot..

III. közzétéve a Term. Fleg pedig Klein Gyula: A sóskafa. tud. i°5 U. sz. 272—277. 495. 1891-ben a pozsonyi szlhatárt már annyira ellepte ez élsdi. közi. Az aecidium spóráiból ugyanis a gabonanövényeken az uredo és a puccinia graminis fejldik. II. i. sz. 73. 206. Ragálygombák a rovarokban. erdei vagy gazdasági növényzetnek. o. 548—549. tud. közi. tud. Azonk. 1873. 524. A . 517. közi 1870. 497. sz. Báumler h... közi. 49. 102 u. 104 a tilletia tritici. 88 Ilyen gombák többszörösen rovarölk (entomoplithoraceae) képyiselvék e vármegye gombái között is. 100 szlnek a peronospora vastatrix mellett legnagyobb. 09 nev penész. 1176 : Szontágh Miklós Az erjedés és az új gombaelmélet. Nálunk már 1882-ben észlelték a Steuergrund észlelték. XVII. 1870. Dapsy László Ragálygombák a rovarokban. 106 a tilletia laevis (Kühn) 10 ° és a puccinia a pozsonyi Karst. közzétéve a Term. közi. 1890-ben Szentgyörgyön sége. 1883. 100 az ustilago hypodytes a triticum repens-t. túlnagy helyeken való lappangásuk miatt sem ember.299—301. 1576-ban aug. tud. botrytis Bassiana a szöv-lepkék ellensége. megjel. közi. 1870. valamint más bogárféléket is pusztítják. 1. : Szontágh Miklós Az erjedés és az új gomba-elmélet. 93 Gombák. i°8 Szontágh Miklós: Az erjedés és az új gombaelmélet. mint a Viktória-búzát és a tariska vagyis bajusztalan búzát. És ugyan: A gabonarozsda. a pozsonyi Kálvária-hegyen növ fölötte mérges amanita mappa Fr. mely a az entomophthora Tipulae Fresen 91 a házi legyeket s a szúnyogokat/ Továbbá tudjuk. sz. közzétéve a Term. 461. sz. 1871. Persze a selyemhernyók (bombyx móri) is szenvednek tle. avagy gyümölcsfáinknak ártanak. Ortvay Pozsony vármegye állatvilága I. a 1885. közi. ö. melyek a kerti. i° 9 L. 93 : — : 95 96 Baumler U. közi. sz. különösen [saria-félék hathatósan pusztítják a cserebogarak pajorjait. 108 Figyelemre méltó azonban.) De Bary 97 a burgonyát 98 a paradicsomot. : 97 98 Baumler 207. XXV. A peronospora i-alotheca tönkre teszi az asperula odorata leveleit. hogy éppen Pozsony vármegyében is a rozsda érintetlenül hagy bizonyos búzafajtákat. 1. 9 * Ezen hasznos gombák mellett vannak azonban veszedelmes és kártéveszedelmesek közé számítjuk a mérges fajokat. : sz. 461. közi. tud. 543.) a szlket.és a zabféléket. közi. II. azok muscardine nev betegségét okozva.és a gabonarozsda. A kártékony rovarok irtásáról élsdi gombákkal. 99 A paradicsomfa-alma egy újabb betegségérl. 111. sz. Ez utóbbi teszi gabonaféléink rozsdabetegségét. közi. i° 7 Báumler Beitráge 612. - 1 (i Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. közzétéve a Term. közzétéve a Term. tud. i°3 U. közi. tud. Búza János: Kultivált növényeink betegségei. Term. 1879. családjából ilyen az empusa muscae (Fr. tud. : Az erjedés és az új gombaelmélet. Azonkív. sz. Tömérdek áldozatot szed e gombafaj a bogarak seregébl is. Ö. 1870. Beitráge 502. 461 209. III. T.) Cohn. tud. Term. 532. 109 Maga a rozsda azonban történelmileg is konstatált. 536. tud. 514 közzétéve a Term. Term. graminis (Pers. io* U. v. eordyceps nlitaris L. 1871. : Beitráge 509. közi. közzétéve a Term. h. czikkét: A rozsda eltérjedése hazánkban. milyenek kony fajok is. 101 az ustilago Ischaemi az andropogon Ischaemum virágait. II. o. 94 Istvánffy Gyula A rovaröl gombák és az apáczahernyó. i. A nev : : V. sem pusztító állat nem számmal el ne szaporodjanak. 99 a plasmopara viticola (Berk. rejteti férhet. 529. o. h. 95 a peronospera parasitica tönkre teszi kérteinkben a kereskedelmi növényeket. 1871.) ioi Bamler i. 1871.) 107 a búzát. III. sz. 530. Dapsy László 90 : 91 92 Báumler i. 90 a phytophthora infestans (Mont. sz. 102 az ustilago maydis a kukoriczát 103 az ustilago segetum az árpa. XXIII. melyek a rozsdabetegséget idézik el. sz. hogy az entomophthora-gombák és hernyókat pusztítja. II. 1891. tud. Szontágh Miklós Páter Béla 341. Horváth Géza dr. legveszedelmesebb ellendlben. sz. h. hogy a tkék már minden levelüket elvesztették. o. XV. o. 207. 1893. P2 a fenyerdket rontó noctua piniperda és a a gastropacha pini hernyóit. tud. 320. (Baumler: Beitráge 1402. sz. et Curt. 88 89 Term. tud. Term. . : U o. i° 6 Báumler: Beitráge 541. közzétéve a Term. vagy A A A ó-ligeti útszéleken növ ugyancsak fölötte mérges inocybe rimosa kártékonyak közé sorozzuk azokat.

közi. sz. a diófákat. azonkívül utak mentén a kis papsajton (malva rotundafolia).949'01 tölgyerd fleg Cseklész. u3 a polyporus squamosus Fr. sz. és 290. kásásabb marad. Eljön nálunk a fehér mályván (althaea "5 U. A A Erdség A A A A 110 Bécsi udv. tud. Magyarország Vármegyéi és Városai Pozsony vármegye. Amaz az alma-ragyát.420. Prácsa. Term. sz. 124 Der Xaturforscher VIII. 210—211. sz. Dubova. sz.364. és 940. százados — : példányok szemlélhetk. Botan. VII. sz. 117 az exoascus deformans Fuckel az szibaraczk-fákat. XIV. XIII. a Term.277-80 katasztrális holdat foglalnak el. közi. katasztrális holdat borít el. et Desm. Páter Béla: A házi gomba. a term. tölgy és feny csak elszórva mutatkozik. Csallóköz is hajdan nagy tölgyek hordozója volt. 118 Óriási károkat okoz házainkban a hártyagombák egyik tagja: a házi gomba (merulius lacrymans Fries). sötét. melyek rozsda alakjában nevezett gyümölcsfáinkat ellepve. ö. 390. 1. tud közi. közi. sz. Baumler: Oesterr. közi. 119 Ellepi a házak farészeit és tönkre teszi. Ért. nyir. 127 Rengeteg fenyvesekre a Morva-lapályon találunk. 324—25. U. kris. XXVII. gyümölcsüket is károsítják. tud. melyben a hosszúnyel szilfa (Ulmus effüsa). 126 a Pálffy berezeg malaczkai uradalmának fenyveseiben gyönyör tölgyek. o. köt. VI. 1881.s a gyümölcsnek nemcsak küls szépségét. hárs. 153. tud. XXXIV. Vág lapályán nagyobbára a tölgyfa uralkodik. tud. vagyis fehérje-vegyületeit. 114 a gloeosporium ampelophagum (Pass) ll5 a szlket 11B a gloeosporium ribes Mont. Centralblatt 1885. 327. 2 . kk. Zeitschrift J884. 8. de hogy régen a tölgynek nagyobb uralma volt. 967 holdnyi sr. 126 mint a pozsonyi Duna-szigeteken is szemlélhetk. XVII. galagonya. 125 Bed Albert Magyarország erdségei. 112 Baumler: Beitrage 627. 114 Baumler: Beitrage 810. Azonkív. emez pedig a körte-ragyát másképp körte-koszt. közzétéve a Term. XXVIF. közi 1875. körébl XV. lí9 Baumler: Beitrage i. melyeknek maradványai még a hatvanas években láthatók voltak. fölemésztve 120 köznépünka.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. 221. 127 Földes: Fels-Csallóköz árvédekezésének : tört. 12-ikén Ferdinando San Maria de Specia Casa komáromi olasz alkapitány 110 hogy a Csallóközben ebben az évben a termést a rozsda teljesen tönkretette s e miatt a gabona kalásza mind üresen maradt. vadalma. 617. 941*52 katasztrális holdat. 111 officinalis) és a mályvarózsán (althaea rosea) kérteinkben. 113 Staub Móricz: Négy vándorló növény. közi. 16. tud. XXIII. Továbbá a pueeinia pruni és az exoascns pruni Fuckel a szilvafákat.és körtefáink azon betegségeit okozza.és jávorfa. körte. a nyár-. tud. Gyönyör. 116 o. XVIII. 122 Baumler: Beitrage 232. sz. 214. Term. És Magyar gazdaságtörténelmi szemle 1899. sz. tud. Berlin 1885. 17 jelenti. a ribiszkebokrokat. "8 Baumler: Beitrage 288'2. melyek úgy a Morva-lapály fenyerdségeiben. 851. i 20 Demeter Károly: Term. ízét is jelenmegragyásodott oldalon a gyümölcs keményebb és tékenyen csökkentik. Ellenben a Súr terjedelmes. Lozornótól Miaváig nem kevesebb. tölgyerdség a vármegyei területbl 22. Azonkív. rezgnyárfa. közzét. mézgás égerfa. közzétéve & Term.és tölgyfa csak kivételesen . 17. azt azon utóhajtások és törzsek bizonyítják. közi. Köztük leginkább a vörös vagy erdei bükkfa válik ki. 1885. 441 43. És: R. 11. sötétvörös festanyagot adó 112 mályvaféle növényeket. 1895. V. Az erdség 125 fafajai a hegyek közt többnyire lombosak. csaknem páratlanul álló bükk-erdség díszlik Borostyánk vidékén. úgy hogy mellette a fehér gyertyán. hanem bels jóságát. bot. kam. 12 3 Baumler: Beitrage 233. és a pleurotus puimonarius Fr. Harlig: Der áchte Hausschtcamm Merulius lacrymans Fr. v. mert a nagy ragyafoltok alatt a gj'ümölcs húsa megkövesedik és gyakran élvezhetetlenné válik. tud. kris. ö. Fleg a körte-ragya káros. s. 124 15. 1886. 517. Sárf és Schweinsbach vidékén díszlik. 243. Azonkív. míg a bükk s egyéb lomberd 80. XVIII.(Alnus glutinosa) erdségbl áll. 117 Horváth Géza: Új szlbetegség hazánkban. 1886. 1895. mint 51. 1. az orvosi és ipari czélokra szolgáló. vagyis alma. ltár Hungarica 14. Az erdség. 123 okozzák. 111 a puccinia malvacearum Mont. a mályvarózsát és ennek kérteinkben elforduló valamennyi rokonát. a hajtások hegyeinek elhalását és a rügyek leszáradását okozzák. 122 és a fusicladium pirinum Lib. fa nitrogén-tartalmú anyagait. 1882. Term. h. tl napsütéskor hulló esnek tulajdonított s ragya-esnek nevezett gyümölcsfa-betegséget 121 a fusicladium dendricum Wallr. 121 Term. . sz. köt. 1885.

és Francziaországba visznek ki. körte-.) csak utóbbi idkben került a mocsárság szólén mívelés alá s itt rendkívül kedvez talajviszonyoknak örvend.lf bei St. Molnár László. melyek gyümölcstermségének híre messze visszaszáll a középkorba. L. A gyümölcsfélék egész sorozata jól tenyészik és érik e vármegyében.) '. kajszinbaraczk és körte jól jövedelmez kiviteli czikkek. berkenye. II.és fzfa-állományok virulnak szapora mennyiségben. málna. kris. szül. nevezetesen a szilva.18 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. névszerint a Pötsen. Vajka. naszpolya. Reiszig Alajosné. 1858. Százados jegenyék. A bsi telep Üchtritz. és orv. Itt Molnár Zsigmond. VI. szilva. zu Presb. Eperjes kivitelre is termesztenek almát s körtét a legnemesebb fajokból. A krisfa (Fraxinus excelsior L. 129 sima szilfa-. hírneves pomologus 131 elhunyta után ez a telep visszafelé fejldött ugyan. Nagyudvarnok. Naturk. II. m ölcsöt term srn Bs f A A útjait nemes gyümölcsfák szegélyezik. ugyanott Vitái Alajosnak nagy szakértelemmel és költséggel vezetett. vörösgyr. Doborgaz községek szigeteinek határain is igen elterjedt a gyümölcstermesztés. bájos tájképeket alkotnak. kánya. som. kertészete Éberhardon. a Czilchert Róberttl telepített gyümölcsös Gútoron és a Szmrtnik. 4. . melyek a kanyargós folyam ölel karjai között mutatkozik. Némely helyen a dunamenti ligetek valódi miniatré serdknek mondhatók. Gyüfák és növények tekintetében Pozsony vármegye egyes vidékein a múlthoz képest örvendetes haladást szemlélhetni. 130 Egyes gyümölcsfajok. közi. egyl. Kisudvarnok. st még a füge is. (Verhandl. Naüir- 130 131 Chernél: Pozs. Esterházy Mihálj' gróf gyümölcsöse Tallóson szintén e kor alapítása. kökényszilva. Itt a sarj erdk nagyon különböz cserjékbl állanak mogyoró. Pozsony hegyi ligeteiben gyönyör vadgesztenyefák vonják magukra az arra haladók figyelmét. Vámosfalu. diófajokat szolgáltatják. vásárúti telepet a Vasárut és két pozsonyi társas káptalan birtokán néhai Urbanek Ferencz kanonok létesítette. Takács Kornélia gyümölcstelepe Jókán. mint Alsó. A küls járásban még a negyvenes években alapította Kossúton Fekete Ferencz híres gyümölcsösét.és nemes gesztenyefa. Verhandl. cseresznye. Az Alsó-Csallóközben gyümölcstenyésztési telep. Tkés. A Duna-szigeteken. d. Georgen. de vidékén mégis rendkívül gyarapodott a gyümölcstermesztés. meg az Óliget. Zsitvay. III.és szederfa-ültetvényekkel adott jó példát szempczi járásban pedig Esterházy Mihály a gyümölcsfa-tenyésztknek. loncz. meg egyébfélékbl. Gazdasági novenyek. ákáczok iszalagokkal beindázott áttörhetetlen srséget alkotnak. Vasárut. baraczk. hamvas égerfa-.és körtefajták meghonosítói. Bittera családoknak a föloszlott Urbanek-féle faiskolából fölújított gyümölcsösei a legnemesebb alma-.Amadé Emil gróf gyümölcsöse és faiskolája az Öregduna mellett. Fels-Csallóközben Apponyi György gr. 31. melyet nemcsak a községi közbirtokos társak. Kürt. az erdségekben jobbára : nyárfa-. Ortvay: Pozsony város története II.és Fels-Diós nevüket. egres. Ezekbl jókora mennyiséget Német. 32. De gyakori a dió a lapályon is. pusztuló gyümölcsöse a Kis-Duna mentén. ükörke.és határaz özv. ribiszke. kecskerágó. fájdalom. Napjainkban Kuffner Károly czukorgyáros ültette ki gyümölcsfákkal haszonbérelt birtokának út. Nagy. Vereines f. szeder. f. Sárga és görög dinnyéirl meg éppen híres a Csallóköz. erek és dús füzes vágások egészítik ki az áltropikus buja növényzetet. körte. Galgóczy Antal gyümölcsöskertje Püspökiben. Gazdasági növények. A gyümölcsöket term fák és növények. égerfák. 1857. ma már. Ez utóbbiak híres téli gyümölcsök termhelyei." 8 A hegyes vidéken helyenként jól tenyészik a vad. mint a pozsonyi díszligetben és a dunai szigeteken. rezgnyárfák. s a tkési sziget 16. sóska-borbolya. mandula. névszerint az alma. varjútövis. hanem az egész környék példaként követett. melynek szaporaságától kapták a vármegye egyes helységei. kecskefz. 1884—86. A A 128 Kornhuber: Das Moor „Schur" kunde zu Presb. E helyütt nádasok. széleit.és ostormén-bangita. A nagyszombati járásban Nagy-Szombatban az ötvenes években Siebenfreund János nagyszer gyümölcs. term. fzfák. II. Keszölcsés. d. 69. Bittó Lajos voltak a nemesebb alma. fekete bodza. A hegyes vidéken tenyészik a dió. 42. Ver.

valamint a Stefánia-úton fekv régi Grassalkovics-féle lovarda (ma vendégl) telepén is. sz. hogy Nagyiévárdon és Szentjánoson vannak urasági gyümölcsösök. A vármegye állatvilága. a Csallóköz közepén. a küls járásban. s Pozsony környékén szaporák voltak a mandulafák. és díszkertje Cseklészen s e mellett az urasági szakért kertész közvetetlen vezetése alatt állott községi faiskola és az anyatörzsekkel kiültetett gyümölcsös. Szentgyörgy város kajszinbaraczkot. Olgyán s másutt virult mandulafák is nagyrészt kivesztek. Ma is említik a mai Újtelepen feküdt régi Falb-féle telepen. mint piaczi terméknek termelése dívik. Az egész váimegyében ez a legjobban kezelt községi faiskola. 141. így a mandula A mely elbb Pozsony vármegyében gyakoribb volt. !9 szempczi gyümölcsös-kertje és faiskolája Ritter s hséges szakért kezelje. napjainkban visszaesés mutatkozik. Szentgyörgy és kivitelre term csemege városok területén a között és alján szintén terjedt a nemes gyümölcs termesztése. Mindössze is csak azt említhetjük. mint inkább a biztosabban termket gondozzák. A pozsonyi járás legkitnbb góczpontja az Esterházy Mihály gr. 132 11. de érdekességük jóval fokozódik azáltal. gabonáéit cserélik be szilvájukat. esesztei gyümölcsös telepei az egész járásban szétosztva. terjesztették a gyümölcsfákat s gyarapították a nemes gyümölcs termesztését. úgy hogy czukrászaink ma messzebb es tájakról kénytelenek szükségletüket beszerezni. Sajnos.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. d'Hennin herczeg szeredi és Pálffy István gr. Majláth György zavari. A Pozsonyból Récsére vezet út szélén a Pozsony város birtokához tartozó szilvafák 700 frton árusítja el a város a legtöbbet Ígérknek. hogy újakat ültettek volna. Magyarbélen. A malaczkai járásban kevés számottev gyümölcstenyésztési kísérletrl szólhatunk. A 132 L. hogy a geológiai korszakok szerves világának megismerésére becse sbnél-becsesbb adatokat szolgáltatnak. nagy szakértelemmel kezelt gyümölcsöse. Dezasse Emil gr. Zichy Pál Ferencz gróf czifferi. A nagyszombati járás igen elhaladott a gyümölcstermesztésben. mint földünk kiépítésének anyagai. gr. Gyiokó Szilárd telepített gyümölcsöst kertet. bohuniczi. köszmétét. Ortvay A mandulafa. meg ritka szépségükkel. Malaczkán Pálffy hg. Némely gyümölcsfajok azonban határozottan elhanyagoltainak. hegyoldalon Bazin. Látásukra megvirult A Állatvilág. Ha a föntebb vázolt földtani felemek egyebekül sem volnának tekinthetk. ribiszkét és szlt kitn szl A szlk szállít Németországba. De az itt virult kertek nagyrészt már beépítvék. szibaraczk. melyeknek zöld gyümölcse teljesen. Csallóközben. Szinte meglepik az embert sokféleségükkel. szakszer kezelés alatt állott faiskolái bven adták a kiültetend csemetéket. Mátyás terjesztette ennek egy emberöltn á1 nagy eredménynyel a gyümölcsfa-termesztést s a kitn gyümölcsfajokat. Rétén még Dóka Lászlónak is volt régebben. mint ma. és a magyar vidékeken. E járásban az alma és körte mellett a beszterczei szilva. cseresznye nagyobb tért foglal el. Megjelent a Nyugalmagyai rországi Hiradó 1903. st Komárom vármegyében is. vedrdi és pusztafödémesi. gyümölcs- Szomszédságában. E járás községi faiskolái a Baeh-uralom és provizórium alatt Ritter fölügyelete alatt állottak s a legjobban voltak mívelve. gyümölcsfaiskolái és több plébános törekvései terjesztették a Bécs közelében nyereségesnek bizonyuló gyümölcstermesztést.. Dévény vidékén a virág mellett a gyümölcs is jobb gondozásban — A részesül. Nem csoda. miután a Zichy Ferencz gr. a fák kiírtvák vagy korhatagon kidltek annélkül. kielégítette a pozsonyi czukrászok évi szükségletét. almájukat. Masanszki alma és beszterczei szilva a fterményük. XVI. máris fölötte nagyérdekeknek kellene azokat mondammk. Frév község rétjei ugyancsak gyümölcsözk. évf. hogy a községek földmíves lakói nem annyira a nemes fajokat. Ezek látják el leginkább a városok piaczait. Csallóközben mandulafákat. évi termését 6 pozsonyi járás hegyen túl lev részében. Az sállatoJc kövületei. vármegye határában nagy mennyiségben kerülnek el kövületek. Stomfán Károlyi Alajos gr. Néhány szó tenyésztése érdekében. Sajnos. : . A KisKarpátok keleti oldalán és nyúlványain a szlmíveléssel összekötve a gyümölcsnek.

A A A A A A A A A A A z A l. az sszarvasok. lapályba. a mily változatosan. Dévényújfalunál a vasút mentén elterül tályog a középharmadkori képzdések legérdekesebbjei közé tartozik. a tengeri tehenek.: -0 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. az a Kis-Kárpátokban. részint a Morvában és Vágban. mikor ott. a nyest szapora. vizsla-. mint a dévényi Nagytet. Malaczka. véglények. Pozsony.és congeriakövületek találhatók. a poczkok. a vadászebek sok fajtájával vér-. Ezek szaporasága és sokfélesége igen nagy. .i Mindezekre nézve tüzetes megjelent m leírást 11. de most már egészen kihalt A A borostyánki márványkbányák egy ismeegy korallszerü ásatagot szolgáltattak. a tengeri állatok helyébe a szárazföldi állatok léptek. nagy mértékben divatozván vármegyénkben. Nahács. a csúszómászók kövületeinek egész sorozatai kerülnek itt el. Az emlsök közül a denevérekbl úgy a simaorrúak. A Besztercze és Máriavölgy között lev harmadkori homok ugyancsak hagylókövületékhél örvendeztet meg. a cziczkányok és a sün több nemmel képviselvék.. képviselik. menyét. Terlingnél a temetben. házi és luxus-kutyák száma is nagyon jelentékeny. Összesen mintegy 114 faj lett i'ddig innen ismeretes. Hausbrunn. rókaebek. az egerek. részint pedig a vármegyének távolabbra es vidékein is rendkívül fontos sállatvilági leletek fordulnak el. épp oly szaporán mutatkoznak. valamint a vármegye területén minden kisebb és nagyobb nemkérödzökböl a sertésfélék több erdben szép számmal jelentkezik. évben is pontosan idézvék. 1. mellett új foraminiferák egész sora s csigák kerülnek itt el. Mikor pedig a tenger vize teljesen elapadt s a mai folyóvíz-rendszer alakult. a maitól egészen idegen. a síkság szélén. a tömlsök. egy nyüzsg s óriási egyedekben nem szkölköd állatvilág képe. az Ízeltlábúak. a nagy menyét vagy hermelin. kövülete. Ez utóbbiak közül a nemes szarvas. elevenedik elttünk egy si fauna. ritkábbak a nyuszt s a rágcsálókból a mókusok. hogy volt id. a tüskebörüek. Ásatag-csontok. Ezek a fejlábúaknak osztályából való. a dámvad az uradalmi pagonyokban. Területének legnagyobb részét tenger vize borította. vadászat mint a vadmacska s a vidra már a ritkábbak közé tartoznak. Az ily kövületek híres lelhelyei Dévényujfalu." Mindezek a leletek fennen bizonyítják azt. selefántok. nevezetesen a barlangi medvééi és egyéb húsev ragadozók koponya. görények száma nem éppen csekély. parforce-vadászebek. valamint Nagyszombatnál is óriási osztriga-kagylók vetdnek föl nagy mennyiségben. aztán féligsós. retlen terébratált és Emlsök. els fejezetét 35—54 hol egyúttal a források Pozsonyvírmigye állatvilája czímíí 1902. Magyarfalu. foglyász-. ragadozókból szintén számos faj található. a nyulak szaporák. Szered vidékei. borz-. fogai. máriavölgyi palatáblák jól föntartott példányokban ammoniteséket és belemniteseket szolgáltatnak. Itt a kövületek. halpikkelyek. a kagyló/f. A esukárdi Rákpataknál. 1 köt. a patások a kérdzk és orrmányosok kövületei is. kivált az emlsök osztályából. az ürgék. Nagyszombat. hol ma Pozsony vármegye terül el. Szomolány vidékei azonképpen sokféle kövületek gazdag lelhelyei. mert egészen más életföltételektl függ fauna élsködött. szép belemniteket és harlábúákat tartalmaz. a pelék. sorrszarvúak csontrészei kerültek el. ú. találhatók. halvázák. honnan a menyétfélékböl a köz. a homokban és tályogban melanopsis. Bazinnál. bár egyik-másik faj. foxterrierek. mint a patkósorrúak rovarevket a vakondok. tacskók sokaságával találkozunk. majd édes viz volt. kagylódarabok találhatók. st a Csallóközbe is el-ellátogat. róka leginkább a Kis-Kárpátokban kerül el. A Borostyánktl az Almáshoz húzódó mészkzóna számos erinoidákat. de a nagy vastagbrek. középlábszárrészei bven kerülnek el a vármegye barlangjaiban 3 is. kivált a Tmava-Skala nev barlangban Detrekszentmiklósnál. borz. hol részint a Lajtamészben. mely eleinte sós. m. Benne számtalan úszóhártyás állat igen nevezetes állatformák. a gerinczesek. a puhányok. Részint a Nagytetn vagy közvetetlen közelében. de a hód már kérdzkbl a tülkösszarvúak s a szarvasok mindenfelé egészen kiveszett.s bordacsontjai. 18. a löszben és a diluviumban sszarvasok. az svilági tengerekben élt. gerinczcsigolyái. a Duna és a Morva mellett lev ligetekben. Malaczka. Csukárdnál a Rákpatakból harmadkorszaki csigafajok kövületei kerülnek el. De a geológiai múlt fölismerésére vármegyénk egyik helye sem annyira tanulságos. A mai állatfajok.

galambfajaink e legszelidebbike. mérges kurta vagy keresztes kígyó is eljön némelyek állítása szerint. Mindezek nem ritkák. található. valamint a törpe búvár szintén a téli hónapokban látható a Dunán. zöld leveli béka erdkben. jégmadarak közül a rabló királykés tavaszszal érkezik s szkor elvonul. Az örvös galamb a Kis-Kárpátokban. a nyaktekercs. de a Csallóközben különösen találhatók.vagy lusta-. mint a reznek vagy kis-túzok által képviselvék. De a kúszók s az énekl madarak is bségesen találhatók: amazok közül a köz. ugyancsak gyakori. kisebb erdeink fáin s mezkkel határolt kisebb farészletekben. karics-félék. Vág területein nem ritka. a poszáták. a mezei és a zöld varangy közönségesek. a hangos kakuk. a lombzenélk. az ékes kfali gyíkot s a smaragdgyíkot. Gyakoriak a seregély-. a pacsirták. vadkacsák. a koczkás vízi sikló. A A A A A Kétéltek. földi béka és a vöröshasú unka. emezek közül pedig a nagy kárókatona A A Madarak - A A A A A A A A A A A A A A A A A említhetk. kertekben. A gerinczesek körébl a madarak számos faja honos vármegyénkben úgy a ragadozók. törékeny kuszma vagy lábatlan gyík Pozsony környékén. fajtája 21 vaddisznóra a Ki s-K á ipátokban mindenütt akadhatni. Az úszók közül a libák. mocsári béka a vármegye alföldi tájain. Morva. héja-. emezek közül a gébicsek.és a füles vöcsök. gólyák. a kis. A A A A A A moha alatt található. gázlók rendjébl a túzokok úgy a nagy. jeges kacsák említhetk. A fürge vagy erdei béka dombos vidéken. lehullott haraszt és patakok mentén. a sármányok. a bujkálok. a selyemfarkok. továbbá a gték és a salamandrák egyes fajai képviselik. mocsarakban s turjánokban gyakori. nevet gerlicze egyes madárkedvelink kalitkáiban található. nem mérges kígyók közül ismeretesek vármegyénkben a közönséges vízi sikló. n. vízi vagy ehet béka állóvizek. lilék. bár a mocsarak s állóvizek lecsapolásával s a folyóvizek szabályozásával egyre gyérül. A Csúszómászók. a rigók. . a hegyentúli vidéken s a Búrerdben gyakori. evezlábú úszók által. képviselik. ligetekben. kánya-.és kigyófajok gyíkok közül említhetjük a sövénygyíkot. erdkben. foltos salamander fleg erdeink árnyékos. de ritkán. bagolyfélék. galambok közül a házi galamb mindenféle fajtája honos nálunk. qémek. szalonkák. Az örvös bukó vagy búbos búvár. a billegetk. de néha itt is telel. a vörösbarna kakuk s többrendbeli harkály. páratlan újjúak közül a lófélékhl a ló szapora és jóminségü. viharsirály tavaszi és szi költözködéskor mutatkozik. tyúkok közül említjük kivált a vármegyénkben eljöv fáczánfajok sokaságát. A röpül tyúkok közül a pusztai talpastyúk több izben jelentkezik kivált a Csallóközben. a pintyek. fecske-. jegesrécze ritkábban mutatkozik a Dunán. a fülemülék. Az erdei tyúkok közül a császárfajd olykor vármegyénkben is lövésre kerül.vagy sima sikló. az északi búvár. Amazok közül a sarki búvár. a lappantyú-. a királykák. a réz. a búbos vöcsök. búvár-kacsa csak kés szön jelenik meg a Dunán. karvaly-. guvatak és vízi tyúkok sok neme elfordul még. A barna vagy gyepi béka a Kis-Kárpátok magasabb hegyvidékein nem ismeretlen. A kanalas récze Pozsony vármegyében Apaj körül költ is. búvárok közül képviselvék nálunk egyes vöcsökfélék. a gyöngybúvár. fakúszó. a leveli békák. kétéltüeket a vízi. Az erszényesek közül a kengnruh az ú. a pirókak. mint igazi famadár. csörg-kacsa a Súrban nyáron is található. nádasokban nem ritka. a sárgás sikló (aesculap-kígyó). Benett-kenguruh a cseklészi uradalmi vadaskertben látható. a Csallóközben. a gezék. a földi. mezei tyúkok képviselvék a foglyok s fürjek nagy sokasága által. a ligetekben s a Duna. kertekben tartózkodik. kevert fajú erdkben s vízmellékeken gyakori. s vármegyénkben általán. halász különösen a haltenyészt helyeken található. cserjéken. danka-sirály egész csapatokban érkezik tavasz elején s egész nyáron át nálunk marad. mint a sólyom-. tarajos és a pettyes gte állóvizekben. gerinczesek körébl a csúszómászók osztályát egyes gyík. bussárd-. nyirkos helyein. Úgy a szürke. vadpulyka aszeredi fáczánosban tenyésztetik. a varas. kék. a szamár s az öszvér csak gyéren kerülnek el. a méhevök közül a gyurgyalag holló-. mint a fehér válfaj ú gyöngytyúk s a páva csak egyes urasági vagy gazdasági udvarokban található. vad gerlicze.Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. fákon.vagy parlagi galamb erdeinkben és ligeteinkben odvas fákban fészkel s Modor vidékén nagy számmal költ. tavak és pocsolyák közelében mindenütt közönséges.

: 22 Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai. Pozsony 1902. az orsófark és az ökle. a köz. a fogas süll és a ksüll. a kecsegetok. a ragadozó ön. Mindezekrl terjedelmesen emlékezik meg Ortvay Pozsony vármegye állatvilága. a fehér hal. találhatók. az ezüstös balind. jóformán már teljesen eltntnek látszik. a fajtok. a Gidrapatakban a pisztráng. a rózsás márna. a Czajla-patakban. a selymes durbincs. az állas küsz. bár a Duna. Morva. a rágó. az Ízeltlábúak. a magyar buczó. A . a vésettajkú paducz. Allatrajzi és állatgazdaságtörténeti monográfia. a pozsár.és szívószájú. mert úgy a csigák és kagylók. a szivárványos ökle. a fenékjáró küll. a köz. a gmelintok. a férgek és tömlsök egyes osztályai szintén gazdagon vannak vármegyénk területén képviselve. a leánykonczér. A Bisztriezában. a söregtok. Az egykor Dunánkban szapora viza . a kárászponty. a veresszárnyú konczér. A gerinczesek köréhez tartozó halak észrevehetleg gyérülnek folyóvizeinkben. a pirosszem kelé. a Stampachban. a kövi kárász. érdesz. a szls kárász. Vág még mindig több ízletes halfajt szolgáltai A sügérfiékböl eljön a csapó sügér. nevezetesen a borostyánki patakban. a harcsafélékböl a les harcsa. a sugárkardos. . a fölpillantó küll. . az orrmányos dobáncs. a százlábúak. a hering félékbl a vándor alócza a pánczélosokból a botos kölön a pontyfélékbl a potykaponty. csukaféléki a közönséges csuka a tokfélékbl a színtok. serincz. köztük nem egy ritka is. a rákok és pókok számos fajai. a menyit alakból a tarka monyhal. a nyúl domolyka. a sujtásos küsz. a dévér dobáncs. a kétes félszárnyúak. a lazaczfélékböl a bukó szondáig s a pénzes pisztráng. Az állatvilág egyéb köreibl a puhatestek. a feketeszem szálhal. Vödriezben s egyéb kisebb vizekben elj a cottus gobio. A sebesebb folyású kisebb vizekben. a fejes domolyka.

Laksárújfalu. 6. Felsszeli. 30 községgel. Pozsonyi járás. 301. Kukló. Burszentmiklós. 6—11 között 39. 23 községgel.754. Szentjános és Závod. u. m. u. a pozsonyira 37. Burszentgyörgy. Gerencsér és Szered. Rendezett tanácsú városok Bazin. a felscsallóközire 29. 62 községgel. azonkívül Pozsony törvényhatósági joggal fölruházott város. Gajár. Felscsallóközi járás. Vezekény és Zsigárd.926 lélekkel szaporodott. horvát 2181. unitárius 6.665 magyarral.733.679-el. Székelyfalu. a galántaira 47.677. közöttük Szempcz nagyközséggel. város lakosainak Szentgyörgyó 3456. Galántai járás. E járások a következk 1. Négy rendezett tanácsú városa van. m. 3. szerb 9 és egyéb 2578. közöttük és Dunaszerdahely nagyközségekkel. 15—19 között 28. 1880 óta 38. 7. gör. Pered.635 lakosból ír és olvas 188. 40—59 között 58. de a 119. törvényesen elvált 107. Nagyszombat és Szentgyörgy.825-el. Tallós. 2.900. m. Vága. a malaczkaira 50. vagyis 41.317 lakos esik. Alsócsallóközi járás.921. m. Magasfalu.675 utána következik az alsócsallóközi járás 32.718. 20—39 között 78. A vármegye 301.448. Szempczi járás. ntlen és hajadon 165. legtöbb magyar a galántai járásban van. u. Nagyszombaté 13. Életkor szerint 6 évnél fiatalabb 50. ágostai h. 12—14 között 19. Nagyfödémes. keleti 43. Pozsony thjf.247. német 23. ev. közöttük két nagyközség.008. . 1890 óta pedig 24. Anyanyelv szerint magyar 119. közül férfi 151. m. Ezeken kívül van a vármegyében 293 község és ezek között 39 nagyközség. Vallás szerint róm. város lakosainak száma 65. községek hét járásra vannak osztva. kath. u. a mely szám természetesen a fenti összegben nem foglaltatik.785.635 lakosa közül az alsócsh'lóközi járásra 33. t. Pusztafödémes.430. ruthén 69.348-al Családi állapot szerint : : : A A .181 és r.024 és ismeretlen Pozsony vármegye lis : A Bs A n A korú 17. 63 községgel. közöttük 2 nagyközség.178. Burszentpéter.425. közöttük öt nagyközség. 5. Malaczka. Járások és anyanyelv szerint a lakosok a következleg oszlanak meg. azután a felscsallóközi 25. Malaczkai járás.136 és egyéb vallású 16. vármegye lakossága az 1869-ik évi népszámlálás óta 53. 29 községgel. Modor.867. vagyis 746. 32 községgel. Rohrbach.160. Jóka és Somorja. házas 118.156. Taksony. 301. gör. 4.655. evangélikus 17.205. Récse. közöttük 11 nagyközség. Nagyszombati járás. kath.337 katasztráhold területet tesz és népessége.321. Dévény.733 magyaron kívül még magyarul beszélni tudó 20. 54 községgel. Deáki. az utolsó népszámlálás szerint. özvegy 17.: POZSONY VARMEGYE KÖZSÉGEI 4216' 17 négyszögkilométer. 60 évnél idsebb 27. Vágszerdahely. Stomfa és Zohor. 260.620. oláh 39. u.870.929. lakosok 150. Nádszeg.427. közöttük 13 nagyközség.709 és a szempczire 22. Alsószeli. református 7715. tót 153. izraelita 15.635 lélek. Bazin száma 4899. Modoré 5279. a nagyszombatira 53. 145.820.

a felscsallóközi 581-el és az alsócsallóközi 146-al. mely azonban rövid id után szknek bizonyulván. . E községlegrégibb birtokosául János deák szerepel. A A Várdl A A AJbár. múlt század els felében a Szegedy -család is birtokos volt a községben. a kit a nyitrai káptalannak egyik 1266-iki oklevele említ.Rákóczy-féle felkelés idejében a császáriak sokat sanyargatták a lakosokat. Utána következik a szempczi járás 3731-el. A tótok a nagyszombati járásban vannak a legtöbben.061 és a szempcziben 17. 1883-ban a gróf 140 holdas park közepén csinos emeletes vadászkastélyt építtetett.: 24 a Pozsony vármegye községei. a pozsonyi 22. a pozsonyiban 239-en.799. számuk A Ábrahám. Van postája és távíróhivatala. a szempczi 14. Ugyancsak a nyitrai káptalannak 1282-bl való határjáró levelében Zentabram néven van említve. Az ev. Az 1553-ból való adóösszeírásban itt Báthori Andrásnak 10 és a borostyánki uraknak szintén 10 portája adózik. : A A frangú egyén udvarát község határában lev u. Albár kisközségnek. A múlt itt A század els felében a Pöthe családon kívül a Bertalan ffy család is birkokos volt és ezeknek külön-külön kúriájuk volt. a pozsonyiban 34. róm. m. a szempcziben 2128. Fel. Örökség révén került mostani tulajdonosa birtokába. melyrl más helyen bvebben írunk. h. majdnem teljesen arabs módon van díszítve minthogy kastélyhoz tartozó és a vele összekötött téli kert. a pozsonyi 1851-el. díszes. maga kitn fest. vallású lakossal. aztán a felscsallóközi járásban 2954. mely azonban már rég elpusztult. az alsócsallóköziben 26. reformátusok az alsócsallóközi járásban vannak a legtöbben.128. kisközség 145 házzal és 1240 tótajkú. 1737-ben özv. 1899-ben új. Az izraeliták közül a legtöbb az alsócsallóközi járásban lakik. azután a malaczkaiban 48. a szempcziben 573-an. nagyobbára róm. 3120. ennek közelében és a régivel folyosóval összekötve. de távírója és vasúti állomása Diószeg. község a múlt század 60-as éveiben történeti jelentséggel látszik bírni. vallású magyar lakosa van. a felscsallóköziben 794-en.. kath. szám szerint 49. vagyis 5421. lakosok a téli hónapokban a gyékényfonást házi-iparilag teljesen leégett. vármegye községei betsoros rendben a következk: Ábrahám. pozsonyi 6783-al. 1760—80 között Esterházy Ferencz kanczellár új templomot építtetett a községben. Állítólag itt volt a vármegye legrégibb templomainak egyike. a galántaiban 38. a komarom— dunaszerdahelyi vasút mentén. századvégi modorban épült kastélyt emeltetett. Legrégibb birtokosául Sebes fia Ábrahámot ismerjük.336.és Kisbárt.107-en. a galántaiban 995 és az alsóesallóköziben 42. templom 1802-ben épült.889-el. számszerint 3814-en. Esterházy Károly gróf e községben a vármegye legszebb és legérdekesebb kastélyainak egyikét bírja. 1334-ben Nicolaus de Baár királyi ember nevében fordul el. a malaczkai 1578-al a felscsallóközi 1301 el és a szempczi 927-el. m. n. a galántai 4629-el. A legtöbb német a pozsonyi járásban van. a felscsallóközi 321-el és a nagyszombati 263-al.152. a malaczkaiban 2780. a nagyszombatiban 2460. vagyis 3790. Ág. Maholányi Tamásné a birtokosa.962. A község körjegyzségi székhely. st a gróf mterme. a galántaiban 2063-an. a nagyszombati 2133-al és a malaczkai 914-el. a malaczkai 496-al. a melyek ma is megvannak. 93 háza és 514. Vallás szerint legtöbb róm. ez után a nagyszombati 2380-al. u. a többiekben számuk messze a százon alul marad. zik. 1439-ben a Rozgonyiak kapták Albert királytól. melyben sok mkincs és különösen Egyiptomból származó számos tárgy van elhelyezve.438-al. Utána következik a galántai járás 2602-el.902-el. az alsócsallóközi 1087-el. a ki itt 1300-ban a pozsonyi káptalannak egy kúriát ajándékozott. községben van posta. evangélikus legtöbb a galántai járásban van. ki Unger Sámuelnek engedi át. Horvátok csak a pozsonyi járásban laknak tömegesen és 2115. róm. a felscsallóköziben 26. u. a mikor már három Bár községet különböztetnek meg az egykorú okiratok. a szempczi 5923-al.444. Késbb a cseklészi uradalomhoz csatoltatott és az Esterházyak lettek Esterházy Károly gróf az urai. l'tána következik a malaczkai járás 45. kath. a pozsonyi káptalannak egyik 1339-iki oklevelében pedig Scenthabraam régies írású alakban. A1-. A község különben a vajkai érseki székhez tartozott. kath. katbolikus a nagyszombati járásban van 51. ábrázolja. A. kairói és berendezve.

J H <: 03 j o 03 « 6- s a 03 63 03 •<! B <i 03 .

Alsócsöpöny. Ahóesölle. Tótdiósnak. a ki azt anyai részrl örökölte. felscsallóközi kisközség.26 Pozsony vármegye községei. vallású lakossal. most pedig az államé. Legrégibb nyoma az 1553-ból való portális összeírásra vezethet vissza. községhez tartozó közül a Péterháza és a Bödeháza nevek régi birtokosok neveit látszanak megörökíteni. században épült. Postája. AM ' Almás Alistál. Német neve Unter-Waltersdorf volt. melyet tle Lukács nev nemes zálogban bírt. 1553-ban az akkori portális összeírásban Serédy Gáspár 12 portával szerepel. Az idk folyamán e község nevét Csörle. melynek következtében a pozsonyi alispán e birtokot Akaii Benedek fiainak ítéli oda. A néphagyomány azt tartja. Mareinkovich malom és Prahovna erdészlak. melyben 398-an laknak. Az újabbikat Czilchert Róbert építtette át egy régibbl ez Novotha Józsefnéé lett. A községben két templom van. melyet hajdan. a szered nagyszombati vasútvonal mentén fekv tót kisközség. tót neve pedig Jablonove volt. 38 házzal és 252 magyar és német. Els okleveles nyomára 1287-ben bukkanunk. E községhez tartoznak Fenyves erdészlak. Most csak Hidvég puszta és Jázó major tartozik ide. de most Sprinczer János és neje Nyitray Mária tulajdona. Bozsaki. Chellje és Csellye alakban találjuk említve. régi és egy újabb úrilak van. távírója és vasúti állomása Püspöki. 1647-ben a Karner. temploma 1693-ban épült. E község régi történetét nem ismerjük. a régebbi pedig most özv. Tót kisközség. a múlt század elején községben egy Pálffy gróf és a Brogyányi örökösök voltak a birtokosai. AUódiós. Utódai ni. ref. ágon a Csarada és a Tomka családok voltak. 1831-ben és 1872-ben a kolera tizedelte. Tomka Nándornéé. A község Aisócsöpöny. azután a Pálffy-Daun grófoké lett s ma is Pálffy-Daun Vilmos grófnak van itt nagyobb birtoka. A dlk A A A A A A Gasparovich malom. hogy a község els telepesei a Lubinszky. Nevét többen onnan származtatják. kath. Alistálnak csak 1391-ben találjuk els írott nyomát. múlt század elején a községhez tartoztak: Belle. 1375-ben az esztergomi érsek birtoka volt. A — . a katholikus templom pedig 1786-ban. Mady. ersen magyarosodó lakossal. Vallásuk róm. a mikor itt Tárnok Jánosnak csupán két portája adózott. Postája van. magyar község 192 házzal és 1098 ev. róm. Karáb és Petény puszták. Postája Misérd. 1708-ban a császári zsoldosok két ízben felégették. Szászy és a Tomanóczy családok voltak a nemesi birtokosai. Ezek közül Belle puszta Billye néven már 1296-ban van említve. kath. 1672-ben praedium volt 5 lakossal. községet 1830-ban árvíz pusztította. Német neve Apfelsbach. távírója és vasúti állomása pedig Zohoron. távírója és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. itteni részét a pozsonyi Szent Üdvezítrl nevezett egyháznak adományozza. hogy egy 1268-iki oklevél az innen egy órajárásnyira fekv Szakálosról akként emlékszik meg. tót kisközség. 1338-ban Uzuri Döme ispán birtokaként szerepel. adományt e községre. 1787-ben a Klobusiczky és Udvarnoky család. A község postája Lozornón van. református templom kési gót stil és a XV. srégi község. pozsonyi kanonok. a mikor pedig újabb telepítés által német A A . múlt század elején a Pálffy berezegi család volt az ura. Almás. h'amocsay és Radványi családok voltak. vallású lakosa van. távírója és vasúti állomása Szered. XIII. melynek 199 háza és 1126 róm. kath. 1886-ban pedig nagy része leégett. Templom nincs a községben. A községhez tartozik Szent-Péter puszta. 1295-ben egy perben szerepel. község körjegyzségi székhely. és róm. Alsódiós a Kis-Kárpátok alatt fekszik. Hidvég. mindössze 46 házzal. Aisócsöiie. hogy hajdan itt lettek volna a királyi istállók. XV. Ez idben itt serfz-ház is volt. hogy ott voltak a királyi ménesek és ott laktak az istállómesterek. században Korner János kapott kir. kath. a kis magyar Alföldön. de túlnyomó számban németajkú. mely két rész most Tomka Nándorné birtokában van. mely azeltt a cziszterczita rendé volt. István fia László birtokaként. a mikor Benedek fia Pál. 221 házzal és 1199 róm. múlt század els felében a László család volt a földesura. a mikor lakosai tótok voltak. a kik vallásra nézve nagyobb részben római katholikusok. vallású lakossal a kik közölt az ev. Az 1553-iki összeírás alkalmával az érsekségnek 7 és Farkas Ignácznak 4 portája adózott. reformátusok vannak túlsúlyban. A múlt század elején német nevével is találkozunk Unter-Csepen alakban és ugyan e század második felében a Vrana. Annyi tény. kath. században Jablam néven pozsonyi várbirtok volt.

ember nevében szerepel. említ. felscsallóközi magyar kisközség. 1647-ben és 1787-ben a nagyszombati plébánia. Mindvégig a vöröski vár tartozéka volt és ma is id. század végén épült. róm. múlt század elején Unterduoován néven. temploma 1518-ban épült és nagyon érdekes gótikus vannak. Postája Felsdiós. községnek van saját postája. Az 1553-ból való portális A A A Alsójányok. Mostani kath. si község. de távírója és vasúti állomása Nagyszombat. de plébániája már a XIII. 1402-ben Jamnik tót nevével is találkozunk. melyet IV. hogy la- kosai már 1736-ban tisztán tótok legyenek. Koza. hogy az itteni németek nem trnek maguk között cse. Egy oklevél ^mezvárosnak nevezi. 34 házzal és 246 róm. a mikor is Januk néven említik. században fennállott. Álsódombó. Elbb a vöröski vár tartozéka volt. hogy e birtokát elfoglalta. Alsójányok. melyet az 1694-bl való canonica részletei visitatio is CSARNOKRÉSZLET ESTERHÁZY KÁROLY GRÓF ÁBRAHÁMI KASTÉLYÁBAN. község fels végén áll a Szent Háromság-kápolna. az akkor dúlt pestis emlékére építettek. 1368 ban Samothi György fia János felesége panaszt emel Saápi János fia Péter ellen. Sisoretni vadászlakok és Szolirov major. 1346-ban a pozsonyi káptalan Streiz Marchard pozsonyi polgárt iktatja e birtokba. heket. kath. vallású lakossal. község már a pápai tizedszedk jegyzékében is szerepel. a mikor Monostori Berzéle Miklós van birtokosául említve. évi összeírásban Nagyszombat város a birtokosa és 20 portája adózik. a mikor a község lakosai németek voltak. E községnek els okleveles nyoma 1287-ben jelentkezik. vallású lakossal. István is megersített. A Rákóczy-féle szabadságharez alatt a császáriak kétszer felgyújtották a községet. melyet Simon Katalin 1615-ben ajándékozott az egyháznak. 27 község lett. 1394-ben Georgius de lányuk kir. a mit 1270-ben V. kath. Unter-Nussdorfnak és WindischNussdorfnak neveztek. a Kis-Kárpátok alatt fekv kisközség.Pozsony vármegye községei. Béla 1262-ben Serefel comesnek adományozott. 1310-ben Jánoki Jakab a birtokosa. Az egyház értékes régi szentségtartót riz. melyet 1715-ben. E A távírója Szomolány. 113 házzal és 603 tótajkú. temploma a XVIII. való kimondották. Pálffy János gróf a birtokosa. de az 1553. már réginek szentségtartónak egy része azonban már át van alakítva. . Hozzá tartoznak Javornik. mely szerint. Ez a határozat azonban nem gátolta meg azt. Alsódombó. a nagyszombati káptalan birtoka volt. a ki itt szolgájának tekintélyes földbirtokot és kúriát adományoz. Van még ezenkívül egy ezüst-kelyhe is. Érdekes egy XVI. századbeli oklevélben foglalt az a kijelentés. a kik alatt nyilván tótok értendk. Kath. A vöröski vár tartozéka volt és a várbirtokok sor- sában 1536-ból osztozott. bogy „dtilden unter sich keinen Pemen" vagyis.

Postája Nagybresztoványon van. Érdekes a templomban álló síremlék. Claude Lorain. késbb pedig Nagyváthi Antalt is. 39 kisebb birtokos között oszlott meg. 1309 és 1313 között Doncha asszony szerepel birtokosaként a ki Nagy Abának adja el. aisóiócz. Gyulay. és távíró is. 1339-ben Lóczi Tamás fia Mihály van birtokosaként említve.^kath. Körjegyzségi székhely. Fels. A A . hogy 1465-ben épült. József. 1813-ban Révay Pál báró itteni birtokrészét. Az els emeleti nagy terem érdekes freskókkal van díszítve. tót kisközség . mely kiváló memlékeket és híres mesterektl származó számos régi festményt tartalmaz. kath. 1726-ban a Ghülányi és 1749-ben már a Brunswik családok is. E községet Loch alakban a pozsonyi káptalannak egyik 1290-iki oklevele említi. melyet a morvák elfoglaltak. évi Batthyány-féle canonica visitatio is megemlékezik mostani templom alapkövét 1807-ben róla. 77 házzal és 645 róm. az ó-buclai apáczák birtokául van felvéve 13 portával. Nedeczky. a Ramocsaházi családokat találjuk a birtokosok között. a mikor Bacha comes fia. Adelffy Máriának eladja. de Stibor vajda ismét visszahódította. Brunswik Józsefné szül. században Alsókorompába olvadt. Mostani nagyobb birtokosa Cholek Rezs gróf. Hajdan Stibor vajdának vára is volt itt. míg a többi.28 Pozsony vármegye községei. Mihály ezt az öröklött birtokát a nyitrai káptalannak hagyományozza. Spáczay Márton 8 és Dobsa János 5 portával szerepel. majd a Zichy grófi család birtoka lett. XIII. tették le és 1811-ben fejezték be az építést. kastélyban Beethowen is több izben megfordult és néha hosszabb idt töltött itt. Pellegrini. Késbb azután Kromph. Holbein. század vége felé már a Korompai család van említve birtokosául.és Közép-Korompa. 1462-ben Sárosfalvi Nehéz Mihályt és testvéreit iktatták e birtokba. díszes családi sírbolt a r. község határában falu postája és távírója Nagymagyar. Majthényi Marianna 1837-ben férje és fia számára emeltetett. távírója és vasúti állomása meg Lóczbresztoványon. Az 1782. Egy 1256. 1572-ben az Olgyay. így egy 1256-ból való oklevél Tejnek nevezi. templom mögött áll. Brunswik József grófnak adja el. Többek között képviselve vannak Bassano. Brenghel. 1495-ben II. szép parkja van. vagyis Közép-Korompa van említve. Diebaldi. évi határjáró levélben Kurumpa és Kysep-Kurumpa. több kisebb nemesi birtokossal együtt.194 háza és 1481 róm. Tizian. 1762-ben a Spáczay-féle birtok már a Sándor család kezén van. Ekkor a Brunswik családon kívül még a Kürtessy. Ulászló Pogány Péternek és Vizközy Andrásnak adományozza. vagy Dolna-Krupa néven is szerepel. 1506-ban Verböczi István is birtokosa. a bessei Farkas. Szászy és a Balogh családok szerepelnek birtokosokként. si templomát 1807-ben rombolták le. Sneider. férje iránti kegyeletbl emeltetett. Ide tartoznak Henrika. azt állítván. melyek közül a Brunswik grófi család 35-öt bírt. melyet a Vatai család vált fel. Rubens. Kupeczky. Alsókorompa. mely utóbbi a 111. st a múlt század elején Unter-Krupa német néven is. 1534-ben Csellyei Mártont és Balázst találjuk itt. XV A A A A A A A A A — . Magyarát és Újmajor majorok. itt nagyobbszer kastélya és ritka terjedelm. a becs zsolnai vasútvonal mentén fekv tót kisközség. Közelében külön színházépület is van. a Rádai. a mikor Petk volt az ura. mely azeltt a Baloghoké volt. község plébániája már 1390-ben említve van. kath. még a Brunswik család építtette. Egyébiránt ez a helynév a középkorban többféle változatokban szerepel. mely azt Brunswik Antalnak és nejének. vallású lakossal. kinek kastélyt. a Gyulai. Ez az emlék szintén Ferenczy szobrász mve. egy 1330-ból való pedig Kremphföídnek. 1430-ban pedig a beregszegi Német család az ura. Tenniers és más mesterek. községben van posta 1891-ben a község egy részét tz hamvasztotta el. Az Árpád-házi királyok korában három Korompa volt a vármegyében és pedig Alsó-. Ghülányi. 1816-ban Alsókorompán 74 kúria volt. de 1489 körül Spáczay János és Boldizsár kaptak itt Mátyás királytól adományt. Alsólócz. Aisókorcmpa. Kii /-ben a pozsonyi apáczáké és 1787-ben a vallásalapé. Halácsy-féle részbirtok 1596-ban Ramocsaházy Györgyé lett. de 1682-ben még a Dersffy. vallású lakosa van. Salvator Rosa. összeírásban Alsó-lányok néven. Az 1553-iki összeírásban Kéméndi Péter 16. Spáczayak tovább is szerepelnek a birtokosok között. tótul Krupa. Késbb az Esterházy grófi. Az ide tartozó parkban áll Ferenczy szobrász emlékmve. Körjegyzségi székhely. Lévay. pogánykori rhalínok láthatók. 1585-ben a Halácsy és a Latkóczy családokat is. melyet gr. melyet Brunswik József grófné. Pálma.

A — . a ki sörházát és majorját a nagyszombati székesegyház íázent XVIII. a Sina báró család tulajdonába került. Hajdan csak egy Ny arasd állott fenn és a mai Alsó. család tulajdonába mentek át. Hrabovszky. . melyet csak a tagosításkor osztottak ketté. Kádas. Serédy Gáspárnak és Mérey Mihálynak 8 8 portája fizet adót. Az okleveles nyomok azonban még régibb idkre vezetnek. század folyamán az Illé^házy. Háromság oltárának ajándékozza. melynek 188 háza és 1616 lakosa van. Nyáry János gróf és Jánoska Jánoska család birtokai 1844 körül vétel útján a Prileszky Ignácz és János.és Felsnyárasd egy község volt. Alsónyárasd. a múlt század elején Sipeky Sándor. míg az Illésházyak birtoka 1838-ban. kath. útján került a mostani tulajdonos birtokába. Amadé Lénárdné a birtokosa. újabb úrilaka.Pozsony vármegye községei. Rattkay István özvegyét is itt találjuk. a portális összeírásban. 1647-ben a pozsonyi káptalan és özv. 1715-ben Magdolna Katalint. Molnár Pál. Vallásuk róm. 29 1529-ben találkozunk a másik Lócz Mindeddig csak egy Lóczról van szó faluval és ekkor Alsólócz Kis-Lócz néven szerepel. vagy Papszer néven szerepelt. majd a Sipeky családé volt és örökség A A ALSÓKOROMPA. — A BRUNSWIK-FÉLE KASTÉLY (MOST CHOTEK REZS GRÓFÉ). 1553-ban. a mikor az egyik fele Nyárasd néven. a másik része az Agh családé volt. 1651-ben a Kelecsényi és a Ravasz családokat találjuk itt. a másik. Szecsey Györgynek és Szabinovszky Ignácznak van itt nagyobb birtoka. Pálff'y János grófnak ma is Aisónyárasd. Az Alsó-Csallóközön fekv magyar kisközség. Ferdinándtól új adománylevelet nyernek. Egyik részét IV. de az utolsó népszámlálás csak 1498 lakost talált itt. Most Fekete Aladárné bárónénak van itt nagyobb birtoka és csinos. Bencsik és a Zabafy családok voltak a birtokosai. Kívüle még Molnár Pálnak. mely elbb Esterházy Katalin grófné. község hajdan a Kis-Duna mellett feküdt és régi helyét ma is Faluhelynek nevezik. a kik birtokukra III. 1434-ben a Fraknói grófokat találjuk itt. a kik birtokukat Molnári Kelemen gyri püspöknek adják át. ezzel teljesen összeépített fele pedig Papny arasd. azután a Bencsik. Béla a pozsonyi káptalannak adományozta 1237-ben. Ambró. a pozsonyi káptalannak 7. a család kihaltával. mert Tamás esztergomi érsek 1193-ban már kápolna építésére adott engedélyt. 1787-ben már a Pálffyak az urai s id.

A nmlt század második felében serfz-ház is volt a községben s marhavásárai messze vidéken híresek voltak. 1863-ban csaknem az egész község tz martaléka lett. vallású lakossal. Jánostelek és Lapogosi major. Kisrévház és Oregrév. XIII. itt Aisószeii. a Takács és a Túróczy családok voltak a nagyobb nemesi birtokosai. A múlt század elején a község lakosai nevezetes marhaés juhtenyésztést ztek. ezeknek az emlékére állították föl. távírója és vasúti állomása Keresztúr. Az 1553. a budapest bécsi vasútvonal mentén fekv magyar nagyközség. Várady. a ki itteni pápai tizedszedk jegyzékében Opan birtokát Elefánti Mátyással elcseréli. 1553-ban találkozunk ismét egyik újabb birtokosával.30 Poszony vármegye községei.. a kik róm. mely a községet ekkor már Terra Opoy-nak nevezi.és Fels-Szeli neveket. a mikor Miklós és Fasca grófok itt kápolna-építésre engedélyt kaptak. Kisközség. a hol 48 ház és 300 lakos van. Az ev. kath. század elején 78 házzal és 504. kath. A lakosok iparegyesületet és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. Ide tartoznak Arkosár és Szigeti vadászlakok. másként Teleki dl. 1647-ben a Pálffyak lettek az urai és ma is id. pedig 1875-ben épült. és az Iváncza dl. a szered nagyszombati vasútvonal mentén fekszik. László királynak a pozsonyi káptalan levéltárában rzött. 357 házzal és 2226. egy másik emléket pedig az osztrák az 1849 január 13-án elesett Geramb osztrák alezredes emlékére emelt. vajkai érseki székhez tartozott és az érseki nemesek birtoka volt. a község si családjának két utódában. A községben két templom van ág. Nagy. ev.. Lakosai különben régtl fogva nemesi eljogokat élveztek és a múlt század elején a Szászy. Szálay. a Versend dl. a mennyiben az országgylésre Pozsonyba utazók mindenkor az itteni uradalmi nagyvendéglben szálltak meg. tótajkú. templom 1878-ban. azonban a róm. kapták az Alsó. A község körjegyzségi székhely. a szomszédos Majténynyal egy község volt. — A : A - A A . Bácsfa. de mindkett újabb kelet. vagyis két szélén. 1310-ben újabb birtokosával találkozunk Jenslin nagyszombati bíró személyében. Ezekbl kihasíttatván. Az 1849 június 21. h. azonban 1278 eltt már mint különvált község veszi fel si birtokosainak az apaji Apaj családnak a nevét. hogy a község oklevélileg csak 1490-ben van elször mostani nevén említve. E község azeltt a pest pozsonyi országútnak egyik legfontosabb pontja volt. A község némely dlneve jelentséggel látszik bírni.úgy község postája. 1278-ban a pozsonyi vár tartozékaként van említve. Ezek a Deáki. ev. nagyobb birtoka és régi nemesi kúriája. róm. Ebbl megmagyarázható az is. a Királyrévi osztály. Kossuth Lajos és Deák Ferencz is akárhányszor itt háltak meg. Ez idtl fogva 1505-ig Miksa császár seregei több izben feldúlták. Ide tartozik Újmajor. és róm. elferdített alakban szerepel. Itt volt különben a lóváltás is. látszik valamely régi halászóhely emlékét tartja fenn. mert az ekkori portális összeírásban Apay István és Albert szerepelnek. túlnyomó részben ág.Apaj néven Keresztúrral közös. melyet legújabban 1853-ban alakítottak át. Csölle. a kath. Halastó nev dlje . Alsószeli. sendi vámház. kath. évi portális összeírásban már szintén Alsó-Szely néven szerepel és Serédy Gáspárnak 20 portája adózik. az Ernyey. hol számos érdekes mkinriznek... azonban csupán egy portát találtak az egész községben. távírója és vasúti állomása pedig Galántán van. É község els okleveles nyomát már 1205-ben laláljuk. Apaj. felscsallóközi magyar kisközség. vallású lakossal. A katholikus templom egyik része még 1307-bl való. a kik állítólag mint molnárok és halászok e községek els telepesei lettek volna. itt Pálffy János gróf a birtokosa. A községben van posta. Versend tanya és a verosef van — — : : A Pa J Bácsfa. Az itteni honvédemléket. az alsón és a felsn feküdt. Béllye puszta. Disznóskút erdészlak. Némely írók állítása szerint a két Szeli hajdan a szomszédos Taksonyhoz tartozott és annak határain. Van saját postája és távírója. a mint azt 1278-ból való oklevele bizonyítja. Az itteni néphagyomány a község keletkezésére vonatkozólag azt tartja. katholikusok is elég számosan vannak. vallásúak. Tóth és Szabó családok. hogy hét család alapította és pedig a Mikóezy. vasúti állomása pedig FelistálNyárasd. a millennium alkalmából. és 22-én Zsigárdon lefolyt ütközet Alsó-Szeli határára is kiterjedt. Az idk folyamán a kápolnából templom lett. 1849-ben határában két kisebb ütközet volt.

a vágvölgyi vasútvonal mentén fekv kisközség. — — — Báhony. vasúti állomása pedig Nagypakán. évi portális összeírásban Nyáry Ferencznek 5 és Samaryay Tamásnak 2 portája adózott. A templomot 1724 október 1-én szentelte föl Ghyllányi György tinini püspök mivel ez ideig csak meg volt áldva páduai Szent Antal tiszteletére és innen kapta Szent Antal nevét is. Szent-György-Úr már 1205ben említve van. A nagy részét tz pusztította el. mire az új hajlékba a primás ferenczrendieket teleaz pített. melyet 1674-ben be is fejeztek. a rend eltörlése után a zárdát magtárnak. 1789-ben. Szintén srégi község. a mely innen írja elnevét is. Báhony. róm. . mely az Apponyi grófoké volt. 1857-ben és 1866-ban a község emlékére. az akkor dúlt pestis mely azonban már használaton kívül van. 1513-ban Hideghéthi Gergelynek is volt itt részbirtoka. Az 1553. 112 házzal és 742. tótajkú. 1306-ban egy másik Márton szerepel. A községben van posta. Van itt egy kastélyszer. A szentgyörgyúri si kis templomot. melyet Róbert Károly 1306-ban Bogár fia Márton mesternek újból adományoz. század elején különben a czifferi uradalomhoz tartozott és a Nyáryaké volt. 1787-ben az Esterházy aké. fogadalmi kápolnát emeltek. A XVI. távírója Somorján van. 1660-ban tették le az alapkövet és 1666 január 3-ig folyt az építkezés. a templomot pedig széna-raktárnak használták. 1862-ben községhez tartozik Szent-György-Úr és Szent-Antal. — A SZENT-ANTALI TEMPLOM ÉS KOLOSTOR. míg végre 1811-ben a helytartótanács a ferenczrendieknek a visszatelepedést megengedte.Pozsony vármegye községei. Lippay György esztergomi érsek Szent-György-r közelében templomot és zárdát építtetett. 1764 óta pedig híres árvíz. A templom alatti egyik sírbolt az Apponyi család temetkez helye. nagyobb épület is. 1335-ben Báhonyi Pap János szerepel birtokosául. E község is a vajkai székhez tartozott. 1684-ben a báró Maholányi család a templom és a zárda eltt páduai Szent Antal szobrát állíttatta föl. Egy-két héttel késbb a vihar ismétldött és ledöntötte a templom homlokzatát. 31 BÍCSFA. katholikus vallású lakossal. 1238-ban pedig a már említett templom is szerepel. Késbb a Jezerniczky család lett az ura. a mikor Lippay meghalt és az építkezés megszakadt. A templom foltárát Apponyi György gróf emeltette 1782-ben oltáron a Szz Anya kegyképe van elhelyezve. Ez utóbbi búcsújáró hely. most pedig Welteni Wiener Rezs lovagé. 1725-ben itt. Királyi várföld volt. a ki birtokát I. Károly királytól kapta adományban. . 1718-ban itt óriási vihar pusztított. roskadozó állapota miatt. a kápolna körül temet áll. mely már 1244-ben villa Bahun néven szerepel. 1852-ben lerombolták. A kárt sok fáradsággal ismét helyrepótolták. a ki a birtokot Elefánti Dezstl vette meg. Utóda Szelepcsényi György érsek folytatta a munkát. mely a kolostor tetzetét elvitte.

Van 142 háza és 822 róm. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahelyen van. csinos úrilaka. 1423-ban ismét királyi birtokként szerepel. mely ma Schwarcz Károly tulajdona. 1380-ban Barlabás néven szerepel. Az éberhardi uradalomhoz tartozott és birtokosai 1787-ben a Jeszenák bárók. mindössze 20 házzal és 167 róm. a távíróhivatala Galántán és a vasúti állomása Gányon. vallású lakossal. A községben van posta és vasúti állomás is.32 Pozsony vármegye községei. Els okleveles nyomát csak 1423-ban találjuk. kiktl Welteni Wiener Rezs lovag vette meg. Béke. mindössze 11 házzal és 123 lakossal. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. 23 házzal és 218. a mikor a királyi birtokok között van felsorolva. Lajos király Pókateleky Miklós fia Jakabot és testvéreit. róm. Régi birtokosai ismeretlenek. Van itt egy régi úrilak is. Legels okleveles nyomával már 1252-ben találkozunk. távírója pedig Patony. Balásfa. a mikor I. mely 1274-ben a királyi udvarnokok telepeként szerepel. Baiásfa. Szepesi Jakab országbírónak az oklevelében már Beké néven van említve. 1445-ben pedig. Barakony. Késbb a Pálffyak lettek az urai községhez tartozik a Regencze és ma a Pálffy szeniorátusnak van itt birtoka. Postája Csötörtök. A Pázmány-féle jegyzékben Boka néven van említve. katholikusok. Enyed pusztán Fuchs Gyula birtokosnak szeszgyára és szeszfinomítója van és újabban épült. alsócsallóközi magyar kisközség. Beketfa. Postahivatala Egyházgellén van. A község katholikus temploma 1721-ben épült. Szellz major és Szltelep. alsócsallóközi magyar kisközség. kath. melyet I. teljesen átalakítva. Az 1553-iki portális összeírás már több birtokosát említi. a galánta zsolnai vasútvonal mentén fekv tót kisközség. 1347-ben Cseklészi Ábrahám Móricz az ura. vallású lakossal. községhez tartozik Kisbéke és Józsefmajor. Béke. Késbb a bakai Bessenyei családot is itt találjuk. Baka község postája és vasúti állomása Bs. hogy e két család is azonos. távírója és vasúti állomása Somorja. de a távírója Czifferen van. A múlt század elején a Bartal. Barakony. a mikor már két Baka van említve. Ez azonban elpusztult és helyére épült 1770-ben az újabb templom. E községrl alig van valami feljegyzésre méltó. e birtokba iktattatta. kath. Ferencztl. Beketfa. és hogy ez a Tamás mester a Pókatelekiek se volt. mint királyi birtok. 1559-ben Török Balázst is birtokosaként említik az okiratok. Földes Mártont 2 és Vas Istvánt ly 2 portával. Ezt Bél Mátyás is említi de ma már csak maradványa van meg — A A . hogy az 1336-ban Poukafelde. Baka. Kulcsár és a Jankó család birják. 1737-ben özv. Károly a pozsonyi várbirtokok közül Tamás mester csókaki és gesztesi várnagynak adományoz. 1390-ben Weke néven a pozsonyi fesperességhez tartozott. Ez a Pókatelek különben a pókateleki Kondé család fészke volt és úgy látszik. Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspár 3 és Mérey Mihály 2 portával szerepelnek. késbb az Apponyi grófok lettek. A beketfalvi Mórocz család si fészke. mely a birtokot elzálogosította. távírója és vasúti állomása pedig Patonyban. Római katholikus temploma igen régi. így Báhonyi Mihályt 3. csupán 4 portával van felvéve a jegyzékbe. vagyis Pókafölde néven említett község. vallású lakossal. zett rendeletében említi. Az 1553-iki összeírásban. Angyal Mátyást 3. a múlt század elején az Ambró örökösök birták. a kik mindannyian róm. a Jezerniczkyek korából. postája Nagymácsédon van. új adomány czímén. a hozzá tartozó nagyobb. a Gzúczy és a Németh család. a Fels-Csallóközben fekv magyar kisközség. róm. 36 házzal és 362. most pedig Bartal Kálmán a birtokosa. Ezt már II. A községhez tartoznak Halomszél és Kajtova major. Balásfának újabbkori birtokosai az Orosz. kath. Lajos király. 1569-ben a Földes és a Temesközy család újabb adományt nyer a két Baka községre. Maholányi Tamásné albakai birtokát átengedi Unger Sámuelnek. a mai Balásfa határában feküdt. kastély szer épülettel. de 1515-ben Bessenyei László visszaváltja azt Csorba Andrástól és annak fiától. míg egy XIII. A község si temploma már 1274-berí említve van. századbeli okirat a Buken (Bökény) család birtokának mondja. 1377-ben. a gellei érseki székhez 1524-ben intéközségben nincs templom. 1848-ban itt kisebb ütközet is volt. Temesközig Bálint pozsonyi kapitány az ura. vallású lakosa. A községhez tartozik Enyed puszta. és ez is A nev dl. Templom sincs a községben. Ilyképen valószín. kath. si község. melynek itt megersített várkastélya is volt. Baka. A . 1553-ban királyi birtok. A község postája.

Bélaház határában feküdt hajdan Moesolán község. 3 . Creneville Viktória grófnnek adományozta. mint Pozsony várának tartozéka van említve. kath. Örökösödés útján azután a Pálffyak birtokába került és ma is id. utoljára 1450-ben. Jelenleg Pálffy Béla gróf birja. 1803-ban Ferencz király Collorédo Ferencz miniszter nejének. van itt nagyobb birtoka. melyre 1295-ben az vagyis k A A Béivatta. Endre a Mocsoláni családnak adományozott. egyike a legrégiebbeknek. felscsallóközi magyar kisközség. s az apáczákat is Bélaházából kizte. túlnyomó részben róm. 1168-ban már renoválták. Bélvatta és Vajasvatta. de már az kisközség. községhez tartoznak Policsko és Sárkány puszták és a hitelintézeti major. Vatha nev helységüket egymás között négy részre fölosztják. Bélaház határában feküdt hajdan Villa Solmus és Villa Sum~kerek. 1330-ban pedig Bagyarad alakban. Olgyayak III. a miért a község pecsétje is Béla király nevét viseli. Ulászló csebi Pogány Péternek és alsóborsai Vizközy Andrásnak adományozza részeit. a ki a községet. Ferdinánd újabb vásártartási engedélylyel gyarapítja kiváltságait. 1362-ben János fiai János és Miklós. 1394-ben Petrus de Watha királyi ember nevében találkozunk a község nevével. Bélvatta. 1270-ben Villa Balarach néven találjuk említve. a nagyszombati járásban. a kik birtokukat Ongai Péternek és Farkasnak adják el. Birtokaik idegen kézre kerültek és csak 1624-ben kapták ismét vissza. 1506-ban Verbczi Istvánnak is van itt birtoka. II. 1591-ben Csorba János a maga birtokrészét Myésházi Istvánnak zálogosítja el. egyik múlt századi canonica visitatio szerint. Ürményiek szintén kaptak itt birtokot III. Ezt az állítást azonban Ortvay Tivadar dr. 1406-ban Marthamagyari Balázs fia Pál itteni birtokát Antal fia Domokosnak és fiainak eladja. Ma a vármegyében csupán két Vatta nev község van. melynek Rudolf király vásártartási jogot adott. de azután Abafi Miklósnak adták cserébe más birtokért. melynek akkoriban Balarad volt a neve. 1498ban pedig a htlenségbe esett zerházi Zerhas Márton és László itteni részét Illyés György és Mátyás váradi püspök birtokába bocsátja. Mai temploma roskadozó állapota miatt 1787-ben épült. községben van posta. mert a homlokzatán látható számok szerint (állítólag) 1080-ban épült. azután 1773-ban is. hajdan ezeken kívül még Vatta és Bánkvatta is szerepelt. Moesolán a pozsonyi vár tartozéka volt. 1239-ben Votha néven. 1240-ben a nagyszombati apáczáknak adományozta. mint legnagyobb birtokost. távíró és vasúti állomás. — — E család még az 1301. kik annak kétharmadát a nagyszombati Klarisszáknak adományozták. Pálffy János grófnak . Béla királytól nyerte volna szabadalmait. község a pápai tizedszedk jegyzékébe is fel van véve és 1435-ben Belvatay András nemes nevében is említve találjuk. ú. hogy ez tévedés. Béla királytól nyerte. Saághi Deák Imre és fia Zsigmond kapják. A múlt század elején még mindig az Illésházy grófi családot találjuk itt. II. Az Ilmériek. év eltt az Itumérfiaknak adta el a birtokot. és Péter fiai János és Miklós. 1329-ben Rohmann Márk fia Tamás is birtokos itt. hogy a község hajdani kiváltságait IV. a ki az részét Kis Finta comesnek adja el. de 1786-ban lerombolták. m. melyet II. 1618-ig birtokolták. József alatt birtokaik a fiskns kezére kerültek.Pozsony varmegye községei. Mátyás 1617-ben vámszeclési joggal ruházza fel és 1634-ben II. melyet némelyek a mai Mácséddal vagy Klucsovánnal tévesztenek össze. Halastó és Vármöqötti nev dlinek is történeti jelentségük lehet. 48 házzal és 308. László fiai Balázs és László. végül Pál fia László. körjegyzségi székhely utolsó népszámláláskor a lakosok száma csak 1015 volt. A Magyarország Vármegyéi és Városai: Pozsony vármegye. Az apáczákat két izben ersítették meg itteni birtokukban. a mikor Bethlen Gábor Nagyszombatot megszállotta. a mikor Olgyay Péter és Farkas itteni birtokukat Tiborcz fia Péternek adják el. ennek testvére. Endrétl. a Kis-Kárpátok közelében fekv tót 141 házát 1096 lélek lakja. Ide tartozott hajdan az Általutalja vagy másként Salamonfölde is. 1281-ben Salamon János és István az urai. 33 Béiaház. Ortvay azonban határjáró levelek alapján kimutatja. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. melyek már 1256-ban szerepelnek. Bélaház. vallású lakossal. ismert nev tudósunk megezáfolja és kimutatja. Némely történetíró szerint e község már II. 1495-ben II. 1593-ban pedig a magvaszakadt Csorba János birtokát Illyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispán. Endrétl adományt nyernek. si temploma. A község 1580-ban már mezváros volt. 1308-ban találkozunk elször a Bánkvatta elnevezéssel.

mely alkalommal a Salamon nemzetség maradt mely ív 1239-ben tartottak Benkepatony. s mint ilyet adományozta I. 38 házzal és 285.és Homokos-Patonyról emlékezünk meg. de a tizedfizetés alól fel volt mentve. márczius 6-án. a gyztes. Az 1553-ik évi adó-összeírásba Serédy Gáspárnak 50 portája van fölvéve. 1553-ban Lipótfalván Bakith Péternek 1 és a Héderváry családnak 4 portája volt. Sólymos. míg Diósförge-Patony ezeltt Diós-Patony és Förge-Patony néven két község volt. késbb Bikszád alakban említik. távírója és vasúti a Makay malom is. melybe a törökkori pestis-járványok alkalmával nagy részben kipusztult lakosok helyébe morvákat. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itt lakó jobbágyoknak szabadságlevelet ad. minek következtében IV. vallású lakossal. A község neve az idk folyamán többféle változatban szerepel. E község hajdan királyi birtok volt. Napóleon szász szegédcsapatai e községen vonultak át. kath. azonban a mai református templom csak 1815-ben épült. 1591-ben azonban már Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak rajta. kath. melyet 1534-ben alakítottak át templommá és 1803-ban megújítottak. Pozsony vármegyében hat Patony nev község van. Mini említettük. Ma Károlyi Lajos gróf a birtokosa. Bélvatta községhez tartozik Rónya major is. Az 1553-ból való portális összeírásban szintén a pozsonyi várhoz tartozó királyi birtokként van felvéve. vallású lakosa van. Régi okiratok Bykzad. a mikor Pálffy Lipót gróf volt a földesura. ref. Lajos királynak 1524-ben a gellei székhez intézett rendeletében szerepel és az 1553-iki adóösszeírás szerint öt portája van. melynek ma már csak egy major tartja fenn az emlékét. melylyel együtt a Pálff'yak birtokába került. A községben ma is sok német. a mikor Karcsai Iván volt az ura. Az 1866-iki hadjáratban július 22-én e község határában volt az osztrákok és németek között az utolsó ütközet. az 1553-iki összeírás Bisztricza néven említi. Csécsény-. IV. kiktl késbb a Fugger család vette meg és a vöröski uradalomhoz csatolta. 7-én a gazdák egész évi termése elégett. Lajos király 1377-ben a máriavölgyi Pálosoknak. si német telepes község. mert a lakosok kötelezve voltak az utakat rizni. vallású lakossal. Villa Pothun alakban. Bikszárd. Sólymos-Patonyról 1313-ban találunk feljegyzést. Csekend s társai igényt. róm.Patony is szerepelt. Postája és távírója Nagymagyar. Magyar kisközség. Ide tartoznak még ezenkívül Ferenczszállás puszta. 1805-ben. magyar. Föszer-Patony és Sólymos. 1466-ban a gellei érseki székhez tartozó pozsonyi várbirtok volt. A birtokjog megállapítása czéljábóí. Patonyt Roland nádornak 1250-ik évi oklevelében találjuk elször említve. Késbb. így a pápai tizedszedk jegyzéke Bisterse. Ide tartozik község postája Szentmihályfa. Hajdan csak kápolnája volt. El. vasúti állomása pedig Szempcz. 331 háza 2195 róm. A múlt század elején pedig. nyolcz portával Késbb a Pálffy család birtokába került és most is a Pálffy-szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. Béla 1240-ben a Salamon-nembelieknek adományozta. Benkepatony szintén az Alsó-Csallóközön fekszik.és Lgérpatony. morva és szerb névvel találkozunk.34 Pozsony vármegye községei. A Rákóczy-féle felkeléskor a császáriak két ízben fölperzselték. a Salamon nemzetség és András. Felsmalom és Vadászlak. tót kisközség. 1345-ben Michael de Pathon nemest említenek. Visternicz néven szerepel. mint királyi birtok. A múlt század elején már puszta. 1883 aug. Hajdan azonban ezeken kívül még HomokosPatony. Besztercze. 1495-ben II. Ekkor már Benkháza néven szerepel. de e rész is 1593-ban az Dlyésházyaké és a Saághiaké lesz. Ezek: Benke-. Van saját postája és távírója. Ugyanekkor van említve Homokos-Patony is. Benkepatony egyháza már 1390-ben említve van. az utasok biztonságáról gondoskodni és a és . Hajdan az éleski vár tartozéka volt. vagy a többiekbe olvadt Fszer-. st székely határröket is telepítettek. Uros. Ulászló Pogány Péternek és Vieköey Andrásnak adományozta a falu egy részét. 1683-ban meg a törökök ell menekül szerbek is telepedtek ide. 1H0 házzal és 1008. Közelében volt hajdan Lipótfalva község is. Bikszárd. Itt csak a Patony és Benkepatony néven szerepl és a már megsznt. Diósförge-. Fszer-Patony U. vasúti állomása pedig Stomfa. a Kis-Kárpátok tövében fekv tót nagyközség. Körjegyzségi székhely. Béla király 1239. Besztercze. a franczia hadjárat alatt. A állomása Patony. Bögöly-. ma meg már csak major. Budán kelt rendelete következtében a birtokot igénylk perdönt párviadalra utasíttattak. nagyobbrészt ev.

vétel útján. mely 1900-ban épült. Seola Mátyás 1453ban testvére özvegyének: Veronikának. Késbb. Tratora. Erdödy. Élesk vára nevét onnan vette. báró Hirsché lett. Keglevich. Szent-György. Holbichka. Révay. Buda csárda és Zahorszki puszta. Kuklyo. Forgách. .Pozsony vármegye községei. Batthyány Ádám gróf ftárnokmesternek adta el és ugyanezt tették a Tarnovszkyak is. melyet németül Scharfensteinnak is neveztek. mert a hegy éles sziklagerinczére van építve.és Fels-Malom. 35 környéken garázdálkodó rablókat üldözni. Wittek. A község fölött emelkednek az éleski vár romjai. E családok voltak a Méreg. Thököly és Nádasdy családok. 1394-ben Zsigmond király Stibor vajdának adományozta. a Gsernevszky családé lett. Bynoez. vétel útján. Csáky. Thurzó. Bay. Lajos király Szécsi Miklósnak cserébe íidta Lindva váráért. 1886-ban a községnek több mint kétharmada tz által pusztult el. Batthyányaktól a Ziehyek örökölték leányágon. vasúti állomása Nádas: A A A A . Késbb Szentgyörgyi Pongrácz foglalta el és eladta Strázsai Scola Mátyásnak és Tamásnak. a kiket 1449-ben iktattak e vár birtokába. 1749-ben a váruradalom egy része vétel útján a királyi családra szállott. Az Árpád-házi királyok korában már fennállott. Chachajda. Szent-János. 1707 április havában Stahrenherg Guidó császári vezér foglalta el a várat. Bykzad. Tarnovszky. 1765-ben Czobor József gróf a maga részét id. Szent-Miklós. Brezni és Bilahora majorok. melyet 1788-ban építettek. Jelenleg Zichy Ferencz Pál grófnak van itt nagyobb birtoka és nagyon érdekes és kényelmes vadászkastélya. Hajdan vámja is volt. Ulászló E Czobor Imrének és Mártonnak adományozta. adta el. másik rész Zichy József gróftól. Alsó. más része pedig a kincstárra. Ide tartoznak Batala. Zylagy. A XIV. Szomolánv. Kendy. si temploma helyén áll a mostani. 1535-ben Czobor Anna révén a vár és uradalma Bakyth Péterre és Pálra szállott. században királyi birtok volt. család kihaltával II. ki viszont 1468-ban eladta Sárosfalvi Nehéz Péternek és Györgynek. községnek van saját postája távírója Szomolány. Pethe. Bikszádi vár néven is ismeretes volt. XVI. Nankenreyter Nabukodonozor nejének BIKSZÁRD. Bogdanócz egy része és Podhajcsán puszta. ZICHY PÁL FKRENCZ GRÓF VADÁSZKASTÉLYA. században az éleski várhoz a következ falvak tartoztak Szent-Péter. a kik azt késbb is a Czobor utódokkal és a két családdal összeházasodott családokkal együtt birtokolták. 1366-ban I.

Bogdány. A A A A A . kinek részét 1556-ban Révay Mihály örökölte. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. de középkori birtokosai ismeretlenek. vallású lakossal. Az éles ki vár birtokainak sorsában osztozott. község helyén. Az egyháznak 1601-bl való érdekes gótikus ezüst-kelyhe van. melynek 115 házában 624 róm. E község az oklevelekben már 1300 eltt elfordul. melyet 1436-ban Zsigmond király Kisfaludy Mihálynak és jegyesének zálogba adott. Egyik felerésze a vöröski. község postája és távíróhivatala Nádas. vallású lakossal. a mikor gróf Batthyány Jánosné volt az ura. Borsa. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. századbeli. s e miatt a két birtokos katonái között valóságos harcz fejldött ki. hajdan erd volt. Endre leánya. mert 1437-ben Országh Mihálynak a zálogos birtoka. Körjegyzségi székhely. kath. 1787-ben a kir. de távírója és vasúti állomása Nagyszombat. 93 házzal ós 748 róm. vallású lakosa. Palásthy Szentkereszty Oroszi és Palugyay családok. Bogdány. kath. Az 1553-iki portális összeírásban az óbudai apáczák szerepelnek birtokosaiként és 14 portájuk adózott. u. kamara. a hagyomány szerint. Boldogfa. kath. A . XV. Római katholikus temploma részben a XIV. mely késbb híres mai templom szentélye tényleg kápolnaszer és srégi. 1733-ban sörház is volt a községben. vöröski rész vétel útján Pálffy Miklósra. Erzsébet kápolnát építtetett. Bertalan fia Pál. Bochdanz és Bogdancz alakban emlegetik. Ma Zichy Károly gróf a birtokosa. Borsa. 1343-ban László fia Egyed. E község már 1256-ban Martinus de Borsa nemes nevében szerepel. Osztrosith. volt. templommá alakítottak át. magyar kisközség. kath. XV. Van saját postája. Keglevich és Bay családokra. 1787-ben Dezasse Ferencz gróf volt a földesura. Bohunicz. a Fehérhegység alatt fekv tót kisközség. 1300-ban Byn néven van említve. a Kis-Kárpátok közelében. tót kisközség. — A A — : A A A . IHS. Rákóczyféle szabadságharcz alatt a császáriak tzzel-vassal pusztítottak itt. magyar kisközség. Jakusith. E község nevét a történeti kútfk Budancz. Bucsány. század közepe táján Albert király az ülmayaknak adott itt birtokrészeket. melyet 1733-ban megnagyobbítva. 74 házzal és 398. a Nagyváthy. vallású lakosa van. 80 háza és 468 róm. rövid ideig volt Kisfaludyék kezén. Bethlen-féle fölkelés alatt Tieffenbach császári vezér megszállotta és templomát erddé alakította át de Bethlen seregei a községet visszafoglalták és belle a császáriakat kizték. századtól kezdve még a következ kuriális nemes családok voltak Bogdanóczon.. Van 42 háza és 426 róm. vallású lakos lakik. a Blava patak mellett. a nagy-szombat kutti helyi érdek vasút mentén fekv tót kisközség. temploma 1817-ben épült. Még a mull század elején is. de úgy látszik. hogy benne Kéméndy Péternek 17 és Farkas Jónásnak 6 portája adózott. 1540-ben már puszta. Binóc:. Az utolsó két században a Balásovich. késbb pedig német és tót neveivel is találkozunk Frauendorf és Mátka Bözsi alakban. távíró és vasúti állomás. Hajdan csak kápolnája volt. Róm. 1330-ban pedig: terra Byn ós Ben nevek alatt. Bogdanócz közelében feküdt hajdan Nemecse. község neve azeltt Boldogasszonyfalva ellenben elrésze XIV. az éleski rósz pedig 1552-tl a Bahyth. Hajdan Éleskvár tartozéka volt. Valentinus Dovoráni fölirattal. Czobor. Csupán az 1553-ból való portális összeírás mondja. Bogdanovicz. kath. Ordódy. búcsújáró hely lett. idejében sokat szenvedett a császáriaktól. Révay a Fuggerék birtokait is el akarta foglalni. 1554-ben meg Bahyth Péter. Postája Rété. m. Késbb az Ilosvay családé lett és azután ismét királyi községben van birtokként szerepel. évi portális összeírásban Bahith Péternek és Özobor Jánosnak 3 3 portája adózott. posta. lakatlan hely. nagyobb részben róm. században épült. melyet község a Rákóczy-féle mozgalmak még Dezasse Ferencz gróf építtetett. Késbb az Esterházyak lettek az urai. Bynovcze néven találjuk említve. kath. Márk fia Anda.'!(i Pozsony vármegye községei. Szerepel Ainyocz-Byn néven is. a múlt század elején pedig a vedrdi Zichy grófok. a gyri hsre és utódaira szállott. Boldogra. 1334-ben is a Borsaiak az urai. Bogdcmovecz. Jelenleg id. Az 1553. 1560 körül Méray Gáspár és neje a község földbirtokosa. a hol II. másik felerésze pedig az éleski vár tartozéka volt. 1528-ban a Czobor család is birtokosa. mely alkalommal Révay katonái Bogdanóczot felégették. szentélye gótikus. Visnyovszky és a Palásthy családok voltak az urai. Bohunicz. most pedig' gróf Platen Miksánénak van itt nagyobb birtoka és csinos úrilaka.

Postája Alistálon van. községhez tartozó Ördöngösi. 47 házzal és 329. a mikor a Borsaiak birtokaik fölött egyezkednek. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. vallású lakossal. ref. 1512-ben alsóborsai Berthalyn Bertalan a maga részét eladja alsóborsai Szüll Györgynek és családjának. Láng. 60 házzal és 346. alsócsallóközi magyar kisközség. 1540-ben Thurzó Elek országbíró alsóborsai Szüll Gergely udvarházát és birtokát.Pozsony vármegye községei. 1547-ben már Fels-Borsa is szerepel. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. múlt század elején a Hegeds és Bittó családok voltak az urai. Farlcas és Pethö családok a birtokosai. majd pedig Ollétejedi Illyés Ferenczé. kath. mivel gyilkosság miatt htlenség bnébe esett. vallású lakossal. mivel Borsai Péter. Bögell. AZ AMADE-FÉLE KASTÉLY (MOST ÜCHTRITZ-AMADE EMIL GRÓFÉ). A mull század elején a Szüll. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. A Bögöíypatony. Az 1553-ik évi portális összeírásban Békél Paton néven királyi birtokként 5 portával van felvéve. fele részben róm. Ide tartozik Karáb puszta. és fele részben ev. most pedig Rosenberg Jakabnak és Józsefnek van itt nagyobb birtokuk. most pedig Borsához Kis-Borsa tartozik. Sikó és Nagyhold. 1451-ben Al-Borsához tartozott Mertháza. Bogdány és Szent-Ágai Bögell. Bögöíypatony. Doborgazi Wolth Imrét rabló módjára megölte. Kolyni Tamásnak és feleségének adományozza. a melyet 1524-ben a gellei érseki székhez intézett. A BS. A községnek nincs temploma. a mikor Mátyás király. ennek közép-borsai birtokát alsóborsai Wyzkezi Tamásnak és Pálnak és Hegy Istvánnak adományozza. 1470-ben. A községben van posta. A község a pápai tizedszedk jegyzékébe is fel van véve. ref. távírója és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. 1548-ban Szüll Ferenczet és Jánost iktatják a Lukács Bertalan és Györgyfi János birtokának felerészébe. E községet Beogol-Paton alakban csak II. és 37 Mátha fia Péter borsai nemesek osztozkodnak rajta. már Alszeg-Borsa is szerepel. Lajos királynak abban a rendeletében találjuk említve. nagyobbára ev. Ördöglukai. . 1471-ben Közép-Botsa is említve van. Újabbkori birtokosa a gróf Pálffy család. ma pedig Gülcher Jakabnak van itt nagyobb birtoka. Az utolsó népszámláláskor e községnek 282 lakosa volt és így az emelkedés azóta elég tekintélyes. s ez Lukács Bertalan és Györgyfi Jánosé. E községre vonatkozólag régibb adatok hiányzanak.

XIII.38 Pozsony vármegye községei. Tejke és Feketeerd puszták. Sámoth község emlékét tartja fenn. Itt élt Amadé László.és Miklósnak adományozza.) az 1102-ben említett Bet/s községnek tart. a kiben a család kihalt. Búcsuháza. Ekkor ide tartoztak Varjas. múlt század elején. századbeli oklevelek több. vallású lakossal. mely hajdan tornyokkal és vízárkokkal megersített várkastély volt. távírója és vasúti állomása adózott. Az 1848-iki szabadságharezban a község határában ütközet volt. úgy látszik. Hajdan besseny-telep volt. s 1559-ben Samarjay Nagy György birtokosaként van említve. a XIII. Ferdinánd dlök némi A : A . Bálványvíz és Pogánysziget. s az Amadé család IV. Toldy és Deli családok is birtokosok voltak itt. Búrszentgyortry Tamásnak adományozza részeit. a Körmendy. István. Az 1553-ik évi portális összeírásban az érsekség 12 portája községben nincs templom. múlt század elején répaezukorgyár is volt a községben. kik túlnyomó számban róm. 1468 szept.Amadé Emil. vallású lakossal. melyet IV. A A A A Bs A . 386 házzal és 2710. 1468-ban Mátyás király Nagylucsei Orbán deáknak és Mayncll Jánosnak adományozza a birtok egy részét. a birtokos grófnak pedig mezgazdasági szeszgyára van. Lothard-. Dipl. 1287-ben a Bulchu család nevében is szerepel. községben lev római katholikus templom nagyon régi és gótikus részletei ma is érdekesek. pápai tizedszedk jegyzékében Bess néven van említve 1380-ban Lothardus de Bös királyi embor nevében. 27-én Mátyás király hetivásár tartására ad jogot a községnek. kath. BögölypatOny községnek nincs temploma. Postája. ernlítenek. A község postája Szentmihályfa. 1238-ban a pozsonyi vár tartozéka volt. 1345-ben Bösi Máté nevében is szerepel. 1553-ban Bakics Péternek 14. grófok. felscsallóközi magyar kisközség. közül az községhez tartozó Bácsközi. katholikusok. mindössze 24 házzal és 138 lakossal. melylyel a néhai Miklós bán fiának Jánosnak birtokait magszakadása következtében atyafiainak Omode-. Ide tartoznak a Pálffy és Bárányos majorok és a Légrádi malom. század második felében az Erdöy Jánosnak 12 portája adózott. ma pedig ezeken kívül még Kotliba major és Malomfölde lakóhely is ide tarközségben van posta. lakosok olvasókört és keresztény fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. távíró és gzhajó-állomás vasúti állomása Duna szerdahely. tozik. Hévízi. 1550-ben I. plébánia a Pázmány-féle jegyzékben régi plébániaként van említve. 1398-ban pedig Beus alakban. melyet Jerney (M. Somorja. kinek itt nagyobb kastélya van. Czobor XVII. 1402-ben Beusi István fia Bodngli János átíratja Nagy Lajos király 1359-ik évi levelét. oly helységet több izben sújtotta az árvíz. Bs. melyek határában állottak. nagyobb részben róm. Bélának fent említett adománylevelében van szó. 1372 ben Elderbach Burghard pozsonyi prépost egy sámothi birtokrész miatt pörben állott a botfalvi érseki nemes jobbágyokkal. Kusztusi és Sámothi els három jelentséggel látszik bírni. században Amadé fia Lothárd. Amadé Tádé volt az ura. Hajdan az éleski vár tartozéka volt. község határában fekv és ma Arpásnak nevezett földterület. majd meg ennek utódai az Amadé grófok bírták. így Arpár. Az 1553-ik évi portális összeírás szerint Amadé László 23 portája adózott. túlnyomóan tótajkú és nagyobb számban róm. Ma a pozsonyi prépostságnak van itt birtoka. melyrl már IV. Késbbi birtokosai a Batthyány grófi és a Jeszenák bárói családok voltak. Bs Búcsuháza történeti jelentséggel látszanak bírni. vagyis Árpád. és Cod. 448. villa Vitéz. mint éppen az imént mondottuk. 574 házzal és 2146. st az annak idején határában feküdt Sámottal együtt Bulchu. Régi okiratokban Bulchu néven van említve. villa Pogány. Béla a pozsonyi káptalannak adományozott. dunamenti. Szelepcsényi György érsek. 1861-ben és 1867-ben a község nagy része leégett. Nagyközség. kath. a múlt század végén pedig XIII. távírója és vasúti állomása pedig Patony. Nyelvkincsek 23. alsócsallóközi magvai' nagyközség. A A A . században emiitett Árpád vagy Arpádsoka emlékét tartja fenn. 1262 és 1274 között többször találjuk említve. Mostani birtokosa gróf Uchtritz. Az utóbbi. továbbá Arpádsoka. újabban Tejke pusztából Telke puszta lett.Samuthnak is. a múlt század elején pedig gróf Batthyány Jánosné Illésházy is A dlk A A . a költ is. a morvavölgyi vasút mentén fekszik. Egyike legsibb községeinknek. Búrszentgyörgy. és messze földön híres ménes és tehenészet. I. Béla királytól kapta adományul.

1495-ben II. Van saját postaés távíró-állomása. 1380-ban Heem fia Heyen Benedek itteni birtokának harmadát Kisjánoki Miklós fia Jakab deáknak adja el. község lakosai rózsafzér-egyesületet el a terméssel együtt. Hajdan Kisjánok volt a neve. Zichyek. múlt század elején 9 frész. és kir. 1797-ben és 1853-ben tetett nagy tzvész pusztított a községben. 423 házzal és 1824. a Miava völgyében fekv nagyközség. Postája és távírója Nagymagyar. a pozsony dunaszerdahelyi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség. nagyobbára tótajkú. fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. melyek a múlt század elején Szent-Miklóshoz tartoztak. Hrusó és Rákos major. egy része azonban a Zichy grófi családé maradt. Ide tartoznak Sajdikhumenecz puszta. Ulászló a birtok egy részére csebi Poyány Péternek és alsóborsai Vizközy Andrásnak ad adományt. Azeltt a lakosok vászonnal házalva járták be az országot. mely 1897-ben épült. ez azonban rég elpusztult. mely 1894-ben. pápai tizedszedk jegyzékében Chaqana elferdített alakban szerepel. község még a múlt század elején tót volt. Ezenkívül még 6 kápolna van a községben és területén. mely 1870-ben. lakok. században említik. melynek birtokában itt nagyobb kastély is van. róm. vallású lakossal. A — Csákány. Most Hohenlohe Keresztély berezegnek van itt nagyobb A községbeli róm. mely 1755-ben.és lisztmalom volt a községben. a Fels-Csallóközben. XVII. továbbá Malom. a Holly-féle kápolna.és Téglavet telep. Búrszentpéter a miavai völgyben fekszik. 12 házzal és 62. a Szent Vendel kápolna. a temeti kápolna. a szentjánosi kápolna. A községben nagyobb úrilak is van. kath. és egyes részletei után ítélve. Ugyanez veszi meg Bélkarcsai Miklós fia János és Pomsasapyai Pál fia Péter birtokrészeit is. magas dombtetn van a Mária temploma 1753-ban épült. században a zirczi apátság morvákat telepített ide. Mai községen kívül. 648 házzal és 2N74. Rákóczy-féle felkelés alatt a császáriak a lakosokat kirabolták és a falut felgyújtották. múlt század elején Srati Miklas tót neve is használatos volt. temploma régi. múlt tartozik Billka-Humenecz puszta. de lakosai azóta megmagyarosodtak. hogy csak a csötörtöki káptalannak volt itt háza. mely 1719-ben. Csákány. kath. Toonki kápolna. Az 1553. 39 Jeszenák Pál. BúrszentmiMós. kath. felscsallóközi magyar kisközség. távírója és vasúti állomása. hogy itt akkoriban 5 nagy terjedelm halastó volt. Róm kath. a cs. A A A Búrszentmiklós. 1858-ban az egész község leégett. Tomek és Walla puszták. m. vallású lakossal. vallású lakossal. községnek van század elején említve van Hrusó és Rákos puszta is. mely utóbbi alkalommal több mint . si leégett. családnak és Hohenlohe herczegnek van itt nagyobb birtoka. Tót nagyközség. család birtokába jutott. évi portális összeírásban Beély Simonnak 6 portája adózott. századbeli adatok említik. 48 házzal és 347. saját postája. s állítólag volt itt a rendnek klastroma is. melyet Czobor Imre gróf 1668-ban építtetett. róm. kath. a Szent Orbán kápolna. kath. múlt század elején a Dóka. község postája. Hajdan ez is az éleski vár tartozéka volt és annak sorsában osztozott. Az 1553-ik évi portális összeírásba a gyri püspöknek 13 portája van felvéve. kir. róm. továbbá Hladik. mert klastromról semmiféle történeti adat nem szól. Bústelek. templom 1676-ban épült. Valószín. Temploma nincs a községnek. család birtokába került. Habanus tanya és Szokold major. u. melyet néhai Czerny György birtokos 1848-ban építez ma Féja Dénes malaezkai ügyvédé. a vármegye egyik legkisebb községe.Pozsony vármegye községei. és báró birtoka. 1795-ben. vallású lakossal. ma Hohenlohe herczegnek van itt Rákóczy-féle szabadságharcz alatt a község két ízben nagyobb birtoka. templomát már a XII. Szabó és a Jankó családok voltak itt birtokosok. vétel útján. és kir. mígnem a Batthyányiak. Hsek.és gyümölcs-termeléssel s községhez tartoznak Cserny és Tomek vadászdarusítással foglalkoznak. távírója és vasúti állomása 700 pajta égett és A A Búrszentmiklós. XVI. E manzard-tets és négy sarkán tornyokkal ellátott emeletes kastélyt Szelepcsényi György érsek Bústeiek. míg végre a Czoborok révén. államkincstáré. mely 1893-ban és az u. században épült. E község 1254-ben a czisztercziek pilisi apátságának birtoka. A A A A A A Búrszentpéter. községhez Magdolna kápolna. Ma a cs. Jeszenákok és részben a cs. A A A . n. ma pedig zöldség. és kir. a XIV. róm. Ma a m. Hajdan ez is az éleski vár tartozéka volt és annak birtokai sorsában osztozott.

István királytól nemesi levelet kaptak. h. tiz percznyi idzés után Németh Jánossal együtt a hintóra szállottak. 1787-ben Pálffy János gr. 1346-ban pedig ennek utódai a Nagymartom családbeliek és ekkor Csathay alakban van említve. a hasonnev patak mellett fekv tót és ág. elzleg azonban Nagy-likai Mihály fia Jánosnak is van benne része. században találkozunk egyik birokosával. Ide tartozik Körtvélyes és Péterfa puszta. melytl az államkincstár 1902telepítési czélokra megvásárolta. de még az aulikus köröket is maga ellen zúdította. Valószín. Azután csak a XVIII. míg azután egyszerre gyanús körülmények között nyomtalanul eltnt. A község postája és vasúti állomása Csötörtök. A határában lev Apáezaföld nev terület a zirezi apáczáké volt. vallású lakosokkal. században épült. 1736-ban Dobóczky Ádám kápolnát építtet a községben. de temetésekor a menetet hat álczázott lovas támadta meg s a koporsót a tetemmel együtt magukkal vitték. Béla királynak egyik 1244. mely azonban már rég elpusztult. kisközség. a ki is azt Borsai Jánosnak eladja. a mint azt a szentélyben elhelyezett márványlap latin fölirata magyarázza. mely nagyrészét elhamvasztotta. évi oklevelében 1296-ban II. a kik kb. E község els nyomát IV. Endre király találjuk. évi portális összeírásban már Serédy Gáspár szerepel legnagyobb birtokosaként. 85 házzal és 508 róm. az annak idején általa üldözött magyar Jakobinusok bosszújának lett áldozatává. 1719-ben a Dobóczky. vallású lakossal. alsócsallóközi magvar kisközség. mely 1302-ben Szunyogos-Csondal néven Irizlaus pozsonyi alispáné volt. a mi három évvel késbb mégis megtörtént. 1547 eltt Lukács Bertalan és Györgyfi János is birtokosai között van. A házak száma Peth Györgynek és Jánosnak engedi át. Károly király 1306-ban megújítja. a másik verzió szerint egy éjjel két úr érkezett hintón Péterfára. Az 1553. kit I. A községnek si temploma volt. A múlt század elején a Pálffy ak voltak a község földesurai. kinek 30 portája adózott. Ettl 1808-ban megvette az a Nyéki Németh János kir. Béla Moeh fia Neku-nek és testvéreinek Chuegh fia Péternek adományozza és ekkor az adománylevélben Neeku néven említik. a mikor a község Chotey alakban szerepel. legnagyobb részben 196. Itt élt néhány évig teljes visszavonultságban. ki itteni birtokát Csataj. A pozsonyi várhoz tartozó királyi birtok volt. Csataj. a ki a Martinovich. továbbá Sayllds Mihály. 1334-ben a Nyékiek ellentmondottak Omode és fivérei beiktatásának. 1402-ben Monostori Berzethe Miklósé. Körjegyzségi székhely. szerdahely. 1526-ban Szüll Mártonné is a birtokosok között szerepel. L824-berj átalakították. 1787-ben az Amadé családok a község nagyobb birtokosai. vasúti állomása pedig Dunaben. Mai katholikus temploma a XIV. A községben van posta. Csáttköz-Nyék. 1647-ben özv. Késbb Miklós préposté lett. melyet a pozsonyi káptalan 1327-ben átírt. Ide tartozik Gsandal puszta. a lakosoké 978. Csataj közelében . elvágtattak és nem is kerültek többé vissza. Szüll Zsigmonddal. Ez utóbbi 1787-ben Zichy Károly grófé volt. Bogárfi Márton mesternek adományozza. a hol Villa Chatey néven van említve. a tulajdonosa. Neek néven. Leszkovszky és a Balogh. apátságnak adományozta. melyrl már L165-ben emlékeznek az okiratok. 1435-ben már a Fraknói grófokat találjuk itt. A község plébániája srégi és már a Pázmányféle jegyzékben is a régiek között szerepel. majd Ollétejedi Illyés Ferencz. 1245-ben IV. Mai templomát Szelepcsényi érsek építtette. kaib. helytartótanácsos. 1337-ben Pál országbíró az ura. s ez adományt I. kiket Zsigmond király e birtokban megersít. 1667-ben a Méhes és Balogh családok osztozkodnak illeni birtokaikon. ev. a birtokkal együtt. 1548-ban pedig Szüll Ferenczet és Jánost iktatják a Lukács Bertalan és Györgyfi János birtokának felerészébe. távírója Bs. távírója pedig Fél. a ki 1734-ben itteni részbirtokát ismét magához váltja. a kitl Jánoki Jakab vette meg és István fia Bodónak engedte át. Egyik verzió szerint természetes halállal múlt ki. Károly király 1326-ban e birtokban megersített.4o építtette ós a zirezi Pozsony vármegye községei. hogy Németh János. 1892-ben nagy tzvész pusztított a községben. Egyike a vármegye legrégibb községeinek. Amadé Lénárdné. A nyékiek III. Az eltnés okai és körülményei máig is ismeretlenek.féle politikai perben közvádlóként mködött és szereplésével nemcsak az ország közvéleményéi. 1636-ban Szüll Ferencz a maga birtokrészét Lenkersdorfer Mátyásnak zálogosítja el.

c <D N cn -^ <D ü _>> +-• (/> ín i— _>^ '03 e/) UJ .

.

Lehet. 1458-ban Dengelegi Borbáláé. Csécsénypatony. Rozgonyi Sebestyén nejéé a vár és a község. cseszte. alsócsallóközi magyar kisközség. A J . A A A dlk A Cseklész. Csenke. pelt. Csécsénypatony Chechenpatony alakban II. felscsallóközi magyar kisközség. mindössze 24 házzal és 122 róm. kori birtokviszonj^ait nem ismerjük. Az egyház birtokában 1666-ból való érdekes aranykehely van. vallású lakossal. kath. községhez tartozó Barsszegi. postája és vasúti állomása Szentmihályfa. róm. hogy Cséfa. 38 házzal és 314 róm. mely tömérdek mkincset. 242 házzal csekiész. századig. Cséfa. Papkert. Maga Cseklész a Rákóczy-felkelés alatt teljesen leégett. 41 feküdt hajdan Tárnok puszta is. . Cséfalvy család fészke. kath. században mezváros volt. mely 1324-ben szereés 1804. Az 1553. távírója pedig Patony. Késbb az Esterházyak lettek az urai ós gróf Esterházy József 1722-ben nagyszer kastélyt építtetett ide. A község körjegyzségi székhely. 43 házzal és 341. értékes festményt és gazdag könyvtárt rejt magában. de azonkívül a gróf Esterházy és a gróf Zichy család is bírt itten részeket ^i Ma gróf Pálffy Bólánénak van itt nagyobb /•->• birtoka Dlnevei között említést érdemelnekközségaz Olgyai és a Maglonczai dlk. Csenkey család si fészke. E község 1300-ban szerepel elször. A község a német Landsitz és Landsütz néven is ismeretes volt. Ma már csak csekély romja látható. alsócsallóközi magyar kisközség. lakossal. mely jelenleg Esterházy Mihály grófé s egyike az ország legszebb és legkiesebben fekv kastélyainak. 1324-ben I. Cséfalva név alatt más. A A A Cséfa. vannak olyanok. 1324-ben már vára is említve van Castrum Chekles néven. mely Tovarnik vagy Tavarnok néven a Dudvági család birtoka volt. község postája és távírója Nagymagyar. Ide tartozik Csörge puszta is. melynek azonban középkath. a budapest —bécsi vasútvonal mentén fekv kisközség.Pozsony vármegye községei. vasúti állomása pedig Somorja-Uszor. Patony nev községekrl túlnyomó számban róm. Lajos királynak a gellei érseki székhez 1524-ben intézett rendeletében van elször említve. A község postája és vasúti állomása Báhony. 1390-ben az Apponyiak az urai.. Csécsénypatony. Ivánnak engedik — kégi. Katholikus temploma XIV. ben nincs templom. A vár a Thököly-féle zavarok alatt a felkelk kezére jutott. kath. melyet azonban az idk folyamán átalakítottak. Van saját postája. Kuczeríold és Sajtosföld. régibb község neve lappang. vallású lakossal. a melyek jelentséggel látszanak bírni. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. Még a múlt század elején is ez a család volt itt birtokos. vallású lakossal. tokként szerepel. történelmi jelentség helyeknek vízi. kath. mindössze 20 házzal és 83 róm. Felsvájlaki és Kálmánházi látszanak. községnek nincs temploma. a kik a maguk itteni felerészét rokoát. mint Jáncki Jakab comes és testvére Péter birtoka. ma már nyoma sincs. A lakosok fogyasztási hitelszövetkezetet tartanak fenn. A dlnevek között is. távírója és vasúti állomása pedig Patony. mely IV. távírója pedig Cziffer. vallású lakossal. Csenke. Ezek: Rézhegy. távírója és vasúti állomása. Bélának 1240. Németelején a Cséfalvy család volt az ura. már Bögölypatony alatt megemlékeztünk. '-' 1386-ban egy határjáró levélben szerepel. Az 1553-ik évi portális összeírásban Báthori Andrásnak 13 1 / 2 és a borostyánki uraknak 15 portája adózott. *-- -. a mikor még mindig ez a család bírja. A község határában állott hajdan Monar község. Úrgyöp. 1778-bah a Pócs nuknak. E község 1290-ben Cseklészi Kozma nevében szerepel elször. Postája Egyházgelle. városi pecsét. vagy a mint szintén múlt század nevezték. de azután birtokviszonj^ai ismeretlenek egész a XVIII. A XVII. századbeli építmény. évi portális összeírásban 6 portával királyi birközség múlt század elején a gróf Pálffy-féle szeniorátusé. A A Hh Csenkeszfa. túlnyomóan magyar ajkú. Károly király Vörös Ábrahám comesnek adományozza. évi adománylevelében Chekenel néven szerepel.

vallású lakosa van. a mikor Nagymartom Lrincz fia Miklós itteni birtokát Nádasdi Corrandnak zálogosítja el. a vargák czéhe 1608ban. az egész község leégett. Háger és a Wettle családok. melylyel 1560-ban Chaztev alias Schadmania mezvárosnak czímert és hetivásár-jogot adományoz. Cseszte. távírója és állomása Patony. 1644-ben a villám felgyújtotta és hat ház kivételével. 1547-ben a Blesxtzky és a Jazegh családok. Cseszte. 1882-ben újra megkezdték a kénk.VÖRÖSKI VÁRKAPU. E . A múlt század elején a Pálffy-fé\e szeniorátusemlítve. Ezek között van I. Csázta és Czesthe de német neve is srégi és Schadmania. Schadmesdorf. azután Schadmansdorf.4l> Pozsony vármegye községei. a szabóké 1699 eltt. 1576-ban a zinai Nagy és a Kélió családok. Lakosai tehát ez idben németek voltak. s a Fuggereknek itt 45 portája adózott. melylyel a városnak 3 országos vásárt engedélyez. A vöröski urakon kívül számos kúriális I-] is volt a községben. kath. Csesztének hajdan jelentékeny ipara volt. tális hoz tartozott. de azt is abbahagyták. Sörházát már nemes . Csentfifa Csentöfa. továbbá II. Ezek között a legrégibbek a Mulyad és a Mende családok. családé. a mi- A kor Mátyás királynak a gellei érseki szék részére adott szabadalomlevelében a pozsonyi várhoz tartozó községként van Az 1553-iki porösszeírásban Csentöfalva néven. Postája. község a pápai tizedszedk jegyzékében Chastne elferdített alakban szerepel. Miksának 1567-ben kelt és a Fuggerek adományait megersít oklevele és végre II. 1565-ben a Wenchey. csupán 9 háza és 62 róm. a vármegye legkisebb községe. nagyobb részben tótajkú és róm. A községben nincs templom. Cheztey. mely mai napig is fennáll. házzal és 1813. templomával együtt. Azeltt posztógyár is volt a községben. Sadundorf és végre Schatzmansdorf változatokban írják. azután Erzsébet királynénak egy 1440-iki oklevelében. Postája Egyház- gelle. község nevét 1466-ban találjuk elször említve villa Chentefalwa néven. Temploma vasúti nincs. vallású lakossal. de 1767-ben megsznt. Német neve elször 1360-ban csendül meg. 1559-ben a Zermegh. aKis Kárpátok alatt fekv kisközség. község neve régi okiratokban különféle alakban fordul el. a csizmadiáké 1667-ben és a posztósoké 1741-ben kapott czéhlevelet. Ferdinánd királyé. Cseszte határában hajdan ezüst. A község több régi oklevelet riz. mint Chaztev. 270 A .és vörösréz-bányászatot. mert a vöröski vár tartozéka volt és közvetetlen alatta fekszik. alsócsalló- közi magyar kisközség. Egy 1536-iki leírásban VörösMfalva néven találjuk. Az 1553. kath. 1738-ban a pestis tizedelte meg lakosait. Pálffy Miklós itt 1593-ban szegényházat alapított. mely 1674ben már említve van. távirója és vasúti állo- mása Dunaszerdahely. évi levele. királyi birtokként 3 portával szerepel. Az itteni pintér-czéh 1550-ben. évi portális összeírásba Csezteö néven van bejegyezve.és aranybánya volt. Rudolf királynak 1578.

A község 1866-ban újra teljesen leégett. Van itt hitelszövetkezet és dalegylet is. A községhez tartoznak Bolla villa. Kerechus. melylyel György bazini gróf a birtokot nejének Gitka asszonynak lekötötte. de a fele Eimerh Márton alországbíróé volt. valamint egy régi gótikus kelyhet. Latkfolva. német seregvezérének adományozott. XVI. 1271-ben Ottokár cseh király seregei. században épült. Hosiufolu. A három oltár közül a két mellékoltárt IV. 43 A VÖRÖSKI VÁR HTZTERJ1E. Sivos. A község gótikus temploma a XV. . kinek halála után királyi birtok lett. Úgy látszik azonban. század els felében Bazini és Szentgyörgyi György birtokába jutottak 1441-ben Erzsébet királyné megersíti azt a szerzdést. A sörfz ház még a múlt század elején fennállott. Dumbó. ki azt 2Iáthé pozsonyi fispánnak és a király lovászmesterének 200 márkáért és egy pánczélért eladta. Az egyház kiváló mbeescsel biró ezüst-monstranczíát riz 1612-bl. németül Biebersburg. Cospolva. — A birtokosa volt. Kethena és Kewrtveles. századbeli krónika említi. Kisfalud. Kun László idejében pedig Apor csapatai ostromolták. tartoztak a várhoz: Cheztey. melyet 1350-ben Nagy Lajos király Wolfarth Ulriknak.Pozsony vármegye községei. Pálffy Miklós neje. Bosmansky malom. Béla király leánya építtette. század elején több zálogos . E utóbbi Cserveni Kámen. Csák Máté még birtoklása eltt szintén ostromolta a várat. hogy a mikor György gróf Mátyás királytól Frigyes német császárhoz pártolt. a mint egy 1543-ból való rendelet említi. a vár és tartozékai a XV. hogy az a vöröski uradalom számadásaiból kitnik a vöröski várban 1555-ben 1250 akó sört ittak meg. Ennek özvegye: Judith troppaui herczegn révén. Újfalu. 1230 körül Ottokár cseh király neje Konstanezia. a legtöbb történetíró állítása szerint. mert a várat és tartozékait csak 1501 1516 között találjuk ismét a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtokában. Favágótelep és Vöröslcö. 1296-ban Tiburch comes fia Tamás volt az ura. Vista. Halála után ismét a királyra szállott a vár. Érdekes adatul felemlítjük. Harrach Eleonóra alapította. ekkor Péter gróf birja. IV. Ebben az idben a következ községek — — Vöröskö. Torcha. a mikor a lázadó Güszingi Miklóst a várból kiverte. Várát. s ezt a német nevét már egy XIII. Mátyás király elfoglalta Vöröskt. Zubuh.

Lajos király a várai Bazini és Szentgyörgyi Péternek adományozza. Rudolf Pálffy Miklós javára adománylevelet állít ki. Zwoncsin. A várban ebbl az idbl több helyen találhatók az egyesített Pálffy-Harrach czímerek. a ki azt 1619-ben fiai között osztotta föl. A vár II. 1774-ben a vöröski ifjabb ág a említve. 1592-ben II. Kosolna. Harrach grófn volt. Ompital. Rákonczai Magdolnának bocsátja zálogba. Pndmericz. 1585-ben Fugger Rajmondét 2173 forintért.44 Pozsony vármegye községei.000 rénes forintért. hogy ha Péter utódok nélkül halna el. melyek az újjáépítés emlékét tartják fenn. Jánosnak jutott. mert az ekkor kötött szerzdésben fel van hogy a várat ugyanazon föltételek alatt adják át Tornallyainak. Pálffy Rudolf 1758 körül szintén sokat építtetett és javíttatott a váron. kinek neje szül. Halmess. 1542-ig a várbirtokok tekintetében is némi változás történt és ekkor a következ községek tartoztak Vöröskhöz: Cseszte. Alsódiós. Kápolna. Lajos nejére. ThurzóElek a maga részét 1528-ban Móré Lászlónak és nejének. Fugger Viktor Ágost birtokrészét 10. de Kollonich Zsigmond gróf csellel ismét visszaszerezte.000 rénes forintért. 1522-ben II. továbbá Szapolyai Jánosnak zálogosítja el. Ez be is következett és Mária királyné 1523-ban a várat tartozékaival együtt Thurzó Kleknek és Jánosnak adományozta. 1580 körül erddi Pálffy Miklós báró megvette a vár és az uradalom 7/10-ét ipjától. Bazini és Szentgyörgyi Péter gróf 1515-ben Szápolyai István özvegyének. 1683-ban Thököly István vette be. a mini azi az Árthándyak és Thrincka György bírták. . Mária királynéra száll. mely 1541-ben Vöröskre pallosjogot is nyer. a vár II. 1578-ban a Fuggerek eladják a várat Thököly Sebestyénnek. Dubova és Bogdanócz fele. I. Sellpicz. Rákóczy Ferencz seregei ostromolták. Pálffy Miklós gróf. Hosszúfalu. de második zálogbirtokos volt. 1710-ben II. a Bocskay. Istvánnak és II. megjegyezvén. század elején.és a Bethlen-féle felkelések idején megostromolták és bevették a várat. Ez alkalommal a vár másodszor is leégett. 1586-ban és 1588-ban pedig a többit vásárolta meg. Zuha. de L535-ben már eladja a Fugger családnak. már csak a Szapolyaiak pedig Tornallyai Jakabnak adják zálogba. i ZIFFER. de bevenni nem tudták. - - A SCHLOSSBERG-FÉLE KASTÉLY (MOST ZICHY PÁL FERENCZ GRÓFÉ). Péter gróf 1516-ban balt meg. 23-án történt halála után az uradalmat Pálffy Miklós neje örökölte. A XVII. Vistuk. a mit Miksa király 1566-ban és Rudolf 1579-ben megersítenek. 1600 ápr. Fugger Márktól 75. de ezeknek a birtoklása alatt leégett és csak 1650 körül építette fel újra IV. Nemecse.

Praesidiicme Ungvariensis Supremus Capitaneus. Pálffy József gróf részét 1873-ban XII. hogy az egyik felét Pálffy Vincze gróf.. század közepén rendezett parforce. Liber Baro et Dominus in Vereskev. Ferencz fiai) osztatlan állapotban nyerjék. A . Vincze halála után. Az idsebbik ág részét II. ódon bútorok és az étteremben régi érdekes vadászképek." Alul pedig: U . mely számos nagybecs tárgyat és gazdag éremgyjteményt tartalmaz ennek szomszédságában van a kb. a késbbi nádor állította fel saját költségén. Egy másik. mely a vár urainak a nyári hségben üdülhelyül szolgál. Ez az ajtó a körülbelül 15 m. egyházát. 1354-ben a pozsonyi káptalan Gutori Beké leányait. 45 birtokrészeit VII. Halála után XI. Csölös2t. továbbá értékes. mely még a régi falu helyén állott. nyolczszög talapzaton áll a Pálffyak törött keréken álló. családi hagyomány szerint. Cubieulariorum Regalium Magister.az itteni uradalmi szegényház tagjai közül választottak. de az 1553-iki portális összeírásban. várnak ma is lakott része Pálffy István grófé. Pálffy Mór altábornagy fia örökölte. vízcsövekkel és vízeséssel ellátva. János gróf örökölte.vadászatokat ábrázolják továbbá a grófi családtagok keresztszülinek képei.. 40 házzal és 226 róm. bejárat ajtaja fölött a Pálffy.Pozsony vármegye községei. a lépcsházba nyíló helyiségben kisebb múzeum van elhelyezve. A nyolczszög renaissance-stilben van lerakva és belsejében három oltár áll. most pedig Pálffy Sándorné és Pongrácz Frigyesné grófnknek van itt nagyobb birtokuk.. Utána ez a rész 1868-ban szerzdésileg István gróf és neje birtokába került. A múlt század els felében e tágas és szép helyiségben színi eladásokat is tartottak. míg a falak grottaszerleg cseppkövekkel és ktufával vannak kirakva. Cseszte községnek van postája. A múlt század elején Illésházy István gróf volt a földesura. Ferencz. a következ felirattal: . kezdetleges kerek bástyákkal van ellátva. Cubicularius et Hung. Sac. 1397-ben Csölöszti Márton nevében is szerepel. melylyel. Comes Posoniensis. második emeleten vendégszobák vannak és a folyosón a Pálffy-ezred (a mostani 6. a birtokot ketté-osztották és az egyik részt osztatlan állapotban József és Mór testvérek. vallású lakossal. felscsallóközi magyar kisközség. Pálffy János grófé volt. a másik része pedig id. Regiaeque Mttis Consiliarius. a hol a flépcs van. A boltozat rendkívül gazdag stiikko-mvekkel és freskókkal van díszítve és az egész terem mesterséges vízvezetékkel. Pálffy Miklós gróf a török fogságból megmenekült. János lett az örökös. a másikát Pálffy József és Mór grófok (VI. ismert czímerbeli szarvasa. . Alajos és X. mint egy szökkút dísze.Maria Fuggera Baronissa in Kirchpergh et Weisnhorn. n. vár alakja hosszúkás négyszög és mind a négy sarkán hatalmas várkapu alatt a boltozatról régi. melyek a vár környékén a XVIII. A padozat színes kavicsokból összeállított mozaikból áll. 4000 kötetbl álló könyvtár. Rudolf öt fia örökölte. vár délkeleti része kétemeletes.és Fugger-czímer látható. MDLXXXX.Nicolaus Pálffy de Erdeod. Vincze birtokát pedig 1854-ben Vincze gróf özvegye Csáky Apollónia grófn. necnon Partium Regni eiusdem Cis- i A A A danubianarum. csónak függ alá. Erzsébetet és Katalint iktatja be az ket megillet itteni leánynegyedbe. Alapja - htz- . si . a másikat pedig Vineze utóda örökölte. E község 1238-ban a Csiliz patak mellett fekv pozsonyi várbirtokként van említve. A vár kápolnája is érdekes. Caes. kath. Az els emelet a grófi család kényelmes és tágas lakosztálya. János. a hol híres mesterektl származó számos régi festmény és eredeti rézmetszet van. szintén érdekes régi kutat a Pálffy-Harrachczímer díszíti. A A A csöiosztö. János. de késbb Kledern német nevével is találkozunk. utána pedig fiai V. és mint azt Bél Mátyás jobboldali nyugati írja. a kiket az akkori szokás szerint . a kik akképpen egyezkedtek maguk között. ki a maga részét tudvalevleg a nevét visel ösztöndíj-alapítvány javára adományozta. a Pázmány-féle jegyzék is réginek mondja ma a községben nincs templom. várudvaron. huszárezred) tiszti-karának 1762-bl való 30 arezképfestménye ez ezredet tudvalevleg Pálffy János. hosszú elcsarnokba nyílik. 1287-ben Csöllesztö néven szerepel. már Lipesey Gáspár nevén van négy és Pálffy Péter nevén öt portája. A lépcsoszlopot a Pálffy-czímer díszíti. 1480 és 1513 között a nagyluesei Dóczyak az urai. Odább van az ú. Ide tartozik Körtvélyes — . 1854-ben. távírója és vasúti állomása: ModorSenkvicz. közelében lev. terem.

az újabb idkig egy régi toronynak vagy kápolnának a rom-maradványa volt Welteni részei Rezs még román A : A A látható. században alakították át. puszta. MDLXXII. Ungariae regibus. simul hic sünt humati. bátyja Péter özvegyével.4l> Pozsony vármegye községei. távírója és vasúti állomása Somorja." századi Canonica Visitatio szerint itt hajdan hat kanonokot számláló ú. itaque XVIII. évi oklevele villa Chukaria néven említi. Non longo post tempore simili fato emu secuti sünt Julianna coniux et Stephanus filius. qui vixerat annos 32. mint a melynek már e század elején vásártartási joga is volt. kath. míg a budai káptalannak egy 1347-bl való okirata már Chukarfolua néven külön községként említi. melynek azonban ma már nyoma sincs. hoc monumentum coniugi et parenti pientissimo posuerunt. hogy . Viro integerrimo. de Vályi (Magyarország leírása I. Ez idben mezváros volt. Vivite superstites mortalitatis memores. a jelenlegi plébánia kertjében. melyen basreliefben a család tagjai láthatók. században városként említtetik. vallású lakossal. IV. kath. dum vixit. vörös márványból. távírója Fél. E község hajdan Terlinggel egy községet alkotott és Túrna. II. Az itteni sírboltban vannak eltemetve Mérei Mihály alnádor és családja tagjai. 62 házzal és 400 róm. A községben van posta és vasúti - Csukárd állomás. A síremlék fels részén latin versek olvashatók. renaissance-modorban van készítve. Állítólag már a rómaiak idejében is lakott hely volt. l lovag a két nagyobb birtokosa. 1216-ban CsötSrtökhdy név alatt szerepel. A pápai tizedszedk jegyzékükbe Chuchturtukchel néven irták be. hogy ez valamely román stil szemtanúk állíhalotti kápolna volt. et in iure dicendo pátriám ornavit. Okleveles említése 1206-ban történik Stwrtok alakban. 1328 január 25-én e birtokot az említett pozsonyi egyháznak ítéli oda. melylyel György bazini gróf itteni birtokát nejének lekötötte. körjegyzségi székhely. 1787-ben a Balassa grófok. '50-ban meg Leupoldsdorf. L 333-ban a Bazini és Szentgyörgyi grófok a falut fölosztják maguk között. Michael. Postája. et seni probitatis eximiae. vallású lakossal.csontvázakat ástak ki. A község' postája. 1440-ban pedig Szentgyörgyi György. 1441-ben Erzsébet királyné megersíti azt a szerzdést. Csukárd. mely néven már IV. hogy 1780-ban bontották le. et ab iis pro palatinatus honore donatus fit. 446) azt állítja. Béla királynak 1256. moly 1553-ban négy portával szerepel. Endre király e községet 1206-ban a Bazini és Szentgyörgyi grófoknak adományozta. 118 házzal és 1118 rom. qui Ferdinando et Maximiliano Romanis imperatoribns. Mindkett az éberhardi uradalomhoz tartozott és az újabb korban az Apponyiakat uralta. A községhez tartoznak Német-Sók és Szent-Erzsébet puszták. Az 1553-ik évi portális összeírásban Csetertek néven szerepel és benne Serédy Gáspárnak 11 s Amadé Lászlónak hót portája adózott. Legvalószínbb az. Vixit annis 72. László királynak 1287-ik évi oklevele említi. késbb pedig az Apponyiak voltak az urai. A XIV. n. de másik része az éberhardi uradalomhoz tartozott. E romokat a hagyomány pogány templom maradványának tartotta és Fanum Joris néven ismerte.. Csütörtök. távírója és vasúti állomása Bazin. A síremlék 1572-bl való. melyet a Csukárd család se kapott adományban. fertálykáptalan székelt. Marezali Hedviggel osztozkodik rajta. 1647-ben egyrészét a Bertók család bírta. mint a rómaiaktól Jupiter tiszteletére emelt templomot. 1294-ben még egy birtokosát ismerjük a Szent Üdvözí: lnek szentelt pozsonyi egyházat. mert sírbolt is volt alatta. de ez idtl egész 1347-ig csak a fenti neveken szerepel. Katholikus templomának egyes stil idomokat mutatnak. a Tamás mibl gróf országbíró az látszik. Febr. templom közelében. melybl tása szerint . Bél Mátyás e toronyról nem tesz említést. Emericus. Tume és Ternye néven szerepelt. Michaeli de Mere ex provincia Simegiensi oriundo. Német Loipersdorf neve is már rég ismeretes. mint Pozsony vár tartozékát. fidelem constantemque operám navavit. 1294-ben Miklós fia Chune Miklós fiainak: Ábrahámnak és Izsáknak adományozza. a mit a tudós Ipolyi Arnold állít a csallóközi memlékek leírásánál. míg most Pálff'y János gróf és Wiener í. Anna. Alantabb még a következ felirat látható „Magnifico D. Sophia. Ezenkívül ide tartozik még Csölöszt sziget -puszta. kéttornyú gótikus egyháznak két hajója van. A tempiomot mai alakjában a XV. Anno Chri. a Kiskárpátok alatt fekszik. 1390-ben pedig Villa Liupoldi néven. Fato functus est 26. et Catharina liberi superstites. felscsallóközi magyar kisközség. Tót kisközség.

A múlt század második felében papirmaima volt a községnek. A XIV. 1287-ben a pozsonyi káptalan Szent Szalvátor-egyháza szintén kap itt birtokrészeket Benedek fia Pál pozsonyi kanonoktól. a vágvölgyi vasút mentén fekv nagyközség. Ez is a Csukára család si birtoka. Favágó-telep. régi falujokból. hogy a lakosok a XVI. a pozsonyi káptalannak 22 portája van itt. kath.V Pozsony vármegye községei. Cziffer. róm.és Kénsavgyár-telep. község postája Bácsfán van. Ez azután azt is megmagyarázná. Az 1553-ik évi portálig összeírásban azonban mér a Csukárdokat nem találjuk a birmert ekkor Antalnak IV2. a Fels-Csallóközben. Sághi Imrének 1 2 Sárkány Jánostokosok között. A községnek csak kápolnája van. a másikon ellenben csak mintegy 50 ház van. körjegyzségi székhely. A . Régi temploma 1801-ben romba dlt. magyar kisközség. melytl nevét is vette. lói l-ben Miklós pozsonyi prépost és a káptalan Perényi Imre királyi helytartó eltt panaszt emelnek a Szentgyörgyi grófok ellen. melynek talaja mocsaras s egészségtelen volt. Csukárpaka. valószínleg azért. Malmok. 35 házzal és 188 róm. mert összes házait egy sorba építették. Hajdani templomát csak a múlt század közepe felé bontották le. a nevezett egyházat a birtoklásban háborgatták. a mikor itt Serédy Gáspárnak 9 portája adózott. és Tóth Tamásnak portája adózott. . a kik között azonban a község postája. mása Bazin. Czajla. vallású lakossal. ev. Ide tartoznak Baumwald major. . távírója és vasúti állokatholikusok túlsúlyban vannak. h. vasúti állomása meg Nagypakán. kath. 1737-ben özv. A hagyomány azt tartja. Czajlához tartozik Zumberg puszta. 206 házzal és 1322. s melyet IV. itt van nagyobb birtoka. László 1274-ben az Okolyi nemeseknek visszaadott. században a Bazini és Szentgyörgyi grófoké és ekkor Somherg de Sombereg nev birtokosa is szerepel. mely hajdan önálló község volt. század elején húzódtak a mai község helyére. A Ennek a helyén építették fel az új templomot. Pálffy János grófnak nak 1 1 A Czajla. RÉSZLET A CZIFFERI PARKBÓL. Maholányi Tamásné a birtokosa.és mtrágya-gyára volt. község neve azeltt német hangzással Zeil volt. távíróhivatala Somorján. az itt véghezvitt hatalmaskodások miatt Az 1553. 1647-ben Pálffy Miklós grófé. Czajla községet csak az 1553-ik évi portális összeírásban találjuk elször említve. kath. mely utóbbi helyen 1895-ig egy bécsi czégnek kénsav. és ág. 1300-ban a Récsei család is birtokosa volt. évi adóösszeírásban. Ez idben Simpery néven szerepel. Késbb a Földes család lett az ura és a múlt század els felében még Földes Boldizsár volt itt a birtokos. században és a XVII. hogy miért találjuk Czajlát csak a XVI. Pethö . késbb az lllésházyak és ezek révén a Pálffyak ma is id. német néven Rákóczy-féle mozgalmak idején a lakosok összes vagyonát elkobozták. vallású lakossal. a Kis-Kárpátok alatt fekv tót és német kisközség. Mfrész. Ez idn túl már Zuckersdorf st is Kucisdorf ismeretes. vallású lakossal. A Cziffer. 177 házzal és 1721. Csukárpaka. nagyobbára tótajkú és róm. században elször említve. Ma is az egyik oldalon körülbelül 150.

Pál Ferencz gróf nagyszabású kastélya. Hrabovszky János és Somogyi Gáspár voltak az urai. Deáki. Nevezetesebb intézményei: a ferenczrendiek apáczazárdája.és Alsómajor. század közepén épült. 1261-ben Sala. a Schlossberg báró.— 48 Pozsony vármegye községei. Az 1553. eredetileg Czifra lett volna községben áll Zichy ez azonban csak feltevés. a ÍToreck. Makripodári Miklós. vallású lakossal. melynek czifferi ága innen nevezi magát. A Xydry család után következtek a Semsey. kath. A A A mása. Csák Máté birtoka volt. nagyobbára róm. HL visszafoglalta. Legutóbb 1890-ben alakították át. melyben Miklós prépost kérésére I. évi portális összeírásban Nyáry Ferencz van említve birtokosául. Schlossberg János báró. majd a Zichy grófi család. 1342-ben a Tökö'lycsényi család is birtokos itt. Semsey János. Ámult század elején Zichy Ferencz o-róC. kath. távírója és vasúti állo- A mhím- . Farkas János. 478 házzal és 2825. Salafölde ban. Ez az intézet az egész vidékre rendkívül jótékony hatású. Reviczky Károly. Els nyomát 1322-ben találjuk. a Kerekes. községben vanposta. Misircz József. az Elefántiak örökölt birtokaként említi. kinek 22 portája adózott. melyet a báró Schlossberg család építtetett. Deákit a XIII. de a vármegyei törvényszék 1323-ban ismét odaítélte a pozsonyi egyháznak. az itteni rendkívül gazdag és díszes népviselet miatt. kath. majd Vágfölde volt. század végén mezváros volt. a mikor a nyitrai káptalan egyik oklevele Chifer néven. temploma a XVIII. a budapest bécsi vasútvonal közelé- ben fekv magyar nagyközség. század elején Endre 1291-ben A XTT. átalakíttatta és megnagyobbíttatta. Béla király is már mint a Szent Istvántól adományozott és Szent . egy szeszgyár és a híres czifferi hímz-intézet. a Batthyányi gróf. II. Mai nevén csak 1296ban találjuk Diaky alakben. moly az Izabella fherczegn védnökségére támaszkodó egyesület felügyelete alatt áll és vezetje Hollósy Mária. község róm. trencséni A DEÁKI TEMPLOM. melytl azt Zichy Károly gróf a múlt század elején megvette. községnek van saját postája. mert a környékbeli parasztleányok itt a népies és a zésben magasabb fokú mvészi kiképzést nyernek. Az elbbi néven már Szent István királynak a pannonhalmi apátságot alapító oklevelébenvan emhtve 1001- A majd néven szerepel. népnevelési egyesület. Károly király az egyházat 1326-ban megersítette. Fels. si neve Wag. olvasókör. ma pedig Zichy Pál Ferencz grófnak van itt nagyobb birtoka. szá- zad de vége felé hadak szállották német meg. Ide tartoznak Balázsháza puszta. XVII. Deáki. távírója „pedig Vágsellyén van. a Makripodári. községi takarékmagtár. Bél Mátyás szerint a község régi neve. A múlt század második felében sörfzház is volt itt.

Misekönyvön kívül mindenféle egyházi szabályokat és halotti szertartásokat tartalmaz. bkez . A ROM. vagyis fels hajója is van. mely e község északi részén. 1590-ben Rákóczy Zsigmond zálogos-birtoka volt. freskófestészet nyomai nyelvemléket a . században. késbb pedig Dechticze. vallású lakos él. Máskülönben Pray-kodex-nek nevezik. látszanak. a pré- 49 postság kormányzójának 40 portáját adóztatják. Maholányi János és neje. A A . szeptember 3-án a törökök támadtak a községre. Nyitra vármegye határán fekszik és a Blava patak szeli át. mely utóbbinak azonban ma már nyoma sincsen. E község közelében feküdtek a XIII. Ma ide tartozik Gelencze puszta. ismét felépítették. század elején szabadalmakat nyert és 1623-ban már mezvárosként van említve. 1771-ben papírgyár is keletkezett itt. Pálffy József gróf segítségével. Hajdan a. 1683-ban Károly lotharingiai berezeg salva guarcliát adott a község lakosainak. Van itt gzmalom is.Pozsony vármegye községei. Szakértk határozott állítása szerint. melynek itt híres tehenészete volt. TEMPLOM. ref. E románstil templomnak u. Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. Két katholikus temploma közül az egyik. Tót kisközség s 219 házában 1251 róm. évi portális összeírásban Nyáry Ferencznek. dombtetn fekszik a Batthyány-féle can.Simonich János és neje és az Erdödyék bírták. kisebb templom helyén. de a múlt század elején ismét a szentmártoni apátságot találjuk említve birtokosául.Halotti A A Dejte. kath. melyben a legrégibb magyar beszéd"-et megtalálták. Rákóczyféle szabadságharca idején lakosait a császáriak súlyosan sanyargatták. 1869ben tz pusztította el és a tznek a templom is áldozatul esett de ezt a hívek. innens része pedig Pozsonyhoz tartozott. Ez idben Dyechticz volt a neve. azután Forgách Zsigmond lett az ura. 1787ben a kir. vagyis Oroszfalu és Palota községek. mely 1885-ben leégett. KATH. többek között az ismeretes halotti beszédet és könyörgést. Hajdan a jóki vár tartozéka volt. olvasókört és izr. század els negyedében épült a monostorral együtt. Szz Mária tiszteletére szenegyházát már II. Dejte a Kis-Kárpátok alatt fekszik. református templom 1794-ben épült és 1889-ben megújítatott. és 35 lakosát rabszíjra fzve elhurczolták. fels temploma. kath. de mai. század harmadik tizedébl való lehet és így egyetlen magyar nyelvemlékünk. kincstáré. Paskál pápa említi 1103-ban. melytl nevét is nyerte. Horváth. Ma is ez az apátság a legnagyobb birtokosa. híres románstil temploma az si. e nevezetes kódex a XIII. században Villa Russorum. Az 1553-iki portális összeírásban Losonczy Istvánnak 20 portája fizet adót. és ev. n. majd CsáJcy Ferencz gróf. Az 1553. évi oklevelében. 4 . 1663. melyben a legrégibb telt DETREKOCSOTORTOK. lakosok róm. a XIII. a deáki plébániáé volt. Blava patak túlsó része Nyitrához. Most Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka -és messze földön híres haltenyésztése. Lászlótól megersített birtokról emlékezik meg 1138. mely az Árpád-házi királyok korából reánk maradt Ezt a nagybecs ereklyét most a Magyar Nemzeti Múzeumban rzik. 1644-ben Puchaim császári vezér három napig idzött itt seregével. Az a misekönyv. melyeket az azonkori oklevelek említenek. negyesületet tartanak fenn. község a XVI. 1626 szeptember 12-én császári lovasok támadták meg a községet.. mert Pray György történettudós fedezte fel a XVIII.

az utóbbi onnan veszi nevét. A DETREKVÁRALJAI CSEPPKBARLANG BEJÁRATA. . benne az emletes kastélylyal. a mikor 700 holdas vadaskertet alkotott. A község határában feküdt hajdan Veczke község. mert itt hajdan akasztófa állott. felscsaUóközi kisközség. Czenzálosföld és Törvényföld nev dli vannak. Favus pannonhalmi fapátnak adta. Postája Misérd. Valószín. A múlt század elején Schüdern német neve alatt is ismeretes. a mikor Miklós fia Elek. vasúti állomása pedig Nádason van. mely még a múlt század els felében is látható volt. szerint. tóben olvasható újra. Alsószkalova. E község már 1206-ban szerepel. Ez a templom égett grófi család építtette. Barátom. németajkú lakosa. Dénesd. Krajcsik lakház és Erdház vadászkastély. 1612-ben épült. habár e régisége ma mai plébánia-templom. Az 1553-lk évi portális összeírás Nyáry Ferencz grófnak. A templomot az Erdödy — A Dénesd. Koó. vallású. Az egyháznak nagyon szép és becses szerint egy ívnaissance-siih'í úrfelmutatója van 1663-ból és egy aranyozott ezüst-kelyhe 1642-bl. kamara birtoka volt. már srégi már épült alig hitszik rajta. Ma Szigetmajor tartozik ide. de késbb Rezsnek és volt. felirat tol A és állítólag 1172-ben épült. József alatt a kir. 1269-ben IV. Most a fapátságon kívül még Söllinger magyar Miklósnak van itt nagyobb birtoka. Ez utóbbi körben épített épületcsoport. II. 1682-ben nagy árvíz sújtotta a lakosokat. melyet még egy 1356-ból való oklevél említ. Béla királynak 1240-iki adomány-levelében Dionisios néven van említve. községnek van postája és távírója. Erdödy József gróf kanczellár építtette 1774 75-ben. távírója Püspöki. hogy a többi dlneveknek is van bizonyos jelentségük. Béla a lakosokat kivette a pozsonyi vár kötelékébl. IV. 1288-ban pedig Dyenis és Dienesz alakban fordul el. Van 75 háza és 512. nyoma vész.50 visitatio szerint Pozsony vármegye községei. mint a fapátság kormányzójának 15 portáját adóztatja meg. Szegedin major. Hejíéhez tartoznak Felsszkalova. nagyobbára róm. október 11-én és 12-én Ferencz itt király és neje is itt idztek. A katholikus templom 1797-ben épült. Nemvirth és Oravetz malom. A község 1757-ben még de Bél Mátyás már németeket is említ ismeri munkájában. Szentkatalin puszta. kath. 1808. a torony alatti ajtó kkere- le és a hagyomány régibbnek a helyén.

Eddig a hagyomány. mire a király csudálkozva a terület nagyságán. . 1307-ben Györgyfölde néven Eguruhkarcsai Miklós zálogos birtoka. : . Ebéd végeztével már a királynál volt és bejárta vele a belovagolt területet. Az alapító hét család volt az Erss. alsócsallóközi vallású lakossal. E községrl 1253-ból van már említés Gurgsuka és Gyurgsuka. e szókra fakadt György. Bartal. 1377-ben már a dercsikai nemesek kezén találjuk és a pozsonyi káptalan 1386-ban bizonyítja. 1866-ban és 1867-ben pedig éhínség volt itt. Dercsika. Mézeshalomnak nevezik. Zemes. Útközben elszabdalta vörös szín palástját és darabjait eldobálva. és hogy nyargalását ellenrizhesse. király beleegyezett kedvelt lovásza kívánságába. magyar kisközség. de a mai templom 1778-ban épült. Ez idben Gyurchka alakban van említve. melyet Györgysokának nevezett el. a míg a király rövid vadászebédjét elkölti. ezzel jelezte útját. Dercsilca. a mennyit megkerül. Eröss György nev lovásza eltt boszankodását fejezte ki a fölött.. Yvia és Zakal család. Fekete. vasúti állomása pedig Dióspatony. Egy izben. mint a pozsonyi vár tartozékáról. 1855-ben a kolera tizedelte meg lakosait. hogy az itteni nemesek nem tartoznak a pozsonyi vár nemes várjobbágyai közé. A A : .Egyházát Epiphanius püspök 1519-ben szentelte föl. Katona. hogy hát adjon neki az alatt az id alatt lóháton ebbl a földterületbl annyit. Érdekes és jellemz az a hagyomány. György itt letelepedett és hét családdal alapította a községet. hogy ezen az ingoványos területen lóháton oly nehéz a vadászat. Erss György pedig lóra pattant és elszáguldott. 1667-ben a Méhes és a Balogh családok osztozkodnak itteni birtokukon. hogy Mátyás király nagyon nézve közszájon forog. 51 detrekvAr. mikor itt vadászat közben a mocsaras és ingoványos vidéken nagyon elfáradt.. Azóta e halmot is. 93 házzal és 522 róm. Lovásza erre megkérte. mely itt a nép ajkán a község nevének eredetére nép ugyanis azt tartja. a környezetében levkkel gyorsan halmot emeltetett a síkságon. szeretett a Csallóközben vadászni.Pozsony vármegye községei. hanem valóságos nemesek. a hol mézbl és kenyérbl álló rövid ebédjét elköltötte. sok'a!" De azért ígérete szerint a területet átengedte néki. távírója Bs. vagyis Györgysolca néven. kath. Postája Bakán van.

a melylyel György gróf a várat és a várbirtokokat nejének lekötötte. körjegyzségi és 1108 róm. vallású lakossal. kath. Uhliszka és Yalehovna puszták. Hajdan sok nyomorúságot szenvedett a törököktl. távírója és vasúti állomása pedig Malaczka. Plébániája már 1397-ben említve van. Olsa. tót kisközség a Kis-Kárpátok alatt. Theberi. távírója és vasúti állomása pedig Malaczka. Kopcsa. 1550-ben Salm Kristófot találjuk birtokában. de késbb megsznt és csak 1737-ben szerepel ismét. Az 1553-iki portális összeírásban ugyanazok a birtokosok szerepelnek. tartozéka volt és az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspárnak 18. 1398-ban Zsigmond király Stibor vajdának adományozta. község határában van a Dieravá-skala és a Tmavá-skala nev barlang. kath. 120 házzal és 691 róm. Ferdinánd megvette és Balassa Menyhértnek adományozta. Kozánek. vízimalma volt és egy téglagyára. 1709-ben és 1776-ban az egész község leégett. Szívértek néven múlt század elején hat is szerepelt. község két katholikus temploma közül az egyiket 1718-ban már újjáépítették. 1647-ben a Somodi és a Vizkeleti család volt az ura. vallásúak. vallású lakossal. vallású lakossal. Ide tartoznak Újmajor és Pálffy vadászlakok. Detrekváralja szintén a Kis-Kárpátok alatt fekszik. a kik róm. s késbb Zankendorf német néven is. Tót kisközség. Késbb a Bazini és Szentgyörgyi grófok lettek az urai és 1441-ben Erzsébet királyné megersíti azt a szerzdést. Postája van a községnek. Detrekváralja. székhely. kath. Bakith Péternek 8 és Czobor Jánosnak 7 portája adózott. Ugyancsak Detre- Detreköszentmiklós. kiktl I. Ide tartozik Horné-Luky major és Olsaki malom. községben nincs templom. távírója pedig Zohor. 203 házzal DEVENY. "244 házzal és 1286 lakossal. Ez a Bakits Péter A A . ki után ni ágon Bakits Péterre szállott. Temploma 1600-ban épült és 1712-ben megújíttatott. 95 házzal és 632 róm. kvár Detrekszentpéter. a kik az elbbi községnél. Tancsibok.52 Pozsony vármegye községei. de postája Láb. Tót kisközség. — A A Detreköszentmiklós. a kik a községet több izben fölperzselték és földúlták. mely 1296-ban Detreh néven királyi várként szerepel. Ma Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. Postája Detreköszentmiklós. a Kis-Kárpátok alján fekv tót kisközség. Késbb a Pálffy család tulajdonába került és ma Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. Szintén a detreki uradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott. Ez a Pálffyak birtokába került és ma Pálffy Miklós herczeg malaezkai uradalmához tartozik. Detrekcsötörtök a pozsony malaezkai vasútvonal mentén fekszik. Ez idben a Pálffy család volt az ura. Vasúti állomása van. E község a detreki várbirtokok közé tartozott és azok sorsában osztozott. késbb azután a Fuggereket. Detreköszentpéter. a másik pedig 1745-ben épült. Ide tartoznak Chrib és Plank telepek. kath. E község a határában fekv Detrek vár tartozéka volt.

de 1621-ben Bouquoi osztrák vezér ismét elfoglalta. Vára a XVII. melyei a város korábbi szabadalmait megersítik. múlt század elején Pálffy Antal gróf volt az ura. hogy a község akkor is német volt. temploma 1845-ben épült. kiktl 1635-ben Pálffy Pál nádor kiváltotta és a birtokra II. melynek nyelén az akkori elöljárók neve olvasható. községnek német és tót neve is ismeretes volt és pedig Blasenstein és Podhrad néven. . II. 1703 ságot szenvedtek hol a kuruczoktól. hol pedig a labanczoktól. A község több szabadalomlevelet riz. Ferdinánd Báthory István nádornak totta vissza. a pozsonyi jezsuita kollégiumra szállott. Lipótnak 1688-ban kelt levele. de azután ismét Magyarországra szállott vissza. a Dunától és a Morva folyótól alkotott félszigeten fekv német nagyközség. forintért Keglevich Jánosnak adta el. melyet I.Pozsony vármegye községei. Azonkívül itt van még a jezsuiták emeletes épülete.000 r. Van itt szeszgyár is. majd Dyven. Az egyik II. 1233-ban Frigyes osztrák berezeg bevette és a várost fölégette. Óbora és Podplasti majorok. azután Dévén. Késbb a Palocsaiak zálogbirtoka lett. község róm. DÉVÉNY RÉGI VÁROSI PECSÉTJE. Ferdinándtól adományt nyert. kitl Oarai Miklós nádor 8000 arany forintért válvárat ós a várost. Volt hajdan vámháza és harminczadhivatala is. Dévény. 1414-ben Zsigmond király Garai Miklós nádornak adta el 12. Ferdinándnak 1617-ben és I. Miksa király 1563-ból való kiváltságlevele. egy évvel késbb még 12.000 arany frtért.000 arany forintot fizettetett vele. tartozékaival együtt. Patachich István végrendelete alapján. A község és a vár neve az idk folyamán. Nagyváthi Szapora Antalnak is nagyobb birtoka volt itt. Meszácsna vadászlak. kitl Pálffy Pál gróf nádor vette meg. a Bazini és Szentgyörgyi grófok lettek az urai e család kihaltával ismét királyi vár lett. kath. község határában régi. község postája Pozsonyszéleskút. melylyel Mátyás király vásárszabadalmait kibvíti. ennek jogutóda. 1683-ban a törökök ostromolták. eredmény11 között a község háromszor leégett és a lakosok sok sanyarútelenül. Ez az épület még ma is fennáll. német Theben nevét Mátyás királynak 1474-ben Pozsony városához intézett oklevelében Wolffgang von Theben nevében találjuk elször említve. melyet 1790 körül egy juhász fedezett föl. században még fennállott. Érdekes a pellengér-jelvény és a czéh-jelvény is amaz — . 1272-ben a cseh Ottokár foglalta el. A község birtokában régi nagyságát hirdet több érdekes jelvény van. század elején. mely Spitzer Károly tulajdona. áll a millenáris év alkalmából emelt Árpád-oszlop. A határvár volt. A A . II. E nevek világosan bizonyítják. Mátyás 1609-ben 400. Bethlen seregeinek a vár megadta magát. A várhegy hatalmas sziklaszirtjén. ma már erre a czélra nem használt vadászkastély áll. 1809-ben az üresen álló várat a franczia csapatok légberöpítették. Késbb a vár és a várbirtokok II. 53 volt az. Legrégibb alakja Dyuen. a ki a holicsi börtönben erszakosan fogva tartott Réuay Zsuzsannát onnan kiszabadította és itteni várában riztette. vallású lakossal. Dévény a történetírók szerint már 864-ben morva A A A A A A Dévény. az oklevelekben többféle változatban szerepel. Ferdinándra szállottak. mely 1629-ben. ma pedig Pálffy Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka. 1863-ban az egész falu leégett és ugyanakkor a kolera pusztította. mely meredeken ereszkedik le a Morvába. de ma már romokban hever. Ide tartoznak Favágó telep. vármegye egyik legrégibb községe és hajdan a dévényi vár tartozéka. kath. távírója és vasúti állomása Malaczka. hol késbb ennek a rendnek sörháza volt. Zsigmond király korában az osztrák Hering László birta. így egy renaissance stil díszes bíróbot 1621-bl. adományozott. vár alatt a hegy belsejében említésre méltó cseppk-barlang van. 382 házzal és 2000 nagyobbrészt róm. XVI.

A KÁROMKODÓK ÉS RÁGALMAZÓK telepen álló kápolnát 1860-ban PELLENGÉR-JELVÉNYE. Dévényujfalu. idvel folyását megváltoztatva. két gömböly téglaoszlopból állott. távírója Malaczka. kath. Említést érdeml gyárai a Wienerbergi társaság téglagyára. A horvátok a török háborúk alatt telepedtek ide. a schlosshofi császári kastélyhoz. lent „Ali hier ist die Lose Zunge" felirattal emez a szlmívesek 1749-ben készült jelvénye. A község sokat szenvedett a gyakori árvizektl. Schafierhof és Kbánya telep. 161 házzal és 1805 róm. és Kbánya telep A Dimburg. vasúti állomása pedig Dévényujfalu. a hol körjegyzségi székhely is van. Harminczad-hivatala még a múlt század elején fennállott. kis fekete táblán nyitott száj- kilógó nyelvet ábrázol. lakosainak 2900 a száma. Stilfried és a Dimburg közé került. községnek van postáia. Földesurai már a XVIII. a kik nagyobb részben borvátajkúak és róm. a Stockeraui társaság mészgyára. A A . a kik itt nyaralót is építtettek. Dévény várának volt a tartozéka és a XVI. A mai templom majdnem minden kornak a stílusát magán viseli. templomon kívül megemlítend a Zsigray-kápolna. mely még fennáll. Tény. távíró és gzhajó-állomás. Lucsenics Mátyás építtette. 1841-ben az egész község leégett. melyeket fent tölgyfagerenda kötött össze Dévényujfalu. melyet az átkozódók és rágalmazók nyakába akasztottak. a Zsigray-givíok kihaltával a pozsonyi jezsuiták birtokába került. ból A püspökséget alapított. Régi írók szerint 974 körül Urolf passaui püspök itt . melyet a múlt század közepe táján rontottak le.egyesületet tar- tanak fönn. melyet hajdan az itt lakott Zsigray nemesi család építtetett. A községben van posta. Ide tartoznak Alsó. mely utóbbi Lanfranconi Alajos vállalata. Ez idben Diernburg. a Morvavölgyben fekv tót kisközség. Galgenberg nev dlje a rajta állott akasztófától vette nevét. Hajdan állítólag osztrák területen Stilfried község határában állott és a közelében Morva azonban fennállott vár és vadaskert után Thirenburg volt a neve. század els felében épült. a Morvavölgyben fekv kisközség. század végén. osztrák területre. A katholikus templom Árpád-korabeli emlék. A pálosoknak is volt itt zárdájuk. század közepén a Pálffyak voltak és ma is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. községben lev katholikus templom árpádkori építmény. tartozó Károlyfalu DEVENY. Az akasztófa. Ide tartoznak Bencsiklak. ebbe horgok voltak ersítve. Saját postája van. Házainak 343. Mittelman és társa mészgyára és a szeszgyár. is. távírója és vasúti állomása. kath. mintegy négy méter magasságú. szlmíves- A ezéhet és haj ós. Szentélye a XVI.: 34 Pozsony vármegye községei. vallású lakossal. 1867-ig itt a Morván át híd vezetett a túlsó partra. A Rákóczy-féle felkelés idejében a lakosokat a császáriak kifosztották és a falut felperzselték.és Felsmajor s — A községhez Dimburg. úgy hogy ez által a község magyar területre jutott. A lakosok szépít egyesületet. majd múlt század elején a Pálffyak voltak az urai ésDürnburg volt a neve. hogy 1397-ben itt már plébánia volt. vallásúak.

1352-ben egyszeren Dobor néven találjuk említve Miklós nádor egyik oklevelémúlt ben. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel és 10 portája van felvéve. az alsócsallóközi járásban. Ide tartozik Doborgaz sziget is. kath. Újfalu és Elötejed negyedekbl. Késbb a Pálffy ah lettek — Dunaszerdaheiy. 1899-ben pedig tzvész pusztította. Hajdan erssége is volt és a pozsonyi várbirtokok közé tartozott. Régente mint város négy részbl állott. vasúti állomása hitbizománynak van itt nagyobb Aggerd A Doborgaz. Ugyanekkor Újfalut Zomás János és Kondé László. nyítják. Ide tartozik Erdtelep is. távírója és vasúti állomása pedig Patony. katholikus templom. postája Szentmihályfa. 515 házzal és 4851. pápai tizedszedk jegyzékébe is föl van véve. hogy sidk óta ült hely. Hajdan két község volt egymás mellett Bióspatony és Förgepatony néven. vasúti állomása Nagypaka. Diósförgepatony. Szerdahely. Nemesszeg. kath. Doborgaz a Duna mentén fekv magyar kisközség. kijavították és megnagyobbították. Lajos királynak 1524-ben a gellei székhez intézett rendelete említi elször. hogy ez a község melletti Szentgyörgyúr praedium temploma volt. a Kis-Kárpátok közelében fekv tót kisközség. érdek vasút mentén . múlt század els felében a itteni birtokát elzálogosítja Gálffy Péternek. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságievelet ad. Wernsdorf. századbeli oklevelek még említik ma már nem létez templomát. református vallásúak. Valószín. község postája Cseszte. E községet a hagyomány szerint szentképekkel és hasonló tárgyakkal keresked házalók alapították. Füzérfa és Vilmos majorok. községet a Duna több izben elöntötte. II. vallású lakossal. Werisdorf. Két évvel késbb Szentgyörgyi Jakabot találjuk itt birtokosul. Lakosai a község erdejében sok meszet és szenet égettek. 1420-ban pedig a Doborgazi Csontos család nevében szerepel. 1540-ben mindössze 5 6 háza volt. század végén. nagylégi urak és a Pálffy grófi család a földesura. Dubova. 1238-ban Dobrogoz néven a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. a mikor a lakosok aranymosással is foglalkoztak. távírója Nagylég. Református temploma 1870-ben község puszta. távírója Modor. 1802-ben egy másik Szüll Zsigmond. ú. Förgepatonyról csak 1750-ben szólanak a kútfk. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel és mindössze 15 Va portával van feljegyezve. 1787-ben már a Pálff'y ah voltak az urai és ma is id. 1292-ben Dobrorgaz alakban van említve. Neve az idk folyamán sokféle változatban fordiú el. még a vajkai érseki székhez tartozott. m. a kik nagyobb részben ev. 1346-ban az itteni nemes várjobbágyok és Zomori Miklós között határvillongások támadtak. továbbá a német Wernersdorf. mely már a rómaiak korában is fennállott. alsóesallóközi magyar kisközség. század elején. de minthogy düledezni kezdett. melynek boltozata gótikus. Ezek közül az ujfalusi határ alsó részét Barabásföldnek. vallású lakossal. a mikor Szüllö Zsigmond itteni birtokrészét átengedi Csiba Imrének és Jánosnak. század elején épült és azeltt a Pálff'y család kápolnája volt. a kik egy itt állott kunyhóban vonták meg magukat tél idején és rossz idjárás esetén. kath. XIII. Az 1553-iki portális összeírás a Fuggerek 10 portáját adóztatja meg. srégi telep. 1647-ben pedig a pozsonyi apáczák bírták. 1 283-ban Zeredahely néven van említve. Dióspatonyt. Az eddig említetteken kívül még Dobó. község postája Vajka. vagy a XVII. 55 is Pálff'y Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka. 1594-ben épült. Wernhartsdorf. Ide tartoznak birtoka. Diósförgepatony. 134 házzal és 738 határában látható pogánykori sírhalmok bizoróm. LTjabban van hitelszövetkezetük is. lakosaié 732. Házainak száma 103. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. 118 házzal és 772 róm. temploma a XVI. a mikor Lodomér esztergomi érsek néhány itteni jobbágyot érseki nemes jobbágy gyá emel. vallású lakossal. A A nev A A Dabova. A — A A Modor-Senkvicz. 1764-ben Csiba Mihályt találjuk itt birtokosul. 1296-ban már Vöröskvár tartozékaként szerepel. a pozsony komáromi helyi fekszik. hogy a birtokot két részre osztották. nagyobbára róm. Kath. Ditnaszerdahely.Pozsony vármegye községei. most pedig a gróf Pálffy- most : A féle épült. de már magyaros Dombó néven. melyrl már Balázsfalvánál szó volt. 1287-ben Dumbó néven találjuk említve. st egy ideig Johannisdorf néven is említik az egykorú okiratok. késbb pedig Pólcatelehneh nevezték. Magyar nagyközség. melyeknek az lett a következménye.

Uunaujfalu. Hanszéli. Éberhard. DUNASZERDAHELY. kath. század végén vagy a XVI. E község legrégibb írott nyomát 1445-ben találjuk. Forgalma még ma is nagy és e község egyike a vármegye legélénkebb városainak. n. Katholikus egyháza már 1341-ben említve van. kaszinó. 1647-ben már a Pálffyak az urai és ma is id. községet 1842-ben és 1887-ben tz pusztította. Ide tartoznak még Grombotás és Somogyi-szögle majorok és a Lángi malom. Az ú. fehér kastélyt Bacsák Móricz huszárezredes építtette. Hajdan vára is volt és a Szentgyörgyi és Bazini grófok voltak a vár és a A A A A A . Lánd. népbank. „sárga kastélyt" Kondé Miklós püspök építtette a Kondé családtól Wahlberg Miklós bécsi egyetemi rektor vette meg. Az ág. izr. h. temetkezési egyesület. távírója és vasúti állomása. róm. Az ú. a mikor Themesközi Bálint pozsonyi várkapitány volt az ura. Van saját postája. vallásúak. három takarékpénztár. Éberhard. kath.. adóhivatal. Van itt katholikus legényegyesület. községben nincsen templom. 56 Pozsony vármegye községei. pénzügyrség. férjezett Habermann Nándorné örökölte. évszámot tünteti föl. az urai. templom 1882-ben épült. járásbíróság. míg Patás nev dlje már 1384-ben a Kondé család birtokaként van említve. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka.és a Petényi-család is birtokos volt itt. Ádám erd. szolgabírói hivatal. keresztény kórház és menedékház. 1479-ben Themesközi Miklós zálogba adja Dinnyéi Vas Andrásnak. szent-egylet és menedékház. a kik mind róm. községben két templom van. kir. lakosaié 1726. Dunaujfalu. kitl leánya. de ez is ma már Habermann Nándornéé. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. — A KONDÉ-FÉLE KASTÉLY (MOST HABERMANN NÁNDORNÉÉ). 345 házzal és 1293. a megyei közmveldési egyesület fiókja. de mai gótikus temploma valószínleg csak a XV. Somogyisziget. n. mely sok kárt okozott. a vöröskereszt-egyesület fiókja. E község 1209. község vásárai hajdan messze földön híresek voltak. Pókatelek nev dlje a Pókatelekiek hajdani birtokának emlékét rzi. század elején épült. Házainak száma 180. Ador. ev. Postája. vallású lakossal. gazdakör. közjegyz. távírója és vasúti állomása Szempcz. a Kondé. óta ismeretes. Az egyik mellékhajó nyugati falcsúcsa az 1518. A Kondé és a Bacsák család emlékét egy-egy kastélyszer épület tartja fenn. önkéntes tzoltó egyesület. Szentjános dl. csendrség. községhez tartoznak Kapuhegy. de e családon kívül még a Bacsák-. magyar kisközség.

melyek a Zitkovszky család révén az Apponyiak birtokába kerültek. 1328-ban Miklós pozsonyi gróf és fispán a gellei udvarnokok kérésére ezek jobbágyait mindennem adózás és szolgálat alól fölmenti. A A Egyházgelle. alsócsallóközi magyar kisközség. Egy 1209-ik évi oklevél Castellum Ybrehaarthnak nevezi. múlt század elején Apponyi György gróf. Az 1409-ben szerepl Bazini és Szentgyörgyi Templinus gróf neve adhatott alapot arra a tévedésre. — A SZELEPCSÉNYI-FÉLE KASTÉLY (MOST APPONYI ALBERT GRÓFÉ). Serényi gróf. 1386-ban Jodok morva rgrófot. melyet valószínleg Szelepcsényi érsek a fent említett várból alakíttatott át kastélylyá. de ma már teljesen magyar. Slossberg és az Amadé család is bírtak itt részeket. Ferdinánd. mely nyilvános templom jellegével bír és a gót stíl. Lajostól engedélyt kap arra. Ide tartoznak a Györgymajor. mely tornyokkal és vízárkokkal volt védve ezeknek nyomai a mai Apponyi-féle grófi kastélyon és környékén látszanak. de a Viczayak. Több csallóközi faluval együtt Sedes Gelle néven külön érseki széket alkotott. 1369-ben e család I. község hajdan német volt. Lajos is a gellei érseki szék adóját leszállította. községet 1830-ban és 1880-ban árvíz pusztította. községben van posta és távíró. a Maholányi. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel. Apponyi György gróftól 1872-ben épített temeti kápolna. Egyházgelle. Egyháza már 1390-ben fölmerül de ma a községben nincs templom. 57 urai. Egyik levelének kelte szerint itt tartózkodott 1550 június 22-én I. vallású lakossal. melynek Mátyás király 1466-ban szabadalmakat adott 1524-ben II. plébánosa öt porta után fizetett adót. hogy a várat a templomosok építtették. Alsó. '. Jeszenák báró és Balassa báró birták. 38 házzal és 295 róm. század els felében nyerte. majd az Ebergényiek és Zitkovszkyak lettek az urai. . csak az említett várkápolna. . Azután az Illyésházyák és Szelepcsényi érsek.és Középtkési. kath. E község 1253-ban Galla néven a pozsonyi vár tartozéka. mert a várbeli kápolnát is építtette. hogy az itteni Dunaágon hidat építhessen.Pozsony vármegye községei. mely egyúttal a tulajdonos gróf Apponyi család temetkezési helyéül is szolgál.>r^#^^ ÉBERHARD. . vasúti állomása pedig Püspöki. Jelenleg Apponyi Albert grófnak van itt nagyobb birtoka és régi kastélya. de 1409-ben ismét a Bazini és Szentgyörgyi grófokat uralja. MéreyeJc. melyet András király Myke fia Istvántól megszerez s Bazini és Szentgyörgyi Sebus grófnak adományoz. Bél Mátyás e várat csak erdnek nevezi. melynek négy portája van. és Baumholczi vadászlakok. község . kastély különben mostani alakját a XIX. A A A .

gróf Amadé. gazdakört tartanak fenn. itteni birtokrészét nejének. kath. Népekarcsa 1328-ban Szentgyörgyi Sebusé és Péteré. Néhány évvel késbb Zyllew (Szi'dlö) Mihály is birtokos volt itt. kath. községben van posta. Mérey Mihálynak 2. Ide tartozik. Étre-. Thurzó Mihályné birtoka. mert rajta a román és gót építészeti formák majdnem teljes épségükben láthatók. Egyházkarcsa templomáról Tamás esztergomi érseknek a községi plébánia levéltárában rzött oklevele emlékszik meg. Pinke-. s ez a rész 1591-ben vétel útján Olgyay Péter birtokába került. A . 1647-ben özv. Baesák Pálnak. kath. Ez utóbbi már 1717-ben szerepel. távírója és vasúti állomása pedig Patony. Bélkarcsa 1381 ben Bélykare>ai Miklós nevében van említve. vallású lakossal. Pozsony vármegyének 10 Karesa nev helysége van Egyház-. a pozsony szerdahelyi vasútvonal mentén. Leeghy Istvánnak 7.58 Pozsony vármegye községei. A községnek nincsen temploma. Legrégibb neve Szentandrásúr. Jelenleg id. Zsigmondnak s Istvánnak és Petcz Kálmánnak van itt nagyobb birtoka. Gönczöl-. 1647-ben a Marton falvyakat is itt találjuk. Eiöpatony. távírója és vasúti állomása pedig Dunaszerdahelyen. távírója és vasúti állomása Nagylég. 1877-ben a község leégett. Kulcsár. A A mull század elején a Pálffy-íéle szeniorátus bírta. mindössze 11 házzal és 67 róm. vagyis nemesi birtokosai voltak még a múlt század elején is a Bartal. E község mai nevén csak 1498 és 1510 között van elször említve. Ezeken kívül a régi idben még Népe-. 1764-ben Szüll Zsigmond az itteni egyház javára alapítványt tesz és két évvel késbb sírboltot emeltet. róm. a mikor Enyedi Boldizsár itteni birtokát Mahólányi Antalnak adja el. kath. 1608-ban Léghi István fia Simon. A Egyházfa. mai temploma azonban újabbkori. század végén. a mikor a portális összeírásban Báthori András 5 és a borostyánki urak 5 porta után adóznak. 1490-ben Poss. a mikor az itteni birtokon. 1507-ben Egyházy Fábián itteni nemes kúriáját és tartozékait Bánkfalvi Miklós özvegye. Temploma már 1320-ban szerepel és Csallóköz egyik legrégibb és legérdekesebb memléke. Temploma volt már a XIV. Literáti Ferencznek 1. ugyanis ennek a birtokát kapták a Vizköziek Mátyás királytól. Eghazfalva alio nomine Zenthandras alakban szerepel. és e néven van említve 1481-ben. E Karcsák földesurai. Egyháztarcsa. 41 házzal és 349. a Benyovszky és a Baesák család voltak a birtokosai és ma is Benyovszky Lajosnak. Postája. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Várady. vallású lakossal. Elpatony. Zsófiának adományozta. Baesák. Érsekkarcsát 1355-ben említik az okiratok. róm. . 150 házzal és 1053 róm. A Vizköziek eltt Szentandrásúri Illyés bírta. E község legrégibb írott nyomát 1553-ban találjuk. a kik közül Bakith Péternek 1. vallású lakossal. Erdhátdamazér-. mint borsai Vizkösi Tamás és András birtoka. 1802-ben Szüll Zsigmond itteni birtokát elzálogosítja Oálfi Péternek. 38 házzal és 285. A község postája Király fiakarcsán van. mint a Bazini és Szentgyörgyi Péter birtoka és Éberhard várának tartozéka. Királyfia-. az alsó-csallóközi járásban fekv magyar kisközség. Egyházfa. Egyházkarcsa. [de tartozik Nádaslak és Enyed puszta. Siposamadeés Sólyomkarcsa. A község postája Királyfa. A múlt század elején a Pálffy család az ura ez idben itt sörház is volt. A múlt század elején a Petöcz. Somogyi és Kondé családok. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. Tóth Tamásnak és a Sárkány családnak 2 portája fizet adót. mely szerint a templom 1308-ban épült. Ide tartozik Maholány puszta. Erzsébet pozsonyi prépostnak adományozza. Bél.és Érsekkarcsa is szerepel. az Alsó-Csallóközben fekv magyar kisközség. — 50 A A lakosok község határában között építtette. magyar kisközség. vallású lakossal. házy Ferencz gróf kanczellár 1748 1849-ben ütközet volt. Zsigmondnak adományozza. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Ide tartozik Sárrét puszta. Az 1553-iki portális összeírásban hét birtokosa szerepel. 1540-ben a magvaszakadt Csorba János birtokát lllyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispánnak és testvérének és Saághy Deák Imrének és fiának. a pozsonyi káptalan eltt. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. több karosai nemes osztozott. Eperjes. Késbb az Esterházyak lettek az urai és ma is Esterházy Mihály grófnak van itt katholikus templomot Esternagyobb birtoka. . — : Eperjes. templomban van Trös János és neje Beketfalvi Morócz Zsuzsanna sírboltja. Kulcsár-. Mórocz-.

vallású lakossal. község postája Tallós. kinek itt A Erdöhátdamazérkarcsa. György 1830-ban építtetett. Postája és távírója Dunaszerdahely. kath. pozsonyi várjobbágynak juttatott. Ez id eltt pozsonyi várföld volt. kitl. Bartal itt mezgazdasági szeszgyár is. melyet 1248-ban Dénes nádor. most pedig Bartal Ferencz. Luka comesnek visszabocsátja itteni birtokát. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak különféle szabadalmakat adott. Története azonban még régibb idre vezet vissza. Béla adománylevele Ethuruh Simont. kath. Farlcashida. Postája Király fiakarcsa. Késbb Erdhátkarcsa Damazérkaresával egyesíttetett és az elbbit 1359-ben Erdhátl-arcsai Pethen István nevében találjuk említve. körjegyzségi székhelylyel. vasúti állomása Nagyabony. mert 1255 eltt Kiskiráh/fial-arcsa volt a neve és a pozsonyi vár birtokai közé tartozott. melyet id. 59 Újmajor puszta. csallóközi kisközség. körjegyzségi székhely. 100 házzal és 872 róm. Máglyadomb nev dljérl az itteni hagyomány azt tartja. . hogy itt volt a pogánykorban az áldozóhely. Szerafint és Pétert is említi. Temploma nincsen a községnek. a szered— nagyszombati vasútvonal mentén fekszik. 23 házzal és 138 róm. a mikor Zolougozfia Damasa a birtokosa. Farkashida. pozsonyi fispán Ethuruh Etrekarcsa. távírója Dunaszerdahely. mely szintén ERDOHATDAMAZERKARCSA. vallású lakossal. holott a község. vallású magyar lakossal. míg Roland nádor 1250-iki végzésében Ethre alakban említi. vasúti állomása Patony. E község már 1275-ben szerepel oklevélileg. mert IV. A miüt század elején Bartal György volt egyik nagyobb birtokosa. Ethuruh azonban nemcsak egyedül bírta. Béla királynak 1240-iki adománylevelében Ethuru (Étre) alakban találjuk említve.Pozsony vármegye községei. míg az utóbbi a pápai tizedszedk jegyzékében Damas néven van említve. 45 házzal és 337 róm. Van nagyobb kastélya is van. Bartal Aurél tulajdona. nevét is veszi. E község legels nyomát IV. Tót kisközség. kath. távírója és vasúti állomása Diószeg. úgy látszik. Temploma nincs. Erdhátdamazérharcsa. Mostani fbb birtokosa Bartal Aurél fispán. a csallóközi síkságon fekv magyar kisközség. Etrekarcsa. 1299-ben Dáma fia János. Szigeti major és Zsival erd. BARTAL AURÉL KASTÉLYA. Legels történeti nyomára 1490-ben találunk.

. a hol Serédy Gáspár 4. 1490-ben. a másik pedig nagylucsei Lipcsey Jánosé 1606-ból. a híres . 1787-ben már az Esterházyak voltak az urai és ma is Esterházy Károly grófnak van itt nagyobb birtoka. Hajdan habánusok is lakták. a másik XV. távírója és vasúti állomása pedig Keresztúr-Apaj. ettl pedig Batthyány József gróf vette meg a birtokot. úgy hogy a múlt század elején már Oberwaltersdorf német neve is volt a községnek. E község 1291-ben Faliztar néven Bazini Kozma comes birtoka. falu postája Rózsavölgy. és ev. Itt lakott a XVII. mint az 1553-iki portális összeírásban Filistál néven szerepel. Farkashida postája Keresztúr. Idvel a gróf Brunsivik és gróf Chotek család lett az ura.. Kastélyát. századbelinek látszik. Fehéregyhnza. melyek közül az egyik XIV. Plébániája a Pázmány-féle jegyzékben a régiek között szerepel. Béla 1269-ben Bodo comesnek adományoz. Felbár. sokkal régibb. Hajdan királyi birtok volt. . a csallóközi síkságon fekszik. Távírója és vasúti állomása Szent-Mihályfa. . században Amadé László báró. melynek lakosai még 1757-ben magyarok voltak. melynek postája Alistál.Habán telepek nev dlje tartja fenn. nagyobbára Felsöcsölle. tótok Farkaszin-va. de azóta elnémetesedtek. Szitányi Adolf építtette. 1682-ben lakosai vámmentességet nvertek. Ide tartoznak az Antónia és József majorok. a királyivá választott II. kath. az Istvánffyak és a Bobokyak e családok mindegyikének volt itt kastélya. Többízben teljesen leégett. Késbb az éberhardi uradalomhoz tartozott és úgy ekkor. de ersen magyarosodó római katholikus vallású lakossal. község régente magyar volt. míg a birtok másik felét Elefánti Benedek 1484-ben a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak zálogosította el. s a gróf özvegye ma is a legnagyobb birtokos itt. Hozzá tartozik Erdmajor.60 Pozsony vármegye községei. kath. Az oklevélben egyszeren Baar néven van említve. önnek az örökösei pedig a nagyszombati Klarisszáknak hagyományozták. Késbb a Zichy grófok voltak a község urai. Fehéregyháza. felscsallóközi kisközség. Ezeken kívül birtokosai voltak még az Illésházyak. melynek temploma a XIV. költ. 1303-ban a birtok Faristári Károly és László comeseké. 1479-ben Elefánti Benedek volt az ura. Egy évvel késbb Faristar néven szerepel. vallású lakossal. Mátyás király halála után. németajkú. kastély közelében álló Szent Nepomuk szobor talapzatának a fölkészítette 1754-ben. komarom dunaszerdahelyi vasút mentén fekv magyar kis42 házzal és 282. 62 házzal és 469 róm. melyet az 1332 37 években a pápai tizodszodk jegyzéke Álba Ecclesia néven említ. 1878-ban Felistál. Késbb az Esterházyak is részeket szereznek itt. vallású lakosa van. kath. Az egyház birtokában három érdekes kehely van. A községben van posta. Templom nincs a községben. a kik a községben 1719-ben házat építtettek és azt nyaralóul használták. Ódon templomát 1778-ban egészen újjáalakították. mely még Bél Mátyás idejében 4 toronynyal volt ellátva. ref. késbbi nevén Szitányi Adolf. a harmadik XVI. Bemstein Jánosné birtoka. mely alkalommal az ott talált régi síremlékeket is fölhasználták. Ezektl Ullmann. században már fönnállóit. Az egyik Istvánffy Miklós alnádor és történetíró fiának a sírfelirata 1581-bl. Magyar kisközség. Ulászló az e község alatt ütött táborban fogadta a magyar rendek hódolatát. melyet IV. István fia Lászlónak adományozza. Mérey Mihály meg 3 portával rendelkezik. a mikor Bazini Pál comes. és 1630-ban Esterházy Dániel itteni nemestelkét a nagyszombati jezsuitáknak ajándékozza. ma Schlesinger Gyulának van itt nagyobb birtoka és az övé az imént említett jezsuita kastély is. 1831-ben kolera tizedelte meg a község lakosait. mely az 1782-iki Batthyányféle canonica visitatio szerint 1740-ben már fennállott. távírója és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. kiknek emlékét a 1 " A A ferdítették a nevét. melynek 89 háza és 669 róm. Ezek közül ma már csak kett olvasható.. 1553-ban Báthori András ós özv. eredetileg egyházától vette a nevét. vallású lakossal. A iratát is Feiistái Feisöcsöiie. E községben állott hajdan az Amadé grófok várkastélya. Régi órsekségi birtok. távírója és vasúti E község — A A állomása pedig Nagyszombat. ki birtoka felét Cseh Györgynek és Buebenthurst Jánosnak. a — község. Az oltár eltt függ ezüstlámpa 1783-ból való. tót kisközség. neje Both Erzsébet után jutott itteni kastélyának a birtokába és Bél Mátyás szerint itt írta híres történeti mvét is. községben csak kápolna van. Istvánffy Miklós. melyben lakik. 49 házzal és 272. egyenl részben róm. de oltótosodott.

A községhez tartozik Szárazpatak major. 1567-ben Országh Kristófot uralja és 1569-ben Szilágyi Simon is részbirtokosa. de a múlt század elején német lakosai már Obercsepen nevet adtak neki. Szilágyi. A XVI. róm. de az új templomot már 1758-ban kezdték építeni és 1764-ben fejezték be. ^csallóközi magyar kisközség. si idk óta megtelepült hely. 1647-ben Ormándy Miklósé. tz Felsöcsüpöny. A községnek van saját postája. Felsdombó. késbb azonban a Kéthelyiek visszaváltják. század elején fele a szomolányi uradalomhoz tartozik.unser dorf Teutschen Nnssdorf" -nak nevezi. László király Kunta fia Serefel comesnek adományozta. . róm. Raffy és a Horányi családok a birtokosai. 1872-ben az egész község leégett. melyeknek nyomai ma is látszanak. 1831-ben pedig a kolera dúlt benne. 1662-ben több birtokosát ismerjük. 1682-ben az Erddyek is birtokosok lesznek itt. és most id. 1877 és 1880 között pedig lakosai éhínségre jutottak. Feisjányok. legközelebbi vasúti állomása pedig Nádas. A községnek német és tót neve is ismeretes volt Oberdubován és Horné Dubove alakban. vallásúak.. ezek révén a PálffyaM. Warlusobitczer Pétert. a kik legnagyobb részben tótajkúak és rom. Postája Nagysúr. Az adománylevélben egyszeren Dyos néven van említve.és Kis-Dombó néven szerepel. a Kis-Kárpátok alatt fekszik. Temploma 1723-ban épült. Halásztelep. Tamóczy. de régi temploma elpusztult. században mezváros és Rudolftól 1582-ben vásárjogot nyert. a Kis-Kárpátok közelében fekv tót nagyközség. kath. a Vizkelethy családot és Muraközi Mátyást. kath. Felsdiós. távírója Szomolány. Aggbán. Hajdan magyar község volt. 1731-ben még említtetik. Gubasóczy. A lakosok katholikus olvasókört tartanak fenn. A falu postája Dejte. E községet 1277-ben IV. században a Gyrffy. Hajdan három halastó volt a község mellett. melynek 65 háza és 398. a mikor Fels-Csöpen néven szerepel az akkori portális összeírásban. 1583-ban a szomolányi uradalomhoz tartozik ugyanis Rudolf király ez uradalommal Ungnád Kristófnak adományozza. 187 házzal és 1696. Katholikus temploma 1798-ban épült. kath. másik fele pedig a Réthelyi családé. Mikor Stibor fia 1417-ben a birtokot vöröski Wolfarth Ulrik özvegyének zálogba adja. A templom tornya 1859-ben épült. 1388-ban Zsigmond király Stibor vajdának és fivéreinek adományozza. Szli is már régóta híresek és a XVIII. Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka és vegyészeti gyára. mely mellett pogánykori sánczok . Smutna vadászlak. 1590-ben a község fele Sándorffy Miklós kezén volt. A XVIII. Paksi/. távírója és vasúti állomása pedig Szered. róm. távírója és vasúti állomása Püspöki. az si templom helyén. Ez idben Fels. körjegyzségi székhely. az akkori birtokos. 43 házzal és 317 lakossal. de azután ezt a részt is a Kéthelyiek kapják. Ungnád birtokrésze ni ágon az Erdödy grófoké lett. század végén plébánia volt. Tót kisközség. így Mruskó Benedeket. Ide tartoznak Frészmalom. A Kéthelyi család a maga részét 1516-ban guti Országh Ferencznek és Imrének zálogosítja el. Ez azután örökösödés útján a Pálffy családra száll. E községnek legrégibb írott nyomát 1553-ban találjuk. és ma is Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka. a kik ekkor már Ormándy néven is szerepelnek. Az 1553-iki portális összeírásban Losonczy Istvánnak 15 portája adózik. A község határában még a múlt század hatvanas éveiben is hét malom volt. A községet 1886-ban nagy tzvész pusztította el. kath. Felsdiós Feisdombó. A múlt század hatvanas éveiben Pálffy Mór gróf. 1600-ban már Nyáry Sárát és fiát Pálffy Tamást találjuk a félbirtok uraiként említve. vallású lakossal. Postája Misérd. Felscsöpöny. vallású lakossal. század közepén az itteni vargák is czéhet alkottak. Hajdan Korlátk vár tartozéka volt. vallású lakosa van. A szép oltárkép Erdödy Kristóf gróf adománya 1761-bl. 1398-ban Zsigmond király megersíti korábbi adományát és ekkor a község már Németdiós néven szerepel. FelsöjányoJc. A XVII. kisközség a Vág völgyében. A községben már a XIV. A XVI. távírója és vasúti állomása pedig Nádas. 61 pusztította el. század elején a sasvári pálos-szerzeteseknek is volt itt szlejük. Hajdan híres molnárok lakták a községet és itt volt a molnár-czéh középpontja. szintén . 33 házzal és 235.Pozsony vármegye községei. a hol Bib Istvánt 4 és Szilva Ozsvátot 2 porta szolgálja. a kik lassanként az egész falut magukhoz váltják. 1647-ben Erdödy Gábor gróf az ura. nagyobb szabású pisztrángtenyésztést létesített itt. Waldhof major és a már említett vegyészeti gyár.

Egyháza már 1390-ben említve van. majd a Draskóczy család is birtokos volt itt. Plébániája már a XIV. Zabafy. században a Simonics. míg végre a Bálassák része a XVIII. 1697-ben Gólya András és Ujfalussy Mihály is kapnak itt részeket a XVI. itteni pusztarészét Illyésházi Illyés Tamásnak és Moltejedi Illyés Ferencznek hagyományozza. Most Fekete Aladár bárónak és Springer Gusztáv bárónak van itt nagyobb birtoka és kastélya. a mikor Csorba János deák. végül 1596-ban két jobbágytelket Bodics Andrásnak enged át. Rédey és a Farkas család. Postája és távírója Nagymagyar. A községhez tartozik még Majorháza puszta. Késbb azután. Draskóczy Klementina tulajdona. legközelebbi vasúti állomása pedig Misérd. A múlt század elején. E községhez tartozik Tamásháza puszta. — . apáczák szerepelnek birtokosokként. róm. századig nagyjában összefüggenek Alsókorompa birtokviszonyaival. század vége felé pedig a Beniczky család és a nemes ifjak nagyszombati konviktusa. Lócz néven 1498-ban találjuk elször említve. Az 1553-iki portális összeírás szerint Illésházy Tamás 13 és Csorba Farkas hat portája adózó. században az Olyyay. más részét rabságba hurczolták és a falut felperzselték. században a Pexa és a Paxi család voltak birtokosai. a mikor II. katholikusok. Körjegyzségi székhely. de mostani temploma 1741-ben épült. E község elfordul már Roland nádornak 1240-bl való végzésében. távírója és vasúti állomása Nádas. Prileszky és a Frankner családok bírják. században Kis. vallású lakosaié 1906. 1585-ben pedig egy nemesi telket Ocskay Ferencznek. kath. 17u3 között háromszor leégett. 1553-ban Serédy Gáspár 4 j^ Mérey Mihály. ma özv. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. 1609-ben még mindig az Illésházyak szerepelnek. A községben nincs templom. FéU. mely utóbbit még 1820-ban Prileszky Ferencz építtetett. a réginek a helyén. Ulászló mint a htlenségbe esett Zerhazi Zerhas Márton és László birtokát Illyés Györgynek és Mátyás váradi püspöknek adományozza. vágvölgyi kisközség. . de mostani templomát. Van saját postája és távíróhivatala. Házainak száma 152. a XVII.és Nayylócz szerepel. a kik tótajkúak és vallásukra nézve róm. vasúti állomása pedig Csallóköz-Csötörtök. abban keltakori urnákat és egyéb cserepeket talált. a Fels-Csallóközben fekv magyar kisközség. gyermekek nem létében. ma Rovara Frigyesé.62 Pozsony vármegye községei. E sírdombok közül e sorok írója kettt felásatván. a kik 6 porta után adóznak. Birtokviszonyai a XVI. 1529-ben találjuk elször Nagylócz néven említve. 111 házzal és 682 lakossal. Hajdani birtokviszonyairól csak annyit tudunk. de az idk folyamán megmagyarosodtak. a XVII. [de tartozik Szigeti puszta is. l . Hrabovszky. Felsokorompa. és sírhalmok láthatók. Vay Dénesné báróné szül. a Oyulay és a Szakmáry család. Kádas. Egy 1390-bl való oklevél Fele néven említi. Az 1553-iki portális összeírásban a budai Feiskorompa. vallású lakossal. a másik kastélyszer épület. az említett családokon kívül még a Németh és a Csülinyi család is birtokos itt. a hol a báró Vay családnak szép kastélya van. E község lakosai hajdan németek voltak. a XVIII. 1584-ben Spáczay Ferencz egy birtokrészt Kéméndy Kristófnak és Gáspárnak. 1778-ban a vallásalapé. század végén van említve. Benczik. távírója és vasúti állomása pedig Lócz-Bresztován. a XVII. A legrégibb idben csak egy Lóeznak van nyoma. század második felében Szelepcsényi érsek építtette. a XVI. A török világban a törökök a lakosok egy részét felkon11 czolták. 18 portájára rónak 1647-ben részben a Kerekes családé. részben Éberhard várának a adót. Ide tartozik Újmajor puszta. melyet Csenkey Albert a múlt század közepe táján építtetett. és egy 1381-ik évi oklevélben is aFeeli család nevében szerepel. század közepén a gróf Apponyi család birtokába kerül de e családon kívül még a Csenkey és késbb a Jeszenák. kath. tartozéka volt és e vár birtokainak sorsában osztozott. Ez is az éberhardi uradalomnak volt a része. mely valamikor a Jeszenák családé volt. vágvölgyi tót kisközség 54 házzal és 397 róm. Feisiócz. Postája Nagybresztovány. a Dobsa. században az Ambró. a XVIII. Felslócz. 1542-ben a máriavölgyi pálosokat iktatták be némely itteni birtokokba. A Csenkey család háza. A község postája. mely már 1443-ban Tamásházy Gergely nevében merül fel. hogy 1346-ban a pozsonyi káptalan Streiz Márchárd pozsonyi polgárt iktatta birtokába. a mikor Feilendorf német nevén is ismeretes.

< •o o z S >- tó •< tn o .< 6'/.

ev. 1371 róm. sugár toronynyal volt ellátva. a templomot is elhamvasztotta. Pozsony közelében fekv német kisközség. templomával együtt. évszám volt látható. mert nem sokkal azután az evangéhkus hívek a pusztafödémesi artikuláris ekklézsiához tartoztak. mely csak a XVI. — birtoka. Frév. Itt is a pozsonyi káptalannak van nagyobb falu helyének az emlékét tartja fenn. Hogy mikor pusztult el az si templom. ván még az si templomból való volt. halászaival ós halászatával együtt. de torony nélkül. nagyobb részben ág. h. ugyanis lebontása alkalmával. E község régebbi története teljesen azonos Alsónyárasdéval. távírója és vasúti állomása pedig Nagyszombat. melyrl már fent megemlékeztünk. h. századtól szerepel. Az 1703 11 közötti harczok alatt a lakosok sok sanyargattatást szenvedtek. kath. E község óta megült hely. piaczi vámjával. h. 19 ev. évszám volt olvasható. Ez okiratában Seele néven szerepel.. van valamelyes jelentsége. évi május 4-én a községben dúlt nagy tzvész. mely id óta a A dlben A Pálffyalc az urai. A de Pauli grófi család volt a birtokosa. egyház megsznt és csak a Rákóczy-mozgalmak alatt éledt fel újból. vallású lakosa. Második temploma 1524-ben épült. vallású lakossal. Rákóczy-forradalomban itt kisebb ütközet is volt. kiktl a grófnak és Benyovszkyak inscriptiót kapnak. a mikor az ev. 1903-ban árvíz pusztította i'eisoszeii. pápai tizedszedk jegyzékében Sili néven fordul el. temploma a község fennállása óta már a harmadik. Fenyves. Róm. a mikor Szent Emmerám egyháznak adoII. Endre egyik oklevelében Zele néven említi. a mátyusföldi síkságon fekv magyar nagyközség. 1217-ben II. kath. harangján meg az 1401. házainak. Késbb az Esterházyak birtoka. és toronynyal is ellátták. 64 házzal és 398 róm. Ekkor az itteni ev. nem tudható. mely akkor magas. kath. s a Thurzók pátrtfogása alatt alakult. Ide tartoznak Dögös. Ok építették át a régi kath. Faluhely el Forgóvár nev dlje a régi nev dljének is bizonyára a község egy részét. Hajdani neve Joachimusdorf volt. látható földsánczokat a nép Rákóczy-sánczoknak és a dunamelléki nevezi. 1856-ban újjáépítették sidk A Ern A A Fenyves. mert határában pogánykori leletekre bukkannak. templomot is az evangélikusok használatára. Els okleveles nyomát 1158-ban találjuk. ajtaja fölött az 1524. Ekeesakla községnek van saját postája. Ez a harang nyilmai templomot. most pedig a gróf Pálffy- — . Fels nyárasd. Ez idben a Szeli család volt a földesura 1324-ben Conrardus de Zyli nobilis van említve birtokosául. a mikor a fiutódok hátra hagyása nélkül elhalt Csorba János itteni birtokát lllyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispánnak és testvérének. Körtvélyes és Szigeti majorok. De a hívek a nagy távolság következtében nem járhattak oda. és vasúti állomása pedig Galánta. ev. V. ev. Lénárt és Razghamalom. 145 házzal együtt. és most is Esterházy Benyovszky Lajosnak van itt nagyobb birtokuk. 114 házzal és 965. Ismét fölépült ugyan.. 94 háza van ós 610 róm. hanem a helybeli plébánostól vették igénybe a papi szolgálatokat és ennek fizették a stólát is egész 1786-ig. de csak rövid idre. Postája Rózsavölgy. távírója erdészlak. a lobbi izraelita. ref. E község régi történetét nem ismerjük. Esterházy Ferencz gróf kanczellár 1775-ben építtette. Az 1553-iki portális összeírásban már Báthori András és a borostyánki urak szerepelnek birtokosahú . 04 Feisfinyárasd. de az 1823. 530 házzal és 3215 lakossal. a kik közül 1649 ág. egyház 9U0 hívvel ismét megalakult és ez idben építették a mai templomot is. a komarom dunaszerdahelyi vasút mentén fekv magyar kisközség. Az Esterházyak azonban a lakosokat visszatérítették és a templomot az evangélikusoktól ismét elvették. 1540-ben már a Csorba családot találjuk itt birtokosul. Irtványos község. Felsszeli. kath. Templomát 1670 körül Ferdinánd gróf csanádi püspök építtette. az elbbi kilencz. az utóbbi pedig nyolcz porta után adózik. továbbá Saághi Deák Imrének és fiának Zsigmondnak hagyományozza. 1811-ben a pestis dühöngött a községben ós a lakosok legnagyobb része kipusztult. melyrl fentebb emlékeztünk. távírója és vasúti állomása FelistálN várasd. vallású lakossal.. Ide tartozik Hídház és Révészház. tót kisközség. de tornya csonkán felsszeli ág. egyház egyike volt a reformáczió els egymaradt. Géza király egy harmadát a nyitrai mányozza. Temploma nincs. Postája Alsónyárasd. Béla adományát és az egész helységet a nevezett egyháznak adományozza. István 1271-ben megersíti II. Pálff'y Förév.. Pozsony vármegye községei.

Van saját postája. ez Galántának csak egy része volt. 268 házzal és 2982. Van saját postája. Po'. Tót nagyközség 550 házzal és 4252 róm. GALÍNTA. évi oklevele szerint. A pápai tizedszeMagyarország Vármegyéi és Városai : Galánta. és 1270. távíró. Hajdan harminczad-hivatala is volt és a Morván át réven közlekedett. kath. Már a múlt század elején is legújabban Csáky Jen gróf építtetett ide nagyobb szabású. adózik. Régebbi birtokviszonyait nem ismerjük. a Mátyusföldön fekv kisközség. a kinek itt 30 portája volt . de úgy látszik. mely 1667-ben Lipót királytól vásártartási jogot nyert. évi határleiró oklevél a Galántai Uj fiai birtokának mondja. Gajar. nagyobbára róm. 1877-ben pedig csaknem az egész község leégett. E község IV.és a vasúti állomása Pozsony. az 1553. vallású. távírója és vasúti nek van állomása pedig Malaczka. másrészrl pedig berencsi Vörös Ábrahám comes között hitbér. évi portális összeírás szerint Serédy Gáspár a földesura. A község Gaier és Gajring néven is szerepel. 1303-ban egyrészrl Lég fia Ivánka comes és fia Miklós. féle 65 szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. Galánta. kirabolták és felégették. A Rákóczy-féle felkelés idején a császári zsoldosok kilenczszer megtámadták. Régi szabadalmas község. kath. A Gajar. A múlt század folyamán több izben árvíz sújtotta. Egy 1291.és leánynegyedre nézve egyezség tárgya volt. Béla királynak 1234.sony vármegye. Késbbi itt birtokosai a Pálffyak lettek és ma is Pálffy Miklós herczeg- nagyobb birtoka és Piszh Samu nagybérlnek gazdasági szeszgyára. ESTERHÁZY BÉLA GRÓF KASTK^YA. múlt század utolsó tizedében több izben árvíz pusztította. Katholikus temploma 1658-ban épült. magyar lakossal. A községnek nincsen temploma. a hasonnev járás székhelye. melyek közül az egyik -Galánta nevet viselt. 1873-ban nagy tz volt a községben. 1278-ban Habsburgi Rudolf és Ottokár cseh király között itt ütközet volt. mely alkalommal 153 ház elégett. hajdan a pannonhalmi apátság birtoka volt. itt kastély minden kényelemmel és kiváló ízléssel berendezett fúri kastélyt. st a temet sírjait is feldúlták. Ide tartoznak Farkastorok telep és Zabos puszta.Pozsony vármegye községei. a zsolnai vasútvonal mentén. ° . 1297-ben két Galántáról van említés. a Morva völgyében fekszik. vallású lakossal.

1279-ben már Aha comes kezén találjuk. kath. távírója Galánta. Van itt a szolgabírói hivatalon kívül járásbíróság. Gúny. 36 házzal és 330 róm. miút század elején és Borsy Tamás 3 porta után adózott. Hogy e község 3. Esterházy Ferencz örökölte. A pápai tizedszedk jegyzékében Guan néven szerepel. Els nyomát I. még a múlt század els felében is. századig vezet vissza. hajdan O-Galánta nev részen még az újabb korban ugyanily nev tó terült el. ki 1579-ben pozsonyi alispán volt. 1509-ben a Bessenyey család leányági utódai az Esterházy-ak. de 1829-ben már átalakították. is említik. 1511-ben galántai Borsi Györgyöt is birtokosul találjuk itt. 1707-ben Stahremberg Guidó gróf császári vezér megszállotta és megersítette. mert megyei gylést is tartottak itt. haladó kör és egy „halotti társulat" czím temetkezési egyesület. melyre 1590-ben új adományt nyer. és az 1553-iki portális összeírásban a Borsi/ család 22 portája adózik. közjegyzség. Gerencsér a pozsony nagyszombati vasútvonal mentén fekszik. a közmveldési egyesület fiókja.és Akasztófadomb Teréz major. Saját vasúti állomása van. században fennállott és a XII. vallású lakossal. Az állott hajdan a bitófa. évi oklevélben Borsy Flórián kastélyát Gerencsér. 244 házzal és 1510 róm. Batka és a Bezury családok is nagyobb nemesi birtokosai közé tartoztak. melyet 1823-ban csapoltak le. században épült. de 1112-ben Kálmán király is említi. Katholikus temploma hihetleg a XIV. a másik pedig. Bessenyey ek kihaltával ni ágon Fekete Márton is jutott itt nemesi birtokhoz. IV. a diószegi czukorgyárnak. Béla királynak a zobori apátság birtokait felsoroló oklevelében szintén említve van.(Ül Pozsony vármegye küzség-ei. mely a fazekast jelent hrnciár szóból látszik származni. melyeket az Esterházyak építtettek. Kéttornyú katholikus templomát. Tót nagyközség. történettudós. János esztergomi érseknek 1208. században népes község volt. mel}' idvel eltótosodott. Tényleg. Esterházy Béla grófé. Most Esterházy Béla grófnak. de ez azóta elpusztult. 1241-ben Petha tatár vezér elpusz- A . több adat bizonyítja. mely utóbbi az 1553-iki portális összeírásban Török Balázs birtokaként szerepelt és most Ábrahámffy Gyula községben van posta. mely nagyobb szabású és szép parkban áll. Galgóczy. Hajdan e községet a vidék kincses-bányájának nevezték. függetlenségi és negyvennyolczas kör. község. 1705. tett. 1425-ben galántai Bessenyey András kapott rá donáeziót. de 1672-ben már lakatlan hely. távíró és vasúti állomás. a Balogh és & Nagy családok a galántai birtokra új adományt nyernek. vallású lakossal. de ekkor fele része már a galgóczi várhoz tartozott. mert már 1859-ben alakult. vágvölgyi tót kisközség. melynek els okleveles nyoma a XI. Az 1553-iki portális összeírásban Gaan néven van feljegyezve és ekkor benne Batsányi Zsigmond 2. Az egyik. jegyzkében Gualanta néven szerepel. az Alagovics Sándor plébános gyjtésébl összegylt pénzen. Chete fiai birtokaként van említve. Gune néven. 1647-ben Esterházy Farkas község már nyoma sincsen. Ez id óta e család innen írja elnevét. 1268-ban Mária királyné dk A : A A dln A Veaei Bertalannak adományozza. 1553-ban Losonczy István 14 portája adózik. Egy 1291. Egyike a vármegye legrégibb községeinek. évi oklevelében találjuk. mely egyike a legrégibbeknek. birtoka. 1025-ben Szent Istvánnak a zobori apátságot alapító oklevelében Gann néven. a mikor a községet NagyXIII. Küls. Ide tartoznak Garsd. Késbb a Farkas. században jelentékeny község leheszombat városának adományozza. E községben született 1653-ban Esterházy Imre gróf herczegprimás és 1702-ben Ambrosovszky Mihály egri kanonok. Béla 1267-iki oklevelében. a kisebbik és régibb kastély a diószegi czukorgyáré és ma már gazdasági czélokra szolgál. grófé volt. iparosok olvasóköre. társaskör. a Fekete. E község tót neve Hrnciarovce. kir. két takarékpénztár. 1340-ben Oaláníai WosJc van említve birtokosául. Hajdan magyar község volt. Gány. 1695-ben pedig Kostyán Mihály kap itt részbirtokot. Galántai Bessenyey Ilona után fia. a nyitrai püspökséghez tartozó faluként említtetik. — már a XI. számos fazekas lakott itt. 1570-ben a galántai Fap család is kapott itt adományt. azután IV. kath. Ábrahámff'y Gyulának és Giilcher Árminnak van itt nagyobb birtoka. és ekkor Gany néven szerepel. ki azt Menoldfi Vörös Ábrahám mesterrel elcseréli. A A nev Ma A . október 17-én Bercsényi Miklós Galántán tartózkodott. postája Nagymácséd. 1794-tl 1798-ig építették. Zádory. mely 1252-ben már szereközség határában volt hajdan Own pelt. Szeszgyár telep és Kórószeg. községben két kastély van.

nevezetesen Girinch. Hajdan a pozsonyi vár tartozéka volt. 1352-ben a birtok a kir. 1231-ben Sebs comes az ura. 67 1250-ben és 1270-ben pedig Ottokár seregei. 1267-ben IV. 1282-ben egy Majtényra vonatkozó határjáró levélben Terra Hezt néven van említve. Gerencher és Gyuruncher község plébániája már 1215-ben fennállott és temploma gótikus alakban. évbl való szentségtartó van. János eladják Kenéz comesnek. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Az 1553-iki portális összeírásban még mindig tekintélyes község. hogy minden üres ház. 1432-ben ál husziták fosztották ki a községet. vallású lakossal. 1703 11 között továbbá 1791-ben majdnem egészen leégett és sok szarvasmarhával együtt 18 ember is elpusztult. minthogy pedig Nagyszombat városát leginkább e község lakosai látják el élelmiszerekkel. Geszt. 76 házzal és 453 róm. AZ UDVARNOKY-FÉLE KASTÉLY (MOST WELTENI WIENER REZS LOVAGÉ). . melynek lakói a tatárjárás alkalmával elpusztultak. Elbb a lakosokat megsarezolták. 1831-ben a kolera tizedelte meg lakosait. a már említetteken kívül. felmenti ket a vámfizetés és minden földesúri munka alól. 1634-ben és 1739-ben pestis dühöngött a községben. Az 1553-iki portális összeírásban már a nagyszombati Klarissza: A — A Geszt. melyet Leszkovszky Márton és Judit emeltettek. s a király Bessenyö Jánosnak és testvérének ^adományozta. azután a községet felgyújtották és sokakat elfogtak. kath. katholikus egyház tulajdonában 1693. Rákóczy lések GOMBA. vagy elbujdostak. császári vezér seregei között itt és 2083 labancz esett el. fiskus kezére került. melyben 400 kurucz A még három változatban írták. Nagyszombat városának 42 portája adózik/ 1601-ben a Bocskay-féle ós 1619-ben a Bethlen-féle felkealatt sokat szenvedett. 1623-ban a törökök puskapor-raktárnak használták és elvonulásuk alkalmával felgyújtották. Az ez alkalommal vívott véres és elkeseredett harczban elesett kuruczok sírját egy kkereszt jelzi. Ferencz fejedelem és Heiszter Siegbert nagyobb ütközet volt. tót kisközség a Vágvölgyben.Pozsony vármegye községei. 1304-ben Péter fia Keresztély és testvére. mert földesurának. a bevándorló újabb jövevényektl szabadon elfoglalható. ki a kihalt Geszti család egyik se volt. Ekkor is viszontagságban volt része a községnek. Béla király akként intézkedik. község nevét. A község postája. de legnagyobb része már át van alakítva. 1704 deczember 26-án II. A pápai tizedszedk jegyzékében Guerencher néven találjuk följegyezve. 1307-ben meg trencséni Csák Máté emberei sarczolták. tította. idomokat mutat. mely Nagy Ferencz adománya.

68

Pozsony vármegye községei.
itt

apáczák a birtokosai, kiknek
alatt
e

4

portájuk

volt.
lett,

Midn

II.

József császár
grófi

remi megsznt,

a

falu a vallásalapé
is

melytl az Esterházy

Gocznód.

Gomba.

Esterházy Károly gróf birtokos itt. A község hajdan magyar volt, de idvel eltótosodott. A Rákóczy-féle mozgalmak alatt teljesen elhamvadt, A katholikus templom 1760-ban épült; toronynyal csak L877-ben látták el. Az egyház birtokában még a Klarissza-apáczáktól származó érdekes ezüst-kehely van. A község postája Ábrahám, távírója és vasúti állomása pedig Diószeg. Gocznód, a vágvölgyi vasútvonal mellett fekv tót kisközség, 32 házzal és 196 róm. kath. vallású lakossal. Némely földrajzi munka azt állítja, hogy azeltt Gottesgnad volt a neve; ezt azonban Ortvay megczáfolja, mert Gócznód szerinte nem más, mint a hajdan magyar Disznód németes elferdítése. Eredeti neve tulajdonképpen Kapusd de mert hajdan a pozsonyi várhoz tartozó kondások lakóhelye volt, késbb Disznód lett, st német Schweinsbach neve is szerepel. Tamás esztergomi érseknek 1313-iki levelében még Kapusd néven van említve. Az 1553-iki portális összeírás szerint Serédy Gáspárnak itt 9 portája adózik. 1647-ben Nagymihályi Ferencz is, birtokosa. Idvel a Pálffyak birtokába került. Katholikus temploma az Árpád-korban épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Cziffer. Gomba, felscsallóközi magyar kisközség, 25 házzal és 190 róm. kath. vallású lakossal. E község els írott nyomát 1301-ben Magyar község határjáró levelében találjuk de hogy a község sokkal régibb kelet, bizonyítja Szepesi Jakab országbírónak 1377 november havában kelt oklevele, melylyel igazolja, hogy Lajos király már a megelz évtizedben CseMészi Buffi Ábrahám
család vette

meg

ós

ma

;

;

egy várhelylyel együtt, Jakab deáknak és testvérének adományozta. 1383-ban Erzsébet királyné Kumperth fiainak itteni birtokait Miklós fia Jakabnak adományozza. 1388-ban e község Gombai Jakab nevében is említve van és 1389-ben Kumperth fia Péter fiai elhalálozása után, ez a Gombai Jakab kapta itteni birtokrészüket. 1492-ben II. Ulászló a birtokot részben csebi Pogány Péternek és alsóborsai Vizlcözi Andrásnak adományozza. Az 1553-iki portális összeírás szerint itt Aranyosy Kristófnak 2, Csorba Jánosnak 2, Zomor Jánosnak 1, Molnár Lukácsnak 1 és Beely Simonnak 1 portája adózik. Késbbi birtokosa Szélepcsényi érsek, majd a Forgách család, továbbá a báró Jeszenák, a Gál, a Molnár, a Hideghéti, az Udvarnoky és a Bertalanffy család. Most Welteni Wiener Rezs lovagnak van itt nagyobb birtoka és szép kastélya, melyet a múlt század közepe táján az Udvarnoky család építtetett. E családról Jankovichra, majd Vass báróra és végre Freund pesti kereskedre szállott, kitl a jelenlegi tulajdonos 1882-ben vásárolta meg. A Gombay családnak itt hajdan várkastélya is volt. Szélepcsényi érsek idejében e négy toronynyal megersített várkastély még említve van. Némelyek állítása szefiainak birtokrészét,
átalakítása. Szélepcsényi posztógyárat állított föl. Egyháza már 1390-ben említve van. Templomának gótikus részletei vannak, de a gyakori község postája és távírója Nagyátalakítás már sokat rontott eredetiségén. magyar, vasúti állomása Somorja-Uszor. Gönczölkarcsa, alsócsallóközi magyar kisközség, 22 házzal és 104 róm. kath. vallású lakossal. E község már 1394-ben Georgius de Kencelkarcha birtokos nevében szerepel, 1399-ben pedig Kunchul Karcha alakban. Régi története nagyjában megegyezik a többi Karosáéval. Temploma a községnek nincsen. Postája Királyfiakarcsa, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Grinád, a Kiskárpátok alatt fekv tót és német kisközség, 217 házzal és 1190 róm. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Neve az idk folyamán több változatban szerepel. Legrégibb neve, mely 1373-ban említtetik, Villa Kikideu, vagyis Kékül. Késbb, mikor németeket telepítettek ide, Grünau lett a neve, szentgyörgyi várhoz majd meg a tótok ajkán Grinava, végül Grinád. és uradalomhoz tartozott és ennek sorsában osztozott. 1553-ban a Serédy, 1647-ben az Ujfalussy, a XVII. század vége felé a Bornemisza családé volt, míg végre a Pálffyak birtokába került és most is id. Pálffy János grófnak XVIII. század második felében még két van itt terjedelmesebb birtoka. birtokosával találkozunk. 1749-ben ugyanis Partinger Mihály örökösei perrel támadják meg Maholányi Tamásné bárónét itteni malma és birtokrésze miatt.
rint a

mai kastély a réginek egyszeren csak az
1666-ban
u.

érsek

itt

n.

hollandi

A

Gönczölkarcsa.

Grinád.

A

A

Pozsony vármegye községei.

69

község birtokában 1662-bl való oltalomlevél van, mely a lakosokat a Rákóczy-féle felkelés alatt sokat sanyargatták hadisarez alól felmenti. ket. 1715-ben már mezvárosként szerepel. 1828-ban az egész község leégett. rom. kath. templom XV. századbeli építmény, az ág. b. ev. templom pedig újabb, jelentéktelen épület és magánházból alakították át templommá. Ide tartoznak Grünfeld major, Sztrapak malom, Erdri lak és Temetsor. község postája, távírója és vasúti állomása Bazin. Gutor, a Fels-Csallóközben fekszik. Magyar kisközség, 128 házzal és 649, róni. kath. vallású lakossal. E község legrégibb nyoma 1249-ig vezethet vissza, a mikor a Outturi Péter fiai között végbement osztályos egyesGuthori család ettlfogva fordul el a község törtéségben szerepel. XIII. és XIV. században már három Guthort említenek, u. m. netében. Nagy-, másként Egyházas-Guthort, továbbá Kis-Guthort és Gutorszeget, mely utóbbi helyen rév is volt de e községet a Duna elsodorta. Kis-Guthor nevét ma csak a község határának egy része tartja fenn. 1450-ben táplánszentmiklósi. másként gutori Nagy László pozsonyi fispán, utóbb alnádor volt XVI. században több birtokosát ismerjük, mert a Kisgutori a földesura. családon kívül, mely Zsigmond királytól kapott itt adományt, még NagyGutoron Haraszti Ferencz, Bajcsi Sebestyén és Lévay János is birtokosok, KisGutor egy része meg Somorja városáé. Az 1553-iki portális összeírásban XVII. század második felében Lévay János 15 portája adózik Nagy-Gutoron. az Armpruster, az Eperjessi, a Kerekes, a múlt század elején a Földes, Korláth, Szapáry, Késmárky, Sidó, Naszady, Zichy és Szmrtnik családok voltak a birtokosai, ma pedig Leonhardy Györgynek van itt kiterjedtebb birtoka és csinos kastélya, melyet Czilchert dr., a gróf Zichy család házi orvosa, a múlt század hatvanas éveiben építtetett. Ez a Czilchert itt híres juhászatot létesített. Ettl vette meg Bukowky Jaromir gróf és ugyancsak vétel útján került község azeltt német volt, de lakosai idvel a mai tulajdonos birtokába. megmagyarosodtak. Régi kis temploma XIV. századbeli építmény, de már át van alakítva. Az egyház birtokában mintegy háromszázéves kehely van, községhez tartoznak Kis-Gutor és Sziget mely érdekes szepesi ötvösm. tanya. Saját postája van. Távírója és vasúti állomása Somorja. Halmos, tót kisközség, 85 házzal és 520 róm. kath. vallású lakossal. Postája Pudmericz, távírója és vasúti állomása pedig Cziffer. Legrégibb nyomára 1343-ban találunk, a mikor Nagymartom Pál országbíró egyik okle-

A

A

A
A

Gutor -

A

A

srn

;

A

A

A

A

Halmos.

velében Helmus néven említi. Ekkor Helmus Mikó Zamul és Papp János voltak az urai. 1536-ban Nikushof és Nikelhof német, de Helmes magyaros néven is szerepel. vöröski uradalomhoz tartozott ós az 1597. évet megelzleg Bogasóczy Mária volt zálogjogon a birtokosa, kitl Pálffy Miklós kiváltotta ugyan, de 1611-ben ismét Baranyai Tamás bírja zálogban. 1787-ben már Pálffy Lipót örökösei voltak az urai. A hagyomány szerint II. Rákóczy Ferencz a falu melletti dombtetrl vezette a pudmericzi ütközetet. Kath. temploma, a réginek helyén, 1860-ban épült. Az egyháznak Rédern Kristóf adományából, az 1618. évbl, gótikus kelyhe van. Ide tartozik a Halmosi major. Harangfalva, tót kisközség, 76 házzal és 483, róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Zvoncsin volt a neve (magyar neve ennek egyszer fordítása) és a vöröski vár tartozéka volt. Az 1553-iki portális összeírásban a Fuggereknek itt 8 portája adózik. 1787-ben Pálffy Jnnos és Rezs grófoké és ma id. Pálffy János grófnak van itt kiterjedtebb birtoka. Templom nincs a községben, hanem csak kápolna, mely 1790-ben épült. községhez tartozik Koczurkove major. Postája Szárazpatak, távírója és vasúti állomása Nagy-

A

Harangfalva.

A

szombat
Hegy, mátyusföldi magyar kisközség, 32 házzal és 241 róm. kath. vallású lakossal. E község már 1239-ben Hegvi néven a pozsonyi vár tartozékaként van említve a pápai tizedszedk jegyzékében latinosan Mons néven szerepel. 1471-ben Hegyi István a bii tokosa, ki még tíz évvel késbb is királyi emberként szerepel. Az 1553-iki portális összeírásban még mindig a Hegyi család a földesura, de 4 évvel késbb már Török Balázs tnik fel itt. Kath. temploma srégi. község postája Vízkelet, távírója és vasúti állomása
;

Hegy.

A

Diószea".

:o

Pozsony vármegye községei.

HegjBúr.

Regybenéte, magyar kisközség, az Alsó-Csallóközben. Van 41 háza és kath. vallású lakosa. E község régibb történetét teljes homály födi. Hajdani földesurai ismeretlenek és ma sincs nagyobb birtokosa. 90-es c\ ékben majdnem az egész község leégett. Templom sincs a községben, melynek egyébként postája, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Hegysiír, a Kis-Duna közelében fekszik. Magyar kisközség, 64 házzal és 414, túlnyomó részben róm. kath. vallású lakossal. vármegyében jelenleg hat Súr község van, u. m. Hegy-, Nagy-, Nemes-, Péntek-, Valtaés Varra-Súr. Az oklevelek szintén hat Súrról emlékeznek meg s ezek Alsó-, Közép-, Fels-, Egyházas-, Nádas- és Nána-Súr. 1256-ban Súr falu els nyomát Bolch de Sur birtokos nevében találjuk. Hajdan a pozsonyi vár tartozéka volt, de 1299-ben Lrincz Lipót fia és rokonaik az egyik Súrt eladják

210

róni.

A

A

nev

Endre comesnek és Csornának. A pápai tizedszedk jegyzékében is csak Súr szerepel, n. Lajos király 1524-ben - - de ekkor már Hegysúr néven a gellei érseki székhez csatolta. 1490 és 1505 között I. Maximilián seregei pusztították. múlt század elején a Pálffy-féle szeniorátus volt az ura. Alsósúr az 1553-iki portális összeírásban szerepel e néven elször, a mikor itt Báthori Andrásnak és a borostyánki uraknak 4 4 portáját adóztatják meg. Középsúr, e néven 1540-ben szerepel, a mikor a fiutódok nélkül szkölköd Csorba János ezt a birtokát is Illyésházi Illyés Tamásnak és testvérének, valamint Saághi Deák Imrének és fiának, Zsigmondnak adományozza. Felsösúr az 1553-iki portális összeírásban szerepel e néven elször ez is a borostyánki urak és Báthori András birtoka. Nádassúr birtokán 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztoznak, de 1540-ben ez a birtok szintén az lllésházyaké és a

A

;

Saághyaké
Nánasilri

Hidas.

1400-ban találkozunk elször, a mikor részbirtokát fivérének és anyjának adja zálogba. likai családot is itt találjuk; ekkor likai Gáspár özvegye és fiai, birtokukat Feeli György fiának, Jánosnak és feleségének zálogosítják el. 1496 április 8-án II. Ulászló alsóborsai Szüllö Mihályt, feleségét Dorottyát ós fiát Györgyöt a helység fele részébe iktattatja. Hegysúr községben csak kápolna van, mely 1848-ban épült. 1859-ben az egész község leégett. Postája Királyfa, távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Hidas, ersen magyarosodó, felscsallóközi német kisközség 169 házzal és 1025, róm. kath. vallású lakossal. srégi szabadalmas község, mely 1238 óta szerepel. Régi kiváltságait már a XIII. században kapta. Hajdani neve, melyet a XIII. századtól egész a miüt század végéig viselt, egész a legújabb idkig Pruck volt. I. Károly király 1335-ben Jakab pozsonyi bírónak és a bíró komájának birtokrészt adományoz itt, melybe két évvel késbb iktatták be ket. Az 1553-iki adókivetés szerint Serédy Gáspár nevén 4, Mérey Mihályén 5 és Farkas Ignáczén 1 porta adózik. 1647-ben részben a Kerekes család, részben az éberhardi uradalom bírja és e réven a Balassa, a báró Jeszenák és a gróf Apponyi család lett az ura, ma pedig a báró Vay családnak van itt birtoka. temploma 1315-ben már mint régi templom van említve, a mikor Károly comes helybenhagyja Belye comes régibb adományát az itteni templom javítására. Mai temploma az sinek a helyén a XV. századnak a vége felé épülhetett,
lesz.

Nánasúr nevével
itteni

Tamás 1463-ban már az

si

kési gót

stílben. A községet az idk folyamán sok csapás érte; u. m. 1764ben földrengés, 1769-ben tzvész, a mikor is majdnem az egész község leégett. 1831-ben és 1873-ban kolera, 1857-ben, a mikor a templom is leégett és 1863-ban tzvész martaléka lett a község. Hozzá tartoznak Valentinlak, Vay és Winkler béreslakok. Postája és távírója Éberhard, vasúti állomása

Püspöki.
Hidaskürt.

Hidaskürt, a budapest— bécsi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség. Körjegyzségi székhely, 242 házzal és 1671, róm. kath. vallású lakossal. E község neve 1271-ben Kwrt, a mikor V. István király, Miklós pozsonyi várjobbágyot a jobbágyi kötelék alól felmenti és a falut neki adományozza. Késbbi ura trencséni Csák Máté volt. Idvel Nagykürt és Kiskürt falvakra szakadt, de volt külön Kri és Németkürt falu is, mind a három a Mátyásföldön. Nagykürt és Kiskürt az 1553-iki portális összeírásban Mérey Mihály. Serédy Gáspár és Keresztes Lukács birtokaként szerepel, Kürt pedig Báthori Andrásé és a borostyánki uraké. Majd a Levánszky és a Dobrovszky családot is itt találjuk, késbb meg az Esterházy akat és most Esterházy Mihály gróf-

Pozsony vármegye községei.

71

nagyobb birtoka. Katholikus templomát 1759-ben Esterházy püspök újjáépíttette. 1763-ban földrengés volt a községben, mely a templomot is megrongálta, de a püspök ismét helyreállíttatta. Az egyház birtokában 1729-bl való, aranyozott ezüstbl készült, érdekes szentségmutató van, melyet Budai Mihály és neje Kása Judit ajándékozott az egy-

nak van
Károly

itt

gróf, egri

háznak. A község postája és távírója Diószeg, vasúti állomása pedig Galánta. Hidaskürthöz tartozik Alsórét és Sorjákos puszta is. Hideghét, szintén egyike a Fels-Csallóköz magyar kisközségeinek. Házainak száma 15, róm. kath. vallású lakosaié 153. 1294-ben egyszeren Heet néven van említve, a mikor Ehun fia Tamás és Czik fia Thama ezt az örökölt birtokukat László comesnek zálogosítják le. 1305-ben Jakab pozsonyi bíró testvérének adja itteni birtokát. Egy 1308-iki oklevélben már Hideghét néven szerepel és ez okiratban az itt lakó pozsonyi nemes várjobbágyok vannak említve. 1394-ben már Némethét a neve és ekkor Zsigmond király Kanizsai János esztergomi érseknek adományozza. Késbb már Qnadendorf német neve is felmerül. Az 1553-iki portális összeírásban Török Balázs van említve birtokosául. A XVII. század vége felé a Maholányi, 1787-ben a Bertalan ff y, késbb a Jeszenák bárói, a Balassa és a Bittera család bírta. Ma Hörandner Károlynak van tit kastélya, melyet a XVII. században vala-

Hlde s het

-

melyik Hideghéti építtetett. Más forrás szerint ez a kastély elbb kolostor volt és Balassa János alakíttatta át kastélylyá. Az idk folyamán sok kézen fordult meg, míg végre vétel útján a mai tulajdonos birtokába került. A községben szeszgyár is van, mely szintén Hörandner Károlyé. Temploma nincsen. Postája és távírója Féli, vasúti állomása Misérd. Hidegkút, a budapest bécsi vasútvonal közelében fekv kisközség, tót és horvátajkú, róm. kath. vallású lakosokkal. A házak száma 154, a lakosoké 831. Ez is a Pálffy-féle uradalomhoz tartozott és ma is Pálfl'y Miklós herczeg a legnagyobb birtokosa. Hajdan magyar falu volt, de késbb horvátokat telepítettek bele, a kik azután lassanként a körülfekv tót tengerbe olvadtak. Magyar nevén kívül még német Kaltenhrunn és ótt Dubrawka neve is használatos volt ez utóbbi tölgyfaerdt jelent. A Rákóczy-féle felkelés idején a császáriak kétízben kirabolták a lakosokat. 1866-ban a porosz-osztrák háború egyik végs epizódja itt játszódott le és ekkor az egész község leégett. A községben két róm. kath. templom van. Ezek közül az u. n. nagytemplom a XIV. században épült, de azóta többször átalakították a kistemplomot a XVII. század végén építették. Az egyház birtokában a XVII. századból származó érdekes szentségtartó van. Van saját postája. Távírója és vasúti állomása Pozsony.

Hlde s kut

-

;

;

Hódi, mátyusföldi tót
lakossal.

kisközség, 29 házzal és 399, róm. kath. vallású

Hódi

község 1291-ben szerepel elször, a mikor Hady Buken (Bökény) comes e birtokát leányának és vejének, Péternek adományozza. 1333-ban Hódi Ják és Ferencz neveiben is megcsendül. 1488-ban Kajali Péter és György a birtokosai, kiktl borsai Vizközi Tamás veszi zálogba. 1553-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak az itteni birtokaikon, melyek késbb, e család magvaszakadtával, az Illésháziak és a Saághiak birtokába kerülnek. 1672-ben lakatlan hely. Majd a Preira bárói családot is itt találjuk, s az Illésháziak révén 1787-ben már az Esterházyakat is, és ma Esterházy Mihály grófnak van itt birtoka és kastélya. Ezt a báró Preira család valószínleg 1790-ben építtette; legalább a kastély pinczéjének ajtaja fölött látható évszám erre enged következtetni. A községnek nincs temploma. Postája távírója és vasúti állomása Galánta. Hódos, szintén az Alsó-Csallóközben fekszik. Magyar kisközség, 183 házzal és 1003, túlnyomó számban ev. ref. vallású lakossal. E községet már 1245-ben említik. 1279-ben Hadus néven a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. Egy 1473-iki oklevélben a hudusi nemesek vannak említve. Részletesebb viszonyait nem ismerjük. Mostani nagyobb birtokosa Vermes Péter. A község egyik-másik dlneve történelmi jelentséggel látszik bírni. Ilyen az Akasztófai, a Ravaszlik, a Pontyostó és a Csíktó dl. Tekintve, hogy a község nem fekszik víz mellett, e két utóbbi elnevezés bizonyára régi, mesterséges halastavaira vonatkozik. A község református temploma 1790-ben épült. Ide tartoznak a Bödöri, Csiba, Czucz, Hodosi, Szigeti, Vermes és Völgy;

E

Hodos

-

Pozsony vármegye községei.
háti majorok, melyeknek egyike-másika szintén egy-egy régebbi és újabb birtokosának a nevét látszik viselni. 1884-ben az egész község leégett. Hódos postája Nagyabony. távírója Dunaszerdahely, vasúti állomása Csallóköz- Abony. Horváttiurab, a Kis-Kárpátok alatti síkságon fekszik. Kisközség, 185 házzal és 117Í lakossal, a kik róm. katb. vallásúak és túlnyomó számban horvátajkúak. Egy 1399-ben kelt határjáró levél Kruczai néven említi. Horvát telepítvény, mely az 1553. évi portális összeírásban Aegurab néven szerepel, Seré<ly Gáspár birtokaként, azzal a megjegyzéssel, hogy „Totaliterper Hispanos combusta non restawrata" A horvátokat Illésházy nádor telepítette e kipusztult községbe és 1596-ban már Horvaik-Ayszgrub a neve. 1647-ben Serényi Pál birtoka. 1750-ben Horváth alias Alsó-Gurab néven szerepel, késbb pedig elnémetesített Weisgrob, majd lakosai után Kroboth néven. Az Illésházyakról a Pálffyahra szállott, és ma id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Katholikus temploma 1589-ben épült. Az egyház 1659-bl való kelyhet riz, mely Turinich Márton ajándéka, és egy szentségtartót a XVI. századból. A Rákóczy-féle felkelés alatt a község határában kisebb ütközetek voltak. 1847-ben és 1896-ban nagy tz volt a községben. Idetartoznak Alsó- és Triblavina majorok, Feketevíz puszta és Walter malom. község postája, távírója és vasúti állomása Cseklész. Hosszúfalu, a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség. Házainak száma 96, róm. kath. vallású lakosaié 598. E község, mint azt egy 1540-iki levél magyarázza, hosszan elnyúló alakjától vette a nevét. 1296-ban Poss. Husyuffalu a vöröski vár tartozéka. Nevét írták Longavilla, Langendorf, Dlha és Dinka alakban is többi vöröski birtokok sorsában osztozott, míg végre a Pálffyak kezébe került. 1704 deczember 23-án Bercsényi Miklós itt tartózkodott és innen írt levelet Rákóczy Ferencznek. Hajdan kiterjedt halastavai voltak. Egyházát már az 1390-iki összeírás említi. Temploma a községen kívül, dombon fekszik és 1543-ban már fennállott. Ezenkívül még egy kápolna is van a községben. Az egyház aranyozott ezüstbl készült, érdekes gót stíl úrmutatót riz és egy ugyancsak gót stil ezüst-kelyhet. 1711-ben a pestis pusztított a községben. Ide tartoznak Dolina és Matildudvar majorok. Utolsó postája Cseszte, távírója és vasúti állomása pedig Nagyszombat. Igrám, a vágvölgyi vasút mentén fekv tót kisközség, körjegyzségi székhely, 107 házzal és 628, róm. kath. vallású lakossal. 1244-ben említtetik elször e vármegyében Ikrám, mely valószínleg e községgel azonos. Hajdan a királyi igriczek (zenészek) lakóhelye volt. Tamás érseknek 1313. évi oklevele is említi. 1323-ban Ikrán birtokra Miklós comes fispán oklevelet állít ki, mely szerint Udvaros fiai Kozma, Simon, Péter, Ourk fiai Domokos és János, Pál fia Mihály, Farkas fia László, Bertalan fia Pál, Márk fiai András és Miklós, Kozma fia Péter, Tivadar fia Pet, Olivér fia János, és Balázs fia Domokos borsai nemesek maguk között fölosztották. 1547 eltt Lukács Bertalané és O-yörgyfy Jánosé, majd meg Ollétejedi Illyés Ferenczé volt. Az 1553-iki portális összeírásban csak Nyáry Ferencznek adózik itt 15 portája. 1583-ban Rudolf király Ungnád Kristófnak adományozza és ez idtl Vöröskvár tartozéka. 1636-ban Erdödy György és Gábor Esterházy Dánielnek zálogosítják el, de egy évvel késbb már Lósy esztergomi érsek zálogbirtokaként szerepel, néhány évvel ezután pedig Amadé Lénárd alnádorra és Mórocz Farkas kamarai tanácsosra jut zálogjogon, de 1647-ben ismét az Erddyeké. Késbb községnek nincs temploma, de kápolnája a Pálffy család szerezte meg. nagyon régi. Két izben, 1772-ben és 1861-ben bvítették és ekkor építették hozzá a tornyot is. Postája és vasúti állomása Báhony, távíróhivatala pedig
, '.

norvátgurab

A

Hosszúfalu.

A

I»rám.

A

Cziffer.
niésháza.

Illésháza, csallóközi magyar kisközség, mely 73 házat és 593 róm. kath. vallású lakost számlál. E község 1238- és 1239-ben Általútaljaföld néven, a Salamon nembeli Illésházy és a Szerhásházy (késbb Esterházy) családok torzsfészkeként van említve. Itt állott az Ilíésházyak si kastéhya, melyet Illésházy István a XVI. század végén újonnan felépíttetett, de Rudolf király a XVII. század elején lerontatott. Az 1553-iki portális összeírásban az Ilíésházyak mellett még Csorba Farkas is birtokosa. 1709-ben özvegy Maholányiné szül. Péterffy Judit birta. Késbb csak az Ilíésházyak az urai és ezek kihaltával a Batthyányiak öröklik, míg azután házasság útján Pálffy Béla

Pozsony vármegye községei.

73

gróf tulajdonába került, kinek itt most is nagyobb birtoka van. si templomát Illésházy János gróf 178u-ban kibvíttette és átalakíttatta, mint arról az szentély falába van illesztve egyik boltíven olvasható fölirat tanúskodik. Illésházy Mátyás gyulafehérvári prépost vörösmárvány sírköve 1510-bl és az török világban utolsó Illésházy (István gróf) díszes síremléke 1838 ból. Mansfeld Károly tábornok négy napig táborozott itt és innen Komárom felé vonult. A Rákóczy-féle felkelés alkalmával elpusztult a község. Három tartozik hozzá, u. m. a Szerhásházi, Salamoni és Szent-Péterföldi. Mind a háromnak történeti jelentsége van, a mennyiben az els a Szerhásházyak, illetleg az Esterházyak si fészke volt, a második pedig a Salamon nembeli Illésházyaké Szentpéterföldje pedig 1469-ben van említve, a mikor az itteni plébános, Zerhas Lászlónak a pörbe idéz levelet kézbesíti. Az Aranyász nev dln, a Kis-Duna mellett, melyen hajdan révje is volt, azeltt aranyat mostak. Ide tartoznak Fehérág, Kissziget és Sorják majorok, továbbá Szentközségben fogyasztási szövetkezet és gazdakör van. Péter telepítvény. Postája és távírója Nagymagyar, vasúti állomása pedig Szempcz. Istvánfalu, a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség, 58 házzal és 407 róni. kath. vallású lakossal. E község els írott nyomára jó késn, 1596-ban találunk elször, a mikor Stefelsdorf, Stefansdorf a neve késbb Stefanova néven is említve van. JedlicsJca munkája szerint hajdan Schönau volt a neve. Tény, hogy ily nev község már a XVI. században fennállott, hogy továbbá a község közelében lev tavat ma is Sajnavi tónak nevezik és végre, hogy egy 1540-ik évi jegyzék szerint ez a Schönau ez idben egészen puszta és lakatlan volt. Pálffy János grófnak 1725-iki levele Istvánfalvát pusztult községnek mondja. Bél Mátyás azt állítja, hogy elpusztulása eltt 200 ház volt benne. Pálffy Miklós báró a XVI. század végén újra telepítette s akkor patrónusa után Szent-Istvánfalvának nevezték el. Mindenkor Vöröskvár tartozéka volt és az újabb korban jutott a Pálffyak kezére. község birtokában régi gótikus ezüst pecsétnyomó van. Csúcsíves templomát, mely már a XV. században fennállott, a telepítéskor átépítették. Az egyháznak kb. 500 kötetbl álló könyvtára van. község határában a Rákóczy-féle felkelés alatt, 1705-ben ütközet volt. 1596-ban említve van a községhez tartozó Roszna major is, mely ma Bosna major nevet visel. községet 1849-ben tz pusztította el. Postája Pudmericz, távírója és vasúti állomása Cziffer. Istvánlak a Kis-Kárpátok közelében fekszik. Tót kisközség, 59 házzal és 452 róm. kath. vallású lakossal. Régebben Klucsován. vagy Jedlicska szerint Mocholan, Moholany volt a neve. Henszlmann a nagyszombati klarisszatemplom tornyának a javításakor a gombban talált oklevélben megnevezett Kletvan községet tartja Klucsovánnak. Ortvay megczáfolja Jedlicska állítását és IV. Béla királynak 1256-ból való bolerázi határjáró levelével igazolja, hogy Kulchvan volt a neve és akkori földesura a Rátold nembeli Olivér mester volt. 1371 tájban Kolcsoan a szintén e nemzetségbl való Kazai Kakasok-ra száll és ezeké marad egész a XV. század végéig. Mindazáltal 1415-ben a Rozyonyiak is szereznek itt részeket; ekkor Kolchan-nak írják a falut. 1438-ban a nemecsei Ulma család is birtokosa. XVI. század elején a vöröski uradalomhoz tartozott. 1702-ben a Révayak zálogos birtoka volt. 1740-ben Semsey Ferencz, majd Ntmsovay György és neje, Apponyi Júlia bírták, mígnem késbb a Pálffyak kezére jutott. Temploma, melyet az 1782-iki canonica visitatió már említ, azeltt kápolna volt; 1856-ban újjáépítették. község postája, távírója és vasúti állomása Bélaház. Ide tartozik Paulin tanya. Ivánka kisközség, a becs budapesti vasútvonal közelében fekszik. Körjegyzségi székhely. Házainak száma 109, lakosaié, a kik róm. kath. vallásúak, 992. E községgel elször 1324-ben találkozunk, a mikor Terra Iwan néven említik az iratok. Azután Aychen név alatt szerepelt s lakosai németek voltak. Késbb a mikor már ismét magyarok lakták, Aycha alakban találjuk említve. Az 1553-iki portáhs összeírásban már ismét Ivány néven van följegyezve és benne Serédy Gáspár 3 portája adózik. 1647-ben özv. Amadé Lénárdnéé. 1736-ban özv. Maholányi Tamásné szerepel birtokosául és ekkor Iványi alakban találjuk említve. 1753-ban a Maholányi örökösök átadják itteni birtokukat Jeszenák Jánosnak ekkor már a Károlyiak is birtokosok voltak itt,

A

A

dl

;

A

Istv ánfaiu

;

A

mív

A

A

istvániak

A

A

Ivánka,

;

;

Pozsony vármegye községei.

IVÁNKA.

A GRASSALKOVICH-FÉLE

KASTÉLY

(lIOST

HUNYADY KÁROLY GRÓF ÖRÖKÖSEIÉ).

de hogy örökösödés, vagy vétel útján jutottak-e birtokukhoz, azt kikutatnunk sikerült. XVIII. század második felében már Grassalkovich Antal herczeg volt az uradalom ura, majd Obrenovich Mihály szerb fejedelem vette meg, kinek neje, szül. Hunyady Júlia grófn révén a Hunyady ah kezére jutott és Hunyady Károly gróf örököseinek ma is nagyobb birtokuk és hatalmas kastélyuk van itt, melyet Grassalkovich építtetett, de a Hunyady Juha második férje Arenberg Károly herczeg átalakíttatta ti Ugyank építtették az itteni mintaszer óvodát is. község kath. templomát Grassalkovich Antal herczeg 1772-ben építtette és itt van a gróf Hunyady család sírboltja. község lakosai hitelszövetkezetet tartanak fenn. Ide tartoznak Bagóház, Fáczános és Sziget vadászlakok. Van saját postája és távírója, vasúti állomása pedig Cseklész.

nem

A

:

A

A

Jakabfalva.

Jánosháza.

Jakabfalva, morvavölgyi tót kisközség, 191 házzal és 1150 róm. kath. vallású lakossal. községnek van saját postája. Távírója és vasúti állomása Malaczka. 1553-ban Serédy Gáspárnak itt 16 portája.adózik. Mint Páljfy-\>ix\ok. a malaczkai uradalomhoz tartozott. Most is a Pálffy herczegi hitbizománynak van itt nagyobb birtoka. Azeltt Jakubov tót neve is közkelet volt. 1703 11 között és 18^6-ban teljesen leégett. lakosok róm. kath. olvasókört s katholikus templom gazdasági és fogyasztási szövetkezetet tartanak fönn. 1644-ben épült, de toronynyal csak 1903-ban látták el s ez alkalommal kibvítették. Ide tartozik Homokház major és Major puszta. Jánosháza, mátyusföldi magyar kisközség, 20 házzal és 189 róm. kath. vallású lakossal. Egészen új telepítés, melyet Pálffy János gróf 1792-ben létesített. Temploma nincs. Postája Királyfa, távírója és vasúti állomása

A

A

A

Szempcz.
Jánostelek.

.Jánostelek, tót kisközség a Kis-Kárpátok alatt, 85 házzal és 511 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a nagyszombati Klarisszák birtoka, a kiktl Bethlen Gábor vette el s Erdödy Gábornak és Györgynek adományozta. Rólok a Pálffyakra szállott és ma is id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Bethlen, Bocskay és Rákóczy idejében több izben volt kisebb harezok község postája, színhelye. Temploma igen régi; 1695-ben újították meg. távírója és vasúti állomása Szomolány.

A

Pozsony vármegye községei.

75
Jasziócz.

Jaszlócz, a Kis-Kárpátok ós a Vág völgye között fekv tót kisközség-, 86 házzal és 537 róni. kath. vallású lakossal. Els nyomára csak az 1553-iki portális összeírásban találunk, a hol lasz-Lócz néven a szomolányi uradalomhoz tartozik és Losonczi Istvánnak itt 12 portája adózik. Késbb az Erdödyek lettek az urai és 1636-ban Erddy György és Gábor Esterházy Dánielnek

zálogosítják

el.

Az Erddyektl

a Fálffyak örökölték. Manivér

nev dljének

nevét a lakosok úgy magyarázzák, hogy az „Mennyi vór"-bl származik, de községnek nincsen temploma. Postája Bohunicz, okát adni nem tudják. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Jóba, mátyusföldi magyar nagyközség, 413 házzal és 2478 lakossal, a kik között a római katholikusok vannak a legnagyobb számban, de a reformátusok száma is elég tekintélyes. E község legrégibb nyoma 1239-ig vezet vissza, a mikor Pozsony várának volt a tartozéka. IV. Béla királynak 1239 márezius 6-án Budán kelt oklevele három Ilka nev községet említ. 1256-ban Bereinus de Ilka nevében is szerepel, 1291-ben Tálka, de ugyanekkor Jelka néven is említve van. 1305-ben Szentkereszti Hunt fia János, a község határában lev birtokrészét Jánoki Jakab comesnek elörökíti. Ez idben Harmathely neve is volt, a melyet egyik dlje még ma is fenntart. 1324-ben a Salamoni nemeseknek is volt itt birtokuk, melynek egy részét Olgyai Péter fiainak engedik át. Ugyancsak az Olgyaiaknak 1355. évi egyezség - levelében Hannathely-Jóka néven van említve. pápai tizedszedk jegyzékébe Jocza néven van bejegyezve. Ez idn túl már Kis- és Nagy-Jókát különböztetnek meg az okiratok. Nagy-Jókát 1541-ben a törökök pusztították el és ez meglátszik még az 1553-iki adóösszeírásban is, a mikor Farkas János akkori birtokosa nevén csupán két porta van beírva. De valószín, hogy Kis-Jóka is hasonló sorsban osztozott, mert itt meg szintén csak két porta után adózott Hegyi Tamás. Bercsényi Miklós 1705. október 24-én a községben tartózkodott. Késbbi nevezetesebb birtokosai a Farkas és Udvarwoky családok voltak. A XVIII. század elején két kastélya is említve van, ma azonban a községben kastélyszer épület nincsen. A község lakosait 1833-ban és 1866-ban a kolera tizedelte. két templom közül a róm. katholikus nagyon régi, mert 1530-ban már újjáalakították. A plébánia birtokában van egy kézirat 1530-ból, mely a községnek akkortájt törrtént elpusztításáról emlékszik meg. A református templom 1784-ben épült. 1298-ban Jók a határában Kisa nev község van említve Foss. Kizey alakban, mely a múlt század elején még Nagy-Jókához tartozó pusztaként szerepel. Szintén Pozsony várának volt a tartozéka, melyet a pozsonyi káptalan kapott adományban, de úgy látszik, nem birtokolhatta nyugodtan mert 1323-ban a megyei hatóság már visszaadja a pozsonyi egyháznak. 1434-ben a Fraknói grófoké, a kik átadják Molnári Kelemen gyri püspöknek. 1304-ben említve van Jóka határában Lakköz nev birtok is, melyet Doláni Kozma fia Péter, Konrand fia Kozmának elörökít. 1328-ban Lak-Paka néven Karosai Lorándé és testvéréé és e néven szerepel még az 1553-iki portális összeírásban is, mint Mérey Mihály birtoka, öt portával. Nagy-Jókához tartozott ezeltt Ujhely-Jóka és Öt alja puszta is. Az elbbi ma már külön község. Ide tartoznak Alsó- és Felsbács, Asásmajor, a Belszátonyi, Bodzáserdei és Erdaljai malom. Van postája és távírója, vasúti állomása pedig Szempcz. Kajál, a budapest-bécsi vasútvonal közelében fekszik. Magyar kisközség, 296 házzal és 1465, nagyobb részben róm. kath. vallású lakossal, kik mellett azonban az evangélikusok is elég szép számmal vannak. E község els nyomára 1628-ban találunk Fetrus et Georgius de Kyal nemesek nevében. Régi birtokviszonyait, illetleg régi nemesi birtokosait nem ismerjük csak 1754-ben merülnek fel a Kamocsay és Soós családok, kik között egy itteni birtok miatt pör folyik. Lakosai még IV. Béla alatt nyertek nemességet, és a község bíráját ma is hadnagynak nevezik. Harczosgyepi nev dljének, úgy látszik, történeti jelentsége van. XVIII. század elején messze vidéken híres juhtenyésztése volt. 1813-ban a Vág áradása romba döntötte. Az árvíz 1840-ben és 1894-ben ismétldött, de kevesebb veszélylyel több izben tz is pusztította. A katholikus templom a XVI. században épült, az evangélikus pedig napjainkban, 1898-ban. Kajáihoz tartozik Óny puszta, melyrl már Gány községnél is szó volt. 1283-ban IV. László király Lodomér esztergomi érseknek adományozza,

A

Joka *

A

A

;

Ka i al

-

;

A

;

()

Pozsony vármegye községei.

szerepel,

is említve van. 1296-ban, a mikor Anja néven Mihály gróf visszaváltja az esztergomi érsekségtl. A XIV. században Oitn, Obi és A)iya névváltozatait említik. 1326-ban Orros Péteré, ki htlenség bnébe esik s 1. Lajos Morochuk honti fispánnak adományozza, de néhány

de

már korábban, 1252-ben

K.ipoina.

Péter ismét visszaszerzi száz ezüst márkáért. Az 1553-iki 4portája van felvéve. Van saját postája. Távírója és vasúti állomása Galánta. Kápolna, a vágvölgyi vasútvonal mentén fekv tót kisközség, 69 házzal ki róni. kath. vallású lakossal. E község legrégibb nyomát abban az és oklevélben találjuk, melylyel IV. Béla 1244-ben Farkas és Dávid nev nemeévvel
portális összeírásba
í

késbb Orros

Kátiócz.

seknek megengedi, hogy Capulna nev birtokukon Szent Erzsébet tiszteletére kápolnát emelhessenek. 1329-ben Wodosfi Sándor leánya Liliom, a birtok felét férjére, Gursas Tamásra ruházza át. 1398-ban Csenkeszfalvi Laczk István fiainak a birtoka. 1542-ben Vöröskvár tartozéka és az 1553. évi összeírásban a Fugger család itt négy porta után adózik. Késbb a Pálffyak tulajdonába került és ez idben Capelle német neve is forgalomban volt. Most id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. 1709-ben a község teljesen leégett. Plébániája a XIII. század közepén keletkezett; templomát az idk folyamán többször átalakították. A község postája és vasúti állomása Báhony, távírója pedig Cziffer. Kátlócz, a Blava patak mellett fekv kisközség. Van 143 háza és 937 róm. kath. vallású tót lakosa. Hajdan a vittenczi vár birtokaihoz tartozott. Az 1553-iki összeírás szerint itt Losonezi István 21 portája adózik. Késbb az Erdödij grófok, majd a Pálffyak kezére jutott s most Pálffy József grófnak

van

itt

nagyobb birtoka
is.

Keresztúr.

Keszöiczés.

1703 11 között és 1878-ban az egész község leégett. A katholikus templom 1818-ban készült el, de tornyát csak 12 évvel késbb építették. községnek van saját postája. Távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Keresztúr, a szered nagyszombati vasútvonal közelében fekszik. Tót kisközség, 146 házzal és 1079 róm. kath. vallású lakossal. sidk óta lakott hely, a mit a határában elforduló leletek igazolnak. 1397-ben Kereszt-Úr néven szerepel és már plébániája is van. 1439-ben Albert király a Rozgonyiaknak adományozza. Az 1553. évi összeírásban Báthori András és a borostyánki urak vanak birtokosaiként említve, 1647-ben pedig az Esterházyaké lett. Történeti feljegyzések szerint 1490-ben a magyar rendek itt fogadták II. Ulászlót. 1694-ben Thököly katonái táboroztak itt. község hajdan magyar volt, de idvel eltótosodott. Egyháza, mint már említettük, srégi, de templomát Esterházy Ferencz gróf kanczellár 1760 és 1780 között községnek van saját postája, a távírója és a vasúti állomása újjáépítette. pedig Keresztúr- Apaj. Keszölczés, dunamenti magyar kisközség, 101 házzal és 619, róm. kath. vallású lakossal. Szintén nagyon régi község, melyet egykorú iratok már 1205-ben említenek. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságlevelet ad. A vajkai érseki székhez tartozott és érseki nemes jobbágyok lakták. Miklós esztergomi érseknek 1345. évi oklevele Keseulces alakban említi. 1394-ben Paulus de Kyzelches királyi iktató ember nevében is szerepel. Róm. katholikus temploma 1898-ban épült. A község postája Vajka, távírója Nagylég, vasúti állomása Páka. Ide tartozik Sárfeny-

mmalom

és

szeszgyára.

Van

itt

még egy gzmalom

és

egy

A

A

A

Kiráiyfa.

sziget és Vágott erd. Királyfa, tót kisközség, körjegyzségi székhely, 137 házzal és régebben 1012, a legutóbbi népszámlálás szerint csak 948, róm. kath. vallású lakossal. Hajdan királyi birtok volt és Villa Regia néven szerepelt, s benne Zsigmond király nejének, Máriának szép nyári kastélyát is említik az egykorú iratok. 1397-ben már Királyfalu alakban találjuk, a mi azt bizonyítja, hogy hajdan nemesek voltak az magyar község volt. Ez idben Mátyás és András urai, a kiktl Zsigmond király elvette, más birtokokat adományozván nekik. Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspár hét portája adózik itt. 1647-ben már a falu a Pálffyak birtoka és ez idben Königseiden és Königsdorf neveken múlt század elején Pálffy Ferencz grófnak nevezetes majorsága, szerepel. is id. Pálffy János gróftehenészete, sajtgyára és fáczános-kertje volt itt. nak van itt nagyobb birtoka és fejedelmi kastélya, melyet Pálffy János nádor

nev

A

Ma

Pozsony vármegye községei.

77

1712-ben építtetett. E kastély tele van rendkívüli müizléssel és szakértelemmel összeválogatott mkincsekkel. Már a flépcsházban nagybecs mtárgyak és festmények vannak elhelyezve. Carrarai márványváza, régi japáni edények és berakott márványasztalok, remek gobelinek, török zászló, török lófark és Lesezinszky Szaniszló lengyel király s YI. Károly olajfestés arezképei. folyosón a Pálffy család 28 tagjának olajfestés arczképei függenek és számos egyéb olajfestmények között Kupeczky eredeti arczképe. Vannak még itt remek szekrények, japán és egyéb értékes edényekkel,

mív

A

továbbá régi nagybecs órák. Az ú. n. pompeji terem falsznyegei ódonszeren, kézzel vannak festve és a terem stílszer régi bútorokkal berendezve. Benne két mvészi kivitel, életnagyságú, fekv ni szobor van elhelyezve, melyeket carrarai márványból Tantardini olasz szobrász faragott. Itt van József császár márványszobra és két vert ezüstbl készült embernagyságú görög váza. A gróf háló- és toilette-szobájában 84 régi, eredeti festmény és számos régi bronzszobor foglal helyet. A nagy hálószobában remek roccoco-stil, I.
,

KIRÁLYFA.

ID.

PÁLFFY JÁNOS GRÓF KASTÉLYA.

Napóleon korabeli óriási ágy áll, továbbá remekmív ékszerszekrény, teknscsonttal és gyöngyházzal kirakva. E szoba márvány-kandallója ezüsttel van lemezelve és felszerelve. Van itt egy remek szép, régi olvasó-állvány is és két karszék, melyeket Mária Terézia ajándékozott Pálffy Miklós nádornak. Végre nyolcz régi, eredeti nagybecs festmény. Az u. n. zeneteremben álló zongorát régi, remekbe készült japán selyemterít födi. E terem falai tele vannak eredeti régi festményekkel és itt van elhelyezve az I. Napóleon
ajándékozta empire-stil falióra
asztalka
áll,
is.

Az

u. n.

kék-szalonban rendkívül becses

E

melyen 11 antik kamea 219 darab brilliánsk közé van foglalva. teremben gyönyör bútorok állanak és a falakon régi mesterektl való

festmények függnek. Az u. n._ tükörszobában ritka becs vázák, bútorok, órák és festmények vannak elhelyezve. A nyári ebédl velenczei tükör-csillárokkal van díszítve és vörös bársony-bútorokkal bútorozva. Az u. n. sárgaszalonban nagybecs japán-szekrények és az ott elhelyezett velenczei csillárok vonják magukra a szakértk figyelmét; az u. n. Mária Terézia-teremben pedig japán-szekrények és állványok és két nagy érték álló óra. Az u. n.
zöldszalonban gyönyör régi roccoco-butorok láthatók, és a falakon régi nagybecs festmények függenek. A 10. számú vendégszoba vörös brokáttal és ugyanilyen bútorral van berendezve. A 11. számú vendégszoba kék falsznyeg és itt 83 régi eredeti aczélmetszet van a falakon elhelyezve, a

78

Pozsony vármegye községei.

Királyfia.

Kiráiyfiakarcsa.

Királyrév.

szekrények pedig nagyérték meisseni edényeket rejtenek. Az e szobához tartozó hálószobában 41 régi metszet függ. A 12. számú vendégszoba falai régi, préseli brsznyegekkel vannak bevonva. A 13. számú vendégszoba ablakait valódi brüsszeli csipkefüggönyök díszítik, ugyanígy a 14. számúét is, a hol még egy nagybecs velenczei tükör vonja magára a figyelmet. A kis lépcsházban számos metszet és festmény van elhelyezve. A dolgozó-szobában feltnik egy remekmív óra, porczellánvirágokkal, és egy régi, értékes szekrény. A kápolna-folyosón több ritka becs régi szekrény, bútor és régi mesterektl való aagyérték festmények tnnek szembe. Az oratórium falait vörös selyem falisznyeg fedi és itt is régi becses szentképek vannak elhelyezve. Az n. n. hosszú folyosó falai tele vannak régi híres mesterek festményeivel, ezek közt Rubens, Van Dyk, Wouwermann, Guidó Reni stb., stb. A folyosót remek bútorok, japán órák és családi képek ékesítik. A földszinti téli nagy ebédl falai majolika val vannak kirakva. Itt is életnagyságú, remek márványszobrok állanak, mozgatható talapzatokon, továbbá óriási nagyságú japán cloisonné-vázák, a legnagyobbak, melyeket eddig Európába hoztak. Az u. n. ezüst-kamarában rzik a nemes gróf nagyszámú és nagybecs ötvösmveit, melyeket világkörüli utazásaiban nagy mérzékkel vásárolt össze. A községnek nincs temploma, csak temeti kápolnája a kastélynak is saját díszes kápolnája van. E községbe olvadt be az 1870-es évek végén Apáczakörmösd, mely 1553-ban az óbudai, 1647-ben a pozsonyi apáczáké, 1787-ben pedig már a Pálffyaké volt. Ide tartozik most Alsófáczános és Bodóháza major, Honsziget és Jánosházi major. A községnek van saját postája; távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Királyfia, felscsallóközi magyar kisközség, 55 házzal és 391, róm. kath. vallású lakossal. Régi nemesi község, melynek csak a múlt század elejérl ismerjük két nagyobb nemesi birtokosát, u. m. a Jeszenák bárói és a Botló családot. 1848-ban itt kisebb ütközet volt, melynek emlékére emlékoszlopot emeltek. Temploma nincs a községnek, melynek postája, távírója és vasúti állomása Somorja. Király fiaharcsa, csallóközi magyar kisközség, 41 házzal és 185 róm. kath. vallású lakossal. A többi Karosa falvak sorsában osztozott és birtokviszonyai megegyeznek azokéval. A község határában pogánykori sírhalom van. Temploma nincs. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Patony. Királyrév, mátyusföldi magyar kisközség, 122 házzal és 888 lakossal, a kik róm. kath. vallásúak. Kezdetben királyi birtok volt, melyet késbb a nagyszombati jezsuiták kaptak. Mikor II. József e rendet eltörölte, az államé 1490 és 1505 között Miksa lett. Hajdan Szent-Mihály puszta volt a neve. császár seregei elpusztították. Hosszú ideig lakatlan volt, 1787-ben mint praedium Pered községhez csatoltatott és csak a XVIII. század közepe táján telepítették újra, a mikor nevét mint királyi birtok az itteni révtl vette. Késbbi földesura a pesti egyetem lett. 1848-ban a peredi csatának els felvonása itt folyt le és a magyarok ezt az osztrákoktól megszállott községet bevették. Katholikus temploma a múlt század közepe táján épült. Saját postája van, távírója és vasúti állomása pedig Galánta.
;

Kiripoicz.

morvavölgyi tót kisközség. Körjegyzségi székhely. Házainak 136, róm. kath. vallású lakosaié 977. E község els nyoma 1397-ig vezet vissza, a mikor már plébániája van említve. Német telep volt, s neve az idk folyamán gyakran változott. Legrégibb neve Kirchplatz; ezt a nevét mindenesetre hajdani egyházától vette, mely körül házai csoportosultak. Késbb, mikor a község eltótosodott, elbb Kiriló, majd Kirelló lett. Az 1553. évi portális összeírásban Serédy Gáspárnak adózik itt 13 portája. Idk multán a
Kiripolcz,

száma

Pálffyak
itt

tulajdonába került és
birtoka.

ma

a Pálffy herczeg-féle hitbizománynak van
és távírója és Uhliszkó

Mai temploma 1503-ban épült. Postája Malaczka. Ide tartoznak Bels- és Küls major, Rohlicsek puszta
nagyobb
erdészlak.

Kisbresztovány.

Kisbresztovány, tót kisközség, a vágvölgyi vasútvonal mentén 55 házból és 539 róm. kath. vallású lakost számlál. Régibb birtokviszonyai ismeretlenek. 1787-ben a Traun grófi család, majd ennek örökösei, ezek után is Zamoiszki Tamásné grófZamoiszlcy grófi család volt az ura. a pedig
áll

Ma

Pozsony vármegye községei.

79

nénak van itt nagyobb birtoka és úrilaka. Temploma nincs a községnek, melynek postája Nagybresztovány, távírója és vasúti állomása Lóczbresztovány.
Kisbudafa, kisközség az Alsó-Csallóközben, 31 házzal és 179 lakossal, a kik róm. kath. vallású magyarok. Régi nemesi község, melynek azonban egykori nagyobb birtokosai nem ismeretesek, és ma sincs nagyobb birtokosa. Temploma sincs a községnek. Postája Egyházgelle, távíróhivatala és vasúti állomása pedig Patony. Kisfalud, a pozsony -komáromi helyi érdek vasútvonal mentén fekszik. Magyar kisközség, 60 házzal és 325 lakossal, a kik mindannyian róm. katholikusok. Szintén régi nemesi község, melynek a múlt század elején a Nagy család volt a legnagyobb birtokosa. Ennek a községnek sincs temploma. A postája szintén Egyházgelle, távírója és vasúti állomása Patony. Ide tarKisbudafa.

Kisfalud.

tozik Sárrét tanya. Kislég, a Fels-Csallóközben fekv kisközség, 63 házzal és 421 róm. XIII. századbeli okiratok csak Lég kath. vallású magyar lakossal. községrl emlékeznek meg, mely IV. Béla királynak 1239. évi oklevelében, Legu néven, Pozsony vár birtokaként van említve. 1250-ben Roland nádor egyik végzésében Legh néven szerepel, 1311-ben pedig Légi István nevében. 1324-ben a Salamon nembelieknek is volt itt birtokuk, melynek egy részét Olggai Péter fiainak engedték át. 1517-ben elször Kislég merül fel, a mikor II. Lajos király Kisléghi Pál fia Pétert, Egyed fia Andrást, Mátyás fia Balázst és általuk testvéreit, új adomány czímén e birtokba beiktattatja. 1608-ban Léghi István fia Simon itteni két kúriáját nejének, Zsófiának adományozta. 1675-ben Alszegi Mátyás és fiai itteni birtokrészüket Sziillö Ferencznek 50 évre elzálogosítják. Két évvel késbb a párkányi csatában elesett Szüll György neje és gyermekei osztozkodnak az itteni birtokokon, melyeket 1802-ben Szüll Zsigmond Gálffy Péternek zálogosít el; a Léghi, illetleg Kisléghy család azonban mindvégig birtokos itt, egész a múlt század elejéig. 1866-ban nagy tzvész pusztított a községben. Templom nélkül szkölködik Postája, távírója és vasúti állomása Nagylég. Kislévárd, morvavölgyi tót kisközség, 219 házzal és 1522 róm. kath. vallású lakossal. Régibb birtokviszonyai nagyjában összefüggenek NagyXIX. század elején a Pálffyak tulajdonába került Lévárd birtokviszonyaival. és ma Pálffy Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka. Katholikus temploma 1654-ben épült és 1903-ban megnagyobbították. 1709-ben két ízben leégett, 1830-ban és 1866-ban kolera tizedelte meg lakosait. Van katholikus olvasóköre és fogyasztási szövetkezete. Ide tartoznak Homola malom, Pálffy major és Rybnik erdészlak. Postája, távírója és vasúti állomása Nagyiévárd. Kislucs, a pozsony dunaszerdahelyi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség, 31 házzal és 213 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan három ily községet említenek az okiratok. 1222-ben Terra Luche, késbb Zilasluche és végre Nagluche. lucsei Dóczy család törzsfészke. falu Mátyás királynak 1468-ban kiadott kiváltságlevelében és II. Lajos királynak a gellei érseki székhez 1524-ben intézett rendeletében is szerepel. pápai tizedszedk jegyzékébe Luce alakban van bejegyezve. Késbb a királyi flscus kezébe került s a XVI. századbeli portális összeírásba királyi birtokként 15 portával volt felvéve. Idvel a Pálffy család lett az ura ós ma is a Pálffy-féle szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka és régi nemesi kúriája, mely a XVII. század elejérl való. községnek nincs temploma, csak kápolnája. Ide tartozik a Jattói major is. község postája Egyházgelle, távírója és vasúti állomása

Kislég.

A

nev

Kislévárd.

A

Kislucs.

nev

A

A

A

A

A

pedig Patony.
Kismácséd, magyar kisközség a Mátyusföldön, 81 házzal és 641 lakossal, a kik róm. katholikusok. E községrl elször egy 1326-ból való határjáró levélben van említés Mached néven. 1412 január 4-én a Pozsony vidékén megtartott nádori gylés egyebek között a kismácsódiak birtokügyeit is tárKismácséd.

1439-ben Gyékényes-Mácséd (Gyekenes Maczed) néven is szerepel, a mikor a Pókateleki család az ura, a mely e birtokhoz ni ágon GyékényesMácsédi János leánya, Dorottya útján jutott. 1518-ban II. Lajos egyik levele már Kys Mahed-nak írja. 1511-ben a Czuzy család is birtokos itt. Az 1553-iki portális összeírásban Erdhegyi Benedek 4, Szalay Péter 2, Kapróczy Imre 1, és Zomor János 4 portájára rónak ki adót. Késbb még a Szegedy, Galgóczy,
gyalta.

80

Pozsony vármegye községei.

KISMAGYAR.

PÁLFFY BÉLA GRÓF KASTÉLYA.

Kismagyar.

Tapolcsányi és Schlotsberg családot is a birtokosok között találjuk, míg végre az Esterházyak kezébe jut. Temploma nagyon régi, érdekes építmény. Félholddal ellátott keresztje a török uralomra emlékeztet. község postája, távírója és vasúti állomása Diószeg. Kismagyar, kisközség a Fels-Csallóközben, 78 házzal és 512, róm. kath. vallású lakossal. Körjegyzségi székhely. E község nevét az idk folyamán többféle változatban említik. Legrégibb neve, 1298-ban Marchamagyar, 1482-ben Felsewmagyar, 1678-ban már Magyarica és Kismagyar. III. Endre király 1298-ban a birtok harmadát Somorja városának adományozza. 1313-ban Henzlinus pozsonyi várjobbágy a maga birtokrészét az esztergomi érseknek adja, a ki viszont Kurchmann István pozsonyi polgárt iktatja e birtokba. 1416-ban már Kismagyari László nemes is szerepel itt, de egy évvel késbb az Olgyai család is birtokosai között foglal helyet. 1471-ben Mátyás király Borsai Péter itteni birtokát elveszi és Vizközi Tamásnak és Pálnak s Hegyi Istvánnak adományozza, mert Borsai Péter Doborgazi Wolth Imrét rabló módjára megtámadta és megölte. 1482-ben felsmagyari Bély Mihályné és gyermekei, továbbá Vizközi vagyis Borsa Tamás és Pál, pénteksúri Szüll Miklós fia András, velki Balogh Péter fiai Ferencz és András az itt lev birtokrészekre nézve egyezségre lépnek. 1521-ben Földes János is részbirtokos itt. 1540-ben, a Csorba család magszakadásával az Illésházyak és a Saáqhiak lesznek újabb birtokosai. 1678-ban Kéméndi, Ferencz itteni birtokrészét Orbán Pál ítélmesternek és nejének, Alvinczy Évának elzálogosítja. Késbb a Gaál és a Yárudy családot is uralja, majd a Zichy, Esterházy, Baltazzi és a Batthyány családot is, mely utóbbinak a révén a birtok ni ágon gróf Pálffy Béláné tulajdonába került, ki itt ma is birtokos, és a kinek itt díszes, nagy kastélya van. E kastély régi alkatrésze hajdan állítólag a Klarissza-apáczák kolostora volt. Mfglehet, hogy ez az a kastély, melyet Bél Mátyás Zsigmond király hajdani nyaralójának tart, melybl azután a Klarisszák nyaralója lett. A régi kastélyt a jelenlegi tulajdonos alakíttatta át és nagyobbíttatta meg 1899-ben

A

.

Pozsony vármegye községei.

81

XVIII. század végén Fels-, Alsó- és Nagymagyar községek és 1900-ban. községnek szerepelnek, de Klein-Magerdorf német neve is használatos volt. nincs temploma. Ide tartozik Kismérges erdészlak. Postája Nagymagyar; távíróhivatala és vasúti állomása Szempcz és Somorja-Uszor. Kispaka, magyar kisközség a Fels-Csallóközben. 28 házat és 158 lakost számlál, a kik róm. kath. vallásúak. Legelször Roland nádornak 1250. évi végzése említi Páka néven, 1301-ben és 1315-ben pedig a pozsonyi káptalan pápai tizedszedk kiadványaiban Leopoldus de Páka nevében fordul el. lajstromában Payca elferdített néven szerepel. Hajdan Éberhard tartozéka volt, de onnan kiszakíttatván, 1787-ben a Balassák, késbb a Pálffyak birtokába került. Temploma nincs. Postája és távírója Somorja, vasúti állomása

A

A

Kispaka.

A

Nagypaka.

Kissenkvicz, a pozsony zsolnai vasútvonal mentén fekv tót kisközség, 45 házzal és 327, róm. kath. vallású lakossal. neve Csánok volt és 1256-ban Chanvk néven a pozsonyi vár tartozékaként említtetik. 1346-ban a Nagymartom családot uralta. 1434-ben Zsigmond király a Fraknói grófokat ersíti meg birtokában, de egy évvel késbb a Fraknói grófok már Molnári KeleXVI. században lakosai kipusztultak, s men gyri püspöknek adják át. késbb Illésházy nádor horvátokat telepített ide és azóta viseli mai nevét,

Kissenkvicz

si

A

minthogy Nagysenkvicz szomszédságában van. 1647-ben már a Pálffyak községtulajdona és most id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. postája Nagysenkvicz, távírója Modor és vasúti állomása Modor-Senkvicz. Kisudvarnok, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. E község 1252-ben a királyi udvarnokok telepe volt. 1356-ban már a mai nevén találjuk említve, a pápai tizedszedk jegyzékében pedig Oduor alakban szerepel. Újabbkori birtokosairól csak annyit tuchmk, hogy a múlt század elején az Argay és a Deák család voltak a nagyobb nemesi birtokosai. 1888-ban az egész községet falunak csak kápolnája van. Postája, távírója és vasúti tz pusztította el. állomása Dunaszerdahely, Konyha, a Kis-Kárpátok alján fekszik. Tót lakosai róm. kath. vallásúak. Számuk 1804, házainak száma meg 365. Itt van a körjegyzség székhelye. srégi pozsonyi várbirtok, melyet IV. Béla király Kuhna néven Depreth Kunt pozsonyi bírónak adományozott. Késbb Vörösk vár tartozéka lett, míg végre a Pálffyak birtokába került és most Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka és kastélyszer épülete, melyet 1855-ben Pálffy Pál XVII. században a község Kuhinja tót néven is ismeretes. gróf építtetett.

A

Kisudvarnok

A

Konyha.

A

Katholikus templomát 1702-ben építették. A községben van posta, távírója és vasúti állomása Malaczka. Ide tartoznak Dvore, Misznica tanya, Újmajor, a Szahor kunyhó, Wivrat vadászlak és Wivrat vadászkastély, mely utóbbi Pálffy Miklós herczegnek a kedvelt vadásztanyája. Kosolna, a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség, 94 házzal és 552 róm. kath. vallású lakossal. 1296-ban Cospolva néven a vöröski vár tartozéka volt. XVI. és XVII. században Gosseldorf, Gosselsdorf, Kosselsdorf vagy Gesselsdorf néven szerepel st Goschwele néven is. A vöröski uradalom sorsában osztozott. 1543 körül a Fuggerek itt nagy haltenyésztést ztek. Az egyik halastó sánczai még ma is láthatók. 1626-ban a császári lovasság és 1663-ban a törökök pusztították, a kik különösen az anabaptistákat üldözték és gyilkolták, házaikat fölgyújtották és közülök 43-at rabszíjra fzve elhurczoltak. Az anabaptisták, kiknek itt egyik ffészkük volt, hajdan messze vidéken híres cserépkorsókat készítettek, melyekrl Bél Mátyás is megem-

Kosolna.

A

,

lékezik. falu késbb a Lévay, Dersffy és a Pálffy család kezére jutott és ma Pálffy Ferencz grófnak van itt nagyobb birtoka. községben csak kápolna van, mely 1732-ben épült. Ide tartoznak Blanka és Bori majorok. községnek Száraz-patak a postája, a távírója és vasúti állomása meg Nagy-

A

A

A

szombat.
Kosut, a Mátyusföldön fekszik. Legnagyobb részben magyar és róm. kath. vallású lakosok lakják. házak száma 131, a lakosoké 1238. Legrégibb okleveles említése 1214-ben történik Cousoud néven, 1223-ban pedig Kusoud alakban. 1265-ben és 1267-ben a Kosyd és Kivsyd személynevekben is elfordul. Ortvoy állítása szerint e község 1138-ban már fennállott és azonos az ez évben II. Béla király oklevelében említett Villa Quosuttal. II. Endre király 1223. évi
Kosut.

A

Magyarország Vármegyéi és Városai

:

Pozsony vármegye.

6

Pozsony vármegye községei. oklevelében Kusatid, IV. Béla királynak 1260. évi okiratában Kusond és a L263-iki oklevélben Kusovxth néven van említve, a Deáki községet illet határjárás alkalmából. 1260 és 1270 között Kusodi Mohofi, Ecs van birtokosául említve, l29S-ban pedig Kosodi Kozma fia Pál. A XIV. század elején részben várföld volt, melyei l. Károly király Bogár fia Mártonnak adományoz. 1334-ben Péter deák fia, Myke is birtokos volt itt. Az 1553-iki portális összeírásban a Hegyi és a Szobonya család 14 portája adózik itt, de két évvel késbb már Vizkeleti György és Jakab kapnak reá adományt. Ugyanekkor Olgyai György, néhány évvel késbb pedig Török Balázs is kap ide donácziót. Ez idben Kossolth néven van említve. Késbbi birtokosai a Jezerniczky, Balogh, Duehon, Thédy, Fekete, Liptay, Somogyi, Lelovics, Kiss, Petrovits, Burián, Thúróezy, Abrahámffy és a Simonyi családok, most pedig Fekete János bárónak és a diószegi ezukor-gyárnak van itt nagyobb birtoka és az Abrahámffy, báró Fekete és Kis< családnak csinos urilaka. Nevét a mai hangzásnak megfelelen csak az 1713-iki canonica visitatio írja elször Kossuthnak. Az abszolutizmus idejében e név az osztrák kormánynak szemet szúrt és báró Fekete Mihály útján odahatott, hogy a község vegye föl a régi Kossolth nevet, a mit azonban, az itteni közbirtokosság határozott tiltakozása következtében, nem sikerült keresztülvinnie. községhez tartozik ma Fityka tanya is, mely Fitykafölde néven már 1553-ban Török Balázs birtokaként szerepel. Ezenkívül ide tartozik Erdalja, Esterházy- és Fekete-major. A községi katholikus templom újabbkori és 1849-ben épült. községnek van postája és vasúti állomása, de
:

A

A

távírója Magyardiószeg.
Küzépcsöpöny

Középcsöpöny, hajdan magyar, ma már tót kisközség, 56 házzal és 365 róm. kath. vallású lakossal. 1672-ben praedium 15 lakossal. múlt század elején Hittel- Csépen német néven is ismeretes. Az Esterházyak voltak az urai

A

Kukló.

Angelika herczegnnek van itt nagyobb birtoka, temploma. Postája, távírója és vasúti állomása Szered. Kukló, a Miava patak mellett fekv nagyközség, melynek lakosai tótok, németek és magyarok, de a tótok vannak a legnagyobb számban. 315 házból áll és 1351 róm. kath. vallású lakost számlál. E község hajdan Éleskvár tartozéka volt és a Czoborok voltak az urai. 1553-ban Bakics Péteré és Czobor
és

ma

Alsasse d'Hennin

A községnek nincsen

Jánosé. Róluk
is

a

cs.

és kir. család birtokába került

;

ma

a Török családnak

van itt birtoka. A XVIII. század végén Kugelhof német neve is említve van. Újabb birtokosai közé számította, a cs. és kir. családon és a Török

Kulcsárkarcsa.

KQrt.

még a gróf Batthyány és a báró Jeszenák családot is. Az itteni azt tartja, hogy e községet egy halász alapította, a ki itt a Miava község állítólag hajdan a mai melletti mocsaras vidéken telepedett le. Kosztelik (templom) helyén állott, a hol még ma is akárhányszor Czoborok birtoklásának emlékét Czobotéglákat vet ki a földbl az eke. dljét a hagyomány szerint azért rovszka dlje tartja fenn. Sajbi nevezik így, mert ott állítólag valamely ellenséges hadtest hosszabb idn át római katholikus czéllövésben gyakorolta magát. 17w9-ben teljesen leégett. templom XIV. századi építmény. Van postája és vasúti megállóhelye, távíróhivatala Morvaszentjános. Ide tartozik a Marczinky malom. Kulcsárkarcsa, magyar kisközség a Csallóközben; 26 házat és 120 róm. kath. vallású lakost számlál. fészke a rég kihalt Kulcsár családnak, melynek itt nagy kúriája volt. Nagyjában a többi Karcsa falu sorsában osztozott. Tómögi dljét, vagyis annak egy részét a nép Tatárlésnek nevezi, mert a török világban állítólag ott tanyáztak a törökök. községben csak kápolna van, mely 1840-ben épült. falu postája Királyfiakarcsa, távírója iMmaszerdahely és vasúti állomása Dióspatony. Kürt, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. 121 házból áll, melyekben 772 róm. kath. vallású lakosa lakik. község, mely már 1138-ban szerepel. 1390-ben, a mikor itteni egyháza is említve van, Kiwrth néven fordul el, a Pázmány-féle jegyzék pedig Egyházkürtnek nevezi. IV. Béla király a pozsonyi prépostságnak adományozta, s késbb is a káptalané volt. 1399-ben Poss. Kyrth alakban találjuk említve. Albert király 1439-ben a Rozgonyiaknak adományozta. 1553-ban Serédy Gáspár, Mérey Mihály és Kerekes Lukács együtt 11 portát bírtak itt. 1647-ben csak a Kerekes család van említve birtokosául. Késbbi birtokosai a Pálffyak lettek és ma is id. Pálffy János
családon kívül,

hagyomány

nev

dl

A

A

nev

nev

A

si

A

A

si

;

Pozsony vármegye községei.

83

grófnak van itt nagyobb birtoka. Temploma srégi és gótikus építmény. Egyik harangja 1482-bl való. A község határában skori telepek vannak, melyeket azonban még nem kutattak át. Ide tartoznak Apponyi-major, Sóssziget és Újmajor. Postája Vasárut, távírója ós vasúti állomása Albár.
Láb, a morva völgyi vasútvonal mentén fekv tót kisközség, körjegyzségi székhely, 299 házzal és 1740 róm. kath. vallású lakossal. E község története Zsigmond király idejéig megy vissza, Hajdan, a török világban, két izben elpusztult. Az 1553-iki portális összeírás szerint Serédy Gáspárnak ilt 28 község állt fenn portája adózik. Pázmány érsek idejében két Láb egymás mellett, melyeket Alsó és Fels jelzkkel különböztettek meg egy11 között a császári hadak sokat sanyargatták. Késbb a mástól. 1703 Pálffy-Daitn grófi családé lett, ma pedig Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka. Katholikus temploma, a réginek a helyén, 1722-ben épült. községnek van postája. Távírója Zohor. 1874-ben a falu nagy része leégett.
Láb.

nev

A

Laksár-patak mellett fekszik a malaczkai járásban. Nagyközség, tót és német, de nagyobbrészben tótajkú és róm. kath. vallású lakosokkal, kiknek száma 1500; a házak száma 336. E község 1296-ban Vörösk vár tartozéka volt és egész a XVII. száz. végéig e várbirtokok sorsában osztozott, de ekkortájt az éleski vár uradalmához csatoltatott A Rákóczy-féle felkelés idején szintén sokat szenvedett a császáriaktól. Újabbi birtokosai, idrendben: a Batthyány, Zichy, a Jeszenáh családok és Hirsch báró, kinek halála után Hohenlohe Keresztély herczeg vette meg. A múlt század elején, mint a herczeg Pálffy család birtokai, Humenecz és Niclcelhoff puszták is ide tartoztak most Sisulak, Walla és Zelenka malom, Trny puszta és Hrabovecz vadászlak tartozik a községhez. Katholikus temploma a XVIII. század elején épült. Van itt kápolna is, mely már körülbelül 200 éve áll fenn. 1869-ben a községnek több mint háromnegyed része leégett. Posta van a községben, de távírója és vasúti állomása Sasvár. Lamacs, a budapest bécsi vasútvonal mentén, Pozsony közelében fekv kisközség. Eredetileg német volt, majd horvátokat telepítettek bele, a kik idvei aztán eltótosodtak. Házainak száma 206, lakosaié pedig 900. Pozsony város egyik legrégibb birtoka, melyet, bírájának a külföldi követségekben szerzett érdemeiért, IV. László király 1280-ban adományozott a városnak. Ez idben Plumau német néven szerepel. 1288-ban mint puszta és néptelen hely van említve. 1350-ben Jakab pozsonyi bíró itteni birtokát testvérének adományozza. 1397-ben találkozunk elször Lámács hangzású nevével, de azért német neve állandóan szerepel, hol Plumau, hol Blumau, Plumno és Blumenau alakban. A törökök ell menekül horvátok és szerbek letelepedése után már Horvát-Lamocs néven van említve. 1420-ban Oara Miklós nádor e községet erszakosan elfoglalta és a dévényi váruradalomhoz csatolta. Az 1553.
Lttlcsáriíjfalii,

a

Laksárújfalu

;

Lamacs.

évi portális összeírásban még mindég Pozsony város birtoka, a hol 14 portát találtak. 1703 11 között a császári csapatok négy ízben kirabolták a lakosokat, 1751-ben Mária Terézia újabb adományt ad Pozsonynak e községre. 1866. évi július hó 22-én a poroszok és az osztrákok között itt harcz volt, mely alkalommal a község leégett. katholikus templom 1634-ben épült a Szent Rozália-kápolnát Pozsony városa 1710-ben, az akkor dúlt pestis emlékére emeltette. község postája Pozsony-Hidegkút, ellenben saját távírója és vasúti állomása van.

A

A

Lidértejed, alsócsallóközi magyar kisközség, 45 házzal és 303 róm. kath. vallású lakossal. Ma két Tejed nev község van a vármegyében és pedig Lidértejed és Ollétejed. régi okiratok a XIII. században csak egy Teyed nev községet ismernek, mely Pozsony vár tartozéka volt. Eltejed 1399-ben Andreás de Elleuteydy nevében szerepel, 1450-ben pedig Eltejedi Miklós nevében. Lidértejed nevét 1496-ban találjuk elször említve Lider- Teyed alakban. 1667-ben » Méhes és a Balogh család osztozkodnak itteni birtokaikon, de késbbi nemesi birtokosait nem ismerjük. Ma a Franki fiai pozsonyi czégnek van itt nagyobb birtoka és régi úrilaka, mely 1700 körül épült. Említést érdemelnek Andaházy és Apátúri dli; elseje régi birtokosának, a másika pedig az apátságnak emlékét rzi. A községnek Dunaszerdahely a távírója és a vasúti állomása.

Lidértejed.

A

Nagyhegy major. községet 1666-ban a törökök pusztímelyhez tornyot 1901-ben építettek. Ide tartoznak Mandelik és Steper malmok. E pusztán kívül Kültelek is ide tartozik. Az újabb korban a Pálffy grófi család lett az ura . E községben több nagy gyártelep van. kath. Otrubaky és Rusznyáky malmok. de számra nézve az elbbiek többen vannak.84 1 Pozsony vármegye községei. század elején e fúri nemzetség uradalmainak középpontja volt. Ujabbkori földesurai a Pál/fyaJc voltak és ma is id. Katholikus temploma régi építmény. s a megersített templomból ágyúzták a pozsonyi várat. Lozornó. vallású magyar lakossal. Komálom. kath. Maczháza. Házainak száma 167. a lakosaié pedig 895. német kisközség. távírója és vasúti állomása. a Kis-Kárpátok alatt fekv kisközség. Késbb ez a falu is a Pálffy aké lett és ma Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka. távírója és vasúti állomása Szomolány. viseli. Lögérpatony. Hajdan királyi birtok volt és a gellei érseki székhez tartozott.és Ó-Bobata vadászlakok. ev. h. és ág. községnek van saját postája. Napóleon hadainak itt volt a fhadiszállása. de erre nézve történeti adatok nincsenek. A községhez tartozik ma Pöcs falva puszta. kath. melynek helyén még a XVIII. [. század második felében csak néhány elszórtan fekv ház állott. a Kis-Kárpátok alatt fekszik. 14 házzal és 158 róm. melyet még a Pálffy-Daun grófi család építtetett. Van saját postája. község postája. kisközség a Fels-Csallóközben. 57 házzal és 464. legna- gyobbrészben róm. Postája. Lajos királynak a gellei székhez 1524-ben intézett rendeletében is. Ma Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka és kastélya. 1859-ben a jégzajlás majdnem az egész községet elsodorta. Levy James gépszíjgyára. Losoncz Ligetfalu. Késbb itt is a Pálffyak lettek az urak és ma a Pálffy-féle szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. Hajdan királyi birtok volt és az 1553-iki összeírásban 9 portája szerepel. Ide tartozik /náza. 1881-ben a község nagyobb része leégett. E község Engerau néven is ismeretes volt. de ismét benépesült és 1589-ben [Ingnád Kristóf özvegye. Az 1553-jki összeírásban Lympach néven szerepel. Mai neve ettl az idtl ismeretes. Ma a Pálffy-féle szeniorátusnak és a pozsonyi társaskáptalannak van itt nagyobb birtoka. E község újabb telepítvény. Az 1553-iki összeírásban királyi birtokként van felvéve 10 portával. 1877-ben nagyobb részét tz pusztította el. Losoncz. ev. Pozsony közvetetlen közelében. század végén a törökök elpuszvolt. társaság zománczozott-edény gyára. 1709-ben a kuruczok. tították. de idvel elpusztult és helyébe épült 1802-ben a mai templom. távírója és vasúti állomása Bazin. 1407-ben Dub néven szerepel. továbbá Új. igetfalu Limbach. így a Westen P. hitvallásúak. 179 házzal L805 lakossal. az újonnan alapított község benépesítése körül szerzett érdemekért Horváth Márknak itt másfél teleknyi birtokot adományozott. Vöröskvár tartozéka volt és e vár birtokainak sorsában osztozott. morvavölgyi kisközség. Leger Paton néven. Ide tartoznak Majdan és Olsovszky puszták. 1829 tótajkú és róm. melynek lakosai németek ós tótok. de az elbbiek többségbon vannak. Ide tartoznak Kosarizkó vadászlak. Egyik kelyhe az 1737 és A A A Lozornó. kath. Lajos királynak 1524-iki rendelete Poczfalvának nevez. Itt van a körjegyzség székhelye. melynek 98 házát 687 róm. melyet már Mátyás királynak 1466-ban kelt és a gellei székre vonatkozó szabadalomlevele is említ Boczfalva néven. míg végre a Pálffy család birtokába került. Limbach. Vallásuk róm. így szerepel II.atony. Régi temploma 1517-ben már említve van. Erdrlak és az uradalmi erdészlak. kath. 1709-ben a labanczok kétszer felbujtották a községet Az egyház birtokában 1630-ból származó érdekes ezüstfeszület van. házak száma 272. de távírója és vasúti állomása Zohoron van.. A XVIII. Ez is a évszámot A A borostyánki váruradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott. Leuger Pathon alakban. felperzselték a községet. vallású lakossal. Tót kisközség. vallású lakossal. tották el. E községnek Szentmihályfa a postája és vasútja. Skála erdrlak és Kültelek. alsócsallóközi magyar kisközség. Harsch testvérek fadobozgyára és e vidéken van Durvay Antal téglagyára. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Losonczi Anna. s melyet II. vallású lakosa lakja. a kik legnagyobbrészt ág. a távírója pedig Nagylég. A község határában látható sánczokat a lakosok török sánczoknak nevezik. 1848-ban pedig a szerbek és a horvátok felgyújtották. Hajdan a szomolányi vár tartozéka XVI.

vasúti állomása Misérd. erdben lett volna. 96 házzal és 470. Postája és távírója Féli. — A GRÓF CSÁKY-FÉLE KASTÉLY (MOST XIVKOVICH EMILNÉÉ). Madarász. ma is a Pálffy-féle szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. Az 1553-iki portális összeírásban mindössze 6 portával szerepel Serédy Gáspár birtokaként és ekkor Hochstetten német néven ismeretes. vallású lakossal. szeszgyár. 1439-ben királyi birtok és ekkor Albert király zálogba adja a két Hunyadi Oláh Jánosnak. E községet 1683-ban Thököly hadai megtámadták és feldúlták. Hochstetnó is forgalomba került. 1847-ben az egész község a templommal és a paplakkal együtt leégett. Hajdan itt halász-czéh is volt. Mad. Végi az éberhardi uradalomnak lett a része. Bírói pálczáját. A falu postája Dunaszerdahely. 1693-ban sáskajárás látogatta. Hajdan Vöröskvár tartozéka volt és birtokai sorsában osztozott. kath. mely azonban megmagya- István Temploma nincs. 85 MAGYAKBÉL. kath. keményítrosodott. A A Madarász. 1831-ben pedig a kolera tizedelte meg lakosait. Mad. évi kancsóját egy idevaló lakos rzi. Királyi birtok volt. távírója és vasúti állomása pedig Albár.Pozsony vármegye községei. az utódok ma is kegyelettel mutogatják. Hajdan német község volt. 1506-ban Verböezi is részbirtokos itt. ref. a réginek a helyén. . kath. és ev. Ez idtl fogva német nevének eltótosított mása. róm. mindössze 10 házzal és 64 róm. Magasfalu a Morvavölgyben fekszik. Nagyközség. vallású lakossal. Református temploma 1788-ban épült. Ez idben Madaras néven említik. Ulászló részben csebi Pogány Péternek és alsóborsai VizTcözi Andrásnak adományozza. Ismeretes a Mátyás korabeli népregékbl is. 1709-ben a császári csapatok gyújtották fel. 1890-ben épült. távírója pedig Kispaka. egyenl részben róm. Temploma nincs a községnek postája Sárosfa. a hol a hagyomány szerint Mátyás király gyakran tartózkodott. Ebben az oklevélben Madaras néven szerepel. Több izben árvíz is pusztította. Német lakosai késbben elköltöztek és helyükbe tótok jöttek. 1495-ben II. Van itt egy kölcsönösen segélyz-szövetkezet. 397 házzal és 2603 tótajkú. a mikor Hódi Jak és fiai e birtokuk felét Hódi Ferencznek elzáloés . vallású lakossal. melynek itt az 1553. A katholikus templom. melynek 1697. Magasfala. mint egykor szabadalmas voltának emlékét. magyar kisközség a Csallóközben. E községrl 1333-ban találjuk az els írott nyomokat. évi összeírás szerint 10 portája adózik. Id folytán Nagyszombat város birtokába jut. király vadásztanyája állítólag a község mellett elterül nagy község újabbkori nemesi birtokosait nem ismerjük. gosítják. alsócsallóközi magyar kisközség.

. a pozsonyi országgylések idejében.86 Pozsony vármegye községei. a birtokukon elkövetett hatalmaskodásokért. érdekes kastélya van. moly két utóbbi már a múlt század elején említve van. gyár és gzmalom. gyl vészi Dadányi Sándorral és ennek gyermekeivel lakja e kastélyt. melyet Csáky Imre gróf érsek a hírneves Fischer von Erlach mépítészszel 1725-ben építtetett. Dubrava és Szálláspuszta. 1324-ben egy oklevélben Nobiles de Beel is említtetnek. A községnek van sajál postája. mely azonban . Ide tartozik Farkastorok. Mai tulajdonosa krivinai Gyiokó Miklós unokája. 1347-ben az itteni nemesek a község határát szlmívelésre adják ki. azután krivinai Oyiokó Szilárd és végre Xivkovich Emilné szül. 1448-ban Kiss Miklóst is birtokosul találjuk itt. akinek birtokrészét Muzsik Mihály zálogban bírja. Késbb a pozsonyi egyházé lett. ki férjével. Magyarba.G. mert 1323-ban a vármegye visszaadja a pozsonyi egyháznak. E község 1294-ben Beel néven a pozsonyi vár tartozékaként van említve. 1544-ben Földes János örökösei bírják. . Késbbi birtokosai Csáky Imre gróf érsek. a bkez fpap fényes udvart tartott és nagy vendégségeket adott. 1418-ban már a mai nevén szerepel és ekkor a birtok felébe Bazini Miklós fiait. a gróf Traun és a Szakáll család. 210 házzal és 1127 róm. szentelte föl a kastélykápolnát is. távírója Zobor. 1677-ben a párkányi csatában elesett Szüll György neje és gyermekei osztozkodnak itteni birtokukon. vallású lakossal. Pilta Erzsébet. de maga a kastély Batthyány József gróf herczegprimás idejében látta fénykorát.nem birtokolhatta nyugodtan. melyet Szent Pál életébl vett szép falfestmények díszítenek. a budapest bécsi vasútvonal mentén fekv magyar kisközség.. leányával és vejével. Körjegyzségi székbely. Újvilág. 1691-ben a Jordán. 1553-ban Literáti Mártoné. A CZUKORGYÁR R.úgy látszik . KASTÉLYA. Györgyöt és Miklóst iktatják be. E kastélyban. kinek itt hatalmas arányú. A köz- — MAGYAÍÍDIÓSZF. Mándiház. T. a gróf Hadik. Magyarbél. Batthyány József gróf herczegprimás. A magasfalusi plébánia könyvtára sok érdekes könyvet tartalmaz. hogy itt. katb. mely egyébként a Mária Terézia korabeli építészeti memlékeknek egyik érdekes példánya. a Nagyszombat és Pozsony között fekv birtokán megfelel rezidencziája legyen. Horvát és Molnár családok panaszt emelnek kisserényi Serényi András ellen. a gróf Reviczky.

ki itt határjárást tartat. Van saját postája. községben van posta. a község si templomának a helyén. az akkori portális összeírásban. Házainak száma 299. 1553-ban. már az óbudai apáczák szerepelnek birtokosaiként 22 portával. A FERENCZRENDIEK ZÁRDÁJA ÉS TEMPLOMA. kik között a róm. hatalmas czukorgyára és szép kastélya van. „körjegyzségi székhely. 87 MALACZKA.Pozsony vármegye községei. I. E község a pápai tizedszedk jegyzékébe Dyosic alakban van bejegyezve. ezután voltak. Temploma. s e rend II. mely hajdan község volt. távíró és vasúti állomás. 1301-ben Dudwagy Miklós az ura. vallású magyarok vannak a legtöbben. melytl az Erddy grófok és ezektl meg az Esterházyak vették meg. 1470-ben a Dudvágszegi család már Dyozegi néven szerepel és még mindig birtokos itt. Van a községben katholikus olvasókör. morvavölgyi tót kisközség. 1310-ben Jánohi Jakab szerepel birtokosaként az ekkor emlékét nev még A — nev Magyarfalu. melyre ez I. melyet a társaság 1885-ben építtetett. János fia Morochuh mesternek adományozza a birtokot. lakosaié 2722. vallású lakossal. úgy látszik. magyar-. Késbbi birtokviszonyait nem ismerjük. Ide tartozik Ujhely puszta is. Ez utóbbiak után Zichy Ferencz gróf tulajdonába került. melyeket 1870-ben megújítottak. került a Pálffy család kezébe és most Pálffy Miklós egyik szolgájának nagy terjedelm földbirXVIII. de a Rákóczy-féle felkelés idejében elpusztult. séget 1861-ben tzvész pusztította. 1301-ben Magari András fia Tamás az ura. évi oklevele említ. 261 házzal és 2369 róm. Diószegnek hajdan vásárszabadalmai is voltak. A A ma már csak egyik ily dlje és egy domb tartja fenn. kinek már sei birtokosai Dudvágszegi család révén 1337-ben Orros Péter a birtokosa. József alatt történt eltörlése után a vallásalapé lett. Magyarfalu. távírója és a vasúti állomása Szempcz. magyar község. melynek itt nagy és mintaszer gazdasága.és tótajkú lakósokkal. katholikus templomot. kath. melyet IV. mátyusföldi kisközség. Körjegyzségi székhely. német. mely az idk folyamán eltótosodott. Béla királynak 1252. Dudvágszeg hajdani nevének Magyardiószeg. árpádkori. 1709-ben az egész község leégett. Ide tartozik Konstantin major. hitelszövetkezet és a volt úrbéresek egyesülete. 1707-ben Stahremberg Guidó császári fvezér megszállotta és a kuruczok ellen megersítette. kath. 1647-ben önálló község volt. 1647-ben a Klarissza-apáczáké. Lajos királytól új adományt nyert. Károly király. de az 1673 83 közötti török dúlások alatt elpusztult. Most Zichy József grófé és bérlje a diószegi czukorgyár-részvénytársaság. században herczegnek van itt A . Van itt értékesít és fogyasztási szövetkezet és zene-egyesület. Nevét a hajdan határában állott diófaerdtl vette. Magyar diószeg. a vallásalap 1786-ben építtette. si Magyar nevezet községnek és itt tokot adományoz.

A Balassa grófoknak birtoklásuk idején a városban nagyszabású kastélyuk volt. Az egyház aranyozott vert-ezüstbl készült. Ettl megvette Sehwartzenberg Sándor herczeg. távírója és vasúti állomása pedig Stomfa. A Schvfartzenbergektl Schafgottsche Frigyes gróf vásárolta meg. Karolinenhof. A község postája Pozsony-Besztercze. 1808 április 23-án az egész község. két takarékpénztár. tót kisközség. Késbb a Baicsics.88 Pozsony vármegye községei. E kastély romjaiból építtette a XVII. a Pálffy herczegi uradalom központi hivatala. majd gróf Stockau Györgyné szül. uradalmi szeszgyár és gzfürész. Gudics. s különféle szabadalmai vannak Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspárnak 35 portája adózik. 1703 11 között a császári seregek felperzselték a községet. Most Zichy József és Esterházy Károly grófoknak van itt nagyobb birtokuk. században már Ukerseha Vese tót neve is ismeretes. község hajdan magyar volt. Máriavöisy. Máriavölgy. körjegyzségi székhely. távírója és vasúti állomása Diószeg. Baltazzy Eveliné. A község határában nagy terjedelm és rendkívül gazdag palabánya van. a zárdatemplom pedig 1653-ban adatott át rendeltetésének. de mostani temploma újabb építmény. melyet a községgel megajándékozott. de idvel eltótosodott. Marienthal német néven is ismeretes. vallású. Lajos király 1377-ben itt Pálos-kolostort alapított. A . században említve van. kath. távírója Malaezka és legközelebbi vasúti állomása a már osztrák területen fekv Angern. kath. községben lev hatalmas kastélyt szintén a Pálffyak építtették 1624-ben. azután WoTkenstein Osvald grófé lett. század els felében épült. E község legrégibb birtokosa Cseklészi Bökény fi Bökény eomes és utána. század els felében Pálffy Pál gróf a ferenezrendiek mai zárdáját. pápai tizedszedk jegyzékébon Moytech néven szerepel és ez idben Elefánti Endrefi Mátyás comes az ura. kiknek száma 5053. Nagyközség. A vöröski vár tartozéka volt. Postája Ábrahám. Híres búcsújáró-hely. 623 házzal és legnagyobb részben róm. nagyobb birtoka A — Ma i tÓQ y- Majtény. I. Hajdan Vöröskvár tartozéka és e vár birtokainak sorsában osztozott. tzoltó-egyesület. A. a Kis-Kárpátok alatt fekszik 130 házzal és 809 róm. de már a középkorban is jelentékeny hely. Rakárna puszta. régi szentségtartót riz. kitl 1900-ban a birtokot a kastélylyal együtt Stockau Matild grófné örökölte. mely a gróf Stockau birtokhoz tartozik. melyet vadászkastélynak használtak. a mikor e község itt ma is birtokos. de József császár alatt az állam tulajdonába ment át. az Elefántiak. 1266-ban. Ahrahámfy. Katholikus temploma a XVII. A gyri hs szívét a ferenezrendiek lorettói házában rzik. volt Mászt. mely Pálffy Miklós herczegé. Legrégibb okleveles nyomát 1337-ben találjuk. kisközség. Egyike ez a vármegye legszebb és legnagyobb kastélyainak. kaszinó. melynek templomában állítólag Szent István korából való Mária-szobor van. vallású tót lakossal. a templommal együtt. Rákóczy-féle szabadságharcz idejében sok sanyarúságban volt része. serfz is volt itt. A . távíró és vasúti állomás. A lakosok katholikus kört tartanak fönn. Postája van. Van itt járásbíróság. Marchechek. a Farkas ós az Esterházy családot találjuk itt.Maiaczka. leégett. vallású lakossal. múlt század elején serfz és pálinkaház volt itt. vásárai pedig messze vidéken híresek voltak. század második felében. XVII. ki a kolostort kastélylyá alakíttatta át. . mely a Szegedy család ajándéka. körjegyzségi székhely. A községhez tartoznak Fáczányos. A kastély 106 holdas angol kertben áll. 1339-ben Pál országbíró meghagyásából a pozsonyi káptalan határjárást tartat itt. Malaezka. Vöröskereszt vadászlakok.Z 1553-iki portális összeírásban Báthori András 7 1 2 a borostyánki urak meg 7 portával szerepelnek. és a Löwbeer Miksa czégnek nagy czukorgyára. a mikor már mai nevén szerepel. ferencziek zárdájában van a Pálffy család sírboltja. harminezad-hivatala még a múlt század els felében fennállott. A A A A A A Máazt. községben van posta. 1471-ben Rozgonyi László is a klastromnak adományozta pozsonyi házát. s XVIII. 1786-ig a Pálosok bírták. Határa gazdag rómaikori . A község a hasonnev járás székhelye. Katholikus temploma a XVII. a morvavölgyi vasútvonal mentén fekszik. azonkívül pedig még Stern és Jelinek szeszfinomítója és a Holczer-féle szappangyár. 148 házzal és 1342 róm. Vinohradek major és Téglavettelep. dalegylet. Egyháza már a XIII. kath. Ide tartozik Ferencz-major is. tótajkú lakosokkal. Egyik legrégibb birtokosa a Szegedy család. század els felében épült.

.!ɧ 6c J a.

templomát Pázmány a régiek között említi. mire a határában lev pogánykori rdombok mutatnak. Jakab nevt. mert 1302-ben Homorói Jakab a maga birtokát Hertlin pozsonyi bírónak adja el. de 1747-ben újra épült. 1307-ben pedig Poss. Nagymihályi Ferencznének volt itt 4 portája. távírója s vasútja Sasvár. Ide tartoznak Haluska vadászlak és Ustudenki telep. n. község lakosai tótok és vallásukra nézve róm. Móroczkarcsa. A múlt század elején az Apponyiak. Házainak száma 70. távírója és vasúti állomása Stomfa. században a pestis pusztított a községben. A község alatt. a franczia háború alatt. és a Balassák voltak az urai. Postája Laksárújfalu. 1349-ben a pozsonyi káptalan ismét egy pozsonyi bírót. templom 1716-ban épült. magyar kisközség a Csallóközben. de ugyanekkor elferdítve Balarad nevet is említenek az egykorú oklevelek. 208 házzal és 1571. melyeknek rendeltetése ismeretlen. zadbeli portális ossz írásban lelhely. Körjegyzségi székhely. Földesurai a Pálff'y nemzetség tagjai voltak és ma is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. 90 házzal és 567 német és magyar lakossal. 32 házzal és 153 róm. A Magdolna-kápolna 1634ben már roskadozó állapotban volt. valamint 1216-ban Misde és Miser néven van említve. az itteni templomban 16000 mázsa lport helyeztek el. 1802 augusztus 12-én az egész község leégett és csupán két háza maradt meg. és nagyobb számban ág. Az itt elterjedt hagyomány szerint ezek hajdan az slakók búvóhelyéül szolgáltak. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. A pápai tizedszedk jegyzékében ez a hajdan magyar község már Magerdorf német néven van följegyezve. t. róm. mint ma. Els írott nyomaival 1206-ban „találkozunk és ekkor. — . FriedhofGarten helyén. Ugy látszik azonban. 1703 11 között három ízben leégett. 1390-ben Mogordorf néven találjuk. Modorfalva. Móroczkarcsa. Mérey Mihály 3 és Farkas Ignácz 2 portával bír. A ételek. Az itt elterjedt hagyomány szerint a község hajdan néhány kilométerrel közelebb feküdt a nagy Dunához. dl . kath. Ide tartozik egy malom is. XVIII. Postája Királyfiakarcsa. sidk óta megült hely. de 1852-ben leégett. az u. távírója és vasúti állomása pedig Dnnaszerdahely. vallású lakossal. régiség került egyes muzeumokba. Kath. a Pálffyak. i. 1735-ben és 1773-ban átalakították. kisközség a Morvavölgy ben. 1390-ben is mint rég fönnálló templom szerepel. a komarom pozsonyi vasút vonal mentén. 318 lakosa tót és róm. Magarad néven szerepel. Modorfalva. iktat e község birtokába. Pozsonyi várbirtok volt. kath. Egész 1880-ig Szent-István községhez tartozó puszta volt és csak ekkor lett önálló község. Misérd. melyet III. hogy ekkortájt még más birtokosa is volt. A községben van posta és vasúti állomás távírója Püspöki. mely 1808-ig ott hevert. Késbb a borostyánki uradalomhoz csatoltatott. Postája. ma pedig Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka. kath. Az 1553-iki összeírás szerint Miserdy faluban Serédy Gáspár 5. kath. Endre Herculinus pozsonyi bírónak adományozott. 1694-ben összedlt. 1256-ban Villa Mogorod néven. Az úrbériség eltörléséig Nagyszombat város birtoka volt. házak száma 140. a ki kétségkívül azonos az elbb említettel. evangélikus. a lakosoké 990. vallású lakossal. 1294-ben puszta. részben Éberhard várának tartozéka volt. kisközség a Fels-Csallóközben. A község postája. A lakosok ezeket kuruczdomboknak nevezik. Vallásuk róm. a sziklába és a megkövesült agyagos homokba földalatti folyosók és tágas üregek vannak vájva. 1647-ben részben a Kerekes család birtoka. honnan már számos A — A A A Misérd. A Szentháromság tiszteletére szentelt templomot 1650-ben Salgovich Ádám modorfalvi születés esztergomi kanonok építtette.s»o Pozsony vármegye községei. a kik között azonban a németek többségben vannak. mai kath. 1647-ben özv. A községnek nincs temploma. 1712-ben az egész község leégett. mely késbb a vajkai érseki székhez csatoltatott. míg végre a Pálffyak lettek az urai. Hajdan búcsújáróhely volt. 1335-ben Magerad és Magurad alakban Nagyszombat város birtokául van említve. Miklóstelek. néptelen hely volt és Pozsony vár tartozéka. mátyusföldi tót kisközség. katholikus. Egyebekben sorsa összefügg a többi Karcsák sorsával. vallású. szá18 portával szerepel. Ma a templomnak csak románstil szentélye van kis templommá átalakítva. Nagymartom Pál országbírónak 1335-iki oklevelében Magyarád szerepel. 1805-ben. Az evangélikus templom 1814-ben épült. XVI. a Maholányiak.

század els felében e vidéket Hrajnoha György hírhedt rablóbandája tartotta rettegésben. a község határában Bercsényi. hagyomány szerint Rákóezy-féle felkelés alatt. A pápai tizedszedk jegyzékében is szerepel. Hajdan mezváros volt. „Ördögbarázdája" néven sáncznyomok láthatók. község határában. kirl e vidéken sok monda van elterjedve.MOST STOCKAU MATILD GRÓFNÉ KASTÉLYA). emeletes. hogy Szentgyörgyi Tevmmlt és Spatai János e birtokot megszerezhessék. míg most Windischgratz Alfréd herczegnek. Korlátk várának a tartozéka volt és 1382-ben Kishöffleini Beled fia Gergely neje a pozsonyi káptalan eltt tiltakozik az ellen. Néhány siczky és A MÁRIAVÖLGY. Ez azt jelenti. Cziráky Balázs. Ebbl az idbl. a Fehérhegység egyik magaslatán. sarlóikat a kuruczoknak adták át. a másik a Krisehker-féle. Apponyi Antal grófnak és Krisehker Nándornak van itt községben két nagyobb kastély van. 1848-ban magyar huszárok voltak itt A — A : A m A . Az egyik a Windisehnagyobb birtoka. E kastély kertjében állott volna .000 orosz katona vonult itt át. melyekhez az az érdekes monda fzdik. majd a Motea Pongrácz grófi család is részbirtokosa. Ha ugyanis valaki nem akar mezei munkára vagy aratásra menni. rendesen azt mondja. érdekes közmondás maradt itt fenn. hogy a korlátki uradalom birtokjoga fölött viszálykodó két testvért egymástól elválaszsza. az utóbbi pedig kétaz urai. grátz-féle. Mindkettt a Motesiczkyek építtették. a község jeles krónikása és plébánosa írja. A REGI PALOS-KOLOSTOR (. Nádas. 1553-ban a Nyáryak - lódni szeret szomszédok évvel késbb Hrussói Mihály. 1^05-ben 37. XVIII. is rzik a régi bírópálczát. Károlyi és Ocskay.. Már a XIII. 1704-ben. 213 házzal és 1435 róm. fegyvert ragadtak és a kuruczok segítségére siettek. században ma községházán még A említi egy határjáró levél e községet.Pozsony vármegye községei. hogy a lakosok a mezei munkát abba hagyva. kath. hogy ezt a sánczot az ördög emelte.a Mátyás király vadászkastélya. a nyitrai határszélhez közel 91 Nádas fekv kisközség. vallású lakossal. A ftisztek a plébánián voltak szállva. illetleg az uradalmat ketté oszsza Valószín azonban. Krischker-féle 1866-ban került mai tulajdonosa birtokába. hogy e sáncz az országút megvédésére szolgáló védelmi volt. mint Kollár Márton képvisel. Az elbbi emeletes. hogy „Már oda adtam a sarlómat Rákóczynak". vásárjoggal. melyet a gúnyoszerint két galambért a Sándorfiaknak adtak el. a Ricsán vezetése alatt álló császári seregeket megverték.

az utóbbi pedig Rajner szolgabíró házában volt szállva. mátyusföldi magyar nagyközség. Simunich osztrák tábornok is két napot töltött itt seregével. Ide tartoznak Bárányos. E községet régi oklevelek szerint 1161 és 1173 között telepítették. n. kath. a kik róni. A sárközi Sághi és a Dömközy családok si fészke. hétig és a mostani Krischker-féle kastély volt a kórházuk. századbeli és régente búcsújáróhely volt. A A Bs A A . temploma 1778-ban épült. 105 házzal és 656 róm. Lelkes és Szell majorok és Molnártanya. E községet 1280-ban IV. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel 14 portával. Nádszeg. az 1553-iki összeírásban pedig még Kis-Zely néven. a községben azonban mára XIII. Az 1553-iki összeírásban Sághi Imre és Sárközy Kristóf egy-egy portával szerepelnek. va }^ sl^ lakossal. a híres czigányprímás. vallású lakossal. a kik legnagyobb részben róm. kath. E község legrégibb birtokosául 1445-ben Temesközi Bálint pozsonyi kapitányt ismerjük. Ennek családja egész a legújabb korig a község nemesi birtokosai között szerepel és itt van a családi sírboltja is. Ez idben Zsigmond király Mátyás és András nev nemeseket iktattat be valamely itteni birtokba. Itt van a Pongrácz család sírboltja. 1903 július 13-án árvíz pusztított a községben. Ide tartoznak Rakova vadászlak. Endre Olgyai Péternek nagyobb birtokot adományoz. Késbb a Pálffyak lettek az urai és ma is a gróf Pálffy szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. Ma Esterházy Mihály grófnak és Pápay Ignácz dr. 1428ban már mai nevén szerepel. Ez idben Zill néven szerepelt.Bresztovány. Nagybresztovány. mely 1583-ban már szerepelt. dl . a hol többen kolerában haltak el. Hajdan Nagyszeg volt a neve és 1647-ben már az Esterházyak a birtokosai. sárga kastélyt az Ordódy család építtette. A Sághi-féle birtokrész a múlt század második felében a Bartal család tulajdonába ment át. Nádszeq. távírója állomása Lég. Nagyabony. Vasúti állomása Csallóköz-Abony. . községben van posta. a hol III. Raszochov írtvány. A mostani templom 1753 és 1763 között épült. A XVIII. Nagyabom- Kagybodak. L866-ban a község' határában 12.\adasd.000 osztrák katona táborozott. Temploma nincs a községnek. vallású lakossal. de 1412-ben egy részét Malath András pozsonyi polgárnak adományozza. Trnavka malom és két uradalmi major. kápolnája pedig 1767-ben. Már 1397-ben mai nevén szerepel. mely a török világban elpusztult és nevét ma már csak egyik dlje tartja fenn. 88 házzal és 505 lakossal. Nádasd. E községben született Bihary. kath. magyar kisközség. Házainak száma 183 lakosaié. László király Nagyszombat városának adományozta. Katholikus feljegyezve. Posta van a községben. vágvölgyi tót kisközség. katholikusok. Az 1848-iki szabadságharcz alatt a község határában kisebb ütközet volt. A községnek van saját postája és vasúti állomása távírója Szomolány. században épült. Az elbbi a mostani Windischgrátzféle házban. 324 házzal és 2398 róm. mely a Csallóközben fekszik. Ujabban lebontották és mást építettek helyébe. a mikor 4 portája van legújabb idkig Nagyszombat város birtoka volt. Amadé Lénárdné birtoka. és vasúti Temploma nincs a községnek. kath. községben lev u. Ennek nevét a mai Máková nev tartja fenn. melynek postája Baka. A A . Nagyabony körjegyzségi székhely. magyar kisközség 95 házzal és 692 róm. 1811-ben az egész község templomostul együtt leégett. Határában állott hajdan Nádvar község is. de távírója és vasúti állomása Galánta. Nagybodak. században sörház is volt a községben. távírója Dunaszerdahely. 104. távírója Bs. vallásúak. melynek postája Felbár. múlt század elején a község közelében az itteni Dunaágon 14 malom volt. a katholikus templomot pedig 1761-ben Csiba Imre. közöttük József fherczeg és a szász berezeg is. községben van postahivatal. községben lev kathoh'kus templom a XVII.-nak van itt nagyobb birtoka. 1335-ben Zyly alakban. vasúti állomása Dunaszerdahely. 1298ban egy káptalani oklevélben Fulobon néven a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. Késbb a község számos nemes család birtoka lett. csallóközi magyar kisközség.92 hat Pozsony vármegye községei. de távírója és vasúti állomása Lócz. Nádas határában feküdt még Makótelke. si fels temploma XIII. Nagybresztovány. 1647-ben özv. melynek 115 házát romba döntötte. században volt plébánia.

de tornya 1710-ben épült. a kik 1569-ben új donácziót kapnak reá. kath. század elején egy . Mai templomát.Nagy- födémes jegyzékében Fedemus alakban szerepel. de az építkezést csak halála után fejezték be. kath. plébánia alapítása 1328-ig vezethet vissza mai templomának alapját Szelepcsényi György érsek 1679-ben tette le. csallóközi magyai' kisközség. 1683-ban Thököly fejedelem járt itt. Ma Benyovszky Lajosnak és Petöcz Gábornak van itt nagyobb birtoka. A A . Zomor Jánosnak meg 3 portája adózik. 1490 és 1505 között I. A pápai tizedszedk '. 1866-ban pedig kolera pusztított a községben. pozsonyi várbirtokok közé tartozott és lakosai késbb nemesi szabadalmakat nyertek. volt és lakosai késbb nemesi eljogokat élveztek. Nagybudafa. század elején is birtokos itt. Az újabb korban a Vermes család volt a nagyobb nemesi birtokosa. pozsonyi vár tartozékaként szerepelt. 18-án Bakai/ Bessenyei Gergely és Ilona itteni — A Szent Mihály tiszteletére szentelt kápolna állott. Nagyfödémes. s a hagyomány szerint a plébánián lakott. Az 1553-iki összeírásban a Sárkány családnak 5. ekkor ugyanis Szüll Zsigmond a maga birtokát Gálfy Péternek zálogosítja el. . Késbb a falu a Pálffyak tulajdonába ment át és ma a Pálffy grófoknak van itt nagyobb birtokuk. vallású magyar lakossal. Szögyén és Lencsehely puszták. melynek helyén a XVII. 1694-ben Szüll Ferenczné is egyik nagyobb birtokosául van említve. távírója és vasúti állo- A mása pedig Patony. de a múlt század elején ezeken kívül a Bacsák család is bírt itt és külön-külön mind a három családnak csinos kúriája volt a községben. A — Nagyiég. községnek van postája és távírója. Kisközség 77 házzal és 523 róm. (MOST KRISCHKER NÁNDORÉ). vallású lakossal. nagyközség 343 házzal és2706 róm. 1515 június A MOTESICZKY-FÉLE KASTÉLY NÁDAS. vasúti állomása pedig Diószeg. a pozsony komáromi helyi érdek vasútvonal mentén fekszik. 1619-ben átalakították. A község közelében feküdt hajdan az 1221-ben már említett Tevéi község. Nagylég. 1541-ben a törökök dúltak házai között. mely Terra Teuel és késbb Villa Teuel néven a Hemierd. 93 Nagybudafa. Az 1553-iki összeírásban királyi birtokként szerepel 30 portával. birtokrészüket visszaváltják Csorba Andrástól ez idben Némelfedémes néven említik. 25 házzal és 169 róm. 1560-ban Nemetfódemes alias Ofödemes néven a Vass és a Földes család ivadékai bírják. Miksa császár seregei pusztították. A lakosok fogyasztási ós értékesít . 1865-ben tzvész.Pozsony vármegye községei. melynek postája Egyházgelle. múlt század elején Lacsny Miklósnak volt itt czukorgyára. A Szüll család még a XIX. vallású magyar lakossal. Temploma nincs a községnek. 1445ben Temesközt Bálint pozsonyi kapitány az ura. E közsépozsonyi vár tartozéka get 1239-ben említik elször az egykorú iratok. kath. Perezátony. Ide tartoznak Hajmás Kapostyán. 1862-ben árvíz. mely utóbbi 1384-ben Lencze néven Benefalvy Pál birtoka. A pozsonyi várbirtokok közé tartozott.

Késbb a semptei uradalomhoz tartozott és az Esterházyak voltak az urai. most pedig az uradalomnak szeszgyára s gz. utána pedig Séllyey Miklósé. távíró és vasúti állomás. Ez idn innen már mai nevével találkozunk. (az utolsó népszámláláskor ugyan pozsonyi vár tartozéka volt és 1239-ben csak 1353 volt alakosok száma). a múlt század elején Bemjovszky Péteré. E községben a XVIII. Ezektl vették meg Linzbothék és török idkben a község határában addig földszintes házukra az emeletet. a Pila malom és a Wenckheim ménes. német és tót. kinek révén a birtok és az e család által épített nagyszabású és díszes kastély a WencJcheim grófi család birtokába került. alsócsallóközi magyar kisközség. Ez idben egyháza is volt már mostani katholikus temploma azonban 1783-ban épült és 1880-ban nagyobbíttatott. Ide tartoznak még Alsótse. században mezváros volt. h. Most Wenckheim István grófnak van itt nagyobb birtoka és az övé az említett kastély is. E német települk megjelenése óta a községnek német Gross-Schützen neve is ismeretes. 276 házzal és 1825 róm. Azeltt a községben harminczad-hivatal és serfz is volt. Felstöse és Nagyhegy tanyák. Posta van a községben. 1737-ben özv. a mikor Felslucse a neve s Bartal és társai itteni birtokrészüket Chugud fia. a mikor Lampatzer Lipót a birtokosa s ennek 28 portája adózik itt. szövetkezetel tartanak fenn. család is birtokosa. A A . vágvölgyi magyar kisközség. kath. a Jelinek és a Nyirky majorok.és hengermalma van itt. Van itt posta. de ezek közt a tótok vannak a legtöbben. Kisközség. E községgel elször Pensaurai Lénárd 1390-iki jegyzékében találkozunk. Maholányi Tamásné itteni birtokát nger Sámuelnek engedi át. 1533-ban a már többször említett összeírásban Lipcsey Gáspárnak 6 és Pálffy Péternek 9 XVII. Nagylévird Nagylucs Nagymácséd. vallású lakossal. de 1423-ban község is elfordul. távíró és vasúti állomás. Fenesár és Nagyói major. Neve különféle változatokban fordul el. 1553-han Báthori András 9 és a borostyánki uraknak szintén 9 portája adózik. vallású lakossal. Postája Egyházgelle. körjegyzségi székhely. de a távírója és vasúti állomása Galánta. Nagylucse a neve újra 1466-ban egy Szilass-Lucsi Mátyás királynak a gellei érseki székhez intézett oklevelében. vallású lakossal. Ide tartoznak a Berger. 1647-ben Kollonich Nándort. kath. Béla király idejében itt a templom mellett apáczazárda Dl A A A A nev A A k A A . az ág. 173 házzal és régebben 1424 róm. felügyelsége. a Kapuhely és a Bánvölgy is bizonyos jelentséggel látszanak bírni. templom pedig 1790-ben. András comesnek elörökítik. 1683-ban már Kollonich Zsigmond grófot találjuk birtokosaid.!U Pozsony vármegye községei. a ki itt ma is birtokos. Legrégibb elnevezése Morthamagor. XVII. Xagymagyar. 1836-ban a kolera tizedelte a lakosokat. melyet a múlt század 50-es éveiben építtették a Jiringer család építtetett. kik itt 1760-ban kápolnái építettek. községben van a járási faiskola 1679-ben a pestis pusztította a lakosokat. kath. Körjegyzségi székhely. házak száma 493. mely utóbbi 1319-ben Kondorosi Jakab birtoka. Van itt apáczák vezetése alatt álló leányiskola és a Pálos-rend kisebb telepe. Késbb már Egyházas-Magyar néven is említve találjuk. a Limboth és a Bartal családok s ma is Bartal Ferencznek és Linzboth Mihálynak van itt nagyobb birtoka és ez utóbbinak csinos úrilaka. ev. Szent-Erzsébet negyesület és katholikus legényegylet. községhez tartozó Várparlag nev dlnév eredete kisebb ütközet volt. Elina. Újabbkori birtokosai a Jiringer. a mikor neve Mahid alakban van említve. nevei közül az [griczés. melynek 2977 lakosa magyar. Nagymácséd. vasúti állomása Patony. 1709-ben és 1866-ban tzvész pusztította el a község nagy részét. Némely író szerint II. községnek nincs temploma. E községet mai nevén csak az 1553-iki portális összeírás említi. mely bérházban van elhelyezve. Dil és Plavala téglavetk. Idetartozik Nádaslak puszta. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. községben van posta. Ide tartoznak Vörösbuzahely és Kondoros puszták. kiktl a birtokot Alsasse d'Hennin Angelika herczegné vette meg. Nagymagyar. már említve van. Gálház és Hétmány csszház. Ezenkívül van a községben kaszinó. század els felében habanusok telepedtek meg. de ugyanekkor Velke-Levari tót nevével is találkozunk. a Mikohal erdészlak. E község els nyomára 1302-ben bukkanunk. távírója és ismeretlen. a morvavölgyi vasútvonal mentén fekszik. Nagyiévárd. szép katholikus templom 1729-ben épült. Nagylucs. 45 házzal és 360 róm. században az Aranyossy portája adózik és ekkor is Nagy-Luche néven.

.

volt L355-ben az Olgyaiak egyesség. A község határában a Rákóczy-féle felkelés idejében ütközet volt. vasúti állomása pedig Somorja-Uszor. máig is fennáll. ennek is Sánok volt a neve és Pozsony vár tartozéka volt. 1699-ben mezváros. Mai temploma 1678-ban épült. hogy hajdan a Zrínyiek voltak a földesurai és ennek emlékét az Zrinska Gora nev hegy tartja fenn. Az 1553-iki összeírásban 24 portával királyi birtokként szerepelt. 1620-ban Kökényrév községben van posta néven találjuk említve. Ulászló király 1495-ben csebi Pogány Péternek 1 i Nagypaka. Nagysenkviczrl származik a Kovachich ós alsóborsai A A A A A A . 1787-ben a vallásalapé volt. Újvásár már 1298-ban szerepel. Ide tartozik még Nagyerd. hátsó részén. de mai temploma az si templom helyén 1886-ban épült. Zsigmondnak hagyományozza. Vizközi Andrásnak adományoz egy itteni birtokrészt. mely még a török idkbl származik. nagyobb része 1879-ben leégett. mely utóbbinak területén gyakran bukkannak skori leletekre. Lakosai a XVI. község melyek közül az egyik zománezm és drágakövekkel van díszítve. az Olgyai családnak 1 és a pálosoknak 3 portájok van itt. hez tartozott. kath. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. Krisztus kínszenvedéseinek a jelvényeivel van díszítve. a Csallóközben fekv magyar kisközség. Ma is nagyon sok horvát hangzású személynevet találunk itt. és távíró. Hajdan Egyházpaka volt a neve. Lipót király 1679-ben betiltotta a község hetivásárjait. Késbb az Esterházyak lettek az urai. Saághi Deák Imrének és fiának. Hajdan úgymint Kissenkvicznek. mely Kondorost Pálé és fiaié. Körjegyzségi székhely. Egyik leírója megjegyzi. Csorba Jánosnak 2. Plébániája az 1390-iki összeírásban már említve van. ma pedig Pálffy Béláné grófnnek van itt nagyobb birtoka. tartozik Nagyerd puszta. Nagy magyarhoz tartozik és a múlt század elején említve van Újvásár és Mocsola puszta. kath. lrésekkel ellátott ers kfallal vették körül. 1647-ben már a Pálffy ak az urai és most is id. melyet egy Zichy grófn ajándékozott az egyháznak. 65 házzal és 330 róm. róla melyen a múlt század elején egy Zrínyi nev birtokos lakott és nevezték el ezt a dombot Zrinyi-hegynek. Mi azonban úgy tudjuk. de a község pusztulásával az is rombadlt. Az érdekes ötvösm. 143 házzal és 1109 róm. kik azonban eltótosodtak.90 is Pozsony vármegye községei. Nagysenkvicz. múlt század elején sörház is volt itt és országos vásárai nagyon látogatottak voltak. Az egész ötvösm. itteni birtokából leánynegyedet ad ki. st német Kapeln nevén is találjuk említve. tótajkú lakossal. mely templom tornyát a kereszten kívül félhold is díszíti. Az 1756-iki canonica visitatio szerint a Kostaniczáról idetelepített horvátok a rombadlt templomot felépítették és várszeren. mert a nevezett hegy tiúaj donképen csak egy nagyobb befásított domb. Már 1222-tl kezdve szerepel. Krisztus alakját kivéve. Sorsa összefügg Kissenkviczével. A község határában. 1787-ben a Pálffy grófoké. 1506-ban Verbczi Isvánnak is van itt birtoka. 1383-ban Ilona és Margit úrasszonyok itteni birtokrészüket Miklósfia Mihálynak adják át. Az egyház birtokában aranyozott ezüst-monstranczia van 1766-ból. Miklós. a Kis-Kárpátok alatt fekszik. Van vasúti állomása. hogy ez tévedés. Nagypaka. Nagysenkvicz. Ugyanekkor a pestis pusztította lakosait. aranyozva van. 1540-ben a magvaszakadt Csorba János birtokát Hlyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispánnak és testvérének. században kipusztultak és Beniczius Miklós 1550-ben horvátokat telepített ide. vallású. Az 1553-iki összeírás szerint az óbudai apáczáknak itt 3 portájuk van. vallású lakossal. Temploma srégi. 88-ban ugyancsak az Olgyaiak a Dankháziaknak egy kúriát és tekintélyes földbirtokot engednek át.levelében szerepel. továbbá két régi aranyozott ezüst-kehely. Az egyház birtokában a XVII. 1352-ben egy pozsonyi vár tartozéka volt és a gellei érseki székhatárjáró levél említi. Az 1553-iki összeírásban az óbudai apáczáknak 6. A községben van Gross Samunak szeszgyára és Mahota Józsefnek téglagyára. Illyés Ferencznek 1. II. a mikor Gombai Kumpert fiai. 1319-ben egy Kökényes nev község is szerepel. Olgyai Péter eomesnek adják el. Egyháza 1309-ben már fennállott és Pázmány községhez is a régi egyházak között említi. mely utóbbiról már 1330-ban találunk írott nyomokat. de postája és távírója Somorja. I. Körjegyzségi székhely. 1533-ban Csorba Gergely fiai és Csorba Pál osztozkodnak birtokukon. li 16-ban (Mayái György fia. századból nagyon érdekes zománczozott ezüst-feszület van. azután & Zichy és Batthyány grófok. 1647-ben a pozsonyi apáezáké.

a másikban Báthori Andrásnak 6 és a borostyánki uraknak is 6 portája van bejegyezve. melyet 1570-ben alakíttatott át Mésházy István. Hajdani neve Szent-András. kath. Legrégibb birtokosául a XV. Újabbkori birtokosai az Esterházyak. melyek hajdan egy községet alkottak. 1323-ban Botfalva néven szerepel és Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságlevelet ad. Joan. ki senkviczi elnévvel 1799-ben nemességet nyert. kath. Az ott látható és 1570-bl való latin fölirat szerint Illyésházy István. Az e vidéken elterjedt hagyomány szerint e községet Súr vezér . században a Sárkány családot ismerjük ennek itt ekkor már véd. Béla 1261 körül Truslef és Luipold .és vízmvekkel megersített várkastélya volt. 1523-ban a Thurzók lettek az urai a kiktl 1635-ben az Esterházyak örökölték.Pozsony vármegye községei. vallású lakossal. Ide tartoznak Cssztelek major. A községhez tartozó Botszeg nev régi község emlékét rzi. Az egyik királyi birtok. A plébániának értékes könyvtára van. 128 házzal és 872 róm. Az 1553-iki portális összeírásban két Nagysúr nev község el. A régi várkastély. — AZ ILLÉSHÁZY-FÉLE KASTÉLY (MOST PONGRÁCZ FRIGYES GRÓFÉ). kinek neje Batthyány-leány. Mai neve. Tesseni Paro Ladiczensis proprio pro usu suo fieri curavit 1741". Katholikus temploma 1793-ban épült. de távírója és vasúti állomása Szered. Ezek után ni ágon a birtokot és a kastélyt Batthyány József gróf örökölte és ugyancsak ni ágon került Ponarácz Frigyes gróf tulajdonába. ma is kitn áUapotban van és a kert fell való homlokzatát az Illésházy család czímere díszíti. az egyház 1741-bl ezüst-kelyhet riz. Vallásuk róm. Sárf erdrlak és egy névtelen erdrlak. Nagysíír zálogosítja király 1439-ben György grófnak 1439-ben Albert király a Eozgonyiaknak adományozza. melyet IV. Van saját postája. vasúti állomása Modorsenkvicz. Távírója Modor. 449 magyar lakossal. vágvölgyi tót kisközség. A pápai tizedszedk jegyzékében Bot néven van említve. R. nev nemeseknek adományoz. Királyi birtok volt. házak száma 41. Liptó vármegye vármegyi fispánja Nagyszarva. . : dl postája. Zsigmond NAGYSZARVA. mely czímerrel díszítve a következ föliratot viseli: „A. Van saját szerepel.alapította. fölváltva a régivel. A . században említtetik elször. Nagysíír. 97 család itt született Kovachich Márton György történetbúvár és törvénytudós. kisközség a Csallóközben. mert „Sigillum Trium Sur 1514" feliratot visel. Nagyszarva. teljesen átalakítva. Szentandrásfa és Szent. . csak a XVII.András falva volt. Hajdan magyar lakosai voltak. Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony várraegye. Varrasúr régi pecsétje legjobban bizonyítja ezt. Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspárnak 3 portája adózik itt. D. Ma három Súr van e vidéken.

Régiségét gótikus részletei bizonyítják. Lajos király és neje nászútjok alkalmával megfordultak az itteni várkastélyban. Házainak száma 32. Amadé Mihály lVa Bucsuházy Tamás 3 és Soldos György 1 portája szerepel. községben Tóth Elemérnek nagyobb úrilaka van. A Sárkány család 3. a távírója pedig Szomolányban. távírója és vasúti állomása . Pozsony vármegye községei. a mikor Sárkány Ambrus fényes böjti ebéddel vendégelte meg az egész násznépet. mely ma Gülcher Árminé. Házainak száma 91. ez azonban úgy értend. még Zsigmond király építtette várkastélynak. Házainak száma 58.. vallású kisközség az Alsó-Csallóközben. emeletes épület. Azóta az épület lakatlan maradt és lassanként elpusztult. most pedig Habermann Nándor vezérkari kapitánynak van itt nagyobb birtokuk. Itt nyugszik Ákosházi Sárkány Erzsi. a mikor Feludvarnok néven a pozsonyi várjobbágyok birtoka és a királyi udvarnokok lakóhelye. de fia. hogy akkor Az 1553-ból való összeírásban a Harkány családon kívül még több birtokosa szerepel. 1863-ban nagy tzvész pusztított itt. 1423-ban az itteni nemesi birtokosok s a Bazini és a Szentgyörgyi grófok között birtokper folyt. Most Vilmos puszta. illetleg fiának neje késbb megnagyobbíttatta. század közepe táján horvátokat telepítettek ide. különösen a szentségházat díszít kkereszt. /. tót kisközség a Vág völgyében. ki a sírboltot kifosztotta. vasúti állomása Somorja-Uszor és gzhajó-állomása Körtújjá a régi várkastélyt. falu templom nélkül szkölködik. Pethö Antal 2 1 Literáty Ferencz /i és Arhnay Miklós 12. község postája. rokkant katonákat hely eztek el benne. Vallásuk róm. vasúti állomása meg Nádason. Mikor József császár alatt az itt volt szerzetesek a zárdát elhagyták. katholikus. Határában SzentKatalin templomának és zárdájának romjai láthatók. róm. A községben van posta. róm. Dunaszerdahely. Nagyudvarnok határában feküdt Szolgagyör község. kinek özvegye jezsuitáknak adja zálogba. Tóth Tamás 2 1/. Bél Mátyás szerint. Körjegyzségi A A A Nahács. négyszög. Katholikus temploma a falu nyugati részén. 1 vélyes. mely 1399-ben Zolgagyeur néven van említve. Az 1756-iki canonica visitatió szerint e templom „nagyszer és díszes épület" volt. A XVII. Egyháza már 1390-ben a pozsonyi fesperességi plébániák között szerepel. 1645-ben Rákóczy György hadai. Bacsák. fensíkon fekszik. Els átalakítását Szluha Ferencz késbbi birtokosától nyerte.. A Balogh-féle kastélyt. Bittó. Ennek leánya révén a Balogh család tulajdonába került. x\ múlt század elején az Illésházyaknak itt híres ménesük és juhtenyésztésük volt. Nahács. Az 1553-iki összeírásban Zomor János 5. Védmveit Bél Mátyás is említi. magyar lakosaié 372. mely azeltt a Kondé családé volt. Azután a birtok és a kastély a Viczay családé. mely az 1596. Régi temploma a községen kívül áll és SzentAndrásnak van szentelve. évszámot viseli. A nebojszai Balogh család si fészke. magas falakkal. Késbbi birtokosai a Kondé. Miksa császár idejében. Legrégibb nyomát 1341-ben találjuk. 1663-ban pedig a törökök és a császári csapatok dúlták föl a zárdát. távírója Nagylég. Királyi birtok volt. vallású lakosaié 460. késbb Schlossberg László pozsonyi . Tényleg nagy. Végre a Pálffyak tulajdonába jutott és most Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka.98 építtette fel építtette II. Belseje román és gót részleteket tüntet fel. Lajos király Pókateleki Miklós fiát. melyet Zsigmond király Norinberg nev pohárnokának adományozott. A zárdát és valószínleg a templomot is Erddy Kristóf gróf 1618-ban építtette. 1644-ben az Erddyek a zágrábi káptalannak zálogosítják Amadé Judith a trencséni el. Bakics Péter 2. mátyusföldi tót kisközség.. kath. hol pedig a szomolányi vár birtokai közé tartozott és e birtokok sorsában osztozott. Hajdan hol a jóki. 1647-ben pedig Sárkány Miklósné 4 portát bírnak itt. 1521-ben II. kinek czímeres sírköve 1655-ben készült. Ide tartoznak Kisszarva. Kövecses és László major. Biró és a Szabó családok voltak. Jakabot ós testvéreit iktattatja új adomány czímén e birtokba. Azután a múlt század második felében a Hütter és Wahlberg családoknak volt. lakosaié pedig 487. Rózsa és Szigeti major tartoznak ide. Nebojsza. székhely. Nagyudvarnok. kath. 1380-ban I. A községnek Dejtén van a postahivatala. Késbb ezeket is elvitték és az épületet egy : Nebojsza. 1647-ben Erdödy Gábor az ura. melyben azonban magyarok is laknak. A községhez tartozik Czerova major. rre bízták.

vallású lakossal. E néven csak az újabb korban szerepel. Némettel. katholikus templom építési ideje ismeretlen. de idvel eltótosodott. kath. Késbb Nestich tót neve is szerepel. község postája és itt keményít-gyár is. Ide is Illésházy gróf nádor telepítette a horvátokat Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspár 15 portája szerepel. vágvölgyi magyar kisközség. Ma ennek fia. A BALOGH-FÉLE KASTÉLY (MOST GÜLCHER ÁRMINÉ). 99 majd a szalabéri Horváth családé. községnek Rété a postája. 75 házzal és 458 kik mind róm. egy darabig Draveczky báróné gróf zálogosbirtoka. Pálffy János községben két templom van. vallású lakossal. Ujabbkori nemesi birtokosai ismeretlenek. kik között azonban a róm. hajdan királyi birtok. vallású lakos lakja. 283 házzal és 1374. kincstáré. ev. Németgurab. Sorsa hajdan Horvátgurabéval függött össze. Németbél. kath. mert hajdan Nagysúrhoz tartozott és annak sorsában osztozott.Pozsony vármegye községei. Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség. Lajos király Morochuh honti fispánnak adományozta. A Németdksieg. 107 házzal és 737 magyar és német lakossal. a Nenstift. József császár 85 között németekkel ebben az idben azonban Magyartelepített meg 1781 diószeghez tartozott és csak késbb lett külön község. a NEBOJSZA. mely szintén a Gúlcher távírója Galánta. alispáné és lett. 35 házát 197 róm. míg végre az egész birtok a kastélylyal együtt Galgóczy családtól 1849-ben Güícher Galgóczy Antal birtokába jutott. ma pedig Németgurabhoz tartozó puszta. Nemessúr. melyet II. körjegyzségi székhely. Postája Magyarbél. Régen királyi birtok volt. Németgurab. 1892-ben a község legnagyobb része leégett. kath. távírója és vasúti állo- Amadé A A Nemessúr. községben csak kápolna van. közvetetten Magyardiószeg szomszédságában. kisközség. távírója és vasúti állomása Magyardiószeg. Németdiószeg. mely 1732-ben épült. mely 1337-ben királyi adományként Orros Péter tulajdonába került. Temploma nincs a községnek postája. Postája Nagysúr. az evangélikus templom 1788-ban épült. község határában 1423-ban Csandal község van említve. Katholikus kápolnája 1869-ben épült. katholikusok. vasúti állomása pedig Gány. Hajdan Újfalu néven is említve van a vöröski „Registratur" czím írott könyvben. nagyobbára ág. Ma is id. Újabb telepítés. Van Árminé. . a kik mind magyarok. A nagyszombati Klarissza-apáczák birtoka volt. Lakosai nemesi jogokat élveztek. távírója és vasúti állomása Szered. lakossal. Az 1553-iki összeírásban mint a horvátoktól megszállott új hely szerepel. vallású németek vannak többségben. Qülcher Ármin a tulajdonosa. 44 házzal és 256 róm. a kik itt kastélyt is építtettek. grófnak van itt nagyobb birtoka. I. körjegyzségi székhely. magyar kisközség. 1787-ben a kir. Magyar község volt. távírója és vasúti állomása Szempcz. . A A A A mása pedig Szempcz. h. Jakab Tivadar vette meg. 1647-ben a falu már a Pálffyak tulajdona. de Bethlen Gábor Neustift. — .

német nyelven írt árvakönyvet. Ferdinánd 1629-ben vásártartási szabadalmakat adott. Ottóvölgy. valamint a községi német anyakönyveket. oiiétejed. melyre nézve azonban csak a XD7. 210 házzal és 1158 róm. s 1721-ben megnagyobbították. Régi német telepes község. házainak száma meg 37. a Kis-Kárpátok alatt fekv kisközség. században már fennállott. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Postája. A község pecsétje „Pagus Neik 1686"" föliratot visel. Mahalán meg Ompudynus. Újabb hajóját 1664-ben kezdték építeni. Hajdan Csák Máté birtoka. században kiváltságokat nyert. E réven a Pálfyak lettek az urai és most is id. Említést érdemelnek Félnyárasd. Ortvay az eddigi helynévmagyarázóktól eltérleg nevét az Ongud. A község régi jegyzkönyvei is németek és az els tót végzés csak 1747-bl való. a mikor a helység Opltal eltótosított néven is szerepel. a mikor Olga néven találjuk említve. Temploma nincs a községnek. 1380-ban egy határjáró levélben Olgia. A faluban Kufier Viktornak szeszgyára van. Postája és távírója Nagymagyar. 1645-ben és 56-ban epemirigy dúlt a községben. Tény az is. Késbb aPálffyak birtokába került. Ollétejed. Az 1553-iki összeírásban királyi birtok és portáinak száma 8. majd késbb Ouga néven merül fel. Lajos királynak 1524-ben a gellei székhez intézett rendeletében már a mai nevén szerepel. E község 1251-ben szerepel elször. a vasúti állomása Somorja-Uszor. t'seUe- oigya. Hajdan gótikus volt. Ez idben Ougya. Temploma nincs a községnek. de stílusát a sok átépítéssel elrontották. róm. de már a XVI. kath. Katholikus temploma a XIV. UgeMe. Római kath. század végén találunk írott nyomokat. 1606-ban mezvárosként van említve. A Tejed nev községekrl már más helyen volt szó. Ide tartozik Péterhám. kiknek száma 240. magyar lakosai vannak. 1832-ben Palkovies György . hogy Ompitál közelében tényleg állott egy Mahalán nev község. a mikor Pensaurai Henrik érseki helynök jegyzéke az ottondali plébánost is említi. mátyusföldi magyar kisközség. Hajdan a gellei érseki székhez tartozott és II. hogy határa pozsonyi várbirtok. vallású lakos lakja. E község nevét Öllé nev régi nemesi birtokosától vette. 113 házzal és 673 róm. [de tartozik a Józsefvölgyi villa és az erdészlak. a mikor az van róla írva. Ompud vagy Ompudinus személynévbl származtatja. Az 1553-iki összeírásban Báthory András és a borostyánki urak 5 5 portái adóznak itt. Landorgócz és Mocsola dli. A község postája. kath. távírója és vasúti Ny*. vallású lakossal.UMt Pozsony vármegye községei. községnek nincs temploma. mely 1323-ban szerepel. 1831-ben és 1866-ban lakosai közt a kolera szedte áldozatait. Nyék. 1251-ben Puer pozsonyi alispán valamely itteni birtokrészt Böjtös mesternek ítél oda. 1647-ben az Esterházyak tulajdona lett és ma is Esterházy Mihály grófnak van itt nagyobb birtoka. 1559-ben Török Balázst találjuk itt birtokosul. A falunak nincs temploma. melynek H. kisközség az Alsó-Csallóközben. Körjegyzségi székhely. Máskülönben sorsa azonos a Lidér-Tejed nev községével. távírója Diószeg és vasúti állomása Galánta. Pozsony vármegyében hajdan tényleg laktak Ompudok és pedig — A Karcsán Ombud és fiai. Az 1553-iki összeírásban Otontal alakban van említve és ekkor a Fuggerek 32 portáját róják meg. vallású. 1663-ban a törökök dúlták fel és 1686-ban a felkel csapatok zsarolták. állomása Szentgyörgy. felscsallóközi magyar kisközség. Postája Egyházgelle. Olgya. Pálffy János grófnak van itt aagyobb birtoka. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. vallású. A községnek nincs temploma. A községházán ma is rzik Ferdinánd szabadalomlevelét. kath. vallású lakosainak száma 121. mely a vöröski várbirtokok közé tartozott. a mikor Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságlevelet ad. tót lakossal. 1358-ban. Házainak száma 22. Késbb az UdvarnoJcy és a Bacsák család is birtokosa lett és a miüt század els felében Olgyai Kifolynak és Zsigmondnak s Bacsák Vendelnek volt itt nagyobb birtoka. Ma a Franck fiai pozsonyi ezégnek van itt nagyobb birtoka. távírója és vasúti állomása pedig Patony. már az Olgyaiak az urai és Olgyai Endre fia János 60 ekényi földet ad húgának. melyek 1638-tól 75-ig terjednek és egyl606-ból való. A község akkori neve Ottenthal. 1488 május 29-én Mátyás király oklevelében Ogya a neve. körjegyzségi székhely. A község postája Hidaskürt. melynek 48 házát 284 róm. kath. ottóvölgy. elvette tlük ós L620-ban Erdödy Gábornak és Györgynek adományozta.

si beseny-telep. kath. Ujabbkori birtokosai a Pálffyak. és pedig a Szent Sebestyén és a Szent Anna kápolna. Hozzá van építve Szent Flórián kápolnája. Partot kisközség a mátyusföldi síkságon. szomolányi vár tartozéka volt és az 1553-iki portális összeírásban Losonczi Istvánnak itt 9 portája adózik. vasúti állomása pedig Cseklész. kath. a mikor Paldy néven szerepel. László Vincze a legnagyobb birtokos. 1341-ben a padányi és a petényi nemesek közötti határjárási perben szerepel. A falu postája Bohunicz. Papfa. 101 esztergomi kanonok a templomot megnagyobbíthatta és a tornyot felépíttette. Harrach Eleonóra állíttatta. idvel a Pálffyak tulajdonába jutott és ma is id. vallású lakossal. 1326-ban meg Possessio Padan a neve. ref. Már 1290-ben itt laktak ez egyházi testületek népei és ezért nevezték Poppnepe (Papnépe)-nek. 1307-ben. kincstáré. Késbb az Esterházyak lettek az urai. Ottóvölgy. A Fapkörmösd. Az 1553-iki összeírásba mindössze 2 1 /a portája van felvéve. 1540 után elpusztult hely. kath. melyek újabb keletek. . Itt áll még. vasúti állomása Cziffer. távírója. els felében papirmalom is volt itt. nagyobb részben ev. 511 róm. A Páld. Ezeken kívül még két kápolna van itt. A községhez tartozik a fentemlített határjárási perben már szerepl Petény puszta. 1288-ban Terra Padan. Fülöpnek és Péternek birtoka. a Feketevíz mellett fekv kisközség. távírója és vasúti állomása Szempcz. A községnek Alistál a postája. 53 házzal és 338 róm. továbbá 1728-ból igen szép és értékes ezüst-kereszt. Üveghuta telep. Az 1553-iki összeírásban csak egy portája szerepel. 1291-ben Villa Padan.Pozsony vármegye községei. vallású lakossal. A Pagyerócz. Szúnyog csárda és Kültelek. Csak kápolna van a községben és ez 1899-ben épült. melynek oltárképét Pálffy Miklósné szül. Péterháza. község postája Cseszte. Zabité halásztelep és Papirmalom. 1636-ban Erdödy György és Gábor Esterházy Dánielnek zálogosítják el. század elején épült. 68 házzal és 540 róm. Pálffy János és ifj. 1787-ben a kir. Pálffy János grófoknak van itt nagyobb birtokuk. Dudvágszeqi Mihályfi Jakab comesnek adományozza. az egyháznak 1693-ból való érdekes ezüst-kelyhe van. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. pozsonyi káptalan és a prépostság si birtoka. birtokában. a Szent-Lénárd tiszteletére szentelt gótikus kápolna. a Vágvölgy és a Kis-Kárpátok között fekv tót kisközség. úgy látszik. 50 házzal és 266 róm. a többi vöröski birtokokkal együtt. de ez a Kenéz nem azonos az elbb említettel. község postája és távírója Vedrd. Ide tartoznak Újmajor. Dienes és Iklér nev dli. A A Papfa. kath. vallású tót lakossal. Kenéz comes. Legels nyomát 1346-ban találjuk. Lajos király Bessenyö Jánosnak és testvéreinek adományozza. de mai temploma 1643-ban épült. Postája és távírója Ivánka. 1400-ban már Papfolua-nok írják. Ekkoriban a nagyszombati apáczáké. a hol ma id. Padány. Temploma nincs a községnek. 1787-ben már a Pálffyak az urai. Papkörmösd. Sckwartz Mihály adományából. A pápai tizedszedk jegyzékében Pauli néven említtetik. a templom közelében. alsócsallóközi magyar „kisközség. Az egyház : A A Padány. A református templom 1787-ben épült. 1553-ban a már sokszor említett összeírásba Páldy néven csak 3 portája van felvéve. aranyozott ezüstbl készült szentségtartó és ngyanily kehely van. Katholikus temploma a XIX. az újabb korban Pagyerovcze néven is említik. E községet Paulj néven egy 1282-iki oklevél említi. Egyháza srégi. pápai tizedszedk jegyzékébe Podans elferdített néven van bejegyezve. a hol már 1679-ben 246-an foglalkoztak üveggyártással. egyik régi birtokosa 1769-bl való. régi nemesi birtokosaik nevét örökítették meg. tót kisközség. 104 házzal és 588. Birtokosa ma is a pozsonyi káptalan. lakossal. Pagyerócz. Ide tartoznak Káptalan. mely hajdan valószínleg Padánynyal együtt Pozsony vár tartozéka volt és 1298-ban van említve. A lakosok olvasókört tartanak fenn. házak száma 82. Régi nemesi község. a mikor a pozsonyi káptalan Streis Marchard pozsonyi polgárt iktatja birtokába. melyet egy 1265-iki oklevél már mint ilyet említ. 1339-ben Kenéz fiainak. Postája Királyfa. távíróhivatala és vasútja pedig Nagyszombat. Az ottentáli erdben Üveghuta néven egész kis község múlt század volt. vallású lakossal. 1352-ben I. Legrégibb neve Pogyorócz. mely búcsújáróhely. Az 1553-iki összeírásban már a pozsonyi káptalan birtokaként szerepel 3 portával. a vasúti állomása pedig Felistálnyárasd. Nahács és Prépostszeg majorok.

távíróhivatala Modor és vasúti állomása Modor-Senkviczen. vallásúak. Pinkekarcsa. . Postája Egyházgelle. kath. században nagyobb papirmalom is volt itt. Ide tartoznak Bazini völgy és Nyahodmiskó puszta.és lisztmalmai is voltak. Pyntelcswr alakban. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Í481-ben már a mai nevén szerepel. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. Postája. 30 házzal és 171. Temploma nincs a községnek. 1831-ben a kolera pusztította a lakosságot. Postája Királyfa. Késbb a Pálffy-íéle szeniorátusé lett. magyar kisközség. mely még a múlt század 80-as éveiben is fennállott. 197 házzal és 1107 róm. Van itt egy nagyobbszabású mmalom és a nép érdekeit czélzó gazdasági népkör. melyrl más helyen van szó. Késbbi birtokviszonyait és nemesi birtokosait nem ismerjük. Katholikus temploma. Temploma nincs postája Királyfiakarcsa. Pila. lakosaié 168.102 Péntekstír Pozsony vármegye községei. Temploma nincs a községnek. Vörösk alatt fekv tót-német kisközség. A jezsuita-rend eltörlése után a helységet az állam foglalta le és ekként került azután a múlt század elején a pesti egyetem tulajdonába. túlnyomólag tótajkú. nagyobbára róm. míg végre a Pálffyak tulajdonába került és ma is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. Pénteksúr. Pódafa. Pila. 1423-ban Pósafalva néven királyi birtok. 1787-ben a vallásalapi'' volt. melynek határában La Taine-kori és római régiségekéi találnak. 1214-ben Brugscug. László király a PodaEtheieknek adományozza. róm. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. kath. Pernek. a Kiskárpátok alatt fekszik.és ezüstbányája is volt. században épült. kath. 1553-ban az esztergomi érseké. A vöröski vár si birtoka. vallású lakossal. távírója és vasúti állomása Patony. Távírója és vasúti állomása Vágsellye. egy régibb templom helyén. Egyike a vármegye legrégibb községeinek. Pered. 1466-ban Podzafalwa alakban szerepel. E csata emlékére a falu határában honvédemléket állítottak. Késbb a Pálffyak lettek az urai. vallású lakossal. távírója és vasúti állomása Duna- A . 1647-ben a nagyszombati jezsuitáké. távírója és vasúti állomása pedig Dunaszerdahely. Itt volt 1849 június 20. alsócsallóközi magyar kisközség. Pernek. távírója és vasúti állomása. Házainak száma 41. vallású lakossal. A gefiei érseki székhez tartozott és lakosai nemesi eljogokat élveztek. mely az itt már századokon át fennálló frészmalomtól vette tót nevét. Temploma nincs. XVII. A községnek Malaczka a postája. 1223-ban Beregsceg alakban emlegetik. Az 1550-iki vöröski számadási könyvek szerint itt ez évben 9523 deszkát vágtak. vallású lakossal. 1787-ben is még a Póda családé. Os idk óta megült hely. Hajdan szintén a vöröski várbirtokok közé tartozott és ezeknek a sorsában osztozott. Állítólag si kun telep. 34 házzal és 169 róm. PÓ3fa. Az 1553-iki portális összeírásba Poosfalva néven királyi birtokként 9 portával van felvéve. a budapest-bécsi vasútvonal közelében. Tót kisközség. szerdahely. Az 1553-iki összeírásban is királyi birtokként szerepel. Kápolnaszer kis temploma a XVI. melynek lakosai nagyrészben róm. A többi Karosa nev községek sorsában osztozott és Pinkekarcsa néven a vaj kai érseki székhez tartozó községként csak az újabb korban van említve. kath. 1849-ben a község a peredi csata lefolyása alatt teljesen leégett. 1694-ben mint nevezetes balásztelep van említve. kath. melyeket még a múlt század elején említenek. A házak száma 54. alsócsallóközi magyar kisközség. 1803-ban épült. A község postája Cseszte. Az itt lev gzmalom a dunaszerdahelyi gzmalom-részvénytársaságé. 121 l-ben pedig Beruczegu. Ma is 3 frészmahnuk van itt a Pálffy aknák. a hol számos alföldi halászcsalád telepedett meg. Régen arany. Pered. A község postája. 29 házzal és 220 róm. Pódafj Lakosai hajdan nevezetes marhatenyésztést ztek. vallású lakosainak száma 306. kath. melynek nevét elször 1138-ban Beregheg alakban. 1867-ben a község nagyobb része leégett és ekkor 16 emberélet is a tz áldozatául esett. A múlt század 50-es éveiben még posztókallói és frész. Pinkekarcsa. s 1890-ben is nagy tz martaléka ln. mint a pozsonyi vár tartozéka. Ide tartoznak Kisposta és Pósfa puszták. A községnek saját postája van. és 21 -ón a híres peredi csata. Ide tartozik Marczel major és Zöldfa tanya. Pósfa. Weisz Tivadarnak pedig kisebb rézhámora. nagyközség a mátyusföldi síkságon. 1455-ben V.

kath. a Gidra patak közelében fekv tót kisközség. község plébániája megvolt már a XIV. A katholikus templom igen régi. XVII. postája. Miksa fherczeg pohárnoka és udvari kamarása ajándékozott az egyháznak. a Kis-Kárpátok alatt fekv tót kisközség. különösen a XVII. Ábrahámfy. távírója és vasúti állomása Stomfa. melyet 1618-ban Redern Kristóf. 1423-ban pedig Uyfedemes néven királyi birtok volt. Spáczay. hogy ekkor Németfödémesnek nevezték. Pálffy János grófok. 195 házzal és 1627 róm. században malmai is híresek voltak. Balogh. tz következtében pusztult el. Régi temploma a XVIII. 1335-ben Mogh comes van birtokosául említve. Nemesi birtokosai közül ismerjük a Maholányi. Omajor és Újmajor.és rézhámora is volt s ez múlt század elején volt papirmaima is. de a lporgyár légberöpült s e volt. de ekkor megsznt. lakosok fogyasztási és hitelszövetkezetet és katholikus olvasókört tartanak fenn. hogy „ha a magyarnak engedelmeskedem. Szilágyi. melyet a Farkas család építtetett. vöröski vár urainak nagyszabású haltenyésztése volt itt és a halastavak nyomai még ma is láthatók. 1849-ben Petcz alispán elnöklése alatt e helységben gylés volt. Lányi. hatalmas új kastélya. fazekasai pedig külön czéhet alkottak. század vége felé németek is lakták. Els említését Pensaurai Lénárdnak 1390-iki lajstromában találjuk. mely idvel eltótosodott. században még özvegj'ének. Az'egyház birtokában Mátyás-korabeli gótikus szentségtartó. akkor fölakasztanak". mely alkalommal a felkel seregek vereséget szenvedtek a község pedig teljesen leégett. kath. századbeli gótikus ezüstkehely van. E község valószínleg a Pudmer vagy a Bodner személynévtl veszi a nevét. vallású lakossal. Lobogójukat ma is a templomban rzik. Határában vannak Lindává. Pozsony-Borostyánkö. még pedig oly nagy számban. vallású lakossal. az anyaegyház 1600-ban alakult meg. 1705-ben Pálffy János gróf nádor. község 1864-ben Propadle völgyében említésre méltó barlang van. században. távírója Cziffer. század végén Pálffy Rudolf gróf építtette. Elször 1349-ben említik Borostyán néven. Házainak száma 143. Ambró. Van itt egy „kardinális" nev mezei út. Miksitz. Mai nagyobb birtokosai idsebb és ifj. a mikor Pumurich néven szerepel és plébániája is említve van. községnek saját postája van. XVIII. mely állítólag Puszta födémé? . vallású lakosainak száma 1724. Puszta födémes. magyar és tót nagyközség. 114 házzal és 903 róm. Pudmericz. ha pedig a németnek. század elején pusztult el. s ez most Zichy József grófé. Herbeville császári tábornok és Rákóczy seregei között itt véres ütközet volt. század vége felé már a Zichy grófi család is birtokosai közt foglal helyet és ma is Zichy József grófnak van itt nagyobb birtoka. elején ismét felépült gyár. magas fensíkon áll ifj. Pali. Pap. Farkas. Hajdan magyar község volt. Pálffy János gróf toronynyal ékesített. Szlmívelése már a XVI. 1542-ben Vöröskvár tartozéka. mely kiváló Ízléssel és kényelemmel van berendezve. Kápolnáját a XVIII. Késbb a Pálffy családé lett. 8 román stil gyertyatartó és egy XVI. Várát a francziák 1810-ben levegbe röpítették. akkor holnap fejbe lnek. és itt tette az alispán azt a kijelentést. Hajdan a községben lportorony is Pálffyaktól vette meg az Eiberg család. Hajdan vas. emelked borostyánki vár tartozéka volt. körjegyzségi székhely. mely késbb a Dengler családra szállott. Van itt egy régi kastély. 1561-bl a pecsétje is ismeretes. Lakosai késbb nemesi eljogokat nyertek. új temploma 1735 36-ban épült. Marczel. de ezekkel együtt a XVIII. Sernsey. század családnak egyik tagja is áldozatául esett a robbanásnak. A A A — A A A pedig Báhony. Idközben. . mely 1446-ban Szentgyörgyi Péter XVI. Ide tartozott hajdan Fancsal puszta. község fölött Késbb Ballenstein német és Paistu tót néven is elbukkan. Katholikus temploma srégi és újabban alakíközség tották át. és nagyobbára tótokból álló róm. de 1774-ben leégett és helyébe 1782-ben újat építettek. 1881-ig fenntartotta. 103 PozsonyBorostyánkö. de ma már Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka. Pajor és Széllé nev családokat. utóbbi még ma is fennáll. Noigel. Krizsány. A Marczel családtól is van itt egy 1771-ben emelt nagy épület. vasúti állomása A A A A A nev A A Pudmericz. kath.Pozsony vármegye községei. község mellett. 1221-ben Villa Fudemus. század elején jelentékeny lehetett. Marczali Hedvignek jutott osztályrészül. mindig a Bazini és a Szentgyörgyi grófok az urai. Ide tartozik Kosariszkó és Szántóhegyi vadászlak is. mely a pápai tizedszedk jegyzékében Fansol néven külön községként szerepel.

mkertjeit és körfalait. Hoor. században épült. ma Zichy Pál Ferencz grófnak van itt nagyobb birtoka. A múlt század elején a Balogh. A A A A A A vasúti állomása. féle felkelés alatt a kuruczok itt 700i) akó bort koboztak el. Albert és Oalgóczy családok. mely a XIII. 1866-ban evangélikusoktól. majd Betisdorf sive Beche alakban van említve. Ma is az érsekségnek van itt nagyobb birtoka. Porosz. mely az idk folyamán többszörösen átalakítva. A pozsonyi várföldekhez tartozott. összeírás szerint az érsekségnek 41 portája volt itt. kiknek a mostani temploma 1835-ben épült. és pedig az Ormosdy. távírója és vasúti állomása Cziffer. században lakosai vámmentességet nyertek alatt kisebb ütközet volt. 258 házzal és 1160 róm. itt hitelszövetkezet és gazdakör. de ág. van. Pázmány Püspöki. 1313-ban a nyitrai káptalan egyik oklevelében Patuh néven szerepel. de a reformátusok is elég számosan vannak itt. vallású tót lakossal. st Bathsdorf néven is eltnik. a labanczok meg mai katholikus templom 1629-ben vétetett vissza a szlket tették tönkre. Kötélszer. az az osztrák és a porosz csapatok között itt kisebb ütközet volt. 1332-ben Villa de Becse néven szerepel. volt. 1678-ban a pestis pusz[de tartoznak Gyuresi. Házainak száma 630.és Kispáty van említve. a máriavölgyi Paiüinusoknak és a nagyszombati jezsuitáknak van itt birtokuk. Az 1553-iki uralta és . század elejérl való. özv. Az 1553-iki összeírásban Báthori Andrásnak 15 és Farkas Jónásnak szintén 15 portája adózik. Andreán szky. kiknek itt régi kúriáik is voltak. Béte. si temploma már 1229-ben szóban forog. Beidnerné. 1324-ben a pozsonyi káptalan Finta és István nev nemeseket iktat e birtokba. A község postája. a másik pedig Galgóczy Antalé. Idetartoznak mezváros Van ekkortájt és Friedrich és Gyuri majorok. hogy a XVI. mely a gyakori vízáradásoktól is sokat szenvedett. most a községi hivatalok vannak elhelyezve. Terra Bethe néven van említve. de mai temploma a XVII. 36 házzal és 337 rom. vallású lakossal. 1376-ban a királyné birtoka és ez idben a királyné szlit és a gazdatisztjét is említik. ev. kath. Kolonich és az Erdödy családnak. kath. században a Tewrewk. Chernél. Legrégibb nemesi birtokosául . távírója Téglaház puszták és Kovácsszigeti erdrlak. Jegenyés. Késbb Bacersdorf. 1647-ben mezváros. 1859-ben tz pusztította el a község nagy részét. Illés és a Zichy családokat tított itt. Batschdorf. Galgóczy. mátyusföldi magyar kisközség. Id folytán a Pálffyak lettek az urai Rákóczyés most is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. nagyobbára róm. távírója és Miklós major és Pokol csárda. A hajdani primási palotában. kath. de ez nem az si templom volt. Pusztapát. század elején az esztergomi érsekek birtoka és lakóhelye volt. Draskovics György grófnéé. Határában a Thököly-féle szabadságharcz XVI. vallású lakossal. a ki Kápolnai Jakabfy Balázsnak adta el és ekkor már Nagy. századból. Ré te. század elején a czifferi uradalomhoz tartozott és a Nyáryak voltak az urai. Ma is van itt még két régi úrilak. kath. lakosainak száma pedig 3843. melynek lakosai nagyobb részben tótok és róm. érsek itteni birtokának köszöni a nevét. a Vág völgyében fekv nagyközség. körjegyzségi „székhely. Az egyház gótikus szentségtartót riz a XIV. Récse. egyes részletei ugyanis azt bizonyítják. a mikor Beuche-i Butger neje itten a nagyszombati Klarisszáknak egy szlt adományoz. Legelször 1328-ban merül fel. A XVI.104 Pozsony vármegye községei. A községnek van saját postája. E községgel 1256-ban Petrus de Rethe nevében találkozunk. si német telep. Réti és Szarvas majorok. felscsallóközi magyar Pozsony közelében. melyek közül az egyik özv. a vágvölgyi vasút mentén fekv kisközség. távírója és vasúti állomása pedig Diószeg. itt Keglevich Ferencznek is 3 y 2 portája volt. 1310-ben már mint lakott hely. Késbb más birtokosai is felmerülnek. régi rendeltetését ma már alig árulja el. Mai templomát 1889-ben megújították. 1316-ban Symárfi Herch fia Péteré. Mogyorós és községnek postája. kisközség. Ide tartozik községnek van saját postája. Egyháza nagyon régi mert a pápai tizedszedk jegyzékében is szerepel. vallásúak. hitvallású németek is elég szép számmal lakják. Püspöki. Bél Mátyás említi az esztergomi érsek díszes kastélyát és a község egyéb díszes épületeit. és lakosai nemesi eljogokat élveztek. 202 házzal és 1079. 1414-ben Bechendorf német nevével is találkozunk. állomása és vasúti Bécsé. Ez idben XVII.

o Eb .

kath. 1709-ben a császári zsoldosok a községet több ízben megtámadták és kirabolták. századi adatok szerint 1756-ban 600 lakosa volt. 1667-ben. 1647-ben Sántha Pálné. késbb a detreki. távírója és vasúti állomása pedig Szempez. itteni birtokrészét Lászlónak adja el. a hol hajdan nagyobb terjedelm halastó is volt. zadban számos nemesi birtokosa volt. A múlt század elején Borló Istvánt is nemesi birtokosai között találjuk. A múlt század elején nagyobb olajgyár volt a községben. mely idvel eltótosodott és a XVI.és sírhalom van. itteni birtokai eladja Borsai Jánosnak. mely srégi építmény. ref. Mai katholikus temploma 1857-ben épült. templom pedig 1769-ben épült. elpusztult községnek az emlékét tartja fenn. késbb Rosindol alakban szólnak róla. Van itt egy kápolna is. 1398-ban Nagy-likai Mihály fia János. vasúti állomása pedig Cziffer. a Méhes és a Balogh család osztozkodnak itteni birtokukon. róm. vallású lakossal. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. A községnek van saját postája. Rohrbach. Szénás Rebeka ajándékozott 1778-ban. Eredetileg német telepes község. 254 házzal és 1326. melyet 1691-ben debreczeni Eötvös István és felesége Oarai Erzsébet ajándékozott az egyháznak. 1795-ben. 1741-ben épült a mai tornya. L368-ban Retkei Jánost ismerjük. de van itt egy sokkal régibb. melyet Tisza Lászlóné szül. A község határában több pogánykori r. Erzsébetnek. Ide tartozik Pörös major is. Sáp. és ezeknek a sorsában osztozott. 1469-ben súri Szüll Mihály és Borsai Pál erszakkal foglalják el Retkei György birtokát és kúriáját. A község mai templomai közül a róm. A községnek saját postája van. hogy földjét a törökök süvegeikben hordták össze. Már a XV.UKJ Pozsony vármenye községei. Karátsony. kbl épült harangtorony is. az úgynevezett Zöldhalomról a lakosok azt állítják. A református egyház birtokában több értékes ötvösm van és pedig: egy kisebb aranyozott ezüst-kehely. de ugyanekkor Pongor neje Erzsébet. 1683-ban Thököly csapatai garázdálkodtak itt. 1383-ban Sápi Jordán fia László. Temploma nincs a községnek. Vájár puszta és Ribnyik. a Feketevíz és a Kisduna között fekv magyar kisközség. 1680-ban. de az idk folyamán átalakították és kibvítették. tót kisközség. a mikor nevét Beden alakban írják. században már Rarbok tótos neve is van. vallású lakossal. mely a király birtoklására látszik mutatni. Rózsavölgy. továbbá egy nagyobb aranyozott ezüst-kehely. az ev. Óbora vadászlak. 1831-ben pedig a kolera tizedelte meg lakosait. Késbb a Pálffyak uradalmába jut és ma is id. kinek fiai Fodor Istvánnak örökítik el. 1890-ben a templomot megnagyobbították. 1694-ben Maróthy János és Raczik Kata egy aranyozott ezüst-tányért ajándékoztak. Márton mesternek adományozza. Priíckel. 1390-ben Rosonthal néven van említve. mely 1739-ben épült. 49 házzal és 327 róm. Az 1553-iki összeírásba már a tótos Rossindal néven 32 portával van bejegyezve. Olsovszki malom. 157 házzal és 954 róm. majd a malaczkai uradalom része ln. ellenben távíróhivatala Nagyszombat. távírója és vasúti állomása Szempez és Rété rház. vallású lakossal. Egyik dljének a neve Királydomb. csak egy Dunaújfalnval közös Szent-Úr nev kápolnája van. 1331 eltt már Kenéz comes a birtokosa. Imely. míg végre a Pálffyak uradalmába került. tót nagyközség. 1324-ben a suapi nemesek vannak említve. . 1438-ban Körtvélyesi Mihály is egyik nemesi birtokosa. 1806-ban és 1819-ben a^község nagy része leégett. XVIII. 1787-ben Nagyszombat város a birtokosa. századbeli. A községnek van saját postája. E község 1352-ben merül föl elször. Sándor és Dóka család is possessora. 1287-ben már községként szerepel. a mikor Károly király a birtokot Máthé nádor tárnokának. Sáp. si temploma XIII. Rózsavölgy. srégi község. Ez Melénte. Pálffy Miklós herczegnek ma is nagyobb birtoka van itt. Ide tartoznak Horka major. melynek 1256-ban Botho de Sanp nevében bukkanunk a nyomára. Körjegyzségi székhely. kath. . Távírója és vasúti állomása Malaczka. 1525-ben a Márkus. kath. Hajdan a vöröski várhoz tartozott. szá- Róhrbach. kath. mely 1309-ben Milenthe néven szerepel. itteni birtokát átadja Hideghéti Félt fia Jakab leányának. A község postája Magyarbél. 1817-ben. Zsigmond király Rázna néven Nagyszombat városának adományozza Pázmány jegyzékében Rosonthal alias Rosendel néven szerepel. A község dl-nevei közül az egyik egy régi.

— seipcz. ellenben 1515-ben egy másik Újfaluban Bakai Bessenyei Gergely és Ilona birtokrészöket Csorba Andrástól és ennek fiától. Ez ismétldött 1847-ben. körjegyzségi székhely. kath. 1680-ban az egész falu leégett. Károly király Péterfia Domokost iktattatja birtokába. a községet tz pusztította el. Késbb zálogjogon a Révayaké. Késbb a Pálffyak furasága alá került. de késbb már Málath András pozsonyi polgárt is itt találjuk. Ez idben tnik föl a Bittó család is. Ugyancsak Újfalu. a mikor I. vallású lakosa van. 107 sárfs.Pozsony vármegye községei. 1397-ben Zsigmond király Mátyás és András nev nemeseknek adományozza. Korábbi birtokosául már 1283-ban a Rathold nemzetséget ismerjük. Hajdan e község a bogdanóczi. Katholikus temploma 1662-ben épült. mely 1560-ban a Tass és a Földes családok ivadékainak birtoka volt. 1647-ben özv. körjegyzségi székhely a Fels-Csallóközben. A községnek van saját postája. 79 házzal és 493 róm. 35 házat számlál és 331 róm. Újabb temploma 1742-ben épült. Ily nev község e vármegyében már 1075-ben van említve. Schweinsbach. körjegyzségi székhely. tót kisközség. Egy 1434-iki okirat szerint a Fraknói grófok itt egy birtokrészt eladnak Molnári Kelemen gyri püspöknek. A Pálffyak maradtak mindvégig az urai és ma sárosfa. Azeltt ide tartozott Maczháza és Újfalu puszta. Ekkor Saarfeiv alakban van említve.is. Seljicz. A lakosok olvasóegyesületet tartanak fenn. de tény. Ide tartozik Amsterdam major és Csaszni tokat malom. a ki ugyancsak Zsigmond király adományából jutott birtokához. kath. a Bittó család kápolnája 1721-ben épült. s ezt elhamvadása után a Pálffyak ismét felépíttették. késbb csak a gróf Pálffyak. lakosok egytl-egyig róm. E községgel 1254-ben Sárfi Hiszus nevében találkozunk. de 1596-ban Pálffy Miklós báró magához váltja. ma tót kisközség. 1651-ben ugyanis Földes Ferencz és István újabb adományt nyernek itteni birtokukra. Az 1553. távírója és vasúti állomása Nagylég. vallású lakossal. távírója és vasúti állomása Szempcz. Az 1553-iki összeírásban Kéméndi Péter 3 portával szerepel. 1438-ban Albert királytól kapták az Ulma családbeliek a helység egy részét. 176 házzal és 137. Ez idben S Ipe volt a neve. A vöröski vár tartozéka volt és e vár birtokainak sorsában osztozott. hajdan német. Volt itt még több Újfalu nev helység . a mikor a községgel együtt si temploma is leégett. A község postája. Ma Bittó Béninek. A XVII. 1647-ben Pálffy Miklós és Nagymihályi Ferenczné bírták. kath. A községnek nincs temploma. Ferdinándtól. mely a községnek csakhamar egyedüli nemesi birtokosa lesz és ma is az. Sárf. 1863-ban és 1901-ben irtózatos felhszakadás volt a községben és határában. távírója és vasúti állomása Bazin. st' harangjai is elolvadtak. vallású lakossal. hova csak néhány év múlva kezdtek ismét lakosok telepedni. vallásúak. hogy ezen a vidéken feküdtek. klucsováni és a nemecsei birtoktestnek volt a része. magyar kisközség. másként Barabástelke néven van említve Somorja közelében egy község. erre 1569-ben új adományt nyertek. A Fraknói grófok birtoka volt és Zsigmond király 1435-ben új adománylevelet adott reá nekik. 216 házzal és 1351 lakossal. A Bittó családnak itt gazdag levéltára is van. melyek közül az egyik 1553-ban az ó-budai apáczák birtoka. 1705-ben. Ferencztl visszaváltják. Tót kisközség. melynek tagjai e birtokon osztozkodnak. Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspár 10 portája adózik. század els felében a Földes család is birtokos itt. 1627-ben a Pálffyak itt vámjogot nyertek II. melyben több Arpád-korbeli oklevél találtatik. a nagyszombat kúti helyi érdek vasútvonal mentén fekszik. Istvánnak és Dénesnek van itt birtoka és mindegyiknek külön úrilaka. mely óriási károkat okozott. . de Ipolyi Arnold állítása szerint ez nem a mai Sárosfa. Szunyoyhyné birta. hogy mindezek az elsnek említett Újfalu pusztára vonatkoznak. Els nyomát 1328-ban Sáralja néven találjuk. nagyobbára róm. Sárosfa. kath. évi portális összeírásban Svanczpach néven csak 6 portával szerepel. 1556 és 1580 között Illésházy nádor horvá- A telepített ide és ez id óta az elbb magyar község eltótosodott. század közepén az Ulma család volt az ura. a pudmericzi csata idején. Sárosfa községnek van saját postája. Schweinsbach. Nem valószín. melynek a XV. 1536-ban a vöröski uradalomhoz csatolták és ekkor puszta helyként van említve. E nemzetség révén tartozik régi birtokosai közé a Kazai Kakas család. Ez idben már a mai nevén van említve.

Szent Istvántól nyerte szabadalmait. 1394-ben Lrincz a bíró. Tény. Bercsényi bol nas Hodivau na hódi do Selpie". ev. Ide ségben. hajdan szabad királyi város.Rákóczy. Páltly is id. 4-én Erzsébet királyné Barrabás földjét adományozza Somorjának és 10 évvel XIV. Matis Antal A A A íiposamadékarcsa. kath..és Csukár. másik Vermes Péteré és ezt a 60-as években s ezt a Gálfyak Krascsenics Ferencz építtette. 1393-ban Gerung. ki itt várközség lakosai nemesi kastélyt építtetett. 437 ág. Hortenzia építtetett. A község postája. si neve Csukárabony volt és A elnevel XIII. vallásra nézve 2150 róm. fentebb említett Nemeesének. hogy Bercsényi Miklós.. Késbbi birtokosai a Pál/fyak. melyek közül az utóbbi 151-í-ban Reén néven az óbudai apáczák birtokaként 6 portával szerepel. lakosai. vallású lakossal. a hajdani uradalomnak a nevét ma már csak egy dlnév tartja fenn. a hagyomány szerint. 40 házzal és 266 róm. 229 ev. században Abonychuha néven is fordul el Pozsony vár tartozékaként. és a mely most is az övé. Mivel azonban ezt semmiféle korábbi okirat nem említi. volt. Ekkor lett szabad királyi várossá. Azeltt két községbl állott. és 203 izr. Nagy Lajos idejében Galambos Péterrl van szó. Vagyis: Rákóczy. A község postája. vallású lakossal. ja Királyfiakarcsa. Sikabony. korból strie. Van itt egy újabb úrilak. 1318 okt. a pozsonyi várbirtokok közül kiszakítja és Károly pozsonyi várispánnak adományozza. 1388-ban Spádel András. késbb azután már Csukár-Kis. ref. Siposkarcsa és Amadékaresa volt a neve. 1380-ban I. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Sárkány. a Bultazziak és Batthyányiak és ma a gróf Pálffy szeniorátusnak.108 Pozsony vármegye községei. a ki alatt 12 esküdt mködött. vallású lakossal. özv. magyarok. melyet 1854-ben bontottak le. Házainak száma 395. Batthyány Józsefné grófnnek és Vermes Péternek van itt nagyobb birtoka. építtették. A említve találjak. e vallomás bizonyára tévedésen alapulhatott. 1306-ban egyik birtokosa Neeth fia. lakosai nemesi eljogokat élveztek. Régibbkori története Egyházkarcsáéval függ össze. h. Az e községre vonatkozó történeti adatokat Kisfaludy Zsigmond somorjai esperes-plébános gyjtötte össze nagybecs kézirati munkájában. 1581-ben Derghi Somogyi György volt a földesura. távírója és vasúti állomása pedig Dióspatony. Somorja. Hegyaljai Mátyás pozsonyi kanonok ezt a Szent Istvántól 1597-ben a pozsonyi káptalan eltt vallotta. ezt ifj. melybl a következket iktatjuk ide. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. 123 házzal és 750. alsócsallóközi magyar kisközség. melynek postája Királyfiakarcsa. távírója és vasúti állomása Bogdány-Selpcz. 1704 deczember 24-én itt tartózkodott. kiknek száma 3024 lélek. Az egyik jelenleg Csatay Gyuláé.Nagy -Abony. Bercsényi bátyánk Selpiczre búcsúra eljárt volt. így 1331-ben Velflinust említik. mely az újabb korban nagyközség lett. 1287-ben Kun László. 1240-ben három Abony király Pókateleki Miklós fia Jakabot és testvéreit iktattatja be 1549-ben SiJcabonyi Hanga Gergelynek is van itt része. hasonnev járás székhelye. Topos és Rém puszták. múlt század vége felé czementlap-gyár is volt a köz1884-ben építtette. Lajos a Csukár családtól vette. mint íikabony egyik levelébl is kitnik. A A A A A A A . Siposamadékarcsa. harmadik Matis Kálmáné. községnek nincsen temploma. — — a János grófnak van itt nagyobb birtoka. Solymonkarcsa. már több bíráját is ismerjük. mely azonban 1901-ben leégett.. az Alsó-Csallóközben fekv magyar kisközség. kath. A hagyomány a Rákóczykövetkez tót verset tartja fönn: . Temploma nincs a községnek. nagyobbrészt róm. 20 házzal többi Karcsák sorsában osztozott s és 92 róm. 1405-ben Zsigmond király vámmentességet biztosít a lakosoknak. mindsomorja régi pecsétje. késbb a Pókatelekeiket találjuk itt. hogy nyert és Korvin Mátyástól megersített szabadalomlevelet látta és olvasta. kath. Solymoskarcsa. szabadalmakat élveztek. Somorja. községben három régi nemesi kúria és úrilak van. Somorja. századból késbb a helység révjogot is nyer. kath. Az 1553-iki összeírásban Amadekarcsán Amadé Mihály 4 és Amadé Lászlónak 7 portája adózik. melyet Bartalné Bossányi községnek nincsen temploma. Temploma nincs a községnek. tartoznak Csódfa. az Alsó-Csallóközben fekv magyar kisközség.

II. 1527-ben Somorja meghódolt Ferdinándnak és A : . Stuhrd András. Debcz György. hogy Lajos király a lakosokat 12 évre minden adó alól felmentette. 1411 szeptember 29-én Zsigmond évenként két országos vásár tartására ad a városnak engedélyt. Somorja II. azon jogokkal. II. egy évvel késbb pedig régi pecsétjük használatát engedi meg nekik. a melyet ettlfogva gyakorolt is. 1450-ben pedig Hunyadi János kormányzó is megersítette. 1461-ben Mátyás király a szapi praediumot adományozza a községnek és késbb megersíti és kibvíti eldei szabadalmait. Károly 1712-ben és Ferencz 1805-ben még három vásárral megtoldott.Pozsony vármegye községei. században pallosjogra is szert tett. Mészáros Farkas és Kalmár János. Nagy János. 1518-ban oltalomlevelet kapnak tle. Stayer Jakab. 1513-ban Pozsony lakosai a somorjai vásár alkalmával megrohanták a várost. A XVI. gylést tartott itt és itt volt a börtön is. városi jogait és királyi birtokként a pozsonyi várjavakhoz csatoltatott. melyekkel akkortájt Pozsony bírt. Stubner János. Suenthmann Miklós. Lajos 1519-ben megengedi. 1526 január 3-án II. Az 1516-ben pusztított tz következtében az inség oly fokra hágott. Mátyás király 1466 november 9-én. Fia. Somorján Zsigmond király is megfordult és két oklevelét is itt keltezte. hogy a város falakkal és védárkokkal vétessék körül. 109 SOMORJAI RÉSZLET. Ulászló és fia Lajos alatt veszítette el kir. 10-én. 1538 január 4-én kelt levelével. 15-én és 1425 márezius 6-án volt itt. Lajos is Somorján volt és két levele innen van keltezve. és II. 1411-tl 1526-ig a következ bíráit ismerjük az id sorrendjében Szecsenslag Lrincz. melyet III. Ulászló idejében Somorja polgárai Bécs városától is vámmentességet nyertek. Régi jogaiba részben csak Rudolf király helyezte vissza. de 1492-ben elzálogosítja a várost a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak. ki vámmentességet ad a lakosoknak. Zsigmond szabadalmait késbb Albert király. Salamon fia György. Lajos király 1517-ben megersíti az eddigi szabadalomleveleket és a városnak újabb kiváltságokat ad. Ulászló a pozsonyiakat szigorúan megintette. Lajos vármegye törvényszéke 1665-tl 1690-ig 32 közmeg 1526 január 3-án. Mátyás király 1483-ban a szomszédos Balázs-szállása nev birtokot. Zsigmond 1411 okt. Hunyadi László 1456-ban átírja és megersíti Zsigmond és Albert szabadalmait és oltalomlevelet ad a somorjaiaknak. késbb pedig a közeli Beuzse praediumot adományozta Somorjának. A mai király-utcza is még talán ennek a királyi látogatásnak az emlékét tartja fenn. a házak kapuit betörték és a vásárra jött kereskedk árúit elrabolták. Buria Lázár. Szabó Lénáit. a miért II. Ulászló megersítette Mátyás király szabadalmait. II. Eysebreych Miklós. Ugyanekkor rendeltetett el. hogy Somorja (ekkor oppidum) régi pecsétjét használhassa.

de si temploma már elpusztult és a szintén régi gótikus plébánia-templomot 1789 óta a a reformátusok bírják. gazdakör és izr. szcs. kalmár. letette a hségesküt. Az oroszvári Dunaágon 13 malma volt. Ekkor ersítette meg Ferdinánd eldei szabadalmait és adott a városnak 12 évi adómentességet. fószke volt. 1672-ben Somorján majdnem az összes czéhek képviselve voltak. a múlt század elején 2603 lakosa volt. Mikor Mansfeld tábornok Komárom felé vonult. kiket Széchényi György érsek és Koháry István telepítettek ide 1690-ben. Az 1605 augusztus 25-én Somorján megtartott békeértekezleten az egész Csallóköz nemessége szintén Rudolf hségére tért vissza. ban a járásbíróságon és a szolgabírói hivatalon kívül van két takarékpénztár. a hol Szabó Lukács és Somogyi Albert. és mert révje ez idben fontos közlekedési pont volt. mígnem ismét Rudolfhoz pártolt vissza. s a pozsonyi váruradalomboz tartozó birtokokat. Somorján ball meg. volt. A még A A A . most is fennálló templom és a zárda 1778-ban épült. a felscsallóközi községi és körjegyzk egyesülete. és így szerepel már 1287-ben is. 1439-ben Pókateleki János fia Zomor Miklós.és harminczad-mentességet. kaszinó. csizmadia és kalapos. 1605 szept. 1787-ban 2746. szrszabó. Vásárjai nevezetesek voltak. református. Az 1553-iki portális összeírásban 110. protestáns önképzkör. ezenkívül a községben sörház és a Dunán két rév. 15 nappal késbb pedig a sóra adott a somorjaiaknak vám. varga. továbbá egy XVI. Ebben az idben a város sokat szenvedett a Gyrbl kitör és e vidéken portyázó törököktl. kovács. 1292-ben Spáczai Géth comes volt az ura és a Spáczai család egész a XVIII. katb. mellette álló kolostorépületben a plébánián kívül iskolák. ezek után Sárosfalvi Nehéz Mihály. Mellette mások is szerepeltek. Hozzájárult a hadiköltségekhez és katonákat is állított ki. mészáros. Újabbkori szabadalmait Mária Teréziától és II. közöttük Somorját is. negyesület. ág. körülbelül 1000 emberrel tartotta fhadiszállását. az ármentesít-társulat. Bécs felé való útjában. önkéntes tzoltó-egyesület. 23-án Amadé Mihály alispán elnöklete alatt megyegylés is volt itt. bognár. legényegylet. vert ezüstbl városkészült régi kereszt van. A községben három templom van. a mikor azt a Bécs alól visszavonuló törökök fölgyújtották. század közepéig birtokos volt itt. közöttük sok posztós. 155 házzal és 1651 róm.és vasúti községhez tartozott azeltt Gancsháza. hivatalok és egy vendégl van elhelyezve. 1545 november 5-én Ferdinánd a somorjaiak vámmentességét biztosító levelet adott ki.110 Pozsony vármegye községei. molnár. tót kisköszég. szíjgyártó. Van itt posta. Volt itt szabó. lakatos. gombköt. csizmadia. katholikus. 1541-ben a Buda ostro- mánál megsebesült Roggendorf fvezér. Azonkívül van itt két bíró-buzogány. mely a Gáncs család si állomás is. Józseftl kapta. az 1564-ikiben csak 72 és az 1588-ikiban már csak 69 porta után fizettek adót. fazekas. századbeli ezüst-kehely. 1565 június 27-én Miksa is fölmenti a somorjaiakat a Sellyén való vámfizetés alól s átírja és megersíti Mátyás királynak 1465 május 8-án kelt szabadalomlevelét. h. mely 1683-ból az ég várost ábrázolja. melynek bels falait érdekes freskók díszítik. Ezután Rudolf királynak visszamaradt vagy átvonuló és portyázó hadaitól és csapataitól szenvedett sokat a város. I. gzmalom. evangélikus és ev. Egyháza 1238-ban említtetik elször. Spácza. míg Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf Gyrt a törököktl vissza nem foglalták. Az egyház birtokában. régi pecsétnyomók és a város levéltárában 1238-tól kezdd érdekes okiratok. Lipót 1689 június 8-án megersíti Somorja régi szabadalmait és pallosjogát. török világból Somorja is kivette a maga részét. körjegyzségi székhely. Mostani katholikus plébánia-temploma a paulinusoké A Spácza. A Bocskay-féle felkelés alatt az egész Csallóköz és így Somorja is a felkeléshez csatlakozott. A községházán egy képet riznek. távíró. m. 1534-ben pedig a somorjai vásárokat Látogatók számára királyi oltalomlevelet bocsátott ki. Ez idben Mátyás fherczeg is megfordult Somorján. ú. Ez Csallóköz legszebb és legdíszesebb temploma. A község si neve tulajdonképpen Szent Mária volt. 1460-ban a FarTcasdiah. E község 1275-ben már megvolt. a csallóközi felkelk gyülekezhelye lett. 12-én és okt. Az itt és a török báborúban szerzett érdemei elismeréséül kapta azután Pálffy Miklós Rudolf királytól Pozsony vármegye örökös fispánságát. ez utóbbi Bocskay fkapitánya. róm. ötvös és takács-czéh. kath. de szerepel Samariae alakban is már 1466-ban. itt ütött tábort. lakossal.

1699-ben mezváros volt. Az Árpád-házi királyok idejében a határrök fhelye volt. nek zálogosítja el. nagyközség a morvavölgyi vasút stomfai szárnyvonalán. 111 György és István. A házak száma 364. . 1349-ben pedig Stompha alakban. — KÁROLYI LAJOS GRÓF KASTÉLYA. Dobsa János 4. távírója és vasúti állomása pedig Nagyszombat. Biróczy. mint a rómaiak és a quadok telepérl. legnagyobb részben róm. 1560 körül már Naqyváthy Antalt. a lakosoké pedig 3327. 1731-ben özv. Stomfa. Maholányi Tamásné itteni birtokrészét Spáczay Pál püspök- STOMFA. 1332-ben Stomffa. Újgyörgyi Mária hagyatékából Nagyszombat városának és a diószegi czukorgyárnak van itt nagyobb birtoka és Koppéi Ignácznak és Adolfnak szeszgyára. Bazthey Benedek és fiai. 1534-ben Cselvey Márton és Balázs birtokosok itt.Pozsony vármegye községei. 1332-ben Stupáv és Üslupáv és 1373-ban Stompa néven talál- Stomfa. A községnek van saját postája. melyrl még a honfoglalás kora.Mátyás királytól. Késbb az Uzovich. Újgyörgyi. 1590-ben a Halácsi-féle rész Ramocsaházy Györgyé lesz. Katholikus temploma az Arpádkorban épült. sidk óta megült hely. eltti idbl is megemlékeznek. Lukachich. a mai kastély helyén vára is volt és 1271-ben Castrum de Stomffa néven van említve. 1762-ben a Sándor család is a birtokosok között van. vallású lakosokkal. 1659-ben Rozsályi Kún István is birtokosa. Várát 1273-ban Ottokár cseh király elfoglalta. 1697-ben Paksy János és Ramocsaházy Zsuzsanna birtokrészüket Orbán Pálra Íratják át. 1615-ben a Csery család. ma pedig Uzovich Blundell Ludovikának. Farkas Ignácz 3 és a Yenturiny család 1 portával zserepelnek.„ kath. 1682-ben Klucsay János átengedi itteni birtokrészét Orbán Pálnak és nejének. OLDALRÓL NÉZVE. ez azonban itteni örökségét Brunswik Antalnak adja el. 1660-ban a Spáczayak részeit a Berchthold grófi család kapja. 1489-ben a Sárosfalviak birtokát a Spáczaiak kapják adományul . Kristófy és a Brogyány családok a birtokosai. az 1553-iki összeírásban pedig Spáczay Márton 5. 1585-ben pedig a Halácsy s a Latkóczy családot is itt találjuk. Kéméndy Péter 4. Hajdan.

pedig. Az 1553-iki összeírásban Bávonyi Mihály és Angyal Márton 4 4 portája szerepel. vallású lakossal. Késbbi birtokosai 1518-tól a Fálffyak lettek. Egyháza srégi. Ennek is. s egyike a vármegye legszebb kastélyainak Károlyi Lajos gróf tulajdona. Erdcske községben van posta. . a máriavölgyi község határában római Paulinusok albuma a XVI. vallású magyar lakossal. Dürnbaeh. 151 házzal és 1161 róm. menház. a Moritzky család.000 porosz tartotta megszállva Stomfát és határában kisebb 11 ütközet volt. Van itt apáczakolostor és zárda is. melyet 1884-ben a gróf Károlyi család alapított. két kaszinó és izr. 1647-ben mezváros volt. . században a Cséfalvay. Késbb a Zichyéké és azután a szitányi Ullmann családé lett. . takarékpénztár. Pálffy János grófnak van itt nagyobb második felében serfz is volt a Károlyi-uradalomhoz tartozik. ez idszerit keményítgyára van. Durnpoch. idvel a Pálffyak lettek az urai és ma is id. de L867-ben a Károlyi grófok tulajdonába került és most Károlyi Lajos gróf a birtokosa. Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspárnak itt 51 portája adózik. szegénymenház és izr. Most nincs temploma.33 házzal és 250 róm. Birtokában vannak a szobotisti habanus anabaptisták evangéliuma és epistolái 1591-bl érdekes és nagyérték rézmetszet-lapok. 1663-ban a törökök dúlták föl és 300 lakosát hurezolták rabközségben ságba. Els írott nyomára 1237-ben találunk. ezüstben brre préselt szentkép. Jelenleg özv. Krisztust a keresztfán ábrázoló. mely hajdan várkastély volt. 112 Pozsony vármegye községei. kálvária-templom 1709-ben épült. Maholányi Tamásné itteni birtokát Unger Sámuelnak engedi át. a dévénytói csárda. községnek postája Felbár. a Spáezay. Neve a régi okiratokban Zuha. 1547-ben Zuchai Halthomár György. Ferdinándtól vásárjogot nyert. 1445-ben Temesközy Bálint pozsonyi kapitány az ura. Stomfához tartoznak Brandeis. segít-egyesület. A múlt század . földszintes. . Batthyány Józsefnének van itt nagyobb birtoka és magtárrá átalakított nagy épülete. 1866-ban 20. Bél Mátyás idejében háromemeletes volt. s hajdan szerzetes-kolostor is volt itt az említett várkastélyban. 1703 között pedig négyszer leégett. mely egyesület Pozsonytól egész Szakolczáig terjedt. mintaszer kath. vöröski urakon kívül más nemesi birtokosai is voltak. de ennek építtetje ismeretlen. A A ma si . itt. Szuha. dunamenti kisközség. Süly. a mikor a vöröski vár tartozéka ettlfogva e vár birtokainak a sorsában osztozott. és Károly-major. . ugyané században Szuhai Kamberszky Miklós. Szárazpatak. körjegyzségi székhely. kath. Id folytán a Maholányiak lettek az urai és 1737-ben özv. . castrum maradványai láthatók. Az egyház birtokában igen régi szentségtartó van. reqalis Seul jelzvel a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. 1640 és 1642 között a pestis dühöngött a községben. lev nagy kastély már 1551-ben van említve. mint a többi vöröski várbirtokoknak. Rákóczy-féle fölkelés alatt Rákóczy seregei foglalták el. századból. mely A községben van A . Gond Ignáez esperes-plébánosnak igen gazdag gyjteménye van mtörténeti tárgyakból. . így 1463-ban Sellendorf Miklós és neje. A község hajdan mezváros volt s Miksa és Lipót királyoktól vásárszabadalmakat nyert. távíró és vasúti állomás. Van egy kelyhe is a XVIÍ. szárazpatak. A birtoka. súly. juk említve. 1536-ban már mezvárosként szerepel. 1483-ban Podmansoder Kristóf. tót nagyközség. mely nálunk unikum Szent Jeromos képe. Katholikus temploma srégi és 1355-ben már fennállott. A XV ÜL században Stampfen német és késbb Stupava tót neve is ismeretes. Fáczános és Steinzinger vadászlakok. a Dersffy és a Balogh családok.. távírója Bs. 1423-ban Poss. 1639-ben III. kath. Továbbá palotaszer községi iskola. kiadás eltti példányok több mint 200 régi miniature-festmény pergamentre festett níligran szentképek az 1700-ból való Carmel-hegyi Boldogságos Szz Mária-egyesület szabályai és névsora. katholikus fogyasztási egyesüld. a hol több izben érdekes leletekre bukkantak. mely azonban ma már át van építve. Els nyomára 1296-ban Zubuh néven találunk. mely azeltt a máriavölgyi Pálosok tulajdona volt. st a pápai tizedszedk jegyzékében Zuha heh/ett Soch alakban is szerepelt. A — A — A . mely szakértk állítása szerint Ribeirától való 43 darab rendkívül becses régi rajz kb. A múlt század elején nevezetes volt vízárkokkal körivett négytornyú várkastélya. század elejérl. stb. Zwha. a Lévay. Dumbach. az idk folyamán azonban kibvítették és legutóbb 1755-ben alakították át. az emeletes saroktornyokat kivéve. a XVII. 2000 rézmetszet 1500 elejérl való fametszetek több olasz aczélmetszet.

c M-03 £ o -4-< 03 _>. -0 +-> c/> a -o CD (/) O 1 "cí o -oá .

.

Hajdan a jezsuitáknak is volt itt házuk. Morva-Szentjánossal van összeépítve és az idk folyamán teljesen eltótosodott de egyes dlnevei bizonyítják hajdani magyarságát és a telep régiségét. katholikus templom srégi. vallású lakossal. A község nevét a fent elsorolt alakokon kívül. községnek van saját vasúti állomása. 1314-ben a község határában Szászt Pongrácz egy birtokrészt fiainak elörökít. A XVIII. de onnan nyomtalanul eltnt. 1371-ben már Nagymartom Miklós ül itt. A XVIII. meg Hohenlohe a Jeszenák. PetriIcovich és Peöcz család volt az ura. Azután következtek a Balassa. Székely falu. Uszihelne téglagyár és Czigánytelep. kisközség a Fels-Csallóközben. Szekel v falu - birtokosai a Czoborok voltak. Késbbi birtokosai között els helyen említend Serédy Gáspár. nagyobb részben róm. kiket történeti jelentségre látszanak utalni. körülbelül száz évvel ezeltt nagyobbszabású és saroktornyokkal ellátott épületnek a romjai állottak. 1692-ben újabb templomot építettek. Temploma a reformáczió korában az evangélikusok birtokába került és azóta annyi átalakításon és bvítésen ment át. elpusztult. Mai templomát 1710-ben fejezték be. 1394-ben az Olgyai család egyik oklevelében Felzaaz néven találjuk említve és 1747-ben Alszász is szerepel. Ide tartoznak Bori vadászlak és a Nagyszombati Szlhegy. mely többek között élt itt. mely utóbbitól a Pálffy család vette is Pálffy Miklós berezegnek van itt nagyobb birtoka. század elején fordul el. Lajos király a helység határait a Szászi család számára megjáratja. A A — — A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. 40 60. A község lakosai faeszközök készítésével foglalkoznak. kath.Pozsony vármegye községei. s Czivános és Karraszeg nev dli is némi . mely már a XIV. Pázmány-féle összeírásban szintén a régiek között szerepel. században papirmalom is volt a községben. távírója Nagylég és vasúti állomása Nagypaka. Az egyház birtokában 1612-bl említésre méltó gótikus kehely van. A községben van posta. 1353-ban I. 113 temploma. si ma si A széieskút Jurenák. h. de a távírója és a vasúti állomása Nagyszombat. A püspök sírköve még 150 évvel ezeltt megvolt a mai katholikus templomban. A községnek nincs temploma. egyes okiratokban. püspök. körjegyzségi szék-. Valamikor takács-ipara is jelentékeny volt és 30 35 szcsmester meg és ma de ez az iparág teljesen elhanyatlott. 39 házzal és 281 lakossal. és ma Bacsák Istvánnak és Pálnak van itt nagyobb birtoka. de postája és távírója Morvaszentjános. mely azonban a török világban elpusztult. szász. kath. Petervarák (Pétervára). Evenként mintegy százezer darab fogy el. 271 házzal és 1428 róm. Ide tartoznak Csernepole erdészlak. E községet egy 1239-iki oklevél ZasYaros alakban a pozsonyi vár tartozékaként említi. melynek hajdan Székely-Boldogasszonyfalva volt a neve. elvétve Zsófia és Dumpach alakban is találjuk említve. régi ezüstfeszületet riz. kinek itt az 1553-iki portális összeírás szerint 16 portája adózik. Széleskútnak már 1397-ben volt plébániája. Idvel Solosnicza. mely a község közepén áll. a kik róm. Postája. a ki Guthori Éberhardnak adja zálogba. ev. Széleskút. melynek 20 ember is áldozatul esett. Hohenlohe vadászlak. század végén fennállott. ismert nev régész és régiséggyjt. 228 házzal és 1261. vallású lakossal. E községben lakik Spitzer Mór. továbbá Kalifás. a Pálffy-féle uradalom bérlje. vallású magyarok. Malaczka közelében fekv tót kisközség. Kászonyi. melyeket messze vidékekre hordanak. 8 . a székelyek erssége volt. A reformáczió idejében itt mködött Bornemisza Péter ág. mely dombos dln. kath. Miráz és Hangácsi/ családok. Mednyánszky. Ezek Osrit (srét). Az egyház nevezetes. Tauber csárda. morvavölgyi tót nagyközség. a mikor magyar község volt és Frakni Német ^ Miklós volt az ura. templomban nyugszik Zrínyi Ilona. kb. 1853-ban óriási tz dühöngött a községben. 1708-ban a község négy izben leégett. majd Szolosznicza tót és Breitenbrun német neve is közkelet lesz. Balassa István neje és Balassa Menyhért is. A mai uradalmi major helyén. mely talán a török idk emlékét tartja fenn. a hagyomány szerint. temploma a mai kis kápolna. Elször a XIV. hely. berezegnek van itt nagyobb birtoka. Mai temploma 1878-ban épült. hogy ódon volta ma már fel sem is tnik. kinek itt valóságos kis múzeuma van. században és késbb a Bacsák. kinek síremlékén hosszú epitáfium olvasható. si székely telep. Majláth. Hohenlohe major.000 korona értékben. A község északnyugati részét ma is Felszásznak és a délkeleti részét Alszásznak nevezik. a Batthyány és a Zichy családok követtek. Szász.

Ugyanekkor egy része pozsonyi vármester az birtok és Királyi Szemet néven emiitik. 86 házzal és 419. mely azonban megmagyarosodott. de ezeknek a részét utóbb a Serédy és a Mérey családok kapják. Jureczkeluki. Egy 1356-iki okiratban Udvornok. községnek van postája. kik azonban részüket Molnári Kelemen gyri püspöknek adják el. hogy Bazini Sebus birtokát elidegeníthesse. hogy ott hajdan a fehérmúlt század végén e helyen nagyniennyiség tégbarátok kolostora volt.és gyr-gyjteménye egyike a leggazVan számos Rákóezy-érme és ereklyéje és számos skori de ezeket legnagyobb részben a pozsonyi és más gyjtemények- község határában cseppkbarlang és egy tó van. A A SZEMPCZ. Hajdan német község volt. csipkéket bazini. a XIV. malaczkai. távírója pedig Somorja. századból valónak látszik. felscsallóközi magyar kisközség. 1336-ban Outhori János a pozsonyi káptalan eltt tiltakozik az ellen. lákra bukkantak. vallású lakossal. de távírója és vasúti nek adományozta. N. si kis temploma gótikus és részletei után ítélve. és XVII. kb. parasztmajolikát. lelete míg pecsétnyomó. melynek vize sohasem fagy be állítólag gyógyerej. is.114 kb. Elször 1288-ban merül föl. . Az egyik mellékoltáron lév képcsoport. . nagylévárdi. szemet. kb. A A állomása Malaczka. legnagyobb részben róm. Mérey Mihálynak meg 6 portája adózik. stb. a mikor a királyi udvarnokok lakóhelye volt. 1864-ben majdnem az egész község leégett. Szemet.Szemeth néven is említve van. Pozsony vármegye községei. stomfai. 100 megyebeli népruházati darabot.000 darab érmet. bolerázi stb. hogy Guthori János tiltakozása mit sem használt. Patounhorni és Pila vadászlakok és Óbora tanya. 1435-ben már a Fraknói grófokat is itt találjuk. mert a helység idegen kézre jutott. késbb pedig az Apponyiaké lett. Az egyik dljét Várhelynek nevezik és azt tartják róla. 1647-ben a Kerekes család birtoka és Éberhard tartozéka. dagábbaknak. századbeli érdekes hímzést. 1553-ban Serédy Gáspárnak 5. Van a községben szeszgyár is. mely Keresztel Szent János életét ábrázolja. községnek postája és vasútja Misérd. AZ ü. Úgy látszik. Holind telep. Tartalmaz. Sikus és Nagyerd szigetekiiéi Jakus pozsonyi bírónak adományozta. 200 darab XVI. TÖRÖK HÁZ. kath. módori. 1000 darab holicsi. Ezt a részt Nagy Lajos király a hozzátartozó Kenche. I Í. 1677-bl való. 1420-ban a Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka. Ide tartoznak Dubrava major.

Els ízben 1310-ben találkozunk vele Villa Zemch néven. továbbá Óbora és Téglavet vadászlakok. 1645-ben I. hogy ezen dolog nemcsak ezen szegény városnak. s 1609 eltt már temploma volt. régi épülete van. Oeconomiát. Ide tartoznak Havala. kath. századbeli ezüst-serleget riznek. mely nagyobb részét elhamvasztotta. az kiknek nagyméltóságú galántai és fraknói Gróf Esterházy Ferencz magyarországi udvari kanczellárius kegyelmes földes Exczellencziája.és FelsAntal. vármegye hajdan több ízben tartott gylést e községben. 1682-ben és 1708-ban pedig nagy tzvész pusztított itt. 10-én Szelepcsényi érsek jelenlétében tették le. gazdakör. de az uraság kertyit is oda engedte. Mely iffiak Arithés azokat egyenl formán ruházza és tartja is metikát. Az 1553-iki portális összeírásba Báthori András — Ádám itteni kúriáját Perschitz Péternek zálogosítja el. Itt született Szenczi Molnár Albert. 1667-ben a Méhes és a Balogh család osztozkodnak itteni birtokaikon. mert ezek Morvaországból a katonaság ell e vidékre szökdösnek. mely ma szolgabírói hivatal és lakás. mely Szent Istvánnak szentelt templomától vette mai nevét. Úgy látszik. 1682-ben és 1882-ben nagy tzvész volt a községben. melyet Makripodári püspök 1655-ben szentelt föl. községnek van saját postája. és Istennek segétségével jó el mennek a tanulásban. szempczi járásnak itt a székhelye. a XVII. Holbicska. továbbá egy . azután az Esterházyak kapták és most is Esterházy Mihály grófnak van itt nagyobb birtoka. vallású lakossal. Mindenkor a malaczkai uradalomhoz tartozott ós ma is A A . Katholikus templomának alapkövét 1682 aug. a Mátyásföld szélén fekv magyar nagyközség. E községben u. Ide tartoznak Alsó. 361 házzal és 2034 róm. Három érdekes. a mint az a régi városi jegyzkönyvbl kitnik: „Anno 1764. Szempcz. n. Rákóczy György seregei sanyargatták a népet.Nagy-Stift" és egy „Kis-Stift" nev épület. Mátyás király alatt már mezváros és ekkor 29 portával vannak bejegyezve. a Kis-Stift pedig a piaristák gimnáziumának adott szállást. Szentjános. Eredetileg Hausbrunn volt a neve. tehát csak negyedik oskoláig tanittanak. kath. e e A A A A A szentistván.. tót lakosok Haszbrunka nevet adtak neki. de az egész községben még az Esterházyak birtokországnak is hasznára forduljon. Mária Therézia behozta Szempczre Tisztelend Páter Piaristákat. takarékpénztár és izr. A községnek van postája. vallású lakosaié 3552. kör. kath. valamint távírója és vasúti állomása.Pozsony vármegye községei. hogy tiltsa be a morvaországi legényeknek e községben való házasulását. . körjegyzségi székhely. távírója Malaczka. kath. Adgya a Fölséges úr Isten. Küls alakja után ítélve Rákóczy korabeli épület lehet és az Esterházyak birtokbalépése idején vadászkastélynak épült. 1709-ben és 1853-ban pedig majdnem egészen leégett. Esterházy telep és Szent-Márton vadászlak. Az itteni uradalmi erdben több szurok-kemencze s három téglavet-telep mködik. vallású lakossal. Késbb koronabirtok lett. Kis iskolát is tanítják ezen Páter Piaristák. Szentistván. A község közelében lév erdben azeltt kszénbánya is volt. 1775-ben árvíz pusztított a községben. és ott Exczellencziája. Ezen szenczi királyi Collegiumba szerzetet is fundált Húsz Magyar országbéli iffjakat béhelyeztetett az Fölséges királyné asszonyunk fölsége. Jurik. Legels nyomára csak 1615-ben találunk. negyesület és kereskedelmi szeszgyár. Házainak száma 512 és róni. századi jeles magyar író. 338 házzal és 1798 róm." lása idejébl származó pellengér áll. Architektúrát. szentjános.. Nagyközség a Morvavölgyben. német telepítvény. hetységet idvel németül Wartberg-nek is nevezték. de mivel erre még alkalmas helyek nincsen. Fölséges császárné és koronás királyné asszonyunk. Van itt társaskör. vasúti állomása Nagyiévárd. Gyenge és Pusztakerény majorok. késbb uradalmi épületeihez tartoznak. Szojak és Tanisibok tanyák. ifjúsági egyesület. tzoltó-egyesület. n. E községre vonatkozott az olmüczi érseknek Pázmány Péterhez intézett az a felszólítása. községházán két XVI. Szép írást és Stilisztikát német nyelven tanulnak. melyet azonban 1849-ben víz borított el. Az egyik az u. Geometriát. melyek ma Esterházy Mihály gróf Nagy-Stift azeltt ni fegyház volt. árvaház. Hajdan a szomszédos Székelyfalvához tartozott. nem csak maga itt lev kastélyát ezen páter piarisurunk táknak lakásul örökösen adta. 1651-ben Mártonfalvi és Székely Magdolna 29 Oppidum Zempcz néven említik. „Török ház". 115 szempcz. morvavölgyi tót kisközség. A Pálffy Miklós herezegnek van itt nagyobb birtoka.

Legrégibb földesurai az éleski vár urai voltak. Szcntmihályfa habánus-udvar van. Az irgalmas apáczáknak kolostoruk van itt. Farkas Ignáez meg 7 portával jelentkezik. Van itt uradalmi szesz.116 Pozsony vármegye községei. nagyközség. Úgy látszik azonban. Egyik újabbkori birtokosa a dúsgazdag Hirsch báró volt. mely nagy terjedelm parkban épült. hogy 1782-ben áttérésüket már megbánták. kath. — A ZICHY-FÉLE KASTÉLY (MOST HOHENLOHE HERCZE3É). Ferdinánd alatt telepedtek ide Morvaországból. kik között a magyar nyelv örvendetesen terjed. Pusztaczóglád. vallású lakossal. a Zichyek kastélya pedig. megmaradtak a katholikus vallásban. Az esztergomi fegyházmegye névtára úgy tudja. mert II. Hajdan a mezvárosok sorába tartozott. 1337-ben Orros Péter birtoka. azután I. 1462-ben már a mai nevén találjuk említve. nagyobbára róm. alsócsallóközi magyar kisközség. Körjegyzségi székhely. községnek van saját postája és vasúti és hitelszövetkezetet tartanak fenn. vallású tót lakossal. 467 házzal és 5095. Ezeknek az sei II. de Ausztriában is ismerték. a Batthyányiaké csak részben áll még fenn. i . most pedig Pongrácz Frigyes gróflakosok fogyasztási nak és Katona Mór dr. Zichyek és a Jeszenákok. . melyben az anabaptisták ellen kikel és azokat az államra nézve veszedelmeseknek mondja. Szered. Egyháza is : már fel. 1757-ben Filó János szobotisti plébános jelentést tesz a királynak. Ennek az lett a következménye. Idvel az Illésházyaké lett. Az 1553-iki portális összeírásban Kéméndy Péter 6. A lakosok kaszinó-egyesületet és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. Torecz és Trajlinek puszták és Pisecsána major. Lajos Morochuk honti fispánnak adományozza.-nak van itt nagyobb birtoka. Józsefhez folyamodtak engedje ket anabaptista hitükre visszatérni. a többiek pedig Barkóczy érsek alatt a katholikus hitre tértek át. Ide tartoznak Majorhosszúrét. állomása. az 1390-iki összeírásban szerepel és Pázmány is a régiek között sorolja és a XVI. a ki itt híres vadászatokat rendezett. kath. Hajdan a semptei Mai temploma kési gót stil A A . * i 1 'Iffl i SZENTJÁNOS. Batthyányiak. A köz ségben van posta. Szentmihályfa. E jelentés következtében 1760-ban egy jezsuita küldetett ki. hogy az anabaptistákat a katholikus hitben oktassa. Mária Teréziától különféle eljogokat nyertek. Pusztamajor. Mivel azonban a császár e kívánságuknak nem engedett. in. század elejérl valónak látszik. A múlt században híres késmívesek voltak és árúikat nemcsak az országban. hogy e községet már 1050-ben említik. hogy Walter Zakhariás nev szeniorjuk két káplánjával együtt kolostorba ment. majd a Batthyányiaké. távírója Patony. azután a Keglevichek. elbb a Hirsch báróé volt és most a Hohenlohe herczegé. >/. Ide tartoznak az Országúti és a Régi majorok. A Czoborok hajdani kastélya ma már magtár.':[':<].és magántulajdonban lev malátagyár. 70 házzal és 433 róm. hol az anabaptisták laknak. távíró és vasúti állomás.

. a nagyszombati csata után. században már fennállott. Freund Gyulának pótkávé-gyára. 1705 október 19-én Bercsényi a várat megadásra kényszerítette és ez egész a trencséni csatáig a felkelk kezében maradt. A századok folyamán a Vág új medret vájt magának. A mai katholikus templomot Esterházy Ferenez kanczellár építtette 1760 1780 között. Guyon visszavonuló honvédéi felgyújtották maguk után a Vág hídját és az utánuk nyomuló osztrákokra ágyúztak.Pozsony vármegye községei. 117 vár rei lakták.Újvárost és Szeredet egyesítették és a két vármegye között határul a mai Vág medrét állapították meg.. A kuruczok visszavonulása után a vár és az uradalom Esterházy József birtokába került. mi közben a községben számos ház megrongálódott. 1813. egész 1886-ig. 1870. a sörház-utczán és a Katona-utczán vonult át és elválasztotta Nyitrát Pozsony vármegyétl. negyesület és szépít-egyesület. . így került Sempte a Vágnak egyik és Szered a másik partjára. A régi Vág medre Szered fpiaezán. A községnek saját postája. Esterházy Ferenez Thököly Katalint vette nül. takarékpénztár. 1848-ban. Anonymus is említi a semptei várat. a mikor Szered. birtokába került. Hajdan mezváros volt. A vár egyik tömör rtornyát csak a XIX. de az 1880-iki népszámlálás 4000 lakosa között csak 400 magyart talált. távírója és vasúti állomása van. mely még ma is fennáll. Szered mint önálló helység a XV.MOST ALSASSE d'hENNIN HERCZEGNÉ). század elején bontották le. Mai kastélya. A kastély és a birtok most Alsasse á'Hennin Angelika herczegné. még csak nem is sejteti hajdani rendeltetését. 1860. — SZERED. ki másodszor Löveyihirg Jánoshoz ment férjhez és 1698-ban alapította Szereden a szegények házát. — AZ ESTERHÁZY-FÉLE KASTÉLY (. Az 1553-iki összeírásba Báthori András 34 portával van felvéve.és 1894-ben nagy árvíz pusztított a községben és határában. Fényes Elek a múlt század 30-as éveiben is még magyarnak mondja. önkéntes tzoltó-egyesület. Idvel a szeredi vár az Esterházyak. ki a várat átalakíttatta és abból modern kastélyt építtetett. melynek helyén az si semptei vár állott. mely hajdan a Vág balpartján feküdt. ifjúsági egyesület. 1419-ben hídja is említtetik és e század végén a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtoka volt. Ide tartoznak Herczegudvar és Kiserd majorok. Katona-uteza elnevezése is ebbl az idbl származik akkor még ez az uteza külön község volt. A község azeltt magyar volt. . Van a községben ipartestület. a Steiner czégnek csontszén-gyára és Klug Bernátnak mosószóda-gyára. úgy hogy az e folyó mellett keletkezett helyet ketté szakította. továbbá a Perl és társa czégnek gépgyára.

Pálffy Mária 1644-ben építtették. században fennállott. skori telepek nyomai vannak. Miksa király 1569-ben Ungnad Kristóf bárónak és nejének. Pálffy János gróf veszi zálogba a várat és az uradalmat. a harmadik a kálvárián áll és ezt a XVIII. Lajos király szintén Pozsonynak adományoz. vallású lakossal. Ferdinánd királytól vámjogot nyert. falu postája. kitl Rudolf alatt a pozsonyi káp- A talan visszaváltotta. Somola. Szls. a mikor is az lllésházyak foglalták el. Körjegyzségi székhely. 1438-ban Albert király Bazini és Szentgyörgyi György grófnak adományozta. de 1291-ben már Zeuleus néven és 1323-ban. a mikor Országh Kristóf elhunytával a királyi kincstár lefoglalja. község hajdan mezváros volt. távírója és vasúti állomása Nagyszombat. mert egy évvel késbb Cseklészi Lökös fia Miklós is birtokosául van említve. 1781-ben pedig a mezvárost is.és faanyag könnyebben lesz odaszállítható. Zomolya. Ide tartozik Orincs puszta és két volt. a ki Czobor Ádám gróf neje lett. Leustorff és a tót Semóleniez. Erddy György gróf 1744-ben itt kórházat alapított. század elején már a guthi Orszáqh család az ura és ezé marad 1567-ig. Scomolány. tót kisközség. Losonczy Annának adta zálogba. melytl Zsigmond király 1388-ban elszakította és Stibor vajdának adományozta. ki után ismét királyi birtok lett. században épült és 1760-ban még fennállott. Siilincs. egész kihaltáig. mely 1780-ban épült. Szilincs. E község 1243-ban Terra Seeleneh néven a pozsonyi vár birtokaként van említve. Zomolyán. 244 házzal és 1769 róm. 1649-ben II. a hol már több községnek van saját postája. Ez id- A . távírója és izben találtak érdekes régiségeket. E község neve az idk folyamán sok változáson ment át. vasúti állomása. hogy ez az adomány nem terjedt ki az egész falura. magyar község A A malom. a másikat 1703-ban Erddy Gábor gróf egri püspök alapította. Rudolf azután a várat az uradalommal együtt 1583-ban 30. de két évvel késbb a császáriak visszafoglalták. Örökösödés útján az Erddyehre szállott és e család hosszú ideig birtokolta de Erddy Borbála révén. Hajdan erdített hely volt. 1705-ben Rákóczy csapatai múlt századbevették. 183 házzal és 1413 róm. Illésházy István elzálogosította Csörödi Lrincz nagyszombati polgárnak. a Kiskárpátok alatt fekv tót kisközség. ezt egyszer kápolna helyettesíti. Hajdan az egyháznak értékes szentedényei voltak. Az egyiket 1715-ben a pestis-járvány megszntének az emlékére emelték. kath. Leustorff elnevezését egy 1448-iki oklevélben találjuk. 1790-ben. Egy része. Szomolány. különösen a küls vár fala és a kápolna már fennáll és a mint a folyamatban lev mezei vasútépítkezés befejezést nyer és a várépítéshez szükséges k. de ekkor Pálffy Móricz gróf az uradalmat több mint félmillió forintért megváltotta. A A A . Úgy látszik azonban. Körjegyzségi székhely. a budapest bécsi vasútvonal mentén fekv tót kisközség. László a pozsonyi prépostságnak és káptalannak adományozta és ekkor Zelinch alaklián szerepel. Semoliga. a Maulbir nev hegy alatt. melyeket 1723-ban elraboltak. Van itt három kápolna is. késbb a Czoborok is birtokosai. majdnem az egész község leégett községnek nincs temploma. Pálffy József gróf most a várat régi nagyságában. bástyákkal körülvéve és a korlátki uradalomhoz tartozott. kath. Hajdan nagyszámú iparosa volt s a csizmadiaczéh 1751-ben. villámcsapás következtében. község határában. Bazini és Szentgyörqyi grófok erszakkal kerítették kezükre és e család kezében maradt. míg 1355 eltt a szentkereszti apátságnak is birtoka volt itt. Villa Pracsan alakban szerepel. Katholikus templomát Erddy Gábor gróf és neje.L18 Pozsony vármegye községei. 177 házzal és 1265 róm. Szls. vallású lakossal. a mikor Róbert Károly Pozsony városának adományozza. kath. XVI. ban a vár már romokban hevert. stílszeren ismét felépítteti.000 forint fejében örök joggal nekik adományozta. Ennek halála után fia örökölte. a káptalan minden tiltakozása daczára. melyet I. Ide tartoznak Makova és Skarbák puszták. Hajdan de idvel eltótosodott. József gróf az uradalom ós a vár birtokosa. Ma Pálffy vár úgy látszik csak a XV. a vár építkezése sokkal fokozottabb mértékben fog folytattatni. 1777 július 22-én id. A A — .a Mátyusföldön. Összesen nyolcz változatát ismerjük és pedig Somolya. a szabók czóhe pedig 1782-ben alakult. században a Frencsorich család emeltette plébániája már a XIV. E községet elször 1290-ben találjuk említve Terra Paraehan néven. Somalga. 1278-ban IV. 1864-ig Pálffy János gróf örökösei bírták. vallású lakossal.

melynek határában pogánykori sírhalmok láthatók és egyik dlje is Pogánytemet nevet visel. Ugyané király 1269-ben 5 ekényi földet Leek fiainak. 14 portával szerepel. Mindenkor az esztergomi érsekségé volt. kinek itt kívül a falun szeszgyára és úrilaka is van. 75 házzal és 506 róm. A hagyomány szerint Taksony vezér is ide temetkezett és nem a pestmegyei Taksonyba. mely azután idvel megmagyarosodott. . Béla királynak 1240-iki adománylevelében elforduló Teksze név is e községre látszik vonatkozni. 203 házzal és 1677. távíró és vasúti állomás. Már 1378-ban mint az érseki népek telepe van említve. Hajdan német telepes község volt. Taksony. 119 és Pratchan alio nomine Weynaru vocata alakban írják. Katholikus templomát az si templom helyén Szelepcsényi érsek építtette 1681-ben. Pozsony város birtokaként. kath. 1553-iki összeírásban ugyancsak Pracha néven. és melyet mai birtokosa Pozsony városától vett meg és alakíttatott át. vallású lakossal. Weinern és Wainóri nevek alatt merül föl. Ez idn túl azután fölváltva Szls. Lakosai 1682-ben vámmentességet nyertek. SZOMOLÁNY. a budapest-bécsi vasútvonal mentén fekszik. községben van posta. Postája. Magyar nagyközség. nagyobbrészben róm. Jelenlegi nagyobb birtokosa Sprinzl Mór. A IV. 1236-ban pedig Deáki község határleírásában Teksze alakban. ben nevét Poss. Pratsa. 1842-ben tz pusztította el a községet. Katholikus templomának építési ideje az árpádkorba esik. távírója és vasúti állomása Pozsony-Püspöki. Szunyogdi. 1138-ban már a pozsonyi várszolgák földjeként Togsun néven van említve. ez után pedig Kenéz Taksony. vallású lakossal. sidk óta megült hely. felscsallóközi magyar kisközség. noha evangélikusok is elég szép számban laknak itt.Pozsony vármegye községei. mely állítólag hajdan kolostor volt. 1214-ben Gertrúd királyné egyik okiratában Tohcsun és Toehsun alakban. kath. 1274-ben László király is adományoz itt Ivánka fia Miklósnak birtokot. Ide tartozik Sprinzl major és Kültelek. Ivánkának és Istvánnak adományoz és ez okiratban T'ixont néven nevezi. 1307-ben Dudvágszegi Miklós birja. 1847-ben az egész község leégett. Pracha Az A Szunyogdi.

az u. Az 1553-iki portális összeírásban Báthori András 9 és a borostyánki urak is 9 portával szerepelnek. Ide tartozik még Úrfóld puszta is.120 Pozsony vármegye községei. században már kiváltságos plébániája volt. Régi egyházát 1784-ben lebontották s annak helyébe Esterházy Ferenez gróf kanczellár új templomot építtetett. 1345-ben Chuna Pál záloglevelében. épült. 1787-ben a kir. Ide tartozik Körtvélyes major és^ a Tejfalusi sziget. A mai katholikus templom újabbkori és 1801-ben épült. szegénygyökérszárít gyár van. Teriing. A XIV. h. postája. 1647-ben ismét az apáczáké. melyet az Esterházyak 1824-ben hasítottak ki. majd a Zichyek és a Baldácsyak. mely 1849-ben grófnénak van itt birtoka. Ez az intézet késbb Szempczre került. 1355-ben pedig az Olgyaiak egyezséglevelében is említve van. amikor IV. 1902-ben megnagyobbították. ma pedig Esterházy Ern grófnak és Ahasse d'Henmn herezegnnek van itt nagyobb birtoka. vagyis leányuknak örökül bevallják. a kiket a kastélyban és a kastély melletti épületben helyeztek el. Bertalannak adományozzaEz idben Teu néven nevezik. nagyobbára róm. kath. magyar kisközség a Fels-Csallóközben. a FtcyoHyiaknak adományozza. Csiba József 1 és Bejczy Ambrus 1 portát bír. Tárnok. Legrégibb birtokosául a Gergeteghi családot ismerjük.és lótenyésztésük volt. szerepe] és A A . Laád. sidk óta ült hely. távírója és vasúti állomása Somorja. Van itt gazdakör. Tejfalu. az Olgyaiak seinek adományozza. E pusztán szeszgyár és katángközség lakosai katholikus olvasókört. bíróság visszaadja a pozsonyi egyháznak. 1439 eltt a Taksonyi családé. vasúti állomása Nagypaka. taksonyi földjükéi Pamlényi comes fiának. gazdasági ismétl iskola és az Esterházy Mihály gróf uradalmához tartozó Gulyamez nev majorban keményítgyár. Feketevíz mellett fekv magyar nagyközség. Legrégibb birtokosaiul 1647-tl az EsterházyJcat és a Thurzókat ismerjük. Egy részét Ákosházi Sárkány Ambrus bírta zálogjogon. Ujabb idben alakult itt gazdakör és fogyasztási szövetkezet. 1787-ben az Illésházyaké. Kéthegyi Bernát 1. melyben Mária Terézia a szolgálatában elesett nemesek árva fiait neveltette. Késbb az Esterházyak. Azután a Klarissza-apáczáké lett. Hajdan német község volt. L309-ben Mihályfi Jakab comes özvegye és fia Miklós. 153 házzal és 748. vallású lakosa van. ekkor azonban Albert király. 1459-ben Mátyás király a Nándorfejérvárnál hsi halált halt Dugonich Titus fiának. mert erre jártak a sót szállító fuvarosok. A fegyintézet 1785 körül sznt meg. Lászlónak és nejének. Házainak száma 52. E község els nyomát 1275-ben találjuk. kincstáré. kath. A község postája Bácsfa. azután a Batthyányiak lettek az urai és most Pongrácz Frigyes községben csinos templom van. menházat és gabona-magtárt tartanak fenn. távírója Nagylég. vallású lakossal. a Laaki család 1. 1760-ban Esterházy Ferenez gróf nagyszabású kastélyt építtetett ide. a pozsonyi egyház birtoka lett. mint Sempte vár tartozékát. László király Onghai András fiainak. vallású lakosaié 406. körjegyzségi székhely. A plébániának 1500 kötetes gazdag könyvtára van. Ami L323-ban a kir.. 1553-ban az Illyés család 9. kath. Tallós. Tejfain. mely az 1553-iki összeírásban 4 portával 1681-ben még önálló község. s erre a kastélyt az akkori tulajdonos átalakíttatta. Temploma nincs a községnek. legnagyobb részben róm. melynek 203 háza és 1558. Ide tartozik Pallócz puszta. Késbbi nemesi birtokosai közül felemlítendk még a Tejfalussy. Ezután. n. s 1553-ban is még az óbudai apáczák birtokaként van feljegyezve. Tallós hajdan a Pest fell Zsigárdon át Felsmagyarországba vezet útvonalnak egyik fontos pontja volt. úgy látszik. A községben van posta. mely még 1513-ban is szerepel. dunamenti magyar kisközség. mert comes. a Kis-Kárpátok alatt fekszik. Teriing. róm. de távírója és vasúti állomása Diószeg. de távírója és vasúti állomása Galánta. Lieszkovszky és a Krscsenics család. A miút század elején Milchdorf német neve is forgalomban volt. ev. Tárnok. majd az Esterházyaké. E községet már egy 1388-ból való oklevél említi. Taksonyban van posta. Összesen 62 házzal és 341 ág. ma pedi<> tótok a lakosai. A múlt század elején az Esterházyaknak itt híres juh. vallású lakost leégett. 1863-ban a község nagy része Tallós. népkönyvtár. Késbb a Thurzóh birtoka lett. fogyasztási és értékesít-szövetkezet. Sanka r Balassa. Tallósra pedig 113 fegyenczet hoztak. melynek határában skori telepek nyomai vannak.

kath. Postája. Ménesakol és Vitte puszták és a Dunaszegi malomházak. 1540-ben az egyik Csorba-féle birtokot az Illésházyak nyerik. Ugyancsak a XIII. 1647-ben Osztrosich Mátyásé. azután a pozsonyi káptalannak 1294-bl való okiratában. 45 házzal és nagyobbrészben németajkú. távírója és vasúti állomása Bazin. de Bökény comes fia ezt a birtokrészt a pozsonyi apáczáknak visszaadta. emeletes kastélyt építtetett. noha evangélikusok is vannak itt számosan. Tonkháza. de azután királyi birtok lett és 1754-ben Dejean János Antal kapta Mária Teréziától adományban. Postája és távírója Xagymagyar. Torcs. Grosszner Samu tulajdona. mely 1884-ben buehsteini Haase Gottlieb tulajdonába került. Két évvel késbb II. falut alkotott. Az 1553-iki portális összeírásban e község neve Tenk-Háza alakban szerepel és birtokosai Illéskázy Tamás és Csorba Farkas. Miklós fiainak Ábrahámnak és Izsáknak adományozza. Chamának és fiának adományozott. 1296-ban Vöröskvár számlál. 1496-ban is a Tankháziak a birtokosai és Tankházi Ábrahám is birtokát Illyés Mátyásnak és Györgynek hagyományozza. 1506-ban Verböczi István is birtokosa.Pozsony vármegye községei. A községnek nincs temploma. kisközség a Fels-Csallóközben. Trne és Ternye néven Csukárddal egy Els említése Bazin város 1256-ból való határleírásában fordul el. Torcs. a hozzátartozó birtokkal együtt. melylyel Miklós fia Huné. Mátyás királynak 1488 május 29-én kelt oklevelében Dankháza néven van említve. A községnek nincs temploma. században Cseklészi Kozma elfoglalta. mely ma. 29 házzal és 238 róm. község hajdan Túrna. Ide tartoznak Csonclor. építtette itt a kastélyt is. a ki az ódon épületet lebonttata és helyébe szép. Ulászló csebi Pogány Péter pozsonyi ispánnak és alsóborsai Vízközi Andrásnak adományozza. vallású lakosokkal. ESTERHÁZY MIHÁLY GRÓF KASTÉLYA. E Tonkháza. HM TALLÓS. vallású magyar lakossal. 1495-ben II. . A budai káptalannak 1347-iki okirata Terene néven már külön községként említi. római kath. Késbb az Illésházyak után a Batthyányiak is birtokosai lesznek és ezeknek a révén ma Pálffy Béla grófnak van itt nagyobb birtoka. Szintén nagyon régi község. a csallóközi vasútvonal mentén fekv kisközség. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni részeiken. vasúti állomása Szempcz. 1553-ban Serédy Gáspáré. kiknek száma 251. Késbb a vöröski uradalomhoz tartozott. 1294-ben Torch Miklós és Balázs 100 hold földjüket adják el. melyet 1230-ban Bökény comes leánya Angyalka. Els birtokosa 1435-ben Tankházi Salamon. Ulászló a htlenségbe esett Zerhazi Zerhass Márton és László birtokát szintén Illyés Györgynek és Mátyásnak adományozza.

1647-ben Teörös Jánosé. a Szent. a budapest bécsi vasátvonal mentén fekszik. A A A A . hogy plébániája már Ma fennálló kath. A pápai tizedszedk jegyzékében Turcz alakban van emJítve. elfordulásuk sorrendjében a következk: Tiborczfy Tamás comes. 1641-ben már a mai nevét viseli. Magyar kisközség. Postája Misérd. L399-ben Kisiorchi Péter fia György részére megjárják a helység határát. vallású lakossal. Nagy Miklós. távírója és vasúti állomása Szempcz. a községnek Szent-Mária kápolna meg 1759-ben. Tótújfalu.Nyárasd néven szerepelt. A község postája Kajál. de késbb már Takschendorf német nevével is találkozunk. múlt század elején Slavisch-Weiszgrob Késbbi földesurai a Pálffyak voltak. Tósnyárasd. Hety Lörinczfi János és 1307-ben megvolt. században építették. 1813-ban és 1894-ben a Vág áradásai okoztak nagy kárt a községben. Idvel a Batthyányiak lettek az urai és azután az Esterházyak. 25 házzal és 154 róm. de most Orth Jánosé. század elejétl egész a XV. Petfi Mihály. község. kath. Késbb Eberhard tartozékaként ugyancsak e néven van említve. távírója és vasúti állomása pedig Galánta. mellett fekv tót kisközség. 66 házzal és 498 róm. Újabb morva telepítvény. de nem biztos. katb. mely azeltt az Apponyiaké volt. katholikus templom 1617-ben épült. Tótgurab. Csegefi Egyed. azt az a körülmény bizonyítja. 1647-ben egy része a Kerekes családé. Nyárasd neve már egy 1193-iki okiratban elfordul. Gergely fi Miklós. Ez idben még magyar községként szerepelt. kath. Postája Magyarbél. másik része az éberhardi uradalomé. Ettl Jánoki Jakab vette meg és a pozsonyi káptalannak hagyományozta. a harmadik Nyékhez és a negyedik Tejfaluhoz de nem tudjuk biztosan megállapítani. szükségesnek tartjuk itt errl a Körtvólyesrl megemlékezni. 1647-ben Balássy Zsuzsanna és Baranyay Tamás bírják. magyar kisközség. itteni birtokuk egy része fölött intézkednek. Torony. de ezt 1898-ban újjáépítették. hogy ezt a Nyárasdot kell-e értenünk. a másik pozsonyi várföldként szerepel. Újabbkori birtokosai a Pálffyak és az Apponyiák. 1787-ben a Farkas családnak volt itt nagyobb birtoka. melyik volt. vallású lakossal. a bazini patak. akkoriban három Körtvélyes volt a vármegyében egymás közelében. Az akkori három Körtvélyes közül az egyik nemesek kezén volt. róm. községházán 1620-ból való birtokkönyvet riznek. mely csak Illésházy István országbírónak 1569-bí való nyilatkozatában szerepel elször TótAyszgrub néven. Pechfi Jakab. templomát állítólag a XVI. — Hogy srégi Tótgurab. Az 1553-iki összeírásban Mérey Mihálynak itt 6 portája adózik és ekkor Tót. késbb özv. a pozsonyi káptalan eltt.1: Pozsony vármegye községei. Egy úrilak is van a községben. 1292-ben már Tornyos-Csandal néven találjuk említve. távírója Püspöki és vasúti állomása tartozéka. a másik Felsszelihez. Zavari János. . Körtvélyesi András János és Jakab. Ide tartoznak a Pálffy és a Zichy majorok. Devecsery Eymech fia Márton comes. Putusfi Hench.Anna kápolna 1790-ben. néven is említve találjuk. kinek a részét 729-ben Pálffy János gróf magához váltja. tót kisközség. Teenkfi Miklós. Ezutáni birtokosai egész 1477-ig. Mindvégig a pozsonyi káptalan maradt az ura. ManégyKörtvélyes-pusztát és az itt említett házcsoportot ismerjük. Mivel pedig a Körtvélyes nev községrl a XIII. Az L553-iki összeírásba Serédy Gáspár 3 és Mérey Mihály 4 portával van bejegyezve. Abaffy Aba comes. melynek els nyomát 1243-ban IV. Maholányi Tamásné báróné is birtokosa. vallású lakossal. Csötörtök. Jeneh fia Jakab. Miklósnak adományozza. 1 Torony. a mikor Benedek és rokonai. 1553-ban felerészben a nagyszombati apáczáké. 148 házzal és 985 róm. Tósnyárasd. kath. felerészben meg a Földes családé. távírója és vasúti állomása. 87 házzal és 667. Az egyik Körtvélyes-puszta Csölöszthöz tartozik. Béla Tepuz fiának. hogy az a Körtvélyes. vallású lakossal. Régi okiratok szerint. Újabbkori birtokosai a Pálffyak és a Zichy ék voltak és most is a Pálfí'yaknak van itt nagyobb birtokuk. Bazin a postája. század végéig sokszor esik említés. Azonkívül Tótújfaluhoz tartozik Körtvélyes házcsoport. trencséni Csák Máté. míg a harmadik Kozma nev várjobbágyot uralta. 1672-ben a törökök elpusztítják és 1690-ben is lakatlan praedium. ma azonban nincs nagyobb birtokosa. Az 1553-iki portális összeírásban már Thorony néven szerepel és benne csak a pozsonyi káptalan 8 portája adózik. Tótújfaiu. 1787-ben azlllésházy aknák is van itt birtokuk. 1253-ban Csandal néven IV. Ide tartozik Sóvet puszta. Béla egyik oklevelében találjuk.

1553-ban a nyúlszigeti. mely 1282-ben a pozsonyi káptalan egyik oklevelében Uzur néven van említve. magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. s a helység még ekkor is Jóka-Ujhely néven szerepel. magyar kisközség a Csallóközben. távíró és vasúti állomás Dunaszerdahely. kath. ma azonban a közközség . si templomát a Pázmány-féle jegyzék is a régiek között említi. határban ásás közben nagyon sok csontvázat találnak. Újhelyjóka. hét évvel késbb pedig Jánosdeáké. holott egyháza már 1390-ben említve van és a Pázmány-féle jegyzékben is a régiek között szerepel. Késbb is a Kondé család volt az ura. Hozzá tartozik Kiserd malomház. az Alsó-Csallóközben fekszik. vallású lakosokkal. község postája Somorja. ma Habermann Nándornénak van itt nagyobb birtoka. E községet 1261 óta találjuk említve. Azután a Ziehyek és Batthyányiak lettek a birtokosai. Szintén régi község. Régi nemesi birtokosait nem ismerjük és ma sincs ilyen. Körvélyes határában 1447-ben Jánosnemdeáh nev puszta is említve van. felscsallóközi magyar kisközség. A XVI. kiknek száma 279. a mi bizonyára egyik régi birtokosára vonatkozik. melynek postája. de 1426-ban Pammern német néven is. távíró-hivatala ségben semmiféle templom sincs. magyar kisközség. 1787-ben a királyi Töböréte. A posta. kath. Házainak száma 32. vallású lakossal. kincstáré. Batthyány Blanka grófnnek van itt nagyobb birtoka. ref. Petcz és a Sárkány családok voltak a nemesi birtokosai. Azt hisszük. 1647-ben Forgách Jánosné. távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Ide tartozik a Nagyzátonyi malomház és Óraija major. A Újhelyjóká. kath. Az Alsó-Csallóközben fekszik. 57 házzal és 391 róm. a bsi levéltár egyik oklevele meg Tonye néven nevezi. Késbb németeket telepítettek ide és ekkor Austern német nevével is találkozunk. hogy valamely harczban elesettek maradványai. de ismét visszamagyarosodott és a múlt század elején a Naszvady és az Udvarnoky örökösök. mely már az Olgyaiaknak 1355-iki egyezséglevelében szerepel. Temploma sincs a községnek. hogy e község neve alatt más. vallású lakossal. A A A A A . m. Thon és Thunog néven szerepelt. 123 Magyarbéli Butija Miklós. itteni birtokrészét a pozsonyi Szent Salvator-egyháznak adományozza. Ide tartoznak Tönye puszta és Papsziget major. kath. Magyar kisközség. A lakosok azt hiszik. nagyobbára ev. Tönye. 1787-ben a Bittó és a Naszvady családok birták. Tkés. pozsonyi kanonok. községben csak kápolna van. Erre azonban történeti adatok nincsenek. 1647-ben a pozsonyi apáczáké. A községnek nincs temploma. hajdan szerepl község neve rejlik. mely 1883-ban épült. Tkés. késbb az Amadék birtoka. mely 1 'fc70-ben Sasvári Jánosé. ma Pálffy Béláné grófné bírja.Pozsony vármegye községei. majd a Batthyányiaké lett. szül. Els nyomát csak az 1553-iki portális összeírásban találjuk. és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. Öt évvel késbb Uzor Benedek fia Pál. E község az okiratokban Curtuelus néven szerepel. 34 házzal és 166. a házainak száma meg 37. távírója pedig Cziffer. Tönye. század els felében Zalay János és besei Farkas Ignácznak birtoka. községnek nincs temploma. u. Késbbi birtokosai az Esterházyak és még a múlt század elején is az övék. nagyobbrészben róm. mert a lakosok közt elterjedt hagyomány szerint hajdan pallosjoga is volt. vallású lakossal. község postája Nagyjóka. 1338-ban Uzori Döme ispán nevében is említve találjuk. Töbö'réte. 1381-ben pedig Teu és Tinye néven. 65 házzal és 372 lakossal. a mikor Zomor Jánosnak 4 és Kondé Lázárnak 3 portája adózik. Tótújfalu község postája Vedrd. Késbb az Esterházyak lettek az urai. lakosok gazdakört tartanak fenn. a Körtvélt/esi család birtokaként. század közepérl való összeírásban csak Farkas Ignácz adózik itt 7V2 portája. vallású lakosokkal. róm.postája Alistál. távírója és vasúti állomása Somorja-Uszor. melyek tömegesen fordulnak el. 1647-ben a pozsonyi apáczáké. a Bittó. Uszor. Ide tartozik Fakó puszta is. 1380-ban pedig Benedictus de Uzor királyi ember nevében. 237 róm. Ma Pálffy Béláné. községben ma Pongrácz Frigyesnó grófnnek van nagyobb birtoka. A XVI. 1787-ben a valáslalapé. Hajdan Jókához tartozott és csak az 1553-iki portális összeírásban találjuk Jóka-Újhely néven az óbudai apáczák birtokaként 12 portával említve. A A Uszor. távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely.

már a mai nevén szerepel. Körjegyzségi székhely. Vajkaszigeten van Burián Pálné birtokának nagy része. Vajkaszigetet az anyaközségtl a Duna választja el és ennek jobb partján fekszik. vaitasúr. és ez ma a Molnár Lászlóé. Mindvégig az érsekséget uralta. községnek. 1665 83 között a törökök teljesen feldúlták. Régi székháza helybeli lakosok között még ma is fennáll. vágvölgyi tót kisközség. st maga a szent király is itt lakott volna. Hogy e község sidk óta megült hely.és a kocsikas-fonást háziiparszerleg zik. a mikor a pozsonyi vár tartozéka volt. Ide tartoznak Vajkasziget és Csente puszta. Az 1553-iki portális összeírásba 22 portája van felvéve. vallású tótok. magyar halászesalád alapította. kik legnagyobb részben róm. 323 házzal és 2115 róm. vajka. kisközség a Fels-Csallóközben. katholikusok. vasúti álloaranyat is mostak. a vasúti állomása pedig Szempcz. de távíróhivatala és vasúti állomása Szered. továbbá Becker János birtoka csinos úrilakkal. vajasvatta. Valtasúr. si temploma már rég elpusztult és újabb templomát 1805-ben építették. Katholikus temploma srégi. távírója Nagylég. Valtasúr sorsa leginkább Nagysúréval függ össze. a Mátyusföldön fekv nagyközség. vallású magyar lakossal. de a gyakori átalakítások kiforgatták eredeti alakjából. 194 házzal és 1184 róm. mindössze 25 házzal és 165 lakossal. Hajdan a lakosok a Duna fövényébl községnek van postája. Az esztergomi érsekség csallóközi egyházi nemeseinek e széke III. Birtokosai . kosár. Ide tartozik Várrét Ma A A vágszerdahely. majd idvel az Esterházyak tulajdonába került. Erdélybl ide menekült. lakosok között elterjedt hagyomány szerint e községet három. vallású lakossal. kath. Vajasvatta. egészen 1848-ig fennállott. izben tetemes kárt okoztak a lakosoknak 1858-ban pedig nagy tzvész dúlt itt. mely 1326-ban. a Mátyusföld határán fekv nagyközség. Lakosai a szék-. Régi érseki birtok. Molnár László rzi az érseki nemesek régi és érdekes levéltárát is. csallóközi magyar kisközség. Ez is az esztergomi érsekség si birtoka. Itt a lakosok száma oly nagy. a Xagy-Józsa. de az 1553-iki portális összeírásban a budai apáczák szerepelnek birtokosokként 6 portával. vallású lakossal. nincs postája ugyanis utolsó postája Vágszerdahely. Hajdan a nagyszombati Klarisszák birtoka volt. is a herczegprimásnak van itt nagyobb birtoka. hogy már 1883 óta szép állami népiskolája van 80 90 tanköteles gyermekkel. 1787-ben a vallásalapé. m. 85 házzal és 539 róm. Ez utóbbi helyen nagyobb úrilak áll. távírója és vasúti állomása Szered. 1848-ban az átvonuló osztrák csapatoktól sokat szenvedett és benne a Vág áradásai is sok kárt okoztak. Hajdan tót község volt. de már teljesen átalakítva. mása pedig Nagypaka. Vái/a. a kik mind róm. községben van posta. 1886-ban pedig Czikollasziget elnevezésével postahivatalt kapott.y 124 V. Késbb ismét aKlarisszáké lett. E község már 1186-ban elfordul. kath. Súr nev községekrl már megemlékeztünk. elterjedt hagyomány szerint e község állítólag Géza király fiától: Vajktól vagyis Szent Istvántól kapta nevét. 1345-ben Yajkay Mihály és Thomas de Weyka nevében is említve van. kath. Yágszerdahel . Temploma nincs a községnek. Bélától kapta szabadalmait és a vármegyétl független külön törvényhatóságot alkotva. habár nagyközség. — A A . temploma 1778-ban épült. mely mint ilyen már 1355-ben szerepel. 1825-ben nagy tzvész pusztított a községben. török világban az ellenséges csapatok keményen megsarczolták a lakosokat. u. kath. míg 1895 óta az összes dunai szigetek csoportosításával önálló anyakönyvi hivatala is van. Ide tartozik Rény puszta. lakosainak száma meg 1308. Házainak száma 211. de idvel megmagyarosodott. melynek postája és távírója Nagymagyar. a gazdasági épületekkel és lakóházzal. a mikor Gyarmati Gergely az esztergomi érsekségnek adományozta. Kath. míg most Pálff'y Béla grófnak van itt nagyobb birtoka. Az L553-iki portális összeírásba Yaaga alakban 28 portával van felvéve. Molnár László és Becker János. Ez évtl kezdve mint a fpapi praediális nemesek és az érsekség fszéke szerepel. melyet 1705-ben Stipsich György épített. a Puskás és a Szabó családok. Mai nagyobb birtokosai Burián Pálné. 'í a Pozsony vármegye községei. Yajka. puszta neve bizonyára történeti jelentséggel bír. — A A A . bizonyítják a határában Duna áradásai már többtalált pogánykori és népvándorláskori leletek is. A . Az itt elterjedt hagyomány szerint e községet Súr vezér alapította és egyik fia után nevezte el Valtának.

melyet Kálmán király 1113-ben. Postája Vasárut. vallású lakossal. Várhony. Vámosfalu. Vedrd. Sziget és Szihony majorok. 153 házzal és 1150 róm. mint azt a templomon látható fölirat bizonyítja Batthyány József melyet pozsonyi prépost építtetett. század els felében Zichy Ferencz gróf gyri püspök volt az ura. 104 házát. távírója és vasúti állomása Szered. század elején a Bazini és Szentyyörgyi grófok a nyugodt birtoklásban háborgattak. lajstroma Wamas alakban említi. körjegyzségi székhely. 1683 febr. is hagyomány itt. vágvölgyi tót kisközség. Vedrd. mely 1015-ben már említve van. gyára és gzmalma. községben van postahivatal távíróhivatala Albár. mely a vármegye egyik legszebb és legérdekesebb parkjában áll. Története a többi Súr nev községével azonos. múlt század elején marhavásárai portális összeírás 36 portáról számol be. 1279-ben Menoldfi Vörös Ábrahám mester elcseréli Aha comes más birtokáért. körjegyzségi székhely. kinek itt nagyszabású kastélya van. kath. Ide tartozik Göbölmez puszta és két erdészlak. kinek itt híres tehenészete és fáczánosa volt. 85 házzal és 803. kisközség a mátyusföldi síkságon. század közepén végbement emelnek ellenük hatalmaskodásuk miatt. E községrl is ugyanaz a hagyomány. kath. A A A A . messze vidéken híresek voltak. múlt dalmai voltak. Vasárut. utána id. község a múlt században több izben volt nagyobb tzesetek színhelye. Földesközségnek nincs temploma. Postája Nagysúr. távírója pedig Szered. E község 1268-ban már szerepel. 104 lakosát pedig rabságba hurczolta. Plébániája 1308-ban már említve van és ebbl az idbl látszik származni korai gót stíl temploma is. távírója szerdahely. 23-án 300 török rohanta meg és rabolta ki a községet. 1903-ban pedig az árvíz okozott a lakosoknak tetemes kárt. Ulászló eltt panaszt XVI. magyar kisközség az Alsó-Ccsallóközben. kath. Az 1553-iki portális összeírásban Serédy Gáspár 4 és Mérey Mihály 3 portával szerepel. 693 róm.. valpápai tizedszedk lású lakos lakja. Postája Nagysúr. mely 1884-ben épült. Szilágyi malom és Vöröstke erdészlak. Castrenses de villa Wedrad néven említi s így már akkor a pozsonyi várszolgák lakóhelye volt. Innen veszi elnevét a Zichy grófok vedrdi ága. században városi szabavolt. a zobori apátság alapító-oklevelében. si kun telep. Az 1553-iki portális összeírásban már a gyri püspök. a melynek törzshelye. hogy hajdan a Dunának egyik ága itt folyt ma ugyanis a község közelében nincs víz. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. várkastélya szerint. Temploma nincs a községnek. mely azonban 1757-ben a mainak adott helyet. Késbb a Pálffyak lettek az urai és most id. Béla egyik oklevelében Wedered néven van említve. csallóközi magyar kisközség. 1647-ben Baranyay Tamás szerepel birtokosául. távírója Albár. 125 az Esterházyak voltak. szeszközség Malomhely és Khíd nev dli azt bizonyítják. 1249-ben IV. 66 házzal 487 róm. holott a megelz népszámlálás alkalmával a lakosok száma csak 1387 volt s így e nagy számbeli pozsonyi emelkedés méltán feltnik. A Vasárut. Ide tartoznak Csanád. a ki a vedrdi ágat alapította. hogy Súr vezérnek Varra nev fia alapította. vallású lakossal. prépostság és káptalan si birtoka.. család Amadé XVI. vallású lakossal. A Várkon y. A A A — — — A A . róm. század elején Amadé Tádé grófot uralta. Plébániáját már Pázmány is a régiek között említi. mert 1507-ben Miklós pozsonyi prépost és a káptalan II. kath. Az uradalomhoz Vámosfalu. és vasúti állomása Dunaközség postája Csallóköz-Nyék. kath.Pozsony vármegye községei. si község. Helyébe 1668 72 között új templom épült. kisközség az Alsó-Csallóközben. 197 házzal és 1589 róm. XVIII. Ide tartoznak Bend és Malomhely lakosok fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. várkonyi vallású lakossal. Az 1553-iki portális összeírásba 15 portája van felvéve. de ennek nyoma már végkép eltnt. kiket azonban a XVI. si temploma fából volt építve. ezt egyszer urai az Esterházyak voltak. kápolna helyettesíti. Ma ikvai Pfeifer Mátyásnak van itt nagyobb birtoka. Ma a pozsonyi káptalannak van itt nagyobb birtoka és Popper Emil káptalani bérlnek szeszgyára és finomítója. Ide tartozik Licz és a Vágontúli major. Varrasúr. puszták és a Cséré major. de ezt a Duna elsodorta. Az uradalom jelenlegi tulajdonosa Zichy József gróf. Zichy Ferencz gróf. A A Bs Varrasúr. Mostani kápolnája 1775-ben épült. A . E község már 1235-ben felmerül.

1700-ból való domborm és különféle márványokkal kirakott szekrény látható.. egy régi milanói asztal és tükör. a földszinten jobbra egy Louis mostani birtokos. Napóleon ajándékozta a Melzi herczegnek. Itt számos kinai zománcz és porczellán látható. kinai népmondákkal. Egy kisebb kabinetben régi magyar fayence-ok vannak elhelyezve. érdekes régi herendi porczellánváza. melyeket augsburgi ötvösmvesek a XVI. dezve. egy páduai. medaillon. továbbá értékes szekrények és egy bot. E gyjteményt hasonló nev fia és unokája. melyet tulajdonosa a sziámi császártól kapott és ennek gyémánt-monogrammjával van ellátva. egy karthausi és egy olasz szekrény ébenfa-. nagyterem fdísze az a vert ezüstbl készült 17 remek relief-kép. kinek unokájától Zichy Ferencz kapta. volt. kastélyban kiváló mérzékkel összeválogatott. Az u. mely Lonovics érsek ajándékából került a családhoz. inkrusztált. hl. melyek Pompadour asszony lakásából származnak. remek faragott ágy. mely Mária Krisztina ajándéka. a Visconti czímerrel díszített. kinai szalon valódi kinai tapettákkal van bevonva és eredeti kinai bútorokkal berendezve. híres arczképe Barabástól. a leghíresebb régi gyárakból. egy eredeti Tintoretto. két régi remekmív. berakott szekrények. quinze-stil szobában a Miksa császártól és nejétl ajándékozott. valamint Hollandiában tett utazásai alkalmával szerzett össze. Zichy Ferencz gróf a XVIII. továbbá része franczia sok magyar történelmi és földleírási munka. régi német szekrények márványlapokkal kirakva. Zichy József gróf. A kastély. továbbá egy domborm Fischer Pétertl és Deák Ferencz hálószobát remek berakott szekrények és régi. terjedelmes tnintagazdaság. indus. régi festmény. kinai kfigurák. selyemvirágokkal díszített és unikumszámba men. hollandi. n. valamint dédunokája. a Szent Márk templomból származó mozaikfej is. Van der Helet. Az emeleten esóben dicsérettel A A A A 10 12. Gyönyör porczellángyjtemény. ket magukat ábrázoló. harmadili. nagybecs mtárgyak vannak. egy 98 alakkal díszített és szicziliai diófagyökérbl faragott szekrénynyel. tetemesen bvítették. században készítettek. Itt van Zichy Ferencz gróf arczképe Blaastól berakott szekrények. közöttük 45 különféle gyertyatartó és gyönyör nagy vázák. Az u. memoirok. olajfestés arczképek láthatók. Látható itt egy. érdekes bútorokkal vannak berentiyiíjtemény. szobában remekmív berakott ajtó. szet tartozik. melyek mind Pozsony városát ábrázolják.és teknscsont-kirakással. Egy másik szobában régi mesterek festményei. ébenfa és elefántcsont berakással. E parkról egy 1797-ben Lip- megjelent „Taschenhuch für Gartenfreunde" czím munka is nagy emlékszik meg. keleti szoba- lev könyvtárban — A A remekmv A XV— A A . végre érem-. évi nemesi felkelés idejébl való 10 képe. utazások. egy remek Boul-óra. japán. grófkisasszony írószobájában egy meisseni service látható. a kereszténység els századaiból.000 kötet könyv van elhelyezve. továbbá régi guache-festmények és Zichy Ferencz grófnak és családjának az 1809. Zichy Ferencz gróf építtette föl és alakíttatta át az épületet és vetette meg a 150 holdas nagyszer park alapját. a ménes és országos hír faiskola és gyümölcskertéhagyomány szerint. német. melyeknek nagyobb történelmi munka. ékkövekkel kirakott és bronzalakokkal díszített XVI. földirati mvek. a mint azt a parkban álló hatalmas obeliszk felirata is bizonyítja. gyöngyház. melyeket nagyobbrészt id. nyolcz-szárnyú XVI. óriási velenczei csillár.és Olaszországban. melyeket mostani tulajdonosuk maga hozott Japánból. Az egyikben 68 különféle régi rézmetszet van. Ez a lakk-ellenz 12 szárnyú és a visszája tájképeket ábrázol. n. századbeli szekrény és egy római mozaikasztal kisebb szalonban a falakat pedig szebbnél-szebb régi festmények díszítik. számos érdekes. Német.és pecsétnyomóvendégszobák is mind régi. továbbá kinai dobozok. az elbbihez hasonló lakk-ellenz. továbbá munkák és ugyanilyen kehely a ravennai katakombákból. mely ellenzt I. mesterektl származó képek díszítik. hajdan állítólag a templáriusoké Földszinti helyiségeinek boltozatai mindenesetre nagyon régi korra utalnak. kinai bútorok és a falakon több festmény. csontbetétes olasz ébenfaszekrény. olasz renaissaince-szekrény.és bronz-tárgy. továbbá egy indus és egy velenczei szekrény és értékes festmények mellett 17 miniatr. századbeli elefántcsontkinai lakk-ellenz van elhelyezve. számos eredeti régi festménynyel. olasz. öt váza. 126 Pozsony vármegye községei. E mellett van a dolgozószoba. és a XVII. második szobában számos nagybecs japán porczellán. század 70-es éveiben Franczia-. régi híres mesterektl.

Szentgyörgyi Péter fia Jánosnak adja zálogba. 1385-ben Monostori Berzethe Miklós elzálogosítja itteni birtokrészét. tálak és vázák. a Csalló folyón szedett vámmal együtt. a maga birtokrészét Jakab pozsonyi bírónak zálogosítja el. századbeli régi festmények. Az ebédlben 680 drb rendkívül érdekes és becses japáni és kinai porczellán van elhelyezve. 1301-ben Petrus de Verekne pozsonymegyei szolgabíró. mely Feneion franczia érsek ajándéka. régi rhodusi és mór tányérok. a tálaló szobában pedig két eredeti urbinói fayence. Szent István. 1392-ben Zsigmond király Pozsony városának adományozza az itteni királyi birtokrészt. kastély kápolnájában régi fafaragványok vannak. régi japáni és kinai edény és egy pekingi váza. Vretendorf alakban. mely a XIV. 1430-ban Zsigmond király Peilimanew János tüzérmestert és családját zálogjog czímén vezetteti be valamely itteni birtokrészbe. Vereknye. 1356-ban Treufenkes István pozsonyi polgár leánya Klára. 1410-ben özvegy Monostori Berzethe Miklósné férjhez menvén Gwelb Jánoshoz. itteni birtokrészét rá átirattá. ban Miksa császár nyerge látható. vallású magyar lakossal. mely 1290-ben Verekene néven van említve. erszakosan foglalták el a vereknyei királyi bir- A A A A A Vereknyo. századból való. . továbbá régi vadászfegyverek. Szent László és Szent Erzsébet szobrai. Német nevét. Vereknyei Péter özvegye. és XV. famozaikok. XIV. régi japán fegyverek. srégi község. községben van posta és távíró. c-loisonné-tárgyak és több megkapó festmény. — TEREM ZICHY JÓZSEF GRÓF KASTÉLYÁBAN. Zsigmond királynak 1410-iki oklevele említi. 67 házzal és 599 róm. régi korsók. ezenkívül Szent Gellért. lépcsház japán bronzokkal és edényekkel van díszítve. Van itt 107 drb. Dürer iskolájából származó képek. de azután örök áron eladja neki. az oltáron elefántcsontból készült gyönyör feszület. 1373-ban Vereknyei Lrincz itteni birtokrészét. fels étterem falait családi képek díszítik. 1453 eltt Bozgonyi György és fia Sebestyén.Pozsony vármegye községei VEDRD. kath. kisközség a Fels-Csallóközben. községhez tartoznak Józsi és Klára majorok. de vasúti állomása Cziffer vagy Diószeg. Öt évvel késbb az itteni rév is említve van.

szintén a vöröski vár tartozékaként. Mai temploma azonban 1798-ban épült. 1782-ben Liskovics József tekintélyes polgár szegényalapítványt tett itt. mert lakosai ekkor németek voltak. hogy az újabb korban az Esterházyak lettek az urai és most is Esterházy Mihály grófnak van itt nagyobb birtoka. melyet Tiborczfi Péter comes Lrinczfi nev szolgájának adományozott. Ez a Kisfalu lett állítólag késbb a többször említett Kisvista. kikrl az Esterházyak birtokába jutott. A A továbbá a Szigeti tanya és malom. Wysta. s neve az idk folyamán az oklevelekben számos változatban van említve. birtok kihaltukig kezökben maradt és az újabb korban a Páljf'yak tulajdonába jutott. 186 házzal és 1228 róm. község mellett van vasúti állomás. Lakosai között sok a varga. Wyschwk. Ide tartozik a Tállosi téglaház. mely már 1290-ben szerepel. Kürti Békefi János és KisXV. Ez a birtokrész a XVI. Kis-Vista. Wischdorf. vereknyei híd az 1683-ik hadjárat alatt elpusztult. Van benne régi úrilak is. magyar nagyközség. 1647-ben özv. A mull században a Draskóczyaknak is volt itt birtokuk. Ide tartozik Kmajor és Porsony puszta. de 1656-ban Majláth Miklós. Temploma nincs. vallású lakossal. de most a gróf Pálífy-szeniorátns bírja. A község- ben van posta. Pozsony vármegye községei. Székely és a Prányik családok is szerepeltek. 1678-ban a pestis pusztította lakosait. 1411-ben Berencsi Gergely fi István. Els nyomát a pápai tizedszedk jegyzékében találjuk. kath. m. Bernstein Jánosné a tulajdonosa. században itt két halastava volt. temploma már elpusztult és új temploma 1879-ben épült. Pálffy major és Révház. 1832-ben pedig tz pusztította el nagyobb részét. feljegyezve. kath. a Vizkeleti család is szerepel birtokosául. st a pápai tizedjegyzék Bista-ra vöröski várbirtokok sorsában osztozott. Többet nem tudunk róla. elferdíti nevét. de azóta megmagyarosodtak. 1553-ban Báthori András és özv. legföljebb azt. Pálffy János grófnak és Pálffy István grófnak van itt nagyobb birtoka. a mikor III. Ez idben. L 764-ben építtették fel újra. Vízkelet.12S tokot. A község újabbkori birtokosai a Pálffyak és most id. a század második felében Illésházy István gróf nádor horvátokat többi A 1705-ben. egykorú okiratok. de 1778-ban kibvítették. de távírója és vasúti állomása Diószeg. Vistuk. Endre mátyusföldi magyar kisközség. században megsznt. A község szomszédságában a XIII. körjegyzségi székhely. 1674-ben zálogjogon Lindvay Márton és a XVIII. melynek 164 háza és 945 róm. melyet azonban Beatrix királyné leromboltat. Yezekény. a pudmericzi csata alkalmával felégették. Endre Herczel fiait e birtokban megersíti. században a Somogyiak is birtokosai voltak. A múlt század 60-as és 70-es éveiben több izben nagy tz pusztította. Ide tartozik Dunaeve és a Zúgói major. . Ez idben Fragendorf német neve is van a helységnek. Wistok. Késbb újra felépítették. de távírója és vasúti állomása Diószeg. mely a XVI. kath. Ide tartoznak Fajdal és Szilárd telepített ide. u. Thurzó Mihályné bírja. Az 1553-iM portális összeírásban Báthori András 47a és a borostyánki urak ugyanannyi portával szerepelnek. 141 házzal E községet már 1297-ben említik az Bogár fia Márton comesnek adomá- nyozza. 1490-ben Czobor Imre várat építtet ide. de négy évvel késbb az árvíz ezt is elsodorta. Plébániája 1390-ben már fennállott. század vége felé a Thurzóké lett. vízkeiet. vezckény. Vista. A község postája és vasúti állomása Báhony. Kusvista. puszták. vallású lakosa van. vallású lakossal. század végén Kisfalu nev község szerepel. már mai nevén szerepel és pozsonyi pápai tizedszedk jegyzékébe Vizquelt eltorzított alakban van várföld volt. században már kürti "Mihály fi Jakab ellenében e birtokra igényt tart. 1763-ban földrengés volt a községben. E község határában feküdt hajdan Myr kiizség is. a hol Vesequenh alakban van említve. Saját postája van. tót kisközség. Vistdoch. Ekkoriban mindössze 10 házat számlált. A A si A A vistuk. távírója pedig Modor-Senkvicz. katholikus templom 1718-ban épült. L492-ben az itteni királyi birtokot II. és 1138 róm. a mikor III. Az uradalomnak a XVI. Hajdan Vöröskvár tartozéka volt. Ulászló elzálogosítja a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak. mely Németh János tulajdona. de postája és távíróhivatala PozsonyPüspöki. st kisebb nemesi birtokosai között a Jurovics. a szabó és a takács asszonyaik hímzéssel és csipkeveréssel foglalkoznak. Kis.Vistok. Az egyház birtokában ezüstbl vert nevezetes gótikus szentségmutató van. . Wyzkeleth alakban.

c =o > o M .

.

Hrabovszky. Ez évben Dvornikovich Miklós is kap itt I. 1292-ben egy másik birtokosa merül föl. továbbá a lakosokra nézve nagyon hasznos himziskola. vasúti állomása Csötörtök. melyet már vallású lakossal. vágvölgyi tót kisközség. pozsonyi prépostság és káptalan si birtoka. Bacsák. melyben Majláth György. vallású lakossal. Az 1553-iki összeírásba Weök alakban 12 portával van felvéve. itteni házát pedig 1679-ben Pálffy Miklós gróf fispánnak ajándékozta. község plébániája már a XIII. ZAVAR. melyet az országbíró özvegye. melyet a tulajdonos gróf nagyatyja a múlt század elején építtetett. 129 Vök Vök. Egyik részének késbb a Pálffyak lettek az urai és ma is id. körjegyzségi székhely. Van itt leányiskolával összekötött zárda. Bory. szül. Újabbkori birtokosai a Majláth családon kívül a Kmoskó. Pálffy János grófnak és a pozsonyi társas-káptalannak van itt nagyobb birtoka. kath. 1484-ben Nagyveik néven a pozsonyi káptalan jobbágyainak lakóhelyeként szerepel. Sipeky és más nemesi birtokosok. Az 1553-iki összeírás szerint Zavary Kristófnak 10. 1676-ban a vármegye itteni birtokát Mórocz István alispánnak. 1277-ben IV.Pálos kolostor volt. században aHortis család. s 1255-ben Dionisius de Zovvor nevében szerepel. Okolicsányi. nagyobbára róm. László oklevelében Veik néven pápai szerepel. A XVII. Mihály már 1292-ben a maga birtokát a nagyszombati apáezáknak hagyományozza. kath. Zavar. de Bacha comes fia - A A . Béla királytól kaptak. Eudnyánszky.Pozsony vármegye községei. Itt van a gróf Majláth család sírboltja is. században fennállott és mai temploma is a régiség nyomait viseli magán. Prandau Stefánia bárón 1887-ben alapított. Jelenleg Majláth György grófnak van itt nagyobb birtoka és szép kastélya. 9 . 1256-ban pedig Benke de Zouar nevében. Lipóttól adományt. zavar. 1290-ben az Aha és a Bacsák család a birtokosa. Buzinkay. Völki Miklósban. a néhai országbíró nyugszik. Prileszky. E község hajdan a pozsonyi várnépek földje volt. egy 1268-ból való okirat meg Souor alakban említi. Temploma nincs postája és távírója Fél. magyar kisközség' a Csallóközben 31 házzal és 213 róni. MAJLÁTH GYÖRGY GRÓF KASTÉLYA. mely lakóhelyük. Még a nagyszombati apáczák idejébl régi épület áll fenn. 103 házzal és 989. A XV. IV. 1322-ben a Zavari családot uralja. Horváth. században Zsigmond király Majthényi Gergelynek adományozza. még elbb pedig. de 1894-ben megnagyobbították. s 1669 eltt i?a&ocs<M/ Ferencz is birtokosa. Ide tartoznak a A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. tizedszedk jegyzékében Vek alakban van említve. a Majthényiaknak 15 és Térjék Kristófnak 4 portája adózik itten.

melyek azonban csak kisebb károkat okoztak. Ortvay Tivadar dr. mely a lakosok állítása lakosok polgári olvasókört szerint a peredi csata alkalmával lövetett oda. Zoncz - zsigárd Pálffy-Daun család birtokába került és 1868-ban Alajos gróf. hanem a Faluhely Zsigárdy család si fészke. 88-ban és 94-ben szintén volt árvíz. vasúti állomása Keresztúr-Apaj. Lakosai tótok voltak. A községnek van saját postája. Ipolyi Arnold: Csallóközi Memlékek. 363 házzal s 1896 róm. magyar kisközség a Feketevíz és a Kisduna között. de azután községnek van saját postája. távírója és vasúti Ide tartozik Sóvet puszta. Ujabb korban birtokosai a Pálffyak lettek és ma is a gróf Pálffy-szeniorátusnak van községen kívül kápolna áll. melynek els nyomára csak az 1553-ik portális összeírásban találunk. Az Amadé család levéltára. Régi temploma elpusztult és helyébe 1898-ban az új templom épült. likus templomot Esterházy Imre gróf érsek 1728-ban építtette. aranyhímzés misemondó ruhát riz. de távirója ós vasúti állomása Nagyiévárd. Dipl. Zoncz. község postája Magyarbél. Pozsony Város Története. Hunyadiak kora. a mikor a seregek a községen átvonultak. tört. földrajza. míg a református templom 1833-ban épült. de távírója és vasúti állomása nyoma vész. 76-ban. A községnek van saját postája. a kik róm. hogy XVI.. kath. nagyobbára r. Határában hajdan Berren nev község állott. Fényes Elek Az esztergomi fegyházmegye Komlósy Ferencz dr. Budai Ferencz Források: Fejér: Cod. és ipartársulatot tartanak fenn. Ide tartozik Érsek-major. Závod a morvavölgyi vasútvonal mentén fekszik. Az egyház a XVII. vallásúak. Magyarország statisztikai és geogr. Az 1553-iki portális összeírásban már XVII. — — : — — A borsai Szüll család levéltára. kinek fia ma is bírja. Jedlieska Wenzel Stibor vajda. vallású lakossal. században említve van. századbeli telepítés. a szobi Szalay család kezén volt. mátyusföldi nagyközség. felgyújtották. Pál Fraknói Vilmos Monumenta Tivadar dr. század végén részben az érsekség szerepel birtokosául 8 portával. mely már a XII. Zsigára. — — — — : — : : — — : : — : : — — : k.130 Pozsony vármegye községei.A községben van posta. : Kis- . Bartal György Polgári Lexikon. vallású -lakossal. de a reformáczió alatt elveszítettek. Minden jel arra mutat. melyet II. községben van katholikus és református templom. Závod Majláth és Major majorok. — — A helyszínén gyjtött adatok. vallású lakossal. a mikor Serédy Gáspárnak itt 34 portája adózik. Hajdan pozsonyi várbirtok volt. ma Hohenlohe berezegnek van itt nagyobb birtoka. állomása Szempcz. az újabb pedig L897-ben épült. a földesura. Zohor. Tót nagyközség. kath. Vágselye. A katholikus templom tornyának falán egy ágyúgolyó látható. mely 1833-ban épült. Geogr. 1813-ban árvíz pusztította el. Hungáriáé Vaticana. itt nagyobb birtoka. 1553-ban királyi birtok. ettl vette Késbb a meg Károlyi A A dln A A A A A A A * * * Teleki József gr. Hajdan az éleski uradalomhoz tartozott és a többi várbirtokok sorsában osztozott. nev állott s a török világban elpusztult. 516 házzal és 2818. 53-ban. Csallóköz Történeti Tudományos Gyjtemény. 1848 június 16-án a községben ütközet volt. Ma az érsekségnek van itt nagyobb kathobirtoka. E község hajdan nem a mai helyén. 1852-ben. Újabbkori birtokosai a Batthyányiak és a Zichyék voltak s ezek nyomában következett Hirsch Mór báró. Ide tartoznak Maesejkovich és Ondrejka puszták és Gerandik major. távíró és vasúti állomás. 1782-ben Pálffy Lipót gróf volt Zohor. Ide tartoznak a Berger. Ortvay Kiskárpáti Emlékek. melyet állítólag Róbert Károlytól kaptak. 37 házzal és 233 lakossal. Sisolák és Weisz telepek és Pricsné major. isk. Lajos király 1524-ben e várbirtokok közül kivett és a gellei érseki székhez csatolt. morvavölgyi tót nagyközség. Vázlata. peredi csata alkalmával. Adalékok Pozsony vármegye helytörténetéhez. századból származó remekmív. kath. 474 házzal és 2590 róm. Távírója LóczBresztovány. A községben két katholikus templom van. faludy Zsigmond: Somorja története (kéziratban). r. Korabinsky : Hist. a mikor az esztergomi érsekségé lett. melyek közül a régibb 1450 körül. Lexikon. kath.

tudományos életének stb. középületeinek és memlékeinek. messze túlmenne e kötet határain. testületek. elég kimerít képét adják s így e fejezet keretében csak nagyobb vonásokban óhajtunk rámutatni azokra a tényezkre. a elkel A . Budapest után az országban a leg- démia tagja. a jeles tudós. hatóságok. óriási álló. magas fejlettség kultúrájának. pozsonyi diéták meg éppen nagyon is alkalmasak voltak a város fejlesztésére. egyesületek stb. medd mert a rendelkezésre és becses. különösen a középkorban rendkívül fontos és e idfeéLk oka i. kir. és a hol akárhányszor egész Európára kiható politikai vagy hadügyi határozatok hozattak. pozsonyi akad. kir. a mihez még az is járult. a mely e tudós monografus rendelkezésére áll. különösen a vármegye történetét tárgyaló rész az. a Magyar Tudományos Akaírja Pozsony város monográfiáját. Nem csoda tehát. a mi azonban egyszersmind németségének is egyik legkiapadhatatlanabb kútforrása lett. számos si szabadalmaival. Politikai története pedig a vármegyéével szoros összefüggésben állván. ha e valóságos királyjárás idejében. Azonkívül az egyes fejezetek majd mind Pozsony sz. mely tekintetben Pozsony sz. a melyben a városnak domináló szerepe van. Pozsony sz.~ szerep jutott. ós becses anyagot. illetleg kulturális szempontból elsrangú városává tették. királyi fejedelmeket. történelmi nevezetesség épületeinek az ismertetésével és befejezzük a Pozsonyban fennálló intézmények. az ország nagyjaival és a külföldi fejedelmek és uralkodók követeivel tanácskoztak. tanár. könnyebben és gyorsabban vehette át annak szokásait és intézményeit. hanem sok elkel külföldi is. a mely rendkívül kedvez volt a fejldésére és különösen kultúrájának fejlesztésére. melyeknek ismer. Az eddig megjelent hat tekintélyes kötet még távolról sem merítette ki azt a rendkívül gazdag POZSONY REGI PECSÉTJE. fölötte érdekes anyag kivonatos közlése is. de gyakran az ország sorsát is intézték. város intézményeinek és fejldött kultúrájának története e egész kötetén végigvonul. kir. a hol a magyar királyok nemcsak sokat tartózkodtak. követeket és követségeket fogadtak. a mikor Pozsonyban nemcsak az ország nagyjai fordultak meg srn. egyházainak. hogy közelebb esvén a mvelt nyugathoz. A' munka z si koronázó e szk is város történetét keretben még kivonaadni: teljesen tosan volna. mert akkoriban itt fordult meg az ország színe-java.POZSONY. közgazdaságának. Az si koronázó tetése városnak. Dr. a város elnyös helyzetbe jutott. pápai kamarás. a melyek Pozsonyt hajdan az ország középpontjává. most m gazdagabb.a varos nagyé más fejezetbe tartozik. felsorolásával. Folytatjuk ezután a város leírásával. város intézményeinek. Ortvay Tivadar apát. város.

hogy magtalan halála esetére szept. . Jún. 14-én itt engedi át a jogot Albert osztrák herczegnek arra. . 2-án már innen küld jelentést a velenczei dogénak.. Lajos királynak az osztrák. . . fleg osztrák kereskedknek szabad közlekedési jogot. leánya hozományául jan. míg 17-én Albert osztrák herczeg számára 12. hogy a várost Jodok és 1390 jún. Lajos király már Pozsonyban volt. jún. . Hogy sokan pedig a pozsonyi országház megsznte után sem veszített a város forgalmából és nagyvárosias életébl. 1396 május 22-én itt szabályozza a pozsonyi révet és hajózást. sem tizedet ne fizessen és szüntesse meg a Rómá1404 április 9-én innen ír a velenczei herczegnek a val való közlekedést 1410-ben a lamaesi Velenczétl Magyarországnak fizetend adó ügyében határban tartózkodott Ern herczeggel. 29 körül I. t . decz. szept. t . 1403 aug. 1349 április 26-án 7. . elején Ottó osztrák herczeg ismét itt kereste föl. . de kényelmi szempontból . mégsem hanyatlott. 6-án itt adományozta a szász választó-fejedelemséget hbérül Harczos Frigyes meisseni rgrófnak. 21 én itt látogatják meg az osztrák herczegek. 24-én Rudolf osztrák herczeggel itt köt szövetséget.000 aranyat utalványoz és székhelyet jelöl ki számára szeptember 29-én itt zálogosítja el a thorni német rendnek Neumarktot okt. 10-én itt újítja meg a Fridrik császárral és az osztrák herczegekkel kötött szövet1337 szept. követek és a furak nagy része pedig. 1-én itt menti föl a pozsonyiakat minden vám alól az országban. 1328 szept. Albert és Ottó osztrák herczegek. . 1337 szept. 16-án Zsigmond király itt ersíti meg a pozsonyiak szabadalmait. 30-án itt nyilvánítja Albert osztrák herczeget a gyámság alól felszabadítottalak decz. és habár mint politikai középpont jelentségét elveszítette. 4-én itt hirdeti ki negyedik dekrétumát a kamara hasznáról. 31-én itt esküdtek szövetséget I. 11-én itt séget hagyja jóvá és ersíti meg azt a szövetséget. a meisseni és a lengyel fejedelem itt tartózkodtak. Lajos itt tartózkodásának utolsó nyomát. 182 Pozsony. 10-én itt ad a pozsonyiaknak az egész országra szabad járás-kelési jogot. 1362 jún. . 27-én itt újítja meg egyik pozsonyi vámra vonatkozó régibb oklevelét. 1402 szept.és daczszövetséget. 1373 szept. okt. . annak egyedüli oka elnyös fekvése Bécs és Budapest között. 1411 okt. 22-én itt igéri meg a pozsonyiaknak. Ortvay említett nagy munkája nyomán idézünk egy korszakot a királyjárások idejébl. 11-én itt ratifikálta az ennsi békét. az ország határán. 2-án itt ersíti meg a régebben Fridrik császárral kötött békét. 23-án itt ád a pozsonylaknak szabadságlevelet az ausztriai árúk behozatalára nézve. július havában itt jött össze János cseh királylyal 1337 szept. 1401 febr. Hóhért Károly 1304 aug. 1331-ben itt újítja meg Ottó és Albert osztrák herczegekkel a véd. a Duna folyam partján. stíriai ós karintiai herczegek és urak 1366 jún. 10-én itt ersíti meg az osztrák herczegekkel 1341 jun. a Magyarországot Ausztriával összeköt közlekedési fvonalon. 27-én itt foglalkozott német birodalmi ügyekkel. 1429 márcz. 18-án itt újítja meg a pozsonyiak szabadalomlevelét. Lajos király és vele a bajor.házat is vásároltak vagy építtettek. 2-án innen intézkedik. 5-én itt köt egyezséget Albert osztrák herczeggel az országhatárokat illetleg. . 23-án itt látogatta és a cseh királylyal kötött szövetséget meg Károly morva rgróf júl. . szept. hogy az apostoli kamarába sem adót. . hogy Venczel ne küldjön hadakat Csehországból a lengyel királynak 1421 szept. 7-én itt jegyzi el Erzsébet leányát Albert osztrák herczegnek okt. nemcsak hosszabb ideig lakott itt. 1385 aug.. okt. 9-én itt hagyja meg a cseh kormánytanácsnak. 3-án Pozsonyban állapítja meg a prágai garas értékét. 2-án itt köt Albert Prokop morva fejedelmektl visszaváltja osztrák herczeggel és Jodok morva rgróffal egyezséget. aug. 17-én itt nevezi ki távolléte idején Magyarországban követhesse Albert osztrák herczeget Magyarország helytartójává. . 30-án itt engedi meg az ausztriai só importját. 1378 április 4-én találjuk I. 9-én itt rendelkezett az Albert osztrák herczeggel fenforgott viszály ügyében. 28-án itt szövetkezik vejével 1423 gel és átír vejére öt morva várat és várost. 1336 júl. . Károly morva határgróf és János tiroli gróf kötöttek egymással szept. okt. 15-én itt ad a német. jan. 28-án itt állapítja meg az örökösödési rendet Erzsébet leányával és Albert osztrák Albert osztrák herczegherczeggel szept. melyet és János cseh király.

hogy fiát. V. 2-án kelt. júl. febr. els felében itt adott a király vámmentességet Somorjának. . ápr. 17-én itt rendeli el. 8-án itt ersíti meg az Albert királytól a magyarországi zsidóknak adott szabadalmakat. íjászlónak Pozsonyban való tartózkodásáról szól. 1456 jún. 8-án itt biztosít vámmentességet a Pozsonyba szállítandó élelmiszereknek 1434 decz. a háború idején hozzá csatlakozott osztrák lakosokat hségi esküjök alól jún. Mátyás király látogatásának legels nyomát az 1458 nov. . . 21-én itt ersíti meg a pozsonyiak pénzverési jogát. 14-én itt kelt Zsigmondnak az arany és ezüst kivitelét tiltó rendelete nov. 6-án itt adja ki els dekrétumát. 133 innen szólítja fel a német rend mesterét. május 16-án a király neje. . 1457 júl. Az utolsó oklevél. nagytörvénykönyvét. 3-án innen szólítja föl Witold litván nagyfejedelmet. 1430 márcz. Fridrik thüringiai és Lajos hesseni tartománygróffal május 3-án itt állított ki lengyel követei számára meghatalmazó levelet. 18-án Beatrix királyné is Pozsonyban volt. 1471 jul. Giskra kíséretében. Végre 1437 decz.és Morvaországból s Ausztriából berendelt zsoldos katonákat jún. Miklós pápához a pécsváradi prépost kinevezésének visszavonása ügyében. . Ezeken kívül még számos oklevél igazolja Mátyás királynak Pozsonyban való gyakori idzését. László itt országgylést tartott jan. 1453 jún. László els nyoma 1453 elttrl való. hogy Mátyás király Don Ferdinándot. Eleonórának. . 23-án és 25-én V. Pozsony. hogy . Az utolsó oklevél. 29-én itt ersíti meg a pozsonyi országgylésen szept. . 1486 aug. aug. 2-án itt intézkedik a rendek megegyezésével a husziták elleni akczió ügyében szept.a lipcseiek régi szabadalmaikban ne háborgattassanak 1435 márcz. 13-án itt kelt a királyné adománylevele Pozsony város részére 1441 május 29-én innen tudósítja Bécs városát. 1-én innen hívja meg a rendeket a bécsi gylésre okt. . 8-án itt adományoz a pozsonyiaknak vásártartási jogot. Fridrik herczegnek engedelmeskedjenek. 1442 ápr. 27-én pedig ugyancsak nekik újabb 10 évi adómentességet 1478 febr. 11-én van róla említés. 1-én innen hagyja meg Raguzának. . hogy Heiligenkreutzot engedje át Fridrik herczegnek okt. 6-án itt állította föl a pénzver-intézetet 1434 okt. febr. . nov. 1466 nov. 16-án itt biztosít a pozsonyiaknak négy évre szóló fölmentvényt mindennem adó stb. 1-én innen inti az erdélyieket hségre 1441 márcz. 1-én kelt. leányát és a koronát adja ki. 6-án itt ersíti meg Pozsony város 1402-iki szabadalomleveleit febr. 8-án innen kér Ulászló királytól s a rendektl bátorságlevelet. 21-én itt adott szabadalmat Somorja városának. hogy követeit pénzzel lássa el. mert innen írt V. . mely Erzsébetnek Pozsonyban való tartózkodásáról szól. . hogy a dunáninneni a törökök elleni oltalmul gyarmatot alapítson május 27-én innen hagyja meg Lajos bajor herczegnek. . a Fridrik császárral kötött örökös béke értelmében. n. május 10-én itt nevezi ki a cseh kormányzókat. mely V. a mikor holttestét hajóra tették és Pozsony mellett Budára s onnan Székes17-én oldalon — — . a koronával és két leányával. 1442 szept. 1475 ápr. . . hogy csak id. 29-én innen kér a német rend fmesterétl segélyt. 28-án itt oldja fel. április 4-én pedig itt kötött szövetséget Fridrik és Vilmos szász hercz egekkel. 13-án innen tudósítja a királyné a cseh rendeket Ulászló megjelenésérl és segítséget kér tlük ellene aug. 30-án itt nevezi ki Hunyadi Jánost és maradékait örökös beszterczei grófoknak. 8-án itt adja ki u. Utoljára 1490 ápr. 21-ón itt helyezi át a birodalmi gylést 1430-ra Nürnbergbe jan. . 8-án alkotott törvényeket okt.. decz. . 18-án innen válaszol Viktorin herczeg levelére 1468 szept. fejérvárra vitték. hogy a lengyel királyival a fegyverszünetet szakítsa meg. 1440 június közepe felé Erzsébet már mint özvegy királyné jött Pozsonyba. . okt. Eleonóra és Herkules herczeg fiát. Erzsébet is itt volt és 1439 április 1-én itt tárgyalta Anna leányának Vilmos szász herczeggel való házasságát. 6-án innen kéri rokonát Fridiiket. fiává akarja fogadni. alól 1474 szept. hogy hosszabb idre oda készül. 1-én innen hívja meg Fridrik herezeget Nürnbergbe. 19-én Pozsonyban kelt okirata rzi. itt várandó be a Cseh. 17— 19-ike között szállították Zsigmond holttestét Pozsonyon át Budára. 4-én innen ír Beatrix királyné testvérnénjének. 1438 május 1-én már itt parancsolja meg Albert király a trienti egyház alattvalóinak. . .

Ferenczrendiek templomában kiáltották ki az ország rendjei királylyá Habsburgi alkotja a máig Ferdinándot. felpanaszolva azt. hogy Szentgyörgyöt szabad várossá ne tegyék. 134 II. hogy teljesen el van hanyagolva és gyalázatos szegénységre kárhoztatva szept. 1536-ban már Pozsony volt az ország fvárosa s az is maradt 1848-ig. de ettl kezdve 1830-ig. az országgylési karoknak és rendeknek itt tartózkodása következtében élénken fellendült. a Habsburgok ideje alatt. zászlós urainak. 1508 nov. pápának György brandenburgi rgróf két Albertet és Junipertet . a ki ekkor Ujlaky Ferenczet a pozsonyi prépostság birtokába bevezettette okt.. 10-én innen parancsolja meg Szapolyai János erdélyi vajdának. Mária Terézia parancsára rombolták le a várost körülfogó bástyafalakat. Ferencz kivételével. Lipót ugyan már ismét Pozsonyban koronáztatta meg magát és a városnak régi nagy jelentsége is helyreállott. II. mely alkalommal a király az idegen követek tiszteletére lovagi torfivérét. mint az ország fhelye. Szóval a város virágzott s méltó lett külsleg is arra. A város állandóan virágzott. 1524 jan. A régi faépületek helyébe városszerte képületeket emeltek. a pragmatica sanctio kibocsátása és késbb a „ Vitám et sanguinem pro rege nostro" világhír szállóige megszületése. mert ezek annyi sanya. 28-án VIII. köz. I. 18-án Pozsonyba érkezett családjával. Nagy hatással volt a város fejldésére Albert tesseni herczegnek. 22-én Kázmért fogadta és 30-ig volt itt. a minek egyik okát a napóleoni háborúkban is lehet keresni. 22-én szerepel elször ez si városban. igazolva abban. koronatornyában. 5-én ide menekült a kiütött pestis ell oki. 1552-ben ide hozták Szent István koronáját s a jelvényekkel együtt itt rizték 1784-ig. 1490 15-én Hászló 7000 cseh harczossal Pozsonyban van és nagy sereget gyjt. 7-én innen írt II. június 29-én a tzvész által károsult Pozsonynak 12 évre adómentességet ad és itt várt márcziustól június végéig. mind Mária királyné Pozsonyban tartózkodtak és részt vettek a királyi udvartartás rendezése ügyében. is fennálló kapcsot hazánk és a Habsburg-ház között. nákat és vadászatokat rendezett 5-én innen ír . Krisztina fherczegasszonynak huzamos itttartózkodása. — . Kelemen fiát. Lajos nagybátyjának. szépült. sokféle közintézménynyel gazdagodott. E királyválasztás napja -. és decz. n. József. 15-én és 29-én innen ír Ferdinándnak. . 1521 július 6-án Mária királyné 1522 jan. Henrik ki a zsidók kizését elrendel oklevelét angol király követe: Vallop János adta át Pozsonyban Henrik király levelét és üdvözleteit ápr. febr. .1526 deczember 17. hogy nem hajlik Luther tanához. Ferdinándot még Székesfej érv árott koronázták meg. Károly császár és Zsigmond lengyel király követei s több magyar fúr közbenjöttével tartott tanácskozásokon. az öt városkapuval együtt. a kik mint a jelenben itt lakó Frigyes fherczegnek sei nagy mértk és mvészetpártolók voltak. V. József megszüntette. Ettl fogva a város. az ország fnemeseinek. Ulászló király 1490 nov. 9-én itt adta 1527 márcz. 18-án itt menti föl a pozsonyiakat hat évre a boraik után való harminczad már Mária királynt találjuk itt. 1520 ang. A mohácsi csata után bekövetkezett török szorongattatások még inkább középpontjává tették Pozsonyt az országos eseményeknek. Az uralkodásuk ideje alatt a város rohamos fejldésnek indult. febr.és társadalmi élete. a min volt pl. II. valamennyi Habsburg-házból származott királyunknak Pozsonyban tették fejére a koronát. az országos hivatalokat Budára helyezte s ezzel a város fejldését megakasztotta. Henrik angol királynak. mindazonáltal a Mária Terézia-korabeli virágzásához képest már hanyatlani kezdett. A helytartóságot azonban II. . emelkedett. . 10-én innen ajánlja VII. évi adómentességet adott decz. midn fiával. Itt. . úgyszintén I. 3-án. fizetése alól. 16-án — — — . 1526 szept. a Szt. ecsetelve a török vészszel szemben való szomorú állapotokat és kérve a keresztény nemzetek segítségét. Pozsony. Zsigmond lengyel királynak. között a velenczei követ említést tesz érkezett Pozsonyba a pozsonyi királyi nászünnepélyekrl 1523 okt. a várnak u. Pozsonynak hét 1515 márcz. Miksa császárra. 19 26. mint királyi helytartónak és nejének. Lajossal itt idzött. színhelye legyen olyan nagyfontosságú történeti eseményeknek. és hogy jó keresztény. a várat pedig alapjából restaurálták. hogy sok ideig az ország fvárosa maradjon s mint ilyen. Lajossal és Zsigmond lengyel királyival. a koronázatlan II. között pedig mind Lajos király.

melylyel ma már a villamos világítás versenyez. város. a mikor valamely ünneplésre készültek. melyek e koronázó-város si falai között lejátszódtak. mert ekkor már szó van az utczák tisztántarthatása czéljából szükséges adóról. mely 1760-ban már általánosan el volt terjedve. * Pozsony szab. úgy a mint az idk folyamán a mai napig fejldött. de ez is csak olyankor történt. az ott is maradt. a melynek oly szép környéke volna. század elején a város kapuin. A kik éjjel vagy naplementekor kénytelenek voltak az utezára menni. akkor a városi kamarás esetrl-esetre néhány napszámost fogadott fel a kik a tarthatatlan. Pozsony vármegye székhelye. kir. ezeket követték az olaj. 1555-ben a ftéren három ilyen lámpa volt. Egyik kirándulóhely a másikat éri. hogy mily fényes királyi és fejedelmi egyének és külföldi udvarok elkel követei és küldöttei fordultak meg ily srn Pozsonyban. mert az ez idbeli kövezk Bécsbl és Sopronból jöttek és a végzett munka után ismét visszautaztak. a Duna balpartján fekszik és erdségekben gazdag hegység környékezi. azok kézi lámpásokat vittek magukkal. vásár után pedig ott maradt a szemét a legközelebbi vásárig.A ország legnagyobb és legszebb városa. Világításról a középkorban szó sem volt. . a mely a pozsonyiaknak egyik legszebb kiránduló és vadászó területe. be is vettek franczia háborúk korszaka óta Pozsonyt ama nagy történeti események teszik nevezetessé. hogy a hadjárat végén 2. mely világítási mód azonban veszedelmes és ers füstje következtében kellemetlen is lévén. és miután szeméthordó kocsik nem voltak. mint Pozsonynak. És most mutassuk be Pozsonyt köz-. késbb pedig az utczákon is vasserpenykben ég szurokkoezkákkal világítottak. Kevés város van az országban. Ezeknek az országátalakító történeti eseményeknek — — A emléke mind hozzáfzdik Pozsony városához. memlékeivel és intézményeivel. hogy egy kövez Pozsonyban letelepedhetett és megélhetett volna.895 forint adóssága volt. Ki ne ismerné például a festi Bimbóházafait" és a regényes „Vaskutacskát" ? Hány beteg nyerte . azt nem a vásár után. melyek papírból vagy vászonból készültek.. Legmagasabb pontja a Zergehegij. csakhamar kiszorította a faggyúmécs. Az esvíznek nem lévén mindenütt kell lefolyása. Csak mikor a város 1552-ben a polgárokra kövezési adót vetett ki. Csatornáknak nyoma sem volt és a bzös folyadék az utczákon csurgott végig. állapoton. kburkolattal ellátva.104. század közepe felé lépett életbe. A házból a szemetet az utezára hányták. A XVI. Tehetsebbek és urak fáklyákkal világíttattak maguknak. A mikor azonban megállapítjuk. Az 1443 évi városi számadó könyv szerint Zsigmond király akkoriban meg is dorgálta ezért a pozsonyiakat és reájuk parancsolt. Alikor 1434-ben Zsigmond király Pozsonyban volt. Az állandó utczaseprk intézménye azonban úgy látszik . hogy a város utezáit tisztábban tartsák.és 1855-ben a — légszesz. századbeli számadási könyv beszél. vagy elkel vendéget vártak. nyilvános ós történelmi nevezetesség épületeivel. Kövezésrl már a XV. Rendszeres seprést még a futezákban sem végeztek. akkor meglephet bennünket a városnak ez idbeli elhanyagolt állapota. vált a kövezés általánosabbá. iszonyú bombázás rúság'ot okoztak a városnak. vá'os környéke. egy idre segítettek. hogy késbb mikor a vásártereket már rendszeresebben söpörték.Pozsony. úgy a hogy. Késbb már rabokat és városi jobbágyokat is alkalmaztak e munkára. A város fterén tartották a vásárokat is. mely az egykorú leírásokból és a városi levéltárban fennmaradt. ez alól a ftér sem volt kivétel. után. Ortvay idézett mvében közölt adatokból tárul elénk. A Kárpátok délnyugati nyúlványai itt végzdnek. De ekkor sem terjedt annyira. de ekkor még csak egyes futczák voltak. úgy a hogy. sok helyen tócsákat alkotott és eliszaposodott. hanem a vásár eltt tették. Nyugatmagyar. a melyek 1848-ig és 1848-ban egész Magyarországot újjáteremtették. 135 melyet egy ízben a francziák. itt tartózkodásának ideje alatt a város papirlámpákkal világíttatta ki az utczákat. a mi szintén csak szaporította a szemetet és jellemz a városi közegek felfogására az a furcsa körülmény.. hanem mikor már a piszok nagyon elszaporodott és az állapot trhetetlenné vált. Ilyenek az 1805-iki pozsonyi békekötés és aztán az országgylésnek mindama törvényhozó alkotásai.csak a XVI.

hold. Területe 13104 letre pedig 12323 1430 ^ Sk. Természeti viszonyok. vasas vizet tartalmazó tó van. a mi a pozsonyi szépítö-egyesület érdeme. herczeg palotája eltt lev Grassalkovich-tér 2 2 2 íöOO Kisebb terek még és a Hal-tér 3000 a Marhavásár-tér 7200 n színház mögötti Csáky-tér. melyen a koronázó emlékszobor van felállítva. a Vaskút mellett. Yödritz-patak fels részén. áttörvén a Kis-Kárpátok délnyugati szárnyát. Mindkett igen jelentéktelen vizecske. mely a malomligeti ágba szakad. a méltóságosan tovahömpölyg Dunával. . m . a primás-palota eltti Batthyány-tér és a Koronázó-dombtér. gondozott liget évszázados fáival. Pozsony város az északi szélesség 48° 10' és a keleti hosszúság 34° 40' alatt délnyugatról északkeleti irányban fekszik. része körben emelkedve. a hegyek lejtin épült. a Duna sempontja pedig 130. Terei 2 közül legnagyobb az Esterházy-tér 62500 (itt vannak a katonai g}'akor2 latok és ünnepségek). Terézváros. a 2 2 Széna.08 méter). a Notre Dame-zárda eltti és a vármegyeház eltti terek. Itt ér a Duna a bécsi medenczébl a kis magyar medenczébe. Pozsony város átlagos magassága az adriai tenger szine fölött 140 méter (a vasúti pályaház 179 méternyire fekszik. nyugati részén van a kis Vödritz-patak. Újváros és Ferencz József-város. Pozsonyt és környékét legszebben és legjobban a Zergehegyen lev lehet áttekinteni. stb. a Leányvár. Öt városrészre van osztva Ó-város. Nyugaton a város határán van még a Hidegkút fell jöv Schtvartzerl. aztán a Kis-Kárpátokból fakadó és a Zergehegyen és récsei úton át folyó Wurzenbach patakocska. . a másik oldalon a szép. hold. honnan pompás látvány tárul elénk. a régi várral. Nándorváros. m m . számos tornyával. már itt vissza az egészségét! És a szép pozsonyi heg}'ekben az utak mindenütt példás jókarban vannak tartva. a távolban a dévényi és a hainburgi romok. Pozsony félkörben terül a Duna balpartján és egy Városrészek és terek. „ Széchenyi-magaslatról" Elttünk fekszik az egész város. ezt követi a Kossuth Lajos (ezeltt Séta)-tér 20000 (kedvelt sétahely.és Buzatér 16300 a vásártér 9000 a városház eltti Ftér 2 1800 a Frigyes kir. ebbl esik a belterületre 780 el — a külterü- k. . A Duna a város déli részén mintegy 4 5 kilométernyi hosszúságban folyik. szép fasorokkal és padokkal. hatalmas kéményeivel. a Csallóköz. melynek lábainál észak és dél felé öbölszerüleg nyúlik föl a Kis-Alföld. e patakocska nagy eszések után nem egyszer okozott már galibát. Keleti részén a malomligeti ág szakad ki a Dunából. a hol pisztráng-tenyésztést terveznek. a színházzal szemben). füstölg. a — A : m m m m m . az impozáns dunai vashíd. Fekvés.L36 Pozsony. A FERENCZ JOZSEF-HID.

>1 o c/3 lvl c O Q_ .

.

pozsonyi dunai híd megalkotása néhai Baross Gábor kereskedelemügyi hidat Cathry Szalez Ferencz budapesti mérnök m. mert a dévény-gönyi folyamszakasz a Duna legsajátságosabb része. 1 híd. Építését 1889 áprilisban kezdték meg. lev oszlopok a Duna kavicságya alatt elterül kemény agyagrétegbe nyúlvasszerkezetet a m. szélessége 6 1 2 méter. melyet 1890 deczember hó 30-ikán személyesen nyitott meg az akkori (Szápáry-) kormány és a meghívott elkelségek jelenlétében. Ezenkívül Pozsony és Bécs között naponként külön helyi hajó is közlekedik. egymás mellett fekv hídszerkezet számára épültek. munkálatairól más helyen van szó e helyütt felsége azonban meg kell emlékeznünk a Ferencz József-hídról. nak le s légnyomású alapozással készültek. vasúti hídszerkezetet államvasutak gépgyára szállította és állította fel. kocsipálya gáló. Budapest. Az els gzhajót Pozsony 1818 szept. emlékszobornál. kir. kiugró karokon nagy középnyilás vasnyugvó három méter szélesség gyalogjáró van. A A POZSONY A VÁRRAL ÉS A RÉGI HAJÓHÍDDAL. A 460 méter hosszú híd hét nyílású vasszerkezettel van áthidalva. révkapitányság teljesíti a fölötte fontos vízjelz szolgálatot. szerkezetének alsó éle a legmagasabb árvíz színe fölött oly magasságban folyam medrében fekszik.és fölfelé a Dunán.és révjogáról. a melynek adatai a m. a koronázó1. ennek ellenében a város lemondott addig élvezett vám. illetleg Bécs felé a személyszállítást az említett társulat szép személyhajói végzik. tervezte. Az els császári és királyi szabadalmazott dunagzhajózási társulatnak ügynöksége és révkapitánysága van itt. miniszter érdeme. négy 76 méteres meder. .000 forintjába került. hogy a hajózást legkevésbbé sem akadályozza. Addig hajóhíd tartotta mostani hidat az állam építtette és fenn a forgalmat a két part között. Az ügynökség a kereskedelmi osztály vezetje.780. országos vízrajzi osztály térképén város árvízvédelmi . A dunai hajózás Pozsonynál igen élénk. még pedig két 32 méteres ártéri. pozsonyi révkapitányság nautikus jelleg és igen szükséges.' Pozsony. 2-ikán látta. a közúti s a vasúti forgalomnak szolközépnyílással. A A A A A A A / A A A A — — A Dana. hanem a Justi-sor végén. az új Baross Gábor-útnál van. Az árúszállítás napról napra folyik. hanem vasúti átrakással a bajor-osztrák-magyar-szerb-bolgár és oláhországi államvasutak összes állomásaira. Felállítása az államnak híd nem a régi hajóhíd helyén. a mely folytonos változásoknak van alávetve. s a közúti vasszerkezet küls oldalán. nemcsak a dunamelléki állomásokra. kir.s egy 92 méteres hídoszlopok ketts. kir. a mely fölveszi és szállítja az árúkat le. 137 Feren József£?. mert a híd a pozsony-szombathelyi vasúti vonallal van kapcsolatban 1891-ben helyezték el a közúti szerkezet mellé.

000 koronáért magához váltotta a légszeszgyárat az Oesterr.867 lakosa van. melynek fölállítása egy millió koronába került. a lángok kedik.000. villamos A villamos világítás 1902 január hó 1.138 Pozsony. kálatait már megkezdték. virágvölgyi) részérl is le fogja vezetni a vizet. 19-ike óta van a városban. csaknem mindenütt csatornázva van. mivel nem ismerjük a kivándorlók számát. csövek hossza 53 kilométer. 1891 január hó 1-én 900. Az évi fogyasztás egy millió hektoliter. világítása. : A (Följegyzésre érdemes. (Legelször különben 1767 január 1-én égtek rendes utczai A A m. a tisztántartás pedig összesen 60. Népmozgalmi statisztika. városnak évenként 60.000 koronájába kerül. A fgyjt két vészkiömlvel készül. Gasbeleuchtungs-Gesellschafttól. A" polgári lakosságot számítva. de ezek nem a társaságéi. vidéki városok között csatorná- A világítás. a külvárosok egyes részeit kivéve. Habár a város csatornázása már most is igen elrehaladott és. a melynek munzás. két part A Csatornázás közötti személyforgalmat három helyi csavargözös bonyolítja le. a lángok száma pedig 19464. Rendszeres nagy feladat lesz ez. a hálózat hossza pedig 44 kilométer. a vízm pedig Károlyfalván van. szaporodásra esik. a földfelettié 32 7 kilométer. új csa- tornázás az úgynevezett úsztató-rendszer szerint A Dunaparttal párhuzamosan lesz a fgyjt-csatorna. . magasságban fekszik a pont fölött. A A - - lámpák Pozsonyban. összesen 65. terek. légszesza légszeszgyár helyén temet volt. Ezt most a város házilag kezeli. A gyár az Esterházy-tér 30-ik szám alatt van és ép most került bvítés alá. A csatornázás összes költsége két millió négyszázezer korona és 5 6 év múlva elkészül. szivattyútelep lesz alkalmazva. melynek végén. legközelebb teljesen és újra csatornázzák..E tekintetben Pozsony az ország a bevándorlási szaporodásból l"9°/ a direkt és 15'6° ötödik városa. kifogástalan víz forrása a várostól négy kilométernyire fekv Duna-szigeten. A vízvezetéket 1886 febr. naponként megjelennek.537 polgári és 4330 katonai. Az új csatornahálózat a városnak legmélyebben fekv (ú.) Vízvezeték. A VÁRKAPU.31. 1890 óta a szaporodás 17'5%. Hogy Pozsonyban a halálozások száma oly nagy. óta van rendes üzemben. n.jóllehet e tekintetben szintén örvendetes javulás állott be A A A A — .a fuvarköltségekkel együtt -. Egész hossza 53 kilométer lesz. Az 1900-ban megejtett általános népszámlálás szerint Pozsonynak 61. vízvezeték és kövezés tekintetében Pozsony els helyen áll. városnak az utczák locsolása -. midn Pozsonyban a pestis dühöngött. a kolaj finomító-gyár környékén. száma pedig 9000. A dunagzhajózási társulatnak Pozsonyban 18 tagból álló helyi és 75 emberbl álló mozgó személyzete van. hó 6-án adták át a közhasználatnak és 1894 vízvezeték bevezetése február hó 1-én vette a város a saját kezelésébe. de nem tudható. A bevándorlás ugyan még nagyobb. Az készül. a mi napról-napra emelföldalatti vezeték hossza 57 7. hogy 1713-ban. a hol 3860 halottat temettek el). Világítás — A város világítása teljesen modern légszesz (Auer-égkkel) és villám. mivel a fgyjt legmélyebb pontja 105 m. kötelez. a Nádor-utczában van. Légszeszvüágítás 1856 márez. naponkénti átlagos fogyasztás 3500 hektó vatt. színház stb.000 koronájába kerül az utczák. ebbl 934 utczai.

a minek az az oka. 267 horvát. evang. 139 annak oka abban melyeket évenként ezer és ezer idegen keres föl. ihetleg 87-5). 10. görög- keleti 49. Az itt él nyugdíjasok nagy száma legnagyobbrészt is befolyásolja a halálozási föl arányt. Ennek oka nemcsak természeti fekvésében és természeti elnyeiben.-kath. 16 ruthén. illetleg hajadon. ezek már csak öreg korukban keresik Pozsony nagy vonzó-ert gyakorol az idegenekre. 4563 özvegy és 148 elvált ember lakik. úgy hogy az állami kórház. A nem szerint vizsgálva a város lakosságát. és hogy a lakosság bevándorlókkal gyarapodik. 1000 férfiúra n. a tótoké 16-6°' -ról 14-6%-ra apadt. 2U. Megjegyzend. hogy e számításnál csak a hat éven fölüli lakosság jön számba. kiváló n n - Hitfelekezetek szerint római katholikus 49.Pozsony. a mennviben 25° -ról 33o -ra emelkedett. Figyelembe veend még. továbbá. magyar nyelvet 35. nem csekély tényez e tekintetben az állami bábaképzö-intézet sem. 100. ev.202 német. németek százaléka 59"9° -ról A - A 52-2.076 ember beszéli.237 férfi és 33. hogy Pozsony egyike a legegészségesebb városoknak. 32 oláh. jeléül annak. hogy a gyermekhalandóság meglehetsen nagy.346 házas. az ezek között elforduló halálozás a város rovására esik. Igen örvendetes azonban. 1505 egyéb (különösen cseh és morva). 18. hogy Pozsony határváros és így a fluktuáczió mindig nagy. mert a várost. Az utolsó népszámlálás alkalmával 5155 hatvan évnél idsebb egyén lakott Pozsonyban. 33. vagyis 1000 férfiúra 1179 1023 n) esik. 8292. unitárius izraelita 7110.480 ntlen. A bevándorlásnak egyik határozott jele. hogy évenként átlag 40 holttestet fognak ki a Dunából. . hogy a 60 éven fölüli lakosság arányszáma a legnagyobb az országban. Ugyanis Pozsonyban a lakosság 87-1° . Természetes. ágost. Pozsony e tekintetben különben a sorrendben Budapest után következik. gör. református 1139. lakosságnak 30 5 u -a tehát magyar. hogy Pozsonyban az folyosó a várban. magyarság az utóbbi évtized alatt 10 59°/ -kal szaporodott. Pozsonyban 36.715 tót.) A korviszonyok dolgában Pozsonyban Budapest és Temesvár után aránylag legkevesebb a 15 éven aluliak száma (26 5°' ). Határozottan mondható. hanem nagy kulturális elrehaladottságában is keresend és ez magyarázza meg a mindinkább növeked letelepülést. A családi állapotot nézve. hogy sok nagyforgalmú kórház van. habár Pozsony az utóbbi években bizonyos nemzetiségi súrlódásoknak volt a színhelye.102 magvar. hogy Pozsonyban 7551 külföldi honos tartózkodik (míg a külföldön 182 pozsonyi van). melyet sokan keresnek föl a — rejlik. a többi vegyesnyelv városokkal lépést tart. Nemzetiség szerint 20. E tekintetben a haladás igen szép.300 (a 4330 katonát beleszámítva. egyéb vallásbeli 52 van a városban. A A Mveltség dolgában Pozsony Budapest és Sopron után következik. hogy a magyarság haladása. 28 szerb.107..-a tud írni és olvasni (az említett két városban 91 "7. — köztük különösen vidékrl is. (Az országban átlag 1025 jut 1000 férfiúra. van 28.

s m- A A A A A A A A A : A A A . lakóházak közül 941 vagy téglából 25 k. Dr. hogy Pozsony egyike a legszolidabban épült városoknak. egy lakóházra pediir állag 25 polgári egyén esik. vár két részbl állott az alsóból és a fellegvárból. A népvándorlás idejében a pozsonyi várnak alig volt jelentsége. Tpüiltef A vár. bizonyosnak látszik.vagy téglaalapból. hogy ugyanezen id alatt a lakosság 9126 egyénnel gyarapodott.140 Pozsony. és hogy aránylag legtöbb az emeletes ház. oly alakban tünteti azt elénk. a mikor a román stil már terjedni kezdett hazánkban. a melyhez annyi történelmi emlék fzdnék. hanem csak átmenetiek. Akkoriban. Ennek egy részét a magyarok a honfoglaláskor már itt találták. Sok nevezetesebb épület van már emléktáblával megjelölve. mert Pozsony valóságos múzeuma a memlékeknek. úgy bizonyára a morvaszlávoknak tulajdonítható. Szereplése csak István els királyunk alatt kezddik ismét. a mely építészeti és régészeti tekintetben kiváló figyelmet érdemel. ersen garázdálkodtak. Magyar Szent Erzsébetet itt jegyezte el 1211-ben Thüringiai Hermann. a vár római eredetét igyekszik bizonyítani. Szent István királytól nagy számban behívott és letelepített frank és szász iparosok alapították Pozsony városát. a házak szaporodása nincs kell arányban a lakosság gyarapodásával s így Pozsonyban a lakáshiány úgyszólván állandó. század végére vall. hogy kevés városa van az országnak. Barbarossa Frigyes 1189 pünkösdjét itt töltötte. monumentális jellegek. várépület legalját még sohasem kutatták föl. Legrégibb részének architektúrája a IX. A lakóházak száma 2465. várlépcs fels végén lev díszkapu. Mivel pedig a várhely katonai figyel-állomás czéljaira alkalmas volt. Egy D kilométerre 329 lakóház. vagyis ennyi esik egy kilométerre. hogy arra ma is ráismerhetünk. mert Henrik császár két havi kemény ostrom után sem tudta elfoglalni. hogy Budapest után Pozsonyban van a legkevesebb földszintes. 1432-ben a husziták pusztították el a várost. hogy Pozsony tájéka római kolónia volt. a kiváló történetíró. Ortvay Tivadar apát. 97-8° -kal. ftorony eleinte szabadon állott és körülötte épült a négyszögletes castrum. a mennyiben legtöbb háza vagy téglából épült eltte csakis Sopron áll. hogy alig van párja a középkorban. analfabéták szamát nagyban szaporítják a bevándorló munkások. de a környéken rélték föl. Mindezek az épületek azonban aligha voltak állandó. katlan. a kik odahaza nem részesültek a kell oktatásban. Érdekes még. ha nem a carnuntumbeli rómaiaknak. melyben késbb a magyar szent koronát rizték. Mátyás király pedig azon kívül ki is építtette. Az utolsó évtizedben 180 új ház épült. Ebbl is láthatni. A kbl . vár legsibb része az a torony. szükségbeliek és azért az idk folyamán nyomuk veszett. kés gót díszíté- Q . Pozsony legismeretesebb emléke a vár. de vályogból vagy sárból 0'9 vályogból vagy sárból és 2*5% fából épült. Zsindelylyel és szalmával födött házak már csak a külvárosokban találhatók és számuk egyre fogy. Tekintettel azonban arra. tíz évvel a tatárjárás után a vár földgátjait. TV. bátran mondhatjuk azt. Béla királynak 1252-bl fönnmaradt oklevele a pozsonyi várban kelt. század közepén már rendkívül ersen védett hely lehetett. Építése. mint Pozsonyhoz. khányásait és faépítményeit szilárd kanyaggal csetatárok a várost és a várat kikerülték ugyan. Zsigmond a várat újra megersítette. Áttérve most már Pozsony utczáinak és épületeinek a leírására. Legrégibb képe. csaknem 80 méter magas hegyen fekv erdöt dél fell a hegy meredek oldala is védte. XI. a mely a belváros nyugati oldalán emelked magaslaton áll. Ez hatalmas sziklára van építve és koczkakövekbl rakva. kbl . gyönyör fekvés várrom négytornyú. de azért e tekintetben még nagy a hiány. négyszögletes épület. északnyugat fell pedig az erdítések annál magasabbak és vastagabbak voltak. melynek majd minden régi kövéhez valami történeti emlék tapad és kötetekre terjedne ennek a részletes és kimerít leírása. mely az várépítkezésnek ez az alakja annyira szoegész város fölött uralkodik. a várrendszer életbeléptetésénél. Pozsony épületei között sok az olyan. hogy a római hadviselés történetében szerepelt. az koronázó-városhoz. mely a Márk szerzetestl 1358-ban kezdett krónika miniatr-festményén látható. A népsrség Pozsonyban 878. Pozsony vármegyében talált számos lelet is azt igazolja. Nehéz idk jártak a pozsonyi várra a cseh Ottokár és trencséni Csák Máté hadakozásai közben.

nejével Mária Krisztinával. Ezután II. Minden. hogy a tüzet a várban elszállásolt olasz katonák vigyázatlansága. században látta a vár Bocskay hadait. sével 141 ma is építészeti elsrend mremek. egy millió háromszázezer forinttal a várat nagyszeren restaurál- A A A — Ekkor élte a pozsonyi vár legfényesebb 15 évig itt lakott Albert szász herczeg. de az vízhiány miatt nem sikerült. József alatt a vár a Pázmány Pétertl alapított szeminárium helyisége volt. jobbára protestáns nemes közül 22-t halálra ítélt. szászweimari berezeg. is maga gyakran itt lakott. királyi helytartó. XVII. ami a várban volt. tz után tatta és napjait. mit a tz megkímélt. Mária Terézia 1760 1765. várban levk. Frigyes. 1670 deczember 3-án alakult meg Rottal elnöklete alatt o.Pozsony. III. A hoszszú épület akkor még csak kétemeletes. lángok nagy gyorsasággal terjedtek és csakhamar az egész hatalmas épület lángokban állott. hogy a tüzet megfékezzék. XVII.JZichy István kamarai elnökön és Forgách Ádámon kívül a kir. vadászatot tartottak a bujdosókra és az elfogottakat keresett kínzások közt végezték ki. tábla birái voltak. Ekkor építették rá a harmadik emeletet. 1811 május 28-án tz ütött ki a várban. négytornyú. I. Károly pedig 1712-ben az úgynevezett bécsi kaput építtette. mindent elkövettek. 1802-ben a várba egy ezred katonát szállásoltak s innen kezddik a kaszárnyává lett palota rohamos pusztulása. egyesülve a városiakkal. Mária Terézia leányával. s 1635-ben Pálffy Pál. ban volt fogva 1567-tl 1571-ig II. az akkori idben hallatlan költséggel. Lipót 1674ben a róla elnevezett kaput. Bármi volt is a tz oka. század véA SZT. Ferdinánd kezére jutott. 1578-ból bírjuk a várnak kópét. vagy éppen boszúja okozta. gén. bíróság a lcsei inquisitorok által Kassán és Eperjesen bebörtönzött 300. közt. pozsonyi vérbíróság. Pozsony Magyarország igazi fvárosa lett. hamuvá égett. 1673-ban Ampringen jött a pozsonyi várba s a német tábornokok. Bethlen Gábor a koronával együtt hatalmába vette. 1766 január 1-tl kezdve A A A A A . fképp Kobb Farkas. a többit pedig gályára és Csehország börtöneibe küldötte. négyszög épületnek tünteti föl. mígnem 1741-ben Mária Teréziát királyivá koronázták és szeptember 11-én itt hangzott el a „vitám et sangiünem". tény. melynek tagjai Gubasóczi János püspökön. elpusztította a durva kegyetlenség. fáma azt mondja. pozsonyi gróf alatt tetemes költséggel res- A tauráltatott. mely azt csúcsos fedel. MÁRTON SZÉKESEGYHÁZ. hogy ezzel hazánk egyik legkiválóbb memléke pusztult el. de ismét II. Rákóezy-korszak letnte után csendesebb napokat látott a pozsonyi vár. 1552- els metszett ben került elször avarba a szent korona s itt rizték kisebb-nagyobb megszakításokkal két és fél Ebben az úgynevezett korona-toronyszázadig.

Az emeleti helyiségekben voltak a királyi családnak és kíséretének vár homlokzata eltt széles. Károly császár mellvértje. Közvetetlenül a falakon kívül kezddik a város legelhanyagoltabb része. szépítésére való ellátására vonatkozó tervét. hajdani termek. Hajdan három kapuja volt a várnak. földszinten az éléskamrák és egy igen értékes hadi szertár. a távolabb es. A tulajdonképeni várpalotában már csak a ffalak és a négy födetlen torony áll. mély árok vonult el. melyen át lakó osztályai. melynek feneke állítólag a Duna izvonaláig ért. Remélhet tehát. Az óriási munka költségeit egy Pankucher pinczébl nev fogoly hagyatékából fedezték. mi mra' használható volt. a kapu fölött nyugodott. A hegy alatt keletre ghetto.142 Pozsony. a ki a restaurálás kérdését fölvetette és úgy szóval. si szokás szerint így figyelmeztetik a Csallóköz lakosságát. Többnyire nyomovárrult viskók állanak ott. együtt Pálffy István gróf. mélyebben fekv melléknaság egy zászlóalj gyalogság épületekben van elhelyezve. amelyben sok egyél) régiséggel együtt V. Hollós Mátyás pánezélja. Dima felé néz oldalán volt a fbejárás. A pozsonyi vár sok átalakuláson ment át. Ortvay Tivadar történettudóst. pozsonyi gróf élvezi. kis faházikóban egy régibb szerkezet nagy ágyú mutatkozik. Külseje-belseje majdnem minden században változott. Katonai jelentsége a várnak és környékének tehát ma már egyáltalában nincsen. hogy Po- a szt. állítólag tág folyosó vezetett a Duna alatt. hogy a pozsonyiak végre komolyan kezdenek foglalkozni a vár restaurálásának kérdésével és nagy elismerés illeti meg dr. A vár pinezéjében lev nagy kutat. díszes erkélylyel. 1651-ben megkapta a Pozsony vár örökös kapitánya méltóságát. a mely négyszögépület belsejében tágas udvar van. továbbá tömérdek tatár. Az épület legalsó részében voltak a pinczék. elvonszoltak a füstös falak közül és elárverezték. vár ura és tulajdonosa most a magyar királyi államkincstár. mint tollal igyekszik ez irányban hangulatot kelteni. beleegyezésével és a kormány támogatásával végre megvalósíthatja a vár restaurálására. hogy közeledik az árvíz. a jnikor a Duna jege megindul. haszonélvezje pedig a császári és királyi hadi kincstár. marton szobor (donner rafael müve).). a várhegy rendezéés gzsiklóval sére. Ugyan szerezte meg a pozsonyváraljai Pálffy-kúriát s azt magyar majorátussá és nevezett czímet ma a szeniorátusi haszonélvezettel szeniorátussá avatta. börtönök. katoMagát a várkastélyt különben már 1811 óta nem lakja senki. a mindent. a ki a várban lelte halálát. szobák és folyosók nyomai csak itt-ott látszanak a mindjobban elmosódó fali festmények között. Az említett Pálffy Pál gróf (e néven IV. mely ma is rólag a szegényebb sorsú zsidóság van a régi csaknem kizá- lakónegyede. felvonóhíd vezetett az épület belsejébe. magyar és török fegyver volt összehalmozva. Zsigmond király parancsából Rozgonyi várkapitány 1436-ban kezdte a hegy sziklájába vájatni. Rendesen csak egyszer évenként szólal meg (ha megszólal). Igen örvendetes. Helyesen jegyezte meg Kumlik zsony város a király . kastély délkeleti tornyától nem \ A A A A A A A — — A A messze. valóságos bels titkos tanácsos. egész az osztrák határtól nem messze fekv leányvári torony belsejébe.

A várról érdekes még megemlíteni. hogy 1400 táján a város épít-anyaggal támogatta az építkezést. Hogy az engedélyt megkapva. tehát a szentély ez id között épült. János alexandriai patriarcha csontvázát adta ajándékul. mennyezeten látható Mátyás király. és hogy templomot építhet. és akkor fog esetleg eloszlani az a homály is. Az úgynevezett koronatoronyban voltak fogva és a toronynyal szemben lev magaslaton. A mostani templom helyén azeltt a Szent Mártonnak felajánlott kisebb templom állott. évben történt restauráczió alkalmával találták meg. arról a sekrestye és a mellette lev két kápolna tanúskodik. mert 1402-ben a milkói püspök a templomot és a hajóban lev négy oltárt fölavatta. Incze pápától kapta az engedélyt.— Pozsony. Akkor fog valószínleg tisztázódni a Megváltóhoz czímzett srégi prépostsági templom keletkezésének sokat vitatott kérdése. hova az ereklyét nagy ünnepség kísé- . hogy a káptalan építésének költségeihez. Az építkezési id alatt a hajóban istentiszteletet nem tartottak.. de a törökök folytonos elnyomulása miatt. évszám látható. építtetett a míg Esterházy Imre érsek 1735-ben a Szentnek külön kápolnát templom északi oldalán. a másikán 1482. erre vonatkozólag' egyik fvárosi lapba írt czikkében. Pázmány Péter érsek onnan Pozsonyba hozatta és a foltár mögött egy falfülkébe A tétette le. Magyarország királyait ésígy mindenkor emlékezetes marad hazánk történetében. hogy ezek költségén épült a szentély. Régészeti szempontból érdekes a memlékek orszáaz a javaslat is. A szentélyben lev zárókövek egyikén 1476. Eleinte Budán tartották az ereklyét. hogy a hajó déli oldalán két új nagy és egy kerek ablakot törtek a falba. hogy a város gos bizottságának beleegyezésével . A pozsonyi káptalan 1204-ben III. hogy egyelre a fdolog az. vájjon az épület legalsó része milyen idbl való. Innen kezdve hiányoznak a történeti adatok. Ebbl a szentély A az istentiszteletet.hordassa ki a rom-négyszög belsejébl mennél elbb a törmeléket és kezdje meg az ásatásokat annak megállapítására. kik l\/ 2 évig itt tartották 1495-ben avatták hozzájárult föl. megemlékeznünk. Az esztergomi levéltárban rzött és Bakács Tamás érsek alatt kiállított oklevél szerint. hogy a város evangélikus hitre áttért lakossága.(azeltt Hosszú-) utczára dett dombon áll.' szultán Mátyás királynak Alamizsnás sz. Több századon A DOM KERESZTEL ebben koronázták MEDENCZÉJE (1404). A kanonokok valószínleg addig a várban laktak és az istentiszteletet a várkápolnában végezték. hogy a várból a városba jöhet le. Hogy mikor avatták föl a templom hajóját. csak az 1620-ik évrl tudjuk. nemkülönben a déli elcsarnokban. a máriavölgyi pálosokhoz vitték át. mely ma még a pozsonyi vár római eredetének kérdését 143 Emil — borítja. a szentélyt csak is az okiratból kiderül az is. illetleg a városi tanács írásbeli folyamodványa alapján. hogy a városi törvénybatóság a kincstártól megvehesse vagy bérbekaphassa a vár belsejét. mely abból állott. valamint az ezen oldalon lev fkapu. melynek alapfalait az 1867. arra nincs biztos adat. A városi számadásokból csak azt tudjuk. a négyszögön kívül hajtották végre a halálos ítéletet. az északi oldalon lev Szent Anna kápolnába vezet ajtók timpanonjai. a mely a Szilágyi nyíló téren.. azonnal hozzáfogtak az építkezéshez. mely templom 1221-ig állott fönn a Szent István-korabeli régi várudvar közepén. hogy 1848 49-ben itt is végeztek ki magyar nemzeti szabadsághsöket. a Pozsonyban székel Bethlen Gábor fejedelem a templomot az evangélikusoknak adta át. nemes családok és a város czímerébl következtetjük. emelkeát Márton székes- Dezs. melyeknek ers gerinczei e korra vallanak. A vár után a Szent Mártonról elnevezett székesegyházról kell A Szt. 1735-ben Esterházy Imre herczegprimás alatt ismét nagyobb átalakulások történtek a templomon.

de a templomon kivitt üvegtet alatt áll. a kápolna bejáratánál.144 Pozsony. csényi. Szt. régi gót Az A stallumok helyébe barokk ízlések jöttek.és levéltárt. régibb sírkövek közül csak gróf Pálffy Miklós gyri hs. mely jelenleg a foltár mögött. ékes keret vörös már- ványtábla fölirata hirdet. arra nézve nincsenek adatok. pozsonyi ftemplomban volt a magyar Szent István-rend els ünnepsége 1766 aug. Alamizsnás-kápolnában van két bronzból készült. míg 160. a szentély építése alkalmával. szentségház. nagy húsvéti gyertyatartó. a város történetére és régi nemesi családokra vonatkozó nagyszámú okiratokat riznek. m. Széchenyi. azonban a restauráczió alkalmával több magánsírt találtak. Igen érdekesek továbbá a templom birtokában lev középkori kelyhek és egy 1520-ban készült remek gótikus szentségtartó. Anna kápolnába vezet ajtó timpanonja. rétében tették az oltár fölötti koporsóba. oda oratóriumot építettek. templom déli oldalán lev csarnok 1526-ban épült és a hajóval együtt restaurálták. miképpen kerültek a templom birtokába. a stallumokat a pozsonyi Fürst Antal asztalos. de hogy. ú. szentélyben lev új oltárt Hutterer János. század végén épült és a hagyomány szerint benne kínozták a vizsgálat alatt lev gonosztevket. oltár új. Szelepáttörve. A festményeket Jobst Károly bécsi fest készítette érdekes még itt Schomburg rector Academiae Istropolitanae (Schomburg a Mátyás királytól Pozsonyban felállított egyetemnek volt a rektora) életnagyságú sírköve. oltárhoz tartozó két életnagyságú térdel angyalt 600 forintért a Nemzeti Múzeumnak adták el. Az északi oldal csarnoka pedig néhai Rünély Károly városi plébános (volt beszterczebányai püspök) idejében 1893-ban készült. Említést érdemel még a hajóban elhelyezett keresztel medencze. Fischer János készítette Bécsben. régi szentségházból fönmaradt gyönyör vasajtót. A A A . melylyel a templom stílszer restaurálását megkezdték. A kápolna a XV. mely egész a mennyezetig ért. Alsó részét Hutterer János. nemkülönben a térdel Esterházy Imre érsek szobra. ezeknek renaissance-rajza és technikája olasz eredetre vall. Ekkor alakultát a templom szentélye is. Lippert József mépít vezetése alatt. A hajó déli ajtajának timpanonja fels részében szintén régi. Nem szabad említés nélkül hagyni a sekrestye és a két mellékkápolna fölött lev érdekes könyv. szintén Donner Rafael mvei. Márton lovas szobor. melyet jelenleg a Nemzeti Múzeum irattárában riznek.. az utóbbiban pedig a káptalanra. A kápolnát 1874-ben a templomhajóval együtt restaurálták. Ezeken kívül a gróf Pálffy-család néhány tagja is a szen- télyben nyugszik. Keresztély Ágost herezeg és Pázmány Péter érsek sírjait. Lipót király koronázása alkalmával pusztult el. Schulek Frigyes mépít tervei szerint. 22-ikén. a fedele azonban új.miután a falat A RENAISSANCE-KORI BRONZ-GYERTYATARTÓ A DÓMBAN. Értékük megbecsülhetetlen.000 forintot gyjtött össze. midn Heiller Károly városi plébános házról-házra járt kéregetni. a mit a templom hajójában. mely 1404-ben bronzból készült. II. így maradt a templom 1863-ig. Az Alamizsnáskápolnában lev oltáron látható angyalok. Pethe László és Újlaki Ferencz püspökök sírkövei vannak a szentélyben elhelyezve. bécsi szobrász egészítette ki. A hajóban lev négy . Az elsben igen szép festményes inkunábulumokat és misekönyveket. Innen került ki a legrégibb magyar halotti beszéd. A szentélyben kripta nincsen. Érdekes a Szt. a gót szárnyas oltár helyébe jött a Donner Rafaeltl készített Szt. az összes üvegfestményeket pedig Geiling Károly A A A készítette.

Bannwartb Tli. Cselédotunv Stefánia árvaház. és kir. népiskola. katonai parancs- nokság. élelmi raktár . . népiskola. Kath. Evang. Kath. Kir. . templom. Evang. .. Kapucinus rend temploma. ítéltábla Ferenczrendiek temploma. Kir. kat. Kir. népiskola. . jogakadémia. bábaképz intézeti . Hidegvízgyógyintézet. iskola. . . . T'úzoUó szertár. . freáliskola.templom (Virágvölgyi). posta és távira. íffrasfe-es iparkaTnara. Ipartestület. NYILVÁNOS INTÉZETEK és ÉPÜLETEK. Székesegyház.. Cs. . népiskola. népiskola. Kir. BeUevue mulató. Pozsony-vízgyÓgyintézet. ÍClarissza templom. Városháza.Magyarors»ág Vármegyéi és Városai. Orsolya. Izraelita imaház. Schiffbeek-alapítvány Katíi. . Kath. líceum. templomok. Takarékpénztár. I.. Iparos. fgimnázium. .szüzek temploma. Sintód'bk háza. . . Kir. Hajléktalanok menhelye.szakiskola. Kir: pénzügyigazgatósáo. Notrc-Dám zárda.szSfaeti&ákiskola. . és kir. Kath. M. . Kath. . . Polgári ápolda. Evang. Izabella gyermekmenliáz. . . Vármegyeház.. . Cs. Izraelita iskolák. Fels'ább leányiskola. . . . Miklós templom. F'óvámhivatal. Szt. Kath. tanitÓnb' képz Ferencz József gyermekkórház. Jezsuita rend temploma. Erzsébet kórház.Kir. .Háromság templom. . Kir. Kereskedelmi akadémia. . Irgalmas rend kórháza. honvéd parancsnokság. .Apolló* Irodalmi ps Nyomdai Készvénytársaság. . . Kartográfiai mii intézel Budapest és Bécs. törvényszék. Városi színház. POZSONY szabad királyi vár< TÉRKÉPE. Kir. Kir. Kir. .

.

A kis épületben nem mind márvány ugyan. Lipótot 1655. A A kir. A A A A A zsonyi : prépost lakóházával szemközt van a poakadémia. A Le. koronázták meg. Károlyt 1712 és nejét Erzsébetet 1714. sokszög oszlop választja el a két mellékhajótól. E ház szép. Ezen a téren akarják a Szent Mártontervet már el is készítette szobrot felállítani. 1812-ben Benczések Költöztek Csarnokaiba. a melyek a Megváltó kínszenvedését ábrázolják. Lipótot 1790. Ferenczet pedig Budán. II. úiabb idben épült. ftemplomhoz tartozik a pozsonyi társas káp12 kanonok a Káptalan-utczában lakik.és államtudományi s a bölcsészeti. csak Spanyolországban az Escurialban és Cordovában vannak szebbek. melyen térdepel. villámcsapás következtében. Megemlítésre érdemes még. prépost lakóháza a dóm mellett van. akadémiai igazgató a következ emléktáblával örökítette meg az kir. a mely város alkotó géniuszának annyi mvével dicsekszik. Ez a kápolna Pozsony egyik kiváló látnivalója. 1632-ben építtette Draskovits György. mert akkor Pozsonyban ragályos betegség dühöngött. 145 Koronázó templomnak nevezzük az egyházat azért. Ferdinándot 1618. így a kapu és a díszablak rostélyzata is gyönyörek. 1778 eltt még temet volt. de a faltövek burkolatai és az oltár építészeti részei valódif márványból készültek. III.Ezen Épület Alapkövét 1628-ban PÁZMÁNY PÉTER Tette A Jezsuita Atyák Társháza. Ferdinándot 1830-ban.. ugyanis régi tornyai. talan. Az akadémia 1884-ben ülte fennállásának századik évfordulóját. aka- démia. Esterházy Imrének fehérmárványszobra igazi mremek.: Pozsony. I. részint házakkal. Ferdinándot III. Ferdinándot pedig Sopronban I. templom déli oldalán elterül meredek domb. Ferdinándot Székesfej érvárott. néhai Fadrusz János szobrász. maga az imazsámoly is. Féss György dr. 1850-ben Helyeztetett Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. I. így Miksát és nejét Máriát 1563. Rudolfot 1572. I. 1780-ban Könyvbiráló Hivatal. Ortvay Tivadarnak az az eszméje. mert falai csak márványutánzatok. Mária Teréziát 1741. a mi annak látszik. részint kfallal körülvéve. Ilyenekre alig akadunk másutt. Mátyást 1608 és nejét Annát 1613. majd 1833-ban égtek le. Mária Annát 1638 és Eleonórát 1655. alapítást . melynek tompa hegyén a vánkoson nyugvó magyar korona látható. A Nagy 1630— 1773-ig 1775-ben Az Ujon A SZENTSÉGHÁZ VERTVAS-AJTAJA A DÓMBAN. I. : valódi mesterm. Ekkor még a város falai is állottak. tágas. . kfallal bekerített udvar közepén. Józsefet 1687. Remélhet. III. Fhajóját nyolcz. Azóta persze többször renoválták. a melynek két fakiütása van a jog. Ortvay Tivadar dr. IV. erkélyes épület. . Az oltár szobrászati díszítése is igen szép (két lebeg és két ül márványangyal). Ezt az épületet nem szabad Mátyás király egykori Istropolitana Academiájával összetéveszteni. Pozsony szülötte. Alamizsnás szent János kápolnáját legújabban restaurálták. Nagyszerek az oltár bronz-reliefjei is. a melyen két lépcs vezet föl a templom bejárásához. kovács és lakatos-munkái. hogy nemsokára meg fog valósulni dr. Ferdinánd nejeit 1647. mert ezt Pázmány Péter építtette. szerint. A kápolna falait igen jeles freskók diszítik. II. mert benne a Habsburgház számos tagját koronázták meg. Az alapítónak. elször 1760-ban. hogy e kápolna megalkotójának emlékére emlékm állíttassák Pozsonyban. hogy a székesegyház gúlaalakú magas tornya. 10 Szervezett Elemi Iskola És Tanítói. Ferencz nejeit: Mária Ludovikát 1808 és Karolina Augusztát 1825 és V. Legbámulatosabbak benne a valódi márványmüvek.

benedixit et Virgines sub Regula S. rültek ki Rudnay János és Simor János herczegprimások. Archiep. E. „Petrus Cardinalis Pázmány. kath. melynek czéljára a város szép telket engedett át a Grössling-utczában. a mely Ortvay Tivadar dr. Mártii Emericus Lossy. Minek Maradandó Illesztette Nemzeti Második Millennium Harmadik Evében DR. Ftitoknoka Vitéz János. templom szoros összefüggésben van a fgimnázium épületével és A . GYÖRGY Ezen Jogakadémia Igazgatójává Történt Kinevezése Alkalmából. Mely Ezen Kifejezéséül Épületben Bvült Ki 1875-ben Bölcsészeti Karral És Ünnepelte.. A introduxit. Clarae Deo Dicatas irat tanúsítja: S. Káptalan-utczában az Akadémia közelében van az . fundamentis ad summitatem eduxit.800 frtnyi tkével. a melyben elbb a Nagyszombatból 1786-ban Pozsonyba áthelyezett akadémia volt. néhány szót kell még mondanunk a klarisszák templomáról. Feljebb. Rimély Károly püspökök." Az akadémia épületét. Dankó József pozsonyi prépost és mások." Ez az épület azonban már nem felel meg a fgimnázium czéljainak. Aug. eredetileg a jezsuiták számára emelte Pázmány. die XIX. a melyet Mátyás király alapított. MDCXXX Pázmány A Az Emericanam. 21. Hidassy Kornél. Anno MDCXXXVII.és a Kapuczinus-útra viv Klarissza-utczák sarkán van ugyanis a régi Klára-szüzekrl elnevezett templom és hajdani zárda. kétemeletes) régi pénzver házban (Altes Münzhaus) volt. Császka György érsekek.Emericanum" nev papnevel-intézet. Erre vonatkozik az a vörös márványba vésett fölirat. állítása szerint valóságos unikum. Schomburg György volt. Az épület és a templom alapításának ideje különben ismeretlen. Az Emericanum közelében van a belvárosi plébánia. 1' Az apáczarend fölött eltörlése után a klastromot iskolának rendezték be. a Káptalan-utczából a klarisszák templomához érünk. a tudós esztergomi érsek. Mieltt azonban tovább mennénk. a melyben jelenleg a kir. Múlt Iránti Kegyeletbl Ez Emléktáblát A FÉSS E Dics Épület Falába. Ebbl az intézetbl ke1520-ból VALÓ szentségtartó A DÓMBAN. Ulászló kormányzása alatt sznt meg. nedvesek és egészségtelenek. Strigoniensis. a mostani közoktatásügyi kormány tehát új épületet emel az intézetnek. Hoc claustrum ruinosum. melyet Lósy Imre esztergomi érsek alapított 1642ben. 1792 eltt azok az apáczák laktak benne. fgimnázium van elhelyezve. II. 1884-ben Fönnállásának SZÁZÉVES JUBILEUMÁT. Diruit. kik a törökök ell Nagyszombatba menekültek és 1640-ben ismét visszatértek a Pázmány és Lósy érsekektl megújított zárdába.146 Pozsony. Schopper György. Archiepiscopus Strigoniensis. in opereque obüt. a melynek másik részében különben a Szent Mártonról czímzett elemi iskola van. mint azt a kapu fölött lev következ föl„Anno Christi Petrus R. Káptalan-utczát a Yentur-utczával a Pázmány-utcza kapcsolja egybe. Zalka János. Samassa János. számú. Dulánszky Nándor. Az Academia Istropolitana. A. Az ódon kapu fölött lev fölirat a következkben vázolja röviden az épület történetét. Cardinalis Archiepiscopus Strigoniensis Collegium hoc Societati Jesu posuiP'. Az új fgimnázium tehát már legközelebb fölépül. Anno MDCXL. a Ventur-utczában lev (7. KI Az Épület Keleti Szárnyába A Klarisszák Kolos- tprábó] A KIRÁLYI JOGAKADÉMIA. Az intézet az alapító halálával. A A Klarisszaés templom zárda. altitoknoka pedig a híres pozsonyi prépost. Haynald Lajos bíboros érsek. feliciter finiit. mert termei sötétek. A Káptalanutczából lejöv Plébánia. Literis Bonisque ArtibusMDCCLXXXYI. a mely a kapu van: „Providentia Josephill.

" 10* . állana. Regina. a melynek tornya másutt sem a kül- mentumán szegletére fölállítva. hogy ötszög. oszlopfejeket és szobrokat alkalmaztak a régibl az új falazatban. 1849-ben és az utána következ években katonai laktanya. Az épületet Römisch udvari építész építette 1753-ban. És a mi talán ennél is különb sajátosság..500. a mely 1900 október hó 1-én nyílt meg. melybl az új toronyra 19. a fgimnázium kapujának átellenében. csak egyes köveket és szobrászati látta. templomot és tornyot legújabban az országos memlékek bizottsága szépen restauráltatta.000 koronával pedig az építend állandó helyiséghez fog hozzájárulni. s e kultúrpalotában a városi természetrajzi múzeummal. Unikum ez a torony az ország memlékei között. hanem ügyesen a saját fundaa templom falainak eszközölt aláfalazással van pillér nem A támogató nagy voltaképpen csak biztonsági épületrész. A rozoga egészen a régi formára és méretekre újonnan épült. á la Pisa és Bologna. támogató pilléreket alapjukig kiépítették s tatarozták. váltótörvényszék és a kir. A Klarissza-utczából. illetleg a \ entur-utczába vezet.Pozsony. hó 7-én századok után elször. Austriae Archiducissa. a városi közkönyvtár is elhelyezést nyer. A mely a torony gótikus jellegéhez nem illett. a mely fölött fekete márványon a következ felirat olvasható: tábla székel A A régi országház. hálákat. Itt alapította továbbá gróf Széchenyi István a Magyar Tudományos Akadémiát. majd 1859-ben a csász. azt épületrészeket. Ut juncta Clementiae Justitia in ea peremiét Amplior operibus a fim da menüs extruxit A. Ítélbenne. A templom déli hajóját és szentélyhosszát beszegett éktelen A KLARISSZA-APÁCZÁK TEMPLOMÁNAK RÉGI TORNYA. A . párjukat ritkítják. Alapja a régebben fönnállott pozsonyi „Haladókör" egyesületi könyvtára. A könyvtár személyi és dologi kiadásait a város fedezi. régi toronytett. sekrestye eltnt. nem is csekély tömegt. 1753. XV. szép ksisak födi. Jelenleg a pozsonyi kir. Futura deserit. a régi Országház épületében lev Boltívhez jutunk. konzolokat. ferde tornyokat emeltek. S. ide járnak a tanulók istentiszteletre. Ugyanezen czélra az állam évenként 2000 koronát áldoz. a tervezett állandó képtárral stb. hogy fundamentum nélküli tornyot. mert nincs ez országban templom. Itt a Boltív alatt van a városi közkönyvtár. qui praesentia negligit. A benne lev kötetek száma megközelíti a 7000-et. a folyóiratokkal együtt a 10. levélcsokrokat. mely a Mihály-. melynek föloszlása után a kir. ki még a gót stil tornyot 1902 eltt A A A torony ma kellemes meglepetés éri. rárakott a templom falszögletére. de földön. Ftrdinánd) magyarul szólt a követekhez. hanem azok mmesterségén túltenni iparkodott akképpen. századbeli építész nem elégedett meg ama mesterek bravourjával. a templom többi részeire 11.. Regnante Maria Theresia Augusta Hung.000 forint esik. hogy a tornyot oly szobrászati alkotások díszítik. hogy a király (V. R. az. Ebben az épületben tartották 1848-ig az országgyléseket. Az egész átépítés és helyreállítás 30.Curia Fisci Regii Hung.000-et. pénzügyi procuratura hivatalai költözködtek bele. a mely ezenfölül évenként még 2000 2400 koronát fordít a könyvtár gyarapítására. 40. — Boltív alól a régi országház elé jutunk.000 forintba került. Ebben az épületben történt 1847 nov. Legközelebb meg fog valósulni a kultúrpalota eszméje. kik. helytartótanács székhelye volt. Az is sajátossága a toronynak. szépség tekintetében. most nyúlánk. A A boltív. Boh. melyek hazánkban. kapu fölött erkély van.

A Mihály-utcza fels végén van a Mihály-kapu. Az idt negyedóránként a jelzi. város táblát tétette az épület falára: közönsége még a következ emlék- „Magyarország f. építtetett 1311-ben. A toronynak mind a négy oldalán óralap van. Itt toronyr hangos kiáltással van most a városi tzjelz is. Gentilis bibornok káplánja. Az 1848-iki és azokkal a modern TÖRVÉNYEKET államot. magyar Örök dicsség és a fölszabadított népmilliók hálája emlékükre. takarékpénztár helyisége. mely László királyt ábrázolja lóháton. A . kir. A nagy esemény színhelyét az utókor számára ez emléktáblával megjelölni hazafias lelkesedéssel elrendelte POZSONY szab. kir.(azeltt Lakatos-) utcza. a mely eltt hajdan fölvonóhíd volt.és nemesi rendjei a népszabadság eszméjétl föllelkesülve. A Mihály-utczában az Országbáz közelében. Három kaput a XVIII. illetleg a Szilágyi Dezs(azeltt Hosszú-) utcza végén volt. mégis megmaradt abban a gót építészetnek némi emléke.US Pozsony. A kaputól mintegy 20 lépésnyire boltív van. század második felében és a múlt század elején romboltak le. melyek a közlekedést a küls városokkal fentartották. a mihály-kapü-dtcza. Jóllehet a kápolnában az eredeti stílus már nem található fel. van a Szent Katalin-kápolna. Ebben az utczában . balról pedig a Ferencziek-tere. Ujabban Pozsony szab. A RómerFlórisutcza. jobbról van a Klarissza-utczába viv keskeny Bástya-utcza." Szt. város törvényhatósági bizottságának 1898. A Mihály-lcapu fölött magas torony emelkedik. A Mihálykapu." Bels felén egy kép van. Ezzel szemben van a II. melyet a Szent Bernát-rendbeli (cziszterczita) Columba Ferencz. Ezt a szobrot 1757-ben Eller Péter pozsonyi rézmves készítette. évi márczius hó 7-én tartott közgylése. illetleg a Barát-utczába viv Rómer Flóris. belvárost ugyanis hajdan kfal és árok vette körül négy fkapuja volt. e történelmi nevezetesség palota tanácskozási termeiben alkották meg halhatatlan emlék nagy mvöket. a melyen át a belvárosba lehet jutni. (Errl Kölis megemlékezik „Országgylési Naplójában" 1833 márczius 31-ikén. Küls oldalán ez a fölírás olvasható: „Omne regnum in se ipsum divisum desolabitur 1723.) A boltív eltt lev lároJcban a csey idben vasárnapi mulatságokat és czéllövéseket régi tartottak. a mely a belváros hajdani négy kapujából fennmaradt. így a Halász-kapu a Kossuth Lajos-tér mellett. Ez az egyetlen kapu. a Lrincz-kapu a Lrincz-utcza végén és a Wödritz-kapu a Wödritz-utcza elején. Visszatérve a Mihályutczán. melynek tetején Mihály fangyalnak a sárkánynyal küzd szobra áll. Katalin kápolna.

a mely szintén a Ferencziek.Pozsony. Ez az épület. Ventur-utczát a Ftérrel. a 7-ik szám alatt van a régi pénzver ház (Altes A régi pénzverház. pozsonyi pénzverbl származó érmek igen ritkák és A A A A nagybecsek. városi tanács ebbl az alkalomból a házat kijavíttatta s az udvart kertté alakította át. herczeg. (bronzba öntött mellkép) mintegy talapzat két méter magas lesz. így már 1441-ben Erzsébet királyné. a hazai archaeologia megalapítóinak egyike. nagy adósságai következtében. század elején a régi kúriát részben lerombolták s helyére új házat építettek. a nemrég elhunyt belga királyné. XVIII. a tudomány emblémáival. Valentini Czézár olasz diplomata 1486-ban. Az épület falán át ajtót törtek az országház épületébe. egy közös kapuval. ott. Mária Dorottya württembergi herczegnvel együtt állandóan Pozsonyban lakott. mégis díszére fog válni a térnek. az ülésbe menet. Ebben a házban született 1833 márczius 2-ikán József kir. Lajos király felesége lakott a pozsonyi királyi kúriában. 11 A a. a magyar honvédség fparancsnokának a szülháza. a mely még ma is fönnáll. Most Wittmann-Denglas Erzsébet asszony örököseinek közös tulajdona. illetleg a Deák-utczával a Zöldszoba-utcza Nevét ez az utcza onnan kapta. Albert király neje lakott abban a házban. Már Nagy Lajos veretett itt pénzt. három évvel utóbb pedig Mária Henrietta kir. hogy Pozsony város 1390-ben kényszerítve volt. Az emlékm. Ventur-utczában. A A homokkbl fog állani. a hol a Pozsonyba érkez királyok és királynék megszállottak. a hol a tér parkíro- szobor zása eltt a kút állott.terére nem József fherczeg szülháza. herczeg szülházának érdekes története van. Münzhaus). nem kellett az utczán át mennie. úgy hogy a nádornak. herczegnék. melyet több ház vesz körül. Ez az épület Zsigmond király alatt nagy jelentséggel bírt. hogy Deák-utczai sarkán volt a történelmi nevezetesség „Zöldház (Orün-Stübl). A régi Országház mellett ismét nevezetes épület áll. Emlékét aFerencziek-terén lev szép parknak azon a részén fogják felállítani. A mohácsi vész idején Mária királyné. II. Lejebb haladva a Mihályutczán. született ugyanis 1815 ápr. a Korvin-utczához érünk. az összes hbéri házakat a Mihály-utcza mellett eladni Venturi Jakabnak és Jánosnak több száz fontért. 12-ikén 149 Rómer Flris. József Tcir. habár átköti össze. Ez az utcza onnan kapta a nevét. „zoidház . mint különösen szép ós díszes palotáról emlékezik meg róla. A mikor Korvin Mátyás Bécs ellen vonult. nagy udvara van. 1832 36-iki országgylés idején ugyanis József nádor a felsháznak elnöke volt s harmadik nejével. a mely a Rómer-utcza felé irányul. feleségével. a hol az országgylés tanácskozott. Beatrix királynéval. Ez már a Ventur-utcza 15-ik szám alatt van. berezegi család lakása közvetetlenül a mellett a ház mellett volt. ugyanabban a házban lakott. József kir. bár lesz monumentális. régi pénzvernek rendkívül tágas. a mely úgyszólván egész teret alkot. De Pozsony 1430-ban Zsigmond királytól kapta a pénzverés szabadalmát. herczegn. régi oklevelek királyi kúria néven ^említik. visz. a minek a nyoma még Az — A A A ma is meglátszik. József nádor idejében a ház Teschenberg pozsonyi polgár tulajdona volt s 1847-ben a Wittmann családé lett. A FTÉRI DÍSZKÚT (lüTTZINGER ENDRE MÜVE).

" (Senatus populusque PosoSok vidám ünnepségnek és színi eladásnak volt régente színhelye ez a ház. melynek régi tornyát az ezredéves kiállításon is bemutatták. Imperat kis üuviis. Bohemiae. majd II. faragó készítette. Aquilae. Gangis et addat aquas! A Anno Domini MDLXXII. Mivel a város- Ftéren van ház már szk. mely két embertl rúdon vitt nagy szl- idbl disxkút. Dravus cum Danubioque Tibiscus. a városnak egyik legnevezetesebb és legérdekesebb épülete. József után kaszárnya volt. annak emlékére. Japidum migrastis ad Istrum ? Quis Pisone suo claram Vos duxit ad urbem Pannóniáé ? novus est Rex Maximilianus Huncce sequuntur tria. harmadik oldalon: Maesa suo laetos agitat cum rege trumplios Caesaris exsultat Moenus amore növi Et Savus. Tandem Salvus abito. Archiducem Austriae diademate Regni Hungáriáé Anno Chr. A Zöldszoba-utczából a csinosan parkozott Ftérre érünk. Ez a szobor. A sétatér közepén érdekes szobor van. hogy — Kolmár József szerint ebben lakott Kossuth Lajos. a mely a Belváros közepén. P. lovagszobor jobb kezével paizsra. (A díszkutat Luttzinger Endre németóvári kF. még pedig a második emelet baloldali részén. arczával pedig a városház felé néz." A másik felén: A Quid Leo Boiorum Prisco diademate splendens? Quid Romanae. még ma is fennáll. hogy a legels pozsonyi koronázás alkalmával (1563-ban) tzvész támadt. mely a régi csatornákat fölött áll. Viator Ubi Te Hoc Fonté Recreaveris Mementó ! ! Prosperitatem. helytartóság székhelye. Aemilianum II. A A varosháza. Sept. Digna suo pariter carmina Rege canunt. a városház is. Fonti Perennitatem Precari.. Regem. Ez az épület egykor a m. igazgatósagi épület. Men. Posonii Regi ac Regno Hungáriáé Inauguratum. nec integer annus Et maiora dabit. késbb mulatóház volt. Pozsony. felén: Max. piacidé Maximilianus utinam Euphratis. a melyet vál'OSházzá . Ezt tudatja a szoborra vésett latin felirat is: Az egyik „Sacratiss. 150 alakítva. a melyben származik a homlokzatán még a város borait mérték. a következ fölírással: „S. a mely pánczélos lovagot ábrázol. Valószínleg ez most is látható festett faragvány.) A A pénzügy- városház felé nézve. a mely csaknem fürtöt ábrázol oiensis). A VÁROSHÁZA (BALRÓL A JEZSUITÁK TEMPLOMA). cui dat sceptra. balra (8-ik sz. Ferdinánd idejében ebien a házban tartották az országgyléseket és a megyegyléseket. kir. MDLXIII. P Q. baljával kardjára támaszkodik. pénzügyir/azga'ósági épület. város azonban leg- A újabban megvásárolta a primás-palotát. Ez az épület különben még arról is nevezetes. /.) van a két-emeletes pozsonyi kir. a városház eltt fekszik. Die VIII. cui trinum numen et unum. — az egész várost elhamvasztotta. Rom. Imperatorem. Miksa király rendeletébl készült. több hivatalát az épületen kívül helyezték el.

de megújított arczkép van. a hajdani kínzóeszközök. kerületi takarékpénztár nagylelkségébl. rosházán van a híres pozsonyi a A levéltár. . melynek készítését a XV. 151 szándékozik átalakítani és a régivel összekapcsolni.a XV. a mely utóbbinak külön bejárata is van a Lrinczkapu-utczába viv hasonnev utezában. Említést érdemelnek az 1555-bl magán viseli a többszöri átalakítás nyomait. Az els szobában lev falfestményeket Drentvel fest készítette 1696-ban. Helyisége hajdan a városi törvényszéle helyisége volt. tál. Itt volt szállva Zsigmond király 1434-ben. századba teszik. az ablak mellett régi. mert lépcsház és folyosó 1558-ból. a második szobában hozták meg az ítéletet. Pozsonyra vonatkozó képek. Igen szép benne áll. melyet a városi szépít-egyesülettl választott külön bizottság és kezelnek együttesen. Mieltt tovább mennénk. szolgálataiért telkeket kapott. n. E három helyiséget 1873-ban. Régi okiratokból tudjuk. IV. A A városházán meglátszik. régi városházból és a vele összeköttetésben lev Apponyi-házbl. Pozsony. egy másikban pedig különféle üvegtárgyak. küls fac-ade 1491 és 1531bl. a ki Bécsben Eugen lotharingiai herczeg palotáját festette. a torony farasvány-munkálatok az olasz Orsatitól 1645-bl. századból valók. lélekharang (Armensünder Glöeklein) volt. n. mely az elterjedt monda szerint valamely hamis esküje miatt elkárhozott városi tanácsosnak az arczképe. Belsejében a A A VÁROSHÁZ PORTÁLÉJA. mely sok érdekes tárgyat tartalmaz. hogy 1288-ban építje. Az els szobában hallgatták ki a vádlottakat. Drentvel ugyanaz a fest. — r A múzeum. Itt vannak kiállítva a város történetére vonatkozó érmek. a harmadik szoba pedig kápolna volt. hivatalos helyiségei is a régi régi városházában vannak. meg kell még emlékeznünk a városi múzeumról. hogy különböz idben épült. a városi kapitány díszbotja. Ez az ú.. a szép gót kapu-ív 1326 1340-bl. egy szekrényben különféle serleg. A városház kapujának oldalán még most is megvan az a két vaspáleza. az udvarban lev pedig 1734-bl való. kapukopogtató. stílszeren restaurálták. a város tulajdona. a pozsonyi I. az Apponyiház kétemeletes. László király alatt. A múzeum. Ebben az épületben vannak jelenleg a polgármesteri és tanácsi helyiségek. a melyek a régi öl és rf mintáját jelezték azonkívül egy befalazoH kés is látható ott. A városház tornyában van a legrégibb pozsonyi harang is. Az ebben a szobában lev szép ajtószekrényt 1650-ben egy pozsonyi asztalos készítette. (Jakab). A A barokk-stil pompás kis régi vátanácskozó terem. kardja. Könyöfo József nyugalmazott freáliskolai tanárnak kezdeményezésére 1868-ban keletkezett. régi városház emeletes. Följebb pedig. a faszekrény-ajtók pedig 1650-bl származnak. a pallos. a régi G-enanntensaal (válasz- rendrség tottak terme). A földalatti börtönül. a mely elhunyt buzgó rének. városház két részbl az ú. Az utóbbit különben csak 1867ben vette meg a város. a városi múzeum.

szintén pozsonyi lakatos munkája. híres szobrász mvei a 14 zárral ellátott szép vasajtó 1575-bl. edények stb.és nemzetrségi zászlók. a másikban külföldi majolikaedények vannak. rézeszközök. a polgári csapatoktól származó csákók. Az utcza fell lev falon és a mennyezeten czéhjelvények láthatók. A mvek keszközök sorozata. . négy különféle fanembl. Macktól A nevezetesebb tárgyak közé tartoznak még a historikus kis edények. és prae- eredetek. Salvator A városház mellett balra csak a keskeny templom. A VÁROSHÁZ KAPUALJA. A Szt. stb. igen érdekes. a második szobába érünk. vannak ezek. származó eredeti rmértékek is. helyezve. 100 darabon fölül. fö vegeket. 1636-ban emelték. volt. toronynélküli épület. évi porosz háborúból származó fegyvereket. melyet I. tiszti övek. vasrégiségek. részben a XVI. az egyikben hazai.152 Pozsony. alattuk pedig a francziáktól 1809-ben a városba hajított bombákat. templom eltt áll Szz Mária szobra. századból származó bábsütminta van. Az egyik falon látni az 1866. Az ajtószekrényen áthaladva. mind magyarországi leletekbl származnak. Lipót állíttatott 1672-ben. A zászlók az lSÍS-ik évig fönnálló polgári csapatoktól származnak. továbbá 1848-iki honvéd. csákók. Egj'szer. Ennek a helyiségnek a mennyezetéi is pozsonyi asztalos készítette 1575-ben. Fadrusztól.. Az itt elhelyezett nagy üvegszekrényben többféle bronzok. A múzeumban 56 czéhládát riznek. Eredetileg az evangélikusoké jezsuitáknak 1676-ban adományozta oda Kollonics esztergomi érsek. Az arezképszobrok a pozsonyi születés Tilgner Viktor. — — Városház-utczától A . melyek mind magyarországi ben a pozsonyi czéhek volt pecsétnyomóinak érdekes A múzeumban rzött tárgyak jelentékeny része kezés útján gyorsan gyarapszik. Vannak Donnertl. a fölöttük lev kancsók szintén a feloszlott czéhektl származnak. Salvator) czímzett jezsuita-templom. nemkülönajándék és végrendelkis A elválasztva van a Megváltóhoz (Szt. A szekrények fölött lev urnák magyar eredetek. a szebbeknek külön állványuk van. a falszekrényben pedig két polgári huszáröltöny van el. hol a városbirák mondták ítéleteiket. A harmadik szobában különféle fegyver. falszekrényben. stb. stb. A két másik szekrényt Lanfranconi IlJnea ajándékozta. a római és egyiptomi tárgyakat kivéve.

Ferdinánd király fivérével. jezsuiták templomához közel. melyben jelenleg az . Ez a klastrom azonban már a Batthyány-téren. A szent ferenczrendek pozsonyi zárdájához tartozik a jezsuiták klastromának falához épített. a második emelete pedig 1860-ban épült." Van továbbá egy kereszt ezzel a fölírással: „Christum non istum sed Christum Crede per Istum. A zárda kertjében lev kijavított nap-óra igen régi. A A .Ipartestület" és az „Iparos betegsegélyzö-pénztár" hivatalos 1 helyisége van. ugyanazon oldalon. 1638 jan. (Kim) László alapította 1280-ban az Ottokár cseh király fölött nyert gyzelem emlékére. a homlokzat els emeleti része 1725-ben.) szent ferenczrendek templomának alapítását a szentély homlokzatán lev chronostikon hirdeti. mert már 1723ban renoválták. Lipót fherczeggel együtt a zárda ebédljében ebédelt.. templom fölszentelése III. hogy a zárda renoválása alkalmából a Szent János kápolna eltti mély árokban nagyszámú emberi csontvázat találtak. 17-ikén ebben a zárdában ment végbe Ferdinándnak Magyarország királyává való megválasztása. de fölfedeztetésük után kegyetlenül megölettek. a hol Szent István kardjával felavatta az arany-sarkantyús vitézeket. Késbb sokat szenvedett a földrengésektl A A (1586—1602. 17-én III.: Pozsony. 1848-ban a zárda II.) 1526 decz. a melyek állítólag azoknak a maradványai. utána pedig az Irgalmasok-terére (mostani Vásártér) ment és letette a királyi esküt. a kik Prokop huszita-vezér kegyetlenségei ell a kápolnába rejtztek. 1533-ban a török zavarok alkalmával puskaport is készítettek a zárdában. Endre királyunk alatt történt. A . a mely a legrégibb a pozsonyi zárdák és szerzetesházak között. A koronázások alkalmából a megkoro- — názott király mindig a szent ferenczrendek templomába ment. karok és rendek késbb is gyakran üléseztek zárdát és templomot többször pusztíitt. A Ftér felé kinyúló szárny 1637 1646-ig. emeletén voltak a börtönök. totta tzvész. A FERENCZIEK TEMPLOMÁNAK TORNYA. csakhogy A A temploma ferencziek és zárdája. Béla idejében volt kolostoruk Pozsonyban. (Bél Mátyás szerint a szent ferenczrendeknek már IV. (Ez az épület 1726-ban épült. úgynevezett „Philippsburg* -épület az Orsolya-utczában. (melyben azeltt 1850-tl a városi reáliskola volt. ezt Ottokár elpusztította. míg a vízi kaszárnya szobáit rendbe hozták. Alapításának ideje bizonyrendtartomány levéltárában lev talan. kézirat szerint IV. most pedig az iparostanoncziskola van) választja el a templomtól. zárda megújítását a porta melletti falon egy ktábla örökíti meg ezzel A a fölirattal „Aedes has vitiatas liberalitatis vestigiis insistens Franciscus Josephus Rex Apostolicus avitis insigne hocce splendore nitere fecit. A zárdának menedékjoga is volt. A második emeleten van a rend értékes könyvtára.). de már a Ferencziek terén van a Szz Máriáról nevezett szent ferenczrendü tartomány pozsonyi zárdája és temploma. A zárda kertjének új fala a rácscsal együtt 1896-ban - készült. 1297 márezius hó 27-én. a primás-palotával szemben áll. 153 A jezsuiták háromemeletes klastromát csak egy p épület.' A keresztet annak emlékére állították oda.

Nevezetes. Csupa jAnos kápolna belseje. foltár mellett két ritka nagyságú gyertyatartó áll 1656-ból. négyszirmú rózsadíszek. melyben az a XV. században épült. így a János-kápolnában. Jakusits-család. eredeti részeibl ma csak a szentély. ihlet és költészet. templom eltt már 1532-ben állott egy kereszt. a chorus 1710-ben készült. finom pálczatagok. Fejórkövy esztergomi érsek. A templom mellett a hajóba vezet A A templomban és az ahhoz tartozó kápolnákban. egy üvegszekrényben Szent Rupert vértanú testét rzik. a melyet Szent István király ünnepének hetében A A A nyilvános tiszteletre szoktak kitenni. Szentkeresztyek. hogy a templomban néhány lutheránus ós kálvinista is el van temetve. . mely 1771-ben került oda Rómából. Ez Bethlen Gábor parancsából történt 1619-ben. A foltár 1737-ben. legújabb sírk 1826-ból való (Klobusiczky József borsodi fispáné). kúszó levélcsokrok alkotják az ornamentácziót.. lóhereleveles zárványok. mely Ortvay szerint a XV. így a homonnai Drugeth gróf. [gen érdekesek a szentély faloszlopai. Amadék.2500 ember fér el. a templom hajójának északi oldalához csatolt Szent János evangélista. Csáky gróf. A kápolnák közül az els helyet. csinos. Ezenkívül még hat oltár van a templomban. Pedig e kápolna már régen ki van vetkztetve eredeti szépségébl. Kákóczy grófné stb. áhítat és fenségesség mindenfelé. mostani boltozat 1616-ban készült. formás.) tudós Ortvay ezeket róla: „Ez a kápolna a gót izlés remeke. másTcépp holtaTc kápolnája foglalja el. a miért még Franczia. Czobor Imre gróf és Paloesay-családok. mentális jellegét.és négylombos lóherívek zárják a tervezett nagyszeren ablakok osztályainak mindegyikét. Há- rom. a híres-neves Ordódy. Héderváryak. melyet az idk folyamán mindig megújítottak. a Szencziek. Föl- A mondja dig leszálló boltgerinczek.és Németország is megirigyelhetne bennünket. mivel 1591-ben egy zárdafnök Szent János evangélistának oltára helyébe a megholt hívk oltárát állíttatta. melyekben . az ország számos jeles családjának a sarjai pihennek. a hatalmas támpillérek pedig külsleg fejezik ki a kis épület monua szt. t. mikor Pozsonyt elfoglalta.154 Pozsony. Telegdy János kalocsai érsek. kiknek síremlékei azonban már jórészt fölismerhetetlenek. században pompázott. egy építészeti bijou. a torony és a torony ajtó áll fenn. karcsú árkádok. (Azért nevezik holtak kápolnájának A is. legnevezetesebb ereklyéje azonban a templomnak Szent István jobbjának egyik részecskéje. A templomnak ezenkívül még számos ereklyéje van. czímeres zárókövek.

kápolnával egy ids a keresztfolyosó is. kápolnát 1892-ben renoválták. régi templomtorony mintájára épített új toronynak megáldási ünnepén. mások szerint elbb." A düledez h régi torony köveibl Magyarország ezredéves fennállásának emlékére a pozsonyi els takarékpénztár szép emléket emelt a ligeti díszkertben. szobrokkal. Végül még néhány szót akarunk mondani a templom tornyáról. kinek itt a czímere is látható. a kis Kalapos-utcza A Az Orsolya szüzek temploma zárdája.: Pozsony. János kszobra. nem messze a nyári színkörtl. Legújabban országos közadakozásból (78.000 korona) teljesen újjáépítették. Építésének ideje bizonytalan. Egész városrészt foglal elhasonnev uteza. mely oltárokkal. zárdája. Falapítója herczeg Esterházy Pál nádor. a kormány és az ország fméltóságainak jelenlétében. melynek falai freskókkal voltak díszítve. Sz. Ekkor vette magához felsége a zárda ebédljében a poculum caritatist.és vasárnapon misét hallgatott. Ezt a város építtette 1502-ben. a Batthyány-tér. szentképekkel. Szent Sír kápolnája. mely a magyarországi csúcsíves tornyok egyik legelseje és remeke. sekrestye mellett néhány síremlékkel és gyóntató-székekkel van tele. már nem a régi. 1814-ben épült a lorettói és a Szent János-kápolna között az ú. hogy Király Felsége I. Azóta a kápolnát többször megújították.Ama legörvendetesebb esemény emlékére. az uralkodóház tagjainak. melyet a mértk a bécsi Szent István és a freiburgi dóm tornyaival egy színvonalra helyeznek. és A A VÁSÁRTÉR AZ IRGALMASOK TEMPLOMÁVAL. Némelyek szerint a templommal mostani torony azonban együtt. A szent ferenczrenclek zárdájának kertjével szemben van az Orsolyaszüzek templomi. 1897 május 16-án jelen lenni s azután az ebédlben szt. Ennek emlékét a következ emléktábla örökíti meg a zárda bejáratának jobb oldalán A A A A A A . torony építése Schulek Frigyes tanár vezetése alatt 1895 június 16-tól 1896 június 16-ig tartott. . a király. Ebben a kápolnában 1805-ben József nádor minden ünnep. illetleg utóbb épült. Ferencz fiainak legalázatosabb hódolatát kegyesen elfogadni méltóztatott. a koronázó emlékszobor leleplezése után. FKRENCZ JÓZSEF környezve a íherczegek és fkerczegnó'k s több magasrangú és fméltóságot viselk díszes koszorújától. lorettói kápolnát 1708-ban kezdték építeni. van a Rozália-kápolna.. 155 A kápolna epistola-oldalán látható a Nep. Az új torony teljesen a régi utánzata. a pestis alkalmából tett fogadalom emlékére. 1897 május 16-ikán szentelte föl Vaszary Kolos bíboros herczegprimás. elemi iskolája és tanítónképz intézete. n.

A tér végén. melyne ^ a Vásártéren van szép temploma és kerttel ellátott tágas zárdája. Betérve a Lörinczkapu-utczába. Templomuk 1692-tl 1728-ig épült. Számos költeményét itt írta. Hummel's Geburtshaus" fölirattal. Jánosnak. mely a város egyik legrégibb utczája. a híres zeneszerznek és zongoramvésznek szülháza. Az Irgalmasok temploma és a postaépület eltt egy csúcsoszlopos kút van. posta. Ugyanez évben telepítette le Szelepcsényi primás az irgalmas-rendet. . kir.és távíró-igazUgyanitt különben már legközelebb pompás új postapalota fog épülni. Az apáczák 1672-ben kapták meg Kollonics közbenjárására. az irgalmasok és gardája Hummel-utcza határolják. A Lrinczkapu-utczában tovább haladva. ki az 1821/22-iki iskolai évben Pozsonyban jogászkodott. A szobor helyén állott 1526 eltt Szent Lörincz temploma. században emeltek egy pozsonyi evang. 1841-ben alakult. A Lörinczkaput 1778-ban bontották le. szerkesztsége és kiadóhivatala. kir. A Vásártér most is a piaczi forgalom színhelye és a város legélénkebb része. posta. N. sz. rendtartományi fnök elhalálozásáig. mely az Orsolya-utczában végzdik. a m. ki itt 1778 nov. (Scharitzer-féle) házban lakott Lenau Miklós. melyet a XVÜI.és vámhivatal. : ben van a m. Szemépülete.15(> Pozsony. Az Irgalmasok templomával szemben van mely szintén igen régi. A ház emléktáblával van ellátva „ J. hó 14-ikén született. a pozsonyi ház volt a magyar birodalmi irgalmasrend székhelye. a Hummel-utczához érünk. adó. A templom eredetileg az evangélikusoké volt és 1640-ben épült. Átellenben van az „Arany Szarvas "-szálló. szám alatt van Hmmel Nep. lelkészre rótt száz arany bírságpénzbl. Innen kormányozták a rend és a 13 házát. A Lrinczkapu-utcza 24. szám alatt van Nyugatmagyarország egyetlen magyarnyelv politikai napilapjának. legtekintélyesebb és leggazdagabb pénzintézete. a „Nyugatmagyarországi Híradó"-nak nyomdája. azaz a nagynev Fzy Szaniszló kir. mely nemcsak Pozsony városnak. a 11. de egész Magyarországnak egyik legrégibb. a Lrinczkapu-utcza bejárata eltt áll Szent Flórián szobra. a híres költ. Odább a pozsonyi els takarékpénztárhoz érünk. A 8. Itt volt hajdan a kínvallatás széke. 1882-tl 1903-ig. tanácsos. A PRÍMÁS-PALOTA.és távíró épület A gatóság Hmmel szülháza. melyet az 1825-iki országgylés emlékére emeltek.

Az ezt megelz napon V. Innen azután a primás-palotába vonultak. mely átszelve a Venturutc-zát. a Deák-utcza kapcsolja A mely a pozsonyiaknak kedvencz sétahelye. A A A Mihály-utczát a Halászkapu-utczával. egészen a Vödritz-utczáig. fpapjai és az újon kinevezett els magyar felels minisztérium tagjainak jelenlétében. Deák-. a vár rombadlte után. — ÖRÖK DICSSÉG. a városház mögött Szt. berekesztés napjaid 1848 ápr. Vele jöttek. hol tágas pinczéknek kellett lenni. hó 11-ike volt kitzve. e történelmi nagy esemény emlékének. Mária Anna királyné.Pozsony. Gróf batthyány lajos miniszterelnök szemere bertalan belügyminiszter felsége személye körüli miniszter kossdth lajos pénzügyminiszter mészáros lázár honvédelmi miniszter széchenyi istván közmunka." A nagy esemény színhelyét az utókor számára. a palota jelenleg a város tulajdona. össze. Homlokzatán több szobor áll. Mint már föntebb említettük. a Szilágyi Dezs-( ezeltt Hosszú-) utcza. de legélénkebb forgalmú utczája. Itt rizték Mátyás király díszsátrát a békében. A . ha Pozsonyban volt. Herczeg esterhazy pál ez emléktáblával megjelölni hazafias lelkesedéssel elrendelte pozsony szab. az Orsolya. Az emeletre díszes lépcscsarnok vezet. az ország zászlós urai. a melyhez a Lrincz- A kapu-utczából. Ez az Országházban történt. gylések alatt. és J.és közoktatási miniszter deák ferencz igazságszolgáltatási és kegyelemügyi miniszter klaüzál gábor földmvelés-. mely a város elkelbb polgámár több mint félszázad óta kedvelt találkozó-helye. Régente ez volt Magyarország herczegprimásainak téli palotája. prímás lakóhelyiségei. hogy részt vegyenek a királyi berekeszt ülésben. a hazaszeretetet. továbbá Ferencz Károly és fia. Ezt a nevezetes eseményt a következ két emléktábla örökíti meg a palota bejáratának két oldalán. ez a primás-palota. ebben a palotában lakott. kir. illetleg a Haltérig vezet. Nepomuk szobra áll. A : A A A A I. közlekedési eszközök és hajózási miniszter Báró eötvös józsef vallás. a nagyterem és a többi termek az els emeleten vannak. a mely a városnak egyik legalacsonyabban fekv. István íó'herczeg nádorispán. a mikor felolvasták a megalkotott törvényeket. 157 rainak Szemben vele van a pozsonyi Kaszinó-egyesület.és Halászkapu-utczák találkozásánál még egy utcza ágazik ki. „A jelenvolt els magyar felels minisztérium tagjai .és a Ftérrl a kis Városház-utczán át jutunk. Lrincz. a királyné. évi márczius hó 7-én tartott közgylése. Az épület igen impozáns külsej. a Domb-tér mellett. az erkély alatt: s pr p a '™a. Az utolsó pozsonyi országgylést itt tartották meg. a melyet a Frigyes császárral való háborúban használt. Ferencz József kir. oszlopon nyugvó erkély fölött márványtáblán a következ felirat van „Curia felirat fölött Episcopalis Peculio Cardinalis Josephi de Batthian 1787. a kormányzást és a négy vallást jelképezik." láthatók a két gyermekalaktól tartott C. Ferencz Károly és Ferencz József fó'herczegek. prímás-palota hátsó udvarában lehetett valamikor az esztergomi érsek dézsmaudvara. Közepén van a biborosi kalappal födött czímer. Egy nevezetes épületre kell még visszatérnünk. a kápolna. ipar. prímás-palota mellett. melyek a tudományt. város törvényhatósági bizottságának 1898. Az épületet Batthyány király az országJózsef prímás építtette 1787-ben Hefela udvari építészszel.és kereskedelemügyi miniszter." II. mely a Batthyány-téren áll. Ferdinánd személyesen jött el az ünnepségre. betk: Clementia et Justitia. „E a palota tükörtermében szentesíté V. FERDINÁND KIRÁLY magyar hazát újjáalkotó s a népek millióit fölszabadító 1848-IKI TÖRVÉNYEKET azon év április hó 11-ikén. prímás-palotában lakott 1849-ben Haynau és az 1869-iki békét itt kötötték meg. herczegek. Április hó 11-én reggel nyolcz órakor a rendek vegyes ülést tartottak.

és a Vár-útra vezet ez az utóbbi azután körben Vár-út 54. futva a várromhoz visz. melyet állítólag még Salamon király Régente ezen a kapun át jöttek a királyok a várból a városba. illetleg a Váraljai révparthoz és a Mária Terézia-útra jutunk. sz. A házat a következ emléktábla a jelöli meg „DUX ADOLFNAK Kisfaludy-Társaság tagjának szülháza Szül. 1882. hajdan a Vödritz-kapu. szám van Krisztus sztkápolnája.: : L58 Pozsony. század való. Az említett raktár mögött van a Vízhegy és a várrom. Szilágyi Dezs-utczában a f- A templommal szemben van a pozsonyi kor helyisége. keleties modorban van építve. Vártelek-utczában van a Szent Miklós-templom. mely a XVIII. 25-én. Az itt a városi sörház eltt álló Szent Háromság-szobrot 1613-ban emelte a polgárság az akkor dühöngött pestis emlékére. tagjai sorában Toldi- E kör nem- Pozsony város környékének elkel. és kir. katonai élelmezési raktárhoz.út Mária Terézia idejében a fnemesek kedvelt lakóhelye volt. van Dux Adolf szülháza. A Adoli szülháza. Itt van a pozsonyi A A vízvezeték víztartója is.és leányiskola és a váraljai katholikus plébánia-templom. nemzeti irodalmunkat a külfölddel jó és rossz napokban egyaránt híven ismertette. megh. A Dezs-utcza végén. Szilágyi egyén is.) Ezen kívül van a terézvárosi katholikus és izraelita temet s a Károly falvai-út. magyar intellicsak és gencziájának oszlopos tagjai találhatók. mely a város egyik eghosszabb és legszabályosabb utczája. volt állítólag régente a vármegyeház és a legrégibb Országház. Ezen a téren van a halvásár. mögötte az egykor híres Pálffy-kerttel. Ez a város legelhanyagoltabb része. a. alatt teste A 11. építte- Vödritz-utCzából a cs. új Az izraelita . hitközség imaháza. mely 1863-ban A A A templom szép. Az épületen a következ emléktábla van De . ^ hol késbb ^m -^ éf«K a ^ir^-lyi harminczad *-^l székelt. fiií. 20-án. 1822 okt. Vár-úton van a Pálffy-laktanya. Ali. 1881 nov. Mostani helyére állítólag 1774ben került. Hálás kegyelete jeléül a Pozsonyi Toldy-kör. a szép új neológizraelita zsinagóga eltt. mely igen régi. nem messze pedig a kath. szám alatt volt Szlemenics Pál lakóháza. hanem sok országos nev A VÁRTELEK-UTCZA." második felébl készült el. melynek végén van a vám. továbbá az orth. lehetett tett. Dux zsinagógától vezet föl a Vártelek-utcza (balra van a Yárlépcs). izr. katonai élelmezési raktárnál van a Várhegyre fölvezet út. mely a Kapuczinus. térjünk vissza a Hultérre. (A Mária Terézia. A Szilágyi Dezs-utczában. Hazáját lelkesen szolgálta.

Batthyány-part másik végében lev kétemeletes saroképület a YiziDunára néz oldalán a következ l-aszárnya. Magyarország els független miniszterelnöke és dicsült vértanúja miniszterelnöki munkásságát.Kolmár József veterán író állítása szerint .000 koronánál jóval többe került a városnak.. újabban szépen restaurált ligeti kávéház. Pozsony szab.. Magyarország „ ezredéves fönnállásának és a pozsonyi királykoronázásoknak az emlékére. 159 jog-tudós s A Innen kiérünk egész Toldy-kör kegyelete jeléül.-egyesület pompás klubháza és a gyönyör fekvés. hogy . .SZLEMENICS PÁL magyar akadémiai tag lakóháza 1809 — 1836.: : Pozsony. a király. a Duna másik oldalán.. kir. az „Ember Tragédiájáénak halhatatlan írója. van a híres pozsonyi Hajó. az uralkodóház. . valami cseh vadászt rejtett el magánál. Vizi-kaszárnyánál van a város legszebb szobra: a koronázó-emlékszobor. melyen a szobor áll." onnan a Dunához. melyet 1827-ben alapítottak. mely a Vízi-kaszárnyáig és a csavargzös-állomásig vezet Nevét a part nyerte. Batthyány-rakparttal szemben. A A A fölírás van: „Has aedes populus struxit curante senatu TJsibus ut patriae Militis esse queant. Dunára néz oldalán e szavak vannak bevésve A A A Mária Terézia-szoboi A A A A . a másikon marczona vitéz áll. város emelte Neiszidler Károly országgylési képvisel indítványára. illetleg a Batthyány Lajos-rakparthoz. ki ezzel a mvével valóban halhatatlanná tette a nevét és az els mvészek közé emelkedett. kir. város közönsége 1896.VITAM ET SANGUINEm" A város felé fordított oldal felirata ez - „Magyarország fönnállásának ezredik évében. a törvényhozás és az állam fméltóságainak jelenlétében.. szobor a pozsonyi születés néhai Fadrusz János alkotása. Mária Terézia királynt ábrázolja lóháton. mert egy politikai menekült. a királykoronázások emlékére emelte Pozsony szab." Madách Imre. a kormány. polgárság emelte 1763-ban. 1852-ben néhány hónapig itt fogságban sínyldött. koronázó dombot.az itteni Brantner-féle sarokházban kezdte meg Batthyány Lajos gróf.'' A KORONÁZÓ DOMB-TÉR. Egyik oldalán egy magyar fnemes. szobor 200. az egész ország magyar földjébl hordotta össze a nemzet kegyelete. Ünnepies leleplezése 1897 május hó 16-ikán ment végbe országos fénynyel.

). A MXRIA TERÉZIA-SZOBOR (FADRÜSZ JÁNOS MVE). 28-án. sérthetetlen szentségét s emlékeztetvén a koronázások szertartásainál ezen helyrl a világ négy tája felé irányzott jelképes jelentés királyi kardvágásokra különösen pedig lélekemel emlékezetére a magyar hazaszeretetnek. Pozsony szab. . hazafias lelkesedéssel egyhangúlag elhatározá. A szobor aljában a követ- kez. másik a Hungária-kávéház helyén állott Esterházy uradalmi mag-tár. Lipót 1790 nov. e város szülöttének tervei szerint és munkájával. bel. de egyúttal azt a kötelezettséget vállalta magára.) A régi Tcoronázó-dombon 1563 szept. míg az ezeréves. hogy annak helyére a város költségén emléket emel. a melyet a gabonatár építése miatt bontottak le 1774-ben. példátlan lelkesedéssel „életet és vért" áldozva.és külföldi díszes vendégsereg- megszámlálhatatlan közönség1897 május hó 16-án. város közönsége. Te. már Fölsége megkoronáztatása negyedszázados évforduló napján 1892 június 8-ikán tartott díszközgylésében. . Három feljárója közül az egyik a város felé. hó 8-án volt az els kardvágás. melyet Thaly Kálmán országgylési képvisel. stb. magy. a Magyar Tud. a Fönséges Uralkodóház tagjainak. nagy ünnepélylyel felavattatott. világbámulta vitézséggel megmenté s ádáz elleneit visszaverte vala. Ferdinánd 1830 szept. még ugyan 1896ban elkészülvén. Miksa. magyar hsiség. imádott haza áll s nek nek jelenlétében. Mátyás. Te. a hajdani koronázási domb helyén méltó emlékmvet állíttat. (II. gránittalapzatával. a törvényhozás mindkét háza s a kormány tagjainak. domb a haza minden részébl küldött földbl volt összehordva. tud. . a magyar törvénytiszteletnek s ama törhetetlen hségnek. a magyar hség.160 Pozsony. 1896-ban ezeréves fönnállásának emlékét ünnepelvén. az si magyar erények kvé vált hirdetje. állj rendületlenül! Állj örök idkig! !" Állj. márványszobraival örök idkre büszkén jelképezend a királyi eskü és a törvények állandó. A koronázó-emlékszobor helyén állott azeltt a „koronázási domV. az sz nádor erddi Pálffy János gróf buzdító fölhívására. tanácsos polgármestersége alatt Fadrusz János akadémiai szobrásznak. Akadémia rendes tagja. Emlékszobor. szerkesztett: „A magyar állam I. a melylyel e nemzet az árván maradt és a félvilágtól megtámadott bájos. Az 1871-ben lebontott domb 1775-ben épült. kir. a tudomány-egyetemek megyetem a . ez utóbbi volt tehát az utolsó. Neiszid: ler Károly országgylési képvisel indítványára. a törvényhatóságok. akadémia és más meg- hívott kulturintézetek képviselinek. sóház felé nézett. . az ország Herczegprimásának és zászlósurainak. Pozsony város közönségének. Ez emlékm Dröxler Gusztáv kir. 15-én és V. a harmadik a Lanfranconi-ház helyén állott kir. mely a várost ért átalakulások következtében helyet is változtatott. a katonai szertárnak használt régi gabonatár helyén kétszáztíz esztendeig fönnállott régi királydomb helyett. dicsemlék Mária Teréziának ingadozó trónját s a magyarok lovagias oltalmába ajánlott fönséges családját. fönt dicsített Fölséges Királyunk legmagasabb személyének. falazata díszes gránitalkotmányból állott. míg a legutolsót 1871-ben Pozsony város közgylése elhordatta. Mária Teréziától emelt királydomb e szerint 96 évig állott fönn és két király koronázásakor használták. Ferencz József császári s apostoli királyi Fölségének dicsséges uralkodása és losonczi Bánffy Dezs báró miniszterelnöksége idejében. hogy az ezredévi ünnep magasztos alkalmára. (I. pergamenre írt okirat van elhelyezve. fiatal Királynnek. s a domb gyepes lejtit ers lánczokat tartó oszlopok szegték be. magyar lovagiasság és törvénytisztelet.) Azóta ide lovagoltak A A föl királyaink (Rudolf.

.

.

kolajfinomító. aztán a Justi-sorra visz.Providentia Mar. í fííd-utezán át jutunk a Kossuth LajosA koronázó-emlékszobortól azeltt Séta-) térre.•? gyógyintézete is van. Itt beszélte meg az országgylési ifjúság a tennivalókat.. van a legszebb pozsonyi fürd <&|a Pozsony-fürdö). melyben a németalföldi képek gazdag sorozata különösen ki- emelend.4 Duna-parton A A Az állandó dunai hídtól a Baross Oábor-út vezet a Vásártérre. kaszárnya eltti téren most csinos parkocska van. Nyugati oldalán a következ fölírás van: . és kir. Ennek erkélyérl hirdette ki Kossuth Lajos 1848 márcz. kiköt 50 hold terjedelm és mintmelynek munkálatai 1897-ben kezddtek. Ferdinánd gróf Batthyány Lajost bízta meg a független magyar minisztérium megalakításával.Pozsony. mely a koronázó-dombtérnél kezddik Grösslingen és a Kempelen-útnál végzdik.Híd-'Utczában fán a régi hidász-szertár. a mikor Pozsonyba az országos küldöttség visszatért és azt az örömhírt hozta. . itt hányták-vetették meg az A A A í ( A 1- A A A ország ügyeit. A A GANYMED-DÍSZKTJT (tILGNER VIKTOR MVE). város legelkelbb vendéglje ez. Sok történelmi emlék fzdik ez épülethez. 11 színház eltti tér. (mely 1857-ben épült és eredetileg cs. Baross-út végén. Theresiae Aug. Ugyancsak a Kossuth Lajos-téren van id. Ez épülettel szemben a Magyar Res frumentaria constituta A. A gróf lakosztályai itt is. mely a Ventur-utczában lev pozsonyi ipirbank tulaj dona^i^Néjiány évvel ezeltt épült és hidegvíz.és brgyá. illetleg elején van a Orössling-uteza. a tér másik oldalán. a Ventur-utcza sarkán. Itt van a dunagözhajózási hídon túl azután a gyárakhoz (városi villamos társulat állomáshelye és raktára. Zöldfa-szállóval szemben. Mária Terézia építtette. és mélyrí'r máf föntebb is szólottunk. Ebben az utezában van a régi hidász-kaszárnya. katonai altanodának volt rendelve). telve vannak ritka és nagybecs mtárgyakkal. a Kossuthkett keresett helye az idegeneknek. MindNemzeti -szálló mellett. hogy V. vasúti. a volt Holingerféle (most Secessio-) kávéház áll. mint minden más kastélyában és palotájában. remek régi bútorokkal és rendkívül gazdag és becses képgyjte- ménynyel.r). 1773. 17-én Magyarország újjászületését. A Kossuth-téren van a díszes Városi Színház is. '. majd odább a sarkon a háromemeletes Nemzeti-szálló fekszik. melyben a gróf lakosztályain kívül az uradalom központi irodája van elhelyezve. mely most már a város tulajdona. téren van a Palugyay-féle Zöldfa-szálló. király-. . a cs. Pálffy János gróf palotája. Errl e munka más Magyarország Vármegyéi és Városai: Pozsony vármegye. majd az új téli kiköthöz érünk. Eltte van a Malom-liget. mely. egy 250 hajóra van számítva. hadlestporanrsnoksáqi épület hidászés az osztrák-magyar bank pozsonyi fiókjának pompás palotája. Innen indultak a tüntetésekre. mely a 40-es években a jurátusok kedvelt találkozóhelye volt. Innen a a Justi-sor az állandó hídhoz vezet. 161 Jcoronázó-emlékszobor környéke jelenleg szépen van parkozva. posztó-.

Duna-utcza végén van a Szent András-temet. Kózsautczával párhuzamos a gróf Andrássy Gyula-utcza. Qutrlonde Nándor.000 koronába. a Magyar Tudományos herczegasszony nevelje Szlemenics Pál. templom igen kicsiny. A színház eltt. Csinos kápolnája 1861-ben épült Feigler Ignácz építész tervei szerint. A színház mögött van a Csáky-tér. szép Ganymedes-Mt van. helyén bvebben szólunk. 1848-iki honvédhírneves jogtudományi író . Ebben az utczában vannak az állami felsbb leányiskola.-D. Ugyancsak ezen a téren van a pozsonyi kerületi kereskedelmi és iparkamara kétemeletes szép palotája. 1668-ban a földrengés emlékére emelték. díszes virágágyak között.-apáczák elemi iskolát is tartanak A A A fönn. a Kossuth-tér területén vonult végig.. 1813-ban a weimari herczeg is itt volt szállva. A templom Ez eltt áll eltt csinos kis sétatér Szent József oszlopa. Mária Valéria kir. 2 / 5 része pedig magánlaká(TILGNER VIKTOR MVE). a pozsonyi születés kiváló zeneszerznek angyaloktól körülvett mellszobra is. iparkamara A Szent András-temet. mely szintén a színház eltt. Az épület alapkletétele az 1903. keresk. Csáky-tér mellett fekszik a Rózsa-utcza. Kossuth fiainak londoni tanítója. közepén kis sétatér van. aránylag szk helyiségekben volt kénytelen megvonulni. Arról nevezetes. és palotája.000 koronába került. hogy itt lakott 1783-ban II. míg a Hummelszobor a Notre-Dame-apáezák temploma eltti park közepére kerülne. Ez emléktáblával is meg van örökítve. Deák Ferencz is itt lakott 1833-ban. az európai hír tudós. E kút a pozsonyi születés. N. mely a A Notre- Dameapáczák temploma zárdája. mint Zala vármegye követe. kápolnaszer. Az Andrássy-utczából a Vásártéren át a Duna-utczába érünk. Vörös ökör-szálló közelében van az Arany Rózsa-vendéglö. Ezen az utczán hajdan (1690 táján) még a Duna folyt. Ennek helyére szándékoznak felállítani Petfi Sándor szobrát. 2-áig a braunschweigi uralkodó herczeg. Baross-útra néz szögletén van a Vörös ökor-szüló. melyet az els pozsonyi takarékpénztár készíttetett 1888ban. takarékpénztár Lrinczkapu-utczai épületének második emeletén. Ugyancsak tle van Hummelnek. Itt van a CsákyféV nagy elemi iskola tágas tornacsarA nokkal. a Kossuth Lajos-tér elején áll. a berendezésen kívül. József császár. mely körülbelül a mai Haltér táján szakadt ki a fágból és elválasztván a belvárost. pályázat útján kiadott munkálatokat Hubert József budapesti mépítész tervei szerint Feigler Sándor pozsonyi építmester felügyelete alatt pozsonyi iparosok végezték. az épület pedig 300. év áprilisában történt. van. Itt volt szállva 1814-ben október hó 30-ától nov. Notre-Dame-apáczák temploma és zárdája Mária Terézia alatt épült. Itt van a városi népkonyha. csatószegi Csató Pál. a szöviskola és a városi javadalmas agghajlék (Lazareth) a hozzá tartozó templommal. Ebben a temetben a következ nevezetes férfiak aluszszák örök álmukat: Rónay Jáczint dr. és színház mellett fekszik. 26-án a szász király. telek 90. — — — . és A A A A A A A A A . hírneves Tilgner Viktor mve. sokból áll.162 Pozsony. kiváló középület helyiségeinek 3 /s részét a kamara A HÜMMEL-EMLEK foglalja el. pozsonyi jogtanár Akadémia és a Kisfaludy-társaság tagja. kereskedelmi és iparkamara. 1839-ben a bordeauxi herczeg és 1845 máj. a jelenlegi szókház építését 1902 évi április hó 29-én tartott teljes ülésében határozta el. mely eddig az els pozs.

és a telepet két udvarra osztó kétemeletes gyártási épülettel bvítették ki. és magyar nyelv A dohánygyártól nem messze.Pozsony. a czérnagyár és a malomligeti ág. miniszterelnök. 45 fertzbeteg számára szolgáló helyiséggel. majd a m. fispán és 48-as honvéd. század óta áll fenn. m. maga is alkotott egy munkáslakás-tdepet. a katonai barakkok. olcsó A kurzusokat tart. Az egészséges s munkástelep. a M. Králih Dénes honvédezredes. kir. — Szent András-temet mögött van a pozsonyi fiókpályaudvar. népiskola és a Orüneberg-féle kefegyár. illetleg a Szt. kir. mely úton a Vásártérre érünk. temet s a récsei-út. T. gyalogsági kaszárnya van. a zárda még elbb. Ugyanezen az oldalon odább fekszik az Erzsébetapáczák temploma és klastroma. Ez a város legrégibb emberbaráti intézete. a lakás hygienai. a sörfz. — . illetleg magánvállalkozók útján való megalkotása tárgyában. Virágvölgy valamikor külön falu volt. Az állami kórház mögött van már a Virágvölgy. a fiók tüzér-laktanya. fürd. múzeum és óvó. Magyarország egykori protomedikusa . melyet 1864-ben adtak át a nyilvánosságnak. 1894-ben kezdte meg a mozgalmat olcsó és egészéges munkáslakásoknak a „ társadalom. Kórház-utcza végén. n. A Széchenyi-utczában az Eötvös-utcza sarkán van a tanitónöképez intézet. a katonaság gyakorlótere. András-temettl a Temet-. sz. a cs. Adolf di\. Itt van az virágvölgyi templom mellett van az újvárosi evang. a nemzeti ügy lelkes apostola Meszlényi Jen.Holldn után emigráns. vasutak pályaháza a m. Az átalakítás 360. . Itt még a házak nagyobbára földszintesek és sok háznál kert is van. prépost.) A fiókpályaudvar mögött. A templom 1740-ben épült. budapesti egyetemi tanár Knauz Nándor dr. a virágvölgy. a. A A A újvárosi kath. a Ludwig-féle gzmalom majd a marhavásár. IV. államvasutak igazgatása alatt.-. a hidász-szertárak. az Erzsébet-uteza 13. Az utcza túlsó oldalán a cs. betegszoba. pozsonyi dohánygyár 1853-ban keletkezett. udvari Füzy Szaniszló kir. és kir. Pozsony városában Schulpe György volt e téren a kezdeményez és úttör. a szabadságharcz ezredes gróf Esterházy István. közgazdasági és társadalompolitikai szempontból egyaránt fontos és nagyjelentség tényez. és evang. a sodronygyár. van az 1858-ban épült háromemeletes állami kórház. a magyar tanácsos. disznómezö (Sauhaide). Schulpe-telepen van olvasóterem. felolvasásokat rendez scioptikon-képekkel.utcza szögletén van a kath. é. mely már a XIV. far. rajza gyjteményének írója. 11* . az újvárosi kath. törvényszéki Danteiik József. mely hét épületbl áll. — .. Ez a külváros 1730-ban keletkezett és annyira megnövekedett. a Magyar írók Életbiró. szlmivelk és gyári munkások flakóhelye. tanácsos. stb. könyvtár (néhány ezer kötettel). van a fpályaudvarral. a hozzája tartozó nagy tárház pedig 1861-ben. tanácsos. illetleg mellett vannak a katonai élelmezési roni. els segélynyújtáshoz fölszerelt helyiség. A — raktár. László ajándékozta a városnak 1280-ban. Odább az újvárosi népkonyha. fiú és leány népiskola. a vágóhíd stb. díszes templomot még Simor János szentelte föl. szekerész-laktanya. A A a Sáncz-úton van a Schulpe-féle munkástelep. az ú. mely hajdan árvaház volt. Széchenyiés Kórház-utczán át is lehet visszajutni a Belvárosba. A fiókpályaudvartól. Akadémia tagja . hogy már 1769-ben templomot és paplakot emeltetett. pozsonyi birodalmi irgalmasrend tartományi fnöke. és kir.000 híres ~\Yesselényi A forintba került. 1848-iki honvédezredes.. Kossuth Lajos sógora . 1887-ben az emeletes kezelési. Schulpe e telepen eladásokat. kir. E vidéken van a lportorony. — — .Vizkeleti Ferencz. polgári ápolóház és templom. A Kórház-utcza elején. 1899-ben kibvítették az épületet és pedig 300 elmebajos részére készült pavillonnal. A templom leégett tornyát újabban ékesen fölépítették. Belseje szép barokkmodorú. kórbonczoló laboratóriummal és mosókonyhával. mostani új. a Bognár. — — . egy tetemházzal. 163 Szlávy József koronar. Az intézetet legújabban jelentékenyen kibvítették. 1720-ban épült. dohánygyár. Ezen a helyen volt a történetileg fiókpályaudvar különben összeköttetésben A Ferencz nádor kertje. stb.Orosz László. (A sopdunaszerdahely komáromi h.

A Nagy a szt. Nevét onnan nyerte. stb.és dologház. a letének telepe 24. elektrotechnikai szakiskola és a hajléktalanoknak szánt városi menedék. melynek építje Babiana volt. Jókai Mórutcza. kiknek a török fogságba esett keresztények kiszabadítása volt a rendeltetésük. folyó mozgalom még nem sznt A a és tervbe van véve szaporításuk mindaddig. a tölténygyár. Palkó és de Mattá festették. 40. van a Vármegyeháza. telepei. 1861-ben egészen átalakították. Vármegyeház-téren van a kanuczinusok temploma és zárdája. A A SZT. törvényszék. Egyszer. a dinamitgyár. MegemJítendk még Huberth Ferencz telepe 88 lakással. mely 10 kétemeletes házból és 120 lakásból telepet. Jókai Mor. hogy ebben az utezában. Nagy Lajos-térrl a másik irányban a Szent Háromsághoz czímzett plébánia-templomhoz jutunk. A zárdához kert is tartozik." a kapuczinnsok és A A A Vármegyeház eltti térség közepén Szz Máriának szentelt oszlop áll. Kühmayer Ferenez telepe 16. A kap uczinus-temp lomtól a Kapuczinus-út a Vár útra vezet. mely Lajos-térrl kiindulólag a Buzapiaczig. Három- •templom. A Buza-piaczon. a. A A A a vármegye- A A templom mellett zárdája helyén áll. a könyvnyomdászok egy- Samek telepe telepe 50 lakással. Az 1904 jún. Vármegyeház mögött van a Jókai M<r. Hajdan a Szent Mihály-templom állott a helyén.(ezeltt Szél-) utcza. lakott koszorús költnk. A Nagy . Durvay brfinomítógyár. 94 egyszobás munkáslakással. illetleg a Mária-uteza sarkán áll az új honvédlaktanya. a mely a hajdani keresztesek Ujabb idben (így különösen 1844-ben) többször megdíszes nagyobbították és megújították. 1718-ban 'T^rdája! épült. városi hatóság is áldozatkészen támogatja az erre irányuló törekvéseket. mostani templom 1718-ban épült a keresztes atyák költségén. a 10. a hazáért 1849 május hó 24-én vértanú-halált szenvedett 11-odik alispánjának. vármegyeház nagy termében a következ emléktábla van: „Pozsony vármegye közönsége Petcz Györgynek. míg e tekintetben a viszonyok teljesen kielégítk lesznek. A házon a következ emléktábla látható. mely a Lajos-térrl a Konvent-utczába visz. Erre vonatkozik a bejárattól jobbra látható fölirat. illetleg Országútig visz. Oltárképeit Unterhuber. sz. többek között a város is egyet. járásbíróság és ügyészség új díszes épülete. a modern társadalmi és egészségi követelményeknek megfelel munkáslakást állítottak fel Pozsonyban. 7-én megtartott városi közgylés e telepet hivatalosan is Schulpe-telepnek nevezte el. de ezt 1526 után lerombolták. templom fkapujának oldalán két be nem fejezett torony emelkedik. Az Ország-úton van a tz oltószer tár. de áhítatot gerjeszt. kapuczinusok temploma mellett. a Schulpetelep mellett. a Kisfaludy-utczában van a kir. munkástelepek ügyében HÁROMSÁG templom. áll és egy másik újabb mely 112 lakásból áll. Belseje igen ékes. meg Kórház-utczával csaknem párhuzamosan halad a Széplak-utcza.L64 Pozsony. Schulpe akcziója következtében az utolsó években több mint 500. Kúpboltozatok födik a templom frotundáját és a szentélyt.

-.: Pozsony. a ki 1817-ben ebben az utczában a 16. tettl Áldozott. Az új intézet az 1895 96-iki tanév kezdetén nyílt meg. Mostani nevét 1891-ben nyerte.intézet. nép. izr. jeles mfordító. Történetét két emléktábla hirdeti. a hírneves keleti nyelvtudós. A kapuczinus freáliskola. hozzá nemzeti szóra. sírját a ki bitófán végezte életét 1852-ben. becsülettel. temet. — — elemi fiú-.Lehr Zsigmond. 1800 jan. sz. Bél Mátyás? emlékk. Az evangélikus temetben A is sok kiváló hazafi nyugszik. 22-én született a Ventur-utcza 20. liczeumban legelször adta el a bölcsészetet magyarul. keletkezett és 1850 decz. tanácsos. pozsonyi ágost. . a fépülettl elkülönített kis emeletes házban lakott. -. alatt. kit a hadi törvényszék itélt halálra. Greguss Mihály. A nemzeti vértanú pozsonyi születés volt. szenvedett. Itt porladozik Jeszenák János bárónak. elhagyott gyermekek számára. Az épületen ez a felírás olvasható: „Kisfaludy Károly 1817-ik évi itt lakása emlékéül. mely akkor Ballus tanácsosé volt. evang. Kisfaludy Károlyról nyerte elnevezését. a kit 1849 évi október hó 10-én végeztek ki Pesten az Újépületben. . Most már csak az elnevezés van meg s helyén a vámsorompó áll. a.és a Kölcsey-utczák szögletén díszlik." ev. a városi Izabella gyermekmenedékház. hírneves keleti nyelvész. pap. lev. a ki a pozsonyi ev. szóval. nemzeti vértanú. a pozsonyi ev. lelkész. melyek szerint hazánk e legrégibb reáliskolája. a kétemeletes. Vérpadon halt érte. . Az Izabella gyermekmenedekházat az 1840-es évek végén alapították szegény. liczeum legnagyobb jótevinek egyike. — — Greguss Ágost és Gyula édesatyja. szépirodalmi író és tanár..dr.Ezt a A gyermekmenház. K. A Most te sietsz Pozsonyi Toldy-kör Jókai egykoriban hozzád járt német igére. A mely a Torna. Jutalmát nem kérte. a Wawra-tele korcsolyapálya és a pozsonyi elkel világtól élénken látogatott tágas lovarda. szépirodalmi író. város Közönsége." A A Kisfaludyutcza.és polgári iskola. 120 gyermek részére van benne hely. a Kisfaludytarsaság tagja. Kívüle még a következ nevezetes egyéniségek vannak itt eltemetve: Rázgha Pál. 2-án kezdte meg mködését. -. Pozsony !" templomtól a Torna-utcza vezet az új állami freál iskola hoz. nem jelöli . evang. a „Szózat" latinra fordítója. a pozsonyi ügyvédi kamara elnöke. Petfi pajtása Petöcz György alispán Mednt/ánszktj László baro. Samarjay Károly dr. és kir.Kámory Sámuel. mert majdnem 35 évet töltött ennek a városnak a falai között. Simkó Frigyes Dániel. sz. temet. kir. 1876. mégis pozsonyinak mondható. — . — Ezeknek a sírja ismeretlen. MDCCCXCI Isten áldd meg e házat és Véd Asszonyát. „Jókai 165 Mór koszorús költnk e házban tölte 1835 1837 tanuló — éveit. szintén itt van eltemetve. Ennek és félszázados írói jubileumának emlékére 1890." Torna-ntczával szomszédos Kisfaludy-utcza. Síremlékén Gyulai Pál következ szép verse olvasható: „Szerette hazáját Szívvel. hitközség polgári és népiskolái. kir. Gasparich Kilit ferenczrend szerzetessel. S. a nemzeti vértanúnak teteme. leány-. S nem küzdhetve többé. Épült 1893 A Torna-utczában vannak még az orth. bábaképz. mint pozsonyi freáliskola magánadakozásból 94-ben. liitv. kir. és a kit 1849 június hó 4-ón végeztek ki.Tamaskó István.. íoherczegn Fenséges Véd Asszony ótalma alá helyezte Pozsonyban laktának örök emlékére Pozsony szab. szép magy. A Kisfaludy-utcza végén van a Kecskekapu melletti evang. Menedékházat Izabella csász.. Szeberényi Lajos. Hajdan ugyanis a külvárosok is el voltak látva kapukkal. Védte szabadságát Híven. Az épületen a következ emléktábla van: izr. Habár nem Pozsonyban született.

1843-ban. Pos. 1860-ban házhelyekre osztották fel és akkor nyílt meg a Konvent-utcza. A ház a pozsonyi evang. temetnél visz fel az út a festi szépség pozsonyi hegyekbe. Willinszky István nev szabómester volt a gazda. Ez a templom 1777-ben épült egy régibb templomnak a helyén. evang. hegyi díszkert. fedett terraszzán. Monumentum Clementiae Mariae Theresiae Josephi II. A Petfi-szoba a kaputól jobbra. a hol most az evang. sr. A mostani theologia helyén régebben az evang. A theologia azeltt a Bél Mátyás-utczában volt. a mely Petfi nyomorúságának utolsó felvonását látta. itt adta ki 1721 márcz. Petfi 1843 május hó elején jött Pozsonyba az akkori országgylés idejére. Vutkovich Sándor. A következ S. fejtette a hegyi disz- . Statuit Deoque Sacravit Pietas Coetus Aug. június hóban ugyanis itt körmölte Kolmár Józseffél együtt a Záborszky Alajos szerkesztette „Országgylési Tudósításokat". A felirat a következ : Ebben a házban lakott PETFI SÁNDOR 1843 május és június hónapban. hanem alig van idegen. kies és regényes részleteivel. mint ezt rendesen tévesen írják.'- Conf. a Petfi-társaság tagja. A szögleten van a magyarhoni ágost. Augg. vagy a mint mondják zsidó-utcza kezdetén. a ki Petfivel Aszódon járt iskolába. hitv. A szoba most is teljes épségben van. a lépcstl jobbra nyíló udvari szoba volt. Az épület 1855-ben A . a Petöfi-szoba. lelkes szavakban hívta föl a figyelmet arra a kegyeletes tényre. Kolmár József vezette Petfit ennek a kéziratos újságnak az expeditorához. ott. jó ételek és üdít italok mellett pihenhetik ki fáradalmaikat és élvezhetik a közeli és távoli hegyekre nyíló remek természeti panorámát. ú. Az utczának most Petöfy-utcza (helyesen Petfi-utcza) a neve. E kitn fiskola egyetlen a maga nemében Magyarországon. hogy emlékéi ill módon örökítsék meg. Uj világ. Hung. mely hetenként két kis negyedrétö ívalakú lapon jelent meg Markusovszky Sámuel. leányiskola van. fgimnázium. M. A Bél Mátyás-utczában (a 25. különösen pedig a 3-ik Bimbóház tágas. egyszer Itt a Nova - . Kontrásy Ferenczhez. liczeum tudós igazgatója. a pozsonyi Toldy-kör tiszteletbeli elnöke kutatta ezt föl és indítványára jelölték meg emléktáblával. 15-én Posoniensis czím latin hírlapot. n. MDCCLXXVII. Az evan-. kényelmes. Kicsi.1(5(5 Pozsony. a háztulajdonos pedig Blaskovits. Máriahon stb. (Bimbóházak. a várba vezet lépcsk 24-ikén van az a nevezetes viskó. liczeum volt. szám alatt) lakott Petfi Sándor. gondozott útjaival és pihenivel. a ki itt meg ne fordulna. Kegyeletes emlékül a „Pozsonyi Toldy-kör" 1900 márczius hó 15-én. A templom. Itt azonban a költ sohasem lakott. a hegyi villák. evangélikus kórház és a magyar-tót evangélikus templom. Itt van a jó hírnévnek örvend kereskedelmi felsbb iskola. melyei nemcsak a pozsonyiak Látogatnak szívesen. ki ugyanis áldásos mködését. templom fd- 8 pozsonyi Schlossberg. annál inkább. Slav. Kisfaludy-utczát a Frigyes fherezeg-úttal a Bél Mátyás-utcza (azeltt Apácza-pálya) kapcsolja össze. Hajdan itt volt a temet. nemzetünk halhatatlan költje. E 3-ik Bimbóház tágas és szép emeletes épületében különben sok család nyaral még Budapestrl és Bécsbl is.Bimbóhazak •. apró bets ívét 25 váltógarasnyi díjért. Mauks Mátyás nev tanulótársával. a pozsonyi ág. Murmann-magaslat. egyetemes egyház theologiája és a theologus-otthon.) A hegyi díszkert. 0. konvent tulajdona. ismert. Petfinek e lakást Jeszenszkynek Portir nev tanulótársa ajánlotta. Itt csak dolgozott. Eleonóraudvar. Az evang. mert a „Bimbóházak" név alatt itt található vendéglk. A szoba három tanulóra volt berendezve és így egyik hely üres volt.. Itt lakott Jeszenszky Danó (Temérdek). hitv. az ország egyik legszebb és legegészségvsebb sétahelye. a leghátulsó udvari följárón vezet emeleten.(azeltt Bél-) utcza vezet a Konvent utczába. jeles író. A tanulók akkortájt diákkaszárnyának hívták ezt az épületet. A Bél Mátyás-utczából a kis Liczeum. fölírás van rajta: et „D. Dr.

hogy a liczeumi tanulóknak olcsó lakást. mely 20. palota mögött az Esterházy -téren vannak: a cs. Szép a lépcsháza. bécsi egyetemi tanártól. melynek egyik szárnya a Yédczölöp-utczára. stb. Egyike az ország legjobb felekezeti fgimnáziumainak. Bél Mátyás-utezával csaknem párhuzamosan halad a Védczölöp-út. a Hadapród-utcza és a Vám-utcza szögletén fekszik a cs. evang. és kir. föntebb említett katonai kórház volt azeltt a herczegprímás nyári palotája. vasúti állomással. Grassalkovich-téren van Frigyes kir. külön iskolával. 167 szemben álló ház szintén a theologia mellett van az evang. hitközségé. melyet néhány évvel ezeltt vettek meg. a mely. Nincs talán középiskola az egész kontinensen. az Albrecht-mulatóhoz. gyártelep teljesen el van zárva a nyilvánosság ell.000-nél több kötetet és kéziratot és néhány unikumot tartalmaz. közös hadapródiskola. palota az els emeleten híddal van egybekapcsolva a szomszédos épülettel. tágas. Mindkét oldalán gyorsan emelkednek a szebbnél-szebb villák és a nagyvárosias házak. mivel a palota Frigyes kir.339 frt 45 krba került. érem. liczeum épületében van elhelyezve a híres Simkó-féle érem. Itt van az új. kir. 193. Ez a kiváló hagyaték régiség-. és kir. Legértékesebb ezek közül az éremgyüjtemény. teljes ellátást. esztergomi érsek alapította és késbb Lippay érsek szépítette. a katonai lovarda és a katonai raktárak. herczeg palotája. 1885 eltt itt volt a liczeum. a mely a város egyik nevezetessége. 14-én örökölte a város Simkó Frigyes Dániel. Védczölöp-úton van a fölmen út ez a legújabban keletkezett városrész. mely egészen a katonai kórház kertjéig ér. templom sekrestyéjében lev mesteri telét ábrázolja. elhaladva. az intézet volt tanítványától. egyház hazánk ezeréves fönnállásának ünnepe alkalmából avatta fel és adta át magasztos hivatásának. lovassági laktanyától nem messze. mely egész a várnál kezddik és az evang. A Konvent-utcza 15. a darabok számát tekintve. herczeg nagyszámú családja számára már szknek A Frigyes kir. mely ilyen kincscsel bírna. (Ezen a helyen. herczeg palotája.733 koronába került.és r. múzeum nyitva áll a közönségnek is. a Grassalkovich-téren végzdik. 120 tanulónak van benne hely. 1614-ben Forgách Ferencz gróf. (Oeser ezt a képet kegyeletbl festette. hatalmas ág. mely 1876-ban épült. Építése a barokk stílre emlékeztet. hol már sok jelesünk nyerte kiképeztetését. Lieber festette. palotához. szép kerttel. Épült 1895 96-ban. Vám-utczának a Sáncz-úton túl a Récsei-út a folytatása.giséggyjtemény. 1783-ban épült. A palota eltt tágas erkély van. . játszótérül szolgáló pozsonyi tágas udvarral. Védczölöp-út végén van a magy. hazafias nevelést adjon. katonai kórház. Mindkettt Grassalkovich herczeg építtette Mária Terézia idejében. mely egész kis város. gondos fölügyeletet és valláserkölcsi. szám alatt van az evang. mert Pozsonyban született 1717-ben). Felállítása 303. mint a jezsuitáké. magas tetzetével mégis impozánsan emelkedik ki a többi épületek közül. Külsleg hasonlít a gödölli kir. becsérték tekintetében pedig a Magy. a másika pedig az Újtelepre nyílik.Pozsony épült. végezték istentiszteletüket a protestánsok 1688 90-ig. népiskola. a milyennel még a British-Múzeum sem dicsekedhetik. mely Jézus mennybemenekarzat veszi körül. (A kápolna 1861-ben épült. a Steiner-féle házban. liczeum híres könyvtára. liezeummal szemközt van az új liczeumi internátus. E tágas épület udvarán van a nagy (német) evang. temet s Kisfaludy-utcza mellett Védczölöp-út évrl-évre szépül. Belseje igen ízléses. Belsejét ketts foltár fölött függ képet. hiiv. evang. A A — A A m A A A ev liczeum - — A A A A A épülete. liczeum Ez egy Az barokk-stilben készült kétemeletes saroképület.és könyvtárból áll. Ezt a gyjteményt 1867 szept. Világhírét a többi között olyan hét érmének köszönheti. honvédkerületi parancsnokság pozsonyi evang. Pompás kert tartozik hozzája. (Jézus Emausban) Oeser Frigyesnek. templom. melynek az a czélja.) Itt tette le az újonan A A A A A A katonai kórház. kert legújabban a Stefániaútra szép kerítéssel van ellátva. a szász lipcsei festészeti akadémia egykori igazgatójának az alkotása. A A bizonyult. majd tovább a lovassági és gyalogos laktanya és a Sáncz-x'd. Itt emelkedik a festi szépség és az egészséges fekvés Újtelep. Nemzeti Múzeumé után következik.) Habár ez a templom is torony nélküli. hazánknak negyedik nummizmatikai gyjteménye. Ezen érünk a világhír dinamit-gyárhoz.

a mely 1861-ben épült. Ez a város legszebb és leghosszabb utczája. . Szemere Pál és Fáy András stb. csokoládé-leérthez és a kálvária-hegyhez s kápol)iához. malmokhoz és a regényes fekvés Vaskutacskához. Az itteni fürdépületet 1826-ban emelték. HERCZEG PALOTÁJA. itt pöngette lantját a „Csikóbrös kulacs" dalosa: Csokonai Vitéz Mihály s itt adta ki 1796-ban a .) A fpályaudvart legközelebb jelentékenyen kibvítik. részint itt jártak iskolába. Toldy Ferencz. a magyar történeti irodalom egyik úttör munkása s a Codex diplomaticus várban nemcsak színdarar. Garay János. fejedelmi vendéget látott. majd a Mély-úton a mély-úti kápolnához. mély úti kápolna 1824-ben épült. Ugyancsak a Stefánia-úti vámtól vezet az út (Lamacsi) a Vörös-hídhoz és innen a Szalma-kunyhóra és a Zerge-hegyre.L68 Pozsony. a „Magyar Hírmondó". kir. társakulturális és egyéb intézményei. (Azeltt Ferdinánd király fürdjének nevezték. politikai. hanem az iskolai Thaliát is új életre keltette. Czuczor Gergely. hogy Pozsony falai között jelent meg elször a legels m>tgyár hírlap (1780-ban). kir.. hegyi díszkerthez. kispap korában a pozsonyi bokat dolgozott és adott ki. végén. Innen visz föl az út a hatalmas (Mária oltalmáról elnevezett) árvaházhoz. részint pedig itt laktak. Fejér György. a Dessewffyek. Bajza József. nagy várossá teszik. Pozsony Pozsony dalmi. Kisfaludy Sándor és Károly. fából készült kápolna helyébe. az Aulich Lajos-utczában emelkedik az új csendörségi palota. a szárazfelállított Számos A A FRIGYES KIR. majd a lporgyárhoz. Még csak azt akarjuk fölemlíteni. sz. Ez a pályaudvar állomása a bécs-budapesti. megindítója. A Grassalko\ ieh-térrl vezet a Stefánia-út a magy. Hung. magyar testrség a hségesküt Mária Terézia királynnek 1760-ban. Wesselényi Miklós. katonai.Diétái magyar múzsa" czím poétái heti folyóiratot. Kölcsey Ferencz. a régi. a pompás Bellevue-midatóhoz. Azóta többször megújították. zsolnai és szakolczai vonalaknak. Forgalma évrlévre emelkedik. Jobbról-balról szép épületek szegélyezik. város hatósági. államvasutak fpályaudvarához. melyek valódi. közgazdasági.

kir. kataszteri térképtár. kir. törvényszék. kerületi m. kath. Azonkívül az árvaházi hat osztályú elemi iskola. a Szent Orsolya-rendek polgári iskolája. m.és távbeszél hivatalon és a vasutakon kívül. a 72-ik gyalogezred. Katonai hatóságok a következk: az 5-ik hadtestparanesnokság. az 5-ik huszárezred. kir. kapuczinusok kolostora. m. theologiai akadémia. kir. kir. a Szent Orsolya-rendek népiskolája. kir. számú kataszteri felmérési felügyelség. kir. Közlekedési. közgazdasági intézményei' között els helyen említend a kerületi kereskedelmi és iparkamara. Van itt m. ezek közül kett a városban. honvéd gyalogezred. katonai elkészít iskola. egy az Újvárosban és külön árvafiú-. a 14-ik hadosztály tüzérezred.és leány-. Notre Dame-apáczák kolostora. fogház és kir. a mely e tekintetben Pozsony sz. kir. folyammérnökség. kir iparfelügyelség. vinczellériskola. jezsuita kollégium. elektrotechnikai szakiskola. építészeti hivatal. kir. kir. kir. egy öt osztályú leány-népiskolát.és hitelügyet a következ intézetek szolgálják a pozsonyi els takarékpénztár. és VI. hogy alig van város az országban. állattenyésztési felügyelség és a m. a XV. városi ipartanoncziskola és itt van a pozsonyi népiskolai kerület nyugdíjbíráló bizottsága. államügyészség. Itt van az ügyvédi kamara és a közjegyzi kamara. m. anyakönyvi hivatal. I. számú m. A Pénz. a csavargzös-vállalat. az uradalmi kormányzóság és Izabella fherczegn udvara. mely alá tartoznak a fudvarmesteri hivatal. a pozsonyi II. m. fgimnázium.és távirdaigazgatóság és államvasúti forgalmi fnökség. dohánygyár. itt van Pozsony vármegye székhelye. az 5-ik hadtest tüzérezred. a XIII. kerületi takarékpénztár. a m. három a Rózsa-utczában. gyalogsági hadapródiskola. állami tanítónképz intézet.és hitelügy. Tanintézetek. IV. és árvaleánynevel. állami felsbb leányiskola. még a gzhajó-társaság. kett a Széna-téren. ferencziek kolostora. ev.ev. kir. : . izr. honvédkiegészít parancsnokság. h. állami ipar-szakiskola. m. jogakadémia. kath. összesen tehát tíz. liczeum. tüzérségi anyagraktár. bábaképz. Katholikus népiskolák vannak a Káptalan-utezában. tanfelügyelség. Egyházi hatóságok. Az orth. Van azonkívül nyilvános izr. a m. kir. m. állami freáliskola. a villamos városi vasút és a társaskocsi-vállalat. kataszteri helyszínelési felügyelség. kir. kir. valamint polgári leányiskola. m. m. int. a 19-ik számú katonai kórház. kir. mely a Tedesko-féle alapítványból állíttatott fel. 169 oly nagyszámúak. a Szent Imrérl czímzett papnevel. kir fügyészség. kir. állami kórház. Állami intézetek és hivatalok a következk kir. irgalmasok kolostora és kórháza. oszt. Evangélikus népiskola van három. morvaszabályozási kirendeltség. kir. tanítónképz intézete. várost túlszárnyalná. kir. ág. állategészségügyi felü gyelség. utász-zászlóalj. tábla. A városi törvényhatóságon kívül Van itt m. egyúttal ker. a 73-ik honvéd gyalogdandár-parancsnokság. az Orsolya-szüzek zárdája. továbbá a m. a 19-ik vadász-zászlóalj. gazdászati hivatal. honvédkerületi parancsnokság. állam- A Közgazd. államilag segélyezett szöviskola. intézmények. a m. a m. illetleg forgalmi intézmények a posta-. az I. kir. ág. az V. kir. községi elemi fiú. m. a 27-ik gyalogsági dandár. : Katonai hatóságok. EÍs sorban fölemlítend. m. kir. az 5-ik szekerész-hadosztály. : következk m. kir. a katonai élelmezési raktár. kir. a 14-ik gyalogsági hadosztály. az 5-ik számú csendrkerületi parancsnokság. a fherczegi titkári hivatal. Erzsébetapáczák zárdája és az irgalmas nvérek zárdája. hitközség négy iskolát tart fenn és pedig egy hat osztályú fiú-népiskolát. fvámhivatal. és Forgalmi intézmények. az 5-ik tüzérségi dandár. sóhivatal. : m AH. tantestületek és tanhatóságok a tankerületi figazgatóság. kir. kir. a pozsonyi keresk. járásbíróság. kerületi erdfelügyelség. és hivatalok. pénzügyigazgatóság és pénzügyrség. távíró. telekkönyvi hivatal. járási erdgondnokság. hogy itt lakik állandóan Frigyes fherezeg és családja és itt tartja udvartartását is. kett az Újvárosban és kett a Terézvárosban. a I. kultúrmérnöki hivatal. Az egyházi hatóságok és intézmények a következk a Szent Mártonról czímzett társaskáptalan. fels kereskedelmi iskola. Tanintézetek slb. a Szent Orsolyarendek róm. egy négy osztályú polgári fiúiskolát és négy osztályú polgári leányiskolát. pénz. a m.Pozsony. XIII. kir. a 16-ik lovassági dandár. posta. h. kir.

a bécsi általános segélyz-egyesület fiókja. egyesület jelenleg A A A A Közhasznú egyesületek. „Báró Hirsch Mór" jótékonyczélú és önsegélyz egyesület. Sakk-klub. pozsonyi kir. az osztrák-magyar bank fiókja. a jótékony izr. árvaleány-egyesület és a Good Templar rend pozsonyi páholya. akadémiai jogászsegélyz egyesület. ugyané hitközség jótékony egyesülete. mvészet. ezeken kívül ide sorolhatók még az els pozsonyi temetkezési intézet. katholikus szegényház-egyesület. közhasznú egyesületek körébe sorolhatók még a következk: állami vegykísérleti állomás. Zion. a hol a magyar színészetnek állandó küzdelmet kell folytatni a német színészettel. Tudomány. hitközség jótékony negyesüíete.és hitelszövetkezet. a vörös-kereszt-egyesület pozsonyi fiókja. izr hitközség aggmenháza. modori-. a pozsonyi-. Szent István olvasóegylet.egyesület. ^özetek. Kereskedelmi szövetkezetek a következk: a pozsonyi kereskedelmi szövetkezet. a Mária oltalmához czímzett árvaház. Mvészek és nyelvtanárok egyesülete. Keresk. tudományt. . a Sehiffbeck-alapítványi cselédotthon. Jótékonyczélú intézmények és egyesületek a következk: kerületi betegsegélyz pénztár. katholikus temetkezési egyesület. „Elre". fontos missziója volna. evangélikus menház. rokkant munkások nyugdíj egyesülete. Czélja a szaktársak segélyezésén kívül a közös érdekek támogatása és elmozdítása. a pozsonyi ipartestület betegsegélyz pénztára. els pozsonyi városi népkonyha. hadastyán testület. A hírlapírók egyesülete. munkások mveldési egyesülete. pinczérek betegsegélyz pénztára. középiskolai tanáregyesület hasonló czélokat szolgál. czipészek szak-. a pozsonyi közraktár. újvárosi népkonyha. irodalom. katb. hitelbank. a polgári ápolda. az ág. Czélja a héber nyelv és tudományok terjesztése és Palesztina betelepítésének propagálása. melynek czélja a magyar irodalom fejlesztése és terjesztése. az általános betegsegélyz egyesület. Dómrestauráló egyesület. izr. galántaiés malaczkaira. A Kossuth Lajos emlékszobor-egyesület. negyesület. keresztény betegsegélyz és temetkezési egyesület. emlékeztünk. melynek czélja Kossuth Lajosnak Pozsonyban emlékszobrot állítani. Az egyesület a törvényhatóságok védelme és támogatása alatt áll és a vármegyében hét fiókegyesülete van.170 Pozsony. pozsonyi magyar színpártoló egyesület. természettudományi és orvosi egyesület. Kereskedelmi alkalmazottak egyesülete. Czélja a valláserkölcsi alapot nélkülöz könyvek ellen való propaganda és valláserkölcsi alapon nyugvó hasznos olvasmányok terjesztése. „Jótékonyság" szegény gyermekeket felruházó egyesület. m. melynek czélja a közmveldésnek nemzeti irányú fejlesztése. a Szent Miklós katholikus egyesület. els általános tisztvisel-egyesület. „Concordia" gyorsíró egyesület. a magyar leszámítoló és pénzváltóbank fiókja. a megyei tzoltó-szövetkezet és a szépít-egyesület. a kereskedk és kereskedelmi alkalmazottak betegsegélyz pénztára. betegápolókat nevel intézet. ev. Ferencz József gyermekkórház. mvészetet és önképzést a következ intézmények és testületek szolgálják: a pozsonyi magyar közmveldési egyesület. Tanító-egyesület. az els pozsonyi önsegélyz egylet és a pozsonyi korona-takarék. utazási és segélyegyesülete. kmí vesék és kfaragók betegsegélyz és temetkezési egyesülete. somorjai-.a róm. „Humanitás" szegény iskolás-gyermekeket gyámolító egyesület. irodalmat. a jótékonyczélú tánczkoszorú. ú. pozsonymegyei gazdasági egyesület. az önkéntes tzoltó-egyesület. kiállítások stb. Az egyesület hét kerületre oszlik. . könyvnyomdászok és betöntk egyesülete. A A melynek iránt való érdekldés fejlesztése. pozsonyi népiskolai kerület áll. melyrl már más helyen megáltal. Jótékonyczélú intézmények. Az egyházi zene-egyesület. izr. Czélja a népoktatás fejlesztése. a pékek betegsegélyz és temetkezési egyesülete. keresztény kereskedsegédeket segélyez egyesület. a tagok jogainak és anyagi érdekeinek megvédése és elmozdítása. autonóm hitközség temetkezési intézete. melynek itt. pozsonyi megyesület. A Petfi-szobor bizottság. az orth. b. az orth. népkonyha-egyesület. a József A f berezeg hadastyán-egyesület.. a Tedeskó alapítványi gyermekmenház. hitközség temetkezési intézete. izr. a pozsonyi iparbank. gyógyult elmebetegeket segít egyesület. Pozsonyi zenészek egyesülete. a ni betegeket gyámolító egyesület. A pozsonyi Toldy-kör. és községi tanítóinak és tanárainak egyesülete. hajósok temetkezési egyesülete. Szent Vincze-egyesület. nagyszombati-. de ez az czélja a mvészetek A A A nem mködik.

Iktató Zillich Ern. Fkapitány Kutsera István. a férfi-dalegyesület. tan. Ujabban a kir.. egy foglár. Városi nyilvános könyvtár. város nagyvárosias életérl és nagy forgalmáról még a következ adatok nyújtanak fogalmat Pozsonyban az ügyvédek száma 53.és zenem-kereskedés. Gottfried. az els pozsonyi kerékpár-klub. Fkapitányság. a pozsonyi szabadpolgárok egyesülete. Braun Lipót és Ruth Miklós. A bor. Gross Károly és Dax Mihály. Levéltár. Gyakornok Borcsányi Lajos. a pozsonyi dalegyesület. . Pozsony sz. írnokok Lederer Ödön és Weymelka József. Gondnok Helmár Ágost tanár és segéd Testory Ferencz. kertészek testülete. a lovardaegyesület. 17-én. 171 és egyesületek szoltejszövetkezet. pénztárvizsgáló. a városi képviselk klubja. született Horpácson 1852 okt. jogügyi. tb. Városi forvos Tauscher Béla dr.Pozsony" kerékpár-egylet. Fügyész Somlyay Kálmán dr. kir. Arvapénztár. színházi : A város- bizottsagai és tisztikara. a pozsonyi úrkocsisok egyesülete. Mergl Ödön dr. Krachun János és Zimmer Imre. : A szak- A lett. szegényügyi és ellenrz szakbizottság. Tanácsi iroda. központi választó. Gyakornok Benyovszky Ferencz. Fjegyz: Andrássy Aurél.és sörmérések. egészségügyi. ki. a „Pannónia" football-klub és az evezs-klub. ellenrz. a Ferencz Józsefrend lovagja. kezel. Fkapitány Kutsera István. kir. mint gyakorló ügyvéd. az úrlovasok egyesületének fiókja. I.. Kerületi orvosok :Jácz István dr. Fkapitány-helyettes Albel Gyula. Kiadó: Urszinyi Ferdinánd. Vezet és kiadó Pauer János. a tornaegyesület. Biztos Kitzinger Ferdinánd. város törvényhatósági bizottsága 93 virilis és ugyanannyi választott bizottsági tagból áll. szabótestület és czipésztestület. tan. Levéltárnok Batka János. fogalmazó Valaeh Ferencz dr. Közgyám: Maim Károly Kiadó és iktató: Dobelmann Frigyes. Ipartestületek a : intézmények. meg a vendéglk száma 168. II oszt. Haláleset fölvételi hivatal. és : : : : : : : : : : : : Vámossy István dr. Kánya Richárd és Stelzer Endre. Irodavezet és iktató Flock Gyula. Egészségügyi osztály. a kir. Rendrorvos és tb. következ egyesületek a szervei pozsonyvárosi polgári egyesület. következk pozsonyi ipartestület. : Pozsony sz. fazekas-segédek egyesülete. szlmívelk pincze-egyesüíete. Könyvtárnok Kumlik Emil. Bejelent hivatalok. A Pozsonyban rendkívül kifejlett sportéletet a következ intézmények Sport. A különféle iparágakról és a kereskedelem nagy kifejlettségérl más helyen részletesen szólunk. 1900. Bizottságai a következk verifikáló. Irodavezet Huth Miklós. A biztosítás ügyét 29 biztosítótársaság vagy ilyenek ügynökségei képviselik. stb. A rendrséghez tartozik egy felügyel. város tisztikara a következ tett. Biztos Eisert Gyula. az orvosoké 65. kör. négy polgári biztos és 99 rendr. felsége 1898-ban a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette év április 18-án ültette a közbizalom a polgármesteri székbe. a kaszinó. . a gyógyszertárak száma 9.: Pozsony. a szövipart és az els pozsonyi süt-szövetkezet. Eladó-helyettes Schier Nándor. a katbolikus legény-egyesület. Második eladó Kánya Richárd tanácsnok. kir. a nagyobb kávéházaké 22. fügyész Nemessányi Ern dr. pozsonyi egyesülete. és a czitera-szövetség. négy káplár. Irodatisztek Walenta József. Jegyzk: Schier Nándor és Schuster Károly. jogakadémiai társastársaséletnek a : A Társasegyes ilietek. a pozsonyi klub. Árvaszék. Közigazgatási gyakornok: Brég Jen. és egyesületek szolgálják: a polgári lövtársulat. a pozsonyi katholikus kör. Múzeum. egy rmester. majd az 1884. Kezelgyakornok Mayrberger Ferencz. Szandtner Pál. bizottság. az üget-versenyegyesület. sütszövetkezet. a pozsonyi vívóegylet. szakbizottságok a következk gazdasági és rovanesoló bizottság. a pozsonyi dalkör. pénzügyi. Ellenr Mihalovds József. szlmívelk Termel és A termelési és fogyasztást a következ intézmények fogyasztó gálják: Izabella háziiparegyesület. Ipartestületek. Mechtl Antal. Kezel gyakornok: Böszler Lajos. fogalmazók Brolly Zoltán. forvos Kováts György dr. a szállodáké 12. Brolly Tivadar polgármester. Elnök: Brolly Tivadar polgármester. Tanácsnokok Mitterhauser Károly. oszt. évi tisztújítás alkalmával fjegyz Erdemei ebsmeréséül is elnyerte. Miután Budapesten ügyvédi vizsgálatot lépett a város szolgálatába és Pozsonyban telepedett le. Herda Ferencz. kir. Irattáros Apafi Ferencz. vendég- lsök és kávésok egyesülete. Van itt 10 könyvnyomda és 15 könyv. tanácsosi : : czímet Polgármester-helyettes Kumlik Tódor. Állatorvos Hegymesterek: Fantzler : Palm Frigyes. elmozdítók egyesülete. Elnökhelyettes és els eladó Mitterhauser Károly tanácsnok. Irodatiszt : : : : : : : : : : : : : : : : Zandt József.. Pénztárnok Hillenbrand Emil. Ily minségben másodaljegyz. a munkás-dalegyesület. a polgári magyar kör. Irodatiszt Ttstory^ Ferencz.

Hitelesít hivatal. Békebíró Fekete Lajos : : Mitterhauser Károly tanácsnok. Gazdasági ügyosztály. Számtisztek: Mészáros Károly és Bognár Gyula. Mszaki osztály Fmérnök: Laubner Gyula. Dobisz Jen. Nyilvántartó Máza János. Ellenr Homoki János. írnok Voit Antal. Irodatisztek Pelikán Karolj'. Könyvel Obertik Károly. Végre- BROLLY TIVADAR POLGÁRMESTER. Ellenr Grusz József. Erdmester: Batiof Károly. Fogalmazók Jankó Zoltán és Kosik Béla (beosztva). Számgyakornok Kadvolt Károly. Krebesz Ferencz. Intéz Hackenberger Zsigmond. Végrehajtók Boros Gyula. Mészmer Alajos és Trocsányi László. Alerdész Francz Antal. Katonai ügyosztály. Ellenr: Schatzler Viktor. Nyilvántartó Besch Károly. Adópénztár. Rajzoló Rippel Ede. nyilvántartó: Wagner A* Kimig Timoth és Clauer Sándor báró. írnok : Fülöp Antal. Mérleghivatal Mérlegmester Weidcnhöffer Hermann.: : 172 Pozsony. hajtó : Békebíróság. Seprmester: Reiter Miklós. nyilvántartók: : Gyz : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : (beosztva). Fogalmazó Moravek Gyula II. Számfejtk Grusz József. Városi mkertész Zednik Pál Könyvelség. Fszámvev: Kemény Lajos. . oszt. Számtisztek Helmstreit Mihály. Írnok Ambrovits Rezs. Rauschan Gusztáv. oszt. Tocsfous József és Baumgartner Alajos. Fpénztárnok Sieinbarezer Imre. Hivatalvezet Steltzer Gyula. Irodatiszt Zeravik Gyula. Holla Sándor. Tanácsnok Steltzer András. Latkóczy János és Haas Ágost. Számellenr: Mihalovics József. Szegényügyi osztály. Számtiszt Slivarich Alfréd. Adóügyi osztály. Laszka Ede. Erdészeti osztály. Fpénztár. Pénztárnok Léderer József. Fleischhacker József. Gyakornokok Hatvány Ágost és Steindl Ferencz. írnok Szlivarich Ottó. Munkafelügyel: Böhm A. Segéd Mayrberger Ignácz. Osztályvezet: Voit Ferdinánd. Utmesteivk Syrcisfe Antal és Lanador József. Gyakornok Reiszenauer János. Fnök Kánya Richárd tanácsnok. Alszámvev: Marton Lajos. írnokok Schranz és Makay Iván (beosztva). I. Kezel erdész: Fehér Pál. Steiger Mátyás. Ellenr Schatzler Alfréd. Gyakornok: Tanka Zoltán. Építési felügyel: Knesz Ferencz. Mérnökök: Szántó Henrik.

nyugatról Fehéregyház. Tyrnau neve. mely tövist.a haladó id. E város még nem találta meg hivatott történetíróját emlélevéltára hiányos és rendezetlen keinek ismerteti nem igen végeztek mélyreható kutatásokat tradicziója hihetetlenül hiányos és ferde a nagy idk félig gazdátlan fragmentumainak nagy ellensége pedig . a kis magyar Alföld szélén. Ismertetésekor komoly kötelességként hárul reánk. a Kiskárpátoktól vagy két órányira. emlékei legnagyobbrészt ma is fönnállanak s a szemlélben méltó megilletdést keltenek. délnek tart.NAGYSZOMBAT A XVII. hazánk azon helységei közé tartozik. Trnava e patak nevétl származtatják némi átalakítással ebbl lett aztán a német Dyrnau. a várostól északra vagy másfél km. az északi szélesség 48° 22'56" a tenger színe fölötti magassága 145 52 m. városi rangja a legrégibbekével versenyez.. Lehetetlen tehát és méltánytalan e város ismertetésébe bocsátkoznunk a nélkül. Bogdánócz. kíméletlenül végezheti munkáját. Nagyszombat városa Pozsony vármegye északkeleti sarkában terül el.nem kell históriát csinálni". Ennek több oka van. Határai: északról Szárazpatak. Spácza. kir. .és Alsólócz. távolságban két ágra szakad s egyik ága a várost nyugatról érinti. hogy kicsinyesnek látszó emlékeit is szóbahozzuk. hogy emez érdemekben s emlékekben gazdag múltjáról. város. hanem az egész ország kultur-históriájában is. mert rég lezajlott munkás életének alkotásai. - . . — . illetleg érinti.és Nagybresztovány. Tyrnavia. . . . .. kik a város latin vagy tót nevét Tirnavii. szab. Zavar. Keletkezése visszanyúlik a messze századok homályába hazai történetünk négy els századában érdemes szerepe van.. Földrajzi helyzete: a Ferrótól számított keleti hosszúság 35°14'0. igen termékeny síkságon. Szilincs.. Ismét mások a bolgár Tirnovo hason- Nagyszombat melyekrl — szab. SZAZADBAN. kir. St jelene is éppen azért érdemel kiváló figyelmet. Gerencsér. bokrot jelent: hogy tehát a bokrokkal belepett vidéktl vette volna nevét német Dürn-au neve pedig száraz síkságában lelné magyarázatát. E város elkel helyet kér nemcsak Pozsony vármegye történeti keretében. A város fekvése. a másik pedig közepén szeli át. másfél századon keresztül tzhelye az egyetemi oktatásnak s vele a magyar tudományosságnak. szinte lármás fiatalságáról meg ne emlékezzünk. Mások a szláv ima szóban látják a név alapját. i. Fels. a mint mondani szokták . A várost észak-déli irányban a Tirna-patak szeli át. vagy három századon át középpontja volt a katholikus törekvéseknek. Rózsavölgy községek. délrl Modorfalva. NAGYSZOMBAT. a Fehérhegységbl eredve. Vannak. keletrl Kas. E patak u. A város neve. .

Moderdorf. 1267-ben megújította azt s több új privilégiummal ruházta föl a várost. Ura lett továbbá Zill. mint a mely Moesiához. Magersdorf. Heider Mittheil. Ezért királyaink késbb is több kiváltsággal ruházták föl. Ezt bizonyítják a város számadáskönyvei is. Ulászló 1. 1859). mely ma Gerencsér néven nagy falu. mely utóbbiakkal is már vagy kétszáz év óta bír. . — fejet a körirat alapján ma — — — a városi tisztviselk. a várost megváltja s 1238-ban a szab. majd a nyitrai püspökséghez tartozik. a mély várárkot a Tirnapatak bven ellátta vízzel s Nagyszombat csakhamar a legkiválóbb helyek közé tartozott. Szombat-nak. A küls keréken e fölírás van: S. Az egyközép ketts kereket küllk gyanánt oszlopocskák tartják össze. fallal kezdi bekeríteni. Erre okot két állítólagos ker. kir. az A kett elég világos lában A bet. Az els esetben 10 zsidó férfit s két nt a ftéren meg is égettek. civium de Zumbothel cum rota fortune. követ szabadon vághassanak. melyek a XIV. Javadalomképpen a városnak adta a Girrinch földet.Et Deus in rota. hanem 12 ember esküje dönti el a pörös kérdéseket csak a király. Laureac. városok sorába iktatja mivel pedig az errl kiállított aranypeesétes kiváltságlevél a tatárjárás dúlásai alatt elveszett. Konstanczia. „iparosok s kereskedk nevei is mind németek (Pintér s Német kivételével). Zsigmond sörfzésre. megkülönböztetés kedvéért. mint sok másban. mondanunk sem kell s német nevének kiírásán a filológus nem fog megütközni. V. Ma is 10 országos s 2 heti-vására van. Béla a vasárnapról szombatra tette át a vásárok napját s elég könny város fekvésénél fogva kiválóan alkalmas volt a kereskedésre. III. Géza 1152-ben. Ferdinánd 4 országos vásárt engedélyezett neki. szinte középponttá tették. Pat. Szombati-nak s késbb. E kiváltság kbl . Aepp. majd Rosindol. IV. László király árúmegállításra adott neki jogot s Mátyás elég magas vámot engedélyezett 16 hídja fenntartására. hogy polgárai senkinek a hatósága alá sem tartoznak. s a zsidóvárosba vezet kaput befalazták. gyermekgyilkosság szolgáltatott. ebben sem ad fölvilágosítást. Els lakosai eleinte legnagyobbrészt németek voltak s igen virágzó ipart s kereskedelmet teremtettek. a többit kizték. ma Bresztovány Magyarád (Magerád. ma: Modorfalva) és Razma (késbb Rossenthal. tehát a a Szombathely vásár. Nayy-Szombat-nak nevezték. Béla király. Különös féltékenységgel rizte a város azt a privilégiumát. János fejét látják e czímerben mert a város állítólagos legrégibb temploma is a mai invalidus-templom e Szent tiszteletére épült. A magyarok kezdettl fogva Ssombathely-nek. a v. Hogy az els vélemény a legvalószínbb. H. mikor Henrik osztrák herczegtl visszafoglalta. Bélának Primislav cseh királyhoz nül ment leánya. vagy annak ispánja eltt tartoznak megjelenni a tizedet a németek szokása szerint fizessék és polgárai fölött pallosjoggal bír. így a város épületei is gyorsabban szaporodtak. mindálta- Lakosai. a várost Vörösk várával együtt hozományul kapja s a falkerítést (1220 körül) befejezi. lejebb félhold és csillag. st át sem utazhatott. IV. században szerepel e tájon Tirana vagy Tirna város. ma: Rózsavölgy) falvaknak. kik e várost a morva és osztrák határszél közrehatása következtében jelentékeny ipari s kereskedelmi helylyé. Némelyek szerint már az 1140-iki okiratok szólnak róla. . E név magyarázata IV.iros Iv Btl|a - a város mását látják benne. század közepétl a XV. Tradiczió. III.és adómentességen kívül azt is megengedte. hogy a kiskárpáti erdkben fát. — — : : közötti körgyrben van jelkép. közepén lev és SÍ . A két kerék : . Bavariae) szerint már a VII. század végéig németül Írattak s Krisztus-fejnek tartják. A város eredete egyébként az els évezred homályában vész el. II. Ezek közül nevezetesebbek azok. et.helynek veend. Magánlevelezésekben még a XVIII. mely „a keresztény szellemben átalakult szerencse-keréknek legjelentékenyebb példánya" (L. illetleg 1539-tl zsidó a városban s annak határában le nem telepedhetett. Nagy Lajos vám. Egészen sajátszer a város czímere. esak a királytól vezérelt hadsereghez kötelesek csatlakozni nem párosviaskodás.1 74 Nagyszombat. Zsigmond 2. Petz (Chron. . 18 méter magas és majdnem két méter széles falai már állottak. Ok voltak a város jómódú s értelmesebb polgárai. melynél fogva 1494-tl. s utána mások is Bél Mátyás Ker. Mátyás 2. Középen egy fej van e körirattal -f. század elején is esak Szombatit néven szerepel.) és Orenpeck (Chron. reá faragott gyermekalakot tettek. Szt.

tót nemzetisége. Hunyadi László mint pozsonyi gróf bocsátott ki e városból néhány levelet. hagyomány szerint I. vagy ismertetésének megértésére szükségesek. hadjárata eltt. Egészben véve azonban e korbeli élete nem eléggé ismert. Venczel. Ebbl azoban arra következtetni. melyet kezdett építtetni s befejezését örökségképp Zsigmondra hagyta.. ez idtl fogva kezd a szláv elem beszüremleni.Nagyszombat. kereskedelmi életének deleljén állott a város. tudásunkat csak az országos levéltárból szerezhetjük. II. ettl fogva kezdett kialakulni a város három . Az Arpádházi királyok idejébl nagyon keveset tudunk e városról £fráy pká pedig. városnak a tatárjárás borzalmait is kellett tapasztalnia. leggazdagabb városa lett. Azt tartják. hogy a város többsége vagy éppen elöljárósága a tót nyelvet használta. Károly és Ottó küzdelmei is sokat ártottak e helynek. nagy király gyakran és szívesen idzött e városban. II. Ez idtájt a vidéken s városban meglehets számban voltak a szlávok. a városhoz szláv levelet küldött. Pozsony után. mikor 1432-ben egy vásár alkalmával a husziták megrohanták. melyek e NAGYSZOMBAT REGI PECSÉTJE. Endre szintén sokat tartózkodnak e tájon. hogy eleven élet volt benne. zsidókaput het egy gálatot e jogot látozza A 1800-ban megnyitották ós a gyermekszobor helyébe Mária . Jótékonyságának monumentális emléke a mai plébánia-templom. gazdagodásnak indult. Egyideig a hatalmas trencséni Csák Máté is ura volt a városnak. Elzményképp végül érintjük azokat a mozzanatokat. E csapásból nehezen tudott kilábolni s úgy látszik. város életére némi világot vetnek. r . s mert levéltára csak a XV. s a király. Nemsokára északnyugati Magyarországnak. IV. désnek. Vak Béla. Géza többször megfordult e városban Salamonnal vívott harczai közben s állítólag már is épített templomot a mai plébánia-egyház helyén. a német lakosság pedig fogyóban van. 175 késbb is két izben — — Ferdinánd alatt 1539-ben és Lipót alatt 1686-ban megersítést nyert. század közepétl szolgáltat anyagot. József mindjobban kors az 1790-iki országgyléstl is hiába kérik e privilégium viszszaállítását. ellenkezik a város nemzetiségi fejldésének ismeretével s a levéltári adatokkal. kifosztották és fölgyújtották. vagy fejldésére és hanyatlására hatással voltak. német. II. illetleg Szombathelyen. Az említett csapásokat a város hamar kiheverte és ismét rohamos fejl. ^f A A — A A . mikor serege Pozsonyig hatolt. Majd Ottokár cseh király kétszer is földúlta.magyar. a Mária-szobrot a katonai elmekórház homlokzatfalába illesztették. Béla huzamosabban s többször idzött Nagyszombatban. Ipari. Mikor pedig 1866ban e kaput végleg lebontották.Az Anjou-kor. Hunyadiak alatt is meglehets szerepe volt e vidéknek és a városnak. jele tehát. azt királyaink kitüntet jóindulatából is következtethetjük.szobrot tettek. Mátyás pedig a csehek ellen indított hadjáratának szinte középpontjává tette. hogy itt gyakrabban megfordult. Nagy Lajos idejében jelentékeny hely. Géza. Még 1773-ban is csak királyi engedélylyel jözsidó orvos vizstenni.

A A A : A . AmohiosiTési A aíau! tás \ mohácsi vész után a város fejldésében nevezetes fordulat állott be. mely a török ell már 1532-ben menekült néhány tagja ide jött s végre 1543-ban a város állandó szállást engedélyezett az egész káptalannak. Ettl fogva a lutheránusok fölülkerekedtek. Bazinba költözött. Fönmaradt a XVII. Megalapították a káptalani iskolában a gimnáziumot. Modorba. plébánia-templom körül telepedtek le s építettek új házakat a Magas. szabók czéhkönyve s ez is magyar. városi tanács jegyzkönyvei. Bethlen az invalidus-templom helyén volt dülea katholikusok többen dez templomot adta nekik. városi tanács sokáig küzd ellenük.hitújítás mozgalmai sem hagyták érintetlenül városunkat. betele-^. A város czéhei országszerte jó névnek örvendtek. altariákból (vallásos pénz. veszprémi. kovácsok. Az iparos-osztály is jelentékeny tényezje volt a magyarosodásnak. Sok fiok-czéhet alapítottak s a szeredi. Ennek buzdítására alakítja meg 1603-ban a kálvinista egyházközséget. Igen nagy befolyással volt a város fejldésére s fölvirágoztatására az esztergomi érsekség és káptalan. s ezt Bocskay is jóváhagyta. fogója Asztalos András jómódú polgár volt. még többen elköltöztek s e felekezet itt nemsokára egészen elenyészett. II. szorgalmas tanulókat asztalához s lakásra is házába luthefogadta. ötvösök. A keresked-ezéh L547-ben magyarul szerkeszti meg szabályzatát s legnagyobbrészt magyar nevek szerepelnek itt is. semptei. pedett magyarság Kálvin tanaival ismertette meg a várost az itt lakó német protestantizmus és szláv elem pedig a lutheránus prédikátorokat követte. történt. hogy engedély esetére lutheránus prédikátort is káljuttathasson a városba.és keresked-czéhektl fölállított ú. De nem jutottak annak birtokába sohasem. Sarkantyús.). századtól kezdve magyarul vezeti ezé hkönyveit. De ez új felekezetek egymás között folyton egyenetlenkedtek. a híres hitvitázó. Mikor pedig templomukat s iskolájukat a város egyik házában tartatott.. ránusok 1615-ben a Fels-Jakab-utczában. töröktl megszállott alföldi ós dunántúli vidékekrl a nemesség és iparosság a kevésbbé zaklatott helyekre költözködött. Várday. nagy gonddal készülnek s nemsokára csaknem kizárólag magyar nevek szerepelnek a tanácsban... részben ittlétekor. lutheránusok is sok megpróbáltatáson mentek át. vinisták közül sokan áttértek. részben pedig a várostól. Á magvai. Rákóczy leveretése is elvesztették s után egyetlen templomukat a Fels-Jakab-utczait legnagyobb részük Pozsony-Szentgyörgybe. szíjgyártók és kereskedk czéhe a XVI. a birtokügyi tárgyalásokban.(késbb róluk Káptalan-.mind nagyobb számban telepszik meg és csakhamar túlnyomó elemmé fejldik. de a városi tanács nehézségeket emelt s így az egykor hatalmas és népes egyházközség máig is e helyiségben tartja istentiszteletét. ma Béla kir. itteni kanonok-plébános.és házalapítványok) éltek s ezeket a város ezentúl csaknem kizárólag nekik adományozta. Többször akartak templomot építeni. de nem bír velük. Lllésházy alnádor halála után a kálvinisták magukra maradtak. n. 1570-ben elfoglalják a városi kórház kis templomát s a híres Bornemisza Péter itt prédikált. XIII. századból a szcsök. az istentisztelet az a tanárokat s a szegény.(ma azon a részen Seminarium-) és Jeruzsálemutczában. Latin nyelven. A A A — A A A A - — . fehérvári czéheknek magyar szabályzatot adtak. 1636-ban még a Pálos-utczában építenek egy templomot paplakással és iskolával. E nyugodtabb helyek közé tartozóit Nagyszombat is. mert . tornyos templomot és a lelkész és iskola számára épületet emeltek. 1787-tl kezdve az invalidus-ház egyik termében (egykor templom. jótevje. élén az esztergomi érsekkel.lakosság. Gergelynél magyar protestánsok elfoglalták a plébánia-templomot (1605 körül) 1576-ban. Ez ellen a támadás ellen panaszkodik Telegdi Miklós. Oláh és Veranesics érsekek életében. Hosszú idn át hitközségük sem volt s csak 1780-ban alakult meg újra. késbb étterem volt) a katonákkal együtt évenként egyszer. valamint az eladások is elvette. Thurzó nádor csak azért karolta fel ügyüket. 1573-tól a város évkönyveiben magyar részletek is fordulnak el s 1574-ben magyarul szerkeszti meg statútumait. a ferenezrendiek szomszédságában nagy. 17(1 Nagyszombat. de 1671-ben. Részben megmaradt birtokaikból. 1789-tl pedig minden hónapban egybegylhettek úrvacsora-vételre. e városban hamar terjedt s nemsokára a katholikusokkal szemben fenyeget állást foglalt el. a híres Szenczi Molnár Albertnek levelez barátja. S mindez a káptalan szemeláttára. A lakatosok.mint monda kálvinisták fpártvannak. majd 1683-ban végleg elvesztik. illetleg iparos.

£ o N (/> =^ CD .

.

ha az egykorú ismertetk nem tudnak betelni magasztalásával. mégsem volt ment a háborúk gyászos eseményeitl sem.Kis-Róma" czímet. Az átvonuló Basta seregei is raboltak a külvárosban. századról keveset szólhatunk. országos zsinatok és diplomácziai tárgyalások színhelye. is A s a városban. Az 1615-ben újra letelepedett jezsuiták a gimPázmány náziumot virágzásra juttatják .. Els negyedében a káptalan XIX szazad. mert bezárták elttük a kapukat. kultur-tör- téneti jelentsége tulajdonképpen Pázmánynak nagyszombati alkotásaival kezddik. Népes. visszamegy si székhelyére s vele több fúri család végképpen elhagyja e várost. Fels-Nyitramegyének a fhelye volt. 1648. Bocskay-féle fölkelés idején sokat szenvedett. I. 1564. a híres polyhistor (1531 84). folyt itt (Bethlen. Káldy György. század közepén már méltán Nagyszombat a .Nagyszombat.nagy papnevel-intézetet. 177 XVII. A A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. Rákóczy Ferencz nevelje 18 éven át. melyek oly sok fúri s köznemesi családot fztek Nagyszombathoz.. a nemes ifjak konviktusát. s a város gyors fejldésre s szép jövre számíthatott.. század. XIX. konviktusát ama bezárják s mindezekkel megszakadnak mindkötelékek. 1724ben kerületi táblát kap. veti az egyetemet. városok sorsára jut. vívott sok százados küzdelem csapásait nyögte.. Az egykori intézetek közül csak a gimnázium és a konviktus maradt itt. 1566. XVI. Egyszerre azonban elveszti minden dicsségéés nagyságának alapját. 1633. . Nagyszombat ugyan kívül esett azon az országrészen. 1629. pénzt. Avárosnak néhány nevezetes szülöttje is van. .. s régi század csak fejldni látja a s xvni. Télfi Iván. n. segíti a helybeli férfi..Zsámboky János (Sambucus). 1630. Megemlítjük még. A - — .. építenek összeköttetéseik révén e helynek a gazfnrak mind és intelligens város jellegét kölcsönzik. II. A város igazi nagysága.és nszerzeteket s elevenség zsendül a vallási és kulturális élet minden terén. stb. Megindul a híres nagyszombati jezsuita-sajtó. dag 1561. srbben telepednek meg házakat vesznek itt. lábraállítja. mely a törökkel Háborús idk. eleséget kellett küldenie. és Nagyszombat a többi lefokozott kisebb szab. 1734. mozgatója a vallási vitáknak s közel kétszáz éven át megszólaltatója a magyar tudományosságnak.. század Egyeteme ... II. Mária Terézia újabb s újabb kegyekben részesíti. Az egyetem 1777-ben Budára kerül. Pázmány nak s a utódai új intézeteket alkot- viseli XVII... Nádassy János híres jezsuitaszónokok Kiss Imre jezsuita. megalapítja az egyetemet. népesebbek egyéb intézetei folyton maga a város is szépen épül emeletes házai e korból valók. hogy az 1854-iki új megyebeosztáskor az ú. várost. tartott itt is Ferdinánd 1545-ben s 1550-ben országgylést több béketárgyalás . 1658. s nem csodálkozunk. kir. 1876-ban megsznik a kerületi tábla is. 12 . Rákóczy Ferencz. a szerzetek jórésze megsznik seminariumainak egy része kö- nek A HÓHÉRPALLOS. években. Azokkal együtt a magyar iparos-osztály is elköltözködik s a városra a pangás nyomasztó szelleme nehezül. 1611. Nevezetesebb tartományi és egyházmegyei zsinatok voltak az 1560. században többször sok katonát. 1562.) A XVIII. BÍRÓI BUZOGÁNY ÉS VÁROSI HADNAGYI KARD. a nagynev hellenista Emmer Kornél jogtudós.

16-iki nagyszombati ütközetben elvérzett honvédek emlékének e város és vidéke. 1848. Rákóczy a Klári sszák mögötti partról nézte az ütközetet. meg. Nevezetes az 1566-iki tzvész. decz. mintha végpusztulásától féltek volna. Bár a jezsuiták iránt jóindulattal volt. E rémít szerencsétlenségben a városnak i-saknem fele. mely 150 lakóházat elhamvasztott. vagy négyezer ember elveszett.. Heister bevonult a városba s az egyetemi épületben a jezsuitáknál szállott megrémült lakosság idemenekült a durva zsoldos katonaság ell s ket rábírni hogy házaikba menjenek ismerték a zsoldos katonaság szavahihetségét. Dúló is kirontott.: 1 78 Nagyszombat. csekély számú elesettek emlékére a város érdemes polgársága közadakozásból 1871." Déli oldalán pedig: „Az 1848-ik évi decz. Emlékükre egy közönséges tót földmves derék özvegye emeltetett vagy 100 év múlva kkeresztet s reá e tót c-hronostikonos föliratot vésette A A A A A Martina JVDa LeszkoVszkI KVrVCkICh VojakVV (Az évszám 1805. Maga* Thököly a városba hatol. hogy néhány idegen származású rendtagnak távoznia kellett. de golyótól találva elesett. késbb kétszer is bevette ós rséggel megrakta. sok pénzt. 26-án. a városi halastó partjáról (a mai Ribnik) lerajzolták az várost s e kép a helybeli ferenezrendiek kolostorában máig megvan. 1706-ban ismét elvesztették e várost." franczia hadjáratok A A katonaság ellepte A : Hazafias alkalmakkor e kegyeletes helyhez történik a kivonulás. egyébként buzgó katholikus módjára viselkedett s az egyetemi templomban többször megjelent. míg aztán az egész dics küzdelem is szomorú véget ért. új. Rákóczy Ferenez fölkel-hadjáratában szintén van szerepe a városnak. a gazdasági majorokat. . re w" etek v ^ r0S évkönyvei gyakori és nagy tzesetekrl emlékeznek meg.) pohrbenl VkazVgV. 15-én a futeza alsó végén szép. a város nagy része leégett. a már elhagyott s egy részében invalidusoktól lakott óriási egyetemi épületet s az egyetemi templomot. I. kiknek egy részét a tz és füst emésztette el. mely 1683 aug. felerészben protestáns magisztrátust nevez ki templomokat osztogat s a jezsuitákat állítólagos osztrák érzelmükért csak 30 ezer filiiyi jótállás ellenében menti föl a gályarabság alól. Alig három hó múlva Bercsényi közeledett Nagyszombat felé. Ghiyon csekély számú legénységével rövid tusa után hátrált s emberei közül kb. hóban támadt Tbököly seregeinek elvonulása után. Mégis megelégedett azzal. idején is sok zaklatásnak volt kitéve a város. déltájban. fképpen a németek és csehek. a tanácsot hivatalától megfosztja. alig A lehetett . Simunics tábornok Nádas fell jött nagyobb sereggel s délután 4 és 5 óra között északról a városba ágyúztatott. minek hírére a német katonaság menekül s Bercsényi kardcsapás nélkül bevonul a városba. 800-at elfogtak. erre a városi rség is kiszökött körülbelül 200 elesett kuruezot a gerencséri országút mellett. kuruez rséget helyez el. s A a : //. más részét az elszabadult barmok gázolták agyon s ismét . mikor Mansfeldet üldözték. következ évben. Dúló Ádám parancsnoksága alatt. hogy egyesek. okt. Wallenstein katonái is fosztogatták a küls részeket. áruló szerepet játszanak. élelmet adtak város az e vidéki hadjárat középpontja lett. mely utóbbiban s az alatta lev kriptában igen nagy kárt tettek. csata hevében. Legborzasztóbb volt az a tz. Egyszerre több helyen ütött ki a tz s a nagy zavarban a ^ ég kapukat sem tudták kinyitni. fejedelem hadserege 1703-ban bevonul Nagyszombatba. piramisszer oszlopot „Nem e k. 1871. Nagy lett a rémület a kollégiumban. Legtöbbet szenvedeti a Thöüöly-féle fölkelés idején. Északi oldalán e fölírás van tekét. 1704 decz. Száz év múlva. Bethlen elször megsarezolta. ez alkalommal. ez esetben szigorú nyomozást rendelt el. 1666-ban. a protestánsokat megajándékozza jogos templomukkal és a városban. melyben a fejedelem is részt vett. Tirna és a Párna patak közt folyt le s Gerencsér alatt szerencsétlen véget ért. tetteitek hirdetik dicsségemelt. 16-án volt az utolsó csata Nagyszombatban. sereg jöttének hírére a kapukat megnyitották. kik a kuruezok ell menekültek ide. mert úgy értesült. itt történt az els nagyobb ütközet. líákóczy György 1645-ben bevette és keményen megsarezolta. a Párna patak partján temették el. Sok vidéki is volt a városban.

Nagyszombat.

179

a falakról a mély, iszapos várárokba ugrottak s odavesztek. Csupán a Jeruzsálem-utcza s az egyetem tája maradt épségben. Az idnként dühöng pestis e városban is megkövetelte a maga áldozatait, st mocsaras tája, úgy látszik, elsegítette annak gyakori keletkezését. város évkönyvei, különösen az 1509., 1586., 1632., 1633., 1645., 1679., 1708., 1739. s 1740. évnél siratják el a nagyszámú halottakat. Legnagyobb volt 1679-ben. 1708-ban is sokan elhaltak s a hagyomány szerint a plébániatemplom egyik Mária-képét könyezni látták a nagyszombatiak szomorú sorsán. 1740-ben is oly nagy pestis pusztított, hogy lu5 ház egészen kihalt város ekkor fogadalmat tett, hogy évens ezeket a tanács bezáratta. ként Sasvárra búcsújárást rendez. Az 1708-iki pestis alkalmából 1710-tl fogva évenként fogadalmi ünnepet ülnek nov. 21-én, Szz Mária bemutatása ünnepén. gyakori s nagy mértékben dühöng pestis egyik okát látták a városi mocsaras halastóban is. Már 1700-tól fogva tervezik az északinak a kiszárítását (mert volt egy Szilincs felé is), de csak a negyvenes évek végén valósult meg Mária Terézia utasítására s az a terület ma Ribnik néven kaszáló. Végül az 1831-iki koleráról is megemlékezünk, mely ijeszt mér-

mások

Járványok.

A

A

A

NAGYSZOMBAT AZ 1666-IKI TZVÉSZ ALATT.

tékben pusztított. Alig négy hónap alatt közel kétezer ember halt meg. Temetjük a várostól északra vagy másfél km. távolságra van kápolnáját Iványi, az akkori érseki helynök emeltette, a ki nemsokára szintén áldozata
;

lett

a kolerának. város fejldését elsegít és akadályozó tényezk futólagos meg- a említése után áttérhetünk a mai Nagyszombat ismertetésére. Két frészbl áll bels és küls városból. belvárosi rész a régi falaktól határolt négyszögalakú terület. Ez a régi Nagyszombat. Ferdinánd 1551-ben szabályozta az építést és elrendelte, udvarok és kertek hogy az egyes házakhoz telkek tartozzanak. Ettlfogva még jobban meg volt nehezítve az építkezés. Kívül építeni azonban nem volt szabad s 1601-ben a meglevket is lebontatták. De tanácsos sem volt ez a küls építkezés, mint azt a nemsokára megkezddött hosszas hadj áratok igazolták. falnégyszög egyes részeit, fképpen a déli s északi oldalon, 1820 és 1840 között lebontották. déli fal hossza 420 m., az északié 470 m., a keletié 715 m., a nyugatié 817 m. A bels város területe (de nem e hiányos 2 2 falakból konstruálva f615,890'346 tehát a küls városé 1.593,751-145 2 az egész város területe 2.209,641 491 város határa (nem számítva a város területét) 10,473 hold és 1159 négyszög öl. A városnak csaknem dél-észak irányában elhelyezked négyszög alakját a középtl kissé nyugatra, szintén dél-észak irányban a futcza szeli át s

A

város

leírása,

:

A

A

A

m

;

-

m A
.

m

;

12*

;

ISO

Nagyszombat.

A

régi,

városi

korház.

kelet-nyugati irányban, a ftéren át, a f keresztutcza két egyenl részre: Alsó- és Fels-hosszú utczára osztja. futczával párhuzamosan halad a többi, és pedig: nyugatra a Gabona-utcza és a Ferencziek-utczája, keleti Pék-utcza, Felspatak-utcza oldalán a Pálosok utczája, Alsópatak-utcza ezektl keletre csaknem velük párhuzamosan: a Simor János-utcza s folytatása a Szt. János-utcza; ezektl keletre, velük párhuzamosan: a Béla királyuteza, Jeruzsálem-utcza, Jericho-utcza; végül a déli és északi s részben a keleti oldalon a XIX. század elejétl fogva a falakhoz épített Alsó- és Fels-bástyautcza. Az említett kereszt-utczán kívül van még vagy hat kereszt-utcza, melyek azonban csak sikátoroknak nevezhetk; az egyetlen Alsópatak-utczát kivéve, nem is lakhatók, annyira szkek. mint a vasúti állomásról jövet, a honvédemlékhez jutunk, ott kezddik a F-utcza. Kelet fell a kir. járásbírósági és telekkönyvi hivatal helyisége, nyugat fell pedig a messze vidéken jó hírnévnek örvend Polniczkyszálló nyitja meg. Ez az utcza elég széles, kocsiútja jól kövezett, gyalogjárója azonban nem felel meg a modern igényeknek. Épületei kétharmadrészben emeletesek, a többi földszintes. E helyen megemlítjük, hogy a város házai általában igen régiek s mai emeletes magánépületei legnagyobbrészt a XIX. század elejérl valók. Hat középületén kívül csak egy kisszer magánháza kétemeletes, azt is egy esztergomi kanonok s városi plébános építtette F-utcza házainak jórészét furak s köznemesek épít(Schwartzer, 1770). tették. Az Esterházyakn&k^Zichyeknék, Illésházyakn&k, Tolvayokn&k, Pybereknek s Bencsikeknek voltak itt házaik. Az új járásbírósági épület szomszédságában van a régi városi kórház srégi, kis csúcsíves templomával. hagyomány szerint a ferenczrendieknek építtette a város 1238-ban s kezdetben Szt. János, késbb Szt. Mihály, végül Szt. Ilona nevére volt szentelve. Mikor a ferenczrendiek 1363-ban mai helyüket kapták, e helyet elhagyták. így érte meg a hitújítást, mikor aztán a protestánsok 1570-ben elfoglalták, melléje lelkészlakást és iskolát építettek. Nemsokára bedlt s a város tulajdonába ment át. jogtudat azonban fenváros nem maradt s a különvált kálvinisták 1609-ben újra követelték. adta oda s késbb kijavítva, városi kórházzá alakította át. Mai alakját a XVIII. század közepén, s elég tetszets, oszlopos bejáratát a XIX. század betegeket Szt. negyvenes éveiben nyerte, jórészt magánalapítványokból. Vincze apáczái gondozzák. Igénytelen külsej temploma külön megemlítést érdemel. Alapépítkezése a XV. század második felének az ízlését tünteti föl. Eredeti a szentély,

A

,

A

A

A

A

A

A

A VÁROSHÁZA.

Nagyszombat.

181

A FERENCZ JOZSEF-TER.

a nyugati homlok (a kapubejárat), a sekrestye s a fölötte lev alacsony, széles torony. hajó átalakult, st - - tán a protestánsok birtokában kereszthajóval bvült s a két ág fölötti kis tornyok a czentrál-templom alakját kölcsönzik neki. Hossza mindössze 22*8 m. a szentély magassága 76 m. a hajóé, a késbbi átalakítás által valamivel nagyobb. Tovább haladva, csupán a kétemeletes, tetszets külsej városháza az, mely figyelmet kelt; tágas, díszes erkélye, hatalmas oszlopokon nyugszik. srégi idk óta e helyen állott a városháza. mai épületet 1793-ban emelték, mint az erkélyen lev chronostikon is mutatja:

A

;

;

A városháza.

A

IVstltlas atqVe seCVrltatl

pVbLICae eX

í'VnDaMentls poslta.

Itt vannak a városi hatóságok helyiségei s a városi levéltár egy része. Nagytermét néhány uralkodó arczképén kívül, Szelepcsényi és Simor prímások képei díszítik. Folytatólag az utcza az ú. n. Kenyér-térré liszt- és gabnapiaczczá bvül. Itt van a m. kir. posta- és távíró-, továbbá a telefon-hivatal az ág. ev. hitközség bérházában. Az Alsóhosszú-utczában 43 ház van. Ezután a Ftér következik, mely a régi századokban mint fórum maius szerepelt; itt volt a pellengér, melyet 1787-ben távolítottak el. Ez volt egyszersmind a F-vásártér. A XVIII. század elejétl fogva Szentháromság-tér volt a neve, egész a millenniumig. Azóta Ferencz József-tér nevet visel. Elbbi nevét a nagy és díszes Szentháromság-szobortól vette, melyet már 1695-ben emeltek és késbb, 1725-ben, fogadalomból megújítottak. Legújabban szintén restaurálták s méltó díszéül szolgál e térnek. E térre néz a Fekete sasvendégl, melyrl csak azért emlékezünk meg, mert e czímen már 1625-ben keletkezett. I. Ferencz itt jártában ide volt beszállásolva (1811). Második szomszédja a színházépület, a város hazafias és emelkedett gondolkozásának impozáns emléke. 1831-ben épült, tehát a legrégibb vidéki színházak közé

a

színház,

tartozik.

betk beszélnek az akkori társadalom Aere sociali, MDCCCXXXI. Homlokzatán pedig e chronostikon van: IsthanC aeDeM ThaLIae posVIt senatVs aC popVIVs TlrnaA Iensls. (1831). Magyar és német színdarabokat szoktak itt színre hozni; továbbá a hangversenyeket, hazafias és jótékony czélú eladásokat, st a bálok egy részét is itt tartják. Legutóbb jelentékenyen javították.
színpad ívezetén aranyozott
:

A

nagylelkségérl

nyitja meg. E forintba került.

oldalán a város-torony a készült s 4690 arany tztorony szerepét csak 1688-tól fogva viselte a toronyr számára állandó lakást készítettek s ez állás a mai napig megvan. Az 1683-iki nagy tzben a teteje leégett s azt újra építették. Szomszédságában van a
s ezt keleti

A Ftér után a Felsö-hosszú-utczába jutunk

város-torony,

négyszög hatalmas torony 1574-ben

A

;

:

182

Nagyszombat.

mely az els Ratio Educationis értelmében alkotott normális iskolák számára épült (1777). Szemben vele van a jezsuiták kéttornyú, díszes temploma és emeletes, üégyszögalakúj tágas társháza. E templom és kolostor eredetileg a Szentháromság rabváltó szerzeteseiközönségesen: trinitáriusok számára készült, abból az alapból, mely a város polgárainak az 1708-iki pestis dühöngésekor tett fogadalmi adományaiból s Okolicsányi János esztergomi kanonok, késbb nyitrai püspök 9000 forintnyi alapítványából jött össze. Okolicsányi nagy. díszes ezímere -az alapítvány értelmében a templom homlokzatát
városi elemi iskola,

ékesíti e fölírassa!

Laudetur SSS.

Trinitas,

CVIVs perpetVo CVLtVI hanC eCCLesIaM saCraVIt Joannes de eadem, E. Ep Nov. Can. Stri., S. C. Rg\ M. Con., unus
excel.

Okolicsányi e iudicibus

Tabulae Septemviralis.
adja, de a kolostor
is

már 1719-ben lakható igen sok pénzbeli alapítványt, házakat, külvárosi kerteket, vidéki szlket kapott. Mikor II. József e szerzetet /84-ben eltörölte, a kolostor az új szervezet, 5 osztályú kir. gimnáziumot fogadta be, melyben világi papok s világi tanárok tanítottak. 1807-ben a visszaállított benczések kapták meg a gimnáziumot és a templomot. E szerzetesrend ekkor már negyedszer telepedett le a városban. 1852-ig voltak itt s ez id alatt e rendnek több jeles tagja mködött itt, mint Czinár Mór, Szeder Fábián, Cserven Flóris, De la Casse Benjámin. Mikor 1852-ben Scitovszky az 4 osztályúvá lett gimnáziumukat fgimnáziummá fejlesztette, a szerzet Esztergomban kapott helyette fgimnáziumot s helyükre a primás a jezsuitákat hozta vissza közel egy százados távollétük után; a gimnáziumot pedig Esztergom-fegyházmegyei papokra bízta. Itt van a rend újonczháza s papjaik a hívek lelki gondozásában segédkeznek. Az utcza további részében közönséges magánlakások, kereskedések vannak. F-utezától nyugatra, vele párhuzamosan húzódik a Gabona- és Ferencziek-utczája. Mind a kett régi, közönséges, földszinti házakból áll a Gabonautczában 38, a Ferencziek-utczájában pedig 40 épület van. E két utczának a XIV. századtól kezdve közös neve volt: Szt. Jakab-utcza. E nevét a ^emrimá* ferenczrendiek templomától kapta, mely Szt. Jakab tiszteletére van szentelve. E templomot, mint már említettük, 1363-ban Nagy Lajos építtette a mellette lev kolostorral együtt a ferencz rendiek számára. Késbb, úgy látszik, megrongálódott s a XV. században a pannonhalmi benczések kezére került. Ezek azonban csakhamar elhagyták a várost. mai templom és kolostor a nagy Pázmányt tiszteli második megalapítójául. 1633-ban közel 40,000 forint költséggel szép, tágas templomot építtet s melléje négyszögalakban vagy 60 személy számára emeletes kolostort. rend itt helyezte el bölcseletés hittudományhallgató növendékeit, kik tanulmányaikat sokáig saját házukban s nem az egyetemen végezték. Pázmány e tényével a ferenczrendiekben a kath. egyháznak kiválóan hazafias és önzetlen munkásait akarta megbecsülni s a jövre is lekötelezni. S valóban, e szerzet a városban igen sokat tett a magyarságért. Nemcsak templomukban prédikáltak magyarul, hanem vagy két századon át a székesegyházban is voltak a magyar szónokok s 1700-tól fogva ugyanoda német szónokot is állítottak. Az utóbbi állás máig megvan, Klarisszák lelki gondode a magyar szónok tiszte 1840 után megsznt. zását is végezték s e híres nevel-intézetben mindig magyar prédikácziókat tartottak. kolostor hálából s tiszteletbl megrajzoltatta nagy jótevjének, Pázmánynak életnagyságú arczképét, mely a kolostor ebédljét díszíti. Ezt tartják Pázmány leghívebb arczképének (Dörre). A háborúk s tüzek csapásait e kolostor sem kerülte ki. Templomukat Bocskay a protestánsoknak adta; de Forgách érsek már 1607-ben visszapestisek vette. Az 1666. és 1683. évi tz sokat ártott épületeiknek. alkalmával páratlan önfeláldozást tanúsítottak s a városi polgárság közadakozásból a mai utczai emeletes kolostorszárnyat építtette nekik, mely 1749-ben lett készen. Ma a szigorított szabályú ferencziek lakják, kik a hívek gondozásában igen nagy szolgálatot tesznek. 1900-ban templomukat szépen kifestették s általában igen jó karban tartják.
volt.
1

E ehronostikon az 1734. évet A templom és kolostor késbb

A

;

A

A

k

k

A

A

A

;

Nagyszombat.

183

E soron mindjárt következik a 102. sz. ház. Emlékezetes hely, mert itt állott egykor az egyesült protestánsok temploma, mely annyi ezivódásnak volt a tárgya. 1615-ben építettek itt toronynyal s harangokkal ellátott tágas templomot, melléje lelkészlakást és iskolát. S ez idben 3 templom is volt a kezükön: a mai plébániai templom, a Nyáry Sarolta által ajándékozott telken kezdtek építeni ugyanoly helyiségeket az Alsó-patak-utczában. Legtovább maradtak Szt. Jakab-utczai
templomuk birtokában, csekély megszakítással az 1666-iki nagy tüzig. Ezután, alig hogy kijavították, 1671-ben ezt is, meg az alsópatak-utczait is elvették tlük s a város amazt a benczéseknek (most jöttek ide másodszor), emezt a pálosoknak adta Thököly ugyan 1683-ban visszaadta nekik, de távozása után né-

hány hó múlva ismét mindakettt elvesztették s ugyanazok a szerzetesek kapták meg. II. Rákóczy
Ferencz 1703-ban bevonul a városba s a benczések templomát visszaadja a protestánsoknak, Heister azonban kegyetlen önkénykedéssel veri ki ket; az ajtókat betörték s a prédikátort a ferencziek mögötti kiskapun

A VÁROS-TORONY.

..örökre" kiutasították. Ekkor nagyon sok protestáns család végleg elköltözött Nagyszombatból. A düledez épületet a trinitáriusoknak ajánlotta fel a város de ezek csak addig laktak ott, míg a már ismertetett kolostoruk elkészült. Majd az 1724-ben betelepített Szt. Orsolya-rendi apáczáknak kínálták, de ezek is rövid ideig laktak ott. Azután a város a templomot lebontatta sokáig lovaglókaszárnya volt e helyen, ma pedig magánház van. Most, ismét dél-északi irányt tartva, a futczával kelet fell parallel haladó Pálos-utczába térünk. Mindössze 36 házból áll, melyek között néhány igen régi épület van s általában valamennyi közönséges földszintes ház. Ez utcza elején, éppen a Pálos-templom eltt, bukkan el a Tirna-patak, melyet a felspatak-utczai malomtól egész eddig 1847-ben boltozattal láttak el. Azeltt nyílt mederben folyt végig a városon s nemcsak a közlekedésnek, hanem a tisztaságnak és hygiéniának is kárára volt. A pálosok templomától fogva ismét nyílt, szk mederben halad tova s a várostól délre a másik ággal egyesül s a Dudvágba siet. Ebben az utczában egyébként csak a pálosok egykori temploma az, melyrl néhány szót kell ejtenünk. A pálosok 1653-ban jöttek a városba, hogy a rendtagok az egyetemet látogathassák. Tizenkét fiatal s egy-két elljáró számára lakóházat béreltek. Csakhamar több alapítványban és segélyben részesültek 1671-ben pedig a kálvinisták patak-utczai templomát és a mellette lev épületeket nekik adta a város. A templomot mai kisszer s kevésbbé díszes alakjára hamarosan átalakították; melléje 1701-ben szép Mária-kápolnát építettek, maguk pedig jóidéig a szomszédos épületben laktak. Közben a templom mögötti kerti helyiségeket is megkapták s hozzáfogtak a Simor János-utcza felé nyiló L alakú emeletes, díszes kolostor építéséhez. Mai alakjában csak 1719-ben volt lakható s azóta ott laktak 1786-ig, mikor aztán II. József a rendet végképpen megszüntette. Ismételjük, hogy ez nem volt valóságos kolostor, hanem az egész honi rendtartomány itt taníttatta tagjait. E kolostorban írta Ányos Pál is bánatos elégiáit s itt mutatkozott be Barcsaynak. Eltöröltetésük óta a kolostor aktiv s nyugalmazott katonatisztek lakása.
; ;

A

pálosok

temploma.

184

Nagyszombat.

gondozták a félórányira fekv modorfalvi templomot is, a mellette lev lorétomi Szz Máriának hajdan igen látogatott kápolnájával együtt. A templomol Szaikovits Ádám esztergomi kanonok, a község szülöttje építtette L662-ben s a várostól odáig szép statio-képeket állíttatott fel. 1823-ban megszüntettek. A városi Pálos-templomot Csáky gróf esztergomi kanonok a XIX.
század elején renováltatta s azóta világi pap vezeti. Folytatólag az Alsó-patak-utcába, majd a Mészárszék-térre érünk s az elbbi sikátor-része, mint említk, lakható. E tér a legrégibb idk óta ezt a nevet viselte. Ez ntczáktól keletre párhuzamosan halad a Simor János-utcza. város déli falánál, az egykori zsidó-kapunál kezddik. Nevét Simor prímástól vette, ki ez utoza északi végén 1886-ban nagy fiú-árvaházat alapított. Azeltt az 1800-ban kinyitott zsidó- (vagy Lanczer s nem Lauzzer) kaputól Újkapuutczának, elbb a benne lakó iparosoktól Szr-, még régebben, szebb magyarsággal Posztómet-utezának nevezték. XVII. század közepétl kezdve ebben az utczában több fúri családnak volt háza. Ebben az utczában van a statusquo izraelitáknak 1892-ben, a sikátorban pedig az orthodoxoknak 1891-ben épült zsinagógája. Elváltak 1881-ben. Mieltt ez utcza két oldalán lev utolsó épületrl az érseki árvaházról s a Szent-Orsolya-rend apáczák iskoláiról szólnánk, térjünk be Be a raly a B& a király -utczába. város legtetszetsebb utczája, nemcsak házaival és tc^a ketts kocsiútjával, hanem, a mi a többi utczában sajnosán hiányzik sétatér-szer fasorával a város legbarátságosabb része. legrégibb idben a zsidó városrészhez tartozott. Kizetésük után Magas-utczának, majd az ott lakó kanonokokról Káptalan-utczának nevezték. Mai nevét a millenniumkor kapta, a város tulajdonképpeni megalapítójáról, IV. Béláról. Ezt az utczát a katonai d tébolyda nyitja meg, mely czélra ez épület és templom a Klarissza-apáczáknak i£ii?, *5L„ Klarissza-zárda. II. Józseftl történt eltöröltetése óta szolgál. nagyszombati Klarisszákról elször IV. Béla idejében történik említés, mikor 1240-ben e szerzetnek a Nagyboldogasszony czímére templomot s melléje kolostort építtetett s késbb Boleráz és Klucsován falvakat visszaváltva, nekik adta. Idk folytán a királyoktól s magánosoktól nagy birtokokat, a városon belül házakat, kívül pedig szép kerteket, gazdaságokat kaptak. De Bethlen ell 1618-ban menekülniük kellett s csak négy évi hányódás után térhettek vissza. Pázmány nagy költséggel helyreállíttatta templomukat és kolostorukat s 1624-ben fehér öltönyt kaptak. Thököly ell ismét menekültek s 1683-ban kolostoruk csaknem egészen leégett s a templom is nagyon megrongálódott. 1694-ben Széchenyi primás a mai kétemeletes, L alakú kolostort fölépíttette, a templomot kijavíttatta. kolostor emeletes része késbbi hozzátoldás. 1850-ben a tornyot javították s a kupolában találták a IV. Bélától kiállított alapítólevelet s mint Némethy, a város egykori érdemes levéltárosa írja, azt hermetice elzárva, ismét visszahelyezték. Itt említjük meg, hogy e Klarisszák rizték a három kassai vértanúnak, Körösi Márk esztergomi kanonoknak, Pongrácz István és Grodéczy Menyhért jezsuitáknak egy közös koporsóba helyezett tetemeit. Pálffy Katalin grófné ugyanis 1619-ben Bethlentl elkérte s 1635-ben a sebesi temetbl szerzet megszüntetése óta a helybeli a nagyszombati zárdába hozatta. Szt.-Orsolya-rendi apáczák sekrestyéjében van a koporsó. Most van folyamatban szentté avattatásuk s így nemsokára érdekes és drága kincsei lesznek a kolostornak. kolostor híres nnevel-intézet volt s az apáczák között is sok elkel származásút találunk fnöknik között látjuk az Apponyi, Nyáry, Perényi, Forgách, Szentkirályi, Pyber stb. neveket. Kis temploma a XV. század csúcsíves ízlését mutatja; megmaradt a szentély, a toronyalatti fal s a hosszhajó falazata. Legérdekesebb az északi oldalon az alacsony, oszloptalan, tympanum nélküli kapuzat. A templom szenegész hossza 47 188 méter s ebbl a szentélyre vagy 10 méter esik. régi nagy karzat tély magassága 9*5 méter, a hosszhajó szélessége 9 méter. templomtorony egészen közönséges. a nyugati végen máig megvan. Káptalan-utczai házak között van néhány, mely még a XVIII. század elejérl való. Itt ugyanis nemcsak kanonokok, hanem elkel világiak is

k

A

A

"

li

A

A

A

A

A

A

;

-

A

A

A

A

:

Nagyszombat.
laktak.

185

A plébánia-templom körül voltak az oltár-épületek. A nyugati sor végén vannak az 1844-ben alapított nagyszombati hattagú társaskáptalan lakásai. Ez épületek közül a plébánia-lakással szemközti sarokház annyiban érdemel külön említést, mert ebben lakott állítólag a híres Telegdi Miklós ide fogadta be a jezsuitákat s itt mködött legelször a nagyszombati jezsuitasajtó. Emeletre Bartók prépost, a Beniczky Péter lírikus barátja s költeményeinek kiadója, építtette. A keleti oldalon az elkerttel ellátott utolsó ház az érsekhelynök lakása, mely 1562-tl 1822-ig az esztergomi prímások palotája volt. Emeletes, elég tágas épület. Mivel keletkezésére vonatkozólag szakmunkákban is téves állítások találhatók, nem lesz fölösleges helyre-igazításképp egyet-mást róla elmondani. E házat nem Forgách primás kezdte építtetni, mint szerte olvassuk, hanem Oláh Miidós. Az építésre vonatkozó alapítványát márványba vésték s e lap ma az épületfalba illesztve látható. Az alapítvány ekképp szól „Rsmus D. Nicolaus Olahus Archi-Episcopus Strigonien., Primas HungáSummus Secretarius Cancellarius ac Loeumtenens riáé Legátus natus
; ,

A

régi érseki

palota.

,

A SZENT MIKLÓS TEMPLOM.

sacrae Caesareae Maiestatis, hanc domum in area domus altariae Sancti Joannis Baptistáé ex fundamento propriis suis expensis exstruxit pro sua et successorum suorum D. Archi-Episcoporum habitatione, - - obligans Dni successores suos sub indignatione Dei max., ut ultra ordinarias missas altar. praefati singulis septimanis, unam feria tertia in honor. beati Nicolai Epp., cum collecta pro defunctis, alteram feria sexta de passione Dni Nri, similiter cum collecta pro pace, perpetuo celebrari faciant. A. D. MDLXII." Ez alapítvány nem zárja ki s biztos adatok igazolják, hogy Forgách e házat jelentékenyen bvítette, Lippay primás pedig kényelmesebbé s díszesebbé tette. Sachsenseifz Kristóf Ágost primás az egészet átalakíttatta, díszes portáléval s fölötte erkélylyel látta el s czímerét ideillesztette. A mai kertet készíttette eléje s azt kfallal vette körül. E kfalat 1886-ban, mikor érsekhelynöki lakás lett, lehordatták s most vasrácscsal van körülvéve. A prímások elköltözése óta 1886-ig különféle hivatalok helyiségéül szolgált. Ma itt van a nagyszombati szentszék és az érsekhelynöki levéltár. Ez utóbbi már abban az épületben van elhelyezve, melyet a templommal párhuzamosan egész a városfalig Forgách primás építtetett a palotájához. Hosszú, emeletes épület ez, mely 1615-ben keletkezett s els felében az érseki könyv- és levéltár volt egész a prímások elköltözéséig. Pázmány ide tervezett nagyszer könyvtárt, de a Bethlen-féle támadások ebben meggátolták. Lippay és Szeiepcsényi prímások voltak a könyvtár igazi megalapítói. Hátrább az újra betelepített jezsuitákat helyezte el Forgách, míg az

Az

érsek-

helynöki
levéltár.

186

Nagyszombat.

egyetemi épület helyén lakásuk el nem készült. Itt volt jóidéig a sajtó is, mely a jezsuitáknak Nagyszombatból való elköltözése után mint káptalani sajtó mködött. Most ismét a jezsuiták birtokába ment át, s mikor a pozsonyi primási typograpüia 1644-ben idekerült, megkezdte hatalmas munkáját. Ez épület elrészében volt 1857-tl 1893-ig az érseki tanítóképz-intézet. Eltte, az egykori ..fórum minus" közepén, áll a közönséges készült Szent József-szobor. Az 1709-iki pestis után fogadalomból állíttatta a város. Késbb többször javították. Föliratai közül csak azt jegyezzük ide, mely keletkezésére vonatkozik:
FVnesta g'rassante

kbl

LVe TIrnaVIa DIVo
statVaM

Iosepho pLorans erlglt hanC

(1731. év).

a

szent Miklós

Itt, a város legmagasabb pontján, teljes orientáczióval áll a híres, SzentMiklósról czímzett templom. Nemcsak a hagyomány, de építészeti stilje is azt bizonyítja, hogy a XIV. század építészeti ízlésének s Nagy Lajos ségének köszöni létét. Hogy már régebben is volt itt templom, több adat bizonyítja. E mai háromhajós, kéttornyú, csúcsíves stil templom méltán keltette föl a szakértk figyelmét s a memlékek országos bizottsága a restau-

bkez-

rálandó klasszikus alkotások közé iktatta. Megérdemli, hogy néhány szóval ismertetést adjunk róla. Egész hossza vagy 60 m., melybl a szentélyre 13 m. s a hajóra csak 24 m. esik a többit a torony közötti csarnok s a nyugati tám teszi. kurta hajó szélességben nyert, a mennyiben a középhajó szélessége 10 m., a két oldalhajóé pedig 5 5 m. szentély szélessége kb. 9 m., magassága 18 m. fhajó magassága 17 m., a mellékhajóké jóval kisebb. E méretekbl látható, hogy nem csarnoktemplom. Belül, a mellékhajók kápolnáit kivéve, híven megrizte eredetiségét. Kívülrl, a hozzáépítésekkel, sokban megváltozott s kapujával fhomlokzata is elvesztette tiszta stilszerségét, valamint néhány ablak is hólyagos mérmveket kapott. Gazdag, ötoldalú szentélye különösen tanulságos nyolcz ablaka szintén tökéletes példája az ízlésnek. zárkben összefutó karcsú gerinczek finom érzékre vallanak. hajó már nem oly szabályos különösen sokat rontott a stíluson a késbbi kápolnaépítés. Feltn, hogy a nagy falmezkön semmi kép sincs. Tornyai a templom magasságáig négyszögek, azontúl pedig nyolczszegek. gyakori tüzek a templomnak is sokat ártottak nevezetesen a huszita-támadáskor igen megrongálódott. E templom is élvezte Pázmány fejedelmi bkezségét. 1629-ben 140,000 forinton kijavíthét kápolnát építtet a mellékhajókba, márványtalapzatot, új padokat, tatja nagy sekrestyét készíttet s a tornyokat is kijavíttatja. A tornyok eleinte különböz magasságúak voltak s ú. n. hagymakupolát kaptak. Ezeken Szelepcsényi is javított valamit, de az eredeti visszaállítására máig sem gondoltak. Megemlítjük még azt is, hogy az északi torony második emeletében van a városi levéltár legnagyobb része. Egy kápolnáról külön kell szólanunk, mely az északi oldalon kiválik a törzsbl. Ezt Nagyasszonyunk tiszteletére Esterházy Imre primás építtette 1745-ben s itt helyezték el a már említett csodás Mária-képet. IV. Piiis, a szokásos feltételek kíséretében, 1852-ben teljes búcsút fzött e helyhez. templom alatt két sírbolt van. Az egyikbe, a tulajdonképpeni fsírboltba, a déli oldalon volt a lejárás. Ide temettek több primást s más fpapot és sok világi nagyságot. Okolicsányi plébános idejében (1760 1771) nyitva volt s ez id alatt sok barbárság történhetett itt. Mindent földúlva, kifosztva találtak. Ezután az érczkoporsókat a városi pénztár javára eladták. sok síremlék egy része Esztergomba került, de néhányat az egyes kápolnákban helyeztek el. Csupán kéziratos magánjegyzék maradt fenn arról, lejáratot befalazták hogy kiket temettek itt el. E jegyzék is hiányos. s azóta nem használják. A másik kriptát 1717-ben Kürtössy kanonok készítide még a XIX. század els felében tette s az északi oldalon van a lejárás is temetkeztek helybeli világiak s nagyszombati kanonokok. A kápolnákban elhelyezett hatalmas síremlékek nem annyira mvészeti, mint inkább kortörténeti szempontból érdekesek: a fpapi ruházatok s jelvények, a katonai öltözet és fegyverek ez emlékeken jól tanulmány ózhatok. Oláh. déloldali mellékhajó kápolnáiban vannak -- nyugatról kezdve

népszer

;

A

A

A

;

A

A

;

A

;

:

A

A

A

;

A

:

Nagyszombat.

187

Kutassy, Lósy érsek szép vörösmárványszobrai; az alakok korinthusi pilasterek negyedikben vörösmárvány lap van, mely Pázmány jótékonyközött vannak. ságát örökítette meg. Itt, a Mindenszentek oltára mellett, van a Drugetkcsalád sírboltja. Drugetb György, mint tudjuk, Lengyelországban halt meg nagyméret márványszobra van, sírbolt fölött az s ide hozták tetemeit. hatalmas oszlopok között. Ott nyugosznak még anyja, aztán Révay Erzsébet, György fia János unokája, Bálint vál. püspök, kiben Forgách Emerenczia Éorgáchoknak két kriptájuk a család férfiága kihalt, s nvére, Krisztina. szentély van az egyik a nevezett oltár alatt, a másik a fhajó közepén. padjai alatt és mögött szintén több elkel egyházi s világi aluszsza örök álmát. Az északi mellékhajó egyes kápolnáiban, keleten kezdve, a következ síremlékek láthatók Verancsics primás ión-oszlopos vörösmárvány szobra,

A

A

:

;

A

:

A

:

A SZENT MIKLÓS TEMPLOM MKINCSEI.

Cherödy János kelheimi készült szép szobra, toscanai vörösmárvány oszlopok közt, Forgách primás korinthusi oszlopos vörösmárvány szobra. Felirataikat nem jegyezzük ide, mert azok csak hosszú czímek, Forgách és Drugeth emlékén pedig közönséges versek intenek a világi nagyság mulandóságára.

kbl

plébánia-templom s az 1844-ben beiktatott nagyszombati társasegyháza. Utoljára 1847-ben volt renoválva. Mivel a kilátásba helyezett nagyobbméret javítást mindezideig hiába várták, magánadományokból most festik a szentélyt. Ablakfestményei közt a magyar szentekkel is találkozunk. Az ablakok közötti falmezkön Szt. Miklós püspök életébl vannak egyes mozzanatok. A munkálatot Brückner Lipót jónev festmvész vezeti. A mintákat a memlékek országos bizottsága is jóváhagyta. E festés egyelre csak a szentélyre terjedhet ki, de rövidesen a fhajó kifestését is sorra veszik. E templomban prédikált Telegdi, Monoszlay, Pázmány, Káldy s annyi sok jelese három századnak. A templom körül volt a legrégibb id óta a város egyetlen temetje, de sokkal nagyobb terület volt, mint a mai szabad tér, mert a plébános lakása azeltt másutt volt. Annak a helyén is,
káptalan

Ma

188

Nagyszombat.

egész a konviktusi kertig', kfallal körülvett temet volt, s éppen az új, modern konviktus alapkövének 1747-ben történt letételekor mozgalom indult meg a barátságtalan bels temet ellen. Attólfogva a Lazaretum mellett jelölt ki a város temet-helyet, s ez az u. n. régi temet; a másik a megszüntetett triuitárius-szerzet egyik kertjének a helyén alapíttatott 1790-ben, s ez az új temet. templom körüli temet-falat 1770 után le is bontották s az egész területet már 1758-ban kikövezték. Ekkor épült itt a mai plébániai lakás. Kaput'ölötti homlokzatán e ehronostikon van:

A

SenatVs popVLVsqVe TIrnaVIensIs IMpensIs aerarll CIVICI CVra

Ver

paroChl aC

ConsVLIS restaVraVIt

(1778.)

A

deficientia.

székesegyház csupán a magyar és német híveknek volt a temploma s bar bizonyos alapítvány már 1564-ben biztosított a tótoknak némi jogot, a ftemplomban tót prédikácziót nem tartottak. Ekkortájt építtetett Csiba Huly Pál, Fehéregyház ura a tótok számára egy nagyon igénytelen kis kápolnát, templom déli kapuja eltt állt észak-déli mely Szt. Mihály czímét viselte. irányban. Egyideig a tót lutheránusok is használták. Pázmány idejében már düledezett s kicsiny is volt. fenkölt gondolkozású fpap a kápolna körül imádkozó tót népet megsajnálta s 1632-ben 1000 frtos alapítványt tett, hogy annak kamataiból fizessenek egy papot, ki a ferenczrendiek templomában vasárnaponként tót prédikácziót tart. Szelepcsényi primás 1674-ben fölépítteti a kis tornyos kápolnát, de a tót szónokot továbbra is külön kellett fizetniök. 1791-ig volt használatban. protestánsok is kérték, de a város 1813-ban lebonttatta. Hogy emléke megmaradjon, az oltárt és képet a karzat-feljárás alatti Szt. Mihály-kápolnában helyezték el. plébánia-ház mellett van egy ódon külsej, szk, emeletes épület, mely ma deficientia, vagyis az esztergomi fegyházmegye elaggott papjainak nyugalmi helye. Erre a czélra szolgál már 1619-tl fogva. Azeltt szeminárium volt és pedig hazánkban a legrégibb, melyet a tridenti zsinat 1552-iki határozata értelmében, Oláh érsek 1566-ban, a milanói Borromaei-féle szeminárium mintájára alapított. Eleinte csak 10 növendék számára volt berendezve s Marianum néven Szz Mária pártfogásába ajánlva. Oláh haláláig jezsuiták vezették. Azután a káptalannal meghasonlottak s elhagyták Nagyszombatot s ettlfogva a káptalan vezette. Kell alap híján nem prosperált s az 1588-iki tz után csak alig éledt újra. kapu fölötti fölírat szerint 1590-ben kijavítfölirat így hangzik: tatták s a föntemlített évig tovább mködött.

A

A

A

A

A

A

A

Domus

seminarii venerabilis capli Strig. restaurata per R. D. Marcum Cherdy de Fylenthincz p. s. G. de viridi campo id temporis seminarii praefectum.

A

régi városi és káptalani iskola.

Forgách primás ismét a jezsuitákra bízta az intézet vezetését. Pázmány érseksége idejében leégett s a papnevelés e nagy reformátora új alapot s helyet biztosított neki. Ettlfogva lett aztán deficientia. E házban halt meg a híres Otrokocsi Fóris Ferencz. Ezzel szomszédos a ftemplom karmesterének emeletes lakása. Szintén mint srégi ház s kulturintézet kerül szóba. E házat ma alacsony kfal veszi körül s benne van az elbbi magas falból kivett klap, melyen ma csak e szám olvasható 1493. Ez a ház volt vagy 300 éven át a nagyszombati magyar népiskola helyisége. Kezdetben városi iskola volt; a XVI. század közepén egyesült a plébániai magyar iskolával. Az esztergomi káptalan mindjárt megtelepedése után megalapítja a káptalani iskolát, mely már a gimnázium szervezetével bírt. Oláh a városi s káptalani iskolát e házban egyesíti s javadalmat is szerez neki, st az egyházi pályára jelölteknek - átlag 24 bennlakást is biztosít. Ez már gimnázium és konviktus nevet - félig szeminárium is. jezsuiták vezetik s a visel, noha - - mint látjuk Arator (Szántó) István is, az els magyar jezsuita szerepel tanárok között jezsuiták távozása után a káptalan tagjai voltak a tanárok s ezek író. közt látjuk Illicinust, Telegdit, Pécsi Lukácsot, Monoszlayt, Lósyt s Körösi Márkot, a már említett kassai vértanúk egyikét. Mikor aztán a jezsuiták visszajöttek, átvették az intézetet, de hamarosan el is vitték a mai invalidusnemzeti iskola, a gimnázium távozásával, itt tovább virágzott. lázba. XVIII. század bomlasztó Majd kifejldött a német, st késbb a tót iskola is.
:

-

A

A

I

A

A

Nagyszombat.
politikája
itt is

189

megtette hatását. A másik két iskola, fkép a német, fölülnemzeti iskola azonban küzd tovább s a már említett torony melletti iskola után is mködik. Scitovszky azonban, mint már fölösleges intézetet, megszüntette. A karmesteri lakáson túl kezddik a Jemzsálem-utcza. Folytatása a Jerielio-utcza, melynek csak egy házsora van. Ez a két utcza volt hajdan a zsidó városrész, mely tehát a Jericho-utcza végén volt Maláta-kaputól a Zsidó-kapuig terjedt volna. Biztos adataink erre azonban nincsenek. A Jericho-utczától nyugatra terül el dél-északi irányban az a hatalmas négyszög, melynek déli oldalát az Esterházy Miklós-féle egykori egy< temi templom, másik három oldalát a monumentális egyetemi épületek alkotják. E helyen egykor a domonkosrendiek kolostora és ker. Szt. János nevét visel kisszer temploma állott. Guidó Bernát már 1305-bl említi. Eiy -két adománylevélen kívül nem is tudunk róluk semmit. A nyúlszigeti domonkosrendi apáezák a törökök ell menekülve, végre 1567 körül ide kerültek s a kolostort és templomot a legnagyobb elhagyatottságban találták. Pázmány kieszközölte, hogy a pozsonyi Klarisszák közé fölvétettek s az így üresen maradt düledez épületeket az 1615-ben visszahívott jezsuiták foglalták el. A gimnáziumot itt nyitották meg s az 5 osztályra mindjárt 440 tanuló jelentkezett. Maguk egyideig a már említett érseki könyvtár-épület hátsó végében laktak. Három év múlva 6 osztály lett s 1655-ben már 22-en voltak, mert Pázmány egy szemináriumot s két konviktust is rájuk bizott. 1635-ben már 700 tanulójuk van. Dobronoki György a kollégium rektora, gyjtésbl, adományokból s Pázmány bkezségébl megkezdi az építést. Mindjárt a mai négyszög kezdett kialakulni, csakhogy az épületek kisebbszemek voltak. Mind ennek, mind az egyetemi templomnak az építését Dobronoki vezette, a ki az egészrl keleti pontos naplót írt, mely kortörténeti szempontból is igen becses. és nyugati oldal emeletes volt; az északi oldalon még nem igen volt épület; a déli oldalt meg nem építhették ki, mert ott már javában épült a
kerekedik; a

g
t

em piom"és
épületek.

A

bazilika. Eleinte a templom nem volt összeépítve a lakásokkal. Szkebbkör használatra ugyanis egy másik kis templom szolgált, mely már a 20-as évek után épült Forqách Zsigmond nádor özvegyének és Esterházy Miklósnak a bkezségébl. E kis templom sokáig fönnállóit, a század vége felé azonban, mikor a híres Hevenessi rektorsága alatt az északi oldal is kiépült, e templom megsznt s díszes triclinium lett a helyén; fölötte az els és második emeleten volt a nagy és kis aiúa. földszinti terem, tehát az egykori templom mint már említettük ma a protestánsok imaháza. Az épületet ekkor a templom hosszában egy folyosóval összeépítették. Az egész épületben száznál több terem van. Magának az egyetemnek s gimnáziumnak a szervezetét s életét nem lehet czélunk e helyen ismertetni. Csakis fbb mozzanatait jelöljük meg. Mint tudjuk, Pázmány 1635-ben százezer frttal megalapította a két theologiai és filozófiai karból álló „érseki egyetemet". bölcseleti szak, a gimnázium a nyugati oldalon volt; a keleti oldalon a lakások és a hittudomány eladó termei voltak. E városban a jezsuiták kivételképpen elemi iskolát is tartottak fönn ugyanitt. Lsy, Lippay prímások megalapítják a jogi kart. keleti szárny kétemeletessé fejldik s a templom végében is tovahaladva, ennek déli faláig nyúlik. 1667-ben az eladások megkezddnek. Az északi szárny emeletén láthatni a nagy színházat, mely Esterházy Pál nádornak köszöni létét. kisebbik színházat 5 mágnásfiú építtette. nagy nádor javíttatta és bvíttette a nyugati oldalt, mely a bölcseleti szak helye volt. Ekkor nyert tágas helyiséget az egyetemi sajtó is, ugyané szárny végében, melynek kifejlesztje Kollonics volt. Igazgatói közt találkozunk Szentiványi, Sennyei, Rajcsányi s más jelesek neveivel. Mária Terézia megadta az egyetemnek a negyedik szakot is: az orvosi fakultást. Helyisége a szemben lev emeletes szép épület, mely most katonai kórház. többi épület is nagy átalakítást kívánt, a nyugati szárnyat szinte újra kellett építeni. Az építkezés alatt a primási palota, a trinitárius és pálos-zárda szabad helyiségeiben tartották az eladásokat. 1770-tl kezdve az orvosi szakon világiak is tanítottak. Mikor pedig 1773-ban a jezsuita-rendet eltörölték, világi s szerzetes papok pályáztak s legnagyobb részt benlaktak 1777-ben

A

A

A

A

A

A

;

:

-

190

Nagyszombat.

pedig Budára költözött könyvtárával s minden fölszerelésével együtt. Ettl fogva invalidus katonák szállása a mai napig. Mosta es. és kir. 71. gyalogezred zászlóalja is itt van elhelyezve. káptalan kérte Ferencztl szemináriumnak s bár a jogot elismerték, méltányosság ezímén felét továbbra is le akarták foglalni. Ekkor a káptalan az egészrl lemondott. Végül megemlítjük, hogy 753-ban Mária Terézia csillagvizsgáló tornyot is építtetett Kéri rektor vezetése mellett, melynek ma már semmi nyoma. Minden valószínség szerint az északi szárny keleti végénél volt. régi munkákban olvasható feliratokból ma semmi sincs az egész házban.
I
.

A

I

A

Hátra van még, hogy néhány szóval az egyetemi templomról is megemlékezzünk. Mint már szó volt róla, e helyen srégi idk óta Ker. Szt. János tiszteletére templom állott, de a jezsuiták ideköltözésekor már használhatatlan volt. A mai kéttornyú, barokk-stíl óriási templomot Esterházy Miklós nádor építtette. A kor ízlését tekintve, akkor páratlan volt egész Magyarországon, st a messze külföldön is. A maga nemében ma is impozáns, pedig egykori díszébl már alig van valami. A nagy nádor 80,000 frt készpénzt adott reá s azonfölül fát, követ s egyéb anyagok szállítására kocsikat. Alaprajza bazilika jelleg; oldalcsarnokaiba azonban 4 4 oltárt raktak s így külön kápolnák alakultak. Az egész boltozatot egyetlen oszlop vagy pillér sem tartja. Közel 70 méter hosszú s 17 méter széles, falai mintegy 24 m. magasak. Tornyai elég arányosak és stílszerek. Az építmester Spatz Péter volt, kinek festett arczképe máig megvan a sekrestyében. 1629-ben kezdték az építést. A téglát Fehéregyházán égették, mely ekkor már a jezsuitáké volt. Ezt is a nádor szerezte meg nekik, mint a birtokos család kihaltával a koronára visszaszállt, jószágot. A jezsuiták csakhamar felvirágoztatták. Ekkor járt itt a szerzet provincziálisa, kinek e hely nagyon megtetszett s a római Albani villa után Albanusnak nevezgette s e név rajta is maradt. A ma is látható emeletes, nagy épület 1719-ben volt készen. E vidéket akkor még 700 holdas erd borította el, melyet 1854-ben irtottak ki. A templom építése lassan haladt s csak 1637. aug. 30-án történhetett meg a fölszentelése. Ezt nagy fénynyel ülte meg a nádor. A fölszentelést Lippay egri püspök, az els misét Lósy prímás végezte, az els magyar prédikácziót pedig Forró egyetemi rektor tartotta. A mai foltár csak 1640-ben készült el. Velenczei mesterek kolosszális munkája, közel 40 hatalmas szobor van rajta, melyek az ó- és újszövetség egyes alakjait ábrázolják; majd följebb egyházatyák, a jezsuita-rend kiváló alakjai, legfölül a magyar szentek jelennek meg az óriási ikonosztaziában, mely tízezer frtba került. A fölszentelés napján estefelé Kismartonból két kocsi érkezett a nádor 6 kiskorú gyermekének a tetemeivel. Esterházy ugyanis a szentély alatt nagy sírboltot építtetett, és pedig középen a maga és családja számára, az evangéliumi

oldalon a jezsuita páterek, s a leczke-oldalon a fráterek számára. Itt helyezték másnap a kripta els lakóit. Attólfogva itt tették örök nyugalomra az sírbolt kikövezését a nádor méltó fia, Esterházy-család több jeles tagját. Pál végeztette s 1700-ban a lejáratot márványlappal látta el. Szép fölirata így hangzik
el

A

attende Marmorea, quam calcas, porta ad mortem est aerarium. Hoc sub lapide pretium seculorum et melior Hungáriáé thesaurus est absconditus, postquam gloriosissinia sanguine, quia regum S. Ladislai, Ludovici I., Sigismundi Imperatoris innexa sanguini, celebratissima antiquitate, quia septemdecim ante secula in magnó Scytharum principe Opos, in Eurso Hunnorum Duce ac tot aliis dominata celsissüna et illustris Familia Estoras locuni hunc delegit sepulchralem. Iacent bic grandes illae et vére pretiosae animae: Nicolaus, Hungáriáé prorex, aetatis suae oraculum; Ladislaus, item Franciscus, Casparus, Thomas fuso pro patria sanguine beroes purpurati, eorum nomini ac posteritati sui ac praesertim parentis sui Nicolai proregis et matris Christinae Nyáry manibus sepulchralem hunc lapidem Abi viator! Et cum magnas abiisse in cineres posuit S. R. C. Princeps Paulus Eszterházy. animas audis, ingemiscens, ut ex his cineribus immortales resurgant phoenices, preCare, naM DeCet. (170U)
Viator,
!

A négy hs, kikrl a fölírás szól, a vezekényi csatában esett el 1652-ben szentély falain függ a csata után következ napon itt temették el ket. 8 hatalmas trophaeum: a két legnagyobbik a vezekényi hsöké; aztán Esterházy Istvánnak egy-egy szép czímere; egy I)á nielnek, Sándornak, Ferencznek,
s

A

:

Nagyszombat.

191

A REGI EGYETEMI TEMPLOM.

névtelen

Esterházy-ezímer
franczia hadjárat
is.

s

végül

Ocskay Imre

díszes

czímere.

Mind

a

XVII. századból.
kriptában
idején igen nagy kár esett a templomban és a katonaság feldúlta a sírboltot s ott mindent széthányt. A jezsuita-kripta fülkéibl mindent kiszórtak s ma úgyszólván egynek a maradványai sincsenek külön. A családi sarkophagokat is összerongálták. 1865-ben a család kijavíttatta s a boltozatot vasrácscsal elzáratta. Erre vonatkozik a márványlap föliratának a vége

A

A

Hoc monumentum

restituit

refiei iussit

ossaque maiorum iniuria temporum dissipata colligi ac tumbas Paulus Eszterbázy de Galántba. MDCCCLXV.

templom eleinte nem volt kifestve és a mai stucco-munkák sem voltak meg. Az egésznek világoskék színe volt. nagyszer díszítés Esterházy Pál bkezségét dicséri. mennyezeten s az oldalfalakon is szép festések voltak. Különösen kitnnek a kápolna boltozatán látható stucco-munkák és az egyes mezkben volt freskók. Ez utóbbiaknak s a gazdag aranyozásnak legnagyobb részét sikerült eltüntetni. Ma t. i., a mennyezetet kivéve, az egész templom fehérre van meszelve. E kíméletlen eljárást fképpen az tette szükségessé, hogy az említett hadjárat alkalmával a katonaság itt telelt s a templom belseje annyira megrongálódott, hogy utána jóidéig nem is használták, a festés költséges kijavítására meg nem gondolhattak. kápolnák fölött mindkét oldalon szobasorozat volt s onnan a ma is látható fels karzatra volt kijárás. Ezek a bennlakó világi vagy egyházi növendékek helyiségei lehettek. E templomban voltak az egyetemi fölavatások, vagy ünnepségek. Mintegy 7 vallásos társiüat, sodalitas virágzott itt, s ezek közül 3 az egyetemi ifjaké volt. 1561-ben 9 vértanú ereklyéit kapta meg a templom s azok az oltárok ereklyetartóiban máig megvannak. Mint érdekességet említjük meg, hogy a sekrestyében két kép van s az egyiken a Mária név betinek szokásos csoportosítása, a másikon az ismeretes J S van ki hímezve. A kép hátára az van nyomtatva, hogy Ghymesi Forgách Pál vál. püspök ..édes leányának" a hajából készült a XVIII. század elején. Forgách ugyanis neje halála után papi pálvára lépett, egyik leánya pedig itt Klarissza-apáeza lett.

A

A

A

A

H

192

Nagyszombat.

az invalidusokon kívül a gimnáziumi ifjúság látogatja e gyönyör s mindez ideig egyetlen a városban, melyben minden vasárnap - s máskor is sokszor - - magyar prédikáczió van. Kapuja fölött a dics alapító czímere van s e fölirat:

Ma

templomot

Com. Nicolaus Esterházy R. H.

Pal.

sá -Adalbert
szeminárium,

körül van a város harmadik tere, mely az ezredéves Pázmány-tér néven szerepel. Azeltt a templomról ezt is Szt. János-térnek nevezték, az egyetem idejében pedig „fórum Academicum", azaz Egyetem-tér volt. Mieltt ez óriási épületcsoporttól s a hozzáfzött szép emlékektl búcsút vennénk, befejezésképpen említsünk meg néhány nevesebb férfiút, kik itt az egyetemen s a gimnáziumban tanítottak. Az egyetem nevezetesebb rektorai és kanczellárai Dobronoky, Sennyey, Szentiványi, Kecskeméthy, Szerdahelyi, Rajcsányi, Kunics, Kéri stb., kik a magyar irodalomban is ismert alakok. A hittudományi kar tanárai közül ismeretesebbek: Nádasdy, Bárányi, Szentiványi, Szerdahelyi, Csapody. A jogi karon Otrokocsi Fóris, Bencsik, Szegedy s mások. A bölcseleti szakon Inchoffer, Hevenessi, Timon, Thuróczi, Kazy, Kaprinay, Pálma, Pray, Katona stb. A fizikát a világhír Hell Miksa is tanította; a mathematikának a tanára Dugonits, stb. A gimnáziumi tanárok közül is csak a legnagyobbakat említjük meg: Káldy, Dobronoky, Forró, Nádassy, Pereszlényi, Szentiványi, Szúnyogh (a félelmetes vitázó), Csete (szónok), Hidy, Timon, Árvay, Péterfy, Rajcsányi, Kéri, Kazy, Szegedy, Sajghó, Pray, Kunics, Frivaldszky, Katona s mások. A mai Felspatak-utcza az egyetem életében Jezsuita-utcza nevet viselt. Mai nevét pedig a rajta végig folyó pataktól vette. Az egyetemi templomtól vette nevét az a rövid, mindössze 14 házból álló utcza, melynek néhány épülete számot tart arra, hogy hazánk mveldéstörténete foglalkozzék velk. Mindjárt a templom mellett, az utcza sarkán látunk egy ódon külsej,

A

templom

ünnep

óta

:

:

:

Az
°g

érseki
s

k™nrikt™.

emeletes épületet, mely 1886 óta a 4 osztályú községi polgári fiúiskolá-n&k részben a róm. kath. elemi fiúiskolának szolgál lakásul és ugyanitt van az iparos- és keresked-tanulók iskolája is. Az épület mai alakját csak 1710-ben kapta, de mint intézet sokkal régibb. Pázmány ugyanis 1623-ban a sarkon a Wanker-féle házat megvette, hogy ott egy jezsuita fölügyelete alatt szegény nemes fiúk lakjanak s a gimnáziumba járjanak. növendékek száma 25 volt s czíme Szt.-Adalbert burzája. De Pázmány nem tett le biztos alapot, s az egyetemi tke kamataiból juttatott évi ezer forint keveset segített. Majd fpapok, mágnások és polgárok adományaiból 60 személyre terveztek bennlakást, de ez sem volt elég biztosíték. jezsuiták Pázmány halála után el is hagyták. 1642-ben megint hallunk róla, s mikor a svéd támadások alkalmával az olmüczi egyetemi hallgatók közül többen idejöttek, Lippay érsek itt helyezte el ket. Most már kispapok is voltak köztük s czíme Seminarium S. Adalberti lett. Itt tanultak a székesegyház énekesei és zenészei. Mikor pedig a templom hosszában 2 házat s a Szt. János-utczában a Pyber-féle házat megvették, 1710-ben L alakú emeletes épületté fejldött s keleti végébe a ma is látható kápolnát építették. Az Amadé Ilona, Koháry és Kolonics-féle alapítványokkal ellátott intézet a jezsuiták vezetése alatt szép fejldésnek indult s lassanként úgyszólván a nemzetiségi kispapok intézetévé lett. Az egyetemmel együtt ez is Budára került. város 1783-ban megvette s ekkor bérház lett. Ma az említett iskolákon kívül itt van a pozsonymegyei magyar közmveldési egyesület könyvtára s régiséggyjteménye, a katholikus legényegyesület helyiségei s a nagyszombati ipartestület irodája. Ezután 3 nagy épület következik, melyek ma az érseki fgimnázium és a királyi érseki konviktus czéljait szolgálják. Mind a háromnak érdekes története van. Az els a fgimnázium épülete. Nagy, négyszög, emeletes épület, keleti oldalon, hol a tantermek vannak, kétemeletes, a déli oldal pedig hiányzik. Alapját Lippay prímás vetette meg az 1648-iki tart. zsinaton, mikor is a püspököket felszólította egy általános szeminárium alapítására. legs

A

:

A

A

A

A

:

Nagyszombat.

193

többen azonnal hozzá is járultak az alaphoz s egyházmegyéik részére megszámban növendékeket küldtek. Ez épület helyén is Pyber-féle házak voltak. Erre az intézetre fordították Lósy primás 35.000 frtnyi hagyatékát is, a mai kétemeletes szárnyát pedig Illyés püspök hagyatékából építették. A jelöltek számára szükséges rész már 1652-ben készen volt. Egészen a római német-magyar Apollinare szeminárium mintájára szervezték s a növendékek itt is vörös talárt viseltek ezért hívták sem. generálé rubrorumnak. Lippay Magyarország Patronájának ajánlotta föl. Kapuja fölé helyezték Lippay czímerét, melynek ma már csak a helye látszik. Alatta e chronostikon olvasható
állapított
:

GeorgIVs LIppal ArCklepIsCopVs Strlgonlensls prIMas Ungarlae LegatVs natUs UnlVerso CLero regnl apostolid. (1649.).

Lentebb olvasható Lippay jelmondata Coniungete Deo et sustine. A növendékek száma csakhamar 70 80-ra rúgott s a jezsuiták ezekért a káptalani Stephaneum-seminariumot mellzték, st egyideig nem is vezették. Az egyetemmel ez is elköltözött a városból s beleolvadt a központi szemináriumba. Ettlfogva az épület katonai iskola s a régi, szép árkádos folyosók s termek jelentékeny s káros átalakítást szenvedtek. Scitovszky primás itt helyezte el 1853-ban a megalapított 8 osztályú gimnáziumot. Itt említjük meg azt is, hogy az egyetem elköltözésétl 1784-ig a gimnázium a mai katonai kórházban volt. A következ épület, mely a gimnáziummal összeköttetésben van, egykor esztergom-fegyházmegyei növendékpapok és világi nemes ifjak intézete volt s Szelepcsényiben tiszteli alapítóját. A gimnáziumi épülettel folytatólag két szárnyból áll az elbbi két-, az utóbbi egykeleti és nyugati emeletes és középen egyemeletes traktus köti össze. Szakértk nagy elisme-

:

;

Egykor délfelé valamivel igen szép fbejárattal. Mikor késbb a vele szomszédos konviktust építették, a boltíves déli részt megcsonkították. Kicsiben ez intézet már 1668-ban megvolt, mert a Stephaneum-seminarium már szknek bizonyult. Szelepcsényi ide világi ifjakat is felvett. Az egészet a jezsuiták vezették. 1678-ban 17 ezer forintot tesz le ez alapra, s mikor többen is adakoztak, (Szenttamási 11 ezer, Illyés 50 ezer, Gubasóczy 35 ezer frtot), akkor a szomszédos házakat is megvették. Teljes díszében csak 1700-ban állott, mint szép portaléjának a chronostikonja mutatja:
réssel szóltak széles, boltíves folyosóiról s termeirl.
volt,

hosszabb

HonorI gLorlosIssIMae Vlrglnls orbls CoeLIqVe regináé posVIt plVs prlnCeps GeorgIVs SzeLepCsénl, arChiepIsCopVs Strlgonlensls. (1700).

Szz Mária szobra s Szelepcsényi czímere áll. földnincs használatban. Az utczai szárny a 20 ezer kötetnyi tanári könyvtárnak szolgál helyiségül részben tanári lakás. Az összeköt épület már düledez. A keleti szárnyon, földszinten van a gimnáziumi ifjúság díszes színháza, melynek tágas néztere, karzata, erkélye s 12 páholya van. Mai, emeletes alakját 1875-ben nyerte. Alapítása, fejlesztése körül nagy érdeme volt Scharnbel; Graeffel és Komlóssy tanároknak. gimnáziumi ifjúság itt évenként legalább 2 színieladást és hangversenyt szokott tartani. E szárny közepébe épült az egykori szeminárium Mária-kápolnája, melyet ma a konviktorok a téli hónapokban használnak. második emeleten az I III. oszt. konviktorok helyiségei vannak. E két épület udvarát használja a gimkapu
fölött szinti rész

A

A

ma már

;

A

A

náziumi ifjúság. A gimnázium, mint már tudjuk, 1852 óta van az esztergom-fegyházmegyei papok vezetése alatt. Scitovszky primás akkor alapította meg 200,000 írttal. Mivel a benczések alatt csak 6 osztályú volt, az emelkedett szellem primás a Marianumban szervezte az érseki liezeumot (a 7. és 8. osztályt) s abba a klerikusokon kívül világi ifjak is jártak. Mikor pedig 1850-ben a gimnáziumot 4 osztályúvá fokozták le, a primás az 5. és 6. osztályú tanfolyamot is megalapította liczeumában s így 1852-ben könnyen megalakulhatott a 8 osztályú érseki fgimnázium. E liczeumnak, illetleg gimnáziumnak több nagynev tanára volt, kik közül nem egy, magas egyházi méltóságra vagy országos hír tudós nevére tett szert. Sctmassa, Hidasy,
Magyarország Vármegyéi és Városai
:

Pozsony vármegye.

1

94

Nagyszombat.

Mésslényi, Császha fpapok, Szuppan Zsigmond, Aschner Tódor, Knauz Nándor, Graeffd János, Gzlambos Kálmán (ma lazarista), Frakaói Vilmos, Pór Antal, Bodnár Zsigmond, Hettyey Samu (a meghalt pécsi püspök), Komlóssy Ferencz s mások ez intézetekben tanítottak több-kevesebb ideig. Az intézet tanulói közé tartoztak jóidéig az egyházmegye növendékpapjai is. 7. ós 8. osztálybeliek - - az ú. n. liczeisták 1865-ben Esztergomba költöztek. Tíz év múlva itt helyezte el Simor primás az 5. és 6. osztályú papjelölteket, de ugyancsak tíz óv múlva 1885-ben eltávoztak

A

azok
konviktTs

is.

Ezután a város legdíszesebb, legaranyosabb régi épülete következik: a Pázmány-alap ította nemesi konviktus, melynek mai épületét Mária Terézia emeltette (1747 54). Négyszögalakú, kétemeletes, impozáns épület s úgy magas ós széles folyosói, mint lépcsházai és gyönyör termei a Mária Terézia korabeli építés méltó remekei. Az építést Grueber ígnácz jezsuita vezette. Ötvennél több terembl áll, melyek a modern igényeket is teljesen kielégíthetik. Maga az intézmény Pázmány hazafias gondolkozásának alkotása. Hazánk nemeseinek mveldésére 1624-ben 50,000 frttal s az évi 5000 frtnyi pizetummal alapítja s a jezsuiták vezetésére bízza. S mert az alaphoz II. Ferdinánd is hozzájárul 2000 frttal, „Kir. érs. nemesi konviktus czímet viselt. Második megalapítója Teleydi János, kalocsai érsek, ki a mai épület helyén volt házát, még Pázmány életében, fölajánlotta s a szk Káptalanutczai Szabó-féle házból ide költöztek a növendékek. Késbb Telegdi hagyatékából még egy szomszédos házat kaptak s ettl fogva gyors fejldésnek indulhatott. 1666-ig inkább a Telegdi-alapból élt, mert a pizetumot Pázmány halála után legtöbbször nem adták me?. Azért hivatalos iratokban is (a városi levéltárban is) Gonvictus nobdi'im TeUydyanus néven szerepel. 1666-tól fogva azonban a pizetumot rendesen folyósítják s az intézet szépen fejldik.

1

'

Már külön színházuk

is volt s több egyetemi hallgató is volt köztük. Virágzása közben érte az 1683-iki tzvész, mely után pusztulásnak indult. S mikor hamvaiból már némileg kikelt, II. Rákóczy Ferencz és Haister katonái sanyargatták s élték föl. 1714 után szinte megsznt. Mária Terézia újra szervezte s modern alapokra fektette. Az épület díszes, nagyszabású portáléján e fölírás van: Religioni, bonis artibus. MDOCLIV. Délkeleti sarkán hatalmas kupola alatt van, a konviktorok nyári kápolnája. A mennyezeten az Apokalipszis-bi vannak fantasztikus falfestmények. Az új palota csakhamar benépesült s a legszebb reményekre jogosított. Nagy baj volt az, hogy ekkor már szerte hódított a jezsuita-ellenes áramlat munkásságukat is nagyon megnehezítette. Mikor azután 1773-ban s ez az a jezsuita-rendet eltörölték, attól fogva ex-jezsuita világi papok s pálosok vezették az intézetet. Az egyetem elköltözésekor az Adalbertinumban és Marianumban volt világi ifjakat itt helyezte el Bdthyány primás. 1784-ben II. József meglátogatta s utána mindjárt beszüntette. A nagyszer épület azután egész 1850-ig katonai iskola és invalidus-lakás volt. Scitovszky primás 1850-ben visszaállította, de az egykori alapítványokból s birtokokból csupán a pizetumot tudta számára visszaszerezni. Ezért alapja nincs is biztosítva. 39 alapítványi hely van s átlag 5 fizet nve üdék. A most ismertetett 3 nagy épület mögött jól gondozott, tágas kert terül el, mely a gimnázium és konviktus hygieniájára kedvez hatással van. A konviktusi épületben laknak a gimnáziumi tanárok is. Ha a csaknem kizárólag földszintes házból álló Pék-idczát s a Felspatak-utczát magyarázatot nem igényl nevén megemlítjük, el is mondtunk
)

hil^olás^ilaza
'

mindent, a mi a délészaki irányban parallel haladó utczákról szót érdemel. Egyetlen nagyobb Kereszt-utczája a városnak az, mely a ferenczrendiek mögötti kiskaputól a plébánia-templom mögötti kapuig halad s 3 utczát foglal magában: a Színház-utczát, mely a színház keletkezéséig Ferencziek-utczája néven szerepelt, a Nagy Lajos-utczát s a Szemináriumutczát. Közben van a Ftér, melyrl már szóltunk, Azután a Nagy L<rios-utcza következik; nevét onnan vette, mert a hagyomány szerint az utcza sarkán lev, egykor Popovich-féle házban halt meg Nagy Lajos király. A pozsonyi Toldy-kör elször a szomszédos Somogyiféle házat tartotta a kérdéses helynek s emléktáblával is megjelölte. (1879).

fúri adományok- — — ból kisebbszer templomot építettek.000 frton kibvítteti lakásukat. Iskolájuk a magyar tanítás és kézimunka dolgában hamar jó hírnévre tett szert. internátusból s 3 igen népes iskolából áll. 195 A meg fölmerült vita következtében az egyéb adatra támaszkodva.: : Nagyszombat. vas.. századtól fogva újabb idkig. több irányú akadékoskodással kellett megküzdeniök. az orsolya-apáczák temploma. század Ízlésére emlékeztetnek. Sok küzdés után e helyen biztos lakást szereztek s kegyes fpapi. de sok közbejött akadály következtében csak 1776-ban szentelhették föl Szt. Eleinte nagy nehézségekkel. 1882. Már kezdetben voltak bels és küls növendékeik. Pártfogóik Spáczay Pál érseki helynök s maga Esterházy primás. Nevét valószínleg az itt Sarkantyús-utczának hívták a leglakó ötvösöktl. E vita magyarázza meg' az egyik föliratnak komikusan hangzó „valódi" szavát. Ugyanezen háznak a Pék-utcza táján pedig ez a fölirat van felli részén.000 forintnyi kegyes adomány lehe- tvé nek tette. Anna tiszteletére.000 forintnyi adománynyal támogatta nemes törekvésüket. kolos- épüirtesóportja.z orsoiya- Ebben van a torból. A félezredes évforduló alkalmával a pozsonyi Toldy-kör indítványára ezen emléktáblát kegyeletbl emelte Popovich Sára.és rézma. hunyt a el nemzedékek óta fennálló hagyomány szerint Nagy Lajos Magyarország dics királya 1382 szeptember 11-én. az említett helyiségek Nagy Lajos királynak valódi halálozási háza és szobája. E 281. század elején épült. vesektl vette.000 frtnyi apáczai hozomány s vagy 40. Scitovszky 1856-ban 30. 1382 szeptember 11-én. 1798 után tágasabb internátust építettek s 3 osztályú osztott iskolájuk volt. s hogy több házhelyet vegyemegfelel helyiségeket építhes- senek. Alapkövét már 1729-ben letették. melyeknek a boltívei a XIV. mely egyes udvari részeiben a XIV. számú Popovich-féle épület déli falán. 1859-tl fogva képesített tanerik voltak 4 osztályú bels és küls osztott iskolájuk számára. utánjárás. Alojziának rokona. E ni szerzet 1724-ben jött a városba Pozsonyból. mely templomból. 13* . Találtak is benne a földszinten két alacsony kamrát. márványlapon e fölirat olvasható Ezen házban. Azonban az 50. kiderítette. az utczában s a vele derékszög-alakban húzódó Simor-utczában Szt Orsolya-rendi apáczák nagy épületcsoportja. Mária Terézia igen kegyelte ket s 15. a hagyományra s más hogy a Popovich-féle házban halt a nagy király. Az utczát a XIV. az els fnöknnek E. majd gyjtésbl megépítik a szögletházat. háztulaj donosn.

Ettl fogva 1886-ig az érseki helynök lakása volt. ajándékul adott könytárával együtt. Vincze apáczáira bízta. majd ez épület helyén mködött. egyikre sem alkalmazható az évszám maga az eset azonban megtörtént. Fpapi alapítványi hely is van vagy 30.gyjtésbl és kölcsönbl az Alsópatak-utczáig tágas kétemeletes épületet emeltek. déli s részben a keleti fal mentében vannak. 187 /-ben megnyitják az elemi iskola 5. áll. emeletes épület 1724-ben készült. mely így hangzik: A — A His ego sVb teCtls qVonDaM peregrlna qVIeVI. mígnem ez is Esztergomba költözött. Iskoláikat vagy 700 növendék látogatja s közel 100 bennlakó növendékük van. növendékek száma 70 80 volt. Bástya-ulczák. Batthyány prímás azonban 1790-ben visszahozta s vezetését világi papokra bízta. Arady János kanonok ez esetet a homlokzaton egy chronostikonnal örökítette meg 1792-ben. S végül 1894-ben létrejött a 4 évfolyamú ni praeparandia. Az érseki liúarvahaz. és 6. hozzá harmadik ház szintén történeti érdekesség. 1902-ben vagy 60. az utóbbit 1862-ben lebontották. A Pázmány-féle szervezés értelmében egy esztergomi kanonok áll az élén. . A régi Szt.19Ü Nagyszombat. apró házakból állanak. könyvtárba jutottak. a menet itt megállapodott s a koronát azalatt Mednyánszky László báró nagyprépost lakásában helyezték el. A növendékek száma vagy 80. a katonai tébolyda mellett a Lanzer-kapu (azeltt Zsidó-kapu) s az elbbit 1860-ban. akár visszahozatalakor (1622) történt az eset. a jezsuiták nem igen tördtek vele s Barkóczy prímás végleg föl is mentette ket ez állásuktól.000 forinton . Mint láttuk. a tábla hivatalnokának. a Simor-utcza végén. Ezzel aztán össze is foglaltunk a belvárosban minden említésre méltó dolgot. 1777-ben ez az intézet is követte az egyetemet. A fkereszt-utcza két végén lev két kisebb kapu régóta nyitva volt. Ezek a városfal mentén épültek s barátságtalan. úgy hogy most egy nagy négyszög területet foglalnak el épületeik. A Jerichó-utcza végén volt a Maláta-kapu. városnak minden tekintetben legutolsó részei az ú. Koháry István s mások alapítványai sem tudták fölvirágoztatni. E házzal szemben van a 4 osztályú. lelki gondozásukat jezsuiták végzik s az egyetemen hallgatják a theologiát. Mikor Bethlen a magyar szent koronát Pozsonyból elvitte. Ezek az északi. mely a futcza két végén volt. Udvarról. hazafias nevelésük. de meg a konviktusi épület is egyidben szemináriumi jelleggel bírt. 1891-ben pedig a 4 osztályú polgári iskolát. A mai szép. bels város 605. Az utcza nevét onnan vette. 1624 mint tudjuk. A konviktussal szemben. 1824-tl fogva itt volt a kerületi tábla hivatala. A két fkaput. gazdasági A város falai ma már semmi szolgálatot sem teljesítenek. osztályát. a küls város 184 házszámból áll. s a fölöttük lev tornyokat 1820-ban lebontották. mert az épület századokon át egész 1850-ig az esztergomi fegyházmegye szemináriuma volt. A városfal küls oldalához s még távolabb épített házak. Késbb. A — — A A A A város falai. István-kápolna az udvar felli kis torony alatt van. kertrl persze itt szó sincs és a házak egy része a falba is beleépült. A közöttük volt 6 6 kisebb toronyból is csak a nyugati oldalon láthatni négyet elég jó karban. a Pázmánytól újraszervezett Marianum-seminarium elkerült a defieientia épületbl s Mariano-Stephaneum czímen egyideig a Káptalan-utczában. Azeltt ezt is Sarkantyús-utczának nevezték. minden szakra képesített tanerik nagy elismerést érdemelnek. kik azt minden tekintetben igen jól vezetik.. Tanításuk. míg csak tábla jegyzkönyvei a gimnáziumi tanári 1876-ban meg nem sznt. tehát az egész város 789 házat számlál. nem felel meg versbl kiolvasható évszám a valóságnak mert akár elvitelekor (1620). — A négy nagy . Majd Mérey kanonok s a már említett Spáczay vikárius adományaiból lassanként fölépül a mai ház. segélyezett községi polgári leányiskola épülete. torony közül már egyik sincs meg. Ez épület 1886 óta fiúárvaház. van az érseki fiúárvaház. mely a Szeminárium-utczát nyitja meg. Prileszkynek. Itt volt aztán 1850-ig. mint tudjuk. a mikor azt Simor prímás polgári iskolai s gimnáziumi tanulók számára megalapította s Szt. n.

majorok. a modorfalvi út mentében. melyben 1824-ben a Seulinyi-íéle 2110 urnás boroshordó volt. E nagy hely azeltt a Rubrorum seminarium kertje volt. Az egykori pallos-jog áldozatai e feszület eltt végezték utolsó imájukat s itt végezték ki ket. A vasúton túl három temet van. e szerint tehát egyenl korú volna a szab. Különösen a nyugati oldalon van Krausz-féle major végében ma is látható egy magasabb. a Gsákyaké volt s itt állítólag MartinoviU néhány mely helyiség.000 frton. van az 1880-ban megsznt ház is "épült. század békésebb évtizedei mindjobban tották a felbátorí- lakosságot. A A a. a mait 1846-ban alapították. A katonai temet 1783-ban . évet kétszer tartalmazza. Elköltözésük után helybeli polgárok kezére kerültek s azok gazdasági épületekkel rakták meg. jeli kórház modern berendezés épülete. Odább. ségek építettek lakásokat. (1802. Ez az épület azért érdemel említést. Ez épülettel szemben van az Lmmer-fé\e ház nagy kertjével.-nak. díszebédek s egyéb ily alkalmak rendezésére használják. van a Treumann-féle malátagyár. 197 Már említettük. A Bach-korszak idején közkórház volt. Ma mulatságok. zetek s világi inté- elkelszép A MEGYEI KÖZKÓRHÁZ. A borral. kir. várostól délkeletre. A E házat 1754-ben építtette Mária Terézia a konviktus számára s a kert is azé volt. várossal.Nagyszombat. Nagy telkeket vettek a városnak mind a négy oldalán s azokat elég magas kfallal vették körül. továbbá bonczoló.külvárosra oszlik. 1898 óta nyilvános jelleg s 40. Vincze apáczái gondozzák. 1867-tl fogva ismét magánkórház s 1886 óta Szt. Az ág. Ujabban ezen az oldalon néhány csinos földszintes déli oldalon. mely mellett egy kkereszt van. ía^ejyesüiet így hangzik : ConCors SoCIetas JaCVLatorla LIberae reglaeqVe Vrbls TyrnaVIensIs Cbarae patrlae boC paCto portaM banC pVbLICI ornatVs gratla ereXIt — DefenDenDae Intenta. a mely legnagyobb volt egész Európában s a nevezett évben tele volt A megyei közkórház. a vasúton túl.) E klapot a most épül járásbírósági épület miatt el kellett távolítani. lövegyesület háza. terül el a Pozs>. lövház mai alakját 1867-ben kapta. a gyepmesteri lakáshoz érünk. Tovább haladva. Alsóés Fels . Különösen az eszter- gomi kanonokok. mely 1795 körül épült s 1802-ben nagy udvarával együtt Berchthold grófn bkezségébl földiszíttetett.ny-vármegy i nyilv. néhány szép major. evangélikusok 1798-ban kaptak temet-helyet. De a XVIII. Most épült külön helyiség a ragályos betegek számára. Ez alkalommal az udvari kapubejárás fölé helyezett chronostikon az 1802. mert ez alatt van az a nagyméret pincze. Késbb egy kanonok vette meg. mely két részre. Közadakozásból épült 1824-ben 40. gyártelepek ják és kertészetek alkota küls várost. Ez a lövész-egyesület 1838-ban tartotta meg 600-ik évfordulóját.000 frton tetemesen javították.és halottas-kamra. hogy a küls építkezés sokáig tiltva volt s 1601-ben a meglev házakat is lebontották. toronyszer éjjeli gyülekezetet tartott. melyek közül néhány ma is látható s legtöbbje nagyúri ízlésrl s jómódról tanúskodik. a Pálos-utcza végén. Evenként átlag ezer beteg van benne. Fejlesztése köri nagy érdeme van Christian János dr.

fképpen az 1848 49-es évekbl.és gázbizottsága. járási szolgabíróság. mely 150 tagot számlál. népnevelök egyesülete czímében viseli czélját is és ipariskolát tart fenn. adóhivatal. Mátyás idejében keletkezett s már akkor említik a nagy bársfákat. gazdasági és építészeti. 1800-ban alakult.. A könyvtár használata vasárnaponként 245 370 drb. Másik felén. melyek a valláserkölcsiséget. városban a következ állami hatóságok. fjegyz: Schwendt János. A róm. Albrecht Géza. az államilag segélyezett községi polgári leányiskolában Alszeghy János. kath. az intézetek és egyesületek is. hitközség 2 tanítós népiskolája. Itt van a Kálvária is. Vincze apáczái vezetik. 1 ' — — . rabbi: Rcichenberg Ábrahám. fiú-iskolában Goldberger Soma. század közepéig városi halastó volt. Azeltt is ott volt (1730 óta) Scbmidt kanonok adományából s a polgárok gyjtésébl. melyek közül öt ma is megvan. Adalbert-egyesület hivatalos czélja a tót kath. Mellette . a társadalmi érintkezést ápolják. elvesztette egykori jogkörét. huszárezred 6. ev. Van továbbá a városnak árvaszéke. Képvisel-testülete áll 57 virilistából s 56 beválasztott tagból. A magyar szellem ápolása és a mveldés terjesztése czéljából alakult 1880-ban a Magyar Kör. a róm. apátkanonok. Mellette van a városi uszoda. áll. báz egykor a jezsuitáké volt. melynek 115 tagja van. a mveldést. mely Az izraeliták közös temetje 1878-ból való. hatóságait. legény egyesület. czukorgyáron túl van a már említett régi temet. m. A Pozsonyi magyar közmveldési egyesület nagyszombati fiókja. befejezhetjük az épületek ismertetését. 198 keletkezett. Hatóságok. kath. bíróság. rabbi Stein Miksa. pénzügyri biztosság. egyesületek. iskolai. közjegyzség. Ma közigazgatási hatósága élén polgármester áll. Terézia elrendelte leesapoltatását. a községi elemi iskolában Horváth József. terül el a bíres Stummerféle nyersczukor-gyár. amaz 4. az észak-nyugati részen. kir. : : : : : A Intézetek. századának a kaszárnyája van. m. Kulturintézetei közül igazgató az érseki fgimnáziumban Khalmi József. kath. tanácsos :Moravek Antal. Alapítási ideje ismeretlen. lelkészek Farkas Géza. kath. azok megszüntetése után Luzsinszky kanonoké. A küls város keleti részén apró bázakon kívül két téglagyár van. rendri hivatala (kapitány Kratky Ferencz). ev. kir. kir. járás- A A A Városi hatóság. . színházi. Statusquo ízr. kápolnája is van Szt. mert mocsarai a város levegjét nagyon rontották. számvizsgáló. a ferenczrendi kolostor házfnöke: Thurkovies Engelbert. a Szt. Állítólag már I. róm. a statusquo és az orth. Komálom táján van. Szóljunk még valamit a város szervezetérl és társadalmáról. Nagyszombat. mszaki tanácsos: Windisch István. Ha még a gyufagyárról s a két malátagyárról megemlékezünk. pénzügyi. és 1861 óta mködik a Dalos-kör. emez 2 tanítóval. Az intézetet Szt. mely sikerült hangversenyeket Megvannak városunkban azok A ni szokott tartani. város. irodalom ápolása és terjesztése. apátkanonok róm. városi ügyek elintézésére van jogügyi. a jezsuita-kollégium rectora: Molnár László. városi hatóság élén Franciscy Lajos dr.s távíró-hivatal. aljegyz: A A Egyházi hatóságok. a nemzeti szellemet. mely mai díszes alakját 1900-ban kapta Müller József adományából. kir. izr. Mögötte az V. a humanizmust. Az északi rész még a XVIII. Szakszeren rendezett könyvtára 6100 kötetbl áll s nyomtatott katalógusa van.van az srégi városi szegényház. 1902-ben a Magyar polgári kör. közegészségügyi. Városi fügyész: Borovánszky Ede. a Lazaretum. kath. másik temetjük. Fábián s Sebestyén tiszteletére s ezt az intézettel együtt 1747-ben benedikálták. szegényügyi. államvasúti állomás. a ni praeparandiában Znamenák István. melynek fejlesztése körül elévülhetetlen érdeme van Alszeghy János polgári iskolai igazgatónak. m. Nagyszombat is. népnevelés szolgálatában áll még az ág. hivatalok. számvevsége. posta. Kanovieh Elemér számvev Hopfer Gusztáv. fiúiskolának mind a négy osztálya párhuzamos. mint több szab. Egyházi hatóságok érseki helynök Jedlicska Pál praelatus. plébános: Halmos Ignácz dr.. hivatalok vannak: kir. hitközségek külön-külön népiskolája. kir. Két év eltt alakított „Történeti emléktár czím szakasza már 285 értékes darabot tartalmaz. orth. pénztári hivatala s fogyasztási adóhivatala. Ag. Mária a A szegényház. a nagyszombati ker. majd a családjáé lett.

meg a nemzeti múzeumba kerültek. elismerés illeti siszépítegyesüli-tet. Vásárjai még 30 évvel ezeltt messze vidékrl egybevonták az eladókat s vevket. kerületi betegsegélyz pénztára. de ezek is jobbára építés épül. melynek nagyon jó az egykori falárkot a félig sr . mert Pozsony és Bécs közelsége. .s 2 szeszgyára csak csekély 3 téglagyára van. mely lehetvé tette annak létrejövetelét. alig marad valami megemlíteni való. Nagyszombat századokon át híres volt ezéheirl. Végül megemlítjük a jól szervezett. mily fontos poziezió e város a magyarság ügyében. népes tzoltó-egyesületet. segí'ö. mert a jómódú földmívesnép asszonyai és leányai kizárólag csizmában járnak. század elején betemették s azt köröskörül. A városban 3 lap jelenik meg. jelezve. 42 csizmadia azonban még így is sok.egyesületeket. A czéhek törzskönyvei és remekei is részben a budapesti leveles könyvtárakba. ev.Noiiny czímen szerepel. Szerkesztje Thinagl János. fképp a déli s leginkább a nyugati oldalon fasorokkal ülteitek be (1M7). Mint kurióziumot említjük meg hogy e város pékjei ma is annak a jól megérdemelt hírnévnek örvendenek messze vidéken. illetleg a város közönségét.és Leves. részben találja föl e városban keresletét. A Nagyszomlati Hetilap 1868-ban indult meg Tytvauer Wochenbbitt czímen 1878-tól fogva az els czímen.y>Z(>mbali Hírlap czímen. szegényedés. Volt ugyan azeltt is némi árnyékos helye a városnak. A másik hetilap éppen most indult meg Nai. Sajtó. De még erre az igényre sem igen számíthatnak. 199 könyv körül váltakozik. az ág. ötvös.kereszt-. mert itt az Évtizedenként legfeljebb 4 5 lakóház . Jelentékeny pénzadományokon kívül már négyezernél több eladásai. mert hisz XIX. E város is szomorú példa arra. Mkedvel ipartestülete. mint a értesülünk.és gyufagyár nem itt értékesíti . fölolvasásai nagyban hozzájárulnak a város örvendetes magyarosodásához. Ha a kisváros szerény igényeinek megfelel ipari termeléstl eltekintünk. A A : tartotta külön megemlékezni.s fképpen Kereskedi-lme szintén nem oly élénk. fél német szöveg. 3 eczet. Van továbbá kereskedelmi olvasó-egyesülete. Az egyesület újjászervezésére Af>pwnyi Albert gróf maga is eljött 1902 ben. A harmadik Kollár Márton szerkesztésében Katid'ch. mennyire pusztul a kisiparos-osztály. zenekara van. továbbá a gyári produktumok ettl is megfosztják ket. de ez még A NAGYSZOMBATI HONVEDEMLEK. Szt. A szépít-egyesület a város és állomás közötti teret virágos. mindig nem felelhetett meg a jogos kívánalmaknak. melyrl egy historikus (Korabinsky) már vagy 120 évvel ezeltt érdemesnek — látványosság számba megy. 90-es A legnagyobb A évektl fogva a különben nagyon árnyéktálán és alig fásított várost nagy sétatérrel ajándékozta meg.és csizmadiaiparáról. jó könyvet osztott ki. A czukor. bl a város régi évkönyveiBécs közelsége okozza annak a hanyatlását is. szíjgyártó. Városi 1a/> diákpénztára már 1846ban alakult s alaptkéje azóta megkétszere- zdött. Jótékony eyxjesidetei sorában látjuk a Vörös. s fél magyar. Marha.egyesületet. és izr. Vincze. kisiparosok közül még a csizmadiák örvendenek érdemlegesebb keresletnek. mostanság évrl-évre néptelenebbek.Nagyszombat. termelését 5 kisebbszabású malátagyára. Ipar. meg Pozsony és A minrl Kereskedelem és forgalom lóvásárjai ma is látogatottak. Hitelintézete is jóhír. a vidékre vannak utalva.és mkertté alakította át s a várostól vagy 20 percznyi járatú szép sétateret s a vegén végén tágas parkot alkotott.

. Csak a legújabb id óta van a városnak pótadója. A nagyszombati érseki 1870 Kohn fgimnázium története. éjjeli lámpásvilágítás pedig 1830-tól fogva van. kath. Tyrnav. vallás szerint a) róm. Lexicon. pótadó 54.. 1768 Korabinsky Geogr. nemzetiség szerint b) német 2564. d) izr. : : . Tyrnau. Magyarország története.924. szenved 5 33.737-36 kor. 1786 Kazy Hist. Gabonatermelése az elsrendek közé tartozik. Fejér és Pauler T. mint mennyiségét tekintve. Gerencsér felé vezet országútja 735-ben készült a nádasi újabb út pedig 1818-ban. 1715 A magyar 3124. 1842-ben szabályozták A város A 1 . . ref. parva Roma. század els negyedében folyt.185 lakos. 48. Az utczakövezés már a XIX. 39 hold kaszáló. 1843.475-19 kor. 1896.287-12 korona. . Sión. terra-mari urbem notam fallor. regale meg van váltva 65. : . A város legnagyobb forgalmi útjai jól vannak kövezve.000 koronával. magnae Romae Derelinquo desolata teota tua comptula Ergo aemula . Az országos képviselt választó kerülethez a városon kívül 34 falu A tartozik. ugyanily tárgyú munkái Ocskovszky Hist. 10. Ipolyi: Veresmarty élete és Henszlmann Magyarország csúcsíves stíl munkái Fraknói Pázmány Péter és kora memlékei. (1770-iki kiadás). 75353 „ „ tehát a — vasút. a mit a városról megemlítésre méltóvolt 559 . der A.592-02 korona. évi költségvetés szerint a) bevétel 284. diplom.. Maga a város a legjobbmódúak közé tartozik cselekv vagyona 2. távíró 1868-tól. Az 1903. e) legutolsó népszámlálás adatai a következk: 1. b) kiadás 333. nak tartottunk. Fejér: Cod.672. : . Nagy Iván: Magyarország családai Stelczer: Gesch. urbis Tyrnav. 1896-ban pedig a nyitra kutti vonal s így most minden irányban gyors és kényelmes összeköttetései vannak. Valamikor bortermelése igen híres vrolt.: :. a telefon pedig 1901-tl fogva szerepel a városban. Czinár Monasterol. . de egyéb tényezk közrehatottak. Gem. Teleki: A Hunyadiakkora. forgalmi útjai. 81. C. .185. a) 2. ágy minségét. univ.148-90 kor.695-10 korona (26°/ pótadó). Népmozgalmi statisztika. : . : : . c) ev. áll : 1^390. A zsidók története Magyarországon Horváth Z. is A városnak is jövendjét maga a vers meg * * okolja . . . egyéb fejldés lassú menetét a következ adatok tüntetik föl: 1780-ban ház s 7300 lakos 1840-ben 574 ház s 5794 lakos 1851-ben 7717 lakos most 789 ház 13. évre állami adó 281. Az 1903. b) ág. egyéb 251.983-83 kor. Rex me iubet ire Eris posthac. mellékutakat. Ezekben össze is foglaltuk mindazt. 1717-ben igen sok szlt kiirtottak. oppidorum famula. 1876-ban megnyilt a vágvölgyi vonal. Kalauz s a Nagyszombati Hetilap néhány czikkje végül szerznek saját kutatásai a városi s a helybeli érsekhelynöki levéltárakban s egyéb kéziratos följegyzésekben. az ifjúság ezzel az énekkel el búcsúzott tle: vale. : . L846 óta érintette a várost a szered pozsonyi lóvonatú melyet 187:5-ben gzvasút váltott föl. . a városi évkönyvek bizonysága szerint. Nemecskay János kanonoknak a nagyszombati társaskáptalan birtokában lev kéziratos Memoriale-ja az Új Magy. : . nisi e jól sejtett Budám. A város vagyona.303-76 korona kötvényekben. Források: Bombardinus: Topographia magni regni Hung. Thaly A nagyszombati harcz Szádeczky: A czéhek története Magyarországon Fejérpataky Magyarországi városok régi számadáskönyvei FuxhofferHorváth M. . : . — A : § ' ' tiszta Vagvona a következkbl 18 hold erd s 2094 hold szántóföld 1. v. szárazpataki szlhegy már 1347-ben szerepel Királyhegy néven és sokszorta nagyobb is A terület volt a mainál. Hung. 1900-ban az addigi kolajos lámpákat a gázvilágítás váltotta föl. Bél: Not. c) fedezetlen hiány 48. .-bistor. Turóczi Ungaria suis cum regibus compendio data. Rupp Magyarország helyrajzi története. a legrégibb idk óta kiváló gond tárgyai voltak.187. 664. . c) tót 7246. Mikor az egyetem elköltözött Nagyszombatból. 200 Nagyszombat. ev. : : . Sajnosán nélkülözi a város a csatornázást és vízvezetéket s az utezák öntözése és tisztántartása ezért bajos és fogyatékos. A . összesen 13.

.

.

hogy a vármegyében fekv Moderdorf vagyis Magyarfalu egy XIII. Ezt kísérli meg Bél Mátyás is. vagyis Mod úrtól vette volna a nevét. Erre is találunk hasonlatot a nógrádmegyei Kékkben.Kamen. MODOR CZIMERES PECSÉTJE. mely tudvalevleg szintén kékes színben úszó szikláitól kapta nevét. a mennyi annak a föltevésnek. A város Pozsonytól mindössze 26 kilométernyi távolságra esik. mely magas hegyeivel és erdeivel mintegy kék színben látszik úszni. Némely névkutatók a Modúrban viszont személynevet véltek fölfedezni. kísérelte meg e helynév magyarázatát olyképen. a mennyiben néha egy és ugyanazon okiratban a Modor és a Módra nevek fölváltva használtatnak" és e név alkalmazásának okát nem a vidék színhangulatában. de ennek sincsen több alapja. mely szerint tehát a város egyik si birtokosától. melynek Modor-Senkvicz néven egyik fontosabb állomása. a város nevét a szláv nyelv segélyével igyekszik megfejteni. midn azt hiszi.. míg kelet kertek és szántóföldek veszik körül. Némelyek a Madár szóból erednek vélik. hogy azt a Mod és az Ur szavakból erednek jelentette ki.AÉ&* t"Wwet< MODOR. mint hogy az országban és pedig Komárom vármegyében tényleg van egy Madár nev helység. mert tény. hogy Modor neve Módra és Modern alakban is használatos és hogy e neveknek diplomatikai jogosultságuk is van. a minek az volna a magyarázata. a kik nevét a Modor személynévbl erednek tartják. Erre nézve Ortvay megjegyzi. mely tótul: Modry. Észak és nyugat felé er- dkkel koszorúzott hegyek övezik és termékeny szldombok dél és hafelé tárolják. mert beigazolt tény. hogy a város a saját ura volt. város neve a névfejtknek és a történetíróknak már sok fejtörésre A városnak egyik XVIII. Még a legtöbb elfogadható okot hozzák fel azok a névkutatók. Ezt a verziót Bél Mátyás is említi. hogy .nem szabad szem ell tévesztenünk azt. hogy a Modor szó a Magyar szónak régi alakja és ezt azzal támogatják. hanem a Módra patakban keresi. századbeli oklevélben szintén Modor néven van említve. fordul el a középkori oklevelekben. hogy a legtöbb helység a mellette elfolyó víztl kapta elnevezését. hogy a város neve a szláv Modry szóból ered és ezt a város vidékére vonatkoztatja. odor rendezett tanácsú város a Kiskárpátok alján. várost a Módra vize szeli át és az egyik oldalon a vág- A völgyi vasút vonala közelíti meg. A srn . századbeli monográfusa magyar alapon adott okot. Ortvay Tivadar dr. A város neve. mely régi oklevelekben Modor alakban van említve. úgy ezt sem támogatják semmiféle oklevelek. Ennek azonban szintén csak annyi az alapja. hogy ez a név elég Mindeme névmagyarázók után ismert nev tudósunk és kutatónk. kies és szép vidéken fekszik. de mint az elbbieket nem.

1294-ben találkozunk a város említésével terra Modar vocata néven. prope montem existentem. 1404-ben Stibor erdélyi vajda. . minek következtében a modoriak jónak látták szabadalmaikat átíratni és új . melyrl már a XII.. Ez idtl kezdve ismét fejldésnek indul a város. Ez idben Henrik fiainak a birtoka volt. melynek idevonatkozó része így hangzik: „Donavi etiam villám meam Modor condicionalem prope regnum Theutonicorum. Stiboriczi Stibor pozsonyi grófnak és testvéreinek. ki utóbb Váczy említtetháztulajdonosok is mint János Pintér neje lett. Ez a Péterfia János XIII. villám regálém Modur. vagyis pusztának nevezi. mert Stibor és testvérei a beiktatás után csakhamar új határjárás megtartását kérték. Béla király egyik oklevelében Modur néven van említve. igazoltnak látszik. 1273-ban Ottókár cseh király Pozsony vidékével és a határában fekv helységekkel együtt Modort is feldúlta. a város földesura különféle szabadalmakat adott a városnak. melyet 1374-ben újból megersített. Erre azért volt szükség. melyeket korábbi birtokosaik után Preydl-. a ki jövedelmét harmadfél márkára becsülte és így. házát csakis modori lakos veheti meg és végre. fia örökölte. kitl IV. hogy ket Zsigmond király az adományozott birtokokban ismételve megersítse. hogy Modort és vidékét „Máhdern" névvel nevezték. a mi különben érthet is. században már önálló lelkészsége van és az 1332 37 közötti idbl való pápai tizedjegyzékben is elfordul Jakab nev papja. Nagy Lajos szabadalomlevele. ha ott lakik is. az az okiratból nem tnik ki. st 1397-ben panaszt emeltek a szempeziek ellen. továbbá ha modori háztulajdonos utódok nélkül halna el. László. Valószín. mert e király de hogy egészben-e 1287-iki oklevele már magánkézben levnek említi vagy csak részben. században szó van. továbbá Erdsmyd és nek. melyekben kimondja. de kitnik belle az. hogy Modor IV. Legelibgadbatóbbnak . Az Árpád-házi királyok alatt. mely oklevélbl azonban az is kitnik. hanem csak egy részét. hogy idegen egyén csak az esetben vehet Modorban házat. mert a város pecsétjét. László király alatt sznt meg királyi várbirtok lenni. ügy látszik azonban. — — A — pecséttel elláttatni. 1398-ban újból szükségesnek tartották. ellopták. E privilégiumot Zsigmond király 1406-ban megersítette. mert ez az oklevél földúlatása már csak prediumnak. után mert az Apor vajdához való átpártolásukkal htlenségbe estek. század közepe után ersen hanyatlott. Géza királynak 1158-ban kelt adományozó levelében találják. V. mely a szabadalomlevélen is alkalmazva volt. A pozsonyi káptalannak .és Freytag-szlnek neveztek. a kik a város nevének eredetérl a legjobb magyarázatot II. . hogy a város a XIII. a hol a királyi falcatoresek. közöttük 1439-iki oklevele ez idbl a városnak több kisebb nemesi birtokosát is említi ez oklevélben több ház. Ez alkalommal két szl- Modort is. a . A XIV.mikor Géza király mint királyi birtokot 1158-ban a nyitrai egyháznak adományozta. E város a vármegyének egyik legrégibb helysége. ha ezt e jegyzéknek ez idbl való megyebeli hasonló egyházainak jövedelmével összehasonlítjuk. 202 Modor. ubi falcatores mei existebant . 1388-ban Zsigmond király e királyi helységet. Stibor vajda 1414-ben meghalt és birtokait. látszik azoknak a föltevése. mint a mostani népidioma szerint Máder (mély hangzású a-val) tehát nagyon valószín. hogy az itteni szlbirtokosok csak akkor adhatják el szliket idegeneknek." Akkoriban tehát kaszások (t'aleatores) laktak Modorban.és szl birtokosa István is szerepel. míg annak másik része tovább is királyi várbirtok maradt. így Petényi Jánosné volt itt birtokos. elveszi és Péterfia János comesnek és örököseinek adományozza. hogy Modor ekkor már a jelentékenyebb helységek közé tartozott. Endrének és Miklósnak adományozta és kihaltáig ez a család bírta. István királynak 1271-iki oklevelében még mindig a nyitrai püspök birtokaként szerepel. hogy ket birtoklásukban háborgatják. ha azt modori polgár megvenni nem akarja. Pueh. hogy Géza király 1158-ban nem az egész helységet adta a nyitrai egyháznak. vagyis kaszások laktak. hogy a Stibor család nem élvezhette nyugodtan e birtokát. kiknek német nevük úgy a középkori. 1256-ban IV. A Stiborok birtoklása. Modor város els ismert szabadalomlevelét Nagy Lajos királytól kapta 1361-ben. században még csak pozsonyi fispán volt s Apor vajdát legyzte. Bizonyos Anna úrnnek szli voltak itt.

melynek kamatait az említett czélra fordították de mivel Modor távol esett és a czenzus fizetése körül nehézségek merültek föl.Modor. Illésházy István nádor a város követét 1600-ban az országgylésbl kirekesztette. de ez évtl kezdve. Fenessy György egri püspök 1687-ben az összeget a nagyszombati kollégiumnak 1 A A földesúri jogok megváltása. jogot is. 1567. 203 hegyének a nevét is megismerjük. század közepe táján a Guthi Orszá</h család lép a Stibor család örökébe. Modor a királyi adót lefizetve. hogy abból egyházmegyéje számára lelkészeket neveltessen. király 1569-ben a szabad királyi városok rangjára emelte s szabadalmaikat biztosította részére . Ez idben Lippay György egri püspök a bécsi ú.000 forintra rúgott. s guthi Országh Kristóftól is kaptak 1564-ben újabb szabadalmakat. a mikor Pálffy Pál j. Habár Modor a követküldés jogát megszerezte és szabad királyi város is volt. hogy a kamarának évenként 640 forintot fizetnek és hajóépítés czéljaira bizonyos mennyiség fát szolgáltatnak be. pénzben. lakosok attól tartva. szedje be. juttatta. hogy magukat a földesúri jogok alól megváltsák. . Rudolf királyhoz fordult. a megváltás végbement. de mivel mint ilyen törvényesen beczikkelyezve még nem volt. 1515-ben II. Országh Mihály halála után Modor tovább is családja kezén maradt. lépéseket tettek a királynál. Ulászló kikapta Modort. Ez oklevélben még említve van a Cleyen. Miksa Modor város. melyek közül az egyik Scheywn . A A Guthi Ors/ágh család birtoklása. a ki 1607-ben Modort ismételve szabad királyi városnak jelentette ki és a nagyobb tárnoki városok közé sorolta. sz. az Oberberg. királyi hatalom alatt állott. szabadal- maik értelmében. lakosait régi szabadságaikban bizonyítja fenntartotta egyebek között V. Ferdinándtól kaptak a modoriak újabb kiváltságokat. Hogy a várost. az Oed. Az elvállalt czenzust 1610-ig fizették. Az alapítványi összeg 16. XV. II. a Posinger. idvel azonban 12. a Schreiber-. . Ez sikerült is nekik és miután 6000 forintot lefizettek és arra kötelezték magukat. László királynak 1456.800 forintra apadt. E család 1440-ben I.és a Trucht- szl. „aranyhegyi papnevelház' javára váltotta magához e czenzust. melyben tizedsze- djének megparancsolja. évi oklevele. n. hanem borban Ujabb kiváltságok. hogy a város e sérelem után II. királyi engedélylyel.»róf nádor meghalt. hogy tulajdon czímerrel és pecséttel élhessen stb. illetleg . hogy a modori népektl a bortizedet. ne készA VÁROS-KAPU. rálytól a király és haza szolgálatában szerzett nagy érdemeiért. hogy a város vétel. Ulászlótól és késbb I. október 9-én Országh Kristóf örökösök nélkül meghalt és Modor a koronára szállott. zálog vagy adományozás útján ismét magánkézbe kerül. Ennek az volt a következménye. Ferdinánd király vámmentességet biztosított nekik. a másik Oberberg. a követküldés jogát is megadta a városnak és azt a kir. a Pálffy grófi család kapta e czenzust egész 1654-ig.

a mikor Wéber Bálint polgárt. 1610-ben föl is jajdultak a terhes hadiadók miatt. a királyt és donáczióü kigúnyolta és a közvagyont is károsította. . M. UT P. különösen. Ausp. melyet hivatalától megfosztottnak híveibl új magisztrátust állított össze. DG XVIII. ET REG. DIVO MAX. D. bazini kapuján fönnállásáig. Ebben az idben még más baj és szenvedés is érte a várost. AUG. összes polgári jogaitól megfosztották. melyeknek egy része ma is fennáll. hogy a fels részeken garázdálkodó hajdúk megfékezésére egy hónapra katonákat állítson ki. P. A tárgyalás Pozsonyban folyt le és azon khnondatott. M. építésének ideje MDCXVIII. mint A saját összeesküvt és lázadót. is olvasható volt. der Herr ist uuser Schutz. AD IMMORT. a kik szabadalmaikra hivatkoztak. II. RUD. Mátyás király kijelentette. MEMOR. POT. Panaszuk azonban mit sem használt. IMAHÁZ MENNYEZETE (MOST MAIER VILMOS HÁZA). hatóság ellen. A Wetvr-t'ole 14 tadAs Ebben Wéiber Bálint az idben a város nyugalmát sajnálatos esemény zavarta meg. IMP. A város falai és bástyái. hogy az ügy rendes tárnoki székülésen tárgyaltassék. mint a béke és a nyugalom megzavaróját. A HAJDANI EV. A városfalak.: : •_>04 Modor. LIB. mert II. BENIGN1TIS. D. Az 1609-iki háború óriási terheket rótt a lakosokra. Mátyás király 1610 július 29-én megparancsolta a modoriaknak. U. II. A már lebontott alsó kapun a következ fölírás volt Der Herr ist unger Schirm und Schild. hogy a modoriak aggályait helyesnek ítéli és Andreasócz Mátyás altárnokmester útján értesítette a várost. 1611 július 19-én a király felszólítja a várost. A király elbb vegyes bizottság elé utasította az ügyet. n. ugyanis. qui custodiunt eam. fölírás olvasható A ma Nisi is fennálló felskapun a következ Dominus custodiverit Givitatem. hogy bizonyos számú csapatokat állítson ki és tartson el. II. mikor a nádor a várost felszólította. a város egyik nemes polgára. de a modorúik kérelmére. A pert azonban csak 1612-ben fejezték be. kellemetlen perbe keverte a várost. az 1610 és 1646 közötti idben épültek. E. MATTH. frustra vigilant. Wébernek e vakmer föllépése hosszú. hogy az elrendelt katonaállítástól vonakodni ne merészeljenek. 1608-ban párthíveivel a városi együtl föllázadt nyilvánított. PUBL1CAE. Az ország több városát véleményadásra szólították fel. hogy a \\ éber-féle bnügy elintézésére május 11-re határnapot tz ki. valamint ez a felirat is: DEO.

1870-ben keletkezett itt a mintaiskolával összekötött és valóban mintaszer. Polgári iskolája 1648-ban keletkezett. . 1708-ban a császári csapatok dúlták föl. Az egy- protestantizmus Modorban 1573-ban lépett föl A házak. város ma egyházi tekintetben felerészben katholikus. h. n. míg 1674-ben a szentbenedekrendiek kapták azt a templomot melyet a tótajkú ág. E mellé építették a benczések székházukat is. evangélikus. ev. Az ú. diszítésekkel van ékesítve. 1902-ben épült. míg az állami polgári 4 osztályú fiúiskola bérházban van elhelyezve. hogy az új hit terjedése nem semmisítette meg. magánházban (most Maier Vilmos tulajdona) tartották istentiszteletüket. elször nyíltan. Mieltt az evangélikusok templomukat felépítették. podásával mert ekkor szervezték újból parochiális egyházát. Pázmány ér- sekjegyzékében a város. találkozunk. Építésének hosszú idejét az magyarázza meg. Impozáns és mintaszer épület még a dunáninneni ág.Modor. legfeljebb gyengítette a katholikus vallást. kerület 4 osztályú polgári leányiskolája és internátusa. melyben a rend megszüntetéséig laktak. Új épületét 1888-ban építették és internátussal kötötték össze. h. Módra néven. A A Közoktatás. mely legújabban. Ezek közül a németajkúaké 1680-tól 1834-ig épült. tiszteletére van szentelve és 1873-ban épült. a mi azt bizonyítja. Wolf Jakab prédikátorsága alatt. evangélikusok építtettek. h. mert érdekes. Ez a ház ma is a város egyik legérdekesebb memléke. hogy a wittenegyetem anya- könyveiben több modori hallgatónak a nevével találkozunk. régi bolthajtása remek stukkóitt . a pozsonyi prépost alatt álló plébániaként van fölemlítve. hogy egy izben a Rákóczy-hadai. s végre 1870-ben polgári iskolává lett. II. Ferdi- nánd király pedig 1631ben vámszedési jogot adott a városnak. bergi mveldésre. 1769-ben az evangélikusok fgimnáziummá emelték. Mindkettt újabban renoválták és ezek is díszére válnak a városnak. Modor közoktatásügye igen régi. tót templom 1826-ban épült. Hogy lakosai mily nagy súlyt helyeztek a bizonyítja. impozáns épületben elhelyezett állami tanítóképz intézet. II. Ugyancsak a F-utczán állanak egymás mellett a német és a tót evangélikus egyházak. Mátyás a városnak 6 országos vásárt 205 engedélyezett . 1594-ben Agri- cola Gáspár jött ide Nürn- bergbl és itt alkotta iskolai szabályzatait. Fönnáll itt még a Szent Orsolyáról nevezett nagyszombati apáczák vezetése alatt egy 6 osztályú elemi leányiskola. miáltal jövedelmi forrásait tete- mesen gyarapította. st 1659ben ennek újabb gyaraA PLEBANIA-TEMPLOM. majd pedig. felerészben F-utczában lev parochiális temploma Szent István pedig ág. benne 120 növendék talál helyet. de anyagi er hiányában késbb algimnáziummá.

5279 volt a lakosok száma és pedig nem szerint Életkor szerint: 6 évnél fiatalabb volt 884. házas 2106. welcher in der Hauptgasse der Stadt sein eigenes Haus besitzt". bodnárokat. 1890-ben 5230 és 1900-ban 2595 férfi és 2684 n. kirl Korabinszky szükségesnek tartja megjegyezni. tót 4350 és egyéb nyelv 25. mert 1828-ban 412-t. 12 14 között 314. az 183U-ból való egyházi össze- A város a át. A város falai egy részének eltávolításával a küls városrészek egybeolvadtak a belvárossal. fazekasokat és csizmadiákat emelik ki. mert a közlekedést akadályozták. 20—39 között 1340. TEMPLOM. 6 11 között volt 646. ságon cselt . 2228. Hogy mind e csapások ellenére is fenntartotta jelentségét. ha az akkori felületes összeírás megbízható volna. míg 1819-ben 586 házat mutat ki a népszámlálás. ref. molnárokat. mert a XVII. azt lakosai szorgalmának. 1719-ben 380 ház volt Modorban. a mi. 1867-ben. 1828-b m 3855-öt. h. Népmo?galmi statisztika. vallású 2868. ev. 1888-ban pedig már csak 4729-et. A bazini kapun alkalmazva volt czímeres és föhratos klap a városhazán van elhelyezve. mely mindenkor keresett és jól fizetett árúczikk volt. ág. Fterméke azonban bora. szlinek és jómódú iparosainak köszönhette. Ezenkívül bányászata is volt. századbeli háborús idk alatt sok viszontag1605-ben Bocskay seregei foglalták el és a már említett L609-iki sanyargatásokon kívül még 1663-ban a törökök dúlták föl. és XVII. XVI. A város alsó kapuját 1874-ben. 40—59 között 1068 és 60 évnél idsebb 551. n. mely szám annál föltünbb. hogy „Seit mehreren Jahren erhált sich allhier auch ein jüdischer Handelsmann. úgy hogy templomai is leégtek. században és pedig 1786-ban mindössze egy zsidó tartózkodott itt. ev. kath. 1705-ben és 1729-ben óriási tzvész pusztította. a kik közül régibb okiratok különösen a posztósokat. de 1880-ban tehát mindössze 34 évvel késbb már 580 a házak száma csak 575. 1877-ben 5056-ot. 1833-ban pedig már éppen csak 400-at említ a kimutatás. 1828-ban mindössze még csak 11. de a 418 magyarral együtt magyarul beszélni tud 1044. a hol aszbesztet és ólmot bányásztak. özvegy 376 és törvényesen elvált 4. 1833-ban 4810-et. két évvel késbb 3641-et. 13 és izraelita 170. Vallás szerint van róm. . Családi állapot szerint: ntlen és hajadon volt 2795. Hasonló ingadozást mutat a város lakosságának a száma is. míg az utolsó népszámlálás alkalmával 675 házat írtak össze. 1819-ben 995 családot és 5385 lelket írtak itt össze. német 616. u.•20(3 Modor. állítólag azért. 1864-ben 3640-et. H. ez azonban aligha helyes. — : — : A KÉT ÁG. 15—19 között 476. 1426 különbözetnek felelne meg. bazini kapuját pedig 1882-ben bontották le. A lakosok anyanyelv szerint a következleg oszlanak meg: magyar 288. EV.

A város czímere függlegesen arany. A város korábbi vezetinek és lakosainak a hibája az. a gróf Stabrenberg-féle.Modor. melyek közül az egyik 65 mázsás volt. Ez idbl fel van jegyezve. de csakhamar beszüntette. hármas zöld halmon. hogy míg a múlt század els felében még 44 posztókészít és posztónyíró mködött itt. a kaszárnya ós városháza. úgy hogy az állomás most a várostól mintegy félórányira van. a bal vörös mezt pedig három fehér pólya írás szerint A város czímere. melynek jobboldali mezejében.és vörös mezre osztott pajzsot tüntet föl. három szlvessz látható szlfürtökkel. hogy az egyik várostorony 47 mázsa vörösrézzel volt födve és négy haranggal ellátva. Azonban úgy ezek- A . Iparosai közül nagyszámúak voltak a fazekas-iparosok is és mint a posztósoknak is. 207 RÉSZLET A „HARMÓNIA NYARALOTELEPBOL. mely a XVIII. Modor hajdani tekintélyes iparát nemcsak a megnövekedett verseny. külön utczájuk volt. hogy mikor a vágvölgyi vasút épült. kereskedelme és virágzó ipara hanyatlásnak indult annyira. századbeli írók még említenek. Újabb idben a kereskedelem és az ipar terén némi lendület észlelhet. az itteni fazekasok nem tudtak versenyezni az újabb gyári termeléssel és ez az iparág lassanként annyira hanyatlott. szintén már rég megsznt. 1825-ben több nagyobbszabású épülete volt a városnak. lakosok fterméke ma is a bor és itt csaknem mindenki szl-gazda. csak 18. Pedig a modori cserépipar termékei azeltt messze földön keresettek voltak. addig ma egy sem. épp úgy papirmaima és bányászata is. hanem közlekedési eszközeinek elégtelensége is tönkretette. és a helyiséget itteni fazekasok bérlik. 1864-ben pedig mindössze 20 izr. század elején épült. hajdan híres vásárai. a báró Zay-féle. lakosa volt. m. Ipar. Ennek következtében szeli. melyek Modor három folyóvizét jelzik. posztókallója. azt nem Modor alatt. Az állam itt agyagipar-iskolát is alapított. ú. A város 5279 lakosa közül csak 3749 tud írni és olvasni. A szl-terület nagysága több mint 1000 hold és az nek. melyet XVIII. hanem Senkvicz felé engedték vezettetni. hogy ma már csak néhány mester zi.

a polgári kaszinó. az önkéntes tzoltó-egyesület. Ezek között van néhány érdekes. városnak több oly intézménye van. századbeli mértékpálcza a mér következ Statt fölirattal Eim wisen Rath Und gmeiner Modor bekandt lm Ungarlandt Macht diese Wisier Zu Schuldiger Gbür.: 208 Modor. hold. Kórházgondnok Yestsik városi frésztelep vezetje Dokupil Nándor. város 1876 óta megsznt törvényhatósági joggal fölruházott város lenni és azóta. Városi gazdatiszt ifj. Városi orvos dr. olvasókör. Ilyenek a modori a római katholikus olvasókör. vegyészeti termék. mint szövetkezet. azonkívül két vendégl ós kitn 1 ' tennis-pálya. régi kép. Stephan Rittaler.000 akóra tehet. kik közül 26 virilista és 26 választott. Faraktár-kezel Jankó József. régi ereklyét riz. im Jar Ckristi.és cognac-gy ár. szabad királyi városi czímének megtartásával. írnok Konecsny György. tisztikar élén Boruta Pál polgármester és árvaszéki elnök áll. több czéhpecsót. Házi. E helyet.és árvapénztárnok Brunovszky Lajos. fjegyz Machovich Antal. A város határa 8600 kat. a modori jótékony nöegyesület a modori turista-egy sülét. mely messze földön ritkítja párját. Modor 164-5. tehát összesen 24—25. melynek tulajdonosa Wagner János. E telepen számos csinos és kényelmes nyaraló áll az itt lakók rendelkezésére. nagyrészét ritka szép erdség alkotja. Városi erdmester Fibpek Sándor. a ki egyszersmind helyettes polgármester. E nyaralótelep megteremtése Boruta Pál jelenlegi polgármesternek az érdeme. Adóellenr Schn-ll Gyula. állat-orvos Pakoszta Ferencz. st Ausztriából is. melybl 4220 kat. középtermést véve holdanként 18 25. Wann Mit Vnns gott aLLeln Ist. a város hajdani ezüst pecsét- A nyomója hitelesít és egy XVII. ki itt oly telepet alkotott. rendezett tanácsú város lett. A A A A A . tiszta és enyhe. Ennek átlagos alapul. de gyönyör sétányain és jó karban tartott erdei utain a kirándulók is örömest megfordulnak. hold a város tulajdona.Har- mónia". mely a város fölött terül el és „Harmónia néven mint nyaralóhely az egész országban ismeretes. Tanácsnok és adóeladó Müllner Géza. és az önsegélyz-egylet. — A . Wer kan WIDer Wnns seln. Mihály. nyaranta számos üdül keresi föl az egész országból. Városi kapitány Dobovszky József. évi bortermés. melyek társadalmi életében fontos tényezkként szerepelnek. Horrony Vincze. ' A város tisztikara. város ügyeit a tisztikaron kívül 52 bizottsági tag intézi. Társadalmi intéz- A A RÉGI HÓHÉRPALLOS ÉS A MÉRTÉKHITELESÍT PÁLCZA. Városi kir. melynek levegje rendkívül ózondús. továbbá egy hóhér-pallos. Városi tiszt és gazdasági jegyz Mudroch János. Városi adószed Taubinger Kornél. Városi végrehajtó Mojta Károly. Van itt azonkívül egy szesz-. ügyész és levéltáros. Dubovszky Pál.. városi hatóság több becses. Az itt nyaralóknak orvos is rendelkezésre áll és a városnak állandó felügyelje lakik itt. mények. Számvev és ellenr Pausz Dani. Messerer.

ÜQ .

.

századbeli német telepítések eltt fönnállott. Györgyöt és Farkast. BAZIN. 1516-ban bekövetkezett halála után fiait. Béla király kiszakította a pozsonyi várbirtokok közül és 1256-ban Kozma és Achilles grófoknak. mert a Balaton Peiso nevét csak késbbi tudákosság ruházta e pozsonymegyei tóra. alsószász dialektusban: Basen. László ezt a birtokot is Péterfia János pozsonyi fispánnak adományozta. 1271-ben. 10 éven aluli gyermekeiket pedig keresztény a királyi A A Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. a Bazini és Szentgyörgyi grófok seinek adományozta. elveszítette birtokait. miként Modor. a melyeknek egy részét királyhségben megmaradt fia. hogy idközben ismét visszakerült E A = korona birtokába. Endre királynak 1208-iki oklevele említi. szerint a települk tulajdonképpen nem a város mai helyén telepedtek le. Lakosainak eddig még nem voltak kiváltságai. Lassanként azonban mindjobban a síkság felé húzódtak és az ottani réten telepedtek le. Bazin városát is földúlta. mely egészen Szentgyörgyig terjedt. város keletkezésére nézve hiányoznak a föltétlenül megbízható adatok valószín azonban. Péter ismét visszakapta. IV. 14 . találjuk Bazin birtokában. 1441-ben Wolfarth Ulriknak. Sírboltját a Bazini és Szentgyörgyi grófok czímerével ékesített vörös márványlap födi. Vannak. várföldet Tamás nyitrai fispánnak adományozza. mely a hegyekhez közelebb feküdt. néven szerepel. város a XV. a kik itt 1529-ben a nagyszombati. IV. Béla Bazin várföldet újólag eladományozta. kivel a vöröski uradalmat is nyerte. 1208-tól a Bazint már II. 1355-ben már Villa Bozin BAZIN REGI PECSÉTJE. Ebben az idben Bazin is. György. Vöröskvár urának özvegyét vette nül. a kik az itt.. Némelyek a város nevét is innen származtatják. a kit a bazini plébánia-templomban helyeztek örök nyugalomra. a mi azt bizonyítja. De mivel Mátyás király ellen pártot ütött. Henrik gróf birtoka volt. hanem a hajdani Zumherg nev helyen. Ez idben még csak várföld volt és Terra Bozin néven van említve. IV. hogy mára XIII. de vára már 3 évvel korábban feltnik. szempczi és a bazini tanácsurak élén ítélkeznek 30 bazini zsid(') fölött. században is a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtoka. az általuk állítólag elkövetett rituális gyilkosság ügyében. mikor Ottokár cseh király Pozsony vidékét pusztította. hajdan a város alatt elterült Peiso nev nagy tavat. Mihály utóda. vádlottakat tzhalálra ítélték. kinek fiai azt pártütésük következtében elveszítették. 1446-ban itt halt meg György gróf. tartják a város névadójának és azt állítják. a mennyiben Wasen. hagyományT A város neve A város nevérl többféle magyarázat van forgalomban. hogy a Peisóból Pesing lett. melylyel mint uhácsi vészig. Ez azonban tévedés. az Apor vagyis Opur erdélyi vajda ellen viselt hadjáratokban szerzett érdemeiért. s a Bazini és Szentgyörgyi grófok földesurasága alá tartoztak. a mi rétet jelent és ez a Wiesen Basen szó lett volna a mai Bazin eredete.

000 tallérral. sem más módon elidegeníteniök nem szabad. Pálffy Katalin lllésházy Istvánhoz ment nül és ezen a réven jutott a birtok ugyancsak zálogjogon az Illésházyak kezére. belátva a baziniak igazát. hogy ez sem használ.000 tallér . ILLÉSHÁZY ISTVÁN SZOBRA A PLÉBÁNIATEMPLOMBAN. Úgy látszik azonban. vagy azoknak egyes részeit sem eladni. ma a vasúti pályaház áll. egyeznék bele. de ez id után bizonyos évi czenzust tartoznak fizetni a királynak. E szószéket a Bazini és Szentgyörgyi grófok már bvített czímere ékesíti. hogy 10 éven át szabadon birtokolhatnak. hogy birtokosuk. E czímerbvítést a család tudvalevleg III. Elssorban újabb 10. Helyettük Bazinnak ura Szapolyai János. hogy lllésházy István alatt sok erszakosságot kellett a városnak eltrnie. szószéket készíttette. Ferdinándtól kapta. polgárokhoz adták nevelésbe. Rudolf király. hogy a fölajánlott zálogösszeget átvegyék és az uradalmat a hozzátartozó birtokokkal együtt a baziniaknak átadják. földesurasága alól szabaduljanak Szén tgyörgygyel egyetértve. és a mikor a királyi kiküldöttek megjelentek. mert lakosai végre kényszerítve látták magukat mindent elkövetni. ama . erejéig zálogbirtokosa lett. mert ellenkez esetben. kinek halála után 1540-ben Bazin ismét a királyi bir- A tokok közé tartozik. E testvérek egyike volt az. A birtokokat azonban. mely összeggel lllésházy a birtokot nejétl zálogban bírta. Rudolf királyhoz fordultak : arra kérve t. A kivégzés színhelyén. a hol a máglyát fölállították. Salm vagy Echio von Salm . Kruzics János 1580-ban meghalt. Midn lllésházy látta. mindenféle nehézségeket gördített a lakosok elé. 1598 szeptember 5-én megadta az engedélyt a megváltáshoz olyképpen. jo ga lett volna lllésházy Istvánnak az uradalom két községét visszatartani Az ehhez szükséges összeget az érdekelt városok Henkl Lázár bécsi tkepénzestl vették föl. sem elzálogosítani. Ferdinánd azonban Bazin várát és uradalmát Szeredi (másként Serédy) Gáspárnak adományozza ennek elhalálozása után Neiburg gróf. lllésházy azonban nem akart belenyugodni e fordulatba. hogy magukat megválthassák 140.000 forintot kellett a baziniaknak és a szentgyörgyieknek különféle javításokért és átalakításokért három hónapon belül lefizetni. melyben a hatágú csillag alatt. mire özvegye szül. Utódai 1575-ig bírták. E szabadalomlevél értelmében tehát Bazin a szabad városok sorába emelkedett. azzal a segítségért.Neiburg kapta adományul. Pozsony vármegye fispánja. I. 1566-ban pedig ennek utóda. Veszprém és Tata hsies visszafoglalásáért.210 Bazin. a kiterjesztett szárnyú sas látható. mohácsi vész után a Bazini és Szentgyörgyi grófok nem szerepelnek többé. a mikor Krusithius (másként Eruzics) János lepoglavai gróf 132. Eck v. a ki a bazini plébánia-templom számára az egy darab faragott kbl A mohácsi vósz után.

mire Illésházy mindent elkövetett. hogy a baziniaknak és a szentgyörgyieknek ne hitelezzen. Itt állott Illés- házy István életnagyságú márványalakj a is. Azzal a biztosítással. melyet a hit. de holttestét Bazinba hozták éi. Jutalmul Illésházy nemcsak a bazini és szentgyörgyi birtokokat kapta vissza. hanem még más adományokat is kapott. Illésházy ez idtl kezdve Mátyás királynak egyik legbuzgóbb és leghatalmasabb híve lett. hozzája csatlakozzék. 5000 felkel tartja megszállva. Elbb kifosztották a lakosokat és azután a várost több helyen fölgyújtották. hogy Bazin és Szentgyörgy fizesse meg azokat az Salm gróftól átvett. Míg Illésházy Bocskay híveként szerepelt. malmára hajtják hogy az ezáltal fölidézett anyagi nehézségek majd az a. Bocskay híve lett és tudva. A plébínia-templom. hanem a királyt magát is szidalmazta. melynek homlokzatát az Illésházyak és a Pálffyak czímere díszíti. hogy üldözik.Bazin. Erre az idre esik a Bocskay-féle fölkelés. Szerencsére azonban Illésházy ebben az idben kénytelen volt fontos ügyekben hosszabb idre Morvaországba utazni. minek következtében a királyi flskus felségsértésért pörbe vonta és a bécsi bíróság elé állította. minek következtében Bazin ismét elveszítette Rudolf császártól 1598-ban nyert jogait. távolléte alatt megtörtént és 1602 április 9-én a baziniak a földesúri hatalom alól felszabadultak. mely város a felkelktl sokat szenvedett. hogy Bazin és Szentgyörgy környékét. remélve. az akkori evangéhkus templomban (ma plébánia-templom) helyezték örök nyugalomra. melyeket ebbe nem egyeztek bele. hogy az egész ügyletet lehetetlenné tegye és elssorban a bécsi Henklhez fordult és rá akarta venni. a távolléte alatt történtekrl értesült. és hogy birtokait is le akarják foglalni. Távolléte alatt neje helyettesítette. a ki már engedékenyebb volt és megváltás e szerint Illésházy kevesebb akadályt gördített a lakosok elé. s így döntés nem történt. vizet. a mely körülményt Illés. u* . Látván Illésházy.A ^íroiT^ * házy felhasznált arra. a hol azonban a bírák szavazatai egyenlen oszlottak meg. féktelen haragjában nemcsak a királyi biztost. hogy birtokait visszanyeri. A királyi biztosok azonban adósságokat is. addig az esetleges sorsváltozásra gondolva titkon Mátyás királylyal tárgyalt. tehát a tulajdonképpeni birtokos. Neje: Pálffy Katalin e templomhoz kápolnát építte1 — — t tett és annak sírboltjában helyeztette el férje holttestét. hogy Bocskay hívásának engedve. Buch Benedek vezetése alatt. 1608-ban Magyarország nádori méltóságára emeltetett és ekkor építtette a bazini várkastély elejét is. 1606 január 5-én már Bécsben találjuk a béketárgyalások megindítása czéljából. remény és jai szeretet allegorikus alak vettek körül. visszatért Bazinba. melyek tudvalevleg a bécsi békével értek véget. hogy ismét régi birtokaihoz jusson és azokat magának biztosítsa. Illésházy útjáról visszatérve. mindenkor szem eltt tartva azt. 1609 május 5-én halt meg Bécsben. megijedt és Trencsénen át Varsóba A Midn menekült. 211 követeléssel állott el.

000 írtért II. Mátyás 161 -iki kir. 1819-ben építtette föl a 4-ik vasas ezred tisztikara a födött lovaglóiskolát. mint elde. hogy a várost falakkal és sánczárkokkal vehessék körül. lakosai még sem tudták keresztülvinni azt. 1655-ben a baziniak Pálffy Miklós gróffal szerzdést kötöttek. 1744-ig bírták a Pálffyak zálogjogon ez uradalmakat. város lett. 1747 június 14-én nagy ünnepségek között ülték meg annak századik évfordulóját. III. a mi azután meg is történt. baziniak tehát ismét Mátyás királyhoz ós Thurzó nádorhoz fordultak segítségért. 1598-tól pedig szabad város volt. 1825-ben oly gyakori volt a tzvész. idben Wizer János Ferdinánd a várost a szabad királyi városok volt a városbíró és Csermák János város falait 1643-ban kezdték építeni. Az egyiket. Melchort József a városkapitány ós Wernhard András a jegyz. befalazták. hogy a várfalak tégláit használhassák föl erre a czélra. Ebben az a jegyz.Í1S Bazin. városi tanács. és hogy az idegen borok behozatalát megtilthassák. A Napóleon hadjárata alatt a kormány a bazini erdben. közösen használhatják. szaba- dalomlevele. t. 1647 június 14-én emelte sorába. Bazin és Szentgyörgy városok nélkül. Ferdinánd királytól a bazini és szentgyörgyi uradalmakat. Ez meg is történt 1741-ig. hogy ebben az idben Rigó Pál volt a polgármester. Csak 1638-ban sikerült ez. Miután Dlésházy utódok hátrahagyása nélkül halt meg.000 forinttal emeltetett. mert tetten érték. hogy követük az országgyléseken megjelenhessék. Habár Bazin 1525-ben II.000 forintnyi adósságot. Ezekkel szemben Bazin köteles volt a királyi asztal számára évenként 250 akó jó bort beszolgáltatni. Illésházy Gáspár sem tanúsított jobb bánásmódott a baziniakkal szemben. szabadulni. 1832 április 9-én a szomszédos Czeil nev községben kiütött tz követkéz- A A . Károly király azokat nekik adományozta. hogy Mátyás király 1615 márczius 31-én kelt oklevelével visszaadta nekik a bazini uradalmat és a hozzá tartozó birtokokat. mely zálogösszeg 1635-ben további 30. vegye át. a mikor III. melyek fölvonó hidakkal voltak ellátva. 1663-ban. Összesen 11 kiugró bástyatornya volt és 3 kapuja. kir. hogy a 1784-ben majdnem az egész város leégett. annak „Királyi makkerd" nev részén kivül. 1704 október havában Rákóczy csapatai foglalták el a várost Ocskay vezetése alatt. Érdemesnek tartjuk fölemlíteni. mi által Bazin isméi királyi város lett. város. Az ide vonatkozó oklevél megengedi. fölkérték a királyt. lakosoknak hajlékaik fölépítését és kijavítását megkönnyítse. De rajtavesztett. végre a követküldés jogát Bazin és Szentgyörgy városoknak is Bazin. hogy Bazin sz. 10 évvel késbb pestis dúlt Bazin falai között és a lakosokat megtizedelte. hogy a ki a tüzet jelzi és így az erre kitzött díjakat megkaparinthassa. Mivel azonban Bazin és Szentgyörgy városok a rájuk nehezed adósságok súlyos terheitl nem tudtak \ Pálffyak lirtoklása. megadta. kir. kén-kemenczéket állított fel. csak azért. Lajostól vásárjogot nyert. látta díjat kitzni azok számára. neje halála után testvéröcscse. Végre sikerült kcivsztulvinniök. a mikor ezen az oldalon a törökök betörésétl tartottak. n. a mikor Mária Terézia alatt a város e kötelezettség A alól 5961 forint lefizetésével megváltotta magát. hogy a 81. nagyszombati kaput. lehessen az els. 1683-ban Bazin sokat szenvedett a Thököly-féle fölkelktl. és mivel az egyik tzesetnél két emberélet is áldozatul esett. Maga Thököly Imre is ez év augusztus 27-én Bazinban tartózkodott. mint ez. a kik az ily tzeseteket legelskül Ezt a körülményt valami Smetkó nev városi darabant olyképpen aknázta ki. Gráspár örökölte a birtokot. A lakosokat kifosztották és a várost fölgyújtották. az ú. a város birtoklásával együtt. hogy a városi tanács szükségesnek jelzik. tanácsot és hegymestert választhassanak. Néhány évvel késbb azonban.-cz. hogy maga is beállt gyújtogatónak. míg a czajlai erdben csak az uradalom beleegyezésével volt szabad fát szedni. megengedte. Nagy Mihály a városbíró. a mikor a 63. a fürd fölött. halálra ítélték és lefejezték. hogy vámot állíthassanak ós minden gabonával megrakott szekér után egy lapát gabonát vagy 4 dénárt szedhessenek. Ebben az idben vette zálogba Pálffy István gróf koronar 260. melynek értelmében a limbachi erdt. hogy évenként bírót. a hol a lporhoz szükséges ként gyártották.

hogy az 1831-iki kolera Bazin városát sem kímélte meg. szél tovább vitte A A az ég zsarátnokokat és nemsokára az egész város lángokban állott. Plébánia-utcza és a kapuczinusok kolostora mellett fekv néhány ház maradt meg. kir. A városháza szomszédházának tzfala.Bazin. Az evangélikus templom és a városháza is a lángok A PLÉBÁNIA-TEMPLOM BELSEJE. ú. Ebben az idben Polner János volt a városbíró. heves vihar ugyanis a város lángba borított több házat. Skokanek József a jegyz és Kothmar János a városi kapitány. 1847-ben a város sz. a nagy tz következtében rászakadt a szomszédos városi levéltárra. . Az 1848/49-iki szabadságharcz mozgalmai Bazin lakosait is izgalomba hozták. Reichetzer Mór a polgármester. Itt megemlítjük még. n. martaléka lett. 213 tében a város majdnem felé hajtotta a szikrákat és teljesen elhamvadt. Csak az egyetlen. a hol ennek következtében majdnem minden ott rzött oklevél elpusztult és a levéltárnak csak kis töredéke volt megmenthet. A baziniak csakhamar szervezték a nemzetrséget és két század - 1848/4!*. városi rangjának 200 éves fordulóját ünnepelte meg.

a kiváló mízlésérl és jótékonyságáról ismert fúr. hajdani lllésházy-féle kastély sok viszontagságon ment át. kirakott asztal és két ébenfa-szekrény köti le a figyelmet. nagy szalonban két gyönyör. a mennyiben e ház pinczehelyiségeiben azeltt állítólag valamely titkos társaság tanyázott és ítélt volna élet és halál fölött. nemcsak alaposan kitataroztatta a kastélyt. század második felében Bazin városának több nemesi birtokosát ismerjük. Roger Van der Veyer. A A A becsmk A A A famozaik-szekrény. EV. Le Guerchintl. XVIII. csonttal kirakott. Guidó Renitl. körülbelül 10 régi családi és más arczképfestmény ragadja meg a belép figyelmét. Az oroszok közül is számosan meghaltak és ezeket a róm. de házukat ebben az idben eladták Polster Jánosnak. melyrl érdekes hagyomány maradt fönn. Az öltözben remek mív. közöttük Breughel híres festménye: „Krisztus beszéde a néphez". továbbá családi és más festmények és remek faragott szekrények. Van itt még egy csonttal kirakott szekrény és asztal. H. évi októberi pátens ós az 1867-iki kiegyezés után nyerte ismét vissza szabadalmait. továbbá 36 festményt régi neves mesterektl. thényi-íé\e. kis szalonban a falakat 31 darab mvészi festmény díszíti.214 Bazin. Látható itt egy régi. A bazini nemzetrség egy része a fels vidéken garáz- dálkodó Hurbanisták elleni akcziókban és a sweebati csatában vett részt. a falakon. a másik pedig mozaikszer klapokkal van díszítve. a másikat a külvárosiakból. a bazini uradalom és a kastély mostani tulajdonosa. közöttük Vanuccitól. is Ez idben kolera dühöngött falai között. végre a Skarritzky-íéle. A szabadságharcz leveretése után az oroszok Bazinba. A múlt század els felében több nemesi kúria volt a városban. hasonló ébenfa-tükör és egy . Vannak továbbá itt festmények régi híres mesterektl. érdekes óraszekrény és egy kirakott asztal. a ki házát és szlejét Entrels Jánosnak adja el. A hálószoba falait is régi. dolgozó-szobában csontmunkával gyönyören kirakott fekete renaissance-szekrónyt találunk. a Szupavszkya Werhardt-íéle és a NedeczJcy-féle. Az emelet egyik elszobájában. nemzetrt állítottak ki és pedig az egyik századot a városi polgárokból. féle. Pálffy János gróf. továbbá képek Lucas Lyden. jeles festmények díszítik. TEMPLOM. Hans Memling. Nemesi l'irtokosok. Két izben a villám gyújtotta föl. Szupavszky-féle A bazini várkastély. kúriát a város vásárolta meg.és csontmozaikkal kirakott . Azonban id. Három évvel késbb borsai Szüllö Zsigmondot is a birtokosok között találjuk. s az id vasfoga is megrongálta. hanem termeiben ritka incseket is helyezett el. Correggiótól és másoktól. és pedig a MajAZ ÁG. A város csak az 1860. ezüstveret fiókos szekrény tnik szembe. Jobbra az étkezben mintegy 10 méter hosszú gobelin van elhelyezve. katholikus temetben temették el. Szent- györgybe és Modorba is bevonultak és e városokat 14 napon át megszállva tartották. továbbá valódi perzsa pamlag és fa. így 1766-ban Rzikovszky János Antal báró és neje Maholányi Mária Klára bárón is birtokosok és háztulajdonosok voltak itt. Az egyik kirakott csontmunka. Johann Gossaert és más mesterektl.

Ferdinánd alatt a plébánia-templomot ismét visszavették az evangélikusoktól és visszaadták a katholikusoknak. a czéhek egykori pecsétéi. melyeket a városnak erre a czélra szánt külön kis múzeumában találunk. Különösen Illésházy István volt az. lakatosok. és kirakott Itt foglal helyet egy régi és érdekes kirakott asztal is. szekrények rejtik magukban a régi családi okiratokat. sarkantyúkészítk és tímárok czéhei. 1778-ban Ensler nev polgára a bazini erdben egy tavat alakított. a városnak egyik kiváló és buzgó polgára gyjtött és állított össze. reformáczió Bazin lakosai között is elég gyorsan terjedt. század végén pedig posztókalló és papirmalom is volt a város határában. A A A SALVATOR-TEMPLOM ÉS A VÁROSHÁZA. XVII. szcsök. puskamívesek és emelcsavar készítk. XVI. s kitl ez adatok legnagyobb részét veszszük. mely körülbelül 4 2 méter hosszú és 2 méter széles. században virágzásban volt. E kis múzeumban els sorban föltnik KujpeczTcynék. melyek közül nevezetesebbek voltak a kfaragók. A A mív 1 Városi múzeum. Napóleontól földszinten.és antimonbányája és a XIX. mely származik és végre egy famozaikkal kirakott remek. A Ipar. 215 régi hálószobában úgyszintén híres mesterektl több festmény. visszaemlékezve láda. gombkötk. a ki azután az új tant a plébánia-templomban hirdette. város hajdani ipara jelentékeny volt. festett mennyezet faragott ágy ragadja meg els sorban figyelmünket. Érdekesek azok az ereklyék is. . Van ott egy mvészi faragványokkal díszített szekrény. II. hogy az ottani aranyércz-zúzómvekhez a szükséges vízmennyiséget elteremtse. baziniak. a ki Bazin történetét is alapos utánjárással megírta. míg a kevés kath. a Pálffy-család levéltárában. Van itt továbbá számos ódon czéhláda.Bazin. A A A hitújítás. a város híres szülöttének arczképe. vallású lakos kénytelen volt az Illésházy földesurasága alá nem tartozó Grinádra menni. a város hajdani lobogója. régi I. Ebben az idben arany. úgy hogy akkor itt bányabírósági kirendeltség is mködött. a remekbe készült. Iparosai számos czéhet alkottak. kádárok. és melyeket Meissl Ferencz lovag. ma már ritka czéhedények és rovásfák. Megjegyezzük itt. az egyesült lakatosok. asztalosok. ugyanaz. érdekes régi faragott íróasztal. órások. a régi kapitányi pálcza és számos egyéb tárgy között egy peuengér-álarez. a ki Luther tanainak hatalmas pártfogója volt. században kénsavas érczbányája és kénsavgyára is volt a városnak. pékek. század végén az akkori plébánost is áttérésre kényszerítette. hogy Bazin aranyérez-bányászata még Róbert Károly király idejébl való és még a XVIII.

Mikor azután a jezsuita-rend eltöröltetett. kük is a Kruzics-féle kúriába telepedtek be. t A A l. 1783-ban építették föl az evangélikusok mai templomukat. azonban a mindinkább fokozódó igényekkel lépést tartani nem bírván. illetleg gyógyerej forrásai már a XVII.216 Bazin. a Kruzics-féle kúriában rendezték be imaházukat. Kupeczky Jánosról. század végén és a XVIII. Ezek elbb a Spáczay-féle házban. festeni tanult. a Pálffy Katalintól. itt nül vette mesterének leányát és egyike lett kora legismertebb arczképfestinek. unk volt a fia. században von Luserntl ismeretesek voltak. 1718 szeptember 4-én tették le templomuk és klastromuk alapkövét és 1726-ban már megtartották az els istentiszteletet. Az evangélikus lakosok ebben az idben kénytelenek voltak Modorba menni. Ugyanabban az évben jöttek ide be a kapuczinusok is. a látogatók száma . de fürdházát a város 1777-ben építtette. Azonban nem sokáig tarthatták meg. RÉSZLET A VÁROSI MÚZEUMBÓL. honnan azonban visszatért. azokra a sanyargattatásokra. Bazin fürdje. Bécsbe ment. s apja szokott hazulról. Itt meg kell még emlékeznünk Bazin híres szülöttérl. templomot azután a jezsuiták kapták. Illésházy A A Kupeczky. 1667-ben született. a hol az akkor ismert nev festtl. míg a kápolnát a város védszentje.azini fürd. Azután Olaszországba ment. melyeknek Illésházy alatt állandóan ki voltak Istvánnétól fölállított díszes síremléket a kórus alatt állították föl. azután a régi iskolaépületben és a nekik ajándékozott Heggl-féle malomban laktak. század elején mint festmvész európai hírnévre tett szert. melyet csak 1857 és 1863 között építettek hozzá. majd Nürnbergbe költözött és 1740-ben meghalt. onnan ismét visszatért Bécsbe. mert 1674 február 28-án Szelepcsényi György a templomot az egyház vagyonával együtt elvette tlük és a katholikusoknak adta. Claus a kápolnából eltávolították és téve. a ki a XVII. de torony nélkül. Szent Anna tiszteletére szentelték föl és oltárral is ellátták. Egy idevaló szegény takácsfiú azonban mega saját mesterségére fogta. Nagy Péter czár Oroszországba is meghívta. a hol az evangélikus templom még a protestánsok birtokában volt. melynek alapkövét 1655 augusztus 12-én tették le és az építkezést 1659-ben fejezték be. "Ez a fürd egyike volt Fels-Magyarország legkedveltebb fürdinek. protestánsok ennek következtében a felsmagyarországi rendek segítségével a ftéren szép templomot emeltek.

városi állatorvos Benes József. Fjegyzje és levéltárnoka Mikulik Milos. pénztárnok Jermendy Samu. lakosainak száma 1869-ben 4338 volt. hold. a mely szintén nem hozta be a reája dr. . ág. 1819-ben 4270 lakosa volt. Életkor szerint 6 évnél : Népmozgalmi statisztika. a város védasszonyát ábrázolja a gyermek Máriával. A város 6 osztályú elemi iskolát tart fönn 8 tanítóval. városi orvos dr. Anyanyelv szerint magyar 418. Bazin hajdan szintén messze földön híres bortermel hely volt és borai ma is a termelés fágát teszik és megfelel árak mellett a baziniak fáruczikkét alkotják. vályogból 100 és tisztán vályogból 37. palástja: vörös szín. ref. A város társadalmi életét két intézmény szolgálja. Az itt lev gztéglagyár Rössler ímre tulajdona. 12—14 között 329. 15—19 között 484. között 987 és 60 évnél idsebb 465. Szent Annának derekán megkötött ruhája: zöld. „ 608. A lakosok száma a XIX. 1880-ban 4184 és 1890-ben 4507 mivel pedig ma 4899 lakosa van. Cseréppel van födve 94. karján a gyermek Jézust tartva. század eleje óta nem mutat nagyobb hullámzást. k. ev. házas 1770. s benne megfelel számú kényelmes lakás áll a vendégek rendelkezésére. fu k ' tl továbbá egy önkéntes tiUoltó-egy-sület és egy takarékpénztár. Ezek a magyar kör a dalárda. Ez meg is történt 1848-ban. könyvel és ellenr Stéger Alajos. Fönnáll itt és Inté z e' . A belügyminisztertl legújabban megállapított czímer hivatalos leírása pedig a következ Kék arany lángsugarakból alkotott körben s alul ezüst felhkön Szent Anna áll.vagy téglaalappal. kath. hidegvíz-gyógyintézettel van összekötve. azonban magyarul beszélni tud 1329. 1994. Bazin jelenlegi polgármestere Masat Antal. nyaranta szép számban keresik föl. mely ózondús levegjével és kies fekvésével üdül helyül is kiválóan alkalmas. Nemek szerint az utolsó népszámláláskor találtatott 2389 férfi és 2510 n. ev. 6—11 között 20—39 között 1277. 1825-ben 4460 és 1857-ben 4270. 2578. 217 mindinkább csökkent. ügyész Jamniczky Péter.Bazin. Van itt járásbíróság és az 5-ik huszárezred félszázada is itt állomásozik. lábain pedig barna szíjú barna szandált visel. . hogy a fürdt eladja. német 1752. Vallásra nézve róm. a másik fele választott. Ugyanakkor adta el a városi sörfzt fordított költségeket. közgyám Meissl Ferencz. zsindelylyel 392 és náddal vagy zsúppal 41. város ügyeit a tisztikaron kívül 48 bizottsági tag intézi. Ezek közül vagy téglából van építve 390. a kik e szép fekvés helyet. özvegy 343 és törvényesen elvált 7. tanácsnok Tuma Ferencz. Réti fürdorvos tulajdona. a mi végre a várost arra indította. Friedler Adolf. tót 2666 és egyéb 63. A város czímere Szent Annát. . míg a gyermek Jézus rózsaszín ingbe van öltöztetve. erdmester Bissel Gyula. város lakóházainak a száma 527. Ma a fürd is. Városkapitány Semann János. 40—59 A kbl A A város tiszti ka' a. Bazin a vágvölgyi vasútvonal mentén fekszik és annak egyik nagyobb állomása. Az összes lakosok közül írni és olvasni tud 3371. fiatalabb 749. Lakosainak száma 4899. h. feje körül pedig 6 arany-csillag félkörben ragyog. melyeknek rendeltetését a nevük is elárulja. 24 és izr. feje fehér kendbe van burkolva. a különbözet az utolsó eltti népszámlálás óta -608-ra rúg. gazda Prachar Károly. kiknek a fele virilista. Az újabb és megbízhatóbb népszámlálási adatok szerint területe 5035 kat. irodatiszt Weinzierl János. Van itt továbbá szölöszeti egyesület és bortermelök egyesülete. Családi állapot szerint ntlen és hajadon 2779. 353.

a mikor azok másutt ersen dühöngtek. A város leírása bajaikra enyhülést keresk is. Az utczák rendezettek és különösen a város futczája. mely a város eltt elterül síksággal kezddik és a szentgyörgyi híres szlhegyeken végzdik. akkor is. sz. Az 1585 k. hanem a messze földrl itt nyaralók és a hajdan híres szentgyörgyi kénes fürdben s zentgyörgy. A fi város kvése. tiszta csermelyekkel. mely helyeket szívesen keresik föl nemcsak a lakosok és a nagyszámú kirándulók. századbeli pestis-járvány.. a hol évente 1500 tékre. mert egykorú oklevelekben és több történetíró munkájában azt a följegyzést találjuk. Itt emiitjük meg azt is. SZENTGYORGY REGI PECSÉTJE. si szabadalmas város Kárpátok alatt. sehol sem áll meg és el nem posványosodhatik. számú háznál volt. hogy a szentgyörgyi gyógyszertárt már 1799-ben állították fel. mely a várost alsó végétl egész . mert mindegyikben egy rendr lakott. különösen mióta a város alatt azeltt elterült nagyterjedelm Súr nev mocsaras és ingoványos helyet a Súr-lecsapoló-társaság néven társulat lecsapolta és a lecsapolást folytatja. és az 1831-iki kolera-járvány alkalmával is e város teljesen ment maradt e rémes vendégektl.SZENTGYÖRGY A XIX. Szentgyörgy vidékének egészséges volta különben történetileg is nevezetes. hogy e város az újabb korban is az ilyen járványoktól mindenkor mentes volt. Levegje a körülfekv hegyektl és erdktl ózondús. Tény. város fekvése szép és egészséges is. hogy a XVII. 1856-ban távolították el e kapukat. miáltal nemcsak óriási területet szabadít föl és tesz mívelésre alkalmassá. Az egyik a mai pozsonyiutcza 58. E házak a régi A — — mköd — 1 " A A telekkönyvekben „Gemeinde-Trabantenhaus" néven szerepelnek. holdnyi terület és a Kis-Kárpátokban egyedül álló „Königswald nev szép bükkfa-erdben áll az a „Millenniumház'' nev erdei lak. st több helyen e kfalak donj ónjai is majdnem ép állapothajdani városi kapuknak ma már nyomuk sincsen és csak ban láthatók. úgy hogy ilyenkor e város falai valóságos menedékvárai voltak messze vidékrl a járványok ell ide menekülknek. egészséges. a Kisezeknek a Mátyusföldre néz oldalán enyhe lejtn. Itt szokták 2000 darab kerül teritartani a híres kacsavadászatokat. a másik a középutcza 140. a helyüket ismerik. hanem egészségi szempontból is hasznossá.. a hol azok régente voltak. SZENTGYÖRGY. üde tisztásokkal és itt-ott vadregényes részletekkel. mivel az esmert lejts víznek szabad lefolyása lévén. SZÁZAD ELEJÉN. költséggel építtetett és melyhez az Erzsébet királyné emlékére ültetett gyönyör hársfasor vezet. város hajdan erdített hely volt és kfalai legnagyobbrészt még ma is fönnállanak. melyet a város 1896-ban 9000 kor. mindenütt gondozott utakkal. E szlk mögött hatalmas erdségek és nagyobb hegyek terülnek el.

mely a legtöbb embert foglalkoztatja. mely eltt azonban még a város egyik kényelmesen berendezett. Elnyös továbbá bortermelire nézve . század elején szerepeltek és a szent- A lakosok foglalkozása. Míg Pozsony közelsége a város iparára és kereskedelmére nézve hátrányos. mely Drechsler Károly tulajdona.és földmívelésbl marhatenyésztésbl él és különösen a szlmívelés az. körülbelül a közepe táján áll az emeletes városháza. de kereskedelmi forgalma sem nagy és érmek csakis Pozsony közelsége az oka. Szli már a XV. széles. városba befelé menet. részben a hegyek. Más keresetág csak kevés van a városban. a gyógyerej kénes-fürd. Szli és borai ma is híresek és keresettek és a bor elég jó áron kel el. bizonyítja az. ez utcza baloldalán. közvetetlenül a vasúthoz vezet út mellett és ugyanott. szl. a házak mögötti kertekben patak folyik végig.Szentgyörgy. iparosa is kevés. város alsó végén van oldalán. Hogy e termelési ág ma is mily fontos. hanem a külföldön is híres volt. míg egyenesen haladva. melyet vasúton csekély költséggel és napjában többször meglátogathatnak s nagyobb szükségleteiket is onnan födözhetik. a Szentgyörgygyel majdnem összeépített Neustift faluba érünk. ezek: a Silszeti Egyesület és a Bortermelk egyesülete. majdnem az utcza végén. kedvez A A A A VAROS FALAI. 219 a föls végéig egyenes vonalban szeli keresztül. de a városhoz közelebb fekszik az újabban épült nagyszabású paszomántgyár is. följebb. s A lakosok legnagyobb része bortermelésbl. hogy a lakosok oly két egyesületet tartanak fönn. ezen túl az egyik keresztutcza sarkán az evangélikusok csinos imaháza. a másik sarkon a piaristák hatalmas épülete és odább a templom. modern városi uszodát találjuk. tiszta és nagyon hatást gyakorol. följebb pedig a híres szentgyörgyi katholikus templom. addig a lakosokra és az itt rendesen nyaralni szokott számos idegenre nézve fölötte elnyös. részben a szlkertek közé. szép. györgyi aszú nemcsak az egész országban. ezekrl más helyen szólunk részletesebben. az érdekes Pálffy-féle kastély áll s azzal szemben a tornacsarnok. Itt az út tovább visz. melyek a szlmvelk és bortermelk érdekeit védik.

való közelsége Bécs felé a külfölddel és Budapest felé de a dunántúli vasút által az ország eme részével intézményei. hogy itt nagyobbszabású tanintézetet állít. mert idközben meghalt. n. Szelepcsényi György esztergomi érsek elhatározta. költséggel díszes tornacsarnokot építtetett és szereltetett föl. de végrendeletében szentgyörgyi és mi nádi birtokait a kegyes tanítórendnek hagyományozta azzal a kikötéssel. intelligensebb közönségének és gazdáinak kellemes találkozó. ez az intézet továbbra is hivatva lesz e vidéken a magyarosodást szolgálni. Az itt fönnállóit ú. Az erre nézve kötött szerzdés szerint a város tetemes összeggel járul a költségekhez. hogy a rend az általa tervezett iskolát felállítsa. Ebben az idben a város kérelmére ismét gimnáziummá alakították át és fokozatosan négyosztályúvá fejlesztették. az abszolutizmus alatt. fölemelte évi segélyét és 16. Szentgyörgy város közoktatásügye különben is szép múltra tekinthel vissza. mely a protestáns iskola hatását teljes mértékben ellensúlyozza. és mert a hagyaték ingóságai hadi czélokra voltak lefoglalva. mert a város többszöri sürgetése következtében 1743-ban ismét megnyílt és az akkori. a kormány kétosztályú reáliskolát állított föl. de a város ezt nem engedte meg. 1894 óta Füredi János az igazgatója. a kegyes tanítórend lengyel tartományának fnöke. József alatt az iskola megsznt. h.220 is. E tervét azonban már nem tudta megvalósítani. a mióta az iskola magyar tannyelv. de 1754-ben leégett és csak öt évvel késbb fejezték be az újjáépítést. és minthogy e társház piarista és világi tanárai azóta. hogy összes intézeteiben a tanítás nyelvét magyarrá teszi. hogy a hagyatékot vegye át. Az itteni hitelszövetkezet csak a kisebb igény hitelügyletek lebonyolítását czélozza. názium. 1806-ban végre négy osztályú lett. de csak négy évre. a privigyei társház tagját. Szentgyörgy. E gazdag hagyaték következtében Haligovszky Ferencz.és szórakozóhelye továbbá a títzoltó-eqyesület. Katholikus temploma tiszta gót a tése alatt s ez az iskola h . addig egész is Pozsonyhoz Magyarországgal. 1770 körül konviktust is alapítottak. a minek a terhét és költségét nagyrészt a város viselte. Mai nagy társházukat 1720-ban kezdték építeni. Igazgatója Rappensberger Kajetán kegyes-rendi pap lett. 1685-ben kiküldötte Bojár Andrást. mely hasznos munkálkodásával a városnak és környékének csinosítására és ezzel az idegen-forgalom emelésére fektet súlyt. a pozsony süt e vonal —nagyszombati vasút Nagyszombattal és vidékével útján Trencsén felé is elnyös összeköttetése van. hogy kapuit a tanulni vágyó ifjúság eltt bezárja. az elemi iskola harmadik osztályához csatlakozott. grammatikai iskolák tanterve szerint három osztályú lévén. Ugyanezt a czélt követi szép eredménynyel a városi 6 osztályú népiskola és a városi óvoda. A Súr-lecsapoló-társulatról és a szl- kedvezen köti össze. Újabb idben az intézet kell anyagi eszközök híján ismét közel volt ahhoz. els helyén áll a nagymultú szentgyörgyi katholikus algimnázium. bortermelk egyesületérl már megemlékeztünk. A város egyéb intézményei közé A kath. az iskolát 1687-ben mégis megnyitották és öt rendtag vezetése mellett fönntartották. melynek tannyelve a német és a cseh volt. 1861-ben azonban a kegyesrend elhatározta. mert a város polgárai már a középkorban is nagy gondot fordítottak gyermekeik iskoláztatására. meri míg is összeköti. ú.000 kor. latin iskola volt. mindenkor rei és terjeszti voltak a magyar nyelvnek. minek következtében a messzebb vidék tanuló-ifjúságát is sikerült oda vonzaniok. evangélikus templomról akarunk megemlékezni. tartozik a kaszinó. E veszélyt elhárítandó. farai iskolát és uúívelk A város közoktatásának A kath lemplom. protestáns tanítók vezemár az ú. a város jobbmódú. a mennyiben Pozsony közelsége nagyobb igény és tekintélyes költségekkel járó hitelLntézel alapítását fölöslegessé teszi. hogy a város hitéletét a katoliezizmus rovására ersen befolyásolta. II. n. 1857-ben azután. Noha ez az átvétel az akkori háborús idk következtében. a római katholikus és az ág. a hadastyán-egyesület. Mieltt a város történetére áttérnénk. Az intézet fönnállása tehát ma már biztosítva van. mely oly fontos tényezvé vált. Az 1848-iki szabadságharcz következtében a gimnázium ismét megsznt. sok nehézséggel járt. n. hanem inkább újabb áldozatokat hozott. így Szentgyörgyön is magyar lett a tannyelv. reformáczió terjedésével újabb iskola váltotta fel. a szépitési egyesület.

a mikor a törökök a várost elpusztították és még a templom sírboltjait is feltörték s a csontokat azokból kihányták. melynek helyére egyszer sima falat vontak. Istentiszteletüket a jelenlegi városi templomban végezték egész 1615 május 2-ig. mert egy 1571-ben kelt végrendeletben Peigwitzer Jeremiás németajkú evangélikus lelkészrl (szentgyörgyi) is szó van. de tornya nincsen. Serédy Gáspár. evang. Azonkívül az egyház birtokában a várost ábrázoló XVII. Pozsony felé es határban vannak a Szent János és a Mária kápolnák. a mikor II. századbeli kép van és több rendkívül szép és fölötte becses. mely a XVIII. Oltárképe Krisztust ábrázolja a keresztfán és állítólag Van Dycktl való. Több nemes család és a helység lakosságának jóval nagyobb része az evangélikus hithez tartozott. Az evangélikusok temploma. hitv. a teritk pedig Szilágyi Gertrudtól 1636-ból és az Armpruster családtól 1601-bl valók. egyházközség. Védelmezjük Blésházy István volt. stil. Felsmagyarország kormányzójáé a XVI. így Szentgyörgyi és Bazini János grófé a XV. . 15-én nagy búcsút — A tartanak. mert Neustift felé néz fala egész sima. A templom belsejében több szarkofág és síremlék van. Külsleg a befejezetlenség nyomát viseli magán. századból.Szentgyörgy. Egyik verzió szerint hajdan tényleg nagyobb volt és torony- nyal volt ellátva. Régi okiratok nagy és díszes templomként említik. Foltára a középkori szobrászat egyik legérdekesebb alkotása. És mert „az eldeik által" épített templom átadásába bele nem egyeztek. században emeletes magánházból alakíttatott át templommá. nemes egyszerségében lélekemel hatást gyakorol. századból. mely utóbbinál minden év aug. pusztult el a torony felli rész is. Szentgyörgyön már a XVI. azt 1617 június havában erszakkal vették el tlük. századbeli oltár. Mátyás király a templom átadására szóllította fel ket. de 1663-ban. templom. állítólag földalatti folyosóval van összekötve. Az oltárkép 1872-bl Kubinszky Samu pozsonyi lakostól. század közepe táján fennállott az ágost.és szószék-terit. századból és másoké. hegytetn álló Weissenstein nev várrommal. melyek közül az egyik az itt elterjedt monda szerint a határban. XVI. 1619-ben Bethlen Gábor a templomot ismét vissza- Az ev. mely a Szentgyörgyi és Bazini grófok fészke volt. 221 A PIARISTÁK TEMPLOMA ÉS ALGIMNÁZIUMA. Látható itt egy Mária halálát ábrázoló szobor is a XV.

a kard tokján remek kel. város levéltárában számos becses történelmi ereklyét riznek. ajándékozta a községnek.222 Szentgyörgy. Késbb az Armbruster és a Szégner házakban tartották istentiszteletüket. mely a 109 éves elnyomatás ellenére is 108 családból és 598 lélekbl állott. Az evang. Helyükbe tótok költözködtek ide. egy szines képekkel díszített és üvegbl készült talpnélküli. a mikor a városi hatóság a ni fejdísz milyenségét elírta. vörös rézbl készült teljes gyjteményét és végül a régi ú. érdekes ivóserleget 1588-ból. mely Rudolf király adománya. E templom építését a 3 osztályú iskolával egyetemben 1654-ben fejezték be. sem templom. ú. a mikor II. továbbá 2 érdekes régi hordóhitelesít botot. melynek markolata ezüstbl készült és Szent ezüst-diszítésekGyörgy lovagot ábrázolja. Ezentúl istentiszteletüket részben a városházán (auf ihrem Rathhaus). Ferdinánd király elrendelte. pozsonyi a város hóhérpallosát. község. 3 ni fkött. Ekkor vesztették el végleg. n. melyet magánházból alakítottak át. . részben magánlakásokban tartották. E pallos markolatának gombján annak fels A A dombormv mér A PLÉBÁNIA-TEMPLOM. hogy az evangélikusok templomukat az iskolával és szlkertekkel együtl a i-sász.uniczki Erzsébetet lefejezték. de 20 évvel késbb. lelkészeket számzték és ez idben számos evangélikus család is itthagyta a várost. egy ezüst bírói botot. a jobbágyság korából egy derest és 4 bilincset. míg végre II. míg 1647-ben az alsó (most piarista) templom építésére nyertek jogot és helyet. megbízottnak adják át. 109 évig nem volt itt sem szervezett evang. két bírói buzogányt. m. melylyel 1669 január 10-én a gyermekgyilkos Trc. a Rákóczy-féle fölkelés idejébl egy lobogót. A ( irosi levél- tár ereklyéi. kir. egy 1771-bl való szavazó-szekrényt. egy díszes bírói kardot. 1674 február 27-én ezt a ttMnplomot is elvette tlük Szelepcsényi érsek. adta nekik és újból használták 1628-ig. József császár 1782-ben megengedte a jelenlegi házat a Szégner család imaház építését. melynek vége liliomot ábrázol. abból az idbl.

ad. 143.' tok fels részén: „ Non est enim potestas. Bellum. Phogylides. Docet. Manus markolat keresztet. Iudex. Matt. nisi a deo enim sine causa gladium portat. Rom. XIII. Coelitus Petenti provisum. Psall. Omnes qui accepperint gladium gladio peri bnt. alsó lapján és markolatán pedig legnagyobb részt a Zsoltárokból vett következ. 44. Deus. E. quam sperata victoria Patriae fumus Alieno igne luculentior. Litiget. a következ fölírat olvasható: . Sermo dei penetrabilior omni gladio ancipiti. Tomas". penge egyik oldalának fels részén a következ fölirat van „Recte. Enungit." markolat alatti részen: .. zu. S. Praelium. Statvat. Lib. Qui. Hominum.. Nimium. A 1 ' A — — A 1 A — A R ." Az alsó részén: „Judicium non fer si non sit uterq. Meos. Eligit. Gar. ad. XXVI. Psal. Nil. 57.: Szentgyörgy. lapján. Psal. Meus. Sit nisi delati cognita causa rei. ac. C..Accingere gladio tuo super fenur tuum potentissime. etiamsi.Omnis anima potestatibus sublimioribus subdita sit. néhol hibás. 223 A PLÉBÁNIA-TEMPLOM FOLTÁRA.Ferrum Donabat Hedel H. st érthetetlen latin idézetek olvashatók: „Benedictus. Actor. Iudicate. mely csillagszer mezkre van osztva. Stigel. 4. Loeutus. Sangvinem. Meas." A másik oldalon: . M." jének fels részén: „Qui. Hebr. Digitos. Vilii." másik oldalon: „Melior est pax certa. sharf maht schertig. Dnus.

Kohlmansatz. Gopold. a III." A város levéltára 1618-tól fogva riz leveleket.824 Szentgyörgy. Ferdinándtól 1642-ben Schachner Györgynek és neje Forster Katalinnak. mely szerint a város szabad területének évi czenzusát 400 akó jó borban állapítja meg. budai pasának 1665-ben kelt levele és több nemesi oklevél. . Kaiser. ugyanettl ugyanakkor Strasser Tamásnak és nejének Pamer Dorottyának és az ugyanattól 1658-ban Fieger Lénárdnak és nejének Parradi Martnának és gyermekeiknek adott nemesi levél. Rommel. Höllenstein. sanctis et lebus omne. IV. forint tartozását elengedi. Justitia et pax oseulatae sünt. E dlnevek közül a legrégiebbeknek és a legjellemzbbeknek a következk látszanak Hofweingarten. a város szabadalmait kibvíti és polgárainak különféle eljogokat biztosít. 84. A Gerichtsacker nev helyen történtek hajdan a kivégzések és itt állott a bitófa is. Auglácker és Königswald.. századbeli német telepítésekbl keletkezett.. A régi német telepes családok egyike a még ma is itt él Bognár család. Rudolfnak 1598-ban kelt oklevele. A másik oldalon: „Ovid: sit piger ad paenas princeps. századtól egész a legújabb korig német telepesek lakóhelye volt. Gagrant. Georgy Patria p. Bergrechtl. Lahren Beutl. és bogy csak az újabb korban kezdtek a tótok is lassanként tért hódítani. Duitwager.Miseriu eordia e1 veritas obviaverunt sibi. Mátyás királynak 1615-ben kelt kiváltságlevele. bogy már sokkal korábban is megült bely volt. ÜL Ferdinándnak 1647-ben kelt levele. Andreas Szegner p. Zwickeln. így I. Judex et Sen. melyeket Nagy Lajostól.Ugyancsak seivel szemben fennálló 2000 r. közülök némelyiknek talán történeti jelentsége is van. Tény. században német telepesek lakták. Lajos királytól kapott. bogy már IV. századbeli iratok legnagyobb része a török pusztítások és a Rákóczy-forradalom s legfkép az 1728-iki nagy tzvész alkalmával pusztult el. ezt azonban sikerül a városi hatóságnak és a magyar szellemben vezetett iskoláknak a magyarság javára ellensúlyozni. Guldeck. Machegut. — a varos kelt könyvalakú kiváltságlevele. melyek között egyetlen tótot sem találunk. melybyel a városnak 1598-ban adott kiváltságait megújítja és megersíti. Szentgyörgy vára is már a XIH. forint és a Szentgyörgyi grófok többi örökö. : ban a városban nem A vár. Hogy a város a XIII. Rudolftól 1595-ben Ormosdi Titusnak. Hörwart. Rudolf királynak 1591-iki irata. Ruiden. Schaffler. Bannwald. . . L. ad praemia velox. Edelbrünnelwiesen. melyek a város egyes akkori családait érdeklik. bogy Szentgyörgy - — — a reá kivetett összeget lefizetvén. ezt azonban megczáfolni látszik az a körülmény. Judenknecht. Némely történetírók szerint a XIII. Miniheln. suae Familia et II. Illésbázy István kanczellár nejével szemben fennálló 7000 r. 1648. Gfangl. A XVI. Alsen. Ferdinándnak 1845-ben II. század elején ismeretes. Seeschlachtácker. Cibinens. hogy napjainkig egészen túlsúlyra vergdtek. melynek egyik eldje készítette azt a híres kézíjat. t. bizonyítják összes dlnevei. Judieatus sui quinto et doleat quoties cogitur esse ferox ex aequo et bono. Ao. Anno domini 1581. Adalbertus Hutterus Patritius judex regius. óta megült bely. bogy a XIII. Judicatu obt. kelt leirata a város magyar köriratú pecsétje ügyében. melylyel a városnak a Pálffy Katalinnal. Polleithen. Ferdinánd 1550-ben megersíti a város vásártartási jogait. Burggraben. Ferencznek 1802-ben kelt vásárszabadalma. Reddo cnique suum. Hochleitben.Summum jus summa injuria. Pfaffen. úgymint a II. Az itt rzött levelek leginkább Szentgyörgy város kiváltságaira vonatkoznak. Ekkor ugyanis Tamás fia Sebs. Béla idejében mint oppidum szerepel és így valószín. II. annyira. Regiaeque Civitis Posonien. Silberbrenner. Hauslust. melylyel a város korábbi kiváltságait megersíti és a polgárok kérelmére a város czímerét és pecsétjét megállapítja. Zibich. János kormányzónak ajándékozott. úgy hogy a lakosok magyarosodása mindjobban terjed." A tok alsó részén: „Virtutum regina justitia. Psal. a Bazini és Szentgyörgyi grófok els ismert sének a fia. a városra senki igényt nem tarthat. melyet Pozsony városa 1450-ben Hunyadi is. Dangel. Goldfüssel. Schlossberg. Bader. Concilio raortale genus ne crimine vivát. melylyel kimondja. Mátyás királytól és II. mert ba magáSzentgyörgy város és környéke Ugyancsak Rudolfnak 1602-ben — — — —A sidk de határában belylyel-közzel stelepek nyomai vannak.

E" =o >> cn -t-* c <D NI (T> .

.

1237-ben a város forgott. és a kit ide is temettek el. Az 1400-ban öntött tott. bátyjának Péternek az özvegyével Marezali Hedviggel osztozván. Szentgyörgy vára neki : jutott. nevüket azonban elnévül a késbbi birtokosok is használták. György gróf Mátyás alatt pártüt lett s III. a kivel Vörös- kt is kapta. Úgy látszik. hogy ez a György ugyanaz a Bazini és Szentgyörgyi gróf. a pestis ell menekülve. György birtokait a király lefoglefejezték. A szentgyörgyi nagyharan- Bazini és Szentgyörgyi grófok. és kiváló szolgálataiért csakhamar erdélyi vajda és országbíró lett. Kristóf és Péter. Hosszú ideig tar- míg a város e csapást kibeverte. Ez idtl kezdve a Bazini és Szentgyörgyi grófok hatalma mind nagyobb lesz. 1523-ban az udvari kamara egy része. gon olvasható. 1441-ben bizonyos Wohlfarth nev lovagnak az özvegyét vette feleségül. Úgy látszik. Frigyeshez szegdött. hogy azt György és fia Mihály adományozták az egyháznak. Gyermekei vol- tak János. Mihály vagy ennek fivére György.Szentgyörgy. 15 . EV. a ki a szentgyörgyi templomhoz csatolt kápolnát építtette. 225 1217 után megszerzi Cas- trumdeSanctoGeorgio-t Szentgyörgyi György. Zsigmond. H. TEMPLOMBAN. hogy a mohácsi vész után a Bazini és Szentgyörgyi grófok családja kihalt. 1415 körül a husziták pusztították. mely utóbbi Mátyás király hive lett és tle a lefoglalt birtokokat visszakapta. 1516-ban halt meg. végveszélyben mert Ottokár cseh király megtámadta és elfoglalta és ez alkalommal majdnem teljesen elpusztította. laltatta. Szent: H györgyre költözött. minek következtében elfogták és Ez a György az. a kit 1446-ban a bazini plébánia-templomfia. Magyarország Vármegyéi és Városai : Pozsony vármegye. RÉGI HÍMZETT TERÍTK AZ ÁG. ban eltemettek.

De a városnak e rohamos fejldését és virágzását csakhamar szomorú esemény váltotta föl. kastély az idk folyamán annyira megrongálódott. állítólag a Jeszenák család A A Az 1663-iki török-dúJás. a város alatt elterül mocsaras Súrerdben keresett és talált menedéket. hogy alapos tatarozása vált szükségessé. tehát a XVI. hogy egykorú írások számos ittlakó nemes család nevét említik. ev. külknek ezt az útját is. Végre sikerült is nekik a királynál kieszközölni. a város birtokosai között másokat is találunk. akkor már a Rákóczy-féle fölkelés lobogtatta véres zászlóit a vármegyében. Salm L575-ben a birtokot Kruzsics gróf császári vezérnek 132. városhoz tartozó uradalom az Illésházy ak révén a Pálffy. T l gy hitszik. Ez az igyekezet majdnem megdlt a hatalmas Illésházy ellenzésén. hitv. melynek menekülk egy része lakosai e váratlan támadásra menekülni igyekeztek. Bél Mátyás hogy ekkor Szentgyörgyön több nemes család lakott. a miért a város évenként 400 akó jó bort volt köteles a királynak fizetni. A — — A megfogyatkozott lakosokat újabb jövevényekkel és letelepedkkel már-már pótolták volna. Kosóbbi birtokosai. 1566-ban Neuburg gróf pozsonyi fispán a birtokosa. ki férje halála után Illésházy Istvánhoz ment nül. addig az 1553. Hogy a várost annál biztosabban bevehesse.r)0-ben meghalt és ugyancsak a szentgyörgyi templomban van eltemetve. hogy az Illésbázyak földesurasága súlyos teherként nehezedett a szentgyörgyiekre.126 Szentgyörgy. a várost több helyen fölgyújtották. Tény. a mikor a Maholányi örökösök itteni birtokukat Jeszenák Jánosnak engedik át. évi LXIII. volt. törvényczikkel királyi városi rangot nyert.család birtokába ment át és ma is Pálffy János gróf a legnagyobb birtokos itt. hogy Magyarország kincsesházának nevezték. hogy a 140. A* Illésházyak. vagy melynek a helyén állítólag a mai városháza épült. mert midn 1704 okt.000 tallérért magához váltotta. a várost ismét lakható állapotba hozták és az ersen A . a XVI. a töröknek mert ezen az oldalon éppen a mocsarak következtében törökök azonban csakhamar elvágták a menelegkevesebb embere volt. olasz renaissance-stilben. század elején. hirtelen körülzárta és megtámadta a mit sem sejt várost. kit Eek v. már említett Pálffy-féle kastélyt. mely a város fels részén áll. hogy földesuruktól megszabaduljanak. század végén és a XVII század elején élte. kúriája volt. Vörösk várának akkori kapitánya 14 és Czobor János. Szentgyörgy városa sem maradt ment a fölkelk látogatásától. mint Pozsonyban.000 tallérnyi zálogösszeg kifizetésével megválthassák magukat. Ez idbl származnak a legtöbb kiváltságai is és némely történetírók szerint ekkortájt oly gazdag város is említi. a ki 1ö. ez az uradalmat királyi donáczióként kapta. Ezek 1753-ig szerepelnek. és Szentgyörgy városa az 1638. havában Ocskay. L540-ii> Szapolyai János volt a birtokos. Eleskvár ura 12 portával bír. de elbb dúlva és rabolva járták be a házakat. A Rákóczyforradalom. míg az a ház. Ot követte Serédy (másként Szeredi) Gáspár. templomot foglalja magába. a ki a zálogbirtokot 140. mert a mikor teljes erejüket kimerítve. mert egykorú levelek bizonyítják.a ki kiváló mízlésérl ismeretes arra. Salm gróf követett. a hol 60 embert fölkonczoltak. évi portális összeírásban Bakich Péter. mert míg 1505-ben Élesk várának tartozékaként van említve. században más kisebb nemesek is bírtak itt és ezek között a legtekintélyesebbek és leggazdagabbak a Maholányiak voltak. Ennek a Kruzsics lepoglavai grófnak a felesége Pálffy Katalin volt. Ezt a csapást a lakosok alig tudták kiheverni.000 tallér erejéig elzálogosította. mely ma az ág. Rákóczy Ferencz híres briga- . melybl. még az Illésházyak építették. hogy a lakosok ebben az idben több izben tettek lépéseket az iránt.. mely továbbfejldésére nézve végzetessé vált. Idközben. Ezt a tartozást azonban Szentgyörgy 1741-ben 9538 forint 46 dénár lefizetésével mindenkorra megváltotta. XVIII. de végre mégis sikerült. Maholányiaknak itt nagyobb nemesi kúriájuk is volt. város fénykorát Rudolf és Mátyás királyok alatt. az éjtszakát a schweinsbachi erdben töltötte és hajnalban onnan kitörve. hogy az épületet stíl- A A A — szeren helyreállíttassa. A Pálffyak. 1663 szeptember hó 5-én ugyanis a török sereg Galgócznál áttört a Vágón és észrevétlenül közeledett Szentgyörgy felé. Ezt az alkalmat felhasználta a nemes gróf . 500-nál többet pedig rabszíjra fzve magukkal hurczoltak.

csüggedve.Szentgyörgy. ez csak a város körül elterül ós régóta híres szlhegyeknek tulajdonítható. Ezenkívül a város alatt elterül teknalakú mocsaras vidék is óriási hótömegekkel volt borítva. melyek mindenkor oly gazdagon jutalmazták a reájuk fordított fáradságot. 227 dérosa Bazint bevette. 15* . hogy a város. hogy a város alatt elterül medencze nem tudta a hegyekrl aláomló vízmennyiséget fölfogni és levezetni. mely tüzesetek mindenkor a város nagy részét hamvasztották el. Nem hiába nevezték Szentgyörgyöt az ország kincses -bányájának. így is mivé lett volna e város. a várost fölgyújtatta és nagy részben elhamvasztotta. alig tették lakosai hajlékaikat ismét lakhatóvá. visszafelé ne fejldjék! EREKLYÉK A VÁROSI LEVÉLTÁRBAN. Mire a sötét éjtszakában az utczákra siethettek. hogy az ekkor uralkodott nagy szélvész következtében a város majdnem teljesen a lángok martaléka lett. mely oly gyorsan harapódzott el. hogy lakosai minden újabb csapást ki tudtak heverni. már a város jórésze lángokban állott. ha e sok sorscsapás nem éri. A hirtelen beállott meleg idjárás a hó olvadását oly rohamossá tette. Hogy a város ennyi csapás után végleg el nem pusztult s elkeseredett és tönkretett lakosai végleg ott nem hagyták. a várost megsarczolta. Ugyanez az eset ismétldött 1856 augusztus 13-án és 1869 augusztus 1-én. Mindezekrl a tzesetekrl a város levéltárában található iratok és jegyzkönyvek emlékeznek meg. úgy hogy a várost környékez hegységek több mint ölnyi magas hóval voltak födve. Az e tavaszt megelz tél ugyanis rendkívül havas volt. 1728-ban ismeretlen okból tz támadt. midn 1753 szept. hogy másutt telepedjenek le. hanem fölszorította annyira. mert ha lakosai józan- ságában és törhetetlen szorgalmában. 8-án ismét tzi lárma riasztotta föl a békésen alvó lakosokat. Szentgyörgyre is ellátogatott. és ha XVII. élénk színekkel föstve a lakosok akkori nyomorúságos helyzetét. . Elemi csapások. Alig ocsúdott föl a város e rémületbl. hogy minden újabb csapás után. ismét merítsen akkor Szentgyörgy városa máirég megsznt volna lenni. a víz pusztította el. századbeli vi- rágzó állapotát tovább fejleszthette volna ? Mily szívós kitartás és mily ernyedetlen munkabírás volt már ahhoz is szükséges. vezetinek bölcs körültekintésében és hegyeinek milliókat ér talált tkéjében volna elég nem nem ert kincset arra. hogy a víztömeg egész a szlk aljáig ért és az egész város víz alá került. ha már tovább nem fejldhetett. a melyet ez az áradás a lakosoknak okozott és mégis alig múlt el 9 év. de mivel a sarcz nem felelt meg igényeinek. Megbecsülhetetlen az a kár. midn -az 1744 tavaszán a tz ellensége. De még ez sem volt elég a sokat szenvedett városnak.

Tanácsnokok: ZuhlbrucTcner Gyula és Fichtner József. írni és olvasni tud 2505. a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak is pecsétalakja volt. 29 ev. Ha ugyanis a város lakosságának számát a különböz idkbl összehasonlítjuk. 1880-ban azonban 2881-re csökkent. míg 1890-ben 3048-ra emelkedett. Rendrkapitány: Lederer Lajos. A lakóházakra vonatkozó kimutatás is elég elnyösen tünteti föl a város lakásviszonyait. 40—50 között 606 és 60 évnél idsebb 304. Számvev: Spirák István. özvegy 222. A beszélni tudók hogy habár a népszámlálás csak 462 magyart tüntet száma mégis 1716. A házak tetzete is 165-nél cserép. Nyelv szerint: 462 magyar. mely utóbbiak közül 24 virilista. melyet legutóbb 1902-ben a belügyminiszter is helybenhagyott. mert 314 ház közül 309 vagy téglából van építve és csak 4 van k. Ez idbl fel van jegyezve. föntebb közlött lakosok közül 1774 férfi és 1682 n. srégi és kék mezben Szent György lovag ismert alakját tünteti föl. A pecsétnyomó. az 1647 és 1902 évszámot viseli. A város A tisztikara. A város népesedési mozgalmait még a következ adatokkal egészítjük ki. 805 ág. 1065 német és 1916 tót. Pénztárnok Kautz Imre. Városi végrehajtó Sultz Antal. Ügyész: Neumann Gusztáv dr. kath. a mi elég ritkaság. ev. Városi közííyám: Knappek Miklós. nem visszaesést. 1869-ben már 3026-ra emelkedett a lakosok száma. a ki egyszersmind az árvaszék elnöke. és 228 izraelita. 6—11 között 493. 15—19 között 310. Városi orvos Halle Bernát dr. város területe 5620 kat. melynek használatára III. az alája rendelt tisztikar és 47 bizottsági tag intézi. Vallásra nézve lakik is itt kbl A A város czímere.228 Szentgyörgy. Városi gazda: Zimmer János. A város tisztikara a következ: Polgármester: Jánosica Gyula.. Az 1857-bl való összeírás 2904 lakost talált itt. 12—14 között 228. Faraktárnok: Bernhardt Mátyás és városi kertész: Hornacsek Ferencz. 1825-ben ugyanis a város lakosainak száma 2709 volt. 149-nél pedig zsindely és így a városban egyt-tlen náddal vagy zsúppal födött ház sincsen. hogy itt öt malom és egy sörház is fennállott. 24 pedig választott. A DRECHSLER-FÉLE PASZOMÁNT-GYÁR. h. Ezek közül életkor szerint 6 évnél fiatalabb 557.vagy téglaalappal vályogból és csak egy kalap nélkül vályogból építve. Családi állapot szerint: ntlen és hajadon 2036. ref. Azonkívül még egy horvátajkú és 12 egyéb nyelvet beszél lakosa van. hanem folytonos. a magyarul 2394 róm. Erdmester: Eolland Gusztáv. Jegyz: Knappek Miklós. : : : . A város czímeres pecsétje. hold. Népmozgalmi statisztika. Fjegyz és levéltáros: Klotzberg Antal. 20—39 között 1012. de 1900-ban elérte a 3456-ot. rendszeres gyarapodást tapasztalunk. város ügyeit a város élén álló polgármester. Ferdinándtól 1647-ben kapott engedélyt. Magyarosodását jellemzi. házas 1198. Városi állatorvos: Hunslicsek Ede.. St ennek éppen az ellenkezjét tapasztaljuk. föl. a mely egyszersmind hajdani urainak.

Nógrád.POZSONY VARMEGYE NÉPE. hogy a magyarság legersebb az Alsó-Csallóközben. habár kisebb mértékben. mely azt mondja. mely magában Pozsony vármegyében 50 6°/ -ban tót. Abauj-Torna. n. Nyitra. Ha Pozsony vármegye területét nézzük. a melyek hajdan magyarok voltak. mert arról más helyen esik szó statiszde idézzük Körösy Józsefnek. mely északkelet felé Pozsony. A a magyarok. addig ma már csak a magyar nyelvterület hódít. hogy „Pozsonyban partján állunk azon széles magyar tengernek. szempczi és a pozsonyi járás. mint nyelvterületileg természetes folytatása egyfell a Fels-Csallóköz. és lassan bár. míg viszont nem tagadható. mely a vármegye lakosságának csak 39"2 °/ -a. hogy elnémetesednének. Eltéréseket csak a magyar nyelvhatárokon tapasztalhatunk. Bars. mert ide a németek és a horvátok az elbbiek a XIII. Zemplén. Bereg és Ung vármegyék területét borítja. habánusok (hannoveránok) telepedtek le." Ezzel az óriási tót tengerrel. az utóbbiak a XVI. az ismert tikusnak egy találó megjegyzését. az átszrdés az e járásokat környez nagyszombati és malaczkai járásokból és Pozsony szabad kir. — — találják folytatásukat. s melynek végs hullámai csak a Mármarossziget mögötti hegyláncz alján törnek meg. nev - (Pozsonyt nem számítva) német. a konzervatívabb és kevésbbé fogékony tótoknál is. de biztosan tért is hódít. hogy míg a német nyelvsziget mind szkebbre szorul és a kis horvát nyelvsziget már-már elenyészben van. századtól. Ez alól csak a pozsonyi járás és a fels-csallóközi járás a kivétel. a községekre vonatkozó fejezet bevezet része pedig a nyelvterületek kiterjedésérl ad számot. pozsonymegy ei magyarság jelleg és jellem tekintetében semmiben sem különbözik a szomszédos vármegyék magyarjaitól. Hont. Van még egy német nyelv-sziget. E nyelvhatárokon a legtöbb magyar tótul is beszél. a kik még inkább a német nyelvsziget határán sajátítanak el sok német kifejezést. éberséggel áll rt a veszélyeztetett partokon. míg ugyanez tapasztalható. a nyitrai határszél felé vezetnek és Nyitra vármegyében E munka közoktatásügyi része részletesen kifejti Pozsony vármegye népeinek ethnografiai elhelyezését. másfell pedig a galántai. városból. a nélkül azonban. 8"8 %-ban Nem . Pest. Ennek úgy földrajzilag. Mindennek ellenére mégis tapasztalható. E községek Nagylévárdtól kezddleg feljebb. akarjuk itt fölsorolni azokat az okokat. a hol a kultúra. hova ú. E munka már említett részeiben föl vannak sorolva azok a helyek. mely azonban ma már teljesen eltótosodott. A mi tót és német elem e járásokban van. azóta kettzött . századtól kezddleg telepítés útján kerültek. kell megküzdeni a magyarságnak. st egyes használati tárgyainak elnevezésénél tót szavakat használ. Pedig e tótság hatalmas tengere állandóan mossa a magyar partokat és igyekszik magának tért hódítani de mióta a magyarság tudatára ébredt a fenyeget veszélynek. hogy ez érintkez vonalakon a tótokon és a németeken is észrevehet a magyar befolyás. Gömör. . a melyek e helyek eltótosítására és elnémetesítésére vezettek. a hazafiság és az államiság fegyvereivel védekezik. és ez a malaczkai járás fels részén van. a hol a fogékonyabb magyar nép könnyen elsajátítja a tót és német elem kifejezéseit és szokásait. azt látjuk.

melyrl a vármegye magyarjai között a legtöbb ház mintáját veszik. de annál több virágot. a házak falát kék. jobbra pedig a másik lakószoba. Itt tulajdonképpen mindenki úgy építkezik. st a legtöbb helyen fejtik. hogy ebbe belejátszik a virágok és a fák iránt való szeretet is. mert a vármegye minden járásában. A németek építkezése. mindenestl egy fedél alá van építve. mely néhol ajtajával az utezára néz. mellette a konyha. melyek könnyen megközelíthetk. Azokban a magyar falvakban. melybl azok épültek és a házak fedanyaga is. A A A Építési és fedanyag. ezen túl van az istálló. azonképen a házak kapuzata sem mutat semmi jellegmi díszítést zetesét a vármegyében. annyira. de az utóbbit inkább a tótoknál és a németeknél tapasztaljuk. egy-egy nagyobb középpontban vagy uradalomban vannak olyan téglagyárak. ritkán látunk ezekben fát. a növények fejldését hátráltatja. zöld és sárga virágokkal és keresztet vagy kelyhet ábrázoló mintákkal díszítik. Mégis van az építkezésnek egy típusa. A fedés minden esetben teljesen sima. Zsúpfedés tehát csak a régi házakon látszik. német lakosainak a házai szintén ilyenek. azután az istálló. Fölötte egyszer és fképpen czélszer. vármegyebeli tótok építkezése a vármegye nagyobb részében szintén nem tüntet föl nagyobb eltérést. A A A A KapuzatElkertek. mellette a nyitott kocsiszín és ennek a fedele alatt a disznóól is. Némely helyen az utczai bejárat a konyhába nyílik. Hasonlóképp díszítik e járásban a szerediek és a szempezi selpcziek is a házaikat. Mint már a népmozgalmi statisztikában is láttuk. az nem jellemz és az ácsnak mindig és mindenütt egyenl vesszbl font kapuk ritkák. hanem utczahosszat elterül házakat. de a legtöbb helyen folyosóra. poros úton a házak elé elkerteket és azokba fákat és bokrokat ültessenek. utána a kamra. rácsos is. legtöbbje sima deszkakapu. itt-ott látunk. mert a magyar paraszt kevésbbé szereti az árnyat adó fát. a hol majd mindenütt van kbánya és a követ potom áron épült ház. A magyarság háztája serami jellegzetesét sem mutat. Utána következik a konyha. hogy még a kborította. melynek legtöbbnyire nem a többi ajtónyílással egy vonalban. hanem az épület végén van az ajtaja. Ez is tisztán csak az egyéni ízlés és a hely dolga. hogy a pajta nincs a házzal egy fedél alatt. a Csallóközben. a hol itt-ott elkertek vannak. de nagyszombati járásban fekv Fenyves községben inkább csak a régebbieken.230 A magyarok épitke. Természetes. Némely helyen tíz vagy tizenöt elkert nélkül való ház között egy elkert látható. Itt-ott kevés díszítést is látni a házakon. a házak anyaga. a hogy neki tetszik és a hogy a szomszédjaitól laija. vagy kifestettet ritkán látni és ha igen. és az ajtón innen balra az egyik. mert új háznak náddal vagy zsúppal való fedését a hatóság nem engedi meg. a hol könnyebben jutnak fazsindelyhez. vármegye eltérést találunk. Ezeknél az épület közepén van a bejárat. vagy legalább téglaégetk. Dévényben találunk. melynek árnyéka.. Miként a ház. ezzel fedik házaikat. csak a megyei átlag szerint állapítható meg. de jellemzen faragványosat. a meddig terjed. a melyek az utczai szobát a fölkavart portól némileg megvédik. hanem az udvar hosszában. néha mintája. hanem külön. azt követi a kamara. czifrát. A tótok építkezése. vagy a nyílása. járásban a leggyakoribb faldiszítés a kereszt vagy a kehely és e díszítéseket rendesen a két ablak között alkalmazzák. E tipus szerint a ház nem az uteza szélességében. Ha itt-ott az lényegtelen és legtöbbnyire csak annyiból áll. majdnem annyi a téglából. Néhol meg a községnek valamelyik poros vagy túlságosan zajos utczarésze kényszeríti a lakosokat. mint a kbl . Pozsony vármegye népe.e-e. Csak a malaczkai járásban és a pozsonyiban látni egyes falvakban nem az udvar hosszában. vagyis a „hátulsó ház". különös kedvvel tulipánokat festvén a falra. azután az udvari szoba. az csak kivétel. hogy a túlszéles. Oly helyeken. vidékeken is. vagy a hogy viszonyai engedik. mögötte pedig a pajta és a kocsiszín. A legtöbb mégis a tégla. Ell az utezára van a tiszta szoba. Elkertek tekintetében sem lehet szabályt megállapítani. a náddús vidékeken. Használnak itt össze-vissza mindenféle anyagot. A házak fedése ma már legtöbbnyire cserép. ellenben nádfedés csak itt-ott. a. Lényegesebb eltérést csak a pozsonyi járásban. a „nagy lakás" vagy „els ház". a hol az istálló külön fedél alatt és a lakóházzal szemben áll. csak itt-ott találjuk az istállót vagy a kocsiszínt. vagy mindkettt külön fedél alatt.

és a nádfedel háztetk mind simák a habánusok azonban a A házteteje. Még a legjobb benyomást azok a községek keltik. Különösen ez az utóbbi fedésmód kezd mindjobban terjedni.és harmadrend palatáblákat. mert az agyagréteg következtében a leveg is jobban el lévén zárva a tz fészkétl. de külsleg a többitl alig különlátható. több is. németek és a tótok építkezési módjában különbség nincsen. mert újabban az egész varmegyében már csak cseréppel. a hol téglából épített házat ne találnánk. mert ez a legolcsóbb és a legkönnyebben beszerezhet. Ebben sincs semmiféle rendszer. a legtöbb esetben könnyebben olthatják el.Pozsony vármegye népe. elvétve találunk és annak tulajdonosa bizonyára földhöz ragadt szegény ember. a nélkül. Vannak községek. melyeknek házai valamely nagyobb tzvész után egy idben. az nem terjedhet oly rohamosan. az alsó vastag szalmaréteg fölé több hüvelyknyi vastag agyagréteget tapasztanak és e fölé helyezik azután a második szalmaréteget. a hol e tekintetben oly összevisszaság van. fedésnek egészen különös módját alkalmazták és még most is vannak oly A . de hogy viszont a vályogból épített házak száma a legnagyobb. de nem jellemzk és e tekintetben a magyarok. fecskerakást csak itt-ott. habánusok szalma. tény. az agyagréteg elnyomja az ég zsarátnokokat. 231 Kevés oly helység van. habánus-házak. hogy az épület padmalyát átszakítaná. mely majdnem érthetetlen és még az egyéni ízléssel sem magyarázható meg. vagy éppen palával födik a hazakat. NAGYLÉVÁRDI HABÁNUS HÁZ. annál inkább. mert a közbees agyagréteg meggátolja a tetzet gyors beégését. Vert falat. zsindelylyel. Természetes. majdnem egyenl módon újra épültek. ha a tet belülrl gyúl ki. régibb böz háztet ^ . mert a máriavölgyi palabánya nagyon olcsón adja az ily kisebb házak födésére fölötte alkalmas másod. Viszont ha a tet kívülrl gyulád meg. a bels_ szalmaréteg fölött fekv agyagréteg jó ideig meggátolja a lángok kitörését. a hol ez az érdekes. Ezek czélszerek és csinosak ugyan. hagy abban az esetben. Ok ugyanis tz ellen akként biztosítják házaikat. Mindez azonban csak a régibb építés házakra nézve áll. A mikor pedig a tartógerendák elégtek és a tet beszakadt. Nem találunk bizonyos megállapodott szokást a csúcsfalak tekintetében sem. hogy midn a tett zsúppal födik.

Ugyanott a férfiak a mellényt a pruszlikon kívül lajbinak is mondják és a német szabású nadrágot bugyogónak hívják. Taksonyban. Sokkal díszesebb és czifrább a megyebeli tótok. blúz helyett. A kabátot a legtöbb helyen dohánynak. melyhez azonban sok helyütt bársonyt is használnak. a szerint. Tótok ruházata. hímzést is csak kis mértékben alkalmazzák és diszkrét módon. jobban szeretik a ránczos szárú csizmát. mely utóbbi a fölvarrt két ólomgombsorral volt díszítve. hogy ez alól. után. hosszú télikabát mexiko. hogy az valamely idegen nyelvhalárhoz közelebb vagy távolabb esik-e. míg G-alántán a derék egy nemét agárdi névvel nevezik. mindig hatással van a várost környékez községek lakosainak viseletére. a bvebb deréké: brúz. különösen fejkendkben és a derékon. viselet hatása csak a távolsággal csökken fokozatosan. míg az asszonyok pendely helyett pintü-nek mondják. Lábbeli tekintetében a fiatalabbak. mert a czifferi és a cziffer-vidéki leányok mind kitn hímzk ós gondoskodva van arról. Németek ruliázata. mely nemcsak élénk és czifra. pedig sohasem használják annak.k. Az inget ümeg-nek. ha viselnek is ékszert. a mellényt pruszlikn'ik. st ízlés és tudás tekintetében fokoztassék. mert habár Cziffer elég közel esik Nagyszombathoz. selymet azonban sok helyen viselnek. a testhez álló kiskabátot ka'zabaj-nak. de egyszerbben járnak. középpontja. kabátot spenczern^k nevezték. fejkend itt kcszkenyö. hanem költséges is. mely eredetiségébl és díszébl az idk folyamán nemcsak hogy nem veszített. Befolyással vau erre többé-kevésbbé a vidék is. míg Uszoron a derekat juppkának is nevezik. Ezt a válltól kezdve végig. nyáron meg. melyet rendszerint régi eredetiségébl teljesen kiforgat. az csak annyi. És míg más városok közelségében azt tapasztaljuk. és az esernyt német-köpönyegnek. Gazdagvilágoskék zsinórzattal kivarrott feszes magyar-nadrágból és világoskék posztóból. E népviseletet tulajdonképpen nagyszombatvidékinek nevezik. Ez a férfi-viselet sötétkék posztóból készült. úgy itt is a fiatalság kivétel. mint a világosat. Gondos- A A A A A A A A fzs A srn A A A . a kabátkát pedig reklinek nevezik. czúgos és czipt viselnek. különösen a kik tehetik.232 Magyarok rnhaxata Pozsony vármegye népe. Az asszonyoknál és a leányoknál a testhez álló derék neve magyarka. addig ezt a jelenséget Nagyszombat vidékén alig lehet észlelni. Egyéb jellemz viselet vagy elnevezés nincs. Ez adja a divatot és e község és vidéke tartja is fönn az e vidékben díszes népviseletet. fejkött fiketö-nek ejtik ki. a kötényt ketín-nek. Itt nem a mellényt. mert tényleg itt fekszenek azok a községek. derekat otthoniéinak. hanem a kabátot nevezik szövetbl készült. munkán kívül. nyilván a mentschikoff Lajbinak. magyarok viselete egyszer és inkább a sötétebb kelméket kedvelik. a hol e viselet otthonos. köpenyt burnusznak mondják. hívják. Fels-Csallóközben ezeken kívül a kaczabajka és a röpül elnevezés is járja. galántai járásban szintén találunk néhány jellemz elnevezést. habár az kabát és nem köpeny. különösen az alsóbb néposztályé és a városban szolgáló cselédeké. hogy a városi viselet. Zsigárdon a kimen-ruha a németes nev kefurt. a fels kabátot köpönyegnek nevezik. hogy ez a jó tulajdonságuk ki ne veszszen. hogy a szegényebb tót vidékek czifferi és cziffer-vidéki néplakosai hasonlóan. Az asszonyok és a leányok. de csak derékig ér posztó-kabátkából állott. mint mindenütt. hogy a torcsiak a vászonból készült nadrágot reithose-na. míg a bvebb kiskabátot röpülönek. vagyis lovagló-nadrágnak nevezik. Egyedül Dévényben találunk még a régi. de lekötönek is mondják. Találóan és jellemzen nevezik el a nem zsinóros csizma-nadrágot: kancza-nadrág néven. de máshol is. Természetes. míg a nagykend nagykeszkenyö. ha csak azt nem említjük meg. mégis e viselet középpontjául tekinthet. az csak egyszer és rendszerint vásári portéka. mint a közönségeset. de különösen a tót megyebeli tótok viseletének Cziffer a asszonyok és leányok viselete. míg az asszonyok és a leányok télen csizmát. A magyarok ruházat tekintetében semmiben sem különböznek a szomszédos vármegyék magyarjaitól. hanem nyert. vármegyebeli német községekben a ruházat tekintetében semmi fölemlítésre érdemes nincsen. Legföljebb az egyes ruhadarabok elnevezésében mutatkozik itt-ott némi eltérés és valamely idegenszer elnevezés. Mégis még a tiszta magyar Alsó-Csallóközben is találunk a tiszta magyaros elnevezések mellett idegen hangzású elnevezéseket is. a zsebkend kiskeszkeny. szép népviselet nyomaira. mi tót népviselet ettl eltér.

.. legény vörös-. az ing eleje fehér selyemmel dúsan van hímezve s ezt zöld és sárga selyemhimzés tarkítja. Télen hosszú báránybrbundát és fekete bárány- . kék és fehér. Az e szoknyához alkalmazott derék. keszkenkrl színes szalagok függnek le. s élénk szín virágokkal mintázott zöld selyem mellényt. középkorú férfiak kis fekete ezüstgombos kabátot viselnek. vagy másszín selyemhimzéssel. E vidéken a legények fels ruhája rendszerint sötét szín posztó a nadrág legtöbbnyire fekete. továbbá kéksujtásos fekete nadrágot. már oly ritka és nagyobb szabású mhimzések kerültek ki.. mely egyszer rózsaszín kelmébl. fels szoknya alatt rendszerint több keményített szoknyát viselnek.. koros férfiak említett elbb fz fzszer A A A Szls A A mellénye és nadrágja kék zsinórzatú. Pozsony vármegye népe. zöldszalagos fekete kalapot visel. csipkés ingvállt és ingujjat gazdag aranyhímzéssel.. hanem csak mellényt. melyeket gombostkkel ersítenek a szoknyához és ell csokoralakba kötnek.zsinórral van befzve. apróvirágú. melyek a szakembereket mbecs is bámulatba ejtették. A csizma fels szélét kék brszegély szegi. a honnan népies és egyszer himzéseken kívül. Felsdióson az ünnepi díszruha ránczos színes szoknya. mely rendesen kék selyembl készült. vagy fekete posztóból készült és alsó lajbli. mely kétoldalt fölvarrott kék szalaggal van díszítve. hogy a fels szoknyának szebb fekvést biztosítsanak. míg az ingujjat szélesen hímzett kétszín sáv veszi körül. Kötényük szintén fekete. selyembl . míg csizmájuk fels széle széles vörös brszegélylyel van ellátva. hamvasszürke félselyembl. A leányok czifra rövid derekat viselnek és ugyancsak szélesen és gazdagon hímzett ingujjakat. fehér-. mely szélein és alsó végén színes csipkével van díszítve. fekete bársonymellényt. 233 kodik errl az Izabella fherczegn védnöksége alatt álló megyei házi-ipari egyesület. A peremén kék bársonynyal van az díszítve. alsó részükön csipkével és színes hímzéssel díszítve. Ilyen az ingujj alsó része is. készült és . feszesen simul a testhez.mint a szoknyára jön a félselyem atlaszból vagy más kék kelmébl készített keszken. A menyecskék aranynyal dúsan hímzett fejkött viselnek. piros. mely itt Hollósy Mária szakszer vezetése alatt himz-iskolát tart fenn. mely csipkével is díszítve van. kék stb. nagy színes virágokkal. Övkötjük rendesen rikító szín virágokkal díszített zöld selyempántlika. A kötényük rendszerint fekete. Nyáron nem viselnek kabátot. A derék a fzhöz hasonlít és szintén CZIFFERI HÍMZLEÁNYOK. zöld. Elég díszes azonban a pozsonyi járásban fekv község tót népviselete is.

A malaczkai járás népviselete. melynél a legények nadrágja vörös zsinórzattal. A férfiak rendes ünneplje a kék posztóból készült felsruha. fehér kelmébl való. az ünnepl pedig fekete. Itt a legények egy része galambszürke posztókabátot visel. Az asszonyok és a leányok hétköznapi viselete kék kelme. A pruszlik kék. hátul kissé czifrán kivarrt bekecset. de azért az ú. pruszlikuk is ugyanolyan kék.végs szükség" halálozás esetén áll be. míg a . Az ünnepi szokások lassanként kiveszben vannak és ma már csak azok általánosak. téli idben pedig báránybrrel bélelt. középen arany-. Detrekcsütörtök vidékén a férfiak piros-fehér szegély szrt viselnek. zöld és kék hímzés tarkít. Ingujjuk hímzett és a kötényük fehér. alatta rózsaszín szalag és fölötte fehér csipkefejkend. vörös stb. Az els férfikabát. Égszínkék atlaszkötényt viselnek. vörös fejszalagot visel. a mentéjük kék. a harmadik viselnek. kabátjukat és mellényülcet pedig selyemmel és bársonynyal díszítik. A kötényt széles rózsaszín selyemszalag tartja. st találkoznak németes hangzású elnevezések is. brsapkái viselnek. A korosabb asszonyok fehér fejkendt viselnek. hátul hímzéssel. Az asszonyok nagyobbrészt zöld szoknyát viselnek. csak sokránczú fehér fkött is visel. ránezozott tilangléból készült fejköt födi. Felöltnek fehér brbl készült gubát. ezüst. melynek kabátja ólompityke-gombokkal. mely alul három keskeny. A pruszlik kék alapon. széles kék szalag van fölvarrva. ingvalla pedig aranynyal van kihimezve. Lozornón az asszonyok és a leányok a hajukat a fejtetn kerekbe göngyölítik. ez azonban ma már a legtöbb helyen egészen egyszeren megy végbe. Hosszan lelógó deréköve ugyanolyan. a tehetsebbeknél pedig ezüstgombokkal van ellátva. Az egyes ruhadarabok elnevezéséhez vegyesen horvát és tót elnevezéseket használnak. szr gallérja vörös szövettel van beszegve. Fejüket magas szegély. a hajuk közé zsupszalmát nk fonnak. Az ünnepl derék és az ujjasok válla selyem. leányok szoknyája kékes virágokkal díszített szegélylyel van beszegve. melyet kevés vörös. és hogy biztosabban és feszesebben megálljon. Fehér köténye alsó részén czifra. a melyek az egész országban mindenütt szokásosak. kivarrással és szalagfölvarrással van diszítve Nyakdísze fehér alapú. melynek kézelje fekete. magasabban fekv részén. n. kék zsinórzattal kivarrva és fekete báránybr-szegélylyel diszítve. A házasságkötés a „második szükség". de élénk virágú széles selyemszalag. fehér hímzéssel. az idsebb férfiaké pedig kék és fekete zsinórzattal van kivarrva. aranydíszszel és czifra szalaggal. melyet „els szükség"-nek neveznek. czifra szalag néz el. lajbik és rekel. különösen a fels. sárga selyemcsíkokkal. A fiatal asszony viselete olyan. és hogy az inge eleje aranynyal van kihimezve. Népszokások magyaroknál. a mikor rendszerint : : : A A A A . mint a jankli. csakhogy valamivel rövidebbet. arany. a bunda alja.és aranyhímzéssel van díszítve. vékony. Az ebbl készült szoknya alsó részére szalag van fólvarrva. sötétkék szoknyát. kék és zöld posztó. szoknyája és mellénye többnyire világoskék atlaszból vagy selyembl A való és a szoknya csak térden alul ér. széles sárga selyemsávokkal. már sok tekintetben eltér az itt leírtaktól. sárga. Elég díszes a stomfai népviselet is.. A leány széles. Csakis a három „szüksége az. alul. A szoknya elejét fehér csipkekötény födi. mint a leányé. és csipkével van ellátva. háta és az ujjak alja pedig fehér brdiszítéssel van kivarrva és kékkel beszegve. ruhát férfiak fekete szín szövetbl készült ni kabát. mig a nadrágjuk magyarosan zsinórral kivarrt kék posztómellényük kék selyembl készült és vörös s kék csipkézett fürésznadrág. hogy szalag nélkül való kalapot hord. Horvátok ruházata. mely hátul sokszín széles szalaggal van diszítve. Nyakcsokruk is rózsaszín széles selyemszalag. amely bizonyos czeremóniával jár. Zöld posztószoknyájára. vöröszöld csipkebetétes fekete kötényt. de télen a fejüket bekötik és vöröszöld díszítés báránybrbundát viselnek. i vármegyében fekv kis horvát sziget népviseletérl nincs sok mondanivalónk. pozsonymegyei magyarok élete egyszer. Ilyet viselnek az idsebb nk is. nagy virágú kék pruszlikot. térden alul ér. Az ing csipkés dudorujjakkal A A A van ellátva. czifra. szrt és bundát viselnek.>34 Pozsony vármegye népe. Nadrágjuk vitézkötéses és magyaros. Ezek a keresztelés. komatál majd mindenütt dívik. A menyasszonyok itt pártát viselnek. a második ni mellény. A fiatal férfi és a legény viselete között csak annyi a különbség.

Éjfélkor leveszik a menyasszony fejérl a menyasszonyi koszorút és fölteszik helyette a fejkött. fonott lepény. sült húsok. mellette két oldalt a koszorús-leányok és azután a násznagyok. muzsikaszó és pisztoly durrogatás közt mennek esküvre és onnan a lakodalmas házhoz. a mire a menyasszony násznagya felel. Van tyúkleves. a vfély a menyasszonyt tánczra akarja vinni. Ott a vlegény násznagya kikéri a menyasszonyt a szüleitl vagy esetleg a gyámjától. káposzta disznóhússal. a melyet mindenkor nagy czeremóniával és ünnepséggel tartanak meg. Az ital bor. különösen a módosabbaknál. czukorsütemény. a kikre a menyasszony rizete van bízva. a menyasszonyt. hanem másutt. nem ül az asztalnál. halotti tort ülnek. Sok helyen a tea és a fekete kávé is járja. Elször a lakodalmas nép a vlegény házához megy és a vlegényt muzsikaszó mellett kíséri a menyasszony házához. A házasság fszerepli az érdekelt vlegényen és menyasszonyon kívül a vfélyek. mire a menyasszonyi táncz veszi kezdetét. Erre a menyasszony bokrétát nyújt a násznagyoknak. Mikor ez megtörtént. A lakomán az asztalfn ül a menyasszony. Házasság. A legfontosabb a „középs szükség". de azt még nem adják ki neki. lakodalom a következképpen szokott lefolyni. a legtöbb esetben 235 azonban ez is csak a legszkebb családi vagy csak a temetésen funkczionált egyének részvételére szorítkozik. ritkábban. Ha ez megtörtént. marhahús paradicsommal. a kiknek ily alkalmakkor nagyon fontos szerep jut. hanem elbb a koszorús-leányokat vlegény a lakoma alatt és csak ha ezek kifogytak. verses alakban. kalácsok. „Yfélykönyv"-bl és a veszik.Pozsony vármegye népe. néha sör is. minden vendéggel tánczolni tartozik. n. kásapénzt szed. rendszerint a lakodalom eltt való vasárnapon szoktak elmondani. a házasság. Szövegét majd mindenütt az u. Ezt körre. de néha. ezek azonban a menyasszonyi tánczért pólya-kötre való pénzt tartoznak neki adni. st már a torta is kezd tért hódítani. A vlegény a násznagyok. ilyen alkalmakkor. a menyasszony pedig a koszorús-leányok kíséreté- Az esküv SZOLOSI NÉPVISELET. többnyire prózában. Ezután a násznagyok és a vfélyek vacsora lemondanak addig viselt tisztjükrl és a mulatság tovább folyik. a vfély behívja a vlegényt és egy mondóka elmondása mellett átadja neki menyasszony a fiatal asszonyt. ben. Minden tál étel fölött a vfély víg mondókákat mond. a muzsikusok pedig tányéroznak. n. Az els az esküvre hívogató. a lakoma vége felé a szakácsné ú. Nagymáesédon ilyen verses leánykér van: A A A . nagyon bséges és gazdag.

melyekben egy-egy rozmaringszál van és az átadásnál a következket mondja: „Kedves menyasszonyom átalam ezen fehér keszkenbeli ajándíkot nyújtván annak emiékire. akkor kezddik a menyasszonytáncz. Es nem látytyuk tet sehol a szobában. Önökhöz van már most mindnyájunk szólása. ki még felesíget Eddig is így vót ez. szk családi körben villásha pedig délután. ki ezzee szent kípit megtörte és szent kípit rajta hattá és a keszkent szent Veronikának visszaadta. E szent rendölísnek tennínk mi ölöget. . — tánczát. . következendkíppen a 33-at bettvén. a vfély a két násznagynak egy tányéron két összehajtott fehér keszkent ad át. a búcsúztatók hosszú mondókáit ismert vfélykönyvekbl veszik. Násznagyurak is. koma a húrod pöndjön. melyik az Van aztán nagy kaczagás. — — Hogy Hogyha befogadnak megköszönjük szípen a — S ha kicsinyt pihenjünk begyüttünk e elutasítnak..Midn teremtette az kerek világot. Addig is. hogy hát csak tessék beszélni. -. ha eddig pityeregtünk. míg elérik azt a szent üdt. eettvén Jézus 32 esztendt. Egísz íletünkre s vígre halálunkra.Az Isten áldása szájjon — — — — — — — — — — — — — — — — — — e háznál jámbor körösztíny szülktl' és pedig körösztíny módon fneveetetett virágszál e mi mostani idegyüvetelünk okát és istenes szándíkunkat már hallhattad és megérthetted. a ki kegyössíggee viseetetett vóna hozzá más. hogy a menyasszony füle megcsöndjön. — Vigagygyunk ölig vót. egy fehér keszkenbelit ajándíkozott. a keresztelési szokás a következ szülöttet. . Ódala csontjábul az asszonyt alkotta. Hogy lássuk a leányt. - Pozsony vármegye népe. akkor kezet fog a legénynyel és azután minden * vendéggel míg a kézfogás tart. hogy van e kedved ezen böcsületes ifjú legínyhez hozzámenni házastársul és a kezedet merníd-e neki nyújtani ? Ha a leány igent mond. A mi falunkban is így szokás eejárni.— 236 „Messze házba. nyújtván Krisztus urunknak. E tágas világnak lakókat adnának. ez meg egísz íletiben nagy böcsületben tartotta. akkor ozsonna. Csak mikor végre megtalálta a feleségét. Isten szent nevíre bátran hivatkozunk. A szent házasságot szentsígnek rendte. Szemetén a menyasszonytáncz eltt elbb próbára teszik a vlegényt. mindnyájunkra. Nosza hát N. mejben a hitnek ers lánczával az Isten házában az egyházi szem által eeválhatlanul egybe köttetnek. hogy találja ki. . mieltt az esküvre indulnának. ezután is így lesz. Megváltó Istenünk is szinte ezt tette. — A mit tanút. a kiknek hasonló körülmények között a szülk viszontkeresztapa is elkíséri. Legyenek irántunk annyi szeretettee. — Úgy." Erre biztatják. ha más leányt néz a társának. tiszta a szándíkunk. kik ket ezen házassági íletben megháboríttanák. Itt az ez alkalommal begylt pénz nem a menyasszonyt illeti. Ha a keresztelés déleltt volt. eesbben is a kípüket törjjék ós jusson az eszükbe Krisztus urunk kínszenvedíse meg hogy érettünk haat meg a magos körösztfán. „Te Isten kípire és annak dicssígire — • . De mi azt gondótuk. Éppen a németek szokásai. Ez látván Krisztusnak víres fdagadt szent kípit. — földrl gyüttünk Isten igazába. nagy lesz ránk a [gyen.* Erre vendégeket üléssel kínálják. sok kínok meg szenvedísek között. nem vesz. úgyszintén a vacsora fölötti mondókákat is. ha megkaptyák. És azután íjjenek galambi páros íletben. .Könyörgenénk tehát egísz böcsülettee. Mikoron Ádámot méjjen elaatatta. ilyen figurával jár a korcsmából való kiszólítás és a vacsorához Természetes hogy az esküv eltti menyasszony. hogy midn Jézus Krisztus az emberi nemet megváttani szándíkozván. egyet is apáczát. dicssíges Jézus Krisztus!" . Csihar János uram." esküv után. Hogy járásunk igaz. Dicsírtessík a Jézus Krisztus. hogy szaporodnának. kedves hitöstársa. t. vájjon megismeri-e új hitvestársát? E czélból fiatal felesége helyett tettltársa? talpig letakart leányokat vezetnek eléje. Vajkán. Megtugygya ezt. a keresztanya viszi keresztvíz alá. halála. mint másutt is. hívás.A zristen rendte a szent házasságot. az — — — . Keresztszüli tisztségre csak olyanokat kérnek föl. a vfély a következ verssel buzdítja a jelenlevket: „Minthogy már a nagygyán átalestünk. Ki a Szke Márton szívén sebet vágott. a kér így szól A minden áldások Istene álgya és tartsa meg ezen új házaspárt egymáshoz állandó és tökíletes szeretetben és zabolázza meg a zúristen mindazon ártalmas és rossz nyeeveket. ezt a fehér kendbeli ajándékot. hogy itt leány is van. i. Azért hát mindnyájunk nevében fkérdezlek. mint szz szent Veronika. Érre bevezetik a leányt. Mert vagyunk minnyájan az tanítványi. Az újkülönösen Hidason. hogy mi ide mi vígre gyüttünk. : : Néhol. de ezt. minek utána tulajdon vállai között a magas körösztöt a Kálvária hegyire fvitte és ott szent íletit miérettünk letette. a korcsmába való menetkor. : A reggeli van. Meg is áldá ükét.. Hogyha mi önöknél talánánk jó helet. melyet kívánunk nekik. — Lám hiszen nem látsz itt.és vlegénybúcsúztató is szokásos. azt a szíp virágot. de rendesen a Ezeknél. mikor vívta Belgrád Járjuk hát immáron vlegényünk várát. németek között a felscsallóközi németek szokásai a legérdekesebbek. minden rószrül idegylt atyafijak és mong-yuk minynyájan Engegye a zúristen. hanem a vfélyt. — Húzd el azt a híres Rákóczy-áriját. nem vót.

és mert az egész falu össze-vissza rokon. nagy fejtörést is okoz. de ezeknek a szereplése mellékes. azután szüleinél. pal az eljegyzés eltt a vlegény valamely /W sebb nrokona kérdezsköszentjínos-vidéki népviselet. Szokott egy-két vfély is lenni. társalgás benyúlik a kés éjjeli órákba és csak ekkor áll el a násznagy a leánykéréssel. Az igenl válaszra elhívják a legény szüleit is és néhány pohár bor barátságos elköltése után távoznak. azt már hiába hívogatják.: Pozsony vármegye népe. Ha valakit az eljegyzés után következ napokban nem hívtak meg. meghívottak parádéban jelennek meg. Három- szor-négyszer visznek a gyermekágyasnak enni. Sem a kézfogásnál. A mert különben ezek el nem jönnének. vlegény és a menyasszony még a lakodalom napján. a jegyesek a rokonságnak a lakodalomra való meghívásáról gondoskodnak. fiatalság szintén ünneplsen. Az asszonyok mind bodros fejkötvel. a kik e tekintetben csak késbb. unszolás. de nem is megy. a férfiak meg fekete posztóruhában. következ : helyi szokás dívik A leánykérés mindig Néhány napelbb id- éjjel történik. dik a leánynál. csak jövetelének tulajdonképpeni okáról nem. az esküv eltt is kénytelenek sorba bejárni a hivatalosokat (talán már tized- A A A A szer). st többször is meghívni köteles. hivogatás a hidasiaknál elengedhetetlen. a lányok és lánykák rendszerint koszorúval a fejükön. rendesen annyit. Az örökös tessékelés. keresztelésnél ajándékot nem adnak. a lánykori pajtások szoktak leginkább egymásnak a komaasszonyaivá lenni. de valamennyinek egy-egy rozmaringszál van a kezében. Mihelyt a kézfogás megtörtént. de kivétel nélkül mind új ingom. a legények fölbokrótázva. mint a menyasszony a lakodalmat megelzleg minden héten legalább egyszer. hogy az illet legényt szívesen látnák-e kérül? Kedvez válasz után a legény este megjelenik a lányos háznál. Esküvre a násznép páros sorokban vonul. mert a fdolog. vagyonkérdés mindig a szülk dolga. a férfiaknak a kalapjukban is. nieghívandókat úgy a vlegény. hogy a kölcsönös komák egyidbeli legyenek vagy helyesebben. E pontból tehát a komahívásnál a vagyoni állapotra nincsenek semmi tekintettel. lakodalomra nem mehet. zeneszó és pisztolydurrogtatás A A . szolgálatot tehetnek. rozmaringból még az esketést végz papnak és a kántornak is ad valamelyik koszorúslány az oltár eltt. A lakodalmat illetleg a Németek lakodalmi szokásai. a kinek új inge nincs. 237 vagy szem- mint mondani szokás összekereszteltetnek. Ezt rendszerint a kézfogásnál beszélik meg. fölpántlikázva. hanem a komaasz- házasok . de ez is csak rövid szavakban történik. még A szony a gyermekágyas szére ré- fzni szokott. sem az esküv eltt „móringolás" nem történik. fehér ruhában. Ez azután órahosszat beszélget sok mindenfélérl. a hova magával viszi egyik férfirokonát násznagyul. néhány évvel a házasság után intézkednek. Az a férfi. mert nem megy el a lakodalomra. hanem csak a második vagy a harmadik héten. hogy az egész családnak két-három napra is elég.

kalácsot és bort szoktak küldeni. n. pozsonyi járásban a keresztelés után három hónapra van az ú. keresztvetéssel megáldják. azért az ily napon még a hívatlanok sem. melyet lakodalmi vendégek az asszonyok és leányok kedvéért mézzel fznek. Minden rokonháznak az asszonya rendesen nagy kosárral köszönt be. lakodalomhoz a gazda tinót vagy tehenet szokott levágni és 3 ^ . Itt is szokásban van a vlegény próbatétele a menyasszony eltt és az akkor begylt pénz pólyakötre való. mely az elbbihez hasonló. Ennek megtörténte után a közelebbi rokonok és a keresztszülk összegylnek a gyermek szülei házánál. E találkozásnál a násznagy. de ezeken kívül hoznak még egy palaczk bort és egy tyúkot is. n. a vlegény pedig a násznagy kíséretében a menyasszonyi házba lép. míg a pecsenyét. avatás. keresztelést követ 14-ik napon van az ú. A nem sokat dolgoznak Esküv után a násznép ugyanabban a rendben tér vissza a menyasszony házához. süteményt stb. megvendégelésérl nemcsak a háziasszonynak.s ugyanannyi szilváslepény. Ha a menyasszony nem marad a szüli házban. különösen annak fels részén a keresztelést szintén ebéd vagy ozsonna követi de a keresztelés után a csecsemt elbb a keresztszülk házához viszik. a rokonok és a szomszédok sült húst. Az ebédet követ tánczmulatság rendesen másnap délig szokott tartani. hanem a közeli rokonoknak A A és komáknak is gondoskodni kell és a jobbmódúaknái négy napig is eltart a lakodalmi vígasság. ha a vlegény más községbeli. a vlegény térdenállva rriegköszöni a menyasszony szülinek fáradozását és gondoskodását. t i • A A A A A — hektoliter jó bort szerez be. malaczkai járásban. megáll és kérdi: „Szabad-e belépni menyasszony násznagyának igenl válaszára ebbe a tisztességes házba?" belépnek. képletes mondókája után. szekéren viszik s a falukon áthaladva. násznagyával és a vfélylyel zeneszó mellett a menyasszony házához megy. melyet leend hitvestársának fölnevelése körül tanúsítottak. különösen a nagyszombati járásban. a hol a lakoma következik. A vendégek azonban csak a levest és a híg ételeket szokták elfogyasztani. Erre a vlegény násznagyának a szentírásból vett rövid. melyben húsz darab túrós. esketés eltt való napon hozzák a rokonok a lakodalmas házhoz a szokásos kalácsokat. a hol ez alkalommal nagy vendégséget tartanak. Ez rendesen 8 10 fogásból áll.és dióskalács van. Tótok lakodalmi szofeasai. Pozsony vármegye népe. ezt a gyermek szülei házánál rendszerint lakoma követi. bor mellett persze a pálinka is járja. szarvas. a leveshez. félig fölnyitja az ajtót. mely aranylemezkékkel és piros kis szalagokkal van díszítve.5 238 között. mert többnyire az utczán kószálnak ós úgy kurjongatnak és rikongatnak. a keresztelési szokások tnnek fel. térdelve búcsúzik el szüleitl és így hálálkodik elttük gondviselésükért s jótéteményeikért. a mikor a vlegény eljegyzési díszkendt kap. térdelve búcsúzik szüleitl. zenekar az utczán marad. Miután a templomban a keresztelés megtörtént. örömujjongások között lobogtatják. ^ A A A . vfély az esketést megelz csütörtökön hívja meg a vendégeket. kik engedelmességre intvén t. kendt. i eljegyzésnél a vlegény s násznagya megjelennek a menyasszony szüleinél. vlegény az els kihirdetés után a menyasszonytól kalapra való rozmaringcsokrot kap. a menyasszony szüleivel s a leend menyasszonynyal megbeszéli a kötend házasságnak különösen hozomány-ügyét. vfélyek mondókái rendszerint fordításai a magyar vfélykönyvekben ni vasható verseknek. hogy gyermeke és a maga számára a pap áldását kérje. a mikor az anya a gyermeket templomba viszi. lakodalmi szokás természetesen még ° nagyobb czeremóniával iár. a hol hosszabb idt töltenek vele és csak azután viszik vissza a szüli házhoz. lakodalmi menetet az egész falunak látni kell. Az . E kend föl van pántlikázva s egy pálcza végére kötve. ki rendesen a vlegény keresztatyja is szokott lenni. a hol az ebéd várja. Ezután keresztanyjával. mákos-. mintha csak megfizették volna ket. A Az .-i S z okasai vármegyebeli tótok között. „HosztinaMakoma. a tányérjukon halmozzák föl és ebéd végeztével az asszonyok az otthonmaradottak számára hazaviszik. Az eljegyzés többnyire szombaton vagy valamely ünnep elestéjén történik. — A k k Ji. Ha a vlegény a menyasszony szüleinek a házába megy lakni. de erre a keresztszülk.

sült marhahús mártással minden tálon a sültet kerek kalács veszi körül. míg azután a vlegénynyel. olyan ételekbl áll. káposzta hússal. a pedig a menyaszszonyi házban gylnek össze. mivel az tányérja is föl van borítva. Az ebédet 2 3 óra között tálalják és ez a következkbl szokott állani Marhahúsleves metélttel. A — A : . A következ. A menyasszony az asztal végén valamelyik sarkon foglal helyet. a vfélyek felpántlikázva és kitzött fehér zsebkendvel hívják meg a vendégeket az esküvre és a lakodalomra. melyen 10—10 vendég osztozkodik. A meghívott vendégsereg férfiai a vlegénynél. vagyis vasárnapon. a kik énekszóval kísérik az át- A Kiskárpátok mentén elterül községekre nézve irányadóul vehetjük Szentgyörgy város lakodalmi szokásait. marhahús édes tormamártással. hanem csak fölborított tányérja eltt ül. Az ifjú pár csak asztalbontás után étkezik és pedig a konyhában. Itt ismét megvendégelik ket és azután a templomba indulnak. \ acsora közben a vfély zöld koszorúval díszített és vasvillára ersített fatányért hord körül. ül. 239 menet az esküv után a korcsmába megy. vacsora többnyire hanem ebéd után visszavonulnak és külön étkeznek. a hol a jegyeseken és azok szülin kívül csak a vfélyek jelennek meg. kásapénzszedés itt is szokásos. a menyasszonyi házhoz indulnak. paczalleves. tyúkleves rizszsel. kit a vfélyek kísérnek és a férfivendégek követnek. Végül föltálalják a darakását. lakodalmat követ napon déltájban elviszik a menyasszony szüleiholmit 2 3 szekérre nek házából a fiatal asszon}' holmiját a férje házához. Mulatozással töltik az idt. A vlegény szolgálja ki vendégeit ételekkel és italokkal és sem eszik. rakják. Éjféli 12 órakor fölteszik a menyasszonv fejére nk a fej kött. melyben a pénzbeli és egyéb adományokat gyjti össze az uj házaspár számára. . s a hol a fiatalság tánczra kerekedik. Az egyházi szertartás után a lakodalmasok a vlegény házához indulnak lakomára. mint a milyen az ebéd volt. de nem esznek a vendégekkel.: Pozsony vármegye népe. de nem eszik. ebédig itt mulat. hova a menyasszony szüli vendégsereg egész kalácsot küldenek. a hol mindenféle édesség és bor várja ket. minden szekérre sok asszony szállítást. Az ifjú házasok az asztalnál ülnek ugyan. melyek a következk Az eljegyzést a leány szülházában tartják meg. A A A A — FEJKÖT-HÍMZÉSEK A POZSONYMEGYEI TÓTOKNÁL.

hogy házasságra lépsz. Itt reánk sötétedett. A vfély a pálczával megkopogtatja az ajtót és mikor a zene elhallgatott. egyet-kettt végig húz rajta. a menyasszonyt megszólítva azt mondja tótul: „N. melybl azonban semminek. melyért néhány fillért fizetni is kell. Az étkezésben a menyasszony és a vlegény nem vesz addig vagy a részt és tányérjuk fölborítva fekszik az asztalon. Esküv eltt a vlegényt is hasonló beszéda A figyelmezteti kötelességeire. milyen emberek kegyelmetek. még a szemeknek sem szabad hiányoznia s így ezeket üveg-gyöngyökkel pótolják. kezében mézzel telt kanállal. így szól: „Dicsértessék az Úr Jézus ^Krisztus Bocsássátok be vlegényünket!" Erre a vlegényt bebocsátják. a korcsmából csak a szakácsné szólítja el a vendégeket. Rendes ember éjnek idején éjjeli szállásról gondoskodik. jusson ez eszedbe és gondolj erre a kendre. nagyszombati járás számos helyén a menyasszony estefelé emlékeket és ajándékokat osztogat szét: rendszerint zsebkendket és olcsóbb ni kendket vagy fejkötket míg a vendégek ennek ellenében a menyasszonynak pénzt vagy értékesebb ruhadel A A darabokat adnak. kézmosás a lakoma eltt mindenütt szokásos és erre a vfély tót mondókával hívja föl a vendégeket. az illetk pedig ismét kis pénzbeli ajándékkal váltják meg magukat. N. különösen Nebojszán. a szakácsné hirtelen becsukja elttük az. csak nyissák ki az ajtót!" Az ajtó végre kinyílik és a szakácsné a konyhában fogadja a bejövöket. Sok helyen a vacsorához kakast tálalnak. rövid beszédet intéz hozzá." Erre a násznagy ismét azt feleli: „Ne féljenek semmit. hogy arczuk verítékével keressék kenyerüket. és ugyanazt teszi a menyasszony házában is. mi rendes. hanem maskarába öltöztetik. lakodalmat követ napon a vlegény. n. melylyel a vlegény és a menyasszony száját bekenve. mert különben a patkókat leszednék a csizmáikról. mialatt azt mondja: „Te is bántottál. Az ú. A vacsora befejeztével következik a vlegény és a menyasszony kihívása. Erre a násznagy kopogtat és a következket mondja: „Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus! Szerencsés jó estét kívánok! Mi messze földrl jött utas-emberek vagyunk. a következket mondja: „A mily édes ez a méz. de a leányokat nem födik le. A menyasszony keresztanyja rendesen aranynyal hímzett fejkött ajándékoz a menyasszonynak. meghívók és az asztal fölötti mondókák más vidékeken is rendszerint a szentírásból vett idézetekbl állanak." Itt is a lakomát a kézmosás elzi meg. és mikor a vlegény az asztalról leugorva. Mikor azután a vendégsereg a menyasszony háza eltt megjelent.„Atnjújtom neked ezt az utolsó galyat és ezt a kendcskét. becsületes emberek vagyunk. az Úr Isten kizte ket onnan. E beszéd rendszerint bibliai történeteknek és jeleneteknek ily alkalomhoz találó idézeteibl áll. hogy a mikor Ádám és Éva a paradicsomban vétkeztek. Ezzel a férj éberségét akarják jelképezni. adjanak éjjeli szállást!" Erre a szakácsné az ajtón belül a következleg válaszol „Ki tudja. én is bántalak. melyet a vlegénynek a következ mondókával ad át :. a lakodalmi és a lakodalmat megelz szokások szintén sok jelképes és jelentségteljes mozzanatot tüntetnek föl. menyasszony vedd tudomásul. tudd meg." Ezután a násznagy kézbe veszi az e czélra tányéron elkészített s egy rozmaringszállal tányéron fekv keszkent." Idközben azonban a vfély seprt vesz kézbe. hogy éjjel is bolyongnak ? Bizonyosan rablók. Mikor a vlegénynyel az eljegyzéshez indul. vagy a másik szobában vannak. hogy házasságra lépsz. a mikor majd feleségeddel együtt. így. A vfélynek itt is fontos a szerepe. ez az asztalra térdel és azt mondja „Kérlek benneteket. mikor a vacsora már készen van.: 240 Pozsony vármegye népe. A vlegénypróba itt is divatban van. olyan édesen sze' ssétek egymást mindhalálig. ajtót. ki akar futni. a legkisebbtl a legnagyobbig. fiatalok. 'fölpántlikázott palaczkborral kezében." Ezután a vfély három ég gyertyát szorít ujjai közé és a következ mondókával lép a vendégek elé : k ! : . A galántai járásban. a vfélyek pedig kalapácsosai." : Itt esküv után a nép korcsmába megy és vacsoráig tánczol. bocsássatok meg." Erre a vlegényhez fordulva folytatja „Te is vlegény. Szépen kérjük tehát. melylyel munkától verejtékes arczodat megtörülheted. arczod verejtékével keresed kenyeredet. fogóval és patkoló lábbal ellátva a lakodalmi vendégékel látogatják sorra. a mi azt jelenti. ha megharagítottalak benneteket. mikor a kézfogónál a két násznagy a vlegénynyel együtt a menyasszony házánál megjelenik. Te is. Ilyenkor a vlegény megkínálja kel borral. míg konyhában.

> co © ai £ ^ o co N O Q_ Ü .

.

örömanya Nyissa ki az ajtót! Hozunk ide szép mennyasszonyt. hogy „Elvesztettünk egy pártát és egy zöld koszorút. öreg urak. kinek fehér kendt nyújt és ezzel vezeti ki. a vfély a szoba közepén ide-oda tipeg. ! 241 „Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus Fiatal urak." nem akarta elfogadni. a násznagy kérdre vonja. elfelejtettem házikójuknak az ajtaját bezárni és a madárkák világgá röpültek. a következ rövid víg dalt éneklik: „Szvadebna mamicsko. Pozsony vármegye. A pozsonyi járás tót községeiben a lakodalom két napig tart. Kuklón meg. engedjétek hát meg. Törökországban azt az újságot hallottam. mert már régóta nem volt vele és azért tépte ki a legszebb tollát. hogy a ti madaraitok között keressem az enyémet. A BetlehemMagyarország Vármegyéi és Városai • Magyarok s^S. A mint egyszer eleséget vittem nekik. a mely külön fölemlítést érdemelne. A pozsonyvármegyei magyarok között a mindenütt ismeretes ünnepi vigasságok és szokások járják. míg ha idegen községben volt a menyasszony. A malaczkai járásban. de a hímnek nem. hogy Az Isten áldja meg önöket. hegyen. völgyön. a menyasszony-kiváltás is járja és a falubeli legények addig ki nem adják a menyasszonyt a vlegénynek. . A koszorúsleányok utánuk mennek.. míg végre a menyasszony eltt megáll és azt mondja: „Ez itt az egyik!" Násznagy: „De mi téged nem ismerünk. addig az új házaspár megvacsorál és azután a mulatók közé vegyül. belebotoljon de ezek mind megszntek. mert annak Vfély: „Igaz biz a! De hát a jércze a legszebb tolla ki van tépve. nem tudjuk ki vagy. Ugyanitt a lakodalmaknál hajdan divatban volt a kakas-lefejezés. Míg a táncz kezdetét veszi. hogy „Muzika hre". Ottvorajte vrata. ne hagyjanak annyit keresni. és néhány szót mondani?" Miután „Én egy királynál szolgáltam. mivel az itt meglev szokások nagyobbára megegyeznek a körülfekv tót vidékek : — ! ! ! — — t — — — — — — ." Erre azután az új házaspár a vendégek eltt megcsókolja egymást. csak két madárkát ápoltam. mint azeltt volt. imígy folytatja ott nem tettem. de hogy a tieid közöttük vannak-e." Erre a vfély elrikkantja magát. melynek magyar szövege körülbelül azt jelenti. Vecleme nevesztu Ze szameho zlata". mint kegyelmeteknél voltak Olyan szép kalitkám volt. és míg útleveledet meg nem mutatod. a mint a jércze után turbékolt Násznagy: „Ajérczének és ugrándozott. de lassanként kiveszben vannak. hogy szebb a tolla. azt nem tudjuk. szokásaival. hogy szebb tollúak most. hanem mondják meg." Erre az asztal körül ülket egyenként nézegeti és vizsgálja. Lévárd környékén. hogy az még szebb lesz. 16 . vagyis magyarul: „Örömanya. mintha valamit keresne és a következket mondja: „Már bejártam az egész országot. öreg urak. mint volt." igaz. úgy-e.Színaranyból valót". Ez id alatt a másik szobában a menyasszony fejére fkött tesznek. de nem találtam meg ket. a következket mondván: „Fiatal urak. A néhány pozsonyvármegyei horvát községben semmiféle oly kereszteli vagy lakodalmi szokás nincs. mikor a menyasszonyt a vlegény házába kísérik. nem adjuk ki a madárkát. mert az ételt és pedig rendesen sonkát és tormáshurkát a vendégek hozzák. továbbá a lakadalmas népnek rablóktól való színleges megtámadása. hogy no Pókhálóból volt fonva. szomorúságomat. szánják meg itt volnának Magyarországban. a második napon azonban csak az italt. hogy hol van?" Erre a násznagy a következleg felel: „Nekünk volnának ilyféle madaraink. Most szomorúan járok erdn. de a hím az egészet összetépte. Ki találta meg?" Midn a vfély visszajön a szobába. idegen országokban és keresem ket. mezn. hogy tulajdonképpen mi lesz most a madárkával és milyen állapotban fogja visszahozni? Mikor megnyugosznak. míg azután a jérczét megtalálta." Erre a vfély egy darab papirt mutat föl. rövid tót éneket dúdolva. mi vagy? Te valami idegen vagy. azonban a három csillag ide vezérelt. Mást a választ megkapta.!: Pozsony vármegye népe. mire a menyasszonyt átadják neki. Az els napon az ételt és az italt a nászapák adják. a vfély megnyugtatja. násznagy urak No. a vlegény kalapja melll pedig leveszik a menyasszonytól kapott tollat és igy vezeti a vfély az új házaspárt a násznagy elé. akkor kötelet húztak az úton keresztül. hogy a mikor jön. De most már párosodnak és szépen csókolódznak. húzd rá. míg 8 10 koronával ki nem váltja. násznagy urak Szabad-e tisztességes asztalukhoz lépni. és mikor a czigány játszani kezd.

ezigányokat jelentkezik és megkéri t. vagy ha az idjárás megengedi. illetleg hétfjén a déli órákban minden leány szüleinek vagy gyámjának egy-egy liter bort küld. ma azonban a vendéglben. hogy a katonasághoz besorozott társaikat elbúcsúztassák. vagy másként „palatinusnét. Példáját követik a többiek is és a legények ilyenkor mutatják ki. után az elöljáróság az imént elmondott módon befolyt összeget a legén)'bírónak adja át. egy elre kijelölt helyen gyülekezik és itt választják meg. ietek szkít. A vármegyebeli németek között az általánosan ismert ünnepi szokásokat szintén gyakorolják. Ugyancsak az Alsó-Csallóközben. a mit a palatinusné a férjével kezd tánczolni. hogy pünkösd hétfjén viszont rendeznek tánczvigalmat. a mikor lopott fából a falu végén nagy tüzet raknak. szintén elhívják a mulatságra. az arató-ünnep stb. Pünkösd hétfjén azután a legények és leányok összegylnek a mulatság színhelyén és els sorban megválasztják a „pünkösdi királynét". rendesen a módosabbak közül a legénybírót. mikor megválasztották. a legények között fölmerül viszályok rendezése és viszi a körmenetek alkalmával a falu legényei eltt a zászlót. a mit a mulatságra szántak. a kijöv leány azután köteles választottját a legénybírótól 20 40 fillérért kiváltani. mert a palatinus-tánezot azzal kell eljárni. a többi pedig ki-ki tehetségéhez képest. az áldomást a választás helyszínén iszszák meg. este 10 óra tájban a fiatalság a községen kívül. három Idrályjárás. akkor a fenmaradó összeget a legközelebbi vasárnapon legénytársaival elmulatja. míg ha visszaküldik. vendéglbe térnek." Ezt rendszerint azok közül a menyecskék közül válas/tják. melyet a legények muzsikaszó mellett. A választás napján. üvöltve. a mi rendlegénybíró kötelességei közé tartozik a szerint meg szokott történni. legénybíró szentgyörgynapi tánczmulatságát a leányok azután azzal hálálják meg. palaaz utolsó pünkösd óta tinusnét. a kik a jobbmódúak közül férjhez mentek. A legények itt szeptember hó utolsó vasárnapján is tánczmulatságot szoktak rendezni. kiabálva. hogy a régi szokáshoz híven fizessék le azt. a húsvéti öntözés. vagyis nagyszombattól nagyszombatig tart. Egyszeriben azonban a legénybíró int a czigánynak r a ki azután ráhúzza a palatinus-tánezot. a kit azután zászlólobogtatás közt a faluba visszakísérve. e pénzbl kifizeti a mulatság költségeit. Ha kevés a pénz. ezeknél a rend fönntartása. Sikabony táján az ismertebb ünnepeken kívül a szentgyörgynapi búcsút tartják meg. Míg ez megtörténik. Elsnek a palatinusné kezdi. megválasztása után. a mikor a legénybíró. mert különben nem kerül tánezosa. a ki ez alkalommal az elöljárókat néhány liter borral és szivarral vendégeli meg és fáradozásaikat megköszönve. Ha a bort elfogadják. A felscsallóközi Hidas községben a fiatalság évenként háromszor tart tánczmulatságot és pedig farsang végén három napig és májusban s októberben vagy novemberben egy-egy napig. tánczmulatságok rendezése. mulatság sohasem történt meg néhány fejbetörés nélkül. viszont azonban a legénybíró köteles a szent györgynapi vásár alkalmával tánczmulatságot rendezni. Sok belyütt a legénybíróválasztás is ünnepélyes ezeremóniával jár. a meghívás visszautasítását jelenti. Azeltt ezt a legénybíró házánál tartották meg. az a meghívás elfogadását. ordítozva és kurjongatva körültánczolnak és átugrálnak. hogy ismerje el az ifjúság bírájának.l'4'J Pozsony vármegye népe. melynél még Ínséges esztendben sem hiányzik a czigány meg a táncz. Ugyancsak vezeti ket offertóriumra a templomba is. A farsangi mulat- . honnan a legénybíró a leányokat egyenként és névszerint kihívja. a községbírónál fizeti. mulatság Ezután a tánezot folytatják és ez rendesen két napon át tart. hogy kinek melyik leány a szíve választottja. Az ily legénybírónak az uralkodása egy évig. Ezt az áldomást a legények közösen fizetik. E táncz után ellép a palatinusné a község elöljáróságával és felszólítja a leányokat. de a legeredetibb a két Nyárasdon. Dercsikán még szokásos a szentivánéji si tüztáncz is. pótolja ha pedig sok. kisebb-nagyobb ezeremóniával dívik. Ilyenkor a legénybíró összeírja a falu összes leányait és pünkösd vasárnapján. Ekkor a leányok és a legények elválva külön szobába mennek. — A A A k — — A — — A . míg a régi idben ez a járás. 10 20 koronát áldoz e czélra. addig a fiatalság tánczol. mire a legénybíró a község elöljáróságát is meginvitálja. majd a mindenütt. a ki rendesen a legnagyobb összeget.

az útszéli keresztekhez és szentképekhez. hogy úgy. hogy karjaik egymást keresztezik.*' Magyar fordítása. a mint azt a Búr elnev falvakban szokták). -. mert szúnyogot öltek s így van elég szalonu nájuk. Ezek közé tartoznak többek között a következk „Uzs sza ten fasang kráczi. mint a szomszédos Laksárújfaluban szokás). Tuto nám ne dali. E hívo: — ! ! ! ! — ! ! gatókat arról is föl lehet ismerni. : — - — nem is tér már vissza. hogy az Emmeusba hajnali órát imával töltsék el. a tánczmulatságon mindig jelen vannak és napnyugta után az anya a miüatság színhelyét. el nem hagyja. n. hogy utczahosszat az ott szokásos víg farsangi énekeket dalolják. — : pipiske megdöglött s így vége a gazáldkodásomnak. rendszerint valamelyik ügyesebb tánczosnál megbontja. vagyis jobban mondva ugrálnak mindaddig. hogy „Po buranszky !" (búriasan. a mi azután a farsangi költségek fedezésére szolgál. rétesfigurájához hasonló módon fejezik be. úgy hogy a mögötte álló legény a kard végét a balkezével megfoghatja. költségeit a leányok viselik. még a vadkörtét is. Zse sza ne vidájú". hogy az A A asszonyok leányaik gardes-des-damesjaiként . Ennek következtében ez idtájt a leányos házaknál oly nagy a sütés-fzés. virradóra. hogy meg ne süketüljenek stb. míg a rendez el nem kiáltja. rozsdás kard. Dicséretes és magasabb erkölcsi érzésre vall. befelé fordulnak. A kardtánczot csak farsang utolján járják. Dzivcsencze marikájú. szlanyinu maju. fölváltva a jobb. hogy férjhez nem Egy másik így hangzik: „Na vrábczoch szem oral. az asszonyok és a férfiak kimennek a határba. pipiskékkel boronáltam. Na trpilkáczh vlácsil. ez id alatt a leánynak. Értelme körülbelül a következ: Vége felé jár e farsang. hogy jól tudjanak futni. a kezeket. két tanítvány emlékére a továbbá a temetbe.Pozsony vármegye népe. aj hruski pláne. a mely abból áll. kardjaikat lebocsátják olyképpen. a mi azt jelenti. a mit azonban nem kell szószerint venni. balra fordulnak és a kardot a vállukon át hátrafelé nyújtják.Komára zabili. A minek az értelme körülbelül a következ Verebekkel szántottam. mert a kardot rendszerint bot vagy kardalakú fa helyettesíti. Csak itt-ott találkozik egy régi. a kik belépti díjat fizetnek. a mire azután men Tótok ünnepi nagyon büszkék. Most megszólal a zene. Ekkor a legények bejárják a leányos és a jobbmódú házakat. 16* . A tánezot kísér zene a kóló ütemeire emlékeztet és szövege a következ „Pod sable Pod sable Mij mili pane Vsetko mi bereme. mire a legények megállanak. hanem kiüön megütögetik a lábakat. hogy jól tudjanak dolgozni. mire tánczra kerekednek és azt a franezia négyesnek ú. Megemlítend még a hidasiak „Emmeusba való rándulása". A rendez elkiáltja magát „Sable hre" (Kardokat föl). leánya nélkül. Ott nem adtak." Végül a rendez azt vezényli: „Sable dúle! (kardokat le!). leszedik a csizmájáról a patkót. hanem díszíti föl. a ki azután a legény kalapját hatalmas bokrétával és vörös szalaggal három napi mulatság alatt a legény nem étkezik otthon. míg a rendez ismét elkiáltja. így a malaezkai járás fels részén még dívik a Jcardtáncz. fogóval és kalapácscsal járja be a leányos házakat és ha a leányt megfoghatják. illetleg a leány szüleinek a vendége. Trpilka skapala Uzs szem doszedlácsil". míg a legényeknek szabad a belépés. hogy öt-hat legény maskarába öltözve. egy-egy ugrást tesznek. körülbelül a következ: Kardot le kardot le kedves uraim Mindent elfogadunk. de itt majd adnak. hogy húsvét hétfre. Ani sza ne navráczi. de a s - — — — mehetnek. Erre a legények hirtelen Erre valamennyien megfordulnak és visszafelé lejtenek. hogy a legények körbe állanak és mindegyik a jobbkezében kardot tart. ha csak egy bizonyos pénzösszeggel meg nem váltja magát. a füleket. Ez abból áll. Ugyancsak ebben a járásban a húsvéti korbácsolás alkalmával nem elégesznek meg az egyszer korbácsolással. 243 ság költségeit a legények viselik és minden legény egy leányt visz a mulatságra. mintha tavaszi és szi tánczmulatságok mindenütt lakodalomra készülnének. hogy újfalusiasan. tuto nám daju. majd a ballábbal. A nagyszombati járás sok helyén a hamvazószerdái patkolás is szokásos. hogy a vendégeket meghívják. illetleg értelme. A leányok sírnak. Ez abból áll. Az általánosan ismert ünnepi szokásokon kívül a vármegyebeli tótok is néhány jellemz ünnepi szokást és mulatságot tartottak meg. Erre a rendez a kört az egyik helyen. hogy „Po novoveszky!" (a mi azt jelenti. melynek ütemeire körben elre mozogva. vagyis úgy.

a kocsi eltt asszony megy át az úton. A boszorkányok megfejik a kapuszobrokat is. mert a ki ezt mégis megteszi. az ujjai meggylnek. akkor a család legidsebb tagja a méhesbe megy. ott. mindenféle undorító állatok jutnak a házba. úgy hogy a fog egérlyukba esik. Ha valamely szobában halott van kiterítve és valaki oda az ablakon át benéz. valaki meghal a a magukkal hozott A A Babonák a magyaroknál. mely rendszerint három napig szokott tartani. a tyúkjai télen nem tojnak többet. a bogarak mindent megesznek. abban az évben a baromfiak A Ha nagypénteken Babonák a németeknél. Ugyancsak e járásban. mert a marha megbetegszik.: : IU Pozsony vármegye népe. mit találnak. ha fecske röpül el a tehén hasa alatt. Ha a ház tövében vakond túr. Dénesd vidékén husvétszombatján a szentelt tznél nyers fadarabokat égetnek el félig és ezeket a szántóföldek A mesgyéjére viszik. az összes méhek elpusztulnának. a boszorkányok nem ronthatják meg az disznóból és a szarvasmarhából a bélnyüveket ráolvasással lehet kipusztítani. megyebeli németek között kevés a babona. a gazda szerencséjót viszik el. a mikor égiháború van. az istálló ajtajára keresztet rajzolnak. a következket találjuk érdemesnek följegyezni Ha a leány vagy az asszony ünnep. véres tejet kap és a tgye gyuladásba jön. szaporábbak lesznek. elbb a kútnál megmosdik és így vizesen lefekszik. Ha Szent Ágota napján a szobát és az udvart jól ki nem söprik. Ugyanez történik. leszedik a csizmasarkát. patkolással összekötve. azt elviszik és mindaddig vissza nem adják. A szempczi járásban a tollfosztás áldomással jár. létra segítségével átmásznak a kapun vagy a keritésen. a gazdájának mindenünnen pénzt hord. Vendel napján sem szabad az állatokkal dolgoztatni. a házban. Ha valakinek kiesett a foga és azt a feje fölött a háta mögé dobja. pozsonyi járás némely községeiben megtartják a mártonnapi táncznmlatságot. az lesz a hitvestársa. i pozsonymegyei tótok között az általánosan ismert babonaságokon kívül a következket soroljuk föl Kántor-bjt napján nem szabad sem mosni. a Inti azután élelmi szereket kéregetnek. divatban van még a hamvazószerdái bohóczjárás. Ha a kenyeret a kemenczébe teszik és nem vetnek rá keresztet. hogy jó hitvestársat kapjon. Ha az asszony Lucza-napján bármit kölcsön ád a házból. A . a leányok pálmavasárnapon májusi fával és egy felöltöztetett és kitömött leánybábúval (Kiszelicza) járnak házról-házra kéregetni. a hol pedig elutasítják ket és nem adnak nekik semmit. A kirl azon az éjjelen álmodik.és vasárnapon varr. Ha a házbeliek közül valaki késsel aprít a tejbe kenyeret. Ily alkalomkor a falu legényei dobszó és pléht'azekak ütögetése mellett minden leányos házhoz elmenti t-k. hogy Misérden a beteg imádkozás közben szenet dob a vállán át hátrafelé. A virágvasárnapján szentelt barkákból. legföljebb azt említhetjük fel. akkor ha még olyan vén is. hogy akkor nem üt a házba a menyk. hogy ha a házigazda vagy a gazdaasszony meghal és méhek vannak a háznál. Az iglicz (fekete tyúk) tojásából az ember hóna alatt kiköltött csirke. A megyebeli magyarok között a babonás hit különösen a Csallóközben van elterjedve. hogy a betegségébl fölépüljön. ha a leányt valamiképpen elkeríthetik. Ha ezt a bejelentést elmulasztaná. melynek tejébl eszik. minden kast megkopogtat és elmondja. Stomta vidékén. az bajt hoz a kocsi gazdájára. mint a tótok között. Ha nagypénteken napkelet eltt körülsöprik a házakat. a kenyér kvé válik. a ki neki álmában megjelenik és szárazra törüli. A hol a kaput zárva találják. András napján pedig a leány szigorúan böjtöl. mieltt a szobába lépne. Azokon a babonaságokon kívül. Ha Ha állatokat. melyek az egész országban mindenütt el vannak terjedve. sem fonni. de azért nem annyira. legények a szüret után összegyjtött bort ilyenkor szokták elfogyasztani. a míg a leány azt pénzzel ki nem váltja. nyáron. az sárgaságba esik. Ha valaki Szent Válent napján dolgozik. a hova a trágya került. vagy ha kuvik szólal meg a háztetn. Ugyanakkor trágyát sem szabad kivinni. hogy nyáron a jéges ne tegyen kárt a gabonában. akkor az a tehén. az lesz a hitvestársa. Ugyanitt szokásos. mert azon a földön. a pokolba jut. Babonák tótoknál. Ha vendég a házban az asztalra teszi a kalapját. néhány darabot a tzhelyen elégetnek és szentül hiszik. Ha a karácsonyi éjféli misérl hazatérve. hogy a gazda vagy a gazdaasszony meghalt. megmerevedik a keze. Katalin napján a legény. a gazda tudta nélkül a házból egy téglát vagy egy csutak szalmát elvisznek. de még az embert is megszopják. új fogat kap. sok lesz a vakondtúrás a gazda földjein.

várak közelében. hogy más vidékek mondáit és regéit alkalmazzák a saját viszonyaikra. Az oly fiatal asszonyoknak. akkor álljon meg vele olyan vendégfogadó eltt. hogy az illett baj éri. karácsonyi éjféli mise úrfelmutatása folyik. Ezeknek a száma azonban. jó gabonatermés lesz. sok csirkéje lesz. mert fejfájást kapnak. érzékenyen búcsúzott el családjától és . A szegény paraszt. mert különben a jég elveri a határt. ha felmeg tudja mondani. valaki földet vesz és azt a kotlóstyúk kosarába teszi. töltsön a tehénnek a tejébl az udvarban álló vályúba és csapkodja azt egyéves vadrózsa-ággal. csekély és csak annyiból áll. hogy menekülési útjok el van zárva. Ha valaki Lucza-napjától karácsonyig korbácsot fon és az éjféli mise úrfelmutatása alatt ezzel az ostorral suhint. mert különben elapad a tehén teje. a vármegyében elterjedt belyi mondákról és regékrl kell megemlékeznünk. Az újszülött gyermeket születése után azonnal lepedbe burkolva az asztal alá kell tenni és két-három perczig ott tartani. különösen a hegyközi vidékeken. ismerve sorsát és tudva. Ha egy békának az ellábát levágják.Vojtek napján ki kell füstölni az istállókat. Ha valaki lovat vesz. Ha napnyugta után a házból tejet visznek ki. ha pedig eltte állott. alatt a szarvasmarha értheten beszél és a patakban víz helyett bor Ha a gyermek születését a bába 9 napig el tudja titkolni. hol az apácza a Dunába esett. Ha valakinek a tehenét boszorkány feji. nem szabad a cseresznyefa els termését leszakitani és megenni. Napnyugta után szemetet és piszkot a házból kivinni nem szabad. és ha az ágy alá kést szúrnak. Szent Vitálos éjjelén egész éjjel harangozni kell. hogy a másvilágon megfizethesse az offerát. Ezek közül a legérdekesebb az. A ^ ™° n dák ék A megyebeli német községek közt is csak Dévényben találunk egy eredeti mondát. akkor a gyermek ftln és megöregszik. az egész vidék összes boszorkányai megjelennek eltte. Ha Vitus napján harangoznak. A serdül. és melyet egy német történeti szakfolyóirat is közölni jónak látott. akkor a boszorkánynak a kezét vágták le. okos lesz. A monda a következ Volt hajdan Szomolány várának egy ggös és kegyetlen várnagya. pénzt adnak a kezébe. n. Ezt megtudta a várnagy és bosszút forralt Júró paraszt ellen. és mikor a szökevények látták. támadt azután az a szikla. mert akkor azon az éjtszakán senki sem tud a házban aludni. és ha a dunamentiek itt-ott regélnek is néha a vizi tündérekrl. Üldözi azonban nyomában voltak. hogy a földben hol van kincs elásva. hogy két pecsétes levelet vigyen Pozsonyba. meggyógyul. E szerint ezek onnan vették volna nevüket. hogy hajdan egy elkel lovag megszöktetett egy apáczát és azzal a dévényi várba menekült az Apáczatoronyba. hogy a várnagy parancsa kivihetetlen. azon a napon nem szabad semmit a házból kiadni. különösen a magyar vidéken. de még ez is ritkán fordul el. akkor a boszorkány elcseréli. Hel babonák után. remegés szállta meg. a hol még nem volt. az azt jelenti. Egy önérzetesebb paraszt azonban egy izben kikelt ez ellen és megrótta a meghunyászkodókat. Azon a helyen. Ha az újszülött gyermeket a keresztelés idejéig nem rzik szigorúan és éberen. Ha valamely megholt ember valakinek megjelenik. ha az apja ilyenkor pipára gyújtva ül az asztalhoz. a kiknek már egy gyermekük meghalt. mert ezeket a csapásokat a boszorkány érzi.: Pozsony vármegye népe. melyet ma Asszonyknek neveznek. a ki ell félelmében mindenki kitért. mert meghalt gyermekük a túlvilágon szintén csak cseresznyét kap enni. mert különben a vár legmélyebb börtönébe záratja és élete fogytáig ott tartja. az Apáczatoronyból a Dunába vetették magukat. Ha újszülött gyermeket az asztal alá dugnak. hogy okos ember legyen belle. mely a várhegyen álló rom ú. azt egy kissé meg kell sózni. mely fölött a vadludak elröpülnek. valamely sárgalevel fzfánál imádkozik. lopjon a más lovai eltt fekv abrakból egy-egy maréknyit és adja ezt a saját lovának. Ha a tehén megborjazik. mely azeltt Szomolányban ismeretes volt. Apáczatornyára és a várhegy alatt a Dunából kiemelked „Weiberstein" nev sziklára vonatkozik. 245 Szent. A magyar nép a síkságot lakja. Ha valakinek a tehene nem ád tejet. Ha sárgaságba esett ember napkelte eltt. Ha kis gyermek meghal. Ha arról a helyrl. a hol a nép fogékonyabb is az ily behatások elfogadására. ez a meséjük majdnem teljesen azonos a többi vízmentén lakó magyarok meséivel. Magához hivatta és azt parancsolta néki. de még aznap hozzon választ. akkor jó lova lesz. akkor a gyermek nem lesz beteg. mert különben a tehén nem fog tejelni. A tótok között itt-ott már inkább találunk népregékre és mondákra és ez természetes is. a boszorkány fejte ki. Pénteki napon az asszonyoknak és leányoknak nem szabad fésülködni. hogy a boszorkányok az állatoknak ne árthassanak. akkor a gyermek.

míg az álnok.Két gombócz vót a harang. mint másutt Toldi Miklósról és ugyanoly legyzhetetlen ervel is ruházzák föl. De ekkor a ggös Tamás bíró lett halálos beteg és halálos ágyán végre beleegyezett abba. de ebben a pillanatban valami láthatatlan er a levegbe kapta. hogy ily gyorsan visszaérkezett de ez nem használ neki semmit. E pillanatban azonban a lemen nap utolsó sugarai hatoltak a vár ablakain át a várnagy szobájába és a várnagy alakjára. Széleskúton és vidékén Balassa Menyhért alakja körül fonnak dicskoszorút és ugyanazokat a hstetteket regélik róla. Júró azonban ismét elaludt ós csak a szomolányi vár kapuja eltt ébredt föl. hogy bizonyára a pokollal czimborál. Csak a FelsCsallóközben. rokonsági Komáromi czigánysági Odalas Zsírral meszelték az falát. Magyar közmondások. a kit a falu leggazdagabb legénye. Júró ijedten az ablakhoz futott. mindenütt ismeretesek. A kocsi megállt Júró eltt. hogy a bíró kedvéért a szegény leányt elpusztítja. a többi általánosan elterjedt és másutt is használatos közmondásokon kívül. 246 útnak indult. Mivel azonban a fiú nem tágított. De azért bátorságot vett magán ós buzgón imádkozva útnak indult. a hova emberi lénynek lépnie nem szabad. melyekkel hazasietve.. hogy „A hazug embert. rok között el vannak terjedve. hogy e hegy méhében laknak a szelet és a vihart kibocsátó hegyi szellemek és innen van az. azután nagyot suhintott az ostorával a kocsi förgetegként száguldóit tova. ezen a barlangon át jött volna egyenesen A A Népdalok. a mely azonban inkább versben eladott régi mese és a következleg hangzik: „Egyiptomi Szalqnábul Templomukat építették. In a sziklák között. az még a szélvár regéje a következ: halálos beteget is kigyógyítja vele. hogy menten szörnyet halt. Francziaországból Ottóvölgyre. mely csak holdtöltekor. Nem is ébredt föl elbb... felleg támad.Kit nem jár a hideg szól.. A leány megijedt. hogy fia Borist elvegye. hogy a szegény leányt elvegye." Helyi vonatkozású közmondásokban a vármegye magyarsága elég gazdag. szörnyet halt. a ki. éjféli 12 órakor látható. sebességgel indult meg. a ki azeltt jó Diódban volt. . a hol a kocsis költötte tol. A mely a község közelében fekv „Szélvár" nev sziklára vonatkozik. meg a sánta kutyát könnyen meg lehet fogni". csuda-hang. Éjfél volt. azt mondják. de ilyeneket alig ismerünk. künn pedig iszonyú zivatar és vihar kezdett tombolni. De van itt még egy érdekes népmonda. Ennek meg éppen kapóra jött Boris látogatása és elhatározta. annyit föV. azt mondván neki. A szegény leány nem tudta. A mint az óra tizenkettt ütött. Eperjesen az A A — — — — — — — — . Boris hirtelen leszakított a gyógyfbl. Csak reggel ébredt föl és illatos növényeket talált az ölében. Egyszerre csak förgetegszor robogás közeledik feléje. hogy Szent Lénárd. vót az ajtófél. melyrl az a monda érdemes a fölemlítésre. készítették. a ki Júró láttára szinte megborzadt. éjféli 12 órakor tépjen le a legmagasabb fbl és abból készítsen orvosságot az anyjának. mitév legyen. míg a lovakat egy jóságos arczú sz kocsis hajtotta. italt fzött bellük. mintha villámütés érte volna. vén boszorkány ott lelte halálát. Júró pedig elaludt. Lidértejeden ha valaki tönkrement.Kolbászbú az ódalát. Nádason ismert és az ördögbarázdájáról szóló mondáról már Nádas község leírásánál megemlékeztünk. mely épp oly viharszer. melybl egy s . Disznólábbú tornyot raktak. . Volt itt egyszer Nádason egy szegény istenfél özvegyasszony és ennek egy Boris nev leánya. Ollétejeden azt tartják. hogy forduljon a bbájos asszonyhoz. hogy a szélvár veszedelmes hely. Ezekbl boldog pár lett. a bíró bbájos asszonyhoz fordult tanácsért. a mitl édes anyja gyorsan meggyógyult. A várnagyhoz sietett. Nagylégen él még az öregek ajkán egy dal. Azt a tanácsot adta tehát neki. Ottó völgy község fölött egy barlangszer nyilas van. mint a hogy jöttök. az úton iszonyú porfogai bontakozik ki és ez elé három fekete ló van fogva. mert tudta. Ha valamiben mégis eltérnek más vidékek ismert népdalaitól. mire elveszítette eszméletét. a hol Borist akarta elpusztítani. Errl az a rege szól. hogy csak sietve végezze a dolgát. Abba vót a Al)ba harangozok laktak. Ugyanekkor betegedett meg súlyosan Borisnak az anyja. Erre földrengés rázta meg a várat. majd 5 megvárja. a mint eltte a csodás gyógyf egyre magasabbra emelkedik. Pozsony vármegye népe. hogy „A mennyit a kerék le. melyek a magyanépdalokra. Mert az esküv napján egy szélvihar úgy odacsapta a szólvár sziklájához. csak Pozsonyban. az egyszer elferdítés. hogy menjen a szélvárba és holdtöltekor. mert azért mégis börtönbe kerül. a szélvár küszöbénél. hogy e helyen soha sincs teljes szélcsend. . népregék után áttérhetnénk a vármegyében dívó helyi vonatkozású közkelet népdalok. a kinek a nevére szentelt kápolna e barlang mellett áll. a mikor a sziklához fölért és meglátta. de azért rárivallt Júróra. a kocsis Júrót a kocsiba szólította. valami csodaf terem. a gazdag Tamás bíró fia halálosan megszeretett de a fiú szülei hallani sem akartak arról. míg végre valaki azt tanácsolta néki. . ki ezt a füvet megszerzi. j^ z alsócsallóközi járásban is sok ilyen ott termett közmondás jár szájrólszájra. szóval ha valakinek a sorsa jobbra vagy rosszabbra változott. Ez megtörtént ós Júró csakhamar ismét a kocsiban ült. kitekintett és ekkor fuvarosát látta tova robogni de kocsija elé három ló helyett már négy ló volt fogva és ez a negyedik a várnagy volt.

hogy lakodalomba menni tisztesség. vagyis. vagy venni. elbb mind a négy lábára arany-patkót verettek. czifra. azt mondják. úgy hogy alig tudták kiirtani. azt mondják. vagyis a kmek tisztelet dukál. hogy mindenki úgy cselekszik. bosszantani. hogy „En nem fogtam halat. hogy „Neki is naayobbat tojik a tyúkja. Ennek az a magyarázata. Maczházán valaha sok volt az ürge. — — A közI^dások. A tallósiak. a mije nincs. azt tartják. hogy ez nem lesz ki. úgy is mondják. a hogy jónak látja. úgy sopánkodik. Ugyanitt a lusta emberre azt mondják. melyeket följegyezhetünk. malaczkai járásban. Solymoskarcsán. hogy „Verje meg az Isten rossz szomszéddal és gyöpös udvarral' Dunaszerdahelyen a kinek nincs pénze. kicsiny magtár a szomszédja". a másik meg a hegyitül a sarka félé. ha ruhát varrattak. dercsikaiakat a szomszédfalubeliek azzal szeretik míjdnem fogott egyet". a hol azt mondják. azt mondják. Itt közöljük még a csallóközi aranymosók mondókáját is. a kiripolcziak egy szép disznóval akarták kiengesztelni de hogy a sertésnek annál nagyobb becse legyen. mint Kürt. azt mondják rá. 1 . Várkonyban. hogy „Er bieget sich wie der Thurm '. hogy „Annyi pénzem van. mert ma már alig mosnak aranyat a Csallóköznek pozsonymegyei. Ha valaki valamit nagyon szeretne. hogy „meglánczolták a csikót". mint a békán a tolla". hogy pompás. ha valamibl nincs elég. inkább csak a szomszédos komárommegyei részében. azt a megjegyzést teszik. ha róna. pasztirovi trúbu". mint Eperjes. a mi disznót jelent. de nem tud hozzá jutni. hogy . hogy a milyen a divat. mert egy néhai Ignácz nev zsidó korcsmárosuk nagyon ügyes volt az ilyenek alátámasztásában. mint a mennyi lisztje nincsen. macht aber den Beitel leér" a mi annyit tesz. A galántai járásban fekv Tallós azeltt is az Esterházy-féle uradalom egyik középpontja volt. Ha pedig valaki olyképpen dicsekszik valamivel. Ebbl az idbl maradt fönn az a közmondás: „Fürge mint a maczházi ürge". hogy egy odavaló szabó. hogy „Az egyik ember a sarkaiul kezd kalapálni. tomu cseszt. A A köznJnciások . vagy nem futja. mint a kiripolcziak a d'sznót. Mindig vizes az aranyá-z". mely szerint Ritkán száraz a halász. hogy „Kiripolczon egy disznó patkol. vagyis. ha valaki nagyzol. Az egyiket Hidason használják. akkor azt mondják rá. ha rosszat kívánnak valakinek. azt illi. mint a torony. Nagyudvarnokon. de a pásztornak szarv (vagyis pásztorkürt) dukál. mely föl vagy be akar dlni.majdnem" ezt vagy azt tette. hogy „Az evésnél szívesen állna. Felscsöllén azt tartják. Kuklón. mint másnak a lúdja". hogy „Annyira i an tüle. mindig keveselte és azt mondta. 247 olyanra. a ki rosszul üli meg a lovat. akkor azt mondják. úri. „Sokat fárad a vadász. az egyik hévül. — mint Tallós. de a szükséges eszközök nem állanak neki annyi zsírja rendelkezésére.-Péteren. azt mondják. melyhez Hidaskürt. a mindenhez alkalmazkodó emberre azt mondják. de üres lesz tle a zseb. Vezekény és Eperjes tartoztak. hogy „Nem lesz ki". hogy meapatkolják. a lóra.. mint gazdag. tak sa stroj". akkor jó pogácsát tudna sütnyi". Búr-Szt. hogy nem lesz elég. ha valakire vagy valamire valamely díszes jelzt akarnak használni. a másik meg kívül kalapál". hogy „Komu cseszt. Vezékéng. A — — A Fels-Csallóközben. hogy „Kicsiny trágya-dombnak két Nyárasdon. mert valamikor egy idevaló mester egy csikót faragott s azt valahogy meglánczolva egy üvegben mutogatta. ha valaki nagyzol és olyasmit fitogtat. Ha pedig valaki valamit szeretne tenni. hogy „Hochzeit geh'n ist a Ehr'. Uszoron. A 1 . tényleg meghajlott. hogy „Ennek Ignácz kell". hogy mikor egyszer egy ellenséges vezér seregeivel a község alatt megjelent. megyebeli németek között csakis a felscsallóközieknél találunk két olyan közmondást. hogy híjlik. földrengés következtében. vagy gerendára. Kislégen. hogy „Úgy a gatya". hogy „Jaky kroj. akármennyi szövetet is hoztak neki. de e vidéken egyebütt is. olyan falra. Egy más verzió szerint. a mi annyit tesz." vagyis a kiripolczi kovácsnak Svina volt a neve. . mert a hidasi torony 1764-ben. csak a munkánál fekhetne". hogy „Hja. Kiripolcz vidékén azt mondják. De az aranymosók napja már leáldozóban van. annak tisztelet dukál. a szerint öltözködik. ha azt akarják jelezni.: Pozsony vármegye népe. de a Pista az bizony istenugyse. mint tehénre mondják. megyebeli tótok között is találunk néhány eredeti közmondást. azt mondják. a mely mondás eredetéül azt beszélik. mint a czigány-gyerek a forralt tejtül". akkor azt mondják rá.

hogy mikor gúnynév. hogy engedjék ket rövid idre alaposabb tájékoztatás és megfontolás végett hazamenni. Otthon azután az egyik azt tanácsolta nekik. toplaki és toholi. hogy ha meg mernek esküdni. Azt beszélik ugyanis. a melyen állanak. mely az egyenl nevek megkülönböztetésére szolgál. ezeket mindenféle melléknevekkel különböztetik meg egymástól. a ronda Szászon az elhagyottan felntt gyereket tátott gyereknek mondják. a hová teszik. a másikat Schulmeister Jánosnak nevezik. az együgy félesz tapitm/a. A Gúnynevek. ha valaki valamit a magáénak állít. Mitugrász. Az alsócsallóközi járásban mindenütt ismert és elterjedt gúnyneveken kívül használatos még a kukká. az olyan tehetetlen ember. vagyis hanrecht. vicskus. btefl Jokl Hanslnak. Erre a selpöcziek nagyot gondoltak és megkérték a kiküldötteket. málé. éza. Éberhardon a képtelen vagy tehetetlen söre. vármegyebeli németek között is találunk néhány eredeti gúnynevet. a mi nem az övé. eladni."" E közmondásnak állítólag történeti háttere van. vérszemet kapva. a gyarló közben. mert sokan közülök hangyatojás-szedéssel foglalkoznak. mert legénykorában rövid ideig a tanítót helyettesítette stb. Végre megjelentek a helyszínén a vármegye kiküldöttei. zsákszámra vitték a békákat Bécsbe. arra azt mondják. hogy Bécsben mindenen túl lehet adni. egy békajárásos esztendben valaki azt a megjegyzést tette elttük. a két Putz János közül az egyiket Mitze Jánosnak. legtöbb természetesen olyan. kofáskodó Túli. Tárnokon. Olgyán a gyenge ember: lütyö-hütyö. Ilyenek a Bozsdás. mert taplóval kereskednek. Dénesden. Oégés. Nyakigláb stb. Jókán az ügyetlen kukkó. azt mondták a selpczieknek. a kiküldöttek ezt azzal fogadták. Térdes.248 Pozsony vármegye népe. annak négy sarkára egy-egy apró tornyocskát biggyesztettek. Végigüres. mert hiszen mint a . Schwartz Jakabot Bieber Leni Juklnak. különösen a felscsallóközi járásban. a mi mind süsitek. N agyúd varnok vidékén a hülye ídymeiyutyi. tottya. a melyen álltok. Eperjesen a nagyothallót gónó és a tehetetlen esztelen Fels-Csallósüket-hordónak nevezik. a ki ott marad. : ! a A = = = = = = A = = = = = A A : — = — n= A = = = A A A A . melyek egyszersmind ismertet nevek is. azt vrgeliizlalónak nevezik. Plusz. a gúnyneve kalakala. Görény. mely e földön áll. és mikor azután a selpöcziek kijöttek." Erre sorba lehuzatták a jelenvoltakat és az azon földterületen állott mogyorófáról vágott pálczákkal egyenként huszonötöt verettek rájuk. zott. hogy régente a selpöcziek és a szomszéd határbeliek között egy földdarab miatt határvillongás volt. a hülye meg gyüge. nagy szombati járásban. Prekacs. és mivel nem tudtak igazságot tenni. recht. galántai járásban leginkább csak a zsidókra alkalmaznak gúnyneveket. Vörös. de kevés a jakabfalviakat békáknak nevezik és rájuk fogják. Az almásiakat meg hubaniak-nak gúnyolják. Pukacs. párbeszéd vagy mese alakjában. akkor megkapják. hogy megbicsaklott az esze. az butát és ügyefogyottat jelent. akkor a tiétek ez a mogyorófa is. csakugyan a selpczi határhoz tartozik. Kismagyaron a czigányok trulló. de valaki besúgta e parasztfurfangot. a könnyelm Felscsöllén a csavargó nagyon sok lévén a hasonló nev lakos. és valamely sajátságos vagy komikus tulajdonságuk vagy foglalkozásuk révén ragadtak reájuk. Selpez vidékén. így például Wenhardt Jánost. Roszkorgyütt. a törpe égevény. Ennek a révén a jakabfalviakra azt is ráfogják. kalapiri és feketefazék. Traml. Hebeg. mint a selpöcziek földje. Az ügyetlen Az ügyetlen férfi Haderlak. Ez meg is történt. gyászoknak csúfolják. Az ostoba Phdava. hogy „úgy az övé. hogy „Jól van Ha tiétek az a föld. Maczházán. megyebeli tótok közt is sok a megkülönböztet név. hogy az a föld. vármegye lakosai között a gúnynevek is eléggé el vannak terjedve. mert hiszen a béka is mindig és mindenre azt mondja: detrekcsütörtökieket bravencsároknak. hogy mindenben igazuk van. recht. hogy az esküt letegyék. annak azt mondják Du Feitl! Kochl. hogy „megcsikóearariak tornya'" mikor ugyanis a zavari templom tornyát restaurálták a torony mellé. néhány jellemz példát ide iktatni. pozsonymegyei magyar nép nyelvének jellemzéséül legjobbnak tartjuk. tényleg a saját földjükön fognak állani. a semmiházit pedig kulipinczom-nak. hogy mindenki tegyen a csizmájába egy marék földet és úgy húzza föl a csizmát és akkor nem fognak hamisan esküdni. Hidason Schlunderl. a kinek azt akarják monLahmpoczn dani. a kit bosszantani akarnak. Zavar vidékén azt mondják.

a hol az ide telepedett habánusok laktak és laknak. hogy tizenöt szekér sem bírta vóna eevinynyi. A POZSONYMEGYEI. micsinájjok. peig ippen a színámot köllött vóna haza lóditanyi. a hogy Vöröstenger közepibe értünk. Gondú'kottam magamba. há vesárnopig ee nem akar ányi. e'k'dött engem szántonyi nígy ökörree'. ippeg úgy van. Erre a tenger két ódala annyi halat öntött ki. még a kurumpi töve is. kett meg a másé. de mos má megette a fene! Há' sógor behordta-ó azüvét?" „A szigetb behoztam. A min' szántogatok.. Haza futottam. az mind a I A magyaroknál. hogy nem láttom f a tetejire. Má megin veszeké"dik a zid". Záradékul még egy példát idézünk I „Jó röggeet Kelempa sógor 1 „Agy gyón Isten Boráros sógor. Én még kivágtam a fejemet a likbú. akkora nagy (jegenye) pálmofa lett belülié. és azokban a községekben. eetörött az ustornyelem. nos. . hogy hahetfín kezdi. asse gyött ki. Ezeknek a részletesebb ismertetése azonban inkább ethnographiai szakmunkába való. a jegönye fiakot a fogaim közé szettem. lesz-e rajta ustornyél. bárcsak vóna nálom egy kis madzag Szerencsére zsebembe vót egy kis korpa. hanem a rakotlási még kint van. Beleszúrtam az öklömöt. Gondú'kottam magomba." „No akkor há jó van! Én má nem tom. azok meg eeberrentek velem. Mire visszatértem. asse gyött ki. mi lesz ebb a zidb." „No há Isten álgyo meg sógor!" „Hasonlókíppen. Annyira vittek. hónap mög aakaamossén (alkalmasint) a Szajf susztert a szemezi vásárro vinnyi." „Kihúzza a hetet sógor.Há Isten álgyo meg. Gondú'kottam magamba. apám mé'g futilóti gyerek vót." . melyek azeltt horvátok voltak. a likba jegenyefiak vótak. abbú hama-hama madzagot sodortam és leereszkedtem a tengerbe. 249 Tájszólás a megyei tájszólásra nézve általánosan jellemz a következ kis mese Mikor én még bajczos legény vótam. annyira vittek. hogy micsinájjok. RÉGI FAZEKASMUNKÁK ÉS HÍMZÉSEK. de eltótosodtak." — . én má rávigyáztom. Annyira másztom. de kett nem a mienk vót. k tót nyelvnek a vármegyében nincs semmi különös sajátsága.. azokban a községekben találhatók az általánostól valamivel nagyobb eltérések. beleszúrtam a fejemet. mire a mindefféle kicsiny gyerek eekezte a sírást. mikor a szél fúj. de egy mesztelen czigánygyerek ott futkározott. peig má ölöget elázott a fd. mének.: : Pozsony vármegye népe. mer a pocziknak hozunk bort tennap meg a Neipórnak vittünk kszenet. Apám ippen a kerbe jáczczott kisfejszéjjivee. én meg eekaptam tle. . Legföljebb a malaczkai járás fels vidékén. keblibe rakta. hogy micsinájjok. annyira másztom. Gondú'kottam magamba.Az ám. meg hazavitte. hogy rajta egy likat talátom.

s így Pozsony vármegye mezgazdasági állapotának fejldése mindenkor útmutatója volt a magyar mezgazdaság fejldésének. a melybe Pozsonynál szakad a megye és az ország hatá- . szempczi. valamint azért. zabot stb. 'ozsony vármegye mezgazdaságának történelmi fejldése szoros összefüggésben van az ország mezgazdasági haladásával.MEZGAZDASÁG ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉS. Fekvés. limbachi. mert területe legnagyobb részben a kedvezbb éghajlati viszonyok mellett az Alföld jellegét hordja magán. teremnek. hogy a jobbágyság korszakában a gazdálkodás mindenütt nagyon egyszer foglalkozás volt. Pozsonyvármegye mezgazdasági állapota még vajmi kevéssel különbözött a többi megyék mezgazdaságától. Tudjuk. erdkkel koszorúzott bérczei alatt terül el a búzaterm mátyusföldi síkság. a legnagyobb kulturterjeszt tényeztl: a közlekedési úttól távolabb lakó népesség vette azt át. bükkös. pozsony bécsi. kitn minség rozsot. hogy északnyugatról délnek húzódó szabálytalan téglány-alak. részben dombos. mely a külföldön látott és érintkezés következtében tapasztalt újításokat elsajátította és tle. északról és északkeletrl Nyitra vármegye. Pozsony vármegye szerencsés helyrajzi fekvésénél. Pozsonynál két ágra szakadó Duna átöleli a Csallóköz síkságát. grinádi Kis-Kárpátok. múlt században. juhnyájakat egész az ország szívébl. Kárpátoktól a Morva-folyóig terül.s Gyr vármegye határolja olyképp. folyóvize Pozsony vármegye gazdag rónáit számos folyóvíz öntözi. p — A A — — A — — A A A A vizek. egyike azoknak a vármegyéknek. míg a hegyen innen van a pozsonyi. szentgyörgyi. a túlnyomóan magyar lakosság részére évszázadok óta aczélos jólfizet búzát. kedvez vízrajzi viszonyainál fogva. fels. galántai és a nagyszombati járás. a melyek egymással és egymást kiegészítve. a szabadságharez eltt. récsei. a mely a háromnyomású gazdálkodási rendszerben nyert kifejezést mindaddig. sörnek való árpát. vármegye Urülete 4348'85 Q kilométer és legnagyobb része 100 200 méter abszolút magasságú termékeny síkság. Legnagyobb a Duna. Pozsony vármegyét nyugatról az Alsó-Ausztriával országhatárt alkotó Morva-folyó. aranysárga bort. délkelettl Komárom vármegye. tölgyes és fenyves stb. míg a földbirtok föl nem szabadult. az Ausztriához közelebb fekv megyékbl a kenyérterményeket szállították és csordaszámra hajtották a hizlalt szarvasmarhát. részben sík vidék a hegyentúli járást alkotja. valamint a patáiról és szívósságáról híres magyar paripát. a melynek délkeleti hegyoldala termi az országvilág eltt jó hír pozsonyi. a hol a gazdálkodás belterjessége a mezgazdálkodás minden ágazatán visszatükrözdik. illetleg budapest pozsonyi híres országút volt Magyarország és Ausztria között a kereskedelem legfbb útja. bazini. zamatos. Duna-folyam és a budapest bécsi orsiágút volt tehát gazdasági haladásunk egyik legtekintélyesebb faktora és ez útvonalak mentén lakó nép volt az els az országban. 500 méteren túl magasságú hegység a Kis-Kárpátoknak a Dunánál kezdd és az egész megyén át északra húzódó gyönyör vadregényes hegylánczolata.és alsó-csallóközi. Ebben az idben Magyarország Ausztriát mind nagyobb mértékben látta el terményeivel és szarvasmarhával. a melyen a magyar gyapjút. délrl pedig Mosony.

sok munkát kíván és nehezen dolgozható meg. a Dudvág mentén és a lapályokban nem ritkán késlelteti. a számos apróbb sziget mellett a Mátyásföldön keresztül folyik a Kárpátokban nagy Csallóközt alkotva. a mely majdnem mindenütt televényszegény és kavicsos.habár rengeteg pénzáldozattal és teherviseléssel . Kavicsos talaj van a pozsonyi és szempczi járás kis részében. a mely nehéz búzát. addig. Csallóközben találunk futóhomokot is az ilyen területeket legelnek használják. a Csallóközben. — — kitn — . az elbbiek pedig ármentesítés czéljából keletkeztek. Csak a Csallóköz homokosabb vidéke kíván több est. hogy két ágra szakad. árpát stb. Pozsony vármegye talajviszonyai a mint ezekbl is látszik átlagban jobbak a középszernél és a föld biztosan term. hogy míg egyrészt a talaj termékenységét elsegíti. A Morvd-íoljba ismét a Kárpátokban ered több kisebb patak ömlik és Pozsonynál úgy megduzzasztja a Dunát. A — A A vármegyében ez id szerint A „Duna-folyamszabályozó m. Kivétel csak a csallóközi földek egy része. talaj minsége. talaj mindenütt könnyen munkálható a termés nagyságát pedig az eszések mennyisége befolyásolja. miért Éghajlat. mélyre. jó mívelés mellett a gabona meg szokott benne dlni . mert itt az altalaj nagy mértékben vízátereszt. A . Csapadék elegend mennyiségben van legtöbb a tavaszi hónapokra esik. televényes vályog. úgy.ha kilép számottev károkat is okoz. melyek útközben számos mellékpatakot vesznek fel és a Kis-Duuaágat télvíz idején sokszor a kiöntésig duzzasztják. mátyusföldi talaj mélyréteg. Itt a televényes agyag 7 75 cm. 100 cm. alatta agyag. Az a nagyobb rész. Jéges a nagyobb vizektl távolabb es helyeken tesz némely évben tetemesebb kárt. homokos vályog.és czukorrépa term. a „Morva-folyószabályozás külön állami kirendeltség". A úgy hogy február végén már . miért is a közmondás azt tartja: „szszel porba..és Nagy-Duna között. A A Talaj.. a megmunkálása. édes a szl. televénygazdag. a „Fels-Csallóközi ármentesít társulat". ered Ft-ketevíz és a Dudvág. minség. sok fáradságba kerül. Az éghajlati viszonyok elég kedvezek. alatta legtöbb helyütt szürke vagy sárga homok. kavicscsal. 251 alkotó Morva vize. a „Vág jobbparti és Alsó-Dudvágvölgyi egyesült ármentesít és belvíz levezet társulat". Korán tavaszodik.Mezgazdaság rát - és állattenyésztés. E két alternatíva között áll a nagyszombati járás kötött mélyréteg televényes agyagtalaja. lehet vetni és késn köszönt be a tél. . Habár évszázadok óta eke alatt áll. míg az sz száraz. míg utána lassan melegedik a leveg. a melyet rendszerint nagyobb eszés elz meg. alatta a sárga agyag 100 200 cm. mély vizet nehezen átereszt. zab és az ess években jó termést is ád. televényes vályog 20 40 cm. úgynevezett tót-árpát sörgyártási czélokra .. mélyréteg vályog és sörárpát terem. kivált száraz szszel. különösen rozsot nagyon jó sikerrel terem. A — kitn % A — A . Jól beérik a tengeri.a vármegyében fönnálló állami. kési fagyok ritkán ártanak a tavaszi vetéseknek leginkább a tengeri és a pillangós növények sínylik az egy-két napig tartó hvösebb idjárást. Ezzel ellentétben áll a csallóközi talaj. humus-tartalom járásonként is A . a mely nem kavicsos. a néha túlsók nedvesség. a „Pozsony vármegyei csatorna: völgyi vízi társulat" és a „Súr-lecsapoló társulat" mködik. a megye járásai szerint eltér egymástól. kir. búza. A szántóföldek tápanyagtartalma szerint az agyagos talajok eleget tartalmaznak káliból. folyammérnöki hivatal". Keletrl a Vdg-folyó érinti jó darabon a megyei határt s néha . a Kis. mint fenékvíz és mocsár. hogy a vármegye gazdáit az okszer gazdálkodási rendszer megteremtésében . de biztosan terem. rozs. megye vizeirl e könyvben más helyütt kimeríten szólunk. mély. televényes fekete vályogréteg 80 120 mély. de mivel a fels réteg elegend mély. ha meg nem akadályozza a földek mívelésót. megyei és társulati vízszabályozási vállalkozások is elsegítették.biztosan terem. Ez utóbbi kett talajja-vítás szempontjából. az „Alsó-Csallóközi ármentesít és belvízlevezet társulat". úgyszintén burgonyát. mély réteg. de azért díszlik benne a búza. kötöttebb vályog. még csapadékszegény években is. itt csak azt említjük föl. mészbl és foszforsavból. tavaszszal sárba vetünk". — kitn minség — szárazabb években gyönge termést ád. a melyeknek altalaja homok vagy kavics és a feltalaj-vizet könnyen átbocsátó. E nagyobb folyók mellett a a medrébl megye egész területe gazdagon van erezve apróbb folyóvizekkel és patakkal.

">_ Mezgazdaság és állattenyésztés. hogy a környékben lev kisbirtokosok elsajátítják tlük az okszer gazdálkodás minden csinját-binját. a hol a haszonbéres gazdaságok vannak. mint ezukorrépa. ezekbl: tulajdon birtok van haszonélvezeti birtok haszonbéres birtok 562342 73262 117007 . Meg is látszik a korszer mezgazdasági haladás az egész múltban. „ k. Ez a terület 57-7 0"1 terület °/ . . Ez az eredmény azonban nem tulajdonítható egészen a talaj jóságának. a szántóföldek harmadrésze megyében. hogy a megye azon részében... túlnyomó részben síkság. Ennek következménye. hold. kevésbbé kötött talajok foszforsavban szegényebbek. hogy. haszonbéres gazdaságok ezenkívül nemzetgazdasági missziót végeznek az által. . „ . a mennyiben elegend forgótkét adnak a képzett gazdatisztek kezébe. hogy a nagy gazdaságok tulajdonosait is e téren méltán úttörknek lehet mondani. A terület elosztása elég kedveznek mondható. mint az állattenyésztés terén a bérlk nyomdokain törekszik haladni. még ott is. a munkás-bujtogatók hálás talajt nem találnak.350. mert a nagy része erdbirtok. hogy a szántóföldek harmadrésze haszonbérben van. a természetes visszapótló képességén felül még növeli. legel 6'5 ° Az összes gazdaságok száma szántóföld az összerd 20"9 °/ n . hanem annak. rét 7 %. mívelési ágak szerint. A — Terüieteiosztáe.. szl Pl %. változó..: _. adatok alapján a következ Kert Rét Szl Legel Erd Nádas Terméketlen Összesen . hogy tekintetbe véve a zsaroló ipari növények. terméseredményekre nézve a Duna bal oldalán lev 12 megye között mégis a harmadik helyen állanak és a termésátlagot tekintve. „ . a talajnak tápanyagtartalmát. vadas k. 57. habár Ausztria közel van és a gyáripar folyton terjed. az országos átlagon fölül teremnek. katáng termesztését és a mtrágyával erszakolt gabonatermelést is. a mi az intenzív gazdálkodás tetemesebb kezelési költségével nincs arányban. hogy Pozsony vármegye ben a szoeziólizmus még nem terjedt el s a munkásmozgalmak nem veszélyesekViszont azonban kevés megyében dolgozik a gazdaság oly nagy költséggel? mint itt. a földeket kitnen míveli.. tejgazdaság zésével annyi istállótrágyát produkál. . a mi által a közvagyonosodás ersödik. szeszgyárakat. Pozsony vármegye Szántóföld területelosztása. . keményítgyárakat épít és a szarvasmarhahízlalás. azonban a munkaer túlfizetésében nyeri magyarázatát.. Az 57. terméketlen 5-6 %-a. A termékeny %. hogy okszer gazdálkodással sikerült a talaj serejét fenntartani. a kisbirtokos osztály egészen fölhagyott a régi nembánom gazdálkodással és úgy a mezgazdaság. hold. kötött birtokok 1 —5 holdig „ 5—100 közép „ 100—1000 holdig 1000 holdon felül nagy „ 25279 17108 322 70 - G rendizer asi elosztásának tulajdonítandó. nevezetesen a vasútvonalak mentén. kert Pl %. a hol humusban gazdagabbak. mint piros fonál végighúzódik a vármegye mezgazdasági fejldésében. miért is a szuperfoszfát-trágyázást bven meghálálják.elegend forgótkével rendelkezik. Az a körülmény pedig. a legújabb hiteles k. még nem is oly régen. Különösen szembetnik a gazdálkodási rendszer figyelembe vételénél az.350 gazdaságból van: törpe gazdaság kis . a kik a versenyt a bérlosztálylyal bátran fölvehetik. mert a bérlosztály majdnem kivétel nélkül .. Pozsony vármegye szántói -jóllehet évszázadok óta kenyértermény t>k kel vetik be ket. Ha a haszonbéres gazdálkodás. nem marad el ettl a nagy uradalmak gazdálkodási módja sem. nem mondható nemzetgazdaságilag hátrányosnak azért. 433349 8365 52776 8850 49959 155242 1242 42828 752611 . hold. terület A kedvez — A A .. „ „ . . Örvendetes.

legelket s felkarolták helyette a mesterséges takarmány és ipari növények termelését. ezt követte kapásnövény. nagy marhahízlalókat alapítottak. Furioso Dornröschen Bluewater Cyclops parlagon hevert s mint rosszul kezelt ugar a rajta tengd birkanyájat sem tudta eltartani manapság a 248. régi háromnyomású gazdálkodás a tagosítás után rövid idvel megsznt és helyet adott a négyes vetésforgónak. vetésváltó pedig akként alakult. mint annak egyik vívmánya szerepel. E változások természetes következményeként a gabonatermelés csökkent s a jobban jövedelmez ipari növények foglalták el a teret. a mely elvileg el van fogadva. . a mennyiben a nem elegend istállótrágyát van hivatva pótolni. noha a nagyobb gazdaságokban a szabadgazdálkodási rendszernek mindinkább több a követje. 253 tmémJ^*-""***" TELIVÉR MÉNEK PÁLFFY JÓZSEF GRÓF MÉNESÉBL. ezzel karöltve tehenészeteket. nem a modern gazdaság rovására. Feltörték a jó talajú réteket.102 hektár van mezgazdasági terménynyel bevetve és a 14434 hektár ugar is részben mint zöld ugar. hogy trágyázott takarmánynövény után szi gabona jött. de a struktúráját is porhanyítani. hanem ellenkezleg.' Mezgazdaság és állattenyésztés. A A A . négyes vetésforgó így kiszorította az ugartartást és vele a birkatenyésztést. vagy mint a gazdaság középpontjától igen távol es szántóföldet a modern gazda kénytelen istállótrágya helyett zöld ugarral nemcsak megtrágyázni.536 hektár szántóföldbl 234.

mindig visszapótolja a terményekkel elvont talajert s a mély mívelés és jó gazdasági eszközök csak elsegítik a talaj okszer kihasználását. holdra. így elkerülhet az az aggodalom. hogy a törpe gazdaságokban is tartanak igásfogatot. a melyre leginkább szükségük van. a hol 100 hold földet számítottak. annak tulajdonítható. ma a gazda arra törekszik. a ftrágya az állati trágya de egyoldalú trágyák használata is nagymértékben van elterjedve. de nagy forgótkét s még nagyobb szellemi intelligencziát kíván s ezért nem mindenütt megokolt. hogy a gazdálkodás megsznik jövedelmez foglalkozás lenni. a helyett. holdra pedig holdra esik egy pár igásfogat.egy évben két termést vegyen a földrl. E kimutatásból látható. a birtokban lev föld. E mtrágyákat nemcsak a nagyobb gazdaságok. minden hold föld után egy métermázsa élsúly marhatartást követel. tehénfogat 2610. Ez elv mellett a föld értéke tetemesen emelkedett.254 Mezgazdaság és cállattenyésztés. mesterségesen pótolják szuperfoszfát. mert az ipari termények talajzsaroló növények.és szamárfogat 108. Az eredmény nem is maradt el. hogy a földek kizsaroltassanak. Az újabb haszonbéres gazdaságokban pedig szerzdésileg van meghatározva a kötelez állatlétszám-tartás. hogy az igás er tetemes.611 k. úgy minden 20 4 752. Az egyoldalú trágyák alkalmazását különösen a nagyobb mértékben elterjedt ipari növények termesztése teszi szükségessé. több az igás erö. a föld természetes sereje.és tehénfogatokat nem számítjuk. kezdetleges gazdasági eszközök. . nem harapódzott el. a mezgazdaságból él népnek egész éven át biztos kereseti forrása. chilisalétrom. A Azonban szerencsére ez nem történt meg. ökörfogat: 2-s 8618. ele a kis és parasztgazdák is kezdik alkalmazni és a tapasztalt sikeren felbuzdulva. Tényleg a pozsonyvármegyei bérlosztály egészséges alapon mködik. ersebb és régi idben egy pár igás fogatra 50 60. mert ma. hogy . azt a hazai viszonyoknak megfelelen alkalmazni tudta. tekintve azt. az összterületre minden 35*5 k. E kedvez arány annak tudható be. kova-tovább nagyobb mértékben. és a negyedik évben tavaszi vetésre. 3-as 23. st az intenzivebb és több forgótkével rendelkezk minden 25 holdra számítanak egy pár igás állatot.és közép: . hanem mindig a talaj ereje. gabona került szabadgazdálkodási rendszernél pedig nincsenek tekintettel egy sablonra. s így jobb minség. káli és más mtrágyákkal. a melynek okszer kezelését a kisgazdák is nagyon jól ismerik.. de egy lépésnyi területet míveletlenül nem hagy. kainit. Az egész vármegyében nem panaszkodik a nép munkahiány miatt. hogy a hozamot tekintve. mert a régi iránynyal szakított s a nyugatról importált gazdálkodást elsajátítván. és eszközök nagyobb munkaert is igényelnek. mert az elegend mennyiségben produkált istállótrágya. hanem ellenkezleg idegeu vándormunkásokra van szükség. habár ugart nem ismerünk. bivalyfogat 10. mert ezzel az idvel összeesik a nagyobb gazdaságok bérbeadása s ime. A mi pedig a trágyázást illeti. Ma arra törekszik minden gazda. lófogat: l-es statisztika legújabb adatai szerint van igásfogat: 3985. habár a gazdaságok felszerelése tekintetében a mezgazdasági gépipar minden terméke alkalmazva van nemcsak a nagy gazdaságokban. hogy a bérlk tönkre mentek volna. A gabonatermelés tehát csökkent. s minden iparkodása oda irányul kis Wiueten mennél nagyobb terméseredményt "produkálni. 4-es 8. Ez ideális gazdálkodási rendszer. mennyiségileg többet termelünk mint azeltt. 4-es 933. hanem a kis. a mely számokkal kifejezve. : .ha lehet . de volt akárhány gazdaság. a talaj állandóan egyforma kihasználásával ki volt már kissé zsarolva s attól lehetett tartani. hogy 100 holdra legalább 3 pár ers igás állatot tartson. mint kóros tünet. mind megvagyonosodtak. s hogy mégis a földéhség. mint volt azeltt. s ha nem is pusztán a földek megmunkálására. természetesen nem mind igásállatot. hold s ha a szamár. igás er. 2-s 8619.349 k. hanem a haszonállatokkal együtt. Trágyázás. de fuvarozásra használják s az állatkereskedelem is nagy szerepet játszik. Az intenzív gazdálkodás. gazdaságokban is. állapota szerint vetik be valamely kultumovónynyel. hogy a szántóföld 433. a talaj tápanyagtartalmát nagyon igénybe veszik s azért különösen azt a tápanyagot. rendszeriül valamely ipari növény. Mindezek a gépek A — A - . öszvér. 6-os 19. jóllehet a gabonatermelés területileg csökkent. a folytonos okszer mívelés mellett sem érte még el a maximumot. mint a régi.

Gyom-növényeket csak tartós eszések után látni. mind szokásban van s a nagyobb gazdaságok után a kisgazdák e téren is ered- A A A Talajjavítás. lapos helyek földfelhordása.és mély szántásba vetik a kapásnövényeket is. szi gabonafélék alá háromszor szokás szántani. már forgatják a tarlót s alig érett be a talaj. terméketlen helyek befásítása. hogy birtokán mezgazdasági iparvállalatot alkosson. Legnagyobb jelentsége ezek között a mezgazdasági szeszgyáriparnak van. 255 Statisztikailag kimutatható. Elv mindenütt a mély szántás. Pozsony vármegye gazdái megtanulták.Mezgazdaság és állattenyésztés. a henger. árkolással a kultúrának minden talpalatnyi földet meghódít a gazda és ebben nagy segélyére van a Pozsonyban székel állami kultúrmérnöki hivatal. a tavaszi gabona a jól megkapált kapásnövények után. valamely közel fekv gyár részére ipari növényt termeszszen. vizes szántóföldek alagesövezésével. csatornák ásásával. de a term talajréteg okszer mélyítésével nagyobbíthatják a termföldet s így nagyobbíthatják a terméseredményeket is. A ményesen mködnek. az kiválónak mondható még a legkisebb gazdaságokban is. Tarlót aratás után csak nagyon rövid ideig lehet látni. porhanyítja a borona. géppel vetik. A jó gazdasági eszközök. az ipari növények. s mivel általánosan sorvetmívelésnek felel meg. különben a szorgalmas munkáskézben napestig fáradhatatlanul írtja a kapa. nagy gazdaságokban pedig a fogatos kapálóeszközök. Az újabban beállott alacsony vállalatok : A mezgazdaság . valamint a mesterséges szálas takarmányfélék termelését. tekintve a négynyomású gazdálkodási mtrágyákat. egyenletesek s tetszetsen vannak megmunkálva. hogy az ipari vállalatok részére kultúrnövényt termel 324 gazdaság mind nagyban alkalmazza a mtrágyát. az elegend igavonó állattartás iparkodásukat elsegíti. a mi azt bizonyítja. rendszeresen 385 gazdaság alkalmaz számba nincsenek beleszámítva a 100 métermázsánál kevesebb mtrágyát használó kisgazdaságok. de a természettl mocsaras. 33 szeszgyár. mert a feldolgozandó anyag összes hulladéka a gazdaság javára marad vissza. így a megyében jelenleg mködik 3 czukorgyár. ségének megtartására nagy gondot fordítanak s a földek megmunkálása kerti vetések hibátlanok. sovány homokos földek javítása földfélhordással s futóhomok megkötése. vagy ha azt körülményei nem engedik. st a gabonakepék még sorban kint vannak. hogy ha a területben nem is. hogy. vagy haszonbérlje azon iparkodik. ezután fontos a czukorgyáripar. Alig került le a földrl valamely kultúrnövény. már ismét szántja az eke. de e A földek míveiése rendszert. a mely szép eredményekkel dicsekedhetik. az szi mély szántásba kerül. 8 keményítgyár és 3 katángszárító gyár. talaj nedveskét szi. talajjavítás ennek következtében állandó s nemcsak a helyes míveléssel javul a talaj. a talaj mennél többszöri porhanyítása. A mi pedig a földek mívelését illeti. illetve a gyárak részére termesztett czukorrépának ipari növényként való termesztése. kultúrájával párhuzamosan halad a mezgazdasági iparszaporodása s minden nagyobb birtok tulajdonosa. valamint ?K ARDENNES-I KANCZÁK A KISMAGYARI URADALOMBAN.

.. _ tavaszi árpa . csak egy a hibája... . vagy éppen nem volt kihasználva. tök . répamag és a bükkönymag termelése általános. Nedves talajon káka.. földek tulajdonságait tanulmányozták..árpavetmag-behozatalt csaknem egészen kiszorította a helyi termelés. így pl.. hulturnemék megváltoztatása. gazdasági kultúrnövények vetmagtermelését az újabb idben sikerrel zik (s a külföldrl drága pénzen beözönl.. rendesen silány árút kiszorítja az élelmes gazda akklimatizált növényeink vetmagtermelésével s azok nemesítésével). . . „ .: . 128 34339 „ „ .. a hol az árpa kitnen díszlik. a nagyobb gazdaságok tanulmányai és sikerei alapján....... gyümölcstelepek díszlenek ott. a hol azeltt a talaj alig. czukorárak azonban igen lenyomták a czukorrépa árát is.. mindig a talaj tulajdonságainak megfelelen s a kereslet arányában vettetnek.. 102890 15386 „ „ . .. Javított kenyértermény-vetmag termelése is dívik.. . _ . de e helyett volt rétjük. a mi által több. a kisbirtokosok is átveszik. k. . . kenyértermények minden bizonynyal els helyen állanak most is.. mint az elmondottakból is következtetni lehet.. A Hanna... a mi által a termés minsége A A A A . Takarmánynövényeket azeltt nem termeltek. úgy hogy ez iparág részére a termelés hova-tovább kevesebb jövedelmet biztosít. közönséges magyar árpa helyett azon helyeken. 256 Mezgazdaság és állattenyésztés. mustár. lencse szemes tengeri dinnye . Városok közelében konyhakertek alakultak s szl-.. hogy a túltermelés miatt az ipartermék elhelyezése nehézségekkel jár. . . . ^ A A A .. nemesített. len. hogy hulladéka a mezgazdaságban föl nem . így a heremag. a hol lehetett. mint a czukorrépatermelés nagy hibája. kömény. a diószegi óriási búzamagot az egész országban. A h ményitö-gyáripar szintén jövedelmez. ... ha az alacsony répaárak miatt nem termelhetnének czukorrépát.. a hol búza kitnen díszlik. a modern gazdálkodás térfoglalásával aránylagosan vitetett keresztül. Ott. „ hold 5 borsó .. szántóföld becse mindinkább növekedik.. . . a hol azeltt birkanyájak legeltek. 353 815 380 33624 121 „ . A vidékenként mindinkább egyöntetbbé lesz. megfelel vetmagkiválasztást.. . elemezték s a kísérletek alapján választották meg a kultúrnövényt. Az egyes kultúrnövények termelési statisztikája a következ szi búza tavaszi búza szi rozs tavaszi rozs kétszeres tönköly. .. vagy csak kisebb kiterjedésben. borsó..... régi széles utakat a táblák között fölszántották s csak a közlekedésre nélkülözhetetlen szélességben hagyták meg s a czél érdekében.. köles tatárka 4825 . lencse stb. javított minségben s nagyobb terméshozam szem eltt tartása mellett termelik.. A katángszárítógyarak részére termesztett katáng nagy jövedelmet ád... .. olcsóbb takarmányt nyerünk s ezáltal a földek javítása keresztülvihet csak így lehetséges az ipari növények nagyarányú termesztése és kapcsolatosan a nagy jövedelem produkálása és ipartelepe